Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
12.8 MB
2023-05-26 13:18:18
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
159
296
Zalai Közlöny 1886. 040-044. szám október

Zalai Közlöny
A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja.
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
25. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1886. Október 2-áo
Előfizetési ár ezésx érre . . . 5 frt — — fél évre . . . . 2 frt 50 kr aepyedévre . . . 1 frt 25 kr Egyes szám 10 kr.
HIEDETÉ8EK 8 hasábos p<-titJiorban 7. aárodszor tj. s mindeo további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN
suroukéut 10 krért v£t*tnek frl
Kincstári illeték minden eiryoslur-dpu-mirt 30 kr. tls«tendők.
40-ih: szám
Hnszonötödik évfolyam.
i r
A lap srellemi részét illetS k őrlemények a szc.krsztöséghez, auyagi résrét illető közleméayek pedig a kiadóhivatalhoz bementve intézendők t Nagy-Kanizsán takarékpénztári épület.
Bcrnventctlcn leTelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
A nagy-k nízsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a ^zalamegyei általános tanitó- , ,
stiM", a „nagy kanizsai kisdedneveld egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti-ónsegélyzö szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az iskolai zászlóaljak.
I, Folyt, ós vége.)
Lehetetlen megvalósítása azért is. mert hát ki adjon lovat, kardot, nyerget stb. hogy nyargalni, vivni tanítsak a növendéket, mert hát a magrar hadsereg nemcsak bakából, de haszárból is áll! — Ki állit minden képzóintézet mellé vívótermet, vivómestert s oly katonatisztet, ki megtanítja a képzóintézeti coven dékeket, állami paripákon lovagolni? Ki etesse a paripákat ? Ki tisztítsa ? Tán Magyarország jövendőbeli tanítói kara? — Hagyják azért uraim, — ismétlen mondom, e katonásdit!
A határozati javaslat 6. pontjára vonatkozólag kérdem: Ki tanítja itthonn? S ha az illető tanitó leánygyülekezetben működik, vhol nincsen lelkész, s hol a tanító köteles a lelkészi t^endók némelyikét végezni, mint p. o. az ág. evangélikusoknál a temetést, ki temessen ? Vagy hagyjuk tán a tanítást, a temetést?
Tessék kérem ítélni: lehetséges-e az eszme megvalósítása ily módon?
Hát még "kérem á 7. pont kívánalma „A katonai szolgálatra testileg alkalmatlan tanitó leányiskolához soroztassék be!* Engedj«/meg a t. egylet, hogy e kívánsága felett nevethessek egyet! Ha megvizsgáltatnék Magyarország 22 tanítója, bizonyara fele, VHgy legalább is harmada alkalmatlan volna, Most hol van annyi leányiskola ? A leányiskolák j rendesen tanítónőkkel vannak betöltve Hát ezeket hová küld jük? Ha »tauglich,* — nemde besorozzuk őket is, s e pont kivánata szerint ,helyhezkötött szolgálatokra, mcgbizásoicra használjuk"? Hahaha! Hát azokból az iskolákból mi lesz,
9t 1
hol az ^lkalmatlan tanitó — már katonai szolgalatra nézve — működött ? — De meg kérem alássan: j hol van az a hatalom, mely nekem

ma azt parancsol hatja, midőn hivatalommal járó kötelmeimet erómhöz képest lelkiismeretesen teljesítem, hogy jó állomásomat hagyjam itt; adjam jel — tán potom áron — véres verítékkel szerzett ingatlan vagyonomat, melynek segélyével gyermekeimet akarom neveltetni, s foglaljak el egy r ssz állomást, melyen egész életemen át nyomorúságban tengődhettem, jó állomásomat meg másnak engedjem át csak azért, mivel az katonai szolgálatra alkalmas? Hol van az a hatalom, ma, mely a szabad tani tó választási joggal felruházott ág. evang. községnek parancsolhatja, hogy jó tanítóját, — kit szeret, tisztel s becsül, ki hivatalát becsülettel betölti — adja cserébe oly tanitó helyett, ki exerczirozáxra igen, íe tán a tanításra, nevelésre félig sem oly alkalmas, mint volt tanítója? Méltányos, igazságos eljárás volna ily eljárásra? Hát meg e kívánság: „A kor miatt tényleges szolgálatra nehézkes tiszthelyettes tanitó helyhez kötött megbízatásokra fog felhasználtatni." Nagyon tág fogalom lehet ez a »helyhez kö.ött megbízás," s kötelmek teljesítésére kényszeritni a tanítót tán oly helyen is, melynek kimondását az ember e szavakkal szokta^kisérni: »tisztességgel legyen mondva"! Köszönjük az ilyes szolgálatot, nem teljesíteném még 10 sarkantyús csizmáért sem!
A 7. pontban foglalt javaslatot szeretném kihagyni, mert: vagy-vagy!
A 9. poutban hozott javaslatot nem bolondult meg senki, hogy teljesítse! Tiz havi nehéz munka után jól esik a tanítónak is a pihenés!
Ezek röviden észrevételeim az iskolai zászlóaljak'' megvalósítása, il leive meghonosítása ellen.
Megengedem, hogy tévedtem, hogy nem jól fogom fel a dolgot, s azért szívesen veszem, ha valaki meggyőz — e lap hasábjain — az ellenkezőről.
Ma csak azt mondom : maradjon az iskola, iskola, nevelőintézet, s ne alakittassék át sem „Reit" sem »Fechtschule''-vá, a tanitó maradjon tanitó, nevelő, s hiszem, hogy ha megteszi kötelességét, leáíf hazánknak jeles katonája is elég. Tófűn. 1886. szept. 7.
Péter 8<lndor.
Az iparos ifjak oktatásáról.
A franczia forodalom lezajlása, a polgári egyenjogositás humanisztikus elve lerombolta a chinai falakat, melyek a társadalmat elválasztották. A földmives, kereskedő és iparos ifjak előtt is megnyílt az életterén azon pálya, melyre az előtt csak a kiváltságos nemes ember juthatott. A robot, dézsma és czéhrend-szer eliöröltetésével, mindenki szabadon rendelkezett, önmagával és va-gyomával. De a minta kiváltságok eleltöröltettek, — a földbirtok feloczt hatóvá lett, az ipar a céhek igája alól kiszabadult, — azonnal kezdett jelentkezni ezen uj intézmények káros hatása is, mit még jobban fokozott a gőz- és villanyerónek az ipar- és kereskedési téren történt alkalmazása.
A földbirtok feldarabolása által az egyeseknek jutott kis rész nem bírt annyit jövödelmezni, mint a mennyire a családnak szüksége volt; a szabadipar által a kézmivesek száma igen felszaporodott, és ezek részben az elméleti ismeretek hiánya, részben pedig a napszám és kézi erő olcsósága miatt — nem bírtak versenyezni a rohamosan fejlődő gyári iparral. S daczára annak, hogy az igények és a szükséglet nagyobbodott, az izlés finomodott — a kis iparosok romhamosan mentek tönkre. Ezen visszás állapotok — igen természetes — először is ott voltak érezhetők, hol az egyenjogositás előbb
megtörtént — tehát Franczia- és Angolországban. Mert minél jobban felszaporodott a napszámosok száma, annál kisebb lett a napibér, és ez soha sem állott arányban a gyárosok nyereségével. A gyárosok úgyszólván kizsákmáuyolák a munkás erejét ér legtöbbet dolgoztattak akkor, mikor a napszám legolcsóbb volt.
A gyárosok ezen inhumánus eljárása a többi országok gyárosai közt is követőkre talált — csak az saj nos, hogy még most is ezen eljárás dívik, pedig a sociál- és communisticus elvek terjedése által, a munkás kérdés, egy nagy aktuális kérdéssé nőtte ki magát, mely kérdés — ha nem akarják az intéző körök a világ békéjét egy nyilt szociális forrodaiom-nak kitenni — sürgős megoldást vár.
Nálunk, — minthogy az egyenjogositás elve csak később jutott érvényre s mert hazánkban az ipar még ma is fejletlen állapotban van — iparosaink létkérdésén és anyagi helyzetén a föntebbiek nem igen voltak észlelhetők. A gyáriparral sem kellett nekik versenyezni — mert ez parlagon hever; a napszám a lakosság gyér'' volta miatt drága, sőt sokkal drágább mint ez a földmive-sek és gyárosok boldogulásához kívánatos volna. Azonban azt nem tagadhatjuk, hogy a szabad ipar és az elméleti ismeretek hiánya a mi kézmiveseinkre is rossz hatással volt és van.
A mai viszonyok mellett minden téren két domináló hatalom : a pénz és értelem játszsza a főszerepet; és a mi iparosaink leginkább ez utóbbiban szegények, mert az ó oktatásuk érdekében egész a legújabb időig vajmi kevés történt. Meg is boszulta ez magát és iparosaink legnagyobb részét — kik ezen válságos idók alatt elbuktak — az vitte a jégre, mert hátra maradtak és nem bírtak a kor kívánalmainak megfelelni.
De az ó napjok is felvirradt! Kormányunk bölcs intézkédése folytán az iparos ifjak oktatása is elrendeltetvén, most csak önmagukon áll, hogy saját érdekükben mindent elkövessenek — mi boldogulásuidioz szükséges, s hogy elméleti és gyakorlati ismereteiket annyira gyarapítsák — mint a mennyit a mostani müveit közönség jogosan igényelhet, a társadalom ezen tisztességes osztályától.
Az országos Kiállításunk is megmutatta, hogy iparunk kellő támogatás mellett életre való, s azt, hogy iparosaink jó nagy része megértette a kor intő szavát és törekednek saját javuk és érdeküknek előmozdítására. Mindazáltal még igen sokan vannak, kik stoikus nyugalommal maradnak a régi mellett, — s szokásaikból mit sem hagynak el, s & helyett, hogy az ünnep- és vasárnapokat hasznos foglalkozással töltenék el — mi a szellem- és testre is üditóleg hatna,— korcsmai tivornyázással töltik el, s a vasárnap után a „blau Mon-tag" következik. Csuda-e, ha ilyenek után sem kellő pártolásban, sem tiszteletben nem részesülnek ? Az ily fajta egyének rontják meg az egész testület becsülését — és ezek vannak leginkább ellene az iparos tanulók oktatásának, mond\án: „Én sem tanultam, még is meiszter lett belőlem.*
Most midőn a téli esték és az iparos ifjak oktatása ismét megkezdődik, nem mulaszthatjuk el, ]iparo-saink figyelmét arra felhívni, hogy tanulóik oktatása érdekében mindent elkövessenek — és azon mestert, ki tanulóját visszatartja az iskolától, érje példás büntetés. Az ő érdekük kivánja ezt, mert mennyivel kony-nyebben boldogul a gazda, ha művelt segédje, van, mint a faragatlan-és durvával. Az egyenjogúsítás szép elv és ez iparosainkra is kiterjed —

T S r $ %
Milyenek a lányok?
— (Elbeszélés.) — Irta: Weber Antal.
(Folytatás és vége.) i
De * valódi rettegés csak most kö-vetkesett be. Valami haramia banda harminca öl bosszúságban felszedte a síneket, azért állt meg oly hirtelen a vonat. A véss sip füttyögetés« — s a felijedt utazó sereg éktelen lármájába egymást köret ő pisztolylövések durranása vegyült, hosszan tartó halálorditástól kísértetve.
E peresben felszakították a coupeé ajtaját, egy erős, bozontos férfi ugrott fel a lépcsőzeten u bekiáltott rekedt, érdes hangon:
»Pányi zdvore uttkelhájl«
Az öreg mama nyomban remegős fejű lett erre a szóra.
Hideg nyugodtsággal irányoztam revolverem csövét a beszélő homlokára s kézben tartott tárcsámat as előre nyújtott marokba Byomtam.
A rabló, ugylatsaik, nem volt megelégedve, mert as utolsó lépcsőfokhos emelte a lábát. Megvillant a cső. Mire eloszlott a füst, senkisem állt az ajtóbau, csak a h&irabukó test hörgése s tompa zuhanása volt hallható.
Ez volt az utolsó lövés; mert a más w aggonoknál is sok embert vesztett banda, mely valószinüleg nem számított ily sok utaséra, szétfutott.
Csak most lehetett kiszállni a cou-peéből. A két utolsó waggon forgácscsá zúzódott, sok utas meghalt, még több meg volt sebesülve; ezeknek jajgatását hallgatni igazán ssivráxó volt. Az öreg
mama oly kétségbeesetten tördelte a ke zeit, mintha ő benne esei$ volna a legna gyobb kár, a lány meg mindig elakart ájulni. Én tehát, hogyha ez daczára minden vigasztaló ékesen szólásomnak, mégis bekövetkezaék, nehogy hab termeiéve a földet érintse: átkaroltam karcsú derekát, magamhoz szorítottam őt s így lépdeltünk szép lassacskán a keresztben, hosszában fekvő sebesültekhez.
Eközuen egészen ránk estéledett. Felsegíte tem a coupeébe aa ájuldozó lánykát a as öreg, remegős fejű mamát; as útközben magammal hosott huzallal bekötöztem az egyik ajtót, hogy azon ne jöhessen be senki, s elakartam búcsúzni.
De ez nem ment oly könyen, mint gondoltam. A lány összetetté apró kacsóit a keblén, olyan esdeklőleg tudott nézni azokkal a nagy, könytól ásott fekete szemeivel, hogy én, kit már előbb megzavart a karcsú derék szorításának édessége, hirtelen támadt elhatározással odaléptem hosxá, megfogtam gödrös ajakáts elfogultan kérdém:
„Nagysád, akar e nőm lenni ?" A lány egyideig kigyúlt tekintettel néxeitt rám, azután egyet nagyot sóhajtott és szelíden odahajtá göndörfürtös fejecskéjét a vállamra. — Az öreg mama? az nem szólt a dologhoz sémit, csak nagyon gondolkodni látszott; kinyujtá reszkető, száraz kezeit s elhangzott ajkairól az áldás: .Legyetek boldogok!" Az a remegő fej ugy integetett minden szóhoz, mint ha a ''est meg akarná erősíteni, hogy a lélek kívánsága ssivből fakadó, igaz
Két hosszú, élveteg csókot leheltem a 6sorosan magamhoz ölelt lány bíborpiros ajakára, amit ő sehogy sem akart megeugedni, mert — ugy mondá — ilyen-
kor csak egy dukál. Azután szótlanul leültünk mind a hárman.
Samisem nehezebb mint c*ók után valami okcsat mondani. Én hát nagy bölcsen hallgattam, hasonlókép cselaked-tt a lány is; hanem annál többet beszéltek a szemeink. Végre az öregmama megszó* lalt :
„Aztán csak itt hagyott volna minket, ugy-e? Hát ha visszajönnek azok a csúnya zsiványok ? — Én uram s én Istenem 1"
— Ne féljen semmit, édes asstonj-néném, nem jönnek azok vissza. De ha mégis visszajönnének, hát ugy vágok tejbe közőlük egyet, bogy mind elfut. Már ezt azvén kis menyaszonyomat uem hagyom el sem életben, sem haséiban. Ugy-e édes PlónUkám, maga sem jeog^m ? —
»Nem vagyok én Plóníska," felelt nevetve a lány.
- — Hát mi a neve ? — »Aranka."
— A szép leánynak szép neve van; ugy-e kis menyaszonyom ?
A lány átölelte gömbölyű karjával a nyakamat és nem szólt semít.
Hanem a menyasszony szó szeget ü''ött a fejembe. Ez a lány ugyan m«ny asszony, de nem az én menyasszonyom mert már más vőlegénye van neki,
igazság! Háta Bódoggal mi lesz? — Aranka hirtelen eleresztette a nyakamat és nagyot nésett, az öregmama is igen meg volt döbbenve.
»Arról egészen elfeledkeztünk."
— Pedig az bajosan feledkezett meg önökről. Legalább a bucsuzójából ítélve.
.Hagyja azt a Bódogot, szólt boszu-san a nagymama. ,Majd rövidesen kiadjuk neki az útlevelet.''
»Az ám. Ugy sem szf-rettem soha sem igacáo,» szólt a menyasszonyom jelentőségteljes pillantással.
— Pedig ezt magác ka mondta.— »Mondtam, mondtam. Mondani sokat lehet. Tudja minékünk lányoknak, egyszerre több is tetszhetik, de azért nem szeretjük ám mindegyiket." foJyltatá kedves naívsággal a kis csacska. Aztán elmondta az egész történetet, a mit én itt elhallgatok, mert ellenkező esetben indiseretiót követnék el. Különben kedves olvasóim legnagyobb része ugy is tudja már, hogyan szokták a lányok az ilyes szerelmi viszonyokat elmondani, akik pedig még nom tudnák, idő multán ugy is meg fogják tudui. Bizulmftsan is csak annyit súghatok meg, bogy ő soha sem szerette Félixe*..
Hát hogyan lett mégis meayaez-szooyává? —
„Hát tudja, az ugy történt, hogy öreganyám ast mondta , mind egy akár Püszöknének, akár HálűbicAekné-nak hívnak; fődolog, bogy egézséges ember legyen a férjem és szeressen engem, meg — ami a legfőbb — sok jövedelme legyen, mert a többit menyecske koromban ugy is megkaphatom. Hát én azt gondoltam, ő tapasztaltabb ebben mint éj, mert átesett rajta, . . . ." a csicsergő nevetés elmondta a többit.
— Értem, Aranka. Hanem az idő
'' j
már nagyon előre haladt a nem hiszem hogy még ma olyan állomásra érünk, hol étkezni is lehet, hát engodjék meg, hogy ajánljak valamit. — „0, kérjük.«
— Eo Triesztben ¡akó bátyámnak néhány fiaskó valódi tokajit, — gyermekeinek meg egy pár ladiké vaniília-ké''.-
szersültet viszek. Ez azonban elmaradhat mert elöltem kedvesebbnek ugy sem adhatnám, mint önök. — Vacsorázzunk.— Kibontottam a ládákat és vacsoráztunk. A mama egy egész üveg bort, meg egy fél skatulya kétszersültet kapott s ez igen megvigasztalta őt; nekünk kettőnknek került ugyanannyi. Hol ő harapott egyet, hol én ; hol ő ivott egyet, hol én, s mikor megláttuk a doboznak meg a butelliának a fenekét, vége lett a vacsoránknak; mert tudvalevőleg mindennek van egy vége. kivéve a húsos kolbászt: — ennek kettő van. — Utánnaegy forró ölelés, egy még forróbb csók s elmondhattuk, hogy a király sem étkezett jobban Az éj csendesen, békében mult el. Másnap külöa vonat jött elénk s ezen szerencsésen megérkeztünk Triesztbe. — Mikor menyasszonyom lakására felértünk már egész sereg sürgöny hevert az íróasztalán. Felesleges is talán említenem hogy mind Bódogtól jött, aki hírét vette a szerencsétlenségnek. Aranka fél sem bontotta éket, csak a feladó állomást nézte s mivel miad Budapestről érkesett, szótlanul a kandallóba dobta valamennyit.
Most megint belépett a szobalány sürgöny nyel a kesében.
»Honnan jő az a sürgöny, Veron ?" ,Budapestről, asszonyom.'' „Dobd a tűzbe.«
— Kúriosúmkép olvastuk el ezt as agyét, Aranka. —
»Kiváncsí rá?"
— A* én kedvemért! — „Add ide.«
Felbontottuk ésolvastuk: Édes, egyet''eu Arankám! Megöl a nyugtalanság és a kétség hosszas hallgatásod miati. Ez már a tizedik sürgönyöm
USZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTBER 2-án
s ha azt akarják, hogy a társadalomban ók is elfoglalhassák azt a helyet, melyet jogosan vindikálhatnak magoknak, iparkodjanak — mü veitekké és szorgalmassá lenni,
A gyáripar tönkre nem teszi, a sociális tanok föl nem segiíik az iparos osztályt — itt csak a szorgalom, takarékosság és műveltség segíthet; — taníttassuk tehát iparos ifjainkat!
Löb Simon.
Egy pillantás a Délzalai-takarékpénztár palotájára.
Az élet fentartása s az egészség és testi épség megőrzése az embernek természetszerű kötelességében áll, és a józan gondolkodás segélyével törekszünk elhárítani magánktól mindent, miáltal veszélyeztetve lehetnénk.
A járványos betegségek idején az egészségügyi bizottságok vállalják magukra, hogy tőlünk a járványt mentül távolabb tartsák, s ha a kerülni óhajtott vendég mégÍ3 megérkeznék, lelkiismeretes buzgósággal fáradoznak azon, hogy mentül kevesebb tért foglalhasson s e kis téren i is mentül kevesebbel érje be. . I
És ez igy jól is van. Az embe- j rek ,azért tömegülnek társaságban! élni, hogy egymást kölcsönösen se- • gélyezzék, s ha vész éri egyik vagy másikat, akkor a tudomány fegyverével, esetleg phisicai erővel is egymást oltalmalmazni társadalmi köte-1 lességüknek tartják. !
- És bárha e tekintetben a társadalom együtt érez, együtt cselekszik,'' mindamellett véghetetlen sok az olyan ese;, melyre az emberi figyelem vagy, ki nem terjedhet eléggé, vagy oly-'' kor némelyek érdekének megóvását tartván szem előtt, s kecsegtetve vélj magát, hogy talán a veszély be sem következik, -- ez okból hallgat, s habár sejt is bekövetkezhető veszélyt, azért nem avatkozik be hivatalos jogával, hanem bizza a jövőt s annak méhében levő bajnak elhárítását a bizonytalan sorsra, vagy mint helyesebben''lehet mondani: a jó Istenre.
Számtalan esetben tapisztaltuk; már, hogy csekély bajjal ncnj törődünk addig, mig nagyobb nem következik utána, s csak midón ez is'' beállott, akkor ütöttünk homlokunkra, j hogy bizony e nagyobb baj bekövet- \ kezése jelezve volt a korábban inu- j tatkozó kisebb ba] fellépése álul, s ha nem lettünk, volna hanyagok önmagunk iránt, elejét lehetett yolna venni minden káros következésnek.
De azért nem okuluuk. A magyar ember saját kárán szeret ta-j pasztalni, s ez elvéből, jelleménél. fogva engedni nem szeret.
Összetett kénél könyörgöm édes, egy «sót, csak egy ezót. Csókolja durctás szájács-kádat, meg ttokat t piczi, pofozkodó ka-c«ókat. tíirig hived,
Bódog.
Ej Aranka mondott is egy szót, de ott nem sürgönyözte meg neki sem 5, sem én.....Az összetett kézzel könyörgésre az egy szó volt:
„Ostoba."--
Másnap megérkezett a vőlegény Mikor a szobaba lépett, végtelenül elbámultam és a másik peresben már egymás karjtibsn voltunk.
Servus, Gyula! Hogy jősz te ide? —
.Megöl, Arthor, a nyugtalanság, .a menyasszonyom miatt. — Csskhogy megint láthatlak, édes Arankám! szólt gyors léptekkel a lány felé haladva.
, Jó napott Halabicsek ar !* szólt Aranka hidegen :
,De Aranka, az Istenért, mi lelt f kiálltott fel ijedten megváltva Gyúlt.
A lány vállvonitva s olyan hideg hangsúlyozással tudta mondani: „Semmil" hogy nem állhattam megszónéskül.
— De Gyula, hisx te nem vagy Ha» lúbicsek. —
.Hagyd Arthur,'' szólt- olyan különös tekintettel, bogy megijedtem.'' Nekem nincs itt mit keresnem!''
Éo nem eresztelek el, Gyula —
— Én megyek.''
♦ Tudtam, hogy hiába bestéinek neki: fogtam hát a köpenyemet s elkisértem.
— Hogy lettél Halubicsek Bódog ? — kérdem útközben, vissza nem fojtható boszusággal.
Pedig nagy hiba.
A hírlapok hasábjai több eset ben hozzák köztudomásra, hogy majd egy majd más városbon, igy köze íebbrol Bécsben s Pesten is történt, hogy nemcsak régi, de ujabb épületek is összedőltek, s csak isteni gond • viselés őrizte meg a bent lakókat, szerencsés véletlennél fogva, hogy mindnyájan a romok között nem találták halálukat.
De azért egyik esetnél is, meg másiknál is történt emberhalál, és sok sérülés is.
Ebből azt lehet és kell is következtetni, hogy a mi már történt, az máskor is történhetik.
Ámde ha ezen sarkigazságot elismerjük, akkor oda kell irányozni minden erőnket és pedig önzetlen s teljes jó akarattal, hogy a mi történt már, az minél kevesebbszer ismétlődjék.
Ezt a jóakarat, önzetlenség és tudomány segélyével ellehet érni, de emellett nem szabad hanyagnak, nem szabad közömbösöknek lennünk, ellenesetben a bekövetkezhető sze moru esetet ismét csak szokásos módon registrálhatjuk, s fölötte nap: rendre térünk.
Hosszasan írtam és semmit sem mondottam, pedig szeretnék mondani ugy, hogy senki se érezze magát bántva, s a mit mondani akarok azt jóindulata figyelmeztetésnek vegye mindenki, s azok kiket talán a dolog közelebbről érdekel, komoly megfigyelésre méltassák azt.
Köztudomásu dolog, hogy városunkban a Délzalai-takarókpénztár diszes palotája a közelmultbau épült. — Azt is tudjuk, hogy felépítése után csakhamar nagyobb mérvű ji-vitást kellett lépcsőzetén tenni, mert a szárnyaló bir szerint nem volt eléggé biztos.
Csodálkozni kell azon, bogy oly pazar fénynyel készült épületnél nem volt .elég gond fordítva az épület szilárdságára. A hiba vagy a tervben, vagy a kivitelben volt. De ez már elmúlt, a bajt elhárították, az ingó részekét lehetőleg kijavították, s azzal nagyobb baj nem történt.
Legközelebb azonban ismét faragnak ezen uj palotán. Valóban meglepi az embert, hogy szá/.ezrekbe került épületnél, mely\ korára nézve még egészen újnak mondható, oly sokszor adja magát elő nagyobb mérvű javítás, s hogy ezen javítgatás oszlopok emelése és vasivek beékelé-sének szükségét követeli.
Ezen palotában sokan laknak; udvara bazár, s átjáró hely, népes folyton, s a fóutezai részén városunk első társasága a Társaskör tartja
termeit, melyekbe sokan járnak, 8 olykor tánczmulatság is tartatifc, — a midón a talaj inogni szokott.
Ha táncz alkalmával nem lett volna a terem talajának ingása tapasztalható; ha a korábbi és ujabbi nagyobb mérvű javítások s támogatások szüksége nem állott volna be, ha többeknek aggályát nem lehetne az épület gyengesége miatt hallani; ha a Társaskör termei nem lennének főleg a téli hónapokban zsúfolva teli; — végül ha nem oly népes helyen lenne e palota s nem voloa oly nagyszámú lakosa, talán fölösleges volna aggályom, s nem nyúltam volna tollhoz, hogy az érdekeltek figyelmét felhivjam; de miután mindezek ugy vannak, azt hiszem a tulajdonos pénztár el fog követni mindent, s nem retten vissza semmi pénzáldozattól, miáltal palotáját ugy érték, mint biztonság tekintetében is kellő magasra emelje.
Videant consules ....
Dr. Fámek Lásuld
A vidék megváltoztatása, különösen a vidéke ''-aló tartózkodás sokszor föltűnő gye - - i hatnak.
3. Gyógyászati srempontból a tejgyógymód van ajánlva. Ha két hétnél tovább tartana s a gyermek roaszul kezdene kinézni, Ugjobb hatása van a csuka-májo''ajnak; továbbá a mellnek sótalan ssalounával való bedörzsölése is szükséges. Tanácsos a gyermekekkel melegviz-göz'' beleheltetni. Jó időben nem sztbad ők*t a stabad levegő élvesetétől megfosz-| t»ni. A csukamáj-olajból elég délelőtt délután egy kávéskanálra valót beadni. Jó a főtt árpa, vagy meilthea gőzének vigyázat melletti beleheltetése, naponta háromszor-négyszer.
TERSÁNCZKY JÓZSEF,
Kaniasa-járá* orvosa.
,Ugy Arthur, hogy ast hittem, ha e leány képes engem e név alatt mint kereskedelmi ügynököt szeretni, annál inkább képes lest saját nevem és állásom alatt. Stóval: as önzetlenségről aksrtam megbizonyosodni. Hát megbizonyosodtam.
— Gynla. Nekem semi bolondságot ne csinálj, ma délután öt órakor látogasd meg újra mgnyasszonyodat. A többi as én gondom.
,Jói van, Arthur, elmeoek; de azt megmondom, hogy vagy az enyém lesz a lány, vagy---
A tied lesz ; czak csendesülj. —
Vissza mentem menyasszonyunkhoz, (mórt hát kettőnké volt) s megmondtam neki, hogy as itt volt fiatal ember nem Halubicsek Bódog, nem is kereskedelmi ügynök, hanem Ormay Gyula, Budapest egyik legnépszerűbb s legkeresettebb mü* építésze: aztán nekem unoka bátyám.
.Nem bánom énjesak te légy as enypm, Arthur,"
— As nem lehet, édes Arankám* Nem szeretnélek önzetlen szerelemmel, ka tőled e fiatal embert, aki mellett én alig jöhetek szóba; elrabolnám. Aztán bátyámmal csak nem concurálok, mikor neki ^égibb jogai is vannak mint nekem. —
„ Arlhur, te nem szerettél engem!*
— Szeretlek és szeretteink Aranka, tissta önzejlen szerelemmel, — szóltam mély megindultsággal csókolva meg a merész hajlású tiszta homlokot; de jáondd, minő boldogság lenne az, ha közrdnk es ember véres árnya feküdnék s minden csókodnál arra kellene gondolnom, hogy]
nők-hurut, szamár-hurut.
Ez a betegség uralkodik jó ideje már városunkban és vidéken a gyermekek közt s amint látjuk, tapasztaljuk : nagyon so>k szülő nem is féltékeny beteg gyermekeire; p»dig fertőzé« utján egyik gyermekről a másikra rugad. Jólehet: magában véve kevéssé veszélyes, de kór-kSvetkezések, utóbetegségek miatt azzá válik. Tüdő-gyuladín, tüdő-e!Ugőmsödés, sarvadáa szoktak következései lenni, mikből igen nehéz a felgyógyulás s ba hosszú tdeig tart, űgv idült, nehezen gyógyítható betegségekre hajlamot teremt.
Igaz ugyan, hogy biztos si-»r ellene minős; még a gyerraekórhási gyógyki-sérletek i«m eredményestek megbizható szert ellene, de mivel as enybitő, köny* uyi(ő gyógykezelésnek nagy hatáia van az utókóvétkezések eltávolítására, a b -teget éppen nem tanácsos orvoslás nélkül hagyni.
1. Ha a hök-hurut járv inyosan lép föl, akkor a gyermeknél mutatkozó bár-mely tüdőhurutot sokkal nagyobb elővigyázattal ke''l orvosolni ; megóvni a meg« hüléstől s a hők-hurutban szenvedőtől elválasztani.
2. Ha a hök-hurut már meg volna, az abban szenvedőt — ha az idő nem szép, derült — szabadba ereszteni egyáltalán uem tanácsos. Mikor a görcsös kehe meglepi, legjobti neki édes tejet adni tisztán v»gy felerészbeo Saller vízzel keverve. Korosabbakkal Uhet a Sel''er-vizet evőkanálszám tisztán is itatni. Enybitő a ezukrosviz is. Emellett a gyermeket jól kell táplálni; mire ulső sorb*n tejet, hust »jánlhatni. t
Heves, görcsös köhögési rohamkor a gyermeket fölállítjuk, fajét megtámasztjuk és »tájából a sürü nyálkát ujunkkal kiveszszük Az idősebb gyermekeknek tauácsolni k«ll, hogy amennyire lehet, tartóztassák vineza köhögési ingerüket, mnrt minden uj*bb köhögési roham fokozza a kehét.
amiatt halt meg ő. Emlékezz a vasúti tetemekre!
„Jól van Arthur, jól vtn, elmehetsz *
— ígérd meg Aranka, hogy jó! bánat vale. Ö ma délután eljön. —
A lány szótlanul tépdeste az ablak fügöny rojtjá''.
— Az én kedvemért. Aranka. —
„Jó, jó, csak menjen."
— Do olőbb egy csókot. —
,Nem."
— Aranka!
.Nem 1« ,
Ez a második nem már a megbántott úrhölgy éles, eilenmondást nem tűrő paranosbangján volt mo .dva.
A visszavetett szerelem őrzöngő fáj dalmával öleltem át & gyönyörű gyermek karcsú derekat j oly forró oly szenvedélyes csókkal árasztottam el nedves korai piros ajkát, kigyúlt arezát és szemeit, hogy a felforró vér alig engedett önmérsékletre jutnom. Kisíettema szobából.
Délután felmentem Gyulával boszá. Alig méltató t figyelmére, de Gyulát tárt karokkal fogadá.
,Mért bántál velem oly rosszul aia délelőtt? Lásd, én ugy voltam késeredve.''
.Csak próbára akartalak tenni, te bohó,, felelt galamb kaczagásával a lány s elcsattant a csók.
Éu meg kinéztem az abltfkon; szivemet valami végtelun fájdalom szorította össze s elgondolkodtam:
.Milyenek a lányok 1"
CSA RN
Jiekrolog.
Az éle: és halál urának akarata teljesült; a mindenható magához szolttá Sü-megh városának érdemekben megőszült po''gárát: Eitner Sándor országgyűlési képviselőnek köstissteletben állót; atyját, a 83 éves Eitner Józsefet. —
Körű belül 39 év óta nem folytatta üsletét. Ttmárságban töltött fáradbatlan működés után nyugalomban, szeretett családjának élt. Ntmes érzelmekkel foglalkozó lelke 1886 szept. 16 án hosszas betegség folytán a magasba ssállott. A boldogultnak hűlt tetemei sept. 17-én délután & órakor tétettek Sümeghen a családi sírboltba. Temetésén számos rokonán kivül jelen volt a sümeghi közönség igen nagy része. Az egyházi szertartást nags. Mild Mihály prépost-plébános diszes segédlettel végezte. As ércz-ko-porsót gyönyörű koszorúk ékesiték: .Egyetlen jó atyánk hálás gyermekei." .Fel-jdhetetlen nagy atyának hálás unokái. 8 Elek, Anna a szeretett nagy atyának „Atyánknak Emília és József." .Szeretet'' testvérünknek Stirliog család" stb.
Eitner Jóssef egy nagy családnak törzs-atyja; élő gyermekei és unokái már szép cs«ládfát képeznek. Gyermekei: Eitner Károly, József és neje Gtllming Emília ; Eitner Sándor és neje Rotter Ju-liána Eitner Anna és férje Ssentm Darnay Kajetán, Ei ner Maria férje Vollhofer F. G. Unokái: E<tner Ziigmond, Sándor, Jenő, Anna, Vollhofer Gizela férjezett áporkai Kiss Ernőné; — Vollhofer Fe-renex Szentmsrtoni Darnay Károly, Béla József, István, Géza Kálmán, Kajetán, Anna. féijezett Brenner Elekné és Darnay Emília Józsefa. Ezenkívül sok rokon gyászolja sok tisztelő és jó barát egyaránt kegyelettel őrizi az öreg ur emlékét —
Nyugalmas napjaiban üzloti dolgokban tartott szünetet, ele a gondos nagyapa nem pihent; ő vagyonos gyermekei jó létének örvendett; unokái bol-dogságán fárodozott. Józsefnap, midőn gyermekei a távolból személyesen jöttek üdvözletére, Karácson, midőn unokái körében újra éledt a Jésuska hozta ajándék kiosz ásnál, agg napjiinak lepboldogabb perczeí közé tartoztak. Körülötte seregiő unokáit a tap^szlat bő tanácsával látta el. Ámde az unokák nőttőn nőttek a tanulási idő, a pálya, távosni késztette ezeket is; a szerető öreg még is vt-lük óhajtott társalogni. Társalgott velük szellemileg. Üzlet ember levén irodalommal nem volt alkalma foglalkozni és az öregapai szeretet a jövő iránt való gond unokái iránt emlék könyvet hozott létre.
Győrött jelent meg 1873-ban a német nyelven kiadott emlékkönyv kedvelt unokái részére. Irta éa kiadta as akkor 70 éves Eitner József.
Elte alkony óráit vélte számlálni ss-öreg ur és reá még 13 év jutott osztályrészül Be sok nemes gondolatnak adott itt kifejezést, ebben mondja: ,Bir mily nemes az igazság, még is számtalanszor félre ismertetik; legtöbbször as less Üldözve aki becsületes szívvel mond igazat. Igy volt régen, eként van most is és még is voltak, leszn-k jövőben, kik as igazért sikra száltak, kik az igazságot kimondani, igasat cselekedni minden áron tudnak és akarnak 1 As igazért Üldöztetés nemes gyümölcsöt terem,bár igen sokszor a fa elfáradását vonja m«ga után. Tanácsai az egészség fen tartás, életmód és hasaszeretet körül fordultak meg; példák felsorolásában kifogyhatlan volt. Kitűnő emlékező tehetséggel bírt az öreg, sokat tudott beszélni a régi időkről ;figy3lme mindenre kiteijedt, de öreg napjai eseményeit hamar felejtette s igy történt, hogy környezői egy és ugyanazt többször bal-gatták végig. Kövér, nehéz testű ember levén utóbbi/években járni nem igen tudott; meglátogattuk, ilyenkor szokta kérdezni : hallotta már ezt vagy amazt; természetesen nem-mel válaszoltunk, ha már kivűlről tudtuk is elbeszélendő tárgyát, bár valami régebbet mindig tudóit hozzá csatolni, mi a tárgyat érdekessé tette. Csupán emlékezetből bestéit as 1811—1812 évi termékeny eastendókril;
ekkor termett sok és jó be. 1813-ban a májusi fsgy és nedves nyár emelte * bor és gabna árakat; ez után saoyvQ évek, 1816 1817-ben but. 40 frt. ro« 35 írt. mérőnként; — bor 20 frt akój«.
Mint vallásos férfiú pontosan tudta as egyházi sőt egyéb kiviló egyének halálozási idejét.
1821-ben halt meg első Napoleon • airfölirata : Napoleon, 48 cssta győtőjs. ''
1822-ben mult ki Somogyi Lijtft szombathelyi püspök : jótékonysági nemcsak magyar- hanem Stejerországb&o is köstissteletben állott.
1823-ban szenderült el VII. Pius pip» 1838. — Szepeay Ignácz pécsi pü-pífc kimultát hozta föl, a lyceum alapi«^.
1840-ből: Kopácsy József esztergomi érsek a vegyes házasfeleknek templomban leendő eaketleiését eltil''Otta, mi »»n időben nagy visszatetszést idézett «15.
1826-ban igen gyakori tüzesetek voltak ; bajos volt utazni, gyanús sz^m-mel néztek bárkire, váljon nem-e gyuj. togató? 1 Legnagyobb tűzveszély Zila Egerszegen ütött ki, május 20-:ó! 30-ig leégett az «gész város, csak 30 báz maradt meg; leégetf a templom, tornyaival együtt.
As 1837—38. tartós hó vitáradás: eredményezett, Budapesten a váczi-utezá-ban 8 láb magasságú viz két nap Urtott. Élénken tudta ecsetelni a 48-ki eseményeket is.
Szivesen beszélt a sümegi vátról. A várat még Sz. István király adományozta a veszprémi püspöknek a püspökség alapításakor.
A vár lakosai a püspökök hü k-tonái valának kik urokkal csatába is mnnlek. Hírneves püspökül emlegette gr. Széchenyi Györgyöt, ő alapította a sümegi szt. Fe-renezrendü zárdái, Bíró Márton építette a sümegi plébániai templomot; fiajiárt püspök pedig több iskolát építtetett. — Büszkeséggel emlegette Kisfaludy Sásdor koazorus költőnket Sümegh szülöttjét, ki l844-b*n 74 éves korab-n végeit« be diesteijea életét.
Kisfaludy részére fölálli''.ott szoborbizottságnak as örökálmot alvó Eitner Jótsef volt pénztárosa. Eibeazéléseinek és oktatásainak vége rendszerint vallásos tanács vo''t, ezt kívánta ő unokáibs csöp ¡gtetní. Erkölcs — vallás nélkül nincs; nincs megelégedés ; nem lehet boldogság!
Midőn látta, hogy a Mindenható életben hagyj», 1875-ben egy jó magyarsággal irt ötven éves emlékfüzetkét is kiadott magyar nyelven : „K''dves családom és jóakaró embertársaimhoz 1"
Ebben emlékezik 50 évi Sümegen töl ött életéről, illetve «-kkor volt Sümegnek 50 é^ig polgár». Megemlékezik jó akarói, rokonai és ismerőiről, hálás köszönetet mond a pécsi tanároknak, kik őket tanították.
Befejező szavai: .Isten áldása száll-jt-n kegyelmes királyunkra ós szeretett hazánkra 1
Én, ki az öreg urnák tisztelői köté tartoztam, kinek emlékét kegyelettel őrzöm, e sorokban kívántam némileg ecsetelni: mi nemes érzelmeket vi t magával a földbe — e szorgalom és mun kásság által vagyonosodott honpolgár, a jó apa. a szsrető és gondos nagyatya!
Legyen könnyű a hant; mily hamvait takarja; « az örök világosság fényeskedjék neki.
Sirbolt elfedi ugyan a testet, de emléke közöttünk marad.
Bánfi Alajos.
Megette a dicsőséget.
.Ki szemvilágát veszté: drága kincsét £1 nem felejti az többé soha!"
SHAKESPEARE.
A azinpad volt az ő világa, ott aratta 6 a dicsőség első babérjait. Ifjú "la még, nem ismerte a nyomort, csupán ss édes boldogság ragyogott felette.
Boldog volt, de nem mert a »zeren-cae szórta néki aranyai'', • hanem oer: asive egy szerető rózsát lelt a gjönjőrü Júliában.
Júlia volt, ki ót híven szerette, bi-ven, mint vadgalamb as édes párját
Júlia volt szivének drága szerelme, s a dicsőség ösvényére lépő ifjú Romeo.
Nem sokáig tartott azoDban RomeO dicsősége-
Szorgalma« vala az íf ju Rómeó 3 lakatlanul tanulmányotá az ó szerepkoré-bei tartozó ismereteket. Késő éjjelig rasztott könyvei mellett s búvárolta ss emberi sziv legnagyobb mesterét, Síbaks-peret. Ugj akarta ő a pályát, melyre lépett, átfutni, mint egy fényes csillag : tündöklő dicsőségben.
A szépxJulia is folyton buzditá >tja kedvesét z rsmónyt ada néki, bogy majd a hir éti diosóség fcoszoruzza bom o-lát, akkor vefcetheli őt a ssent oltár elé.
Együ-.t haladtak a pályán s ekkor ss ifjút egyszerre elérte balvégzete. A »ok éjjeleset tői, mit könyvei mellett töltőt« j szemvilágát elveszité. Nem léphetett lo. többé a színpadra.
IIUNOSZÖTÓDIK ÉVFOLYAM
A vándorló asin társulatot nem kő-vetbeté. Síülei, rokonai nnm valáuak, korán árvaságra jatott. Kénytelen volt tehá» ason vidéki városkában, bol színtársulata akkoron időzött, maradni.
Egyedül volt a szegény vak ssinész fcig siobájában Ott feküdt párnáit!, lélekben összetörve s ott hevert asztalán jovndő dicsőségének első fecskéje, a ki-¿rdemlett babérkossora.
De még sem maradt egyedül!
Midőn a társaság továbbsarándokolt belopott hossá szivének bü szerelme Júlia.
O.t ápolta éjjel-nappal beteg kedveltjét és lett as iíju elcsüggedett ssivének rigasatóló őrangyala.
Asonban erszényük nem volt bűvös «rstény ; nem nyerték azt valami tündér« tői, bogy as soha kine ürüljön.
Kifogyott végre as atolsó fillér is belőle. Mit tevőit legyenek most?
A városkában voltak agyán jő ismeréseik. kik mágkönyörű vén sz«nvedései-ken olykor-Olykor némi segélylyel gyá-moliták a oyomorban sanyargókat.
Dajsj! Mily keserűk voltak eme UUték 1
Jnlia kijárogatott először ismerős bá-sskboz. rózsákat és nefelej''seket himetni ünnepi ajándéktárgvakra, s a nyer.t cse-Ké,j pónzszerzeraényen vásárolta be ág;b*« fekvő kedvesének a ssükségos orvosságot — a napi kenyeret.
£lmult asonban a karáctooy ünne-0 csatán már Júlia sem kereshetett
pe
annyit sem, as ¿telekhez
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTÓBER 2-án
annyit, mint ezeiőtt1, csak hogy abból beszerelhesse megkívántató fűszereket.
Nem volt egyébb módja, mint a nemes keblek kőnyórületeeeégébez folyamodni. így tudott csak anyit össsekére-getni, bogy esen .koldus alamizsnaból" fentUrthatta önmagát és fel nem gyógy uló^kedv^aét,
U íőste végre odahaza a napi eledelt as itt ott nyert terményekből.
Csütörtöki nap volt, épen azon nap voli, melyen imádóit Rómeójával meg-íamerkodék.
■ Kifogyott már mindenből s csupán taákocaka burgonyája volt még, amiből tózhe ett ebédet.
Ebből fözött tehát, de oem voh egy krajcsarja, bogy azon e burgonya főzelékhez ssükséglendő főszert/a b«bért bírásáról haasa.
Zokogva borait kedvet Rómeójának ágyára s igy keseregte el emberi nyomorúságukat.
Rómeó figyelt szavaira s midőn megérté, hogy • főzelékhez milyen fűszer hiányaik, — levette as aaztalon heverő babérkoszorút, az ő dicsőségének egyedüli emlekót s azt Júliának adá, bogy ezsn babérfüzér leveleiből tépjen a burgo-uya főselók be.
így főzte Júlia néhány napig a burgonyát s füsserezte azt a babérkossoru leveleivel.
De nem sokára elfogyott a burgonya is, a babérkoszorú is! *
Rómeó dicsőségének már nem volt tanújele. Még csak egy babérlevélke sem
maradt....
* *
Szép tavaszi hajnal vaia. A virágos kertecske madarai vigan csicseregtek a bimbós gályákon. A nap aranysugarait ssűpta a beteg világtalan szinéss ablaksra.
Két víg madárka repült az ablak vsa rácsosat jár a s ott egyaserre szomorú dalt sengedezéuek.
E dal a két haldokló halotti volt. , .
Ott feküdtek végső lehelletben, egymás karjai köst, ajk as ajkon, zsiv a szivén : Rómeó és Jnlia ....
As asstalon egy kiürített méreg-pohár ......
Bálintffy BálitU-
senéje
i re k.
— A helyi postahivataltól a i-ö vetkesó hivatalos ór-.entéet vettük: „A f. évi októb?r hó 1-től a városi és pálya udvari kir. postahivatalok között berendezett esti járatrend megváltoztattatván, figyelmeitelik a levelező közönség, miszerint a mondott időtől kezdve a levélszekrényekből esti 7 órakor szedetnek legutóbb a küldemény t-k s igy as esen idő után levélsrekrényekbe tett levelek s b. ceak másnap vétetnek ki."
— A ,Jézus szent gyermeksége müve'' társulat réasére Szeidi Delfin ir-hólgy 2000 db. elhasznált levél-bélyeget küldött be, melyért e helyen is őszinte köszönetet mondunk.
— Elterjedt gyógyszer. A gyakori kérdezősködés Moll valódi Ferencs páliokija után bizonyítja sikeres hassnáiba-tóságát a szernek kössvény- éscsusbajok-nál, ngy meghűléseknél mindenkor. Egy üveg árs 80 kr. Szétküldés naponta utánvéttel A. Moll cs. kir. udv.szállitő, gyógy-sseréaz fÜsserkereskedésben határozottan Moll késútménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő.
— A pokolra ittit Íré ricce. Egy vidéki városban történt, hogy bizonyos
íróra valami képselt sére- / ször-
nyű boszut lihegett egy & — ''^.zó haragját egy levélben ^¿>'',|fe?ehatni, epébe mártott tintával irt egy" hosszú levelet, melynek vég«ő sor-i ezen voltak : .Menjen ön a pokol feli, annak it a mély üget fenekibe I Ott az ön helyé] azt méltán kiérdemelte/" — Az író egyet fordít a levélen s a következő há-irattal küldi vissza: „Asszonyom 1 légyeo nékem az ön akarata sserint. Isten önnel ! — megyek. Talán szivem szakadna m*g a fájdalomtól, haóizonyosan nem tudnám hogy a túlvilágon találkozunk
— Egy tlsztesnégeM egyén, kí 23 frtnyi biztositékot adhat, a magyar és német nyelvet birja, 40 frtnyi havi fizetés mellett alkalmaztatik, bol megmondja a kiadóhivatal.
— Népies előadásukat kellene most tartani városunkban a koleráról, hogy a járvány föllépte esetére már min-dendenki tájékozódva volna as iránt: miként kelljen a kolerától ovakodni s minő rendszabályokat kelljen megtartani, hogy a szervezetet romboló bacdlusok a gyomorba ne jussanak. Erre vállalkozhatnának orvosi karunk jeles-szakférfiai. Ez minden esetre nagyon megnyugtatólag hatna a kedélyekre. Ugyanily irányban tarthatnának előadásokat a tanárok, tanítók a tanulóifjúságnak. Mert egy hírneves paduai orvostanár oda nyilatkosott. hogy a kolerát a rendszabályok betartása mellett el lehet kerülni. E rendszabályoknak legfőbbje: semmit szánkba nem venni és gyomrunkba nem bccsá''.ani, ami a 100 fokú melegen (tehát a forráson) át nem ment. A kiviteli tanácsokat ssakférfiaktól nyerhetjük, és várhatjuk. Talán ez eselbm nem hiába 1
— 83 éves korábau balt m«g Sümegben Eitner József köztiszteletben állott polgár, Ei-.ner Sándor ország gyü''ési képviselőnek atyja. A temetés lí évi szept. 17-én igen számos kiséret molett történt. A hosszas betegség után örök almot alszik az úrban; megboldogult. Nyugodjék békében. Jelen szamunkban részletes tudósítást hozunk as öreg ur életéből, valamint a végtisztoletről.
— A szüret elkezdésében mindig rendetlenség volt Szent-György várott. Az idén Oszeasly Antal ur, a négy hegyhat hegymestere (szolgabírói utasítás folytán) szigorúan meghagyta, hogy a szüretet ssept 30-dika (a meghatározót kezdési nap) előtt senki megne kezdje. Mindennek daczára a birtokosok legnagyobb része már 28 ára végesett is a szürettel. Oszeszly ur (szolgabírói rendelet értelmében) a korán szünetelők neveit a csurgói szolgabírói hivatalhoz terjeszti. Ezeknek majd Csonka Gy. főssolgabiró ur fogja érzékeny birsággal tudtukra adni, hogy a rendelettel páczkázni nem lehet még a harczias-vérü horvát-szent-miklósi atyafiaknak sem.
A .Kereskedelmi tudományok*
közérdekű ismeretterjesztő és Zachár Gyula tanár szerkesztésében Budapesten 2. ker. Albreht út. Ő. sz. megjelenő folyóirat IL füzetét vettük. E füzet fokozódott érdeklődést kelt még a laikus szemlélőben is s programjáhos hiven 3 ívből áll, melyek elseje folytatólag a könyvezetést tanítja, második a váltót ismerteti, harmadika pedig mint . kernsk. és pénzügyi szemle6 közérdekű szakdol-gokkal foglalkozik. A könyvvezetést illető rész a leltár felvételi körüli el járásról a cselekvő és szenvedő váltókról, a leltárkönyvek külalakjáról, a mérleg forgalmi alakja és alapjáról, valamint, a leltár és vagyonmérleg zarlatáról és approsimatió mérlegről tárgyal, mig a váltó-ísmei részben a váltó lényeges és szokásszerü kellékei és azok jogi hatálya, valamint a különféleképen elnevezett váltók, ezek lejárati ideje es ennek ki zámitásai vannak ismertetve, Mindkét részben a gyakorlati szokások a fennálló törvényekkel oly összhangzól&g vannak előadva, hogy ez irányban e szakismeretek magán uton ú elsajátíthatók. A folyóirat melléklapjában Dr. Bocskor Károly: és Dr. Gőz Jó-»ef értekeznek; valamint az üzleti levéltár ujabb kezelése és a nyeremény oszta-lékos takarék betétek vannak ismertetve. A könyvszemlében Névy Lássló kereskedelmi levelező ós Dr. Záray Károly .kereskedelmi önügy véd" munkái tvannak ismertetve: E jeles folyóirat előfizetési ára évnegyedenkint 2 frt, melyet a szerkesztőséghez postai utalványnyal küldhet-ni be.
— A kapitányi hivatal, tekintettel a kolera-járványra, semmiféle bálo-zásra sem ad engedélyt. Tudva levő dolog, bogy egyik.másik kisebb korcsma tulajdonosa bizonyos kéteehirü bálokat szokott rendezni a hálás vasárnapi publikum számi-* ; a mivel sem közegészségnek, sem a közerkölcsnek szolgála-ot egyátalán nem to. snek. A» ilyen mulatosástsohasem nézte jó szemmel a kapitányság, de há; as engedélyt mégis csak meg kellett adnia, mert megtagadás* semmivel sem volt volna indokolható. Most azonban-a járványt adva okui, a engedélyt nem adja meg.Dü-höngnek ezért az érdekeltek; conferál-nak, apellálnak. Legutóbb a tanácshoz
felfolyamodást intéztek; de a tanács & kapitánysági íntéskedést (az engedély 1 megtagadását) helyeslő tudomásul vette.'', A korcsmárosoknak tehát nem festik; de a vásárnapi publikum már sokkal köny-nyebben segített magán. , Ekes szeladcnok és epedő nimfák karöltve mennek ki Lazsnakba s az ottani1 korcsmában vigan báloznak as éjtzakába menő órákban ia. Ez a hely m*r kivüt I esik a kanizsai kapitányság hatáskörén ; I ennek figyelmébe nem ajánlhatjuk, de annál melegebben ajánljuk járásunk eré- j lyes főszolgabírójának szíves tudomás-vételre.
— A soproni keresk és iparkamara á következőket teszi közzé: 1) Ujabban számos magyar eredeti sertéshús küldemény ! a német határon azért lett visszaut»siivu '' mert származási bizonyítványa hiányos: volt. A leggyakoribb hiányok a következők : hogy a származási bizonyítvány a feladótól származik és nincsen hatóságilag hitelesítve; bogy hiányzik a hitel a. német fordítást; hogy hiányzanak a következő adá.ok : az előállító nevo, lakása annak bizonyítása, hogy műhelye a bizo-! nyitó hatóság terütatéu fokstik, hogy az! előállító nem foglalkozik amerikai eredeti aertés, sertéshús és szalonna feldolgozásával, ilyenekkel való kereskedéssel vagy ezekre vonatkozó üzletek közvetítésével és hogy a küldemények tartalma nem amerikai eredetű sertésekből állíttatik elő; végül, bogy gyakran alkalmatlan marha-le vél-nyomtatvány ok használtatnak bizonyítványok kiállítására. Midőn esen körülményekre felhivnók az érdekelt körök figyelmét, egyúttal tudatjuk, hogy a nagyméltóságú földmivelé«, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium által szerkesztett minta szárma-mási bizonyítvány s annak német fordi-sa a rendes hivatalod órákban ezen kamaránál bárki által betekinthető. 2) A nagyméltóságú földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium i. évi augusztus hó 28-án 47.662. szám alatt kelt értesítése sserint, Weltner M. bupa-pesti (vácsi uicza 27. ss.) czég árucsik-keinknek uj és Diztos fogyasztási piaezot szerzendő, Bulgáriában árumintaraktárt hajlandó szervezni, mely raktárral kapcsolatban arra alkalmas szakegyének öss-szes kivitelképe» czégeink képviseletét elvállalva minden eszközzel, odahatna, hogy a magyar iparcziskek Bulgária kereskedelmében az őket megillető helyet ] elfoglalják. 3) Francziaorsság ée Románia , között ideiglenes kereskedelmi szerződés . köttetvén, a francziai vámhivatalok a Francziaországba érkező magar vagy osztrák eredetű árukról származási bizonyítványok előmutatását többé nem követelik.
— Megjelent ugyanis a „Magyar Háziasszonyok Naptára 1887*-re. Mi e
'' naptár pazarfényü kiállítására nem beszélünk, gazdag és válogatott tartalmából pedig tekintettel arra, hogy hölgyeinktől kik e naptárt saját érdekökben sietve fogják beszerezni, nem akarjuk e diszes és becses könyv látása által okozandó kellemes meglepetést elvonni, csak any-nyit árulunk el, hogy szépirodalmi részében Mikssáth Kálmán, Majtbényi Flóra, Lauka Gusztáv, Csáky Fanny grófni, V. Graál Karolina stb. ily nagy hangzású írók termékeivel találkoznak, 9 szakaszra oszló részei pedig követkozők: L csilagászati rész, 11. ált. érdekű rész, HL szépirodalmi és ismeretterjesztő rész, IV. a nő mint hásiorvos, 23 gyakori betegség orvoslási módjának leírásával, V. konyhászati rész, VL kertészeti rész, VII. a nő a náztar-tásban, VIII. könyvviteli rész, IX. hirdetési rész. Ezen egyes részek összesége pedig oly tömör egészet képez, a házíasz-szony igényeit minden irány felé a leghatározottabb módon képes kielégíteni. A naptár ára fűzve frt. 1.— Kemény-kötéeben 1.50 Diszköléében 2.— Kapható Wajdits Jóssef könyvk^reskedósó-bon N-Kanissán és a „Magyar Háziasa-ssony" kiadó hivatala utján Budapesten, V., n. korona utcza 20* az. a,
— Szegény vidéki lapoki Egy budapesti kőnyomatos újságban, mely Su vidéki lapoknak (tárca- s egyéb cikkekkel való) tartalmasá tételére van számva, — csakúgy gyors bepillantásra a kővetkező sorokat találtuk : ,A vadszőlő levelét áttüzesiti a lehulld dér, az őszi rózsa violaszín főkötő-jét összekuszálj* a fagyos harmat s a vadgesstenyefa lehulló széles levelét nevetve kergeti végtelenségbe a lábrakapott csípős szellő.'' Megjegyzendő, hogy ez a kőnyomatos „segítség" országosan ismert irók közreműködésével programmoz. Szegény országosan ismert irók 1 Szegény vidéki lapok 1
— Hogy a közönség ízlésének megfelelő szépirodalmi hetilap arányig rövid idő alatt nálunk is közkedveltségnek a elterjedésnek Örvendhet, azt legjobban bizonyítja a .Gondűző* szépirodalmi hetilap, mely két évi fennállása alatt oly díszes és nagyszámú olvasóközönséget hódított s maga részére, hogy már harmadik évfolyamában a kor ssellemévol lé-
pést tartó tetemes és meglepő újításokkal lépett föl, ugy annyira, hogy nemcsak a j hasai, de a külföldi hasonírányú vállala-; -.ok közt is első helyet foglal el. Uj szelle- : mének és irányának jobban megfelelőleg a lap Hl. évfolyamának első számával régi czimét megváltoztatva, ezentúl .Magyar Családi Lapok0 csimen fog megjelenni, mint a .Gondűző" III, évfolyama. Előttünk fekvő első számából látjuk, hogy a szépirodalmi rész munkatársai, miként eddig, ugy ezentúl is hazánk s a külföld legkitűnőbb irói lesznek, kikhez méltán sorakozik a legdiszeeebb művész-koszorú, kiktől a legremekebb illusztráczíókat közli A ,Magyar Családi L.pok" III. évfolyamának első száma a következő érdekes tartalommal jelent meg; Az elátkozott család; regény, irta P. Szathmáry Károly. — Magyar nő; költemény, R;-viczky Gyulától. — Az utolsó álom; rajz, írta Sikor Margit. — A ssiv vértanúi regény (képekkel) irta, d'' Ennery Adolf fancziából fordította. Mártonffy Fripyes.
— Az első tiszteletdíj; rajz, irta Serédy Jenő. — Halálbüntetések a középkorban mivelődéstönéneti csevegés Dr. R R.-tól.
— Tárcza Madarassy Lászlótól — Mondd, hogy szeretss I költemény (képpel) Torkos Lászlótól. — Kép magyarásatok. — A hétről. — Fővároji hírek. — Hymcn hir-k. — Színház irodalom és művészet.
— Vidéki hírek. — Külföld. — Illusztrációk: Két külön világ. A művész jutalma. Mondd, hogy szeretsz! — A fcori-tékon pedig „Tarka világ" — .Vegyesek« — .Ház és tűzhely6 — .Talányok"
— stb. alatt a legkülönbözőbb, érdekesnél érdekesebb apróságokat találjuk. — A mivolt magyar közönség lelkes pártfogásába ajánljuk e valóban kitűnő képes szépirodalmi hetilapot, mely ugyibel-tartalom, mint Ízléses kíállitás és olcsóság tekintetében hazánkban egyedül áll-A .Magyar Cialádí Lapok" előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatvány számot a .Magyar Családi Lapok" kiadö. hivatala (Budapest, VII. dob-utcsa 14. sz.) kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld. -
— Egy czipéez, mint poéta. Á .Veszprémi Jj\ Hírlap" Van városunkban ogy czipéez m -sterlegény, ki nem törődik a latin közmondással : .ne sutor ultra crepidam" hanem mellék foglalkozásul a költészettel is foglalkozik. A napokban vettünk tőle egy pát enemü doldozatot, amelynek fényes bizonyítékát nyújtják az illető tehetségének, amely ha annak idején műveltetett volna, még jó verselő válhatott volna belőle. Olvasóink bizonyára kíváncsiak lesznek, hogy ki lessen azaz ambitiosus fiatal csipesz legény ? Bemutatjuk. Neve : Galuska Ferencz, amely név daczára, hogy nem költői, mégis érdekes. Levelet is intézett hozzánk, melyben tudatja, hogy a költészet-tant nem ismeri, de nagy hajlama van versíráshoz. As érdekes versek közül egyet bemutatunk olvasóinknak gyönyörködtetés kedvéért s Galuska Ferencs buzdítására, akit az Úristen sokáig éltessen! A költemény igy hangzik;
Napkeltekor.
Napkeltekor ha felvirrad a hsjnal, Bérezek mögül bíbor piros mosolylyal. Ablakomból kinézek a távolba, Meszsze távol a rózsám udvarába.
Ott látom őt, & lúgosban lettlvo, Zöld lúgosban, néha néha nevetve. Kekszeméből meszsze hatol & sugár, AraaysziaQ lesz tőle a láthatár.
Előveszem ¿n gitárom csendesen, M&gpenditcm a húrjait édesen. Kidalolom, szépen rajta & dalom, .Szeretlek én, egyetlen ogy galambom.1''
Viszhaugozza meszste távol a szellő, Azt dalolja, visssa a hű szerető : Tavaszkor jő vissza a szép kikelet „8 az virágnak megtiltani nem lehet.* ..
Erre nekünk az a megjegyzésünk, hogy igen jól tessi, t. laptársunk, ha ast a vadvirágot elveszni nem hagyja, hanem kellő ápolásban részositi. Hisz a tehetségnek az iskola sohasem késő. Nem egy nagj unk múltja bizonyítja ezt,
— Színészet Balog Árpád színtársulata Sümegben működik. Elé adatott f. év szept. 18-án .Rip van Vinkle", ope-rette; l9-én .A csigány priucs" bohózat 3 felvonásban, 2ü-án A „koldus deák" operett — E három darabban a társulat igen jói mutatta be magát. — Kiváló tetszésben nyilvánult Mátray H^rczeg Zseni és Monori iránt. Néhai Balog Alajos igazgató Sümeghen mindig részesült pártfogásban és mint látjuk ezen pártolást fia Árpád swintén meg érdemli. Fáradhat-lan az operettek, dallamok be tanításában ügyes rendező, s mint őt magát régebben ismerjük édes anyjával együtt jó játszó is. Rövid ideig szándékozik közöttünk maradni, melyre bérleteit nyit. Balog Árpád Sümeghi ház tulajdonos, Sü megb ős családi helye, ide hozatta elhunyt atyját, ittpihen fiatal neje is.Szeret ő hozzánk jöni. Tegyük az itt tartózkodása idejét kedvessé. Kettősen érdemli m>»g — Riferens.
• — A „Budapesti HirUp„ évről gyarapszik erőben, nyer friseségben, más
kép szólva évről-évre elterjetebb^és kedveltebb less. A főváros ügyei mellet kiváló tért szentel a vidék eseményeinek, s nincs as a város az országban, hol avatott tollú levelezője ne volna, aki figyelemmel kíséri a társadalmi és politikai mozgalmakat. Legfőbb ereje asonban pártatlanságában van, s abban a jótékony és áldásos befolyásban, mely a társadalmát átölelő nagy nemzeti mozgalmakban neki vezérszerepet biztosit, s a küzköködő magyarságnak valóságos központi orgonumává teszi. A lap vezéremberei: Rákosi Jenő, Csukássi József és Kaas Ivor báró garanciát nyujtauak arra, hogy a lap valamint eddig, ugy ezután is megőrti politikai és tarsadalmi függetlenségét, s ezzel igazságosságát. — Előfizetési ára félévre 7 frt., negyedévre 3 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség éi kiadóhivatal Budapest, IV. kalap-utcza 16.
— Az olyan szer, mely naponkint csak három k raj ¿zárba kerül, bizvást ajánlható. Budapest. Mivel én az ön hires Brandt R. gyógyszerész-féle labdacsait kitűnően jó hatásuk miatt továbbra is folyvást használom : tisztelettel kérek még néhány csomagot, miért előre is köszönetet mondok, annak kijelentése mellett, hogy én a svájezi labdacsokat ezntán is mindenkinek ajánlani fogom, minél nagyobb elterjedése végett. Tisztelője Ebenführer Oszkár, napidíjas, VII. ker. Dob utcza 8 sz. Magyarország-ban a Brandt E. gyógyszerész svájezi labdacsainak sok ntánozványa lévén forgalomban, figyelni kell, hogy minden dobozon megvan-e a védjegy: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása.
Vasúti menetrend.
Mnl Kaaisáról.
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat
Barcs 5 óra 45
Budapest 6 óra 2S ,
Budapest 7 óra 20 r
Bécsújhely 6 óra 35 ,
Délben.
postavonat gyorsvonat vegyesvont postavonat
postavonat postavonat postavonat postavonat.
gyorsvonat j y postavonat postavonat postavonat
Budapest 2 óra — porczkor
Pragerhof 2 óra 45 „
Sopron 2 óra 15 .
Barcs 2 óra 25
Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor Zákány 11 óra 5 „ Budapest 12 óra 15 Bécsujh. 12 Óra 5 .
Ériezft Kaaisara. >
Reggel.
Bécsujb. 4 óra ö perczkor postavonat Budapest 4 Óra 45 '' „ postavonat Fiumrc 5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 óra 17 . gyorsvonat
Délben.
Sopron 1 óra 43 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 , postavonat Barcs l óra 40 . postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat.
Este.
Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyes -onat Bécsuujh. lO óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 . gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 0 postavonat Barcs 11 óra 25 . postavonat
Lapvezér és kiadó: SZALAY 8. Felelős sze<-ke8ztő : TASS ÁLMOS Laptuiajaonos: WAJDITS JÓZSEF
ki eddig, herczegi és grófi urodal-makban hosszabb ideig alkalmazva volt, 1887. január hó 1-ére állást keres. Tudakozódások a kiadóhivatalhoz intézendók, 2884 1—2.
- Mustra Ma eladás.
Vasmegyében a vasvári urodalmi Tisztségnél
150 darab mustra birka
vásárolható,
Urod. tisztség.
USZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTÓBER 2-án
♦ 1111 Ml* i 1 I I 11 I 1 I I I I i IWt
Rövid használat után vakitó fehér fogak
nyerhetők,
Dr. Popp aromatikus fogpast&ja használata által
foga''« (terméasetes) éj műto^ak ápo''áaira ¿t a fog fáj .u magaillnletésére. Darabja 35 kr
Számos bizonyítvány a legelső orvosi tekinteyektöl
Érdem emlék, különböző kiállitásokrol.
Határozott órás hamisítás ellőtt !
37 éven át kipróbálva!
Anatherin száj- és fogviz
Dr Popp J. G tól''cs. >ir. udv. fogorv«* Birsben I. 2.
a itüoöbb &zer rour.og fájdalmakban, gyuladáaoknál. a foghua daganatai ¿s seboinel . f<.loIvaj.«tja a létezi fogk.«vt>t é* megakajályoxaa aunak uj krpaúdó-«ét ; az i fi futakat »a foghus erSiítéit álul aailárditja; s inidSn a fogakai éa fog hu»: minden áitalmas anyagoktól oiegtuititja, a azájnak k- llen.es fri»ae»éget kíilcsSníii é« már rövid baavnálat után eltávolítja a kellemetlen szagot. J nagy jxiltirk 1 fri 40 kr 1 köz*v 1 frt és 1 kicsi ~,0 kr.
dr Popjt J. O ca. kir nd* fogorvostól Becsben. Ezen készítmény a lehelet friisc»égét és tiaztxságát fentartj*,'' azonkívül a fogakua* hefehére^get kölcsöuöa, aiok romiisit megakadályozza éa a
oghust erőiliiti Ára 1 frt 22 kr.
Dr. Popp nörfrny-fogpora
rövid hasicálat után a fogakat vakító f.-h''rekké te*M, aaélkOl, kogj azok ártalmára volna. Ára doboxonkiot 63 kr.
FOG-ÓLOM, igen gyakrriiti a a legbiztosabb azer a lyukas fogaknak Snólmosátára Ára dobosonkint 1 frt.
Dr Popp orvosi növény szappana
MárlS éve a legnagyobb sikerrel haazuálv* mindennemű bőrkfltegek, különöieo a b&rviazketeg. sömör, kosz, fej- é* szakái-korpa, fagydag, láb izzadás é» Tarák
ellen. Ára SO kr.
A t. ca. közönség telkéretik világosan Popp cs. kir. udvari fogorvos féle készítményeket kérői, ■ csak as olyanokat fogadni el melyek saját védjegyemmel vannak ellátva.
Na g y-K a n i » a á n : Mannák gyógjas. Belua József gy^zys«. Práger B gyt''igyaz Keaselhofer Jóasef, Roaeuberg F., Roseafeld A A-Lendván Kis* B ryogysz Mar c z a 1 i ba n : Ki*« István gyógysz. Muraszomba ton: Bánóczi A gy. Kesathelyen: B»aun P. gyógysz. Z-E ger s z e-c e d : Hollóay gy. K a r á d o n : Rohlits I. gyógys*. T a p o 1 c x án : Sah C»ippek gyógyaa. Sümegben: St*mbori»ky L. gy. P e r 1 a k o n : Sípos K Czt gyógytz. Nagy-Atád: PfitWrer K. gyógyaa Nagy-Bajomba: ^ Zlaczky M. gyógyszer ¿az " 2659 4—5
Swi 11111111111 í+i n i mii*
Magyaromat McsóMi es legdiszeseUla szépirodalmi tépes hetilap.
A „Képes Családi Lapok"
1886 október elsején kilencedik évfolyamba lep.
Lapunk életideje a legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra nézve, hogy u hazai családoknál befogadott kedvelt baráttá le t a a legnemesebb örömmel mondhatni, hogy a .Képes Családi L^pok'' térfoglalásával sok két«sbe-caü selejtes tártai mu, különösen kiilföldi olvasmányokat ssoritottak le a családok asztalairól, melyek részint hiu Ígéretekkel, réssiot nagy hanggal foly ton kísértenek megvesste^etni a hasai közönség jóh szemüsé-ét.
Lapunk tartalmára nézve a kiadó és a szerkesstősés versenyezni fognak a buzgalomban, hogy továbbra is fokozott mérvben kiérdemeljék a közönség elLmeró támogatását.
Köiólni fog jel oa eredeti és fordított költeményeket, beszél veket, rajzokat, népismei, szépészeti, egészségtani csikkekéi; a rohanó idővel tar-tand miud»n irányban. Heti tárcták, adomák, ap''óságok, hirrk talányok s:b. stb. ÍOgj^ élénkiteni a lap tartalmát és a*on leszünk, bogy a szövegbe nyomott képei a legjelesebb.külföldi lapokban közöltekkel kiállják a versenyt.
A Képes Csalid! Lspok- eiéfi7etési ára :
Egész évre 6 frt. Félévra 3 frt. Nes>edéTre I fn 50 kr
■V Előfizetéseket elfogad mindeo hazai könyvkereskedés
Mutatványszámokat küld ingyen és bérmentesen.
A ,IEPES CSALADI LAPOK" tiaiöüifttala BudnpesleiiT
W IV. kerfllt-t, papnő vei de-utcza 8 saim alatt.
SWADLO FERENCZ
BUDA P ESTE V

