* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 2.61 MB | |
| 2008-08-18 11:04:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  554 | 3111 | Zalai Közlöny 1896. 045-048. szám november | Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-I SA, 1896. november 7-en. -11 ZALAI ROZLQHT. A nagykanizsai ,,Is*r-TettaM", .apagj kanizsai Tikarékpéaziár részTénj-tánaság", a .Kotori takarépénztár jXXY. évfciyi mul bftam i»tiaea46k. Dtr»»«l«U«« InaM ¦¦ a .nagy-kanizsai- él gslsáobokiönkéntes t«:oltó-tgylu", a .nagy-kanizsai (jtdedaerejú egyesület• i .nagy-kaoizati Uaitói járáskor', i .nagy-rsnizssi k-resztét y jótékony noegylet' t kanizsai ttr. jótékony oóagylet*, .szegélyek tápintézete', t .katonai hadastyáa avylet' a .soproni kereskedelzai iparktaara' nagykanizsai külválazztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEQJELENÖ VEG Y ES TARTALMÚ HETILAP. Irodalmi s Művészeti Kör. >Hj ««¦—, MM. st». 1 (rí) Misiéi én uiú. hagy né-fcáay Bérén; ujságiró otazegjuleke-zett olj célMI. bogy a rároi és aanak vidéke irodaJoapártold éí irodalomkedvalo közönségét összegyűjtse ét hogy irodalmi egyletet alapítson. A amden Menetet aiján szskolkódó leikt* társaságnak azon szerencsés eszméje támadt, hogy az ügynek olj- férfi a ( nyerjen meg, a ki iatézkedéteiTel auek a szervezet lea társaságnak alakot ad és agy beao. mint kOlaó összetartozóságát readezi. Ew lelkei gyílekezetWH származott a Nagykanizsai Irodalmi él Művészet) K»r éa ennek a kérnek eW elnöke Staanfki talmin toII. a kinek tanai tehetsége, esztatét-ben gazdag uelleae a körnek életet adott. A kör, mely jelenleg egy irodain és művészeti szakosztályból ail, a aruk abbeli követeléteknek teu elegaf, kogy kAzooaégtnktea ax irodalom ét művészet szeretetét ébren Urtotta, haaen zászlaja alá Mopor-tositotta mindazokat a férfi ilcat éj hölgyek* egyaránt, kikaek érzetetektől a aeaattebb társadaloa iránti néni matat, htjtemok gazdag forrt-¦okban fakadnak. A mit az irodalmi és művészeti Ur igazgató tanácsa, a közönség lelkei támogatásával veg-bei vitt, teljesen megfelel az irodalmi éa művészeti kor kitűzött céljainak. Irodalmi ét an veszeti előadásokat nmAmttt, MoWasásokat, haagvene-afwte* tartott, ingyenes előadásokkal szorakszzatu a nagy közAnségst éa ¦tatzati taaqwiaket kegyeletetek On-aapsite *eg Hogr nyilvános köoyv-tárt és irodalmi nureket még nea szerkesztett, aaaafc aindeddig az idő rtTidség-t rait az tia. Két izbta megünnepelte Bánra 15-ét. A Ntgy- KaaáxaU aeglálofzHó mivéezek irtai lerétta azt a isyeltut, melyet ilyi-> nek. A rendezett estéken taazegek egy tetemes részét pedig egy Deák Ferenc emléktábla ilaa-jára tette le és Uláa nemsokára i bekövetkezik azon idtpont, a aikor I a haza bölcsének emlékét Tárosuok-ba> aegAlbMjtk. E vellett az ér folyaaán társai Összejövetelekre is alkalmat adott tagjainak és aegno-i nositotta az ének múréuetét, mel--I nek innyi éveken al ounona Nagy Kanizsán Ben is volt. Noieaser 15 én tartja elsi közgyűlését, melyre < fájdalom már is egy aj eUokrálasz- : tás feladata háraalik. Staagi Kál- ' aáo elhagyja városunkat, bogy szélesebb hiratáa körrel biro állását ' t SMgeden elfogi.lja. Nehéz lesz méltó J utódot Tálautani, nehéz pedig azért, I mírel társadalmunkban ketéa az ' olyan személyiség, a kibeo meg volna a tehetség, hogy széjjellmzó táriadal- j mánkat saját személyiségéoek Taraijával összetartsa. De talán a kevesek tiiU ú fog ! találkozni valaki, a ki áthatva t társadalmuk knltorális missziójától, , erre a nehéz rezérstereere vállalko- j ' itt. Ssweaesés asupkiámok MsMt indnlt aeg a kör, rajba sikerGIne ! megtalálni a vezért, a ki ezt a nemes célokat istápoló egyezaletet az elnöki krízisen keresztnl vezeti. Az i elnököt nemcsak azon tisrtíég illeti meg, hogy a gyűléseken elnököljön, ; hanem, h«gy a gytléiekbe életet önt- ! tón. A bölci eloöktól fogg a kor (*-vöje. Tiszta azirvel és nagy lelke- j ¦édessel fogott hozzá az elsó elnök társadalmi életnek fellendítésének müvéhez, merengő és tévedező te- ! kintatekkel kareaatk az utódot, hogy j az 6t hirea követő csoport élért álljon. ¦yiH lovél párti ¦ll|»r>ihn *) i ílsstell Poigirtánst! Zászlónkai a szerencse tea kivette, te cs&ggedaüak azért tea szabad 1 Igazság és szereneae nem is aiadig, sőt talán nem is gyakran jártak karon-logva egymással. De s szerencse ma Isndó, ss igazság pedig balhatatlan Csak éa buktán ei. — a mi mellékes — de el'eink győznek; s mértékletes szsbadelvtség kerületünkben vesztes maradt, — de gyösni fog széles e hazábsn! Az slkotmáayos küzdelem végével némuljon el a keserűség, a versengés misdeaütt, egyesüljünk mied.iyájsn s haza szeretetébes, s haza szo gálatár*. Köszönöm Ooökoek asgssztos bizal-makst, ezt én mindenkor életemnek leg szebb sikerei közé számítom. Nem veszett kárba '.elkéa harátaiokaak határt nem <amerő önfeláldozásuk; meKtermé-kenyiti az a jövőt, a bon&sziveket. Övék hálánk és ktozónetnnk: telkemet fölemeli az s tudat, hogy ők igsz agyért harcoltak szent meggyőződéssel, s bogy nekik ei elég. Isten áldja meg hazánkat, I-len áldja aeg Önöket s e kertié* aiaden polgárát békével éa fdlvilágnalditsil I Nagy Kanizsán. 1896. oki éber i9-és. Tisztelő polgártárttk 8ZÜTS MIKLÓS Uj iparviHalat (—iker.) KikötóváTtmuk a közel jövőben eaelktdésétek bizonyításaként oly vállalatul fog gysrapodai, melynek feladata lesz ipártákat egy aj téren fágget-lent jni a külföldtől, s ez a .Fiumei Kakaó- éa Csokoládégyár Sész-véay-Társaság." Szinte elénk tolul azon kérdés, vajjoa a külfő di töke meea.rire van érdekelve az uj cyársál, mert ssjnO', megszoktuk már bazáakban az ilyet (7); a felelet azonbao teljesen megnyugtató, mert e vállalat kizárólag^ajtyar tökével alakult. •) atoll attemkn keste erbsMt 3s«tk Kezdraéiiynóje a .Tinaei Hitelbank RT*, nely mteiel oagyon ndvöseo szolgálja már noazabb ideja ipiraskat, aintii s fogyasztót körbeo legelonvő-sebbea ismert fiumei rizs it risdkemé ayttő. további s ösooiitotl kőolaj és mellékterméavek árobi bocsáLápával foglalkozik az egész monarchia területén, »öt a külföld és tengersuieli országokba is magyar gyártermékek kivitelével foglalkozik. E bank, jél megmérlegelve a gyidasági körülaéiiyeket. sikerrel indi-totu me> a .Kakaó- éa Csokoládégyár" &asncir}zását, a a 200 000 frmyi alap tőke biiUmlia van. A gyár ép'tésésel, bareudezesenél i» az áruk minőségénél a kfl'töld e nemű nagy váiialkszásai aay-»jib«o scolgáluttak minuképet, bogy azoknak termeléat viszonyau s saját viszonyainkhoz alkalmazzak és igyekeznek a technika e téren elért vívmányait az aj gyárban is érvényre juttatni. Jelenleg sz építkezések nagyban előre haladnak, s a gjit jövő évi január elejével működését megkeidi. Természetes, hogy náluuk ily ujQemu •állslkoráwknál as állam pártfogására szükség van, s ez esetben anDál is is-kább, mivel e gyár — mint fent emlt tettnk — bizo&yoB tekintetben uttörö is' 8ikerait is s keress, minisztériumnál kijárni a vssut-tarifai, vám s egyéb ked vasasén jekM. Kikötővárosok giárai mindig bírnak oly elöajókkel. melyeket belföldi iparvállalatok réssbea vagy egészben nélkO-lözoek. S ngybiuzik, bs nagyobb tea-gerp«rtuk és több kikötőnk >e>u. iryár-iparonk is msgssabb fokon állaaa. — üsmbtirg pl. aemcaak s világ egyik «U kikötője, hanem gyárvnrosa is. Anglia óriási tengeri kereskedelme emelte gyár iparát ii a legaagasabb fokrs. A kikötői gyárak a nyeraanysgot — ba, miot ese-Uokben, gyarmatárukra vannak utalva — egyenesen s nagy kőltségmegukaritá-tsa! a termelő helyről kapják meg; s vassiti dijszsbások rendesen s kikötők reláció jábaa mutatnak Jel legtöbb kedvezményt. Mind e kőrulméniek szt muutják, botr gyáraknak s kOlönösen e gyárnak, iéte-fitése Fiaméban egéasséges vállalkozásnak tekinthető A kskao és csokoládé nem lévéa oly tömeges logiasüsu cikk. min*, pl. s petróleum, az a kérdés merül főj isinét, számithatnske ezen gyár ter- melvéoyei elegendő fogyasstásrs? — A kakaó » kalöoösen s csokoládé, mint cikkek — már régtől fogva unuretewk hazánkban, bár csak a laiomac magasabb intelligenciája és igényű részéaél. Azon termékek, melyeket eddig fogyasztottak, iges oekély kivétellel, külföldi gyártmáiiyok voltak. Igaz oiyaa, hogy a< uj gyár versenyképessége s koifeld régi jóbirfi cikkeivel szemben eleinte nagyon próbára less téve, de tekistve a f-ntealitett modern bereadezést az el*-geodő tőkét a szaksvslo:t közegek meg-ojere-ét. tekintve továbbá s hazai vállalatok iránti rokonszenvet it sz arak bizonyára alkalmazkodó színvonalát, a Kyár fellendülése s gyártmányainak mél-tányolása iránt jó reményekkel viseltethetünk. Mint fogyaszláii terület nagyea 87ámbavehetó aonüngesnek tekinthetők Horvát, Dalatátorstáj, s a Balkán ál-loaai is A gyár védjegyül haszná'ja a baraa elefántot, melynek fehér alakja oly ismertté tetie a taaei ríxskeaényitöt. Nemsokára forgalomba bocsátja az .Elefánt kakaói" és csokoládét, továbbá a finom cukorkákat. A kttlIItU huirin. — Saját Veröfésyes tavaszi nap volt, a kíváncsiak százezrei tolongtak s hossza Aad-rássy utón, Eidóa s király fényes ndvs-rával megjelent a kiállítás megnyitásán Üonep volt, igazi ünnep melvDek tnda-Iában minden migyar »ziv bevesebbeia vert. Egy hatalmas tandér várói emelkedett hihetetlen gyorsssággal s város-, ligeti ló körnvekén keletre terjedve. Igszi re^evilágok csodái alkotásai: paloták és gunyhók, fény és pompa, mit a magyar a muitból fenntartott és a jeletben slkotott, ott hordta őssie. melyből nemcsak magánk, de az egész világ-megtudta, hogy él a Dana mentén egy parányi kis neazet, melyet a viiág Bta-gstó harcok dn ó vészei me«- megtettek Aljkor, és a mely mégis agy utoa tula* a müveit világgal Mintha e«s> áloa lett volna mindez! A városliget szerte fnté utsit szegélyező terebélyes viúgesztaere éa platán sorok zizegve biztatják sárgult lombjaikat és ebbe a fájdalmas elun- T Á B C A. PrtM, atot lifaHminy.*) PetőS 1839 szept. 6 in lépett be a Qollner féle. jelenleg Ersó főherceg nevét viselő, 48-ik gyslogevredbe, mint önkéntes njoac s az első századba sorozták 1504. as. slsu. Szolgálati ideje 6 évre szólt. Az egykoriak, kivált dr. Ssss István szerint asjdQem csods, bogy bevettek, sanyirs sápadt. vé<as kiaézésg vell. bárka áltaUkaa testalkata erőeaebb s tarésre kitartóbb vsla mint a mitveo-aek látazék. Soprom kaioaáAndásaról, hol az 1*39/40. év öazét és telét (szép-.—márc ) töltötte, Bayer adauin kívül főleg Orlay és dr Saaa eaaékezaek aeg, bárüs jegyzeteikben jeilestző módon aea ealitik egymást a költi soproni barátai között Dr. Sass szt mondja, hogy vágy rs-vágytak ót megisaerai, ó egykori szent-lórínci utmlélánat, a többi tanulók ast a Petnrksot, a ki nriaéat vett, már atáms. kslitéee smm át, iaaerte LeadtayaéL. a lageM aanéazeklt, látta-Vörtsaartyt, Bajzái. Az érdekeltséget még növelte a asegéev katona elhagyott helyzete előbbi hányatásai, az »z elkeaeredés, mely a hsrineretkM ái»e s végre azek > talzá-aik, melyekkel torsát kiszínezték, vagy 'jf'KitjZilIlll kueua asfr aü-réMI: Petin íltirsjsa (Speat, Fn-kliii-Tán>l« IStS in IM.dn , w M kr , ,«,-asnt U t hj—em aiauiaf i*vi<áMe. Ai tlu-Isms áráekaa brtl aaétt is Mas*, i rasslst mtn Patai a ati " ' iiMaalu r—'ililt | sehs sea törtéat kalauzokban szerepel- I tették, melyek saaái töbo hitelre talál-tak, minél kevéssbé Tálának igazak. Végre eg.v őszi délután megléthalták Németh Jancsi tannlótársaknál a a valú sax természetesen meghazadtolUs szál-loagó airekel. ,A azcMba léuakor, irja dr. Saa, szerényen aeghcsódvs. fsstet- , len diákládán üldögélve uláliam egy fakó arcú, mohodzó bajuszu, vézna ki-sézésü egészen igénytelen katonát, ölében lógatvi fehér vállszíjáról lecsüngő sza-roniát KőssAutéaemre katonásan felállt, oldalára haza fegyverét s érdes tenyerének szorítása, testalkatától elOtőleg, edzett kezek erejét érezteti velem. Sárga ' pitykés, rőld hajtókái Kontárja, nsd- | rágja, csolnakszeru bakaness agy lo-tyogott rajta, mintha nem is rá szabták volua; egyedül nyskuzoritójs állt fesze- ; sei, fólpeckelvén vékony nyskán ülé fejét, melyen s rövidre nyírott s felálló ! sertehsj, — mely aötétbin dörzsölve akárháayszor szikrázott — beesett sre, fekete bőrszia. éléok két barna szem, mint régi ismerősök jelentkeztek elót-tea- Kérdezősködéseikre aztáa fatólag elmondu élte főbb mozzanatait, apja ki-tagadását, t színházt oélHIözéMkkel telt > mégis „dicsőséges napjait," rö | videó az okokat, metyek miatt katona lett; de mindezt a száaakozásl kizáró modorban. Ez mejfelel a valóságnak. Orlai és 8zeberéoyi ugyanazt mondják, bogy bár aélyea érezte nyomom helyzetét, büszkén viselte sorsát: legfollebb bnDorizált rajta. Iiy knaeraa haafolatá-ban egyszer Hsnkovszky Mikta volt aszódi taauiótirsávsi találkozott as ut-cáo, a ki fűszerárukkal megrakott kis szekeret hatott. — Hát te mit csinálsz itt? — kertié tőle aegfitközve. - Iaas vagyok egy fnazerkereskedönél, — válaszolt. — No öcsém, felelte rá, sajnállak, aekea is rossz dolgom vsa ugyan, de mégsem cserélnék veled. Jellemző s másik, szietén Orlsytól elbeszélt eset. Egyszer L i olyaaker meiit épen aozzá, midőn egy jrtbizako-dott urfi látogatója volt, kiknek társasá-gsbsn amúgy is mogorva szokott lenni. A veadégnek fsltaavéa ez, tréfálkozva búi magyarkának aevezt* Petón e azórs föllobhsai, Bit* a pukapor. — Tudja ön, kik voltak azok a bús magyarok? -- kiáltott rá, — ha nea tudja, majd megtanítom én, hogy máskor tudja, kinek ossza e címet I — mire forma sse rio: megtámsdts a az menekülni volt kénytelen. El az utóbbi eaet jól rajzolja büszkeségét, mely jel terhes szolgálatát panasz nélkül viselte. Pedig nagyon terhes volt, mint áltslábsn a közkatonáké /¦ Végzett Mkolái, tanaitsága szálka volt mivelet-len káplárja szemében s ez nehezité helyzetét. Tírsii pedig majdnem üldözték, mert kerülte ókét, mi csak természetes, ha elgondoljuk hogy a hadsereg e része akkoriban kivált kötéllel fogott szolgalegényakbói telt ki. Teendőiről' maga ia megemlékezik üti jegyzetei-bet (18*5): .Strázsaltam vagy főztem a kt-ktricagomoócokat közlegény társsim számára, a mosogattam a vasodéin oly téli hidegben, bogy a mosogat ómba ujjaim- boz fsgyott, s. . a káplár .menjen kend!'-je lehajtott a havat kihordani a kaasárayaudvarból;" vagy hevert az őr-szoba mezttlea fságyáo, hol mint de Mani báró, as egyik oldalát maga alá tette derekadnak s a másikkal béta-karódzott; Li bárha mindössze abból a II frt .H.odgeld'-böl, melyet beállásakor kapitt s napi 6 krajcárból élt, kölcsön sobs sem kért, sem segélyt el nem fogadott. , A tanulók lakomáin azonban szívesen t*tt részt Oriavtál és Ssssaái egy-aráit. Orlay és három lakótáras, ba zsptak valamU haséiról, ót mindig meghívták. Ilynkor bustoros kedvbea túltett miadasayiu. Mtgtörtént, hogy snyjs neki is ktldöit egyet-aást; azt uiatén a jó barátok kőit költölték el. Egyszer meg pspirba gyűrt csomsggsl lép be OHsyhoz. .Nesztek. mond. én is meglraklállak egvazer benneteket" — s a papírból fekete, száraz, profotitit tett az asztalra, melyet újsága miatt jóizüen fogyssstottak el. Katonai életéWl több más, réssitt homoros, részint komoly esemény emléke maradt ránk Szcberésyi elmondja pl., mint tőle hallottat, hogy miként oktatta s káplár s gyskoristokrs. — Tudja-e kend, — monda, káplárja szavait idézve, — tudja-e kasa mi az a stéling? J — Nea. j — No hát s sléling a katonának ; ss a stehiagja, a melyben áll. j Abbsa sí idiben a katonák aeg ! párosával feküdtek egy ágyban. Az ó ' hálótárss egy cigányfia volt. Jobban nehezére esett azonban az, bogy takaródon túl gyertyát égetai oem volt eza-bad; ó mindazáltal feje felett függ* szuronys karikájába gyertyát illesztvén, uláa kapitánya engedélyével, mint Sast sejteti, — midóc társai már altdtak, olvasta az nko'a könyvtárából kapott könyveket. Egyik társa egvsier ilyenkor oda lopódzkodott a elfutta gyertyáját, mire dobébea sznronyát dobu utána, mely szerencsére csak az ágyba furódott. Másnap aztán a sok baka örömére kurta-vasra verték .a tintanyalót," a mint öt hívták. Kz évekbea a soproni posta as u. a. .három hás" szélső stártyában volt elhelyezve. E ház a dr Schetzel Andrásé, egy ailentinmrs ítélt ügyvédé volt, ki e miatt szűkösen élt komor sgglegényséfi-bea. A posta előtt számtalsnszor állt őrt a szegéay katona éjjei-oappal, egyfolytában két órát ssaladvs föl s alá I dermesztő hidegben s keskeny fspasUón. vagy meghúzódva a savöltő szél ellet a fakőpöaiegben. Schetselnek feltüst t vézna alak. kérdezősködni kezdett a mély részvét fogta el ssenvedó társa sorsán. E részvét még nőtt, midőn egyszer őt Horatiui olvasásába merülve találta l eróu a sor.nlddzte Igyvéd és ifjú költő kost valódi barátság kezdődött. Az ügyvéd ebédre hívta meg, vagy gyakraa as estéket töltötték együtt és kétszeresen sajnálta, hogy szűkös helyzete misu tea segíthet rsjta. Dgyaa e télen törléat, hogy Uazt Ferenc hangversenyezve járta be az orXXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1SM. NOYEVbgR ltk. Usba miotka egy nemzet sxomom tokija | u belevtgyülte. Hiu néhány nap sulva j lerombolnak oda künn a ligetben bú- ' dent, ni eddig diadalmasan hirdette a magyar haladást, a magyar tudást és a büszke magyar önérzetet Egy kissé szorult szívvel ballagtak ki ai emberek kedden délelölt a kiálli tápterületére. HÍBzenaiiDdenlci tadts, hogy egy szép. egy nagy baldokl6 utolsó pUla oata közeleg. Heg az öazi nap is kíváncsian melegítve lépett elő a szorke fellegek mögül, még egyfzer előoté fé-oyes sugár kévéit a ni büszkeségünkön melynek emlékezeteiéi melegedhetünk fel csak ezután. Tuenkét ónkor egymásután robognak ki a féuyesebbnél-fényesebb fogatok. Az ünnepélyek hatalmas c-arrokáuak emelvénye rendkívül pompásan volt fel-distit'e ez alkalomra eiotiku< uövények-kel és drága drapériákkal, melyek hui- j lantosán zárták Körül az egész tért. A ' csarnok tizenkét órakor szorongásig i meglelt a meghívott közönséggel. Ezer ; meg éter ember hullámzott kfloe a caaraok előtt, és belül ugyanannyi. Az emelvényen ott álltak társadalmi és politikai életünk legkitűnőbbjei. A beaáráai ünnepig pontban 12 óra- 1 kor ntte keidetét ^fcmidt József min. Unáaos. kiállítási ifkzgtiónak Dániel Érné kereek. miniszterbe* intézett be- j stédével. melyet megrázó éljeuzés köve- \ tett, ugy. hogy Dánie! miniszter csak percek mulua juthatott szóhoz. A miniszter .Éljen a királyi' felkiáltás-sal zarta be beszédét, mit szűnni nem akaró éljen ríadal köve'ett Aztán mindenki sietve, lázasan járu be mégegyster a kiállítást, hiszen holosp már véget ér •a a ragyogó ez a tüode szép álom. mely hat hónapon át oly boidogao nn-gatU az égési magyar nemzetet karjai kötött. Este kileDC órakor megszólallak bugva a gázcsarcok melletti nagy ha : rangok . .. Eltemettek már a kiillilist és amint kiléptem a főkapun, oly hideg borzongás fntott végig rsjiam, mert a távolból már hallani véltem a romboló csákányok első hatalmas csapását .. . A testi nevelés fantasúgi kuli cet tekintettel a tiQoi hiz<- !•) Irta: KOVlTS MIKLÓS. Hs az emberiaég történetét ftgyelme-sen vizsgáljuk, miaden lépten-nyomon véget érni nem aksró elleomondásokra találunk abban. Ma ezrek áldoizáí íe-tűket oiy igazságokért, miket holnsp úgyszólván a levegővel stivnnk magnókba. A tanadalom küvl a természettel, a nagy igaztágokkal, az előítélet a felvi-lágoadtaággal — és emberöltő emberöltő otáo malik, míg egy-egy nagy igazság küzktnctccé válhat. — A sok pélrla közt alig találhatnánk erre ékesebben szóló bizooyitékot, mint épen a testi neveiéi történetét. — Hogy milyen kicsiny az ember, éppen a törtéBelem mutatja meg. Mig másfél évezrednyi rövid idő-kör alart, (mert biazen a természet nagy céljai folyamában elenyészően kicsi idő egy ezredét) kétszer jutott e téren t legnagyobb mértékben ellenkező esel-•Mgekbe. még alig áldozott ;e a klasszikus meleg fényes nspja, minek sugarai egy derült világot áraattouak el lényükkel, •) FeWvastatsK s asnkaaiassi taatoi ji-rtsksnek 1N< éri k»nl SO-ia Gt4s».tsifeU> tartóit mille&aárit kftsfrulésss siágot s mint szülővidéke fóviroaál. meglátogatta Sopront is éa hangierseDyt aéott. Eanek hm folzaklaiu a Tarost, mindenki hallani akarU a P*tM égett a lágytól. »ogy tátim ett Inklmt. bzh gora kapitiari iiaaeta nem idolt rá UfetMlTt. Ekkar az Oiiay polgári öltöméi vette Hl ¦ amtedély oé kai vett résit a kugvenaayea. Az eset kitudó dott s a büntetés m maradt el. Ha azonban a durva környezetbe* ka-toaaélete sivár /olt, helyette kárpótlást talált barátaiban, ltk egyszersmind önművelődésében is segítettek Legközelebb állt Oriavboz és lakótársaihoz, kik kö zll kivált Nt«y Imrei, a későbbi tör-teaatirét éa LaaUv Sácdort eserttu. UiéWi koráa, lM*-baa balt meg a mi-tte Ortaj est eeki út akkar eekn-ml asiaéssaak m atilla, aat ttWtt a: .caak most énem, maitviia jfcamitmJ öl" Itt Uaerkeeatt meg atAM iMe-tatra-kész barátjával. Pakk Alberttal, ki v» le egy évbea Battayón attlatea s anniéu evangelikM volt Pákh megelőzőleg Miskolcon. Iilot és Lícséa u-telt: Sopronba jővén, munkái tarja, és re'ormáloja leu a Kiás János álul ott meg li»O-kM alaiiUtt a hazáakbu a »<(« ¦¦¦liat *M iskolai auirjar-tár aa.á««alr Ka kMkta (16J8 ou) Ha-tj« U^* naiUt asa*ke, «r. Sas. ¦ —- Pikh a«iig 1S40 eleié- töl .titoknok* a és gttaórák c. írott lapjának aaerkeattsje. Nemcsak a bs rátság tehát, az irodalom kortt szeretete is Mvmásbo: voniolU ökeL Pákhkal »*hs rljírt a tanárik előadásaira, a társaság könyvtárának padig aem volt oorgalaasabb olvasója, miut 6. Kivált az A heoaeum ot s ennek 1840-ig )rirt melléklapját, a Kigyelmezó-t, állandóan olvssts; lépéat Urtott sí irodslom try leaévfI; a legjelesebh művekből egysaerre 3—i et vitt magival köpönyege alatt. Baszoálta a német társaság kö lyveit a Schillerrel itt ismerkedett meg sa.po-aabban, kinek lyrája volt is rá hatiual pilyija kezdetén. A mindi« elsé sorban kedvelt Horatiuton áa Voröimartyn kívül Jósika hatott rá njazertaégével nU Itabozo iseokóovvek is olvatmáoyai voltak. Nem Meteilea, hogy aeni részt tett a társtaác üleseia is. noha nem vo t tag a a«m működött. Tag egyébiránt Orlay sem volt meg; mert etek caak Mii osztálynak lehettek. Eztrt irja Orlay, ók többes az algimnáziumból egy kisebb Megalkottak, melyben Petőfi is'olvasott fel pár ver-.et. Volt emlékkönyvük m, melybe a jeleMbb müveket t i«T PolSfi pír kt teméayét is beírták. E kis kor két évi fiaálláta uUn megsíünt, as em lékkiayvet Uatsy a aagyootvk társa tágnak adu át me;6r<éa végett; de hol Apolló éa Véutt irtuk u irjs»á-got nevelő bölcsek miaUképei. tehát a nép testben lakó szép lélek, — bekovet-keaeuegr sötec elfogultságokkal teljes idő. a spekulatív bölcsészet, a vallási fanatizmus, az aszkétizmus kora. E< megvelea tárgyává vált az .Isteni lélek* steknelye: a test Es a-, elvadult, sanyargatott, elht nyagolt testben épp oly esellemvilág lakott, víziói s tulcsigáxott idegrendszer zavart képei gyötörték, — és a mi felköltötu ai emberben mindazt az álletiasaágot, a mi abban azon ok ÓU szunnyadt- El „ „ elérte végét. Laasankint hsjnalodni keidett a azaliea éjszakája is. kU a humanizmus napja süt Csak az emberiség árja legmélyéiben uralkodik még a sötétség Hanem ott is dereagesre válik már. Éi mintha s klasszikus idők su gára lopóznék a reális eredmények alap-jáa álló .anyagias- é.etelvektől áthatott társadalom legébe. A milaos-: valóra válik. Ar emberi test tökéletes szépségében imádott Iiten-Mzms megtisztulva . megnemeiedelte'u kerül ki a sötétség kohójából. Locke aagol filozófusé az érdem -azon elv felállításában, bog; a | test nevelése egyenértékű legyen a lélek nevelésével. Nagy igazság vok, lehit — nagy ellenzésre is talált. Egy Routteiura volt szüksén, hogy érvényelülhessen. Ei a Usti lelki hsroo | niát követelő nevelés lángtollu iró|a nyomán megindult az úttörő mozgalom. Egy rövid emberöltő alatt ledőltek * KZíxadok építette ao'ét báatysk. Sijjc és Németország volUk az úttörők- L4 ettől kezdve rohamos haladás állt be. Természeten, mig mai me«tisztultságát elérte a Un és terjeszti áldísait, kinövésekbea sem volt hiány. Mikor e kinövésekben odá'g julo'.t a talbaigóság, hogy cskk a test nevelését, ápolását urist'ák iiradságra érdemesnek — a lélek ro-vá->irs, akkor léptek fel a pedagógusok után az orvosok, élükön a higiénia atyjával Hnfelatiddai. Es a.ó's a harmónia , teljes. A testi nevelés footo^sága ma 11 ír ' egé*z Dsgy boruerejú voltában elisoert ' dolog. Harsm azért rokst vetkeznek e.lene korunkban ia, és legtöbbet a gyermek teati nevelése terén Roppant feladau vao a gyermeki agy-velónea. Semmi foglalkozás nemben, az élet egyetlen más szakában sem fejt ki i több tevékenységet az ember agya. mint a gyermekkorban. A megkülönböztetés, az itéléa, a valódi fogalmak útin az elvont fogalmak mindekkor indulnak fejlődésnek. A fogalmak mindenikére kiterjed a gyermeki agy munkája. Ehhez " képest a kértóHbi évek individuális siel-lemi élete valobtn kevesebb követelményt fű?, ai agyhoz. Mi termésteteitebb mint az hogy e szarf fontosságához mérten, nagy gonddal kell anaak helyes kifej* lödése felett őrködnünk. E lejtődéire első rangú fontossággal bír a táplálkorái. A fiatal anya a kisdeddel való bánásmódról talán anyjától, Uláo a szomszédáétól aat.y jábol már hallott Tatamit. De mire tanítják etek? Csak árokra ai egyagyüségekre, ferdeaégekre, amiket maguk tudnak. Az észszerű táptá'á<ra sem tudják megtanítani, mert maguk i< ait hiszik, bogy valahányszor sir a gyermek, mindig éhes. líT aztán vagt kell, vagy nem kell, txle tömik a kisded gyomrát, mi sokszor nagy betegségnek lesz lorráta. Ai ésisze-rütleo táplálkozást első torban igen sok betegség előidézőjének tekinthetjük. Lag- ! áldásosabb tápláléka a gyermeknek az : asyatoj. Sutiattikúlag ki van,matatva, hogy 100 olyan gyermek közal kiket as anyjuk atoput, elhal sz alsó évben 8, 100 közül, kiket daj'ts ttoput, elhal 29, a ¦neateraécetM Upláluk közül pedig elhal 66. Az aayatej szereperői, miután ez adatokból láthatjuk annak nagy fontosságát, e téren felesleges volna stimitluszor elmondott dolgot itt iemé-telnuuk. Ha az anya maga nem táp láthatja gyermekét olyan akadályok következtében, mint u idegbajok, izivbaj. epilepsia, vagy egyén bajok, pl. tuberkulózis követkeitéber., válassink meg lg godalmaa gosddsl a táplálási modoL — Ritkán akadunk minden tekintetben egészséges dajkára- Arányiig levél szón esetek száras, mikben egy d.jkt tejét nevelődik fel a gyermek. E< semmi tinu oly káros katásaal a gyenge fizikumra, mint a váltoiUUs. Nagy rövidlátó-ág kellene ahhoz, bogy ait higyjflk: e vál lozáa semmi egyéb következményekkel nem jár, miut pár aspi gyomorbajjal, mit a .másterméizetü' tej idéz elő. Hirmadsorbaa pedig sz esetek 60"/,-ában puji'in tápláló .állat" -nak tekinti1! a dajkát Ha ügyelnek iá ez cuk any-nyibantörténik, hogy „misdig jóllakjék." Táplálékait pedig legfeljebb annyiban ellenőrzik, hogy ne igyék sokat, stoká sairs, lelki é.ete nyilvánulá<aira, teste ápoláaára semmit se ügyelnek. A tuiu váget legföllebb abbsu követelik meg. hogyha .kimegy" tisztába öltiték. pedig » lejben a dajka testi éa szellemi énje megy át a gyermekbe. A mesterséges táplálás mellett e hiányok mind a minimumra vallanak le, és a szfllőtól megkövetelhető gond mellett elesik a ha-landóiág nagyobb számaránya Is, mi még gondolkodóba ejthetné a szülőket. Sokszer megbotriukotik az ember, ka alkalma vsa látni, mikép táplálják a té-hány bóoapoi gyermeket. Etetlek aizal már mindent, a mit a felninek esznek, és hogy örülnek az ecyügyű -zűlők, ha a kicsike nagy erőlködésnél lányéiul Hog.' a gyenge gyomor képet leu e azt megemészteni, arra a gondolatra nem jönnek. Éi ezt n iieretetbóljó-histemüleg teazik. Mi eanek a gyomor lulterbelétnek a lerméezeU] következménye? Az, hogj a stegeny gyermek fijdalmátan éjjel-nappal sir. Mataa pedig ez a szülőknek nem épen kellemes, iparkodik elhailRstUtni oiy éterek álul, melyeket tudatlan környezete ajánl neki. 8 a mákfejfóret. a pálinkás cucli legtöbb esetben elhallgat útja. De hogy milveo bjUwsl van ezen Q^járás a gyermekeknek ugy tetti, míut szellemi fejlődéjére, azt legjobban lát ják azon Unitok, kiknek növendékei ilyen módon cseperedtek fe'. De nem I het célom ei értekezésemben, bogjr az itt követendő eljárást le-irjam, hisz erre ms már szakkönyvek vannak melyeket azonban mé< at inteH ligens szólók közül is édei kevesen 0 ¦ vaauak. NéizQnk meg egy fö'dbirtokost, vagy egy gazdatisztet. A ló és juhtenyésztésről köuyvUra is van. sót mé* az agár, vizsla é< kanári dreauirotisá<'a is van könyve, de a sok kóiyv közölt eíy ainci olyan, mely a gjermekoevelésril tzótia. Csmk néhány főbb teendőt eulitek, mit a azülőknek tekittetbe kel! venni, ha att akarják, hogy gyermekeik egész-ék és erőteljesek mtratljanak. (Folyt, kíl ) .taré Hz*** ét úrik*. ¦mn, '«»*. a»v >- Tllassio kamletbea, ntóbb elveszett s Btyer hiába keretté, l'sy latsuk igaza van dr. Saasnak, hogy a* 50-ea években a társaság sok egyéb irsuival együtt valami .cutgesinnt'-ség ' ádauU lett ; De ezt nem UkintTe is. tzámos adat bol tudjuk, hegy ekkor is Tenet versre irt a a költészetben találU legfőbb Ti gastát. Az Crigyou heTerészTf, as if-hely padlóján fii t alá sétálva vertek* goadert ki < a kévnavédéa ra];ogó álmaik* merült. Versekkel irta tele a f«löpetyeg oldalát. Az u. n. Uno'ói mulatságokba többnyire hallgatagon Tett részt: nem Ur-totott t haigadó mulatókhoz. Hangja nec lévén, nem énekeli, keveset ivott és sohasem^ kártyátott; ellenben ked veité az iskolai fletból esbeazélt adomákat. Azonban a nevetés tea állt aeki jól, arca ilyenkor elveattelte arányait. Valami elszánt komolyság illett neki legjobbat Nevetése közbei kivált az tütt föl, hogy bal szemfogát két mel-lé.íoga előre tolván, es nagyot, láthatóvá lett s zavarta az arc szokott alakjának összhangját. 0 maga adomákat nem szokott mosdani, biáaysou leleménye éa előadása egyaránt. Do ha a beszélgetés irodalmi irányt vett, Kiveaea beleszólt 1 a pedig oly módot, ml; létetét tisztedé tette. Többet tatott a alapotabbu, . „________p*iíf »em akarjs a vallott ko tarcot bavjteai. Yalassita atáa ilmllkiiljn»k, •kW if volt, hojju kaOett volaa lasaie ? i «éfp«jt ellaaahis fontosat gsreaa Lá.iU aemieti afiar, Boijaj J4aoi rsodeki btrukos, W-ss procrsjamaL U> • k« tlleuék ezreim, bistos gyctttímmt arat Kálmáa Karó 1 t Btpaárd elkra. il síi »•¦ Urttet, esnelfofTS 17 sioisbbiicpl Kálmsa Klrtlr soskn-i plébaaos s konttsk Uár csak kert-leta^li iSBerL«nak kfrpviselas [bcaonnkci, aav-kebbea ve*a6k s éolffoc; de így — fcüavoxik tutik, fsléak se J« UMet; aem itmari a ko-rtd« trdakeit, aem a karvissiaeri erita ssavtai. Miooa a^>*sáit >aU4|iat •kt, s» át tiadal érutbn ntmitri botfák, a SsmM-Fsnaciek t*r*a lerí kouonuott asstalrs lépve, bsasélBi skan; de • I>It»mi ,abca| íálmta" kláttá-soktól egy szót iez moedkatou el. E« as a kadsrc, mely íelrjtacteüefl s Bésasrt vesetoi elou. b'úooj-bisonr kiazsdubbsn kelkfl t volaa s hillgiioaiffaak Tiselkedui«. Debat . Azoa- Pol«aft)Bmk, mscysrolil Nem okanaok méi ¦ ost som 8s«r eres multukon?: Tslabaarasor e isauM nem uruu ossie, vassteu ! l^yea béka s harc oiaa. Mily cseod-bea n)U|ssik temetőben sí tijorlidoxott ellenfél s jóbarsi efysriat Miodeosieo ;ek estéjén fsajár és ko«zore dtasbea aisou s snmeci ie-meto, viráfbaiom boritjs s iirolut; Kilfsludy budor, tiiniiiii! Vnci, ISfed nws6tuttek k taaulók balm »<«i«irtr»l K laaink oaslaBálok el a bikétktarffet s MdsK vsroí éi kattlot lakűibsa. Lefvaak ismét egyek s lAU és efymas iránt yslo sseretetbes latdsosxnok as elbuayt bi-vekén, bizaak Tiralasácn és bi»ldoisa(aert. TOLCAET1B'. megindító asép grátabeazédet mitdott, ¦ajd Vajda Elemér szavaKa d alkalmi kekeaiényét. A iuze. sirbolt körű égési uphostxit tolongott a sok nép Külö-¦óttn mély megilletidéssel állták körül számosat t korán elhunyt E r d 61 a y Jenny dtlmű énekesnő sírját, Bítorn Ltjoa Itpuak volt szerkesztőjének air-jára baráui kö/ül többen beiyntek ko-mrukat. Mire leazáJt az a kony ét űoom köd-Cityláral ráborult 1 mi földrészünkre, künn a temetőben kigyuiaduk a sirhal-mok felett a mécsek himbilódzó azarény világa és halvány fényoyel beöntöuék a uegholUk csendes birodalmát. A csipfe iszi ssél a fakoronák letza kitott, eltonysdt tárgt leveleit sirra kergeti a néma földöt. A hervidás, ti elmúlás rányomjt mindetre tmi él a mozog. láthaUtlas pciititó jéghideg kezét. Az iszi nap szürke égét még ko-morabbá teszi a harangok méla, tompa tugá-it: Halottik napja van. A temető csendet nyugalmát, felzavarja az élők kegyelete. Eaernyi-ezer ember tolong némán fnjhajtva a sirhalmok között, és miodenkioek lelkét valami htnjtalan értelem talti be. A halál közalléte sötét komor tarokat vés egy-egy pillatatra az érzi ember homlokára, hisz ott •* rogjk alatt meftzfiaik a asiv verése, az agy liwa lüktetése, de lattan elsimulnak a redók, és faluim lelkében a remény egy paráoyi sugara hogv : feltámadunk: Feltámadunk! Hisz a kopir száraz galyak a Uvarz édes melegítő sugarai tói újból kihajuaak mljd, hisz a tőidben nyugró elftnnyadt virágok gyökereibe uj életet ött majd az anyatermészet és igv kell, bogy feltámadjon a testből ki-röppent lélek, mely azietén réjse a nagy természetnek, akárcsak a virág gyökere. Vasárnap a halotuk emléketek áldozott az emberiaég. A temetőbe vándoroltak az élók, bogy szeretettel, kegyelettel emlékezzenek meg az elhunyuh-ról. A korhadt fa keresztek, a magasba nyúló obelisskek é> feldissitett sírboltok látogatói egyaránt köaytil nedvet ¦temekkel képzelték vitszt 1 mulut, aunak minden örömét ét fájdalmát. Ei-hozU mindenki ai ossi hervad ás utolsó virágait. Nálunk, mitt minden érb«n, a figimiásiumi ifjtaág kiTOou t a .kegyet uaitómd" sirboltjiho', hogy siereteU ¦MUreikkel szemben lerójják a kegye-lat adóját blóbb az ifjuiág énekkara éaaktlt egj szép gyászdalt. Török Miklós mint a legtöbben; Pesten lé.ekor tájékozódott az irodalom belióbb viszonyairól a így látköre tágabb, nézeteiben öa-állobb volL Egyéniségének itjátosián, melyei koráa kifejtett sehés é'etiskolájt, aaask, t mit mondott 1 ez mindig ró Tiden éi hstározotUn tette, raját érda-ket és nj.