Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.51 MB
2023-05-26 13:16:16
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
157
283
Zalai Közlöny 1886. 032-035. szám augusztus

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
25. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

\AGY-KAMZSA, 1886. Aogusztos 7-én
c
j___
^Előfizetés* ár
¿r:ö • - • 5 {n--
fel <?*«
Egyei <záa iC kr
t
L' f. t 50 kr 1 frt 25 kr.
hirdetések
j£ifil>o*p»tit«orban 7. má-udszor s Biin.i«-n t*vá»o.i »<rért 5 kr NYILTTÉRBEN
;nr<v ként 10 krért v<-t«t: ek f, 1 ^itu'g»" ai«f«éjc m «HUH egres hír df-t » rt 30 k . tixrteiidök.
Hoszonöíödik évfolyam.
!
A lap szellemi résrét ilM5 kOile-
mények a ne k- irt5ségh-z, anyagi réfsét ilWS körl-miayek pedig a kiadóhivnalhos bérmentve ietcs^ndők: Vagy-Ka nizaán Wlaasicshá*.
Bértneníeilen levelek nem fo-g*dt«rn&k el.
Kéziratok vissza nem küldttaek
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi lparbank', a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó- '
r * •
estidet*, a tnagy kanizsai kisdednevelö egyesület% a ,nagy-kanizsai tiszti-Önsegélyző szövetkezet B, a „soproni kereskedelmi s iparkamara8 nagy kanizsai külválasztmányáriak hivatalos lapja.
'HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.


Szabályrendelet
a fogadó, vendéglő, korcsma, étkezde, ¿irhás. pálinkamérés, kávéház és kávémérés iparokról.
(Fojyt. é. véne.)
j rendes járati időhöz kötött sxe-,„ely*z<tUitá*i, vayyi* a, társas-kocsi iparról.
4. íj A bérkocsiknak márczius hó 1-tól oktober hó végéig reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig, november Mól február hó végéig reggeli 7 órától este 9 óráig állomáson kell leaniók.
ó: §. Vasúti indóházaknál és egyéb köztekinteteknél fogva Nagy-Kanizsa város több forgalmi pontján - egész éjen át lévén szükség bérko-kocsikra: a rendőrhatóság időszakon kint meghatározza az említett helyeken megjelenni köteles bérkocsik számát és minden egyes bérkocsira { nézve a megjelenem helyét és idejét.
£zen kötelesség akkép osztandó meg kocsiszám szerint sorrendben a bérkocsi tulajdonosom között, hogy abban, mindenki egyformán vegyen részt és senki tul ne terheltessék.
6. §. Az engedélyezhető' bérkocsik szama Nagy-Kanizsai város területére összesen éO-banállapittatik meg.
7. §. A viteldíj a következőleg állapitutik meg :
Egy egész napra regjei 7 órától kezdve esti 7 óráig az az 12 órára 6 frt, egy fél-fél napra az az 6 órára 3 frt. Egy negyed órára 50 kr. egy fél órára 60 kr., háromnegyed órára 80 kr., egy egész órára 1 frt, minden következő negyed órára 20 kr., a vaspálya udvaráig vagy vissza megrendelt bérkocsiért 1 frt, a kocsi belsejében el nem helyezhető ládaért vagy csomagért külön fizetendő 10 kr.. Mu-j lató helyekre Sánczba és Lazsnakba 1 frt, Kis Kanizára és Szt.-Miklosra , 1 frt, Palimba 1 frt, a szinházi fu
magánál hordja, kívánatra a rendőrség közegének készségesen előmutatja, a szolgálatból kiléptekor pedig gazdájának visszaadja.
A gazda az eltávozott vagy elhalálozott, vagy a rendőrség által a hajtástói eltiltott kocsisának jogosítványát a rendorségne? 24 óra alatt visszaszolgáltatni köteles. Ua a kocsis a jogositVunynyal megszökött, ezt a gazda a rendőrségnek ugyancsak 24 óra alatt bejelenteni tartozik.
10 § A kocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sem másnak vezetésére nem bizhatja. Ha a hajtásra képtelenné válik, helyette más a kocsit hazaviheti.
A kocsis köteles a kocsit a szabályszerű dijért bármikor és bárkinek — személyválogatás nélkül — rendelkezésére bocsáuni.
A közönséget a bérk« esi használatára felszólítani, vagy e czélból felhivas nélkül elóhajtani, ugy hajtas közben a kocsisnak dohányozni tilos.
11. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsivendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvenni.
12. §. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni, s az abban esetleg talált idegen tárgyat haladéktalanul vagy tulajdonosán ik visszaadni, vagy rendőrségnek átszolgáliatni köteles:'
13. §. Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozati a bérkocsi tulajdonosra is értendók, ha ez személyesen vezeti kocsiját.
14. §. A bérkocs- és a szerszám rendesen, csinos külalaku, jó karban és tiszta legyen.
Rosz lovakat bérkocsi elé fogni tilos.
15. §. Hullát, holt testet bér kocsiban szállítani tilos.
16. §. Ha a bérsocsin ragályos vagy járványos beteg szállíttatott, a kocsit fertőtleníteni kell.
varokért odavitelért 1 frt, visszavitelkor 1 frt, tánczvigalmakbozi fuvarokért odavitelért 1 frt, visszavitelért 1 frt, templomba és pedig esketés és keresztelés alkalmával oda és vissza 1 irt, temetés alkalmával a temetóig és vissza 1 frt, szőlőbe és pedig Szabadhegy, Szt.-györgyvár és Kis Bagolára 1 frt, Látóhegy és Nagy-Bagolára 1 frt 50 kr., För-héncz és Cserfóre 2 frt.
Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen az árszabást kifüggesztve kell tartani és az ezen árszabásban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad.
Minden kocsis köteles ez árszabást elegendő számú nyomtatott példányban magával hordani és abból egy példán.* t a beszálló vendégnek kívánatra átadni:
Ezen példányokat, melyek egyszersmind panaszlapok, — a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsi tulajdonosnak.
8. §. Bérkocsi tulajdonos csak oly íérfi egyént alkalmazhat kocsisnak, ki élete 15 évét betöltötte, józan életű, rendőrileg kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától ment.
Minden kocsisnak az 1834. évi XVII-ik t. cz. 99. §. által előirt munkakönyvön kivül még a rendőr hatóság álul kiállított hajtási jo-gositváuyuyal kell bírnia.
líajtasi jogosítványt csak az kaphat, ki a rendőrhatóság előtt e hajtásról és arról, hogy a város utczáit jól ismeri, kielégítő vizsgát telt.
Ezen jogositvány a bérkocsi tulajdonos nevén s a bérkocsi számán kivül a kocsis nevét, személy eirásá: s illetőségi helye meguevezését tartalmazza és csak ezen §-ban megállapított kellékeknek megfelelő egyén részé e állitható ki.
9. §. A jogosítványt a kocsis a szolgálatba lépés napján a bérkocsi tulajdonostól átveszi, szolgálat közben
17. §. Törött ablakú kocsin a személyszállítás tiltva van.
18. §. A közlámpás meggyújtása és kioltása közötti időkben — nagy köd alkalmával pedig nappal is — csak kivilágított lámpákkal szabad hajtani, a kocsi lámpák külső üveg táblájára a jármű számának 5 cm. nagyságban világos veres festésben kell lenni. Állomástéren csak
kocsisorban első és utolsó helyet elfoglaló bérkocsis köteles a lámpákat kivilágitaui.
19. §. A kétfogatú zárt bérkocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jó karban tarUndó jelző készülékkel pl. kaucsuk-síppal látandó el.
20. §. A bérkoc i után kézi kocsit vagy más jármüvet vagy tárgyat akasztani, valamint járdára hajtani tiltva vau.
21. §. A bérkocsinak a vendég felvétele vagy letétele végett a j*rda mellett kell megállnia, ugy azonban, hogy azért a gyalog közlekedés ne akadályoztassák.
A vendégre váró bérkocsis oly helyen, hol "a közlekedés ugy is szük térre szorul, vagy rendkívül élénlr, nem várakozhatik, hanem a legközelebb eső iágasb vagy kevésbé járt helyen kell állást foglalni s ezen várakozási helyet a megrendel nek, vagy a kiszállt vendégnek előle megjelölnie. A várakozási helyről csak akkor szabad elhajtania, ha a vendég beszállt.
22. §. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a Közönséget kiáltással kitérésre figyelmeztetni
23. §. A bérkocsi állomásterek folytonosan tisztán s a közegé/«ég követelményeit kielégítő állapotban tartandóit s e czélból azokon minden szemét s állati hulladék azonnal összeseprendő s az azokon mindig készen tarUndó s a kérkocsi tuhj-donospk álul beszerzendő fedeles ládákba teendő. Az állomásterek to-
vábbá mindazon napokon, midőn eső vagy hó nem esik, vagy a viz a külső levegőn meg nem fagy és pe dig ápril 1-től oktober végéig legalább négyszer, a többi hónapokban pedig legalább kétszer megöntözen-dók én fertótlenitendŐK. A fertőtlenítésnek a szemétgyűjtő láda unalmára is mindaddig mig el nem vitetik, ki keli terjednie.
Mindezen kötelességek szigorú s pontos teljesitéféről az illető állomástereken helylyel bíró bérkocsitulajdonosok tartoznak gondoskodni 8 az e tekintetben előforduló mulasztásokért egyetemlegesen felelősek.
Ily mulasztás esetében az illető állomástéren helylyel biró bérkocsitulajdonosok mindegyike büntetendő.
24. §. Az a kocsi tulajdonos és kocsis a ki a 2., 3., 5., 7., 8., 10., 11., 14., 15., 17., 18., 19., 20. 23. §§. intézkedéseit meg nem Urtja, azokat megszegi, vagy ellenük bármily módon vét vagy a ki az árszabályt meg nem tartja, a rendőrhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ezen pénzbüntetésekből folyó öss/egek a város szegény alapja javára fordítandók.
25. §. Az a kocsitulajdonos és kocsis, a ki a IS. §. értelmében kocsiját nem fertőtleníti, az 1879. XL. t. cz. 100 illetve 101. §-a értelmében a rendőri hatóság által tizenöt napig terjedhető elzárással és szár. forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1878. V t. cz. 27. §-ban meghatározott czétakra fordítandók.
2G. §. Az ezen szabályrendelet értelmében büntetett kocsis, visszaesés esetében, vagv ha a kocsis a közönség irányában durva vagy illetlen, vagy szolgálata közben ittas volt., a b ;rfc KM-tariástól, illetve a

T á r c s a.
A Itígica a képzőművészetben/)
Irta: Nyári Sándor.
,-VFolyt. és tége.)
De itt is lá'juk, hogy as anyából — * gyermeke hullája felbonczolásának láttára — a fajdalom kitörése nyilvánult, szavai tolmácsolták ama drámai, p*ychologiai harezot, melyet keblében a zziv és kedély egymással folytatott.
A történeti munkának egy másik neme as, ahol a löréneti kellékek bár szintén okvetlen szükségesek, de ahol egy tragicus jelenet van hivatva a közönség részvétét felkelteni és a mister erre számítva,- erre fekteti * fősúlyt. Egy ideális conc-p'.íóban tartót' !eányaiak nagyobb bausra »(ámíthat mint egy fé fi, mert egy ss-nvedő leányka sokkal nagyobb mértékben b rj< szánalmunkat. Ha * közönség tísziábau van a halál okival, ez mégis mellékes dolognak tekinthető; mért nem as ok, "hanem a cselekmény játszik itt domináló szerepet és ágért köresi a halál nemé', h'>gy ez ébresssse fel a részvétet, s szánalmát, — hogy es csalja aj Kunkra * fajdalom sóhaját. As ilyen tragikus képnél természetesen elsó pillanatra a ha lá.nem után fogunk kuttatni, es adja meg sz impuisuat a szánalomhoz; mert minél kiuotabub » halál, annál nagyobb a taartyrium és a közönség részvéte. A lelki fájdalom természetesen minden e«elben egyenlő nagy mar-d.
Piloty, a müncheni mester, egyik munkájában egy ilyen tragicus történeti képet mutat be, — czime: „Keresztény
*) Utánnyomás és lefordítás tilos.
ma.'tyrnő az arénában." Liasuk csak a kép n először a comp"zitióts asután a logícái. GyöaórÜ fiatal leányka halva tessz k a vörös ponyván; kezei össze vannak kötve, bírái a háttérbe tűnnek el. mig ezek egyike mellette áll, s hideg, szigort kifejező tekin'etét as élettelen leánykának meg a halálban is gyönyörű arcsára függeszti. A háttérbeo balra egy kis mécs terjeszt kísérteti-»« fény», mig a hulla melleit a földön egy kicsi ket é tőrt f»k«rczt fekszik. Ha most már tekintetbe vesszük a leány rubáj tn és a földön látható vérfoltokat és Piloty pompás coloriiját, ki a szerencsétlen leánykát ideális con-ceptióban tartva, ennek bájait élénken tüntette fel, — a kiszenvedett leányka teljes részvétünket b roá, ha azt is tudnók, hogy minő halálnemmel mult ki? Csakhogy éppen a halálnem dolgában van homályban a kép és igy hiányzik belőle a logicti megoldás. Ha a képen látható leányka az arénában mult ki, akkor feltehető, hogy vadállat ölte meg; es pedig a Piloty képén annál kevésbé képzelhető, mert a rendesett ruhán rongynak vagy szakadásnak, a testen pedig sebnek vj^gy marczangolásnak semmi jele sincsen és enneb folytán a seb sem látható melyből a vér kifolyt. — As a kőtél pedig, moly a képen a magasból alá függ, csak akaszUsra köveikestethetne, de es sem tebetó fel; mert a nyakon a kötélnek semmi nyoma siocs és másréssről as akasstott ember nem vérxis. E^y gyönyörűen képzelt és festett képpel állunk ugyan emun* aánái szemben, de a halál neme nincs indokolva és es a néző elö:t talány marad; nem tudunk szivből sajnáUosni, mert nem tudjuk, hogy as a gyönyörű leányka minő kinsó eszközökkel öletett meg?
Az ideál mű nagyban tér a történeti munkáiéi; mert ninosen oly-»n korlátok között mintáz. Assz jobban mondva, aT ideálműaek egyáltalán nem léteznek korlátai, csak a művész legyen idealista, legyen feltaláló szelleme é« eszel egyenlő alkotó tehetsége. Korssakuokban M»kar t foglalkozott nagy reszt ideália conc*p ióban tartott munkát ké<rité*ével, melyek között as .öt érzék" és a „négy é v-szak* foglal el el«ő helyet. A látást, hallást, sraglást, iz I és t és érzés t nemcsak azért lehet M akart elsőrangú munkái közé sorolni, mert iantásiáját sikeres egyöntetűségbenjuttatt érvényre, hanem azért is; mert Ma kart eltérve a classicus mesterek elvétől és irányától, aj irányban ujat alkotott.
Vannak események és egyes momentumot az emberi életben melyek lelkesi-tőleg hatnak reánk és ha est as esejnényt másokkal szóval vagy Írásban közölni óbaj'juk, nem bírunk oly ideális, oly költői szavakat találni, melyek által ugyan-azt a hatást idézhelnók elő mint a minőt a jelenet reáak gyakorolt ésasily esetben segíthet rajiunk a művéssot. Két ily nagyszabású ideális-szép munkát, melyek mindegyike első rangú sserepet játszik a műtörténelemben és a képzőmővéssetben, volt alkalmam Francziaorsságban tanulmányozni. Az egyik festmény, a másik szobormű. A festmény Loonardo de Vinci-tői származik, s a párisi Louvre-ben látható; — egy nőt ábrázol idéális szépségben és ideális felfogásban, mely oly nagyot lendJtett a mester hirnevén; az ember as ideális kép »»semléléténél, a m-tgkapó vonások stúdiumában elmélyedve, órákig képes elnézni, ixnrtas ideális-mos teljes fenségében araija a nagy sza-
bású az»b»d Nntaziát. A kép a f-stű ba-rá>j4u«k, G"'Cond >0.a»z építesz és mérnök gyöayorünijúi: Moaa Liaa-t ábrázolja, s erről is lett elnevezve.
A másik munka ssobeműéajelenleg LiHe-bea van a ,Mméo W<c.r"-ban. — L'lle Észak Fr »uc ti «orszagban van, • habár a város megaban vévi nem is nevezetes museuma a legg«zdag*bb é* legérdekesebb a franczia proviuciátban, s a városról nevezték el a szooormüvet a „Lille-i leány fő'-nek. Eltekintve an-•ik szépségétől, nagyon romantikus történőt fűződik hozza. B u rc k b ard t J«kab „Kultur do R -naizs-nce" csimü munkájában (1869 II. kiadás 146. o.) írja. hogy 14Ő5. április 15-én az a bír terjedt el, hogy egy ó-korb-tli fiUal római nő cauda-azép és épen maradt hul áját találták meg. L'imbárdi kőművesek, kik a S. Maria nuova Klastrom földjén, a Via Appia-nál, a Caecilia Me ella-n kivül egy an-ik siremléket ástak fel, egy márvány sarkophágra akadtak, melyen ál'itólag e felirat volt olvasható: „Júlia, Ciandius leánya." Minden, ami ezután ezen eseményhez tartozik a fantázia keretébe való, — mert már as elnovesésre nézve Stephanno Infestura korszerű Di-ariumában az esetet felemlítve, a leányról ast mondja: ,És ast hiszik, hogy Ju lia, Cicero leánya.* A lombardok azu'án a sarkophágban a hulla mellett talált kincsekkel és drága kövekkel rőgtöo eltűntek; a hnlla bizonyos sseszszel levén bevonva, oly üde, oly mozgékony volt, mint egy épp akkor elhalt 15 évez le-; ánykáé; élete színét is megtartota, szájai és gyönyörű szeme nyitva maradt. Elvitték a Capitoli conservátorpalotába s a nép tömegesen saráadokolt oda. S a kró-
nika f-ijeg.z rólhogy sokan azért iz jouek, no^y •• f«»tb-a«ck; ,mer: oly asép volt, mi*4u°. ait «¡mondani Vagy leírni nem l»he< s ha eitnondanók vagy leiruók ia. *zo*, akik netn látták, még aem hinnék el."
A szobormű tartása, az arcz idomítása a a h«j'iaele< as antikra em!é:-t'et. A Hty I é" rea lamus oly na^yazerü érintkezését vesszük e munkáo észre mikéut azt csak auuk művészetnél »sok uk m<-g, lehet azonban, sőt valószínű, hogy viaszból ideaiis aty Ibin tar .ott színes álszát vontak a hull» lejére, s innét magvar«s-ható aranyozott b«jt. C udáutos asouban as egéss dologb «n nem annyira a (éuy, mini inkább ama gyökeres előítélet, h-jgy as antik lest, melyet végre téuyleg lat-hattak, kell, hogy fenségesebb legyen mint bármi más ami élt. Ifj. Dumas Sándor egy másolatot készíttetett Q-ros által e remek munka után s a másolatot tarja könyvtárának; volt alkalmam a lágy, regényíró egy levelét olvasni, melyet egy barátjáhos intézett, mely levél tele nagy igasi lelkesedéssel. Louia G-onse jelez franczia műtörténész pedig azt irja róla: .Vannak munkák, melyek szépsége mindennemű leírást, részegítő illata mindennemű résslezést lehetetlenné tezsnek. Egy ilyen munka a világ legkitűnőbb festménye, a Lionardo Cioconda-ja, z épp nyen a lillei muzeum szobrocskája, mely nem egyébb mint egy plasticoz Gíoconda . ..." A jeles iró jobb hasonlatot nem is hozhatott volna fel, mint mi* kor a szobrocskát a hírneves Mona Liza aíf)«bb testvérének" neves'e, mart e két munkában látjuk leginkább a szobrászat és festészet legnemesebb s legideálisabb testvéres ülését.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
1886 AUGUSZTUS 7-én
hajtástól a rendőrhatóság által őt évig eltiltható.
27. §. Azok, a kik a bérkocsikat az 1884. oktober 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabály rendelet határozatait ¿zintén megtartani kötelesek.
A hordár- vagy bérsxolga-iparróU
1. § Hordár- vagy bérszolga-iparra az engedély ngy egyes egyéneknek, mint vállalkozóknak adható.
Engedélyt azonban — még vál lalatra is — nem nyerhet oly egyén, a ki a nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt, vagy a hatóság előtt mint meg-bizhatlan egyén ismeretes.
2. §. Az üzlet biztositéktétel kötelezettségével van egybekötbe. És pedig a vállalkozó által leteerdó biztosíték minden általa alkalmazott egyén után 50 írtban, azon egyénre Dézve pedig, ki saját személyében kívánja az üzletet gyakorolni, 50 írtban állapittatik meg.
A biztosíték az engedély kiszolgáltatása elótt készpénz vagy biztosítékul elfogadható értékpapírokban a hatóság pénztárába befizetendő.
3. §. Minden egyén részére kiállított engedélyért engedélydij fejében 2 frt fizetendő a község pénztárába.
4. §. A szolgálatukat ajánlható hordárok vagy bérszolgák száma GO-ban állapittatik meg.
5. §. Minden hordár vagy bér-szolga, akár vállalkozó szolgálatban áll, akár pedig saját személyére nyert engedélyt, köteles a rendőrhatóság részéről nyert sorszámát feltűnő módon fövegén viselni.
6. §. A hordár vagy bérszolga csakis rendórhatóságilag kijelölt he Ivén állomásozhat.
7. §. A hordárok vagy bérszolgák államásaikon rendesen öltözve tartoznak megjelenni és kötelesek ott tartózkodni márczins hó 1-tól október végéig reggeli 5 órától este 10 óráig, november 1-tól február végóig reggeli 6 órától este 8 óráig
8. §. A szolgálatért követelhető dijak a tanács, mint iparhatóság által az iparhatósági megbízottak meghallgatása utánfogmegállapittatni.
vül még egy személyleirását tartalmazó, a rendőrhatóság állal látta-mazott igazolványi könyvecskével ellátandó. Ezen igazolvány a szolgálatból kilépő hordártól, ha ez vá lalkozónál szolgált, az üzlet tulaj-rtouosa által elveendő; ha pedig saját személyére bírt engedélyt, a kiállító hatóságnak visszaszolgáltatandó.
10. §. Az intézeti tulajdonos a hordár vagy bérszolga nevét, va lamint minden személyváltozást az iparhatósagnál és a rendőrhatóságnál bejelenteni tartozik.
11. §. A hordárok vagy bérszolgák részére a számot a rendőrhatóság szolgáltatván ki, erről nyilvántartást vezet, a számozás folytatólag s nem egyes intézetek szerint történik.
12. §. Az üzlettulajdonos a hordár vagy bérszolga által okozott károkért első sorban biztositékával s ezenfelül egyébb vagyonával felelős.
13. §. A hordár vagy bérszolga tartozik a reá bízott teendőt pontosan teljesíteni, szolgálatában becsületesen és lelkiismeretesen eljárni.
A reá bizott tárgyért felelős; mulasztás, rongálás, elvesztésért stb. anyagi kárpótlással tartozik.
14. §. Az a hordár vagy bérszolga, á ki a jelen szabályrendelet 5., 6., 7., 8., és 9. §§.intézkedései ellen bármiként vét, a rendőrhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
15. §. Az a hordár vagy bérszolga, a ki a megállapított díjszabásnál magasabb dijat követel, az 1S84. XVII. t. cz. 156. §. a b) pontja értelmében a rendőrhatóság által ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
16. §. Az a vállalkozó, a ki a 9-ki intézkedését meg nem tartja, a rendőrhatóság által 50 ftig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
17. § Azok, a kik a hordár-vagy bérszolga-ipart az 1884 október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, üzletükgyakorlásánál jelen szabályren delet határozatait szintén megtartatni kötelesek.
A„ nagy-kanizsai ha^astyán egylet'
A hordár vagy bérszolga köteles e díjszabályt több példányban magival hordani és annak, ki szolgálatat igénybe ves^J, kívánatra egy példányt átadni.
9. §, Minden hordár vagy bérbérszolga az 1883. XVII, t. cz.99. §-a által előirt munkakönyvön ki-
Ime ezek ama ideális stilü munkák & művészetben, melyeket leírni, elbe-beazémi csakugyan nem l?het; — »hol az eibeatéiő és irói tehetség fogy alkuzásait csupán a költői ihleti id»áiie szépművészet képes pótolni, hallgatva, mintegy imázva bámuljuk a nagy titáni erejét, melyet munkajaba f«kt-tett. E jeles s világra szóló szoborműre nézve most már act is jó volna megtudni, hogy ki készítette ? Sok remek munkát lehet találni Európa muzeumaíban és csarnokaiban, melyek szerzrtjs eddig ismeretlen; igy vagyunk a „Lille-í leány fej"-jel is, melyet azért a Musée Wicar katalógusa igy emlit: .Tête de cire du temps de Raffael." Es azonban ma még téves állítás, mert . nincs bebitonyitva, vajon Raffael késsitette-e, habár Henry Thodet. ,As 1485-iki római hulla" czimü müvében párhuzamot emel a a ssobor és egy a bécsi Albertinában levő, fehéren domborított krétaraj •. között, melyről szintén ast állítják, hogy Raffael rajzolta. A két munka között a csekély eltérés daczára, a hasonlat igen nsgy; de csak akkor lenne R*ffael szerzősége feltehető, ha az egyik munkánál be is lenne igazolva. Thode, V erro cchio körűi keresi a szerzőt, kinek azonbaq a nagy Leonardo da Vinci iz tanítványa volt.Acombinatiók szétágazók levén, a műtörténet pedig csak positiv adatokra támaazkodhatik, i igy most sem Raffael, sem Vorrocchió, sem pedig Leonardo da Vinci munkájával nem állunk szemben, a leányka nem lehet előttünk sem Júlia, a Claudius, sem pedig a Cicero leánya, hanem egy megkapó álomkép, melyben ó-kor és renaissance egy gyé olvadni látszik, egy feloldhatlan, tökéletes egész, aminőről as smbersk akkor ál-
alapszabályal.
iFolyt. Vége.)
26 §. „Diszkívobulások." As egylet trs.ületileg kivonul a király születne napian és S«t. Is'.ván ünnepén tartatni szokott isteni tiszteletre, továbbá valamely tagja temet-sére. Ezenkívül a választmány határozza meg esetről esetre, hogy forog-e fenn oly ok, xn*ly as egy-
modtak, mikor a Capitoliumhoz özönlöttek, hogy a visszakerült római nőt üdvözöljek.
Hogy viaszaié'jek Mak árt „Négy évszak'-ára, ismeret-s dolog, hogy a mester a „Tél" ésazÓaz" eszméit magával viite a sírba. A .Nyár* régebben kész már. habár n-mmi tekintetben sem felei megcsimének és czéíjának. A korábbi mesterek az évet és az évszakot női alakban készi ék ós az illető évszak symbo-luma a gyümölcs vagy az áilatkör volt. Minthogy as ideális téren a mester szabadon dolgozik s Makart minden te kintetben ujat akart alkotni, eltért ezen triviális elvtől. A „Tavasz" tagadbat-lanul Makart legremekebb alkotáss. Tekintve, hogy e kép nem került a nsgy világ elé, mert nem lett tökéletesen befejezve s igy nagyrészt tökéletesen ismerat-len, ismerte ní fogom a képet, melyet mester halála elótt 8 nappal műtermében láttam utolszor egyik látogatásom alkal mával. Ha csak 8 nsppal él tovább Ma-kar t és munkaképes, — akkor a kép végkép elkészül s nem maradt voloa torso As óriási kép három részre oszlik : a baloldalon a kiválóan üde, idylli bokrok és virággaiyak között pajzán .a m o r e tt"-ek futkosva játszanak a kövér pázsiton, amely lugas a középső erdővel ily színpompában és a gyönyörű virágok ily megkapó képében a természetben ugyan nem létezik, de létezett egy Makart kifogy hatlan és kiaknázhallan fantáziájában. A középső rész főalakja egy festői szépségű leány ka; mögötte az idylli erdőlombok. A leányka a liget kristály patakából meritett ;vizet és egy kis edényben ad as üdítő italból a jobb felől érkező kifáradt ifjúnak, ki a kantárazárnál fogva vezeti szilaj lovát as
letnek testületileg leendő megjelenését kívánatossá tessi. — Sürgős és fontos esetben as elnök a főparancsnokkal együtt elrendelhetik a kivonulást, — de tartoznak ebbeli intézkedésük okát atólag a legköze lebbi választmányi ülésnek előterjeszteni.
27. §. „Egyenruhásat." Az egylet tagjai magukat egyenruhával , ellátni ugyan nem kötelesek, ha azonban maguknak ilyent készíttetnek, a jelen alap szabályban meghatározott egyenruhává szigorúan [megegyezőnek keli lenni. — Szabályellenes egyenruhát as egylet magáénak el nem ismer, as ilyennel valc kivonulást határozottan megtilt.
Egyleti egyenruhát a tagok kísáró-lag as alapssabályokbsn megállapított testületi kívonulásakon használhatnak. — As egyenruhásat» vonatkosó szabályok megtartása feletti felügyelet első sorban a főpsrancsnokot illeti, kinek kötelessége a szabály ellen vétőt szóval figyelmeztetni ha ez sikertelen maradna, arról a választmánynak haladéktalanul jelentést tenni
— A választmány a beérkezett jelentés folytán írásban hívja fel a tagot, * szabályok megtartáaára, ha ezen felhívásnak sem lenne foganatja, a tag kisárását el batároshatjs, s arról a kizárt tagot Írásban értesíti. — A válasstmánynak a kizárást elrendelő határozata ellen a kizárt tag a kizárást tudstó Írásbeli értesítés vételétől ssámitott (8) nyolcs nap alatt a kÖsgyűléshes felfolyamodással élhet.
As egyleti egyenruha a következő
»Parancsnok :" Szürke ssövetból atilla és pantalon, sz atillán a zsinórzat zöld, ezüsstel vegyítve,sárga gombokkal; a nadrág szürke,zöld ssegéssel, as atilla gallérja sséles ezüst ssalaggal körítve, — Kalap: magyaros fekete vadáss kalap fekete tollal, mely sárga réz-gránát'sí van ^leszoritvs, a kalap-m h-irum 1* hüvelyk széles ezü»t rsalag van és zö'd zsinór — a kalap.").i ezüstözött makkal a vé^éa. — Félgörbe acté! rasgyar kául kosir né! kül, söld és eiüst azövrt a pirlepéo és i kard tsinórsat.
„Tiszti ruhx: Ugyanolyan —apa rolín rang szerint e^y, kettő vagy három ezüst szalag, a kalapon 1, 2 vagy 3 ezüst szalaggal, ugyanolyan ssinórsattal és kardal.
.Csapat ruházata : Ugyanolyan szö veiből söld zsinorzattal sárgn gombokkal as atillán söld paroli sárga réz-gránáttal; nadrág ugyanolyan zzövet, kalap ugyanolyan mioden szalag nélkül, ugyanolyan kard, — zsinorozat és kardbojt nélkül.
A tagok között sz egyleti életben felmerülő viszályok lehetőleg az egyleti választmány által békésen intézendők el;
— miért is as egyes tagok sérelmeikkel tartoznak az elnökhöz fordulni, ki azt,— ha személyesen elintézendőnek nem tartja, a választmány elé terjeszti.
As egyes tagoknak magariselete as egylet körében, valamint asonkivQl is továbbá az egylet tisztviselőinek hivatala los eljárása, as elnököket és főparancsnokot kivéve, a választmány ellenőrzése és felügyelete alatt áll.
Ha valamely rendes tag magaviselete a tár»adalmi tisztességgel vagy az egylet érdekeivel öaszeegyesiethetö nem volna, arra a választmány as alább meg álapított fegyelmi büntetések alkalmazá-aát határozhatja el. — A menyiben a választmány a tag kisárását határozná el,
erdőnyiladékon a liget bűvös árnyába, — s es a jobb oldal a harmadik rész.
Most nézzük ca»k meg, högyan kép-sel'e Makart o képen a .Tavasa" és milyen esen a logicai igazság ? 1
A kövér páaslt, a színdús virágok ée a söld galyak ábrázolják a természet tavaszit; — as üde ifjuzágban alkotott leányka és a deli ifjú az élet tavaszát ábrázolják. Az érkező és szomjasé ifjú, ki a bűvös pillanat határa alatt bámulva szegezi élvsovár szemeit a zsüzi szemérmében reá tekintő leánykára, kí üditésül nyújtja feléje a kristály patak vizét, — első pillanatra elárulja, hogy nem a gyöngyöző vir, csupán a leAnyka szerelme képes szomját oltani és ^evesen feldobogó szivét lecsillapítani. Ezen momentum költői hatását emeli még a baloldali bokrokban levő Amor positurájs, ki bár távol áll e jelenettől, mégis szorosan ide tartozik. És es a momentum az, amely végre a szerelem tavaszát fejezi ki. Tehát egy képen törekedett Makart a természet, az élet és a ezerelem tavaszát kifejezni, és e^en feladata, tekintettel a kitűnő compositióra, as iddokolt adatokra és a színgazdsgság dűsás kincseire, — Makart-nak kitűnően sikerült.
Végül a ge n r e-müvek azon válfajáról akarok még megemlékezni, melyet a nemzeti jellegű művészetnek sseretnék leginkább elnevezni és pedig azért, mert egyes nemzetek, népek életéből van a tárgy meritve. DreffVegger tíróli munkái sokkal ismeretesebbek, semhogy ezeket cómmentáloi kellene; valódi élvezettel fogjuk sző egészséges, humoros ésjellem-zetes tiróli alkotásait tanulmányozni, melyek által nemcsak mint művész' szerzett magának hírnevet, — de uj iskolát is lé-
ebbeli határozata a kizárt taggal irásbao közlendő. A kizárt tag a választmány esen hstáraMlft ellen a határosat vételétől számítottat nap alatt a közgyűléshez felfolyamodással élhet.
As egylet tizstviselőíre, ha azok hivatalos kötelezettségüknek eleget nem tennének, as alant megálapitoit fegyelmi büntetések alkalmazandók. — Kizárás helyett asonban a választmány a hivatalos kötelességét nem teljesítő tisstvise-lőt hivatalától felfüggesztheti, sa hivatalával járó teendők teljesítését a legközelebbi közgyűlés intézkedéséig valamely rendes tagra bizhatja.
Ebbeli eljárása a legközelebbi közgyűlésen múlhatatlanul bejelentendő.
Fegyelmi büntetéseké, a) megintés b) feddés, c) kizárás.
Kelt Nagy-Kanissán, 1886. évi apr. hó 17 ík nspján tartott ülésében. Varga Imre, nyug. ezredes, elnök. Gruner Ármin id. jegyző.__
Hírek;.
— Az ovodai zórünepély ig*° szépen sikerült. A .Polgári Egyiet" kerti helyiségben folyl le: együtt volt ott a Nádor-és Arany-János-ú csaí ovodák aprószent-serege. A kis angyalkák a szokásos éneklésen, s társasjátékon és tsavalá-on kívül ez ut'al tudományoskodtaV is« Egész kis architeoturai produktumokat mutattak be as .ovóbácsi" vezényletére s as „ovónéni* védszárnyai alatt a Frőbelféle kooskákkal. Ez ígea helyesen van ; legalább ily alkalmakkor minden szülő láthatja, hogy mi talsjdonképen as ovodá-nak osélja és főlsdsta. Örömmel győződünk meg évről évre, hogy Kemény József űr és neje: Milets Maria úrnő fokozatosan hsgyják el asokat a caf-rangokat, mik lalcu* közönség előtt talán tetszetősök lehetnek, de a jósán ovodai neveléssel homloaegyenes: ellenkeznek, s igy constatálbatjuk. hogy nevelési reud-szerűk céltudatos s az ügyet igen dicséretesen szolgálják.
— Leleményes doctor. Tudva levő dolog, hogy a jobb módú családos emberek rendez házi orvost tartanak, kik asután évi átalányt (ssokottan 20—25 frtot) kapnak honoráriumképpen, ha van beteg, ha nincs. A háziorvos viszoat megteszi, hogy hívás nélkül is el-ellátogat néha as illető családhoz, asegéssségi állapot utáni tudakozódás czéijából* Egy helybeli orvos ur szintéi ily háziorvosi viszonyban levén egy családdal, oda elellátogatott. egy ben-másban tanácsot adott a kisebb bajoka: lehetőleg gyógyszertári költaég okozáza nélkül gyógyította z egész év folytában csak 2 r«czeptet irt Ejönazúj év; az orvos kap as illető helyről egy levélkét,melyből 2 osst. ért. forint s egy névj-gy hull ki kővetkező tart «lommal: .Az év folytáb«n tvt ké> rendelésért járó tiszteletdíjat köszönettel mellékelem, kérem továbbra is szivea látogatását!" — Az orvos nem szól semmit; nem válaszol, hanem a következő évben is folytatja látogatásait. Fordulnak elő kisebb, nagyobb bajok, ő lelkiismeretesen gyógyít és minden előforduló baj esetén orvosssertrendel. Év végével megkapja as illető családfő a patikai számlát; éppen sza-». és néhány forintot tész ki.
tesített. E tárgy megbeszélése reánk magyarokra nézve kiválóan fontos; mert a magyar népéletben sokkal több egészséges humor létezik mint bármely más uemzrt népéietében, s amit vaskos könyvek, pub licistai munkák kiadásával s hírlapi polémiákkal elérni nem tudtunk, könnyen elosstbatnók a külföld ferde nésetét a mi népünk felől. S csakugyan, európai utam-ban gyakran találkoztam joles magyar művészek müveivel, melyek tárgya a népéletből volt meritve, — ámde szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a csinos compósí'ió és az -leven colorit mögött jóval hátra marad a nép j illemének ki-domborodáss, amit as ilyen genreművek nél ugyan főkellék. Egyetlen egy magyar festő munkáival találkoztam a külföldön, melyek jóval tűi szárnyalják a többiek tasonló alkotásait, s es a magyar festő BöJhm Pál, ki jelenleg Münchenben vao, — egy fiíatal, sokat ígérő tehetség, ki népélet festésében alkalmasint oly szép lirnevet fog szerezni Europábsn a magyar népéletnek, mint Defregger a tiróli-nak. Mikor munkáit megnéztem, pillanatra el is felejtettem, hogy a messse idegenben vagyok, itthon éreztem magam, — a derék. víg kedélyű, sama'oz bumoru magyar nép között, melynek jellemét, jellegét Böhm oly gyönyörűen festi meg.
Valaki itt ast kérdeshetné, hogyan vsn ss, hogy a magyar művészek közül a legkevesebben tudnak épp.'n a magyar tárgyú és jellegű alkotásokkal egéss sikert aratri, — holott első sorban vsn hívatva a magyar költő és a magyar festő, népét jellemsetesen ismertetni ? E kérdés megoldása nagyon egyaserü. Lehet valaki elaőrangu művész, sikerűit technikája, gyönyönyü szép és üde ooloritja is lehet,
Kifizotte sekkor as orvának a háziorvosi ssokott dij it s a 20 frtott is megküldte As orvos erre a következő levelet irta hossá: „A lefolyt évben rendelvényt írtam összesen 78-at; melyért as ön tavalyi számítása szerint a tiszteletdíj : 78 frint."
— Azt ísjó volna megtudni, hogy a saját gazdálkodási rendszerével s honorá rium-táblázatával igy sarokba szoritott úriember miként egyenlítette ki a dolgot. Erről azonban még eddig hallgat a krónika.
— Lezuhant a »zénás szekérről. Július hó 22-én Kecskés Mária perlaki lakós a mrgrakott szénás szekérről laza-bánván, az esés közben szenvedett *érü-lések bövetkestében fél óra múlva meg-halt.
— Lapunk szerkesztője lakást változtatott. Jelenlegi lakása Bsjsa-utczs 3. ssámu (Dr. Horváth Autal-iéle) ház-ban van. Akik vele személyesen érte* kezní óhajtanak, szíveskedjenek őt ezentúl ott keresni.
— Eredeti keresstelőlevél. A napokban egy orosstonyi lányt hivott fel a kanizsai kapitányaág, hogy mutassa elő igasolványát. Erre s leány kijelentette hogy neki más igasolványa nincs, mint a keresstelő levele s ezt előmutatta. A rendőr-hivatalnok osak nézte, hol a keresztelő levelet, hol a leányt solvasta félhangosan: , vörös,* .nyúlánk," „sa laj"
— „Hát ez mind jól van — szólt végre — csakhogy édes lányom, ez a levél egy üizó-borjut és nem téged illet. Akkor tudta meg csak ssegény Kálmán Anns,—a hogy a megborjusitottszegény hajadont hívják — hogy az a gazdája, kinél legatóbb szolgál , távoztakor keresztelő levele h-lyett egy szabilyosan kiállított marhalevelet adott át noki.
— Talált lovak. Manínger József nagy-kanizsai földbirtokos egyik szőlőjében a napokban egy pár gyönyörű lovat találtak bitangságban. Manínger ur behajtatta azokat s jelentést tett a kapitányi hivatalnál, — hol azonnal intézkedés történt, hogy as eset a hivatalos rendőri köslönyben közsé tétessék. Egyelőre a lovak ki vannak adva tartásba. Szakértők véleménye szerint testvérek kösótt is megérnek 3 —400 forintot.
Gyufa, mint alamizsna. Ugy érte* tesülünk, hogy néhány helybeli kereskedő a koldusoknak nem egy-egy krajcárt , htnem egy egy csomag gyiifát ad. Igy azután ssegény koldusoknak a tarisznyája megtelik gyufával, de kenyérre való péns azutan vajmi kevés jut aa erszényókba. Nem volna érdektelen tudni, hogy miért tessik est? Tatán a .félkrajezáros. alamizsnálkodás okáért?
— Bankjegy hamisítót fogtak «1 e hét folytán Keasthelyen, a nagy-kanizsai kapitányi hivatal távirati értesítése folytan. As illető uri embert Cőrsinek Teodornak hívják, Ittas őt vssutra vivő bérkocsist fizette egy hamis forintossal. A háskutatia alkalmival találtak nála külónboső baukó-sajtolót s hamis egy és ötforintos bankjegyeket. Corsiuekmár régebbenfog-alkozhatott hamisittásal. A hamis bauk-jegyek forgalomba bocsátására több városban s igy Ntgy-Kanisaán is cimbo. rákat tartott; kik asonban es ideig ismeretlenek. Corsinek foglalkozásáranesve gépész-lakatos s igen tisstes polgára
lehet továbbá, hogy a kitűnő rajz mellett a momentum és » composilió is szerencsésen meg van választva, — de es még mind nem elég egy ilyen képhez, hanem fel kell még tüotetni a képen a m«gy»r nép és népélet alapos stud'Umát, hogy azon a találó magyar jellemet, a pezsgő magyar életet éaaz igazsypu*t a megkapó reaiistiku- igazság révén- kifejesse. Mert éppen a magyar népélet különféle válfa jában oly sokoldalú, hogy a művészi ins-pirátió és alko-.ó tehetség nagysága mellett ii, itt, saját hazánkban kell megtanulni és nem a külföldi akadémiákon; mt-rt a külföld szívesen vess ugyan tudomást az ilyen munkákról, tetssik neki, amint nekünk iz tatszik minden ami idegen; — de, hogy a festmény igaz-e ? azt megítélni nem tudja, s mi e lekín etbin competeos fórumnak nem is ismerhetjük el.
Íme, ismét egy példát hozok fel saiát életünkből. Ha Mikszáth Kálmáo, es a kitűnő bumoru népiró, éle:e egy részét külföldön tölti, s nincs alkalma a magyar népéietet minden fásisában alaposan tanulmányozni, azértiró lesz ugyan; mert annsk született. De lett-e volna b«-lőlo ama zamatos, humoros népiró, sst kötve hissem; mert nemsete, népe ismerete távol lett tőle. Igy vagyunk magysr genrefestőink túlnyomó réssévei, kik s külföldön szerepelnek magysr ruhábso. kiknek alkotásait asonban nem sz*b*d komolyan vennünk. — Az a magyar festő, kí bár magya- tárgyú, de rossz képpfl boldogítja a Wűlfoldet, as rossz szolgál*-tott tesz basájának, — másrészről »«-bizonyítja, hogy saját hazáját, saját oéi pét nem ismeri.
A különféle műfajokat tekintve: • művész, ha ideálisba, fektesse egész köl^i
HUSZONÖTÖDIK É7F0LYA.M
it K-aítbeiynek Moetasonban leleples-
Itréa. Í0S"lr B.4Hi't«toit át a ka . ^ ügyészséghez, honnan a bankó-
törvénysaéki helyér.,
3ad.p-.ir« kirfértotett.
_ $agf tUZVé»* volt aug. 3-án
\) ,aiborub*n. A ttiz keletkezési oka éretlen Korül-belül 12 földtnives ' ,d* károsult ineg a >ür által. Néháuy Küiet bistositva volt. A kár 6-7000frr lt oltás körül kiválón dicsérete« baz-jffl»t lejtettek ki: A. Vidovecs, Kot:ori, 5,t Mária köwégek Ukói, továbbá a lég rjdi kutmineczi (borvat-orsiági) tűzoltók. utóbbiak nagy utat tettek me* , T»lób*nszép teatvérie«Béget tanúsítottak » íeíieijeiett domhoruiak iránt-
— Kétszer ad, aki rögtöo segít. ur*m termést megeméazté a tíiz !
¿|j<7 -ombolta ki magát a bősz elem fel-h10gíuU * vagyontalanok jaj kiáltása e* meghallották nemes ssirtl hölgyeink, meg;b*lloit» » Siimegh vidéki vörösként etryérdemes elnöke szentmártoni D*rn»y Kajetánné urnő. Ismeretes már , iapjlcból: Sümegben folyó évi jn-lltti 29 ¿n 70-bá« hamvadt el, 172 pt iád |»inyli ezt. A vörös kereszt ,gvle elnöksége rögtön választmányi Ülést ^vo:: egybe, Buját pénz'árából azonnal 30 lr:ul enyhité a nyomort, ezen k?vül jjemeiyesen mentek gyűjteni elnökön kiró' ¿«dnay Antalné, Báufi Alajosné, Bmder Péterné, Mojzer Káróly né, Raile Jówefoé, Reithoffsr Ferenczné uruők; fir»dozásukat siker koronáz'a, mert 156 fr: 70 krárt oszlottak ki, házról házra jirvu. maguk adták át a segélyt arányla-amint lehetett. Nsmea tettók nem »xorui marasztalásra, a szegények oltalmazó;* áldja szivsugal-a ténykedésüket 1 Eusmerés illeti a városi elöljáróságot is.
, Koodor Józseí-ur derék biró képviseleti ülésben tanácskozott a testülettel a segély-zés módozatairól. Élelem, ruha építkezési aovfg i» gyűjtetik. Bárminemű pénz adomány vagy egyéb segély akár a vöröskereszt egylet elnökéhez D*rnay Kajetánné uroöhöz, akár a váron biróhos küldetni kéretik, kik által a kiosztás teljesíttetni fog és köszönettel lesz nyugtáztatva. Biaó Alajos.
— Gyászhír. A köre kezó gyászjelentést vettük : .Goditia Jánoss^yermekei, uDokáijugy számös rokonai nevében mely tájdalommal jelentik felejthetlen nejének iilÁivé • anyjuk, napúk és nagyanyjuk ll-jrtelendy Lucra f. évi julius hó 31 ón reggeH'B Órakd^ életének 55. és boldog házaMá„uk 35. évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtttoa felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldo-guítnak hült te<emei 1866. évi aug. hó 1-én dó.uUn 4 órakor a pali ni sírkertben orok nyugalomra tétettek. A« engesztelő szent mise áldozat pedig f. évi augurztus hó 3-án délelőtt 10 órakor a kanizsai Ferencziek templomiban a Mindenhatónak boroutattatoU. Áidás emiékére ! Go-dina János, férj.' Gyermekei: Izabella*1 lérjezeit IIorvathN*Árp*doé, Ghzella, fór-jezeit Za bureczky Z<igmondné, Boldogult Róza férje Fiy Adolf, mint vóje, Vilma, férjrte t .Cement L.pótné, Angyalka, férj sett Sághy-Raszok Béláné, Laj >s. Uookái: Horváth Árpád, Horvi»h L-jos, Horváth Fsny, Horváth ö zse, liorváiCh Eugeuia, Zathureczky NánJor,
zalai közlöny
1886. AUGUSZTUS 7-én
leikét muokájábi és vezease közönségét am« vidékre, amelfról csak & költői lélek tud ábrándozni; — ha a szabadságnak emel emléket ; hgyen maga is hős. öntsön életet munkájába, hogy a szemlélő lelkesedéssel érezze át a nagy napok glóriáját, melyek emlékére a mű készült. Mert ha általánosan akarok hibákról be szelni, akkor u«óvégV* Michel Aneelo, Rafael, Rubens, Tizíjtu, Murillóés Rembrandt munkaiban is Valált^nk hibákat, aminthogy hihátlan ember ném is létezik. Nem >s az a feladat a műrésznek, hogy ne kö-"ssen el hibát, hanem az, hogy hibá.t p*Us:olni tudja. Hansen görögstylb^n «•pitéit emeletes képviselőházai Bécsben, h »»ott a görög styl csak földszintes épületeket matat fel ; de ezen az épületen a rámpa-feljarat részben elfedi a kii ön-beu isa!«psaltá alakított földszintet, minek kovckestébeo as emeleti rési földszintnek tűnik fel, s «izáiial as ellentmondás a •tylben megszűnik, a styl tisztasága ®eg van mentve. Ma kart sokkal rosz-»xabb rajzoló volt mint leggyengébb ta-Hitványa, ds pompás koloritja palástot Voal » rossz rajzra és ezen megkapó ellen
*u'y köveikestében a mú hatásos maradt.
És igy tovább felsorolva, előadásom lárgtárol nem egy szűk keretű felölva-•áat, de egy vaskos könyvet lehetne irni.
Hibát elkövetni, haastügyesen tudj* eiieníÚJyózni,szabad tehát a művésznek; tz\ tudja "minden művész. De ha a művészek mostohán bánnak a logicával és oem számítanak vele, akkor nekik sem Szabad számítani a közönség meleg rész-Té'ére; mert a munka műbecse ilyen ese 'ékben, minden tekintetben sokat vészit ókéból,
Zathureczky Giaella, Fá^ ¿/T^ond, Fáy Vilma, Fáy I«abel.|#£%eDö, Fáy Róza. Sághy Ra„ek flL , hy! Ruszék Aurél, Saghy-RaszSS^Margit, öágby Ruszék Malvin.
— Köszönet és nyilvános nyűg* tazas. Sümegben f. évi jatius 29-én ki ütött tűzvész alkalmából számos család szegénységre jutott; ezen szerencsétlenek részére a következő jótevők voltak szívesek adakozni : Sümegh vidéki vöröske-reszt egylet fiók-pénztára 30 frt. Eítner K. Józsefné Győr 10 frt, Sümegi Tivadar Sümeghről 10 frt, Stamborszky L*szló 5 frt, Eitner József 5 frt.Darnay Kajetán 5 frt, Rsile Józsefné 5 frt, dr. Lukonich Gábor 5 frt, Petrich György 5 frt, Hetyei Károly né 5 frt, özv. Szűcs Pálné 5 frt, Farbovszky Júlia 5 frt, Vollenhoffer Fe rencz Győr 5 frt, Kiss Ida Arad 3 frt, Szidnay Antal né 2 frt, Mojzer József 2 frt, Epstein Vilmosné 2 frt, Kabányi Si-monné 2 frt, dr. Hevesi D. földvár 2 frt, Wittman István 2 frt, Fischer Samu 2 frt, Barkóczy Károlyné 2 frt, Erdódy István 2 frt, Jung Gyula 2 frt, Urr János 2 frt, Dobronyi Tetta Gulács 1 frt, Huszák Mátyás 1 frt, Binder Péterné Pálfyné 1 frt, Reithoffer Ferenczné 1 frt, Báafi Alajosné 1 frt Steiner Adolfné 1 frt, dr. Fischer Ignáczné 1 frt, Surgoth Miksáné 1 frt, Takács Vi'ma 1 frt, Siókely Gusztávné 1 frt, Dómján Paula 1 frt, Varga Józsefné 1 frt, Kijácz Elekné 1 frt,Leitaer Antalné 1 frt, Mojzer Feri 1 frt, B«yer Kálmán 1 frt, Hegedűs Lajos 1 írt, Major Mari 1 frt, Jandó Ferenczné 1 frt, Totola Imre 1 frt, Gedey Ressőné 1 frt, Pozsonyi Józsefné 1 frt, Baka Istvánné 1 frt 20 kr., Tóth Anna 1 frt 50 kr., Orbán Lajosné 1 frt, Scheiber L. Sándorné 1 frt, Klein Netti 80 kr. Szita Román 50 kr., N. N. 50 kr., Schrotta János 50 kr., Fuud Anna 50 kr., Kaufmaun Mari 50 kr., Márkus Salamonné 50 kr., Gombos Mihály 20 kr. össaeser: 156 frt 70 kr. A befolyt pénz rógión ki lett osztva. Fogadjak a nemes szivü adakozók a segélyzett szegények nevében is mély köszönetünket. Sümegb 1886. aug. 1. D*rnay Kajetánné a vöröskereszt egylet elnöke.
— Öngyilkosság. Füles Lórincz volt hodosáni iakós julius hó 24-én öngyilkosságnak esett áldozaiául.
— íbiszt Ferencz.- a világ „hírhedt zenésze," — miként Vörösmartynk enekelé — meghalt, Bayrutb^an, hova életének legnagyobb emlékei űzték őt. Hogy mit vesztettünk altala mi, magyarok, az kimonihatatlan, hogy mit ve-s itett benne a világ-művészet, azt a jövő fogja megmutatni, m>ly szomorúm igazolandja az ő pótolhatatlanságU. Szívvel, lélekkel magyar volt, habar a művészet korAn elragadta ét közülünk s még arra sem volt alkalma, hogy édes nemzeti nyelvünket elsajátíthatta «olna Azt hírlik, hogy a külföldön saját kívánságára. t«m*tték el. Ett azonban illeték s helyről jövő állítások cáfol jak m«g Valószínű tehát, hogy szeutelt porai majdan as édes haza földjében fognak pihenni megérdemelt kegyeletes bókében.
— Kimutatás. A n.-kanizsai ipar* ifjúság betc-gsególyző egylete f. hó 4-én tartott nyári mulatság alkalmával bevételezett éí pedig: 158 jegy után á 40. kr. 63 frt. 20 kr, feitPfite é,ek után 7 frt 90 kr. összesen 71 frt/10 kr. ellenben kiadás 78 frt. 44 kr. s igy veszteség 7, 34 kr, Felülfize::«k : N-gvsá-gos Inkey László 2 frt. Aügenfeld Zsigmond 20 kr. N. N. 20 kr.Áor-him Zsigmond 60 kr. Savay Andris 60 kr. Kel ler G; ula 50 kr. T-kolcs E»dre 20.tr. B«ranyai Mariét* 40 k-. N. N. 20. kr. Stegner N. 20. Aug-nfeld Lajoi 50 kr. Roz-nerlgnácz lOkr W-jditu József 1 frtSzepe Boldizsár 1 frt. N.20 k. özszessn 7 f«t; 90 kr.
—Gyász bir.Schust^r Fereacz köztiszteiben álló urad. főerdász nej-* szül. Barvits Lujza, f. é jui. 30-án élte 56 ¡k evébenIharos-B-rényben elhunyt Legyen áldás a kiszenvedett hamvai telelt.
— A helybeli kegyesrendi-hkzbau a következő változás történ': A helyeztetlek: Hám JÓzseí. Temesvárra. Sárhegyi Lajos Selmeczbányára; Kis Sándor, Ko Iozsvárra ; Bujk Béla, Nagy-Károlyba ; Harmath Gergely, a reodet elhagyta. Helyökbe jönek: Csíntalan PaI, Trencsén bM: — BrennerLajos, Magyar ófárról ; Mészáros József N-gy-Becskerekről ; — Kassay János, Nagy-Károlyból, Cser-nus László. Nagy-Károlyból. A távozóknak Isten huzzadot mondva kivánjuk, hogy kísérje áldás működésűket mindenütt: a kórttok be jövőket pedig melegen üdvözölve, óhajtjuk, hogy itt boldog otthont találjanak.
— Nyilvános köszönet. A nagykanizsai „Kísdedneveló Egyesület, 1886 évi Julius 24 és 31-én tartott sárün-nepéíye és táncskoszoruja alkalmából a bevétel 111 frt 40kr. Kiadás 87 frt 13 kr Tiszta jövedelem; 24 frt 27 kr. fe-űifizetésból befolyt 15- frt 60 kr. ós p«idig a kővetkező urak és úrnőktől : Z-iiler József 3 frt. Sebmidt Frigyesnó 2 írt, Pick Salamon 1 frt20kr.Dr Sohreyer
Lajos 1 frt. Knausz Boldizsárné 1 frt. Tnpammer Gyula 80 kr. Armutbnó 60 kr. Osz-wzly Autal 60 kr Nóvák Károlv 60 *r. Sckwarcz Júlia 50 kr N. N. 50 kr. N. N. 50 kr. W.ttmger Antalné 40 kr. R»poch Gyula 40 kr. Knortaer György 30 kr. Ecksi-in N. 30 kr. M*rkbreiter Lipót 30 kr. L-nkey Károly 20 kr. Zók Nándor 20 kr. Pele. Lajos 20 kr. B-^rke s Mor 20 kr. Hild Lajosné 20 kr Bach-rach Gyuláné 20 kr. Lőwinger 20 kr Tretter János 10 kr. Kremzer N. 10 kr. Fogadják mindannyian as egyesület elnökségének küszönetet.
— Gyászhír. Pataky Lajosné, ssül. De ső Cecília, — a városunkban előnyösen ismeri Pataky Andor oki gyógyszerész édes anyja, — £. h. 2-án élte 51-dik évében Keszthelyenelhunyt. Áldás legyen porai felett.
— A .Hadastyán egylet* közgyűlése nagy érdeklődéssel, és szép számú tagok jelenlétében folyt le e hó 1-én a városház nagy termében.;— Meg választatott a tisztikar és tisztviselők. Sajnáljuk azonban, hogy térszüke miatt ezúttal bővebben ikii szólhatunk ez igen érdekes menetű gyűlésről. Jövő számunkra tartjuk fenn ez ügyről érdemlegesen mrgemlékezni. Jelezzük még röviden, hogy este a „Koronában* táraasvacsora volt rendezve, mely a mellett hogy fényben sikerült, még Sigritz vendéglősnek is becsületére vált — értve a kiszolgáltatott ízletes étkek- és jó italokat. Mindezekről jövőre bővebben.
— Egy felejthetlen nap emléke. Amikor a fürdő vendég szeles időről unalmas napokról panaszkodik — miért ne vonalhatnék vissza Bzobámbs, elém varázsolva a még oly élénken előttem lebegő kedves napot, julius 19-két? — E sorokból bárki azt hihetné, Füreden morphon-dirosok s Anna bálról elmélkedem? — N^m vagyok barátja a sok teketóríának csakhamar megmondom: Hévis, 7-es ház 16 szám szoba, itt halgattam a suttogó Bzél áramlatát, nem is bánt az idő; fürödtünk rendesen korán reggel, — fűrdünk ismét de csak agy ha lehe*. Jól mulassanak Fürede ; nekem Sümeghen 1886 julius 26 kán megtartott kettős menyekző jut eszembe— ott-ott mulattunk mi és
sok. Csúnya dolog bizouy az önzés, ast is Írhattam volna: jól érezték magukat mások és én; de hiába ebben a realistikus világban csak ily kép foly a tinta. — Majd meg mutatom ; fordi va is mehet, •zontul én leszek az utolsó s mint ilyen zárom a sort. Ugy veszem észre kijöttem a sorból, fŐnnebb azt ígértem, minden hosszadalmas körül írás né kül ki mondom: miről elmélkedem ós—még sem neveztem meg a nap hőseit. Ki veié! H« oly röviden lehetne igy is írhatnám le: Hym*n. Brenner Elek ur vaskereskedő Győrből oltárhoz vezete szentmartoui Darnay Anna k. a. D*rnay Kajetán űr sűmeghi kereskedőnek kőzkedveltségű és kellemdus leányát; ugyanekkor Kis Er nő ur vaskereskedő Kolozsvárró' egybe kel" Wollenhoffir G>ze U k. a- Wollen-boffer Ferencz ur győri kereskedőnek művdltés szép lelkületű leányával, Sümegben. Mind két ara anyai ágról az Eítner család nemes ága. unoka nővér; kól-Csóuös rokoni vonzalomból állapodtak m-g a mag«sztos gondolatban: az esküvőt Anna napon együtt Sümeghen tartani m>g. Mielőtt a legnebo pillanatot leírnám ké-tér'.eük be mutatni a lakodalmazó népet. Öröm szU'ők : Daraay Kajetán és neje született E.:uer Anna Sümegh; Wolleuh'iff'r Fereno« és u*je született Eitner Mari. győriek. — Nisznagyos : S^ir Íuí Tóbiás Győr, Ei ner Sándor Sümegh ; Eitner K<roly József Győr, Dar-nay Kajetán Jjümegh. A disz-fugatokat kitűnő szépségű és gyönyördus öltözetű holgy-koszoru ékesué. Meny ¡iszony oic ékes uszály fehér selyem, mások fekete, részint .»im*3 nehéz selyem ruha dus aranyéksz-rb n pompáz .-a. Az urioflk ko-zű <ott láttuk : Ei ner K. Józa^-toé Győr, Hubinszky Adolfné Egersz-g, Wirtl Mihály né Grátz.E tuer Sándorné, B^nfi Alajosné Sümegh; kisasszonyok: Kiss Ida Arad, Hubiuszky Ida és Neila Z Eger-sz-^, Dobrooyi Tetta és Csigó Aranka Gu.ács, Mojzer Magda, Darnay Emma, Ettner Annuska legszebb virág bimbókat. Urak: Brenner Vizi és Mu*i Szom-b*tkely, Brenner Vilmos Kaposvar, Wirthl Gratg, Stirling Károly, Stírling Kálmán, Hets István ifj. WoHenhoff-r Fer«..cz, Győr. D-rn^y Béla Kaposvár. Darnáv István Kolozsvár, Eitner Zsigmond, ifj\Eitner Sándor, Huszák Mátyás Darnai Kajetán és Binfi AUjos Süm-gh, Eonyien voltunk tanúi a bátran elmondott .holtomiglan és boltáiglan* sokat tartalmazó szavaknak. As esketést délután 6 órakor a sümeghi plébánia tsmp lomban Nsg. Mild Mikaly prépost teljes di ■ ornatusban segédlettel végezte, as Ur áldása után őszinte szívből kívántuk mindnyájan: Amen, úgy Jegyen l teljesüljön minden ami jó. — Örömtelt szívvel hajtatott a násznép Darnayék udvarába, boi a beteges 85 éves Eitner József ur a boldog öreg apa ereje megfeszítésével várta as érkezőket; újra Isten áldását
kérve osstva a boldog párokra. Könytel- széré8z avájczi labdaasa, mely külö teljes sz-meibő. olvashattuk, mintha a nficm, to„.moc „ „f.
bibli-ti Simeonnal szól' volna: .Uram lát ccm enged ed e Bzép napot, a gyönyör teljes perczet, két unokámra kérhetem egyszerre kecyelmed-t — b<>c*»sd el a te hü szolgádat la Szólni nem indnt' d-könyeí patakként hallottak a gondos a szerető öreg apa szemeíbő . íme a m-i Ünnep második és mélyen m-ghato pilU-na'a. Mindezek után termisszefesén : fényen lakom» következett, hol még sz*rencs*nk voli Mojzer József és kedves nejéhez Sümegb, Velansíts I^nna Gizella k. a. Szombathely. Huszák Mátyás né N. R^t* Béla kftplán, Práger Karoly ura hoa; de ut volt bizony Eitner Jenőké is. Múlatás tánczreggilig. Mondjam nem volt telkö szöntó; ugy sem hinné el senki; volt bi zony amúgy magyar szokás szerint az elsőt t. Eitner K. Jo*s-f ur náainagy motdotta az uj párra, miközben igen szép unAcso1 osztott a leendő háza- életbe. Darnay Pista felolvasott ezután 26 »ürgönyt, mi a rokonság és lisztelőktől érkezett, etek mindegyike eljenzéssel fogadtatott. Eitner Sándor urprss. gyűlési képviselő szin tén mint násznagy a csaiadí billikom jelentőséget fejtegette, miközben az aj párnak isteni félelmet, szorgalmat, hass-szeretet kötött szivükre, illetve e három szem előtt tartásában hiszi boldogságukat. Stirling Tóbiás ur az öröm szülőkre Brenner Jáno« ur a násznagyokra. Brenner Vilmos a társaságra. Eitner Zsigmond a kossorus leányokra, Darnai István as ipar, kereskedelem fejlődésére a munkásságra nevelő anyákra, ezzel a nyoszoló aszonyokra. Közben szeretve tisztelt képviselőnk ama gondolatának adott kifejezést, hogy már ugy mint én sgy hosszabb sőt sselleme8 toasztot fogok mondani; — el is mondottam. Hosszú volt annyi bizonyos, s épen ezért itt újra nem Írhatom le, kiszorulok a helyből; végig is hallgatták; — váljon szellemi tekintetben meg felelt-e a várakozásnak, ast Brenner János ur tudná igazolni. Szombathalyre utasott >issza, — ne háborgassuk; ő b*-ssélt, meg is éljenezték ; — Bán firól Bánfira.
— Hathatós szer. Mindennemű nyilt sebei gyulladásba jöhető kelevé nyek és daganatok Moll valódi Ferenct-pálinkája használata által gyorsan gyógyulnak. Egy üveg 80 kr Szétküldés naponta utánvétt-1 A. Moll cs. kir. udvari szállító, gyógyszerész ál al Bécsben Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és fűszerkereaWésben határozottan Moll készitménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő.
-- Mint valamely kegyencz, a ki miodénütt hódit, majd miqden
családnál szegénynél gazdagnál egv a- g ^ ^ közlöttekért nem r4iui
rant otthonos a Brandt R. gyógy- j felelősséget & «erk-
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ
° Margilszigcli p;yóo;y-lftrdo.
Budapest ffiTarns közvetlen közelében.
Q 35» R. meleg ar'éai forrás, porctelán-, márvánj-. k4<i- As kőfürdők zn-
hanykésiü ékkel, nagyszerQ kert, 30n teljes kényelemmel berende»e:t »zoba,
JJ társalgási terem, kQl- é^ br-lfődi hpok, telefon, tivird » «s*z-köt:etís»el, naponta zene.
Q Kóralakok, melyek elien a margitszigeti hévvlz kedvező eredméuyaye!
Q használtatott:
KBuzxény, ai izü'.stek, izmok, csonthánja, i'ieRhQvely, iifll'.csnz A ssűz,
Q köszvény, eróművi beiiatá»ok, typhus után fell'p^ hadés-k, ztáliák, csoD'b*n-talmikvt, csoatsiút izQleti bajokat es kütsértéseket követő elvÁl:o-.ások. Fájdalmas betrek, raernvesséfr, hűdés, hSrbinUlmak, vizelléii nehétségek, méh- é« hfl'ely-bánt<ilm-k. Még arra is figyelmeztetjük a t. ez. köz «nxé^et. nogy & szigeten villamos fürdő rendezetett ^e. Dr. Bar& legújabb rendszere szerint, mely a kószvénxe?, csúzos és idoeen bántalmak, valamiül a bűdéxek és
nősen kellemes biztos 8 ártalmatlan hatása által máj-t és epebajokban, aranyeres bántalmakban stb. minden egyéb háziszert a használatból kiszorított A gyógyszertárakban mindig valódi, Brandt R. gyógyszerész -féle svajezi labdacsot (pgy dobozzal 70 kr.) kell kérni, a m lynek czég-jegye: egy feihér kereszt vörös me zóben s Brandt R. névaláírása.
L-pvezer rta kiadó: SZAHY S.
F-lelős sz«.keHztft: VASS XliHOS Laptulajaoooa : WAJ1>IT8 JÓ/SEP
-vyiltté x\*)
*
T. oz »zfilók figyelmébe.
Egy a n.-kanizsai gymnásiámh z közel lakő tisztességes »si-l'S-csalá I 13 —15 év- s fiaknak havookinti 18 frt fizetésért teljes ellátást és 1 kákt ad. Bővebbet
RuHenzWfíg ödön
N&gy-Kaniziii, Csenge i ntcza Sohönfeld féle htz.
2 33 4-6
M ATT O Nl-fóle
-LiPSÓ
-L Á P L D GÍtelepből
Franzensbadban.
Kényelmes póüék LÁPFŰRDŐK belyett. 8zer aczél és sósfOrdÖk elöiUitásához.
CSÁSZÁRFORRÁS-SÓ (Hashajtó).
Szétküldés : Mattoni Henrik FRANZENSBAD. Budapesten, Mattoni és Wille-nól.
Járványos betegségeknél a legjobban ajánlott egészségi ital
Itgtlntzbb íjW«
SHttSW-YST
legjobb asztali- és üdítő ital,
kitünó, hatásúnak bizonyult köhögés és gégebajoknfcl, gyomor- és hó-lyaghurutnal.
2711 16—29
Mattoni Henrik KarlsM és Bpest
O O
o o o o o
z isebiás-
nil a fQrdíissé bea igen hatba ó* se({éd uy^Ryeszkőxt k-^pez. A héwiz b-lsSlt-g eredméoyoyel használtatott: idait gy«n>or}inra:nxl é^i alhisi oancásokuál A sr.ige-, ten van »ryágy«zcrtxr. ellátva mind-nnemü á»váoyvi«zel. R«*nael8 orvos dr. Verzár. Bérleteknél ágy a fürdő-, mint a menetjegyek egy'"itte« viltáiá i&l arleen-gndés. — A sm'getéa lakó fürd5vendéí«k * fürdő ba»z álatánfl és a menet-jegveknél előnyben részesülnek. A fővárosíal órá.'kiut kít»zer köilfkedés.
A fürdő iginy tartama mij. hó 1 tSl nzep. hó vtgtíg A lakások megrendelése : a szigeten a felügy- S^gi irudái.an
Budapest. A margitszigeti felilgyelö«ég.
o o o o o o o o o o o

OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOÖOO
Mészáros üzlet eladás
í .
Nagy Kanizsán. Nagy-Kanizsa városában, a legélénkebb helyen, ÜI»D£!I BEREXDEZÉ^gEL EGYITT
szabad kézből axonnai eiadó.
Hol ? megmondja e lap kiadóhivatala%
Üzlethelyiség változás.
Welser J. C. vaskereske-iö, üzletét, mely 50 évig a Herczeg Batthyány-íéle házban volt, mosta Korona vendéglő melletti ujonan épült házába helyezie at.
Ugyanott egy oskolázott és jó bizonyítványokkal ellátott tanuló felvétetik.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖ
1886. AUGUSZTJS 7-én
2l0ltkt 1886.
Árverési hirdetmény.
«*
A nagy k»ni»8»ikir. törvsrék. kkvi o<ztál\a résse'rM körhirré ié c:ik. h' gy Híri Mihály végrehajt »<ón»k Ádátu Rozi mint kdo» Kollár Judo»örököse végrebaj :ást szenvedd becschelyi lakóa elleni 30 frt. tők-, 1880 febr. 1.-tól járó 8% ka matai, 1 frt 50 kr. per, 7 Irt. ¡>0 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt. 55 kr. jelenl-gi • még felmerülendő költségek iránti vógr«-hajtasi ügyében a fent nevezett kir. törvsrék területébe* tarozó b- c*eh»lyi 4876*. tjkvbéo f 803 brvz. a. Kollár Janó* tuUj dooául feivti * 3Ö4 frTM b«*^sült váltság
kö *!<»* sxőlló 1886 Október 16 áu
d. e, 10 órakor B-cs hely község hatánAi D-rizs Z'igtnood felperesi'ügj ved v. be-lje tese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladani fog.
Kikiáltási ára fennebb aite'.t becsár.
Árverezni kívánók tariozuak a becsár 10°/, át kcsrp^ozben v. óc-adékkép-s pa p rb«n a kiküldött kezéhez letenni.
VevA köte'es a vételárt három egyenlő ré«z;-tben : rn^g pedig nz elsiet a». Árverés jogeriire etnelk-d^étől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól ¿hón»p alatt, a harmadikat ngyauattól 3 hónap alatt, mindeu e_ry»-a részlet után az ¿r v-rés napjától *z*mit»ndó 6*/0 kamattal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lrfize:ni.
Nagy Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi «sztáiyánál 188tí.évi jui. 26 án tartott ülésből. 2850 1 — 1
C*ere*xnyéü
eiuók.
Dr. Hauser
j'g
v
ási vonal p.
.4 magyar kir. kormánynyal való egyeattég nscriut.
A legb.st. I ••gjobb és legol. u'vonal
Fiuméből New-Yorkba
Indulás Fiuméből, augus. 17.
„Olyiupia" gózös (2051 tonna.)
\ Eityuos swmíljsrálliu« menet-jegyek, 9 egyenes in*.hatás és tenceri tthrr»zil|itó 1-velek Kud pe«t s Mugyar-ors/i^ iths főbl» áilon»s*iról. É*iuik-Amerik* valamennyi főbb helyeire.
Rakományok a földközi tenger közbeeső kikötői szamara -I-togkdt atn«k. Bővebb«u az Adri« tenge i hajózási tarsulat Budapest és F:uAéban. lhndernon Brothem urak Veíé'ügvnokei által. (Horgonyzási vonal.)
2752 18-52
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
I
Az
£ «1 u I t a 1» I e
!
életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott ISő9-beu j
Biztosítási töke 1885. dea 31-én 911-212.527 frt: .\mú»wmr .„ „ 169.411-138 frt!
az 1885. évben kötött xij biztosit ások összege 244.829,014 jrt.
Az
eges* nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét
. Minden kötvény bárom év múlva megtámádbatatlanná válik.
Du 'án uii kerület vezérügy nóksége.
2771 17—*
Fischer Sándor urnái Nagy-Kanizsán.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Ejj «: öli raktár Nsity-Ka niznán
FËSftKLHOFES JÓZSEF urnái.
11<-
Felhivás,
Egy elsőrangú életbiztosítási társulat, képzett és alkalmas egyéneket keres szervezési és acqairá'ó Cíélokra fix-fizetés és jutalék mellett. Kelló minósités&el biró nőtlen egyének előnyben részesülnek. Pályázók kéretnek ajánlataikat mielőbb Soiumer József ur cziwe alatt beterjeszteni. * 3836 2—2
Csat raM
ha minden dobozon a gyárjep? : a sas és Moll sokszorosított czég nyona-ma ta látható.
Ezen vorok tartós gyógyhatása mxki<-s gyomor- és aiteítbajok gyomorgörcs és u/álk sodás, tyoraurtigés rögzött dugulás, májbaj vértoinlás, aranyér és a legkü-, löufélúob nsi betegsegek oiitn 30 év (ta folytonosad uövekedo elismerésben rémesül Ejy «redeti dooox haszna ati utasitissal 1 irt. HaBisitvinyok törvényesen SidöztetMk


Kössvéuy, csúx, mindeunemfl baso-Katit és béanlxs-. fej-, fül- és fogfájás sikeres pyogji-tisához t-friSrzsn-
lé«re b >rogatasaak mindennemű séró'ésrk ós sebek, gyulladások és dag&oatok ellen. Beosőieg vízzel kevt-rve, hittelon betegeóés, hányás és kóiika ellen. Kgy Qveg pontos utasi;ái,«al 80 kr. 2720 31—52
Valódi, Moll védjegyével és *név alairäsävaL
Moll
AtcyoKyMzeresz
f c»á"»zár királyi " udv. »zállito.
Bécs, Tuchlauben
Raktárak: Nagy-Kaoizaa: Belas Jocsei gyógyszeré*». Kosenfeld Adolf. Fesscl-Lofer Jczef. B&rcs: Doruer S. Ctsktoraya: Göurs L. gyégy Kaposvárott: Fieiner Samu. Keuthe y : Pa!y János. Körű end . lUu János MarczsU ; laztl Ferd. Zala-Egerszeg ; Köztér Ales* gyógyszer* sa.
Gyógy - szappanok

n^l'-l

Fant» Miksaitól
gyógyszertár az egyszarvúhoz
Prágában. Orvosok által vizsgáltatva és ajánlva.
►'nnln-i«Mr Ichthyot-«enppan. »rr*rőrö»í(fr, ImriiraiuMir IMurn. lfír). liukrtre borizrniitrk rilra. ir» ;& kr. — Kauta-r^te Xh|>.>Ij | Hr.appnn (hijcany-MKHppan). Kjphtlts rt paramltak rtlra. ' , darab ii kr.. I .Itrah l»o kr. — Kanta-rét«- kÜKir^n) én loboM ■»aiitalmak ollcui nxappan. próbált biztat rí cjor» hili«». Ár» ! frt. — .Kiitránj-»Kappnn r«h-. korpa-. Ubtixadiaj: >tb. rllra. kr. — Kátrán.%-«»lyrrrin-Mxnppan. c)«-mrrt»b, aök m rjrrxrkrk iunir>.
- l arlMtl-oiappun. rrrti>zt»lraitö. Si kr. — Krn-Mjcappan r»»p. tzrplo r» borkMtrs • tt«-n. Si kr. — TojA»mnc—*:»ppan. ri-Jki>rpa Htrn r% arrxjailt» 11 kr. P.pr-Mzappnn. haj.ui»»r»itö rt ipoto.
kr. — Ffl\'^Kz.Nznp|i;in. »» t<l« i-rrnd«zrrre S4tt«ra hat. Si kr. — <>Iyrrr!n-oaap|>an. lrCriu»mal.b toílrtte-wappan. il kr. — Bvncoe-«xspiinn. bérTartax..da> rttra. <0 kr. — Vn-. lln—rnj>p«n. krllraira ■«»It^rutai aapoDkrnt! bitvznalatri. 40 kr. — Ki'nri-kálrnny-Mzntipnn. maknr« bnrbi'trr«-srk rtti-o trra atkalma«. Ára Sű kr. — Itorax-^rnpjuin. a* arrzvziu tW«tatala»»ácsl, majr»Itok. azrpiuk r» trritwük rtu-o. \ra «1 kr. — Kánip!ror-MZb<ppnn. ra«j. rrlrrprdrzctt b«"ir ítb. rlleu. Xra Si kr. — Vnpbtol-arnppnn. miadratirmn bórklátrark »Ura. ára iu kr. -
KapiiatóU tulndru SJ ¿sj»'.rrl:irlmii.
Kajliiíó: Pr2£3r Béla gyögyszertardiafl N.-Kanizsán.
a vidók miudrn várusajbaQ es b^lyságeibea kedvelt sorsjegyek és igó -vények eladásira. M-gkeresé<ek következő csira alatt „ Vorteilhaft Heinrich Schnlek Annoncen Expedition' Wien küld end Abb-.'
M ■! T-
mi -
ÖRÖftLELADASI HIBDET.HÉX1.
A nagyméltósága vallás és közoktatási m. kir. Diszterium i. évi jalius hó 10 én 26215 szám alatt kelt rendelete folytán a rokol^oyi vallásalapitváyni uradalom tulajdonát képező és összesen tizenkétezer kétszáz harmineznégy (: 12234:) forintra o. é. becsült barát szigeti urodalmi Lze-szesitalmérési jog és korcsma épület a hozzátartozó 0.04 kat. hold belsőséggel, további a barátszigeti 66 61 kat, hold föld, rét, legelő a hozzá tartozó 101 kat. ho'.d közös csapással zárt ajánlatu versenyutján összesítve fognak örök áron eladatni.
A verseny tárgyalás a Pécsváradon székelő pécsvárad-somlóvásárheivi kor: főtiszti hivatalban f. évi Szeptember hó 6 án fog megtartatni, hol is a mondott nap délelőtti 10 óráig fognak a" zárt ajánlatok elfogadtatni.
Á benyújtandó ajánlatok csak az egész összvagyonos-ságra tehetők, az igéretea pedig számokkal és betűkkel kizá-randók és annak világos kifejezés adandó, hogy az ajánlatot tevő az eladási feltételeket ismeri, elfogadja s magát azoknak aláveti.
Szabályszerűen kiállítandó, 50 kros bélyeggel ellátandó zárt ajánlathoz a fenti becsárnak 20%-tólija mint bánat pénz készpénzben, vagy elfogadható érték papírokban melléklendő.
Az ajánlatok benyújtására kitűzött fenti záros határidő elteltével a zárt ajánlatok a jelen levő felek előtt fognak felbontatni és a lárgtalásra alkalmas, legkedvezőbb aján at a letett bánatpénzzel visszaUrtatik. mig az elnem fogadható ajáulatokhoz csatolt bánatpénzek azonnal visszaadatnak.
Ezen örökeladásra vonatkozó feltételek a Pécsváradon székelő fótisztségnél és a somlóvásárhelyi számtartóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Hibásan vagy nem, az összvagyonságra szerkesztett, késen érkezett, avagy utó- vagy távirati uton tett ajánlatok
figyelembe vétetni nem fognak.
Pécsvirsdoo lb89 évi július hó 22-éo.
2846 2-3
Pécsvára d-*omlóvá*ár helyi
m. kir. kCmlapitv. ker.( főtisstség.
- , ^ , m m
18 è v óta ösraert
f
/ a"
BERGERféie orvosi
$ KÁTRÁNY-SZAPPAN S
SWADLO FERENCZ
BUOAFESTEV
5
"a
"a
S Ï,
VII
ker-. alsó erdő-sor 3 szám.
Ajánlja ®7a'o¿dalraázott, tajulao, öamükódó zárredőnyeit .hullára -tott arxéllemezbői; tovibbá srabadalmatott B aarcek ós Brrczka-féle töltö é, Rzellóxteté»! kályháit, valamint központi fflté* bereudezédeit, saj»t asabadaJma szerint, egy vagy több helyiség ozimira, mely utóbbiak kUlőuosao uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál a;b. szd-l<SzteiéMel, Vagy sznildsteté« nélkül
ig^n csélaznrüon alkalmazhatók-Ajánlj» tovftbbá .vaUmeunyi az építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, /mü-. é« szerkezeti lakatos tégla ée'vakola: felhucó gép»it ková-
csojt vauból munkait. Miatakartyák és kSltségvetésak ingyen és béraMtve
2304 11-52
orvosi t*kio'é!yek által ajánlva Ausatria-Magyarorsaagban, Prancaia-orazág, Nómetorsaág, HoUandban, Schveicaban, Homániában síb. mar év ó'a fényes sikerrel htsznAltatik
mlnaennemü
mint szinte az arc/bór uiindenf&le tisztíitalansgai ellen kulöiiöseu a rüh, az idült ea pikkely aómör • kosz, a söm5r r<*psdvény, a f«j és szakái eilen. a srepltS, májfolt, úgynevezett rezesorr, a fagydag, a Ubizzad-i*, a gyermekek valamennyi külső f«fbetegségei ellen. Eieufelül minden kinek miot a bórt tisztiió mosdószer ajánltatik.
Ára darabon kint haszualati uíasltíissal együtt 35 kr.
A Berger-féle kátránj szappan 40% a tömény fakitrár.yt tartalmaz f*'ettébt> gondosan van készítve js lényeg»sen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrán>-szappanoktól, — m rt ezen ssapp«n 35°/o güc^^rin anyagot tartalmaz, fiinom illatszerezve
SS (Ss&Iásafe: ?ég®tt
a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrany-szappan
kérendő 8 ügyelni kell a zöld csórna oglásra.
Elösmerő okmánnyal kitüntettetett a bécsi nemzetközi kiállításon 1883 ban.
Egyedül helyettes a bel- és külföld részére •
A. HELL íwsz. Troppau
\ b agy »Kanizsán - Prager Béla gyógyszerésznél.
2733 10-12
5
V %
% S
s s
V %
s s
"s
H
S %
V
V
s
I
s

