Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
2.08 MB
2008-08-18 11:01:26
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
379
3756
Rövid leírás | Teljes leírás (291.19 KB)

Zalai Közlöny 1896. 023-026. szám június

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAGY-KANIZSA. 1896. Június 6-án.
as-i
i_
lintett,i ér: Eftet mt . . - I fct — kr FÜ ént !h»ll
Kaarvedavrt . . . 1 bt Si kr Efjes aaaai M kr. HIBDSTfSSES
b baMBM pttiuorbtn í,-------------
* ¦ ¦iMÍen lotablti Borért 5 kr
N VI l.TTKRBEN tit soronként 10 krért vétetnek K:ut«urí tl.iték nitiiaea efyw unirMarn » kr ateuwió
ZALAI lOZLÖm
XXXV. évfolyam.
A lap uellni ht uw réuet illető ii.de.> tolnáéi; IrJ. WaJ-llta Jézaef McrkMitó-kiidó Derére cziau«ttee 3fcfT-Kutsaira *e intétendők
l.ieirk uea U(U-
KMratek rluuira kIMetMk
A nagykanizsai , Ipar-Testűlet", , a nagy-kanizsai Takarék pénztár részvény-támség •, a .Kotori takarépénztár
részvény-társaság", a , nagjrkanizaai- ét gaiambokiOnkéntes tűzoRó-egvltt*, a .nagy-kanizsai kisdedöeveió egretflei" a ,nagT-kanizsa: taaitói járáskor', a .nagy-kanizsai k-resztény jótékon néegylef, ,,n.kanizsai iir. jótékony nóesjlet", .izegén^gk tápintéaete", a .katonai hadastváo egylet* a .soproni íereakedelsai iparkamara- nagykanizsai kaiválaatímányának hiTaulu lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTA^LMÜ HETILAP.
Szazad v»»ér
Egj nj századba vezet bennünket az idő- A 19. század temetésére készülünk. Éra agg korát, iájó sebeit: kifáradt testé: csak a halál hozhatja meg gyógyító balzsamát." Családja, mely körülötte virraszt. biztosan tudja immár, hogy orvos: tudomány rajta nem segíthet. A katasztrófára n:n denki elő Tan készülve.
A szabadságát, függetlenségét a te érád alatt küzdötte ki nemzetünk ! A vén Európa is a te nralmid ideijében oldotta le magáról ama bilincseket, melyeket a zsarnok keze reája szabott. A magyar nemzet történelmi lapjaira te irád bele ki-törfilbetetlenül Deredet.
Hatalmas alkotásaidért, óh dicső század, hálás az emberiség ! Nyugodj békével majdan, századoknak ékes koronája te! hisz népek óhaját.... teljesítve látjuk immár.
A huszadik szazad küszöbön Tan Bár rOvid, nagyon rOTid idő nemzetek történetében egy évszázad, mindazonáltal a jöró század alkotásaiban dúsgazdag leaz. Amit emberi ésc feltalálni, alkotni tud, az bizonyára megtestesül benne Ebben a kérdésben a tndósok egyet értenek. És a miben köztük a véieménykülömbség, az abból áll: vájjon a béke áldásait élvezheti e az aj század''
Ha, midőn mindenki ama kedies runénynyel ran elteire, hogv a '/. évszázados béke után tartós életűre van kilátás, midőn a nagy hatalmak lwl itt, hol ott barátságos összejöveteleket rendeznek, mégis-mindemellett nagyon furcsa dolog az, hoxy Európa évente milliárdokat költ el hadi cikkekre, hol keressük már most ebben a logikai összefüggést? — A diplomaták minden ízben béke szándék-
tól áthatott trónbeszédekkel, ü»*epi nyilatkozatok alkafaával* prdig a nagy • kis hatalmak egymás irányában raló ,barátságos viszonyok* ápolásáról emlékeznek meg. amely nyilatkozatok, egy ujjabb .alkalomig' lefegyrerezést Toanak maguk után.
Én is rendesen a diplomata ajkáról elhangzott nyilatkozatokat annak tekintem, hogy ő csak Tele gondolatait rejtegeti el. Vtjha a béke egyesület programmji megvalósulhatna, még pedig mihamarabb.
De azért mi C3ak bizzuik és reméljünk!
Most pedig vizsgáljuk meg röviden amaz uralkodó állapotokat, melyek az uj éra preludíumánál jelen lesznek.
Társadalmi életünk is saegérá az ni átmenetet. Az uj század mindjárt észrevesz egy válságot, melyet az egoizmusz teremtelt meg. Társadalmi törvényünk magából kiforgatva, az ideális eszmék leveretve melyek felett a realizmus diadalmaskodott. Az emberi becsület ki van szolgálva nemtelen fegyvereknek : a törvény nemcsak elvétve szolgál védőpajzsul. A megérdemlett munka nem íesz érdeme szerint jutalmazva ; a rangot az erkölcs, hanom a befolyás adja neg. A jogot, az igazságot, a vallást, mindezt ma euk a — pénz osztályozza. íme dióhéjban összegző-ritra a társadalmi helyzet signatu-rája.
A közgazdasági kérdés az, melynél egy kitté megállapodni óhajtok. Közgazdaságunk testében a főid az, melyet léleknek nevezhetünk. Magyarország mindig földmiveló osztály volt. Földmivelésünk asztala körül ül a kis s nagy ipar s kereskedelem. Ha a 'öldmuvesnek rossz termelési éve vagyon, ennek hatását közgazdasá gunk minden egyes ága megérzi. És
mégis a föld az, atrly únéai válság közepett van. Képzeljuk csak. a föld ériéke ',Váb»n meg vats terhelve ami azt jelenti egyottal, hogy a föld már nem a földművesé, haneu a hitelintézetek tulajdona. A föld az, mely áiiaiqunkat úgyszólván eltartja s mégis mit látunk ? Azt, hogy államunk iegmostohábbau takarít meg minden oly anyagi intézkedést, mely éppen ezen a téren volna leginkább szükséges. Látjuk a gazdának legszentebb érdekeit, a hitelogyet ilie töleg, mindeddig kielégitetlenűl.
Mindez cég csak eltűrhető volna, ha a ga^daközCnség legalább munkája után gondtaiMtml^hajthatná fejét pihenőre, ötven év eiött egy , mérő" búzának volt az ára 12 — 14 frt. Ma egy niétermázsán&k ára 6—6 50 frt. Mennyire sülyerkek szegény gazdáink. És ennek a bajnak gyökere azt kérdezzük, hogy mi? Hát mi volna más, mint az a börze, mely a gabna árát „papirosán" szabja meg !
Kereskedőink ét iparosaink a zúgolódni kezdenek amiatt, hogy csödídrvértyünk a gonoszaknak nyit ajtót, melyen ki-ki te:szése szerint keresztül mehet, a:i-áUül, bőgj a gonoszság, turpisság szigorúbb bln-tetést vonna maga után. Remélni óhajtjuk, hogy az intézők' tudni fogják a módot arra nézve, hogy és hol járjanak el ügyük érdekében.
És végül állapodjunk meg annál a kérdésnél, melynek neve : nemzetgazdaság A f. h-í (május) 10-én Budapesten megtartott népes értekezlet meg fo?ja hozni a jogút: az általános választási jogot. Hiába mondják azok, akik minden jóra ki-taláhiak valami olcsó érvet, bogy „éretlen gyermek kezében nem való a kés*. Hiiba. Már ki volna az az .étetien gyermek?' tán a munkás
osztály' SaWdüa tán kérdenem, a mi muokásunk miben különbözik pld. a francia, svájci, angol, német sót osztrák munkásoktói? HUz ahol ezen intézmény már régóta divik, ott ugy látjuk, még soha sem forgattatott fel az alkotmány. Sót ellenkezőleg ! a magyar nép igenis megérett arra j már, kogy az alkotmány sáncaiba felvétessék.
Azt monda ott egyik jeles nép-' szónok: .a IS. század sírjára 01-! tették ai emberi jogok virágait, most mi reánk vár az a kötelesség, hogy a 19. század sírjára a népjogok virágait ültessük, hjgv azok a 20. században termékenyedjenek meg. így lesz a nép jóiéte biztosítva."
Hagy e szózatot e század végén megérthette még az a .éretle" gyermek' is. az kétségtelen.
Irae dióhéjban a 19 század miniatűr képe.
: A 19. száztd temetésére készü-' lünk Az uj századba vezessen ben-1 utnket a szereteti
m vidéke.
Midőn a Z Közlői;' folvó évi 5-ik szániátlan megjelent szerény cikkelyemet útnak bocsátottam, ei voltam készülve valamiféle válaszra. A vá!a*x megjött. Várata gorombaságot. Az is megérkezett.
Sejtettem hogy kis-Komáromot meg-teasik várbelyoek. Sejtelmem is teljesült.
Bevallom, hogv a választ Halász Imre urjak több kötetet (?) kitevő jegyzeteiből vártam, a helyett azonban közii Csire István D.-bajomi lelkész ur tanulmányát, mtrlvet figyelmeztetésre máiok szívességéből már >iéhány év előtt olvastán.
Konstatálom először is, bogy Csire Istváa ur tanulmánya az én állításom ogrikét sem gyengítette meg. hanem inkább azokat megerősítette, mi még annál inkább kifog tűnni, ha a tanul-manyban előforduló alaptévedéseket kirostálom.
Alaplévdde* az, bogy Kis-Komáromot
megteszi nlőkelő helynek ugy polgári, miot egyházi sze-nponlbó! éi szerepelteti azon korban, mikor a mai Kis-Ko-mírom még nem ia létezett liegteui erős pincekkal ellátott végvárnak, hol a kaoizui törökök támadásit bátran éj véres fejjel verték vissza.
A tévedés beigazoiá-ára hivatkozom a CorpiH-Jurinra, melybe az 16U-ik évben a törökkel kötö'.t ideiglenes békekötés becikkelyettetvén, a végvarak is leisoroltatnak és a végvárak között emlitte-tik Légrid, Komarváros és Sjmogyvár, de Kis-Komárcmról nem törtéoik emli-; té«, mert az ~nem létezett.
Komárvárosrdl részint mint községről, részint aoiat várhelyröl megemlékezik lV-ik Béla király alapító oklevele (Codei Diplouiaticus,) melrben a Vilbelmita-szerzeteaekaek adományozza Komárvár és Körmend birtokokat.
Kis-Komarom itt sem fordul elő.
Komárvárosról résziot töíetesen, részint vonatkozásokban irnak Fuxhoffer, Pauer, Pray, Katona, Línyi-Knaui, de Kis-Komáromról uem emlékeznek meg a régebbi korból
.Különben miDden évnél legerősebb
a: 1713-ik évben kelt és K»-Komaromra
; vonatkozó megszálló levél, melj világo
aan tanítja, bogy az a nevezett évben
kezdett létezni.
(Kis- Komáromi uradalmi levéltár.) Ezek szerint Kis-Komáromot nem lehet sze-repeltetoi 1623-ban sem polgári, m egyházi szempontból.
A Eomogymegyei levéltárban vannak akták, melyekben ilyen kifijezések fordulnak elő: ,a kiikomáromi kapitány.' Ezen kifejezések értelme lö Ott én igen sokat tépelödtem, míg végre azok magyarázatát boldogalt Srabo Imre knriaí bíró úrtól nyertem meg. mely szerint Kis-Komárom a tőrükhódoltság alatt létezett mint gazdasági paszta éi csendes időben itt lakott a komárvárosi vár parancsnoka is. Innen származik aztán a téves cimezéí is.
Tehát a mai Kis-Komirombao sohasem voltak reformátusok, ezt állitotum és állítom most is; továbbá állitom azt, bogy a jelenlegi kiskomáromi templom sohasem volt református anperintendensek temploma. E két állításom volt előbbi cikkelyem sarkpODtja és azt nem találjuk megcáfolva a tanulmányban.
T Á R C A.
Miodto rlmult — eltűnt Sifri ff>kor >«f)M» -Ai az kbráad HeajéuM*
^ bofj ai arrpn B^rt ol) nrla, llopk« KUak iH-h. >Ai ? Mifrt bulit a boldanfir, Mik»r a aa» mjmsjtim Máll?
> luigT herradok oap-aaputái. Ki i^htjiok efvatásutaa. Mén hTrid a itt virága. Ha a .itar auljárja ? . ..
H>ti! ai.-c .
Nagy-Kamzu W— UrtiMto.
Irta és a város milleniiáris kiigrllléséa felolva«u HAU3 ISTVÁN.
(F*ItUI*< «• vtaje)
Zriayi föl ia akar nwnl, da eközben 1864. november 18-ikáa m«göük a zri-ojHalvi eriióbea. Máig Ma Indjn^hogj Páka litván jáger lótu-e agyon. graláulMaa ktlopcÁ. caalva éi ormi rátáaaadvi, — vagy p«dig egy vaddisznó ölte e meg
Az elnysaott magyarok iienUI liazik. bogy bérgyilkoraág okozta Znayi halálát
éa a gyilkos félfogadásával egyenesen a királyt vádolják, kiről az esztergomi érsek Lippay György azt moudotta el-j keaeredéséoeo: „Legyen átkozott a magam két keze is, melyekkel királyi koreait tettem a bitsjegó Lipót fnjérel* Annyi bizosvo', bogy Zrínyi megöle-técéoek birét snve-en veizik Bécsbea ai udvarnál épugy, mint uivesen hallják | Kaniz-áo a „Pogány Török ebek', — ! kik életében .mérges foggal ' acharkodnak reá' most pedig még egysier, .reá u g a t n a k*, mi-' kor a halálhír fölötti örörjíkben a \ várbao levő ösaxes ágyukból victoriát
I lsM>k'
i Zríayi halála atán még 26 évig rabiga alatt nyög Kanizsa végvára, niL a haszontalanul elpazarolt tömérdek era beráldozatutái. Batthyányi Ádám vezérsége alatt 1690 bea 60 ezer főből
i álló keresztény hadsereg veazi ostrom
I alá, i ez előtt végre megadja macát az
! éhségtől elgyötört, füvekkel és gyökerekkel táplálko.ó C00 főből álló csekély
i várinég
; A vár bevételének emlékére .Lipót esássár hároaaféie gyönyörö érmet ve-retrtt. Mindegyik éren egyik eldaláa Kanizsa várénak képe van.
Szabad elvonnlás lévén kikötve, az őraég nejeivel és gyengékéivel ecyütt ment vwsaa Törökorsaágba.
A kanizsai törökök feleségeinek nagy része kereartény nő votl kiig a capitu-latió Mtételei Becsből a császártól belybeohag) va visszaérkeztek, aton idő slaru a kereatéay táborbaa levő azer-
; tetesuk a várba több ízben erőszakkal
; bemeatek (a török tiltakozása és az ideiglenes megegyezés poncai ellenére.) én az asszonyokat .ábeszélni törekedtek, ho*y váljanak el pogány férjeiktől, mert másként sem gyóntalják neg De az asszonyok semmikén Be voltak rábirha-
| tók az elválásra. Végre is a barátok
: kényszerültek eagedm és a makacs lO-
i ket meggyóntatai s böaeiktól feloldozni.
i boijy Istennel kibékülve mehssseoek fér-
< jeikkel uj hazájukba.
Ekkor elbo:nálvosnlt a félhold fényessége: Kanizsáról való kiüzé>ök után a
] toritok végkép eltűntek haliakból.
A török uralom alatt a következő négy részből állott Kanizsa városa: Úvároa vagy R é g i v i r o ¦ (Alte-Sudtj V j-vároi (Nené-Sudt.) K 0 I s ó v á r o s (VorsUdt) és Rácváros (Raitsen-su«t.)
\ L'pótciászár 1702-ben macpanacsolta Kanizsa eröiségének lerombolását, nehogy a török újra elfoglalhassa.
A Régi éa az Ujtáróst, — melyek kS-lönben is leégetve és önzelődözve io'- | tak, — elpisatitották a virral együtt -A lakósok a Kalsörárosba hozódtak, bon az iavalidnsok is hasakat építettek
i a Lipót csásaártól kapott ingyen rundn-sokra.
A várban volt városrészeknek (0 és Újvárosnak) megsemmisitéie folylán nem voluk többé szükségesek az eddigi «(¦ kfilönbö:tetó nevek, azért egyszerűen j a rég: néven Kanizsának bivták ezután í n a megmaradott részeket, de a ni- ]
1 gvobbikat a KOlsővároit N a g y-K a n i- '
zsának, a kisebbiket a Rácvárost pedig K i s-K anissának nevezték el.
Nagy- és Kis-Kanizsa tehát sohasem volt különálló két város.
A régi vár teljesen eltűnt, és a vizs-gÁlódó szem most alig képes belyét megállapítani aViri réten a kiemelkedő körvonalakban.
Még két rom vaa Kanim vidékén. Az egyik a S z e a t-M i k I ó s templom maradványa; csupáa néhány tézis-darab a Wyires erdő széfén. Ki a lemp'.om mintegy kétszáz év elölt pmatult el.
A máaik a Szent Péter egyházának nevezett pálos kolostor ronja, köivetleDQl a város határa mellett, de már a Szentgyörgyvári szölö-hegyaég teraletén. A sárda mély viz-árokkal volt körülvéve t kőfalakkal és felronehiddal megerősítve. Elpusztult a tizenhatodik scázadbfti törökbáborok alatt. Az épületekből még látható szét-azórva néhány eier tégladarab, melyet a oé°p el nem hordott épttKezésekbez, vagy- össze oem tört kiocsek keresése közben Népitaxvomáay szerint a föl* lázadt köznép dn ta síét a kolostort és ö'döste le a barátokat, mert as urirend-ből való sterzeleaek tűrhetetlenül sanyargatlak a környéket, nőket raboltak, s vadásraUun és tivornyiban töltőitek é!etftket. A fárda helyét a kanizsai nép R o m I k d é k neves ismerni.
A lerombolt kanissai várat Grasica báró kapia meg, kitö! megvette a Siipwr grófi család. Szapáry (II.) I« t v á i gróf, — ki a vár, tégláiból há-
i sat építtetett, melyet máig is .vár'-nak hivnak, — utódok nélkül 1743-ban meghalt 8 uratlanul maradt vagyonát a fís-cus foglalta el. A koronától padig rövid idő múlva megszerezte magának a kanizsai birtokot Batthyányi Lajos gróf az ország nádorispáoja. — Ez a Batthyányi család, mely időközben hercegi rangot nyert, máig ia bírja Kanizsát.
— A pogány terök kiűzése utio i vallást viszi túlzásba a sokáig elnyomott, elbutult nép. Feltámadnak Kanizsán rs a boszorkányperek.
l Molnár Mária .jött-ment személy" 1714. október 19-én a hóhér kínzása közben bevallja, bogy boszor-kányozott. A vallatás ntan még aznap kiviszik a vízhez, hol négyszer vizbe-dobja a bóhér, a bíráknak és tengersok népiek jelenlétében.
Éi ime ! — mint a jegyzőkönyv mondja, — .ugy úszik a vízen, mint a toll!'
At ördöL cimborája a következő rettenetes dolgokat vallotta be: !.) rontást tett a teheneknek és elvette tejö-ket; 2.) a toshelyen meggyojtott valami szalmafélét és az nem akart elégni; 3.) esőt tud csinálni és esőt elállitani.
Azonban másnap visszavonta vallomását és tagadott mindent- D icosan állott bírái előu és semmimást nem felelt, mint azt, hogy .úsztassák meg" csak még egyszer, maj4 meglátják hogy le* sülyedoi fog a viz fenekére.
Csakhogy uem eresztik ám újra vízbe, nehogy valami bűbájos móioo elszökjék 1
Ehelyett másnap ét hirmadnap. tanú-XXXV É\ FOLYAM
ZALAI KÖZLö NT
Csire István ar ut állítja, hogy i mii Komárvárost akkor Kit Komáromnak nevezték ét innen lenne a reformálni i gybáz elnevezése is. De hát kik nettek ízt uuk? Mikor kezdték és mikor hagyták el ut annak nevetni. Em nézve nem Ulá'unk a tanulmányban feleletet.
Hogy Komárvároeoo és Galambokon református egyház létezett, én azt sóba sem tfgiJUm, hanem inkább állítottam és hozzátettem, hogy a komárvárosi reformál us egyház alapját renegát tatho-likus p'ébáaon vetette meg.
A tőrökhódoltság alatt a komárvárosi egyház többszőr visszakerült kalhoUkm plébános igazgatása alá ft erre vonat -kozik a tanulmány aton többszöri megjegyzése .elvették az ekleisiát és a jó szagot.' Szerencsétlen pályatársam Tatai (Tátra>) Utván, Jáoos szintén katholikus p;pnak nevelletett és mint kataolikus pap küldetett Komárvárotra, hol rene-gáttá lelt, kit Sennyei paspök onnan elűzvén, azontúl haszUlatul iparkodtak éa erőlködtek Komárvárost a reformátusok Hígaknak visszaszerezni és megtartani. Ismét állítom, hogy itt e vidéken nem voltak nagy számmal a reformátusok. A kotnárvárosi református egyház nagyobb népességét azonban megmagyarázza azon roppant dimenzió, melyre az kiterjedt. ho::rálarl07váo Lengyeltóti, ötvds, Antaló stb. Egy körülményre hivom itt fel Csire Intre ur figyelmét.
(A mull síázad elejétől fogva a kis- ; kóaárorni plébániában pontosan vetet- : telik a kathoiikus vülásra visszatértek : névjegyzéke s a jegyzékben többnyire galamboki és tölldri (ez a fala már meg-etnnt) lakósok nevei fordulnak e'ő, nagy ! ritkán lehet közöttük Jgyet találni j Komárvároeról, pedig todmnmal ma olt | Dem lakik református ember, hát akkor ' hova leltek azok a nagyáramú reformátusok ? mikor tértek viasza, vagy mikor költözködtek ki ? Hol található ex fe'je- : gyezve ?
Szeretném még megmérni azon jegi-zetek hitelességét, melyekre támaszkodva Csire István ar megírta tanulmányát. Alkalomadtán ezt majd megteszem, meri módomban tan megtenni, csak hogy ez egv hetilap keretét jóval talhaladja; de már most is feltsnhetik mindenkinek, hogy ecy elieszett matríkulából állítólag valaki állal történt kijegyzesek nyomán egy vidék egyházi történetét megírják és eldöntendő az, hogy a kijegyrő hű | ségesen. vagy pedig Haját ízlése sxeriot \ dolgozott e? és feltűnik az, hogy ezek a régi iratok majd komárvárosi, majd kiskomáromi egyházról, majd pedig mind a kettőről beszélnek és pedig agyaoegy időben
Hivatkoiom a névtárra és a Sleltner-familia birtokában levő matriknla adataira. Állítottam, hogy a török mindig színom és kegyetlen volt a kntholikusok-hoz. Ezt rossz néven vették. A Uaul-mányban pedig atóról-szóra igy van : ,a török nem igen kedvezett birtokain a r. k. atyafiaknak" Jól ludjak mi ezt, hiszen ezt annji szomorú és véres okmány bizonyítja, bol igazul&nul és ár-tatlanul végig gázollak rajtank, mert
meggyőződésünk szennt mertük szeretni hazánkat.
Végül még csak azt mondom ki teljéi bátorsággal, hogy e tidék lőrténelét én olyaa régóta kuutotn s annyi és olyan erős adatok runak birtokomban, hogy e tárgyban a vitatkozásra köztem és Halász Imre ur kötött aitcsen meg I a paritás.
! Azért én többé semmiféle vitában I részt venni nem fogok, mert teljesülne ¦ rajtam aton réíi latin közmondás: I Vicco, vei vincor, semper tamen macnlor. (Akár gyötök, akár legyőtnek. átért mégis mindig bt-pitzkiunak engem.) I Végettem.
(Galambokon, 1896. V 25.)
JUK JÓZSEF plébános.
vallomásokkal bizonyítják rá a boszorkányságot a nemes Báchmegyey György prefeclus elnöklete alatt együtt-ülő várOJi Uoács és a kirendelt birák.
Eskü alatt vallják érdemes Jagovátz G)örgy és Balog Katalin tanok, hogy ctakugyan megtette m'nd a három rendbeli bostorkányotást. Sőt macának a vádlottnak 19 éves Jeányával Svával is kiva'latják vatamimódoo, hogy anyja tndott etot csinálai.
Ezek alapjáa elMé:* Molnár Máriát egy utolsó kínos torturán oly feltétel mellett: ha nem ismeri be boszorkány mivoltát, akkor a bobérmester lefejezi és testét megégeti; de ha a .Pártám cum Diabo'oa"-t bevallja, akkor is megégetik usjaa, de kegyelemből élve harcolják a máglyára.
Az elégetés nagy ceremóniával történt az egész környék népének jelenlétében.
A nfpnek éten atomóra hitramara doltságaa gróf Batthyány József kalocsai érsek segített azzal, bogy 1765-ben Kanizsán a piaristák vezetése alatt gym-na>inmot léteaiteU a földesúrnak gróf Bttlnyáayi Lajosnak 10 éter vállóforia-toi alapitváayáa, mely intézetnek a megnyílás ntán két évig tanára volt Simái Kristóf is.
Zalában és Somogyban hossza ideig nem volt a kaaizaais ki>01 más gjmaa sium. •
A kanizsai gymnasinnwt 1850-ben ellörülte az osztrák caltniminister, hogy a lázadó magyar néptől a művelődést megvonhassa. Es caak tok utánjárásra engedélyezett kis gymnasiamot, melyet l86T-ben a város főgymnasiummá emelt.
Kanizsa aa«y erófeazitéaeket tett, zagy szabad királyi vár ott á l«-
'CS-ARNOK
Az aigd lé-
(Meglorte.L)
Az ember soha sem tudja, hova szo-rnl néha a szellem. Néha mesénk, hogy dióhéjba szorul, inaskor rosta alá borítják. — megesik at is gyakran, bogy szélmalom vitorlája hajtja tova a szélrózsa minden irányába.
Az o'yan fajta szellemet, malyről áa írni fogok, köznyelven .stiporkántk' szokták nevezni. Keletkezése hasonlít a iteduyufa fellobbacásátoz. egy másod percig tart, kialszik nem hagy meleget maga alán; azért mégis melegít — s annyi hastoá van legalább, hogy stivtrra avagy cigarettára lebet gyújtani s es is élveret.
Ilyen stellemi sziporkáról akarok megemlékezni, melyet efryik szellemes jelenleg is élő színigazgatónk bocsájtntt szélnek, s egyik-másik színéit collegám tndom, még most is elmoselyodik rajta, mikor estébe jut.
Az elébb megint ,a szellemes' szó csúszott tollamba. Félreértés okáért bátor vagyok megjegyezni, hogy színigazgatónk van több, hanem szePem nem igen bőven csmzott kö^éjök. Keiűlik is ezt at idegen .individuumot," — annál is inkább, mert et nem igen fér össze a kéts^erkettővel — s nincs hivatva küz-deui a deficittel- Eieo kis kitérés után bátor vagyok áttérni a tulajdonképpeni flstellemre." Elmondva az esetet, n;y a I mint megtörtént A bírálatot a kedves ; vagy nem kedves olvasóra bitva, vonja ! le a következtetést, van-e „szeriem* I benne vagy nincs. Ez is olyan egyéni I felfogás, a miről tenni nem lehet.
Tehát: I
Pozsonyban tőrtént. Az évszám nem ! szükséges, csupán a nap sraka.
Délután volt. Méj pedig egy szép tavaszi délután. Éppen az ott dívó ta I vaszi lóversonyek folvtak A fentjeizeit j szellemes színigazgató, k\ nem volt fu- j kar a színpadi prót)ák kiírásában .Oiga" ; cimO hölgyből tartott emlékpróbát. S mintán a próbáló stinmüvészeket nem igen érdekelte .Olga" nagyBám szomorú históriája. Sorban kezdték ott hagyni a színpadot és siettek ki a versenytérre hol
hessen. E célból igen sokszor, nevezetesen 1739-ben, 1742-benr majd 1791-ben, deputatiókat küldött a magyar királyhoz Bécsbe. De a vármegye és a Batthyányi hercegek mindig meg tudták akadályozni Kanizsa óhajtásának teljesedését.
Ranclder János veszprémi püspök 1863. Julim 7-én a mura-ke-reszturi apátság atékhelyét Kanitsára ajánlotta áttenni, ha a vár<n a plébánia jövedelmét et apátságnak adja. Ezt az ajánlatot a város kö söas^fre nem fogadta el a tranciscanus sterzetesek iránti szeretetből, .mert a. cbolera járván; alatt magukat őnfeláldo tóan viselték."
Ranolder János méc eaj ajánlatot telt Kanizsának 1868. december 3-án, mely szerint sajái költségén egy ingyenes leánynevelő intézetet akart (esetleg orodával együtt) nyolc apáca vezetése alatt Kanizsán felállítani. A város egy évi tanakodás után ezt az ajánlatot itt visszautasította. (Később ugyanilyen zárdát Keszthelyen építtetett a pdspök.)
Az 1887-ik évben Kperjesy Sándor vároai képviselő indítványára a felsöőrsi prépoataágnak Kanizsára helyezési iránt tesz htféaeket a város közönsége, de ennek s*t> lett sikere, m»rt a patronul Batthyányi herceg semmiféle aMotalra vem volt hajlandó.
Az 1867. évi oct. 21-én Baboshay Jánoi vároabiró indítványára Kanizsa város fölterjesztést intéi a magyar or Ktággyaláihez, hogy Za'a- és Somogy vársMgyekoek Kaniiaáhot közelebb eső
; vidékei egyeaitteasenek és külön vár-sugyévé alaxittassanak Kmitsa siék-
i bolylyel.
holmi. .Griaettn', .Nana', arattak nagy
sikereket.
Annyira eltünedettek at elóadó színét. jr.k és hölgyek bogy már már a buzgő igazgató csupai a sagóval és .Olga nagfsám stemélyezitöjével maradt a színen, no meg, hogy ne hazudjak, egy pir stinpsdi .névtelen hőssel- (ez it u; szó' értsd - korista.) Etek is elég bágyadtán járkultak fel t alá, a stiopad há-tul»ó részen, holmi álpereceat és hordárt reprezentálva. Egyik éten nemet, fiatal embereknek, még ma is működő színész legény mejlehe-.ös, bátorságot szedve magába egy pohár friss tii le-nyelése álitl, oda Bompoiygott a tulstl-goruan próbáló sanigazgató rendeTÓhSz meglehetős alázatos hangon kozdet előadni,hogy az igazgató ar lenne olyan azivee engedné el őt, - ki a futtatásból a versenytérre, mert ó rendkívül érdeklődik az ilyen lófu: utasok iráit. Es et nem is csoda, mert ő ezen nemes sten-vedélyt már az édes apjá'ól örökölte.
A ssenvedélyesen próbá'ó igaz Kató izgatottan fordult a szerény kérelmező koriitához..
.Hát mi volt a mwia apja?!' A megijedt fiatal ember kétségbe e«»e tördelve kezét: ,Lovi<z veit a Károlyiak nál." Mire az igazgató túlhajtva dobta oda a remegő ifjúnak :
Az én apám angol ló volt s méz. sem megyek a futtatásra. Nos mondja valaki, hogy nincsenek ai ezeréves szép Magyarországon szellemes srinigatgatok. Az igaz, hogy nem sok, <Je mégis akad egy-egy elvétve.
S ha nem lestek unalmas, egyetmást még elmondok néha-néha e lap hasábjain. Vitxontlálán I
1!..... FLiNINGÓ.
Súaésíet
Pénteken Ohnet György dramatizált regénye a .Vatgjáros" került színre. A szereplők kis közönség érdeklődése mellett mindent elkövettek a darab jellemei kellő kidomboritásara. — Első sorban Angyal Ilkát illeti az elismerés. Az eUő falvonásban az alakítása egy kissé színtelen volt de a máaoMik és a harmadik felvonásban olyaa művésznőnek mutatta magát, a ki szerepét jól fogta fel és a benoe lévő érzelmeket kellőleg tudta kifejezésre juttatni. Kissé gyengébb volt S«mogyi, mennyiben játékában nem volt meg a kellő emelkedés de egyes jelenetei átért elég hatásosak voltak. Bagbv is elét jól adu szerepét s s többi is mind megfelelni igyekezett feladatának.
8zonbaton, május hó 30-án a .Hebáctsvirág" oper<Mte került színre. A szereplök jól megálltak helyüket s az eloadáe meglehetősen összevágó volt. Különös dicséretet érdemel Mészáros Kornélia (Denise) kinek énekszámait a közönre^ za>os&n megtapsolta; Polgár (CelestiD) a harmadik felvonásban tulioU.
*s*L,V a s á r n a p, május hó 31-én Bokor
At orstággyaMés nem szólt aemniit de Kaoizaa ebbéli törekvéieire Zalamegye adott feleletet. Alig négy bóaap múlva 1868. tebruár 3 án Barcsa Sándor : alispán elválasztotta Kis-Kaniztát Nagy-Kanizsától olyformán, hogy kü ön köz-tégbtrót választatott Kis Kanizsára, a két városrész vagyoni ügyeit pedig közös de>egatio intézte.
Ez a körülmény sok visiálkodás magva löa a teatvér-városrészek között, mely Citk 12 év nulva (1879. év végén) ért véget atzal, hogy a végleges elválasztás lehetetlenségét mindkét váraarétiaek-lakói belátván, - a már előbb fizetett ; temérdek eljárási költségen feltUXa)ég , dtólag fizettek nyolcezer forint ügyvédi honoráriumot, — i» megbékültek.
A közvetlen Kaiizsa mellett, de már Somogyjiegyébea fekvő B a $ o I a és Alsó-Sánc községek 1884. évben att kérvényezük az orsiággyü esnél, hogy Kaaitsával egyesiUe őket. De az országgyűlés sem erre, sem pedig Nagy-Kanizsa város 1891. márciai 12 én ugyanoda felterjesztett azon kérelmére, hogy Kanitsát a törvényhatósági városok soriét helyette,__semmiféle intézkedést nem tett
A francia háborúk idején polgár ő r a i g e t állított fal a várna, at 1848-iki forrsdalom alatt pedig nem t e t o r s é t e t. Ekkor vad Mreuánok rabotak éa f-kte.enkedUa Kanizsán, a városi tináctot kénysterilctték temérdek tetmesztménynek kisiolgákatásáta, — é» még 1862. évben is depuUtiót küldött városunk a császár ó felségéhez '< hogy a K i l i k Péter által Jelaaics hordáinak kiszolgált t a város álul megetetni kJtelezett húsnak árát téríttesse
J6»efujnépttiamüve: A Gyerek.sston,' került atinre itt eiöaor. Alig vártul, b«r veirre egy eredeti magyar néptzm LLTgjö.vorködhe»ü.k. A.*m» repet Kfadi Julilkajátszotta k »J°^«« aokstspsolt kedves játékiaak. Méltó part nerevolt Kiss PiiU (Hamras molnármester) ki a közönség teuteset.megtudunyer-nlltorma Endre (Ugrón Sanyi) lolylon de-rltluécbn tartotua közönaáget; Bognár (CMtriM Viaoe). P. Kovád Mariska (Mariska,) Perényi (Selyem Frrkó), kik mindD7ájsn jol megálltak helyüket. A közönség tel:- n megtöltötte a színházat.
Ktdlit. f hó 2-í» Ut először kertit színre ,M i t &« t én t a t éj jel Guzanna t Kétdi julwka) könynyle mü iszákos asázonyks, azaz cwk néha szeret pezsgőzni, férje dr. Blanchon (Bighi) léhs egvügyi fráter, kinek homlok disz nőtt af-jén, s akt mindenáron titkolni akarja Ja.Uret t.Kiss Pista) barátja előtti hogy Guianae a felesége, azéríPonlarepatiknsaaHBoroas) Bsauüen-be küldik, de Suzaune. szeretne Nizzába utazni — ráveszi Ponlardot, hogy Beanlien helyett Niitába utazzon vele. Oltó Suztnne a mézkeveró gyógy tzerészt leiUlja és eivisti a virájkor-zóra. Mindketten ittas állapotban térnek vissza, de egvik, sem lufija, hogy az éjjel mi történt, pedig Pou ard felesége számon kéri sotva férjétől, hogy az éjjel mi történt. De azt egyik séta tudja megmondani. Boross es Kétdi Jnliaka sok vervevel játrtották szerepüket Kö tönség volt.
Csütörtökön ,A 3 Kátmér' adatott harmadszor.
Pénteken Válás után. Náday Fe-ranc a nemzeti színház múvéste. mint vendég jáuzotu Du'al Henri szerepét. Előkelő, páoolyképes közönségünk ez idő szerint a fővárosban időzik. Ez at oka talán annalt. hogy a asinház nem tellett meg egé ten. Náday keresetlen művészete és lökéiete* alakitása nem szorul már dicséretre. Ö ez idő szerint a legelső stalonkoaiku unk. Ugy let szett, iiinlha művésti egyénisége a többi színészre is hatott volna, mert mindegyik szereplő igyekezett beleilleszkedni a keretbe. Kiváló eleven éggel játszott Boroas Endre kitek Bourjaneaf-je va'óban pom pás alakítás volt Mint hazsartoa anyós-krokodil Benko Jolán tok sikerrre! opera t Kovács Miriska (Diane) és Bodroghy Lina (Gábriellé) szépen csevegtek s elég sikkel mozogak a színpadon.
Tudnivalók.
Bcrletjegvek a vliéslek aiáaaara
A vidék nagyobb városaibó', legfőképp a fővároshoz közel esö városokból, valc-mint olyan helyekről, amelyek gyors és közvetlen va uii öszeköltetesbea vannak Badapesttel, már eddig is számos kér-dezóiködéa érkeaatt állandó kiáUüási bérletjegyek dolgában. A70k a vidékiek, akiket a dolguk vagy az érdeklődésük majdnem minden héten néhány nspra
meg. A seretsánckon kívül még a csá-srári katonák is megsarcolták 1848-baa a várost 8000 Irtai.
Kanizsa régi erőssége posványban és sárban feküdt s igy megkőzelilhetlen volt. A török el<l behu óejotl a megriasztott nép a 30 kilométer kiterjedésű, fákkal és Mkrokkal benőtt mocsárba, hova nein lehetett Követni, és ott csík kai, hallal és madártojással táplálkozott.
A végvár megszűnteiébe után Kanizsa arra törekedett, hogy a mocsarat és sarat eltüntease, es a várost, mikéet régen volt, a vidék centrumának megtartsa. A Bocaaras völgyet az ösazee birtokosokkal közős költségen csatornáz-Uuák, a vizet elvezették, s annak helyén a talaj kiszárítása ntáa a berki pons pás réteket megteremtették.
Kereskedelme mii a múlt státadban óriási méreteket vett, s ex megmaradóit egéat a legnjabb időkig, bár azalatt a közlekedési eetközok teljesen megváltoztak.
Ctányi U-uló 1849 iki közlekedési miniszter Kanizsán keresztül akarta a Balatont és Marát egy hajózható csatornával összekötni s ezzel Zala- éa Somogy negyeknek közlekedését a tengerig kiterjeszteni, grit Széchenyi István réajsbbi tetve alapján. Azoabaa a nagyaaUau terv a C»ányi tragiow kalála nláa beállott szomorú idökbea *em nyerhetett raetrvaloaitáat-
A kizlekedét emelése céljából a vá roa 1857. évben hatvaa holdnyi lertletat ingyen átengedett a déli vamlnak.
Szorgalommal és áldozatul aikertU AUÓ Pannónia kereakedelmének gócpontjává teui Kanizsát, mely Fiúm ea
1896 JÚNIUS tán
Budapeetra hoz, a kényelem és a Uk«-rékosság szempontjából is óhajtanak i -landó érvényességű jegyekkel bírni, ,1-nagyon természetesen mérsékeltebb áro;i akarnak hozzájutni, mint a budapestiek akik szűnat nélkül mindennap használhatják bér:etjegyöket-
Ezeket a méltányos ét igazságos ki-vánságokat latba vetve, a kiálliUsi jegj iroda (Bodspaat, belváros, Gizell»-tér. Hau-paloU) elhsláro^'z. hogy a vidék számára is ad állandó, a kiállítás -. ^7. urumára érvényes bérletjegyed; s ezeket azonnal meg is küki hir.wá ht s szükséges arcképet é< a; ,j«,e get beküldik. Mivul a Tidékiek tutm baszna halják jegyőket olyan jür'jen, mint a fővárosiak, a jegyiroda ezeké', a jegyeket föle áron adja, még p-dig t haszforintM állandó béríetjegjtk ' tíz forintért, 12 évesnél rjtUlabb gyermekeknek a bérletjegy 5 forint 50 kráj cár. Az összes állatkiállitásokra érv.-nyes állandó bérletjegy a jegytn'ajdioo sok szá'nári 2 forint
Ezek az állandó jegyek sokféle szem pontból ajánlatosak a vidéki közönségnek. Lltöbben > bérlők bárhol belépő;; . nek a kiállítás területére, míg a na| jegyekkel jövők csakis a toorniqué-ke¦: keresztül mehatnek, ami néba nagy idu veatteséigel jár. A bérielje<rekn;k na:v előnye az is, bogy a jegTtuUjdonos bir-mikor kimenet és újra visszamehet a területre, anélkül, hogy hosszadalmas jegyváltással és várakozánal kellene s2 idejét tölteni.
A bérletjegyeket személyssen vapy levél utján is meg lehet rendelni.