VII ker
3.
alsó erdő-sor szam.
Ajánlj« a*.*badalmázott, zajtalan, önműködő xárredönyt-it hullámzott nrsélletuezból ; továbbá ssabadalmasott B asiuek és Br«csks-féle töltő- é* H«ellö«teté»i kályháit, valamint központi füté« bereiidezésrít, saját stabadalma sze, rint, egy vagy több helyiség számára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórhásaknál stb. SS''I-lőstevéasel, vagy ssellóste''.és nélkül
igen caélsserüen alkalmazbatók* Ajánljk. továbbá valamennyi as épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mű-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felbusó gépeit kovácsolt vasból munkáit.
MisUkártyák és költségvetések ingyen és kénaeatve
2804 19-56
nestlé henri gyermek tap-lisztje
Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek.
tjtf Bgy doboz öo lcr. H
Disz ok-levél.
ARANY- «« y Számtalam
K K M E K bizonylatok
:fibbfele ^^j^^SpnBA «Isőrangu (»rvt»ai
, kiállításból. ^^^W tekintélyektől
gyári jegy
NKSTLK KSKRI SŐRITKTT TEJK
B^r Egy doboz 50 lcr. "M főraktár O H9tr.-M.ag yar o rnzAg restére:
BERLYAK F.
NaiyKashrsás:
Feaselhoffer J.*z«ef Rosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország összes gyógy-28Ü 8—10 szertáraiban.
Liebig
ÍO
Arasy érta és érdé« jelek
flO
Arssy érea és érdea Jclek
Company
HUS KIVONATA
5078 tkv. 8«.
Árverési hirdetmény,
A nagy-kanizsai kir. tszék. telekkönyvi osstálya résséról köshirré tétetik, hogy Neubauor Károly vógrehajutóu^k Sárkány Jóasef végrebsjtáat szenvedi újlaki lakós elleni 34 frt. 48 kr. töke, 1885 évi november 1-élfil járó 8*/, kamatai 6 frt 20 kr. p-r, 8 frt 10 kr. vegrehajtás kérelmi, 8 frt 35 kr. jeles, legi s móg felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fest nevezet kir. tszék. területéhez tartozó a csapi 102. ss. tjkvben + 475 hrsz. váhságkö teles fzőIlőnek Sárkány Jóssefet ilietó s 488 frtra becsült fele résan 1886 ok-tober hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor Csapi község határánál Ssalay Lajos felperesi ügyvéd vagy hily. közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni tog.
Kikiáltási ára fennebb kitettbecsár.
Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10*/9-át kósspénzben v. óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő résslétben : mégpedig ai elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hóosp alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hóosp alatt, minden egyes réssiet utsn as ár-verés napjától számi andó 6*/« kamatokkal együtt as árverési feltélelekbea megbatározott helyen ée módozatok szerint lefiseini.
Nagy-Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi osstáiyánál 1886.évi juo. 12 « taitott üléséből.
Csak akkor valódi, S''mÄS
aláírás -van látva.
Central Depot der Compagnie Liebig für Oesterreich-Ungarn: CA Kl« BEKCK l l ÖSl HOlMn. WIE* L f OlMC 9
2 m
Kapható Nagy-Kanizsán: R jsenfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és Huber, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf, Mándák Gy. gyógyszerész, Belus József gyógyszerészeknél. 2871 2—6
incsem
Sorsjegy
¿Ií jfepjOli
10-000 ft. 5000 n201.ln.|| 4788 iteiwrnto.
A magyar levar-egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-utcza 6. sz.

