Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
2.17 MB
2008-08-18 11:03:16
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
395
3409
Rövid leírás | Teljes leírás (239.58 KB)

Zalai Közlöny 1896. 037-039. szám szeptember - 036. szám hiányzik!

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

-¦¦'¦»
37-lk
|s. • ••"" ____
>", 1 LttKIHIÍ „.-^okeat 10 árért k; <arf a«M au;
XXXY. évfolyam.
ZALAI KOZLQHT.
A oagykaoneaj ,,!par-Te«ttlet;', .anagy-kaiizsai Takarékpénztár részvény-társaság", a .Kotorí lakáspénztár
AUp uellejsi réuét iUe«ö ¦__
ita kOilei»eD, t leiéül ueikeasli wrtn, ai kaytfi rtexi tlletf kb*A katerek »e*i( » Imii w
* dw«M Kac7-Kaa lutri béracatve ialexendök
tttrmeatetlea Inelak ua r«c»l
- *»S»1*Bbok'*Ilkélltel tilIol'ó-aW"". » .nagy-kanizsa. kisdedoeveló egyesület" t .nagy-kanizsai Unitéi járáskor", a .nagy-kanizsai kíreaztény jóték »o«gj«»t* szegények tápintézete*. a .katonai hadastyán egylet' > kkdli ik'
É
ony
kereakedoimi iparkamara* nagykanizsai külvilaaztminyiuak hivatalos lapja
VEGYESTARTALMU HETILAP.
Az ország vtlmennyi közművelő 4éai <omtli» UJkmuglnll «x or- szag szivébe, hagy segveas« u egysege* magyar neazeti társadalom alap jait.
Közös akcióban, ix érik egybegyűjtése mellett ingjuk u állam élet kiépítését befejezni. Lz * jovi programja. Ak4M*vettdésea»é)ét aeg valósítani, i civilizációt véglegesen megalapítani. > etilül az óritsi számra rugó kivájidotiáat miodeu presszió ttélkii meggátolni és » augyar kultúrának Htjait egyeagi-teni, "iwiei ragvjábn véve ksltor-egyertletenk szent akarata, amelyért f. hó - áu sorompóba léptek !
Aho\s a* állaa keié el ma jut-har. oda elér a tártadalom njja. Ai-jstolok azok, kik a nai nappal ki-törűlbetetlen betűkkel vésték szivünkbe a magyar egységes társadalomnak eszméjét.
Nem követelhetek az illannál, bogy oly feladatot kajtaoa végre, amely feladat megvalósítana t társadalom hatáskörébe tartozik. Az illám akaratát szigorúan hajthatja törvényei Utal végre. Az ilyetén Wrvérryek ereje pedig «e« mindig ^aorfomte attMik. Társadalmi térvény mellett u állam törvénye törpe marad. A társadalom apostolai mád eszközökkel oldják meg aikernen feladatakat. A táraalatav törvétry az észt és azhret bi'ja aefitségnl. mig ellenben at állami törvények rideg betűivel nem képesek oly h«lj tetet teremteni mint amaaok.
Bármily hatalmas ia legyau ai állam, hatalmát még sem bírja oly szabadon gyakorolni, hogy ez a tár-aadalom legutolsó kunyhójába is el-jaaaon. Jóllehet, hogy behatoJáaa sem hirja segitaégúl az ertnalrot.
A társadalom ií\ ette a mai nappal a társadalmi kérdéi mogoldását. Ezzel nagy terhet emelt I* ax állam Tállairól.
Népiskolák felállítása, kiadedovo-dák, ktzaégi egyesületek, gyermek menedékhelyek, oiiaaó éa daloskö-r»k életbe bírása a nemzetiségek hazudozásainak megcáfulása, mindez dióhéjba szorítra a kultnr egyesfi lelek feladata. És ha még megje-gyezxak ast, hogy ez ilyen egyesületek leginkább erpoallt vidékeken mfikodnek, nem fukarkodhatunk annak elismerésétől sem, hogy a kultnr-egyestletek az állameaunének leg-hattaatósabb Tédelmezóje.
Hiadenki elitt eléggé ismeretes i az K. H. K. S. működése. Alig él e hazában még egy ily fontos missziót teljesítő tealdlet, mely a magyar allameszmének érdekében annyit áldozna, mint ez.
Ha csak egy oly ellenséggel kai-dene meg, mely folytonoaan alarm hazugságánál a kDItold clleoszenrét kelti fel eióttank, már is eleget tett I volna. De hivatása jóval nagyobb mederben folyik. Azokkal a jámbor ellenségeinkkel szemban, kiknek ideáljukat Erdély különállását Románia réazére lekötni képezik, Tállretve dolgozik az E * K. E az államnál egyetemben. Hogy mit jelentene Erdélyt Magyarországtól szétoiztani, azt leirni alig tehet.
.Erdaly Magyarország jobb keze", ezt a nagy szót mondta nagy hazánkfia — Keasuth Lajos.
Az E M. K S felteszi s kérdést: .Nem kell-e Erdélyt újra elfoglalnunk. *int a honfoglaláskor és nem keli-e njra ciTtiizálnnnk, mist Szent István tévé? Az árnyas és sdtét erdó-elTi részt ?...,"
Nem kell-e az erdők és sziklák mélyére e keleten a müreltaég napja,
az igazság, szeretet ét akarat fénylő aranjsugairaival behatolni?
Ki ne akarni támogatni a magyarság knzdó elocsapatait? . .."
Ily kózmOtel.idésj egyesület tulajdonképpen a Dunúnluii is! Azzal •s óriási kttlömbséggef, -^ogy ez a létezők közel a legfiatalabb anyagilag legszegényebb és a tártada-lomtól Ugjeujtetttbb.
l'orzsoU Kilnán főtitkár szomorú lényekről azamult be. Szimat adu annak, bogy a társadalom legtehetségesebbjei tárol illának akkor mi din az egyesület timogatiaáról r»o ssó. Nem luzAk kommeotirt e tényhez, hadd aljon itt ro»id kironatbaa a főtitkár írnsk jelentése :
,A. D. K E. lasai lelríragzása bi-zonyitja leginkább a helyzet oehézsé-hegét Kfj nagy alapokra fektetett óriási épület emeléséhez fogunk, s mert csak egy pár lelkes napszámps bárdja apró téglánkiot az anyagot, érröl-évre ahg emelkedik, az épolet D*báuy téglasorral, holott ha a Ds-nántal igaz ereje megmozdclna, egyszerre egész szikla tömegekkel erősíthetnék azt egyesek s egy ér alatt betetőzhetnek a nemzeti kultarioak erős varit"
A. D. K E. aranyban ill sz E. II. K. B. irányival és mnntajáral. Amott a magyarságot az oláhok emitt a muraközi horvátok ellen kell ébren tartani. Célszerű telepítéseket eszközölni, ez az, amit a kulfnra megkíván. Ezen éket legnagyobb méltányossággal a jog és szabadság elveinek megfelelóleg kell elhelyezni Beszéljenek nemzetiségeilik táját nyelveiken, imádják ak ittenüktl abban a hitben, a mely tzivök ét lelkükhöz van kapcsolva, ctak a tulaj donképpeni célt ne engedjük szem elöl téveszteni s ez az, hogy a' magyar állam étimét rttptktdljái, a
T Á a C A
A színeszet
Vtlahioyszor rigpndolok a ridrki azi->wi serára, mindig, e»s«mbe jut an^ u»t u n.-akeiíje. amit BodnárZaigaiaad álliiou íiogy at idaélixpai határát. |a-•waak. A reália multat' fel'áJtotU ájli-tó' i kkl
]g ;
(nn«z sió. dr jobbat aem adott ki még az .A.'.irmiíj láplálkazaak e aiázad ti-, gén. - K, ezt az élet BMgeaTolja. Hol at ide^iizmna atikráta, midőn éppen az idraÜMi u;üvéatet képriselói jutnak tönkre; ¦í .'. ré^Okre mm jut ai aprópénzből. .
: eálizmus aiaes; belé folt az aaya-t- •*• usngerébí. E<*ik is ezt a ridéki nit «zet képiiáeloi: és kacagnak at anyag tan ai.
í. ia bukás; ott is bukás. & azt. ni.:.íjak, ba más kifogás nincs: nem ;¦ a támlát, tagjai gyengék, műsora
. ,> sm ér...... Istenem, ki birál-
-itjs íket?___ ' ..' '.
Soha sem háborított mag á gyatra Wriűka ugy, mint egy helyen Boldogult Tóth Ede .Kintornás esáládjar adlak eJ6. A kritikus végig elvette sz előadást;. nksatf referált is s lapban. — .X ..Msjioov kOíttOnjje "uazán kriükln.. algti volt, pedig a gazdag molnár leáaj. ue~ repét játazoua. Bimbó UH nem fejlett
ki olyao .eztátist" (a biiiló n I. latío osztályt régette), míról arra lehetett volna köretkeUctni, hogy régi kedreaérel ta-| láJkozoU. Ai öreg Bimbé M inon ne ki-riokozott, de uem hatott. Legjobban helyt áflt Dáma Kiéi, potya agyréd. mikor a kupiea páliokát kiborpenieti?; meg a Stmu, t moloárÍDu képTinpJoje, ax alkalommal. midŐD a sQlt malacot ellopta.....¦
Szeretőén. feltáma-tUni DjugTÓ po-riból Kovács PáJ, győri orrost. a ma-fcjrar suoroő-irodaloai é# a helyee stiai biriiai egyik osilopát. Ilit mondana 6?
— Att mondaná: te fima! — ba Dana Náci jo! irott, Samu gyerek jól lopott
— és oéiced ez t>lég. akkor: az esitettka sxeot nevébíü kérlek a másvilágból, ismerd ei, hogy t „Kintornás caftládot" megmentisetí ax ax egy-két Sxo is, mit Bimbóaé mond Károly fiának: . Séta (Lacira oéij, — sir! — ett még nem tette!— Megéret ná> a jóság, för-ráaa1.....•
Erre a kifejesésre Tóth Ede, a nerao, igen bosxke volt Hiksxáth |f«r»iwn.A mondta: „Tudod ptjtáa! ex f legsiebb | kífejexés az egésx darabban V
Talán Hilcszátb. Kílrnáa is megengedi. hogy otán mondhassam a kedves történetet.
Egy bactai íorcsmiban taláikottde. .Hogy menoTire féltékeny Voít Tóth t Ede minden csekéfyftégTe, ami darabjai- ' nak még kQlsö haústit is csökkentbe fisé. , bixoDvitji ax az epizód. mklÖo egy^ier | kérdezUm: mi a ,Kintornás család* me- ' séjí? _ Fetém fordal Tóth Bde „t ! eltexfir tAj> ^ttalt dl&Za4kenységéTe1 mondi: ¦
— Holnap botok agy példányt, mert árulni ugytD uera engedem, de ki rso nyomatva.
M snap elbotu a fstetkét é» harmadnap nem mulasztotta el me^iérdetui:
— Talált-e benne szépet?
— Hogyne ? — Step az elejétől végig!
— I)e..mégis, mondja csak. melyik részlet nyerte meg a tetau-sét ?
— Mikor Mari azt-mondja l .Istea ! — hol vagy jóságoddal, bogy nebol^em találhatom meg!. ...*
— Igaza van: rsakbogy mégi.^ szebb az, mire Szigligeti is felkiáltott: .fenyő, hol vette azt a gjönyórt kifejezést? — tudni illik, mikor Laciról mondják; .Sir: megeredt benne s jóság forrása!. . '
A szellemi élet gyermeke: a színész, nemcsak a kalsősétekbe* raga«zkodik: aki bírál, az meg tanácsot is adjon, a szellem kép.iaeJóinek a régi, j* Kritikusok, szerint,... vagy------ hallgassoa! —
É, Te, jósig, aki nyugszol édesen ', db vedd rossz néven, ka Mflisy beszelek. N«m ébresztelek tel; Ksz, kísért leom ébredéjajd; silány annak a jyagnafc a termése, mit'Ti elveiettél.;. ,nem Ur-meu aaóta igazi *éoszia,mi !!
RekOám E nápofbW a' faárat Bir-detési oszlopain a' kHÍetkézS faJragan teít tjyashaté: .Kedves Károly! Térj vissza anyádból, megbocsát nsted és tárt karokkal vár. De ne feledd el ejry dobot X-féla subickot botni magaddal, mert el az egyedüli jó."
magyar nemzet szuverenitása előtt hajoljanak meg.
Ha miDdext elértük, akkor az nj honfogMist bevégeztOk.
E mn létrehozásából a magyar tanítói kar van első sorban hivatva az oroszlán részt kivenni. Egy uj generációt megteremteni, egy nj generációnak leikébe a magyar haza fogalmát beoltani, s a réginek balga eszméit megbuktatni — társadalmi utón, ez a magyar tanítói karnak első s legszentebb kötelessége. De midőn kötelességet szabunk, akkor a méltányosságot sem szabad felednünk.
Ki tagadná a néptanítói karnak Sanyin, helyzetét ? Háromszáz forintnyi évi díjazás mellett nem szabad követelőknek lenünk. Uj köteles ség mellé uj jogot is adjunk És ez az ujabb jog az volna hogy a mi-nimáiis fizetés legalább 700 forin-legyen!
E jog kiváltásáért a közművelő-dési egyesületek is elöl járnak.
A közművelődési egyesületek egy uj szentélybe léptek. A második évezred szentélyébe. Hosszú s göröngyös a pálya, a melyet megfutnak, föoséges a cél, a melynek szent szolgalatába állanak.
Nafcy eseményeknek vagyunk szemtanúi. Midőn látjuk, hogy vezérfér-fiaink nagy kuzdelemneg közepette leteszik a fegyvert, a melyet egymás elvei ellen használnak, s visszatekintenek a haza torira, midőn azt tapasztalhatjuk, hogy az idiz harcok elnémítják a kardok Cförge-tését egy fényes momentum előtt, mint a kulturegyesülettk kongresz-szasa, akkor egyúttal feljegyezzük magunknak azt tényezőt is. hogy a küzdelemben, a nagy eszmék harcában, mindig a keresztényi szeretet fuglal helyet
A társadiloj hivatása elfoglalni
: azt a szerepet, amelyet az állam
lem játszhat végig. így a társada-
: lom letéteményesévé vilik ott. ahol
| szükséges. Az állam oem tilthatja például el azt, hogy a társadalom külföldi gyártmányt ne vásároljon. Ha azoobau egységessé vilik a társadalom, közös munkiban egyetért, akkor nem létezhetik e told kerek ségén oly hatalom mely ennek ellenkezőjét a társadalomra rá oktrojál-batné.
Példánl Olaszországot mindig le-verte Ausztria. De minden vereség mellett Olaszoszország volt a győztes ! Különös logika. Mert ha az olasz társadalom kiadta a jelszót, a győző gyártmányait nem vásárolni, akkor ugyanez a győző kényteien
j volt a társadalom akarata előtt meg-
] hajolni és a meghódított országrészt
((visszaadni !
! Ilyet] hatalmas a társadalom, ha
' tgy$ig—! Ellenben ha ereiben azét-forgáe*»lt. akkor alkotásai fogyatékosak.
Erre az egytégts nemieU tárta-
'¦ dalomra tztktége van e szegény hátának! Es épp exén, mert közművelődési egyesületeink egy sáazló alá tömörülve tűzdelek e nagy cél
1 érdekében a társadalmi kapocs meg-
szilárdításán, azért Isten áldását kérjük önzetlen hazafias működé-íükre !
H1RSCHL JAKAB.
A D. K E. kfc|y«éM.
A mi közművelődési egyesületünk, a „Dunántúli közművelődési egyesület* a közművelődési egyesületek kongresszusa keretében f. hó 7-én d. u 3 órakor tartotta ezredéves közgyűlését a kiállítási igazgatósig ' tanácstermében igen élénk érdeklődés \ mellett.
i A D. K. E legfiatalabb aközmű-! velódési egyesületek közt és talán legelhagyatottabb Bgyettk támogatására van utalva a társadalom támogatása helyett. Egyesek pedig, bármily nagylelköek legyenek is, ; sohasem tölthetik be azt a feladatot, melyet csak a társadalom vál-! vetett munkássága oldhat meg. — ! 8zomorutn panaszolja föl ezt a téayt Porzsolt Kálmán, a D. K. E. lótitkira. Pedig az egyesületre va-; lóban nemes feladatok megoldása > vár. Ezek szépen domborodaak ki a közgyűlésről szóló tudósításunkból; ! de egyet itt külön is ki kell emel-i nünk Ez a Muraköz megmagyaro-titása. Olyan feladat ez, melynek megoldásában éppen a mi vidékünknek és főként a mi városunknak kell a főszerepet vinnie. Sajnáljak, hogy e kérdéssel alig foglalkozott a D. K. K közgyűlése, de még inkább sajnálni való, hogy városunkban semmi sem történt még ez íránybao. — Föotartjuk maguknak, hogy e kérdésről bővebben beszél-jüük még pedig minél előbb, s adjuk most a közgyűlésről szóló tudósításunkat :
At ülésen az egyletnek alapításáról ; kezdve elDÖke. Széli Kálmán, elnökölt. I a kinek köszönheti tulajdookép az egy-, let felvirágoztatását.
Általános örömöt kellett az előkelő közönség körében hogy metjelent az ülésen dr. Wlassic* Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter is. ki az egyletnek alapitáfáiól fog<a egyik legbuzgóbb é* leglelkesebb igazgatósági tagja. Az ülés délután 4 érakor vette ket-< detét. Ai érdeklődók sorában Toltak: Széli Kálmán, Wlaasics Gvula, gróf Széchényi Béla, Fabioji Teofil v. b. t. tanácsosok, gróf Keglevich István, gróf Zichy Ama! főrendiházi tagok, gróf Apponvi Albert, Tóth Aladár orstiggyü-léai képviselők. Rákosi Jenő másodelnök dr. Mészáros Károly, György Aladár, dr. Kuliszekv Ernő mosoomegyei tanfelügyelő, Szabó Károly kir. tanácsos, Roproumegyei tanfelügyelő, 1r. Károlyi úTula, Kolier Tivadar, dr Patay Samu, Mtbijlovics Aotal, Wodiafier Arthjr, Porzsolt Kálmán főtitkár, dr. Fekete Ignác főpénztáros stb.
Küldöltségileg képviselve voltak az Ernke, a Somogymegyei közművelődési egyestlet, a komárommegyei közművelődési egyesület, az orsz. nagy. iskola egyesület, a btlaton füredi kötmüveló-déii fiókegylet, Sopron varoa, a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti k&r, melyei Cio I on Jenő éa lapnak, melyet Hirscbl Jakab képviseltek. Az ülést Sséll Kálmán ajaók rövid beszéddel nyitotta meg, .melyben meg-k&Bzgote a tagok megjelenését s azután rövid visszapillantást vetett a lefolyt évre. Az egylet oagy eredményekre s féojes sikerekre sz időszehnt még Qem hivatkosbatik, mart még miadig a kei-XXXV. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
lg»6. 8ZKPTBHBEH l J-éa. j
det nehézségeivel kell küzdenie a anyagi xukötei nagyon korlátoltak.
A lefolyt évbeo a D. K. E. módo-íitotta ilapjtabárrait. A miUennáris ér azonban nem volt kedvező az akcióra. Mindenki a fővárosba törekedett, mindenkit ide vonxoU a szive b egyszersmind itt ürítette ki erszényét is; nem lehetett tehát a vidéken sikeres kulta-riln akciót kezdeményezni. Nem adja fői azonban a reméoyt, bog; a kteeli jövőben sikerül ai. egylet érdekébea álulánosabb érdeklődést kelteni s az egylet elé tűzött nagy feladatok megoldásában gyorsabb tempóban bilidji.
Széli Kálmán szavait élénk éljenzéj ki sérte. Ezután Porzsolt Kálmán fótitkár terjesztette elő évi jelentését, melyééi közöljük a következő részleteket:
Abban a kulturális harcban, melye! a magyar társadalom folytat a közművelődés és a nemzeti stellem terjesztésére, a D K. E. még mindig nagyon hiányos fegyverzettel küzd. bár a lefolyt év az erőgyűjtés szempontjából az előző évekbe* képest eléggé kedvezőnek mondható
A közművelődési egyletek szükségességét semmi sem bizonyttja jobbac, mint a közművelődési egyletek anyagi helyzetének nyomorupágw. A magyar társadalom ugyanis Dagy rétegeiben még ma sem mÚTelt annyira, hogy a műveltség terjesztésének kötelezettségét s ennélfogva a közművelődési egyletek gyámolitárának erkölcsi kotüzetttégét erezné. A közönség nagy része szinte még ma i« azt hiszi, hogy mint a letűnt ezredév véres századaiban, ma is véráldozatokban vagy politikai harcokban nyiiatkozhatik meg a baztfiság s nem tudja átérteni, bogy a közcélokra szánt pénzáldozatokban s a csöndes kulturális munkában érvényesül manapság legerősebben az igazi bazafiság, mert a mai modern államban a nemietek igaz ereje igy nyilatkozik meg i ily eszközöltkel versenyez.
Ennek tulajdonitható, bogy a nem zeti kultúrának még ma is több jut nálunk a hazafias frázisokból, mint a peozadakorásokból s a po*.itiv munkából. Magyarország egy-két nagy jóltevó kivételével a közjótlkonyság s a közművelődési célokat szolgáló áldozatkész-«<g nagyban és egészben csak apró alamizsnákat juttat s a nemzet nagy rétegei s a tőkének nagy tömegei tel jesen távol maradnak azoktól a mozgalmaktól, melyeket a közművelődési egyletek a* orsiág javára indítanak.
Ha a közművelődési egyleteket a szaguk igasi területén, kellő komoly-raggal, fegyelmezettséggel s s lármásabb élelmesség kikerülésévé! vezetik, nehéz is azoknak működése iránt a magyar publikumban nagyobb érdeklődést felkelteni.
A feladatát s'igorau betöltő közmi-velődén egylet rcukódéte annyira komoly, annyira szolid, oly sok gonddal utánjárással 8 munkával jár, a feltűnés éh népszerűig szempontjából, annyira há-ládatfan e százféle ágazatával annyira elvész az aprólékosságokban, hogy nem-cuk e nagy magyar közönség érdeklődétét nehéz felkelteni a működés iránt, hanem igen nehéz egyes apostolokat nyerni, kik idejüket, fáradságukat s pénzüket ily mnnkára áldozzák.
A D. K. E. lassn felvirágzása bizonyítja leginkább a helyzet nehézségét. Egy nagy alapokra fektetett óriási épület emeléséhez fogtunk, a inert csak egy pár lelkes Dapsrámos hordja apró téglánkint az anyagot, évről-évre alig emelkedik az épület néhány téglasomi, holott ha a Dunántúl igaz ereje meg-mozdnina. egyszerre egész sziklatomé gekkel erősíthetnék az egyesek s egy év alatt betetőzhetnék a nemzeti ka!-torának erő« várát. De a D. K. E. arra is példa, bogy az erő csekélysége miau kétségbeesni nem szabad, mert kis esi közökkel is szép muakát leket végezni s tisztességes eredaéayeket lehet elérni.
A közművelődési egyletek nagy eredményű munkásságot nagy adományok nélkül nem produkálhatnak, a D. K. E. ennélfogva nagy eredményekre az esz-közök hiányában nem bivstkxnhstik Az egylet elnökségének s igazgstoválszat-mányának az volt a {(törekvése, tragy a későbbi felvirágzásnak alapjait lerakja, az egyletet oly módon szervezze s oly módon vezesse, hogy az egylet működése a tagok közt sem kifelé vissza vonást, nemmiféle politikai, nemzetiségi i felekezeti visaályt fel ne keltsen, |to-vábbá a gyüitott vágjon s a tagok já-rmléka a legtakarékosabban keseltessék • oly módos bel)estes«ék e\ hofL nocsak a töke soha veszélyben ne forogjon, hanem annsk kamaloltatása is bt! tositvt legyen. Végűi a fótörekvése as volt, bogy ha egyelőre kevesebb intézményt is állíthat fel u egjlet azok legalább oly módon létesiuesseeek hogy feemaradáMk örök leékre bizKmttasaék.
Aránylag kevés kisdedóvó-intézetet ál litott fe! a D. E. E. de mindegyik óvodája e nembe* mintaiatéset, felszerelése teljesen kifogástalan óvosői kivétel nélkül kitűnően mOködsek, s bogy a tanitás menetét a jövőre ia mennyire I biztosította az igazgató-választmány, at ! kitűnik abból a körülményből is. hogy i egyetlenegy óvónőjének sem ad 400 frtnéi kevesebb évi fizetést a kéoyelmM lakáson és fűtésen kívül.
Igazgató-választmányunknak tenden-
! crája egyálulán az hogy ai egylet pén-
I tét nem apróaza el jelentéktelen ada-
'¦ koiásokra s efemer intézményekre s
inkább nagyobb költségekkel kevesebb,
[ de maradandó alkotásokat létesít. így
ki kell emelni, hogy sz olcsó pénzen s
gyakran ingyen könyvekből összetákolt
népkönyvtárak helyett, áttér: a vándor
könyvtárak felállítására s e tekintetben
liagyarországon uj irányt szabott.
A Dunántúli közművelődési egyesülat a szó legizorosabb értelmében általános közművelődési egylet kíván lenni s nem akar lenni sem kizárólag népnevelési egylet, sem kizárólag magyarosító egy let, működését tehát a nép körén tul is terjeszti s a közművelődést nemcsak s nép körében kívánja terjeszteni, valamint működését nem szori'.ja bezárólag a nemzetiséglaki* vidékekre.
Arra a nagy célra, mely az egylet megalakulására a lökést megadta: a Dunántúlról történő kivándorlás meg akadályozására, keveset tehetett eddig az egylet.
Az egyesület anyagi eszközei a ki-váodorlt's megakadályozása tekintetében teljesen jelentéktelen lévén, ebben az irányban meg sem kísérletté az akciót, s inkább csak kútvetett módon hatott oda, hogy a kivándorlás megakadályoz-tassék. E rélra igen eredményesnek mutatkozott a Dunántúl két vidékén, nevezetesen a Balatoovidékén s Vaame-gyében a nyaraló helyek fulkaroláaa s különösen a Balaton vidékén a fillexers által kipusztitott szőlősgazdák számára rendkívüli növekedő jövedelmi forrást nyújtott a nyaraló közönségének rendkívüli mértékben való odsözönlése. miben a Dunántúli közmüveiódési-egyesü létnek igen jelentékeny része van. Az egylet által éveken keresztül kiadott ismertető füzet tiz-honezer példányban ingyen szétosztatván, évenkint százával és ezrével növelte a nyaraló családok számát a Balaton vidékén.
A balatoni szőlőtelepítés mellett a kivándorlás megakadályozására szolgáit a Dunáutuion számos gyárnak felállítása. melyek a dunántúli köztuűtelédési egye sülét egyes előkelő tagjainak köszönhetik létesítésüket. A Dunántúlról Szlavóniába és Horvátországba kivándorolt magyar véreinknek a magyarságban való megtartást s gyermekeiknek a magyar nyelvben való oktatása érdekében egyletünk eddig mit sem tehetett.
A -vnagyar nyelv terjesztése érdekében a kisdedóvók és könyvtárak felülírása mellett méf a következe etikátokét vette igénybe az egylet: A magyar nyelv tanulásában előmenetelt tanulóknak ösztöndíjat, vagy jutalomdijakat adott; a magyar nyelv tanításában magukat kitüntetett tanítókat jutalmazta, továbbá hazafias ateilembea irt népies iratokat ingyen osztatott izét a nép között
A lefolyt évben módosította az egylet alapszabályait bogy lehetséges legyen az egylet központjával közvetle-nebbül érintkező vidéki választmányokat létesíteni.
As alapszabályok meg is nyerték a jóváhagyást, de azért ezen vidéki választmányok létesítése meg máig sem sikerűt
A tag és pénzgyOjtée a lefolyt évben elég szép eredménynyel járt, a mennyiben 1895 ben az örökös és alapító tank a törzsvagyon* 7159 írt 77 krt fizettek, míg s pártoló és rendes tagok befizetése at adományokkal és kamatjövedelemmel együtt 4180 Irt 54 krt tett ki. Az egylet vagyosa az 1895-ik év vegén 71.371 írt 89 kr. Nagy munkával elért kia eredmény: de catgged-nüak nem szabad s türelemmel kell várnunk, míg a nemzet lelkesedése és pártfogása nagyobb mertekben megnyilatkozik.
As évi jelentés tudomásai vétele után ir. Fekete Ignác föpéastámok terjest tette elé s múlt évi vagyoakimuutást, mely szerint az egylet vagyona 71.371 fn 89 kr; bemutatta továbbá a fópéat-tlrnok a múlt évről ttéió támáms dést ia.
~ A közgyűlés az igaagató választmánynak a fs4mesrtvéeyt Megadta. Pornóit Kálmán Ktstkir enHerjenteUe ezntán a jövő évi kortoegeioirtayzatot, meh aierint sí egylet óvodák segélyezőére s magyar nyelv terjesztésében magákat kitüntetett Unitok jutalmazására, a sse-gyar nyelv eisijátitásában kitint taanlók
díjazására, alkati ipw fejlesztésére, népes vándorkönyvtánk létesítésére 6400 ' frtot fog elkölteni. Gróf Anpeeyi Albert s költségelőirányzat kezeiési adataira nézve kért felvilágosításokat r figyelmébe ajánlja az igazgató fálaastmányntk e téren s takarékosságot. Az egyéb ki-adásokhoz arányim soknak találta a nyomtatványokra előirányzott 400 frtot. a postaköltségekre előirányzott 160 frtot s az irodahelyiség 300 frtos lakbérét.
Szél Kálmán elnök megjegyette, hogy sí igazgató választmány eddig is ssem előtt tartoua a Ukmrékosságot, s bármily kevés legyen is az egylet bevétele, a kezelési kiadások bizonyos keretes belül nem változnak.
Porswlt Kálmán főtitkár a kezelési költségeket nsgyon is csekélynek tartja. A nyomtatványokra előirányzott 400 frttal kell a vaskes évkönyvet több ezer példányban, továbbá a Uggyijtf iveket és körleveleket kmyonjatni. A poetsköluégekre azért van axflkség, mert a kormány által a közművelődési egyletaek nyújtott portómetitességet teljesen illuzóriossá teszi ss s záradék, bogy az egyletek csak hatóságokkal levelezhetnek ingyen, de msgánsteméiyek-kel nem. Az irodahelyiség lakbére pedig még az előirányzatnál is több kell. ¦ hogy legyen, mert oly helyiségről teli gondoskodni, hol a nagyszámú igazgató-i válasi*.máay üléseket ii tarthaasoa.
Gróf Apponyi Alber: a nyert feávilá-goaitáaok után indítványozta, bogy a , közgyűlés s többi kuli ursgy letekkel együtt folyamodjék s kormányhoz a portómes-tesség kiterjesztve végett. Apponyi indítványát a közgyűlés egybaagalag elfő gadta.
Hangold Gusztáv, a bílatonfaredijköi-művelídési fiókegylet titkára, a vidéki fiókegyíetek sefélyetéséröl kért ai eW irányzatban gondoskodást.
Széli Kálmán elnök és Portolt Kát-mán főtitkár felvilágosításul megje-gyették, hogy az igazgatóválasstaáay-nak a költségelőirányzat tarveteta szerint jogában áll a szükségbet kétest az egyes vidéki fiókegyleteket segélyezni. Ezután a tisztikar és az igazgató Tá-lasztmány megválasztására kertit a sor. Fabioy Teofil v. b. t. t meleg szavakban emlékezett meg az eddigi elnök. Széli Kálmán érdemeiről, kinek neve fényt s munkássága sikert biztosít ni egyletnek. A közgyűlés nevében (elkérte, hogy legyen szivei sí elnöki tisztet továbbra is vinni.
A jelenvoltak lelkes ovációban részesítették Széli Kálmánt, ki mtglössoote a közgyűlés bizalmát, i raásodeloökskül ajánlo:ta újból megválaattani Pallavicini Ede órgróf és Rákosi 'Jenőt, kik at egylet vezetésében fáiadhatatlao bnzga-tommalsegédkeitek neki. Széli Kálmán inditvisqrárs szntán Pailavicini Ede őr-gróf és Rákosi Jenú másodeloököanek megválaaztattak » az igasgatóválaast-máoy összes tagjai újból megválasztjuk.
Az ülés végén Körmendy Sáedor es peres hívta föl a közgyűlés figyelmet a Horvátországban élő református magyarokra, kiknek nemzetisége vestélyben I forog. E tárgyban Antal Gábor dunán | tuh ev. ref. püspök egy beadványt áttéteit ti egylethez > szóló ezt tmasv gtlja. Széli Kálmán elnök kieeMU s I kérdés nagy fontosságát, hogy esssei ; megoMásáhoi nemcsak kiváló Upiatat, | naaem tok pénz is szükség*. I Rákosi Jenő ter. végül jelesrtést, \ hogy megbitatásához képest képviselte ' sz egyletet s pannonhalmi ezredévi ünnepségeken, Mit a közgyűlés helyeslő tudomásai vett As ülés Szén Kálmán lelkes éltetésével ért véget.
A várit <*sjai
Tanai toaaralés 1S«e. sms*. »-é.
Nagy tf<-""' voltak jelen a városatyák e közgyűlésen, melynek határoiatti közül legfontosabb arait a gimnásinm parallel első osztályáról hoztak. Erre vonatkozólag a polgármester beterjesztette bet? szükségessé vált a tanulók nagy száms. tniaC a gimnázium I. osztályának párbozsmoaltána.