Árverési hirdetmény.
A -Szt-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt k'rályí kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lórinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terheikkel folyó évi
O szeptember hó 28-án kedden d. e II órakor
O Szt.-Lőrinczen a fóbérnekségi irodában nyilvános árverés utján 2 fognak 1887-ik évi január hó l-t^l 3, esetleg több évre bérbeadatni.
Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10% az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek.
A bérleti feltételek a fóbérnökségi irodában bármitor migtekinthetók.
Kelt Szent.-Lőrinczen julius hó 15-én 1«86.
2838 3-*
>00000000
o 0
8 0 0
0
0
0 0 a o
o
0 o 0 0
o
o §
A föbérnökség
/A'.VWWW VWWJVW1 0000000000000000000030000000
Wn nftítt .7lí'nrn<r>niirtrnri/íi/íhAl ~Nnrr*i. Knrn««/«
ftAGY-miZSA, 1886» Aogusztas 14-étt
r
i
/
El ő fi * € t é8Í ár
eseti ér.e ... 5 frt--
fél érre .. .. 2 frt.M) kr negyedévre . . . 1 frt 25 kr Egyes szám 10 kr
HIRDETÉSEK 5 hisábo» p»*titsorban 7. másodszor <j. s mindrn további »őrért 5 kr NYILTTJ
iorouVént^J krért vétetnek f, 1 KinrtWÍn illeték minden eiryeshir "det-s-rt 30 kr. fiietendők.
Hnszo nöíödíkévfolyam.
T
1
A. Up szellemi részét illető közlemények & azeiktaztőséghez, anyagi rézzét illető közlfcpe nyek pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intésendSk: 2i agy-Kanizsán Wlaaaicsbáz.
Bérreentetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kézlratak vissza nem küldetnek
A nagy-k nizsai nKereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a szalamegyei általános tanító- ~ stüler, a „nagy kanizsai Hsdednevelö egyesület«, a ,nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
üol vau a kiucs?
19. század emberei már nem oly fajta kincskeresők, mint a régiek voltak; nem mennefc ki karácsony éjszakáján valamely keresztntra megtudni magától az ördögtől, hogy'hol van a' kincs ? A mai kor emberei nein főznek, sütnek óriási bográcsban bocskor-szijat, csiáma-talpat, halott csontját, béna lábát, rongyos kalapot, hogy borzalmas hókus-pókusok után szerencsét mondjanak és csináljanak maguknak. Ez csak a régi, talán sok tekintetben boldogabb kor emberének fantastikus nézeteivel és felfogásával egyezett meg.
De azért nagyon tévedne az, aki azt hinné, hogy ma már megszűnt a kincskeresés. Megvan áz ma is, csakhogy más (ormában. És mert a kincskeresés, ma a társadalmi áramlatok és osztályok fanatikus küzdelmével jár, sokkal veszélyesebb a réginél. Vagy nem látjuk-e a kincskeresők egyes csoportjainál az al-chimisták őrületes lázát oly kincsek után, mikhez sohasem juthatnak. Csakhogy ez az őrületes láz egyátalán nem hoz közkincseket, mint például az alchimistáké igen sokat hozott a tudománynak. Ma az emberek lázasan rohannak a kincsek után s nincs meg bennök a kellő türelem, a kellő kitartás, s ami fó: nincs meg a higgadtság a valódi helyes, a valóban humánus irány eltalálására. Az ál-dozatbozatal ma igen ritka. Ha valaki valamely kincs keresésébe pénzt fektet, annak csakhamar akarjad látni hasznát is. Nincs az a millio-nar us, ki néhány ezer forintot föláldozná olyképpeD, hogy ha neki nem hoz is közvetlenül hasznot, — 1ioz az utódoknak. A vállalatok önzők', minden vállalkozó önmagának akarja tókéje gyümölcsét. Innnen van az, hogy korunkban nagyon ritkán akad olyan dologra vállalkozó, mely hosz-
szu s talán kétséges munkát kiván 8 a b fektetett tőke csak ht sszuidő multán hozza meg kamatját Innen van, hogy megyénk oly vidékén, hol a föld minden valószínűséggel kincset rejt, érintetlenül, fölkutatlanul marad, mert nagyobb mérvű vállalkozást és e vállalkozás kitartó várakozást kiván.
Már ez előtt 10 -15 évvel feltűnt megyénkben, a kerecsenyi és orosztonyi lakóknak, hogy a falujokat Gelse felől köritó hegység óriási vízmosásaiból erősebb zápor alkalmával, több egész darab érett, fekete kőszenet hozott magával a víz-áradat. Ebből azután biztosan íehetett következtetni, hogy azon, rész nt erdős, részint fenyü-bokros vagy kopasz hegycsoportban nagy mennyiségű kőszénnek kell lennie. Nem kellene más, mint kutatni s az eredmény előbb-utóbb elmaradhatlan lenne.
Az ottani földterület függőleges tagozódása minden kétséget kizárólag azt mutatja, hogy annak alkulási processusai plutanikus erő folytán állottak be; s ennélfogva a kutatási munkálatok nem járnának valami óriási áldozatokkal.
Ab^an az időben,- mikor a viz-mosta kósréndarabok legelsőben feltűntek a vidék iakóinak, szakértő egyének is megvizsgálták a vidéket (persze csak ugy felületesen) s azt mondták, hogy ott nagy mennyiségben kell a kőszénnek lenni. Azt is beszélték akkor, hogy a megye meg fogja indítani a kutatási munkálatokat. De bizony az egész dolog abban maradt; elaludt.
A kőszenes terület akkor Mikos báróé volt, kinek vallalkozó szellemű jószágfelügyelóje szintén készült kutatás eszközlésére; * késóbb azonban állásától megválván, senki som volt az urodalomnál, ki az ó tervé*, szőnyegre hozta volna. Azóta a birtok
is más kezében van; megvette Mel-ler, soproni nagykereskedő.
Ha benne csak -egy kis vállalkozó szellem van (ami pedig okvetlenül van) nem fogja hevertetni ott a földben rejlő kincset, ó könnyen áldozhat atijit, amennyi a kutatási munkálatokhoz kell. És ha már a kőszén-réteget megtatálták, a további kiadásokat födözni fogja maga a megnyitandó bánya. Ez a vállalat áldásos lenne magára a vállalkozóra nézve, de az lenne megyénkre nézve is. Egész uj élet pezsdül ne megyénk azon vidékén, mely a vasúti vonalrészektől való elesése miatt ez idő szerint majdnem a legel hagy atottabb, legelfelejtettebb rész.
Megtettük figyelmeztetésünket a közjó érdekében. Hogy jóakaratunk minő fogadtatásban részesül a leg-közvetetlenebbül érdekelt birtokosnál: M e 11 c r urnái, — nem tudjuk. Hogy rajta kivül is akad-e vállalkozó szellemű egyén, kiben érdeklődést keltenünk sikerült, — szintén bizonytalan. A munka másé; mienk most már csak a további munka elismerése, a lelkesités; amit meg is teszünfc mindenkor őrömmel.
A paszta! tűzoltóság.*) Irta: Jóxnef föhercxeg.
Hogy lehet pusztán, vagy 1000 lakost tul nem haladó kis községben egyszerűen és kevés költséggel egv czéíjának mégis megfelelő kis tűzoltó csapatot felszerelni ? Ezen kérdés fejtegetésébe azért bocsátkozom, mert a legnagyobb akadály ily testület szervezésénél a nagy költség, főkép ott, hol kevés a vagyon és hiányzik a pártoló. Ez riasztja vissza a puszta vagy tanya
•) József fSkerczeg e izakszertl fejtegetését az orsz. tűzoltó szöv.közp bizottság nak küldte be, honnan azt közlés végett aikertUt megkapnánk. ,
birtokosát, a község lakóit a szép és hasznos eszmétől.
Kis községben és pusztán, vagy több közel egymáshoz íekvó tanyán egy 16 emberből álló jól betanított és buzgó tűzoltó csapat a vész napján nagy áldás és tökéletesen elég a duló elem legyőzésére, főkép ha a többi lakosok támogatják.
Ezen 16 tűzoltó a következő rangfokozatból áll: 1 parancsnok, 1 cs< »vezető, 2 mászó, 4 szerelő, 8 szivattyús. Mivel a szivattyú hajtására és a viz szerzésére mindenhol elég erős fiatal embert találni, kik betanítás nélkül is' egy szivattyús felügyelete ,alatt megfelelnek, 7 szivattyús a fontosabb mászó szolgálatra használhat
A felszereléshez bellenének: 1. ott.,ahol elég ló van és nagyobb a község kiterjedése, egy kisebb szivó-és nyomó kocsi szivattyú, p. o. egy ,major kocsi szivattyú,* más helyeken, a hol kisebb a kiterjedés, egy „két kerekű egyetemes taliga-szi-vattyu' czélszerübb, melyet emberi erővel, vagy egy lóval vagy szamárral lehet vontatni.
2. Egy szerkocsinak átalakított egyszerű lócsés parasztszekér, melyre 4 deszkaülés 10 — 11 emberre van alkalmazva és egy kis szerláda az első alatt. Az ülések alá helyeztetnek el: 3 dugólétra és a socsí oldalaira alkalmaztatnak vaskarikák, melyekbe nyelükkel dugatnak: 2 ásó, 2 lapát, 2 vasvilla és 1 csákány. A nagy tüzfejsze szíjánál fogva felakasztható, ha nem veti egyik szivattyús a hátára.
3. Három 15 meteres törülő, melyek összegöngyölítve és régi zsákba vagy gyékénybe burkolva a szivattyú szekrényében vagy a szerkocsi ládájában helyeztetnek el.
4. Az egyes tűzoltók ruházata és felszerelése.
A két járműhöz kell két kocsis 4 lóval, a mi minden községben és pusztán található és ha a lakosok egyetértenek, minden napra meghatározhatják: melyik gazda fogja be lovait tüz esetén. Ha a tűzoltók maguk bírnak lovakkal, legjobb, ha ók vállalják el a fuvarozást.
Vizszerzésre hála Isten a legtöbb, főkép magyar ajkú községben találkozik elég gazda, fei kádjában, hordójában szekér el hordja a vizet, ha a tüz közelében nincs is szivattyúzásra való kut vagy folyó.
Van még egy nagyon buzdító, de nem okvetlen szükséges kiadás, t. i. tüz esetén egy kis pénzbeli segély, p. o. minden működési órára kivonult tűzoltóknak rangkülönbség nélkül 5 kr., minden 2 ló után óránként 20 kr., a munkaidő-vesztés és rubarontás fejében.
Ha számítunk tehát a községben évenkint 2 tüzesetet, melyek 5 óra hosszat tartanának, akkor e működési dijak 16 emberre 4 lóra 12 frtot tennének ki, a mi csak kitelnék valahonnan.
Minden faluban és rendezett községben úgyis tartatik felváltva éjjeli őrség. Ha^z tüzet észlelvén, fellármázza a tűzoltókat, nem is kell külön tűzoltó őrség, azonban nem árt, ha egy tűzoltó éjfélig, egy másik pedig éjféltől reggelig őrködik.
Ámbár kis községekben és puszták >n mindenki tudja az egyesek lakásait, mégis i *en czélszerü, ha minden ház falára, hol tűzoltó tartózkodik az utczai oldalon egy nagy T. O. van festve. Ez igen csekély kiadás és nagyon elősegíti a gyors riadót. A szerelvények és ruhaneniüek beszerzésére nézve az orsz. tűzoltószövetség közp. irodaja Budapesten a zöldfa-utezában szivesen ad felvilágosítást.
Minden esetre előny, ha találkozik a szegény községnek vagyonos
y
- T & r e z &.
Irénke*)
XXIII.
GSzös hozott, gSzös vitt el, — Sóhajtozom érted, hidd el. Virágoz kert volt életem, S ta a legszebb bimbó nekem.
Letarolva, sivár minden ; Hogy ily rideg, zohae hittem. Mintha csak & tél zord szele Létkert-mbe zúgna bele.
Pé Ug forrón íűt a nap rím, Mégis fázom bzivem táján Ugy didergek, ugy vaczogok Fejem szédül 8 fo yton forog.
Goethével: Több világosáig! I)e a világ szemembe vág : Nem adja se föld, se ég, mit Az a" kis lány magával vitt.
Bátort!
Michel Angelo életéből.**)
— Mfitörténeti tanulmány. —
Irta: Nyári Sándor.
Az a gazdag tudomány, mely az olasz művészetet tartalmazza, kiinduló pontját egy könyvben leli meg, melyet 1550-ben é« azuun 1568-ban bővített kiadásban »V.its de pin eceellenti pittori
*) Mutatvány szerzőnek sajtó alá adott legújabb költeményliUetéből. Előfizetési ára
60 kr.
**} ütianyomis és leforditás tilos.
scultori ed- a rchi te tti" cim alatt Vasari György olasz k>üépiiáaz, festő és ismert műiró, Michel Angelo legkedveltebb tanítványa, adott ki. — Vasari ki művészetében majd Michel Angelo, majd Raffael, végre pedig Andrea del Sartos nyomdokában járt, művészi önállóságra nem tudott jutni, s ami. nevezeteset birunk tőle as a Medici Lórin cz herczeg arcsképe az Uffizi ákban, az Ahaaverus és Eszter lakadalma az arezzói Badiábanés az 'építészet terén maguk as Ufiiziák Flórenczben. — Fő érdeme, hogy nevezett könyvet, habár nemis maga akaratából mint inkább III. Pál pápa óhaja folytán, irta meg. Vasari a tudományban semmikép sem megbízható, de chronolo-giai és másnemű tévedései daczára forrását képezi még ma is a gazdag olasz művészi irodalomnak, s csak a késóbbi kutatások és nyomozásoknak sikerűit e tévedéseket és hibákat nagyrészt kiküszöbölni. Az akkori művészekről ós mű-evekről tőle bírjuk az első adatokat; — megteremtője volt az olass műtörténelemnek, s mint Michel Angelo, Raffael, Marseille Vilmos, Signorelli, In-daco, Volterra, dellaPorta, Grá-nacci, stb.kartársa, —III. Pál pápa határozott óhaja folytán — mint a pipa mondá — „az utó világ számára,0 megírta esek műkődésál ie müveit.
Hogy Micbei Angeloról körülményesebben irni bő alkalma volt, ennek oka abban rejlik, hogy Vassri a mesternek nemcsak legkedveltebb tanítványa, hanem később meghitt birátjais volt,— „kivel úgyszólván folyton együtt élt, a igy a mester művészetét, életmódját, ás jellemét bő alkalma volt tanalmányoani.
M ch»>l Angelo, tulajdonképen Mic-,hel Angelo Buonarroti, tudvalevőleg nem csak legnagyobb szobrásza, festésze és műépítésze volt korának, hanem mint mérnök és kiváló tehetségű költő is szép hírnévnek örvendett.
Csodálotos és a műtörténelem be is igazolta, hogy Michel Angelo nem volt tisztában azzal, hogy melyik művészeti ágban tud nagyszerűbb mintákat alkotni, » habár a szobrászatért lelkesedett leginkább, tény, hogy ezen műágban állott a leggyengébb lábon. Már 14 éves korában Ghizlandájo festő tanítványa volt, s csak azután került Medici Lőrincz berezeg pártfogása mellett a florenczi akadémiába, hol mint Bsrtoldo tanítványa egészen a szobrászatnak élt s ebben oly tökélyt árt el, hogy. később X. Leo pápa Florenczbe küldte s megbízta, hogy a San Lorenzo templomban készítse a' medicii herczegek sírboltját. Lehet, hogy a Medici Lőrincz h- rezeg síremlá-kánek nagyszerűsége, lehet, hogy a szobrászatban kivívott siker nagysága elvakította a mestert, lehet asonban az is, hogy egyedüli bizalma a skulpturában összpontosult, különben nem adott oly merész választ VII. Kelemen pápának egy felette megtisztelő megbízás alkalmával.
VII. Kelemen pápa ugy snis uralkodása utolsó évében, 1534-ben megbizt -. Michel Angeiot, hogy Sixtinai kápolnát freskó képekkel diszitae fel. A mester válasza az volt, hogy ősem nemfestő, sem nem építész, hanem szobrász: s ezzel ast akarta mondani, hogy a megbízást nem fogadja el. Csakhogy jól tudjuk, hogy a Medici berezegi háaból származott pápák mily zokat érdeklődtek a művészet iránt s mily
sokat áldoztak a művészetnek; másrészről Michel Angelonak nem lehetett szabad akarata, — mert élete túlnyomó részét, — mint legtöbb nagy olasa művész — pápai szolgálatban töltötte, s igy mikor VII. Kelemen nyomatékosabban kívánta a freskók megfestését, a művész engedett, s bámulatos, — hogy nem kedv-teledül fogott munkájáhos. mint aki a pressió hatása alatt áll, hanem mintha saját akarából festene valamely nagyszerű munkát, amelybe művészetének egész nagyságát belefekteti.
A mester tehát szobrásznak vallot'a magát. Ha már most tekintetbe vesszük architektúráját és pedig a florenczi San Lorenzo templom homlokzatának terveit, mely azonban nem lett kivivé, a Kapi tolt um palotáját, a Farnese palotát a végre mint sa építőművészet valódi remekát, a római Szent-Páter tem plomot, — festészeti művei közül első helyen a sixtinai kápolna ferskóit as „utolsó itélet«-tel,s ezeket összehasonlítják szobrászati müveivel, köztük a medicii kápolna síremlékével, a Mózes-szoborral, az éjjel és nappal allego rikus müveivel, a Pieta-csoporttal — azon tapasztalatra jutunk, hogy a mester igazságtalan volt önmaga ás müvéssite iránt, s hogy igasán tény, hogy as ember önmaga felett kritikát nem mondhat, legalább mindenkor nem. — A plasztikában a pozitió nehézségeinek legyőzése, a hatalmas izmok ás a nagyszerű ráncz-vetás visszaadása tudvalevőleg még korántsem elégítenek ki a naivitás és egy-szerü, megkapó szépség hiányáért. És ápen azért bámulatos Michel Angelo nyilatkozata. Ö csakugyan a szobrászatot tekintette első művészetének a nagyon meg-
őröl ette magát, hogy ennek^ nehéa<iég*it legyősbesae. Sorsa mint szobrászé, kissé i trag kuanak nevezhető, mert legfontosabb ^szoborművé, IL Gyula papa síremlékének terve, sok időig kellemetlenséget okozott neki; fontosabb dolgok miatt a terv kivitelében gyakran gátolva, a pápa örökösei lassuaága miatt szidalmaztak, sőt azt a hamis vádat is emelték ellene, mintha a munkáért fizetett pénzeket elfecsérelte volna, — s ő mégis s mindig ugyanazon szívós Kitartásai tárt vissza munkájához, de ez egyszer a sors legyőzte titani erejét; csak keveset teremtett abból, amit teremteni óhajtott. Ez a kevés mindenek előtt a Mózes, melynek igazán fenséges a con-cepoíója, azután medi cii kápolna ale-górifli, melyek a pl&stika legszebb elvei szerint készültek; de ezen munkák ugysn-anyira individuálisak, utánozhatlanok, hogy Michei Angelo követői mindinkább elmerültek a küzdelemben. S tény, hogy a Michel Angelo utáni korban csak azon művészek tudtak önállóságra vergődni, kik Giovanni da Bologna iskoláját utánozták, 8 ezek az Önálló müvek mellett szépet is tudtak létrehozni. Miohel Angelo szellemi hatásköre utólérbotlen maradt épugy mint a mester bámulatos fantasiája.
VII. Kelemen pápa tehát az utolsó ítéletnek csak a rajzát láthatta; a megrendelés ávébeu meghalt, s utódja IH. Pál pápa már nem a Medici hanem a F a r n e si-házból származott. Mielőtt a festéshez hozzáfogott volna a mester, egy levelet intézett Vasari Györgyhöz s ebben kifejezte állas pontját az emberek nézetével szemben. ,Ha azt mondják, — írja a többek között Miohel Angelo — hogy jelenleg a festészetben ét szobrászatban
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖ2ÍY.
1886 AUGUSZTUS 14 én
pártolója, mint-például egy ott vagy közelben lakó földbirtokos, a ki a hazafias vállalatot magáévá tévén, élére áll, vagy legalább a költségek egy részét elvállalja. Van is hazánkban erre több helyen szép példa és annyi ur van, a ki a sportnak más, inkább mulatságra szolgáló ágaira annyit költ, hogy maradhatna abból amiatt egy kis része ezen emberbaráti tűzoltó intézményre is.
A „Dunántúli magyar közművelődése egyesület° alapszabályainak tervezeti.
III.
(Folytatás.)
25. §. A jegylók vesetik az ülések j.-köny veit, azokból ax elnök vagy helyettesével együtt kivonatokat adnak ki és a szükséghez képes kor-rendben helyettesítik a titkárt.
26. §. A pénztáros as egyesület vagyonát közgyüiésileg megállapítandó pénztári szabályzat szerint kezeli; a bevételekről és a kiadásokról rendes naplót, az egyesületi tagok tartozásairól és befizetéseiről főkönyvet vezet; az egyesület minden befolyó jövedelmét és értékét kezelés 'és megórzés végett átvezzi; az elaök által utalványsott összegeket kiszolgáltatja; a költségvetésben előirányzott bevételek és kiadások felett felügyel s azokat nyilván tartja, mely célból neki a költségvetés egyik példánya kiadandó; okmányolt számadását a közgyűlést megelőső ig. választmányi ülésen beterjeszti, évi számadásáért minadadig felelős, mig réssére a közgyűlés a felmentő levelet kinem adjal végre a hátralékos követelések kimutatását as ig. vál i sstmánynak az egyesületi évben tartott utolsó ülése alkalmával bemutatja. Azon esetre, ha a pénztárosat egyesület székhelyét 48 óránál hosszabb időre elhagyja, köteles ezt as elnöknek vagy helyettesének előlegesea bejelenteni,—sőt ha 8 napnál hosszabb időre..tá-voznék elnöki kívánságra a pénztárt is átadni. Betegség vagy ssabadságolás esetében a pénztárost az igazgató választmánynak az elnök által kijelölt tagja helyettesíti, a kit a belyeteiités idejére ugyanazon kötelezettségek és felelősség terhelnek, miért is a kezelt értékek és könyvek részletes vizsgálat melletta átad andók, illetve átveendők.
27. A jogtanácsos az egyesübt ügyvéde.
28. § A vidéki választmányok elnökei, mint egyúttal &z egyesület alelnökei a szükséghez képest székhelyükön az egyesület elnökét helyettesítik, ren-deaeu pedig a vidékigyülések ós válasit-raányok ülésein eluököin-fc, as egyosület közegeivei hveieznek. a vidéki gyűlés és vaLertroáoy aalatuit és ka ározatait az ig. vAiammáu^joz beterj-sz'ik s az onnan veit határozatokat végrehajtják.
29. §. A vidéki gyűlések éa választmányok. Az egyesületi torvéoyhátósagok mindegyikében vidéki gyűlés éa választmány iiiüködik, meiyekuek hatásköre az illető törvéuyh«tóság területére terjed ki. Minden törvényhatóság vidéki választmányát az elnökön éa tisztviselőkön ki-
jelentékeny munkát nélkülem alkoln nem lehet, akkor én szívesen vallom m>^ neked, hogy én ama férfiak nélkül, kik elődeim voltak, az „utolsoitélet" rajzát nem lettem volna képes létrehozni. És ha egykor a kürt szavával intve és fenyegetve fog szólani a néphes, ha már én nem mondhatom meg, a tanítványaim ne hallgassák el, amivel egy költőnek, egy lelkésznek és egy festőnek tartosom. Ami a Dante isteni komédiája, melynek mély jelentőségét, ahányszor olvasom mindjobban felbirom fogni, — ami az isteni ssel-lemü martyr Savonarola Híerony-mus predikátiója, melynek beha ó előadása nemcsak füleimet ijeszté megr hanem szivemet is bűnbánó elérsékeny üléssel rázkódtatá meg, — az a te Signorelli Lukácsod falfestménye. Az orvietoi dómban levőket gondolom. Sohasem tűnnek esek el emlékezetemből; mindinkább vágyódom a régi mesterrel érintkesni, mielőtt a festéshez fogok és pedig a te kös-vetitésed által. Ennél fogva kérlek, hogy Orvieto-n keresztül utazsál Rómába, tartózkodjál ott néhány napig és hozd el nekem Signorelli föltámadásának, poklának és paradicsomának a rajzait. Tudom, hogy as én Györgyöm mindenbeo kedvemre jár, s igy e fölött nem vesztegetek több szót."
Michel Angeionak ezen levele nagyon jellemző a művészre nézve, mert megtudjuk belőle, hogy őt nem egy?dül saját művészete, hanem a S i g n o r e 11 i-é is, továbbá a vallás éa a költészet inspirálta nagyszerű festménye megalkotásánál. Nem csupán azért, mert a pápa szolgálatában állott, azaz, mert kenyérkérdést képezett'volna nála a vallásosság, hanem igazán a vallás hatása alatt állott, amel~>-
vül legaUbb 20 választolt tag képezi. A vidéki választmányt, ennek elnökét és a | többi tisstviselójét a vidéki gyűlés nyil-I vánoa szavazás utján általános szavazattöbbséggel választja s az eredményt tudo más és megerősítés végett a közgyűlésnek bejelenti. Az elnök, tisztikar és a választmány tagjai 3 évre választatnak. A vidéki választmányok az egyesület alapszabályaiban meghatározott célra éa az igazgató választmánytól nyert irányelvek szerint működnek. A gyűlések helyét, számát és idejét s a vidéki székhelyet a vidéki gyűlés határozza meg. A vidéki választmányok saját területükön tagokat vesznek fel a ezek neveit, valamint javaslataikat és előterjesztéseiket az igazgató válasstmányhos beterjesztik s as igazgató válassmánynyal folytonos összeköttetésben állnak. Ügykezelőtök költségeire tagsági dijaiknak legfeljebb 5°/o_it fordíthatják, mi azonban évről évre a közgyűlés által határoztatik meg.
30. §. A vidéki pyülés ós választmányok feladata a 11. §-ban előirotta kon kívül, egyesületi tagok gyűjtése a tagsági díjak beszedése és beszállítása, az egyesületi pénztár javára műkedvelői előadások stb. rendezése adakozások gyüj tése; javaslattételek a felállítandó kis-dedóvók-, Fröbel- gyermekkertek-, népoktatási intézetek -, segélyesések és jutalmazásokra nézve.
31. §. A vidéki gyűlések és választmányok jogában áll az egyesület céliának megfelelő intézményeket saját hatáskörükben önállóan is létesiteni, mire asonban tagsági dijaikuak csak egy, a közgyűlés által esetről esetre meghatározandó hányadát vehetik igénybe E /hányad as ügy kesolésök költségeire igény -lendő */0 beszámi'áaával a tagsági dijak 20°/o-*t mee nem baladhatja.
(Folyt. kíSv.)
Végre elérkezett as idő. Ma délután lessen a sikraszálláa délutánja.
A vén ágyuk» t mindegyik fél rendeltetése helyére állíttatta. A fegyverek fényesre csissclva várják as eliiő parancs szót, s a legénység ég a vágytól minél előbb a tűzbe rohanhatni.
De mi oka e furcsa háborúnak ? Mi lenne más, mint o mondat, mely a világ történelemben is annyiszor beigazolta va-lódiasságát, hogy „keresd as asszonyt."
Két ismerős hölgy közt foly az elkeseredett barcs csak azért, mert mig as egyik „szépnek" addig a másik „ssázssor szebbnek8 tartja magát. S es a jelen század női önérzetét nem kevésbé boszanija, nem kevésbé bántja, sót ösztönzésül szolgál egy világra szóló háború megkezdésére, mely talán „annyi balszerencse közt, s oly sok viszály után0 bebizonyítandó leszen , hogy kié sz igazság.
íme itt a harcz kezdetének története.
Mindkét tábornak generálisa oska egy nő volt. Dj ezzel, ha ast mondom, hogy csak egy nő volt, többet mondottam, mintha két rendes sereget állítottam volna egymással szembe; mert ha tény as, hogy két asszony egy vásár, akkor két elkeseredett kisasszony sokkal több, mint egy hadsereg.
Régente harcskürttel hívták együvé as ország zászlós urait, ha háború nehe-sűlt hazánkra; most bájos ssemek kacsin-gatása táborozta mindkét részre Boglár fiatalságát. Nem hiányzott egyik részről sem az eleve megtartott theaestély, a durrogó pezsgőzés és a fel-felhangzó pohárcsengés, mind oly tényezők, melyik a jelen század lovagjainak megsserzésére legbiztosabb módjai.
Ilyen volt a helyzet Bogláron aa általam jolzeit napon, midőn a délutáni órákban elhangzott a csatajel, mely azt mondá: „föl föl*, vitézek a csatára, szép és százszor stebb oltalmára 1"
S ment a két had egyik Rév Fülöpnek, a másik psdig a boglári kies hegynek tartva.
Megküiömbözte'ésül a két női generális edzett ssivű harcvosai H. és E. betűvel jelzett mellcaokrocsfcákkal lettek feldíszítve. Szeretem hiuni, hogy e különös megtissteltetés alkalmával, midőn a rózsa ssínü ujak mellökre tűzék a csinos csokrot az elszánt lovagok keble úgy kitágult s annyira emelkedett, mintha vagy egy kiló élesztőt nyeltek volna fejenként.
Felfegyverkezve jó zene, ételek és italok nagy mennyiségével, mindegyik párt hatalmas éljenzéssel üdvözölte női vezérét, s incaelkedéseikkel igyekeztek egymás ellen a harezot az összeütközésig élére állítani.
5 íme oh egek ! félrerepülnek a madarak s legyek, megszólal az Isten igazság szolgáltató szava, mert villám eztk-kázik oromról-oromra, melyból egyik másik sustorogva csap be>e a vén Balatonba melytől hu'lámai még mfcgtsabbra tornyosulnak ; a igy csjup* véletlenségből a nők furcsa háborújából egy nagy égiháború lön, a melynek emlékére mindegyik hsrezos fél egy gyeg-debb náthával lett a-gtisztelve.
Minthogy e tárcsa háborúba az égi háború belebeszélt, nem tudjuk egyelőre tzép vagy százszor szebb-e a győztes, s a kellő választ akkor fogjuk megadhatni, ha hölgyecskémk kötül valamelyiket
Boglári le^éi.
Furcsa háború.
(Boglári igaz történet.)
A jelon kornak is meg vannak amazonjai, ezt senki tagadni ne merje; csakhogy ezek könnyebben elképzelhetők ló, mint lovag nélkül. S hogy ez így van, bizonyítja ast az általam elmondandó rövidke történet.
Balaton Bogláron vagyunk. A p r-kadó nap legelső sugári megaranyozzák a nyugvó Balaton meesse elterülő tükrét, melynek minden beesősugarai ssivárvány-színben verődnek a sik tükörről vissza, s kápráztatják a kíváncsian reá tekintő szemeket. A korán fölkelt napsu/araí mintha csak gyermekded játékot űznének a vén Balaton tükrében, mintha csak megelőzték voloa a fürdő vendégeket, legelsőknek fürödnek a tó habjaiban.
Elragadó a látvány! Minden csendes. Még a suttogó szellő sem lengeti a iák lombjait. A csicsergő madárkák némán húzódnak a bokrok 6ürüjébe, shallgatnak, leverve a rekkenő hőségtől.
N<*m csoda. Háborút vár a nagy világ, turcsa háborút, . . . két nő furfangos harcsát.
Nem újság. Hetek óta folynak az előkéazüietok a nyilt harcz megejtésére. s az érdekeltek már alig várják a döntő ütközet következő perczét.
nemsoka. - mint teaasssonyt üdvözölhetünk Bogláron,
Addig is pihenjen mindegyik dicsősége babérkoszorúján, s légyen áldott minél előbb . . . aa asszonyok kösött
Boglári Béla.
Jó estét vissonzá ; mi jó hírt hoztá> Kiroly?
Nem tudok semmit az ujakból, csak egy szép történetkét akarok elmondani, mit ma halottam, hogy az estét némileg kellemessé tegyem:
nek művészi ecsetjét is felajánlotta. Bár Vasari müvében Michel Angelo vallásosságára nézve nem nyujtfelvilágositást, — de még sem tehető fel, hogy egy oly sza bad akaratú ember mint Michel Angelo csak kénysserból lenne vallásos. Levelét bizonyos lelkesedéssel irta meg, s ha látjuk az olass mesterek örökbecsű alkotásait, melyek lúlnyomó része vallásos tárgyú, akkor Michol Angelot nevezhetjük ama művészek egyikének, kik olméletileg épp ugy mint gyakorlatilag hirdették a még ma is fennálló és igaz tanút, hogy „a vallás a művészet bölcsőjét"
Egy alkalommal a' mester Vasari György tanítványával a sixtinai templom ason helyiségében levén, hol Raffael nagyszerű munkákban örökítette meg Constantin császár tetteit; a görög iskolában Vasari figyelmeztette Michel Angelot, bogy as az Alcibiades, aki Soc-rates előtt áll, nem más mint Signorelli Antal, kit a mester azonnal felismert. Meg kell itt jegyesnem, hogy Signorelli Antal ama Signorelli Lukácsnak volt a fia, kinek müveit óhajtotta Michel Angelo Vasari által megszerezni; Signorelli Antal fiatal, tehetséges festő volt, kit barát-jai — valószínűleg irigységből — meggyilkoltak. Az apa fájdaimát é'énken irja le Vasari s sokáig foglalkosik a két Sig-norellivel; az apa bolt fiát többféle posi-tióban rajzolta meg, a a nevezett képen is megörökítette, de nem ő,hanemRaffael, ki szintén utáuozta i z öreg;Signoréilit.
Látjuk, hogy már az j^lasz művészet virágkorában is utánozzák az elsőrangú mesterek as elődöket. R*ff«el és Michel Angelo nagyrésst Signoreilit utánozzák 8 már ebből is láthatjuk, hogy elismert nagyságoknak is kell a régibb, hsbár je-
lentéktelenebb mestereket tanulmányozni, hogy esek inspirálják a fiatalabb nemze» déket. M4r itt be van igatolva, hogy ki-válósn geniális mestereknek éppoly szükségük van, mint a törekvő müvész-if-jaknak.
Vasari György munkáját nagy mérvű fogyatkozása folytán a tudós világ csak bizonyos reser7ával veszi fel; persse,nom a tudós világ saámára irta, maga sem volt tudós, s ennek folytán a munka tartalmát a valószínűség szerint veszik tudomásul. Ha a munkát olvassuk, s Michel Angelo nagyszerű festményeivel össseha sonlitjuk, akkor látjuk, hogy több mint valóssinü, hogy a mesterre és müvésse-téré Dante költéssete nagyobb befolyássalvolt, mint a vallás és a régibb művészek munkái együtt véve. Folyton előtte lebegett D«nte hatalmas költészete s a plastikus alakok lelki szemei előtt egy uj világot tártak fel, melynek fáklyája — a költői szikra — volt aa ő kalauza, művészetének éltető tápanyaga. — Maga a mester egykor azt mondta Granacci nevű tanítványához: „Azért jöttem, hogy megkérjelek: adj nekem valamit elő Dante poklából. Nem lehet engem elég élénken a költőre emlékeztetni, ha az általa leirt alakokat akarom boltozatomhoz felhasználni. A fenséges friss benyomása alatt könnyebben lehet festeni."
S csakugyan, a* six inai kápolna emelvényén állott a mester és festette aa utolsó ítéletet; mellette állott bárom tanítványa: Vasarí György, Indaon Jakab és Granacci. Ez utóbbi Dante müveiből olvaaott, s á mesternek élénk emlékezetébe idézte aa isteni komédia költőjét, b köszönete tanítványa irányában egy meleg késssoritásban nyilvánult.
CSARNOK
HÍ,
aA viszontlátás öröme-
. (Elbeszélés.)
Irta: Jüublitz Adolf.
(Folytat*» és vége.)
Ne hidd azt, felelé^mert reám nézve jótékonyság ha sírhatok és könyezbattk, mert egyedüli vigaszomat úgyis csak a könyökben találom.
Talán álmaid nem vo'tak nyugodtak vagy ábrándozásaid közt megzavart valaki ? Felelj 1 kérlek vallj be mindent őszintén, mintha testvéred volnék. Helyzeted mielőbbi javulását előmosditaní igyekszem.
Komoly tekintetet vetett reám, mély sóhaj repült el kebléből: „Az elmúlt boldog idő" ....
Ne szomorkodjál, megjön m . jd azaz idő, mikor ismét boldog leszess, és Isten téged is megsegít.
Mit bessélsz Istenről ? Hát létezik Isten, a mikor ennyit enged ssenvednem ? Csak jótétemény volna reám nésve, a halál.
Nem ugy van as, tenéked ki most éled éveid legszebb napjait nem szabad ilyenre gondolni sem.
Megjön még majd as idő, már ninos is mesuze, mikor a mai nap essedbe jut, mist elmúlt, szétfoszlott álom tűnik szemedbe és egy mosolylya l lepelt takarsz a múltra.
. . . Könnyai felssáradiak, nem sírt többé. Ugy vettem éisre, mintha sikerült volna némileg megvigasztalnom.
Elbúcsúztam tőle, megígérve, . h»gy zs estéli időt a kert lombjai alatt tőltend-jük el.
Zavart gondolatok köst haladtam lakásom felé, mi szerencsémre, nem igen meszsze volt. A mint szobám küszöbét átléptem, leültem a pamlagra, a hova nehéz fejemet lehaj'.hatám, bogy gondolataimmal némileg tisstaba jöjjek.
Nagy magerőltetésbe került. Legelőször is ason törtem eszemet, mikép segíthessek Mariskán, a mikor magamon is alig tudok segíteni.
Ily gondolatok közt töltöttem hátra lévő időmet, a mikor as óra kilenczet ütött.
Kalapomat és botomat kesembevéve, indultam el lakháza teté.
A mint a fák lombjai alá ér:em, még senkit sem találtam olt, holott féltem, hogy én késem el.
Sétáig a ni kezdtem a szép virágos kertben, melynek üditő levegője egészeu felvidított, és észretéritett.
As idő mindinkább előre haladt ,ő mégsem jött. Gyanakvólag fordultam minden felé, hátha játékot Üs Velem, hogy a bokrok közt magán beszédeimet meg-hil'gathas»a, — amint a kert ajtaja nyílik és ő belép, rajta nem kisirt szemekkwl, de bánatosan.
JÓ estét Mariskám l Már eléd akartam menni; féltőm hogy nem találss eljönni.
„Még a pokol torkából is — ha Dante eaájából halljuk - isteni gondalatok jönnek I" — mondá Michel Angelo. — A mester még ékezni sem akart, olyan hatással volt reá Dante költéssete, melyet Granscci elevenített fel, — legalább nem ment haza. Urbino nevű bű ssolgájának meghagyta, hogy kéeaitsen ebedet, mert itt — a szentélyben — akar é'kesni, egysserüen, szerényen és kevbset, hogy a nagyszerű hatás befolyása alatt asután rögtön folytathassa a remek munkát. — Valóban egyszerű ebéd volt, csak néhány söld füge és narancs, azután ísmé- felment tanítványaival as emelvényre a egyesült erővel dolgoztak a világ legremekebb festméuyén, m*lyhes a világ legnagyobb költőjének egyike adta meg aa inspiratiót. c
V. Károly császár egy keresztes csa~ pat éléo Tunis ellen indult s útjába ej" tette Flórenczeí, hol a Medici Sándor heroaeg részéről pompás fogadtatás várt reája. Ezen alkalomból irja Michel Angelo
Vasarinak: .......Sándor hercseg
felszólított, hogy as ünnepélyességekben vegyek részt, s a szent atya éppen most üzeni nekem, hogy nem fog vísssatartaní, sőt ast óhajtja, hogy utazzak. —
Sajnos mtg kell hajolnom a magos urak óhaja'előtt, mert öreg vagyok már ahhos, hogy csívódást kezdjek, óriási forgalom, s élénk étet lesz Fiorenczbrni s mit csináljak én ott? Talán egy aranylánczot fogadjak el a császár kezéből ? As álványt, melyet a kápolnában építtettem, sokkal jobban szeretem, mint a diadalkapukat,melyeket ott megbámulhatok. Itteni dolgaim sokkal fontosabbak s asért sietek, hogy a parancsnak eleget tegyek."
(Folyt, köv.)
A Tisza partján évtizedekkel ezelőtt sok halászkunyhó állott mind szorgalmas és munkaszerető halászoké. Ezek köz: volt az öreg Pétere is, kí: a többi halászok Vig Péternek nevestek el, mert Örég ember létére jó kedvét megtartotta, ét bármily jó vagy rósz napok jártak, ő mindig vígan dalolgatott.
Egy nap a mint hálóját kifeszíti, hogy halat fogjon egy jó kedvű nótát dúdolt.
Egyik óra a másik után haladt, de bizony az ő hálójába nom akadtak meg a halak.
Már türelme fogyni kezdet', mert hisz ez nem történt me; soha rajta, a mint egy kis hal végre valahára hálójába akadt
Vig Péter, Vig Péter ; —így szólt önmagához, — most az egyszer mégis szomorúan kell hazatérned azon tudattal,hogy nincs mit enni adni az otthoniaknak.
A mint hazaért, már alig várta az éhező osalád, hogy a hozottadat el költhesse.
Szomorúan mesélte el az öreg a hallatlan eseményt, hogy bárhogy igyekezett is, egy halaál többet nem foghatott.
Ne szomorkodj kedves atyám, v.-gasstalá egyetlen leánya, hisz mindig oly vig voltál, majd megsegit az isten oen-nűnket és holnap jobb napunk lehet . . .
Nap-nap után mult;as öreg ba;á«z nem kereshetett annyit, hogy családját fentarthatta volna. Mintha a halak mind eltávostsk volna a vízből, mindennap fogytak és mindig kevéa maradt hálójába.
Ne törődj teázzál. — vágott szavába Erssíke> — majd dolgozom An helyetted, megélünk mi azért valahogy:
Még alig hajnalodott, Erzs ke már a hálót tisstogatta, a házi teendőkbe kapott bele és iparkodott mielőbb azzal is vé gesni.
Mindennap dolgozgatott kora reggeltől késő estig ; hogy szükséget ne ssen-vedjenek.
Egyedüli öröme volt, hogy édes atyjának erős múnkájaban segédkezett; és bízottá mindenhatóban,hogy éd satyján segíteni fog.
Vig Péter -mindennap szomoruabban éslevertebben tért lakására; és a már amúgy is öregember, erője mindinkább fogyatékán volt. Nem sok időt töltött a földön, hanem elköltözött azon túlvilágba, hol közelebb lehet Istenhez, hogy imája álta! könnyithesien családja sorsán.
Hónapok multak. Erzsike mág min-| d g szorgalmasan dolgozgatott, hogy a s.ükséget mindenfélekép eltávolithassa.
A nyári időt felváltotta az ősz, csipőa idők jartak.
Egy napon a fáradsogos munka elvégzése Után bágyad an dőlt ágyára.
A vihar igea erősen dühöngött,, kint a hó nagy pely b->k b-jn buli al t. Erzsibe álmadozni kezdett.
Szép álmai voltak. Azt álmodé, hogy angyalok vették körű1, rózsakoszorút kötöztek fejére és velük mulatozott. Atyját is megpillantá, beszélt is hozza, de feleletet nem kaphatott. Mélyen sóhajtott és legssebb vágya teljesült, as angyalok karjai közt kiadá lelké*.
I
Látod kedvesem, ő oda vágyott, holott néked a földi éiet nyújtja mind aso . örömet, melyet már régóta epsdvo vársz, öt megjutalmazta Isten azzal, hogy kérése teljesült és, hogy legszebb álmaiban magához vevé.
* Légy erős, várd türelemmel az időt és te a földi életben lessess boldog.
Elkísértem lakására, szívélyes búcsút vettem tőle, vigasztalásul egy édes csókot nyomtam homlokára.
Nehesen távoztam tőle és egyúttal elmentem messze ezen vidékről, csak ason gondolat nyugtalanított, hogy hátha nem
lesz senkije, ki bánattelt életét vigasztalja.
Azóta sok vidéxet, várost ö-sze jártam. Már el is kezdtem feledni Mariskát, amikora kötelesség visszahívott, hogy megtudjam hogyan-létét.
A mint a határt átléptem, nagyot dobbant szívem aaon gondolatra , hogy hátha már meghalt vagy önönmagát te-, mette el.
Melegen sütött a nap; épen négy Őrá» (délután) vert a torony óra, amikor a városba sétáltam.
¿¡íem akartam azonnal megjelenésem álul pvarni; az egykori találka hely f»l* vettem utamat.
A kertajtót kinyitottam; sfép csendesen baladtam befelé, majd csengő jókedvű női hang érinti füleimet, és miután vagyon ismerősnek tünt fel, azon irány falé haladum, a honnan a dal hallatszott.
Még be sem végezte, már meg P»-lan'.oiUm őt, és ő engem.
huszonötödik évfolyam
Karjaimba dőlt, öröm könnyek költ mesélt* el, bogy ő . . . a kedves Lsoai •»oét eljött . . . megölelte, örök hűséget esküdött, és most boldogan ¿lünk.
Az 1»'*° °em fol®dkesett meg rólam
megáldott . . . mert ó ismét eljött.
ZALAI KÖZLÖNY
Hírek.
— A szt. Istvánnapi ünnepély
ffl,..urtására nézve mindes idríg nem történt i té»kedés, holott ha valamikor, » gélen válságos időben lenne szükséges e uemzeti ünnep mennél fényesebb és általánosabb megünaepléséie. A Polgári Egyletben, értesülésünk szerint, volt ugy an g,ó a rendezésről, de megállapodás nem jött létre. — Nézetünk szerint az ünne-pélv emelésére a plébánia hivatal is nagy-Dió b-folybat fényes isteni tisztelet tar-úsáral, mélyre a hatőságok és testületek általa volnának meghívandók. A chorust ex »Ikalommsl az iparos ifjúság önképző rgyletének dalárdája képezhetné, mely __ biztos forrásból nyert értesülésünk ste-r;„: _ Weber Antal karnagy vezetése mellett különben is készül nagy miseénekre — Hajnalban a tűzoltók zenekara fuhatna ébredót, délután pedig az Egylet éa Zöldfa kertben lehetne népünnepélyt rendesni. a le-mérsékeltebb beléptidij mellett es aúobi helyen, mig az Egylet kertben a város értelmisége gyűlhetne egybe társas vacsorára. Szóval : mindent el kellene követni, hogy ssent István napja Nagy-Kanizsa városához méltóan folyjon le, s hisszük is, hogy az arra hivatottak nem késnek hazafias kötelmeiknek es irányban is eleget tenni.
— Botrányos éjjeli eaeodhábo-rltások. Tóbb oldalról panaszt vettünk, bogy éjjel csavargó lumpok többnyire uracsok, nemesebb ssellemi foglalkozás hiányában azzal töltik kedvőket, hogy már nyugalomra tért békés családok ab-lakredőin bo jaikat végighúzva vagy azokon dörömbölve oly botrányos lármát ütnek, hogy az álmukból felriasztott nők es gyermekek kétségbe esve és remegve alig mernek újból nyugalomra térni. — Komoly családfők oda nyilatkostak, hogy az ily otromba kedvtöltés ellen mint leghathatósabb ssert as ablakdejákára ké-ssitett töltött p'<8stolttognak használni, s ba aztán valamely ily svibáknak golyó vagy söré: fúródik a hasába: az ő dolga less, hogy hogyan emészti meg. — Különben a közönség nyugalma érdekében ajánljuk a dolgot rendőrségünk figyelmébe.
— Hívatlan cassareviior. Vincse Károly helynélküli kocsis, könnyű sserrel akarván pénzhez jutni, a f. bó 9,-én volt országos vásáron a ruha-festők elárusító sátorainak egyikénél kileste, hogy hova rakják a pénzt és ekaor megkerülve a sátort, annak hátulsó réssén a ponyvát felvágta és számítva a nagy elfoglaltság-.' be:í sürgés forgásra, onnét akart zsebelni; a mint azonban benyúl', egyik festő se-, géd észrevette és ugyancsak megmarkolta a be'ólakodó kezét. — Vinoze asonban
a számításba nem vett csapdától megijedve, kezét kiszakította éa kereket oldott De a figyelmessé lett rendőrök üldözőbe vették és as uj laktanyatéren a hívatlan kassza-revisort elfogták.
-7-E(I István, népszerű murake-reszturi »pvt ur, aug. 3-án tar ottaarany-miséjéi; mely alkalommal nemcsak városunkból és megyénkből, hanem más megyékből is megjelentek nála tisztelői és barátai, a hála és szeretet adójának lerovására. Utólagosan bár, de mi is melegen üdvözöljük ez alkalomból, kívánva hogy Isten ői az általa nemesen szolgált ügynek még igen sokáig tartsa meg!
— Pap Károlyt, a kíünő szónoki képességéről és kedves modoráról széles körben ismort kis-komáromi esperes plébánost, a király c. kanonokká nevezte ki. Midőn a jeles férfiú eme szép ki'üotetését
őrömmel registrál juk, kívánj tán megérdemlett titulust m?
fcs aszal járó vitulus is____
Veszprémben.
— Lapunk mai »sántában köz.
lünk Nyán Sándor tollából egy mütörté-neti tanulmányt, mely Miohel Angelo ason nyolns évét ismerteti röviden, mikor ó VII. Kelemen pápa megbízásából a sixtinai kápolnában, Rómában megfestette ,Az utoisó ítélet" czimü remek freskóját. Essél kapcsolatban legyen szabad olvasóinkat figyelmestelni, hogy Nyári Sándor a „Magyar Sálon" f. 1886. évi júliusi fűzeiében. „A késő ranaisssnce" ról czimzett tanulmány kiadását kezdette meg, amely füzet a jelzett képet is tartal-mazsa sikerült másolatban. Akik a kép irán érdeklődnek, ott megtalálják.
— Gyanús haláleset. A Délívasut egyik itteni mérnökének Friedl: Alajosnak leánya: Szerafina, Zacbarides Gusztáváé a naposban Fiúméból hasa jött ssüleioek látogatására, férjével együtt. Alig ért haza, rosszullétről panaszkodott ; mire orvost hívtak hozzá. Az o-vos semmi vessélyes tünetet nem konstatálván, as igy megnyugtatott férj másnap vissza-utasot-. Fiúméba: mert nejével csupán kísérőül jött. Alig távozott asonban a férj, a nő roszabbul lett s nemsokára cholera-tünetek között meghalt, éppen mint Heinslmann aleseredes. De a gyógykezelő orvos erősen állítja, hogy nem cho-lerában balt meg. Hogy minő halál-esat-tel állunk szemben, — nem keressük, nem kutatjuk; csupán ast találjuk kissé furcsának, hogy Fiuméből jőve, as utasok minden szigorúbb intézkedés hiányában oda mennek s ott ssállhatcak meg, ahol akarnak. Hisz ilyen formán ide a legegy-ssorübb módon becsipelhetik a cholerát; s egy ssépnapon csak arra virradunk, hogy a járvány itt van. Jó volna a Fiume felől jövé s nálunk megssálló utasok fertőtlenítése iránt ssigoruan intézkedni.
— Vásári parasztcsiny. Pap Ferenci karosi lakos a most volt országon vásáron megvett egy horvátb-sse nt-mik-lósi embertől egy mázsa árpát 5 fi 80 kr ért. As árpa átrakaiott a vevő kocsijára és Pap Ferenca fizetett, 5 frtos bankjegyet adva az eladónak. A 80 kr. kifizetésére váltó pénae nem levén, elővett egy 10 frtos bankjegyht. As eladó ssent-miklósi ennek felváltására ajálkosott s egy 20 krost nyújtva. Pap Ferencs kezéből a tízest kikapta éa ugy elfutott, hogy a sokaságban üldözőbe sem lehetett venni; üres koosi-jávai padig ugyanazon időben, fuvarosa elnyargalt.
— A varasd-toplicxal fürdő vendégek ssáma eddig 2400.
— Éretlen gyümölcs Píaczunkra naponkin. nagyobb mennyiségű éretlen gyümölcsöt hosnak. Volt alkalmunk huss körte közül egye -len egyet sem lelhetni érettnek. — Nincs többé piaozi felügyelet ?
— Augusztusi neggy. Molnár Fe-rencz, helybili mű-kertész kísérlet utján oly fajta meggyet prodakált saját kertjében, mely most (aug. közepén) érik. Akik kíváncsiak rá, szerkesztőségünkben is megtekinthetnek belőle (mig el nem rothad) nebáuy mutatványszámot. Molnár úr ezen, egészen uj meggyfajt „Tóth Hé rics-m«ggy"-nek nevezte el.
— Ilirsehler (Szarvasi) Arnold kit már olvasó kősőnségíiok is előnyösen ismerhet hírlapírói buzgó munkálkodásából ; „Miért és hogyan kell, hogy nép-sserübbé tátessék hazánkban az iakola-takarékpénstárak intézménye?* csimen önálló munkát irt s arra előfizetést hirdet. A mű lehető csinosan kiállítva f. évi szeptember hóban jelen meg. Előfizetési ára: 50 kr., mely összeg mielőbb de legkésőbb f. évi augusztus végéig a szerzőhöz Sziszekre, vagy a „Zalai Tanügy* szerkesztőségéhez Nagy-Kanizsára küldendő. Gyűjtők 5 példány után tiszteié'példánybán részesülnek. Irodalmunk fiatal és buz-
gó munkását, ki sokoldalú elfoglaltsága mellett tollával is ügyekszik a közérdeket előmozdítani, — melegen ajánljuk as érdékeit körök szíves figyelmébe!
— A gyermekjáték kiállítás megnyitásai-Kanizsán) aug. 14-én szombaton d. u. 4 órakor as Arany János-utcsai uj kis-dedovodában történik meg. Beléptidij 10 kr. — Gyermekek felét fizetik. Akiál'itá* tart f. é. sseptember 15 ig. Nviiva van naponta d. u. 2 órától 7 óráig. Üno*p és vasárnap egész nap, vagyis délelőtt 9 órától 12 óráig s délután 2 órától 7 óráig. A kiállítás időtartamát az épületekre kí-( f tett aássló jelezni fogja. Tárgyak részben azonnal megvehetők, részben előjegyzés utján rendelhetők meg. Felülfi*etéaek köszönettel fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. Czélja e kiállításnak a hazai ipar előmozdítása és jövedelme által as egyesület ovodáinak berendezése, miért is a t. közönség szives pártolását és számos látogatását kéri a „Kisdednevelő Egyesület" gyermek játék-ktállitáet rendeső bisottsága .*
— Hami&foit „GieRBhübler,.
Alig hihetnők- hogy mégaz ásványvizek is hamisításnak vannak kitéve s mégis sajnos, hogy gyakran „Giea.hübier„ - t adnak el ésszosgálnak föl, mely egyáltalán nem es üdítő, emésstést elősegítő forrásból fakadt» hanem valamely gyakran mesterségesen előállított, értéktelen vis, mely egy-sserüen megvásárolt eredeti „Giesshübler" üvegekbe töltetik, mert a roppant fogyass -tás és a savanyúvíznek nagy népszerűsége különösen jutalmazónak látszik a hamisítványok készítésére, Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy ily hamisítványok megvételétől őrizkedjék.'
Nincs ennól jobb 7 Selmeczbánya Magyarország. Tekintetes/őr. Mindenek elótt fogadja hálás köszönetem a küldött, Brandt R. gyógyszerész féle svájczi labdacsokért, melyek minden más hashajtószernél sokkal jobbak. Az elsó napokban három szemet vettem be, most már hetenkint csak kétszer szükséges három szemet vennem Természetes hogy ennél többat már nem kell bevennem, mert székrekedésem, mióta e labdacsokat használom tel-jesen megszűnt. 8 ezért nem fejezhetem ki eléggé tek. Uraságodnak hálás köszönetem. Ha lehetó volna, hogy még egy ideig e labdacsokkal éljek, biztosan hiszem, hogy a porok bevételétől el tndnék szokni. Ez a legtalálóbb hizonyitéka a svájczi labdacsok jó hatásának mert a labdacsok számát nem kell szaporítani és a baj meg szöntével is lehet még elővigyázatni, néha-néha egyegy szemet bevenni. Ezer köszönet a legjobb szándékkal küldött svájczi labdacsokért, melyek hatása valóban felülmúlhatatlan. Cas-parkovics János könyvkötősegéd (városi kórház.)
Ny lltté r\*) T. cz. »zfllók figvelm»;be.
Egy a n.-kaniziai gymnásiámh t közel lakó tisztességes *sid*-«-salá 1 18—15 év»-» fiaknak havonkinti 18 frt fiaetéiért teljes ellátá»t és 1 kút ad. BSvebbet
Ronenzweig Ödön
Nagy-Kanizaa, Cs»ngeri utcxa Sohöafeld-fele ház.
1886. AUGUSZTUS 14-én
2 33 4-6
*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal slelősséget a szerk.
HAZIKURÄK^i^r1
M ATT O XI-féle
vasláp-kivonataival
»ér-ae^env-éguél, sápkor. ¿1 nulaoui g»en,íeeog,.<:l, gjenuflfc eV>««*jreki.él 6* kimer bet« uiia.
Vasláplúg, vaslápsó
mejfreudcIUotőu :
MATT0NI HENRIKNÉL, Franzensjadban. HAH Ohl es WILLENÉL, Budapcs.en.
2825 4-5
NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE
Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek.
HT" Egy aolDOZ go kr.
Disz ok-levél.
Számtal&m
ARANY-
ÉRMEK
többféle
kiállításból.
bizonylatok
elsőr
angu orvosi
tekintélyektől
gyári jegy
KISTLÉ KIKRI SŰRÍTETT TEJE
■V Bjfy doboz 50 lcr.
JEöraktár O aztr -Mag yar or szág részére:
BERLYAK F.
Nagy-Kanizsán:
Fesselhoffer József és Bosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország összes rvórv-2854 1-10 szertáraiban.
Szerkesztői üzenet.
Bartal Byőrgy nrrak ás társainak. Az ssiai állapotok* eimü köaleraényre