— Hiraetmfnv ó ntgymélt. a m. kir. honvédelmi miniszter ur, a honvédség 1897. évi lábbeli szükségletének DO'/.-át, vagyis 10.000 pár bakancsot és 10.000 pár barna pjonut vitorla szövetből való könnyű cipőt, a hazai kisiparosok által szándékozván készíttetni,azok szállítására pályázatot hirdet. A bakau-csok ára páronkét 5 frt s 3 krban, a könnyű c póké páronként 4 frt 28 krDJn van megállapítva. Az elvállalt bikanc ok illetve cipók legkésőbb március hó végéig száltiundók Budapestre, a honvád központi rubaUrba. A kereseti összegek, a vételár már 1896-ik évben lórténő beszáilitvsok esetén it, csak 1897. évi január hó elején fognak kifizettetni. A fenni slőadotuk, valamint az 1894 évben kibocsátott tüzetes szálliiá>i feltételek figyelmébe véteével szerkesztendő ajánlatok a pályázó kisiparosok illetőleg azok szövetkezetei álul — ott a hol ipartestület van annak ulján különben pedig közvetlenül — kamaránkhoz nyújtandók be. A benyújtás határideje június hó 15-ike. mely haláridőn tul érkező ajánlatok nem lététnek ligyelembe. A közelebbi szállítási feltéte'ek a kamtra irodájában, a rendes hivatalos órák alatt, bárki álul betekiothetők. Sop.un. 1896. évi májas havában. A kerületi krr«tke -delmi éa iparkamara.
— H rdetnaény A szombathelyi kir._ tőrvényszék területén levő tíz kir. ]á-' rásbirósáfcnál alkalmazóit 26 hivaUUzolga s;-imára f é 189G. naptár évben BzDksé-ges téli és nyári egyenruházat szálhti-
Triesten át a tengerrel, nemkülönben a monarchia fővárosaival Budapesttel és Bécscsel egyenes vs>uti összeköttetésben áll.
A horvát nép a forradalom eiőtt önkényt Kanizsa leié gravitált. Itt adta el teriEéuyeit, gyermekei itt jártak iskolába. A horvátok magyarosodása céljából a negyvenes években tanítóképző intézetet urtott fen az állam Kanizsán, melyet izoubsa a forradalom utín mei-stün tettek.
Szintúgy megszüntették az it: volt pénzügyigatgalóságot es később (már ¦¦ magyar ministerium alatt) a táfiróiga-gatóságot
A forrsdalom leveríHé e utál jol -t at elnyomatás kenerü esztendői.
Sokat kellett tűrnünk. Városunk *&;'< fiát Pataki (Piringer) Mihály volt hoa-védízázado»t Bécsben ki is végették.
Hoaatn idő utáa mikor vénre 1861. évben tördelni kezdettük hiHn-cseiBket, akkor Kanitaa városának tisztviselői kara ezt a passast is belevette esküjébe:
.Eskíazünk hogy a magyar alkot mánytól és annak sienteaitett törvényeitől semmi körülmények kőzott •+¦ témi nem fogunk I .Isten minket ugy tesjéljen és Istennek tcinden szentéi I'
— Ett az esküt tartsa meg minden magyar éa akkor oly bizton kiáltom mint a mily törhet len hittel kiáltotta ugyanezt a zalamegyei születésű G a í-páriia Márk szerte les a vértanú halál előtt:
.Élni fog a haza!"XXXV ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1896 JÚNIUS 6-áa.
Emi. taee
iának áriejtfa uUai butoútfa* cM|áb»i, 1. á. májút W> 29-éc d. e. 9 ónkor tárt ajánlati tárgyalást fog tartaai. Mire olj megjegyzéMel hívjuk (el u érMtstt kórt* figyelmet: bogy i köseubbi áriej tini feltételek, ezen ksmara nivata-los helyiségében • rendes hivatalos órák alatt bárki álul meirtekietheíók. Sopron, 1896. éri május bi'ábio l kerületi ke reekedeloii és ipari
Hírek.
— Eljegyzés. Tóth László kir. Uf-véayszéki elnöknek leányát Cuullát é-
egyezte Dezsényi Béla, Dezsényi El*k .lórichelyi nagybérlőnek fia al«6aefys%-röL — Zerkovitz Lajos, a Zerkortts Albert és társa bornagvkereskdiió cég lagja, múlt bó 31 én eljegyezte Ripicb Gjul> ügyvéii bájos leáiyát Lujzát.
— Urupja. Yeróféoyes idd, Uk virá; zása. díszbe öHőlöu közöcnéj ate^iplo-niokDan és ntcskOQ, ezzel a izép tceberiinl köszöntött be az idea űrnapja juaius 4 Korán reggel már mozgalma* élet volt A kék kabátos hadzs-tyáook zászlókkai vonultak a fereícreo-diek templomiiba, hogy emeljék at ün-nep frfDvét. A tuioltótág a zenekarral állást foglalt a rárda udvarán. E0 század honvédlég volt kivezényelve éá megadta a sortüzet, mialaU a templomban Nith Norbert nagv é< fényes KgéVtleltel végezte a nagy misét. A temp'omban megjelentek : a belyben állomása « kozos hadsereg zász.óaljninak paraotsnoka, Jfmric őrnagy, Reiseuauer aleiredrs Csalány ezredes, a hoavéde:red pa-ancsooka és a közös hadsereg és a honvédség ez imos tisztje, a nagykanizsai törvényszék birói kara a torvéayszék elnökével az élén. a tanács a polgármester -re]. Mikor a nagr körmenet a temph-rnot elhagyta, a katosatág. törvényszék és városi tanac* azt as uradalmi épQlet elé kisérte, hol oltár tjlt felállítva. Itt a közös hadsereg két szakasza adta a sortüzet. A menetet óriási ájtato i közön* ség ej a belybe:i iskolák ifjúsága kisérte.
— Nidav Perrne a nemzeti színház e kiváló tagja, az országszerte ismeretes nagy művész, bárom estélyen Somogyi sziuigazgató megh.rására vendégszerepel. Tegnap június 5-én lépett fel Válás után cimü vígjátékban, melyben ragyogó tökéletes művészetét mutatta be.
— Miniszteri ebéd. Dáaiel EroJ és neje f hó 3 áo a kiállítás ünnepi csarnokában a fókiáilitók tiszteletére ebédet aduk. melyre Weiaer J. C. helybeli gépgyáros is kapott meghívást.
— A ginn Ifjúság. Május 31-éc vasárnap déUiött 9 órakor á gimnázium 50 tanulója, zeoesztva! és lobogó diszzászlókkal vonult ki a vasútra hogy a budapesti toroa versenyekre utazzanak. A gimnázium összes tatiu'ói kisérték a kollegákat, kik öntudatosan lépdeltek az utcákon végei végig. A pályaudvar kollégium udvarához haaoa-.ított. A tornászok Pongrác, Kiss él liaksay unárok vezetése alatt elhelyezkedtek a vagonokban, míg a kisérő ko!-rgák érzékeny bucsot vettek, vegyítve
*i irigység parányi érteimévé', mert i.izz' mindnyájan szerettek volna dicső-.-^get aratni az ünneplő fővárosban.
— „Ernó Egj-letaek" milleniumi on-tepélye. Az .Ernő Egylet' (az Ernő >.;herc»g nevét viselő 49 ik száma gya->r-Lr ezred tényleges szolgálaton kivul - u eeyének) az ország ezredéves feon-.. { át 1896. vasárnap juoiui 7 él este -.- .: belyisccében (L kerület, slko'ás-u
: ¦ szám Kosek-fé;e vendéglő) megüo-' . ii és ez alkalommal a köíöt nadse-; a magyar kir. honvédség, a lorvát - -' osztrák honvédség tényleges szol-i aion kivül vagy volt katonák, Itszle-:'ugy mint legénységet rfezlv«véare felírnia. Bellobraidiu Lpót njülalm. c- l- «ir százados a körűek elodke.
— k !>náap«tl Orsz tormavBrse ¦in " • 'Ijbe'i gimnáziumi tanulók •"" ,et Eikárd VI. o. Uatiló a ' ¦" '¦ u II. díjat (bronzérmet) íyert
— «szhlr. Cieszaák Sándor, Zala-riaazéki elnöke 49 évej korá-hó 1-éa Budapesten ellanyt.
¦ él kegyelettel fojtja megórizni a
- közönsége.
Ai Irodalmi és Művészeti Kör >• -«tó-Uiiácsa mu t hó 31 én ülést i' -tt. melyen Sanegi Kálmán elnök '- eteaen beszámolt a tél foljamán l- ott tnaepélyek anyagi .ikeréi*. A =:"-c. 15 mogurot Onnepery Usztájöve-i^me, a Deák Feraac emléktábla elő-i'litáaára fag forditutni. Ugyaaezei més-^en elhaUroztatott, bogy • kör a vá- ' rosi erdőben UTasri mulatságot resoez. |
— Teres ksrdparbaj volt mit hó 30-án azoabstoa a helybeli kőzoitk lak-'uyajának vívótermében, N. ü tártaié- -kos kaiietórmester é> F. N. urtalékoi tiszthelyettes közt Első jobb eldalán . kapott jrleoléktelen vágást, míg utóbbi jobb ,4li4ll új araMai ¦»n«riK, hogy I
•UtaMéM* a kardja U elloríu. A párbajra ósszeszólalkotás adott okoL
— A aagykaalzaal áll. s közs. polgári iu- és leányiskola nyilvánoi és jiagáoTizagálaUinak sorrendje az 1895 — 96. uoev végéa. Június 13 án délután
0 órakor a fiúiskola toroavizagálau rer-senyoyel egybekötve. Június 15 én a. e. 8—1?. Az L leányosztály minden tantárgyból Juniui >5 é» d 0 5—6. Az I—IV. leáayosztály francia nyelvből. Június 16-ii, d. e. 8-12. A II. leány osztály miaden tantárgyból. Junu- 16 án d u. 5-G'/, A leányiskola toruafizs-gálaia Ju.iui 17 én d...e. 8 — 12. A III laányoszt. minden Untárgyból és az I. leáeywz'. magánUn, írásbeli vizsga laUi. Junmi 17-én d. u 2-6 Az I. leányoszt- magánUo. szóbeli vizsgálatai. Juaiu. 18 jo d. e. S—12 A IV Irány-oszt minden unitirgyból és a II. Ipáiy-oszL magáutxn. írásbeli vízssátaui. d. a. 2—6. A 11. leáayoízu magá.stsn.szóbeli vizsga laUi. Junmt 19 én d. e. 8-12. A III , IV. leányosztá'y magsa-tan. Írásbeli vitsgálaui. Június 19-én
1 u 2-6 A III. leáoyoutály magántan szóbeli vizsgálata.'. Június 20 án d e 8—12 A IV. leányoszt. mjgioUa. szóbeli vizsga aUi. d. a. Szünet. Janlus
22 én d. e. 8—12. Az L huoszlály minden tantárgyba: és az I. 11. nuoszt. magáa'.an. iráabeli vizsgálaui. Június 22-én d. u 2 -6. Az I.. II. nuowály magáatan xzóbeli vizsgálatai. Juaius
23 áa d. e 8—12 A II. fiúosztály minden tantárgyból és a III. fiúosztály ma-gántan. iráabeli vizsgálaui. Junilu 23-áa d n. 2—6. A I1L fiúosztály magánUn. szóbeli vizsgálaui. Június 21-én d. e 6— 12. A ÜL fiúosztály minden Un-tárgyból. d. u. Síuoet. Június 25 én d. e. 8 — 12. A IV. fiúosztály minden tantárgyból és a IV. fiúosztály magái Un. írásbeli vizsgálatai. Juniui 25-én i. u. 2—6. A IV. fiúosztály magánUn. szó beh vizsgálatai. Janim 26 án d. e. 8—12. Az V. fiúosztály minden Un-tárgyból és az V„ VI fiuoazt. magánUn. iráibeli vizsgál. Jusíuí 26 án d. u.
2 — 6. Az V., VI. fiúosztály magánt, szébslí vixsgátaui. Juniui 27-én d. e. 8 — 11'/,. A VI. fiúosztály minden Un-Urgyból. Jo lius 27-éa d. e. U'fc—12. A IV., V, VI. fiúosztály énektől, d. u. Szünet. Juoitu 28 án d. e. 8—10. .Te Deuan" s a tmév bezárása. Junus 21 — 22-én nőt kézimunka-kü'Mtás a leányiskolában. A nyilvános vizsgálatokra t. szülőket és az érdeklődő t közönséget tisztelettel meghívja Nagy-Kanizaa. 1896. juiius hó Az igazgatósa;. —A nagykanizsai köf.B. népiskolákban az 1895—96. Unévi vizagá^atok kővetke/ö sorrendben Urutnik meg: JuQiuthó 13 áad. e.szombaton : a VI és VII ker. 5sszes osztálya ibio, 15-én héifin: III. nuoszt d o. IV. pirh. IV. és pirh. III. tiuojit. 16 án kedden: d. e II. párb. il. és I. fiuoszt d. u. Arany János-utcai L fin, I. leány és Eötvö-lérí I. leányoszt. 17-én bzerdán: d e. IV. pirh HL IV. és IIL leányosztály, d u Szünet. 18-án csütörtökön: d. e- IL párh. II. és I leányoszt. A) I. B) I leány és Teleky-utcjí L nuoszt. 19-én pénteken: d e Eötvös-téri I. és Hunyady-u cai I fiuoizUly, 20 ái azer dán: Szünet. 21 én vasárnap: d. e. Női kézimtnka kiállítás, 22-én hétfőn: d. e. Kői kézimunka kiállítat és Tornászat. 23-áü kedden d. e. Magánvizsgálatok. 28-án ra-áraap d. e. ,Te Dmm" és az értesitÓK kiosztása. A vizsgálatok reggel 8 és délután 2 órakor kezdődnek. Nagy-Kanizsái, 1896- évi juniui hó &-éa. Az igazgató á;.
— ZásilMgetö Unió. Morgen-stero Zsigmond darúvan illetőségű helybeli polgáriskolai Unu'ó nemzeti szieü zászlót Ulált lakása udvsrán. Hazafiallan érzelmeinek azooban csonya módon adott kifejezést, mert a zászlót megégette és azután azzal dicsekedett, hogy 6 a követhette horvát testvéreit. A Unuló kizáratása iránt az eljárá* megindult.
— Hlrdetnsély Nagy-Kaiizaa város rendezett unácsa részéről köihirré ti-telik, hogy Nagy Kanizsa város 1896. év: háznér adó kiveési lajstroma 1883. évi 44. t- c. 16. és 36. §§. értelmében a mai naptól fogva 8 napon át a városi adóhivalalha közszemlére kitétetett oly cé.ból, hogy a hivauloa órán belül bárki által betekinthető, hogy az ellen észrevételét megtehesse és pedig : a.) azon adózók, kik az illető lajstromban megállapított adónemmel már a múlt évben is meg velük róva, lajstrom közszemlére kitételének napját, — b.) azon adósok, kik a kivetési lajstrombu megállapított adó val L évben el<ő ízben rovattak meg adóurtozárnknak az adóköoyveokében történ! bejegyzését kivető 15 nap alatt írásban a vári-i unácsnái benyújthassák. NagyKanizaán, 1896. évi jsaiu. ho 5-én. Véc«ej polgármester, N«u Albenaamr.
— lakoiaszekl ül>* »«fT I«»liaac A nagykaausai Mzsef' Ukolmék míj
30 án déluUa 5 órakor ülést tartott Elintézést nyertek a tárgysorozat kivetkező pontjai: 1 A múltulésbakiküldött bizottságot amennyiben a Horrain Mihály-féle házat a polg. leányhkola részére alkalmasnak nem találu, egy a ctinak ateg-felelő éptlet vagy telek kiszemelése végett újból kiküldte. 2. Jóváhagyatott ugy a polgári- mint az elemi nlpísko-lai igssgs^k álul elóterjeiatett vizsgálatok sorrendje }. A német olvasás u-aitásának erhagyását az eleci iskolákban éj dr. Goóz féle olva*ókönvvnek Vais Mátyás álul szerkesztett olvasókönyvvel leendő kicserélését szintén jóváhagyták. 4. A népiskolai Unitoknak fajenkint 30 frt útiköltséget stavaztak meg a millen-náris kiállításra. 5. Szalay Sándor nép-isk. Unítónak — ki f é. november hóban Ulti he segéduaitóikodásának 20. évét, s negyedik ötödéves pótlékét a jövő évi költségvetéibea felvenni s neki január 1-től kiuulni hatirotU. 6. PelolvaiU-tott a polg. Ukolai Untestulet jegyző-könyvi kivonata, mely széria: együttesen kiieleutik. ho;y a buzaszentelés és ke-resztjiró napok alkalmával urtatni szokott körmeneteken, tekintve, hogy azoknak sem célja sem értelme nincs, sót paedagogiai és rendtartási szempontokból bátráayoi és szabályellenes i«, a növendékeket azokon kisérni nem vállalkoznak 8 ke.'ik ennek tudomásulvételét. Az iskolaszék hosszas éa hevei viu után a kérelemnek .hefyet nem adván, kimondotta, hogy a Uouiólí az eddigi gya korlat szerint a közmenetekben Unitóik vezetése és felügyelete mellett rész*, vegyenek. Midőn nem vonjuk kétségbe a pol-giri iskolai Uatestület vallás erkölcsös aevelését, lehetetlen elismerésünket ki nem fejezni a tek. Iskolaszéknek, ki ezen valóban ujnálatos és a mu nszonyok mellett, a szülőkben csak a bizalmatlanságot kel ő kérelmet, az őt megiilettő sorsban ré-szesité. Nagyon ciodáljuk, hogy a polgár-iskolái tantestület igen tisztelt tagjai az ilyen vallásos Uoykedésekben semmi üdvöset és hasznosat nsm látaak növendékeik részére I
— A azicbírálat szabadsága. A „Zala- laptársunk: színi kritikusát megbot-ráakozutó modorban ínzultálták a tegnapi előadás alatt. Nem IcváDJuk laptársuDk nyilatkozatát megelőzni azért a tényt ez-nttal csak megbotránkozásaak regisztráljuk.
— A soproni tüzérUktaa) a. A soproni tlzérlsktaaya fölépítésére beérkezett pályázatokat m. hó 30-áí délután 3 órakor bontotta fel a Priuz Ferenc dr. elnöklete alatt kiküldött bizottság. Az összmuakálatok költsége 498,551 frtban voltak megállapítva. Erre beérkezett Schneider Márton soproni épitő mester ét Birschel és Uacbrach nagykanizsai cég ajánlati. Schneider Márton 9.3*/, felemelést kívánt, Hirscael és Bach rach S.l*/« eogedmáoyt nyújtott. A.z ajánlstok fölött a legközelebb összehívandó tanácsülés fog dönteni.
— «llleaárislnnenélyNoiÍB.Sioa). bataeiy-egytiázinegyei rón. kath. uoitó-egyesület novai esp. köre folyó évi máj. hó 28-án délelőtt tartotta Nórán a U-vaszi reudes köcgyülését. Gyakorlati unitást tartott Néa)~th Ferenc bajybeli osztályUoitó Rozner Rezső a kör elnöke lelkesítő beszéddel emlékezve meg a milleaiumi év jelentőségéről s kérve a jelea volt közönséget, hogy együtt zengjék el legalább is a aSzózat"-nak első rersszakát, mit altalános lelkesedéssé, fogadott a nagyszámú közönség. Ezután Kéller József szavalta el nagy hatással Farkass KárOiy ez alkalomra írott ,Óiá"-ját, melyért úgy a szerzőt, mint a szavaiét a közönség megéljenezte. Értekezést olvaslak: Berényi Miklós Öveges József. Végül a .Hymnus* el-énekléiével a gyülé; Sezáratolt.
— A tanító pályára lépő Uaülík érdekébea. A Csáktornyái m. kir. állami tanitéképzó-iatéiet oszUlyába az 1896/97 ik Unévre felvétetnek azok a Unulók, a kik életqk 15 ik évét folyó évi szeptember lén betöltik, vsgy mi-nisneri koresgedAyJyel bírnak, testileg is épek és egészségesek s a paigári-vagy középiskola 4. osztálya', ragy a fölső népiskola 3. osztályát elvégezték. A felveendő elad éve< taaitónőveodékek közül 22-ea államsegélybea réizesOl-nek; Bég pedig bizon'itráotaik alapján és tag) obi állapotukhoz iépest 15 en havi 5 frtnak és 5-en havi 10 írtnak az iatéset pénztárábi havonként előre, pooUsan törtéi* befizetése mellett élelmezés, lakás és mo irt* álló teljes ellá tást ¦ 2-«n havi 4 frt aegíry»éntt kapnak. A felveendő Unltosővendékek további évfolyamokban magaviseletük és előmenetelükhöz képest teljesen mgyen vagy havi 2 írtért nyerketoei teljes el-látásL A fsMtelre vonatkozó s 50 km bélyeggel ellátott kérrények belül a képzóintézet :gazgatötsnácsára ciioezve f«lyó évi július 5 iL s Csáktornya! ál-t iéi ;ii
gához ktldesdők. A kérvényhez csatolandó: a folyamodó azileUsi bizonyítványa, tiszti ortosi bizonyítvány a U-nuló egészség állspotáriíl és testi egészségéről, hiteles községi bizonyítvány, a szülők vagyoni állapotáról évi jövedel-mérői a kiskorú családtagok számáról és életkoráról a a családfő polgári ál Uráról. Csáktornya, 1896. májút 28. Margiui József igazgató.
— Szóidkerteket a perooo*pora ellen most kell védeni. K tartósan nOvÖL időjárás következtében korábban és hevesebben lépett fel a peronospora ez évben, a mi gyors védekezést követel, csak a moatf még könnyen kiirtható beteg foltok ne legyenek kiindulópootja egy a szőllókre nézve pusztító hatásnak A peronospora elleti való védekezésre egész sereg igen jó szereink vannak; vat-y ugy a kékkő mii az azuris de kivált fostit (rezgálic zsirkőliszt) mely a* emiitett szereket tok tekintetben felül mnlji, és könyebben is alkalmazható A lostit előnye az, hogy portiakban alkalmazandó, mely eljárás nemcsak hogy a vizbordáit teljesen kizárja, de egyszerűbb éí ennélfogva sokkal olcsóbb permetező-készülékekkel íb hajtható végre. A fostit ?é -dőhatásáta benne lévő rezgálic gyakorolja, mig az evvel ötszevegyitett zsirkő a levelekre való Upadást közvetíti. 0 y kitűnő védő szerrel van tehát dolgunk, a mely — Franciaorazágban már régóu ismeretes, Magyarországban is már 2—3 év alatt közkedveltségre tevén szert — ép azáltal bogy por, hathatósabban védheti a tőkéket, mint a cseppfolyós szerek, mivel utóbbiak a levelek hátlapját, azaz a psronospora kiindulási helyét alit érik el, s ha el il érik. rendesen előbb csépéinek le. mielőtt még védő hatásukat gyakorolhatták voloa; a fos tit ellenben a szőiötő minden részébe hatolva, ott tspsd c emistt hivatásának eleget teaeL A ki érdeklődik a fo-tit alkalmazása iránt, annak ajánljuk hogy a Muhle Vilmos temesvári udvari szál-liló cégtől ingjei kérjen egy ismertető fűzecskét
— Ki akar egy éves önkénles lenni ? Az olvaua a hirdetéit.
— Bulo* gj ógjr hala... Mioda zok kik ros8Z emésztés vágj székrekedés következtében telfutódáéban, szoraü'.bin, főfájásban étványniáoTban vagy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Moll fóte | Mídlltx porok* hasinál a U által biztos I Ryózyuláat éraek el. Kgy doboz ára 1 frt. Szélkaidéi napoaU atán vélte. Moll A. gyógyszerész cs. és k. udv aiáilitóiól Bécs, I. Tachlaaban 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készít . meny kérendő a* Ő gyári jelvéoyével és : aláírásával.
I — Henri Nestlé-féle gyermekliszt, mely Nestlé vegyest által Veveyben 30 | érrel ezelőtt taláitatoti föl. azóta nem ; csak az egész szárazföldön, hanem a I többi vílágreszeken, ig óriási elterje-I désoek indult s a legelső tekintélyek j és gyermekorvosok által az anyatej ; helyettesítőjén! ajáltatik. a gyermek táp-| anyagok közt ma kétségtelenül az eiso helyen áll Míg a tej. hogy tartósabbá váljék, gyakran szóda. bor és szalicil- , savval regyittetík öwtze. mi a gyermekek orgaoi teására idővel legkárosabb köTetkezményeket Tooja maga után. addig ez eset a N^ttlé-féle gyermekliszt-, nél teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magukhoz, tőle virágzók i és erőteljesek a mi fődolog. egyenletes j grors táplálékuk vsc. melynek késii-| tSébez vizb-ri néhány p^rczig tartó főzés elégsége*, sí Öleléskor mint tejet ; isszák, későbbi hóotpban pedig miot , pépet veszik magokhoz. A Nestlé-féle i gyermeklisit a táplálékonyság minden i i sajátságára) bir. s azoníellll gyártása ! is felette észsierö A gyermeklisithez i ! felbatzuálandó nagy mennyiségű tej j j naponta frissen feüe a gyárhoz tartozó \ : tajgazdaflágból allittatik elő. Mintán a . ] tej poutosan meg vizsgáltatott, egy ké-
szQlékbe öatatik. melyej gÓu«l f&lenek. ! ! a- melegítés azonban 40—r>u foknál magasabbra oeoi terjed, hogy a tejnek sajátosságai ráltozatlanal megmaradjanak A szükség** keoyérbéj legSoomabb buzatisitb3I állirUUk eWV Miothogy liszthez iegtioonabb részeiben csak akeayér-héj ha.sziáiUtik föl, a légenygazdas&g ezáltal még uagyobbodik. Ezen tejhez a légeuydus vegyfiléknek rendkivuti finom-aága nigybaa .elősegiti e tápláló aoya-tarU>sságit. 5bb*n áll röfiden a tejössieg tetei ftlöáilíiáM módja, melynek tápláló v«(tát a laitiw ís könnyen látottja. Ai előállítás módja nines homályba barkóira, a kózöuség elé teljes világitáeban van ¦befyexre. Véjjtll magemli jak, bogy miot pép egyéb kitflüó tulajdonságai mellett ! gyermekfk kaUrusánál, cholera nosíras eseteinél mint táp*zer a gyomrot izgató tej földtt »a^y nkernd aikaifcaxhato mely
tálajdonságok a kórházi k <ri U'.nvtf k ált»I U teljes joggá! elöuyr.'cii t-íirolliaick Hó.
Szarktsztfti Bztnetek.
— F-K. $*ép alk-tlmiódáját, éP m.re\ tvlk&lai éfmirel u alk&IOB reáok oésrt idejét aulu, sem kúz6lbetjfl< Tadósüását k&Köa«ttel Trtt&k ét artMétettxOk
ét artMétettxOk
— 8. Ö. S Tiixaját hoz.ak.
— H. H Bp««t Ci»ker«4«tt cikket köilflak, ¦ás lipböl tárcit át ocm feuüak.
— H J Cikkr)7eit iii.wd rcMsAk, politi-karai lapank atm fofUlkoiik
— J. J. plebisoi aritk. A mi az ifsuaáf feWerítétére rkló volt, azt uirM^o kö-idluk. Hofj a réréa ffj kint" rtT»dit*ttQnk azt bitaxak, att megbocaáija. Qiibzlet
Felelős sxerkesKő és kiaHó -IQ WAJDITS JÓZSEF
F«.lar< «t\jutt 60 krtil 3 frt 35 kri| méterenk«t — japáni, rUn«i itb a legujtbb mistáxattal H színekben, a. m. íe-kete, fehér éi síinet Heutk*r| stiyMiet Í5 krtóJ 14 fft 65 kr*jezár,f aétenakiat — aima, rtikot. koczkaz'-tt, miDtázott da-mautot rtb itnint efj 340 kol6Dbözö mi-oötéfben ét XOOO tim é* ttüotititti itb. » mejrendslt árn péstakér ét itmmmtttm a hashoz uállitra, mioUkat porta fordul tá*al küld' H«BneaWi*s*;. (n ét kir. ad».itáJlitó) ntljeugyk-* ZBríctibfir. Srájczba cna-xeu levelekre 10 kroi ét kei-eletőlapokra & kro» bélyeg ragtttUndu Macrar nrelren irt negreodeléuk poDtotan eiiatéstetnek.
pjy^, jdara
ea kSazTei7t>áfiUlaak ellen, továbbá a
helégxö ét emét tUl aierrek barat««
biatalmainál, orrosi tekintélr^k álul a
UTHJOVFOKRÁS
SALVATOR
Bikkerrel reDdelre iesz. Húgyhajtó hatéau!
Kellemes ni: Onnjen emesitkeió'
A Salrator.forras I
*) E rovat alau köz!6tt«kért sem vállal fe-lflőiaéfft a Szerk
Hirdetések.
2488/lk. 1896.
Árverési hirdetmény.
A nsgykaaiisai kir. törréojdzék tkvi osztálya részéről közhírré telelik, hogy Hajdú ADDa b társai kiskomíromi lakos téjrefaajtalókoak Beis Vendel és lársai miot Parti Juli örökösei végrehajtást tzenveiiö kiskomáromi lakóiok elleni 1783 frt 85 kr. lőke. és jár. iráoti végrehajtáai ügyében a feiitneverett kir. törvényizék területéhez tartozó a kis-komáromi 13^ sz. tkbeo f 435 hrsz : hí. a. fjlvett ingatlannak Parti Juh férj. Vida Boldizsaraét illető « 92 írtra be-csOlt ¦/• része Tibol Oyörgy korábbi vevőnél kint levő 90 frt, vételár hátralék s enDek 1893. augusztus 10 tői C'„ kamatai behajtása Léljából; — továbbá n^yaoazon tkben I. 912. hrsz. iogatlaD-nak ugyanazt illeiö s 132 frtra becseit ', része Hajdú Z<6ini] kint leví U8 frt vételár bátra'ék ét ennek 1893. •uüUST.tm 10-től t'<\ kamatai behajtá-a céljából; — végfll a kiskomáromi 486 sz. tkben f 375 hrsz. ingatlannak ugyan-azt illető s 141 frlra becsü t "„ része Vastag Mihály vevőnél kint levő 848 frt vételár hStralék és ennek 1893 augusztus 10-től 6°ts kama'ai behajtása céljából 1896 evi jnllns hő 25 én d. e. 10 órakor Ki<-Kon>4rom községházánál Simon Gábor frlp°re-íi ügyvéd vagy helyettese kőibejö'tével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. A viszárverési költségek a nevezett vevők ellen egyetemleg 6 frt 70 krbao álla-pittatoak meg.
Kikiáltási ár a fenaebb kilett beciár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes pipirbao a kikuldö't kezéhez letenni.
Kelt K-Kanizsán, a kir tvsiék mint telekkönyvi h«tótágoá' 1896 évi április hó 25. napján.
GÓZONV kir t«.éki albiró.
598|tk. 896. Ért febnir 26-án.
Árverési hirdetmény.
A letftnyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, bogy öiztreicber József letenyei lakosnak Tóth Lijos s neje letenyei lakósok elleai 78 frt 42 kr tőke, ennek 1895. november 39 tői jári 5*/, kanata, 10 frt 80 kr. per és 10 frt 75 kr eznttali költségek iránti végrehajtási agyében a nagykanizsai kii. törvényszék (a letenyei kir. járáibiróaág) terO'eién fekvő lete.jei 678 az. tkben Tóth Lajos éa neje tn'ajdonáu! f'Ivett A f 48 ara. ingatlan a raj'a levó 104 népwnaéats hú 302 fit a letenyei 767 ss. l^atam Tóth Lajos talajdoniul bojegyzelt iagatlsa 174 irt, a letenyeiXXXY. ÉVFOLYAM.
ZA
KÖZLÖNY
1896 JÚNIUS C án.
CT9 az. tjkTben-1 843 kraa. ingatlannak Tóth Lajos 8 nejét illető 246 forintra becsült íele része, Qgyanaaon tkrb«o A t 1321 hrsz. «.- ujvanugy felteU Ili írtra bec-Slt fele része a béci 71 az. tjkben A t 211 hrsz. á 98 frlrt be-L*ölt e^ész és ugyanott 212 hrsz. a. *96 Mra becsült epész ingatlan, az egvedutai 252 íz tjkben A t 139(0
\ kiíz?lC9 frlra, ujyanott t 687 br«i.
^M29 frt #j az eeyedctai 397 sz. tjkvben A t <>8C,b braz. 81 frtra becsalt egész ingatlanok és pedig a letenyei ingatla-ook a kir. járásbíróság tkvi helyiségében 1896. eri janlas hó IS. aapjái d. e. 9 ónkor, a béci ingatlanok ,béci közsén.-biró házánál 1886 évi jaalas bo 12. napján d. u. 3 órakoi és az egyedulai ingatlaDok ti egyedutai kizségbiró házánál 1896. éri június bó 13. nspjáD d. e. IC őrskor Z«kál Gyula leíenyei lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöltevei megtartandó nyilvános ár-\ Teresen eladatoi fog. \ Kikiáltási ár a íennenb kitett bec«ár. ' Árverezni kivánók tartoznak a bec*ár IC, ál késtpénzben tagy óvadékk'pes nipirbsn a kiküldött kezéhez letenni.
Kelt N -Kanufán. a kir. tnzék mint telekkönyvi hatóiágaál 1896. éti márc. lió 20. napján.
Kl'XKOVITS, kir. aljbiró.
FEHÉR A. ADOLF
riri r
N*Cí képes ir'fwfytéktm mott jeleit meg, melwet kiTinítr* béraeatr* ktldök, ttj-wmmind miciduoa, » kJátfitál »lk»lmát»! vendó ciíjxím- é» nirarfti-»tWr iirtk-ajánlom börraktárMMC aMftekiiUésre
és rostion ií e&m-
rnaki* uUnrH mHUtt
Faj-tqjás
valódi Brakaa trikóktól drbja 15 kr, fekete H*lla»4i diitt ÍHT búkbaldara-rookéat 25 kr. H«V<iaa*i drboDkiat 25 kr, -alúdi Steler li.k.klol diboskiEI 10 kr . ^IkUm PUaai drimakiot 30 kr. Illui diboakmt 90 kr.. Ury« tj.k.k-tói drboakiat 3U kr . r«cklKklial di-rmboskut U kr. YrirW antrlra DT&kutktót irboskial 30 kr, [>«rklar< diUakiol » kr.. T»k«>aaa drtxwkut 50 kr. Caaral . iu IrtakUI dirm-bookint ! frt, Pfkiairi i>c*pk drboDkiat 20 kr, 8t»lfrl .«, rráirkUI dir»
bookioi 20 kr
Fij-tojiai külJi* tl.iu lajuársrauk t«f. ndfek t5bbuör kjtaKtrtétbra rétie-•Olt^k. a faj ti* u n Talódiságsén jóUtliis.
¦vie».3C Pauly. Kőflach (Sl
Ntgybsn éí k csínyben. j
Millenium
Hőit;)kalapck szslmafonat2 OO-'ől
Plorectnertalapol remek kivitel 3-tól.
Aagvl fonala tollas kalapok sial lag és virággal diszitve 2.80 tói
Sporlk.liB.k 1 50-tíl.
Orrrnekkalanok 90 krtól
Npltxer Fanni
n6> kalap raktárában
Badspett, VII. Kerepeli nt 34 Kalip alakitái 40 kr.
Nagyban és kicsinyben.
5797/896.
Hirdetmény.
Nigy-Kaniis» r. t. Táros álitl | köihirré tétetik, hogv a város tulajdonát képeió cs. éi kir. gyengélkedő ház jávuás »lá kerül, az elöirányiolt 8ssie« 371 frt i8 kr., ai»z Háromszázhetvenegy frt 18 kr., lelhiritnak miodaiok, kik exeo épület javítási munkálatot elvállalni óhajtják, hogj ai el6-irínyiati Ome+lO'/.-ivi ellátott zárt ajánlataikat f évi JuulUS hé fO I* » T ikutóba annál bizonyosabban adják be, mert a késóbb beérkexettek figyelembe Tétetni nem fognak
A költségvetés a ?. tanács teremben, a v. Irattárnoknál a hivatalos órák alatt bármikor be-tekintbetók. A városi tanács.
Nagy-Kanizsán, 1896. msjns 30 VéCtay, polgármester.
Ki akar egy évea Snkéntea lenni T!
Mindazc* ifjt'<. kik a megki'ánt iskelákat nem végezték, elókwzült-ségflkre és foglalkoíásaVra »sló tekintet nélküi megsiereihetik az egyéves Snkéutesi jogw Pre»ranim iBfyen é« bérmestn
Lichtblao Albert
igaigató
egyéves ockéntesi unfolyama DEBEECZENBEN.
cs. és kir. őrnagy felügyelő. SzQlelési év kótle«<W. A ki már •or alatt állof., föl nem vehető.
Schicht
féle
SZÍN-
SZAPPAN
halótifi l
igen jól szárított kitűnően t i s 11 i t, legtakarékosabb a h a 8 z n á 1 a t b a n
Tisztaságáén és árul másságáért a kezek és ruháknál kezesség vállaltatik. Egyáltalán a iegjobb a létező szín-szappanok között. Egy kisérietet senki sem fog megbíini.
Kapktlú a líflöbb dcuil-ütlelben. K DEGKI.l.ÉR KÁROLY, l
selője Saiapest rfrtzére Uá »
MOLL SEIDLITZ POR
akkor vtíódiak.
nilnd.»Tlk doboa HV.U i. alairiaát tünt«ti fal.
tartol irít/katasa a lefm»k»cs»l>b tfm'r él al- SÍK rtUt sztkrrtt.él »iJDa»ulom ,.r
¦ ^ i-nk l frt •¦ *¦
Hawititisnk törvényileg fenyittetitk.
fiiOLUPELE FRANCIÁI
BORSZESZ ES SO
• —¦ «¦¦/ #¦ ti Qereset«*eD _
i él . Burkaién efyéb köretke: ' ' '" "w Iri 10 r "'¦"'¦
^ MOLL A Tthljeyyét iOot«Ü te. -áoOK*tta,l t»o s4rr& A M«Íl-ft!t tVan
r. — Efy 4»c
Moll Salicyl szájvize.
)
uá<UnUtisii korú «yer»ekek,
nöuek •iá»ir«; mert e itijvii a fof»k további énié»él bi»w«nj» a rgj*
elle> - E|y kW A v»4|«|rá»sl tlláUtt l»a| ára : SO kr.
(
i uá<UnUtisiiU kQ15ulH»o fooloi birm itijvi fk tábbi éi togfijaa elle> - E|y
(691) Fószétktldéa:
aWI A> |yégyuer««z, ct. «• kir udvari tzállité által,
Bécs: I., Tucblauben 9. u.
VMMi aartaWnit aaaMla paa aalaarét asrUitt la:|aaltlatssk A raktárakban tttték katározotli-n U0IJ. A. altUrásíeai ét
védjegyével eltáiott készíttnényékel leérni. Raktár': Nagy-Ka/uzídn RotMlfeld Adllf é« Fia.
ocxxaooootxxxxxaooooooooooooooocx
loocxxjsooooa
5343/896
Hirdetmény.
Nagy-Klnizsa Táros rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré létetik, hogy az alti eriM fás legelőn eladásra kijelelt hasáb ésbotosfj á helyszínén a f. évi juniui hl 9-ik napján d. e. 9 órákor, továbbá az alU er<« fás legelőn a halom és dftngfa a helyszínén * f. évi janim bé 16-ik napján d. e. 9 órakor nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett eladatik.
Nagj-Kaniasán, 1896. május 30.
A városi tanács.
ooooocoooooocooooooooooocooo
O 1888-iie <^-v ótEi ismert
BERGEK FÉI-E OBVOhl
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvosi tekintélyek állal ajánlva Auutria-Maeyarországban, Fianczia-onrif. Németország. Hollandban, Scbweiczban, Romiaban atb már Hz év óla fényes sikerrel hasrnáltatik,
•V mindennemű l^tfküteget *M
mint szinte az arczbör mindenféle tistíátlanságai ellen
külünösen a rfih, az idQlt és pikkely somör ellen a k.tsz.
a lömor repedvény, s fej é» szakái ellen, a siejilö.
májfolt, úgynevezett rezes orr, • fagydag, a lábizzadás. ^m^^-
a gyermekek valamennyi kOM- fej betegségei eU«a. Ez*, kirí1, aamt
a bőrt tisztité mosdószer ajánltatik.
Ara •arabMként használati ut»»itn»al ejyltt 35 kr.
A Berger féle kátrány ezappjn 40^. a tömény fakatráayt Ur talmaz, felettébb gondosan van kéazilTe s lényegesen különböző a mindea egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrárv szappanoktól mert ezen üzsppin 35^, gliczerin anyagát tartalmaz noom UlaUzeren
Csalások kikerülése végett
rjógyuertárakbao világosaa BE RtíER-féle kátrasT-uappan kell a löld -
Hlrfletmóny
aoo UnnieUMkkel. h->f7 u ennlevn »mitm kíálliliabu He\tn ét italért »e«éi irakat aaabnak, exemiel kdihirré tetasak étel- éa IUI arjerraékuaket kofv a &. é koxonaeg megfvőxődUt axerexbesaeu arról, bof; eito biresxtelések a valóságnak stég m letelnek.
Élei- é* lUI-árJesfsék
kiállítási Tendéülói 0,leiünkben Rpggell étlap.
Savasjn 10d5 ritroOMMl, prrüott bo-jamáj, polfiri Ku!vaa, borja pörköli, azékelr galjás, bécai kolbáax adagvokeot 20 kr, - Ucrér hna torma ragr céklával ii kr., — roatelyo«, vesepresroye aie «t tojáaaa), borjutteletke tojással 40 kr, ~ ráatotta ü, — egf drb big-vagj ki-méaTtojái 10 kr
Déli- és mU étlap.
Uves 10 kr., — mukakiu mani^il 40 kr., — (Síelek aoual tO kr, — vesaaecaenye á la cr««e «a«j adag SO kr, — kia adag io kr, — borjosiegv <0 e> 40 kr., — libeoBt.lt . naccaraoival «O éa W kr.. — borjo fncandeau «0 és 40 kr, — raotou baráoy 70 és 40 kr, íiUl aertéa karboiudl 40 *a 40 kr., - idei liba M éa 70 kr.
1 pohir 'f,0 liter Sieat latváa vatj Karátaor 1* kr I kortó 6,„ , , • . . 18 kr
¦aT Elóietea lúmegea ret>de>ésaét ai*g kalös areageda^avt avsitaak. ¦«¦ 8itmoi latojitiit kének kuilo tiuteUttel. <
Stnnn Gyula és József
veodéglősok
•aaT Ktbasial Polgári Serfózé pavllloaj.fcan -«¦ BT (s Cera»a, a >ue«t fikaan ••jivs kizvstlta kaira, -ajsj
A munkácsi uradalom
elsőrendű orron szaktekintélyek által a legjobban ajánltátnak és pedg:
_ Szíms otiuiru! tiliiWlílfU i Wtji ttKtlliu .iillilitH \m-\ii.
O Kare411i kelvetta* a bel- és koinu rLisére :
g G. HELL «»»¦»• TROPPAU hi
Q Nagy Kaniuán Práger Béla l Belut Lajos gyógyaeréttnél.
OOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOCXJOOCC
l",
5
Régi hírneves kénfürdő Horvátországban
^.VARAZSD-TOPLICZA^
Zagoriai vaaut Zaaréb-Cséktorttya).
Dr Ludvig udv. tanácsos uaár által elemeivé 1894. 58 fok Celsiust neiet; forrsa Felülmúlhatatlan kaUwal van a rheunattkns. Ízület bánUltnak.
mellbai máj, vese, gyomor éa aranyerek™, aat.
Villamgyógy. Massage.
lit - Orv»al ntaaiUaal dr. U«a;fcl„ i. fordooívoj wolgál. frospectutókat ingyen és bérmentve kOW a
a SZOLYVAi
forrás .miki; s fittwfajol
tfrfllfllí
MyagbaíokDal, vesekőnél, hacjhomoknil, a légutak buintoa bántalmainál, sárgaságnál a eizairosjdás ellen atb.
a POLENAI
forris
tftiivéDTiiél, a bngy-Dtak hurulo! bánta!-m»ioái, Diabetesnél torok, gége éa hörgők hurutjainál, gyomor ésbélbajokail, Chlo-rosis Atoma stb
----- w«— - t voia nwuraj
A „LUHI ERZSÉBET" forrás
medv
rendkiTBli kellemeB i«ll él oditó »«Taji»BTÍz. A légzó szerrek idfi'.t hn-mua bintalmáinál, tol-ságoa gjonoruv kép tódésnél
jdalt gromorhaniinál
/ i, > étvágytalanságnál, fer-
véajegj.
ségeknél. mint diaetiet- ens ivó tíi.
Mígreodeibeíó:
firtf ScUúni inliiii
_NAGY-KAN]ZSÁN kapható: Fesselhofer Jó Adolf uraknál
Nyonatou llj. Wajdiu József k6ir»rnyomdájibM Nagr-K»niaáii.¦•' S
\*<;Y-KA*!ZSA. 1896. jiniBS 13-án.
94-1K
Elifltrltn, ár: z évre . i Irt — kr
évre . .- Irt ?»*» kf
. . J ui *s ki ta°fr> »za* IS) kr.
U IU HETES K L
kasebot petitsortiu 7. 6, f átadta w»aWii aerett 4 i"
svilttIkbes
iwlit aoroakem II) knjrt -M«t«.k 1*1. Innun ilítíl irűi-t-«ert 3U kr
ZALAI IOZLOI..
XXXV. évfolyiB.
K l*p iieileiai m ujrtfi rMaét iltetá ámde* kftileaénr IfJ. W»J éiU J««f >«erkMKtő-kia4« ne
d-« (¦•f.W-
A nagykanizsai , Ipar-Testulet", .ansgj-ksnízsa, Tckarébpénztir részvény-társaíág', z .Koton Ukaxépénztár
társaság' a nagy-káaizsai- ét gálámból iönkéotes tOzoltó-egjltt", a .nagy-kanizsai kisdedDeveló fgyeaület" a , nagy-karnisa', tanítói járáskor', a .nagykanizsai k-resztény jótékony • k izzai "zr jótékony ooesrylef, .szegények tápintézete', a .katonai ttadaatjan »fylet' a .soproni kereskedolmi iparkamara* aagykanizaai külválantmányának hivatalos lapja
'" INT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP.
Végre!
Axt szokás mondani, hogy * lisz-Uság fél élet vagyis • táplálkuzás mellett az életerő legfőbb fentartója a tisztaság. A tisztaságuk mindenre ki kell terjednie, táplálkozásra, ruházatra, lakaira, de elsó sorban a leve góre. a mely oly fontos táplálószere a vérnek, mint akár az ételekben bevett tápláló anyag. A tiszU levegő hiánya számtalan betegségnek forrása és síüló oka. míg tiszta levegőben gyengébb táplálkozás mellett is lebet az ember ép é» egészséges, a mint ezt a hegylakők edzett, erős alakjai fényesen bizonyítják. A városok lakői e tekintetbeu szerencsétlenebbek, itt több i kipárulgás. a fertőző anyag ősszehslmozódik és kisebb a légáram iás. K bajon tehetősebb városok nagyobb sétaterek felállításával segi tenek, a melyek elősegítik a légáramlás s belásitott voltaknál fegva gyarapítják az éltető oxigén menj-nyiségét. Városunk kevésbbé előnyös anyagi helyzeténél fogva ez idő szerint még nem dicsekedhetik nagyobb Qduló sétatérrel, habár e tekiatet-ben meg vas az érdeklődés és a jő akarat ngy a réron intéző ké)i»kbe», mint minden hasznút iránt nagy érzékkel megáldott közönségünkben.
Városunknak eddigelé csak egy nyilvános kertje vau. az egyleti helyiség mellett, továbbá egy kis parkja a főgimnázium Djugali és déli oldalán. Mind a két részét azonban ez ideig elhanyagolták. Csavargó utcai gyerekeknek és munkáltán napszámosoknak szolgált játazó terül és heverő helyül eaztendők óta a kegyesrendi tátsház előtti befásitott kis parkocska. Este pláne a közvitézek, meg dézsadámak pásztoré rái-nak homáiyos szintére vala. A szom-
szédok legújabb időben hivatalos szemét dombul kezdték tekinteni és elpusztul állatok bulláit oda deponálták. Bz az utóbbi közveszélyessé tette az egész ginnázion környékét. A járó-kelők, nem kQlöobcn az ifjúság minden pillanatban ki volt téve a hullákon táplálkozó légyse reg csipetének s az ebből száraaz ható vérmérgezésuek.
Ezeo az anomálián KgiteU most a figyelaiét mindenre kiterjeszló uj tanács. Egynéhány mppal ezelőtt tartott ülésben utasította a városi némököt a kis kert kitisztításán < meghagyta neki. hogy miután a parkot az intelligens közönség ugy >em veszi igénybe, intézkedik annak elzárása iránt A kornyék igy meg szabadult az utcai gyermekek éktelen lármájától, a kegyesrendiek, meg a tanuló ifjuság az állati hullák kellemetlen bűzétől s esetleges vérmérgezés veszélyétől. A park tisztításához már hozzá fogtak s hihetőleg a városi mérnök ur buzgón fog eljárni hivatalában s nem sokára lé páseket 4esz, a park megrongált kerítésének megjavítása és teljes elzárása iránt Hála és köszönet érte a figyelmes városi tanácsnak.
TtMlMk a ¦tilMMris tmw-
Minl mu t számunkban említettük, a főgimnázium 44 latiulója Bakra? Jótset dr. Kiss és Pongrác tanárát vezetése alatt május 31-én d. e. 10 urakor utatolt tudapeslre. hogy az ifjuság orazá-go> tornaverseoyén részt vegyen.
ltjaink ksgjoeo kedvben érk«ztek a (óvárosba, hol a Rökk Szilárd-u'cai nép-i«kolábao szállásoltatok eL Már mii-a.p. hé'főn d. e. kivonultak a versenytérre, bol W I a s l i c s vallás- é> közoktatási miniszter jelenlétében főpróbát lartottak a szabadgyakorlatokból. — Fölséges látvánj volt az 1500 tanuló.
midin egyszerre nyijtotta karjait tx égnek. I:yen színekben gazdag látványo* ség nem niml g lirnl halandó szemek elé. i. re*xv«tő 123 imUut ngjmaMyi fele egyeuruhibio volr, ami rendkivui festői látvány volt. ázio'.e kiprátott bele »i easber a reme. ~ Még ax nap voltak a futó "eráenyek, i ni kis U-piutatlauság rolt i rendezőség részéről, mert a vidéki tanunk még jói k: mgb pihenhették magukat - Hanem azért Miuet R i k á r d. VT oution U-nolónk, mégis másodiknak érkezett be a 180 méter bosszú pályáu. — A fó-"yrtemy kedden, június 2 áo volt. — Öröm trre a uapra még vissza emlékezni iá ; a^k in Atyja megjeleat a h a : a gyermekei közt, ¦ níjdBem 2 óra bojBzán ái gyöurörkö iótt bennftk. dícsérre és buzdítva őket. E anpon is .szabadgyakorlatok voltak, azután pedig az egyes iotézetek mutatlak be kü öaféle gyakorlatokat. A mi ifjaiok kissé .jobbra ő felségétől, de mindjárt ai eitö sorbad vasbotokkal játszottak, s plasztikus motdulauikkai és erejükkel elismerést vívtak ki. Ö Felaége is észrevetto Őket, Wl a s s ic a mi malter pedig áüaodó érdeiclödésMl kísérte gyakorlataikat. Mig a (olvooutái katonai rendben történt, — s ez alkalommal jól kihatlak magukat ifjaiok, — az elvonulás csÍKtvonalban foijt 1«, a csak nem 1 óráig tartott. — Szerdú űélutio ismét Termények vol'^k, s ekkor a kÖ-(élhuzásbao keverték a mi versenyzőink m aagyuombiti diátokat. A kiHélbozáat W 1 a s s i c -i mÍButtler is régig oézie, i midŐD a kanizsaiak gyűltek, így sióit:
— tat uxv is Uidtam.
ügyaaekkor beszédbe ereszkedett ifjúnkkal, kiknek köre bee mg* Dépsze-rtséfre telt szert. — Mintha a saját diák korát álmodta volu vissza a kanizsai diákok között! K linir ik János miniszteri tanácsom ur is élénken érdeklődött ltjaink iráni.
A bárom uapos verseny letekével a kiállításnak és Bujapetit nevezetee-tégei-oek megsaetuÜlésére forditatták ifjiink miiideti idejüket. Láttak ie, a mi Iái ni való volt, miudent. Vasárnap déleiölt egy kis kftldöttié^Qk a kisérö profeawio rok vereté** meliett Frank Fereoc piarista rend főnök helyettes 4trnái lisx-telgett, ki nazvon ked\e«en vette e fi-
gyelmet s megdicsérte őket kitartásokért óa jö viseleiÜkért.
Hétfőn délelőtt még megszemlélték a bóioló ditxmfneteL OMtvaek poapaja gyönyörüséKgel töltötte el Őket, aiaUn pecig haza íadu'tak. A kileocoapos ki-ránduiát éppen nem fárasxtoita el a derék ifjakat, kik az Isten áldd meg a magyart énekelték akkor is. midőn a vonat este 9 órakor Raoi zsárm berobogotf.
KiáNtttaf Mták.
u.
A kereskedtflmi pavillonból kilé>ve, a kiállítási körút jobboldalán József főherceg pavillonját Uiáljuk.
S/ép tornyon éj erkélyed épület mely macában foglalja aindait, amit a legma-gyarabb kir berceg mező- és erdógaz-dasáci termelés és baladái tekintetében bemutatni k«pes volt.
Van oíriGÍDdeo Kiómött óz'ói egésr s pici kis lalyigáie. Pontos mintázatokban együtthathatok a hercegi uradalom gazdasági épaletei és gépei. A fal* kat remek ¦gáncsok ékesítik; ott fögL nek továjbbá * gazdasági kuhurnövéoyek kisK»»ott preparátumai. Egy nagy térkép tele vao tüzködve apró zásilóklral. Ebből megtudjak, hogy a borofjeoői urmdaloai lisgyarorttzáicban 578 helyre szállított ter,yéu aenésekai- A a agy leiemén jes-séggel ÖüieíHitott s a hercegi uradal-mtkbaD alkaJnarott vetéaforgÓk az ősz-ates gazda&ági terményeket tftatetik fel. Uiodftgyik veléVf>rgó abban a tormában mutatja a uövéoyeket, a mely célból lermeltetett. Ott látjuk mellette mindjárt a megfelelő talajt is. A három méter-sé! hosatabb temgfri lucerna és a két méternél hosszabb gyökérzet, mini a mély művelés vívmánya, kulöu táblán . van feltűntél ve.
Szeargyártási célokra történt burgonya termelési kísérletek azemléltetőles vannak bemutatva, valamat hiromszájféle gaz-da>á^t gyom mag é* különféle takarmány. Az tlcsathi urodalom kooreiváli gyíkféléket koMöaböző gabonanemeket, wagvakat tengerit füveket slb. mutat be.
Grafikonokból egész gyfijtemény vao. Lakások, cselédség, tisztek, földek, állat-tMjéiztéi, tej termelés, egyszóval miadeo-
féle gazdasági dolog szépen rajzolt s ónáai ntgyságu grafikonon van atatiaz-likailag felmutatva. A geológiát is lefoglalta »iOáai> a Hkenw: m .laalhi, nrodalmat 24 féle talajpróbával e> elemzéssel mutálja be. Ugyancsak grafikoooa látjuk a mütrágys terhelés eredméayét.
A gazdaember el ne mulassza ezt a ptvillonl megnézni. Ezer és ezer-féle hasznos és tanulmánvos dolgot láthat itt. melyekre kiterjeszkedni nekfink az anyag óháuágáeál fogva lehetetlen.
József főherceg pavilloma áiellenébea a történelmi kiállítás büszke palotái közelében szerényen húzódik meg a magyar néprajzi viszonyok bemutatására szánt kiállítási falu. Minta hogy hajdan épüllek ez apró falucskák oda simulva a büszke uagyurak báslyás kastélyaihoz, ugy simul a ki> mintaftlu Vajda Hunyad királyi szárnyához, mintha annak oltalma alatt nőit >olna feli Egy kis Magyarország ez. telve élettel, telve adeséggel, jó kedvvel, munkával. Egy kis Magyarország ez, mely bemutatja az idegennek a nagy Magyarországot, megmutatja az ország lakosságai, hogyan építi a házát, hogy rendezi be a háza táját, a lakását, hogyan öltözködik, milyenek a szokásai, hofty él, tesz, ve-n. jár, kél otthon
Ez az .édes otthon- 1
Mikor végig megyek a falu u'cáján ¦ betekintek az egyik ab'akon. szinte hallom, a mint gazd' uram kisjcól magyaros böctnléttel: adjon az Isteu jó napot tekintetei öcsém uramnak, hát itthon tetszik lenni ?
Pedig gazd' uram pipirosból van, a csak mojt látom, hogy oláh köntöst hord
A kiállítási falu a templomon kezdődik, mely a kalotaszegi református templom utánzata. GótstilO épület, melynek a homlokzatát nagy részben elfogja a körű ötté épO't bástyafal.
Mintba most is védekeznének a falubeliek mindenféle törok-tatar ellen a bástyával veszik korul legdrágább épu-letbket, a templomot.
Igaz, hogy ma a bástyáknak sokkal békésebb a rendeltetésük: boltok vannak bennük. Mint a hog> nagy vásárkor, búcsúkor szokott lenni 1 Aruloak ol: mindenfélét. Kalotaszegi varrottast, cifra papucsot, tarka korsut, lulipántos ládát, torontáli szőnyeget, .nagybányai szaty-
TÁRCA.____
Dal.
Barsa kia láay, Hogyha mdsata Mtfnbolai atiitaetl tUlenoik •¦ csalfa vittf, atet-lranek éa atlkllai;
Ka ka orcád
Sxép róxaajat
A ámenre taxfc*ti4* . ..
Uekoa? bafjnaa l«sukit*i
A tiUfm, aaa Mi' «• !
HAHÚTI ZSIGMOND
A ni
Darabol .i.mok a fealea riláa-MI - A .Zalai Kózloa;- cn4«i taxija. —
Ne retteijen meg a nyájas olvaaó, ¦lem n egykor hatalmas nép lörléoelé-w>l akarok egy bibliai törtéuetet elme-lélui. _ tieni _ ,|Tm neme8 ,iiághódiló terv nem re2egteti agyamat, más egészei más tinók lebegnek lelki szemeim előtt, kik üf.,n nem éltek sem a ,K>-ralyok- sem a .Bírák" idejében, de »"rl elég tiszteaiegeaen jálazaaak egy-egy királyt avagy bírót, legyen az nép-'Jiniio avagy operetté. Tebát sorban, mint a faluii bíróság. Az elsőség miatt ne legyen harag, — mert engem kora gyermekségem óta uisy neveltek, botry mindig vidám arcokat lássak a egyáltalában nem sse retaék némi nézetelkilöabótes miatt
félelmes szóvitáha kevere.ioi valamelyik erős izmu, forrón szeretett kollegámmal. Tehát vaktába belekezdek s legyea at első, kinek neve a tollam hegyére bugy-gyan..... ___
Berényi Géza, Jasiki Miklós, egy személy most már, ö maga sem tudja, bog? tuladonképen hogy bivják, de azért legjobban hallgat a ,Hebrenc4' névre, ó annyira tisztán beszél, hogy csak minden szavából egy harmadát lehet megérteni — a lobbit elteszi jobb időkre, ha oly gyorsan ludoa gondolkozni is, mint a milyen gyorsan beszél talán ő lenne a világ legokosabb embere. Foglalkozásra nézve megbizott elég bizonytalan hivatal az igaz, de ő eunek megfelel — van még más mellékfoglalkozása, L i. péutár-nok. Az már igaz, hogy itt Nagy Kanizsán eléggé mellékes foglalkozás színházi pénztárcokoak lenni, mert itt ugyan fájdalom, nagyon kevés dolgs akad- — Fő-fő szenvedélye a bicikli — szépei is meguli, csak e> az átkozott pokolazerazám nem akar megmaradni alatta. — Megesik néha, hogy a kofák közé pottyan s kárt tesz a tojások éi bögrék közt, de ő azért nem esik kétségbe, vigaa repül tova s nem akkor áll neg, a mikor 6 akar, hanem mikor az az átkozou szerszám leteszi a hátáról. E< evvel igy van ó mindenben, nem tud meglllani a mikor akar, — de különösen a beszédben Ei az ó erős. s egyszersmind gyenge nldala ii. Erős benne, mert
birjt, akár egy stéimaJmot is eltudua hajuoi Mzaszszal. U>6oge, mert annyi urkat-bsrkát összebeszél, hogy még az összes jelen le? oem éló hét görög bölcs sen tudna belőle kiokoeodaí. Szóval, 6 péutárnoki kegyelme valóaágOi lyukat tud az emberek fejébe beszélni.
A mi életiürtéaetét illeti, igen jó családból azáraiazott, njil állitáit azehit gfti ijfik lettek volna ősei, bár éo kételkedem b ast biszeai iokább „belga" eredélü, s azt hiszem kedves kollegáim is osztják ezen nyelvismeret i nézett) • met. Ifjú éveit oem aaayiri az ismeretek oek, mint inkább a pakióc kereskedésnek sxeatelte. a est o); ma^as fokra emelte, hogy 8ieged városának fiacereseit a szó szoros értelemben elárasztotta ezen fiaom belföldi ipartermékkel — nagy örömére kedves nagybátyjáuk, ki tu-lajdooképen ilvao fajta árucikkekkel kereskedett Da miután a fönt említett sportkedvelő öakereoek nagyon olcsón ' jutottak a finom árucikkekhez, a kedves kicsiny pici Janiky urű meglehetős drágán jutott a szabtdiptr ftaéséhex, mivel az öregebb Janiky ur meglebetóa fáj- \ dal mai eszközzel vette el kedvét a további szabadip»r üzésiŐl. I yen, a ebbex hasonló nemei foglalkoiáttk kőit c*<- ; peredett M hazánk e nemes Uja. Óra-to«an kerülve mindazt, mi talán némi fejtörést okozatlna, azt gondolva, vao elég okos embar ugyii, minek törődne ő s botolna bele a »ok tudományos dologba. \
Mikor már annyin oőtt, hogy aaját : maga fel tudta buini a csizmáját, f<cu-aott szioedz legéarnsk, a lett belőle .
.mindeies.* Ezea kAlönös mesterségben oly magát fokra vitt*', hotty egyik hírneves szinigazcatónk kezét ajánlotta fel neki és ezer forint bánatpénzt kivánt tőle Mint előadó színész megmaradt a .kedves bolond" szerepeknél No bát a ki neta hillotta még ót beszélni s előadni, as cem veszít semmit. Nagy azinéss ő. csak hogy nem erre a világra való. Mert még aea aka It ckos ember, a ki őt megértté. Másként nagyon )ó színész — de hát ki tehet róla, hogy mindenkinek vaa valami különös .pechje" a világot jelentő deszkákon.
Egy két emeletes ház nra Szegedea-
— szóval nincs elhsgyatvs, van mit aprítani a tejbe — A vaspariparend tulajdososa. bar ez az oktalaa gép is a falhoz csapja sokszor.
Derék jó psjtü — Igazi .testvér" I
— ígér — de nem ad. — E?y pohár sőrl — egy unom szivar! — mioden-kiaek kijár ÍKéretképpen — Az ő iol-szava .igérii a nem adni." Igy forgatja o fel oóbeizédtHégéve! a világrendet.
— A nyarat üdülés végett Lipiken tölti, a sok beszédtől megtámadott gége hang-szállagait akarja kirepenUni s egy kis friss erőt gyűjt magának, mert. Nagy- Kanizsán mint .pénztáros' igen igéaybe volt véve. En usyan nem hiszem, de ő állítja, már pedig amit Beréoyi testvér meód, ii kell hiaci I (?)
KüömbM jó egészséget kívánunk neki mindannyian, tartsa is meg a min-dentuió jóságos Isten erővel, erőszakkal édea mindnyájunk örömére. Meg is ér demli, mert ilyen f különleges" a:.ak nem
igen sok mozog a földtekén. Mert benne egy igazi nyelvböiég veszne et — csak az a kár, hogy senki sem érti meg. FLAMINGÓ
(Folyt kÖT )
Báttrl Lajtt uttlM lévai*.
Olyan kimondhatatlan érzés sohasem futott végig teatemen, mint akkor, midőn múlt hó 1-én e sflrgöuyt felbontva — olvasom: .Meghalt Bátorfi, jöjjön azon-nal!"
Az első percben hinoi sem akarván, hogy a szerelett Öreglnk csakugyan egy boldogabb hazába költözött. .. Nem akar-tam btnoi, mert akinek az ember a megelőző nap olvsssa egy — zz öreg rziv humorával megírt levelét, lehetetlenség -gel határosnak tartja a halál oly rögtö-nős bekövetkezését...
Haboztam ... de mert az ég is köoy-nyezett — útra kellem s legnagyobb sajnálatomra, mire folyó hó 2-áo Nagy-Kanizsára érkeztem, már a mi szeretett Öregünk a rideg haltok alatt pihent s baráti fájdalinim snyhitéeére némi kis irt csupán a sírját díszítő nagy babérkoszorúból szakított babérlevél nyújtott, melyet szeut ereklye gyanánt őrizek.
Tebát elköltözött közülünk; de szelleme velünk vai, mert ő él addig — vagy még azon tul ia — aig a .Zalai Közlöny' köré gjOjtőtt tisztelő munks-táraai egytől egyig nem kövelik oda, hova ő ment, óda, a bol már nem fáj semmi.XXXV ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
189* JÚNIUS IS áa.
rot, békési törlőt, katrincát debreceni perecet, pozsonyi mákos patkót, kolozsvári szalonnát, kaasii sonkát, liptai túrót, szegedi psprikát és s jó Isten _^iadja, hogy u-it mindent lehet ott kapni. '-r Belül a templemban grót Zichy Jenő
állitotu ki az óemagyar hazából hozott tárgyait A nagjbecsű és gazdag gyűjtemény igen érdekesen van összeállítva, ¦/"¦.i óriási értéket képvisel A templomtól / jobbra van az iskola, mes az óvoda. \ Mintaszerű persze. Pestmegya állitotu Nki, de én alig hiszem, hogy Msgyaror-négban valabol — még a fővárost sem
r kivéve ilyen iskola legyen. — Feltűn* tzbnbaQ, hogy hiányaik a torna helyiség. Tanszergyüjteményt se látUm. A templom mögött van a községházé. De micsoda parádéi községházai Hej . néhai jó Nsgy József uram, a ki valaha ,oskolame«ter és jegyző* valál Sftepet-* ken, ha kigyelmed ezt láthatná I Az üveges előcsarnokból, mely egyszersmint várótermet képvisel balról t segédjegyző hivsulos szobájába nyitunk. Micsoda menkü sok protocnllum! Ha csak egy bejegyzést tesz is vicenótárius uram mindegyikbe papjában, elég neki \
A aegédjegyző szobájából jobbra a levéltár nrilik ; balra a főjegyző hivatalos helyisége van, mely egyszeismind a m kir. anyakönyvvezető szobája is. Itt látjuk az anyaköDvwezetési és a közigazgatási nyomtatványokat, a törvényeket és rendeleteket, a tűz- és ^törés-mentes pénztárakat, melyben a* anyakönyvek őriztetnek.
Innit a Unácsterembe jutunk. Szép, tágas szoba bosszú asztallal, szinte jól esnék .bírák uraimék' szavát hallani 1 A Unácsteremböl nyílik az adószedő, onnét a pénttárnok hivaulos helyisége. A kisbirónak kfliön szobája van. Olt fngg a fogadon hivaUli jelvénye: a dob.
A toroácoo lóg az anyakönywezetó
. fekete táblája, a mi hogy mért
f: . í e í e t e, azt talán tudják a férj urak.
¦— A községháza udvarán van a minU-
tüzoltó telep.
A falunak persze, hogy csárdája is van, a .Debreceni csárda. Magyar ember el szokott kvaterkázni a korcsmában, ha Bapi munkáját végezte. Hát ebten a faluai c árdiban meg lehet azt igen szépen cselekedni, mert akkora, hogy naponkint 4 — 5000 vendég fordul meg benne. A ciapláros benne Reisz Gyula az .Otthon' iiók és művészek körének vendéglőse, és a kiállítás tartamára gyönge 33000 frt trendát fizet Van ;. V^ ebben a csárdában 164 pincér é> egy regiment csapos legény. A konyhában 10 szakácsne működik, s ugyan erős a dolguk, mert naponta a lalut látogató publikum CO00 drb töltött káposztát, meg 1 mázsa kolbászt fogyaszt e!, hozzájárul ezekhez persze még s debreceni gjlyás, meg s borjc pörkölt, a jó unom túrós csuszával, amihez naponta 500 levél tésztát gyúrnak. Megnéztem a csárda étlapját is, hogy ujyan milyen drágán méri a jót a csárdás ursm, de bizony én nem ulálUm azt a drágaságot, amivel a bécsi jó szomszédok el-rlogatni szeretnék kiállítási vendégeinket. Egy gulyás vagy egy pörkölt 20 kr, egj adag marhahús 40 kr., egy pohár sör 12 kr.
Ezek az árak még nem igen nyirbálják meg az ember bugyelláráát
HAZAI HUGÓ.
Én ismerni UnulUm Őt 1889 ben, mely idő óu a legszívesebb baráti viszony volt közöttünk, melynek Unnbizony-sága 52 zárt és 27 nyílt levelezőlap, továbbá 43 szerkesztői, üzenet. Barátsá-* gunk fokozódott, midőn 1893-ban zala-teskindi szerény családi körömbe meg jelent, megtisztelve szerencséltetett Károly aapoa.
Olyau jól érezni embernek magát, mint Lajos Bátyánk nálam, még sohasem láttam . . átölelt:
„c eabcr t«ij tatm Kiről;! Uukoaod oljrao, aiat etr n*fc Wi — Boldafibb ke4.ea (•Mged . . Islea élMsn », ioki úftá !! •
1895-ben iámét megtisztelt megjelenésével Károly napján, midőn is Kovában megszerette azon .Szürké"-l, amelyről legutolsó levelét olyan tisfta, őszinte hámorral — április 27 iki kelettel — tehát halála előtt két nappal — megírta, melynek elolvaaási után. még azoknak is. kik ellentétei voltak. Ián meg leli ha-jolni őszinte, tiszta jelleme, becsülete és emberszeretete előtt, mert nagjvolttz, ki a halállai vívódása előtt, ilye» a«e-sen gondolkodott: *
.Szereit* tisztelt Kedves Barátom!' Boctáss meg, botj bcsszn időre halasztottam a bájos (f) srürke ügyben, le-vHeaaet, dehát gondolkodtam sokat, fájó lelketset alig tudom megnyugtatni, hogy a sors tea etfedi ts*f annak BMgréte-
Színészet
Szombaton, f. hó 6-án Nád aj Ferenc második vendégfeiléptével a Pont-Biquet csalid, Bisson Sándor Tigjítéka került színre. Náday La Bei-Bette szerepét játszott* A vizsgálóbíró helyettes hivaUli Kéltósaga cserhát szenved azáltal, hogy La Remette Misa Carment a Hotel Aogleterreben 13- sz. alatt meglátogatja Miss Carmen kötél táncosnő, Dagobert vúművész vagy min. Poot-Biquet moadja, a viai művek kereskedelmi ügynökének felesége. Olt a Hotelben aztán a vizsgálóbíró ur olyan dolgokat művelt, melyeket palástolni nagyon is oka volt Ezt a fale'met Náday ellenállhatatlan, finoo komikummal fejezte ki. Boross Eodre nagyon is sablonszert Pon-Biquet volt Végb tőről metszett koIdusUrisznyát ábrázolt. Polgár mint Dagobert eltalálta az önhítt, hireskedő akrobatának hangját. Tehetségét a közönség bőven ismeri és tudja, hogy Polgár erőssége az operett, de sokoldalúságával miodenütt magánja a helyét. P. Kovács Mariska éa Bodroghj Lioának nem jutott nsjty szerep, de fce-véa mondani valójukat is dicséretes elevenséggel játszották »'. Benkő Jolán mint soyós miadig. beválik.
Vasárnap, f. hó 7-én a Párizsi, Náday Pereit utolsó vendégfelléptével. Gondinet vígjátékában Náday remekelt A darabnak érzelgös vége van. Az érzelmek kifejezésében a mövész ép oly megkapó volt, mint a nevetséges helyzetek kidomborításában. P. Kovács Mariska a gyermekded szerepét nagyon szemléltetően játszotta el, szintúgy Bodrogi Lina Geoeviéve szerepét. Nem volt helyén Boross a bázsártoa párizsi háziur szerepében. Végre nem lehet minden szerepben caáncsogó hangon beszélni.
Hélfőn fél helyárakka! a .Goldstein Számi* adatott negyedszer. Közönség volt.
Kedden nem volt előadás.
Szerdán .Mi történt az éjjel?' adatott másodszor az előbbihez hasonló előadásban.
Csütörtökön, június hó 11-én Zeller Károly lágy zenéjü operettje, a Madarász került színre szoká-osan üres hál előtt A szereplők közül elismerés illeti Juhász Ilonát, ugy kedves játéka, mint jól iskolázott kellemes csengésű éneke sokszor tapsra ragadu a kis számú intelligens közönséget. Mellette Kis Pista tűnt ti férfias nagy terjedelmű baritonjával és természetes játékával. Jól sikerült alakítások voltak még Boroasé, Polgáré, Benkö Joláné éi Bodroginéjé is.
Pénteken a .3 Kázmér' adatott negyedszer fél helyárakktl.
Tudnivalók.
— Kedvezményes jegyek a kiállításra. A magyar királyi áliamvaMltak a kiállítás alkalmából a Vili tói XlV-ik fonalBiakaszba eső összes állomásai személypénzUraiDál, ugy a városi menetjegyirodák baa rendkívül kedvezményes áru menettérti 14 napig érvényes .Millenium* jegyfüzeleket árusít.
Ezen jegyfüzetek tartalma ¦ XIV. vonalszakaszban: 1.) egy személyvonatra érvényes menettérti uti jegy, 2) egy kiállítási, 3.) egy ,0s Budavári* belépőlét; egyiknek sok örömet ad, másiknak mit sem enged!
Nincs pénzem, követeléseimet nem tudom behajtani. Gyenge vagyok igen a ezért bünbódnöm kell. Vérző szirvel kell lemondanom a vételről.... Szervusz Szürke'
! Isten bizon úgy megszerettem azt a j szürkét, hogy le sem írhatom fájdalma-¦ aaat, szinte köny gyöngyözik szememben! Már az a gondolat is megérintette agya-l mit, hogy írok a Püspök ír óméltesá-I gának, hogy ba szellemi pegazuson dol-I górhatom, pihenjek egy másfajta pega-i zuson agg napjaimban s ajándékozzon meg vele, de hát szégyenlem magamat... : Pedig szemérmetes koldusnak üres a ' tariaznyája. Mostani lovam öreges, mint magam, lépesben visz a szőlőbe naponta, ha alkalmas idő van. Délután 5 órakor kivisz a jó levegőre éa este az i a pár óra az enyém, többi kenyérszer-\ zésre lordiUaük, mert hát szegény em-1 ber vasjyok!
Bocsáss meg édes jó Barátom slkal-
m»tlankodá-omért Istentől miodea jót
j kívánva, kedves nődnél tiszteletteljes
kézcsókomat jelentve ölel búsuló btrá
! tod: Lajos*
Nagy- Kanizsa, 27. IV. 96. íme — az ember, — i ni szeretett Öregünk, ily kedvss hámorral tudott még 2 nappal halála elóu is ini. Legyen áldott emlékezete.
FARKA88 SAROLT.
jegy, 41 egy eted sze!véa)j. ntJj s ; külUtáa, nemkülönben Ós-Budaván te- j rUetea, valamint a főváros legtöbb •bőramfu vendéglőjében készpénz fizetés belyett elfogadtatik. A mennyiben eien , ebed szelvények bármi okból igénybe j nem vétetnek, a II, oszt. B. szelvény ! 90 krert, a ül. oazt C szelvény pedig 70 krert — agy a kiicdulási íllamás, valamint Budapesten Gizella-tér 4 az. s. központi pénztárnál — vissza váltatnak. 5.) egy 1000 koronáról szóló baleset elleni biztosító harca- 6.) eg? di-sses fövártti útmutató. Ezeken kirfil még egy-egy utalváa* van benne, melynek ellenében a .Feszti-féle körkép," Munkácsi festménye .Ecce Homo* .Pá-rísai mulató', Godard féle Bailon Cap-Uf", .Állatkert', .Oculoscop' stb. lát-ványoaságok tetemesen mérsékelt áru belépü díj mellett megtekinthetők, ily jegyfuzetek árai a következők:
_„ . Menettíni jetrfant ára
VoL" ebéi iiiivfaT
B°í*' II. oiuilj 111 outalj
fMa' M kr. frt kr (rt te. Irt »r
T1IL 6 20 7 10 4 — 4 70
IX 7 20 8 10 < 50 t »
X 7 70 S 60 6 — 5 70
XL 8S09I0 6S06 10
XII. » 30 10 10 • — • 70
Xin 11) Sí1 11 JO 6 » 7 10
XIT. 11 80 12 70 8 — 8 70
Gyorsvonatnál a rendes különbözet utánfizetendő, miről az állomási pénz •áraknál pótjegy válundó.
— Hirdetmény A kereaksd. m. kir. miniszter ur f. é. április hó 21-én 17 307 sz. a. kelt leirata alapján figyelmeztetjük kamarakerületuak érdekelt köreit, hogy a cs. és kir hadseregnél tegyverkenöcslll csakis .Ausztria Vaselin fegyverkenőcs' használható. Nehogy azonban ez által a szakbeli ipar károsodást szenvedjen, minden gyárosnak jogában áll vizsgálat és kipróbáiái végett gyártmányából mintát küldeni a nécsi tüzérségi szertárba és ha a minták jónak éi megfelelőnek találtatnak, ugy az illető cég jegyzékbe vétetik és évenkint a fegyverkenöcs szállítása iránt kiirt ajánlati tárgyaláshoz meghivatik. Az illető cég, ha kívánja arról is nyerhet értesítést, hogy a fegyverkenőcsnek minő feltételeknek kell megfelelni t a gyártást ilyké; a kívánt minőséghez képest rendezheti be. Sopron, 1896. évi június havában. A kerület; kereskedelmi és ipsrkamara.
— Hirdetnél?. A keresked. m. kir, miniszter arf. é. május hó 15-én 31.029/VI. sz. a. keh leirata alapján ngyelzneatet-jük érdekelt köreinket, hogy Prága cseh tartományi főváros éakűlvírosa, néTszeriot Karolineothal, Smicho* königliche Wein-berge, Znkoi ét Wrocbowiu községek területein 1896. évi július hé l-löl kezdve — a fennálló házaláai szabályok 17 § átaj> s ezen 5 sl kiesjéssitó késokhi
| rendeletekben bizonyos vidékek lakosai , részere biztosított jogok épségben ur-Usa mellett — a házalás gyakorlása el-1 tiiutott. Sopron, 189C. évi június aa-I vában A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— HiraXneny A m. kir. HL száaiB csendőr kerületi parancsnoksif Budapesten a m. kir. csendórséguél az 1896-1898. években haszaavehet«t. lenné váló ruházati, szerelvény:, lóne-relvényi és egyéb cikkek értesítenének szerződésileg leendő bizto'itása tár gyában folyó évi juniui hó 30-án írásbeli zárt ajánlatok ucján lyitanos áriejtéat tart Mel' érlejteare oly megjegyzéssel hívjuk tVl érdekelt köre-
I ink figyelmét, bogy a rendelkezésünkre bocsátott készlet fogytáig kézséggel szolgálunk a vonatkozó1 hirdetmény tüi«-tes tájékorást nyújtó példányaival. Sopron, 1896 évi június havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
irek.
— Klrilyl kitüntetések ű felsége az ezerév slkalmával a közéletnek, a tudománynak, a mCiráieUek. a kerexke-delemnek és az iparnak «en sok jeles férfiét tüntette ki kütómbözó érdemjelek-kel A legmagasabb kitüntetést a Szent-
j litván-rend középkeresztjét, S e m s e y Andor, a magyar tudomány bőkezű pártfogója, a legkisebbet, etust érdemkeresztet. Rátz Sándor beleakemezői bíró kapta. A kitüntettek közt vas Frank Ferenc, a piirisU-rend tartományi lóeók helyettese is, ki k i r á 1 y i t a-nácsosi címet és Bertslsi Alajos a piarista-rend jónágkormányzója ki a Ferenc Józsefread lovsg-keresztjét kapta. Dgyaajcsak a lo-vzgkeresztet kapta Zala György szobrász is, megyénk kiváló izülötte.
- Zalartrmegy, a hódoló tltae aeth«a. A június 8-ki nagyszerű hódo ó disxawDetben várnegyénk ia méltó részt veu és dmliáa és isayea ölUsetü ban
deriatü miBd«.'elé nap íeltünírt toltat-tek. A b«»déri»mD«k, m»lr a S-ik csoportban haladt, VesapremváraKKye utál, külömboső, de raeofóhbnál-ragyogo** diaaniBákban, ezek 'oltak tagjai: Gróf Batthyány Ernő, t ' Batthyány József, Baranyay Ödön, Be—Lédy Lajos Bezerédy László, Bogyay Elamér, OerrariU Ákos, Fábiánies Károly, Hajós Katiit, Herte-lendy Ferenc, Malatiaazky Ferer.c, Oluy Guidó, Somogyi Gyula, Szectmihályi Dszső, Tarányi Fereoc. l zalaiakkal történt, hogy épp, mídon 3 felsége a király előtt vonultak el, lovaik iazonyuan toporzékolni kezdtek. Iznpozáos volt a lovasok magatartása. Merőn, mozdulatlanul a királyra aeztek és egyik sem törődött a lova megfékezésével. Csak mikor odább haladtak akkor ragadtak bele teljes erővel a kan'árszárba. Milyen kár, hogy a kanizsaiak csak nrzoi voltak a káprázatos képnek, s városunkból egy banderista sem akadt!
— Kinevezés A király Nábrácky Lajos nagykanizsai törvényszéki bírót a pécsi ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. As előléptetés a bírói itv egy tevékeny, a jog terési széles ismeretkörrel bíró tagját éri, aki e díszes állást hosszú hivataUMkodissal érdemelte ki. Nábráckyt városunkban ugy a szakkörök, valamint a,társadaltni élet minden tényezője nagyra-becnQIte. Különösen az ügyvédi karban voltak számos tiaztelói, kik bizonyára sajnálni Fogják a derék bíró távozását.
— Kitüntetés Klobucsár Győzőt, a 20. honvéd gyalogezred volt parancsnokát jelenleg ideiglenes dandárparaucaaokot Lagoeon, ő felsége a harmadosztályú vaskoronarend adományozásával tüu-tette ki.
— AiayakőiivvMetó kinevezés* A belügyminiszter Vécsey Zsigmond polgármestert a nagykanizsai kerületbe anya-könyvvezetővé nevezte ki.
, — A koronázás évfordulója csendesen isjlott le Nagy Kanizsán. Alkotmányos életünk e nevezetes nspját az ország a fővárosban ünnepelte meg, de azért annak emlékét a távol eső vidék is szivébe véste. Nem volt módunk látványos felvonulásokban, de azért az itthon maradt lakosság a vánfet fello-bogózta. Külömben az utcák néptelenek voltak, mert fél Kanizsa (elzarándokolt a fővárosba, hogy ott szemlélhesse Budsvárban a nemzet ereklyéjét, a szent koronát éa végignézze a nemzet hódola-tát Szinte Kanizsán képzelte magát az az ember, midőn ugy a kiállítás területén, nínt Ói-Boda várában és a városban is lépten-nyomon földiekkel találkozott Legtöbben, majdnem 300 an gyűltek össze a kaaiasaiak 8 in délelőtt a Gelsei Guttmaan cnlid Albrechtul! kies villájában, hol a azives bázigjzda pompás lakomával vendégeit* meg őket A lakomát Horváth Laci zenekarának játéka fűszerezte. Itt részesült a zalai bandérium leglelkesebb ovációkban.
— A szlnbiralat szsbadaaga Ezen cimü birközleményünkre vonatkozólag Rosenfeld Lajos úrtól,a .Zala" szer-kezztóségéuek tagjától, a következő sorokat kapuk: .Becses lapjában igazi kollegiá ia jóakarattal említés tétetett egy iazultusról, mely a .Zala színi kritikusát* érte Erre vonatkozóiig lesyen szabad kijelentenem, hogy a Zala színi kritikusa éa vagyok, engem azonban semminemű inzultus nem ért. A sajnálatraméltó eset S a I g ó G. Sándor fiatal muakatársuakksl tortént, ki ez alkalommal — felkérésemre — helyettem ugy mint már több ízben, az előadáson jelen volt Ó rajta esett meg az említett sérelem, mely
' azonban a sziobirálatta.1 semminemű össsefüggéjbec sem állt A szinbirálat szabadsága tehát aem sértetett meg. bánom igenis S a ! g ó ur személye, ki az ügyet i személyesnek is t«kictvéu, ezt annak módja I és rendje szerint el is intézte. Ezek i szeríit tehát szerkesztőségünknek sem ! oka, sem szüksége nem volt ez ügygye. I logialkozni.'
— Az „Kni Egylet", melynek tagjai a 48. száma gjalocezrea kiszolgált
i vagy szolgálaton kivSli tisztjei és altisztjei, saját helyiségében Budán. Alkotás-u 11, jonius 7 én aiüeuiris ünnepélyt rendezett. Az egylet elnike BabobraiaUca nj. kapitány, akit sTuiltin iajM jól issMr-nek, hazafias basáéért tartott, merykea különösen a magyar hadfiakat s Iegyver-társaüut éltette.
— Tanltot kérvénye. Szalay Sándor mint a nagykanizsai járás lanitskoréajek
j elnöke a kör nevében kérvényt istézett i a nagykanizsai izr. hitközség elnökéhez i azért, hogy a hltköi^g által fentartott '¦ taiintézetek tanítói éi tanárai a városi Unitokhoz hasonlóan az azreaeres kiállítás látogathatta* céljából atazási illetékben résieanljenak Ismeretes tény, hogy a város a tanítóknak fejenkint 30 frt utazási átalányt szavazott meg. A I tuitiMr unbaa ezen kedvezményt a 1 kV tenss tagjaira kiváaja kiterjeszUai,
miért is az iskola lentartó testnletakhn folysnwdou, hogy a tanítóság jogot kívánalmait a hatóságok előtt tolmácsolja. — A nagykanizsai izr. hitközség álul fenurtott elemi, polgári és .első kereskedelmi iskola évzáró Tizsgálttai-nak sorrendje az 1895- 96. Unévbec. Május 20-án d. u. a 3. ker osztályt:^ hittan, ker. jog, közg. ism., áruisme iskolsszéki kiküldött Ebanspsnger Lipót ur, májúi 21-én d. e. s 3. ker. osztályban fraexia, könyvvitel számún, magyar, német, történet iskolaszéki kiküldött Weisz TiTtdar nr, máj. 22—31. a 3. ker osztályban írásbeli érettségi. Juuius 14-én i. •. az 1—4 polgári oszUlyban 11 órakor torna, iskolaszéki kiküldött Bach-rseb Gyula ur, június 17-én d. e. a ker. 1. oszt. hitközségi Unácaterem, hit. tta, francia, magyar, német, számún, ossoarybaa váltójog, neméig, számtan, algebra isk. kiküld. Baűirach Gyűlt ur ¦>. ker. alg.. könyvvitel, történet, éruism. isko-laszéki kiküldött dr. Rothachild Jakab ur, d. u. a ker. t. hitk. Uuácsterem ker. isme, pbysika, földrajz, történet iskolaszék! kiküldött Halpben Mór ur a 2. ker. oszt bitUo, francia, magyar, német, földrajz iskolaszéki kiküldött Weisz Tivadar ur, június 18-án d. u. a 3. ker. hitk. unicslerem szóbeli érettségi, iakolaazéki kiküldött dr. Neumann Ede ur, június 19-éa d. e. a 3. ker. hitk. unácaterem szóbeli érettségi, iskolaszéki kiküldött Rapoch Gyűlt ur, d. u a 3. ker. hitk. Unácsterem szóbeli érettségi, iskolaszéki kiküldött dr. Szűkíts Nándor ur, június 20 án d. e. a 3. ker. hilk. Unácsterem szóbeli érettségi iskobuzéki kiküldött Ebenspanger'-Lipót ur, d. u. a 3. ker. hitk. tanács-, itrem, szóbeli érettségi isk. kiküldött -Grünhut B. nr, június 21. d. e. a 3. ker. hitk. unácsterem szóbeli éretuégi, iskolaszéki kiküldött dr. Rothschild Samu ur, janira 20-án el. I. 1—6 leányiskola, kézioiuuka kiállítás, június 23-án d- e. az eL 1. iskola 1. osztálya leányiak. nagy terem az összes tanurgyakból, iskolaszéki kiküldött Hirschel Ede ur, ez el. f. iskola 1. oszt. fiúiskolái nagy terem ax összes tantárgyakból, iskolt-széai kiküldött Rapoch Gyula ur, polg. iskola 1-ső oszUlya polg. isk. rajzterem az összes tantárgyakból, iskolaszéki kiküldött Halpheu Mór ur, d u. eL 1. isk. leányisk. oagy terem inkolaszéki kiküldött Mtschaizker Mór ur, az el. 2. f. iak. fiaisk. nagy terem az összes Un- ^ tárgyakból, ískolaszéki kiküldött dr. Blau Simon ur, a polg. tsk. 2. polg. isk. rsjzterem az összes tanUigyaKuúlf* iskolaszéki kiküldött dr. Szukits Nándor ur, június 24-án d. e. el. 1. 3 oszUlya leányisk. nagy terem az összes Unlár-gyakból Ukolaszéki kiküldött Fischl Pál ur, el. f. i»k. 3. Suoszt fiuiak. nagy terem aa összes Uotárgyakból iakola-széki kiknldött Stero L Mór ur, polg. 3. oszt polg. isk. rajzterem az össser tantárgyakból, Ískolaszéki kiküldött Grue-hut Henrik ur, június 25-én d e. el. I. 4—6. leátyisk. nagy terem az összes Uotárgyakból, Ískolaszéki kiküldött dr. Rothfcbild Jakab ur, el. f. 4. oszt. öusk. nagy terem az összes tao'árgyakból. is-kolaszéki kiküldő.t dr Rottuchild Samu ur, polg. isk. 4. oszt. polg. íak. rajs~ terem az összes Untárgyakból, iakolt-széki küldött Fiscbl Pál ur, június 26-án a polg. iskolában magtnvizsg&k, június 29-én d. e. 8 órakor istentisztelet. A kereskedelmi é< polgári iskolában a vizsgálatok délelőtt 8, délután 2 órakor, — az elemi iskolában délelőtt 9, délután 3 órakor kezdődnek. A syilvánot vizagálatokra a t. c. szülőket és Ua-ügybarátokat tisztelettel meghívja Nagy-Ksnizaán. 1896. május hóban. Az igát- , gatósig. >
— Közsígtt*elyeiése.ZaIavármegy« törvényhatósági bizottsága a vármegyei fóorvot előterjesztése alapján Köves kát községet t tata-szent gróti kőzegészség-ögyi karból > ktrmscsibs helyezte át.
— Ifiénsgtik figyelmét felhivjnk Öív. Fascistüné házában levő dis»»e- , szállásra, mely a kolera valóságos gyüjto . medencéje. — A mefcgobb napok beáll- • Uvtl oly hüzt áraszt, hogy lehetetlen e házban lakni. Reméljük, hogy a bejt* , tűnél elSbb aegitvs tesz. . ,
— TertaJTöplltz Horvátországnak ezt a szép ridékü és nagy gyógyító bt-,',-. tásu fürdőjét napról-napra többen keresik f6'. Május hónapban 463 vendégs tolt, s juniuj első nspjaibas tizenöttel aztporodott a gyógyulást keresők szann-
— A szrt-etnekl »»k. tűzoltó egye-; sülét f. éri május hó Jl-én UrtoU* neg a községi erdőben szokott Uíaan Uncmulatságát, mely várakozáson felöl
! jól sikerült Sár egész délelőtt fenye-I getett az idő, az eső mégis elmaradt. ' Az érkező vendégeket urack-lövéssel i fogtdu az egyesület; — egyik fogat a i másokat érte > csakhamar szép éí ntgy-tiánu - különösen Nagy-Kaiizsáról löaaze riti'MfXXXV ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
„.pett ., izléMMS DUdisziUtt helyiség , melyet a kéa* órákig együtt tartott , ii kedv. Felttlfizettei: Véb« Samo S frt' 10 krt, S. N. 1 ín 35 kr., Beck S»mu 1 frt 20 kr., Berger Károly 1 frt 10 kr., StartsisMlkj György (Galambok) és Fischl Filöp Nagj-Kaniua 1 — 1 frtct, Piíéty GuszUv [Nagy-Ka-nizss) 80 kr. Csigsbáiy Gábor, Galambos István (Sagy-Kanizs.,) Knortz»r György (Nagy-Kanizsa,! Bartos Géza (Nagy-Kanizsa ) dr. Szigethy Karol; Nagj-Kanizsa,) Kreinár litván. GrtnJíW József (Sor-mi.) Fr«nz Lajos (NasTt-Kauizs.,) dr. Franz R.zsö ,Xagy-KaaizM.) N. N, dr. Marusi. Karol; Tripaajmer GyKl.
.V. S. 70—70 krt: --------
(Nagy-Kaoiz*a,) Csitkovics Ignác ( ls.jor)dr Msyer Ferenc (Nagy-Ka..™,) Tóth AnUI /Nagy Kanizsa.) Peiu.üsfl Ferenc ÍEdelősfa,) Na?y Ferenc (I-ang-viz) 40—40 kr. Androsics Ferenc Spit-zer Samu (Nagy-Kanizsa.) Lugosi Mik- , ló, ^sgy-Kasizsa) 30-30 krt, Pnníw ! Imre (GalambolO Gáspár Frigye. (Ga-\ lambok i Fncks György, Kovács László, lenivel Lajos (Nagy-Kanizsa.) Sxabó ]6zkI (Nagy-Kanizsa,) Cíitkovics Fe-rencné, D»ralach Konrád (Nagy-Kanizsa,) Sanmer Péter (N.gy-Kanizaa.) Kéri József, K. N., Sueman Andrá', N. N. Lsodvsi X , (Nagy-Ksnim.) N. N. 20-20 krt és Pleifer Jakab (Nagy-Kanizsa) 10 krt, összesen 24 frt 05 krt. Fogadjak a leli fizetők Biives adományozásukért az egyesület őszinte kö-srönetét.'
— Ttatesscces csali* két, esetleg három szobából álló csinos lakái-t keres aui l-re. Bővebbet a kiadóhivatalban.
— 1 kulzaal és a megyei Uálllti urakat felkérem, Bziveekedjeoek va.em Is-hetíleg közölni, hogy kiállított tárgyaik, mely piviIlonban vannak elnelyezve,ill«tve mit állítottak ki'! Az anyag óriási volt. mellett lehetetlen, hogy ejvik-másik el ne kerülje figyelmemet- Hazai Hugó. Budapest l/abella utca 42.
— FUUal tisztviselő csinosan bútorozol*, szobit, esetleg teljes ellátást keres eltayts feltitelek mellett. Szíves ajánlatok e lap kiadóhivatalához kéretnek .CD." cím alatt.
KlaUittmk «gyelMb«
Harsfiis idvözlettel A „P«»»Mla"
kir*el*ii
A kSIfö dről beözönlő hirdetések meg-gátlánára b eizel kapcsolatban ai egjes obskunn cégek áruinak propagá'á'á-. meftsznatetendő, nemrégiben egy nagj-¦zabásu hirdetési vá'lalat alakult Gjórötl, amely máris nagy tért hódított magának az ttiletélet le.én. A vállalat a legttaz tább eszközökkel *>lgoz* s igj sí össze, vidéki lapok — Iszunk la — *ziuU vállvetve igyekeznek azoo, hogj eit a vállalatot hazafias működésében támogasták Most ez a vállalat egy uagjon életrevaló eszmét pendített meg. a mi a kiá.litókrs nézve ;nagy előny, a Budapestre falrándulú közönségre nézve pedig nagy Wnojebbséget biztosit. A vállalat ugyanis a következő köröivényt bocaájtotu ki u 6sszes kiállítókhoz :
.Azof a nagy áldozatok, az a sok munka éa fáradtság, a melyet a kiálli'ók lárgyaik kiállítására fordítanak. c«k akkor vasiak arányban az e'érbelö eríd-aiénvnyel, ha a kiállítást látogató kö-zuos'ég a tárgyak minőségét, a»k kiváló iíi»jdo«aágait s egjéb előnjeit síén- : ügyre vessik.
A budspeati kS.öüséíDek módjában vau, hogj a kiállítást gyakrabban láto-salbusa s igy ennek a közönségnek alm kerüli el vslamalyik érdemesebb tárgy a c^yelmét. De nem u?y a vidéki. A vidéki kozöntég, ha a kiállításra fel-rá.dul, egj nsp al.u mindent látsi akar • «1 fsgja* UiistéaMtw, ottgy áttekintése csak fellletm, pillanatnyi leheL Nea Bolaszthatjak el azért L Címed 6«je)s»ft feUiivn arra, bőgj nafyoa ; keljén v.louk uláljuk, k> a náfti j lapokban a kiállított tárgyairól e«ry ka kirt közzéteani méltózlUaék, jelezve, kogy a kiáJlitásr. felráeduló közönség ! ¦xjelmét t. Címed kiállítás, el ne ke-
Kőnek a hírnek megírására, elhelyezé-•ére válklaluak. mely az össies vidéki la-jwkxészéröl támogatásban ré<ze fll, kéai- (éggel vállalkozik a midőn erre vonat- kozólag szolgálatunkat felajánljuk, már •tóre is kijei««t;Ok, hogy minden tekintetben a mé/tánjojságot és a legnagyobb leikiismeretes>éget tarijuk szem aW<t.
la»ok
Ajánljuk a vállalatot és a.aik pro-poiicióját vároíuok ét necjéak terOletén lévó kiállítók szíves figyelmébe.
IrocUIoa
E rovatban meljelent irod.lmi tersié-kek k.pba.íi 1FJ. WAJDJT3 JÖZ8BF
könjvkereskede?ében Nagy Kaouaál.
— A naitonial ma«j. kir. állami tanítóképző intéze' tórtésete és jelen állapotának ismertetése. A nagjmélto- ; litu vallás- és közoktatiiugyr m. kir. | Biioistténuin a milleon umi kiállítás a'- ! k.imáből eireodelte, hogy az állami tanítóképző intézetek, mint amelyek aa népoktatás keretében nigjjelenlőtégfi feladatok megoldásárc vannak hivatva*, írják meg a történetüket. Xgj íratott meg a Csáktornya: tanítóképző iatezet története is. Kx az intézet 16 éves fnaállísa alatt valósággal a magyarság véd6bástjája volt a bor«át-ág ellen, a a belőle kikerült tanítók mindegyike valŐ3ágg.l eey-egj apostol volt azon eszmék szolgálatiban, melyekből a magyar haza szeretelének szent érzelme fakad és meljekre idegen ajkú polgártársaink is megszeretik a magjar szót. — Valóban érdemes muikát végzett Margitai József, az intézet igazgatója, midőn megírta az intézel történetét és jelenlegi állapotáról is bú képet iparkodott nyújtani 1879. julms 9-én alapította T r e f o r t miniszter a tanítóképzőt, icelihez a telket, megfelelő kerttel egvatt . város adu. lej njilt meg az intézet az 1879—SO-ki iskolai évben 27 tanulóval. Ettől kezdve a múlt iskolai év vegéig 1048 tanulója volt, kik közül 165 tett tanító képesítői viiagálatoL — Közli azonfeltl ez a azépen kiállított könyv az intézet U-nitóinak életleirását, . könyvtárnak, tanüási eszközöknek leírását slb. Magát az intézetet és Csáktornyát szépen sikerült fotográfiákban mutatja b« e mú, melynek sokkal nagyobb hasznára vált volna a rendszeres feldolgozás. Így egy kisié száraz olvasmány.
— „A Taaánapl Uj«*c" június 7-iki száma 18 képpel, s a következő unalommal jelent meg: , Az ezredévi disz-llés az u] országházban- (képekkel: Az uj orá'áiház kupolás csarnoka, a áisz-ülés Bzinhelye; A dlsziépcsóbáz. stb.) .Hódoló bandérium Bzáz évvel ezelőtt." Regényiár: .Zudorék." Regény- Irta Gyarmathy Zsigáné (Neogrády AnUI er. rajz.) .Ezredéves ünnepen" költ. Dömény Józseftől (Bencúr Gyula rajzával.) — .Kirándulás a mi őshazánk felé." Abonyi Lajostól, — ,A fóodvarmestéri méitó ság." — Kármán József emlékoszlopának lelepzése Losoncon" (Kármán arcképével és képekkei: Kármán szülőháza, Kármán emlékoszlopának le'eplezési ünnepélye.) .Azezredévi kiállításból." Siiros Bélától több képpel Moreili Gutztáv u-nár lamet'zetei u'ái. .Ód-Buda" (képekkel) Irodalom és művészet, Köziotéze-tek és egyletek, Sakkjátek, Képulánj, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok egé-sritik ki a lap unalmát. A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára negjedévre 2 frt, a .Politikai Ujdouságok'-kal együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat ki-adóbivaUlában. (Budapest., IV., egyetem-utca 4. bz.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap," a legoic-óbb újság a magyar nép számára, fél évre csak 1 írt 20 kr.
— ,lil848-49-ikl szaba4ai«kare törteB0te" című nagjszabásu illusztrált mnkábol moat jelent meg 60-i*. füzet, melyben Graea György az osztrák és magyar seregek első döfttó üt-közelél: a kápolnai csatát beszéli el több szemUnu feljegyzése alapján. Az elbeszélés keretéből, mint egy szobormű, agy domborodik ki C-örgei fontorkodó jelleme. A fdret illusztrációi ezek: Nyolc lap Tussy Béla olmntii emléi-kőnjvéből. Pünkösdi Gergelj bonvédőr-nagy, Bem badsegédjének arcképe, Cillicb honvédezredes. Olasz gusykép 1849-ból.
k..
megrendelők lagnagy.bb megelégedésére ¦asjUlsliimua. — E colból festi czeg Bidanest, IV., Ro ítély-ut c ia i (Kártry laktaaya 15 ) Mkeljéken munka azam»ljzetét kettóttstte, mery minden idejét .személye, ntaaitisra és mérték szerint megrendelendő czikkekre Jorditjs. Nevezett czeg készséggel meghívja a t. közönséget ezen gyári mühelyének megtekioté-sére. boi minden megrendelő személye-seo meggyőzódhetik a számára készítendő köt- vagy műaer lelkiins-retes, pontos és szakértő kiviteléről. KOIooöío- gwddai és elismtsrt mű értéssel készülnek ittalsgnjabb szerkezetű t e a ts) gy e nés z e ti készülékek, Hessing rendszerű miederek és más orthopaediak fűzők, nyújtó és járógépei mulábak és m'ilidi kesék ísmputáltakoak) ral amint miaden e szakmában vágó orvos sebészi acél áruk, villany gépek stb. Mindezen saját gyártmányú készülékek, kitszerek és gépeknek mintái a legnagyobb választékban megtekintetek e kitűnő ezég kiállításában IV cs?poLt k ö z-egészségi pavillol, EgyutUI a t kÖ7Önség figyelmébe ajánljuk nevezett ezégnek e oapakoao megjelent mil-lenlusji nagy KÉPES JtfUEGTZÉKÉT, mely nagymera kiállítása, de ktlönösen tarialomdúi és szaktudatos összeállítása állal a szakavatott körökben méli« feltanéit kelt és melyet a ezég ingyen, bérmentve és borítékban küldi bárkinek a ki azt megkér Ugyanott megrendelhető a ezég fónJke KELETI LEÓ nr által irt: .A sérvek keletkezése* gyógyítása stb. czima értekezlet, mely sérvben szenvedőknek igen czélszerQ és tuduivaló fel-viágositást nyújt. Vagyontalanok részletfizetésre is tehetnek megreudelésket. Isnételadóknak lehető legnagyobb kedvezmény. Üzleti elv Szigorú pontos gálái, legjuUnyosabb Irak.
— Kff aléptaer. A Moll-féle francna bonaaaa és >ó által a betagekoek egy ép olj gjógyh.tá.u, mÍDt olcsó sser ojujUtik köszvénjes éa csúzos bántál-máknál, sebeknél és daganatoknál. Egy tveg ára utasitájsal egrütt 90 kr. Szétküldés napooU utánvétellel Moll. A. gvógjaseréss cs. és. k. udv. szállító által Bécs L Tucblaubeo 9. a vidéki gjógj-szertárakban határozottan Moll. A. (éle készítmény kérendő az ö gjárijelvénjével és aláírásával.
— Budapesti kiállításra »Uz»k Sgjelmíbe! KELETI J. cs. és kir. az. hírneves sérvköló speczialista g j á l i czégtől Budapest, IV., K o-r o na b e r c z e g-B t c s a 17. sz. azon értesítést -ettük, miszerint nevezett ezég jó ele.-e gondoskodott az iránt, bőgj a budapesti ezredéves kiállítás alkalmival s.imos vevői által előre láthatólag tömegesen terténendö megrendeléseknél it aaokott pontoaaáwal éa a
Szerkasztü IzMwtek.
— ü. J. F E. Haaoili kiUlru«i cikket már kosOltflak, uért kóuöacCtel TÍasz&kaldt'ik a kéziratot.
Felelős tierkesztő és kiadó : llj WAJD1TS JÓZSEF.
S. ysst aaai>uts4 65 krUl I1MB krl( Riáurvokéot Talamist rekvte. fehér iiilM H»iieber(-ieJv«iii 16 krtíl 14 (rt S5 knc mil-r«ukent rái, eaikM kocskásott. Bifitá*on, jimuil Kb (Kint-6f7 240 kaloobüzA m notef tOOO tmin «« mintásaiba stb megmidtlt ara potuber •t tíbbuImh » faAzkoz kxál itTz minti- k»t poMaforfultanl küld : Dn»k>r< U. cs.ia kir. n<lv. Bxáll. (seiremirara Zlrlek- be. S»Aj*»baciimiett Vrelekr. It) kro* •¦ UTeleiőlapokra 5 krot b«lr**a; raeistttadó aagrar ojelven irt megTeodeleaek pODto- un eliütéztetoek i
Tex. ká<7kélra«, kitr'ara. ét kiazTearbáatalBLafc ellen, totábbi a beléfz* es emés Ibi aaerrek aar.t«s
báaulmaioál, orroai ukiatóljek által a LITHIOS-POREiS
SALUATQR
sikkerrel resdelve lesz. Húgyhajtó haUiu!
Kellemes nl Unni eaísitktti!
Eaphitó ásraajrizkeresked^trkbea éa
fjóuízertiraítban A SalvaUr-forrax l^azf. Eperjese B>
38 kitcotetes, ezek k&zt M ditzokmao; és 3 8 an«vereai. ^ziauian kúonjit»á.y első kakiUiehil
Hirdetések.
PWU. ABKOLD, Győri7. kir vá ros torvén) hatósági állatorvosának
JOCKEY FLUIDJA
Biztosto haló «ier a tuierőltetett állatok iitn*mak foljtoaos jó-karbao urtiaára, vaiamiat a kiine-rflléa. firadíág iiomcsúi. Tállbéo*->ii„ idöattki cáouaig, a TégUgok toboa bÍDtalmai éa mererséee eset-eibeo. Síi mos kdax&oőirat bete-kiotésre átl.
FSr.ktár SsratMlháljI Gjola
1896. JtTNIUS 13-án
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
>k alul épen löké-
leaxaek uop l>t,i, Srstl« H. Mr g7e>mekllnt. h&ax-
Dátat folytán ohurrt mtMlos tűImelLetük ¦l«taadaa«t, nrmkolóisbeB röpir ^ik>t. ne-Ijekben a kesittésncxi • a komioeai lea«l>ö BiakUkiatéljeinek. BWsaAxak éa gyenDekkór-basak •zámcalan bitaDTitfaa^a foflaluUk — kivioatn iaf7«s kőid a kfrzpmti raktár .
Ír. L
F. BESI.TAK
Bein Srsiiéliílí ffifnvtli|lis2í 90 j Briri Sfsllé-lflf »«icrscgfs tej ^0 krajcár.
fOucrkerei
kedésben
Dr. Fricdiafer, u tliA-uisstriaXi onoifos lelcac-
Lúx ifauffat^jat biíonyitTinyt urriot Nntlé gyennektApliittje 1872-ben történt beteieté»* ilktiim»»»i Au«ttnio*n, t fftjti intéietbeo 2 érea *í 84 efHj[jeiiLe gyermeknél, kik a uopkjt ¦em tndUk lefesBi, ¦ oljuiok kik betepég kövvtkextebea tu <*ái njujtott dajkt cm lótól nem táplá kazbituk kitSső tTedséBjnjel lett btíxoilTJi, mi iüimí m. haláioziiok redukáióduk. A* évek ho*tiu sori* it a tiruvsic mindec rétegébe behatolt ét 3U it ÓU az egéas koo-tÍDs>n«es elterjedt, agy bojrj a Neit'é-féle fyer-mt-kuplitzt Moki előtt sem itmeretlen
Kőszegen
Dr Dreiüzker J.
SAHATORIUHA
VIZGréGTIKTÉZETE
¦arcziut bé 30 kátéi nyitva.
Reodsíer Priesnitz és Kneipp. Vil-lanjoiás. massagf, gyógjtornásxat és diaeU-tikai eljárás. Teljes ellátás igen mérsékelt árért. Gondos or-tosí felügyelet Prospektas ingyeD.
A» Igazgatósás.
• Halhat js g^ogrsüernek bixonTult l«fá|áMÍI. . nw-nvriyiber. « - fyonio'n.,1 sumiAZOtt, fy—>ortBiterJ.alfa».l e lelett el « lUlottai, flibutik, mijbaiok es Uwor-riwMákaál. •
Emiilelt bajotna! a HÁrftaeselll (T«H»rr«eppHi evek ola kitűnőknek biionyultaJc. a mit sxái meg sxai buonjitvány tanúsít- E^y kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy Qvefc ára 70 tr.
Úatnaronzági főraktár: *m*mét pyogysiertára. B« kir&ly ulcza 12 sx.
A rédjegyet es aláírást tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket lessek elfogadni, irtelyekoek burkolatara . told szalag ran ngasztra a keszitö aláírásával <C. Brády) és ezen szárakkal: .Valódiságát bizonyítom*.
k ¦áftaa-UI ijiiwii. kaphatók. NAOY-KANIZSÁX Priger Béla é. B«
Ids LajM ^ófysieresieki.éi BARCSON
Koliat Siador gyófjywerésznél.
r&lodian |
•Richter-féle Horgony-Pain-Expeller
liláiméin Capsici comp.
Ena hineves liixiazcr elleotiUl az >dú meKl'róbáUsának. m<>rt már t6U> miat 25.t«. megbuiutó. fákMMaoSaatté keésVaüéskeM attataartatlk Uszví-srs*l, astmél, H|ll.«|.llnil «• msfkiiesezasl a az onouk Által bnjbn-atliailre á mi»dig gvakrabban raodtlteik. A valódi Horgooy-Paui-Ei^Uer gyakorta Horfony-liniment eloerezés alatt n«m titkos azer. hanem ifazi aépaiers Mtaszer, melynek egr háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr^ 7C kr. és 1 Ert üregenként! árban majdnem Htffldec gyógyszertárban készletben van; toraktár: Tirik MzMf u-y. .,.:.M«r,.»zn»: Badapestm s BeTiaáriái alkalmáTal i^en 6rali>sak legyünk, mert több kisebbértékö Tan forgalomban Ki aea akar sKtkarosod«i, az minden «gv«e
....... nélkül mint wem valMK utasitaa TÚSca.
Ri<lltta« fTtiürintia).
E Aá. *• Um, obíu. m kir. elveri
*) E rovat altit k*ii*ttekért nem villái fe- Szerit
üveg: ár» t kor.
t> TEYER
Tobel-fíinlo
Gricx mellett.
Idény: május—tktsber.
338 mé\tr a tM|*r •«•• f-ttH 2 Taioti állomlu-
t kocttivái effy óm é* tárirda állomás
Ref Uaaert rastartalziB la«r«t.ér«e) aczél-hrrái 30 fok C meleg 23 fok R. 25 rok f n io B '. mérsékelt kllna, erőitltó éraőleréffó, kiterjedt ¦dők, rróayhaias : t.éa-báatalmak. ne* , idefCTea^ésér. Bátferluczbétéa-seg l. gorci<M[. neoralgiczi >tl>. \t,\ betegség-ek
zaha.Bjajyéfj'ketelea tat, O)cs6 étkezde és zene. szobák, TilUk, tjógytereni. EitQoŐ lakások, egyet Kiit Mect fáöóil en
Bium*yer Sándor univrr* orvo*. tulajdonos
Bnziás
Filrdöidény i
lajis 15-tól ottoler H[. Világhírű lápfürdők és aczélforrások
hasonló a Spaa, Prymont, 8 hwa 1 ba c h és py r a w ar thi aczélfor. rásokkai, kitonó meleg és hideg ti s a ciélf írdői ve I, mór- és ásvány fi r d ókk e 1. tukörffirdovel és u sz odá v a 1. — H1BEG-VIZ liYÖGYIKÍEZET és maasage. IVÓKOR*. kitQnó eredménynyel vérszegénység, idült g y o m « r- éti bél hurut, homok, kő- és vesebetegség, bujakor, c rút, kőszvéuyésfejfájásokkal stb.
BUZI ÁS gyógyfardő vasúti á lorcá, Temesváron át. Tár-m>kocíik aiálomásnál. Állami hivatalnokoknak kedvezmény. Pazar villamos világítás a 80 holdoyi évszázados parkban. Fürdői zenekar. Elsőrendi konyha és kávéházi italok. - A íü rdön állandó hír nevei rtógyó^Táir. van. — Mérsékelt árak. — Ismertetéseké: kívánatra ingyen H készséggel rzolgál a 27276
Ftr«7 Igazgatósig BiziásOB, a hova a szobsmegrendelések küldetni kéretnek ÉVFOLYAM
Aranyérmekkel kitüntetve
ZALAI KÖZLÖNY
Ela* ct és kir kizár szabadaln.
1896 JÚNIUS 13 ín
Ar»nyérme<kel kitüntetve
OMLOKZAT-FESTEK-GYÜR
KBONSTEHER KAROLY Wlüi, l». Haupt.trs.ise 120 ««m. táját házában.
Fóberczegí és herc^i uradalmak, <s. és kir. katonai raktárak, vltut-, ipir-, banya él hÍPI.rtárM;at0l(, épiíiezé,, munkálatok, épltiaestarek, valaocint K}-irtQ)jj<íono«>k tzallitjjí
mintában, kilónként 16 krtól feljebb szállittatuak és a festéksiinek •itiMk ingyen «s bermantve kű (Jetnek
vállalkozók és
— Ezen noalofczatfestékek. melyek mészben oldhatók, száraz por.tott állapotban, 40 különféle szína tisztaságát illetőleg teljésen basonlé az •lajnazMatlMZ. — Miatalapak et használati uta-
5323/896.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa az 5323/96. sz. végzés alapján ezennel közhírré tpszi, hogy a város tulajdonát képező ürülék hordó gépnek használata í. évi július hó 1-tól ketdve egy évre bérbeadatik ; bérbevenni szándékozók felhivatnak, bogy ez érdembeoi 150 frt báüaipénzzel ellátott zárt ajánlataikat, mely annak ideién 10*/,-kai kiegészítendő leiz — f. évi június 20-ig a városi iktatóba annál is inkább adják be, sert a később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek.
Az árverési feltételek a városi számvevő? hivatalban betekinthetek.
N"agy-Ka<%san. 189C. május 30.
A városi tanács.
107/896
Hii detmén v.
Nagy Kaoiz«a varos rendezett tanácsa részérói ezeonel közhírré létetik, hogy a város alsó és felső erdei, valamint az alsó és felső nyiresi területeken, külön külön, a -adaszati jog 1896. évi augusztus 16-tól számított hat egymás után következő évre f. évi jtjnius 30-án d. e. 10 órakor a városház dísztermében, a legtöbbet ígérőnek, a városi képviselő testület jóváhagyása fentartása mellett bérbe fog adatni.
Az árverési feltételek a városi kiadóban, a hivatalos órák alatt megtekinthetők
Nagy-Kanizsán, 189G. május 2.
A városi tanács.
Grand Hotel National,
Bécs, Taborstrasse.
Régi hírneves egyetlen nagyobb szállója Bécsnek, melyben sem szolgálat, sem világosság nem lesz számítva, 200 szoba 1 frttól felfelé, fürdók, sOrgö-:y-l»vatal és telefon, indóhá'.ak és gőzhajó állomás közvetlen közelében vannak Olcsó árak, hosszabb időzés után egyezkedés szerint Oa parié toules les lanqoes modernes.
Régi hírneves kénfürdő Horvátországban.
ICZAp^
Zagoriai vasút (Zágráb—Csáktornya}.
Dr Lud»ie pdv. lanicsos tsnár által eiemeive 1894 53 fok Celsiust iiöimuinatatlan katással v>n • rheumitikns. izü et bánulmak. éé ö élkól sat
mel»*B forrás. Feió kötvény taába, IVÓGYÓGYMÓD
U ' I*a u ¦ nct atti> ifl>i Hia ka joa i vau ¦ ¦ut'ta *"*•"- —
kö^rvtíny ttiba, titkos betepségék, börbajok én RŐiTélyttórn*! "t.
" köböeéd, melllMJ. máj, vese. (tfomor é« ^ranyerekre. sat.
Villamgyógy. Massage.
A gjózviutézet miodeo kényelemmel, eRé<z éven át nyitva. Nyári idény május 1-től oki. l-ig. Vn>y park. Kiterjedt fekvés állandó térzene, tincz. hangverseny sat. A varazsd topliczai vasút! állomáson nxpinta a vendégek Mamára oaanibm. koctik. Megrendeléseket a fdrdőie»zgató<ág készséggel teljesít — Orvosi utasítással dr LoagbilO A. fordöorvoi szolgál.
Prospectusokat irRven ét bérmentve kfll.l a fflrdOijazgatésag
ooooooc
A HARHAMHER
ieazgató.
F. M. HAVER
proprii'íair.'.
MOLL SEIDLITZ POfi
Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A_ védjogyét s*
A kMl K fáit Saifl.tr-por •!, tartó* fjbzrhiUm* *. lecailcaeaabtt fyMiar- ét a|. tPttkáatalMik, íjontír^ra it "^morhét-, ríVfzAU tzékrakttit*, aijbantalota. »»r-(•falát aranyér ét a le^inti^nbAtöhk »*| ket*|*éa«k elleni, * jelei háMixernek cr. .ixifi-k óta miniiiit nt«V"M> flícrjedéat ixente-t — *ra afy lafMiéttlt frHtli «V • azaak I frt «. i.
Hamititáttc törvényileg fenyittetnsk-
MOLL- FELE FRANCfA
BORSZESZES SO
VlÜOdl.
i>a| »r;
i miud^tyik Qref MOLL A »eJjery*t tftnt^ti !<¦] H *¦ B#flJ elirato nnozatts.1 ran cárra A ¦•J'-flIl fraa-ft«tei) mint ftjtlal««M»illaaJté ••4irj«*l*>l »i«r kói/'.-ut, kiirctkezoiéajeiii y :<"-f.i*:Qr-rete»«írb nejjsxer — Ejy j»a ¦
Moll SalicyJ szájvize.
(Kőallí«tré«* ¦ füeoly«««'a« itík*é.)
! i sxáitiR/tírásaal kftl-Vnöwn fonton hfe-mely knru ^ernn-knlc, mint fel- íri; mert e ¦ujviz s f-^alt tOT*Íihi ^juéfét niztoun* ¦ egv«enmind " M ^i tliáftl ittf t» : SO'krajttar.
(G'JI)
gytgyuerétz, cs. e. kir. udvari tzálliti
3écs: 1., Tuciilauben 9- sz.
raktárakban tessék katározoU-m AétJLL A. aiáirásávtd és Q védjegyéül ellátott készítményeket kérni.
O Hoktár; Nagy-Kanizsán Roienfeld Adjif *s Fia.
aocoooo^xxxxjooöbooöóaiüoaoöóodaöoaoo -300
FCIIEK A. ADOLF
KÍ •«• arjaufiéka j
¦e>7«< kiránEtra bermeaiTe köldök,
{aMnnÍDd bíikUzod, a kiállitaa alkalmára!
ifeljoreadí csiftéaa- é« ra«ai«d aak ajlaloa MrrakUroaal
|
„MARGIT"!
GYÓGYFORRÁS,
.MAGYAR SELTERS
a budapesti m. kir eaxTCienxn. Sz^
kötött szenaftvtarta.ms BiváJo hatásának btionyrjf, kaiöoúsra uaT csekélyebb jcteuléle megírja a beleg«t a ká/o-s, sót veszedelntM gazdagaága a (yó«ybaLáau alkatrésreknek a b*-lef lesbészekbc
krr«c sabad. de gaübg, akwtil. a boi i szabad ústol, eüenbeo a f«li- kú:<Xi rs és biztos felvételét escközli
Ezeo taUjdoMáfinak köazönheti a MarjTii-rorrás axpA királó előnyéi k. lio^y a hol tzabad axénaaviartaloni.. ban eKbebb áaráDyrizek. mint a »*H«r«i, gleiöéarkorgl, t4Va1JUijiiekkaNt kűlöoöwti tA^ttvérxé-••kaél már oen alkalmazhatók, a Murpl-forrii m u » légibb batái mellett Mytoo basz&áltatik
A M«llMl«t««ak ktimaiikw tyótyiu&qetben, különösen a leflatofratottabli Gér*«r»dorfban
a Manfil-rit oUhonuná vaJt, — Orvosi tekintélyeink Sudapesieo : dr. KoriziTÍ, dr Gebtardt, dr HaYr»öl dr Podr, dr Utij. dr. Bárba-; Beaten: dr Bamb*rg« dr D«ei»k, iU>. ilkilmiTTák a légztt-, tüéu<i' éa Imgysxci-vwfc áJtaláiKM hurotoa k-,nlni
ivóvíz^
kl
borral használva ^ legegészségesebb ital!
deslmtv Ka. ^
PgTaiatéB Uphato minJen gyógyszertárban, fcsjerkereskedésben
Kíiarolages íöraltar
F.nvedfll valóilí
csodabalzsam
THIERRY A. wwmrm.
PKM.KAUi.bi;,..
Ki a baliMm »*y t-r-.n.lit, m.M kUlaölr* tiaacná] : 1. u<-f "Idig cl nrm ért büLájtn fcr"|p«/.r a tudí. ét l! íA btaj»*l bti
el! uiídAho b<«t«a
l^di, mindameHatt a
népn«ü si ejp »**r. majdnvni minden külJfl é« balsfi bat«f-
^BTOtot, oillapitia a kiJ.an.-i i* .
fi|i> kübüa^al *ítAYi)|itj» >> ,;i..t>,t idült fájdalmakat: S. kl*ml.*i ;-«..-n*l torokiryaUdteBéi; »- -l;^..lit mÍEd#o latit: 4. m*(t«fVwn f. .>(twr ,. a gyomor mipJ«n batagaáa^t. 'i.u,,,.-. •züntst tnirilM lájd»lin«>t - c.v CTÍtja ai »r»ny-*rwt; & a, ki.nt.n. u.«kalást *iüaa«ki áa a *»rtutztiij , 7. kitímfittn haasn&l to(fáj>a*k"'-i. ¦'
jiSsME"*"1" ¦'¦""""
mint kfl]*í>lea _______ .
nyal hftuná!b*t<> g^ i.gyivóamur. Cuk akkor raliéi *• íiarnTiitatlan a bal Eisro, ha uiii<lrix üv**|c ("ffT *~aiaat-
j fl;, ax »n kupakomma.1 van liiarv run kmílitv*. bami litvánJ' ét utanutt. tá*n *¦ dórra anyagit, mint ^U»*** »¦ rli t-tIk Md jjii bU
Baliaamoin bamiattói r« uUui*<>i » vmljoejtó tón-aínj-ritn, uigoruan Ctdüttetnek. A ma :»7-<i! B 61(K ¦>. *. kait r«Kr«MHti. aukart-.i alapján igazolva ram, bory kAik tott, ti« u •(énuxfrf ká aw, (!lv nalyrüt. hol bnl
rr„dVl*t kr.ivtUil h
K ¦> * kait «KrMt. ati L^njit^j,,
igazolva ram, bory kAaiitmknyiiin ¦•rmnunaiBiü tii-
én káros katéVin anvneoc t»m
blWl kt
p v^, ar» 4 kor
i ta ki
Mnn.nivo. ta kia va^rv tí Uuj.l..üv-K ¦ !, k.,r..n«. W.er. i>. df!*Mk tulta t.*a« •1filBK^ii r,*küi,I.-i. ^.^. u<*„^trh,-\ ..., k&aiiltctiiFk Tkltrrr Adolf fjófjmUTéai Tímgrmák-h • b, »«Ut>-S«B«rkraa> »*li«tt.
'^ Antal
. .„ „. . . Mbil* __
„___,jl.«k. aöt raonUao •llrn ; üt*a-. uuri*., !»-, '»gi»
»a«T3«^'l*»í »t>ek «Ilen. KanrntlhutA minden itlMvO r. *i>-k a M. fivér-, faalálka-. homok-. aaiUnk- *¦ tüakfVk *luvli-tiaara. Mindputisniö Jig.Ui.tl. k,„.,»•*». pokotvar. ün-k^r.,
j, •*" ..!.*._*___j ^ _ii.______._-i._ * _:!__. a______.. i.
** fal- - _ .
tMfc, fncjott t««tréaiek.
támadt aebok. nyatdunntt vwrtorl^áa. n.liu(taj -* • i^
mak'kgi! •intoniuL. kia.-t>vaaHÍ4a«k pll<n> «tb ath.
Ax aac«4 wlla-iaim Hlaall r*aflkb, anál kittmabb
IC«n ¦tintaU.M •«*» «cr»dU áUe *li»lCT»**tl u*r-fcil mind t-n caaiadnal UizmiWti^n mrtjuii
Krt doboanaJ kaveaebb n.m küldetik; « »t*thöM« k.-liróla* u ösasac alölatjca l>c-kíi!iUa« vacv ?•**'(: oWnivt-l. II. l e«ik3>ült«r.k. 2 W-reU' ciomatolá<. •xáHilAWril é* btriv.i.-tH maKküldAaael S bttram* 4O aUtér.
ÜrtaHiM htxwyttTajrr ül rtsi-JkasMn.
_ >IV allAn & kérvtn »xij(ontan arri uffi'< Ini, b'>ri ^'itidan tvp^viyt*!! a fenti v# J^ff7 ^^ ra*LH<*V T^riaTfaTr A
Etjartll atantlm bwienial torna
THIERBT A. Őrangyal gyógyszertára
PHLQRÁDa8AH, RoUti-SaBarbruBB ¦t»U«H
C'l.V liflvr >l hol raktÁr ' mn. t^.*^h * n,*Lr--n'¦¦¦¦¦*• kütvatlrnuj, Üí*rry Aatolf 6rBm«7«l fc/•• J¦*•¦ táx*fc»i"
•t»"rua^mw»^V**»tf"'v*.|"»-jy"l«j»tr..>i(i utns 441*
l'Uz.ll dij Xk. 120.
R. MOgge, Stettin Loierwiek T;
Legfinomabb
mÉM EK LŐ KANÁRIK &
fuvola és íves futamokkal ilrlija
S-l»-l?-14és t© Mk
jü( 8 napi próbaidő X Szétküldés utánvéttel, ápolásra Touatkozó prospektusuk ing>en. W. Heering, St Andruaa«r|
Hari 421.
N)o«»t„it «j. Wajdits Jtoef kön/r. 1896. joniBS 20
HIR DKTKSüt kuiln patiuortu 1, auoiuor d M t & kr
XWV. évfefyu.
ZALA KÖZLÖNY.
A nagykanizsai ^par-Testfttet",
A lap uellen illető Minden dits Jwitf
aayifi rétiét 1IJ. WaJ
««¦•¦ klM«W«k
.anagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-tájsáság', a .Kotori takarépéoztár
réazvéDy-Ursaság' a ,uagy-kaoizsai és gaiambokiflnkéiitea tűzoltó-egylet', a .nagy-kanizsai kisdedDeveió egyesület' s .nagy-kanizB»i Uaitói járáskör', a .nagy-kanizsai irresztény jótékony • ¦ t' o anízaai izr jótékony nóegyiet', .szegények tápiatéiete', a .katonai nadastyáa egylet' a .soproni kereskedelmi iparkamara" nagykanizsai kttlválasztmáoyának hivatalos lapja
, HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYESTARTALMÚ HETILAP.
A fc*Ur4*ü2J«tril
(S. A.) A .Zalai Kőzlö&y" 23-ik számának vezércikke i , Szánd vége* cím alatt többek k&it rövidesen • közgazdasági viszonyokkal u foglalkozik. A cikk iróji i buzt árának az utolsó "'0 év alatt beállott csökkenéséről panaszkodik, minek okiul a tőzsdét nevezi meg, bol „papiroson* csinálják a búza árit. Ezxel másra Dem célozhat, mint a határid&Sz-lelre.
Nagjon gyakran ét különös előszeretettel támadják meg régóta, de különösen a jelenben, a tőzsdét, a nemzetgazdasági élet e „mostoha gyermekét ' Addig mérik rá a «ok csapást, mig azok egyszerre fognak visszapattanni.
Soknak a nézete, hogy a tótsdéa „pipiroson" csinálják a búza árát, térés irányon alapul. Boridén akarom ezt csupán néhány sorban kimutatni.
A búza ára a tőzsdén épugy, mint minden cikknek ára a maga piacán a kereslet és kínálat egymáshoz raló viszonyán alspul. Ha a búza iránt a kereslet nagyobb, mint a kínálat, ára eawUedai, ellenkező esetben pedig csökkenni fog. Ez oly rilágos. hogy nem szorul szorosabb bizonyításra Sokan azonban azt rétik fel, hogy a határidóDzIetoé! éj az ezzel tereintett ragy relé egyértelmű kOlombségi üzletnél a kereslet és kínálat nem alapul tényleges szükségleten vagy feleslegen, mert t szerződő felek nem fogják a búzát válóságban átvenni vagy átszoigaltatni. hanem csak a kulömbséget tartoznak egymásnak megtéríteni. K nemét a gabonakereskedésnek az utóbbi napokban Németországban az agráriusok túlkapásai követkeltében megtiltották
a néma gabonakereskedés nagy , kátrányéra Vaj]ou e körülmény a Bemet gazdának különös előnyöket biztotdt-e, azt megfogja mutatni a toiel jövó, miután a tilalom ez ér régével már életbe fog lépni.
A határidóuziet ellen felhozott legkülönfélébb és legcsodálatosabb vádak nem állják meg a sarat. A batáridóüzlet a tőzsdén szükséges és nagyfontosságu ; ez az, mely az árakat szabályozza, nagy eltére aeket sem lefelé sem fölfelé meg nem enged; természetes árszabályozó voltánál fogra az árakat egyenlő fokon igyekszik tartani, miáltal azoknak mérlegéül tekinthető. (Hasonló módon nyilatkozott a nagy német nemzetgazdász Conrad)
A határidő üzlet legnagyobbrészt igenis a szSkségleten alapul, mert be-köretitezett és bekövetkezendő események adják az impulzust létrejave-telére. Ha példánl az hírlik, és előre- , látható, hogy a termés nagyon jé lesz, senki sem fog á la h a u s s e. száz az árak emelkedésére spekulálni. \ Ha viszont nagyon rossz termést, tehát kevés butát remélnek, eszébe nem fog jutni senkinek á 1 a b a i s s e, azaz az árak csökkenésére számított határidóuzletel kötni. Mindkét eset- , ben ép az ellenkező műveletek fog- j nak bekövetkezni, melyek azután annak idején az árak alakulására a legkedvezőbb lefolyást gyakorolják.
Tegyük fel. hogy a termés valamely évben nagyon rosszul ütne ki, a búza ára az óriási kereslet következtében rohamosan szökne a magasba, a szegény ember kenyere mennyire megdrágulna, ha nem lépne közbe a határidóuziet. Az előrelátható rossz termés következtében beállott bausse-spekuláció elérkezettnek látván az időt, fedezetkép nagyobb eladásokat végezne, melyek nem kis
mértékben nyumnák le az árat Hasonló módon segiieae a határiJó-üzlel nagyon jó tsj«és alkalmára!, az alacsony árakat emelni — a gazdák javára — fedezetkép törtéit vételek utján.
Sajátosságánál fogra tehát a határidóuziet mintegy a jövőbe néz, akár csak egy j**3, mulatja azon irányt, melyet a gazaasági élet alakulásai a jövőben venni toriak E tulajdonsága révén nagy szolgálatot tesz, mert segít, bogy a bekövetkezhető viharos idők bennünket kénen találjanak.
Az árak egyformasága még a gazdasági élet egészséges lultára ü) mutat, gyakori változásuk ellenben a gazdasági élet romlott és bizonytalan voltára enged következtetnünk, vihart jelent. Ha pedig 40 — 50 évvel ragy továbbra is visszatekintünk, a midós a haláridoüzlet még nem volt bevezetve, statisztikai kimutatásokból azt észleljük, hogy a gabonaárak fluktuációi amaz időben sokkal nagyobbak és gyakoriabbak voltak, mint manapság, a határidő-üzlet intézményének fennállása mellett
Számos gyakorlati példát lehetne még felemlítenünk a hítándóüzlet szükséges voltára, melyeknek egyik legegyszerűbbje nagyobb malmainknak példája, melyek, ha nem egyedül is, de legalább is nagy mértékben a hitáridóuzlettel bírnak haszonnal, hossztbb időn át ugyanazon ar mellett dolgozni.
A búza árcsökkenésének okát tehát máartt kell keresnünk, mint a tőzsdén. A határidöQclet pedig óriási előnyeinél fogra oly gazdasági tényező, melyen nem szabad sokat mozgatnunk.
Nm t
Irta: Dr. FAitNEK LA.SZLÓ.
A imHevahnanjt egy jó darab idő
óta annyit és oly szépet irtak a lapnk s olvastak az emberek, bogy ma már szívesen Tessik. avagy tatán csak izire-seo vennák, hs már más tárgyról is, — legalább köxo«Tetúleg — olvadhatnának.
Hiába 1 az ember akár hazaliságára, akár egyén érdekére apellálunk, mégis cia* ember marad , nem tagadhatja meg egyéiiaégét, íem vetheti el gondolat meoelét. hanem bocsátja szabados » tulajdonképpen csak akkor kezd gondolatai éi cselekedetei föl öt; esiraélni, ba valamivel ojra betel lett.
Ne tárta anak tebát igen t in telt o'-vasók altot, hogy s nnHeniiinm e cikkecske első szavában e;őford'il. mert nem arról kívánok értekezetteket tar tani s babái itt-ott némi vonatko7ás mutatkozik i*, — mely io!Iámat feléje vonzza, aiért kerülöm a millenoáns Üuoepségek leírását, hiszen azokat, az ott 'alotukaí hűen leirni tigyaem iebet: a milleosáris ünnepség hasonlít egy szép éft hosszú álomhoz, mely alatt töndéri dolgok özönlenek élénk. Lelkünk nem tud velők eléggé telelni, víziónk hatáU alatt felébredünk, látjuk magunk elótt mindazt, mit álmadáak, nem felejtettünk belőle el semmit, ü agy va-gyuak veié, miaiba az álom még folyton tartana, de elbeszélni be öle nem bírtunk semmit.
Nos hát ezen varáts álom jelenleg Budapesten ax élőket gyönyörködteti Badapest ezeo ifjú, de szép város, niely öomafát farja tarairja folyton, a ifjú leányt ént uzfpiti magát kedvese, a ma-uyar oemzet. Kedvéért, hogy tündököljék bokréta gyanánt s felséges illata a messze országokba is érezhető legyen. Budapest egy gigerli város, mely minden nap más alakot ölt, de soha sem Öltözik régi rubijábs, hanem ujjak a L talál föl, % divatja meghódítja az egész világot.
Az bizonyos, bogy ma nemcsak a lapok irnak a miHeDniQDról, de a társai-gás is e körül forog, s igy eszme társításnál fogva eszembe jut a sok és szép különféle kiállítás, melyek között nem utolsó helyet foglalnak el a horvátországi dolgok, s ezek között Varazsd-
Teplitz ia előjÖD az ő nevezetességeivel. S ép midőn ezeket szem léig ettem, *«. nagy közönség verődött öwze a tep-iitxi termékek és régiségek körfii, a nem lehet csodálni hogy a hírneve* fardőt miodnyájtn ia merik, % csodálatos gyógyító erejéről meséket, — az igaz, hogy e mesék a valóságban íb élnek — mondottak el.
L nevezetes fürdőnek bire lehat mesze el van terjedve már. s igv nafiyoD következetes dolog, hogy ott a kiállitáton ia már igen aokan lalálkorátt adtak egymásnak ismerősök és nem inmerosök in Várasd Teplitzre, még a jeleu íttrdÓ évadra.
KBlöoöseD szerencsém volt >geo sok kanizsai ismerősömmel találkozni ezen kiállításon, s természetes, bogy mi ia szóba hoztuk a teplitzi fürdői 8 mondhatom, hogy egysem volt közöttük ki ezeu szép és haiáws fQrdőt meglátogatni nem e7áadékozikt s igy biztosra vebető, bogy e nyáron is Varnisd-Tep-litzen nagyon ttok ismerős fog Összejönni és egymásnak a szokásos találkát megadni.
I —«aaa^aiaa^a^siaaaai
i Sxltaészet
i Elbúcsúztak szinéueink. Azt bi* ' szem, hogy bucsnzásuk oem volt valami i fájdalmaf. Szinte örültek, bogy vécére : jutottak annak az 5 hetes B/ezonnak, : mely alatt vároBunk közönségét élveiet-| bea részesíteni akarták. Fájdalom, csak | akarták. Mert bizony a mi közőnaé-i güok oem igen akart élvezni. Hogy ez ! igy volt. az nemcsak rossz emlékezetű j lehet 8omogyira nézve, banem egyszer-! smind taoulságos is. Mi már egy alka-j lommal kifejtettük annak okait, hogy i közönségünk miért irtózott mintegy a i színházba íúrásiól. Azért most nem bo-! cájtkozuok is in ét leiek be. Ciak rüv.den j mondjuk ki, hogy koraibb azeroo vagy nyári színkör és jobb társulat, meg klasszi koBabb műsor kell annak az igazgatónak, ki Nagy-Kanizíáo prosperálni akar.
Somogyinak pedig jobb sikert kívánunk a következő szezonra !
Bocsuzásul még három darabról kell beszámolnunk. — Ezek kőiül a szombati, Totó herceg, premier rolt.
___T Jl a_G_A.____
Zataviraagyc buáérioati790 bwi
Irta : HAUS ISTVÁN. — A ,7.tlü Kösltar* eredeti tirrája ~
,\ szalavármegyei koroaa őrző vitéz seregnél szebbet képzelni sem lehet!' ig;en kiáltott fel a .Magyar Szent Korona Históriája' cimu könyvében tudva D*c<v 8áau»l aram.
Most, hogy a koronát kisérő ezerévi diszbandenum zalamegyei tagjainak névsorát közölte a .Zalai Közlöny" nult bati száma, aktuálisnak találom a száz év elMti zalamegyei bandérium tagjairól megemlékezni, a egyottal egyet-máat elmoodtni Zalavármegyének és a bao-denumnak címeréről.
Zalamegye régi címere kettős k e r e a z t volt. Vatőninüleg azért vette a keresztet cimeríl, mert a régebbi korban i» Zalanegye volt klagrarorsaál-aak legkathaüknubb várnngyéje, mikéit jelenleg ii a cépszánlálái adatai szariat a legkaibolikuabb negye.
Pray .D« Sigilli," eimO munkája °an írja, hogy megyei címerül kettős kenut rolt (.Siíillum fervinüum De Sala' kőnráaaaj alluva.) a Zalamegye neamsége által 1232 ik eaztMxWben bosott ítélet pecaétjéa.
Az 1550. évi 62. lőrvéayeikkely foly-táa a vármsfyék ciaméaek mefállapi-lisát azoatol a kjrályaal kellett kérni, • aaaek alapján cnaalUtta Zalavámugye
1599-ben moaUni címerét, mely áll: ezüst szálai (a Zala folyő) által két részre osztott v&r&s mezejü paizsből, a fehér szalagban (a cimertan aza-
: bályai szerint) jobbről balfelé irányuló
\ aruy nyílvesszővel, — és a cimer-
: paja tetején a háromliliomos fjdelellen
i arany koronával.
| Zaiavármegye jelenleg kék Bzinö cimer pajzsot használ a vörös helyett, és a korona nem a cimer pajzs tetején,
| hanem apajzs felső mezejében van. (8osoogyvarmegye címeres pecsétje né-
I hány esztendővel régibb: 1498 bői szár-
j mazik.)
A aagy emberbarát II József császár. — kit a magyar történetírók nem fogadnak el magyar királynak, mert nem
! koronáztatta meg magát, s kit emiatt kortársai kalapos királynak hívtak, — •ltorüite a megyei címereket, illetőleg eltiltotta a vármegyéknek a címeres pecsétek használatit, (ki igazat megvallva a legtöbb vármegye nem igen k*donlelt * császári rendeletre.)
II. Jőzsefatk 1790-ben bekövetkezett halálakor a magyar koronát Bécsből nagy diadallal hazaszállították, és az egyes vármegyék áita, Badart felküldött disz-banderiamok őrizték, bizonyos időközökben egymást telváltva.
. A Korona órső Nemes Seregbeli Vitézek aem homályos ágybői származott, éretlen elméjü, a feslett erköluft irjsk-ből, hanem unpáo nemes vérből aredstt törzaökos és nemes siaiadságjal élő igaz hazafiakból, s mind őseikmk diUŐ légévei, mind tulajdon érdemaikkal
és virtuiáikkal tíndökií férfiakból és ifjakből állott és tsaknem mindnyájan tulajdon költségeiken őrizték szent zálogunkat, a koronái", mondja Decsy.
Lkkor (1790. juams 6-ác) küldőit Zalamogye olyan ragyogó bandériumot Budára, melybes foghatók csakia Siat-mármegye nemes vitézei voltak, és a királyi testőrzők, (de e*ek is csak aakor, ba gála vagy ünnepi ruhájukba öltöztek.) és a melynek fényességéről még az unokák i« meséigettek. A zaltmegyei bandériumban még a lovak is teljesen egyformák voltak.
II József trőoralépésekorZslavármenye főjegyzője és legfétyeaebb tehetségű embere jápprai Spissicb János letette hivatalát, de a kalapos király halála után Zalamegye országgyűlési kötetévé választotta Spissicbet, ki már Pesten volt az ugyanakkor megnyílt országgyűlésen, mikor a zalamegyei bandérium fetérkezet: a korona őrzésére. Az összes vármegyék bandériumában csakis egyetlenegy tata! gyerek-ember volt: Spissicb Jánosnak fia, Antal, egy 13 esztendős koránérett deli fia ki nem sokára azután meghalt. (Spissich Jánosnak 8 fin és 8 leánygyermeke közül 7 fii és 7 leánya balt meg fiául
í korában.)
' A zalamegyei bandérium kápráztatóan
i ténye* egyrarubázatában legjobban figyelemreméltó a eimr. melyet a tarsolyon kivarrva vi*oftek,
I Nyitra vármegye baoderiaosa is ilyen
j cinért viaelt
I Ez a címer: fekete mezőbet zöld
bárroashalmon figyelve álló bagoly, szájában mezítelen görbe kardot tartva. — (.Tudomány és vitéiségörei hazánknak.') Az országo* címerből régebben a kettős kereszt, később az Anjouk liliomos koronája, moat pedig a hármas halom vétetett át Zalámigv; álul.
A zalasegyeiek egyenruhája igazán elragadó volt, csak a f<ket« csizma bántja a magyarnak keleties szinérzékét anaál \i iakább, mert a disz-raházatboz a régi magyarok sohasem viseltek fekete csizmát.
Zalamegye banderinma előtt arany ciipkés kamuka inget viselő két magyar tárogatót fújt. éá a bandérium közepéo hat darab muzsikul volt, különös egyenruhában és szintén lóháton. Mikor mulatságos uUzás utáa a bandérium Bu dáboz közeledett, félórányira elébe jöttek szintén muzsikaszó mellett Pdst, Bihar. Szabolcs és Tolna vármegyék bandériOBiai és igy kisérték be Pes:1^, bol a zalamegyeiek kovártélya vala.
Ls ezzel áudom a szót Decs) Sámuelnek :
.A Szála vagy helyesebben Zala Vármegyei nemes őr álló sereg mentéjének ssine világos kék volt szürke bárány bőrre! prémezve, aranyos gombokkal éi sijórrál, hasonló szioü, fekete posztó salaváris arany tinótokkal álul kötött nadrágja; arany puzomántos fekete posztó kamizolja; veres ki tüzgö vei, arany vitéz kötéssel, és magas kót-aag tollal ékes gerényböl kalpagja; arany boritásos, és meg aranyozott sar-kautyúi fekete tsizmája. Karmazsin azinü
I szijjakon függő szélea rezes kardjok, ] fekete poszlú tarsoljok, mellynek kerü-1 léte arany psszománul volt kürnyül i véve, középére pedig ezy mezítelen ! görbe kardot szájában tartó bagoly, 's alatta, az Országnak három nevezetes ' hegyei ki várva. A' fö tiszteknek forma ruhaikon, sinor helyett arany paszomant, és arany bojtok voltának, váltaikon pedig párdutz bőr függött. Világos pej szörü paripáikat réz tsaltos, fényes fe-ktte bőrből kefuleiett szerszám, és ' arany paazomáotos, fetske fark formára vágatott fekete taótár ékesítette, mellynek két alsó azögeletében két nagy be-i tűvel Zala Vármegyének neve volt ki fejezve. Zászlójuk az utolsó, t. i. az 1741. eaztendöbeli nemesi fel álláskor készítetett a' test őrző század'számára. Fejér damastból-vagyoo ez, mellynek kerületén és két végéin gazdag arany bojtok függőnek. Egyik oldalára a' Ből-dogságos szűznek kép9 vagyou le festve, i Ilyetén fen írással: Patrona Regiii Hungáriáé, az az, Magyar Országnak pártfogója, a' képen alól. Hazánk tzimere. Másik ól-dalán jóba kéz felől Zala Vármegyének tzimere. az az, egy veres mező, mellyet a' Zala vize két részre oszt, a' paisnsk avagy tzimernek tetejére S t István királynak fedeletlen hármas li-ltomos koronája vagyon helyheztetve. Bai kéz felöl a' Gró6 A I t h á n famíliának, melly is ezen Vármegyének fő l<pinságál örököm bírja, tzimere leetetett le. Késői maradékaink tudtotokra adom,XXXV ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1896 JUNRS 20

Iféf pedig a* &Mzes maftraronsáf iriopadokat meeelóztitg •álunk kertit először izirn-e. — Bármint aseret-Déok is e figyelemért oáláaak lenni So-mogji iránt, oea tebetj&k, mert Totó bérce*. Sylrau es Clair*ile fig operettje, inkább egy orfeum színpadára való tu-tag pikantériái éa obszcéo jelenetei miatt. Zenéje ae emelkedik feiüi egy c a ff e cbiDtiotbi tüó zenéo. Szerencse, hogy J o b á s z Ilka kedvéért a ül. felToaásba bet oldó tuk egy ma dárdait, melyet azután igazi bravúrral adott eló.
Legszebb Tolt ar egész darabban ¦ g a v o t r, melyet Hertzeoberger úoc-mester izlé&sel taaitott be a sziné«ek pedig méltósággal jártak.
Sokkal többet ért a szombati estnél a vaaárriapi. Katkai aj oépszinroüYe a Holtomiglan került színre. A «inház*( saijdoem félig betölfÖ köiön-¦ág miodrégig jól matatott a darab ferde ¦feljretei d. kü önöaen sokat nereteU Bo r o s s ea Polgár jóiiö Uakitá-Eáaak. Ked?ea volt Kezdi Jaliska is. kioek e$j pár dalát megtapsolták. JeLienuerBs álakat mutatott be L a g h y Hol'u Ködre szerepében. Sok sikerült jelenete volt Aluliban az egész elő-adá» a jobbak közé UrtoiotU
ÉétfÖD június bó 15-én Herceg Fe* renc a* társadalmi drámája „Honthj háxa" került hziare. /. darab meséje Qfrye-wo kigondolt, jellemei ktlODÖseo Nemeréé é* fiáé jók, a főbb szereplőkből azonbaa hiányzik a drámai eró. A szereplök közfl.1 Angyal Ilka. bodrogi Liaa tűnt ki, az előbbi poétikájával, az utóbbi ogjen aaivita&ávaT A fériak közül borosa bodrát, Bagbyt éa részben Somogyit illeti eliameré*. Ez volt színészei ok utoltó előadása.
Tudnivalók.
— Kérnem • t. közönséghez A
Budapestre szóló levelezéseket a hiányos címzés miatt még mindig nem lehet a kellő gyorsasággalkézbe«iiení,merta cim-iratban a l közönség többnyire cssk ai utcát é» a házszámot tűnteti ki, bolott hl a közigazgatási kerületet éi lehetőleg az emrlct, ajtószámot ia feljegyezne, a levelezrék kézbesítését meggyorsiuná és a po=Ui közegek teeod&it is megkönnyítené.
Az otazé postai alkalmazottak — ugyanis — a Budapestre érkező mozgó-és kaltu'postákka! közvetített összes levelezéseket oiár útközben kösigasga-tási kerületek szerint rendezik oly cél-bó, bogy a kézbesítéssel foglalkozó székesfővárosi postahivatalok a reode-jett levelezéseket a közigazgatási kerü-letekben alakított levélhordói kerületek tzerint gyarsan széloszthassák.
Ha a levelek címzéae hiányos, az utazó posui alkamazotuk, oemkulömben a kézbesiiö potuhivatalok feladatukat a kellő iilore megoldani oes képesek és ennélfogva kellő időre a levelek sem kézbesíthetők.
Újból felkérem tebát a t. közönséget, hogy uját erdekébe! a levelezések: gvor-sabh kézbe* ithttáse s a postai alkalmazottak !¦«(; ii terhes szolgálnának megkönyitéte légeit a Budapestre pzóIó cimiratánan az utca és házszámon kívül
kik leltének legyen erén deli Dénes őr álló seregnek felsőbb a abóbb rendű tagjai.
Fö Kórmanyozója vólL
Galanlhai Gróf Fekete J á ¦ o • T.. K. Kamarás, és General Major. Fő Strusi Mes térje.
Tolnai Gróf FeatetiU János. Tábori Káplán.
Rosty János Hihoti Apatur éa Kettt helyi Plébános.
Kapitánnyal.
BFierédi Beierédy Ignátz. udvar Tináuos, ét F. Septemviralia TábU Bíró Gyömörei Gyömörey György, több K Vármegy. Tab. Bírája. Kiss Ignátz N Zala Vármegj. T. Birája.
Fö Hldllgyjii.
Kiss Jáic* N. Zala V. Tabl. Bírája. Paléayi Iekey Ms.yhárL Nedetiei Né-daliky Jáeo. N. Zala V. T. Bírája Far-kia-Pátyi Farkia Ujoa N. Zali V. Ali-87. Biráji, Skubliu Imre. Szalabéri Horváth Imn G. Eaxttrbazy Imre Hu-atár RageswetjAek All-Hidoagyji. Tábori Szám tartója.
Domjáuzeghi Dómján Jósef N. Zala Vármegyének volt All-St. Biráji. Kvártély mes tere.
Deák Péter Zala Vármegyei lúlo Síelnek volt icluariua. ör álló Titézai AH-fladnaíyi r 11111, v
Jápprai Bptawck AaUI 13 esttendöt leveadék vitéz.
Augustiti Iatvál V. Eak.
• közigazgatási kertiét (I—X-ig) és Sebe-tóiét az eawlet és ajlóizátnát is kuni taivaakedjék. Budipest, 1896. májas 28-án.
DCEK, •. »-
— Hlré'etaiéar Shangkai fókonznlá-tnsuuk „Auamni" kábeleimet az érdekelt telegraf-vállalatok összes keietáisili állomásain bejegyeztette, mibez képest s jövőben az ,Austuug Sbaoghai' cinen érkező táviratok izonnal a fóntemlitett Hkonzuláiushoz fogtuk irányitutni. Az érintkezés kényeimére és olcsobbitáaára szolgáló ezen bőnnyiiést a közös ktl-Uryminiizter ur tengerentúli más fontos képviseleteinkre s kiterieazteni kívánván, agyanily- eljárásra utasitotU a washíng-tooi, rio de jineiroi, tokiói és yokohsmai konzuláluiainkat, nsmkOlöoben l kairói és tengeri fökonzulalusunRat Miről az érdekeltkörök ezennel értesittetoek.Soproe, 1896 évi június havában. A kertleti kereskedelmi ét iparkamara.
— Ulraetaa«>T. A m. kir. csendör-ség rubáuti. szelvényei, lószerelvéayei stb. ntkségletéeek biztosítása tárgyában f. é. július hó 23ss Budapestéi a m. kir. III sz csendőr kerületi pa rmocsookságnál zárt ajánlatok utján njil-vánoa tárgyalás fog urtatni. Miről az
' érdekelt köröket oly megjegyzéssel értesítjük, bogy a versenytárgyalási éa szállítási részleted föltételeket urtaluuú hirdetmény az alulírott Kamara hivatalos helyitégében a hivaUloa órák alatt megszerezhető. Sopron 1896. évi junus
| havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— HlrtlelMear, A különféle katonai csapatok számára t. é. Bzeptember hó l-löl 1897 éri auguszlus hó 31 ií szükséges széna-, szalma-, tarifa éskőszén mennyiségek szállítására a ca. és kir. 5 hadtest pozsonyi bldbiztoaságáoál torábbá a komáromi és soproni es. éa kir. kitömi éle'-mezé^i nktárakbaj) f é. július hú S. ét 8-ika közti napokon versenytárgyalások fogtak urtatni. Mire az érdekeltek figyelmét oly megjegyzéssel hívjuk föl, bogy a vonatkozó hírdetméLy ai alulirt kamaránál és á fóntsmlitett kilomi hatóságoknál, a részletes szállítási föltételek azonban csak az utóbbiaknál tekinthetők mee. Sopron, 1896 évi június havában. A kerületi kereskedelmi és ipirkimarl.
H i r » Ix.
— Á koavedseg koréból. Zurna daadárpanocsnok tegnap Kanizsán át Keszthelyre utazott, hogy ott a hon-védbuszúrezred gyakorlatain jelen legyen és a terepviszonyokat Keszthely éa Kis-Komáromközt tajiuimányuzza. OJa kísérték ót Csalány ezredes és Kovács alezredes is. — Mint érterulunk jul. bó 20-án a helybeli honvédcsapatok felelt fog szemlét tartaoi.
— kaioui szeeale Pokorny altábornagy f. hó 18-ál Nlgy-Klnizsara érkezett, hogy a 48 ik gyalogezred egy zászlóalja felett szemlét taruon. Fogadására • pályaudvaron megjelentek Jem rics őrnagy zászlóalj parancsnok és Keiaenauer alezredes.
— Klnetezei A m kir. kereskedelemügyi miniszter a njíykanizsti felső
! Bezerédj István.
Botaárdy Gáber.
Csákány Jótef V. Fjkat.
Dely Boldizsár V. Eak I Diskiy Jóspf. j Dómján Jósef Ali Sz Bíró.
Domokos Gábor.
Farkas Mihály V. Esküt.
Fater Pál V. Etkst
Fekete János.
Gereti Jósef.
Györfy László. *
Horváth Antal V. Hadn.
Horváth Jósef (sz. Gróti)
Horváth Jósef (Kopáayi)
Kerkápoly Jóeet ! Kutusy Jósef I Leloritz Ignátz. i Marton György
Répása Fereeu Al.-tz. Biro-
Rstaw Ferestx
BiJuhm g
Sydv László. . Szabó Mihály.
Szigety Igsátz
Tskáta Dániel, V. f k
Tbsssy János V. Est.
Thassy Mihály V. Eak.
Türy Jósef.
Varga Joset V. Esk.
Melly oigy öröm és vigasság között vtisott légyen ez a' nemes ifju»ág hon-ayn királyainkuk diUo h.jléka Mé tssk ebből is ki tettük, hogy »' sert* «Jótt két alföldi magyar lovagló 11 i I u j t a titotiti a i p-j á t, « kik iruy Uipkés fekete ka-¦uka iifekbe, iruy puz<a>áetM vili-
iskolában megtartandó éreUaégi vits-gálatokbozGeltei Gutmann Vilmos kir. tanácsost 4 évi idóUrumrt minitzteri bit-tostá neveiU ki, mivel Kirchknepf Frigjea keress, és ipsrkamarai titkár, tnlyot betegsége miatt a bittwi álláwol lemondott.
— Elismerés n nagjkaasaaal gép gváraak. Weiser J C. nagykaaizsai gazdasági gépgyárost szép kitüntetés érte. A király megnézte Weiser J. C. gaz-datági gépgyár ét vasöstode kiátlitáfcát-A cégtulajdonost Weiser J. C t be is mutatták ó felségének. Nagyon tetszett ez elsőrangú gépgyár álul kiállítóit Zala-Drill-féle vetigfp és az i-talaj-müveló eszközök, mellek e gyár külöo-lege» gyártmányai. 0 felsége a gyár-lolajduosló! megkérdezte, bogy alkalmazásban vannak-e a gépek és jónak bitooyultak-e 5 Az igenlő válasz utáa nagy megelégedését kifejezve távozott.
— A foglmaáiiiai Gjakarlo Iako Iájának záróAaaear Szép és a.ökeló közönség jelenlétében urtotta meg a Gyakorló Iskola ez évben záróünoepélyét a főgimnázium rajztermében, melyről ismét bebizooyodott, hogy ünnepségek rendezésére egyálulában nem alkalmas. Valóságos gőzfürdővé alakult át a rajzterem s dél t«lé a< állapit már alig volt tűrheti A közönség mégis a szokott érdeklődéssel, melyet sz iljuság ünonepségei iránt mindenkor Unusitott, s s legnagyobb figyelemmel tullgatta végig a programmot, melyet 4 zenekar nyitott meg részletekkel Soupé egyik dslmüvéból. A királyhimoufcz elhangzása után Tőrök Miklós szavalu el Vörös mart; Himnuszát, s ezután következett az ünnepség lesérdekesebb pontja: a pályázatok eredményének kihirdetése. Kiss Ernódr. a Gyakorló Iskoia vezet ü tanára, rámuutott a pályázatok fontosságára felolvasU a biráUtckac és kiadta a dijakat a nyertes művek szerzőinek, kiltet a közönség lelkes éljennel jutalmazott. A nyertetek eze'i: Kunfi Z'i«moo<l VII, Weinsenböck Gyula VIII.. Steioberger Oyőza VIII. Bárány Sándor VI1L és Harkányi Soma VII osztálju tanulók. A veraenyszavalás győztesei voiUk Horváth István VIII., Steinberger Győző VUI. és Vajda Elemér VII oszlálju tanulók. A pályadíjak kiosztása után az énekkar magyar népdalokat énekelt, melyeket a növekvő aöség dacára meg kellett ujráznia. Főt. Ptchiager Altjos dr igazgató ur lépett ezutái nilyot paksamétával az emelvényre, a lángoló azavakfal ecsetelvén sz önképzőkörök feladatait az ifjúságot kitartásra, munkára, hazaszeretetre és vs lásossájra serkentette, végül pedig kiosztotta a jó és szorgalmas magaviseletü taiuók között azon juUlmakat. melyekhez a főgimná zium egyes nagylelkt adakozók jóizivt-íégéből jutott Nem tnaraduk hatás nélkül a közönségre, de ai illető ifjakra sem az igazgatónak szavai, melyek kíséretében 2 horvát fiúnak, kik a magyar
tyelvben nagy elóhaladást tettek, a jutalmat átadta, a mauiyarok iránt való szeretetre buzdítván őket Végül köszönetet mondott a t publikumnak szíves megjelenéséért. A közönség mir eltávozott volna a hőség völgyéből, de látu, hogy az énekesek már a pódiumon vasnak. Nsgynebezen indult meg s Torna
gos kék nadrágba, és arany ptuzomántoa fekete tsákó süvegekbe -óltamk fel öltöztetve. A' Méregnek közepén lovag-lottak hat músikusot flautákkal fajotokkal éa trombitákkal Ezeknek óllözetjek állót: világos kék nadrágból, s mutzka doltaáoból. toilakka) komiul rakott ket töt tsákós süvegből arany psszomántra, sarkantyú* piros tzitmából, és rezes kardból-
A Bi aáBtlakril
A .Zslai Kulsar- eredni Ultija. IfWvtatis is Tíf«)
Letérra kissé • megjelölt sorozatról, kénytelen vagyok a kedves olvasót egy kis útvesztőre Teutaí t bemutatom s mi lépünk aigh-liftjét mint edzett sport
Ugyanis hosszai megbeszélés után etaatáreaták — t. i. ők. > tportmauek, bőgj egy nagyobb kirándulásra indullak ét célpoalul a kies fekvésű Keszthelyt ssssatftKak ki — megunva miadig et7 tlDoaott körön futkosni, osszewedtók asacokar, mint sz edzett fértak, kiket tierencbés leszek sévaxennt felsorolni, ¦ért iiszán méltók t megörökitésre. Tehát, miután a repülő gépek Tigy kösönségea néven, a biciklik kellőképen megvoltak kenve és tge« tiuielt Sduvel «r teljes megnyayvását lejeite ki, gyí-lekeiai éa készülni kezdtek i uó leg-siorosebb értelmében. A fulsjtárok m ladgltuk jobbra-bslra Elsadái aea> lévén, mint holmi iffa auek fánkelödtek.
induló, de- aztán annál hamarább it volt vége. At ének és zenekarok veae-léseért SchUszler Albert es Wencel Bezsó urakst illeti s diciöség.
— Te Deins Mint értesülook a föfimaáziarn évzáró Te Deumja jui.iut 29-én, d. e. fél 9 érakor lesz a lelsó templomban.
— AieamUöziisjtókoasrMtznson
lapunk ú •¦ -viselve volt Hazai Hugó ur bodap^ .• munkatársunk által. A napilapokból olvasóink értesülve leven t kongresszus mfikJ'*Uéröl, e t-kintet-bee nem aduik fairt, csupán tudóiitónk joizü levéléitől köiól;Sk s következő néhány sort: — Ax Isten fldja hogyan verődtünk ofj ístie, mintahogj ultink. Uty a mint az ojságirók szoktsk: jó kedvvel éa kerdiálitátsal egymás mellé lelepedtünk le éj már s másik percben folyt s diHkursus. Már t. i- a ki ludott beszélői a stomszédjávsl. Valami véletlen ugy akarta, hogy én a hidegiérü éazakiak közé kerültem, Dinia és Nor végia képviselői közé. Mikor kicseréltük a vizitkártyáckat, a következőkéi olvastam : Hennán Hartvig Redacteur; .Altén bladef íopenháíen. — a maiik: Amandui Sckibsted R"d«cteur eo chef du ,Affen posten"Christiania;i harmadik pedig: ThOD;a8 Bánj Bedacteuren chef du .Dramtnen! s Biind" Dramen, Norvégia. Törték persze s németet kegyellenal. a franciát mag ugy beszélik, hogy Olleo dorf menten szörnyet bálna, ba meghal-laná De síért megértjak egymást. Amit nem tudok franciául, szt megmondom németül, amit nem tudok németttl jellel magyarásom s Unitom őket magyarul, hogy .Eijen'i Schibsted legrosszabbul beszél németal. Meg is interpellál, hogy nem-e tudok svédil. Svédül! Hogy ne tudnék én svédül! Mindenféle ivadékos avéd ábécével jött a világra I Odaszól-Um hit néki nagy netykéu hogy: Si kerbets tüadstickor, után svafoel och fos-for. lande endsst mot lsdans plán — Továbo nem futotta a dicsőién, mert nem állt több l nyufás skatulyámon !
— ToraslTerMiy. A fögimnáeinn hoinap vasárnap, délutái 5 órakor tor naversenyt urt, még pedie kedvező időbeu a katousi gyakorló téren, kedvezőtlen ido esetén pedig az intézet udvarán és tornatermében.
— Deli TSSUt Péter és Pál ünnepe alkalmával f évi judíus bó 27-én a déli vasút magyar vonalainak állomásairól Bécs, Fiume. Triest ét Velencébe rendkívül mérsékelt menettérti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 napig érvényesek é* még azon kedver-méiiyt nyújtják aogy vistzsjóvetkor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés sze rinti állomásokon félbe lehet itzakitani. Ezen jegyek kiadá ára és áraira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekhez ezeu mérsékelt áru jegyek érvényesek indulási idejükké, fel vannak emiiive.
— A vizsgalatot Armiól egyaránt remeg kis és nagy deák. most folyosk s vizsgálatok a varos összes tanintézeteiben. Legszebbek ezek s leányiskolákban, bovi garmadaszámra hordják a virágokat. Ereken 7sa legtöbb közöoség is. Legtöbs drukkot azonban a gimnáziumban okoznak a szigorú professzorok. A kereskedelmi iskolában sxsgkeidodó.t csütörtökön ai é r e t t s é g i i?, me-
Kish PisU mint fö fő mitador össse-Ky&jtötte híveit t* még egy nagyhangú beszédet ratézett lelkes híveihez a trés-ningről — mit természete eu nssy lelkesedéssel suvolt magába a lelkei hallgatösáK s miután elénekelte tma-gasan repül a daru" népdalt az edzett >portmannek neki indultak. Kőd előttem köd utáanam és fel Keutaelyre.
E'ól repfllt 1 termetes vezér Kiss Pista, utánna Erdélyi Miklós • fó-fö titkár, majd Taüiao ax elválhautlan gentry származék, — ezt követte üyarmsty
I Gutzli — msjd Boda Ferenc száguldoU,
| mint oldsl fulsjtár és legvégül Polgár Sándor vágtatott köoiyü kerekein. Még a Bél is bámulva nézett utáanok. —
i Hajrá! volt reptlés a legjaviMI.
Cgy volt hogy Bereaji Jaaiky testvén ú magákkal visaik — de hát őt véteUeaal leéntejteOék - lehet, — hogy késxakarva. awrt hát hiába, szó ide sió oda, nagyon maliciozaj ez a mi népünk. De faát ez nem ejtette kétségbe Be réari testvért, utált ó kárpótlást, ó is kirándult — t addig npkedett, míg egy árokká bele nem pottyant, még most is fáj a helye — nem az ároknak hanem neki a keze. Sőt első ijedségében a lenottyaaái utál, szentül hitte, nogy egy pár csontja ott maradt az árokban — de Bombiy (ruastáv tiakértői azem-
i léje után kissánott • mélvtégMI s neg-lőrt testtel és lélekkel vántorgott haza azoo biztos elbatiroiásssl, hogy s sok Ciaviru angot gépos Inl ad, de iem váltsua be aseat fsgadáaát. mivel 6 aan ¦it tea taokott neváluni. Nt de lag-
lyen Dischks Győző, a pécsi reáliskola igazgatója, mint miniszteri biztos és Gelsei Grjttmaao Vilmo,. mint a ke reske-delmi miniszter biztosa tlnököloek.
— Hadgyakorlatok Zala kan Mn már május havában jelezt&k, az idén nagyobb lovassági gyakorlatok tognak Caáktornya környékén sreptetn bérben tartatni. A hadgyakorlatokon ö felsége is jelen leu. A király ez alkalommal is Fsstetich Jeuö priviszlsveci kutélritnu fog lakni.
— Lelkiismeretlen építkezés A Seitl János kiráyutcsi épülő félben levő smeletee basának oomlokpárkányxata mivel gondatlanul raktálc a téglákat, I ho 19-én délelőtt nagy r-ímjjal letu' hant. Ai állvány „ omlás kóvetk-ztéuen összedült és Tőrök, Kollár és Szekere, nevű kőmiveseket ma^s alá temeita. kik mind hárman tulyosan megsebesültek. A rendőrség s meatökei nyoa.bsn értesítene. Ezek t szerencsétlenül j«i munkisokst a kórhátba szállították A me^érqll kómivesek életben maradásához kevés • reméoy. A rendőriéi? éi a vusgálóbiru nyomban megindította a vizágála'ot Tóth építő vállalkozó ellen.
— Keseló cigány A Uigyar-uiún s Búzái féle korcsmában vasárntp délelőtt Szálai Gergely és Kováci János leányéi muisikus cigányok összeszólalkorulc, s mivel a korcims helyiség heveesé^ükkifejtésére szűknek bizonyult, áthelyezték tebát a harctért sz utcára. Alig, bogy kiértek. Szslai egy zsebkéssel ugy szúrta iül-tövön Kovács Jánost, hogy ezt rögtön elöntött* a "ér. Egy vasúti kalauz és egy rendőr a sebesültet és a szurkálót a vároabázboz vezette, hol » városi orvos a sérültet megvizsgálván, a reodőr-Bég bejzállilotu a kórbáíba, a szurkálú morét pedig olulmába vette. — Foly-Uiása következik a büntető bíróságnál.
— Temetkezési Qgjesulet Vára unk jótékonysági egyesületeinek izámátakar;t szaporiuni H i I d László egy olyan egyesület alapításával, mely éppen a leg-iiegényebbeken voloa hivatva segíteni. Régi szokás-mondás az már, bogy a magyar ember adósságot csinál ba axaletik, hl házasodik, ba meghal. Az^az adóaságot, melyet születésekorcsinál csak kifizeti oagy nehezen lakodalmáig, « lakodalom költségeit is csak letőrieszti bs-láiálg. hanem az az adósság, amit ekkor cainál, az vagy tnarjdékairc marad vagy nem fizetödik meg tionsaem. — Azért már ebből a H7etnpontból is helyesek ar. ugynevesett Temetkezési egyesületek. Más részt meg az a jó oldaluk is mfgvan, hogy halál eset tlka -mával annyit tizeinek, bogy abból uem-cssk tisztessegeven lebet temetkezni, hsnem marad is belőle. Eiéit fontos de-lug, hogy s mi népaok. kivált a kisiparos és munkás nép, megismerkedjék az ilyen egyesülettel és tagjává legyen. Ugyanis csekély (10 —12 kr.) havi befizetés fejében 26 — 30 frtot ksphat halál eset alkalmával. — Ilyen egyesület már majd minden oigyobb városbin vas. Egyik legrégibb a pozsonyi, me.y 1834-beu alakult Ennek mintájára akarja H i I i László náiunk is megalapítani ez egyesületet Aki bővebb felvilágosítást óhsjt, as lépjen vele érintkezésbe. Szegény népünk érdekében kívánatos hogj legyen foganatja törekvésének.
alább a bicikli ba nem is fel — ie leültette ai árokba ez egyszer Beréuyi testvért. Ezen kitérés után felveszem elbeuélésea fonalát.
Elég vidáman haladt s bátor uép, — csak hova lováhb haladlak, annál kevésbé vicetodtek — sőt Polgár Sanyi már holmi baremorvosokról kezdett morfondírozni tét a futás hevében " aat hitte, hogy lovon 01 — ét a lovának valami baja esett, pedig tulajdaaképen sz 6 ereje kezdett togvei, arát afagysyu gyertya fénye.
A uugyagi stármszásu Guszti holmi palóc rabló bwtóriákról beszélt — ¦ előadta ugy röpliben Boszniába! visek dolcsit hogy hogy ették meg ott elevenen s katonákat t i. a bakákat. 0 is csak gyors lábának köszönheti bosry most itt vasptripázik az éroemna társasággal, a mennyiben már fel is akarták aprítani gulyásnak, dt ő kiugrót-, a lábasból, azuronyt uegzett a nagy et-vágyu bosnyákokra t etek ugy a»ef-ijedtek, bogy elment a látásuk é. o hősiesen elillant. — Basa a**J~*«u hősies előestéiét ilsU ,a*ár Keszthely meséjén száguldott s bálorröplü nép — Erdélyi Miklós a>ég egytzer behintette magát miodig magával hordott nnom parfrannjével egy illatos cigarettáragjujtva énekelte: .Csak elére kedvesem, nincsen baj már semmi sem!' — Midőn egy dörgedelme. .Halt!' Megállj! reszketleii meg a nyári illstos levegőt. Ki aalt meg ¦¦ álUlános zürsavsr. C»«»ái Polgár . Sssyi nem kérdesoaködott, ó aniyira el _ volt lágyulva akár a jó fajú aargs¦¦'-¦¦¦¦?
XXXV ÉTOOLYiM.
ZALAI KÖZLÖNY
189* JDMÜ8 20-ái
__ j^j____________
A kozgaz4aaa»ji kiegyéres M»fke*téSeai ;Jtrosaink köréin éleik politikai w» j, on. tu keletkezében. Esi » politikai akciót legjobtaa jelti ír. Horváth Jánosuk, ai .ipvKjak" sserkeaztójí-nek kaa beatédje, meljet a kő 7-én a szolnoki iparosok Billenoáns ünnepélyéi ai egész batai iparossághoz intéseit « ¦eljrt az .Iparüitjei" jaoins 15-iki atáaaa ,Aszoluoki»TOe;ramin* ciBea közöl E beszéd Ml kozoljok a Mvetkezí részt: .Ha kedtootleMk ipanaaiakrs aé,v€ > monka- és ozleti vitioayok. akkor vaió&au leaojio az iparosok bely-irte a közéletbe*. Mindeshoi, a>éf u ipari mozgalmaknál is háttérbe szorítva, az iparosok mzálvbordozói nrres P*1'" t.ksi pártoknak fs politikai meggyőződésüket ián? elhallgatják, vag; rendelőik kívánalmainak vetik alá- Arról, hoiiv • közéi élben az iparowk érdekei triéo»«sOljeoek. iparosaink beszélni s«m smat. Kea ajetstegyenitő e az, bog; midfa 1893-ban a miskolci iparte.lIlleti koDgreaazus az iparosok választói cenzusának leszállítását batárotU el s midőn azt is kimondot'a, bog? ez: országgyűlési zepviael6a álul a kepvise ó ház elé terjeszti, — akkor ma, bárom ér múlva sem látják és tudjuk, bog; bot *sn, vagv ran-e oij képviselő, ki az iparosok e joío; kivaulaai eló-terjeaateue vo!d«. Az a axononi téey ébreanze löl hazánk ipareamit Uao-•yoseéfükből: szerveskedjeaek és ssosog-jaaek. Foglalják ttl a tért a közaégi. városi és a megvei kötttgjekbeo; iparkod, janak bejnui a közaeji képviselo-tesia-letekbe és a t&rvénrbato»ági bizottságokba, mert ezekbeo közgazdasági H ipari neveket is tárgyalnak; s i»v ezekben ar iparosokat is előkelő bei/ illeti inog. Azufku itt van a közgazdasági kiegyezés aeckotésének ideje ét uj váaiz-tások küszöbén állunk. A magvar ipa-r»»ok ugyan nem fogaai egyelőre, mint at osztrákok, külön ipari pártot alaki taai éa nem is fognak mint ax oazrtá-kok at ipar részére 100 miihót kérni az országgyűléstől, baneio iparkodni fognak jogoi érdekeiket a jelenlegi politikai pártok keretében érvényre juttatni. Mint a taatcyar iparojaág egyik zászló tartója ezen bazai fezériptrleslOlel előtt felhívom az egész hazai iparosságot, nézze meg és vizsgálja meg. kire fogja ezután szavazatát adui. Mi a képviselőjelöltektől elvárjuk, megköveteljük azt, bogr az iparosok agyéit jövőre az or-azáiggyuleaeQ szakavslottau tárgyalják, az iparosság érdekeit érvényre emeljék, awrt ezek egyúttal országos érdekek ia." - PltltaaM •« jecvsi- Zsídea tArt«at, tárj uj aatal par táuarfai kassák MM •» ss*p kanastfej antaa. faka* sKtt eljártak • iliiaumsii tuitaara A Blrtlaai a.ta* arra m kiofctaiu ők*t, feot7 e)B«Bj*B«k elóbs as aaYakOBy*frcru>BOz, uaittsaéfti rababa SKBJestk bozta, baatm koitorut csak akkor t«fyro frjere a awuyaaaaoaj. ba a teaploaiba B«ff>. alináVtt tcegfot^d'ak a fiala ok Hsmib a jrg)to ii kioktatta őket Az tf>rt«Bt ugrania, bofv aiidóii aaaaa» u MT'kúoyires«löa6* akaitalt B*e..ni, rajok izeal a jpxywí, hogy ko azaro o«llia! ac merjen a nt«Dvaaaoay a>«Biii; ¦ «f a ciganjt ia kvuak aufakkal l'fj it íoncat. Caakaocr a ]ptehaaos aieitlatu at ab-iakabol, b*tr kagjsa aifsank a jefjzü elébe, apaea loroitva, Bktat s swgr Deki ifertek Nea rMda. aa BtegharafEtttea erre H aitdfiB a fiatakik a teaplcaba BMsuAt, erős haacoa lá-
apuvol víaazk. Annyi az (gesz, bog; valahogy betámolygott Keszthely nagy-veodéglőjibe, s a miit a fáma besiéli — el leit volna ájulva. Cn ugyan ztem hiazek a rossz nyelveknek, de annyi tény, bogy sagyoa eceUzajL volt aaáa-nap — Olt a vewIétK k~ kertjébe* aatáa etkeKlék a tejet iani aaayira, kagy Kesitbelyen azóu felmeat a sajt ars — Miu'án agy kiaebb fajta treioin- ' get tartottak, a melybeo ugyan Polgár ¦ea vett részt, elhatározlak, hogy viaau- i térnek Kanizsára bár Dem sziveaeo, , mert most egy szuszra körfll kerék-pározbstnák a világot, de tekintettel a vidámból szomorúra vált Polgár Saiyi terhei áJUpttára eőizel fognak viaau- j térni Fol is kapaszkodtak a kupéba, miután a repülu gépeiket kellőképn elh-i fzték éa a gózmaaioa szeroacséaea kaaa bo;ia őket Heglebetoaea lektlve érkeztek meg. Teljem lemoBjdtak atat ¦ár ..:oc magaaztos tervről hogy kerékpáron iMik meg az ezer évea kiállítást. Kis; h-la azOBBOniai hajtogatja .hogy most mu i XlX-ik század vegén ,0-Mzlánok i. azUbettrk njul íatl" — Miliciozua célzás Kiaa uramtólude hát tó'e nem kell felvenni. Mint krónikái bátor vagyok feljegynai. bogy a nemes ' kerékpáros baodenaták kőzal Boda \ Franci és Gyarmaty Guazti vonaluk j be Nagj-Kaniteára biciklin. Hiába .Hu íyay' kivlvu az egri nevet Éljea !! Így történt meg az «M és utolao kerékpár kirándiilái Nagy-Kaniáa araok ¦zIletéM ntáa 18»6-ik év /aaiuí hó 2-áa. Nyugodjék békével!!!!
FLAMINGÓ.
¦a* rtM. aü. auat a taatat aaBt>4*. ¦!¦¦ koBkelyask asisals va*aa aa aevajcaarv. vaMX kivataasa MvBvafél. Eaaft aaxáa a
jefTBö, ki ta n u«o«a kaajnaaiavst l|«ii j6' banqa a pleMasim — Elt a pírt Ur»jalia aierair a I lorvearaiak, »«lj TnpaBjBie.- Benő vidalaere »«a7 »api illaBifofkaara ililu Féket, üerjelj «»<li plakiaoat. ki efrébiraal folebbesett.
— Etaavsags és uaeaafe «Ueo naajM >ét-kuik miaáa^D, aki kritika a*lk»l baasaarja a aaeltébea-kasaaaUa kiniateu *a laiksaok által ijaalou astpHi sscreaat. E lakiatstbaa *ilaa7arons4«oB B*f aeai volt 'snérsaait: caak aijöu dr. Jutaisv Jotitf, u 6<asea
ok tudora ét apeciaüsu bcrrjo- külföldi raaulBajiTai alasjaa kaMa&i Bjava tetu aa 01-041 koaaietikat, caak aaata tslal s kAsaasef aaakeabcrt, kiaea kosaoljaB e« tdjea bixaloBzau] fordutbat « asépsdfkibak eltávolítása, abőr
cwjából -- A atz n arcbőr dnvaaafa, tiss-táUaaaaca, a a e p I ő, BBajtolt^jMTajegv, imem, sseBBblca, borátka (Biitusier), porseaéi (visuatii) iaaadaa, kajkorpa, kajkullaa. KeltcUea as^^rok fiói btjui tintkii) at». nem caodaaaerektal awlaak el, bab*bi caak caazerű or*oai kexelexől ó'graatBUBi a saépBeg meforsaajia.k tt teatarUaa&ak titka i> c^k * bör [leiat belvea ápoláttbaa (caoadá*, Bzappaa, arrpor stb BMcvataaataaa rejlik axai «ffvea el kur aaeri&t vaitoao. D.-. jBUasy lakik B a-dapeateo. VI] . E r a a é b e t-k 6 r at z?, rodtl 10-1 3—6 Levelekre válással.
— Ki akar egy éves önkéntes !enni ? Olvasta a hirdetési.
Irodaion.
L rovaUtao meajslent irodalmi terné-
kek kiphslók lr'J. W\JÜITS J0Z8KF
könyvkereskedéíébeo Nagy Kámzsán.
— Paraj»eaU Irta Kölcte; Férnie. A legnemesebb szivű, a legtisztább lelkn
: Kő cseynek ez az arauyköayve telve az ! élet bő csesség szanályaival. a legajáol-bitóbb 0 vasmany a fejlődő gyermpkoek. Meünemesbedik ettől a xzive, meggazdagodik az értelme. S a bölcs mondá-I sok 8/ivébe, ejzébe véaődve, biztos vezérlő gyanánt kalauzolják életét. Nem volna szabad, hogy legyen szőlő, ki ne olvasatná újra és újra ezt a magasztos : intőlevelet gyermekével. Nem vo-&a szabad bogy legyen tanító, ki ne Kö'cae; P^rainemsét adná Unitváoya kezébe, midőn e< az életbe lép ()r4lank. hogy mig edJix c<ak iskolai könyvekből lehetett megismerni, ez n án könnyen meg-; szeredben mindenki ezt a megszerzésre 1 eíéttgé n*-in ajáuibató ki^ könyvet. Fi-<chel könyvkereske^lé-te igen c* i i in, kemény lababs bekötve adta ki. Ara 40 kr.
— Jnbllaló százesztendős köajv-kereakedéí! Az országszerte ismert Laapel K féle (Wodiáner és fiai) cl. és kir. udvari köayvkereskedés és kiadó-hivaul, Budapesten (András>;-Bt 21 szám,) ezidéo — a milleninmmal egyidejűleg — uli meg százesztendős fennállásának a mai kereskedői világban igazan ritka, szép ünnepét. Ez alkalomból a tekintélyes magyar cég, mely u j ezredéves országos kiállításon ia annak öt csoportjában vesz részt eddig megjelent kiadványairól egy illautrált katalógust bocsát közre. Egy gyónyörten és francia módrs kiállított könyvjegyzék tudományszakok szerint van rendezve s végen betusoroa ciiimuUlóval ellátva. Benne van a Latrjpel-Wodianer cég tör-téeete ia. A melléjeadott tudományszakok szerinti statisztikai kimuutáaból érdekes megtudoonk, bogy a magyar UD-és ifjúsági irodalom körül nagy érdemeket szerzett kiadócég ez időszeriot oem keveaebb, ibiat 1495 kiadváaysyal 1769 kötetben s azooferQI igen bzámos térképpel, szemléltető képpel, rajzmin-tával stbvel gazdagitotu irodalmunkat.
— A macyar aemzet tertéaete. Az .Atbeoaeum* r. táraaság kiadásában megjelenő «A magyar uesiet története" cima tiz kötetes munkának (millenniumi kiadat) 69, 70. és 71. főzete megjelent, melyek Frakuói Vilmos dr. , A Hunradyak és Jagellók kora" nagyszabása monográfiájának, a vállalatban a ¦egyedik kötetnek, |folyutását képezik. A tudós tani Hunvady László kivé-geiteiéséoek éa V. László halálának körülményeit naf; részletesaéggel irja le és a köztudatban elterjedt felfogással ellentétbeu kimuutja, bog; V Láaaló a peatiairero járványnak esett áldozatni bárom nspi betegség utáa éa nem méreg álul ölték meg. Etutáa meg kezdi Fraknói Vilmos a harmadik k»ny-vet, .Hunyadi Mátyás király" dicsőséges uralkodásának törtenetét melyben Mátyás királyivá váiaszutáaától kezdve, Mátyás kirá ynak a partotokkel, a uássárral éa a törökökkei folyutott küzdelmeit irja le és a csehországi háborúkig halad. Az éléak leiráat esen kívül erre a korszakra vonatkozó számos képes ábrázolat ia emeli, a ¦elyekaek nagy réaze ezuUal jut először a nagykorölleeghex. így xind-járt a 69 füzethez Sebedéi krOaikájá-bői .Róma tözépkori látképe' és a párisi Dreyiuss-tyüjietnényoes. örzou ere-
ded «táa .Beatrii királyáé iQokori neD-asebrá'-sak féztynyomaU; : 70-ik főzethez pedig Matejko Jánostól a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában levő .A Tároaai csau" olajfesünéoy pempás ssio-nyomau, valamint a velencei állami levéltárban őrzött eredeti utál .Mátyás király M76 október 28-áa IV. Siiiuí pápához intézett levelének" sikeralt hasoozaása van csmtolva. Egy fflzet ára 30 kr KlóSzetes cegyedévre (19 fdzet) 3 frt 60 kr. Félévre (24 fizet) 7 frt 20 kr Kapható minden hasai könyvkereskedésben. Az elefizetók minden szombatos egy-egy H-etet kapnak.
Vegyes efc.
— Hek évi meglgrelés. Emésztés gyengeségeknél és étvágyhiánynál álta
| Iában minden gjomorbajuá), a valódi „¦•H féle aeldllti perok* WzoDytiltak a legsikereg^ibekoek a többi szerek filott mint gyomor erősítők és vértisz-! titok. Egy doboz ára I frt. Szétküldés ] naponu utánvétellel Mell 1 gyógysze réaz cí. és k. szállító, Bécs, I Tucblsu-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan atoll A. kéazitméoye kérendő az 0 gyári jelvénvével és
— Badaprstl UaUltái agyelnébe! ÍTÉLETI J cs. és kir. az. hirnevea sérv^ötő speczialiata g y á t i czégtöl Budapest, IV., K o-ro n a b er c z e g-u t c *s? 17. s z. azon értesítést vetlük, miszerint nevezett ezég jó eleve gandoakoéott az iránt, hogy a budapesti ezredéves kiáliitáa alkalmával számos vevői állal elóre lát-
l hatólag tömegesen lörtéoeadó ¦egrea-I deléaeknél is szokott pontossággal és a I Hiegrendelók legnagyobb BMCelégedésére I megfelelhessen. — E czélból fenti ezég Budapest, IV, Ro s tél j-u t c s a i Karol; laktanya 15 ) mühelyében maaka személyzetét ketlAztette, mely minden : idejét a személyes utasításra és mér- ék szerint m egr eade-.eadő csikkekre fordítja. Nevezett ezég készséggel meghívja a t. közönséget ezen gyári muhelyéiak megtekintésé™, bai minden megrendelő személyesen meggyóződheúk a számára készítendő kot- vagy músser lelkiismeretes, pontos és szakértő 'kiviteléről. Knlöaóseo gonddal és elismert ma értéssel készülnek itt a I e g u j a b b ssertezetu l e s te g y e oés z eti készülékek, Hessing rendszerű miederek és maa orthop aediak fűzők, uyujte m járógépei mülábakés müleges kezek smputáltaanak) vsl awintminden e srak-mabau vágc ortoMebf ni acél áruk, villany gépek stb. Mindezen saját gyártmányú ké szülékéit kötszerek és gé pekoek mintái a legnagyobb választékban megtekinthetők e kitűnő ezég kiállításában IV. csoport közegészségi pafilloo. Egyultai a t közöaség ügyeimébe ajánljuk nevezett ezégoek e napokoao megjelent BBÜ-leaUsai aagv KÉFE8 ÁEJKÜIZÉKÉT, mely nagyszerű kiáliilaria, de kfilónóseo tarlalomdúi éi axakiuda'a)s összeállítása által a szakavatott körökben mélió feltanéit kelt és melyei a szeg llgyea, bérmentve és borítékban Hl* bárkiaes. a ki azt avegkén Ugyan-alt megrecdelheiö a ciég lóoőke KELETI LEÓ ur által irt: ,a lérvek keletkezése" gyógyítása slb. czimu értekezlet, mely sérvken szenve döknek igen czélazerü és tudnivaló fel-viágMitást nyújt. Vagyootala öl-részletízetésre is tehénnek megrendelésket. lapételadókaak lehető legnagyobb kedvezmény. Üzleti elv: Szigora nonUx kl«z» I-gáláa, legjatánrosabb urat
— S.A Kötzteettel nttak — Kétjtk továbbra U
— Se____d » 1 » i t» 6 1. L<«kösá9.ebtt Mrát
ejtjttk.
— Fehér róiiL Jobb txer«taéiLk k*-Irette «g7 kia dalt kteMu OljK kOldjóa.
— 8. V Bndipeil KOotaM
— Cl. I untk N«|7-Bsjoabu. Jobb iw é, tű már véffe *olu tu eg««i dotofuk
m ejj társaMíJLlmi keú lap nem tvdhsvt ta tndomivisyo* poJ«BiAn*k keljel. HáU - TftRSftk ottftr tadomiajM r*lj6iniftÍBk, ¦ilyst ssnaia ujiuukk tért utsvurt dolfo-iilliilfc Ck kkk é é
— H H Bpett KilKtán »Hij. késett
Feleloe az«>rke«zt<5 és kia-ió 10 WAJ01TS iÖZSEF
Hirdetések.
HsvsiiiiUlt Teketc >«!;*¦. fcfrwönk el cr siiBtát » *enDi itAndékolt Ml^rmböl. éi v kusiBitfti tügtOt kiderCI: Mert aig Talódi s jol tettett Mi iét
7 p c«kbim«r
kialmk, ¦**> atáa caekél; Mni kmtant j kft{j*áai: evdiü,* s huuaitott mIjbb (adj uiros iudI uslotttaM len *• ktaaroa tArík) Uttta toftvbfc é( (mioiiiofj mtstállfti a feMujaftól t-rhteueo tovább iiuuk! ét ¦ötMbJu-m« kaVDut kuvfj míg* után, raelj T.iódi ttljtm BodJAn Mhi ftme Dem podörftdik, csak MgförbQl- Ha a ralódi twljeis hamuját otsaá oyoBJak, ciporsik, a kamiiitrivaré **m — Heaa^berf ti. (a kir. od* ZtHcktte.., báxkoi
, p
kQld btrkiufk is miaiakat, akár efjts* 6h4-njftkr* ralo , akir tf*«i *er"ka>ea tevő t»-lódi ael)FB*aÓTft«il>öl S'tjiJtba e«imx*3O letel rkr* 1U kro»-, é* .•Tflezőlapokra & kroi l>!ye* raf*sztaad« Hafjar ayelTen irt k poaUMan r-lmtéiieto*k
Vrw,
k*»xT?..r.>4«UlB.U Hlen, további a ^zö és «ne»iUl ssrrrek kaiatos báat&lna.Bál, or*o«i tdciatéljek álul a L1THIUNK0KRÁS
SALVATOR
silikerrel reüdelve lesz.
Húgyhajtó hattaul
íelteiesul! Kiiiiei eiesilietö!
Kapaato áiíi
ty>ifj*zerU A Sali-at»r-f«f -ra* I
PERL AENOLD Grór sr. kir vá ros tonényhatósági állatorvosának
JOCKEY FLUIDJA
Mtotfso |u«as«s>ai ssIkiiizhetetiM
BiztosAo ható ezer a tulerölt*--tett állatok izmainak folytonos K'* karban tartásira, valamint a kuné rfliés. fáradság iíomcíúr, vállbétis-?ág, időszaki ?ánuaág, s végU^ok lobos bÍDtalmai és merev*éfle hiteiben. Szimoí töízönóirat brte kintésre áll.
Főraktár Szrntmihályi Ojola gyógyszertárában Gyórötr.
E öveit ára 9 kor.
Krondorfi savanyuviz.
Slafaaia traaaViUaaé (sfraa |
ki t'fillö Ki ÓK) Tlatf
kedvelt asztali tíz. Siti-biuui iiHei liutúmútü^n Lifkatt.
Utas-szállitáü
l'tazaai dlj Ik. 120
R. MOgge, Stetün
Unterwiek 7.
*l K rovat alatt kAi ftttekért i lrlöaa*tTt a
Tállal le-Sterk
Grand Hotel National.
Bécs, Taborstrasse.
Régi birneves egyetlen nagyobb szállója Bécsnek, méhben sem szál gilat. sem világosság oem lesz számítva, 200 szoba 1 fiitól felfelé. fürdők, sürgooyhivaU! és telefon, indóházak és gózbajó állomás közvetlen közelében vannak. Olcsó árak, hosszabb idózés után egyezkedés szerint. On p&rle toules les lanqaes noderoes.
A HARHAMHER F M. MAYER
igazgató. proprii-taire.
A félév lejártával figyelmeztetjük a t. olvasóközönséget, hugy aluUrt könyvkereskedésbea megrendelhető mindenféle bel és külföldön megjelent szépirodalmi , bir- és divatlap az eredeti árban s ezenkívül az előfizető az utalványt s erre sztkséges bélyeg árát megtakarítja, mert ezekért Bem szánitrnfc fel semmit
lliBfclIlnr sül tarkiaak ti ílt ea asa aviuk tért lapomba* Asért b Ivéc ÜUtSIaf ii Btif iferhatCBi, aogr köa&i-k h Ké
f f f g
sa« aaehal. Kérvsi vsg*c caaa auaél n a 4olgw, a« 1 • f I o 1 e b b két lolvtataat adbataék kosi*.
1896. július—szeptemberi negyedre
Budapest . . . t.— frt Budapesti Bazár . . 2.50 frt
Budapesti Hírlap 3.50 , Divat Szalon . . . 1.50 ,
Egyetértés . . . . 5.— , Divat L'jság . . . 1— .
Fófárosi Lapok . 3.50 , Évszak..... 1.— -
Magyar Hírlap . . 3.50 . Gyernekdivat . . . — 5(1 .
Magyarország . . 350 . Magyar Bazár . . 150 „
Magyar Ujsag . . 3.— , Paívelst..... -.50 „
Nemzet .... 6— . Wiener Mode . . . 1 50 .
Nemzeti L'jság . . 3.50 , Modenwelt . . . . -.75 ,
Pesti Hírlap . . 3.50 , Grosse Modenvelt . . —.75 .
Pesti Napló . . . 4 50 , Berliner Bazár . . . 1.60 ,
Szakad Szó . . . 3- . Illustr. FrauenzeitoDg . 1.60 ,
Neies Pester Journal 3 50 . Klegante Mode . . 2.06 „
Pester IJuyd . . . 3.50 „ Franeoneiss .... — .50 .
Neies Prene Presse . 3.50 . ruiversal Modezeitnng 2.88 ,
Extrablatt..... 350 . í
Ugjsziatéa Fliegende Blatter, Í!et, Uj Idők s bármely itt fel nem
sorolt lapra előfizetéseket elfogad
Ifj. Wajdits József
bSstyvkereakedése .\ag)-KuiiUitáii.
IBAi előfizetéseket lehetóleg e hó 16-ikáig tessék eszközölni! ;IXXV. ÉVFOLTAM.
Aranyérmekké! kitüntetve
ZALAI KÖZLÖNY
Érti cs •» klr kizár uabUtlav
1896 JUNIU8 10 ás.
Aranyénaekkel kitüntetve
||01HL0KZAT-FESTEK-GYAR
KROHSTEiNER KAROLY WIEN. III. HaapUtn.ts 120 tzáa. uját «««l>»
^^ ^
ingyen ét kénMotve kWéítort
Hatiságilag ented»lyezve!
Ki akar egy éves Snkéntes lenni T t
Mindazon >f|ak. kik ¦ meekivánt iskolákat oem véneitek, eiíkéiiült-¦égOkre és foglalkozónkra .aló tekintet nélkül m*irsxerezh»lik az egyéves öokéntei'ijOíot.ProaTamni iagyea éa kenaeatve.
Lichtblan Albert
iga-sató
egyéves öakenteai tanfolyama DEBRECZENBEK.
Mayer Aúoll
cs. és kir. őrnagy felügyelő.
Születési év közlerdó. A ki már aor alatt állott, föl nem vehető.
ária-* *czelli Gyomor- :jj ¦j: cseppek*
gV*aa*MMipa)il. rvrt <-U kitfi-Mtoeft bttonnluk. a mii «ii m** axáx bizonyitráaj lanuaK. Efj kts fir«f m bwonalaü atuttáaaa] wtOU 40 kr, najrr t»te(r it» 70 kr
toraktár:
utna
A mfentt * «i »<n»Vii.li«il
- - • • •
< ÍJ2SS5
NAOVKANIZSAN PrifW BéU n gr lm Lajos gjot7is«rcsuka«i BABCSOV Kőim g4»ior itel
FEHÉR A. ADOLF
Wr es
U»«l«y»ia --------
*K) U»aa •rjwzékaai j
•«;« kiTiMtr. Hfam ktutk, «c7- auoéuoB, a kiAlitua tkál

Hiidetménv.
Nigy Kaoin* viros rendezett tanicst résiéröl eiennel kOzhirré tétetik hogy a -iros alsó és lelső erdei, T»liuiiat »: alsó és felső , nyiresi' tcrfiletíkeo. kílóo kOI6», a -adáuati jog. 1896 é..; »ogus7.tu> 16-t61 iiámi'ott hat egymás otá» követkeró érre f. Ml junm« 3O-án d. e. lü ómkor > vároihíz dísztermében, > legtöbbet ígérőnek, a városi képriseló tetiOlet jóvábagjása fentartisa mellett bérbe fo* adatni. |
Az árierési feltételek a rárosi kiadóban, a hitatalos órák alatt megtekinthetők
Nagv-Kanizsin, 189G. majos 2.
A vároati tanács.
bTÉTEK
r«rrt««S>fok C ¦érékeit klln

Tékel-rirdiH
Gricx mellett. '"
Idény oiajui-ekttber. %
330 *ét0r a t»af«r shaa f«latt 2 vaauti allomáa
lyaf rtUr. «tb. Ifro ijsolbk - -mrkeko^k. UjréffettXkú mt>»iÍB kidfűrilók airlr
*«i. Oirsö étkndp rt rrti Kitsoő lakátok,
, ai
Ián ttnkxaaDTBi: linktá, Ttrfk ItaH gja . BnaMiüa alkalBánl ito iTMoak %riBt~« «9M ktrbi-
ot홫 nat hii<lcBkm U -,- -¦-----nafilniiln'. •> im»J-
sn|at Jteiaqr Tfc^tj aálksl »mt Ka mMlt ¦aMar ML ét larM. oasi. • ku. Xv
Buziás
elsöraip oboíMö.
FOrdöidény ¦
Isjts 15-lsl otloker 1-ir Világhírű lápfiirdők és aczélforrások
bawDló a Spaa. Pr j ioi t, Sh w 11 ha c h é^^urj war tb i aczélfor-r aiokkal. kitlaü ael** éj b>d-e i a « a ci é IU riői tiI, hit feán-tiotíí rd íkk«l i okirfOrdéral ét u s ijd á t a I. — HIDEGVÍZ liYÓGYINTÉZET é-. roaxao. IVÓKOBA knüoó er»d«if«»aj«l »er«i«g<«y néf, ida! t « yo n « r- és bé I aurtr, h o aio a. k d- m Tesebete«ség, bujakór, c m i. kö»z»ény és fejfájások kai atk. BUZIÁS r;óii;fard6 <ain'i á liaái TeaH-íroD át. Tár-sa>kociik atá lomá^aá'. Ál ami hKa'alookoknak krdie^ménj. Puar fillamos viláititáa a 80 hoklaji rtxritartoj parkbao. F«rd6i zenekar. Elaó-reidg kocyka t: káréházi italok. - A fa rdóo állat dó bír ¦mi oósjógjáix >aa. — Msrtóke'- arak. — l.mmetéMket ki'ánaira iaftyra é> kéastrfnnl uolcá! a 27276
Baziaui, a bo.t a azoban-greDdrléiek kídftni kéreiaek
Jelentés.
A cs. és kir. hadaereg ét m. kir. honvédség Sopronban, Szombathelyen, Kagy-Kaoiiaán és Kóaegen állomisozó capatai é< intéieteioek széna. scaJaia, í* én kiazénszfiksé|rletc
biitoaitáu végett 1896 azeotenbsr 1-téJ 1897 auginztui vtfaig lerjpdó idóunamra a cs. és Kir hadsereg ellátisi raktáránál Sopronban 1896 évi jalkM 6-án t. ». II arakar írásbeli ajánlat versenytárgyalás tarunk, mire vonatkozó feltételek megtudhatók a .Budapesti Ko?löny* „Peiti Napló', .Peater LJoyd", .Nemz«t", .Köztelek', .Magyar Géniusz", ,Bgyetér;és\ .Képe. .Néplap", .Migyar UjOg* és .Vuámipi üjiág'-ban megjelent teljes hirdetésekből.
Bővebb feivilágositis a soproo' ellátási raktárnál, valamint Sopron é« Kőneg azab. kir városok hatósága, ugjízintén a megyei hivatalokhoz ¦Sopronba. Szombathelyre és Nagy-Kanizsára bekaldstt erre vonatkozó feltételi füzetből tudható aeg Ilyec főietek beszerezhetők daiabcDkint 00 krort az Ellátási-Raktártól.
Sopron, 1896 június 16
K I K aVHU- VertfUtt
Régi hírneves kénfürdő Horvátországb
an
Zagoriai vaaajt (Zágráb-Csáktornya ¦
Dr Lnd<ig odt. tanácsos Uair álul elemuos 169* bti fok OUiut nelpt! forria Felllmnlbatatlaa hatáwal van a rheumatikm izüe! bíoUliuk. k»«»vfnv zaáha. titkoi hetegségek, borbajok és íörvélykórnál sat. IVÓGYCtGYUÖD köhöséí, mellbaj máj, vese gyomor és aranyerekre. >at.
Villamgyógy. Massage.
A gjóíyintéiet minden kényelemmel, égést évea ál nyitva. Nyán idény május Mól ok: l-ig. Nairj park. Kiterjedt fekvés, állandó térzene, tincz. hangverseny sat. A varatsd topliczai vasúti ál!oinü«on mpoDta a vendének •cámira omnibus, kocsik. Megrpndelé-eket a fürdőié.igatósaji készségűé! tWt. — OrvMi ntaaitással dr. Loagklao A. lírdöortoi azolgál.
Proi-pectQ«okat ioeter. ét Nérme-.itvp küUl a fQrdéifllZflatétáfl,
caoooooooooooooocxxxxxxxaooocxir
MOLL SEIDUTZ POR
a. védjegjét n i
aomlraaac tuncau iai. . )
A a«4l s. fá:« SaMUtz-a«rtk tanó* oófrhatut a !pfia>kac«&i>b ayaatr •¦ aj. ! l^atkaatalaak, g7o<nor{Arci ii tyoaorhéT, rocxAtt azkkrakatfaa. mijbantiloa. rtr-UWáa. aranjér 'ét a legttll^tbOKAbb a«i attafMtak «llen. >• ]«!«¦ haztMfra^k rí. J t-ted*k óta atiadif aagrobb vlifrjnlfit iisrxrtt. — Ara tfy la#«<i«tt!t araatti ds > kazsak ) frt a. á. :S
(aak akkor valódiak, ha mindegyik dobol atoll -"¦-—- tüntótl tol.
jnl^st tisnett • tzsak I frt •. t
tc tirvényileg fényit tétnek
MOLL. FÉLE FRANCIÁI
BORSZESZ ES SO
akkor Vlifdl h* »i«dí«T!k a*"* MOU, A *"li**ryi '(.'.ni te! i — -.. —— -A. ••II* rliratu «nnz%tu.] ran larra A sfail-f«lfl fra»-
Efy *¦«
Moll Salicy] szájvize.
ik4)
A viudrKDA i si*ili<ztita«ial
DWk uuú>, »rt < uáj' • f«kk > pt ^ «
*•«•« lof(»j«» éli™ - E|> ai.il a. vM(iir««tl ellálatt i«a» ára : SO kra|az>r.
átall A. lytgyizeretz. ct. ét kir. udvari szállít* al'.al.
Béca: I., Tucblauben V sí.
V^«l aafiaMn* aaMata aaaaatáavát arllatt tal|a>Hlataik .4 raktárakban tessék Imlározott-in MOLf. A. aláirSsáoal "
védjegyéi/el AÍUUttlt kr%zit<nény<>kel térni KaktáT :Nagg-Kiiiuz*du Roaanfeld Aújlf es Fia
OOOOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOQ
c o
NyaaaatoU Itj. WajdiU József kdnynjosMUjábaa Nagy-Kaniuáa.
186B-1K ö-v óta ismert. ItEKGEK KÉI.E OKVOM
KÁTRÁNY-SZAPPAN
orvosi lekiotélyek álul ajánlva An<xtría-ala(yaror<záiban. Franr;>« ország, Németország. UoUandban, Scbweiczbaa, Romiobao stl> tuar tíz év óla fényes sikerrel ha>>roáltatik.
aar mlndenneaia bőrkéiénél ~M
mint sziate ai arcxbör mindeoféie tisitátlansigai ellen
kQlöoösen a rab, ax idflll és pikkely somör ellen a knsz,
a >ömor rrpedvény, a fej *» szakái ellen, a siepló
májrolt, ugynevetett resea orr, a fagydac, a iábi7.zadás.
a gyeraiekek valameuaji külső fejbetagségei ellen. Eze» k
a bírt tisrtiti mosöésxcr sjánllatik. . ö
Ari itrakMkéat satzaálati atasiUtsal ciyitt 35 kr g
A Berger féle ká rány szappan 40*L a tömény iakatiiayt tar Q
talmax, felettébb (ondoaaa van késnivs a léoyegesea kfllotibozö a Jj
minden egyéb, a kereskedésekben eiőlordu ó kátráay saappanokiól q
m«rt exen siappan 35% glicserin anyagot lartalmax finom illaUzerc- —
Csalások kikerülés* végatt O
n«17aa<TtánkbaB vilifoaaa BE ltGLR-r«l« kktranj-auppaa kütait • BcjrlDi O k^l a <ald caoaufDláara O
Siíms oaawnil kiliiltUíl/U » Mm wttóm .IilliUsN m-\n- O
G. HELL «*«TtROPPAU 'i^ffSSAl*' §
Nagy Kaniísán Prágtr Béla $ Bthu Lajos gyójj/oeritnA. Q
oooooooocxxnooooooooooooooooVWY-kANIZSA. 1896. június 27-én.
26-llC
Fél évn .
>•< ér: . i fit - kr j h-t 50 kr . 1 tn-*» kr ÜCjri naa IS kr. HIRUKTKS t k
i I,
BiKlea lo.aM.. aóren S *r. N VI 1.TTKSBIK
pelit toraként 10 hrtvt
líiaciiari ti ¦*•* a«ad«« efj' irdrwafr-. 3U kr. kaetendó.
T
Ulti I0ZL0IT.
A aagykamzsai ,,Ipar-Testílet', .a nagykanizsai Takarélipíastir részvény-társaság', s ,Koto" takarépénztár
l lap jilltto i
XXXV. évffcfyaa.
é. a.va«i rtai, . w»J Sierkaaito-tia4é »• Na«v-KaalEsau-aJ iuéaaaaUk
|B*r»e«etle. lantit i tatsak el.
.'~ részvény-társaság", a .nagy-kanizssi- és galambokiöniénte* tOtoltó-egyUt", a .nagykanizsai kii4edwi«ló egyesület- s .nagy-kanizsai tanítói járáskor" . nagy kaoizsa,
nóegylet", „a.kanizsai izr. jótékony nóegylet', .szegények tánintézeteV a .katonai Jiadaityáo egrtK" , w,afn,i kereskedelmi iparkamara" aagykantzsai külválaaztmánvá k k
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON jjjffiELENÖ V EG^ES^TA RTA f. mu
Az iskolai év véféa
Nagy Kaaizsa, 1896 jani« 27. (K. L) Még egy-két nap s bezáródik u iskolii év. A tanílók, az aprók is, a nagyok is, örvendező vagy aggodalmas szívvel viszik haza bizonyítványaikat. Otthon a szülők már várjik őket. Talán először Tárják ai egész iskolai év folyamán ilyen izgatottan gyermekeiket Mert bizony sokszor nemcsak Tárni nem szokták, hanem tudomásul sem ve szik, hogy gyermekük már otthon van.
Hanem az iskolai év bezárásakor várják ókét, — sót érdeklődnek is irántuk : első dolguk, a bizonyítványokat megnézni. Utána a bizonyítvány minőségéhez képest következik a dicséret vagy megrovás. Csakhogy, itt a szülök sokszor igen téves okrt szokták vissza vinni az eredményt.
Tisztelet a kivételeknek, igen sokat léi reveiét a gyermekek iránt táplált szeretet- A jeles eredmény majdnem kivétel nélkül a szülök kritikája szerint egyedül a nebulók ér4esae, a melyhez sem az lakottnak, sem a Uniténak semmi köze. Egészen mása kritika iránya és vonatkoztatása a rossz laeulokBál. A rósz osztályzat, s a belőle következő bukás oka a legtöbb esetben a vezető tanitó rossz akarata, igazságtalansága, tudatlansága, a kosztadó gondatlansága s ezer féle ok. Magában a Uuulóbao sajnos, ciak igen ritkán szokás keresni vagy meglátni a hibát. Ennek aztán meg vannak a maga rósz következményei. A kellőleg mrg nem büntetett tanuló egyrészt megmarad régi lustaságában s tovább bukdácsol, másrészt borzászokik a maga hibájának okát másban keresni, tévedéseit, bonéit hazugsággal, mások rágalmazásával palástolni, s így nemcsak ellustul, hanem szivében is
megromlik. A javulás, melynek kezdő és kiinduló pontja saját hibáink felismerése, lehetetlenné vilik Ilyen módon rontja meg a helytelen szeretet azoknak a szivét, lelkét, a kiknek őszinte javát kellene óhajtania, kiknek boldogsága érdekében a legnagyobb áldozatoktól sem volna
i szabad visszariadni
I De hiszen melyik szülő az, aki nem áldo'.na gyermekeiért?
Bakával, étellel, itallal, minden
i szülő ellátja gyermekét Sót néme-
1 lyek drága koatpénzi is fi/.etnek
! érettlk. — Nem áldozat-e mindez? Elhisszük, hogy az ; de- mindezek
1 nél igazibb áldozatot kell a szőlőknek gyermekeikért hozniok: magukat kell nekik áldozniuk a családi élet szentélyében.
Ezt nem teszi a szülők legnagyobb része. Ebben rejlik gyermekeink sok
i hibájának forrása, iskolában való előmenetelük kevésbé kielégítő voltának legtöbbször az oka.
Hiányzik gyermekeink legnagyobb
: réfzéoél a családi nevelés, melyet pedig nem pótolhat, legfölebb csak igen kis mértékben, — semmiféle iskola sem. Az édes anya szeretete,
> az édes apa jóságos szigorúsága,
: mindkettejük gondoskodása, hogy a gyermek csak jó példát lásson, jó szót halljon, jó társak közt forgolódjék, — ez az, ami a családi nevelést teszi Ki a nfvelés óvja meg a gyermeket mindattól, a mi ártatlan lelkét beszennyezheti, s leikével együtt jzivét-eszét megronthatja.
C*ak a ki a gyermekek közt forgolódik, a unüá, Jodia azt, hogy mily kérés az a gyermek, ki ngy kerül az iskolába, hogy ae vinne oda már a családból olyas valamit, amit csak a leggondosabb utánjárással irthat ki, vagv ki Bem irthat belőle.
Kis magból lesz a terebélyes nagy fa. Kis hibától a Í4iekoló bt
Szívleljék ezt meg a szülök, kivált így az iskolai év végén, mikor egy esztendő jó avagy rossz felhasználásáról számolnak be gyermekeik bi-zonyitvinyaikkc)
Kiállítási tátik.
III.
A faluban kórbit is vau, minden szükségessel berendezve. Sxép fobérre meszelt épület a la!u közepén, .Gondviselés" a neve.
És most .kerüljünk beljebb,' mint a hogy aondani szokták. Nézzüok szét a faluban. Két utcából iU a kiállítat fa-loji, de egész Magyarországot bemutatja. Miodeo vidft:, mindea megye majdnem ott áj előliünk.
Jász Nagy-Kun-Szolnok megye építtet te a szélső bázat, melynek eredetije Jász-apátia áll. Mailette Csongrád negye mutatja be a Bzegvári macyar házat Kolozsmegye ii magyir házat állított ki: Kalotaszegit. .Anno I895"'beo épített egyet Tords Aranyos megye: a torockói magyar házat. Somog/megye Csökölj közaégbeli magyar háza áll e mellett. A kithartyáai pa'óc házat .Isten segítségévet építette Nagy Patyik Andru* a pémt hozzá Nográümegy? adta.
Ls most iaza érlöuk: Zalmegyébe, Gő ¦ carjorazafcba Zebfckés vagruak a C« ravayfe István házában, ameyet pepiiéit | 1888-ba.* Ez a ház az 6s magyar épi [ lesi modort mutatja be: a rátoiformiju tetőt. A bizoak verendája U van, előtte a kis kert. A szobiban a novai polgár v:s>l*tet mutatja be egy fiatal pár míg a konyhában a kiskomáromi pásztorvi-Ftletet látjuk. A mint belépünk a kis kapun, a kézi kamra mellett baladunk el, azulán jón a szoba, a konyha, az éléskamra. Élethűen ott áll a cséplő-pajta is. a lóistá ló, a tehéoistálló, ' a k.jáxó disznóól. Az udvaron tjukok kot -knUcaolnak, az ..ethú bábák ránk no-s^lvogsak, ai «ng parutt aaajooy non-kával kinája tz urát, srévaJ Olyan kedves és éleibű ott minden, bogy sev ftyézzük bámalni! & koa^hában rzépen oda vanahk állstva a kooyba edények, vizes sajtárok, a mozsár, * sótörő, bent
t szobában látjvk t talipántos láda', t fofxsoa lovsak a párádért száat láayé rok, s bitbü bazgÓMtggal rakták körűt BzeDtelt btrkáífti a talon föggő izeoi kepöiet. A banya keneoce eíö t elQ'-dögél a ubcckei ember, ba a bó m«ga-fso fökKÍk, az BNzoa; ptdig szövi a ai ép keid ÓL mflitb*. egjr hu Dia péidiny gj-önyörti slöt^hI olt tóg a fogtuoo.
A bábakon kivfti egy eleven lakójs is raa a tebcckei báznak, Pormáoy Uuío a ?agykanizseifőizolgabiró kocaiaa, aki a kiállítási Zebvckén korlátlan ur, s házgODdaok, a kiaek e^yéb baja oincí, mÍDibogy ,06111 jó iíyeD amak lenoi, akinek semmi dolga siocíén.* Egyéb- ; kéot pasastkodotr, bogy az .arak" otthon nem igen törődnek a .böceölettel." Lim a vasmegyeiek, meg a svábok mind kapuk haualról leírásokat, melyben » ' E«gye pár sorbio ismerte've van, e \ mit a látogatóknak emlékei szétosztó- \ gátnak, csak a zalai ember nem (ad a j veodénjének semmit cem adni, ap«dig : a mi megyénk is vaa olya a, miot a rost- ; nyákoké,* moodá Pormány látván, s jó* ' formÍD helyeién mondta. Ajánlom az ; illetékes körök ttzive. figyelmébe a dot- | got. Méft nem lecne késő aébáoy tzíx | egj oldaios ismertetéat kioyomatai, s | elkaldeoi szétosztás végett a kiállttán Zebeckébe hadd tudják meg a rusznyákok, ! hoey mi ok is éifiak. Egyébként arra is j bosíice oem kévéibe a zebeckei gazda, bo^y az arcképét elhordták miadeoíelé, még la'án ,kabÖ országba* is, mert a látogatók ko^ul sokan Ifftnyképezik a hátat speciális jellege miatt
Zala megyével Szabolcs megye a szoaszéd: Búdszeotmibály szép magyar báxa áll a i-beckei ház mellett Ezt kivetik szép sarjában a mezőkövesdi ma tyók ház Bonodmegyéből, a steotgáli magyar ház Veszprémből- A bétfaftni ciángókáz, melyet Brweó megye, épitrtt azt moodja hogy .Imádkozzál, dolgozzál. agy lesz áldái házadra " Szeben megye Scüelteaberk községe Kiép tiszta mévatl házat épített raju e feU^Ul: Der Kosig fahrt daa Seb vett, der Bau«r führt den Pfljg, wér da oeide nicht ehrt, der ist geviss oicht k'ug. — Metienréf oagy köziég háza köreikezi4 most a felvidék jellegíve., neJleiU Torom ál negye *áza Nagy Jécsáról. Hohó a jécsaiak: m^cswU derék svábok azok, milyen szép bnc^at
tartotuk nemrégian a UáltiUtM. — Jíiatna mk „ létan a sté> jécsal sváb leányt,.a mint a .Vortanz'-ul ke-zébeo járja a bopnzpolkát — Nyitra megye emeletes hazat ép:i-lt, padlásnak u lehette ugyan a handlovaiak báját nézai, de laknak benne. Román báz I van a szomszédjában Szára patakról. Hunyadmegye építtette, ennek legalább van pajtása is, mert mellette Krasao-Szörény megye a kornyarévai házat. Torootál megye Crpajaról Bzerb bá;.at, j Temes meftye Vingáról bolgár épü'etet : mutat be. Bereg megye p»díg a vereckei ruthénok fibó! épített házát állította ki. Vasmegye a perestyói vendek, Báca-Bodrog msgye a szántovai sokacok házát építette fel, mig Sáros megye a felvidéki tótok szegényes házikóját küldte el a kiállításra.
A falu végén ugyan ki lakhatna más mint a cigány ? József főherceg állitatt ki egy putrit, egész családdal, az öreg dade veri a vasat, a gyerekek cigánykereket hánynak, a cigány mama pedig szopogatja a pipaszár keserű végét. — Szivarvéget cem kérnek: papirosból vannak. — A máaik filu végén a magyar pásztor életet látjuk. Olt van a liptói juhász, a debreceni ét a hortobágyi páiztorok és csikósok nádból fonott kunyhója.
A pásztor élet mellé, habár kívül a falna, szegődött a ha'áw mesterség. — Szeged városa olytn halásr- csárdát épített, mint a paraccsolat. A csárdás benoe egy jóképű szögadt halász mester, ia-ránovics Ferenc. Micsoda fája illat üti meg az ember orrát, hí a csárda smI-let elhalad. Szegedi balászlét főznek itt tiszai halakból, jól megpaprikázva, ha-lászOáao A halakat a gazda Szegedről bozetja. de mekkora halakat! Egyébként nemcsak a szegedi halásziéval le-bet itt jóllakni, hanean pusztaszeri pörkölttel, meg szegedi lepényoyel és turoá csuszával. Az ördög tudja, hogy mit réroisxlgetik a vidékieket a drágasaggaj I Egy hatalmas bográcsban hoztak (tekém baláHZ'ét; nem űzettem «*rte többet 60 krajcárrá', pedig u^yaö jó volt ám. A pohár sör amit hozzá ittim, ai «e» volt drágább 12 krnál. Ei u<y ludom, bogy Kanizsán se Kokkal o'c.óbb, pedig ott nincs ám 15000 frt áreada hat nőnapra!
a C A.
Báttrf Laja* aalsktut*
— t 18M ájr «». —
kllároxál
l'rtt- kméwm
KU Bfj Mg
Megszoktok f b a bu »attkálfc«dáat Hel; úBUdatbaa él 5 k.rtli a haiiat!
j ;
xa irodaloa btratiáf fcl«tt.
Paasha,
Jabilaria fmtf, —
Nálad úlknl « » •Ulhatou el talaa -Veloak mulattál a Vidaasáf aastalaji!
&utadjkráaa iák Ekkor: .ÍMÍafT6rea«' V«ft »ir! u «let
"jáloa kilejaaáaa. ^^
N»«7 «. irrutga ! Erttm eat ea aaiat 1 e g-E é | i b k kU t
D« aiég is ba hozzák Sz**k«taa a lapot — Ui( Ufztdethől már Harainc ert kapok,
li'rr tetszik hogj elai Bég I S kotr Jöoaak rafr taiáal Saetleaed«t láuw A lap BiadeB aoraa!
lfeet is haltai Te aMgl l^galákh ttMt aaa; Élai b( emWkr< Ortkn amtskbea!
TUBOLY V1ÍT0R.
Irta: SÜMEGI KÁLMÁN. - A .Zalai IUk>' enaVti táixija -
Két tömzsi, pirosBOssgás lány ugrál aa^y vigan a kis présház előtt. Majd oaazecainpa8zkodoak s ugy já'jik, majd BMg szétválnak s pördülaek, mintha csak a kopogóst láncolnák. Szapora lábuk röpke Btemre dobban-fordoi, e hogy a víg aőta gyors dallama azól, mely csattogva hangzir- csatfea ajkaikról.
A mint igj perögnek, forognak, meat-sströl úgy tetszik, miittba csak dévaj játékból bomlanáiak, pedig hát dol-gozaakl
Lábuk alaU ott vaa a megáiUtott zíOp, aséleare terítve a kére; azt törik savak puhára, hogy jó lefyea a kötéa,
köanyen el ne pattogozzék, pazalai se kelljen és mégis erősen tartsa a venyigét...
A tűzfalas présház körű csomókban rajzik a munkásnép. Az őregebbje a hosszú padra kerül, mintegy tisztességből, mert hát azon a bossrú padon ásáskor az urak szoktak pihenai, ba alkonyat felé ki-tinéznek a szőlőbe Egy két vénaasrony a szabad-tornác falép eaoin gnggol, a ci'ódó tereiére közben j ¦ajazolja a földnél is ieke'ébb kenyeret. Dehogy hallgatnának, dehogy á'lana be a szájuk, még addig sasa, a mig esznek. Második kenyerük a pletyka. Rágják a fekete karajt s ráeódaak a mások dolgain MegbáByják-vetik az j egéaz falu sorját, s jaj aaoak, a ki a nyelvükre kerti, leszedik arról még ' a keresztvizet ts!
Arnvékoa diófa alatt evődik a fiatalság. Kötekedő legény pajkos leányzó mellett, könnyebb a lelkéaek, ha csak egy egy pillanaira is álkaphalja a karcsú derekat, s keblénez szoríthatja a sikoagó : lánykát Még azt is elluri — lánytólnem szégyen! ba civódás közben csők ravágyó ajka csattanó csók helyett a csóknál csattanóbb villaaé pofont kap, a mint ar a kis leány szinte kedvtelés- : sel röpít az arcára.
Hej. galabom, megfizeted te még ezt bU'áaan I (
— Már osztán mért fizetném meg?!
— Hát csak azért, mert kölcsön kenyér visszajár! ' i
No' iszea csak még az kéae I I
— Ne félj babám, kegyelmeaebb leszek, mint te voltál hozzánl Kenyérrel doblak vissza a k6 helyet', mint a pap tanítja!
Á láay elérti, mire céloz a legény. Talán örül is magában, hanem dehogy árulná el.
— Ugy e köllene ? I... Kapsz ám majd . . . hanem nem köszöoöd mag í
— Sohse kérlek rózsám! Ha nem adsz. veszek. Az olyan lopásért oem ke-ral bíró elé az ember. Aztác meg ne félj, visszaadom ha kell 1 Vissza bizony, akár kamatostul.
Hanem hát az :ngerkedés sem tarthat örökké. Keskenyül az árnyék, meg-lippen a szellő, s az öreg vincellér azt mondja, hogy elég a pihenésből; vége a reggelizéseek.
— Dologra, hé azaporin!
Maga addig, a mig a többiek szedőz-kődnek. métj egyszer betekint a préj-bázba, s egyet kortyant a pálinkás üvegből, a árit ott rejteget a vak .ablakba* a vizes .vásson-korfók' meg a posztószél tarisznya mögött. Heg is nézi, mielőtt koriyautana. hogy aiocs-e hijja az italnak, no nert ismeri a népét, macskától sem kell u«y önzn a tejfelt, mint attól a pálinkát. Magáról ludja. Neki sem igaz szerzeménye ai a tőrkö lica. ügy csente fejtéskor a pincéből, no de hát nyomutó lónak nem kötik be a száját!
Ott SÍ , ábrázatáa ez a ravasz okoskodás Ráscos ajka körül a csöndes vigyorgá<, sunyi széniéiben röpke, villanó
láng, mint a macskáéban, mikor a tejes bögrébe kandithat. Csntri, tartózott bajuszát kéjelegve simitja el a toivajkorty után. s egyet csetteotve a nyelvével ugy nyalja meg a szája szélet, mint a kis gyermek szokta a csurgatott méz után. Rajzolni való alak. Igazi kétlábu kandúr. Va'óságos házi tolvaj.
A vén Csóríné, — a legnyelvetektt teremtés az eKftsz faluban, — nem is nagyja szó nélkül mindezt Hiába, az ilyea véa csoroszlya hamar átlát a szitán 1 A mig a rendekhez érnek, a sánta Vincénének töviről-hegyiről elmondja, bogy milyen alattomosság rejlik a hosazúkezü vincellér fekete lelkében, melyre már rége n kezet tett a sálán.
A sánta Yincéoé ezen természetesen elkezd szörnvükődni, sopánkodni, s rövidesen ugy megszspulják a vén rókát, hogy ha az uraság csak úgy félíüliel hallaná is azt a sok kígyót békát, a mit rákiáltanak, hát menten azt mondaná neki: föl is az ut, alá is!
Folytatnák a tereferét muaka közbea is, hanem ne szólj szám, nem fáj fejem," a többiek előtt tanácsosabb hallgatai, mert könnyen akadhat besúgó közöttük Azután meg mikor a három kapitulációt szolgált Ringos Dömötör bárya beszél, égési fűi legyen akkor mindenki s befogja a száját! Legfoiebb egy egy katona-legény szólhat közbe-közbe, a mint a katonaélet tarka soráról beszél a Vitéz Háry János uram, mert hát nem ugy van már, mint volt régen nem az a cap süt az égea! — no hiszea kelet-XXXV EJTOLTaM.
ZALAI KÖZLÖKI
1896 JÚNIUS 27 é».
A szegedi csárdával áteMenben a hasi-ipar és ftiükedvelók csarnoka van. Kívülről az épület a pozsonyi városházat mutatja. Földszint a háziipar, szemeié ten a műkedvelők készítményei foglalnak helyet. A háziipar kiállítás magának az előállítás módjának és a készi léi technikájának bemutatására is szorítkozik. Papinnasé alakok csinálják a szalmakalspokat, kötik a kosarakat, a felvidéki tót asszonyok csinálják a já-•ékokat és bábukat, a fehérmegyei gerencsér pedig a fazekas mesterséget fizi.
ílölgy&im, ba vönök gjőnyörünél-győ nyörübb hímzéseket akarnak látni, itt azt megtalálják. ParagzUttBzonyok béree-nék, olyan arany- és selyembimzést ál-litotuk ki, hogy mindenkit' bámulatra ragad. Vannak itt misemondó ruhák, oltárteritők, abroszok, mind magasabb müizléat és ügyességet tanúsítva. Lomb-fűrészét, drotfonás, pspiics csinálás, gnmbt ttészitméoyek, gyékény munkák, s7övéj>. bimzés, kosárkötés, miadenféle íamutkák. bognár-kerékgyártó és aszUloi kéízilmenyeket tálalónk továbbá itt, di-c-érve a magyar embtr ügyességét.. Az amateurik is kitettek magukért. Kincs talán egy kézimunka, mely be ne lenne mutatva' Tiszta finom dolfiok, méltók a megtekintésre.
HA»1 HUGÓ.
A féjywi tanait ifj«*ig Wyi ttrnavtrtesyc.
Folyóhó 21-én igenszévünnepély lolylle a katonaigyakorlóléreo. Méltó folyUlása volt ez az ifjúság álul eddig rendezett és fényesen sikerült millenniumi ünnepségeknek A ki figyelemmel kisérte és nyomon követte azt a lelkes kis csapatot, mely vasárnap délután a gimn. odvar-belu égétől zászlókkal dolszó pergéise mei'ett büszkén és katonás magatartásban, a felső városi templom meg-kerűlé ével a kijelölt és kordonnal elzárt térre vonult: fogalmit és képet alkothatott magasak a magyar tanulók orozáüos tornaver&eoyéröl. airól az elragadó látományró1, melyben a legelső magyar rmber. a király 3 óra hosszat gyönyörködött Kis kiadásban ugyanolyan felvoculás, ugyanaz a tarka mozgó kép hasonló lelkesedés éi hasonló feltüntetése a, magyar faj életrevalóságának, az ősök vitézi és lovagias telteit feltüntető s az ibben gjökerezö hazaszeretetnek l nemmel biztató reményeiben!
Az intézeti igazgatósást Pongrác Adolf lelkes toroaUnárral karöltve, el is kövelett n.indeat, bogy méltóképpen bebizonyítsa azt hogy a gondjaira bízott naUlságnak nemcsak a lelki s erkö'csi motnurcok éa a tudományok kultivá'á-'ában, de a testi erő fej esztésébeu és ápolásában is a leghelyesebb irányt törekszik megszabni én megvalósiUui.
Az így felkeltett kíváncsiság csakugyan óriás közöniéget csalt az Isten szabad ege alatt eltetoló pályatérrs, hogy egy élvezetes délutánt szerezvén magának, gyönyörködhessék a kipirult tornászok produkcióiban.
Eleráos és szép höliyközöuség köré c opoitoiulva ott láttuk a város képviseletében a főjegyzőt és több tanácsost; képviselve volt s papi testület, a bírót, ügyvédi- és tat ári kar: ott voluk to-
ke»ik is a f'leselgetésböl nagy di pu!a, a minek még csak a napszám nem adja meg az árát. Feléayit sem dolgoznak, mint kellene.
Hangon a begyoldal a zajos vitától, nyugszik a venyige a munkás kezében, szárad a szalma a .irógifáo." Ha a vincellér rajok nem mordulna, stációkat tartanának egj egy tőkénél. Nem hiába Mondj* az öreg Rigó Pál, hogj olyat, puha munka ez a azőlókötéa. Szaporább mellette a munkás nyelve, mint a keze. C ak olyan .anyámasszony embernek" való dologi A férfi fogja két Vézre a i kapát; a kötést meg a trécselést hagyja az asszonynépségnek.
De bát mikor mindig akad egy-egy olyan »zép história, a melyeken órák-szám járulhatják a cserfeB szájukat plelykálkodhatnak hajnaltól napestig — Csak mi.dig történik valami a f.luban tgjszer a Liptikné ludjai vesznek e1 máskor a Csep'öjk tehene dögük meg azután a Csukáék gyereke házasodik s nem is aFoayoék Zsuiaikáját veszi el, a ki mellett annyira legyeskedetV a télen 'onoban hanem az a.vetj ftsisiáné Panmjat, mert hát ott rogtSi keiére kapja a gazdaságot. Hanem' iazea ott sem lesz valami angyali sora, asegsseo-ved ókeJme azért az egypár hold földért, mert hU tü.kére va'ó feaaaazeav az öreg Ciierátné ki még a maga édea (vermekével is újy báa.k miot a kapta-rongyával .. azázuor boldogabb lett volaa Csuka Lteí a Foayó Zsuzsival I . I«7 BMg; ai aaphoiszat Délig csak
vábbá a kir. közjegyzí, Sotnífyi Gyula és Baranyai földbirtokosok, számos magán- éj társulati tisztviselő és sokss mátok az értelmiség köréből.
A felvonulás után legott a programm többi pontját muutták be a tanulók a j következő sorreodbee:
1. Szabadgyakorlatok. E név alatt | mintegy 6 szárúból álló kéz- éa lábgyakorlat precíz eloajáfát élveztük
2. Kiváló tetszésben részesültek a vasbotgyakorlatok, melyekkel 6 Felsége figyelmét is magukra vonták ifjaink
; 3 Egyik igen érdekes pontja volt a ¦¦ műsornak a versenyfutás 10 csoportban,
10—10 tornászszal csapalookrnt JuU-
lomban részesültek és elismerési aratuk I a következő tanulók: i I ccoportban: Törők Lajos, I. B.) o.
t. (jut 2 kor.) és Orlicky János I. A.)
oszt. tan.
II. csoport Schertz István. I. A) o.
t. (jut. 2 kor) és Marvalits Lajos 1 B.)
oszt. Un. III csoport. Szabó Vendel, IL o. t.
(jut 2 kor.) és Erdélyi Jiaes II o l.
IV. csoport. Katzenbach József II 0. t. (jut. 2 kor) éB Lajtmann Gjörpy II o. t.
V. csopott Kávetz fiemér III o. t. (jtt. 2 kor) és Jakóby Jenő III. o. t
VI. csoport Balogb Gjörgy, IV. o. t i (jut 2 kor) és Dezrő Jáno*. IV. o. '.
VIL csoport. Weiszberger Béla, IV.
! o t (jut. 2 kor.) éa Németh Gy IV.
: oszt tan.
I Vin csoport Prack Kirely IV. o t.
1 (jut- 2 kor.) ég Varga Sándor s Etlényi
, István V. oszt. un.
; IX csoport. Jakóby Győző VII. 0. t (jut. 2 kor.) és Törők Miklós VII. 0. t. X csoport. Nusswt Richárd VI 0. t (ju'. 4 kor.) és Horváth Gyuls V. o. t. 4 A magasugrásban kitűntek: Bur-kovits Gy. VII. o. t. (jut 2 kor.) Balogh Gy. IV. o. t. (jnt. 2 kor) Vidákovits A. VIIÍ. o. t és Vidos J. III. o. t
: 5. A távolugrásban az első (4 kor.)
I dijat Török Miklós VII. o. t, a másodt-
! kat (2 kor.) Vucskics János IV. o. t vitték el dicséret illeti még Horváth Gy. V. és Jakóby Jenő III o. tanulókat 6 A bakugrásban elfők voluk Fes selhofer József VI o. t (jut. 4 kor.) és Vucikics János (jut. 2. kor.) IV. oszt. Unu'ók. Elismerés illeti még burkovits Gy. MI. fa Jakóby J. III. o. Unulókai.
7. A rúdugrásban, mint egyik legszebb és leglátványosabb mutatványban csak kevés felsőbb osztályú unuló versenyzett Legmagasabbat (2 60 m.) Vidáko-vits A. VIII. oszt Un. ajrott. Aradi J. VIII o. t. 2-50 m.
8. A íúydobásban eltö volt Gálos Béla VIII. o. t. (jut. 4 kor); dicréretef arattak: Pasztái VI, Aradi VIII. és Birck VI. o. tanulók.
8. A gerelyvetésben ku.önöseo Szedl-mayer A. és Horvá'h Gy. V., Rózsa Ferenc VI., Kalivoda J. VII. és Aradi
I J. VIII. o. Uoulótejeleskedtek.
10. Ezután a nyújtón produkáltak s Unulók szebbnél szebb mu atványokat, 8 a közönség Eürü rs zajo* tap-viharral adózott a sUmos résztvevőnek. Kőzöt-
| tűk azonban részint szabatos részint nehéz gyakorlataikkal leginkább kitűntek :
1 Vidákovits K VIII. Iváacsica J. VI. Horváth Gy. V. Török M. és Vajda E.
. elrágódnak a régieken, dé.b n az ebéddel . meg c*ak hoznak valaaii friss újságot a I fajúból; néha kerül olyan is, a mi egész j forradalmat é észt.
Ott ülnek a nagy dióla alatt tiktaduo, firadun. Még a legénynek lánynak sincs kedveiocselkedéire-Pilledtek. Gyöngyözik a verejték barna homlokukról, tüzel az arcuk a nap hevétől, keresik az árnyékot, s hosszan e'feküitnck mint a fáradt barmok. Végezték déli imájukat, utolsót kondol a falu harangja, s a hepyre vezető csucsoa meg-megvillan egy-egy Urka kendő, a keodö tetejében meg egr-egj teli kosár, a mit a munkás ugyancsak epedve vár.
— Tudják-e, mi tortént?! — szol azutá'i az első jövevény, a mint a fejé ről leemeli a kosarat.
— No?!... Ugyan I. . Mond ciak! . ..
— Nagy acereocsétJeoség 1
— Jézus Máriái Micajda?!
— Hát a berki vadá<rt agyonütötték! A tólaki juhászok ma virradóra Utálták meg az erdőben; már akkor fekete volt az egész teste...
—'• Talán csak tsiváutok?!
— Dehoxj zsiványok! A gjilkos is kitudódott már. Ma délelőtt lógták el a berek alján Ur.in Isten, ki hitte volna?! . Bát gondollak csak, a Búiái Istók I
— A Bízat
VIL Aradi 3. Vili. i> P<-r»« J»« V. ost Uaulók.
11. A koriáton iziitén «»<p MatUr tással csinos és nehéz darabokat mu-latuk be.
IS Végül a kölélbu<á-bas a VI. osztály gjízött t VII osatáiylyai itmt«>.
A verMnybiróaáu (dr. PachiM" A. igazgató, elnöi, Baksay Jóasef és Kacsok Le* versenybírák) mi»t mrnden tekintetben jeles tornácokat juUlmazU mec a köv. Unulókat: Vidákoviu Árpád, VIII osít. t. Ijal. 1 drb es. és kir. arany)- Iváncsics János VI o. t. (ju'-10 kor.); Aradi Józ»ef VIH. 0. t. Ü"'-10 kor.); Horváth Gyula, V. oszt. ián. jut. 8 kor.): Pongrác Jenő V. o t (jnt 4. kor); Szedlmayer Antal, V. o. (t. (jut 4 kor)
Wintíopy az idő előrehaladottsága miatt a jutalmak a helyazinén nem »ol tak kioszthatók, a progtmm uto.so pontja szerint az ifjutág kőigu'át képezett, s Török Miklós VU.ro. t. szép czavakban köszönte meg a diues közönség meleg érdeklődőét
Végül még téhácy Bzóban az igazgató buzdította a unulíifjakat tesü ere-jök további fejlesztésére, majd koszöue tet mondván a juUlmak adományozóinak, az emlékezetet ünnepély 'éget ért s a poros hsd minden csoggedés és fáradtság nélkül visszavonult a gimn előtti térre, honnan szép c-iendben eloszlott.
B.
i r
fe.
At ám 1 Pedig hát klIOuboa milyen becatkctes ember volt! D* hit a felesége!..
— Persze észrevette a c lapodirsá • '
— Képviselői beszámoló. Hévíz; Jáooa, a nagykanizsai választókerfll^t on-zággyülési képviselője juüui bó 5-én tartja első beszámolóját. Kíséretében ieaz Ugrón Gábor is, akinek Hévizy pártkive. MtóU Hévizyt megvá laszttoták, a kerület politikai színezete alighanem megváltozott.
— Jtggyakoraokok k<>ei«'M. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Bacbrach Lsjos és Eisinger Géza nagykanizsai illetőségű veg/ett joghallgatókat a pécsi kir. ítélőtábla kerttle'ében díjas joggyakornokokká nevezte ki.
— ÉreUégl Tizsgklitok Kedden d. e. kezdődött a főgimnáziumban az érettségi vizsgálat, me ynek eredménjét pénteken d. e. hirdette ki ngs. S p i t k ó L jo^, kir. Uo , tankerü'eti főigarga'ó úr, ki a vizsgálaton mindvégig eiaökölt Az eredmény a következő. Jelenen érettek: Bun Jenő Magassi Antal, Schvtartz La;os, Weissenböck Gyula; jól érettek Aradi József, Horváth liflara, L6wy Lajos, Setinberger Győző, Szabó I«tiáo Trcheik Gusztáv A többiek kö/OI ketten egy évre, hatan hét hóra tuktak, tizenegy pedig egyszerien érettnek nyilváníttatott — Sokkal fényesebb volt az ereredmény a keresk. Ukolábanabelybelifelsőkereakedeimi isk. hol virsiíálatolt f. hó 19-én és következő napjaia urtatlak meg Dischka Gjőző pécsi reáliskolai ker igazgatónak mint a lözoktatásügy miniszter és Gelsei Gutmann Vilmos kir tanácsosnak mint a kereskedelmi miniszter kiküldőttjének elnöklete alatt Vizsgálatra jelentkezeti 28 unuló. kik k6;0, 10. Bilnkenbe.g
gát!
Bát bizony cs»« azért történt a BÖrnjü eset. Teste-lelke gonosz volt annak az asazanynak... régeo az ördögé.. non' iszen a pokolra is kerül !...
A berki vadász esetét persze, hogy megainli a szóilókötéi. Egész Uélutio arról lolv a bestéd. Még a vén vincellér is bele belekottyan a nagy szóbeszédbe., a minek se vége, se hossza. Mert hát ilyenkor mindeuki tud valamit; az egyik akár me«g is L*kÜ3zik, bogy az a cudar asszony maga cábitotu el a fiaUl vadászt, a más.k neg látu is a miut .fijézáskor* oda tlt az ölébe s ugy ölelgette, a harmadik meg már azt is tudja, hogy kivel izengetett neki, mikor az ara nem vol: odahaza, meg aztán mit izent... szóval megered a tárgyalás napvilágra kerül minden titok, megtoldva, kibővítve, a mist már ilyenkor szokás.
Hogy aztán lefelé jár a nap, hosszabb lesz az árnyék, elfogy a .•zógafiról' a sialnu, a inára koadul s harang, kiki alig várja, hogy baza juthasson Czi-h.jtjt őket avkiváncai>ág, kivált a vénalt zonyokat, a kik ^ugyancsak gyorsan tipegnek a kígyózó csapén le, 4 falu felé.
Csak a legények-lányok maradóinak el a kötekednek. Közbe aztán nótára Rajtának, még pedig arra hogj:
.arn alt In kalapot vUelsrk, A ifjMijfk haiaaodai n acrwk Mrn miaá ojyai] a aMm*at aesyvi^ke, Srtp ii ur», ér nif aa«M>ct as«Ma<- . .
Imre Bú« Jótsef, KraaM Oszkár, Lówi Janó, Ltwy '' wf, Nyiírai Lajos, Bosen-barg Salai. ¦• 8chl«eiuger Ferenc, Strauss Lajos, 'singer Kálmán jelesen. 13 jól és 6 egvszerflea-iaagfeleli. Javítóvizsgára aea uUsitutoU senki. Ai el-nöklö bijtos ezen eredményt a tanulók alapos kériüitségének ée értelmes tudósának tulajdonítja éi a záróértekezleten a Unteetűletnek komoly bee ületes munkáságáért hálái kösüeeté: fejezte ki. Gatmaan Vilmos kir. tanácsos, aki bokros teendői dacára bámtlatos kitartással teljesítette biztoti teendőit, örömét fejezte ki a felett, hogy ilyen jó ervd-ménynyel végződő vizsgán mint társelnök jelen lehetett Végül Bún Samu igazgató mondott köszönetet a biztosoknak jóindulatú dicséretokért. Mikor a tanulóknak az eredményt kihirdették, azok lelkes éljenzésbe tűrtek ki.
— legjel hírek Zilamegye adóhátraléka 478513 fit volt rosjuj végéo. — Csáktornyán az elemi iskola I. II. s HL ojzUlyában a német nyelv Uni-tsát beszüntette az iskolaszék. — Stridói plébánossá Jákó János peteiánci plébánost nevezte ki gióf Festetics Jenő kegjur. — Zala-Egerszeg városa kü -döttségiieg kéri lel a kö.okt. minisztert az olUni felső keresk. iskola további íöntarUsaért. A vallás- és köznkutási roiDÍBzter Egerszeg összes néjioktatási intézeteit államosította.
Felliii óm elöOzetésére.
A .Zalai Közlöny" mélyen tisztelt előfizetőit teljes tisztelettel kérjük az uj félév küszöbén előfizetéseik szíves megu;itására
A BZalai Közlöny" az uj szerkesztőség kezében a városnak és a vidéknek érdekeit védő és grámolitó lap akar lenni.
A .Zalai Közöny" menten rui idén befolyástól, a társadalom nemes törekvéseinek szószólója akar lenni.
A .Zalai Közlöny" e komoly hivatása mellett olva óinak kellemes és Uoulsá-gos szórakozutást is akar nyújtani. Ezért Dagy goodot fordít tárcarovatára melyben nemcsak váro-uak és vidékünk kiváló íróitól közö sxépirod I ni mü veket, haoem fővárosi írók
tÓI í B.
A .Zalai Közlöoy" arra törekszik, hogy városunk vidékünk éb közgazdasági érdekeit is szolgálja. A „Zalai Közlöny" nemcsak siról gondoskodott, hogy a városnak és a vidéknek minden érdekes mozzanatáról ludósilá-it nyújthasson, hanem a fóvároi-bao is állandó tudósítója van.
A .Zalai Kóilőny' köré már is nagy száoiu munkatársak csatlakoztak, kik legjobb teheuégükkel eleget akarnak tenni az olvasók várakozásának. A .Zalai Közlőn)" ezzel az írói gárdával reméli, hogy a nagyközönség kedveli lapjává is leszeo.
A .Zalai Kéilöny' elófizetéo ára. Egész évre ¦'¦ frt
Fél évre 2 'rt 50 kr.
Negvtdévre 1 frt 25 kr.
" A .ZiLU KÖZlXi.NY" szerkesztősége és kiadóhivatala.
— Zala-Egerazeg a kereakedelaal Iskoláért. Zala-Egerszeg váro-i képviselőtestülete küldöttséget menesztett .Wlassic* közoktatásügyi miniszterhez, hogy a calaegeiszegi felső keresk. is Kólát továbbra is Urtsa feon Zala-tlgerazegen. A küldöttséget, mely f. hó 20-án tisztelgett a miniszternél, Jankovich László g óf főispán vezette. Megyénk területén van még egy második telső kereskedelmi iskola, mely azintéu megérdemelné a kormány támogatását — Könnyű kiUlalni. melyik ez a második intézet Ei a kereskedelmi iskola 50 év óu ajagy azolgá alokat tesz a magyar kereskedelemnek. De ugylátszik, ezek az irányelvek nem elég nyomósak arra nézve, bogy ezt az iskolát a Uuügyi kormány pár foga ába vegye
— Á culoradó felemeUse A cukoradó felemeléséről szóló törvén)javaila-tot jelenleg tárgyalják a képviselő tlizDin. Az elleuzéki képviselők mindew erőlködése dacára a javas.]*! törvényerőre fog emelkedni. Ezáltal Kanizsa város kötönséte mely évenkiat 1800 meter-mázaa fii omitolt cukrot fogyaszi, 3600 frtul több adót fog fizetni, am f-jenkint 17.1 krajcárnak felel meg ha városunk lakosságát 21000 telekből állónak vesi-síük.
— A tSrfóié és walatagyái köz arvftlése. Aserfózöésmalitagyárrészvéuy-lársaíág igazíatósáía július 4-ére rendkívüli közgyűlést hirdet, melynek tárgya 350000 frt értékű elsőbbségi kötvények kibocsátáaa. A pénzügyi miveletet az első hazai takarékpénztár Budapesten, vállalta el. A részvénytársaság a kö -csínért 6*/, fizet é> azt 20 éven belül csak storeodij mellett törleaztheti. Az elsőbbségi kötvények kiboc-átá-ái rész-
ben régibb beruházásokért felvett kői-: csöoök visszafizetése, részben ujabb be-''¦ nházáaok tették szükségessé.
— k Nagr Kanizsai Kerwkedók Társulata vasárnap, június 28 «u, d. e. 11 órakor a Városház tanácstermében tartja ez évi rendes közgyűlését. Napi rend: 1. A választmány jelentése 2. A zárszámadás és 3. a költségvetés elő terjesztése. 4. Netáni indítványok tárgyalása, a melyek azonban június 2j ie az elnöknél írásban benyújtandók. :, XJj választás é. p. válaszUndé: e) sorrend szerinti kilépés folytáa elnök, al-eluök, titkár, pénztárnok, hat választ-
1 mányi ta? Bett heim Győző, Fischer
Sándor, Grflnhut Fülöp, Gstettner ga.
lamon, getsei Gr/tmann Vilmos és Roih-
; schild Samu vá asztmúnyi tag arak, akik
! azonban újból megválaszthatok; bj ni
rom tagból álló számvizsgáló bizottság
— Katoaal sjillltás A soproni katonai elláusi kerület részére 1S96- 97. évre szükségeltetöszéna, szalmásáén és fa mennyiség szállításának biztosítására vonatkozólag f évi ju ius 6-in d. e. 11 órakor a katonai ellátási raktárnál Sop runban nyilvános tárgyalás les; tartva.
— Egy VIII. osztályt végzett u nuló a szünidőben ügyvédi iroiliibsu, vagy miot instruktor alkalmazást kére*. Cím a kiadóbivaUlban.
— Egy CiinMM bebutorozott szolt 1—2 személy részére azonnal kiadó. Uíjanott esetleg teljes ellá tás is kapható. Szíves jelentkezők
: forduljanak e lap kiadóhiraulihoz.
i — Két j« házbü vau és 3-4
középiskolát végzett fin igen elúDyös feltételek mellett gyakornokul keres-
: tetik tfj. Wajdits József könjvke-
' reskedésébe.
— Eaaszaáft és szepséia ellen uafyot vét-kciik miu4e. ki, aki krí lka oeikul haazoalia a axeltebeo hosszában hirdetett és laikutwk alul ajánlott axé)iitö uertket. K tekiatetbéo UacyaronxigoD még dcb tuIi Unácsailo caak
; mióla dr. Jutaaay József, aa uiun Ijófjtailonányok tudora éa a^éci»liat4 bertyó-
B^akmajaTA lelté az o.Tog, kozmetika'.
cixk azou talál a Icozonsrg axakembert, kihét
komolyan es teljés bixalonmal fordalhat a
I aaepséghibák - i tá » o 1 i tá aa. a bor
apotaaa éa a azépséa* negÓTáaa
céljából -- A kél- és a:cb<>r diirvaaaga, tiaa-
uil>naáfk, a a e u 1 ö, majloll, anyajéiEj. lenrte,
azemöírs, bárilkl (miteaaa«r>, pőraenéa
iwimtuérli) iszadáf, b*jkorya, aajaullá*,
i kelletlen tzórók (iói bajusz el szakái)
I a,b. bem csodaazertktől múlnak él, b&ocai caak
] étazéru onoai kezéle»iól Uzyaaíuu-a a azépaég
megóvásának é, teaiarusaaik titka 1- cak s
Dór llemt b«lypt ápolásban (moalái, auppaji
arcpor atb megTálaastaaa) rejlik ami •fréu
es k r azérínt va'tozó. Dr. Jutaasr lakik Bn
d a p e a i e ü, Vll . tmébtl kirgt t2
rendel 1U-1 3—5 Levelekre rilaazol.
— A homlokzat-featek éppea ugy. mict sok mis gyártmány, ki van téve uiáuzá-toknak, namisitásoknak amineK csakis a nagyközönség vallja kárát. — KroasteiDer Ksroly bécsi gyáros, melynek üilete 1S60 ban clapittalott, olyaa hom.okzat-festék gyártmánynyal rendelkezik, mely mai napig ezen a téren s legjobbnak bizonyu t. (") volt különben sz első, aki a hoaiokzat-festék előnyéi feltalálta a e tekintetben hasznos uji
I tásokat tett. Így az ö gyártmánya teljesen bomokmeules, ellenláll az időjárás szeszélyeinek; esőnek széloek, s miután ez a cég az ü>zirak Magyar-Mon>rcbía nagyobb vállalatainak, vasutiainak, ép -tegzeinek és földbirtokosoknak egyedüli s.allitója, nagyon természetes, Dog? egyre-másra teremnek konkurrensei, da rövid idó alatt versenyképtelenség hijáa, csakhamar valaiueu<iyie& eltűnnek • nagy űzletuiacról. Kroosteiner ezet) • téren ma az első a Monarchiában éi • azért mint legszolidabb és megbízható céget ajátiliuk olvasóink szíves figyelmébe.
— A Pesti Hírlap, mint mint raia-deo évben, ezúttal is goudoskodik meg-
! lepetésról olvasiközöosétje számára. A ; Pesti Hírlap Naptárába, melyet minden l e ötueto ajándékul kap, összegyűjti az ezredéves Magjarorsrag legszebb assre nyalnak és leányainak arcképeit b i^ a Naptár — gazdag és változatos tar. Ulman kÍTül — eiutul valóságos «zép-Bég-albumot is fog képezni. (Az arckép-beküldés ét kiválasztás módozauit a szerkesztőség később fogja publikálni.) Kétségtelen, hogy a most megjelenő napilapok közt a Peati Hírlap a legbő-! vebb urtalmu (hétkötbeu 20—22—24 vasain p 32—36—40 oldal terjedelműi s egyedül nyújt különböző kedveznie nyéket elötizetóiuek, ily az évi nag> képea naptáron kívül havonkiat jegyzetekre aló csinos naplót s a Pest Hírlap előfizetői a Párisi Divat cimü i heteokint megjelenő gyönjörü diva.ia-I pot negyedévre 1 írtért rendelhetik i meg, vagyis éppen fele áron. A Pesti Hírlap büszkén htvatkoiuattk arra bog? hazáik két legelső Írója Jófcai Mór <•¦ Mikszáth Kálmán rendes muakalánai akik körül jeles tárcaírók csopftrtoau nak nem kevéabbé j-les vezércikk írok-XXIV. ÉVFOLYAM
Z A Lil EÖZLÖ8T
kai. A köTetkot a««}«4«*b?n
rtglart, U'kszáthól elbeszélést fog a ;*-- :i Hirlip köiölot, nesi is említve , . b időben sOrflo megjelent b*«t-f >ktt lirciiaktL MalatvanTSzin.ok.it : mdeokiDek kfttd a kiadóhivatal (Bu-hpest, váci körat 78.) hova ax eiöti-i-etési péoreket is küldeni kelt. (Ejj ióra 1 írt 20, Begyedéire 3 írt 50 Parii. Divattal eftjbtt negyedévre 4 ír1 50)
Bankegyeiüiöti válté fiil«t r. társ.
Befizetett ré*tvénjtöke 3.2OOOOO k.
Badapttt, 18*1. joaiM S6 4a. IMi jelentésű értékpfpirvúárlátokról.
Ho^üzabb megszaikitis atís ezeonel megújítjuk rendes tő/-sd- i heti jeWfltr-KeiokH, hogy «?¦ állal i. c. Qzletfrleiofc-kel- közelebbi ériDiketésbe juuusk. Né-;e!ünk szerint ugyanis a már hónapok úía siaiíüiió ötle-r, ha c»*k lasbin is, iáméi élénkebbnek ígérkezik.
Noha ax eineilíedÖ irányzat, m?ly kz <Uzi hetfkbeii érvényre jutott, ¦ lefolyt liéieo f»iytnáat oem nyert, az i^y beállott srélcáeedet nem tekinthetjük srányut-váitorá nak, a mennyiben a csekélyebb ellanrboláa — melyet részben áron megszorítások, melyeket a nécnrt u^sdéten alkalmaim kivá&nak, rétfibeo pfdig a kisebb politikai események következtében történt eladások és Lftlö-tü-eo a kooiremine fedezékek mega/ü tiése okoztak, — nem voll maradandó lutáiaal, olyannyira, hogy a eatkélv ár-fulyaravesiteségek fr.akhag.tr bekozaiuk.
A bandát ujryaiig alapjában véve inkább szilárd amennyiben a kő/eledö juliini a7elvény, mely a piacot tőkebefektetések álul minded évben befolyá-colja. ez aikiiORiroal valóíztlüleg még nagyobb hatást fog gyakorolta, m;v**i a hosttzantürtolt Urtó/kodi* itoroár ea-^edoi kezd és a tőkepénzes közönség ismét érdeklődével viseltetik az oly ez idő stenut olaó és jó énekek iránt, melyek, tőkebefektetésre alkalmasak. K mellen a vetések ;ó áüáaa és extel kap-c=oi«tOiao a jó termésben való bizoda-lom sem niaradhit hatái nélkül, ugy, bogy első torbau és kQlönö eo íz ál-lamvtsuti rénzvényekcek kelt árfo yamuk-ban Dyeruiötr, amenojiben jó térdéi és az ezrei egybekötött emelkedő forgalom az eddig elért jelentékeny b«vételi-löbb-ieltei kapCHolatbao kétségtelenül magasabb osztalék fireéiét teszi lehetőre-Kzen kilátások valóazin&lvg aunyival is uikább arra fogják serkenteni eien pa-iimak afölötti francia birtokosait, Uogy ¦ven értéket ismét vísuavásáro jak, ni ei ép egy év e ött a mamái 100 frttai nádasabb árfolyamon túladtak rajta.
l r u á ft I a sí.
- A „Vasárnapi Ujs«ff" jamui
4- ki száma 2 I-k epet köiól tz ezred-. i ünnepé yekről, magáról a jutnm 8 ikl xivea dmzmeoetról 12 képet Tartalmából fölemlítjük a következőket: A ko -¦ >na átvite e a Mátjás-templombi a -zkociin ; a koronaörség egy c-aptUT iélyi fényképei. — ,Képek a diairoe-¦:.dű." (Divaidoak az uj Országház ét a/ uj ]ga/*átíügy: pilóta eiÓU fölvett .'-iiyképei, Bitó t* P^nr Géza feitömü-¦,'/. amatt-urök fölréteiei a mgyek bia-;r urnáiról.) — .A királyi palota alap-uietéteh Qanepéiye" (Kimnack L iszió a.gy rajzával) -- ,A magyar sreut ko--oua Uijztelete éi a mtgyar királyi udvartartáre.* A mafzjar Ucu ók ontzágoa toruavdrsenye' Kréoty Belátói (képekkel Erdélyt fényképei után: A király a torua-verseuyen, i csapatok, slb.) — ,SteU-oia főhercegnő a néprajzi missziókiálü-tááOn a Kemzeti Múzeumban' f képek--.-].) — ,A cár koronázá-ta* (képekkel.) ,A magyarok" kö.teménj. Irta Lam-; -rth Géza. — A .RegéHytir" jyarmatby Zsigáné .Zaiorék* cimO regéinéiek foljuUfát közli Neográdv AquI eredeti rajzaival, ¦ Verne „S«aki fia* ciiBQ regényét a francia kiadái ere-deti illo«irációival. — Irodalom és mft vészel, KöiiDtézetek és egyletek, SakJt-vték. Képtalány, Egyveleg, stb. rendet
¦ -A\ rovatok egészítik ki a lap tártai ár. — A .Vasárnapi üj*ag" eiőóze--. ára negyedévre 2 frt, ¦ .Politikai
ioaságok'-kal együtt 3 forint aieft--ndelhető a Frankiin-Tarnaln kiadó hivatalában. (Badapast, IV., egyetem-u:ca 4. az.) Ugyanitt megreadeikető a ,Képes Néplip"magyar nép azámira, fél
¦ ^re csak Ifrt 20 kr.
— A eaékfta Uaya, regéay két k6-i étben irU Cnerboliez Viktor. Jó ét cordftlékeny mafytr fordításban olfav hatja fca magyar közönség az .Egyetemes Kegéoytár' rév*n a bíráló francia
iróoak mt ai erötfti, k&llésxeUŐI éa i|faii élettől tftopiráJt müvét. „Cb-rbuliex a francia földmivea níp körébec keresi tftbb-nvire regényesek alakjait, PAritt átengedi a többi írónak, de a saját terratan-mán aa első helyei fdrlalja el. Nem idealizálja alakjait, oen rejtegeti hibáikat, hanem olyanoknak mctxtja be p>-dekfeszitó mese keretéoea, a miiyeaek valóiiífí*!. EésMkarva hangtalyos nk at érdekfejiitő mesét mert kllönbea a falu t történetek rend^urint unalmasak szoktak lenni- A Cherbaiiez-é aoha senl A c.-ókái tanyában bemutat egy fiául falusi leányt, a kit ahmtág é-> a nagyra-vágyán ördögei fogra tartanak én elron-tatják vele azt, a mit sagyoebezea és ravaszsággal föilépitett. A regényt Kar lovazky Endre fordította magyirra és kapható minden könyvkereikedésben, di szes beköléaa két kötetbea egy forintért.
— Külső haaimtlatra, TVsf részek fa j-latinai, caúzos éá köszvényes bajok éi mindennemű gyutadások a „Moll fele francila bérezési" szel gyógyitalnak biz-los sikerrel, b^ry öv«S ara 90 kr. Siétkut-úés napouként utánvétellel Holl A. gyógyszerész ca. és kir. udv. szállító áltál Béc*, I Tuchlaaben 9. A. vidéki gyógyszertárak bat éianyagkere kedésekbei. határozottan ¦ol l-f éle készítmény kérendő az ögyári jelvényévrl éa aláírásával.
— Biéapnitl kUUitém Btaiók Egjcl^ék* ¦ KELETI J. c*. és kir. t>7. hírneves sérvkötö speczialista gyii í c/.égtöl Budapest, IV., Ko-ronahercze g-o t c x a 17. n. azon értesítést vettük, miszerint Bevésett czég jó eleve gondoskodott az iránt, hogy a budapesti ezredéves kiállítás alkalmival számos vevői által előrt) lát-hatóiag tömegesen történendő megrendeléseknél h ítokott pontossággal és a megrendelők legnagyobb megelégedésére meg telelhessen. — L ciélból fenti czég Budapest, IV., Rostéi y-u t c z a i (Károly laktanya 15 ) mübe.yebea munka személyzetét kettóztecte, mely mindeo idejet a személyes utasításra és mérték szerint megrendelendő czikkekre fordítja. Nevezett czég készséggel meghívja a t. közoasé get ezen gyári műhelyének megtekitné-sérti, l.ol minden megrendelő személye seo meggy ózod hetik a számára, készítendő köt- vagy müizer 1 b I k t i i m e-rétes, pootos é* szakértő ki-viielérői. Kölöiiöiea gonddal és elismert mű (¦rtesi.el ké tzalnek itt a 1 e g a j a b b izeriezet ü t e s te % y e nés z eti késsülékek. Hessing rendszerű m ledérek és más ortbopaedíák fülök, nyújtó és járógépei muláhak és műi ege > kezek (amputálukaak) valamint minden e szakmában vágó orvos sebészi acél áruk, villanj gépek stb. Mindezen saját gyártmánya ké szüléké k, kötszeiek és gé péknek mintái a legnagyobb viiasztrkban meg tekinthetők e kitűnő czég kiállításában IV. csoport k Ö i-egészségi pavilloo. Egyúttal a t kőönsrg figyelmébe ajánljak nevezett ez ég "r-t e D«pukt>an megjelent mil-lenluml n*%f KÉPES ÁRJEGYZÉKÉT mely nagyszerű kiállítása, de különösen tarulomdúi éi szaki udaura összeállítása á Uí a szakavatott körökben méltó feltaoé<t kelt és melyet a czég Ingjen, bérmeotve éi borítékban ku.di bárkinek a ki azt megkéri. Ugyan-ott megrendelhető a ciég főnöke KELETI LEÓ ar a Ital irt r , \ sérvek keletkezése" gyógyítása stb. czia>ü értekezlet, mely sérvben szenvedőknek, igen czéíszerü és tudnivaló fei-viágoditájt uyajt. Vagyontala ok-részletfizetésre is tehénnek megrendelésket. Ismételadóknak lehető legnagyobb kedvezmény.
eti e l v: Silfforu ponUs ki«el-Bgj«t*Djosabb Arak.
— Henri Nestlé-féle gyermekliert nifiy NesL^ vt'^yé-42 által Vei'eyben ;lt) évvel ezelőtt UtáltatoU föl. azóta oem csak az ejr«s» siáraxfőlddD. hanem a tübbi világrészeken üt óriási elterjedésnek ín'iult a a lejfel-ió tekioiélyek és gyermekorvosok által az anyatej. helyetWitöjéQil ajáltatik. a gyermek táp-anyagok közt ma kétségtelenül az első helyen till Míg a tej. hogy tartósabbá váljék, gyakna sxódi. bor é$ szálicil-sawai -egyiuetik i.»s*ie. mi a gyermekek críaüiíaiasárü idővel legkárosabb kovHkezmenyéket vonja maga után. addig ez e*'t a Nestlé-féle gyermekliszír nél teljesen ki van lárva, a csecsemők liromttat veszik maguVhoz. t&le virágzók é» erőteljesek, a m. íódolog, egyenletes g>or«* tépíálékak ran, melynek k«ai-WHéhei vízben nfaány pereiig Urtó fdiés eiégségw, «a4ett*kor mint tejet
isseik, későbbi hónapban pedig mint
pépet veszik magnkhút. A Nestlé-féle gyermekiiszi a Upiálékonyság minden sajátságával bír, s aioofelöJ gyártása is felette észszerQ. A gyermek lisztbet fel használ aodó nagv . mennyiségű tej naponta frissen fetve a gyárhoz tartozó tejgazdaságbúi áilittatlV elő. Miatáo a tej pontosan inegriisgáJlátott, egy készülékbe ötitejik. melyet gőzzel futenek. a melegítés azoaban 40—50 foknál magasabbra aem .erjed, hogy a tejnek sajátosságai táliozatlanol megmaradjanak. A szükséges kenyérhéj legfinomabb búzalisztből állitutik elö. Minthogy hstu hez legfinomabb részeiben esak a kenyér-héj ha&zuáiutik fal, a légenygazdaság ezáttat még oagyobbodik. Kzeo tejhez a légenydus vegyüléknek reodk.vQli finomsága nagyban elősegíti e tápláló aoya-tartó&úgát. Ebb^o ill röviden a tejitssze? téu>I előállítási módja- melynek tápláló voltát a laikus is könnyitf* láthatja. At előállítás módja nines homályba burkolva, a kruöjség elé teljes riiágitásban van helvezve. Vé^fll megemli<Í&k, hogy raiul pép egyéb kitíloó tulajdonságai mellett gyerm-kt-k k^Urusánál, chulera nustras eseteinél uiiut Uipuer * gyomrot rz<Mt*> tej fjtótt m/y sí térrel alkalinralialó. in>lv tuUiUjíi-ágok a korházi kézi köoyrek ittál is teljes joggal elónyűseu sorolhatók elő.
Sz«rke«ztüi fiztnetek.
K í i-
Felelős szerkesztő és kia-ló -Ifj WAJDITS
Ha»i»IUU frkft* selyem. Kenünk el !
eg* mintát a Tenni uándékolt teljémből, ét
a WasiBitáJ rögtön kidért!: Mert mig a
Tftlódi t jól festett selyem az elégetetoé:
nyomban öti»e^ódórtdik él oakhunar
kiklaxik, mag* után ctekély baro* bánat
bagyvia; addig a fcuniai ott selyem (mely
zrirot iiínü m»Ionná* leaz it könnyes törik)
Ituu tovább ég iminthogf rotU'állai a
fevtanyagtól telítetten tovább izzanak) és
sötétbarna hamut hagy maga utáx>, mely talódi
•elyem módján toka ó*a*e aem pódörtdik,
csak meggorbal H* á ra16di selyem hamuját
(wu« njoenjoic, el por tik, a bami«tTán*é
oetn. — He»«eberj (j. íct kir. ud*
asallttó} ftHyragrára Zlrle»be«, háthoz
| na.llit*a,pOtubH-- és Támmeatesea sziret«n
: küld bárkinek ii miutákst, >kár egyes oliö-
i njökre *ajó', »lc*r e|-ési végekben IctŐ t»-
I IMi selyem<ióreteÍbS1 S'ájcilia csímzeu le
! relékre 10 kros-, és leTelexóUpókra 5 kros
bélyeg ragasztandó Magyar njeWm irt
' megrendelések poatotan el intéz telnek. ;
Te**, jy
és kSszTéiyááatalaa* eflea, totábbi a Wlégxö és eHéstUl szerrek h«- it»»
báatalmatnal, orrosi tekioxéiyck által a i
SALVATOR
sikkerríl rendéire lesz. Húgyhajtó ImUiuI
Kóuiei
Á H«lT»l«r-f«rr4« l
•I E roul «1«B k6*l«tekén l9Í
-?. L-if gn.i.onjDi P6 ¦ « j Kfiia'juk b«efiéfét, ~ d m*« **aki*a;k DoCrotatokktl el »«fya»k Ki*a
— TritODi T varia. Tnd<Mitá*ait tti-rcs«g retMflk ¦ a l»i*ot to*ább kft djBk
- 11 I Bpeit Sajnáljak, aogj aJki'oai-ba> kft ött ttjy,* cikkelyének téruflke síut helyet aem aáhutsoac. Qa most koldóu cikk«-ly*l tfra izire««a kuíflljftk, aanát i« iifkabb, gaert a mi alláapoa aakat i« kifwj«i * k*rdé*ei aulogtrao. fcí^bk-ol tetiék rfcnk fa*n>» » ÍP' )elfim«cet és küldjön Bibét elÖkb siaél lübb cikkért.
II. M (iiltm>ok ktilrenjó it aonak, tkinrk oij uemrtrt meliu T*tó&fjTp<Íe TkB- B'D| Ct' I Q.o»k Cuk tt *. kir, hofy efj kissé »p«be Mártotta tollal, niaón »i apolociat írta lUo^a axért mi tttÁf\% megbaj aak bisoayitó okai súlyos to!u elölt — éi föat tartja^ a múlt ¦ tamjia kimoadou rirQuket: társvlalfai lapban iiosszad\lmu todomiojcrt cikkcljeket dck fojn-k kötölni. Asért C* 1 úr ctkk#!yének ii be*ár;ak második rétzét t kösöljQk, belőle ait, tmi izorosan a dolog érdenérc voaitko-lik Eaiel agy h'SHOk, üsxtazádik ax ftfj ét — befejexést ii oyer — Nagraadat a*«t*rra kérjök. tegye le reiöQgyvédi koaoly álarcát é* Jefyec iiiset köliövé.
iüU le S"rkD
Hirdetések.
U4í|tk. 896. áprilii 23-á».
Arverési^irdetmény.
A letenjei kir. Jirisbiróság miot tkvt htlínit köihirré teui. hágj Tamás káím letenrei l&kosmk Lo-ztek Máty-as oeje Lakáu Máritóíszerdahelji lakosok elleni 56 frt 25 kr. liké, mtk 1893 juuir.
f e^tdlec lejárt kamat 17 frt 20 kr. per j 9' frt 25 kr. végrehajt áskér el mi 9 frt, ' 35 k.* ezutuit költségek iránti végre-baj'ási ügyében a uagykanitsai kir. tör vényszék (a leteayei kir járáabiróiág) 1 tertUetén foktő a tóixzerdaheJyi 486 ss. | tjkvbes Biskopiea Klára tuUjdonáal felvett A f 333/a h/ai 30 .rtra ugyanott j afyaniagy felvett A f 1005/b hrsz. 60 ¦ írtra továbbá a tótszerdabelv. 487. sz. | tjkvben Varga Rernus nevére bejegyzett I A f 616|b hrst. 65 írtra a tótszerda-; helyi 4S8 sz. tjkvben if 816|s brsz. [ Ribanici József és ifja flederici IstTáo : tulajdonát képező 86 frt és a tőUzerda-l helyi 32. az. tjkvben A II 1198/a hrsz. a. Julsek Rema^ és neje Dobos Mari tulajdonát képező 65 írtra becsült in gaüaook a tó szerdahelyi köiséí bíró . házánál 1896 jullní hó 13 napján d. | e. 10 érakor megtartandó nyilvános i árverésen eladatni fog. [ Kikiáltani ár a fenaebb kitett becsir. Árrerezoi kiváBÓk tartoznak a becaár 10-, át készpénzben vagy óvadékk^pes i p pírban a kiküldött kezéhez letenni. 1 Kelt N-Kaniz-án, a kir. tvszék mint leekköuyvi ható^ágoál 1896. évi áprtlit hó 24. napján.
NUNKOVITÍ, kir. aljbiró.
1813/ <t. fl9C.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. 1 Örvény sí ék tkvi o ztálya részér öl közbirré téietrk, bogy a kir. kincstár v&ajtatóoak Kohn Ber nát Thajtánt s'envedő orosztooyi lakos elleni 59 frt 16 kr. tőke. ebből 54 frt 84 kmik 1895 juiiu-. 24-(öl járó 5*e kamatai, 9 frt 92. kr. vhajtis kérelmi, 7 frt 20 kr jelenlegi, s a még felme-ífllendó költségek iránti vbajiási ügyé ben a fent nevezeit kir. tövényBzék területéhez tartozó az orosztooyi 167. bz. tjkvben f 512 hrsz. alatt Strasttberger Ádám és Kohn Bernát tulajdonául egyenlő ariuyban felvett s' 118 frtra becFült ingatlan az 188K évi 60. tcikk 156. § a pontja értelmében egérben 1806. évi jollns hó 13 an d. e 10 ónkor Orosz-tony közíée házánál megtartandó nyilvános árvetésen fUdatni fog.
Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. , Árverezni kívánók tartoznak a becaár ! 10%-ít készpénzben vagy óvadékképes ' pipirban a kiküldött kezéhez letenni. \ Keit N -Ksnizsán, a kir. tvszék mint ! telekkönyvi ttatőságdál 1896. évi április 1 hó 16 napján.
GÓZONY, kir tozéki albiró.
1162/tk 896 április 24-én.
Árverési hirdetmény.
A letenyei kir. jírá-tbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstárnak Vlasics Tamás és Istvso lót-szeotmirtoni lakosos ellen 55 frt 38 kr. töke ennek 1894 április 21 tői járó 6#/t kamatai 14 frt 87 kr. végrehajtás kérelmi 6 frt 85 kr. ezutta'i költségek iránti végrehajtási Qjyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő a becie-helyi 660. »z. tjkvben A t 1279 hrsi. rUUí váltsáx köteles Vlasici Tamás, Vla-ic^ Remtis, Kustán János és Iván Eva nevére felvet 650 frtra becsölt ingatlan a becieheiyi község bíró házánál 1896 évi jollns hó 18. napján d. e. 10 ónkor - megtartandó nyilváoe* •nérésen e!adatai fog.
Kikiáltani ár a fenoebb kitett becsár.
Arverexoi kívánók tartoznak a becsár 12 forint 75 kr. tégrehajtáakérelmi továbbá 56 frt 25 kr. tőke ennek 1894 január 1-tól járó 6"/, kamatai 17 frt eiözeleg lejárt kamat 15 frt 90 kr per I-'ől járó 6% kamatai 4 frt 50 V
18»6. JUNIÜ9 27 é».
10*|,-át készpénzben vagy óvadéMtépes papirbao a kiküldött kezéhez leteoai-
Kelt Lítenjén, a kir, jb-áx mint telekkönyvi hatóságnál 1896. évi Ipritis hó 25 napján.
NUNKOVICS kir. aljbiró.
Utat-szálliláí
Ulaaáai dij Mk. Vili R. Mfigge, Stettin
Unterwiek 7.
cseppek
iiatryszorBen halnak <r»(>mor bajoknál Béikfllfctw'e'.lw és íHelancsií ismeretn
linzi es m-IrSKT
A p..ruurl--tv>^-v 'um-'^: étrágyia-Lantá). fíomorqytf^^- WH»» "*•••>*¦ !eH»(tság. stvanju. telNUt*9*». ha»»««éí.
Urjasig. uMlor és bá»<rás. i
lejlájitfél. a m-'Kyrvihrii n .t jt\.i HurmavHt. g7oWrtuH*r+»*éjnél <-\ ¦¦* (Ulokknl, n«Ktik. i.....
Emlitftt [iajnlriii fjmofrm^pp^U nA "tn kiio
iiötnek hiznnyultjE. a mit azaz ni«v sra:! hii,.nyitvan> tuiHMt. Ef)' ki* Hvnt ám használati utasítással t&riill *O kr, najry üviir itra 7U kr.
w/i f&ratlár; T*rtlk
pypy Király utcz-V 12 n
A védj«(ryct és aUiiriift tnieteseii l»ssfk nieytekintt-ni! Csak oly rwppekel tessék eiropadní. melyeknek l.urtolaUr) zOid srala^ van ragxntva a keszuri atáirárávat C. Bridy) és ezen «»raktál. .ValtvtisAi^it bizonyítóin*.
A HinactaOi tTCiiiirrn>Ml y;.|.«!¦.,,
NAQT-EANIZ^ÁN . Pripr B^U és Be loi UjM (rjófritCTMMknéi BAKCSOS' Kooat Ssador | "
ken- éi
I..
kéve klttvel ét laraké katzBIékekkei
léeríre Itgtugysbb munka, idé él
pMizntgtakaritás.
Sxéna sialma és sajtok, kézi erőre,
Kukorica morzsolok, cséplőgépek, járgányok,
gabna rosták, triSrfik, ekék, hengerek, boronák,
vetőgépek
>. a. t. Ryártaaak és azáilittatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben,
Kayfartlíi Pb. és Térsa
C8 kir. kizár, szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntöde. BKCB, 11. T»b*r»tn»»e 76-
—-'—'—* Kltiitetv^ 390 araoj, ezüst és bronz éremmel — —
Ár]a|yzá« tafy« «• hratln (éfvlMlia ál »i>ziat>riiit«k WvltataAXXIV. ÉVFOLYAM
K ö Z L ö V T
1896 JÚNIUS »7 «n
•V AruyinMkinl kittatetve
oWlokzat-festék-gyar
KBONSTCNER KAROLY WIEN- HL Hidpt.tr.... 120 «»». Mját ¦***¦• ur,d.lu,.k. c. é. kir. katona, raktárak, Vl«t, lp.r-, btaya ti .>MrUrMl.t.k. épttafa. munkálatok,
vállalktzék és
elyek mészben oldhatók, száraz porított állapotban, 40 különféle szinu
Pöberczegi és herczegi_________ _. .. _
élltiaelterak, valacint gyártulajdonosok azáHitJJV — Bzen honlokzatlestékek. .
mintában, kilónként 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisztaságát illetőleg teljesen basonlé u ItljaázMaaHcz __ MiataJa**k éa hatzmilati uta
sitáaek ingyen ét bementve kü'detnek
MOLL SEIDLITZ POR.
boa Moll A.
r.i. )
Cmk akkor módlak, ha nlndatyik dobó.
alálraa-t tflnbatl
A kall » ftla SjMHt-aarak Unó. irócrhatáo a leciaik.. teattjaaiatant, J^mortena '¦ troaorhé*. roczttt arakrefca4ét. mfcjhant^oni ver-taMáa. anarér éa a l«ft«n..k6t64b a<l aeléfMtek elle.i. e ,elei hisiueriek ... óta aúndif aafvohb elterjedést swrxeit, — Ára a|y léféaMtélt sraéali ia kanak 1 frt • 1
Haaititátti tirvényileg fényit tétnek
í MOLL'FÉLE FRANC í A
m BORSZESZ ES SO
C*»k akker vakMi

u m"^t^" «"f mg;.;, a -ej..-rY« m-t*! >ei *•
.A. Sfoil* elints "Hozattál v»n vtrrt A aleH-fila fraa- ist ra>aalaaaelna»Mé aédarzellaaJ slar k**x*eDV, kövelkezméav'e:a u >f>*a<-reut»hb irpiur. - Elv «¦«-
Moll Salicy) szájvize.
(Ffelkurtoe fH«i!rU'u <«ik^.)
A miodenu;i uijtiwtituail kDIADöMD [aatai hfcr««l5 kom (fermekak, rniut fel-Dóack txMBára; aert e uíjtíi a fogik torábhi épséf^t bixtoiitj» ¦ ef^nenmioi] óftur lOfffájia ellen. — Eay m»tí A v«4)tfy«v0l eliátslt ir*f ár« : 60 kr«t«2ár.
azallite által.
(891) Föl:
Ml A. lyéiytzerMz, ct. él kir.
Béra: I., Turhlauben 9. sz. VMákl •afreaéaléaat aaa«ata >•¦ aataavét arllalt A raktárakban tették határozott-in MOU. A. aláirátácal ét
védjegyével "ellátott kétzitmértytket kérni. Baktár: Nagy-Kciniitín Reaenfeld Adilf es Fia
PERL ARNOLD, Qjrir >r. kir <t
rO5 tórvéayhatósigi áliatortoninak
JOCKCY FLUIDJA
Biztossá haló ner t, tuleröltr-
telt állatok iznuinAk folvwton jc-ksrb&D ttrtásár*. talimint a kimé rftlée, fáradság ítoiscmjz, vétlhéo* tág, idótuki fánuití a Tégtagok lobos bÍDUlmai és meretére eceteiben. Síiiüos kösKÖsóirat bete kiütésre til. Főraktár SsritnibáljI G)iU
üveg ára t Uor
Régi hírneves kénfürdő Horvátországban.
J^VARAZSD-TOPLICZA^
Zagorlai vasút i Zágráb—Csáktornya).
Dr. LodTig udf. taDicsos Unír állal elemeire 1894 58 fok Oism-t mele« forrás. FeltlnnlbatatlaD hatáasal van a rheumatikav iztlet bánul mik kó^rTénj mába, titkon betegnek, borbajok ét nötTelykórnil sat. IVÖGYÖGYMÓD kdbdtr.i, mellbaj. máj. vese. gvomor éa aranyerekre sat
Villamgyógy. Massage.
A g\ót;iitezet minden kényelemmel, egén efen üt níitva Nyíri kién; május 1-iot obi. l-ig. Nar; park. Kiletjodt fekTéi állandó térzene, táncz. hangTeraeny aat. A 'araud toplictai rasnti állomáson naponta a trendének ¦lámára omaibtM, kocáik. MegrecdeléVeket a filrd6i(atgatoaag kéazséggel trljesil. — OrtMi nutitaual dr. Longhlno 1. (írdóonoi szolgál.
Pro-pecln>okat ingjén éa bérmeotte küld a fflriiá)igazgat«SÍg
Legfinomabb
1 ÉHEK LŐ KA MARIK m
fuvola és ive« futamokkal drbja 8-l»-lt-lftéstO Nk
^ 8 napi próbaidő. \\ Siétk6ld«8 utinvéuel, ápolásra vonatkozó prospektusuk mgjeo. W. ÜBeriag, St *BíreaH>er|j
Harz 421.
Kntiulorfi savauyuviz
Slif.ri :r<itrtkiiae f.-rii
kltOnö xyótC) \ir.,
kedvelt asztali tíz. viR-kiiiim niín ü
Pályázati hirdetmény.
A Bellatinc vidéki Ukarékpénztáruál a halálozás folytán oegflrolt •énstairnokl állásra
ezennel pályázat hirdeltetik.
Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy sajfctkezüleg irt folyamodva-inukat, életkoruk, képesítések és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmá-Dyaikkal lelazerelve
1896 évi auguutus M I ig
alu írott igazgatóságnál nyújtsák be, mivel később érkezettek figyelembe oem vétetnek.
Ezen állás 750 frt javadalmazással jár, aionkivfll az alapszabályok szerint megállapított évi (o 120 frt) jutalékban részesf)1.
A péntámokaak az iatézeti házbin 3 szobád a megfelelő mellékhelyiségekkel és kerttel való lakás áll rendelkezésére 100 frt évi lak bérért.
Megválasztott tartozik előzetesen fittesének kétszeresét óvadékul készpénzben vagy óvadékképp papírokban letenni s állását szept. hó 1 én elfoglalni. Végleges állandósítás csak félévi próba idő után eszközöltetik.
Nyugalmazott tisztviselők és azok, a kik a magyar nyelven kivül még a német éa a sxláv nyelvet bírják, előnyben réizesülnek.
Bellatinc 1896. évi jnnius hó 22
taharéhpénxtár igazgatósága.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizaa város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a városi ksth főgymnáziumnál szükségessé vált Meszelések és javítási munkálatok, melyeknek költségelőirányzata 560 frt 45 kit tesz ki, árlejtés utján ki fognak adatni, felhivatnak a vállalkozni óhajtók, hogy ebte'i zárt ajánlataikat az előirányzati összeg lO'/.kivil ellátva a v. tanács iktató hivatalánál f. évi július hó 1 ig bezárólag adják be, aaert a később érkézéi figyelembe vétetni nem fognak.
A költség étéi a hivatalos órák alatt a városház tanácstermében a v irattárnokná! betekinthetők.
Nagy-Kanizsán 1896 jnnins 20._______A várovi tanács.
pRichter-féle Horgony-Pain-Expeller1
Ltniment. Capsici comp.
Ezes bimetree Uziaaer ellaMélk az ido aaecproWIéiaiiak. mert már löki- mint 25 év ót. metrbithato. fi|lili.ti«aaHI IliüliilllililH aaUkaaittHt kiané-
araál, easaál, l>faianatáaa*l éa anfUtéaétaél ea aa orrom, ékal bedon-aöicackra ia mindig gyatrábban raadelteaik. A. valódi Honooy-Püu-Expeiler gra-korta BoTTOBr.LfDimcnt elnevezée alatt nan titkol aaer, baöem bjad i i
aéaazari aézMiar, melvnek eaj kaztartaabu aem tanaa hianroiBL |^>TV| 40 ar, 70>r.oi 1 «.Sie»>«ik«iOári»í majdoemmiodeo (jorv"«rtii- " -K- *' bas kéa^ctbeavaii; ~n"' TllH Miaif aj 'jj 11 ' talapiH • BaréaéiUa alkalmával iam ÓTatoaak l»fjíok. mert több Uaebbártékii utánzat vui foraalomban Ki Béai akar aMflkáraMéal, az miodeo egyee íredet Jlanaay" védjetrj oélkúl miDt aca vakMK utaiitM vimu ¦icttar t A*, aa taraa, oauz. é> kir. «^van ujkük, RaMlatatt ;Ti
* Bollatino
0427/8 96
Grand Hotel INatiorml,
Bécs, Taborstrasse.
Régi hírneves egyetlen nagyobb szállója Bécsnek, melyben sem szol gilat. sea világosság nem lesz számítva, 200 stoba 1 fiitól feifrlé. ftrdök, sOrgonybivatal és telefon, indóhácak és gőzhajó állomás koz-rstlen közelében vannak Olcsó árak, hosszabb idózés ntáa egyezkedés szerint Oa parle tonles les lanqnes modernes.
A HAMHAKIbIER F ¦. KlATEIt
igazgató. propriélaire.
Bnziás
1
FOrdőidény i
lajti 15 U! otloker 1-i
Világhiui lápfiirdők és aczélforrások
baaoaló aSpaa Pryktoat, 8hwalbachéapyrawartki aczélfor-rásokkal, kitató nel«« ít a<deg vaia ciélfírdíi vei, sa«r éa áa-vánjío rd íkk.l I 0 k » r(i r di ve 1 és u s 114 á v a I. — H1DE0-VIZ liYÓGYINTÉZET é« maaaage. IVÓKÚRA kiilaó eredBéavnjtl vérszegénység, idllt gyosnor- éu bélburu', bonok, ko- és veaebeteglég, bujakór, c rú s.^k öszvínyéafejfijásokkal stb.
BUZ1ÁS gjógjftrdí vaio'i iloinái Te ¦ ea v á r 0 a á t. Tir-Mktoenk aiá Katává'. Ália»i aiva'alw'kokaak krdveiaéav. Paiar villamos viliiritaa a 80 hoMayi fvuáiados fartbaa. F írd 61 aeaekar. E I s 0-rendíkoayka éi kávéháí, italok. - k (lrdóa allaadó h r mi mtfjótjáix van. — Méraékelt arak — Itnertetéaeket kiváaalra iagyra éa kí<M^up>l aulfral a 27276
nréi l(axfmU«áf Baiiáata, a hova a szobaa-gru'leléaek kndeiDi kérelafk
MARGIT"
GYÓGYFORRÁS,
„MAGYAR SELTERS"
VefraleakKva a ladaaeati m. k» éntlamaai. Jaaaaaitaai nfvi oaizetétele. kevéa azabad. de gazdag. -Ki| kIHOU aMSaavurUlaaa aiváló talaaviaik béaoavak. Hlllallaiill H«»> in<«haiailf«l. a boi s zubad áaéoaav aekélv«U> jeWaMe tnefAvja a bate^ a karaa, a«t vaanóébMa iia>laaUI, eUaobeo « rélij kilőtt azénaav lazdaeaáca a rvógyhatáu alUlréneknek a beié, IMifazek.be valö |yora éa antoa leivételét eszközli. Ezen talajaoonáfáaak koazúnbeti a Uarrl-forras azon krfáló elAuvé* tt, bocv a hol aaabajl azénaaviartalom. bao eroaeU> áavann^zek. »a a taMajrsl, tJl.l.li.Ftar^i, t*«*kaé*kku, ktUotoei t»at*»é"é. ¦akaaV mii nem alkalmazhatók, a Maisl-lbrráa itt á a latjobk halia BaHeu lotrlm, baaznáitatik
V -aiMtiai ||ii||inll»a<aibiia HlHiiHam a latülii
lalili Btit
i !¦¦¦
a Marcit viz otlboooeai válL — Orvoaá lMmWT«nk rtadapastes: 4r. Caatejd, *r. Qi»inlt, <tr XanstU. di P^r. dr létíj aV. Barka.; Béeaben aV. laiaaliajat ÍI D«.el.ek. alb. a tecokfc aradmMv°r*l aikalmazzik a lAajxaV, •aa)é««t4> éa hwgf ¦¦¦¦ 9%k ahaliaos huntoa
it ivóvizei
priaervativ grÓOTaseraak biaonnlt a JKOlOTO Mfbeuoolé. aün.
borral használva a legegészségesebb itall
ftraltir
ó miaden jTocíiiertarnai, fliucrktrwkeáaskei» T«mo>|i«kk«i.
Njoaaatou 11j WajdiU Jóoef kóoyrayo»)d*jáb«a Nagj-Kauiz»áu.