Ex Ulti n iitgármeeler megksnsss) a kegyt« tatatórasM főt EUsHlfoaőkea, •ogy nair es évre bocsásson tanatrsX • mgimnástnta rendelks^éenn a réfS tmv-sUéa ertehnébea. & tamensti koraiért t Hl Illik new HhisasU elegv* részint taasrőieek sMgtsjmn Matt, atett, reecat uért, mivel aaWsUni épülés*"* lakást sem snnittak rolu U uj «a*ár-nak. Ezért .janija, hogy a péttúri kk zottaág javaslata tserint álbttinsék <m ez évre is a nárswttsnos oastály *ff. mist s mnlt évbee Telt. P I i h á 1 t e-roe sm Ktejie«», hegy a|l«*«es-saes eentttt WáltitBmU tegiaMPs) ¦ vi-déki tssntfk HKsIsKss teem aeftse-
mi. Etek niaa pedig köanyen U is apadhat, nséct ctak egy érre kívánj* aŰogaosti * tuics indUványát. Ha pedig « a aalkeég jövírt is föuoe-ü'ne. mdit-Táayosia, hogy a oolgármetttr bitaaaék m« bogy lépj -iMketesbe » kegyes rend főt kormái.,.ni es kérje, kegy a szerződés értelmében 700 írtért adjon ide ili«ss)lt taeeret. Hs >dig erre -a reedkormáay sem velsa kajlaedó. akkor a Merten hatóság, a vaUás és Ut-ekttteti ssieiasterf«m sUetete., a eaermV déseek aioe poetja fetott, mely stertat a resnlkersaány sugara vállalta a nagy-kaaissai fogimeátinmwk kellő számú tanerőkkel való ellátásét. Eperjessy Sándor mindjárt ser kifáa etfterjees-test teui, hogy a n. osztály is parhu ausostthrnió legyen. A közgyűlési Plihál isdilváeyát (tgadu e,
A közgyűlés továbbá kimondta, hogy Wtin Henrik városi péextárost csak kellő orvosi bisoayitvásy Mi* sjtMti fel állásától, míg Friedl Jen* v. erdotMetert, ki állami alkalmazást kapott, asoaaal Wnteaitelle. — EliulároztatoU, hogy Zalsvármegve kultur alapjából ismétel tea kér aegt.yt a giBaátiam restére. & gimaázmuiaál a tandíjat ezután városi kötegek szedik agy as etso, saiat a sei-sod.k félévben; ai aj épületek »4ud»-mentesek lesznek. Dr. nlaeael Pák kérvényével s Nsgy-Kanizaa i, Regesk féle tervezatt helyi érdeke vssut építéséhez való hozzájárulás tárgyában elutasitstta. Kössönetetec szavazott a nagyksnisaai takarékpénztár részvénytársaságnak árvaház alapítására tett 5000 frtos alapítványáért éi 310 frtnyí jotékonycélu edo-máayáert. A város sszhltoxásáuk Jgyet a jivó gyüléiré balasttetta s néhány bérleti szerződést jóváhagyott Még ae-háay kisebb fontosságú ügyben hozott végre határozatot.
Keszthely város ünnepe.
Nagy és fényes volt az az ünnepély, melynek vasárnap Keszthely színhelye volt. A millennium alkalmából restaurált templomot szentelte fel ezer és ezer f&nyi közönség jelenlétében Vaszary Ko* los bíboros hercegprímás, Keszthely városának nagy szülötté. í fényes Qnoep-ségról következőkben számolónk be - Keszthely városa a vasárnapi ünnep alkalmából koráo talpon volt. A hátakon lobogók, virágflitérek jelelték, hogy itt ma ünnep van. A koteli falvak népe százával jött a városba, agy, hogy már a kora hajnali órákban több ezerre menő tömeg gyűlt össze, részint a templomban, réstint i templom körül.
Pont nyolc órakor érketett fényes bandérium kíséretében z templom elé Hornig Károly báró. veszprémi püspök, kivel együtt jöttek a különböző városi hatóságok is. A paaeág a templom be)áratániu fugadta a főpapot, ki egyenesen a szentélybe ment.
Alig 15 perccel később jenlent meg Vaszary Kolos bibornok. heitogpriesán. kit a templom bejáratánál fogadott s papság Vaszary a; „Eeee 8eeerdos mag-nns..." hangjai metfett vonult a templomba, >obbja» Festetics Taszfló gróffal. Dtánuk J8U Festetics Tssziló grófné gver-ssekeirel. Velük jöttek még -lankoncs László gróf, Ltlavármegye főispánja, továbbá Takács Imre fostolgabiró és Nagy István keszthelyi városbtró.
Miután s prímás rörid imát moodott, átöltőiködött és kezdetét vette a felszentelés! szertartás, melyet Bősének Antal Gyór-oándor-városi plebáoosoak remek szentbesiede követett. Rosehek ^zentbe-szédében s templom magasztos rendeltetését fejtegette, majd hatafiságri és hit-hűsegre intette a jeleovoitakat A szépen átgondolt SMOtbested hatásban csak nyert Rusx-hek kitüni szónoki elösdásábaa, ngy, hogy a nagyszáma közönség siiute meg-büvölten hallgatta a kiváló egyházi szónokot.
A neEtbestéd után nagymise volt, t mely után a hercegprímás a keszthelyi katholikm legényegylet zászlaját szentelte fel. Ugyancsak ekkor törtéot a szegek heverése is, mikor is az első szeget Peatet.es Taszító grófné. s lássíóaaya, a másodikat Vamarv Kolos hercegprímás, I a következőket pedig Hornig Károly báró, veszprémi püspök és Feetetrá Taseüó gróf verlek be
¦Csata a§)T főmig Károly Uri vesz-préati HaPt kismisét mueslitl, meg-kes4ő«t* s tisztelgések. Bs» sorban a vestorésa egyhátmegeaf papság tist-Wlgeu H*a% tá^»y báró PQSp«k>ét. ki ásotáa saasjs Tewde a papsága* taav teljrtats a aesvssnrisaás elé. A •¦—— prísafi s petsrfJiyayel knilali Etában (agadu s tassf ' * majd a magT" és varsef r*)« Wsas* WetaráWt. Külön ttiTTi'-'^' Daa*t kestt- |, ki fársdhatlan boz-gasesajzefajryekezett a wmplom restati-réavsai .Msasanttssii. s kzaek legnagyeha
érdeme tan abbao, hogy et a gyönyört XIV századbeli remekmű megmentetett at utókor számára.
Délután két órakor a város közöosége UO teritékű bankettet adott, me'yen a megye és város uotabilitásaí. valamint nagyszámú papság vettek részt. A banketten ssámos felkösióntóket mondottak a királyra, a pápára s hercegprímásra, Hornig báró püspökre, Festetics Tssziló grófra, gróf-néra stb.
Délután négy önkor volt a katbolikus legényegylet zásiiaiába a folytstólsgos szögbeverés, mely alkalommal Magasházv premontrei taoár remek beszédet mondott, melv mélyen nteghatotu s jeleuvolukat. Ez alkalommal stögeket vertek a zászlóba; Jankovles Láslli gróf főispán, Tikáes Imre fősulgabiró, Nagy István váro-i Uru és ssámos egyházi és világi férfin. A fényes ünnepélyt estL sikerült táncmulaUü? rekeszteUe be, melyet a keszthelyi kath. legényegylet rendezett.
Küllitáej
- 8a|at tsastttsaatál —" X.
A történelmi főcsoport palotáihoz egy ódonasert kid rezet, mely kötépkori tainta tteriot deeikávtl vsn padolva. A történelmi k-íllitál három főcsoportban vaa eiaelyesve; e bejárattól baUa vao a román csoport, azután jobbról a gót és renesatánsz csoport.
A hídról egy nagy csúcsíves kspun át jutnnk a szigetre, aaely kapu hadi oromzata DiakevárrtH vas lemintázva. A kapa két torony kosé vas ékelve. As egyik at alacoonystb Segesvár tornyát ábrázolja., a másik önálló kompo tíció s Magyaromig különféle műemlékeiről állíttatott öute.
L csúcsíves kspatót balrs a román stílusú épület emelkedik, melyet legjobban a ló tuiaó partjáról uemiélhetai. Oanan a palota, a terrasz éa a jaki kápolna egéatea láthatók
A jaki kápolna a híres jááki főtemplom másolata mérv a roeján átírásnak egyik legremekee* emléke. A kapu fölött Krisztusa** ét az apostoloknak státadok viharatrfl megviselt stobrai álltnak. Éten föMsttetes román ttiluau épületben vaa 0 FeMga a király lakosztálya.
A cancsives kapetóí jattra joa a got stita épHet, asaljaok Ingissaukitt rést* a Hunyadiak féstke, Vajda Hunyad vára illetve a várnak a lovagtorayot magába foglaló réate sz úgynevezett .Nefottsa' torony. Ett a tornyot a sugesiáii torony sjelleu levő XIV. azásadbeli gótikus palotával kis loggia köti oaate.
A vajdaaunyadi vár foldaziatjéa vau a stepeibelyi .hiteles hely", a levéltár, merybea az iratok nem polcon fekftst-nek, hanem zsinegekbe fűzve lógnak. Jo oaaai lehetett snnsk sz irodadeáknak, akt at ott levő 4 7 viéter hotszu tanu-vatlOEnáai jegyzőkönyvet irta! Ugyancsak a főldazinteo vau a bártfai városház diaitermének utánzata a lovagterem és s vtepescütörtökhegyí kápolna másolata. Az emeleten vaa a vajdahoayadi lovagterem, a Korvinák könyvtára, valamint a maksai főtemplom imitációja. Itt latank továbbá egy XV. századbeli lakóatiobát s ngyuctak *bböl az időből egy könyvtárt. Akkortájt elövigyátóbbak TOÜtk u' emberek, oda láncolták a könyveket a polcokbos. — Ai emeletről a kereedi (N'agy-Küköllő megye) kastély lépcsői másolatai az udvarba jutunk éa átmegyünk a renoatiatt csoportból.
KUso ssa*t% t brassói Katalin bájtra torony emelkedik míg udvarán a lőcsei régi torony látható, igyszintéa as eperjesi Bákóczy ház és a kártfsi városház erkélye. A főbejáratot magában fogaló lépcsőház Fiscber von Erisei .Ilijében épalt A WScaei torony s>Jab.o ler< •»-járaton át u eattergomi Bakán kápolna vörös márványayal ki bélelt tálai közé jutunk. A csoport főkapuja a gyulafehérvári főkaput ábrázolja. A vajda-hunyadi várhoí csatolt atepaecafltortök-helyi kápolnát e reaemáaas épalottel erődítmények és vártstak kapcsolják össze, melyek s hasSortéeeh csoport regi ágyüit és várpnekáit zegaszja ma-
g gy j
gaeaa. A patou fokUsJatjéa 3 teresn vsa. Sasa termekben fsat e» é kim
ryssrve a kasMrlésMi kiimm. t a ter-¦e* agjas tsraenk jMbejt uáasau ktáiia királyné Urasfei aástáaek. Ai etWertw van as BmaiMsjss diaies saáakója, a tatot t*sllj 0 Msege tulaj-*o«át képeaó ottaaiiiliffiia laggaeV A' osmWÍ tertsakftea tataaaatő tóba ¦»gyar tant kekswtéry, a hadapesti •gyetesai (ssjfUai a Usteerg gróf po-f<np aaMiJa és a penmyi vároahái yi reaek atán-
tó van as etseietet a lőléptaővel saetahea kaloa üvagkaalkoksa Ö Mságeak tvrourML
ZALAI KÖZLÖK T
1896 8ZEPTE»BtB !2-én
vá sx>«a4k«ai «™ya. >•• •* ¦"" .„ „v araajeaiaáló laboraloriaaya » Z._ ¦ i -¦—-¦ hwéeaowitel. *¦
PMaarr<a* ¦ t»>c«4«i jezsaiták **«-li- nek ¦tatáid :nijd « frífcaéi várkaa
, ÍlriB?^ . botkóci kaelély Utá.-
ía, a Katar*' szeouutali kaatélvi
j utható '• martoafalvi templom
„1^i- K.mt, . melléktermékbe, aol
ziaéeTés '' • ¦-'*«<* '""** klí"itT*-
usci.áaaati kunyhó, awl' • ló°" '"¦ Bámulatos munkát produkált ez a Her-maan a latea <»)«• kivai aáe na « idolt volu. « hallgatag kiltaméa»al ¦ -karúim. Uoubaa Hermaan ért h a-'.. nyelven. Mert í aa- kaayt bó! uuálja ám a - todomáaft. ¦ baaeai at«z,4} a etáalódi, késessel halászok íüe 'ikaazooti a bort a .bokor fő-er re', a halász padig ciak nézi a lek. ;etes kivet urat, aki tudja mi az i.;«pja. aseg a ttzsér, utf a varsiata. . íyekéoyes, a bőtök, a céla, a noakú iuec a pára Earedik kapatos ember s« nidja aztl
HAZAI HUGÓ
Ol
Tolt ii u 4
jk**, Jkát ide, hol odt T>e • N*p aisdéff i 61 hiáíUJtf*^
még K
_____ egy lő-
,. ««.!• .1 —..—I. I« lélkeiok Jorfleí emlékei, régi fegyverek t "—'laetek. — "' "
•Mtai.
rsii atlef nl|Mtiri illan. nH, kai; „ki lialilijlil—1 » i
_ Kityt-------
Miataa u wifBMUutaél euMr^al sátra Hitt lártek ¦•!•» Bef. Eléf aaa «*••,
haa7 épp at «•[ lUlatáijáa pótolták u(t» lm elaandisult*', aikor epp«a * k r » ¦ i ktiijllei '»"¦
VUSaoc vtT ntoM ebből, tagj ast A róBDebb „ihüEtof. MUci Mdax MaiakáM > •*¦ bil em-1 : « r o i »t t « k a^iofsuák. Pedij
__„ ,L*. tojt teaaibw sea * fqak. Hiasa
mkuI boa? kutrt nelef tort, a« * Nap
BllBtha TAÍ4BK1 képTtielÖ lett 10101, CTivcl
ré»t akart v«m>i t taaáisfcoxisoB él folvtoao-_ bMolíkoíoti. M<f jwdic, «i~l «« •)!»• lolMlaatiát, kát m aaaW 1<. Midía auáa Innm, awgt %7 Ma
f, ^i u júidi t jáoxita méf a ( wtyikkil ir Hol eien, bol mzo* it be ízutttó BQganát, ««ljfk utia akár f k kiéi k

i cuif u cfjik j^ p,
«lyjo« Mef után O f«iséfc al^jW festett kfpmu, b^7 kört eféu glóciát toU * játul
Ifjjnxj 6t kOr«l • mi aUltrálói utnMOtk. ukhofi * Nap — Béf a ¦ z i ¦ é t m kfressi 1 ionban & up aátMt, a EJ*** *»*J* *• * bujúsdi tfjre tut«tt- ÜÍT«lk-ef7 a fagtftnj
feluláJra
KB ki/ i« teu roJoa kictokai ast át iidott twpféajt ¦oiftlnnit UtU á fülest ti kiférte a fejfktól — u ••maiusbtct íleiutási éde« ilitl Oamk «T7P*' wm-
cWMbb, — U); HU SfttOttC — ft«l>«i ttUÍ
rarouu* *4fc*tu aagát Morphaeu kar-
jaib*. Kzeket axtán >ea tafart* meg *eaai tea
Caak effiMf tagoCt át a tenam kaagosabb
'pait hizxk putado BMat«*ek I«t7«*k. Km LOfldtt batajtnaf ct^taI .
— klfocuijiik : Elfotid,ai !
A nckiüia saj (ölreru a ixoajaaaaéaat », « ük n atánaa xulák:
- Klf otsd ok! ElfiaVM'
. Miije, tok ri»í«jb«|] aaitaUaiaas y.. i Táre«i Atrák kí>zt. Eita )¦ aaru ore-»ei u-oít már efj telek lem !
Kn)caik t'ertac! Esek u áloai* azo Tárotatvák elvenák r^ju ¦ s«n 1 aiadéf ¦iuik. Akkor ia alodt Ultikor un vállalJíMAtt, t>0|7 viciaa-seo NftgT-Kanúuft és R«f«de keaMt ..-iD>k taat •• fel aUBe i llattsj, ^ kéjjel sxiirnólu & poapát — >•• : Ait uoab&a elalodta. afltv MaBi .,..».; If, üli. ri<HiáIi>.kaHáját, ^aúi ik&n teoai. elutasítottak kirvé-
Hj.. kják. íz átoa nrvaa Ut barálja a •ftJ"* ne™<±iiek, — dl MM sí aajaur
¦~«iriB™ .n»„er. ott as o laikitakk ka-.¦«iju«li, Knjcsla KernKaek.
i sas mjin, pídij iltasslosuk tovább S »". >olu ,-u ,« ,o*U a7a(t«k, >> * JJ«I*« - c« •«• ér STIz;
Sziaástet,
A f-t
tud ¦. ,-;
' 4-én eliadoU .Ytagjarm'-ban i Aana Claire sterepébeo mint .-. >zotl. Hadrik Add& iparkodott - t sserepét és a köxöos«g 6g^et--rrtl is. bár nem állandóan, ie- bb fogjatkotá«a, a«gy beszMében ima vilto- mei; a b«oso fibarokaak ki-ka D«m rolt mindég egyen- arrjátékáral igen sokat ki A oagj jelenetek íz etsö és á é Mrtlébb
nt i „itak. A közönség azonban jól fo-^Mía és többször hirta tapsaival a ¦ limpsk elé.
_S ; ¦ ¦ t tn e r Aranka miat A t he n ais ^buv jelaaetben ugyan elhitette telaok.
V » parrenu Mealinet '
dejí: Ieis7i.nl Tan dokimk, de nukar | nemére veti vetelvtinanaVhogv joggal ! éti -aaat bwaut rajta, *ilil |
auvira tmhott. bőgj • határt tönkre lett;
Laaaáciaak iDerUaj) voaiataa nebiii memeaés jattaate volt. Dokó Mouiiaet sierepebee is a bsffát jáuioto NagvaB a—ge rak H t j I a í Mint b I : g n 7 kéreg, lífea «aüija Kvijtelrn B t i g » y nom nv párbajt, kanén nUnrik a lak magé, e> a BI i g n v Mm vüágti, BMWB ig»s feléak alotop-Ut, aki swkuwic a világon nrm merne egr Fosat üót is stóiat.
StMabaloa isnat Ltopold Frin-eísk« Tnartt'^i 11 nninlr de a daraa, Brigitta hoionánva, nem elég eMak, kogy aagyobb m*rwkbe« lekotac figyelmQnkKt és & művésznőnek is olj kK iUTat jatott. - Hort«Ei«t ial-szotta, Castel-Brillant pirt-fles téltékeny. ktsaé kárpit termésűin wiet, — hogj szép hangját alig ervényesilűetle. Beté-tQl énekelt számai is megrontota a zenekar tuyMWellenjépf Legjobb voli R ég;{ J au ka, mint Brigitta, ki kedves és élénk iáttUval a legtöbb tapsot aralta. Mezei i«. auat ezreiéi «Kg jél nefálli belyét. Ugy látszik, hogy n a fiatal bzí-aéoz teljes ambicióral dolgozza fel szerepeit, ami agy r"11-1-. aai énakéa ásorevebetó. kar. .bogy baagja nem «r#-aeob és terjedelmesebb. Hegyessy ton alakot matatott be Chamoisel iskolanes-Urbec; de nevettek is rajta mindég.
Vasárnap délutáni eJóadásnl a rJami-pipikét adták hálás publikam el6U fele a s k'ázmér kerolt axiare, mer; jpist mókáival sok derültséget okozott Kivált e darabban is Hegyi (Ellen BJeck) <* U eg y e * s i (John Sock;. igen jó vott Dobó lüelb, és Csókáné iozv. Fehérnél. mi^ Araayossy (Margit) amilyen kedvas es elragagadó naiv szerepeiben, olyan ingadozó, volt ez efitén, kivált mikor énekelnie kelleti. Mihály fy lAazalai Elvin ismét nagy derottségnek volt okozója.
.Xiitott gj a mo UsSk", egy kU siláoy francia vígjáték került hétfőn be-jsntatóca, kú«é pongroia "'^''^yhsn és ezt nem U irjnk a szereplők rovására, mert némileg a darab ürességén alapult. Mind a mellett Hegyessy Oynh jó haiaorrai alakított, agy nagyon oatoba férjet. Kívüle még csak Aranyossy Jaeka, ki sek gonddal játnotta meg parányi szerepét, érdemel figyelmet. Hogy az elóadás egy fél óráral előbb vegzo-dou, Markos Ilonánál köaz&nhetjOk, mert d az este inkább badart, mint beszelt.
Kedden délután a „Méltóságos csórna-diá-'t adták másodszor.
fiste „Oyerekaaszony" kerQlt Bsiore összbaQgzó kerek előadásban, bár Hegyi Janka itt-ott átugrotta a határt, és azt bilié, hogy valami francia vandeville-ben játszik. Mezey Andor mindvégig sxé-pen tisztán énekelt, de legtöbbet kaea-got a közönség H 9 g y e s s y tryila mókáin. E b'atal tehetség valóban figyelmet érdemel diszkrét játékáért, amennyiben kerüli a kamikiuok jóJ ismert hatás vadászó fogásait.
A bányamesterben Hfle«> a t e d t Irén és Kalmár József matatták be magokat s közönségnek, az eko Fiebtaaal grófaé, ntakbi Éxlenk herceg stereaiban. A kózonaíg. mely Hnekitedt ! iránti meleg érdek!6désének tömeges megieleaésével adott kifeiezés*. az elsó fellépés Uljeseo kielégítette, bár tagad- ! haltaa, hegy ¦ kulisszák rosBz ftkosztuiája j és talán a lámpaláz is sokat fogtak el a veadégszerenló szép hangjából Kalmár I ur agy elöjdáeébaa. mint énekben megütötte a uóvészi szinvonalat, melyet a többi ázerenlók is fentaríani igyekeztek A oáz Udjeseü megtelt
Csotortököo zajos siker mellett matat- | Iák be Hadgson .ím Lord-ját Ara- \ B j 0 s s y Jankával a címszerepben, ki annyi természetességgel és keresetlen j báüal akiitotta > ateretetre méltó kü iaeskát, bogy uiDbsiéronkint. még oviit színen ii megtapsolták. Méltó paruere vek Farkas Béla, valamim Csókáné Jnlia is. Cgyesen és kedvesen játszotta meg Hegyeesy (iyula az amerikai főszer kereskedő szerepéi, ki idült „arisztokrácia iitoofbaiv szenved. — Hajnii Dezső taaftáaii ábrázolta a taditlaa. de DemessairD fajzmititztnót. míg Dell; Henrik Hi kiás asellért játszotta jellemzetesen.Falroaáaolt atánnégy-azer-ouzör lámpát elé tapsolták a szereplőket, de oro^zláuréaz ezekből a kis , AranyosBye, lei a ktijaWaak leghasna-vebetóbh tagja. A darabot hétfon koz-kirántra megismételik. 1
Péa(<ken .Kgy kohma' goadolat- ke- , rtlt eainre másodaaor. te« kéz eioU és a közönség nÚMlvégig jé] mnlatott.
Szombaton .Biká'-t matat.ák be elMzör. mely előad* ró! jövő számunkban fogunk , referálni - I
HirtMtaÉay. A< 1892. éri XV t c. ~2&. §a értelBcben axok t «x*l-16s gazdái, kik szeszes italok kimé résével, vagy kis mértékben vftló el-irasiLasávil nem foglalkoznak a uját terméso boraiktól a házi sUkség-letre azáat bormennjüég Dtáa, fo-gjasztáai adónál kedveza^ojben ré-szesOliek, ha eboeüi igéoyQkct, szeptember no 15 ig a kOztég elóijáro-sigánál bejelec^k. Fclhi'atnak tékát mindazok, kik az érintett kedvezményt igénvbe venni óhajtják, hogj hejelentéttket folyú éri szeptember hó 15-ig t városi adóbivalaloál innál is inkább légyéi meg, mert ezen határidő letelte után a bejelentés figyelembe Dem tehető. A városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1896. éri augtmlos hó 7 8-áo. Véctey, polgármester. Nm APvrt, elleaór.
I i r « t
— llakaterl elkuaeréa. Sümegi Kálmánhoz a vallái é« kozokutás-tgyi minuzter (0400/2342 sz. alatt a kdve'.kező sorokat intézte : örömmel értesültem, hogy Jekai Mór ötvenéves írói jnbileumaalkaJauLbólNagy-Kaaissáa 1894 évi január kó 6-áo megtartót: naaep reodetésére Tekinte:e»éged elaoklete alatt alaknU readezó bizottság az oitaai klth föjimnáimm részére 251 frt 71 krnyi tőkérel ,Jókai kiér alapítvány" ci-men jutajomdij aiapitTányt team szíves kedetL Fogadja agy Tekintetesséied, miat az említett rendezi bizottság összes volt tagjai a tanügy előmozdítását célzó ezen hzza&ai lényükért ószinle elismerésemet s kőcaoaetemet. Budapest, 1896 augusztus hó 19 én. A miniszter helyett: Zsilinszky ¦k. államtitkár. — Gratulálunk á városunk kultúráin érdekeiért oly nagy tevékenységet kifejtő férétraak.
— lxra«liták újévi onnepe. Kz azon unnef, amelyen felharsan a búgó kort. Ezen a napon a zsidó hitvallás szerint Isten megírja a sors könyvebe, hogy mi vár mindenkire. Qdv -és élei-e, vagy halál ? A város uteai életén meglátszott, bogy f. ho 8. é» 9-én bekostoat a ros boaáná Qnnepe, mert 1 boltok miad zárra voltak és díszesen öltözött áj tatos közönség sretett a templomba, vagy csoportokba verődtek, tereferéztek egymással Az imaházakban K&rtsmaroíf Leó fikántor recitálu » szebbnél-szebb énekeket, Neumann Ede dr. főrabbi pedig az ünnepnap komolyságához illő lélekemelő szónoklatot mondott e! a ktt-életról.
— Nagjveaéve* hult.redl.k Folyó év dacember 8-án lesz 40 eaztendeje. hogy háaezredOnk hadkiegéazitöparaacs-nokságát SoproDból bozzáak tették át E aareaetes évfordulón szívesen tátaáak, ka a polgárság és katonaság kdzoan Smiepelne bizoorságául acnak a bea«o viszonynak, mely háziezredlak és 1 polgárság k6zt mindenkor fennállott. Azt azonban még szivesebben vennénk, ha ez alkalomból lépéseket tennének azok, akiket illet, hogy az egész ezred hozzánk tétessék át. Ez volna az igazi
— A fehér kereszt eytttóee. Tabody kir. kamarás és dr. Balog Ignác ba-danesti ügyvéd, mint á 8te/ánia özv. tráoörökösné védnöksége.'alatt álló fehér kereszt egylet kikuldóttjti, f. hó 5-án Nagy- Kanizsára érkeztek' és egy Nagj-Kanizsára fekUiitandó lelenc ée gyermekmenház érdekében a városkéz nagytermében értekezletet hívtak egybe, melyre társadalmunk színe-java jelent meg. Tabody ktr. kamarás előadta a febér kereszt célját, ecsetelte, hogy : ' Mennyire szQk-seges hazánkban a magyar fajt már a gyermekben is megmenteni. Magyarországon 300,000 elhagyott gyermek megmentéséről kell gondoskodói. Kantán dr. Baiogh lgnáe fejtette' ki a rendszert, mely szerint a fehér kereszt lelenc vagy kitett gyermekek megmentéséről gondoskodik, mimódon támogatja a szegény sznló anyákat és hogyan ad;a ki tartásba s gyermekeket. A szakszert! és igen szép előadást a közönség megéljenezle. Dr. Szekeres József és dr. Botbsehild Jakab hozzászólása után az értekezlet kimondotta, hogy a városban fennálló két nőegyletre bizza a szervezőbizottság választását. Rzen szervezőbizottság lesz hi-vart> a budapesti központtal érintkezésbe lépnj és ennek meghallgatása ntán konkrét javaslatot tenni.
— Yefre. Végre történik valami a gozfbaVaél ia. A szellőztetett pauszokra urraats az ktasgiléaig Wittenberg -------------------fa H,rkííJi jj.
zieí, nátál láraakkel a>*|vizagáltattá a káiaaokat E nzafáiat endaéaye az tcK, kav * líakaaaara Hamaxlották a szakért*, kogj totákb 1 káté. I47 a 24 éves kazái kaljett ujat kell szárazai. Ha az igazgatóság gyorsan járna a) ez tgybei, akkor legkésőbb h a t hét múlva beállíthatnák ujn a gőzfürdőt. Az alatt talán a Tároaijtaaéca ia mezjaviuataá a tar-dóhoa veaető jároL Mart aa»l még zúadég aeat Uttéa* semzti.
— Haaarranamj. Huckitedt Irén, ko-lorator éaakasao és Kalmár József or t hó 5-éo a PaUntri egylet ^agytemé-bea oaacnraaajaztak A terem majdaem teljeses betel lett diaaea kozoaaéggeLBack-stedt k. a. amt bzrmadizben lépett a Byilváaosság elé és miadjárt mondhatjuk, sok sikerrel, mert ugy n&ngjának tiazta timbreje. Talamint iskolázottsága is öt nemsokára a kiváló operetté énekesnők sorába fogják helyezni. Kiváló sikerrel éaekaltea Budárdalta .Kismoluárné'-béi Az előadásban még nincsen meg- az a ¦élv érzése, aely a dal előadásához szükséges, de a szabrett szerepekeben igazán kiváió ének nsavéssetet mutatott be. A partnerje, KsJzEár ur, nős tenor h*'*ec*1 Tan megáMva, de nem énekel könnyedén, az éaek még aagyoo fáraastja, azért talán jobb leu volaa, ha kevéabbé fárasztó ének száizwkst választ magának, miat a milyeneket tőle hallottunk. Aidából a szerelmi dtit igazi brarurral adta elő. Tn-boly Viktor ügyvéd köztetszésben részesült humoros felolvasását jövő számunkban egész terjedelmében közöljük.
-Alltat akadály. Aki jó ebéd : utáu keujreiiues ít>telj«ben ütve olvasgatja az újságot, nern is képzeli, milyen f sok vajúdással szu!et«u meg az a lap. Es i nemi-sók a napi lapok születuek meg igy, hanem inég az ilyen igénytelen heti lapocska is. mint a mijenk. Valóságos küzdelem az „minden poklokon keresztül ..." A múlt bét is ilyen küz-; delined volt,1 s Tájdajom veszteséget oko-' zott. Múlt számunkban megkezdett szép tárcánk, folytaláiát veazedelem érte. Ez ' az oka, bogy mai lapunkban más tárca 1 vao, ez az oka. bogy ez a számunk ! megkésett. — Hanem jövő számunkban j hozzuk majd Az elet gyöuyörüsó-{ g e i t. E héten bizony keserűséget hozott I csak.
I — Ellenőrzés, szemle a honved i aégnel. Nagy-Kanizsán az ellenőrzési 1 szemle nklóner '..23 napján a járás ! ellenőrzői szemleje 5. és 6-án a honvéd-laktaaya udvarán az utószemle csak ugysnott november bó 19-én fog meg-tartitai
— Házi ezredünk. Házi ezredünk 4. zászlóalja ma érkezik vissza a pozsonyi hadosztály gyakorlatokról. Nemsokára ismét felhangzik a kürt mélabús hangja 9 órakor este és csörtetik kardjaikat a hadfiak. A legénység egy nagy részére rávirrad a szabagságolás hajnala, mert kiszolgálták 1 harmadik évet. Bevonulnak helyettük az gjoacok. fekete ládákat bordra vállukoo, kövatve jjiránkozó asz-szooyoktól. így váltakozik a katonaélet öröm és bánat kózott.
— l>{;hajót«a. Grzibowszky József, a bátorság szép példáját mutatta be í hó 7. és 8-án egy Montgolfier léghajón. Grzibowszky az Egyletkertben megtöltötte bsliooját melyhez egy mentoernyőt erősített. A léggömbnek felhajtó ereje oly nat7, hogy 30 katonának kellett a légcömbőt nyugvó állapotban fogai. Vezényszóra a katonák a léghajót eleresztették és Grzibowszky belekapaszkodva a kötélzetbe, szabadon Aggott a levegőben. Mütor miategy 600 méter augastagDa jntott a léghajó, a merész légvitorlás egy kézfogással széjiel válasz-totu az ernyőt s gömbtől, 1. melylyel aaután a szédítő msgassáfcbói lebocaát-kozou a földre, a levegőt szelve, mint egy századvégi Ikarus. A mutatványt miad kétszer óriási közönség nézte végig.
Kirándulás. Az orsz. sport-egye-sulet kirándulásában a vask apn megnyitásához » belybeli kerékpáré rjeolllet kép-riseletébeo dr OUop Mór 1 s dr. Stolzer Henrik vesznek részt. Az . >rszágos ke-rékpárrerseny Mebadian ke löldi fejedelmek jelenlétében fog megtai tatni.
— Orvwláaaok. F. \tí> 8-án két csendőr őrjáratra Eezteregny a-felé indáit és a Haba-féle tégíaszin köztíiében Varga l^jos vadásztertletéü bárom vadászra bakksnt. kiket igazoíásra szó4ik>ttak fel. De ezek kereket oldva, fedett lillásból a csendőrök/e titlek. kik a tűzetett viszonozták. Az arvvadászok fedett terepen visszavonultak és az uradairot erdőben eltűntek. Eróscub járőrt küldtek a veszedelmes vadászok keresésére, »lelynek sikerült sz orvvadáezokat letartóztatni. Báli Ferenc és Hajdinák Fereac esste-regnyei lakósokat 'terheli a gjaa*. hogy a tilosban jártak és a csendórtkn lőttek.
— Gomb* mérgezés. L*»i Sándor helybeli kereskedő éa caaiáriaav eaak ki-eainyne mait, begy a napokkal! áldozatul
nem esett s lelkiismeretlen pénzszerzési vágynak- Lőwiné nmő ugyanis egy né-met-szent-miklósi asszonytól gombát vásárolt, melyből alig hogy egy keveset
i elfogyasztottak, a család minden tagja a mérgezés határozott tünetei között megbetegedtek . a gyorsan előhívott orvos, ki gombamérgezést konstatált, ellenszer alkalmazása által megmentette a halálos
¦ veszedelembe ejtett családot. Az eláru-
, sitó nő ellen, ki állítólag pásztor ember felesége s igy bőséges tapasztalata van a jó gombát az ártalmastól megkülónböz-
, ethetni, megindították a vizsgálatot.
i — Tüz a jártában. Folyó hó 8-án este 10—11 óra között Szent-Balázs községhez tartozó csárdi malomnál a molnár lakóháza és gazdasági épületei
; elégtek. — A molnár az nap este egy koldusnak szállást adott az istálló padlásán igy kétségtelenül t koldus gondatlanságából eredhetett a tüt. — A
; kár 2600 frt, bizto&jtva volt.
I — Vizbefulás fizokaesics Mátyás 26 éves, maravidéki lakos f bó 11-én reggel 6—7 óra között a légrádi alsó révnél arany mosásközben a Dráva partján part szakadás következtében a csol-nakból krüttetett: a vizbe esvén, a sebesen folyó Dráva magával ragadta, s gyors segély dacára megmenteni nem lehetett Hullája mindeddig feltalálható nem volt. Nyomozás folyamatban van. hatósági vizsgálat megejtetett.
— Talált pénz- A kiskomáromi plébánia birtokon f. hó 7-én Laeó István béres szántás közben egy cserép edényben
| elhelyezve 50 darab régi pénzt talált. Körülbelül 400 év kórüli Ferdinánd korbeli pénznemek. Ax illetékes ható-ságnak ez érdekes lelet bejelentetett.