adott válasz csak csütörtökön este érkezvén be, jelen számban nem kezdhettük, mert ilyenkor már hosszabb közleménynek helyet adni nincs módunkban. Igy hát a jövő számra maradt. Szives eloézést kérünk 1 —
Cs. A. helyben. Verse kőxölhetlen. Pró-bálkozaék más formában irai; talán nem döccen oly nagyokat. Ez a . ritkaság" éppen nem ér deme, költeményének.*
Lapvezér és kiadó: SZÁLAT 8. Felelős sserkeastő : TASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF
•\tr. - - -sí
MOLL SEIDLITZ POR
Tavaszi gyógyitás
Nyári gyógyitás
Oszi gyógyitás
Téli gyógyitás
flenlr valArli ha min(ien dobozon a gyárjegy egy V/Saü. YdlUUl, é, m0ll a sokszorosító czég
nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatáss. maks.cz gyomor-és bél-betegségek, emésztési nehézségek, altestbajok, gyomorgörcs, dugulás, májbaj, vértolalás, aranyér és a legkülönfélébb n3i betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedő elismerésben részesül. — Egy eredeti doboz használati utasítással l frt.
Raktárak Magyarors«ág minden nevezetesebb gyógyszertárában. Csak Moll-féle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs. klr. udvari szstllti, Beos, Stadt Tuchlauben 9
Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb
nem küldetik KSszSnilrat MOLL A. úrhoz Bécsben Ü15 foglalkozásomnál fogva az ön Moll-féle Seidlitz porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kivánok érte «zivélyes .Isten fizesse meg'-et; ezek a gyomrot jóvá és főt könnyűvé tessik.
T5»atelettel Stelnko Ján. F. lelkész Hoaaetschlagban.
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ -
Legjobb bedörzsölő szer
Mszyí&Y, CSUS
és minden meghülési betegségek ellen.
Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Kösavény, caaz, mindennemű lestszaggatás és bénulásnál; barogatás alakjában minden sérelem és sebnél, dagaua>ok gyulladásánál. Belsőleg viszel vegyit.e rögtöni rosa suliét, hányás, kólika és hasmenésnél.
Egy Dveg ára haszaálsti utasítással 80 kr. o. é.
Raktárak az ors«ág minden nevezetas gyóy«zertár és áiványáru kereskedésben. Csak
Moll-féle kés'itmény kélendő
"MOLL A. gyógyszerész os. klr. tdvarí szállító Bios, Stadt, Tnohlauben 9.
Elismerés MOLL A. gyógyszerész urboz Béct. <
Kitűnő Moll-féle franczia borsaesz és sója vidékemen hibetlenül működik Küldjöu nrkam 60 flvegg-1, mivel az emberiség segítségére kész etet óh«jtoK tartani magamnál Mé)y ti-itelatt^l
2720 33-52 • Hsraof. lelkész MicUolu ban.

y

coo
Árverési hirdetmény.
Alulirt fóbérnökség igazgatósága rószéról közhírré tétetik hogy folyó évi auguszt. hó 23 án a délelőtti órákban a nempthy-i és auguszt. ho 24-én tz alsó lendvai uradalomhoz tartozó korcsmák, bormérési s vízi jogok, vízi őrlőmalmok ki-ebb nagyobb területi szántófoldék, rétek s legelők, — nem különben az ez évi makkoltatás és gubacsszedési jog nyilvános árverés, - valamint külön írásbeli ajánlattétel ntján bérbe adatnak.
A kir. kisebb haszonvételek s földbérleteknél a bérleti idény 1887-ik évi január ho 1-én a makkoltatásnál pedig f. 1886 október ho 15 én veszi kezdetét. X Az árlejtés a nempthy-i uradalomhoz tartozó bérleményekre nézve a leoti-i. az alsó lendvai uradalomhoz tartozókra nézvé pedig az alsó lendvai gazdasági irodában fog megtartatni.
Ez utóbbinál tekinthetők meg az árverési feltételek is.
Az Alsó Lendva-Nenpthy
2853 i_o - uradalmak főbérnöksége.

*
K
IC
n
X K K X X X X X
HAMISÍTÁS ELLEM ÓVÁS!
Ilyen
helyett
sőt borral ke-
MATTONI ?
GIESSÜÖBLER
SISHOWf
£ a közönségnek gyakran más vizet adnak el giesshübb* üvegekben s giesshübli gyanánt j* verve mint valódi giesshüblert is.
S Megkárosítás ellen csakis a sértetlen eredeti elzárás, első rendű parafabői való
£ dugasz, melynek Oldalán besütve és a .Mattoni Giesshübler* törvényesen védett X flyári jegy pontos megfigyelése óvhat meg. X Hamisítások az uj iparszabályzat értelmében törvényesen üldöztntnek s a hamisítok nevei
K nyilvánosságra hozatnak; forrásom fogyasztói és barátai, saját érdekükben felkéretnek, előforduló ha-misitá8i eseteket tudomásomra hozni. 2856 1—3
MATTOM UENRIK, Giesshübl-Piichstein,
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
zalai közlöny
1886. AUGUSZTUS 14Wn
Mészáros üzlet eladás
Nagy Kanlzs&n. Nagy-Kanizsa városában, a legélénkebb helyen,
J9I*I>E* BERENDEZÉSSEL EGYÜTT
szabad kézből azonnal eladó*
Tudakozódni lefiet a tulajdonosnál
KII lik Ferencz urnái.
2851 2-3
OOi
o o o

lOOOOO
Margilszigelí gyógy-íürdő.

IC
O O
o o o o o o o o o o o o o o o
Budapest főváros közvetlen közelében.
35- R meleg artéaí forrás, porcselán-, márvány-, kid- is kőfUrdők zu-bacvkf«»tl'ékkel, oaryssera kert, S00 telj»« kényelemmel berendemett szoba, társalgási terem, kül- é« belfödi lapok, telefon, távírda összeköttetéssel, naponta zene.
Kéraiakok, melyek ellen a aargltulgetl bévvlz kedvezi tredaéayaye! használtatott:
Kö*«vény, ax izületek. izmok, csonthártya, ideirhavely, idolt csuz A mű«, kőtzvlnv. erőműv? bel.atások, typbus után fellépő hQdés-k, ziábák, csontbán-talmak.t, csontszút izíUii baiokat és kBtsértéseket követő elváltozások. Fájdalmas bcijek. meroveuée, hűdé«, USrbántalmak, vizellésí nehéaségek. méh- és hüvely bánttlm'k. M-g arra is figrelmeztetjak a t cz. k<5rAnsé<et, hogy a »si-(frf-u" villamos fürdS rended-tett be. l>r. B*ra legújabb rendszere szer tat, mely a kószvénvet, csúzos és id«c«» bántalmak, valamint a búdesek él a iscbi&s-ná. a fürdőire ben igen hatbvós »*géd ayógyesxközt képes. A béwiz belsőleg eredm»nynyel használtatott: idült gyomorhnrutnál és alhasi pangásoknál A szigeten Tan gyógyszertár elátra mind-nnemU á»váovvi«zel Rendelő orvos : dr VtTZár.
Bérleteknél úgy a fürdS-, min« a menetjegyek egydue* váltásánál árleen-p-d.'s. — A ssig-ten lakó fürdővendégek a fürdő használatánál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek. A fí>»árossal órárkint kétszer közlekedés.
A fürdő iginy tartama máj. hó 1 töl tzep. hó vígéig
A lakások megrendelése : a szigeten a felügyelőségi irodában.
Biidnptit.
A margitszigeti felügyelőség.
oooooooooooooct
ÖRÖHELADASK HIRDETMÉNY.
A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. minisztérium f. évi julius hó 10-én 26215 szám alatt kelt rendelete folytán a rokolányi vallásalapitváyni uradalom tulajdonát képező és összesen tizenkétezer kétszáz harmineznégy (:12234:) forintra o. é. becsült barát szigeti urodalmi cze-szesitalmérési jog és korcsma épület a hozzátartozó 0.04 kat. hold belsőséggel, továbbá a barátszigeti 66 61 kat, hold föld, rét, legelő a hozzá tartozó 1*01 -kat. hold közös csapással zárt ajánlatu versenyutján összesítve fognak örök áron eladatni.
A verseny tárgyalás a Pécsváradon székelő pécsvárad-somlóvásárhelyi ker: főtiszti hivatalban f. évi Szeptember hó 6-áo fog megtartatni, hol is a mondott nap délelőtti 10 óráig fognak a zárt ajánlatok elfogadtatni.
A benyújtandó ajánlatok csak az egész összvagyonos-ságra tehetők, az Ígéretek pedig számokkal és betűkkel kizá-randók és annak világos kifejezés adandó, hogy az ajánlatot tevő az eladási feltételeket ismeri, elfogadja s magát azoknak aláveti.
Szabályszerűen kiállítandó, 50 kros bélyeggel ellátandó zárt ajánlathoz a fenti becsárnak 20%-tólija mint bánatpénz készpénzben, vagy elfogadható érték papírokban melléklendő.
Az ajánlatok benyújtására kitűzött fenti záros határidő elteltével a zári ajánlatok a jelen levő felek előtt fognak felbontatni és a tárgyalásra alkalmas, legkedvezőbb ajánlat a letett bánatpénzzel visszatartatik. mig az elnem fogadható ajánlatokhoz csatolt bánatpénzek azonnal visszaadatnak.
Ezen örökeladásra vonatkozó feltételek a Pécsváradon székelő fótisztségnél és a somlóvásárhelyi számtartóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Hibásan vagy nem, az összvagyonságra szerkesztett, késen érkezett, avagy utó- vagy távirati uton tett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak.
Pécsváradon 1889 évi juliua hó 22-én.
2846 3 — 3
Pécsvárad-somlóvásárhelyi
tn. kir. kCralapitv. ker. főtisstaég.
5107/tkv. 18S6-
Árverési póthirdetmény
A nagy-kanizsai kir. törványarák mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Boroa Józsefnek Bot Fereocz elleni végrehajtási ügyében a kerecsenéi 65. &z. tjkvben f 98 ée 101 braa. } ingatlanra folyó évi aOKUSStbó 28-ára kitüsött árverés Tálos János és társai 18 frt 80 kr. korábbi végrehajtási, 6 frt 30 kr. ingatlan végrehajtási költségekből álló követelések behsjtása végett is meg fog tartstni.
Nagy-Kanitaán a kir. törvasék telekkönyvi osztályánál 1886. évi jalius
hó 19 én. 2855 1—1
£ SWADLO FERENCZ j|
BUDAPESTED
Cseresnyés elnök.
Himfy j'gj«*-
Ajánlja
Az
Equitable
életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott iSáö-bei. j
Biztosítási tőke 1885. deez. 31-én 911-212.527 frt -lámsigufjoM,. „ „ 169.411-138 frt
az 188ő. évben kötött uj biztosítások Összege 244.829,014 Jrt.
Az'egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét
Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanná válik.
Du-iántuirkerQlet vesérügynökaége.
2771 20—*
Fischer Sándor árnál Nagj-Kanisaán.
«... »tmnr
«ni D- t-Vr» ."Kii;- !J. t¿- 2rt.il . CARIS
OOOOOOOOOOOOOOOI
8 Árverési hirdetmény.
A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lőrinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terheikkel folyó évi
szeptember U6 28-án kedden d. e. 11 órakor
Szt.-Lőrinczen a fóbérnökségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni.
Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10% az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek.
A bérleti feltételek a főbérnökségi irodában bármikor
megtekinthetők. '
Kelt Szent.-Lőrinczen julius hó 15-én 1886.

Horgonyzási mal p
A magyar kir. kormánynysl való egyezség szerint.
A legbizt. legjobb éa legol. alvónál
Fiúméból New-Ycrkba
Indulás Fiaméból, sugut. 17. „Olynipia" góaőa (2051 toana.)
s
Egyenes személyszállítási menetjegyek, s egyenes máibáaás és tengeri teherszállító levelek Budapest s Magyarország más főbb állomásairól. Eszak-Amerika valamennyi főbb helyeire.
Rakományok a földkösi tenger köxbeesó kikötói asámára «1-togadtatnak. Bővebben ss Adria tengeri hajózási társalat Budapest és Fiaméban, líesderson Brothers urak Vetérüfynökei által. (Horgonysáai vonal.)
2752 18-52
2831 4-«
A főbérnokség.

O 8
VÉD-JEGY.
PEZSGŐ
Eg j tcOli raktár Na*y-Kanizsán
FESSELIIOFER JÓZSEF urnái.
VII. ker-, alsó erdő-sor 3, szóm.
aaabadalmaaott. zajtalan, önműködő zárredönyeit hullám« vöít aczélleiuezböl ; továbbá aaabadalmaaott B asicek és Breczka-féle töltő- én szellőztetésig kályháit, valamint központi fúté» berendezéseit, tsjat szabadalma szerint, egy vagy több helyiség ssámára, mely atóbbisk kQlönösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál atb. ss«l-lósletésael, vagy ssellőstetéa nélkül
igen caélsserflen slkalmaabstók* Ajánlj», továbbá valamennyi as épitéi atskmába tartoaó munkáit, ugymim: épület-, mű-, éa aserkeseii lakatos tégal é« vakolat felhusó gépeit ková-
caolt vasból munkáit. Mlatakártyák és klltségvttések ia«yM ét bénMstvs.
2804 11-52
A egjobb
czigaretta-papir
«011 14—M
a valódi
LE HOUBLON
francaia gyártmánya.
i
Cawley és Henry párizsi
Utánzásoktól óvatik.
E*en papir megTizsgáltatott Dr. JJ. Pohl Dr. E. Lndrig, Dr. E Lippmann bécsi re-Ryésseri tanárok álul, kik a legjobb ajiánlato adták, ugy a kitűnő minőség, ralamnt azt egéstsígre nem ártalmas ti*zia voltáról, a hogy miot ilyen, a maga nemében egyetlen.
Gyógy - szappanok


Fant a Miksától
gyógyszertár az egyszarvúhoz
Prágában. Ononok által viiijciltaha u ajánlra.
rsslv^lf Ichthyol
pptB, arriTiriiíje, krrlrifMtrr rri eUea. ára kr. — Fanta-féle
(Setacea, Ira»), TlsakeUc körtx»»»y»k eUea. ára 74 kr. — I Vápolrl iiappsa <rhl**nrmapp*»), Schills »i »an V, aarab 11 kr., T darab »e kr. — FaatSk-féle kíasrény
arailtak «Uta,
_ _____ __________________és I*bo*
Intalmak ellesi aiappan. próbált blsUt és «»n batata, ára 1 írt. KátrAny-aaappan rfh-, korpa-, UblssaSsár »tb. »11«». U kr. -átránj -Olj rcrin-aaappan. rrea*<bb, a6k éa gjrrmtM kr. - Carbol-isappan, «rtoateUaltö, S4 kr. - R^a-si ip, asvpU 4s MrkiUff «O**- U kr. — T«J&aaiac-«Mppaa, «Jira 4i arraJaTlU ixtr U kr. — F.pr-taappaa. kajaireaati ♦« ipolo.
bántál — Kátrány-aaa
■ záaiara.
raép, axrpli 4s Mrkit«« eUra. U kr. - ToJA*
■•■isppao appaa, fojkorpa

Mssppas, aa U*(rrra4ia«rr* kdltöra hat. ti kr. — GlyrerlsHMSppsa, l»rftaoaiabb toflette-sxappaa. Si kr. — Brnior-■ itppan, t4rra«Uf*4ás «U»a. 40 kr. — Vaarllc-asappan. krllfiar» ■oxtdó-oaakSx aapeakóatl kaaxaálatra. «O kr. — Kéncn-kátrAay-«isappaa, »akar« börb»tr»»»r»k «IUb lata alkalmas, ira Z& kr. — Korax-«sappaa. ax arrxtsla tlritátalaaiáiral, maJToltok, axrplók <■« arrxcóraok »Uta. ára U kr. — KAmphor-axappan. fa*;, Mrrpfdrx»tt bor «tb. rlUa. ára S¿ kr. — Xaphtol-Msappan. ail»d»aof»a bórklútétrk »lira, ára iv kr. -
Kspkatdk ntladcn gyó*yaxfrtárbun.
Kapható: Práíer Béla TOszertÄ N.-Kanizsän.
i r:%-
Számos bizonyítvány a leg JÉ Érdemérmek különböző k i-elsö orvosi tekintélyektől. |p> állitásokrel.
^T harmincz éven át jónak bizonyult
anetheü1n szájvíz.
fl„ DADD T d tsi cs k. udv. fogorvos UV. rurr ü. U.-Bj0lbíli I. Bognár g 2.
a legjelesebb aser esnaos fogfajis, a foghas gyulladása, daga< ata pQfiedéa ellen feloldja a fogköret s megakadályosas annak kápsödését, sailárditja az ingadozó fogakat a foghas erősítése által, s miután a fogakat ét a foghast minden károi anyagtól megtisatitja, a szájnak kellemes adeségtt kölcsönöz s eltávolít abból minden kellemetlen szagot legrövidebb hassaálat atáa. Jóoah bisonyult mint öblögető vis as indáit torokbajoknil és DyphrítUanél. Uegkönnyití a fogaövéat gyermekeknél és nálkd öshetlen as isváayvU ivónak. — 1 nagy palact 1 frt 50 kr. 1 köaép 1 frt ét 1 kiesi 50 kr.
Mvéiyi faipart rövid hassaálat atán a fogakat minden árulom nél-kttl vakító t eh érré teasL &ra doboaoakint 6S kr.
Anetberki ftgpatts. 1 frt SS kros avegdobosokban. E készítmény fen-tartjaaa lélegzet firisaeaégét és tiastaaágát, s eaenkival arri is saolgál, hogy a fogaknak Takitö fehérséget adjon, hogy azokat a romlástól megóvja és a foghast erősítsék.
nistss fsflptlts. Rövid hatsnálat atán rákit S fehér fogak. (Termétze-tes és aö) fozak jő karban tartatnak és a fogfájdalmsk távol tsrUtnak Daraboakínt 35 kr.
Fsf élwt gyakori ití és legbistoaabb »ser a fogak önsególomczutására.
£ Dobozonkint ára 2 frt 10 kr.
£
A dr. POPP orvosi növényszappan:
májfolt és szeplő ellen atka, pSrsonés, tisztátalan
i titsts, arcsbőr,
kitűnő pipereszer a sömör, köteg, a arca előmozdítása és fenntsrtása, az léaek ellen. Darabja 30 kr.
A t. cs. kOsönaég felkéretik világosan Popp csász. kir. ndrari fogor-vos-féíe készítményeket kérni, t csak olyanokat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannsk ellátva Bécaben, Budapesten é* Innsbruckban legutóbb is tőbn utánzó ás elárusító igen érzékeny pénzbírságra lett a törvény által elitélve. •
Nagy-Kanizsán: Katák gyógysz Belus József gyógyss. Práger-B. gyógyss. Feaaelhofer Jóssef, Bosenberg F^ Bosenfeld A A-L e n d v á n-Kiaa B gyógyss. Mar csal iban : Kis« István gyógysz. Mar aszómba ton: Bánóczi A gy. Keszthelyen: Braun P. gyógysz. Z-E g e r s z e-g e n: Hollósy gy. K ar á d o n : Kohliu I. gyógyss. T a p o 1 c z án . Sah Csippek gyógyss. 8fimeghen: Stamborasky L. gy. Perlakon: Sipo» K. Szv. gyógyu. Nagy-Atád: Pflst.rer K. gyógyss. Nagy-Bajomba: Zlaczky M gyógyszerész.
2661 4-5
Egy, 3 utczai és 1 udvari szobából álló
II. emeleti, csinos lakás
f. é november l-t öl fogva bérbe adatik.
Bóvebb felvilágosítással szolgál 2857 l-l a The Gresham vezérügynóksege
WajáUt Jöttej könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.
A lap szellemi részét illetS közlemények a sze krtztűiéghez, anyagi réizét illető közlemények pedig a ki&dóbivat&lLoz bérmentve intézendők : Nagy-K a nizs á n Wlassicsbáz.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatlak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó-nagy kanizsai kisdednevelö egyesületa, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara* nagy-kanizsai kűlválasztmányának hivatalos lapja,
H I K I) KTÍSKK s tJisahi.í :it«orbju 7. má odszor ö > minJ'ii t..rá»>l'i sorért 5 kr. NYíLTTÉRBEN
.oro ként 10 krért veteti ek f 1 Kn «-»tár» JIMék m od«-n ejr,>e»h.r-H.i t « rt 30 k . tit-tendűk.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP
Michel Angelo életéből.*)
■ Mfitörténeti tanulmány.
Irt»: Nyári Sándor.
(Folytatás.)
M >gis érkezett Flnrenczba, csakhogy a csiszár már akkor távozott onnét. A nép és a művészek egéiz serege zajos ová-úoban részesítette a mestert, s nagy csoportokban kisérték az utczákoo: de ő tuloszlatta » csapatokat s bizalmas körben mondá: «Ezek aa emberek majd azt fogjak hinni, bogy én egy másik V. Karoly vágyóit és es a berezegnek nem fog tetszem.* — A nép részéről történt fényes fogadtatás után annál kellemetlenebb <a-p»aztalatokat szerzett a berezeg részéről. Sándor berezeg nagy fénynyel és pompával akarta a császárt fogadni snagy súlyt fektetett arra, bogy a fényes ünnep napok előkészületeiben egy oly nagy múvéss v-gyen éuyUg részt, milyen előtte még sohasem létrsilt. A palotában Medici Octáv ián, egy kü-Önben barátságos, kedélyes ember,gúnyossaavakkal fogadta a m-stert: bogy a császárném bírt tovább várni reája. Hiábimen'e-gette magát Michel Angelo aszal, bogy hajlott kora miatt az ut fáradalmai nagyon meg viselték s az utasást többször
Utánnyomás és lefordítás tilos.
\AGY-KAMZSA, 1886- Aogusztns 21-K
34-lk szám
Hoszonöíőűlk évfolyam.