ágot adott Efyasarlai, tyn-motaa, átceadolua H k atty enlékező ereje mistt padig köny nyen bírt amlékesai is elvttoUakra. Miadeaek okozták hogy bárka t IsH-lók féayea jövőjét aem sejtették, itgy szellemi erejébe nem pillanthattak, érezték tekintélyét, egyénisége hatását a majdnem kérkedtek a kopott külsejű közlegény mmareoagável. Bárha S tem kttoul dicső <égril á'-¦tdasott 1 ttou céljául c<akia tt iro-dtlaatt, a kőltaszeut tekintette; mégis a katotai pályát való tMhtladáaaal anj-nyiban ö«sekapetoiu a maonyibaa eat esskö'üi kiváutt folhtassáini írod Umi céljubat. Reménye volt, bogy storfa lommal tisztté lehel, ó atzorsságba )«t, I a paaz tála tokát szerai a akkor fellép. L¦ hogy e pontos Kuftlidy Károly aats vigaatuid példakési lebegett etitta. u ia urméssatat. (Véft tar.) - Uay Lajos dr. (eJolvaaass. - A migyar földrajzi társaság múltkori jubiláns ü.éseo számolt be Loczy Lijos dr. a Bilaton tQ.lomáoyoa kuutásának eredményeiről. A nagyérdemű tudói egye-kemi tanár íelolTasésátitk rőTid unalma a következő: A Büaloo medencéje a magyarországi középhegység dunántúli végiödéiétél vízszintes fekvést fi ital hirmidkori rétegek közé mélyed. Keletkezett a tilc-Tium koránál nem idősebb. A Balstdn nagyon siker 16, közepes mélysége ma-gu vízállás idején is alig éri el 1 tégy métert. Partjainak alakulásában a asél-hsjtotu bulámokiak vao legnagyobb azerepftk. A meredek ptitfslak, a tágas berek, a tó nyílt vizétől elzáró zátonyok, a V altka meg a kampe-s tátonvok, a lóiagat berkek éa a nádboióuk belv-SeU mind la uralkodó ésttki szél hatá-¦ával áll összefüggésben. Azonkép;a t Tizáraalása i-, mely. a asántod-tibaavi szorulatbji, nem ntkáa a badtpesti Danas'.skssL köiépwteseagét éri el éa szél tllenébM tyugali iráoybat t Zala folyásával szemközt nriiatkozik mag, t mélokottl deniveilációra (vizduzzasztátra) vezetheti rissra. Lt az áramlás ráj'U ki a tihanyi révnél levő kutntk nevezett legmélyebb (eteket, ahol a mélyaég a málláshoz képe« 11-12 métar között iogadosik. A Bilatoubs baomló ptukok a Zilávtl együtt, ismételve minden év-azakbin vizmenojiségflkre oéire megmérettek. E mérések tzámadarai ugyai mégföldolgoiTa nincsenek, anayit asonbat állíthatunk rájtk hivatkozva, bogy a Pa laton Tistziiéaek ingádéiért, vaiamist eddig ismert legalacsonyabb éa legmagasabb állásiit. s lefolyó vizek, az el-párolgás é.< a Síé kifolyása szabályossá,-, a közvéiemétytöl f54lét*leiett, fenéklor-rá -okiak ellenébea vajmi csekély jelen-tötéguk vtn t tó vizsztnéaok magas-tágára. Jelentékeny eredményekkai járt a ti faunájának éa növényzetének vizitslsu, s hslparazitáknak sok fajbat kontUlá't jelenléte, vaiamint a kinár termei sitsa nyainak kinyomott*, mint gyakorlt'.UaK is baaznoa eredmények ia említésre méltók, k balatonmelléki lakoieáí kevere deu volta és az ókori — prekisztórtkut mag romai — teiapedéaakaak ttrt tyo-msi, a néorsjsi és arkeologiai kuutá«k-ntk pozitív eredményei Meg Ttn állspitva a Balaton tudományos móoogrtfiájátik elórajtt ia. A bisottság 0 kiadványa htrom kötetből fog álltni és számn jelet tudói Tass réf«t taotk megirásábto. A ntgyttémi ktetatsc étéak érdek-lődéaael hillgatu véfif a falotvasást ét , végeslével tajoun mefiljeoezte LiciJ'. ti i r e a. - Mária Doroitj* kir her cegBŐ estOTŐJe. Fejedelmi (éor-nyel. hagyomátyoa tserurtáti poa-1 piraj ment ragba Jóntf fó-I harceg leáoriatk, Sí árit I)o-' rottjt kir. hercagnóxk MkBTOja | foljó bo 5-én SchönbrBobtD ! Fülöp orletoíi hercoggel. A leg-i tugrirabb Ukareat; e családi Arft-mében hMolstoi ttsztelettel, ucret* : ngaaskodistsi t«si réizt minden mt-gjar ember, urtoi boldogságot ki-rilTt a fejedelmi párnak. Az ifja pár A I c s o t h 0 n fogja Utltem t ¦exesheteket migáiuk Mária Do-i rotty* kir. hercegnőnek kivámág* wiiit. — TUtaaM s fégiautsiim Uairt karikás. FigtmBátiumuukaak á.lslán»t> kizbecstléaban álló buzgó éa éedemat Utárát, Mttirkó Kotrádot. a privityei gimaáima igatgalíjává aa as auaai kecyatmdi kas fo tökévé nevette ki t kagyatrmKl korsátyt. He-rréta Jeaaak iatésaittkbos Kint; Jáa a a. kit aajái karalmére mtatett fal s reedkormásy az lgit«atói teendiktMXHT ÉVFÖWMt í l KÖZLÖNT I«M NOVKMBEK 7-éa Beliltt *Y+<, M I j M1 uw gj Uvocó jelea taaárt Itvaarjí «j k-nti^taa Utee álaáea; tiltok ¦Marijuk becsi lését, UaárUr»ti iBSTasMát éa taaattée;ai szeretetet risei aMatfel. A< aj tatánk közti Kan*; Jáaai lugskbaa Bár ufsaottt raieztttakaé! a resaéljtfe. kafj min akkor aegaaerta rtmaak kasaa-a étjének ketstifciaSt é« taaáresyaieA ate-retet. Boa: a aMffafia eyerai a jü legje algát erezel kar lakta*. — 1 kereeketia Ujak tekét'* ej;-lete szetaeetea Ml BaajaaakÉn lánaa ettéryt reedea aa egrlat ksueellirea érferdalejt ¦'¦¦»¦»*¦' *» eglMMai * Irfejt 25 érre megajagráasal lakisiket >iaasa. Bort a kar Haat siBliakn lánaaalai Mfasetet ajajMtt taf)aiaa* éa a aafj ItMaságart. baaem aagrbaa bezsájáraK ahhes. ketj > kJB*Jt M •'ka. váre»i>ak ker»ktdelBe aefrw aialUa bee feiiódjék kiti o íróiak éa taHitistaiak i.uulMM Mpi t« eafcépií Unak Agai Aéett. Heek Jáao* Hegedt. 8ásdor, Pmlazk; Fene* «a még uikaa már aeg, fordultak a kór helyiaégébee, I-egatel ¦/or Kart Klára viaaágaiari>ell a kór meghívására kiráajak. keg; al itja tagok leJke.edéa* miadea eafp Mm tekaae apedjoa, ee jatial areekaa ójzistéa ókaj:-jok hoc; ' aag; kt«teeég aaj aa;afrta», ralamiat rnksamaohnl u láBOgaata a refabaa td<ó< egyeatleieL — Staasklr Várta-aak egyik kes-liastsietBea li-.i c<aládját érte aa a «rá«, Bolyról • követkézé giáaijoteaféot fatttk: Tóth Jáaoia.k>T áalaaBimti Battlj-aéraók HjaalaBstlI BegMrt erirfel te datja Bega éa gimnai i Jaaaa aa Jotáaka, ofy a gyászaié uja éa taatiérak, falasnál a aagTteáae reksotág Berékee Mej-ke tettee eseretett Miénk, a páratlaagea-dea, jó. Hm aayáaak. eserete grerBek éa taaKeraak. Tétk Jáeeeaa -esai. T r i * a ¦ ¦ a r B a 111 aak. etaae M-ák. beidog bázaarágadsk Stk ereaea Kátatj-városon f ké 1-éi -*»>a aaaajnééa «tá. tértéit g;ásses elkuTlát. A aakaegsltaak kait porai í. ka í áa déMáa 4 ónkw fegnak a aacfksaisaai ram. kaik. temetó baMue kaiét*!! trtk aruslTi tatetai. Ai aaftaateló uaataiue aidnat a aw»-oaldofnh Wki Mvaart f kó t-éa ra«*i Siiakor foga haKhmmaM aafj-kaoitaai piíbiaM ua^teaukaa a« Umak bematauatiii Kire)yrára«, 18*6. aat hé 2 áa. Aida. ét kéke luaijaa a karaa sttiuajrt kaaiTai laMtl — Keworckat hal;Mlek a raralsíra: Saantatt Féa* kaak iel«jiketetlaa kit?««éa»k — a ai-lrai»l»ifj»'6* kara; A auf;ar állasd oaatálrBénókaét tiMÜkua, Ka»l;<araa aUoaUa ktTatalaaki kan tata>él;a!ik daitalata je éti, Baaxétiak Jal«l aalra-tirsuak UFratett aejíaak; üatitn- Oru —- Hartette a. SáMor Riiaaer; Bulié auft — faaiilM Uiiic; Aa< Hach acktnac — Joaef baarre; Bcaaó éa Jairai — szemeit Battiaak ; Falijika-iwlea Bdtiaak — a kaawi* aira t» aaereló tsrttérei; Fawjtketatlaa BaUiaek — Margit é> Karol; ; SaarataU aofana-jakaak — Jaaka ét Mar(it; A M«i<k<-tatiea kodvet aé éf paratlaa aa;éaak — • kaaarf* férj ét árta (janaakai é< aiámo, Mirátaélkali keaonk. — Felatélitéa. A kiaatMa álló tíll e>ad s ai atal jéró aj laiar éa laasf kéa;mrit, ao«j iaaét uh kérateiaul fardnljak ar- i DÓe«;l«t Uitatt taajai éf pártfo^óith». Tal«Bjiat *ároaaak « a karaték ildoxaUc.! kótóné(ék«, bog; kat;l**éjwek a ua«aa; ft> áin g;er awkek tMnikúá akot aéau adoa>áafa;al kattá jiralai; ko«; anoél t«M>aa lene atlke-aeaek a karáooavi tili kwsaláabaa, aial; m étbaa ia a aKereax-tas; ;óiákoa; Kaagrlcf kauájáraláVáral aa »liatéia»éToi í. éri deeaaikar Maaa aatktaaltMik A la»ia»kél;aka laliii; aáiát kAsttaettal baMUatik éa kiriapilag ¦fBiUu tátik. Ti.il.Mtel lalkérataak a kagjei aaakasók >éaiadaaáa;t ai alaékiéihaii, raka féld t >eai( a rakatáraokaékai: ók. Fiálatici Lajaiaé (C-aat*ri-«tca n)ií káaábaa) ktldeni. Nag;-Kaaiua 1896 ao>. i-áa. Sít Zadmbáaaak; Lajnaé aaagrleti slatk. — A nlft-acansagi Ualtél jiraa-kér óaai roaaaa kóagrala^t aaraaiker hó I fi i. p. » órakor urtotia Zala E^erazegea a polgári iikoia raj^taraebee' • kóreiktió tárajaoroiattaJ : Tikk kUri gyakorlati taaüaot tartod aa alaai laáa;-ukola III IV oiitilfábaa. Bakot E. aali-koppáari taaitó eM idta u .Oratájoi Tan&xT! Koofraaata^oa" aaenett tapau-t»iauiL KapiUer M ua»T kilati Uaitó énoketéu urtotl UTMkraó cia>«: ,A «o»»ik.,oíek éa a aépUoilók kii kó>-léiokboa'. .4 s>kéuat foatoaaága* eló-aita N.«7 Kiről; keMdgfai taaiió A aiánTiiagáó b>imi«j jomtéM. Ko?áci <ij6rjr járáikón el.Sí jtlaataM a járit-k»r kareai éri haiócfctróL laaUttáa;i>k. - Hjeajer elól a kaMaa. Valaai-kor í b baszkén, karlcsDrtetre, festaten ' tavait ss atatkoi ás akrtaaat.t as esteikedésrf'. sifraL A tauteác esrrasist képeakai tieabaa Biadeaeip egy egj lerelet ess- Utad la a tort kaaafrtaloi rsJétaf, ¦ iafaiadj Iáimén n keloai-aak Barettek aiOiói A ,;'-oa kivsl aaa rtoteU Bagársi egreket »i aár ksa-radai kesétek fin ti, midoe ott aagru a cifra BToaseraMéget éa kai U Zala-Ejjerazegaa a tórvéarsaakhet dijaokask. Bteeoy azt a kis tollst lakkal tóét ka-iei kaéggel forgatlak ajjii, aiat valaha a féa;e< kardot, aig régre két éri asal-gáial ataa iaaei elboc átouák, kofy káliét oq BUal ¦iki-'t. (?[) iSitbease be- Az treg eaaar aeet Bár miadea táBsaz aélkii á'wtt, kar faltak e ókeio rakeaai. da báaiotta öeérzeUt, bog; agg aapjaibaa szoral a kói;órmde»sái.yekra éa ig;, boij eikertlkaseo a leayegetó n;oaoniságoi keddea regtel fóbe lótte aagát. - Ai Irodalmi te ¦éveesell Ut késs;; illés. A kór igszgaiö leaácsa tat rynleat kirdet, mely aráraskázaagy termébea 101 IS ésd a S órakor foi; megurtalai. A ktzgyalés lámya 1. Titkári jelealr*. i EJaak ráiaaatlta éa az kgastató tai.ác* kiegétzitéae. 3 Péaztari ¦*i<aaéái leeiviiagáJáte 4. Ketáai laéil-váayek A kar éreVaat tagjai keretük ka*; a kózgrlletre Btné.1 aarjöbo tzáa-baa jelrajeaek aeg. — eésaaréé esetta itaaa- Ec; lár-aaa eeg jeieati, bot; cél-zert jsvitások aiáa a tó fórdót újból megnyitja. Drtk éeaeiótt 60 krajcárért, dé o ia 44 krérl ftródkrtaek Tónéaik pedig a fttrdó aafiritáaa: 8zoabatkel;en. — TkasU eseajle A kárékázakat, az álcákat egész iiattetliiB arca katoaa tiastak lepték al, kcagoaau diakarálra otentáa ééltlatt Tailáa akiéi, tirá<ikbói kaaa*eestea kaszt keteaa* tékk. 4 Beatek, a eeakék amsaresbaarfeJ Matt, Inasa folt éa nem ti'ott éeea feszesei a testkor, tót •. lelófó bestéi ksráokat itt-ott ki- ' fene Bár s rozadaMt. Biseov aek kis leáa; ssána'suiiaa, tajaálattal tekiatett régig s azskáloi, szeatfages kadaag; arakaa éa táa rolt olyaa a, aki goaiolt ! arra, kogy táa ók fogják Mfettestleai a ai teát ksteeüskat. A kéteijak elesz I látására txskaégeeaek tartjak elaeadam ; aag; asaa katoeatisstek fegtabbje békés látejaer, kikaek ouaoa tetaaégak ru kár ' éa akik caak mint tartalékos tisztek i szer án j«teatkettek nálank az elleaór- I ié-4 fóssealéa. I — A leadta! választja Dgyaajsak < oagy reazél;bea forogtak a leedrai rá la-ztáaoa s kormánypárt bizalmi fériai, I Al-ze,) Moos ót Mtrdt József A rá'Bu- I tás előestéjéé a Vetzeli-féle korosáéba ) ¦roritot ák ókét és ott 50—60 néppárti ! rálasztó oarromolu 6k«r. A katonaság egy szakaaza a lásoagókat széjjel vet td , mire az ósazereródótt tteng fatásaak rredt. A fóciBkoiskst Dara Jó«ef é< | NiKy Jánost letartóztatták. A leatrai i kertletkaa H egréat urtóítouak l« ses | dtiós miaiL — Nattr-Kaatisa ráraa trrfiletéa tar óíkodó és a lafiózelebbi ujoncálli- ! Iá ra aoyjeleaai Urtoió hadkötelaaeit ' felkirstaak, ausenst jó ó aorember ka- I rábaa öjszeiráa régetl a rárcni taaác. | katonai lg;eszlál;ábaa jeloalkezzeaek. ! A jeleatkezesi kótelesettségaek. ralsamt < á ulábao t védtirvényböi eredé kötale-zettségekaek elmolaaztása ezen felkifia-aak rag; a véd törvén v tea megszakett ¦ kó teletel taégekeek eealodúa által ki ' sea Beotkató és a rédtórrény SS. §. érieiaébeo ót forinttól ssás forintig ter-jedó pénzbtBtetéasel bHoteteadó. Ntary , Kaaisaa, 1896 okiéter 31. Véuey Ztig-Boa4 a. k. po'iáraeaur. — A ralcári-a^rlattetjaaaak toet a*»e. As egylet kóarrtára, aelr a ¦ readeaés Biatt zárra von, ismét aeg- j ayilt a aereaber 8-tól lafra a ta- i gek rasdelkesésére áll. Kéiyvtárérik j rsaáraaa 3- -3 ig éa nerdáa 1- J ig d. I o. As af/iat kan;tárál aea tagat ia j aanaatkatiík. ha agr eg;leu tag jót áll érik és V. érr. 1 frt 30 kr, fél érre j 2 frt 20 kr t eg; érre 4 frt dijtl saet- | nek. jaleaike/hetaek a kótytámoknál. — Beáéért kirak. Lopát az álló m á s o a. Hétfóa ette a ieiybeli á lo-aás pjronja íló! Clement Lipót ati bó róadjét eUaalák, aulybaa tibk ásás frt értékt rakaaaat falt alcMtaago<va. A kéróadót máaaap déWétt as élleaiáa iöleiében s me,ói megtalálták faltérre, íre.ei. A tattaal eralresaa oyoaotzik. — Tolrsj ctisasdis iassok. H.ro-o elkeseredett amrtosképi csiau-dit iaaa igasrigtalaaaagnak UrtotU azt. hog; aiadee oaktraek raa péaze, uak éppea nekik aiacs. Ooaaottak agyai éa attáa kósó< elhst.roa-á-wal titakasa aag-iátogttták Pollák Jó<sat bérkareskedó ralitártt, hoaasa sarestit ertreJ károB pár caixaát tlaraeltek. da aialétt árté-xtauhették falas, aicstpu ókat a ráad' órslj éa ataota aibclnsrmst a aágmrt. - B«tlrlL fMt«« éjjal la- ; Bnatlaa ag;oaek a Bt- Fanaeraadkak | Uaatnaáka kftafaKak A kaiért ar éj ! asaki otdaláa as iroda falát átUrték aa agtik éaraa ralt araj aaaneua a titok- , zatas kaiapátrttaaak s snére gjert.ártl lépatt ki a Mroaara, airo a bolórók | acersiáaaik?t ottkaajras olaeaaktltck a tetta^eket kéretik. ' "^ Mirat a aaaaaamMkél. Milloa-aáris áll. likait Baci*8taat-Lásaléa. Okt. J6áa sjrtoua aeg a aak raaoalataággaj ktrdau kariégi a-kate kel;ott a Billaaaáru akatát ír. Bamctki Cálaáa, ktr taaácaaa, tsa-fellz;oó ar. A Biaiastériaaat Csorba Ftreli aiaiaalan titkár képrisalta. — Uj taaár a keixthelyi galda- , iiK i laté.-etoaa. A füdaireléstg;' ' a. kir aiaiazu-r a aoréartoraíoléai tso-siék roadm laairári Kari Rataót : a aaejrarótári |ai^>aáii akaétBiákr' beosztott nazdaaági taaiitésati aegéd- 1 taaárt oerezt« ki. — 8ikstBéaa io-léiet Kapoiráratt A karBáa; al > 'á.Llta ag; ilyen iataiat Catasantéasiaak költségét, ai ifaxgatt ét apaló fiietéaé- | aak larkH t caak Weigtoaoe bénakátt kér és oaaek fttéaét a rárotlól. Ej aiedeaeaetre az alaó lépés tg; országos tikataéma mtézeliiek fiUh — Hlrtatsaéar a aoa(Mkoléa Ja laatkasaaéróL Ai 189S én 37. i. c slapita niadtzoo Nag; Iiff^i^- lartó/-kodú kttonatiaK kikápzelt aépfólkeiésre kötelezettek kik a kötóa hadker^gb^a, a hidlteagerésjotbea, a koarédrfcnea, otak póittrtslftkákaa Tag; a aaaa«óraég-aél szolga tak. továbbá olj katoaaila^ ki aem képtettek, kik oépfftlkdé i rózu tzial ajánlati lappal elraaaak lápra és még a 42 ik éret m aem t6 töltik és padif az IS63-UI 1659 ¦ azlletéai ér-folyamok 1896. én ao'eBbet kó 21 éa. az 1858-tól 18&4-ig ut'etési érfol;aaok 1896. éri aoreakar 22 aa aiadaakar reggel 8 órakor Pintér Sándor r ud-g-lójéteu nmnéirnaB Batjeleaai «ag; trá-bao jeleatkesa*' urtozaak. A/ ajánlati lapok elhozaadók. Aa idótsaki je-leatkezfet tz«aclr«i aagjaleoét helyett Máikat teljuitkatik: a) a népfelkelésre kótateaalt tiazijaUMMk : I) a tórréoyesoa oeiou agjoúak és rallá fslekosaiak Í8I rzeotelt papjai ; c'i a jel«itkezé.<ra kóte-lezett kózigazgatáai és állami tuztrisr-lak. ralaouat a taaiatáaatak Uaáni.U-, aitói. a községi és trépiskoiák tanítói, torábbá a kiratalsialgák, fagjórók a. a t ba tzol«álati afcilmtzánakbaa aélkl lözkatleaek éi a tstmél.rn j«leatkezésre aag aea jelenhetlek: d) a pít>;agr6r-aeg él erdészet jei-atkez&ire köteJizeU aaOBaljs^te. ralaaiot taok, kik s ras-atakaál, posta- és Urirdáaát és aajéb kózfurgalai iatéaatakaél szeigálai*; e) azoo jeleetkaséire kMelesattek. kik a népfólkeléti szolgálat a'ól a kóuaol-Kálat érdekében ideigleaeaea fólaeatre raaaak ; f; íioíl kik s jeloottesésre ki-tlzótt aspoa kalkSeg beigszolt .argói él haiaaztáat anc ttró családi ragy au-gáariizoa;ok aiatt s ataaélye* jeleot-kezésben gátolra raaaak ; «) a betegek, ha a azemálres Baajolaaé ibea gatolfa raaaak; b) a biróiági rag; országot f ig káibtn leunózta:ou ét a fóltételes asa-badágra bocsátott aiafókeléare kötelezettek: esek írásbeli kcjeieatéaét axoa leurtózutási kai; fonóké Wje.ui, a kinek lelflg;eleu alaU a kérdéses letar-lóiutási hely ál),'iiletóieg ael; fogházból ¦ aépfó!kelésre kötelezett fó.tMelet ssabadtágra booáutou. A b), fi én g) alatti eaetekbea a jeantiuéat tróral ragy irásbaa a rokonok, bazzátartoiók rsfy megbuotiak a eO A) e) ái h) oae-wkbea paaig as alójaró. kaiÓMfak, ki •tulok rag; latezetek fóaókei ia kótre-üsHaúk. As iraiaili jilsaikiaiibii m gyen jelaatkesó-lap a rare.i kataoai ag;oeztá';baa kapható, melyaek kitólé-lére ét egyék kaseMaéta aézra a rsrosi kstoaatgyi elóadó éa a jekwkezó lapra ayomtatou BegjalBstatas ayujt felrilá gositásL A azesaaijea jalaatkeséakos az utolsó okmány, tégelkacaájtó levél, ki-lepti bizoByitráe;, aiánlaö Isp elhozandó aa iráakeli jeletttkenéakez pedig csato-Isadó. Aí M tartoikadó, de (Austn-ábaa) a kindalai Uaácskaa kéeriaelt UrtOBáDTokbaa éa királrsáfatbaa hooos aépfolkaUk kaaoató atcasátkaa éa tó-dosatek kósstt tsrtasaak jelentkezni, aiat, a magyar hasasak A jetestkezé. lgssoiatlan elmmatitáta 2 -i egész 100 forintig terjedhetó péazbaaUtfsiel, eae--Irg Bwgfeleló ssabadtágreszléasel kta-teuelik. Nagy-KaaizaáB, 1896. éri ok tóber hó 1-éa. Véeae; Zngaoad a. k. polftárBeater. - ltUkimjtéH kltaaaaarajkték' Miat az elóió érekbea, ez idén i" ntgy jótékoaycélo íllaajaarsjáUk tartsuk. Eaaa sorajáték tuzu . a;oreaéa;a:haa kóret-kezó jótékoaycéla latasBéayak ré-zesed-sak: A Tagjaafikm áUaaai tisstnsaeik SzTagreJ es árral réizére letetiteo dó ; • kézá-I-ritárWlrl .Steftais* bo- liadapiaü elat gyeraakavea-kal#: a keJossTán .Maaaa Audeatca-, a astaidei gyermektelep egriét; a ieaér-teratlt tgjlat; s Cirkreaica aelIeU lé-tsiitaaél taageri fTeraMkkórkáz; as elte budapesti ssegéa; gTenaakkert-agyiet egy-egy tisaaraazkea; s "Mtdspesti Brsta-bet-kórkzU-ajjlet; a gyón aátorraroai leaarárrakáz; a aagTrársdi .bssébot* árrakéz éa a paitaaeiili VU. kertleU uép-ko«;ha eg;-egj kmaliénbia. A Játék tarr aagyoa kedvezi esélyekkel kecsegtet, a téayeriiBéay 60000 fonst sz ó«zes BTaraaésrek 160,000 forintra ragnak. Sorajearrek á 2 fr.en kapkatók awadea lottó só éa adókirataloáL a leglóbb poaUbirataJ éa dohánytózadében. A hazát f éri atceaher kó 28-án lörtenik. — UtTSjakk aseasácló. Unaeaaaa eg; azappaat utáltak fel, ael; nsaraik ao% kaaaa tatásét asanab suabas meg U feati a legiaaBabk azó fotat, birsoaft, csipkét atb. 8sjátaágm, hog; aem a ka tet, sem sz edéo;t nem fogja mig a foe-Utt tárg; aaiaurtó é< aem fakul meg Az asgol Ijár ezen ulálmtn; elanulta.-it nel; Ma;pole boip névea jta forgalombt, már iltgyarorsiágon is megkezdte. — Hkr ti JO-ea érakkaa, dr. Tórtk Józarf a , Magyarország fardóit és áa ványviieaf Urgyaló Bóvébea a lagjela •ebb g;óg;forrá«>kaak nerezte al gróf SchónborB-Bochheia Er.it tulajdoaát ké pe/ó izol;rai éa polenai lorrijviieket U(;aaa»tea az idéeea Karlovukr Ujat dr. roit as alsó aki a fenti vizeket t légió ét eaéailó azervek hurnloa báa talmataái alkslmszátte boiu éa ilyen betegeteknél a iegmelegeboeo is ajáa-lotu Ezek a ktttuo gró^risek Kaaisaán Faulhoier József, Roseefeid Aéolf éa fii éa Tivolt éa Raapolt uakaál kaakalók. — BUtae gjégjkajtás ktndasak luk roaaz emészte. vagy azéknketHt köretkenéb* felfaródásbaa. azorasáaksa, lótajásbaa*étráa;kiáa;baa vagy egrek ba-jokoaa .tearedaek. t rslodi „leli Ma •aMlltz párak* kaiználiu által biztos póiiju aat éraak el. Egy dotot ára 1 frt Szétkriidea napoju itáeréttei Kall A. gyógTsserész c<. és k. adf. aráilótól ( bee-, l Tucklaulua 9. A vidéki gyógy-Hzertárakban halározoUan leli A. készit-méoy kereO'Jö az ó gyári jelvényével é* I aláírásával — P.rbsj Codei Ciair Vilato-, a : .BsdspeOi Napló- belaó dolgozótársa t ki eddig már közel 800 párbajtgy el-| miéi étében reu réazt, esea a téren szerzett kóiéges t'ptaztatatai, ralsmint évek I aeráa át gyOjtSU f Ijegyzéaei t t leg-, jeleaebb kBIBidi forrásmnakák aUpjáL. i .Páraaj-Codai* cia alatt könyvei irt s I párbajra!. Bel; botomber hó fel;amán ! jeleaik mag. Az érdeket munks előfizetési felhívásában, melyet moit vettOnk ezeket mondja a tzerzó : lValsháoy.zor , s párbaj egr-egy á dozalot köretel, a társadalom mindig elleiie fordul a becil-letogyek fegyreres ehntézéaéaek. De : azért a becialetet nem védi meg a tör-! réa;. A gyilkolt t k: megöli embertársát, halálra ítélik v«v fogyhatta zárják Ast a gyilkolt ellenben, a ki u ember mo ralit élete ellen tör, egrszerü péozbfln. tetessél lujtják A Big a torTÓa;kozát caak így rédelaezi a ktcatlotet a caak ig; btmeti azt a ki aérti a becatletat, — sddig s pirtujok Baacaak naa fölös legesek, de ssükségeaek. Itteü Beataaa meg as ol;an Ursadaloaté1, a melynek tagjaiból hián;nk t moráiit sertések iráat vsló loragias érzék. Nem állítom, kogy aisdea párbajnak ran jogonuluága Azt tata, kogr a párbajokat sea kall sslkehb korlátok kizé szorítani. De tagadoa. bőgj ezt tórrésves intézkedésekkel el leket érsi. Az em*ér iakább eagedelmaakiiitlk a tér^.l^i (örvényeknek, miut a kte-tetí codeiiek. A párbajokat tehát sea megszOoteUi, de korlátozói ke!!. Ez a tártadslom mai viszonyai között tóke-leteeee elég. A párbtjokst perfig korlá-tozui ctsk szigora párbajstabáljokkal lehet. Ezért határoztam él. kagr Ckateau-rillard, Dl Verger ál 8ainlT*omaa, Cbappoe túró. Hergaell stb. kólttk nyo-BUn megírom éa kiadom .Párbej-Codei' crkiBel a párbajasabál;okat- A könyv BOTeabar kóaapöaa fog megjelenni 8-10 irea, a Uretkesó tartsloasul:!. A párbaj lóctéatae. II. A páraaj ét t Wnéayek. Ul Párbaj: Od« (A párbaj általában. A íérté<. A fegyverek. A segédek é< taauk. A párbaj aemei. A kard ót vnór párbajok. A pltitolyp.rbajok Eeedkivoll párbajok. A beuaietbirdiág. A párbaj-kiró ét. A fetyrerbiréaág Je»;rókön;-rek) IV. Példtk. V. Nereieloieke pírbajok. A kard-, rn»r- éa pitztolypárbajok ö-sie. nemei Krdflyi o és kir. udv.ri fényképész illBSZtrtcióiban leazaek ba-matatra A P.rbaj-Code- ára 1 foriat. A ki-a köoyroek — biztonság okáért — ajáa ottan raló küldéiet kiváajt, 90 kr. sjaotatt dijjal ttkkat isat. ' "' lesi péasek a szersó, Clsir Tllaaa címere. Badapeat, IX. Cilói-M 22. sz. alá. rag; e .Badapesu Napló' iatéseadók . Mittt '¦¦i"art'T'- ti - T. L Bt-O.. fe™. átír aaal 'pp tMf kaaara rak. ii t Manarta taat • ^aatWk- un isrsina Oliltln ¦ ladsrájttokaak Feielis tzerkeaztó: Dr. KISS ERNŐ Helyettes szerkeazló : Dr. VILLÁNYI H. Kiadó : II). VhvJDITS JÓZSEF. «eaaaa>r|-islreai cuki. ütn riM4i, ka aasvec)«a graxaabDl ra^eltk — . f«keu, (ekár ti ttáiia SS knol U bt U krig aturtaktet - nu, ajka, Ucskiattt aaataea*, i.animi ^ a. t. iaáal aar Ma aawabaaa találatai «• >0aO —-t-ni^a) aat. a ¦igrnlili in, iiainlr 4s aaaasata-taato a sáaao. t^llüas *• taitsákat patta- fordtói-l kaid. II.......a g (»Vk. iin^jji laVwkkaa j Itrtlakra 10 km, *a Imtaat laaaWn i krot bél7t( racaaaltaaM. ¦aTarardm in i&lek BflMi A MáSTAB EIBALTBDZ BUDAPESTEM. A Tbttj* kÖ»pontjáo Vjoobmm l>*w«BmWsn -Villu-M ni-tpuí _ a föizltiattí rmm »*f ptMlj4aT> L i *ll»Üal>ajj>l KaBBaffaS atattl«BBaai«t- frei M«rtVk«lt ármk mácitfct «¦ kln^Üat -m •má-wtüuft. Hipdetések. í ana tWaTATaVaVATM *czelli Gyomor- 5! ¦5: cseppek* EmiiüKt b*Moá) & MérléMaéslU ,T«B-i«rM¦¦¦¦!, ird oU LU- aöknek baonyvOak, . mit imái meg stáx buonyitTiny UnasL Efy k» íref ára használati otasttá-saJ t^jttt 40 kr., am^j qtw kt. 70 kr IUí7»ronMén fóraklár; TArM. JSBóTMf j l a A rMíatret «a aláirtat ItliHinr I u~ít —fJB.i-.ii Ca»z ah oapieU taaaek atbajadni, melTaka»k tiujtuUlan tM az^ta vu racajazra a zalKitD tUirtaával (C. Brtiv) aa aaaai aaarakkal: .Ytlodiaiaai biaoziTilan'. I Bktilaa ajtasraaaaaaa vsla4iaj> NA0T KANIZSÁM ¦ Pr4f«r IMat tt Ma Lajoa c»aJt"iiataaka4i BíECSOF Eaaaa SAsder (yigTSUt4ssaá1xxxv. xvtoltak. ZALAI ItM 1-*< aak > ilifraa é. aaaiiiliailjaiaaalr Hlk Caaaal ' ¦¦ab ka* >g>li Mm. .......' •arfjak a> -kbaa Iapaa arjaajaa-Eaaraa aé aetai alaáaa 896. io;sutll3 ÍO-ln ÁrT«r6si A leteajei kir járaabiríeié;. miai ikti aatóaáf ktsáirrt toui, hojj i kir. kiaci-táraak Vlaeia Tazaáa títMeataaártom lakoa alleai Sí frt 38 kr. lOke. eaaek 1994 éri ásnia hó 1! t«l járt 6*. ki-mtxi, 14 frt B7 kr. per. t fit 69 kr. árorfekMai, 1 írt 30 kr. kirdetfei íij. • 8 frt 50 kr. •.»u»li Urueiek Mali téfrafcajtfai Urebáb • eagjkaai-na kir tftrrferazék. > ibuea?ei kir járiikiriOl) Urtktléi fekiro • bec-« k«JTL 660 ai tjk>b«i A t 1279 b»< iltatUitni iaér»i|uuk Vitaica Taaáat illeti 326 Írtra beejht MerMie i hroe-kelji UeaafcMro káiáeál MM. »fl —•¦ M ti. ¦**)•¦ i. •• 10 érator m«-UrUe4» eyilTáeoa Irflrim etadatai fog Kikiiltiii ér • feeaebb kitelt bcesár. Arveretai kifáoók tartoznak a becaér 10*/, it kéeipfeibee ntj óradéUépo papírba* • kiMM4tt kmthu l«e«i. Kait Leteajat. • krr jtváf miit t» lakksajTi baioaéaail. 1896 ugaulaé M 14. MONKOVirS. kr aljeire. lltfnMlwaJMaaMl Csodabalzsam j* M «aay«(«« «. ikmirl a».fc»X4tn aJUr«* 1« • VSlrMMat • VMét I BX^t)*, *t*4**>lMj» • UfUft. • HaiBAAIB^aapajéj MvvtMAItl ajaj éJCnbBva^l ^aj ajVSélVH44«i T. K^ tafiAréWofekAl. Wm (Of^k^l. ¦>«¦¦¦¦ m»ín |*|. éa —|fc»i¦!¦¦¦' ¦¦*!. JtÉi ii rtw « Jó aw • griw ¦l>éf* 4a 4 frt se fcrtjeirért IM. ) Eum hir»o«ikák«al. 11 r<Mh4l »l.é krti6s r..íj» »ia mtij T*aek «lpaw mk.ilu fraiwrkokkal taauk tHáln, A luacok •erta l«ja>rk« »«»a«k, »»lj»él (<«.! • kiraroaikákaek yamféá arfMUicrl kM» I rt*' -ovi üli - » e» 4 frt 60 kr. $0 3 I7 — S4.5 80 I 4 ; : \'\ - Ml, . 6 öooktoiáai l«k*h iifjea. Pa»t«lu *• tJtmt^it *0 kr '¦€7N- C A üch«a(er. UrilUtítKlill &rM*tz. Ciitomig. fl - i'avréi iímél>rlidókk«l 50 f*t~ A WtakUa tr MaHlaaoi "aár ar alul ki-artlai bitattaHatl i HEIDINGER KHTHi illő. #"Ü!.S fo Daaiput Tfcwtfcaf. — Bécs I. K.Mmrkt.; Miedee állaai álul subaiUlaMxn. Aé alao áreaiael ¦ ti»oo kittatetr*. PACHOLIK KÁBOLY Első magyar kard, sarkantyú és vivo-felszerelesi gyár r# VIII. B»U»««-utc» S. Ftizlat: IV. Koroaaharcea-u. 10. Ftafelriat: VHI. 0ll6i-*rt B*. azéta. Mjit gjár.máoju tigDi, álltiorrvsi, Irgcirrtigi, ngjniiit d u in »gy jogiiz- éa () er¦ ek-karalok, sarfc tywk, karalkStö éi portopaik aaBBaaBBaaBBi Olui. (r«nel» és m» vlK'(felM«rclé»eU. aaaaaaa»aaa»aaa liiliiiiii franco kiálli- . Ukolu (• >n>dák nlun é U. kiill.tubu. ,rui«u«rí.tí 88,000 kélyka footjaletatM hoxvav ÍJI kiírta al 1.1 t«k> I:.ka ntkrté. ME.DINCER-Of EN" tunnn iizstin- * 5 5 L ailulak Umlo ké •* ¦titaésrakail •>'•<!•>¦ X tvkiatMbea feljebb be- X ldók k ]g ai allaaél .} i j, sem jobb i Beltotle olj ártalaatlfta, aiat « pilalák a betsfjsdgek fwrrá-a el..a Uvkronlt ktlaejtk tételt ¦ < tTrr- II fi lar EgT l* N1*'** UriUeia** etekén IS, »gr lekM-e*. smI> 8 M •» dekeit, tokát IM eWalil ItrUlaju*. c*ak 1 frt • é X IEUITEII FOLÖP .Steat Lipiikai' ciaiieti Ij4»y«<riér. WIKN 1 . Pl>»k<-* <•> 6 — Rakiár tiíf, K»iuáé S B E L C 8 LAJOS i;6it;a«rrtáritiaE S XXXXXXXXXXXXttXXXXXXKXXXXX\XX H I R D E T ¦ t I T. il lkll> U U XXk |ét*kMT«*la ¦ Ur krUai Mrtjaték „II ESTI A '-kályhák. ZaJB«lkfili ffttét- Poraélkali alttnbtfctuaa' a a»-« éa ttlak Mk A* rllctu^ UtsUtia ctétiábtl a por flÜ i ailki riiAfolitáatók hofj a kivJykíi wéusWiu kcllear FOftTE«ÉftZTLHDÖ KABDAlaXÓK. A kftrtAk WnkodAa atUkftl uuiti Barnásak. HatArulaa éf«i idAtartKa Htadai FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIKÉRKK. Központi fűtés minden randnor szerint. Siáru tlktlmatán <pirí és gazdtJátp cz^okra. : éa érttryUcréc i*ff* ém Urimemtm*. ^ Citmut- ü uttríi csinlít ucn.rfli.ii nl« lt OM rjrrfiiaáatl -«.W» •>*, aif»»é<l M.4V3 dr* CMrau;«la nHHlat árai 140—tou-«4U niawr auapi bajtaaatl báré tasaat (j<*.r«, étaaaria, I— t rtaa caiaulck 4arai>ja (aaak írllllgl aaariM) I* knol 40 krif lilllb aiaaiiaék árai: aa I— i I 4 *na,'n*4a« tjtkfí if»i aaap (ajliiaaé. «la<> 4a ea»a»aak áarakfi (aaak aróaarf aanM} ta kraH M kral IM áH 40 kraa m»ni M0 . 4* , KW . »0 . HW) . 40 . » . 40 . i*ke taikaa «• m. Irt, 49 fn. A 4-» n«a, ifaa ária aaienra-eaaatatat 1 éW M taaaiéeal 44 In. \f aa(] kraaiai raa a kamkaai miiaaaia4ajat«4l : Garaxraaarf aaej. Hao ffbu raiméi. larai aajaai caarraajr Ia4aaaaari aria>, tartac miér np t'n, l'laaiana aaraé mugléé. BráahtatMt a^.aa. Dr Kaia. fakatéja, BchaaiaW kasai r. • aaf4aa. Cakaiji bam takau. Oiackrr onaaa. Baaaar kaaft Iljajlla, Hnrl raa^O" Biaiirtia r»jia|ééa. Btiaa • karaj <MTaaaa«a)>, - |nal lluni|i|li, MaatrMro aaéj. r>iaaam faaaaraa, Jakas aj rofofia. BnllaWi krr » I, - -' ¦ Irkair Stf •-raeafáaa atk. atb. Kb. l«áa aajj kfaalM raa a Uratkaao srtXJ lkakkal: IMai aWB7- (*taa;>l a»fi' Haaayal aalBB »iraa. Páadi bmbtj, borai tliiléaiil. lUrtaaail Urálya4. Rnfaata Taitra aai, Oájaiaai afaaa4. au atk A 'aaéi aiiimiiji M aHagrff.jokoa klrél a4alaak ki kaVtá. aaaaa. aall.a. aaal M >ajéala»innk. laeeaarra. bira M ....ra-.JtTaafak aaj j.i * -.' »ai lűrprn aaH?B)*a»» ¦ ^¦^•J-** ¦T*«^aj pajIflaTaVyvVaVaU aMbJ pv^Vlf fBaVaMf^ HéjVatJaBaaMaS ¦¦•¦••¦»' * ^"^ aaaaaa akaéaa baaaek laaa)aa aankaéuk ¦ aaan r a ajakain a kaMa li|l " éaataak 4a laaa ataaak la Adatik ki iiaí ibia kim l-í-l-4 á»ai aadaac ». kam ba. alatakél. 4Wdab4), aaraairaaai il.a. In kaaal.r-i. a<ilTa, iaréaaal aatha, Pmaai Mjnkalaaa ha JMIar. b*ka»,. aaladaki. aárfa katark caarmara. htm anar. ¦ i|k>iHJ éa aaaibll, aaai.kaik lm nlaiig waM aaariat) Ipán kan t aa rrMI "4. ííw.iT l.lIbKit cjttiet fíS^ M^MaM néaac laiaiau ív uh sár aakat bai.klbila uklbValé ilraMM krWprt kaal aa Ibi kalaaa M aaiaii ai Caérbftr; LáasM-taU ea( a»j »» alarn aaajaal. bar Mara raU •aaaiiáaaai anaai kaiul buu %i . mrnkt 6abaa a aak ¦- . kaa laAr« n!4 aaAaitaaaal riaUra.att érkakat léMait ib. aa.kauiok la.aaut ><a. balijéamaikl IttHH aa •» aaaaa ea a ks.Mkní éi iaraa>aa 4*00 dr. aa^WAL Tr.. téf aiaknaii a I lék kuk ai aaaaéak. nlaaxaé a . n ¦¦ ¦ >. - HiUié»" ¦ara. ki «ééa»ak aaj a ama-kaaar kén, nlawai >aaa«aai kiililéa aalaaa a .1 lalajii nlbé aaaa a). 1 fm. a»c éliékléH niiaiat Kaéikaaiatea la Mwil a«i -• Ü«a4 aaakáaa 44t kaUaa rjaaiélrtfa lakoiaj Sík Sík. 11T—ék Arja««séka« fcémi I!____ Njotuuu Ilj W»|4ju Jéoe/ kternro4*4*jéfcaa "éjNAGY-iMRSA. 1896. toveater 14-én. WXV. évftfri ZALAI KÖZLÖNY. A aagykaatBaai ,,lpar-Teetalat', .a pa*7-zaaizaai Takárékpéaxtár réaztéaj-táraaaág' 1 .Koton ukarépéaztár réaatoaj-Uraaaag*, a .aagy-kaaiaaai- «• galaabokiSakéatet toretlí-ogykf, a .aagykaaizaai liaavdatreié tgyeatlef a .aagy-ktaiasai taaitói járáakor*, a .aagj-tznizaai kvaaztaay jétakaay aóegjiat* „a kaaizaai iar jótakoaj aóe<ylel', .zacféayek táplataaate*, a .kitoaaj badaatyáa agylet* a .topraei kereakadalai iparkaamara* aagykaaiaaai kalTaiautaáayáaak kitaulot lapja HET E N K1H T EGYSZER, SZO MBATQN MEGJELENŐ V EGY ES TARTALMÚ HETILAP. KölLségvetásünk. lati ¦« íz. tzrtéeét fteioleg a torréay akkéat reatWkMzk, kagy olj idooea kéaüt-táaaaaak el, bogy a táreMgye aaaa áati katgyilaaaa. ately a kéltaagro-téai étet Begalén, tárgyaihaté tegjea Kzért taa hagy a táraaok éa koz Bégek Bár aagatztat ragy azeptea bar BOaapbaa iparkoaWk alaáiait-tetai jetó éri koluégtetéetkat A ai rároaaat ké^aBBfToaaee u aég tz*ptratber l»-ére elkésett; de Byoatataafcaa eaak atoat jatou keztakkoz. Blzoayára Baataakáraiez-tzebitalik a tárol kaagyaaaae ki, bogy e foatot doUgbea httáretzsa A d«atée aajd a awgyagrtléatol függ. Ha txeBBgjre rntztk rároaaak aak laaár ké-z koluégtolaaét, azt Bjoabaa énretebeljik, bagy Bagy Mraitekiatéatel éa bolya gazdátko-dáai eir azerral kétzült. A koraiie-kiatéat bizoayttjt, kogy a iegutolaó krajcárt ia azáatcD rété, náks alapos tat oaazeáilktt A kelyet gazdálko-dáít r|t pedig, aelr ateriat katztlt, az, tan legkAzoBségaoebbeB e koz-aoadáaeal fejezbetöBk ki: Addig aya|-tazkedjank, a aeddig a takaró ér. Mert Bakkal takbat baaaaaT ogr rl-rot fcjliaii'nk, ka e helyei olt zzeriat kaaaaa, fokozatott a iparko-dask aegtalóaiuni aiodeat, siiatba rakaawt eaMlkedétael e^yazerre akarjak a aalt aiadea aulaaxlátát kelyre-atm Megáliaaauk azért aea azabad ; ét lakajBaaaa btladooak aea 6n éapea azt látják e kMtaégtetétbil, kogy es a anHIeat aralkodik a tárót haxá* a. Bz elr axeríat ia taiáiaok t*bb oly tételt a koltaégretéi kiadáai rontákaa. aely eaeikedéat aotat tat olyat i>, aai atoat aterepel el»-azór. De ezeket caak aroaael koa ¦Utálaaijnk ifj i*l iu rére 700 frt a Tárojháii aag} teres kihatéaare, 3092 frt ti392 frual <*a* bibi Kiadatok: 500 frt (200-al (M>bj a puctaret lixctiláián 1085 bt (285 fnul i tMk} a Iraagó «uk tataraáaáhu | kéWfaaaw>ka a azOkaatleaMló aarag- gal ífyatt atb — A többi téteiek : MbM keréabbe íuktaálaak a l»»lji- ; bot kípeat, de aagjobb eitértat aeai igeo talállak lg) eaelke^cu a fa : gfaastáai kteaégi Bsiadóbol axárauzd béréül (2600 bt — 3685 fn>; (¦(jött (125 frual) a tiaitTáeWk fűtésénél rMawraió kiadár fokoui- dou a bérbeadóit bázak jtoeaWaw (4J7 »5 6tUl> apadt a aBtatifaldaké (20 11 frual); apadt at erangelikiH gjtíekeutatk adott aegéir a unn- IAi bi'oktatáaáM 85 frtuJ, de alig tudjak Btgérteai, ba«7 aiert' Hm pedig az Oaatea becétaíeket aéstak, aagj ipadáat (aiMtak agyas a U- raljibaa képaat, a kiadaaok aégu aránrlag Mai aagJOí aawUt«dlek. laté ex u Bi'itelti: ia mi* — mt — íaw ti uio ii — - tat ue : la*** *TÍÍH4> U Aj oaana BtkMigiat tahit 186445 frt 62 kr., az eaana Maaat 101155 art 0*1/, kr., i io i fadeaeadó lai frt 5i kr., aaúak faaeaétére a 138242 frt 02 kr. álUami adó auudea egjet foriatja 60V.7. ot kell bteiai. lae }ö'ó én keltaégretéaMk fa- áttekinteae. A kozfjlléi ko-Boly BegfootatfaaBl böoajára ae* tok laluauini ralót talál m*\i rt)U. A karMluéa ifj* (») A lureakedo ifjak oaképxí egylete 25 ér atáa eljmou tfj biz toa rétpanboz. Majedazázadot teaa-alláaáaak kikMajéba. A* eneatlatat pályájia kttaaMte (irmámjo- mk Ttiette* éa sidéa soat Beg-tért. azt láljak, bogy az egyettlet •oártéraai Milardin aegállják kfr-ly«k«. Btct az érdé t»lgja at Mg-Bjagráaaal pillaatkatnak naaca a aagj atra, Belyet « az apatitét a k«reak«d«teB aagr teogaraa ¦agtatt Öt laaatraa aagj idó ai eaiber ra*id etetebea. Ai agjeaalat alapitól Uaal aékáajaa atár a tirbaa ayagoatrak Orok álankat ét egy ifjabb Bemze-dek loglalu el belytket. bcIj aea iaauri azos aebézaégeket, auljekkel a ketdeaéayaokaek ktzdcaMk kellett. De káláiai aalékezlak aMg az agjaMlet 4«eirtl, kik Baskájokkal etfkéwteiték egj nj rilágaemadék tzáaUra a t*I1)t és kőfekat aardtak egj.augazztoi epAletaet. a mff h&UL wuigyar kmtktUmí—k épt-letékes. Ifta ez az egraaUat eaak azeréajr töredék a aagj Béataagarbea, de aaért awgtaaBak érdeaiei, ¦art ax ifja tzifekbe ollotta a aataan-ratet uirá^át ét majyar értüieUéi ktldftue Tílággá aaoB ifjakat, kiknek iejlodéatk koráfcaa az agjaaalet Uláa egyfdtli otíboaak tolt ét aea te-kiatTe hm aaajaatiaéget, Ka hitial-láat, kebtéra *Wta a táaMgmtáara éa axerautre tsoralt taulokat Ktgye-lattel Ölte aeg az egyeiolet BOTea-ber 7-éo 20 éret feanilláaáaak eaj-Mkét. Megayagritaai UpanUlhatak, bogy az egjeaaiet tgya acat ít. aiat aseütt, jó kenkbe Tan letéve ét tzép reaéajekkei lépaatí át feaaállátá aátodik 25 éréaek kaazSbét. A jabiMa Malyátarü a kiTetkazo tadóniáit kaptak. k keratkede Ifjak takéato agraatlata faaaálkWtaak 35-ik erbraalajaz aana-brr 7-«. UraatracatráTal ItBaaalla mm. mtiyn a 'álaattaUay Taaadfakal'aaf-airu Veoa.y Z-ógawad pidttraat ' tort. Dt . B 11'. t Mikiéa Urréarnéki airét. Dr. Statker iatfia alifyétat, Kbaaipaafer Liptt kar. laaéc*a.t, íb(ii|il|tr Lea, Dr Ollop klór, Dr Stalcar Haarik, Dr. Saack Zaitawad, Dr Laké Ewl, Dr. Kita Kraa, Dr. ViUáayi Baarik. Haff-aaaa Hét, 8««l«? aaador. Raiaa-fald Ltjoa. Grlakat Heank. 