— Rendőri hírek. Tóth József és Németh János Lackenbach Ede szállító istállójában időtöltésből egymással birkóztak. Az erősebb Tóth Németh Jánost a földre teperte és oly szerencsétlenül esett a földön heverő emberre, bogy ez azonnal eszméletét elvesztette. A súlyos belső sérüléseket szenvedett kocsist a közkórházba vitték, hol még az
i éjjel meghalt. — Schuster Alajos »' éves bécsi stületésü géplakatos a déli vaspályatársaség fatelitő intézeténél mint gépész volt alkalmazva. Folyó bó ó-én este hirtelen rosszul lett. Az ájult embert a közkórházba szállították, hol iszonyú görcsök között másnap meghalt. A gyanús tünetek miatt jelentést tettek a törvényszéknek.
— Hírek a szomazedből Alapkőletétel.A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet uj épületének slapkő letételi uane-pélye szept 1-én d. e ment végbe. Jelen voltak Dr. Csanády Gusztáv gazd. int.
\ igazgató, a tanári kar, a városi hatóság és szép számú közönség. A monumentális épület építése most már gyorsan halad. — Állami polgári leány-iskola m e g n y i t á s. Keszthelyen szept 10 én fog megnyittatni az állami polgári leányiskola és pedig egyszerre megnyílik az I.. II., III. oszt. A beiratások szept. 9-ig eszközöltetnek. — AzalsólendTai járásból Szmodics Viktor főszolgabíró nagyszámú társaságot vezetett e hó 7-én este különvonaton Budapestre.
— Beiratások eredménye a helybeli áll. s. közs. polgári fin-és leányiskolában. Az I. fia osztályba beíratott 58 rendes. .1 magántanuló; i II-ba 46 rendes; a III-ba 40 rendes; a IV-be 29 rendes : az V-be 12 rendes, 1 magántanuló ; a Vl-ba 10 rendes tanuló Összesen 195 rendes, 4 magántanuló. Ezek közül 147 helybeli, 52 vidéki — Az I. leányosztályba beíratott 65 rendes, 2 magántanuló: a II-ba 63 rendes, 2 magántanuló ; III-ba 32 rendes, 2 magántanuló : a IV-be 31 rendes, 1 magántanuló Összesen 191 rendes, 6 magántanuló. F.zek közül 16S helybeli, 29 vidéki.
— A keiratkaiáack aredaaeaje. A szomszédságunkban levő közép és polgári iskolákban ez a beiratások eredménye: A zalaegerszegi állami főgimnázium I-ső osztályába 53, • liba 39, a Ul-ba 20, ösezeeen
; i; 2, az államilag segélyezett községi felső-fcreskedelmi iskola alsó osztályába 34, a középsőbe 36, a felsőbe 22, összesen 92, az államilag segélyezett községi polgári fin iskola III ik osztályába 30, a IVikbe 41, ősszeaen 71, az államilag segélyezett polgári leányiskola I-ső oa>-tálvába 39. a ü-ikba 28, a IH-ikb«2S, a rV-ikbe 22, öaaaeeen 111, a községi népiskola összes osztályaiba 401 fia, 380 leány, összesen 781 tanuló iratkozott be.
— A eurgói «v ref. fógiataázla«ba a megnyílásig beíratott 269 tanuló és pedig: L o. 49, U. 87, ÜL o. 38, IV. o. 45, V. 0. 53, VI. 0. Í9, VII. 0. 20 VIH. o. 14. A tanulók számét illetőleg tekét a múlt évhez nszonyitva csokkeaés állott be, 43 tanulóval. A c s u r g é i áll. tanítóképzőbe 74 tanul* iratkozott be. Mindezekből láthatjuk,
I boty a BÚ intézeteink a legnépesebbek.IXXV gVfOLYAil.
ZALAI IÖZLÖNT
IS»«. 8ZEPTKMBKK 12 ín
— Hlr.eiaai.y. k helybeli rewiar-kapiiányi|b.ivata)nil egy oikli női ón, awly 189Í évi szeptember hóban Ceeaierí utcában lett UliJn adatott át, felhivatik > tulajdonol, hofy az óra >*gett alulírott
. hivatalnál jelentkezzék. Nagy Kanizsán 1896. nepteaber hó 2-án. A iBBdőr kapitányság.
— Hirdetmény! A belybeli rendtr kapitányi hivatal által egy ezflst zaebóra láncul egyott gyanús körülmények kőit efogialtatott. A jogos tolajdOBOstalajdoo-jogának iíazolására fetbivatik. Nagy-Kanizsán 1896 szeptember bo 1-éft. A rendőr kapitiaysá«.
— A krondorf] kutvállalat. Mint ér-tesöiOak a krondorC kutvállíUí az ins-bnicki nemzetközi kiállításon t legmi-gasabb kitüntetést nyerte, vagyis: az első osztályú alitverő lefsiet, az arany koronás érmet. Ez a legújabb kitüntetés elég élénken dokumentálja a krondorfi tíz- kitűnőségét s ennek tulajdonítható. hogy a szökségletoek eleget teendő, a forrásnál éjjel nappal dolgoznak és töltik az üvegeket a mankás kezek.
— At ezretléTea kiállítás alkalmából "általános elismerésben részesült Kijári
Dezíő (Budapest, Dorottvi-otca 9. sí.) kizárólagos karlsbadi czipó-raktára. hol nők. arak és gyermekek ré-•zere legkitűnőbb és legjutányosbb áruk nagy választékban kaphatók éa mérték mán készíttetnek. *.
Irodalom.
— Földrajz a népiskolák IV. osztálya számára, irta ünser Lajos. Nagy-Kanizsa 1896. Weiss L. és F kőuyv-nyomdájs. Árs .H5 kr. A tankönyv s földrajzi elófogalmakat is fOlveUe kére-,tébe. A történeti részszel a mű hozzá akar jámlni ahhoz, bogy magyar gyermekeinkben s méltó nemzeti öoérzet felkeltessék. Hsgyarország felosztásában s szerző a hegy és vízrajzi viszonyokat Tette alapul. A szerzó, aki már 15 év óta működik a gyakorlati pályán. Upasz-talstsit ebben a könyvben tette le. sini a könyv használ hatóságát csak emeli. — Ajáljuk azt a kartársak figyelmébe.
KSxg&zdUsig-
— A jelenlegi sanyarú gazdasági viszonyok mellett, a magyar gazda kötöoBég birtokát a viszonyoknak megfelelő értékűvé és jővedelroeiéséguvé csak egy magas összege, de előnyös feltételi törlesztése* kölcsönnel teheti, s ugyancsak egy ily lörlesztéses kölcsönnel érheti ei bogy szemben a már már elviselhetetlen közterhekkel, gond nélküli életet biztosítson magának. Azok igénybe vételénél azonban nagy gond fordítandó arra hogy sz ügy elintézése kire bizatik. Gombamódra szaporodnak hazánkban az Meosek, a kik legkedvesebb kőtelet-
^TegOknek azt tar jak, hogy önmaguk elő-/ /»yere a gazdát megkárosítván (gyakran f / koldusbotra juttatván) a minden tekio-\y tétben feltétlen bizalmat érdemlő vállalatoktól is elidegenitsék. Azért ajánljuk .mindenkinek, a ki törlesztene* kölcsön! óhajt felvenni hogy forduljon közvetleoul az .Ingatlan- és Jelzálog-Forgslmi-Intézéf-hez (Budapesten, Vl-ik ker. • váci körút 39.. mint a mely vállalat a legszélesebb alapokon; dolgoz vs,s kiterjedt ! összeköttetésekkel rendelkezve, ingat-lanokra törlesztéses kolcsoaök kieszkóz-lését a legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani, már annál is inkább. n>ivel üzletköre kizárólag: sz ilyen tranzakciókra van berendezve, s sz egyetlen m hazánkban, a mely a kellő szakértelemmel és szigorítás asolid elvek szerint — szakembere* által — vezettetik.
Vegyesek.
— Henri Nestlé-fele gyersaeklfszt,
mely Nestlé vegyész által Veveybon 3fl évvel ezelőtt találtatott föl, atóta nemcsak az egész szárazföldön hanem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indnl! « a legelső tekintélyek és gyeimekorrosok á'tal az anyatej aerrettesitójéll ajáltatik. a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenül az eUő helyen áll. iiig a te), hogy tartósabbá váljék. gyskrsB szóds, bor és tzárieil-savval vegyittetik össze, mi a gyermekek organizmusára idővel legkároasbb következményeiét vonja maga után. ad ¦ tfnMi Neallé-nWgyermekiiszt-v »él teljesen ki van zárva, a csecsemők írőaiest veszik magukból, tőle Ttrágzek és erőteljesek, a mi fődolog egyenletei gyor. táplálékuk van, melynek készi-téeéko risbeu néhány nercig tartó «sés •Mcségw, stUétéskor mnt tejet lessé*, késoMi Maaiftaa pedig unt fejei veraik aMftkbos. A NesUÍ féle
gyersMkliazt a táaJáléketyság aiadea sajátságával bir. a asoaNil fyártárt is leiette ésxsiert. á gyermtkttsitbez felhasssálaado aaay aMUTiségt tej naponu frissen fejve a gyárhoz tartozó tejgazdaságból tllittstik elő. Miután a tej pontosa* megvizsgáltatoUr egy készülékbe öntetik, melyet gőzzel /Ötének, a melegítés azonban 40—50 foknál magasabbra nem terjed, hogy s tejnek sajátosságai változatlanul megmaradjanak. A szükséges kenyérié] legfinomabb buzsiisitből állittatik elő. Minthogy liszthez legfinomabb részeiben csak a kenyér Bej használtatik föl, a légenygazdaság eiálul még nagyobbodik. Ezen tejhez a l»MB_vdus vegjoléknek rendkívüli finomsága 'nagyban jMSsegiti e láplá.ó anyatartósságát. Ebben áll röviden a tejCeueg tétel előállítási módjs, nsslynek tápláló voltát a laikm is könnyen láthatja. Az előállítási módja nincs homályba burkolva, a közönség elé telje* világitá-ban van helyezve. Végül megemlítjük, hogy mint pép egyéb kitűnő mlajdunságai mellett gyermekek katarasáosl, cholera nostraa eaeteinél mint tipszer a gyomrot izgató tej főiött nagy sikerre1, alkalmszbstó mely tulajdonságot: a kórházi kézi köoyvdi által ia teJjej joggal előnyösen sorolhatók elő.
Srsrlmctél üzanatek
— lr«rt. SeiMk wn: Sajoilont — n»tj tmk M atollt lukuxál k&zAlhetem De em is vilAfOfl Uűojele kfiltSi tehetaé^nek t* itt*-teknikai ngreMéf«aek Ine :
Irtoké Mkm'
Ölelj
Ölelj mef anfeim,
Hí meg ii taiji u edei snyia
Ne oexs te jobbra.
Ne oésx le balra.
Mistba s DTakkead&ai ifuitanád. - l.ata Ken, io -™ lo( »e«haliu de a tene i«eD Ne« kfts'öck rpr»«ket. kdék
mis műfajjal felkeresni Upaskat.
5420/tk. 1896.
Árverési Wrdetaéay,
A nagyk»BÍM»i kir. lOrrénysiék tkvi osztálya réaxéró: koihirré tétetik, hogy Nagv-Kinia* viro« kOiOo-sége vhajUiónik H»kmiii Jinosné «zül. 8nefT Rozali* Tluijtást síenvedó kiskaniisai lakos elleni 24 frt J0 kr. tíke, ennek 1894. iprilií 24-t4l jiró 6'/. kkmaUi, 3 frt 30 kr. eddigi, a » még felnertlendő költségek iránti rhajtiíi ügyében i fentnevraett kir. tOrraék tc-ttleté-hez [tartózd, a atgykinizui 2324. sz tkben f 8039 hrai. «J»tt felvett s 432 frtr* becsalt hiz udvar é» kertból álló ingatlan 1896. évi tk-ttbar M I én ¦ e (0 <raktr ezen kir. Wrrszék tkvi helyiségeben dr. Bentzik Ferenc feiperesi Ogjvéd Tagy helyettese kSzbejOtterel meg; tartandó nyilváaos irTerésen el-adatni fog.
Kikiáltási ár * feonebhkitett beoir.
Ártf rezni kivindk Urtoznika becjár 10'/,-átkészpébzbenvigyiST»dékkép«« papírban a kikDldOtt kezéhez letenni.
N.-Kaaizsán, a kir. tazék mint telek-kftnyri hatóságoál 1896. éTi jon. ho 16.
GÓZONY kir. tTsxeki albiró.
Ftttliést keltű ínturrtsci? v:\\
Mar niaet aztki*) aar.zsi Banasir.
vagy másféle kOolegesiégre' Minden kolturillsmbtr történj i! _• védve, s orvosilag sjánlra.
Csak egyszeri beszerzés'
LBSPRISG éa TÁRSA főigjum. ,
Bttt. IX Xlllnercaase 3.
Krenfeld
jníeptember 1-én folytatjíJt i tunitást « magyar, német, francia és angol nyelvben Lakás Kazincy-n 691
Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ. Helyettes szerkesztő : Dr VILLÁNYI H. Kiadó : Ilj. WAJD1TS JÓZSKF.
Nyllitér.'l
HlSMS.r,mt«» ct>kii akkor Talodi, ha kasTetlea cjkramból randelik — a fekete, lehér <s laioa SS kitol 14 frt SS kr.f méteresként — sisaa, csikós, leocakaxott inintisott, daaasstot i. a. t. (sünt efr 210 kalöBböEö minösef ét 2000 niousatBani ¦at. a m«ffr«a4ell ara, pwtuér é« fioiBaes lesen a niakox atilütia H miatikat posta-fordnltiial klld: Hsaasaerf S c. ei k. ndrari uálliu salyasana^ Ilr.oatu Svájcba cámsett lerelexre 10 kroa, é* Irreieso lapokra 5 krot te!r«« rafasxtaailo m«crar nyelven irt ¦eiifásléuk posto aaa eJintezetaelí.
Tesc, kifT'«lnaC
és ktasvnrkAatalaak din, unaMá a
belécv.* ét fwéssUl Bs*rrek Hantos
baatalmainal, ottmí tekintélyek által a
LTHI05 rOKKiK
SALVITQR
sikerrel rendelve letz. Húgyhajtó
Kelieitsui:
k StvIraUr-forré*
&i eflT
Csodabalzsam
ereje éa lüalása TBIEBRT A. g,^^,:

:f
TíkUltítU! « kezeled! Vetési irtayrS Tan szerencsénk ajánlani
(a eaehorezagi Thomaaművekből eredő)
ivatolt 15—ÍO*,', eltratbsn oldUaló fosxforasv tartalaaamsl és 86 - 100*i, perflanuággal
Feiülmu'.bstatlan, saladéi U'sjrs alkalmas trágyiKír különösen >o vánv talajok javítására, kitűnő bstáfU sz összes gab[.aoemuek, kspág fs olaj'oövi'nyek, lóhere és lucerna, Bzólő, komló éa kerti veteiméayekre. ki-Táltképen a rétekre.
Lesjoka. leghatásosabb éj legolcsóbb rosiforsaitriuria, tekintettel hatásának tartósságára felülmúlja a/ Stsies sias*rfoazfalolst
a titrstbaa oldható fosztorsav ur.siómért saaialasalgat vanaiuuk. netán bány,6 ae^nyiséget aaeatérlttik. — Ar.jánlatokksl szakmun kákkal és egyéb felvilágosítással s legkészségesebben szolgál a ctehornági Thomatmüvck tlid&ii irodájának vtzérktpvMbjt a saagjar loroua orszagalaa* területéi
KaLMÁR VILMOS, Budapest. Erzaébet-körut 34.
a-JaVfl*a»»i:»tt
bh TaUBan botaffHtcaéVi. .aiBlti *a ¦L•/•>•!' calllavilja a klhaaiaat, i It f sUlJs a tt> •*!>*«• é* Mtlt ffJa»>MB*t >>
doí •* BB.iu4ac nj-»kb,ts>t»*t>ekb«r.lí»lb. S. TaljalMa ¦Itár*-
lit minden lút. i. Ur: lej>»»ii sjrÚK.v(j* » Uumor- • B)*j-ém b41b*t««*«*a«t, kúlbc^iaa tyomoraSiri-íJkat, k< liiAt tt ír * fa^ t ^ k a f &¦ hl tm^m i íi rt t t?t jt* inrf*n futjaimat ásl fy&* eyiij* m irujtnl *. A künnjti tiika'aat air.írfú *i a Tért TiUniot a thiI ti«Btjt;a, altáiatitja a ¦•pkótt, ¦ bDakonoRarot. .Iő«,^iti u ttngjml •>> .miMeil. 7. ti-tün&tiD haatnál to(^|á4L>ktidl, odrMM (upikoaJ, maatnüii-l»ti a fnAibOit, mtudan tot- •¦ asá|t>Dt*g»«ajIit,iLal, altáTo-" ib a fialL>ürúr*at- 8. Ji b>*t a f.liana. fulandfirn Aa .rbu 9. Kiiuf.a«ti aoiiaái ¦oiodsn, **b«ki)4i. saar-
..... 1 " 'SSS
-ftb.. a
*) E ránt alttt k&tlött*k*rt
Hirdetések.
üi«í rt? •ailat-kupaa.knl 'ba laxarra. a Bac!>Uca «•*¦¦>¦ : TUatrr áUbslf (ji»,«a*tár-. u Irvanalksw ri^taWaa iaa t>*l«a)*a<fa. batuic.lan paitek cülil cimkáTvl, a frnti-b** itaauiiló Ted|»íi t> a) <aa •llkt*a. líi»d«-nkor lifjaljSsk nuii vadojagyr* ' DaiusunaoK, aaanUilói 4a BtáaaaOi a »*-d"i'tytöníny al»rj»n tKrV+nTcaasa 1« vii-ontu fildftatat-a*K, ufTtaintan ¦ tiacniaícáMak. áaniatiúí ia. A stneot kor-mi*} St&lB ttlCO as a. kait vanéaasiti «* tsa.kérU.1 biao-cyUTsujy alapiiúi ifftxdlTa n*. S*«T ka«ÍUa>aay«aa Ma-Buaami tiltott, Tngy as OsT««siaécr« kirua I n'Ata an^-Bfot ua tartatna*. Ol>u haljrftl. kel aalaaeMsaa.*! nHitMti f etsa. taaa*k mr^randaiáaúl •x>*aa«t a.osaaáai iol**ni: k ¦actáKé-nánUrsiis. k. Tkl.tr, rrc«ra«iaa« t>alt>ch.8«tMr-¦«¦«• BHU.lt. A« oactrsvk-na^j ar bírúUloak bénaety Ito*-taállomaaara kül-iTf. U kia rBfr »• rtnpb.fi*a« in ik» na BoBania r»ay H .<re«so>inába IS ki* *aaT t deppla*
11S01/896.
Hirdetmény.
Nagj-Kanizu város rendezett la-uáosa a folyó évi szeptember 5-én 11301 sz. a. k.k Tegzese alapján közhírré teszi, hogy Nagy-Kanizsa r. t Táros 1895 éTi számadása az 1876. évi XXII. t. ci. Hl §. ren delkezéaébei képest elkészDlvéc, az a hivatkozott tírvécy 142. § alapján a r. számvizsgáló bizottság által felni-vizsgálvi, helyesnek találutott, a törvény rendelkezésének megfelelóleg az igy elkészített számadás a feat hivatkozott tarvény 142. §-ához képest 15 napra a vároBi tioáct Ürmében kotateislére kitétetett, hol is ix érdeklődők álul a hivatalos érik alatt betekinthetek.
A Tirosi tanács
Nagy-Kanizsa, 1896 tzept 5-én
A> aofol eaodavk<
A CTarBiakacjaBmA---------,------, --»_,------—- --.
k4mány«Uati*J, orfc*n6, aXBHds)«B*iaJi taraiaiak 14b-esoDi«t»eeafl!a«ak. xebak, r*DyoÉUá(. da«»4t lálfak. t*t caautan a>tl*o ; iU». ónra*-, BV vacáa- a* sttssxlaai •»-bs»k alias HannilUatO Búndafi tdrcan ra«s<-k. o. «. !*••-, ....AH..., homok. asiiBikk ét tUkak •Itavol.iaafcra. Min-danDamü daf^al, kiDúiaa. poioWar, Bjjak«i»ü(IAfl, sol rÉkb»ts>ajatc •lUn, sisramíU^a, kórSaadat^iiiat. h6ljasT *• '••-dért.ult libák rru-rjitB**™ ¦,Baa*a«tJ rfT*Í ¦*•«!. f»-tyoti Uitni.iek b«t«c«k"«l boai'Bl takra* ál s.1 támadt, Bnbok. nyakilacaiiat, *«rta>r!ik!á*, fülaos^u éa B jjartstakak-n*l alüfordalü tn*bs>»»Ja»*k allea ata. Ai ¦»(*! na4akaaá«. atta**rafta*, aaaál kttfcjaa
l«rry A.
l*r«)sftadm,ba» Uu ^Cacii.ívnoírbritnn B)*ll«tl aUktir a lairtabk 7r*«T»<rlArYaai PKraktar B> «a#m-
OljTU b
tUl
I hol r
k a attfwfal__
TaUftlHtt ÜHf
Pártoljuk a kiiiinö li«tá&u erdélyi
az erdélyrészi Kárpát-Egyesület ásványvizei
A m ¦ t II forrás vIjs.
.JiLYlft ----------
HAZAI •ELTCIISI
2 liter 29 kr, 1 liter 20 kr., ',', liter l">
;r „Síéelieayl"
K«yetlen élvezeti
vaaaa-vli
2 lit 30 kr, 1 lit 21 kr., V, lit. 16 kr.
Orvon válmények oerint a logkilünöbb ántm/viuk
Ai „Eraléivrésil Karpat-Egjesalet" araaaa;«s isviajvlz raktára: BDD1PE8T, Araii aleaa f>8. saaas
Telefonál csak a ssáa IS-15 kérfadó Nsey-Ksnizsai főraktár: STREM ii KLEIN araknál.
Kapható mindenütt. — A jovedeitm jótékonyáéira megy.
(^> A TeluláJó dr Hetí.ikger tuiár ur á)u! kioirólac hib-lMitett
¦EIDINGER KÁLYHA cs. ís tír. aura
kapható.
Baitant TkaMtktf. — Bee* I., Kafclmarkt 7. K. a>
y
adnúei állam álul szabadalmazva. Az első éremmel miodai kiálli-táron kilOolrtie. Legkitűnőbb
kormányzó, tSHŐ éa azeHöztethető kályhát-
lakasob, iaknlák «• inxlák aaésanra, a ler«fras«rnaa M '¦*{¦ elafiasnbb kiállUáaUa, • " "¦¦ -•¦ «f*« iMtanaa uec-pirral <aló ttttmtl ét U 6ri« utjati éfé. Ooéaeli "-
96,000 kályha forgatómba hozva-
E»J kaljna által tfM ai.aa fltacto.
„M KIDIXÍ.KK" k
H ESTI A'-kályhák.
k *s a
Zajoítkíli Fués PonélatU ritáTolitkaíaai a ka-« *s salak-¦at it tiM**k lisstiUs crtljaoó; • por ctol s Miaa ^^^ eltávaUtaaUk nocv a kUyhát
FOSTEVÉSZTEbIOÖ________
A kuzOk lmkndis MlkSI uutlt untui Határtalan «r>* i"urua. Hiairc efo anva#noi alkaiuiaa.
FCSTEMÉSZTŐ CALOBIFÉaKK.
KOzpont; fűtés minden r«ndaz»r szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czelokra.
Nyoauuou Ilj. Wajdits Jozae/ k6ayTa,oa«U}áb*ji Nagy-Kaaixaáa.XXXV.
A nagykanizsai
, Ipar-Teetaiet",
resztén}-társaság', * .oagT-kaainai- t* galáobokiöakéntes tnroitó-egTlet aóegjlef „a.kaiiizaei
sotgy-kanitsai Ttktrékpéaztir részvény-társaság', t .Kotorj takarépénztár
Alap aieueai rtnet Qletf mit. denktalesesTa feUöa ntetl ért, u anyaei réaat Okttő kfe-lemenTek pedig a kimdo serére rimaeuea Kl«r.KaatE»4ra bementté inteaeaUk
BfmemtKi letttak aea fef tatnak el.
KésIntUk rliium ki!4«U«k
a .nagy-kanizsai kitdedoevaló egyesület' s .nagy-kaniaai taaitói járáakor', a .nagr-kanimi keresztény jótékony nóegjiet', .szegények tápintézete•, a .katouai badastyán egylet1 a .soproni kereskedelmi iparkamara' nagykanizsai kalválaaztmányának hivatalo* lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
18K •••*•. 1».
Felséges Urunk és Királyaik bol-nap megyénkbe érkezik, hogy a Csáktornya kérnjékén tartandó nagy baigjaktriatokon ielen legyen.
Az alkalom, mely Ó felségét vármegyénkbe hozza, kiváltképpen katonai Mint legfőbb hadúr jelenik meg s az összegyűjtött nagy hadsereg bizonyára megállja helyét éi megnyeri legfelsőbb elismerését.
De. ha katonái körébe jen is felséges királyunk, a mi alattvalói szeretetünk veszi őt karol és ünnepelünk mi is akkor, midőn hadserege ünnepel.
Mert írni apostoli királynők Ó. A oagyar népre pedig drága Örökségül sxállt őseitől a hűség, a ragaszkodás fölkent királya személyéhez
De ha még nem örököltük volna is ez érzést, elfogna >z szivünket, áthatná az lelkitoket, mert hiszen 6 felsége egész uralkodása alatt az nkotmá-oyosság legfőbb letéteményese volt és mindenkor csak javát, boldogságát óhajtotta népeinek.
Ez a tudat táplálja ét lokozxa még Magasabbra örökölt hőségünket.
Kiért ünneplnnk mi most is, hogy felséges L'rnnk és Királyunk vármegyénkbe érkezik.
És örömünk még fokozódik, ha gondoljuk, hogy ez az első al-ktiaa, hagy Ú felsége megyéiket látogatásával kitüntetni kegyeskedik És bár jól tudjak, hogy szebb vidékeken is járt már, meg ragyánk róla győződre, hogy ennec az áldott vármegyének lankás dombjai, me Ivüket szólók borítanak, termékeny szántóföldjei, fás hegyei megnyerik legmagasabb tetszését, — mert a j dombok oldalairól, a szántóföldek | rögei kozoJ, a hegyek tetejéről annak ! a népnek szeretete sugárzik feléje, mely legósziniébb hódoUtáral veszi i körül apostoli királyát. | Helyesen teszik Tármegyénk Te-rérló terfiai hogy ez alkalmat megragadják és fénjesen dokumentálják | Ö felsége előtt szeretet Qnket é> bodo-: latunkat Ez nem pusztán, sót semmi esetre sem puszta udvariassági tény, hanem a mi belső érzelmeinknek ter-; mészetes meguyilatkuzása. Bit a I megnyilatkozást fejezi ki az a fényes, ! hódoló küldöttség, melyet főispánnak vezet felséges királyunk elé. Zalavármegye hagyományos hőségéről tesz | ez a küldöttség tanúbizonyságot Ú : felsége előtt
' És mig az a fényes küldöttség | BÍlUWppeu lolmácaol|» mindnyájunk ! érzelmeit, mi mindnyájan egy szirvel és lélekkel átérezzOk azt I büszkévé tesz a gondolat, bogy ily közvetlen módon i; alkalmunk van « érzelmeinkről felséges Urunk és Királyatik előtt hitvallást tennünk
Isten hozza apostoli királyunkat húiégeí .népe körébe!
Fifci«M|y és
— A ta]iefrnxe|i tragédia —
(t) Kivillant a kard, eldördalt a lövés és két intelligens férfin, egy főhadnagy és egy ügyvéd ott hevert
ai utca porában. Nem loTafras kai ' delemet állottak éraáesal szem- j ben, a mint férfrítirnraJ. hanem I mint íz ökölko.-szak fékeresztett indulata bajnokai. A végzetes, a i romboló indulat tragéditjfct tárták ' föl szemeink előtt.
Mintha a Labdakidák átka támadt voioa fel két család végzetes gyűlöletében és a kérlelhetetetlen «ak ' fátnm nynlt volna közbe vaa kezeivel. Nioes inegalkurás, — a sort nem tor játékot. A tragikus vég zödésen pedig megremegnek a nézik, midőn a fiatal áldozat kórágra ¦ál lá'ják a megtört apát, a kétségbeesett anyát, a sirinkozó testvéreket. \ tragédia hátterében pedig föltűnik előttünk egy történet, mely sötét színezésével egész társadalmunkat elhomályosítja.
Évekkel ezelőtt Ctetnák JótteJ, a tragédia szomorú latrlkusa, per- ! laki főszolgabíró volt. Fölötte állott Svaitüi Benő a főispán. Egyszer a főbíró olyat követett el, melyért ! hivatalától meg kellett őt fouUai A főbíróból ügyvéd lett. de lelkében egyre halmozódott a gyűlölet, mely végre is boszuállásra vezette. Ismeretes boszajának módja, -~ Sva&- \ títsot sikeralt a fóispánságbol ki-buktatnia. A hivaulábu megószalt főispánt az egész vármegye rokonszenve kisérte nyugalomba. De Csesz-nák diadalai még nem tartotta teljesnek. Nemcsak az apjáért síkra szálló, szerető fiu zavarta ett, hanem maga u tovább küzdött gyftlöleteben és ki akarta buktatni Srastitaot a megyei gazdasági egyesület elnökségéből is. A boszu éle azonban ellene 'ordult, s a gazdssági egyestlet választmánya nem Srutittot tette le, hanem Csesznákot zárta ki tagjai sorából. Ekkor jött rissz*, mintha a latum küldte volna, a sze-
rető fii, a huszárfőhadnagy. Zala-Egernegre, a szülői házhoz. Éj a fini szeretet paroxizmuszában, melyet a katonai nevelés még fokozott, végsőre szánta el magát. A boíiu-állás módját azonban az indító okaik ez a fiai szívből való fakadása sem menti, mert nemcsak a fennálló társadalmi szokásokkal jutott ellentétbe, — bár előbb már iparkodott ezek szerint járni el. midőc Csesz-aákot kihi vatta, — hanem kétség-telenal túllépte a határt, melyen belől védhető az emberi bosznállás jogosultsági. Bünöné vált jó távé mgaUatábói. A legmegreaditóbb ira-gikns helyzet, minőt csak a nagy görög tragikusok mertek kigondolni. Ezért olyan fájdalmas neküok Svu-tiu Imre sorsa. Ezért fordulunk feléje szívtok részvétével.
Csesznáknak szórnom dicsőség jut a tragédiából. Mert ha talán mentheti is a főispán ellen folytatott harcában az, hogy tisztítani akart, a korrupciónak útjába vetvén magát, de a boszuáílásmk végletekig való f oly utasáért ót terheli a felelősség. És ogy lehet, ha csak Isten meg nem meati a fiatal életet, hogy nemcsak állásától fosztott meg egy ősz férfiút, hanem boldogságától is. •
A réres tragédiáról így szólnak a tudósítások:
St&süu Inre biuzirfóáftdfMfT txeptmber 13.43 trkeseu kast K jáw>tkM> b*dgT.korUt-rol ¦ eódic iusentl*. uto. BftKtodtjL, kofr Cteuoik Jóxwi nJaaelr kac7"éki Gfrbw •Eepteistwr 14 en Z«iaeferu«fre erkmk. DaT ii lúrtéot. Cieunik ZtiaeferaseaTe erfcexeu t elmeot Skablita Iw« kösjefVKŐböi, eliitésni bl dl
l
S*utitt íökmdaMC a kütjtijtt kapnj. dótí, kntrakorbicMaal ketébM vsru ujja ellesse. K*t. Ai Htcaa, ráaár levés, uervvi aep aal-Itaiott.
Clllliilk J6sm( rtfortój énl CWMiik S4ü 4or lolt ámn«ki «ln«k ösrefrenl, délekkl 11 inkát Mpw ki ¦ k<m«fj.6 buüol >» ÜM ttoUttj rtlimadl él mefkorbtcwlu. CietziiAk eldráauitu revo)Ttr>t A fökadsacr ett litva, kiroau kardját éa aéhaaruor rs-
•afott > hátrtlí irrt ^eo^k Ae r«roÍTeréTsl háro«eaor rái6u a fsted Caak u afrik (0I7Í a oarau^ik ultit l STaatiu u Aaucroaroo.
A míp cniawtoli |a natittot rénaai ¦CToa akana nrai a mlroaaa ¦¦ki.alt ^kot. D. .i^.^.nlk a ttf HtMl, k*. •aalUuoak a U^graK irWák.
Stmúm Fufiar bisába rituk, a hol Bri-n«r éa Htrr omxok roadoitak l ükét t-aottak, d. a (olrdt Drm találták ae| A. tttjt jobb oldaltól a hanoadik borda BA(i tattott. A tado lértetlea Valöazm alef a »Aj kiről teas-kel 1 ffoljo Hocy a maj mepérüh-e: aat aa orroiok méf o«m bírjak mefhatáfoaai Alli-tollf RootceD.kéaaalékért tinratoatak
Caeunákol lófonijeku. Sraatiuot artlej U kiaára ¦allliutUk. A nijoun Kbmolt rskad-•HT aoyjauk «i nŐTÍreia.k lajdalma aiinnf-tat4 A tolt rőiapaa, Srastits Imre atyja aiaca, idehaza: tárint Btjáa érteaitettak a axara*.
a
Cwuakk aebei aea natátlmmtk, Sr^auu folfjósralaaibaa .*¦ if«D biaaalc aa orToaok. Aa orvoaok profnotíaa ka«Ta«ötlaa Laa egrenlóre nioca.
SiastiU Imre, fíhtónafj ailapotárél ma a kóretkezd telecrauimot kaptuk:
.Jobban van ; láta nioca \ felgyógyulása remélhető.*
1 Jtrtír ét 1 ktrtnlMMf.
lrt» H í. hú 5-én feWU'MU: TUBOLY VIKTWt.