Ausztria szlavositása és fóderali zálasa es az egységes magyar állam.
A »Corre&pondence de Pesth* írja:
Évek óta akadnak időről időre bizonyos .véletlen esetek,8 .melyek a magyar köz vélemény i és a ' magyar parlam ntet, — mely pedig az egységes magyar politikai ne zet akaratát képviseli — nyugtalai¡8igba ejtik; a mely .véletlen esete<nek* ji kiindulási pontja semmi esetre sem azoknál a tényezőknél 'keresendő, melyei a magyarulkotmány gépezetében, vagy a monarchia másik áliamával közös minisztériumokban törvényes és alkotmányos alapon, illetve az Ausztriával 1867-ben kötött kiegyezési törvény alkotmányos alapján ;régHk munkájukat.
'Nemcsak naiv, -hanem veszedelmes gondolkozásbeli restségre is vallada az, ha Magyarországon ezeknek a közbejött eseményeknek az eredetét — melyek végre is uern egyebek, mint bizonyos b e t e-ges állapotoknak a tünetei Ausztria ál ami életében — nem ott keresnék, a hol azoknak a /íhozgató érövnek tulajdonképeni forrása után kell kutatni, melyek erósebbek, mint aina^személyiségek akarata és ellent-állóképessége, kik Ausztriában alkotmányos szempontból felelősek. Politikai ésszerütlenség és igazságtalanság volna, ha áz Ausztria felöl fenyegető reaktioríarius és szláv-föderalisztikus ragály ellen a magyar állam orvoslást és védekezést az orvosi és politikai kontárok elótt egyaránt kedvelt tüneti gyógykezelésben keresne.
Ez okból hangoztattuk mi minden alkalommal, tekintet nélkül a két ellenkező irányban érvényesülő izgatottságra, hogy teljesen szükségtelen és minden tekintetben is a hadsereg kérdését napirendre terelni, és pedig azért, mert először is ó Felségé* a király iniudig a leghivebb
és legleikiismere:e->ebb védelmezője marad az alkotmánynak, és mert a magyar királyi kormány, mely ebben a kérdésben a magyar országgyűlés minden pártjának egységes akaratát Képviseli, a törvényhozó tényezők működése folytán elég ellenállhatatlan hatalmi eszközzel rendelkezik a tényleges politikában arra nézve, hogy félreértéseknek és alkotmányosan nem jogosult tényezők befolyásának a jövőben elejét vegye.
E tekintetben ismételnünk kell azt, amit már évek óta mondtunk arról, hogy a szláv hegemónia, mely Ansztríában a roncsoló föderalismus javara működik, milyen befolyást gyakorol az egységes és oszthatatlan magyar államra.
Az Ausztriában kiadott szláv vezényszó következtében ott folyton előrehaladó föderális bomlás az államférfiakat nálunk lassankint arra a vizsgálódásra kényszeríti: vájjon az Ausztriában történteknek mily ha tásuk volt és lehet még jövőben is Magyarországra nézve ?
Az egységes magyar állam sza-badságintázményei által tartotta fönn magát az évszázadok viharjai közt.
A magyar államalkotó nemzetben lakozó elpusztithatlan szabadságszeretet és jogtisztelet nálunk soha sem tették lehetővé, hogy egy kiváltságos faj a másik felett, vagy egy szabadalmazott vallás a másik felett,uralkodjék.
A magyar nemzet, mely az államot alkotta, politikai veéérségét mindig az által szilárdította meg, hogy Szent-István birodalmának ösz-szes népeit a lehető alkotmányos önkormányzat jótéteményeiben részesiti még most is. A "szabadság intézmények összetartó ereje által a birodalom különféle népeiből egységes politikai nemzet lett, - melynek szi-lárdulásán minden egyes polgárnak, legyen az magyar, német, szerb, tót vagy román nemzetiségi, a magyar
*
álUmeszméhez való ragaszkodással és húséggel kell fáradoznia. Ezen munka az igaz, hogy még távol áll befeje zésétól, de megkönnyíti azt a magyarok ezeréves politikai hagyománya, mely egyszerűen igy hangzik:
Mi a bent lakó nemzetiségekkel mindenben, amivel birunk, szívesen és testvériesen megosztozunk, de a magyar egységes államból annyit sem engedünk, amennyi a sarujokra ragad. Egyenlő joggal bír Magyarország minden állampolgára faj ós vallás különbség nélkül, de az, aki mint honpolgár közöttünk lakik és hazáját az állam határain kivül keresi, veszedelmesebb ellenség, mint akinek azon kalandos szándéka volna, hogy Magyarországot kívülről meghódítsa.
De amíg manap Magyarországon minden erő az állami egység megvalósítására összpontosul, addig ma Ausztriában a monarchia másik felében a szláv föderalismus rontó ereje ép-ín az ellenkező iráuyban működik.
Magyarország az ausztriai belpo litika irányában mindig lelkiismeretes semlegességet tartott szem ilött, mely semlegesség határvonala azonban ott megszűnik, ahol a magyar érdekek veszélyeztetése veszi kezdetét. Kétféle kötelessége van Magyarországnak már ma is azon ténynyel szemben, hogy a Lajtán tul a német hegemónia helyére a kizárólag szláv uralom lépett. Első kötelessége figyelni azon visszahatásra, melyet az osztrák szlávok chauvinismusa a szláv nemzetiségű magyar állampolgárokra természetszerűen gyakorol. Második kötelessége ama kulturális és polrikai tevékenység megfeszítése., mely nélkül az egységes magyar állam meg szilárdítása be nem fejezhet». És el tekintetben Ausz:ria belviszonyaiban ránk nézve szerfölött sok tanulság rejlik.
Az osztrák németek mulasztásai,
vétkei és az egyenetlenkedéshez való hajlamuk vitte a monarchia másik felét a szláv föderalismus veszedelmes lejtőjére. Magyarországnak szabadság-intézmények által védett élénkebb politikai él^te ezen veszély ellen biz-tosititást nyújt, de csak akkor, ha a politikai hanyatlás elleni harcz, ugy mint az Ausztriában történt, nálunk el nem hanyagoltatik. Azon politikai hanyatlástértjük, m<rly a jogi és politikai erkölcsöt a poshadás elemeivel inficiálja és a mi a legrosszabb, a nép; egy részét megfosztja azon képességtől, hogy az igazat mondja és az igazat akarja hallani mindazon bajok valódi oka felől, amelyekben a nemzet sinlődik.
Aki nincs elvakitva önmaga túlbecslése által, a kinek szemén az önérdek hályoga és azon piszkos árnyék nincs, melylyel a kényelmes szol-gaiasság elhomályosítja a hazafiasság világos fényét és éltető tűzét, az buzgón működjék közre — kiki a maga körében — pártkülönbség nélkül magasabb hazafiu* kötelessége teljesítésén és buzdítson rendszeres tevékeny ségre példája által másokat is.
Az ausztriai állapotok Magyarországon az összes pártoknak intő és ijesztő például szolgálhatnak. A tanulság annál érthetőbb, mivel ezen mozgalom a monarchia külpolitikájára ós a magyar állam ellenségeinek szaporítására befolyás nélkül nem maradhat.
Saját önvédelmük érdeke teszi kötelességünkké, hogy a szláv áramlat növekvését Ausztriában lankadatlan éberséggel megfigyeljük. Indokunk is van erre elég a különféle szláv megyékben észlelhető és legkivált Horvátországban mutatkozó politikai földrengés elő jeleiben. Tudvalevő dolog, hogy azon politikai áramlatok, melyek ugy az ausztriai hivatalos szláv vezetők befolyása, valamint Taaffc gróf parancsszava alól magukat
kivonják, visszahatásukat rendesen Zágrábra gyakorolják. E visszahatás pedig nagyban akadályozza a magyar államegység kiképzésének anélkül is fáradságos munkáját. Sót egyenesen fölbátorítja azon pártot, mely Horvátországban az államegység ellen szervezett fölségsértést képviseli.
A magyar államférfiaknak ezeu a magyarokra nézve is égető kérdéssel szemben „toujours en vedette" kell állniok és ezzel szemben a doktrínáktól ép ugy mint rózsás kép-zelődésektől egyaránt menteknek kell maradniok. Azok az osztrák „Be-schwichtiguugs hofráthe* akik Bécsben az önkéntes , eunuch" ságot képviselik, a szláv reakció által szervezett ¡faji gyűlölet izzó láváját papirgátok által az egységes magyar állam határaitól távol bizony nem tarthatják.
A szláv faji gyűlölet emez izzó és szikrázó lávája egyáltalán nem ¡törődik azzal, hogy Taaffe gróf cseh -■szláv vezényszóra és a Galíciával szemben organizMt borravaló p li i-■ kai segélyével hogyan biczeg tovább, (fortiosireteltj amint ó maga mondotta egyszer, hanem földalatti utat kezd magának törni a horvát tartomány gyűlés ülés-terméig. Itt ke rülnek napfényre vulkáni kitörésként a pocsék és tót torzszüleményei, melyeket udvariasságból „Starcevicsiek-ne*" neveznek. Itt nyilvánul csak igazan bátran a szabadon idomított őrjöngés, valamint a szláv nagyzási hóbort, melyet Ausztriaban kanali-zálni akarnak.
De bárminő szom< ru és undorító legyen is a tékozlóiag bókezü magyar alkotmányos szabadsággal való visszaélés, a szabadság intézménye még ezen fáradhatatlan rombolókkal szemben Í9 megtartatja áldásdús hatását. A szabidság sugarai megvilágítják ennek a szláv en miniatűré Vezúvnak legbensőbb mélységét is s legalább lehetővé teszik annak meg-
é be kellett szakítania, s hagy nem hitte, hogy a legfelsőbb vendég csak oly rövid ideig fog tartózkodni Florenczben, hol a látványosságok egész halmaza létezik, — Medici Octávián nem lott barátságosabb s mikor a mester ast kérdeate, hogy mikor hódolhatna ss<mélysson Medici Sándor berezegnél, Octávián azt valasatotta neki, hogy a berezeg jelenleg fontos államügyekkel vab elfoglalva s lékeli mondania az élvezel ól, melyet a mester fogadtatása neki nyujtaua; legalább ő — Octávián — nem válialha ja el a berezegnek erről jelentési tenni. — M ebei Angelo aa olutasi*ási nyugodtan fogadta, melyhez miként biztosan rlóreláthatta, a herczeg részérói egy másik csatlakozott.
Ez a kétszeres visszau'asitás leverő lehetett az érdemekben megöregült mes terre, leverő pedig kétszerezőn, mert a visszautasításokkal a kegyvesztés is ki volt mondva. Est a kegy veestéfct legjobban éreztették vele 1537-ben, amikor Florenczben njabb ünnepélyesre készültek s a mestert egészeo ignorálták. Nem a császárt várták ugyan, hanem ennek leányát Margit berczegnót, kit Medici Sándor herczeg jegyzett el maginak. Már az ünnepélyt megelőzőleg Sándor berezeg megbízta Michel Ang«lo tanítvanyát, Vasari Györgyö", hogy készilse el arcaképét, hogy j menyasszonynál még megérkezése elölt el lehessen ast kü deni Németországba. A nevezett évben pedig Medici Octávián felssólitotta Vas<.ri-t, hogy jöjjön Rómából Florencsb* s ast akarta, bogy egész idejét szentelje n<-ki. Octsvían ugyanis a német herozegnó tisztele ére d:sstormében színielőadást akart tartani s az ehhez szükséges színházi diszitményeket Vasari által akarta megfestetni; Vasari rögtön sietett
Florenczbe, parancsnak vette a felszólítási, — mert Oclavian mindenkor támo-gatójs. pártfogója volt.
E csapások Michel Angelora nézve leverőleg lehettek ugyan, mert tudatában volt annak, hogy bár Farnese házbóli ember ül a pápai trónoo, ő mégis a Medici pápa rendeletére kéasití festményeit sigaai lelkesedéssel csüng ezen megbizásoo; leverő lehetett » reája mért csapás, de ugy látszik, könnyen viselte asl mert senkinek sem panaszkodott. Visszavonult a sixtinai kápolnába é< ott folytatta meg-kesdett munkáját. De még egy rnáiik kellemetlen incidens is fonju'.t elő. Mondtam már, hogy II. Gy ul a pápa síremlékének elkészítése miatt nagyon szorongatták a medert, mert a síremlék készítése igazán hosszadalmas vo't; jóllehet, hogy a rosszhiszemű mulasztás vádja nem »lleti meg Michel Aogelot, hanem ason tulajdonsága, melynél fogva ó megbízást visszautasítani nem tudott. Ennél fogva a főúri családok mind megrendelésekkel halmozták el, hogy ki ki legalább is egy műkincset biejon a mestertől. Ionét magyarázható a Gyula pápasiremléke elkészítőiének hoss-szadalmassága, amibe III. Pál pápa beleunt, s I het, bogy saját akaratiból, lehet azonban, hogy adella Rovere család kérelmére és rábeszélésére — mely c*a Iádból tudvalevőleg II. Gyula pápa is származott — meghagyta a pápai irodának, hogy Michel Angelot értesítse arról, »hogy ha eddig, mig a mester a pápa ő szentsége álul reája bízott munkát be nem fejezi, más oldalról is munkát vállai m gára: egyházi átokkal fog sújtatni 1" De ezzel korántsem akarta a pápa Michel Angelot sürgetni, hogy IL Gyula pápa síremlékét készítse el, — ó éppenséggel
a sixtinai kápolna freskóira gondolt, s lehet, bogy a'tói tartott, bogy esek feldolgozása is hosszadalmas lrend. — A' mester kedvetlen, harago* lett, s csakis! Vasari tudta kibékíteni, mondván, hogy most a sürgetőkkel s ezek közt a della Rovere családdal szemben is támaszkodni lehet a pápa parancsára, a mi a gyakori zaklatásokat el fogja hárítani.
Ehhes járult még as is, hogy — valószínűleg a florenczi kegy vesztés, valamint a pápai fenyegetés folytán — a Medici ház leghivebb tisztelőjénéléahívénél: Pasieri ni bíbornoknál sem állott a mester oly kegyben mint állott valaha.
Paaserini bibornok, ki nem szivesen látta» Farnest család egyik lagjtt, III. Pált, » pápai trónon, meglehetősen visszavont életet toly tátott s nagy érdeklődést tanusi'ott Miohel Angelo azon müvei iránt, melyeket VII Kelemen pápa megrendelése folytán készitett; egyebekben oa gyon hideg volt a mester iránt épp ugy ő maga, valamint huga, a Rómában feltűnést keltő szépsége miatt általánosan ismert Orsi na Qelena grófnő is. S ezt az ellenszenvet nemcsak éreztették, de mutatták is. Orsina Heléna grófnő árva leány volt; atyja Francsiaoraságban balt meg, s előbb X. Leo pápa szolgalatában állott, tehát Medioi pápát szolgált, amiért nagy tisztelettel viseltetett iránta Pssse-rini bibornok; később L Ferenos francai» király hadseregében hős hadvezérnek mutatkozott, s halála előtt ason óhaját fejezte ki, hogy Rómában helyezzék örök nyugalomra a ,Szentháromságáról csimzettfranczia templomban. A grófnő, atyja halála után Passerini bibornok meghirása folytán Franozi.«országból viss-szatért szülővárosába Rómába, s a bíbor-
noknál élté idejét. — A gazdag cialád természetesen rögtön monemantális síremlék felállítására gondolt, melyet a nevezett templomban akart elhelyezni; a terv megtstssott a grófnő nagybátyjának Passerini bibornoknak is, habár — miként mondá ~ nem okvetlen szükséges, hogy a műemlék a legnagyobb szobrásztól ssármaszék. — Ezzel azt akarta mondani, hogy a mester megválasztásánál Miohel Angelot egyszerűen ignorálni fogja, ami — tekintettel a pápa parancsára — nem lenne feltűnő; mer: a munka elvállalása Michel Angelonak úgyis el lett tiltva; de a szándékos mellőzést az bizonyítja legjobban, hogy Miohel Angelonak még csak a tanácsát sem kérte ki a család-A grófnő megbízta Dániel de V ölte rr a-t, hogy a műemlék rajzait kéazilss el, ki a bibornok és a g-ófnó tudta és beleegyezése nélkül kért útbaigazítást Michel Angelotól, ki szívesen javítgatta tanítványa munkáit. A rajzok nagyon is megtetszettek a grófnőnea, ki ez alkalommal igen nagy elfogultságának adta bizonyítékát Michel Angelo iránt, amennyiben azon reményének adott kifejezést, hogy a ssent háromság kápolnája a sixtinai kápolnát túlfogja szárnyalni. — Igaz, hogy a ssép grófnő szavaiban a hiúságnak ia jelentékeny szerep jutóit, csakis ennek a kifolyása lehetett a mondása, amennyiben a kápolna műemlékei kösött mint ssent Heléna a grófné volt lerajzolva, — Sőt egy akkor megjeleni és Miohel Angelo) magasztaló munka sem volt befolyással » grófoó és Passerini bibornok nézetére nézve; ugyanis egy Ca-millo Gyula nevü iró a színházról irt munkájának előszavát a pápához intézte, melynek eleje telo vau a pápa és • Far-
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
1886 AUGÜSZTLS 21-ón
figyelését, hogy mikor kezdődik azon időpont, amelyben Szent-István koronájának egységes államterületét nagy kitörés ellen kell védelmezni.
A semlegesség, melyet Magyarország az osztrák belpolitika iránt fentart, ott szűnik meg a hol a magyar egységes állam összetartó erejére nézve a veszély kezdődik. Ez volt a mi véleményünk mindenkor. S csak örülni tudnnk neki, ha államférfiaink minden párton ezen felfogás felé hajolnak. Még azok Í3, akik politikánkra elhatározó befolyással bírnak.
Napról napra, sőt mondhatni óráról órára általánosabb lesz Magyarországon azon nézet, hogy a szláv reakcionalis uralom Ausztriában is természetellenes, Magyarországra nézve pedig egyenesen ártalmas, sót hosszabb időre épenséggel tarthatatlan. Ep ugy, mint nem merészélné senki itt a magyarok történelmi hegemóniáját megtámadni, ugy a német osztrákok megrovást érdemlő egyenetlenkedési ösztöne daczára is el kell ismerni tartózkodás nélkül, hogy ugyanazon történelmi jog, politikai vezérség Ausztriában senki mást nem illet meg, mint a német elemet, mely az osztrák államot megalkotta s évszázadok viharjain keresztül vérével, verítékével, valamint kultúrája fegyvereivel megvédelmezte.
Most pedig közeleditc azon időpont, midőn a magyar államférfiak kénytelenek lesznek komolyan felállítani ezt a kérdést: vajjen Ausztriának szláv tartományokra való szétszakadása nem veszélyezteti-e a magyar állam biztonságát is? S vájjon ezen föderális átalakulás nem veszélyezteti-e az 1367 rki kiegyezését is ? S végül, hogyan tartható fenn a dualismus egynéhány lazán összekapcsolt szlávjellegü osztrák tartomány -nval ?
m
A ,Dunántúli magyar közművelődés egyesület„ alapszabályainak tervezet
m.
(Folytatás ét rig».)
32. §. 0:t hol a megye ssékhelyét külön tör véuy hatósági joggal felruházott városokban tartja, as egyesületnek s két törvényhatóság területén lévő tagjai egy vidéki gyűléssé egyesülve kösös elnök-, tisztikar és válasstmány veselése alatt állhatnak.
IV.
As egy esület Vagyona. 33.§. As egyesület vagyonát képesik az alapítványokba a rendes és rendkívüli bevételek; a) az alapítványok, legyen azok értéke akár készpénz, akár értékpapír vagy magány-kötvény, törzsvagyon gyanánt kezel tetnek s csak kamatjaik fordíthatók a-egyesület cséljaira, b) a rendes jővedels mek, a rendes tagok évi tagsági dijaiaó-
nesi ház magasztalásával; a végén pedig Michel Angelo művészetének szenteli szavait s ast mondja róla: .... Nem tudom, vájjon a müvéss mint épitész, vagy saob rász, vsgy pedig mint festő nagyobb-e, — ő, ki túlszárnyalja elődeit, az ujabb nemzedéknek pedig vesére, aki túlélte elődeidé'. hogy legremekebb müvével dicsőítse uralkodásodat. Szellemének szárnya még mindig nem gyengül s mintegy prófétai álomképben látom amint a Ssent-Péter templomot megkoronázza, hogy az összes kereszténységnek, neked és ön magának méltó műemléket hagyjon hátra. És es magasabb mint a Gyula pápa tölgyfája s srra tanít, hogy a Medici csimer golyói csupán a bimbók, melyekből as igazi virágok nőnek, a Farnese ház liliomai. Camtllo a müvével azonbsn semmikép sem ért czélt, nem pedig azért, mert a pápánál a behizelgés nem sikerült, minihogy őt a pápa és vele egyült egész Róma épp oly kevésbbé vette komolyan mint azelőtt; a faruesi pápa még Michel Angelo i.-ánt is ugy maradt mint volt. Ami pedig a Medici házat illeti, ott Camillo esen eljárása. olaj volt a tűzze; mert Passerini bibornok a feliratban támadást vélt látni as általa tisstelt és szeretett Medici hás ellen, s megvetése épugy Camillo mint Michel Angelo iránt inkább fokosódott mint csökkent.
Es Camillo Gyula olyan iró és tudós volt, akit egész Rómában senki sem vett komolyan, bár nagyban hangoztatta mély tudományát és olvasottságát. Gyakran egész embercsoportoknak tartott előadást Róma terén és utczáin, hallgatóit agy fogdosta össze, a jámbor nép türelemmel hallgatta meg, s mikor Camillo megelégedve az óriási hatással, melyet elő-
és az alapítványok kamataiból áUanakl! c) a rendkívüli jövedelmek: as adományok, jótékonycaélu előadások jövedelmei, ,
34. §. Arendes jövedelmek egészben, a rendkívüliek pedig csak két harmadrészben fordíthatók as évi költségvetés szükségleteinek fedezésére; a rendkivűii jövedelmek egy harmadrészben a tftrssvagyon-hoz csatolandók.
V' / '
Hatósági ellenőrrés. 35 §. A magy. klr. kormány as egyesület ügyeit bármikor megvizsgálni * ha az egyesület as alapszabályokban meghatározott csélt és eljárást illetőleg hatáskörét túllépné, vagy a mennyiben as egyesület fentartása az állam, vagy as egyleti tagok vagyoni érdekét veszélyeztetné, az egyesületet haladéktalanul felfüggeszteni s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat oredményehes képest az e-gyesüietet nemcsak as alapszabályok legpontosabb megtartására utasítani jogosult, hanem a* egyesület fslosstását is elrendelhet:. E végből a kösgyülésileg elfogadott évi jelenlés ogy példánya a közgyűlés erre vonakosó határozatával a m. kir. belügyminisztériumhoz terjesstendő. VI
Záró határosatok. 36 §• Kormányhatósági intézkedés fentmegjelölt esetén kivül as egyesület feloszlása, valamint vagyonának hova fordítása iránt a 15. §. ban szabott módozatok mellet a közgyűlés határos.
37. §.A«elózó§ ban jelzett, valamint as alapssabályok módosítását tárgya ó határozatok végrehajtás előtt a m.kir. belügyminiszterhez felterjesztendők.
38 §. Magyarország közjogi s korín ányaási viszonyainak oly természetű változásával, melynek tartalmaalattaaegyesület kitűzőit csélja felé Való törekvése lehetetlenné tétetnék, as egyesület megszűntnek nem tekintendő, hanem osak felfüggeszti működését addig, mig azt ismét folytathatja.
Et idő alatt tagdíjak nem szedetnek s az egyesület vagyonát teljei vagyoni felelősség mellett a székhelyen lakó 12 tagból és a vidéki gyűlések egy-egy meg-bisottjaból álló bísotság őrzi és kezeli.
Ha azután az egyesület működése ismét folytatható less, a fent megjelelt bizottság alőkéstiti és keresztülviszi az egyesület újból való ssevezését jelen alapssabályok keretén belül, — a az általa kezelt vagyont pontos számadás mellett átadja. Lz esetben mindasok kik a ssünet elölt az egyesület tagjai voltak, — s a menynyiben rájok néizve a 12 §. eseiei be nem állottak, — tovább is iiyenekül tekintetnek, ha csak as egyesület működését megkezdése érdemében kibocsátandó felhívás keltétől 9 hó alatt lo nem mondanak.
Benyovszky Mond titkár.
PercxH Miklós fóisp., a bis. elnöke.
CSARNOK
. A bakony hőse.
V — Elbeszélés. — Irta: Stravb JPáL Egy kellemes augusstusí estén kis halásscsolnak lebegett lassan előre a Ba-laton ssűrke hullámsin. A tihanyi hegyek kékes ormai egész a tó másik ssétére vetik árnyékukat; a hold lássa méltósággal
idézni vélt s távozott, — a nép jóizüet nevetett rajta. Mikor a Car s c a11 a fürdők romjainál kiásták a Far n esi bikát, a görög ssobrássat esen remekét, ss ásatások vezetésével della Porta-Vilmos és de Volterra Dániel lettek mefcbisva, két szobrász, kik a remeket Michel Angelo műtermébe vitették, hogy ott a mest r felügyelete alatt a mű resUurálását eszközölhessék. Természetesen az elősiető kíváncsiak közt volt Camillo is, ki könyökével tört magának utat az embertömegen, azt mondva: „Ha a dea Roma diadalt ünnepel, akkor Cicerója sem hiá nyozhat," s mikor megssemlélte a munkát, azt mondja della Porta ssobrásznakrr .Igazán görög mű.' «Honnét ismered meg?" kérdé a szobrász. „Honnét ismerem mog? Tudom, mert az ökör göiőgül beszél hozzám és én értem a nyelvét* — Magyarázatot akart tartani a munkáról, de ehhez szüksége voltPlinius műve ire ; sorba járta a tudósokat, s ahol nem találta meg, asokat összeszidta. Azután visszatért, magyarázott, amit mások is tudlak, hogy a Farnesi bika rhodusi iskolából került ki, szerzői A po lloni us ésTauriskus görög szobrászok voltak s hogy a 3. században késsült Krisstus szüle ése előtt. Ugyanezen Camillo egyszer akaratlanul is megmentett egy emberéletet a biztos haláltól.
Orsina Helene grófnőnek ssépség tekintetében Rómában nagy vetélytársa akadt egy Virginia nevű nő. Személyében, ki előbb Rómában azután Fiorenos-ben tolytatott könnyelmű. kicsapongó élet módot. Virginia a rendőrség üldözése elől Florencaból megszökött, viaszaiért Rőmába, s itt feltűnő szépsége miatt köz* bámulat tárgya volt, s habár előbbi élet-
emelkedett fői a távoli erdők mögől, I mintha osak leselkedni kívánna a homályában történő dolgokra. Mindenütt oly áhítat kellő oseod ; egyetlen szellő sem mozdul; csak a tó szélén hallátja az esti tücsök egyhangú sisergését, mely még meghatóbbá tessi a ssabad természet isteni magányát.
Az ember önkéntelenül érezi egy nagy hatulmu lénynek, a mindenhatónak munkálkodását as emberi lélekben. És mégis van ember, ki tagadni meri as Isten létezését!
A csolnak lazsan lassan eliünedesett a növekedő esthomályban, mig végre osak a káprásat jelölte a helyét: merre hsladt. Egy néhány gyenge Iscscsanás a vizben s többé mi sem ssvarta a Balaton alvó csendességét. ►
A csolnak eljutva a <ó déli öbléig egy kis halász kunyhó előtt kötött ki. A család tagjai eléje sietve, a napi munka eredményét segítették behordani a osol-nakból; nem nagy fáradságot igényeltas, mert alig tis busz fontnyi közép nagyságú hal volt. Nagyot fohásskodott a halász, szomorú tekintetet vetve a néma habokra, s bement a házbt.
— Istenem ennyi as egész eredmény !— sobajtott föl a halász felesége. Miből fo gunk enni ebben a drága világban!
— Hagyd, édesem; a mindenható latja szükségünket s majd fog segélyt küldeni; kitudja, az én hálómba is akad* hat olyan hal, melynek gyomrában valami drágakövei találunk. Megeshetik I
Oh,pe ringassd magodat azon édes képzeiődésben : az talán még sohasem történt meg senkivel sem.
— Kitudja ! Minden megeshetik.
As esih«rang lágy csengéssel megkondult a közeli faluban ; messzessóló hangja a távoii erdőben tévedt el; a hal áss család a vac;or*hos ült.
— As éjjel aligha viharunk nem lesz, zsólt a halász gondolkodva.
— Hogyan lenne, hiszen olyan tiszta volt az ég ?
— Az égalj a nagyon szürke ködös; as pedig nem igen bistató jel.
— C«ak holnap is legyen jó idő. mint ma, hogy legalább érdemes legyen a vásárra menni a fogássa!.
Még néhány ssóváltis után a halászcsalád fölé a nyugalom angyala lerjessté enyhet hozó szárnyait.
A haláss nem csa'ódo'.t. As ég alján levő sxürke köd lasanként az egész eget elborította ; az ég haragos tekintetét a sötét Balaton még komorabban tükröztette vissza.
Még szellő is alig mozgott, és a Balaton már erős mozgirbin voit,már megérezte előre a közelgő vihar-ekét, mely kebelét föl fogja hasogatni.
Most nehiuy amber közeledett a tó-bos,s velük egy asszony és gyermeket esi-pelve, a parton levő csolnak ok egyikébe durván bele dobták őket, két embar pe-dig egy másik csolnakba ült, s jó messse bekísértek a tóra a csolnakot, s visszatértek.
Sem evező, sa m . kormányrúd nem volt azon csolnak ban, melyben a halál hidjára küldött anya és gyermeke űlt.
— Most már mi vagyunk urai a kastélynak ssőlának ások, — amint a partra kiértek. Nemsokára megüli* a csolnak vizasei, z menthetetlenül odavesznek.
módját titokban folytatá is, jónak látta magát egy dúsgazdag öreg ur védelmire bízni. Es időtől kesdve Rómában két el. ismert ssépség volt, as egyik a grófnő, a másik Virginia, — s minthogy a nép mindkét nő jellemé alaposan ismerte, as elsőt elérhe len magasságban látta tisztaságának teljében, a másikát pedig as ál-vallásosság és ál-tesztesiég leple alatt, mely mögött azonban folytatta frivol életmódját. Virginia megtudia, hogy a grófnő naponta meglátogatja a ssenl-háromság templomot, hol elhalt atyiának műemléket késsittet, s hogy a templomot tetemes segélyben részezíti, — ő sem akart mögötte állani, naponta elment a templomba s a grőinő mellett foglalt helyet, dúsgazdag védnöke bőkezűsége folytán ő is nagy anyagi segélyben részesiié a templomot, s hogy maradandó emlékei hagyjon hátra, megbízta della Porta Vilmos azobrásst, hogy a templomban készítsen egy azen-ssobormüvet. M chel Angelo esen tehetséges tanítványának azonban nemoak as. ajánlat, hanem a szép Virgíninia maga is nagyon megiotszett, 's elhatározta, hogy aa allegoriai ssobormünél a Virginia ssép arczát fogja mintául hassnálni; a szép asssony modell-t ült nekí, s ő a munkát szépen be is fejeste. Mint művész nem lehetett tekin'.ettei a nő magán életére, nem vet'e fontolóra, vájjon ilyea álszamérmű, vallástalan nő alakja megtér-a a vallás szentedének kereébe, — előtte csak egy kép leb^ge'.', a nő képe, essményi szépsége.
(Foljt. kör.)
Te ki is lyukasstottsrf a csolnakot? mondá a parton maradtak egyike. His> es fölséges gondolat. Te még nálamnál is nagyobb kópé vsgy. No látod, nekem eszembe sem jutott volna as.
— No jól van na, nem szeretem a magasstalásókat; amit tettem, meggondoltam!
— Háths valóban »fölmagasztalnak benünnket . . . szólt ®gyik erőltetett nevetéssel.
— Nem olyan könnyen hsgyjuk msgunkat nyakonosipetni.
— Dí nem ám! — erősitgetékmind!
Néhány perczig még tekintgettek a
Balatonra, s aztán egyéss közömbös nyugodtsággal eltávostak.
Megérkezett a vihar. Iszonyú kavargó orkán sságuldott végig a vis háborgó felssinén, a bulámokat por alakjában föl-korbácsoíva. Szemvaki ó fehér villámok czikáztak alá, mit fóldrengető dörgés követet. A tihanyi visshang még kösremü-kődött as ég haragjának rettentőbb nyil-vánulásában.
A villámok fényénél néha látni lehetett a hányatott csolnakot mint lassították föl és be as őrült tá .osot járó hullámok. Végre sémit sem lehetett észrevenni. Ácsolnak eltűnt; csak a túlsó begy ormai mint kisértetek álltak ott kedvtelve nézték a tomboló elemeket.
(Folyt köv.)
A közönség köréből*)
Tekintetes Szerkesztő úr!
A „Zalai Közlöny* f. évi julius hó 31-én magjelent 31-ik ssámában „Többen" leple alatt valaki, a perlaki járásban „Ázsiai állapotok' osimű csikkének megjelenése álul a való tények elferdítésével s a megtörténtek túlzásával kaján örömet akart magának sseresni.
Engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy válsszunkat az igazság érdekébeu alábbiakban előadva, annak köslését becses lapja legközelebbi számában — a hírlapírói loyalitást ismerve — bizton hisszük.
Hogy tek. Tharnói Kostyál Ferencz járásunk zzolgabirója, felsőbb rendelet folytán a ssoboticzai fára szétszórt községeiben, s így a többi kösött Derzsino-recs — Ss.re ecz községben is uj temet* ketési hely felállitása cséljából helyszíni szemlét tartott, ez igaz ! — S mert a próba* ásatások alkalmával a jelenvolt elöljárók u. m biró, esküdtek, és néhány községi képviselő, magukat iisztesség>udóan, — a sstrelecsi közsé;i kisbíró pedig, ki a próba-ásatásokat mint napszámos végesé,
— magát a legilletlenebbül, sőt a szolgabíró ur irányában o'-y gorombán viselte, hogy azért a derzsinorecsi egyik olőijáró, név szerint Jurász Lukács is megkorhol ta; a ssolgab ró ur nagyon könnyen érthető okból a mak ranezoskodó, s felsőbb hatóságával ssemben ssemtelen magaviseletet tanúsított „kisbirót" vagyis „községi szolgát" a csikkiró szerint pedig elöljárót — méltó felindulásában hirtelen haragját fékezni nem tudván, kezével megérintette.
— A „többen" név alá burkolódzott t. csikkiró urnák — előljáióvá előléptetett sstrelecsi kisbirója a dolgok ilyetén fordulatán kissé iszretérvén, a szolgabíró urnák esen brevimana intézkedése után a sírok próba ásását nemcsak hogy folytatta nyomban, sőt mi több as után még tél óra járásnyira a szolgabíró ur koosija után elkutyagolt és a további szemlénél folyton jelen volt. így as elvetemült községi szolga, kinek a temető hely megválasztásánál semmi bele szólása nem volt,
— sem véresre össze nem veretett, sem pedig a ruhája Össae nem szabdaltatott.
Kuriózumnak azonban épenséggel be* illik az ,ássit állapotok0 csikkben azon állítás, hogy nyomorait polgártárson as orvos még a 15-ik napon is konstatálta a sértést s egy napi keresetéi muukakép telenséget jslsett. — A könnyű testi sértésnek minősíthető s vérzést nem okozott megérintést, mint a nagy garral felfujt s rosss akaratulag hirdetett állítólagos brutalitás ssemtanuí, kijelen jük, hogy a de-lignous s most már hírhedté váll „sstrelecsi kisbirónak" a megérintés után semmi baja nsm esvén, 15. nap múlva a nem okozott testi sértés nem is konstatáltatha-tott as orvos által, haoem a kisbíró felbujtogatva a „többen" személyek egyike által, később önön magán ejtett harcaolást s csak a történtek után a 15 ik nap elmultával mehetett orvosi látleletet magának kiállíttatni.
Könnyű testi sértésnek lévén as ur vosi látlelet sserint is a sstrelecsi kisbiró sérülése megállapítva, a mi 8 napon tul nem terjedhető gyógyulást igényel, hogyan lehei mégis csak 15 nap múlva köny-nyü tea i sértést megáilapittatni akarni, a mi akkor is egy napi gyógyulásra véleményes le tett.
Kár volt ason tissielt „többeknek" ki nem lépni saját nevűk alatt a nyilvánosáig terére, mart nem tartjuk a becsü-
letesség és a férfiakhoz illő nyíltsággá összeférhető csele ked«tnek egy tisztvise tőt — ki hivatalos tekintélyének mogsér-tését épenséggel nem nézhette el — aljai rágalmakkal hírnévben meghurczolni s as'án msgukat egy nyelvtani szócska árnyékába rejteni.
Kíváncsiak vagyunk, ha ki kellene ezt a bisony talan szamot jelző szócskát írnunk, — nem-e egysserü nullává vagy legfölebb egyes számmá nőaé-e kí magát a „Többen"? — Majd meglátjuk! —
Eonyit kívántunk mint szemtanuk as igazság érdekében és a valótlanságokat tartalmasé — csupán személyes sértegetésre czélzó s nagy fenékkel kezdődő czikk helyre ig*sitásául előadni, mert a személy» szabadságot vagy ba ugy tel* 'szik a függetlenséget magunk épen ugy, j val-mint a folötites hatóságnak a járási szolgabíró ur is,polgártársaink, érdekében hívatáasserüleg nemcs-k megőrizni, hanem annak létét az izgága elemek ellenében biztosítani tudjuk, a vastag brutalitástól pedig ígeu is jól megtudjuk külön böztetni.
Ke't Sztreleczen 1886 augusztus 10.
Bartal György körjegyző és többen.
A fenti közleményoyel esen odiosu» ügyet e helyen befejesettnek jelentjük. Akik még hozzászólani kíváonak, a nyílttéri rovatra utasitjuk őket Rézsűnkről is teizünk ez úttal a közleményhez annyit, hogy igen sajnos dolognak tartjuk kos tiss'.elelben álló tisztviselőknek méltatlan 1 meghurczoUsát s éppen a sajtó utján. A \ ssjtó a közvélemény orgonuma: igaz! — s mint ilynn minden hitelképes egyéntói 'vagy forrásból eredett felszólalásnak kő-' telességsserüleg helyet ad; de viszont jogosan elvárhatja, hogy „szavahihető • I egyének a „közönség köréből" rovatot ne 'tekintsék olyan hírlapi té nek, ahol a „közvélemény" nevében a hajdút vicis-pánnak is meg lehet tenni. Köstyál ssol-gabiró urnák — kit a fonti s más oldalról is nyert informatio folytán erélyes buzgó , tisztviselőül tudunk — mi is egész kézséggel adunk e soroskai elégtételt.
A közönség köréből*)
Tekintetes Szerkesztőségi
A „Zalai KőzlÖDy" f. hó 14-iki sz:-' mának „gyanús halálesel" czirnű bir-köz-leméuyébec említés volt téve, hogy egy haláleset a kolera tünetei közi folyt lo. a ! melynek lefolyása az adatok teljes elferdítésével közöltetik.
Ez iránt miut atyja az elhalt nőnok, kényszerítve vagyok a lakosság provocált izgatásának lecsillapítása vé/eit a betegség lefolyását nyilvánosságra hozni.
Körülbelül 6 hét előtt vőmtől Za-charides Gussiáv távírda tissttői Fiuméből azon tudósítást kaptam, hogy neje malaria-lázban beteg és, hogy a kezeló orvos nésete szerint felgyógyulása miatt levegő változásra van ssüksége. Meghívásomra férj, nő ós 3 kisgyermek f. hó 2-án éjjel as itteni pályaudvaron megérkeztek. Leányom ekkor már oly gyönge volt, hogy a pályaudvartól lakásomig viani kelle:t. Dí. Schreyer orvos ur, kinek a betegség eddigi lefolyása tudomására adatott, ugy-szintón a gyógy rendeletek előmutatva lettek, saját nésete sserint kezelte továbbra abeteget és néhány nap múlva előttem a betegség életveszélyes állapotát nyilvánította. A beteg időlegesen as ágyat elhagy -batá, idejét olvasással is töltötte anélkül, hogy különös fájdalmakról panaszkodott volna. Miután férjének 5 napi ssabadsága
volt, ami 10 napra meghoászabbiltatot , ez
idő után f. hó 9-ón Fiúméba utazott, vigasz nélkül ugyan.de a közeli véget nem gondolva. 10 és 11-ike közti éjelen a beteg állapota mindinkább rosszabb lőo ugy, hogy 11-ikén reggeli 4 órakor fájdalom nélkül elszendorül . Dr. Schreyer orvos ur as eihalálosás után nemsokára megjelenvén, a betegség lefolyásáról és a be-következett halálozás okáról (sorvasstóláz) iratot állított ki, amely 6 órakor reggel a Hild temetkezési czég képviselőjének ason csélból adatolt át, hogy astRicz kerületi orvos urnák kézbesítse.
Ezen ur csak 6 órakor este jelen' meg a halott megtekintése végett; vesztvén a halotthos, a betegség lafolyá-sának előadása mellfatt úgyszintén megemlítvén, hogy erről Dr. Schreyer orvos ur valóssinűleg tudósitá. megtapin'á üt-rét, hallottam midőn ast mondá : „halott* 1 Kesét visben megmosá és magát sjánlva, elment. \
Ki h^te volna, hogy a temetketó» kegyeiele, mely csak a ragadós betegségek fellépésénél ások elterjedésének megakadályozása czéljából teendő szüksége« Óvintézkedések által okszerűen háborit-tatik, ily fellépés által családom és hozsá tartozóim fájdalma fokozására, ily módon rendeltetnék el.
*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal fslslósséget a zzerk.
«) E roTat alatt közl&Uekért nem lal felelőssége» a
vál-
zzerk.
/
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
Kérem e«t tudomásul venni és izük« ¿¿ghss képest belátása sserint est felhasználni. V
Kiváló tisstelettsl maradtam
Nagy-Kanizsán (pályaudvar) 1886. ¿t\ tagantu* bó 17 én.
Jtriedl Alajos a. ci. kir. szab. déli vasat osztálymtrnöke.
i re k.
— A nagy-kanizsai közs. nép- s felső népiskolákban a beiratások auguszt. hó 30-tól bezárólag szep.embír 6-ig, mindenkor regg«li 8' órától 1 l-ig, d. u. 2 órától 4-ig tartatnak, miről as érdekellek tisztelettel értesitttetnek. Nagy-Kanizsán, 1886. aug. 19-é i. Az igazgatóság.
— Ritka eletkor. F. hó 18-án temették < 1 Nagy Kanizsán özv. Schap-ringernét, ki 106 é*et élt.
— A kabátszeriésuj módját eszelte H valami Dukász nevű, nagy-kanizsai rongysz-idó ficzkó. Először beállított Bet-t el beim Samu házába (M*gyar-utc«án) s annak otthonn levő nejét azzal a hírrel lspte meg, hogy az arat egy ökör megszórta. A megijedt nő« azután ugy vil-gaszta'ta, hogy férjének nincs semmi baj*, csak a kabátja hasadt végig s most kéret egy másikat. A nő őrömében, hogy sammi vesjély nem tőr'ént minden habosásnélkül adott át a suhsncsuak egy teljesen jó kabátot. Napyott nézett azonban, mikor a hazatérő férje: abban a kabátban látta, melyben hazairól /ózott meg tudta, hogy az okörszurás osak mese volt. — Dukász uram e fogással nem érta fe, hauem elment Dr. Schreyer La jos orvos ur^ifkására, s honlevő nejé nek azt hazud a, hogy őt a doktor ur küldötte ide; bonczoláson volt; a ka-bá'ja ujja elvéresedett ■ máaikat kéret Itt is kapóit. Tehát most már két kabát boldogította a ravarz ficskót. De nem sokáig pihent babérain, mert a pa nasslók személy leírása után a rendór ség csakhamar kinyomozta» mosta rongy szedesué magasabb hivatás után törő Duatsz a hűvösön elmélkedhetik a fölött, hogy „'arga m.radj kaptafádnál 1'
— A zala-egefsxegi polgári, iskolával kapcsolatos közép kereskedelmi iskolánál as 1886/7. lauévi beiratások aug 31 és szept. 1—3. napjain tartatnak s polgári iskolánál az igazg.tói irodában A közép kerezkedel mi iskola első évfolyamába felvétetnek oly növendékek, akik a gymnasium, reál vagy polgári iskola 4 osztályát sikerrel elvégezték, vagy lega-iabb 14 évesek éa az említett osstályokra előirt tantárgyakból felvételi viszgálatot tesznek. Tandíj egész évr« 16 frt. Teljes ellátás havi 12 -20 fnért kapható. Az intézetnél az 1886/7. tanévbon meglesz mind a három tanfolyam s a taaév vé gén elóssör tartatik érettségi viz»gálat: — A fentebb jelseit napokon tartatnak a hatosz'.ályu polgári iskolánál b-a beiratások. A polgári iskolánál a tandíj 7 írt; kik latinra is járnak, azok tandija 4 írttal több. — Zala-.Egerszeg, 1886. aug. 18. Udvardy Ignáca, intézeti igazgató.
— Egy eredeti kézirat nyom-dánkfről valahogy kikerült. A aserkesz ő-ségbe küldött és adott kéziratok (amint tudva ran) eredetiben adatnak nyomdába, s kiszedés utáo a kézirat-szekrénybe allévá őrizendók. A nyomdai személyzet annak elómutaláaára, vagy kiadására illetékes egyének kösbejötte nélkül nem kötelesbelő, sőt ast tennie szigorúan tiltva ma. Így kívánja est a saj ói titoktartás, s a föltétlen bisalom, melylyel a aajtót megajándékozni szokták. M-gdöbbenéaael vettük tehát lapunk egyik dolgosétársá-:ól a hirt, hogy egy úriember as ó eredeti kéziratát mutatta fel. A dolgot azonnal tudattuk lapunk és a nyomda tulajdonosával: W'ajdita Jósaef úrral, szigorú in-veatigatiora és intézkedésre kérve őt^Ezt ő meg ia fogja tenni. A szerkesztőség \ré-azéról — amennyiben a dologról, az illető úrtól soksn tudomást vehetnek, — annyit jelentünk ki caupán, hogy — miután az; eredeti kéairatok megőrzése iránt egy n*gy személyzetű nyomda feblósséget nem/vál-lalhat: ezentúl minden kényesebb természetű köstemény t másolatban adunk nyomdába. Ennél fogva tőlünk ezen késirat-kalamitas se dolgosótársainkat, se a hos-tánk bizalommal fordulni szándékozókat ne riszsza el]
— A Szent István-napi ünnepély megtartssa irán i íutéskedésreöflSzehivoK értekezleten cs.k tizea jelentek s igy annak ünepies megtartása elmaradt. De ha a kezdeményezők • sikertelenség folytán vissza nem riadnak, meg lehet ast ünnepelni, illetőleg egybe lehet kapcsolni a Budavárvviusavételének 200 ik évfordu-lój. megüneptlésév-I. Igas, hogy Buda-peaten országos ünoepiesség less erre nézve, de vidékről csak keveeen vehetnek abban részt; nagyon indokolt lenns te-hát egy oly mosgalom indítása, mely ennek megünepeléeét városunkban ia lehetővé tenné. Ugyanakkor lehetne asen-1
ZALAI KÖZLÖNY
az
ntelni a« üonepieaségbf c v Szt István dicső királyunk e^L ÍjZíb.
— Gyilkosság. Neufeltf^dolf dom-borui lakos nejét a toplicsai fürdőbe küldötte. Midőn az őt vivő kocsis hasafelé, magánosan jött, ut közbea egy gyalogos ember kérte: venné fel ót koosijára.Meg-tői lénl. Később megint egy gyalogossal találkozott, ki szintén fel kéredzett a kocsira. Egysser osak as idegenek a kocsist megtámadták, agyonverték, a vízbe dob-átk; a kocsival pedig elillantak. Értesü lésünk szerint a tettesek már el vannak fogva.
— A nagy kanizsai hat osstályu polgári fi iskolábsn as 1886—7. tanévre a beiratások auguastna 30-áíól szeptember hó 2-ig essközöltetnek reggiii 9 — 12, délutáni3—5óráig a polgári iakola helyiségében. Ugy anekor tartatnak a felvéteti és javító r vizsgálatok is* N.-Kanizsán 1886 éyi augusztus hó 19-én . As igas gatóság.
— A következő gyászjelentést
vettük: Gyarmatby Eszter mint neje Gyula, Jolán, Erssi, István, és Emma mint gyermekei. Thamm Frigyes és Ssi-lágyi Ltjos mint vők gyássolják. Bakó Samu földbirtokost, aki munkás életének 65-ik évében lesujó hirtelenséggel hunyt el szivszélhüdétben folyó hó 18-án te tél 10 órákor. A boldogultnak bült tetemei f. b. 20-dikán délután 4 órakor fognak a helybeli sírkertben az ág ev egyház szertartásai szerint örök nyuga lomra tétetni. Kelt Felső R«jkon 1886. aug. hó 19 én. Béke lengjen porai feletti
l— A nagy-kanizsai polgári iskolai tantestület által minissteri engedély-lyel rendezett leány-;anfolyamra as 1886—7. tanévre a beiratások augusstus hő 30 ától szép ember hó 2 ig dé'utáni 3—6 óráig eszközöltetnek. Jelentkezhetni a polgári iskolai igazgatósági irodában. Miután k N-Kanizsán f-lállitandó négy osztályú polgári leányiskola ügye jelenleg még a magas miniszterumuftl van el-intésésre, egyelőre az említett leány-tanfolyamot megnyitjuk ; amint azonban i polgári leáoyiskola megoyithatásara vo natkozó ministeri engedély leérkezik, általunk rendezett tanfolyamnak növendékei a polgári iskola IÍL illetve IV oss tályábt felvétetnek. N.-Kanizsán 1886. évi aug&sztus hó 10-éo. "Az igazgatóság.
— A Cziglenlezét, Nagy-Kani sá-nak est a sokszor megénekelt b&zös tavát a nyár folytán dicséretea szorgalommal kezdették eltölteni. Már mindenki örült hogy -végre a legerősebb járványféazkek egyik* el leás temetve; de moat a munka (aem tudni: mi okból?) egyszerre fanakadt s a szűkebb területre össseszoriiott posvány-viz moat egész förtelmet képez Nem is vis as többé, hanem valami undorító, zöldes, sárgás, félig pépállomanyu ve gyí összetétel, fertőztető gázok fészke, mely a körüllakók egészségi állapotát bizony erősen veasélyesteli. Jó volna az el töltést fflytatni az emelkedett partréss plaoirozáaa által is. Hajálos vétek a kórház előtti területet parlagon hevertetni, holott a város kevés költséggel éppen ugy parkírozhatná, mint a piaristák előtti te ret. A kórház előtt sokkal jobban azükaég van a befásitásra, mint bárhol.
— A nagy-kanizsai isr. iskolákban a beiratkozások a jövő tanévre f. hó 29-én, 30-án, és 31-én, Valamint szép*.
1-én történtek. A rendes tanítás szept,
2-án veszi kezdetét.
— Szerencsétlenség m vasúton. Borzasztó sserencsétlenseg történt á nagykanizsai vasúti állomáson f. hó 17-éről 18-ára, menő éjjelen. A fűtő-, illetőleg géphás előtt egy nagy fordító korong van, melylyel a gépházból kijövő gépet azon irányba fordítják, amerre utaznia keli. A fenti ejelen egy ily fordítás alkalmára! as egyik fütőházi munkás éppen a gép ioditási irányában állott s a fordító korong megi^spcsolásával volt elfoglalva, mi alatt a gép megindult s a ssere ncét'en embert íöltaszitva, derékon ketté vágta. 0 t rögtön elvérz-tt. Hulladarabjait halybeli kórházba ssállitották. A vizsgálat folyamatban van. /
— As orsz. szinész-iskolábau beiratások t. é. szeptember hó 9-éa csütörtökön d. u. 3 órakor kezdődnek, s három nepon át, minden délután 3 — 5-ig, bezárólag szeptember 11-én fejeztetnek be. A jelentkezó növendékek fölvételi vizsgálata szeptember 13-án, hétfőn d. u. 3 Órakor tartatik, ugyancsak a tanoda helyiségében, kerepesi nt, nemzeti ssin-hás bérháza 7X1. em A felvételi kellékek : színpadias, csinos alak, tiszta kiejtésű csengő hang, s kifejlett testi alkotás mellett, (melyről a fölv. vizsgálaton jelenlevő orvos ad véleményt) legalább i8 éve« kor a férfiaknál, s betöltött 15 év a leányoknál, mi hiteles okirattal bizo-nyitaodó. — Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolai képzettségről szóló bizonyítvány, mennyit a megjelölt korban minden müveit ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik tvagy gyámjaik kíséretében jönnek, a szülők vagy gyámok irá«beli beleegyezését tartoznak magukkal hozni a jelentkező növendékek csak tör>éayescssládi nevükön irathatják
bs magukat. Arra pedig előre is figyel-mestet as igazgatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi díj 6 frt, a beiratáa-nál azonnal lefizetendő; fölvétel esetén pedig az évi 30 frtnyi tandíj első részlete 10 frt, melynek fizetése alól első éves növendék föl nem mentetik. Végűi ssükséges megjegyeznünk, hogy as operai szakra csak oly jelentkezőket veszünk föl, kik a m. kir. seneakademia magánének tanfolyama III-ik oss tályának elvégeztéról bizonyítványt, vagy annyi készültséget mutatnak fel, mennyi t.zen osztályokban megkívántatik, mely esetben a m kir; se ue akadémiában magánvizsgálatot tehetnek s szennák folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. szinésziskola I. operai-osztályába főlvéethetik. Az igazgatóság.
—A szegények ellátása. As uj községi törvény életbeléptetése alkalmával a belügyminisztérium körrendeletet« bocsátolt ki a törvéayhatóságokhoz, hogy utasítsa a megyebeli községek elöljáróaá gait, hogy a szegények ellátása tekintetében ssegényj£*pot — ha eddig nem volna — létesítsünk. A leirat szerint figyel-mestetendők a közcégek a tőrvény azon rendelkezésére, hogy & szegények ellátáss cséjából a hatóság engedélyemellett egyesülhetnek. Amennyiben padig egy egy-aégea szegéayalap létesítése mutatkoznék szükségesnek, aziránt saját hatáskörükben intézkedjenek, s a hozott határozatot a netán beadandó felfolyamodásokkal e-gyütt jóváhagyás végett hozzá mindenkor tarjeszszék fel.
—Fontos határozatot hozott legutóbb a pénzügyi közigazgatási bíróság. Kimondta ugyanis, hogy ha valamely okiraton a bélyeg más ti.n'ával és más kéz-irásssl v»n keresztül irva, mint amilyennel aa okirat íratott: a bélyeg az okiratra bíróilag utólagosan fölragasztottnak vélel-nsestetík.
Tátrafüredeu a természet remek ssépségeiben tündöklő e klimatikus gyógyhelyen, mely as üdülést és szórakozást kereső közönség részéről évről-évre fokozódó mérvben kerestetik fel, as utó-évadban oly intézkedéseket léptettek életbe, melyek e fürdő látogatását igen csekély költekezés mellett is lehetségesaé teszi Ugyanis augusztus hó 2Ö-étől m szobák jelenlegi árát felényire szállítják le; ily módon 50 kros szobák ia l*ssnek kaphatók, a legszebb, legkényelmesebb berendezésű ssobák ára pedig 1 frt25 krlesz. A fürdés ssintén tetemesen olcsóbb less. As élelmezést illetőleg teljes ellátás, tehát reggeli, ebéd (négy tál ételt) s vacsora naponkénti 1 fr i 50 krért lesa kapható. As étlsp szerint, étkezésnél pedig as árak ssintén jóval leseállíttatnak. As ország összes vasúti vonalain szeptember hó végéig érvényes menetiérti fürdő- évad jegyek adatnak ki, 33°/o ¿("leengedéssel. O-t as őss rendesen a legkedvezőbb idóss k lévén, ajánljuk a közönségnek a kínált előnyök felhass-naláaát.
— A budapesti állatni közép-ipartanodában beira asoz t évi szeptember hó 1-ső napjától 10 dik napjáig tartatnak, a tanulóknak a beiratásuál ssüleikkel vagy gyámjaikkal kell megjelenniok.
A zalamegyei általános tanitói testű* let meg) ei kozgy ülését f. évi aug 26—27-én Z.-Egerszegen tanja; részt venni stáudd-kozó tagtársak a deli vaspályán Vs rész ár kedvezményben részesülnek. Használatba vehető all vagy IH. oestályu kocsi. Igalolvány alulírottnál kapható. A jegy aug. 24—29-ig érvényes. Szállás végett a Z.-Egerssegi polgármester urnái gyűlés előtt nyolcs nappal kéretik jeleatkesni. Sümegh 1886 aug. 13. Bánfi Alajos, ame gyei tantestület elnöke.
— A zala egerszegi polgári iskolára vönatkosólag aa a hír, hogy a nagyméltóságú vallás és- és kösoktatásügyi m. kir. minisztérium f. 1886. évi augusstus 7-én 28681. illetve 28684. ss. a. magas rendelete alapján vele kapcsolatoa közép kereskedelmi iskola IIL évfolysma as 188'/? tanévben megeyitandó, 8 egyúttal as 1887. év június havában a IH-ik évfolyamot végző növendékekkel a kereskedelmi akadémiák és velük egyenrangú középkereskedelmi iskolák részére előirt zárvizsgalst (érettségi vizsgálat) megtartandó. (Éljen 1)
— Telekkönyv Letenyén. Tudva levő, hogy Letenye község képviselőtestülete folyamodott az igazságügyminisste riumboz, hogy a letenyei kir. járásbíróságot kegyeskedjék telekkönyvi bíráskodással is felruhásni. Erre már meg érkezett amínisst. leirat, mely igy szól: .Ha Letenye és a letenyei ssolgabirósághóz tartozó községek évenkint 200 frtlakbér-fisetést 10 évre elfogsdniésbistositaní hajlandók, Letenye "kap telekkönyvet. • Thassy Lajos ssolgabiró a minisst. leirat tartalmát az érdekeltekkel közlendő, e hó 8-án érkűz-letethivottösszeLetenyére, mely alkalommal a leírat felolvastatván, Málics János ügyvéd, Laczkovita Ferencz esp. - plébános, Folly Bertalan tisztartó, Kalivoda János gyógyszeréss. Hajgató Lajos »zemeny ei jegy só és Vismathy Sándor goncsányi jegyső a mellett szóltak, hogy fogadtassák el as évenkinti 100 frt lakbér-fisetés csak hogy kaphasson Letenye telekköny*
vet, mert ennek hassna nagy a népre nésve; de Csigány B^alan és lispei Bors Jóssef f>om hajlandók a fizetésre, mert ugy mondják: a kormány más helyeken is állit telekkönyvet és tart fenn a községek segélye nélkül, tehát állítson ott is ! Erre ssa-vazás következett. Győzött a „nem fizetőnk" «nem kell' párt. Tassy ssolgabiró indítványára azonban az ügy végleges eldöntése előtt még as egy es községek vélemény es határozata fog beváratni, melyet a jegyzők közölnek a ssolgabiróval. — Ezen gyűlés második tárgya lett volna as A. Lend-varól Letenyére vosető uivonal, Murába! (Ritkánál) megrongált részének mielőbbi kijavítása iráut megindítandó mozgalom, mert a közlekedés akadályozva van. Azonban Svaslics Benő megyei alispán ezen ügynek tárgyalását feleslegessé tette mert értesülvén a bajról, asonnal megtette, as intéskedéet, hogy a megroogált ut ki-jsvittassék s hogy s közlekedés mielőbb helyre álljon. V. F.
— Ilinár. A Balatonnak Keszthelyfelé eső réssében — a közönségesen hínárnak nevesatt növény — kezd nagyon elterjedni, mely mind a tengerben levőaar-gassum vulgare (hajónyüg) akadályozz« a csónakazást, hilászást, de még a fürdést is, mert as éles növény össze vissza vagdalja a fürdőzők testét. — Egy szakértőkből álló testület most tanulmány-tárgyává tette a Balaton e vészes növé- I nyét s módot körűnek, hogy e növény mielőbb kiirtható legyen.
— Tanodai értesítés. A n.-ksnizsai kath. tőgymnasiumba as 1886/7. tanévre a beiratások. valamint a fölvételi és javitó vizsgálatok aug. bó 30. és 31-ikén és szept. hó két első napján tartatnak. 3-kán lesz as ünnepélye« „Veni Sancte" 4-kén megkezdődnek a rendes előadások. A helybeli szülők figyelmeztetnek, hogy gyermekeiket as I. oastályba' f. sguszt. hó két utolsó napján bejegyestetni iparkodjanak, mert a középiskolai törvény (XXX t. ez. 17. §.)értelmében60 tanulónál több egy egy osstálybs föl nem vétethetik. A főgymn. igazgatóság.
— Figyelmeztetés a tisztviselő világnak. A folytonos ülési életmód oka leg~ több esetben a máj- és sltesti bajok, vér-
1886. AUGUSZTU1S 21-én
tóduUs stb^ melyek ellen Moil ra odi Sí dlnz-pora biztos h«tá«aal ba-snál'ank Ssétkü'dés nnpon a utánvéttel A. Moll cs. k»r. udv rí szi>lit.> gyógyz ré<* által Beosbeo TucbUubeo 9. A vidéken raio den gyógy-zer *rb»n és fű<z-rk ^r^akedé«-beu hatarO'O'<*n Mo'i készítmény ~no-«k gyári jelvényével *láirá»*val kér«odő.
— Kövessétek a természet intő szavát! Midőn a természet hosszú téli álmából fölébred és mindenütt duzzadó uj élet fejlődik ki, mindenkinek arra kellene gondolni, hogy a téli időszak alatt testünkben fölhalmozódott, fölösleges, föl nem használható anyagoktól egy alkalmas, tisztító szer által megszabaduljon s igy elejét vegye sok súlyos betegségnek, E czélra a mindenütt elterjedt s legjobb hirben álló Brandt R, gyógyszerész féle svájezi labdacsok (kaphatók a gyógyszertárakban 70 kr. egy dobozzal) legmelegebben ajánlhatók.
Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : VASS ÁLMOS Laptulajuonos: WAJDITS JÓZSEF
¡M/Vuttér.1 )
M ATT O Nl-fóle
-LÁP SÓ LÁPLÜG
a
' soos-telepből
Franzenskdban.
Kényelme« pótlék LÁPFŰBDŐK helyett. 8zer aezél és ZÓSfQrdŐk elCáUitásához.
CSÁSZÁRFORRÁS-SÓ (Hashajtó).
Szétküldés: Matton! Henrik FRANZENSBAD.
Budapesten, Mattoni és Wüle-nél.
*) E rovatt alatt közlötekért nem vállal felelőséget a " gzerk.
Gyógy- szappanok
Fanta Miksától
gyógyszertár az egyszarvúhoz tfj Prágában.
v Orresok által viisgáltatra és ajánlva.
Fanta-fél« Ichthj-ol-nxappan. irriTtriiép, bonlri*otorr (Basacea. int), Tlukctrr b&rucaaj-ck «líra. |n .75 kr. — Fants-féle Xipolyl sxsppao (Unay-szappaii), SrpkUlt fi emraslták ellca, >U oarab ti kr., 1 darab 00 kr. — Fmata-féle Kőfxvény ém lobon bántalmak elleni Mxappan, próbált blztoi és rton hatása. Xra 1 frt. — Kátrány-suppso rab-, korpa-, láblzzadti Itátrány-Cílyferín-srappan. nta^bb, nök " ' . - Carbe*-------
ti kr.
toI-HSSppSB,
- - . "»»*»P]
csép, txeplö éa börkitc^ «Ura. Zó kr. — ToJAamac-nzappan, fpjk
<M lO
<M CO
itb. fllín. 35 kr. i rTfrmrktk tzámára. kr. — Kén-azappan
... _ _ isc-sznppaa, frjkorpa
«Uca ét arrajarltó tx«r U kr. — Epe-nxappan. hajnörrsztő fi ápolo, SS kr. —' FflvénK-Nxappan. ax Idr^rradtzrrrr Sdltöea hat. X5 kr. —
dlyeextn-iiaappan, Ufflaonabb tollettc-xxappaa. 26 kr--Benzoc-
sssppsn, birrastairodás «Uea. <0 kr. — Vaaelln-Mzappan. lflltafi moxxdo-nxköx aapoakratt használatra. 40 kr. — Kénen-kdtrány-ssappao. makacs börbrtrirsricrk «líra trra alkalmas, ára 3Ur. — Borax-Mappan. az arrxszln tlixtatalansáral, májfoltok, szrplök rs arrzcörxök ellen. Ára SS kr. — Kémplioruzappao. f»irr, relrepedezrtt hör stb. eUea. i.ra S5 kr. — XapbtoI-MZappan. mindennrmü börktütrsrk rllon. ira 50 kr. -
Kaphatók minden »'¿oszertárban.
Kapható: Praier Béla gyögyszeríáráliaii N.-Kanizsan.