1* Pritd Oda*. Bilit La>><, 8 tar-a a c k Ziiejaaad, B i • n Lajn «U> arakat, áz e«7«al« Ufju U • g e r C 11-iiii Elak aUokaei « Eaeaipaa-|.r Era* aWaéakel aajdaaB \**)m wiatbaa jataall* aa(. á aéaaaik togéa máa az tM latkaazéaUl Cagar üll-tiii Beadta a királyra Kbcatpaa* |tr Erai az •íye.alat itkiafcérél aalékaieu Bee atepm áteoaddt bmll aaa ét él'eut a ujok«L H i r ¦ c b a', bialaaitáai titkár, ai eaj<»l>« jóueréára, Dr. Fried ödea ai arktlcai ««yatt-éraéan ét eaaak aaaié baiaakára. a pladraiiliilíl, anaatta paaarál. Licbt-tekeia Uaaar Eak alalkat. a karaa-kedéi bacaalataaaaf avalakéaat étiatta, W.i.i Imát a pártáié tatákat, Heff-am Mór aa etjeaalM aagyar atai-Ua»át aéhaua. Dr. gaétt HikUt | oaayarl kaaiédbaa péraaiaawt tea* a ; kenakedá *• bút kiittáia Uaau, aaf-i estitté*. \kofy a kanaksoVi az tzlet Bérltét. A btró ai icaaaáf aerlatát Ukiaü aa^aáM niiacBártékéaak Dr. ! Villiayi az afjaaalat áaaira ét Grla-( kat HaarikdaéalaiatkraariUUapoaarat, > Stalay az áhaiáaea aavbanaaretatre, 1 Silti kbklti ai ajaágirékrt kaoéa-1 tett. Dr. K i a a E r a é tiallaaa. ke-atédbaa az agyertletet éltatta, Stocktr ajakén padig a craládet aakerakat. Tébb tzsHaaat] Mkoazéatét aeadatUk [Bateafold I. • j • • i* aáaak — Z a a I a a r oiáayuaakara buti a ttzaa | aiitiat ét a tártaaáz ndáa ktafilatbaa 1 uak bajaal felé aatlott ari \ WlatsiC* ¦falt—i j Ifivel politikai Up b«b vafyaakle«ak (Sikereire ktaí.jök t kitelkeiíket: i A caaktarayti T.l«.xlAk agy 25 taga ! klldottiéae Balt keiea adu at dr. 1 Wbwiáca Oyala tallái- ét kaukulát-| aeyi Biaiuur»e> • karaiét aaadtta-aá'. Ztkil Haartk Igyted taluxlán < elaik UiöM u>»irt • Biaiutn- ki ' ntkmileg tilaazt^t ; lfM liasull baráuia! Midin osgj é» • ét argy bó alait baraaauar ayajtiák át TÁRCA. Mik Potóa Sopreabto tolt. megléte gatu egykon tolaKÍ Umilóttraait P»-ttoaybea Eaatéay Jiaa. azt írja, hogy agy depót kaaaretébee aeat át boxtájok éa Doaok Etakkaz. egykori aatédi jó koasabat, otétt. Doaok a>áf réazlate aobboa átél a MMgatéarél é. etozaé-. ö ISMMO bee tűket talt P< i a a itatatl 10 aapl aetaidéi a két Ujaáar Upaaaal (Utaaei ét Dtdai) , awrt hettetták. koiy i Pakk A»ert, ki a két Cjkéti-aak Uaalatana teh; t aeg aiért, aett tadta, hagy Patai ott .rekratéakodik.' Oyalag aaatek át. PákbM átálltak, aát aap aag aNaaratték Petőit a katzár ayabaa. a In agy pneaeett teli tzobá-kaa eataaajt takarrté-áoál uláluk. Swr-BMu aoaérak aakzk t kaattéayától taa-badaéfot kénaa, aiaitbj aiidot agyttt timtlik PákkadL .faKaa, aMfaatja Laktak, párator Petit la atpkt haaaáak Paaaayki, el-kerWzoda a kwkttoekioti maapectu!. ¦ *«.'-ogy aopot, aaaa a tantlagot, ai-laak lokott.' Patái ét aaaatdja a bregaati ttra 1840 aátt. kliipéa •adattak ai t M-áikára ének Oréuba Neattaat éa Brack Mé. -tat paadd Orleyaak, i aalt t kttooaaágtéi, Eapt> Vkatsa rátjaaak adott tallatl a aa aéi • retlea. Barátai kazal aa iaaaaáa «ea ketetaa taaták; caak aaaóa ttok atp agyáétól** kiaaradt, értaatUek nia Nftaetb Jáaootól a uláa el ia falritik. ka oly aély ayoaokat aea bagy ealé-kaeetokbee. EUéobaa tea izerotte ti rrzéteey bacaazá'Nkat, ka tebotte. ki tort elétet. Azt átadta egyatar Barjtdoe Sataaak: .Oly aeljrél jé ilyeakor az aaberbél a •aó, begy Bírt Mér, eltéét.- Grátabaa tadu etek aag a kéké kagy ¦dékéabaa earoaét Brignaibli átaolyaz-t«k Zágrtbba. aolyaok t eaé aaéudja Kárelytátataaa iag állaaáaoaai t igy az »u. jttoadé lartéacadaai bolyé ú a r—ott Tarol éa OaHaenzác kelyeU. Helyiét iáik egyék ayoaenuági aelloU e ae» tárt etapét aiéryaa elkaaeritoue. fczi, talaaia' katoaai életéaek azeat.. déaeit kttee rajzolja aa agyetlea Nagy larébez irt lefele, aaly ti idóbol lea carad; t épaa ezért jeaak Utjok aga-tzea koaolai. .TiaataH barátoa I A Beatek Trral bt karayacia kdroá atégti taa' jaaza áa«ul aapamaitedbataa. á tan aekau aaa akar kaataat. ai.ét láatiatl.laúa-aat aáaeartja; aiadia hkéUlataMt da-gába déati, atóial, é kagaag^ab allaa-aatüa. Trrelbél taláa értkra — kitiltott- araeCBJ jétéak — aeiy aiatoary 1-22 aéttM SapraaTté! — (aalt ké W-káa aréak ha) a itt tettak aaaa kút, hagy az atnd Tyroli elbagyTáa. aonitaraaág' Zágráb él KarUadt tá-raaaiba a»aaad. .f aaatainyaak hitaa aaea kart, a raatéartrk. Da iéan aag-lodáa, batry bizaayaa ét tutazkataa readalet. Holaap t. i Hajai elwjaa, bagyji el az etred Bna>azet. Nektek aaoa panacaolai taa baajtt, kogy két beite! elóbb aiattea az ezred, erjtak Záfrábbt. E aaariat aáf aiategy Jaaial awjéig Oraackaa ¦inikiii át l-té. 2-lk ét S ik Ceapaaia ae aead Etrlttadtba, a igy éa ia (ax 1 tó Coapuiatal.) Berfátaraaágbaa le((Naeb 1 t ¦/¦ «n( aiiidiedaak. a eaaaa ki ketolef Otaaaaratágkt riead ataak. Ua ei aegtottéeik, aiaiMp lelaéaa Tyroh. Azoabaa Bég biaeaytaiaa, — Eaak ka-rllaéa'tia. ktU aMadjak éaaagaarél ? Maat éraea. ai aéiyaa atrjadtea, le azálln a tadoaaáayak pAyájárél. aett-letlaa. énakatkia aataarak kéréae t afj darn taaraok koraw) kési. Caak aéka eael ki e pákáiból a kól-tétaat. a awaayei. a aakuatai. Ok. ka azt kebleabee aea kardaaéB: a kátaégba atéi Maa aegl Egy kéatpja -ír. begy Üt TBgyak. t atég igaa kutatat irtaa; de kagyaa »)ek? a káplár aihriya* taUat Iái kaiaahti láraaz, >zitkorodat raéa t dolgát ad. így tagyek azoabaa. sem eiaggeaek. Noa. m aale aoac, et olia ai< árit. Mikalyl irka, Usttelt bt-rátoa, irjea, kogy aag Oraeebaa talál-joa lercle. Lagjn boMag t ae fetojtae igaz barátját Qraec ipnlu 30-áa 1S40 Pauetíebat, a. k. E letélbó bajáraaottaa awgtadjak azt ia. bagy Dcagaaikt tehát aaajatouel. 8t.tart.yi tOágaan tétad. aiaóa azt írja, bitrj olaoaHortátertaagaaaiazatia Brageasbea állaaltttott, tét kogy ez atébhi bolyról aaki taab loteM irt, aatyekkaa .tébb izboa ealitetto. aoay-aym azarotae 6 t ttájei kttároa át-tzekai • tztbadsag. a Mggetlaaoéf hazájába. • át ralóeziaa • aaan ak heaae kétal-kadei, begy ulát Pozaoaybaa létekor tagy Bál léteiéiben ealitette ezt a aaáaddhá', • begy talóbaa ápolu e tartat, taejak. de Bregeazbii. t ha! nha-aaa járt, aea irbatu. á aolté gráci l bortátorazági k.toaai életéről egyoMt alig Iádnak; awrt ez idobea irt lobbi letolei aiad. eltraztek. Irt-. má-»kaak atéf letotot? aaa tad-jak, ao aaa talaaáBt ¦ « waoppee aa rtmafttiiiiakor kiadotf .Saporar-kMriraaga-SJata'-ro t egy per eapi pa-raacara tagyaak atatra / Ebbel ttegtadjak ezt bogy 1840 Báj—jaa aatáaaa Qrácta. typaaaiazhaa taaateáott (Nertaa6eber) BHlyeek W-i»iallkii rokon káijtltataíek ia katd-tek rajta: aanzkoaai; atóbb Eárolytá-rooaaa aéroa kéig .aiaaaa korotel-aéayaear aatfataléai.,' eraaaaoy oélktl gyénitották.Mital • kiaeutái dac 2S-áa keit, bazzá tetbottak, kagy e kára* boaap, aoryaket ategiat kérbázbaa t»!-tott, október—daeaaker ba» A korházat pang 1841 jaa. KMa hagyta el caak, a aiat ez Moelboiaad jaaeár il-diki aapiptraacaábél tilágae. aoly így azal: . .Zágráb, jaa. 21 árt 6. Patrotick Sáadar kozlecéay jaa. 20i| bezárólag áaokattáa az wradkórkáiból jatultaa Uteaik." Eaak at adatok megeejezaek azzal, aoly OrUyiil ol«aili>to. ki Pető* ol-a Mi eláll ayoaáa azt írja, hogy at óozi Begy gyakorlatok alatt tért kezdett ktaai t aaért jatati kórházba. PatM aaoaiadéaeit. aolyeket t kot-ngéayi tzotfálat • atjdeeai állaadá be tagaattrléii okoztak, uak Kipit ?il-aaa barátaága etthiteite, ki tele egyttt kataaéakodott. K ti ifja pár éttel Idóabb tolt t kiltoeél 1918 aárc. t-áa atalotett Nagy-Orotzibaa (Nyitra a.) bel apja Eapia Tibor t Eegktieb Jáaoa gr. katzaária tol'.. Hat tiaa oaztályt tégattt a kegyeareadiokael 1828-S6ig Nyitráa. aiat bol jelei, bol közepet te bbIó; de iagatag. ayagulaa taraíetate aiaU aoa tadta határozott pályára azáaai el atgát Egyelőre aárc 6-án Pnngyéa a kegyaaraadi papaóteadékek kőié lépett; de aár jaa. » éa elkagjtáa a rtadat, Eaitorfombt Begy grógyizaTéit-grakaT' aokaat, at>d gaadatági pályára lép a aiat ilyae Boáit akii akik ¦ itt a kai-tétel kartibdll agy idébea (1839 oki 21.) azíatéa katooiaak áll be. Eiloa-hiai okokból arármató, ds eredményeik-boa baaoaió aonntzoajok tetették aiadkattojakat a kataaastghoi. ekkez u atalaé a*aadékbaa, a>át ttizotyokra aitelltatgel- Mig Sopreabaa aea barátkoztak, tét kartltékXXXT ZUil ÍÖZLÖST \m* KOTEMBE* lé-éa ¦ t a»Hiil.....t. aea ke- reoaa • hált aéké kktijiifilM * eea-rakat, de ait taikaakoa atéiaata, egj-asertea kérea tattat, iefaajak. 1. ta ráraia, lafBértoak Irluli ¦»¦¦¦» • atj-attal ut as itsiiliait. tag; aúat edd* iperkodtaa aBjeek aiBpliHIaSBhfit és teljes iilakll .kakaa éa * kertiét legjobb éraakait an%<lai, «fj esaeial » taeoalo tfjbtafileeutal Bfea leaje-•iteai ut • koiilmaiii, a»t; reaa afj auat • koraáay tagjára és MJ aiat teprioetore tárakeeik Tieateii tataiakat fii ortlok. tag; a aitoian Betyéaeek u • kattlela adja. mtáj kertlet nekem u orasigfrtléa eareBpeii uef ayitotta, buni órUík tsért ie, kegy estlitáraMgyéBbea aejit raa e«y kertiét. a>ely • esabadelttaéf téniajit diadalra jattalta. Ortlok BOodm. mart bisooyoe lelli ayattalaaaáttal látoa. kogy uOiirárBeryéBet, Hl; Deák Fe-raoc éa • Galériák táiaatjtjl Boly • ktladás teréa aiadaakar ae QÉeak kétott rolt, > reakcié esaet aaarrlra ágérla. bogy efjkoroe ki astá«ee»itiiaaaeak •olt Belelátja ás Ba a .e*ppé>t' tet-tsetie jeletata alatt hirdetett niui fajltéfa esolfálatába asegidott. La na kaiaaaa ai aljaloaaal u okokat, de ieokeek, tiutaf karátais, itteleaétek kos a jiliaait ekairal ko-tekaoe ie lifialkeesi; »a*k áttal *s ogéu Begye érUlailiajiaM átok* ée kén* &ooket. reoaetják bs*. Zaanar-Begye politikai aiiaaiiéjll ott a tatár-eséira biTaa telti-e boákkor, ka a reakciót esoaiálja; kérdea éa, ny eeedel tik e ast • liraiplalk aaoa eagy alak )ai. a kik ZaleaMgyét a aaltbaa ai (W táraagét ktsé ktieotték fal. Beaéleat. ut • táeilot. a aelnt egyesllt er6.«l, pártktilakeét: a«kll tóik a tálaulékertletbea ajiseleare Tittok. Betét c<thk éa efjkoroe al a|éa> k btll Kborah. aatltk uuiBokelaak aoa a<ják M a kiniiliiaaif, ketj • Hkerálbakaí aoa Utjék •! a kateui aanlillikkil. otk. La ba a»agliHik a eée, aotj aieei oa caak káacá»tat« keriiiiiakli -ott, éakor biwaj ének aagreo. roaaf U-TCtteaaéirai lelwtiok. De ekkor bi tktuk o*WE9hí él aef tBjak Tédaai e fiaaiiiBOTt tB^auntot a baam ka-raoátol. (ítaak élpMiéa.) Mi focjiik mn aocnréad, boaj n < (aaatiaiioeok aea fait ecr*. sut olUokali» > aai; "-ieraaak ai ke»7 oakat ketUOk uláa eaak a UfjMea here ritt ai ily W»-Wéí^«T«3eWrBri«MeiJok BOBea htJ-Tenkkel ttot tobmí E< = liberáliisu. Ea w, a aK ea alk«lo»m»; ti akar-taa BoeJaei. aidéa. két kertletlw: 'ottan M a karcot a aáepért allae. - E, snet aé( eMk ut Bewlbatoa. a mivol beatMeawt keidteav bog. tofad-ják la(Bél]>ol>s bálámat aajonkiat *• Oeeuaee bőgj a lubadelrftiég láulajál aacitettM KftuAeim ¦»¦'<» A aaadétaa átadáaa otáa a a kttdottséf ugjsiaak utstaletére a Dreckaler féle" éttereabea ebédet adott. te a*Mt . Kaai .uofoc u aaS *• nfm cnp u > aacj ••UMUául. B<at > iwjlma rSi ÍÍ*H .Ma járt ai ¦a> Wj ú l «MaL 'a - f - laotok, eat tan » •<¦«• IM kaaa «( aMb« t>1u .bibari atter Mi b já Kr , tlnm a^a»ia l^ ¦.¦>>h.»>ia •—• iUk • -ik*, • < l « eti ség a^ára a Bolyét Deák Fereec Ml-camSte kijelölt. fU«j raa!) N«kem t bariuiai ¦ aépaáitiol BOf na ¦ m«fim Itilárd politikai BOfaji-todeaoa • asoa aaa TiltaaUMt tolaa a> mb. ki e pírt akár 40 tatot kil 46U toIdi ii u oruátajtléaba. A pa-llükai élst •> feji***. ton«o7«t oMtfá iiaiariu arra, botj a aopaiártbu m láiaak oajooet aiat alt MaaBiayf a aagj pélitikai éa táraaéVŰBi laJarB pauu eileakatéaél. Ai ilj allaajhalia a«T áulakuláaok i»e)». aaka aaa aa-radbat ki D» u IIj l'inbaiü a aüj ¦>aa«edrl<ljel taaik id a politikai «at látkaUria, éf ol)r riaaaim oaráaiik al DMrt a tánaáaloa laatga, »op a feasolrek kutattak, hat; a letieaota. bajt. • ait ok a refem ka?rtk»ra>é-•jeiii küsitaoak, aoaki aaa éni M po IHtkai kép/olodoi < e»ÍM. Aaaji acoabaa bitoojoa, hogy ax au-koaok, a aMljekat a aepeárt kaaaaál olililaailk. (ifu! Up ni!) ti aa attól félek, bee-; épkor atáaoa kérik tolak. vajíoa igataak biaoayvlt-a u a aok rá- á radra kaaia . álütaa, l f aaia . álütaa, a a alf ola)ájé«< éa Ml ceaf Atta^Urtok, aot7 boi leaják kordoui USIÍk ajasatk »n«ayalt-«. bofj a baraa-itokatMauMlik » taapUaMkkél; itü r, bofj •kenutokét u etcák aaéUrtl eliáTOliyá. ifu-e. aofj a ii«|lieipk. BMf<ánkká leenok. i«ai-e, aeej a ka raaaioa; raliéi oIIm mi báaeca keasli? Ha( fe«ék riaafttn, a ka»eeatoay aaal-leBaek aetíaM-e a teojafétéa, eeej a gT é> a< iéagombea a ktioi ke- •art —n ogTBéira aUJU eket. aiat «ir.r paaaU Téadanit PetM a ainit, ciiiea. bibh t*r- , ) alt a«4 etiay t~- íü. Mm k>< i k«i. a manni lárma (IkeJanteti att pillámra aa rdisnafin aplliaall kai . arireujl ¦irt. paaaaaoa aaUéMj' " . kaaiáaa lalkaaaila, acsaji laa aa Itat beaealt fal aajaaua a aairakbea — ASoej itj régi* aaréua lakialalaaal a aalalail katkaa iQakaa. Ut aaakat att aArajaaeek aa irtaaatalok (alea, ~ .......¦ •* - — k*- No oAMlaai a Tii f—i|ln •aa nk litrimi iMml Hf»r. •> a^ • itt artlili Tlllaltjll 1» jtrua M a kanak iaWtaa K^j-l—•.«. ..,•>"•— *nk >!¦¦><¦ Fa i nlk*u « k ak i NaeKaak a< Orlartél toalett aoaaral képét adu aeki eatléktl. aaidéa téaa tt-tilt. taaeái aiiob két Ulteaesyt ia irt kossá K . VilBQi baréraatae' (1841) éa Kaloaa baritoatas (1844) «. atatt. Miedkét kattaada;aaa> élotrajsi léesie-trk raaaak ,A kolléga* aeáatiu ét kateaaaak,- Bead as iliHsa i u itt töltött két ktkaiet alatt .safatl tatsv loasal asakadt rá* a .léaekarjté Téai;* da ¦étaia airaija Bég est u iaUt, aaart ea tette M barátján: ta radea, att ént ta aetea jé barát; Jé, estaot ea ietae lekké eok'eeeMad; Te mái, ki téiea krfaa Jetaaéd57 A a;eajartak tégaf Mai kaayerdt Miedkettrjoket ,eg; tan iaader kéén' káayu-'rtetia s agraoagj eatOag teit aa, é» aiaoif fj I4akat n •attták nuW Araáaaa Wrul aa .tiintalfl, Tiflimn ad^Mt .Krnrl*.'! Vüaatar-léaal Wna MÖmt eaak .WabptkkM ¦ aallaak. • M > » Uo> KaaMa >at ,ala aawlollebar »^»iW iá !*•««. uiaa anfak aaiaiibVlI •¦ kfeaU aa*l a ilalliüaik Bki aaira—to« • aaka aau bMénia Mai t. aW-Ma laa^laa nlaa aa aaal. aa ai>ajan\<ifT»)W^ktatak nlaa luaiaáiw » liiin Ioa! s nataal acji la •% taiaaa ntaa auf ni (4 ka<r«a Tüaai Inaabilii awgyar arta aaW-*ai *Jí-aar ripirmltaa, ka agy aaha aat k**M<« tAca ••iú<, an taialtaak «W - IWU utl> ajaalai ka aolwi. Aeeak am takelaaak rag ene-¦•¦aitiiiVaaju tmtUku ia aa beira) at} aaaara. oa aleejeMa kaa.taa .taatte kereakaéalai iakaW tiki ka Aaak a lak kaaal seéie, kik entat jenek «Maa aaa a aaavta alik kaaí, eej ée *t aea kai iának Vak attak asj ka lakiaal. bal aat Haajaa U- Maartek. - j'j..... aaatatral aaakal a ina. tailaaaiai Biliaeial aebaaxt aa takele ..... '¦ rakjak la a Ua sureocse kedteeetl a taljMI e titaara tidékea; de baja aacyea* tolt oroaáasl, aert barátja aea jitatet'. tála. Kapit raMtaa rianlaáka átad a tat étét, káplár lett; de káaratéeai aaaal aaa ártalak aa*. Keletiek Jáoeeaál inak lett (téka agyaaett gaaeaaégi al-ksleaaraet ayert; 1946 taa Petire aeat. a ta! aaeknoattére Kapta Leá. taevti adnak el tetet it a költi lakaiéra a Hat •aai-ateabaa, ki asiraaaa hfatVa, BMf-Weltr, autiiékelta a aaHttta, tag; rereet in aeasá. Ekkor Pattot tanét aj Matat. Petéé .asattér. leflalkaiáot eaaratt aaki Naa nté két, kot; a kélté utat* ot rakat kért téla. B aarftaéaTMI kérte taaiték éa» í-»Ba a HuUMebb, alt u ortamkaai ratoBfadac a rafá'-M betétekkel »ai« ,yakari4r:alfcaaéa okoa, da a taeitékaai élaUt Mttaaaa a fá-raaaté aaaUeai aaate aa * raan latafé r»ri«U aag. KIMaaaa Caákj A.b-a tolt ar a A tnrti Bmlé* fjteMÉ|a, kW* ¦ajfcaitfttt* i utalf Mara! Iru: KOVÁts MIKLÓS. (Telj«a»aa.) Hafettad éu aakaaor. aokaa elsaad ták Bér, tag; kall táplálói a gyaraekei. taté. as, aaut orral ót Baadaaaak kall. de aaaál leeteaebe Már kis korátaa kall a ijeraeket a reade. tépUlkeiértas asoLutaL Cekkogy arra aiaeeeaek tekintettel a uliok. Al« reajteintt B*f a gyorsok, máiia t«4e tan a kese kolBi i eaaitalotal áa ez aoati.ror fordal eli I eapjékea, akáiysior ősiébe jut u étéi . A gMBoreak, aBi« ai eledelt tMg. ; latiatt. t-iinjr időre raa ettkeén, t al idét aaa aanedtok, aM«akaU!jak aa-aak atkoaését, pedtf bi a jyoroor aiaci -naékaa. akkor >ége a uart readaa aí kldéaaaek. Li tea ii lekjt tapaastalai I axt. tofj ai olyat tyaraek, kit Ofyro- i aá ra taaaek, jó .nnben to aa. kaaaa ' ifea ii aokator upusuljnk, kojy u a asagéa' aoraa — aiadeo paaaaza da- , cin — a readra itoaöi kotett apásért táplálék aelleu n Jo ssiataa raa. Táplálék aélk* sstkeég aaMéa •! laoat a punt aAáoy aapif de Ictefi eéiktl aékáa; psrcijt aen Nitéeyaek. áttataak. taabaraek egyanal károa éltali eeeae: a jé anaat, Taagaaait 4a a aaliaság-Ha a tyoraak raaes kwiajét Miegsik ta, <p el; bitteaaa aegbatai-asik, aúat a aotro-alott ttaaseraktoL Igái agyia, kogy oaaak károa befoi;áM aem kötetkezik oe as<»aaal. haaaa las-aao, lappaagfa öli as egéasaétet- A gtar-Drkuoba aitfonj tintását; ailleu ál-laadaaa jól tsaltastetett ixr*«- Mily^a félalesBBOl raaaak eltelte a nyitott ab-lakok iráat Pedi« a gyeraekak éjjeli ayagulaajágáAak Nieaayar aseriat aa-1 «yon aok eietbea a léfasoaj u oka A asatu ietoteje tiasUsigáaak lagoirloaaek nllneatiajaaiailaa iriftaaV A gTeraek mkákaa eaa asabad Miat. ntaát raaa'ai. A aap fea;«, a tilégnBig aa> aag a orú tsireu lyaagéá. béieea)ea aajaa-«ágá', uiae éléoktéfet ˇiláé'oeaáf eál-ktl eaeeeréisue tilik a aotéa;. tiiá-(oaaig eélkll sápulf. nyeojte betagM teatalkamtá tálik a lyenaak; arcáról eiáajok u élet ai.ae, iaauibal a aMieg rag%o«áf. Mitek a pireiikiinki ak-lakait karttgoa;iial? Ott kiat a ai|iaa(<i ftrdéjéaee int raradea, beat as eltet 6 aaonlég keryett boaáry ndagség akjék? Tofyaa aef aa Mtola ssattéa aiadea iaaatot, tag; a roalett leragé kalitét -atmayire Kle tel lik — nakkaatae. I|as atyae, tag; akoláiak lagaafyobb raaaé-baa Bég BOtl ia b áiysik a aeateraé-géa taa lif tatésre asolgió kéutlék. aary lakeUté Waaé. bo«y kolai káros aélkll állaadiaa trua lej té-iskolába. Ai u igas. tag; a lentoob belyea elítélik ét luutaággal Tá-> deljik a uaitót. ks a/t látják, tag; a atteedékek éra tég«a as oétaroa ni I aak; de aiodcxekeo togjrtk (al aagaa-I tat, ae csak a reánk biioo gyerBOkek i agaateétéért, de aaját érdattekVaa, ép-¦ paa a aapaktaa o/raataa a ktliafcéii | aglelkeiá*k bafelyiaát u élattartaara , eréé asitdeaafáaáaél keaéatU asitaajra, nVaiaaoil keadédé ttdéta|n keietkea- I letett .Oyeaga Mtta'kat, kajlaa a ttdi ! bajokra éa ositsééaiek tágaléairt.' eteeal i u arrsai rélaaéa; í Ai enaei •éaaéa; tekét aea üls-aitft aef e kajákat, caak bajiaam jelai rajok. Att kaaeet. tag) a paac u aielybea u esroaenjaa jóakarau kaaaa-keté, ki BOBiai.aa tal;aotét, aj lia cáatet easkéaMt ktiaaaaaaa ety caool. aatjt a taaigálat aaS rtlaiatnu. l>r. fUaar. u errederraa éraaktiaé-aét aoraa ,riot ö aata ag; aaaaéka ai Ortayaak. kogy aig 1840 iaaéa a kér- a. t .a.___ ar_%_m j* ¦_> ^ ¦ - > _ tartatt e*yik banédékae aoaea eeaek állította, kan L Lataaitok (Tatákat.! — Btr*-tB»at A a. kir. állaeitaa-atak itaatalíaéfa kerfibaltl 44 000 drt aéaajékéa; (eaotief eiaok baroaatoroaa) uálliiárára kirdet pályáiatot Ai ajéa-latok le<ké>«bb 1896. éti dKosbr ké 10-ikea déli -2 arái« a (ootaetauu i(aa> Itatoaát aayag- éa leltárbaaaasséai uak-outál;áaál (Bedapaetae) arajtaadik ka. Mirél u érdekelteket oly DMfjecyieaeel értaaitjak. kety a réathoi twtétalak u alalirt kaaara hi.aiaioa kalrliiaftia a bitataloa órák alatt Bajt okiét aat ék 8oo raa, 18(6 éti aoteabar karaaaa. A kartiaci kereakedelai éa iparkaaan. - Hltaetaéat. A bécai raaáa ki tetaéftol tett értaaitéi aaariat a raaáa taaatak asállitáai tarifái énelaeoea a leieden árakat kiéért éraaTilatkeaatak-kee aaiforéa'o ajiadae taaia fafj bal;-taaaa ketaftta mtftt péaaairaánal aaj tátik ; kll&aii «(ra)éa tnailaeéVi tokát arra. bofy as ára ¦aajalllaiiall, axai léailem éa kanliibi aiellailéi Bel; u én aapaakk érték Haak kittatatéarre aaalaii, paalaaaa ¦aatlrtéajok. Mii* at éraakau korok aaaaeal artaaitiataak. Seproa, 1896 éti október katákaa. A kntlati keraakadelai ei iparkaaara. - Bkralatamea; Ai oroai cná.tin péastfjaiaiaxter as et orosz tédj-igy tSVtéayre raló takiatottei alrendem boty as Otaaaaraai(kaa eí idaif bejacy satt lutai Tédjaajak u ealiutt tortéay kikirdetéjétél, atat (. éri Bárdéi ki S l/lí-i* aaáaHtau arj ét lefjrataa alatt aapiiitaaaVIk Miaaa arrtl u érdekelt korokat eteeaal értaaKjlk. aaOitjaaslk, kot; a Tédjat7aMtitjitáara toaatkato kártéeyak etee kaauráaál ayojtaadok be. kel a karréatak kiálliiáaa e, füaae-raléea tokiatatékoa it réaa atea loltilá-toaitaa a;erkati. ttoaroa. lg»6. <ti ok-tikár kttábaa. A kertien Ureokedelau éa ipukaaara. a i r i t — 8aaaaM/l klr Baaajol Sáador. aleiredee, kertien eaaadlr paraacaaek Saékeafekértárrél I bé In Kaaisfára érkeaett a ceaadoraét m-«tiealeiAre fétatt. — aj Bea Slocíer Lajoa kel;beli i<UI peeu-urirda aacédtiast a ké 8 áa tailotu eljafraéeét KapMtárott Krásao-tila Jelcaa kiaaaaioeaya!. Oratalálaak ! — Heaaa M aluoa jé karátaiaaak é< iaaaréanauak, kiktől PrififTére taü albei;oitatiaaa alkalaátai al aea aa-caaakattaa, oa etee Beadok esiree Utaa imtádet Matirké Kearád, - Taa eatUy. A attjktaitsai Katsiai ngalat kisottsági eltaiAnttt tag; ée-eeatar 5 éa taa-eatéV/t tart aelyn a tagakat e« raadégaket t kMaaak atfu A BBtaátktaa (1844 k*0 4—é én Utóikéi Tiaaaatakian*. paaitaait nde-keoek eetati tateaai életét, taet; Métt ké. ukkaasté aaa égatt; barátja e peva-.áratékaa ia fok, akarnak araaá aj arat......II;' a jé Belát talt teattaa. kaaélybaa. Ja aiai etejéa aea altatást el agrttt asá-sa4jáaal, Oraotaa MdMt tgéaa Miaaig, ekkar ellaigéara. a raikateaat Aattél et-kedtuleaedte, nala;a>ia eaaaMri ér-seeett aaf. A tartat Biléálal, a kül-latl kafagadg. tsataaak Batiraaolnaau Irjiooéaa a Bét csak IT-arca itjaasl ia- — Mekea aiaca Bit ,____ Erre u artea aaa Ttl kaa; aaa atalra efj pár «taa tiaattai jawat «jm« aanlaáll 1S« a. a. Pet let 8áa ata. at, I relaJéaBjra kaVMaka kertit Z4«raakaa, kei aa arraa aanliaiállai 1S«« aac •*»u JoaaM* ataaaai, aa aak kaat ac. BaaaÉ aora ujra aarriaafáiu oaj IMI >ta. liéa ¦ bm<; aaanat ,u raobaa aMéaik,- éa ae- j ál- kérkaiikee éa M-áa. A b- , aktt a tta- la aHaakata, kiaattaaf tilialayt tkk aalrkea kaojta. t rokkaataiiaaa aa<;ea ktaale dik, kiráaaéaiaM képest iltiaiaéln letel lel (ah AkedaW) alaiaaaieaél-, a aailtéiattil 1841 fakr 31 U MlBeetet ték, MkkedaaajataJ 8opraaaa aaátlitet ták, kai. ktkaau obarrját. aeltkao a ,traa aad radHck foajeaf kifejetéara auaai« btaf<ie telt Eiateaéítiiáaaréi a ¦aaaalaad asrados aaaratraae*. ny .Zéfráb. Márc. a 1841. Art 4... .a »aaeni-Ceeaaaaéo 1«4I. jaa Jl-rél kelt readalete térteiaaaea aa alákbiak aiat téarkaf aaeeféiatn alkalaaUaaak a nahU rakHataiajkai UaWeaak, kitá — —---------— » na.. kAlit aaaaaeM 1*41. febr. J»-áa — — i ¦ II ¦(¦¦¦»» hBB.1, eBBBT. aaa teaaaU att, atat ralaa. .kortjéattMe lék,' raag kenj aaa raata tagakat áját; ¦art é aeaieMeUe katatalBil al; tar ¦ aiiHiaik. aal; aiait aes aaaKálkat. Da Báaraaat aa a te.eatáay sejtatj* aat ia, aat; Bé« aaa aBaiadau a jabett aaiakaaa a aaa ia kapu Bea; éket; aart Mllakaa aea kút totaa 1S4I feknár. jaaaa Zéfrábtél Ihtaraaif. aaaaa aéaaa; aap axalra Piaira waiaejtlat aa mit keraaké kéna teiaa. aag a tniea>éat kitja BMf. Éraekaw tcafraauirai goa ajeakadra raa. — A Bl gardeaka Bétéaxtak Ssoubatkolyea a Városi Kaaiii atteu-eatélyt roadaaett f. ki 1* akarna Bttreock Znjaotd réatt HU. Sserepléaéril it; ir a alomba katbel;i Da • ált o I: Cp «JM«i> ml dicséretre 8teraeck Ztigaoa ex wa. k. nálaak etoi lanéotéeai is w caapéan eMfkoditotu a kiilailt" A 6 Tirtoos (ordoaka Bltéeaeta, Belrlj-o kaatenr baatjamak imasllir álu ssitaiak karjait u resféata kossá, t« jaoaa igasalja ansa aüiaarő kritikákn Balyokkel a bécai éa kaaisui lapot bio aatriwor kitaatetik a .taroeaka király ¦ ttlakáansarieUéaw Moaraak lebiHacMlt. de tiléaéftal al it ragadta kaikraiiu gát. ktiadea darák ajjáusáaa nUa per cokik éfjaaeste éa tapsolta kAzéoeégtok Steraak arat E leikeeedés tetéaoatjái érte el a saját rserxeaiéayt .8paa;ol előadása otáa Felorlejea begj aséaaaa egjas tiáaaét aaf kellau iaatételaie. 8 sidéa té««e-ttl u általáaea éljeasés éa tapsokra ej-eoocert-danbját adta eló asktsaeritotta. hogy a zoagorx a év ai; kitáló aaíy ad>«»i aiat t garéoaka aMliett A aaaaabat-kelyi kosoaség séliáa in«yelbet a kas saaiakM agy el; a*ajr aűtaait, aiai • aiao Btaraeek ZtktBOad ar. Mi ia rra-Ulá'aak teraoekaattéaitak e esés n. kerébes. — Eroaofatogrer Edieoa ai ti á -ttáaya, Bely ktioofeio elaavoxések alatt iaBOTetaa, Kagr-Kaaisaáe it Iáikatu A kiálHtáaot éa O-Badatárábaa C.uni tofráiot racyía aaoaió Maykapoket iu tagatlek. Est s kéattléket koau al tá-roaaakta is Iloffsaaa 6., aki a BOaté feeyképekat agy (arra tatitte éa aaksso-roi aagyttáaeal satatjt ta a kAioaae^-aek. 8sévea nkerfllt feltételei: 8eU a teagerpertoo isáatta. asei ocaeaek fQr doje. érkeii toaal csokoeii tó Taaia-téseteiak aötsaoekei tt érdekes elóedá-aokat aaKiátocatták. A késstiék a Poi (ári egy lel kerti ká'ékásábas tta fel-állitra. — Zlehjr .Nándor bakáik. Ziehr Nándor gróf, a néppárt lelke, artnytjlpju lotag, Kccakeaetea s I ko 12 éa Begejtett potráiatzcAson Dr Ntírj Mihált tizsgálóktri éa korasáaypárti jelolt ellrnébeo Beaj-» bukott A kormánypárt jelólcje 58 uótSbbséintel fcy&ott. Zichy Hiadur rófrs 395, Nsgj M.hályr* 4!>3 tá Itaztó auraion — Bterta a feleeege axeretAJe Talán aea ia egén readéa kárkosutjak aa-aapág a dekadeaa irodalaa fejkMaaét. Rkoaa a ai aodera asásadtéfi idéakbea bisoa; aok furcta oala( kerti fe'stinre. ásókat i kik citftreafyoBbe, t^- oorba ftltotouea. taiaai a»kela rattnenoal kaladaak u erkolc* bakáa lejtijéa el-aataatak: .éoai nertaa'-eanek, P«ii< a tánadaloB ahokk rétageikea ep wy Begtxláljok arjaMiea alakokat, caak-kogy agy kiesé danrábbaa kortoaalaira. A .deai Bére*-ok i:t ép oly. aét a«y ¦eadkaleáak. eakkal eafrnke stáasmal Ulá káték, aiat fest: de bk ások a a Uaioatekkaa baseayaa iMaaátot áralaakaLktaaTakkee aaagakra teeják a BoráMlasofaaak lg;aiaét. padit Meye (ébaa el; baaoa-6 eejaá<boi talaatocati üst b.ioaritja jelea kis ktrtek ». -Egy belybell korcattáros ag; iáéig bol dogaa éh esés kis foaeeégetei, aáj el eaa j*t at t aaaodik. ki aaulakk aaeae ie tot s férjééi és kit a kia aeasoorka B*yea a aaitéta »eaett agy taayira, tagt kisoay agéet aaaoa át ott titok Üetkatte a beeriléba aif a férj ktaa a bort aéru a aoaléakea A férj tadett . ia orréi, de — laláa láaalaabaM — tán, aug tége atakaá eaaak a poétikai tí-asoayaak Maat raatraap uattai aétis leiioooea: baaaa t aagalfaeil feriea btaaka.es; éa a Dm Jata péklagaart, ki asiate jojet torsait Bár at......ytai, jol agjta léke Tana, ait parsat as ta- loalée-aa tnietmtl, ajnaeyira. tag; aiadkattaa betart koponyákkal, téreaea aialik a reedlraégkai ifauáaot kareeaa. — As iroaaiBl ta ¦atéaaetl Ut : koagjllaae. A kor igaagaté naérii kéa- 1 KTtléet andot atoly a tároakái aa(y ! torBébeaaet la-éa d. a J érakor ! iag Begtartatat- A ki ajaka tanra 1- . ' Titkéri jilaatée t. BMk tálaaj'i- « aa «ajni uaica kieejaaailfca i Peasiári atéaadas Mtlnsatáláea. 4 N-«a' ladit- tiayek. A tér éraaaoa <ag)ai téretaak. tag; a koigytléere aiaél aagrook atáar- - TaartétTtMa A .aa!aBOg»« *»< rtaaiéaaattlet janaa kara* oaruatar I* tanán*, oaai raadaa Heajtllaéi - "' ¦aWI tm imkmim ' ¦ A I iean aa asva^ raBjaortaoaea Ssala; 1 Sáadar ajaütiou alatt A Maejttesre i _^------¦ ¦• taaaa krttl aaejawatHIV ZALAI KÖZLÖNY 19»« NOTKMBEB 14-ée. STil kak f*. Hafaaiastta Igyelo. Eeerjllty néki eteék. Bestik Fereat biau Oabartakilaattti ugat Btatw liégek.'A k*. Uelelagaté reánk ki illik Botatta a jabiulé ugek Baraakaj Káratj, Pérotfceart Bécs HtréaTi Pál ét Tr.jkéeé Uraétia (rétaail A eMgétjeaesték. Btatéa aiaakat tartattak as alaaélati éa graker-ati peaatégia koréba V latin Jóiaaf, ftáriager tárai? éa A I tatát Mér. Orsié. aUt kaUagiálM kaakaU teli at7 itutik, a paptras Sentsket fagje aataritai. A papéraat atr it Bieaat ottep telkeié aéaee telkaucáljak a teea-aikáaaa és u áyarkaa. AaMrikákaa aár taiam gyár tae, a-iykte kalapét, halat aa. Bét ..sátatéto tanyai kaaaiuaak papirosból. Luajikkta arra jettek rá, , ae<y papírtokéi liaitsiiit, sét áráace-kst u keket etieélei A pepiiét ptpat I Bgyaaa»é-t«U»et*e»»aUeaáaa karaiét I tagyiuaek bosrá e aa tgéaz aayagat kaag« formára pré.e*k. Ai edaNgi ka- , pasiulatak art igaaalták, kegy a papi- j rasból két'llt eseliejek tokkal :*nas-aakbak a fáiéi caiaálukaal. aert a'ta korkia'aak es t kéaér ék ráltatáaai saa aataak orr kiliiijettatra tagy liinka téaá ára. Ktléaétea alkaiaaaak .trgaay- áBBfjBBsaBasBB-B>l fa* aaaat* bsTsYMÍ áfftTaVÓVasl W ttaMt' VJ^^^V^^VHVI »¦• aaPBfl bbbjv arvaajssBasai av t^aaBsaar késaiuai p >piroitu' — Magyarak a papa eUtt. Négy ¦ é> aláa ai uiéa taaét aaa-yeb* aagyar táraaaáVot leg fogattal 1IU Lae pipa kaién kikallgaUsee. A kiráecalé tág aVuakar S-aa iaéal el rél kttéa gyariteaatoa t Vi Fireaiébaa egy-egy aaai pasai aeceabrr 7-éa étkaatk *i aéki gtdj. a pipa a aagyarakat s a kikatl gau. o 10 sagáMia ékat baiáa atég aégy oapig auradaak á asiyarak Ea-aábas » tofábk auiaak Népetyka, a bon óit P^apajiba, a Vetat caaesán ét I — Paa« feaU oawa as erat. késép- taaétagyeealet klslaayakia J a-tfia'at etreaéns taaepéitak be-kéHAi tzáraytlé>a cikkkea lerda t usártáiaot, batdíoáo 6k«t a leltet ura okán TJbbek Uzt igj ttol: .VégeziOk a aaaaát továbbra a becj lettel, .aiat eddig fégasék. MaUését, ki-ctiarw. Maiéajatf kétheti stakrM ksla-dáaok, 4a aa( aea állíthat. Fnatat hiTttétaakal aea hoBálvotss érenok, de >Uáraaaa tudjuk , • ha állanélet len-fébb iotézéiD«k letieteu aea u aktd BMg rajtánk erdeiaaakkfo ejértee : abbét ttég aaskáokaaK csekélyebb jeieatosé-gét aea kiaatlk el seka'. — Bt a aaa| aéiló a aagysr uaáraág jé aeiékes, bár e tankból it kittaik ss tayagilsg kallóén aa még saai jnulaaaaalé aaa-kátok piatiza. De ait kiástak a Bél-táajoi kitjLatáfokaak iléoaoi kaagoüe-táaa a jego* piaa«tokit kaaiarább or-votoij., aiai az sikeseredett esfeberek iiráakoiA<a- dijak. A keraa-aiaiaater a "áraMgye tér biKXUáís álul alkatau 4t|aaaaalTiubaa a fota-ttiataa kásák agytaart tagy órai ké aéayeiaek 10 krtes nee-áliapitott trp-réattijat 12 krra eaelle fel. A rárBaitya lértéaykatéaégi btseuaáiia as éri aktébar kékaa unott kétgytlésebél ajkéi satut-isUstU s keroekeaektatgyi , aaelykea a raraagye álul t«1 10 kr SFBréadtj jirá-aagyásat kérelaaite A dijasabálytatbaa Bagállapitott s a keretkedeleBkgyi ai aiattsr álul n jótákagrott többi dijak a kftiatkesok: eaMletet kás agyttart aaprasa *0 ki, kiégetéte 40 kr, — ajlgki aaaé ksaplikált arou kéaéay sgyaaaii tepréae M kr, — aj kéaéay Mviáaa V> kr. — Egy éa két ittas lakerékttikaly egyesen tapréar 10 kr. — kársa tagy lakk Ütésé 16 kr, — aagy nakályka 50 ca. tutérae tal 20 kr — ku taakáryka 60 esig 10 kr, — ttédkáliea agyasén tepréte 40 kr, — ftttélé kaaara acjaten imlagatáss » kr, — egy kéa>éay ktkttéas 1 frt — Gyén kéBéayek sepréaa 20 Bétar [ t frt. asea tal 4 frt Boaiá i naskilláisink agjaseri tiaiu-éija 1 frt Kink s inawllktl AtolasaT-utitótastklataak ráiaeit-sáaya akt »l és tartott tiéaébaa ka caaiett*! Felaéri Albtrt t. alaaké-tü, ki KalasiTárrt Utosik. Ugyan sí aap este aepas kactaasttlyt rendes lek iintalatétaCeaktanyáa. — Dörg.eiéi t Tiataatagtáges Mtéjárá< dacára is jé tttrat tali, S60 kekleliter kar tantatt, t ai ttlékaa atgy nikaaif as ll»(-ik érbea. Bég a lataagaak areaalaakba. u. t e» ifaa l«rB4aa*tat, a jé aaaka és (sadnaaaéusk k*t<aakat4 alaé aar-kaa. A Btrs stiyt-i takar ieiepte- •NI.KB.irti> Dráta. A teetatlrai Dráf a erésee éraá, gálja a pártákat t caailki at aj rakat, raiag íékUy éa Géla késést aagy tárakat akau t iréiiátakati laké HiaVru- ka^kaak . — BaaMri kirak. Elfafétt cta- rargó kttésa étjai MaaWaai él Ks --------¦ a^ktBk^^ka>Jaal Mti a a * » * jai VBsM rvÁ><««n»at MjtiM. lOIMa ft ItV1* éja*. Ntupajteál agy éMaragsa Jó Mayra kakák ki Uwaar *-*< iUatéaagt etewaleéjqratft mé**L Kjjéb kéraéaakra létota. k..aré •áiaaao .at aoeu éi így jéaek laV Uk él aataérai ét akksr s May jal aig4araait ktaHbaa agy »aaé lepett rakmatsi akadlak — Hatótág elleei t r o < t a k. Iaaaj Fiata Laaue Myé ké t áa t«saraap aUtOtaai a aaarke fdMgek agaira réassa ttttaaa Utu a tisigat- ltj kieatt tétkel é*t aatatt kel aaaá. s jébv' aaíyaea ai kfu-tag ratktt ét így kiué éak.jtWw, >ár-Bátra kaMl tégif a fétaraa keleMe botoiit a járókelőkbe. Ai Agyalatat miíb taMaar jó akaraiaJag fayatoattetu as askaljgi lagéaykét, aara a< k rules kiégj.....Ita. aeki raataO, da taarn uéllaaaégara, atrt ei aroaaal arakea caiau és aafciaéna. A tétét lérkákaa jé téeig itkoatou: károakaieU, ragds-léatau. éaekelt, s< regre kitMrtitaa éért as floa karjttbi D« átért a tgy-aek fsiytstáat Mi. — A Laki Erinakat agy leedkiTaJ tiéaaaT él Taayurit, ae:j kittaa ina) ét UráU ikarapealicas |diátatika> érvekkel bit, Uljaaaa aeat a gipaiaak ét kasért aé-uk Bég a ayoaá'él ia, aaatasl bátrai, ,t,7 grlaio c-ttérpatM nkS aiaaaa-aapi ka<saálatra és ritaeetn ktioaéMa padii as agéasaég Megéiaén alkalaa-¦oa^ TiUk — Eit a téMaéayt * Kletaiaaik; V. íaaár t kécti wiadaai kórhás igaagalója BSedU s Lati Erűé bet Tisril, axl; Kaaitaáx FetaelkolsT Jóttaf, Boseafald Adolfé. &a éi Tirolt éi Baapoll arakaál kapható. V gyesek. - a a. r......l ¦ftn tanát öoiíl_____________ tara .ati M Lnln OaMatat. - Ilii i atr mér, start.aeéa ; .ekaak i vkas^a ^^'^••^ ¦-* - x_¦__, ia<- XjaraMljcM hsaitlakafcaai vaU k«l-¦*t I* írt aá krt*l '4t Ifi 76 k ij tfj ¦afi ¦ 6l|í..Trt — Taan- éa Sku'aaea-Paaaan o^aáu ««aaH. lak*r. ál isian lawM|"ni 5* kaw I M Irt u kr>( 1..1. i. a. i «ak na arie t ». a »- a atara^au Sfa patttktr éa ráa- — A Wtéser gjár tlcaénle. A Be-ttiaitTtl Ittléay agytk lag-itobbi Káááeaa oirataak a Wntkeié-ket: A W a i te r J C aafTkaaltaai gép gyár állal kéatiuu .Zala Drln- T«« gépet a kgkéiatpai gsilttaéa rgylet bíráló bliattEigt Kin.j ÖJoaA cubai fö^daiTta itkola icatgatója elaókleu Iliit e aapakhaii kipróLálU A letégépea koatUiálu a bíráló bixotuáft a fetöke-rekak, királlkttó k.p.e okljó éa kihm haló tatétaageiy ujitáaakat. A •etokn-e-kek aakéáétet kutaéaek taláhu. aiatás agy aik, aim lejtőt ulajoa, agy Issta, aut gjéri ktjláibaa tékélatatea egyea-letat aaglMllá.t eredaaéayaiaek, a aag. tsekréay miadea állítása séiktl. A ki Tájtkaié kaaacwklyó ttarkesotet aagy tít Báayaak urtji, ainUs a le- éa felste-Wat, UTábké állaaéó régsitátt, Bely eaaklié táaitátt teás aag oea eaxad, tata ktketété A kikaikuó ratéteagely alkaiaasárát a bírálat igaa tikertlt és aagyoa prakuku ajatátaak téleaaé-syati. — Bely leeetöré u«li a gép ktiósféla nagrskra torteno tsoa-mli beiUttaaát. — A beaiauui ot.n ketsUUlls c kitouság. ketj a kUSsféls saagT.kr. taié beálhu., a reiíleogelj ki-auáss. a tsCkiégas reiokerekekaak a aagenlókba nló keilMilé e a aag-ottté telókákaak baayoaaaa ét a Taté-leagaty betatéss álul tartéaik t kegy t basanrtaa elkéizuett gép taljet beáili-látf .uceraa Bagtetéare 3 perc alau hajlaton régre, hogy a aagttak éay ki-antéae a asgaatló talékáJr kihtuáia álul pillanat akut as atalaé nataig tégrekajtaaté. Iltattlé»s a kisotuég, aiawnat a \b tana gép 270 lariatari ára tasiakataaütra a Ulfrsfált gépek ilyee, ragy legaigyebb rétit augaetbb áráral katárosolUt jatáayoaaak aoad-hata. A birálo bisolttáx Weisar J. C. asgykaauaai gépgyárat .Zila Drill* sor. •eiogépét lékélsUs és jé aaarkaaatt gep-aek unja. bidü .tálának karbaa talé-alterjedéaét - jó lolajdosaágaisaj fogrs — kiTáaatotaak jelzi.* — Blitaa ttégrkajtéL Miadatak kik roaat eméaitea >agj aiékrekeéét k»ratkaaiékea falkfédaikaa. asanUaka*. löfájáibm «Tái;biáo;baa itgj efjéb ha-jokbaa neDTediMk, a falodi ,lall fWe aaMJJU Mnk* kaaaailau alul aitw. iriéaTl'aat anak aL Bgr aafm éra 1 bt. Saéuttlawi aapaata atiavéttal a*fl A. grógTtieréa ci. éa k. aa<. a-álil6tol bH' L Tarkliakai f. 4 vkaat avfar uartlnkkM * írl.....tti —Ti A. kátét - aéar kérarMU aa 6 pari jarféajéral ét aláírására!. \ ubraaltánl kaw Mltaikiri 8. c ét k. atTsn uallm >alj«raa7ára Itrick- k MW á i^t t l li ilnt laraar. t ata akéiraj rteaaa tuN iltill iiatik. m.....> -r» BUDAPESTÉI. ViUaijo* *il4(it*M - fftMü poa-ji* l'J t«UJ4«* lfttw «ér»ék«|t krak Hirdetések. 2*85!lk. 896. Árverést hirdeliaéiy. bMfálaawaaari jeajié -IP Lii|ii. (tárta* él — IM|Ii;<|t Ilii > paalak aaali Mi)niia raMaat tkaaraiaaiaéatokéiiaua Miak A fé* néjaaa kaaaak Kasn«tl. FaMaa mrkarata: Dr. KIS8 LRNÓ Hrlyatiat attrkaast* • Dr. T1LLÁNTI Bi liaoi: írj. WAJDITS JÓZSK.F Árferést A aagykaauasi kir. tortéayaaék alat Ikn haltáig réaaérél ktiairra tetetik, hogy Bortáik Gákar kanctaayi lakat •égreasuiótak. Macsek Pateraa siti. kutat Je* éa társsi tégraktjjtá4 itea-Teaatt keraesaayi iekaaok eUeai, bírói letétba aalyeteaéé 150 frt téka, aaaak Itti. én sklóeer kó 3l-t* lárt e*L kaaaui. U'ákW aégnaajtatéaak foa taaot 8 MM kr iagiaaailéskétalai. 8 frt SS kr jeMlegi t s <sség fisául M# kentétek iráaii tégraksttáai tgyé-kea, a leatorreaatt kir. tértésyiTék U-rmletékes Urtosé s kencieayi 520. ti tjktaaa f I knaáB alatt feltett t 116 Irtr. betétit bav adiar ét kart, agy ai ettaat 18. >s tjkrbea . 9Oi a. hrdáa alatt tartett t US70 fnra aec.tit .tilt ét pince 1897 éri jaaaár ké 7 aaa-jaa i a. 10 érakar Kereuesy koisés: huáaál Heaete Géia .felpereai ogyréd ¦sgy kelyattast k6ib»i*iie.ei tasgurusdo sylttásat árraréaeii eadatai (t>« EtkléHáti ár a faaoebb kitett krcaár. Árrereioi kiTárók tanosaak a kectár 10*la-át kéirpéozbeo tagy óradékképc* pipirbaa a kiküldött kerekez leteaai. Keit Nííi Kaniiaáa, a kir. tarniék Bial talekkaayTt kalaságoál. 1886 h, srepteabcr «ó 20. aspjáa. GÖZOSl". kir. uiki albiré •¦ t mii .lui ktaUtuktrt n rallsl Ic- A aagrkaaúaal kir. ttrrta.tuék Uri o»Ul;a réuarSI kiihirrí lilénk, ketj ía ctár Aaaa t oit. Kukaár Jóiaalaá aiiat k k. Ku cár JaWM t. t L gjéBja kiakeBárami lakos faSpereaekie*, I(i-csár GvSrgj éa Kulcsár Beldiitár kn-komáromi itkot alperatak ellen) perébtt a uagjk»DiiM. királyi torvéojvsékaak 2Oo«/l89e ix. alatt hotelt jaferét íté-letetrl eircedelt t folrUa a featKTesatt kir. lertlrUhaa Urtoaé, a bakiáki 190. rt. tjkrbea t 343 ¦ 358. kru. alatt feltett t 4M fnr. beuSIt iagaltaaok 1S9« írl 4aeeaaar ké 10. aapjka oéleUtt 10 4rak»r Bebitk ktz<é«biró káiáaái. a«; kiakoBáreaii 322 n ijkrbea t 1527/t. kraa. aiatt foglalt isgaüáuaak Euleaár I.tTáot B. lap Í53 aomáB alatt ilkato l ti foriatn orcsait J/1Í40 ed réetn acjiaaua aaeoa é. a. i érakér Kia-Kaaáram kói^káiásá.. ajég padig a bekiáki 190. u. tjkibaa foglalt iagatla-aok én. Kalc-ár Jánosáé aiul gertéas KaUlia jarára bei ableaTe le>6 lakán •lOlíilKijoj fpéfben kifjaaénl Dr Tabeljr Gjol« agT>éd »«fj keljretlexi kiibrjotléTrl meguruadé ijii»áaot ár-•erétea eltdaui togsak. Ai ánaréekr-rabni kalisáiak as aMMS érdekek lelek ellea II frt 15 krbaa állapittataak aeg. KikiálUii ár a feaaaek kitelt kecaár. Artaretai krtaaék taMoiaak a beeaár 10*/. át kéupeaisea tagj oi.dékképei papírban a kikoldóu keaéhei letaaai. Kait Nttj-lUauaáa, a kar iTaaék aiat UWtk6a;Ti kálaaágsál, l(*6. taeplesaber ké 16 aapjáa. OÖEOKY, kir. Uieki slbiré. Árverési hirdetmény. 8aaaar Jóxaaí a*grkuisaai cA| caUto-aagaaw Urtoté. a uésUattárbae 2—2188. 2691— 5616 «¦ 5617— 6Í21 léial.sáBok alau oflseirt ét 2071a frt 84 krr< be-ualt rérMárak, paaat. aoriakergi, két atárak, gjUBekialék, kaki falu araiénak é. at7akekk« allé ajhlgek a caatHá-laastaaaraak t M atiaatar ka *. *a» jáa kaaatt kaláratata aaUlalkii a)áa-lati aiaa, kliajfc lilaH aattatt fatvek ((¦daVlBÍ A ián apaiatok 2060 frt ó-aaékkal allátTa lagkétabb í. t íeesaber ké 1. aapiá* déli 12 óráig atailiretiaál aj»)-uadók be a kiaél t WUr é. t falte-tatek ketakisthaiék, u ia«ó»égok pad'g Dr. Tripaaaer Beaté téaatao.daok ar .•skaajéUérai aMgtattrJaaték. Ba>g-8 "¦*¦. IMaV én ké I* miki. «« Árverési hirdetmény. A sagyksaitasi kir tonéayasék tkti aatíálys rétiéről kotkirrt tétrt.k, kegy a m. kir. kiscatár Tagraaajutéaak Predli Jóiaef éa aeje Nagy Lón Tégrakajtáat SHiredo egeraracia lakat sHaai 41 frt 61 kr léke. esoek 1896. aárc. 26 tél járt *•/, kaaaaui 2 k-t 42 kr. kéardelai kaast. 7 frt 74 kr. ilielék, 7 frt U> kr. •égrekajtá^éniai, é fn 90 kr jeMlegi ;•' a*| fetaartlcaat kéluégck iráaü jTégnkajiási tgyéoaa a ieeumtett kir. tíriéniiiék terilletékei unetó. a Ka-bari 395 náaa ttttea f 1603. antáa slttt felvett iagatlaaaak PredU Jóiaef ét sej« (iaiy Léril illaté t 448 frtrt he-eatit felt r«« IStM. éri éeaaiaer ké »-áa d e. 10 érakar tí/..6ar késség-házáaál aegtaruadé ayil'áoot ámréaea átadatni fM Kikiillitási ár a feeaebb kiiatt becaár. Árrer«iDi kivásók tsrtotsak t bacaár. 10% ét kéupénsben ..g, éndékképas prptrbai a kikoldou ksiénes Weaai Kelt N-Kaaiaaás, s kir utsék mint lelekköoyti halóaéxtéi 1896. ín ssept ké 3. aapjás. GÓZOKI kir Uiéki slktré. •ak t lligna ét J. TTtakeaa laaaf. (¦, trttr) Bam. HTTO arak aa^rat aia»i Itltat tatai '—¦-'--1"- - ét *¦ tüaaikaaL Kaam li) mii tartrak <• ¦Mák aat7 itltsiltltii ¦*>« artaijta-kak tafTta ét Mrm. Kafrai él iMail eUlta HIRDETIÍIT. 0,ex. m k» >raat. Ftáaáat (. t. aatabar kó <-«a BtJipatiit ¦tal lat*«jrf«l«inlk ¦ aea«aiWai arilUstauu, kot? ¦ < • X'X Ik JétaüMyctli ¦ kir. Ultai tar«|»t»k mtutték (al, botj : > ..,.ooií.iii Ulaa> tint. a7 i llftttiaéff alap i t k4*di-»uár*elyi .^ttvaaiii** ¦taiétm< 3. a in Imi aW fjiraiikanaaly, 4. t k^anran .Hrau Ak««V«i.i • i t tSiél k«all lt 6 fte ^ k H j Stfaa7ti éa árvái m 3 g tattiáták taatat nttt lita .tfill.riiir" R1 ükvn nartat IMéM fcrlatra rtaTií é. ptd.f i t ttStiéil gjvai k«a*aa tgylst, 6. t-fcbér aaftatt-srrlei, ^ . Cirk*»ica m*H*u > laagari paa.sk él kél él á aa atsa la.ltiilli tyajetj i/midEkaKt^t?'71 ^j litaa: mtf t. a kvaattal .Crtatktt- Urkáa^ajltt, 1U • D<x< ataor-«| atiakl. ée H . baoapeas VII karalali tifanrka ic;eakaat <c at Ulba ko*eiaeú j*- l — tWO In i----------------- íiaoo , 4 . - leoo . 1 ayaraááar - — — »U00 ' w \ '. — *1OO '. I . - — — ettto . iOu . — eo , i . — — - tető . sooo . . — 10 , a. Uaut i^natq* kt»téaik«a Itaaeuak k. A át*. ráa..ra^atlaaal UK éti Illtaktr st 28-ti B.itp mm untok BaTasTi L4j larifsty tn 2 frttal t I tm ¦nlHlllt". BsSsTJ Sonjagjek k.pk.iA. . lottó ifuf.touf^l Badapaate. (Pf*t, lővkaka* ln*.( Itt.) • tM • jutiiiaétli ar. aouaral'áaT aatiatt el«>» b.HMe»a« ral.»e.=T. .>á aaakiotalaál. a k«tska s~taaimalaál, a béou ^tnsar-.aal éa a»<lec ....... felállított egyéb sonjeg7Unlá kóMfsél. I ka- laH»-liasaaléii'r ilmwi U aiintlmkk salrútfba Basaaéatea. ISM *t*aar aé 4-éa MOLL SEIDLITZ POR O Ceak ekkot Talódiak ha mindegyik dobot BloH A. O, altir1—' tftntatl fal. A Be* A. Wé taMWi-aartk tané. tj»«rk«U»« a l«a»'kini»k l»«tr ti ti- .....ajaatt KTO«or/»'C &¦ cjoaiorHéT, r4fxott izakrakatat, Bijbáataloa, vir- araarér él . lafktlasMasas tél HlUlltat .Ue>. • iaiat bamuraak "-éu áaaüc sacrosa lütjrjiiés; saanatt. - Ara ajr lataatMtlt sraétll ta Htaltitáttk tir«éayilt| ft»)fittttttk. lHÖLL« FELE~FRANCU Cajak akkar vaasttl ka Biaa«ff7ik tvac moll \ *«^jet7»t ta«t>ti t«i *¦ "—*• ,á, aWI' aUratt Aaatutal ••« rtrr. * Itd-rélt Irt. tak bsrutar ét ta intiaii aiat ta|talwttlHaam lulrnllnl aatr k&B>e»;, etas él a aatUItt tt7tk k*Tatkasaié.jMoo! :epMi.reUMb» úpuer - Egs im» ott areatl frraj art W tnénar.______________________________________ Moll Salicy) szájvize. (F»lk l k) (FUllkftsti laj«lT"'M ttik^.) ' itl kalsa»4^ ttatoi thai) ktr> aotut Main; mm t taaJrU • totak tortbbi *p^fk bi.tttiu. t •(7u.mai.<i ént* :ag<é<ai allaa. - Egy BNI A rsa)agrt>tl tllálatt ¦•aj v. 10 krsjaiir. (6ÍTi Féasétklliei áMI A. lytfytztrttz, et. ét kir. udvari tzállit* iltil, Bécs: I., Tacklaubeo 3. az. neéal aigmlllink ataaalt satiaatiatál aellett telt~mtt«"» A raktárakban tsMax katiruíotl m U0LL A. aíátrí,lc<Í i, Raktár: i Uiúíolt kéuUnénj/tket nérm. -' --uaaatU iTtlwflIá AÍAlf U fii. 53530XXXV. ÉVFOLYAM Zi.L*l K 0 Z I. ö » * 1896 NOVEMBER :(.: MEIOINGER KÁLYHA 0. R ÜT. lÍTin .ÜlUtalai kilhaté. Batt I., Kattaarkt 7. tz. *. mwia • HvfcM-Mrmaaa 7 áUaa iltal tiaHaikltirt. »i eU6 arfil atWet külli-táaoa kilflatetre. I agiilllfflla MM kályhák- J '-¦---'¦ ákalik él inétk lltll" - a InaajaaUIk áa \tf XXXKXXXXXXXXXKKK«*XXXXXX OHBTIII-He OZStWT- X UÉMt) X E pilalák kasoaló ¦ X nU OléKil él M éri* taqaai i|* Hl.....II >•- huiaitt>t>ijL )obb ¦ aellotu elj árulaatiu, itkinletlHí feljebb uOlradók: — ¦» ¦!¦<«¦ arUlaaa airac*4tél, u «li utrek b«J«i»ái iérni.('t6k, > iu ; piinlák • I kályha foraa kaJ7.ut~.UUl UM «••* flU.U. JHElDI\GER'4-kályl.ik, i ME.OINCEfMfFEin „HESTlA'-kályhák. Zabéi*** ftMa. rnrjIIHIi áltnUulu a ka-a ée »lak-2riT kik ttattié caétiiMi a »« *l« a aélkí h««7 a kftlyail Mftaeatai k«ll«a« atsA kamballók. aélMl unták aulai lUOrUlu «f~J MícuUm UiUti C>i^^^ FACB0L1B KAECLY (Alapittatott t*«4-fe«a.) Első magyar kard, sarkantyú és vivő-felszerelési gyár BT7DA.FBBT. Gyártel^ VIII. Balassa-titoa 8. Ftfatot: IV. Kor—h»ro»g-M. 10. Ftfkldtt: YIIL Olloi-at M. uáa. A)áilj» ujil fjtrtminjo tisxti, gjógjsieréiii, ilUtorroti, lcgíajMgi, ogjmiDt d 111 m »g j i r-, jogán- «• «Ter¦ ek-karaok, «arfcaa- tyak, kar4fc(H6 «• Bortopeék. ¦¦¦¦¦bibibe Olmx, fraBCls ét B»g)»r rlTÓfeliiereléMilt bbbibbbbbbbbwbbbbb Ililmiií sjntasot elfopílstui ária-* *czelli cseppek* h*o éj wámmm. tokát IÍO pllalat Urtalauze. eaak 1 frt e é X «<»io<K>ak Ké^aak kiilmiiln \ > legttbb bvtegaégrk forráu el.eo Cakmtolt ktbejík Tégett mff tfti Becak is auvaat raa dlat*a IEUITEII FÖLÖF .Szrat Lipélksi* ráazett «j<Si<7!Z«rtira WIEN I, Plaakan gaaae 8. — Raktár Nagy- Kaaisaéa : BELCS LAJOS «J*8Y««rrUrábai.. NAOI KÁMZSÁN Pr»»ir BiU étSda jéittaWél BtRCSON Kakái frt &0 krtjeirért nülilom világain .Bobomla' kuskaraoiikalaul, kautl billtaljOkkal r. , lódi fjfofrkvlkálaaj F.uu aanDOatkakuii l rdibtl ál ó ketlsi faióji. t«i nel; raauk alpuiz tithitlan femurkokkal Táfioak allmtT*. A k<agok «fj«a leaxirkaa oaaak, awljati logvá a karnoaifcákuk poaipás oritODaazerA Baag jOk ran 40 kaaxa » tef aagpág l&% - 33 ca. 4 frt 50 kr. 60 , 8 , . 17—34 . 6 . 50 . 80 , 4 . . Í7"t, - S41, . 6 . 60 . ÖMktaléai Ukola ÍM.'aa Patttdij «• c«»asolá< 60 kr ki>p i C A. Schualer, ianniillteiziti Grashtz, CMhortzig. Si/tMIdét aláaiMtel — Átcatrélfe megngM1" Ösaiek«tl*téMk noaéulad&kkal krraateUek. Kukorica-morzsolök kél- ét •rókijtátn, egjwert ét kettői axerkezMtal. uel«li>el ét «Wi aélktl. 6 ¦ ••¦» raa t ák. Maakal/asék (trlewrCk); kéu koeléare iltó *«- és ¦BalaMas iakr&ea itgy keenra neraln ; takarék »K*-a.t*k takarmaay ttt. rtutrt beTonatul »»gj aaélktl, uállitókéHalékkel ragy aoélkll éa WmrfmymvágélL, Darélék, .Afrteola- tar v*t»g*a*k (taWkarik (zarkazattal) miaiaueBt reteméoj txászara, taJtókerekek aélkU, , két- éa iShk viiu ekék játálláa awllett eliaaert legjobb uerkauUel keazOlue* Miyfarlb Pb. és Társa «. ét kir. M kii ssak. , gtidtiigi g e p g j *¦ r i b » ii BECS. iódi apészsévl és családi kávé, mely ^. Kathreintr gyártási módja áltiil n ked-V, veit valódi kávé Izét nyeri. Eltekintve egyéb előnyeiül, már ez okból különbözik ezen maláta-kávé luimlen más hasóuló gyárt-máuytúl. f A Ka-h-elner féle kávé a legizlete-sebb, legej:«'!*záé^t-sebb és legolcsóbb pótkávé Természetes tis::ta gyárt mány egész szeinekben, miéit is felette előnyösen használható, as 6rölt 9 ez okból a vevő közönség által uem ellenoiizhetó pótkávéval szemben, melyek batósagi -\ss gálatok tanúsága szerint gva';orta idegen anyagikkal Uamisitvák Eleinte csak harmadrészben, később f'elul.en adliaijuk a Kathreinei kavet valódi kávéhoz, s igy az egészségre mogbecsüllietetlen hatása mullett nden háztartásban jelestékeny megtakarítást eszkoxölUetüük. A Kttbrainer-féla kávét a legalsó orvosok ajánlják, t as ugy nyilvános mtézetekben, mint családok ezrei koréban naponta jónak binmyti Sót magában 07..7. valódi kávé hozzáadásn uélki.l használva, a Kathreiner-féle kávé a legjobb erósitö szer és a legegészségesebb, legkOunyebben meg-^méaxthetö és egyszersmind a legizletesabb Ital. Lelkiism0r0t.es gazdaStZOny vagy anya aluliban kávéivó, egészségi dekében peresig se habozzun Kaihreinar féle Kneipp-mtláta-kávét használni Az értéktelen hamUitványcikkal szemben, melyekkel ma is csalják a közönséget, a vétuluél vigyázni kell a iebér eredeti csomagokon látható né\re: Kathreiner! Vifyaixanaki ^ valódi .KU Rroautatt Uj. WajíHi Jéaaaf kaaTTaygaááittii Na©-NKíMUWISA. 1896. november Síén. Mtéfleetémi ér: * rare . . i frt — ki rí m ¦ 5 K 5» kr. -<4*Tr> 1 !n » kr. Kern HM :• kr. HiaMiavrá'sick J 1 b«i «. ¦ *i»4«* ¦•vatai Hrrn S kr. A NHI.TTKKBIO m 1-rlH Mioakéat 1U krtn vetetBeli H ki 17-11 ZALAI KÖZLŐIT XXXV. évfofrub Alap orileai riuft OM m*- aavaei i j pátit •« f«n nauttii Baaj-EaataMra B*n Kl<a A ntgykanixui , .Iper-TettMet", .am§T-k*nizsai Takarékpénztár réatvénJ-táriaságV a .Kotori Ukarépénztár ráaavény-táraaság', a , nagy-kanizsai * galejnbokiönkéntes U:olió-egyltf, > ,»«gy-kanizsai kisdedneveió egyerflef i .uagy-kauizsa: tanítói járáskor', i ,nagy-k*nizaai i-resztéay jótékony aóegylef, „akanizaai iir. jotékaoy nóejrylet', .izegéuvei tápintézete1, a ,katoaai nadutyáa egylet' a .wproni keraekeielmi iparkamara' nagykanizsai kalválasztmányáaak hivauúoi lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. rendezése Na«7-KaaMtt. ; 8»4 n«t 20 h végre egy — a szegényügy rendezése, — abba a stádiumba jutott, amely bői remélheti, bogy legközelebb, mint városunk — maradandó humanitárius alkotása fog elöállani. A szervező-bizottság Kováct Károly vár képviselő eloóklete alatt folyó hó 10-én unott aiésébeo (amelyre, mellesleg felemlítve, a bizottsági tagokat csak ismételi toborzás után lehetett 0ssz*Jog4oeoi,)«z elnök ismertette a beszerzett adatok alapján Kaposvár, Szombathely, Pécs, Győr, Sopron, Kószeg, Pápa, Zalaegerszeg azegényQgyi viszonyait, melyből a bizottság arra a szomorú meggyőző désre jotott. hogy e téren is, mint sok más kérdésbea, utolsók Vágynak a Daoantul rendezett tanácsú városai között A városi hatóság által összeállított adatokból megállapította a bizottság, hogy jelenleg a város területén 66 koldus részesni a nagy közönség — megélne télre kevés és éhenbalásri sok — ala-mizsoa6llérében, akiknek átlagos számát a helyi viszonyok szerint 80-ban vélte megállapítani. Ezeknek ellátására a városi pénztár egy évben 2774 frtot fordít, s • lobbit a nagyközönség fedezi, aki amellett még ki van teve annak, hogy a koldushad a mindennapi enotke-zé, által fertőző betegségek ragálye-zásának teasi ki. Bnnek megtzlnte-téaét lehetségesnek tartja 1 bizottság i,« minden adó forintra 3 ős '/, kr. szegény pótlékot vet ki, ngyaxanbau, hogy aki 20 frt adónál kevesebbet fizet, azt a szegény pótlék nem ter heli Az annak megfelelően befolyó 6000 frt egy része a rárosi szegényház 20-24 személyre berendelésére, — a fennmaradó összeg a uaponkinti s hetenkiut eszkózlendó segélyezésre leaz fordítva — s ogyu ebből a y ívi larleaz-téai kfttcaone fedezve: Számítva még azt U, bogy a Lakosaág műveltebb elamei a pótadó könnyítése céljából önkéntes adományokat is fognak hozni, az alábbi felhívás kiboeaálá-sát hozta a Táron tanács elétt javaslatba : Tintát polgártáriak! A folyó évi június 9-én tartott millenniumi di&zgyaiégen ünnepéire* fogadást tetUak a baaáuizmus stent nevében, kimondván, hogy a var ük szegéuySgyet * modern kitánalmak-nak megfelelően rendezni fogjak. — A közgyűlés egyhangú lelke-aedéseel elfogad vau a tervet, megbízta a rárosi tanácsot az elő-muokálatok mielőbbi elkészítésével. Ezeknek folyamán ezen ügyre vonatkozólag a Dunántol aagyobb városaitól az alkalmazásban levó szabályrendeleteket Beszerezvén, arra a szomorú taps irtaiéira jut ittunk, hogy a legnagyobb része bennünket már e téren megelőzött, s tőle kitelhető íródon igyekezett a mai társadalom e sajgó sebét gyógyítani. Itt az idő, bogy mi b sieasOnk az elmulazz tottakat pótolni' A f&rrény megengedi, hogy a koldulás megszüntetése céljából pótadót vessünk ki, mielőtt azonban ennek mértékét meghatározhatnék, szükséges tudnunk, vájjon a várót polgártága annak ellenértékéül, hogy a mindennapi koldusok alkaimaUaa-kotláidtól wugtxabadtú, mennyit vokna hajlandó önkínieien áldoini ? Itt nem ni teher elvállalásáról, binem egy sze^éDynek elriselhetőbbé tételéről Tan szó! Minden polgár meghatározhatja körülbelül, hngy mennyit áldoz éven-kint a házankinti koldasoknak. s au nak megfelelő adooáayl a jelen fel biti* xiáu-attvai-3 érre bUtoiúja. Amennyibeu az önkéntes adomáay az évi szakúgietet nem tedezi, a kivetendő póudó mennyiségénél az önkéntes adománybi fog aiámutítni, és igy az előzetes hozjájarmlís álul való károutás elére kizártnak tekintendő. Polgártársak ! Az emberbaráti szeretet nevében és önmagunkra i« önsúlyként nehezedő társadalmi közte aer könnyítése érdekében fjrda-Inek e kérelemmel öoökbOz, siessenek azt hozzájárulásukkal megvalósítani Ugjan-e bizottság a következő számításokat tette: Az összeírásban ki van tüntetve 6G szegény ; de átlagos léuzícu kat 80-ban lehet megállapítani. — Ezek éri szlkséglete személyenkint á) 20 kr. évi 70 frt 75 kr. tehát összesen 5640 frt — kr. Erre fedezeti! áll a számvevő jelentése szerint 2476 frt — kr. 3Í6Tfrt —'kr. Ehhei iáru.na a kutyaadó és a z Qru-lék tisztitógép jövedelme 8 így bátra maradna 2000 frt — kr. Hozzászámítva az évi önkéntes adományokat, a marad vány lesz 1470 frt — kr Egyenesadó 25 percenttel fokozódik ez pedig 2134 frt — kr. A végleges rendezés céljából pedig e javaslatot dolgozta ki: A szegéurogyi bizottság javasolja a tek. városi tanácsnak: 1. Boesána ki a lakossághoz az ide mellekelt felhívást. 2 A települési dijakból 3 Az újévi köszöntők megváltása címen kapott jövedelemből. 4. Lépjen tárgyaiéiba a kórházi bizottsággal annak megállapítása végett, hajiandó volca-e a kórház igazgató sága a szegények élelmezését elvállalni, s ha igen, mily módozatok mellett hány személyt egy évben ? 5 Bízza meg a városi építészeti hivatalt és bizottságot, készítsen egy tervet a jelenlegi szegényház ideiglenes felhasználásával s esetleg célszerű kibóvitéaével, arra nézve mennyi építési és éri fentartási költséggel volaa abban legalább is 20—24 szegény állandóan elhelyezhető. T Ni|y-KUriz*a, atiat iaália válatztó karfilet. {\ h.) Hazánk jövője főleg a városok fejlődésétől függ, melyek a műveltségnek, az ipar és kereskedelemnek emporiumai. A városok a nemzeti jólét és közvagyonosodás forrásai és irányadói a társadalmi és politikai életben. A nyers anyagi erő, melyet a vidék, a falu népe szolgáltat, a varosokbao nyer a forgalomra alkalmas alakot. Ha a tett pillanata elérkezik, mindig a városok voltak a; elsők, melyek azt végrehajtották, — azért méltán nevezték mindenkor a városokat a nemzet oszlapainak; és mint ilyen, fontos tényezői az államnak-, kell, hogy a város a vidék akaratától független legyen, hacsak a nemzetet a kulturbaladás utján megakasztani nem akarjuk. A város nem szállhat le a vidék színvonalára, hanem ellenkezőleg, a vidéket igyekezzék saját színvonalához felemelni. Az erőnek és munkának az állami eszmény szolgálatában való értékesítése minden állambolesetségnek irányadója és minthogy a városok u erőkifejtésnek támpontjai, a honnan a munkálkodás lendítő ereje iádul ki, a váresokaavk önállóságuk istápolásábaa segédkezet kell nyújtani. Kár régen képezi sióbeszéd tárgyát, hogy Nigy-Kanizsa, mint a határszél egyik empopumi, az országgyűlésnél önálló választókerületté való átalakítását fogja kérelmezni. Kagy Kanizsa a vele egyesített Kil-Kauizsával 21000 lakost scámlál, kiknek érdekei teljesen el&tnek a hozzátartozó 52 váluztókozség érdekeitől. A városnak az utolsó választásnál 932 és Kis-Kanizsával együtt 1480 választópolgára volt. Ez a szán azt hisszük, magában réve » jogosulttá teszi törekvésünket, kivált ha meggondoljuk, hogy van akárhány választókerület sokkal kisebb száma szavazóval. Mért kell hát, hogy az történjék minden választáskor, aau most. midőn a falusi elem az 6 ellenérdekeivel gátot vetett a város akaratának és törekvésének. — D« Nagy-Kanizsa, tekintve saját érdekeit, tekintve kullurmiaazióját a határszélen, nem maradhat továbbra 48 kisközség lakói érdeikeinek prédája. Azért idejekorán kellene N Kanizsa város közönségének a kisközségeitől való önállósítását a választások alkalmával az országgyűlésnél kérelmeznie. Nagy-Kanizsa legyen önálló választókerület ! Ezen meggyőződésOnknek L o-vács Károly tsz ki bíró és városi képviselő szépen indokuk kérvéoye a város képviselőtestületéhez is ad kifejezést A beadványt ime teljes egészében közöljük ! Tekintetes varael Tanáét! Tisztelettel alulírott városi képviseli szükségesnek és idóaierüoek tartom alábbi indítványom előterjesztését, kérve tnoak a legköselebb tartandó városi köxgjdlés tárgysorozatiba leendő felvételét. T 1 ft C A A BalatM rtiaiei. Terhet Jelhök dagadnak ai égtn, Bálit kőinek n Jülöpi rétben. /te agy kalán útra akar kelni. Pedig vihar készül kerekedni Bum idő Uez, ne menj útra Pitta, Hátha többi ««¦ ü kerület vúeta! fíilUdt a Ug . . . a Balatom taván, Bullám Pitta útra kél egy tájkán fittyet je hány a közelgő vénnek, Jó idő es étereimet legénynek. BogUri lát), kőkényttenü barna, Nézd, hogy inog a viien a tajkal Hviíám Pirta nem ügyel a vénre, Imádkoztál barna leány értei. Jaj be hangot a bogUri ctárát,.' Barna >iny a táncot hamj járja'. Miiy jókedvű! kacag ttm, ajka, C—iJa legényt ölel át a karja Zürg %i ablak, megretzen a lányka. Hitte* Pietát éppen mára várta. Hott kivülrOl egy erőt hang hivja, De belülről ctaUgatják visna Kern megy tovább, csak tz ablak-aljig. Sáv* félénk dobagása hallik .Ejnye babám, hát igy pártálengemf HütHgemért ijy kell bánni velem t Míg én küzdők éter véeex&l, bajjal: Téged vidlm táncban lel a hajnal.' | BogUri lény, kökém/ltemü barna, \ Hogyan tápod halványodik area! ; De Pillának nem tud adni vdlaezt De hiu nem i> kérdezi 6 már ttt. Zug a vihar, tombol a vit habja, ¦ | Fülöp Jelé igyekmk a tajka. | Oda ara nét gitdája a vemnek, i J6 idő ez bánatai legénynek : | Kora reggel kúüt az ég napj'i, \ Ojra ctendee a Balaton tava Felületen árván ing a ladik, HuljAm Piéta hullámtirbav. aitak \ BALÁ8Z MARGIT. Irta: SALOÚ 0. SiüDUK. — A .Zalai eraleti táreij* - A szomszédos lovaakaszirnvából tuz-Lán bebillatazottak a takarodó voatatoU, méla bangjai. Aztán elcsendesült ajból miadeu. csupán az alvók szabálytalan lélegzetvétele vert loaa* neszt a bosszú kórteremben, k tetőzetről alábozódó gaz-láng, a homályos, tejflveira ellenzőn ke-resEtttl bslváay mozgó féoynyel öntötte el sz egymás mellett szép rendben á'lo vaságyakat. A .tizenhármai' fogeaikorgitvi mormolt valamit álmában és amint fajdal mában tetjtjaulva jobb oldalira fordolt, lerúgta magiról a szürke pokróc takarót. As ágyakoa egymásután metrmozdaluk a betegek éa aémelyek félálomban ooaz ¦mu szidták a .tizenhármait", bogy aankit sem kágy nyugodtan pibeani. Ai a üatal madonna-arca apáca, ki eddig imádkozva ült a terem közepén a uorke, idomúim aagj asztal mellett balkan píszegetve elcsititotti i zcortö-lódókec, majd felkelt helyért! éj ojbél batakarU a tizesaármast, egyuttal még-egraur kírbe járta a szobát it sorba nézegette az OMses alvókat. A ,oégye«\ az én "legújabb «zomszé-dom. ait eaak nénáay érája hoztak a kórbásba, DTBgodtaa, mereven feküdt kemény párnáján, tzelid aagj kék sze mei UtvoioiotUí- tántjtalaaul neredtek a plafooíra. Hu*zoanat— huszoenjolcévea flaul ember lehetett, sok keaeraiéggel ' szivébea, ne.t bogy utálta az életet, as I bizoovor, kUoabes nem lótte volnt mellbe magái Szép férfias arcán nem IáUzMt • egy parányi jele sem a nzenvedésoek. • ! kínoknak, csak lápadt volt, olyan btl- ¦ váay-aárga minik a kórterem :<iai. Hogr ki i, mi a neve, nem tuau wakisem Ott szedték fel 6t a ligetben k Stefánia ' utón a Incskos, (akó fóldröi. — É;fél felé azonban elkezdett erósen fészkelódni ágyán, ugy bogy ke: izolga alig birU lelartani ét mire a reggeli jzSrkület be- siíridöit a fSggönydk szakadásain, el- pibent örökre. Nem beszélt az agisz idő il«tt egy szól sem, csak az utolsó pillanatban mieiőtt lezárta pilláit, hörögte fuldjkolva : ,Gyilko», gjilkos közvélemény!1 Sokáig kerestem, kutattam hosj megtaláljam az ötazeflggéat e azavik és ai ó halála között. De biába volt minden, nem mdtam oly esetet felhozni. Hisz ha 6 kfiaö*, ugy bizonynyai nem kárhoztatja a köivéleményt, s ha n«m az, vijjon ítél e ugy a közvélemény, bogy ót gyilkosnak tariBaiaák. A hogy kikerültem a kórházból, átkutattam százszor meg százszor az akkori lipokat. taiío azokban megfogom találni t rejtély megoldását. De az újságokban seboi sem volt öngyil kossápvl bír. Lassan-lassan igyekeztem kiverni fejemből a szegély szerencséilen .négyes* emlékét. • ; Éijött i , Ott állt szemtől-szembe velem az ágy ! karjára timaazkoflva, t hogy az első píl- i lautbai megláttam, halványan, sápadtaa. Hófehér ingén tisztán meglátszott még a puskapor-égésnek feketeszén | foraláayos helye ét abból a parányi kin liukból, a negyedik borda alatt, cseppekben szivárgott ki tiszta, piros vére, oosml zsává-kat festve ingére. Oly ifjú volt még éa oly szép. Szálas, erős termet. Belyem-puha baj; magas, büszke homlok, két méla, szelíd, kék szem, finom mvtazéia aatik orr, mely alatt kis hetyke, szőke bajusz ékeikedett. Nőies, tiszta arcáról eltant a haláltusa, az atolaó vonaglás fanyar ránu. — Már nem fáj semmi, — monda balkan, lágyan és bal tenyerével elfedte a nyitott kis sebet Ott lett a jéghideg, néma rögök alatt meggyógyul az élet fájdalma Eljöttem hozzád, mert tudom, bogy vártál. Heg akarom kosstaoi a te meleg részvétedet, mert az utolsó pilla-oatbaa, midőn a aelil átölelt fagyos, jól-tev6 karjaival, jól láttam szemeidben csillogni a köonyeket. Ki moodta, mi mditott arra, bogy sírj? Szived? Szép volt, köszönöm! De azért taaáealem, vtad el, vagy vond rá az érzékatleneág aeétoa kergét, bisz itt fenn az emberek otv kő-njörtelenek. Hagyj fel a nabéz caatákksl, melyeket nagy eszmékért késztlaa klz-deni; fojtsd inkább minden erődet a kéjek mámorába éa ha tehetetlenséged tudatában összecsapnak fejed felett az élvezetek ö.S hullámai, elégedj meg azzal a néhány könynyel, melyet a szilaj orgiák reizesei hullatnak majd sírod felett. A vég, az így iá. uiv ia egy leazen, mert korán maggyozMheta* arról, hogy amit te imnesnek, faaitgasawk bmesz. miért Lajmnk mii soáaán&i télir melléklet tmIIIV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 18W NOVEMBER 11-éq. Miutáa a miodeunapi tapasztalat arra akut beuuüaket, hogy tutink kulturális és közgazdasági fejlődésének és koaezo-lidáláaánsk egyik alapját a pnm.rialii városok képesik é> e cél elérésére mai hatatlanul izükaégea, hogy a haladás eme híratolt irányjeliói mindezen akadáiyok-161 felszabadítanának, melyek • közjó eld-mosditá>ára irányuló öntadatoa tevékenységet akir időlegesen, akár általában tartósan elnyomjuk Miután egy nagyobb vidéki központ-nak helyzete már a dolog természeténél fotrva o!t vi&zoayban áll az azt környező rioékke*, hogy eon?k létkérdései egy-aással nemcsak ellenlétbe jöhetnek, sót • isrje** esetken ai együttesen és bár ugyanazon célérti Büködét, a-vidék érdekében fellétlenül megkiváatató egyöntetűséget a principio kizárja és a közjóra beláthatatlan visszahatást tou maga után; etekből kiindulva^ végzeten hátránysak unom Nagy KaVzaa Táros kö-liméfére nézve, bog; körülötte elterülő 53 községgel ugyanazon választókerületbe van beosztvt és a képviselő választási küzdelmek áldatlan jeleasegei u indulatnak ét szenvedélynek, t polgári jogok legszebb gyakorlásánál mérlegbe vetését annak tulajdonítom hogy a fomálló kapocs e kérdésbea a magasabb sieapon tokon fulemelkedeí aem tudó eleeMk kontárkodását lehelőté tesxi. Tekialve pedig, bog; fennálló síkot taányos nUükeeéeek helyes alkalmazása lehetővé teszik, hogy egyes válaaztoke-rílemk sí időközben alakult viszonyok lak Diegfeielőleg szer-eztesseaek. te-kiitve, hogy Kagy Kanizsa város területi maja UOÓ tálaaitot námlál éi eieo kívül a hozzátartozó vidék még miadig •ej ezerét meghaladó választóból áll. Miulác továbbá számulso vároal talállak bálánk területén, mely alig felet mutatjs ki azon számnak, mely nálunk fennforog, mégis az országgyűlés ónál lé válaastási joneal ruházta fel : mindezekre támaszkodva, tiutelei teljes indítványom oda iránjui, m»|tóztasaék ereo kérdés lanul-uányozs*s céljából a polgármester elnöklete alstt bizottságot kiküldeni és azt utasítani, ttogy Nagy Kanizsa önálló vá-lesaláai kerület alakitáss céljából a magyar orsiaagyüléi elé egy memorandumot alkosson is ízt 2 bóoapi zirss hatandó alatt megbízóinak bemutassa. Nagy Kamrsa 1896. november 15 én. : KOVÁCS KAROLY var, képvise'6. — Méf efT ku boueettlas. - | (vaj) Azokhoz, amiket múlt számunk ¦ma •ImoDdtupk városnak költségvetése r*t, mée hozzá kell kdnask 'Targyalái >li vette már s pjezigyí bizVrtasc a költségvetést, melybe* igen velóejrjiiOeu e óre nem látott tételek fognak rnie szerepelni, így a tanácskozás tárgya a polgármesteri fizetés felemelése, a rendórlakuiya épületesek ujiáalakitás* és a millesaáril határosatok kivitelére szükséges kölcsönök beszerzése és törlesztési módozata. Az előttünk fekvő költségvetési téte-lekkez még a következőket íüsiük. A tisztviselők 6 z u t é se nagyban ¦em változott csak a xeRédmérnök azetéae uálliualott le 120 írttal 1896-ban -.ítetése 600 Irt volt. 1897-ben tSO frt van előirányozva. A tiaztviaeiók fizetése ifjan kész volnál feláldozni magad, att az rmberek culódáMd kínjaiban gyö-oySrködve, kacagva, lerántják a földig, I* a sárba, a piwokba. - Hogy miért haltam oh*, kérded? liert volt ósérzetea és mart nekem U volt érző s*ivrm. De e szivet nesn na a kis osloes ílomgol«ó tutU szét Az már előbb kibOtt, mielőtt is Ast utolsó szikrája kipattant « leetből. La caak 1 bakó volum, u ítéletet a .közvéiedéiy' irta alá, G törte el fejem felett 1 nálcát é» Uveuloen odavetette lábaim «. C«y látizik csodálkozol ezei, mintha sem értenéd ? Igazad lehet, hisi te még nem ludbatod hogj abban a ti erkölcsös világtokbaa mily furcsa logika uralkodik As eeryeoek jól tudják bog; a oecstele*-aég bajálkodvn kargetMzik ketsteaa, csillogó iliniw, biborköpöayegébea. Sxa- ' W1II1 csak védjtk BMg • látaaatot. I«en, ez az n . látszat*, mi uralkodó tésysií nálalek. De jaj inuk, ki ez ellen vét, mert iu«ára vonja a közrele-meny bamgjác Jeleket talán caak txért, ¦art elég ütyetles volt és aem aaért. asert egyutul vétkes is És u tUtet restes, mert ezrei védheti caak ai artöl csMet. Igen. nz erkölcsök aevebea itél ea a ktvll piros, heMI rotkeeH vndnlma- ' m veit a e«M*r A knrn** se 1h- I a«D^». kot? fyá'uMsi arMtia. - 1 A ¦éntik, hogy u én astsetesi Mae- 1 2Í515 frt. A rendőrök szaporítását s városi tanéra nem tartoua asttaégea eek. sőt u éjjeri örök számát 4 T# kettőre saállitotu le Tekintve a sírt betörécaa iopásokar, ezen redukció nem Indokolt. FokápiiáoyBnk ;$ bizonyosaa jobban szeretne, ha n»és oéhiny embert adnánik inkább melléje. LMeebec feleselte s kiadásokat az irodaszerekre és nyomtatványokra, amí^ugy a költségvetést, mint a hivatalnokokat egyaránt terheli. A fő g i m n áz i u mi kiadások nem emelkedtek, ellenben 3000 írtul magasabb költségvetést mutat le) a községi népiskola, amit a rendes t«-nitók s segédtanítók lakiMetméayeinek és fizetéseinek csekély felemé éne okoioo. A polgári ti és leányiskols költségvetése majdnem változatlan. Tetemesen leszáUittatott a f ő g 1 m náziam tatarozására száot összeg 1090 frtró 320 frtra, a mi tekintettel irn. hogy évtizedek oti ugym ¦ csak keveset tataroztak, aagyoa i n d ű kolt-Hapediga viros csak ugyaa uj gioiásiumet épittet, amire nézve a költségvetés semmi fő I vili gos i tást nem nyújt. — nickor a 320 frttal is megelégedhetnénk. De ugj látszik, hogy sz építkezésre szánt kölcsön csak a jövő év költségvetésében fog szerepelni, mert Tsndor Ottú műépítész a résiletes terveket még csak most dolgozza ki. A szegények segedelme 3300 forintról 4090 frtra emelkedett, mely emelkedésről városnak közönsége bizonyára megnyugvással fog tudoaUet venai. A . kózhelyiaégek költségei csekély öiszeg gel emelkedtek és e téren többet vár hatnának a város styák bőkezűségétől, tekintettel arra. hogy a szépítő egye- : > 0 let eddigi munkálkodást. | teljesen meddő volt. A kongó utak tatarozá-ára a jövőben 285 frttal szándékozik a varos többet fordítani, ami az utak hiányosságát tekintve, csekély ö»zeR. A kongó utakról már többször mondtuk el véle- ' menyünket és szokat egy nagyobb vá- ' roshoz nem illő rossz kövezeti rendszer- \ nek tartjuk. '. E«y uj kiadáatétel szerepel a költ- ' ségvetéibea m i 11 e n n á r 1 s kiadásé* cim alatt. Ezen kiadások törlesztési összege ez idén 962 frt 06 ! krajcár. Egészben, véve a költségvetés képe. nem változott I é» y e g e s e nT' A "ptítKkot 6O'/i.V. állapították meg a mi a tavalyihoz ké-P*at 87,.'/. apadás, de emelkedett a kivetett állami adó, mely a* idea 138242 frt 02 kr, míg tavaly caak 188824 fit Tolt, ami annyit te*z. hogy ' az idea S01, mellett fizetünk 83 292 frt pótadót és tavaly es\,\ fizettünk 8SU6 ! forintot. j Cikkünk elején kifejezett véleményünk, ! bogy a költségvetés, még több változáson fog keresztül menői, beigazolást nyer a pénzügyi bizottságnak folyó hóban tartott Öleseinek jegyzőkönyve által. Esaeriot a polgármester fizetése 600 Írttal, az ovodikaak adandó évi segély 1000 írtról 1600-re emeltetik, az erdő-mester fizetése 1660 frlban á'lapittatou meg, az izr. biikózség 180 köbméter fa fa helyett 940 köbméter :ál kap A kó-zönzéget leginkább étdeklődő javaalat azonban az, hogy a városi tanács hatal maztasrék fel, miszerint a kó!t*égvetés keretében a város ntcáiaak makadám burkolattal le- nyitványombas az aa p a helye* ftrt-sen álL De hisz nem rsjtaa mu'iott bog; mindez így történjék. Miit ember, csak olyan voltai-, miat a többi. Becsülettel küzdöttem a kuíirok közölt és saját erőm kivívta az igazak. beceultetéséL Egy napon találkoztam egy leánynyal. Itt a fény-kése ; aésd csak, urily szép volt és fiatal. Az első pillanstban, bo«y szembe álltuk agyáé***!, sz egymást keresó elleaáUha-uUan érzések hatalma alá kerülve, elpirultunk mindketten. Egyezerre dobbaat meg ssivüok és mit. szemlék sugarain át lelkünket egy vonzó villámot á^am ftite egybe, néma ajkainkon kölcsönösen lebegett e szó: .szeretlek!' Oltóba hazug-lég volt mindegyik. A siuogó édes szavak, s szerelmi órák lázas gyönyörei és ¦s a- nag} frézii, hogy a rokoasseav egyesit két testkén egy lelket, kegy az aew egyéb, miit két külöa álló brrés, meiy kiayargó otakoi párhazamoaaa foljik liaaei csörgedezte, mtg régre rohamosan egyssás karjaiba hullanak nofy esevtml 017 moderkei szágnldjaBak to«a, faiadat kuigaáf, komédia, képzelőités, önémitáa, aem egyéo. — Ott illtc.z már az oltár előtt és meayauzoűyom sz utolsó pillasatbaa tudta meg c<ak, hogy aiics tervényia atyám Azt 11 issed igy-« hegj caaláekéeeai seas moedtaa meg esi a*ki Peéan osak nag; •aareásja-a (eleeteue el velem 0 mégi- daraketn tépte tmma esdó befeíése iráit már njövó é'ben atéakedhen-s • l. _________ A Muraköz (Két cikkelj.) I. Sohasem érdeklódöft taiin ug; az ország kOzTéleméove yármegjeuk e gyöDjörfl valtoiatoszágu része irint, mint akkor, midón két hatalmas hadtest ott tartotta 6szi nagy gyakor-la.ta.it Ü feltége jeicnlétóbeD. De míg másokat e kicsiny folyamok határolta földrész természeti szépségei, esetleg etnográfiai visxo-njai érdekeltek, mi a magyarság érdekében emeljük föl szavunkat és a Mnrakóz közművelődési viszonyait megfigyelve, teendőinket akarjuk számba venoi Muraköz a Dráva és Mara stö gében fekvő része Zilavármegyének. Kiterjedése 783 km.', lakosainak szánja 78000, melyből 73000 hoimát Tinta magyar ctak 3600, német pedig 1200 lakik e vidékei. A magyarság tehát fölötte csekély Ez az elsA tény. mely szembeötlő, bár ez legkevésbbé sem fogásija magában azt, mintha luitfisíg dolgában 1 mnraközi horvát legkevesebbet is engedne a mnraközi "magyarnak. A Muraköz egy kitűnő ismerője igy nyilatkozik e tekiitetbeo: .Vidéken-kint tekintve, a hegyndéki érez leg-kevésbbé melegen magyar haiája iránt: vonzódása a határszélen inkább a stájeri szlávokhoz hoz. A Csáktornya vidéki is itt-ott meglehetősen közönyös e tekintetben, snig az alsó mnrakOu igazi nistája a nem magyarajku hazafias népnek." "%{•:L bizonyára elég dicséret; de éppen szert, hogy ez igy vas., fokozott loteletségflok nemcsak »z elszór tan élő magyarságot megmenteni a Muraközben, hanem minden erővel odah&tni, hogy az irántunk szteeoen jóindulata nép nvslvével is magyarnak vallja magát. A magyarsigoak meghódítani azt a népet melynek szive úgyis felénk huz. nem nehéz és szép feladat-Él éppen e feladat megoldásán tetttuk még oly keveset. Pedig itt nem erőszakosságra, hanem szeretetre van szükség. A Hiraköz népe egyszerű, jámbor és becsületes. Izgaték nem jár-nak kftitok hamis prófétákként és igy a nemzetiségi törekvéseknek nyoma sincsen náluk. Hiiánk másbdik ezerévének egyik legszebb bódítása volna a Marakor népének megnyerése a magyarság szamára. Minderre azonban fokozottabb le fátyolét és oda vágta szemeim kosé. Iliiden arc elutaaitólag meredt reám, halk mormoiás támadt egyszerre kerítem, melybe beléfegyültek az org**a bagó haaijai. Bogy jutottam ki as egyház falai közül arra mér nem emlékesem lieatáa, csak rohantam, mig elértem Inkámmal Ott függött a falon az a kis léaytő szer | szám. Megcsókoltam, mielőtt nebstabe rejlettem Nos és aztán csakhamar elérkezett s pillanat hogy az a kia ólomgolyó elégséges uut nritott s halállak. Minő változáson mentem én kereaztül. hogy kik eddig szerettak. becsültek, u-dorrsl lerdnfUk el tőlem? En as marad um. aki volum lunakelóUe. Itseiyu csalódás, midőn egy pillant felforgatja az egéét retáasert. melyet oly •laposnak, oly eiixeaaak hittünk. Nemcsak egy élő Uwu>át* voltam-e é* egy öitnlatiaa pil-laiataak, mely letr*ku*tt? Bs aak na leket *s é* bQní*. Hal akku az esz-sterü kö'étkeztetés, midőn s kiertaaakolt .ekmatot* sújtják vá4dal as .okosé* helyett. A törvényt író erkUcsbinik el-hájasedott agyát, aehii homály fedi ét a kétségbeesés szemüregé* át, legtöbb esetbe* ott uláiaak kárkezatot, n hol éppe***gg«l uou miMea Ej kk öcsém! . *e vágj olj kétség beesett arcot, kaaem kacagj együtt velem az etabereken, akik **a t*d*ak emberek ,___,^ _ leni. Olyan a ktoéseaéey, mi*t ¦ ti»s- I Wmellem Tékeoységre voIls sznkség és főleg t nagyobb tevékenyléget kellene kifejtenie a Dunántúli Kazwtüvelődiú ¦• EgyenUtvtk, melyre e íelaíat kivi-1 telének oroszlán réeu keli, hogy j háromoljék Szávaiakkal nem akartuk nemre-hányáat terjni. '¦ Mi teljes elismeréssel adózunk 1 D. K E.-oek ét valljuk é« hirdet- | jük, hogy fontos miassióját nem lankadó bnif, ósággal iparkodik betölteni. Azonban minden buzgósága mellett is kevés eredményt bir felmutatni. S fájdalommal kell berallanank. hogy ebben a mi nemtörődömiégünk- ' rusi is igen nagy része van Mert ilyen kozművelMési egyesület virág j zaara csak ugy juthat, eredményt csak agy matathat fel, ha 1 társa dalom minden tényezője, a legkisebb ¦ és a legnagyobb egyaránt, vállvetve i igyekezik előmozdításán. Tapasztaljuk í ezt csak ülni városnak körében ? Punlva kell bevallannok. hoe*y at a panaszolkodás, mely a D. K. E közgyűlése alkalmából főtitkárának, Foruoll Kálmánnak, ajkairól elhangzott, benőn a kei illet igen nagy részben. .A D. K E- laasn felrirágzást. i bizonyítja leginkább a helyzet nehézségét. — panaszolja a főtitkár. Egy nagy alapokra fektetett óriási ; épület emeléséhez fogtank, • mert c&ak egy pár lelkes uapszámos hordja | apró téglánk!ot az anyagot, évról-' évre alig emelkedik az épület néhány í téglaaorral, holott ha a Dunántúl igaz ereje megmozdulna, egyszetTe : egé>z szikla tömegekkel erősíthetnék a nemzeti kultúrának erős Tárát." : Ez erői vár megépítésében • mi társadalmunknak is szellemi és anyagi erejéhez méltóképpen kellene részt ; Temie Itt van a szomszédságunkban | Muraköz 73000 horvátjával, — 8 I mi összetett kezekkel nézzük a csekély magyarság küzdelmét, s eszünk ágába tem jut, hogy mi is tegyünk ! valamit, legalább — kezeinket tárjak | szét. 1 Igaz, hogy Muraköz magyarositá- | sát az állam vállalta magára. Álli- 1 tou is néhány iskolát, a millennárís népiskolákból is jnlott egy-kettő a ; Muraközre. Mégis csekély ez nagyon Tan ugyanis a Muraközben 106 község, de csak 35 népiskolája ián 87 tanítóval. A kisdedórók száma » csekély és nemcsak Csáktornya kulsó községei iramára kellene legalább is gyermekmeaedékhely, hanem 3tri4on, D-Vásárhelyen. Muracsinyban, Ko- torban, Alsó-Domborun és Légrádoa is kellene kisdedóvó intézeteket fel- | álliuni. Mindezek létrehozásiban a l társadalomnak Hetei kell nyújtania az államnak Még p'd.g a magyar tár taletet parancsoló -zereetes csuhába ftl-tözAlt kéjenc. Imát -ebeg kiaszott, fastett sjka, míg lelkén mélyen elrejtve az el-lenállkatatlaa csábító bsa laayáz Éltől a piszka* kéztől kapott csapást nem bir-Um elviselni tiazU Mkemei Nesze, itt hagyom e képet emlékül neked Ne kérdezd levem maradjak és> te etö'ted te-vábbra ia az ismeretlel tiegyea<, mert •em is as itt a fö. biai a minő én vagyok, pihenünk edalenn sokan, nagyon sokai. A keitéleméay pedig itt fenn syagodtaa alszik puha párnáin él nos érői aemmi lelkifordtlá.'. Kezét leve te sebéről, melyből erősen bnzogvs, szökött fel vére; egyszerre elkezdett inogni alakja, s atatka ctak beleolvadt volna a láttatni** légbe, laaaan-lassa* saet Inatliálltak kérronalai Kittit... 1 Felét»*dta«*l ' As ablakféggSay rései* vakítva szórta be az **ai veroféay séféit, araiytárga sugarait Takaróm** egy arckép beiért htlUI istfasé mely Teletlmi kipatuat kereuML Kln*é rsmeg.n, borzadva nyaltam ntáaa A kis k<ka»smü íré* fény-késa veit, aki ntw rég** elkaarvott, ¦egcaelt. A ssebáhaa eaee* veit, caak s ¦á**dt kalállő mereát reám as ireaasu-lH leiJives eiott oly sokáig sadalosnnak. Ily szellemi és atyafi erőre! teljes, nemzeti leiektől áthatott magyar társad! lom pedig csakis a mienk Nekünk kel! tehát Muraköz magyarosodása érdekében ssonkaikod fiunk. A mod igen egyazerü: vagy foko-zottabb mértékben gyámolitjak t Danántali Közművelődési Egyesületet, vagy pedig mi magnók alkossunk egy . Muraköz-magyarositó Egyesületet. " ügyelőre, art hisszük, az eisé mód szerint eljárva is sokat érhetnénk e'. Az lr*a*M él mtéuttí Kér kízjyfil«»e. - 18»6. noveaitwr 15 — ^ A Sümegi Kálmán eltávoztávsL,-árván maradt kör végre megTálasziTa elnökét, kiegészítve tiszti karát és választmányát, u; reményekkel indul neki a ránk következő szezonnak. Méltó folytatása lesz e ez a mait évinek ? Megmarad e a kor társadalmunkat összetartó kovásznak, mict volt tavaly ? Oly kérdések ezek, melyeket , fölvetnek is még egyesek, alig aggaszthatnak többé, mintán sikerült a kor elnöki székébe Vécuy Zsig mondót ültetni Az ő egyénisége minden esetre bizalommal tölt el, s mi csak gratulálhatunk ai irodalmi ős művészeti kSr uj elnökéhez. — Sü megin kivOl elvesztette a kör titkárát is. L'Hce Emil ár a buzgó, a lelkes titkár, lemondott állásáról betegsége miatt. Fájdalommal látjuk ót megválni állásától, ót. kinek nemcsak a kor alapításában, hanem egész eddigi munkásságában i> oly tevékeny része volt Reméljük azonban, hogy a kör bírni fogja őt ezután is, mint burgó t»KJát, s hogy Romberg dr., az nj titkár, méltóan fogja helyét betölteni. Társadalmunk érdeklődését még bírja a kör, s est megtartani továbbra is, méltó a törekvésre A közgyűlés lefolyásáról ezeket jelenthetjük : Sokan gyűltek o&sze a kör tagjai kozui \ városháza nagytermében vasárnap délután A női tagok közül is sokan megjelentek, mint Vidor Samunt, Páljy Alajomi, Deák Piterni. Farkai Vilma. Prangmr Karolina stb. A' ttléjt Kováct Ká roitf a művészeti szakosztály elnöke vezette, s e beszéddel nyitotta meg: Tiutelt kázgyiiUi! Egy ménföld jelzőhöz értünk aioi^ a rögös utón. melyet egyesOletuik maga eié tűzött, s smig idáig jutottunk, soraink annyira megritkultak, i hogy a további haladás, feltornyosuló . ¦ akadályait látra, szinte kétségbe keli étiünk a gondolatra, váljon sikerűi e j azokkal megkuzdentek ?! A leglel-kesébb tisztviselőink s igazg tanács i tagjaink elvesztését fájlaljuk, kiknek ! hiányát csak nagy nehezen lógjak pótolhatni; nem mintba e ráros értelmisége nem szolgáltatna elég anyagot ily állások betoltéeéker, ! hanem azért, mert a mai társaetalem ; nagy részében, őszintén megvallva. hiányzik az osszetartoxandoságnak [ az az Gsztonszerü érzete, amely a knitoi-ilis élet minden terén kell. hogy megnyilatkozzék és nyilvánuljon. I ha azt akarjuk, hogy a műveltebb elemek életképessége nem c*upáo a piaci szükségletek beszerzésénél I hanem a szellem neaeaitő seg^ ! eszközeink mefteresUeaében n mef \ nyilatkozzék — Nézaínk caak kerti, váljon ran-e virágzó kózintéz-atéoy rároaankbaa, melynek elérhető eredményét nem e*etagó kongó húszasokra váltható smssréayekbeo ránk gombolyitanák le? Ott van* társas kor — a polgári egylet — a keresk. ; Caaino mindannyi tengődik egy* napról a másikra egyik nem képes i feljutás i sMUettote*tt SMU 47-* XXXV. ZALAI (OZLOMT 1*9« NOVEUBLB 21-én. uíJ*"«k. «tj irányi tifratot-iat | ,raj'ani, amelylyei u alapszabályai- : b> körtooalozctt célt megvalóaaUaá. | a agotaak a társulás etikai ftldjdá-noz ftxfrtt jogot követelményéi ki--MgKcai. Uraim ei kóros állapot,' tm*ly-nek gyökeret megváltoztatására miaun polgárnak twa erkölcsi erői mérlegbe Mtésévei lorekedat keli v,.m kell ehhez mg; áldozat, telje"- eMc, ha u érte!aisét; minden tagja becsülettel betölti ul i iu kort, •ilyet ai emberi tártaláa t«v lúaí. született tulajdonsága a mindennapi koteieaaég határain tol Mindenki aiánára kijrle'. — A iáira- j lási szellem élteti kapcaa tnáayziK I ami érintkezéseii>kbói, az a felmeló | gondolat, hogy nincsen olyan aa- ' ricjt erő a természetbeli. aa*a<lyet a mindrn&ég végketetlen kontrák- i ciójaba kellően beillesztve — a köz ! jó hasznára nem lehetne énénye-siteni. | Van azonban a fentebb vázoltam | kinoe állapoloak egy biztató oldala, . ami egyebületi helyzetünkhöz viszo- \ !,;i;t«, t. i. az, hogj a Wtaargia, | melyljel közködoánk kell, néni indi- í udualu, hun az egéti mulua ki [ terjedi kérjeleoség, amelynek meg I szüntetése egyedül tófűnk ezen egyesület tagjaitól függ — ba mindazok, akik az egyesület tiszti kariba lepvén osztályrészüket kiveazik é» feríaien küzdenek a nehézségekkel, melyeket az élet, az ember, az in tézmény, az előítélet és tévedés, az aggodalom és bizalmatlanság eiibénk gördítenek, akkor egyesületünk virá-goim fog. akkor elérjük azt, hogy bézagot pótol e városban, egy oáz e sivatagban, a hol a tírtadalaiuok a szellemi müfelódés iránt érzékkel bíró minden osztálya alkalmat talál arra, hogy a mindennapi élet nyo masztó gondjaitól elcaOggedt lelkünk Uditú szórakozást szereneo. Ai elnöki megnyitó bwtéd utfa 8 i a ¦ it biiUr oliaata fel a titkári jelentett, mert Dr Lóké Emil betegséggel meotetie ki távolmaradását. A jelenleg elősorolja ax Irodalmi és MG veszíti kfir keletkezésnek t&rténelét, melyet mait sráaaunk vezércikkében léoyetébeu iamertelUak. azután áttér s kör működeire A k6r lenaállá«a ÓU 4 felolvasást ét több társai kirándulást rendezett, me2Űaaepe'tfe marcián 1& két. köirenúkodöu a kar j»t. aóegylet jó-tákoaytáti mulalrága slkalmiral oy; emléklap a .Szentet". ótateállilájával. 1896. májúi 1 én a kor tagjai Rttorfi Lajos alapító taK és a .Zalai Közlöny' szerkesztőjének sírját állUk koríl A kor nevében a simái dr. Kiss Ernő tat tartott megindító gTászbeszédet. Náday Ferenc vendégszereplése alkalmával a kor elnöke s fővárosi vendéget babér-koszoravtl tisztelte m»g. A körnek ez idő nerint S!l readw n 8 slspitó tagja vaa. Az atapitfr tagok : Ebenspaager Lipit,Ebeit ], in ger Lee, Festetlek Tanitf grtf, c Qitiiii Vilmeraé i Git-mann Vilnes, Varflicb Gnazcá*. » e i se r József *s» M á n del Pil titkári jatestéraek, kdioaoeeu lendl-es végét a kSzgytlés ujosan mef soezte Eisiáa dr. T i 11 á n y i Beánk pénz-. -oi t«tt jeleatért a Ur vagyou álla-r áról. A pest tárt az igazgató tanács ¦ egbiiá-ábol Kovácj Károly. B»<eu!eld .j(M és iiágics Ferrac írsk raogvm -^Iráo, azt teljesen rendben levósek >i>ltak. A kczftyllés a péaztárot ré--"¦re a leia,entvén;t meüadta. A kor ¦•¦.: -¦,! ez idó azerát 605 ín üj kr. "-magi Káteán eln»k, P » o r Já-••¦'- t -nők ellávoxása éi 0 b e 11 z ' -¦ « elnóí eibsiáloziaa, dr L 6 k e K ági cs Fenne lejnoedási, '•« l; - ifazfató naárami lag eliá >ozáu kö.ejMtékn u iamfaii luáe. •,.a»zerv,/éa» válUa sztkségeHé,Kovács *»'¦ f Diklí sJtiaok a aztkaéfea »á-*¦ : oiegttjtéaét tftzte ki a arpinadre. .'.gatótaaács elózeUa nefiUaao ¦zeriat a követkéz* ajánlásokat '•'- a kő«ya:és elé. Az aMki s.iáalja V é c s e y Zngatoad |»l ¦¦¦len. ale aókaek u irodalmi szak-L: > élére ÍJt. fisa Ene (6gi»n ¦¦¦•rt, a átvészeli aukiMZiály élére ""ács Károly tcriéayaiejki bírót, ¦"tárnak dr. Eoseaberg Mór Brr-•édat, Myattes tttkcraak Otnksr FerssK pn iradaUaztet. Igazgató-taaáowokaak: ér. Pacbnger Alajos Kfiase, i»»z«atót, dr VírSi Cyritl uarfrt. Osokn j^oó tv<z- aljegyzőt Deák PétrrlokapnásTt, dr. L«ke Emii dr. 01 lop Mór (Ujvédíket és Ksrtsc ¦ srsIfLn i«ká»tort, kiket a Ui rytlés e«vb«n«sla|! választott me« fjo á» ir Villányi Henrik is-c'tváoiára a kozgvllés S t m e g i Ká -mán von etsökdt a kor kórll szeret érii^eiei 9iiniBeré«ea! erükön dis/tna-nak vsiaiiziott meg, tuirot a Szestrden Iskó 8ttiaa<it táviratban ér'HsiteU^k Végtl az elaM beantatu >zt a pompái atmy ó*át, saeiyat a kór tagjai Sanseati üáimáauk emléail le«cak meg-ka.deni Az elnök é)te>é?éva! ¦ ktzfjtiés VilégOMétsot I Ha lebakik a nap az ég peremé röl. mi kanizsaiak nem is azon ssj nálkoznnk, hogy vége a napnak, csak azon, hogy ismét sötét este lett líirt sötétek a mi estéink, ha agy a termésűt rendje szerint — nincs holdfény. A város déli részén, tol a kimagasló vasnt! töltésen egy hatalmas vörös téglás épület emelkedik hosszú nyolcszegfl kéaénjnyel, szám talán apró kis ablakkal. Valami kis német kolónia, a honnan mi tulaj-donképi«n a világosságot ábitjnk Ép most négy éve, hogy egy váratlan örömhír járta be Tarosunkat: .Lesz villamos világítás!* .Kapunk villamos világítást:' L« csakugyan meg- • kötettek a város nevében, egy hosszú, 42. §. foglalt, de mindamellett eléggé hiányos szerződést .Lodiig Franz, úrral .alt Unternehmer.u A megnyitásnál mindjárt akadályok merőitek lel, amennyiben e«t napról-napra, hétről hétre húzták, halasztották. — Végre elkészttt mégis' Ha ez időben egyik -másik falusi vagy kis, vá rosi ismerősünk ]ött hozzánk látogatóba, ugy (MeleokÍBi aietve elvittuli ót a .korzóra' és büszkén bizonyos ISIéoynyel lépdeltünk az oldilán, míg u ivlámpák szétömlő ezüstös fénye megvilágította a járó-kelők, a gond-tatlan sétálóz hullámzó díszes tömegét. „Irigylésre méltóan halad Kanizsa* mondogatta ilyenkor egyre a jó vidéki. Ha tán ma eljönne hozzánk, kacagna aioo, mit egykor szinte irigyelt tőlünk. Elte.intve attól, hogj a szerződés a kávéháztnlajdouonk, a vendéglősök és a kereskedőkkel szemben a legterhesebb módon köttetett meg, a .Herr Unternehmer* legkevésbé ígérkezik a szerződésnek pontosan megfelelni. Napról-napra ujabb és ujabb : mulasztásod fordulnak elő, a melyekkel szemben a közönség tehetetle tiül áll. A szerződés egyik pontja valami teüenörién bízott tág- "ró? tesz említést, melyet a városi testület saját kebeléből választ és a melynek kötelességére teszi az egész villamos vilá tás felett őrködni és az előforduló szabálytalanságokat a városi hatóságnak bejelenteni. Ez , ellenőrző bixoittág' mindeddig nem. adta jelét annak, hogy ö tulajdonképpen létez-oék. Vagy tán ók nem vettek még észre sesnmi mulasztást, semmi szabálytalanságot?! Ha ez igy van. agy a váró>i hatósághoz fordulunk. Jő lehet innen is azt a választ nyerjük, bogy az adandó hibákért a .Herr í Unternehaer !* megfizeti rendesen a reá rótt bírságokat Nem ugy érdemes uraim' A nagyközönség ebből a bírságolásból nem nyer világítást, Bét sódhoz kell folyamodni, hogy ez állapotokon változás álljon be. Bizonyával az anyag, melyet a telepen használnak, nem elég jó és ezért nem fele! meg poo-toaan rendeltetési céljának. Tudtunk-kel erre ia lac §. Ott ahol szó van az engedményt százalékokról, még egy nagyon érdekes kis paoatus áll: „fjen leengédítet kivüi, azon ben, vte/t/ben as őuzet magÁn/ogyaMt-tát 1000000, ázat egy miiUí irat el- éri, 80. azaz tttus uitaUk lenge-(Ütnek va* helye a Jtnrtti názalé kot leengeáítnek tzotiba* a követ kető években továbbra it érvényben Maradnak'.' — A nagyobb fogyasztóknak, de kivált a vendéglőtök a kávéház tuladonotok és a kereskedőknek érdekükben áll tudni azt, vájjon elérkezett-e már az egy millió óra száma? — Ok a aagánfegyasz toknál sokkal többet, 2'/, krajcárt fizetnek egy lángért, ebben bizony nincsen semmi számítás, de abban éppenséggel még kevesebb, hotrj a vállalkozóra rótt büntetés minimuma 2 krajcár. „Herr Unternehmer", önből hi- . éoyzik az igazi kereskedői szellem, j a modern leleményesség, melylyel a kanizsaiak együgyüségét könnyen a \ saját ]tvára felhasználhatná Egy jó tanácsesai szolgálhatunk, mely bizony nyal be fog válni — Leghelyesebben tenné, bogy egyáltalában bezárná otthoL villamos telepét, mert hisz így is tL'nden mélyec szuny-nyadó láng után ffarídna még egy. '/, krajcár haszon. Ehhez hasonló logikára! szerkesztették meg a szerződés legfőbb, pontjait. Mindenkinek lehet abból baszna, csak nekünk nem. Dacára ezeknek, nálunk még arra sem figyelnek eléggé, hogj e határozottan rosst szerződés megfelelően betartatsék. Igazi nagylelkűséggel arra is gondoltak, hogy az egykor .lelépi- , tendö kanizsai színház" alcsó pénzen jusson világításhoz Valóban szép volt e gondolat! De azt hisszük, ez aikalomma! mégi* jobb letc volna közelebb eső dolgok és személyek érdekeit képviselni, hisz a vállalkozó ebbe könnyen bele mehetett, mert tudta ó. hogj mi csak aajd a XXV. század végén kapunk , talán' állandó színházat és csak nagyon merész fantázia merné azt negyven év határain belül felépitooi. Nem a sovinizmus szól most be-lőlünk! Nem' Csupán a kötött szerződés hideg betűihez ragaszkodunk, midőn, egyúttal az eHen szólalunk fel, hogy a villamos telep munkásai I nem magyarok Igaz, ran néhány ! zsákoló munkás a Fraoz télé gól-Balomban, ezzel csak szemünket akarják bekötni. A molnárok, a lovak, a kocsisok mind jól megtermett hazájabcli svábok, limaiunk tehát minden papírra vetett azé csak trés malaszt marad. fi 39. §-ba» elég világosan meg van írva : .üzlet vezetőkül ét munkátokul lehetőleg magyarokat ét pedig kanittai lakotokat tartónk alkalmazni." Lehetetlennek tartjuk, hogy a .Herr Unternekmer* csupán azért nem tar. magjar molnárokat, magyar munkásokat és kocsisokat, mert ezek nem felelhetnek meg az ö követelményeinek. Az egész csak azon fordul meg ,mert ók .magyarok * De ha ez már igy van, ne tetézze packázásait méar azzal is, hogy mind ezek fejében rossz TÍlágositássai stol-(ál. Hi vele szemben nem kérelemről, de követelésről szólhatunk. Hs itt-ott nem is tartja be rendesen a szerződés kötelexó pontjait, de azt Bár a saját pénzeért követeli min-deuki, hogy rendes időben, rendes világítással lássa el üzletét Azoknál az álmos pislogó villámot körtéknél, szoknál az örökké kattogó, de sohsem világos it lámpáknál sokkal jobbak és felette olcsóbbak toltak az egy-szert kóolsj lámpák. Kékünk az esteli munkánál igazi villamos fényre van szükségünk, és nem eféle játékszerre. Kérünk tehát abból a j51 megfizetett igazi világosságból 1 GÓ9ÁN. na tartva** 7 ii i»k«laaa«k javialttt a raaaW Ukbévt ¦ a ncMmirlt ásatáaf lárfváku ét a t. pUaagji aiiilaáa «m a4Mt TaliMiiya 8. a r*"*tV aiaatuáf j*tuUu a b»>M <»»fe fatvimnájlnk Maa«iM< tarai*** 11 A t fimaai aiamiatg javallata a ' Frdöaeater flj«t*M IplwwlHir tánrataa l< I, p4u<trr> I Iiilllli latalu a -i-m •icuuk )tvfca a>ata4ia karkolallal fe- a 17. 1 varoa 1SSS) *ri kWU«fClSiránrtala 19 A taron tiastmcKk ftsetia jaritaaa ifiati öé péaz&cví biodMfaalc t iátfí- bu «*Jú jarfcsUt* ti* Korac* íinh i K-tTTaUBtu. v. dsáíU ttU UkTf7s***a ^ó kertl«tt« alaki- A tMti MvaJét fMtsy«áBa kJléiit takintattel » tzükíi házra! Irta:KOVlTS MIKLÓS. (Foljt Szólnom kell még a tkutaság, és a bőr ápolásáról Kotjedják meg, hogy ezeket illetőleg agy míauleamap tae(t«r:én4, á>-talátOí szokást lestek itt Reggelre kelve jó a dajka és a meleg ágyból felülelve a kicsit, viszi fürdeni MVgFlŐEÓIef az egész éjjelt az aaya keblén álmodva töltötte a gyermek, a ni igea költő: egy kép, de aaaál egészségtelenebb valami. A ki! kádba etább meleg vizet, aztán, hogy a kellő hómérséket adja meg annak hideget tőit a fardető. A bőmérő pedig a dajka kerefej« vagy kön-őte. ocy okoskodván tndmilik, bogv ol*aq meleg, a .minőt a kéz kiáll ' éppen jL> bogy a hidegről jött i be u eleven termométer birtokosa. »apj hogyv milyen foka bőre érzékenysége, a< teljesei meilékea! L^ ebben a vtzbeo fftrdik astán s ?yer mek ii — sir és dtáina bágyadt, rossz, nyugtalan. Az ilyet magangedő anyák vétsék emlékezetükbe. bo«j a thermo métert aeotcsak arra találták ki. bogy az ablak keresztfáján fogurjön Mikor a gyermek elérte azt a kort, hogy ideje nagyobb rés/ét kint töltheti a szabad levegón, a neveién terén valé előitéletes ferdeségek serege lesekedik egészségére. Vagv beburkolják szegényt, hogy a ezabad lég edző. erősítő hatása semmtkéji Mm ér vényeattlhet rajta, vagy kékre fagyott térdekkel, meztelen mellel engedik fut-kozni, azéibeo, csendes időben egyaránt. Cisk az arany köiéputon maradjunk I A spártai nevelés éppen olyas sséLiáoség, mint ti elpubitái. öltozte; -ti gyermekeié-iaketaz évszakhoz,az idóhözmértee, egyet lenszabélyboz tanva napunkat, hogy a ruházat mindea darabja kifogástalan legyen. Ne gondolják a szülők hogy az is .ed-zé*,' ha szélben, esőben szabadbsn fu'-koj a gyermek. Az öntu-latlan kicsi sokkal kevésbbé áli ellent i vihar hatáta-iuafc, mint a felnőtt öntudatos ember. Ma, káli a haladás szellemének, kellő világításban áil előttünk a testedzés fontos volta s annak helyes ír ja Játékot a íjer-! meknek, rendeszeres toroázást a serdal-1 teknek, a ktoabőiő iportok. egyes élet i viszonyokkal legjobban megegyeztethetó •emeit a telnóttekaek. Ez a leit edzés egyedi i helyes módja. Ne szorítsuk a négy f»l közé a nap háromnegyed réuébeu a azabad levegőre termett fejlődő embert A játék izgiima. az izmok gátolitlan mökődése, a szabad, tisita lég bitáu oái festik a gyermek arcra az élet meleg azineit. élénken keriag a vér, az anyagcsere mi a test minden réssében végbe megy, aka-dálttitaa ; játéktó; felhevtlt gyermek ragyogó. m«l«gfényH, titsta tekiatete htul-mas garanciája • test egéssségea voltának. Levori, elbágyasztja ; ^Uenyreuti n ifjút a pihenéíielen szellemi munka; folytonosan megfeszített figyelem a saját gyengeségünkkel <aló folytonos küzdelem, az életviszonyai és a tudományos pályák követelményeivel nembe* ha-bozóvá. s ha féJénkké,M« is, a azogletm-régig tartózkodóvá teazik az embert és e szellemi állapot nyilvánul a fáradt, üdülést, ujabb ragékonyaágrt való erőt nélkftlotö lestmozdu ttokban Ott van • tornaterem, ot: a vívó iskolák, a kéz. mely elfáradt a tollbordaVban, acélozott izmokkal forgatja i kardot; a szabályos n>?s-dulatok, gyakorlatok izabttos kivitele őfl-állójágra azoktatja a lelket, biztos önérzetes fellépést kólcsettói < testnek, öooitalom lélekjelenlét minden nyomástól felszabadult kedvben, gazdag hangulat jutalmain a testi egéu»ég<kre igye-lóket. , Ham hafjaatoa emli'éi nélkül, mint a test fejIMésén káros hatátsal bíró azoc ferde azokait sem, hogy némely s<Otók gyemekeikaek bort, .pálinkát s más Hseszes italokat szoktsK adni, a gyönyörködve nézik, hogy gyermekük eféai pohár bort vagy pálinkát fölhör-piat a ugy okoskodik, hogy az, a mi a gyermernok jól Mik, nem árthat. Tehát, bort, pálinkát semmi szin»iLtt sem szabadna adnunk a gyermeknek. Bármit taitsaaakis i ugy mt a aa<T tiatuéai. az abhaa atH, hogy e károm ital a | élet lafiaajobb elksnégei keié "Még egyszer lata-ételjOk - ne Urt-suk euk egyikét aen .árutlu* italaak. A teljes erővel bnsgó vének aiae*. stük-sige izgató szerekre, a gyeage nzikiim végsetesea sínyli mag hálánkat Éppea ilyen ártalmas a test fejlődé-Bére a korai dobányzá-. Uton-utféla* találkoauak 10—12 évet Sukkal, akikre uakugyan rá mondhatjuk, azuar hová viaied azt az embert. Iljeokor aztáa kötelessége volaa a lagktsolebbi lel-nottnek — ha már a szülivel ássa teheti — az ilyen fickót étire téritMi. nzy bogy jövőre alsteajea a kedve a dohányzástól. Az éazakaaMriui államok e tekintetben is megelőztek miaket, szigorú tőrvényt hoztak a 15 évei alóli dohányzókra. Hol vagyunk mi még ettől ? Pedig ha ex ellen iáuak is intézkedés történnék, eltekintve az egészaégi szempontból — a gyakori tűzvészek ia — legalább részben — megazSaaének. A ¦iíloi ha pMig különösen ne feledje, bogy kés, villa. olló. nem gyermek kezébe való I A hegyes éi éles tárgyakkal való játazát közben már sok gyermek vessitette el szeme viláiát Ue ae csak ezektől, banem por, fiat. késő ssürkü-letkor való olvaiás atb. effélétől óvjuk meg a gyermek azemetiiágát, mer: ha ezt elvesztette, legszerencsétlenebb len e földön. Serdülő korában ne végeztessünk a gyermekkel olyasmit, ami testi fejlődését hátráltatja; ne bízzunk rá olyaa munkákat, melyek erejét leltlmilják. Pedig be sokszor lÁ'juk, bogy a 7—B éve* gyermek 1—2 éve* testvérét órákon át cipeli a arra a gondolatra távolról sem jó a síüló hogv ez talán a gyerge bát-geríocre ártalmas is lehetne Szokuaauk a gyermeket már kis korában muakához, de csak olyasmit bízzunk rá, mi taati fejlődésében nem gátoljt. Legborzasztóbb pusztítói a gyermekeknek a ragályos betegségek: a vörbecy, toroklob, bimlő alb. Igaz ugyan, hogy ezeket — toksor minden óvintézkedés dacwra sem lehet elkerülni, de a goe-dos azOlőben legalább az akarat lágyon meg, bogy a bajt elkerülje. Láttam azoa-ban már o^ytn anyákat is, kik igerBcv keiket ilyen rtgályos beteghez crpaiták, ugy okoskodva, hogy gyermekesek • bajt ugy is meg kell kapnia, legalább előbb esik tul rajta. Milyen téves okoskodás, melyet már aokaa megkeserültek. Sok szülőnek megvan azon eléggé nem rosszalható szokása, bogv szereti gyermekeiket különféle kinértetekkel, ördögökkel stb. effélével ijesztgetni. Pedig i az ilyen meggondolatlan eljárásnak már igen sokszor voltak szomorú következményei. Az idegrendszernek váratlan megrázkódtatása már sokszor volt oko-zójt borzasztó betegségnek — epilep-stántk — de nem egy esetben rögtöni btlálnak ia volt elöidézöja. Sohse engedjék a szülők, hogy gyermekeik rendes éji alvásukat elmulasszák, mert s rendes éjjeii aiváat — ntejy W-Oditi ugy a testet mint a lelket — semmi sem pótolhatja. Különösen az éjjeli ti-vornyázás a serdülő i/jusagnál! A 15 — 16 éves auhanc már független aaoyira, hogy versenyt éjjeleiik a Un rosszaival, szívja magába a kocsmai levegőt a a korcsmái erkölcsöt. De nemcsak 15 — IC éves anbtacok, hanem 8—10 évet iskolás gyermekek it, i mai felvilágoratt korban ugy falun, mint városban gyer-meknáiotiuk. Ennek batáaa padig el aeoa marad ugy a testre, mict a leiekre. Hogy az éjjeletej milyen befolyással vaa egéaz-Bégre, azt érzi a már teljesen kifejlődött férfi is az átmulatott éj után. Afrikában letetik néptörzs, melynél a halálos ítélet abból áll, hogy az ítéltet napokon át nem eagedik aludni, míg as illető áldozat holtan rogyik öasse. Eukben véltem röviden megfelelni a magam elé tozótt tételnek. Kereset mondtam, nem nj. nem ismeretka dolgokat, de olyasokat melyeket mioden lépten nyomon tapasztalunk. Röviden összefoglalom még azon elveket, melyek álul a helyes testi nevelést elérhetni vélem : I Fejlesssük nőnevelésünket oly irány-bsn, hogy a leányneveiő intézetek kevesebb gondot fordítsanak a tudományos kiképzésre, de inkább készítsék elő a leányokat rendeltetésükre. II Az ismétlő iskolában a lányok oktatásánál fordítsunk kiváló gondot az egészaégtan oly nemű tanítására, hogy példákban tünteatük elő egyes emberek vagy cstládok testi szerencsétlenségeit, rá mutatva a bolyai útra, mely által ez vagy amaz a testi baj vagy nyomorék állipot kikerülhető lett volna. ÜL Fordítsanak a lelkészek arra Is gondot, hogy szl beszédjük tárgya olykor-olykor a helyes testi atrtléit is falölelje, azóval tanítsák a iXXIV ÉVFOLYAM. ZALAI KÓZLÖNT 1SM. OKTOBMtl éa i milkhll, iUt- tl tttaaiat. • •¦M > té» eféaznégére t*k tfydb jjWtéra, ML ép Mt atlkal tea lehet tlÜtatta jólét, UkéMM bol- Ha pedig aagyar hazám aépei teet-trt ' ¦ léa Futaivá* ¦ien>ii «« na-en utaaí ha-kim »»ia«r«t»tsi .Eanea-alap- k • II kauleeeétM um • .Tietttk •*, anal . klll «* um • .Tiet klrili.nal «n*al Magtaiwmat «aÉ»M UnaéaalaM, ttaitaiaM 4* (t* l a««r Uaai .n.lmá.t utói az izUtert. Tértről kérje, •» ktmalje a .Viaasatérüísi n«V tuMarcit «s aaokal ktli> k* • M-MM( .Tuilúk Háu' jártra u Hl—'* Iliül ll»: Rollar sliljil "kos (Deéifai, - TI hrr XafTaaaa-atca í taia) Eaak »«~l-ttnyek mmstiii Mt •¦ «. ját j*l Mlofa éreckéi. Érzel a knl»l<U>i mii illa Utálatról a ktrtakedelai i tatai TerM álla. iw ib imh«i Misa...... "» Tl k __ _____ ___ . fi járkál.-*! Kat aa iatéaaaayt oaaj'ja a* .EötTö.-alap" mim aiaatttefe a .Taaüak Hia.- jatiia "111 i II¦ a aaéft kéri nn a kartateakat, -i*TiMat kát IHillkil aiiiuK, kegy ea ki-¦Hitt aat a kia aradücas. -alj eaea aaal-t fttitéaétal éa péMtaraaukkaa tal* b«-I jtr Keai keaxaeas-ajoaiatix kértak ¦ caak ««7 kia táradanfat. a "«« ÜMiaailni kéUia laas aiae. - *-•-•—al , Az .Eattea-akr' ais/éiaa lliHInlfi at AI- aiaaaaakiljaftél m aajlaHltl irrtt •Mtttsv-aaetktBtrt artttéaaek natltta kttrn attak. Ittgy kazttnaiak ta . aa(T km llt Rt aaMea BafUkuitaai, a aalUI ajn •ttat'nai Uaní il i..... i •art a Tunlliii Ptaattr knnlttia »• aMf ariaitoa akfta*kél;ai ilttl air>, aaa; a aa«il-aMaaa kntta tRikak kiitlIaM Uluii é»m-inn ili kalnair. FHUcjtk ükét ajMI » rataaúat • .Taaitak Bừ- —^"¦^mk |'i"| ¦ lalal, HaaiiM UM esar lartaut (rajtollak a .TaaMek Bilin.' _..----- .. ^. .. H nrmmm taatjyi iaamMk it kiya«a- PLTE>n IÁIDOK ) A UrAlyaé lÉVM^It Crtttr < u 20-áii ntluk it Enrfkct [MleMu 9 órakor a fctoo tooepi aite rolt, neljen a IStJÍaaáiiaai rfjojágin kitti a títo« el6ke!6i^e » réatx rett A Sttat-Feraaenadkak teaateaakaa de. 10 órakor tarMtak Itmyn aitéc. Ha MHat |n«yábau mb ii retckedik n i u|i kirilji cuüád tfyéb tane-prirni, de a azeretet belát aelege aúfig *Ug tónyt ad • oapaak. .— rütmwtU IkfgiéL Saittki Lajta, kir. uaieax, • ti«kMÍakér>ari Uakw«M WiffmKji, 'ajij-Mp détutáa aaMtU trkMatt, tan fófiaiaásiuniiak-bu kiritaloj liU)fili-át T«gme. A Iá togaUk aalj aiall a töitugitó m»d«g tuirwk két három órijtri n beateat, ¦¦(htatatTa ainjaatu a fotoletekat, háraa >^pii urtoil. • neftjóiu • '* i(ai(al6t trríl. bofy giomáKouiirak u-mitimititu ¦>MVMk«pp«. aMIMaa *• IrikiiaawrMlal UIjmíü Htilin<g<t A Mti utaló ki ilU«í aialt a k*t7aaraa«1i aiuak Tolt •radéf. ctílör 4k6a láiuoU UrtckM! Pfenre Magemlitjtk BÍ« bo«j AtUU alalt maflilotaua V(cn; Z i i | ¦ • a i palfanaaaUr 4a 3 láw-pUt TaMnalaif aaajat Iu4üan pm a<it«li»akaak aUf auadi| l — A aal tejét Ut>tbelé«k. Bétisy Ját ea, Mfazat tgytaert piari-ru ta tárt olj péJdátlaa lelkesedénél i-álazz-tott tug kartlotaak 5 ét előtt oruái-gytlén ktptitalijété, tnaszitért iámét rendjébe ét i aMlrattBieettigtti gimoá-zinmtál lett tatárrá. Hé-Arj.tsiotazüjron párt tagja, liilhitiHu'l fc bteetlettel aioigálu pártját, molytok ktlettatt kor-tetkedétek llkalaátal tett jé tzolgíla tokát. Mint képtiielo it liazteatéggel »tiititte be helyét Nem tartozott ugyan • parlament tezérti szeKemei közé, de komoly felszólalásaiul miadég magára toota íz orsxág figyelmét Kolinöeen •ok izakértelemael tiólt i ktzokta'á< loatot kérdéseihez. Cuk rólunk rálatz-tóiról, feledhetett aeg képttteMitge alatt Padig bi Taiahol caak is itt talált Tolni biztos taiajra, mer*, itt tolt legközelebb a tilsa«tok tzitehtz. De 6 etfordalt tollak, — ni mindizonilul aallaaaa ealékezOok reá, a kitáajtk, hogy aj álláaáben kitérje it Utat íjdáu. ~ Blatt*. Molnár Károly tá roeaik aitlotle, aártMli körjetryaé .' hó 15-én jegyezte el uagáBak a hitálóan nép ét kedtet G o d ó Etalkát DoaapaUjrói. A oáuaaeyi tisztet • atuyaatzoay rétzéril Stqper M i-h á 1 r huszártzázadoi, i tilogéay ré-ttéMI Lesték Ödön duntpaaaji jegyzi teljesítették. — Eljoa-raet. IStera Kálaáa. a KI«b J. D. azállild cég feaJtataleoka, Btdtaeatrol f hó 15-ée tartatta el jegy-létét Weittbeger Cil i ke kiuaz-izotyayil Veiszbrrger Z-nimond airkó-raktáros és kófiragé kedtes laáayáral. — Culhdlaa taawetttly. At.-kiti-zsai Polgári Egylet tigilomratdezi biaott ága loljo éti aoreabor bó 28 an atomba'on. íz egylet belyiiégtibaa ctalá-fittJtUtft ttaceetélyl retdet. melyre t htíttts dija so kr. Gialádjtgy 1 írt JO kr Ktadote 9 órakor — Teattttly.a aagykaaisiti Kasntó tigalmi bizottsága elalárezta, hogy de eaaaber 5-én tea-eatélyt tart, atlyre a tagokat ét a readégtkttji hírlapok utján hitji mag. Erdekei prtgnaarol goa dotkodtt tio. — lakolaaiékl lléa. Üléat tartott e hó 18 áa az iakolaaiék Eperjeny 8áadtr tWIlést atlleU. A tagok taéf attaaai jaltatek ttag, • igta he-taa ézaakuaaiot folytatlak az elnik te. báty eieterjetztéao BUtt. így nem u-lálták céMtarrtatk, >6t egyáltalá-. olyta-aak, ami a pteagogia kiretelúéoek aagfolalae, isaak a párbazamot oaz'í y-aak helyiségét, mely • Hunyady-utcábaa taa elhelyezte A terem tgyaaii alacsony sötét, szak ét aedtea. Hiaea iiért ott btgyták it osztályt t dak a pidokit fogják máakéat elraodoiai I<y agyán elférnek, csak tilágoinágot Boa: kipnik mijd • taaalók. De hit ex mire tiló is tolaa? A fd, hogy kt-téabe kerüi. A máaik t*', amit aliaté -tok. i belTeUe.iléi toJL Az eloik azt akarta, hogy a belyttteaiii Uaitéui kap joo azoa óráért, melyet megtart, SO krtjcárt. Ha neai art órái,— akkor Bea kip semmit. As igaz, hogy igy letol ct óbb tolta, de egy okion-lei taahó mégis esik löbc miit egy pincér. Ezeket szokták kelyttuaekul felfogadni ¦ oraitám Sietni. Végre mégis atgetiuilit ibbti. hogy t helyettesítő tatitétí ktfáta tej étre 200 írtet. | Ktért icaiáa érdemei ttlt dip oaál tia-razaie. Caak az »nuzlalja mén. haejy aéjd tálát rudat tárán tavlo fi ' lehet btWe. 4- a ueretcaétlaanég ú érte még íz itko aizéket, hozy aagyoa megszaporodtak Kiakniatán a taaalók. bért tahit aag kell aa(yobbitaai egy j iikoaiiermet Ez oÍT tortéaik. hogy ké. I tttmihol egyet cainálaak D< irra avar tea totdoltak bory cppea ez az i<kolc rótta helyen tia, mo:yet a hiáo/oau irtozkido kitkaaizaai gyarmekak alig ttdatk mnktiiltoa télriz latjéa. Az Óiét ki tattá ttlfait hMcaa Ttgttrét, béketetgbtt éa jó egéaiaéfbat ousMt tzét — Stttitt kaUta. K a i í ¦ c i Jó-tsof, pilin méaes k.toaa f. bó 7-éa regcal állomásáról oltátoiott. Sitkéiéról az 0<siet őrsöket érteait«U«k. — Ttz. Péatekea déwlou 10 éra tájban tuzilirmi boiu izgatoUaáC>a a httitátártzéktzóntége!. Neaaokáraatoa-htt kioerllt. hogy Biecs féltloare ok. aert caak tv ku koaibó égeu a Pe tat utca lagealegTégér.. Trizollóink ciak-haaartinlilaai'jodnkipuititó elemen. — Tkrool khakiét Topnap dél atáa S énkor ttrlttu a;taroai képtiealo-taaUlet kotgytlétét, molyaak tártfio-roiatát lajNnkbu kóiiljjk. — Kitek aejtáltozutátátil Kot ács Károly ia-ditTán,át Nagykunt t tárai iUlló tálaaatokerlleüé tilóiiikttáiát tárgyalta aial tMtttk Hegedti Lásfla • kiakaaimaik tetette criiea tilukizett. hogy Miij-aUtattt, a tidtkUI oltáljoa, do a kéftittHHottltt lalatoao réaat aa iadittáayt itiaaili. N<(ttkb titm fejlM&tt ki a koittégtetét kortl, atlytt I Dr Scktirtz Adolf, még álUláaoaitfUl ! Mtt akart elfogtdai. Többek zonáztóláaa alán, t beaoUtoa ktluértebt a rész I letes tárgtilái ittpjáal elfogadták. A | gyaié^t mi délnél foiyutják. — aterttftdltt tltiria. F r • a c t i • Mikid, tuuti ilulmizo't ét P*ntolet Mtri hajadon • tértényszibt*. kibirdetéi uún r. hó u én ai myakinytb-lyettas Leagyeí fojegyzi elitt megj>ieBtek, higy egyaiuil házasaágot kSoetek. A há za>n ók ugyoo kepoUaa raaábaa jelenlek meg, taláa aen i< azért, aitel ize gétyek, haaaa azért, hogy Nty Hlaílaf , » kifejezést tájinak • polgári kázattág ' iiitézméaye iránt érzott eileutzearftkaek. De azért az iiytkOByTtaiett, eltelte a történj iránti tisztelettel, tatjee dmbea téente foBkciiját ét etaek tégée fifyel-méttoUe • házasalikat, hogy tallásoi koleletségeiknek mrg nem teuek eleget. VégrJI kitetkezett tolni íz uyaktnyt aláirtai, a bázi>utok részéről. De ekkor elíallt a tölegéa; éa nagy tertetyltdát-aal hitalkozott egy aiamten reodeJetre, mely neki jogot ad arrt, bogy az ali-irist magtagadjt. Hasonló kijeleotéat tolt i meiayuezooy is, izzal a bozzátetéa-aei hoaj az anyakönttet az tgyháii ál-dáa ttáa alá to)Ua irti. CmkUIiIoi, ailyea otthonos mi mir • kozaép • tirtény aagyaráialában. — Ktzgyiléa iUi - ktrteakaelea Liptársaok,t .Zili", lipjiaik aem komoly réezébeo • .TolUtt'ábaB* félre énbetetlea códou ad kilejezé-t aaatk, hogy aiitoton üritalált tolaa Dr. Nett-aaaa Ede lor.oöinik ha ot ét tta dr. Kitt Kroit tiliutoták tolna bmc tz irndtimi és mú*ésaoli kor irodtlmi szakottlályi elriókének. Bistotitjok ko1-logáokit, hot$y dr. Neomaa or me(tá-latatáaét ép oly rokonsieattel ktténlk tolai, miat a milyen rokontzeettei kisírjak dr. Kiss grnó megtálatztáiát éa csak örtllflak ioxak, hogy t^ro^aaktao erre a tiazteloletbeli illatra egy férfia aal több it ta álkonk l>t Maaaaan Ett irodtlai mflkodétéook ltl|ea e I-itmeréte mellett azonban igea ta-pmutoutk Urtjuk. bo«ry Eotáti Károly dr. Kisa Ernőt proponálu. Mert u írod. z Mit. körnek rotid feuaálláu dacára It meg taa ¦ tradic*ojt éa as • hacro-máty aea mái, aiat «z. hogy a fi-gimnaiinm ttnári karának avtgadai óhajtják társadalmi életünkben azt t pozi-cót, mely it méltán megilleti ét melyet atollozési-kkel eitmotdiiaai tom lehet. Dr. Ketmatt Ede or mtgtlég-azik azoa tiiztolettel. mely it diaioe illáiában körayéke/.i és norn imbiciooél arrn, hogy birnetét tiszteletbeli zlláJiok-kal gyarapitu. Liptársunk pedig bo-oásaa meg nektik bogy tréfis meg jegyzeteire komoiyaa refl-iktáittok. — íettUhely halad. Hátad aég pedig rtaUjBoat agy. hegy a tankára ttl tata rajütk. Még pedig nacak t Biluotárai, a«rt eddig iaká>bCMk trri tolt birea, hatea máakéat ia íme mit ír a Kant-helyi Hírlap .Állandó tsiahát Kenl-helyea. Városunkban, miat értettlttk, egy , rdtttéaytáraaiág tio ilakaióbta, aaely } réuréaytáruság e^y illaadó tziobác éi i s légsaesz h illette tíláiiyTilá^itá^ esz- 4 -nejét it felfog}! kirolai. A asinbáz, a ter-Teagetéa szeri a t, éttereaael ét kátékiual : letae aeybekotte t oézo tere tjry terroi teuk, hogy az tátcoatélytk éa bármiaeat mái atoadátok tartásir» alkalmas lo{Ten A terrettt teatltfas megraiositisi egy | rtg énttt hiátyt fag potolai, aittát i ieletlotj bál-tetea atetai ttkinattejea ata lelet aeg • jeletator » téreai Unttlmé nyernek * — A ai áUaadó nithditnki lil tiyaa ki bedéi m«aap-á<? — *ttreate«ri ithtay Nnfyee it roitz magyar kifejaiez, de azért ti korántsem lállozut a helyzeten, tokkal inkább íz. biiy eetee • lac^kn t-zi •dtkea • .iMtat léeta* tatkarak jél bé t< t téli katttbza járttk az aictáa. 8 a< retdée u tta, aen ht • baragea kie tsobtloáoyok agy tett napjéa ouzo résziek n .Biaságttil* tagy pe-ez] l ,t é I t ¦ í l tlizttyayil' éi ka ilyenkor tta torhetik fraate t t ku porceiáa diiieit, bizoayByal efész ártatlaa eaborekea ttltik ki boszojakat. Sserdáa délelitt is. • Eoseaf^id Adoll-féJe ház elsí emeleti abiakábtl egy dé-ziára Taló tíz zakogti törtetett lére a éa mitel h>gy Matkotici, tolt táron taaicdoe, ép u'jái állta a azaktdo zuhaay-nak. ogye.ti t tyikabt kapuzkodou Az elaélytén tdttli tr első pillitatban azt h bette, hegy bizony nyal a ,|ofur dohea* taa. do a hideg rá hiaanttt megtyj.ta arrét hegy Kaaizsáa taiaj-dotképpet iincs h giJardt. E(J ideij durcá. irccsl, tizei kalapját tirtlgette. boszai pttlaa áioku tette az olso eaa lett iblakra, aatáa aaét) lassan tors lép-deJt. ^ hlitdea ao4« eu loné.t a readér ptlett iiamatMiéatht. t hol enol ponté art Ma tatami — KUt(*U Ktaékok. No talaam toraoabon kép*, aagj medte-blnipkái troas katoaát elktpwlei, ki tiharkttt atáfildtU kieti ku lotta. Cártyai taltajayeltoa ,toaák* aiadoa olyaa aatbor. ki mátok todaliaavitat falkatiai -. hamu játékkal kifoaatják partnereik/ kiket ia ajdook«ppra ok kéayiaerittaek eroaakkal a játékra. — Városaakbaa it ai( n rltrrjedtek ttár u ily kotákok. kik i ,eieíiall4ttott) egyének rajit képezik é« • kik boti tá farok alki'Bátal ntoa a félea bmc-tzólitják • tidéki paraszt atyalikit, hogy aztáa magfoatthaatdk ihat z««éi patitkUL — Bead«né«lnk egy ido ou ébar szemmel kitéri ókat éi nor-dáo tikartlt it nébáayat bárokra karitati. — Kw klháfán, haaea téttéf A krraakadaloallgji miniiiter egyik hi-láro/ttábaa kimoadotta, bogy • kémények litztáatartáia kirftli mulasztás, amelyet a kéméayKprók éa a háztulij doaowk kitetbetaek el. tea) ki báné-, h<aem téteég, aaoly aea az ipathtto-íiíOk elbiráláaa alá aaik. — Ttz Biribátkouégbeaai alti-leadrai járt^bm f. bi 15-éa Bortól Uttái pijtijábaa toz támidt, mely aéa7 házat, takaraáayt ét gabtalélékot elhim-tazztati. A kár meghaladja a 2800 foriatol. — öjlikeeiáa;! kóérlet. Btda koi-ségben Csizmád i jinoa ré, forralt tx>-nabil tárait, Takáts Jáioi tildmiteat, a matii baliátal megtámadia é< fejéa lalyot térsJétoket ejutt A boazuáiló lagéayt átadták a törtéayazélinok. — llrok a aatat»Uhól. A Kaizt helyi Tártaikor I. he 3 ín tartatu kozgjű éétBogyai Máté elaőklete alatt alatt. A körnek taa 3 ditttaxji, 9> bertaajk és n Uitaaja Klaokké ajra Bocyai Máté tastazttttu mag — A keszthelyi gizdatági taain-tézet aj éplletéoek bokréta tatopa oot u éa aeot tégbe. — Ctáktor n 7 é • legközelebb megkezdik az állami pottári i-kolák számár* áiiamkotteéget emeleadó épa euk építését. A térteket Báliat Zoliit főTáro i éoiiéai ké-aiitetta. Ealacipált kifussony. Két tzereioMs alt egyazáiul ttoabat. Ai ifi ú IrtdLtloa pály.l aiaael éfa attat htazlz t aaajttr hoty t-pittzra Wantc B. aarta-kttetes re gétyt, bekaasdt Árpád ferditá-ibat. A modtra ragetfirodalooi e királo tar mékétak illltelételt tyeltoakre miadoa ertaoé drtaatl font sdtototai. aatt t ai fétyea sikerrel elégíti ki mindamt rárakotáaokat, aeíytket a^ai aap og/ ovgaab aiiattaalu rtféaihti flzhetank Szerztji atélyei notdelketi, táulát ilélt, szélei IáUtrt iré, kibea a jelet •egekkel étetk kétwtee^ aaaeg Uittt-rtuég. rltidtt: (igtai háMti art tára ¦ti. A isátadtéfi taaaeztrTSt«á< ktzt-pttt. tttly a rtgéeyirodaJeabii u aaiyi ktitatitégtt tttlt, Warter K biittua halad ti tgyodtl htrytt tatétyet repeta a llgnlkb érttieabaii. Tárftát •apjaiak élttétil marni, alakjai sfttti ati é:i titkok, kttbél éa tértoJ tatók nrtttljtt egyéai kiittaaWitá.aai, • klz-delaek pedig, aolytktt fittek, igizáa a mai kor oabereitek, a mai tánada-toatak kU.MaMi. Látjck ta éti tri.z-tekrácait üijttt. kiknek egytktt u éti tai ata étktijt aag ta ettlaon te — N.gyiád. legyaa az etyéa. — Sajnálom aram. ét aea lehetek az i né — Hogym kitaaattoay ia lehet az enyém. ? — Nea, aram. Mert éa eanncipá t ni tttyok, i igy c ak »a lehet at enyém — kftgyirtl kell bétzélai. Fizetai akar i teodéf, l odn szél az étetbordéttk, hogy kíldje boz:á a fo piLcért. Fipiaeér Zahlen ? Vendég Kern zah'ea, hí nkarok. Magyarul beszéljoo Fipineér Kérem aláaao ! Vtattég Volt aitdeeekolttt er- krígli ét egy atitt sor, antea egy halbazájtü tpriccerrel. Ftsiacér. Ige.ii. Vendég izttáa meg egy fél tinli stiftül, aeg egy kifli. Meaayit tesz ki aatoloim t cech? Féeiteér. ötté. hat krajcár Votdég. I t tta hattai krajcár, l t&otit tartsa saeg triageldoek, baaem aztáa máikor magyart! btazéljet velem lon fiiotai I layafi bakástíi Bif a tai.ii (odoi a iiiiimllea tUeaállhattUu ártm.atáatk; iátjuk i hatalmú gyárost wk ezer muakáiaak ratósagos királyát n újkori aacyasabáaa maaki éi tállalkozás ne -ráta taattemt dt *ta acdkyt táborét de aollette a magaoafalé Umagek lorroafáaát a, ét éUU( az tasaényibh jttoért kíidó fitUl néptezéfu IráD-r. gényaek U neTezbetjtk e mOtet, mert u ahaitokrtcia, kspiulizarui, aaocitl:.-. nw nagy karcait éi otaaegtkfcé.-«>: tárja eléab ; ámde ata holcaelkedo, aatató fejtegotoeekben. A koron kit mozgató aagy eezmék ét ártmlalok i kerete adják t ebbeo élénken kidomborodót ofyéaiaogak titják érdekei harcaikat A. mily tiuta ée erét a mO koaeopc i épp oly aotteri ts eiejétól tdfif érd« feuiti mete iiiiéit; az ertteajoe to-¦átokba gyingéd kiltoi résslotik, hámorai opitódok tetyfiiaek s ti oItíío bo hozta fegja a kinytet kezébil leteou. aif tégére nem ja ott. A ntni, * nél kai, boly i atoBBációi fordalatokat taj-háazaá, a taiédi tehetség baultiátal folyUnosan ébren tudja tartam de ki ia todji elégíteni oltatója érdeküdé^ét. E'oadáet koretetloo, mti céljt felé gyónta baladó — Á fordiló dicaérr-toa makát tégz«tt: • kiadé Athoaaaom-lár.ulat pedig /alobaa értéke, műtőt jntiatett a regetayel • maajar oltasó knébe. A distoaaa kiállított éi egy taakw k6n> bt 6«zelo<lal; bárom ko totea ml ára 2 In. — A „Vat«rma*< Cjtáf* notaabor 15-iki tataa 13 képpel ¦ a kötetkezo urulomaal jelett mag: .Béió Dániel Érti- (Báró Dániel Krao én aeje ircké-pétol) — Kilteméayek: .Luxot tonatoa' Szabolcika Mihályló: .Borongáz* Szalu Károlytél. — Regénytár: ,Az eltoat.' Re géey Int Szitoa BéU (Littk La>aa ere doti rajiaital) - .Petin Boa tthtrá-bat*. — .Mám Doroikta fikercagao ét FQlöp orleginai herceg eskűtije' (Jin-tyik Mátyásuk i btcii udtarí kápolna bol kéiziu-t rajzaitil) — .Marit Dorot-htt fitarcegai jogtutoaiaTi unulmá-ayai.' — .Az ágyai émlékkátolaa oltárképe" (képpel Mária Doroüua fúhercef-ao fealaéaye után) - .Kelet-indiai uta-láaomooL' Latiaotict Oé>á;il (képpel: A aabokdothn paJolájáboli —.A korké-atkrü* íeatai Matatti. — .A Mraaa •toktotéaetéhoa--— .Kecakoaot aj szia-háta' (képtkkal). — [íegrá Alajos* (arcképpel hrUiaior fényképe atáa). - Naea-itti Ktaház: ,A bac<tletbiri' Siíry DétMlol. -i.i tiulaforedi ezredén emlék, (képpel). — .Ézredéti eoilék i gor-labhfaJri ctácion* fPíur Qézi rajzátil) — lrodaloa éi művészet. Kizinlézetrk és ogylettk, Sakkjáték Káptalant, Eg)-ttlog, Itb. rendet heti rotatok. A .Vi-táraapi Ujiá;' olifiietési ári négy ed-étre 1 Irt i .Peüiikai L'jdonaágok*-kal agyait Jfrt. MagrradelhMd a Pranklu-Tánalatkiadohitaulában (Badipost, I?, exjrotoa a 4. it) Ugyioitt megrendelhet* a .Képen Néplap", a legolcsóbb uj:ág a tzagyar tép tráaára, félévre ctU 1 frt 20 kr. — Pttttmor rta>l fallntkt tiae-li a aoit moajelont .Magyaroraaág i aulkaamn idejében" mii diazmü é. Hl-totéatk tlii lipjáa ulélbilé remek kiti-tttl kép Paiztaatt'. beelogii.o iseiak elti oniá^gytléaémek awlyr, aagyoo ti ráfaé oéyti kizatg tatt, a tol Itfolai királyaiak tilamtlyike taapltmti eyitt-tati. E leaploa korthoUI SOO étig ái-hatott ftaa t 1566 óu, a midAa tirök csapatok filduiuk, cuk a romok merod-tak í{ relé, dacolta a tzáatttok tibará-tal. E romáik mfltéazt kitilt b reprodak-aéia taa a fUatbea haantatta. A fazet foffltttltfoi kép* • hototketok: A király a Ltdoticonabaa A kirilyi vár aJaafcé-Uttétole. Clgáaytábor • kiállitáaoa. öikalá-izati kiállítás Korzó, uukoktt, iparcür tok. Puattaazor os u tratyko*** tiT!l-ioeji. Uzlakedéaryi ciánok, ói Badi tárt-: i aecset. királyptnllojt, a bazár a ki*l!Ua»hoz trzeltj rud. Stéchrn.T-tér PécMU. Kláliitáai képek: A .Drnaeiit So bol' pitulooji. A pozsonyi drnamit it liporgyár Brachfald Stsgfned éi na ki álíitáta. lx>rd éi tára céj paTillonja Ehhez báaonló ditstofl ilyen tartalommal htittthtt mét taa jelent meg • «rj ¦ lacJtMpaa aiáttmttjt* oltaaóiakaak. A a* 6 fbatbol fog állati. Mitdea rfyea fizet ára 40 tr Kapható ait4ot btdi-ptttl áa Tidéki ktaftktnakaaiakt*; aa|-raidilhBII a kia46hl.alirbiB zMtatt-tom. Tt. Ttrtx-Unt ÍV tflaaMot (Ka-to«7 Ttoaa éa Fii atiatéaatohta.) — A lirlt D«r»thtt tottiltt •téaodik étkotyte. K baainoj tfyeaalet II ét kiayte a untotok (Wtbooiiiai mogayttáaattlai 18*9 ik ét téfoi< aod ja al miadaioa UrekttfaW, akelyekei a aiettalas leréa az ftjeetlel kil'j'eti, • htartaal u eredartayekkal, tatlyoktt ttést. Ctftatt aatrkaaalattt >Mf Jlt*-Mti Jtiié. a Ulkár, t aittt, atlyt*XXXV ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 18M. NOVEMBER «: é«. gréf Ctit y *»%iM«««k *• Wrsei jiikáatk *aé> kiviuia arcképe üeaitt — Egy aaaeaai kis Uetív Joggal igy aawaetjtk BéUy Mihály A ai gyár hely esir ás és a helyes magyar-lág cimí kis mtvft. Sebői otv fejeiiee-aég, mmt a magyar helyeairásbaa, aebol aaeyi vétség, miit a helyes magyarság ellen. Ki a kis könyv azért intett hegy azt a fejetlenaeget nefastataase, azt a aek véiiénet kurtsa S bátran auedaat-jak. *«>ty e céljának pompásai Megfelelt. Világosan érthetően, s a ai fi, rövides iparkodik aagyarázai Blattal és aek példával felv.ágositaa:. Vai*bu ez a leg helyeeebe ut, aeliae taüs egykor oélt érhettük i beiyeeiráMek helyes, magyarságaik pedig aaknla nélksi való lesz Ma«a a keeyv >ea eredeti gwtéol-koóó. baaea egy Igree keapilalor aa-tája. Ea azeabaa érasaebe) aat aea voa le. Mert minden aiaváeot kiénik a torek-vé>, hogy aea az a célja, hogy eredetit , bozzonlétre haaeas az, hegy oktasaoa. Keosyea érthető s alig kifogásolható elo-adáiaiódjávaí at is éri bizeeyára ezt a célt. Olyan bausos kis aaaka ez, asetyet aen elég patatáa ajánlaaaak; azereau aieg mindenki, aki belyeaea és atagyaresau írni akar. Fiiehl kOayvkereakedt adu ki de kapható ifj Wajdita József k6nyvkereakedéaébea is. Ára 60 kr. — ,A< lS*S-48-lkl nugyar eubaaV eágaare térteaate' cia,e nigyazabáeu munkából aost jelent meg a 68-lk flliet, a mfivbeti Grsca György az 0 Begasokett élénk éi voezó irmodorával a Aggetkv-ségi nyilatkozatot beszélt el. Snrlolott érdekes része s főzetnek a nagy-aallói caala leírása ia. A szerzé betegsége matti mulasztást a kia*4 cég Laapel Ribert (Wodiaaer F. éa tai) azzal igyekszik pótolai, hagy est a Szelet aégy ívben adta ki A ftset egyket: Mtaat- ¦ ^A^^áá ^^^L * Bn^laaáaa aaáaaaaaaaaaaaaaap ^aaaBL_ I UWMI «M> . A feftpM MeW«ftM*MafS •§•* < tonoftre, SeM Iraiiái »¦»*¦¦ vycif«, Stolooki bOQvédeic.ék, G&tnÖry Frigye* ¦on»«ti»tix«dca boQtédfogoly bitiHM. A komarom vár oatnwa, DmjmícI. labor*. Táborozó oftxtt&kofc As —XUik s*r*s Üldö-ís* t oágv ntlló: ütköietbet.. ri_.a taU-Jf. . )«•«• OlUtt re- é, [j|; •^jík-oi a diuaa kialliiiu el>6 f<u« b«« ¦ ki&do pracraaMot M cutoli, Marneti « vállalat né'.jéA ét iréayat, fjatlil asokoak a kúMtokkok a CB it ia k».«¦«* ¦ i- Ulvitt. JU«a m ív aévaor. « múf k«a belyn lof[*>iuk hinvi tJókai !•-*, Toliiaj L*joj, Vávr-di Antal, itk.) kimé iróMk éa ft ktltüld (Tolutoj L«6 frtf, CirMt Üyl*-^ Qcbriele d Anna-iio Mk.) )cict*n, «Mg t*k &m. hop * tUI*"« •tkrrttoi fof a»ek kiálüt*f, ditsM ¦jetmá*, . «>p aatot;pi> atjAa K^rottokaUt • zok pedic bi«»-7*i- B«cfsMta -o*iAjtjul--U vTCckiM:- » > ubö- « uesrt u kotlvet IQutek-ork u etierj«Óéa«bcz, . •arclyek Máu- átért ii hofj a otutcli oucy-r köiútt*e( t«fje, n»*rt «C7 «f7 ''T*" » '•"¦¦ i ftlwt *n 16 kr Uktj. & Icfi-t r«f*>7, »HjlyH - *átl.t«t MfiaáBK. ret4bÍT«l •rt*«keM*k iférkesik , acerxAjf, PwnMtoai Mucim Gr-*i* (4u> irdoő. ef? rö«»i sxeaá-MrtMA - »*J*. ¦ kt-*ciai-OhT» B«&tt-ti kirt* ktllűDö >e4aj« Ki . r*f*»je, » Cottuu, ¦Cf előuór Hlkfjaru], oUes ajclve* rOfMl ¦tofrl ^t »l»u tjoU* ki«4*st ért- A d-x-b tokot Tulijili.ii.i'pin-i Sarmk. t ntpofé e»*f>-téga, d« ucg^Gf kik«rr««e.k-4U-t ¦»•* i«*-y, . ki írnttM aöSl nctai Ehar. grélWs, a ki •étjjásak Mihottk fefjrmi M *t kajtii—r RetMlkiríti éf4*k« >—y-Uvl»Mt tár «**a*k » rwéfir, MÍ7ekBc« ktlMMi 4 Unm ttr* RjT-r* irrtf, Mam ét Es«eaMá btoadtti *t*ö- r*4l>W.a'kArc»Ai «r«f*M T.«á»kk«J éi -Mf -lilfr' hfatqil t**f tüa r->»Vt--i ¦»*-* u • kHáOé «4ms MiktfirteéMk -«t«rtlt, & ul-láii (ucisatti M « is«f«I«ea fl««e-üe!b«t¦¦, & MMtoajwéf vMtmdéJr* *• ¦ bált érwu (kU-nobu, 4 rérflu koswj t»er«t-t« éi tMfjietkt ,Rí**f* gr6fW- olj eröa dnaiai tkéi btMfOeUbiaBsak • rugói Itwt-Mfc, boiry u oivmb —m t<ré«ti 1* • ktajvet i avvlktaj, *s^0 4 rCtfeialyt a^JJ léVlekMVeJ 1'»PbT aa olraaw. L a«A«tt a többi .aaraalák. aiar Haaaiáu aaaaa, Sarak ét MariO aafraana, n* a féhff aakatt aagrkataakedd. aiaa Ém-aaAa ai a«ol a»toK^ «t» vallilgpi kabi-aet-alakak . olyaa^, a «i»«.tr. aaiki alkaaaalott aa lluaea A k(?lai aa a aaiaul aicfvsiaaaiaa aiaiiaiai sal at iuWiaakal, ajfj aal a aef a aaaai hiaanTá aagyar ayavfi vállalai ktk kúröct. — A ÍOOadlk Ebben t aillennáris aeateDdoben, a Bikor szemaak ogy meg-HOku Bár a négyjegyl száaot és baszkéi hirdeti l kirá Ti itó ia a második earedév kezdetét, a 200-as stáu meglehetős esekélyeegsekr ttzik (81. Pedig a magyar iredaloahaa igyaaeeak aráaaet Uaz « a szám. Ebbea az 1000 eszten-Mbeii hí volt aeg augyar irodalmi J Vallelmi. a mely a köteteit erre a asédi-tten magas 200 a-ra fel tudta volna viani. Az .Egyetemet RegéiTtér*, a hazai és knU3idi prózairodaion legki- .....> termékeinek ez a kitte* gytjte- az. a aely most, tiseaketttdik kezdetén a 199. és 300-ik Utetteliép az olvajoaoz&naégett. Kiadta j raedt és rasgi isagyír oivaao elotl ia-m^retssefc a»«k a pirtn tábVás esi nos I ketaaet, ¦ awraak tneeigy érvel antef I nrg a pétjalatáwkat a Slxer «< WeKser eég kiadá>»a*a, ezretelkei »ea ott, a kel ata kiaéan aé>»4alai ternáka* aaéaá>al ii alig keltek a Ua aóeak « aunaaMk a ayakái anraétak. PékWokM ttlla.é'llaae tett az a »_«yv eikeaaéte irodaleeuak aa-eena UieM-tek a k*Ka« >«HaJ*tbM a rtgi jeleaak éa a tatai iredaJaag nj baienai, <6tei-k>d>e adiía oda BUkükat aa ,E«je tetaea Begéoyiármak', koaj *if7e etet 6k«t a au<7ar láraalilaai Du4« rétegébe. As .Ei7«Um«a aefébyiár* p«aK teljaütetie ai o hitaláiit, awljvt buga kiadói elébe szabuk : aurea kaacattatet Irteaiteu irík é> eltaatt, indalea éa Uaiaaég ko« ¦ a tiaeeeg; ét eWui airár kftziajoeaég éa réurétlesaég aia sár aziate maéaaek tetaaik. A ks-»ldi regéayirodaioiB legkirUobbjai, goa4oa torditiakaa, a magyar irodalom kittaö-aégei aorakoilai a rállalal koré, a nely ma mv ör6k időkre alapn»tloak tetaaik. kfawt iodalt meg XII ik éifolyama a 199->k éj 200-ik ktteUel, melyek Önnel U.'Orjy legújabb ragcayét. a .Hiábaraló Gazdagaag'-ot keuék. A Tállalat >Uo koutt ia Oho« regéayayei indult aieg, a ,BAaya* cimú'el i ez a kimeret éa tegelnaoUabb fraacia írónak tizeaae-gjedik regénye az EfyeUaaa Begéaty-tárban. A .Hiábaraló (Haáefaág1 ¦«!-:óin aorakozik mMkí tártaikéi. Obaet miDdig rendkiTtl érdekei éa tokazor a jelleisfHMéMok igaai ¦mgaalatárt enel kedik. miat ebbe* a regényébsa ia, melyben a gaidagaégaak atUleaV taru-lem nélktl raló kiikamMaágát biioajitia. Ar Egyetemei Raginytár-t a Singer éi Wollaer k6nrT>ereakedéae fiudapeateo, Andráaay-at 10. adja ki. — Mindea kötet ára rauBos piroi egész íáazonkotés !>en M kr. — Fair «aj Bckol ol, kaaúaaa aaaa jál-auaak, aúat aalaak a palitikahaa A KioM ¦oaatr*Talaartat taanairja eat Snaert MikUilair>ht|4,aaa< Laaia.la.ui Játékot ajáal a aataiaa y*titikir*tiaak, oriaa andor kae, elikaU kaáfaa in rtpiratábaa. Bel; ll '¦¦ inj-'—irtriliti X trert kafkató. Samara Miklóa ir&i taieBtanaal naat-kaatalja aüapotaiakra diplomatiai aaoi«áuua: kóaben aaarcett Upaartalalaii L.itéu a has a-dán • • iriiiitu A Fair Plar u«7 fokaaéat kait miadentéié aeaKaaa Írója 9g]é-aiaégéaél fogra, dé tartalaaén ia A F a i r P 1 a y auf jelou aaf, aar ia kapka<)ik aa ücaérik. Miat értmUluii, atmel éa fraaeaia aaelTfta ú aef fog jalesai, A koHfitdi aajtobaa ia naniaatra találaak a röpirat igaaaáfai Ajánljak aaoknak kik aa ifixaafot aavalik, a aaa^ágot MMélik. — A aék rtlauUai j»fv Sokkíp Tiaelöj^l< ero«ea hangoztatta programm-beazédjebea hogy a DÓknek i« knánja a vilasztáii jogot, ámde izerintflok legjobban caelekazi mioden bűlfry, ha ria-pan eddigi rálasztási joginál marad. E választási jog hogy melyik lapra fisee-seo elő a kedvei apa vagy férj. Mi az őszi éa a közelgő téli idényre melegen ajánljak a .Kepei Csaiádi Lapok" át, azt a lapot, mely 18 éve folyton kellemes szórakozási ayajtou olvaaóinak A .Képes Gialaii Lapok*.ban Bindeakor jeles írók és költik által Írott regémyek éa elbnzéléaek, továbbá kolteméajek találhatók. KUoa melléklete, a .rUMnyek Lspji*, pedig a divat újdonságairól lá-jékoiutja olvajóiu E lapot eictOtága BÍalt is ajáalbatjak. Elófitet^si ára egéez évra 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr., mely postaatalvinyon a ki-adobivatalba, Bodapest, V. Vtdéaalca U. alá kaideado. 1 MWn< nrwtitét k«b«w. Uta Wakerle volt péezUym'jiiuter mikor 18S2-bet a valautarvéayeaat tárgyalták, a készpéaifizetéaek aMgkeidéKt 1897 re helyezte kilátáaba. A kéaafaetéMk aMgkndéeérol tenéatateeea Bég sokáig ¦ea leaz sao, de a Irniiia.ártlatiiiii való kötelező izáBitáa Bár a Talitatorvéayek alipjáa a a koroeák ni(aleabakozáaá>al el attt volna nadeibeU. MiaáMldig nem i6rtéat • Lukáea péaOtyaiiLiazter a>ég caak tegnjabban tett ígéretet a tőrvéay-javaslat elké«.téaére Miat atost érteaa Itak. a koronaértékbea való koteieto arámí-láara leaatkmolag miad a két péazSíj aiataitériasbaa kfszii tarvéayjanalat. A Mtalese azáaitáa megkezdéaét a két kormáay 1898. év jaaaár 1 jére terveti. V«tieM|Vak. IMaa.knér Odón tndóiitása.) VírosUiere. A vételkedv Dem lankadt, elsórendí niDOjégeknek állAodóáü jó kereslete van, nig másodrend 6 néni igen kelt érieket — Lucerna. A krmilal oly gjér, bőgj az ftrlet a rtrnitaaaH is eaen-deaebb, ama csekéljség, melj kíná-Utra terült, gyorsan, jé áron volt elhelyezhető. Takarmányrépámig. A már rendelkezésre Icrö adatok azé-nnt rendkivDl bö a termés, ennek ktretkeztében az irak oly ajteao-ayak, hogy tcltetznek nég azokon u, wlyek a mait idéoyben iegala-csonyabbakna': jegyeztettek. Baltacím Ponpinellimentea, nem eaÓTerte iriaai emelkedő irak ¦wllett, jó kelendősége van. Jegj lések njeraáruéit 100 kilóo-kint Budapesten: VöroVohere, iegelsőrMdo 52—S0 frt, elsőrends 40 - 80 , Locersa " 45—60 , •-&'/, . ! I aUU arljeBlávotckat aa krtál U | i j frt SS fcrif aéterenkéat — »»!¦»;¦« fakete, | ' | fcfcar, aainea Heaa«s«rg-s«lr^« 35 krtot , 14 In «a kri« a>«t«rnkáat aiaa. caik«., : kocxkazott, aaiatáMtu, wutaaat a. t. a. (aiat •3} MO kutatta* aiaoaáf, lOee aain ét , BuatAaatbau a t b-l a BagT«Bg«lt arn noat%Wr éa ráaaeataaea a léakaa aaáJlrtra \ aiMákat poatafordnltátal k«M HaaMkart \ 6. (ca éa kir ndrari aaálQtÁ> aelraa-' ! t7ár» Ilrlcbbta. STijcaba esiaaao iar^ lakn 10 kroa. Inelcü Upakra 6 kroa M- lyflf racaaataadó aagyar avdveairt a«f-' ran itítmek raataaaa eHatéaKtMk. Tavi — E|r D8BKM-. A Moll-féle francia borszcnz és só által a betegeknek egy ép Oi^ gyógyhiiásE, miM olcsó szer DyujUti!.- ^ösivéoyes és caúzos bántalmakoál, sebeknél és da-guatoknál. Kgj ttveg ár* utásitássaJ egyíl 90 kr. Sw-.koldés naponU : atánvétellel Mólt A gyógyszerész cs. j és k. odv. szállító állal Bécs I. Tochlaaben 9. A vidiki gyágyazer-tárakban határozottu Moll. A. féle készítmény kérecdó az ó gjárí jelvénvével és aláírásával. Waaaati ntitlrtai fcrté.jta 1S>« éti aaja bi l-tH. Toeatek (rkeséaa. Pragerhot 5 óra 33 p reggel gyonv. . 13 . 53 . délben szernv. , 11 . 22 , este '. ¦ 7 , 59 , reggel vegyv. • 4 , 56 » d. u. gyorav. rWcsfWwi) 5 , 4S . reggel szsmv. . Z-Eferat & a 04 , , vegyv. I . 34 . délben szeotv. , 7 . »5 . este gyenv. Budapest 3 . S2 , reggel szesjv. 1 . SS , délben sremv. . 8 . 55 , este vegyv. , 12 . io , éüel gyoriv. 11 . 45 , délben . Barea 1 , 29 , , stenv , 11 m 34 , este S7.emv. 8 . 38 , reggel vegyv. Teaatok liialeaa. Pragerbof 4 óra 42 p. reggel szemv. . 2 . 35 p. délkeo azemv 12 . SO . este gyonv. 7 . >8 „ . vegyv. . 12 . — . délben gyorav. Béea(Wiee) 8 . S5 . reggel gycrsv . Z-K^raa 5,15. délután vegyv .' 2 , 05 . délben ueni II . 45 . éjjel Budapest 5 , 47 . reggel gjorsv. 10 . — . reggel vegyv. i . 2 . — . délbrn «zemv. I . 12 , 15 . este szeav. . 5 . 06 . déluláa gy. t Berta 4 ,57 . reggel szee»v. 5 . 25 . délben 1 , <0 . este FeleKi szerkeazU: Dr. KISS EBJiO j Helyettes szerkeszlo : Dr VILLÁNYI H. I Kiadó: Ifj. WAJDITS JÓ2SKF. Mdllesr niillü 1 IáfiTAK DRALTHQZ BUDAPESTEM. A viroa kíapontjia. tja.aaa bemide.e TillMvoa Tiláptáa. - A földalatti ra«it <*-MKiáa II talajba* Si«nó aaolfilat Z* TBáflláa t. kil^lal ária-* «czeili ¦f cseppek* l^jrs%x*z!z& HaDiatüa || i^Janiafc bitonyat á á yny%en. OS a tól l.fáMa ál iUi<AJu. f)r>morl6l Eiahuu l.jukaal a Harl»e>eltl ¦laaeNaalMl evek ou kitt nakiKk bamivrtat. a aü aaái mtf aki boonrilt*aj liaial i»j kis l.-j ára király utna IS at A léáj^y*1 «¦ alairaat lo^s, aatiátiiitaw! Caai o tt«l éW^adni, ael^ekiaet ntolalár zöld axaUf van racaaatva a kaafeo Jbimi.il C. Brady) éa ra« aaavakkal; 'Vldáát bik' Jbimi.il C. B .Valodnátát bi » BÍStaa 5794/896. ad. Hirdetmény. Nagykanizsa Táros rendezett tanácsa részéről Kennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci helypéni-szedéei jog 14100 frt kikiáltási ár és az országos aurha.ráaárhelj fítn-aiedesi jog 810 foriat kikiáltáii ár mellett f. é»i december hó 3. nap | ján i. e. 10 órakor a városház aagy-termében nyilvános szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok mellett aegtartandfj árrerés utján klion-ktloii a legtob- | bet ígérőnek az 1897. évi jaraár kó elsejétől kezdődő három egynántáo következő érre, vagyii az 1899. éti december hó 31 ig terjedő idóre bérbe adatik. Melj árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghiratuak azzal. ' hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltáii ár 10'/.-át bánttpéDzfll kéazpénzbeD »agy ó»a-i dékképes értékpapírban, esetleg beír ' béli Uksrékpénztári betétkönyvben | az árverés megkezdése elótt a kiktsl-: döttek keiéihez leteüni, a zárt ajánlatok pedig a fent körülírt óvadék-: kai ellátva az 1896. évi december | hó 3. napjának délelőtt 10 órájáig i vagyis az árverés megkezdéséig a v ! iktatóba annyival is inkább beadan-i dók, mert a később érkezők tgye-\ lembe nem vétetnek. A várod tanáct. -----.------w----------r*— ralodian kaphatok NAUY KÁMZSÁN Préfrr «éla éa Bdia Uio* V. otjaaéréaieknél BiRCSOS Eoau Sáftdftr aTQfTaa^réaanéi Nagykanizsái], hó 26 án. 1896. szeptember \\ polgánnwter. noOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOuOO f^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXT, INTELLIGENS EGYÉNEKNEK Jé mellékkeresetet ajánlok a budapesti V tézsdén JesjicO X SORSJEGYEK az 18S3. évi XXXI. t c. szerint szabályozott, részletre való V eladásárai REIFELD JÓZSEF bankháza Budipest Király kérőt I «z Alapittatott IS74. Alapittatott 1874. rr- ügynökök, -•• akik ezzel üzletszerűen foglalkoznak, a legmagasabb jutalékra ( fhavonta 2 - 300 íorint keresetre) tehetnek szert. , 30O00O0O00O00OÜC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OC OOOOCOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOO 4.OO 000 korona ayerheío érenkiot a kivetkező bávi 2 furin fizetés mellett beszerezhető S darab artráati aorajagjype 5 drb Jószit sorsjegj 1 . Magyar vOroa ker>sf* sorsjegy 1 „ Olasz ... 1 . Bazilika sorsjegy Eladási ár torvényeseD megállapítva. A sorsjegyek a vevó tulajdonát képezik. Két részlet beküldése ellettében kiszolgáltatom a tórv. részlet ivet A bffueles kezdetétói fogra minden nyeremény a revo toujdona, A harmadik rtaletet ingyen ny^táiom BEIFELD JÓZSEF bmkkiia, Badapeat, Károly-könt 1 sz. Alapittatott 1874-b«n P- É N Z kelcsont sotsjegTekre olcsó kamat mellett idők forintos és ennél nagyobb tételeknél 6 >/,'.. í számitok. — K sorsjegyek sorozata és létjegyeni, fel lesz tüntetve. — A visszafizetés kisebb összegekben eszközölhető OQCOOOOOOOOOOOOOOOOOQÜOOOOOOXXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 18M. NOVt.MBER 2l-é« virág réozeket mak • flligru é. p*pÍrTÍrÍ«*jin»ofc J. TkéWu Safthf. (M. Erl«rj Béa, UIl|6. f* 8eWleht»n Senr* Cumí. Lt^lMÉ-* ¦¦iriBliHii ferTM iin.ct«ltáóko*k éi U-¦itéaNcMk. Kéurr letsserelt UrfTtk *• ¦úajták utj *±i»»«**fcb*o Képw krj«fyié-kek íacjen ** béra Efifrot «• deuii eUdá* ooooooooooooooooo •< 1 aBiBaWa Mán*.*"aaM, ««}klli a karót*!. rslMaplOa a klk..,i.i, .11 rííiia a r*J« U*a. a rildu r J4a|s»..t U '" " *" ' .--¦•- (jntiia«láata»*J. rvfctitiBia;- p ^ : a »fíH-.l ¦>¦ mj zg Ulb^.rMf>k*t. -uKlw p.aVn.úr rik»t, k-tikit || MWi'H 1 ¦fa-fr- lW|<aa,l»:Bt a* CJ-6- aa araByara* «. L k«*»r* um<k* <*. tl&ngti & • Ttn Taüatrrat » rnél t a*tie-ft, •Ji4»..l,(j» a U-i-t"". a boa* ¦nf>a>4f>>t. *ltoa«lti m 4**átymt *¦ ,-»¦>• fiat T. Ki tÚB^uB kmmoU tO«tá(i**4»*l, „Urna l.iUtL«><. nW<»i>-t*«i a MéjfctW. mNíib tag- M ¦.,tw>>i'L>.il, ^liát»-liija a f*Ilr-l~uK**t. 8. Jó n« • # h.ii. f-iU.-.itun* *• aj.ravlyav-tor**.**! *»tT «UrtM » K.* .»0*n Im.m4I kulsulat, bubi t-au<i*-cy<>c;¦»«¦ n,n.il«.n a- t»k&*l. m*«-«««• I*H4|-M. HDCT.il Meguatá**. k-.fényt, talll-ak|t •U. . a s«lr«krúl kianr.li IwuiM nt.aiL*a..k autó** kalló f*l>.laf.«..áM. H>. Ksrálialá* »o bcte-lrg. *Ut, kat*úU( kiuAt t a l I bilbU U-luál »mb Matxul ^l.«* éi mit nc*.lú« fc*t j-ó, ati'41. ¦•tat *1»^ MfM-¦u Val«4i *m k*ainitBtb> .».!».¦ vak akkorTbITi *••» tr MÚW-kapakkal *ao |ni..», a a>.l>l.<n clrm Tkl«try A*#)f fj»f7«Mrtá™ u Crau)at»M ffn«ra<ákaa ra* »»*—}«¦»». ba niiuJao p*WV ti.l.t cinWi. 1, ¦. f. nli-baa k**..aU t.a^;n.id thu •Uálim UibJ. ekur u*»«ljiitik rc*D T*d,,,ojjfrr ' Rm(w»noni bamUirüi 4* ntiMOi a t*-dvi*ct rv*ny alaj'j.a U.rt4.v,im « ¦r.Soritan ÍWd«l*»-¦)**• WNmHii !¦— nitAjok Amaifui w. A ¦>¦(¦¦ kor-»4sy tí*íB. 6KB- ¦» a kai *«0Nuti *¦ ¦aakrrt^i bUo-¦júva«y aiMBfan ifHsin tw hogy k*a<itniénjraw Ma-¦¦»•">« tilloM. tükT ai +?*m*utre karú* I a'a.o anrafot desAJHIERRY i»^S^H^" Pfff GRAOA •• ¦¦iibU--i>#B ut«iaMtMUT« kaUaatk *laU klllaSka** rtltm^i mm kM l A l dkÍi áU* A trt.rmtjk.cj a*n& mallBajÉ^l. Iqo EtrwUan*), •»•¦-k.iL*N«l«i.*l. crb*r,c »!¦<¦¦¦ ^falr»lturkT 14b. rvn r»unta*t*,ul»»,«, Mbrk, faay.dtaáf. <U(»H UU«k. a&l ntuUn #ll.n útit-, »aori*-. 16- rawás- -a suodaai m-bak aliMi Hmui.aijM.ta mi&d«i idmt r4-a k n. m ü*«t>. b ta'Dok.. ati'ank M tfnktík •lU»->L>ltnn. Min-d tto* M ka i fixy«lnia<tt*t«k akiadankit a katatialan haxtiaitr WWM k t JU*C^iii. 4a raUiVi aacol catMikkt-KtVeaCm kuMl^i doata-tSok, íp»(T •*•• bawMftTte; Olrao k*l>-rOl. hol r»kt*yr amea. Mt«ka tnafranidalttá aa. leUl.i'i KatmtraM tB*4i*U (ImuI. - A Ö <» éí kir •ÍT«i KIIIETlíir. <WK f «¦ »ktob»r kó <-«» k p f .-e rwl>s»dS itklr 1 re XX k jétakaayc.lu ¦ kir. kUaai »»ra)at»ít 40 u«i» jíredetaí akk*at aasuafék fel. bocj 1. a t«j««1«1«« albuai liaat-Urétrei éa ar.il reuét. léuaileado ala, T a kéadi-vaaark.lri .^Pk»"í*; kai. 3. a bwUpe«i etaí aj»r»ekaM«bely. 4. a k«lo«artrl .atoeaa ikaié«ica,-uOoidti |7erm k'elep efylet, S. a fehér kereaal eyylac 7 a CirkTauca aeUett itAAdd tfs&ccn ffrerBekkftrfcats ni 9- tu 9k9o eMUpajatti _^--v- ^ „, LkWi e>r liie<l: mi, 9 . •»'|VMi .¦rnM>M' kirkai-enlel. 10 ^ i alább ks.elke«5 ja-Té^-éa, V-to.-iW.fr. L aonóátek oaaaaa SS82-bea aiegiJlap.tatt ayereaiénje ¦rr ueru. Ktt.MI ItrMra rafad '-------'¦- ireméar - - — tOOH In ' — — ~z "<X» . — — -' 1OO0Í . _ _ _ 5000 . .. _ _ <ooo . _ _ — soao . ~ sea ayéieKeaTek keatpéaabea fitettetaek ki A koxáa meutoakatiaaai I9M e»i a«aaaaar M 28 M Ba<U|i«Mea iDrlémk. aBBB E«y iéri)a»y ara 2 frttal a é. »aa aMfülaeltn aBBB Sorrjetjek kapbaUk • loui i(utaióaá(iial Badapeates (Peat, lőrt»aa. féleaie- 20 !0U 3000 •¦ i<iohi.U»IUU, > ííkt pcubiou aB i« aenscusebb bd^icécbm feliUitott Bodipoua, I«M. »ktéber ké i-M M» — 100 — 50 — 10 lSr< b-kaldenU. .«!«¦•j Mr<. „ü«rkoj-" ml) éa aüdc ^jcf7ániI6 kósdfoR I kk- l.ll»Jt«t«u4M|. 4 frt §6 fcrajcérért vilégbirt , Sohemla' kiiókarmoalkaiaul, houn biüealj ükkel és v«-lüdi í)dmjk«rlkákk.J F.<e:i h.rmooikáko.k 1 I rrtiMJ >l u k«l6» (iTÓj* <ID »elj ré««k alpou A h«ogok egjea lemezeken vanaftk, meljoél c*a a barmottikákoak pompás ergoMtazerö bkog t Tas. 40 hangn 3 nf. nagiMg 15^,-33 c n t frt 50 kr. 60 . 3 , . 17 — 34 , 5 . 50 . 80 , 4 , . i7"|i - S4H, . 6 . 60 . öaokUlási lakoli isfjei. PoaUdij éa c»au«olá< 60 kr Képes árjegjiík C A dehuster, Iarillit3t.:zitt Gra«tit2. Csthomiig. aláovettel. — Álcaerélés mefeiige(i»e. ismét«iadókkal 'kerestetnek. PACBOLIK KÁEOLY (AlapiHatott 1864-ben.) Első magyar kard, sarkantyú es vivo-feíszerelési gyár Gyártotta VIII. BalaatMf utca S. F.tol«t: IV. Roronaherceg-u. 10. FMhBzIet: VIII. Öllői-ui 66. uám. Ajialja uját gjirtmánju tisxti, illilor?gti. legenyíéffi, agrmiot d is z m tg j kr-, jogisi és gvertie^k-kardok, urkan> tyuk, kardhStö és portopeék. OIskz. fnincia és m»g) »r Ár jegyieket frano ooooooooooooooooo ooooooooooooooooocxx>oooooooo Svájci zenolőművek § •liamerve a legtSkéleteaebbek a világon. Zenélő dobozok. Automaták, N.ccsairek, Svájci hásacíkátc. Szivar-állványok, Fénykép-albumok, lrókénsletek. Kesztyűtartók, Le»élneheeit«k. Virágváuík. raunkaaarUlok, S<?tabotok, Üvegek. Pörö'poharalc, D*«reert-tányérok. Siekek «tb Minden zenével — Mindia m legujabbat és ?- lagkitBaöbbst. Karéeaonyi ajándékai na. gyön alkalmas tárgyakat ajánl J. II. Heller. Bern (Svájc), zaaélaarihrak gyára C«ki8 kairetlen megreadelé? — Kezeskedik a Tklóditágért U Képes árjetjiéket bérmeotre küldök 8t3ooooeooocx>ooooooooooooocx?o O g f^\ a ttHM\tíé ir •aféi-dtatTtr 'tnir ur álul kiráróltf fcttclefftftt ffttfMkayu í") 1E1DINGER KÁLYHA | cs. is kir. oífuri sziliiil | J Beaiant: Tbaaetbaf. — Bécs kapható. Ktblnarkt 7 *z a. állam álul aubadklmna. AI et»6 éremmel minden klálli- táfoo kilDDletre. Lagkiltoöbb , t«HÖ te axell*zt««Mrtó kályhél> lakiaok, iikolák éi irodik uiaira, i letefjuerobb éi ie(. tlfiánubb kiiiliUrttn, títaiétnerir-ti éféli ii«t»n»» izoo-Birr«, .«ló fílíaoél é« 2< óriig lírjedö *«»• k&Bíimíi. ta- 5S.OOO kályha forgalomba hozva. E«7 ka!;b» tlUl t6bb n*b« fltkcM. „MEIl)l\GEHél-kálybak. Í^S meTdíScérTfen] ..lJESTIA'-kólyhnk. ajoelkOÍi Í0!é«- Poroélkflli eJUToUti*t*» i « h»-a ét »*lmit-*.k Ai elieoxk titxtilaj cz*ljib6l » ,v»r t-151 & o»kü ehftToliLbktók bofT * kllvhAí »»WiiMbi lf«llrnf FOSTEMÉSZTEMDÖ KJtaDAIXÓK. A kürtök lenkotÜ* néikOl üuiák aju-s,da4k. HxtArulu, fg^w id&UrUa Miades FtSTEMÉSZTŐ CáLOKIFfiRUK. Központi futás minden rendszer szerint Száraz alkalmazása ipiri é» gazdisáKi czélokra. ^^ OQC 8 ÍL SEIDLITZ POR Ca»k »kkor ralódlaV h» mindegyik dobo« Koll a aliiriMt tfintett fel. * BaV A -fiit SaUUll-awak urtit (rórrbata" > leraakaeaabh |y»aar él al-IMtMatalaiak. fyoiiar(nrca ^a cynnorhéT, röfidtt azakrakaiáa, Rijbaouloin. vár-takMia. aranyér éa a isfVdi'Sch&xSbb a*l eetagtiaek ellea. e jelei biliaiernek et-tiud*k 6u mindig Dafrr^>b e'ierjedeat aseraett. — Kn afy lapeaattaU araé«ll éa taa«k I frt a. • Haaiiititat tirvényilai fenyittetaak ÍAdOLL'TELE FRANCIA BORSZESZ ES SO Caak akkar Vliádl. ¦» "indetyik »»ec MOLL » .»<j«fy«l >a«-ti lel H —----------------.* ¦*!¦' elirau éa»nuul .in ttrra A aaü-Wa tri. eilakerutai a. aé n»»«a««ae. ai.t tk|<alaaiaalUaa«M baaUrtaltM aiar kou'-ny caa* éa a meckalea e^yé i kavstksaaiéayeia >< l«fli«sier«us«ta» aépsaer ~ iáit er*é»u lra| ara M krajetár.__________________________________ Moll Salicyi szájvize. g o 8 I IFtalkaMaae A «ia4ÍeiM«ri axaitiaiútaaaál kaloaöaeo fonta* bármely ktrx fyerawkaa. miai f< •ÓUek agaira; aen e asajru a f<>g*fck loraúbi épaefét butiMi^a • egyueréwitMl U »>«aer togfaja* ellen — Efy Batl A ya4|aftyáva< tllktatt Ivaf ára: CB krajeiar. O 16911 1' • • i r 1 k i I d « ¦ Hall A. lyagyuerasz, ct. ét kir. udvart tz.llita által. Bén: L, lucblauben 9. íl VMkl •éffrMdeléMk aaMata a«aMataav*t «etlatl A raktárakban tessék katárvz'Htm MOLL A. aliirátdval ét védJHftioel sttátott kiaitnénytket kérni. Raktár : Sagy-Karnisán Ratefifold Adilf «! Fi» __ 8 r>orxxx«cxxxx>oooooooööoocxx>oo30oc3tBboőbogci XXXXXXXXMXXXXXXXXXXXXXXXXXXX (MISTlIWrir ÍUStlíT- hUttwL) ü p,]0l4k bl*MlÖ ki >1''meDTek°ál minden .7t,?i árui * jobb CTedaiÍByoyfjJ ttaunáltitvétt. §:«e«^é<i«f) huhijtók, fértitttitók ; ^| - > (CTÓgjoxer aen jobb t netletté o\j irttlnwtítD, ntat e p'lilák t X s % é i í % a r a l 4 s «# aiegiibb beteit>é«ek torrá-a el.ea Cakroutt kalaojdk ief*U ¦¦'» f)er- «• S BOkek ia itiTHtt Teslik. S S aHT Ecr 15 flialát tart I«aiá áakai IS, ti lakarea, awl; 8 S •» doWit, tokát ltO yllalat ta.rUla.»a«. eaak 1 frt • é 2 ¦EU1TEII aouett (tjéíTtíertír. WIEN 1, Pla.ke-. % «a»M 6 — Raktár Nag' Kaíliaia M BELCS LÍ.J08 «jó<yaiwrUrába.i. || XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXHXX 1896. november 28-án. étn m s fn - kr u 11 dTTí tik 1. ¦ 1 úsM wak* aw » kr ¦s>|ll •csaltál 10 k ctM#n SV kr >*n imair ¦ESÜT -lic wam. \XXf. ZALAI IQZLOIT. •erére, aa aa7S«i rsaai Blssi ks«-«taéarek psatf a kiaét ae vér* dafesMSssi a*aa~T Taalss W~"i iatésasrfik A nagykanizsai ..Ipar-Testtlet". .1 lagy-kanizsai Takarékpénztár réuvéoy-lársaság" s .Kotori takarépénztáx részvény-társaság', • .uagy-ksaiisai- éa galaabokiönkéntes Uroito-enrylll". t , nagy-kámzsa, kisdednv-veló egyesület' » .aagy-kaaisaa: taaitói járáakör',a.nagy-kaaizaai k*xeaztéay jotékoay .liuuu. lar. jUékoey aéagylet', .szegények tápintézete'. • .katonai hadastyáa egylet* a .soaroai kereskedelmi iparkamara' nsgykantzse, eilválaaztmáoyáaak hivatalos lapja MEGJELENŐ VEGY ES TARTAL&U HETILAP. Adatok.' 18«9 október 7-éa H 8-ti Mf-lai ugatta főgimnáziumunkat Klúmarik János d>., miaiaxten tanácsos ar, aki kijeleutttte, hogy u intézet kelméje) pedagógiai stempontból alkalmatlanok, folyosói szűkek. Látogatása vécén tartott gyűlésben fel » szólította a 1 fimaériairi igazgatóját, hogy tegyen iipiaUw a városnál az intéseinek a mod«n pedagógia követeléseinek megfeleli átalakítása irtot 1&89/9O éta Spitké Lajos áll, mmt főigazgató, az intését élen Eiao dolga tóit figyelerezJeoi a Táróit a főgimnázium elhagyatott állapotára Bit sürgette a kegyesrend koraá-nja » 1894 j-ik iskolai érre fU ú évelte a városi laaáes a 12 frtDji UDdijti 16 frtra, hogj igy pénzt szerezzen ai építkezésre 1894 julias 13 ia 32377. u a. <i Kotvöt Loránd akkori kozoktaUs-nr,} i miniszter felhívta a fároc kft-lönségét, hogy .miután a táros ihal feltartott főgimnázium epülete sem terjedelem, tea b*a-rna>aéi (ekinte-tében nem felel még 1 méltányosan lámi-zthaté JHvMelméuyfkoek', gon-d»kudjék az épület megfelelő áiala kü.-aról éa kibővítéséről. >94 deceaiber hó 31-én ett irta a i arosi taeies megbízásából Baboehay p^igármesKr a kegyesresd foe*kéeek: . A z iakola és laképolet sxlknéajtaa(k mutatkozó átalakítása, illetőleg aj építkezése, képviselő testaiet álul kimondatván, a terrek elkészítése el-reüdelleteU.' 1895 április hóban azt leleutetie a főigazgató liiTataioa jeJeolésében, bi«; a tervrajzok kéazeii »aoíak -'-¦<:. október 15-éa 51854. az. a. k.-.: laratibu Wlmmict aúaiazter ezeket írja a Táros kozooségébez: . A polgármester azt i> kilátásba be Ijeite, bog; az átalakítási nunkála tok a f. 1895/96 laoér kezdetéig el fognak kesztlni. Rnoek dacára azonban u épitker.és atég mindeddig meg sem kezdetett, aiiután mint a foigugató uiabb jelenteiéből értest lok. a tenranwk oj átdolgozása rendelteiéit el, fellmon a címet bog; ezen munkálatot akként siettesse, hogy a tervrajzok legkésőbb egy hó leforgása alatt hozzám leialvizsgá lásra telterjesztessenek.- 1895. Dovem'űerébei) feherjesztet-lek a PloMzer-féie átalakítási tervezetek. 1895. decemberében e terveket a vallás- és kozoktatáatgyi miaioter csekély változtatással lóváhagyta. bár nagyobb hiányait C3ak ezután ismerték fel és vették fontolóra. 1896. Báju hó 17 én a város milleBnáris diu kSigjnlése ezt a határozatot hozta : B A fögianázinmi épAlet a folyó érben kibóvittetik és a jeleikor igényeinek megfelelóleg átalakittatik * 1896. szeptember 22-én. amikor Ó Felsége- apostoli királyuk, Csáktornyáról hazautazott, kegyelmein beazélgetett a togadutására •¦egjelenl polgármesterrel, főjegyzővel ¦ a (rím uáziomi igazgatóval: — Ki tartja fenn a gimnáziumot ? — A táros éa a reDdkornány. — Szép iskolaépületük van? — Jor* évben tog a város építtetni, felség. 1896. november 20 án kezdődött a városi ktagjulés. melyen a jovó évi költségelőirányzat kertit tárgyi-lásri Ez előirányzatban pedig semmi sem volt folréve a gimnázium építésére. 1896 november 21-én a folyta-tolagus kozgv ülésen azonban folállott hperjtuy Sándor és megiaterpellálU az elüök.r polgirmeatert, hogy mi tesz már a üfl^BaáziBaaaial. A polgármester azt liLmoIU. hogy az uj tervek Tandor Ottó, budapesti aú-épitőnéi vannak ki most dolgozza ki részletesen. Eíért nem lehetett a jelen költségelőirányzatba semmit fölvenni a gimuázium építéséről. A koz-gyúléi lobbsége nem elégedett meg a platonikns kijeleatéssel és ugyancsak Eperjtay Sándor indítván) ára 3000 frtot vett ffil a költségvetésbe, mint a gimnázium építése céljából fölveendő nagyobb kölcsönösszeg kamatját. A sok fölhozott adat közt ez az első komoly lépés az esinr megvalósítása felé. KoszAoet és elismerés érte Eper jtuy Sándornak hogy ezt a lépést megtelte. Kftszfinet és elismerés a kozgyüiés mindaiou tagjainak, kik nem riadva vissza az áJdozattal, ezt megszavazták. K&szooet és elismerés különösen a a kiskanizsai képviselőknek, mert nélkulök nem fogadták volna el ez indítványt. Hirtm Mmn kfafyMr KfpiiKUMtalrli oln >ot to , 11 i, n te Kossoly megfontOi'áosal sok fontos ügyet intézett el e három nipo; kOzgjnlés. Így mindjárt első nap elfogadta Koiáct Károly indítványát, hogy Nagykanizsa önálló választókerület legyen, — mit már múlt számuakban méliattunk érdemlegesen Fontos határozatot hoztak a gimoá-ziim építtetése ügyében is. Talán ukerol kivinni a poljári iskolák ál lamoaiiázát in, mi abból a szempoot-ból, bogy nagy tehertől nabadul »eg a város, igazán kívánatos. Megszűnik végre az a sok panasz is, mely ut-eáink kövezete miatt támadt, ha egy- szer foganatosiuatik e közgyűlés határozata utcáink makadám burkolata tárgyában. áajailetos, hogy a városi tisztviselők fizetésének javítása ateghiusutt. Visszavárnák ez iránt beadott kérvényüket a köztgjnek e l»!kes éa szerény munkásai, kik valóban rég rászolgáltak volna liazteaégesebb fizetésre. — A gySlés lefolyásáról ka-Ionben ezeket jeienthetjtk : A városi képroelók n«j éraakiódéat Usuiitoltak e kozüjlilaa írást, malyen Vécsev 7.*i$moad polgármatter ela6k6it. Ai aléa megijilém más Kotici Káról; képviselé ÍDditváavo>U- bftej a kotsr.iu lés lírgysoroiatáDtk utolkó postja, awl; ' Nagyaanissa Tirosának öoálió lálasstó 1 kernlette tételét célzó indittinvt Urtal- Bsazta eUő belvre téte«sek Egyúttal as 6aá*lo lálaulókertlet alkotáaára vooat- koxó iDditváajit kiegészíti sxul, bogy |. Naajkuizaa oaaálló lirvéifbatóiáfti jog- aaJ nikátuasék fel. E pétinditiaay i«j szóll: Tekintetes Várai Kozajlléil Naajksnissa vám öoalió lilaszti kertletté alakitáu Urt.vabsD agy iodit-i váayt Dynjtouam be. mely a nai köz gjuléa lárjyaorosatába vétetett fal s melyet bátor vagyok s toveikeso pót-iaditTinyayal Liegésziteoi. : Tskiatve, bo«y S«ií;kaoiij« városa a l jelen frj.óéott stádinmábaB ajty a vsgyooi, i aaist a knltarália teres oli elölenyetAk kel rendelkezik, melyek képessé teazik ' arra. bog? magát a vármegyei rendszer gyáabkodásátó! feUzjbaditva, közi^azga-lárát miat önálló 10T'én;hal6»íg >zer-vésze. Tekialve, bogy ax országos közigazgatási kormányzat itánulaa példáját mnutja anaak, bogy kevésbé fejleu és a 'idekre keiesebb áulakitó befolyással biió kisebb Tidpki közpoa^ e tervlket miadeo aaiyobb aehéiség »élk«l meg valósítják. Tekintve, bogy az átalakilái állal a •Mxt alkalmazott tisztviselő személyzet szaporitásáaak sifiksége ciak s lege e kélyebb nértékben, illeióleg uak anr-ayiban lorog leoD a meosyibaa ezt a lároi Biaden irányban nyilatkozó terme szetszerS tejlodése amúgy is magával és a zaecnyiben esea a lérea kóltaégtö«blet merllse is (el, bövea megtéral az abból as scsss (aiaaikodasB szerial agy a gxsdarár, miat kuliarázis •gyeisket a megyei korasáayiuiól fag- I getleoal intézheijak. ! Miztsnekeél iogvs kérési . UaiieH Usgylle*, méltóztassék »h pétiadit- | váayt a tárgysorozalbu leiíbéi catíslva Nagykuizsa <án» 5U116 I6n«ayaal6- si(gi áulakitása irátt é< az nHasaaiá latokat folyamatba lenni illelMeg s *i- zotuágot eanek eWkészlteaére ia anaá- 1 Uai. A képviaelótest»«t a sorrendi tálttz- | Utast elfogadván. Kovács Károly iadtt- váoyát asagáevá tette és s iwtgánaaaler i elsokleta alatt Kováu Károly, Tóik L, ' dr. Sctiwarz Adolf, Góionj Sándor, Sibmm . Gábor, dr. Tnboly Gyula, d- Banser | Ji»O', Rapoch (iynla, Ketaete Oéaa, | Mikoss Oesa é» ár Rotecbild Jakab káp- | viselőkből álló tizenkét tagti káMdAluegn . bízta, hogy e tárgybaa asszateraAdaasat szerkeasazeaek t sít 3 aiaaaaa betű a kepviselofasitUet elé terjeasssek. Vécsey Zsiltmond po'gársaestrr jelentette, hogy Ebetwpanger Lipót váreai képviselő ety, a tárgysorozatba ft>< aem vett i&ditváoyt rynjlott be. mely arról szól bogy az épitkeaéai eoiedélyek náa szental asérsékelt dijak asedeiseaasi éa erre voaatkosólag a városi aszarvaiési szabályok készítésére kiktldiu WsoUaég i atasiltaaaék. bogy tervezetet téantMa. | Ebenspaager Ijfií ladrtváaya xfegad-' tatváa, a aiervetó buxttaágoa iadttvá-ay«so is beválaazlacott A tirgfsflnwai első pontja szerint as 1894. évi aarwá-madáaok eorin Kben#pa««er Lipót több rendbeli adminisztrációnál^ módozat irínt telt indilvinyt. melyek elfogadtattak A tárgysorozat 2-tk poatjs hOráe a Dagykauissai városi koskórbáz zárná-madáui jóváhagyattak. A 3 ik pont Krsi a polgári fiu- és leányiskolák állastositáaa tárgyákaa az iskolaszék egy már általa ssrgsserkesz-tett folysmodvlny beterjentéw mellett javasolja, boey s kízokutáatgyi miaiaa-teriuai az államosíts* iránt kerestes-ék meg. A megszerkesztett folysssodvány siövege e fof sdult»o. elhalárotlatou hogy >it egy küldöttség nyújtsa át s közoktatásagyi miaiszter nraak. T 1 B C A. Dalt íJalt zengedez az éaekem Dalt a <zőke Duóiról. Szőke Duna parijéa lakó Araarnaju leányról. Hslász-gunykő álkJU ott a lijMámveru víz fartoa, 1 szép ttadér lakott U: gyaayori hsjaAm -i halasi volt az atyja, - ml élt taár sok idaH; uya gylamHw saatatte % déeWaetta aamatag at. Uidoa (stiatt a kwMviUg, H> assetért a tea haláaz. Kis leéaya vart reája 8 örömtől zengett a kát. A ateralem édes tite* Sovae hagyna résafeet rak ; 8«rel«ssén é: az ember. 8ats*ta*k a madarak! A liness a rá párta* Szeretemléi éleéetl, 8zsrelamb«l dali a k4,t» Bavőa-b*j« éaeket. Aurórának kicsi szivét larbe csalta egy tegéay, Testét lelkét aratta agy f-ildóa táli Erezte, bofy nem ura már liadna egyes tettéaek 8 mag mateaenitit eper sjkáa Eaes szerelaii áas*. Laekelt í, oiat a Miat a dallos pacsirta; Éoekelt és kia szivéaek Fátyolát fel ukarta. Hala azélt a baMagságrél, amit ayazt a siavazem Uy saott a ftlmiléhas: .Dalolj kis nsadár velem I' Sötét felhők uehszedaek Eztst szőke Dunára, Bofus aapok várakozaak Szegény őrea: baásirs. A virág ba ieszakitjálr, Búian baitja le lejét. Egy két nap él éa azután Befejezte életét. Elhervadtaa, leszakítva A goeylK. azép virága, Oaalfa legét; elhagyta őt Elatáuott más virágra. Bsállj el. uállj el himea lepke Hadd syua-odtaa halai ót. 8«m tadd meg hol haatolták El a esivbol fsentót. Ara* !•»*. e>i •>«"•« " E9rTERGÁLYO3 ADOLF. TaVtáMlésa ti tírtíneta-U ) — Xcieacséa. — : Iru BAROSS LÁaZLÓ - A .Zalai Ktaltej* erad#4i tárcája — ÁltaUaos tapaaztalat, bogy az ember foatoaabb események leírását óhajtja. valamiat az ii. bogy pár óra előtt történt dolgokat is kllóaféleképp néha aay-nyira elferdítve adnak elő, miszerint alig vehető ki, mi az igaz? 8 ez onnét magyarázható, mert mindegyik taan a maga módja szecist látta, már ezekből is nebéz kivenei az igazat, de hát még, ba az elbeszélő sem igyekasik e.leoőrizni magát, hisz tudjak, hogy ai eftyik hajlandó as esesséayek nagyítására, apró hatásnak nagy okát kerekén, mi sok sseg kisebbítésére mindent apró okokból rejtve ki A tertéaetiráaaál asoaban az első asa baUy. bogy feasmit el ae kallanssoo. s ásásod ik, hogy ne feledje ss igazsáeoc. Már Cicero asoodja: .Ne qaid fsJs. dieere sadasat, neqnid vari noa aaáe-aal.' A legokoaabe readasar azért, aa a tőrtéasUró eletzlak hagyja mintegy le-fulyai aa eeaméeyeket aaéiktl. hogy a tattaaati agyéanaégek asallett maga is mtjjriia-fl. sértené illasióakat: n azea tárgyilagosra*, melzre a régi aagy mesterek példát adtak. Nam asaftstek ik In daV aaataasiai nsagálatekba, aoasaaa er-kolcsi éa lélektaai érteksiésakhe. sstkaaa mmtk H. sri.áUs ki éivet islálhat bőlcteló és a moraluu, aea bacsájlkostak pirsuzamokba más kerek ciyéaiségeível, rtud. de sekat asoade saagjeajrzéseik aem zavarlak az eseméayek felyasaát. a egyszeri sMadá-sukbaa óvatosan kersltek misdeal, mi s .kelet* korit hordani magán csak a szélien., mely -ez ítélet tisztaságában mutatkozik, s az erkölcsi érzés, mely sz ezész múvön itleeg. mutat egy műveltebb utókorra - moad Csenzery. A történelem azért aem is más röviden értelmezve, mint való események öaszeiatgó előadása. Nagyoa ssep Mádat jutott tékát a u>-ténelemnek. nemcsak elbeazélai s icw-zelek. aépek lörtéaetét, szármasását, bon-nét jOMek, miként telepallek meg, hanem elóadai sst is, miként logssnott meg niiuk a polgsroialtssg í> mini hajoltak aseg lassan a tudemáay, muiésset, ipsr, kerssaedelem, szellem, bóditátai előtt, s az alkotmáayos szélien miit járta át lassaa laasaa s nép legalsó rétegét, s a Mvilágosodás*sl mint köszön tett ee s legszebb kor. Psnler Oyala saeriat .A történelem nek, begy löbb legyea. mint possU visszsemJékeaés, vsgy s költészetnek Tálami kötöttebb Iája hogyha aem is még tudomány, legalább a tudományt előkéssitse, aem lehet mii (elad.la. minthogy teljeses hivea koaslruálva a a asaltii, módot nyújtson, hogy abból a fejlődés tiaita képét, a fejlődés UszU képéből pedig anaak lörvénye-t kinyo-asnzaassak. A tartéaetem festos tárgyunk ismer- tetett azért el. aisdig a ladasaáayok körébea, mert már régebbi időbea is megvaltak az emberek győződre bogy csak a multak ismeretéből lenét tanulságos következtetéseket vonai a jövőre és s múlt adhat csak okulást a jövőre és s jelesre. A régiek szén igen nagy gondot for-dnottak a történelem írásra és tanitá-sárs is. Polibios, Herodotas, Tbakididn, Tacitui. Livim Salinatius nevei bizonyság erre. Ei hogy e történetírók, történelmik-bőz adatokat (yujtseaek, aagy utazása-kst is tettek, példa rá Herodotes. aki egész Eanptoeiot beutazta, hegy anaak éa knlöeöi népeinek történetét megírhassa. Ha > történetírás stintéa hatalaaaaaa lenendllt, mert a sejtelem, hegy a jövő ménében nagy eseméayek ayngossaak, s i öltéseimet a s történelmi kritikát — a század lótudományá'á tette. L> ezen s legkeTésbbé se csadálkez-hstuak, ha tudjak éi belátjuk, kegy a tőrléaelem tókor, mely risszatukrözi azt. a zai stőOe áll és nem felelős, ha rut képet tlkröztet vissza A történelem Ponnbrocke szerint példákban okuló nlosóns, alsbby ssariat pedig az erkölcsi <ég iskolája cselekvések ben A történelem oly merő mondjs egy szellemes iró melyen s goodolkodi Oku-lásrs számtalan tárRyát. a bölcaéiz fontos megfejtéseket és miadeoki különbség nélkül a legnemesebb gyönyör dús forrásait lelheti fel; erkőleai végitélet.V' ÉVFOLYAM. Ull KÖZLÖNY 18»6. HOVEM9EB K-i: Kratáa dr. Scfcmn Adolf képvieeló-nek már előzeteséé aaegtett és ethfadott indítványa %tel»ébee n tárgysorozat 17. pontjának, mely • vároc 1897. évi költ-•ég előirányzatát tartalmazta — tárgyalásra tértik át Ennek sorai dr Schwarc Adolf ioditrányotlá. hoc; miután a költ a^geUirtayiatot több tekintetben irrealis-uk találja, u áluláaoaaágbaa M fogad taasék el i tárgyalásra, hanem utasittassék riaeza • péezflgyi bizottsághoz. Többek bostászóláaa után azonban eat u indit-ráeyát ritsssronta. Megkezdődött leint • részletes rita azép limáii. Meglepetés számba ment a a kiadások V. roratáaál E p r j e s s y Sásdor inditránya az építeni stáadé-kolt gimnáziumi építkezésekre fölreeadő kölcsön tárgyában rezercikkelyüak eél-Útja e nagy fontossági ügyet. Hossrabb rtta fejlfrdőtt ki a bevétetek JLIY. roratáaak 112 télele kórtt, melynél fcbenspsinger Lpól rároai kép-„ viselő izakazerueo megokolt beasédében ail iaditrányosta, hegy a hátralékból kzánnaté 32008 frt 09 kr. bevétellel szemb°n a kiadási rovatnn a 14364 írt 98 kr. lartozáa és 8025 forint leiráwo kirll még íOOO frt vétesaék fel. miután • 9618 fit 11 kr. hátratfcos pótsdósak befolyása nem rrmélbetö, illette ai 1697. érre kitsabiidó pótadónál leg alább eanyi hátralék rárható. Éten in-ditráar feleU keletkezett rita eltartott az «ti: délután régül szarazás retet-vée a többség a megfeieió tételek rál-toutlaa teatartáaát fogadia el. , A 24-ée folytatott tárfyaláa alkal- ' máTal a péntagyi bizottság jaraslata alapján a taaác< által előterjesztett költ- ' kégretés kiadási rovata azon módosititokká: fogadtatott el. bogy a kiskaai-taai orgonista fizetése emeltetett 100 frttal. lajtok beszerzésére azánt öaieg 180 frttal kiaajátitáaokra ét szabályosáéi célokra pedig 200 frt vétetett föi tétel gyanánt a gimnázium építésére felveendő kocsit, elsá törlesztési restleté-¦ek fedezésére 3000 frt Íratott elő A rillsmos rüágitáa tételeséi Kovács Károly Tárosi képTiselö fulmináaa beateddel sorolta fel a bajokat és, biá-ayokal. melyekről mólt számuakbaa tet-ttak emiittat. A íoatoi ügynek most ii ktioa e.kkeljt szenteltünk. Miután Se saaatsmy Lajos, mint a riliamo't elleaső esaeataág elnöke, jotil bftszédébee elő-terjetzteltemiaostoaekokat, melyek ne* birottság iatenzir Büködéit ngyszóltáa kitárják a; etéXerjesstések egyhnagn ke lyesléseel udoaú-ul vétettak. A költaégretés részletes letárgyaláea mi a 125559 frt 40 krbaa jel«>tke<< aztkteglettel nemben 9115* Irt hiáoT BBBtatko/ott, ojelyaek fedflésére a pótadó 67*|s-*b«D állapitatott meg. A táriíTsorozat 4. pontja, reodörhiva-tal negépitésére vooatl(ozó előterjesztés elfogadtatott. Az 5. ponlaál a UBáca jataalata, bőgj a Itkapnányi állás aesjllreaedésakor megtakarítón (uaiogbó Farkas Fereac al-kapMáat 150 frtul Baj GrórgJ alkapi-li«r 100 frttal jutalBaztasaék, Remete Ovim viro&i kpprisel6 azon uódositásá-»al fogudtatott el. ho«i Ralar reador biztu aieTaacaak 50 fohbttal boaorál- a 19. peat pedig s Táresi tísifise-lik kiiTÍiyéiek Tiasiaié-tale folytia Urptalaaai táliia, a aapireodrti IsnéteteleUi a 15, 18, 30, pontok tárgja! a taaács atólMJeuteaé-kes képest aHogadtattak. síire Véne; Zsigmond polgáramtei a k<f)nselik nagy érdeklődéit meaköjzonie u llest be-saru. i kizfyúléM*. A táigTsoroiat 6-14 poatjai akolt-aésjfeten tárgyalása aoráa eJiatéiteUeli elasalt raelekrések, és a tortéwla* k6 rebe tartozó qrjéaek Idlott, tLb» diát 3000 éri UputUlatok raktára saiea béri fejlődé* jegjzokiej.e A tortéMlM sMgfejU és lelepleu a smIui, ktajf Teaeiae a jelent és a tv paazlalat láicaojéa ecged pillantani ajo-Tóbe; a tArteswsz hátrafordult próféta. A !6rtée»leni maf^attosaágát méltányolta már Cicero is — a híres romai arósjok, aki a törtesjeimet #testis tem-poraas, Ibi leritstia, iíu memóriáé, ¦ásottra ritSNt* azaz: as i4ok taanjs, az eeberak aemsetek bírája, a síel lem aaeaos U|ilálékakéat jetleaezte ; éa igaza is »aa Cirarnaek, fsai, a törtéMtetaiiél aemeaetb oiTaaaáayl TálaatUni n*aa le-hsK, a ttrtésMtssB aséadtn* tárja mindazokat « I5rt*ay«tm és «azaáfOkat saik frjlMMaktaa uyiliznnlaak; a görög nemiét példája niegtanit a itahadsáa;-sieretetre, a rómaiak példája pedig ax oafsláldozó bszaszentaire. a koiepkor •egtanii begolnket, hoanaa. fejlodtei-moatui állapoumk : a bűbehlHi. a robot, és Jéjtma; s az B|kor. sjMgnsUtja u eas-mtk éiadaist. as igazság gjez«ia.ét, saeiy swir«kaak szereHe nasja >sabMkágát Az idők Uaaja tokái, • t a—latlil •tpek birija a Urttaalesa. saery a«sa elé gedik >eg a téajfk psmta Ustéaéral, ksaem >iiagálja aa okokat, politikai és táraadalsai U>jsja«ksjt. a szerrpi ase-aaélyek jetsa.lt ia.sut.saiu eseaaesr; falsVtriteeéra, sattittiftUaOa befolyá.sil lekeí; a lürHasllilssk n u eljíráaa A «0llaés.-s!és tárgyalást alkalmára! rillamrilágitási szerződésünk is — ezattzl először — íles kritiks tá'gya rolt. Fel-szóllaló KoráCB Károly r. képviselő, az általános tistlujitáa alkaimi's.-elcis-pott éi remélhetőleg lóbbet riatza nem térő szomorú emlékezetű érának egyik szerencsétlen ilkotását látja a nllamrüági-tási stenódésbea; egy aiörnyszülöttet. melyet alkotói elktldbetiek roma a mii-leírnám kiállítás történelmi cssrnokábs, hogy ott, miut jogi tbsznrdom, s késő unokáknak elrettend példáal szolgáljon. —-Rámutat a szerződés fogja-tékoaságaira: Szombathslyen, mely sokkal kisebb lakosság és terjedelem tekinteté ben, 1035 izzó és 36 irlámpa ran, mg nálunk összesen 280 izzó és 14 irlámpi, ezek sem felelnek meg a rzer<ódéi kikötött feltételeinek, melyek szerint egy izzó lámpa 16 normsl angoí gyertya éj egy irlárapi 1000 gyertyafénynek feleijeti meg, sőt olyaa fogyatékos rilágitásl ter jeaztenek. hoffy a nagytudoeiáaiu. E'lisön elszégyelné magát, hogyha mfirét ily koniár kezekbea látná Felhozza, hogy a rállalkozó részéről a közönség ugy a köíriláiritás, miat a magánvilágitái terén mindenütt szerződés asegéasel és ax alkalmazottak bosszantásával ulálkoztk, ugyannyirs, hogy a legutóbbi napokban egy oly újdonságot kol-portálnak, mely egy magánrilágitó házában oly alakban kóreltetett el, hogy elkövetőjét könnyen a büalető eljárásnak testi ki. Ezekből kifolyólag inditrányozta: 1. Előre bocsájtra, bogy a tanács mindenekelőtt rizsgálja meg, hogy rajjon a válla'kozó megszerezte-e a msgysr állampolgári jogot — utasitlasték a villamosságot ellenőrző bizottság, hogy a szerződés 1. pontja szenot tagye ritt-gálat tárgyára, rajjon mennyiben teljesiti s rállalkozó azon kötelezettséget, bogy s malomipirt annyira fejlessze. mely szerint erenként 1JOOO0 Bitem, gabonát dolgozzon fel és smeaoyiben vizsgálatából az derül ki, hogy a szerződés etea pontjának e'.ég nem tétetett s rekosnp •nzáció s utólagos megtérítés iránt s tanácshoz jeieotést tegyen. 2. Megfelelő módon szererten a bizottság meggyőződést, hogy a mindennap tapasztalt silájy rilágttás mellet', menynyiben tesz a váltaíkozó- eleget a szerződés 7. pontjában foglslt'sma rendeletnek, mely szerint az egész,éjjeli lámpák egész idejének tsrtama 36L7, a fél éjjeli lámpák egész idejének tartama pedig 2100 órában ran megállapitra megfelel-e a 25. szakasz szón köretaiményének. mely előírja, bogy az izzólámpa fénye 10 és az irlámpa fénye 1000 angol normái gyertya erejével bírjon ? 3. Rendelkezik-e rállalkozó a 16 szakaszban előirt fénymérővel. 4. Tegye rizsgálat tárgyára az ellen őrző bizottaág a szerződés 23. szakasza A történelem a régibb időben nem terjedt ki a tények kétféle nemére, a politikti és erkölcsi rend eseményeire. atax az emberiség kai életére és síel-lemi fejlődésére, hanem a múlt szárad Ktepéig, a politikai történet rolt az uralkodó. Voltaire nak köszöahetjak, hogy a< ujabb korban a történelem már neaa csaták éi bóditásokról stó! hanem a népek mürelődéti riatooytirtl it foglti kötik, s * atáaaa Scblanaer volt az, ki s míreheégi elemek leijefát elismerte s a töcteaetirásba bevitt., és az irodalmat, műrészeiét, a népek erkölcseit, szokásait tárgyaiéi kezdte, azóta a murelodés-tórtéeet a történelemnek nem • csak segédtudománya, hanem egyszer smind kiegészítő alkatrésze lett, a saelynél-fogra a modera törtásslem feladata is megváltózott: s ea u emberi fajok konkrét fejlődéseaek törréayeit kaUlja és pedig telsyonaotaf quaatitatlr becaü éatieletek alapján. Nagy stó padig ez a történeiemirás éa tárgyalása meaejéa. mert ezelőtt a történelem aem ismerte a kritikát, mely az adott tényeket ritagálja, nem ismerte a pragmatikai történetet, mely a már meg -orrait tényeket klisőieg is nöszekette-téeba hotta, sőt t tórUneiem bö'c éne-tét sem. mely a már megbírált ¦ ösate k«ŐU táayakből. elveket von le s szokat bizonyos readiserts feglalm törekszik, s u így ausjÉilssitotl elveket a ténjek niráláaáafj a magytrázáaátál feihaaiaálja. | értelmében, ha rajjoe aem fejlsXítt-e a I rillamrilágitaa lodomásya a aimodéa ! feanáUáaa ÓU oly irányban, meJj szenot ; a asJUraéges rill»m-ára« aiás kezelésa rendszer melleit olcsóbban mtaa előállítható miután ea esetben s mntalkozó megtakaritáa felerémben a rárOJi pénz tárt illetné. ! 5. Mintán a saenődés 39. szakasza ! értelmében a rállalkozó tartóik üzleti nyelríl a magyar Dyelrel használni és Illeti könjfeit magysral rezetni, ízlet ' retetőHI és mankánokál lehetőleg magyarokat és kaoizeaiakat alkalmazni, s ez köztudonáiulag mindeddig meg nem • történt annak dacára, bogy a rállalat már 3 ére működik. — Koteieixe őt a szerződés e pontjának teljesítésére, illetőleg minderről a tanácsnak mielőbb jelentéit tegyen. Mindezeket a kö/gytlés egyhangú határozattá emelte, s ba mindez irott malaszt nem marad, rémé hető hogy az a téren tapssztslt ízégreoletei állapot csakhamar gyökeresen megráltozik. II tanitöaókrsM. Körülbelül egy évvel ezelőtt a rók riadó örőmfelkiáltáaa hangzott miadeafelé at ország határain belli Diaealmámor ban úszott az egész szépaem. Hálafeliratokat, köszönőleveleket csomagszámra küldözgettek s kultuszminiszternek, ki dicsőséggel lobogtatta kezében a nő-emacttpsciő kibontott zászlaját. A gjó-zelem sok, nagyon sok férfiút kétségbi-ejtett. Hsdd szóljunk m: most atekról a nők ről, kiknek az Isten után éppen a köz-okUtáelgyi minist:er a legelső «véd szentje: a tanít ónokról. Maga a gyakorlati élet csfolja meg a nagy miniazter ideáit, melyek hstározot-taa utópiák. Hitzen ezentúl ia csak ugy marad minden, mint eddig volt Igu, lesz majd egy-két bóbitásfejü, különcködő leány, kik büszkén lépik át at .alma mater* nyitott kapuit, de ez jóformán számba sem jön. Tanítónőink evotén emaacipált hölgyek, mert hisz ók is harcolnak a létért. Ls e harc képe kissé elszomorító mer: helyxetftk sajna, nagyop ia szánalma* Nem az egész ország, csak városunk Uniió:ióire utalunk ez alkalommal. A népiskola négy tlsó osstályábaa van 13 tanítónő A fizetés maximama ezek kö.úl egynél 7iO frt és 150 frt lakilletmény, minimuma 326 frt és 50 frt lakbér. A bölcs iskolaszék tnnlt heti ülé>éti Mdig agy isteeigazába megalázta az T&n UntestOleteL Egy kisegítő Unitónő aíkalmazUtása képezte az ülés egyik pontját Az elnök kegyes rolt 30 krajcárt felajánlani minden helyettesitett óráért a tanítónőnek. A ki ebben nem lát bőkezűséget, annak \ tnzoaynyal hályog lehet a ttemén. Egy órára 30 krajcár! taooyatosau hatalmas ömeg! VolUk mégis egyesek, kik kijelentették, bozy az — kevés. Megegyeztek nagy nehezen abban, hogy fizetnek éveu-[ ként 200 frtokst. A rárosi költségretesbea a négy osi- : tálynak kimuutott éri szükséglete 32201 j trt 92 kr. Ebből s aagy öassegs* igazán í aem lehet 200 Irtná! többet fizetni egy lanilóoóaek? Mi Udnáok erre egy jó | A történetírást Maktelay a költrszet és bUeaelem vesjvUékenek ókaiuná. mely a rémletes esemésrek éa jellemek élénk előadása által as általános isjszst-gok benyomását idezué elő leikünkben : de kiköti, hogy az ihletet a: inuginá-ciot. tanulmány ellózze meg, mert valamint az ihletet nem pótolnál ja a la dornáay, ugy a tudománynak is szftk sége van képzelemre, költészetre, a mely a kettót ösezeolvaaztja, mint Thierrv Ágoatoaaál látjuk. Baco véleménye szériát a ralódi historikus ne legyen csopán halomra gjtjtő haagya, annál kevésbé öaatanjattól szála-kat eregető pók. haaem a fürge méh szorgalmát és acyeeee a lakit é beaa tehetaégét egyeaítae maveibaa. A történelem, vagy tertée*ttadomáay s szerint vsgr a ntegUrtéat éa emlé kezetre méltó események hitelei és ta-auleáfM elheszéléte és ekker atbeatélő történőt a aere, mert a aasajjjsarleataket adja etö; vagy mélyebbea bahas*! a» eaeméaysk nláfába s az sayagat az okokkal éa eseményekkel egytu astja elő, ekkor pragmatikai, polibkai pedtg, ka u eseményeket az állami ée tárta dalaai élet hátául közt tárgyalja, — mieőa pedig u emberek frjlédéseaek lonéaetét fogUlja egybe u emberiség történelme a neve, ez feloszlik a) biográfián b) speciális és c) |egyetemes vagy rilágtörtéoetre. A törtéaeiem au tanait ralóságai u doaaáay. aaselrtol aaa leket megtagadni módot, u é bölcs iskolaszék eltagadná tólink, kérésbe bölcs emberektől, a la-aíesot. '* 1 TssjTlak egy kis Uraluáal a költség- ; rétesben. ' Ha u iskoíaasoiga megr'rdemJi a 260 ! frtot. a melyhez ludiiukkai nég szabad ' lakás ée fűtés járul, ugy egy oklereies taaitónc, ha mindjárt kisegíti is, többet j érdemel. I 8ot meadhatsnk joboat i> ennél, mely ; u <akolausék nagy hőlcseaégére egy ke- 1 rés homályt ret Nem a személy eliea irány ni itt a felszólalás, csak a bó.C4eséghoi éa igy nem ronjok magnekra az iskolaigazgató haragját, ha elmondjuk hogy as ő éri fiietése 1200 frtokra rag NagytekiatetS iskolaszék, i Nem gou dolja, hogy ea hatszorosa aaaak u ó.z-szegnek, cuelyet a kisegítő tanitónöoek f.lsjáoío :ak. Vájjon marad-e abból a nagy bó cseség-ből ralami, na még azt is elmoodjuk, hogy az igazgató ur raióiágbao nem U taaifója egy osatályaak sem. Sót ha rolaa ia, u >*em ráiloztatna mit sem a helr zeten. — Nem az igazgató fizetése sok, de a kisegíti tanítónője nagyon is c<e-kély. Mi agy gondoljak, hogy ott, hol a Tárosnak én szftkaéglela 185,445 írt 62 ' kr., ott másként lehetne honorálni a tanítónőket Hisz egr uribáz szobaleánya több fizetést buz érente 200 fnnál. A síobaleány-Bághoz pedig nem eznkséges okleréi, csak egy színes főkötó. ; A tanítónői pálya mindenki előtt na- i gy«" '• tiszteletreméltó hiratás és ennek \ megszerzése sok fáradtággi! jár. Mién hogy ép ott és azok nem méltányoljak ; eléggé az ő fsradozása.kal, akiknek hira táank raléjában caak * ez. A gyermek-nerelés első kezdetleges éa fárasztó muo-kaja az ö kezeikbe ran leiére. 8 bit kruket az életklzdelem nehézségei aiegláncolják, rajjoa a felelősség őket terheli-e, hogy a grermeknerelés roiz utakon halad? Az élet első igazi fellé- • tele a jólét. Teremthet ebből a csekély ' 2C0 fitból ralaki- megfelelő életmódot, midőn a rárosi tanítóink társadalmi él \ lása meg az! is megkiránja. hogy kalső- i négekbeii is Qnom illést áruljou el. Minő ! szükséglet fedezetére elégréges ily kicsi összeg ? Erre alig tudna rálaszt adni az j iskolaszék Ax iskolaszék t maga szempontjából azon ellearetéaael é.hetae, bogy a reo dea tanítónők minden indok nélkül el- ' malaastják a taniláit és helyettesittelik ' masakat. j Ba a mulasztás el nem fogadható ment-ségbél történik, fsgye meg kötelességét ax iakotaorres és az igazgató. Lépjen közbe. De 30 krsjcsrokst ajánlani, vagy 300 frtot fuetai, ez ieaiszó kihasználása : azok muakaerejének, akik erre a bérre : rászorullak. Asért hiratkoztnnk a aőemancipiciórá mert aaaak zástlónróje Wlaasiu Gynlt közoktatási miaiazter. Magyarországban sok száz Uaitónő ran, kik mind ott ' küzdenek a létért riió nagy csatában. A nókérdéttéJ nem a meg nem lerö hkiltások kitirsju a cél. hanem igen a meglerék érdekeiaek mogrédése. GÖ3AS!. hogy belőle a fejlődés törrényei tanul mányoztas saank. Buekle Tamás rolt az, aki e jegot a történelemtől megtagadta, mert ó felállította nagybirt! munkájában: .liUtor* of cifilitácioa ih K-igUud.' bogy az emberi akarat nagyban vére a kfllsó körklmények hatása alatt áll, « így a fejlődés is kalső köiOlményaktől figg; szenate ss események t&rréaTekaek raa-aak Bgjan alávetre, de ez asaga a Iftrréay-aasrtség, melyet r<koa kftretelank, saert ismerve a mait eaaméayeit s arra fes-tetro iasaeretem. tr. as indok, a meij egy cselekrést szftit s aáaikat is szftli, icj aa indok, melyet akaratlanul rá-(aastoUam. rezet engem, nem pedig az egyéni szabadság; haladás sem fekszik eanéifofra a% emberi akaratoa, htnesn az kObehatáaok eredménye mert as er-kólcai torréayek rálteaatlanok léién, csak az égal] ratjem, tiflank talaj és más termeasnli jelesjségek, ragy Mirtlagssség hathat u értetesara, aaaruU tsMt a tflrtnanlaai utm lairáa naat a< aaaiaaá ayek elkamaéléia, haaem Utteesfejos pcealesna, saalj az események aaapjáal azeigálé tönéejreket kautja, s tjssjk segély ét el igyekauk a fejlődés rsaktaarét meajállspttani. Meaaza eltérő irány ez teaéti melyet Baekte köret mindazoktól, melyek akár a pragmatikaa, akir a kritikai <agj a történeti bötcaaaaottea le raaaak rákra. de átért a thtént taMatát aaegriltet-tatai aesa facta, snert a tortéaeti sae- f. A TaV-MU-KiT KataU* ntély*. — Báli tudoeil4aktA!. - Aki csitmát foltoz, ragy nadrágot rarr, aa biitos arról, hogy megkapja érte diját, — aki drámát >agr regéayt ir u nem biztos semmiről. Hizáok egyik jeles beüetriatija ilyen módon akarja kitejeiésre juttatni azon réleményét, hogy milyen hálátlan mes-tertég dráma' ragy regényt írni. Éa azt mondom, hogy ran" ennél hálátlanabb mesterség is. Ugyanis aki drámát ragy regényt ír, az még nem bizonyos arról, bogy sajt pakoló papír lesz-e müréböl, ragy modern klaasaikai munka s igy fennmarad számára a remény de aki báli tudósítást ír, az eo ipszo el ran részre. Knnek reménye semmi jóra aem le-bet, csnpm arra, hogy ozaoanákon az uto só helyre (Itetik és keserűre csinal-ják a karéját, rigy pedig az első rizi-tek alkalmáral elfelejtik neki sít mondani hogy: I»záa nagyon szép rolt... I! I 8 a jámbor báli tudósító, mikor ilyen ka)amitá-to^')e megy keresztül, régre fel fedezi, hogy mindetek oka az, hogy a házi kisaaazoeyt réletlanut kihagyta valamelyik báli oérsorból. No de térjünk rendre. En agrao eltértem most egy kissé s .Katalin estély'-töl, de aem reheti tőlem roaaz néren senki, mert ez a muUuág sem Katalin napján 25 én. hanem 21-én rclt; amint a rendezőség eihagyott 4 napot, ugy éa eléje írtam egy pár sorr. Ezek elórrboc.átátl után beszélne tek a mulatságtól. Kilenc órakor még caak a zsoaesi dóré 6 tagja mit, a billiárd teremben késsitre elő a haogslatot. Mondogatták egymás-nsk : lesz táncosnő, csak táncos legyen. Itt rannak a ridéki lányok stb. Néhány perc után azonbaa megtelt az öltöző rózsaszín, fehér, kék, stb szint ruhás alakokkal, — és a mamákkal. Ahonnan azután s rendezők karján besétáltak a tánc erembe. A kaposrárí cigányok rákezdték a csárdást és kezdetét vette a mulatság, asaely oly jó kedvre! s elevenséggel "¦¦ dalt maaj, hogy már előre lehetett goa dőlni a mulatság sikerét. Azután folyt a polka, ralcer, négyes stb. a szupéig. Minden uiulstság sikere a szupé alatt dől el. amikor megalakul u úgynevezett ,oóbe!-spitr." Tudják-.e öuök mi ai a .nobel-<piu ?• Sokat azt fogják mondani: hogyne. Az egy bizonyos borkőzi állapot, mely po hsrank-nt és ecyéeeakéat réve tekintetbe más és más mindenkinél.. Pedig c aJóának Mert nobelspitzbez aem elég a hor. sem a pezsgő. Etekhez még egy pár fekete, barna kék ragy szürke aseoa mosolygása, rillámlása s kacsintá* eztkséfes. Ezen pisihikn é« iiikst léayezok összhatásából alakul az a sajátságos átta-uot, a mit szuppé c^árdisbeli hangú Utsak, magyarul nobelspitznek nerez -oek. Itt is ssegiátstott a ualáu. Egészen máskép táncolták ezt, mint s töcbi csárdást: s saemk jobbaa cail-¦o*tak, a derekak jobban hajlottak, a kacsiuások inruobek roltak btb. Különben éo csak a sarokból néuem s méayek sUpjíul szolgáló törréoyek ke reaaaa és kuUtáaa. s siek segéiyérel a fejlődés rendszereinek n.rgállapitáea bármi kiváló és jelen, feladat legyen ia, a tőr téoetiráiuái, az elritathatlan. hogy a tör téoelem feladata az emberek és emberiség fokozatos frjlódéaéaek leírása lesz, a mely az élmények törvényes ö<ste-f9ggé<e arl ett, s történni torréayek lejlodéaet fogjs kutatai. Nem u aaeméay'ek okaiul azolgáló térvények, haaem a fejlődés raiyis a tortéaelmi események ok.zert összeftf-géséeek előadása az emberiségre is aem u emberi fajokra ronatketoiag, ea a ¦ modera torvéaytudomáay feladata. '. A lönéaet ily tárgyaláia mellett aae(.-fogunk győződni hogy a szabad akarat mely tetteinket vezeti, sem áll a kai-termettet eefolyáw alatt s hogy az ember ia tényező az emberiség fejlődésében, és kabar kezdetben az egyéa ttaiaemi és anyagi erői sok kai fej let le-nakbsfc, sogy aem a természetet U»r»«zie s akarását mtndig érvéayetitaeaae. de a fejlődé. Wyamábaa képeséé lesz hssz-aára forditaai a termettet erőit s akarat aak érvéajrt szerétéi, ragris aa atea aas*f«gusk gjőtödni, bogy habár aek beíolyái aitrálutjs, U at embart. míg 'ífcélját a joíuralmat, a axeUemi Itkélyt s erkölcsi jólétet letrehetza de az értelmi gyarapodással fejlőJik akaraa is és laasaa öatadatoi szabad akarattá lest!XXXV atVFOLYAM Inislaták volna a tyúkszememet és meg ÖM» W WfHMta TOlM. hjm riáhvaana- ilbtaiHi i baii tudósító * aecee-a azekou Upa'ú. Azutáa Bég kát >egy— és egr«* —¦-cok járták. Mit csak 5 6n tájba • szo-kátot egyeevezett .azraelodzkodéV "za kitatt aeg • helybeliek réizéról 5 óra otáo (.akis • vidéki helgyek ¦Áradtak és egé«zen családias jellegivé •ált > mulatság. Mondta >« •• »«yik helgj akirei, épp** bes»él|ettem, hogy aéf csak aoet kezdődik ¦ mi mulataágank. Uíj >s ml K. aistka c«k etórt! kezdték folaa. A hajnalon mir réget: le: voltáé* éi aeg as*kar ia jirta t c-árdáa a ,kifi-lágos m virradt'-baa. A kiluai mul«tiág bizonyítéka*.! liol gáljoe a k4v«keso ¦evsor: Ajkai l_ré«é C*a>eat Upó—t, Öív. C«ertáa Kaília, (Se«» Apáti), Deák Péterní, Darvanls I ariaé" (KUla-a), Oózony Sáedoné, Herteleed. Bé-né, Jeu.nct litHiit (Isnce), Kaváts Ks-lölvné. Kollár isUánné (Al ó Rajk), Makara Iváuné, Mar-Ó T.boreí, slikos fiézáaé ozv. Nyali Gyorgyné pllBÍI ferenciié, Parcwtiu OUOee, (P»lm ) Schmied Frigyeséé, 8k«Miu Sái—ercé (Zala-Sít-Mikéi;), Takac< jéasaé (Ti-¦oki) Tó h litvánná, dr.TabelyGyeláné. tfnger Cllaano Klekné. Véber Károlyaé, ?éesey ZJgmoedoé, Véc<ey Líszloaé, (Várhevi Ajka. Fl&ri, Csertán lleaa (Nran Apski) Dervalile Györgyike. Koiier Vüe—, M.kss Hedvig éa Meama Kyuli Gizella. 8ioblita Mariska, Emília én Kornélia (Szem Miháy) Tóth Marieka Vtcuy Irma és Emília. _____ -»*¦ | Hint — A Mfjjel állaaalá t«iaaa_—aj Itése A tonnái* szabáljreadalet rrtd-¦tttei foljó 1896 évi deee-ber U é« Urtaadó törvényhatósági bisottaági kö«-gyuíésbes felveendő ügyek közgyűlési tir-gyali—nak eltt-siité- védett az iHaedo választmány folyó 1S96. (Ti d cem-•er bó 4-»n iéW«t 91, íreaw — «i ffirgietiás gyDIéstermében ílést Urt. — Aaveat Gyom azárayakoa repnl u idó. — íme, a télWll alig ismerőnk egyebet a sárnál, már megérkezett a< Adventtel a tóm. kith. le-plomokbío BiDdeofelé negkezdódik a bijoali mise > rorité. Nálunk il len bajnali miM •»' 29-től fogva ngr a plébáaia, niat i felaó temp ómban. — JegrttTlag-at. Zala Egr.ie-( e n a f. ko ÍJ éa UH megtartóit jegjzői ¦ziKOriatoo Kúbi r J i a o p, Kanpir Már tön Si.rdaheljl Elek, Stekerei Öd3i, Hed«ig Lajaa. etjaaafillag — Boda Miklói, éíBartkaló^ Oábar aióttoMg-(al ktpulmiaknek Ítéltettek. — B»l«».in Hagikaal—áa A »-falnak éradja, a Utf*n% as idén nacjoo élTatateaoek Mcerfcexik. A nálank metc-azokott leli csendbe aozfal-u életet fo; honi' 8111 k a j Lijm •ttstárralata, mi-ivntk kiváló tag). Kiitia; Albert f. bó 26 aa itt járt oáioak, bog; > tár-ulat «iamíra oeiarerje «i eltadáii ea ledelyl. Et a fókapiUüT Szálka; HtazgaiÚQak, iltatie ¦egiritottjína.t Ko-»e«»Ti.ek meg i> adta. A jel« malár-mlat jelenleg téli állomásán. Kas iá a. a fairidek legnépesebb — let'nelaewkb tároiiblo urt előadásokat éa azt cuk asért ha^rja odi, aert as évssáza-doi stiabsiat aár Bárcios-baL lerombolják és ajjá építik. A atiDLárso'at NagTkaatlláD febr. 10 éa a .Pjlgan Kijlel" «a«j t<rmé-bea kezdi aeg eliadáiaiL Vánaaak ló-zsaiéaja ea aiklln-l-l etoatt fogja élTnni eg> UB __«• ritajait és szi-tesen fog —*~%ta«< kerasai kosvú aatekea a ng és komoly OHUséaal A tánulat jelesebb tagjai: Sialkarné Béna operstte éaek—sé, Ktfas sjaé Mariaks. nép tiaroú raakesaó, F e a j 6 RómoporeiUMooorMls. Uaayai Aranka opereUe-ketaraUir, Tóth llooka drámai Msao. Marosi Adél naivi. Habi Erasi aráméi suade, 8 z i r m a j Ensi Unaljási siiaésuo Tolnájáé Her-¦is etwatle-tomiia, Erdélfi Gizella aaya-asiaéaaao Férnak: Ko.át. Uíos drámai kih, Béde, I.tráa teaor, , ErekOíj Eárolj bintonista. Szálka? Mo. ksaika, Kótessy Alfcert ope-retie-inffj. Szapeisr Guatár api-«iaé_. Hetéiji Eie«ér boama.t, V«tJ Zuart nrerelmes-suDész, Duaay A>p«d bore«zkkoaiikTls. Nyolc kaida-k>-. karoagj: T o m b o r Alaoar A zt-Mkar i i z zenészt* ÜL Az elaí elí-adisoa szisre kérd : Diraad é> Do r a n d a budapesti •iguiahás *&M,,. aak kedveit darabja. — N» UmU u .Ua^areti Az or-•zágos « ak ls_aitáaáiol »zóló torién, i ZALAI KÖZLÖNY 1896 NOVEURF.R SS áa gyepbe az ntoa hajtott martittat teaaék. OSdér József ki>ks»iss*i lakai aaraahajtú'. e a—tt a folyó én asájos í-éü 6jyels>estette a nagyreceei ut aza-aaazoa Fiiatár litván ntfcaparó, amiből 6>azessólslkezáa keletkezett, ataózben Gódér az aUaparót awllbe Uarte. A ler-véay az ultaparót halósági kötegnek aioóiitrén a bizonyított téayek a—pján a kir lorvéayszek vádlottat a hale-ág ellen «4t»veiett erőszak véuégébaa bob dolta ki btaöuwk s ezért légy napi fog—ura ítélte. — A atl readereegtak A szerdai postává, ezi a levelet kaplak: Tek Szert—itó ar I Ma deMoU a giaeáziam felé 'itt utam. "Plkor az ifjúság szép rendben éppen a templomba vonulC — Szép rendje azonban csakhamar megzavarodott, mikor több kocn atvágo t raj lak egy—sere több a—yea ia. Figy«-mextei—a aa otl álló readórt, hogy mért nem állítja mén a kocáikat míg a diák-sáaj evooult; de ó rán aea hederiteti. Bátorkodom most már megkérdezni a lek. szerkesztő ural. Bért állt ott a reador, a mi s mi reedóraegaak ?* — U«e tisztelt aram I Ön ugy látásik any nyira naiv hogy azt hiszi azért tan a readorseg, Isogy rendet esieájon. Mi, akik aár magnak is több ízben ftgyel-ueztettuk a reodóröket, bog- ál—aák meg a k»caikat, aig a diák— j elwaal, a aiadég hiába szoknak, már nem akad naak fel azon nem, ha nemük láttára törtetne be egy kocsi a diákaag kosé s eiupoana néhányai közulök Hogy mért all otl a rendőr ' Hat aea jö.t aég rá ? Azért, hocy a Szeai-Hárotuág azob-rát élne lopják. 8 mi a mi rendimé gsak ? Nézze meg aBorazemJaa-k o l, ott meglátja. — TuM. Csatáron, Bottá meliett H i r c h e I Ármin birtokán él egy ese-géay félkegyeisnu béren, aki egyedtli vigaszát a vállát nuiassljábin leli. Almában kinn a mezőn, hol mindennapi munkáját végezte, áaoval askély gedröl á-ott, mélyből áronnal víz bagyogott ki. egyben megjelent neki Szűz Mária, aki a (as—ki vizet «y»« vertsei l_— eL A béres másnap aaéikal, hogy valakiaek aióit rslas, kiaeat a amire, arra a bei;re, melyet megálmodott és hiraa ásó for-dalaital a földbe á«>.t éa íme, —Kje leat a forrás. 0 t aztáa isaétkMoU Száz Mária aMgje eaéae. A földén el-moadta látoaáaját ssomsaédjainzk és szóta valóáágoi bucsujirá* kezdőiett a nevezetes helyhez. A kőtaép ezrei állják körül a helyet lálváa a vizet várva a megjelenést és a cseadórség lehetetlennek bizonyult ezen etnberáradattal szembea. — Klveezletl ékszer Kgy kis lakaté aoi óra rövid lánccal f. BÓ »6-án 4. e. az otcáa elveszett, a becsftletes aeg taláó felkéretik, adja át a rendőrkapi-táaysánnál. — Népkonyha a nogykanizaai szegények tapi mézeiének 1895/96 évi ki-matatáu sok érdekes adatot szolgáltaU helybeli szegéaylgy sutisztikijához. Ezen kimutatást R o « e u f e ; d Lij >s titkár •aakavatou keze álUiotu ö—ze. A —p-tatézelMk van 20 alapító, 20 örökös tagja. Bevétel a lefolyt évben 198S frt 48 kr., kiadása 17S9 frt 21 kr. volt. 1895 november 19 tol mírciui 21 lg 10509 iskolás gyersMk réaiére azatgált ki a népkonyha ebédet Falaéttek Siti-szer kapuk olcsó meleg ételt rész ben ualváayok részben 10 krajcár Baeiéa elieaébaa Az egylet vagyon* 31*9 frt 10 kr. Ezen emberberbaréti inlezaéDy cé szerűen tölti be hivatalát ti jobban szogsljs a izegéaylgyet, aint bármilyen egylM, amely csak apró köiiyöradomá-nyokst oiujt- A mit a népkooyhábsu s szegényekért vallá<klllömbség nélkül végeznek, az a gyengéd sok ember—ere-telének munkája, a ait péazael sMgizetai aea loflet A népkoayka éraaaMa e 1 a* k e, a szegények ¦edaagyala, teljes odaadással végzi itt elaöki tisztet hitalkodái aélkul. Hivatátát ezea egylet csak ugy teljeaitbeti, ka a nőket aeaea szándékukban pénzadományokkal támogatjuk. Adakoztunkl Az alamizans testvére az imaoak. Adakozzunk! Hogy nekonk is sdaaaékl — Nagy aaegtiaiteltetée érte a kó-bányai polgári serfözó réazvénytárusá-got, aelynek az ezredéves országos kiállítás juryunácsa a legmagasabb ki-¦.üatelést, melyet egyáluláa adhatott, a díszoklevelet adoaA&yozta és pedig nsgy-baa való gyártáa.. baiadái-, és kituní minőségért. Ezea kiváló kitüntetés annál nagyobb értekkel bír. mivel az óiaaea kiáiliiók közt egészbea caakNtsáz disz-oklevél leu kiosztva a az országban a kőbányai polgári rerfóió reszvénytáraa-rág vo!t az egyetlen serfőzde, mely di*z-oilevelet nyert. Ebben az illetékes lé-nyezók legalkalmasabb eliameréte nyilvánul, mely az elért kiváló eredaéaye-kért méltán illeti ezen vállalatét, a mely kutat vezetése alatt a aorinar teres ily raaitkiv—i aa—aaat tanu-iwtu — A Klehtar-Uso -»rg»a»-Ké-éptteezekr*m.vek aa ér—• el; aagyazert tokewussiiésea Beatek áenazUi, hegy valaawanyi azllő, aíaángy aa Bár btr-tekábaa vaaaak egy kltasHnaskraeyaek vagy sem, hozassa aaeg raaténl aa w gazdagon íllontrált köepitőazekréaf ár-(egjzaket, hogy ugy a felette fonton aji-láat, vauuniat az aj ^Eorgaay c (ár-saajátékot aieguaierjék- Egyszersea egy levelezi lapon kereaaak aeg Bichter F. Ad. éa táraál. Becsbe*, I Opera gasae li, a airs a uh poapáa árjegyzék; "azonnal ingyen éa btiaeatasee Deal!-detik. B«rásáriás alkalasával érdekaak-bea minden egyen u<ifáila—(krtaj .Oar-gonv* gjárjegy nelkol, aiat nea valedi viaszautasitaadó. — 8«k évi niegtgyeléa. Eaéeités gyeageségekael és etragyhiáijya- ált-lában minden gyovorbajaál. a valódi .Moll féle seldhu perek1 htaeaynluk a legsikeresebbeknek a többi szerek folöu mint gyomor eraaiték és vértiaa-iitok. tfj doboz ara 1 Irt. Sjélkuldéj aapotia uuift étel lel leli A. gyógyszerész ea. és k. aíállitó, Bécs, 1. Tacalan-ben 9 A vidéki gyógyszertárakban határozottan leli 1. készitaénye kérendő az 4 gyárt jelvényével és aliiráíával. SzerkMztÜ — H K G-oa Ilulm a Koaasaet niTca aat—iltkaa—sert u ílajaalosa. aofj aaoa a bcoayoa craieaea bcm éa *olu— as a bia—joa. — T. J. N a g j-K a a i a a a. A jovd aaasibaB — F. V. Fajaaloa caal a jtv6 asáailus kes- aö<lkM.k aea. T L Kan Mútrt kailaatti t{ »ly .a »elv»e—a— ? Felelet »zerkea»to: Dr. KISS ERNŐ H-lyette* nvrkesz'ó : Dr VILLANYI 11. Kiadó: Ilj. WAJDIT3 jQZSKK. la ya» _ssaazts* 65 krtal. 11 frt 66 k.l( i aétar—kaut Talamiat fekate, feb a r ' aaia*a H—oeb«rt selyem S5 krtfil u ' (rt atkrif •íi-rí.kt.t ai«a, caikoa 1 aecská—u, Bi«tas9U, 4—ia—t atb. («i-t-«ff? 240 ka aas«sX HÍn6^( 2000 a*ia ét ¦tiatáaatba atb 1*fre«deh ám p«auUr aa TiaM«(it_M a aasfces sxaliitTa Biaii-k.t po.ulonmlii.aJ kaid : Hfa.rk—f ti ca «* kir o<tv. taid. (aas^eaiKTara Zlrlea- | bek. Srijc«hacainia«n arvflAkrs iúKth éa ' lavelrsölapokra 5 kroa Mlf'f r*caa«tmBdó : Mafvar svelvaa irt anaiaaiialaarfc sbs«b-| aaa alia>-taaae« *) E ravai aiatt köalótt— ért ae« vállal fe-^iássétei a_______________________Ssfrk HIRDET-8EK 4848 lik 896. Árverési -irdetaéayá A oaeykaaizaai kir. Mrvéayaaák Biat tkvi halAaág részéről közhírré tétetik, bogy a m. kir. államkiocsUr regrehaj-letóesk Biga Anui és neje Király Erzsébet volt oroutODvi lakos végrehajtást sienvedettek elleni SS frt 43 kr tőke. ebbil 49 frt 45 kr. után 1895 évi jolius bó 24-tól járó 5'/, kamatai, 9 frt 80 kr. végrehsjfáskérHmi, " frt 55 kr. jelenlegi, ugy Hetééi Józitl oroozlonyi lakos csatlakozott végrekajíaiónak 440 frt tőké ennek 1892. májas l-t6i járó 8',', kamatai. 47 frt 47 kr. per 13 frt 05 kr. vé«renajláskérelmi « a még fel-merülendő aoltaagtk iránti végrehajtás, ueyében s fentaevetett kir. törvényszék területéhez tsrtorü s az oro ltooyi 481. számú tjkvben f 124. hnzím alatt felvett s 410 frtrs becsült ingstlan 18»6. évi december ko 16 Ik aapjáa 4 e. 10 inkor OrosDony kSzaégházánál megtartandó Dyilvános árverésen eladstai fcg. Kikiáltási ár a fesinebb kitett beoár. Árverezni kivásek tartoznak a becaár 10'/, át készpénzben vagy óvadékképes papirbau a mkaidoit kezéhez letenni Keit Kagy-Kaaizaáa, a kir. tvssék mint telekkönyvi hatáságnál, 1896. ateptember hó 17. napján. OÓZONT, «ir. tazéki albiró. 5337iik. 89C. Árverési birdetuaéoy. A nagykaaizaai kir. torvéayaaék amt ikvi haióság résaéríl kozkirrt tétetik, hogy a kir. kincstár végrehajts lónak Kis iáaos felsorajki lakos s társai végrebaj-táit sienvedntek elleni 52 frt 7S kr. tok*, ennek 1895. nujus 19-16) járó 6*/, Y•—'"'. 7 frt 46 kr koaedelmi Canu: 1 frt 04 kr. behajtási illeték. 12 frt 75 kr. véKiehajtáskéraiai, 7 frt 45 kr jele—egi s a még felmertleadi költségek iránti végrehajtási egyében a fentnefezett kir. törvényszék teraletéhez LsrUKÓ, a a pacai 3S1. sz. Ijkvben t 2110, hnzám alatt Kis Pálné atil Simon Katalin tu lajdonáu felveU s 664 frtra beesőit in-jatlao 1896 évi lecoaiker ke 17. uajaa d e. 10 érakor Paca* községházáiul megtartandó nyilvános árvaréeea etedalik. t be-ér' a beesarj dékké aOk-l—a ár a isaaibl kitelt Árverezni kivárok tartoznak • «aar |oaf.-át kéazpéazben vagy óvsdékkép— pspirbaa n k-tM6tt keiéhez letenni. I Kelt H2gy-Eaai_áa, a kir. tirvszék aiat talakktayvi hatóaágaál, 1896. évi{ atcale-ker hó^SS. napján. GÓZONY, kir. tazki albiró Criptpwptr, valaarisa sa ^«rt aaailita- a Glifrafi ea pa pi J. Taea«as Sasar. (Sj. LrMr) Bécs, XIU|l. ». Seklácatera B«~L CasseI. L^oltM— frak ea-fras et detsil elaéaa—a. I aajaaa anaiaalil«ai lorraa iSBMilaiaaais. Ss u-snoataaek. KSairc lillililll tainak éa aalalak aat? Ttlaaataktaa. Eisjas Ciat7a4-kek lafyeo ei cktbi Kacroa éa 4>iail alaoaa A Heller-fele zenélőmüvek. A He!ler-féle teoétéaiirekkel a zene u egétz világban szét vitetik, hogy a boldogok Sroaét aSnlje és a üzerencvítleoeket vigasztalja ét mindéi horjfitársDtk UvizM«t hK2M a htztbél azép Belódiáival. — CtiaWÍI1, éttlTMkhMI stb. egy teoekarl pótoloak és ntfy voDHróvel bírnak; fentieknek nég az aártMiatikn taagtzarek is klllGoósen s|Ml-baték, melyek egj pénzdarab bedobása mán jiuzantk, mikkel a kiadások rövid idővel fedeztetnek. A motorok nagy goDddal vannak egyteállitva és ai opera, operett tánc éa dal zeoegyougreit játiiák Tény az, hogy a gjriroa a kiállitiao-koa a legnagyobb érmekkel lett kita&tetTe, az ö—zes európai udvarok nzáliitója, s scámos ezer eliaaeró iratta.1 leaz évente kitüntetve. A Beller-féle zenéló-múTek kiianó voltutnál fugva a lafilkalaaMtt karáCM«yi, név é« (zSIatéSMtH ajuééktk ¦ mint ilyenek, lelkéazek, lanilók éi betegek, valamiLt a/ok részére is, kik ilyenekkel ne— bírnak, melegen ajánlhatók. Érdeklődik egyenesen BarRfce forduljanak, még kis rendeléseknél h ; mint—) a gyárnak Dinesenek raktárai Javítások mis gyártmányoknál is legjobban teljesittetnek. Kívánatra réaxletBzelétJCk engedélyeztetnek és árjegyzékek ingyen küldetnek. fíletr.agyságu arczkép krétarajzban. Legkedvaaea* —t>t. Litalkalmaaabb ajándék iarácsoBr és &j.m. Egy legnjabb módszer segítségével 24 ora alatt életnagyságu saell- képeket készítek múvészies kivitelben, eddig még soha el nem ért tökéletességgel é» .alcsó árban. Tenék Arjeqy^éhet kérni. KOH\ DÁVID, Butlapest, karoly-könt 17. mindeudtv kerestetnek. OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO30 n millanniumi nagy érem> mel kita-teteti ty énekli vtlódi hárxi ituári madarak kaotattk. Ritkaság! ¦araac«»5rAs hárzi énekesekI V dékre küldés jdlállástal. — Nem tetsző példányok zkidálv-talanul kicseréltetnek. Böheim Tódor, IV. 8uía#e»t, FtTMsc JtzMf-rakpart 3. OCOOOOOOOOCM3CrOCOC>CK>OOOOOOC H Egyike a hires Kirtoksbap vannak e már vy^rmekei ? IqII , Dsk csmarocao s lecajahh jirjefraékel hogy azután a helyes ki-egészitoszekrényt metbozat hasss. tehát akker ideje, hogy egy ______, árjpgvzék bráHdése végett levelezőlapon fordul Bi.óler F. Ad. és társához Bécsben, 1 Operng. 16 mert a gazdagon illusztrált árjegyzékbeo, uaiy a K&épitőszekrényeknek és az uj, javított Kiegéazitőrendswreknek leírását találja._______________.. valamint órveodö szőlőknek számtalan elismerő nyilatkozatai, kik s Hör-gooy Köépitöaiektooy magas nevelési értékét rajit tapasztalatból mégis -merni és becsalni tanulták. 40 kr. 75 90 krtó! 6 írtig és magasabb áron ¦iadaa iM-aM) jatékuar Bzl«tlWR készletben vannak a Horgony Kóépi óizekrény«k. W Bevásárlis alkalmával cMk .Horiony' védjegygyal ellátott azek-réeyekot kérünk elfogadni, mert valamennyi szekrény eaea Horgon; Jegy ¦Mkal nesn val.jdl. RioMw r. JUI. és társa. Klió oaitr-iue c_u. «a kir. •saWalmuott k6«pi iauar— jajar Iroda ia rskiá- : I. Opímf. IS Bfca, —ar TH1[, (Bulsisfl Katfolatadt (Thar.l, Olteo, IUiUc4rsB, London. St« York, 11& Pearl-Stnet. "_Tj! Türelem-megpróbá ó és a .Horgony" c táraa»játék , bőT^bb«( ai arjearx—bea találhatnak.XXJCV ÉVFOLYAM Z A I. A I f. Ö Z L ö X Az MBS-iki st-rttasarti viliaey technikai ét •űipari kJaUitátwt araay éremmel , kitüntetve. á Singéi1 rarrágépek az első helyet foglalják el a varrógépek feltalálása óta. — Mintaaz^íek szerkezetikben és ki- állitáSDkban, felnlmnlbatlaook Tarrogyorsaságban és tartósságban, valamint olíésok népségében. A Singer varrógépek megbecsOlhetetlenek a baztartásban. nélküloihetetienek az iparosoknak, ennélfogva 189a FÍNEVBER 28 ér. Az ISM-ihi nyiigot-poroszországi ipar UilHtttM Graudenzben arany órámmal kitüntetve a lesjobb és leghasznosabb karácsonyi ajándék Gépeink mindiokább növekedő kelendősége, a kiállításokon elnyert legkiválóbb kitüntetések a legjobb bírálatai azok jóságának és sokoldalúságának ; gyárunk 40 éven felüli f-"ltfl"" él minden nagyobb Tárosban fióküzleteinknek célszert berendezése pedig a legbiztosabb és Iegt«ljesebb garanciát nyújtják. Eladás kényelmes részlet-- - fizetős mellett. Készpénzfietésoél 10'/, engedmény. Díjtalan oktatás a núbiinxésbeo is. ¦AGY-KAHIZSÁ*. Deák Férenc-tér 460 The Singpr Manufacturing Co. részv.-társ. (sselött Vsldllnger O-) ¦AGY-KAMZSAB Deák Ferenc-tér 460 5794/896. ad DC * Hirdetmény. Nagykanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci helypénzj szedési jog 14100 frt kikiáltási á- : és az országos marbavásárbely pénz-szedési jog 810 forint kikiáltási ár mellett f. évL december hó 3. napján d e. 10 wakor a városház nagytermében nyilvános szóbeli és zárt írásbeli ajánlatok mellett megtartandó émrés mtjím k»lon kslóa a legtdb-bet igéróuek az 1897. évi jinnár bó elsejétől kezdődő három egymásután következő évre, vagyis az 1899. évi ; december bó 31 ig terjedő időre bérbe ' adatik. | Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak azzal, boiry a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár lO'/.-át bánatpénzül készpénzben vagy óva- , dékképes értékpapírban, esetleg helybeli takarékpénztári betétkönyvben az árverés megkezdése előtt f kiküldöttek kezeihez letenni, a~tfrt aján- , latok pedig a fest korülirt óvadék- j kai ellátva az 1896. évi december , hó 3. napjának déletótt 10 órájáig j vagyis w árverés megktwéseig a v j ¦iktatóba annyival is inkább beadan- i iók, nert a később érkezük figye- j leabe nem vétetnek. } A váron tanács. \ Nagykanizsái. 189*. szeptember i fcó 26 án. Veesey, polgármester. ária-* -¦BBBBBBBBBBl *czelli Gyomor- cseppek narnnmen halnak fyMMr Illllll.....1— ét it*iáMM* házi es népszer A rt UrfMáA, Mater at UsyiE, < Tt—r,«r.i irm bizoi a ateOTTiytben ei a giomortól ¦xánnazotl, |;i-._rt'Hira.»MnÍ| eleiekkel Említeti hajóknál erek nti kilt- nőknek beton yutük. * bK hu rneg iMSoayitvAnj- Unnak. Err kis Crves ár* timunálcti'aUattáMal «fjtttt 40 kr^ t*gj B*ey én 70 kr. H A védjegyet ki t* akáirút tazetcaen djgy ú lex*ek mtftekiDttai ? Cmk olv eaemekct leMrk clfogadm, n*ij*kixk bsrkoklán Mü l i ^rit ig ajii abiÍfi«A«ml iC. Btfely) 4a cm stankk&J Aaltxlisistt UzodjííchbV Mril NAGY KANIZ8ÁN' : iOOCXXXWQOOl iOLL SEIDLITZ POR Caak akkor r*lódfa.k. ha mindegyt* dobos -toll Jl T*dj*c7Ót •• a!*lr_taát tüotati fel. A LW A.-fWa gaWIti-ptik Urtói ryóg.'httáj* a lei;fii».ka\cs»bb g.y—ar- él ai-ttstfeat falsak., fjonoraffircs *• fjonorht-r, röf-ött tzikrtkaats, o-ijiíattUloiB. var-(•Máa. wur«r és . Itffcúl&obözöbb **i hr («•«•»•-. ellen, « jelet káiLueraek ér- u tis«d*k óta -.ináig Mgrobfc e)t«rj«déat nonnt. — Ara t|y (•••atétalt trtrfttl •• n ' kazaak I frt • i *= ' HaMititáttc térványilöj f en y ittetnek íáiOU'-rTLE FRANCIÁI m BORSZESJC ES SÓ Ctak ikker valódi. h> ""¦>&*r>i]i 9t_« moli, k. *«4>«ff7^ ^«t^ f«i ^ --"' ¦- .A. Mail' elirun áaoMttaJ tkd sárra A -MII-W* fraa-ulak«ruM> ét m M*met«te_ nist »).il>awlll»a>H< aaMriatléa, wr k&M*«a«, Moll SalicyJ. szájvize. . (FöatkaMaae- faxolraavaa asílno.) :. .r»d™o.„i aaijli-liiamat kUoo«aca lootoi banaelf korú (jcraékak, misl M- oraaer loftaju elléa. - Efy «H1 A >«4|a|rá>al Illatait i«q árt : (0 krajaiar. (.691) Fiaié t kQ Ides ' !t IMI A. gytgyucrtaz, c*. s> kir. udvari ^azáHiti által. Bécs: I., Tuchianben 9. sz. . ' Viaalü ¦ajnaaalásak aavaata aas aataavél aKilatt UlWllataak A raktárakban tették haiáríjzottin MOLL A. aláirátával it védjegyénél tUátott készitnénytktt kérni. Raktár : Sagy-Kniuudn RtjetlfeJd Aíilf Sl Fia ooooooctxxxxaoouooooooooocxacxaacxxxxxxjooooc 4OO.OOO korona nyerhető éveakint a kivetkező bari 2 forint fizetés mellett beszerezhető 8 darab eredeti sorsjegyre 5 drb Jósziv sorsjegy I „ Magyar vorts kereszt sorsjegy 1 „ Olasz 1 „ Bazilika sorsjegy Kl&dási ár tSrvényesen megállapítva. A sorsjegyek a vevő tulajdonát képezik. Két részlet beküldése ellenében kiszolgáltatom a tftrr. rfezleiivet. A befizetés kezdetétől fog-a minden nyeremény a veró tulajdua A harmadik réaUUl vigytn nyugtatom. BEIFELO JÓZSEF bankháza, Budapest, Károlr korát 1 ss. ___aat_3lt;'taa,t>o«t lS7-*-t>»r» P É N Z kölcsönt sotsjegyekre ölesé kamat melleU adok. forintos és ennél nagyobb tételékoél 6 kamatot számitok. — \ sorsjegyek sorozata és létjegyem. fel lesz tüntetve. — A vissianzttés kisebb összegekben eszközölhető. INTELLIGENS EGYÉNEKNEK Jó mellélalaereiietet ajénlek a budapesti tózHden Jeg>-xetl SORSJEGYEK az 1883. évi XXXI. t c. swrint szabályozott, réazlelre való eladásáral REIFELD JÓZSEF bankháza Budapest. Karaly körot I tf Alapittatott 1874. Alapittatatt 1874. ÜGYNÖKÖK, akik ezzel üiletszertten foglalkoznak, a legmagasabb jutalékra V (havonta 2-300 forint keresetre) lehatnék szert. 4 frt 5© fcr*jeérért ¦zillitom viláBbirn ,Boheml>' ¦¦sókaraailkáimat, k*asn billenti ükkel és valódi gviagvkarlkáLkal F.iej aarmooikíkoak 11 rószból ál ó kettős favójs van. oiely ré»zek elp&sz Hibátlan fémárkokkal vannak ellátva. A luDffok egyes lemezeket) vannak, melToél fogva a barmoDikákoak pompás orftooaazerfl. báng 40 hangú 3 reg. nagyság lói, — 33 cji 4 fri 50 kr. 60 . í , . 17—34 . 5 . 50 . 80 . 4 . . 171, - 34 "I, . 6 , 50 . ÖookUlási Iskola ingyes. Postadíj éa csoausolaa 60 kr Képes arjegTzé- iagyea. C. A SchuMer. lanillIitatéSlitö Graillta, Csehország. SiptkOldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Ű nieköltotések iiméuladókkal kerestetnek. V-XXrXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-! ^ A felUlAlá dr. Meidíofér tuir ur álul kiráróltic hitelM<í«tt gyért-nAajti IEIDINGER KÁLYHA cs. es „ir. Düvan szalntefiil kapható. Budapest Tbwwthof — B«c« I., Kshlmarkt 7. tz r H I R D E T ¦ L I T. Ö ca. éa kir ipoat. Ftlii,, f. «. okl6brr bó 4-*o Bndapnl-i kell l«fftM al-Utnai ataj la(k«tT«l>eacl>t-a «.,fnf«<i», méltoitatott, lu>«y a I é> T*i*-ll dM XiX ik jétíkmyeslu m kir. álltai ttnjáték Mia jörrfeliat akként ontassék (el. kojj 1 í é i I í ¦ _w.. .cKj-H,aHi «a ix kiiaudriaatbm r«aiaaituaa<k. L aorajaUk 6aaaea Í182-b-i a-)lllapilotl aT«r-»énr«i aa aláafc kt-Hkaa* ji-lékurr aaertti m.ttt farlatra raaaak éa padii: — — 16000 — - 10000 - - S000 - - «»00 aje - M00 tn - 1000 . - »oo . - 100 . — 10 50 soo -------. sooo éajea kéaapéoakea fisattrtaak ki iaaMTonbatlaonl laM évt SíBMkír aé 2S-4a Badapéates tortéaik. Eo awa|«nr ara 2 fmaJ a é. .aa .^ánaaltya BBHi Sonjíprií kaahauk a lotti-ifutaióaicail Badaixauo (Paat, iötaaibá. félí.e M.) a bo.a a Mp-aaVU ára p<iaUauI>U; -eliíii elirt b.kalaeadó Talaam.f ?1*'1*'í* ¦d*»i««'»^ • !*»"> peauaiva_J_i', a bécai ,««far-¦ .41 Ja Sada ia a~~a«ua«bb hclnaazbea felállilou qrék .nraj-oanlo köMaoel. d->. ísm. okióbCThó 4-éa 1 u, l«tté-laaifat*aa|. Minden állam itul ftrabadalauzTa. Ae «isö éremmel mindet) kiáili-Uéűo kii&Qtetve. Legkuüoőbb kormányzó, tSHfi és sxallöctethett kályha^ V iakolii «a irodák a-_aára. a lacafraaenkb H Itf bb Mlilri tM<1 tt M aM ftl'H&él ét 24 óráif urj«dd éf^a kdaxéao^li ia- BB.OOO kályha for«alomaa ho.va- Kar káljka Utal ta*k ua«a> (ll««t*. „MEII)l\GEK"-kál).iak, Öt» íctftok az atim»- tokiói, aiiivi ikái?tw- Ny<nutott If) Wajdits József kftnyvnyoBdájábaa Nagy-Ka_izsá_. „HESTIA'-kályhák. Z*jBélkftii fatéa. Ponélkali riUroiiÜLtU^j a hwi éa i*Uk- uk. At ellesxék tiwutii czéljiból » por elöl a »rl>n eh>*olithmLók bt>CT i küyfait uétuedoi keWesr 6 kahoallók. A kanok lrnkodaa Ulkal uuot aanaaak. Halánalu cfeai idaurua Miadu égó aajfcrbox alk^laiaa. FCSTEWÉSZTŐ GALOKIFfiRKK. Központi fűtés minden rendszer szériát. j Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czelokra. Qj fnajiMaaai áa trftfftluk <a«vaa *• Wnxnln ^ |