MOLL SEIDLITZ POR
Tavaszi gyógyítás
Nyári gy<»gyitás
Öszi gyógyítás
Téli gyógyítás
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
Csert&nyés
elnök. 2882 l-l
dr. Häuser
jegysó
VÉD-JEGY
PEZSGŐ
Eg } «t-Ol: raktár Nary Kaaixsán
FESSKLIIOFEB JÜZ-EF urnsl
Pcnb volArl? hl B,i»d" dobozon a gyárj^gy egy ^ÖdlV VdlUUl, MOLI. A sokszorosiuS czég
nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és bél-betegsáfek, «m^szt^si nehézségek, a^tcatbajok, gyomorgBrca, dagaláa, májbaj, vértolalás, aranyér éa a legkalönfálébb n5i betegságvk ellen évtizedek ¿ta folytonosan növekedi elismerésben réndíL — Egy eredeti doboz használati ausi-tásaal 1 frt
Raktárak Magyarország miod n no-, eretcieí.b gyógyszertárában Csík Moll-féle készítmény kérendő
■0LL A fyéfyszerész os kir atfvari tzátüté, Bee», Stzrft
TseUssbts 9.
Naponta szétküldés utánvét nelUtt. 2 doboznál kevesebb
nem kOláetik , KSsz5silrat HOLL A. srkez Béosfeea
OlS foglalkozásomnál fogva as *n Moll-fel* SeidliU porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egysser s I mindenkorra s kívánok érte »aivéty -s .Isten fizesse meg*-et esek a gyomrot jóvá és fit k«nny(lvé teaaik.
T<s« telettel Stelsko Jás. F. lelkész Hoonetschlagban
Legjobdibedörzsölő szer
k&sxYéay, os uz
és minden meghülési betegségek ellen.
C*ak vaiődiha minden Oveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli, hósavéuy, cauz, mindennemű iCsUzaggatás és bénnlásnál; bnrogatás alakjában minden st-relcm é< sebnél, daganatok gynlladSsánál. Belsőleg viziel vegyit.c rSgtön r.''ssaullít, bány.''S, kólika éa hasmenésnél-
Esy ¡vsf ára kaszatét) stasitással 80 kr. • é
Raktárak as ors«ág minden nevezetes gyóyszertár éa ásványára kereskedésben Csak
Moll-féle késsitmény kérend.
MOLL A gyégyazeresz cs kir. advarl szállító Béét, Stadt, Tnoblssben 9
E1 i s m erős MOLL a. gyógyszerész urhoa Bécs. KitOnő Moll-féle francba bors sója vidékemen hibetlenOl működik.
KQldj&n mkem 50 Oveggvl, mivel az ég segítségérekétsletet óhajtok tartani
magamnál jjély Uiztelettel
•>720 39 — 52 Hsrsof. lelkész Micholnpban,
txtxxtxttxttxmtxi
Az
E q uJ t n b I e
életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott I8ŐD ke«.
Biztositisi tőke 1885. éta. 3i-ei9U.212.521 frt itársaugTigjoüa,, „ „ 169.411-138 fn.
az IH8S. évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztalik szét.
s
Minden kötvény három év mulra megtámadhatatUnná vilik.
Du''tán''.uli kerülő'' vr-zérügynóksége.
Fischer 8andor 2771 2b~* urnái Nagy-Kaniísán.
ELŐNYÖS KKBCSKT!
Minden rangú állandó ssamélyek, kik t tlrvczy által Mfeafttfett állta és asgis I ssrsjfgyek réaaleifiaetés aieilt-iti elsdsts-vtl (as 188S. évi XXJL tör. c< u<-«"t) foglalkozni óhajtanak. Ifen elésyö» fs.Ittel tk »ellett mindenhol telréteunk.
Némi szorgalom eeeiób^n
tóit ét koczkütatú (risieo) téííü 100 fgcsi 300 frt Klip Mü l
Aiáulatok a jelen foglalkozá« megnere- | zésével intézendök a févárssi vaitéBzlet-társttáfl Adltr ét tár-tákez Bsdapest
SHHKÖ^
legjobb asztali- és üditő ital.
kit&nó hatksjnnak blionynlt köhögd éa gégebaoknál, gyomor és ho-lyaghurutaál.
2711 22 -27
Mattoni Henrik KarM és Bpwi
Mfn irÜlt JAzxp/Í köni.miuomrlAi Ah/il Kami - Kn nitjt/ín.
/
\Afi1í-KANIZSA, 1886. Október 9-én
Előfizetési ár
(>g. «i évre . . . 6 frt — — téf cvre . . . 2''frt 50 kr negyedévre . . . 1 frt 25 kr.
Egye« szám 10 kr
HIKDKTÉSEK t> tiaiábos petítsorban 7. mátodszor H e min<l'' ii *.-»rért 5 kr.
HYlLTTÉRBEN
,t,rOnk»''ut lO kr^rt v.''-t^tliek f.l Hilicjúri illeték m.niN n esrycthir dct'' s rt 30 kr. fiírtendők
Hnszonötőűlk évfolyam.
i
i
j '' « '' '' '' --- - -
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó-
A lap szellemi részét illctE közlemények & me;k»-sztői»égh«»x, anyagi ré*z«t il^tő közlemények pedig a kiadáhivacalR^bérmeiitTe intésendők * Nagy-Kanizsán takarékpénztári épület.
Bérrr.entetlvn levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
testület", a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezeta „soproni kereskedelmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Az ifjiiság testi képzése.
Ki vonhatja késégbe ama ősrégi tétel igazságát, hogy a testi nevelés egyenrangú a szellemi neveléssel? Már az ókor népei a görögök és ró maiak is alkalmazták nevelési rendszerűkben a testi erő és ügyesség fejlesztését s már az ókorban belátták. ho^y a szellemi tulerőltetés, csakis a testi egészség és erő rovására sörténhetik.
Nálunk is eleget hangoztatják a erő fejlesztéséuek szükségességét s a magyar nemzet ifjúságában elég nagy hajlam mutatkozik a testképző . foglalkozásra, csakhogy tornászati rendszerünk viszonyainkhoz képest egyoldalú s kivált a szülök előtt nép-szerütleu,. A Spiesz-Eiselenféle tornarendszert különösen az aesthe-tika szempontja jellemzi, a mennyiben c/.élja: az ifjúnak helyestesttartását elősegíteni, a test arányosságát elő mozdítani, a mozdulatokat aestheti-kailag széppé nevelni és csakis a felnőtteknél hagyjuk a szépészetet figyelmen kivül s gondolunk az edzésre és erőkifejtésre.
A franczia ifjúság testi neveié sénél — a rómaiak mintájára — a czél az ifjút a majdani^ harezost edzeni, erósiteni, fáradalmak elviselésére szoktatni, a taktikai mozdulatok ügyes és gyors kivitelére képesíteni. Tagadhatlan, hogy a testképzé3 e módja iz egyoldalú s mint e becses lap ez évi 38. 39. 40. számában ,Az iskola; zászlóaljak* czimü mindenesetre alapos fejtegetésben is olvashattuk, nálunk talán kivihetetlen.
De a ki ismén a franczia köztársaság revanche eszméit, csakhamar beláthatja: mi czélja a köztársaságnak e katonai tornarendszerrel.
Pedig mi is háborúra készülődő nemzet vagyunk. Az orosz hatalmi terjeszkedés létérdekeinket fenyegeti. Nekünk az ifjúságot az oroszok el-
lenni háború esetére harczképessé, ügyessé, bátorrá kell nevelni, hadd jöjjön tudatára annak, hogy nemsokára el jön ama óra, melyben a haza sorsa az ő karjaik erejére lesz
A pozsonymegyei tanitók he-gyentuli egyesülete is talán éppen eme szempontból inditványozá, az iskolai tanzászlóaljak alakítását, hogy azonban eme inditvány megvalósítása formaliter lehetetlenséggel határos, azt hiszem Péter Sándor urnák fent-emiitettem czikke után senki kétségbe nem vonhatja. . -
De nekünk okvetlen a cselekvés terére kell lépnünk. Túlkiadásos kormányunktól e tekintetben semmit sem várhatunk, e helyütt a városok, intézetek és egyletek elüljáróihoz, a tornaügy híveihez, a tornatanitókhoz s végül a szüiökhöz intézem szavaimat.
, Működjenek a tornatanitók oly irányban, hogy az ifjúság testi képzésénél necsak az aesthetikailag szép és kerek mozdulatokat neveljék, hanem nyáron hosszabb kirándulások által az ifjúság menetképességét fokozzák, különösen pedig a katonai rendgyakorlatok iránt nagyobb figyelmet tanúsítsanak,
&ly lövöldét állítson föl a város, hol az ifjúság ha nem is díjmentes, legalább csekély fizetségért gyakorolhassa magát a czéllövészetben. Különösen a lövész-egyesületek működhetnének hathatósan közre ezen eszme megvalósításán. Emez intézmény a mellett, hogy nem nagy áldozatokat igényel, az ifjúságra erkölcsi és fizikai szempontból véghetetlen jó hatást gyakorolna, a mennyiben kellemes szórakozást m ujt s elvonná őket a titokbani korcsmázástólés kártyázástóL Az intézetek, iskolák elüljárói pedig komolyan vegyék fontolóra a tornászat felentóségét s a mennyire lehet működjenek oly irányban, hogy
hetenként ne két órát tornázzék az ifjúság, hanem naponként egy órát. Mert hisz nevetségességgel határos, hogy az ifjú heti két órai toznázás után és erősbbödjék.
A szülők pedig ne mentessék fel gyermekeiket a legcsekélyebb okok miatt a tor^izás alól. fajunk ugy is satnyul s e satnyulás ellen a gyógyszert csakis a test gyakorlásában, a tornázásban találhatjuk. A tornázás aluli fölmentő orvosi bizonyítványok kiadásánál pedig több lelkiismeretes séget ajánlhatunk az orvos uraknak.
E becses lap munkatársait pedig tisztelettel fölkérem : szíveskedjenek ezen eszme életrevalóságáról e lap hasábjain nyilatkozni, netáni módosításokat indítványozni, mely nyilatkozatok — tekintve tekintetas szerkesztő ur általánosan ismert hazafiságát — minden bizonnyal közzé fognak tétetni.
Eperjessy István.
Most már azután jöhet a kolera. Majd meglássuk, hogy ő lesz-e erősebb. vagy & szerte hangoztatott sok .szigorú«, .erélyes'' hatósági testileg gyarapodjék intézkedés?
Mi — megvalljuk — nagy aggódással nézünk e rémséges küzdelem elé. Megmondjuk : miért ?
Nagyon üdvös dolognak tartjuk, hogy tudós szakférfiak, elismert jeles orvosok a sajtó utján szóljanak a közönséghez s igy adják meg az utasításokat, a megnyugtatást. Nagyon szükségesnek tartjuk a járvány-házak fölállítását s a fertőtlenítés iránti erélyes intézkedést. Ez mind igen szükséges. Jó azt tudni mindenkinek, bogy .nyugodt, vidám kedély hangulat, a különböző élvezetekben való szigorú mértéktartás, — a tisztaság, a fertőtlenítés, a meghűléstől való óvakodás ; — á nyers gyümölcs, ugorka, dinnye, saláta, hal, sajt, zsíros ételek mellőzése; — a kellő, rendes táplálkozás" azon föltételek, melyeknek szigorú betartásával a kolerát el lehet kerülni, Nagyon megnyug-tatólag hat sokakra az is, ha asaj''ó terjedelmes czikket szentel egy dr. Brunetti'' (a hírneves páduai egyetemi orvostanár) fiumei előadásának, melyben a tudomány határozott biztosságával kimondja, hogy a kolera olyan vész, melytói félni, sőt rettegni is jó, de megijedni nem kéli soha; ő legalább igy van vele s biztosítja a hallgatóságot, hogy ő bárminő betegségben meghallhat, — de a kolerát annyira ismeri (s ennél íogva az ellen oly biztosan védekezik,) hogy abban nem fog meghalni. Megnyugtató dolog tőle is tudni (amit minden szaktudós kollegája hirdet;, hogy rendesen, mértékletesen és jól kell élni sat. sat.
Hát mikor az ilyen megnyugtatásra szánt czikket a jómódban, kényelemben élők elolvassák, azoknak — ha esetleg volt kő a szhökön,
A fekete rém.
A jellemző magyar könnyüvérü-ség bizonyos nemével vettük a ko-lera-hireket még akkor is, mikor már Fiúméban, s később Horvátországban ütötte fel rémes fejét.
Hanem ez az ázsiai vendég, ez a fekete asszony (talán megmutatandó, hogy aszszony !j egyszerre szeszélyes ugrást tett és majdnem egy időben Budapestet és Győrt szállotta meg. Most azután mi is, kik eddig mint valami sérthetetlen szeladon, kaczérkodtunk vele: • lehűlt vérrel állunk a helyzet rettenetessége előtt.
A sajtó fölriadt; tudós orvosok tanácskoznak; városi és járási hatóságok óvrendszabályoznak; zúdul a rendeletek viz-özöne; alakulnak a bizottságok; fogy a tengernyi papiros és foly a barbolsav.
— egyszerre leesik az; nappali éb-renlétök vidám, éjjeli álmuk nyugodt leszen. ók jól táplálkoznak; hust esznek; erősítő eledeleket esznek; bacfllua-ölő fekete-bort isznak; nekik nem kell félni Ezentúl legfölebb kissé nagyobb mértéket tartanak a megszokott élvezetekben, különösen pedig abban az élvezetben, mely a jó életnek, a dús táplálkozásnak eredményeként szokott jelentkezni. Jöhet a kolera] A gazdagok, a jó módban élők nyugodtan néznek a fekete rém elé.
De mit szóljunk a szegények állapotáról? Mit szóljunk azokról, kiknek mindennapi élelmök a fekete kenyér, egyetlen italuk a viz; kiknek lakóházát a gazdagok még elkényeztetett ebeik számára sem acceptálnák; kiknek derék-aljok a szoba hideg göröngye, s takarójuk a napközben viselt, elnyűtt ruha; — kiknek egyetlen melegítő kályhájok a verejtéket ütő munka; kiknek elaltatójok a fagyasztó hideg lakásban nem a lelki nyugalom, hanem az elcsigázottság, — kik máról holnapra vagy (legtöbben!) délelöttról délutánra tengetik életöket Uraim! tudós szakértő uraim 1 az mondják meg nekünk, hogy ezeknek mit használnak azok a jó szívvel adott tanácsok és mit a vizözönként áradó óvrendszabályok ? ! Mit használ a tanács, hogy: „Barátom! ha élni akarsz, egyél hust!"
— ha búshoz nem juthatok. ,Élj rendesen és jói!a — .Ne egyél hideg, csak meleg ételt!* — .óvakodjál a meghűléstől!* — .Légy vidám, nyugodt kedélyű 1* De ha egyszer koplalnom kell szükségből; ha nincs pénzem fára; ninics ruhára; s ha a. .mindennapi kenyér" gondja leszakítja ajkamról a mosolyt nappal s letépi szempillámról az álmot éjjel.
— Ilyen állapotban bizony nagyon keserű irónia az a jó tanács. Szegényeknek csak irott malasztul marad az.
á r e x a.
Ax október 6-iki vezérezlkk.
Ennek a rettenetes, kitörölhetetlen vér-emlékekben gazdag, ¿tokrahivó napnak az e:ó-estéje volt. Vezérczikket irtam ennek a napnak emlékére. Kínos, vérlázító jelenetek vonultak el előttem és én irtam reszkető kózs$l, neki gyúlt arca-csaí, köuyes szemmel. Minden leirt szónál vulami rettenetes, kimondhatatlan, fólig fájdalmas, félig gyü''öletet keltő éra és maretangolu szivemet s borzongott végig minden idégszálamon.
Magjelentek előttem aa aradi vártának : a saját fajit utolsó lehetelig gyü lolő Damjanich: — a családjoktól vérezi szívvel bucauzó Lein i n g e n, Lázár, Vécsey, La hu er és Pölten berg; — a nsgynyugalmu Török; — a mily vallásOsságu Knézich, az élethez bisó Kiss Er n ő ; a nejéért és gyermekeiértrajongó Schweidel; — a végóráiban is Horatiussal társalgó Aulich; a rideg m gve''.éssel haló Dessewffy ; a a bitófa alatt is Görgeyt átkoaó Nagy ií á u d o r.
Agyam ieott, mintha a pokol minden tüzével beleköltözködött volna. Koronás fők, — tajtékzó ajkakkal a vérszomjas nemzetirtók, ömlő vér, bitófa mind meg-, aonyi üvöltő, jajgató, kiáltozó rém rohant el elo''tem, szakadatlan végnélküliséggél.
É< én e vérlázító képek, jelenetek hatása alatt irtam, irtam, mint egy elátkozott, akit örök-írásra kárhoztatott a felsőba hatalmasság..Rettentő, ide irha-taiiau gondolatok voltak azok. Mrnd*-gyík szó egy-egy biztos kulcs a szabad gondolaut megfojtó iegsötétebb, legpené
szasebb börtönhöz.- Csak nagy századok, talán ezeredek'' multán elmondhatók ; mikor majd semmit sem jelentenek. .*"
Ajtómon háromszor koezogaak.
. , .Lehet I"
Belép egy fantasztikus öltözetű alak; fejére kámzs* van húzva; eltakart1 aroza fölismerhetetlen, csupán két nagy feaete-csillagu szem világol rám. Ilyen szemök csak az oroszoknak van.
Felugróm az Íróasztal mellől. A következő pillanatban csak úgy tódult bé nyitva maradt, ajtómon a sok kámzsás f-j; eleinte bosz^ntö, később borzalmat keltő egyformaságban.
Első gondolatom a vezérczikk volf. Cssk az kellene még, hogy ezek a vad kozákok megtalálják I
íróasztalomhoz fordulok, hogy elrejtsem.
Szent és hatalmas Isten! Az oktober 6-ikra szánt vagy csak inkább irt vezér-csikket már kezébe tartotta az a muszka, aki legelsőben lépett szobámba. Olvasta mohón, villogó szomekkel. Jobb kezét, amely szabadon volt, ökölre szorította és hadonázott vele, mi közben fogait csikorgatta. Óriási melle hullámzott, zihált. Mikor a vége felé közeledett,, akko» .már fenhangon olvasta, leírhatatlan pathoss-flzal, mely már tombolásbacs»pott''át. Erre azután — minthaegy rugóra jártak volna
_ valamennyi hasonló módon tombolt.-
Mi lesz ebből?Szeretetből vsgy.gyü-löleiből fognak-e ezek engemet megenni? Afjrt, hogy megesznek, azt bizonyosra vottem. Nam számítottam ugyan ily meg tibztelő mtrtyriumra soha; de hát már kezdtem beletörőd .i a g>nd> laba, hogy
az én poraimmal nagy dolga less annsk idején az arkangyalnak.
A pillanat itt vsm.
A felolvasó, ki vezérnek látszott, — a végszavak elolvasása u''áo lecsapta Íróasztalomra a cikket és nekem rohant. A többiek is l .
Na! Isten veled Magyarország 1 Isten veled Nagy-Kanizsa 1 Isten veled „Zalai Közlöny"1 Isten veled én feledhetetlen laptulajdonosom: Wajdits József, aki áldott vagy a férfiak között.
Megragadtak: fölkaptak és .... . .... magasra emeltek. _ „Éljen! Éljen 1 Éljen a nihilista elvtárs!"
Brrrrrr! Tehát nem ettek meg. Megteltek nihilistának. Erre borsódzott egyet a há''.am.
Hát iszen szeretni, rajongón szeretem, imádom én a szabadságot; hirdetője hive vagyok az egyenlőségnek; furcsának találom, hogy az embere* milliói (okos, tudós és Isten képére alkotott lények!) bálványozzák a bibort; több hatalmat, több jogot kötnek egyik böloső. höz, mint a másikhoz. De azért a nihilisták közé állani eszem Agában se volt.
Tovább elmélkedni nem volt módomban. Letettek a padlóra; elém állott a nihilista-vezér.
„Itt a kezem Átmus pajláa. Mi, kiket itt látsz, egytiil egyig oroszok vagyunk, a .nihil" bivei. Megtanultunk magyarul a eljöttünk Ide, hogy híveket szerezzünk nagy e8zmetukn«k. E»t a- te hatalmas csikkedet, kinyomatjuk és terjesztjük a .nép minden rétegében s majd meglátod, hogy milyen jő kelendősége less hazadban . ,ts a dynsmitnak, mag a bombanak!"
S rvu* Álmos 1 Te bá\ pompás com-paniába jutottál!
Oda állottam a körém gyülekesett nihilisták elé s lehető legnyájasabb arezot vágva, igy ssóltam:
„De uraim! Mi less velem ? Ha megtudjak, hogy est én irtam, minden teketória nélkül elitélnek."
rVan-e adósságod, Á:mos testvér?"
.Több mint az összes európai nagyhatalmaknak ..... aránylag!u
.Az mind ki lesz fizetve, de neked velünk kell jönnöd Moszkvába."
Erre meg már majdnem én. emeltem föl a nihilista vezért.
„Hallódé te, nihilista-pajtás! ha nektek ilyen bölcs elveitek vannak, hogy minden elvtársat elsőben is az adósságtól szabadittok meg: akkor garantirozok, hogy maga Nagy-Kanizsa város, sőt a Magyar-állam is (de nem ámaLonkayél) nihilistává lesz."
A pajtás egy nagy csomó bankjegyet tett asztalomra.
.Itt van a pénz 1 Rendelkezzél vele ! De nyomban készülj útra, mert velünk kell jönnöd!"
Zavaromban, örömömben annyira megfeledkeztem magamról, hogy ka játot akartam cserélni.
Nem kellett sok készülődés. Enyéi-me: megöleltem, megcsókoltam. El tehát Mosskvába. Rosszabb klima olt sem igen lehet, mint Nagy-Kanizsán.
A nihilisták körbe fogtak. Elindultunk.
Künn, a kapu előtt díszes fogit várt ránk. A nihilista-vezér helyet mutatott nekem jobbról, s mellém ült. A többiek körbe fogták a fogatot a megindultunk lépésben.
A Széchenyi-tér pomp/san ki volt világilva; valóságos lényárban úszott.
Egész komótosan meg lehetett látni, amiat Baboss Laczi Milton .Elvesztett paradicsomát" magyarázta egy a névmagyarosítás iránt érdeklődő kisasszonykának. Mikor meglátott és megismert, kihajolt az ablakon. Már ő ismerhette aa elraga-dóimat, mert olyan formát gesstikulált ki a sokat mondó kezeivel, hogy vihetitek; .itt se volt jó, ott se lesz jó."
A Deák-tér felé vettük utunkat. Itt is csupa fény, csupa lobogó volt minden ház. Ugyan mit gondoltak ezek a nyugalmas vérű polgárok, hogy a nihilisták, tiszteletére világítanak!
A Wajdits-bolt előtt várt rám a legérzékenyebb bucsa. Mindnyájan fohér köntösben vártak rám. (A chinaiaknál — gondolom — ez a bánat jele ) ^
Az én szerelmetes laptulajdonosom, a páratlan páros, az egyetleo, (több!) a „csak egyedüli" Wajdits József ur, kezeit tördelve jött elém, szeüd tugy, értelmet tükröző szemeiből higany-könyek hullottak, miket valami bolibéli szent edénybe fogott föl a .buchhalter" (A mai világban nemciuk fájdalmxs szent imádságos könyvekből, hanem fájdalmas szent köjyekből is él as ember, kivált ha tiz ezerszámra po yognak !)
A főnök ur tekintélye egész sulyával-állolt m-g a tér közepén és inte t & kocsisnak, hogy megálljon 1
-Homloksorba álluk föl mögötte az ü;let és nyomda hím-, nő- ét «emleges-nembeli munkásai, számra nézve: ötvenen.: Ahogy az én laptulajdonosom hatalmas alakjában gyönyörködtem, arra gondoltam, hogy volnék csak én Sámson !
E közben elém állott, a derék, aa irodalmi martyrságot is »zenvedatt ferfiu.
.Uram! Vas ur! Álmos ur! Az ön
1iun0szötö d3k évfolyam
zalai közlöny
1886. OKTÓBER 9-én
íme! itt van az ok, amiért mi aggódással nézilnk a fekete rém és a szakértői tudomány küzdelme e[é.
Bármennyire elismerjük is az egyes hatóságok-, bizottságok- és szaklérfiakriak, nemkülönben a sajtónak buzgólkodisát, — mi, a Telünk most már egy födél alatt lakó vészszel szemben az eddigi intézkedéseket és védekezést nem tartjak elégségesnek.
Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kolera epidemikus jelleget mindenütt csak a szegényebb néposztálynál öltött. Valamennyi ó.v-rendszabáiy, a rendeletek egész özöne, a karbolsavnak egész tengere sem voltak képesek ott a kolerát rögtön megfojtani. Miért? Mert mit ér a sok szép szó, a sok jó tanács, ha az a szegény földhöz tapadt nép nem birja azokat teljesíteni, betartani a pénztelenség miatt.
Mi tehát nem a rendeleteket, nem a szakértői kézből eredett óv-rendszabályok kibocsátását tartjuk a kolera-vészszel szemben való diadal elsó és elengedhetlen föltételének (még a karbolozást sem!), hanem a rendes, az erőt adó táplálkozásról s életmódról való gondoskodást. Érre nézve alakuljanak bizottságok; erre fordítsanak figyelmet, gondot a hatóságok. Legyen a szegényebb néposztálynak is rendes, tápláló, meleg étele; erö-sitó itala; meleg szobája; szükséges ruházata! Erre kell gyűjteni könyöradományokat pénzből, élelemből, ruházatból ! A gazdagok, a tehetősek adják oda filléreiket s valamiből csak fölöslegük van. Nem csupán jótékonyságot gyakorolnak ez által, ha^ nem védik saját érdekeiket, oltalmazzák saját életöket is. Mert ha a vész valahol a nyomor mia^t epedemikus jelleget ölt, ott azután a bíborbársony sem fog senkit biztosítani ellene.
Ahol a vész kiüt, ott rendesen az ipar, kereskedelem szünetelni, pan-gani szokott. Most már gondoljuk csak meg, hogy mily óriási mérvben fogja az ily körülmény növelni a nyomort? Tehetős kereskedők^ gazdag földbirtokosok, jómódú iparosok még csak szembe nézhetnek az ily állapottal (ha mindjárt kárt, veszte^ séget szenvednek is), de a már most is tengődő iparosok és föld mívese* (a szegényebb rész) a szó szoros értelmében &z inség, a biztos elpusztulás veseélyének néznek elé.
Tűnnek meggátlásáról kell első sorban gondoskodni. Ez irányban fejtsenek ki tevékenységet, erélyt, ál-
dozatkészségét az irányadó körök, a megye tekintélyesei. Községenkint, járásonkint szervezzenek gyűjtő- és segélyező bizottságokat s egy a megye székhelyén: Z.-Egerszegen alakítandó bizottság álval tegyék az egész megye területére nézveáltalános jellegűvé!
Szegények összeírása, nyilvántartása, segélyezés (pénzben, élelemben, ruházatban), népkonyhák fölállítása képezzék a szervezendő bizottságok elsó és legfontosabb teendőit. Ily irányban sokkal többet tehetünk a fek«te rémmel való megküzdést illetőleg, mint a már fölkapott intézkedésekkel. Mert minden óvrendsza-bálynak, minden rendeletnek érvénye attól függ, hogy mennyibe^ képesek azt végrehajtani azok, kiknelT ^megvédésére. megmentésére szánvák.
Ha ezen a szegény nép és mindnyájunk érdekében tett fölszólalásunk és javaslatunk nem marad pusztában elhangzó szó ; ha illetékes körök az ügy fontosságához mérten, kellő fontossággal és komolysággal mérlegelik s annak szellemét magukévá téve, a szerint cselekesznek, hatnak: ugy megyénkben gazdag, szegény nyu-( godt lehet; nálunk a fekete rém kövér talajra nem találand s tanyát nem fog ütni.
Dr. \as.
Október 6-ika
A magyar nemzatn-ik ragaszkodása, hüiége fejedelméhez, királyához, tradie*i-on*lu. Nmeién város Magyarországon hol aug. lS-ikát (Ferenc« Jóssefszületóa-napját) ¿a okt. 3-ikát (névnapját) ünnepélye« isteni-tisztelettel ne ülnék meg. Talán fala i* igen kevés van 1 Sőt ugy tudjak, hogy a trón irán i ragasskodás emi nyilvánítása ki van terjesztve a királynéra is, mert Erzsébet-napját is hasonló ünne-piességgel szokás megtartani. Ez jól van így. O*os, józan hazafinak — bárminő republikánus gondolkozású legyen is — minden tény elölt meg kell hajolnia, ami álul hazájának megóvása, megvédése, biztosítása, megszilárdítása van ezé-lozva. Ez idő szerint pedig a nemzet és fejedelem közötti megingadhatatlan ragaszkodásra, mentül szorosabb viszonyra '' óriási szükség van. Mindig elismeréssel ;.registráljuk tehát mi is, ha a nemzet és király közötti viszony megszilárdításáról, s a ragaszkodás nyilvánításáról van szó. De sehogy *em vagyunk" kép esek belátni, hogy emelU tt mért kell vagy kellene háttérbe szorítani a nemzeti nagy emlékek iránti pietast.Ám ünnepeljük meg a királyok név- és születésnapját; durrogas-sunk el akar tizezer-mázaa puskaport; lobogózzunk, bankettessüok; mert hat az mind igen ssép hódolatnyilvánítás az uralkodóház iránt; a belőle áldás háramlik a nemzetre, a hazára. De ne feledkes-zünk meg kegyelettel ásókról a „legjobb-jainkról," „kik elhunytanak a bosszú harcz alatt.*
álul tönkretett „Zalai Közlöny« nevében kérem: ne meBjen!"
„S.jnálem kedves laptulajdonos úr, I hogy az „elválhatlanokfa szerepét nem! nekünk osztotta ki a sors; de a „Zalai* Közlöny "-ről nem feledkesem meg és szá mára Moszkvából is kü dök.....-.
koszorú''.* ,
Alig játs ódott le ez a bucsu jelenet, éktelen lárma, él jen-sugás, halljuk bődü-iet rázza meg a levegőt. Oda tekintek a „Polgári Egylet" Máriust váró, régi épületére, ... hát a kerület országgyűlési képviselője állott annak egyik ablakában ós (MiraculumI miraculuml A 19. század sem meddő csodákban.) beszélt, igazi „mérsékelt, eloquentiával.
Polgármesterünk a zajra kinéz ablakán, meglátja a beszélő Inkeyt; f«jé-¿>ís kap. i
»Szent Isten l ma vagy pünkösd napja "¿a vagy az ótestsmentomi csoda ismétlődik. • — Azután isgatotUn csapta be ablakát. Nem jó az ilyen bűvös levegő a iÍ6zta elmének!
Mi ís elsiettünk a Dálzalai takarék-pónzUrfelé, melynek erkélyéről Ep-srj-sy, Hirschel Ede és Farnek Lacsi nézték, bogy .... hányat ütött.....az óra!
Eperjesy patriciusi nyugalommal ssólt le hozzám :
„Servus Álmos öcsém! Hit a Farnek Laczit mért nem vissi magával?"
„Ot itt hagyom Sámsonnak; hadd rázsa a Délzalai-Ukarékpénztár palotá ján»k oszlopait, mig meg nem kopaszodik."
Erre llirsohel Ede akkorát kacagott, hogy dr. Farnek, ijedtében a 2. emeletbe futott a fejét keresni. Mi pedig a kocsisnak sebes trappot parancsolva, meg sem állottunk a város nyugati nagyhatalma:
es a magyar irók gárdája köst feonáll, caak erősbödik áldozatközségüok e leg-újabb ''énye álul.
, r 5re bocsátva, hogy a beérkezendő pályád «eket két előkelő iró (kiket később nevezünk meg) és as „Ország-Világ-felelős szerkesztője fogják megbírálni, az alábbiakban kösöijdk a pályázat föltételeit.
Három irodalmi tárgyra hirdetünk pályázatot, mégpedig:
I. Elbeszélés a mai magyar társadalmi életből. Terjedelme as „Ország-világ* 10-12 hasábja (1000 — 1200 sor). Pa-tizenöt darab cs. és kir. arany.
il Tárcza. egy közleményre (300 sorra terjedő, mely lehet — a tárcza fogalmának legtágabb értelmében — elmefuttatás valamely társadalmi kérdé>rői, életkép a fővárosi, kisvárosi, falust életből stb. Pályadij nyolez darab cs. és kir. arany.
IIL költemény, legfölebb egy hasábra terjedő, mely ssintén lehet ballada, románcz, elégia, dal stb. Pályadíj üt da rab cs és kir. arany.
As idegen kézzel leirato.t pályaműveket, jeligés és a szerző nevét tartalmazó levélke kíséretében, „Pályamű* felírással 1886 november 30-ig besárólag, alúl-irt czimére (Budapest, söldfa-utcsa 43 szám) küldendők.
A pályásat eredménye as „Orsság-Világ* az éri karácsonyi ssámában less kihir^e''.ve s ugyan e számban lesz kócöl-ve a pályadíjnyertes tárcza, esetleg a költemény ii> as ; elbeszélés pedig az „Ország-Világ" jövő évi első szamaiban. A pályadijak, a pályásat kihirdetését követő napokban, alulirtnál vehetők fel.
Pályadijat n«>m nyeit, de irodalmi színvonalon álló művek — szerző beleegyezésével — a reude* ''iazteleidij mellett közöltetnek.
Budapest, 1886 október 2.
Benedek Blek.
„ax Orazág Világ felelős azerkesztSjs
"Fájdalom fogja el szivünket, ha körül tekintüuk e vértanuk vérével áztatott földön, hol a dicsők porai tyugssa-nak .... és szomorúan tapaastaljuk, hogy vértanainkról csak aig-aiig csillan fel egy szomorú mécse as emlékesetnek. Nagy napjaink elmultak, nagy férfiaink emlékéi elfödi az idő messzesége s hovatovább már csak a törtéaelem mohos kövén él nemzeti életünk legragyogóbb korszaka ; a legsötétebb emlékeket pedig még onnan is letörli majd a „legelső magyar ember" iránti nagy é* szinte határtalan hódolat. Hej pedig lelket borulatba ejtő dolog az. mikor egy nem*«'', jelen érdek-politikájából a feledés pó!y.;,-mellé telepedik s abban alutgatja fajdal mat.
Márcííus 15-ike hova-tovább caak olyan közönség«** nap leszen, mint a többi; most is csupán a főváros lelkes ifjúsága s egy-egy vidéki függetlenségikor ünnepel;
legtöbb helyen nyugalom.....édes
uy ugalom 1
Okt. 6-án'' a 13 aradi vértanúnak s nagy Batthyánynk halála napjan legfölebb egy-egy lelkesebb lelkész, mond gyáss-misét, ..... -legtöbbnek eszébe sem ''jut.
Már többszörfelszólaltunk mi is, hogy városunkban is kellene oktober 6.-ikán ünnepies gyászmisét tartani , de szavunk, pusztába kiáltott szó volt. A Dauk A-gápok kiveszlek; lelkesüliségüknek halvány árnya sem igeu mardt fenn.
A vértanuk emlékének megszentelése pedig nemzett íoutossággal bír, éj szoros kapcsolatban^ van haaank jövőjével és nemzetünk léteiével. As a nemzedék, mely mindenütt és mindig csak hódolatot lát; mely a szent jogainkért elvérzettek 8Írjáhoa soha el n*m zarándokol s emlékeiken lelkesülni nem tanul: as a nemzedék egy ujabb vihar alkalmával a tölgyfa tulajdonsagát, hamar fölcseréli a fásfáéval. És a hódolathos nagyon köael-van a meghunyáaskodás.
Hódolni p-idig már kitűnően tudunk. Sokat elnézünk, sokat eitürűok, elszenvedünk a politikai jósanság bohóc* köpenyében s legfölebb akkor hallatuuk eg) - j egy jajszót, ha a méltatlanság fegyverével a „ magasabb érdekek" fólkentjei vérig vágtak bennünket. Ez a jajszó vér gigvonul a hazán: kösbejő egy békéltető szó 8 mi újra szépen elcsendesedünk, sőt mosolyra derülünk, mint a megríkatott gyermek, ha mogcsirógatják és czakor-bá''oot matatnak neki. Hit jó! Legyen is béke, egyetértéd! De a békét ne történelmi nagy multunk iránti tradiczióaa-lis pietásunk föladásival biztosítsuk, — hanem. ászai- a: lángoló, vért életet áldozó hasasz-tre tett«, melyet bennüak és msg-satainkban a pasánkért ós szabadságunkért vértanúi halált haltak emléke ébreszt, táplál és kiirhatatlanná tessen.
Emlékezniük meg vérUnuínkrőll
TSrvéaysxéM esarmofe.
Jogyzék.
A nagy-kaní«sai kir. tssék bünt. bíróságánál 1886 évi október hóban tartandó végUrgyalás s ítélet hirdetésekről.
Október 6-án 3049 Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Vágner György s társ elleni bűnügyben végUrgyalás.
3153 Gyújtogatás bűntettével vádolt Burkus Jóssef elleni bünűgj ben vég-tárgyalás.
Október 8 án 3126. Súlyos testi sértés vétségével vádolt Molnár Jinos elleni bűnügyben végUrgyalás.
3152. Sikkasstás vétségével vádol t Horváth Lássló s Ursa elleni bűnügyben végtárgyalás.
Október 13-án* 3225. Lopás bűntettével vádolt Molnár Pál s társai elleni bűnügyben végUrgyalás.
3246. Sikkasstás bűntettével vádolt Bogár József elleni bűnügyben végtárgy.
3122. Ha óság elleni erőszak bűntettével vádolt Patri János elleni büoügy-I ben végtárgyalás.
Október 15 éo 3165. Lopás bűntettével vádolt Horváth Rozi elleni bűnügyben végUrgyalás.
w167 Tűzvész okozás vétségóval vi dolt Belső Imre elle ni bűnügy ben végtirgy.
3224 Lopás büntetővel vádolt Bedí. Sándors társa elleni bűnügyben végtárgy Hatóság elleni erőssak miatt vádolt Plánder Mikó György a »árs. elleni bfin. ügyben végtárgyalás.
Október 19-ik 3244. Mopás büDlet. tével vádolt Kremar István s társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
3450. Lopás bűntettével vádolt Aad.
rusek Dorotytya elleni bűnügyben tárgyalás.
3655. Söu János a társ. elleni b&n-ügyben II b. it. hirdetés
3480. Kaufman Ignác« elleni bűnügy ben III b. it. hirdetés.
3576. TakácsF^renctelleni büofigy. ben II. b. it. hirdetés.
Ostob sr 22. 3417. Emberölés ki.é,. letével vádolt Horváth István elleni büo. Ügyben végtárgyaláa.
3454. Lopás bűntettével vádolt Kolompár István elleni bűnügyben végtárgy.
2894. Lopás vétségével vádolt Viktor elleni bűnügyben végtárgyalás.
3564. Hencsi István elleni bűnügy-• ben II. b»r. it. hird.
3563. Piovlics János (elleui bűnügy, ben II. bír. it. bírd.
Október 26. 3456. GondatLuág ál-tal okozott súlyos testi sértéssel vádolt SúpánGyörgy elleni bűnügyben végtárgy.
3654. Lopás vétségével vádolt Ko-roBecz Szidi elleni bűnügyben végtárgy.
3599. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Hercze,; Gábor elleni bűnügyben végUrgyalás
Ottóber 29. Lopás bűntettével rádolt Márkuvics András elleni büafl^jbet vég''árgyalás.
3543. Lopás büutettével vádolt Horváth Ltakacs s társa elleni bűnügy ben végUrgyalás.
A kir. tssék mint büot. bíróság N.-Kanizsln 1886. szeptember 29-éo.
Kiadta
Plánder György
kir. tazéki irod»ti«t.
Az ,0r8zág-Világc irodalmi pályázata.
As irodalmi, munkakedv fölpessditó-aéhez vél járulni as BOrszág-Világ", midőn anyagi erejéhes képest pályásatot hirdat különböző faja szépirodalmi művekre. Az „0 szAg-Világ" ot eddig is a régibb és újabo irói nemzedék legjelesebb erői támogatták, s hissszük, h»{y as a ssíves viszony, mely as ,Orsság-világ"
Tuboly Viktor, megyénk koszorús alkalmi költőjének házáig.
Ahogy meglátja kocsinkat, a mellette lihegve tr»ppoló kámsaáa alakokkal, kiáll, megállít bennünket s üdvözöl imigyen.
•Mi Verte fel iry városunk ?
. Balpártom tán vagy a .nihil* 1
(Podagrám bánija e aaivaj.)
Világosíts tel szent Cyril 1
,S ön itt vesztegel, — ősapja a megyei lantnak 1 — szólok oda neki. Holott a képviselő (az országos 1) beszél vagy hogy ugy mondjuk: szónokol" . , . . .
— „Mi az ? mi az? ő szónokol ?
Eg tett csodát vagy a pokol?!
Vagy Un a fügefa?"
— De Viktor báty ám,ott nincs fügef»!
— „Jól jó! dehát tudni illik,
Hogy az akkor kétszer nyílik" . .
— aIgen> igeo, ha az ítéletnapja itt leszen, ha a világnak vége lesz!u
— „Na ós öcsém! ha 6 bessél" . . .
Viktor bátyánk elrohant; be sem
várta bucsu-ölelósemet.
Mi ssintén visssaforditottuk a ko-csirudját 8 kihajtattunk a vasútra.
Itt ssórnyü izgatottságba jöttem. A perronon csak ugy hullámzott a nép s közéje — mintha láthaUtlan fólbérelt ördögök szórták volna — hullott as én oktober 6-iki vezérezíkkem.
Ni ez lehetetlen, hogy esek a nihilisták as ördögökkel egyenes atyafiságban ne legyenek. Még egy órával előbb vették csak magukhos a késiratot s már • késs nyomtatványt ssóratják. De hogy kivel? — ast lehetetlen volt meglátni.
A nihilista vesér éssrevette meglepetésemet s amint a megváltott vasa:i jegyet (terméssetesen Moaskva felé !) kezembe nyomta, megszorított kezemet bá-toriUsu.1. Én aaonbaa mégia uerettom
volna inkább a föld alatt lenni, mint nézni; hogy mint falja mohó étvágygyal es az alkoimánytisstelő és trónimádó tömeg az én „vörös czédula" alakjában -k£ adott s fejedelmi trónusokat d mtögető gondolataimat. Micsoda sötét daernou is vezette tollamat, minő átkos varázs ülte meg agyamat, mikor es a csikk termett?!
Megfogtam as „elvUra" kesét, hogy jöjjön, menjünk.valamelyik terembe!
Késő volt már!
Alig indaltunk meg, erős marokkal nyul valaki nyakssirtemhes. Barátságos érintésnek semmi módon sem vehettem. Haragosan fordulok vissza. Hát a Szako-nyi íőkapiUny tartott galléron.
„Ua a törvény uevében, foglyom!"
„Micsoda?(É>i foglya? FőkapíUny úr! . . önt felül lepte meg a kolera! . . . . Nekem utaznom kell Moszkvába 1"
„Miért?"
„Mert szabadulni akarok a hitelezőimtől !"
„Annál rosszabb."
„De ne úgy értse! Hanem akkor kifizetem őket."
-És mit csinál Moszkvában?"
„Desinfectiot eszközlök,41
„Micsoda? Szerencsétlen ! Hát nem tudja ast (daczára, hogy 10 év óta lakja városunkat) hogy kolerás időben főbenjáró vétség .. a desinfectio?" .
„De kérem 1 .
„Eh, mit kérem! Ugy is régen fájt a fogam egy ajságiróra" ....
Ét, hogy megmutatta: mennyire fájt a foga as újságírókra, hát úgy dobott nyakszirten, hogy én eszméletemet vess-| tettem ....
Pár peres tnaWa magamhoz tértem,
Markó, a mi kedves állomási főnökünk tartott karjain . . . és ecsetért kiabált Fölnyitottam szememet és láttam, amint Hajgató Sanyi a szentgyörgy vári terméséből érett ecsettel rohanva, kézzel Ubbal törtetett át a tömegen s átnyújtotta Markónak.
Markó mérgesen rá rivalt; „D1 ugygyan barrrátom ! te semmmit értess! Issen boreczetet kértem!"
óriási kacz&gás rázta meg a leget és
fölébredtem.
A kia Jolánka lányom állott melM tem és ártatlan ajakkal kérdezte :
„Papa megirUd mára kéziratot ?"
- - Kézirat ! Október 6-ira vezércikk. Nihilisták ! . . . . Álom ! Álom !
Előttem volt a befejezetlen vezércikk, amint valóban írtam s igy szólt : „Október 6-ikára " „Vessünk fágyolt a mul ra ! Ne tép jük fel a behantolt sírósat! Ne idézzük fel a viharos idők sötét szellemét! Van alkotmányunk! Van alkotmányos, koronás királyunk, aki szereti népét; aki mienk szivével, lelkévet, mind en Cjepp vérével; aki mindea érdeké: alárendeli hazánk, nemzetünk érdekeinek; aki sötét idők véres skasstófáit eltakarja nagy sser hetével és imádkosik ásóknak asentelt porain, kik a szabadságért vérö-ket ontották, martyr-halált haltak .. . .* És a többi! És a többi! Nem croda, hogy elaludtam mellette. Hiába: csak álom kösben nyilik meg igaaáa a ssiv. As álmok országát nem politikusok kormányozsák. Ott a végtelen szellem (Isten) as ar; ss pedig a legnagyobb elérhetetlen állam-bölci, de nem politika«. Fa«8 Almos,
írek.
- ö Felségének e hó Ár-''éa volt névnapját fényesau megttnnepolték a sít. Ferenczrendiek templomában. A városi ót-tSrvényhatóságok, a kösöshadseregbeli és> honvéd''isztikar, as összes tsnulóiQuíág és unitói kar testüleúleg volt képviselve. A misét aquardián végeste fényes segédlettel, a chórusbsn meg as ujj n megalakult négyes ..kar énekelt bámulatos praecizitással és hangerővel Hock " tanár vezetés» mellett. Újból kiemeljük e négyeskar megalakulásának jelentőségét, egyrésst, bogy feltün''essü1* ama páratUu társad''mi lazultságot miszerint egy 18ez«r lakóssal biró városban csak n*gy Ugból álló dalkör Szerepel; másrésst hogy elismerés«»! adózzunk e kis dalkörnek és vezetőjének; mert igas, hogy tagjainak ssárna elenyészően csekély, de as is igaz, hoijy oly hangerővel rendelkezik és oly''zeue» képzettséggel btr, hogy a templomi k''»zöasé(C teljes elismeréssel hajolt m^g vallásos productiói előtt. — Előadjuk : Führ-r Dur miséje A ve Maria (Duett, tenor ba«) Plánder Ödön ésWober An al urak által. Sanctus I. E. Wimmertól és Seckter Simon Benedic usa Hock ós Simson urak á tal. -
— Nyilvános . nyugtázás. A!ii{ hosts a sajtó ama vessólyt, melyet 1. ¿vi ju ius hó 29-én Sümegh Ukóiai tűzvén« által ss-nvédtek, em''oer b-táti szivek ál-dósat késsségüknek magán tudÓ«itá*ból is, asonnal legsz-bb t*nu jelét adták. A városi elül járósághoz következő adományok érkíztek: a) SÖmegb községből befolyt késspénzben 735 frt. b) Sümegh járás területén megindított adomány gyűjtésből 274 frt. c) Megye területén (gyüjté«
befejezve ninc.) 374" frt. d) Folyó ir sugusztus 20-án a keszthelyi ifjuiág által Hévizén tartott táncsmulatságjóvediln><-ből 82 frt. e) Keszthelyen tolyó év i««p-tember 4-én tartott láncsaiütatság P"-delmébM 58 frt 22 kr. f) Cssb Rifl^"0 tarto''t műkedvelői előadásból 6 frt 80kr. Eseken kívül nagyobb pénzbeli adakozással járultak: g) Belügyroini»«tarium 300 frt. h) Sümegbi takarékpénztár 2UU írt. i) Ő nagyméltósága a vearprétn» Pa*-pök 100 frt. j) Z.-Ssentgróth nagy ség a tűzkár uUninspokban azok rőgtoai segélyezésére 90 frt. k) Eitner Sándor -ümeghi lakos szentgróthi v4la««:ó k®™* let országos képviselője 50 frt. I) Ea» kuty Sándor pécsi lakos 50 frt. m) M,ld Mihály sümeghi lakos prépost pléb&noi 30 fr . n) B-ircta Lássló Cs.-Röndekt ls-kos 25 frt. o) Barcsa Ferencs Cs.-Rendski lakos 10 frt. p) Kolosaváry Miklós C*»b-Rendski lakos 5 frt. Összesen 2440 f* Gabona nemüakben: Csigó btván Gy-* Kessi''^akos 3 és fél m- mássá busa U*^ Csigol) Jósset szigligeti malomból 4 mássá ''buza lisst. Tapányi Ferenci Nyif* Lak pussUról 9 m. másss gabona. Qj^ mörey Gáspár gogánfai lakos 8 m. más«» gabona. Barcsa Ferenc« C«.-Beadeki l»-kos 8 m. mássá gabona. Több a sümegi
huszonötödik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTÓBER 9-én
járásbeli községből- mintegy 8 m. mássá K»boos- Élelmi sserek : Sümegh és Szent-grótbi községekből »tép mennyiségben es . Csehiből Petlanovics Mihály esperes plé- ! bánostól. Ruhs neműek: Z.-Szlgrótbk öt-^¿ből 60 db, Sümegh községből 40 db.
itt kimutatott késspént. gabona é* ruhanemű a káros lakosok között arány-l^osan kiosztatott.; ők áldják s hazafias jótevőket, Sümegh város elöljárósága pe-legmélyebb köszönetének ade helyen i, kifejezést. Kondor Jóssef biró.
— Az építő iparosok téli tan-
foíyoma a budapesti állami közép ipartanodában (V III. Sándor-tér 4 sz.) folyó évi november hó 3-dik nspján fog megnyittatni s a beiratások október hó 15 napjától november bó 2 dik napjáig tar-t»tnak. A tanfolyam négy téli féléire terjed s évenként november hó elejétől márczius hó végéig tart; e tanfolyamon az illető épitő iparosok rendszeres szak-kiképeztetést s annak sikeres bevégzéie után jogérvényes kömivesmesteri biso-uyitvany t nyernek. T*oulókul felvétetnek » 14 életévet betöltött ason kómives,-ács,-é» kófar»gó segédek, a kik folyékonyan olvasói, irot és számolni tudnak legalább «¿y a gyakorlstban működtek. \ Elvételre jelentkezők erkölcsi bizonyit-váoyt, továbbá főnökeiktől igazolványt taroznak elómu-atni arról, bogy mely idóó a működnek a gyakorlatban.és melyik szakban dolgoznak.
— A .Magyar irodalom és mü-ysutpártoló ''Egyesület" irodalmi »lakosztályának ülése voit f. hó 7-én. EX alkalommal a Pick Salamon ur által pályadíjul adott 1 db. cs. kir. aranyat pályadíjul kitüzui határoztak egy Nagy-Kanizsa múltjából vett történeti tárgyú eredeti beazélyre. Biráló bizottsági tsKO-kui: Dr. Neumann Ede (mint elnök) Tu boly Viktor és HvffmannMór urak lettek megválasztvs. A pályásat! föltételeket majd ők fogják megállapítani s a helyi lapok u<ján\ közzétenni. — Ugyanezen ülésben kimondatott, hogy a ''teloi''vásásokat legközelebb megkezdi aszakosztály. Ei alkalommal a szakosztály tagjai ülés
után Pick Salamon, legközelebb távozó egyesöleti buzgó háznagy lakásán bucau-pokarat űritette^ps^lelkesebbnél lelkesebb toasztokban vozó tagtárs iránti m ket és őszinte rágass toaszt is volt, mely hogy termett, talán mondanunk se keiü^Tu boly Viktor irótársunkké a rögtönzés mezeje; ott csak ő tud eredeti vadvirágokból a zsenialitás egészséges érzékével ssép csokrot kötni. íme, a Pick barátunknak szánt csokor:
.Aki hivatását betöltötte eddig, Eltávozik innen, azt sem tudjuk: móddig ; Kinek bora im itt jó »ürü éi nem big Éi a pohár nála még szívesen telik, Amint ez egy magyar hazafinál illik: Annak ne legyen at utja görbe, de aik : Élete szerencsé» s egéaz végbe vig, — Éljen még sokáig barátunk : a Pick.''
— A 8lr széléről az életbe. Örömmel jelezzük, hogy városunk egyik köz-kedveltségü ifja, Halis István, ki oly hirtelen és igen súlyos betegségbe esett, két jeles orvos: dr. Szekeres és ifj dr. Rátz kezelése alatt már annyira javult, bogy e napokban az ágyat elhagyhatja. Kivánjuk a felüdültnek, hogy ezentúl az ágyat csak a természet követelte nyugalom élvezetére vegye igénybe.
Országos vásár lesz hétfőn (f. hó 11.-én) Nagy-Kanizsán.
— Legmagasabb elismerés. — Ö császári és apostaü királyi felsége, f. évi szeptember hó 22-én kelt legfelső elhatározásával l-gk. megengedni méltóztatott, hogy Kovács Kálmán igazságügyi ministeri tanácsosnak, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, az igazságügyi közigazgatás terén tett sok évj buzgó szolgálataiért a legmagasabb elismerés nyilváníttassák.
v — Kinevezés. ö cs. és apostoli királyi Felsége, f. évi szeptember hó 20-án kelt legfelső elhatározásával, gróf Janko-Vich Lászlót, Somogy vármegye főispánját ezen állásától — saját kérelmére; — felmenteni s helyébe Somogy vármegye főispánjává Tallián Bélát, Torontál vármegy alispánját legk. kinevezni méltós-
Or. Meldloger tanár nr áltsl feltalált és kizárólag szabadalmazott gyár.
MEXDINGER-KÁLYHÁK
előállítására.
HEIM H., Döblingben Bécs melleit RAKTAK: Budapest, Thonet-udvar.
CS. KIR. PZJJBAD. 1884.
.. R a ^ t á, r a H :
BÉCS BUKARE8ZT MILANO
Karntnerstr. 40/42. Strada Lipskani 96. Corso Vitt Emánuele 88. A Wlsó dijakkal jutalmazva Bécs 1873, C*s»el 1877, Párizs 1878, Serhshaus 1877, Wels 1878, Teplitz 1879, Béc* 1880, Eger 1881, Triest 1882. - Legjobb felülrőlfütő szelelővel ellátott hályhák lakásoknak iskolák
* éa irodáknak ath , egyszerű és elegáns kiállításban. Egy káljhaval tfibb szoba fűthető.
Az osztr msgy birodalomban 283 Unodában 2295 drb. van a mi Meidinger-kályhánk-K*1 használatban, «ek közt 87 Uuodibaa - béexi kerületben 567 kályha, 46 Unodában 3lb kályha a budapesti kerületben. A gyir rddjefr»:
Azon megkedveltetilt, melyet a mi kályháink min- ____
denütt kivívtak, többszörös utinzájokra adtak okot. — Fi- u uCiniWRFR-iTelmeztetjük tehát a t. közönséget saját érdekében »» MLliHNOtlV uralva gyári védjegyünkre - hogy óvja magát mindennemű ¿y, „ » - . hírneve» és ismert gyártmányunk otanzasaitól, habar azok j5g>n.> n fc » egjszerűen „Meídinger kályhák" vagy pedig javított r Meidinger-kályhák gyanánt sjánltatnak n.
A mí gyártmányunk ajtajának belső felén gyári védjegyünk bele ran öntve.
Vesta", szabályozó-, töltő- és szellóztetó-kályha kettős köpenynyel
Szabadalom bejelentve.
A kötények tisztításánál a por eltávolítása cxéljából elvehetők a nélkül, hogy a kályha szétrétesiék. Zaj nélküli töltés. Tetszés szerinti égőtartam koks tüzeléssel, 24 órai ¿gStóftam széntüzelésnél. A hamu és salak pornélküK eltávolítása.
,,HeIIosÉS fastemésztó kandalló vagy kályha látható tüzeléssel.
Szabadalqm minden államban bejelentve.
Egy kandalló vagy kályha több helyiség független fűtésére szolgálhat. Tetszés szerinti égőtartam kok«, kő- és nélküli eltávolitája. Rosszul fütő kandallók kijavíttatnak.
Központi-légfűtés egész épületekre. Szárkészülékek iparos és mezőgazdasági czélokra. Waggon kályhák.
Prospectnaok éa á-je*yzékek ingyen és bérmentve. 2883 2—6
tátott. — Ö Felsége a budapesti Ítélőtáblához pótbirává Szeghó István sslseger-szegi törvényszéki birót. járásbiróvá at igali járásbírósághoz Melicskó Miklós nagy atádi járás bírósági albirót kinevestr.
— Hitbizományi gondnok. A nagy-kanizsai kir törvényszék, mint hit-biróság Svastits Benú megyei alispánt a gróf Festötics féle hitbizomány nri uro-dalmak godnokává nevezte ki. —
— A kereskedelmi tudományok ismeretterjesztő folyó írat Ill-dik füzetét vettük. A folyó irat elsó és második ivén, a könyvezetés: és váltó ismét tanítja, míg a harmadik iv mint .kereskedelmi és pénzügyi szemle" csakugyan érdekes és a kereskedelem terén mosgó szakembereknek megbecsülbetlen apróságokat hoz. így Dr. Kenedi Géza, Dr. Gő« József értekezésein tul a romániai, váltó bélyeg as érték biztosítás az önmúködó számbélyegző vannak ismertetve, míg a könyvssemlében, a szakkönyvek közül Dr. Sebestyén Jenő .kereskedelem isméje" „az Olt hajózásának története* es a .szeged-csongrádi takarékpénztár 40éves történetéről irt könyvek vannak szemléltetve. Az érdeke« és as Öomüvelődést előmozdító folyó írat mely gyárosok, kereskedők pénzintésetek & ezek képviselői részére csakugyan reális értékű mű Zachár Gyula tanárszerkesstésébenjelenik (Budapesten II. Albrecbtut 8 sz. a.) meg, ki megke-resésremutatványszámmal ingyen és bérmentve szolgál.
— Sitiger és Wolfuer könyv kiadásában (Budapest, Andrássy-nt 10 sz.) megjelent Beniczkyné-Rajza Lenke .Saját kezébe, czimü regénye, mely a kedvelt írónőnek egyik ujabb remek müve. Ára 50 kr. díszes kötésben. Ajánljuk a müveit olvasó-közönség ¿gyeimébe.
— Ungár Ignácz, fsstőmüvésznövendék, városunkból rövid időn Berlinbe távozik. Azért akik nála megrendeléseket akarnak esskösölni, használják fel itt-tartózkodása idejét.
— .Dunántúli ellenzék" czimü politikai és vegyes tartalmú lapot szándékoznak inditaní Sopronban. Felelős szer-
tmuunmum:
A legjobb
czigarctta-papir
a valódi
LE HOUBLON
franczia gyártmánya.
Cawley és Henry párizsi
UlánMásoktól óvatik.
kesztő''.Altai Henrik less. Megjelen hetenként háromszor. A mérsékelt ellenzéki párt a lapnak erkölcsi támogatást igért. Azon kívül a szerkesztőség bírja gróf Appo-nyi Albertnak, nemkülönben a párt többi tagjainak igéretét, hogy a vállalatot pártolni fogják. Nagy gondot ígér fordítani az általános politikán kivül, a megyei ügyekre is. Figyelemmel fogja megye közigazgatásának minden mozzanatát kisérni és annak igazságos birálatát adni. Ki fog terjeszkedni gazdasági viszonyokra, népnevelési ügyekre, »óval mindazon tényezőkre, melyek a haza és Sopron-megye jólétét előmozdítják. A hasznoson kivül lesz azonban a szépről is gondoskodva amonnyibeu oda fognak törekedni, hogy,, tárcsáik jeles tollakból kerüljenek ki/ hogy azokat mindenki élvesettel olvassa. Egy-egy regény ssintén mindig lesz található a lap hasábjai között. Előfizetési ár: 1 évre 8 frt., — fél évre 4 frt. negyed-ávre 2 frt Egyéb felvilágosítást szívesen ad a .Dunántuli Ellenzék" szerkesztősége Sopronban
— Mai számunk hirdetési rovatában hozzuk a f. évi l2-én kibocsátandó magyar bazilika sorsjegyek tervesetének kivonatát. — E sorsjegy-kölcsön melynek engedélyezése mint hal juk as ilynemű különben is nehezen engedélyezett sorsjegyek sorában az utolsó leend — nagyon kedvező benyomást tesz. Ugy-tetszik, még inkább hivatva van a kedvező talajt, melyet a kibocsátásuk ota jelentékenyen emelkedett magyar vörös kereszt sorsjegyek ss úgynevezett kis sorsjegyek elárosítása czéljából teremtet tek, még jobban kibőviteui. A bazilika sorsjegyek, nem tekintve a kölcsönnek az általános támogatásra annyira méltó caél-ját, s gyakori husások, melyeknek elseje 120,000 frtos adómentes nyeremény nyel már ez évi november 1-én fog megtörténni a sok és nagy nyeremény és a kitűnő allapálás által oly előnyökkel birnak, melyek csak sokkal magasabb áru vagy sorsjegykölcsönök által nyújtatnak.
— Egyetemi tanárok és sok
száz meg száz gyakorlo orvosok meg-
vizsgálták már a Brandt R. ''gyógy-szerés svájezi labdacsait (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) s a próbák után kellemes, "biztos, s ártalmatlan gyógyszernak találták. Ebben bizvást megnyugodhatnának mind azok, kik netalán még kételkedtek e kitünó házi- és gyógyszer legjobb hatásában ; de vigyázni kell, hogy a Brandt R. névaláírásával ellátott valódi készítményt vegyük meg.
Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS Laptulajuonos : WAJDITS JÓZSEF
Nyiltér*)
Előleges jelentés.
Ezennel van szerencsém Nagy-Kanizsa város és vidéke n. é. közönségét értesíteni, miszerint helyben Wajdiía József könyvkereskedése mellett még e hó 15-én egy a jelenkor kívánalmainak teljesen megfelelő jól berendezett pipere -női divat é8 rövidáru kereskedeu nyi-tandok, melyben minden e szakba vágó árucikkek nagy választékban, diszes ki-állitásb an a lehető legolcsóbb árak mellett, lesznek kaphatók.
Főtörekvéaem oda irányul, hogy uj t. vevőim bizalmát jó áruczikkekkel óa pontos kiszolgálás által kiérdemelhessem.
Hivatkozva e téren sok éven át szerzett tapasztalataimra s e városban és vidéki ismeretségemre, kecsegtet a remény, misseriut a n. é. közönség újonnan nyitandó üzletemet ssives pártolására méltatni kegyeskedik ■ maradtam e reményem nyilvánításával.
Kitűnő tisstelettel Kohn Gyula
•) E rovatt alatt közlütekért nem vállal felelősséget a s=erk.
•Ezen papír megvizsgáltatott Dr. JJ. Pohl-I)r. E. Lndvlgr, Dr. E. Lippmann bécsi vet gy¿szeri tanárok által, kik a legjobb ajánlató adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészsigre nem ártalmas tirzia voltáról, t hogy mint ilyen, a maga nemében egyetlen.
Kelp
3
S:
500,
m
JISUIS
írtui
VÉD-JEGY
PEZSGŐ
Egjedflli raktár Nazy-Kanizsán
FESSELIIOFER JÓZSEF urnái
Mustra Ma Mk
Vasmegyében a vasvári urodalmi Tisztségnél
150 darab mustra birka
vásárolható.
Űröd. tisztség.
SMMKVHKJJT
legjobb asztali- és üdítő ital,
kit&nö hatásjunak bizonyult köhögés cs gégebaoknál, gyomor- és lió-lyaghnrntnál.
2711 23—27
Mattoni Henrik Karlsbad és Epést
\
y
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban
J^incsem
Sorsjegy1
10.000 % 5000 fí20°:oley.il 4788 penzflyeremeny.
> magyar lovar -egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-uteza 6. sz.
Wajdits József könyvkereskedésében.
rAC-Mun-s nie l''ktivm k-n-» 17. r«f B rt"f« . ititlS
mmmnmnn:
GeMrtí» a.
cs. udvari gépétz.
Bécs YII. KeiserMtasse 71 ss.
Szabáljozó tőlto-káljhák, " Takarék Tűzhelyek.
Közpon i-fütéi.
Aszaló és szárító készülékek.
Mintajegyzékek díjtalanul.
28S9>1 —6
Kötött áruk
gyapjúból szóve, szőve nehéz téli
harisnyák
I-só számtól a legnagyobbig- Női és férfi harlsnyftk és ke/,tyükeí üzletem tökéletes felhíg^áia miatt dus raktáromban e cikkekből
végeladást
tartok a lebetó legolcsóbb árak mellett.
ki eddig, herczegi és grófi urodal-makban hosszabb ideig alkalmazva volt, 1887. január hó 1-ére állást keres. Tudakozódások a kiadóhivatalhoz iotézendók. 2884 2—2.
< SWADLO FERENCZ ?
BUDAPESTED.
WeiRel Antal
SiroropW»»ren Fabrik
VII ker-, alsó erdő-sor 3. szóm.
Ajínlja s*abadalmaaoH. rajtalan, Snmiikódó tárredönyeií hullámzott a elél lemezből ; továbbá ssabadalmaxott Biaiicek és Briczka-féle töltő- é» 8iellö*teté»i kályháit, vulamiut központi fútéi berendezéseit, lajni Btabadalma sse, rint, egy vagy több helyiség számára-moly utóbbiak különösön aj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. szol-Iflztetéssel, vugy szdlíatetds nélkül
igen czélsenrüen alkalmashatók* Ajánlj- továbbá valamennyi az épitéi saakmáb* tartotó munkáit, úgymint: épület-, mű-, éa szerkezeti lakatos tégU éa vakolat felhúzó gépeit kovácsolt rasból munkáit. '''' -
Mintakártyátc és költségvetések ingyen és bérmentve
. 2804 20-56
2888 1-3
B-sen (Wh.«-) rtWWWJVWVWWWVW
USZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
186. OKTÓBER -n
SORSJEGYEK
KIBOCSÁTÁSA.
PROSPECTUS.
ó császári én Apostoli királyi Felednek 1,-gkegyelmesebb engedelmével a vállá« é» közoktatásügyi mag), tir. mintatér által.
800,000 darab
5
♦ 1
5.o. ó. lorintról szóló, (8000 ioroí»t 100—100 aaámmal) nyeremény-kötvény boo«4tUiik ki. • / , .
Ezen kölcsön azon alap beazerzéaére szo''gál, melynek, feladata a Bud-peat lipótvárosi Bazalika kiépítse, magyarhoni egyháai műemlékek, ezek köaött a budai knronázáai templom, a ka«a, „ékei
egyház stb. stb. reat&urálása a fentartás»..
Eten kölcsön 50 év alatt nyilvános sorsolások utján törlesztetik v , ,,
A soraoi¿s<>k tftrl.-sztésl- és nvereménr-HorSolásokbnl állanak a < tfirluztési idWk al.lt a tffrl«sifai sorsolásokon kivill 102 nyeremény-huzáa történ.k : ez-n nyer*meny-husásokban a nel-léknyere^éuyeken kívül 200,000 frto», 130,000 frtos 100,000 frto« 75.000 frto*. «0,000 frto*, 50.000 frtos, 20,000 írton. 15,000 frtos 10.000 frtos f5oyer«roenyek huzatnak.
Az első sorsolás november fl-én történik. j
120.000
i
főnyeremény nyel,
továbbá egy 5000 frtos, három egyenkint 1000 frtos, 4 egyenkint 500 frtoa, 20 egyenkint 100 frtoa, 50 egyenkint 50 frtos, 62 egyenkint 25 frtoa nyereraénynyel.
Minden egyes nyeremény kötvény két részből áll, éa pegig 1. m gából a nyeremény-kötvényből és ,
.2. a nyeremény-szelvényből.
Ha e nyeremény-kötvény a lörleaatési sorsolásban hufat.k, a tulajdonos a kötvény beT»oIgáltatása ellen a legalább hat frtól ti* frtií terjedő törlesztési összeget megkapja, raig a nyereményszelvény visssaadatik a as a további ny<r«mény-liuzá*okbnn is ré««t vo*z. H« ellenben egy ily kötvényre a nyeremény-húzásban eaik nyeremény, aa a nyere«oét»y-a«e!vé.iy biadiaa eHeu fizettetik ki. mi* roagn a nyereménykötvény a tulajdonosnál marad miud-iddip. mig valamely törleaatéai sorsolásban a t> Írttól 10 fruig terj-dő fnrniratiis fwsteggel ki ntra huzatik.
Minden nyeremény-kötvény (Bazilika-sorsjegy) tebkt legkevesebb 6 frttól 10 írtig terjedő öascggel fizettteik vissza, de azonkívül nyereményszelvénye által ígérvényt is képez, mely által a nyeremény-buzáMokbani rénZTételi jog biztosíttatik.
Ezen kölcsön nyereméoyai nincsenek nyereményadólUtk alávette s azok kifue''éaénél csakis a 68/,o7o-°a dij vonatik le-
A törlesztési- valamint nyer«jméuy-összegek két b-Wal a aoraoláa ut«n a mngy. kir. központi állampénztár által fizettetnek ki.
Ezen kölcsön fciztosiiékául szolgál a sorsoláai terv -rint a kötvények a nyeremények f.td-''etéül Maiikseg^ s a magy. kir. központi állampénztárnál letett S ugyanott kezelt törleszteni alap, továbbá 100,000 frt mint tartalékalap a végre a vallás és közoktatánügyi m k. mlni-zterlum íllta'' visszatartott 500,000 frt, mely a kökények s nyeremények te''je* tőrVaa''ésoig mint tartalékalap külön kezeltetik
A Bazilika sorsjegyek a budapesti valamint bécsi hivatalos tóz^delapokban jegyeztetnek.
Ezen sorsjegyek ezennel forgalomba hozatnak s bejelentések az >kra as alábbi teltételek mellett: -
f. évi október 12-én
£
elfogadtatnak. • . r- .
A sorsjegy ára 8 frt 50 kr. darabonként. ... .
Minden bejelentett darab mán 2 frt biztosíték teendő le kétzpénzb-n vagy napi árfolyam szerint azámitandő értékpapírokban, ezen biztoaiték a bejelentéare esett sorsjegyek átvétele alkalmával beszámittatík, illetve visszaadatik.
Az egyes bejelentési helyeknek ndutxdó mennységet az alólirott bankok fentartják maguknak, a mind-m egyes bej-lmtéai hely fel van jogosítva a reá «sett darabokat a nála törtéül bejelealósekre belátása szerint felosztani. -
A bejelentésekre eaő sorajegyek folyó évi október tO-tol 27-ig az illető bejelentési hlyeknél veendők át a vételár lefizetéae ellen.
Bejelentések olfogadtatnak:
v Budapesten: a Magyar leazámítolóé»pénzváltó banknál, Dorottya utcza Wurm-udvar.
a Pesti magyar kereskedelmi D inknál, Dorottya- utcza 1. szám. • Msgyar országos banknál, Nidor-utcza 4. sc. Bécsben : az Union Banknál.
az Union B^nk váltóházánál. I. Grtben 13.