/
m
18 év óta ösmert «C
j" é"
BERGEHféie orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN \
í

orvosi tekimélyek ¿Ital ajánlva Ausztria-Magyarországban, Franczia ország, Németország, Hollandban, Schveiczban, Romániában s b. már tis év 6;a íéajes sikerrel h»sznM.I:*tik
mindennemű, bőntütegefe:
mint szinte az arezbőr mindenfele tisztiktalan8gai ellen kulöüösen a rüb, as idült es pikkeiy aóiaör elit>u. a kosz, a sömör repedvény, a fej éa szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett rezesorr, a fagydag, a labizzadás, a gyermekek vaismennyi külső íejbetegaégei elleu. Eieufelüi miod^u kinek mint a bőrt tisztító mosdószer ejánltatik.
ira darabonUint használati utasítással együtt 33 kr.
A Berger-féle kátrány szappan 40%-a töméuy f»kátrár.yt tartalmaz felettébb gondosan van készítve s lónyeg-sen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól, — mert ezen stappan 35% gliczerin anyagot tartalmaz, fiinom illaUzerezve
a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan
kérendő s ügyelni kell a zöld csomaoglásra. Elösmerö okmánnyal kitöntettetett a bécsi noincotközi ki-
' állításon Ift83*mfl-
Egyedül helyettes a bel- és külföld részére:
A. HELL ami Troppau kov*
A agy Kanizsán Prager Béla gyógyszerésznél.
2733 11—12
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. AUGIJSZTÜS 21-én

■ ♦. ■
Árverési hirdetmény,
Alulirt fóbérnökség igazgatósága részérói közhírré tétetik hogy folyó évi auguszt. hó 23-án a délelőtti órákban a nempthy-i és augnazt. ho 24-én áz alsó lendvai uradalomhoz tartozó korcsmák,. bormérési s vízi jogok, vizi őrlőmalmok kisebb nagyobb területi szántóföldek, rétek s legelők, — nem különben az ez évi makkoltatás és gnbacsszedési jog nyilvános árverés, - • valamint külön írásbeli ajánlattétel utján bérbe adatnak.
A kir. kisebb haszonvételek s földbérleteknél a bérleti idény 1887-ik évi jauil&r ho 1-én a makkoltatásnál pedig f. 1886 oktober h<» 15 én veszi kezdetét.
Az árlejtés a nempthy-i uradalomhoz tartozó bérleményekre nézve a leati-i. az alsó lendvai uradalomhoz tartozókra nézvé pedig az alsó lendvai gazdasági irodában fog megtartatni.
Ez utóbbinál tekinthetők meg az árverési feltételek is.
Az Alsó Lendva-Nempthy
28ö3 2—2 _ uradalmak főbémöksége.
0030000000000000000000000000
NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE
% - Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek.
Egy doboz 9 o icr. Diáz ok-levél.
ARANY- m- ^ Számtalam
ÉRMEK ¡S^gj^ bizonylatok
többféle ^Ö^^^^SS^^X elsőrangú orvosi
kiállításból; ^ I tekintélyektől
GYÁRI JEGY
KISTLÉ HKKBI<-8ÜR1TBTT TIJI
| SWADLO FERENCZ ^
BÍDAPESTE^ t« —, %
Egj«dűli raktár Naey-Kaiiizsi o
FESSELHOFER JÓZSEF urnái
VII
Gyára : ker-, alsó erdő-sor 3. szóm.
i s
Ajánlja sz«b"dalmazott, zajUlau, öomükuió *ár redőny eit hullára-, rótt atzélletnezból ; további srabadalraazott B:as?cek és Br«-czka-fé'.fe töltő- én szellösteténi kályháit, valamint központi fűtés berendezéseit, saját szabadalma szerint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál eib. szellőztetéssel, vagy szellőstetés nélkül
igen czéiszerüen alkalmazhatók* Ajánlj» továbbá valamennyi az épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mű-, és szerkezeti lakatos tégal és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vaitból munkáit. Mistakártyák és költségvetések Ingyen és bérmentve.
2804 13-52
■ m ■ ■ ■ ■ ■ L ■ ■ mm ■ ■ ■ j ■ >| ■ ■ ¿j ■ ■J ■ ■ ■J ■ J ■Ji
Síi Sd ■ i. i. rwr ■ tr tT'ux ■ tr ■ ■ r M ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ I BS u ■

.1! ''
Az
2854 2-10
ooooo
§ A
Equitable
»
életbiztosító társaság Ne v Yorkban alapíttatott 1859-bei.
Biztosítási tőke 4885. decz. 31-én 911-212.527 frt a lársasagyagTöna,j „ „ 169.411-138 frt
az 1885. évben kötött uj biztosítások
összege 244.829,014 frt.
-
Az egész nyeremény a bizto-OOOOOOOOOOOOOO sitottak közt osztatik szét.
, • | m - q| Minden kötvény három év múlva
rveresi hirdetmény, o
Egy doboz 50 Tvr.
Iöraktár 0sztr.-Magyarország részére:
BERLYAKF,
Nagy-Kanizsán: t
Feaselhoffer J<5zsef és Rosenf.-ld Adolf kereskedőknél és Magyarország összes gyógy-
szertáraiban.

A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt k'rályi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lőrinczi „vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi.korcsma,— a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden, javadalmaik és terheikkel folyó évi
szeptember lió 28-án kedden d. e. U órakor
Szt.-Lórinczen a fó'üérnökségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1 tói 3, esetleg több évre bérbeadatni.
Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek.
A bérleti föltételek a fóbérnökségi irodában bármikor megtekinthetők.
- Kelt Szent.-Lőrinczen julius hó 15 én 1886. 2831 5~* A föbérnökség.
O O
o 8
megtámadhatatlanná válik.
Du'iántuli kerület vezérügynökségo.
Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyítás
Öszi gyógyítás
i
Téli gyógyítás
Csak valódi,
ha minden dobozon a gyárjegy e*y sas és MOLL A aokszorositó ezég nyomata látható
- Ezen porok gyors gjógyhatása inakics gyomor- és bei-betegségek, emésztési nehézségek, altestbajok, gyomorgörcs, dugatás, májbaj, vértolnlás, aranyér és a legkülönfélébb noi betegségek elleu évtizedek őt* folytonosan növeWo elismer ésb-n részesül. — Egy eredeti doboz használati utasítássá 1 frt.
Raktárak Magyarország mind n nevezetesebb gyógyszertárában Csak Moll-féle készítmény kérendő MOLL A. gyógyszerész cs. klr. udvari szá Utó, Becs, Stadt
Tuohlsuben 9
Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb
nem küldetik KSszőnőlrat MOLL A. úrhoz Bécsben
Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll fjle Seidlitz porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kívánok érte »r.ivé'y s .Isten fizesse meg*-et ezek a gyomrot jóvá és f»t könnyűvé teszik.
T-'fztelettel Stelnko Jan F; lelkész Ho .netschtagban.
r •"• tf-
MOLL-FELE FRANC BORSZESZ ÉS SÓ
Legjobo bedörzsölő szer
2771 19—*
Fischer Sándor árnál Nagy-Kanizsán.\
g
A lepjobh és legszebb
harmonikák
egyéb i
zeneaxerek
és csakis |
Joh. N. Trimnelnél
BÉC8, l VII. Kaiserstrssae 74. Harmonikád s < gyéb zene-2 Z'sr©k árjegyzéke ingyen és bérmentve.
é .minden meghülési betegségek ellen.
Csak valódi, ha mir.de« üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli, köszvény, csűr, mind-ujn-íinü .e»tszaggatás és bénulásnál; burogxtás alakjában minden sérelem é«. sebnél, dagai a'ok gyulladAsáuál. Belsőleg vízzel, vegyítve rögtöni rosszullét, bány's, kólíka és hasmenésnél.
Egy üveg ára használati utasítással 80 kr o é,
JSaktirak az ors«ág minden nevezetes gyóy«zertár és ásványáru kereskedésben. Csak
Moll-féle készítmény kérendő. MOLL A gy ágy szerész os. klr. udvari szállító Bécs, Stadt, Tuchlauben 9.
Elismorés MOLL A. gyógyszerész úrhoz Bécs; Kitűnő Moll-féle franczia borstesz és sója vidékemen hihetlenül működik Küldjön nekem 50 üveggel, mivel az emberiség segítségére kész'etet óhajtó* t»rtan< magarocál Mély tisztelettel
2720 2—52 Hsrnof, lelkész Micboluj ban.
zu-

xxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
HAMISÍTÁS ELLEM Ó\ 4S!
Ilyen
helyett
x _
* —" SHHHB-tŐT
X a közönségnek gyakran más vizet adnak el giesshabli üvegekben s giesshübli gyanánt, sót. borral ke-verve mint valódi giessbfiblert is. -*-
SS Megkárosítás ellen csakis a sértetlen eredeti elzárás. el8Ö rendű parafaból való
X „"^''¡„^I't^.sWetóB besütve és a .Mattoni Giesshttblcr* tőrvényesen védett
K
gyári jegy pontos megn6í<.iw óvhat meg
Hamisítások az nj iparra,bilyzit értelmében törvényesen üldöztetnek s a hamisltok nevei nyilvánossága hozatnak; forrásom fogyasztói és barátai, sajái' érdekükben felkéretnek, elófordnló hamisítást eseteket tudomásomra hozni. 28E6 2—3
MATTOM HENRIK, mmm-MM*.
xxxxxxxxxxxxxx
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
Margilszigétf gyógy-íürdő.
/ Budapest főváros közvetlen közelében.
35!' R meleg artéai forrás, porczelán-, mirvány-, ká«i- és kőfürdók banyk észül ékkel, nagyszerű kert, 300 teljes kényelemmel berendezett ezoba, társalgási terem, kQl- és b Ifödiíspok, telefon, távírda összeköttetéssel, naponta zene.
Kóralakok, melyek ellen a margitszigeti hévviz kedvező eredméeyayel hasnáltatott:
Köszvény, az izületek, izmok, csonthártya, i.iegbtively, idült csuz A s»uz, köszvény, eróművi befcatások, typhus után fell'pS hüdés- k, z»ábák, cson'bán-talmak'at,' csontszút ízületi bajokat éz kütsénéseket követó elváltozások. Fájdalmas begek, merevessóg, húdés, bőrbántalmak, vízeliési nehézségek, méb- és büvely*bántalmak. Még arra is figyelmeztetjük a t. cz. közonséíet, bogy a szigeten villamos fürdő rendeztetett t>e. Dr. Bara legújabb rendszere szerint, mely a köszvénjes, csúzos és idege* bántalmak, valamint a hűdések é» z isebiás-nál a fürdésze ben igen hatha ós segéd «yógyeszkőzt k^pez. A hévviz bcliőit'g eredménynyel basznáitatott: idült gyomorhurumál éi alhasi pangásoknál A szige-V n van jryógyszertár. eliátva miod-nuemtt'ásványvíszel. Kenaelö orvos : dr. Verzar.
Bérleteknél úgy' á fürdő-, mtnt a menetjegyek együttes váltásánál arleeu-g. dés. — A saigeten lakó fürdővendégek a fürdő hasz. álaiánál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek. A fővárossal órárkíui kétszer közlekedés.
A fürdő igény tartama máj hó 1 tSl szep. hó végéig
A lakások megrendelése : a szigeten a felügyelőségi irodában. -
Budapest. A margitszigeti felügyelőség.
ŐOOOOOOOOOOOOCO
o
o
o 0 o o o o o o 0 0 0
0 0
o
0
0
OOQq
*» *> \
Egy, 3 utczai és l udvari szobából álló
II. emeleti, csinos lakás f. ó november l-töl fogva bérbe adatik.
Bővebb felvilágosítással szolgál 2857 2-2 a The Gresham vezérügynöksége.
Waidits Jáztei kön**nnsiatnAAiAh/J.
->. • i i ~ 1 1 Mészáros Oxlet eladás
Nagy KanlzHfui. Nagy1-Kanizsa városában, a legélénkebb helyen, ]YUi\l>Ei\ BI KIADI/D SSI I, DOYÜTX
Hzabad kázbtil azonnal eladó.
o
Tudakozódni lehet a tulajdonosnál
Hilllk Ferenc» urnái.
_ ^rétt 3—B
■ti .
/ (
VÁGY-KÁMZSA. 1886. Aupsztos
f H-ní"
f;i/itff<*« « r
' . . 5 itt--
i «u fi-! • • j irt i:> kr. sss» Ü kr
K ; îi'ETE'iEï t* J»"tc«iciuai7. aiä«i»ßKaar,
h , oiií-i «»r«r 5 fcrj
»'VtTTEESa
in.: Zi> vi<iML.-.*¡k i- 3
i^-é*. mnic'-i: liir-
Sí' s- £it-«ttTi.6ü
Huszonötödik évfohm
--->-^

l-É
H ■
il!
te Ê 1
¡'■'•■^si ■ ■
Pl ■

A ity BT.nll tani résstc 2WI t ■Bjmp réssé:
jtaci^ i viràûfcjtxixiiiçg oérmta^rvt
íi
.V« y y-ÜL c ». i : .< c i,
* ixmirshfcx.
twrrtnr vissa esa
A mam-i Tiîzstà r KereRkeâçïmi l&arbasai*.