(Mindun politikai pártpo kHrftl Uló bamoríMko hkl
| áriMiin csercgéi küibeni konrftjx, karcoUlok.J
j Minden politikai párton ItivQl álló bn-' inoristico Rityrico-publico-politico ifánj-| eszmékbea riagatodxó ártatiin csetegés \ köibeaí korrsji, karcolatok. [ FelolraaásbDHi&k címe oe lepje meg i Önöket böigyeia! és ortim! mert hisz I most az aJulíoos képriseloválatttások ! köszöbéo. mid6n már a tnillenninmi év | is a vége felé közéig; alig választhattam rolna idöszerftbb. eredetibb tbemát. mist I a korteskedéat! de megnyugtatásokra etőre bocsátom: bogr éo eiea egj aUulommal s^mini néren nevezett politika, dologba * nem avatkozom vagyis kijelentem: bog; ez egyszer sem magam, sem miauk mellett nem — korteskedem' aanáJ is inkább, mert ebben a választó kerGletbee I ez idö szériát mindegyik pártnak a je ; to tjei még csak legfeljebb idealher — <*ombiDatÍóban vannak. De a jelölésnek addig, mig a jelenlegi Bandát a m te nem jár, díopj is ralódi reális értéke' mig ellenében a pártok szerrezkedéM, organiaatiója már idósterö dolog, hogy
T Á B
Az élet |yMy«rit«gai
Ir»: 81K SOHS U.BBOCS. -
4 .Zalai S.ttU*rm twám*r» fr^UttUL : l-r PACHISGEH ALAJOS.
BoUugságol kéretni köteleMtégünk! Kolrlatáü és vé».)
IW a rosaioak létezést Ml«utl«g tae.4í: ;. „„„,, ok. tz aoibni ^aH
Bár rególa loílalkoiUUa. A prinitjv ember a gonosz sxlleatekiek tuUjdo-01'ja azt. a sördgok as eaiberek ne-reucaétlraséiíeit M«J mértékbeu as is-le"ek él istennők elleauienve — és "'gnégenelt talajdonitották. Mátok en-wk mejmagvaráaáaára két egjmáasal *wett éi aatagoaista ougaaabb elvet IM*»Uk ki, awijek köiul az egvik " «»k iváat barátaagos, a aáaik
A cselekvési szabadság azonban ogr Wttk a rosuuak léusétét magában j« H, a válustáabu aéai szahad- ::ruak. aok ítgg akkor akara-•'. A dolgok tcraiészetéiiél (o«va r netlí dmh leb« öl Epictetai ¦«riW jupi(er köialbeltl ig; szólítja *"* >z embert: Ha lebetarfM 1«U testedet és tulajdonodat ogv szar-eüi- bog; a« Beat tagjeo gjenge-i? olyaaaá lattan tolna. De mivel *¦ kb .„it katataumbu, e nemnek TétiH khettea belíd.'
Eien isteni ajáodékot használjak tehát okosan. Ez valóba* legdrágább kiöntik. .A lélek mindennél értékesebb Megsatalbatod leb.it, meonyire riselted gondját ? Mert a miijén okos ember vagr, nem képzelhetem el. hogj legdrágább dolgodat elhanyagoltad, éi mia-dea KOBd éa tekintet aélkfl. elveazni engeded* (EpicteUu.)
Sot mi több ha a rojaz kikertlbet-leOj nem kevéabbé igaz, bőgj halai -mánkban vao és nagy mértékben lőlQnk fogg. vájjon élei tok aemcaak jó éa haazoos-e, rossz és haazootauui, — haaem vsjjoo boldog e ragr boldogtalan. ,A balga embert az idö izabadiqi meg a Koadtól, a bölcs embert ax ész.* (Epict) és seuki sem lett fojötie nyomorult, ha csak oem öDmag% által. Ui vaüvtink. ha nem is mesterei, legalább kovácsai szerencsénknek.
í leglöbb ember életének oapju-garait aem anoyira a nagy gondok, a betegség, vaev halál, banea inkább a mindennapi apróságok ívelik el. Az élet kellenetleoségeiiek legtSbbje ma-gábta vére igénytelen, éa igen könnyen ki ia kertihetó.
Mennyivel több boldog ottboa leoae, ba azokat a bolondos civakodáaokat ki-kerilsot és egymást félre nem érts-nök. Az euk a mi hibánk, ba perlekedünk és rosszkedv*** vagyink, és minden módij asoo ketleat Iwslak, hogy más ilyen teiméaaaU ea*«ctára«k boliiográgniiÍJt megzavarják, árabár es igen aeeéz.
Sienvadéwiiik ktatl sokat ni eksz
Uink magnnkiMk, ha nem :s valóságos hiba álul, legalább tndatlanaág és gond-talansag által. Igen gyakran csak a pillanatnyi boldogjáéra gondoláik, és megleledkezilnk «xról. mely egéss él«-tlnkre kiterjed. A bajok aránylag ritkán jönnek hozzánk, hanem mi kerestük föl azokat. Sokan Kihűlünk csak elvesztegetik az étotec La Bruyére szerint a legtöbb ember életének legnagyobb részét ugy tölti el, hogv a többit egészen nyoaumilUá tegyék, vagy a mint Goethe mondja ,a goadoktol letiport eaiber mindenkor csak bánságot vetett, bogy kétségbeesést arasson.
Mi nemcsak sokat szenvedünk a baj nak előérzésétol, miként ezt K«*b éa Jeremiás próféta világosan bizonyítják, de igen ayakraa, már olyan Biereacaét-leoségek ia UTtrnek. melyek soha sem érnek. Tagvtk meg c<ak a magoakét á« rárjuk b« nyugodtan az eredaWoyL Gyakran halljak, hogy es vagy amaz agj»ai»lgotu augát. dt kilenc esetbea tíz kSill eaak félelem és aggodalomtól szenvedtnk.
.Erkölcsi bajaink, mondja Boosaeea, miad caak képzőiéiben vaanak, kivéve egyet és ez a vétirég, aely tdlíak fogg. A teati aajok, vagy minket roiUaak meg. vagy egymáa rontását ideáik e!4. Aí jdö és a halál a mi orvosságnak ¦ GvégTSsereiaket keressük először magukban és csak azután az égben.
Ez aaoabin csak a felnőttekre vo-natkaaik. A nyermekekkel ez atáakéM vaa. KöaSaséfeses, de iga* tévwea, •tokát benétai a baldag gvansekkMtpl.
A gyermekek gyakran tulaggódók és igen érzékenyek. Ember legyen ember és nzerencséjenek mestere, de a gyermek a körulöttak élők kegyelmétől keiryelmétil függ. Mr. Barey, 1 nagy lóidomitó említi, — bogy 6 ismert egy lovat, melynek szive egy haragos szóra gyerjabban dobogott. Képzeljük mar most. bograa hathal ei a gyermekre.
Midin képzelt vagy valami problematikái bajokat ki akarunk ktrulni, gyakran valóságosakba eattak. aAtoo ember, mondja Epicur. a ki kis dologgal nincsen megelégedve, semmivel sem elégszik meg.' .Milyen gyakran fáradunk azért, • mi ki nem elégít.' Több mint 1 meanyinek kasznát vesz-szflk több mint uenoyire szukségfitik van. é< csak teher, a ki bírja. S legtöbben kózlltnk baszontalan gondokkal és dolgokkü terhelik meg magukat, pedig oly mértékben; a mint bosaubodik az élet útja, rövidülnek szányalnk,* mondja Bakia. ,'lin a tflkörben" cimu pompás meae sserint a .Fehér' lovag* otra. indáival mindenfélével látu el magát, nem felejtette ki as egérfogót sem, ba valahol as egerek tavinak álmát, éa ha ménekre bukkana, egv méhkaa is volt vele.
Hearne — Copermine folyó öalesé-bez való ataxásábáa említi, hogj elindulási után néháay nappal kaXMa* agy iadiáa caapatul talátkoiort, amely holauüiafc eagy réazét t«* etnMta, mi utal terbok aM«k»anye*b«K és ita-
tások kellemesebb lett. De kiemeli, hogy az ellopott tárgyak fizikai est-közök toltak, meiyek utazásit kétségtelenül leginkább akadályozták.
Ha bajok érnek .ikkor Marcus Au-relius szerint ez nem szerencsétlenség de azt nemesen elviselni, ez vezethet bzereneséhez. Saját boszuságunk valóban jobban bosszant, mint az, a mi azt okozta, és sokkal többet szenvedtek a bosszúságtól, melyet bensőnkben működni engedünk, mint azon dolgoktol, melyek boszantanak: így pl. hány amber nyugalmát zavarják meg a családi ci* vakodások és a házi perpatvar. Pedig kilenc esetben tíz közti másként kellene fölfogni a dolgot. Ha a köivéle-:Liny igazságosan elitéi, akkor ez azot-gáljon komoly intézett!, ha ellenben azt nsm érdemeljük, akkor nem vegjCk olybá az egész dolgot
Mi több, a bánat a megtörtént sse-rescaétlenséget és bajt csak neveli
.Nekem meg kell hal non," mondja iimét Kpictetus, ,de kell-e ennek awg-történni bnbánatban' Láncra kell veretnem. De szükséges-e emellett a jaj-gátit? SaánOaetasbe kell mennem. Ki akadályozza meg ilyenkor is vidámságomat és megelégedésemet? Börtönbe vettettek. Ember fia, mit mondasz? Testeméi bebor*.ö]iözheted, de szellememet, még 2ms sem kerítheti hatalmába.'
Ha Táléban nem lehetünk boldogok, a bibe általában bentnk rejlik. Socratai S0 taarpok alatt élt. Epictatu caak azegény asolga Telt, és mégis meamTiTet tartoznak neki!
L»prmi mai számihoz félir
C3áU»lva.IXIV. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1S*6. SZEPTEMBER 19>
majd. ba megjön t hadüieaet: csatára készen álljon > hadsereg.
Felolvasásom tehát semleges, mii teljesen pártonkivnli rlapoo nyugszik; atnál inkább, mert én i politikai é> ki-vé/t t tudományom felolvasásoknak soha ' nem roham barátja. A tudományos fel-olraaások doetrinair szellemnek, nagyon émelygősek, egy k»*= nnslmaaek és végre > legtöbbször feleslegesek is! búi annyi munkával, innyi könyv és folyóirattal ran maoap már elárasztva a filág, hogy aJigt lehel alok előtt már iuiM haaym' és rin is elég alkalom aiokat felolvasás nélkül is olvasni. kiolTasni. vagy Tegig is — elolvasni! Tao slonban sok ember olyan is. a ki sem az olrasást sem a (felolvasást nem nereti. kasén annál inkába kedveli — ka teheti a pénz-olvastrt!
A felolvasás csak akkor ér Tálasait. , ba nemes iránjt tápláló estmesziporkái. fal kotvetitóje. egyik rigója a társas-életnek. — és köaayea aagértbetó mó-doD — még tréfás alakban is előmozdítója, úttörője és Itrjetstoje ~a eélsxerO és jáaan társulásnak! áa akkor érdemel Talúdi méllatáit. ha u a célja, bogy vidám hangulatot kehre — egymáahor közelebb hon* az eaabajtket, tevékeny •Ülmi
•ST"
egyetért*.
aarkeatse a ttntialoeMak netán kilón ntakon járó faetoraH' és egyúttal olyan sympathiát idézzen elö; hogy a leg-arialocratieaaabb szellemi hóig; bájos aiaaiaibol is demoeratikns ás rokonszen-m derlltséget. tetszést olTashaason le
— a jáaabor felolrasó!! És ha én ezt a eéit el badaám érni. akkor már a leg-jefeh kofteaaek urtanám magacaat az egéat ralamztó kerületben! mindazáhal ÍÜolraaáeoa tárgyának meghatározási asn napán ebből az egy kortesíogásból áll; hogy tehát az elém t&xöu — nem éppen könnyű — feladatot — minden korteskedés nélkal megoldhaseaa — kegyes engedel műkkel — a kortes szó fogalmáról bórebb magysrázatta] szolgálok
\ kortea st» — a mist tudai mélloz-tátik — a spanyolok hazájából ered: hol diplomatái saerepet tísz és iotézi az ország politikai dolgait. A remek. rlasaicOK szónokok egész legrajs — miat példánl Castellár Emil is - onnét ke-mitek ki. A kottás wv nálnuk nem régi. Eaea elnevezéssel akkor tisztelték meg sálunk legelőször a megyei antono-mis politikai bőseit midón a tekintetes karok és rendek gyűlései határotatain k
— kivált a 40-ea érékben — a falnsi kiírnia sasát soraiban propagandát kellett mkozoini. vagy a megyei tisuujitá-sokat tMgelózóleg az egyik, ragy a másik párton a zászlót kiűzni és lobogtatni kellett. A nemes főurak kortesei maguk is épp oiy kiváltsággal biro nemes, nrak léién, mint s milyenek voltak megbízóik — nem letetett kisebb tilu-
' Inst nekik adni. mint a spanyol körtet oévreli megtiszteltetest Es a tisztujüási ragy kóvetvklastlisi magyar kortes délrég alakjával és a spanyol grandokénál nem sokkal rövidebb praedicatn mával nt-m is vélt érdektelenebb jelenség, mint akár a spanyol do» Caesar de Bazánok. ragy bon Jean de Santarenok regényes alakjai: kivált ha raslollaa kneamában. M ing ujjas panyókában és az elmarad-hatlan fokosaal krzébeír — a teltek színhelyén megjelent 1
•i magyar kortes régibb időben » — ép ugy mint na — kétfelé rolt; l i
.Hogyaa leheUafea az,- aoedja ó, .bou efy oly esiber aapjai koeir** blyjaaak, kiaak st*aaije aiecaea, ka metulen. kinek titcaea a* háza. a* tozbelye. aa tzolfája kitek tette ataay-tyea, kit egy Tároa aaaa akar a-gátak rallam? lae. Iatm ktldott afy aaaben közétek, ki ezt aiat lakateafaat basaa-tatj. Tek.ataeuk ratel La a kaaaéa; ftlrioa alszom Nakaaa liaeaaa falaaefasa, OarsMkeiai aiaoaaak, praatoham aél-kll ragyok. csak u ég ás fold ai es.éist és agy rnajaa Ua4aya«em. D« síire is rolsa astkaéfMi? Naas elek a r>ad aéskll ? Aaxáa aaai kilói ia kelleae félaaaa ? Naa nfjtk-9 szabad? Ki látott eotem ralaaa csalódai aaea rafy aioa váajaabaa ? Vaaj aaai ke-rolleai e ki atiadif ut, a Bit bkarllai akartam? Saidua-a áa falamkor Isteit. raty asaWrt? VáaMtaa a éa élatambeo uak agy aatkan ia? Lalatt-e aa«aa ralaki valaha gaa4«kaa Mrtba 1 Maadjiiok mag óvualaa, Sotyaa ttlál-kozom éa aaokkal, Inkát u basáitok ragy kiktől U faltak 1 Ha> aaaaai-a aket atalfáka*k? Ki aasa Mga ka-ilaak bnaaa lurályál éa aaaatarat?
Csak faaáold aaaf, awaaviart tarto-zaik hslá-sl Sokaa karéira bacstl* a mtndeaaaBi áldiaokat. Caakalyse(et-aek tekiatik aaaket, és aaifja caa-kélyaifek laasik a tökélyt, éa a tokélj aaai aakOjaéf Aafelo Miháry aaahaL Esakral aafMadkettai, »?- mmi^ éa .éa* aaaa aajauri
az latéso ét t régrehajté kottát - ét pedig partok szériát megoazolra. Csakhogy akkor nem volt annyi párt aint ¦a van t és igy könnyebb is volt a kor-• tetkedét! de könayebb rolt azért is. taen a tártaaéletbe akkor aem vitték át a pártatearedélyeket és tontalkodiaoktl. ' Intéző kortes pé.dátl megyénkben Deák Ferenc,- (Muri Latzlu. Csáoyi Elek. Inkev János ttb. voltak az akkcri Íny-Tál!* máanéven . knbin*.iky vagyis adózó párton. A nt»m adózó vagyis a pereevv* párt ietézó ooripbeaaai pedig a lores ForintoPGyorgy^RaaT Károly. Bogyay Lajos és msga a foiípáni adminisztrátor Gróf Feoetich Leó stb. rajának !
A régrehajuj kortesek köz4u bires rolt s kostinszegi Baán Gáapár. "*«s itt Nagy-Kanizsán Imrei Fereac ! és lóbben! Ma Kcssuth Perepc, Cgron Qábor. Ap-poayi Albert. Zichy Nándor ét ezek helyettesei mint országos pártrezérek és s pártelnökök is; az intéző körtetek, de még s főispánok is összes apparátusaikkal ' végrehajtó kortes pedig manap például Nagy-Kanizaán a Ciliig Károly. Kis-Kanixlán pedig s Hegedűs László és még stánaosan!
A korteeoek mindig az rolt és ma is az a feladau. bogy szónoki tehetsegének hatalmára! rábeszélő, s megnyerő modorával pártjának lobogója tát híreket ti borozzon , s ha ez sikerük neki: akkor az ellenfél u ilyen kurtest irigy sum-mel nézi. mert rtn ám tok retaz kortes is! és ha a párt megbukik: akkor rendszerint a korteaeket szokták okozni a bukásért! A legjobb kortes at. a ki igen sokat tud beszélni »s kereset mondani! Királyi Pál egyszer nekem ezt mondotta : .az a kortes ér legtöbbet és az a valódi kortes. s ki sokat ée folyton beszél és szolnokoi. de ugy : hogy senki ne értse meg s beszédjét: akkor a paraazt ember azután végig hallgatja és ezt feleli reá: .ejnye ben jól beszél- mert penae azt hiszi, hogy ó azért nem értette zeeg a kortes beszédjét: mert igen okot és áhalt meg nem érthető nagyazabtaa politikai dolgokat tartalmazott!
Sokszor egyébiránt aegtörtéaak. hogy a körletnek egy találó hazafiat esunéje, egy improrisáh kifejezése vagy példa-benédje oly mérvű hatást, lelkesedett gyakorol a hazafias eszmék után sórárgó és különben is szomjss atyafiakra: bogy minden egyéb capachátió. mellette háttérbe szorul !
A végreosjló körte* olyan nagv és dynamicue hatalom, mely nem csak s választó kerület öattea knlta korcsmáját uralja. — s ttok aorta felett rendelkezik : hanem nepsterotége éa demagóg szerepénél fogva vakon vezet és magával sodor egész néptömeget éa csak egy sta-vába kerti: é* rögtóa itéió hatalmával — emel éa jajt egyaráat.
Hogy azoo^aa ~*ujaki elhatni jó és valódi kortes legyet: Viöretkesó kellékekre van szukaege;
1-ör A .redámok- a 'rófnyirc áruló bosszú plakátok kéatHéaében geuiáli« jártassággal bírjon, ígérni, jövendölni tudjon egész a képtelenségig. — ét a saját párt;a jelöltjének dieshynsnaaokat zeage-desre. az ellenpárt jelöltjének debooM-tatióját, desavoualásáL agyondorongoUsát tüzzel-T-tttal a nyelrére regre és- osto-rozza, s élénk hasoolati képek a alkalmi példabeszédekkel .Mustrálja.
2-or Torki legyen, de kitűnő, mely az .éljen- s .halljuk* és esetlés; .abzug*
tjáadékok, valamiét mis hasoaióképea Uaoaaagatek, kaayér. bor, tej és gyü aftlct taatlkadkatatk aaa költői, bogy | aa aeatjaa mtrtlia foatos-ágra, mely bizotyára tartoaik aiadoaaapi etetünk szakséf letelhet.
.Ne kicsiayeljük, aaoadjt Wslton lzaák .hteeaak ainanaaapi ajáadékait csak azért, mivel azok köiteséfosek. Ne feledkezztak meg as ó dicséretéről a gyóayör ét élvezetért, hogy egyelt ; leheUnk A rtk aiat kincsért tea sdaá oda. ha láthatná a g;öay6rC lo lyókat. forrásokat, réteket éa virágokat! Pedig ezen éi azáatalaa ilyea áldátbai mindet aap réttaalltak.*
.slegeiéfedaa, aotdja Epieai, aaa a aagy taitttértat, haBea katat ázik-j tégietbea áU. Eaea Miat* erstág-; baa miadaseeálul. sok asakaagleUak l lakat, ét aéfia. ha ttok aaataerüak, : Uljetitbetok.
A toraétaot valóban aapitritát aél-ktl ayttitta aa emberi aaUaaaag Bob szak seglcUit .Fiar/alemaei kis érái hogyta •4 a retée, hagyta fejlődik a virág, Jól izzadsi és atgyot léfzeai kézbea Urtvs ai ekét és á-ót; olvasai, gondol-kodti. szersui és iaádkotai,' Buakia szerint etet dolgok teszik boldoggá az ember,.
Kabiók kezeibe estea, átadja Tayler i Jereaiás. ét ai loU a rege? bafktaTy
; iák atámoara a dia* aapot ét a fal- i
sagea holdat, t tizet ét riaat, a szeret* '
: kiáltasokoi .Mas. és staatori hangra —
s minden eshetówgre imfosan* módon
I aaefaTilstkozíék! n kagy « s torok
! azlít kusón, kúria berafTa é> el is bírja
a legerősebb es eradaJatabb aaintuommo-
kat it: lepeo az petajt, kartesbor. >a-
liaki. koDjak. roatopfsía. Diri ragv akár
— szükség esetében — peHtur is'.
3-or Szireaea fogadja éa osztogat a ulaaatu itysíik között az ükto . |osxi-ksf ragjis. bogy felette iarta> legyen, a legnpaaaóaabb c-oLolódaasban is!
Hogy a .coók- mily jnagaaztos és foo-to« szerepet visz s korteskedéaben. arról egv eomikus epin«l jut eszembe. Midőn t. i. egykor Zalaegerszegen Callag Laj<» c Kerkapolri latrán elai aliscáni jelölése mellett "óriáti küzdelmet fejteti ki mind a két párt. a Kerkasolyi emberei közül nem egy hslvs maradt az utköiet-ben: már t. i. ugy. hogy alaposan be-mgott lUspothin iévés. nein tudott a maga lábán meaflhii: ekkor egy oaata-téren heaterg4-«emes atratt peeeetiye bortól gőzölgő lucskos ajkaiaak miatta régig nyalogatott egy arra kóborló ko-moador. mely idillr érintkezésnek folyami-nyaképen a nemes válu-zto. félig ébren félig alva igy monologiiilt magáikan, .hiába esókolsz bajtárs !* szert mégis kerkápolyi lesz s viciispáii' azt poadolta persze, bogy valamelyik a Ceillag kortesei közül nyalogatja.
A .csök- tebát egyik fon-a a jó korteaiek! de csak akkor miker mar a választók pityókosak! Ka ezt a forc-ol nagyon is senümentális és igy nem odavaló eszkötnek tartottam mindig Es csak akkor Urtanim prartikus kortesfogasnak és tesUel-lélekkel ragaazkodnám bozil ha a nők is bírnának szavazati joggal é> a csókolni valók — azokban kerülnének ki!
4-er. Szükséges s jó körtéénél az is. hogy sensa iós és fsnioza* tósalokkal mio-denkar késien álljon!
(Nn aav)
Kbraflástiitfckr*
A aagykaaiztai reformpárt táa aj art megkezdését jeleati," sz nea libetttfai. boty t reedonég aelyiaegei torább is oly elhatytgolt állapotban legyetek mint eddig, mert különben b« | a reedórség helyiségei meg aea ráltoz-l nak, augunk is hajlaadók ragrnak azt ! álliuai, hogy a rendőrség mig tiazted-seges és tlkitaas lokaiitáaaal aea bir. addig nea leaz képes feladatát híren i betülaei.
A reedonég feltdatáaak beléltéaébes %ztkaéfee első sorban, egy Usatatséias .kapiUayi hiraUI.* bol a fókapiliay-aak, t kél ktpiíáayaak kUöa-kilö. szoba tdatdó. Azt tea lehat kiválni, bogy egy-két különböző dologgal s ki-ballgatáasal foglalkozó egyé. egy szobába szoruljon. m:g ez ekként berea-detre tem lesz, a fokapitiayi hiratal őakeri lett a reiorm kfplelen.
A második iokeHéke a reodéazetaek a jó nádoráé* a jó városi stabálrrea-deiettk, aai Tartusok 1885-bee a raed-orséj lotatiaat felemelte 32-re t igy kortlboMI aiadet 800 eaberre e>ik egy de ha a reador aaemet és jó — ea ttag: hogy pedig jé reedori wtés. kedétek legyetek niKle.au. aboz tata) jó leadórség uellett a jó tőrréay s rendeletek sokat segítések.
feleseget és sok barátot, botr- aajnáK jsnsk, és néháoyst, hogy koovörOljenei rajtaza. ét a miat észrereizeaa, a«ei rsaoliik el rjdimságoaat én jó Mki-isaaentaneL' Azoa essber líhát. a kisek anjri éa oly aagy akai taaaak ordlai. és eaekat mafitól aziad ettai tttia és aaaraktyi t«riaea «. aa a bti-báaat, gasd éa a rosaskedr áldozatán! esif
Paradicaosa az egén világ, és ni többet kiráakalaak? A. szépség minden neaaa paavelutaU a mi atthoankra ; szépeitek, sselyek wadea arjaiét aaen ragadaak és maden ízlést kieteitteaek, t letaesaeaeab és latkiwniil alakok. a tegDoaipáaabb éa laarkéayaaahb saiaek. a lagkelleaiesabb éa teftaeaaaaa Magok, a legaodalitaM éa kajbejaeabb htagyc, a aap.sk laayragrag*** *es*-aégai. a holdvilágaak. haltéay elvtiai bája, .agarak s ae|.Tek. az oaerdi, és á Tégtelea tenger, aa evokos twrai takart csúcsok as egyik WdtfeiMa, éa a tőrré égtri bnja aíréeyzBt esaaai a náaikoa, a sap raaaek learagu, a zivatarok feaaéxe. naaeneek iliéa-áliua ragyaak létünk eaea aaiepUáa. SeaiBi kloaoaobbet vagy tWrtletaasMiut m klváaLaUak. aaiajt a ni kortlotttok raa Biadaa orábaa. é< ISIfego kéaeaaé gaak agy vaa alketn, ksgr aradea iráat bír eraéaaarsenal.
íraesa |jHa]la1ialiataila*ini aeaé-gaaaa raa goaaaskadra. TJryaaea áll baajraloaett taimiaiuHak ásás oldaláról
Mi u -aljak, begy a varoaaak igaa ' jó épitéuw, egéataégftgyi, pUci reed- : azabályai vannak éa ba a nedves BJ ! iakiaok. a |.iac t orvos nri-i álul alaaaaaa BegnaajailUtik, akkor a raad-öraéfee ez oldalról U aefUrc rsn. mert s Baffaria, reas tej. s awiai icncék readM üldözése, hamu borok elkot záaa aaár konirl delofl I
A caaledlgyet tartják aálaak a leg- ; roaatakb állapolbu lériaek, ez állapo- | tok köaayen reaietb-K*. de eMssor a , caBsrdek oaaaeirtldok, — s srutari 1. a ayilrántanisi aaakS s K. a autstó róla: poslesan reietendó, minden bíien egy egy később minden két hétben egy razua unandó; s a* állapotok javulni fognak.
A ktzbiitoaaá« és a caelédagj i» js-mlaa ka a unics elrendelné. hosy teles aiaden bázbai a kapj 9 órakor, nyáron 10 órakor birsái terhe mailéit aezárbaasek.
A ráfohid felépiléaérel egy aagy agéesaegttyi dolog lesz megoldva, és ha a bor szárított a gyertyaöntők kellő (¦lágyaiét alatt urtataak, ¦ a diaznó telepek kiriutaek a Táros roaalán ki-rtl — egy aagy lepéaael jutottnuk közelebb az igazi célhoz.
A tűzrendészei aár az álul is kőujr-aytlt, hogy a tűzoltók látják el, de a Tilbiáuyott, lajtok. kádak utján segi temi az alcaroaalakon, kivált bol a hidrofor a kutakból a vitet ki se resti, » readarséj feladata leeod.
Ajaaljak még ezekniáu, bogy a bordélyok felállítása hathatós előnye lenne a köiejéizsé-rSgyoek, a hogy jó rendelet rolt, aaely a tarkókon lassú hajtást raadeli.
Az elővásárlási se hagyjuk sió nél-kUl. s az hiaaztk a piac olcsóbb leaz, aa 9 óra előtt teien, ayároo a hivatal •tobják s rendőrök feleségeinek nem leaz megengedve a csibe, híd s gyD-¦oka rátái.
Eanyit efyelorel A rilág keres böl-caeaiegei koraáayoslatik; Kssisaa azt hisailkaégkaraaebbel is kormányozható
AU aai aaéf aairunkőn fekazik rá-arlak egy más eikknea is elaoadaoL
EGY REFOBMPÁRTI
Sziaésxet.
Szoaeatoa (. kó I9-ea njdonaágot láttuk, .Bika* 8abaúos B; magyar szenó operettjét. Kötönsejíok ez alkalommal nea Unusitott oly nagy érdeklődhet miut a milyenre egy nj opperette igénrt isnhat Rika, a fószerpló. aajányleáay, Leopard álUuaelidtU aerelt leáaya. Bonilacz pol (áraeater aewezareli a szép czigányle ányt és efj csókért sor.-j«gv ígérvényt ad nski, a aelyat Bjoifici űr értéktelennek vél, de fájdalom a fonyereméoyurel kl-butatik. Ez a nyeremény lesz ázatta rn (ója a cselekmény levabbi íejlodéieaek. Az állauxekdiló Lespard leáayaiól el-kobozza est a pénzt, szerencsejátékra adja aaagát és bankot aksr tpreugeliii, de etiaatti a rraceteg aagy vagyont éa isset ansa.il iá le-z. Boutfaci pols^r-ineauv a cigányleány. Rika után bomlik. ráadorlásaiMn elkíséri ia mego<zijs re lak seraukst. üe a sors kőoyrébeo meg vagyon irvs, hoter Rikt ara lehet az oz-'agy polgármerte^ felesege, haaaa fer-bet megy Lacihoz, a cigiay priaáshoz,
it. Ki az, a ki Salai képzeUMés kitárt elragadtatásaiban rajongott, vasry a gondolatvilág gazdag csodáiban työayörkö-dott, nem ralija be. hogy az értelea, époly aagy ajándékokkal ruháttatou tol, aiat az értékek? K; az, s ki ea béri szeretet első ét legmagasabb örömeit élvezte és ftrkétzte. tea adott hálál Istennek olj boldogságért, mely najnolrsa éaameUeall elmúlik.. Ha késealegnk kelieae egy véfhetetlen jóaiagt atyát, ki ctak azoa tóráé fajét, bo<y »itél ttkb oraaaaol lepje meg •zereteu gyaraekait, Ma ataaeaek hé poaek a boldogtáarsmk agyetlea eg> elaaaét bgoadolni. melynek birtokában már nem volnának.
.Néhányan morogtak, bt kllöabaa
miDdig titzu kék agak tpró tekou tolhóctikok ctak errkor-olykor u elhe-mályoaitják, mátok étire iámét hálát ssereteuet telik meg, ha éjtzakájok ao-tétaéfét csak egyetlen napsugár, latét kapaaaéeéiiak ctak egy paráayi rétze it aaaraayoua. Palotákban atirak lak aak. btaakák éa eléfodetiaaek. tteryak kanleaak, begy aa tanári étet mVart kaayuíaa taUcUkMai miadea joaaa. miért tir aacy tamac, éa t ieftaeféarebb kasyhót lakói aem gyetík tlaue bá awlai, hogy at iataw saareut, ezet letjtiaaíább ét lefállaadóbb szeretet, oly hit<|ataa aoadotkodott róluk.
t polgármestert pedig &gr kárpótolják, hogy falujábai újra megrálararj ák polgármesternek.
Rikit Hegyi Janka énekel:-, tz elte felvonásban sok jó akarattal, de a köret-kezó két felvonásban már hangja eluveo. zQlt. Lomniczy s kókler szerepében bp-yén rolt. Dobó olyan ügyefogyott po. íinoftter roK, hogy ösxiatéa aajaáltuk n gondozására bízott rároakát. Hetvetay b^ops képtelen szerepéből uevan aema lakitnalott semmit, de szén elhuele velünk, bogy valami megszökött hajú szakád féle. Leopold FraoCT kioak Km jutott szerep. Egv szép betét kedvéért nea rolt neki érdemes Gise!ls-»zerrpén; rállslkozni A kar ingadozó, a reaek;*ere( ttyarló vo.t.
— Vasárnap délotio .Boun-tol Crusoe't mtiuiUk t>^. A színház egészen megtelt ét a kis brb^K náláaaii Upsoltak mee A rilf d^> Jankát, ki mégis érdemelte a pa-raayi tenyere* ujoe tapeait, mert mind-régig elragadom kedves rolt a cim-tcervpben.
Ette ,H o I to m i g I a n'-t Ru:-kti G;. sikettlt íorárosi életképet mu utták be ősnhangzó kerek előadásban H t % y i Janka (Brdei Juliska) mint l unitot in. ugy ez este ia meghódított« s közőosétjet a magt részére. A r a n > o s t Janka (Józtá (oréasziaas) tteretetre méltó volt a fin mháctkában éa ügyét vidim játékával aagyban bozz^járuTt az e^t sikeréhez. Hegyessy Gyula ötbe o.-kodó szabó mestert ábrázolt itlálóao. A szokott jók róluk Deli Haank (Hollu Endre), Hajnal Dezaö (Virág tatár;, D o b ó Sándor (Oelbgieazer Árait), ét Mezei Andor (Untot Menyhért). Felrooi-sok után baromszor-aégyszer lámpák elé upsoltak a szereplőket.
Hétfőn .Kis Lord' ment közkívánatra másodszor. A cézőtér egészen megtelt előkelő közönséggel és ez a kis Aranyossy Janka érdeme, ki barna-rótta kirirU t iziaházlátofatók szeretetét. Éi erre rá is ttolgál, mert ambiciózus, igazi tzinésznő minden iziben-A fiatal kis natrt színpadi fejledéeét méltat kisérjük nyelemmel, mert alig nébiny hónapja, bogy a rilagot-jelentó deazkákal upoasa és igy szép tehet aége, Bzinpatikus megjelen.^te fényét jö -rőt ígérnek neki. A színész lekolák ragadós modorossigáiól teljesen meat ó Sohsem pózol, tohsem uUnoz, mindig eredeti, természetes és körretien.
Kedden Kör ess i Albert vendégfelléptével aduk .Golstejia Számit' it a közöaaéf lelkeaait örömmel üdvö zölte a azinpsdoo, mint régi kedrea és jó ismerősét. Kövessi játékát dicsérni egészen felesleges dolog. |Bármerre jár ó Magyarorazágban. mindenütt a .közönség kedvence.' Csak azt az egyet fáj latjuk, bogy régi jó egészsége meg c ökkent, de ugy láusik még et sem képes közeléből a csapaogó vig mnzsát elntaaUni. Ez eate a Ursulatunk egy uj Ugjáral Sárközi Árpáddal ismerkedtünk meg, de csak közepes tehetségnek ígérkezik.
Szerdán a .Bünós' kertit eloadásr. cyer közöeeétl ftlótl. A d>rab alapen-tuéje pót majdoein me«éje is egestes "•egegjez C"»preghy Ferenc .Sirgs C-i-kó'-jával. Egyetlfn érdessé aJnzer/óii--» — amit ujryan a mi közoaségüak sohsem ^kcepUI. — hogy az eletet a iiiaza vs lóaécábta, t nyomorral, az ondók azruv-nyel éa t bocalrlaaséggel egytu mez toleaul ritti a színpadra. A mi közoo ségünk ideálisalb fogalmakat alkot s fővárosi munkás lakások belsejéről e-sz ott élők le.ki világáró1. Míg a mi gasabb körök hszasaágtóréseit egéizei> divathoz tartozó iák tek:otik. eddig kf-telkednek azoa, bogy a nyomor t ¦•*.k enwlkedetuég tiszta tróousáról odaia szítja ts embereket, a becsteleo'éi.' polyp karjaiba. Lomniciaak LLabr Tamás) ma kivételesen rolt egy k'< igaiáa sikerül' jelsaéae. Kirkn Béla (Krtmer) Ulálóaa jdtaamte s mások be-cstlotére koaayetalfeamuó máko< mua-káaból lett durrtpolgárt Arsnyotty Jstkt (Julit) ezutul atabs oldaláról antatta be tahetaéféL Kettterep eg>« rétaaihaa ép tea maglaleM aa ó ef>-nitégének. de aaért meutepóee, tzép« oldotta meg nehéz feladatát Stettntr Araakáaak (Lebr Martba) sokkal kisebb rótt tterepe, tem hoty feltOaéat ke i-Sárközi Árpád (Károly) tokai töt motdalau itt-ott fémegs* li e dtrtbnái t leftafrobb hiba fatytoa ¦«•» tzavtlt Metei Andor (Borgtr GuaiUr) a aéaaot taeetimet-lálitant képriaelte Kafr hatátssl » sikertltM jáurott mag egy építed t"; kot Dolli Henrik (Sehmidt rilmos.' J tolt Hajnal Deteö, mitt borton roe' '¦¦: Kar, hogy e fiául tebeuéfet osr "°c hagyják ét aem adnak kezeibe eg.v »f" magfelefő jó tztrepet.
PaljUtaa t mellékletea JWIéMrt a .ZiHI Kfatfcy" 1896. évi »¦»¦!¦>¦ * (UU 38*
ÉVrOLTAM
Z1L1I K AZ LÖKI
1896 8ZEPTEMBEB 19é»
(Mttrtókta. Keress* AftMt taf- |
sjsbb fóvároi élet kép* * .Vifs-tekef antstták be aUaat sJicstr, nelyben s szerző maga jalss«Uá az egjik jöszerepet. Annyi bisoajo«. hogy- Koreem .obsem foj amjét. dsrsbjsibói részleteket (elolvasni. Mm • .Petőfi" sem I .Kit-ts.udy* tirssságbsa. Nem >• vártunk a, t61e irodalmi remeket, de mahoiuap -éii kis hadsereg alakul körüle, mely 7 magyar színpadot od» m illó alakokká' népesíti be. A kosónség külön-be, ,ói mulatott, * n>. « », » aésotér «•'-„„, megtilt. Kö.sssi (Abelesz Samu) Vmit* i régi kiiSeí »•'< éi '87 » mit „ ,ró vétett, megbocssjlottik • szinész-iek Héltó pirtaerét talált*.-aeg Mi-ba.yfi Ja^ábaa ííelaise W«é«e) Heg;i Janka • Különleges trsfiksi kisssfzony szerepéoen volt kedves- Ari-D « o r ; j' J«nk. CSiid') • fővárosi f*> söbb loictok egyik legsikerültebb sisk-ját mutatta be aaégiee, bájosán u{yho?y mmdeu jelenésébe* «•§ ajiit siiae» " megtapsolták. LomsicyDelli és Stiriiui összesen és egyenkiut ju! megfeleltek vigéc szerepeik***. He-gyessy Gj»ls (Gnffú foszeiassstéd u ő diezkrét Aktival élesen szatirálta a piperészkedó segédeket Jó volt Mezei Andor mint könyvvezető. At éoeksza-nok goaüos zenekari kíséretéért a serek karmestert ilisti a dicséret.
___ 8—o.
Felhívás előfizetésre.
A „Zalai Kfcliay' » zavarnak és kétségnek abból n állapotából, mefjb* megalapítójának és keidettöl fogta szerkesztőiének hátilávái jutott, immár k iszábadulva, megifjodia és ujabb reménységgel elteire folytatja pilja-tatását.
Ex • pilys harmincöt éven át mindég dicsőséges toU. — mert a .Zalai KW*I»" mindenkor a jobb ügyért harcolt.
A mait e tanúságát tartja a szer-kesttöség aiem elótt és minden ere-jétíl a jobb ügyek szolgalatába szegődik.
Ez ügynek pártolására bírjak fel teljes tisztelettel olvasóink nagylelkűségét, kérve ókét az uj ntgyd közeledtével, hogy előfizetéseiket meg-njiuni sziTeskedjenek.
Ha a .Zalai KizHay' olyan szerencsés volt, hogy tetsiésüket eddig kiérdemelte és jóindulztukst meg-Dyerte, ngy ezolán mésrinkibb az lesz a szerkesztőség gondja, hogy tetszésükre és jóindulatukra érdé-¦ellenné ne váljon. Kiért miadent elkövet a szerkesztőség, hogy olyan {ártalmat lapot adjon olvasói kezébe, mely a bennünket leginkább érdeklő ügyekért az igazság nevében küzdve egyszersmind szórakoztat is nyújtson és tanulságul is szolgáljon.
így reméljük, hogy kiérdemeljük olvasóink jóindnlatát és figyelőét. A .Zalai klSzISu)'
szerkesztősége.
Az aj énegyed küszöbén eló-fcetést nyitunk a .Zll* Kiztiiyra.'
Előfizetési ára: Negyed é?re... 1 írt 25 kr.
Fél évre..... 8 fit 50 kr.
Kgész érre... 5 írt — kr. Az előfizetések a „Zalái Koz-to«y" liidóhivsiaiiiioz (Nagy-Káni-it) cimzendók. Tisztelettel :
A .Zalai H5zl5uy kisdóhivaula.
II i r e L
^laMk emberek, kiket oly szerencsés temperamentammál áld meg u eg, bogy első pülaaatrt megmerik rokonérzésanket, melyet azután ti sem veszítenek többé. Az ilye-«t azok. kiket k e d r e s amberek->ek sioktnnk bivni. Ha azután ezek-¦él a kedves embereinél ezen '"11 aágu műveltség, izmos tehet-•éf nirésxi lélek is meg ru, akkor ¦ir nem csak kedvesek, hanem m e g-kfc»olhetftlenek is.
Uy«a«»t>«r Stmegi Kálmán,
akit nem azért dicsérek osak, hogy ! diesérjek, hanem n«rt Ittea igaU-bu rászolgált. Aki városnak széthúzó társadalmi életét ismeri, annak elegendő, in egysaerdn csak íeayt < említek fel. a legiikeriUtebb, a leg- { szebb estéket ai IredjUsoi él M6-véui kor; rendezte és-pedig azért, mert táriadálmaak minden elesét megtudta ayerni, le tadta kötelezni, Sümegi Kálmán, az Irodalmi éi Művészi kOr elnöke. Egyéb erdemeit, melyeket várjiuolt tuládása, társadalmi életook tolleoditése, a kta-ftgynek minden téren való előmoz-diiáu stb. stb. érdekében szerzett, nem sorolom most fel, — hogy ne kelljen ót még jobban sajnálnánk. Mert 8nmegi Kálmánt el-vetzitjok íme ezt újságolja róla a aBiztositisi és közgazdasági Lapok:
Amint hiteles forráabél értesülünk, Sümeg. Kálmán, az „Klaó magyar* nagykanizsai titkár* Üie-g e d r e i)elyeiteteu át, hol L é - a y István volt eddig vezető titkár. Ötmeretes tény, hogy Szeged az Első magyarnak legjelentősebb, legnagyobb íóűg)nOksége, és így S t-m e g i áthelyezése oly elismeréi illetve előléptetés számba meg]', amelyet a póéu lelkület! ismert íco és titkár fényesen ki is érdemelt. — Nagy-Kanizsa társadalmán nézve Sümegi távozása pőtolhatlao veszteséget jelent. Nagj-kanizsai titkárrá Dezsó Béla, ax eddig tehetséges és Ogybozgó cégvezető neveztetik ki.
Szeretnénk szivtnk szerint Örülni ez előléptetésnek, de nem tehetjük, I — megvaltjuk ószintéa — társa-! dáimi életünk iránt való önzésből. Nem tehetünk e ténnyel szemben egyebet, mint ismételjük, hogy Sümegi távozása Nagy-Kanizsá társadalmára nézve pótolhatatlan veszteséget jelentő. Annál őszintébben gratulálunk azonban Dezsó Bélának a jól megérdemelt kitüntetéshez.
— A király irtja. Lapzártakor vetuk a hírt, hogy ó felsége mégis a kanizsai áiUmáson keresztül utazik Csáktornyára. Az udvan vonat f. hó 20-án pont délben érkezik az állomásra és 10 percnyi késés ntán folytatja útját.
— Klaeveses. Dr Plihal Viktort, fia-ialíignok eme kivi 6 tagját, nagykanizsai közjegyző helyettest, az igazaáfacyminiss-ter Uj Pestre kir. kösjefyxóvé merte kL
— Hvmei Vuármip f. bs 20 án délelőtt 9 órakor lépnek hásaaaátra Bapocb Lnjia k. a. Bapsch Gyala ügyvéd leánya és Zerkovits Lajos, a Zerkowitz A. és na cég bd-tagja. A vallási szertartás ugyanaz nap déhslóu 11 órakor fof a halybali, izr. imaházban megtarutni.
— Eljeg Tzés. Ferentheil Onss-tiv «i osztrák magyar baik pénztáross, ateptember hő 11 éo tartotta eljegyzését a müveit lelki és bájos Unger Erzsiké kisaasioaynyaJ Palinban. Őszintén gratulálunk és sok szerencsét kívánónk s kötendő szent frigyhez, mely két, egymást igazán sxereiő szírét vezet a bol-domái révpsrt)ába. A boldog völegéay • ispokbáa távozott el városunkba! Már maroaSiigelre, hova a bank helyettes Unökévé neveztetett ki, a mily nagyon örülünk ez előléptetése fölött, ép oly mértékben fájlaljuk n Kaziitsaról történt ¦árazását, melynek társadalmi benne egy kosazerettf.ben álló agilis tagját vesztette el.
— Halálozás. Fiilovics Lljos bulor-gyároe. városuk egyik köztiezteletO iparosa, f. hó 15-én rövid szenvedés után elbuiyt. Fiálovics f hó U este hirtelen rosszul len. xzélhüdés érte és eszméletlenül osszerogyoU. Öntudatát többé vissza nem nyerte. A család a kövrtkez* gyászjelentést adta ki: Óit. Fiálovits Lajoaué szül. Hegyi Julii . magi és gyermekei Lajos. Kálmán. Antónia, Margit. Béla és Mariska, özv Hegyi Józsefié szül. Perlaki üorráth Julianna, mint anyós, ugy az összes rokonság nevében ftjda'omtói megtart szívvel tudatják a felejthetleo szereteti jó fen, önf- láldozó apa, hálás vi, legjobb rokonnak. Piáloviu La)oa, városi képviseli u.-aak. folyó evi szeptember bó
15-én est; 7,g ónkor rövid --------'—
után, életének 46., boldog
•zenvesés
20. évében tortént gyászos kínáltat. A megboldogult drága hatott halt tetemei folyó hó 17-fo délután 4 órakor fognak Csengery-utcai saját házában s róm. kath. hitvallw szerunásai szerint beszeBtei-tetni és a helybeli rom. kath- strkerlzwn örök nyugalomra hetyeztetni. As engeszteli szent mise áldozat tolyó hó lé-in délelón lü órakor fog a helybeli szent Fereocrendüek plébánia templomában ai egek Irinák bemutatUsnL Nagy-Kanizsa, 1SU6, évi szeptember hó 16-áa. Legyea neki kftonyo a sir. mely földi nehéz gondjaitól megazabaditi! Ai ur adta. az Lrr elveue ! kossonikat tettek a ravatalra: Szeretett jo atyámnak gyermekei. — Szeretett Lajosnak Mayer József es neje.
— Felejthetetlen férjemnek bánatos nőd.
— BészvélUtik jeléül Morandini család.
— Felejthetetlen fónökUnkiiek budapesti Oilet-személyzet — kegyelettel. — Mély részvéte jeliül Híjdo Siador ée családja.
— Beszvete jeléül dr. Baaeh Zjgmood családja. — Lukáts lijnila' és esalUja. — Legjobb barátaiknak Sehlesinger Samu és neje. — Sl^uier Verdinánd és esa-ladja. — Kedves ücsémnek szereteU bátyától.
— (UtlgraJterUtet JDaáktenjáa. Ciáktornjrao és vidékéi nagyban készülőinek az óazi hadgyakorlatokra Az ed digi mtézkeilések szerint ö ielsége Ottc fö«erce(, Beck vezérkari fóodk, gróf P<ar UolfraM, 8o«gji szárnysegédek. Marzaó udvari titkár, dr. Keni udvan törzsorvos Zjl.-Ujtároo, Bsiner, József főhercegek báró Fejérváry Géza miniszter, as udvari Usztviaelök s a külföldi katonai képviselők pedik Csáktornyán fognak lakai. — A déli vasút igazgatósági erre az alkalomra földiszitten és ii villamos iv- és izzélámpákal fogji kivüágiuatm a pá-Ijrudvart, A úgrábi és gráci hadtestek már közelednek Csáktornya felé. Az előbbi a Dráván át Várasd felöl az utóbbi pedig a Mura partján tog a Mura köz be jönni, — 0 Felsége megengedte, hogy a Csáktornyái uj lovassági kaszárnya az ó nevére, Ferenc József laktanyának nevezteasék el A király, mint tudva vsa l hó 20-án détatán 1 órakor érkezik Pragerhof felöl Csáktornyára, tehát a kanizsai állomást az adván vooat, eddigi diszpozicziók szerint, érinteni nem fogja A. kerületi cseudórseg Csáktornyán éj MumkirilroQ van összepoutojitva.
- Közlekedési akadályok Xem a modern vaspari^a akadályveraeiiyerít zeng az euek, hanem a rág) varmegye hagyományáról, a vármegye ro-i ot(airól, igy pl. nyaktöro munka, míg u ember és állal Zal avarból Szabarbajat. Kz az útrész sQpedékes moesiron vezet keresztül. A mocsár nyáron ki szárad, de a tózeg aztáu úszszel éu télen mo-tiúo msgábs szívja a vizet és ismét feneketlen mocsárrá válik, ugy hogy a kuzlekedés ilyenkor a két helység közt teljesen szünetel. Száréikor már nem lehet Szsbaiba juui. miaek következtében a borkészletek az jttani szillókben teljeset) el vannak temetve. Itt állami vagy vármegyei közutat kell épiteni. Hasonló rossz ut van Bánó k-S zt-íi y ö rg y és P á k a küzőU, mely s V a I i c k a patak mentén Döme földón át Káma-bázárs vezet. A közlekedés ezen az utón oly gyarló, hogy még jó időjárásnál sem jathat el a koesi s végállomására A vidék lakossága teljtsen el van szigeteke s kultúrától, el van vadulva a barbárságig. A I.etenyéról—Mura-Király elé vezető megyei ut pedig oly szűk, hogy két kocsi nem térhet ki egvmás elől. Hasonló rossz az ut Csák-túrnya é« Stridó között. Kavicshiányában a szekerek télen a posvány-ban elsolyednek. Ili valakinek Slridón dolga akad, elóbb Szerdahelvre megy és oonsa cUridóra. Kzekoek s közlekedési akadályoknak orvoslására a vármegye és sz állam van hivatva. De ezekre az uukn nem gondolnak, mióta a vicinálisok rákfenéje puszii; az országban.
— JaUlea^átekek eses*uja Dobó bocsuzófélben leiö színtársulatának kiváló latjai aajy «gi jutalomjitékkai búcsúznak •I a közönségtől, mely — csodálstoi —
: sz utóbbi időben egy kissé lölmelegedstt
i a színházlátogatása iráni. Hegyi Janka
! kezdi meg a sort a kiváló játéku prima-
dmna, kinek jutslomjátika ma azombatan
lesz. A C i t e r á s t lógják sdoi. — Leg-
zajossbbnsk igérkeziK L e po 1 d F r a a-
cukink a kitünó hanga énekmüvéei-
nooek ;Dtalomjátéks, mely • jövő kétea,
pénteken lesz. Leopela 'esjobb szere-
pébea s Szultánban fog fillépai.
Eosbil, hétfőn, M e z e y veszi ki részét.
Javán a Dob Cézárt fogják adni, i a
közönség bizonyár. hsUás lesz a szép
hangú baritonnu iránt — Szerdán
Hegyessy Grals az els< mert kl-
toaó komikus juUlomjátékán előadják
a Ssioházi képtelenségek' et
A mulatutó darab értékét nagyban
! fogja emelni az is, hogy L e o p o 1 d
: Franciska az egyik felvonásban opera
j árukat fog énekelni, 4e ez az igazán
lehetséges Bűvész egjbkéat is megérdemli a ki>ónaé( fityrlmér.
— A nagykanizsai gazdasági takarékpénztár részvénytársaság alapitói, mint értesülünk, e hó 27-én vasárnap délelőtt értekezletet tartanak az .Első magyar Altalános Biztosító Társaság-nagjkanizssi lóügjnókségénéV. Az alapitit iránt megyesserte nagy as érdeklődés.
—*ira Keresatar ámulata. Mara Keresziur és KoUáisaeg községét e hő eleién ismét súlyos siemi csapás érte. A Mara elöntötte a két laluL A termeszét ezen játéka évente néhány.- or ismétlődik, most a falu mélyebben fekszik a Mara ágyánál, agy bogy ha a víz elönti a helyiségei, annak niscs is lefolyása. Következményei a posvány és betegségeket okozó párák kigóiölgése. A takarmány a községben oly ritka, hogy a szarvasmarha éhen hal. Már többszőr volt szó s falu népesek kitelepítéséről a szomszéd nafydombi szólók területére, de ezen terv mindaddig a közigazgatási közegek roazvétlensége miatt dugába dűlt. De nem csak Mors-Keresztar á.dozsta az elemi csapáwksak. Az egész Muraköz, hol most a fényes hadgyakorlatok fognak lefolyni, szegénységben linlödik Ugyedüli termésük a kukorica, a melv cssk igen ritkán ad jó termést a folytonos árvizek következtében. A likosság kénytelen lösz más növény termeléséhez fogni. Kormánykörökben már szó vo.t arról, hogy a lakosságaak dohány tenneléare adnák engedélyt, mert erre a talaj kltlonósesi alkalmas. Eddig caak azért idegenkedtek ettől a tervtől, sert a lakosság csempészetet üz, de tekintve a dohány ter-mdésböl s lakosságra háruló nagy anyagi hasznot a csempészet álisi okozott anyagi kár oly csekély, hogy ez a Trachoma saj-totu vidék biz megérdemelné a kormány támogatását.
— Tsz Kis-Becsén. F. hó 12-én délután eddig méz ki nem derített okból Reiter József és neje Kerndl litván birtokát képezi Sándor msjorbsn tüz ütött ki, mely a birtok termését, takarmányát és egy cséplőgépet emésztett el. A kár 18000 Irt. A nyomozást megindították
— Kevés gyógyvíz vsn az országban, amelynek annyit köszönne s szenvedi emberiség, miut s Schónborn gról tulajdonát képezi szolvvai forrás víznek. Yese-ha,osok. kuszvény és sárgaságban szenvedők áldják azt az elmét, ki ezt a gyógyforrást felfedzte. A leghíresebb tanárok a iegeüsmeróbben nyilatkoznak a viz gyógjhatisáról s nem győzik eléggé s szenvedő emberiség figyelmébe ajánlani. Dr. Rőkai Árpád egyetemi tanár a balneo-logiai CoogressnR alkalmával a „hazai és kQlföldi vizek" összehasonlítása alkalmával ugy nyilatkozott, ,nogy eléggé meg new becsült szolyTai víznek kellene dominálni bel és külföldön egyaránt, csak francia országban az Ardécbe departementi wals-i Marqoíse és Madeléine közelit k meg kettedszénsavas nátrium tartalomban, de ezek is kevesebb szabad szénsavval bimak." A szolyvai viz Kanizsán Kesslhofer József. Bosenfeld Adolf es fia és Tivolt és Bnmpolt uraknál kapható.
Irodkloa
— .Párisi Dint.' Mostanában, mikor elég egy pillantást vetnie az embernek s nagy szabócégek kir«kataira, vagy sz előkeli hölgyek ruháira, hogy belássa, menynyire áll az, hogy s ruhsrsrrás művészetté vilt, most sokszorosan fontos az. hogy a hölgyeknek olyan divatlap legyen a tanácsadója, mely képesiue őket arra. hogy s vidéken élve is foly on tudatiban legyenek annak, mi a legújabb és legszebb, a mit a divat terén az ízlés alkotott. A Párisi Divat megfelel címének, mert ez az egyetlen divatlap, mely igazin lehetővé teszi a hölgyeknek azt hogy a divatnak világ-fóvirositól egy nappal se maradjanak hátrább. A képek a párisi mintatoilette-«k ulin fényképfelvétel nyomán készülnek, s arra segítik rá a hölgyeket, hogy a legszebb szabást és összeállítást tudjik kiválasztani : a szabásmintaivek pedig azt is lehetővé teszik hogy mindezt maguk el is készíthessék igazi párisi eleganciával. mert a szabásminták párisi szabók rajzai. A mi végre az anyagok jó forrásból vsló jutányos beszerzését illeti, abban s szerkesztőség van segi ségére s hölgyeknek, legyen az anyag akár a ruhákhoz, akár a kézimunkához 7sló, melynek szintén egy egész iv van szentelve. A lapnak egy külön oldalán pedig londoni minta-ruhák /fénykép utáni másolatai vannak. Havonkéot színezett divstkép-melléklet is van s Isphoz. Cikkei a háztartás, a divat b a társasélet minden kérdésében fölvi-lágositást nyújtanak, valamint a maipari foglalkozásokat oly bőven ismerteti s lap. hogy azokat belőle bárki megtanulhatja. Begéuymelléklefe kizárólag uj, máshol még meg nem jelent illusztrált regényeket hot; a borítékon pedig a szerkesztői üzenetekben ad választ a lap az okaaók minden tárgyú kérdéseire. Előfizetési ára:
egy évre 8 frt. félévre 4 írt. negyedévre 2 frt. A Pesti Hírlap* pol. napilappal együtt egy évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr.
— A .Pesti Hiriap" sohsem érdemelte meg jobban ió hírnevét, közkedveltségét, mint a folyó évben. Olrasóinak legtöbbet nvqjt és a leheti legjobbat. Oly fényes csoportot képez rendes munkatársainak névsora, hogy azzal ugyancsak egyetlen mis újság sem vetélkedhetik. Uy. hogy csak s tárca-rovatot emliuok. melyre a .Pesti Hirlap"-nál oly rend-k vüli gond van fordítva, rendes szerződtetett tárcaírói a lapnak: Jókai Mór. Mikszáth Kálmán, Agai Adolf (Porzó, i Tóth Béla. Kenedi (iéza {Quintus. i Murai , Károly, Geró Ödön (Viharos, i Kóbor Tamás, akikhez a tirca ró külsí munkatársak egész gárdája csatlakozik Vezércikkírói közé visezakernlt' a kevelt publieista Beksics Gusztáv. Szinhaz. sport, vegyes ésh irrovala elismerten a leggazdagabb. 8zerkesztii üzeneteivel egyedül áll a hírlapirodalomban. De egyedül áll az előfizetőinek nyújtott kedvezményekkel is. melyek soriból kiemelkedik a .Pesti Hírlap Naptára", ez a dú« tartalmú, gaz- . dagon illusztrált nagv almanach, melyet minden előfizető teljesen díjtalanul kap karácsonyi ajándékai. A .Pesti Hírlap" kiadóhivatala i Budapest. V.. Vári-kórut 78. szám i mindenkinek szívesen kQld mutatványszámokat ugj a .Pesti Hirlap"-ból. mint a .Párisi Hivat* nevű pompás kiállítású heti divatlapból, melyet e lap elifizetii feláron rendelhetnek meg. A .Pesti Hiriap- előfizetési ára az október decemberi negyedévre 3 frt 50 kr.. a .Párisi Divat-"Ul együtt 4 frt 50 kr. Aki ujonan lép az előfizetők sorába, megkapja a szeptember végével kezdődő k -tűnő francia regt-nv folytatásait, valamint decemberben a .Pesti Hírlap Naptáráét.
— Baiaaetti Napié, az ujtág-irék laija. — Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az esetére, akik ez idén július végével ttiíiUetileg odahagyták a Pesti Napló szerkesztőségét és megállapították a magok erejéből, minden vállalat meüdUifvd, a aerkeiztütég táját tulajdona gyanánt a BoaJaiesti Nlasí-t. A lelkes itis csapat most alig négy hét leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ajságszolgáltátójá lett Magával hozván a régi szerkesztőségből fényes és jóhirfi írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyfijt-vén mindennsp össze mind azt, átad e szerkesztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas Ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napié i ma már nem cssk keletkezésének történetében aj és eredeti, de s közönség szimpátiáinak gyors felkeltésében is eddig nem látott példát mutat. És miodeD Bzám árra vall, bogy a Budapesti Napid aiapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Napiénak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a keletkezésére aj, de politikai súlyra máris jelentékeny njság véleményét tárca-rovatának magas irodalmi színvonala, kitűnően szerkesztett közgazdasági rovata, gazdag hir- és miiviatti rovata s egyéb közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról naprz ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte.
A Badipesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára appellálva togott hozzá bátor vállalkozásihoz, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségében, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctói fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, árrá váÜTetre, szakadatlan bozgóaaggal és lelkesedéssel törekszik. A. szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Teszi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, JBr6< Gyula, Fai Béla, Gergely István, Holló Karton, Horváth Elemér,XXXV 8VP0LTAM.
Janovia Pál, Sr. Kovács Jenő. Lyka j Károly, Márkus József, dr. Merkl
Adolf, dr. Márton Miksa, Pappj------------------
Diniéi, Pékár Gynli, dr. Soltész 756 í. 96. Adolf, Sváb Tivadar, Tbnry Zoltán1 , .
napról-napra egész erejét, égési lel- ktfWtSl kesedését. Összes hírlapírói kvalitá- .
sait viszi a harcba. Hűséges szövet 1>tbtl
ZALAI KÖZLÖNY
1896. SZEPT.'.MBEB I9-*
Hirdetések-
»otrébec Jíxsel
ebben a külső munkatársak serege, ajkból csak Ága,i
"P«« *
7634
Adoif, Bessenyey Ferenc, Békefy *¦"• f«i?e" ' Antal Botvos Károly, Fetó Géza, ^ ^It ! 5 7 nép,erszá»uház dr. Hagara Viktor, dr Httász lg-:™ i"er,fen '°96. f** ** *if nác. Kupa Árpád, M.lony.y Dez» »»" délelítt '° «™J» *•»¦«• Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll °;«* '"•• árvaszékének h.v.ulos Janka Szán. Tamás, Szántó Kál I helyiében gyámhatóság, .órába-mán, Tömörkény István neveit emiitjak most.
Ez a rugója a Budapesti Napié eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítékai jövendő szilárd exiszten-ciájának. És meg egy. Annak az újságnak, amely tmkié másé, eiak a iierkesttőtégé és a közönségé, amely semmiféle idegen töke szolgálatában nem áll és csak » maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar
gyás fentartáaa ntsüett eladatik Kikiáltási ár 750 forint. Árverési feltélelek az ártisiéknél hivatalos órák alatt megtekinthetők.
HALIS ISTVÁN árvaszéki Olnok
Hordó eladás.
A Nagykanizsai nradalmi hordók eladatnak. .— Bővebb felvilágosítás az uradalmi irodában.
Pártoljuk a kilnoó ba<áaa irdélyi
ii Wílirtai kaf^i-trifiilfi tSTtiTTizri.
nemzeti ügynek és a msgyar gzabad-elvnségoek az érdekűt szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét Újból is fel-hivjnk a Budapesti Napié ra és ismételve a legmelegebben ajánluk ez , , újságol. Olvasásra at újdonságok iránt LÜVIS forrásvíz, érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában éa magyar irók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik.
Nagy-Karizsa, Í.396 siept. 19 ¦ -Kanizsai uradalom
SzarkMztii Izanettk.
üröm
'2 liter 29 kr. 1 liter 2P kr. '|, liu-c II ki Kgyetlen éíver.et»
vaaaa-viz.
2 lit. 30 kr., 1 lit. 21 kr, '|, lit. 16 kr
Orvosi Téleménj et sterilt a legkltfi adbb ásraayvlsek.
Az .Erdéljrészi Kárpit EíyesOlef orssigos ásványvíz raktár
— K. M Sl( y-K i 0 : i ¦ a
TAs&líQk iouiikatáf«aÍGk >ft*átrafl
R. L Újra meg újra elo^raataa lerelét. - BtHUp6St AT** Btd 58 Üt IZálH Hanfja ugyan meglehető tea oiraa, amioot tár-
aasáfban nem igen haacnáí&ak. — baoen íog- Telefonsa] csak a isim 26 — 15 kérendő. lalaiját nagyon tannliágoaaak találtam, fii ert : .
tanvliágot oemcaak megkowöoiSm, bian I Nagy-kaoiiM.1 főrakur:
c g
aUuLaum n togoa. — Kéxiraiát ntai hMem TiiiM, mert ígéretemhez képest kell még belSle kös&lköm.
STRF.H és KLEIN urakpil. Kapható raÍDdraQtt. — A j&rtdHra jótékoaj-
Felelős nerkesití: Dr. K1S8 ERNŐ Helyettes sierkeszl6 : Dr. VILLÁNYI B. Kiadó : II). WAJDITS JÓZSEF.
Nyllttér.*)
38 kitüotetéa, nrk k&M 14 diliokmáDj ét 18
tranyéron Sziroulao bÍEoa]ritTáBV t]ső orrMi
utkukiolílyektöl. '
UjuOIStt
$• yaa-tasauttt 85 krtil 1< ftt G6 k-ic «Ator«Dkéot vaj&njn-. fe k • t«. ffli « r «ÍB'| H«oeberg-i«lTnn 55 krtűl 14 frt S5 kn| méTTenkéirt •!«¦, eaikM kocxkáwtL aiintáxott, damuxt atb («i»t. «fj 240 kmssbsil mi.tiit 2000 i.íd él ¦ntantba Hb mefreafek ára pnuWi <• rtaraiuu. >k*zku uailin. nimi-kst poaulordillinl küld : lnnb<r| e att kit n<r .sül ,m-T7»»«7»™ Zlrick-ktl &T«jcsb»c>JR,ten lerdnkr. 10 hra> i» l«Te!i*sL>ipokri .'• kroitMIj^c r>rUKt>&^^ M»fí*r ny«!v«B irt megrc»d«}teek posto. m eliniéttetMk
nüim A1AGTABIIBALTUDZ
BUDAPESTEM.
A Tárai kö*pontján .tjo lU ÍláÍá »
poBtjáo l"J talajé«a«i. Khftaü uoigáUt Igra mérsékelt ármk ViUigitáB és kiwolgilM ' -Mik.
•) E r»nt alatt kfalMtekér M«Méffet a
•, épen ifty c*aj[ fjké-
Utri. SextU H. ff le gferHekUszt. ha»i
sálati folytán nkueTfi wodee töÍDereibetök-Xi«tas4a|rot, n*-mkoUiamb*ii röpiratokat, melyekben a ketxitéfmód i a kontip«&s legelaö •saktekiDtélyeiaek, menkáiak ét Kjennekkór-; tiázak tzáasUlaa biionTitTánya foflaltatik — kirioatra iogjea kaid a kAipoati raktár
F. BE KI, VAS I., HAt,LRIt«U8Kl Kr. 1.
Ifin ^ue-fr'lf. ^¦meUifiísxt 90 injrar. Hfiri linüf-lfle snlrrvgfs tf) SO .njór.
Raktár mindeo gjógytárban ea (OMerkcei
kedéttxm.
Dr. Frícdittfer, ai alaA-anaxtriai ontignt lelroc-háa- igaagaiója bisnuyitvaDra ¦terínt Ni^tlé gyermek.ápliistje 1871 Wi> történt be*eieié»e alkalmá*al Au itnáhaa. & Tenli iaiesetlH-n '2 ffta át 84 életcveoge gj^ra»eko«i, kik a tiopin aem tndUk regeini, ¦ oljaook kik t*ten*t kú*etkeatébeD. ai n4a *yujtoU dajka etulntwl sem táplálkozhattak kitOoó eredaBényajfl leit ttaazoáJra, mi álul a hataiocáaok redakáJodtak A a é>ek homu torin ál a tánaság taindeB rtHegébe behatolt é% 'ói' íj 6r& ax egeas koq-i Tállal fe- tioemen elterjedt, ofj hogy a Nest'^-fele gy r-Saert ! mektápliast Mak Hóit m isnereün
Törleszt, kölcsön
Kölea&i a vdMi tna^nék >/• ré««g' 90-50 ev kfoti Mn
H WlUlélllllllll Birtokon felnowlbat bármikor, péaz-
intetei oem mondhat fel. Cekílj kamatul töke is lörlesztelik.
Leboojolitás legrövldtfek idő alatt
— CoaieríÁ.ií bíljm és illelékmeDtec. —
Bemmi előlegei
Minden falvilámsitás éijtalaa BfkOldeodó uaku: telekkoojvi kiraaat éa kataaatcrí kirtokiv másolat.
Ingatlan- é/Jelzálog-Forgalmi-tntézet,
%f. Várzl körot
Legnagyobb Ingatlan- és Jelzálog Forgaimilntétst a mo- \
narchiában, »gy«4Hi. mely hatóságok is a légtekintélyetehb '
J5Ídbirtoko$októl okmányíztr&ry ajánlva van. |
Csodabalzsam
ertje vs
THIERRY t. gyósy«erí^ Pragrmla Batiitscli ¦ Sicsrlirsa
iffaTo..™?..^.
fcLla* aai valaia I>at«a;sc7 a4i*» mt I alitn hatrarv, r:a*l, aa^kttt a_*ar.t»<. taitl>»IIJa a
*t uóndau lájJalmmt 4* «>¦>-
yü p»ik«i**t air.xf.ti l* * ttáhta • i«fk6j- -
te:ií KoütJrrtwií uitlll: |Már nincs izOkaég páríni Samuira
vaa? maVfél* Minden kulturállamban védve, s orvosilag ajánlva.
egyszeri beraertés'
ninuis oaunai iüclnia»oki.«t, odnu ft>smLn4l, nacaaüu táti > aak|tiQit, ui«<lmi tor- 4a aaa|li*l»g»*ti-kfi*l, #ltáio-litj. k f.Ib-.ro^^t. V. Jv asaw « (iliaata. f^"^f*"-f *• Jtüil ir •kHa í Kitűen haaxnál
•XüDtDti a lajfaVjáat, uncut*. aa>ci:atA*t. küa*vAtiy% tulkait
kíllü fvWíláfoaitút. W. Kfjuitalnaj OfJ bcl*»Iii[. mint
¦&<*» i(«n bkuia. oirtó 4a ¦ci«i»e árttulan, a így egy >-aa-
kolera éa múa r»i;wl.» W. c,(>i;akiiél. aalnt •)••''• a»sW-aaur. Valódi 4a aaB>i>it&tla« a Ua'itaun caak akkor, ba aa
íaa axIcaiiaaiTa, lia minHcn L-»Iawk ti.Kl ciink«rr1, a f<-u(i-haa haavaló Tciir*ti «i*1 vaui ollátva. Uin-trttkor üfy»tjÜDat
oaa, nsp-B»íiit*ti a liatnii>tá*ok arwaiioi ia. A mugn* kut-i«4cy 67UB. 6I0H. *a. a. kelt rp)r]-saa«l^ él (zakrrtui bíxo-BjltT»ay alapjAn if»iol»a van. liofjr kHlaitmaajaai a*m-
ralaa. taaaAk »rjrimJi|»Kif #o*"«*' boirtm intésnl: A ¦¦rtáMaV«T««Ttár>»B A. TM.rorrfvTi.abaa loUTarfe-Saaar. knaa a»»M«tt. A> oaatrÁk-Daa^ar LtjrtxlaluBi báramiy poa-toálloaaáaara kflMvf, IS ki* i - . ¦ -
ron*. Buaania Tafjr Uorragoi lr»t ára 6 koroDM. U^.n * ¦ Iwtuldía^ T«|tT o(*.,réir.-i Cj"2laaatn> rracradaiaa, t
Csodakenőcs
_fc ._ - fT.altaitréasit a-pitoa rV»«a _r«aa
PREGRAOA rt.Hft^baB Ut,xurutou*ri (jón-
miud*crrm6 ¦•rultnek. láb- vífj
íuriav, ifi-, végi*- •* tmaódaai a«-bsk vtlen. HasiTTáihatt^ miotlan ifjo^afi r4*t:^k. ti- m. üv«r-. .ka, homoí.. aai;á"k«a tüakok cUávoliiasaira. KÍri-jnn daganat, kinútéa. poknl.ar, iij|ák4i>aG>1áa. aöt rnkWiaf*** * 11 t-n. natnölci. körJBidaganat. háiymg ét falit lábak íyCjyitiiAr* RiaaVaavad r(é*l arWk. .'a-iMtráasek. bstotrki.ál Ijoaa/af t*k*4a iltal Umudt nyakalafanat.
.f* MáaUtoa mm «ar«ll éllé axorMl *t*ttfji**\kí-
•aa miad«s CMládaál kén otbtm tmrlani.
iUt tfobaatx*l kav*ta>bl> Dvm küldetik; a axwtküldáa ki-<la( ax öaiuf tlülrj-rs baküM^a* ri0 p<>dia- aUsvéri eamk^aoitetilc. ¦ téx«<7. caei"»ft)Uj, amá]litóler4l 4«
bÉrm*ct*i m*rküldé»»t,l X ksr^aa é- M •!*<¦-
otv. kt-11 l«naíe fi tírmba kall b ! ollátra.
>n : Ttrftk Jesaaf c> ['.(.TiMabin, aUrály-ataaTéa
küivaitmnl ^i ..nicjal 13 -)a»rft*r«.i- TIHrBIIi lHil.f rTF=ra«ia«a. Kublt.e^ Sa«>-1. aaa aarilrK fi«fIB!. - Aj •.k-maKjar vtjp.-jy U„ ro»-«- mi li-|.
4 frt 3§
litom vilái;fairö
hiióhariaonik«iinat, konia bilIent)Okk«l és va-iódt gTÖngvkarfkálk'ml F.zea barTD««ikálreBk 11 r<«íl>ől ai ó ketiís In»ója fan. mi-ly réauk elpoiz-tilbatlao fémsarkokkal rasosk elláUB.
A bAanok egvoa lewexelten vanoak, melvBél fo«va a b^rtnfluikákaak pompás orRonaszero baog juk van.
40 hangú ing. nagyság \l>% — S'i cn. i frt 50 kr.
60 . 3 , , 17—34 . 5 , 50 ,
80 . 4 . . iT\, - S4'|, . 6 . 50 .
öooktaláai Iskola inf»en. Postadíj és ciomaitoláji 60 kr Képes árjegyzék
ingyen.
C- A. Hehuster, temrüHiUÍMzilÓ 6ra»litz, Csahonnág.
S:étk«ldéa utiDvétlel — Átcserélés megengedve öjirekdltete-ek ismételadÓKkal kerestetnek.
A Eltaláló d- MeH<nger tanár ur által ki'árúlar hsU'let.tcU fjart*anyu
ME.DINGER KÁLYHA
«kapható. Budaoett Tbaaetkaf. — Beci I., KtbJmarkt 7. az. a.
Mindea állam által szabadalmazva Ai «laa éremmel miadu kiáili-
tásOB kitüatetve. LegkitOnőbb kormányzó, tSItt és szellözteihetö kályhák
lakfctolr. iiknlak et irodák uáiBan. a ietefjMx^rílbít et lei eleiráDMlrii kiállitAahaB. teuxeaazerí»ti pg^tí időtartán néo-pirral taló fQiétné] ht 2i btúig tprjedő (fét köazeaneli 18-
55,000 kályha forgalomba hozva.
Kg-f kai.rtia alt&l löbb «i«t>a flth<-to.
,.>IKn)l\(.Kir Kalyh.ik,
^„fűl.'Mtbt: ImeidTnoemfenI
„11E&TLA--kályhák.
l llih h
Sroafeíd uíxéttk
Rzeptember I-én folytatják a tanítást a magyar, német, francia és angol nyelvban. Lakáa Katlncy n 691
y
Z*jnélküli Tatét Poroélkftli eltá»olithata« i a hamu n •alaknak. At elieoxek tiwtiOi néljáhól a p-T <-löl a aílkn ettávolithatók bőgj a kályhát izémedai kellene
FÖSTEMÉSZTEbTOÖ KAtMALLÓK.
A kürtök lm kotlái aélkQl tinták maradgak. Hitárul tn «-féaj irióUrtun Mintiec
T
Központi fités minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és ir^tAMá^ ccélokra.
Gyümölcs és szóltó Ixw kéxzitési gépek,
&yamelcs és si5115 ^éL
folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomeró szabályzóval. A awoka káastaég 20'/, Bagy»bt> aaint kárajuly ¦«!
Sz:llo éi gjümölcs z»zék
és bogyó morzsolok.
Teljesen felszerel* sz&relelő készílékek.
Szöllö éa gyOtnSIca őrlők Ásza 14 készflléaek pümolcs és ffizelék aszaláara. ay •nSIca-végó és hámozó gépek, legujabb szerkezetű szab. ODmBködö ,Sypfconia~ g)ano!cs
é? aSHöveaazö permetezők, gyártatnak éi siállittatnak jótáll á* mettett a legjobb kivitelben
M«yfcrt& Pb. és Társa
caáse. kir. kisirólag szabadalmazott gaxdasijíi gépgyárak, vasöntöde *•
BÉCS II. Taboratraaac 76.
—— Kttaatatre 39O arany. eztXat, *¦ toron* *remmtrt Arjegyzékak íngyn m baramtv*.
______________ attrlttlik Miimitkriillik f.i.H.la.kXXIV. ÍVFOI.T»« ZALAI KÖZLÖNY
1896 8ZEPTEMBLB !*
\< Karácsonyi ajándékul a „Pesti Hírlap" nagy képes Naptára.
c -------------¦--------------------~"------------------------------------------¦-------------------------------------<---------------------
PESTI HI3LAP
. POLITIKAI NAPILAP.
Példányszám 50.000. Mutatványszámokat ingyen.
L Munkatársak:
L Jékai llr. Bikinik Itlaái. Ir. ItMti tilt tataié* inrkmU, faristjiii liiiir. Ikii Uatr (Iiktz), Itriiistert luztái, lírai Káralj. Sai Eá«, léttr Timi iti. ,.
> . 8
V Möfizetósi díj :
| PESTI HÍRLAP PAKlbl DIVAT-tal
V Egy évre W Egy évre .................18 -
f Fél évre 7 - Fél évre ..........9.- ,
^, Negyed évre 3.60 Negyed évre ..............4.60
C ünden hóban jegyzeknaplo.
C
5; Kiadóhivatal: Budapest, váczi-körut 78. szám.
i^^
Báli, menyasszonyi óitézetek. Egyszerű öittzetek párisi Ízléssel.
MUTATVÁNYSZÁM INGYEN.
PÁRISI DIVAT
Megjelenik hetenként egyszer. Színes, elo modellek után készült fényiyomitu képekkel, szabásrajzok, kézimunkák, illusztrált regények sti.
Takarékosság izlés mellett- Kimerítő magyarázat
LEGSZEBB ES LEGOLCSÓBB MAGYAR DIVATLAP.
Előfizetési i\\:
PESTI HIRLAP-pal
Csak
PÁRISI DIVAT
Egén évre . . ¦ ................8 ¦"" '
Fél érre . . 4~ Fii
R* Negyed évre
1- Negyed
\
Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78. szám.
XXXV BvTÓLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
|S»6. 8ZEFTKS BKR 19 fn
Ijjságirék lapja!
''»'
BUDAPESTI NAPLÓ
A magyar sajtóban-páratlan az a siker, melyet a
Budapesti Napló
mindjárt első megjelenésekor aratott és az egész világ sajtóban példa nélkül való hogy egy szerkesztőség maga adott volna és adna ki politikai napilapot.
A BUDAPEST/ KAP LÓ
a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát felfele is, lefelé is minden irányban.
A BUDAPESTI NAPLÓ
a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halad
A BUDAPESTI NAPLÓ
amelyet a Pesti Napló július 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapitott. hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisz'ikai élet legelőkelőbb neveit
A Budapesti Napló fős/.erkesztője: VÉSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR.
Pesti Ntpfó feelsS delgozStiis«i:
Ábrányi Emil C'lalr VÍIhm Orrl Cijulu Em 6yula Fái Brla
Gergely István Halló Mérten Horváth Elemér Junsvlrs Pál Dr. Hevar* Jenő
Lyka Károly IHárku* Jójutef Merkl Adolf Dr Mértan Miksa Pag
PekAr Gyula Dr tiol.enz Adolf Sváb Tivadar Thury Zaltáa
ipp Dániel
A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tároairók díszes sora:
Ágai Adolf Bessenyey Ferenc, Békefy Antal. Eötvös Károly, dr. Magara Viktor, Feszi Géza, dr. Halász Ignác Kupa Árpád, ¦aloayai Dezső, Munkácsy Kálmán. Szabóné-Hogáll Janka, Szana Tamás. Szántó Kálmán, TSmorkáayi István.
A BUDAPESTI NAPLÓ
rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság frias, eleven, temperamentumos és minden rovatában az Ízlést,
az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének.
A BUDAPESTI NAPLÓ
egyedül jogosított magyar kiadásban ^özii GKORGES OHNET világhírű irónak .Hiábavaló gazdagság" cimfi remek regényét, amelynek összes eddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek.
: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 Irt 50, I hóra 1 frí 20.
Mutatvá-nyssámokat nyolc napig ingyen küld a kiadóhivatal.
Szerkesztőség: Ferenc-kórnt 28. SZ. — Kiadóhivatal! Teréz-kórut 41. SZ.
Olvassa mindenki a újságírók lapját:
A BUDAPESTI HAPLÓTI
4J61/tk. 896
Árrerési tkhíetBiény
A nagykanizn.i kir. torvényszék tk?i osztálya részéről Wihirré lécetik, nogy Sebettény Lajos ügyvéd nagj kaniztai laleós Tégrebsjlatootk Horváth (Ctnmadis) Oyorgy s nrje tzíl. Miiek (Dinek) Anna kiskeni tsai lakó* Tégrek:jU»C «^bv«lók elírni 2061 frt 65 kr. t6ke, ennek 1894 uájtu 8-tól jiró 41/, kim>-Ui, 147 fit 10 kr. wldigi 16 frt 70 kr. jelenlegi » » méR hlaert-lendí koiuégtk irtnti végreh.jii.. Ötjében « iemacraett kir. tsnéoy-
! «iek tértletéliex Urtdcó *
i tíxui 4099 b tjkrbes t 7990
i hru. tlttt BérdolainfOt Anu férj.
: Horváth juta LánKoé és Hor»ilh (Csiimidii) Gjörgj InUjdontal felvett t 1293 frtr* beaolt ingallu ai 1881. éri 60. te. 156 §. c. pontja értelmében, — továbbá a
1 nagykanizsai 2054 n tjkben t 4511 hrsi alatt ogvanaiok colajdoniol íeJrelt 36 frtra, + 4681 hm. alatt felvett 46 írtra, t 4682 hm. a. felvett 36 írtra, — a nagykanizsai 5020 st. tjkvbeo t 1 ó75 hrat. a. ngjanaiok tulajdonául Mittt 172 írtra, a Mgjkaniuai 5445 te. tjkbra
t 8687 hrss. alatt Miiek Danek Anna férj. Horváth GyOrgyné, Mi-lek Dánck Teréxia férj. DindoTies Eirolyné. llalek Dinek Gvorgj ét Miiek Dinek Borbála Cnlajdooiul felvett s 159 frtra, — s a nagykanizsai 968 u. tjkben t 4875 hm. alatt ^ugjanazok tolajdonial felvett s 79 frtra bectfilt ingatlanok at 1881. éri 60. t. c 156 t 1 pontja érlelőében, — mégis a oagj-kanixsai 1624 u. tjkben t 5265 hrst. alatt felvett 79 frtra. ugyan-aioa tkben t 6M5 hm. alatt felvett 151 frtra. a ugrkaiituai 4748 < B. tkbea t 7566 krm atatt btott
83 frtra, — a nagjkaaixaai 3593 u- tjkbes t 3015 hm. alatt fel-Tett 148 frtra, ngvanaroB tkvben t 3072 hm. alatt felvett 196 frtra, — a nagjkanitsai 5835 ti. tjkben t 7235/a hm. alatt felvett 34 frtra s ugranaton tkben t 4868 hm. alatt felvett 64 frtra becsült ingatlanok — még pedig a nagykanizsai 4099 ti tjkben t 7990 hm. s a nagykaniaai 1624 sx. tjkbea t 5365 t 6565 hm. alatt foglaltak BérdolalsTos Anna jelenleg férj. Horváth (j«*i») Litalóaé jsvar. 7463/888 ét 8384/888 ni.be-keWeire ler» kolticlaai
zeti szolgalmijog épségbeu l»g} val 1896. évi október W a> napján d. e. 9 órakor wen kir tórrénygíík tkyi ftelyiM&íbw
Sebettény L4JOS felperesi OgJTéfl vagy helyettete kosbejottá'el megtartandó nyilvános árverésen el-adteni fog.
Kikiáltási ir a twt kilett beesir. ¦ Árreresui kívánók tartozntk a i beeair 107,-it kétipéniben vsgj' i ófadékképes papírban a kiküldött 1 keiéhez letenni.
A kir. törvénynek mint tkri ka-N.-Kuioai, 1896 jul. bo 17.
ír. Wjjdils Joitef kÖJyrornmdájibanNA(,Y-MW1SA. I8ltö. szeptember 26-án.
38-11
t kt — b.
1 ht Se fa. . I hltki l« kr.
HIBDET&SKh'
b ktatbo penliis*ta 1, «*»*l«
„n-j.ifo u>vtkki a«»n 4 I
.SÍI LTTtUBItS i wxvakftal 10 kr*n *«*!*
XXXV.
alap sxlleau rinfc iiUti a*t-e»ktal.»é.;. !ekl& aurteuti erérr, u uj>t> r*» OMi l«»*»ves p«U, . ktuU iérs aauttaa iw-Iuli bém«am istésaadM
B*HM«UUaa Uvalak aaa B tataak al.
ZALAI lOZLOlY.
\~ A Dagykanizsai „Ipar-TestlJet", .auagy-kanizzai Takarékpénztár réazrény-társaságV a .Kotori takarépé^xtár
ésxvén!-társaság', a .nagy-kanitsai- ét galambokienkéctes tíioltó-egyltf, a .nagy-kaninai kisdedeereló egyeaület' s ,nagy-kanizsai Unitéi járáskor', t .oagy-kanizaai kvetstéay jótékoay jóegjW- „u.kaaizaai tzr. jótékony oóegylet*, ,wegények tápintézete*, a .katonai badastyáa egylet* s .soproni kereskedelmi iparkaatara* nagykanizsai külTálatatstáayának hivatalos lapja
KETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP.
Nemzetközi
Kl|7-luia, 18K Itaat. ti.
A nstslmat Angliától kérd re le Jiígyirorszagig, a gazifi eSflíg nem létező válsággal küldenek. OlJ válsággal, mely > nemzetek éleiében anyagi forradalmat idéz elő. A pau perizmus naponta gazdagodik hírek kel. Az a kisgazda, mely még tegnap áldozott a hasa olráráo, ma ó kér, követel alamizsnát a házalói. Ama kisgazdák, kik hiába váruk oltalmat az államtól, észszerű gaidapelitikát a volt kormányoktól, magas véd-vámot a terméoj árainak azilárditá-sárt, azok a kisgazdák eiiaaaltek egy második hazát kéretni éa találni. Nagy szó az, fgy jó hazafinak két hazának gyermeke lenni. A oyo-- mor nagy hatalom. Éj e hatalom még egyes osztályt is képei volt száműzni a hazából.
Sohae jött és jöhet a vestéty váratlanul. Valamint ttvaazszal a folyó kiönteni készül > ha idíbtn nem emelőnk gátat, agy t veszély elmaradása nagy szerencse. Ilyen sejtett és előre kiszámított veszély Tála a gazdasági rálság. Hiába nyögtek gazdáink éveken át, hiába kongresszusoz-tk már évtizedek előtt a pusztító tihar védekezése miatt Hiába! A panaszok sirkw főiekre -tttrátts*. 8-e bajok ma oly kirívók, hogy korma nyunk is jónak látta millennium ünnepélyünk alkalmával egy neszei-közi gatdakongnuau egybehrásál, mely tiMiill—tayok eredményétől leszi az alkotását tbggóré.
K kongresszus tárgyát nemzetközi bajok kipuhatolásáaak ok és okoiaui képestek. Czikkelyem azük keretén belül indokoltnak vélem a uemzetköii válságról értékelni. De ezt megelőzőleg annak a ténynek felsorolásáról emlékszem meg, bogy oly válságban szenvednek magyar gazdáink, amely-
bői csupán kibontakozni harminc tKtsndi szükséges.
Olyatén problémák, mint a hitei-
fogyasztó álla*ek- s m^tli i Fii a a nemzetközi kOzos vámuniót, — a így Amerikav t«r«én«it leazuritiák
Az árhsnyatláanai további oka aa aranyvalota uralma, mely a kivitelt szerfölött megnehezíti. — A
állapHisa, u igazságtalan adózáai rendszer eltörlése s egy reáht aiapu-nak felváltása, észszerű vámpolitika, a bioetallizoas behozatala, a bőrre reformja, a határidóüzletek teljes betiltása, stb. stb. mindezen problémák megoldása elán sarkú lankadást nem isateró munkát s időt, kékes időt köretei.
Még Ci»k egy dologra sioritkoiom s ez az, bogy a mi t. optimistái ni terjesük magukhoz. Hogy ezen oél ffléi fa*. ttjr hivatalát jmtek elibtk a valóról. S ezen tény azt mondja, bogy a magyar fötí/mvo*$nék Jöidjé 2387 millió Jorinttal van — ad&uig Jejébvn — btíábiáxva. Azt hiszem, taanlaágképec ezzel eleget mondtam — egyelőre.
Most pedig térjünk át a nemzet kozileg megoldható kérdésekre.
A f&rároauDkban összeült nemzetközi gazdakongressziu hírneves tagjait kszós bajok és csapások hozták össze. A mezőgazdaság óriási válság előtt ál). V bajok halmazt mindenütt széles e világba! mutatkozik. Biztos adatot «ms iga* fnitaraV * iajak tulajdonképpeni okozatairól, de hála a tudományos szakférfiaknak, ma már tisztán látnak szemeink.
Csak a nmit tétlenséget, csak a múltnak veszteségeit, mulasztásait pótoljak, illetőleg tettektel cseréljük fel, akkor fokról fokra közeledni fogunk egy egészcsgesebb, tisztább forráshoz.
KOzOs receptet írtak orvosaink a nagy betegnek. Kozöi erővel visszaveretik az amerikai verseny, amely a legtöbb bajnak azfllojt. Azért talpra fognak állam agjr a termelő, mind a
Örvendlnk, hogy ¦ Bemzetgatdá-szok e tekintetben mind«s véleménj-küléobségét leküzdottKk s így szabb jövőnek lehetünk azeataini.
Itt van másodsorban Talaaivel törpébb rtleamége a nemzetközi piacnak, amelynek kouyt leküzdéséhez semmi sem kell Cak egy L- ezt akaratnak hivjuk. K t6rp« ellenfél, amelynek bűnei Irmitthttstltiinlr s amely elka kareotea fcaijáraut «-ditaad az európai
ki tadaá angmoodani, hány és hány milliárd forjut esett áldozatni? Kár, hogy a statisztika nem aszistált eddig ennek kiderítésén.
Azt hisszük, jlvasóink előtt eléggé ismeretes ebbéli álláspontunk, semhogy ezt ujkól > bővebben m«gvilágítanunk kellene. Ezen közős ellenség ellen védekeznünk kell. Nem érdeketleo ama fontos jelenségnek konstatálása. hogy összes neeuet-gazdászok e gaz spekulációk elles törtek lándzsát. A jelazó kiadatott. Küillam ! Kitiltani és pedig mielőbb a börzékről. Csak így javulnak gab-, nUk árai.
Ezzel kapcsolatban szükséges a börze reformja. Közintézménynyé kell ezt átalakítanunk s nem szabad tétlenül néznünk egy ily pri'át tártaaág mahinációit. A Üne legyen a köz gazdaságnak köztulajdona. Erre van a gazdaságnak égető szüksége.
Foglaljanak lenne ng- a gazdák, miat a kereskedők s iparosok helyet. Az árfolyamok megt]lapiiását kötékiSvé kell lenünk. A kötött összes üzletek pedig árfolyam jegyzés céljából törvényileg bejeieoten-dők legyenek.
den nemzetnek, s mely a »ép jólétének előmozdítását célozza, törekednie. Ei pedig korántsem oly elérhetetlen cél, mint azt sokan elképzelik. A bimetailitták Burópaazerte szervezkednek. Fényes eredményt éppen az aranyvalutás Anglia ért el, a hol az arany a legtSbb. Három kormáayférfit: u. m. Chamaiia, Goachea ét Baifev bJTei a htate-— Tehát reményünk
Az eavst Tiatzahelyezése uj helyzetet teremtette > számos anoaulÜ-nik venné elejét. Emelné eiső tor-btn t pénzbőséget. A aranka job-
1 ban lenne fizetve. Ezáltal a szociális bajok megszűnnének. Szóval a k&ivagyonosodás felé haladnánk.
Nemzetköziek az itt felsorolt bajok s természete*, bogy ezek nem-
' zetközileg it ofvoslaüdók.
Érieket cáfolatát hallottak végül a udpndukeiótutk, amelylyel a „közspeknláasok* oly annyira szerették magukat betakarni. Ifsee országába tsIó tan rala ez!
. A nemzetközi gazdakoogretszust köveim fogja a hazai gazdasági egyesületek kongresszusa. Bízalossaul nézünk tanácskozásuk elé s reméljük, hogy a nemzetközi gazdákon-greasziu eredményéről a konzekvenciát levonják magoknak t a közjó-léinek !
HIK3CBL JAKAB.
náluk.
ó felsége a király, folyó hó ÍO áa C>áktornyára meeet tiz percig időzött t nagykanizsai áUemásoa.
Déli tiietkét órakor robogott be a Hiótvoaat aa állomásra, — amely
pompássá fel volt diszitn s ahol a város lakMságámk way réue mag-jelűt ai uralkodó Oiiv&aléiére. Kikor a voaat mefálloit a pályaad>aiM, hatalmas- ár)M kaaftett M, majt Véeae; Záfmatt pol(tárm<»rt*r a várow ké>ri-aelok élén a király aulOBtocsiJábos ment, a várót aevébm l«(inélyebb bó-dolatát fejesve ki 6 leliftie elou. A király megköszönte ts üdvözlést i a pal-lirmotert igy azóliloUa mf:
— öt a város polgárai irtán ?
— Icea Maát
— Irjea ávMloa?
— Heas a saját irtomra, felaé(. a kfraiBa)itajcHa< bitalma emelt ez ál-Ián.
— Naajoa szép. Ls mióta?
— Öt hónapja.
— Sok lakoaa van a vároaaak ?
— Haassaetyezor,
— Síi u ipara* és a kereskedő, ugy-e bár?
— ások kípoxik a lakaaaág lémét.
El«g élénk az ipar és kireike-
— Egy ideig pangott, felséget uram, de ujabbat megint kiisé fellendült
— Katonasás is vat egy-e ?
— Igen, felséges aram.
— És külön kaszárnya-épület?
— Külön a kötőt hadseregnek és külön a honvédségnek.
— Szép. E<yébkéat is épül a várót? Tan építkezési kedv?
— A körülményekhez képest eiég népet halad az építkezés ii.
Ekkor a király a polgármester mallett álló Lengyel Lajos városi főjegyző felé ferdalt et Karima:
— Talán szintén városi tisztviselő ?
— Igen, fetségea uram, a város lejegyzője vagyok.
— alíóta?
— Tizennyolc év óta, felség.
— Nagyot szép! mólt a király.
A polKáreester felé fordulva, még egyszer megköszönte a tisztelgést és visszament kocsijába s az ablakba állva, katonás üdvözlésiéi köszontgette a szakadatlanul éijeezö közönség Jeikas td-vetietét.
A voeat tiz percnyi idézet után a kő-xetség autó tljeneitét kisérve robogott ki t pályaudvarból Csáktornya felé. A rend miadvégig miataaserü vort
T I B C i.
A szép KMáttrsi.
(Sz*r«]iaes hiatAria a raji jó — A .Zalai Ktalonv' eredeti tárcája. —
Ma holnap tegyed félszáz atstetttt. ¦Ljak, begy hmi Bártfa váretáaak izf^tuta megirigyeite a ve.eeeei dózté piictak ékes lakatjait, cifra muvt iá-rait meg azokat a gvönyört ssép kris-táli LDOveket, a melyeket velencei mes-~ ttnaiserek — de müvet aaépet I — ¦epaaiak csieáiai, elhatároz u tehát, °°«7 a .kózlársaaág- kehelébtl kiválását 'alán; isteeet derék fittal embart, el kaid Veleaeéae, ellátja köliságtes, hadd ¦Jt- ; aeg t taljáa tadaatáeját t hadd "o i meg a •aáfaak, hegy a aw-!7>- ¦«> hátráM ta# áss.
• .-QioézU* Mhál, modam. a laaáct-^ .rak, t tett it tfta ktalatt soká «>- i-lti. akadtak elyaa legéayn ha-t= id. a milyent kívántak. t. volt nehéz dolog aroti taaáca őrkédMt kantényen >» --' fölött, aeaMtatBhat- Wttt, ismert • : Jenkit, a jaj vett aaaak, aki aem "'- ."• való aatetjra adu a fejét
'¦:•'{} egyik ssartm a másikba te » -•:!¦, BaUer Péter uram péUáaak «=--¦-. bogyaa hegyaa tea, de aaayi "z i'M, hegy egy taaáraafi kor«aaá-¦« ua jól elverte saitveatáraát-Netxa *"'-• asszony se volt rött, elyta líráit. '"'¦-¦ patáliát etapeu em, begy toeiró unj, isiéi. u eliálsu a aateg. Főbíró
uram okoi ember volt, igy goadolkedott: Ha én aiMt Bailer Péter uramat elesu-katom, az aaszoeytzemély biztosat ki-kenyörgi az urát — mert furcsa portéka ám az ssuoty — haaem majd másféle törvényt szabok éu ! Előhívatta tehát az asazooyveró Hiller Pétert ét kemény kötelező levelit Íratott vele alá. mely szerint ezeatui jóravaló kt-resztéoybes méltóan, feleségével cs«s dességben, békeaségbea it igaz sseat-séges hazavágnak szereletében fog élai, ha pedig még egyszer rí meri tz ass-szonyrt t kezét emelni, kát váaaisék az le aeki könyökig ! — Nem is bántotta Haller uram soha életében többet a feletegét I
Nehat a hol ilyen leiiiotimebb családi ¦(yekbet ia tudott t tanáé* igazságot szabni, hogy' ne tudott volta s saját dolgában, mikor mindet legény, minden hátas eaber ismerős volt előtte. Lám itt ián mingyárt Qrünwaid Ferenc becsületes ifjú legény. Járt mindenfelé, ért többféle mesttrségbez; milyen derék faja lakatokat csinált a városbeli há ztkra. Egészen alkalmától a kik&lde tétre.
Csakhogy ChrUtiáni Ábrahám íobiró uram nem azért volt ám föbiré, botjy csak azt láaaa, t mit mát látott. 0 példának okáért azt U meglátta, mikor Orntwild Ferenc éjféloiáa 3 ó.-aker etataagelt as utcát! Ugyaa-uiryat f* ; biró uram. bit kigyelmed mit mivelt elyaa későn t hátáa kivgl! No bizony i ilyet legéeyM aem költi t várét drága ptaúL Uteuk statikát! '
8chaattT Ftretc tzeiátor ur sséba hozta Lopwber Oyörgyöt. Jámbor ifjú, derék míves. Érti a mesteriénél attak módja szerint, jámbor erkölcsökben is bővelkedik. Szenátor urtai maga it öa-merí, olt szokott nála vizitelni néha napján, ha egyet dolga nem akad.
Akkor hát minek menoétk tovább monda főbíró uram — küldjük ki, akit a azeaáter ur kemeadált.
Ei elküldik vala Lopecher György jámbor ifjú legéayt a uép Velencébe, bezy hadd tanulja meg a taljáa tudó- ; máayát s baoM mntatsa meg nekik, bogy a magyar sem bátrabb való ám, s bizony mondom nem méltsUaat kaldtek.
A bártfai legény kitett magiért. — Megtanulta a kristály csiaálátt, meg tatulta a mSlakatotuágot t hogy hazatért, a tanácsbeli urak számárs gyönyörs szép serlegeket hozott haza: ki volt t azokon verve a bartfai omer remek módon. Bámulta, a ki csak .állt.
Taaáeibéli uraimék mecelá«edetteB bólintottak. Ez bizony jőravaJó becsületes munka volt. Nem veszett kárba a sok szép tallér, smit a város Loptcher György után küldözgetett.
Nem is eretztatte azntát el a várét t ttgéeyt más falé. Loptcher letelepe ', ds:t, és hálából olysn cifra mivl, mit-detféie veztciós mestenéggel kibóvUtit j ag«rát tárakat, ékta lakatokat tsíaált t városház ajtajára, vastiMáa abukain, ládáira, hogy ember fia olyat még j aem U látott, sem hogy mefetiaálei i képes lett vtína1
No hát ~Wf jól mm' rnitdtn. Let)- '
Hiaí náaikoz ftliy ¦illőket tu
teher György azonban a azép Veltacé-ben temcsak azt tanulta meg. hogy hogyan kell a ssép figurális zárakat meg-csinálai, — hanem megttault eunél egy veszedelmesebb mesterséget is, a mire a szerelemmel teljes Velence ugyancsak jó iskola: megtanulta, hogy férfiembernek astzoeyssemtty a baráija, éa azzal há-hllls meg Sebutztsr Ferenc tzenátor ur protekciójál, hogy elazerette t fe-letégitl
S mis a városbeli ttnáci azzal akart* nagyrabtcsalétét kifejezai. bogy meg-házaeilja a Vtleacébil hantért ifjnt, maga kéretvén neki illendő feleséget, tddig Lopscber György szedegette t tilalmas almát a szenátor ur kertjébet, s mig Sehuszter Ferenc szenátor ur vizsgálta a város ügyet bajos dolgait i ontotta az igazságot, addig Lnpscher György a szenátor ur feletégének tw-meibeu vizsgálta s ctillagokst, s suttogott a Miébe ábrándos dolgokat szerelemről, lángolóró'.
S nem egy heldvilágoi érzelmekkel telt éjszakát támasztotta oda t lajter-ját Loptcker György t izetátor ur rózsásra itatott házfalához, a hej, nem egyszer mássott fel aa ablakig, melyhel t azép szénatomé gömbölyű fejecskéje, csókra váró ajakkal, lűzes szemekkel tikit tett le t deli legényre.
Ét erről nem tudott senki, catk t szomszéd bokorbeii folemila, aki pedig el aem moadta aenkinek, ha zeagett it róla dalt. ateaáOir uram nem értett Alemiie tyelven.
Valami kit kátimutkát csinált asea-
baa Katbarina asszony a szerelmesetek és est látta az ura is. Tudniillik azt, bogy az aaizooy hímez valamit; a hintést magát azonban ciak akkor vette jobbat szemügyre, mikor Lopscber György ingén megpillantotta. ' A gálánt legény t tzrp asszony munkáját felvarratta az ingáre, éj az a hit-váay kis gyolca darab elárult miadeut.
Sekuaster Ferenc Mm lármázott, nam keltett feltűnést - nem rangbéli emberhez ílli az — hanem egyszerűen feljelentette Lopscber Györgyöt házat-tágtőrésn való csábítás miatt
A ssép Kathsrita aaszony vörösre sirta a szemeit; — nehéz nyavalya ám a szerelem 1
Ltpioher Győrgyöt pedig vitték t taaáca elébe, t hol nincs irgalom, sem kegytlf, csak igazságosság ét szigorúság.
Égnek már a gyertyák a feszület ki-tűl, s sseaátor uraimék siigoro arccal ülaak egyttt, t komolyan hallgatják a tótáriat asavat, t ki t legénynek fo-benjirő bűnét fejére olvasat; — c»ör-geti már t bóbérlegéay kínzó tzerszá-mait a kamrában.
Lopscher György pedig dacm arccal hallgatja a vádat, i tagadólag rázta a fejét: egy szó se igaz az egéttböl.
— Hát majd másképpen próbáljuk, moada főbíró uram, s intett a bóhér-legéaynet.
De mielőtt munkához fogaáaak, et-zirják aa ablakok vaslapjait, elzárják a nehéz vatajtót, nehogy gyönge természetű emberek s megzúzott jajtzavátXiXF. I5VF0LYAM
ZAL1I KÖZLÖNY
1896 8ZEPTBMBEB Sc-áa.
MitnSk UrálgláídM.
Ó Felsége s kirily Csiktornyá-ról Bécsbe menet f. hó 22-én délután 3 óra 53 perckor külön rona-ton ismét Nagy-Kamuira érkezett A vonalot Koch Ede osztálymér-nok éa Brener Mór főmérnök felügyelő Tetették A kirily odvözlé-sére megjelentek Vécaej Zsigmond polfrsxmester és Lengyel Lajos 15-jegyi6 vezetése alatt a Tárót képviselőtestülete. A gimnáziumi ifjúság disizásilójukksl és tanáraikkal, a helybeli felső kereskedelmi iskola, itjusága diszzászlójukkal és a tanári karral, a tü2oltósag parancsnokokkal és óriási közönség, köztük igen sok hölgy. Ai udvari vonat a jelzett idó-ben robogott be a pályaudvarba. Mikor ó fellege az üdvözlésére megjelent lelkes közönséget megpillantotta, ruganyos léptekkel sietett sz idókSzben előrelépett polgármester. — főjegyző re»dórkapitány és dr. Pachinger igazgató felé. A polgár-mester újból kifejezte ó felsége elótt Nagy-Kanizsa város kötfoségének hódolatát, amit a király^szivélje-sen megköszönt. Ezntán legkegyel-mesebben beszélgetni kezdett
Vécsey Zsigmond polgármestertől kérdezte; Iu is oly esős idő volt, mint Csáktornyán ?
— Igen felség.
— Miféle tanintézetek vannak itt képviselve.
— A gimnázium és & kereske- j delmi iskola.
— Igazán szép, hogy megjelentek.
Dr. Pachinger felé törd alva kérdezte:
— Bencések vagy piaristák tanítanák?
— Piaristák felség.
— Ki tartja fenn a gimnáziumot,
— A város és a rendkormány.
— Szép iskolaépületek vsn ?
— Jövő éíben fog. t város építtetni, felség.
— Sok diák van?
— 380 felség!
— Mióta viselnek a deákok egyenruhát?
— Második éve.
— Ugyanazon ruhát, melyet a millenniumi toraaversenyenj viseltek ?
— Igen felség.
Azután a polgármesterhez fordniva újra megköszönte a szép ovációt. 8z«nlelen éljenzés kon robogott

ki a vooat a pálymodYarról.
ö felsége Iritínó szinbeo és kedvbeo volt.
A rend mindvégig kitűnő volt, ami Deák Péter fókspitány, Farkas aJfepitány és * tanuló ifjúig szilárd sorfalának ttszOnhete. A kirilg lakán ZMa-Ojváron. A .Mursktabol' 'inU át Ó felaéga salavári lakásának leírását
A zala-ujvári grófi kastély, a bol Ö Felsége a kirily s kiiérete lakott. Csák-torayától egy ki* télóriníira kies poa-too, a öiayei &!pesek végső nyujivi-nyain fekszik. A hetvené években épü.l kastély helyén a Zrínyiek vsdásiksstélya állott, melyben főleg Zrisyi Péter gróf tartózkodott bosszaob ideMj. A mosua kastély pincéje még a Zrínyiek idejéből való. A grófi kastély Zala-Újvár nevű, a Csáktornyái kölkörjagyzöséghez tartozó kis kóstég közepén fekszik.
A kastély előtt délre fenyő-ligetek, keletre géaztenyefa-sorok, nyugatra di-ss« virágszőnyegek terülnek al. A park igen csinos és ízléses. A kspubejárat elótt egy stüszerü örbái áll, neD messze ettől a susogó fenyőliget illatM lombjai köiótt kin üdülőhely kínál pihenést, tárolabb regéayes belyec Maia-kócvaak, a Zrínyiek hím kapitányának relief szobra állítja meg a sétálót. A parkot 3 oldalról kőfal, északi oImiin eleven sövény veszi körül.
A nagyúri ccmiorttal berendezett szobák bnloraata néhloy napra helyet csereit Az emeleten a gról ur tágaa eltagadó terme Ö Felsége dolgozó és elfogadó terméül szolgál. Régi, valódi perzsa izó nyeg borítjs a díszes parkettet. A terem kerekfulkéjében van elhelyezve a király vörös posztóval bevont íróasztala. Al-elieoébeii van a vórós garnitúra sulik uékekkel, az éuaki és d;li falna! áll egymás itellenében egy-e«ty gyönyurü faragváuyu aotik-uekréoy, a faiak olda- ' lai müvészies kivitelű faburkolattal van
I lelb a jó .kortss ésl; s nélkül ojysa as;
mim a gtüyashu paprika nélkül. Vale-j mint a marseilles s franciát, s Kákócy és Koasnth nóta a msgyar embert határtalanul képes lelkesíteni; ugy s lelkes sza-vskbe öntött sengzetss tortesdsl határozott ssüló anyja, dajkája sz enthusiasmos-ni« A Martinovits-féle összeesküvés idejében petrikerassturi Horváth Ádám zsla-' megyei költőnek s
.Szskjunk ri' t Kezdjünk ri
! A német táncra
j A .Bzolgaláoera*
: etmtt korte« dalai gyújtó határt gyako-roluk s honfi sz: vekre, ugi. hogy a bécsi Camarilla sietett azok nyomtatványait betiltani — a költőt pedig ezért Kádára idézték „a« audieodum verbam Regis." — Az e fajta hazafias kortetd*-lokkal egyenértékű tréfás nóták, pasquil-lok már a régi megyei választásoknál számos eredményt vivtak ki: kivált ha az ellenpárti jelöltet tsrzslskbsn tudták bemutatni, vagy ba s lortes s nótázás mellett még a furfangos rainyekbez is értett! Mikor Bamj Károly a zalamegye peeso-vies part iotézó veiére egy ízben saját négy lovas fogatárai Nagy-KiniisáQ a Koronában éjjeli szállást vett: Inkey Kázmér az akkori liberális párti egyik intéző vezér végrehajtó kortesei egyikével éjszakának idején egész kocsiját bemeszel-tette tiszta fehér színre; agy hogy, reggel az elegáns járműbe nem foghatott be a taxis: ott bagyták a kocsit és Bamy kénytelen volt egy bérkocsira! haza hajtatni Igricébe. A furfangos körtet ezen manóverjévei a cé;ba vett hatást elérte; mert pár nap maira már a szélrózsa minden irányában énekelték a dalt, hogy .Bárom ice koleskási A Rumynak nincsen mássá: (
Mikor elmen: Kanizsára Maazet tett a koetuáraü Ualatinszky Ferenc főszolgabíró akart lenni, de nem sikerült neki. vslóazinQ-leg nagy ártalmára lehetet: a triviális
nak bevonra, a terem közepén ezüal \ korte8 b6u — » ">ely így hangzott:
ik illá ló ó
meghallják az aicáa, a megessék s aaivttk rajta.
Lopschsr György kemény szívvel büszke fejjel nézte ss előkészületeket, «öt minths nem is ő érette történnék mindez, odament a nehéz vassjlóboz, segített azt elrirni és aegmutalta, hogy hogyan keU az ablakuk vaslapjait el-igazítani; értette jól a cifra Tár járását-maga csinálta.
Most már kínozhatják. Főbíró uram fölkelt s utasa nézett jól elzártak e miadeat? Nagjon JÓI elzártak. Loptcber Gjörgy «gy elzárta az sjtét, az ablakokat, hogy azokban a kulcs ae jobbja, se balra nem fordult.
Ei ereknek a záraknak senki mis nem tudja a nyitját, mint egyetlen egy j ember: a ki csinálta s a ki számára ! tazawiti már a hóhér a hanpőfegőt.
Ebből a kelepcéből ki nem szabadul ! a városi tanács elevenen, ha csak a ¦ gonosztevő Lopscher György ki nem ! nyitja a zárakat. Pedig annak a hóhér ' legésy akarja a hüvelykujjait csavarok '
közé szorítani .s akkor ugyancsak aajei ¦ '"ór A P*"1 • tárcájából soha ki ne do!og lesz a zánkaftsndbe borai i '•?»».. ™«Jis snnyi péaze legaláhb is
Bártfs < árosa máig is őrzi a fa.ulf írást melybea a városbéli tanács meg-hogy ' ¦ - -
antik csillár lóg, az íróasztal alatt lódi szimrna-szónyeg. A szoba nagy abla kaiból kilátás a nyagati parkréssietre s s végébea s custozzsi tsoorí sátorra, mely Ö Felségesek s kuéreiéaek ekéd-lófll fog asoigáini. A dolgozójsoba közvetlen Bzomazédsacaban vsn Ú Felsége hálószobája- Bútorzata kényelmes aárgt-réz-ágy, melyet mar 1887 bea is Ó Felsége használt; azóta a gróf ur által ke-e eieuel őriztetett s érintetleiSI maradt, hasonló sorsban réssesojt továbbá egy sárgsréz alapzatu mozsdóaszlal márváov-lappal s két lavoirral, eárgaréz éjjeli szekrény valódi brtauelí csipketerilovel befedett toilette-aaztal, könyvszekrény, csillár s az agy mellett spanyolfal, mS ayegek. A Ulon három érleko. festmény. A hálóizoba 1 abi.kitwl kilátás uél felöl a sorO fenyócaoyorna, njngat felOi 2 ablakból a park viragszöáyegeire.
0 Felsége hilouotiaja melletti két ssobát 3 komornyikja éa 3 vadáasa, fog ¦ lalják el. A< emelet Wbbi azobaiban van a kabinetiroda s az adván tiastvi-selök lakása. A fókiaunü szonakbaa lakuk a fóhadsagédek • mii katonai me.-tóaágok. /. kaately ebédlője Ó Felsége részére átjáróul szolgál a cusioztai ha-r>kk-ebédlóhöz.
A kastélj éstaki oldalas egy kálón épületben az úgynevezett vendégszobáiban vannak a többi udvari tisztviselők elhelyezve Tivolabs, a kertészlak udvarán vannak a tábori barakk-lakások, az őrség, a távíró és postahivatal szamara. A kastély tulajdonosa gróf Festetics Jenő a ksatéy egyik f,.|reeaő részé. egy szobát tartott tant macának a aasy napokon lakásul. ^^
A kortea is a korteskedés.
ígér, hogy Lopscher Györgynek nem less semmi bántődása sem. ka ebből a kriptából kiereszti a ssenátorokat. — Viszont Upscher György szent fogadalmat tett, hogy kft esztendeig semmiféle víg koltcióba séta megyén, est«* ki len-őrskor s nyugodalomra bájtja a fejét, s kmöeöaea pedig : Schuszter Ferenc tanácsos ír házába, soha életében a hibát be nem teszi
Ka arevsTzaln 1561. juniui 2-ss kelt Hej izép sassoey, Schuszter Eatkariaa azesátaraé araaasosjyoa, csak t*Alá l
iatmiailiiii, aaettartotu-e L»t>cksT Qyecjy a foirsdalsaát I
HAZ»1 BUOÓ.
... 'sgyis annyi péaze legaláhi> mmdig legyen, hogy a kol megjelenik; az irány, a hangadó tekintélyesebb váhss-tókat, a primipilusokat, szükség esetében megvendégelhesse, s ssonkivtl rövid szivarral a zaebje mindenkor qaantum satu — teli legyen.
6-or. Kortes nótakbfca in abandaneia bővelkedjék! Egy jó kot-tesnóu sokszor többet ér, s több választót hódit meg. minta leggondosabban szerkesztett pcog-grammbesséd! HaakortaaaouitaBep soár egyszer as ajkára veszi, az kétségteletll szsporítjs s< választok sorait. Mint egykor a trubadúrok baza&asaa voazó varázs és»ke; ép «gy a jelenkori népéletbea a tnrriefi—nssssimbolntnakénttermő karta* nóták lelkesíti buzdító hatást gjakerol-nak a kösönségre. Deák FsranctM sgysser ezt hallottam: a választási mozgalomnak
Kutya coki. Macska sieki! Ki marad a Malatiaszky! 8zigethy Dániel főjegyző kandidátus szinte megbukott Tuboly Mihály híres főjegyző ellenében erre a kortes nótán Nem kel! nekünk Szígethy Mert magit illegeti: Van nekünk már jó tolluft. Meg marad i Tnbolyunk. Es ki ne emlékeznék a közelmúltból azon számos tüzeli kortes dalra, mely a nép szivéhez szóló óriási és szövegeivel egész választó kerületeket hódított meg! Ki aajsmerné szt 1 szép népies kortes nótátTmely lülbemászó dallamának kisé-retebea így szól:
Fala tornyán leng a zászló: Éljen Böszörményi László! Tisza, Ghicy. Böszörményi Tudják az alkotmányt védni! Mindazonáltal az e fajta nóták csak addig érdekesek, s költészetnek e neme csak addig bír Tonzóerővel. míg s szezonja tart: ha vége van a választási szezonnak; elalszik a nóta és elalszik a kortes is!
j Az én felolvasásom kortese azonban __
ha türelmüket tisztelt hallgatóim ki nem fárasztóm — még egy kissé ébren marad, már csak szert is; mert s 6 szór után a 7-szerntk kell következni ez pedig szerencsés szám. tehát folytassuk
7-szer. Igen érdezes felsdala s kortesnek mégazís. bogy a falusi magyar menyecske-, ket — alkalom adtán — j»l meg táncoltatni tudja — és kézzel foghatólap dicsérendő udvarlás tehetségét terjessze ki még a falu öreg asszonyaira is! Madarász Józseffel eg> alkalommal jártuk \ be a letenyei kerületet A Maraközbe is berontottnak szélbali zászlóinkkal. baode-: rium és nagy kísérettel, zajos megjele-l néaünkre minden községben az ntca-• ajtóba kifutott asszonyok és gyermekek I torkatátva éljeneztek; de nem minket, hanem a balközép ellenjelöltet. Remete I Gézát! Madarászt vigasztalni kezdtem, azt mondván : ,ne adjon ám araabétyám \ a csőcselék ujjongasárs!¦ Deédesöesém! — ugy mond ö — az fene rossz jel! ! KO már régi tapasztalt ember vagyok az ilyen dolgokban: s kit az asszonyok és gyermekek éltetnek s kertiéiben .vigyázzon rá: .az leaaz a követ!" Es igaza ' lett: mert Remete győzött, mi pedig becsülettel megbuRunk! E helyen még megemlítem hogy a ki jó kortes akar ' leuni. annak emberismerettel is kall bír- ! nia, hogy a kerület községeiben jól ki választhassa embereit, a kikre a párt lo- ' hugijának kitűzését és őrizetét bízza, a zászlóbontáskor azonnal meg kell választania további ügyesen minden köz égben a párt hadnagyait és a káplárokat, kik kilőtt a választok rendszeres felosztása elmnlassthatatlan' Ugyanezen bizalmi férfiak rendezik a kiemelést is; a mely kiemelés korolláriuau a választási mozgs-
lomnak, mart ha jól sikerült, sz s fel-„imlasmsi- is, vagyis s gjözslsmnak .con-ditio sin* qns r.?-ijsl*
TapasstaJásb. ° oodbatom egyébiránt, hogy számtalan esetben s legturciasabb es legjobb kortesné. is jottb kertesek s nők! Mkaa vannak a fc.«pnem közo.t. a kik oemeask gazdaasszon)'ok, hanem jó poütikusok is toduak leuni, s ezeo z téren isjobbra-bslrs hódítanak! Ismertem olyan férfiút, — pedig nem volt papacs hős — de a kc.rwfarpe.-irs nem mert reá szavazni azért, mért s felesége nem engedte meg neki ! i mert mellesleg legyen mondva, s roigyír nók többnyire balpártiaki s mi természetes is. - ha tekiatjük. — hogy s szív is a baloldalon van! Tisztelet ezeknek \i amazomoknsk1 le a kslsppal az ilyen nooleányok elótt! és legfókép azon kortesnók tiszteiéiért, kik a jótékony célokra szint korteskedé:*-beo tüutettk ki magukat! és párt. vallás. s felekezeti különbség nélkül tisztán emberbaráti célokból s hit, remény és szeretet lobogójává* kezükben nagy buség és energikas bdaadássai gyűjtik össze számtalanszor a filléreket!
A korteskedés ezer meg ezer faja különben — annyira el van már terjedve, manap s legkormpmáltabb alakban országszerte, hogy minden néven nevezett bráns. üzlet és vállalat, legyen az belvagy külföldi, arany, avagy talmi, hemzseg a kortesek knfár seregétől és a reklámok ózonétól, vagyis hogy éter meg ezer vigéc. alkasz. ügynök, hajhász. !ó-kupee és a commis-vojagear-ek egész raja, nsisdroegannyi kortes ambulánsok a nagyközönség különféle rétegeiben elterjedve. — és mert a képviselő választások is manap már a vesztegetések é6 húsos fazékok csábító és kavargó örvényébe sodortattak; a szabadválasztási jog gyakorlatát megmételyező korrupciónak és a politikai erkölcstelenségnek hullámokat veri jelenségei kOzött varázserővel bíró vázként Útjuk a lelkes nők azon ténykedését, melylyel minden önérdek nélkül bcnleányi kötelesség énettól áthatva, a szent és humánus célokra, jótékony intézetek javára — szivük mélyéből korteakednek!
A kortesvilágban tehát a nő nemcsak ~i egérdekesebb, bsnem a legszeretetre-méltóbb kortes is. kivált ha az elébb mondottam alakban az emberiség őrangyalaként jelentkezik ! Ekkor felülmúl a kortea tudományban minden halandót. de felülmúlja, túlszárnyalja magát az időt is I kivált ha a nő még fiatalj, pedig az idő gyakran igen jó kortes: mert hs rost az dójáras. ha elveri a jég a szegény ember szőlejét, elsöpri a vihar a gabona termését: akkor az in a szegény választót a mostoha idők felytáni koldas tarisznya mellett igen könnyű egy kis kenyér adomány .egy kis rét, vagy erdei faoaztassal megvesztegetni! kevaludk.)
I ÖS PossoaTViraefVe t*rvB.vkatótáfa u 1S7T. M XX-ik l.-a. XI. fiuk >6dosiUta lilljalas as oratiggvalés képvíielAhaaiaos nMMtt ft'iratit iswjitiln*l
57 A soproni kertakedaJsi éa ípartaaara | az Állati járviaj betcfsttak aiau a Urvtnv' I kst^ai| ellea alkalsiu«tt beviteli tilalo w kor-
a7 mani
¦űniuurioahai iniis«U fclintit kftsli.
58. Toris-Ami7a«vinBpf7« k&sönséft a r&Midó iMtilliuaa tirtyiau a ssi. peut agrn:BÍHt«f arhot imnett leliratit «efkald ». Z61o«var«e(Tí k»i»u«*,a sa alias; Util élblíf i
aaraktsjck iUtt
tmaxrasiitH >rin a n
nrtoi istesnt r»lintit kftsl-.
60. Mtros-Tordarinntgre kt>S.a«f«i>ck Sl ) irata, aa earedtTe* Qnoa^lj alkalmiból f. *..
joaioa hú S-ás u CaAaa H Apoat Kiralv.
F«la«Jt eló:l Té,t^ni«i.i hódoló ItliOüiilatlKj | rttttv.it tarvtajoatoaifi haaderiunok «rsxnf
aitslóKk. ffipapiit; U a ifrtíojlio.a. madk.,
bán lantljt, k«dőtl»*f»,a»k ktrktpas Ceat
mtnjbtn l«eudö maförokitM* irtot. SÍ. S.proovannegTí közúQ<aj». a urrta>-
halíaA,, üaalvn.lók Ot.fj.e; rtu.r, jáí,
•«1<kn axiracl auktou iiaaolciliatis. lái-fjs
A vármgy*
As 5ui
Tttai|;> ttrvro;kau>aéf! bUou. —.—« Zll|.K|iriit|tl 1896. é f i októfcarkó l-t. a folrutva tlriíij k'atoaici biaottaijti kfliljílÉn urt, melvaek s& asaaból álló táraraoroaslibol kieaeljik s ktvxktúk i I
1. Allváai jtlaatta a törvtaykatiaáf álla- i
>. A. alkaliloUa ikal m*lim*i*U irvs ; ttéki alatti allixiaJt, a u »«• illasut ka lóttéa* ktvMkaaitbr. aMtltg ¦cgarastdi mis tiasti álliaoknak válaastia .fji. vált b«tolttM S A na ¦ kir. belatvaiaiasleriuaak < tvi GOI*S|U. aa. a kait kSriaafilila a. 1SS7
UlucfTtts •Iktuiltu M blter. I arniwM; — essal bapcwlatlMu a 19S7. tvi köhst«v«U« t«rvn«!e. 4. A itrwfrt altsfia^aai IS87 a-iae**kr«
«*. A«aaj-T.rDa virnnr" kosssségt a tor.
vénykatótip üanviuiók j.TadaJaaasaaiaai u.
iai<*x«l f»l,r,til kííli
Sxinésxet. "'
Szombaton .Citeris' került színre Hegyi Janka javára. Tagadhatatlan, hogy Hegyi Janka a társulatnak legelső tagja, de ez este 6 is, valamint a többi szerep'ó (elyton ingadozott. Egyedül Kalmár József vendég állta meg rendesen helyét tdéo, tisztás énekelt és mindvégig szépen játszott.
Hétfőn M s z e i Andor jutalomjále-kid adták .Don C e z á r f Mezei Andor az ó jól ismert precüiti.ival énekelte a címszerepet L e o p o 1 d Franciska (Maritansl, Hegyi Janka (Puebló solymár) szép játékukkal mindketten 1 nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Kedden a .A dolovai sábob leánya" kertit előadásra. Dobó társulata, a ssezoa végén minths már m*g-: elégelte volns a közönség jóakaratát, ' egy eddig ismeretlen oldaláról mutatta be magát abban, hogy L i. érteaek ők i ahhoz is, miként kell egy szép darabot kiforgatni rendéi formájából Lomnicit, (Tarjái! Gida) kit egy este bohóc ruhában, máskor aféle .titkavi rendőr1 és adékáe* szerepekben latiunk a színpadon, eisem képze.hetjnk jónak a délceg fóhsdnagy szerepében. 0 még ebből is komikus alakot csinát. Sárközi (Szent-irmay századot) sok jóakaratul járult hozzá a rontáshoz. Az összes férfi ese-replók közül az egyetlen Miskáról (tiszti szolga) hisetiuk el, bogy tényleg huszár
Szerdán Uegyessy Gyula javára ^ színre került a .Színházi képtelenségek' A közönség jól mulatott a bohózaton és L e o p o 1 d Franciska gyöatörO énekszámait hálásan mag-tapsolta.
Ceutört&köo .Honthy házá'-t matatták be, gyér közönség előtt. Az összes szereplők közöl csak három tagja a társulatnak érdemel figyelmet. Arssyossy Janka, Stettaer Aranka éa Delli Hes-rik, ki az öreg püspök szerepet játszotta szépen.
Pénteken s .Vigécek'-M adták harmadszor. Slg.
jö.lkMjíj .tgou k«aata(ia
> A bc,;u uiMvrviatt elkerjosttM u 1897. tvi -Mtajaa^áal katMfM IU~*Mrr Bs>lvÉIS tárrjáW.
S. As 1S97 lis~U«i riuU fsa.
T. KaUMatfi JsinUi v 9.Í11Ó váraival •trteki Uvatal rstalliiata lirtrabaa
S. KaUtsMfi jtt^té, u uud6 etv........
' * val« IssailatlÉi tar^sbsa ssa-
• á sav kcraaataiMaaSgji a. .kir »ataattf ar rarfatto a ktatajuprác i.u uaaerlatira am aa 1M. M s.r«a»ar U t-4. tarutt
•«m aa 1M. M émmkm U t-4. tarutt ktapalam alkttou > saaMívrasaaM tar
¦*. NafT-Kaaiiu r : várét ktpriadSUata-Istéaek a Kaaiaö-ucai isfcslaJaaa faMpItata tánjiaaa kotsat »-• *—m-
n. A fofatik, vnJtsM, kárikis ta kávi-¦^¦j. ipankrtl taéió asaailvraaaiaasl a>SaW-
A racajajof alafjta *« btl>
¦«**«« «.sbtl>ia.itlll .X.ailtia. SS. A vitotarv slisHaiiaak taiu>>Mt*a, !ÜP" ¦T-rt~ >^-*«*» anrakt.iTv.iv k te umltk tva«k*Hi
hansK ö iaasáatsaak Uaasaavav Uiav. MáriaTZSm atr lfta.».B.I " C' J*- alkaaskUitl lallnu MHeU
tt. Tsla «g«s.H r t. viraa
"'•msk a vara ataw], «<*. a7t^i>>k
•apkak tartohatl UmM tUitu. tártjasaa
A .¦illawaissi- Kü-ékpár egylet *-uáfsiti wrtMye.
— Sajil udotitaakul. —
Szeptember hó 20 in a millennium i kerékpár-egylet délulán 3 órakor reo-deau első veraeayét a turdi orazágutan. A hirtelen zápor egy időre megakasztotta a verseny folyamit, de korántsem riaszlotta vissza a harcra késs ifjakat. kaiösben is az eső alig rontó tu mtt s pályát Az érdeklődők díszes serege töl tötte meg s sorgyár elótt felállított tri btaiks*. A legtöbb dijst Sibnk Adorjú (Bsshágy) nyerte el és miadeokoroc nsegiebetős nagy elónynyel. A verseojrr. a résslstaa tadósitáa a követk«só
L Nyitáayverseiy: Táv. 3000 méter ind. S óra 15 p. Érk 9 óra 18 p. Első Sibrik Adorján, kösnyee. *0 méter előnnyel. Díj: esust disskittata lés. Második Paatigam Lijoj (Győr.) ' Díj nagy bronz érem. Harmadik Herz Beraát (SzL-Ootlhárd) Díj: K.U broaz jelvéaiy.
H. Vendégek verseiye. Táv. S0O0 st. l»«- 6 ón S«p- Ért S ón 45 p-Elsé Puaügsa Lajos egy géphessssal (ezüst diMjeJvény és egy 50 kvrosás ditsajátváék. Második Sibrik áéorjin (aatat arass és egy 90 kerouis disz ¦lisisk.) Humdik Harc Bersát (bn»z éra.)
UL Kaaizsai a i j v e r s e n v. Táv. (000 sséter. lad. í óra 10 p. Krk 4 én 35 percksr. Kka* Sibrik Adorján (•síst dias jelvéay éa a nagykuissa-.M
H2WJM
XXX*
polgárok é^astráadaka.) Második Pntti-gáa Ltjet (eztat érem.) Harmadik Harc Bertát fVoet árasa)
IV. Milleaaiaai bajaekver-,tty. Táv. 1000 mater- la*. 4 óra 50 p. Ért 4 6i 51 ae.c r>yaat*s Kémeik Jáaoa* .awékaar tpeRi bajaeka- cimtt ét ertet eejaaaMréafi vert. Hatodik Lak.akaarar laté (etau. eraa.j Harmadik HtklMHit Kag (klBli éress.) Veneaye* kiral máudikaek érkeze: i tfoas. Milletlea (Stréa Ottó.)
V Kyere tle-a-t k veiatiye. X»i 300 a. Kkben a ftuabaa e>ak „Inaok rakeCtak réttt, kik eddig ir>ea ajiek, ót 'leó dijat aea ayeneü. Btoaek ttam Berci Bensit (eaaet éreti.) Má> „dii Sáoat. aaflaaiiaa (eaatt Irata.) Harmadik Breaaer Jáaoa (amaz éren) K i&Tst'-if rotai^íjij M«^ í'tWwi folyt m ' é< a g.'ózteaebt* aiaaaaker lelkeaaa
MiüeuDiunet (Strém Ottó). Ette 8 ónkor o-z:itLsk ki a .Polgárt ggrlstkaa* a di-jskst. ezatáa társas vsnora kivetkezett est. -4,-r.
zal*i
18*<. 8ZEPTEOTÍR 36-ái.
Taduivaldt-
— WrtfrtMMy. A soproni a. kir. országos fegyintézet igazgatósága, az ezen kir. omagoc fegyiateeetke* 1897. január 1 lói 1897. december * égéig szakségleudó Bárba- ét bor-juhns szállításának • Móniim. végett 1896. éri eseptxttber bó 29-és d. e. 10 ónkor ajriliáaas árlejtés* UK. Min oly aegjiajaétael tarjak fel érdekelt koreiak figyelmét, hogy szabáljazernen bélyegzett és tétszáx forint bánatpénzzel elütött iráábeü rárt ajánlataikat, onrj ajánlatai*** ai ajánlott egység-árak taéBokael é> twtAkkei kimoaUk a ax m k» teendő, hogy ajánlattérő i hivatalos orik alatt nerezett fegj házigaigató sáfenál aatatter ajeatekiathamV aw é*
ateknsk aláveti, a feswtki vau BsUAr időig annál is inkába nyujtsák be; mivel az árlejtési leltételeknek meg Deat felelő, rag/ más irányban sxa-bilytaian, további az elkésve érkezett, ralauMBt a aot- éa-utóajéalttok figyelembe nem fognak réutni. — Soproa, 1896. éri aaeBteaker kávában A kertleti kui utfcadilsa ée iparkamara.
A cs e» kir. V. g baábkíoaaági-
nak 3200 tz. a. átirat* folyta* alul-irott kamara kozhirré teati, mistenot a Seprőében., Naji-Isaizsán és Ki szegen állomásozó ca. és kir. közös hadseregbeli és a. kir butrrédesa-patsk etsaaára awgMitatató életem stakaegtatsk. ¦eranteten keayer, rúzs éa tafc mennyiségek ksifte bit tenitasa iránt 1 1896 é. október j-én d. e 11 órakor a a. éa kir. hadélelaeteii raktnnál Sovronban largjalás fog tartatni. A közelebbi leltetelek az riiritrt kamsrinil a hivatalos órák alatt betekinthetik, a feltételi főzet pedig a megkent* po-zsoByi ca. ét kir. hadbiiKmtgnál Begszerezhető. Sopron. 1896. éri •ifptember harábaa A knOIMI k»-retkf-ddari és iatrtaanra.
- HirAttaaiay. A m. kir. állam-vtíutii ii.ta|t«i'ntfi 1000 drb kéá '•íw^ye, 8000 drb ratalt enWryí t«iigt «M érk vasalt loigy(a-kBt-'eier és »60 drb kis elemiida ixál-l'táúra Uréet jályázatot. Ax ajáa-Utok 1S96. én tktober bó 10. •ipjaaak déli 12 érájáig ai anyag-*• ifltárbeaieriéai ankoattaly foaO-Uoél (Baokpart, Aaáráaay át 73 ". H. tm. 43. ajti) lyujtandok ke. *», m érdekeltek Sgyeiaet oty ¦%egjiéawl van uereseséak föl-aivui, hogy a céaiietea ftltétalek a Imdiipest-iótaefrároai Ul»«iaon lei* központi szertárban a hirauloa órák «l»tt megtekinthetik. Sopron, 1896. **i uepteaber haribaa. A keroleti kernkeétttji él Djarkaarart.
[ a i r t t
' - Szeaélrl Urak. Fraiak Tereié
"rti ni tayae
.....rf jy
lartomiayi a. foaoke, tilkiitára!.
ír. Váaiot-Kárelylyal tgyttt C. M M ét Táreaiakbaérkeiikasitteal tefjet-nadrUnhéi ,«otiU.irt A realfSoJk ar, k> Bni«ow5 erienk hoziiakt 4—5 •tyet tiiadékouk u tolteaL — Gr4a-(tld Alfrad w. ét kir. kamarai ét poroat aw. udvart taatanatféai Nagp-Kaai taác*. érkeecu- n^aíill, aki mát réji iimar6»a á> kiltafii a ^¦-¦•rfitkiik. aéaáa, kttat itt ío» lilteii rakásáét) Práter Béla gvotfoeréatael.
— BeaiT*. Zarkoriti Lajat eagiaa >aatatU, Itt altatják kedvelt ta«j* f. W Í0-áo délelóit -tucue t.iirki» a biJM Rapoch LujziL R<pocb GjqIi a«r«M Im-áayái A liiaagoga telj«en mafláit eló-kaié "•«-<M-' Dr. N.siaaaa aai<aw-aaéió kaaiMla* ka*anuua et ifja aar-aak tiszta szerelmi frigvéi, i ravljni l.taa «dásá> kerté. Az crtdv6i >iOkkort uali di at>*a kóveuo 4. Tuial aáu>fár a mt-aD>a«aakaL ibbazziábta fo«t tolteai
— 1 krtalj nMBtiU. A kirai; aoadta. Vo<y poltáraeiteritk aaf.von iatal. Mt bistiak, botjr ezekben a izavakbo a
Mert mit jeleaUaek ezen királti aaar<k? in, keej Vecteypula.il mai ter rfjnkert da-eáta olj sxép h^atait visel, mint amüyae egr váron polgármesteri hivatal*. Fal-ismerte ő fólsége éles szema. n»vy fe%ar* mesttraak meg rea át#r« a aautaig tsi»d.t kaUekeivel, bofj i éak ataaae-rtaw*faa, me»jelté«e kelleaet. hafjt éa tret nalal, tar a*aati aaar « latai lajinr ran aiktt*. iá>a as btea, aegv ¦envroalbeaiteii bivaUlibaal
— aUaiaaalaa Baáaaattea F. bó 36-béUzáz n*g}kaaizfai polgár ránini. fel Bodipesm Véury Zsi«moad poljír mester vezetése slsXl a IflllenniOBi mex-lekiBtáere. A vouai^c sk kii Kaairott-bat fog mei illái, nol 10C vidékhfelrát-daló CMtlakosik a saoiXAaitkbO'.
— ktagbivó. A Kagvkanizaai Ált' Mankáskétne Egvttalet ketwIeMl alakik vigaloaueadetó bizottság a polgsji egylet
»ték»Maaaiett ¦.....allea falvó eri
október b« vin saját könyvtár tlapjagarán, Turma Aatal jeles leoekara, vjiamált $ pátuv, 6 aáauooaái I biró. 1 b róeé, 1 jegyzi, I dobos és I éjjeli 6r (bakar) HzreinfflrMHse meftett tanccaT agybekoma jétékonyeéla strtkoro .SzDreti Halatségel* rendel tsidelf este 8 , órakor. Beléfü-dij sxemélventint 1 korona. Családjegj (i raeméfyrei 2 kor *0 1 lér. Páholy 6 korona Kanati jegy 60 fillér. FelW-azetéaek — leaútre s jótekeny célt — kéooaettel fegadtazeak s bisiaeilag ayaf-tázlatnak Karzati jegyek a táncra érven?. teleeet.
— Xtaek a rkéekea. A Pákt tnelle'ti Csóavodér k5zséibea f hó 18 áo tt(y rt< iwiiiitfil. nev a kOe-•ecoek 35 bálát ét 100 aeliikrpaleteil eliiatttieiie. « kar *u>ilil)i a StOW frtet. A ta» oka vetlut twanlaaaag. f. bó 20 áa t Ztlt-Apiti bérő tlagasv reteee i tiaójaaai tta ¦ Üt ki. A Mrffi 5 é.M Sa «z ÍEttHénin fjnf.val játazott is ax ett keverő azalmskévéket felgyújtotta. A ssegény gyermek nem BWMkülbeiett Ehseoasedett bohteaiét-ott ta'áitak tv ege (terwdák letett.
— Ttartetá. k—tédttttiek. Prrlakea f. bó 2*41 kei hor-át koavédUazt tt ouaai «r*leg éaw vn töreti- kect üa-lyaromág ellen lűatetlek, a mi a jesea levfi polgárokat aaayirs felbósziteUe, begy t tisztekaet rontottsk én vidstvoontáara keeyeriteWék etet. aé«i nóta. s.ely mindig bj
— A. ultttearal kaaaáraya. A király Cráktornyar* érkezvén, a föiapée oortosat beszéde uláa Z«la Uivám eaj-latou. nikosbm a< •) Fereee-Jetsef lo-ranmrt tvrárvys etÁtt mei;á:lott. Erre * 03»ps« U>«e at tf^alantté és be> nulatu a királynak H.rscne! Edét, a kaszár lyaéoité váialkotóc, kmek kslao-zeiatm maiim megtttietette as ép:fke-seaeket, anHyek Ujmesét tegyee tte*-nyerték Kittatetó éréekleoéteal kérde-rokodott H:ncbei E«tet#- as rpirtt k* rtMaéeya-T«. Ceettia BáVoky aliaeáti magkósrónte, bt** o lolséfe kegyes volt ¦ kaszára;* aertetietfeai. Kre a kir.ty igy siót: íi UstMeet. begy fiiryel-tnrstMtek mart t nép épület valóban érdeme* • aeffeaiaiétaa Barnát t trvé j lastel felnit kocsijára é> folytatu mját Oat-tlrar telit tané keKswl I óta eleit érkezett mtf.
A kai—legitl ktrgrteetaarel Bakai laeár, a kesjgreauat alelaóke a aaiai fürdőkről e- vütekrSt beazélv*^, ariet t Baaap. Birtip e bó !4-é» aavjeteet sasV aibaa írja, stegbaoátaaUit kóttyetaS-aaJMk —wita a a lanaha eartgyt-aégéaek jelét látja abbaa, kegy Aaw-
tnÉBftX él 4 kan^«VM4m aaB*WW»"á»a«»lC, "^
aaeutac bor és gjoajTisekést. aáaee hasiakban kevesebb péatért epea oly jó *gy íeks Ttteket kaa«t Ktitot-m Mitiuii I a ellajaal taate, bog a aattersi, eaui *• jileiibttlisiii siaét a doabbáii Unt ria buljtHaaal • E á> aktiaaBkkaa is kapható és a forras-talajdoaoi, Qróf
-»*í»a,n»-_______
jótékoa/ kaltots célokra foniiuatja.
-A kMaaxeM ^bsajtMW ajabb látvaayeaeéagal pej«poelua. a badkisták Uaát t lélekráadatlávói oatatjt, bt nejénékrrm aagy Wlaoéat kelbe
— Terat«j*ty»eti állapotok meg ssaitetése kirtl tak aisóat Bógratertf alkabaasaak s at ag«edtli Jéuk biaatyalt gyógyszer s vaatartalaa ital. Ilyet a nz éa bor. Iliatin sz ntóbbit már költséges ét asattitott vo!táaéi fogva n Dta miadeLki basználbatja, a rjrtjrriiknjf kell fjlyamodni. A raaurta'aa Tizek kóiott pedig a legelocalfbb baryet a LubiEnaébet fyógyviz foglalta le ma.-léeae, aeiyró! Wiederitoler ér ca és brr. adseri luacsot agy DyiUttoron. begy ta elbá>se4ás«*« egybetststt vér-tsegéayséiriiél s Labi Enaébet vis vas-tartalaiail fogva kilátó hatást motatott. kftín6 vii Ktaisaáo reasibofer
végérel
faeWaHan nathajyWt a- Pmi SapU ttarkaaataaéait éa aefallaDitották a maguk erajéból, wtmdtn vóüalai auaVaa$j*t>ei a jurluuttttg táját tulajdona gyanánt a tMapMtt NMaW. A lelkes <» caMMt meat atég Dégy aét leforgása ntá« azibad rlvO magyar kOzoBtégaek hgkedeal-t*M> ajtág-iolaHtaatjs lett Msgá»af auváa a régi szerkesztóeégból kV aree ét jólnrs írói aawekei, bámulatot acorgalomma! és *¦¦• — inil gydjt-réa miashanaa Daaca mint) azt, asai e saerkésztóseg, a lap subádéira, éa. foggetlen puliQkáaáaak. oesawti énd-leténtk és magaa itlésénea minden
_______ktazwnAgy órában bunétKA biaony-
József Besetfeld Adolf és ás is Tirolt < sigit adja: — ¦ ¦wUaasi Napit
ét Füimpoll nraktal
árocttloa
— ,PárM BHval* kio-tanában mikor eMg egy (.ilUaiíit vetnie az emberapk u aaty aaabocégek kirskataira. vagy as tíé-keló hWfrek rohá r. bog; belásea, aeay-attre áll te hocy • rabtrarras arivéiaetté ráír, most soksztrotta fostoa ts bogy t bólgyekark olyan divaUsp legyen a UDtcsaaója, mai, K>e»itta Atet trra, kény a vidéket élre » folyta* ladetibaa legyenek aonik, mi a legsjabb és lag-ssebt, s> mit a divat terét at itlé< ai keteu. t Páriái D.vet mearielel cimiiiek. mert u az etyetlen djvtüaav, mely rga^ia iebetóvé teszi s kelgyakaek tat, hogy a d vatnat világfóTárotától eaj lappal m maradjanak hátrább. A kének a párisi t Dkffilléi
ajnaaia aétttlaek, s arra
aai^ Lém "
nagy
mvarairek pedig azt is leaetóvé teaaik, kegy Biadest aagnk el is késtrUmták gasi páriái esagaaciiral, sert a Bsabáe-mialák páriái saafcók rajzai. A mi régre as atyátok jó fonásból való jutányos
¦ lasiiaali ilieii, abktn •, sawkeetáaaétv raa aegitaégére a höigyekaek, kkeaaa te aatag akár a rakákkoa, akar a aéei-aaaakikn raló. ateryaek sstetea egy égést iv raa szentéire. A Itpaak agy kilót oldalán pedig londoni aiaanilkák fénykép aljún másolatai vasnak. Ha.-rotként szintiéit íintkff mellékiet is vsn s laphoz. Cikkei s hlzlartá*, a divat
¦ a táraasélet mindea UrdeSébea RMvi-lágoaitást nynjianak, valamint a inrptri foglalkozásokat olv bór«a i—teHa a lap, hogy szokat be.óle batki megtanul-aerjs. Regényaelléklete kiséróleg tj, aáaho! még meg nem jeleat itiBsstrált regényeket hoz; a bonlékos aeüg t szerkesziói tz jelekben ad Tálasat t ltp ss olvaiók misden iárgji> kezdeteire. Elófizeiési ára: egy évre 8 fr, iéléne 4 frt, negyedévre 2 frt A .Pattj Hírlap* po4. aapilapval agyait tgy évrt 18 frt, faterra » Irt. negyedévre 4 frt w kr.
— A „Peatl firtat* aoksem érdé aselte ae« jobbat jó kiraeréi, kesáwd-reluégé', mint a folyó érben. O.ratóiaak legióbbet nynjt és t lehet 4 legjobbat Oly fetijei caoportot képez rendes aaaka lantinak névsora hogy snal ngyaaciak egyetlea dm n)r»g sea retelaeanettk. így. iiogy csak a láica rovatot emlíuak, tselyre a . Pesn Hírlap" ml oly rend-kivali fond van lordífa, rendes szerződtetett léraaivói • lapMk: Mkei alar, Mik aaárk lUtaaá*. Asai támM (Persé,) Teth Béla, tesedi Geia (Quinin-,) afur.i SértfT, 9er» Oün (Trkam,) Kóbor Taaái, aaiakea a lárcairó kalaó mBika-'ár*ak egésa gárdájacsatiasoxik. Vezércikkírói kosé riatseltarUt t kedtait pnk-liciati Btktici 6eaatir. Saohsr, apox, tegyee és ktrrotst* t^isaieruta mlegjfaz-dagabb. Szerkesstti Bzeaeuvel eajedli áll a ktrlapiradetfinikta •>• ttjsdti áll aa ettfaaaaiaekayaltettkedfezméDyakkel is, tselyak sarából kiemelkedik a, .Peti; Hirla* Baelára* az a diu larulatj, (ae-dago* tsastrráa sagy almanach, aelyam mindeii eiófiietó teljeset dijulakol kae> ksnetonyi tjáodéku,. A .Pesti Hírlap-kiadóhivatala (Budapest V Vé* kőrnt Ta. tzáa a.) siutsteakinek >zivteaa ko d artfatvarrtztmatet agy a ,r\sti Iirlap*-ból, ssmt a .Párái Diul* Devapoapae kümtám beü dlratlapból. me:)ts o l*f eMaeréi féisjrea reedelkeiavk mtt A .reaaHirtap* ekWsecáai ása at oktober-deceaben negyedévre 3 Irt 5é) kr, * .Párui .Divat' tal egyflU 4 frt 50 kr. Aki ajoaaa lép az eloísetók toráka, atf ktsja t taeptemter TtajÉter kesaBdé k> taaó francit regéBi folytatásait, taiataiat decemberben a ,Pesü Hírlap Nafkárá-'t.
— MapMtr ItMlé, az *f«ia. lr*k Upja. — Élénken esaYknik máf * aagyar kflrftntég; aanak a tizennyolc magyar njságirooak az
tat Bár t>BB ctak ke.etketésének tffnéaetében nj ét eredeti, de t kS-zAnség szimpittüasdt gyors felkeltésébe* u eddig aatrj lUctt példát mout. Éi Btiadeo aaam ama va.ll, hogj a ¦a-llillti r*Jk« taafUói negérdemlik aat a táoogatáat A *Ma-attTti Nl-lK aak triu éa Btgbiaattó éatertléaei, ktwoly, tartalsaat pctUkai dkkti, a melyek nroaaatikouá tesz* a kelet-kexáaare íj, de polilikai sorfra aácia. jelentékeny ajsig véleményét, tárca-rovaténak magas ireajtlmi aainvonala. kitfloóen szerkesztett kötgaidatdfi rerat*, gacdag Air- éa aitkfessatt ro-vaU • egyéb kozleaényeuark rájto-zatoaatga él folyton gyarapgaTS boaége: najnól aapn éaraaatéléan taantkodntk arról, nagy • taéaaMti MaaM té-, nyeaen megfelelt a legrérmesebb rárt-aT*aaa*ak ia, aaery megjerenésél a>eg-elótte.
A Bk-iiauiti Napló szerkesztősége amely csakis addigi munkásságára, nirjapitói sikereire hiutkosra és a kozOntég ítimpatisjiri appellálri fogett kon* bátor rárlalkozáaÉka*, Bem csalódott Snbixalmibas és nea. culédow a UMrtaégében, amely nagy szeretettel karolt* fel agyét az elsd perctől fogra. Éj hogy a kosouig- ae caalódjék benne, arra vállvetve, ixaká-datlao btugóiágga! és lelkeaedéaael tOrekank. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Teszi Józeef, fouerkeatai, Braan aanttor, fela+6» aerkeactó, Ábrányi Emil, OUir Vilmos. Cerri Gynla, 8rM G.nla, Kai Béla, Gergely btráa, Holló Márton. Horváth Elemér, Jaoorics Pál, dr. Korács Jeaó, Lykt Káralr, Markos József, dr. Merkl A«Wf, dr. Márton Miksa, Papp Diaiéi, Pékár Gyilt, dr. Soltész Adolf, Sráb "Mridar, Tbnry Zoltán napról napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Háséajta tzáXwr ségete ebben a kolsó moakatának díszes serege, amelyből eaak igái Adolf, Bessenyey Ferenc, Bét*r/ Antal, Botros Károly, Ftael 6éaa. dr. Hsgara Viktor, dr. Bálán rg-aéc Eaaa Árpád, ktaíanyaj Deaae. Unnkácty Kálmán, Szabóné-NaglH Jaak*, Szaaa Taaat, Szántó KaV máo, Tómórkény htván neveit ea-HtrW aosl
Ez a nigója t Baftajatti BkWl* edtügi pétaWran b«tjf srkerének él btnttttkii jo-easia aaiatrd eiiaaaja-dájáaak. És még egy. Ásnak az nj-aágaak, aaaaii mmk* mátí, üai • mrtuttStQé és a kfoSnttgt. tmeTy teaaaiféle idegn tóke szalgálstáhan nem áll és csak t maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a nag^ar Uazának, a magyar Macea Kr/net és a artgyar tsabao-elrtaégnek az érieken szolgálja: 'ebben a tagguaiaiaj*^ senthez atai kaaonaKbat* hataiaat eróforráaa no. Oirateiaa. figyeiaiét a)kei it fel-birjak a bMaajaaTt a*** ra éajaaié-telre t legmelegebben tjánloaV ez ajsagot. Olvaaéara u ajeoitwgek iraa* érdeklödókaek éa raiosagos lelki épS-léamkrt acoknaa, akiknek a tuajar hirlspirodalom magas az.uvonalában át aaagrar írek éa ejtágirok kanfja-tzorgaiatiban kedrftk telik
- Blstet gyégy »ajtái Uieámtek kik rossz emészUa «au tséankMh
ktoetkezttban felfnvídi,ban. azemlásksT lórájtrtran étvínybiiovbat Tt O '
hasznalata által botos eral* «L Eá7 dobaj ára 1 frt
»T»rBeklltst,
í
és gyermekorvotok á'ul as aayató helyeuetitijéal .jáluük. a permek Up' •ayatjok kést m« kéüájtel.nai M eW Wy«ál.U,g. tej, bow t,r,Ó!teb~ váljék, grak-rtD siwla, bor és stáHcil-st.val vtgntteuk ótese. mi , „„,,.. luk orgaiuzimuáf* Ktonai, lagkárosabb következményeket vooja maga utáa ad-Í7 ZiLZ 1 """t*1* W«n,ekíi„t-6romatt_r».z,k m.gokaoz, r«le virágaék es aranqwut, a mi fMolog ecrealetee
^"i<P*»"' »4>l*tk« mint tejet «jzák, későbbi hónapban pedig mitt pépet veszik magakbes. A Nestlé féle ayermeklitat a ..yittéktBa.ig m,ode,
1 SÍ'
a Jelette észszert. A gyermeklUz.kei ¦enaszaalandó mgy meinryiségo tej oapones fntan fejre a gyárbos urtezó tejgazdaságból illittatik eló. Miutia a ".uÜÜ"" ma«T«agilUtott, egj készülékbe öntetik, melyet gózzel fntenek, E aeleg»t*» aaoubaa *O— 50 (oknál májasabbra nem terjed, hogy a tejnek sajátosságai YÜtozatlainl megmaradjanak. A uük^tu keajérhéj legnnomabb bataiieatael álliuatik e». Mmthory liszthez legőnomsbb réazeibeo cssk s k'enyér-téj baauáltatik fst, a légenjgazdáaáf g^t*1 "«g nagyobbodik. Ezen tejhez a
»? 8f jBIMuel renfti>Qli tiaom-•aga aatjbaa aMtegW » lápiáló anya-tartóeságit. Ebben áll roriden a teioaszef tétel tlóálStea, „odje. mer,^ Uplál* voltat a laiku< is kótayea látottja. Az elSillitasimódja Dincs homályba burkolva t kezoaaég ta teljes vMÉgitásbso van helyesre. Vé<ü! megemliijn*. bogy mint pép egyéb kitüní lulsjíuniágsi mellett PMBliiata kaianrUuél, onolera nottras eseteinél mint lápszer a, gtoarot izgató Ujdltttnagysikerrelalkeimtisttó mely tulajdonságok skórbásikaaikeevvek által " teljét joggal elónyösen soraihalók eló.
Peleiét aaarkaanA: De. lm ER.NÖ Beryettat aterketztó : Dr. VILLANYI H. Kiadó : II). WAJOfTS JÖZSEF.
KosionetnyilTiiülis
Fogadják miattam jtbarátok, ismerósok a mudaaek, kik boldogult férjem, illetve jó atyánk te-aetésére ¦stjaNaai asarnkedtek vt«y ktteartktt MHeaak s réa<-•éttket ayirráattsoa él ezáltal fájdtJmaakat eaybttették, az ntoc ii hálás koszosetseket.
Ötv. Fmtnitt Lajoni át k
BáH s»lrtm>Mvetaa*t St krl.l 14
frt 16 hric arttaieiikéat — vajamat t«k«ft, faktr, ttiMa InatktitKllu SS krttl HMilkáj ¦étaraaktu bísm. caiha, kscakátaet, asktkaaSt, ácaaast s. t b (aaiat U0 ktllrilat tilt Hl li. SOB) taat éa
i l l) i
ssagnaiaa in
i ktdts sttllttva
paaaafonhülánl kW: Baalhri 6. o ta kr aiimi a«álliU) a«lvn>-ZTára Xlrlehsca. StAjcsd* csjauet! l*n-k^n 10 ana, torctai lapokra t «n» M-lv«| latasasastiaV Magár a;«lv«ún aa<(-I rtadelasak |<mu tlúUaunak.
BUBA PEST KB.
A vina tospoBtjas. Üjoonaa bemánte. TiUaaToe vDáfkás. — A ¦UalaS* tust rif-sarjta Cl talaJétaM. Kiiaai taotjabi. Iftai attnékalt árak. riláfitáa tt kiasolfákl
valUI (a Snik.
Ili"
UKasácet iXXXV. ÉVFOLYAM
- ZALAI KÖZLÖNY
Setyempapír Crépepapir, T&luúnt m
*•"*• virégrésx«ket uámu-
aak a f Iifr»B ét papirrirágtgrárotok J. Tkeb«K« Htehr. (1. Ert«rj Bfcct, XIll|&. e* SehllehlrrcBcsu-k Usael. l>r>lcs«t>b árak.eB-frm ét AetaJl tJjuiiíbtb. Legjobb ¦togreodeléti fotraj intéte la dóknak H to-iiitónóknek. Kéczre feltserot tárgyik ét minUk nicy Tálu*tékb»ü Képet bjegjté-kek iBL>;ec ét bénm EagTot ét detail elaiát
Féltheti telte' Ktitirreim; seiíSü' , Kar nines szükség párizsi Guwirs '
vagr máífple ka'őDlegességre 1 ;
Minden kultnrállamban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva.
Csak egyszeri beszerzés LRSPRLNG es TÍBSA Hatriaeksege !
B*e«, IX Mlll.í
MEIDINGER KÁLYHA
cs. es tír
kapható. Botaattt: Tksoetlwf. — Bscs I-, KtWaarkt 7. sí a.
PBi6: ajbenerpoc 7.
Mndea állam álul aaabadalmazva. Az elsi éremmel mindxu kiílli-
táaoa kitttDlet?e. Legkitűnőbb kormányzó, tSHö és stzalidzietfiető kalyhár
lakások, úkolák ét rrodik ¦zámán. a lecegTturabl; H \tg-[isaabb kiállit&cbaii, tetaxesu&-ifti égéai í(tötanaB ssén--sl >aló fotrné! ét 24 6rii| urjedö ejfi kSuéiiieli 19-uláaati.
B5,OOO kályha forgalomba hozva.
Irha álul több szoba ntb^t«.
Pártoljuk a kiiGoö hatásii prdélyi á<váoymeket!
ii (Nél;n|l lirjjl-EjifiJIfi ininrád.
LÍ?Ía forrás viz. H?"i
2 liter 29 kr , 1 liter Kgyetlen élvezeti
2 lit. SO kr., 1 lit. 21 kr. '|, Hl. 16 kr
Orvosi Tflovéüjet raerlat • l*gllt» aikb i>ii»ik
Ai ,Erdéljré«zi Kárpit
orgxágo^ !<!TánTvtz raklár
Budapest. Aradi utca 58 ik >zan
Trirtonnil cuk » uia 26-15 kíreodö
Nag7-kaBixsai fóraktir:
STRKM f« KLEIN ur.kDtl
síhnó aiind^BOit. — A jovedrlon jótékaoy-
A Nagy-K anizsai takarékpénztarnak a takarékpénztár utca és Deák Fe¦ rene-tér sarkán levő bá-zában az ez idő szerint
Ifj. Rosenberger Miksa által bérben birt bolthelyiség
1896. í!i IDTtlIllT lí 1-tfil
bérbe vehelő.
Bővebb felvilágosítás a Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál nyerhető
MLiDi«6ER-ÖFEN
Kl.aí. a taldui beesnék •/, rééiéig 20-50 ír kííti idóre K*OBX>*X1SK>«X1 Birtokos felmondhat bármikor, pétu-iotíiet nem moadbat fel. C«kílj kamatul tőke ia tOrlesitelik,
LeirODjolitái lefförldíbb idő alatt — Cooiprtáláí Wljeg és illetíkmentet. —
Semmi előlegea Költaég;
Mindec felTiU«oaitá> atjUla. BrkíldendS cukia: telekkímji. ki'Omt éa katuiteri birtokiT má-olat
Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-lntézet,
Budapest, VI . Vácr.l bSrut S0.
Legnagyobb Ingatlan- is Jelzálog Forgalmi- Intéztt a monarchiában, egyedüli, mely hntóidgok ét a legtektntáj/tteiib földbirtokosoktól okmánytzerüleg ajánlva van.
1896 8ZEPTEMBEB 36 in.
„H ESTI A '-kályhák. *
Zmj&rlknli fetét. PonelkOli eltáToÜthatáti > kawa ét t*l*k-
D«k. Ax elleaiék tititítái cxéljáMI * por i-löl 4 nrlkü
eltárolithttÁk bojj > káljbát txétuedai kelleM.
fOstemésztebidö kabdaluók.
A kart&k Imkodii nélkül tttiták mmdaak. IUtáruia.n éfési iddtartus. Minden
TE MÉSZ TŐ (DAL OKI FÉREK.
Központi fátés minden rendszer szerint. Száraz alkalmszása ipari és gazdisági czélokra.
Ftm/mvímjoA ég ariegy*ék*k ínguen ég bénmmt
^^^ ^^^ .^^p- _^ ^^r "^^ "^^^ -^^ ^ -^^^ ^^»^ -^^ -^^ -^"- -^™ ¦ — -.— ---- ---- -™- ^*"- -^^ - 1 ^™- —"^ —— ~^»
*XKXX*XKKXXXXXKKttKKttKKXftXKXX .ogrogggcogggggoqcJOOOopuuLJiiooonogtjggggnaSg
ILL SEIDLITZ POR
1 Cmk «kkor valódiak, ha mlndagTik doboa KoU A
fclálriaát tflatatí f«l
a lecmftluicakbh fy«
A ¦•!¦ A-félt S*Mlitz-pwtk Urtót tettbáitataak. rro-nor^^rct *i ijo, p ItWil. u*ayér ét a l«ffttil'SoböiŐbb píj htt>|«ifek ik ó idí bb djdét A
tneai«k ót* Bio
jelet hixitseriMk
. bb dt«fjedéft »anett. — Ar* *%</ l«st«iét«lt htnak I W
Hasis ítássk törvényileg fenyittetnek
MOLUFÉLE FRANCIÁI
* BORSZESZ ES SO
Csak akktr vaJMi.
r«f MOI.I. A. Tthljefyet ifl«t-ti tel H ™««ul nn iirn. A Hali-rala traa-íii (a|4alM>etr>la>iM baMrttiUtl anr ksn'újr,
Moll Salicyl szájvize.
(F&alkatriise - fiuolrtavu izík»é.)
A/t najtisxtitáaDal kaiftDMen foato* hirtaelr kom gjeraekek, Hint feJ-Mra; laert e uajrix a fogjuk tovahbi épt«fét bixtoti^ja ¦ egyKeruúiMl ÓTizer loffájái ell«a. — Efjr ¦*{! A. vM)a|yával cUalatt ivaf af>a : SO krajazar.
(09T) Főssé tkataést
¦•II A. gY««ysz«réu, cs. is kir. udvari szállíts által,
Bécs: 1., Tucblauben 9. sz.
VMikl •tirwtfaláitk aaiaata p»i aalaavát Brllatl lal)Millttaai ktárakban tették határvzutt-jn AiOLL A. aláiráiiíoal ét
védjegyével elláiott kénitinéniieket kérni. Jlakiár: NagyKanxtUn RsSMfeÜ Adalf Sl Fia^^_____
oeoöonootxxxaoooooooooooooocxaoooaoöb
lekintette) a kizeltdi vetési idényre Tan szpreonénk ajáainn
mr szavatolt tisztaságii *XM (a csehországi Thomasiinűvekböl eredő)
Thomasfossfátlisztet
SUT*t*lt 15-80*/. citrfctb.n ol«tb«1ó éi 86 - 100"U fl
Főiül ma hatatlan, mindéi tR'ajr* alkalmas trágya 8«er külöcöseu so-váBT Urtjok jiTitisáru, kilQoŐ hatású az összes RtbtaDemQrk kapin és olajnőv.'nyek, lóhere és lacerm, Btólő, komló és kprti veteményekre, ki-?ÍUképeD a rétekre.
Legjobb, leghtUaoubb é* legolcsóbb foszfoni»Ttra<ya, tt-lcin-tettel batásának t»nóisig*r* felfilmolj* a< öwzeg ssQpArfo»f*1«kat
a citrátbao oldható foszfordaT-tirialomért niafafossAgct vállalunk, netáo hiáoyró tBenu^ifiéget mevt^rlt0>k — Arajáalatokkal. szakmán kákkai éti epyéb WTilágasí'ássJil i legkésrségesebbea »colgál
a csehországi Thomasmüvek eladási irodájának vezérképvi$eíöje * magyar korona orsxftgatoab UrDletén
KALMÁR VILMOS, Budapest Erzsébet-körut 34.
ÉRTBSITES.
A Sopron éa Kismartonban elhelyezett csapatok
KENYÉR SZÜKSÉGLETE
biztoiitasara, további a Nagy-Kariiisán éa Kósiegen elhelyezett cs és kir kozOs Uadscreg és a m. kir. hoavéd&ég csapatai és intézeteinek
KEMYÉR ÉS ZABSZÜKSÉGLETÉHEK
biitoBitáíiri 1897 januárl-tól—1897 dacembsrh6 végéig
Soproobao i Céász. és kir. katonai élelmezési raktárnál
folyó évi október hó 5-én délelőtt II órakor
iráabeli ajánlattárgyalis leend éa a Bodaprsti Küzloov. Festi Xü[ Nemzet, Magyar Géuiasi. Egyetértés. Magyar Újság, Köztelek. Pesyr Lloyd, Képes Néplap és Vasárnapi Újság cimQ lapokbas között s eg<*-: terjedelemben tteiktaloU hirietményekre utaltatnak az érdeklődök.
Közelebbi feltételek az élelmezési raktárnál Sopronban, tori' s Sopron és Kőszeg szabad királyi városok tanác^aioá) és a sopra:. Bzombathelyi és nagy kanizsai megyei hatóságoknál elhelyezett feltét-, főzetekből tudhatok meg.
Bérbeadásra vonatkozó feltételi tűzetek az élelmezési raktárnál ' krért kaphatok.
Sopron, 1896. szepteml^r hő 18 án.
K. u K Militlr- Verpflegs Magszin__
Kroafeld aSvérefc
| szeptember 1-én folytatják a tanúáftt a magyar, német, francia és angol nyelvben Lak&s Kaitncy-n 691
X X X X X X X X X X X X X X X X
Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, bogy Macira a nagy csapásnak, mely engemet és gyermekeimet boldogult férjem elhalálozásával ért, ugy a
lázár énUeln,
terábbra is fenntartom a magsm és fiaim szakszerű vezetése alatt; fótjrekTése&s oda fog irásynlni. hogy pontos és lelki-ismeretes ^kistolgáiás álul a nagyérdemfi közönség bizalmát etatan ía kiérdemeljem.
Magamat a nagyérdeaO tisztelt vevó közAaségnek pártfogásába rjáalom tisztetettel
S/.v FlalovMn I^ajetinr
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
wm~ Gyümölcs és szóllő bor készítési gépek.
Gyümölcs és szőllő sajlók.
foljtoflosao faafi kettő3 emeltyű szerkezetté^ és nyomeró szabályzőfat. A muítKa kftpetMg 20'/, oagyrifa, m\%\ bárvefy mks tajténál.
Ssallö és gyümölcs mók
és bogyó morzsolok.
Teljesen felszereli szfirelelő készülékek.
Szöllő és gyQanSIcs őrlók Aszaló ks>szOlékek gyOnftlcs és főzelék aszalásra gy&-mfitcs-váaé és hamoió gépsk, legújabb szerkezetű fflib. onmukodó .Syphonia" grumolc-
éa soilövassző permetezők, gjártatnak ét szállicutnak j&tállás mellett a legjobb kivitelben
Mtyhrtb t'h. és Tém
caász. kir. kisárólag eiabadalmatott g«ad»sági gépgyárak, vasöntöde ás gőthímor
BfilCa II. Taboratrasse 7B. inMtva 3OO mrakxa.T', esOit *• brons tnmmel ^~~*
Arjefyzikak ntgyan és bérsmitv*. Kepvlsel6k «¦ <i i.titirnllít felvétetlek _________
XXIV. ÉVKM.TAM - ZALAIKÖZLÖNT I8M SZEPTEMBER tt-
(¦ Karácsonyi ajándékul a „Pesti Hirlap" nagy képes Naptára.
PESTI HÍRLAP
L¦ POLITIKAI NAPILAP. '
> Példányszám 50000. *" * Mutatványszámokat ingyen.
C Munkatársak:
V Jíkai Bér, Mktzitk talaii. Ir. Ittrii tm ftltüt sztrkMzti, knitjiii Biafer, Iizh kvhr (lrt»), ltr|iMton litztái, lírai lárttj, U* U*. liktr Tuút ttk.
V
>, Mőnzetési dij :
t PESTI HÍRLAP ^AKibl DiVAI-tal
}* Egy évre.........................M - %7 évTe ......................' ¦ 18.—
•* PéJ évre.........................7.— Fél évre........:................0.-
V Negyed évre.......................3.60 Negyed évre.......................4.50
C Minden hóban jeiyzeknaplo. j
Kiadóhivatal: Budapest, váczi-körut 78. szám.
TrTrrprrrrrrn-rrrrnprrrrTnrrrTnTTTrrn^
Báli, menyasszonyi öltözetek. Egyszerű öltözetek párisi Ízléssel.
MUTATVÁNYSZÁM INGYEN.
PÁRISI DIVAT
Megjelenik hetenként egyszer.
Színes, élö aedellek utál készült fénynyomatv képekkei, szabásrajzok, kéziüNikák, illysztrált regények stb.
1 Takarékosság ízlés mellett. Kimerítő magyarázat.
LEGSZEBB ÉS LEGOLCSÓBB MAGYAR DIVATLAP.
BHzttési dij:
PESTI HIRLAP-pal PÁRISI DIVAT «~
8 — Egész évre........'................18 ~
^ifé«z évre.................. ' " '
4 - Fél évre.........................8 •—
-el évre..........................
2 — Negyed évre.......................4.60
-Negyed ém.......................
Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78. szám.XXXV gVFOLYAM
ZALAI SÖZLÖNT
1896. SZIiPTKMRKR 26 án
tjsíjrírók lapja!
BUDAPESTI NAPLÓ
A magyar sajtóban páratlan az a siker, melyet a
Budapesti Napló
minájárt első megjelenésekor aratott és az egész világ sajtóban példa nélkül való hogy egy szerkesztőség maga adott volna és adna ki politikai napilapot.
A BUDAPEST/ KAPLÓ
a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá Független tehát f. llele is lefelé is minden irányban.
A BUDAPESTI NAPLÓ
a magyar intelligencia lapja Politikája a legtisztább saabad. lvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halap
BUDAPESTI NAPLÓ
amelyet a Pesti Napló július 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapított, hasábjain egyesíti a magyar politikai, \ irodalmi és zsurnalisz ikai élet legelőkelőbb neveit.
A Budapesti Napló főszerkesztője: VfcSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR.
k Pesti Napié belső
Afernnyl Emil Clalr VIIimom Cerrl Gyula Erőn Gyula Fái Béla
ifj lotván Holló Marton llortiilli Elemér Jiiuovirx Pál Ilr. Hoviirü Jrnö
l-ykn Kúrálj Mák J
Meríti Ad*ir Dr Marion P«pp Dánlel
Pékár Gyula Dr Mollm *d»ir Sváb Tivadar Thurr Z«Káu
A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tárcaírók díszes sora:
Agai Adolf Beasenyey Ferenc, Békefy Antal. E5tv5s Kéroly dr. Hagara Viktor, Feazl Géza, dr. Halász Ignác Kupa Árpád \ ¦alonyai Dezső Munkácsy Kálmán. Szabóné-Mogáll Janka, Szana Tamás. Szántó Kálmán, Tömörkényi István.
A BUDAPESTI NAPLÓ
rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friis, eleven, temperamentumos és minden rovatában az Ízlést,
az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének.
A BUDAPESTI fVAPLÓ
egyedül jogositott magyar kiadásban közli QKORGES OHNET világhirü írónak „Hiábavaló gazdagság" cimü remke regényét, amelynek összes eddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek.
Eloizelés í égés/, évre l4,H^lévre 7,leffyedévPrT3 Irt 50, I hóra I frl 20.
Mutatvínysiámeka,; nyele s&pig iagyen ^üli a kiadóhivatal.
Szerkesztőség: Ferenc-kórut 28. SZ. — Kiadóhivatal: Toróz-kórut 41. SX. Olvassa mindenki a újságírók lapját:
á BÜDAPSSfl SAPLÚT!
Njoauott llj W.jdm József köii}TojoiB<lájib«ii
\