Aradon : az Aradi kereafcedelmí éa iparbanknál.
Beszterczebányán :a Beazterc«>bányai takarok pénztárnál.
Bielitzben: a BíelitZ-BtaUi kereskedelmi én ipar banknál.
Bozenben : Scbwarz E. 6ai araknál.
Brassóban : Az elaő erdélyi banknál.
Brodybau : Nathansohn és Kallir uraknál,
Brünnben : a M&hriache Eacompte-Banknál.
Herber L -ur bank éa nagykereskedésében. Herber ,Laor jun. uraál, Czernovitzben: a''Böikoviaaer Bodencr -dit-Anatalt-nál. Oebreczenben : a Dobreczeni kereakedelmi éa iparbanknál. Esztergomban : az Eaztergomi takarékpénztárnál. Fiúméban: Leopoldo Wíndspach urnái.
Franoo Coroasaci és Figlio uraknál. Gráczbau : a Steiermárkiache Eakomp''e-Banknál.
Nenhold A. urnái. Győrött: a Győri általános hitelbanknál.
Györött: Jerfy Amál és fia uraknál. Innsbruckban : Loew-, M. urnái.
Payr és Sonvico uraknál. Kassán : a Kasa^i kereak-de'';mi bank réazvény-társaaágnAl.
Klagenfurtban: Kothauer J. M. urnái. Kolozsvárott : H«tflesz Károly útnál. Krakkóban : M-mdelsburg Béla urnái. Lalbachban : Luckmann L C. urnái,
Mayer J. C. u-nál. Lembergben: a K k. priv. G»lí*isch s Actien Ilypotheken Bank a Landesbauk des Kőnígr«íchea Galízien-nal. Sch»llenberg Ágost urnái.
Liuczben: u Bank für Oberösterreich und Salzburgná'':
Pocbe Ferencz urnái. Nagyváradon : a Biharmegyei takarékpénztárnál. Nyitrán : « Nyitrai kereaked-Jmi éa hitelintézetné!.
nál
Olm&tzben : Híracb W. C. urnái.
PöC8ett: Öchapringer J. urnái.
Pozsonyban: a Pozaonyi kereskedelmi banknál.
Edl Tivadar uroál. Prágában a Bőbmiache Eicompie-Banknál.
a Bőhmiache Union-Banknál. a Zivnoatenaka-Banka pro Cechy a Moravu. Salzburgban: SpSogler Károly urnái.''
Steininger Károly urnái. Szegeden: a Szegedi kereskedelmi és iparbanknál. Sopronban: a Soproni épitéai ea földhitelbanknál. Teme8Tárott: aTemeai takarékpénztárnál Triestben: az Uuion-bank fiók intézeténél. Ujvidöken : KleinUek József urnái. Zágrábban : a Horvát leazimitoló banknál.
a Horvát kereskedelmi b»nk váUóOaleténéU
Bejelentések ezenkívül elfogadtatnak az egész osztrák -magyar birodalom nagyobb városai pénzintézeteinél és váltóházainál is.
A bejelentéshez szükséges mintapéldányok az egyea bejelentési helyeknél rendelkezésre állanak.
Budapest
- e 1886. október havában.
Bécs,
Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank.
Union-bank Bécsben.
Pesti magyar kereskedelmi bank.
KANISZAN : A
KEDELMI és IPARBANKNAL.
WajdiU József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán,
I
IVAfil-RAiViZSA, 1886. Október 16-án
Előfizetési ár
égéit étre . • . 5 frt — —
fél évre . • - • 2 frt 50 kr
Mgyedévre . • . J frt 25 kr.
EbX®'' iúd 10 kr
HIRDETÉSEK ö hasábos petitsorban 7. másodszor 5 g minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
„őrönként 10 krért vitetnek f.-l Kincstári illeték miudfn eej-o*hir-
deti-s''-rt 30 kr. fizetendők.
szám
Huszonötödik évfolyam.
A nagy-k nizsai ,Kereskedelmi Iparbank'', a ,nagy-kanizsai önkéntes-tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendok : A''« ff y-K anizsdn takarékpénztári épület.
Bérmentctlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
testíM", a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület*, a „nagy-kanizsai tüzti-önsegélyzö szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara* nagy-kanizsai külválasztmánydnak hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Irodalmi viszonyaink.
Egész Magyarországon nagy a panasz arra nézve, hogy kedvezőtlenek az irodalmi viszonyok. Nem ok nélkül. Az a lelkes irodalom-pártolás mely az ötvenes es hatvanas évek idejét az Írókra nézve oly kedvezővé tette, ''ma már nincs meg. Szinte bámulatra méltó, hogy ily körülmények között mégis akad szerencsétlen fnrnlyás, aki tollat vesz kezébe. Ma roppant nagy és valódi bivatottság kell ahhoz, hogy valaki költői munkát irjon. Az ördögnek sem kell az. Megírhatja az iró; azután elolvashatja maga; gyönyörködhetik benne maga 8 el is temetheti maga az Íróasztal fiókjába. Ez kerül legkevesebbe, ez jár legkevesebb rizikóval. Mert ma-napság egy Vajda János költői idealizmusánál többet ér a Zola-forditás. Az irónak a költőnek, ha divatossá akar lenni, ha azt akarja, hogy munkáiból ít. i. az újságok által bonoraltakból) legalább tengődhessék^ meg kell alkudnia a realizmussal s betakarni vele lelkének zománczát, ragyogó hímporát: a költészetet. A költészetnek és realizmusnak szerencsésebb testvéresitője jelenleg a hírnévre kapott írók között nincsen: Mikszátbnál. Ebből magyarázható csak meg, hogy ő, jelenleg folkapottabb iró, mint nagy Jókaiak, a valódi költó.'' És mégis nem egy „modern" gondolkozású olvasójától hallottam, hogy p. a „Lo-h i na i f ü" czimü beszély ét csak azért érdemes elolvasni, mert -egy „pompás* jelenet van benne; az, mikor a beszély hősnője felugrik az asztalra és térdig fölkapja a szoknyáját.
Ez jellemzi most az olvasóközönség Ítéletét; ez kell most a publikumnak! Csoda-e, ha ily körülmények kőzött a reális irány túlkapásokra ragadta a toll forgatóit ? Nem
a közönség oka-e minden irodalmi fattyuhajtásnak; az erkölcsöket veszélyeztető irány kifejlődésének. Le hetetlen képzelni irót, ki eszményi-ség nélkül fogna tollat. Tele van mindenik idealizmussal s ir valódi költői becscsel biró munkákat; a rideg földi dolgokat ragyogó mezbe öltözteti képzeletével; festi olyannak 9z életet, a világot, aminőnek lelke eszményiségében a való világot látni szeretné s aminő az (ha mindenki költői lélek volna) tán. lehetne is. De mire ébred? Arra, hogy kinevetik vagy sajnálkoznak rajta; munkája senkinek se kell; élvezhetetlen tündér-mese az! Ilyen munkák mellett fölkophatik az álla; nem hoznak a konyhára egy fityinget se. Nem akad kiadójok, nem akad olvasójo&.
Mi természetesebb, minthogy az iró, a költő kénytelen a .modern" felfogás és irány rabjává lenni s azután (nem elvetemültségből, nem gonoszságból, hanem méltó elkeseredettségében) szélsőségekre ragadtatik. A közönség az oka. Egyenesen a közönség és nem a munka kiadói. A kiadók olyan munkát adhatnak ki és honorálhatnak, amik az oivasó publikum ízlése szerintiek; áz írók pedig olyan munkát kénytelenek irni, aminőket a kiadók honorálnak.
Innét van az irodalmi pikansság lábra kgpása. Ez kell most a publikumnak 1 Ugy vagyunk ezzel az iránynyal, mint valamikor a dohányzással. Törvényhozók, okos, tudós urak, társadalommentók, irói hatalmasságok küzdenek ellene, elitéiig kárhoztatják; törvényeket hoznak rá; nagyszabású czikkeket írnak ellene; — hanem azért titokban ók maguk is ... . dohányoznak. Egyszer csak ez az irány is acceptálva lesz, sőt elhatalmasodik, mint a dohányzás. Komoly erkölcsbírák, kik országra szóló, ragyogó dialektikával ostorozzák ezt a csakugyan veszélyes
irányt, — ha bizalmas, baráti körben vannak: igen jól mulatnak egy-egy pikáns lap mellett. Itt van a baj!
Hiába sajtópörözneb az ügyészségek; hiába ítélik el &z ily rossz irányú munkákat az esküdtszékek; az mind csak forma, külsőség; — a lényeg, az intensiv tényező ott van a korszellemben, s azt a tör-vénybetüi, a szigorú bírói Ítéletek el nem fojtják, valamint hogy az esküdtszéki fölmentő ítéletek sem táplálják. Támaszs, táplálója, fentar-jója ennek az iránynak ott van a közönség ízlésében; ott van a korszellemben.
Az olvasóközönség ma-napság, idegeket felhangoló olvasmányodat hajhász. Ilyenekért nem sajnálja pénzét. Ilyeneknek óhajtja a hírlapokat is. A komolyhangu, a magasabb költőiséggel irt cikkek (legyenek azok mulattatók vagy oktatók) nem kellenek. A mely lap ilyenekkel lép elő, azt ásítozva dobja félre az olvasók legtöbbje. Szenzacziós, idegfeszítő dolgok kellenek mindenek előtt, 4abban a meztelenségben föltálalva, amint a közvetlen való, a reális élet nyújtja azokat. így mohón falja a publikum.
És — fájdalom! — ennek a gusztusnak a hatása nagyon-nagyon meglátszik, átokként fekszik íróinkon, egész irodalmunkon. A .magasabb költői felfogásnak a göröngyök közül a képzelet ragyogó világába, az eszményiségbe emelő költészetnek lejárt órája. Ma csakugyan olyan költői dolgok kellenek »mindenek felett*, hogy hízzék tőlük a képzelet Vastag érzékcsiklandó realizmus!
Ennek az iránynak nem lehet gátot vetni paragrafusokkal, nem szigorú birói ítéletekkel, sajtófogsággal, pénzbirsággal; ennek megszün-tetője csupán az olvasóközönség lehet.
Pártolja az igazi költői becscsel, a valódi idealizmussal irt köl-
tői munkákat s vesse meg az irodalomnak — sajnos! — nagyon elharapódzott fattyuhajtásait! s bizonyára kedvező fordulatot vesznek irodalmi viszonyaink. \ magyar irodalom bajnokainak idealizmusa hagyományos. Irodalmi jeleseink e tekintetben péidaként ragyoghatnak akár a világ-irodalomban is. De ha a közönség hidegen fordul el mindentől, a mi szoros értelemben „költői", ha a vastag realizmusnak tömjénez, s mindenek fölött ezt az irányt dédelgeti : akkor tán éppen leghivatottabb íróink szorulnak le a térről s ezeknek élete marad meddőn az irodalomra nézve és kevésbé hivatottak lesznek (habár muló!) irodalmi nagyságokká.
Ennek meggátlása iránt kellene hatni társadalmi uton, s a nevelés minden eszközével, mert a mostani irodalmi viszouyoknak eltűrése, tétlen szemlélése vagy mi több dédel-getése valoságos nemzeti öngyilkosság ..... lassan de bizton öló méreggel.
A magyar kereskedő ifjúság országos szövetsége.
A kereskedő ifjúságnak pünkösdkor Szegeden tartott II. orsz. értekezlete alkalmával alakult meg ezen szövetség.
Czélja: összetartó kapcsot képezni a ker. ifjúság tagjai s már létező egyesületei között; hely nélküli tagjait segélyezni; kereskedelmünk magyarosodását előmozdítani; elősegíteni Ker. önképző körök alakítását; felkarolni védeni a ker. ifjúság érdekeit stb.
Van eddig a szövetségnek 8 alapító tagja, közöttük dr. Herich Károly minist, oszt. tanácsos, Rauscb Ferenc?, (czég: Geitner és Rausch) Schneller Alajos G., Wollák Soma, Weiner Miksa, (Szeged.) Kunz Gusz-
táv, (N.-Várad.) Lippert Gyula (cég: Lippert és Fay) stb. Van eddig 153 [rendes, és 11 pártoló tagja, kik mindnyájan önként jelentkeztek.
A választmány névsora a következő. Elnök: dr. Herich Károly rni-niszt. oszt. tanácsos. Alelnökök: Rausch Ferencz és Schneller Alajos G, (Bpest.) Weiner Miksa (Szeged), Polcz Albert (Kolozsvár). Titkár: Pacsu Leo (Bpest). Jegyzők: I-só: Kubek Iván, Il-od: Adler Ferencz Bpest). Pénztárnokok: I-ső: Kraul Lajos, Il-od : Rausch Gyula (Bpest). Ellenőr: Veszprémi Samu (Bpest).
Választmányi rendes tagok: a) Budapest: Benkő Gyula, Baumgartner Adolf, Császár Rezső, Demeter Ferencz, Feucler Béla, Grubera Károly, Héder Sándor, Kalivoda Imre, Karsai Samu, Krishaber Leó, Lengyel Sándor, Ivanits Miklós, Joan-novits Döme, Lippert Gyula, Makáry Geró, Mészáros Lajos, Rubleczky István, Ruder Ignácz, Szakáll László, Szűcs István, Steiner József, Wcisz Ernő, Wollák Soma, Zachár Gyula. — b) Vidékiek; Brutsy János (Esztergom), För8t Gyula (Pécs), Grűn-hut Henrik (N,-Kanizsa), Kálmán Ödön (B.-Gyula), Komka Kálmán (Szatmár), Kunz Gusztáv (N.-Várad), Lendvay Sándor (Arad), Mülíér Lajos (H.-M.-^ásárhely), Possel Gusztáv (Tata), Puntigám Rezsó (Győr), Schlamm*dinger Alajos (Székesfehérvár), Zádor Lajos (Debreczen). — Választmányi póttagok: a) Bpest: Drord József. Fellegi József. Droppa Gyula, Baumerth István, Gast Ignác, b) Vidékiek. Harmat Sándor (Maros-Vásárhely), Haoker Lajos (Kécs-kemét), Lekly Gyula (Kassa), Bella Lajos (Sopron), Aigler (Komárom), Deutsch Andor (Temesvár).
A 1. év aug. 9-én tartott vái. ülésen uj tagok nagy számban vétettek fel; intézkedés tétetett az alapszabályoknak megerősítés czéljá-
Tárcsa.
Szüretkor.*)
Durrog a tegyver, zeng a hegyoldal, Visjrj&verődik rajta a dal. Foly a szüret künn a hegyeken már. Pezseg az édes, bűvös ital.
Dalinak a lányok, majd kis időre Jön a cxigány s tsöl a hegedű; Járja a táocz a pincze előtt, míg Piuczeölében foly a nedű.
Ott a biró és ott van a kántor, 0:t van a jegyző s bakter uram. 8zól a biró: „Hej kántor öcsém, mórt Néz a szemed oly bánatosan ?*
„Megvan az ok!" — szól búsan a kin tor
8 megpederinti a bajuszát . . . Mondana mást is, ámde a jegyző Kőgtön eléje vágta szarát :
.Rajta, igyunk most, édes öeséim 1 Félre a gondot, félre & bútl Jer te czigány és hozz a fülembe Dalt, de vígat: baj, nem szomorút!''
Hullám.
Visszaemlékezés.
(Egy öreg tanító oktatásai.) /
Vérmc''s reményekkel hagytam el ab 188 . . . ik évbeu a b . .. i tanitóképez-dét, bol a magyar és német nyelvű népiskolákra jó osztályzata oklevelet nyertem. Fiatal''valék; alig kezdett még ajkamon u szór pelyhedezni, és már mint diplomatikus ember léptem az élet szinterére ; telve idealísmussal és reméuynyel, sha nem is tekintettem magamat Pestaloz-tinuk, b»-ns3<nb''en míg valék győződve arról, hogy eu is hivatott tanitó vagyok és csakis ezen a téren érhetem el boldog-
Mctatvány V. Hullám József Hullámok* csima, esjtó alatt lévő kölfmínyeibíl:
ságom „non plus ultráját-" Szeretette'', mondhatnám rajongással csüngtem a tanítói pályán, a mit ugyan akkor még el sem értem volt. De fiatal piwntaiia, egészséges te«t- és lélekkel, — tulteszi magát az ember minden akadályon és éa jövőm-re nézve a legszebb terveket kovácsoltam.
Reményem fellegvárai azonban csak hamar omladozni kezdtek, mégpedig az által, mert 9. mond: kílencz pályázati kérvényem, mit nyilvános iskolákhoz be adtam, azon egyszerű megjegyzéssel ¡érkezett vissza: „ Az állomás másnak adatott" vagy: .Kérvénye figyelembe vehető nem volt® ! Keserű csalódás egy fiatal idtális tára ! Eo minderre nem számítottam — nem gondoltam arra. hogy az elméleti ismeret még nem elég ajánló levét és ehe gyakorlati képzés, tapasztalat is kell, s ha már ez is meg van egyéb jó tulajdonságokon kívül egy jó adag protekezió is kívántatik, mert ez utóbbi nélkül sehogy sem lehet boldogulni. Mi volt tehát bátra? A pacdhgogiai térről nem akartam lelépni _as iskolaév eleje is közelgett — otthon sem maradhattam, hisz öreg, özvegy édes anyám asért taníttatott és áldozott ér£yxiy hogy agg napjaiban én segítsem Őtet. Pályáztam tehát nevelőt ál''ásokra, 8 fáradságomat végre siker koronázta, egy iómódu falusi családnál nyertem alkalmasást; a ezzel visszanyerte szivem előbbi ruganyosaágát, újra kezdtem a reménykedést, mondván : Mi nem sikerült most, meg le.''zjövőre."
A falusi élet nem volt előttem ismeretlen, tudtam, hogy falon kevés szellemi tőke van, s minthogy a osalád is, hol alkalmasva voltam, nagy vagyonnal, de kicsiny szellemmel volt megáldva; iparkodom essmeoserélés végett as ott lakó
| intelligensebb emberekkel — tehát köz-tük első sorban a kántortanítóval is — megismerkedni.
A tanitó ur nagyon szívesen fogadott, és az első találkozáskor egymást kölcsönösen megszerettük. Búcsúzáskor ezen szavakat intézte hozzám. „Reménylem, hogy gyakran lesz szerencsém öcsém uramhoz; collegák vagyunk, egy eszméért harczolunk és küzdüok, én mint öreg katona ön pedig mint újoncé Az eszmecsere igen szükséges — fókép a tani tó-pályán — és egymásnak segítségére lehetünk némely dologban. Jöjjön tehát hozzám csak egész bátran, én mindenkor szívesen látom."
Ezen szívélyes meghívást én örömmel fogadtam, főkép mikor meggyőződ-terű arról, hogy ezen egyszeiü falusi mesterben mennyi isteni ezikra lakik és mily tudományos képzettséggel bir. Örültem hogy őt megismertem, mert meg valék arról győződve, miszerint 4őle többet tanulhatok, minta képezde rideg falai kőzött.
Látogatásom majdnem mindennapivá lett; bizalmunk és barátságunk fokozódott; könyveket kölcsönzött — szép könyvtára volt, — és ha egy-egy könyvei elolvastam, beszélgetés közben oly szépen vizsgáztatott ''elem az olvasott dolgokról, mint a legképzettebb tanár. Beszélgettünk paedagogiáról, közgazdaság ról stb. stb. nom egyszer szóba jött a tanítók sanyarú díjazása is, mire ő rendesen így felelt:
„Igaz, hogy sem az állam sem a társadalom ma még n-m méltányolja a mi fáradságunkat — de nem is lehet azt most még annyira követelni, s én remélem. hogy rövid idő múlva oda is eljutunk. S nem szép halhdá«-e as, mit már ia
elértünk? Van nyugdíj intézetünk, a ta-tanitói fizetés megvan határozva s hozzá a tanitó holtig lesz megválasztva — csak is igen fontos ok miatt lehet őt elmozdítani. Az én időmben mikor én a tanitói pályára léptem, még mindez nem volt; egyesek szeszélyétől függött a tanító léte és nem léte, de azért: ki nem volt fönhéjazó és kötelességét pontosan teljesítette — megélhetett és könnyen boldogult. Ideálismus nélkül egy tanitó sem boldogulhat, de ezen ideálismus no az anyagias világból legyen mentve, egy fentőbb, magasztosabb eszme legyen a tanitó vezércsillaga, anélkül, hogy dicsőségről ábrándozna, niirt az ábrándozás csak elkeseriii — midőn látja — hogy az soha sem teljesülhet, mit ő képzeletében megalkotott. Az a tanitó, ki nom tud azon lelkesedni, hogy ő nem csak önmagának hanem nemzetének és hazájának élt; — az minden lehet csak jó tanitó nem; az keserűséggel eszi a tanitói kenyeret — és elkeseríti tanitváuyait is — 8 ha nem is árt sokat — de nem is használ a népnevelés szent ügyének."
Az ilyen beszélgetések mély hatást tettek reám — s lassacskán észre vevém, hogy az én jó bácsikám engem kigyógyit az ábrándozásból, minek akkoriban még oly szívesen átengedtem magamat, s én ugy hiszem az ábrándozás — a fiatalság közös tulajdona — és ennek — ba nem is irtjuk egészen ki — igen jó kellő határt szabni.
A család, melyaé! alkalmazva voltam,''rideg számító nép volt; jól díjazott, de sokat is követelt, a mennyiben azt akarta, hogy gyermekének ne elemi, hanem academikus képzést adjak — s az ifjakat tudósokká neveljem, — kik — h»
kell hanem: henczegjenek azzal a mi keveset tudnak. Ennek jellemzésére szaba-legyen főnökném szavait idézni, melyeket megérkezésemkor hozzám intézett. „Lássa nevelő ur, az én kis fiaim már igei sokat tudnak, tudják Petőfinek összes költe: nyeit kívülről, csak a múltkor tanu''ták meg „Az őrült"-et szavalni. S midőn erre azon észrevételt koczkáztattam, hogy hz nem gyermeknek nem egy 8 éves fiúnak való, — kész volt a szakadás — a mímhogy én mereven az állításom mellett maradtam — anoélkül, hogy ezt indokolni ozükeégesnek láttam volna — főnökném □yilt ellenségem lett, ki minden alkalmat felhasznált boszant ásómra, a még attól sem riadt vissza, hogy gyermekei előtt sértseu; — s csak azért tette, mert az ő nevelését hibásnak mondtam.
E^y ilyen confliktus után, mikor az anya gyermekei e!ött megszégyenített, az én jó öregemhez mentem p tnaszra; türelmesen végig hallgatta keserű kifakadásai-mat, s raidiu ké s ígbeesve, szavaima lázzal végzém: „lukább ében veszszek, mint-taffl ily terhes és hálad&tlan pályán egy nő Mzejzélyeit ia tűrjem." Csak akkor szólalt meg még pedig egészen elérzékenyülve :
„Terhír, mondhatjuk kényes a nevelői állás — magam is voltam vagy két évig nevelő, de azért mégis elviselhető — 0<ak elengedő tapintatosság kell hozzá. S mnlyik pá''yán nem érheti ac embert kellemetlenség ? Éu nem ismerek olyant ! Sokkal jobban szeretem önt édes öcsém mmt ön gondolja. Figyelemmel kisértem minden mozdulatát, minden tettét és előre lá.tam, hogy végre erre fog ado''og kilyukadni,Ne vegye tehát zokoo, ha szemében megmondom, hogy jó részben ön hibás.*
USZONŐTŐDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
ré86. OKTÓBER 16-áa
ból mielőbbi felterjesztése; a vasár napi munkaszünetet tárgyaló kérvénynek szétküldése tárgyában. Elhatároztatott az összes ker. ifjúsági egyesületeknek felszóllitása arrarlép-uének be a szövetségbe, stb
Az országban ma létező ker. ifj. önképző körök mintegy 4000 tagot számlálnak :^saját erejökból tartják fenn magukat; könyvtaruk és saját egyleti helyiségek felett rendelkeznek; esti tanfolyamot tartanak fenn; instructiv felolvasásokat, családias összejöveteleker rendeznek; elvonják a . ker. ifjúságot ledér mulatságoktól, s ösztönzik az önművelődésre stb. — mindenek felett pedig hazfias irányban működnek s érdemesek a közelismerés, a közbecsülésre.
Hogy a ker. ifjúság által eddig elért üdvös eredmények foKoztassá-nak; hogy a működés egyöntetűbb, sikeresebb legyen s hogy a helynélküli segédszemélyzet elhelyezése és segélyezése is nagyobb arányokat ölthessen: ezen czélból alakult az országos szövetség.
Kívánatos, hogy az ország ösz-szes ker. ifjúsága felkarolja ezen üdvös irányú szövetséglet s ugy »''gye-sek, mint a már étezó ker. ifj. egyesületek mihamarább tagokul jelentkezzenek.
Évi tagsági dij 3 frt. — Alapító tagok egyszer s mindenkorra legalább 30 frtot tartoznak fizetni.
Jelentkezni lehet s bővebb értesítés és alapszabály kapható: a magyar kereskedő ifjúság országos szövetségének irodájában, Budapest IV. Gizellátér 2. L emelet.
i
A Táncsics-szobor leleplezése.
— Eredeti tud ¿sitit. —
Áca-Teazér, 188G. október 10 Tekintetes Szerkesztő Ur!
Csodálkozni fog, ha levelem keltét meglátja; de még jobban fog nézni t.olva-sóaözoosége, hogy mi köze .-xcs-Teszérnak
Nagy-K.nizsához? Megmondom. . Acs-Teazér nem volt eddig sem ismeretlen azok előtt, kik a szabadságharc! nagy alakjainak életrajzi adatait ismerik. Ez n^falu Ta ncsics M ihály nak szú-lóföldje.Most már annyival nevezetesebb, hogy jeles szülöttjének ott szobrot emeltek s azt október 10-én szép ünnepiesaéggel leplezték le. Jelen volt az ünnepélyen az elhunyt j«l**s férfiúnak, a «zabadság, egyenlőség és testvériség lánglelkü bajnokának 80 éves özvegye, nemkülönben fivére is.
Aa ünnepélyt a „Hymnus" éneklésével nyitotta meg as elhunyt legkedvesebb barátja: Vasvári Kovács József budapesti színész által rögtönsört énekkar.
Erre B o krosa Jóssef, a központi Táncsics-bizottság elnöke leplezte le szép oeseod kíséretében a szobrot és átadta azt Ács-Tcszér lakóinak. Utána Eötvös Károly a lángnyelvÜ szónok tartott oly megható beszédet, hogy egyetlen je-Unvoicaak sem maradt szeme szárazan. Bezáród ismét Vasvári Korács vezetése mellett, a rögtönzött dalárda a „Szózatot" énekelte el.
Es után bankett következett, melyen a számos sikerült felköszöntök közöl kimagaslott Eötvös Káiolyé, melylyel a boldogult Táncsics özvegyét köszöntötte fel, továbbá Bokross Józsefé és Ányos Tivadar, a zirczi kerület képviselőjéé, mikkel Eötvösre, miat a ve&zp-émi kerület leendő képviselőjére emelek poharat.
A felsöszöntőket nem jegyeztem s igy azokat nem is birom egytől egyig elsorolni. Ezek mellett ajelenvoltak kiváló nagy érdekkel baigatták azokat az anek-dottákai, miket a társaság egyes tagjai az Öreg Táncsics Mihályról elbeszéltek.
Ács-Teszér e naptól togva kétszeresen nevezetes hely: mert földjét a nemzet hálájának szép emléke disziti, melyet bizonyosan féltékenyen fog őrizni & falu minden lakója és « nép oagy fiának em-lékaz''»bráboz ugy fog járulni, oly phtás-«*l. mint a szentek szeptjehez.
Abban a kis faluban álló szobor pe-dig legyen intó és lelkesítő jel nagyobb varosoknak, hogy miként kelljen leróni nemzeti tartozásukat a nagyok emiéke iránt, bogy példájok, dicső multjok az u ó-onmzedékre lelkesítfileg, felemelőleg hasson.
Hazafits üdvözlettel maradtam a Tekintetes Szerkesztő úrnak
óssinle tisztelője:
K. L.\
„S mennyiben ?- kérdőm megijedve."
„Hm épen az a nagy hiba, hogy ön ezt nem tudja ! Lássa édes öcsém a tanítónak egyik elengfedhetlen kelléke, hogi szerény, nyájas és barátságos legyen, mert ezek nélkül nem bir magának tekintélyt szerezni; ha tenhéjázva a csak egyszerűen kimondja; ennek igy vagy amúgy kell lenie, az soha semmi körülmény közt meg nem törlőni\,sőt a menynyire lehet ellene dolgoznak — és ezzel a tanítói tekintély csorbiitatik. Ön már sokszor volt annak tanúja, hog> mikép fordul itt ezen szegény nép hozzám tanácsért, nem egyszer vagyok köztük biró is ; az én Ítéletembe mindegyik belenyugszik, jól tudják, hogy én egyiket ugy szeretem mint a másikat, de ne higyje hogy azt személyem imponilása által viv-tem kí, koránsem; én leerezkedó nyájas vagyok mindegyikhez. Ha földmives--ael találkozom, beszélgetésbe állok vele. beszélgetünk az ő dolgáról, ha mesteremberrel, akkor ő hozzá intetek kérdést; — s ezek látják: mily érdekkel hallgatom őket — ők i> szívesen hallgatnak reám — ha a nevelésről vagy másról beszélek. S ez nekem 30 évi itt létem alatt igen sokat használt. Mikor ide kerÜHem a tanítói lak, az iskola igen rossz állapotban volt, és én mindezt más állapotba helyeztettem. anuélkul, hogy valahonnan segítséget kaptunk volna. A község lakói ssivesen álu-jztak — az építésnél vetélkedtek egymással, és én kérés nélkül kivittem azt, mit parancsszóra senki fiának sem tettek volna meg akkori időben, a mindezt caak az által, mert barátságos voltam.
A tanítónak soha sem szabad elzárkózni azon körtől, melybe végze e sodorta; annélkül, hogy valakivel fraterni-sálna, neki mindenkivel jó egyetértésben kell lenni, — a gazdaggal ép ugy mint a szegénynyel; mert a nevelést az iskola csak a családdal egyetemben
eskRKas
Zrlujl lloua-
Ki leb''g ott,csillagtalan éjben, Öraiigyalkéut fent a bástyaszélen V Muukacsvárnak gyönyörű rózsája, Vitéz asszony, szabadság hánya.
Lent a völgyben, a várnak aljában Németsereg zajong táborában. Háromszor nyílt a virág azóta, Hogy először a várt ostromolta.
Három éve védi már a várat A tündérhölgy,.« er-íj* nem fárad. Kezében van ragyogó hós kardja, Csillagtalan éjben villogtatja.
nNem adom fel, nem, soha e várat! Majd szétfoszlik a felhő: — bubanat; És tündoklend arany dicsőségben A szabadság csillag* az égen !"
végezheti. Önöknéi édes öcsém ep-n az a baj, hogy egymást hátráltatják. Közeledjek ön csak bizalommal a családhoz, ők ix bizalmasak lesznek öuhöz, és egymást kölcsönösen fogják támogatni. Keresse az igazat, a jól és szépet, gyógyítsa ki magát hibáiból a dolga jó> fog menni. Nem ön az első, ki az életben nehézsé gekre talált — s nem is az utolsó. Küzdésből all az élet és nem szabad gyáván megreterálni."
Hazamentem 1 Gondolkoztam, hogy hol és miben lehetnek as én hibáim, kerestem és meg is találtam. Igaz, hogy én eddig is az életet főkép a nevelést ideális oldalról toglam fel; nem kincs szomj veselett a tanítói pályára, belső ösztönömet követve vettem fel a küzdéssel telt sorsot; kerestem a jót, az igazat és szépet, csakhogy téves uton jártam.Én a holt beiüitbaz ragaszkodtam kötetszámra olvastam a paedagogiai és didaC''.ikai müveket, ezek nyomán akartam én tanitaní
— s igy véltem boldogulni. Most azonban beláttam, hogy elméletileg oktatni és nevelni nem lehet, hanem szükséges, hogy önálló módszerünk legy^o, mert néma körülmények alkalmazkodnak a tanitóhus, hanem a tanítónak kell a körülményekhez és az élethez simulni, a önálló modor nélkül — bármily képcett is az a tanító
— soüa sem fogboldogulni.
Megváltoztattam a családhozi viszonyomat, iparkodtam önerőmből egy éppen megfelelő módszer: alkotni — s dolgaim is lényegesen változtak. A család b.zal-
mát birva, ók mindenben támogattak _
s a gyermekek, kik eddig velem együtt unatkoztak az órák alatt, most egész tud. vágy gyal hallgattak, szorgalmuk napról napra növekedett és alig folyt le p£r hó,
több eredményt bírtam felmutatni _
mint előbb félévig.
Midón ezen örvendetes változást észre vettem; elsó dolgom volt jó öreg
Igy buzdítja Ilona a népet. Lángra gyújtva minden magyaréízet.. Jő egy futár, levéllel kezében. Mi va.i irva h drága levél t>eu ?
Tökölinek, férjének írása: pÉJes hölgyem, szivem boldogságai Aldjou m*g az Isten ezer jóval! . . ." — A levelet olvassa fentszóval. —
, ... Áldja meg az Isten a hü népe'', Amely eddig nem hagyou el tég^d. A győzelem babréja viritson 1 Hű szerelmed engem bátorítson."
„Csókjaimat elküldém a széllel, Konyeimet itt e levélkével .. . Éd
es hölgyem, gyöngy virágom, kiocsem! Srerelm»dért áldjon meg az Isten !u
Hatly utollal, vérpiros tintával Levelet ír s küldi a futárral. „Rejtekúton rövid ösvényt válazssz, Itt a férjem levelére — válasz."
..Éd
cs Imrém, bú» oroszlán, férj-m! A jó Istent érted arra kérem : A szerencse szárnyaira vógyen, Szent ügyednek diadalma légyen !
„H''io azeretjek, érted dobog szivem. Ha kell : értrd csepegjen ki vérem ... Érted folyton imádkozunk hárman: Én s gyermekem1), késő éjszakában.
„A jó Istent mindig arra kérjük : Szent ügyünknek diadalmát érjük. S hogy amiért küzdött fiam apja :2) Derüljön ránk a szabadság napja!""
Lent a völgybe i, a várnak aljában Az ellenség hemzseg már j ivában. Zeng a várban a riadó kürtje, Leng aszélben szép asszony hajfürtje.
„Hős kuruezok, csüggedetlen uépem ! Csatára! . . . á~*zabadság nevében! Aki magyar, aki kuruez — rajta..." Vitéz asszony népit igy zavarja.
Áll eiótte Radics Endre várnagy : "Jó awzonyom ! a veszély itt már oagy. Elfogyott az elcs^günk régen, Elvertünk igy mindenféleképen."
Dániel is. a régi bú bajnok: „A mondóra én is sokat hajtok, Nincs menekvé*, uincs egyéb mód bátra: Könyörögjünk életre halálra."
A hős asszony szive nagyot dobban: „Megcsaltatok ravasz alattomoan ?3) Hah!.. most látom gonosz gyávaságtok''.. Koszorúzza fejetek'' az átok!" . . .
'') RAkó<-zy Ferenci és Júlia.
Első Rákóczy Fexencz. '') Az élelmi (»ereket szándékosan elpazarolták, hogy a védelem abbahagyására kény gzerithessók a trii dciemasstouyt.
barátomuak köszönetet mondani, bölcs oktatásaért; inire ő mosolyogva monda: „Jegyezze meg mag .nak edea öcsém : „A jó p«p — d-i a jó tanitó is holtig tanúi" a bogy valaki tanulhasson, ahhoz, nemcsak könyvek szükségeltetnek, hanem szükséges, hogy sokai {gondolkodjék is — s hogy olyan társaságban mozogjon, hol az olvasott dolgokról eszmecserét folytasson, mert ennéikül az olvasottak tömkelege is csak hamar elpárolog — minden nyom nélkül. Éa a tanító-egyleteket, is azért becsülöm nagyra, mert a Unitóknak itt tágtere nyilik az eszmecserére; s ha rajtam allna ezeknél minden felekeseti színezetet eltürülnénk, hisz legyen az a tanitó bár mely vallásnak híve, azért a működés ezé Íj a egy és ugyanaz: az államnak hív polgárt, az egyháznak erkölcsös ét valláso* embert; a társadalomnak hasznos, szorgalmas és munkás tagot ne vélni. Ezért küzdünk mindnyájan, tehát hétében megférhetünk egymás mellett, s igen kár mellékes érdekért az erő? szétforgácsolni; de remélem rövid idó múlva ez is meg lesz."
Szegény oregém ő már 2 éve, hogy elköltözött od* „a hol nem fáj semmi* a nem látja, hogy az "egyesülés helyett mint távozunk mi el napról-napról egymástól , mintha mind eu felekezetűek külön czélja volna; az egyleti élet, mely oly sok és szép eredményt bír a tanügyterén lelmutatn. fokozatosan hanyatlik, — s ki tudja hol lesz a megállás, ha ez még sokó igy tart<f
Föl tehát hazám dicső néptanitóí sorakozzunk ismét a zászló alá, szerezzük vissza a régi féayt a tanitó-egyletnek, munkálkodjunk — a hasa és a népneve-lé« díwőié.^eé-t, mert csak igy teljesül be a legnagyobb magyar "szava: „Magyarország nem volt, hanem lesz."
Lob Simon.
Itt a várkulcs!... vidd le várnagy Endre Gyalázzuk meg magunk'' kegyelemre . .. Isten veled szent szabadság napjai . . — Hűtlen várnagy a kulcsot átadja. —
Piros hajnal vérpíros sugára Munkácsvárn ak búsan ül tornyára. Hollósö^ fátyolát a gyáaznak, Választja bús asszony palástnak.
Sírva gondol bujdosó férjére, S két gyermekét szorítja keblére . „Ki lóizen majd ápoló anyátok ? Rabbilioetben sanyarog hazátok . .
Igy kesereg, zokog bánatában O -rmekivel, zordan magáuyában: ¿^.„..-»csvárnak gyönyörű rózsája, Vi''.ea asszony, szabadság leánya:
Ne keseregj, ne busuij szép rózsa! Virul hősi szivednek bimbója : Hós Rákóczy Ferencz az, ki lészen — A szabadság csillaga az égen!
BMintffy Bálint.
iret
— Értesítés. A .»agy-kanizsai „Magyar irodalom és művészetpártoló egyesület" irodalmi szakosztálya részéről az egyesület t. tagjai tisztelettel értesíttetnek, bogy az íszi idény beálltával a nyilvános felolvasásokat megkezdjük és pedig az irodalmi szakosztály 5-dik feltol vasását Dr. Fárnek László egyesületi elnök ur tartja f. évi oktober 23-án, ezután minden második hét szombatján rendszeresen folytattatik. A 6-ik felolvasást Tuboly Viktor szakosztályi tag ur, a T-ik felolvasást Dr Neuman Ede szakosztályi alelnök ur tartandja. Az irodalmi szakosztály felolvasásain csak egyesületi tagok é« családjaik vehetnek részt, mindenkor díjmentesen. A felolvasások as egyesület, helyiségében (Délzalaí takarékpénztár épület) tartatnak este .fél kilenc* órakor. A szakosztály kiadványai ez alkalomkor a helyiségben kaphatók, melynek pártolására mindenkit tisztelettel felkérünk, hogy u szakosztály kitűzött feladatának miné[kívánatosabb mérvben megfelelhessen. Nagy-Kanizsa ukt. 8. 1886. Bátorfi Lajos az irodalmi szakosztály elnöke.
— Pályadíj-kitűzés A „Magyar irodalom- és múveszet-pártoló-egyesület" irodaimi szakosztálya részéről egy darab cs. és kir. arany pályadíj tüze ik ki Nagy-Kanizsa múltjából merített kistbb történeti beszély- vagy balladára. Egyforma b^lbecscsel bíró művek közQtt a balladáé as elsőség. Beküldési határidő 1886 évi deczem''oer 3l-ke. Csak egyesületünk tagjai, pályázhatnak. A pályaoyertes mű 1887 évi január hó végéo tartandó nyilvános felolvasás tárgyát képezi s a szerző tulajdona marad. Az irodalmi színvonalon álló pályaművek közöl a legjobbnak relativ értelemben is kiadatik a pályadíj. Birálókul az irodalmi szakosztály kebeléből három tag bízatott meg. A jeligés levéllel ellátott pályaművek a jelzett határidőig hozzám küldendők. Nagy-Kanizsa okt. 8. 1886 Bátorfi Lajos az irodalmi szakosztáiy elnöke.
— A t szülők és tánczkedvelők figyelmébe ! A városunkban már előnyösen ismert Kemény Gyula táneztanító november 1-én kezdi meg a táucztanitási folyamot. Ezt anoyíval is inkább szüksé-grsuek tartjuk fölém ¡leni a tanulni óhajtó ifjuságn»k, amennyiben Szombathelyen » „Sabária" szálloda termében alkalmunk volt meggyőződést szeresni arról, hogy mily szép sikert ért el nevezett táncsm*8ier, nagyszámú növendékeível — rövid idő alatt, — miért is jó lélekkel ajánljuk fit as illetők figyelmébe.
— Ezer forint borravaló . A szerbek bőkezű király«, midőn távozott Ssf.-Lánról, ezer forintot adott Kiss Gyula urodalmi jósságkormányzónak, hogy ast oszsza ki borravalóként a puszta béli cselédség köíött. A szent-iváni bérelek n-m egyhamar feledik el a szerb király látogatását.
— Menrendjelczett szolgák. Milán Szerbia királya Szent-Ivánon tar óz-kodása alkamából, házigazdája, Zichy Jenő gróf szolgaszeméiyzete közül Vincn János komormkot. Szabó János huszárt és Vámos János, parádés-kocsist szerb rendjellel tüntette ki. A megrendjelezettek a bevonulásnál már viselték is as ordót.
— A Herczeg-PriQiás jubileuma.
Az a n^gy tisztelet és őssinte igaz ragaszkodás, mo.lylyel a keresztény Magyarország''Simor János Bibornok-Hercsegpri-más iránt viseltetik, a hála melyiyol áldásos működését kiséri, a legnagyobb arányokban kiván nyilatkozni as éves jubileumon. A fővárosi lapok csaknem állandó rovatot veze nek a jubelíumi készülődésekről . . . Megyék, városok, társulatok, intésetek, hivatalos testületek szóval a közélet minden számbav«heifi tényezője''mozog és munkál, bof^y e nap az ünnepelt nágyságához méltóan legyen megünnepelve. Esztergom varosa szinte mindent elkövet, « egy a maga régi jó
hírnevéhez méltóan járiljon as ünnepély* hez. F. hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúlag elhatároztatott, hogy a jubileum estéjén a város kivilá-gittassék, fáklyásmenet rendeztessék, mely czélra a közgyűlés a legnagyobb lelkesedéssel 1500 forintot szavazott meg. A vidéki vendégek elfogadása s elszállásolására szintén megtétették a kellő in. lézkedések,
— Muraközben nem kell télni * kolerától ! A muraközieknek némi meg-
I nyugUtásutcra fog tán e kolerás időben időben szo:gálni néhai dr. MüÜer hires varazsdi orvos következő nyilatkozata: „Hosszas praktzisom alatt, midőn a kolera ezrenkint szedé á''doza''ait Muraköz körül. Muraközben a járvány csak két egyént ragadott el é* pedig Hodosánban Az egyik egy Kanizsáról beutazott ízra-lits, a másik ped''g egg Vuszkovica nevü oltani asszony volt. Ha ón — folytatá * komoly ember — véghez vihdtoém — Muraközt jó levegőjeért oly gyógy helylyé alakítanám, melynek tán a földkerekségét) párja nem volna. Ki e nyilatkozat valóságában kételkedik, győződjék meg azon tanuk szavaiból, akik a járványéveket átélték, vagy pedig a járványra vonatkozó egéssségügyi kimutatásból, n.l.
— Tessék előfizetni. — Vasvármegyében egy uj „költeménylap" indult meg. melynek előfizetési felhívásában többek kozt igy ir a szerkesztő: „Ha u:*-mai már egy kissé m-sg öröm, akkor hiút szemekkel tiés<sk a viszályok elébe, sn« szárnyokon törtetek át a megromlott levegőn, 8 a vihar által felkorbácsoil tenger hullámain rontok a gyávákra, kik utamba, kik azt- czélom elérésében megakadályozni merészkednek. Nehéz a czíi de édes a küzdés, mert krdves szép hasimé önzetlen szivem, szép'' hazám azt. oltáráé lángoló kebelem, a boldog ieaaek, ha érte azenvedekl* Ilyenformán a „Polgárerény ezertis éjszakája" alighanem le less pipálva.
— Párbaj ellen. — Egy párbaj, eset tárgyalása alkalmával a kassai kir. törvényszék előtt Pakay József kir. ügyész figyelemre méltó nyilatkozatokat tett. A parbajozók elbn súlyos büntetést kért s egyebek közt — igen helyesen — ezeket mondá: „A mi 1848. előtti, tehát ari*s-
tokratikus társadalmunk csakis a legkomolyabb dolgokért hivatkozott fegyverre. Akkor csakis egy magasztos érzelem és szent tulajdon megsértése miatti kétségbeesésében fogott barát barátra, kartárs kartárara fegyvert. Hogy többet ne említsek, Wesselényi, korának egyik legjobb vívója és lövője, a* emberi erő éa bátorság valódi gigássa, csak egyszer sértett. De belátta tévedését és bociánatot kéri nyilvánosan s csak egyszer provokált életében, midőn ót <> miatt egy gróf gyávasággal vádolta, — kit astán becsületesen össze-viaasa kaszabolt. Ma azonban az arísztokrácsia bűneit éa szokásait majmoló társadalmunkban elveaziti a párbaj ezen arisztokratikus lovagiasságzomán-czát, és csúnya less, mert nem az a végzetes eszköz többé, hanem pusztán önczéí, egyszerű ü<em, henczegés es hiúság.-*
— Talált csec8enió.G--l8»-Ssigeten a napokban egy csinosan felöltöztetett és gondosan bepólyált, gyermeket találtak egy kazal tövében. A csecsemő él és életerős,- egészségesnek látszik. Az elüljáró-ság jelentette a járási szolga bíróságnál.
— FnrcM» gyászjelentés. Egy ismert párisi mű észnek szélütés következtében meghalt a felesége. A. művész
— joggal-e vagy a nélkül, azt nem tudni
— neje hirtelen halálát egy úgynevezett „barátné" lá''og* asának tulajdonította, a ki aszerencsétlennek minden előkészítés né''kül adott tudtára egy rosz hirt. A művész olyannyira meg volt győződve arról, hogy a gyászjelentésbe, melyet ismerőseinek küldött, ezt irta: „Ez-nnel meghívom önt nőm, X asszony temetésére, a kit Y. asszony meggyilkolt.*
— (Mészárszék a vérpadon.) Su-Dénis du-Sig algíri városban a minap halálra ítéitek két mohamedánt, a kik egy egész családot meggyilkoltak. E hó elsején vezették az elitélteket a nyaktHÓ »14. Az «¡bő néh.tny pilaa t múlva megszűnt élni. R-igtön után* a nyaktiló alá hajtották a másik elitéit fejét. A hóhér
1''bocsátotta a nyaktiló kését, sa következő pillanatban az iszonyat kiáltása hangzott minden ajkról. A kés nem metszette el egészen, csak bevágta a nyakát s a fej ott fügőtt félig levágva. A hóhér teljes erejéből ránehssedatt a ké* hátára hogy levágja a nyakat, de hasztalan. Föl kellett húzni újra a bárdot, mialatt a kínosan vergődő ssjrencsétlent három hóhér-legénynek kellett fogni. Lebocsá-tották a bárdot újra, de a fej''még akkor sem hullott alá a kosárba. Végre is » hóhérnak kést keilett elővenni, a ezzel metélte el az utolaó huaesutagot, melyek a főt még a törzshöz fűzték.
— Egy fogoly a nőkről. Henrid« Houx iamert frauezía klerikális iró, kit sajtóvétaÉg miatt két évvel cselfitt Rómában, ''.\kkori tartózkodása halyén egy havi fogságra ítéltek, megírta és kiadta : jjMa prison" csimen fogaága keliemeiw
IIÜ.N''OSZŐTÖDIK ÉVTOLYAM
. ji kép. mc!j«t tt «leven tollú író börtö-teít, n<-m valami hizeigó a fenyítő törvényi««®* ca tudomány mezején ex-c^iialö oias* all mra. ázük, «ötét, ronda ^,nifáb»a keleti átbuania as egy hóna-Sétaéráiban ismeretséget kötött több ait r.bbal, kiket a legkülönbözőbb okok ©iatt jutatott oda as igazságszolgáltatás i»roerkedett meg a többek köat Cia-CJ®o báróval, kit pénzmanipuláczióí vit t^k • fegyházba. — A báró aztán gon dfc,Uuinak leírásával ^öltötte a börtöu-rgyhaagu idejét. E fiiozofus és hu-jjo: íiükus gondolatok közül íme *gy a ^ikrűl: ILsonliUá ok ötsto a mai férfit tl Áürabam ea a Jákob idejebelivel. jjbüBik vagy roazabbnak találjátok a Ixennt, a minő szempontba veszitek. Viszont ba mai nőt Évával, vagy Sárára!. vagy Susanaval hasonlnjátok, mindig ugyanannak találjátok ugyanaz a szive, ugyanaz a lelke, egy-tjrman tetszeleg az ördögoek, mely ki--yó alakban k''otelit faié. — Egy ca uiwguei biriapiró a következő zenei meghatározását adta a nőknek: A nő Ssenótéve» korában : arseggio; husz tves kúrában: allegro vivace; harmincz-oau. accordí»rtelnegy vénben : andante; .uvrsoeo rondó tinsla; hatvanban: irctDolo e''irdme. A uú 15 dik évében *r«z; a ¿0 dikbau szeret; a 25-dikb''U •kar; a 30-ban keres; a 35-dikben tálai; a 4(»-dikben kér; a 45-Oen könyörög; az 5ü-diaben tíz«-.
— Kakuk auéptuondaba. Éj-zak SkócZiában az népbit é'', bogy a ki ta Taazfcor elösaör hail kaktikot, » ekkor bal e«rkan háromszor fordul a nap ut-java. szemközt, az igy képződött rnélye-ué>ba rgy hajat {og tálalói, mely színére nézve megegyezik jövendőbeli élet-pirja bajának színével Ha a kakuk nangját utánozzák — moudjak Norvégiában — "akkor a kakulc vért iszad a nyelvén vagy a labam. E vércseppek láthatók a nyírta levelek vörös foltjaiban A svédek egy öröm és egy bú kakukot ismernek. A finnek már vígabb gondol-aozasuak, nekik a kakuk csak örömet okos, midőn hallják hogy nevét kiálltja ott .ilo kaeki* — orom kakuk-név alatt is ismerik. A lengyelek és ujseelandi-aknál hajdan a kakuk is is.ensegnik tar-tato''.t. — A németeknél a KOzépkorbau naaassag es «zapurasag ved.zentjekénl szerepeit, — a magyar emoer pedg meg-jóaoliatja vole, bog) meddig él. w — Pállik Bt-la, a ki mint festő oly kiváió művészi hiruévnek Örvendett a fővárosban. mintegy kei érvel ezelőtt tud'' valevóieg az éuekművészeire adta magát asembaja miatt es tobb németországi asiupadon -ikerrel is énekelt. Legújabban Oimu''zben aratott féuyes siker; a festő tenorista'' hallik azonbau, amellett, bogy énekel, az ecsetet ee pihenteti, hanem gyakran keresi föl a inűtárlaio; kiváló »¡látképeivel.
— A hol « czitrom »int. Gyönyörű szép ország, csak egyéü is ne virítana benne olyan gyaaran, mintpeidiul a haszontalanul kion.ott embervér. Sehol nem késeinek annyit az emberek, mint Itália aék ege alatt es sehol oly. csekély okokból. Ve:enczeiiő! péidául tegnapi kelettel a következő csinos történetet közlik : A Róma éa Frascatt közt közlekedő vas pályán egy barmidojzUlyu socsib* öt legeay szállott be s az utazó nők egyikével minden áron beszédbe akartak elegyedni. Mikor iáttak, hogy a nő szóba sem aícar velük áliani, szemtelen megjegyzéseket tettek rá, mire a férfiulasok egyike bravatkozott s kíméletet kért a nők számár». A legények erre mind bevezetés nélkül bicskára kaptak sa férfiak aozül ksitőt leszúrtak s kidobtak a robogó kocsi ablakán. A többi négy férfi ke''.ségbresetten védte magát e surs ellen ■ ir.oxtaió küzdelem kezdődőt , melynea az lett a vége, bogy őket is összeszurkálták. A kocsiban ütő asszonyok mind el-ájuitak. A vérengzésnek ki tudj«, minő vegr lebelelt voiua. ha a vonat u* alio-uiisra erve meg uem Áll. A b.cskas go-nosztevúaet itt azlin fbltelté* s oaszeko. tösték. Az ablakon kidobolt két utas bajáján virít.
— Október G-á\ miot a magyar aen; zel történetének egyik legsiralmasabb cmléanapját Csákiornyán is (.Nagy-Kauizsán szóba st* j«>r 1) hazafias kegyeletcol üoüepeliek aieg* az itt eió néhány 48-as bonvéd ugj an>a uunepéiyes gyass-»isét énekeltetett az 1849 okt 6 án Aradon vértanúi balall exmvedelt tizenhárom szabsdsághósünk és az ugyanazon oapon a pesti Újépület mogau agyonlőtt Batthyány gróf elsó tüggeileo felelős toagyar minisztereinél lelki üdvnéri, tnelyen a veterán honvédeken kívül uépszamu intelligens közönség is részt f as állami iképszde növendékei ^yászdalokat adlak eió. A íerencziek templomában fényes katafalk vo:t felállítva, szomorúan emlékeztető a ver«a csi-*aény szerencsétlen balot''jaira. Az isteni tisztelet záradekáui a magyar nemzeti hymnus énekeltetett, ami az űunepéiyea hangulat emelésére végtelenül kedves ha-Úti tett, mert a szöveget as említett ret-
tenete« esemény a legbo aág hatalmával ilusztrál ilyenekben „bünhódte m s jövendőt!" És e bünhó nemzet keserű aóhsjrosásána léje védő kart!« — Este a vendéglőben gyűltek össze az védek családjaikkal, kikhez caatlakozott több honleány s as értelmiség több tagja, nzámra mintegy 35-en. Tobb hazafias felköszöntés mondatolt. Luperazbek József az aradi vértanukról emlékezett meg a ajánlá emlékök fenntartását; Margitai József a jelenlevő negyvennyolcsa« honvédeket éltet t. Maiuár E ek a m. <ir. honvédségre, mint a mely intézmény a negyvennyol-czas honvédségből fakadt ki s egy jelenlevő m. kir. honvedtiszt egészségére ívott M. honvédtiszt ro«gkősröuvén n felkö-ssontést. a Csáktornyát magyar társadalom egészségére ürítelte poharát, Margitai József Molnár Elekre és nejére, akik két honvédet nevelnek, Ziegler Kálmin a jelenlovő hölgyekre. Szilágyi Gyula a Csáktornyái magyai tanítókra. Molnár Elek Kollarici Mihályra, mint a járásbíróság egyik jeles tagjára u ismert jó muraközi magyar hazafira. Margitai J. az ur*d. g.izdatiszti karra, mint amely (gyedül tartotta fent Csáktornyád a hazafias szslUmet. Vrancsics Karoly a hazára, Ziegier K. Szirtey Györgyre, mint aki indítványozója volt a mai ünnepélynek
— mondott fsíköizontést. A társaság fenn-állva, a magyar hyrauuet énekelte s a hazát é!telve a K«kóczy-induló hangjai mellett 11 órakor szétoszlott. Az összejövetelen csupa hasarias felköszöntőt lehetett hallani n általában a nap méltósigá-hoz képesi hazafi .a szelhm lengte azt át.
— Ámbár szivünk mélyéből meg vagyunk győsődve, Csáktornya hazafi ss erzelmei felől, de nem mulaszthatjuk el ez alkalommal örömmel konstatálni, miszerint hasonló nemseti érzület nyilvánulása még nem fordult itt elő. — Nagyon óhajtandó, hogy es az első lépés ne legyen as utolsó is egyszersmind. Mutassuk meg, hogy ebben sem maradtunk el a jobbak mögött. S őrömmel és aaivesen üdvözöljük a derék 4Ő-as honvédeke'', és kívánunk nekik még igen sok boldog évet, b >gy nem-ze ünk dicső haladásának az általuk ki vívott szabadságnak virulását, diadalát még hosszú éveken át szemléljék boldog elégült^ggei !
—HJjabb Cliritten HerbiTt ugy tuu kilaiasban, uiinl R.inaszombalbói írjak. Egy j4rásbirósági tisztviselő egyik vendéglóoeo vacsorált többed magával s jókedvében elkesdette húzatni a „jaj de kedves a német" -et. Alig hogy a ezt-gáuy a nótába kapott, egy másik asstaltól fölugrott egy polgári ruhás fi «tal ember s kijelentette a társaságnak, hogy ő nem engedi húzatni a „jaj de kedve*"-t, mert ő tartalékos kosos hadseregbili hadnagy. A dolog odáig meut, hogy a tartalékos hadnagy urat — a rendőrség közbelépésével — kivezették a teremből. A kivezetett fi «tal ember, a ki mint mű^pitó a rimaszombati uj törvényszék építésénél van alkalmazva, a katonai hatóságnál följelentette az esetet, miú án a „jaj de kedves''-t húzató járásbirósági tisztviselő szintén tarlalékoshadnagy.
— <iyn*zhir. Pataky Andor helybeli előnyösen ismert gyógyaaerészt, — mint sajnalaital értesültünk — ismét nagy csapás érte. Alig pár bele, hogy édes auyja elhalt, ujabban meg azon ssomoru hiruek keli helyt adnunk, hogy édes atyja is Sárospataki Pataky Lajos, — ki a szabadság barezban is résztvett, e hó 11 -én Kesztbelyeu rövid szenvedés után jobb létre szenderült.
— Wajd»t8 József köny vkereike-reskedésében egy gyakornok felvétetik.
— Bőszült bika nltal meggyom-rozott pásztorok. Nagy-Csány község marha-caordsjaba mar a t. év tavaszától fogva egy igen rossz kedvű bika járt, mely hivatásának ugyan megfelelt, de a saját megszokott társadalmán kivül esó körökkel auuAliokabb ercateté kedélyének állaudó ingerültségét, modorának ö«z-sseférheiettenaégél. Egy szép majuai napon a vele ingerkedő! szokott borjupász-lort támadta meg, a kivel majd egy tél óra hosszáig lapdazoil s illik, vagy nem illik: de bis azt tisztára ievtkősieié. Magát a legényt vérbe fagyva vitték haza. Most meg » kösolebbi napok egyikén • csordás fiáról, a ki apja moüett a bojtári lisztet viseii, szedte le a gyolcs lábravalót s annyira megcsúfolta, hugy baióU katoua soha sem 1*~se a mi több: meg sem hazaaudbatik ; alig tud a &a*géiiy járui. Másnap a fiún esett katasztrófái koveiő napon * csordásra került a aor, a ki eddig meg legtöbb reapek tussal bírt a veszni induli előtt. Eanek amellcsonlját betörte; bajusza egyik felét bőröstől lehúzta, mag\«urkalta, meggátolta s csak akkor hagyta ott a saereucaéllent, midőn a letépet lábravaló egy darab veres foszlányai sAssió gyanánt szarvára tüzhelé a azzal visszajyargalt a Csorda közé. Mikor a voízede.em birére vasviliákkal kirohant falubelik a harcz sziohelyére értek, a bika mar nyugodtan logeieszett, koronként hallatva tompa bc a»böiósé«, hanem
1886. OKTÓBER 16-áo
a ozsgeny csordástá|uli állapotban, kocsin kellett haza vinniók. Rögtou orvost hoztak, de életéhez kevés a remény. És a gondos, előrevigyáaó elöljáróság csak mo«t határozta el, hogy a bikát leköti t valamelyik vásáron eladja. Bisony meg érdemelnék, hogy holtig való penziót fizessenek a szerencaétlon pásztornak és családjának.
— (A kapitány kedvese.) Santi Elenának, egy asép londoni balerinának viszonya volt Brown kapitánynyal, egy angol hadihajó parancsnokávak. Jóllehet hogy Angliában hö!gyek látogatása a hadihajókon ssigoruan tiltva van t a hajó kapitányának rangvt-sstésél is vonhatja maga uúa, Brown kapitány mégse bírt ellenállói a vágynak, hogy szép kedvesét magávul vigye hajójára. A szép leány épen a kapitány kabinjában volt a mikor egyszerre belépett egy matróz éa jelentette, hogy a főparancsnok épen moat lépett a hajó fedélzetére szemlét tartani, A kapitány elsápadt, de Santi k. a. meg-ragadta a Kezét és csak aunyit mondott: „Legyen nyugodt, én nem leszek szerencsétlenségének okozója !" Ezzel ismételten megölelte kedvesét s mielőtt még ez megérthette volna, bogy a lány m.t akar, Santi k. a- kivetette tnagát az ablakon a nyílt tengerbe. A hullámok rögtön ösz-az-csaptak teje fölött. Mikor az udmirál rögtön ezután a kabintia lépett, a kapitányt ott ta''álta ájultan elterülve a pamlagon. Mikor visszanyer1« eszméletét, elmondta a szomorú törtenetei a kis bal lerína szerelméről.
— Érdeke«» kalund. Szombat este egy intelligens fistal ember éji 10 óra körül hazafelé tartva, egy feltűnően ér-dokes férfialakot piüanU»;t meg. A kerekded termet, karcsú derék, azokatlan járás ¡geo gyanusoak tetszett előtte a feléje közeledett. A kecses alak erre síetoi kezdett, hóaüok utána, azonban az iameret* len eltűnt előle. Kia várakozás után as ¡■meretlen előbukkant a a temető felé íramsdott, melynek kapujában énokelni kezdett. Hangja gyönyörű női hang volt. Menjek, ne menj«k — töprengett lovagunk a bár Siriaaka rBabooák könyvét" olvasva tudta, hogy kísértetek ninctőnek, egy esetleges temetői k alaudtól mégis csak megborzongott a háta és — n*m ment. Kalandját másuap elbeszélte társainak az egyikkel éjjel kim*niok a temető feié 10 óra körül s az ismeretleni csakugyan megtalálták egy másik férfival, kik, midőn őket meglátták, szaladni kezdettek és a temetőben eltűntök előlök. Szerdán már egy S tagból álló táraaaág ment a rejtélyes pár felkeresésére, de nem talállak aemmit. JubS is, legalább egy titokkal több van, mely jobb, hass marad.
— A Popp fele Anatherin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabban nagy eredméuy nyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy szintén Schnitzler ta nár is a száj, nyak, foghus és szájpadlás betegségeinél. — És ezért sokak számára a Popp féle Anatherin szájvíz, mely kapható Nagy-Kanizsa minden gyógyszertárában, .pen
* m .p olyan biztos gyógyszer mint né kü-
lözhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj, torok és foghus betegségében használ ta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájvíz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezeló orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oszrák határokon ¿ívül és egész Enrópában sőt Amerikában és Ausztráliában is vannak cso-
dálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp| J. G. cs. kir. udvari logorvosnak anatherin fogtapaszára és növény fogporára, mely igen alkalmas és hí res fog tisztító szer.
ön
ez
Papírszeletek.
A bíróság előtt
Elnök: (kérdezi a tanút); As foglalkozása ?
Tanú: Tragikua költő. Elnök : De híaz ez nem foglalkozás, .. betegség!
*
Egy kételkedő.
Bugacay Mátyáa Fiúméba rándult és óra hosszat áll a tengerparton, a tajtékozó hullámokat bámulva.
Egyszerre, fejét caóválva, elkiáltja magát :
— Aatán azt akarják velem elhitetni,
hogy ebből csinálják a pipákat!
*
Fölöaleges.
— Papa, itt olvasom, hogy voltak azelőtt varázslók, a kik az embereket barmokká változtatták: van-e most is ilyen ?
— Nem fiam, mert ma már fölösleges.