rT&gy-hatizañ ővÁértet tíc^t^egvíet. a r&úav&gyei 'ébeSémat tant¿- Î" - ■ - F-iffMM« kude&KVfte cggaSM-*. s ^magg-hmtaa tisZi-öxeevekpö s T «ipro» iareàsdàmi s izoriair^rs1 mg^-fetncacn kHoílstxdmámyámok kèctOeiu» lopja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP*
Tárc*au
tticaei Angelo atetéteí."»
— attii-néoei. uaaúnuttj — Ina : y y ári Sand-ur
(Fcfyxa&j
O'jásj néptömeg >eat» m*-g ssxnttraKx1 a Kies :-bár;-mssg temploma előtt. bogy b'.trz' álljo® raiia «¿rt. mírt ii»dér
ní kepmaaá: használta Íé3 rtfen: csélok$-a: a h+-z>-i>ze'£; & raüát. r«»a. erkölcs é* úa-teawsr védTjekés: tk.nr: sserep*ilsi, t * szobrász: dol^osó köntöaérfl ismerté* fel. mikic a t«<mplomc>: el aturt bagyai. Rog-tön körüiíogtak. s bis.b* baa^oztattá delin PortK. i> ?t auku m:a: bárki más.
b:>gy ö if csík. sanyit mít». amennyiből aMgéibet. * bofrj l eemráiogatbat a megrendelésükben, amelyeket m*g£se£aes, — mindé» xi-me ¿^ktoi-j; «02 nut. t biaony-syai ¿;d'jn'.4TÍ jsbx a sáp dühének, ba ■ejtkor a Ukiu*-ii védi angraikést mn£ nem jeles C«mi!W>. a tudót. Dani» lett, s rikáe*o}ó kiálts: r£z: tarrjátok ti
JLp«iit>aiaMni ? Si'ba" Apollónia* ar^c jitöbrátü; a«i «-ic; hí-te íqűj« jt'bbaa rr.ti: E KzaTtc baiollak a iöme^r* «
féüagriak ar rwíromüaaal^Ugrbái ifja «z iiLss aki u laj> ni — S.«r-
¿«-»öikaTax,* doiiaP«"* e »«Takkju: — ax Tagrok!* UiaX i&r: nejánsk a iötsef«a ¿beteli a tj'-irt; káp^iaá-ba,c. Mikord?ii^ Purta büitoisfcrbaa rolt, Camilto m»£j"arásatox iaru»~ a iv»zascaek a Far»«« jákÁrói. ki«í»k «zzrzöApoiio níoa.««: mr>»dí,bo^f bír Apol/MJJU« «¿r artgifUX deaxárt ó él, örikc« -61,»« ai-bax a »ft^J — őkőrb«l A »é® "ad*et hfcgr«tár oiai őrt^ez * mik w » ár miair«»d»-ffl, »a«t is ki»»r«ti« »tadón.
Míg «eu a»«i»éij«k S''»JH*»MI « F.or»»c«bnn i«riéaí©k. Earipa £-y«3»f> P«»liak«j «6 d:p]omatfáai *x«op>alÍ>Ó' »> Fmrta>c.zr. sdrtr f«ié rriaijtűt. se 3ni«U * múré+»t>Z ba»7áb».n. O i*
mív^saappaux érdekiödéa * iráci. • a paütüud bvajodalmak «i*
a d:<-:»r txaç«* ëiôiî a z>ép • as&j a ViTg-jaia képaciaio sű-
' «--.i-*.»aaax-ri»! milaeac akart tudni, s « '"l iai cétâ* jelI«iB3 só bacsél i^asi ér-fct'í st tndia îDé-ieçtiiju. — » igr 4.t».rta. bogr j*tfa>5aa.iô aaitronT
íbl'Hkkk. Is te® oltár* fuórt âllîns c a az«s-J • pri-íatisáija- I>tslia Püria ßtr uraatr* in>i ,ç i^jai' barfcgx.d^t: Ca.miiio k. ftf p^-fc'r Mtr., mer: ki2it>xt>fx Apoiios^c» KreelsSte xsagál. Taûrsjrrôiaçs ^ bcka ití aesrrr^e ApoIJtislss éi i ua. a rbudas: :»k»ia k«c nagr m*-Tout « claisaicc« G-:»rc»g,£»rwäg'b*Ä. JCi-alaU de Vafean* ■i-'Miifc tu d«iia Porta V;.n>ot régac.ék eí s KttotdBiiTcis a rt»:acr¿]¿s muT«'.eté% s TJ 4 bara.tuk, J<> ítZDfiaóaök az eíf»bb>? -»•Lriatnasak, utóbbi: Apoiioma*-
i»*T-tsri¿£ » «reí aj serek saa-íb*.mxr *--«•_>«tek E-ómkbaa. Az ur&ç Csjaillo ki: ai«:'» waaagáról, bogj a"kt -C.^dói 'C iaxDar: ü ¿-kor: és múr¿ ttr*í" natj raietifs ¿5 prutia reléiét bogr £ k« aj «a&brâax a fcé: aasl«r névéi bátort»]ja. — asűr-oi * rmadera kor knrss-
- la; i>m et ieíur&SM íDfcs
ilekiatelt. TadraJevó.-^ M-d>ci Saador £ ar«3)cx. bartr^ e J*»grj>tte jawgíkaafe T, Károly séms: c-íáerár .fM^iTat. s nt idf> már &agj:>a koztí»Cí-fL ajx.ík O* a sa»©: saá-«rar Jtsáaja. tniat ara.ikc»d:' baratogaí tobo: í>- F. nrocxb* « falfíiglaJja. íerjérd a M-adit: bvdsji tróat. — X -íGrDB }ói tudták az európai -udrarokaái, b^gr a *ér-r&koaaág a sésel ¿s £ »rea sai aovarocat ▼>DÍitikfcAÍag m jóffci kñaeiebb bnrta «gj-xaáabaa. ezec küra.iméaj már roerríU pí-dig,. mart a poütik*.; égWIton knlwn&ea ja aj sons'-e¿látíc.k zastaikas^ac, arra bírták L F«reaez fraar-pa k-irá'jt, bogr Moa tía ore a cj táb:»raagr etístu-c ré&eai kóTei©: kíild'Jt: Flnrencxbt. b^gj a faráén -és ti-urenes: adra- egTTaáabozi p&il-likal visaos jai: m-£ állapiba ; «grgtar-smiad -egr levelet ad:>tt a kirá r a tábor-Dokaak. bogj sti: a bemsga«k rii.sf adja át. — KüioDosaa Rómában a agy rol: sx ércek. r«d«£ u aj visaonj iráat, a Fara ere hitbő! saánaax« EH Pál pápa, továbbá a pipi raj «embss kissé idegeak«d5. c a Jtedis bát klr« graaáa: ismert Pauecisi biboraok aa-paa ta vartak kiraakóket F.óreatzbf>L — Mastmoreacj tábaraagy csakagvaa m«g-é-k«®ea F*ór<a»Möa, de a baácesér atja maddÓ volt, — mar: agrtn&kkor «gv réss-brr arára valta be O :aszcrsxsg;c>^ a ex ¿p-ugv. Fiaren cabes mis: S¿mábaa fel:zgat.a « kedélyeket- Ugjasic Madic: Sándor aralkodó bar szegei taurrflr-öeaeae irigy-»égbS meggyilkolta: régóta vágyót: mir •atros c ás, meiya*k embañ «cimitás «seria! £ valí as ö-ötöse. a isinSbrgy bityj» jegyet vAltoa a sea«: c-Ássár leáayi»»3 s már a xaesyegsű le koa^^att, — sUÓl larto^. bogv * rególa ¿bajteu bubört s barcseg esetiedet alódja fogja örSkölal.
Lőnasz barcaae egy ísgatot: momestcm-baa. de auadesesetrs elóleges aaáasilá—sű s gsáadékasaa. raeg^yílk :>:ta Sáador ber-czeget e a teti elköv-ta»» atáx a velsassec arsenálba meaek&it.
A táborait. p;.itiái míaai: jatő; ejet-vés. ¿grelmé: a isűemlékek feis forditá. A Madlsl bát airb:'.:jábas Vaaskri volt a vesetóje, kitCi me^tadta, bogj meslere: IGtbe] Aagelo a városbaa vaa. A tábor-aok rögt&s u aggmeslariia* sietett, bogy vele ssamélyeaes megismerkedjék; és ez.es taJá'koxás kiváló érdekkel bór a mester potitikai aésetére nézve k. mer: xf. meg:tCjuk bogy í a világ esemésycú elöl eyeaaégéi aese sárkóson ei végkép m&te-mébea.. — baaeg épagy mxalamfi-vésse-bea. a basasseretetébes és politiká-jábaa is a ssep őt-es fűggetieas^ ¿ive volt. A tábaraok fraacsia advariassággju adrásölte a mestert, aemc'alta mwgát. mega*veste raagjá: s megjegyaé, b:>gr mist a má kedvel 5 Fereacz király követe fél vas £ogasi:va a aagy mávéoeke: királya k<^yelmérij el&re bistositaaí. jnesy-ayi>ei iakább zsosbaa ILebel Angelot, ki az épr-ómű részév a ssobrássa*. é» fessé-sset teréa arak Mik. Té^áJ kijelenté, bogy király* F.órearx mlades aagj má réssé •fi áör mcská-. de legforróbb óbaja as atoV érketiea mastertól legalább is egye: turai.
A mester sok tesad^ur« b'vats ásott, s belyeses Tegy« m*g, Tssslira bÍTa3-kssvjL, bogj már eddig e]vállal: dolga sekk*! több éve: vetsae igénybe, mist ameaavi: a go&drise'és még ajáadéksssi fog 3»eki_
A tábornok a mester e «savai: tökéletesen félreértene: mart acakaX ignorálva — ajiya^i oldaláról togta a dolgot, s ki-jel ea lé a mestersek. bogy határozass ét kö-
veteljen a maira tecssése ¿aerinti mer: tadja. bogr miaden: me^icérbe: neki. semmi féle díj sem ¡esx neki aba csak a ssereassés bir: vibeti bszv. bogy az alsó ma r est akarja az elsí király: ess gálái. A törel-méból kiiogyotl líicbel Aagelo erre a k&-vetkesó választ adta: ^elestsd tebát, bogy mibely t s király Fjoreacz városáaak a köztársaság aikotmásyt visszaadja, aajá: köitségemea akarok aek: egy lovas szobrot késáteai a paJota előtti lérea. F.6-reaczt>ea asagbaJ: s bercseg s és Bómá-baa a vi-iágitéiete: festem 4' A tábor aokaak erre aem volt eemmi válasrs s távozott; Ml ¿bee Aagelo pedig T-tseza vo-salt s barátok kiastromáaak bal&ttas kamrájában, bol egT eseresses £u boacso.a-sával és aaa.toa.iai tan almás rozsaával volt elfoglalva. Mert, babsr Micbel Aageic. aemis kapott megbíró: a ¿üresen! nase-pélyekre, azért 6 ott volt, — esare:t£ Fló-ressse*. sszBjóvároBskéa: lekia tette, bsbfcr a város saeUett \svl C a pr e s e-ben szizj-a-tett 1415 márecas 6-áa_ A bsrá: ok vendége vah.s ott léte alkalmavsl egT kí>-téltáacaos Toniao aevb sserecseafű bulláját taaaliaáayuzta aaatom-.ai szampoat-bói: a ¿a leesett a kőtélről és saörsye: kait. — ksea a&atomiai taaalmáay resd -karali batároa.1 volt a mesterre « mikor Graaacci seva festí taaitváayának a tetemet leirta, szava: már aem Misbe! Aagelo a művészé voltak baaem M*cbeJ Aagelo a költő deklamál: az elragadtatás baagjáa. Rómába visszatérve elei dolga volt. bogr közvetlen besyomás batáaa alatt fabasabókból faragott egy feszaletet, a mely s^alptarmű jegremekebb moaká-iaak egyike vslt.
^Fa^L kBr.)
A hatodik ériéiL
\ 15Öic ke^eiségén o^tíil kp juritz ti paüncai iítsac.¿IwL srép-¿-í'uá-il szai^.:'» mely megbe-
z-sjéi. 1 fdsnëieâéî ^t^títí re tette » ílu * SKikás ¿ijxpst&uac . el-tóensée^"- táDeteát.
)iii:Zit ix egész îxrs&da 'mal ts-jjl. -írkfeieL, ftitarí-ózísiMtlas irsim-á: rtrátsi nugárk. vklaiui ditős eri 42 atöerese: s £ iözbsz ezj-jtas: íljwzjlegyioá-í tépik, kg nrjá".
5.í«z3i».pi t^rci ex. mt:j a ieg-tí»iií. eseîben sesÈie:ei- üsriesaég-et usa tecüíiTt. mindet aemiseîfb cifi rsgr érdek séiixl fûijâ egretka cséi^k'. a mm des e^yebb fóié aeiye-•f" az ôrérûek.
Ar jéii' 'mindig igen Bigj Ü*,
cri-tfîi» kttfc'om Toit; de araimi
iTTjr-i talán ^"lusem érrénjesáit.
it^tt Lapjainkban. Az Ȏn'-aek ezen
Bas? ő Joitéliei: sra2ma ragr má=-
teî< a: önzés leremri leginkább
ttti r^szasiulap^L&kat. mi £ a k om o.j
ísenuéHC aggífáásfAl tőiúk el a tir-
ai áiltpscok, a társai élei
IÍ<T !'•>*• iráni í* «
A sajai ét>éveL a sajat érdeke-■;* fT mindet egy etet kizáró módon iar aiaoró s csai è «sgyéni czéijaiér: táró ember ritkán rendelkezik tiszta ti világos í gak»mmal áltaíáirtK. em-i»eri ktcciességê iriK « így ax<*2 1 jet őrrel síucí tiSLtában. meij ó: L.taláoe? tóteiesíég-ének leljesîtéàe eíterés a társadalomban megüietné. Az ,ea* tnisá^üí szere ele és mindüD fbj(*U rák'» déáeigetése közben ren-¿ísc3j nagyon eltompal ragr ki sem^ ír; ódbetit a társssíuen tapintat- ez í Latüdic érzék, meiynek segélyerel — helyiset fùhsmzrre. hogy mi Tel tanccnnc a tarsada.oa&lun egymás ntc s mit rárbaiimk el egymásí-ói a r^jLlígasaíg elrénél fogra. — a t&rsft^jâet békéjét s az ér nikerés t>:ra:massigat biztos:titamóc.
Ennek a batodik érzétnek tom-pnltsása ragy iejletienstee íolytát származnak a társadalmi ferde felfogások s ez vet: meg alapját a ieg-eiszomoiitóbb kormpezjónak. '
Minden csat az »én* sesnérl törzénrén. az önző érteket atáni foirtonos löretréi közben eléri 1-g-magasabb fokát a társadalmi alakoskodás. Ax arcz nem aiztos tőkre a iékknek. a kézszontás nem biztoátéka a naratságnak és rokonszenvnek; a szó. a beszéd nem bn tolmácsa az érzelemnek- Nagyon nehéz tolna manapság megáliapittan:: vájjon a velünk nyájas képpel be széió egyén baráaint-e' vagy ellenségünk ? Ezt a kóralményt (s pedig elszomorító körtlméayt 1) mindenki tndja s ennél iogva elvési az egymás iráni3 bizalom és kél egyénnek társalgása igen sokszor nem e^yéb min: az alakoskodás Tersenye.
A megingott és «¿részen bizalom sznü a ocsinveskedésL » ten-gLmyí félreértést: az emberi becsületes hírnévre! .való kőntyelmi. pacz-kázást s^a ferde társadam: fölfogást.
Bgy\ekiniet, misden. czélzás nélkül kiejtett, de czélzást. képzel: sző. — egy-egy bizt^masabb természetű meg^fgyzéí elég arr*. bogy képzelt dolgokat . órAs séreiemmí1.
mecrtoriást kivár becsült-sértéssé
• • • » ___
fájjon í^l a íerde>í-3liépai Ta.t ar-ntán rettenetes bfijsza. A »ta^v gyerekek^ komoly téper csiná.nak : megbízottak jámaz.^teftek: értekez-net. eyüiéseznek- becsű etbir óságoz-nat: van k'»dözés. .tardcsatts rás: s
■ ; < 1 '
megbánja azt egyi^e^ vagy mis:t nak az épsége vjbJJF ^c *e.ete; ... kedvező eseibez -*. . a-levegő . . -
Es ezt a ,férfiasdit* ma százszorta komolyabb képpel játszák. mint hajdanában.
A kicsi uyeskeaés r már magaban mosolyogtató a' komolyai gonöcJsozo elótt. mégínkabb azzá teszi az eset-
leg vele járó czánizmns. atíyjyd eg-.esek a képzelt sérelmet- magak világgá türtdük.
Tegyünk 'így esetet például!
Nagy-Kanizsai! iegntébb az történt. bogy bárom egyén éjjel az ntexai ablak-redőtet iszonyatosan meg-döngeöe. Ez az eset szertesztőségink-net is tndomására jntráa. egyik ¿olgozótársnnkat megbiztnk egy, ezen ügyre vonatkozó általános jellegű közlemény megsrására. mivel már más alkalommal és más oldalról is értezen be hozzánk panasz. Neveket ernlrtflTn vagy speczialis esetre ni változni nem is akartunk.
És mégis mit eredményezett a végletekbe csapj kicsinyeskedés, párosalva a czinizmns egy szokatlan és szint- 'megmagyarázhatatlan nemével ? Azt bogy a minden név vagy specialis ese: említése vagy érintése nélkül megjelent, tehát személyében egyáltalán sentit nem sért hetó köziemécy megjelenése ntát ti-áE bárom nr a .nyilvánosság* piaczára : az njság »nyiltterére* s azt mondja, bogy nem mi a salngaterverót; de m:vei s^^B-széiik, bogt mi vagytnt, bas a söz-kméty minket »érr. já^^m türjüt
......és azxtá4^H^:tezit a
, vissza vágás* s a s!Kl áobálás .disztingvált* htrez^^ .... Megvat a bábom d^^H. a gyá-iöltödés. Sidbb ba-at^^té^s élt •gyének ellenségetké lesznet^fcpe-sit léptet nyomon, b »gy aiä^^Ht^ sanak egymásnat. mit ét: ztSnxc alá egymást, bogv a drága vén* a képzelt óriási sérelemén fenyes sa-tisfactiót kapjon, ha mindjárt a .te* vagy az ,ó* agyongázolásávaí is.
Vxjjon bova vezemek az ily küzdelmek, a ferde tarsadalmi fogalmakból eredő viszályok, a kicsi-nyeskedés s az ál-beicsüietérzet magzatjai ? Xyerünk-e áltaJnt maiamit
a közérdek? a társadalom ? Sóba semmit!
Mis alapokra kellene tebát fektetni a társadalmi morált; tönkre tenni minden áron a látszatba, a feiszmbe knpzszkocásí s a sok lovagias vagy xoiDal folytatott banda-banda beívelt nagyobb snlyt fektetni a társaséleti tapintat megsrerzésére. Ezt kellene egyik lovagiss köteles-ségeül tá±Bbeui ■aafai férnnnat Akkor megértené mindenki a becsület és nimév szentséges voltát s azt — a társadalom megvetésének biztos kilátása nélkül — senki sem dobálhatná be sárral. Nagyon tanulságos élőadásokat lehetne tartani a társaséleti tapintatosságról (ezen hatodik érzékről) a sok világra szóló tudomány mellett esetleg az egyetemeken is. N'agy befolyással lenne ez a társadalom békéjére nézve s a most tnlságosan dédelgeti ,én'-t detronizálván. egészséges köztársasági szelleme: eredményezne a társas öeibet.
Ai egyesülerek működés* nem csn-pán a rendeltetésre álló atyacÉ^^ lüL hanem <s tálán elsó mrbx^HI intézőt bnzgalmátol. tets-erejélöl^f hat kiválóan erkölcsi tésyesijjá függ Vannak egyesületek. melj^H nagy rendelkezés: alaj daczára^SE
■P i ^^BobJ^^pbaj^^Kzérietü
TTKirgalmiT indiS^ nHb ismét
olyanok, melyeknek meg — ügy
szólván — eiistanezialis kérdésekkel is kell bajlódnia és a közérdek szempontjából mégis sokat tesznek s hatáskörükén tnl is batni. lenci-teni ügyekeznek. Bátran az ntóbiak közé lehet sorozni a nagy kanizsai -KisdednevelóEgye sü 5et*-et is. mely iu '.az Arany -János- ntezai
óvodában) gyemekjátéktárgvkiállitást rendezett- Jgen szerencsés gondolat-vöh ez, Báíorf Lajostöl, az Egyesület titkárától, már megszoktak ugyan az efajta szép és praktikus gondolatoEat: ee talán egy gyei
sem ért el olv fontos eredménvt • *
mint aminőt e Há11rri.g rendezésének cszméjérel okvetlenül elérend.
Nagyon jól tettét az Egyesület intézői, hogy ezer eszmét magukévá tették. Sokat használnak ezzel nemcsak az egyesületnek, hanem a hazai iparnak is. Amat idején mikor (szántén igen praktikns gondolattal) a sorsjátékot rendezték, nagy és szép eredménynyel járult az alaptőkéjük gyarapításához; de abból — ügy szólván — kizárólag csLk magának az Egyesületnek volt basím. Ez a kiillhas azonban amellett. begy szép anyagi hasznot igér. még a hazai iparon is nagyot lendíthet. Nagyon tévesen gondolkodnak azok. kik ezt a kíáiTrtásr azért mert gyerdekjáséktárgyak vannak ott küfiUa, — kicsinyiéssel tekintik s azt csnpa Jónak kicsinlésból meg sem látogatják. Hisz ilyen mozzanatokkal szemben sohasem a közvetlen szemlélet alapján keil ítéletet mondanunk, hanem a magasabb ezé! tekintes be véieiéveL De különben ez a rialütá? oly csinnal. oly ízlésen van rendezve, bogy érdemes azt még a rendezés iránti érzék fejlesztése művelése szempontjából ta-nnimásv-tárgrgya tenni. Megrailjnt őszintéi, bogy % mi várakozásnntat nagyban fölülmnlta
Gyermekjáték tárgy ki á;' i tá>! Y^. öéken!
Hát képzeltünk egy pár szépen czifrázott sifonérba rejtett bábokat. loTiLskatonákat , azntán meg csinos posztóval leterített asztalkára tett baba-mbákat. pl eb- és fatardokat s a gyermeki vitézség és ártatlanság még egy két mulatozás tárgyát- így
HUSZONÖTÖDIK ÉVFJLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
C-t
1886. AUGUSZTUIS 28-ás
képzeltük; .5 még így is helyeseltük, mert Iolyton a czéi lebegett előttünk, ami éz esetben: az eszköz gyöngeségét feledhette s megbocsát hatóvá tette volna.
De mily nagyon és kellemesen csalódtunk !
Kgészon komolyan rendezett és figyelmet keltő, gazdag kiállitást találtunk, mely csak alig fér meg az ovodai nag}'teremben. Két hosszú asztal; négy (a falak mellett vonuló) emeletes állvány telistele van a hazai e nembeli kézműipar szebbnél szebb productumaival Nagyon tanulságos ez a kiállítás és itt örömmel, büszkeséggel töltheti el minden hónáért melegen érező szivét annak látása, hogy iparunk e tekintetben is mily szép lendületet vett s mondhatni-: virágzó állapotba jutott.
hs a kiállítás amaz eredménye, melyre az Egyesületnek hozandó hasznon kivül. reflectálni lehet s ami azt az Egyesület körén kivül is áldásos hatásáfa teendi — jinár is nyilvánult. Nagy-Kanizsán eddig ki-zá ólag külföldről importált játék tárgyakat áráltak.Most Rosenfeld Adolf nagykereskedő ur, megtekintvén, a kiállított tárgyakat, — azokat igen jó minóségöeknek találta s 28 fajtából nyomban, nagyobb mennyiségű megrendelést tett. Ó lesz az elsó, ki a gyermekjátéktárgy-ki-állitás hatása folytán a honi ipart Nagy Kanizsára hozza mint rendes áru-czikket. Hogy <t többen fogják követni, az kétséget sem szenved. Íme, a messzebb ható eredmény !
Mikor tehát ezen kiállítás pártolását a legmelegebben ajánljuk, egyúttal a hazafiasságra is refl^ctálunk ; s igy lehetetlen, hogy szavunk a pusztában hangozzék el
Itt van a tanév eleje. A szülók legtöbbje személyesen hozza el gyermekét, Kik eljönnek, ne mulaszszák el e valóban szép és példásan rendezett kiállitást megtekinteni. Lássák, szemléljék, hogy mit és minót képes produkálni e tekintetben is a honi ipar, s legalább máskpr nem adják a drága pénzt a külföldi silányságokért. Ez a hazafiasság a lehető legolcsóbb. Csak 10 krajczár ! Fájdalom! talán a drága honfiak igen sokan éppen azért nem látogatják,
mert ez nagyon^s olcsó. %
laptulajdonos ur bolti helyiségébe-ésason óhaját fejezte ki, bogy a „Zslaí Közlönya legutóbbi számának kéziratait szeretné átnézni. Wajdí's ur — amint ő nekünk mondta — ast hívén, hogy Halis ur lapunk dolgozótársa, ót a nyomdába utasította. Itt s Isp- és nyomdatulajdonos engedélyére hivatkozva, előkérte lapunk 33. számsnak kézirstait. A kérdéses közlemény kéziratát megtalálva, magával vitte s eszel fegyverkezve lépett bs Farkas Ferencz urhos, s kérdőre vont*. Dolgozótársunk kijelentett«, hogy ssZal a közleménynyel sértve senki sincs; mert sem név. sem határozott eset abbtn fölemlítve nincsen. Halis ur erre azt mondta, hogy mindenki őket (Halis Istváut, Árvay Liazlót és Szígethy Elemért) gyanutitj* ; őket inzultálják; tehát minden áron tisztázódni szeretnének. Farkai ur, — ki példásan békés lelkületével (tudva levő-íeg) még hajszál-vetés által sem zavarná meg as" európai béke egyensúlyát, — hajlandó vslt a kedvökért minden lehetőt megtenni. Halis ur tehát szopnál papirt és irónt ragadva, a következő (nálunk eredetben meglevő) sorokat vetette papírra: „A mull számunkban „botrányos éjjeli cs«ndháborit*sok" czim alatt közlőit újdonságunkat — miután az abban foglaltak a tényekkel és igazsággal ellenkeznek — a szerkosztőség ezennel visz-szavonja."
Farkas ur kijelentette, hogy e sorokat bemutatja a szerkesztőségnek s ha as közölni hajlandó lesz, nekiv nincs ellene kifogása. Mi azonban * b »mutatott b tre-habilitásra szánt iratra nézve kijelentettük, hogy a kérdéses közlemény a szerkesztőség felelőssége mellett tétetvén közzé, az ügy iránt csak is velünk közvetlenül tett megbeszélés ui4n nyiUtkozha'unk: H* t. ». Uag*r ur Kijelenti, hogy a tőle pauaszul vett s lug*ter verés, nem ig**, akkor a szerkesztőség is ily értelemben nyilatkozni fog; de közleményé- azért a mar előbb és más oldalról ve t panaszokkal szembeo, fen fogja tartatni. Farkas ur ennélfogva tudatta Ha'.is úrral, hogy as ügy tisztázás« iránt keressék míg a szerkesztőségit. Ezt azonban as illető urak nem tették, hauem a „Z«la" 34. számának „nyilt'er'-ében egy Farkas Ferencz, dolgozó torsunk ellen irányitott közlemény nyel ügyekeztek bebizonyítani, hegy őket semmi vád nem illetheti ; ők nem verték a salugáterokal; de mivel Farkas kst hiretz'eli*, hogy az a hirlapí közlemény őket ériutil, hát az abbtu foglalt sértéseket az ő arczaba vágják vissza.
Arra a teljesen önérzetes hangra már azt hittük, hogy Ungár ur talán' még is csakugyan tévedett é< sem nála, sím máshol az általa jelenteit éjjelen salugá* terverés n:m történt; as egész csak álom volt b igy a szerkesztőségnek morális kö-t 'lessége li.nd arra nézvo nyilatkozni; bogy legutóbb nem történlsalugáterverés.
Ungár ural azonban még egyszer megkérdezve, tőle a következő (szerkesztőségünkben eredeti kéziratban meglevő,) nyilatkozatot adta ki:
„KyilatkozAt." ->
A „Z*la" 34 számában, a „Nyiltér" rovatban megjelent cikk igaztalan volta, mint férfit arra készlet, hogy a valódi tényállási ismertessem.
Folyó évi augusztus hó8.-ár6l 9.-ére forduló éjjelen történt u'Cai botrányoknak nemcsak szemtanúja, de a botrányok által msgam is érintve valék. Éjfél utáu ugyanis, 1 órakor, ablak redomön oly borgatztó dörömbölést vittek vé gbe, hogy ntt nemit lehetett emberi tettnek gondolni. Ei fölkelve, e ett elkövetőinek kutatá-aárameutem í a fú utczán, as ablakok alatt szintén dörömbölve és „csíczám 1" — meg más hasonló kifejezéseket bekiál-lozva találtam 3 uracsot, akik engem meg-látvu, távozlak az ablakok alól.
Én ezen uracsokat, kiknek neveit nem tudtam, megismerni akarván, a Hein-féle kávéházba követtem s ott ne-veikbé'vallására szólítottam fel őket.
Ezen kihivó feiszólitásra az egyik uracs Halis Istvánnak ismerte el magát, a másik Árvay Lászlónak nevezte m«gát, a harmadiknak n«vét nem jegyestem míg magamnak.
Ezen esetet s stoígátatb«n levő F*r-kas Ferencz alkapitány urnák jelentettem, mire ő mondá, hogy a reggeli órákban tegyek jelentést.
Támaszkodva arra, hogy jog végzett egyénekkel á'lok sz mben, feleslegesnek tartottam a hivatalos jelen'és', mert vártam, hogy vagy jelentkeznék: a kihivó felszólitás álial elkövetett sértésért elégtételt követelni, — vagy pedig az éjjeli bot rányért igazolni fogják magukat; de miután ezt az uracsok elmulasztották, közbejöttömmel megjel-nt a „Z«lai Közlöny " czímú helyilapban a kérdéaess nagyon is helyes közlemény, amelynek/ ígaz-voltá ért felelőssége* vállalok. '
Nagy-Kanizsán, 1886 aug. 23-án. Ungdr Lajos tn.
Miután a „Zila" „nyiltter"éb-n a „nyilatkozó" urak által fe'szinre vert odi-ozus ügy lspunkst és a sserkesstőséget
is több tekintetben érinthetné, szükségesnek tartottuk ast egéts hűen leírni, hogy eljárásunk correetsége — smennyi-ben az első közleményt kibocsátva, as* visssannm vontuk — afebtelőadottakból világosan kitűnjék.
A szerkesztőség közölvén velem Ungár Igoáoz ur nyilatkozatát, valamint az esetnek egészen tárgyilagos leirását. — Árvsy László Halis István és Ssigethy Elemér uraknak a „Zala" 34. ssámában, ellenem intézett közleményét illetőleg kevés mondani valóm van. Ungár ur nyilatkozatából s a szerkesztőség leírásából könnyen megítélheti minden tisstán és elfogulatlanul gondolkozó ember: vájjon az illető uraknak kvalífi kálhatian támadáeí modora jogosult voll e? — hogy as én eljárásom, — *"gy »* övék m gbélyegző-e? 4- s hógy joguk->an állott-« a nem is ne^ik szánt, deőket most már megillető kifejezéseket arezorn->s visszavágni?
Kitűnik ezekből, hugy botrány csakugyan történt, sannak elkövetői Árvay jáazló, Halis Islvián ésSzigethy Elemér urak voltak. — Azt még talán eltagadba'ják, hogy Ungár ur ablakre-dőit nem ők verték volt m-g; mert arra nézve szem-és fültanu nincs; — de, hogy a fő-utcsán ők dörömböltek, bohni pajzán „kiszó 11 áso k" kíséretében, azt tagad-niok nem lehet.
Azt állitjík, hogy én nevőke: mindenkivel tudattam. — Nem igaz! Még a szerkesztőség elö'.t is elhallgattam. — Hogy a gyanú mégis (az én hallgatásom daczára is.) "Menük irányult-, az ép->en nem csodálható, tekintve, hogy Ungár ur őket H^U-kávéházban, egy-ket seás ember előtt (s amint nyílatkoratá->ól kitűnik) oly „kihivó, módon szó-li'otta f-1 ne vök meg mondás ára, hogy azt minden valóban' önérzetes egyén kész arcsoncsapásul vehette volna; s e jelenet egyátalán nem a nyi vánosság kizárásával folyt le. — To«ábbá maga Ungár ur is tudtomra adta azóta, hogy miután lovagias köteleségöknek a kihívó felszólitás igazoltatása által nsm te'.tek eleget, ő is nagyon sok helyen emiitette nevöket s a efolyt éjjeli botrányt.
Abbeli véleményükre, amit maguk->.n tehetség-.m iránt táplálnak, egyáta-án semmi súlyt neru fektetek ; az nagyon cözönyös dolog elö.tfem, hogy azok a rop->ant önérzetes urak, mit tartanak tehetségem felől. — Erre'nézve (habár B ilám irófélánál jobban bámulom hirlapt megszól a I ás u k a t és stiliscikai nagyságukat) őket kompitensekül el nem is merhetem.
Sok tehetetlen'vergődést és rugdal-cozást megmosolyogtam már világ-életemben, mig kenyerem java elfogyott: de ilyen szinó mosolyra egy sem fakasztott, mint ezeknek ms uraknak ama. nagy képüségg-d hangsúlyozott és tönkre sújtó sérelemnek képzelt kijelentése, hogy én mesterséget is tanultam svalamikor inasgyerek voltam: meg közkatonákkal is bántam. — Hit voltam biz én inas is bántam közkatonákkal ; sőt magam is as voltam először. —! D j már köz katoua koromban is tudtam, hogy a botrányos éjjeli csendzavárás nem tisztességes emberhez való dolog. — Annál sajnál tos-sabb, hogiy azok az urak ezt 4 elemi, 8 gymnas umi- 4 -gyetemi, tehát öos e-sen 16 évi tanfolyamon át s»m vélték a fejőkbe.
Fejemre azon körülmény, hogy mesterséget tanultam s életemből 10 évet tényleges állományban, a katonaságnál töltöttem szégyent tohs nem hozott, s hs ez különös érdemül-be nem tudhatóis,— férfias gondolkozású egyének előtt inkább tisztességet adó. j és nem lealázó körül mény. H-sz közéletüjkben akár hány egyén van, kiket ^törekvésük a tőke mellől hozott el és szurga muk s a sors- kedvező fordulata
által ma már a honorati-orok között is kiváló tekintélyben állanak. — Én éde» Istenem ! ha még es is olyan dolog volaa, melynek említésével valakit le lehetne sújtani, vagy kisebbi teni: akkor azért is kellene sok úrrá lett embernek, hogy valamikor pendeles p a r a 8 ztgyerek volt; továbbá a a tehjetség és tisztesség- rovására lehetne irni, ha valaki jogot (tehát- 16 ¡»kólát) végzs t és esetleg mégis csak városi irnok lett belőle. — D* miként jutna ilyek bolygatása tisztességes embernek e»zébe.!
Ennyit tartottam'szükségesnek személyemet illetőleg a közönséggel szemben kijelenteni!.
Azok az urak most »már folytathatják nagy missiojukat; emelhetnek maguknak - czifrábboál czifrább stilistíkai gorombaságokból monumentális emlékoszlopot : salugá'erverői halhatatlanságuk útjába én e?yétlen tiniacseppet sem fogok vetői.
Farkas Ferencz.
A salugáterverő uruk.
Már több ízben és több oldalról vettünk panaszt az iránt, hogy., éjjeli roula-tozók a csendben nyugvók ablakait erősen meg-megzörgetík. Legutóbb (ugy aug. első napjaiban) Farkas Ferencz ur, (apunk dolgozótársa, említette a szerkesztőségben, hogy Ungár lgnács, képzőművész-növendék ur szintén panaszkodott éjjeli uyu-galmának ilyként történt botrányos meg-háboritása miatt s nagyon szeretné, ha arról a lapban is té etnék említés Dolgozótársunk neveket nem említett • de ha említett volna is, elhallgattuk ^>lna, csupa kíméletből. * .
A több oldalról és több alkalommal történt panaszt tekint .tbe véve, fölkértük dolgozótársunkat, hogy irjon ezt illetőleg egy hir-közleményt; a botrányos éjjeli csendzavarókat láasa el olyan epi'etonok-kal, aminőket méltán megérdemelnek, a aminők.az olyan botráoyos mulatozást, mely gyöngédebb idegzetű nőkre 'vagy gyermekekre végset-s is lehet, — méltán megilletnek.
A hírt Farkas ur megirt« a következőleg: .
„Botrányos éjjeli csendháboritások. Több oldalról panaszt vettünk, hogy éjjel csavargó lumpok, többnyire uracsok, nemesebb szellemi foglalkozás hiányában azzal töltik kedvőket, hogy már nyugalomra tért békés családok ab'akredőin botjaikat végighúzva vagy azokon dörömbölve oly botrányos lármát ütnek, hogy az álmukból feW-íasz'ÓU nők és gyermekek kétségbe esve és remegve alig mernek újból nyugalomra térni. — Komoly családfők oda nyilalkozlak, hogy as ily otromba k'dviöliés ellen, mint leghathatósabb szert, — ablakdeszkára készített töltött pisztolyt fognak használni, s hs ss'.án valamely ily sviháknsk golyó vagy Sörét fúródik s basába: as ő dolga Iess, hogy hogyan emészti meg. — Különben a közönség nyűg Ima érdekében ajánljuk a dolgot rendőrségünk figyelmébe."
, A hir megjelenése után néhány napra Halis István úr beállított Wajdits,
CSARNOK
A bakony hőse.
— Elbeszélés. —
Irta: Straxib PM.
(Folytatás.)
A Bakony erdő közepe táján, nagyobb tisstáson egy várkastély karcsú tornyai emelkednek ki a százados fák kőzöl. Még a 'örökök idejében épülhetett, mert alakja építészeti modora a»on korra mu?at.
Valami űnepély lehet a várban, mert minden ablakán át gyertya fény hatol a rémes erdei sötétségbe.
Most négy lovas közeledik a kastélyhoz; ugy látszik ismeri e tájat mindegyik, mert egyenesen, minden tetovsás nélkül a főbejárathoz tartanak. A vonó-híd asonnal leosörögsők az udvarra vágtatnak.
A nagy teremben öt hat ravass tekintetű férfi van; amint amazok belépnek, kíváncsian ugrálnak föl, s körülfogva őket kérdszgetésekkel ostromolják.
— Minden jól van, — mondák. Most már eddig ottnyugossnak a Balaton fenekén. Soha sem kérdi senki: kié volt ekastély. Mienk, már; élhetünk ben zavartalanul.
Ekkor örőmriadozva szorongatták egymás kesét.
Egész éjjel szólt aztán a zene s járták a lánczot. A békés özvegy birtoka rablók kezébe került s ezen időtől fogva a B«kony lett a legveszedelmesebb rabló-tanyák egyike. Környékén, s még távolabbi vidéken is ki volt téve mind»n család annak, hogy ha lefekszik, nem kel fel má*nap. A b«konyi rablóbanda rettegésben tar oita az egész dunántúli kerületet; hiába kisérletet tettek nlfogatssukra. nem sikerült az.
Az elurzott kastélyban már századok ó'-a egy g<"ófi nemzedék lakott, s Ugy maradt az örökségképen apáról fiúra. As özvegy, kit gonosz cselédei a halálba ta-szi ottak, elvonultan él. kastélyában nyolc éves fiával, midőn az elmúlt estén cselédni berontottak hozsá, megkötözték s»zemüket bekö ve, lóra ültették, s vitték a Balaton partjára. Csak itt tu<llák még meg mi történik velük. Segélyéri hiába kialto'Uk volna, mer,ugy sem hallják mag s ily későn már mindenki békés magányába családja köróbé vonult. —
Oh tehát a háborgó Balaton te'ején, lyukas csolnakb*n,evező nélkül . . 1 Mily iszonyú helyzet; tudni,-hogy a halál el-kerÜlhstlen, várni, amint rémes arczczal közéig feléje. . . I
Ki tudta, hogy két szerencsétlen lélek van most a halál révén. Ki tudta, hogy a hűtlenség két áldozatot tászitetl a b:ztos megsemmisülés örvényébe?
Néhány perez múlva a csolnak félig volt vizzel,
Most egyszerre egy óriási hullám ragadta magasra a csoluakot. e pillanat múlva alázudit<K*a azt; a telt csolnak nem birt már egyensulylysl, fölfordult, a nőt msgaalá temetve, míg a kisfiút tovaragadta as issonyu hegytőmeg, ki tudni meg mondani mily ir..nyb«n? ennyit ér-sett még, érezte mint borították el a hulá-mok s fülében egy csomó légy zsibongá-sát vélte hallani.
Másnap már délfelé járt az idő midőn eszméletre téri. Cso iálkozva nézett körül, el nem tud'.» képzelni hol van ; nehezen. végig nézett a B«laton sima tükörén, ekkor homályos sejlelem árnyai vonultak ^végíg képzeletében; emlékezni kezde;t. Mintha a csillagokba utaztak volna anyjával együtt, s midőn már fönn voltak, anyját letaszították a rengeteg mé'ységbe, ót pedig agy gyönyörű palotába vesették, hol minden ami csak létezik rendelkezésére állt. Midőn már meg mutogattak neki minden gyönyörűséget drágaságot, ezt mondák: „Íme. fiam. ez a rablók paradicsoma ; ide jutnak a haramiák ha a földön bevégezték már életpályájukat, itt örök élet van. Amnnyi kincset a földön szerestok rablás által, annyi áll itt mindig rendelkezésükre; és amilyo t bá'or elszánt volt a földön, oly magas rangot fog itt is viselni. Minden seb amit olt lenn önvédelemben kap, itt egy egy érdem jegyg^el jutalmastalik. A rablók élete már a földón gyönyörűség és ha ide jutnak örökös boldogság. Gondold meg hát fiam akarss-e tanácsom szerint cselekedni nem fogod a lépésedet megbánni, biztosit-lak«!
ü elvállalta, ekkora rabió-király be-köié szemét, s mire ismét levevé a köteléket a szeméről, a tihanyi hegyek«' pil lantá meg.
A ielki rázkódás, mit a fiu kiállóit a viharban és hullámok köz', gondolkodás módjának egy egész más irányt jelölt lei. Midőn szemét először folnyitá a hoastss rémlátományok atin s szemei előtt kitárult vslóság képei összemosódtak a lázas esz-méletlenség jeleneteivél, s ő nem tudta a kettő között a különbséget.
A szavak, mit képzelődésében a csi-lagokban hallott, fo'ytou fülében csenget tek s mintegy lerajzolódott a ssivéoe, nem tudo:ttőle megválni Elfelejtette, hogy hol
Isktsk, volt-e Ukásuk valshs ; meg soy-jára is csak ugy emlékesett, amint mellette ült aranyos kocsiban, s tőle elragadták. Megnaragudott a csillagbeliekre s elhatározta, hogy megbünteti őket mint anyja gyilkosait azért tehát rabló lesz ő is, hogy odajuthasson, hol azok vannsk.
Ugy van as emberrel, ha álmában rosszul bánik vele valaki, pár napig is tud arra haragudni,aki p»dig olyan ártatlan irányában.
Tapasstalbatla bárki hogy asáiombsn elkövetett bántalom mindig nagyobbnak, mindig érzékenyebbnek tetszik; a szerelem, a boldogsága földöntúli magasztos oly édes, oly üdvözítő, nem lehe: kife jezni ast.
(Folyt köv.)
A közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztő úri
A „Zalai Közlöny" f. é. 34 számának „Közönség köréböl" czimürovatábsu Friedl Alajos vasúti osztály mérnők úrtól egy közlemény jelent meg, melyre — smenyiben kz hivatalos működésemet érinti — saját repu'atiom és az igazság érdekében felelek. Ezzel tartozom más részről — hivatalos állásommal fogva — a kőző .Bégnek is, mely a tényeket sze. esélyesen ide-oda csavsró hirlapi közleményekből sem a valót me; nem tudja soha, sem megnyugtatást nem nyerhet.
Tény az, hogy HildL. a t*metkazési vállalat megbízottja nálam aug. 11.-én délelöt' megjelent ésZscharideo Gusctávué szü1. Friedl Szeréna halálát bejelentvén, egyúttal egy cédulácskán a következő so. rokat kéíbesi lette: „Zacharidet Gusztávai szül Friedl Sziréna asttonytág már több hét óta lázzalöstzekö ött gyomor és bél-bajban szenvedett, ma éjjel meghalt. A halál oka sorvadáa Dr.' Sckreyer pálya orvos.u
A jelentést tudomásul vettem, de miután a kezelő-orvos ur jelentéséből a kór neme, a igy a halál valódi oka kivehe'ó nem volt, föltettem magambm, hogy a hulla-szemlet a lehető leglelkiismerete-sebben teljesitendem. Mivé'- pedig a hull--szemle órához vagy perczekbez kötve nincsen, előbb sürgős intézkedést és eljárást igéuylő dolgaimat volt szándékomban elvégezni. E közben azonban több urí egyénnel találkoztam, kik azt kérdeztek tőlem: igaz-e. h«gy egy nő az állomáson choleraban halt meg. Midőn kijelentettem, hogy erről hozzám jelentés nem érkezet*, be, csodálkozásukat fejezték ki. Az ily ssillongó hírek által indíttatva, azonnal elmentőm a hulla-szemle tejesítésére. Ot a halott nő édes-atyja as udvaron fogadott S följölt velem a ravatalhoz. Kérdésemre elbeszélte körülményesen leányi betegségéi, a gyógykezelést úgy, amint azt e lapok hasábjain le is irta. Da e beszélgetés egy fontos mozzanatát vagy feledékenységből vagy tudatosan, (tehit czélzatosságból) kihagyta.
Feltűnt nekem l. i. az a körülmény, hogy a nő férje a halalt megelőző napon beteg nejét itt hagyta s, hogy a be:eg még halála előtt pár órával feul volt és olvasott. A hálái beálitát szokatlanul hamosoak, váratlannak találván, mus részről tudva, bogy ő Fiúméból — a cbolera-járvány egyk aziuhelyé ől — jott: jónak láttam Fri-dl urat megkérdezni: vájjon a balált megelőzőleg a be égnél n m jelentkeztek-e görcsök és hány*si rohamok? Kérdés-m-e kijelentette, hogy hinyiu és görcsök között halt meg. Ez h k öi ül mény és pedig nagyon i« fontos körülmény »*, mit Friedl ur — egyébként hö közleményéből — kihagyott. Ez indnott engem arra, hogy e gyanús halár-esetről a hatóságnál jelentést téve — a'hulla eheme éséteiettess'-m. De mivel akkor már a hivatalos helyiségben senkit nem találtam, csak másrinp foganatosíthatták a temetés gyorsítása iránti intézkedésemet, melyre (a 17584 sz. a kiadott miniszteri körrendelst érte'-mében) jogosítra, sőt elővigyázat! szempontból — miután gyanús halál esettel állotUm szemben — kötelezve- voltam Meri egyátalán nem láttam határuzottao kisárhatónak azon foltevést, hogy a ragály színhelyéről jött nő cholerát szervezetében v»gy ruházatán magával h»zta legyen. É* hogy cholerás tünetek között halt meg. az a ya; Friedl Alajos ur nyilatkozatából, melyet nekem ahulta-szem-lekor tott, — minden kétséget kizárólsg kitűnik.
A kegyele'.et sérteni fgyá *'án nem ; vol< szándékomban. Intézked era o netín fenforgo rag ily elterjedét^wk megakádilyozisa czélj Iból; amely czé -bó'< a sn gős intézkedést maga Friedl ur is jogosnak és indokoltnak ismeri.el, közleményében. A nál indokolatlanabb azután as ő részéről, hogy engem (val«mi különös sug«lmasás folytán) "kötelességem lelkiismeretes teljesítéséért a „temetkezés kegyeielének háboritásávalu vádol; holott
*) E rovat alatt közeliekért nm »ál
lal felelősséget a azerk.
huszonötödik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY.
¿0 I«':j*«en okszerűen,jogosan s assabály-r^ndelet által reám rótt felelősség terhé-jj^t tiszta tudatával jórtam el.
Készemről sem tartom helyesnek a kósöoség ijesstését, de más részről híva-ui.,s működésemben he a meggyőződés ,e«érel. hogy a gyauus halál-esetekkel lZeroben való egykedvű, kötönyös vagy ¿ppeo könnyelmű magatartás legalkalma-Mt,b valamely uralkodó ragály bejutta-
Usata.
E'tussolással tehát éppen nem lenünk szolgálatot az ily módon talán ovugodtan és félelmetlenül maradt kö-gnuségaek
N -Kanizsán 1886 aug. 22.
Rácz Antal
városi orvos.
rosok, miszerint tanofent
kitett időben beíratniasszák
Nagy Kanizsa 1886. éán, az
Igazgatóság.
— Mérgezés. Hell Anna nagy kanizsai születésű hajadon a lefolyt vasárnap gyufaoldatot ivott, asonban észre vétetvén beszállitották a kórházba, hol az életnek ismét vissza adatod és már veszélyen kivül van. — Ok mi volna más mint szerelmében csalódás; szerette a korona vendéglő ivószobabeli főpinczér és ez nem viszonozta szerelmét oly hőn, mint az Anuska óhajtotta volna.
— Verekedés. Czángli István kőműves legény vasárnap a Róhrer féle kávéházban mulatott és midőn távozni késsülve ót a lőpinczér költekezésének kifizetésére felszólította e fellett oly dühbe jött, hogy a pínczérek-kel verekedni kezdett. A zajra megjelent rendőrség felszólítására látszólag megszelídült és ígérte, hogy csendesen haza távozik, mire as őrjárat ót szabadon eresztette. Az elfojtott boszu azon ban nem hagyta őt nyugodui, mert ké sőbb Laski uevü társával visszament és akkor a főpinrzert egy szobába beszorítva ugyancsak eldöngették. — Kendőri visz-gálat ellenük megindittatott.
— Látogatás KosNuthnál Dr.
Stüt* István, győri kir. alügyéaz, a mult hetekben Svajczban utazván, ez alkalommal Rigi-Scheideckben meglátogatta nagy bazánktii', Kossuth Lajost — A galamb-őss fértiu épen az ablaknál ült ésczigaret-tet készítve m.gának, gyönyörködött a vidék szépségében. Dr. S'üts István belépésére, ki már előbb bejelenté magát, felkelt és szives üdvözlet uUn élénken kérdezősködött utazási cséljáról síb. Kossuth néhány uappal előb1» a R'gi-Kaltbadban tartózkodott, de azután a ma gasabb fekvésű. Rigi-Scheidekre jött. Nemcsak viruló egészségben van. de kedélye is ifjú, különösen hangja oly érczes és csengő, hogy megirigyelhe'né bármely szónok. A kedélyes társalgás u'án Dr. Szüts István bucsut vett a nagy férfiutói, ki még az nap szintén elutazott. Megjegyezzük még, hogy Kossuth Lajos a szálloda vendégkönyvébe, mint „generál Kossuth" volt beigtatva.
— kovát-« Ktelka kisasszony, fe8tőmüvésznövendék, néhai Kovács János vo»t városi előadótanácsos leánya, — ismét elismerő kitünte ésbes részesült. As állam u. i. 100 frt. jutalom-dijban részesítette kiváló szorgalma és előmeneteléért C>ak kitartás s a méltó btbér nem fog elmaradni.
— A gyeriuekjátékkiálit&st, a helybeli Arany-János-u czai óvoda helyi ségében volt alkalmunk, meg.ekinteni s arról a legőszintébb elismeréssel szólhatunk. Érde kében mai számuk főbb helyén önnálló czíkke* közlünk. A szü'ők gyermekeiknek valóságos karácsonyi boldog-ságo; és örömet szereznek, h* megtekintésére elvezetik őket. De mondh.juk, hogy a felnő tek is elgyönyörködhetnek ott vagy óráig. És ki ne azerezné meg ezt az ártatlan gyönyört, mikor a felnőtteknek csak 10 — * a gyermekeknek csak 5 krajcsárjokba kerül!
— A kegyeM-tauitóread gyásza
— Ismét súlyos csapás ért^ a kegyes-ta nitórendet, a mennyiben a halál egyik fiatal, még teljes munkaerejéb 'fflevő tagját ragadta el i: Oizvá <f Bélát. A kiadott gyászjelenyAgy szól: A rózsahegyi kegyes tani^^Hl tár*ház fajdalma« sziv vei jeied^^retett társuknak Oszvald Béla áldozó ptpnak s gyrnnasiumí r-mde« tanárnak f. 1886. évi augusztus hó 13-án déli 12 órakor, életének 39-ik, szerzetességének 22- ik áldozó papságának 15-ík évében a haldoklók rzeutségének áj'atos fölvétele után, kínos szenvedések közi történi gyászos elhunytát. A - boldogult-nak földi maradványai f. augusztus hó
15-én Kózsabegyen tétetnek ^ők nyuga lom helyére, as engesztelő szeat mise áldozatot te'.ke üdveiért rendtársai aug. hó
16-án d. e. 8 órakor fogják saját templomukban bemutatni. Liptó-Ró^ahegy, 1886 aug. 13-án. Örök világosság fényes kudjék neki! X . .
— A pápa Magyarországról. XIII. L-so pápa e hó ;>-án fogadta a Szt. István-társulat alelnökét, dr. Steiner Fü-iöp apitkanonokat, ki a társulat nevében feliratot s Péterfilléreket nyujtoti át a szent atyán k, „Igen örülök," mondá neki a pápa, .hogy eljöttetek éppen most midőn szivem egész hevével Magyarországgal foglalkozom s levelet készülök hozzátok tetézni a törők iga alól való felscabadulástok ké'.százados évfordulója alkalmából, hogy lássátok, miszerint mint az akkori pápák, ugy a jelenlegi is egész szivével csügg rajtatok s e ismeréssel van irántatok, a miért századokon át a keresténység védbástyái voltatok. Ig^n, én szeretem Magyarországot s óhajtanám, hogy hozsátok intézendő latin levelem egyidejűleg fényes magyar fordításban is megjelenjék s így mindenkire boszáférhető legyen.\
— Fényes eredményt mutathat fel már is a gyermekjátékkiállitás a hazai iparra nézve, ugyanis Bilié Iván zágrábi
1886. AUGUSZTUS 28-in
E i p © fc.
nagy-»« által
— .Nyilvános kiWzdnet. A Kanizsai „K-sdedneveló Egyesület .Arany Ján»s-utczai kisdedovoda épüle-ébeu rendezett „Gyermekjáték kiállítás" e:ső tíz napja a'«att megjelent látogatók közül a belépti dijon felül következők valáoak stivesek felulfisetní: Blum Jó-
1 frt, Naschauer Jakabné 1 frt 70 kr. Grui.hut IL-nnk 80 kr. Knauss Boldizsár né 80 kr. Babochay György 90 kr. L-ugy el Lajos 90 kr. Píck Salamon 70 kr. Babochay György né 90 kr. Schmidt Krigyesné 1 frt. Scherz Selina 90 kr. Palfy Lajosné 90 kr. Za'.hureczky Z«íg-nimíl 80 kr. Leszner Henrikné, 1 frt. X. N. 10 kr. Fiihál Ferencz 20 kr. Vidor Samu, I frt.7 Rapocb Gyula, 1 frt. Maiosh Józsefné, 80 kr Weiser József-ué. 1 frt. 70 kr. Wilheim Kegina. 10 kr. Zerkovits Albsrtné. 5 kr Horváth Im-réué. 15 J»ck, k. a. 15 kr. Eisín-¿er Henrikiíé, 40 kr Etsinper Henrik, 20 kr. Eisinger Géza, 20 kr. Kosenfeld Ad'»lf, 40 kr. Kohnné, 20 kr. Farkas F-resczné, 4 kr. Blum, i frt. .Rapoch Gvuláoé, 1 frt. Markbreiter Lipótné, b>) kr. Fischer Sándor. 90 kr. Maschanz-ker Mórné, 65 kr Fárnek Kálmánoé, 00 kr. Müller N. Budapestről 35 kr. G.-uuhut Fülöp, 1 frt. Szőnyi Zsigmond, sí) kr. Scherz Irén, 50 kr. Nucsecz Jó-z.ef. 90 kr. Mantuánó Józsefné, 70 kr. Sal ér Lajosné, 80 kr. Nussecz család 70 kr. Torma Imréné, 80 ar. Szekeres Jó/sef, 15 kr. Király E'ek, 10 kr. Szó k-ly Lajosné 1 frt, Bulié Iván Zágrábiul, 4 frt. 80 kr. Kheindl Imre 60 kr., (Kezesen 36 frt 74 kr. mely kegyes fel-
lu.tizetéaekért köszönetet nyilvánit a ki-álli ást rendező bizotUág. Alkalmilag luegamlitjük, az első tis n*p alatt 502 latogatója volt a kiállításnak és pedig 334 felnőtt és 168 gyermek, összesen 42 frt 3«) kr. balép i dij fizeéssel. M*g vétetett 381 darab tárgy b2 frt 19 kr.
<>rtékbén s megrendeltetett 208 darab
lií7 frt. 27 kr. értékben. A kiíliitás naponta délután 1 ó-á'.ól 7 óráig nyitva van, ünnep- és vasárnap délelőtt is. Felhívjuk a közönség figyelmét e szépen sikerült kiállítás m-gtekintéaére.
— Eljegyzés. Kassay Antal kir. p mtatiszt ur kedves leányát Etelka kis-asxzonyt Kirescb János dél vasúti hivatalnok Zikáuyból eljegyezte magának. A".ünnepélyes eljegyzés aug, 26 án történt, kisérje boldogság a kötendő ssent frigye: !
— Név ünnep. A nagy-kanizsai öuk. tűzoltó egylet főparancsnoka, Sallér l.»j »s urnák névestéjét as egylet szép figyelemmel ülte meg. Nemcsak a tűz '•Uó-egyleti zeoekar tisz'ehe m"g esti zenével, hanem as egylet tiszti kara tes úletüe^ meg is jelent náJa. Vendég-•/.Tető. házánál adott díszvacsorán sza inosan vettek résst s a derült, vidám kedélyességet a hajnali óra ssakitotla félbe. Az egyletrésséről KnorUer György titkár és lio'hmann Béls segédtiszt üd
v ózölték szeretett főparancsnokukat. ~A tiumei önk. tűzoltó egy'et titkára szab all. honvédh idnagy Nikorí Viscz- tanár ur lelkesítő pohárköszöntést mondott a kanizsai tuzdtó egyletre, Bátorfi Lajos lelkes szavakban éltette L«ngyel Lajos egyleti ko/tiszteletű elnököt, kit édes anyjának «ilyes betegsége gátolta a résztvevősben, madárhoz hasonlitá aZ egylet eszméjét, niely két ép szárnyával repülhet szabadon "gyík szárnyául az elnököt, másikául a főparancsnokot jelezvén. Farkas Fe-rencs humoros előadásai köztetszéit aratlak, »fit ismételnie is kellett. A főparancsnokot megelózéleg a zenekar az egylet tüzrédőrségi alkapitányát Bitorfi Lajost >s esti zenével tisztelte meg lakása előtt ki e lelkesítő szavakban köszönte meg * elismerését nyilvánította a zenekar '»gjainak kettős érdeme felett, hogy '¡Hpltó, önként vállalt emberbaráti kö Nézettségeik mellett meg a zene kellemességében is tökéletesitik magukat.
— Értesítés. A nagy-kanizsji ípar-¡'kols oktatás szeptember hó 14-én veszi kezdetét. A beiratások az 1886/7 tanévre f. é. szeptember 5 8 és 12-ik napjain d. e. 9 —11-íg; d. u. 2 — 5-ig eszközöltetnek. Fólkéretnek tehát a tisztelt ipa-
— A helybeli fógyninasíunii ta nári testület t. hó 26»án tartotta alakuló gyűlését, melyen jelen volt as összes tanári testűlet. E gyűlésben megállapittak as osstályfőnökök s s tantárgyak a szaktanárok kőzött kiosztattak. Osztályfőnökök lettek: as I. osztályban Mészáros József, a II Kövesy Kálmán, a HL Szabó József, a IV. Brenner Lsjos, as V. Karsay János, a VI. Vörös Mátyás, s VH. Keszthelyi Endre, a VIII. Cserei Jóssef tanárok. Rendkívülí tantárgyul előfog adatni a franczianyelv, a gyorsirászat és a műének.
— Vasárnapi munkaszünet A magyar kereskedő ifjak orsz. szövetsége a vasárnapi munkaszünet érdekében felhívást küldött szét az ország összes keresk. iljusági egyleteihez, melyben hivstkosvs s szövetség áltsl ez ügyben a képviselőházhoz besdott kérvényre, felhívja as il-lető egyesületeket, hogy e fontos ügyet mielőbb tárgyalják és nyújtsanak be késedelem nélkül hasonló kérvényt s képviselőházhoz, utalva abban s már benyújtott kérvényre. Kérjék fel továbbá küldött ségileg városuk vsgy kerületük orss. képviselőjét arra, hogy a kérvényt a képviselőházban pártolják, kéljék tel as illetékes tör vényhstóság fejét: intéskeejék ss iránt, hogy as illető képviselőtestület is támogassa a kérvényt írásbeli felterjess-téssel a képviselőház elölt, végre kérjék fel as ottani kereskedelmi és iparos testületeket, hogy s besdványt kérvényileg támogassák.
— Lajos nap. A „Hadastyán'-hoz czimzett Kozma-féle, jelenleg Nagy Károly vendéglőjében tekintélyes számú polgárok ünnepelték meg Kossuth Lajos nagy hazafi névnapját. — Több lelkes fel köszöntő hangzott el a dicső agg ha-safira. — Valóban lélek-smelő volt ezen egéss estély, mintha valami vallásos ünnepély lett volna, minden arcsról a lelki öröm tiszta fénye sugársott le, mit ama tudat gerjesztett, hogy a nagy hasafi, daczára 37 évi keserű száműzetésének és agg koránsk ma is ifjú lélekkel teljes erő és egé zségben él, és tanácsadója as általa oly forrón szeretett nemzetnek minden fontosabb kérdésben. Adja Isten, hogy még sok éven át as lehessen.
— Jegyzósegéd aj ál kőzik, ki a magyar, német és horvát nyelvekben teljesen jártas s ki a jegy sói pályán már hat év óta szorgalommal működik. Szíves megkeresések, a föltételek köslése mellett, csi-mezendők: Bálintűy Bálintnak Böhönyé-re, (Somogy m.)
— Az fgyptoml legu'óbbi kolora alkalmával tör ¿at orvosi részről a Ma>-toni „Giesshübler"-jének, mint ivóvíznek slkslmazása és pedig oly jó sikerrel, hogy asóts minden európai jobb családoknál, mint asstalí ital szo'gál s rendesen ssállít-tatik szerte a vasutakon. Habár a gonosz vendég remélhetőleg esuttal távol marad tőlünk, mindsmellett a folytonos ssáraz meleg időben ss egésuéges, természetes vis szükségét ki koll emelnünk, melyre nézve alig lehet hasonló jóságú italt találni mint as oly népszerűvé valt s mindenütt megszerezhető „Giesshüblert" melyben mint közvotienül sziklából aredő vízben semmiféle szerves anyagot, ázalékot nem lehet felfedezni. Fejfájás és szédülés s az ezekkel járó hőség a giesshübl savanyuvíz ívása által könnyen elháritható.
— Kellő időben legyünk elóvi-gvázók. Mindazok a kik sűrűvérű-sógben s ennek folytán: bőrkiütés sekben vértorlódásban, aranyér stb. szenvednek, ne mulaszszák el a tavaszi tisztító kúrát, oly gyógymódot használva a mi naponkint csak néhány krajezárba kerül de a testet oölfrisiti 8 egészségben tartja, Erre zézve legjobb szer a Brandt R. féle svajezi labdacs, melyből egy dobozfal 70 kr. kapható a gyógyszertárakban. — a dobozokon gondosan megfigyelendő Brandt R. névaláírása.
székesegyházi műépítész ur a horvátországi tartományi iparmúzeum részére20G frtot meghaladó összegen nagy mennyiségű bevásárlást eszközölt, egy része már el íb szállíttatott, míg a nagyobb rész a kiállítás besárása után küldetik meg. A nagy-kanizsai kiállítás e tagadhatatlanul szép s hazfias örömet keltő vívmánya felett elismerésünknek adunk őszinte, nyilt kefejezést. íme, mai vesérezíkkünkben nyilvánított nézetünkuek máris tényleges bizonyítását mutathatjuk fel.
— Hangverseny és tánczes'ély. A csurgói fiatalság f. h. 22- én táncxczal egybekötött hangverseiyt rengezett Tóth Lajos. a nemzeti zenede egyik jeles növendékének közreműködésével. — Az estélyen Csurgó város intelligenciája és tekintélyes polgárai voltak képviselve; a hangverseny teljesen sikerült, melyet különösen emelt Tóth Lajos szabályos és szép zongoraji éka, hogy az ezután kő-vetkezett táncz- illetve az egéss estély mily kedélyes és fesztelen volt, eléggé igazolja azon körülmény, hogy egéss ki-világos kiv>ad'.ig tar'ott, melyért a rendezőség és kök'eműködők dicsérő elősme-rést érdemelnek
— A Janszkí-ögy alkalmából érdekes epizód emlékezetét eleveniti fel Pailini Inkey Sándor a Magyar Államban Hajdan I. Ferencz uralkodása alatt — igy ir, — 1811 tői, mikor a kitűnő bor termett, a bankók deválváltattak, s at óriási üstökös csillag megjelent, 1825-ik évig nem lett országgyűlés összehiva;ez országyülést három évvel megelőzőleg, berezeg Koháry kaoczellársága alatt k;-bocsáttatott egy pátens, mely szerint négy millió váltóczédulában addig bessolgált kincstári adó, ezüstpénsben, vagyis tiz milió váitóccédulában beszedetni sbeszol-gáltstni rendeltetett egéss Magyarország területén. Az össze« megyék feliratilag járultak ő felségéhez s panaszolva az alkotmánysértést, a rendeletet tisztelettel félre tették s a kívánt adőt be nem szedték. Eonek következtében minden renitens mtgyébi királyi biztosok küldettek, kik katonai erő alkalmazásával akarókat és rendeket kényszeritették a rendelet te'jesi lésére. M-g is lett igé~ve, de meg nem tartva; Koháry lemondott, utódja, Reviczky Adám az országgyűlést egybehívta s az amaz emlékezete« királyi leírat tal lett megnyitva, melynek kezdő ssöv-ge igy szólott: „Dolere patérno cordi Nostro praeteritorum memóriám," mire a négy milió adó ««ü-<t pénzben megajánlhatott, felül rei 28.000 ujonct álü ásába is belo-egyesett az ors-ággyülés « ő felsége a be nem szedett hátralékos »dót kegyelmesen elengedni méltóztatott. Azon alkalommal tapasztalható volt a jó víssony az akkori még nem közös cs. k. katonaság és a polgári oszlály aözött és, hogy mily gyengéd-séggelnyilaikosott e jó viszouy, bizonyságul szolgált saját elméoyeink nyomán báró Mengen Vilmos Nagy Kanizsán állomásozó 2-ik dragonyos ezred parancsnoka, ki Zsla-E^eri zegre a megye székhelyére rendeltetvén az ezredébsn szolgáló négy magyar tisztet, névezerint Mar-sovszky József kapitányit, Bobitt Márton főhadnagyot, C apó Vilmos és Inkey Ede hadnagyokat m vs divízióhoz helyeste á% hogy msgki.Tiélje őket hozzá tartozóik letartóztatásától (A karok és rendek t. i. őrizet ala'.t voltak mindaddig mig a beleegyezéseket irá-tbau nem adtá - a rendelet elfogadására.) Id'isterüiiek tartottuk kortársaim eiőtt ismeretes ezen epizódot I bajdani alkotmányos életünkből a jelen nemzedék tanu'aágául emlékese' be hozni |
— Szent István aapja Nagy-Kani zsán. Városunkbas is megüaepeltetett a' hasa és vallás alapító nagy király név- ' napja. Fél 11 órakor vette kezdetét az isteni lisztelet — as aisé vagyis a ssent-Ferencz rendiek templomában — a rend egyik tagja Plánder áldozár által tartott szép, hazafias, és lélekhez szóló szent be-Izéddel, — ennek végeste mán kesdődött a nagy mife, melynek ünnepélyességét n-gyb<n emelte a nagy-kanizsai iparos ifjúság derék dalárdája, kik Weber An-1 tai tehetséges zene tanár vezetese alatt 3 srép alkalmi szent éneke*, és végül a hym- ' nust ig-n szép sikerrel és össhanggal éne kelték. Megható volt azonban Weber Antal off-rtoriumi soU>ja, melyet erőtelje szép hangjának szabályos bordásával igen szép sikerrel én-kelt. Nem mulaszthatjuk el elismerésünket nyilvánítani a szép törekvésű iparos ifjúsági dalárda, valamint tánáruknak, kik együttes közre működésükkel igen emelték az egyhási ünnepet. Fajdalommal kell azonban megjegyeznünk, hogy bizonyos íntrigua folytán, as idén a sz. István népünnepély elüttetett, ez azonban nem oly megsértése a nemseti kegyele'nek mint ason körülmény, bogy
a bonvéd tisstikart, és a polgári egyletet kivóve, egyeden hiv a tal, avagy egylet sem volt oem bogy testületileg, de még egyénileg sem képviselve, — holö'.t e nemzeti kegyeletes ünnepélyt nemcsak hazán'.f minden városaiban, de magában az Osztrák fővároaban is nagy fénnyel szokták megünnepelni. Biz e körülmény elég szomorú tanúsága a városunkban uralgó nemzeti érzületnek.
Lapvezér és kiadó: SZALAV S. Felelős szerkeastő : VASS ÁLMOS Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF
Nyiltté
)
HÁZIKÜRÁK^^SMr1
ÜATTOXI- féle
vasláp-kivonataival
▼ér-legénységnél,sipkórnai. áitalano* gyengeségnél, gyermekhetegséxakoél 4« kimerítő betegségek útin.
Vasláplúg, vaslápsó
nicjfreiKloihetííli :
MATTONI HENRIKNEL, Franzensbadban. MATTON! és W1LLENÉL, Itudapesien.
Vasúti menetrend. .
Inául Kanisarol.
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat
» gyorsvonat i) vegyes vont • postavonat
Budapest 6 Óra 28 Budapest 7 óra 20 Bécsújhely 6 óra 35
Délben.
Budapest Pragerhof Sopron Barcs
2 óra — pereskor postavonat 2 óra 45 n postavonat 2 óra 15 „ postavonat 2 óra 25 „ postavonat.
Este.
Pragerhof 11 óra 2<J pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 . postavonat Bécsujh. 12 óra 5 „ postavonat.
Értezií Kanizsára.
Reggel.
Bécsujh.
Budapest
Fiume
Pragerhof
4 óra 8
4 óra 45
5 óra 25
6 óra 17
perczkor postavonal „ postavonat „ postavonat • gyorsvonat
Délben.
Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat
Pragerhof 1 óra 15 „ postavonat
Barcs l óra 40 „ p,>stavonat
Budapest 1 óra 59 „ postavonat.
Este.
Budapest 9 óra 50 perczkor vegy„s onat Bécsuujh. 10 óra 26 „ postavonat
. gyorsvonat n postavonat . postavonat
Budapest 10 óra 55 Pragerhof 11 óra 35 Barcs 11 óra 25
V
Hirdetmény.
Kottoriban (Muraközben Zala (Muraközben — Zala m.) levó 461. sz. alatti ház, mely kereskedelmi üzletnek nagyon alkalmas bérbe adatik.
A ház á'l : Két lakószobából, egy boltból, egy konyhából, éléskamrából. pinczébcl, nagy raktárból, fabódé és egy darab konyhakertből.
Megyjegyzendö, hogy e ház Kot-tori közepén a legszebb helyen benne már 22 év óta vegjyes kereskedelmi s bőr üzlet uek szolgált. A többiről :
özvegy Mátán Katalinnál
2170|tkv. 1886.
Árverési IMetiéiyi Mii
Az alsó lendvai kir.járásbíróság mint telekkönyvi hatóság kőzhirré leszi, hogy Szokoli Qáborné tótfalusi lakoa végre-hajtatóoak Jóós Rozi férj. Tompos Láaz-lóné végrehajtást szenvedő elleni 80* frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az Alsó-Lendvai kir. járásbíróság területén levő TóUaíu községében fekvő a Tótfalusi 36. sz. tjkvben A. I. 1—9 sorszám alatt felvett és Jóós Rozália férj. Tompos Lászlóné nevén álló s as adó alapján 308 frlrá becsült ingatlanra as árverést 308 firtban megállapított kikiáltási árban elrendelte, bogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1S$6. évi Október hó 7-ik napjának délelőtt 10 órakor Tótfalu kósségpen a községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálUpitott kikiáltási áron alul is eladatni fog.
Ar vérezni szándékozók tartoznak aa ingatlan becsáráuak 10%-át vagyis 30 frt 80 kr. készpénzben, vagy az 1881. 60. t. cs. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és as 1885. évi novemb-r 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügy mi-! niaieri rendelet 8 §-ában kijelölt ó Tádék-I képes értékpapírban a kiküldött kezé-| hes letenni avagy az 1881. 60. t. c*. 170. § a érielroéber; a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.
•) Erovati alatt kfls'.ötekért elelőssóget a
oem vállal szerk.
Kir. járásbíróság telekkvi hatóság. Alsó-lendván, 1886. évi jul.9-én.
Zábrácxky Lajos.
kir. sjlbiró.
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. AUGUSZTUS 28*éB
<
Gyógy - szappanok
A Fant a Miksától
l^í gyógyszertár az egyszarvúhoz '¿¡S Prágában.
tnrmk ¿lm, ringiltatu éi ajanha.
í'anln-r^lr Irhthyol-Mxappan. irriTöriirm, borTlr»*oiorr (Katarra. Ara»), ilutiltc bóniriajfi . fU»c. lra T4 kr. — Faata-rélc Sápolyl aiappaa (kltany-agappaa). Kehilla M aaraalták rllra, darák ii kr.. I «arak »0 kr. - ^aaU-Me ktfMKvéaj-
YÉD-JEGY.
Eg 3«dQli raktár Nagykanizsán
PESSKLHOFER JÓÍSEF urnál.l
ItiintalMak rllrnl axappaa, prrtilt Hito» in n*n fcataaa. Ára 1 frt.
"""" UaT 4k U
■■aerial
rllra M arrxjailtó lur U kr. — If I —appaa. ltjltwitti' fa apoto.
tippaa. prtUU klxto» »■ ni K n I rá ii y-auppaa rík-. karra-. lablsaaSta« alb. allaa. U kr. — appaa. it rjrrrmrkrk uia
. .»a, f»rtiatrl»alt4. U kr. — Kfa-aup) raup. wrpl« ra börkítric fiira, ti kr. — T«J<aaila-axappaa. frjkarpa
ru» kr.
CM »C
I
CO <M
oo r-
o
kr. — Fdvfai-axappan. ax idrrrradizrrrr idltura hat. U kr. — t.ljrrrln-aiappaa. Irrflaaaakk toilrttr-mppi». ti kr. — Brnior-MKappan. bi»ri*»tajrndmi rllra. 4* kr. — Vaa^lin-amppan. kallraaaa MuF.«l«».raxkni aapaakratl kaaxaálatra. 40 kr. — K^nra-kátráa)-MXJippan. makar« barbrtrrarrrk rllra !(•• alkalma*. ÁraUkr. — Barax-•<r.aj>prtn. ax arrxtxla tlxtatalaaaaical. aaajfoltek, xxrplák ra arrx«a<aak rllra. ir« 34 kr. — Kámphoraiappan, facj, frlrrprdrxrtt bár atb. rllra. Ára $4 kr. — Vaphtol-axappaa. aalaSruraí Uorklatrtrk rllra. Ára iu kr. —
kaphatók aladra rj'cyaacrlArkaa.
Kapható: Prager Béla iröyszertáriliaii N.-Kanizsan.
NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE
Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. Egy aoftoz 9 O tr.
Disz ok-le vél.
Számtalam
ARANY-
ÉKMEK
többfel«
kiállításból.
bizonylatok
elsórangu orvosi
tekintélyektől
GYÁRI JEGY
KESTLÍ KIKÉI SŰRÍTETT TBÍB
mm- Bgy doboz SO kr.
főraktár 0s»t r -Magyar or M»ág résxere:
BERLYAKF.
Nagy-Kaaizsáa:
Feaaelhutfer J.*z«ef és Rosenf.-ld Adolf ker. akedőknél éa Maeyarorazáe öaszes vyóirv-
3 —10 ----..• -•l- * ** **
szertáraiban.
A legjobb
czigaretta-papir
00w »4—se
a valódi ;
LE HQUBLQN
franezía gyártmánya.
Cawley és Henry párizsi
Ulánsásoktól óvatik-
Exen papír negvizagáltatott l)r. JJ. l'ohl Dr. E. I.udvig, Dr. K Lippmann bécsi vegyészeti tanárok álul, kik a legjobb ajiánlato adták, ugy a kitűnő minőség, valamnt azt egésaségre nem ártalma« tiazu voltáról, a hogy mint ilyen, a maga nemiben egyetlen.