Puszta igeret.
Szinéaz az igazgatóhos:
— Ön jól tudja, tisztelt igazgató ur, mennyire életkérdés rám nézvo, hogy ezt a szerepet megkapjam. Ha megtagadja tőlem, tőbe lövöm magamat!
— Kedves barátom,én mit sem adok puazta ígéretekre 1
*
Gyöngéd figyelmeztetés.
— Valami kellemeaet akartam önnek mondani, kiaaassony, de kiment az eszemből.
— Ugyan mi lehetett as ?
— Hm! Hm! Igazán — nem emlékszem . . .
— Talán jó éjszakát akart nekem kívánni?
*
Vigyázatlan.
— Artbur, ha még egyszer megcsókol, hát kiáltok!
— Ast ne tegye, mert meghallja a papa ! . 4 .
— Az igaz, erre nem is gondoltam I
*
Bátor tanu.
— Un tehát látta, mikor a vádlott áldozatára lőtt?
, — Igen, bíró ur.
— Mennvire volt ön a tett
ssinho -vádlott először lőt,
öt
alatt ?
/
lyé ól ?
— Mikor a lépésnyire
— S a második lövés
— 0 száz lépésnyire.
*
A klubban.
''— Tudod, mi az újság? Az öreg Z. berezeg fiatal és szép leányt vett feleségül. — Erről ismerek rá! Mindig azon
van, hogy barátait lekötelezse.
*
Aineríkniasan.
Egy chicagói hírlapban a következő hirdetés jelent meg:
„Jeuny feleségem egy héttel ezelőtt eltévedt, vagy megssöktették. A ki őt nekem visssahozsa, azt lelövöm.
Vasúti menetrend.
Iliiül Kamarai
Reggel.
Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapeat 7 óra 20 B vegyesvont Bécsújhely G óra 35 „ postavonat Délben-

Budápest 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25« „ postavonat.
Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat 12 óra 15 „ poatavonat 12 óra 5 „ postavonat
Értezii Mara.
Reggel.
4 óra 8 pereskor postavonat
4 óra 45 „ postavonat
5 óra 25 „ postavonal
6 Óra 17 „ gyorsvonat Délben.
1 óra 48 perczkor postavonat 1 óra 15 „ postavonat 1 óra 40 „ postavonat 1 óra 59 „ postavonat. Este.
Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyesvonat Bécsuujh. 10 óra 2G „ postavonat Budapest 10 óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat 11 óra 25 „ poatavonat
Budapest Bécsujh.
Bécaujb. Budapest Fiume Pragerhof
Sopron Pragerhof Barca Budapest
Barcs
Nyiltér*)
Lapvezér éa kiadó: SZALAY 8. Felelőa szerkesztő : VASS ÁLMOS Laptulajaouos: WAJDITS JÓZSEF
Elöteges jelentés.
Ezennel van szerencaém Nagy-Kanizsa város és vidéke n. é. kzönségét értesíteni, miszerint helyben Wajdits Jóssef könyvkereskedése melleit még e hó 15-én egy a jelenkor kívánalmainak teljesen megfelelő jól berendezett pipere-női divat és rövidáru kereskedést nyitaodok mely ben minden északba vagó áruezikkek nagy válasstékban, díszes kiállításban a lehető legolcsóbb árak mellett, lesznek kaphatók.
Fótőrekvésem oda irányul, hogy uj t. vevőim bisalmát jó áruczikkekkel éa pontos kiszolgálás állal kiérdemelhessem.
Ilivatkosva e téren sok éven át szerzett tapasztalataimra s e városban és vidéki ismeretaégemre, kecsegtet a remény, miszerint a n. é. közönség ujonan nyitandó üzletemet szíves pártolására méltatni kegyeskedik a maradtam e reményem nyilvánításával,
kitűnő tíaztelettel
2890 2-2 Kohn Gj/tila.
MATTONHS^s
legjobb asztali- és üdito ital,
kitűnő liat&gunak bizonyult köhögés és gégebaoknál, gyomor- és hó-lyaghurutuál.
2711 23 -27
Mattoni Henrik Karlsbad és Epést
•) E roratt alatt kr.xlötckért nem vállal felelősséget a saerk
Védjegy 319 és 320. szám.
FI G Y E Ii M E Z T E T E S.
Az általánosan ismert, jő Lirnévuek ürvi-nd.í ■ túbb oldalulag kitüntetett sóa-borszesz készi''mén/em — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lóvén az utóbbi időben kitéve, elbatárouam, bogy atQkou czimjegyeimet znódositom a arra kik nyo-matbao saját ház*m külső alakját vestea föl bejegyeztetvén azt egysaersmiad r''ed-jegykéut a budapesti iparkamaránál.
SÓSBORSZESZ
gyors enyhítést esxkSaöl: csúzos szaggatás, fagyáa, fag- áa fe]fajdalaak, azeagyeogesegek. bénulások atb. stb. cUen i da ktUBnSsca a bedarss0lis*koa6-gy«xó-gyogymódnai, itn&siág''jj igcu jó baúau-nak bizonyult.
Fogti-atitó aaerül is ¡geo ajánlbató, a mennyiben a foggak fényét elüsagiti a foghust erSsbiC éa a aaáj tiszta, éi sz»gtalaa izt nyera itcn elpárolgás» után valamint ajánlatos e szer fejmoaásra is a bajidegek erősítésére a faj korpa képaCdéa meg
akadályozására éa annak eltávolítására.
Ára egy nagy üveggel 80 kr., egy kfeebb üveggel 40 kr.
4?sznál ati utasítás magyar vagy német nyelven, bizományoaatm névsorával ellátva
minden üveghez ingyen mellékeltetík.
RAKTÁR\K NAUY-KAXIZSÁN : Rozenfald A, Schwarta és Taaber s-.rem é» Kleir, KesieUnfí«r, Bclus J4z»ef, Micdák Gy. S. Prsalmayer é» Deuticb, Marton és Haber, Prágsr A.
_ Ká,lm étn,
Budapesten, IV. kerület, Muz-um kOrut 23. aaám
Kapható Csáktornyán J
T«Sdor Józsii, Strabia testvérek, Orauer tratvérek Fink J. 0 JEmoier J. 2891 1—

USZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTBER -án
Holott áruk
gyapjúból szóve, szőve nehéz téli-
harisnyák
1-ső számtól a legnagyobbig- Női és férfi üarlMiyák és keztyüket
üzletem tökéletes felhagyása miatt dus raktáromban e cikkekből
végeladást
tartok a lehető legolcsóbb árak mellett
\Veí«eI Antal
StrumpWa*ren Fabrik
2S88 2-3 B^usen (Bóhmen.)

Mustra Hrb eladás.
Vasmegyétjen a vasvári urodalnii Tisztségnél
130 darab mustra birka
i
vásárolható.
28#f> 3 - 3
írod tisztség.
Eg jecüli rak''*r Naey-Kanizsán FESSK1JI0FKR JÓZSEF urnái
mmmmmmt
Az
E q ii I t a h 1 e
élethixtoHÜőtársaság NevYorlcban alapíttatott 1859-ben
Biztosítási lóidéi, drrz. 911212.527 frt umú«mmv „ „ 169,411-138 frt
az 1885. évben kötött uj biztosítások összege 244.820,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatikv szét.
Minden kötvény három év múlva
megtámad hatatlanná válik.
\ ... • •
Du''ián''uli kerület VAzérügynöksóge.
Fischer Sándor 2771 26-30 urnái Nagy-Kanizsán.
KI. Ó.NY ŐS KKRESKT!
Minden rangú áliaüdó személyek, kik a törvény által megengedett állam-és magán sorsjegyek rt-sxlettixeté« melletti eladasa-val (az ls83. évi XXX. tör. cz. sze''iot) foglalkozni óhajtanak, igen előoyós feltételek mellett mindenből íelvétetutk.
Nemi szorgalom ese;éb«n
tőke és koczkáztatis (risieo) nélkül -haíonta 100 egész 300 frt kőMljeii kereshető.
Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésével intézeudök a 4 fővárosi valtóüzlet-társaság Adler és társához Budapest.
Dr Meldioger tanár nr által feltalált és kizárólag szabadalmazott gyár.
MEIDINGER-KALYHAK
i
T
előállítására.
HEIM fi., Döblingben Bécs meljett
RAKTAR: Budapest, Thonet-udvar.
CS. KIK. SZABAD. 18S4
R a B: t á. r a ^
BÉCS BUKABESZT MILANO
'' Kárntnerstr. 40/42. Strada Lipskani 96. Corso Vitt £manuele 88. A legpliő dijakkal jutalmazva Bécs 1873, Cassel 1877. Párizs 1878, Sechshaus 1877, Wels 1878, Teplitz 1879, Bécs 1880. Eger 1881, Triest 1882.
Legjobb felűlrőlfütS srelelővel ellátott hályhák lakásoknak iskolák-és irodáknak stb., egyszerű és elegáns kiállításban. Egy ''kályhával több sroba fűthető.
Az osxtr. magy. birodalomban 283 tanodában 2295 drb. van a mi Meidinger-kályhánk-ból használatban, esek közt 87 tanodában a bécsi kerületben 567 kályha, 46 tanodában 34b kályha a budapesti kerűletbon. a gjirtMJsrt«:
Azon megkedvéltetést, melyet a mi kályháink min , _
denütt kivivUk, többszörös utánzásokra adtak okot. — Figyelmeztetjük tehát a t. közönséget saját utalva gy«ri védjegyünkre — hogy óvja magát hírneves és ismert gyártmányunk utánzásaitól egyszerűen „Meidioger kályhák" vagy pedig Meidinger-kálykák gyanánt ajánltitnalc i«.
A mi gyártmányunk ajtajáuak beiső felén gyári védjegyünk bele van öntve.
„Vesta", szabályozó-, töltő- és szellőztető-kályha kettős köpenyoye^
Szabadalom bejelentve. ^ ''
A köpenyek tisztításánál a por eltávolítása czéljából elvehetők a nélkül, hogy a kályha szétvét-a»ék. Zsj nélküli töltés. Tet*zés szerinti égőtartam koks tüzeléssel, óra égőtarUm széntüzelésnél. A hamu és salak pornélküli eltavolitása.
„Helios", füstemésztő kandalló vagy kályha látható tüzeléssel.
Szabadalom minden államban bejelentve.
Egy kindalló vagy kályha több helyiség független fűtésére szolgálhat. Tetszés szerinti égőtartam koks, kő- és nélküli eltávolítása. Rosszal fütő kandallók kijavíttatnak
Központf-IégfQtós egész épületekre. Szárjcészülékek iparos és mezőgazdasági ezé,lókra. Waggon kályhák.
Prospectusok és á jegyzékek ingyen és bérmentve. 2883 3—0
érdekében is Fj &IDIN6ER-0FER
It mindeuneraü | Aj u Ii p i u
Sl, habár azok ^H. H 6 I W ^
g javított r'' " »
Magyarország legolcsóbb és legdiszeselab szépirodalmi lépes hetilap.
A „Képes Családi Lapok"
> 1886 október elsején kilencedik évfolyamba lép.
Lapunk életideje a legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra nézve, bogy a hátai családoknál befogadott kedvelt baráttá le''t s a legnemesebb örömmel mondhatni, hogy a .Képes Családi L«pok* térfoglalásával sok kétesbe-csü selejtes tartalmú, különösen külföldi, olvasmányokat szorítottak le a családok asztalairól, melyek részint hiu ígéretekkel, részint nagy hanggal folyton kísértenek megvesztegetni a hazai közönség jóhiszeműségét.
Lapunk tartalmár% nézve a kiadó és a szerkesztőség versenyezni fognak a buzgalomban, hogy továbbraiafokozott mérvben kiérdemeljék a kösönség elismerő támogatását. 2879 3—3
Közölni fog jeles eredeti és forditott költeményeket, beszélyeket rajzokat, népismei, szépészeti, egézsségtani csikkekei; a rohanó idővel tar-tand minden irányban. Heti tárcaák, adomák, apróságok, birek talányok s''b. atb. fogják élénkíteni a lap tartalmát és azon leszünk, hogy a szövegbe nyomott képei a legjelesebb külföldi lapokban közöltekkel kiállják a versenyt.
A .Képes Családi Lapok'' előfizetési ára:
Egész évre 6 írt Félévra 3 frt. Negyedévre I frt 50 kr
E!őfizetéseket elfogad minden hazai könyvkereskedés. "W
Mutatványszámokat küld ingyen és bórmentesen
A „KÉPES CSALÁDI LAPOK4'' tiatÓMala Budapesten,
0V* IV. kerület, papnövelde-nteza 8 szám alatt.
JWW/yWrtVWWWW
SWADLO FERENCZ
BUDAPESTJE*, a
VII. ker-, alsó erdő-sor 3. sz^m.
Aáulj* szabadalmazott. zajtalan, önműködő zárredőnyett hullam-zojt arzél lemezből ; továbbá szabadalmazott Bíazicek és Breczka-féte töltő- én szellőzteted! kályháit, valamim központi fiUét
1
berendezéseit, sajat szabadalma szo, rint, egy vagy több helyiség számára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. szellőztetéssel, vagy szellőztetés nélkül
igen czélszerüen alkalmazhatók" Ajánijh továbbá valamennyi az épitéi szakmába tartozó mankáit, úgymint: épület-, mü-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhasó gépeit kovácsolt vasból munkáit.
Mlntakirtyák és kóltségvstéwk Ingyen és bérneatve.
2804 21-56
cs. udvari gépész ^
B«:<* VII. Keiserwtasse 8z. !
Szaláljozó tőlíó-káljhák, Takarék Tűzhelyek.
1 Közponi-filtés. .
Ászaié- es szárító készülékek 1
MitUajegi/zékefc dijtyUmul.
28»t« 2—fi
Alulírott tisztelettel tudatja, miszerint kertészetében több íaj nemes gyümölcsfa ojtványok 4—5 évesek olcsó árért kaphatók, — és pedig:
alma, körte, < dió, a legnemesebb cseresznye ós spanyol möflyfly» — továbbá 5—6 éves olasz maroni gesztenye; — kajszi és duránczi baraczk, mind ezek -több fajban; ugy szinte 200 db. nagy őregszemQ ribizke, — és nagy őregszemü egres is 200 db.
Virágzó cserjék a
200 db. kétféle Veigelia, 100 db. többféle Spirea, 100 db* Tamarix. Végül szomorú fQz,- és 3- éves spárga gyökerek'' ^
Midón ezt tudatni szerencsém van, a n. é. közönség becses rendeléseit kérve vagyok,
Nagy-Kanizsán, Kisfaludi-utcza. 1886. okt. hó.
Kiváló tisztelettel
Molnár lerenex
műkert ész.
xS
MOLL SEIDLITZ POR
Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyitás
Öszi gyógyitás
Téli gyógyitás
Piciit vol^flí ha minden dobozon a gyárjegy ogj vyaaa. VdiUUl, M ^ M0LL A gokszorositi czég
nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatisa makacs gyomor- és bélbetegségek, emésztési nehézségek, a^testbajok, gyomorgörcs, dugnlás, májbaj, vértolnlás, aranyér és a legkülönfélébb n5i betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedS elismerésben réazesAL — Egy eredeti doboz használati ntasi-tással 1 írt.
Raktárak Magyarország minden nevezetesebb gyógyszertárában Csak Moll-féle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész os. kir. idv«rl szállító, Béos, Stadt Toohlaobea 9. .
Naponta szétküldés utánvét mellett 2 dobosnál kevesebb
----nem küldetik
K5szólóirat MOLL A. úrhoz Béosbea.
Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Uoll féle Seídlítz porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kivánok érte «zívély«s .Istea fizesse meg''-et ezek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé teszik. v.
Tíszttlettel ste!&k* Jan. F. lelkósz Honnetschl ágban
Legjobb bedör zsofő szer
Mswéay, esix
és minden megbQlési betegségek ellen.
Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását vizeli. Köszvény, csuz, mindennemű lestszaggatás és bénnlásnál; burogatis alakjában minden sérelem és sebnél, daganatok gynlladisáaál. Belsőleg vizzel vegyit.e rögtön rosssuliét, hányás, kólika és humenéscél.
Egy üveg ára basznáUtl utasítással 80 kr. o é. Baktárak as ország mindeá nevezetes gyóyszertár és ásványára kereskedésben. Csak
/ Moll-féle készítmény kérend.
MOLL A. gyógyszerész os. klr. odvari szállító Béos, Stadt, Tucnlaflben 9.
Elismerés MOLL A. gyógyszerész úrhoz Bécs. KitünÓ Moll-féle franczia bors sója vidékemen hihetlenül működik.
Küldjön nekem 50 ftvegg-íl, mivel az ég segitségéreké*zletet óhajtok UrUnl
magamDál Mély tiiztelettel
2720 40—52 Harnef, lelkész Micholupban,
MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE
Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeimek.
MT Egy aoboz 90 Kr. "Mi
< '' *
Disz ok-levél.
ARANY- Számtalam
ÉRMEK bizonylatok
többféle elsőrangú orvosi
kiállításból. f tekintélyektől
GYÁRI JEGY
KISTLÉ HIREÍ SŰRÍTSTT TSII
BV Bgy doboz 50 1cr.
főraktár Osxtr -Magyar or**ág részére:
BERLTAE F.
Nagy-Ranlzsiz:
Fesselhoffer József és Bosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország össz s győgy-2854 9—10 szertáraiban.
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban.

MmÉlliteipémben
10>000 a 5000 tt 20 °1 o 18Y, 1 j 4788 utayroíy.
iA magyar loyar ^egylet sors jegy-irodája: Budapest, váczwrtoia 0. sz.
Wajdits József könyvkereskedésében.
Wayüts József konyvmftmdájódból Nagy -Kanosán*
T
\AGY-Ki\IZSA, 1886. Október 23-án
r= L--
Huszonötödik évfolyam.

Blöfitetiai ár
érre ... 5 frt''— — fel évre .... 2 írt 60 kr o.jyedivre • . . . 1 írt 20 kr.
Egyes S2&a 10 kr.
HIRDETÉSEK 5 bsiibos petitsorban 7. másodszor é i minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN
»oroi kéot 10 krért vétetnek fl
k„.c»uiri illeték minden tfjMkir d <• U-sért 30 kr. tisetendSk.
I
I
A nagy-k nizsai ,Kereskedelmi Iparbank*, a n nagy-kanizsai ünkéntes tiizoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kzsdednevelö
A. lap srellemi részét illetS kűiie
mények a »i<-<ktsitú«pghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóbivaialhom bérmentve intéaendúk: yagy-Kanizsán ■ takarékpénztári épület. "
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza sem küldetnek
egyesületa ,nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet*, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara'' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Ua
A fényűzésről
Társadalmi életünkben lépten nyomon olyan beteges kórtünetekre bukkanunk, melyek a gondolkodó ember figyelmét ei nem kerülhetik, s önkéntelenül azon kérdést teszi fel: .Hová fog ez vezetni, hol lesz a megállapodás?" A nagyravágyas, önteltség, hiúság, urhatnámság s a nagyzás hóbortja tartja megszallva a társadalom jelentékeny részét. A hazai sajtó alig vészi észre ezen veszedelmes rákfenét, mert a szabadság mellett az aikotmáuyos jogokat védi, s fó törekvése abban nyilvánul, hogy műveltté s a külfelddel versenyképessé tegye az országot.
E magasztos hivatás mellett azonban nem szabad megfeledkezni a társadalom egészségessé tételéről sem s figyelmeztetni keil a nagyközönséget azon veszélyes és sikamlós lej-tóre, melyen jelenleg halad.
A zilált anyagi körülményeket, ha komolyan és elfogulatlanul vizsgájuk a dolgok mibenlétét, leginkább a többnek latszani akarás, a fény és pompa idézi elő, mely ellen legbiztosabb óvó szer a szerény háziasság. l)e társadalmunk molochja
_ a divat — az egyszerttet nem
tűrheti, neki csak az kell, ami ragyog és fénylik, tündökölni akar, mint bolygó csillag — hogy - mag* köré gyűjtse a bámulókat — s azután eltüuik, nemhagyva mást bátra, mint "bút és keserűséget. — Sok család ment tönkre az utolsó évtizedben, s még több van a bukás lejtójén. A boszulo i.emezis fölemelte karjai és a hydra karöltve jár vele. Az anyagi bukást az erkölcsi hanyatlás követi. A jellemtelenség szülőanyja a demoializácziónak.
A müveit és hatalmas llomát az erkölcstelenség bu.tatta meg, s a/, erkölcstelenség akkor vette kezdetét, mikor hatalmáuak tetőpontján
állott, — mikor külellenségei már mind le voltak győzve — 3 meg-mérhetlen gazdagság és kincs birto kába jutott. De a fekete démon — a fényűzés és vele járó urhatnánrcág is ekkor vette kezdetét. — s a hitalmas nép, mely az akkor ismert világ jó nagy része fölött uralkodott, és minden ellenségét leigázta — ezen kórságnak rabja lett, s hatalma és fénye mellett is leznhaut a sikamlós lejtón.
De nemcsak a római nép bnkott el a fényűzés által, más népek is kik tulságig vitték azt, eltűntek, — a történelem tanúsága szerint, — a világ színteréről.
A mi társadalmunk is közeleg a demoralizálóhoz. \z .urhatnámság* polgárjogot nyert, a munkátlanság gyökeret vert, a beteges és hiúságon alapuló henczegés és nagyravágyás erénynek tekintetik. Már maga a uevelés is kóros. Az iijafcból arakat, a leányokból szalon hölgyeket nevelünk, kik az öltözködés- és piperében elsők tudnak lenni, de a legegyszerűbb házi dologhoz mit sem értenek; kik igen jól tudják: mikép kell fejőket tartani, bókolni és hajlongni, dehogy az étel-készítés mikép történik, arról fogalmuk sincs; kik jól megtudják kritizálni misok ruháját — íde az övéket - elkészíteni nem tudják; még azt sem tudják : ho gyan keil a tűt és ollót kormányozni.
A .nagy pipáju, de kevés do-hányu* ifjúság jó nagy része az ördög párnáján heverész s szégyenli a keresettel járó munkát; a helyett körülrajongja a felpiperézett és czi-ezomázott delnócskéket. — azon hi-szemben, hogy ez jó .partié* és a hozományból urasan meg lehet élni, s a szerény ibolyára rá sem hederít — ki önkészitette és talán saját szorgalmaval kereste egyszerű ru-hácskájaban jelenik meg.
S minthogy a mellőzletés mindenkinek fáj, csoda-e ha az egyszerűség muló félben van, s helyét — még a szegényebb osztálynál is — a fény üoglaJja el?
A családapa''* keseregve szólnak a mostani piperés időkről — de nincs elég erkölcsi erejök ellentállni, mert tartanak a czivakodás ördögétől, mely ilyenkor a házba száll, félnek a családi drámáktól, — pedig jól tudják, hogy a túlköltekezés álul előbb utóbb tönkre mennek; — de a leány érdeke ugy hozza magával, hogy fényesen jelenjék meg a társaságban, csak igy kaphat hozzá való férjet, gazdag parthiet — s ha ez s^m sikerül — mint igen gyakran történik — akkor a szegény családapának, ki mindenét föláldozta gyermekeiért — nem marad más hátra mint golyőlevet inni.
Nem szűkkeblűség vezeti tollúnkat, midőn e sorokat írjuk, hanem a gyakorlati életből téptünk ki egy levelet, s a családi drámák, szerencsétlen házasságok, erkölcsi és anyagi bukások, mikkel szüntelen találkozunk — sajnos — eléggé igazolják szavaink igaz voltát
Itt van az ideje, hogy a társadalom tényezői — különösen a sajtó — emeije fel sújtó szavát a családi boldogság megbénító és ¡mételyező urhatnámság. nagyrarágyás és pazar fényűzés ellen; mert ha ezt ideje koráu uera teszi: rövid idó alatt szomorúan tapasztalhatjuk, de egyszersmind fájlalhatjuk is a káros hatást, mit ez előidézend.
Szövetkezzék az állam és a társadalom — a hóbortos nagyravágyás ellen ; az iskolák pedig hassanak oda, hogy az érzékek javuljanak és az erkölc.ök nemesbüljenek. Hogy ily fekete szemüvegen at vizsgáljuk mi a társadalmat azon ne ütközzék meg senki sem, h:szeu nem másért rettegünk, mint a magyar tarsadalom
ért — mely * az államnak képezi alapjat !
Le a fényűzéssel! Le az arhat-námsaggal, egészséges társadalmat akarunk!
Lob Simon.
Az elhallgatott missío.
Mikor a helybeli „Magyar irodalompártoló egyesület'' megalakult és szárnyait kezdé próbálgatni, örömmel üdvözölte a sajtó és városunk minden lelkes magyar lakója, mert rég időtói éreztQk szükségét egy ily, az irodalom- és művészet iránt meglehetős közönyösen viselkedő publikum ébresztésére, lelkesitésére hivatott egyesületnek. Üdvözöltük ezen ifjú egyesületet tehát Nagy-Kanizsa mostoha-gyermekei: az irodalom és művészet nevében és szép reményeket fűztünk működéséhez. A nyílt lobogóra, mely köré a minden egyéb érdeknél szentebb hazafiúi érdekek toborzák a különböző társadalmi osztálybeli s a különböző felekezetű egyéneket — a nemzeti irodalom- és művészetpártolása volt írva, Ez volt a nyílt, a kimondott, a hangoztatott missio. De mi, kik szemlélői és legtöbb esetben elborult homlokú szemlélői vagyunk és voltunk a nagykanizsai társadalmi viszonyoknak, édes reménynyel gondoltunk arra, hogy mily egészséges társadalmi életnek lesz majd megalapitója, megteremtője, ez az uj és a társadalmi elemeket egyesítő, egymáshoz simító egyesület!
Nagy szellemi vakság kellett volna: nem látni, nem tudni, hogy az itteni társadalom átka, sötét szelleme: a lappangó antisemitísmus. Nem olyan rémes, nem olyan vad, mint a nyilt antisemitísmus, de eredményeiben alig marad mögötte ennek. Nem kellett társadalmi kémül szegődni senkinek, csak higgadt, elfogulatlan szemmel körül keliett te-
kinteni, hogy meglássa: milyen .festett világ" az itten: társadalmi élet. Lehetett látni ügyesen bókoló, sima modorú, s a zsidókkal kezet szorongató urakat, kik néhány lépéssel odább már szidták a zsidót s kik arra alkalmas körben és társaságban átkosnak mondták a nagy-kanizsai társadalmat, mert a zsidóknak vezérszerep jutott benne, s ami rossz és elítélendő volt a városban, azt mind a zsidóknak tulajdonították. Hisz a képviselőtestületnek majdnem felét zsidók teszik. Ha sok a pótlék, ha döczczen az administratio, ók az okai. — A takarékpénztarak választmányát szintén zsidók teszik ki. Ha nem szavazzák meg a váltót, ki volna más az oka, ha nem a zsidók. Igy ment azután a következtetések egész sorozata, amikből persze az a vélemény érlelődött, hogy mégis csak igaza van Istóczynak: a zsidóknak legjobb lesz elmenni Palesztinába.
Felületes elmével tekinve, mind csupa társadalmi humorisztikum ez; ''de aki figyelemmel kisérte, hogy az ''ily balfelfogásból származott lappangó antisemitísmus mennjire meglazította a társadalmi bizalmas együttlétet, mily átkos széthúzásnak lett szülóanyjává: ha e város érdeke, jövője őszintén szivén feküdt, — annak a lelke elborult. Nem egy jó lélek gondoikozott azon. hogy miként lehetne e város polgárait a magasabb érdekek szempontjából egyesíteni, testvéresiteni ? Sok papiros tinta elfogyott, meg sok törekvés hajótörést szenvedett; de a kérdésnek nem akadt Archimedcse.
Végre megalakult az irodalompártoló egyesület! S azok, kik a zsidók és keresztények közötti átkos széthúzás megszüntetésén törték fejőket, majdnem egyszerre mind „heu rekát* kiáltottak. Megvolt az érint kezesi pont, mely egy közős szeut czél köré gyűjtötte városunk legjobb-
I:
T á r c i a.
Dalok.
L
*aj neCsm i,y r-mény nélkdl
y titokban égni, égni S eliassitva, megiagadva, 8oba többe rád se nézni.
8 iiiig rajongó tiszta bittel ügy imádlak, mint egy szentet, YUjutiltott íá dalommal kacs«gni Uogy nem szeretlek.
II.
Szeretnék éa veled zokogni, Fejem térdedre hajtva, 8 csókolva Lár*ouy kis kezed, Mig aj kun vallomást rebeg, Salyedni Is a porba.
És nésve rád, setét szemedbe Veszita» néma le.ksm — H igéretrd míg meg vakit, A »11« sngalmas álmait Zokogni el SsfiDetlen
S álmodva rózsa bervadásról Csókodtól ittasnlni, » Síelve térded édesem, r<*jrm lehajtni esend-sen, S> örökre múlni, malni.
III.
Bimbó letépve, összetépve, A porba dobva hidegan, A róna szirma bervadásba'', — s X sziv sománcztalan világa . . . Oly egyre megy ei édesem.
Melyik volt szebb, melyik tisztább. Az egóbb, szOzebb, kedvesebb ? Ki tadaa igy a sirra állva, Reá olvasni a ha:álra Kgy elvescitett életet 7
BATKY LAJOS.
Futó képek az életből
Karcaolja: Mefltatő
I.
(Tőrőshisi Tőrei ráry Gedeon, töke magánzó, nyugodt képpel ül szo-
bájában és bodor füstöt ereget. Egyetlen leauy a: Irma, njsággal kezében, hozzá fut.)
— Papa! papa! ar^oyos papuskám !
— Nos mi az? Mitira „Hirhersona" ?
— Nézd, nézd, lelkem ''paputkáai ? foMvasái lesz!
— Felolvaaás? A .társas-körben'': Na oda elmenjünk !
— N-m édes-apa ! At irodalompártoló egyesületben.
— Eh ! oda csak nem megyünk ?!
— De nésd,papa: milyen érdekes tárgyi ,A rangkórságról." Aztán Barkóczi Elemér tartja. Te! ea a Barkócsi oiyan szellemes iró.
— Ugyan lányom 1 „Rangkórság!* Barkócsi Elemér." Csak nem akarod, hogy egy kellemes társasköri estémet átaludjam vagy ami roaatabb: átboszsn-kodjam. Mit akar nekem rangkórságról prédikálni egy Barkócsi, es a provinczi-an ágaskodó nagyság ! Hát as nem egy faja a rangkórságnak, mikor aféla kócz-ból kikeveredett skribler ilyen hangaa-tos nevet vesz fel: .Barkócsi 1"
— De pzpa, én csodállak léged! Mindig as újságokat bújod s mégsem ol vastad, bogy lehetőleg iparkodjék mindenki jóhangsásu magyar nevet venni fel as idegen v. idegenhangsásu helyett?
— Igen, igen! Ctakhogy as nem a Barkócsi fajának aaólt.
Mért édes-apa ?
— Mert. . . mert ... na hát Barkóczi az zsidó! Punktum.
— Nagyon derék, jeles ember aa azért.
— Ea mit! bánom is én : lehet nem lehet. Nekem hagyj fel irodalompártoló egyesületeddel, felolvasásoddal, Bar-kócsiddaif Egyik olyan zsidó, mint a
mert
lehet
"■ZJ
másik. A tagsági díjat osak oda vetem aekik, de éa ugyan kőzibök nem megyek Állásomnál fogva sem tehetem.
— Pedig én *a tagok legnagyobb részét iamsrem s azok mind igen tisztessé-ges uri emberek, éppen mint te, édes apa!
— Igen, de zsidók s az -egész valóságos társadalmi keverék. Te tévea véleményt esivtál lelkedbe édesIrmácskám. As ember nem mind egyforma. Ha mindjárt tudomány, vagyon v. értelmiség dolgában egy ssinvonalon állunk ia valakivel, mindig mérlegbe kell vetni a születést, a származást ia. Emeikedhetik valaki akármilyen magasra ; lehet ügyvéd, orvos, miniszteri titkár vagy éppen miniszter; lehet akár milliomos, — a születél, a származás bélyege (a valódi eleogan-csia hiánya) mindig rajta marad.
— És baj az? ha másként szive, lelke nemes. Hisz, apuskára, az mind külsóség csupán, ami talán ósarevehetó a a megjelenésen, a modoron; — de homályt a jellemre nem vet, s as éast a tehetséget'', as érdemet kisebbé nem teszi.
— Igen, de a rokonság, a további összeköttetés?! Soha, soha! Józ.nodjál ki s vesJ el e balfelfogást! Sohasem bir-nám jó ssemmel nézni, vagy áldásommal kisérni, ha majdan válasstásodat is ily szempontból tennéd. Légy minden«
kor bűsske a törösvárí Tórcavary névre I *
(Két héttel későbben, ugyanolt. Törcsváry mosolygó képpel tipeg leánya ssobája felé s az ajtóból beszól:)
— Irmácskám 1 aranyos Irmácskám I Itthon vagy, galambom?
— Jer papuskám! Itthon vagyok.
— Gyere csak kis rossa madaram, gyere ! Súgok valamit.
— Jót? S''épet? Örüljek?
— Nagyon szépet.
— Itt a fülem, jobb is, bal is. Melyik kell?
— A bal! A bal! H»gy előbb a szi-vedbe jusson. Tartsd ide!
— Nesze !
— Megkértek.
— Ah!
— Te elsáppadtál. Mi bajod ?
— Semmi, semmi apuskám! csak ...
— Csak... csak ? Nos? . . . szemedbe köny szivárog ....
— Félek apuskám, nagyon félek.
— Ne félj! derék,szép. e*őke!ő, kedves, aminőt csak ssemed, szád kíván.
— Mégis félők.
— Irma! lányom! nézz szemembe! B>s«zat sejtek .. . Szabad-e ssived?
— Nem!
— Micsoda?Tudtomon kivül! Ki ó? Nivétl Állását! Születését! Főleg születéséi !
— Igen jó nemesi családból való. családfája IV Béla korából gyökeredzik.
Ah ez szép, nagyon szép! Éppsn a mi tórzsöküok is abból a korból való. A neve ?
— De apuskám!
— Semmi pirulás. A nevét akarom tudni.
— Tornyallyai Gedő Szilárd.
— Mi ? M>caa ? Micioda ? Torny .. . Gedő ? Az a bizonyos irodatiszt vagy irnok ?
— Igen.
— A törvényszéknél ?
— Az, apám!
— Az Isten szerelméért, bogy feledkezhetett meg magáról ennyire egy Tő« rösházi Törcsváry egyetlen leánya ? Egy
j irnok, egy semmi egy . , ..
auiau . ¿lem
léla koráhaa-. akik - - T ''.lenül a rtU
— Egy derék nemesi sarj IV, Béla-korából — mondanád ugy-e büszkén, ba például törvéuysséki bíró volna.
— Jó, jó. jó ! Csak higgadtan ! Nem kell feledned, hogy IV. Béli igen sok bevándorolt jött ide
— Ejnye papa, ba véletlenül ősünk is köztük volt, . . . valami német-karavánban. Milyen pompás volna!
— Igen akkor dupla nemesség ! Né met és magyar részről.
— Pompás! Est azonnal tudatom Gedővel! Esetleg ő is duplán nemes lehet.
— Üm! Űm ! Üm ! Hát izé...Meg-álj csak . . . Ast akarom mondani .... Asss hát semmit se akarok mondani, csak ast akarom tudomásodra adni, hogy hát.
... izé ____Miért is jöttem én hozzád ?
Már el is felejtettem.
— A kérő! A kérő! kedves apácskám.
— Igen, igen! Hát bizony-bizony komolyan kell venned ezt a dolgot. Jövődet i» ssemelött tartsd. Végre is óriási különbség úgy existencsialis, mint egyéb szoczialis okoknál fogva, hogy az ember Írnokhoz vagy törvényszéki biróhoz kös-se-e életét ?
— Talán csak törvényszéki bíró?
— Igen irmácskám, ő törvényszéki biró ma, táblai biró lehet holnap, —curiai biró pár év alatt a azután következik mindjárt a miniszteri bársonyssék. Est érdemes meggondolni egy Tőröshási Törcsváry leányának is.
— Ez igen asép, aranyos atyuskám nagyon szén. Mond hát nevét I Születését! Főleg s''sületését!
— Képczelaki Árpád. Igen ssép nemesi név!
— Hogy mondod ? — Repcxelak Árpád? Nahát annyit tudok róla, ked
USZÖTÓDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTBER 2-án
jut. Hisz azért nem lelkesülni, azt nem pártolni, amit az alakult egyesület lobogójára irt, — szégyen, megbocsáthatlan büa lett volna. A kicsinyes érdekeknek ezzel szemben háttérbe kellett szorulniok. Itt okvetlenül egyesülni kellett a különböző elemeknek ; joggal lehetett tehát várni ez egyesülettói a társadalmi élet ujjáteremtését s a lappangó aotisemitizmusnak eltemetését. Ezt .nem hangoztattuk, nem kürtöltök ugyan ki; de reméltük. Ez volt az elhallgatott missioja.
És most, az irodalompártoló egyesületnek másfélévi fenállása után sajnálattal registráljuk, hogy reményeinkben csalódtunk. Az egye ülés csak papiroson történt meg. A nagykanizsai keresztény társadalom elókeló egyénei tagjaivá lettek ugyan az egyesületnek, de egyetlen felolvasást vagy egyéb alkalmat fel nem használtak arra, hogy bemutatkoztak volna. Alig volt egy két kivétel. Ebból bizton következtethető, hogy a viszonyok éppen semmit sem javultak s a lappangó antisemitizmus-nak ma éppen annyi a hive, mint ezelőtt másfél évvel.
Az irodalompártoló egyesületnél tapasztaltak alapján (bár sajnálattal) d*- határozottan kimondjuk, hogy a jelenleg uraUodó elemeket egyesíteni nem lehet. D" ez ne oügeszsze, sőt kitartó munkásságra, mentül erősebb tömörülésre buxditsa, lelkesítse városain fistalságat. A testvésisülésre eddig is a fiatalság mutatott legtöbb hajlandóságot miudkét részról. Haladjanak t vább is e helyes irányban! Ha városunk társadalmi életében a mult nem adott, s a jelen nem ad semmi örömet, — legalabb a jövő nyújtson reményt.
Azok, kik jelenleg N*gy- Kanizsa társadalmi életében szerepelnek,, sa negyvennyolczból en-! ííedni nem akarnak, végre is meg-'' Öregednek; tetterejök lanyhul elvész és a természet rendje, törvénye sze- | rint kénytelenek lesznek a küzdel . mek teréről lelépni hogy helyöket! fiatalabb erőknek adják át, kik más elvekkel lépnek ki és más közszel-lemet is teremtenek. Az öreg uraknak azután nem marad egyéb hátra, mint a multakon rágódni és a kályha mellől szidni az akkor talán már
életbe léptetett........ pol
gáriházasságot.
A .Magyar irodalompártoló egyesület ■ fiatal tagjai tehát hassanak oda, hogy a közérdekre oly átkosan ható válaszfal ssétrombolására, köztük meatül erősebb és megdönthetlenebb szövetség jöjjön létre. Testvérisüljenek már most a jövő reményével, a hazaszeretet szent lángjával lelkökben,
hogy az az elhallgatott missio, mit az irodalompártoló egyesület a társadalmi elemek egyesithetlensége miatt ez idő szerint nem tölthetett be: (a jobb társadalmi élet létesítése) legalább a jövő században ne maradjon ......álomnak.
™ hogy igen derék, képzett em-
ber, de hát a te elvoid «érint atyuskám, •« mind nem elég. A ssülotéa! A ssár-masás!
— Répcelak il Valódi nemesi név.
— Ma! Ezelőtt 5 évvel még Rauch-fanger. Ez et még csak a név. Hát a ttár-masát .1
— Minden esetre előkelő a a rokonig ......
— A te néseteiddel pompásan egye-aik Gedő a napokban dicsérte őt, hogy •legény torából mily szép álláara küzdötte fel magát. Apja tuszter volt • ő maga.
— 0 maga pedig törTéjyszéki biró.
— Most igen, de egykor tislérlegény-volt....Hahaha!.... Nos atyatkám meg. akadtál? Mitgondolssl Hisz valamenyiTö-rösháai Töret váry őt megfordulna a sírjában. Látod, látod aranyos papa, milyen jé lett volna neked két hét elölt meghallgatni Barkócsi Elemér felolvatáaát: a rang-kórságról.
II.
(Pillán csfalvi Imádságos Jíakim nagybirtokot, r«egeli sétáját végezi parkjában s a kastélj
*lött találkozik az öreg Józsi komornikkal, ki már apját is szolgált*. A komorn k aggódó képpel kCzeleg.)
— Jó regg®^ kívánok,- nagyságot Uram 1
— Jó reggelt Józsi ! Akarta valamit mondani ?
— Mondani iszen nem akarok. Ha-hát____
Az az átkozott illeték-hátralék.
(Nagyságos Radolovics Gmő kir. adóíelflgyelS or szivet figyelmébe ajánlva.)
Hogy mi az az illeték, az a gonoaz bélyeg-illeték, — talán fölösleges magyarázni még a legalaikusabb olvaaó előtt is, külőnőaen napirenden levő dolog pedig pedig oly vároaáan. mint íNagy-Kanizsa, ahol olyan aok a fiskalia. Egy-egy lefeledett bélyeg a beadott aktból, vagy a véletlenül történt hiányoa bélyegzés már aok bélyeg-illetéket elnyelt Nagy Kanizsán.
Akire egyaaer azt kivetik, nincs ¿hatalom, mely megmentse a fizetéstől. A kincstárnak károsodni nem asabad / Ez aa elv. Tehát a kincstár minden előtt és minden fölötti Éhezhet a család; didereghet a ruhátlanság miatt; lefoglalhatják, elkótyavetyélhetik néhány darabka ingó-aágát; hajléktalanná lehet; de as állam-kincatárnak károaodni nem asabad. Ssép, jé, helyet. Ne ia károsod jék! As államnak, bogy a honpolgárok atemély- ét vagyon-bistosaágát megőrizhesse, hogy a haladó czivilisacsióval lépést tarthasson, nagy, ériáai 5» szegeket kell kiadnia. A nemzeti jóllét as állam-kormány anyagi erejétől függ a asaal szoros kapcaolatban van.
Ninca ia olyan honpolgár, aki nagy időn át adóaa volna as állami kincstárnak. Ha adót a, kamatos ia neki. Van aki előlegez >nnak, a ily nseiben a kincstár ad kamatot az előlegezett tőkétől. Tehát megvan a vitzon''i méltányosság ia.
Ez jól v*n így l Az adó, vagy a mél-tányoaan kivet*''t egyéb illeték ellen nem lehet aenkinek kifogása. Suiyoa ugyan a bünte''és, de bármily ok miatt történt ia a railasz:áa, ha már megtörtént; as állam ninca, a nem it lehet hivatva bírálgatni, hogy tud«tlantág. feledéken vtég okosta-e a mulaaztáat vagy tndatoaan történt-e az? Akármi volt aa ok, a bünte''é* egyformái Ezsel eleje van véve a kibnjósdioak. Jó, legyen ia szigor • kivetésben éa behajtásban, h» az állam érd«k* ugy kívánj«; de Ugyeu szigor a l«lkiismire-e*sé? a b-sfoly t *agy befolyó Összegek elkönyvelésében ia.
Caak oem rég olvastak egyik veszprémi lapban, h >gy o t ké''azer akartak bxb«jtaoi illeiéKet. Mar nálunk ia volt kiatbb nagyobb p«oasz, de többnyire jn-loo éktnien összegekről volt asó, a aa illetők oem tartottak czólszirüaek, hogy fel-folyam<>d*ssal *lj-nei, mert as eredmény ben a»m igen bi»tak.
Speci-lis ese''ekrn nem hivatkozhatnak ásókból, amiket agy hallottunk. D < megtörtént ez lapuok szerkesztőjével ia.
As elaő etet 1882-ből datálódik. La punk taerkeastóje akkor folyamodott a Magyar állami vaspálya igazgatóságához a.értékelt menetjegyért. Nem ia kérvény volt aa tulajdonképpen, hanem egyszerű levél. — Ilyen egyaserü levélre a „Déli vasút" minden alkalommal kintalja a mérsékelt menetjegyet; a dicső „Magyar állam vasút'' aaonbzn mindenki által iámért módon illoyaHa a mértékelt menetjegyek kiadásában de borzasztó módon loyalia a . . .. leletezéaben. Szerkesztőnk
igen
— Parancsot rárss talán ?
— Nem éppes, hanem hát as as álom, aa a gonoaa álom l
— Rossz álmod volt ?
— Amint vesszük. Éa nem Örülnék, ha teljesednék.
— Tirtad meg. hát magadnak. Tudod, hogy nem vagyok barátja aa álom-fejtéanek.
— Csakhogy es as álom éppen nagyságos uramról volt.
— Ugyan mi ? na!
— Megválaaatották követnek.
— Engem? Ez már caakugyan álomnak való dolog.
— Ninca abban kérem lehetetlen-aég, ámbár én nem azeretném. Hejh mert drága dicaőaég as, kérem aláircu ilyen magunkfajta embernek. Aféle ssá-jaa prókátornak való tissteaaég az.
— Ne félj Jósai minket nem ia ér olyan különös dicaőaég
— Iaten szólna ki 1 — Nagyaágoa uramból, de bis én olysn formát hallo-gattam, hogy nem igen könnyű most alkalmas követet fogni, már olyant te-aék érteni, aki birjs a dinom dánomot.
— Jó, jó, hanem hát tudod: mégia caak keli oda egy kia érdem is.
— Könnyű aat csinálni kérem alás-aen, kivált annak a szegény együgyü parasztembernek.
— Na már tudod énrám megít caak bajos rolsa valami nagy érdemet rám fogni. ,
/
egyaserü levelét meg''eletezte a azután ki lett rá azabva az ötszörös (2 frt 50 kr.) büntetés. Kivetették, behajtották. Sser-keaatónk okult belőle, hogy a ,Magyar állami vaspálya" direjtiojától menta meg, Uram, minket 1
'' Csakhogy a dolognak folytatása, illetőleg ujrázása következett az idén, 1886-ban (!) Egyszer csak beállítanak a községi végrehajtó urak, hogy a azer-keeztő urnák 2 frt 50 kr. bélyagilleték-hátraléka van, még 1882 bői, tehát négy év előttről. Szerkesztőnk csak bámult; hiaz ő kifizette « kérdéses összeget s különben is, hogy yártak volna 4 évig vele. Asó ta sokkal későbbről eredő bélyeg-illetéket is behajtottak rajta. De hát a nyugta nem volt meg; mit volt mást tenni: megfizette mégegyazer.
Az archinedesi csavar azonban nem állott m»g. Most néhány hónapra rá megint beálittanak & végrehajló urak, hogy most meg 7 frt 50 kr. illetéket fitetten meg; ez mjg 1881-ből(!!!) maradt fenn hátraléknak.
Ez azután már egy kiaaé aok a meglepetésből. Szerkesztőnk határozottan tudja, hogy egyetleu fillér illeték-hátraléka nincs. Honnan támadnak hát egymásután ezek a négy öt év előttről datálódó ílieték-östsegek ? Talán s behajthatatlan tételeket mind Ssalay Sándor névre könyvelik? Vagy hol és miben van itt a hiba? Sserkesstőnk minden illeték-tartosását befizette, a 2 frt 50 krt kétaxer is; mit követelnek hát rajta? Ha egyébbel, mint nyugtával nem igazolhatja magá'', akkor nem marad más hátra mint est as ösase* get ia még egyazer megfizetni; mert a nyugtatványok megőrzésére — bízva a aaigoru lelkiismeretességgel vezetett könyvelésben — nem fektetett semmi gondot.
Ne^is ily magán-érdekbői tesaaük a felszólalást. Az leb«g előttünk, hogy ami megtörtént egyikkel, megtörténhetik a másikkal, és esetleg még igen sok emberrel. akik a befizetett ótazegről szóló nyugtatványokat meg nem őrizve, a tőrtént befizetést igazolni nem tudják. Legyen ezen eset tehát intő jel azoknak, kik a nyugtatványnkat csak egykedvűen ve-aaik a félre dobják, gondolván, hogy as adó-hivatalbso ugy ia könyvelve van s az azentirás. Pedig hiába: az adótiazt urak ia csak emberek a ennél fogva gyarlók.
Lepyen ezen eset illetékes helyen is intő jel arra nézve, hogy máa alkalom mai ne huzsák egy rókának két bőrét, s f-jtsenek ki nagyobb azigort és ellenőri-zést a könyveié» pontosságát illetőleg. M«r> hogy valahol htbáoak, pontatlanságnak az em it©tt esetben kellett történni, as bizooyos.
Egyébkéot az »géazet mint concor&t esetet, ajánljuk Radulovits G-erő őaagy-sága szíves figyelmébe !
(2SA RN®K
Mikor ón be voltam csípve.
— Valóban megtörtént — a holdban. —
Fiatal emberek, ha mindjárt nincsenek is befogva, — bizony elég gyakran kirúgnak a hámból. Ast hiszem, hát k. olvasóim, épp-in oem fogják a világ nyol-czadik c8od*jan«k tartam, ha fiatal ember létemre kijelentem, hogy egyazer én is becsíptem — es annál kevésbé méltó a csodalatra, mert nem as én lapos guta-
— Hm! Már miért? Issen honvéd is volt nagyságos uram 1
— Nemzetőr I csak nemsetőr
— Mindegy asl Megteszik honvédnek. Elmondják, hogy már 1848-ban harczolt a hazáért, vérét ontot''a érte, vités csatákat vivott.Kinyomatják nagy. vastag betűkkel az újságba, hogy milyen nagy emberi mennyi jót lett as emberekkel 1 milyen lelkes buzgó fia a hasának! nevét ismeri as egész tanait világi Ssent-irás as astán kérem sdássan, a parasztembernek. ^
— Tyüb Józsi te, ne fesd falra as ördögöt. Azt bissem téged is raegssállt, bogy ilyen különös nyelven bessélt. Hogy fognának rám jósán elmével és tissta lélekkel annyi képtelenséget, mikor egéss honfiúi vitézségemabbóláll, hogy a mura-molléki kukoricsákat őriztem hős társaimmal, s néhányszor jól , is laktam belőle, ahogy pedig Nussán seregét megsejtettük, uccu l vesd el magad 1 ki merre látott. Én meg se álltam Pilanasfalváig.
— Elhiszem, tudom is kérem alássan, de hát vannak ám olyan okos, tudós emberek, akik ki tudják szépen sütni, hogy a hasáért futni is dicsőség.
(Erős kocsirobogás savarja meg a párbeszédet. A kastély terrassóra egymásután három fogat vágtat s komoly képű urak ssálnak ki a hintókból s Pillancsfalvi Imádságos őnagyságáhos sietnek.)
(Folyt köv.)
ütötte tárcsám. (Ne tessék ám malitioau-san ezen igénytelen sorokra gondolni l) bánta meg, hanem az én Loáss meg a Szepi pajtásoméi.
Éppen az érettséginek csúfolt ssem-fényvesstés tortúrája alól kerültünk ki: — hát egv gyenge zenebonát eresstettünk meg. Ói f -"erődtünk vagy harmincssn s a ,czifra *ert"-beu ugyancsak raktuk az üvegeket aastalra még asstal alá, Köz-kösbe nem a leggyengédebb módon falhoz, kuglisóhoz is; sőt egyik ^másik a számvetésből újra érettségit teendő — hajlandóságot mutatott, hogy a fejéhes hasonló fiaskákat kollegája fejével össseadja. Az őrömnek erre érzékeny nyilatkozatai elől a Loáss meg a Szepi pajtásommal egyetemben, mert tudtuk, hogy mi ugy sem ssámitunk sokat,elsomfordáltunk.
Elmentünk astán a bájos Grófnéhoz, a ki veszedelmesen hasonlít a 20 akós hordóhoz, vagyis inkább a kebeldús Margithoz, a kit egyik poéta osstálytársunk .Margit, a ssép kastzirleány" refrainű versben h«lhatatianított; mert tudvalevőleg a grófné — különben kávébástulajdo* nos. A Marcsi, as Amerikát látott esi* gany, húzta; a Loáss rakta t. i. a flórese-ket a prímás homlokára (persze as is ju-bil&Itl) A Ssepi ropogatta a „Kinotem''-el, (de nem ám a Margitot; kötelességem est minden félreértés kikerülése végett kijelenteni.) Én meg saopogattam as issó lávát, (kérem, nem puasiaskodtam!) Hanem azért mind a hárman tiasteaaégeaen be-nyakal''.unk.
Nemsokára elfogyott a a s u f 1 a (már mint az aprópénz), a mi. mijt Maríusok ültünk Carthago romjain — azaz hogy caak dühöngtünk ¿s erősen kapaczitáltuk a mi Zaánuakat, hogy mindhármunkat egyazerre vezessen haza. Mámorunkban is világosan emlékestünk a phisika azon törvényére: „Minden test osztható;" de Zsán ezt nem akarta elhinni a az mondja, hogy képtelenaég a vároa három különböző végére kiaérnie bennünket.
Belekapaszkodtunk hát a phisika eme törvényét nem respektáló Ganyme-desbe és vittük magunkkal. No, de a G-aoymedes nem hiába olympusi eredetű: gondolt merészet és nagyot, ét egyik utunkba eső emeletes hás slőtt megállván, e szavakkal: Itthon vannak as urak I — megrántotta a csengetyüt.
Mi mindenikünk földszintes hás lakója levén, — néztük, hogy : ejnye ennek a hásnak most már két sor ablaka van? S ciceronénkat mégis interpelláltuk es ügyben, — ki asonban aszal vágta kí magát: Hja! »zurakmost mindent duplán latnak.
Essél le voltunk fősve és ast hittük, hogy a kaput nyitó cerberus orra alatt látott bajuss is érzéki csalódss, a mint ősi ssokás sserint mint, otthon szoktuk, sorra ölelgettük.
A kapus jé csomó lépcsőn vezetett fel bonuünket Ezen szintén nem ütköztünk meg: ast hittük, hogy szimén ősi szokás sserint e pedellus elől menekülünk a padlásra.
Pár pillanat múlva egy ssobában találtuk magnókat. Rögtön illő koaz-tüm''oe helyezkedve, néni estünk as ágynak. Morpheus karjai asonban nem akartak m egölelni. Est nem engedte a tüzital. mely amúgy is pezsgő vérüuket forrongásba hozta.
Én majd elolvadtam as ágyban. Bolond kedvemben hát kaptam m*gam s as ablakba plántáiódtam ugy, bogy as egyik lábommal künn, as utcsa felől kolimpál-tam, a másikkal pedig a asobafalát rugdostam.
Rövid ideig elmókáztuak egymással, laasaa-lasaan szótlanabbakká lettüok, mtjd meg rákesdtük a asunyokaláat, {remélem k, olvasóm: te még nem te«s«d!) s végre elaludtunk. Én anélkül, hogy posuurámon, egy cseppet is változtattam volnál Volt is esse m ben 1
Körülbelül egy óráig hortyoghsttunk már, mint egy negyed tuczat locomotiv midőn én egyet bóbiskolva, as ablakra-gasstóba jól bele vágtam ar orromat, melyet— ismerőseim tanúskodhatnak mellettem — ilyen sors könnyen érhet itt.
As éríntkesés olyan erős volt, hogy felébredtem tőle, s félálmosan, csak homályosan emlékesve helysetemre ráasan-lam magam: én bizony belefekszea. as ágyba!
Ezen szándékom véghezvitelére magam alá kaptam lábamat, de szeacsétlen-csétlenségemre ast, a mely a ssobában volt, azután pedig a helyett, hogy kényelmesen a szobába ssálltam volna: ssálltam ám, de ugy, mint a bomba, le as utosa kövezetre.
Ó, ti bölcs utcsasöprők, életem megmentéi, legyetek áldva 1 Mert ha ti nem söprítek a város ssázados szemétjét az ablak alá, melyből salto-mortalémat megtettem, hát én most a másvilágon írnám meg „egykoron elhunyt ifjú jelesünk (sic!?) gyászos esetét." De ti gondoskodtatok róla, hogy a gyássrovatnak ne adjak tárgyat. Fogadjátok érte köszönetemet, melynek hírlapi nyugtásását elvárom tőletek.
Szó, ami szó: ami U pattantam lefelé, azon törtem a fejem, vájjon hanyat urú-lök-e el, vagy as orromat tőröm-e be? —. Es. utóbbitól még jobban rettegtem, mint a haláltól; mnrt bizony egy caepp kedvem aem volt arezomat ezen legnagyobb ékességétől megfosztani, az:án meg mit szólt volna ho/zá az én galambom, a kihez a „fájdalom gyöngyei "-bői már egy egéss papirkosárra való verset intéztem, hogy legyen neki mivel begyújtania?
De hát tetszik tudni, én burokban ssülettem, s ezért ugy hanyatt vágtam magam a ssemétkasalon, hogy rögtön fel. ébredtem ''teljesen s ugy kijózanodtam, mintha legalább is a Parnaasusról cti. báltak volna le. Egyszersmind beláttam, hogy most már épp'' oly nehéz lesz bejutni a tiszteletbeli szállásra, mint amily örvendetes és ssükaégea volna as.
Haladéktalanul neki estem hát a cseagetyüoek és rángattam, ahogy csak Isten tudnom engedte. Amint igy, olyan teljea odaadással gyakoroltam a haraogo-zást, mint egy hivatalbeli harangozó: egyszer csak azon vessem észre m»gam, hogy valaki hátulról belekapaszkodott egyetlen éjjeli öltönyömbe, t olyan hangon, mintha legalább is gyógyiihatlan szükségben szenvednék, ordította fülembe : ,Te gézengúz, mit keresaz itt ilyenkor, ilyen gúnyában s mért lármásod fel ss egéss utcsát?"
Nem emlékszem ugyan határosoi-tan: mikor ittam meg bakter uram ő kegyelmével (mert bát a fent tisstelt ordító as volt) a brudersaftot; hanem azért mégis beláttam, hogy jobb less eszel az uri emberrel ssemben, — a ki as éjjeli hatalmat jelképeste, s kinek, mi több, jó '' kora saelindek kollegája is volt, meg va-° lamí dárda féle jótság it figyegett a vállán, — meghunyászkodni és asiate kérő hangon mondtam: „Nem vagyok én valami csavargó, mint maga joggal hihetné! Éa ebből a básból kerültem ide, amit rögtön be is bisonyitanék, ha a raj-I tam levő ruhán zseb is volna, melyben bugyellárist szokás tartani.
— Nézze az ember fia! M^g tréfálni ''mer velem! — moodá a bakter — Ha ; ebből a házból, mely különben vendég-'' fogadó, került ide, hát mért ilyen álla-'' pótban ?
— Vendégfogadó? Asám, most ve-'' szem észre, mondám zavarodtan.
— Azt kérdeztem: hát, hogy -került ide ?
— Az ablakból tettem ezt az uta-'' zást lefelé.
— Bolond! mormogá piano az öreg és a földszinten levő kocsma egyetlen ablakát nézegette. — Hiszen itt még csak. világossog sincs, s ablak sincs nyitva!
— Hát hissen nem is onnan szórtak ki, hanem az emeletről pottyantam le, —
| mikősben szobám nyitott ablakára mutattam.
— Micsoda! Egy emeletnyit estél orditá sm öreg. — Fogd be a szádat i mars előre l az órszobába!
Ettől a szép meg isztelietéstői meg menekülendő. ígértem a bakternak mindent, amit csak sseme-ssája kivá nt A jó borravaló kilátása aztán annyira megindította ót, bogy bogy nem csak a további kolompolast engedte meg, hanem még ast is megígérte, bogy felkísér tsobamoa.
Végre a portás kidugta a f-jéi a kapunyitáson, de előbb jó tort dörmögött.
— Hiányzik valaki vendégeik közüli kérdte a bakter a bennünket elnyelni készülő cerberustól.
— Mar mind meg fon idhon — feleié es — der letste is meg fon egy fél órája, hogy hazajötte.
E nyilatkozatra „ra. kir. eréllel és lapéntattal" ak rt a dutyiba vinni bakter uram ő kegyelme, ctak hogy én megértattem véle, hogy bemenni bizonyára látott a portát; de hogy én az ao-Iákon át kerültem megint as utczára, arról bizonyára nincs tudomása, s kér''.em Szt.Péter sokszorosított - német kiadását, hogy vesessen abba a szobába, hova csak alig egy órával előbb kisért három beki-folt vendéget.
Megérkez ünk a No 15-hös. A pf" tás bsnyitotta az ajtót, bedugta orrih aztán fejét, végre fél testét, s kérdette :
— No mejne herrn, sancs alle d»?-
— No persze! — kiabáiták bzri-taim, kiknek az ablakon át tett kéjuts-zásomról andungjok sem volt. Azt hitték: én is alszom as igazak álmát. Mérgükben utána is küldtek egy jókora ssállit-mányt a balképü miatyánkból (káromkodás.) Mért is háborgatta őket?
A bakter türelmének pohara erre eltörött, a dühösen ordította:
— Várj semmiházi, mégis becsaptál! Hanem megállj, nem vitsed el szárazan.
No de már én bennem is dolgozott a „begy leve" mert láttam, hogy a dolgot csendesen kiegyenlíteni képtelenség, gorombasághoz fordultam. .. •
Olyan gyorsan, amint csak vaczogó fogaim engedték, szórtam a Jókaitól eltanult isitkokat s a baktert jobbra, a lábát váltogató baktert balra taasitván, berohantam e szobiba barátimhoz, kik ijedten ugráltok 1« as ágyról.
huszonötödik évfolyam
De üldözőim nyomomban voltak. Midőn azonban ruháim a barátaim ¿llitásai mellettem tanúskodtak, hajlan-¿ókuak mutatkoztak elhinni, bogy az r»gyok, akinek magamat lenni mondtam vagyis én én
Mindjárt kotródtak is bocsánat béré« mellett.
Aztán belevágtam magam az ágyba g Dem törődve kollegáim csipkedésével — aludtam, mint a bunda, reggelig, mikor aztán én nevettem barátaim álmélkodván, midőn azok a számlából megtudták, hogy Zsán felültetett bennünket, s nogy egyszer laktársak voltunk a — (jf,ff szállodában.
A költséget -egyébiránt öregeink távíróval megküldték.
JELaber Samu
(Aridarab.)
a trek.
— Az irodalompártoló egyesülettől „Zala" laptársunk rossz néven veszi, hogy mórt nem teszi teljesen nyilvánossá az irodalmi szakosztály által rendezendő felolvasásokat Mi is az ő álláspontjára helyezkednénk ha nem tuduok,
bogy az egyesület helyisége saük arra, hogy benne az ingyenes felolvasásokat ven dégek is hallgathassák. Teljesen betöltik azt a tagok és családjaik. Ezeknek pedig mégis csak kell valami előnyt és kwivez menyt nyújtani az évi 4 frt tagsági díjért. A nagyobb szabású felolvasások belépti díjjal, bérelt helyiségben rendeztetnek. Ezek nyilvánosak; ezeket mindenki látogathatja. Csakhogy egy ily alkalomkor már a bérelt terem (fajdalom 1) nagyon is^gnak bizonyult.
— Dr. Rothschild Samu ügyvéd,
irodáját a Casiuo ujon épült paiotájáDa he-lyeziát.Benne ő lesz az egyedüli privat-lakó.
— Vasárnapi szünet. Nagy meglepetésünkre sz-lgalt hogy legutóbbi vasárnap délutánján majdnem az összes fű-sz»rü«leteket nyitva láttuk. Mint halljuk a kezdeményezés ezen uj intézkedésre ép pen két legtekintélyesebb cségtől indult ki, de kik ugy Játszik á v/tsárnapi szünet szükséges voltáról tfincseaeb kellőleg tájékozva. Mert ba esen urak tekintetbe
teszik, hogy a személyset a vasárnap dóiutánt szórakozására használván fel, b most ebben gátoliatik, bizonyosan a köznapok estéit,jobban mondva: éjeit fogja erre használni s hogy hova vezet ez, azt a főnök urak legjobban tudják. Ha a fővárosi kereskedők betudják tartani a vasárnapi szünetet, annál inkább betartható ez egy vidéki városban. Saját érdekükben figyelmeztetjük tehát as illető czé-geket a vasárnapi azüaet betartására, mert bizonyoara vehető, hogy mindazok, kik nem kapnak szabadságot, azok vesznek maguknak szabadságot.
— Felolvasás Ma, október 23-án Dr. Fárnek László ügyvéd úr, az írod lompártoló egyesület elnöke (miként mar lapunkban jelezve volt.) felolvasást tart a nevezett egyesület helyiségében (a Délsalai-takarékpénstár palotájában) Felolvasásának csime: .Háaasulási sso káspk a különböző népeknél.'' Kezdete 8 é* fél Órakor, este. Az érdekeBnek ígérkező feloi vasason mindenesetre szép azám-r an lesznek jnl n as egyesület tagjai.
— Geröfyné Ilka asszonyról irja a „Síinp d," h gy jelenleg férjénél: Ge-rófy Aadornal v endégszer epel,3zom-batb-lyen.
— A .Jéaa* szent gyermekségének műve" társulat részére Grün baum Márk, nyomdatulajdonos úr, Mura»Szombatból 2000 db. elhassnált bélyeget volt szíves sserkesztőségünkbe küldeni. Fogadja köszönetünket!
— Dörgés volt f. hó 19-én a dé-latáni órákban. Csak néhányszor ismétlődött s utána csendes eső következett.
— A helybeli Casino palotája már elkészült A valóban remek épület ssé-pendisziti városunkat A ünnepélyes megnyitás oktober 24-én Itsz társas vacsorával.
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTOBER 23-in
— Szélhámos egj^jÉ^Efóztet a sümegi szolgabiró. A sümegi járásban ugyanis egy álli óLg Míkits János nevü egyén a martianeczi községi elüljáróság neve alatt, hamisított pecsétü hizonyit-ványnyal, tüzkárosulás Üragye alatt könyöradományokat gyűjtött s megszökött.
— A „Balaton-Egylet" a jövő november hó folyamán Keszthelyen közgyűlést fog tartani. Az egylet fenállása óta ez az eset, hogy közgyűlése Budapesten és Balaton-Füreden kivüí másutt is meg''.artatik. Egyébként es természetes Összefüggésben van azon szereppel, melyet Keszthely városa a Balaton-Egylet működése körében jövőre betölteni lesz hivatva. A közgyűlés kiválólag a balatoni uj gőzhajó létesítése érdekében lesz Összehív», meiyen már alkalmasint a Vaszary Koíos főapát elnöklete alatt e tárgyban kiküldött bízottság is jelentést fog tenni. — A közgyűlésre, — melyen Fwnyessy Ferencz orszgy. képviselő fog elnökölni, — Keszthely városa előkészületeket tesz.
— Pbyiloxerairtó szert talalt fel Moóroít ifj. Wiesner István füszerkeres-kedó. Az irtószer szőllő-törkölyből áll, mely egyúttal trágyául szolgál. Derék ke''reskr-dőnk miniszteri meghívás folytán f. hó 3 tói 8 áigBudapesten,aphylloxera-kisórleti állomáson bemutatta találmányát, ott kísérleteket tett s az irtó-Bzer
— mint mondják — kitűnőnek bizonyult. Wiesner további tárgyalások végett f. hó 10-re ismét Budapestre rendeltetett. Hogy csakugyan hassnál-e ez»n irtó-szer a phylloxera ellen, ast minden szőllós gazda megkísérelheti most, mert még van törköly.
— Elismerés nyilvánítása. A m. kir. igazságügy miniszter Dr. Mangin Károly egészségügyi tanácsos és megyei főorvosnak azon alkalmából, bogy őt a sala-egerszegi kir. törvényszéki területén előforduló törvényszéki orvosi teendők ellátásától saját kérelmére felmentette, törvényszéki orvosi minőségben több mint tizennégy éven át folyton tanúsított, kiváló szakértelemmel párosult buzgó szolgálataért teljes elismerését fejezte ki.
-z Előmunkálati engedély. A kös-munka*és közlekedést m. kir. ministerium 38,688 szám alatt id. keszthelyi Reischl V. városbírónak a déli vasút k esz ^hely-szt.-györgyi állomásától Keszthely városig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra az előmunkálati engedélyt fél évre megadta.
— Ennek kapcsán felemiitjük, hogy Imre Aurél orsz. nép riselő, eddigi engedmé-nyességi jogát 5000 frtért akarta a kiépítendő vasút végrehajtó bizottságának átadni, e napokban öngyilkos módon meg halt, halála fölött két keszthelyi kereskedő is kesereg, kiket pár ezer frt erejéig megkárosított.
— Hymen. Blum Hugó trentoi fiatal tekintélyes kereskedő, ki éveken át városunkban is működvén, társadalmunk kedvelt tevékeny tagja volt f- hó 24-éa vasárnap vezeti oltárhoz szive választottját, helybeli özvegy Löbl Paula bájos éi müveit leányát Józsát. A sse rencse csillag» legyen hü kísérőjük.—
— JHegzavart pásztoróra. Ketten valának együtt. A« \egyik férfi volt, a másik meg nő. Előbbinek délcseg termetét szűk piros nadrág és m. kir. kék subbony fődé, éle''.e kora 21—22 év, a menyecske valamivel tul van a 18 éven s kevéssel >nn»n a 60-on. De mit tesz es a korkülönbség? L*het-e parancsolni a női szivnek, hegy ne dobogjon s ne érezzen szerelmet olyan iránt, a ki akár fia ís lehetne?; A szerelem nem ismer korkülönbséget, nom rangfokozatot, as előtt akadály nincs, megmássssa a hegyeket, á''úszssa a folyókat, átugorja a kő- és falkeriléseket egyaránt, átlát a deszka ajtón s legyőzi at óriásokat. Szép csöndé sen csicseregtek a szobán, beszéltek a sserelemről, suttogtak édesen, beszéltek csendesen, csak néha hallatszott ki a szobából egy ezuppanás, a me''yet két ajk egymáshoz tapasztása s elválasztása szokott előidézni. Hej, ki ís hitte volna,
nogy vad. kegyetlenséggel meg lesz zavarva a boldog pásztoróra, ki bíttj volna hogy szetrebbentik a szerelmeskedő galamb-párt Pedig ugy tőrtént. A míg a szerelmesek belül czirógatták egymást, kint az udvaron nagy női zsivaj keletkezett. Egy éltes nő majd siró-rivó hangon, majd meg a vad kétségbeesés hangján jajveszékelt, átkozva s papírra le nem -tehető kifejezésekkel illetve azt a személyt a ki az ő szeretett fiát elcsábította fejét megzavarta. Az anya követel e a szoba ajtajának kinyitását, s miután a dühöngő asszonyt lecsilapitani nem lehetett, ki is nyitották az ajtót. A szerelmeseket nagyon furcsa állapotban találta a legény anyja. Az ez után kővetkező jelenetet leírni nem lehet; a ki azt nem látta, jobb an mondva nem hallotta, annak nem lehet képzelme arról, hogy mi az, mikor kát asszony a nyelvével párbajoz Mint dézsából a viz, ugy sudúlt ott a legeelegválogatottabb kifejezések rohanó árja egymás fejére. A megszégyenített aszszony elfutotV: az anya fiát korholta, a házbeliek nem tudták aeveaienek-e »▼«gy bossankodjaaak,
— Naptárak az 1887-ik évre.
»Franklin-Társulat" magyar irodalmi intézet álul küldettek be szerkesz tőségünknek a kővetkező, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított ós nagy gonddal szerkesztett 1 8 8 7-i k é v i naptárak. Valamenyi a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszterimban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával van ellátva. István bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gasdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és fóldmivelőknek való képes kalendáreum 1887-ik évre. Alapitá Ma-jer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Közleményekkel Nyulassy Antal Somogyi Gyula Horváth Zoltán, Morvay, Janovica Károly; dr. Majer István, An-talóczi Imre, Matkovich Gyula. Varga Mihály, L«nger István, Jedlicika Pál stb.-től XXXII. évfolyam. Sok képpel. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. Gazdák naptára III. Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a halában és a nagyvilágban. VI, M&véazet, VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve — 50 kr-Falusi gazda naptára 1887. évre A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanulók számára. Több szakember közreműködésével szerkeszti Sporton Pál, a .Gyakorlati mezőgazda* szerkesztője. XXIII. évfolyam. Számos ábrával. Ara fűzve — 80 kr. Borászati naptár 1887. évre. Több szakember közreműködésével szerkeszti Dr. Nyáry Fe-rencs. XIV. évfolyam Tartalma: I. Ter-mészetfudomanyi rész. II. Szőllőszeti rész. ilí. Borászati rész. IV. Kertészeti rész V. Mulattató rész. Borkorcsolyák. Sok ábrával. Ára fűzve — 80 kr. A ma gyar nők házi naptára 1887. évre. Szerkeszti Beniczki Irma. XIX. évfolyam. Számos a szöveg közé nyomot képpel diszitve s a háztartáshoz szügséges naplói jegyzetekkel el átv a Ára lüsve— 60 kr. S ze kely-eg y letí képes n ap tár az 1887-ik évre. Szerkesztő bizottság Bochkor Károiy, Buzogány Áron, Deák Fark»s. Nagy Gábor Szász Károly, Szilágyi Sándor, Turócsy Adolf, VI. évfolyam. A szövegbe nyomot számos képpel. A^á fűzve — 25 kr. Honvéd naptár 1887. évre. (Egyúttal katonai náptár.) A magyar nép számára szerkeszti Aidor Imre. XX évfolyam. Számos képpel. Ara fűzve — 60 kr. Lidércz-naptár 1887-ik évre. Tartalmas bűnesetek, csodálatos tünemények tündérregéket, vadáss- és utikalandokat stb. A szövegbe nyomott képekkel XXVI éxfolyam. Ará füsve — 60 kr. Ama-gyar nép naptára 1837. évre. Ké-peb kalandárium sokféle hasvnos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Toldalékul Paprika Jancsi ¿¡Nevessünk" csimü tározaja. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXXIL évfolyam. Képekkel. Ara fűzve — 25 kr.
— Ugyan, milyen ebédet főzzek ma a férjemuek ? Hányszor teszed fel magadban ezt a kérdést, nyájas olvasó-nőm ? És sokszor minden fejtörés daczára sem bitsz egy kedvéd szerint való ebédet összehozni. Valóságos jótétemény tehát, ha egy családanya ügyes tanácsadóval bír, ki őt as ilyen gondoktól megmenti. Padig nem is olyan nehéz ilyen jó tanácsadó: szerezni. Mert a .Magyar Háziasszony" czimü háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely egyúttal a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye minden egyes számában tartalmaz étlapot az egész hétre s nem kell mást tenni, mint as étlap sze rint megfőzni az ebédet. Minden gondtól meg vagyunk mevtve, mert ezek az étlapok oly ügyesen vannak összeállítva, hogy az egész évben nem találni két egyforma ebédre. Azonkívül minden szám néhány ételnek késsítesi módját is tartalmazza és pedig nem ugy, mint a szakácskönyvek, hanem tapasztalás után, mert a szerkesztőség ast as ügyes rendszert honosította meg, hogy minden előfizetőnő közzé teheti a lapban '' a konyha körül -zerzott tapasztalatait. Ezenkívül a »Magyar Háziasszony" egész tárháza a hasznosnál hassznosabb tudnivalók. Főbb rovatai a konyhán kivül: Társadalom. — Nők munkakőre. — Gyermekeink. — Oktatás. — Házimunka. — Ruházat. — Lakás. — Házi szerek. — Házi állatok.
Kertészet. — stb. s''b. A .Munka Után" czimü ingyenes szépirodalmi melléklet pedig kiváló írók és i rónók tollából eredő regényekkel, beszélyekkel, költeményekkel, továbbá talányokkal stb. kitűnően gondoskodik az olvasók szóra kozásáról is s igy bátran mondhatjuk, hogy a „Magyar Háziasszony" egyike legérdekesebb és legváltosatossabb lap jainknak. A .Magyar Háziasszony" előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt. negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben póstautalvány által, csimezve a .Magyar Háziasszony kiadóhivatalához Budapesten, nagy korona-utcza 19. —» Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért •— legczélszerübben levelezőlappal — fornulnak. A legújabb ssám változatos tartalommal jelent meg :
— Az a kiváló eredmény, melyet legutóbbi pályázata elért, arra buzdította a .Magyar Háaiassony" derék szerkesztőségét, hogy ismét ujabb pályázatot hirdessen és pedig ezúttal egy humoreszkre, melynek tárgya a társadalmi vagy művészi éje''.ből van merítve. Első dij:egydb. 20 frankos arany második díj: 10 frank, aranyban. Bsküldési határ idő folyó évi November 30. A pályázat eredménye a .Magyar Háziasszony az idei karácsonp^zamában fog közzété-tetni a ugy-ári^kkor szolgál Útnak ki a pá lya du¿k iá. A pályamüvek e czimen küldendők/ .Magyar Háziasszony* szerkesztőségé, Budapesten, nagy korona utczá 12. — Reméljük, hogy városunkból e> ^negyénkből, hol e derék lap auy-nyira\¿ van terjedve, miuél többen vesznek résst a nemes versenyben.
—Hazafias rabbi. Siófokról írják lapunknak, hogy Spitzer Géza, Spitzer Vilmos alrapWfia, ki a berlini rabbi képezde növendéké, az izraeliták két utóbbi nagy üanepénJfSiófokon volt, ahol a híveknek szép, lénoületea és hazafias beszédet tarló t, beszédiben hangsúlyozva s hazas e-reietet, tnelylyel mindenki valláskü-lönbségnélkUl\tartozik hazájának. Egyszeresmind felhívta aa izraelita polgárokat, hogy adakozzanak hazafias czélokra, gyűjtsenek ai\ erdélyi közművelődési egyesületnek, tszóval: járuljanak a haza oltárára necsak^ssellemi, hanem anyagi áldozatul is. Min£> értesülünk, a siófoki zsidók között m£¿ meg is indult a mozgalom a gyűjtést iletóleg. Valóban dicséretet érdemel a derék rabbi-növendék, aki igazán fel tudja fogni hivatását Spitzer Géza már több éve a külföldön tanul, de hazáját szereti és annak jólétét szivén hordja.
— Jurlszticzium. — A képviselőház elé legközelebb terjesztendő igazságszolgáltatási szünidei törvényjavaslat — mint a Jogtud. Közlöny írj«. — a melletthogy a szünidőt jelenlegi alakban az elsó bíróságokra nézve teljesen megszünteti, azon halározmányt is tartalmazni fogja, hogy a felső bíróságoknál a szünidő ezentúl júl. 1-től aug. 20-ig vagyis Szt-István napig *»rt. — A birőbol lett miniszter ugyancsak gyöngéden gondoskodik egykori kollegáiról !
— Kaszinó Tapolczán. A tapolczai társasélet régen érzett hiánya let pótolva azáltal, hogy af. hó 10-én tartott közgyűlésen sikerült kaszinót alakítani. E közgyűlésen a bemutatott alapszabály tervezet elfogadtatott g a tisztviselői kar következőleg lett megválasztva : Székely Emil elnök. Osz-terhuber László alelnök, Kovács Rezső titkár- Sánckor háznagy, Vastag Jáno* PáDet*rnok. — Hogy az uj egyesület Tapolczán csakugyan hiányt pótol, anna*1 legfényesebb bizonyítéka, hogy a tapolC8aí .»aMegeo1«* legnagyobb része
•6 beiratkozott
már

Vasúti menetrend.
Pragerhof Barcs Budapest Budapest
Indul Kanizsáról
Reggel. 5 óra 20 perczkor postavonat „ postavonat
gyorsvonat vegyesvont postavooat
5 óra 45
6 óra 28
7 óra 20 r Bécsújhely 6 óra 35 ,
Délben.
Budapest 2 óra — perczkor postavona. Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat
Este.
Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány U^óra 5 „ postavouat Budapest 12 óra 15 , postavonat Bécsujh. 12 óra 5 . postavonat.
Értezft Kanizsára.
Reggel.
4 óra 8 perczkor postavonat
4 Óra 45 „ postavonat
5 óra 25 „ postavonat
6 óra 17 , gyorsvonat Délben. 5
1 óra 48 perczkor postavonat 1 óra 15 , postavonat 1 óra 40 . postavonat 1 óra 59 „ postavonat. Este.
Budapest 9 Óra 50 perczkor vegyes-onat Bécsuujh. 10 óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 . postavonat
Lapvezér és kiadó: 8ZALAY 8. Felelős szerkesztő : VASS ÁLKOS Laptulajaonos: W^JDITS JÓZSEF
Bécsujh. Budapest Fiume Pragerhof
Sopron Pragerhof Barcs Budapest

/
Nyiltér*)
legjobb asztali- és üdítő ital,
kitűnő hatásjnnak bizonyult köhögés és gégebaoknál, gyomor- és hó-iyaghurutnál.
2711 28-27
Mattoni Henrik KarlsM és Bpest
*) E rovatt alatt köilötekért nem vállal felelőBságet a szerk.
to
Arany érem
és érdem jelek.
to
A ras y érem és érdem Jelek*
Company
HUS KIVONATA
Csak akkor valódi,
ezen aláirás-rbenel van látva.
Csntraf-Depotder Compagnie Liebig für Oesterreich-Ungarn: CARI, BEUCH l l öst HoflifßMtßE. WIE*I, fOllßllß9
Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és Huber, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf, Mándák gyógyszerész, Belus József gyógyszerészeknél. 2871 4—6
ált
kitűnő első rangú gyárakból
az azotra aáott tölcsön összegért
eladatnak
Winkler-féle zálogházban.
2894 1—2
Kötött áruk
téli
gyapjúból szőve nehéz
harisnyák
I-ső számtól a legnagyobbig. Nói és férfi harisnyák és kesztyűket, üzletem tökéletes felhagyása miatt dus raktáromban e cikkekből
végeladást
tartok a lehető legolcsóbb árak mellett.
Weigel Antal
Strampf-Waaren Fabrik
2888 3-3 Beusea (Bőhmen.)
Üzlet megnyitás.
Ezennel van szerencsém a
jól
n. é. közönséget értesíteni, berendezett
miszerint
női-pipere, rövidáruk és illatszer
KERESKEDÉSEMET
megnyitottam, hol is mindennemű az üzletbe vágó tárgyak jó minőségben olcsó ár mellett kaphatók.
Teljes tisztelettel Holui Gyuláné.
Főtér Wajdits József könyvkereskedése mellett.
USZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTÓBER 2-á
Dr Meldio-r tanár ír által feltalált ét kizáréit« sztbadtlaazatt |yár.
MEIDINGER-KÁLYHÁK
cl 5 állit! tára.
HEIM H. Döbllnsben Bécs mellett. RAKTAR: Budapest, Thonet-udvar.
C3. KIR SZABAD. 1884.
R a k t a r a k :
BKCS BUk''MtESZT MILANO
Karntoerstr. 40/42. Strada Li; skani 86. Corso Vitt £mannale 88. A 1 "fltó dijakkal jutalmaira Bé<-« 1873, Cassel 1877, Piri« 1878, Secbahaut 1877, Welt 1878, Tepitz 1879, Béw 1880, Kger 1881, Triest 1882. * Legjobb felOlrCIfütő saelelSvel ellátott bálybák lakásoknak iskolák-
CI irodáknak »th, egy»*«-rO éa e!«-kán« kiállításban. K(jy káiyharal tcbb moha fűthető Ax oaztr. magy. birodalomban 283 tanodában 2295 drb. Tan a mi Meiding»r-kálybánk-h<M haatnáiatban, csak kött 87 tanodab.in a bécsi kerületben 567 kályha, 46 tanodábao 3lo káljha « budapeati kerületben. a^tm^i:
Azon megkedveltetékt, melyet a mi kályháink min denütt kivívtak, tóbbtsöröa utántáaokra adtak okot. — Fi nyelmextctjük tehát a t. kötőnséget .aját u:alva gyári védjegyűnkre — bogj óvja magát hirzevei és U mert gyártmányunk mániásaitól egyszerűen „MMdioger kályhák* vagy pedig javított Meidinger-kalybák gyanánt ajánlatnak i>.
A mi gyártmányunk ajtaja .ak belső felén gyári védjegyünk bele van öntve.
„Yeata", szabályozó-, töltó- és szellóztetó-kályha kettős köpenynyej
Szabadalom bejeltntve. A kö.enyek tisztításánál a por eltávolítása ctéijából el vehetők a eélkal, Logy a kályha aiétvet-a.ék. Z»j nélküli töltéa. Tet«»-»t szerinti égőtartam koks Uxeléaael, 24 óra ég''tarum »isntüxeléanél. A bamn ét salak pornélküli elUvolitása.
„Hellos", füstemésztó kandalló vagy kályha látható tüzeléssel.
Szabadalom minden államban bejelentve. Egy k»ndalló vagy kályha tflbb helyis >g független ídtéaére szolgáltját. Tettzéi izerinti ígűtirtam koka, kő- éa nélküli eltárolitáia. Rosszal fütő kandallók kijavíttatnak
Központi légfűtés egész épületekre. Szárkészülékek iparos és mezőgazdasági czélokra. Waggon kályhák.
Prospectaaok éa ájegysékek ingyen ét bérmentve.
Vd^ibü". [ MEIDIN6ER-0FEN
Lt mindennemű ¿s aj i» p a aj vV
51, habár azok He fi L I II
A legjobb éa logazel.b
harmonikák
-CTéb
xiRPMrrrk éa csak i a
Jo . N. Trimmelnél
BÉC8, VII. Ksiserstrasse 74. Hármonikák t egyéb «ene-Sxxfrek árjegyzéke ingyen és bérmentva.
2883 3—
MOLL SEIDLITZ POR

Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyitás
Öszi gyógyitás
PcaL'' valArlí ha minden doboson a gyáijegy egy VdiUUl, g„ é, MoLL A sokszorosító czég
nyomata látható Ezen porok gyor» gyógyhatása makacs gyomor-ét bél-betegségek, emésztési nehézaégek, aUestbhjok, gy«morgfircs, duguláa, májbaj, vértolnlás, aranyér éa a legkülönfélébb női betegségek ellen éuicedek éta folytonosan növekedő «Iis-mérésben résteafll. — Egy eredeti doboz hassuálati utasi-tá&s&l 1 frt.
Raktárak Magyarorz«ág minden neve«ete«e>>b gyógyszertárában Csík Moll-féle késaitmény kérendő. MOLL A. gyógytzeretz ct klr tdvtri tzá:llté. Béét, Stiit Tuchlsuben 9
Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb
nem küldetik
Kötzitélrit 10LL A. úrhoz Béesbet
ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll féle Seidlit« porai igen jó hatást gyakorolnak ; ismerem ezt egyszer • mindenkorra a kívánok érte »«ivéiy a .Isten fiteUe meg*-et ezek a gyomrot jóvá éa fit könnyűvé teszik.
T;»«t«l»ttel Sleitko Jan F. lelkéaz Hounetacbl agban
Legjoto bedörzsölő szer
fc&si^éay, csax
és minden meghfllési betegségek ellen.
Csak valódi, ha mibden uv«-g MüLL A. védjegyét éa aláírását viseli kotavény, c*uz, mindennemű «e>tasaggaiát és bénulásnál; borogatás alakjában minden aérelem ét aebnél, daganatok gyulladásánál. Belsőleg vittel vegyit.e rögtön roaaxullét, Lánya», kólika éa haamenéanel.
Egy iivsg irt haszaa''atl itttitásstl 80 kr. t é
Riktársk az ornág mirdea nevemetes gyóyazertár éa ásványárn kereskedésben Caak
Moll-féle készítmény kérend
■OLL A. gyógytzerétz os. klr. edvtrl szállító Bécs, Siadt, Tochlsabee 9
Elitmeréa MOLL A. yógrsxeréax nrhos Bécs. Kítfinö Moll-féle franctia borszesz és s<\ja vidékemen bibetlenűl működik, íiüldjöu 0-kera 60 üveggel, mivel az emberiség segítségére*: zletet óhajtok tsrtini
Mély tisztelettel Htrnof. lelkész Micholni bar,
Téli gyógyitás
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ
magsamat
2720 41—52
PEZSGŐ
Kg )ecüli raktár Nary-Kasizaán
FESSKMIOFER JÓZSEF urnái
NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE
Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge (gyermekeknek, g- y do t) OZ 90 lSL r\
Disz ok-levél.
ARANY-
ÉRNEK
többfelé
kiállításból.
Számtalam
bizonylatok
elsőrangú orvosi
tekintélyektől
GYÁRI JEGY
K8STLÍ HKKfil SÍfRíTITT TEJE
löraktár Osntr -Magyarorizág részére:
BERLYAK F.
Nagy Katinál:
Fesselhoffer Jíaaef é« Rosanfeld Adolf k«rí»kedóknél és Magyaroraság öaaa''-s tyócy-2854 10-10 szartáraiban.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Az
Equitable
életbiztosító társaság Nev Yotkban alapiitatott lS59-beu
Biztositisi tőkf 1S8S. deci. 31-ci 911-212.527 frt
atrsami£o«a„ „ „ 169.411-138 frt
az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét.
Minden kötvény bárom év múlva megtámadbatatlanná válik.
Dunántuli kerület vetérügy nóka^ge.
FLscher Sundor 2771 30 -40 urnái Nagv-Kan.asán.

A onmölcsfa és mi teil?6lít IiíbIié !
Alulírott tisztelettel tudatja, miszerint kertészetében több faj nemes gyümölcsfa ojtványok 4—5 évesek olcsó árért kaphatók, — és pedig:
sima kBrte, dió, a legnemesebb cseresznye ée spanyol megygy, — továbbá 5—6 éves olasz maroni gesztenye; — kajszi és duránczi baraczk, mind ezek több fajban; ugy szinte 200 db. nagy öregszemü ribizke, — és nagy öregszeaiü egres is 200 db.
Virágzó cserjék i
200 db. kétféle Veigelia, 100 db. többféle Spirea, 100 db-Tamarix. Végül sromoru füz - és 3 éves spárga gyökerek.
Midőn ezt tudatni szerencsém van, a n. é. közönség becses rendeléseit kérve vagyok,
Nagy-Kanizsán, Kisfalndi utcza. 1886. okt. hó.
Kiváló tisztelettel 2893 2—3 Molnár lerencs
mú kertész.
X X X X
ä X X X X X X
í SWADLO FERENCZ
BUDAPESTEV
>
i
snmummt
ELÜ.WÖS KEBE8KT !
Minden rangú állandó személyek, kik a tirveay által ■•feagedttt állaai-ét aifti < tart)t«yek réaaleifiteté« mellrtti eltdtst- I
val (az 1883 évi XXX. tör. ct aa~''t»t) < foglalkozni óhajtauak. i^et tléayit fe te '' telek ■ellett mindenhol feKéuturk. >
Némi ssorgalom eae''ében
töke és kociiiztatás (risieoj aeikíl kamU 100 egfsz 300 frt imm keresketó:
A ián la tok a jelen f.igialkózái megurve-zésével intésendók a
féváreti vAltáBzIet-táraatá| Adltr ét táriához Bidapest.
Cefeartli R.
ct. udvari gépéiz
Béta YSI. kfime^lataae 71 BS.
Szitilp» m kiljfcik,
Takarék TQzhélyek.
( Közpon i-füté*.
Aszaló- és szárító készfiiékek.
Mintajegyzékek díjtalanul.
28»9 3—6
Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban
10.000 n, 5000 ft201olirj 4788 OTiMiiy.
BI0&T (óvár Higylst sorsjegy-irodája: Budapest, váozi-utcza 6. sz.
! Wajdits József könyvkereskedésében
VII ker-, alsó erdő-sor 3. sz&m.
Aánlja szabadalmazott, zajtalan, önműködő zárredónyHt hullám-zojt acxéllemezből ; továbbá esabadalmasott Blaaicek és Brecska-féie töltó- ét szelluatetéai kályháit, valamint közpon ti fütéi berendeléseit, saját esabadalma tte, rio'', egy vagy több helyiség tzámárt-melj utóbbiak különösen aj épületek-oél, iskoláknál, kórháaaknál ttb. aaal-lfistetéasel, vagy szellfiste''és nélkül
igen czálttertteo alkalmazhatók* Ajánlja továbbá valamennyi at épiléi tsakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mfl-, éa tierkeseii lakatos tégla éa vakolat felhasd gépeit ková-
> "csolt vasból mankáit. Watakártyik ét költi^gvetéeek ingyet ét
ét kllttágvetetek béraettve
2804 22-56
FICÍIELMEXTETES.
At általánosan ismert, jé hírnévnek örvendó s több oldalulag kitüntetett aá»-borazasz készítményem — kelendőségénél fogva — sOk utánzásnak lévén az utóbb időben kitéve, elhatárolta», hogy azokon csia^jegyeimat nödoaitoa s arra kék nyomatban saját ház>m külső alakját vettem föl bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál.
SÓSBORSZESZ
Védjegy 319. és 320 tzám
gyors enyhítést eszkfisöl : otoztt tzantUt, fagyát, ftf- ftjfájdalmk, uwagyetgtttfltk. béralátak stb. ttb
ell^n; de kQlSnaeea a bedörat5léi-ka<»í-iyuró-gYÓl-ymodn41, (maaiáge) igan jő hatáannak bi«onyalt
Fogti''stitő saérül is igen ajánlható, a menjyiban a foggak fáayét tíősagit» t foghutt erősbiti és a ssá) tinta, ős magtalan l*t ayer a szesz elpárolfáaa etán valamint ajánlató« e azer fejmosásra is a htjldtgtk erösitéaére a fejkorpa képsSdés megakadályozására és annak «1 távolítására.
Ára egy nagy üveggel 80 kr., egy kisebb üveggel 40 kr.
H *t«aálati a taxi tát magyar vagy német nyalvao, bizományosaim névsorával ellátva
minden üveghez ingyen aaellákeltetik.
RAKTÁRMí NAGY KANIZSÁN : Rozenfald A, Schwartz éa Tauber Strem éa Klein, Fesselhoffer, Belna Jőzaef, Mándák Gy. 8. Prazlmayer 61 Deutsch, Marton és Hnber, Prágar A
____________m ^ti,
Budapesten, IV. kerflíít, Muz. um kBrot 28. ««ám.
Kapható Csáktornyám
Tódor Jözs«f, Strahia testvérek, Oraner testvérek Fink J. O Emmer J. 2991
Waiéit* JAuei körwvnvomdáidhóí Nam-Kanizsán.
.\AGY-KAMZSARS8f,. Október 30-án
Elő fizet eu i ár
r» *í évre . .'' .0 írt — —
üt e*ra ...*.!'' írt .V) kr oeg)#dérre ... 1 írt kr Egyet szám 10 kr
HI Jl I> E T £ S E K )> hasábos p*titsorl»an 7. ai-<-«Ur.<ir fi. s miB«l«''0 továM.j »i.rt-rt :> u
HYILTTÉRBEN
(oroi.krut 10 k.r«''rt v.''t«ti."V f 1 Kincstári ¡liftek mini)«-n r-tr><•» hír-• lt-t<»«>''T t 30 k''. iii-toixlök.
Huszonötödik évfolyam.
i
\ lap szellemi ikszét illető közle-
:uénjck a sic k sztőséghez, myagi részéi illető közl*méuyek pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve int ''r-ndők :
íiaff y-K a n irz^á n takarékpénztári épület
Bérrcentetlea levelek nem fogadtatnak «1.
Kéziratok vissza nem kildetaek
A nagy-k nizsai BKereskedelmi Iparbank", a ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kisdednevelö cgyeszUet'', a , nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskerielmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Hol a hiba?
Gyönyörű üdvözlő beszédek tartattak a helybeli Casinó uj épületében, felavatása ünnepélyén. Egyik szebb s talpra-esettebb volt, a másik. Semmi kiváuni valót sem hagyott hátra az összejövetel, sót arról tett fényes tanúságot, hogy tulajdonképen ily összejövetel volna kívánatos minél többször, minél több alkalommal.
Nem azért mondom ezt, h«gy jó lence sokszor jól -mulatni, — pedig ez sem ártalmas dolog, — hanem azért, hogy olyan tapasztalatra jutottam, s arról győződtem meg, amit eddig is tudtam, s tudták mások is, és annak daczára folyton kürtölik, hogy Kanizsán a társadalmi viszonyok annyira megbomlottak, hogy azok helyreállítására gondolni sem lehet
Nem igaz.
A társadalmi viszonyok ugjan megbomlottak, s ez a része a dolognak igaz. de az, hogy helyreállit-tani nem lehetne, — ez már valótlan.
A Casinó felavatási ünnepélye ellenkezőt bizonyított.''
Az üdvözlő beszédek majd mindegyike hangoztatta, hogy egyetértés mellett nagy vívmányokat lehet elérni. s ha tekintjük a dolgot, tökéleteseit igazuk van.
Egy állam, egy ország csak ugy lehet nagy, erős és hatalmas, ha ezen nagj ságot, erős és hatalmas képeinek egyetértése szöli. Az ily állam s ország tekintélye leié nagy ; — élete hosszú, végtelen.
Ép igy áll a dolog a társadalom kisebb rétegeiben is. A mely társadalomban egyetértés uralkodik, ott az erő s nagyság önként ¡fejlődik, s a fejlódé.« biztos eredménye a hosszú élet.
A n.-kaniz<ai Casinó, mini városunknak egyik legtiszteltebb társasága, joggal számolhat hosszú életre, mert tagjai egyetértésben vannak.
Ezen egyetértés tette le alapját eme palotájának is. — mely városunk épület gyöngyét képezi, s melynek felavatási ünnepélye tarlatolt.
Miként egy pompás kertben a különféle nemű virágokat, ugy lehetett ott látni s szemlélni városunk férfí-kitünóségeit csaknem kivétel nélkül, s ezek képezik ama társadalmi csokrot, melynek virágai egymás mellett nemcsak megfértek, hanem azt még szebbé, még nemessebbé tették.
Látható volt tehát, hogy a hiba nem a férfiaknál keresendő, hanem másutt.
• De hát hol, kinél?
£ía egy város értelmi közönségei — mint emlitém, csaknem kivétel'' nélkül — oiy testvéries egyetértés ! bén tud egy hosszú estét eltölteni ugy* hogy azt a legjobb, legneme-'' sebb hangulat az éj késő órájáig együtt tartja, s kedv olyan tudott lenni, s az őszinte szivélyesség oly! kölcsönössé vált, mint ezt nyiltan látni lehetett, készséget sem szenved,'' hogy ezen intelligens férfi társaság1 más alkalommal hasonló módon tud1 együtt társalogni s mulatni is.
Ennek daczára a további összejöveteleket tekintve, midőn hölgyek is voltak jelen, azt tapasztaltuk, hogy a társalgás feszes, a mulatság sem ilyen) a kedély lehangolt, az összetartás laza volt. *
Itt rejl:k tehát nézetem szerint a baj, s varosunk társadalmi viszonyának helyreállítása kérdésében itt kell orvoslást keresni.
Nem akarom egyenesen kimondani, hogy az akadály, — hölgye inkben keresendő, mert hiszen nél-külök társadalmi életOnk még az esetben is mindenkor hiányos tolna, ha a férfiközönség egymás között folyton jól találja magát, de azért a Casino uj palotájának felavatási ünnepélye alkalmat szolgáltatott a
fentebbiek után arra, hogy a dolog ban még is kell lenni valaminek, s igy ha városunk szépei az ellenők ez irányban felmerült gyanút maguktól eltávolítani kívánják, itt van a kedvező s várva várt idő, — mutassák meg, hogy társadalmunk haldokló viszonyai varázs hatalmukkal még a sir szélétől is képesek visszahozni s ugy magukat mint városunk jó úirnevét is e téren a további kellemetlenségektől megmenteni, a lebilincselve tartott egyetértést kötelékeitől feloldani nc kése-delmezzenek.
Az elmulasztott jó alkalom visz-szatérni nem szokott soha!
\ nők átalán véve szellemesek (és találékonyak, ennélfogva nem kétlem, hogy városunk szép hölgyei is j ilyenek, és nem fogják önróvásukra elmulasztani a legkedvezőbb alkalmat s találni fognak módot, mely által , társadalmunk viszonya uj életre éb-!red, s a dicsőség akkor az övék, el-; lenesetben meg kell éruíök az oly hiányos és kedélytelen mulatságokkal, a minők a közelmúltban őket nem valami nagyon elégítették ki.
Dr. Zárnék Látzlo.
Gabona- és bor-raktárakat.
Kánaánnak, „tejjel mézzel folyó" országnak tekintették Magyarországot már régebb korban is; annak ismerj tük magunk is. Most is az! Koí runkban csak az lehet csodálatos ai idegen előtt, hogy miként lehet ennek a dúsgazdag földnek a népe olyan szegény, olyan nyomorgó. Ez a körülmény gondolkozóba ejt nem egyet, saját véreink közöl is . . . És
íacsak a körülményéket szegről végről nem ismerik, megfejtetlenül is marad előttük a kérdés: hogy ezen az istenáldott földön miért olyan áldástalan sok tekintetben az élet?
Meg lehet fejteni. A munka és tóke viszonyában, mély szociális kérdésben gyökeredzik ennek megoldása. Elmondjuk.
Hazánknak óriási termőképessége van; kedvező időjárás, jó termelési viszouyok kőzött annyi terményt pro dukál gabonában és borban, hogy a saját szükségletén kivül még nagy mennyiséget adhat át a külföldnek is. A birtokviszonyok is még oly kedvezők, hogy a foldmives-gazdák között V* telkesen alul alig van birtokos, tehát a föld nincs nagyon földarabolva, legalább olyan kétségbeejtő módon nincs, mint azt a .birtok-minimum" hivei sötét szemüvegen át látják. Az utóbbi években jó termések is voltak. É3 mégis azt látjuk, hogy a birtokosok viszonyai egyre aggasztóbbakká lesznek, sót itt-ott bizony már szinte kétségbe-ejtők. Adójokat nem bírják (csak végrehajtas utján) fizetni. Existenci-ájok nincs biztosítva, Adósságuk folyvást szaporodik s annak még ka? matját sem bírják fizetni. Töke-felmondás/'' per, árverezés mindennapi dolgok. Miért? Mert a szegény termelőnek poltron-áron kell elvesztegetnie verejtéke gyümölcsét, földje áldását.
Ez előtt 15-20 évvel a búzának - 6 frton, — most mefermázsáját ''(amibe jó 2 mérő uicgv/ veszik • 7 —S frton. A bor ak#f bú nélkül elkelt 5—6 frton. iáost hectoliterje (ami majdnem még ''egyszer annyi) 4—5 frton. Hol van jtt az arány?
* A piaczi árt ma-napság teljesen k vevők szabályozzák. A tóke erra nézve nagy ur, egységes erejű hatalom. A kis és nagy tőkék a piaezot, á. terményárt illetőleg szolidaritásban vabuak; a kis tőke szolgaija a na gyotxés ez támogatja azt; mindkettő pedig\''özvetve ura a főidnek. A tőke akkor >ésap vásárt, mikor neki tet-
szik és akkor zárja be, mikor kedve tartja. És ki tehet arról, hogy a tóke, ez a holtnak látszó (de mégis minden élő politikát egyengető, dirigáló) hatalom éppen olyankor nem csap vásárt, olyaukor nem mozdul, mikor a termeld közönség legjobban elárasztja a piaezot: aratáskor és ősz szel.
A szegény földmives, birtokos alig várja, hogy termését betakaríthassa, elcsépelhesse; jobbról, balról kitárt markok várják annak árát. Az elsó és elengedhetetlen kincstári tartozáson, az adón kezdve az utolsó suszter-kontóig meglepi minden adósságának gondja s ilyenkor kell és akar attól szabadulni. Éppen igy van ószszel is. —
De mi történik ?
Tisztára rostált gabonáját és szűztisztán hagyott uj-borát piacra viszi, kínálja; a kereskedő urak meg j az ó szerény árszabását megmosolyogják, vállat vonogatnak és azt mondják, hogy: tessék, itt van a börze tudósítás; nagy a „kínálat," „lanyha a kereslet", — szóval: aki most akar eladni, adja ugy, ahogy veszik; különben viheti portékáját a jó Isten hirével vissza ! A szegény termelő megvakarja fejőt; eszébe jut az adóvégrehajtás; megvillan agyában a kamatfizetés; rá gondol szegény rongyos családjára, akit már csak mégis fel kell ruházni; eszébe jut minden kisebb, nagyobb nyomorúság ; egy fényes csepp szivárog a szemébe; azután azt mondja, hogy „vigye az ur ! adjon pénzt!
„Vigye az ur ! adjon pénzt !" E pár keserűen oda vetett szóban van kifejezve a munka rabszolgasága a tőkével szemben. Azokkal a keserves verejték-cseppekkel szemben csak alamizsna az az ár (jól tudja), de elfogadja, mert rá van szorulva^ mert neki ma kell a pénz; holnap'' már későn volna. Fáj ugyan a lelke
T á r c z &.
Miket te szeretsz.
,/- (Emlék egy barátnőmnek.) L
Szereted am erd«"»t tarka virágival, A mely balasamossá teszi a levegőt, S ívnyi, változatban Assbangja hirdeti: Ai alkotó művű azt a végtelen «rőt. —
Szereted aa erdót, melynek bos avarját, Messze hó dja a szél : idegen világba. — Melynek az őszi dér mecvérxé lombjait, S halványan kerengnek a zsongó habokba''. —
Szereted az erdőt, s a kis fnlipiléknek Elrejtett borhelyén pihen fsrsdt szemed : Elandalogsx, hogy as a pitzi, kis madár: Csicsergő dalával telbOk közé mehet. —
Szereti 4 *j erdő né mi rejtekét, a ''•fivet olyas édes merengésbe bozót : A bol lelked csendes ábrándokba merOl, s tündér álmokat sző Adest, boldogítót. —
Szereted az erdő borongó homályát, Mely, mint egy ködfátyo1, boti ja bel»ejét; Horös árnyát: a mely nyugtot, pihenése ád,— Ha lelked — bánkódva — ott keres enyhülést.
Kinyíló virágot, elsárgult levelet, — C''alogáoy-hangokar, magas csert, és lokrot, taeot magány, a melyst titkoslepel föd be, — Ezeket kötő le édes vonzódásod. —
II.
I''* vájjon az égre mért nézesz annyiszor ? . .
Midőn kék kárpitján csillagok ragyognak — Nemde azokét is lelked megszerette ? . . . Ste hú ba-átja vagy kedves társaidnak. —
I»e mié.t »an az, hogy ugy lebilincselnek, — Azok as ésxvesztó, kis gyémánt csillagok ? . .
--Talán ott tündöklik lelked rokonának
Szeme, rabló tüze s édesen mosoljog f . . .
A csilUgfatisul merre szárnyal lelkid? Ahrin^oxá szived nvngtát hol találja ?
- Ob, bo cy nem ojztliatnm néma szenvedésed.
K«ltőr5''sóhajod: mi lelked ugy bántja.
Ki tnd olyan nemes, olyan eszmény lenni, Kiért elfeledted, hogy iit minden csak por ? ,
.....Remény s édes bittel fordulsz az ég felé
Szemed villámokat, bomlasztó sugárt szór. —
Ha nem féltenélek, nem kondasám soha, Hojry a csillagoknál nagyon hideg lehet . . — Ott fenn jól tudják, hjgy nálad van''a vnlcán: Tőled rabiák el a ki nem alrótOzet. —
Ke nózz olyan gyakran — kedves szép leányka — Ne nézz olyan sokat; a csilagos égre . . •. Majd a lehűllek közt, ott leket tied is; 8 akkor .... ob ezt szived soha meg ne érje. —
Szeresd a csillagot, melyet kiválasstái. Szeresd végtelenül, igaz szerelemmel; 8 váltsa be az élst nemes vágyaidat. Szeme ben lássad; a mit most keresel. —
Mindig egy mosolygó, költői menyország Övezze be lelked, — mel/uek nincs felbője — Szeressed az eget, sze.esd a csillagot: Te az augyaloknak itt feledett gyöngye l —
Ili.
Csobogó habjain a fatú folyamnak Hosszan slmercngnek gyOnyörd szemeiJ ; Regényes folyását stkoo, völgyi téren Elkísérnéd messze, a világ végéig ....
Ugy szeretnél ngy-e csandes folyam lenni: Partjaid benőre dóra ezerével? Bú lennél hozzájok buborékot kdldrc. Mintha megcsókolnád édes stenveiálylyel.
1
Szereted a folyót, nemde akkor is, ha Fekete hullámra, hullámok to.ulnak? Fajdalmad vihara néha n-m zajong igy? Oh mond szép ieáuykám ! szavaim ígirak ?. .
Ke tagadd el, hogy lelked e hármas tOkre : Bizonyttja szived minden éraelmeit . . . Fennkölt as as «bráad, mely betölti lslked: Szerelem, fájdalom, s mind : mtt az egyesit.. .
Az erdő fenyvese: magaj törekvésed, Az /?nek csillaga: hit és szerelmedét; A folyam zúgása, virág, dJ és mapany : Oly szépen mondja, hogy : gazdag * te lelked.
Emmánuet Győző.
Izrael népe
(A Casino megnyitása alkalmából.)
Ez előtt tizennégy évvel a veszprémi kath. gymnasiuni 5 osztályába jártam, mint 16 éves sunancz. Már akkor is nagy divatban volt ac ugy nevezett .gyakof-lat-irás" egyik v»gy másik tantárgyból.
A világtörténelmet osztályfőnökünk: Kecskés Mihály tanította/ Ez kiválóan sok gyakorlatot irátott velünk, hogy alkalma és módja legyen gyönyörködni: milyen szép következetességgel rakjuk fel «s általa minden akadémiai döntvény nélkül bebosott pontot a közép .e* folé, például: történelem. Erre ő végtelenül büszke volt és boldogította; mi pedig (Vülösen én!) mód nélkül boszankod-tn.nk miatta. E lene bajos volt teuni, mert ki azokat a gonosz pontokat föl nem rakta, annak akármilyen jó volr- is a gyakorlata, lefokozta a kalkulusát. Egyedül velem történt m»g egyszer az a csoda, hogy ac elmaradt p3ntokat nem vette figyelembe a gyakorlat megbirálásánái; de azért minden elmar dt helyre n.gy pedanteriával fölrakta « pántokat akkori».
A világtörténetből irtunk istoUi gyakorlatot. Tárgya volt: a .Zsidónép törté nete ós jellemzése.*
Halk. suttogó őröm suhant végig az egéaz osztályon. Az én mokány pajtásaim j-stantőa pillantást váltottak. Ez bát kapóra jött Pompás tétel! Moit azután tág tér és alkalom kinálkuzik elmondan>, hogy a zsidónép Ábrahám idejében is csak olyan gonosz fajzat volt mint 5872 esz.endő utan .... most.
Láttam azt a sok kárörvendő anti somiía osemetét, hogy gyürkőzik neki ragyogó képpel annak a „jó" lé.e''nek.
Láttam \azt a néhány asidófiut is, kik már öt é£&Pkeresztül érezték ás tanulták) as irányukban tanúsított bánásmódból) a megvettetést, a gyűlöletet, láttam : mint ömlött el arcsukon a vér s mint morzsolta el egyik másik a szóméba lopódzott köuyet.
Kezdtem boszankodni tanáruokra, hogy mért adta föl éppen est a tételt, moly sok kai érettebb elméket kiváo, mint minőket a gymnásium 5. osztálya produkál. A hatiiom nélkül való haragnak értéktelenségét azonban már akkor is igen jól ismerve, meghajoltam «^tanári akarat előtt és irni kezdtem. Lehetetlenség volna szóról szóra leirnom most 14 év után, amit akkor irtam; de lényegére em lékezam. Leírtam Ábrahám korát, &z egyiptomi sanyargattatásl, Mózes föllépését, szereplésé: ¿4 nagy befolyásit a zsidónép jövőjére, a birák és királyok uralkodási korszakát, aaaaszyriai fogság idnjt alatti szenvedéseket, az igaz Istenhez való szívós ragaszkodásukat, a Mskhabensok hősi halálát, utolsó fényes korszakukat 8 végre a királyság megszüntetését Titus által Kr. u. 70 esztendőben. Jellemzésül azután megírtam, hogy a zsidónép az egy istenség eszméjének híve és föntar ój* volt; hogy kormány formájuk is theoc-ratiai s ugy intézményeiket, valamin irodalmukat a vallás szelleme lengi át. Tőr én-ttük, bölcsészelük s egéis kötészetük a vallás könyvében: a bibliában összpontosul; hogy a képzőművészetek közöl kizárólag a vallás szolgálatában álló senót emelték a tökély némi fokára. Meg emlékestem szokásaikról és erkölcseikről. S hogy kiváló műveltségi állapotuk mellett sem maradhattak fenn, mint önálló nemzet, annak okául résvben a törzsek
| egymás közti meghasonlásá% részben pedig az őket környező s velük hasonló haladottsági fokon állott népet politikai hatalmát é* erejét emiitettem fel. —
Az elkészült gyakori a tot/^tSadtam/ Óra után mind sietlek hozzátnv a Ikittu-böngött fiuk. ^
— Mit irtál öreg ?
— Amint a tétel kivánt.
— De hát a jellemzés? Hogy most milyenek!
— Jellemeztem őket történeti tényekből. Hogy most milyenek ? — annak elbírálása nem eshetik a föladott tétel kere-ébe.
— Micsud«? Há- akkor mi nem jól oldottuk volna meg a ''éleit V
— Szer.ntem nem. Meg lehet, hogy « tanár ur m-»g lesz veletek elégedve ; de ha ti ugy jillemezte ek, ahogy szavaitok-bólgoadoiuom lehet: akkor nem a zsidó-nép. hanem a világban szétszóródott za dónépnek valamelyik d*mor alizált s eredeti jellemet vesztett alakját jellemeztetek, talán v«Umi uzso ás személyében. És ez nem igazság, tebát nem is történelem !
— Eb, mess b-»67Ód ! Majd meglássuk! M.jd elválik!
Magam is kiváncslan vártam a következő történeti ótát, hogy milyen lesz a tanári elfogulatlan vélemény ?
Lsgkózelebbi órán jön Kecskés tanár úr a csomó gyakorlattal s komoly képpel foglal helyet a katedrán L''gfelül volt as én gyakorlatom: kesébe vette, kinyitotta s így szólt :
.A tárgyilagos feladat tárgyilagossn és kitűnően van megoldva."
Felolvasta gyakorlatomat, aztán a többiekhez fordulva igy szolt:
huszonötödik évfolyam
ALAI KÖZLÖNY
annak a szegény embernek, tudva, hogy verejtéke gyümölcsét ugy kellett elvesztegetnie; de megadással viseli sorsát, mert nem segíthet magán. .Istenem, csak várhatnék, csak ne kellene neki annyira az a pénz!" — sóhajt föl és kiüresített zsákjait vagy honióit föltéve, szomorú képpel indul haza, azon törve fejét, hogy most már mit csináljon, hogyan fordítson sorsán azzal a néhány fillérrel, amit terménye valódi értére helyett kapott! Nagyobb verejtékcseppek gyöngyőznek ettől a homlokán, mint az édes anyaföld mnnkálásától. Hiába töri fejét, hiaba izzasztja homlokszántó gond .... a nehéz kérdés megoldása: a nélkülözés, a tovább nyomorgas s végre majd a teljes el-merúlés, a tönkrejutás. —
Nagyon tévednek azok. akik azt hiszik hogy a földmiveló. a termelő in''p nyomon, elszegényedése és tönk-r^jntása a silány terméstől van. Nem! Kgvenesen abbtn rejlik az ok, hogy terményét értékesíteni nem birja s a tőke tetszése szerint kell azt polt-ron áron elvesztegetnie. —
K kerülményen kell okvetlenül segíteni s pedig olyképpen, hogy gabona- és borraktárakat kell felállítom. «zervezní. Erre első sorban, ont megyénk b-n kizárólag a „Gazdaság; egyesület* volna hivatva. Az ó kezdemenyezése és bu''goikodá«a folyrán olyként lehetne gabona és borraktárakat állítani, hogy azokban a pénzre szorult termelő, terméké < | elhelyezhetné s reá bizonyos összegű (p. félértékben) előleget kaphatna. A gazdasági egyesület azután közvetítené a termény-eladást oly időben, mikor annak rendes jó ára lenne. Sót mivel nagyobb mennyiségben történnék és minősítés szerint az eladás egyenes összeköttetésbe léphetne valamely nagyobb gabonatőzsdével, hol tisztességes árfolyam szerint volna a termény értékesíthető.
Részletezésbe nem bocsátkozuns. Az eszmét megpendítettük s hisszük, hogy lesznek avatott tollú egyének, kik annak részletes kivitele iránt e lap utján nyilatkozni, illetőleg javaslatot tenni fognak, Ezt melegen óhajtjuk is; mert a magyar földmiveló népet még csak _ez uton hisszük megmenthetőnek a végső nyomortól a teljes tönkrejutástól. —
A Casluo fölavatási ünnepélye.
A belybe''i kereskedői mi C isino ujon épült palotájának íölavatási ünnepélye október 24-én töriént meg egy minden tekintetben pompisan sikerült támasva-
„A többi vagy hiányosan vagy alapot nélkülöző jellemzéssel irta meg a zsidónép töriéoatél."
Óra mán hozzám jöttek a konsko-
1 árisok.
— Gratuláluok öreg! A te munkád győzött.
- Csalódtok. Nem az éu munkám ez, banem az igazságos történelemé
Nagy idő mult *1 azóta.
Most. hogy oktober 24-én a nagykanizsai Casino főlavatási bankettjén megjelentem és végig néztem Izraelnek (az Istennel küzdőnek) ivadékát:eszem be jutott az éu egykori gyakorlatom Rá gondoltam, hogy itt künn az életben is mennyivel többen követik ezzel, az Istentől megvert, elszórt néppel szemben az én egykori ^ tanulótársaimat! Ha ások egyéni passzióból vagy gyűlöletből el-ferdithet''ék még a tortéoelmi -tényeket is, mennyivel könnyebb emezeknek őket az ördögnél is feketébbre mázolni oly dolgokkal, melyek még nem a történeleméi 1
Ccodás ragyogó multu nép ! Történelme tele hányattatással, küzdelmes korssakkaUI, vé''hullással, martyrium-ma|. És ennpk a keserves, de nagy múltnak emiékesele az imádsága, azzal emelkedik Istenéhez, Jehovájahoz; És ezért az imádságért kövezi meg őket a méltatlan gyüiöl-t. Minden fajnál minden nemzetiségnél erény e<; csak nalnk üldözendő búo.
Csodás szivósaágu nép!
H<>1 van az er«1, mely így szétszórtan is fentarija, őrisi ? 1 Talán ugyanaz mely ■''éli zőrta / Csak Isten lehet, ki egy ily dabarokra, foss lány okra tépett nép-
csorával, melyen tagok és vendégek 160-on felül vettek részt. A diszterem karzatát díszes hölgy közönség foglalta el; a ssebb-nelsiebb, mosolygó virágok ragyogó arcs-czal gyönyörködtek a tesstelenül mulatozó férfi-közöoségben.
Az első fogás után azonnal kezdetét vette a tósztozás. Poharai emelt Ebens-panger Lipót, a Casino elnöke: az uralkodó királyra és családjára; Dr. Sc h warz Adolf: a kör derék és fá-radhailan buzgalmu elnökére: Ebenspan-ger L;pótra; Ho ff m an n Mór: Nagy-Kanizsa érdemekben gazdag polgármesterére: Babóchay G y ör gy re; erre a főlköezöotött polgármester: a város kereskedelmére; Garay Benő a törvényszéki elnökre: Lengyel Ign.ácz: a vendégekre; E isler: a vállalkozókra s a Casino építőmesterére (gémeiül ) Ra-pocb Gyula, igen szelleme« humoros tószttal: a részvényesek re. Ezután B á t o r fi Lajos irótársunk nagy hatást keltve a következőalkalmikölteményt olvasta fel:
„ Emléksorok
n nagy kanizsai Casino
saját uj helyiségeinek megnyitása alkalmára.
- Nagy-Kanizsa, okt.24. 1S86 —
Egyetértés szellemének árnyában BaráuágnaH áldozunk ma tarában. Eíyeté''tés, barátság: rgy házaspár, Neme« eszméknek születésére vár ; S ha ez megvan, a természet törvénye Példinysm-rfl botdogaágot teremte. Ad hozzá még ragyogó, szép világot Nekik élS di »fénylő caillagtábort: Gondolatok tzépségében é» tettek Erejében. — mikor — ikrekké lettek. Ritka jelenség! Im e ditzes körben Leli megolditát é* örömömben J-l-nt a válttal ö«s«**kótfi-a -lallal. Pá''os éra-ttel, piro* diadallal. Osztónk ebb n mindenki én vélem, TaláMa kKzérze et igy vélem: E ofike ez ói be>yi caainónak Legy n pá-tolója szépr.ek ét jónak! '' N- c«<lgg*dien, mint eddig nem c»*lekvé, Örömben. búban legyen velünk egyg^ó ! Kiváló érdeme c diaz-palota, — Lelje bens • örömét kéió korba-. — Ecyeté é»t. btrátaág''it im egybe T *remte meg honfi érzettel — ben>e. Est latom éu itt mia.tenkmek aresán, Azé t örve»dQnk e belv »rilá-diágái. Legyen e palotával izilárd itten A matryar érz-t mit den tekintetben. Tettivel megmutatta. hoíy nem laza. Tartia is fenn i vele: Éljen a Haza* I!
A lelkes éljenzéssel fogadott verses tószt utan poh .rat emelt még: Bun Sa m u : a kereskedői osztályra; Varga L aj os: a tagokra; D r. Schreyer: a nőkre; Kovács Béla: a Casino föl-virágozására: Vidor Samu: Kovács Bélára; Simonn Gábor: ai egyesület jövőjére.
Ezután következett a teljes fesztelenség. A jelenvolt pezsgővérü fiatalság néhány tagja deputátióba ment a karzat szépeiért s a villámgyorsan rögtönzött szabad téren tánezra perdült kiki a maga párjával. Dal, tánc* zene és Szitár kaszinói vendéglős kr.ünö bora villanyozta a magas t ikra hágott jókedvet.
A pé''dás teatvériességgel folyt mulatságnak éjfél vetett véget. Mindenki azon Óhajjal távozott: vajha az itt nyilvánult barátságos jó közszellem mentül nagyobb hódítást tenne városunkbau. Mi is szivünk mélyéből kivánjuz!

fajt megsemmisítbetlenné tesz a népek tengereben! Csak az a mindentlá''ó hatalom, kinek mindegy Zsbaolh-Istennek. Hadúrnak, Damasek-Istennek, Baalnak, Mithranak, Hadúrnak vagy Jehovának szólítják-e azok, akik beszélni akarnak vele, csak őszinte jó szivvel forduljanak hozz5.. — Ki előtt közönyös dolog lehet nagyon az is, ha Ormuzdnak hivják a jobb-kezét, amivel áld — és Ahrímannak a bal-kezét, amivel ver; aki bizony nyal azzal sem sokat törődik, ha a teremtő hatalmát Brahmának, a főntartót Vischnu-nak s a rombolót Sívának nevezik azok aszegény halandók, akiknek dolguk van vele. Mert tudja, hogy es a sok, mind egy : öl
(3 az aki tehet és tesz anélkül, hogy magyarázatát is adná.
Mí lehet czélja ezzel a világgá szórt, de sehol egyetlen nemzettel még teljesen egyoe nem olvasatott néhány milliónyi néppel. Mért tette egykor hazátlanná ? Mért pusztította el országát, s azon ország büszkeségét, fényét: Jeruzsálemet, hogy kő a kövön nem maredt? Ha verni, sújtani, fényé'', nevét, nagyságát elenyész-tetni akarta, — mért tette más oldalról, hogy ez a faj adta legyen a világ-szabadság fölkent apostolát, legnagyobb martyr-ját: as Isten-embert? És ha már adta, — mért támasztotta éppen e nép papjait ellene, hogy még követőivel is ezeredekre nyúló harczb«n legyenek ?
Mely czéllal hozta e népfajt a nyugalmas Keletről as izgalmas, s rohanó Nyugat népei közé? Mi czélból vegyítette nála oly szokat|anul alelki tulajdonokat. hogy realismusra hajló s gyakorlatias gondolkodása mellé adott leiko-sülést, ábrándot a művészet és költészetre, bőven, nagyon paxaíron?! Mi s nép
Egyleti élet.
Jegyzőkönyv.
Feltétetett a n.-kaoizsai járás köziégi t körjegyzők egyletének Z.-Baláxson tartott köz-gyülé.bcu 1&36 ári szeptember 14 én.
Jelen voltak:
Stingly Károly egyleti elnök — gel-sei, Grünfeld József egyleti jegyző sormás!, Ferencsy Jáoos pénztárnok, — kis-komáromi, UngerAlajoa lahgvisi. Pandúr Fereocz — sárszeg'', Wehofsits Adolf sz:. balássi, Dénes Béla bakónaki körjegyzők*. Benedek János kís-komáromi okleve''es segédjegyző egyleti rendes tagok.
1) Elnök üdvözli a megjelent egyleti tagokat s a gyűlést megnyitottoak jelenti ki, felolvastatja jegyző álul 1886. évi május hd 20-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvét aunak tudomásvételét » hitelesítését kéri.
A jegyzőkönyv észrevétel nélkül tudomásul vétetetett s hitelesíttetett.
2) Elnök bejelenti, hogy HoíFer Fe- • rencz Kanizsa varos jegyzője, Dénes Fe-1 rencz szepetneki, Talabér Gy ula galam-1 hoki, körjegyzők, Láposy Béla Légrád községi jegyző s Komlósy József okieve- '' les jsgyző egyleti rendes tagok a közgyűlésen nem jelen lek meg a három elölne-vésett az elmaradást indokolta, mig as utóbbi két tag meg nem jel«nését igazolni elmulasztotta; továbbá Hcffer Fe-rencz Kanizsa város jegyzője levelében még panaszképpen felhozza, hogy a gyűlésre megbivást nem kapott s talán ellene az alapszabályok IV. fejezetének 11. §-s alkalmaztatott e nök által, maly esetben az egyleti tagok sorából kilépését jelenti, 0 a meghívókat minden egyleti taguak zárt levélben megküldte, s igy annak okát, l hogy az oda n«m érkezett nem tudja, az alapszabályok Huffir tagtárs ellen nem alkalmaztattak, de azok a közgyűlés hozzá járulása nélkül általa nem ii alkalmazhatók, a mult közgyűlésben pedig sem a nevezett kartárs, sem pedig a többi hátralékos- tagtárs ellen a hivatkozott ssakass alkalmazásba nem jött.
A közgyűlés a felhozott indokokat alaposaknak mondja ki s Hoff-tr F-renjz, TaUbér Gyuls s Dénes Ferencz tagok elmaradását igazolja; az elmaradást igazolni mulasztott Láposy Béla s Komlósy József tagok pedig elook által felhivan-dók leszmk meg uem jelené-ük u''ólagos igazolására, mégis H-ff-r Fersncs pana-ssos levelére megjegyzi a közgyűlés, hogy az alapszabályok szigora egy év hátraléka miatt még senki ellen sem alkalmaztattak és a meghívásnak elmaradása bármi okból történt légyen az, a panaüzképpan ielhozottak arra indokot nem szolgáltattak; erről HofFsr tagtárs jegyzőkönyvi kivouattal értesítendő less.
3) Elnök bemutatja egyleti pénztárnok által készített pénztári napió kivonatot s jelenti, hogy a tagsági díj hátralék tetemesen felszaporodott annak mikénti behajtása ¡ránt közgyűlési határozatot kér.
A kö*gyülés azon határozatot hozz», hogy a tagsági díj hátralékosok a fizetésre elnök által hivassanak fel; ameny nyiben ennek eredménye nem volna a jövő közgyűlésen bejelentendő, a mikor is szigorúbb eljárási mód tog alkalmaztatni.
missít>ja? Meddig t*rt ? mikor ér véget ? Vagy egyáta''sn ér-e véget ?
Mit akart az Ur azzal, hogy közénk küldött belőle legtöbbet? Mért ön lé leikökbe azt a bűvös ragaszkodást ehhez a mi áldatlan földünkhöz s még áldatlanabb pem-zetünkhöz, hogy meg ne tudjanak tőlünk válni, éppen mint czigányaiok, kiknek p^dig egyetlen mindenük ahegedüjök, — s as éppen olyan jól szól, ugy megvarázsolja a szivet Chicagóban mint Nagy-Kanizsán. Az ő hegedojök — az ő va-rázahatalmuk (melyre akaratlanul tán-czol a világ) a pénz. Másutt talán sokkal többen es sokkal jobban lánciolnának reá kedvök szerint. Mért láncsoltatnak még is legssivesébben minket? — ^Honnan van as a valódi atyafiságos vonás, hogy ssakadatlannl pörlekedünk, de kidobni sohse próbáljuk egymást {sem igy, sem úgy?! Hol van, hol gyökeredzik ez a csodás kötelék, a mélyebb birálgatásba aoba nem bocsátkozó szívben ?
Mind m-g annyi megoldásra váró kérdés, miket edd;g felelet nélkül hagyott a Gondviselés.
Prófétai jővendelés beszél „egy akol-jól és egy pásztorról." E-t kell-e bevárnia e népnek, hogy egy testié vérré lehessen azokkal a nemzetekkel, kiknek kebelében él?l Vagy ez a sorsuk, mely egyfelül tele van áldással, másfélül tele van átokkal, — örök !-szen?
E nagy kérdésekre lehe''ellen a leg-elfogulatlanabb elmével és szívvel is gyakorlatot irni. *.
Egykor majd est is csak megoldják .....as Égben.
Ez a munka majd as igasságos Istené less!
Sxalay Sándor.
4) Pénztárnok jelenti, hogy a megyei és országos központi jegyaó» «gyl«* tagsági dija 10 tag után 30 frt a megyei egylet pénztárnokának posta utján megküldetett.
Tudomásul vétetett.
r .Slnök kéri, hogy as eddíf felmerült s általa fel nem ssámitott posta díjak és egyéb as egylet érdekében tett kiadásai as|ogylet pénztárábál tétitesssenek meg.
A közgyűlés, a posta dijak s egyébb kiadásról, — elnököt számadás beadásra hivja fel, aminek megtörténte után azok az egylet pénztárából ntalványostatni fognak.
6) Elnök előterjeszti, miszerint az
1886. évi XXII. t cz. szerint községi szabályrendeletek lesznek alkotandók, miért is, hogy azok egynntetüleg szerkesztessenek egy bizottság kiküldését javasolja.
Elfogadtatott ■ a bisoitsága Ferencsy János, Unger Alajos, Wehofsícs Adolf, Pandúr Ferencz s GrŰnfeld József kül-deliek ki.
7) Elnök, s megyei egylet elnöke áltsl as egyleti tagok közt leendő kiosztás végett megküldött |10 db. évkönyv ára fejében 2 frt 50 kr. lefizetését kéri.
A« évkönyvekért járó 2 frt 50 kr. korábbi határosaihoz képest as egylet pénztárából fedezendő, miért is az összeg elküldésére pénztárnok utasi tátott.
8) Ferenczy János egyleti tsg előadja, hogy ai 1886. évi XXII. t. ez. 130. §-a szerint s községi pót adó a folyó évi egyenes sdó «tán ve.endő ki, holott a kösségi előirányzatban s pótadó alapjáol mindig a megelőső évben kivetett egyenes adók vétetnek, s igy a pótadók alsp-vál-'' tosása folytán a törvény hatóságilag megállapított százalék is változás alá jönne, vagy az előirányzott pótadó kisebb vigy nagyobb összegben volna csak kivethető, smmt as egyenes adónemek szaporodása, vagy apadása mutatkosuék.
A közgyűlés felhívja elnökö'', miszerint a kivetés eszközlése iránt a megyei főszámvevőséget felvilágosítás végett keresse meg, egyszersmind kérdést intéssen, hogy s pótadó-száialék változása vagy a pótadó összeg ssaporodáaa esetleg apadása folytán eredő különbözet miatt a számadás helyben hagyása nem fog e akadályokba ütközni.
9) Grünfeld József egyleti tag ín-ditványozza, hogy a megyei egylet elnöke kerestessék meg aziránt, miszerint a megyei közgyűléseket egy bisonyos időszakra állapítsa meg, hogy a járási egyletek gyo''éseit, azt megelőzőleg tarthassák és Ojtán ott te-.t egyes a megyei kartáraakat is érintő indítványok a megyei egylet közgyűlése által tárgyaltathassanak.
As indítvány elfogadtatik és a megyei egylet elnöke a jegyzőkönyv egy példányának áttétele mellett e tárgyban megkeresendő tessz.
10) Krerovics Ferencz szt.-balázsi okleveles segédjegyző magát egyleti rendes tagul felvé etni kéri.
Knerovics Feren.-s rendes taggá
1887. évi január 1-élól fiietendő tagsági dij kötelesettsége mellett as egylet kebelébe felvétetik s s névjegyzékbe leendő bevese''ésre pénztárnok utasittstík.
11) Ellök a tárgysorozat utolsó pontjára áttérve a maga s tiszttársai nevében as eddig belé helyesett bizalomért s kösgyülésnek közönetet mondys — lemondását bejelenti ■ kéri a kösgyülést ss slaptsabályok 4. §-a sserint s tisztikar válasstását megejteni.
A közgyűlés közfelkiáltás utján Stingly Károly eddigi elnököt ujolag megválasztja — ki is az ujabbí iránt nyilvánított bizalomért a közgyűlésnek köszönetét jelenti ki és elnöki székét elfoglalja. Egyieti jegyzővé Grünfeld József, pénztárnokká Ferencsy János egyhangúlag megválasstatlak, tisztségüket a bizalomérti köszönetnyilvánítás mellett — elfogadói jelentették. Igazgató válssstmányi tagokul Dénes Ferenci szepetneki, Wehofsits Adolf s.-szent-balássi s Unger Alajos langvisi körjegyzők vá-lasstattak meg.
E szerint as egylet tíss''ikara következőleg alakult meg.
E nök: Stingly Károly.
Jegyző: Grünfeld József
Pénztárnok: Ferencsy János.
Igazgató válasstmányí tagok : D4ües Ferencz, Wehofsits Adolf s Unger Alajos.
12) Elnök a jegyzőkönyv hí eleivé sére Wehofaits Adolf egyleti tagot kéri fel.
13) Elnök a jövő gy üléshelyét s idejét megállapítani kéri. —^
A jövő gvü''és helyéül: Sormás liftjéül pedig 1887. évi márcsius II. fele ál-lapittatik meg.
Minthogy több sliniésni vsló tárgy nem volt a jegyzőkönyv felolvaststott ■ bezáratott.
Kraf.
Grüalöld Jozser StiH£ly KárolJ
egyltti jegyző. egyleti tluök.
1886. OKTOBER 30-án
A közönség köréből*)
Nyilatkozat
Alulírott becsületbeli kötelezettségemnek vélek eleget tenni akkor, midőn e sorok által tudomására hozom a t. érdekelteknek, miszerint as 1879-ik évi XXXI. erdő törvény alapján, as erdőőri szak-risigálstra megkívántató előkészülete-ket, melyek Bedó Albert ide vágó és ál-tala kiadott ssakköny vében felölelve vannak, s melynek elolvásása által önmagamat kiképesni nem tartottam elégségesnek, jó ismerőseim ajánlata folytán felkértom Juháss Péter népiskolai tanító urat, hogy naponkint legalább 2 — 2 órán át l^y-ij szíves neksm előadást tartani. Kérésemnek engedve, augusz''us hónap 1-étől egén október hó 17-ig teljes busgalommal oly érthető magyarázattal tanított, hogy én e hó 20 án Szombathelyen az erdóórí vizsgát jó sikerrel letettem, s képesítettnek nyilváníttattam.
Miért ía nem mulaszthatom el neve zettnek e téren is kössönetet mondani. A még nem képesített erdőóröket pedig figyelmeztetem, hogy ha ő elkészíti az idevágó szakvizsgálatra, ugy biztosan oda ál hatnak a vizsgáló bizottság elé.
Csak bátrsn «lőre 1
N.-Kanizsa, 1886. okt. hó 24 én.
Kondor Imre vizsgázott erdőőr.
Hire k.
— A gasdák és iparosok általános hitelszövetkezete. A Budap-stea alakult nG zdák és iparosok általános hi-telezővel*esetének* alapszabályat vettük, nem mulasathatjuk el, hogy ezen minden tekintetben előnyös szövetkezetre fel ne hivjuk t. olvasóink figyelmét annyival is inkább miután a« alapssabály, melynek kivonatát jövő stámunkbaa hoztuk — teljesen meggyősött srról/benünnket, hogy ezea egyesület s gazdák é< iparosok anyagi helyzetének javítását és jóié. lének biztosítását van hivatva megáll«, pilani. — Közöljük egyelőre as igasgató-•ágtól kapott következő felhívást: „A Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete," mely a budapesti kereskedelmi-és valiótörvénysiék által a társas cségek lajstromába 1886 ik év VII. kot« 263. lapján 1731/1. sorszám ala t czég-bejegyezve lett, s igy áitalanos szövetkezetünk közérdekű cz óljának ismer tetés ideje is elérkesvén, tisztelettel tudatja Nagy-Kámzsa és vidéke minden keresstéoy vallást követő hiUoraait, bogy jőtéteményü müködéaét e vidékre is kiterjeszti; elhárítani szándékozván azon nyomasztó körgazdasági viszonyokat, me>y szer e pusztít as országban. Bajainkon csak összetartó erőkkel segíthetünk ! Leghathatósabb erő rejlik pedig e szövetkezeti eszmében. Tömörüljünk egy testületté összes keresrtény sörsosainkkai anyagi érdekeinknek megvédelmesésére. Fölkérjük ezen okból Czimedet, hogy ssövetke-zetüok kötelékébe belépni, s az ezáltal nyújtandó előnyökbeni részvétel mellett nem.s törekvésünket előmozdítani szíveskedjék. A belépni szándékozók nyilat-kosatuk aláírása végett as „Egylet* kert mellett levő „Ff.sciatli"-féle házban „Fischer" czipész ur lakásán délelőtt 8 — 10 óráig f. évi november hó5 ik napjáig jelentkezhetnek, hol egyszersmind bővebb tájékozás nyerhető. Kelt Buds-pesten, 1886. évi október hó 26. napjáo. „Gazdák és iparosok általános bitelssö-vetkezető" igazgatósága."
— simor János hercegprímás ju-bileume alkalmából városunkban ts tartatott oktober 28-án ünnepies hálaadó, istentisztelet, melyen asooban csak a helybeli gymnasium és elemi iskola tanuló
ifjusiga vett részt a tantestületek kiséret-
tébsn.
— Felolvasás. November G-in « „Magyar irodalom-ptrioló egyesület* b«'' lyíségében felolvasás lesz. Tárgya : N „Futóképek as életből." Irts: Sialy Sándor — felolvassa: Rosanfelp L*J0'' és felolvasása keedódik este 8 fél
— Gomba-mérgetóa. F. bó Liszner Józef haíybeli tanító eg** családjával együtt jóllakott varginj»* levessel. Ebéd után mindjárt rosszal I®1" tek s csak a gyors orvosi segély men''elte meg őket a haláltól. A mérges g°®bit * , a piaczon vásárolták. Pi-ci biztosság. alszol ss éji homályban?
— Van főispánunk I ZsUoegí9
főispánjává érdemekben gssdag alánunk Svastits Benő nevestete t * ^ sunkból külön von>*t viszi a tisztelőket Zala-Egerszegre. É''jen
— Négykezfi tolvaj. Városunkba* ^ egy ursak as a passiója, hogy «R7 mottart. Már hosszú idő óta béké*" tüne rabságát a jámbor majom; d® * napokban egyet gondolt és a sártablako . ugy^ahogy már látta volt: ssópea ío''Oji-
•) E rovat fe''előséget a
alatti közlcttekért nem
Sz*fk-
«
HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
tolt» s azon át kiósont. Különböző rejtek utakon szökdécselve; bukdácsolva, végre ¿UrlOD Adolf kereskedéséhez jutott. Marjon ur tudvalevőleg legu''óbb egy gazda gon fölszerelt ozsooáló csarnokot nyitott ¿t % c*aruok nem kerülte ki őmajom-»ág* figyelmét sem s miuha csak tudta volna, h''>gy ott miiyen olcsón és pompáin l*b-st sajtot, ka.bászoka: a. t. enni 11 melléje finom bort inni : oda minden wkeiór»a nélkül beszokdécselt. A bolibau csak egy segéd volt: a többi személyze. piuull voli elfoglalva. Et az egy segéd t fnas külJeméuyek kibontásával levéu foglalva, nem vei te észre a különös ven ¿¿g érkezését. A majom egyenesen as üí#onázó csarnokba osont s lakmározni kezdeti'' Mulatságát azonban csakhamar negtavarták as érkező tisztességesebb vendegek ; mikor azután erőseket visiul-va elfutott és hazament. Most Marton ur talán kareritést követelne, de hát bajos oiyan forumot találni, hol a négy kezű tolvajok elien panaszt lehet emelni. Azt a terítéket és t''oltáialási készletet, mit őmajom-
saját becses személyének az ozsonázó csarnokban rögtönzött, Marton ur félre tette, hogy vendégjeinek bemutassa mekk«ra ügyelő képesség és leleményesség van D-rvnn ősapjában.
— Meghívó. A nagy-kanizsai ta uitói jtraskör f. évi november hó 11-éo reggeli 9 órakor a nagy-kanizsai polg. jskoJa rajztermében rendes őszi közgyűlést tart, melyre a kör. tagjai s as érdekeli lanügybarátok tisztelettel meghívatnak. Tárgyai: a) folyó ügyek elintézése, b) Gyakorlati előadások. Morgenbester János ura vegytanból. Ábrahám Gyula ur torié illemből, c) Netáni indítványok, d) Tisstujitás. Kelt Nagy-Kanizsán, okt. 24. 1886 Hajgató Sándor.
— A helybeli ka h fogyom. ifjúsága a tanári kar veselése aiat'', — ha az idő kedves, — idén is kivonul halót lak estéjén (nov. 1-én déintán 4 órakor) a róm. kath. temetőbe, hogy ott a kegyesrendiek sirbol ja mellett kegyeletéi lerója as elhunytak, illetőleg egykori szerelett tanára boldogult Groszmann lg-nacz iránt A tiszteletadás köveikeső téte lekben fog oyilváuulni: 1.) , Ki az, ki
nyugtot ad nekem ?......„Előadja a
fógymn. dalárda férfikara. 2.) Alkalmi besséd, tartja Koirlscb Károly 8. oszt.
tan. 3.) „A gyasxairboltnak képe.....
"Előadja a tőgymn. dalárda férfikara. 4.) „H-loitak napján. "Költői próza Cse-rey József tői, szavalja Gaal József 8. osst. tan. 5.} Végső óhajias „Vieih-tól, előadja a fógymn. dalárda férfikara.
— Vérei* verekedés l Hol történ» ? Hát bol történhetett volna máabol, miot Kis-Kanizsan ! Folyó hó 24 én vasárnap es''e 10 óra korul Kok József Kusoer Józseffel együtt boro ga''.tak z ugynevezet'' i''rézsi néni korcsmájában, midón egyszerre be:ép Kusner László veszekedő ter méssetü hírhedt verekedő és minden bevezet«* nélkül lámadast intéz a két bo-rozgato ellen, felkapva néhány üveget, asztalukhoz vagdalta. A két egyén ki akarta kerülni a veszekedést; felkeltek és távozni készültek; Kusner László azon ban uljukat állva, kést rántott elő és Kok Józsefet b«l karján és czombján veszélyesen megszúrta, ugy hogy a balkaron a kezcauklóban minden eret ketté vágott. — Kusner Józsefnek meg egy üveget vágott a sseme közé, miáltal ez a homlok csonton szenvedett súlyos sértést. Az ügy f<>ly taláaa a vizsgálóbírónál van.
— Gyilkosság. Október 20-án esti 7 órakor Kis Jánoe, tarkaslaki kanász a novai alsó hegyre akart menni. Midőn a hegy• gyepühoz 200 lépésnyire volt, — ismeretlen tettes h«sba lőtte. A szerencsétlen összerogyott. Később mégis sikerült neki a legközelebbi hegyi lakóhoz bemássni, honnan m 4g azon éjjel kocsin beszállították Nován lakó szüleihez. A másnap reggel megej''etl orvosi vizsgálat alkalmával a seb halálosnak találtatott, s a szerencsétlen ember 27-én virradóra meg is halt 28 án ejtetett meg a törvény-sséki bonczolás. A csendőrség a tettest nagy erélylyel nyomozza,
— Ritka jelenség. Mánfai János novai kösbirtokoa háza elótt egy teljes virágsásban pompázó vadgesstenyefa áll. Ugy a helybeli, mint a vidéki érdeklődők nagy ssáma bámulja meg időnkint a ritka jelenséget. A rügyek és virágok teljesfen újra fejlődtek és_ éppeu oly fejlődtek, mini lavaszssal. Öregeink igen ködvető őszt jósolnak belőle.
— Erdósy Eugénia sírjára halottak napja alkalmából koszorút fog be-lyesni a helybeli irodalompártoló egyesú-. let irodalmi szakosztálya. Ez olyképpen történik, hogy Mindenszentek napján délután 4 órakor az egyesület tagjai testületileg megjelennek s a sirt dr. Csempész Kálmán egyesületi tag, alkalmi beszéd kíséretében megkoszorúzza.
— A mérnöki hivatal dicséretes buzgalmat fej te*.t ki legutóbb a csatornák kUisstitása s ugy ezeknek, mint as egyes fertőzött helyeknek fertőtlenítése által. Ily buzgóság és erély nagyban hat as egész-ségügyi állapotok jobbra fordultára.
1886. OKTÓBER 30-án
—. Dr. Farnek László felolvasása, melyet lapunkban előre jelestünk, okt 23-án mngtörlént. A valóban szép gonddal kidolgozott a érdekes tárgyú felöl va-"ást csak mintegy 50 egvpSk tsg hallgatta a végül lelkesen if megéljenezte. Valóban többi tag példátlan közönyét/^^f1^
A «Nagy-kanizsai Polgári Egylet« 1886. november hó 4-én saját helyiségében zártkörű táncsKoazorucskát rendez. Családjegy 2 frt, személyjegy 1 frt. — K-zdete fél 9 ólakor. A m-gbivó másra át nem ruházha ó s kivánatra felmuta tandó. A tiszta jövedelem az egylet czéi-jaira fordittatik.
— Elji''gyzések. Nádor Jakab József ur, a PhOnix biztosító társaság titkára, eljegyezte Kőuig -Mariska ktsáss-szonyt Ozoráról. Lábos Endre ur Szabadkáról, legközelebb jegyet váltott Faics Gizella kisas-zonynyal Alsó Domborun. Mindnyájoknak áldási és sanrencsét kívánunk 1
— Kinevezés. A fóldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium Ssalay János végzelgazdáaz:»keszthelyi gasdaaá-gi t&nin''ézethez intézó-s-géddé nevezte ki.
— A herczegprimás alapítványa. Símor János bíboros he«csegprimás ujabb nagysxerü alapítvány nyal tauusitotta nemes emberbaráti érsületél a áldesatkézsé-gét Áldosárságának félssásados jubileuma alkalmából ugyanis as .esztergomi aggápoló intései* javára harmincz-eser forjnt alapítványt tett, a mely által Esztergom varosának legég tőbb szükségén segiteit. A nagyszerű alapítványt Essier-gom város polgársága hálás őrömmel fogadta.
— Agyonszúrta a gazdáját.
Sombereken e hó 16-án este 6 órakor Kresstics Sándor szerb fóidmives tjioja-novics Gáco nevü szolgáját megssidván as ennek folytán köztük támadt asenve-délyes szóváltáa hevében a szolga kést ragadván, evvel gazdáját hasba szurla, ki is ennek követkestében e hó 18-án reggel hat óra tájbaQ meghalt. A gyilkos szolga elfogatott s ellene a büuügyi vizsgálat azoukal folyamatba téle ett.
— Áthelyezés. Keresztes József Csáktornyái adótiss. a kapuvári kir. adóhivatalhoz helyeztetett át.
— Köd előttem, köd utánam. Ez a mesebeli közmondás teljesedett be a mult napok egyik estéjén egy Sopron városi tisztviselőn, aki a várkerületen sétálgatva, egy pillanat alatt eltűnt a földszínéről. Az eset ugy- történt, hogy as egyik ház előtt spinesébe nyíló lyuk vas-racsozatát a házbeliek nyitva feledték s a beszélgetés közben arra haladó tisztviselő belelépett a belezuhant, kezén éa lábau jelentékeny sérüléseket szenvedvén. A legnagyobb forgalmú sétálóhelyen előfordult eme gondatlansága a házbelieknek könnyen végzetessé válhatott volna.
— Az iezákos turn&r. Praktikus hölgyek rég fölfedezték, hogy a turnürt hamis tényálladékok színlelésen kívül egyébre is lehet használni. A „turnür rejtelmei" czimen a legérdekfesntóbb történeteket fogják megírhatni az utókor tollforgatói. A díszhelyet e történetkék közt kétségkívül a követkeső foglalja el: A vazili- osztrovi orosz kikötő állomáson a vámfelügyelő letartóztató''t egy Stockholmból érkező hölgyet, ki midőn, kiszállott, minden ok nélkül néhány kopeket nyomott a kezébe. Ez azi ndokolallan vesz egatési kísérlet felköltötte a vámfel-ügyelő gyanúját s mikor jól megnéste hölgyét, ugy látta, hágy annak turnürje az Európában szokázos dimenziókat jóval túlhaladja. Bevezette tehát irodájába, hol feleségével megvizsgáltatta s ez nem kis meglepetésére ugy találta, hogy a hölgy turnürjének igen részeges hajlamai lehetnek, mert hat üveg svéd puncs volt belerejtve, melynek vámmentes behozatala tilos. A hölgy 40 rubellel és turnürje tartalmával b&nhödött a komplikáltán berendezett iszákosságért.
— Gyászhír. A következő gyászjelentést velük; .Fábián Mária, férj. Barts György né, mint leánya, Fábián Zsigmondfia, ennek gyermekei Elek, Ziigmond, Guszti mint unokák, valamint Barts'' György veje. Micbel Józefin, özv. Tuboly Ignáczné sógoraszszony és ennek gyermekei: Tuboly Szidónia, ösv. Nyuly György nc unokahuga, dr. Tuboly Gyula ügyvéd unoka^cscse, ugy az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthellen anyja és rokonuknak O.ai és Tubolyssegi özv. Fábián Jáaosné szUI. Tuboly Rozáliáuak f évi október hó 27-én reggeli 4 órakor hosszas szenvedés után élete 68-tk évében tőrtént gyászos kimúl táti Kelt Nagy-Kanizsán, 1886. oöt. 27 Ao. Áldás és béke hamvai felett !
— Hynten hir. Király Lajos ur, közszeretetben álló keszthelyi ügyvéd fia. Király Kálmán, a magy. kir. államvasutak pénztárvizsgálója, e hó 20-án tartotta esküvőjét, a semplénmegyei Tályán, Bocskay Margit kisaaszonynyal, Bocskay Igoácz tekintélyes földbirtokos egyetlen leányával. As esküvői lakoma u''án a fiatal pár, tartózkodási helyére: Budapestre utasétt
— Zongora hangoló. Mint ügyes zongora kangolót és késziőt ajánljuk Romilla D. urat, lakása Eötvös-tér 16. ss.
— Yarasd-topliczai fürdő vendégek száma ez idényben a három ezeret jóval túlhaladta.
— Gyilkos apa. Mohácson egy ván- : dor cigáüycsapat útközben megállapodván, az egyik cigány feleségével őssse-'' veszett, mi közben tetlegesBégre kerülvén a dolog, a cigány feleségét ütlegelni kesdte. As ütések egyike a nő karján levő csecsemőt érve, az rögtön meghalt
— Orvgyilkosng Rácz-Kosáron N. fakereskedő vejét orozva meggyilkolták. — Ennyi, mit es esetről szűkszavú levelezőnk tudat velüok. A tette* eddig nem fedeztetett tel. — Ugyanezen tárgyban egy másik levelezőnktől a következő értesítést veszsziik: Schmiedt Illés rác kozári polgár f. hó 17-ikén éjjel fél 12 órakor egy barátjával a korcsmából hasa felé menve, barátja kissé bátra maradt tőle. Schmiedt ót be nem várva, belépett a kis-ajtón, midőn is egy ember, ki add>g el bujt előugrott s baltával fejbe vágta. Schmidt éles kiáltást hallatva összerogyott, mikor is még két vágás méretett fejére, mik azonnal kiolták életét. Barátja a sikoltásra ast hitte, logy Scmiedt a sötétben össze verekedett va!akivel s egy karót ragadva, segítségre sietett; a házhoz érve, hol már ekkorra minden sej elnémúlt, a földön egy alakot látott feküdni, kiben barátja hullájára ismert Zajt csapva, a szomszédok összefutottak. Egyik assszony, ki ugyanabban a házban lakolt, azt mondá, hogy ő a hallott kiáltás után közvetlenül egy alakot látott elfutni as udvarból. A gyanú asonnal Parcz János fiatal assta-losra irányult, ki f. hó 9-ikén tanuk előtt ugy nyilatkozott a korcsmában, hogy Schmiedten, kivel ekkor összeveszett, bosszút fog állni. A gyanusitotjnál egy baltát és egy véres zsebkendőt találtak. A hulla 19-ikén felboncoltatott. A balta éle egészen beleillik a fején tátongó sebbe A gyanúsított elfogatott ée Sásdra vitte telt Mindent tagad
— Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisster Kiss Lajos zala-egerszegi községi polgári iskolai segéd-tanítót jelen állásaban véglegesítető.
— Embert lövő vadászok. Szűcs János lancauki lakosnak egy 3/i éves borjúja az istállóból kiszabadulván, a falu mellett levő buzavetéare szaladt A gazda a borjú által okozandó kár mielőbbi megakadályozása végeit a borjú után fuiott, sőt két házi kutyáját is a borjura uszította, hogy ast haza hajtsák. E közben egyazerre bárom vadászó egyén közelében lálla magát, kik — az latén tudja mi okból — Szűcs János felé több lövéat intézvén, ezek egyike Ssücs nyakiba fúródott s azt súlyosan megsebesítette. Ezután állítólag még meg i) akarták ütlegelni. A vadaszok egyikében Szűcs János éa neje Pécs Istváo, mohácsi lakóst ismerték fel. A meglőt egyén neje másnap as esetet feljelentvén a járásbíróságnak, nem tudta okát adni férje meglövetésének, melyet egyébként a megindítót vizsgálat fog kideríteni.
— Rabi is.A lancsuki jegyzői lakbarablók és Sey Ijtván lakásából 130 frtot, néhány sorsjegyet és sok- ékszert Major helyettes jegyzőtől pedig 60 frt készpénzt és tetemes lójárlatkészletet raboltak el. A tetttesek eddig ismeretlenek, azonban kipuhatolásukra a rendőri vizsgálat meg-indittarott.
Éjjeli betörés. Pénteken éjjel Bodó György mohácsi korcsmáros lakábajtolva-jok betörtek, de elriasstatván, csak egy selyem kendőt vihettek el. A csendőrség a betörséses lopás elkövetésével Soós Fe-renczet ée Imrét gyanúsítván, ezeket le is tartóstatta, mert a nevezetteknél tartott házkutatás alkalmával több gyanús tárgyat találtak.
— A gyúró-gyógy módszer (másságé) ujabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménynyel alkal-maztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására ée megssünteté-sére s e csélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brásay-féle sósborszeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencs ur, s k. orvosok orsz. egyesületének titkára tüdő- és ssivgyógyá&s, a következő levelet intés''.eBrásay Kálmánhoz: .Budapest 1885. márcz. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten.Csúzos (rheumatikus) bántalmaknál, as esen betegségek következtében gyakran fejlődni ¿zokott szivbajok elhárítása czél-jából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógy hatány mellett igen czélszerü az úgynevezett bedörzsölés-kenő-gjru r ó-gyógymód (massage) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom.
axryirttiór*)
Lapvezér és kiadó: SZALAY 8. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS Laptulajuonoz: WAJDITS JÓZSEF

legjobb asztali- és üdítő ital,
kitfinó hatásjunak bizonyult köhögés és gégebaoknkl, gyomor- és hó-lyaghurutnál.
2711 2S-27
Mattoni Henrik Karlslai és Epést
T&e Gresham Life Msnrance
Society.
Tisztelettel értesitj&k a n. é. közönséget, miszerint az eddig N.-Ka-nizsán székelt .Gresham vezérügynökségétf. évi november l-jétől GYÓRBE helyeztük át.
A helybeli fóügynökségnek kezelését Maschanzker és Wilheim urak vállalták el, kik mindenkinek e szakba vágó felvilágosítással készségesen szolgálnak.
1 The Gresham Life Assnrance Society
magyarországi fiókja Budapesten.
Mindazon t. barátaim- és ismerőseimnek. kiktől személyes bucsut nem vehettem, ez uton mondok .Isten hozzád"-ot.
N.-Kanizsán, 1886. okt 27-én.
Pick Salamon
S .Gresham" vexérQgynökség 2900 1—1 titkára.
*) E rovatt alatt kSzlStekért nem vállal felelősséget a sxerk.
mmnmmmt
5503 tk. SS6
Árverési hirdetmény.
A n.-kanizsai kir. tőrvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatára vég-rehajtatónak, Keglovits János végrehajtást szenvedő kerecsenyi lakos elleni 325 frt tőke, 1882. január hó 1-ső napjától járó 7% kamatok ós ezeknek 7°/0 kamatai 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülő költségek iránti végrehajtási ügyében a fennevezett kir. törvényszék területéhez tartozó kerecsenyi 241. sz. tjkőnyv ben A j 716 hraz. a ingatlanok Keglovits Jánost illető 848 frtra becsült fele ingatlan 1886 évi november hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Kerecseny község bíró bázánal dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fenébb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt a másodikat ugyanattól két hónap alatt a harmadikat ugyanattól hónap alatt, minden egys részlet után as árverés napjától számi*andó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni.
Nagy Kanizsán a kir. tőrvényszék telekkvi hatóságnak 1886. évi aug. 9 én tartott üléséből.
Cseresnyés dr. Hauser
elnök. 2896 l-l jegyső
mtmtmmmt
* ÉTEL-ITAL.
gyógyerővcl biró, növényanyagokból készített és sok hires orvos jóváhagyása és más jeles személyek számos elismerése szerint
I
^ tartalmaz:
Kitlis lázimr
váltó- és mocsárláz és emésztéshiány, bél- és gyomorgöscs. epeinger, hányás, tengeri betegség, vizeletszorulás, álmatlanság, stb. ellen. —* Az .ÉTEL ITAL", a mely több oldalról és a többi között a bécsi cs. kir. egyetemen is elemeztetett, a nyert bizonyítványok szerint chinát és más káros alkatrészeket nem
Ara egy nagy üveggel 65 kr^ kisebb üveggel 50 kr. Használati utasítás minden üveghez mellékeltetik.
Kspható:
I

í
nagykereskedőnél, UazenmkOrut 23 ss. Nafy-Kanizsa : Rosenfeld Scbwart* és Tanher, Strem és Klein, Fessol-hofer J., Belua J , Király F., Prealmayer és Deutsch, Marton A., Präger B.
±¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿£,
MOLL SEIDLITZ POR
r
Pcalr vol^rlí h* a5«1«1«0 dobozon a gyárjegy egy l^baü. YdlUU.1, ¿, MOLt A sokszorosité czég
nyomata láthat*! Ezen porok gyors gyógyhatáta makacs gyomor* i betegségek, emésztési nehézségek, altestbhjok, gyoaiavfeSrcs, dugulás, májbaj, vértolulás, aranyér és a legkülönfélébb női betegségek ellen évtitedek ¿ta folytonosan növekedő elismerésben résresfll. — Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt.
Raktárak Magyarország minden neveeetesebb gyógyszertárában * Csak Moll-féle késxitmény kérendő.
MOLL A. gyógyszerész cs kir. udvari szállító, Bécs, Stadt Tocblsobea 9
Naponta szétkaldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb
nem küldetik
KSszSsilrat MOLL A. úrhoz Bécsben
Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll fele Seidlita porai igen jó hatást ''gyakorolnak; ismerem ezt egyaxer a mindenkorra s kívánok érte *tivé!y«''s .Isten fizesse meg*-et ezek a gyomrot jóvá és fét könnyűvé tessik.
Tisztelettel Steiako Jan. F. lelkéss Honnetschlagban
Legjobb bedörzsölő szer
fcSszvéay,
és minden meghülési betegségek ellen.
Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. fagyét és aUirását viseli Köstvény.''csuz, mindsnnemtt lestszaggatás és bénulásnál: burogatás alakjában minden sérelem és sebnél, dsganatok gyulladásánál, belsőleg nxrel vegyit.c rögtön rosssallét, hányás, kélika és hasmenésnél.
Egy üveg ára használati utasítással 80 kr. o é Raktárak az ors«ág minden nevezetes gyóyszertár és ásványára kereskedésben. Csak
Moll-féle készítmény kérend. MOLL A. gyógyszerész cs. kir. zdvaH szállító Bécs, Stadt, Tacblauben 9.
Elismerés MOLL A. i-yógyszerész urhot Bécs. Kitűnő Moll-féle francaia borszesz és s6ja vidékemen hihetlenfll működik. Köldjön nekem 60 üveggel, mivel az emberiség segiuégáreki.zletet óhajtok tartant magamnál Mély tisztelettel
2720 41—52 Hsraof, lelkész Micbolnpban,
Tavaszi gyógyítás
Nyári gyógyítás
Öszi gyógyítás
Téli gyógyítás
MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ

UZÖTDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1886. OKTBER -án
EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN
a MAAGER W.-féle
cs. kir. szabadalmazott, valódi, tiszti,
C s ii k a in a j-olaj
Maager Vilmostól Bécsben.
Az orroai tekintélyek álul megvizsgáltatott és köny-nyeüemészthetós^ue folytán gyermekeknek is ajánlható, mert a legtisztább. legjobbnak elismert szer: mell- tiido-
hajok, görvfcly, ''daganatok, kelések, bőrkiütések, mi-rigybajok, gyengeség stb. ellen — egy frveg ám 1 frt — kapha''ó gyári raktárbxn : fíéc»0cn, IIcUMUrfct 3. fixáin alatt va amint uz Osztrák-Magyar birodalom legtöbb éa jobb nevii gyógyszertáraiban.
NblstT-TSlartizsótrx liapHato: So.sjfeld Adolf és M.rton Adolf kereskedő uraknál.
A legjobb ster gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak a utóbetegségek ellen i-gy üreg ára I frt 50 kr. , Kitűnő halssu azon betegségekben, melyek í vérszegénység, v«gy rosz vér*/»l származnak,
_______ > Egy üve8 *** '' frt 50 kr
Dr . Hikelasch Károly-féle Rendkívüli szer mérges daganatok, a gyo-»»Danvol mor lassú működése s az eobol származó be-
p e p . I a b o r. teg.égek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr.
Dr. Mlkolanch Károly féle A legbistos.bb szer a gyomor működésére
ne.n ba''ó szervek felüdiéséül Egy üveg
ára I frt 50 kr.'' A legjobb szer gyomor- és bél-katharus, e valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt. 50 kr.
Fórattar Ansztrla s Manarorsiájrra nézre (Galiczia és Batoyiaa luMM.
Eaagar Yilmosiiál, Bécs, 111. Hemarfet S.
Dr. likolasch Károly-féle
spanyol Cb I s a b or Dr. Mlkolasch Károly-féle spanyol vastartsiMB chioa bor.
spanyol peptosber.
Dr. Mlkolasch Kroly-féle p«oyol rhsbsrbtra-ber.

• o

Ka &
VII
I.U.i,
BEI
ffité-
ker-. alsó erdő-sor 3. szam
Ajánl}» szabadalmazott, zajtalan, önműködő rárredónyeit huUara-tot- • cxrllemezből ; továbbá ar.badnlmi.zuU B azieek é- Br-czk»-fé.''e tol!ö- é» szellöztetéi-i kályháit, v-lamim központi berendezéseit, aaj»« arat>*dn ima sz«, rint, egy vagy több helyiség számára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházuknál s;b. szellőztetéssel, v»gy szellőztetés nélkül
igen czélsserüen alkalmazhatók'' Ajánlj» továbbá valamennyi »t épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mű-, éa szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhutfó gépeit kovácsolt vasból munkáit.
Miatakártyák és kSltségvetések ingyen és béraeatve
2804 22-56
[ HEID1N6ER-0FEN I^H, H El
Ezen sorsjegyek kaphaté- a kiadóhivatalban,
incsem
Sorsjegy
ijjl llsule5l0[l
10.000 «, 5000 ft201oiB7.ll 4788 mmmi
____
E A magyar lovar-egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-utcza6. sz.
Wajdits József könyvkereskedésében
PEZSGŐ
Egjecflli raktár Nagy-Kanizsán
KESSKLIIOFER JÓZ-EF um*.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Az
s SWADLO FERENCZ 5
BUDAPESTED. jtf rW—j J
í
Üzlet megnyitás.
Ezennel van szerencsém a n. é. közönséget értemeni, miszerint
jól berendezett
női-pipere, rövidáruk és illatszer
KERESKEDÉSEMET
/
megnyitottam, hol is mindennemű az üzletbe vágó tárgyak jó minőségben olcsó ár mellett kaphatók.
Teljes tisztelettel
Holui Gjuláiié.
Főtér WajditH Józxef könyvkere*kedé*e mellett.
oo oooooooo oooo oocooooooooooo
U o
o
Dr. M«ldiz«er tanár ar által feltalalt és kUárélag szsbsdalsiazstt gyár.
MEIDINGER-KÁLYHAK
elSállit''sára.
HEIM H, Döblingben Bécs mellett.
RAKTÁR: Budapest, Thonet-udvar.
C3. KIR. fZABAD. 1684
R a k t a r a k :
BÉC3 BUKABESZT MILANO
Kürntnerstr. 40/42. Strada Lipskaai 96. Corso Vitt Emanuele 83. A legelső dijakkal jutalmazva Bécs 1873, Cassel 1877, Párizs 1878, Sechshaus 1877, Wels 1878, Tep.itx 1879, Béc* 1880. Kg*r 1881, Triest 1882.
Legjobb felfilrolfOtS »telelőről ellátott bá''yhák lakásoknak iskolák ¿a irodáknak stb, egyszerű éa elrgáim kiállításban Egy íályharal több szoba fütbf tő.
A* osztr. magy. birodalomban 283 tanodában 2i95 drb Tan a mi Meidinger-kályhánk-ból használatban. ezek kött 87 tanodában a bécsi kerületben 567 kiljrha. 46 tanódában 3ib kályba a budapesti kerületben. A gjtr
Azon megkedvelteiéit, melyet a mi kályháink mia-denütt kirirUk, többsaöröi atánsásokra adtak okot. ~ Fi-gyelmeztatjok tebát a t. közönséget saját érdekében is uralva gyári védjegyünkre — hogy óvja magát mindeunemfi hírneves és ismert gyártmányunk atánsásaitól, habár atok egyszerűen .Meidinger kályhák'' vagy pedig javított Meidinger-kályhák gyanánt ajánhatnak Ja.
A mi gyártmányunk ajtajának belső felin gyári védjegyünk bele van öntve.
yyVesta", szabályozó-, töltő- és szellóztető-kályha kettős köpenynyel.
Szabadalom bejeltotva. A t «pettyek tisztításánál a por «ltárolitáza cséljából elrehetők a nélkül, hogy a kályha »aétvét^a^k. Zaj nélküü töltés TeUaés saarinti égőtartam koks tdzeléaael 24 órai égőtartam azánUUelésoél. A hamu és salak pornélküli eltarolitáaa.
„Helios", fttstemésztó kandalló vagy kályha látható tüzeléssel.
Szabadalom minden államban bejelentre.
Egy k ndalló vagy kályha tfibb helyis-g fd^etlea fdt<aéra szo''gilhat. Tetszés szerinti égótartam koks, kő- és nólküii eltávoliíáia. Rosszal fűtő kandallók kijarittatnak.
Központi-légfűtés egész épületekre. Szárkészülékek iharos és mezőgazdasági czélokra. Waggon kálhák.
Prospeetusok és á-jegjaékek iogjen éslérmentre. 2883 3-6
ORVOSI NYILATKOZAT
a valódi
Dr. POPP J. ü.-féle
ANATHERIN SZÁJ7IZ
f«IUimulbat!au gyógy^reje fdü'', a sölyoa-cauio. ,zájb.jóknál, kóros
inybus és a togfájásuál.
Ezennel bizonyitnm m azr-riot a dr POPP J. G-cs. kir. udvari fogorvos Bécsben Auatherin szájviza « »ü/y.is c ú''.os ssájbajok-nál, a kóros foghusnál. mindenkor * legjobb sik.-rr«l használtam s hogy azt m«$g ma is mind-oütt rendelem, mivelhogy gyakorialomban ann-k gyó^yhatásost vohárol sokszorosan m^ggyA*/>d e n.
Nagy-Miklós Dr. Fetter J. s. k.
A t. cz. közönség "kéretik, halározotun POPP os. kir. udv-ri fogorvos-féle készítményt kérni, s cs.kis az olyant tog.dni el, mely az én védj-gyemmel van ellátva.
R rr^ry« Bein. Jözsaf gyógy,,. Práger
B ryogyz íe..elhofer Jóasef, BosenUrg F., Bosfeld A a-Len d Tá „ Ms. B gyógy.z Marczal iban: Kia, I.tván gyógysz. Muraszomba ton:BanócziA fy. K • s a t h .1 v • „ : B.aun P gyogysz Z-Eg^raxe
C lnDoek "í''7 *''4 i° ° 1 R0t"ÍU 1 S*6"" Dipole a''án : Sah
L''ippek gyOgyaa. S ü m e g h e n • St,mborszky L gy. P « r I a k « n : Sipos
LLkr «0gJT a A tád: Pß''tirv K K M y-B a j o m b a
ziaczky a. gjógjue:eax 2659 4-5 :
o o o o o o o o
u
o o o o
8
n
o o
— - — íoj» o : ^
^ooooooooooooooooooooooooooo
E q ii 1 t a li I e
élztbizto»itö táriMH/iy Név Yorkhtm alapíttatott 1859-ben
Dizto&ilásí tőke I8SS. dea 3i-co 911-212.527 frt ttoiigTigyoM,, „ „ 169.411-138 frt
az IHHö. évben kötött ?ij biztositások összege 244.829,014 Jrt.
Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét.
Minden kötvény három év móka megumadhatatlanná válik.
Du tántuli kerület vi-zérügynóksége.
Fincher Sándor 2771 X)—lO urnái Nagy-Kunitsáo.
xttxtxxtttxxtxmtt
Gefeartb E.
cs. udvari gépé>z Bére VII. KriRerhfaMtie 71 8z.
Szabálrozó tő!tő kálvhák, Takarék Tuzhei>ek.
'' Közpon i-fütés.
Aszaló- és szári tó készülékek.
Mintajegyzékek díjtalanul.
28«9 3—6
1790 »x Itk : 86
Árverési feltételek.
A zalamepye . összeaitett árvatára
vítgrehajt».tÓn!*k Dodjek Teréz Kolláms Jócsetné végrehajtást azrnvrd^ elleni 897 Irt. 16 kr. töke kováié* At iaru-lékai iránti végr«hajtaai iig) eben
1. Az 1SS6. evi november hó
26 napján d. e. 10 órakor Gándiu«-vc**z kosség házánál megtartandó nyilvános »rverés^n árverés a á boc«áttatnak a nagy kauizaai kir. törvényszék (a Csák -tornyai kir. járásbíróság) területén lévő a gárdinoveczi 33 »zacuu teUkjegyzó könyvben A 1—9. sor sz a fslvett ingatlanok ból Dodlek TVéft ille1«"» 1/t részre 409 frtban ezeune: meg-ilieprott kikiáltási árb»u.
2. Ezeo árverésen a fent körülirt ingatlanok a kikiáltási áron alól is eladatni togoak. „
Árverezni szándékozók Urtoznak az iog-iiltnok becsárának l0°/9-át v*gyis 40 frt 90 krt készpénzben, vagy óvadékkép-s értékpapírban akiküldött kezéhez letenni.
Keit Csáktornyán, 1886. évi május hó 17-ik napján. A Csáktornyái kir. -járásbíróság mint telekkönyvi hatóság.
SÉRA FERENCZ.
239" 1 — 1 kir. járásMró.
FIGYELMEZTETÉS
Az á.talanosan isméit, jó birnémek örvendó a több oldalulag kitüntetett »ót-borizesz káaxi''ményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén ar. ntóbbi időben k Ure, «.Ibatiroxtam, hogy axokon cömjegyeimet módo.itora s arra kék nvo-matban aajá: hái-m kOlsó alakját veszem föl bejegyeztetvén azt egy.zersmiua »éd-jegykent a budapesti iparkamaránál.
SÓSBORnSZE SZ
/
gyors enyhítést eszközöl : »
cmzos szaggatáa, fsgyás. fo«- é. fejfájdataiak, szemgyengesegek. bénulások stb. stb n«k bizonyult B,en * bed6r,i8l<*-k«o6 iTaró-gyógymódnál, (maaiáge) igen jó hatása-
Fogti-atitö szerül is igen ajánlható, a mennyiben a foggak fényét elősegit» » fogbast «rSsbitirs* a saáj tiszU, és ss»gtalan ixt nyer a sxesa elpárolgá.a után valamint ajánlatos e szer fejmosásra iz a bajidegek eröaitésére a fejkorpa képződés meg-. -- akadályosására és annak eltávolítására.
Ara egy nany üveggel SO kr.; egy kisebb üveggel 40 kr
H»sanáJati uUsitás magyar vagy német njilven, bizományosai« névsorával ellátva
m:nden üreghez ingyén mellékeltetik.
I
RAKTÁR\K NAGY ICANTZ8ÍN: Roxenfa''d A , SchwArtx éa Tauber 8trem és Klein, Ffsaf lhoffer, Bclus József, Mindák Gy. S. Prezlmayer és DeuUch, Marton és Huber, Pfáger A
Brázay____
Budapesten, IV. kerület, Mnzeum kürnt 28. szám
Haphatő Csáktornyám
Tódor Jóas-sf, Strabia testrérek, Grauer testrér*k
Fink J. G- Emmer J. 2891 2—S-
WajáUs JózseJ könyvnyomdájából H agy-Kanizsán.