030000030030390 OOOOOOOOOOOOi
§ Árverési hirdetmény.
0 O
o o o o o
n
o o o o o
A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lórinczi vendégig és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terheik kel folyó évi
szeptember hó 28-án kedden d. e. II órakor
Szt. Lórinczen a fóbérnökségi irodában nyilvános árverés ntján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre
bérbeadatni.
Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek.
A bérleti féltételek a fóbérnök&égi irodában bármikor
megtekinthetők.
Kelt Szent.-Lőrinczen julins hó 15-én 1886.
2831 G —♦
A föbériiökség
ksey g
oooooo
IC X
i X
x x x x x
X X X
x n x x x x x x
rtr-niMUJt nci.'KTtvrrr - ll.rvl^i v* i i-aillZ
4296/tkv 1886.
Árverési hirdetmény.
A n.-kanizaaí kir. törvszék tkkvi osztálya részérói közhírré tétetik, hogy Kosos Gyula végrebaj tatónak Fandli József végrehajtást szenved^ újlaki lakos ellen 34 írt töke, 1873 május 1-tól 6*/# kamatai, 1 frt 40 kr. per,6 frt végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. árvarés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a teit nevezett kir. törvszék területéhez tartozó s a csapi 458 st. tjkvben t 478/b. hrzz. s. felvett váltság köteles s 724 írtra becsült ingatlan 1SS6. évi ftzepteitlber hó lS-nn Csapi község hálánál Simon Gábor felperesi ügyvéd v. helyettese közbejöltével megtartandó nyilvános árverésea eladatni fog.
Kikiáltási ára fennebb kite't becaár.
Árverezni kívánók tartoznak a becaár lO*/0-át készpénzben v. óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevó köteles a vételárt károm egyenló részletben : mégpedig »z elsőt at árverés jogerőre emelkedőétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, minden egy«« részlet után az 6r veróni feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint I-fizetni.
Nagy Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi osztályánál 1886.évi jun. 12 én taitott ülésből.
Cseresznyés Euell
elnök. • jegyző.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
hamisítás ellem óvás!
Ilyen
JfjtfTOKl*^
wm
helyett
a ¿ozönségnek gyakran mas vizet adnak el giesshübli üvegekben s giessbübli gyanánt, sót borral keverve mint valódi giesshüblert is.
Megkárosítás ellen csakis a sértetlen eredeti elzárás, első rendű parafaból való dugasz, melynek oldalán besfitve és a , Mattom Gieashüblcr' törvényesen védett gyári jegy pontos megfigyelése óvhat meg.
Hamisítások az uj iparszabályzat értelmében törvényesen üldóztotnek s a hamisítok ne?ei nyilvánosságra hozatnak; forrásom fogyasztói és barátai, saját érdekükben felWretnek, előforduló hamisítási eseteket tudomásomra hozni. J 2856 3 — 3
SWADLO FERENCZ
BUDAPESTÉ*.
E q u i t a b I e
életbiztosító tárnaság Nev Yorkban alapíttatott 1859-be»
Biztosítási toké 1SSS. deci. 31-c« 911-212.527 frt aUrsmgTigjoüi,, „ „ 169.411-138 frt
az 1885. évben kötött uj biztosit ások
összege 244.829,014 Jrt. * j Az egész nyeremény a bizto-sitottak közt osztatik szét
Minden kötvény három év múlva , megtámadhatatlanná válik.
Du'iántuli kerület vezérügynöksége.
Fischer Sándor 2771 20—* urnái Nagy-Kanizsán. 1
hí U i
1 1
■ ! i i
1
írTT" nri: LL* ' 1
\ í
VII ker-, alsó erdő sor 1 3. szóm.
Ajánlja szabadalmazott, zajtalan, önműködő zárredőnyeit hullám, fott acséliemezböl ; továbbá ssabadalmazott Blazicek és Breczka-féle töltő- én szellőztetéei kályháit, valamint kOzponti futé-4 berendezéseit, sajat szabadalma szerint, egy vagy több helyiség számira, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. szellőztetéssel, vagy szellőztetés nélkül
igen czélszerüen alkalmashatók* Ajánlji. továbbá valamennyi sz épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, m&-, és szerkezeti lakatos tégal és vakolat felhutó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Miatskártyák és ksltségvetések ingyen és bérasstve.
2804 14-52
5
k X X X X X X X X X X X X
n x
i
MATTOM HENRIK, Clesshobi-Puchstein.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
MOLL SEIDLITZ POR
Tavaszi' gyógyitás
Nyári gyógyítás
' Öszi gyógyítás
Téli gyógyítás
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
Pealr vol^rlí h* m,nden doboion a gyárjegy «gy YtllUUl, M MOLL A »okszoroait<S czég
nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és bél-betegiégek, emésztési nehézségek, altestbajok, gyomorjtörcs, duguláa, májbaj, vértolalás, aranyér éa a legkülönfélébb női betegségek ellen évtiaedek ót* folytonosan növekedi eüs-meréaben réseea&l. — Egy eredeti doboz hassuálati utasi-táual 1 frt.
Raktárak Magyarorstág mind»n nevezetesebb gyógyszertárában. Csak Moll-féle késcitmény kérendő. MOLL A. lyégyszerész cs. kir. advarl szilUté, Beos. Stsdt
Tucblaobes 9
Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb
nem küldetik
Kiizisiirat MOLL A. árhoz Bécsbe«.
ülő foglalkozásomnál fogva' az 8n Moll fele Seidliu porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra ■ kívánok érte asivély.'s .Istea fiaess« m-»g" et ezek a gyomrot jóvá és fét könnyűvé tessik.
Tisztelettel Stelsko Jan F. lelké.« Hoinetscblagban.
Legjobb bedörzsölő szer
é minden megbülési bs-tegségek ellen.
Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Kösavénj. cauz, mindennemű lestszaggatás és bénulásnál; burogatás alakjában minden sérelem éi sebnél, daganatok gyulladásánál. Belsőleg vizzel vegyítve rSgtöni rossaullét, hányás, kólika és hasmenésnél.
E|y ivat ára kaszaálati atasitással 80 kr. o. é
Raktárak az orsaág minden neveaetes gyóyszertár és ásványáru kereskedésben. Csak
Moll-féle késsitmény kérendS. MOLL A gyógyszerész os. kir. advarí szállító Béos, Stadt, Tuchliuben 9
Elismerés MOLL A. gyógyszerész urhor. Bécs. Kitűnő Moll-féle franctia borsxesz és sója vidékemen hibetlenül mUkódik. Küldjön nekem 60 Oveggel, mir.-l az emberilég segiuégérc készletet ¿bajtok tartani magamnál Mí)y tisztelettel
2720 3-52
Heraaf, lelkész Micholupban.
\
Margiíszigcti gyógy-íördő.
Budapest főváron közvetlen kOzrlében. 35® R meleg artémi forrás, porczelán*, márvány-, kád- ¿a k&fQrdók zu-hanykéafO ékkel, oagysaerfl kert, 300 teljea kényelemmel berendesett szoba, társalgási terem, k&l- és belfódi lapok, telefon, távirda Bsaseknttetéssel, naponta zene Kiralakak, aielysk ellea a Margitszigeti bévvlz ksdvazl aredaesyaye! hasraálUtstt:
KSszvény, izületek, izmok, csonthártya, i leghüvely, idfllt csnz A ssús, köszvény, erőmúvi behatások, typhns után f«llép5 hüdés-k, ssábák, csontbán-talmakat, csontszút izületi bajokat és kütsér:ések«t követő elváltozások. Fájdalmas begek, merevesség, húdés, bSrbánUlmak, viaellési n<>bésségek, méh- és hüvely.bántalmak. Még arra is figyalmestetjflk a t. cz. közönaé<et, hogy a *ci-g«ten viltaaios firdl rendezetett he. Dr. Bara legsjsbb rendszere szerlat, mely a köszvényes, csúzos és idegas bántalmak, valamint a hűdéaek és z isebiás-nál a fttrdéaae ben igen hathatós segéd cyégyesak&at k'-po*. A hévvlz b•.•Iffilfg eredménynyel használtatott: idült gyomorknrptnál és alhasi pangásoknál A szigetin van ityógyszertár, ellátva mind- nuemü áava-pyviazel. Rendelő orvos : dr. Verzsr.
Bérleteknél ágy a fürdő-, mint a moc ríj egyek együttes váltásánál árleen-gedés. — A saigeten lakó fürdővendégek a türdö használatánál éa a menetjegy aknái előnyben részesülnek. A fS»árossal' óráckiut kétszer közlekedés.
A fÜrdö iginy tartama máj. hó 1 tbl ix«p. hó vígéig A Hkások megrendelése: a szigeten a felügyelőségi irodában.
Budap«$t. A margitsMigetl felügy el önig-
8
WajdiU József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán