Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
4.5 MB
2009-09-09 15:33:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
661
8146
Rövid leírás | Teljes leírás (679.05 KB)

Zalai Közlöny 1882 044-052. szám június

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
21. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

ATiGYL1&ISII^ 1882. június Lm
0 J X 0 H I A\'tl A S
Béta»tfc ir
egéaz érre......8 fit.
íéí évre.......¦ * , \'
aegyed ......2 t
Egy szörr. 10 Jer.
HIRDETÉSEI.
.-, tasáboí petitaorban 7, m Marii tot
t L - :..... ...-.r. 5 JtT,
NYILTTÉRBExN soronként 10 fcrért Téttttnsk tei
¦úacstar. méták ~......egres airsj-/
teíért SO kr. fizetendő.
Haszon egyedik éytoiyam
A lap szellemi réssé-, öleti közieméi\'. :
nyék a sxerkeixtőbóx, ; anyagi rtazét illeti kösieméeyek pedig a kiadóhoz béraeatTe íntéieadők : NAGY-e ÍsT 1zsa ° " \' WttsBlSiUz:
BénaeuWtlec levelek csak innen Laitokiitiriaicíe: fngadtate«k" el.
..Kéziratok íisaxa-ueiE. küldetnek...
Ns^-Kaniz8»T&ros helyhitóaáfcfciak, „nagykanizsai ünk. tftzoltó-egylet*, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank*, ,iiagy-kanizsai ukarékpénzUr ¦, a „zalamegyei általános tanttóteatöleb\'-a „ nagy-kanizsai kisded-neveié egyesfliet". a oagj-kaaizsai üszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi t iparkamara nagy-kanizsai k ül választmány a" a \'több megyei és vám
egyesület hivatalos értesitóje.
HeUnkJui kétszer, vasárnap- s csütörtökön luegjele/ó vegyes tartalmú lap.
Modern verekedés.
a kor jelenségéi a társadalom éoyegében s -állapotában leük-akpja-kit. Akármily fényesek vagy nagyok.
akármily erősek Tágy daczrjlók, akármily vissza taszítók vagy unalmasak legyenek is, keletkezéseknek mégis csak egy közös forrása s kormányzója \'-an: a társadalmi viszony 8 az esíme, mely nralja. Pia egészséges eszme uralja társadalmi viszonyain tat, akkor az idézte következmények . Jlag hatnak mindenkire ; de ha beteges eszme araija, akkor na-\' gyos természetes. hogy bénitóiag, roDtÓlag fog hatói rdindenkor.
Aki éber figyelemmel kiséri a\' éneteket, jelenségeket, melyek.min-\\ dig nagyobb s nagyobb számban mutatkoznak táraadalmnek egén; aki látja azon sáros, veszedeimes következményeket, melyeket előidéznek s melyek daczára annak, hogy tisz titlan források ismeretes, mégis mindig több követőre találnak : aa-r.aK elszorul a szive, ha tekintete a lövőn csüng.
A sok kőzött egyike ama veszedelmes, de nagyon is elterjedt nézeteknek ez: .minden, még a lát-, szólagos megbánLásért is véres elégtételt;" S ki ne tudná, hogy a badar DÓzet, mint helyes terjedt s i erjed el még ma ia s pedig nem annyira a köznép., mint inkább az urak, grófok, berezegek, képviselők között. Elterjed e modern verekedés daczára annak, hogy mmtienk! tndja, mennyire méltatlan az emberhez ..yen elégtétel követelése, mennyire .esiázó s Tészthozó mindegyik félre. S miért tírjed el? Pusztán azért, mert hát módi s ki ennek ellenszegülni mer. ki ily modern verekedésre ha felszólittatik nem hajlandó, íi: faragatlannak, de még becstelen-aek is mondjak. S épen az attól valú féieiem, hogy a közvélemény
elitéli, őt, kinek Isten s ember előtt igaza van, épsn a félelem adja Öl dökiésben gyakorlatlan kezébe a pisztolyt, állítja ki czéltalaunl annak, kinek sokszor sem esze ahhoz, hogy magát iavval védhetné, sem bátorsága, hogy Ügyénak elintézését elfő gulatkn bíróságra merné bizni, mert íodja. hogy ott veszt, mig itt biztos bogy lelövi ellenfelét s biztos abban* is bogy romlottszivü környezete \' őt magasztalni, dicsérni fogja azért, hogy becsületét ,— pedig sokszor nem is volt — más vérével mosta tisztára.
Ha két paraszt hivja ki egymást párbajra fnrkóe bottal s az egyik a másiknak beveri fejét, vagy pláne agyoncsapja, a törvény elítéli ót nagyon helyesén, mint gyilkost; de ha holmi .grófok, vagy képviselők pieztolylyal mennek párbajra s az egyik a másikat lelöveli, & tett indokoltnak találtatik. Fáma asszony fogadótermében nem gyilkosságról, hanem csak párbajról beszédnek.
Ha meggondolnák az embertelen emberek, hogy tettök által mily szégyent hoznak — ha nevetnek is sokan a sikerült gyilkosság ntán — önmagnkra a öveikre s a korra, melyben élnek; ha meggondolnák, hogy tettök által mennyire lesüiyed-nek ama polczról, hová Őket a természet állitá ; ha meggondolnák, hogy mennyire boldogtalanná teszik önmagukat, ha ayerók is, mert a gyűlölet után az elkövetett gyilkolás következménye a megvesztegethetlen lelki furdalás, mely megmételyezi minden örömüket; ha meggondolnák, hogy mennyire ártanak hazájok jó hírnevének; ha meggondolnák, hogy mily határtalan fájdalmat okoznak azoknak, kiket a szeretet köteléke elválhstlanul csatol a meggyilkolthoz ; ha meggondolnák, hogy legtöbbször mify nyomornak teszik ki az ártatlan családot, ha megfosztják attól, ki ókét eltartotta; ha meggon-
dolnák, hogy mily durva kijátszása, fitymálása tettök a törvénynek, mily megbocsáth&tlan lábbal tiprása ama parancsolatnak, melynek mindenki engedelmeskedni tartozik , midőn mondja: „ne ölj*; ha régre megmeggondolnák, hogy mily szegénységi bizonyítványt állitnak ki Önmagukról: lehetetlenség, hogy üy modern verekedésre el tudnák magukat határozni.
S vannak még olyanok, kik állítják, hogy ily tett megbocsátható, menthető. Megbocsátható, menthető még akkor sem volna, ba a sors könyvében megvolna határozottan irva, hogy mindig a sértő veszt; még akkor sem, ha bizonyos volna, hogy mindig -csak csekély sérüléssel hagyja el a helyet; mert a tett mindig oly vétek, oly törvényelle-nesség, melynek észszerű s jogosc.it alapjain incseo \'s azén a legszigorúbb büntetésre méltó.
"Ha akad egy-egy józanabb fér-üíí: ki állitá&ai igaz voltát bíróság előtt kész bebizonyitEi s nem akar megverekedni, ha van iiyen férfin, ki a dobott kesztyűt nem hajlandó elfogadni, hanem az illetőnek szeme közé vágja: akkor ör^zeül néhány halandó, kireszi magának s jogot s kimondja, hogy igenis ki kell állnia s lőnie, ba i.kar, ha nem, ha tnd, ha nem. S ezen bíróság neveztetik „becsület bíróságnak.E
Váljon mikor fog már bekövetkezni az idÓ, midőn legalább a nagy urak befogják látni, hogy üy. párbaj nem emberhez méltó, hogy egy gyilkosság ily szándékból nem állithatja helyre seuki megsértett, becsületét. Mikor fog bekövetkezni az idÓ, midőn nagy araink félbe hagyják e modern verekedést s jó példával járnak elüi s minden erejűkkel azon lesznek, hogy ily bar-bárságokrialT hatást szabjanak ? ! Ideje volna már, kivált mináiunk i
magyaroknál, hoi „még az apagyilkost sem kellene halálra Ítélni.*
Az újkor Máriásai
Egy elpusztult Jeruzsálemnek volt Jeremiása; — a leigázott s szétrombolt Karthágónak volt Mari-usa, — kik miként azt a hagyomány az utókor számára föntartotta, a lerombolt Hagy városuk romjai fölött kesaregtefc. i -
Ezen jeles férfibflt \' kesergése mél((ó, volt, a; oagy, veszteséghez, melyet átérezték, annálfogva azok je-Icsségébői s hősiességéből a kesergés mit •sete\'\'von le, «H valódi hskafisá-gukat az tür/tetí fW,!\'hogy látva miként lehetetlenné \'vált a dófgon Tál* toztatfii ;s!ra hágV \'p^sztdlashn segíteni, — fájdalmuk kesergésben talált amannál enyhülést, ennél kitörést.
Nem is" csoda^ niert Jeruzsálem a sídnt város elpusztult; népe, mely latennek is választott . népe volt, a nagy világban oszlott azét s mindezt a hagy próféta látnöki tehetsége még azzal toldotta meg, hogy a falak többé ugy, mint azelőtt állott&k, soha sem fognak felépülni s népe soha sem fog tftbbé egy oly nagy városban egyedül élni.
A keserv méltó volt & gyászhoz.
És Maríos?
Eme rettenthetetlen bős látva a büszke .Kartbagónak \'földúlt alapját; átgondolj a a bogy annak harcias népe az egész világ által uralt Róma hatalmát nem egyszer alázta meg; tudva, hogy a hős Karthágóiak teljesen leigázva lettek, meggyőződött arról, hogy Karthágó nem fog többé Róma vetélytársa s legyőzője lenni, ezen tudat a hós szemeibe fájdalom — kbnyeket csalt.
A nagy próféta és a rettenthetetlen hós egyaránt dísze volt
nemzetének s elpusztult városaik romjai fölött keseregtek, mert amabban a kegyelet szent érzete lágyította meg az erős szivet, tudva, hogy a rendelkezésére álló fegyver, azjTn-lettség nem fog elég erős lenn: az elpusztult város újjá alakítására,,i mitsem éró arra, hogy az elszórt népet még egyszer tömörülni .lássa.
De Máriásnál &era a gyermekes érzet sajtolt kényeket _ elö^eteu^ tefc azok ama mély fájdalc** rtndá-sából, hogy bármily hó: tegyen jft ó egymagábaEL, az örök virossai ,bü-szuJaarezot többé nem folytathat. i:
Y\'ige ittludemefe I
Ezen százados, sőt ^rwíSves történetei \'kisebb nagyobb1 mérvben más aiakbter % más heíyekss \'ftzóts is jelentkeznek. ; - 1
8őt ha szabad a viügfa -\'saölé eseményeiket a kisebbeket -Saeséíift\'-sonlitani, ngy korunkban is \'fogWk találkozni oly nÁéwsécyekreti tHeryek a -jaíitás Bzitíezetét líiselféd, tényleg csupán ¦¦pusjítuláítfJtgai*ldai..1^L \'¦\' \' Hbgj hóssztó\'ae Megyek1 Ös11^ közmondtó\'\':szerWrxm^í5é\'nek«félíf rióí-gnnk udvarán nézzünk szét. \'Hit*-térek azonnal vi^ó^hnk^a "ífágy-Kanizsára, ahol a \'-JaViiás s l5z*prt5s-: czimével pusztul is t\' íáiuűk. \'!\'
Elpnsztnlt\'egy szép \'ház. a Wt-bochay-féle ház a föuíczatf.hofy ni? Ivet engedjen egy kisszerű háznak s még kisebbszerü ferde utCzanak\'V ¦\'
Elpusztult "egy százados fítif1 magában ölelő g\'ybnyörö kertJl\'\'Sz,; „Egylet\' .kertéi hogy1 hely\'étiU-1 jen\' azon k\'ísszérÜ\' utcza ferde^ég\'éneé1^"
Elpusztult az „Egylet1 tagfaf-nak ama kedves reménye, n»ry Őket: az újonnan építendő színház : iránt saját telkükön kecsegtette\'-!. , 1>>s
Elpusztult az egyetértés ezen „Egylet* tagjainak kebeléből, mtfi-elégedetlenek lettek t romokkal : b mig elégedetlen bbek a tervezet?\'írj\' épületekkel. Csalfák voltak7 .á.^njié^
TARCZA.
Népdidok-
L
Holló caüUg fűlött ie u lijeD,
Mi»; Exereatt már, ;udom régefl-rógot,
Misrs rtKj\'Og szép ¦icmed -ii.kgi, Uíxtrí iobog c»a.lf»i aiived lin(ja,
Stomoro ftU igaií iebojlja, Megiáw*ik a akasLt hüjb nju, Hej engem :, OUjIér: a héxcU, TitkOD ígek, ióhajtük atiao»Q-
0e
Dal, hogy hí égek éi\'.od,
iao éiod jó tüígod,
ta.ss féiijei menyoraiágo!
ar, iiugj miD\'leu hijabi, id a UÍvaln bajab*\' ¦ » tárnámra be elet, k hiaiek, remélők
III.
(íii-KaoiMa, Sagj-Kaaiiai viro*... ...N\'e kúrdeid e csitenám mér\' oij air Hegjet, TBlgy\'él üítre Tissia jirLam, De *i*retíi[ »eho! aem taiiltam...
Jútl elibíiu egy kia barna tajjka, | Jaj! hocy égni löUt í^etne láncja, Megigéte;t nyomban a kia ilnok, 3 éiirerélien, gjoram tora izáJlutt.
mtudeutUi »Car
. sjropiiba\' jároí
i mert veasedelmea T^jta: Ssítbie-Ib]kémet ÖMiesarjirUL
Cncáay-ntcsa girbe-förbe aároí, Ai éu atiTojr sxerelem rírigos, Moaí nyiük a leg*ifbh bimbó ra^ia, Holdog .cr-r az, aki Inaakajtja.
MAROSHALMI GYi\'LA
ÜEJ \'\'CJOk, mint i. leaf.ri íajka, Ait m tudja a né] merre hajija, -:aurik rtie a haboknak íénj*, Üegii ran m«g bia&liAa. rímíare
Pedig tudom caaifa lelkű aicutem, Hogy te régen elfeledtél engem S mint a futé c^iiligfíüy ai égen, i.imo»odott i\'í-embö] cin Ükén
a.
Tarka réten, tarka Ttrág, Jaj de for^ií. es a világ, ölym édAS, olyan kedTM, Mégií olyan retaedi"lmes.
TelevbÍTel, tele\' bajjal. Tele annyi taép .•• -:.-. \'-üttgi; mind oly fc—Jt, eajűíit. Akár afta, akár bvna.
A szép emli\'T.
— KarcioUt ~ BELÁXY1 TlVABAM-tól.
Én laieoem — de ii bo!dog állapot korayékexhelt« ax emborUeget, mikor még semmi uCveo aeretííodő lükör gyir: táaibox oem értetL..
A tű cser des tükre ia megmataitu ogr-aa a faositnilet, de anztri kösv»üeo»oig gel meg acm. bogy rajaki ödmajába is sxereimes lett voin*, mint a bogy századok maira asöst- 4» üvegUikrők- — ftGodöctsa is egy példa maradi ránk a boldog rj korból, nogy t. i. stép
legény dsmsgiba iett örül elcsen ase-rojmeaaé.
De eil ia az i íiokaliaE köriitmáoy tojU. maga nUxt, bogy ai illeti Narcia*Q8 úrfi — pardon ] bisuen cs&k egy steril páastorlagday -oh... tatát\'. HarcbÍMaa
,. ?\'jj.^r- nem akarlaoegérteni a legazebb emésalü axerelmét. Podig az meg U köftzönlo 70iaa. Denique, isteni haragjában ugj büatelte, ahogy mondtam. Végre midőn egy leirbatlan stépségü rózsaliget kristály Laraban öcimuginak kurizált volna, erényes Karcisaus bará-lunk cm lelte bkláJit.
Ámde, bogy a boazu isteni eredelQ vyH, ast a belőle sarjadaott, a ma már áitaláDOBan ismert oaruiaa-Tiríg vaa hivatva örökre igasolDi.
Saerénytelenaég voloa tfilem, ha Karciasas «rényü legények uULa mernék tudakozódni.
Föntebb a páattorlegény urfivtl lévesstettem ö&ace. B-.i:c.-n ee ósxinlén aajoálom a tévedést, t^-- tessék zokon venni mélyen Cissteh urfiai erényekben g*xdak knrsxakunknak.
No de nem vád- és éűbestéd »»a ít\' kéarü!5bsn, bancm vult egysaer egy ember. Jó! mondtam-e kérem í ígenia jol mondtam; mert aktiul itt szóbeszéd lesz, az, ha aern is telivér ember, mim éppen akó rangjában kezdődik az ember, báró Durvinyi Z>ltin már kékvérű ember, is/hit igazi •imber volt, a izá íegmagyar ofazágibb értelmében.
Együtt diikuekodmnk.
Srép 6u volt. Ezt tóég irigyei sem tagadhatlik meg tőle. — Fürtös szögbaj. vérforraló szemek, gyönyörű kii pőrge baj asz ai aríazlokraüktu orr é& bíbor »jkük küzíStt, mélíósigtelj.s arczkifejezés íe^edelmi tekintet ét termr\'..
Olykor azenvelepte a demukratia nfat, de kevés eredetiségbe;. — Ujadig láaszoit rajta s. nagyominyoe góg : éVeí-I hftí ío!\'. ar fc ?Íma volée —
\'befolyás.
Nagyra volt vele, bogy köztünk egyedül egymaga volt mágnás-ér. — .\'¦ ebDali sserepét comme il faat játszotta, de ilyenkor unalmas ie volt, mint az »*-\' Taoulótáraait még ie is nézte, köszönésüket sérló rövidséggel viaionosta, mit ezek aztán kurtán furcsán be is szüntetlek. Sót olykor-olykor, ba velünk együtt malátái elég l«ere*tkedó voit az Ököijug egyes ezelidebb paragrafusail ÍE alkalmazták reá.
De én tadlam vele prózában is b» szélat. Mjí\' isaieit b«ráisas;ávai is. — a. bru.aerjch.s.í ot azoabao ::erc paraaZ\' oot-i bauem valódi (budtpeati) óorii«KűXiÓ^ 1 ittuk meg, Ettól kezdve angc.21 Tódinni-. s én ól Jolinak nev-ztnm.
Ugyaaekkor i-ly- jóíznec iszogm :unK méltóságos barátom aaobájab*n hogy ót végre a szék >s lövetette magáról a ott *ludt el a sikua parquetten.
Az rlóadás"k alatt konyók^a puftá-sok vottuuk, ami prufán s:6anuy<t loss, bogy egymás mellett ültünk: Z.- .; hevert inkább, -nint Ült, már c»*tc ugy nrasac.
Öntelt és hin vo;; oj&i: a azritraio\'-mig. Bö«zké val: trati rlöoy^ire, melyek a szellemeiket messze talaziroyaltátk Szenny Zoli !
Htnem egystflr (tibgjírtii 1
Akmek jellemrajzi ilyen vonasokije nyugszik, arról szükségtelen még\'azi is ídeirni, — bogy ledér iB volt egy-egy kicsit,
A\' biz 6! Már csak ugy urasao.
Hát ezt a nemei vooáiJá; \' majd mklbb illusztráljuk.
Egyszer agy eset\', i\'dolog, hóW a asobWczicsüs akii Sol: báró Isten
legremekebb alkotást\'-cát t&ríö\'it, visszapótolt előbbi imádójához. EokauVMi-tyás becsületes lakalot legécybez.* — Ez persze, most már óitokéi te magát t )eg-erélyesebb fóiiópéare is. Bogy DorínCoji , Zoltán bárói livoi tár:»a FicÍkájatÓl. \'
Egy esté be ia fü\'.ötte neki a ootiot emberüi. A bátoJsó lépcsóre ahoi. a?nak.-elótle Fan;,:., es 2jO\\\\
maga Kocuiek voniiit. a bogy * ¦ :~.-.S~:r... jól ÚSSÖS ki, ----. Fá-
cika rahajába.
A baita lm lépetÓ miül reQdeaeiui most i* sötét voit- — A boldvüag. aeis alkálit*- íbdümíuu. ZoJ; a kert folAllídalt hx idyhi eipi-duiC-a. azive dupla-- dono-goti. Sto nélkül közeledett a veit Fanika teé. Ez mi*g Z-j1i L¦= í é. Kgymáa Jtarjaíba-bul-n: pili.u-\'^ müve Volu Sanam Zrtiit 0*ro rcuCKi. i. ^UzeeiieK :aiáita Finita ililéaét «•\'¦\'. gyöogédutleonek ,pftfk,
tjttíy a bzereiméi jeltsuise. De az áj Fá aika nem tat:itoti, aói aanriio\'t, ugy, Huuy Z«li úrfi nyöaznud1\' btle és fö! is jajduit, »mini a aiorTtá* heve alól sz»ba-duira a iepcs\'Vk"rlitjahi>» fogta a j.űaró ox érzékei^ oidaibordáiv.
— flai *1 j"n e meg valaha az ur ¦ Fanihtrzr — kérdé Ugai kóaÓU a keasv rfeea aaevcsaiödutt-Durvanyit.
Buctiu «I. oyomornitiibigé a bbldogtal »c Zmi.
El Sb bocsátotta ot a iakatos. de fy Bieleaea, hogy még n fái táve\'sigáról sera gyOíÖdbetett mog. mert caakcém bicsak kai kellett Ót omi»n le-vskarni.
"odaleretrleiie a v aí m arim iak«ioe-legénv. At*4n\' még egy k-Trst; meg iw fejelte,\' ¦ igv \' hdy o-iihagy va. gyózeretmVl-^asac vciui.!\', be -Farrí ül. táti az. ande*^
HUSZONEGYEDIK SVTOLYAM.
ZALAI KÖZLÓKÍ
nyék, mert másként s nem igy voltak előre értesitre a létesítendők felől!
Elpusztult a város nek minden kedélye, melylyel ax nj intézményhez fűződve volt. mert minden történik, csak az nem, a miért áldozatot hozni kiránt!
Kipusztult azon kilátás, ! . az nj ntcza sétatért képezhessen; elpusztult azon remény, hogy az uj ?tczában pompás házak emelkedhessenek, mert a kedv elveszett, hogy ott valaki még ideában is telket szerezzen s ezen értéktelenné yált uíczában házat óhajtana!
Elpusztult miodec, még azon remény is, hogy ezen uj utcza a czélba vett katonai laktanya felépülése folytan a közlekedést kényelmessé tegye!
És a közönséget senki sem siet vigasztalni nyílt felfedezésekkel, senki sem tartja azt érdemesnek, hogy kételyeit eloszlassa; azok, kik épen hivatva volnának rája, legkevésbé tartják arra a közönséget érdemesnek.
Jól van ez igy ls, mi csak keseregjünk !
¦ ügy tüuik föl előttem ezen dolog, mintha az egy dipiojiátiai harez lenne a város közönsége ellen, mely bevégzett tényekkel szemben képtelennek találja magát többé azoknak megváltoztatására.
És ha lehet ezen ügyből, ezen beismerve elrontott dologból a közönségnek némi vigaszt nyerni, tekintve, hogy az egyedül az ő saját közönbosségének tulajc.onitható. mely jogérzetének ellenére is hallgatásra kárhoztatja, — mondom ezen vigaszt ama körülményből vonhatja le, hogy az ő hallgatása épagy beleegyezést bizonyít, mint igazol ilyent az eljárást intéző megbízott férfiak hallgatása.
Alszik a közönség önérzete s csak álmaiban jajdul koronkint föl, de azért lelke, szelleme s tevékenysége nem hoz a közérdek javára egyetlen férfias szót sem !
A kisajátítási törvény szabályairól és annak következményeiről, melyek nemcsak az egyes Őrdeklettek jogait tartják sérthetetleneknek, hanem minden más, tehát nem közvetlen érdekek s igy nem a tulajdonos-
iéiul magival vivóc ai uri vetélytárs zusott csüinderét is.
Másnap, harmadnap sem 1 ittuk Zolit. Történetesen hozzámentem, de alig ismertem rá: tele tolt az arcsa flactrommal. őszintén, de keserűn és bo ssutói égve mesélte el kalandját Párbaji emlegetett. Sikerült lebeszélnem, hogy a lakatos legénjnyol se verekedjék, meg. Engem kér t fel secundansusk. Ennem tartottam elég díszesnek az okot éa nemii vállalkostam. Egy cselédért verekedni nemcharekter. Ebbe aztán belenyugodóit.
Odaállt — mint rendesen — a tÜ k5r\' elé és siránkoivs sajnálkozott ssép arciának .ilyetén blcsufitása fölött... Majd legalább nem fog magival coquettirozni, mint azelőtt. Valósággal belebolondalt saját arcsa szépségébe. Most aztán le Tolt hűtve,
Hhuága több íly aflairt szerzett mar neki, de még igy nem járta meg.
Két bét múlva begyógyult a ssép áros, de részint vonalak, részint foltok mutatták, hogy a ssép arca többé nem oly kifogástalan; sőt kellemetlen maradt.
Utam eselőtt birom évvel Nsgy-Durványon vitt keresztül. A báró otthon volt, sagy Örömmel fogadolt és napokig magánál maraszt^!!. N-ihai ssep arcúnak történetét sem feledte el. De aat sem, bogy ó volt a leghiabb ember széles e bániban.
Most B. megye főispánja.
A .látomány.
(Egy nő na.piojab.SL) Ma van születésié napja s anyám qalálának évfordulója; minő édes és fájdalmas gondolatok fűződnek ezen napnak óráibos. — Loha egész életemben nem láttam oly igaa, önfeláldozó kedves lényt, mint mii*ó boldogult anyám volt. —
— Atyám ép akkor halt meg mikor a kis Ernesatina névérem született. Anyámnak szerfölött sok gondot szerzett a kis Erneaatiua, ki midén megszületett igQQ sovány, gyönge kis teremtés volt olyannyira, hogy még három éves korában eem tudott menni, nyelve pedig •% tudott néhány ssót gagyogni.
nak beleszólási s felszólamlás. ugy nevezett észrevételezési jogát is tiszteletben ártják, — ezuttai nem is szólok s csak annyit említek föl, bogy egy ily kö z- hely, vagy ntcza nyitásnál a terv záros határnapig közszemlére lett volna kiteendŐ a csak mintán az ellen senki részéről fel-szőlamlás vagy észrevétel nem tétetett légyen, — lett volna a fcihasi-tás foganatosítandó.
Ez meg nem tőrtént 1
Jogosult-e az eljárás, ítéljék meg azok, kik a tűzhely körül vannak.
Ezeket még elmondani szükségesnek -tartottam; nehogy a joró nemzedék, de még magunk is azt mondhassuk, hogy nem akadt senki, aki e város érdekében egyetlen árra szót koczkáztatott volna e ferde ntcza létrejövetele előtt
És igy én megtettem nézetem szerint -polgári kötelességemet, nyugodtan fogom \'— bar fájdalomérzettel — szemlélni már rövid napok mnlva miként fog i haroz csendes lezajlása rook fölött 18,000 Mari us keseregni.
E kesergést el lehetett volna hárítani, de a kesergők között lesz — Pilátus is.
Dr. FÁBNEK LÁSZLÓ.
e diplomatáéi után a ro-Jeremiás és
A budapesti állami középlpar-ódában
a gépkezelők éa futók számára rendezett első tanfolyam eredménye,
I A tanfolyam f. éri február hé 6-én nyittatott meg, ekkor kezdettek meg aa előadások és májas 13 án fejestettek be, ezen időtartam alatt oaak két oapcn nagypénteken és Lut vét vasárnapján nem volt Mosdás. \'\'
A tanfolyamra beiretkoaott 157 tannlÓ, a kik közöl a tanfolyamot elvé-geate 103, a többi nagymérvű oramulasa-tás miatt időközben kíairatott, illetőleg elmaradt.
Ás előadások naponként estv© ? órától 9 ériig tartattak, összesen 164 órában, a vasárnapokon padig délelőtt 9 érától 12-ig kezdetben mértani rojt taníttatott 21 órában, kesébb kirándulások voltak.
A gyakorlati oktatás az ájlamvaa-gépgyárában april 24-éu kezdetett me^ ¦ májas 13-áig tartott, ott a tanulék egy művezető vezetése alatt 18—20 tagbél álló csoportokban három napon át
— S. ellemileg azonban a kis Erneaz-tina nagyon gyorsan fíjlődött; édes anyját és testvérjeit — ha bescéltek hozzá
jól megértette. Különösen szerette, ha meséltek neki valamit, — a mit 5 nagy érdeklődésééi hallgatott.
Egyetlen fivérem még nagyon fiat*-on bagyá el csendes \' bajiékunkat, mert d tengerész akart lenni b azért a tőlünk nem nagyon távol lévő Hamburg városba nunt, bogy magát az ottani hírneves tengerészeti iskolába felvéteaae is életpályájára kiképeztesse.
— Életünk nagyon egyszerű volt, anyám egyedül vitte a gazdaasszony szerepét, s csak nagy ritkán engedte meg azt, bogy én ie segitzek neki.
Kis varosunk egy törvényszéknek volt a székhelye, melynek atyám is egyik igen becsült tagja volt, s azon őszinte bsrátsáp éa tnttelet melylyel atyámat a törvényszék tagjai elhalmoztak, halála után átszállt anyámra.
Nagyon ritkán s csak olyan társaságokban jelent meg, honnét semmiféle kifogással sem hagyhatta ki ma^át, mert az ő állaadd helye a kis Erne«atiua ágya mellett volt. Egész naphosszat eljátssado rótt vele s mesélgetett neki, mit ő mindig a legnagyobb figyelemmel hallgatott
Házi orvosunk folyton a legszebb reményekkel biztatott benniinhet, hogy majd évek múlva meg fog erősödni a kis Ernesstiaa.
Én 17 évet voltam, kis húgom pe-dig 4, midőn anyám meghalt, atyám halála anyámnak amúgy is gyenge egészségét egészen aláásta. Hossza ideig betegeskedett szegény anyám, később kezdett egészsége agyán kissé javulni ¦ már sétálgatott is némelykor kis kertünkben mig nem egysser csak egy erős láz ismét ágybs kényaserité maradni.
HuMc érsé, hogy köseledik életének vége, s bogy peresei meg Tannak ssámlálva, ágyához hívott: „Mari, monda susogva, halálos ágyamon kérlek valamire; látod a kis Srnesstina kedves gyermek, ápold őt, légy helyettem anyja saját kezed nyújtsa neki az ételt, saját keséd pótolja erőtlen végtagjait, míg az ág erőt áé azokba, ne feled kssvséi meg
\'gyakorolták -magosat s loromob:! és cséplőgép azereléeáben és járatásában.
A vizsgálatok május 14-én ke;dúd-. tek mag es 17-éo fejeztetlek V, «s elmó-leti és gyakorlati vizsgálat párhazamosan tartatott, az utóbbi izéin az intését udvarán egy iocomobil és cséplőgép volt fel állit ve és üzemben tartva.
A tanfolyamot végsett 103 tanuló közül vizsgalatra jelentkezett 98 s esek közül oaak agy búko: t meg. A megvizsgáltak közül; * Iocomobil ét a cséplőgép keselé-: sere képesittetott 47 és pedig 4 jeles, 22 jó és 21 elégséges oss\'álysattal;
\'csak a Iocomobil kezelésére 43, esek között 12 jó és 20 elégsége*; ¦ ¦-
a Iocomobil kazán kezelésére azas futóuek 15 és pedig 8 jó és 7 elégséges osstálysatui. ;. » *-t i; íj / *|
A megvizsgált 96 tanuló\' között 25 vidéki s> *öbbi pedig a fővárosi gépgyárak bél valé mankás rolL .[
A\' mesterséget tekintve volt 74 lakatos, 17 kovács, 5 esztergályos, 1 hivatalnok é: 1 cséplőgép réastulsjdonos.
Ason taoolék kőiül, akik a iocomobil éa a cséplőgép kezelésére képesít tettek — jutalomban réssesittetett 34.
2 kapott arüzt remontoír órát, — a melynek iedlapjába metszetett: „Jutalmul a gépkezelők és futók tanfolyamán tannaitott szép előmenetelért"
:& rajzeszközt, 5 ssalagmérczet és 18 a gősgépek késelésére vonatkozó szakkönyvet, a melyeknek első lapjára.íratott .Jutalmul a gépkeselők és futok taatb lyamán tsnusitolt szorgalomért."
A Iocomobil és cséplőgép keselésére képesített tanulók nevei közöltetni fognak a gazdasági egyesületekkel és éviden ti á-ban fogja tartani ásóknak lakhelyét as intését igasgatóaága is, hogy a földbirtokosoknak — s kikbes e czélból felhívást fog intézni — bogy képset\' gépészeket ajánlhoason.
Az Időjárás és ídcyóslásrőí.
Szokás sceriot es évben is sma 3 nevesetes fagyos szen\'ek nem jói viselték magokat.
A hideg éssaki ssél egyre fújdogált eses napok alstt, míg végre áldozó ssom-batra virradóra jókora hóharoaat volt, — mely a lapályos helyeken a nem rég kelt gyenge kakoricsáknak, de még jubbso a borsónak és töknek ártott, gabonákon is megiátasik a hidegnek a nyoma; de csak nagyobb veszedelmet ne bocsásson reá a mindenhaló, — kÖsépszeiQ aratást rományi hetünk.
A májasi barmatok és osÓk sokat használtak a gyenge tavasziaknak, még a késő össi vetések is sokat gyarapodtak.
A fagyos eseuiekról Uvén s szó, nem balga thatom el észre rételemet ezen napokról asúló s uralkodó balhi-delemről melyet esen fagyos napokról a oépkösött
-f puriml S88J
róla soha, de soha.Megigérednekem est? Megesküszöl oekem erre?
— Esküszöm! És sírva asoritám a már hidegülni kezdő kezét. Néhány peres múlva égessen árvák lettünk. Eskümet mindig híren megtartottam; ni ven ápoltam a kis Ernessiinát éa Ő ezért mély sseretettel csüggött rajtam. Fivérünk mint tengerJsstiazt Dán szolgálatba lépett s cssk nagy ritkán hallottunk róla valamit.
Még nem mait el egy éve, bogy anyám meghalt, egy szeretetreméltó férfin val ismerkedtem meg, ki a törvényszéknél segódbiró volt. Gyakran észreverém, miként tüntetett ki a t-jbbi előkelőbb, gazdagabb lányok körül; minő büszkévé tett ezen, kitüntetés engem b mint vonzott egyszerű igaz lény.-, mely annyira különbözött a többi fiatal emberekétől. Mindest nem akartam bevsJl&oi magamnak, asonban mégis érsém, hogy aagyon ¦seretem.
Egysser egy kirándulást rendezett az intelligentia kis városunkban, hova engem is felszólítottak ismerőseim, bogy vegyek résst a kirándulásban, én azonban nem akartam részt ve-c: « csak midőn meghallottam, kogy Ede is a kirándulók közt lesz, elhatároztam magamat, hogy én is veíök tartok azon elhatárolással, bogy még jókor visssa fogok térni a kis Erneastináhos. Ede soha sem nyeré meg oly nagyon kedvemet, mint ms és soha nem láttam oly jó kedvben és vidámságban, mint ma.
A ssép erdőben a hova kirándultunk, a madárkák víg caicsergése mellett délben jól megebédeltünk, s ebéd atán a társaság egy része hasa felé indáit, a másik réssé pedig as erdőben maradt.
„Menjünk Bemerodeba — kiáitá a még hátramaradtak kösül valaki — Bernerode nagyon msgaean égessen s hegy tetején fekszik., honnét a nap le-nyugtát teljes pompájában láthatják.*
As indítvány elfogadtatott, csak én s még néhány éltesebb nő akartunk hasa menni.
sHa ön engem szeret kedves Mari — monda Ede Ifieaea — ugy velünk fog maradni i üljön Bemerodeba.\'
nem ritkán még a müveit emberektől is halhatni.
A három ss*otet okitsu&k p. bide-gekért, melyek május kftseg|e iájásrnsok-tak uraik°dui. Némileg igasxriva ras e babonás rélemény. mart hát többnyifc május kós«pére esnek a májinsi hideg napok, de májas 12—15-dike közben s ufls éjjelek nem ritkás a derek is be-követkesmék. A köraép pedig, ha valaminek as ig»si okát inegmagyarásni vagy megérteni nexn tedja, á baboaábez fordulj sotfasutáa kap feleletet, és ssagyarása-1 tot, még pedig milyeat. Igy nyertek ama három ssentek ia a megtisztelte téaükat. Pongrács, Servácz és Bonifács. A jámborok még a földoo jártak sam okoztak a felebarátjaikoak bajt vagy kárt, — mért okosnának holtuk után. Nem asért, hogy e három szentekről L súlyos vádat híve-gyen\' — \'akarom a íégtunetí tüneményt megnragy srárnir TnBrt hiss nsmTTS n-aniis srorultak, hanem őzért, hogy a babonát; m«ly még most is talál eléghivőkré, es! által ís irtsam.\'
Tadjnk ast a terméssettanbŐÍ, bogy midőn a »iz és más csepfolyoa testek a folyékony állapotból, a pára és gőz állapotba, a hó 4» jég;szilárd állapotból a csepp folyós állapotba térnek át, a melegét lekötik. S a levegő melegét az olvadó jog és hó, a, párává viltozÓ víz\'efvoűja és a fevegőt lehűti TapassísftaUuk ext elégszer, midőn nálunk tavaBEUel a hó és jég a nap sugarai által ol7sdáanaktaduU sokkal áthatóbb hideget éreztünk, minta tél idején, mídŐn [móg a hónak eszében sem volt megíndalni.
Valóban pedig télen sokkal hidegebb volt, mint tavasssal, mért máskép hogyan is fagyott volna be a viz és levegőben levő vízpárák hegyaa váltak volna hóvá, ha hidegebb nem lett volna, — mint tavasszal, mikor a hó megindult.
Hoonan van tehát e riszás állapot ? A tél boáltával a tartós bidog alkalmával álló és folyóvizek befagynak, ékkor a ickiitöit meleg megszabadult és a levegő bő fokát feliebb emelte ás a hideg ís tűrhető enyhéré vált, mert s nap augarai által melegült levegő melegét sem vonta el, a még ekkor egészséges friss hó. Az előbbi kemény hideg atán követkesett enyhébb idő tehát igen éssrerehetó. Mig ellcnb n Urasssal meglehetóa jó meleg időnek kell js\'rni, hogy a jeget havat útnak indítsa, s midőn már megindult a jég, a poshadt hó, csaknem rögtön váltík viasé, — s a hirtelen olvadó hó a levegő előbbi melegét hamar leaaálütja. Igy as előbbi jó meleg tavaesi napokat oaak hamar bid«g napok ráltják fel, mely a már előbbi melegben szokott bőrünknek hideg érsetet okon.
Az is könnyen érthető dolog, hogy a magas havasok Kárpátok éa Alpok északi oldalán sokszor még két hónappal ís későbben moxdal meg a hó, mint ezen havasok déli lejtőin és est követő vidékeken.
Kérésének nera bírtam ellent állni. \' A délutánt igen rigan töltöttük el utank\'egy csép sürü erdőn vezetett ke\' resstül egészen Bemerodetg. Nagyon jo-káig voltunk fent a magaslaton s a mint hasa felé tartottunk éa és Ede rolUnk a legutolsók, s csak laasu léptekkei kö-rettük a többieket. Sokáig haladtunk egymás mellett szótlanul mig régre Ede egysserre megállt s a köretk esőket monda: »A m»i napig asért nem akartam megkérni a kezét, mert állomásomon nem roltam végleg megerősítve, de most midőn e/.cn óhajom teljesült kedves Mari, akar-e szerelmével engem boldogítani ?" Erre nem bírtam felalni — s ezalatt a társaság as erdő egyik sarkánál ssemeink elől eltűnt — cenk némán s elpirulva ?1-tam előtte; mire Ő engem átölelt s egy forró csókkal erőaité meg frigyünket.
Némán goodolatokba merülve haladtunk a társaság után, mig végre elértük as ordéss lakot, hcl már várt reánk a kocsi.
Kés.\' este volt mire hasa értem; a zsolgáío egéis savartan futott elém s Dkondá: vNe ijedjen meg Mari kiaass-asonya kis Ernesstina rosszul van, máras orvos nrc.ii ie voltam, ki m^gl^/rte, hogy rögtön i\'.i lrsz.B
A kh ágyhoz léptem: .Jösz még egyszer Mari — kiáitá Erneeztina — nagyon soká hagytatok ti engem egyedül, te elmégy, Zsófi pödig eLixohe Leesi a bibliát, aztán ó is elmegy. Szom!*a voltam, éhes voiiam, nagyon sokáig sírtam, hogy asm hoztak semmit Todod Mari ki jött akkor hossám, mikor ugy sírtam ? A mama a drága jó mama; oda üli\'as ágyam szélére a egysserre elmúlt asomju-ságom, éhségem. Fekete rnha volt rajta, de ssobb, sokkal szebb, mint máskor. Bgy aranyos csészéből adott vizet inni. Jáj de édes volt ss 1 Antin nagyon sokat beszélt a jó Istenről ée angyalkákról, kik fenni as égben nnzsk ¦ még ast is mondta, hogy ssssn sokára megfogom látni as édes ^apát, kit még soha sem láttam."
As orvos nemsokára megérkesnti, kJ fejé: aggodalmasan ráaá a monda: „a gyermek nagyon beteg" s rögtön rendelt orvoftFAgci. — Lraessúna setn akarta
A napbak sz égen,bizonyos rasgas-ságot krli elérni, hogy\'is északi ojdal*. k&c levő havat ís megmosdithsssa. Ezt & áa-gasságot s nsp májuselső felében ériel. Mire itt megindult o hó,¦ addig aáiuuk mir javában söldül a természet, De mi <;;.. téník ? A nálunk^arárT *B,tfelmele?ült eszel egyasefrekőnnyebbé-is vált Wegő felemelkedik a:magasba,-hélyébeész»kr(ij & meghűlt éa így lömöttebb \'és oelk-z^bb
% tódul. i-.^ ui
A nálunk melegebb \\-™*z<\'; tí-
Sgbavasok éssskióldalán as olvadó há által meghűlt levegő között egy harcs
tart, míg a levegőben a két északi és\'déli oldala\'kím éa tájakoa levrrWegő \'közötil bŐkülönbeég ki nem egyenlítődik. Annak hogy as éssaki oldalon is a hó a nap heve
iiíO\'tJ^fl^r^lk
nflljon, ho^y a tudeg és meleg levegő
kOsötti harát fBhamadjon~48\'\'\' botzáttk érjen s néltyak;iis a. levegőt .Vnütse. kell egy pár bét, E közben már május hó közepén vagyunk Vannak évek .midőn si:írpók\'\'és havnsokoni hóolvadásból ESármazoít hideg szelek m ís.;!: hidegek májna,,Tégéw s&t fustieselejére .\'eansk, —!-, I^grzokottabb, ideje asonban május közepe. A májusi hideg szelekhez még hozzájárul májusban a hajnali szürkületnek hoasru\' majdnem 2 óráig tartó ideje- -Mer; a világos1 éjjelek ídéje alatt sokkal baanarébb eihocaájtja a föld és s loyegő nappal : nyert melegét zrAzl * sötét éjjeleken. : : . ,..
A fentebb elmondottakra azt as óssrsvóHélt\'\' tehetné a figyeimes \'olvasó, ha májusi hideg napok !a - hó és jég olvsdásától ssárznasnak, miután bó ui-radásaak. \'mialás,: a hó olvadásnak , a havasok éssaki oldalain mj^den évbsn be kell következőt, tehát\' minden évbeo be kellone ezen ftjUerés.szerint- kövatkexní a hidegeknek is hogyan van as, hogy az mégsem következik be miódén évben.
Hsi a májoü hideg napos! valamely évben :elmaxádsiat ee«ek két oka iehe\'. Egyik eks. lehet as, ha ssájosban borult éjjelek .vannak. ,. ->;
\'".Mert a felhók mint. egy . tkkarék nem engedik a\' TeVégőt kisugárzás atján kihűlni vagy\' pedig ugyznésen szokott hideg napok idejében, nyugatról áz Atlanti %-tes)gsCTÓl. | iegy. körbeo forgó izél hasódik kerMitül hazánkon, a mi a szokásos hidek napok mijas 10—15-dike táján hideg levegőt megmelegíti b a félős fagyos s&eaíei: -napjii minden veszély nélkül múlnak el. S.ez a másik ok, mely szolgál a hideg elmaradására.*
Hogy megjósolhassuk-e\'-Ire, váljon békövatk*znek-B a májast hideg napok, vagy elmalnaa minden baj nélkül, tudnunk kellano, fog a hazánkon, különösen azon a vidéken hol lakunk ilyen meleget hosó légáramlatok keresztül vonumi, vagy nem. H"gy ezt tudhassuk, ismerni kellene az Atlanti tenger fölötti légáramlat és a köríég villanyos feszültség minden viszonyait. Est ismerői nekünk
bevenni as orvosságot; .vigyétek el tőlem est a keserű siset, abból adjatok ioni, a melyikből az édes mama adott. Oh de édes voltat!*
Néhány óráig csendesen feküdt, egysserre cetk késő éjjel hírtelen felült ágyában s a következő szavakat znoedá: J Jő : mamám jöjj el-ériem, én hoznád akarok menni fel az ágba."
Ezeket mondva lassan visszaérem-kedetv-kis vánkesara, még egyszer sóhajtott és meghalt^ .
\' A bibfia nssUeÚe té.-:L"^i:. melynek képeit néségeté "és ép" ott voit nyitva, hol a tisparancsolat állt: Tiszteljed atyádat és anyádat..... és magszegtem ezen parancsolatot, mert.uem tartam meg eskümet, melyet snyámnsk halálos ágyán fogadtam.
Egy év múlva Brnesstína halála atán Ede neje lettem, házaaeáguuk igen boldog volt.
Azon éjjel, midőn egy szép kis fiúval áldott meg az Isten, uorsassió nehéz álmom volt.
Agyam kjénél állt anyám aacn fekete ruhában, melyet atyám halála után folyón viselt, tekintete szerfölött báus-tos poíl
,Hcgy i!.rtád roeg iwküdet monda ó? N>*m v*gy érdemes arra bogy anya legy 1«
Erre lasso de biztos lépéwkkeJ haladt s bóicső felé, melyben gyermekem ídküdt; kivette öte. a bölcsőből, karjaiba ss"ritá és fájdalmasa* mosolyogva kélster mngcsókolá.
Felakartam ugrani, a gitségért akartam kiái-^ci, da nem bírtam, nístba mázsányi teher nehesedott vuins rám, nem bírtam megmozdulni, egy h»ngot nem voltam képes adni.
Másnap reggel halra találtam a kedpes gyermeket bölcsőjében s azóta házasságnak gyümölcstelen maradt. , Bndapest 1882. Nómetbór fordította:
SCHMIDT RliZSÓ.
7Z/AIi;A;,1 K ÖZL05 Y.
1-én 188*.
hai»nd< emberoknek nem áll hataJamak-b«c Ig>" nem ál! hatalmunkban megjÓ aolni JÓ előre - májusi időjárást wm.
A mi időjóeláai ismeretiül- még ?agyon szűk határok kötött van. — Ás Időjárást biztosan megjósolni mindet tudományon segédmüszerek mellen itpir napra alig egy hétre terjed. As egész évre szóló időjóslásnak csak annyi alapja -ll mennyi befolyást a hold járást és -napfoltokban gazdag évek gyakorolnak Herscbel tudós csillagász kulcsa szerinti jótlstai aholdváitosássin okosu pefoíyison aitpülíak-. Mely szabályokst in mmertetni terünk nem engedi. Csak egy par nevezetesebb esetei a bold befolyásáról legyen subád megemlítenünk.
A bold vousáaa nemcsak a tan. vizét hozz* mozgásba, \'h^nen a » ís. Legnagyobb; ereje vik r itoic von: ;inak a bold uja utáa.pár nani*;. Ha c hold ujjuláa a holdnak fölftozelFid2l-pontjával in összeesik ez uiug neveli e. Lioidnak befolyását u időre. Például a bold ujuláa közben oly helyes lepi át u agyes^tl^t, aiidón ai valamely oagy aaá-fóldrésMiek ?11 délvoaalábsa, akkor ezen bóoak folyamata általában száras ba pedig í bold ai egyenlítőt felszálló .lüépéae tenger fölött történt, akkor ezen bdnap, mig abból a - holdból :art eedvesrl időjárással fog kime-ni.
Á napfoltokban gasdak évekbe viharok, visáradások, felhőszakadások
géuy
yakoribbak, miat a napfoltokban sae-években. A napfoltokban gazdag legény évek visszatérési korszaka Cyklasa 11 év* A hold járása, ée a aap-[bites éhekből eredő időváltozások me^-j&sli apaptér csiuaiókoak már hattimá-ban ?11. Sogy sokseor niegcsftTak\'fc beó-\' útiakéra naptári rdŐjóalatok, nem tagadható, de es csak azon körülménynek :udzcdo be, hogy nem ismerjük még a :<TiHÓsíet minden titkát.
Ai időjárás és jóslásról miskor majd még esőt ni fogan le, ba tekintetes hierkesztő ar magengedni szíveskedik. *)
P. Q.
Csodt-gjermeÉek,
\\Gj érmek kiállítás Uj-Orieansbaa.)
Aagolorsság ban ezelőtt egyátalában nem tartoztak a ritkaságok kosé a gy érmek kiáll i tások, melyek által serkentőleg akartak hatni a fajt nemesedéire, magas dijakkal jutalmazván a legerősebb és legjobban kifejlődött gyermekek szüleit. Kiuttal azonban úgyszólván a hisómar-háva! helyezték egy sorba as emberi ucmet, mázsákkal, illetve fontokkal mérvén meg annak értékét.
Igen előnyösen tér el a\'tekintetheti az uj-orjeanai gyermekkiallitáSj hol nem ¦ csak jól táplált, hanem egyúttal jól ok tátott és szellemileg kiváló gyermekekre terjesztik ki figyelmét Már a kiállítás külaú képe is lényegesen különbözik aj előbbiektől. Aíóterem boeezaban miodkét uldaiou isi és teljesen kóssitolt rácsosat húzódik végig, mely mögött igen csrao-san íiereodezett, fslülrőí kiviligitoli páholyok vannak felaílitva. Kiői a rácso-uiton kis táblákat alkalmasuk, melye-Ken a kiállított gyermekekre és szülőikre vonatkozó életrajzi adatok olvashatok, \'67 P1- :
,Swailow Joai-lháo, aatiletett K.en tuekyb..i» ;ö7Ö. apriiu 9-é», -fisv; «-3*j éves SvralloiT Bóbert és a 27 éves Swel-juw, aiiiielelt Fotatoe Maryniik. A aaü-Wk 1878. deosember 20-aa keitek egybe. Az anya (a kiállítási irodában őrzőül bizonyítvány szerint) maga wopialia gyermekét. Jonátiián 00 fontol nyom, 2Vj láb bosatu i a legnagyobb könrryüség-gel földre terít bármely hat óvee fist." .
Kern kevésbe érdekes adatokat ¦ürtalmaz a második Lá^lioafca, melyea következók olvashatok:
.Pegaway Jemima, szül. Uj-Orle-ansban l\'lb. saepiember 17 én a. 2C éves Pegaway Beasiiól. (Apj>v ismerellen.) Az anya, maga-*** pt»u» & ,.eaoyau Jsinima 91. foatot ay m ée ^lab hosssu. Haja 11 hüvely k^siempiliai 1 húveljt hoasanuc. Ugyeoen keeníti a puddingoi.*
A kiaih:aa barom osyportra van oEttva. Az elsőben * ké. éveu e.óli, a másodikLian a négy éven aidli ei ft KÓbíin a csoda gyeEmakak latbauSTT^l
felső (Moportti^t^Y^\'^.^\'f:^ páholy, melybeiu^pompas. kó\' évea ba van kiállítva. A kis^"«mberké»ok -már megnőtt mindtia fog&: s járása mar eieg ^i»toa. A szegény aoy* mindeok<«ek pa*-naaskodik, hogy e^Áliljtbaa; aem k»p dajkát a pábolyábár .büjüffén sétáló úrfi BSámára, L körülméoyW eg^-- oaeppet sem csodálkosik ,kj omber, ba a pajkos scaecaemő véJetft&aw üíegíogja a iito-gaíó kezét, e ugyancsak jól mdgiiar»pja az ujjat.
Kgy másik páholyban sokat mu< iatnak a látogatók kél kedves kis Jiun, kik közül az egyik négy, a másik két éves, Kgy alkalommal nekiugrik testvérének a Lcgv éves Su s LegyeilenUl elpáholta különben elég derék öcscset. ,Mjért ütöd fivéred "?* kordé egy Láto-gab5 a bŐas fiától. .Mert éa vagyok as idősbik I" felelt atebbi büszke öntadat-
Orommsl TejiaUk.
áserk.
w-í-.ftUgrwiaa_ofl4,megí térdé,\' ismtájs egy mellette áiló\'ól — Bvajjon mindiy idóanob iewiek e,Johonv-nái?V — .Természetesen*, "riaáÖa/a a kérdezett. — EOh, az pompás íeeB !e, Jkitltolt fel a 5a a Örömében\'tapsolni kezdett kövér kesecs-kléivel. — .Vájjon miért?\' — kérdé csodálkosva a látogató. — aHert akkor mindig titbelem Johnny*-t, voít a naiv válasz. Essél a kis óriás ujjongva fordalt visasa öosceébe-;, hogy folytaas* a félbe hagyott maakát.
TitokJserü, m&jdnem rémes benyomást teez a látogatóra az agynevezett csodagyermekekosoportj*. üorukateaelle-míleg ebmim talszárnyalÓ i oly képességekkel bíró gyermekek, melyeket a kö-EöüségeSiftffiber felaŐtt kocábas. U ritkán képta\' ejasjititL.nf. bámnliVa gerjesstik cgyat a nézőt, de egyáltalában nem ayoj-lanak valami lélekemelő látványt.
Egyik sarokban egy hat éves fejssá móló ül,ki néhány pillanat ala^njegaiöoÉijVl hét számból álló ssora^erednaényét. Egy] cyolcE éves kisasszony ott játszi a bábjával és köuyv nélkül hibátlanal elssavalja Kon^ellow összegyűjtött müveit. Egy négy éves akrobata végrehajtja a világ leghíresebb kötél tiacsocai által eddig eredménytelenül megkisérlett műtétet és egészen há ra csavarja ii\\éi. mig egy öl éves aensmfivéax a leggyönyörűbb dalia-moc&t iujja három, egyszerre ssájába dugott fuvolán. Egy nyoíd éves leány bámulatos rogtönsó képeaaéggel bir a Vflcwgyártáa terén is kifogástalanal árte-kesik a legkülönfélébb veráUÜkbáfi bármely ado\'t thejnáról. Jic"Í!:-, flíjílj - ^ Itt egy , *pró torsképrajzoló vonja magára a kös^aaég figyelmét, ki bánaula-tos gyóraftfiVaggVl íeraj>oÍj» egy nagy palatáblára látogatóiaak eliorsuott, de rögtön felismerhető arosvonásaíl^ ottegy kis leány a legfogaasbb talányokoak játszi könnyűséggel raió megfejtése által ragadja bámulatra a.látogatókat. Hát mit saóljuak még a bét éves tánezoanflkröl, a hat éves sakkozókról éa nyolc* éves bii-lárd müvészröi? Valóban, «:MOdák Ut-tára síinte sog as ember fejaavégru ast sem-tndja, higyjea e saját szemeinek vagy pedig kápráaataak tartsa az egéas do%oL n9dD1 \' „Péati ffiMap-"
Jegyzék
a nagy-kani**ai Jár- trvatdk oirósa^íKÍ/ I$82. yuncus 1-in, 2-dn s> 3 in megtartandó vígi-irgyaltit ét itéUt kif de\'Jsehrl -
lÉatttll 1 Jnoius 1-én.*5
663. B/82. Lopáasal vádolt Üj. Nagy I\'iváa eHeDÍbüoagyben véglárgy.
352. B/82. Rá^almsaássat vádolt Marics Gábor elleni ügyben végíái-gy.
_ 660. B/82. lopással vádolt Lucs Jósspf elleni bűnügy ben végtárgy.
6651 B/82. Lopással védőitL Pá kozdt Mihály elleni búaügyfadi: rég> tárgyalás
1189.. B/62. Jövedéki kihégáaaa vádolt Terssleayák Jakabné elleni ügy ben ítbird.
1504. B/Í12. Sikkasztással vádolt Spitzer LipóXoé elleni bűnügyben .ítélem hirdetés.
1739. B/82. LooáaaaJ vádoU Js\\«d» lo%» F«rtin««\' &tá$ÜíwVtgyben^ rtéle**\' hirdetés. Q
Jüftíur^gSaV
667. B/82.: Lopásai vádéit Szibi Létsió elleni bűnügy ban végiárgL.
668. B/82, Súlyos testij aértéssel vidolt &3it&Teodoi s társa nlianí ügy bee vegtárgy. X
I 9IS. B/82. Siktr-isstásst! rádolt Saiathó Pal ellepi bűnügyben ví^árgy.
882 B/82. Lopásaal vádoH$»kLca. Mihály BlleciWA%y4>M vég\'.árg^-. Jaains 3-án. 1313. B/82. I»pi* kiseriat Íé«-s»án d-i:oa -m\'b-r:v.ésa-: vadoit Ma!OaT Burka} Jóaaef ¦ íUraai" o^eai &4eügyDejL vé~ urgyaláa. ^
Kelt N. Kauicíái. 1882 május 30.
Kiadia: PLANDEB GYÖEGY
r, sir. tmiíb ilbido.
r~V-^— r
^íi\'i, íitagye! és vegyes iilr«*k.
— Május 29-én Urtottm tesiamolo
beszédét Unger Aiajos, válassiókerüle-tüak o^tm^os képviselője, a déli Óribsn. Ls<e a^g^lenségi párt részéről fáklyás-zeoévei lön naeg tisztel ve. A fáklyéasenét banqoettétköveue.
.——AxiatSinzág. Horváth Józseí ¦nevft ftrrirxií,"\' ki Grünha\'h helybeli nagykereskedőhöz g^bnát szillitott, túlterhelt koct-jával a város fÓalOxájáa megsüljedt, oly annyira kinoita a lovait, hogy a nép összeszaladva e barbár tettért ót megrótta, a melyet 6 drastica* ki fejaaéaekkel viszonzott Tetszése aie hot kiaozhatja — oűadenki a ayilt ctoaáion barmait? Szánalomra méltó korüiméoy. ÁUatrédó-egylet hol maradt á te országod?!
— PaesavidékJ leTelezónk irj»:
Unger Alajos a nagv kanitaai kerüiet faugetiensegi párt oraaiggyttiési kép vi-
céié j e í. hó 28-4e tarts Pacsin bessiuold besarédét nigyizáma kötöníég elítt. — Há«|y*Mbá8tí fbéftsAájében lebetőieg ki~ iejtÉ .basáit is gyáaaos helyzetét, — asoc mostoha viasoa\'yokat, melyben Leepedűnk. A több; kőit el monda nemseti dicsósá-. gÜnk egykori fénykorát és bogy hazánk valódi jólétét még egyszer viaasavará-aaolní legforróbb óhaja, hogy az a nemzet mely egykor óriási dolgokat vitt véghez, ég melynek múltjában a jelac agy valódi Karthágó, hogy as a nemzet végre íx sokoldaia bajaiból bontakozva küzdelme iegyen diadal a jelenlegi kormány felett Le a mag, SBelynek aövóaben levő tája már fakadni kesd. Itt-ott már raa^atkoz* nak rajt a lombok, kívánatos, bogy a aaxaset arnjat vsheaeoa észre *«tt, hol addig misem Óvta a kánikula uaraok tágénak ölő tusétól. Aa ünnepeli képviselő megéljenezve tért vissza Erdhardt Gyaia föld bérlo ar magyar vendégszerető hasához; ktoiií agyaais M a ap babér ki posstájáa egy épület íett a tüz martalékává. A tűs pisztoly sütögetés következ-tébeo keletkezett. A béresből lett tue-mestert béres társai agyonveréisel fanye-geitékf kit aaottaai major gaadáaak ajig sikerült megvédelmesai. N.
— ZsebtolTftjlás. Pünkösd m W napján tömegesen mentek a vártumnk ban tdéső panorámát nézni ée öersezsu-foltau bámulták a körüUsvö képeket. ^%y él«iaedett tő egyszerre csak jajveszékelni kezdett, hogy kilopták zaebjéhol a pénat és pedig 90 forintot. Ásott csir-kLíó rendőr asotna! ott termeti-r de aa sayvoay slag essk se^wtaijse» bírta, bogy ki iránt táplál gyanút. A rendőrség nyomoitz, de sikertelenül. — Bizony kissé farcsal Először: minek tartogatott pünkösd másodaspjáa 90 forintot a zsehjébenr masodssor: hogyan szemel-bette ót ki valaki igénytelen kűbejéaél fogva i minő bizonyocságga] ayalhalott az ő zsebébe a 90 forintért? — Éva leányai nem igen syokták elvearteni péa-iöket, meg a férióket
— Jtadfcrpnssfltas. Kis-Kani*sA-ról TMszük a birt. hogy bizonyos ,jó madarak" egész hadjáratát ináitoltak s aélakaáJ minden esetre s^elidebb terméssé ttel és ssebb talajdonsigokkal rocdo!-keső ártatlan, sít jij részben hasznos madárkák «Ileo. Eb a hajszA különöses a haasaosstgakró! ismer! éneklők ellen foly. A még teljesei: metitlen fiókákat elsze-
kdiáy^ok alól. Ez már azután nem azon neme a madárfogdoaáaaak, mely a madár tartási kedvtelés, határán sul nem csap, hanem ez egyenes Kiásás, áü&t-gyilkolas- — Ha iái inaiai, aaéstek-lők, pusEtitása érdemében már «gysz^r bocsátott ki rendeletet a mioist-ír. Jó ^volaa érvényre juttatni I — Miatán en városa nknak Eís-Káaízaa felöl fekvő erdejében és nagy-kanizsai suhanezok által ís iisetik, eisó sorban a városi fő-erdész ur figyelmét hivjujL fel reá ! Ha a dolcT elliarapódzik, a határra nézve nagy tárokat \\í hozhat. Ez\'tadvalevŐ dolog.
— TÖrvfesi Pacsai tudósítónk értesít beunűnket. hogy Pacsatüttőa hely •égbea L hó 27-éa áébzCáo tűs támadt, mely a nagy szél és szárazság miatt 15 hé*st hamvasztott el. Kettőn kívül vaia-mennyi hiztositva volt.
— A. m$*jQl fttbJUpzat egyik
foaloa t bak-retedéi vontnak kjópitoti
részét PólÖskétól a z.-apáti határig f. hó 2l-én vetlek át a vállai kositól a mi\'gye által megválasztott éc ugyan az, állal tapinUtosan igen focLoí hatáskürcsr\'feE. ruházott uifelűgyelŐnég tagjai * ítorVáth Mór kir. kamarás. Alsőrajki Koller Ist-váa. Kuukovio* Vilmos, Ujls.hr József, B*jky Lajos, Jakabfai Grenaer ^rak, A. Lavékeay alispéa Svastics Benő ar elnöklete ilalt, a királyi fő- te almériiőkök s a járás szolgabirái yolenlétében. As átvétel reggel! >0 őrs etán kesdódvéa, délatán 2 órán-tu! tartott. A fárasztó gyaloglási k-délytc ebéd követte, melyec BsámW pobafkossfiatéaek mondattak. A icrj- d mes és mmden részletekre kiierjesxkedó jegysófcőoy v esti 8 óra utas elkéazűivéui asáiratort. Azután a kŰldoUaég a paCsa #xives plebar>is hástul részint a zaJa-sxt.-mihályi vasuU)lOtnásra, réssiot haza hajtatott. R. L.
— Az iiliami kozépipartanoüE
igaZgStÓSagatÓL A budapeaLi ail»mi kofep-partaDodát a közmunka éi kősle kedési uiiniater feljogosiíotu a gépkezelők és fűtők vizsgálására s a vis-gáló-bi xoitságba kinevezte elnöknek Hegedűs Karoly igazgatót, elnöki helyettes és rendes tagnak Lanci Ödön, póttagnak pedig Jalsoviczky Góta gépészeti ssaktaaárokst E bizottságnál vizsgára lehet jelentkezni naponként az alluni középiparianxlában VÍL ker. jbodzafa^^cza 28. az.
— TiUÜIlB hajbéSZaS. Baranyamegyei levelezőnk irja, hogy valami ügyben czipészénél volt ; alig lépett ki onnét, mi-dőa ax ajtón, egy ^énsasssonya ajtai — köoyvkötóné — metróáll szolgáló lép be
|e egy Bsusf alatt t czipésznének ezeket mondja : „Csókolom kasét téneasezony
— Btfelásf ktoérlet Udvariban (Tolnám.) e napokban rablók jelentkeztek. Egy parasztnak lovait akarták ellopni as is ti! lóból, melybea a párasat ember fis, markos, erős gyerek, aludt A felső intállóajtő erőszakos kinyitása által felébr-estették as alvót. Es felkel, kinéz as ajtós, e lát három szűrös atyafit as ajtó előtt, akik futásnak eredtsk, midőn látták, hogy a gyerek ébren v&c * de es som volt rest, hanem atéaok saa— !*dl s megfogta az egyike\'. A betyár; eresebb lévén, torkon ragadu a legényt ¦ oly erősen fojtogatta, bogy as nem tudott segélyért kiáltani. Es alatt visssa-fordahak as elfogottaak csín kostársai t valósainüleg fokossal négy keméoy csapást mértek a bátor gyerek fejére ¦ egyet karjára, melylyel s betyárt tartotta, mely csapások alatt a gyerek összerogyott, a gasembetek pedig egy a taln végén rajok várskosó kocsin elillantak. — A paraszt-gyerek a*bei cem életveszélyesek ugyan, de mégis nagyon súlyosak, a mennyiben as orra sas egyik sseme veszély estet ve ran. Ugyaaason éjjel kirabolták egy pc-rasst ember első szobáját s egy kiskereskedő holtját ¦ így hihető, hogy a fios-kók többes voltak.
— BahlaK F. hó 23-án kirabolták Tormáson (Tolnám.) a kocsmárost, elhajtottak tizenkét darab disznót. Ugyancsak másnap P. Nánin el akarták lopni egy paraszt ember drága lovait, "ügy látszik ezen rablók agyanazok, kik az év elején Pnssta/r«3Ő4»oa plsŐ éjjel bírom disznó hasért, második éjjel pedig nyoics darab dissuót loptak el s pedig épen alákor, Sat dőq aagyobh biztonság okáért egy >pajit dur tartÓtkodott ott, persze az ágybaa, Horpheas karjai között s nem őrködését;. A késbisto-jsá>g Tolnamegyében szép lábon áll 1
— A somogyin egyei tanfelügyelőség ugyancsak neki fogott as iskolák körül tapasstalt biéayok azonnali pótlása, nak eszközöl te léséhez. Eddig 37 iskolánál rendeltetett ej — as évben — részint ttj !Yf.oiab.as építése, részint a meglevő nagjobbitáA* vagy átalakítása és a asük ségse t&atrőc beállítása, As ere dm ónJ mi? is szépen rautatkősik. a megye több kőaaégébea emelkednek: a tudomány. aL erkölcsiség szent hajlékai. Hint halljak, has községek bon a legszükségesebbek megtétettek, a aépeeebb passtákra kerül s sor, sőt már es évbea 3 pusztáa is létesült uj ia kol s. ái ily bazgosig nem szo rnl dicséretünkre 1
f- Páratlan lakodalmat tartoUak a minap Ismén/bea, (Toicass.) Mogvoii hivs már a vendég, megsütve a kalács, levlgva s tehén, borjú. A lakodalmat nsegelőső nap estéjén Összegyűltek a közeli rokonok, mint az már szokás, megtartani a „Polterabe&d\'-ot. Ez alkalommal a vőlegény uram örömébel kissé nagyon hajtogatta a tele kancsóka;, minek természetes következménye as lett, hogy becsipett s a menyasszonyával a vendégek eiőtt összepöröll s kevésbé mull, hogy meg oem tépegette a leány copfját, mint Cupido a szelídített oroszlánjáét. A meny asszony a vőlegény emez érthető szavaira: ,ao megáüj csak holnap estére*, nem felelt,\' áe öaaieszedte magát : ott hagyta i v ulogény t vendégoriAi ;Q . . a larrieU sse tálnál . bazameu1 az aojjáh^z. Ui lett i lakodaioos, Ksláos, hu-bói ? — Hat bisouy a Segminkofi vőlegény magihoz hívta reggel a rokun&it, barátait s jóízűen elköltöttek mindent, megtartották a lakait aaenyssssoBy nélkül, mely így \'gazda páratiüTi volt miadec iekir.tatban. í j
— A tök SZSTazati joga- A temesvári m*gyar szinügy gyámolító egylet n hó 25-éo tartotu alakuió gyűlését ntén ás egyletnek, meVy a németség egyik eris Tárában ily aagy hazafias cselt sött maga elé, számos lelkes honleány ís
| pártoló tagja, szóba jött, hogy a oók U szavazattal bírjanak az egylet gyüléaén dr. Smmoany GyuU ügyvéd ar sS"Boaa n*gy tűzzel kell ki as ellen s a megejtett asavasóanal dr Laky Ma\'yás fóre*lwk. igssgató aivételével a többi jelenlevők egyhangúlag a nők szxVaL*ti jo^a ellen nyilatkoztak.
— Egy nö-bolcsfesi. Pereire Izsák nemrég ciha t du-i;»Ld*g párisi haskor, mmt tudjuk, pályazatot hirdetett leüiiin-féie gaidasagi es (ár8ad"mi kérdésekre, raljek kost, a p-upcri^mua kiirtásáról szóló muukalatra l0u00fr.uk díj volt kitüsve. Egy erre >»0a>*kús4 pályázat ér Kőzett is b« B"Stonból, d i aa.v t^l^nül.|Séa KamiL, e bíráló biso.iaág elnöke, feUsé-htoita tehát az amerikai (-pofcban » sier zól, aevesie meg magát s_ a BMokbaO 1-velet kapott egy Ladvey 1 ncvösBo«tou-ban lakó franczia nőtől, melyben magái nevezi meg a pályamű szerí-őjóül s elmondja, hogy BzeVt nnm 1 te4e ki navéí. mert attól tartott, hogy tőle mini nitői el sem fogadják a pályázatot.
szonyt. —\' A hrtri múlt évben Áuszriá-ban 8.760.638 frtot jö vedel meséit. — Papts s kanyaró és vörös himlő egy nap legalább 8—12 áldozatot ragad ei. - Viktória kiralynó 26 é i töltötte be 63. évét, június 20-án pedig trócralépté-aek 45. évfordulóját fogja ünnepelni. Aagliáask csak tisesegy uralkodója ért ekkora kórt B csak -bárom uralkodott annyi ideig. — Ax „Ország-Yilag* esimü képes lapot ifj. Ssinayei Jőzsettől ifj. Ábrányi Kornél veszi át. — A magyar mérnök- fes épitésx-egyes&let f. hó
28-án tartotta évi rendes közgyűlését, ezután társasebédet, melynek végeslével 190 tagjs kirándulásra indult Fiúméba, hol 29-én reggel cagy embet tömeg, élükön C i o 11 á \'polgármesterrel, várt érkezőkre.
Irodalom.
(1L rcvai aiiii megamHUU munka Kagv-KaaiMsa WsjdiU Jdsaef KRcjTkerMkodíae Utal mafTsadalfaete.)
— Ai „OrazAg-TlUtg" XVTU-dik
füzete megjelent élénk, gazdag és változatos tartalommal. Közli V. Sárffy Ignátt nA siket kántor\' czisaű szép rajzát, a .Tekintetes Szerkesztő ur" asimü ügyes karczolatoL Majláth Béla haagalatUljes költeményét .Barátimhoz\' és „Rule BritlStnia |* — sngol nemzeti hymnuszt Fejes Istváa fordításában. „Nem egymásnak teremtve" czimti érdekes orosz beszély t, -r: As ismeretterjesstó csikkek ¦ortt- Fejéppatsky liaszlé .Bánfától Hé • máig 1494K. osimt jeles dolgozata kezdi meg, esfköveli B. H. ,Az utazás mester-\'\' •égé* czrmtT laaalságos osíkke és Ke^.-tuenczky Kálmán rÁ. mai Öörőgorssáf;.,, ról" ozimü tanulmánya. Sögyi Aranks|i épazinhia kiváló tehetségű müréssno^\' jérfll, kinek a lap rendkívül sikerülr arczképét hozza, egy hosszabb életrajzé*/ és méllatástközöl.Képei jíiósesek. szépek s gyönyörű metaaetekbea muUtv1.k be~ így ,A nyertes* gyöéyörű raja, ¦ remeit/ metszetű, ,A szomorú végrehajtás", „Aj sekTveribi sziabszé^és", .Északi fénjy világot eappal" alb. képef rinnd szépek áf. istéeesek. — \'Apró rovatai éléttkek, mis\'í rendesen. E- kitűnő lap wWfizetési ára\' égést évre 10 frt, ferévra5írt, éraegyedraf 2 frt 50 fer. filöfiaetbetái a kiaMtalajdoy\' nősök Wilókens és W*»di kítdótí .-¦J.úár ban, koronahercseg utcza 3. ^
—..- ;-tt^ >. i,. Kj
Egyveleg.
— A tőrpűlé emberisig^ Né%«t-,
orssigbí i KéÍBEburí gréf várfisan érdekes emiókat Őriinak. Er" egy (VdászkŰrt alakú serleg, mely két piát üriar\'.tíniu; A ki a várat megláto^orts, azt\' raegkí--nálUk, hogy igyék abból a serlegből és a kik engedtek a kiaálásoak, azosoak aevái feljagyeziék, odaírva egys«rsnjÍiuL mennyire vitték az íyás művészetében; 1586-ig csak olyanok nevei vannak {eljegyezve, akik a serleget egy bnzambab fenékig ürítették. Attól as időtől kezdve egész 1608-ig a vendégek csak félig toá-iák fciicoi a serleg tartalmát. 1608—17,00 ninaa név feljegyezve e ugy lát«ite; azóta senkí sem tett kísér etet, hogy <f serlegből U;yék. A serleget és jégyxéfcat at arastádtiherozeg: kastélybaa órzi|íu;
— Ötasáz forint egy BiApkért!
Eauyit iűziiít\'ki * cuimei Ulbács juta Ica ul aonatr, ki egy czépát késrekeri*,-eset}*, lévén, ha nem Íe a csendes oozeánból, iegalább az adriai tengerből kipossI tani e ká\'tékony fajt. A czápák egy ideig*\' Osak aürün kerüllek r-gyre-máira, a csi^ nos jutalom-ősíse^tői indíttatva. Át ea;. ber nem is hil\'e, hogy az az ártatlan kis fiumei tenger annyi czápát tkrt - fen*. Hanem a magisztrátus egyszer :csak rosszat kezdett sejteni s a legeltónek, a fc" ismét diadalmas harczcsal állott elő, hogy .czapát fogtam 1\' egésses udvariasan, kijelenté, bogy a jutalmat ugyan kiutalj cáfiyoütta, de a csapa fejét megtartja % uagyobb evid-atia nedvéért. A deré^* czapab^il^ez nem asiveaen egyezett ugy&í?" bele a gyönyörű állat megcsonkitásábsye. hanem végre is engednie kellett s a Slíc mai lanacdaak jó előérzete volt. Ez aa^x, óla ninc^ tobb czápa a fiumei leagerbeo\'^
— .8 ha visszatérsz hazámb»,\'
mond hogy üdvözli * fia!" feliratú papir^""-szeletet kotort e y Tuniszban élő franczia egy teCske lábacskájára ezen a tavaszon. A szárny*s birvivű apr. 26-án érkesott meg ti»iai Omerba, hol régí fészkébe azáli-. Egy iskolás fia észrevette e. rósw*-szinü sZalagocsK ál. melylyel a papir á feoke lab.hoí vo\' kötve, — megfogta rt
Kövid híreit.
Egy hodafci oláh paraszt, 5 élő Tisztelteti a téasasasoay a ténasszoayt, I gyermek atyja, felakasztotta m*Sit*tP^ lenne ssives a ténsaaszony s adna a téns a hatodik ís már utón velt>— Oreg asszonynak három krajoiárért tejel." A \' mátkapár. ThereaienaUdban a 84 éves BUsateroé még Wbb .ténss^szonynysl* Oberreiter M. a napokban vésette oltár bocsátotta eL I hoz 80 éves Travnicsek Paula kisaaz-
f-.CoK.et - elv : b bac-
ilo]
.ni; örommei
PiL0rpi*;leresj.
Vigyiii n;a.gndri, mer; unodjir: . Qtlek 1
No iaten próbáld esik! Tudora is ugy váflak pofon, hogy a aseined is kl
,HoTá Matoailem ?• .Segalai ode» ninfea
\'L. KöjBtaSaií r
* x. -híW.--* - ^ -- ^
Y. Hogy o! nem nyelt X Nyugodt leh:-t ; ta11í*oec tiitja-vagyok
SÜ8ZQÍ?S<J3EP»P SYFOLYA3Í
Indul KTaniasHról aová :
Votili r\\íte Orif
307 Ea«6V, M,»hUí, DofflLovír
(posta
5 JO
6 S5\'»n> ! 21.1 K..«U-r«trSl
212 813 Bic,
soi ,
31 i Ü»jr«üb6
(ragyss vonst) il 20
-li» ( 201
j S02 Blu
Jjjc STS Sopronltíl
1<J * i Balta • Mítgl:-GoleVl -assenso*. Puris, 6. &L< RTT. V-¦—ferra--1—¦ ¦ 5e i Place de la Nahon 6. 526 18 —•
i Táraaawaeaaig: HiSíiCZI BfiRJiiT. ! , 6 lb,r
\'¦ ———-- rovai aUtt Jí8Dtíi»l 4 Co. ham bure\'
41 dSTI ~ °* ^flígékté a legújabb tn I bankbáz ajánli* sorsi.-gveit ^ hanb\'nxgi
U. 1 éjjé l\'dom4űJ\'0c tatAt"ofe etapján gyógyítok- j pénzlotterilbÓl. Ezon már tC\\>b mint ICC\'
("ara* vonat) «"15 rogge I * * legcétségbeesettebb aae tekét, még \'év óta fánál tó lotteria itt Ig^n jé] ümert
TÜ&i h,\'T"*>w~ Valamint a,\'annyira, bogy nem at&Yeép. .oliaaagA-
(r7O«MMtU0 30 ^.!fjnkor vétkek ro« követkesméoyeít, • rő- bővebb érl-kezésU kötnünk
éje*. \' »d«»k"b«jok8t. tehetetlenséget. A Ugna- Csak azt említjük meg, hogy\' \'L ural-
¦ gyobb űtottártti biztosíttatik Kérőre s kodáa Hamburgban minden nveremíny-
bb betegség tudósítást Dr. nek pontos kifizetését az égést áitamva-
201 ¦ , \'¦ ígjortv.) , 1050
árfiosiE sI&Dtss&rti bonoét SÍD Zákány felöl 5 *7
21,6 ,. ... , 1 41
10 Ifi 12 odilW
i 30 «slot:
íegpoDtoaaO
t7
gy\'ö\'nnal bíslósitja. Már ebben magiba egy félíÖbŐ bizonyosság rejlik. Jíeníial és Társa bankháza már kcrülbelfi; fé! század óta áll fenti, e solidság pontossága áltai már roint egy régiség jó hírnevére tett aserí. Egy ÍcüJödÖé berendezését ezen czégnek emlitjuk m^g tneg, mély abban áll, hogy .. nyert nsiieg még a nyerőnek lakására is kifizettetik, A uzégQűk e ciélrs. még OMzekötteiéfeík van ás élaö- OHEÍrák bscknaxakkii, ^gj^, miedenh;\'\' fei van állítva 575
yilttór.*)
K08ZENVEDOK
¦okszonwan elisaiertj :modeSerem áltai
műiét <3ü t\'ogiuikozasbani zavaruk nélkül
tartósim gyógyíttatnak.
JüUlÓDa eflak már \' bevégzett gyó-gyitás mán. 439 22-*
Prof. GM. ALBERT.
Pari», 29- Avenue de Wagram.
¦ E fon
zJaSi kOMőttcrt jeleKiwjisíj
iegjObe AszíaÜ-és üdito ital,
kitünö hatásának WztHiyult-kosőgésEéL -sárs
balekaál, svo«sar-és üójyae:bsrnssál. ÉDEOSEK(az eaésztés elosBffirésérs).
Mattoni Henrik, bfta**ssM/jcMb«ms«j; I.
.. ;\' Tőte-befektetóstU
\'ajanijnk a magyar jelzálogbank 5%-os zálogleTelelt.
L=dD siio^levelek bisto&itékul szolgálnak t 1. Mindazon zálog-ok, melyek a jelsálogbank régiére nyilvános könyvek aserint bistositvák. 578 2—3.
.2. A társalati téka 10,300,000 írttal.
•3. A tartaléktőke. . ..v.iiiii.v /.
4. As öaSZBB záloghitelasók által aiapitott kosos bistositási tőke. Suiárólagos biztosítékot nyújtanak még ezea sáioglevelekre hz 1376-iki XXXVI. törvéoy értelmébsn még azon sávul:
a) A réssv;énytőkébóL kizárólag u zitogkéMcsőn-üzlet részére elkülönített ée külön késelt bistositási tőke (jelenleg egy roiüó forinL)
b) A záloglevél tulajdunosok bíkeblezstt elsőbbeégi joga mindazon zálogokra, melyekre a sálogievelek kibocsáttattak. \'Azonkívül takintBtbe veendő, miszerint ezaq intéiét záloglevelei még a nomrnsi érték alatt állanake^a hogy árfolyama válto*i«knek alávetve nincs, — miért is aseket legmelegebben ajáolbstjuk.
BuáBpí. 1882. május hóban.
18 TAROSA furdéhely.
Vasmegyében Szombathely déli és nyugati vasútállomástól csak 4 órai távolságban az osztrák-stájer-magyar határszélen. Va« tártai ma forrása női betegségekben, kQ-lönösen a nemi szervek betegségeiben. idegbajokb*.n, ugy-szinte férfiak és nőknél előforduló vérszegénységben sat. kitűnő és bebizonyult győgyhatással bír. Lakás és ásványvíz megrendelések a fürdő igazgatósághoz intézeadók. Eürdő orvos: Dr. THOMá.8. — Az illető röpirat minden könyvkereskedésben kapható.
Az ivari május 2ién kezdűdik. "VS
Xavány vizek m\'-^rendelésea kuliorrás igazgatóságáhozküidendők .
533 6-6 A gyógyf&rdő igmgatósAga
H I R DE T E SE K«
| Árvér. hiírdetBiény,
A nmélL veszprémi püspökség tulajdor.ához tartozó alábbirt iagatkook, a. m. .
i) Sötoegfevárfwban- 2. házsíám alatt, a főtéren I Jevó^ emeletes, egyfeori \' uj^od. sóboltház. a bozzá j tartozó belsőséggé]\'^\'\'"
] , 2) Ugyan. Sümegh.vári>s határában levő 2 ke-; rekí; u.íh. .Kismalom* ^a hozzá tartozó iak-báraal, 5 cal. hold s 471 Cl* rét — és 3 eat. j hold s\' 10.10 ¦?•:;sz4nt6f5lddé] együtt folyó 1832 évi június bó 15-ért Síiméiben az ottani g^zdászatt trodaban nyilvános árverés utján aifognak adatni.
¦ Á fentebb . leirt, lakház kikiáltási ára 2200 forint, ;— a 2. pont alatti maiom,\'— lak ház, rét és szántóföld-birtoknak pedig Összesen 2895 forint leend, mely becsáron alul azok eladatni ne ín fognak.
Venni szándékozók az eladandó ingatlanok becsárának 20 7o-** vagyis a sflmegbi lakhaz után 440 forintot; i m&Io^ és tartozékai ntin pedig 579 forintot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni.
Egyéb részletes feltételek YesLpf"émben a püspöki javak kormányzósági hivatalában, va\'amint Sümegben, az ottani uroő. intézŐségnél megtudhatók.
Kelt Veszprémben, 1882, évi május 24-én. ,
Háth Ivte.
$84 1—3. nrodalmi kormányzó.
t**K»mK*tt*KKK
mafia
nyerüetö.
Bernhardt majoraszinháza.
A takarékpénztár (bazár) épület hátsó részén, e czélra épített arénában, mely teljesen fedett és minden zivatartól óva van. Csak Szombaton, június 3-án és vasárnap, június 4-ón naponta 2 nagy előadás. Kezdete.d. u.. 5 órakor, a H-ikcak este 8 órakor. Mindkét nap fellépte a hires kötéltán-czostiak Matmatröffi nmak. a két Oloron zenészeknek és fellépte a csoda-elefántnak Pepi. 585 1 — 1. Aa igazgatóság.
Ezen roppant őaezegr-. rag szerencsés fsetben a íín srff. melyeta hamburgi kormány áital jóváhagyott és az összes ál Umvagycnnal garontirozott pénsorsjátéknál Dyerni lehet. — ösz-Bzesec e sorsjáték 46.000 nyeraméeyt foglal magában 8.634.275 márka Öátsogben, mely 7 osztályban at alanti Borrendben nor-scltalik ki. — A husáaok gyorsan következnek egymás titán, az első húzás számára elfogadunk megrendeléseket egéaz
f évi ntójus 30-ig.
. .A sarsjóték főnyerője, mint említettük, esetleg 400,000 márkát tesz. Különlegesen pedig magában foglal nyerőket 250.000, 150,000, ÍOO.OOO,- -60,000.-\'50.000 márkival, továbbá Bzámoft nyereméoy . 40.000 30.000.- 25.COO, 20,000, 15.000 .12,000, 10,000, 8,000, S.OOO, 5,000.. 4,000, 3,000, 2,000 márkával stb. stb. .
Az első b uzéera szóló aorajegy árának Wk üldéae soöllett
és pedig o. é. 3 frt 50 kr. ftgy ^gésx eredeti .\'sorsjegyért o.é.lfrt 75 kr, egy fél eredeti sorsjegyérté».9Ú kr, agy negyed eredeti sorsjegyért haladéktalanul siwtküidfük a
megrendelőknek az eredeti sorsjegyeket (n*!in igérvéoye «t.)Az. osss. osstr.bankjegyekben, vagy pedig oaztr. vsgy magy. poataie-gyékben és legkényelmesebben ajánlott le«éiben lehet megküldöm. Minden\' BOísjegy küldeményhez boasácaaUdjuk %¦ teljes busastervet. melyből pontosan kitűnik, hány nyeremény busatik egy-egy oszíályban. A beérkező megrendelések belajstro-moztatnsk és közvetlenül » hasas után megkapják a megriin-deiek á hivalaios husási lajstromot éa ». nyert öaategeket. Czé-günk már több mint féi»zás»d óla áll fönn éa Ausztris-Ma-gyarorsságban eléggé ismeretes, ^oszóttetet ,montrfMk l& t. ce. kftsöoségriek azon bizalomért, melyben\'eddig réamsiteo: kegyeskedett éa Ígérjük- hogy jüvóre js^pontosaa ée gondoann teljesítünk minden megrendelést, és haladéktalaoal beküldjük a ayart összegeket. Eieonel ismételve figyelmeztetünk arra, tiogy i.z alélunk hirdetett sorsjáték sem - rostán vállalat, barsm hogy a nyeremények pontos, kifisetéaért a humbtirgi kormisj keteskedik.; \' -:\' • - ,. - 574 3—3.
Tekintettel eme föltétlen biztoaságre, mioél számosaob részvételt remélünk. A megrendeléseket a következőkép kérjük czimezni :
Jsenthal & Co.
Üanquierf und J3auptlotteríebiireau Hatnbiirg -A, KjJBQrsQlá,s Borrendje.
I, oszt. 1 á 18,000 mka, 1 á 5000, I á 4000, 1 á 3000, l A 2000, 2 1 1000=2000, 3 *. 500= 1500, 5 á 300= 1500-10 & 200 = 2000, 25 á 100=2500. 50 á 50«.2500, 3900
20a
4000 nyeremény ; 4000 üyeretnény ¦ 4000 nyeremény i 4000 nyeremény :
78.000 összesea.
; 116,000 márka.. 2. oeslilv,
210,620 márka, 3. osztály,
; 331,150. mirka, 4. osztály,
: 402.100 márka. 5. osztály.
2500 nyeremény = 415,600 márka 6.. -osstály, 1500 nyeremény = 351,655 .márka 7. osztály. 27600 nyöremény éa iutalék — 6.757,150 mka.
OOOOOOOQOOQOOOC
A háztartás részére
egy varrógép mindenesetre a le&ízorgalmásabb és hasznosabb segítség, hogyha az egyszerűen kezelheti éa minden rarrómnnkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Sinfjer ¦antrfactuTíng Cü.-féle varrógépek legalkalmasabbak erre, nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérrarrás, női divatezikkek -^77.7^ köpeny-, corsett- és emyőgyártásra, melyre kellő bizonyítékul^ /^Tí}^s\\ szolgál, hogy ezen gépekbői a mnlt év folyam^, alatt több mint\'
fél millió darab adatott el.
Az eredeti Slnger-varrÓEjépek teljes biztosi\'ik mellett és c
JwíJ | icély részletfizetéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, heteilklnt Wl f egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is V/ ingyen adatik. Tévedések kikerülése végett, hogy a Sláger név alatt s\'f kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék Jól^ figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes eztmét:
THE SINQBR MAK7tJPAOTTJRI?íG CO.
a gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép fel&ó részén és állványán is tarta!maz7^k. — Szabók, czi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak kiválóan figgyelmébe ajánljak a hlnger Co.-féle
különleges varrógépeket. 569 6—10. Vezér-tgynökeeí
The Singer Manufacturing Co., New-York. NEIDLINGER G. !\\agy-iíaBÍsssáo.
Caaüls üoált Forencx-tér 4eo. az GH-űívlxiit-rél© ház
, m ÁSSZOMOK FÍ&ütóBE!
Valamennyi potkávét»jok[k5zt a legkitűnőbb sikert a
FRANK-KÁVÉ
feltalálva RLISBILH PBaKE Söhne LudTÍgsbargbHn
nyerte el, kiváló finom ize és dos tápanyaga áital.
„Valódi Frank-káve^-nak ártaníÓ,
számos lelkiismeretlen gyáros, különíti!* jyeng<íbb aearttékík által s bitorlóit „Frsok-kávé" neve alatt íbr/^alomba bozni íp*rkthiik.\' sot esek ;<-L-.«cd; ntánnyomja as egész valódi cséget: Heinrich Frank HÖbfif LndTigabBTg. A L.udvigsbnrg (2), Lins a/D , Rieth, BreKen, Eppíngen, Marbacb a/2í,r Heimabeün és Grosagartacbban levL 8gyá-birtokosa és 10 érdsmtalajdonosa.
Miért í hogy » vevónóket megcsalják. Tehát elővigyázst
aváaárUsaál / valódi Frank-kívé föltaláléi és gyárosát, szükségesnek
lAljir, ten át áoboZaik és csomiagaikra eteo aláírást : Heinrich Frani
t-^rnsn
J Söhne Lndvig\'sbarg és a törvényileer b-jegyií©it rédjegy
[ ma\'-ai és egyazeratnüia a háiiassEonyokíit főikérni, bogy I ügyeljenek a jegyre eo esőket kérjék, hogy i^y a valódit, a nem valóditól, utánzót,tói, bamisitottoi batárosottaB megkiiióabÖítetbösseK > AL ország v&iamennvi nsgvobb fa*zerkereskedésébec ¦ ^ril^7;* kávé doboiokns és csomagokba cfhelyesvs kspbató, a fentebbi védjegygyei és aláirásusi ellátva.
530 9-10.
NÁ6Y-K;4NIZ^, 1882, junks 4-én,
Eltftastéi Ér:
egétí évre.....- 8 frt.
fél ént.......* ,
aefj*& erre......* ¦
Effy saám 10 kr
HIRDETÉSEK
ö basál>r>í petitaorban miaodszor ö z minden további sonír*. ^ kr.
NYÍLTTÉRIJÉN toronként 10 Sírért vétetnek tn Kincstári illeték minden egyes V.rú;-tésért 30 kr. fizetendő.
Jhwwwgfíűlk évfolyam.
A lap szellemi részét Ölető kíxlemé ¦ Bjek & írerírpsitőnű*, anyzp részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bércaentve intezendők : NAOT-KANIZ8A Wlaiaiesbáz
Bérmentítlen levelek csal ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem kQldetaek.
N?#-Kaiiizs*w4ros helyhatóságának, .nagy-kacizsai önk. tüzoltó-egykt*, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', roagy-eanizsai Ukarékpénztir«, a sz*lamegyei álulános tanítótestület* a nnagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület\', a nagy-kaniasai tiszti ön; isgélyzó szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-Unizsaí kttl választmánya" s több megyei és Táros - ... h, , egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkinl kétszer, vasárnap- s estttőrtőkön megjelenő vegyes tartalma lap.
Sok fától az erdőt.
Felhívás tisztelt olvasóinkhoz.
Szokása az már az emberek oek, hogy tekintetűk mindig a távolban tévedezvén, a közvetlen kő zelökben történő dolgokat észre sem veszik.
Azt mondják, hogy az ember raindig elégedetlen, pedig nem tesz egyebet, minthogy a magáéra való ügyelés helyett mindig csak a másét nózt és kívánja, mert & maga Vöré vont bűvös körön tul esik..
Az ó-szövetség 10 fjacssoeso latinat utolsója épen ezen gyengéjét íz emberiségnek szándékolja kiküszöbölni, midőn azt mondja : ,& ce kívánj semmit abból, a mi a te felebarátodé !B
Akárhány ember van., ki a hazáján kívül eső államokat jobban ismeri saját házijánál s ezt megint jobban szülőföldjénél.
Ami az iskolai tanításban sarkalatos elv: ,közelebbről a távo-iabba!* azt az élet iskolájában is kellene alkalmazni.
Az élet nagy mester ngyan, de agy látszik, mintha ezen egy elvről megfeledkezett volna: nem tanította meg rá az embereket.
Pedig csak nemzetgazdasági szempontból is mily nagy haszna volt ezen elv alkalmazásának. Menynyit lendítene a hazai ipar, és kereskedelem fejlődésén és megerősödésén, ha mindenki először ís a saját ha-z^;a határain belül készült gyártmányokat kisérlené megvásárolni és csak akkor a külföldieket, ha a magyar gyártmány minőségénél és árár nal fogva egy L tatában.-nemielégi tené ki igényeit.
A legközelebb mnlt és a jelen egyaránt elegendő alkalmat adtak arra, bogy a távolban végbemenő események magukra vonják figyelműnket.
1878-ban a bolgár menekültek, kiket az orosz brutalitás hajléktól vagyontól fosztott meg, ide hozták ridegen megmentett életöket s emberbaráti szeretetünk megnyittatá velünk erszényeinket s a jótékony ságnak nem.szab.nnk határt,
A török sebesültek nyomora is meghatotta szivünket, hogy a nem ze\'. gazdagja-szegénye vetélkedett a nyomor enyhítésében.
1379-ben a szegedi árvízkárosultak — hazánkfiai, de tőlünk távolabb esők\'— veszteségének pótlására a legnagyobb serénységgel raktuk le forintjainkat, a, jótékonyság
oltárára. . .....
1880-ban a zágrábi földrengés áldozatai vették igénybe könyörüle-tünket és mi hein sajuáltnfc filléreinket és hajlékainkat velők megosztani épugr, mint & hogy nem szorítottuk a garast, a morciat árvízkárosultakat kellett segélyeznünk.
Jelenleg pedig az oroszországi üldözött zsidókon esett meg \' a szivünk, fájdalommal vettünk tudomást egy ártatlanul; szenvedő népfaj bir-ha tatián nyomoráról s siettünk e odabaínnk még most is, hogy a türelmetlenség, kegyetlenség és a bru-talismus okozta kőoyeit felszári isnk a földönfutókká., -latt százezernyi oroszországi zsidóknAky- szegénységünk mellett mind az emiitett jótékony czélokra oly tetemes összegeket tudtunk előteremteni, hogy aránylag véve annyit\'tettünk, mint^bármely más, jólétben flazó nemzeT, fiai.
Ha tettük, jól tettük, mégis áld érte a jó Isten. Igaz, bogy csak emberbaráti kötelességet teljesítettünk vele, de ma? pap a kötelesség teljesítése is érdem, különösen, ha pénz-áidoz&tokról van szó.
De érzel magával még nem tettünk eleget kötelességünknek, mert ezen kőnyörületességünk fénye mellett nagyon is kirí egy árnyoldal, melyben még sötétebb betűkkel az]
van írva: ,A sok fától nem látjátok az erdőt!*
Mírólunk magunkról, zalame-gyeiekról van szó. Nem hangzatos a nyomor, mely félénk tartja el aszott tenyerét, de annál mélyebbre ható. Kern a féket vesztett ele mek rakonczátlan pusztításának ál dozatai, kik a mi segélyünkre várnak és erre számot tarthatnak, sem az emberiességből kivetkőzött durva néptömeg legyiíkoltjainak jajgató özvegyei és árvái, hanem egy rosszul foganatosított intézménynek lassan sínylődő betegei, kiket a nagymérvű fagy s jég okozta sanyarú esztendők hosszú sora már a kórágyon talált, hozzá lánczott ugy, hogy a felüdülés utolsó reménysugarától is megvannak /osztva, mert némio tűrik belső sebeik sajgisát s orvos sem kínálkozik, ki a betegeket a teljes vérvesztéstől megmentse.
Közvetlen közelünkben fekttsz nek a betegek: Orosztony és Kerecseny lakosai.
Az anyagi tönkre jutás Örvényében vergődnek szegény" szomszédaink, melybe a túlságos magasan megállapított j hegy váltságon kiyül a múlt években gyakori fagy és jég rátette mindnyájunk által derék, iparkodó szorgalmas föld népété\' :
Kötelességünknek tartjuk t. olvasóink figyelmét e két falu né pere fölhívni és köoyörületességökhőz appellálüi; ne engedjék, hogy e nép, legközelebbi testvéreink bujdo sásra kényszerüljenek !
A ki a szegénynek ad. Istennek ad kolcsör. s ez jó kamatokkal fizet; a szegény, magára hagyatott, kéregetéshez nem szokott nép áldésa fogja követni jótékony cselekedető ket s azon édes öntudatot szerzendik meg magoknak, hogy Isten tudja; hány különben most még becsületes embert mentettet meg a társadalomnak, könyőradományaikkal visszatartván őket azon önökre nézve is ká-
ros következményű Örvénytől, melynek neve: küzdelem a létért, ha a mások kárán is 1
Ne mondják, hogy idegenek felsegélésére telik elég, csak saját szomszédaiktól vonják vissza adakozásra nyílt kezeiket. Mert hiszen ezek is épugy rászorulnak és épngy érdemlik meg, mint azok az idegenek, a távoie*ők, ha nem is törnek ki hangos pauszokban! Ne felejtsék, hogy a titkos nyomor szánalomra méltóbb a minden ajtón zör-getőnél í
Alakítsanak bizottságot az orosz-tonyi és kerecsenyi szomszédok nyomorának enyhítésére, mi magunk ís szívesen fogadjuk el a hozzánk beküldött összegeket s nyilvánosan nyugtázzak. \'
Néhány száz forint csodákat mi vélheti
Vajha szavunk ne lenne kiáltó szó a pusztában, midőn arra kérjük Önöket:
.Lássák meg a sok & között
az erdőt is !*
b-j-b.
A répa-ezukoradónak átalft njozAsa az 1*82/3. év! termelési idén>re.
A tn. kir. pénzügy ministerDek í. éri 29.894. SS. körrendelete, s répaexnkor-sdóuak az 1882 —83. évi termelési idényre átalsnyosása, valamint a caukor gyárosok neiáni pót fizetéseinek, ée az ál-talok megtéri\'endö ellenőrzési költségeknek biztosítása tárgyában.
A répaezukorgyártásnak megadóztatása iránt az 1882 — 1883. évi termelési idényre nézve az 1880. évi XLVIL tcz. 4. és 6. §§-ai valamint az 1878. évi XS3II. tőrvény-czikk 2. és 3. §§-ai alapján, az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértóleg, a kővetkezőket rendelem: 1. §. A telepekbe egyesitett áztató edények összes Űrtartalmának minden egyes hektoliterje és azok
mindegyik töltése után megadózandó nyers répamennyiség következőleg ál-lapittatik meg :
L Azon áztató-telepeknél, melyek legalább 9. és legfelebb U áztató edényből állanak:
1. Negyvenhat (46) kilogrammal azon esetben, ha az áztato-edé-nyek használatának módja tekintetében a következő feltételek együttesen vannak meg:
a) ha a répaszeletek ny-rs állapotban előmelegítés vagy előkeve-rés és egyáltalában minden előkészítés nélkül töltetnek az áztató-edényekbe:
b) ha az ásztató-edények megtöltése a répaszeletrétegek tömörítésére szolgáló bármely nyomó- vagy tömő-készülék alkalmazása nélkül eszközöltetik, mely készülék alatt azonban lapát, kurnglya és gereblye nem értetnek.
Ellenben az áztató-egények felső csapó-fedeleinek lezárására netán alkalmazott csavar az esetben nyomó-készüléknek tekintetik, ha az a fedél szoros lezárása mellett a kanyarvasbűi vagy fedél. — az anyacsavar által fedett részen tul 20 ezenti-méternél magasabbra ktnyul;
c) ha az áztató edények megtöltésénél — a küngzás megkezdése után — póttöltés nem eszközöltetik, vagyis a répaszelet mennyisége ily módon nem szaporitutik.
2. Hatvankilenez (69) kilogrammal, ha az áztató edények használatánál a fenti háro.-q tétel közül az a) vagy b) alatt körülirt hiányzik.
3. Nyolczvan egy fét (801/,) kilogrammal, ha az áztató-edények oly módon haszoiltatnak, hogy a fentebb elősorolt mind a három feltétel, vagy azok közül az a) a b) alattival együtt, vagy a c) alatti hí -ányzik.
II. Azon áztató telepeknél, melyek 9-nél kevesebb vagy 11-nél több áztató edényből állanak, hasz-
TARCZA,
Húzd. ra czigáüj !....
Hasd rá ccigány!... kiad el ts én nótámat, Ast a nótát, mttSl kedvem feltámad! Zendüljön már * bogi kezedben, Hadd felejtsem ast & hdüent, kit igssán s=e-rettom...
Hej csaplárné 1 kökéur stotafl- galambom, Kiürült már ez az Qvcg, bort &atz«ai H.idd temesiera borba a nafj bánatot, Hadi feledjed, mi egykor e izogédy szívűek faj hatott!
Micden zblak sötét mBr u »t<«:áb*n, Eejednl én maiatok a csárdában ; Tudom 5 sem alszik.... nyitva ablakja: MegíBri síivsm bo- dalait, sz.eény ¦ — sírvs htllK«tja.
Egyrft iszom, — méjis józtn maradok,
S ha (ölitek odaát az ajlsk\'ok:" A.ii » cóiit a fülembe hozatom, " 1 *i
Leborulok az azztalra, s a büUeait. ngj st-rátom--
Hvztítok mir att a nótát eleget, Elég Uu mir, mert a szivem megreped !.. ...iHazzátoi csak! Legalább ha megszakadt: -Vem cszlja meg eey leány sem odaleJit &föld alsttl....
8Z1KLAYP. G5ÍULA.
Karaflola a költő sírjáról.
^Klbest&ls a de\'ák tddkbíj M Senva Ágosttól. \' VorditoUs: 2>OM0A~KOS
Hideg van oda kinn. — A csípős éjszaki szél asároyain röpködnek & hő-p^lybek ss atcsákon. A hó térdig ér, —
as ereszekről jóggyertyák lógnak. — Maecm ülök szobámban a kandalló tüzénél, — olvasgatok kicsike kis sárga könyvecskétóJ. — Bvh kedfvs nekem e könyvecske 1 És mennyi tüs vsn benne 1 Act gondoláé az emb-jr: lángok nyaldossák s megsárgult iveket.. Túszé r i$ olvs*-tssn már át — és most njra olvasom. — Tudjátok-e, bogy ki irts est a kis szegénykéi? — A szerencsétlen Bnyelves dok:nru, a mint & krajnaiak a fiskálisokat bivni szokták, — s szerencsétlen Projpvn FeroDCs. — És tudjátok-e. bogy kié volt? — A Preiernó. — Nem csoda tebát, bogyba én nekem kedves. Nesz, virág is van henna. — Ksrafiola, gondolom, vagy legalább is as volt- — Szegény virágom, mily sárga vagy, mily atyomoraltan nézesz kii No de hisz nem is tréf-í ám, busz é>«sn át papirsirbsn ál-madozni. — Egykor, igen egykor virágzott, kéj volt cá.pézni -is.Jiily piros, mily teljes volt. mily kéjesen hintázott a szellő lebelletére, — bogy remsgott rajta s harmat csepp 1 Krsinybao, (Krainburg) Presern sírján nyiit. Istenem, hogy változik minden a világon I Nyilas, virágsás, bervadás, — leány, sstsony, banya.
Körültem ^send, — csak a kan dalló lüse p«Uog, a iámps lángja remeg előttem -s asztalon, fejemben régi, halovány képek, keletkeznok - mind élénkebbek lesznek, — nőnek. — A* én karafiöíám ís mintha pirosodnék, miotha emelné a főjét, mintha bessélni skarna. Beszélj virágücskám, beszólj, hogy hall hassanak s jó emberek.
N*m less ez nsgysserüen kigondolt finomnl ssőtt mese, bsnem inkább ma roknyi szó hal mai, psssk, mjy .sserenosére s világba STsssctve. Útóvtitrré legyen sa
bármily, csakhogy szívből jöc — éa ás ér ám sokaa.
Vig és pajkos vérű deák voltam, még az ördög sem ijesztett meg : — iisuem as ssssonyoktól mégis féltem, jóllehet as orrom siját már dusitotlék s bajusz pelyhek.
Eljártam társaságokba s mig s mi „iesnatse deréé"-nk bücskén emelgette makfejét csevegve valsmely vis-a-vis-rŐl, vagy pedig valamely diplomatával nagy komolyan rostálta a keleti kérdést, azalatt éu routo\'iam a .négyesekéi", — vagy pedig hallgatva üitem tánczosDŐtn mel-tett, ¦— a izzadtam. Később persze ez is megvaliozott" — gondjaim nem voltak, — de annál több tréfa, saját aranyaimat pedig nem adtam volna még a csássári koronáért sem. Verseket, is faragtam. Hiszen tadjátok, miféle teremte* az ilyec fiatal versfaragó.Nem hisiem,hogy volna valami nevetségesebb a világon, mint az ily fiatal tünderfi, aki iskolai könyveinek szélén csámpás sonetteket kovácsol és ss ntssáo mindannyiszor megbotlik, valahányszor ideálja Bconcre!E alakjával találkozik, i. tacniás sem igeo aggass totí. JEtövideses és minden tekintet nélkül a szép nemre, nagyon nyugtalan és heves rértt/voltt-m.} Jelkern meg folyvást a szédes, nagy világban-kószált.
Ns vegyelek ross néven e nagyon Ís jellemző megj egy léseimet az iskolás .élet idejéből, -kellemes., im visszagondol nomas.éjlet aranykorának költészetére, s mejy fájdalom, nem tart tovább; a pillangó áleténéi, - midőn az emberi .szívben a legnemesebb, érzelmek ssüleinek, érzelmek, melyek: a m$; épen nem ,mé-dioe"-i korssaknnkbsn ns^yoo is ritkák. Heg kell említenem, bogy a Jusrcsolstok
épen szükségesek az én fésületlen mesémhez, a melyet ugyancsak hiába fog valamely tudományos biró .-~. poetioís" az ő elméleti rőtjével méregetni. Az egész különben nem is egyéb, mbt mese as „az eltévedt bárányról.\'
\'- A ssent Kstalín téri házban, a gymnsstcm épület, mely ffiiött azon időben kétfejű sas függött, jóllehet benne nem tnbálEot, hanem világ bölcs ősséget árnttsk, e házban mondom egy bizonyos év, július havának utolsó napjáa a kottsál sokkal nagyobb Járma volt, míg e két szó; aJön az :igasgatő!* szájról-seájrs röpülé&e csendet nem csinált. S valóban beállit az igazgató, tisztára, bo rotválvs, hnnyarit egy párszor, kiköbögí msgát, tán a magas egeknek irányozza begyes, ferde orrát, míat a; kakát,, ha vizet, ivott.
Nekünk az igazat megvallva, nom volt isyunk szerint a gArmunináczió eme „feldbabája." Nem annyira ferde orra miatt,;;— ez ugyanis bal fölé.hajló.t, — hanem, mert jellemére nézve valódi Tor-qaemada volt, aen miniatűré." Horatius költeményeit is csak miatta kezd em gyQlői&i, meri ő rendesen délután furró nyári napokon, miután már becsipett valamely kanonikus ebédjén stoku iaL-iBltatoi e dicső költő hagyomúuyáít. Volt is ám olyankor" kínzás. — Csak akkor szerettük hallgatni, mikor a rómaiak, pin czéi-; üvegei felkossöDtéséi-ft\'kétönféle borairól bftstólt. Érdekes vott\'sz 6 fejtegetése a phalermnsí esa-bnkoveexi cseppek különbségéről: - 1 "
Különben is az 6 hsjnal-piros orra eléggé bizonyíts jártasságát; as archeológia ezen ágában. — Es alkalommal nem szándékosott előadást, — a eső szorosabb
értelmében tartam, hanem elénk áilt mint valami óriás, e csak ugy ssórts fejünkre\' laün közmondásait, kózéjök kevervén néhány phráxi&t a uagy ansetrisi patrioüsmusről. Az egész .perorácsiő veleje as volt, hogy hát beálltak a szünetet, i deák szabadság aranyos pillanatai. — Midőn vége lett sz egész klsssfkus cseremoa-íának, nagy Örömmel \'kirítutst-tunk a kétfejű sas szárnyai ttlól, a „nemzetek őrének" mozdulatlan szemei alól.
lelkünk mélyéből kezdtünk téleg zeni és én, hogy megmulassam, milyen ssabad vagyok, hogy tökéletes ur vagyok, as öreg Horeérust a Cyclopokhoz küld em, Virgiliust Tartarusbe. kergettem, — szóvá, az egész tudomány s kályba mögé röpült.
Elhutárostam zvilágbemeani. Nagy határozat. De mi avilág? Bizonyos Sess-tmai (fala Zágráb mellett) paraszt egyal-Icalomaal azt mondia, hogy az 4* nsifija Zá rabban kél, Vrtbcse fslubas podig lenyugszik; tr. az Ő világa. Nekem is csak, mint anjám kedvoncxénnW ily ho-mérusi fog»imam volt a világról, B ép azért nem tudhmiam, mnlyik szélre voloa legjobb sza; ?yaim*t bizni. De kksegvtett barátom Albert, szép, egészséges, «rós. és értelmes fiatal ember. Kösépssefcu .ter-... erős Ízqu, de fiatal karásioz nagyon férfias, arczu volt. Sséles ée aaigom arcza, e.ŐteljeS ajkai sürü szemöldökei fekete >üzes szemei - fölött, buja hsjsais, stonve-íélyeaségo bizoayitották-, bogy é som HertantMi sem Tbosnelda gyermeke.
És vatóbaE- ő vand volt, bürosm-kfalikus gyermek. Histen tudjátok, bogy mit akarok ezrei mondani, azt ugyanit, hogy. nz^öVéinél oaak a szolgálóval beszéltek aryasystvéa, másktilöaben min*
n^lati módjukhoz képest a fenti (l) tételek 258/c pótlékkal.
IIÍ. A 75 czentiméternél alacsonyabb áztató-edényeknél az I. és II pont szerint megállapított répa-mennyiség, az edények magasságához képest, még a következő pót ]ék;^al emelendő;
Ha a niagasság
K> -al,
40 ... . 85 t 227,-al 35 , „ , 80 r 25 ¦»! 30 — —-- 30 -»l
Az áztató-edények ezen ma gassága. bill^nésre berendezett áz tató edényeknél, az alsó szita középpontjától a felsó szita kfizéppoötjáig — uiásnemü áztató edényeknél pedig az alsó szíta középpontjától függő leges irányban a felső bnvólyuk szélének színvonaláig számítandó.
IV. Oly áztató-edényeknél. me lyck lefelé krapszerüleg kitágulnak és melyet belső átmérője tehát felső szelőktől lefelé egy vonalban vagy lépcsőzetesen nagyobbodik: az I. alatti tételekhez, illetőleg ezekhez és a II. és IH. alatt határozott pótlékodhoz, még kilencz (9) százalék pótlék számíttatik.
" Azon kúpalakú áztafó-edényeknél azonban melyek kúpszerű részének legkisebb és legnagyobb átmérője közötti különbözet öt (5) czentimélert meg nem halad, ezen (IV.) pont alkalmazást nem nyer.
Szintúgy kilencz pótlék alá esnek azonban mindazon áztató edények is, melyek Felső kúpszerű\'\'ré-szökkel kapcsolatos hengerded\' vagy kettős kup vagy mindkét alakú részekkel bírnak, ha az alsó szita középpontja és a legnagyobb kör felülete közötti függőleges távolság, azon ponton mérve, hol a kúpszerű felsőrész a hengerded vagy kettós kup alakit részhez csatlakozik, — a legnagyobb átmérő felénél kisebb.
Kan. alított vagy lépcsőzetesen kitáguló alakkal biró áztató edények, ó kupalakuakkal egyenlő elbánás alá esnek.
2, §. I. Minden egyes ázt a tó-edény adóköteles űrtartalma akként
dig a ,bivalalos* volt használatban, nehogy a .pánszláv iamus* gy anujába essenek.
Szja! Ilyenek voltak as idők ! Albert is a seót „osztrák* ethnogrxpbiui fogalomnak tekintette & ebhez mérte ha-Bánságát i*. Eszméi nem röpködtek sem éjseak, sem kelet, sem dél felé *. feketesárga czölőpökön keresztül, mert a ajánl ietni táplálékot csak nyugatról, — Ger mániából eeabad volt behosni. Jobb rseb-jében mindig Schillerta baljában pedig Goethét hordozott, — értetődik, ".Teli Vilmosr-t ós Gölz von Berlíchingsn*-\'-kivéve, mert e két drám*i köllemány azon időben „aberratio. metis humanta* volt. —
Akkor még félig gyermek voltam, nem voluk oly szemeim mint máma, de hogyha Albertját eszembe, hogyha az ő akkori természetéről gondolkozom, annyi év multán be kell látnom, hogy mennyire elrontotta aa idegen szellőm természetellenes oltása a derék vend fiu élénk, szenvedélyes terméslelet. Az én Albertem ¦eniimentalii lett J>melancbolicus", sőt „szerencsétlen* is jóllehet valami szerencsétlenségről fogalma sem volt, gondtalan, kellemes életet élvén szülei mellett,
— Istenem, hogy falta Goethe ,Wer-tber\'-jól! Átolvasta legalább ie négyszer, míg végre meggyőződött, hogy ő maga flWerther--nek második élő kiadása. Az igaz, hogy én sem álltam még saját iábi-mon; de a mint már inkább epikai mint lyrai természetű vagyok, sokszor mégis tudtam haragudni Albert -htiuciaá-ió"-íte.; sőt egy alkalommal oda is vágtam neki: „Az ördögbe ! végy már dgj pisztolyt magadnak s egészítsed ki teljesen aa uj Wertherll"
Ralefelé nem mertem vele sétálni, mert a boldvilágoál mindig afathisounak „Abendlandsobaff-ját szavalta, hozzá adván néha-néha as .Elegiat a várromok lelett,\' — Végre belemerült Leaaub* is.
— Wertherbol egysserre .Faust* lett, •Őt kevés kiján osaknem maga Ljnau, telve költői erővel, hanemsmaszerencsét-len Lenau Döblingben, akinek, képaelmét as őrültség sötét. Upl« födte, — Nagy komolysággal beszélt, bizonyos határozatlan szorultságról, fejfájásról, hogy az ő kÓp sóletében hogyan keverednek képek a
méretik ki, fcogy L fcto&V huvélyna nyitva tartása mellett éten nyilas széléig vízzel teljesen megtöltetik.
A viznek beöntés* előtt azonban a netán meglévő úgynevezett szila-suiytalanitók (melyeknek alkalmazása egyébiránt a termelési iuéhy kezdete előtt bejeJentendó)az áztató-edényből kivétetnek és ezen edények mindazon nyilasai, melyek a lébe — vagy kivezetésére rendelvék, a fai belső felületével egyenlő vonalban elzáratnak.
E- tekintetben következők tartandók szem előtte " . \'. »
a) az áztató-edény, /első szélén netán meglévő és annak belsejébe nyúló úgynevezett kagyló,. valamint az edény felső szélén esetleg alkalmazott gyűrű-csatorna, melybe i leeső vezet, — a kimérés alól ki vétetnek ; ,
,b) azon ázt ató-edényeinél me lyck a fenékszita alatt méjg egy hozzá öntött vagy szegezett leosztó fenékkel vannak ellátva, mely a lé megosztására szolgáló egy vagy több njilással bir,.. ezen nyilasok, a kimérés előtt a Jéosztó-fenék "felületével egyenlő vonalban vízmentesen, eJr záraadók.
Havaz áztató-edények léoszto-fenékkel nincsenek ellátva, hanem a lé be- vagy kivezetésére, a fenékszita alatt egy vagy több nyilasul bírnak, ezen nyilasok közvetlenül .a íenékszita alatti fal felületére! egyenlő vonalban szintén elzáratnatt .
-Haléosztó-fenék t^kata az áztató-edényhez öntve fagy -szegez ve* az emlitet nyilasok elzárása az osztó fenék alatti fal felületéveLegvenió vonalban történik. ". . ¦ : -
¦\' H. Ha valamennyi áztató-edény-nefc felső buvólyuk-fedele kifelé domborodik, ennek öble is, a szájcsöveknek a fedél belső falazata domboro dásának megíslelőleg eszkőzlendŐ\' él-zárása után, vízzel kiméretik és ha annak űrtartalma az iztató-edépy űrtartalmát 3%-al meghaladja, a többlet az iztató-edény adó alá eső űrtartalmához hozzaadatife.
III. A mindegyik áztató-edény-nek ekként megállapított adó alá eső űrtartalmánál elöforduió literrészek,
mait időkből a mostaniakkal ; beszélt az őrültség keletkezésének föltételeiről Ilyenkor rende»en megszoktam őt nevetve alakítani: ,Amice,ne beazéljünk-as őrültség keletkezéséről, hisz te már úgyis magéroitól!* — ó petise ¦arre sértve érezte magát, hanem szerencsénkre mindig kibékültünk.
Asutáa szerelmes lett — ¦ ez némileg kigyógyította. Az 3 ideálja, — éleze* v árosi k ieeeszoBy, — viszoaes-á- -wgy-aa-sserelmót, hogyha e gyerekjáték szere-lemoek keresztelhető: de Albert költői nagy 1 táaai t, — mert versfaragással is foglalkozott, — mindig szúró élesekkel és a horvát szép nemnek mintegy vele született humorával viassatudta utasítani.
Ez kezdetben fajt a - képzelgő Albert, ek, da később az élesek, nagyon is boldogították őt, mert szerinte épen belőlük vehető ki Heine „sarcasticus* szelleme, — ami különben nagyon rósz hason lat volt.
Most megint mint szerelmes égessen más fába vágta fejszéjét a Heine .Dalok könyvének11 másolatához fogott, Egész könyvre való dalt költött, ami aa övi lágfáj dal mának nagy enyhítésére ssolgálu
De hogyha megmondom, hogy as ideál, — Zoricának hittak; — már huss éves volt, Albert pedig cssk tízennyoloa, el kell ismernetek, hogy a helyzet ssokás ellenes volta miatt, Albert egészsége nem lehetett állandó. Ideálja tehát nem sértette megasillendóségszabályait,midőn követve ai egész (város) ssémitgatasait, sgy farsangi vasárnapon koszorúval a fején hintóba Ült s szent Márk templomába vitetett, hogy oit egy érdemes férfiú elválaaz-hatlan élettársává váljék.
Albert föl nem foghatta e világos logikát s Othellókéiit nagy tragik&i pat hossal felkiáltott: .Árulás!*
Alkonyatkor még egyszer a hütelen ablakja aU ment, hogy a fehér függönyök mögött legalább még egyszer meg láthasss a hütelen „ailhonstte" - jét; — de az ideál mintha nem éri volna rá mutatkozni. Másnap visszakapta tőle költeményeit, — Heine imitatióit, — azon tanulságot megjegrléssel, »hogy as ő esse (e szó hibás volt) be fogja látni, hogy egy férjezett uŐ nem tarthatja magánál más
ha litert elérnek vagy meghaladnak, égési Ütegek vétetnek, ha ellenben % literné) kevesebbet tesznek, elejtetnek.
3. §. A répalé-sajtók naponkint megadóztatandó termelőképessége, az 1878. évi június hó 29-én 35,367. sz. a. kiadott rendeletem szerint meg-ilispitotí átalinyozási mérvekhez képest, mindazonáltal a sajtolás mindegyik, módjánál, kilenczvenöt (95) százalék hozzáadásával határozta-tik meg.
4. §. Áz általányositott répa ezukorgyárak. vállalkozói által netáni \'pőtfizetés \'"esetére " biztosítandó adóösszeg, á gyáraikat 120 üzleti napra terhelő adóátalány tizenöt -{15-) \'/0 -Av*l állapiltatik meg.
5. §. Az ugyanazon ezukorgyá rosok által az 1*380. évi XLVTL törvényezikk 6. §-a alapján megtérítendő ellenőrzési költségekre nézve nyújtandó biztosítékot, részemről 120 üzleti napra eső adóátalány egy fél (\'/;)•/» -ával határozom meg.
Törvéuy kezes köréből.
Bűnügyi tárpy nldsoJtjegysÁk* a talo-4g«r *z«gi íir. iorvínysziktiél.
\'901, B/h2. St. 1. Fölli József és társa, lopásdsl vádoltak elleni ügybes végtárgy-. .
, 1245. Ss. 1. Dávoti Károly és társai súlyos iestisortéasér vádoltak elleni ügyben véglárgyv 1
1294.A /H2. Ss. 1. Scservik Marton és társai lopással vádoltak elleni ügybea vég tárgy.
1249. B/S2. Sz. 1. Dömötör Gábor más vagyonának megrongálásával vádolt eller^ ügyben végtárgy.
1251.\' B/81. Ss. I. Gebhárd András és társa\' salyos testisértéasel váldoltak-elleni ügyben 2- bir. ithird.
. 1889. B/82. -Sz. i. Ssacski Mihály és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itbird.
1336*. B/82. Sz. I. Eozsoky György-: lopassál vádolt olleoi Ügyben 3-ad bir. ílhirdotéa.
1339. B/82. Sz. I. Fontos Ferencz aikkasztaasal vád3lt elleni Ügybea 3-ad bir. ithird.
Janius 7-én.
703. B/83. Sc. 1. Bitesek Iitvánoé hatósági kökegek elleni erőszakkal vádolt ellent Ügyben végLárgy. . ,,
876. B/82 Ss. 1. B^rendiás István hatóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben vég\'árgy,
férfiú kezeiráaát. Különben bistoaitva lehet őszinte barátságáról, itb.
Mindez a szüuldő kezdetén történt. — „Barátsági\' elneveti magát Albert keservesen s Összetöri a levélkét, mely ol az örökre el veszettől városi postával kapott. — ^Gyönyörű szép virág 61 a\'ssó, de a hüteleaség mérge rejtőzik benne Mily irónia! Barátom, — folytatta, — nem sdhatom a levegőt, a mely árulással I m-irgc\'letett meg. A -Lazli. ssüz_ termé szetbe akarok menni, a nagysserü krajnai hegyekbe, hogy ott megnyugtassam szivemet. Jer lu is! — Akarás? — Akarok volt a válass — s itt Kezdődik a mese »as eltévedt bárányról."
Mielőtt azonban megkezdeném fia talkori Odysseánk elbeszélését, engedjétek meg, hogy bemutathassam a mese második bősét is, — ffnön mag a ma f.
Ne vegyétek rosi néven. Tudom, hogy ea kis arczátlanság — ámbár már sok írónál stnkisba jött. És az én bfcióm nem is oly nagy — mert nem bioságbóJ teszem ezt es aztán nem is leszek igen hosszú. Az én alázatos személyiségemnek meghatárzáss ez : zágrábi gyerek. Mikor én azt mondom, hogy szágrábi gyerek" képzelnetek kell valami haloványat vagy tarkit, vugy mint a francsia mondta: ,»uj«t indecis.* — Zágrábi gyermekek ason időkben még otthon is idegen széliemben neveltettek ; a kicsike Zvonimir-kik ét Dutankák, aj kis Zorieák és Zlati-cák itsonyuan néuetizáltak, — boszi a nemet iskolák, a hói a horvát bort egészen fel kellé cserélni a kozmopoHrikos frakkal. — Magam is csak ily zágrábi svábocska voltam. Korán megismerkedtem Schillerrel, Isbokkeval, Bürgerre!; — még mint gyermek — elloptam anyámtól Bulvert, Dickenat, Hugó Viktort; ,RiencÍ," HKotre Dame de Paris* már tis éves koromban ismerosim voltak : e midőn tizennégy éves koromban előazör hálloltam a ssót:BGundulic\'(GundÍl[c, jeles horvit költő a 16 ik századból. Ra-guza (Dobrovn\'ik) köztársasigjinak elnöke volt,) — ast gondoltam, hogy ez bizonyosan a .hajduk\'-ok, (Hajdúk-betyár. KftlEJnösea Boszniában és Hercseg-ovinában), valami I srambasája.
(PoItUIíss kOvetkekfky \'\' \'-\'
448. B/82. Lipics József és tirasi I sikkftHi \'.íbaí: : vádoltak elleni ügyben | végtárgy.
1016 B/82. Ss, 1. Kosster János csalással vádoít eliwni ttgyben vég-tárgy alax.
1312. B/82. Lel. Ssodecz Ferencs hatnia esküwl vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
1882. június 15.
1134. B/82. Sz. I. Illés Gábor aulyos t. sértéssé] vidolt elleni ügyben végtárgy.
1146. B/82. Sz. I. KozmsJózaef ssándékos esnberöléaael védőit elleni ügyben végtargy.
1183. B/82. Ss. 1. Hosszú István és társai iopással vádoltak ellent tjigyhen végtirgy.
1346. B/82. Ss. 1. Breaskocs István és társai emberöléssel vádoltak elleni Ügvben végtirgy.
1396. B/82. Sz. 1. Németh Katalin emberöléssel vádoltak elleni ügyben végtárgy.
1397. B/82. Sz- í. Domonkos Péter és táras lopással vádoltak elleni Ügyben végtárgy.
1431. B/82. Ss. I. Dobos Verona vallás elleni vétséggel vádolt elleni ügyken 2-od bir. ithird.
Június 20. 1451. B/82. Let. Németh Káplár Jóssef és társai gyilkosság éa rablással vádoltak elleni ttgyben végtirgy. Június 21. 1136. B/82- Sz. I. Ssokoli János súlyos testi sértéssel vádolt elleni l\'gyben végtirgy.
1176., B/82. Ss. 1. Horváth János József lopással vádolt elleni ügyben véfrtargsv " ¦ * \\.
1210. B/82. Ss. I Követi Pál ós társai sulyoa t. sértéssel vádoltak elleni ügyben végtirgy.
Jomut 22. 1 1430. B/82. Ss. 1- Horvith Barna János ét tanai magénoaok elleni eró-BzakkaJ vádoltak alleni bűnügyben 2-od bir, ithird. \'
1432. B/82. Ss. !. Tóth Andris sulyoa t. sértéssel vádólt elleni Ügyben 2>od brr. íthird.
1450. B/82. Ss. 1. Horváth János z társa aulyos t. sértéssel ?ádoltak ellen; ügyben 2-od bir. ithird.
1475. B/82. Ss 1. Ceótár György magánokirat hamiaitiasaí vádolt elleni Ügyben 3 ad bir. ithird.
Zala-Egerszegen, 1882. máj. 31.
MUZSIK KÁLMÁN iroda ifazgatő.
jus, nedves június megtölti a~padláat ét hOfdÓt. Sok és hideg^ső árt a szőlőnek ét méhkasoknak, Nikodemus ós Medárd napja derült legyen. H-* Medárd napján
IJUilyl, megyei és vegyes hirrík
— A nagy-kanizsai társaskor 1882
évi június lO-én a városi feáső erdő agy-novesett nyerges: vágásában s as nap folytatólag a lazanaki kertben sirtkőrü tavaszi malatjágot rendez. Napirend : Reggel 6 Őrskor összejövetel a társaskör előtt a kocsikon indulás az erdőbe. — Időzés as erdőben esti 6 óráig. — Biti 7 órakor tinczkossoru a lasanaki ksrtben. Belépti dij a tánczkosaoruhos azeméiyen-kiűl 50 kr. Kík az erdei kirándulásban it rétst venni óhajtanak, uiveskedjenek a rend. bizottság elnöke t. TőttÖey Béla urnái juti\'us 9-íg Telosikezzú. Az erdei kirándulás bővebb részletet megtudhatók a társaskörben és a helyi Upokban is kozsététetoek. A tinozkozsoru tiszta jö védelme a Nagy-Kanizain létesiteodé ssicház alapjavira fordtttatik. KodveaŐt len idő esetén a mulataág f éri janiui 17-ére halssststik.Megkeres tettünk annak közlésére, hogy skik a nagy-kanissai tirsaskör által f. évi június bó 10 dikén rendezendő tavaszt mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak volna és erre igényt tartanak, szíveskedjenek a rend. bisott-aág elnöke T<>itÖsy Béls úrhoz fordulni. Ezzet k*pcsolatosi.n megemlitjük, hogy s t*rveset( mulatság kedélyesnek igérke-sik. a mennyiben az a nogy-kaaizssu eddig rendezett hasonló mnUtaágoktéi elterőleg kora reggel közös indulással veszi kerdeiét^ egész nsp a« erdőben különfélj szórakozás, közös étkezés és befejestetik este a lazanaki kert bee tánezkossoruval. — Vidékről is többen késsülnek.
— A n nagy -kan tssai kísdedaevelö egyesület0 részéről folyó évi június hó 5 én délután 6 órakor a nádor ntosat .Kisdedovoda* belyiségében vilssstmányi ölés Urtattk.TargyBnrr.sat: 1.) F. évi apr. 5-án tartott válaastmicyi ülésjkcny-vének felolvasása, 2.) As apr. 30-iki közgyűlési jegysókönyv alapas,-10- §. szerinti biieluttése. 3.) As elhalasztott FrŐbel ünnepély mikénti megtarláaánik kérdése. 4.) A július végén tartandó sárüDnepélyrendeEeúének ügye. 5-) Egye-TdleU ügyész ur jelentése a magya- utczai óvoda előbbi bórhelyiaége ügyóiek be-tejezésérŐl. 6.) Á nagy-kacissa: Önk. tüsoltó-egylet sássióavatási ünnepélyére szóló meghívó szerinti 4 tagu cói küldött ség megrálasztita. 7.) Fuíyó Ügyek.
— Tapasztalat: ÍÖÜegyzésck jtíüins bóra. A földművesnek e hóban melegeoö kell felváltva verófényoyei. Hűvös má-
40 i
jig nedves idő jár.
Elemi csapás. Ct^kir.mvan ^ vidékén május 31-én délután fél ötkor uzonyu szélvihar tombolt s nyomban ri megeredt a jégeső, mely mintegy negy^rf. óriig suhogott alá, tönkretéve a Vetése-keí é* gyümölcsöt, letiporva a viragád pompájában disslú réuéget és dióssgj. ságu ezemeiv.:! bezúzva száz, meg IUt ablrtí.-eg-« A kir kitsímithatlaH. Al kony; .stfJt íapitolni Jeheiett a sürfin hullott jeget.
— Ritka óriás rózsa tó vau Tóth
L\'Jos helybeli ügyvéd k-rljéb-i*.. óriási mrín temérdek roaaa virit s as s esodí latos, hogy majdnem mindegj ik más, mis srinváltozatot rauut, sőt ugyanazon ágacskán van egészen f»hér ée litaBziDbi játszó virág.. A rózsatőt MUoár luűkertési gondossá és bárkinek bzÍvb^ii megmutatja a ritka virág-egyedet. Ajánljuk a megtektnt.>sre!
— Hymea. Killer Tivadar halybeii termény kereskedő eljegyezte Guttmann BerU kissaszonyt, a .Fünfkirchner Zeitung" szerkesztőjének leányát.
— Darázs Kaka f. hó 8 án Űrnapján, bucsu*dias.tiJőadast tartand a .Szarvas* vendéglő m ula tó-kertje ben. Éz alksiorrunal már azon díszegyenruhában leszuek, melyben külföldre fognak távozni. Hisszük, hogy közönségünk érdem szerint fogja méltányolni utoljára a derék magyar zsnészekoL
Gyászhír. JEümeoz Dona, özvegy Emecz Józseínéa keesíaelyi községi iskola női-késimunka tanítónőjének kedves leinya,folyó évi má|uB hó 25-éfl lo^éree soribab-jobbUtre sreoderült. Élte tavaszán ragadta ki-as étők sorából a kérlelhet leo halál e kedvoe és müveiÜtJkü leánykát édes auyja, tostvérei, rokonai és ismerősei mély bánatára és szomoru-ságira. Temetése 26-án délután 5 órakor geti BKgy részvét metlett ment végbo. Legyen könnyű a hant, mely, a- kedves feiejthetlea emlékű leányka hült tetemeit takarja! Aldaa és ürükbéké lebegjen hamvai felett! "\'\' -
"JáJ Síineszeí:. Balogh Alajos- •sin-igasgató f. hó 1-én K*w*tU«lyro érkezett a ijttugyao^.e bó 4-oo az .Iguiándi kispap* ozimu darabbal kezdj úieg »z elúadások sorozatát. A jővű hétre elűsdisra ki vannak tÜsve: június 6-án rCeífra nyomorúság,, 7-án „Üdvöske*. 8-án „Egy utolsó lengyel követ", 10-éu .Ármány és sse-relem\'i 11.én aA a.órosi le.ny.* Az előadásokról időről-időre részletes birálatut hossndusk.
— A ttsáktornyai jótékonyczélu nő-egytet alaptőkéje gyarapítására toly<i évi június 10-én a Sscivert-féie kertbuu zirlkörü tavaszi tánczmala-ságot render.. Belépti dij azemélyenkint 50 kr. Kezdete 6 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság jun. 17-énJtartatik meg. Felülái-tések köszönettel fogadtatnak.
— Majális. A keszthelyi önk. tüsoltó-egylet folyó évi május hó 29-én a keszthelyi kőbánya- melletti erdúb"ii anyagi tekintetben igen jól sikerül: la-vasai mulatságot rendezett.
— Bazár. A .magyar szent koron* országos vörös kérésit egylete* Keaztbeiy vidéki választmánya íulyó bó 1U en, délután 4 órakor, a keszthelyi sörkert\' ben Iáját alaptőkébe gyarapítás ára, tancz-Csal egybek01**** bazárt rendes.
— Kajttíls. A aakkaftnyai üi»»> tanitókópezde növeodékei májú* 27*én sirlkörü Uvaszi mulatságot rendeztek, mely álulánvóve sikerültnek mondható. Mi is akadályozta volna é sfkert? — Közönség szép számmal, Szent-Ilona valóságos kU városliget, idő pedig olyan, bugy jobbat meg sem rendelhettek volna; t mi keli löbbb egy msjálie kedvesósikeréhez 1 — Sióval minden jó volt, szép volt, de a legszebbeket mégis a követkesó névsorban találhatni: Alszeghy Alajoané, B.-bicsné; Banotayné, Bárón Csili, Bau^s Sindorné(CsurgóróI), Belányi Tiv-dam«. Bencsák nővórok, Buchhrger Katinkn, Csepreghy Endréné, Dugo-\'cs Píloé, Dugovics Betti (Dombo.-urdf). Fejér BŐ vérek, Fwrsler Anl..laé. Gránerné, Grési Alajosáé. H-r.-o. F.ónt Rerlingerné, Horváth üelmke. Kobn Üoo, L-ubbai mer nővérek, Lecsaueci Antónia, i"-persabek Jósaefoé, LuperazbekíLins,Ü») ben Anlóuia (Sseot-Mártonból> M*"? nővérek ^Beliczáról), Mandl nóvérek -(Periakról), Margttai Jósaefoé, M»rtincse vios nővérek, Matnnovics nővérek. Mayer N., Mayerscaákné, b. Nsffsern N., Nikolics N., Nóvák nóvérek, PétartTy verek, Simics Lujza, Szalav Sstdonia, ar, Scbwaiz Albertné, Tódor Józseíné, \'lu; kovicsné, Val\'ó VilmoBné, Vollik Beísőne, Zrínyi Jánosné atb. urbu\'gyelc Vi\'\' lek résst. :„ , - t
— Tíyilvános köszönet és nyng tazáa. Aluliról*, bisotttág kedves kötr-lessé^énefc tesz elegdt, midőn a csáktor nyal állami táoitóáépezde növendék.-; irtaj a képezdeí segély Sgy let javára má-joz á7-én rendezeti tavasé, mnlatsagoo felümzstékBez tc uton i* őszinte báiijil éjesi ki. Felülfisetni kegyeskedtek
HTTSZONBQYBDtK SVFOLYAM
JUHIUS 4-én !8gí.
ve hi-
vat, hoín kell m Énekelték, .Hazádnak
Szétvert A l. .... 1 írt, Csendet Géza 50 kr, Bölcs Béla 50 kr, Laperssbek József 3 frl 50 kr, Pusztai József 50 kr, Maiá-uovics Pé\'-er 50 kr, Vlaaaic* György 50 kr, Göncz Lajos 50 kr, Csessnák Ödön 50 kr, Fordler Antal 50 kr, Rheialander N. 50 kr, dr. Schtrar* Albert 60 kr, Bencsák Ferencz 50 kr, Sővegjártó Jánoi ] frI, Vollák Rezső 1 írt, Plicbta Kázmér !0 kr, Práger Izidor 40 kr, Grész Alajos 1 frt 50 kr, Siober János 50 kr, Pecaor-nik Janoa 1 írt, Tódor József 1 frt, Mandl Mihály 1 frt, Gráner Miksa 50 kr, Fejér Jáuet 50 kr, Csessnák Sándor 50 kr, Sonncnvrald Samu 50 kr, Mósaa Bernát ÓO kr, Rosenberg Gyals 50 kr, Lnkcr-nyák János 50 kr, Halasi Károly 50 kr, Herlinger Mór 1 frt 50 kr, dr. Krssovetz Ignácz 50 kr, Pocanrcik Frigyes 50 kr. Kacsán K. 50 kr, Összesen 22 frt 60 kr. Csáktornyán, L882. májas 3l-ón.
- A t ez. szülék es gyámokhoi
a budapesti állami középipartanoda ígaz-catuíágá1 űí. Hogy áron iparos lanoncosi ée segédek is — akik régebbsn vaiame iyik középiskolának csak két-három osz lályát vége-ték s azóta a gyakorlalbat vannak — beléphessenek as aliami k^zép ipartanodába: felkéretnek a \'.. cs. astfilek és gyámok, hogy a felvételi v.T^gát illeti felvilágosításért mielőbb szí veskeu jenes az igazgatóságbos fordulni, bogy as érde keltez: a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek mert csak sikeres vizsga alapján lók tel.
— Tekintetes azerkeszí-t nrí Pú*-kösd ünoepekr* Vasmegyébe Német (iencsra utaztam látogatóba,hol igee kedves, &6\'. mondhatom elfelejtbe tétlen órákat élveztem. Ugyanis a nagy ganesi .Dalárda" pünkösd hétfőn tav^zi mu-Iálságot rendezett a gencaí alsó erdőn, hovs a délutáni órákban kedves barátom, nagyontiizteleodO K. M. plébános úrra!
iraadultuok j nagy meglepetésemre szolgált az, hogy a dalárda, mely csak a mait év decz. hó 1 én jött létre, uiy ssép össz-bangzatos 4 azóiamu dalokat énekeit i ez unnál is inkább meglepett, mert tagjai, kik negyvenen vannak, miuc oly egyének, kiknek ma az ekesz^rvát, holnap p^díg a kasza vagy kapaoyelét fogniuk, vagyis fóldmivelók. pedig a következő darabokat rendületlenül*, .Isten, ki Len gyei bont*, .Fiuk az Isten áldjon meg,* „Hejtogas nuk a kancsókat*, .. iL baj ne szomorkodj*, ,Bus az idő*, ,Ha valaki, valaki," .Temetésre szói az ének*, ,Ég a kunyhó". — S mindezt a hangjegyek ismerete nélkül oly szép összhanggal énekelték, hogy valóban bámulatra keltett s mindez Bejézy Lajos n -genc«i kántortanító ur fáradozásának sikere, ki őket az est órákban páratlan buzgalommal mindet dij nélkül tanitjt. Tudósításomat aaoi óhajjal zárom be, vajba fent nevezett tanító urnák minél több kove\'ője akadua, hogy igy a népet, a szivet és lelket nemesítő dalosra anitva. at erkö\'ics-ronló dalokról leszoktatnák a hogy ezt ezáltal csakugyan ellehet érni, nevezett kösség-ben tapasztalható. Hazafiul üdvözlettel maradtam tekintetes sserkeaető urnák, Triska Mátyás.
— Hyraeu. Braun Pál oki. gyógy ¦serééi folyó évi májua bő 30 án vezette oltárhoz néhai LáknerFerencz volt keszt-beiji gyógyszerész özvegyét szül. Doogó Paulín:.
— Színészet. Az a német szintár-sulat, mely a minap Kanizsán időzött, Csáktornyát ia boldogított- két operetté-előadással. „Uirofia Girofii.* és ,Boccaccio* czimü jeles ismert operetteket, mint ,novitat"-eket hozta színre Freund Alfréd igmgatc a ,Hattyú* szállódé, nagytermében. Közönség tűrhető s iám mai vett részi.
— Sümegben f. évi május 29 ón a lovésziarsulat, a reáliskolai tapintásét alapjávára lő és tekeversenyt recdeiett. A kedélyes mulatság éjjel 11 óráig tartott illetőleg eddig a tánca, a kert még később is népes volt fiatalokkal. Tiszta jövedelem: 40 frt körül, ha tekintjük, hogy a jelenvoltak mind jó! érezték magukat, deficit nincs, a vigalom teljesnek nevezhető.
— Gyermekgyilkosság vigyázatlanságból. No?aÍ levelezőnk a köveiké zőket irja: »Egy ssivrenditő esetrő.
értesültem ma a szu.\'gabirói I .\'.........-
U. i. Jáger György varg*szegi lakos és jómódn parasztgazda, siránkoz elő, hogy május 31-én midőn birkáit bajtolta basa, egy forgó pisztolyt talált az utón. Ház* érkezvén, a fegyvert próbál gatta mt közben az elsült s a neje ölében levő kis fiát, kit az szoptatott, agyon lőtte. A szülők kétségbe vannak esve Mily sok ín!ő példa áll az* ily gondot lat szülők előtt s még sem okulnak. V
— Jégeső volt májas 3l-én délután 5 éa 6 óra közbe Kaposvár és Kis-Korpád között. — As nap csakugyan ójasakkelet-ről és délkeletről (Somogy felől) jöttek a fellegek; é* mindkét íelól a vett értasü-les szerint na.:y károkat tett a jégverés, Kanizsa környékére azonban áldásos esőt hoztak az ijesztő felhők
Rövid hírek.
Nagy szárazság uralkodik Sopron vidékén, a termés még mielőtt kihányná a fejet, elszárad a lábán. — A\'knmZSOlM áldozatául esett egy nagy-geresdi lakos, kinek egy kurussolónfi oleanderlevél-theát adott be. A bevétet ntán egy félórával meg is halt. — Százéves holló. Mets közelében renkivül nagy hollót lőttek, melynek lábát nagy fémgyűrű vette körül, e felirattal: „Született Londreyban
1782.* — Kortinyból Batthányí Gedö gróftól ismeretlen tettesek 14 drb lovat loptak e!, de máan p reggelre valamennyi vágtatva nyargalt vissza as istállóba. — A mennydörgéstől annyira megijedi egy budapesti leány, hogy megörült. — 72 éves asszonyt ssöktttett meg Berlin beD egy fiatal kereskedő, mert az agg-szüz nagy összeget ÖrökölL
¦ idékl színészet. Bnesnt vett Thalia Sümeghtól,
egy időre meg vagyunk fosztva a kellemes szórakuzástél 1 Balogh Alajos utolsó előadást hirdeti ezinlapoa köszönetet mond a közönségnek tanúsított pártolás ért — mi hozzá tessiük, ezt tnegérde melte, sőt nagyobb felkarolásra érdemes társulatával egy ült „Brankuvica György* Balogh Árpádot, jut alom játékában Bran-kovics sterepben, mindenki dicsőité és virág bokrétával balmozá el, Őt a kős-kedveltségü Ügyes ssinésn. Az operettek sikerültek. BBocaocció* ée a ,KoraevilU harangok* ez utóbbi Hadaíné jutslomjá téka f,*— számos közönség és virtg csokrok jelezték a felkarolás!. Balogh íjos igazgató ,,Gáspár haszonbérlő" szerepben Budapesten is meg állana azt hisszük dicsérettel a sarat. .Dobó Ka-tícza* színműben (Dobó István) Kemény ileodő ki. A f. évi május 31. előadott darab , A szinéscH aalslma* egészben sikerűit. Munkácsy Mihály ismert képe Krisztus Pilátus előtt görög tüsfény tí-lágitással muglepő Utanz^asai lón néuis képletben kiállítra. Június hóban Keszi. belyeu fogj* e társulat működését megkezdeni. Kesztbely varos és a tűrd.\' közönség les. hívatva dicséeÓl-g imlitntt társulat fáradozását méltányolni.
A közönség köréből.*) Egy kis keresztrlz & „Püaköndi gondolaf^krevc
dtü Uram esői
De n>d
Ct a salyra, vagy nem ludooi mi, —- de ugy látásik, hogy sa.yrs akart Unni, meiy ai e!fcireHM>lt emberi ne n bűneit, félsíogségei I oitroaiolja, — es a bstyra mondom, saját magát szatyricálja, mert olyan nézeteké: esscfiéket bectét közre benne, melytől miudsn becsületes katbolikos megvetéssel fordul el.
Azon ssándékkal vette fel t. czikk-iró ur a fonalat, hogy a megromlott, — érdekhajháazó emberek balga nézetét ostorozza, a a sivár anyagiak Után törekvőket féldzegségetk — elhagyására birj.
Kz mind íg*n sxép éi magasztos törekvés. Szép és magasetot eszme csaK-• .i De megadta neki t. ez. ur.
Ugy bánt el Tele, miat as ügyetlen orvos p*iiensével, kit ugy meggyógyított hogy többénem fáj semmije, mert agyoo gyógyította. Többet ártott, mint használt vele, mert meg vagyok győződve róla, — hogy nem csak magamai, — de ssereket meg b o trán kosta to tt,
Nagyon furcsán veszi ki magát az, mikor olyan oktat, vagy :acit, — ki maga oktatásra szorulna, legalább a tekintetben.
Kern :udom elképzelni micsoda áliaspi-ntja lehet t. cz. urnák, de a jelen csikké utáo ítélce. nem lehet más, mint a kstholikaa már pedig igy saját magát aatyrátja.
A kathoUkua pedig azért, — mert különben nem merné nyilvánosságra bo csálani ilyen eszmét. — A keresztények ünnepetazenteltek a szentlélek eljöttének emlékére és meg is Ülik éveakint uiaiglan ia „mert nem dolgoznak.*
Nagyuu furcsa fogalmakat kőt * cz. ur a k*tho)ikusok buzgó L\' vallási meggyőződéséhez.
A kacholikusoc nem azért ülik meg a pünkösdi s egyéb Ünnepeket, — hogy dolgozóíné kelljen, hanem azért, hogy lelkűiben
valamit a dologhoz, — vagy nem is konyít.
De hagyjuk est.
A másik állítása szerint: ,As apoa tolok idséiisaaassal, rajongással csüngtek a valláson."
Ne ideálisaijon l. cs. ur. As apostolok nem voltak \'oly ida-áliaticas rajongók mint ön hiszi, hanem a szent, as igaz hit fénysugarai által ko-sioruzott egyszerű halászok, — kiknek a biíe, meggyóiödése :iem csak ideál volt hanem megtestesült ige. — ök nem as idealismtu felleg váraiban ringatóztak, hanem az erős meggyőződés, tiazia hit rendületlen kösstklájáfl állottak
A dicső feltámadás pedig sem flál-muk* volt, hanem csalbaüaa reményük, mely harmadnapra egéss világ teljes dicsőségére és leirhsüan örömére b? ía teljesült.
Bátor vagyok tehát figyelmeztetni a megbotránkoztatottak nevében, bogy ne vagdalkozzék oly szavakkal melyeknek értulmével ninct kellőleg tisztában s óvakodjék máskor oly vallási dolgot f< asegetni, bonczolgatai, melyhez annyit ért, miat a hajdtt a haraagöntéauez, leg alább jelen csikké után ítélve.
Asutáo meg tr még a materíslís-musról és olyan bombasztokat, melyek. ¦ nem ia tartom érdemesnek i tiltakozást megcsáfolja saját magái.
Csak arra akarok reflektálni még, hogy as ax apa kién áhecvesiránkosással csüngnek jobbról balról gyermekei —-eladja lelkét szabadságát, becaülelét — csuk vess neki mindezek fejeben pénzt, ez az apa legföllebb csak kivétel lehet, ez is nagyon ritka.
Már pedig móltáoyla-1-nsága kivé-teWbjöl szabályt alkotót, a *z*aj agy eljárni, hogy ráolvassuk árokra is, kikre az éppen semmi áron se illik. Szeretném látni, hogy érerné magát t. cz. ur, ha ée önre rá erőszak oiolm Baját állítását. U^y-e ts\'ssenék. Képzelem.
Meg aztán beexét arról is., hogy ss ranyok elcaabitjík a azü»el stb. Meg-iszlelcm alássan az olyas siüzet. Es csak kivettl. — A valódi azüs nyugodt lelkűle\'ét, kinek keblét as igaz hittángja hevíti, nemcsak hogy a nyomor nem in gátja meg, de még a máglya \'üs a hóbé rok bárdja, a vad tigrisek, orossléaok villogó szemei sem.
Ott a példa ezerével a kath. történelem lapjain, olvassa el, ha nem hisz nekem.
Kényszerülve voltam Sckratesként .mintegy árnyékban harczolni, mart a névtélen ozíkkiró ur egyénisége ei&tlem ismeretlen volt, de es éppin nem változtat a dolgon semmit. Ha ismeretlen is a szerző, bátran rá merem fogni, bogy nem lehet más, mint as, kinek z.i előbbi számokban olyan nagyon sok baja TOit a Bfajjal*, a .nemzetiséggel*, melylyel kibékülni a jelen csikkében sem tnd.ide is bele sodorja.
fieyébiránt azon> csikkek is telve rannak hasonló nézetekkel és eszmékkel g vagyok győződve, bogy nemcsak nekem, de másoknak is megbotránkozására -volt.\'
Ebben az uj athmosíerában, mely május elsejétől fogva lebe^ a vesérezík-keken, nagyon kévét az öleny. Dd hogy L cz. ur az»vaival éljek: .Nem 1-sz ez paiudig igy* — Remsl|fik és óbsjtva vériuk
fizetői részére negyedévre 50 kr. — A I kir. törvényszék területén levő csukoveczi Politikai Djdoaaágok tetemesen bővített\'269. ss, tjkvben 388 190 és 364. hz. az. gazdasági rovatul és külön mellékletek- a. Svabel Ilona és Sva\'el Ignácz tulajkel jelen meg. | docául felvett 1 79 frtra becsült, a 271. — A „Jogtndominyl Közlöny* sz. tjkvb«n 373. ét 558. hz. sz. *. Svabel
20-ik száma a követkeső tartalommal j Róza és Svabel I«uácstu!ajdonáu1 felvett jelent meg: Tekintély és szabad bírálat. 179 frtra becsült ingatlan egészben, — a — Házasságkötés egyházi és polgári jog|272. se tjkvben 86. és 175 hz. szám a. eserint. Közönséges egyházi és hazaijkut- felvett ingatlanokból álló Svabel Ignáözot fők nyomán. Dr. KováU Gyula b\'peati illető 132 írtra becsült fele r*-»í, végre a
ügyvédtől. — A asomszódjog. Dr. K tona Mór győri jogakadémiai tanártól. — Törvénykezési Szemle: Ingatlan árverése. Káplány Géza kir. törvénysséki bírótól. Melléklet: Curisi határozatok. — Törvényjavaslat a királyi Curiának országos képviselŐ-válásatási Ügyekben való bíráskodásáról. — As 1871. évi VIII. Lcsbez. Horváth Béla királyi alügyésztől — Különfélék. A .Jogtudományi Közlöny\' előfizetési .\'rs félévre 6 frt, negyedévre 3 forisL
Felelős szerkesztő : SZÁLA? SÁNDOR. Társszerkesztő. BÁNÓCZI BEBN\'ÁT.
— Minden EpiUptiibnn (eskór) görcsben és idegbajban szenvedőknek bátrak vagyunk ajánlani Prof. Dr. Ch Albert Paris, 29. Avenne de Wagram a világbirÜ, majdnem csodálatos gyógyke-
lését. forduljon tehát minden beteg ul i bizalommal fenoevezettbez és egészsé-gfiket, melyet már veszettnek hittek, visszanyerhetik. Levél által való gyógy-kezelés is nyerhető, ha a betegség állapota körtllmenyesen leíratik. Megjegy zendő, hogy Albert ar csak látható sí ei után tart igényt a gyógykezelés dijra. 527
— íai szkmunbbsn a hirdetési rovat alatt Jaenthal & Co. hamburgi bankház afinljs sortfegveit a banbargí péozloUeriából. Lzee már több miat 100 év éta fenálió lotterievit! igen jól ismert annyira, hogy nem szükséges solidságá-ról bővebb értekesésbe bocíájtkoznunk. Csak azt említjük meg, hogy az uralkodás Hamburgban minden nyereménynek pontos kifizetéséi az egész államva-gyónnal biztosítja. Már ebbeD magában egy íeltűaé bisonyozaág rejlik. Jsentnal éa Táras bankhAsa mar körülbelól sgy fél ssásad óta áll fenn, s solidság- ét pontossága által már mint egy régiség jó hírnevére tett szert Egy különös berendezéséi ezen czégnek emiitjak még meg, mely abban áll, hogy >. nyert Összeg még a nyerőnek lakására is kifizettetik. A czégnek e czélra még összeköttetéseik van az első osztrák bankházakkal, mely mindenhol fel -au állítva. 575 3 — 5
— Tiíkw be*tgUgék«i slegujtbb tudományos kutatások alapján gyógyítok sót a legkétségheesettebb eseteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az ifjúkori vétkek rost következményeit, idegbajokat, tehetett edséget. A legnagyobb dtoktartás biztosíttatik. Kérem a legpontosabb betegség tudósítást Dr. Bella Mitgl. Gelehrt. Gesellsch. Paris, 6 -Plaoe da la Kation 6. 526 19 —*
270. sz. tjkvben 400. 492 655 és \'656. hz ss. a. ingatUookből {ugyancsak Svabel Ignáczot illelő 135 frtra becsdit fele észé ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10"/0 bánatpénz letétele köteleiettsége mellett ¦ csakoveozi község biró hazánál 1882. évi július hó 18-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fng.
A réssletesebb árverési íeltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a csukoveczi kössé^birőná! megtekinthetők.
A kir. járásbíróság mint telekkvi hatóság Csáktornyán, 1882. évi február hó 24-dik napján. 586 1—1.
Hivatiilos.ai megerőslivt*.
jtm. 14. és 15-én a. c.
ketdödnek s. Haaborgi pésitatteriáBs*
busásai, melyek a, hamburgi kormánv^is álu: jevakagratuk éa as eits* állaav-TaBToncal Uztositva ranj A legmsjryolil. ¦yeresoésiy a l«psj;er-ncséi>ebi. eaetbsn:
400,000 márka.
ResdBges fealittasa alád s
»hes és
vagjo
a, a csíz-
Ki mihez ért madia maradjon a dikicsaéi,. as ács fürésznél, a ssídó a thslmnd mellett, a kathoiikus ne bántsa az evaogoliamot; saját szakmájábaü mindenik megállja helyéi mtg ba áttépi szakmájs korlátait, csak nevetség bvtrány tárgyává less, — avagy i>oDtár munkát alkot.
Marsdtam a legmélyebb tisstelettei a tiszteit csikkiró ar szorgalmas olvasója: b —d.
Vagy ha tetszik én levonom a sisakot, sokkal ssebb aa, ba nyílt sisakkal állunk szemközt,
maradtam kész tisztelője 3 MATKOV1CS GXÜLA,
~ . resspremi tbeologus.
Nyllttó r *)
KOSZEXVXDOK sokssoroean elismert módszerem által műtét és foglalkozásban: zavarok nélkül tartósan gyógyiitatnak.
Jutalom csak már bevégzett gyógyítás után. 489 23-*
Prtf. CH. ALBERT.
Paris, 29. Avenae de Wagram.
Irodalom
(E roraUaUtt megemUteti munka Nagy-Ksniasán Wajdits Já»»eí kanrvkermkodáss Utal
nsftssdsl&etó.l
— A „Világkrónika" 21-ik száma
következő tartalommá1 jelent meg: A Robinsonok iskolája. Verne Gyula, re-üméVleiujTtsak, ama boldogi génye- (Képpel.) - Izland tönésetébéí-
RDETESEK.
Hl
5*54. 1881.
Arv. hirdetmény,
A Csáktornyát kir. járásbíróság, mint telekkvi hatóság részéről ei közhírré tétetik, hogy Mirica K férj. Svabel Melkánéoak, Svabel Melkó és Svabel Anna férj. Vlah Ivánné mint elhalt Svabel Ignács Örökösei csukoveczi lakosok sllen 100 frt tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai
rBBéBynek és 1 JBÍtlekaak.
1 jntalék a 860,000 — Z50 000
1 nrtrem k 160.000 = 150,000
1 100.0 0 ^= 100,000
a «J,00ö -= 60.000
» . k 50.000 = r.o,ooo
i 40.000 = hO.000
3 . a 30,000 = 90.000
4 . i 25 0OO = 100,000
2 ; s 20 000 = 40,000
2 á 15,\'UO 80,000
1 k lí.000 - 12 000
24 , k 10,000 240.000
3 k 8,000 = 24 000
s i 6,000 — 13,000
L" 5.0":» — 270.000
5 , I í.noO = 20 000
108 , á 84)00 ™ 3L4 000
2f>i k 2 000 = 528,000
10 á 1.500 = 15.000
3 "1 1.200 — 3.6^0
530 | 1,000 — 530 OOo
1073 4 500 ™ 536,500.
101 i 30-J =-- 80 3o0
25 a 250 = 6.250
85 s too — \' 17000
100 1 ! WJ= . 15.000
2T069 k 145 3.02\'! .005
2-100 k 1 — 297,600
15725 k 100 94.67 5 40 20 Ú
idők, korszakok emlékét azon események történtek
Sokkal magaaztosabb a czél, as eszme, sem mint t. c*. iró nr gondolja. Ha ön azért ül Ünnepet, hogy ne kelljen dolgoznia, mi nem.
Egyébiránt csak kérdezze meg a icg-e^yügyüób kathülikuzt, majd meg fogja hallani tőle a helyes választ, melynek érteménye eddig Ön eíott ugy látszik terra incognita volt.
Igy katholikne ember nem nyílat-koabatou. AlkamaaíDí csak as, ki se ka tholikas, se zsidó, se Bemmi, csak konyít
*) E rorat alatt k5slöu:-t fslelSaságst
•) E rovat alatt kösl&Bért ielc-Ői nem vállal a 8>erk
•get
srétküldjök mi ket ai ¦¦;.-]L. szakasz raPü-rondelfikoeir ís i sgy kimeritC tervet r sás ücác minden rési
Kladeien Byerestsnyek kitesz össieser
8,634,275 márkát,
és 7 szikassbzn soriolutoak ki. Az &m***zneií ..íitrik értékb-n, p\'^ts. bélyegben v-agv posta utslváornrAÜ bi>-küldíie 576 1—3
írt 3.50 kr. V, erfdrti sorjegyért !.75 kr. \'j. 90 kr %
iipii eredeti jsorsj«üye-smárs axounal a nden sorsjegybe
\\\\e<¦¦...::*. A hU-
WstvevS aronna] egy hivatalos hytis lajstromot kap. épsg* aionns.1 intitkedvp lesi a nyert peuiek irint. Uf már gyakran voltunk BEOD kedrezíi helyzetben, Ausztriában a leg. nagyobb n;-eretnényi-kpi kifissthetni. A
nemrng beyékxett lotU:riabwi a tObbtík f. = ertí!(jk
150.000 márkát 46992. számra 40000 márkát 65351. számra 30,000 márkát 61038. számra
Nyújtsunk kezet a szerencsének.
Kiersk gyakr-n vállalatok Által koezkáztatnak, mir ejj Wfs flsassg
által is alkalom vaii nyújtva birtr-íér. nagy ifi ".ére csert t?n ci Kéretnuk i megreudalíaeket kCzvellen igy ciim\'-tn; :
lsenthal & Co.
Kambugban, (alapítva. 1825.) A kisorsol ásóknak sorrendje:
l.sxikass 4000 nyer 116 000 márkával, 2 stikaxz -1000 nj\'\'r. 2;0 620 m. 3 tsakus 4000 nyer. 331,150 c. 4 tz±<. 4000 nysr. 452,103 m. & siak. ! 00 nyer 415,600 m. \'6 s»«k 1500 nyt-r. 851.655 m 7. siak. SÍ...O0 ayeren.é* 1 jntalék 6.7 ">7 150 márkávai.
— melyekbenj — Egyiptomi dolgok. (Négy képpel.) — \' A dublini gyilkosság (Képpel t — Falrahányt borsók. — Fény- es arcsképek. — Kik ölték meg Kapoleon herczeget ? I. A támadás. II. A herczeg halála. — Vegyesek.
— A „Tasirnapí Újsága előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdon-aágok"-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában, (Badapea!, egyetem atcsa 4-ik az.) meg- ! rendelhető a sKép-s Nép!ape legolcsóbb újság a magyar nép számár*, féíóvr: 11 frt. E három hetilap meiiéklapja a ,Vi- ! lágkrénike* képes hetiközlőny megren- I Legnjabb delési ára a Vasárnapi Újság, Politikai j Újdonságok vagy a Képes Néplap elő- } f|*|
587 LANZ HETNRÍK BÉCSBEN f
111. Hiníere Zo^^amisttralse 15 a.
Gőzgépek és cséplőgépeit. Kézi 88 járgány-cséplőgépek. Takarmány elők^szitményi gépek stb. szerkezetft, lefértekeseH. — reDdsxerrél oicsó Arak
K-ípe« árjsgjsékefc ingyen ós bérmenLTe. - Ű0tt ií K<Aid űjynüWt ii iimitMniiitík ktrtttelnek. ~&
HüSZONE&tBDIK ÉVFOLYAM
;,JULIUS f-Ai 1882.
fl IR D E TE S E K.
1880 ik évben 80.000 pataiak, 1881 ik évten 295.WH) palaczk lett elszáilltva.
A mohai A © ÜT E S - forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
s a v a ii v u v i z e
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bánta\'main alapuló bajaiban. Általában a viz\'ir.indazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása ki.\'ánatos.
Borra/ használva már ís kiíerjedí kedveltségnek örvend.
Friss tSftésöaa jaiaáeak©? feapkaíö
ÉDESKUTT li.
m k udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren,
Ugyazintón minden gyógyszertárban, füszerkereskedéeben ós vendéglőkben.
572 4—12
$C 1880-ik évben 80.000 palaczk, l88Mk évben 295,000 palaczk lett eiszallitva.
Lt^ V^wO fc- \' rész!etfizétéss<
% 7*^3-^\'.\' egy forint rísz\' veSk\' \'"iá?\'..\' ingjén adatik. Tcv
A háztartás részére
egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segít*ég. hogyha az eg/szerüen kezelhető és minden varrómunkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Singer Manufacturing Ca.-féle varrógépek legalkalmasabbak erre, nemkülönben mÍDden egyéb más munkára is, mint fehérvárrás. női divatczikkek. -^~T^ köpeny-, ccrsett- és emyógyártásra, melyre kellő bizonyítékul -HL^í\\v\\ sz0^§^t bogy ezen gépekből a mait év folyama, alatt több mint\'
\'"^íí^ íél millió darab adatott el.
\' I\'. Az eredeti Sínjei-varrógépek teljes biztusiték mellett és cse-l j kélj* részletfizetéssel, mely sohasem emeltetik- magasabbra, heíenkiüí
részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktaUs is 1 B6IBHIM1 iigjen aOatit. Tévedések kikerülése Tégett, hogy a Singer név alatt § r6SZl6tfil6t6JS6l. \\\\<^^r^\'\' kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól^ —figyelembe venni, bog}- az eredeti varrógépek a czég teijes czimét : \'
THE SIKTQBR MA.NTJFACTTJRIMG CO
a gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felső részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, ezi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és \'zsákgyáíoáoíHk •¦\'tivalőan figgyelmébe ajánljuk a Singer Co.-féte
*üi«oiege« varrógépeket. 569 7-io. Vezér-ügynökség:
The Singer Manufacturing Co., New-York. NE1DLIN6ER G. Nagy-Kafli»
Caa.ltla DoéLls Ferenoz-tór 46Cljaz OríUaiJiit-rél© ház IQOOOOGOOOQQOOOOÓOOOOoeoQOQQOOQOOOQOQQOOOQOOl
xxxnxxmtx******
A legjobb 8 ZI VAR KA-PAPIROS
LÉ HOUBLON
Francxia gyártmány.
(UTÁNZÁSOKTÓL ÓViTIIÍl!
5 \'^k Ii^E7^\'to^-jia>S
M a fii 3
«<3
Valódi csak azon
trka-
PH"r
ha miEden lapja Le Hoablofl íjélytget .-taxuJrn&iaa. é> minden csomag ti \\ alsoti védjegygye! és signattirivai ( vac ellátva i
-AWLEY A. HENRY, iIJQEfi fiírtotk, PARIS
JMtt Floriana
CotIkit M*3b j Mann ca HA
T3
»- 5
i = :
¦« * « a
-1 L « = - a
f CO « _. j; í g 5
í f i ¦§ « " I I
5 _
Il affi 3íf\'?S\'s
> tn *^ —
ozlpéBZ M.-Kanizaán
a >flhí? íípüíetében
FESSELH0FER JÓZSEF
fhBEerkareikedése mellett. i»ze\'5itBabueb»y-fék hasban
T. ca-Alulírott1 ajérj-rja rragát miudenneiEŰ
IR1-. NŐ-
ét
gyermekczlpők,
asílird, E7°rfl é* jutlnyoH ?rakoc való elréazitétére &
legjob\'i borból, bel- és
_ külföldi bámrmemú twli
méból, gnmirii sarkotbal ugy kész lábbeliek raktárát i».
Vidéki me^readelÓBekre legnagyobb gond fordi:ta:ik, ée arok csap\'in egy avalt cripfi av-gy ceotinieterrnértek bnkÜldéte ineliett a lo^ponfosabban eszközöltetne^: "^ff
St/T a legnjabb divat szerint. "W
A o. é. aőzőoség kegyes pártfogisát kéri
540 7* EliTEXBEEGEB SÁXDOfi, cetpéas.
MATTONI
VÜ ^-^psója! Soösmoorböi.
ft U-láplugony | F r a n z e n 8 bad-nal. Alkalmas pótlék 0^* i á bf P rd c k n e k- "VS
(ó^4,3-10. .Előállítási szer aczol- és sófürdókböi. ,<j . .StóDtflldéfi: Mattoni éö Társa Franzensbafl-Kapható .naíaden gyógyszertárban ís f&szerkereskedésben.
? -íc
te ea
. 1 s

^ .3 ^
SD > .s ¦f s o g - -5 . §a láa •atto 8S
I «e-0 , 4 - to <a
l § § j
;ő 01 2 -2
\'5^ ír JA
r 3 i>
Moll seidlitz - pora
^flSBr^ ^-asse-^
Csak akkor valódi, L*^JLLLS2&.\'
Isoyoinvt.
30 év áu x iEfriobb tikárak mellett fannill mind«nnenifl Byí aeteptécek és ejeészíésl akadályok, (mii:: etvágyhiioy, haji«7.omüs t«tB\'"! é« araíyér pll^n, Kfliör.am-n fely\'efry6nekn«V ajanlv*, Hk flífi ntádot foTylatoak*.
Hanlattiaak törví-nyiiec sfiatartets«k
Efly lepecaétöft eredeti doboz ára I frt. o. é.
F
RAHGZIA BORSZESZ SÖVAL,
A rtgrnegbiahKtóbb 6tr»é((*iy«5 »«orii mtaaec b«hü s\' \'.;líí.-.C eycl!>ilátai.l. x ive:"bó l>«tvC»*K éilt-n, míh-denneme «o]ieiü!ís»k. fej-. ÍDI- íj it%{iii.t regi térvfk e» nyill *-bek, rákrokélyplc, QaaHk\'j ajoro^jtulx.lii. iímitíHDPoia Lunula* s< íwnl.\'s atb! Ilin.
lekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Hal-májolaj.
Kroha X. és társától Ber^enbPD.
(JÍL>rvégiÁb»n. I F-ten kilmij i»..ro:sj vilamennyi, a kttreakeflplornr>-n eíBfordnlí raj köíött ai écyeJüli. nsery orvoaí ciélokra haaxnKlha^
Ara egy üvegnek használati uiasitaasaJ 1 frt o é
Fó utUttéi
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. ndvari száHitónil, Bée?
TnVMktilM
Raktir az illata minden birn«rá cvi\'-gytnertxrá.iun va^y fü*aer-kere«kedí»ébon. TUküCr\' oétkSU *ófőkben aiicáor«yéna!( (!>-«•.\'•¦\'
megreaderéíok-nél megfúló árJvugírdii-í^u rtiCMsOlnek.,
A t. 02. kBcSntf^ kerülik ha.tirt-«üUan\' M~ il-íílo ké«ot«Y^nJ\'1 randelni »r rsak olyanoka: alfogadni, melyek aajái ijei\'gyM) *í atüri-somrr.xl vaoaak «Ui.tr«..
Ratrtirak: "tety-Raallta B*Jaa J. gjaffy"- P«g^r Feiselhofer József, Rcaeafald Adolí, Rosenberg Feren^s Stram fsJ^ M — ZalH-EgjFSZ&E HoMóitv J. ÍE. B«rCzill WI Ftrd - Bar0« i>f;n\' K - Cíáktanya Oanox L. ey6b«sré«. ~ KapMVir »&bí>ch*^^\' ! Kohn J. gyógy**\'. Th íí*tí)íss*y UfÓRfft. - KaprOMZ* Vidili
ti«M, CÜdnOvW f.t gyí^a - ^tttthfly\' "WCnsch F. -Riti Jfca. - latéit IrgalmasV» KyA(ry«*. Mittlbac>« S. jry\'»gy*" " \' -V. - Ssroe K«wa ABd. .yogy... - Utwye Kaliwod.J - ^P08" ^ Boriivi» Ad. Zala-E^aranf Holloaiy L E- SC^ST" 40
friEr-KtnivaáiTnjwyJaatí, a "kiadó talajdonüs "Wajdita Jósaef gyorssajtójin.
)
SíSY^SHSAb 1882. jnnios
Huszonegyedik értől yam.
eRÍ-u hm. .... 8 frt
íé.1 évre ^.......4 ,
Egy mám 10 *r
HIRDETÉSEI
1 aí.si.t>oí petitsorbac 7, misodsio: G ¦ minder! torLubi sorért 5 kr.
NYTLTT ÉRBEN soronként 10 krtrt tétetnek tei alucstári ilieték mindéi; egyes Ürá-} tétért 3C kr. Üzet*ndc
iap siellemJ réttét türtc kt-iie.-oé-
ajek í sixrkesztóhor, anyagi n-sj*-í iÜetó köxlemények pedig a kiadóhoz sir-na^atve intéiendolc : K A G Y ¦ K Ah\' I Z L A Wlaeslesaái
Béraif.\'nlstiei: levelek cesí: ismert e unka tarss kit/; fogad uioük eJ.
ry-Kanixaaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tü^ltó-egylet*. a .nagy-kanizsai kereskedelmi b iparbarik*, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", s .zalamegyei áíUlánoa Unitóteatalet* cagy-kapizaai kiaded-nevt«ó egjesfllet", & nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfü választmány a" b több megyei és város
egyesület hivatalos értesitóje.
Heíenkiüí kétszer, vasárnap- s csütörtökön iuegjele.ue vegyes tartatna lap.
Felhívás hazánk kereskedői káráhozT
Rövid idővel ezelőtt, néhány osztályunk érdekeit szivén viselő kereskedő kezdeményezése folytán. Budapesten kereskedelmi segély egy tet alakult.
Nem szükséges hosszasan fej regetni ez egylet mily nemes ezé-lóknak lehet megvalósítója, működése mily üdvös befolyású a magyar kereskedő jövőjének biztosítására végre, hogy soha hazánkban tán hasznosabb kereskedői intézmény nem létesíttetett, mint ez.
Az írói segély-egylet, a hirlap-irók nyugdíj-egylete, a tisztviselők nyugdíj-egylete, fényes tanúbizonyságai annak, hogy ma már esak társadalmi nton érhetó ei a jövőnek, a munkában kifáradt aggkornak, biz tositása. Az Österr.-ung. Beamten-Pensionsverein évenkint 60—70.000
forintot fizet k1" segélyekben elaggott j
¦ ¦ x i « ¦ l» \\x seDKj sein olvashatja ki a csillagok tagjai és azok özvegyei közt; a né- kai m; c„w x„i,„- l u i ^
&J , . , _ , . ... ., DÓI, mi sors érheti holta napjáig s melón,**, koüyrkeres.eaok segély-, megn,ngUtú le52 , ^
egylete ugyanannyi marsát. Hány; dótnet ^ (Qd L gond teljes léteit mentenek meg ea!oeheien suj[sa H , ^ •
kétségbeeséstől, a koldus-lDilvijin t>u,Dllt en,mésl 5n„rc.
petie sem tagadhatnak meg, főnök-collegii pedig, a mennyire szerét tehetik, kitérnek előle. Nincs hová frrdalnia s kétségbeesés az egyedüli kil&táo, mely -eiótte föltárol.
A kereskedelmi segély-egyletnek lesz hivatása enyhíteni e bajokat ; czéljai lesznek :
Elaggott munkaképtelen keres kedóknek tűrhető léteit biztosítani
Egy íelállitandó menedék-ház áltai otthont adni rokkant kartársainknak.
Segélyt nyújtani elhalt saegény-sorsu kereskedők özvegyei és árváinak, ii
Rendkívüli esetekben segélyezni rövid iüóre és ideiglenesen mnnka-hiányt szenvedő kereskedó-aegédekeí-Az egyletnek ezen Qdvös hatásköre megérdemli, miszerint szt ha-! zínk kereskedósége a legmelegebben :"karolja fel. annál is inkább, mert
összegek a
le talán
bűn
lenni
ke-
bottól és terelnek útjáról!
Ily intézmény akar reskedettni segély-egylet.
Eléggé ismerjük a bajokat, melyben osztárrunk szenved. Az alkalmazott biztos kilátásban tudja használhatlanságat aggkorában ; a 30 --40 évi fár adhat lac és eraye detien szorgalom jutalma nála a koldusbot vagy egy bolt: szolgai állás. Üz a segéd jutalma. Még mostohább azon fónöké, kit a sors kéríei hetién keze sújtott, megrabolva ót egy tán hosszú küzdelem gyümölcseitől. Az ó állapota jóllehet még száoaiomra-tnéitóbb. Volt segéd Kartársaiboz fordulni, ezt nehezíti nála olykor nagyon is érthető önérzete, melyet neme? jellemek ínég a balsors - köze
i pályáján jflkből létesített intézményükben.
,Az egész kereskedelmi osztályhoz fordulunk tehát sorainkkal, a leggazdagabb főqöktól a legszegényebb segédig. Amaz alapító vagy pártoló, ez pedig rendéi tagja legyen az egyletnek.
Tudjuk, mert az emberi termé sxetbeu fekszik, hogy mindeuki azt hiszi és reményii magárai. hogy ó soha azon helyzetbe nem fog jutni, miszerint segélyre szoruljon s, ezért sokan lesznek, kik azzal kecsegteten dik magákat. bogy rájuk nézve fölösleges az egyletbe lépés. Csuk a mindennapi élet példáira utalunk, melyek azt mutatjuk, hogy millióknak "Ol; birtokosai jutottak már koldusbotra.
Azért nem hangsúlyozhatjnk eléggé és elégszer, hogy kivétel nélkül mindnyájan légynek tagjai az országos ^keresk^elzni, segély vegyiéinek". Ha minden magyar kereskedő megteszi ebbeli szeut kötelességét, akkor virágozni fog az egylet a magyar kereskedők üdvére és dicső, ségére.
Budapest, L&82. június ho I .én.
A kereskedelmi segély-egylet igazgatósága: Dr. Hericb Károly, miníszt. osztálytanácsos, elnök: Mdfter Vilmos ker. tanácsos, a budapesti keresk. ás iparkamara által kiküldött ig. tag ; ÜllmanD Imre, a pesti kir. fciv. nagykeresk.- testűiét által kiküldött ig. tag1; Bánhegyi József nagykereskedő, a azab. poig. keresk. testölet által kiküldött ig. tag; Gyenge Gusz ¦táv. a \'budapesti kereskedő ifjak társulata áital kiküldött tg. tag; Beck ! zai „kereskedők összessége annak fon-Dénes. BÖhm Gyula, Frankéi Ala>! iosságát felismerje és minden tőle dár, Guttmann Ádám. Karner Béka. J telhető -erejével pártfogolja, hogy igy Margulies Miksa. Mede SElefa, Per- a keresk. segély-egylet csakhamar, tik Béla.. Kilahy Simon, igazgatósági | mint anyagilag erőteljes tényező.
rendes tagok. , minél üdvősebh tevékenységet fejt-
A keresk. segély-egylet hazánk seD , ki.
Sasa. Midóu-erról nagyságodat érte-siteaok. egyszeraaiiad van szereu-¦csénk a 100 frtnyi összeget mellé-¦keive átküldeni.
Hazafim űdvöziettel. Budapesten, i882-ik é>: ápril hó 17-én.
A pesti polgán kereskedelmi testület nevében : Str.asser Alajos elnök. Pritz Péter jegyző.
Magyar kereskedelmi csarnok: . — Hozzánk intézett azon kérelmének. b°gy,, a kereskedelmi segély-egyletet czélja elérése utáni törekvésében hathatósan pártfogoljuk, készséggei felelünk meg annál is inkább, mert magunk is azon meggyőződéstől vagyunk áthatva, hogy egy oly intézmény, mely az Önhibája oéjkül rokkanttá, vagy keresetkép-telenpé vált kereskedőnek anyagi segélyt .nyújt rég érzett hiány hazánkban s megérdemli, hogy a ha-
jelentkezni ugy a főnökök, mint a segédek köréből s azért kérjük az erre hajlandókat, azt velünk mielőbb posta utján közölni.
Alapszabályok. tervezetek és bejelentési ives díjtaianui és bérmentve küldetnek meg. meiyek iráni a megneresések Budapestre, Gizela-tőr 2. sz. a. íevó titkárságunkhoz küldendők.
A kereskedelmi =egéty-egyiet nevében ;
AZ IGAZGATÓSÁG.
zésem végén
Maradtunk hazafiúi tisztelettel. A magyar kereskedelmi csarnok: Oenwclt, eiuök. Dr..Schreyer Jakab, titkíj.
i Ép Hy kedvezően nyilatkoztak a k. kiv. .nagykereskedői testűiét, a budapesti áru- és értéktőzsde stb.
legelső kereskedelmi testületeitől részesül nemcsak elismerésben és pártfogásban, hanem tényleges is tagolásban, amennyiben mindannyi, képviselteti ..magát annak igazgatóságában, téliesen .szilára és bizalomra méltó alapot adván igy szervezetének. Megalakulása következőleg űdvőzőltetik általuk - 1 A kereskedelmi segély-egylet
A pesti polgári kereskedelemi \\ szervezete országos és ezért fordul .testület: | az egész ország kereskedelmi kará-
. Ai alulirt kereskedelmi testület | hoz, ezért szükséges, hogy minden jjeíét óhajtván adni annak, hogy á j jelentékenyebb városban rendelkezzék {"kereskedelmi segély-egylet nágyfon-; legalább egy.képviselővel, ki az ügyet
I tosságn czéljait teljes mérvben méltányolja, a folyó hó 11-éó tartott választmányi .üiéséheu. elhjatározta, hogy testületünk 10Ö frtnyi alapítvány nyal ezen nagyságod vezetése alatt álló egyletnek alapító tagja
saját városa területére felkarolja ott az egylet erdekében működjék és velünk érintkezzék.
Nem vélünk csaiodui, ha azou reménynek adunk kifejezést, hogy erre vállalkozó minden városból fog
Berekesztés.
I volna néhány megjegy-- .mondta H. M. ur czikke s éti magam sem vagyok máskép; jóllehet nem. volt a nincs is szándékom a dolgot ehnórgesueni s a társaskört 8 nagy részben pártolásunkban és kö-ttkak felnőtt árya gyermeket, jobban mondva melegház: növényt az égető nap melegének. -a nyilvánosságnak — kitenni, de én — (már akármit mondjon is .H.. M. ur, hogy az ideái nem szokoU meg-feleini a Ta^üsagaai;, meg hogy .minden intézmény és emberi tevékenység gyarló 8 igy a casúiú.k, polgári egyletek és társaskörök, .is. mégis elhibázottoak tartom felfogást, és kiindulási pontját éa, pedig annál inkább, mivei H. M. uur czii;ke.met midőn kimeríteni nem akarta B alkalmat keres még e dologra visszatérni, lehet, hogy meggyőzésemre erösebb érveit feltartotta — s azokra nem felelhetek, de mert épen ott győzött meg eugem legkevésbé ügyének igazságáról, ahol a meghasonlás ördögét — mint\'vádat — az alapitókra keni a kik azonban azt oda. mint ilyenek — be nem vihették legfölebb alap itás.al ka imával-már ta.-Iá!hitták, athoiHiót tubát a ezé-lok Összetévesztését mégis eV az\'ier-köicsi esést származtat épp.\' mivel
T A CZ A.
Kétteíé csillag.
Tadod-e icájyka, Mit mocdotU.: nékem \'.\' SiÍTod egén csülag Ltsiec vi én kép*m
L- ÍI act rnopdotta-gi. Act fügidtax nikot : Biireia ogóc tiiliaE Lotion b. U képed.
Szavunkat berilt&k .. Ktpe-m csillif; rxit. Caakhogy bulid ctillag : Hamar letaalada.
ámde s. te ktp<--d Állii caillag,
\'¦r,.y-L lz\\: r.:a. et
Égffel. pnutniiitt el.
VÁROST HIHiLY,
Karaflota a költő sirjárót.
(KlbMtéJél a deik -dókbfil!) benva Agoe&ói, í\'ortiUoiUi JPJSÉMUS &O&OXK0S. ^FolyUtia ) Boszankodtatfi, fltégyeltem mtgato, nogy én emiiiemmit aem tiidoK ; borrétui \'-?dts.m ugyid, de csak mint valami k-ofa. — Szerftncaónkre kaplock ogy iauAri, taugwmeliéJti borráíot. Olya© volt as^m-t>er, miaiba métból ómöiiék. volna. Csop-pRoként ötitógoté" belóok a tisila hórVit-sápot, jdllebnt a fardworra igaB^ató majd megpukkadt mérgáben. Mentrr voltara, vagy ieg»,iibb._í^yg atji-ve, msr. oáíuok axoc idobac majd míodaaki mí ai\'.te. -hogy ü2.tiíruBo:Ui: eiroeittuik.
Ilyen gyenge aiá a asélbeű valók, miri/.n agy 4ai kÖEAl«d»kor Albert ba-rátommaj útra keltem b krKÍaai ímgyek fei^. Hogy a rngónyeMeg tiljee legyen. aaerMttink magunknak regány«s 5ltö-set«i te: kabátot oroii asöreibói. Ővuak iríiríj ííáles Bsijjat, magas csismát, ceuíu-\' rat, maga« vraJlensteini kalapot,.piaidu-et,\' fiomíVbíi\'D-. o vá.iainkra a\'.itaakát fekete borból. Telve vtitoao remónyekkei, ka-iaodvagygyal e bizoDyoi ratariáaaai bagytak«l aa ósz Zágrábot.
Büaxkeaégünket :aak egy etájer\' helységben ¦érlelte\'k me-jj. Fölemelt fŐTel léptünk & helyi vendigióbe, s kereaatül menve a paraastok ftgy«s«rfl sxobájin, íz urak számáré valóbv acándékostaok, midőn utunkba ál! as óríási vendóg ióané t scaió gutrynyal mc\'.ccicrt adja, hát oz a ssobs csak urak laámára rt.16. -
Nem Cíoda, ha D*gy méregtől vér szökött ^rcanafcba, — mert mi köllfi ranzmank».k a "többi ktuSnaége« Halani-dóknál aokkal magasabb leDyeknek hit* :ük maguiikk. t.
MÍDdiiiüiláital ajcamba harapri, g gynngédon i-ilrelaazitvn at ud^aratUn asezony\'-, egész lakoni knaan fet^lteoi óekí: \'iMí is csak arat vagyunk —í.t ezzel bToníottank a helyi armtukracii. töibelyébB.
\'^Öt individimum élvozte egy aai Ul körül agrácztBÖri Legj.;lentékeüye6b széráélyiaégnek kozÜÍÖfc latszék lenni egy poczakos, magns ember, nagy ieny-tel«n szemekkel. Óriási orrát pípa*sem-mel nyer^elle meg. hosszú szak4l]áí gal* lérja m6gé rejte, fején meg Eimhá.ócoU as »stré.k invataioc aapka.
„Járási elaöit ur!~ -i ól i többiek, minden módon hutelegVén neki. Tcha; neme: bürLaukrAtikus kör.
At l1c i, foj-C :.\'..U «. t:l-
kot opposiczíórs. késztet:\'1 s ép azérí mi nem tuciunk m^seép, mini horvátul bi-saelní.
A .BeiirksTorstí áe ax oísfi pillanatban egy megveti, tekintettel aieren-cséite eu. s íölemelé orrá\'., mintha jeien-j létünk JÍrontotta rolna a levegőt A hivaj talnokok társalgása egy pillanatra meg-\' szakadt, de midőn, télre te>e tálkáinkat, minden czeromonís nélkül leielcpedtüiik, a legjobb borból inni, s rántott csibékéi enni kezdtünk, összedugtak fejeiket, félszemmel néztek ránk és euUogíak. Midőn p&dig b szigetesünkbe .Coqsti-tutió\'t, Garibaldii, Napóleont, b t&bb e féle phrazist kevertünk, & ,&esirka-vorstatid1 vöröesé litt, mint a pipacs, lélegzeni nehezen -.ezdel-., mint valami gózgóp kifizette pohár söré; és kisétált a többiek követték 6t. — Igy kergettük ki á helvi arisztokrácziál. Albert a gyfizelim,- eegy pohár iuílenbergit ünMtt, a minek én Btivembói örültem, mert azt gondoltam, bogy e Lethebe belefulladt talán át utolsó gondolat\' az elveszett ideáira.
Nem foglak útirajzokkal adtatni. — Emberségesen kifáradva értünk Al-b*rt rokonainak házába — Krainy b\'a. E:\' mintha egészen más világba, édenbe költöztem volna. Előttem feltárulnak í. krajnai b?gy«k egész fensó^ükben. A*tik a meredek csacsok fed <¦ e Tény vesékkel, -sok a \'ima szorosok^ b^beó patakocskák, i k-}$ templomok a begyeken, fenftéges képet av.ujtottak, í mindehbei eme ÓS
régi vároakí- itt e. dumbün. — Itt emel-k^dnrk még a *árOi ha}dnni falainak maradványai, ott im* -.il csvoka torony néz se ég fejé, — vaíamikor bo-scorkáDypkat kiuoitak benne. — Km.il a hajdani krajnai ,vojvodac-k Ősrégi vára. amott régi góth templom, telve kővite-zekk«l as köaárkáoyokkai. S hátha még asleli pír csókolgatja a begyorm-ika\'. s meadsireelhallatszik a ,. r,u~
jsinak etüst hangja! — jügy jeleaet — a vecsernye — mindig emlékezetemben fog maradni. Már sÖté;edett, a gó\'-h templom komor bolthajtása: alatt remegett a gyertyák világa, at orgona oly csodála-tcjsLi bugoít, — templom hosszában térdepeit a falusi nép. — Uogy pírosliü az 6 nemes, telt arcza, mennyire lényük gyertya vjtágaü aa i fekete, nagy neme mily áhita^tal küldi ég felé régi, rend énekét! — Oly egyszerű, a mégis oly ísoiéges öaazhangxalot életemben nem hallottam, ügy szógjecben állva nézlem e népet, hallgattam es éneket lelkem eruaeo megrázkódott. — Kéióbb Scbil len kezdtem olvaani, daegéajen. másnak .látasntt most előttem. Gondolkoztam, gondolkoztam, mig. ré^re sem kérdezém magam : .Ugyan ezen éghajlat alá való e Schiller? Magam nem lurjiato válaszolni e kérdésre, — de rövid idí miilvs, kaptam rá válásit.
Albert rokoninak hizát .atarapos-Uiiak\'bivák. - valóban pedig vendéglÓ volt A bazí ur ezivesen tog*dftt. nel-. pédFe vígvázntt ránk, m ntha édes gyermekei voltank voioa Egy valarmrek nagyon,C8odá!koEtam Albertaknál: Zig rabban, nem hallhattál miaf, min\', német ezótj — nagy bátyánál de egyet si)m,
hanerr vendet, - igy kellett ntfkünfc k oeezálnünk. — A bácsi mée elég eróe ember vo\'t. — d-: valami benső betegségének kellé keseríteni éleiét, ó - agyttc nem matatta ezt külsőleg, hanem tréfált e* örüit N-^je elég ritkán beazéit veilank e vendégeivel 5 cs^k gazdasigácak élt1: szép volt ót oéioi, mikor ugy fsitllrve parancsolgató!\', ai a avarod\'. — Az embereknek nem volt saját magiatTOk . hanem magukhoz vettek egy falusi lányt, valahonnan a korontáni batárról, aki távoli rokonuk volt. — Igazan nem tudom .
gy ,rJ
am le c lénvt. — íjáttatok
harmatot & virágon, nsad-art a\'DOKorbsBi. piros almát & gyenge ágon? — Iíy«L volt Nezaa. Nem ugya2 vsrosi leány, a mint már monríottam ; — Üe müy nagy -azeríien lepdagi.lt, mily gyengéíöc viseié magát, milyent vot-tak mosdulatai, ho gyen mosolygó.\'., müy kedves, mily fiaom. mily gyengéd vrelmü voIl
önkény leien ül gondolnom kellé : Nem jüL-e ezea lány -aiarai ssslocból ? a tulán Maflaként\'csak tréfából Vétt\'tna-gára falusi öltÖEeletV — \'S a heTSczegés-uek még árnyasem, — valódi egészséges, tiszta, még nem óriatell terméwet, minden emberi kéz ápolásé nélkül nótt mez*.i virág. — Barn» voit, piczike de mégis telt, gyors, tnínt a ki6 móknE. gyengéd^ Ólc4»8, » ha elneröié maga t — mintha a harangok esÜBt;hangja a begyekről viszh»ugiot\'. volna ! —1 TőbbsiSr szemlélgettem ezen arezot. — ^Hosszas, vend. minden folt nélkül, piros és fehér, — píros rÖrsa fehér havotV. Szemöldbkei barnákj vékonyak, egyesee-ek, \'v4g*; mef^tájK-a— \'"ifsök íz á-ptó rérajkaK, I azok a esőn szemek nyaghatatUtiok, mini
irOSZONSGYBDIE
ULYAM
ZALA t
x. í5i h o bt y
.«6-8 binili. «881 aiffl^MéM
ezen elemek a társaskörből kilöket tek (és ha ez csakugyan alapos ok volt volns. is sülyedésre amit tagadok,) sót a társaskörnek aczéljaira való tö rekvés ezáltal ismét és méginkáhb lehetővé tétetett; a régi és uj társaskör között válfalát megvonni; a raatiarilisticus tendensiokat az ideális czélokkal szemben felállítani; a n ent^éget a körön kivQ] keresni t önmagokat minden felelőségtől fel mentetni; szakadásról . beszélni ott. ahol csak a társaskör kitűzött irányában való megmaradásról s czél jainak megterem téséhei és kivi teléhez nem szükséges elemek mellőzéséről volt szó; személyes ambí-tiok megsértését felhozni ott, ahol elvek harczárór és irányoszlopok fel -állításáról lehet csak dicséretes említést tenni — szerintem egészen téves alapgondolat volt, amelyből nem lehetett azon felvetett tételt megczá-folni; .hogy a társaskör nera áll hivatásának magaslatán, nem is érdemli meg, hogy létezzék, egyszóval, hogy fölösleges valami,\' de akkor nem is ismeri fí. M. a társaskör genesisét és beláliapotait, ha a választó vonalat .a. jogos (?) méltányosság (?) arczrlütésébeni időben kere°i akkor, midőn attól fogva a társaskörben hirdetett és .köztudomású .béke" uralkodik és a turbulens elemek megszelídülve visszatértek, hogy a közös czélra újból törjenek s talajt többé nem találnak.
Ss igy H. M urnák alig sikerült csak mentegetni is; hiszen egyetlen érdemleges okot hoz-e fel ott, ahol azt mondja: hogy érveimnek gyenge oldala miben fekszik arra nézve, hogy a társaskör miért szükséges, miért nem fölösleges és miért jótékony hatású a társadalomra?!
Pedig az én czélom megvallom őszintén legkevésbé sem irányult a a társaskör — mint erkölcsi testületnek megdöntésére és elkárhorta-tására, azon czélom legkevésbé sem akarta az én szempontból elemezni a társaskör jogosultságát, amely szerint ha feladatának megfelelne is,
a kedve* éneklő madáré. — Beszélt gyorsan, — a mist már a krajnai lányok szoktak, három német szét sem értett, s midőn idegen nyelven beszéltek előtte, lesüté szemeit éa stmogatá selyem kötényéi — Ast mondják, az emberi szemnek nagyon nagy vírázsa van, — én azt mondom, az emberi toroknak is; legalább ac övének volt: midőn énekelt — szemeim bezáródtak1, BEÍvem megakart repedni, — eöt megőrölni is lehetett volna. — De misek ereszkedem én as ily féle hajdani képzelgésekbe, — ami nektek csak unalmáé lehet,
Ég szaladgáltam a dombokon, ugrándoztam bokrok között; Albertnek Untét zágrábi hütelenje jutott eszébe, — serre aztán értetődik, összekovácsolt egy pár tuczat elégiát. Mindig a mikor kiszorított a tintatartóból, egy egy ily lamen-ticziót, a kertbe hívott. — Én levetem magam a zöld fűre s pipáztam valami makrapipából, Albert megszavalt* német elegiiit — nagy tragikai patbosaal, erre-arra hadonásva kezeivel. — Egy alkalommal megszakította 6t valami kedves nevetés a rózsabokor mögŐl. — mi körül-néztünk, — s ime a rózsákból kibúvik Nessa feje.
,Ab, — elneveté magit a lányka, mily szépen prédikál as Albert, kár, bogy nem megy papnak!"
Persze, Albert ilyenkor nagyon meg szokott haragudni.
Kár, hogy üy gyönyörű lány megtestesült próza — szói\' gyakran hozzám.
Barátom, — válaszolók olyankor, e prózában több a valódi köliéaset, mint a te pathoesodban.
Egysser vacsoránál ültünk a kertben. — as ur, neje, Nessa^ Albert ós ón.
Gyönyörű holdvilág volt. SsŐlŐ leveleken k-resziül kandikélt a hold a lugasba, a hol egy hosszú asstal körül ükünk. 53 pillanatot soha sem fogom elfelejteni.
Albert rendkívül komoly, mond hatnám mérges -volt s mi megy dühhel eresstgeté szivarja füstjét a hold felé. Hallgattunk.
Mi bajod Albertem? megaza-kitja a csendet a basiasasooy, — t« nem is iszol s e mellet\' oly erősen füstohz. mintha mérges volnál.
— Sezamí t — vissonsi Albert.
— Csak ne tetedoed magad. — hossá tóre Nessa kiaoé felíngertlve, — fc»»H rass, agy-*?
még sem lenne; az czélom a társaskörnek nem mint társadalom s a társasaiét közegének; de mint attól mindig tovább és tovább elhajló intézménynek megtaga dására és pótolbatlanságának megcáfolására, sőt igy eredd fölöslegesé-gének kideritésére irányul, hivatkozom e tekintetben czikkem tárgyilagoságárt s eszmemenetére, a felhozott okok és ténykörülményeknek az azokkal megegyező j lényegeségére; , nem , is más azért ama czikk, mint puszta nega-tioja ama hangos szavaknak, hogy a társaskör vma" ^nevezetes", .foat-tos", \'.pÓtolhatlan.\'" \'Ésazért shá vég-1 elemzésben tán szükségesnél:\' élfögaő-•b a tó volna is; az kétségbevonhatlan, hogy a társasélet nemesítésére és élear-tésére: csak csekély befolyásit vagyia oly közönséges - (s igy kitűzött czéljaitól eltért) . egyesület, i mint bármely más s igy a. többi egyletek fölé s azokkal ellentétbe semmikép sem állítható:. és azt vélem hogyha felhozott s ennek igazolására szolgáló érveimhez sorolom még H. M. umak azon mellettem — és a társaskör ellen — szóló érvét, .hogy én, ha és az ily egyleteknek (t. i. olyanoknak amelyek magukra vállalták) tehetségűkön felüli átalakító befolyást tulajdonítok mint ideális a társadalomra: és a társadalmi életre csalatkozom; azt hiszem mind amaz állitmányok, alkalmazások és következtetések belyeségét. melyekről szóltam, azok is, kik az általam felhozottakból begyőzöttnek nem tartották volna, a .Zala\' 41. számában megjeient H. M.-féle czikk után, amely a fentemiitett tényeket majd világosan beismeri, majd hallgatással mellőzi, sót devalva\'o és doprimáló részében egész terjedelmében elfogadja, sót még saját maga példákkal is illusztrálja — szintén kénytelenek lettek beismerni. Azért hiába is akarja H M. nr a vidéken mutatkozó s megnyilatkozó handa-banda megszűntétől föltételezni az egyletek nemes hivatásához szükséges erkölcsi komolyságot % azzal mentegetni a
társas ezélosi el nem érését, hiába; akarja a társadaimi élet bévméróje-ként és kifolyásaként, majd az érdekek központ janik és a kül önérdekek megtestesülésének\' nyilvánítani ax egyleteket; mert a féltett ambi-tiók a specolass elemek ily elzárko-zottságs a társadalomtól, nem az érintkezés, nem a válaszfalak bonto-gatisa s a magyarság terjedésével, nem az Átalakító befolyás lehetsége-sitésével. de épen (mint H. M, ur is rosszul igyekszik védeni) mindazoknak a czélóknak félretételével és megsimmiMtéfcével Jár tCftitpk". megszűntetését a társaskör maga magának\' lgy~ior5ben~\'ép~éz okból" tüzöti ki.) feddíg\' a társaskör azt tartotta Teladatának, a társadalomra batm.es most vice-veria a társadalom visszahatását kénytelen elfogadni azon élvből, mert — (amit nem gondolok, hogy a társaskör maga vallana csak. H. M.) nincs egy körnek tehetsege a társadalomra és a társadalmi életre átalakító befolyást gya-I korolni \\ ezen elv "kifolyása lesz azután az is, hogy. arra a cassinóra, melynek oly szüksége volna egy kis magyarságra, ahol egy magyar; szót sem hallani s melyet H. M. ur maga is any-nyiszor megrótt és Baját maga felolvasásokkal s a társaskörbe behozatallal akart a társadalomhoz közelebb hozni — igen nagy szüksége van a kerekedének, pedig ha azok tatakarják tenni magukat önző Üzleti érdekeken, melyeket birho! is elintézni lehet és ha a társaskör csak most akarná még megtalálni helyes ntját, ugy itt az igaz szükség lesz a társaskörre s talán jótékony hatását mégis érezhetjük.
Bza felfogásom megbizonyíthatja, hogy én a társaskörrel szemben elfogulatlanul, igazságtalanul s félszegen, sem a criticu**, sem az erkölesbiró, annálkevésbé a javitó vagy oktató álláspontra helyezkedni nem akartam, sót többet mondok nem is fogamzott volna meg (azt hiszem) bennem soha még az összhasonlitás boncolgatás
— No már miért í — elmosolyodik s hasi ur, forgatván hüvelykujjai egyikét a másik körül.
— Hát igy volt as egész I — foly-tatá Nezsa csengő hangon, mig szemei fénylettek. — Béggel jövök a kertbe retekért ebed számára. — Egysserre hallok valami prédikicziót. Bokor mögé bújok és nézek. No hiszen volt mit látnom! istenem! Ez a horvát ur fekssik ott a fűben és pipázik, mig Albert ül, forgatja fejét ós szemét, hadonss keséivel, sóhaj* tosik, b valami sváb létantit recitál.
ö\'Bzessorítottam a szimat, de hiába el kellett magamat nevetnem, s erre ast mondtam neki, hogy hát jó volna plébánosnak. — Nem igy volt-e, horvitnram?
— fordult azn\'án a lány lángoló arcaival felém.
Épen ugy I — válaszoltam.
T-j csúfot űztél belőlem, te meg-fértettél, — odavágja neki Albert.
Lelkemre, nem! — monda á jószívű lányka — és ha akaratom ellenére megbántottalak is, nyújtsd kesédet és bocsáss meg. — Nem rosz szívből tettem. Ki tehet arról, ha mi együgyű vendek nem értjük ezt az nnas németséget\' A mikor annyira kiabiltil, hadooiztil, mikor oly érthetetlen szavak tt ejteg»t-tél — nagyon nevetségesnek néstél ki( bocsáss meg. de igaz. Én nem tudis*n magamat visszatartani, BzÍv*mbÓl kelleti nevetnem.
.Hogy ís ne! — szavába vig Albert mérgeeen, — nem is tudsz le miskép, mint vendül, nem tudod te, c. költészet!
A lány arcaa vérpi-ossi lett. Sifnt a házba, de csakhamar visszajön egy kis kCnywel kesében.
Mí? én nem tudnám, mi az költó sset? — szólt Ness* ingerült hangon. — íme, olvassa, íoiytati a leányka nekem nyújtva a könyvet — olvassa csak uram,
— én kívülről tudom e könyvet, — szórni ssóra. Mondja csak, tudom-e én, mi ti költéssel ?
Kezembe vevéta a könyvet, elolvasom fen hangon a ősimet.
„Dr. Présem Francé költeményei, Laibach. A- Giontionionii. 1347.*
Elhallgattunk mindketten. Albert szégyentől leereastó a fejét, ón bámulva nóstem a leánykát, a ki felemelt fővel Üit előttünk a holdvilágnál.
Est értem, — folytatta t> Liny, est éiesem. a te svib leticiaiddal nerc t* rődöm. —
gündolaía sem, hogy a (ársaskör és| más egyletek közt is párhuzamot húzzak és a régi állapotokats az alapszabályokból folyó kötelmeket (nem maximumokat s minimumokat mint H. M. ur mond ja) alapul ÍÖlvéve oly hosí-szan foglalkozzam a társaskör dolgaival Ós czéljaival, sőt mi tobo, magam egy kör ellenségének bemutassam, ha ama néhány nagy garral tévedés, figyelemgerjesztés, vagy ég tudja mi okból odavetett szó nem Ösztökél és ha a reáforditott méltatást és munkát — a tarsaskörre hasznothaj tónak s általa kiórdemlettiek eddigi mftködésére v\'afá ftikinteftté! ís, \'nem tartom\'. -W-menti azért a Taikbrét-.-cj5itét a tzé-lom, jó igyekezetem : és a társaskör nemes hivatáséhoz újbóli visszatéré sebé vetett bizalmam és ha B. M. még egyszer veenri magának elég időt és fáradtságot, a társaskör dolgai vaj bibeióani tartsa szükségesnek e mélyreható dologgal elegendő kép foglalkozni is; mert én azon nézetben vagyok és voltam, bogy egy erkölcsinek nevezett testülettel oly fcőuyo-dén, felületesen, néhány sorral (bocsa -nat, hogy igy fejezem ki magamat) elbánni nem lehet és ha neth is vonhatja ki magát semmiféle testület, különösen egy^Olyan. meiy nemes hivatásának meg sem feidi, - a nyilvánosság és felelőség terhe alul a legkevésbé van oka félni ettől az oly körnek, melyről H. M. azt állítja, hogy jótékony hatását, csak az nem hiszi, aki semmit sem hisz; megérdemlette a bővebb fejtegetést (mint ahogy most ís teszen) egy oly társaság, melynek hivatott és kiváló tagjai va~nak; melyet közönséges kávéházak niveaujára engedni sülyedni vétek s amelynek erkölcsi kötelezettségére hivatkozni is. annyi, mint a. felhozható összes és nyomós érvek súlyát igénybe venni; és ha valaki ezek összeségének felsorolásával mégis bűnbe keveredik és azok ismertetése, bonczolgatása fájó sebet érint - az a társadalomra vonatkozólag mindamellett is csak elóny — reám lelkiismereti tartozás s igy több, mint üdomosság volt!
No hát Nessim, — szól most a nénike, — hogyha ugy tudod, hát dalolj él egyet!
Miért ne? — felelt az ártatlan leányka. — .Dalolok bizony, ha Albert haragszik is I
És a kts ajkak oly tiistsv, oly kedves hangon elzengték Présem dalit: \' Luna síje, Kladvo bije Irmdua, pozue urs> se : Pred nesnane Srcoe rane Meni apáti ne pue-te.
(A hold világit-
A* ór^ üt, —
Mily késő, ké-ő lehet mir!
De égő sebek,
Szivemet kínzik, —
És ilmot szemem csak hiába vir !)
A Uny ssemet ragyogtak, keble d a is adott, — én néztem, soki nóstena. őt mig oda nem ingok Albertnek:
.Barátom, Schiller nem ex éghajlat s!i való.
Ama naptól fogva Albert csodiha-íosan bámulta a*fÖldet, azivarjának füstje oly méiabosa húzódott a fölaon3 mint. as őszi bőd a vidéken. Lelkem megrázkódott, midőn vonalaiban ujrs kellé észrevennem Lenau Faustjának buBkomorai-gát. Nem tudom ugyan, úsi forrhatott ai ő sentímentatis lelkében, de mindenesetre valami dramatíkos fordulat va!a készülőben, előidézve Preeern serenadja álul, a melyet a bsÜzí ajkak kimondhatatlan varitssssi zengték el.
Jóllehet ezen psycbotogta taiiny nagyon érdekw s talin elég világot is volt, még sem értem ri megfejteni, mert saját szivemben is keveregni kezdtek az érzelmek, mint az infasoriák a csepp visben. — Szemeim előtt folytonosan lebegett az utolsó éjnek váratlan. ,clair O\' scnr"-je a kertben. Sót álmodtam ii róla. Láttam a szűzi alkat finom vonásait, mögö\'te a hold világit, amely ezüst ssin* ben remeg f BzílŐleveleken, — asrtia, félre Sarolttá arcait, — most látom a nagyszerű profylt. az éjjeli fény ssikriit szemeiben — megint hallom Présem dalát, mily erősen vert a szivem, mint midőn s torony őrs as éjfélt hirdeti, — a e ti\'oksiitos időtájban lebeg előttem a Iány kép- varáza fényben, mint valami tündér — a rpsnafa okrok és a sőld tága-
sok éneklő lakosai felébrednek a csendes éjnek L ót epet le s elandalító osswhan gas. t-ban kisérik a lány étiekét. — Szivem oly szomorú, nly neb-iz volt, s métfis édes -kedvesnek tetssett mindez neki, olvadozott, mint hó a tavaszi napon. As isBtoIi-ban hallo-tam valamikor, bogy a régi silávüknak tündéreik voltak. Esen éj.íl kezdve hittem, hegy ma is vannak, ba nem ís sranybajnak. Albertnek agy ssót sem szóltam bitemről a tündérekbe és errói; bogy éjfélben fülemüléket hallottam dalolni, — de én sem kérdésiem ó tőle, bogy miért húzódik ssfrarjánsk füstje oly búskomoran a földön. -,
Nezsica — mondám egy reggel kivé útin, —¦ Kölcsönössé nekem azokat s. költeményeket, szeretném olvasni.
Szívesen — válaszol a lány mosolyogva, hanem visasa kell ám adnia, mert ások ssentek, Jegsiibb én nekem szentek, Antin todja, horvát uram öesse-ssoritjs csalfán, ajkait, önnek való-e ez, ilyen virosi ifja umak ? \' Kern mindenkinek minden sima édes; — különben hiszen tudja,, bogy mit akarok «vvsl mondani, ezt csak krajnai lány vagyok a es csak krajnai kfiltésze, mi est ugy énekeljük, —mint á madarak, est nem pr«dikÜják} — mini- a német papok •sokuk,
Aa ntoifié szavakat a lány különös htagsuivlyai s lassan ejtette ki, szúró de mégis varasa mosclylycl, mintha minden saavival megakart volna valakit szúrni. AJtiert .ftccunduni ordi nem\' ajkába harapott, orrához kapott, mintbe beone hagyts. volna falinkjit, a mire Nessa mintegy komolyan megszólította ót..
Albert, Albert! minek vígsz oij keserű arcsot? Tudom mir, mi a baj, bocsáss meg. — kevés caakrot lettem a kávédba.
Albert vörös lett mint a pipacs, fölemelkedik és kirohan a kertbe, a hol föiesnslt fővel és hátravetett kesékkel jirkif; fui ée ali heroioas pstho&i léptekkel, mint Schiller drimilnak valami hőse a Bsinpadon. Ha nem is volt Etna, flekla minden irón akart lenni. Én nem követtem Őt, hanem egy régi báréit alá Ültem i nagy átitatta! kezdtem tanulmány osní Preeern dalait, mint mikor a lány lopva olvassa elő sserelmes levelét, min a gyermek, midőn agyssólván. ny eli i a könyvből * varaasmeaéke-
(Polrtatjass. kfivetaezik.)
És mi is az, (ha jól -felfogjak és összevetjük s megiatoljuk H. M. ur czikkének és \'térteinek .tartalmát) más ama sok ok és feltevés, amit mintegy "enyhítő" \' vagy"1- hogy ugy szóljak — mentő körülményül, felhoz H. M. t \' rsaákőr létének, szükségességének, fontosságának pótolhat-ianságának, nevezetességének tinjo-gátására vonatkozólag — mégis egészben véve, mint az általam oda állított " erlíMcsi\'¦ \' — feladat meg nem oldíratásáról -váló letoöndás — s a tehetetlenség, elfogadása és a magasabb shivatásnak .erkölcsi súlya alul •paló\'elmflntedlóii íl H í áí sí —Hint Bom azt involválja^e_ mr_ az a ,so^jáliyt^ános igazság, köztudomású dolog. Öröktörvény minden ember"\' iníézvéhy\',i:es\'\'\'tevékenység gysvrlóságára,, — ..vagy a nemes ideálismosokra való hivaütozás, mhitazt.: hogy a részleteknek azegéaz-szel az egyleteknek a .társidalommal Öszhangzó működése, — általhathatni ugyan a társftdalomra, de,maiiap t társaskör sajnos rfniocs aeon-.egészjéges helyzetben, hogy azt amí; ^ már a termésaettől (ab origin*) idegenkedik egymástól- .egymással .kibékítse és összefiarraasxa 1—r;Js ez ál^al társadalmi pmcessust hozz.*:; létre.
Pnrcsa! — de mégis. ig. puszta efismerése csak az miijd amit H :M.. ur- a neinzeu cassinó — mini politikai tényezőre való .hiva\'tkpzás-saj felidéz , egyrészről ama mateari alistikuSs megvesztegetett s,elhiúiiotí. alapgondolatnak, amely czikkén végig vonul s amely igy hangzik: .puszta szellem: czélokra a társaság tömegét (én mindig, műveltebb elemekkel fantasiáitam) megnyerni nehéz dolog\' másrészről ;annuk a. themáuakv hogy a társaskör, feladata nem az. amit alapszabályai szerint vall. — amint titkári jelentései .körvonalazták, válaszfalak bontogatása, — társadsimi szükségletek szemmel tartása, - -nemes eszmék mellett leikesités. köz dolgok iránt érdekeltés, hanem egészen más. a műveltebb elemeknek kártya, büliárd, njság olvasás és szórakozásra való puszta közel hozása. Oly kávéház, mely. majd megtalálja helyes útját,, mely azonban ma be ly-es, utón nincs \\:
És hogy ezeket mégis csak az egész czikkének összegéből lehet le vonni, nem pedig ily elvétett egyes mondatokból mint pL a társaskör czéljai elérésére többet is tehetne, hogj a társaskör a társaság magyarosodását illető törekvéseiben messze mögötte maradt ezéljaitól az kétségtelen, mert ezekből — valamint a közügyek ós közérdekű kérdések iiánli nyíltakozatokhól még a maga valóságában az összes czélok feladása s mellőzése alig vblna kiolvasható, sót azt is gondolhattuk, hogy a társaskör mindezekre Komolyan meg most is törekszik fdV nem .rohamosan.\'
A felolvasások — alapos indokból szünetelnek : belátom műveltebb körök ezt nem is igénylik s valóban az erkölcs és értekem képzését mellőzhetjük ily körben, de mit szólunk akkorádra, hogy annyi müveit embert a könyvtár régi állapota nem érdekel ? — Miből magyarázhat*) e tünemény?
De igaz én csak feljajdulok s feljajdulásombáo egy mázsányi igazságtalanság rejlik, ezt magamról ig} értemé .szólj igswat, betörik a fejed.* de.azért ennem fogadom el a kendi zért, én hibákkal hibákat mentegetni nem lugyok, ,ép. Azokat, a ppus? \' lemi czélokra tömeget fogni nem lehet elvet (e JajWtífirjböztesést) el nem folf*ádom \'és^\'Ő^ázetaYrozandóság érzetét puszta anyagi érdekeken alapulónak el soha nem ismerem, éa. tudok méltányos - és igazságos lenni egy testülettel szemben, hol haladást, tényezőt, társadalmi intézményt — erkölcsi erősséget találok, de a, hol a .béke" erim alatt végetatiót értenek, ott nem l & én mégis csak azt. mondom : Hogy mégis morog a föld.
HUSZOKÄ8YKDIK ÉTTfOLYAM.
ALAI KÖZLÖK?
JIWUÜB 8-aa 1882.
gelyj, megyei és vegyea hírek
- Garibaldi meghalt. Elég
voll i nnyit hallanunk, — hogy soká elgondolkoazunk utána. Ez a nagy uév összefért nemzetünk történetével, nagy napjaink, dicsőségünk édes emlékével, gyáisoa kor-szakunk fel ed hetién fájda-lmával. Hogy mi rolt ó nekünk éa minden népnek, moly jogai melleit kaxdot rántott, mindenki tudja: s. világszabadság önzetlen bajnoka. Ifi nem, csak sz igazságos történelem emel-\' hot neki fé.iyes lapokból méltó emlék-osalopot. Legyen a népek áldása porain !
met nyelT. VL oait. latin nyelv, görög nyelv. 17. oest. latin nyelv, magyar nyelv, nótáit nyelv. 14-én V. osztály magyar nyelv, német nyelv. HL osztály Uiia nyelv, magyar nyelv, német nyelv.,
I. ositity latin nyelv, .-magyar nyelv. 15-én II. osztály latin .nyelv, magyar ayelv. Vll. osztály latin nyelv, görög nyelv. IV. osztály történelem,"földrajz, természetrajz. 16-án. Fraxtesia ayelv és gyorsir-ás. 17-éo V, osztály latin nyelv, görög nyelv. IV. osztály számtan, mértan. VI. osztály magyar nyelv, német nyelv. i9-éc- VTL osztály történelem, t*nr éaze ttan, mennyiségűn. VL osztály Ttteonytségtan, természetrajz, történelesn.
II. osztály földrajz, számtan, mértan. SO in V. osztály történ elem, t érméssé t-rajfi, mennyiségtan. III. osztály föld rajz, természettan, számtan, mértan. L osztály földraji, szám tan, mértan. Ezen vizsgálatokra as érdekelt felek tisztelettel melhivatnak. Június hó 2L 22. és 23-án m^gán vizsgálatok fognak tartatni.
As igazgatóság.
— Láng FÜIÖp ur f. évi június 5. tartott hangverseny jövsdelméoek egy-résaét öt forintot\' kbdedneveló egyesületnek megküldvén, szíves készségeért az egyesület nevében köszönetét nyilvánitjs
az elnökség.
— A lövési-egyleti mulatság Lazsnakon f. bÓ 3-án szépen sikerült. A lóversenyen az első dijat Wieber pallini fóérdésE, a*másodikat Donátn, távirász főnök és z harmadikat Varga Lajos, helybeli ügyvéd nyerte el.. A tekeverie-nyen as elsó iutalom Lov^k Ede törvényszéki jegyzőé z második Birk Oszkáré, a harmadik Hülter Lajos helybeli evang. leikéssé leit. A helybeli és vidéki szépnem szép számban volt képviselve. A táncz éjfél utánig folyt a legvigabban. A kanizsai fiatalság kis számban vett részt a kedélyes mulatságban,
— Tavaszi malátáig. A keszthelyi m. kir.-gazdasági tanintézet hallga- ói által as intézeti segélyegylet és a Deák Ferencz* — folyó hó S án
— A kisdedne.eló-egyesület ra lasztmánya 1. hó 5-én — mint lapunkban előre jeleztük — gyűlést tartott, moly alkalommal ss egyszer elnapo\'.t FrŐbol-ünnepéíy megtartását június 18-ár* tüite ki. Az ünnepély programmját azt meg-e\'Ózőleg veendik ss érdekelt ssüiők. An* nak idején majd mi is közölni fogjuk la punkban. E helyen csupán a választmány áldozatkészségét emeljük ki, a mennyiben az ünnepély végével a választmányi tagok között elhatározott gyűjtés utján a kisdedek részére társas uzsonát reode-teod. — A szokásos évi airünnepély határideje július vegére tüzeieu ki a
Zöldfa* kert helyiségébe. —- Ugyanez jzlketomnie] Isitek megválasztva az önkéntes tűzoltó-egylet aag. 15 én tartandó lisslóavatási ünnepélyére a 4 tagu küldöttség és pedig: Somsaich Lófinozné, Zithireczky Ziigmotidoé, iZzdubiossky Lajosáé és Veiserné urnók.
— A helybeli Önk. tűzoltó-egylet
tavaszi mulatságát, mely a .Zöldfa" kertbea tartatott f. hó 4-én, középezámu közönség látogatta meg. Ezez ns.^y cn ceti-dálkosank, mintán z befoiy/é Úszta jft-vedelem a zászlóavatás! ünnepély költségeinek fedezésére, tehát nemet czélra
leendő fordítása jelezve volt. Általában & | héwizi vtmdégM nagy termében rendezett
tavaszi mulatság minden tekintetben jól
VöielHwége » köiönyt levetta»
j rsndwő*5gnek e k.llomMen iefciyí e oly
!í. iLlibb nem .k.riiik & I1I-.Í a.e. g.idaM, • Mod,*4 Wittag
„alt «mm. ^l T.\'j\'EX, -! nö.«.hili.,li.m«r«.ttnké.. Alig W«uk,
épen tapintatlsnnl járt legyen el
— Darázs Miska részéről jelzett
bucsu-estély Bim — a mint lapunkban volt — s .Szarvas" vendéglő muiató kertjében, hanem a .Zöldfa" kertbea rossz idő esetén pedig a .Korona" vendéglő éttermében fog megtartatni hó 8 án Űrnapján. Ismételten felhívjak. rá közönségünk jóakaró figyelmét I Kj,
— Figyelmeztetés. A tárzaekőr
által jelzett, tavaszi mulatságkor leendő .iie: kiránduiásrs nézve megj egyeztetik, hogy a kik ebben részt venni ónsj-? al . sziveakedjenek f. év június bc 8-tg Töttóay Béla rendelő bizottsági elnök urnái jelentkezni. — Ré*zt TétoHfjáij* az\' erdei kiránduláshoz siemólyenkint h3j-LJ
\'¦¦ i:;^. oki édesen nem emlékesgékfviasza a.folytonosan vidám kedélyesség közt elrebbent estély re. A táoczestely, melyen a négyeseket 42 pár lejlé, 6 órától nap í felköltéig tartott. — As ott levő díszes hö\'gykoazoruban láttak: Altvei. Ilona, Baksay Mariska, Botiba nővérek (Hahót és Újfalu j Csorda Lojaa, Dénes Jolán (Tapolcza). Förster Gizella (GydFJ, Gir ger Eugenia, Gail Atala (Peos»);-Hauer Riza. Ismay Mariska, Kiráiy^-Lujza, Koller Vilma, Kovács Mauld :Sümegfc) Klaas nővérek (Szalaps), Marcsányi Etel Merkly Gábris (Z.-Sst. Mihály), Mészöly Jolíska, Mojser Mag.ie. (Sümegt\'\'.. tUjty nővérek (FelsftBtjk), BegenzWger Qi-eeíla, Sólyomy Irma (B.-Ederiosr), Stocker
váron és Heressnyén a gabonák nagy részét teljesen letarolta, a többit is hztal-masas megverte. Három fán jégeső nem volt, de ott meg óriási szél pusztított. Több házat megrongált, kazalokat dón tört le, sót az aj onnan épült asép templomot is megrongálta.
LégAdOB, folyó hó 5 én orszá gos vásár volt, melyen eladatoii 198 dz rab szarvasmarha,- 39 darab • li, 28 drb. sovány és 6 drb. hizlalt sertóe. A vásárra vevő kevés jött.
— Jótékonyság- 5d. Zeller József vizvári Janóiban lakó földmi voe két év előtt a bél*vari templomnak egy igen ssép csillárt Tett; a mnlt évben ÓorváU ország-*ím tartozó fero^nAndfalvai templomnak szentes egyet, minthogy oda ia több-zzör mdgy isten tiszteletre, a Dráva, tnl partján lakván. Ez évben pedig a vizvári templomnak e-ry 200 Mos csillárt vett.
— CsakWnyarél irják, hogy a nőegylet által f. hó 10-éc a Szeívert féle kertben readezandő tavaszi mulatságra nagyban folynak as előkéssületek. A helyiség csinosan lesz dia-átve, Jó zenéről is gondoskodva vas. A rendeső bizottságnak sikerült DarázE Miska jeles Maskarát megnyerni e mulatságra.
— Aki fiskális, az ne olvassa; aki nem fiskális, az olvassa és tanuljon
belőle. Egyik somogy megyei falában két ar nem tudott egyezségre jönni bizonyos vitás ügyben. Minthogy egyik sem zksrt engedni, bizonyosan pör. lett volna belőle, ]fa>togy jó gondolatak aem JŐ az ügyfeleknek. Ugyanis kölcsönösen megállapodtak abban, hogy nem fognak pert indítani, hanem választ mindenikők ismerősei közül- egyet-egyet — se két választott közösen egy harmadikat moadfon e három Ítéletet. A választás megtörténtével az érdekeltek szavakat adták, hegy a bárom által hozandó Hé létbe belenyugosznak. A bírák megvitatván az ügyet, kimondták Ítéletüket melybe az Ügyfelek bele is nyugodtak.
Irodalom
(L rovat alatt magom 1 iUt: munka Nagj-Et jistán Wajditi JáíteíkSEyrkPföikodóae Utal BsgrsndalketS )
— A „Képes Családi Lapok" 35 ik számának tartalma: Már késő! Elbeszélés; írta Ciarkalmi T. 5L — A
árnai csata. Kő kemény ; irts ifj.Abrá-yí Kornél. — Csak. Beszély; irta"Vörös Kálmán. (Folytatás.) — Kétszeresen megmentve. Utazási emlék. H. H. után Belladonna. — Egy minister regénye. Novellái irts Wirth Bettina; fordította Vrzna Hermin. (FolyUtaa.) — Egy V-zarr éj. Beszély : irta Antónia Barilli fordította Nyitray József. — Gödöllő Karczolat; irta Erdélyi Gyula. A nibilis tik áldozata. Humoreszk. Seb. A után irta Philanlrop. (Folytatás) — Kép»ink-hez Nem vádollak... Költemény; irta Lévai Sándor. — Mindenféle. Képeink : A berlini egészségügyi kiállítási palota.
A* irgalmas szerzetes. — A kis rabszolga. Melléklet: ,A kincs" czimü re-
as első kőt síben a két küzdő slemet állítja egymással izembe, a régí nemesi, reydi alapon kifejlődött Magyarországot és a trónörököst, kinek osélja dynsstiájá-Bak hatalma. de*ki az őseitől eltéróleg e czélt a XVIH saássd raíormeszmeiüeb segitségével törekszik elérni. Mzgyaror-szág akkon állapotában a gazdasági, társadalmi, egyházi ¦ nemzetiségi viszo ayok rajzolvák t eredmény gyanánt a független birtoka, törvénytadó köznemesség: a megye tűnik fal mint a régi állapot fdUmzsza. Ezen elem erősülését rendkívül elősegíti az a nagy történeti prooesnu, melynek folytán a török által elpusztult Alföld legnagyobb részben njra magyarrá lett. A második kötetben a császár müve lesz leírva mint igyekszik átalakítani a franctít pttHoaophia nagy eszméi szerint MagyarorsaágDak alkot mányit majd egyházi és műveltségi, végre gazdasági viszonyait. A fős ugyannak kimutatására van helyezve, mint mta maga után szükségkép a reform —egkezdéée a magyar alkotmány százados épületének fokozatos lerontását és mint szenved hajótörést a nagy ás magasztos terv aa emberek és az országos viszonyok activ és passiv ellenállásán. A műnek I. kiadása is nagy tetszéssel lett fogadvm aa országos zajló által. Meleg pártolásra hivők fel ol vasóinkat 1
"Ízért a re.de .zolgálUtja a zenét, villás reggelit, kényt:
20 -
előre fizetendő. — Ezért
dezósóe- ; Ida (Tapoiczai, Takács nővérek (Sümegh)
jertés ebédhez levese* has eledelt. Hideg étkeket és bort kéretnek a résztvevők az erdei kiránduláshoz magukkal hozni — Fogatokról sem kimenetel, s«m v,aszajövetelbez s rendezőség nem gondoskodik. — A tinczkoszomboz belépti jegyek Lazsnakon a bemenetnél Iwaek kaphatók
A mulatság megtartását f. év janias bo 10 én reggeií 5 órakor a társaskör helyiségéből kitüsendó zászló Tagja jelezni. A rendezőség.
— A nagT-kanixsul önk. lüscitó-egylet f. évi június bó 4 én megtartóit tánczvigalmának eredménye belépti dijak után 105 frt SOkr., felülfizetések után 36 írt 03 kr., egyebekből 4 frt; összesen 14b frt 68 kr. Kiadás 60 fit, marad tiszta haszonul az egyenruha be szerzési alapra 85 frt 6ö kr. Felülfizeltek: Clement Lipótné ő nagysága 10 frt, Oszeszly Antal 70 kr., Klein Illés 2 irt, N. N. 20 kr., Bátorfi Lajos i frt 70 kr., Heim Mihály 70 kr., Weísz Manó 4 frt 70 kr., Kadísz János 20 kr.. Stolber János 30 kr., Fischer János 40 kr., Szoromé.- József 70 kr., Lővinger Ignácz 1 frt 90 kr., Czimbalek János 60 kr., Libántsí ferencz 20 kr., FleiscKhacker Gyula 50 Saller Lajos 40 kr., Beichenfeld N. ^kr., Ubodia Géza 20 kr., Engel Adolf 30 kr., Krompacher István 1 frt, 3fzn:aano József 1 frt, Fzrkaa Péter 10 kr., Unsyi,l Lajos 70 kr., N. N. 45 kr., Taach Simon 15 kr.,Beínits Lajos 80 kr_ K. N. 28 kr., Fischl Pál 70 kr., Schvigel K. 70 kr., Oroazviry Gyula 1 frt.Schertz Edmond 20 kr., mely összes adakozásokért a felsorolt jóakaró felUlfizetók fogadják ezennel az egylet hálás köszönetét. Koortzer György, egyl. titkár.
— Tanügyi Jelentés. A nagy kanizsai kath.főgymnasiombaBas iSŐ1/, iki iskolai év végén c nyilvános vizsgálatok következő rendben tartatnakmeg : Janius bó 13-án VII. osztály magyar nyelv, né-
,. ]T6>eky nűvérak(ViU),Weiebisger
Zráriy Irma (Tűrje), stb. stb. urfiölgyek, továbbá Bakazy Sándor né, • Ferenczy Sándorné(Z - Apáti), HanerGézáoé, Nagy Pálné, Strínovich Leóné éa Ud\'vardy Istvánné úrnők.
— Borzasztó jegesé volt május
31.délutánötórskorSzáezvár(Barznyam jj vidékén, mely tönkretelte a vetést. Tojás nagysága jégdarabok estek oTy erővel, hogy beverték a házak ablakait — p. a tófűi templom éJEzak-nyagati oldalán minden ablak be van zacva — össsetör ték a cserépzsindelt a háztetőkön. Legnagyobb kárt tett a következő helységekben: Szászváron elverte a vetés s a szőlők egy részét. Váralján, Mázán, N.-Mányokon, Kis-Mányoko&v Hidason elverte a saőlÓkeL teljesen, uk helyen a venyege aem maradt a tőkén. Ha tekintetbe vesszük, bogy a nevezett helységek lakosai majdnem kizárólag borter messe! foglalkoznak oly nagy mértékben, hogy p. Hidas egymaga 60—80 ezer hkti. termeszt egy évben, el gondol hatjuk mily óriási a bár, Győrén elverte a vetést s a szőlőket tisztára, ez a község képtelen az idén adót fizetni. TófÜn szelőket s-a vetést részben. — Mennyíra örflTt á szegény nép a közeli jó aratásnak, s ime aemmije sincsen már! Számtalaa már négy hét Óta veszi a kenyérlisztet kontóra, melyet aratáskor ígért megfizetni, mí lesz e szegényekből? — G»s dag s jő bortermésnek néztünk elébe most odamÍDden.Sok kárt tett a krcmpl: knkoriezz-, kender-, mákban; továbbá karukben. A nyomor általános, mivel agy a vetésnek, mint a szőlőnek még fsázadréste sem volt biztosítva. r. 1.
— Vizvári leveJesónji írja:
május brutális módon vett bnesut. Mindenütt nagy a panasz az egész hónapra, de azután a vége mégtöbb panaszra adott! okot. 31-ikén ugyanis több helyen tete-L mes károkai tett s jégeső. Vízváron, Béla-1
— TlSkos btttgaigekst a legaj^bb ta-dominyoa katatasok älapjin gydgyitok-sÖt a legkdtaegbeeaettebb naeteknt, meg pedig bivatalzavar nilküi. Valsmint az
fjakori vilkek rost következmenyeit, idegbajük&t, tehetetletnaeget. A legna-gyobb titoklartls bistosittatik. Kdrem a
egpontosabb betegseg tuddsitis\' Dr. Bella Mitgl. Gelehrt. Geseltsch. Paris. 6 Place de la Nation 6. 526 20—*
iv y li ttör.l KOszEirrwnoK
aokazoroaae eiismert mödszerem altaj mfitdt ck foglalkozasbani aavarok n^ikül tartoaan gyogyittatnak.
Jutalom caafc mir bevdgzett gyö-gyttisutia. 489 24—*
Prat CH. ALBERT.
Paris, 29. Avenue de Wagram
szolga. aiaiNam ¦ - j%. nuv. v... géey 353 -368. oldala. A „Gazdasági és Háztartási Lspok* juoiosí havi száma.
borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szótagrejtvény. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. — A kis lottó húzásai. — Előfizethetni: Meb-ner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papaö-velde*utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 írt 50 kr.
— Aláírási felhívás a Magyar Tudományos Akadémia által kiadaadó következő munkának második kiadására: .Magyarország II. József korában.* Irta Dr. Marczali Henrik. II. kiadás. Két kötetben az akadémiai könyvkiadó vállalat alakjában. Bolti ára fűzve 6 frt. Az akad. könyvkiadó vállalat pártolói díszei kötésben 4 frt kedvezményi áron kapják E mű azon korszak történetét világítja meg a lehető legteljesebb levéltári és irodalmi kntatás alapján, melynek alkotmányos e nemzetiségi küzdelmei mai napig is oly élénk emlékben Ólnak ét melynek miodea eseménye s fejlődése legszorosabb viszonyban áll koránk politikai éa társadalmi kérdéseivé!. Szerző
Egyvezei?.
— A fecskepár boszuja. L*y vidéki gazda\', irjt a; következő eVcíekeB történetkét: Lakásommal szemben vc!t egy áeotkflfétzek, hová a messze útról 1ÖU fecokepár akart letelepedni, minta: fészek jogos guzdáí. De íme, a lakást egy pofok veréb vette bérbe, a a tulajdonosok minden tiltskozó esi csörgése daczára sem akart ki költözködni. A f jcskepár-nak ígen nehezére esett e veréb-szemte-Ieczóge, de végre is nem hazhatta ki a fé-seklyttknál védelmi állásban ülő verebet. Elvonullak és a szemtelen veréb ki-knfckantot, vájjon tiszta-e már láthatár. Hsvnem a fecskepár csakhamar viazsajött és a bitorló verebet befalazni kezdé. Míg az egyik aar a más a ysg utáa nézett, a másik ott állt á leszek nyilasánál a nem engedte, bogy a veréb kijöjjön, de meg aztán annak, nem tudván a szörnyű bozzaj*>, eaae ágában sem volt, bogy kirepüljön. Egy óra malva a veréb be volt Mázva. A fecskék elszáltak és nem jöttek többé vissza. Én akkor megakartam sstbaditaai a befalazott madár, kit, de réssiat igen magas volt a fal. rétsint meg sürgős dolgom akadt: elte ledkeztem róla. Caak másnap jutott eszembe, midőn a szomszéd biz msllett eÜrzladtam s akkor sikerült is a befala-satt nyílást újra megnyitnom, de már késő volt: a veréb keservesen megbűnhődte s bitorlás vétkét, megfultan hevnrt ott a puha tollágyoc.
— Érdekes eplxód az álUiok életéből Egy asiiézia vadász kCvetkezó érdekes esetet beszéli: A mnlt napokban meglátogattam a rybniki kerületben takó rokonaiinat. Házuknál egy m>ozka van, mely nébányi nap óta két egészséges kis macska-fiók boldog anyja. Egyszer az erdő szélén elterülő keribm sétálván, — megpillantottam egy csak imént szülela\'l nyulacskát, mely tehetetlenŰ\' hevert a földön. Uagsajnáltsm a szegény állatott, elvittem rokonaim házához, ¦ átadtam a macskának, mely kezdetben morgott az uj jövevényre, de csakhamar megszerette gyöngéden megnyalogalta és oltalmába vette. Ez id\' óta a leggyöngédebb anyai szeretettel viseltetik fogadolt gyermeke iránt. — A kis nyulacska azonban jobb étvágynak örvend, mint macska-testvér. \' s gyakran főikeresi a konyhába fvns\'i húzódott", nevelőanyát, hogy egy egy kOJön lakomában részesüljön, mit a gyöngéd mostoha anya soha sem\'tagad meg tőle. A vadász most nagy érdeklődéssel várja as időt, midőn a kis nyui majd fii nő; hogy meglássa mily kötelékek fogják füaní majd akkor ama macskacsatád fa nz, mely annyi jótéteménybeu részesité. FiíeTóa Bzerkeaztó: 8ZALAY SANDOB Társszerkesztő: BÁSÓCZI BEEKÁT.
2-26. U82
Arv. hirdetmény.
Alalirt kiküldőit ^égrebsjtó ss 1881. évi LX tcz. 102. § a érulméb-a ezennel közhírré teszi, bogy a Csáktornyái kir. jariabiróaig 2678. V 82-az. - é^ése által dr. Krssovecz Ignácz Csáktornyái lakos végrehajtató javára Haronsek Ven czel sánUveczi lakos ellen 7000 frt tőke. ennek 18-2. év *pril bó 15. napjától számítandó kamatai a eddig összrsen 23 frt 80 kr. végreb, kérelmi perköltség követelés ereiéig elrendelt kielAgitéai végre hajtás alzalmáva! bíróilag lefoglalt és 1590trt5O krra becsült szobabútorok, ágysemüek, fegyver, képek, nagyobb ós kisebb hordók, tehén, borjuk, lő. szekerek, tűzifa, esüstnemflek stbből illó in góaágok nyilvános árverés utjáa eladatnak.
Mely árverésnek a 2725. v. 1882 sz. kiküldést rendel* végzés folytán a helyszínén, vagyis Szautaveczen alperes lakásán leendő\' eszközlésére 1882. évi janiul hó 15. és 16. napjának mindenkor délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók nzennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. bogy \'az érintett ingóságok ezen árverésen ~>aL 1881. ért LX. t. ez, 103. § a értelméhez a legtöbbet ígérőnek becsáron alul ia.eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok véial-\'ira az 1881. évi LX. t ez. 108 §-ában egállapitott feltételek si-rin\' le-z kifizetendő. 588 1 —1. Kell Csáktornyán 138J.j<tu 3 án
T5sT y
Anr. birdetménj^
Alalirt kir. bir. végrab»*rtó>z\'T8Sl. évi LX. t. cz. 102. § a értelmében ezennel közhirré teszi, bogy a cala-egerszegt kir járásbíróság 1036. számn végzése által Nankorits Sándor letenyei lakót végre-haj\'stó javára Braanstein Pál és József zsla egersegi lakosok ellen 50 frt tőke és eonek járnlékai erejéig elriodelt kielégítési végrabajtás alkalmával bíróilag felül foglalt és 1582 frtra bocs Olt ket íó. két lószekér, egy lószerszám," függő szőlő t-rmés, tégla és cserép zsindelyből álló ingóságoknak nyilvános árverés nt-ján leendő eladatáaa alrendeltetvén, önnek a hely azi né n v agy is Z zla - Egera zegen leendő eszközlésére 1882. évi janius hó 23- nabjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a vennr szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak még, hogy as érintett ingóságok ezen árverésen sz 1881. évi LX, t. cz. 107. §-a értelmében a Ingtöbbet igórőneV becaácon alul is eladatoi fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t. ci.108. § ab*o megállapitott feltételek szerist lesz kifizetendő.
Kelt Zila-Egerazegen, 1882. májas29 én.
alatt tiöilBttért le(el5séget Bserk
H
E
E
aooooooooooo
H I B D ET MÉN Y.
Vasárnap jnnias hó il-én lomhoz tartozó ügynevezett
aagy-Tázsonyi orada-689 l-A-
i y„világos malom" r..\'
a Kongó pnszta melleU Szigligeten árverés ntjin a
legtSbbct Ígérőnek Három évre Dérne aúatlK
Vállalkozók szíveskedjenek a nevezett napon 100 frt bánatpénzzel -» Kongó-pasziin délelőtt 11 órakor megjelenni. - t
, Az urad- igazgatóság.
ooooooooc
legjobb Axztail-és uditö ital,
iiíanc ft&Uunak Uzfiayslt kBbö^utl, séfle
balalutil, gyraor^« hóii\'^E binitai:. ÉDECSEKlai e»»itB ,16»aH««re j. Mattom Henrik, mmm icirtcroi.
JOOOOOOOOOOOOOSC
5 Ai Bi Al 5 # Z: L 0; H "íi
H I -B\' \' D. E .:T ES E R.
OOOOOOQO©©©OÖÖ9S©^©ÖOÖOOOÖ^
izorgalmasabb és\'Jiasznosabb ségftoég., ho|j
az eevszerüen ice» nói
egy varrógép roiidfflrcsetre a legszu.^.
den.\'varíó«i5iA-án)> állal mainak- mcuikozis. - Az ecédeti SiDflijr Jlanfrfacturiiyi í»;MÍi k-almasabbak erre. nemkülönben minden egyéb mis. nmnkíra !5, mint fehérvarris
---köpeny-, corsert- és ernyögyártásra, ¦melyre • kellőI bizonyítékai
Aí?^ szolgál, hogy ézeo gépekből a molt ér folyami alMt több mint
* léi rniílíe^0^Wttt?Sarl
Az eredeti Singer-varrógépek teljes biztaeiték mellett és cse-! kélj részletfizetéssel, \'mely sohasem enrelíettk magasabbra,\' herenSint ee>\' forint részletfizetés mellett megVÍ\'sá\'rclharó és \' alapos oktatás is ingyen adaíik Tévedések kikerülése TégetCj\'.hogy, a .Singer, vd4t alatt í kiadott \'-egiíb varrógépekkel fel ne cseréltessék-,- méltóztassék: jól.cS figyelembe venni, hogy az eredeti v&tttfgépek\'* czeg teljes czimét: THE SIKTGi-R. M\'AN,ÜFKClrtTR\'ríír«3 \' CX3. a gép oldalánviselik, továbbá a gyúr pecsétjét a gép felső részéa és 4UxAw&D 4& taxtalaa^zák, Szabók pészek. nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak laváiúanl,lfi^gyelmcbe altaljak- * fílliger\'Oi
kttlönleges varrógépekét. 5SG 8 — 10. XT e^OrrftSVíiöKaés:
The Singer Manufáéttiring Co.. .\\ew-York.
OTIDLINGER G. Magy-Kantón.
CsaKls IDeaJs: Ferenci-tér 460SZ <3-rTClnJ3.iit,-íel© üaz
>0CXX30CH30O000CO0
..---.1: . ; SSiaCi^^JiSfcYj. s
jOOCXJOOOOOpOOOOOÖOOOOOd
^ \'"ÜSS" ¦•\'\'Bei. 1 ? ¦ !• <«
¦¦Árverési hirdetmény.
A nraéit. vesz})-érni püspökség tulajdonához J
tartozó atábbírt ingatlanok, u. m. Ö
1) Sümeghváruila.0 2. házszám alatt, a fótérnn levő .,emeletes, egykori urod. sóboítház. a hozzá <n tartozó belsőséggel; H
2) Ugyan Sümeg h\'város határában levó r ke H reküy u: m. ,KiSni!- lom" a hozzá tartozó lak- r% házzal. 5 caf. hóid * 471 Q\' rét —¦ és 3 cat. hold s 1010 rTZlí szrtáiófolddel együtt ?5 folyó 1882. évi jqpiu* Mffl"éfi flOwB^on aü ottani o gazdászati irodában nyiLvahós ÍSrVere8,\'ÍJ\'fJán\'\'effpg, .g
nak adatni. \'" g
A fentebb leirt lakhaz kikiáltási ára ^
2(2r0^ ífJIÍfi*\'\' — a 2- Poní ^^tti malom - lak- LÍ
ház, rSt\' \'és szántóföld-bir toknak pedig Össznsen g
2835 forint leenö, mely becsáron slnl azok eladatni $3
nem fognak. g
Venni szándékozók- az eladandó ingatlanok g
becsárának 20%-át vagyis a sümeghi lakhéz ntán g
440 forintot, a malom és tartozékai ntán pedig g
579 forintot tartoznak bánatpénzül az árverés, meg-\' g
kezdésekor letetrni ||
Egyéb részletes feltételek Veszprémben a g
püspöki javak kormányzósági hivatalában, valamint g
Sümeghen az ottani úrod. intézoségnél megtudhatok, $?
i Kelt Veszprémbea, 1882 évi májns 24-én. g
Ráth Iván, 8
5S4 8—3. urodalrm k<vrm*nvzó. g
TAL a^io^oVtOTÄerftl %5
ajánijok a magyar jelzálogbank 5% os zálogleveleit-Ezen ¦áloeteretek \'biztosítékul szolgál n*k :
I- Mindazon záiugok, melyek u jeleftlo^bintc részére nyilvános könyvek szerint b\'ztusitvák. Ö7ÍS 3—•$¦
2. \\ társulati töke 10.300.000 frtUl.
3. A tar\'aléktflfca.
4 At riaaze* záloguiteleíók által alapított közin biztnai-.asi tőke. Kisarólaso? biztosítékot nyújtanak mé^ ezen záloglevelekre az l*?76-iki XXX\\"L törvény drtalmébeti méí azon kivül: 1 /.
a) A restvény tőkéből kizárólag u zálog kölcsön-üzlet részére í>!küiön:lett és külön kezelt bístoútási tőke (jelenleg egv milió forint.)
b) A lálogleTá\' tulajdonosok b^k-ibl-izett elaöbbséei jója miod-azon zálogokra, melyekre \'a záloglevelek kibocsáttattak. A-innkivül tokíntetoe veendő, miszerint oien iatéiet ziloglevetei aw« a nomiuél érték alatt állanak é* bogy árfolyama viltbzáioknak alávetve z:.zc:.. — miért is ez-ket le;-melegebb jmLJ4nlhatjuk.
Budapest. LL82. május bóban.
X
X X
S
>OüCOOOOOQOOOOOOOOOOOCX>OCX>Or>
Egy m&r hasznait, de jó karbajc. leyö 8 g
tó erejft cséplőgép, 1 kettős je.re.sa S
daráló malom és az ehhez szütcséges g
szükségletek, oícsó a r o n eladatnak 3
Közelebbit e lapok kiadóhivatalában », ,_2 8
HiZÍ ASSZONYOK FIGYELMÉBE
Valameunj i pótkávéifajok közt a legkitűnőbb gikert a
FRÁNK-K A V É
feltaláld HÉINKICH PBaSK Söhne LmiTigsburgban
nyerte el, kiváló finom ize és dos tápanyaga által. •
„Valódi Frank-kávétt-nak ártandó,
ssimos lelkiismeretlen gyáros, különféle gyengébb készülékek bitorlott „Frank-kivé* neve alatt forgalomba hozni iparkodik, sőt ezek legtöbbje utánoyomja az egész valódi czéget : Heinrich Frank Söhne Lndvigsbnrg. A Ludvigaburg (2). Linz a/D., Rieth, Bretten, Eppinger. Marbach a/N., Meimsljeim es-Grossgartaciban levő 8 gyfc-birtokosa és 10 é r d e m t u 1 a j d o n o^s-spÍ u. Ii\' | \\ i / / !1
Tehát elővigyázat s gyárosai, szökségeeo^^
Kiérti hogy a vevónöket megcsalják.
vásárlásnál. A valódi Frank-kávé foltalildi és e
ják. tehát dobozaik
Heinrich
SÖLue Lndvigsfeárg és u törvénylieg bnjegy: matc-i és egyszersmind a báziasszonyokat fölkérni Ügyeljenek a jegyre \'és ezeket kérjék, hogy így i valóditól, utánzódtól, bamíaítotto! ba tározót tao megkülöubÖstetbeMék. ígsg*~ Az ország valamennyi nagyobb fFUzerkereskedéaében a Frangi-
kivé dobozokba és. csomagokba elhelyezve ka\' védjegygvel éa ai air ássál ellátva
édjegyeket nyo-bogy SEigomao tódít,! a nem
-pható. a fentebbi 530 10—10.
jun. 14. ég-15-én a
kezJGdnek a. httsborfi penziotterianak
hi3Eáj*i, meíjpit x hamlmrgi komiinirii i\'Ul ^áTÍh*cT»ttJik i-s :tr ifékm hIÍsBi-
aysiSjltny a |*fMer>nea.éaelrh pentii
400,000 márka.
Réuteges fe\'áilítása áriad a 47.600 oye-i rmésyiek ii 1 jutsJékuk
1 joialék i 250,000 t» " 1 nTerem. L TSÖ.000 —
i i iá íoaovo
1 . I 60^000 =
1 . . a 50 000 =
2 . i 40 000 »
3 . í 30.000
\'4 .: i íasoa «
\'2 ¦ . - a 20,000 —
2 . i l&\'OO \'1 . i 17.000 =
?4 , i 10,000 ^
-S . ál\' 8.000 =
3 , á 6^00 ¦= M „ ü 5 000 =
S . a 4,000 —
í 2.000 ¦"-
10S
- .W),
53" J073 101^
i \'500
a v 3oo =í
a 250 85 a 500
100 . á Í50f= 27069 , * 146 1,885,006 2400 í • i !24 — 397^00 15725 „ ?100.94, 67.50 40, 2ü M. Mindezen Dysreajéttyek kitesznek ö&sz. ¦
8,634>Z75. márkát.
éi 7 i:altj.iib»Q lorióllatnak ki. Aa fiuiefroek ussvm írtékbon. pu*U b€-lyfjrben vagT posta ntalTánynTSli be-kffldéw 676
.frt 330 kr- V, értheti sorjegyért , ¦ , 1.75 kr. «[, . -.90 kr % sr.ílkaldjfik mi eredeti seriisgj-e-
ket as elsE szakasz sztásnára azonnal a jneerandelŐknek As mindeo wrsjegjh^" Pfrj kioieritC tervot m«llék«lP.ak. A husii ntin minden rÉsstvevE azonnal egj-bíratalnt husii lajstromot kap, épngy azonnal intitkodve lesz a nyert pémek iránt. Hi már gyakran voltnak azon kcdvezB helyzetbco, Auiztriábsi. a legnagyobb nyereaiényj:k<\'í kiSrethetní. A nemrég bevégzett lottertfcban a tííbbok kíit EzottQnk
150.000 márkát 46992. számra 40,000 márkát 65351. számra 30,000 má-kát 61038. számra
& szerencsének;
Kisrak ria):: : váÜaUtok kiezkáztatnak, itt már\'ejcr ki* BsaaMP | á.lal ía »Jlt*lom tSji nyojtva hirtel^jr. °h>\' tőéire »sort tenni Kérfiííick m megreodeUfebBt kOzretlen igy tiittjoirH i
Isenthal, & Co-
rlamburgban, (alapitva 1825.) A kisorsol ásóknak sorrendje": i
J. ssak*«!^pOo nyer. 116,000 BaVkáviK [ 2 szakatl \'«00 ayer. 3í0 620* ka. • 3- | azakasa 4000 crer. 331,150 m 4. -zsi. 4000 nyer. 452,100 m. 5 «zak. .\'590 cyer 415,600 m. 6. saak:. 1500 tayev 351,855 eb 7. mk «7,600 nyerem.w\\ I jutalék «,757,150 márkává!.
NAGY-KAKIBA., 1882. jnnins 11-én.
47-IK easé^oa
Huszonegyedik évfolyam.
ff
otEJed tm......
Egy agám 10 kr.
HIRDETÉSEK - hisAboB petit.orb*a 7, máiod&zor
g s minden
további sorért 5 kr.
NYILTTÉBBKN soronként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes -únij-téfért 30 kr. fizetendő.
A lap szellemi részét illető ktalemé-nyek a szerkesztöhóz, anyagi részét iDető közlemények pedig & kiadóhoz bérmentve intézendŐk : K A G T - K AK I Z S A Wlasslcsbaz.
BérmenWÜen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza aem küldetnek.
Nv „-Kinizsii város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tüzolto-egyief, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület\' uagy-karizsai kisded-neveló egyesület", » nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulválasztmánys1 s több megye: és város
egyesület hivatalos értesitóje.
HetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Az újkori aristokrat&k.
(Sz.) Minél inkább haladt a kor. minél Ön tudatosabban sietett az emberiség czélja felé, annál inkább rombolódott le az egyes társadalmi osztályok közötti válaszfal és semmivé lettek azon kiváltságok, miket egyes osztályok itt-ott jogtalanul, de emberi szempontból mindenütt jogtalanul bitoroltak.
így jutottunk nagy nehezen oda, ahol most állunk.
Nálunk Magyarországon a negy-íeatiyolczadiki nagy vihar se volt képes egészen megtisztítani az 6si a/aoímányhoi és szokásokhoz ragaszkodó nemzeti felfogást. A nemes és Dem nemes közötti válaszfal ledöntetett ugyan, de azért a mágnások most is befolyásolják a főrendi ház padjairól az ország sorsát.
Máskülönben a rangkülönbség teljesen megszűnt. Hanem a régi romjain fejlődött egy újkori kaszt Ezt nem szentesi tették törvények nem folyt miatta harcz se szóval, se tettel.
Ez a vagyonosság kasztrendszerén alapul. Lettek a nagy pónzaris-tokraták, hatalmukba ejtve minden hatalmat a fényes trónoktól a kunyhókig. A közéjök sorakozásra nem kellett semmi egyéb feltétel, mint mód, bóvelkedés a ragyogáshoz, egy kin Ügyesség ahhoz, hogy nyilvános helyiken valaki arczátlanul játszhassa a mágnást, szemtelenül hen-czegjen, — anélkül, hogy az intel-íigentiának még csak árnyékával is bírna, magának mégis szellemi felsőbbséget vindikáljon; — esetleg egy-egy jámborabb természetű paripát megbírjon ülni és divatos tartással tudjon helyet foglalni a equi-page-on; mikor azután a taktÍKa tüntetést kíván, egy pár charapag neit eldnrogtasson és a czigánynak ország-világ szeme láttára ötöst vág-
jon a tányérába. Ezzel azután azon arístokraták közé sorakozott, a kik nobilisán adják, a kik tehetős, befolyásos emberek s orron fogják a ma-gistratust, diktálnak a megyén, a képvíse\'ők sorsát eldöntik jobbra vagy balra, az országgyűlésre magánjellegű mandátumokat adnak.
Mihelyt valaki a világ élőt*, bebizonyította azt, hogy neki nemcsak annyi pénze, vagyona van, a mennyi, saját exis lentiájára okvetlenül szükséges, hanem még mások kisegélésére is bőven kerül: attól a pillanattól fogva már a legelókelób bek közé disponálódik, amely posi tiójából azután \\&z emberiséggel szemben opponálhat, deponálhat, re ponálhat,disponálhatsnbpónálhat pénzzel,ha mindjárt észnélkül is. Van pénze, van tekintélye is. Fényes Öltözete, drágaköves gyűrűi, csillogó-villogó aranyjai előtt alázattal hajolnak meg százak, — nem! — -ezerek, És hányat boldogít,.ha köszöntését észreveszi és hányat ragad el, ha tiszte-ségesen viszonozza.
Milyen leereszkedő! Kitüntető tiszteletbeli állásokat kap. Ha egyik kezét néhány fillér-nyi könyöradományért zsebébe dugja, másnap 15, 20 hírlap viszi országszerte, hogy X. v. T. gazdag tőkepénzes, magánzó, a k . . . i tflzká-rosultak javára 100 frtot irt alá. Mennyi áldozatkészség! Mily nagylelkűség. Egy két ily jótétemény, mely-lvel a szegény ember krajezárja bizony fölér, ha többet nem ér! — és megkapja valamelyik érdemkeresztet.
Azt nem keresik, hogy mi volt, mit tud, mit tanult? Kezeiben van a leghatalmasabb mínósitvétiy: : pénz.
Azért még a mennyország ka púit is ki lehet nyittatni, — ez az Ö meggyőződése.
A földön uralkodik a .menny- respektálta és ,bruderschaftra* mél-országhoz jussot fonnál.* tátott
Elótte különben itt e földön Ezek az újkori aristokratítk\\ c?ak az numerái, kinek pénze van, No teasék ám azonban félreér-ki vele együtt adhatja az urat. te ni ! Az ilyen dolgokat, ha elolvassa A tudományos ember vagy egy- valaki, ráhúzza a zsidókra. Pedig átalában, a ki esze után él, az sze- hit épen a zsidók közöl kerül ki a gény ember elótte és minden alka- legkevesebb vaskos kiadású pénzarislommal megvárja, ha ugyan meg- tokrata. Vál ki kőzólfik is, az ta-kapja, hogy a szellemi felség meg- gadhatatlan, de legtöbbnek sohse le hajoljon az ó reális felsóbbsége előtt
nélkü-
mellett nem lesz oly kiáltó lözés, a nyomor.
Akkor határozottabb álláspontot foglalhat el társadalmunkban a valódi értelmiség. .
Ha pap, bíró, ügyvéd, orvos, tanító, vagy bármi homoratior létedre egy-egy leereszkedő .servus"-sal megtisztel, azt megköszönheted.
Maga nem tanult semmit, nem tud semmit; legfölebb arczátlanul csevegni, vagy gnnyt űzni másokból, a kik kopott Öltönyben kénytelenek megjeleuni itt-ott, mert esetleg a a sors nem adott eszükhöz mérve vagyont is.
Mindenkitől, ki tudományával, eszével, tollával vagy bármi szegény embernek jutott módon él és szolgálja nemzetét; tiszteletet, süvege-lést követel. Az ntezán feltaszíthatod, azért meg nem billenti kalapját; elótte a te intelligentiád, qua-lifi.ca.tiod serami, ha mellette szegény vagy.
No, ha qualificált ember lé tedre pénzed is van, az már egészen más. A qualificált gazdagot tiszteletben tartják a qnalificálatlac pénz-aristo kraták.
Az is igaz. hogy azok a qualificált gazdagok is szivesebben fognak kezet a pénz aris tok ráták kai, mint szegény társaikkal; mert onnét feslik a hárs. — 3öt az ilyen kézfogások alkalmával, — ha esetleg baráti viszonyban vagy az illető qna-lificált gazdaggal — 1 gjobb tőle szerényen tartózkodnod, mert azelőtt az iskolaszagolt tudákos pénzáristek-rata előtt pirulni fog miattad, hogy ütött-kopott köntösöd alatt az embert egy elfeiedkezési pillanatában
het szemére vetni, ha meggazdagodik is, hogy múltját elfeledte s bárkiben a szellemi fensőbbségét ne tisztelné. Hanem igenis vannak nekünk más kiadású pénzari stokratáink, kiknek múltjáról útszéli csárdák, a soproni országút, palotává nőtt műhelyek tudnának mondani regéket. Most kényelemben, pompában, fényben élnek; tökepénzesek, földbirtokosok, vállalkozók, meg az ég tudja: mik? és a közügyekben nagy szavazattal és befolyással rendelkeznek, mert van hozzá pénzök.
És ezek a legnyeglébbek, leg-arczátlanabbak a társadalmi körökben, ezek ejtenek azután a megvo-nultan, de nemes büszkeséggel élő szerénysorsu bonöratiorró! ilyforma szókat: .Koldus fiskális, koldus biró, rongyos tanító* stb.
És mégis a nemes önérzetet levetkezettek serege — a mi pedig igen nagy — hódol, bókol, süvegel nekik ós nincs, a ki kimondaná, fejeikre olvasná, hogy mik ók tulajdonképen ?
Különben várjuk be az idót, mely megérleli a gyümölcsöt! Nem volt olyan társadalmi fonákság, melyet az idő. előbb, utóbb halálra ne érlelt voina.
Tápláljon bennünket az a remény, hogy ez a pénzaris tokra taság. mely most minden lépten-nyomon elénk üti szemtelen fejét; elveszti alapját, mihelyt a sanyarú évek után egy néhány áldásos esztendő kissé egyensúlyba hozza a pénzviszonyokat és az arczátlanul ragyogó
Garibaldi.
Olaszország Garibaldi halála által gyászba borult s fájdalmas emlékezet napjává tette 1882-ik évi június 3-ikát. Lapunk szűk keretéhez mérten a kővetkező adatokban kiséreljűk meg rövid életrajzát adni a világszabadság hősének, az olasz függetlenség dicső előharezosának, — századunk legnemesebb alakjai egyikének, — ki a magyar nemzetnek Őszinte barátja volt s ki a legxác-golóbb hazaszeretettel párosult ritka önzetlenségben ís csak kevés nagynak nevezett emberben találta párját.
Garibaldi József Nizzában, a híres tengeri fürdőben látta meg a napvilágot 1807-hen jul. 4-én. Atyja tengerész volt s Ő ís azzá tett. Első nyilvános fellépése 1834-ben történt, midőn az Olaszország fölszabadítására és egyesítésére alakult Összeesküíés tagjai közé lépett. A hazafias czélt nem érhették el, neki menekülnie kellett. így került Frai:-cziaországon, Tunis-m át Dél-Amerikába, hol Monicvido köztársaság szolgálatába lépett, mely ép ekkor állott harezhan a brazíliai császársággal. Ezen, a braziliaikat ínégret-tegtetó háborúban sajátította elJ a hadviselés amaz iskoláját, mélynek alkalmazása által hazájának oly nagy szolgálatokat tett.
Osak 14 évi száműzetés után láthatta ismét hazáját 1848-ban, midőn Olaszország ismét fegyvert ragadt az osztrák járom lerázására. 1500 harczossal bámulatra méltó guerillaharczot vívott ÍLadetzky ellen s ezen habom tette őt legnépszerűbbé. Midőn a Bzard. király\'Oarló
TARCZA.
Darázs Mlskahoz.
in.
Elutazol messie földre, — Elvissed a üegedűt, Mely annyiszor felvidított Osztván borúra dorüt. ¦ Vidd magaddal talízmánnl S hirdesd a nagy -világnak : Hogy a magyar szép tenénok Párjára nem akadnak.
Búbánatunk vspy örömünk Benne rejlik igaiiu, Velünk éres, velünk él-bal Hegedűben a czigány. Vidd magaddá! talitmáuul Szív értelműnk összegét S diadalról diadalra Emeld & magyar zenét\'
BÁTORFI.
Karaflola a költő sírjáról.
(elbeszélés a deák időkből!) Senva Ágosttól, Fordiiotu: PJ&ÉMUS DOMOXKOS (Folyutái.) Az Isten tudná, hogyan éreztem magflm, egész lényemben valami for roagüÍ kezdett. Lassanként ömlött szi vembe a zengő vend nyelv könnyű ¦tárnyain ason csodálatos búskomorság, a mely Preaern verseit átrezgi s jól iehet még úgyszólván éretlen fin voltam még is fulladtam fogni Présem szivének ,mély fájdalmát és szerencsétlen eletének minden jajkiáltását.
Ugy tetszett, mintha körülötte minden madár az 6 melódiáját énekelné, -— mintha minden hegyi harang az ö nótája aeriat ütne, mintha a remegő falevelek-
öl az ő sóhajai hangoználak viasza,mintha i sóid hegyeken azaz\'ós axás eolhárfa búrjai égi hangokban szavainak az ú .Búcsúját a fiatal kortól." Hányczor nem állapodott meg lelkem egy-egy gondolat ál vagy költői képen, mint a lepke a gyönyörű illatos Jvirágon, magam is egó-uj gondolatokkal kezdtem foglal-ií. El elnéztem azt a nagyszerű zöld hegyet, sót azt a kékderült eget. Nem ís tudom, hogyan éreztem magam. Pr-ssern könyve csodálatos, komor érzelmeket keltett be nem,s ezek mégis oly mélyek, oly melegek voltak. Egyszerre a háziasszony terem előttem. — Nevetve megszólított.
Hát maga horvát uram, mit csinál itten ! Hogyha éj volna, azt mondanám a csillagokat olvassa,
Preeern; olvasom asszonyom.
A Preaernt Nezaa adta, nemde ?
— Igen 1
— Hát elóbb nem ismerte ?
— Csak revéről. v
— Hogy tetszik ? Nemde szép da luk? N-zsü soha se fogja megunni.
Szépek, felségesek, de basák bánz-tos esivból jöttek.
— Igaza van. Bus,\'nagyon szerencsétlen ember volt az a szegény „nyelves doktor.\'
— Hát ismerte?
— Hogy ne! — Hiszen annyiszor volt minálunk.
Oh beszéljen róla! Nagyon szeretnék tudni bármit is életéből.
Szívesen felel a jó asszony ¦ mellára ült; de sokat nem fog ám megtudni — és talán épen azt nem, a mit akarnu, 9 vt én csak olyan egyszerű asazony vagyok a oaak ast tudora elmondani, a mit láttam
Igazán senki ee gondejta volna, hogy a mi Francénk oly szép verseket tudott csinálni, nekünk legalább szépek, mert mí értjük és szivünkhöz szólnak Nem törődött 6 sokat ruházatával. Eljárkált Ű akármiben is. Hányszor cem szidtam meg őt amúgy igazában, de Ő csak vállat vonogatta. Avval se igen törődött, hogy mit beszél a világ í\'előle. Lehajtott fővel, lesütött szemekkel el elüldögélt egy pohár bornál órák hosszant is.Néba-néba ki szokott venni a zsebéből darabka papiroat,rá-firkált valamit — taUn verset. Aztán milyen jó volt, nagyon jó, ^taint a jó ki* gyerek s csodálatos, ftuntu* holdkóros volna. Az ő nagy Bsemei oly félénken nézték ezt a világot sehol, de sehol sem tudott találni magának való szögietecskét soha sem tudta, hová húzódjék. — Néha fel szokta olvasni valamely dalát, de nagyon keveset beszélt róla, — s ha v>laki egdiesérte, csak mosolygott. Sokat gondolkodott, mint minden embe sokat tud, nagyon ritkán mutatott víg arcsot. De hát miért is volt ő ílyen ? Egy seb égeté ót. régi mély eeb, asszony volt az oka. Olyan ember, a ki mint ő csillagok között él, a földön Ís csak csillagokat tát, — aztán a tudóé fej legelőbb megbódult Preaernt ís asszony "bolondította megj asszony az oka, [hogy soha sem láttuk ót vígnak. Júlia volt a neve, — hisz ben ugy is olvasta a nevét az apró versek kezdetén. Azt gondolja szép volt? Da begy I Tiatta közönséges arcz volt, de hát Présemt mégis elvarázsolta. — Ugy van, minden ember saját szemével néz, s aranyat tát ottan, a bol csak fényes garas nő. Présem egészen belemerült Jalia özeméibe, ez végre egy bizonyos hivatalnok neje lett.
Most gondolom, „Novo raesto\'-bsn él. — D- hiszen nem is lehetett az máskép. Az kisasszony volt, finom uri lány, — báb. Nem csevegett máskép, mint németül; — Présem pedig vend volt, — szilárd vend, — totÓtól-talpíg. — Aztán veud dalok, evy .nyelves doktortól," az a mi urainknál valód: szégyen !
Férjhez ment tehát nem törődve Présem vigiliáíval. — Ez sebezte meg szivét, e b be nem hegedt be soha. — Nekem beszélt róla, — vigasztaltam, de hiába. — Különösen akkor, ha a bor hevítette fel, kitárta előttem szivét. — Anyjának hívott, habár fiam nem lehe-(ott volna. Ugy hallgatott rám sokszor; mint azelid bárány, de néha mogorva, mondhatnám vad volt. Egyszer csaknem szerencsétlenség történt. — Ül csendesen ül és íszík. Én kimegyek az udvarra dolgom után, — egyszerre hallok nagy lármát a konyhából. — Visszafutok, hogy lássam mi van a dologban. A Iá* nyok 1 alavánjak, mint a váazoo, tördelik kezeiket. — Hát az éa „nyelves doktorom" felakasztotta magát a konyhában, arra a szegre ottan e, a kemencze kis ajtaja fölött. Hogy miért? Azt az Isten tudja. — Nem is gondolkodtam bo kat, hanem nagy hamarjában elvágtam a kötelet. így mentettük meg. Én soha se kérdeztem, miért tette ezt és ő se szólt róla soha, de még egy szót se.
Sanki mássalo em társalgott, [mint avval a kis barna vargával, aki még most is eljár hozzánk. Hiszen már talán látta!— U,y látszott, mintha maga a megtestesült bánt fekete gyászfityolként ereszkedett volna az 6 fejére. — Kevéssel halála előtt kivesz zsebéből egy könyvet, — ugyanazt, a melyet most kezében
% — Baját verseit, — nekem adta, azt mondta, hogy nincs, semmi értékes bbje, tartsam meg azt emlékemnek. És meghalt. Később Nexsa jött házunkhoz.
Egy alkalommal keresgélt valamit tárgyaim között s Présére eme könyvére bukkant Nem is adja ám*azóts keséiből.
O is csak olyan fej, amely hamar felhevül, — meleg vér, aztán milyen szépen tud hozzá danolni! — Az ám, csak szóljon valamit a „doktorra", azonnal tüz lesz. — Es olyan a természeté.\' — Mennyire haragudott, midőn elmondtam neki, hogy Júlia nem akarta elvenni ezt az embert.
— Hát volt annak lelke, — kiáltott fel mérgesen, — a ki nem akarta ót elvenni, őu aki olyan Bsép veraeket tudott csinálni! Ha ma élne, s ha Öreg volna Íb, ,.em sokat gondolkodnám, hs nem azcnaal hozzá mennék, csak akarni! - - Azért mert vend volt? Istenem 1 — szokta mr-ndani, — hiszen vendek ís emberek, — [aztán mindenki hegedni, a kinek maga az ur Isten adta a hegedűt.) Nem szégyen ae. — És tudja-e édes nénikém, mik ezek a milaibachi fraj\'.áink? Mikor németül kezdenek búgni meg dalolni, azonnal meglátszik, hogy a német csó nem az ő nyelvüknek való I — Hallottam én, a ha nem is értek németül. — az én fülemben az mégis- oly csodálatosan hangzott!— Dehiazen nénikém, vinné ei őket az — majd mást mondtaLj, — én ugyan cem megyek sohs kompániájukba, nem islenaékénsemmiért laibsehi frájlal S ha maid a jó Xsten férjet ad, nem megyek máskép vele az oltárhoz, nint a nagy. aranyos sapka.alatt, a mely aa öreg anyámról tpáradt rám
HÚSZON EGTSDIK ÉVFOLYAM.
ALAI KÔZLOHI
-ff
JOT1US li-én Í882.
Albcrtó az osztrákokkal fegyverszünetre lépett, újra kénytelen volt \'menekülni. Hálátlan királya azonban elfogatta s Garibaldinak a száműzetés — vagy a börtön között kellc választania.
Nejét A unitit, — kit még Montevideoban vett el é8 ki még az ágyuk moraja közepette sem távozott oldala mellül, e hadjáratban veszité el s midőn bujdosnia kelleti, barátai gondoskodtak itthon maradt fiairól.
Hosszas bujdosás után -ikerült neki New Yorkba menekülnie, hol eleinte egy szappan- és gyertyagyárban dolgozott, mig egy Ázsiába induló hajón kapitányi állást nem kapott.
1854-ben visszatért Szardíniába s ekkor megvette a kis Caprera szigetét, hol a világ zajától visszavonulva csendben művelte káposztás földjét az ekét csak akkor cserélvén fel karddal, midőn a haza szabadságának érdeke azt parancsolta. Ez 1858-ben történt, midőn Oavonrral ki akarta vívni, hogy egész Olaszország Szardínia alatt egyesittessék. Seregestől csoportosultak körülötte az Önkéntesek s ö 1858. május 23 án átlépte a Ticinót s megtámadta az osztrák hadsereget s dicsőén harczolt ellene. A villafrankai béke véget vetett megkezdett nagy müvének, mert nem akart oly király szolgálatában állani, ki az Olaszország egységének legnagyobb ellenségével, az osztrákokkal szövetségre lépett. De hü szolgája maradt hazájának. A mit királya segítségévei ki nem vívhatott, azt megakará tenni saját szakállára. Genuában titkon hajóra szállt . 1000 hósével, kiknek nagy részét emigráns magyarok képezték, ,s 1860 elején kikötött Sziczilia partjain. Ó s közönséges foldmives hadat inditotc egy király ellen, — ki 800 főnyi hadsereggel rendelkezett Marsalánál ütközött meg II. Ferencz nápolyi királylyal s ennek hadai eszeveszetten futottak meg ,az 1000 hós elól. Ez képezte elsó szemét azon hosszú láncznak, mely csupa diadalokból állott. Paiermóba, Sziczilia fővárosába, tartott bevonulása alkalmával a nép örömnadallal fogadta.
A nép megváltóját imádta benne s átadta neki a diktatúrát. Ekkor
átszállott Nápoly határára s itt győzelmet győzelemre halmozván, megtartotta bevonulását Nápoly városába s a két Sziczilia diktátora lön. E város piaczán esküdött meg könybe lábadt szemekkel, hogy addig nem nyugszik, míg Magyarország szabadságát is ki nem vívja. Kezében volt a hatalom, felhasználhatta volna tetszése szerint, de Ó Viktor Emánuelt kiáltatá ki királynak, letette a diktatúrát s visszavonult szigetére az eke mellé. Az Önzetlenség, a nemeslel-küségnek ily ritka példája előtt nem csnda, hogy az olasz népen és ennek királyán kivül még egész Európais és az egész világ kész volt leborulni. Oly szerény volt, hogy még kitüntető czimet sem akart elfogadni. Midőn .Olaszország első polgára* czimével kínálták meg, ezt azzal utasította vissza, hogy ő nem akarja, miszerint Olaszország polgárai kőzött különbség legyen, Olaszország polgárai valamennyien .elsők* legyenek!
ilegint a régi lett: közönséges szegényes foldmives. Mégis gazdagabb volt királyánál, mert ennek ő osztogatta a koronákat, a népnek ennél még drágábbat, az arany szabadságot.
Csak egy vágya volt még tel-jesületlen, Olaszország az ő szemében test volt szív nélkül: nem volt fővárosa. Kómára vetette a szemét, kiadta a jelszót: „Róma vagy a halál!*1 s elindult Rómát elfoglalni Olaszország számára. Aspermontnál talál kozott az olasz király katonái- ¦ val, kiket az III. Napóleon parancs-, szaván küldött ellene. 1862. ang. 29-én történt Garibaldi megtiltotta katonáinak, hogy az olasz király katonáira lőjjenek. Lelkesedésükben azonban megfeledkeztek a .tilalomról s lőttek; a király Berege sortűzzel felelt s egy lövés az ősz vezért földre teritette: golyót kapott a .lábába. Ezt a darab Ólmot kapta jutalmul arany koronákért, A győző sereg vezére kalapleemelve közeledett fe-léje s sziute szégyeukeave kérte kardját. Átadta — fájó testtel s talán még fájóbb lélekkel visszatért szigetére s lett ismét, a mi volt: egy picziny káposztás fold mivelóje.
Teste sebe begyógyult, de nem a szive, neki Eóma kellett. S 1867-ben
Nemzeti szokis, a melye: Laib&ch-ban abba hagyták — sápén azért mérgelődik Nese* is.
Ennyire meg tudott haragudni a laibfcbi frajlákra doktor Présem miatt, a kinek Bírj át mindig virágokkal ülteti. — Ssóijon csak neki, élveset ira Présem sírjára, — bizonyosan fog hallani oljan igán létiniát, Albert már úgyis kikapott tőle egy pára-sor.
A háziasszony egyszerű elbeszélési a boldogalt kői túrói csodálatos benyomást gyakorolt az én szivemre. Hőst kezdtem érteni az Ő elkes-redett lelkének meleg esi bánatot kiömlÓseit, ama sötét arnyat, a mely nagyszerű verseinek ¦óraira nehezedik. — Kern volt semmi ködös .világfájdalom", a mely as egész világot csak-csak fekete olda Iával állítja elénk, semmi tettetett ba Bongás, — e költeményekbe önté Présem minden érceiméit egyssorü, de magasztos szavakkui. — A .gorenaki"*) talajon nett üröm es, — s mindazon kommentátorok, a kik Presernt Schillerrel hasonlítják össze, nagyon csalatkoznak. — Ez két egészen különböző ember és ba Francé (Presern) emelkedik is Petrarca élénk mértékéig, ha nagyszerű gondolatait as arab ghasellák láucsaiba foglalja is, -még is csak vend, Bsláv, leiétéi-talpig. A .gorenski" vendéglöené elbeszélése valóban nagyobb I ecsü volt eléttem, mint a tudód kommentátorok bármily találó magyarázata. Es eme könyv épen az Övé volt, épen as övé, ugy éreztem magam, mintha villanyos iramlat futná it izmaimat, mintha kezeimben tartanék valami szent ereklyét. — Alberthez fátok, el mondom neki, a mit hallottam, s habár bizonyos érthetetlen roszkedvüség fog gatta ét, ¦ mégis mindig ügy elmésebben hallgatót*, rám. s miután én "a költé romantikus szerelmét sokkal szebben ki-czi ír áztam, mint a háziasszony, felhevül 6 is és testtel, lélekkel Présemnek < zen-teli magit. Emiitettem mar, hogy Albertnek nemes szive volt. A szerencsétlen mellőzött költő bnja az ö szivét is elfogta, megtehet talán azért, mert meg volt gyö-
•> .donswka* — Kraja* teisö vidék*.
újra kardot kötött, hogy azt elfoglalja. De itt Napóleon katonái fogadták, rakásba lőtték embereit, s ö a mentonéi csata után kénytelen volt visszavonulni.
Még egyszer s utoljára vonta ki kardját hüvelyéből 1870-ben, midőn a franczia köztársaságnak sietett segítségére. 15 — 20000 főre meuó szabad csapata ellen egész armádiákat küldtek a poroszok, elakarták fogni a 63 éves agg vezért, hogy mint egy közönséges rablóbanda főnökét felakaszthassák, de nem sikerült nekik.
Eközben Olaszország visszakapta Rómáját is, s igy ő már nyugodtan térhetett vissza bérezés szigetecskéjére.
Darab "ideig még foglalkozott a közügyekkel, de a kor éc betegség nemsokára elszőliták ezek mellől.
A jelen év elején fölborult kocsijával, komoly betegségbe esett. Az orvosok tanácsára Nápoly enyhe égalja alá vonult, de itt sem hnz hattá már sokáig, e hó 3-án kiadta erős lelkét, mely a gyenge testben már meg nem maradhatott.
Ezekben adtak lehetőleg röviden a nagy férfin életrajiAt, majd megírja egész bőviben a történelem, melynek csinálásában neki oly nagy része volt.
b-j-b.
Jegyzék
a nagy-kanizsai kir. trnatiit büntető birótkgvál 1882. június 1-én, 2-án ét 3 ín megtartandó vígtárgyalit ét itélet-hirdetétekrSL Jud. 7-éa.
1409. B/82. Gyilkossági kísérlettel vádolt HorvAth Liaslé ellesi bűnügyben végtánry.
1309. éz 1565. B/82. Lopás bün-te tével terhelt Horváth (Kapai) János s társai elleni Ügyben végtárgv-
1556. B/82. Let Tóth Ferenc* elleni bűnügyben összbűntetés kiszabása.
1791. B/82. Lopással vádolt Senyén György elleni bűnügyben végtárgyalás.
1595 B/82. Lopással vádolt Her-czeg Mihály elleni bűnügyben végtár gyalá*.
Július 9.
1027. B/82. Lopással vádolt Pavle kovica András és társa elleni bűnügyben végtárgy.
937. B/82. Gyilkossággal vádolt ifj Javv Mária elleni bűnügyben vég tárgyaim.
1098. B/82. Lopással vádolt Németh József s társai elleni bűnügyben
¦ág^gy-
1288. B/82. Sikkasztana*] vádolt Vajda Czika György elleni bűnügyben végtirgy.
Június 15. 99a B/82. Sikkzaztítzal vádolt Horváth György s társat elleni ügy íj u végtirgy.
1091. B/82. Sikkasztással vádolt Blaskovics Józaol elleni bűnügyben vég-tárgy alá*.
960. B/82 Sikkasztással vádolt Gnttmacp Józseí elleni bünŰgybio vég-tárgyalás.
1246. J3/82. Unger Ferencz elleni bűnügyben II. bir. ithird.
1213. B/82. Kabar Uk* s társai elleni ügyben III. bir. ithird.
1466 B/82. Nóvák Pál ellőni ügy b\';o itbird.
1570. fB/82- Csiginy Lajos elleni bűnügyben II. bir. ithird.
1569. B/82. Sipek Imre elleni ügyben II. bir. ithird.
Janin* 16. 1198. B/82. Csalárd bnkásaal vádolt Granicb József elleni bűnügyben
1232. B/82. Sikkasziátaal vádoh Polonecz Ffllöp elleni bűnügyben vég-tárgyalás.
1200 B/82. Lopassa] vádolt BenkŐ István éh társai elleni bűnügyben vég-tárgyalás.
1476. B/82. MórÓcs László elleni lopta ügyben végtárgy.
1334. B/82. Plese Eraee elleni Ügyben ITT. bír. itbird.
1314. Tóth Péter elleni bűnügyben II. bir, ithird.
1557 B/82. Marké János elleni bűnügyben Hl. bir. ithird.
1468. Zudravecs Jokasics Zsigm. elleni ügyben III. bir. ithird.
1601. B/82. Marián János s társai elleni ügyben III. bir. ithird.
Janius 22. 1192. B/82. Sikkasztással vádolt Löwy Samu elleni bűnügyben végtárgy alá*.
1201. B/82. Lopással vádolt Tahin Antal elleni bűnügyben végtirgy.
1209. B/82. Lopissal vádolt Jámbor György elleni bűnügyben végtár-
*T 1475. B/82. Cailáxsal vádolt Stern-berger Móricz elleni bűnügyben vég-tárgyalás.
1600. B/82. S»lkovics Imre elleni bűnügyben II. bir. ithird.
1606. B/82. Kovács József elleni bűnügyben II. bír. ithird.
1753. B/82. Szom Bernit György és társai elleni büoügybea végtárgy.
1318 B/82.Pollák Gutatáv és neje elleni ügyben III. bir. itbird.
zódve, hogy ét magát is csak ugy mellőzte zágrábi ideálja.
De nemcsak ezen .képzelt analógia erintette ÖL — Miért kellé Présemnek a ¦űrig szerencsétlennek lennie? Miért mellőzte Öt a lány oly kegyetlenül? Mert vend volt, egy elnyomott nemzet gyermeke, a kire az idegen nagyok megve-tóleg néztek, saját árulói pedig kinevették, mert nem akart lemondani ss anyatejről ; — mert magasztos gondolatait Samo *) derék unokáinak nyelvén fejezte kir\' Kern nevetésre, nem büntetésre móllö-e ez? Többször mondtam már Albertnek, hogy fi nem német, hogy nekünk, még se kellene annyira dicsőítenünk as idegen, habár nagy nemzetet, s hogy a kisebb nemzetnek is van joguk a világ színpadára lépni. Olyankor csak keservesen mosolygott, s mindig ugyanazon választ kaptam: „Igen, ez szép— de mit tehetünk? Itt nincs gyŐgyir. A történet minket kegyetlenül elitéit! — Hit is érce ily ihennopylaí ütközet, — hajoljunk meg a sorz előtt; melegedjünk Schiller és Goethe dicsőségénél, ba nekünk nincs napunk." —¦ De most már nem beszélt igy. Mellőzött, megvetett, szerencsétlen, s csak -azért, mert vend, mert szláv. Ez elkeserítette Öt, de megváltozatta is. — Csupa tűs lett. — .Micsoda? — monda s összeszoritá ökleit, — kinek adott a* Isten jogot, hogy engem megvessen, taposson Ós csak azért, mert vend vagyok ?Ki követelheti tőlem, hogy én szerencsétlen legyek, csakhogy ó lehessen aserencsés? Hát as emberek vadállatoké, a melyek egymást tépik? Miért lehetnék én csak azon föltétel alatt hires, ha megtagadnám véremet, anyám tejét, természetemet, nevemet?
Gondolatokba mélyedt, de csakhamar újra folytatá: „Igen barátom, iga;-sad volt, tisztelet és becsület, minden nagy eszmének, minden becsületes [eszmének] nemzetnek, de eme nagyság, nme dicsőség, nem késztethet arra, hogy \'árulóvá legyek, hogy áthágjam a természet törvényét, nem, soha! —
1168. B/82. Hajdú Jóxeef és társai elleni bűnügyben IL bir. itbird.
Janius 23. 856. B/82. Súlyos teelí sertéssé! vádolt Birkás József s társai elleni ügyben végtirgy.
1370. B/82. Súlyos testi sértéss-l vád\' 1* Sicdrr József s társai elleni ügyben - ?tárgy.
1368. B/82. Lopással vádolt Gor-nioseg György elleni bűnügyben reg. tárgyalás.
1498. B/81. Lopáaaal vádolt Karai* István elleni bűnügyben végiárgy.j
1566. B/82. Lopásául \\ idoli E*u-!ic» István elleni bűnügyben végtár. gyalá*.
JnniUB 30. 1371 B/82. Salyoa t. sért. vadult Moina Gábor elleni bűnügyben végtárgyalás.
983. B/82. Vétkes bukiÉs vétségé, vei terhelt Beck Móricz elleni bűnügyben végtárgy.
1689. B/82. Lopással vádolt Szol-tár Kati elinni büuügyben vég<árcy-
. 1531. B/82. Hatóság "Keni erő-Bzakkal vád-\'K Széki L\'.ván elleni ügyben véglárgv.
1528. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Kati t-i* Jóíüoí elleni bűnügyben végtárgy.
Kelt N.-Kanizsán, 18-2. juu. 4.
Kiadta:
PLANDEB GYÖRGY
kir. trvsiésti kiadó.
A sopronikeresfcedelml s iparkamara köréből.
Hirdetmény. A >\'opr nban, Banfalvto, Ne**irie-ren, Kőszegen, Nagy Kanizsán és Keszthelyen szállásoló cs. kir. kosos hadseregbeli csapatok, — Ugy a Sopronban, Kőszegen és Nagy-Kanizsán szállásoló m. kir. honvéd csapatok részér\'; l*82-i\'< évi okt. 1-től egész 1883. szeptember bó 30. kívántató tüznlö anyeguak, u. m. keményfának és kőszénnek biztosítására a soproni cs. kir. katonai élelmezési raktárnál f. é. juo. 12 én ajánlási eljárás fog tartatni. A kik abban róstt venni óhajtanak, írásbeli ajánlatukat és a bánatpénzt a tárgyaló napján legkésőbb délelőtti 10 órájáig „A közös haszonbér-lettárgyaló bizottság" czime alatt Dekáidén: el ne mulasszák, — késfibb vagy távirdai uton érkező ajánlatok figyelembe nem vehetők. A közelebbi feltétuiek és ajánlati minták a soproni cs. kir. katonai élelmezési raktárnál éi a S*ókes-Fehér-várott szókelő m. kir. V. honvédkerületi parancsnokságnál betekinthetek. Sopron, 1882. május 26.
*) Samo.a 7. sxáaad k&zflpán első ran dezoti egy szláv állastól, — a mai vendek
Megvetik a vendeket és én vend vagyok, — vend vér, de épen azért, mert megvetik őket. vend akarok lenni, szi iárd vend, a milyen Pres-trn volt. Ti hor vátok szerencsésebbek vagytok. Nektek, nem égették el a multak krónikáit, ti nem vagytok egyedül az ekéhez kötve. De titeket is megvetnek, ti is csak barbárok vagytok a világ szemében. M mások napszámosai, ti mások pandúrjai — mi és ti szláv vér."
De tovább ne legyen igy ! — kiáltok fel Albert aezát tr-egragadva.
— Ne I Nem szabad igy lennie, — válaszol, s megszorítja jobbomat. — Legyünk azok, a kiknek az Isten teremtett. Szégyenlem magam, — hogy ex máskép is lehetett valaha- — Hál mi rósz saabbak vagyunk másoknál. A mi fejűnk nem olysn-*, mi 11 » másoké — és nincve nekünk is oly melegen érző szí. vünk, mint a többieknek? Igen, ha thermopylei is a küzdelem, de dicső, de férfias. Ea nem volnánk-e valóban többen egy maroknyinál? Gyerek voltam, va Lódi gyérei;, de nem érdemelném meg soha a .férfi\' u vet, ha megtagadtam volua eredetemet, mert ez kislelkűség, mert ez gyávasági
Megöleltük egymást, s barátságunk élénkebb, eresebb lett, mint eddig. Ama naptél fogva nagy szorgalommá] olvastuk Presern költeményeit. - Nem tudom ugyan, hogy ezen deák érzelgések nem untatnak-e, de higyjétek el, hogy igásak, hogy különös, szent, kunondbatlan érzelem fogja «1 keblemet, hogyha gondolok ama pillanatokra a krajnai hegyek között.
Soha sem fogom elfelejteni, hogy a költéssel vezetett az igazsághoz, hogy a költészet adott vissza a természetnek. Lelkesedve kóboroltunk a romantikus vidéken szőve és faragva verseket, — de Présem mindig velünk volt.
Egy eiksJommal vi*uatérvén ily tündéries eotpedicziőrét az ,őreg posta-" hoz, a küssöbön a háziasszony nyal találkoztunk, aki azonnal egy emberre mutatott as ujjával, mondván: BUram! 1 Ha megakar ismerkedni Presern pajtá-
sával, — avval a vargával, — íme, most itt van."
Oda nézek. As asztalnál alacsony emberke ült, fejét kezeire ümasztá, szemeit egy elótte lévő Üveg borra függeszti. Csodálatos egy legény volt; apró fején pár hajszála égfelé kapaszkodók, pár pedig széles homlokára eresskedék. Arcta piros volt, rövid, Összenyomott éj borotvált, orra kicsiny és hegyes, azintén rövid és hegyes állai felett csodálatossn néztek ki vékony ördöngös ajkai. B 1 fűiéről egy négerfej alakú fülbe való lógott. — Melléje öltünk, de fekete apró szemeivsl végig nézvén, rajtunk egy szót sem ssólt.
Hozattunk a legjobb borból. Töltöttem neki, a mire Ő csodálatos tekintetet vetett rám. Végre ráállt, .csakhogy meg ne séttsen." — A .nyelves doktorra" tereltem a beszélgetést. Most kezdett engedni n-jég. Pohárt pohár után öntött magába az emberke, szemei szikráztak, mint a macskáé, öklével döngette az asztalt.
— .Hogy ismertem-e őt? — De mennyire! — Itt ültünk és ittnnk együtt. Pri mojoj dusi I Lelkemre! tudós egy ur volt az, — páratlan fej 1 — Minden ről tudott beszélni. Az latén oyagoszsza meg, Szerencsétlen volt mindvégig. — fejét mindig lehajtva hordozta. — Én vártam neki. lábbelit. — Aztán nem volt ám büszke, mint a többi arak, — de okosabb volt mindannyinál. Mit, esek a mákfejek 1 — ha megengedi. Nem szegyei te magit mesteremberrel, vagy paraszttal beszélni, s hozzá vendül ám! — Aztán verseket is csinált, de vend ver seket ám, — leg&libb értettük. As ó dalait oly szépen el lehet énekelni, ijta-tosan, édest-u, — mint a vecsjrnyéuél szoktnnk. B\'íssélik, bogy halála előtt sokat elégetett, — kár I Mondják, bogy ördög mesék voltak, — de én nem bi> *s*m. Lehoilen, bogy oly becsületes lélek, — a varga itt elhallgatott, s kiürítette pohárét. Aztán fölemeli fejét, még jobban erpirosodék, szemeit forgója és keseivei és fejéréi gMtikxUálvit, mély reosegó hangon kesd ineknlaí :
,A hold világit, — Az óra üt, — Mily késő, késő lehet már] De égő Bebek Szivemet kinzák,
És álmot szemem, hajh. hiába vár!* Végre is a költő airja jutolteszembe. a melyről a háziasszony beszólt.
— .Nezsiczám I — mondám egy ebéd ntin, — nénikéje önhöz utasított. — vezessen, Presern sirjárs.
Lesz oly szíves ?"
— Szívesen, válaszol a lány, a mikor csak tetszik.
— A mikor önnik. teLazik.
— Nekem mindegy, ha ma is.
— Hát jól van, legye» ma. Délután volt. Szebb napot nem láthattál. A magas hegyormok a kék éggel látssottak csókolózni. A nap sugarai csodálatosan játszottak a zöld erdőségeken A begyek tündököltek, mintha a tündérek ezüst szálakkal hálózták volna kö rül. A zöld legelók mim meg-nnyi ->n-lyem szőnyegek Terjeszkedtek a dombokon, — a íaház^k, a csúcsokról elégedett arczez*! szemlélték s világot. — A világosság csodálatosan {remegett a - .c köveken a patak mellett, s a régi torony mohóval benőtt falain Minden oly cseii-"Hes, mindeo oly kedves. Szinte kellemes volt járkálni a derült, napautóit* vidéken. - !1
A temotŐbe mentünk\'. Nem luéá™ jól irni Hiszen mindez oly régen történt, L-T. ¦ olys^.köunyon elmosédik az ilyesmi [még a leghívebb emtéfceső teheuégebő. is. Nem ia csoda. Hány különféle képei és vidéket láttam én már azóta. S utóvégre temető csak temető marad, külÖ nöaen faion. Középen a felfeszttett, körülötte sírhalmok és keresztek. Ai átélt örömek é* szenvedések egy teljes fcüny vr * világtörténet egy in*kszo>nnyij«. — de e könyv hétszere.-* pecséttel be van pecsételve, kívülről pedig letörülbetlen betűkkel irvik Presern szavai: .Az élet hcsasusiga rövid.\' — A ^temetőnek csak egy pontját jegyestem meg jól magma nak, — Présem sírját.
^FolyUUaa ^kSreÜteaik \'
HU8ZOKS6YKIHK SVTOLYAM
ZALAI KÖZLÖK?
JUKIUB 11-én 1881.
1290. szám. "18 ?2-
Hirdetmény. Felhívjuk az érdekelt körök figyelmét, miiaennt a m. kir. föidmiveléa-, ipar| éa kereskedelem ügy í ministeriumtói nyert órtestiéa Bzerint Regeahardt Ferencz és társa kén mark i len- és kender tüQÖ gyárban agy s nyers mint a félig és teljesen fehérített fonalakban a hasai \' b-l-b, hanem szÜkeéglet fedezhető.
Kelt Sopronban, 1882. május 23.
A kereskedelmi s iparkamara.
Miután meggyőződhetett osdkkiró, hogy & szabad véleménynyiiváaulá-tnak barátja és tisztelője vagyok, ne Qtkössék meg, ba ezentúl is kin. életlenfii oda vágok, a hol legsajgóbb i. a\\.
ön levonta sisak jál, éais fölemelem a rostélyt, habár kissé bőven hullott rám a „keresztvíz* abban a hitben, bogy tán | még egyezer Bem kaptam. Tehát nem
SZALAY. SÁNDOR.
Utolsó kenet az ,Egy kis keresztvizére.
Nem hiába, hogy keresztvízzel jött a cztkkiró .pünkösdi gondolata-Ím"-ra, hanem el is keresztelte azokat ugy, bogy szinte magam le megijedtem volna azoktól, ha nem tudom, hogy mit Írtam.
Igaz, bogy mikor a azikket irUm, nem helyezkedtom, de nem is volt szándékomban azon álláspontra helyezkedni, melyből a czikkiró azt bírálgatta, A mít irtain, általános emberi szempontból és nem felekezeti sze mpon ;bűl írtam. De hogy azért „gondolataim* czikkiró szavat szerint: „oly eszméket bocsátottak voloa közre, melytől minden becsületes katho likuu megvetéssel fordul el" — azt a kalholíkuB világ roputatiójaérdekében el nem fogadhatom, mert tagadnom kell. bogy ami az altalános bumnitás szempontjából igax, a katho likus egyház szempontjából meg vetésre méltó volna.
Tagadhatatlan, hogy ^gondolataim" QunczolgaiásaOau czikkiró igaz katholi kun lelkesültséggel — noba kissé epébe mártott tollal — szállóit sikra a kath. egyház érdekében ; de hogy csikkem után minó alapon keresztelt akátholi-. inak \': — az; nem értem. Ilyszerű apró kicsinyeakeuéseire álláspontomból válaszolni tilljn a belém gyökeredzett vallási türelem, mely minden felekezetben tiszteli r. meggyőződést a boldogító bitet. Csupán néhány balul magyarázott conslructiout iránt kívánok lelvilá goeitást adni.
Nagyon rossz uéven veszi \'.Ölem, hogy kimondtam att, — ami nekem is fáj s ami fájdalom bizony igaz 1 — hogy az^ünnep megülóse — manapság csat Bmunkaszünet." , — Ezt nemcsak én mondtam, mondták jigen sokas, kik ná lam buzgóbb fcatholikusok, OBtorozták és ostorozzák ezzel foly:on egyházunk legkitűnőbb szónokai a híveket, — mert a
.-......:¦ naprói napra azomorubbau
igazolj E* csakúgy
1 lási k özony el i erj edése t. megadná neki az a doktor ki ilyen aympthomák után felvett dísg-nonisrn azt mondaná a körülállóknak, hagy semmi b*j sincs e* azoknak fogna ostor;, kik azt merték ál.itani, hogy a b-jteg veszélyesen beteg.
A ki a bajokat takarga: ja vagy éppen — mint |czikkiró — szépítgeti, as v»,gy nem bízik orvosi erejében, — vagy ellensége a betegnek.
Nem gúny volt as az én részemről, hanem keaerü kifabadozás, mor; tudom, h\'Jgy a vallási közöuy mellett ijesztően ver már is burjánt az erkölcstelenség. — esztő kepét oU ez, nemcsak nálunk, ", Hogy miben
minden felekezetn leledzik ukk, *z nem ide v»gú.
A vallási közönyből deducáibató ¦zon állításaim igazvolt* is, a miket a családapa és szűzre vonatkozólag írtam. Kern mindenkire alkalmaztam ezt, mert vannak kivételek, de — fájdaiom 1 — csakis kivételek és éppen azért nem lehet — a tapasztalás nyomán — belölök szabályt alkotni.
Czikkemnek ezen tételét: „Abban az időben maguk zz apostolok sem voltak egyebek szegény embereknél, — kik
Helyi, megyei és vegyes hírek
— Emapjan igen szép idő volt. A
katholikus egyház szokott Önsepélyes-séggel végezhette körmenetét. A 4 sátor közül az első a főpiaezon. a második Wagner Károly hasa előtt, a harmadik a városi tomplomnál, a negyedik a kórhási templom előtt volt felállítva, A katonaság te\'jes díszbeu voltjelen s minden sátornál ¦ szertartás közben lőtt. A diszlóvósek .nindig igen kitűnően sikerültek. A mennyezet alatt a város polgármestere és utána a többi tisztviselők haladtak. A 9 órakor kezdődött körmenet 11 óra után ért végett.
— Pályázati eredmény. A helyi
In pókban már jel esve volt, hogy egy tauügybarát 100 frank arany pályadijal tűzött ki a kÖvetkesŐ tétel megoldására: „Minő eszközökkel rendelkezik a tanító, különösen a falusi tanító, hogy a gyermekeket állatklnvjlésre buzdítsa?* Csak zalamegyei tanítók pályázhattak. — Beérkezett két pályamű. Ezek közül az első dijat (60 fr.) a „Ne kínozd az állatot!* jeligéjű mű nyerte. Szerzője: Hajgató Sándor, belybeli f-ílső leányiskolái tsnitÓ. A második dij (40 fr.) „A.s iskola a szív-jóság és lélek nemesség bölcsője* jeligés múnek ítéltetett oda. Szerzője: Juhász Péter helybeli népiskolai tanító. A pályázatról résxleteaen a június 10 én megjelenendő „Zalai Tanügy" czimü szaklapból értesülhetnek olvasóink.
— Darázs Siskának Űrnapra jelzett búcsúzója igen kitűnően sikerült. A közönség a szó szoros értelmében Özönlőit a .ZöldinJ kertbe; ugy annyira, bogy már Ü óra után alígleheteti helyet kapni, a későbben érkezettek pedig vagy kénytelenek voltak állva hallgatni a senét vagy visszamentek. Voltak olyanok is, kik a kiürült söröshordótbői rögtönöztek ülőalkalmatosságot, fesztelenül ozipelvén
;okat egy-egy nagy küzdelemmel el foglalt positíóra. Mások privát helyektől hozattak asztalokat és padokat. Szijrits Róbert kertbérlő, tapintatosságához e« több ily alkalommal nyilvánult azép figyelméhez ssokott közönségünkre rost heuI hatott ez a zűrzavar. A felszolgálás ; ellen a körülmények tekintetbe vételével eenkinek nem lehetett kifogása. Mindent pedig l-gj;>bb»n felejtetett Darázs zenekarának kitÜoó játéka. Es estén meg-győződhetett mindenki ¦ különösen maga D. hogy mennyire kedvencze közönségünknek. Kísérje ót hasonló felkarolás nagy útjában. Mi mindenkor örömmel üdvözöljük, ha visszatér.
— Rend őrségünk figyelmébe. Több alkalommal tapasztaltufc. hogy a Teleky utczaban Tólh József kovácsmŰ-belye előtt a gyalogosok számára fenntartott járót az oda javitni vitt kocdikk&i és patkolni vésetett lovakkal ugy oltorla-MBolják, bogy az arra járó-kelők kénytelené*, a Eocsi-ut közepére menni. Es ez már tudomásunk szenot valóeagoe usussá lett. Még száras úttal csak ialen neki. de sáros uttai bizony ez nagy kényelmetlen-"éggel jár. Különben is elvi szempontból véve a dolgot, nem értjük, bogy es minő különleges privilégium ? Köztudomás sze rint ez már évek óta igy lönént. Valószínűleg rendőrségünk még nem tapasztalta, feljelentést pedig senkisem tett. Reméljük azonban, bogy ez érdemben sso
hogy nagy ht-hóval szeretnek föllépni. Jó idővel megjelenése előtt is sokat beszéltet már magáról as efféle „finom* csavargó, d» bs aztán valahol föllép, ugy hogy közelebbről is szemügyre vehető, kibujík a lóláb s arra a meggyőződésre jutunk, hogy kötőuséges akasztófa virággal ran dolgunk, a ki még a kapu-félfától se vesz bucaut, — csakhogy a behatóbb vizsgálat elöl menekülhessen. As uj Üstökös az ég ezen legújabb ssél-hámoea, kit a csillagászok nagy örömükre nemregen „csíptek meg,* szintén as effélo mákvirigok fajtájából való. Egetverő dobozéval hirdette előre megérke zését kidoboltstta, bogy í ilyen meg olyan ragyogó, fényes tünemény, — de amint elérkezett az ideje, hogy ki ii tegyen magiért, ugy közönséges minden napi .svindler* bontakozott ki belőle. A tudósok, kiknek éber figyelmét e ván dorlégények soha el nem kerülhetik, most már azt állítják, — hogy a nagy zajjal fellépett ur, jelentéktelen szegény legény ki a világnak .csalódásait\' akarja csak pori tani. Eleinte as ég északkeleti, aztán északnyugati részén jelenik meg, de ezen helyeket is elhagyja gyorsan, hogy 8-ikána „biká*-nál üsztejéghessen, 10-én pedig egészen el is párolog ugy, bogy bottal Üthetni a nyomát. Ezt as óriási utat oly gyorsasaggal teszi meg, mintha milliókat sikkasztott volna el, de még exen idő alatt sem lesz ám oly fényes, mint közvetlen elődje volt. As a hir pedig, hogy még nappal fog mutat kosnt ¦ szabad szemmel is látható lesz, valóságos hóbort, mert hát kí is hiszi e hogy egy szédelgő gazfiiezkó fény nappal láttassa magát.
Rövid hirek.
időjárás megengedi, csak -1-8 R. hó mér -sék legyen- 4. Minden állatrés-snek (holt bárányok s gyapjának, sőt atóscülaté •éknek is) eltávolítása as istállóból, hogy lehetőleg egészséges levegőt tartsunk fenn. 5. Marhaső kellő mennyiségben, vályúkban a juhok önkényszerü elvese tere. 6. Minden etetés és legeltetés többször na-poukínt, bogy a lépbeo sok vér összegyűlése meggátoltassék. As állatoknak mindig jó étrágygyal kell bírniok. Istállóban történő élelmezésselűtasörietetés, melynél a nyújtott táplálálék felemésztő tik, legelésnél egy nem igen terjedelmes helynek tökéletes kopárrá legeltetése,] melyre a juhok, miután láthatólag jóllaktak, ismét visszavonatnak, bogy egy fél vagy egész óra múlva a teljes legelőhöz tereitessenek.
7. Az iutó-visbez körülbelül 1°/« »ossv Öntetik, azaz 100 liter vízre 1 liter sósav, ugy bo^t gyenge savanyúvíz származik a melyet a** ember íz jó ízűen megihat, — mert a juhoknak sem ssabad tőle irtózni.
8. Ha a fenti pontok szigorú betartása daczára a betegség ismételten fellépne, megállapítandó, vájjon mind csakugyan pontosan betartatott e, hogy ha ez meg történi, az utolsó sserhez folyamodjunk; a) 75°/, marhasó, 25"/« glaubersóval kever te tik és végre h) arzénikumuak hozzátétele, az előbbi két tóval jól összekeverve. A 8. a) alatti szer általában már csak akkor használandó, ha a juhok hulladéka igen száraz. A 7. alatti ivóvis a melegebb időszakban mindig késsen a juhok szabad rendelkezésére álljon. Ha a juhok csak valamivel mulatják, hogy a tíz nem islík, ez csak jele annak, hogy a keverés nem as előirt helyes mértékben történt, s ekkor ujbó! pontosan kimért, semmi esetre pedig sürü keverék keltendő.
Kitüntetés. GyÖrfy Mihály bátai-ref. tanítónak a népnevelés körüli érdemeiért Ö felsége a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Bogyó színtársulata a krisstina városi színkörben
nagy tetszést arat. — A bnkorlnal ma gyarok hazateiepitése tárgy-ban értekezlet tartatott az \'Írói körben. (Ennek
van értelme.) — A Rákóczy-emléktábla
leleplezése alkalmára Jó\'tai irt ódá\' r
elküldte S.-A. üjhelyre. — Báré Rad
vánszky Antal, a magyar orse. ág. hitv evangélikus egyház egyetemes felügy lője, Zólommegye főispánja, meghalt. -A kolozsvári poalaBÍkki.azlát utján el veszett összeget a ministeríum 29.000 torintben állapította meg. A vizsgalat foly. — Az OrOSl zsidók bevándorlAsa ellen a galicziai tartományi főhad páran álnoksága már rendeletot bocsátott ki. — Szathmármegye feliratát Di\'breczen város közgyűlése egyhangúlag csak tudomásul vette, s irattárba helyezte. —
— Lembergben a zsidók az öaizes ssíua
góg-ikban halaimat mondottak, u ural kodóert. — A finn OrSlAggyÜléS elhatározta, bogy Finnország számára sajtószabadságát kér. (Nem hiáo., bogy rokonaink I)
idegbaj akut, tehetetl éhséget. A legoa-gyobb titoktartás biztosíttatik. Kérem a legpontosabb betegség tudósítást Dr. Bella Mitgl. Gelehrt. Gvzellsch. Paris, 6. Plaoe de la Nation 6. 526 20—*
Nyilttér.*)
KOSZEJVEDOK
sok\'•Borosan elismert módszerem által műiét és foglalkozásbani zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak.
Jutalom csak. már bevégzett gyógyítás után. 489 24—*
Prcf. CH. ALBERT.
Paris, 29. Avenue de Wagrára.
*) E rovat alatt közlőiért felelöwépet nem vállal a Sserk.
HIRDETÉSEK.
Papírszeletek.
Anya; 1Anuika: C»6kold niec a dokto: .Jaj in felek ! Csókolja meg
bácsit
Annika elSbb man: a !
Vaodépei voltak a falnsi tanítónak. — HejOo esr gTsroek é» jelenti: .Tanító tst telték kijönni hívják 1* .Kt hiv?" .Hazajött a borjú, itt b5g az aj lé »16tt!*
.Irnoaka! Egy kü öcaét kaptál : --zl kU leánváboE.
. N\'o megyek, megmond\'
Szerkesztői üzenetek.
K. t. ¦scsstáa- Gratalálok. Osak ipar;
\'edot kSasOnCm
Mielőbb
koüjil. EOld< jönni fog.
Sí. L. Erdí-KPrtt K ti: de menyi l mrS
kaptak. A csikkbalmax miatt áriánk kel
kMss«r«t.
.r. Az a fenforgú kSrOlménye k tői Ez állaU\'l czílzott esetb«D egysz»rüen hívat kőzik ii itrevfire. Küldeményeidet besorí.i tam Lavelemre mért nem Tálaaiolsz? Váta szómat leveliiéi; fogod . kapni.
Sz S. BeOS. Szivei . .r kérjük
hó végéig.
Akik s Ütrtsletpildssyt read-.ee nss kapják. szíveskedjenek sterketstoségunkhö forda lei.
dealismussal telve, rajongással csünglek LQ%t Bri]VeíBÓggel intózcedend. glláson, melynek gyönyörű, isten.\'
azon
költészete mugragadta eazuiéuye utáu törekvő lel keiket*\' — czikkiró teljesen félremagyarázta. Azt esze.te kí belőle, — hogy eszerint az apostoloknak nem lett volna hitök, méggyősódésök. Ide Írtam ezt a passust, hogy újra megítéltessék. Eo csak ast nem bírom megérteni, hogy miféle psychologia zárja k> egy ugyanazon ember lelkében a hu és meggyőződés mellett az ideahsmust éa viszont? Vagy melyik az, mely a rajongásnak sl apjául tisztességes emberi érzelmeket ii (minó p. a vallási érzelem,ahas^szeretet wtb.) ne ismerné el ?
— A kik hazájokon rajongással csüngtek, elhatározó pílUnatban vérla-::-.:;. lőnek érte. Ée az anyaszentegy-óáznak nem-e a lelkesülés ezen rendkívüli neme adta a maga martyrjait?
Még csak azon egy megjegyzésre icell válaszolnom, hogy: „ebben az uj athmosferában, — mely május elsejétől lebeg a vezérczikkeken, nagyon kevés as éleny." — Szerencsénk, hogy ez nem közvélemény. Ez a privát protentia dolgi Egyik individam többel, a másik keve sebbel *képee felfogni az athmosfera előnyéből a chemiai alkatrészek szerint.... és ez még sohasem zárja ki, - hogy ott honnan élenyt kapott, — ne volna mÓ( több is.
— Snlyos testi sértés. Bander
Ferenc z, mezei caóss, Nemes Mihály magyar-utezsi lakőst, a mult -vasárnapon kecskéjét a rozsföldek szélén levő fűben legeltetve találta s midőn ebben meg-akadályozta, Nemes Mihály aunyiradühbe jött, hogy haza menve fejezet ragadott, a Bander Ferencz csóss háza előtt el menve, oly hatalmas vágást mért ennek oldalára, hogy egy bordáját részben, egyet pedig teljesen keresztülvágott. — Az Ügy átadatott a kir. vizsg. bíróságnak a Bérült csősz pedig órházi ápolás alatt van.
— Lopás. Folyó hó 8-ról 9-re átmenő éjjelen Varga Ferencz magyar-utozaí lakos istállójából eddig ismeretlen tettesek két tehenet elhajtottak. Ez ugyan nem nagy nehézséggel járt, mert az ad varba a mezőről könnyen bejuthatni, a istálló ajtó pedig a nélkül, hogy ott valaki őrzés okáért hált volna, egész éjen ái a bázbeliek által nyílva hagyatott. — A eső miatt lehete. enné
Irodalom
(E rovat alatt megemlített munka Nagy Kaoúsán Jóuef kfinyrkerxakedéie állal
megrendelhető-)
— A „Vasárnap! Újság* május 21-ik száma következő tartalommal jelent m*"g: Asbótb Lajos. — Születésnapra. Költemény Góbi Imrétől- — Az őrtűz mellől.. Apró kalandok. Egy angol katona elbess lése után. 1\' A lókötő. U. Kadumbini. Közli K. T.K. — A dublioi gyilkosság. —A Laríói czítadella Greguss Györgytől. — A kiket nem lehet megvásárolni. Smile* „Kötelesség" czimü munkájából. Könyves Tóth KálmántJl
— Egym*gyar ember leveli Ausztriából.
— Egyveleg. — Mérleg. Vajda Jánostól.
— Kengyelfutó. — A május 17-iki napfogyatkozás. — Uj teljes német és magyar szótár. — Irodalom én művészet. — Kösintézetek éa egyletek. — Mi újság ?
— Halálozások. — Szerkesztői mondani való. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek ; Aabóth Lajos, Eliinger fényképe után. — As irlandí minisxtergyükosság:
Caverdish lord, Irland meggyilkolt minisztere. 2. Bürke, a maggyilkolt államtitkár. 3. Kormányrendelet kifüggesztése Connemaráhan. 4. Gladatone és nditványa pártolói s parlamentben. — Spencser lord Irland alkirálya. — A kairói cxitadella. — A kengyelfutó. Gyulay Lássló rajza, — Fiume. (A Hrrtlebeo kiadásában most megjelent útikalauzból)
Felelős szerkesztő : SZÁLAT SlSDOR Társszerkesztő: BÍSÓCZI BERNÁT.
csapazás a hajnali
— Kai számunkban a hirdetési rovat alatt Jsentbal & Co. hambnrgi bankház ajánlja sorsjegyeit a banburgí r-énzlotteriából. Ezen már több mim 100 év óta f<*nálió letterik itt Íg>-n jól ísmer annyira, hogy\'sem szükséges solidságá ról bővebb értekezésbe bocsájikoznunk C«ak azt em\'itjüb meg, hogy az kodáa Hamburgban minden nyeremény nek pontos kifizetését az egész államv gyónnál biztosítja. Már ebben magábi egy feltűnő bizonyosság rejlik. Jsentha! és Társa bankhása már körülbelól egy fél század óta áll fenn, s solidság-pontossága által már mint egy régiség jó hírnevére tett Bzert Egy különös be rendezését ezen czégnek említjük ~ meg, mely abban áll, bogy . nyert összeg még a nyerőnek lakására íb kifizettetik A czégnek e czélra még összeköttotéseík van az első osztrák bankházakkal, mely mindenhol fel van állitva. 575 3 — 5 — Titkos IttégUgéktl a legújabb tudományos kutatások alapján gyógyitok-sÓt a legkétségbeesettebb eseteket, még pedig hívatalzavar nélkül. Valamint ae ifjúkori vétkek ross következményeit,
Hivatalosán megerősítve. juiL 14. és lo-én a. c.
kezdődnek a ..„"íj-.-; bnzásai, melyek a bamL által jévábagratUk és \'agyonoal biztosítva va nyeremény a legszert
péazlettertiaak
irgi korwánjzáe ai eésss ál\'am-.1 A legnagyobb sé*ebb esetben i
400,000 márka.
RfcszlBgea fel állttá &a Mind a 47.600 Bye-éayaek és 1 intaiéksak.
250 000 150,000 100,000 60,000 60,000 80,000 90,000 100,000 40,000 30,000 12.000 240.000 24 000 18,000 27<l.OO0 •?0 000 324,000 ÖL\'S.OOO 15,000 3,610 r>30 000 536.500 30 300 6.250 17.000 ifi 000
1 jutalék á S50.000 =
1 nyerem . í 150.000 =
1 k 100.0 0 =
1 „ k 60,0 00 ==
1 „ i 50,000 =
2 . - á 40,000 =
3 i 30000 =
4 1 25.000 =
2 k 20,000 —
3 k 15,\' 00 »
1 á lí.000 =
24 k 10,000 —
3 i 8,000 =
8 i 6,000 =
1 5 000 = ¦
& k 4,000 =
108 k 3,000 =
264 á 2.000 =
10 k 1,500 =
3 á- :.20O =
630 i 1.000 =
1078 i 600 =
101 i 300 --=
25 á 250 =
85 á 200 =
100 s ijMlBr-
7069 k 1*5 ¦ a
2400 á - l-*4 =
3725 4 !00 94, 67 50
.600
Mindezen nyeremények kitesznek öss
8,C34,275 markát.
és 7 »eakaitibau sorsoltataik ki. ö«sxi\'gnek "fcstrák rriékb-n. p-.-sta I lyegben vagy po.ita utxlváoyny-\'li
kaldéue frt
3,5Ü.kr 1,75
eredeti sorjepj-írt
fa ¦/.\' .
zcétka\'djak mi cs.-R eredeti sorsjegyeket as első szakasz ezámárs azonnal a megreodeleknek és minden tor*jegyhez ejry kimerítő tervet m«tlé ke ifink. A busás után minden résitvevő azonnal egy birataloh bmác Ujstromot kap, azonnal int-zked«e lezz a nyet pínsek iráiit Ui már gyakran voltunk áron \'kedvezi helyzeti, en, Aiisxlrjiban aj legnagyobb nvcreménji-k-t kifiseűiattii. A acmr«í bevégzett lotteríábáll a többek" közt diaUDnk
I5G.000 márkát 46992. számra 40000 márkát 65351. számra 30,000 márkát 61038. számra
fojtsunk kezet a szerencsének.
Ezerek gyakran vállalatok által koeskáztatnak, itt már epy hk ös«zeg által ie alkalom van nynjtv* hirtelen nagy tödére siert tenni Kéretnek a megrendelúseket közvetlen igy istmiisirl "
Iseiithal & Co.
-c-áJLtótíLZLLet: Hamburíjban, (alapítva 1825.) A kisorsolásoknak sorrendje:
1. BsakSM 4000 nyer. 116.000 márkával, STasWSSZ 4000 ny-r. 2:0 620 n 3 BZaktSS 4000 nyer. 331,150 m 4. szak 4000 nyer. 452,100 nyer. -4l5,600 r*. 6 351,166 ¦ " jutalék 6,75
szak. SőOO isikk. 1500 nyer 27,600 nyerem, és 1 árkáva!.;
587 2—5.
„igoru rendszabályok állnak fenn Vaj jo? tuladhttnak-e as lem biró tolvajok a mar ha kon? ragy ^csipetnek? - « • bató.ágok éoerségé-
101 *** Nagynri szédelgő. Nagyobb .sabásu kőboriovágóknak régi sajátsága,
Hasznos tudnivaló.
— Eljárás a jnnok vérbetegsége (Blutschlag) és a lépfene meggátlása, — illetőleg orvoslása iránt. 1. Elégetése mindazon állatoknak b esek résseioek, melyek a betegség következtében elhullottak. 2. Az előbb elásott állatoknak kiásatása és maradékaiknak elégetése, i temetóhelynek chlórmészszel való feriös-telenttése mellett, miután bebizonyult, hogy füvek, melyek ily helyeken nőttek, ismét lépfenét hoznak létre. 3. Lehetőleg Biellós istáiók. melyekben a mennyire as
IANZ HEINRIK BÉCSBEN
III. Hintere ZollamtutraMte 13 a.
I Vilik >
mK... \\
Gézgépek és cséptógépek-Kézi- és járgány-cftépl&gépek. Takarmány előkegzitményl gépek stb. Legoi.bb Mertezetü, legértíkeBíbb - rendjerrel olcsó taik mellett. s^ Kép« irjegytókík Ingyen <S« Mrm.uiT..
ggiy Ojyee é, wM üg^ksk U UviuUnuUók ktrautmk. "S*l
HUSZONEGYEDIK KVTOLTAM
ZA LAI K ö ZI OH T.
JÖinOS *Í-éB\'1882.
BERGER orvosi
KÁTRÁNY-SZAPPAN A
mioií tokintélyek által ajánlva, a Icfrtöbh európai Al!am<>kbau a legnagyobb hutássá! hámnál is tik
mindennemű bőrkiütések ellen,
killöiiöiíi:n idtllt és sömöríik, rüb. ótvar ps élűdi kiütések, ngyszírjte veres orr, f-tnyilag, izzúMb, fpj- é.i szAkáij.íkkely, BerRer kttráoysiappap 40°\'„ fai;-Irányi tartalmaz és ifjen fIkfllfnitendű a más forgalomban l:-vC kátrányszappanolclol. A rsalá*ok elkerülése végett kéressék vüágoaau Herger kátrány-szappan a im ügyeltessék az ismert védjegyre.
?OOOOOOOOQ O
-sí.
Maia.
liárszciivedtsekacl a kátrány-mappán helyett hatással
Berter1 orvesr tátráiy ki
i-^náltatik
éíi azon wotben. ha ráuy kén-szappan, .
c szökségcltetne. ugy kíros.ék csalCla » Berger-fole kát-uthoev a külfblJ. titinzisok er.-dménytelun ké«zjtniényok. yengébb kátrány-szappan mellőzésre minden
tisztátlanság
búr- és fejkiütések gyermekeknél, valamint edtiig e! érhetetlen *iépiU5 BMZSd&S-és fürtJa-szappan mindennapi használatra szolgál
BERBER BLYCERIN KATRANY-S ZAPPANA,
mely 35°/, Glyecrint tartalmaz és finoman van illatosítva.
¦V üiuden fajtának darabja 35 kr. uta.sita.ssal együtt "Vsg
Föszéfhüldés: HELL G. gyógyszerésznél TRQPPABAK Rak Urak: Ké*z-
letben van minden t-uropai gyÖRj-szertarban. Füraktár Xagy¦ Kanizsa számára : PKAGER BÉLA és BEL US JÓZSEF fi^.\'.gysáoré.xelrael
CSÁSZÁRI KIR. SZABADALMAZOTT OSZTRÁK PHÖNIX BIZTOSÍTÓ-TÁRSASÁG.
(Teáér-ügynökség Nagy-Kanizsán Goldstein testvéneknél.) ; Vagyon. Merleg-szamla 188L deczember 31 én. Teher.
Részvényesek letétválttíi .......J . . .
Készpénz készlet éi pénztárjegyek a Mpénatárban . . . Elhelyezett tökepénzek a társaság bankárainál . . .
Tárcaabeli váltok..............
A társaság basai.............
Értékpapírok . . .............
Értékpapírokra, jelzálogra és életbiztosítási kötvényekre
adott kölcsönök........... . ¦.
Ingóságok értéke\'.........\\.....
Különféle adótok :
a) péntkéule\' és maradványok a vezórtigynökséguí\'
b) biztosító intézeteknél.........
1.4Ö0.OOO_
139.372 585,69*5 51,353 494 146 1.111,050
202,66-1 213,134
415,824 ! 893,790
4:3J4,t>OS
59
A háztartás részére
egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segítség, hogyha az egyszerűen kezelhető és min den varrómunkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Singer Manufacturing Co.-féle varrógépek legal kalmasabbak erre, nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérvarrás, női divatezikkek köpeny-, corsett- és ernyógyártásra, melyre kellő bizonyítékul ^ -g
szolgál, hogy ezen gépekből a" mult év folyama alatt több C-amni muü!¦ mnnii ,p
(él millió darab adatott el.
Az eredeti Singé.--varrógépek teljes biztosíték mellett és csekély részletfizetéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenklnt egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is ingyen adatik. Tévedések kikerttlésc végett, hogy a Singer név alatt kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól^ figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes czi mét:" THE SIIUQBR MANTJFACXTJRIKTG CO. gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felső részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi- O pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötök és zsákgyárosoknak kiválóan figgyelmébe ajánljuk a Sluger Co.-féle O
különleges varrógépeket. Q
569 9-io. Vezér-ügynöKBée: X
The Singer Mannfacturing Co., New-York. | NEIDLINGER G. Nagy-Kanizsán. 8
Csalíls Deáls l\'eronc - -tér 460. az C^iíinliiit roló ház O
>cx>oooooexx>oooooooooocx?ooacooooooooooooooooooQ
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
x \'ByoirswÉM DIETEIGH 1 i
H § j o m o rk e s e rii y éj«- (üulversal JlaeenbiUer.) g
#f Ig-n felkarolt ital. nyklkasodas, gyenge emésztés. )t
«*> aranyér, altest és gyomorszorultsagok ellen tanúsított erús $f
3^ batása áitai nagy hírnevet szerzett ós több nevezett-s orvosak ál-
Részvénytőke ...............
Díjtartalék a vi«zantn>tq sütött rési levocaaával :
a tűzbiztos itasi ágazatban .... 519 340 50
a szállítmányi bÍ«t. ,...... \' 30,250 80
az életbiztosítást .......1.365.056 56
Dijá\'.vitel élctbízt. nlán...........
Tartalék függő károkért ..........
Tőketartalék ........
Tisztviselői nyugdij alap..........
Hitelezők folyó számlában ... ......
A kormányáé tanács és igazgató réstletUIotéke . . .
20°/, osztalék lSSl-ik évre...........
Nyereség átvitel ISS\'-ik évre..........
I
1.913,647 !86 53.423 19
2p7,665 j 17
331,144 16 42,966 !23
120,562 02 29.120 96
120,000 — 275 —
jggj ÜOS 59
A Z
Elnök : gróf 8alm Beíjferscheid Búgó
BéGS, 1881. deczember 3l-én.
IGAZGATÓ T A S í C 8: 1 -
Alelnök: MaUtnann József lovag.
tal megvizsgáltatva, raindeo gyoraorazeov ben ajánltatik.
. Icgmeli 539 5-
m
X
S lt Raktár: Strém és Klein uraknál Nagy-Kanizsa.
geb-
-6.
31
;
m <r naK uu ¦ w u dhi « ivwiii —------¦ "~aj ¦¦------- - — Jjj
xxxxxxxxxxxxxxxxxxnnrxxxx
DIETRICH A. fenyőtügléje (Fichtennatielaether.)
A legbiztosabb háe ea orvOBSz«c köszvény, idegbinta*
lom, a^ Idegműködés bénultsága, kereszt és mellfájdalmak, ideges fó és fogfájás ellen — ajsniv» és kisiolgütatcli Strém é& Elein urak czége által Nagy Kaoizsán. Ö38 5—6.
MAGYAR FRANCZIA
BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.
Részvénytőke 8 millió forint aranvban.
AkpiUatott 1879-beiL. . " Akpiíktott 1879-ben.
Kimutatás 18S2-ík ^M^czenioer 31-ről:
Befizetett részvénytőke aranyb; Agio-tartalék töke ... " . . . Rendelkezési és nyeremény-tartalék, árfolyam különbözeti tartalékalap Elemi biztosítások díjtartaléka
frt 4.000,000 — 70 (,200 — 424^2103 80,000 —
SletbiatoTÍtási dijtartalék*4?*! \'. \'. \' " U]\'?Lli
Dijváltó-tárcaa . .........! ! ! ! I 2^1 Ú
Értékpapírokban elíielyezve ; *
kassá-oderbergi c-lsSbbsógi kötvény á 96.60 Ut 27S.9S0-80
a) 28 .
b) 155,400 magyar nyugati vasút „
c) 197,000 . . i
d) 112,400 alfölrl-fiamei B ¦
e) 180,000 m. gácsországi ,
f) 17,400 . , *
g) 110 db tiszai vasmi részvény ¦
h) 23.000 osztrík-magyar bank záloglevél
i) 25.000 5*;0 földhitelintézeti bank , k) 17,800 5*7t*/t*«l . r s 1) 123,300 6*/0 föidh. résiv. társ. „ m) 45,000 8% magyar aranyjáradék . . n) 80,000 5% osztrák papirjáradék o) Különféle biztosítási társaságok részv
ezen értékpapírok atán 18S1. decz.31. járó k. és Értékpapírokra adott kölcsönök ; . ¦ ¦ • ¦ Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőkék ¦ •
Váltó-tárcsa
9620 , 149,494-8
If. á 96 20 i. á 9450 ^ 1. á 94— . II. á 92 — , - á 250 50 _ . i 101 25 . . á 101— , . 4101 60 é . á 103 — , . . ? 120-- , . . á 94-80 „ nyei
71750 106,218-— 169,200- — 16,008 — 27,566 — 23^87 50 26,260— 18,067— 126,999 — MjOOO — 75,840"— .1 660,582-50 zt 141,599-37 S.045,799-47 . . . . . 166.116 — ." . 360,454-67
74,242 56
a társaság báaai Budapesten.............J2^\'«ii2
Biztosító.intézetek a képviseleteknél kinlevő követelések . . . 1.734,d81 M
Kéixpéntállománv a központban s a képtiaeletekoál.....107.1o2 75
Az 1881. évben \'a tÜzáRazatb«n 522.301,683 frt, — » jég ágazatba* 42.241,254 frt - és a szállítmányi ágazatban 135.690,260 frt t
biztosított táke ntái a készpéozdij-bevétel tett...... 4.746,i94-Oo
As elemi biztosítások atán kifizetett károk Öiaaego.....3U =*6ÍU"f&
Függőben levő károkért tartalékba belyesWUtt ....... 295,125-34
A társasáé házainak jövedelme s aa értékpapírok és betétek
utáni kamat . ............... 311,000-12
Az életbiztosítás állaga...............11.192^12 12
Aa „ évi dija...............419,000-
*¦ életbiztositások etán kifizetett karok Önaaege . . .-.^ . ^ 17,020-63
Fogf-őben levő károkért tartalékba helyeztetett .....\\ 11.700* —
TiszU nyereség az 1881. évrff 1-. . .".......... 2S3.117 13
mely önaeg a kosgyíllesi határosat,;értelmében a még WrlesztetlenQl >naradt alapítási é, (serresési költségek fedezésére az 1S82. év számlájára át>itelik.
-T/tánnyomat nem íljaztatik.) . 0*3 1-1.
Bíhebb félvüáaontáual taolgdl: VtxérüQjnöiuég; Gutttnann 8. M-
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
XXXXXXXXXXXXXXXXXXMX
731. .z. 1S»2. BM. 1—S.
Áriejt. hirdetmény.
A nagyméltósága vallás és közoktatási kir. ministerinm a tapolczai járásban levő DHalápi" rom. kath. paplakon szükséges helyreillitási munkálat 1882. évi május hó 16-án kelt 30219. sz. rendeleiével engedélyezte, megegyeztetvén, hogy ajhitközség által még 270 frt 40 kr értéket képviselő 270 kézi és 57 igás lesz leszolgálandó.
Ezen munka biztosítása tekintetéből a halápi plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi június hó 23-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a feutkitett összeg 5 %-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegésziiendó
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatonat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10\'/.-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, müszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen, 1882. évi június hó 8-án.
Zala-negyei m. felr. építészeti hivatal.
OLL SHIDLITZ-PORA
nberi
Csak akkor valódi, tíí*lS!SSSftft:.~
lenyomva,
50 év 6ta a leeiobb ttik-rek »ellett fennáll mindenn-mü gyoster betegségek es eajéaztSBl akadályok, fsniut étvá^yhiánv. bassaornJasO, vér tojBiáE é« araayér ellen. KfllSnSMo oly egyéneknek ajínlva, ktk alÖ élet-aiécol folytainak.
Hasvlsltástk törvényileg büststtetsek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára t frt. o. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
A legmechisbatóbb 6nairgé;yz5 aaere a iseuved\'i < I mindeti belafi é- VfllstS eyalladástiil, a legtöbb betegnég ellen, denn-mü seliesülések, fej-, fül- é* fogfájás, régi sérvek é« nyíl! seoea, rákrekélyek, Őszök. azemtrynlU-Jás s» sértllés stb.
ttb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Hal-májoiaj.
KrohnM.és tár-Hatói üergeabea
\' ^Norvégiában.) Rcen halmáj zs.rolaj valamí>uny], a kere-kc-delembr.. elófordnlá í*j között az Ck-yedttli, mely orvosi czétokra haaznilbató.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. e. é-
F » M X H I 1 i t n s
iloli A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéC?
de. hirneves Kvúgys*crtárában vagy Ikülí bflvséeekl\'en macán egyének nagjöot1 -«aa«lBBk
készitméi-yt
Rakta az állán \'skedésében. Raktár
. 1-féU \\jegyem i
A t «¦ közönség kéretik határoaottan: rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek sajá sommal vannak ellátva. .-^pm—-~^
Raktárak: Kagy-Raalzsa B-lcs J. gyógy**. Práger Béla 170»« Feaselbofcr Jdzsi-C Kos«nf«ld Adoll. Roseoberg Ferencé, Strem w a t - Zala-Egtrazstj Hoilósy J. & atarczall íffű Ferd - Baro-a »?« \' E - Caáíttraya Göncz L. gyógyszerész. - KapttVtr ^*>*fh*> ¦»
Htm Csacrino^r. Irt. gyóüyiz. - Kaazttwly Wtí-,scb t. - KS"«» Rátz Ján. la-j-i\'h -V. — Sajpma Mcsoj rart Horovlc* Ad. — Zala-Egerszes
rirUgalmwhoz gyógy.;, MiltlbachS.„ Mjl ey And. eyógyaz. - Utwye K.Uwoda J. - UjMVa-- Zala-Eoerszec HOIomv I. E &&gy* 151 2 4-5-
Nagy-K*,nímáji, nyomatott a kiadó talajdonos W&jdits József gyorssaitóján.
NA6Y-KANIZ8A, 1882, jMÜggJS-éTi.
Elífctttvl ár:
P(réti érre......8 frt
fél érre.......* ,
nffr>MÍ érre......2 ,
Egy szám 10 kr
HIRDETÉSEK
H hasábos petitzorban J, másodszor 6 b minden további sorért r> kr.
KYILTTÉRKKK soronként 10 krért Tétetnek tei kincstári illeték minden egyei-i:ni>-tésért 30 kr. fizetendő.
Haszouf^yedik,- árfolyam.
A lap szellemi réssét fHető kc-ilein/-ny"k a zrerkezxtíHAz, anyagi részét íürtí közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendók : NAGT-KANIZSA WUsaleskáz.
Bérmentetien levelek csak ismert mnnks társ-kló] fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem kftldi-taek
N Tv-KaBizsaTirosj*"***"* ^^-iftt tsttts^jlet-, . .„agy-l™ kereakedelcü . iparba, ^agy-tamssa, takarékpénztár-, . .begyei attalanos taróótestalef , .^-^ k^ded-neTelé egyesület", a nagykő fsai tasegél^ ^vetkezet\', a .soprooi kereskedelmi , iparkamara uagy-kaaLi kabiisS^ , tshb megyei é7Til
egyesület hrratalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csűtőrtflkfln megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bagó Marton ,javított plánéi a-könyve.*
Ki akarná zokon venni, az embertói, ha tekintete az élet :zer baja s öröme között sokszor kíváncsian a jővén C;Qug, ha szeretné megtudni, mit\'takar számára a sors sötét Ölében? Ha a kegyetlen sors által hányt-vetett ember szeretné tndni, hogy ,leszen-e ezen a földön jó napja" ! — Vagyha az, kit a világ boldognak hisz, mivel a szerencse miliókkal áldotta meg, épen e boldogságában szeretné tndni, váljon nem fogja e rövid idő aiatt & boldogságot, jólétet — mint ahogy az már számtalanszor történt, — nyomor 8 inség felváltani! — ki fogja ezt tőlük zokon venni? Ki akarná rosz néven venni a gyermekét hőn szerető anyától, midón az ismerve a veszélyt, aiely az embert ez életben mindenütt könyezi, szeretné tudni, váljon az élet gyermeke számára rúzsát terem-e. vagy csak tövist hoz? Ki akarni rosz néven venni a fér Stol, ki •:: vállalatba kap azért, hogy hónát boldogítsa, midőn látja, hogy vállalatát nem hajthatja végre, ha erós kézzel, persze sikertelenül, cl akarja vonni a sürü fátyolt, mely eltakarja szemei elól a jövőt, hogy megtudhassa, váljon vállalata által boldog lesz-e hona csakugyan, vagy tán más emberek által rossz-a\'karatbói más fordulatot nyer s épen kárára lesz honfitársainak? — Bizonyára senki.
De ha e kívánság vágygyá, a vágy szenvedélylyé fajul, mely következményeiben elbutítja az észt; ha az embere szenvedélyét kielégítendő kénytelen megcsalni Önmagát az állal, hogy a véletlen jelenetekből a jövőt biztosan tudni hiszi; akkor e kíváncsiság, e tudvágy — ha ugyan 3zabad-e kifejezéssel, élnem, - ba-uonás hitté, őrültséggé lesz. Mert nem örült tett-e az, ha valamely
halandó ostoba vágy, türelmetlen remény, mórtőknélküli félelem által annyira elkábítja magát, hogy a természettől nyert eszét mel\'őzi, helyébe a véletlen körülmények játékát helyezi, mely tulajdon képen azzal, mit Ő kiv:n, vagy a jövendő eseményeivel semminemű összefüggésben nincsen? Nem őrültségre enged kö Vetkeztetnünk, midőn valaki a jövendőt álomfejtésból, a madarak repüléséből, bizonyos csillagok megfigyeléséből . kártya vetésből sth. akarja meg mini biztosan?
Igaz, hogy hála a tudomány, javított oktatás, nevelésnek — ezen szerencsétlen emberek száma csökkent, de azért sokan vannak még mindenütt; s nem is fog bekövetkezni oly hama.- az idő, midőn mondhatjuk, hogy ily ember többé nincsej, míg növekedik azon schwind-lerek száma, kik felhasználják amazok jóhiszeműségét arra, hogy ostobábbnál ostobább könyvekkel még inkább megzavarják ezen szerencsétlenek eszét, pénzt csaljanak ki tőlük s mi több akadályt gördítsenek a felvilágosodás útjába
Ily ártalmas könyv Bagónál 1879-beu német nyelven megj-lent 95 lapra terjedő ,Javított planéta-könyv." (Ha ez a javított kiadás, szeretném olvasni az elsőt!)
A, különösen a köznépnél ezer meg ezer példányban elterjedt, hazugságokkal, badarságokkal tultömött könyvből, melynek czélja az, hogy „maradjon sötétségben a nép, mert zavarosban jó halászni!* legyen szabad fenti állításom bebizonyítására a sok közöl csak ezeket idéznem: „A nap a negyedik planéta, 689,000 mfd. távolságban a földtől; 116-szor nagyobb a földnél; sebessége 250,040 mfd! egy óra alatt; 365 nap végzi be egyszer pályafutását. — A nap araija az ember agyát, a vesét, a a szivet, férfinál a jobb nőnél a
bal szemet\'1 — ,A vénus az 5. planéta, a földtől 959,000 mfd. távolban ; pályafutását bevégzi egy év alatt." - A merkur a 6. planéta, épen oly távol a főidtől, mint a nap ; pályafutását bevégzi egy év alatt." Vagy pedig: . A planéták hatása a gyermekre fejlődésében: Saturnus megtartja a magot, átváltoztatja a materiát hússá, vérré. Jupiter 2. hónapban idomitja a gyermeket, alakítja a fejet, a karokat, lábakat, fogakat. Mars a 3. hónapban készíti a bordákat A nap a 4. hóban adja a szivet, tüdőt, májat, gyomrot, lépet s vesét. Vénus az 5. hóban a szemöldököt, a szájat, füle*, s orrlyukakat. Merkúr a 6. hóban a nyelvet s érzékeket. A hold a 7. hóban ápolja a gyermeket, alkotja a csontokban a velőt, a mellet s ad életerőt ; ha megszületik a gyermek ekkor, ritkán marad életben. A 8. hóban ismét Satirnus gondozza, a 9. hóban Jupiter elősegíti az ember születését\' stb. síb.
Már most hiába mondja p, 0. a tanító a/ iskolában, hogy a nap álló csillag, bog}\' nem a nap forog a föld körül ;hiáb* mondja, hogy a nap akkora, hogy belőle 1.4OG.O00 földet lehetne előálliteni s hogy 20 miliő mfd-nyire van tőlünk. Hiába mondja, hogy p. a Venus 7\'/7 hó alatt, a Merkúr 88 nap alatt végzi be a pályafutását, nem hiszi, mert hát az apja ama szent planéta könyvből máskép olvasta kii
Bizonyos, hogy mi-z lesznek csalók, kik ily ostobaságokkal árasztják el a világot s vetetik meg észjárásuk e természetes szülöttjét drága pénzen a néppel; míg akadnak emberek, kík mintegy életfeladatukká tűzték a modern iskolának mindenben harezot üzenni; míg megvan engedve ily müveket nyilvánosan árulni ajánlani, mint megdönthetlen igazságokat tartalmazó hasznos könyveket:
míg ily ámítók készakarva, de bűntelenül görditnek akadályt az általános N vüágosodás útjába: addig nehezen fog bekövetkezni az idő, mi-dón mondhatjuk, hogy az ember valóban ember; addig nem fog megvalósulni a jobbak reménye, hogv megérjék minden polgártársunk arra, hogy megértse azon magasztos fogalmakat, melyek megvalósítása épen a nép szellemi elmaradottságán szenvedett hajótörést a haza kárára.
Aki a feviUgosodás, a haladás barátja; aki szivén hordozza embertársai valódi javát: az nyújtsa nekünk jobbját azon tiszta szándékkal, hogy mindenkor segítségünkre lesz a sötétség országának ezen terjesztői, ezen ámítók ellen s lelje jutalmát az öntudatban, hogy embertársán, nemzetén segített
Néhány ezé a magyar fürdőhelyek érdekében.
Magyarország ásványforrásokban és fürdőhelyekben oly gazdag, hogy annak lakói csak legritkább esetben volnának kényszerítve az ország határán kivül - gyógyhelyeket felkeresni. Mégis énen Maevarorszái szolgáltat nagy contingenat e külföld legkülon bözőbb gyógy- és fürdőhelyeinek míg a mi fürdőhelyeinkben idegen nemzetbeliek csak eltűnő számban vannak képviselve.
Mi lehel ennek az oka?
Csakis azon apró hiányok, me lyekkel a mi nyári tartózkodási he lyeinken találkozunk ; csak azon apró hiányok, melyek miatt oly gyenge a forgalom bel és Külföldről a melyek a mi gyakorló orvosainkat is kényszerítik betegjeiket a külföldre kül deni, hol azok ugyan hathatósabb győgyhatályokat nem lelnek, hanem nagyobb rendtartást, kényelmesebb és az időszerű követélmények ne k meg-
felelőbb berendezést és Üdülésükhöz több nyugalmat találnak.
Első sorban szükséges, hogy fürdőhelyeink könnyebben elérhetők és berendezéseik sok tekintetben javítva legyenek, hogy azok egy valódi gyógyintézet segédszerei felett rendelkezzenek s egy gyógyhely iránt támasztott társadalmi követelményeknek is kellő mérvben megfeleljenek.
A legtöbb magyar fürdőhelyen hiányzik egy illően berendezett gyógy-terem, azon közeg, melyben a legkülönbözőbb, egymásnak teljesen idegen elemek találkoznak és egyesülnek, hol a társadalmi és kedéiyi élet elómozdittatik, honnét a feszültség, rang és vagyonkulönbség száműzve Legyen; röviden, hol az osztályszintemnek uralkodnia aem szabad. JEzea,. a gyógyhatányok után a fürdőhelyeknek első főkelléke nálunk ritkán létezik. További követelmény az, hogy a gyógyszabályok pontos megtartására mindenki köteles legyen s ne hogy pártfogoltak részére csakis a papiroson létezzenek-, .mi szintén, majdnem mindenhol nálunk figyelmen kivül hagyatik.
A hiányosan és helytelenül alakított gyógy bizottságok szintén mindenütt akadályozzák az időszerű h&: laaast. .a. mraoorvoson, Kik, a iuLr több intézkedés- és berendezésnél leginkább mérvadók volnának, nem ritkán ignoráltatnak s a bizottságnak csak formaszerüieg tartott tanácskozásban, közömbös képviselőknek engedtetik hely és szavazat. A fennforgó hiányoknak gyökeres javítása és méltatása csak akkor történhetik, ha a fürdőhely Összes gyakorló orvosai fi nem csupán az igazgatóságtól fizetett orvos vonatik a fürdőhely viszonyainak tervszerű javítására törekvő tanácskozásba s ha csekély mellékérdekek a közjónak feláldoztatnak.
„A gyógyidény május 15-én nyittatik meg," igy olvassuk a bir-
TARCZA.
Levél:
T. 6y. barátomhoz.
Hol vagy, merre, kedve* JÓ barát? I Oiyan sokszor emlákwou reád, És olyaako r, ba feléd vesét A merengd bái emlékezet : Hasiul*n keres tekintetem. Oak hiányzói mindenül; n-kom; 8 nélküled as élet oly sivár, Alig merek rá gondolni már.
Mely sokaknak enyhet, inugtot ad,
Kínnal j5 a cs"nde» alkonyat..
Hajh! mi asép volt egykoron veled,
Rágondolni is alig merek.
igyüii éltük gondtalanul át
ai ifjúság szép aranykorát, KettSnknek egy szive, lelke »oít, 8 a bsrátiág biven átkarolt.
vzlzmi ért, vagy fájt neked, kása is mindjárt árnyékot veuit; ^Hjhs engem ért a bu, a gond, Tég*det is sújtott az viizon\'. ftofdog idók, d ág* e*\'p napok, "o gyorsan tova szálltatok!
...bum szivemre se vigasz, se ir,
>aji.zlmábau coksaor vmezair .
Most már mindegy ellen vagy barát, Hssitzl.n nyújtja feléin karát, Nem merem mir elfogadni azt, F*lek, hogy csak aj konyul fakaast. Hány kijátszott, rútnl eltiigyou. Nem csodálom, hogy ilyen vxgyok... Szegény .: •. n mennyit izer.vadftt I Elrabolták legfS kincsemet, SitaJmamat, békés nyugtomat. Szivem mélyén ÓrxOtt titkomat, Oh de nskik es ssm volt elég, k^etUnftl kiriaatalfsréh—
Lásd liarátom ! !1 ver. a világ, Kivül ékes, bimporos virág. De kelykében kigyó rejtezik, Akkor 01 meg, mikor ddvOzit.
Vagy különben nem panaszkodom, Fáj neked is, nagyon jól tndom, Ha iemjt is a sok szenvedés, Megvigasztal ».-. emlékezés. Van egy pontom, melyen bús szivem Fájdalmim kSzt gyakran megpihen, Hova nem fér bánat és a gond,\'\' atendjan-é, bogy emléked e pont ? 1
Felkeresem gyakran e helyet,
S elbe.rélek meghitten veled,
Kimondom, hogy mily levert vagyok,
S fájd szivem megvigasztalod,
*!t-gssoritod kezem melegen,
S oly jól esik ¦ vigasz nekem.
S felújítjuk ifje álmaink,
Komba omlott fellegváraink,
S ocaáro jak s sivár jelent.
Helyben minden tervünk füstbe ment.
Hanem azért el nem csüggedünk, Nyomban reá ujat építőnk. Legyen, ba mir ilyen a való, A jBvSnek rombolni való ..Oh légy áldott drága :fjc kor, Helyben e szív pezsgő vére forr, Melyben a csapongó képsekt Fentrepked a csillagok felett..
Hol vagy, merre, kedves jé barit ?
Fájó síiwei gondolok reád,
S lelkemen a bánat ölyve tép
Fáj, ..u-y es mind ábránd, pa«sta kép,
S bogy nem hallod esdeklfi ssavam,
8 ábrándokkal altatom magam...
...Rabbilincsem bár fogva tart nuf
H*nem azért derűi mir az éf
8 közeleg a boldog pillanat,
Mely Miiemnek újra visszaad,
8 felüdülök tiszta kebleden,
Mint sebzett ős a fatd erce.
MARO-HALMI GYULA.
Karaflola a költő sírjáról.
{elbeszélés a deák iddkbol!) benva Ágosttól,
Fordította: PRÉMUM DOHOS KOS. (Folytatás.)
— Uraim! — monda Nerssa, kinyitva szobánk ajtaját, —ha ngy tetszik megtátogathatjok Préséről.
Pár pillanat mnjva aton voltnak. A lány előttünk lépdegéit. Rövid, sötét szinü szoknyája gyönyörűen öaiseillő ráncsokban ereazkedék le karosa övéről. Kicsike lábai fekete kivágott czipőben könnyen s mintegy lebegve emelkedtek meg eressksdtek alig érintve a köves talajt. Gyengéd, de telt felső teste a melyet kékes vászon mellény szorított, virágként hintázott előttünk — sas a szép fej körülfüxve gyönyörű fekete hajfüsé-rekkel, a melyeket nagy ezüst lük tartottak ü\'saze. Igy lépdegelt egy kerítés mellett, — vagy jobban mondva lebegett előttünk. Most egy lepkét ijesztett el a bokor mellől, most pJr kökény siemet, feketét, mint saját szemei, szakicott és mindest csak ngy mentében s folyvást dúdolva valamely dalu Mi ketten kövel-! tuk ssemeinkkel miudeo mozdulatát. — .Egyikünk sem asólt, de még egy szót sem.
Igy van as. Midőn ssemeid lelkesedvén a szépségért fölöttébb is tevékenyek midőn ssived megtelik, elnémo.1 a Byelv.
A temetőbe ertünk. Arra emlékszem hogy egy kies síkon fekszik, bogy nincs mesése a várostól, bogy körül vsn ke-ritve. Mást nem is láttam, mert én csak Kassát oeatem. Ő egyenesen középnek
tartott, .- könnyedén lépdelvén a sírhalmok között, megállt egy a többinél magasabb emléknél, szürke gránitból.
Aa emlék alant kissé szűkebb, felül pedig, ba jól emlékssem szélesebb volt, tetője fedélhez hasonlított.
— „I:t vagyunk!* monda a lány ujjával a kőre mutatva, a melyet a zöld bokrok és tarka virágok körözték. Igen as volt Presern sírja. Ait bisooyitották az arany betűk ia a kövön. Én Alberttel a kösellévó halomra ült-m, ¦ bámultam a felséges képet, a mely sxemeink elé tárult. Kár, bogy festő nem volt velünk. Én ugyan tudtam szükségből, db csak irónnal vázolni a fehér Íven, — de mík ások a holt fekete vonások, a kék ég nélkül, minden zöld, minden piros szin nélkül, lángssemek nélkül, élet nélkül.
Mély csend uralgott, Még levél sem mozdult meg, még felhőcske sem volt a kristál égen, csak nyugaton a néma hegyek felett as ég kékje vörösbe ment át. Különböző kék virágok, rózsák, vad mák, tenyésztek as alacsony sirhalmokon a fakeresstek közt. Egyedül Presern emlékköve tűni ki atöbbiek kösül, mint valami bős gyönyörködve a bájos vidéken. A napfénye vissza tükrösek a sima gránitról és arany betűkről, mintha áldaná a dicső geoioj utolsó emlékét, ama kővnt, a mely könnyebb volt neki, mint élete. A kő körül rózsák virágoztak, fejőket a sírra bájtra, virágzott ott a karafiola, éghez emelve tűs piros csiUagocakÜt, volt olt még több különféle ssép szerény virág. Néha néha sárga pillangó szállt a rózsára, a vagy dissély egyik bokrocakáról, a másikra, hallatva sxjssegű hangját. Ma-
dár is jött, a kőre ül, lehajtja fajéi, meglátja a leányt, ezól egy-kettőt a aatás elrepül. — És Kessa! Térdepeit Presern airjáa. — A nap sugarai oly édesen csókolgatták gyengéd, gömbölyű vonácaíu lehajtott fejét, finom árosát, feoaeau selyem ssemöldökét, a melyek alól két kökény ssem nézte a költő sírját, mjg keséi, imára össxetéve, nyugodtak ssüs keblén ! Mngfelej\'késtem magamról, bámulva e kép-it. Egysz-rro .felemelkedik, aztán meghajtja karcsú termeié., megszagolja a rózsát, lép ide, -lép <>da, itt megemel egy bimbót, amott lesaakil elhervadt levelet — ér eldobja. A közben beszélt felém :
— „Hála Istennek! A virágokkal megvagyok elégedve. Magam ültettem. Ne -\'evessen! Hát nem szé ¦ as? Az embernek, aki itt alssik, nincs senkije a világon, — penkije, aki feldíszítené sírját. Emléket emeltek neki, — ige°j követ, keményei, mint ssivűk. —; Elég ez ? A virágok szebbek, ások illatosnak, azok élnek. A karafiola mutt aggódtam, — mintha nem akart volna oyillani, de már megjobbnlt. Nesze csak, milyen szépen kinylltott, milyen piros, — kéj még ránésni is.
— „Hát kimondotta önnek Neasi-czám, bogy virágokat ültessen eeen ön-odü ismeretlen ember sírjára?\'\'
— Kicsoda? Farcsal Hát szivem. Ha már senki sem akart, Ültettem én szegény leány. — Talán csak nem vétkeztem az által? HW hányszor olvastam egész magamban ssép, nagyszerű dalait. Talán csak megengedi, bogy ssé-pek, ha vendek is. Azelőtt csak a kis naptárt, meg a meséket a „Hasad Klag-
HOSZONíQTgöni -ST«>t.T*M
ZiAir* I r-KiÖES-^ ö n í
detményekben, melyeket az illető fürdő igazgatóságok közzé tesznek. Ha azonban a helyszínén akkoriban elemezzük c szavak tartalmát, melyek bel a természeti szépségekben dus magyar fürdőhelyek megnyitását híresztelik, a bájos climatikns tulajdonságokon kívül, vajmi kevés \' más előkészületeket észlelheiünk. Nagyon jól értik minálunk a természet szentélyét mesterséges beavatkozásoktól menten tartani és innét ered, hogy az idény megnyitásakor érkező fürdővendégeknek a kedves, szép természeten kivül alig áll más rendelkezésére. 1 •
Dr hgyünk elnézők ! Azon elavult szemrehányásnak, hogy a magyar fürdőhelyeken semmi sem történik, már eleje vétetett és sok he lyon annyit is ujitanak. hogy iuem is tudnak vele elkészülni. Ámbár az okok különfélék lehetnek, a hatás mégis az marad, hogy az első vendégeknek azon gyógyeszkőzök némelyike, melyek az idény megnyitás tulajdon képeni összegét képezik, csak hiányosan vagy egyáltalában még nem áll rendelkezésére s ennélfogva a már megnyitott idény évről-évre késedelemben szenved, mely a legtöbb magyar fürdőhelyen\' állandóvá válni látszik. i
Nem bir-e már az első vendég is ugyanazon joggal a megnyitott idényt-alakitó, tőkétetesen készen tartott eszkőzök használhatását követelni, mint a későbbiek? Miért ne érkezhetnék ó !3 ép oly kényelmesen és pontosan a fürdőhelyre mint az idény folyama alatt a rendes közlekedés mellett a többiek ? Miért ne élvezhetné Ő is mint a későbbiek, a felvidító zenét? Miért ne követelhetné épen ugy mint a később érkezők, hogy az előkészületek álfa! nyugalmában ne háborgattassék ? Szóval, mihelyt az idény megnyitott-
nak ovilvánittatik, nemcsak a külön-oozo \'újságok mraetesi rovaiaoan, hanem tnár az első vendég fogadtatására minden tekintetben készen álljon.
By intézkedés kedvező eredmé nye az volna, hogy mindjárt az idény kezdetén a vendégek megfelelő számban jönnének s az igazgatóságok a külföldiekkel egyaránt azon kellemes helyzetbe jutnának, mindjárt az évad elejéi: a látogatókat nagyobb számban iktathatni a vendégek névsorába. Az esetleges kedvezőtlen tavaszi időjárás a fürdőbe )yek látogatottságát általában ugyan
keca\'-ríl olvastam. Ha, ha, ha ! Én.bo lond, azt gondoltam, hogy ai csupa méz, pedig dehogy, csapa szemét az ! Mik az Ö dalai kezeimbe kerühak, azonnal máskép kezdtünk ám számolni.
Tudja-e, hogyan szokta ma^át ember nagy pénteken ére*m, vagy -mikor meghal valaki kedvééi közöl, vagy mikor valami szépet — álmodik, mikor mindez amúgy igazában szivét ragadja meg. Igy ragadták meg az én ¦tavamét — is as ö költemóoy — Elszomorodtam, tudja és mégis jól éreztem magam. Az Íg*t, bogy u értek mindent. Vannak ott latin szavak is, aztán itt-ott nagyon is magasan irt Nem is csoda. Presern tanait ember volt. s én csak egysaerü lány vsgyok. De azt tudom, hogy szerencsétlennek kellé lennie, s hogy szerencsétlen volt bizonyos lány miatt. Én ugyan nem tudom, l ogyan van as, ha az ember mást szerei,\'s az a más meg ót nem szereti, de valami tobz nak bizonyosan kell lennie. Ép ezért saj náltsm Presernt.
Nézd csak, gondoltam magamban, a szegény ember annyi szép dalt költött, Es kiér.? Mindenkiért. No, nem igaz? Hiszen mindenkinek jól esik, ha dalait énekelheti vagy olvashatja. Miért van es igy, ast nem tndooj, de agy van. — Es aztán mi a jutalma mindezért? íme e kői Keménykó! Ez mindi S mig élt, akkor se törődött vele senki. Aaért ültettem neki virágokat. As igaz, hogy evvel se tettem neki, tudná Isten mily sokat, de ó mikor a mennyekből slrjánt letekint, bizonyosan Örül, bogy rajta Masak és ksrafiolák nyilának. És aztán még azt mondják, hogy ba csendes az éj és az egésst világ alszik, a virágok a airra borainak a elmesélik a boldogoknak, mi zsépet láttak ama napon, mit daloltak a madarak — s akkor az illető álmodik «ü*d erről Es a rost* itt taUd elbeszélte
akadályozza, de miért nem érkezik a német, cseh, styriai és más külföldi gyógyhelyek a kedvezőtlen időjárás következményeit annyira, mint a magyar fürdőhelyek? hol tulaj-donképen csak július hav.ibau lehet szó élénk idényről.
Bár a magyar fürdőhelyeken július hava az idénynek a tulajdonkénem tetőpontja, a vendégek számát akkor is csak százakban olvashatjuk és pedig százakban, melyeket egy kézen jelölhetni; ennek daczára mindenütt oly kevés lakosztály áll rendelkezésre, hogy sok vendég, alig hogy megérkezett lakás hiányában még ugyanaznap kénytelen otthagyni a fürdőhelyet. Mi lenne belőlünk, ha a külföldi fürdőhelyekhez képest szintén ezreket kellene egyszerre elhelyeznünk ? . Mig. lassankint maradandó erős kóépületek elegendő számban emelendők volnának, addig a magyar fürdőhelyeken dívó- lakáshiányon ideiglenes olcsó faházak által lehetne segíteni.
\'I Mas jótevő haladás is mutatkoznék, ha az .\'\'gyenjogaság* na gyobb mérvben juthatna érvényre, mintsem eddig. „F.gyeolő jog mindenkinek", ez minden fürdőhelynek legszrbb jelszava. Ne csak a gróf, báró, vagy bankár tekintessék fürdő-vendégnek, áz egyenjogúság j^lsza-ának minden jótékony intézetben gyökereznie kell és az ellenkező szemrehányást igyekezni kell meghazudtolni, minthogy különben sok vendég hátat fordit a magyar fürdőknek s nem a hazai, tán nein is gyógyhatású üdülési helyekre viszik pénzünket.
A magyar fürdőhelyeknek még azon szemrehányást is tették, hogy nagyon lármásak, hogy táncz. játék és zene által a betegek éjjeli nyugalma zavartatik s hogy az ügynevezett , fürdői takarodó • érvényre
n intbat. Ahol indokolt e szemrehányás, csakis az egyenjogúság jelszó figyelmen kivül hagyása nak következménye. Egy gyógyhe Íven pontban 10 órakor este nyugalomnak kell beállnia, minden ét- és kávé helyiségek bezárassanak s minden táncz zene vagy ének által elő idézett tomboló lárma mellőztessék. A gyógy szabályzat e tekintetben is nemcsak elméletileg a papiroson, hanem tettleg a gyakorlatban uralkodjék s paragraphusainak mindenki köteles legyen, magát alávetni, ki akár mint beteg vagy egészséges a gyógy hc-ly területébe lépett. Ezen parag-
raphusok érvényre emelése .pedig az illető igazgatóságok feladata, mert csak a gyógy szabályok szigorú és hajthatatlan fenntartása által sikerülhet a magyar fürdőhelyek felvirágzását akadályozó befolyásokat mellőzni s igy a gyógyhelyeket a nagy közönségnek könnyebben elérhetővé és kedveltebbé tenni.
- Csak ily komoly és részrehaj-latlan törekvés mellett sikerülhet a gyakorló orvosok és a fürdőközönségnek bicalmát a magyar fürdőhelyek iránt felébreszteni és a kül- és belföldi vendégek látogatásait biztosítani. Mit használnak a kílüno gyógyhatányok, ha a haladás a természeti adományok eltoinyagoltatnak és értéked tétlenül maradnak, minélfogva az ország nemzetgazdasági tekintetben csak veszteséget szenved. MANGOLD HENRIK tr.,
fürdő-orvos B.-Füreden.
A tej és tápértéke-
Hogy as embernél és átalában az rmlő* állatoknál, a tej a megkezdett élet legelső szakában mily nagy sserepet ját-tzik, a bogy ss s születés után néhány hónapon át kizárólag képezi az újszülöttek táplálékát, as köztudomású dolog létén, erről bővebben nem is akarunk e helyen megemlékezni, hanrm inkább az anya, vagy dafka-tejnftk legcselszerttbb helyettesitéséről. * tehén és más használatban levő tejek tápértékéről, aztán as eltartható tejről fogunk szólani
Hogy a gyermek táplálásár anyatej, mint a természet által <- czélra rendelt a legjobb tápszer, — ax magáiéi érhető.
Vannak azonban esetek, midőn az anya meg nem felelhet azon feladatának, hogy gyermekét emlőjén táplálja, részint gyöngeség, betegség, *»gy t*\'*" épen baláU folytán.
Ilyenkor a gyen
^„mek táplálására mesterséges módokat kell használnunk, mely téren aztán egészséges d^jtca szoptatás volna alegozélszerübb. De ilyennek hiányában állati tejre vagyunk utalva.
As illatok tejé közöl az aaszouyi te; összetételét leginkább megközelíti m tehén- Ós >. ^-..-.már tej.
A;* előbbi szilárd résekben g«zda gabb és ezukorban szegényebb, az utóbbi czakorban gazdagabb az «es*onytejnél.
A mesterséges táplálásnál az előny a szamártejet illetné, de eh"z ritkábban juthatni, — azért a tehéniejre vagyunk utalva.
De ez nehesebb emésztető levén, szükséges egy réas viz és két rész \'ejet vennünk, egy kevés ezukrot adva hozzá óc aztán felforralni hogy a sajtanyag fölös része a pillében megaludva eltávolíttathassák, meg hogy a netalán a tehénben rejlő betegség csirái a hevítés által magsemmisit lessenek és ugy adhatják kisdedeinknek langyos melegen
Megjegyzendő, hogy jó meggyősö dési szerez fink a testén jó kinésése és egészséges volt* felül, melynek tejével táplálkozunk, mert — kivált forrslatlsn tej élvesése utján — különböző ragályos betegségekhez juthatunk.
Nálunk, hol juhok és tehenek lesznek nagyobb mértékben tenyésztve, — leginkább ezen állatok tejéről emlékez tünk meg annyival is inkább, — mivel tényleg esek bírnak a legnagyobb tip-•rövel annyira, bogy tejjeli táplálkozás mellett a hus éa mis tápanyagok \'eljes»n nélkülözhetők, legfólebb valamely növényi tápszer kalászos vsgy csöves neme-— buza, — rozs, — kokoricza kenyér alakéban, — és az erőteljes emberek példányképeit nyerhetjük, amint ezt. kiált alattenyésztéesel foglalkozó hegyilakóknál látjuk.
A kecsketej, mely izére nézve az előbbiekkel összehasonlítva sokkal kellemetlenebb, de tápértékére nézve megegyez azokénál.
Hónak lakói, kivált Ázsia rengeteg sik téréin, hol gyors lába lovak helyettesitik a vasutakat és a bentlakók az Önvédelem folytonos szükségessége folytán született katonák és pedig lovas katonák : gazdálkodásuknak csaknem — kizárólagosan a ló\'enyésztés képezi tárgyát, a lótejjel nemcsak hogy táplálkoznak, hanem abból szeszes italt ís készítenek „kommís" név alatt, mely náluk ugyan azt a szolgálatot teszi, — mint nálunk a bor, vagy más eseszes ital.
Készítése forralás által történik, midőn valamely növényi csokor-anyagot tesznek hozzá és astin elzárják edényekbe, hol szeszes erjedésen megy keresztül a tej és késsen van a luxus ital, melyet ujabb időben Európaorvosai is ajánlottak gyógysserképen tüdőbetegek részére, — de amennyibsn 8>-m táp-sem gyógyerefÓre nézve nem különbözik s tejtől, a „kuni mi»* használása Európából kiszorult annyival is inkább, mert nekünk jó boraink és söreink vannak, melynek kc-délyhangolis czéljából a „kammis" nál mindénesetre jelentékenyen kellemesebb.
Ssigetorságokban, hol tejelő állatok tartása — legalább nagy mértékben — lehetetlen, — tengeri és sivatagutakra, hol friss táplálékot beszerezni lehetetlen s tejet mesterségesen késsitik olyanná, bogy az hónapokon keresztül eltartható és élveshető legyen.
E tekintetben Anglia a nagymester. Ottan egéss gyárak vannsa, melyek a tejet eltartható minőségűvé átalakítják és ólom dobozokban a szélrózsa minden irányában forgalomba hozzák olyan he lyeken, hol friss tejhez jutni nem lehet.
A hosszadalmas gyári eljárást, meiy a tejet az eltarthatásra, elkészíti, e helyen leírni nem tartjuk szükségesnek, legyen elég e két fő mozzanatot elsorolni, mely itten létesül. .
Minden basz liter jó minőségű tejhez y, kilogramm ctukor less advsés ez a megezokrozott tej hevítés által ugy less besűrítve, hogy hass literből 5 liter lesz, vagyis 4 liter egy literré less besűrítve, vagyis a tejnek 75°/# víztartalma párolog rí. Ezen besűrített tej légmentn pen lesz elzárva ólom edóojeabe, melyek mindegyike 550 grammot tartalmaz. Egy
ilyen edény sűrített tej egy liter lágy. meKg vizzel higilva jó minőségű tejet helyettesit.
Tápereje megegyezik a haséval és előnve az, hogy nem megy oly h&tnar v déíib.:. mint a szárWiM,"besózott, va ry ii.*skéiit konzervált has én nem is bir azon kellemetlen ízzel, mint ezek.
ESKULÁP.
neki, hogy én Őrsöm és dÍBsitem sírját. Bisonyraaa jól esnék neki hallani, hogy egy ióny legalább mégis Őrsi földi ma radváoyait.
A lány o szavakat egyszerű, — de őszinte hangon ejté ki, s arcsin meg látszott, hogy minden szÓ Bzivéből jön.
— „Mondják caak most jó-e az, a mii én teszek ?" kérdóNosaa pár pillanat múlva.
„Feltégee!" válmzoltam.
Áldott minden sir, a mnlynes. ily őrsö angyala van, szerencsés költő, mert költészetének arany magva ily gyönyörű virágokkal disziti az ön szivét.
.Nezsám! monda Albert felugorva, vaíóban te aranyos lány vagy !K
— "Ugye, ugy-e? — elneveti magát a lány, — most aranyos vagyok, édes Albertem, hét előbb? D« ón ast mondom, .bogy nem vagyok sem arany, sem ezüst, sem -más drágakő, hanem Nezsa, hallottad-e, — Nezsa, a kinek van valódi, egé zaéges szive. De most már forduljunk visszafelé, ideje már, a nénike megharagudhatnék. Várjanak caak, — folytatá megállva, — vigyenek magokkal emléke\', a költő sírjáról. Akárja-e ? — fordalt felém. S»t kérem szépen.}
A lány * airhoz lép, — télrehajtja kesével a bokor** tot, leszakít egy nagy szép karifiolát, a melynek pírja, mintha lángolt volna,
— .Fogadja ezt s ksrafiolát," — monda nekem nyújtva a virágot, — de higyje él sajnálom, bogy leszakítottam, mert e-sek a virágok, mintha testvéreim volnának. De most már legyen._ Őrizze ám, — legalább évek múlva is gondolni íog Presern sírjára.
Ne féljen; mondják ugyan, hogy nem jó : sírról virágot szakítani. Nekem pedig ugy tetszik, hogy minden virág a boldogult ssivéig ér, s hogy e ssiv még halál után io él. De micsoda roeasat is
. kérdé Albert
szerezhetne nekünk ily szerény illatos virág, a meiy oly jó, oly nemes szívből kelt? _ Én nem hiszek ebbe a bolond mesébe. i- ,
— .Köszönöm Nesss, - válaszolók, őrizni fogom,,mig élek.
És nekem semmi\' ? — megsértve.
„Megérdemelted? — monda lány hamis mosolylyal. Hiszen itt nem nőnek nagy úrias tulipánok és georgiák hanem csak rózsák és karafioLík, csak vend virágok.
— „N e z s a I* — elkomorkodik Albert.
— Adjon ő neki is, adjon, — közbe keverem magara. — higyje el, — megérdemelte,
— „Legyen neki, csakhogy ne legyen oka haragudni. Nesze — oda nyújtja neki * karafiolát, — de most ne sírj ám. Nem igen érdemelted meg. De ezután nem kell csúfot űzni a vendekből, mert hiszen, mi vsgy te más, mint vend. — Vigyázz erre a virágra, el ne dobjad 1 Én számon fogom kérni tőled — folytatá ujjacskával fenyegetŐzve-
— „Ne félj Nezsám - szólt Al bert megilletődve, — te tőled t».nultaro meg, hogy vend vagyok és elhiheted maradok síromig. íme barátom, fordul elém, s megszorítja jobbomat, szent helyen, e dicső sírhalmon tegyünk szent fogadást, hogy te horvát, én vend nemzetünk hü fiai maradunk."
— „Ugyvan Albert!" — fogadjak ezt meg, hogy \'semmi arany sem fog nemzetünktől elcsábítani, — vele fogjuk ossta i bánatait, érette fogunk küzdeni éltünk végéig, hogy törekedni fogunk más becsületes emberekkel a hazát a porból felemelni. Semmi baj se rettentsen vissza, derék emberek lessünk, gyermekeinket — is derék emberekké fogjak kiképezni 1
— „Igen, agy legyen, tanítónk az Isten, e nagyszerű magaslatok e dicső költő itt a sírban."
„Ea i jó lány itten."
— „Amen." — csattan kezsivel a ssüz, — „Ez már más, m^st tnár jók vagytok."
Megcsókoltok egymást. „No rnívo! cly derék gyerekek vagytok — szól a lány nevelve Örömében s mivel szivem annyira ver az Örömtől, megpecsüieiem én is a bizonyságot. Az Isten nagyon ís magasan, aköltő nagyon mélyen — itt csak én vagyok. Talán csak nem vétkezem az által, jól tadja azt s jó Isten, meg Presern, hogy nem rósz szándékból teszem.
Erre megcsókolt* Albertet, atán* agemet és egy szót sem szólva haza felé fordult mi követtük. Utközbon a kara-fiolát & könyvbe tettem, Presern d-alai közé. A „slara posta" hoz érvén, a háziasszony tréfásan fogadott. \'.
— „Megjöitek valahára? Már azt gondo\'iam, hogy elvesztek, legslább is tiz létániát elimádkoststok s airon*"
Ne féljen nénike, — monda Nezsa szintén tréfásan, — jó emberek ezek. — Egészen megjobbultak. — Én kígyó-gyi\'ottam.
„No csakhogy te meg vagy akkor jól van.
ÍVogadásaok * költő sirján egészen megváltoztatta érzési és gondol kozáai módunkat. Derültebbek, vígabbak tettünk. Ha fát olyan földbe ültetsz, a mely nem kedvez neki, száradni kezd, szomorúan lehajtja ágait, c-. ha átülteted neki való talajba, megsöldttl, ég felé fogja nmelni ág\'-1- Ugy volt az velünk is.
(Fo!rt»ifc.ia vlWelkMÜt )
jlégedv
A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből.
1441-ikaaáta.\' 1882.
r/i>d>!fTTi/Tiy A borászati kormánybizi.t-, urtói nyert értesítés szerint, Sv uéhái F<garasay xdélyi püapfik hagyatékához tarrozn 45.000 frtra besült \' 1848 \'él kezdve külömbozú év-kbüi tevő rtíaltug és már, finom Dessert boroki mmtrgy 20* H) hektoliter mennyiségben: és a IKXaJ írtra b-icsült bordóit, f. 1882. évi jun.ua 19 éu és következő napokonGyala-F^hérVárott a pÜRp\'.ki r--MCÍ-n-,iftb-Ln axonnali készpénz fizetés mellotl elárvereztetni fognak. . Sopron. 1781. június 16. A kereskedelmi s iparkamara.
II«Iyí, megyei és vegyes íilrok
— Meghivő. Á nagy-kauizaai kaih főgymnasiumbao, 1882. évban érettséj;^ tett ifjak, folytí bó 24-én a „Polgári Egylet" kert helyiségében zártkörű tincz-kossorucskát rendeznek. Belépti díj 60 kr. Kezdete 3 órakor. A -iszta jövedelem felerészben a nagy-kanizsai katb. főgyron. segélyegylete, fileréözben pedig a nsgy kanizsai .Voroakeresz-egylet" alaptőké jéne<c gyarapítására tordittstik. Felülfizetések köszönetei fogadtatpak. tt .-;-\'/, idő esetén a mula\'.ság máitnap tartatik meg.
— „F ró bel ünnepély". A nagy
kanizsai .Kisdednevelő Egyesület" f. évi június 18>áo, VK&árnap délután 3 órakor nádor atcaai saját helyiségében Erőből Frígyta születésének 100 ik évfordulója alkalmából ünnepélyt tart. A nagy gyermekbarátnak arczképe az óvodai növendékek jelenlétében fog lelepleztetni. V. n szerencsénk az érdekelt szülőket s egyái alán az óvoda pártolóit a szives me%jt-lenésre tisztelettel felkérni Nagy:hUnizsa ,_. évi juníua 5-íki ülésből a választmány. Sorrend: I.) Az óvodai növendékek több rendbeli működése Kemény József óvó ur vezenyl-f aiatl é» pedig: a) A növendékek üdvözlik a megjelunö ke*, b) Leleplezés a uövciidókek verseles--köst, készité az óvónő, c) Foglalkozás Fröbel Frigjea találmánya aze.nut kocz kákkaji emlékoszlop kirakása. 2.) Bátorfi alkalmi költeményéi előadja áomssich Katinka kisasszony. 3,) FrÖbei rüvid életrajaának felolvasása. 4.) P. Ssatbmáry Károly alkalmi költeményét f«Jo)vaa*» Szalay Sándor ur 5. Zárlatul Fröb*l 100 é"es születési\'\'emlékének Ünnepére óvó1 által készítet\', gyermekvers eimou-dása. — A mindkét óvodai növendékek ozson átlátása.
— Iskolai értesítés. A n*gy-
kaiiizaai 6 OSZlftíytl pulg; 1881/82. hó 17-én ...
janius hó 23-ig- Enek-, zane- és a juul mak kiosztásával Öasz-kötölt zárünnepély napjául június hó 27-e tüzet.:tt ki Nagy-Kaniisán, 1882. janíu* hó !0 én.
Az igazgató.
— A társaskor tavaszi mula\'sága, dacsára :.z akliori nzeszélye.s id^járisnik, jól sikerült. Reggel verőfényes idő leven,
korai kirándulásra vállalkosoltak ku caikoo mentek ki. Délig nem zavarta jó kedvöket semmi; de akkor megered- az eső és kénytelenek voluk a. ifolyont kicsik belsejébe Vonulni az ebéd elkölt-; sére. Az eső nemUrtott egész nap. Mihelyt megállott, azonoal behajtattak: L*z*nakra e ott a táncz kezdetét vevón, lartctt éjiéi után két óráig. — A rendezőség, " TőtlÖsy Béla úrral, mindent elao hogy a tavaszi mulatság ~
int erk\'ila-i célján* Az eredmény bittoshj elismorést.
— Iskolai értesítés. A oag.v
kanizsai polg. isk. lautestülei által »er dűlő leányok számár*, remlezett tar-íV lyam ez évi zárvizegája f. hó IS. r<v&\'\' fél 9 órakor fog megtartatni a po.-rajztermében. mire a
tanügy barátok ezennel -------
hivatnak. Nagy Kaoízaáu 1882. jun. H> A p"lg. i"k. tantestület.
— Zirvizsgalatok. A helybe
izraelita iskolában :»z ez évi zárvingáia tok * következő rendben fogoak raegtar talni: 17-én késimunka kiálliti*. *S íi 1. fiu osztály. 19 éo délelőtt i délután a III
ko.ábun » zár vizsgálatok f. évi június jssik kezdetökel és tartanak
éléii tett. nyagi.
Jegyen tév«. rönkre" a méltó
ss&tOK e» [ísztelettel meg
délután
II. fiu osztály.
-IV. fiu
osztály- 20-án-délelótt a ^?fjfg ossiilí. 21 én délelőtt az V. fi" osztály, délután az V-VI. leény oss ály. 22-«.i délelőtt * IV. fia oszúiy,délután as I-U-leányosstályok. [
.kereakedelii iskolában 2o ó, d lelőtt , l^navisésriaüi, dóiu\'ao a kereskedőim,
tutárgy.kböl. ig«»g.i»»g.
fíÜ8ZOKEGYRDIK SVPOLTAM.
ZALAI KÖZLÖK i
JUHIÜB lfi-én 1882.
— Botrány. A nagy*kanizsai járáe
itolgabirája, Svasücs Károly, f. hó 9-én kiment Bakónakra ss ottani körjegyző (JüEöi «11- n megejtendő investigatióra. A dolog kimenetele az illető ínveatigáhra, nézve nem valami kecsegtetőnek ígérkezvén k humánus érzelmű szolgabíró fölhívta a tisztességes utón való lemondásra. A körjegyző erről tudni aem akart. Íj ugy további fejleményében Gazsit a szolgabíró álláBától felfüggesztette, mert oly dolgok muta\'kozlak. melyek utána hi-rztalos irodában tovább nem maradhatott. Q, a: irodából azonban távozni nemakartés kezdte uzon iratokat repegetni, melyek ,-Üeu- bizonyitbaltak volna. Ezután valóságos botrányos huzavona keletkezeti: A ;-JtLiggesztett még a fegyveres ellenállást is meg akarta kísérelni. Az elüljárók szétfutottak. S. szolgabíró azon hitben, — hogy intelligens emberre! lesz dolga — bracbiumot nem vitt magával. Annál szo murabb, — hogy itt bizony keserűen csalódott.
— Schenkel Gnldo, a meteorológiai társulat igazgatója városunkban van, a kegyearendi ház vendége.
— Színház és művészet A német
rii^liapapjaiéspapnői lebontották végre** 0Sz%rvas*-ban fel állitolt "ltirukat, össze--zedték ugy a hogy sátorfájukat s odább állottak, a nélkül, hogy bárki is sóvárogva uézne utánok, — ha csak egyik-másik [ópinczér nem. Sohase kell azt bírlapiiag vagy más utón — módon hirdetni, bogy mi Nagy-Kanizpáu német azintársnlatot b-m kérünk, — bogy városunk szóban,
leiben, srellemben tiszta magyar; majd .. észlelik ezt felőlünk a német szi neszek
maguk. A példa vonz, vagy az esetben
i,-ett-nt. Annál kedvi-sebbeu eruléke-inok meg azonb-n az in\'ernatiunaliB művészetnek egyik fölkent papjáról , ürünfeld Alfrédról, a világhírű kirí udvari zongoraművészről, ki három á.ió hétig volt városunk műértő és mü-pár oió közönségének kt-dves,a tenyereken hordott vendége. Elragadtató játékán kívül a/err-tetreméhósága is nagybán járult hozzá, hogy annyim dédelge tüa. Formaszerint Práger Béla gyógyszerész ur vendége volt, de valósággal a nagy köziineégé. Nyilvános hangverseny ben liem lépett fel ezu\'.tal, de azért itt ídözé--ének majdnem minden estéje volt az. Azok, kiket a szerencse nem vihetett közelébe, ablakai alá mentek, éjfélig ott álldogáltak, caakhogy remek játékában gyönyörködhessenek. Bennünket magyarokat annyira megszeretett, hogy nem i» tartotta zeneesiélynek, melye i egy szusz alatt 30 —40 magyar népdalt el nem ját-szolt". És hogyan játszotta azokat. Mintha csak a „kecskeméti pusztán" látta volna meg a napvilágot, n-»m p*dig a Libusa városában. Ilyenkor n termekből és az utczárél felhangió élj n- ós tapavihar egybeolvadt s szűnni sem akart. 7-én távozott köiünkből, a Cd<íngery utczft *.-)ve volt művészetének hódolóival, kik (¦j^trázó .éljenek\'kel mondttk .szerencséd utat" aa Amerikába indu:ó művész nek, a vaspályán pedig bensőbb barátai vettek töle buc»ut, nők ói férfiak egyaránt bocsa csókot váltottak vele b ő azon kijelentéssel lepett a kocsiba: .A
Nagy K«nt7.sán töltött három bél hosszú, ^zép utóm gyanánt tűnik fel nekem."
— Tódorból csöbörbe. Az itt idő
tölt német operetté-taraulat reményeik romjaival a dicsőség kisaé színtelenebb ea soványabb babérján megpihenendő, „Volk&aangereit* képezve, gyönyörködtetik a műpártoló közönséget
— Istóezy-Wahrmann féle párbaj
ügj az első szinhely en a rendőrség közbelépése folytan meggátoltatott. Az aj párbaj szinhely Keresztúr és \'Ercsi közölt volt, a hol ugyanaz napon hat ói bét órák között végbem-oi és pedig a nélkül, hogy egyiknek is legkisebb baja történt volna.
— Garibaldi tetemét f. bó 8-án, tehát éppon űrnapján, mely nap tudvalevőleg élete egyik episodjával függ össze, — temették el a Caprera szigetén. A közvélemény oda nyilatkozik, hogy ez csak ideiglenes nyughelye leend, mert -ióbb-utóbb Rómáoa s végre valóazinü, hogy » Pantheonba jui. Az olasz nép Oaprer.i szigetéről ereklyékkel távozott.
— Andorfy Péter a Gerőfy tá
¦ulat derék komikusa, a budai ezinkör-^™ szerepel Bogyó Alajos társulat nál.
— A „Veszprémi Független Hír lap4- derék szerkesztő)*, Komp\'olthy Tivadar, f. hó 20-án fogja megkezdeni há-rom hkv\'i eajtó fogságát. Furán hangzik biz\' ez szép Magyarországon, * hol ezelőtt 34
esztendővel olyan kigyúlt arczczal dörög:Ók a nagy milliók, bogy: ,A magyarok istenére esküs ünk, esküszünk, h"gy rabok tovább nem leszünk." Hja peraze azt nem tették hozzá az unokák, ™*gy .szabadsajtot drága pénzen a-m Teszünk." Enyhítse derék társunk fogságát » nemes öutudat-\'éd mindnyájunk részvéte.
— Pacaai leTelezóak Írja: ,E bó
ÍS-án ünoepeltük a kath. világ eme ma-gasztoa ünnepét az Űrnapját. Tódult az ájtatos népsereg tömegesen az isteni tiszteletre, ugy, hogy a különben elég téres
pacaai templom alig volt képes befogadni és a seitieatyn is megtelt emberekkel. — Mise közben szokás szerint körülbordá a sekrestyés a perselyt, mely a bnsgó hívek filléreiből ma majdnem egészen megtelt. Eí\' n megtelt perselyt a sekrestyés szemen. láttára a sekrestye szekrényének\'egyik fiókjábz zárta. Azután következett a körmenet a falában éke Bitett lombsátor oltárokhoz. Viaszaérkezvén a templomba és végezvén az ájtatos kodáat, megakartak olvasni a persely pénzt, hogy azt rendesen bejegyezve el tegyük a templompénztárba, kinyitván tehát a fiókot, a perselyt ugyan megtaláltok, de legnagyobb megütközéaünkrs üresen! Egy furfangos tolvaj, addig míg a nép a körmenettel elhagyta a templomo*, belopódzhatott a sekrestyébe és álkuloscaal a fiókot felnyitván, ellop hattá a pénzt. Majd ba a nyomozás, mt lyet a hatóság ez ügyben megindított, czélra vezet, megírom, hogy ki volt a rafftnirozot gazember.
— Előléptetés. Z.-Egerszegről ír ják, bogy Lányi Kálmán a zalamegyei magy. kir. építészeti hivatalnál alkalmazott kir. segédmérnökőt a nagyméltóságú közmunka- és közlekedés magy. kir. minisztérium III. oszt. kir. mérnökké
leléptette.
— A hadmentességi dij fizetése
alól a pénzügy mintáz\'er ujabb kelelü rendelete é-telmében, — az elemi valamint a földmivelési, ipar és kereskedelmi felsőbb nép- és polgári iskoláknál\', tanító képezdéknél s ezzel kspesolatos gyakorló iskoláknál s végre a felsőbb leányiskoláknál működő tanítók és tanítójelöltek fölmentetnek.
— Feltámadt. Érdekes, (etazbalál-eset történt néhány nap előtt Széniezen, hol általános feltűnést is keltett. Egy oda való Öreg zsidó asszony súlyos betegségbe esett s minden pillanatban halálát várták. Egy este csaL: ügyen jelentkeztek nála a Közelgő baláltasa előjelei. A gyászoló család a bevett ¦vokáahoz híven több férfit hívott meg, kik a haldokló ágyánál a ha-lotti imákat végezzék. A beteg meghalt : holttesté\', egy szalmazsákra kiterítették « meggyújtották fejénél a „i élek fényt." A férfiak gyászos némasággal távoztak, csak kelten maradtak az elhuny t mellett, hogy fölötte viraszasanak. Az egész éjt Így töltötték halkan imádkozva mellette. Hajnal felé egyszerre elkezdett a halottat födő fekete lepel előbb lassan, majd egyre erősebben mozogni, a szalma rémületesen zörg.tt s egys/erre ciak felegyenesedett u halotti ruhába öltöztetett nő, a balálra rémült virrasztók előtt üvegeeedett Bze meit rajok meresztve. Mielőtt még magukhoz térhetlek volna rémületökből, s feltámadt velőtrázó sikoltást hallatott b ájultan rogyott viasza a ravatalra. Csakhamar azonban eszméletre tért s a temetésre táviratilag hazahívott gyermekek nagy örömükre e legjobb,egészaégbea ta Uit.-.k anyjokat.
— Zala Egerszegről Írják: .Ifj. Bokor József op<rette-, dráma- és népszínmű társulatával f, hő 7-én ide érkezett és K a „Zöldi*" nagytermében .Giroflé Girofli" CZ. 3. felv. operetté előadásával szépszámú és műértő közönség előtt előadásait megkezdette és e.: alkalommá) a szereplők általános köztetasés ben résieeül\'eic: Komlósy (Don Balero) Bokorné Ágnes (Aurora) neje, nehéz szerepüket meaierileg végzek. Berzsenyi J. (Giroflé Girofilá) kitűnő éneke és otthonos játéka által legnagyobb köz-tetszésL nyervén, többször megujráatatott; továbbá Gálosy (Marasquin) és Bokor József (Mourzuk) is igen helyesen játszottak. .Boccaccio* czimü látványos operetté f. hó 10. került színre és a follépők valódi diadalt arattak Ber< zsenyi,!. (Boccaccio) és Dános (Lamber-tuccio) többszór megtapsoltattak, Bokorné Ágnes (Peronella) helyesen alakított és Bokor Mari ez alkatommal bájasan éne kelt, végre Páloey (Pietro) is jól játazott Csepregi F. 4 felv. .A píros bugyelláris* cz. népszínműve f. hó 11. adatott ós ez alkalommal Komlósy, Berz*enyi, Tóth Kelemen és\' Bokorné Ágnes igen jól alaki tol iak.*
— Hogy oldjak meg Amerikában a n\'i ematiczipáczió kérdéséi? Az al-bany-i törvényhozó testület egyik tagja következő törvényjavaslatot terjesztette be : „Szavazati joggal bír minden nő, ki már betöltötte életétiek ötvenedikével." Képzelhetni, mily izgatottságot kelt e maüciózua [törvényjavaslat az amerikai hü gyek közt. Hiszen ez körülbelül annyit tesz. mint tényleg megakadályozni a nőket szavazati jogtik gyakorlásában. Mert ha akad is Amerikában 50 éves hölgy, e korokat ugyan vajmi kevesen fogják bevallani — 70 év letelte előtt.
— Az uj TirignyelY- Litzelstetten-ben (Németország) hosszas vajúdások a tán végre megszületett egy tudós német koponyában. Az oj nyelv neve .VolapÜk" a k fel aláló hírlapot akar e nyelven legközelebb kiadni, melyet valószínűleg csak ö maga tad majd olvasni, különben a be nem avatottak számára német fordi-tásban is megjelenik a lap minden közleménye íme álljon iií\'egy mutatvány :
Cogíkos. Fat: O Loidil 1 kise mekol íbö is?- Loidil:Oe, o fatil 1 kölób klotili papa obik lediko. — Fat: Ab ko kis ibö kölol, o cil ? — Loidil: Ko lofilavin olík, o pap! — Fat: Te, kim eaagom ibö olé, das lofilavin kölóm-la ledik! — Lnt-dil: A, möt áaagof tö vendéi, das lofilavin ékölóm-la so ledik nudi ola. — Mi magyarán ennyit akar tenni: Humor. Apa : Lojsioaka, mit csinálsz te ottan ? — Lojaácska: Ej, spácakám, pirosra festem a babám ruháját. — Apa: De ugyan mivel fested, gyermek? — Lujaácska: A te pálinkáddal, papa. — Apa: Kos éa ki mondta neked, hogy a pálinka vörösre fest ? — Lujsácska: Ej, hiszen épen tegnap mondta a mama. hogy a pálinka festette a te orrodat oly pirosra.
— Antiszemita odvarlacaág. Az orosz határ közelében egy német bárónő következő feliratul látta el parkjának bejáratát: .Kotyáknak, zsidóknak és zsidónőknek egy márka bírság terhe alait tilos a bejárat.*
Bövld hirek.
Ignatle* megbukott, helyette Tols toj gróf nevezte-ett ki belűgyministerré.
— As alexandriai osztrák magyar fokon snl aijét séta kösben megtámadták és bántalmazták. — Egy berlini lap azt ajánlja, hogy a nőkre adó vettessék az eltagadott évekért. Alexandriában
fellázadtak as arabok az európaiak ellen a brit consult kivonszolták kocsijából és megverték. — Az orosz kormány Gács-
ország határain erődöket akar építtetni.
— A nemzeti színházban ezentúl csakis
villamos lámpák fogják a világítás eszközét képezni. — A felségárulás! pör tárgyalásai erősen folynak Lembergben. Lapunk zártáig két vádlottat hallgattak ki. Mindkettő tagad és magukat ártatla noknak mondják. — A Rákóczy ünnepély fényesen sikerült. Thaly Kálmán távolléte feltűnést keltett. — Sarah Bernhardt as orosz azldómnnekülflfc javára előadást tart — A*, eszl&rf esetről
már színdarabokat irtak. (H->vi taposnak
isteni költészet?) — Egy fiatal hadnagy
öngyilkossá lelt, mert egy jó barátja el len kellett volna hivatalosan oly tanú vallomást tenni, mely annak egész jövőjét tönkre tette volna.
Irodalom
(K rOVSl alatt m.-gomlitotl aiuok - SlgJ Ke -itkic Wajdita JóeW knoyvkeroikr.t> Lltal roazraudalhetA.)
— A „Harmónia" tanalat kiadásában megjelent .Este van már" czimü magyar romancz énefhangra zongora kísérettel sYerzé Aggbázy Károly. Ezen műdal Csiky Gergely .Szép leányok\' czimü népszínművében énekeltetik. Ara 80 kr. s kapható a tára. nemz. zenemű-kereskedésében Budapest (váczí otezs 3.) valamint vidéken minden könyv- és zeneműk eresk édesben.
— Az „Oreság Világ" XIX. fű Tote megjelent. Változatos, gazdag és élénk tartalmat a következő dolgozatok képezik: ,,A íekete doktor," Eredeti elbeszélés írsa P. Gy. t. — „Eltűnt álom\' Szemere Miklóskölteménye. — „Huszonöt év múlva" kedves kia elbeszélés,
— ,,Kem egymásnak teremtve" érdekes orosz beszély. Fordította Timkó Iván,
— Rendkívül érdekesek a következő czíkkek ís: „A tilalmak babonája" K. F. tői. — „Maderia szigete" M J.-tól. — „A mai Görögországról\'\' Kemeczky Kálmán tói.—„Boditósatrek-\'M. P.-tól. —„Egy 1S48/49 iki honvéd naplójából." — Apró rovatai élénkek és változatosak. Képei szépek, s kiváló metszetekben mutatvák be. Munkácsy festménye atáo igen sikerült rajz „A falu hőse", Temple János te betségea festőnknek szép müve .Választó értekezlet" gyönyörű rajzban van bemutatva. Jeles képek még: .Erdői tó Xorvégiában". .Hazatérés a havasokról*, ,A kálvintéri szökőkút", .A szt. gotlbardi vasút\'? „Zsidóüldözés", .A berlini egészségügyi kiállítás palotája", , A dublini merénylet áldozatai", .Egy tűzhányó nő vény*. A jelen füzetből megtudjuk, hogy dr.Szinnyei József, kí eddig a lapot n*gy ügybozgalommal szerkesztette, visszalép, s helyét ifj. Ábrányi Kornél jeles irÓnk foglalja el, s e változás garaneztát nyújt arra, hogy az eddig is jelesen szerkesztett képes Up minden tekintetben uyerni fog. Ajánljuk e kitűnő lapot közönségünk figyelmébe.
— A „Vasárnapi Újság" május 28 ki száma kővetkező tartalommal jelent meg: Az alegntkirály. Vajda János tói. — Korylniczán. Költemény. Bartók Lajostól. — Pünkösdi királyné. Irta Gozsdo Elek. — Választói értekezlet. — Kávéházak, mint a mértékletesség terjesztői. — Egy magyar ember levelei Ausztráliából. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — Egyveleg.
— Uti képek Kis Oroszországból. Tisot-tól. IV. Éjjeli utazás. V. Berdicsev és szórakozásai. — Irodalom és művészet.
— Közintezetek ésegyletek. — Miajság? _ Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetin«plár. — Képek: Szent-Gotthárd vasút: I.Sűrített léggel hajtott mozdony megtöltése az
alagútban. 2. Az alagot nyiláé* Goache-nennél a svájcai oldaton. 3 Az alagút nyilasa. Airolónál Olaszországban. — Két raja ,A pünkösdi királyné\'-hoz. — Választói értekezlet. Temple János festménye után. — Egy fedél alatt. A kötél-hágcsón, üli kép Ki-Oroszországból (6 rajz.)
— A „Világkrónika- 22. száma következő tartalommal jelent meg: A Robinsonok iskolája. Verne Gyula regénye. (Képpal.) — Visszafej lődÓB. — A szénUgottbárdi vasút. (5 képpel.) — A czár lakhelye. A caar özvegyének emlékiratai. — Nemesi előjog. — Irland társadalmi viszonyairól. — Vegyesek.
— A „Vasárnapi Üjsag* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok*-kai együtt 3 frt. — Ugyan csak a Franklin-Társalat kiadó-hivatalában (Badapest, egyetem-ateza 4-dik bz.) megrendelhető a .Képen Néplap" tegolcsóbb ojaág a magyar nép számára, félévre 1 frt. — E bárom hetilap mellék-iapjaa .Világkrónika* képes hetiközlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság. Politikai újdonságok vagy a Képes Néplap -lőfizetói részére negyedévre 50 kr. — A Politikai Újdonságok tetemesen bővített eazdzaági rovattal és külön melléklettel jelen meg.
— A Magyar Regény-Csarnok:
XXII. füzete most hagyta el a sajtót s| érdekes tartalma a következő: Libapósla j humoros elbeszélés (vége) Bulla Janóétól, i
— .Régi szerelem" bangulatteljes költe ! mény Csáktornyai Lajostól. — A föld alatt érdekfeszítő uj er.deti regény Ar nórbitól (Szabó Ignácz). — Sárika grófnő pompáit kis elbeszélés Mikszsib Kálmán nak most megjelenő .Kavicsok* czímü mü-éből. — Mozaik czim alatt mulattató s ismeretterjesztő apróságok a Aprópénz felirattal humoros rajzok. A füzet a szo kott rendkívül csinos kiállításban egy től-egyig érdekes közleményeivel méllán megérdemli a magyar közönség löraegeR pártolását s melegen ajánljuk ujolag is t. olvasóink figyelmébe. Egy füzet ára csak 12 kr. Előfizetni ára a boti füze tekben megjelenő folyóiratnak egész év re 6 frt, félévre 3 frt. Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti kfiny vkeres-kedŐhöz vagy Wilckens és Waidl kiadóhivatalába (Badapest koronaberczeg-oteza 3.) intézendők.
— Uj lap. Kaposvárott aj lap indíttatott .Világosság" czimen, A azer kesztőség részéről Králky János nyilatkozott a lap által követendő irány érdemében; Az 1. szám elég tartalmasán jelent meg s ugyjlátszík igen jó irányú törekvése éstapintata van a társadalmi bajok orvoslása körűi. ÜdvOzöljük. Adjon Is en neki életet ebbeu a siük világban! Bizony májaiig férünk meg egymás mellett. Pedig demegférbtitnéiik olyan programmmellett,
— minőt a B Világosság" is maga qlé tűzött.
— A „Jogtudományi Közlöny"
21-ik száma a következő tart*lommal Jelent meg: A fővárosi járásbíróságok ceniralisátiójs. Dr. Nagy Dezső budapeaú ügyvédtől. — Házasságkő ó* egyházi és polgári jog szerin\'. Közönséges egyházi és hazai kutfő^ ny.imáu. Dr. Kováin Gyula budapesti Ügyvéd lói. A dele-gáczió állása közjogunkban. TV Jelüark Arlbar budapesti ügyvédtől. - Külföldi [ jogélet Fra cztaorsaáfg : A bírósági re formok. A vétségi esküdtazék. Uzsora-törvény. Exceptio Verilatis. Társasági jog. Jogtudományi okta\'ás. Törvéoyho sasi munkálatok. Tón öny kezesi Szemle. Ingatlan árverése. Telcazky István országgyűlési képviselőtől. — A végrehajtási törvény 168. §-áhnz. Borion József ügyvédtől. Melléklet :Cariai határozatok.
— Törvényjavaslat a királyi CuriáUak országos képviselő-választási ügyekben való bíráskodásáról. — Különfélék. A .Jog\'udo\'mányi Közlöny* előfizetési árs félévre 6 frt, negyedévre 3 frt.
pinnel. Egyszer azt kérdezték a festö\'ül, szereti-e Chop>n zenéjét. — „Egykor nagyon aaerettem* — viszoazá Delacroix — „mégpedig akkor, midőn én csóko-Iáztam X. asszonysággal, mig a jámbor Chopin a zongoránál ült és játszott."
Szerkesztői Üzenetek.
1. & Kanetvár A kaiJetnénTt koi.sr.njQk, lia tartalma nem poüliLni kasöljak, ha igen, ary íntéxkedáaet kérjük a ciikk soraár* =,-itc.
i, p. slraaradáta u«m rajtunk múlik. Ku-lQubso intéxkedtflnk.
K Ey. VeazprSSI Ön a legaUS fsl-zó-lításra. midőn a ic-rkc.ctőaé^i *ilt történt, nem feleli. a ;:;y nem tájsstoáiixttuuk további aiándeka iránt Lm tan a reuJet-lrasig. — EgTébként intéskedni fognak. — Bsjaoroztnk.
D. K- Süsiegh A küldscRénTt veuok, de a roj>;.an*. aok Zjora kr.Ttéarr tító ¦ aikkhal-maa miatt még nem köaOihettak. HibelTt te-rank ípíi, kdaSljak.
A vasúti uj menetrend.
La) Becanjh.1 —Barcs l.flláó.lfip.l 8 ira ¦t.-iopronb.) 9. 10 6. 20p.| 11 6. 2p (as. v. Za I kányig.j 3. 40. 11 p. ! öo. 15 p
Forg. irány I"
Kanizsa
[Érkerikj Indul
(b)Barci-I
njhely.
II. a) Kpest-j Prae^rhofl.
Il Ara ( it U. 6.p. 5 6. 27 p. ; 6 6 15 p.
(IZ.T. Zi- I
kiuyból.) 1 6. 41 p.
fa} i az Wg; T.Ton,
6 5p 10 ó. SO p 4 Ö. 31 p. (v. v.)
b) Pragerii.-
2 ó. 45p. In 6.50 p 4 Ó.57 p.
5 6:5$ p. 6 6.8 p. fren;
StSj ó.Up.lí u|i.
3. W6. lOp.Jll ?.35 p.íjéjj j
Felelős szerke-ztu: SZALáY SANDOft. Tárazzerkesziő:
— Titkos betejsígtkat a íeguj .\'ob u-dományoB kutatások akpján gyógy-itoK-BŐt a legkétségbeeaettebb eseteket, még pedig hivsuizavar nélkül. Vuiamint as ifjokori vétkek roaz következményvit, idegbajokat tehetetlenséget. A legnagyobb titoktartás btltoaittatik. Kérem * legpontosabb b • ¦ jse_- : u \' D".
Beila Mitgi. Gelehrt. GeseÜsch. P-ris 6. Place de la Natíua 6. 5áÜ 21 -*.
JNTyiltté r.*) > KOSZ EN VEUOK
sokszoroxk.0 elismert\' . ux\'tdszerem ál tul műtét és foglalkozásban\'! zavarók nélkül ¦ tartósan gyógyíttatnak.
Jutalom csak már bevégzett gjó-gyitas után. 489 25— *"
Prof. CH. ALBERT.
Paris. 29. Avenue de Wagram.
Egyveleg.
— Valamennyi mind hamis Élt a világon négy legyecske éa mind a négy legyecske éhezett. As egyik egy hnrka körül szállongott, oly szépen hevert -i ott az asztalon s oly hivogatólag iotett feléje. És a kis légy evett belőle. Másnap meghalt bél gy átadásban, mert a burka anílinnal volt hamisítva. A másik légy a liszt körül ízáloogott s abból uyaUnko-dott, — meghalt gyomonágulásbxn, mert a liszt sulypátUl volt hamisítva. A harmadik s tajesköcsöggel ismerkedett meg; kólikábao pusztult el a szegény, mer: a tej méazazel volt hamisítva. „Ha már mindenképen elpusztulunk, gondola a negyedik, hát legyünk öngyilkosok, ez ma m.ir az emberek közt Is divatján van!" S odarepült a légy papírhoz, melyre halálfő vala featve a alatta e bzö rémlett fekete be.Ükkel: „Méregl" És a negyedik legyecske oda repült, ivott, írott, egyre iveit, de a szegény pára nem veszett bele.,. A légypapír is meg volt hamisítva.
— Ex is zenekedvelő. Delacroix, híres festő, évekig udvarolt egy hölgynek, kí igen meghitt viszonyban élt Cho-
•) K rovat alatt kOalűtÉrt felelSuéget nem rálial a Saerk.
hirdetések. S
18Í2
Arv. hirdetmény^
Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. éri LX. t. cz. 102. § a énelniebe.\'i ezennel közhírré teszi, hogy a zaía eger-vzegi kir törvényszék 2063-számú végzése által Hiracler Ignácz k*poro>-k: iak ós végrehajtató jártra Bohra Karoly b.-szt.-lászlóí lakos ellen 20(X) frt tőke es ennek jirolébai erejéig elrendelt ki-légilési \' végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 2611 trtra becsült bolti czikkek, bútorok és egyebekből álló ingóságokosk nyilvános árverés utján leendő el-idatá>.a el rendel tei vén, ennek a helyszínén vagyis B.-Szt.-Lászlón leendő eszkörlésére 1882. juntufl hó 26. napjának déielött 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezeuuel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az énntell iugó-tágok ez«n árverésen az 1881. évi LX. i. cz. 1U7. §-" érteimében a legtöbbet igérónek becaaron alui is eladami fognak.
Az elarverwndó ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Z. Bgerszegen 188>I. június bó 5-én,-
243. aa. 1882.
Arver. hirdetmény,
Alulirt kiküldött vég t eh aj tó az 1881. évi LX- ter. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Csáktornyái kir. járásbíróság 2383. 1882, számú végzése által Szakonyí Zsigmond mini a maraközi takarékpénztár igazgatója
HU8ZONíJGYKUIS:r ÉVFOLYAM
ZALAI f*C< 05B li O N í.
V ^"\'JUNIUS tfOíétt<J882.>
H I R I) E T E s K K.
vi\'gr*-hajt*té javára Közlik Jánoa cftálr.; tornyai lakíí* »llen 600 frt tök.*, étinek lS82Ík év február hó 2ö-ik nnpjától s/Ámitandó\'6°/0 kamatai éd eddrtf\' ífgsze-fn 22 frt 25 Icr perköluég \'fclWV*i*lés és járulék erejéig elrendelt kielé-rité**)! vég-n-bajtá* HÍkalmáv;iI bíróilag lefoglalt é* 670 frt 54 krra becsült szobabutoroK borok ós palinkéból áll<5" mgó\'BÍifrök nyilvános árverés utján eladatnak. Mély ár-verésnek a 2873 ez. v. 1882. kiküldési rendelő vé ;«es folv tán a helyszínén, VHgyisi.lpert-slakásán Csáktornyán leendő essközlésére 1882-ik óv jnnías bő 2l-ik DfipjidéMöit 9 órája én Mártánb*n a helyszínén 1882. évi ]uniu* ho 2l*ik n\'.pjáiuilc d. u. 2 órája határidőül ki tüze lik és nhbos a venni ;zándékozók^ezen nej oly tnngjegyróise] biVKtBak rjiegjhogy az érintett ingóságok «z»n árverésen. »z 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet igérűnek becsáron alul ts eladatni fognak.
.¦ \'.zulái v.tí*z*boV\' tngi^aA^ok véí-lári. »t 138! évi .LXí-í. est. \\0*. §íi|:m nxeg-áilapito\'tfeltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Cdáktornyán I&82. évi június hó.11. napján. ,: \'"! 1 5&7 1 — 1.
243. sz. 1882. - ,¦\'/¦¦
Arver. hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az
i ooi Vi.\'; r v .__ino ó .. -_, .i_ji...„
1881. évi LX. tcs. 102. S-á érlolméb ezennel körbifró \'v&rA; hogy sr Csáktornyái kir. jnr4. bíróság 18^9. 882. számú vég?ó e Shnl >\'fern Frigy lakón végrahajtató ""
ri.lc, diluir!:. rn.iUr.zi-k Ó» k uk.iriraitk as-ttól áll" ingiÍ8á»ok nyilvános ;árv,;ré» ui-ján eladatnak.
Melv ár-.er.lan.-l: .» 2249. l^SÍ. fz. kiltüldéni rendrlí*. vé«zé* fol) tán ». hely színén, vj»gj-)b alppre-a lakásán Jurcsovn-ezen le\'kndő\'-íi»zkri7:(^ér*\' 1882-ik évi jun hó.22i-iit n-ipjinnk déie\'őtt 9 órájn határidőül ttitúzotik éa alih\'>z a vonni nzaiidé-kozók ezeuuol oly megjegyzéssel liivtitnak
m-e, ImgJ *« ériul\'iu .íiikÓkhUoIc osen ar vréseu, az .881. évi LX. to*. 107- §-a órtelrnébén a legtöbbet Ígérőnek bi«sároo Jul is eladatni fognak.
Az elái vi-rey.eiidŐ ingóságok vételára wt lft8l-ik Üvi LX. te*. 108. §-ában itii\'gáflapi\'nit fel\'ét"I«k szerin! tr*sr V \'6-setendŐ. 596 1 — 1.
Kuli Csáktornyán, 1882-ik évi ja nius hó Ilik napján.
ISKOf vegroiIBJlB\'u javára x ukuiiihuuj
glck jurc.«ov«czi Ukós ellen 129 frt 33»/» kr tőké, ennek 1881. év július hó 28-ik napjától t.z»mitnndó 6% kamatai ós eddig T^az-sen 12 frt 80 kr perköltség kö-vételé* é« járulék erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás »ikalmával bíróilag lefoglalt és 414 írtra becsült szobabnto
Pokomandy
>00 3000000000000000000000000g
Egy raa-r hasznait, de Jd karban levő 8 § ló erejű gőzgép, 1 kettős járása & daráló malom es az ehhez szükséges g szükségletek olcsó áron eladatnak Közelebbit e lapok kiadóhivatalában 691 2--s
>0<X>000000000€>000000000€>000<
°°888
SHHTOHSJJT
legjobb Asztaii-es udito ita],
kitünc hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége ^ bajsksál, gyosHr-ei hólyag hurstaál. EDEOSEK(az emésítés elősegítésé rei. Mattoni Kennk, Karissasaan icásastsssti
1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881 ik évben 295000 palac/k lett elszállítva.
A mohai ÁGNES-..forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
s a v a 11 v 11 v i z e
w....... . .
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál main alapuló bajaiban. Általában\' a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi étet támogatása és az idegrendszer működésének fölfoki>zása. kivánatos.
Korral használva már is kiierjedt kedvelísepek örvend.
Friss tSítés&ea ffliad&afeer kapaaté
/ . 572 5—12
TIT lii
m. k. udvari szállitónál Budapesten, Erzsébet téren.
Ogyszintéa minden gyógyszertarban, fnszerkereskédesben és vendéglőkben.
SAV- 1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évben 295,000 palaczk lett elszállítva.
ooocooooo
¦ooöooor "- ~
A háztartás részére
egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segítség, hogyha az egyszerűen kezelhető és minden varromunkéra alkalmasnak mutatkozik. - Az eredeti Singer Manufacturing Cu:-félc varrógépek legal-abbak erre, nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérTarrás, nói divatezikkek. köpeny-, corsett- és ernyÖgyártásra, melyre kellő bizonyitéknl5 szolgál, hogy ezen gépekből a mnlt év folyama alatt több mint*
iéi
darab adatott el.
Az eredeti SIuger-varrÓKépek teljes biztosíték mellett és csekély részletfizetéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenklnt egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is ingyen adatik. Tévedések kikerülése régett, hogy a Sluger név alatt kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes czimét:
THE SI1VGBR ]Wt ANTJFACTURISTG CO
a gép oldalin viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felsó részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi
pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők éa zsákgyárosoknak kiválván figgyelmébe ajánljuk a Singer Co.-féle
különleges varrógépeket.
Vezér-ügynökség:
The Singer Manufacturing Co., New-York. NEIDLINGER G. Nagy-Kanizsán.
Csakis BeáK Ferenc .--léc460. sz GrtiiiliULt féle nás
"Áriejt hirdetmény.
A nagyiuéhóságu vallás- és közoktatási kir. minisztérium a Maraközben levő alsó-d"n)b«.»rni-rom. kath. paplak helyreállítását 1882. évi május hó 16 án kelt 37532 számú rendeletével 1881 frt 40 kinyi Összeggel engedélyezte, megjegyeztetvén, hogy a hitközség által 238 frt 35 krnyi értéket képviselő 237 kézi és 54 igás nap leszolgálandó. Ezen mnnkav biztosítása tekintetéből az alsó-d- mborúi plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi június hó 27-én reggeli 9 órakor írásbeli ajánlatok elfő. adásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tar tatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére magukat a fent kitett összeg 5s/0-Ta\' m\'Bt bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10a/0 biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendÓ, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen. 1882. évi jnnius hó 10-én. Zalamegyei m. k. építészeti hivatal
Áriejt hirdetmény.
A nagyméltóságú vallás és közoktatási kir. ministerinm a tapolczai járásban levő „Halápi" rom. kath paplakonszükségeshelyre.\'.llitási munkálat 1882. évi május hó 16-án kelt 30219. sz. rendeletével 1764 frt 94 krnyi Összeggel engedélyezte, megegyeztetvén, hogy a hitközség által még 270 frt 40 kr értéket képviselő 270 kéz: és 57 igás lesz leszolgálandó.
tízen munka biztosítása tekintetéből a halápi plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi június hó 23-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli ár lejt és,fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtésbeni résztvevés esetén\', magukat a fentkitett Ősszeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó. továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánl-, kozó a munkálatokat és feltételek tartalmat ismeri és elfogadja.
Írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg l09/9-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek,- műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegeti, 1882. évi jumus hó 8 án. Zalamegyel m. kir. építészeti hivatal.
I
/
kiadó talajdonos Wajdits .íótaef gyorssajtóiáo.
23
NAGY-KANIZSA, 1882. inni™ 18-án,
EiőflatttU ár:
epfsi ;\'vre ...... 8 frt.
lé) * re.......A ,
ne t«*<l ívre 2 ,
Rqy szám 20 kr.
HIRDETÉSEK
- hasábos petitsorban 7, másodszor ti a minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRüEN soronként 10 krert vétetnek tei Kincstári illetek minden egyes hir&s-téBért 80 kr. fizetendő.
49-ilE azé;in
Huszonegyedik évfolyam.
ZALAI KÖZLŐIT.
A Isp 5zefi>mi részét ffletí kí»zVpmí-nyek a sxerkesztííhoz, anyagi részét illető kozleményk pedig a kiadóhoz bérmentvt-\' intézendök; NAGY-KANIZSA WlasEicshéz.
Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkatirsaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
Nn^v-KanizBaváros helyhatóságinak. ,nagy-kanizsai ónk. tüzoltó-«rrÍPt« «
. . agy-kanizsai kisded-neveló egyeitoT. nagy-kanizsai l^^L^ltZ\' k°Mha\' \' ^™k\'- takarékpénztár-, . .zalamegvei általános tanítótesta.ef
önsegélye szövetkezet-, a .soprom kereskedelmi s iparkamara nagy-kanimi kttlvalaszfnaaya- s tíbb megyei és varos " egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Eossz Időket érünk.
(Sz.) Mióta a közönség és különösen sajtónk, a tisza-eszlári esettel a különféle föltevések, vak okoskodások a pro et contra vélemények Hbirnithusába keveredett: az izgalom folyton .nő és a közeli napokban bizony különös módon jutott érvényre a zsidóság iránti ellenszenv.
A ma rejtelmesség óta, mely tisza-eszlári Sólymos Eszter eltűnése folytán fenforog, föltevésünk lón, hogy ezen ügyhöz érdemileg mindaddig nem szólandank, mig a törvényes kiderítés által határozott álláspontra nem helyezkedhetünk. Ezen föltevésünkhöz ragaszkodni \'ü fogunk.
Hogy a labirinthusból miféle ariadoa-fonál vezetendi ki a közvé< leményt. azt nem tudjuk. A kilátás a mai nyomasztó helyzet kérdésének lebonyolítása iránt annyira kedvezőtlen, hogy részünkről sokkal szívesebben vennók a véletlen játékát, mint azon szigorú logikai fejleményt, mely a tényekből mint előzményekből elkér ül betlenül következni szokott.
A tények nagyon szomoritók.
A corruptio megragadta a képviselőházat is és pedig a magyar par.\'amentáns életben eddig páratlan módon. A dolog ugyan elintéztetett, miképen az irányadó „közvélemény" mondja: „lovagiasan de a szomorú következményeket nem hiszszüK, hogy ezen elintézés megállítaná utjokb&n!
Előttünk vannak elvitázhatlanul más esetek. A .Pesti Hirlap" ju> niu* 13-ki száma hoz egy tudósítást, mely a fővárosban, (Lipótváros) a risegrádi-utezában történt: A visegrádi-utcza 24. sz. számú házban Jakik Zollner Franciska, egy zsidó hordár neje, hat kis gyermekével, iíult csütörtökön a szomszédos házban lakó 14 éves Huber Lina, az emiitett ház udvarára jött, a gyermekeket zsidó porontyoknak nevezte
és véresre verte. Kiáltásaikra kijött az anya és beakarta vinni a szobába gyermekeit. Ebben a pillanatban Huber Lina anyja két emberrel ott termett, rárohantak a zsidó-asszonyra és e szavakkal: .Ha ti keresztény vért akartok inni, mi zsidó vérre szomjúhozunk,a Zollnernét földre dobták, lábbal taposták, fejéből egy csomó hajat kiszakítottak és hátán több sebet ejtettek. Az asszony be tegen fekszik dr. Renner gyakorló és dr. Miskolczy rendór-orvos gyógykezelése alatt. Jelentés tétetett i lipótvárosi kapitányságnál és fenyítő törvényszéknél."
Ez az egyik eset. Nem kell hozzá magyarázat! Mindent elmond rémes valóságával a vérlázító tett.
A másik eset — valamivel szelídebb természetű, de az állapotokat épugy jellemző — szintén a Lipótvárosban történt Ezt a ,P. H * tudósítója így i.-ja le: .A Katona-József- utcza 17. sz. ház elsó emeletén lakik Pollák I. zsidó ügynök. Egyszer késő éjjel tért haza s a mint fölment az emeletre, az ugyanazon házban lakó Németh és Lhota nevű kézművesek derekánál fogva megragadták és .nem kell nekünk zsidó a házban" kiáltással le akarták dobni az első emeletről az udverra. Segély ki altosaira elöszaladt a házban lakó vasári felügyelő. Si került Pollákot veszélyes helyzetéből kiszabadítani. Ezt az esetet is főijelentették a lipótvárosi kapitányságnak és a fenyitő törvényszéknek." Ezek bizony szomorú dolgok. A fővárosi lapok egyike, másika nem is vett tudomást a dologról ; némelyik - mint a ,P. H."
egyszerűen csak registrálta, nem tulajdonítván neki semmi nagyobb fontoságot. A túlzásnak,
holmi hiriapi nagyításoknak mi nem vagyunk bará
tai, de itt már tényekkel állunk szemben. Előbb ii történtek hazánkban zsidóheezczek ; de a most történőknek nagyobb horderőt tulajdonítunk, mert a jelen eseményei, a különböző tájakról jövő lélekrontó miasmák nagyban elősegítik az ilyféle ragályt.
Ily ténynyel szemben nem maradhatunk némák nemzetiségi szem pontból sem; és pedig azért, mert a fent leirt brutalitás elkövetői nem magyarok, nem a mi vérünkből valók, hanem aféle megtelepedett németek és szlávok. Ilyenek voltak intézői az előbbi heczezeknek is, ilyenek zavarják folytonosan azt a nyugalmat, mit zsidó polgártársaink részére a magyar loyalitás törvényileg biztosított.
Eféle, eléggé nem bélyegezhető gazság, brutalitás a szabadságszerető és az emberi jogokat tisztelő magyar nemzet véreitől nem telik ki. Elég sajnos, hogy rovásunkra helyivel, közzel mégis megtörténik. A külföld előtt azután a mi szégyenünk; ne künk kell miatta pirnlnunk; mert Magyarországon történt.
Pedig mi törzsgyőkeres magyarok ebben a zimankós időben is megmutatjuk, bogy méltók vagyunk azon nymbushoz, mely bennünket a törvények és jogok tisztelete tekintetében körit. A bennünket igazán ismerőknek elég az ily tényeket olvasni vagy hallani annak megítéléséhez, hogy azt törzsgyökeres magyar nem tehette.
Hogy is volna ez képzelhető! Ártatlan gyermekeket, védtelen nőket megtámadni csak holmi földönfutó, magyar földön idegen Istent bálványozó sehonnai képes; d t a letelepülőket lestvérül tekintő, még vendégszeretetéről is hírneves magyar, nem soha.
Erről hova-tovább ezredéves; történetünk Tanúskodik.
Bármint történnék is a jelen zűrzavaros helyzetből való kibonta-
kozás, szent meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet százados dicsőségtől sugárzó fegyvere .... gyilokká nem aljasul soha.
A ki a most itt ott felmerült abnormis helyzetből azt várja, hogy a magyar nép egy szép napon majd a magyar-zsidók vérével mészárszékké ocsinányitja hazáját - pedig van ilyen elég — az vagy nem ismeri e nemzetet vagy hogy esküdött ellensége.
Fájdalom! ezerek és ezerek vannak a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony az önfeledkezés lég köre már nincs messze; de mi bízunk szegény sokat sanyargatott nemzetünk energiájában és azokban, kik nyugodt álláspont jókból a helyzetnek urai lehetnek.
Szent meggyőződésünk, hogy köztünk törzsgyökeres magyarok kőzött a lipótvárosihoz hasonló tettnek még csak árnyéka sem fog feime rülni. Bízunk népünkben és annak tradicionális törvény- és jogtiszteletében.
És részünkről — bárhonnan jöjjön az — e féle tettek és czél-zatok intézőit ép oly kíméletlenül fogjuk ostorozni, mint a mily tartózkodás nélkül álezázznk le azt a zsidó-polgártárounkat, a ki még mindig sanyargatott ősei által bizonyos reactionalis joggal elfoglalt inhumánus álláspontba feneklett. Igenis, ostorozni fogjuk közölök azokat, kik arra érdemet tesznek akár nemzetiségi, akár emberi szempontból; de hogy mi, 8 miliónyi törzsgyökeres magyarok 5 — \'J százezer zsidó-polgártársunk ellen támadnánk fel, azt csak a missionalis zsidófaló németek szlávok hiszik és szeretnék; de mi nem is álmodunk róla.
Nyugton is alusznak köztünk, törzsgyökeres magyarok között Tudják, hogy mi nem varázsoljuk vissza a Szt.-Bertalan-éjt, mert azt tiltja
ősi büszkeségünk, mely nemzeti nagy szeplőtelen multunkban, hagyományos szabadságszeretetünkben gyökeredzik.
Kereskedelmünk magyarosítása*
— Pályanyrtes mü. —
I. Reges régen, egy ezred éve már. Ázsiának sivatag hazáiból, vihartól űzetve-hajtva, útnak indult egy kicsiny magvacska s ím sorsa messze Űzte őt, s hosszú viszontagság után letelepítette Európaiegyik kies földjén. A föld kövér s tápláló volt, a kis magvacska nőtt, növekedett csemetévé, terebélyes fává, — mely sűrű lombjaival népek millióit fedte, árnyékában enyhe védelmet nynjta. Hosszú évek, századok nevelték hatalmát, törzse edzettebb lett, lombjai-dusabbak és gyökerei szilárdabbak. Fenségét csodálták, árnyékában ezren pihentek meg. De minden boldognak és hatalmasnak vannak irigyei. — Bllenei fejére gyászos viharokat, zúdítottak, csapást csapás érte és ő szenvedett és daczolt, ágait a szél letÖrdelte; száraz levelei széttépve bujdostak e nagy világba szerte, a. fa széttörve, zúzva szegény volt, de törzse 1 még fenáállt büszkén daczolva széllel és viharral, állott hatalmasan s kidönthetienül, mert alapja erős volt, hatalmas gyökerei erősen kapaszkodtak egyetlen védőjükbe, a íöldbe, a nyelv éltető talajába s mig ezt tevék a száraz ág újra zöldéit s vihar nyomán uj élet kélt b a fa hatalmas volt.
Évek multak, érkeztek uj századok, s i - a fa, mely szembeszált széllel és viharral, most, midőn az ég derült mosolylyal süt reá, — a pusztulás szomorú jelképét mutatja, lassú hervadásnak indult. A suttogó
*) A .Magyar Keroskedók Lapja" eiimü ¦síklapból vettük át. Helyi sissonyuink tekintetében is nagyon fejen taUija a szeget.
Saerk.
TARCZA.
Miieseii bánatomra.
fizetettem én szőkét, barnát Pompái változatban.... llüiégpt a rideg sírig Sobasem fogadtam. \' Éi látom, ha visszagondolok ma, Heg i« bántam volna.
Ha a nöks megcsal tagam ttarnz lányhoz rsaptam ... Hol 6«yik< n, h»l máitkon Résiegült meg ajkam. ÉN ha *rre visszagondolok ma, Nincsen bánatomra.
A bálvány és söt\'t virág
Egyformán rejt mézet..
Szőke Jái.yny-1. barna lánynys]
Egyként gyöngy az élet..
És trzt, bogy in olyan jól tudom ma.
Nncses bánatomra.
TOitéul párszor, hogy a mamák... i», do hallgass nyelvem !
Rul i I nyett«m, hol mrg aztnu
\'Vjsnannyit nyújtom l\'t mivel mini volt csak tréfa for>r<:<, Kínesea bánatomra.
^ort;nt vígre, hogy egy aaSke Val\'-sigoi angyal, Krrivté égő csókját Forrj ajakammai.. 11« e gyújtó csókra goudo\'ok ma Mintha vérem forrna.
Es bogy én, a ki
Oly sokat szereltem, Magamat egy stőke lánynak
Ölében Msú\'Cm.^
Mama se volt., s nem is tréfa forma, Még sincs bánat- m a.
VAS8 ÁLMOS.
Karafiola a küllő sírjáról.
(hlbestéiéi a deák idókböl\'; Senva Ágosttól. Fordította: PKÉMU8 ÍM) MOS KOS (Folytatás.) Albert nem olvasta többé a német klasaikusokat, szivarjának füstje kék karikákban ég felé emelkedők. Tréfált Örült. D<» ezen ürömünk ia csodá\'atos volt. A lány jelenlétében hallgattunk, — mint a némák. Valami szorította a torkunk*.\'., rá aem mertUnk becsületesen nézni, csuk ugy félszemmel. Ha magunk voltunk, nevét nem ia nmliteuük. Óriási terveket szőttünk, a melyeket még elmondani sem me-.-em. Az előtt cs»k a hely-Bég ni"li?lti ő torony, a a-éles hóhér bárd,, hoaazu dárda, megaranyozott bíró-jelvény, s más mindenféle romantikas ap róaágok, a melyek a helységi régiség-tárban őriztetnek, foglalkoztatták agyamat. Agyamban borrasztó rom antikas eposok születtek vi té/.ekrŐl, boszorkányokról ós maga ól értalődik, hzerencsét-len szerel-mröl. i) ¦ most máskép kezdtünk ám gondolkodni, A rumanlikaság csakhamar kipárolgolt fejemből, azóta csak a tiszti természetet, a bajos vidéket, az erőteljes népet bámultam — a szívem csordultig m-gtelt buldog érzelemmel. — A.br. áaén valódi deliriun.b<iu éltünk, a mely a bázi asszonynak elég okot szolgáltatott arra, bogy kincvesa-n, bogy tréfáljon velünk. Többször emüté, hogy Nezsa nagyon is csalódik, ha azt gondolja, hogy meggyógyultnak ; — az előbbi betegség ugyan elmúlt, de mutatkozott másik betegség, sokkal veszélyesebb.
Igaza volt cki. Tapasztalt asszony volt ő. Minek ia tagadnám aat, a mit már
ugy is kitaláltatok. Mii.daketten Nezsát szerettük. Szja! Ugy van! Mindennek az oka az a szerencsétien bizonyságtétel Presern sírján, ama kedves-ég, ama nem tettetett természetes báj, a melynek még koros férfi sem állhatott volna ellen. Ily bonyolódott eset, a mikor két barát beleszeretett egy és ugyanazon le loyba, nem valami aj a egészen természetes, mert én az igazat megvallva, valóban n-m emlékszem, bogy azon időben Kratoyban más oly szép virág, mint Nezaa virágzott volna. — Valóban nem tudtam, hogyan fog ezen bonyodalom kíbooyolódni, mert a lány, ha talán tudta is, hogy kedves areza folyvást szemeink előtt lebeg, még ia volt oly okoa, hogy minden bókot, minden hizelgést csak barátságnak tekintsen, e egyenlő gyengédséggel viszonozza barátságunkat ugy, bogy egyikünk sem dicaekedhetatt valami nagyobb eredménynyel, Mindeneseire nálank okosabb volt, akik között mostantól fogva titkos, de szenvedélyes verseugéa támadott. Dalokat, ódákat, dityrambokat, sonelteket költöttünk, — de mindent nemzetünkért, hazánkért — a a szerencsétlen képzelet e teremtményeit felolvasta az egyik a másiknak.
Mindamellett faragtunk szerelmes verseket is, — értetődik, h< gy Nezsa volt u ideál, — de az ilyen portékát nem közölte az egyik a másikkal. -— Versengés persze gyerekes volt. Ha Nezsa pamukját gömbölyítette, mindaketten segíteni akartunk: ha leesett a keszkenője, mindketten felakartak emelni, stb. Ö csak mosolygott, a mint csillag szokott mosolyogni az emberre éjfél tájban. Tetszett neki. Hogy is ne! Szegényke, egész éven át egyes-egyedül, — folyvást a gaz-
daságnál.\' Jó gizdaaaszony volt. S u\'ó-végre legyen az asszony bármily tökéletes ia, ártatlan, mint a liliom a metőo, tiszta, mint a hajnali harmat. Olyan még ainrs a világon, a kinek hízelgő szó az ifjú ajakáról meg nem melegítené szivét. Termesz tes, hogy ezen szerelmi diplo macsia felhevült fejeink mellett nem tarthatott soká! — Egy este, — már jól későn volt, — szobánkba tértünk. Albert csodálatomra rendkívül nyugtalan volt. Bennem is forrott valami- — ,B iratom!
— szólt elém lépve a roám meresztve szí m«it, — egy költeményem-*t szeretném felolvasni. Meghallgatod?"
aörömmol. Olvas*" — válaszolok s aszlal mögé ülve saivarra gyajtok,
.Egy kissé máskép fog hangzani, mint az eddigiek." — Szerelmi — U»vc hozzá Albert a szokottnál élesebb hang-•ulylyal.
— .Nem bánom!" — vlazouzám
— Kissé visszafojtott hangon kezdte Albert olvasni a versszakok hoaazu sorát; a melyek ugyan eléggé iiaszhangzottak, de a hyperbolikua hasonlatok raju c+.k ugy hemzsegett bennök. Az egész költemény Nexsári vonatkozott. Hiszen ti ezt tudjátok. Ilyenkor a tündérek fiatal gyermeke szokta megrabolni Hornért, Schakespéaret, Kálidul, koránt, népdalo kat, botanikát, zsologiát, mbcralogiát. görögök és rómaiakat, pogány menyországot, hozzá még a keresztények poklát is.
— Albert a költemény l jól olvasta. Hangja [asaankéntszabsdabbá lett, szavalt büszke hévvel, mig a papiros reszketett kezében. A költemény hosszú volt, de mindamellett tüzes végig. Mintha most is hallanám. Épen belekesdett, magasztos p*t
boszszal, a titáni képletbe, a mely körül-belúl igy hangzott: .Világ tengernek ztigo habjai kbzt, óríís kagyló ez óriás halom ; Rajta egy gyöngyszem nagyszerűen ra-
gy°g\'
Te vagy a^, te vagy, — Nezsám, angyalom!"
midőn egyszerre az éjj-Ii őr kürtjének bőgése, s az őr farkas-hangja: .Tizenkettőt fltött az óra, stb." — megszakítja Őt. Az éjjeli őr kötelességét „ayez nne grace iufinie" végezte, E kutyaconczert valódi r ..varba hozott. Albertnek az éjjeli úr e kanibalí árijája .ax isten\' harmónia egész tengerét* felzavarta. — Remegni kezd, elhalványul, félre dobja a papirost oly tekintetet vet rám, mintha megakarna fujtani, aztán aa ablakhoz ugrik. — En követtem. Világos lévén az éj, észrevehettük a téren, azéjjeti őr fskete, silhouet le"-jéi, Dürer Albrechtnek élő példányát, a mint, kezében dárdával, kürtje vei és lámpájával, megrendítbetlen bídeg-vérüségget bámulja a holdat, s pecsételi bólce lekcsióját egy apostrophávai a az. F>Óríánra. Albert mérgében odakiáltott neki épen nem költői „jó éjt," a mire aa Őr minden tekintet nélkül az illem azabUyaira valamivel zsírosabban válaszolt, s aztán nyugodt léptekkel folytatta útját.— Igyekeztem Albertet raegoyug Utní, de hiába. A váratlan s épen nem kedves éjjeli kukorikoláa valóbán m»g-mérgesítette őt, s megfogadta, hogy megfogja magát bőszülni a nyiiványos biztonság eme baglyán.
Látván, hogy nyuglatásommal czélt m érek, azt mondtam neki, hogy olvasson tovább.
- .Nem akarok, q*m lehet."
HUSZONEGYEDIK «VfOLTAM
ZALAI KÖZLÖK?
JUHIUS 18 áa 188«.
zöld lombok helyett száraz galyak zörgik bus bomlt időben a régi hós hirnév fennmaradt emlékeit, a máknak gyászául - és a jelennek szégyenéül.
Oh! e fát nem az ég viharja, nem a pusztító emberek romboló eszközei, ezt a belső féreg, az hervasztja el. B fa férgei megunták az ősi hírnév diszlő árnyékát, meg a talajt, melyért őseik számos századon küzdöttek, duló csatákban, a fergeteg zivatarjai és csapásai ellen vérrel tartották fent, mostj elvágják gyökereit s a fát az áldott termékenj földből, az ósi nyelv védő talajából át akarják ültetni idegen mezóre. .... Hosszú hervadás emészti ezt a fát,
Melyet nagy korában tettek más földbe át. —
Ez ősi fa nemzetünk jelképe, addig él a magyar s daczolhat az ég villámival, míg honpolgárai hívén ragaszkodnak ereklyéikhez s fentar-tójukhoz, a nemzeti nyelvhez.
Tme nyelvünkhöz hűtlenek polgártársaink, a magyar kereskedő!;.
A jelenkori megfejtésre váró kérdések kőzött első helyen áll kereskedelmünk magyarosítása, mely mindenesetre legérdekesebb . — az illető hazahas köröket legáltalánosabban foglalkoztató eszme, törekvés egy nyelv szerint idegen, elszigetelt és részben hazafiatlan (!) osztályt, melyet eddig csak önzés volt képt* a nemzethez tartozóvá tenni, keblünkbe olvasztva hazafiassá varázsolni, azaz magyarrá.
Az eszme nem uj, de csak e századbeli. A mult században kereskedelmünk idegen kezekben vslt. a legkezdetlegesebb állapotban a részleteiadásra szorítkozva a fejlett szomszéd német kereskedelem emlőin táplálkozva és haladva, nem csoda, ha németté képződött. A nemzeti ujjá ébredés kora kereskedelmünkre sem maradt befolyás nélkül, — az érdeklődés általánosabb lett s mi eddig csak egyesek által hangoztatott elterjedtebb alakot öltött s a nemzeti nyelv érvényre emelése által lendületet nyer s a kereskedelem haladásával kezdett magyar irányba térni, habár csak szűkebb körben. Az ez után következő évtizedek ismét megsemmisítettek mindent, — s maradt magyar kereskedelelmünk mind e mai napig német. ,
Litjnk tehát, hogy az eddigi c tárgy körüli eszmék csak kísérletek maradtak gyakorlati eredmény nélkül s látjuk szegény honunkban, midőn a magyarosodás társadalmi téren már elfoglalta az őt megillető helyet, midőn műveltebb körökben magyar sző díszeleg, midőn az elnémetesedett főurak visszatértek nemzetünk nyelvéhez, nem szégyenlik származásukat s a barbárnak nevezett nyelven mint anyanyelvükön beszélnek, midőn minden szellemi felsőség honunkban magyar; még létezik és szerepel egy német tár sadalmi osztály , mely szégyenéül még képtelen volt a megmagya-rosodásra.
Fentebb a magyar kereskedőket idegen nyelv tekintetében elszigetelt osztálynak neveztem s emez állításom eddig még csak részben van megmásítva s hogy hazai kereskedelmünk a tőzsdétől kezdve minden kisebb és nagyobb tagjaiban német, sajnos tény — daczára annak, hogy hazai kereskedelmünk jórészt magyar kezekbau van. Ez kereskedelmünk legfőbb árnyoldala. A magyar kereskedő (mint a német hú képmása) cosmopolita.
A valódi cosmopolitismus elve igen eszményi és szép; jót, neme seí. czélszerűt és hasznosat létesít éi teremt, de nem önmagának s nem "ak hazájának, hanem az egész emberiségnek javára;— ó fárad embertársai jóléteért. Ily eszményi nemzet volt a görög, oly co3mopolita, ki mind emellett jó hazafiságát is bebizonyította nem egyszer.
A szédelgő világ megteremtett még egy másik cosmcpolitismust, azt a korcs önző elvet, melylyel honfiatlan hűtlenségeket, csalárd haszon lesésöket kislelkü elpártolásukat, elnémetcsedéseiket igyekeznek palástolni, — mint M. Terézia korában Bécsben elfajult magyar nemeseink, — melylyel takaródévá kereskedóink önző raja érvényesiti kizsákmányoló czéljait fennen lobogtatva jelenti \\á, hogy neki minden föld hazája, mely neki enni ad. Az elv kecsegtető, a kivitel hasznos s ez bódít az önző világban. E cosmopolitismus, a kalmárok eme fattyú-hajtása, — mint mindenütt ugy nálunk is kereskedőink között lelte legszélesebb elterjedését, csak sajnosj aránylag tágabb
körben. K . .skedelmönk korcs cos mopolitísmusa túltesz a németen, mert az hazáján tuf is megmarad németnek, hazát cserél csak, de nyelvet nem, de a magyar meg, honában sem használja nyelvét, még itt is közömbös iránta s távozva hazánkból földet cserél csak s nem hazát, mert azt ó nem ismer.
Az önzés határtalan, nem tekinti más kárát, megragad minden eszközt, melylyel vágyait kielégítheti érvényesiti honfiatlan elvét s feledi, mily vétket üz, mily árulást a társadalom ellen, s hogy elve általánosítva, mily lehetlenségig vezetne, mint taszítaná azt óriási zűrzavarba. A hazát kapzsi önzésből szeretők soha fel nem viragoztatbarják, meg nem védhetik. Olyan hon. melynek polgárai önzetlen honszeretók, kiknek minden csepp vérük a hazáért forr. szivük minden dobbanása érte ver, s karjaikban izmaik a közjóért és azzal együtt önhasznukért feszülnek, oly hon, oly társadalom biztos lehet, virulni fog s ellenség hatalma nem törheti össze. Ilyen hazát pedig e — korcs cosmopolifismussal nem teremthetni.
Hazafiságról csak honfiak között lehet szó; oly polgárok kőzött, kik érzik, hogy övék a hon, egyetlen Inzájok, melyben születtek és élnek, melyben fáradnak, hogy boldogok legyenek, hogy jólét ük által az is dus legyen : kik tudják, hogy itt van csak hazájok, hol annyi fáradtságos munkának jutalma, köztisztelet, barátság oly sok szomorú és viditó emlék fűződik nevéhez, hol minden vidék, minden tárgy és ember régi ismerőse, hogy járjon bárhol, bármily messze, vissza vonja őt e föld a megszokott ismerősök és az édesen csengő anyanyelv s kik érzik ezt, kik tudják, mi a honszeretet, azok nem áldozhatnak idegen nyelv bálvány oltárán, olyan ember nem lehet hűtlen . — az ősei áli&l megvédett nyelvünkhöz.
Hazai német kereskedelmünknél két részt különböztethetünk meg, az egyik rész az elnémetesedett magyar, másik a tökéletes német. Fő-kötelesség tehát először a magyarokat nemzeti nyelvük gyakorlatára és fejlesztésére megnyernünk és a további elnémetesedésnek erős gátat vetni. Itt az akarat megvan, csak az erély
hiányzik. Jelen kereskedőink (nem egyeseket, de az egészet rajzolva) nem állanak azon színvonalon, melyen szerepelniük kellene, nem bírnak azzal a tekintélylyel, melylyel más országokban (pl. ArL,;a) nem azzal a befolyással, mely fis . i)Jeíné s melyet tőlünk megvárunk.
Ennek főokai közé tartozik elő képeztetésük rendszertelen, mondhatni alárendelt hiányos modora. Nem szólok a gazdagabb, de igen csekély százalékot kitevő középisko lát vagy kereskedelmi akadémiát végzett egyénekről, de az óriási többség képeztetéséről — kik alig végezve el az elemi iskolákat, már egyik vagy másik üzletbe tsnonczul beadatnak.
Ott nagyrészc kíméletlen, sót durva bánásmódban részesül, eltanul mindent rövid idő alatt, az első utczabetyár lesz. ezután lassan-lassan, minthogy kénytelen vele, hosszú nézés, sok kártevés után beletörődik és kezdi megismerni ámít — sőt ügyességet szerez a gyors kiszól-gáláiban, bókolásban stb. s mikor mindezt tudja, vagy akár nem is tudja, de szerződött éve letelt 4—5 év múlva, Ő kész segéd. Egy részének még ily képzés alatt is sikerül ugyan Önszorgalma és életre valósága
Teremtsünk tehát képzett kereskedőt s munkánk* néni marad sikertelen.
NYÁKY KÁLMÁN A cseresznye és meggy.
Iru: YABOSY MIHÁLY.
Van egy talány, moly így hangzik: .Fehér előbb, niict a hó, zöld azután, nin! a miaka, végre pedig veres, mint a ér és minden gyermeknek kedves: ii nz?3 A felület reá, hogy caere^znye. Ezen gyümölcs, mily az orvoaok szerini is igen tigéazségea, korán érik. szépen pirosló, nsgyszemü éa fropogós. Eredeti honaPoutuekia-izsiaí Urtuioány, honnan az eiaő cseresznyefát Európába — Plinius latin író oz\'irínt — fiijÜ. év körül Lukuilusz római hadvezér hozta, ki Mithrídatesz poutuszi király ellen harczolt. Mivel pedig Cerasus váriéból viile IiáUába t,0.aszhonb.t) átért latinul .cerahua"-nak híveik ez-n gyümolcaf". Innen a magyar „csuruazuyo" elnevezés is. Vok öröm én ámulat Kómábau, midőn a duegazdug Lttku. .ua asztalára, m aly k ölön be u if meséssé óa kuztuouuáauwiá vált, fülségos fényvoita niialt, ÍJkerütt »x első tányér cseresznye. A hires l^drc-r meghalt Kr. e. az 57. évben. Olaszországból l2Uév alatteeé-*zea Angulországig elterjedt. Vannak azonban olyan írók, kik azt állítják,miszerint Európában nem Itália látta először a cser •sznyét, bam;m aztLukullus előtt Görgország már rég.-n ismerte.
Eaeo gyümölcsfa 10 —14 méter
által tökéletesíteni S jeles Segéddé j (30—40 láb) nj»ga8, levelei kerülékea,
fejlődni de másrészt miiven segédek I fűrészelt és kUsé ráoczoa idomuak. Satai akadnak? Ismernek minden árut mit j kornkbanszórösekéa viaazás tojás alakúak
kií-tjleu karukban apudig fényesek, kiaae
elébe teszel, tudniillik megmondja nevét s kérdezed hogyan és mint. miből stb. készül ? feleletet nem kapss rá, s mily sok küzdelem tapasztalás ós idő kell neki, hogy azt is megismerje, mire önállóvá lesz, s mindezt rendszeres nevelés mellett mily könnyen lehetne elérni
A kereskedő segéd önmagára hagyatva, mint tanuló rosszul képezve, igen gyakran nem képes hivatásának megfelelni s szaporítja a íarsadalmi proletárok már is jelentékeny számát. Másrészt pedig életét korhelységre szenteli, s így nem csoda, ha nem haladhat, de kötelességének sem képes megfelelni és eleget tenni.
A kereskedők ilyen képzése mellett, az összesben képzett, művelt és szakértő kereskedelmet nyerni nem fogunk.
Amely földön aratni akarunk, azt szántani is kell, nem eleg csak vetni.
— .Alberti\'
— .Mit akarsz?"
— „E költemény Nezsára vonat\' kötik! Te szereted öt!
— „Igen, igen! — válaszol Ő b megáll előttem. — De te is szereted! Beszélj!
— .Nem tagadom.\'
.Tudom. Már [régóta meggyőződte-lett erről a nagy udvariasság.\'
„Magam is észrevettem ugyanezt."
— Elhallgattunk, Szivem fájt. Talán as övé is. Meg kell vallanom, hogy azon pontig értünk, a hol a szerelem önzésbe megy át Gyerekek!
.Hogyan fog ez végződni?" kérdé Albert bizonyos szenvedély ességgel.
— .ítéljen a leány! — válaszolok.
— ,J61 van !* ráállok mondád jobbját nyújtva. Nekünk barátoknak kell maradnunk. A Kezsa iránti szerelemnek aem szabad akadályul szolgálnia hivatásunknak. Versengjünk érte nyíltan, becsület \'sen. Válasszon 6 maga, kinek kedvese, kisek névére legyen.
„Ugy van! ítéljen ő maga. Bármelyiket ia éri a szerencsétlenség, hajoljon meg a sors előtt I"
így békültünk ki ünnepélyesen. Gyerekek ! Mostantól fogva keveset f lalkostank a patrioiikus költészettel, most csak szerelmünkre! daloltunk. Egyik a másiknak mindig felsxokta olvasni faragványait, s a mellett elfelejtettük, hogy vetélytársak vagyunk. — Csak as éjjeli őr, efekeladaemon, emlékeste tett még a prózára. De hiszen ki kapta 5 is a magáét. Lehetett egy atkalommal ugy éjfél tájin. A gyertyát eloltottak, l as ablaknál vártak as őrt .Itt jön I\' Egy atfttk utasából ballagot ki. Megáll. Elku-korikolja magát. D\'a e pillanatban kirepül ablakunkból a rothadt almák és to jások valódi jégesőié a szerencsétlen dárdásra, aki megijedve ezen épen nem par-fUmirosott meteoroktól, kesével\' éltakarta fejét, s csak agy repült a téren ke-jetatfti, megfelejtkezvén tseat Flóriánról,
(Atko-
s hebegve: .Ferdamana krota | sott horvát])
Mi ideális fiatal emb->rekmég akkor nem ismertük a parsgrapbust a nyilvános bstráz&a megsértésérői s azért nem kevéssé csodálkoztunk, hogy ezen botrány az egés2 városka beszélgetésének tárgyává lett. Szerencsénkre Albert nagybátyja városi polgármester vagy tanácsos volt, a így az egész bombázásnak nem volt valami komolyabb következméoye, kivéve az ügyesen dobált tojások aranyszínű nyomát az Őr egyenruháján. — Mindenesetre mi voltunk a győztesek;. Az éjjeli Őr nem kukorik<-lt többé ablakunk alatt. így aztán kényünk kedvünk szerint szavaiba\'tuk egymásnak, ha mindjárthajnalig is szivünk gyár\'mányáit Eb, gyerekek! Hát mi nem kukorikol tunk? — És N ezsa r
Mit szóljon a fiatal leány, a kinek szive tiszta, mint a hegyi forrás, — mit szóljon, midőn két fiatal ssivlö! egyszerre t először hall valamit a szerelemről, líert mi hébe-hóba nyilatkoztunk előtte, 1 mint már szokta a meggondolatlan fiatal, ság. Szegény egészen magánkívül volt. Mindaketten kedvesek voltuuk neki, e ma sem tudnám megmondani, melyikünket amúgy igazin ssorette, annyit tudok, hogy zavart, a nyugtalan volt; Többször szokott a kertben ülni kötve vagy fonva
— mi ketten mellette voltunk. Felolvas tuk neki költeményeinket. Ö szégyenkedve hallgatta glori fic-tiótt, leeresztő hossiu finom szempilláit, s félnevetve monda: .Hiszen én nem vagyok az; dehogy vagyok I — Es valódi vétek lB
— Én ugyanis összehasonlítottam őt valamely keresztény szent szűzzel. Albert meg bizonyos pogány istennőve], mert mi iskolás csibék még akkor nem tudtuk, hogy a természetben élő lények közt is van költészet Nézem mindig tréfával és nevetéssel szokott felelni, de oly csodalatos nevetéssel, hogy egy párszor könyü-ket is észrevehettem szemében. Nekünk, a kik még nem ismertük a világ logikáját, ¦ as érzelmek alllogiamusait, — bo-
Horváior-lehetne. Alber-
csánat e paradoxonért, — nekünk, mondom, mindez nagyon nehczüokru esett* Az ily versengés, a moly úgysem vt>wt. betett czélboz — ép*\'n türhetieuné vált-A háziasszony, ktnek kitűnő szeme volt, ndennek csak nevetett s egy alkalom mai így szólított meg :
.Nem gondoltam, hogy szagban annyi gyuanyag lohe tem egész borvá\'t lett" — A metaphorát, dacaira az alíg Mett érettségi vizsgálat-nak, ~- nagyon is jól értettem, a csak ugyan szégyellem magam, de az egyezerü vend asszony e diplomatikus kifejezése egyikünket sem gyógyította meg. — Ily ködös és lyrikus lelki állapotban lévén, egy alkalommal ültünk egymás átellenében agy körülbelül három negyed Órányira a városkától szivarozva és füstkarikákat eresztgetve A füst mind nagyobb és sürübb tömegekben emelkedék a levegőbe, jele a növekvő szenvedélynek. E pillanatban a halom tetején, melyuez aljában öltünk, egy valóban csodálatos alak tünt föl, balet-léptekke! ererzkedve lefelé. Magas, vékony ember volt, szŐlőka. \' ;iak nézett ki.Fekete frakkja eléggé megkopiazodutt éa látszott, hogy nem az ó tea\'.ére szabták, fekete fehér koczkás nadrágja rövid, ingje piszkos éa mellény nélkül, píros nyakkendőjét művésziesen kötötte nyakára, czipói sárgák, elhasznált kopasz czilinderjét bal fülére akasztotta, jobb hóna alatt pedig kicsike kék kendőbe burkolt pakkocska volt Mi annál is inkább csodálkoztunk u szo katlan lénynek, mivel arcza gondosan meg volt borotválva. — Jellemére nem leheteti következhetni vonásaiból, — valódi talány volt Kitolt alsó ajka nagy uras dölyföt akart elárulni, ama két szem a vékony szemöldökök alatt vagy a de líríam tremeas"-nok nevezett betegség jele voUak, vagy bélyege azon büszke ¦égnek, s mely mintha mondaná: „Deaa ezt in nobis\' etc.
Találgattunk sokáig, hogy az emlősök melyik rendjébe volna legjobb e Váratlan individuomot sorosni, míg végre
bban egyeztünk meg, hogy ezen ember nagyon tisztelt szabó üzelmek egy soratói Üldözött tagja. De mint viligfiak és mis személyef szabadságinak tisztelői lhatároz!uk, hogy kíváncsiságunknak nem fogunk eleget tenni, s keveredni a zsandárok tisztjébe, a kiknek jogak van minden ily forma személyiségtÓl számon kérni az utíleveiet Ép azért gondoltuk is, hogy a czérna és a tü, eme vitéze min* den szóváltás nélkül el fog ballagni .mellettünk. De csalatkoztunk. A koczkás nadrága ember mintha nagyon aggresaiv természetű volt volna. Hozzánk érvén obb papucsát, mint .maitre de plaisir* bal papucsa elé helyezte, levett*- kalapját, f°jl flgy párszor a levegőbe, aztán meghajolt jobbra es balra, a miregyanakodni kezdtünk, hogyhát az ember nem-e vala-
mely lófuttatási társulat .clown incogníio utazik. Da most is csalatkoz tunk. — Végre megszólalt, — földre legezvén szemeit — ós pedig német nyelven: .Korunk a művészet megsemmisítője, ati figura docet. Én, mélyen tisztelt közönség, nem röpülök hypogryphoit a tündérek világába, a raikéat Wi-land mondja, hanem caak per pedes apos\'olo-rum, im-i ekké|i\' — a itt m éli óság teljét magvetéssel eldobta magától bal papu cs.it. — Igen, uraim, Önök joggal kérdezhetnek, hogy kí és mi vagyok? Hallják csak óa sírjanak! Én vagyok Moor Kc. roly, Fiesko, Marquis Poza, Egmont, molnár legény Konrád, et caetera. et caetera. Eml«s:eznek-e még e szavakra: -O átkozott kommentátori korszak !* „Sire, engedje meg a gondolat azabadaá got!\' Tudják-e ezt? E azavákail egyet fordult sarkán. —„Művészet! ha! ha.! Phrázis! És én ia művész vagyok. Trzn bep, Badolceban, Ciliyben csak én róíath beszélnek, — sőt Gráczban is kitüntet tem magam egy szolga-szerepben! És most? Ne is kérdezzenek. — Bomba esett társala tankra. Elszéledtünk. Sorsom erre as útra terelt 9Lenni vagy nem lenni, es a kérdés," mondja a híres Hamlet és nekem egy garasom stnes. Válaszoljanak
fodrosuk éi a levél nyele kétbütykü. Virágai fehérek, hosszú kocaáouak, keltejével ülnek egy egy ernyőben. Csészéj\'; Öt ffgu, a virágbokréta öt fehér kerek sziromból u]l, husz porodája van, melyek a Virágoaéssébó 1 júnek ki, ierméj-3 pedig ciak egy ;>.i. visel.
Gy ítmö\'caüuk minél nagyobb szemű husuaabb s épebb, ize ptdíg kedvesebb, annál egészségesebb. Azon csoroaznyu: mely „milesiá" nak bivatik, pirosabb mint a többi a egyé^b más fajtánál előbb va\'ú. E^-vptuabau n^m szaporulat hatott el gyumülcsunk, p-dig e tekintetben a legnagyobb szerénység fejteiét! ki.
Ez a. t tanúsítja, hogy a cseresznye a bid-\'g hely barátja. OUazbonből került Frinczia-. Némot s Angolorazágba,ágimban valőazínüöb, miszerint vadon termő fákról nemesítéí következtében terjedt el.
Hozzánk Magy-tiorezágbae zamatos gyümölcsöt Olaszbonból, még pedig Pá dua városból 1536-ban Veráucz Antal esztergomi bibornok érsek hozta, kinek kertjéből terjedtél azut in lassanként az egész h*z»ban a cscrcrzuye, mely hamarabb tenyéasett nálunk, min: Bécab-ín.
A cseresznyefa gyümölcse gömb-azerü, kopasz b édea, juti:uaban érik, le-önök a dáu princz e kérdéaéru. Éu tudom, hogy önök nemesek — és az én nevem Artúr Feldmann. — Kell ennél több is? ó napja a müveiIségoek, miért nem világítasz itt ia ? Apolió ? Hol vagy ! Oh Apolló! Hogy is jöhetoe ú ide e bar birok közé, a kífc még Schiller nyelvét sem ismerik, hanem inkább ugatunk, minta kutyák?\' — Erre Moor Károly orrunk alá nyújtotta kopasz czilinderjét, s kezünk Önkénytelenül zsebünkb< nyúlt sma garas után. a mely az ő zsebében nem volt. Olympi mosoly jelent meg a komédiás arczán. mikor két erüst hatost pillantott meg kaiupjáb^.n. a mihez mindegyíkiink mégr-gy-e^y íiaom szivart ia adott. Fieszko íolt-itt.i czilinderjét, fölszedje papucsát 8 nagy gr.-iczuv*! hozsám lépett: .Uram, kérnék egy kia lüz-;t." Rágyújtván s kalapját büszkén megérint-vén, ajánlotta magát, a eiment.
— .íme, az utazó .kultúra!" — mondám Albertnek.
— ^Uiiró „cbolera", — »álaa»lt .Schiller hároraazoc megfordulná »ir-
ban, ha m«!gpiüan\'-m6 * ném^í műveli ség !-m-\' ap\'ibt"tát."
— „Ha megfordulna esetre a csend óra.-ggel vi tudned kell, hogy az íly vagy jobban mondva .achw mai időben aok pri államban...
— Erre folkcKüok, hogy menjünk. Az utazó komédiáa szavalása csodálatos benyomást gyakorolt Mérgelődtünk. Ily azemé" merészeik szlivokat gyalázni szláv földön. — éa ír mégis megajándékoztuk Őt! lamb, vagy inkább mészét I
— .Ne törődjünk v*ltí," — mondám Abertnek — beszéljünk inkább misről, példának ykaért, Nezsáról. Melyikünket szereti ?
tkorök )
ia, — mind\'f-Ina dölg*, 7
oknak windlereknek priv\'ilegiumok van a
hazafelé aláaa ¦fánk. \' tnerószelkedi.k n. — 0. a bolond szláv
(Folytatása kov.
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JUNIUS 18-án 1882.
veaea éé huöoB; színe uxga, fokete, piros vagy tarka. Zamatos eledelül szolgál, de pálinka is főzetik abból. Svájciban vizet Öntenek rá az aralók a a nyári melegségben hiisitő ital készül belőle, kisajtolt leveleiből forrás által igen jó bor, virágjából berba thea s összetört magvaiból „leszes ital.
Becses gyümölcsünknek számos válfaja van, melyek közül nevezetesebb i vad cseresznye, mely kesernyés izü ; a madár vagy erdei cseresznye, mely puha tikete és tojásdad gyümölcsű; a kerti ragy közönséges cseresznye, mely sziv-jduinu és palin; a pongorádi cseresznye, mely ropogós éj czukorban eltéve kitűnő befőtt; a varjú cseresznye, mely barna-a/inü és apró. — Április és május hóban virágzik e gyümölcsfa, mely gyakran előfordul a hegyi erdőben, azonban több nyír- csupán egyesével. Ritkaság a „cseresznyés.*
Kedves gyümölcsünk magja gÖ:nb-Bicrü és sima csontár, mely a két uj közé fogra játékszerül lövöldözésre használtatik nem csuk a pajzán gyermekek keiében, hanem a tündöklő un asztal felett is, hol olykor olykor az önmagokról in.ígfeledkezeLtek kenyérrel és kalácscaal iá dobálóznak cseresznyemag helyett.
Pénteky György, a molnár fis, a ház előtt tanult, kit Küzdi Frigyéé, a tiszttartó csintalan (gyermeke, meglőtt cíereazúyemaggal. E magot Póuteky György airva zsebre tette s elvetette pár nap múlva a kertben, hol abból fa lett. t\'.ieu fa alá rejtőzött el tiz (év múlva Küzdi Frigyes, kit a molnár fia megkínált egy kiAÍr cseresznyével; de amig ez bement> a szobába, hogy az éhi-a °rejlezőnek ke uy-ret ia hozzon * gyümölcs mellé, addig fegyver*** lovasaág tört a kertbe, hol a isztartóoak szökni akaró fiát az agyon lőtte. A vásott gyerekből Küzdi Frigy bú! garázda rabló lett.
Magasztos gyümölcsünket szereti a madár is. főképen a veréb, seregély s egyéb szárnyas. Fáy András Bzerint egy egy terebélyes cseresznyefára rakott fészket. Nyár elején elterítő azt gyü-nioleao. .Beh boldog helyet v ál asztál! — oiripolá a veréb — bár én ia telér\'.en v\'ilna azt éazszel." De a ía lakója igy fe lelt: „H.dii el! mostan is szüntelenül -peszt goudo lat! a óságom, melylyel ide ¦•¦¦szkeltera. A számos szép cseresznye ide csábítja a gonosz embereket s a szedők majd reá Liláinak fészkemre, melyben mir kicsiny fiaimat ápolom.\'
Dicső gyümölcsünk egy talány "Z^rint .érzéketlen teremlés, mely eleven piros szemekkel hunyorgót." Sok népdalban előfordul, melyek közül egy eképen k-zdödik: „Jaj beh édes a cseresznye, nitutha csupa ezukor lenne." Piros aziue a "édes volta, miatt a női "jak is ,cse-reaznyeajk" nak mondatik. Ezen kif«je-.1 két tégy üttetik : nemkülönben méz
ezukor tartalma. Fólaég\'-a gj ümölcsü k kozena-sen nyersen ékeztetik, de befőzve, ezt-az gyanánt « aszalva is. A cs-resznyés rétes a egyéb tésztaétel sem épen utolaÓ. Gyümölcsünk fája asztalosnak és eszlerg.tly oa nak kell. A halvány-sárga éa nagyon keményfa műtárgyaknak használtatik. Az >;1<" fából mézga szivárog ki, mely .cera-ón* nevet viael. Agai felegyenesednek és szétágaznak. Többnyire mint j-ilentékeny és tekintélyes fa gyanánt szerepel; azonban néha néha cserjeként szintén található.
Szerfelett kedveié zamatos gyü molcsünket — a cseh néphit azerint — u líoldogságoa Szűz íb. A caeh édes anya, ha meghalt gy-Tmeke, Boldogasszony fogantatásának deczember ü. n»pja előtt a világ minden kincséért Bem eszik cseresznyét, mivel akkor megholt magzata nem kap azon cser-aznyébŐl, me yet e szent ünnepen fent a mennyországban az üdvözült — kisdedeknek ad az ,ég királynője.
Borbála napján deczember 4 eb. az eladó leány a kertben megnyirbálj* gyümölcsünk fájának gnlyait. vízzel telt üvegbe teszi és meleg szobiban ápolja. E caereszoyefagalyak n\':m sokára bimbóznak ée karácsonykor virágoznak. Ezea virágokat füzővi-Uwiba helyezi a lány, mi által kedvesének szerelmét elővarázsolja es fennlartja.
Déli Németországban ezintón Boi ^>*ia napján Ciorjszoyegalyakat teáz a ^nia család a vizbe s e galy karácsodig ha kizöldül, akkor \'a következő ^ZL-.udú áldásos leend. S e c?eresznyégaly karácsony napján a karácsonyfa, mely több helyen szerepel fenyügaly helyett.
Ezen főünnepen az erdőben háttal fordulva s ingben a cseh legény íevágjaa bimbós cseresznyegalyat, viszi az: fordított ruhában az éjféli miBére és meglátja a boszorkányt, ki az Ur színe változásakor háttal fordul az oltár felé. — A hajadon Jeány sincseD üres marokkal ilyenkor. Ez virágzó cjeresznyegalylya! (övében az éjféli misére megy- Utköi\' forrás vagy kut vizébe m \'-ének két ujját eV jobb arczára keresztet vet E vizet a nagy lány letörli, mit a szerelem jele a legény pedig e közben kiveszi a hajadounak özéből a csores*
i álul egy csapáai ajak rózsaszíne
nyegalyat, — mi által viazonsxerelmét tanúsítja.
Édes gyümölcsünknek aavanyn testvére a meggy, melyet a fekete tenger környékérőt Európába szinte Lukul-luss római hadvezér hozott legelőször. Minő a két gyümölcsnek közös neve volt .csr^sum", csakhogy a cseresnye „édes", a meggy pedig .savanya" jelzővel (keresztnévvel) bírt. Ezen utóbbi a gyógyszertárban is „cseresznye" név alatt fordul eió. Azonban Kr. e. a 4. század végán Theophrasztus leazboezi görög természetbúvár a két gyümölcsötegymástól elkülöníti és „Mespilue* név alatt azon gyümölcsöt irja le, melynek nev nálunk meggy.
Ezen gyümölcsnek fája 7—8 méte magas, ágai lehajtók. Levelei simák, fó-, nyesek és bőrnemüek, a levélezar bütyöknélküli. Gyümölcse savanyus. .Ezrével terem a fán a meggy !* mondja Petőfi Sándor. Csakugyan temérdek terem Nálunk mind a kertben, mint vadon gyakori, - április és május hóban virágzik.
A cseresznye elfogyása után nyári meleg napokban igen kedves gyümölcs a meggy. Nyersen vagy mint .befőtt" élveztetik. a meggymártás, meggy vastagétel, meggyes rétes s egyéb sütemény jeles étel. Néhol télre megszáritlatik éa gy vagy pedig levesnek alkalmaztatik; asztali csemege gyanánt is kiiünő vagy szeszbe tétetik, -melynek igen szép piros szint ad. mig maga a gyümölcs pedig megfehéredik. Összetört magvából hüaitő gészséges bor állíttatik elő.
Válfajai közül említésre méltó a z e 1 n j c e nieggy, mint cserje vagy méter magas fa, melynek le vei fürészeltek, virágai fehérek és gazdag fürtökben lógnak íe, gyümölcse pedig ber-eónagyságu sélvezhetlencsontár. Nevezetet továbbá az üvegmeggy, mely átlátszó, végre, a hólyagos (hajag) vagy npaoyol meggy, mely setét veres és nsgysremü — Az úgynevezett örök meggy fájából kéizül az illatos pipaszár, a vad m-ggy vadon lombos erdőben fordul elő patak partján, de dísznövényül kertbin is tei mecziotik, májas hóban virágzik. Déli tartományokban nein ritkán kerül elő a borostyán meggyfa, melynek ley;-loi nagyok, ijúruemüek, funősek, felnyúlok s Örőzold-k, kékenysav tartalmánál fogva p-idíg íryógyezerül használtatnak, gyümölcse fekete.
Savanyu gyüroö\'csüok is, mintedes testvére a cseresznye, több népdalba bo van szőve, számOBegyénnek vezetéknevet kölcsönzött, kik közt legkiválóbb Hegy-gyes (vagy Medgyea) Lajos erdélyi refor matus lelkész sjirö Dees városban. Szintén Erdélyben a Szászok földén egy egész megye (szék) nM-ídgyeau-nek hivatik, melynek területe 11 négyszög mértföld lakosainak száma 30 ezer 8 helységeinek összege huszonhét. Főhelye H ed ¦ y e ¦ szabad kir. város hét ezer lakossal. Régi kas\'ó.yaban 1533-ben Grina Lajoa sorsa savanya SÓI keserű volt — mint a vad meggy, ni\'rl cauful kivégeztetett. Azonban 1876 ban édes volt itten az országgyűlés örSme, mint a ropogós cseresznye mert Bv.hory István itten hivatott meg *i lengyel trónra.
40 kr., Blan Nándor 70 kr., Gutmann S. H. J frt 70 kr.. N. N. 10 kr., Blaa Ltjos 70 kr., Plihál Frrencz 70 kr., Kslívoda János 40 kr, Sommer Sándor 70 kr, Frt deczky alrzrodesné 70 kr, Lengyel Bernát 40 kr., N. N. 40 kr., N. N. 30 kr., Gutmann Vilmos 1 frt 70 kr., Hersmann Béni 70 kr., Ebenspaoger Leo 5 frt., N. N. 20 kr, Stiriing kapitány 70 kr, Horváth György 70 kr, Kohn Károly 20 kr., N. N. 10 kr., Babóchay György 70 kr., Hauser János 2 frt 70 kr., Grünhuth Fülöp 70 kr., Rácz Antal 10 kr., Groasmann Ignácz 70 kr., Löw\'mger Ignácz 2 frt., Killer N. 20 kr., Enget Árminné 50 kr., N. N. 20 kr. R-íchenfeld N. 30 kr., N N. 20 kr., Ebenspanger Manóné 1 frt 73 kr. Összesen 74 frt 13 kr. Amidón ennek szive* közzétételére t. szerkesztő urat fő! kérném, egyúttal az egyle\'j választmáuy női osztálya kedvs köteleségá ek tartjl köszönetét nyilvánítani a kegyes felülfi-zelök éa pártfogóknak, különösen pedig Janda Károly kertész urnák, ki az összes elárusított virágokat ingyen volt a&vt az egyletnek szállítani." A vörös keress, egylet nagykanizsai fiókja választmánya üak női Osztálya megbízásából dr.Tuboly Gyula, egyl. jegyző.
— Időjárásunk, a folytonosan ismétlődő eső — nem valami jó »z elő
cua éa a mesterséges uksrmáoyok be-lakaríthatá»át illetőleg. Egyik, másik gazdánk ugyancsak vakarja is ám a füle olyan van, aki bizony görbe imádságra fakad. De mis olduliól van érni vigasztalás, muri időjárásunk a burgonya éa kukoricza fejlődésére igen jó\'ékony befolyású.
— Gyászhír. F. hó 16 án kísértük i>k nyugalomra iateuben boldogult Kocb
Mihály helybeli \'ügyvédet Temetése a folyton szakadó eső daczára szép részvét
lletl folyt le. A kisdedneve!ő-.\'gyeftül\' és a nagy-kanizsai takarékpénztár tagjai szép számban voltak képviselve. — A temetési azerlartáat SziU agyi Gyula, előbb nagy-kanizsai, most légrádi evang. lelkész végezte. A koporsó fölült igen szép beszédet tartott, melynek legmeg-hatóbb ré. ze az volt, mikor az eihuuyttól a szónok saját nevébin búcsúzol l el. Nem hagyhatjuk megemlítés nélk ül a nagy k. nízsai ukarékpéuitár azon igazán példás humanitását, hogy as elhányt, mint a titkarékpénztár nyug. felügyelője iránti kegyeletből — a temetési költségeket viselte. — A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Kocb Mihály né szül. Krebs Krisztina, Koch Izidor és neje Koh^riOj Leopotdina, Koch Adolf és crj* Mittol-mann Bertn, ez ntóbbiak saját és kiskora gyermekük Tivadar — nevében fájda-mtelt szívvel jelentik felejtbetlen szeretett férje, édes atyjuk, ipjak, illetőleg nagyatyja lekinte\'es Koch Mihály urnák hitei ügy ved ós a nagy-kámzsái takarékpénztár nyugalmazott felügyelőjének 1882. június Í4-én déli 123/» órakor — szélhűdés folyt n — életének 73-ik évében lörléut gyászod kimultát. — A boldogullnak hűlt tetemei f. hó 16-án d. u. 5 órakor tét-.tue!t az I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat állal az ágostai hitvallás szertartása szerint a helybeli sírkertben örök ny.ugalomra Nagy-Kanizss. 18H2. évi jun. hó 14-én Aldáa és béke hamvaira!
— Mechanikai Biinhkz. As slább-szállás bizonyos fokozatosságával még egyre ígérkeznek a színházi melegségek. Nemsokára mechanikai színház érkezik árosunkba — már csak az előadást tessék érteni! — Ugy mondjak, hogy „még itt nem létezett" kitűnőségeket produká-tand Minden egyébből a falragaszok fognak szólani.
HViyi, megyei és vegyes hirt*ii,
— József fóherczeg, a m. k. hon
védaég főparanouoka, a lluü.i felől mi 18 án dél a tán 2 óra !> p^rczk or érkező vonultai jó és 25 peresig idózeud a vasúti indóháznál.
— A helybeli „vörös kereszt egylet** választmányának női osztálya rés/éról beküidetett: .A vörös-kereszt egylet nagy-kanizaai fiókja által f. évi május hó 7-én a Zöldfa kert helyiségében txrtutt basár alkalmával megvizsgált nzámadásuk s«eriot az összes bevétel ¦430 fri 67 kr., voll, melyből a fölmerült kiadások összesen Itl frt 85 kr., levonulván, marud tínzta jövedelem 317 frt 82 kr. Ezen ősszeghez fclüifizetésB,I já^ ruhák: Rosenberg Izraelné l frt 70 Kr.. Sommex Sándornó 70 kr., Tretter kaoi-táuy 30 kr.. Pálfy Elek 10 kr., N. N. 10 kr., Plihál Ferenciné 70 kr., Ebenspaoger Lipót 10 frt, Sailér Lajos 40 kr., Hirschl Ede 2 frt,\' Vidor Samu 2 frt, Herzog Leo 70 kr., Dr. Engel Ármin lfrt40kr., Koüusz Boldizsárnó 70 kr, Fesselbbfer Józstfné 70 kr, N. N. 10 kr., Blan Pál 70 kr., Dr. Gaő József 70 kr., Rosenfeld Adolf 40 kr., N. N. 10 kr., Oazeszly Antal 1 frt 10 kr., OHop
70 kr., Blaa Pilnő 1 frt 10 kr, M. J. né 70 kr., Velisch Adolf 30 kr., Ollop Samuné 40 kr., i& N. 10 kr., Miltenb;reer S»ndor 40 kr., Hoimler József 50 kr., Roaenberg Adolfné 20 Kr., Dr. Hamburger Sándor 1 frt 70 kr., Weisz Sándor 30 kr.. Leszner 70 kr., Dr. Schvarlz 40 kr. Ignácz 70 kr., N. N. 20 kr., Z-dubansky Lajosáé 1 frt, Gutma*>n Símonné 1 frt. 70 kr., Lackenbachcr B-ila 20 kr., Weiss Manó-ó frt, Wolheim Ernő 70 kr., Ga-r»y Sándor 70 kr., Dr. Preszbarger Jakab ö frt, N. N. 10 kr.. Zathureczky \'Z-igmoud 1 frt 10 kr., C\'otn int Lipótné
— Statárium a madárvilágban
Már voltak esetek fölemütve, hogy t tolakodó, — tolvajverebet a fecakék befalazták a rablott fészekbe, voltak példák, hogy gólyák tö. ; ényszéket ütve elítéljék a házasságtörő nőgőlyát és r-jia az ítéletet azonnal végre is hajtották, — hanem hogy fecskék a fészket elfoglaló verebet fölakasztották volna, arról méj eddig kevés ember hallott; Ez történt < hó 12 ón Nagy-Kanizsán, a bonvéd lak tanya emeleti ablakai fölött az elfoglalt fecske fészek ben lószőrre fölakasztották a fecaaék a rabló verebet. Dr. Torocsiuyí levé:ette a fészkel a tűzoltók mászó ké aililéké segítségével es Bud-pestre küldte a terméazettudomáoyi társulatnak a felakasztott verébbe! együtt! Nagyszerű \'-/olt látni a fészket és fólakaszlo\'t verebet. A lószór vége a fészek s>iralkoimáoyáb» bele volt építve, c fészek fenekén kilóggó husszabb végére p díg egy sajátságos hu-rokb-t a veréb volt fölkötve. Az özvegyen maradt him veiéb harminczhat óráig csíp-deste a tőszört és akarta míoden áron megmenteni párját, de biz az oem sikerül L
Imi Scherz
Henrik Sommer
— tjoncz felülvizsgálat tartaiot; városunkban Gartner Antal miniszteri osztálytanácsos, elnöklete mellett a város ház nagytermében.
— Megkerüli lopott marhák. Lapnak 47. számában emiitett s Varga Ferencz magyar-utezai lakos istállójából elhajtott kéttel énen a tettesek csakugyan nem tadtak idejekorán tatadnt, mert esek a lopás alán néhány napra csirkáló megyei rendőrök által Ih.-Berényhez közel az erdőben egy fához kötve megtaláltattak. Az agyanazonosság co ns tatái tat ván a tehenek már a tulajdonos birtokában vannak, a tettesek azonban idejekorán kerek»t oldva aligha lesznek kézre-
Ikeriiheőt.
— A csáktomyal nő egylet javára rendezett tavaszi malatság alkalmával felülfizetni szíveskedtek: Konyáry Mihály né 2 frt, Ziegler Kálmánné 1 frt 50 kr, Grobvt Ferencz 50 kr. Bölcs Sándor 50 kr. Csendes Géza 50 kr, Tódor József 1 frt, G.-éaz Alajos 1 frt, Bernyák Fe renctné 50 kr, Pecsornik Karoly 50 kr, dr. Schwarz Albert 1 frt 50 kr, Laky József 2 frt 50 kr, Csesznák Sándor 1 frt, Mayer Salamon 3 Irt, Jeney Gusztáv 50 kr, Pecsornik Frigyes 50 kr, SingerSán-dor 1 frt D;urbányi EUkné 1 frt, Vol-lák Rezső 1 frt, Ssíokovíu Fereocs 1 frt, Bernyák Károly 1 frt, Rez .ek Károly 1 fri 50 kr, Terbócz István 50 kr, Tialér Józ.ef 2 1.1 50 kr, Z*kál Henrik 1 frt, Bach1 erger Fülöp 50 kr, HirschmAnn Sn.roo 50 kr. Weiss Salamon 50 kr, Son-nenwaid 50 kr, Krasovetz Ignácz 1 írt, Weiss Ede 1 frt 50 kr, Stern Jakab 1 frt 50 kr, Neumann Ignácz 2 frl. Mandl N.-né 1 frt, Mmndl N 50 kr, Rownb-r-er Gyala 50 kr. Báron Róza 1 frt 50 kr, Ro*enber-g-r Lajos 1 frt 50 kr, Heiorich Lipót 1 frt, Rosenberger Rudolf 1 frt, Beoedikt N. 50 kr, Hirschler testvérek 2 frt, Gi ner N. 1 írt, Herlinger Mór 1 frt 50 kr, PethŐ Jenő 50 kr, Göncz Lajos 50 kr, Piichta 00 kr, ífj. Seífert Anlal 2 frt, Neumann Albert iO kr, Mayercsak N. 1 frt, Hirscl-mann Adolf 50 kr, MoUár Elekná 2 frt. Öaszesen 52 frt 60 kr. — A mely összegért fentnevezeti hölgyek és uraknak, a nőegylet nevében bálás kö-szönclét nyilvánítja Csáktornyán, 1882. junias 14 Kmsoveiz Ignáczsé, nőegyleii elnök.
— Zala egerszegi hzím-szet. Tu-dósitónk irja: F. hó 13 án .Váljunk el\' cz. 3 felv. vígjáték Sardo V. és Najac fcl. ?ől, mü rtő ÓS igen Ui-gyszímu közönség előtt került sziure, mely e!ó»dás megyénk köztiszteletben álló fŐispáuja mlts. Glnvína L-tjos becBea jelenlé\'ével is tiszteltettek meg. A szereplők hóeei Tóth (De Prunelles) és G. Bassai Kláris (Cyp-rienne) neje voltak és hosszantartó tapssal jutalmaztattak. .Én voltam, vagy vén asszooy a Targoóezán* cz víg operetté Soupéból, f. hó 14-én nem nagyszámú közönség előtt került színre és Bokor Ágnes (Onodinéj oly nagy hatással szerepelt, hogy az elismerő közönség szűnni i em kkaró tapsolására többször mog ke\'lelt j-ler.nie. Ezt követte , A pajkos diákok" cz. 1 felv. víg oper-.tte Costától. Dancz (Geier), eredetileg alakított a diákok köz&l G. Bassai Claris éa Berzsenyi J. kitűnően játszottak. Bokor J. fFlek) szintén kitüen szerepelt és BerzseDyi J.-val többször tapsot arattak. Végre Gálosy (meaterl\'-gény) és Bokor Mari (Lizi kedvese) igen nagy teUzésben részesültek és rzek is többször kihivattak.
- A Csáktornyái nőegylet által roudezetl tavaszi (ánczmulatság, daczára az esős időnek, mely a közönséget fedél alá szoritoita, jól sikerült,kevés, de válagatott közönség volt jelen. Vigan folyt a táncz Nem is csoda! Darázs Miska j<-les znoe-kara agyancsak szorgalracáan húzta s azebbnél azebb csárdásokat. — Az anyagi eredmény nyel is meglehet a nőegy let elégedve. 27 frt 95 kr a tiszta jövedelem.
— Pisztoly ntan — fózókanál.
Ha Wabroiano Mórt leteríti Istóczy golyója, nekrológja egy adomával azegényebb lett volna. Pedig az >.z ese\'e is, melyről moslirank, megérdemli, hogy együtt emlegessék első párbajával. Mikor vége volt a párbajnak, Wahrmann keble felszabadult a nagy nyomás alól, mely szívére s ennek következtében gyomrára ianohezült itt az érzés, mely három nap zsarnokoskodott az izgalom, irg: maflánál, türelmetlenül kezdett izgágás-kudni gyomrában. — A becsület ki lévén elégítve, az ébaég is követelte joga Ember vért nem onthatván. legalább egy csirke vérét akarta folyni látni. hát hol kap t-nni valót? A vendéglőbe iem mehetett, mert ott Istóczy (elepedett meg azzal pedig 6 meg nem fér egy csárdában. Meg kerülni is akarta a zajos érdeklődést, melyet azemélye iránt tanasi-tottak volna. Megemlékezett azonban arról, hogy az ercaü izraelita hitközség elöljárójával egykor valami azív^sai tett. Ez nem fogja éhen veszni hagyni. Bekopogtatott hozzá. Az elöljáró rendkívül nyájassággal fogadja. — Migértvén azonban Wahrraunn kérését, sajnálkozva szabidkozik, hogy hátáoak egy főzni tudó ssszonynépe sincs itthon, feleségi ugyanis Budapestre meut, még pedig egyenesen azért, hogy a Wabrmannról szóló híreket közvetlen forrásból és frissen kaphassa meg, a szolgálónak pedig kimenő napja van. De azért sebaj. Oda se Dézjő ennek a kellemetlenségnek. Tud csinálni olyan csirke pörköltet, hogy a király is megnyalhatja utána a száját, ! olyat nem evett sohasem Wahrmann ari
asztalán. Meg Bakter sem kell*tt, maga vitte neki s kést a csirke nyakának és pár peres mnlva mir lobogott a víz a csuporban, a két fürge kéz csak agy söpörte a tollat a leforrázott állatt testéről. Igen ám, de Wábrmaonak éhsége nem birt oly türelemmel, hogy a csirkehús megpahaltát bevárhatta volna. — „Ennem kell!\' kiáltá, mintha Coriolán plebsie volna. — .No, ha nem tarl várni, azon ia tudok segíteni, telelt a gazda, — csinálok rántottal!\' — Odatette a lábast tűzhöz, bele zsirls kezébe nyomta Wahr-mannak a fózőkanalat. — „No moat keverje." — S míg Wahrmann forgatta a fŐzőkanalat, ő csapkodta bele a serczegő zsírba a tojást. Jól esett az éhségtől kínzott gyomornak, de ezsem voH elég, még mindig zúgolódott. S Wahrmann gyönge szemével is észrevette, hogy az a csirke gyönge táplálók lesz neki, — kell még ráadás hozzá. Jól van. A zsidó gazda még burgonyát is készített, d- a mig hámozta Wahrmaunak kellett a csirkét forgatni, hogy meg ne égjeu. Végre kész volt a pompás vacsora éa Wahrmann csakugyan nem eveit életében jobb ízül, meri hát az éhség a legjobb szakács. S mikor eltávozva, megköszönte a házigazda Szívességét, így szólt: .Nem hittem volna, k°gy egy nap két ily merőben különböző dolgot cselekedjem, először : ma fogtam először komoly iigybeu pisztolyt a kezembe s ma láttam először komolyan főző kanalat."
— Kovács Zsigmond veszprémi megyés püapok ur ő eiceltentiája, a nagykanizsai kisded nevelő egyesület sorsjátékot rendező bizottsága által huzzájutta tott 2 darsrbsorsji-gy ellenében, a bizottság elnöke és péuz\'árnoka Somatica L\' rincz ur Ő nagyságához magánkezül*g Írt hazafias ihlettől áthevüli levél kapcaán ugyszáz forintot küldvén, ezáltal ritka nemes humanitásának: és emberbaráti ratlau érzetének szolpáltaUa ujolag fény ei bizonyítékát. Sugározza be a mindenható-sá\'g e nemes főpásztornak drága életet a boldogság dicsfényével, hogy egykor ta uuja lehessen a/.on intézmények virág -/fsának, melyek ai keres előmozdításához ó is jelenlékenyen hozzájárult,
— Hynaen. A .Budapest* scimü
lapban olvassuk : .Bárán. Ignácz, h csák\'.ornyaí állami tanító képző intézet igazgató tanára e napokban váhott jegyet Nagy-Szombatban Csorba Marin -kiassz szonynyal, egy magánnevelő intézet tulaj-do nos* vai.
— A selyem tenyésztés érdekében ujabban kiváló buzgalom nyilvánul országszerte. A kormány egyik jeles teladatíL-i.ük ismeri a községi tsederfáískolak létesítését, e végből valamennyi törvényhatóság tetülelcn elrendelletc\'t a Cf-éWr:\': nyos intézkedések fogaoatoaitáSa. Zil--inegye területén ía több helyen buzognak ez érdemben. Kiváló eiismeréft illeti meg e tekintetben ia a caá.ktorny*Í állami tanitőképezdét, hol Csepregby Endre tanár ur minden dicséretet megérdom\'ő ügy buzgalommal és sikerre] oktatja a leendő tanítókat arra, miként kelljen 3 egykor a elymérek gyakorlati és elméleti bánásmódja\', ui megismertetni népüuk\'-t, mely az ipar eme jövedelmező ágát még hírből is alig ismeri. Pedig szakértők rcszrehajlatlan véleménye," hogy a ha- 1 zánkban termelt selyem kiallj» a versenyt még az olaszországival ia, ahol már régi időktől f»gva egyik legjövedelmezőbb foglalkozása a népnek, aggok, nők, gyermekek űzhetik a selyemtnrmeléat és juthatnak évem;int szép pénzhez a csekély munka éa néhány heti idő fejében. ^ -E hó folyamán a foldmivelés-, ipa?- és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ív -selyem tény észlés emelése czéijából ki- ¦ küldőt*, meghatalmasot\'ja, Bezerédj Pál g ín meggyőződést kivin szerezni a Csáktornyái ili. iképezde selyetnterm elési eredményeiről, kiküldvén a szegszárdí országos telep anirál, Gnndo Henriket, tf ki ez iparág felvirágzása érdekében hivatalos körutat tesz, megvizsgálandó a g selyemteoyóaztő telepeket. Csáktornyán I f. hó 6-án fordult meg s az áll. tképezde aelyem terme lééi eredményeivel teljesen | megelégedve távozott.
Egyveleg.
i
- Ur a maga házában. (Jelenet i
egy angol biró elŐtt.)Mr. Barslow londoni bíró előtt tiszleségesen Öltözött férfi jelent meg e napokban. Kérte a bírót, hogy szabadítsa meg egy albérlőjétől, fti megkeseríti az életét s még csak nem is fizet. I A biró: Est megleheti ön !s. Mondjon íel neki a utazása ki, ha letett a határidő. — Csak egy baj van. — Nos? — A kérdéses személy az anyósom. — Az nem tesr. semmit, ön nem kö\'.eles anyólát magánál tartani. — As ám, csakhogy a feleségem összeszűri a levet s a két asszony eng-m.. . dobott ki a házból. — Hogy tűrhet ilyent? — Bocsánatot kérek biró ur; nóa ¦ ön? — Nem. Ugy ! akkor hiáb* vesztegetem az időt, agy sem érti meg az esetemet biró ur! E szavakkal a férfi búskomoran távozott.
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
JUHIUS 18-án 1882.
— Egy hajón utazó kisasszony naplójából. 1. nap. Viharos idí, romi társaság. — 2. nap. A kapitány igen szeretetreméltó, bevallotta Bzerelmót a felajánlotta szivét és kezét. Visazau\'a-nitottam. — 3. nap. A kapitány ujia zaklatott ajánlatával a azzal fenyegetőzött, bogy megöli magát velem együtt a légbe röpití bajáját és 300 utasát. Visszautasítottam — 4. nap. JMegmentettem 300 ember életét]
!f I Csákteray*. Köszönjük, .r, Hall fratasada: aíWprgó ügyboa igazin nem bírom megmagya\'rísiiL \' \' •<
V. S Tapotcxa. Ugya". mi van veled, \'¦"->¦¦:¦¦ agy * b*Hg***»l«i feneklett** ? beszélj t manapsá/ az o*0st örvend kelemlűsénnek ?
H 6y. Veszprém T dassa vt-Ittnk, Iiogy
mok maradtak- cl ? P. D. Zágráb. Kapja üa read«
S/.erkesztői üzemetek.
Felelős azerkcaztó : szálai síndob
Társszerkesztő: BÁNüCZI BERNÁT.
legkap-
B T Csáktornya. Közönjük. Kisórje nyelemmel a birok rovatát! Ha csakugyan íny, bonoét van as. bogy c-m öntől elegében kaptuk a öirt ?
— Titkos betegségeket * legújabb tudományos kutatások alapján gyogyitok-söt a legkétaégbeesettebb eseteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az I ifjúkori vétkek rósz következményeit, j idegbajokat, tehetetlenséget. A legna-
gyobb titoktartás biztosíttatik. Kérem a legpontosabb betegség tudósítást Dr. Bella Uitgl. Gelehrt. Gexellscli. Pirit G. Place de la Natíon G. 52G 23 - *-
— Minden EpUeptiÁban (eekór) görcsben és idegbajban szenvedőknek bálrak vagyunk ajánlani Prof. Dr. Oh. Albert Paris, 29. Avenno de WagrazB a világhiril, majdnnm csodálatos gyógykezelését, forduljon tehát minden beteg te!: jes bizalommal fonnevezetthez ós egészségüket, melyet már veszettnek hittek, vissza nyerne tik. Levél által való gyógykezelés is nyerhető, ha a betegség állapota körülményesen leíratik. Megjegyzendő, hogy Albert ur csak látható si er után Urt igényt a gyógykezeled dijra.527
Nyiitté r.*)
KOSZÉN\'TEDÓK
sok«zoronan elismert módszerem által műtétes foglalkozásban: zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak.
Jutalom ás titán.
30
Prof. CH. ALBERT.
Parie, 29. Aronne de Wagram.
A tisztelettel aiólirottnak van szerencséje teljes alázattal a t cz közönségnek becses tudomására jut tatni, hogy nSi intézetét folyó évi július hó l-én megnyitja és épen ugy mint évekkel ezelőtt helyben gyako rolta, a reábizott gyermekek kézi munkában való oktatására, müveié sere és nevelésére különös mondói fo.\'ditand.
TLztolettel
BÖHM ÁSNA.
vátlal «
Sierk.
Horváth Lajoa ügvvid ur házában a kegyee-reDdiek átellenében. 601 1_3
HIE D E T E 8 E K.
Az eredeti Singer varrógépek
külön taiajdonaágak miatt fényes sikert mutattak fel az által, hogy az elárttstlás tetemesen növekedett, ugy, hegy a lefolyt évben
több mint fél miliő azaz 561,306 darab adatott el.
Ez többet tészen, mint az ÖSBzes varrógépek gyártmányának harmudréazc a* egész földön. — Ezen varrógépek jósága éa tartósága, czélszerü. szerkezete, mely által mindig tökéletesebbek lesznek és felül mu! minden más gyártmányt ez idézte elő ezen rendkivüÜ sikert — és ez által ezen eredeti Singer Tarrógépek, háztartás™, ugy mint minden iparágnak legkedveltebb a világon, — ezek mostan
uj s/erkezetü tiporállványnyal
szállíttatnak, az előbbieknél, melyek azokás Bzerént rövid idő alatt nehezen és nagy nak, azon előnynyel bírnak — hogy soha meg nem vasnak, tarloaao és állandóan ós könnyen kezelhető, ugy, hogy a leggyengébb — vagy agg személy, minden nélkül használhatja.
hogyha a gép á l l V á 71 y á. n ós a gépezet k a - j á 11 , az ide mellékelt gyári
hordja — ezek teljes jótállás melh melleit adatnak e!.
zajjal járat] nélkül er .\'feszit ós 600 1-*
V\'lljegjet
gyári áron éj hetenkint EGY fOß/ATregzletflzfltes
NEIDLINGER G. Nagy-Kanizsán Deák Ferencz-tér
460. az Q-rtuiliut féle laá:sK>ajo..
ooooooooooooo oooooooooooooc
OOOOOOOOOQOOOOOO GOOGOOOOOOOOOOOo
LANZ HEINRIK BÉCSBEN
III. Hintere Zoliamtsstrasse 13a.
m
SS
Gőzgépek és cséplőgépek. Kézi- és járgány-cséplőgépek. Takarmány előkészitményl gépek stb.
szerkezetű, legértékesebb — rendszerrel olcsó i g Kópés árjegyzékek ingyen és bórmeutve.
SJSJB*\'\' UgyfíF és szolid ügynökük és ismétchirusilók kerestetnek
2 Legújabb
OQOOOOC3©0000L3000000000rjOOOOöOOQ CKDOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOO
SKID EITZ - POH A
Csak akkor valódi, í* "f" ioi" \'»"»^f« • <
í és *k én aoksioro*itott rsíigom v
80 <t iU 1 legjobb sikerek mellett fennáll tninderin.-mü gyomor betcaséflek 6> evéiztésl akadályok, (mint ítrápyhiánv, haMiomli*), vér t»|l]áS ét araayér elIaD. Különöien oly egyéneknek ajánlva, kik Ul5 életmódot folytatnak.
Hamisítalak törvényileg bBitettetiák
Egy lepecsételt eredeti doboz ára i frt. o. é.
pRANCZIA BORSZESZ SÓVAL
A legmegbízhatóbb önsegélyi,-; síére a szenvodő emheriségnrk külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min--fej-, ffll- és fogfájás, rejti eérvek é« nyílt nebek, nindennemll hénolág ss sérQlÚK stb.
dennemü sebesüléu.», ríkrekélypk, StzBk, nemgrolladá
Üvegekben használati utasítássá! együtt 80 kr. o. é.
Hal-inajolaj.
KrohnM. éstarsatól Bergenben.
(Norvégiában.)
- l Eten ^almáj rsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj ka«5tt az egyedüli, mely orvosi czélokra használható.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. ó.
F ö sin 1 Iitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udyari szállítónál, Bécs
Tuchlanben.
gjógysiertirában va^y füsser-;ekben maginegyének nagyobb
Rakti- az állam minden L_____
kereakedéséban. Raktár nélküli bplysigekb.._ végrend éléseknél megfelelő árle engedés ben résioiHl
A t CZ. kOiCnség kéretik hatirosOttan 1 rendelni él csak olyanokat elfogadni, melyek saját Bommal vannak ellátva.
késsítményt m és aláirá-
Raktirak: Hafly-Kaaliaa Belns J. gyógysz. Pr;iger Béia gyógysr Fesselhofer József, Eoienfeld Adoli, Rosenberg Ferenc*, Strém és Klein — Zala-EgOTlZOf Hollóey J. Karciail lartl Férd. — Btrps Dorner K — Csakteraya Gsnox L. gyógysaerési;. — Kapaivár Babóchay Kálm. Kobn J. gyógysz. Th. Kecskessy eyőgy«z. — KaprBBC2a Werli M. ryógy. tötzag CBacsinovics Irt. gyógrsi. — Keszthely WOnscb F. — KSrmeid Ritz Ján. — ZÉfr*1" lrgalin"1101 gyógyaz. MiUlbach S. gyogysz Holjac V. — Stfjrtw kCeacy And. (tyógysz. — Letfcnye KaliwodaJ — Kapcsvá-ntt r.orovio Ad. — Zala-EierMeB Hollóaty L E. gyógysz 451 25—52.
7í5. szim. 1SS2. 59S 2—2-
Árlejt hirdetmény.
A nagymélióságo vallás- és közoktatási kir. minisztérium a Muraközben leró alsó-domborui rom. kath. paplak helyreállítását 1882. évi május hó 16 án keit 37532 számú rendeletével 1881 frt -40 krnyi ősszeggel engedélyezte, megjegyeztetvén, hogy a hitközség által 238 frt 35 krnyi értéket képviselő 237 kézi és 54 igás nap leszolgálandó. Ezen munka biztosítása tekintetéből Lz a!só-d raborut plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi juníns hó 27-én reggeli 9 órakor írásbeli ajánlatok elfo. adásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére magukat a fent kitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalma\' ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, múszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egersiegen. 1882. évi június hó 10-én. Zalamegyei m. k. építészeti hivatal.
KAVEZ
és t ti e a szétküldési c z é g
Legnagyobb szétküldési üzlet
nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve
Mocea v.ilótli arabia i Mesado !gen nema*
Java I lár^a ucraei — Coba «O\'d orfltetjes — Perl Mocea. Igen kiadós Java II. sarga tiPmi\'fi --Santo-\', jóir-lésü ¦ — Domingo, kíadtts — — RÍO erStoljea "s t!sz!a — Thet : \'|- kilo 75 Itrio; f,
!i kil.> I 75 fr;. Kazvotlen kivé-, ihea- as vaiUlából, •
líérju
">--.o. Rnislik -ui i!. s gyors í nini kis posta - magnaki
- »lid próbák
>ardiu.t bordi aa\'at. Arjegy i«nteacn küld 457 11—26.
FUNKE & KORNBERG HAMBURG.
IIB SAIDE
czipesz INT.-Kanlzsan
a városház épületében
FESSELHOFER .JÓZSEF,
fQaaerkereskedésQ mellett. [azelBIt Bafeocbay-fíie háaban )
T. cx.
Alulírott ajánlja magát mindennemű
UR1-. NŐ-Sjermekczlpők,
szilárd, K)"ora ^3 jutinvos árakon vsúi elkészitésers a letyobh borból, bel- cs külföldi bárminemű kel
méböl, smmnit sarkokkal agy kész lábbeliek raktárát
Vidéki ms^rendM lések re legnagyobb gond forditUti és azok csupán egy avalt czipfl nv..gj centimetermérti beküldés-! mellutt a legpontosabban eazküzöltelnei; "96
BssjT" a legújabb divat szerint.
A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri 540 8* EILTENBEBGEE SÁNDOR, ciipé.
K&gy-Kaaiasán, nyoiaatrjít ft kiadó taíajdoo^ Waidits József gyorasajtüiáii.
NAGY-KANIZJ&, jgj& jnjiias 22-én,
Egy szánt 10 kr.
HIRDETÉSEK
- hasábos petitsorban 7, másmlszor li f minden további sorért 5 kr.
NYII/IT ÉRBKN son.nkóut 10 krért vétetnek tel Kincstári illeték minden ogyes ¦¦" tésért 30 kr. fiaettndö.
Hnszoiiegyeáík évfolyam,
A lap sfteUemi részét Ölető közien^-nyek a sierkesztffbox, anyagi részét illető köxlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök: NAGY-KANIZSA Wlasslcshiz.
Bérmentatlen levelek csak iiroert mankatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
Nr-rj-Kanizsaváros helyhatóságinak, .nagy-kanizsai önk: tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparhank\', ,nagy-kanizsai takarékpénztár-, a .zalamegyei,áltaUno. taoítótesMIef a „nagy-kamzsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztminya\' s több megyei és viroB
egyesület hivatalos értesítője.
Hetfnklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi, lap^
Előfizetési feihivás.
A július elsején kezdődő uj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a kö-xÖnséget lapnak pártolására I Az eddig követett irány elég garantiát nyújt arra. hogy t. előfizetőink "igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk
Előfizetési ár:
Félém (július—deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jnl.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (v71assics-h:iz) kérjük küldeni.
N.-Kanizsán, 1882. jun. 21.
A kiadóhivatal.
Néhány szó a qualiflcafióról.
A tisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat — ugy az állam, mint a közönség érdekeit tekintve — kétségkívül egyike azon fontosabb reformoknak, melyek megvalósítás végett, a közel jövőben az országgyűlés elé kerülnek. Nem tesz tehát talán teljesen érdektelen, ha e tárgygyal egy kissé tüzetesebben foglalkozunk, annál is inkább; mert a képviselőház által, ezen javaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak üléseiben kifejtett nézetek — indítványok — s tervezetekből, aki-csak egy kissé is figyelemmel kísérte a tanácskozások menetét, nagyon köny-nyen azon meggyőződésre juthatott, hogy a törvényhozás e tekintetben czélba vett reformjai által ismét az egyik szélsőségből a másikba igyekszik átcsapni s hogy a köztisztviselők qualificatiójára vonatkozólag formáit követelményei csak ujabb folytatásaként ígérkeznek azon systema-ticus törekvésnek, mely az ügyvédi kart a földszínéről eltörölni szándékozik.
De szóljunk világosabban: A javaslat 28. §-a értelmében ugyanis, az egyes ministeriumoknak alá rendelt állami tisztviselők ugy, mint a
örvény hatóságok uál az alispán, főjegyző, szolgabíró, a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei s a rendőrkapitány, gyakorlati közigazgatási vizsga letételére köteleztetnek.
Mi e szakasznak az állami tisztviselőkre vonatkozó részét illeti, ugy az alig mond valami ujat; mert hisz, manap is, már majd minden állami hivatalnál — legalább a fogalmazási szakban való alkalmazha-táshoz - az elméleti képzettségen kivüí még az illető szakvizsga letétele is mulhatlauul megkívántatik, ettől lévén függővé téve az állami szolgálat — mondhatni — minden ágában az előléptess, avagy a nyugdíjra igényt nyújtó végleges alkalmazás. Az érintett szakasznak a megyei tisztviselőkre vonatkozó intézkedése azonban már határozott újítás s bátran elmondhatjuk, jogos követelmény is; inert a mai fejlődött viszonyok közepett sokkal bonyoló-dottabb már a közigazgatási szolga lat, hogy sem annak, minden quali-ficatió nélkül megtelelni lehetséges volna. A törvényhozás czélba vett reformjához tehát, mely az ónálló hatósággal felruházott megyei tiszt viselőktől jog végzettségen kivül még a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét is megkívánja, legkisebb sző sem fér, hacsak azon egyedüli aggot dalomnak nem akarunk kifejezést adni, miszerint félő, — hogy mindezen üdvös reformok nagyon könnyen hajótörést szenvedhetnek akkor, ha a megyei szolgálat terén továbbra is a hatéves választási rendszert akarjuk meghagyni, kétséges lévén igy, hogy az ideig-ó.\'áig t^irtó hivataloskod ás ra, bizonytalan s annyi kicsinyes érdektől függó pünkösdi királyságra lesz-e majd elég jogvégzett s ezen felül még a gyakorlati közigazgatási vizsgát is kiállt vállalkozó? Igaz agyán, hogy a jogi pálya tu Itömöttsége következtében ma. - hogy ugy mond-
juk — nagy a .kínálat"; de ezzel, szemben nem szabad felednünk azt sem, miszerint a mai reális korszakban mnrdenfei-í "bizfds eristentiának adja az elsőséget s igy, ha netán kellő számban pályáznának is a bizonytalan közigazgatási szolgálatra a végzett jogászok, azt bizonyára a nagy többség csak ideiglenes életpályának fogja tekinteni s ahoz legfe-lebb csak addig ragaszkodik, mig jövőjét valamely biztos s hálásabb téren megalapítani képesittetik. Hogy azután ezen ideiglenesség, ezen átmeneti hívataloskodás a különben is annyira ócsárolt közigazgatásunknak nem valami nagy előnyére fog szolgálni, azsokkal kétségtelenebb, hogy sem bizonyítgatni kellene.
De ; visszatérve magára a törvényjavaslatra, illetőleg az ezáltal czélba vett reformok tulhajtottságara, sietünk kijelenteni, miszerint a tul-hajtotteágot nem a jogvégzettség s agyakorlati közigazgatási vizsga iránt formált követelményekben találjuk, hanem igenis a már többszőr érintett javaslatnak az ügyvédekre vonatkozó szakaszaiban, melyek szerint, igaz ugyan, hogy az ügyvédek fel lennének mentve a tervezett 2—S évi közigazgatási gyakorlattól: de másrészt meg őt is a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére köteleztetnének. S épen ez — szerény nézetünk szerint — a javaslat leggyengébb oldala nemcsak azért; mert gyakorlati vizsgát követelni valakitől valamely szakban, melyben soha uem practizált: képtelenség, hanem azért is, mert a javaslat ezen része ép oly méltánytalan az ügyvédi karral szemben, mint\' a mily inpracticus a jó közigazgatás követelményeit illetőleg. — Ozélszerütlen, inpracticus a javaslat ezen kívánalma pedig azért; mert az ügyvédet a minden : — de fÓleg az őuálló hivatal oskodás hoz mulhatlan szükséges gyakorlat alól felmenti s igy
csak tovább-folytatását képezeudi azon eléggé nem kárhoztatható ferde s agyonvizsgáztató rendszemek, mely a gyakorlatra időt alig engedve, csakis elméleti embereket képes nevelni; méltánytalan pedig az okból, mert az ügyvédet az ügyvédi vizsgán felül még egy hasontárgya, de bizonyára sokkal szükebbkörü vizsga letételére kényszeríti, daczára p.nnak, hogy a jelenleg érvényben lévő ügyvédi rendtartás mellett amúgy is egy egész kis vagyon kell s fél ember élet is alig elégsé ges ahoz, hogy valaki a jogtudori szigorlatokon áttörve, ügyvédi diplomához juthasson.
Igaz lehet ugyan — mint ez a képviselőház közigazgatási bízott ságának ütéseiben is különösen hang súlyozva lett, — hogy az ügyvéd séy tultengé5ének egyik főoka abban keresendő, miszerint ez ideig az ügyvédi viz-ga mindenre képesített s hogy ennélfogva ezen irányt to vábbra is pártolni nem czélszerü; de másrészt az is igaz, miszerint az ügyvédi miseria és proletarismus má sík elvitázhatlan oka meg az, hogy az ügyvéd a törvényhozás ujabb és ujabb intézkedései folytán a bözszol gálát minden teréről systematicusan Jeszorittatik s így ebből folyólag az is igaz és elvitázhatlan, miszerint ezen methodussai, mely áltat a tár sadalom egy egész osztálya a megélhetés feltételeitől egyenkint és egy másután megfosztatik, a bajt csak elmérgesiíjttk, de orvosolhatni soha nem fogjuk, aminthogy soha nem is hathat az oly gyógyszer, mely a kóros állapotoknak nem okát, de következményeit knrnzsolgatjá.
Nem a megélhetés eszközeinek tervszerű és következetes elvonása által kellene tehát a törvényhozásnak mz ügyvédség tultengéséból eredő bajokat, orvosoini, hanem ellenkezőleg l addig is, míg társadalmi s közgaz-
dasági viszonyaink teljesen áí nem idomulnak s igy ebből folyólag aj, biztos és tiszteséges existentiák alakulnak, vagyis másszóval, ad^ig is, mig „prókátor nemzet* maradni kényszerülünk oly „modus vivendi*-k nyajtása által, mely a feles számú ügyvédeket, tanulmányaiknak megfe-ieló állásba, foglalkozásba segíti. — Igy tett hajdan, hogy több példát ne említsünk, a classicus jogtudomány hazája; Koma is, mely a jog és igazság védőit szintén czéhekbe szorítva, gátot vetett ugyan az Ügyvédek tulszaporodásának; de soha sem ment addig, hogy az Ügyvédi kart kenyerétől akarta volna megfosztani, sőt ellenkezőleg az ügyvédek sorából szemeitettek ki az állam elsőrangú tisztviselői.
A magyar törvényhozást azonban e tekintetben ugy látszik, nagyon is ellenkező intentiák vezérlik, kézzel fogható bizonyítéka ennek ujabban a köztisztviselők minősitésérói szóló törvényjavaslat, mely ismételt bizalmatlanságot árul el szemben az ügyvédi karral, ujabb semmibe vétele a manap már1 ugyancsak ke-keservesen megszerezhető ügyvédi diplomának, ajabb törekvés az egyik szélsőségből a niásikbi. "aló átmeneteire. Eddig jó volt az olyan szolgabíró is, kinek Összes tudománya talán csak az írás olvasás mesterségében culminalt, most meg egyszerre azt kívánjuk tőle, bogy legyen vég-zett jogász, doctor jnris, ügyvéd s mindezek \'hegyé még a gyakorlati közigazgatási vizsgát ís tegye le. Már pedig, ha valaki minden gyakorlati, birói vizsga nélkül leiét törvényszéki vagy akár legfőbb rté-lószéki bíró is, Ügyvédi oklevelével, ugyan kérdem, miért, nem lehetne az ugyanezzel a szegény diplomával valamely kis falusi városkában szolgabíró, polgármester, vagy akár alispán is ? Erre bizonyára az a válasz, hogy azért; mert csak flgy-
TARCZA.
A nagy-kanizsai Frőbel-ünnepélyen.
— Szavalta SOMSSICH KATINK * kisasszony.—
Onnopft tartunk ma itt,
Méjt pedig kettőt ünnepet. —
A kebel Lraés*it
Szó nélkül hagyni nem lehet.
Hint ragyog minden arezon, minden szemben :
Mily migaditosat éretünk o pereiben!
K. díszhelyre sereglett t
Kiiiedek áldott sxir-tben
Ma egy nj virág termett.
O-Urék bivon, gyöngéden.
E izép. ékea uj viráe : a kegyelet! —
Tostvérré tesz minden népet, nemzetet.
Misik virág is van még,
a izívben az éjsizel él; Wteuto") vett orCkség \' így minden kincsnél Ifibbet űrt L üú« vir*L a Kyermeki sxeretet, I*ten és ember egyiránt saeret
f *«:ős éraelemnek
íientelve Frőbel napja, \'/-íj\' tok népet teremnek,
« Ünnep bizonyítja. .
"\'\'íTyec e kép »mlék a kiidedeknél:
nincs drágább virág • két érzetnél !
BÁTORFI-
Karaflola a költő sírjáról.
(Kibe.ií:éi a deák időkből:) benvu Ágosttól. Forditotta: PRÉMVB DOMONKOS (Folytatás és vége.)
— .Tudotp íe én! Minek is kér-d*»*i ?«
— „Hogy ne kérdezném? Nézz «"»k, mi\'versengünk a lányért — éa 5
szeret, igen, ő szeret, me-t egészen megváltozott. Nem vetted ezt észre?\'
— „De igen."
— Kit szeret? Att egyikünk sem tudja, Ő neki pedig nincs annyi bá\'or-sága, bogy azt megmondja. Tadod mit? Hagyjak el fit egy időre, hadd\' gondolkozzék. Majd ha nem lessünk vele, megmondja a szive, melyikünk az igazi. Akkor Ítéljen. Jól lesz-e?
— .Jól van, nagyon jól van. Rá állok."
Hazaértünk vacsorára, — a mely megiot a kertben volt. Az asztalnál elbeszéltük találkozásunkat „Thalia" gyermekével — volt elég nevetés. Végre a többiekkel is tudattuk szándékunkat és hogy másnap tovább akarunk menni -a bledi* tóig, a bobini lóig, — a Száva t\'-ir-ásáig — és pedig korán bajnál előtt. Az ur és az asszony jóvá hagyták elhatározz tónkat, — Nezsa pedig aiig észre-vehetŐleg megrezzent.
— „Éa meddig fognak elmaradni ?" kérdezte Albertet.
— „Tizennégy napig,"
— „És aztán ?„ — folytatU Nezsa kíváncsian.
.Visszatérünk" — viazoniám.
Erre az ur felkelt és Alberttel bement a házba, hogy átadjon neki egy levelet, a meiy az ur egy barátjának Biedben volt kézbesítendő, az asszony a konyhába ment dolga után. As asztalnál
*) Blsnfl té és vidéke, Krajna legigényesebb pontja, - Bobini tó "TgL eyfiny6rfl vidékéről. - Slindak*t tó a Száva fcrrJLál van, - a mely itt Sza^-ának n.veztetik, mivel nagyon kienny. A Jt« » íidékét a r^dík legerStelj-sebb népe lakja.
mnradtam magam Nezsával, fi kötött, én szivaromat szori<gat(am. A gyertya remegő lángja körül röpköd tek az éji pillangók, — a hold a leveleken keresztül kundikáit lugasunkba, — a hol voltunk.
Egyszerr" megszólal az 6 torony harangja.
Tizenegy óra.
»A hold világit, az óra ül" — akaratlanul ejtem ki e serokat. ugy fél hangon.
— .lgasáu, — szólt Nezsa mosó lyogva, — önök csakugyan mennek holnap?"
— .Igen. De valóban, vissza kell adni „Prezern költeményeit "
„Minek, biss úgyis visszajönnek.\' ¦ Az igaz."
„Vigye csak magávai a könyvecskét. Szaviczán olvaaaa el a keresztfát a Saavicsánál," s akkor adja vissza.
— „JÓI van. Mindent megleszek akarata szerint."
Megint hallatszott az óra ütése. Negyed tizenkettőre.
— „Késő van már, — mondám gondolataimba mélyedve, idője, hogy lefeküdjünk."
— „Az igaz, — válaszolt ő — bol nap korán kell fölkelnie.\'
Felkeltünk és lassú lép tok kei a ház feié tartottunk. Minden csendes — csendes volt. Mozdulatlanul álltak a fák ét hegyek.
A kert ajtajáig ériünk.
„Isten vele Nez»icxim, — a vi-asontlitásig.*
A lány a kapufára támaszkodott. Lehajtotta, fejét, keresztbe tette kezeit. Mintha álmodott volna.
Aztán mintha valami felvillant volna agyában felemelte fejét. Rám nézett. Szemei a holdvilágnál nagyszerűen ragyogtak. Rezéhez kaptam. O mintha elakarta volna vonni, — de ínég se tette.
— „Jó éjt I* suttogá. Egy köny villant szemében. Közeiebb léptem hozzá. Éreztem meleg lehelletét. Ajkaim aka ratlanul az övéit érintették. Nem futott el, az ő ajkai válaszoltak az enyimnek.
— "Isten vele! Isten veleI* — súgta zavartan, a viszontlátásig.
— „Igen a viszontlátásig I Erre elfutott: — Csend éa béke uralgott a városka fölött és midőn as éjjeli őr az éjfélt hirdeté, én már álmodtam Nezsiról.
Másnap mielőtt a nap sugarai fürödni kezdtek volna s. harmatcseppekb"-n mi már jó! messze voltunk K• . Jóllehet a reggeli szellő lehellete kellemesen hatott reám, szivem mégis szomorú volt. Hisv nehéz elválni bármily helytől is, a hol pár kellemes napot tölt el as ember, hogy ne esett volna nehezemre az elvállás nekem, a ki „éltem, haltam* Nezaáért.
Midőn az ember a termésiet szépségeit szemléli különböxő képeiben, gyerekies vágy fogja el szivét, szeretné, ha Istenként miodesiitt és mindenkor jelen lehelne, és a tudat, hogy e vágy tcljeait-hetlen, fájdalmas érzeJmnk»t,kel\' benne. Nezsa csókja még lángolt ajkímon.
Valahányszor kökény szemének ragyogására a holdvilágnál gondolla-m, — szivem remegni kezdett, e e szónak „viszontlátásig\' mintegy viszhangja egész lényemet töltötte meg.
Ily gondolatikkal foglalkozva lépdeltető. Albert mellett. Nébft-uéha sie:ni
kezdtem, gondolván minél előbb érünk czélunkhoz, annál előbb| yíssontláUndom Nezeát.
Róla egyikünk sem ásóit agy ásót sem, — többet gondoltunk rája. —. A bledi tóhoz értünk.
Nem vagyok „tourista", hogy élénk színekkel le tudjam festeni e bájos vidéket. Egy fényűvel fedett hegykosaoru-ban, magasan fekszik e tiszta hosszas tó, körülötte láthatni a nyaralók hoessu sorát, — amott a parton egy píros fedelű templom áll, tovább egy a többíekből kiálló s a tó főié hajló meredek szikláról középkori vár gyönyörködik a tó fenségében, A kékes té közepéből szigetecske emelkedik, — a Boldogasszony templomával. A hol most as isten anyja dioső-iitetik. ott hajdan szláv irányok Ladájuknak*) áldoznák. Es volna a tó prózai leirása. Eo Alberttej némán bámultam e magasztos képet. Einek )¦ volna ide>e beszélni, Jmikor ily varira antphitheater tárul szemei elé, as ezüstös tó, a zöld lugasok, a kék ég, a fehér házacskák, a komor csúcsok s ehhez a nap aranysa-garat. Ugy tetszett, mintha a Lada 1 ágasát láttam volna a szigeten, mintha belőle az áldozat füstje emelkedett volna,1 — mintha szüzeket láttam volna koszorúkat fonni, mintha ae istennő tiszteletére ajkaik dalokat zengedeztek volna, mintha magát az Istennői tártam volna mosolyogni, a szégyenlő*, a szelíd, a bájos, az •gyszerü istennőt. — Nezsa hason kópét, A templom harangja ébresztett fel álmaimból. Mily busaa, mily kedvesen kon-
• *> Lada, — aa.Őti pogányaaiávokaái a izerelem, Uvaas, fiatalság UtssDo>. „
Mai
M4s»»klMZVi- sMBsksto.i U>r*H Ttstrtrsk HtnyKUdihivataliban asojalast kScyvelc é» Birtajwk_arjaayzélce_
HÚSZON KG YS3WK ÍVTOLYAM
Z ALA I KÖZLŐN Y.
JödflLTS 22-én 1882.
véd, az ügyvéd pedig kiirtandó
földszínéről!
Dc ám legyen! ha már egyszer épen sem ibe sem veszi a törvényhozás az ügyvédi oklevelet, fcötehzze inkább átmeneti íntézkedéaké^n, mindazon ügyvédeket, kik a quali-ficatióra vonatkozó törvény életbelépte elótt szerezték meg a diplomát sa közigazgatási szolgálat terére akarnak lépni, a közigazgatási szolgálat valamely alsóbb fokán, p. o. jegyzői, segédszolgabirói minőségben eltöltendő egy évi gyakorlatra s ennek bizonyára több practicus haszna leend, mintha a talán különben is csak elméletileg képzett ügyvéd, egy ujabbí elméit-ti vizsgára kényszeríttetik, meiy az ügyvédeket illetőleg, minden gyakorlat hiányában, legfelebb csak névleg lesz gyakorlati vizsga ; de nem valósághű Ami pedig azon ügyvédeket illeti, kik a qualificatió tőrvény életbe lépte után szerzik meg a diplomát, fogadja el az országgyűlés, Cjtorinnak a képviselőház közigazga tási bizottságában kifejtett azon nagyon is talpraesett és méltányos indítványát, mely szerint az ügyvédi rendtartás olykép lenne módosítandó, hogy az ügyvédjelölt a gyakorlati évekből egyet & közigazgatásban töltvén, az ezután letett ügyvédi vizsga alapján a közigazgatási szolgálatra is kópesittetnék. Igy azután — a csupán államvizsgákat tett végzett jogászoktól, a javaslatban is tervbevett 2—3 évi gyakorlatot, ugy a gyakorlati közigazgatási vizsgát is feltétlenül fentartva, — a mai körülmények közepett, bizonyára a legméltányo-sabb s talán nem is épen czélszerüt-len megoldást nyerhetne a megyei tisztviselőket illetőleg a qualificatióra vonatkozó törvényjavaslat, melynek, ha agyán rövid életű, félszeg intézkedés nem a**ar lenni, még mielőtt törvénynyé lesz, egyébként is számolnia kell az elmélet, gyakorlat, méltányosság, czélszerflség kivánal maival, hacsak nem akarunk az államigazgatás terén is folytonosan experimentálni s örökösen a végletek között tapogatni, melynek káros következményei ugy az állam, társadalom, mint egyesekre nézve, hogy soha el nem maradnak, — ugy hiszem — azt épen mi tudjuk és érezzük leginkább. Nagyon is itt volna tehát az ideje, ha egyszer már szakítanánk eddigi
gctt a harang, — mintha siratna — valamit.
Halljitok-e ezt a hangot, ti vend sziklák? Ob szegény vend népem, nem szived bódalanak visszhangja ez ?
De ,tovább, tovább!" súgta nyugtalan szivünk — mi hallgattunk rá és mentünk tovább, ama borzasztó vad hegységbe, a zöld posstaságba a hol nem hallhatni emberi hangot. — A bohini tavon keresztül egy halász csónak vitt át. A tó fanekén láthattam régi tuskókat óriási szürke köveket, siető halakat. — Titokzatos morajjal csapkodta a víz csol-uakunk oldalait. A halász csak ült, csak nvezett, csak hallgatott. — Meglátszott rajta, hogy zivatar volt a keresztapja, villám a barátja. Csodálatos érzelem fogta el szivemet, Önkénytelenül a víz fólébajoltam, kérdeztem a tuskó\', a követ: „Hol vagyon tündének, a szép szláv tündér? Itt időzik-e még a tó fenekén, mikor a holdvilág játszik a habokkal? Sír-e, <Ialol e, meghalt ?" És a tündöklő habokból mosolygott rám egy kedves női arcs, — Nezsa. Szivemből felkiáltottam; „\'Ab! ól még a tündér, él még!"
Magas, meredek, komor, csúcsok emelkednek körülőttünk, mint megannyi óriás vitéz, akik őrzik a világ e varázsszögletét. Most kikötöttünk a tó tuisó partján. A halász az ezeréves erdőkön keresztül vezetett. Mogy előttünk, msgy és hallgat, hallgat és megy, Nincs itt üt. Csak a viharok bősze készített az erdő oszlopai között itt-ott egy nyomorult Ösvényt. — Az erdő mintha mormogna; a levelek mintha remegnének. — Tovább nem lehet. Egy magas fal.áll utadba. E szikla fal zúgó, fénylő, habokat hány magából, s dobálja le a mélybe, a kőkatlanbe. Azt gondolnád, csupa ezüst ez. — Hátad borsózni kezd. Hogy nel Hisz ama virágok, ama iák a zuhatag körül is remegnek a félelemtől. Most megjelent a nap is a hegy fölött. Millió drágakő ragyogott a levegőben, millió csepp osiilsgként csillogott a fákon. — Szeretnél felkiáltani, — de kövesedéi. Felséges és borsantő.
ferde tanulmányi rendszerünkkel, melyet ha továbbra ia folytatank, {féltadósokat, elméleti embereket nevelhetünk ugyan a hazának; de a gyakorlati ember — mind addig, mig reálisabb alapra nem fektetjük a szellemi képzettség iránti követelményeinket — ritka lesz, mint a fehér holló, — habár agyon iskolázzuk, vizsgázzak is a fiatalságot.
JENT A Y GÉZA.
Felolvasás a FrÖbel-ünnepéiyen.
Nagy-Kanizsa, június 18 kn 1882.
— Pon-griny nyomán. —
A legrégibb időktől fogva kiváló gond fordíttatott a nevelésre, számos iskola, tanintezetállittatott fel. a kisdedek nevelése azonban a természetes ós épen avért a legjobb nevelőknél — asédes a n y á k n i I áradt ; csakis a természettudományok fejlődésével, midőn már *a gőz, a villám csodaszerü ereje ismeretessé lŐn s az emberi ész azokat munkásaivá hódította, midőn az ipar oly roppant lendületet nyert p es által az anyagi és szellemi szükségletek annyira növekedtek, hogy a felszaporodott munka végrehajtására több erő, lóbb idő volt fordítandó, midőn a férfi, kés már nem volt elegendő, ennélfogva tehát a nők is a sürgés-forgásba bevonultak és igy kénytelenitettek a nap nagy részét lakásaiktól távol tölteni, mi által a kisdedek magokra hagyva különféle veszélyeknek kitéve maradtak és a szegény elhagyatottakat ért borzasztó szerencsétlenségek hire csaknem mindennapivá lett, vagy a szerencsétlen, anyai ápolástól megfosztott árvák az utcaikon tévelyegve roBzlelküek által elcsábítva a bün martalékaivá lettek: ekkor könyörület szállta meg a jólelkű emberek szivét — és állították fel a kiadedovodikat, pótlásiul a házi nevelésnek!
Szép jellnme az emberiségnek. Itt nem az önzés hidegsége, hanem felebaráti szeretet melegsége jntott fölényre.
Ezúttal is a bőkezű éa gyakorlati, angolok voltak a kezdők, — kik belátták, hogy a gazdagok biztonságit a munkás nép jóléte és megelégedése idézi elő. Az elaő óvoda 1819-ben nyittatott meg Westminsterben. Nálunk az áldott emlékezetű Gr. Brunszwick Teréz alapította az első óvodát Budán Angyalkert név alatt 1628-ban Ezóta az ovodaügy, mint minden nemes növény lassan, de Britéi j e s e n gyarapodott. Ámde viszontagságokkal is meg kellé küzdenie, — mig hazánk legújabb korában — ki-válólag az angyali asivü jő nők, — a gyöngéd érzelmű anyák felkarolása és
nemes bozgósága következtében ország\' sőt világszerte virigsik.
Itt ma, a nagy-kanizsai kisdedne-velő egyesület kegyelettői indíttatva egy oly férfiúnak azizados születési emlók-ünnoplesére gyűlt Össze, — ki nem volt Icísdodóvő és mégis a k i s d e d-óvók nagy mestere lőo, — nemes eszméje által a legnagyobb gyermekbarátokegyikévé emeltemaga magit. Hódolva nemes eszméjének és tisztelve érdemét,becsülve mankissságát egyesületünk erkölcsi kötelmét teljesítő, midőn alkalmat igyekezett nyújtani intézetünk termében arcsképének biráaa által az érzelem tettlegesitésére.
Engedje meg a t. közönség, ba a ncrai-s férfin életrajzát röviden olŐadom.
FrÖbel Frigyes született 1782. év april 21-én Ober-Weisbachbao, hol atyja lelkész volt Anyját korán elvesztvén, a 6u parlagon növekedett, majd egy nagy bátyja vette gondjai alá, 1808 — 1810-ig Peataiozxíní] tanilbjkodott. — Az itt töltött idő egész élet-.-, - - döntő hatassál volt, azután 1813—1814-bec részt vett a német szabadságharcafjan Lützow seregében. 1816-ban Griesheim ben nevelő intézetet nyitott, honnan 1817 ben KeÜhauba költözött s intézete azép hírnek Örvendett. Itt adta ki 1826-ban nD«e Meoachenerziehung, czimü munkáját, melyben eltérőleg az eddig követett úttól — miszerint a lélek fejlesztése ca u p in receptivitissal eszközöltessék, — kimutatni igyekezett, hogy a nevelés lényege éppen abban áll, h sgy az egyénben a tevékenység (Thátigkeit produktivitás) — minden oldala kiképeztea sék, még pedig valamennyi egy egész összhangsó viszonyban. 1817-ben álli-totta fel Blankenburgban az első gyermekkertet. Itt jelent meg vKommt, lasst uns unsern Kindern lében" czimü munkája, — mely nagy tetszéssel fogadtatott.
FrÖbel azonban uj nevelési eszméjével — a gyermekkerttel nem szorítkozott csupán a kisdedekre, ő az ifjakat sőt a már felnőtteket is ily tirsslgisí kertekbe kívánta gyűjteni, mi azonban nem sikerült neki, hanem azért as eszme em tűnt el nyom nélkül. Létesültek ily kertek is, csakhogy mis különféle elnevezés alatt.
Blankenburgból Fröbel Marién thalba költözött, hol kisdednevelőoők képzésére intézetet szándékozóit felállítani, míbon azonban halála meggátolta
FrÖbel mozgalmas — életéből a gyermukkert köti Ie figyelmünket, ez által lépünk mi, a kisdedovodák it pár tolók FrÖbellel viszonyba.
A kisdednevelés nem Fröb«1 eszméje, m-e volt az már reges régen. Ott van Spanyolországban a jámbor Kala-santi József, kinek példája as egész művelt világra kihatott.
A mult ezáaad végén pedig Schweiz-ban különösen Peataloxsi tűnik fel, ki azutczákról szedegette fel a zegény elhagyott gyermekeket A világhírű nevelő azonban nevelési módszerével elmerült a szemlélt etésbeo, — ő csak magiból, az ó lángoló szerétéből kívánt eriteni ; a világot meglehetősen ignorálta, nem is kívánt ő egyebet fejlesztő módszerénél, mint a tárgy számit, alakját éa nevét. Növendékeit órák hosszant az nnalomig — elfoglalkoztatta a terem rongyos ta-pétjának szakadásainál.
Peatalozzi bnzgóságival nem futott versenyt a paedagógiai észlelés; ő, ha megindított valamit, az azután, mint a kicsapott vízár czől\'.alánul rohant mindenfelé.
FrÖbel is tanitÓBkodott Pestalozzi-nai, évekig észlelte az oltani nevelési és oktatási módszert s < zeniül is több óvodában megfordult. Ámde mint az emberi lélekbe mélyen belátó tudós, mint Ián goló szeretet által lelkesült gyermekbarát, amint felfogta azok magasztos czél-ját, jótékony hatásukat, ugy észrevette a nagy hiányokat is és okul- a a mindennapi tapasztaláson: hogy kis gyermek-k ösz tönszerüleg vonzódnak más kis gyermekekhez, mily jólékouy hatással vannak a gyermekek testi és lelki fejlődésére a hasonko ruakkal való társalgás és játékok, melyek testi erőiket és szellemi tehetségöket gyakorolják, köszörülik, a kisdedovodák mintájára a jobbmódu szülők kisdedei számára felállította gyermekkertjét, hol kiválva Pestalozzi merev utánzói közül, valamint Pesti>lo zi Rousseau elvét, hogy a nevelés terme-azete . legyen megmagyarázta, miszerint az alatt természetszerűt kell érteni, ugy ő, t. i. Frőbol is Pesta-,ozzi nagymesteréuek módszerét —
Szaviczs ez — a kicsike Száva Zúgva, forrva tör maginak utut az ős erdő köves talaján keresztül, mintegy dühvel ömlik a bohini tóba, belőle folyik tovább délre-délre.
Itt olvastam át Présem „Keresztfáját a Szeviczánál\', itt éreztem it e költeményt, itt vésődött szivembe. Szent félelem fogta el lényemet. A természet e fölséges zugában utolsó, elkeseredett harcsót vívtak hajdan a vendek szabadságokért, — e szent helyen utolszor áldoztak szabadságuknak, verőkkel, — a habok zúgása elnyelte as elesettek jajkiáltásait. — Itt barátkoztam meg újra Albertemmel. Itt erősítettük meg újra fogadásunkat.
Ismét Krainyboz közeledtünk. Szivem erősen dobogott. Most kellet hallanom az ítéletet. Melyikünkre fog esni a koczka ? Melyikünket szereti a lány? Már sötét volt. Messziről integettek a kivilágított ablakok. Körülöttünk -oéma hegyek, alattunk csörgsdezŐ patak, fürdik henne a hold világa. Megálltunk, néztük a telt, as aranyos holdat, elénekeltük. „A hold világit, aa Óra üt.\' — A városkába léptünk, a „stara poeta.ü-hoz értünk. Mintha valami torkomba akadt volna.
A kivilágított folyosón térdepelt a cselédség. Mi as ? önkénytelenül térdre bnriiltank mi is. A helyi plébános épen lejött a lépcsőn, karingben volt, kezében a szentség. — előtte egy gyermek Iám pát viLt.Hideg futotta át irmaimat.A mellettem lévő szolgálóhoz fordulok.
— Mi aa? Ki az?
— „A Nezsa — válaszol ő kö-nyesve, — nagyon rosszul van, nagyon rosszul, — nincs segítség 1* Ágyam megakart fordulni. Most lejött as asszony íz. Sírt. —
— , Kimc.lt. — Imádkozzatok
értei*
— ,Az istenért! — kiáltok fel, — igas-e ez?"
— .Későn jöttek. Tisztelteti minda-kettőt Meghalt. Istenem 1 Istenem! Miért vetted el? Mit vétkeztünk? — Hát tud-
ják, vendégség volt a szomszédunknál
— ott volt ő is, — aztán megbütött< magát, forró iázba esett, s most, — halott
— Igen halott. Olt feküdt a fehér ágyon, megkoszorúzva, hat égő gyertya, állott Őri ágya körül. — Halavány volt,
— no de hisz tudjátok, milyen a halál. Mintha mosolygott volna, —\' édesen — mint egy tündér, — mint egy csillag. Mi ketten sírtunk, mint a gyerekek.
— ,Albert! ,— szóltam, — kimondták az ítéletet; a koczka sem rám, sem rád, — hanem a sirra esett."
Mielőtt a halottat a koporsó b zárták volna, megnéztem még egyszer a kedves arezot, azokat az ajkakat, lyek az enyéimen csüngtek. — Istenem, mily ragadozó állat a természet. Megkondultak a harangok, megindult a halotti menet azon az uton, melyen pár héttel ezelőtt Présem sírjának látogatására mentünk.
Nem messze a költőtől helyeztük őt a hideg föld ölébe, — A virágok a költő sírján lecsüggesztették a fejeiket, — mintha Barnának, az a kék ég mintha ránk akart volna borulni.
Misnap ott hagytuk Krainyt. Az elválásnál az asszony e szavakkal szoritá meg jobbomat.
— Tartsa meg magának Presern könyvecskéjét, — Nezsa mondta, hogy önnek adjam. Isten velők.
Meglátogattak még egyszer az uj sírhalmot, aztán elmentünk. En magammal vittem Presernt s benne a szegény karafiolát.
Évek és évek multak el. Istenem, hogy megváltozott volna azóta a világ. Mennyi bajon meutem már azóta keresztül. Ki tudná megszimitani. De Presern költeményei és a virág a Birjáről még megvannak. Minden megváltozott, csak Albert és én, mi nem változtunk meg, — mindegyikünk hü maradt fogadásához, nemzetéhez, ő vend én horvát.
Éa versfaragóvá lettem, ó prózával védi nemzetét. Régóta nem láttuk egymást, de sziveink most is egyenlően dobognak, mist egykor a költő sirjip, mint
ntho,
¦gy 1
ember fúhi vatásí
m u n k a á g — az egyoldalú szem Iéllelést kibőviielle a tevékenységre ébresztő, ösztönző foglalkozásokkal, mire nézve alkalmas szereket is nyujiott, melyek csakhamar világszerte méltánylásra találtak, a kisded-óvodákban is általánosan elfogadtattak és mai napig jó sikerrel alkalmaztatnak.
Azonban valamint a tengerésznek utazásiban a delejtü nem szolgál í r á-y u I, hanem tájékozásul, hogy a messze BÍk sengeren a kitűzött pontot elérje, ugy a Fröbe! féle találmányok Bem kövttelik a szolgai utánzást, ezek is csak tájékoztatják a kisdedoevelŐket, miként juthatni, miként férhetni a kisdedek tengernyi kiterjedésű, vagy inkább ezer és ezerféle lelki sajátságaihoz. Ebben rejlik FrÖbel puedagogia jelentősége és ez által emelkedett Ő a kisdednevelök nagy -mesterévé
Fróbel az alapnevelés e szerencsés vezetése által győzött. Zászlója diadalmasan leng, mit eléggé bizonyít az, hogy
a Ssávicza zuhatagjánál. És ti virágok hogyha díszítitek Nezsa sirhalmát, hajoljatok meg, súgjátok meg annak, a ki alattatok álmodÍK, hogy ói még az a horvát, a kit megcsókolt valaha, él és áldja az emlékét, a kit visszaadott nemzetének, őrzi még Presern könyvecskéjét, mint valami szent ereklyéts benne alszík, álmodik és álmondni ís fog még soká, de sokia karafiola a költő sírjánál.
világszerte megülik születésének évfordulónapját, az nlhomilyosithatlan érdemnek méltin nyujiva a hervadhatían babérkoszorút!
Mi a \' nagy-kan;zsai kisdbdnevelő egyesület is, mint folyvást észlelők tehát i 1 Le t é\'k e a b i r á k — dicső-itjtik a cyermeki csélszerü foglalkozásuk szerencsés meginditójit, látván, hogy az óvodák ¦ gyermekkertek ügyét, hangzatos, sokat igérő szavakkal nem lehet előmozdítani, arra tényea kell<,. n e k; tények, miszerint Frőbel példája szerint önzés nélkül, megtagadással, önfeláldozással szálljon le a gyermekkor-tész, a gyermekbarát a kisdedekhez t kifogy batlan türelemmel foglalkozzék velők. Nehéz munka, melynek méltó jutalma csakis az igazságos Istenlői telik ki.
Frőbel elűltolLe a magot, mely áldásosán tény ész, — rajtunk a sor, a mag gyenge csiráit megóvni, ápolni és gyümölcsözővé érlelni, soha sem feledvén, hogy a különféle kerti munkának meg van a maga bizonyos ideje u mag*, kellő módja.
Nynjtsunk tehát időt éa módot, ugy alkalmat az alapnevelés minél esél-irányoaabb vezetéaére, ezen építeni köny-nyebb, ssibb és biztosabb.
Mozdítsuk elő részint önzetlen áldozatkészség s,«1, részint jóakaratú munkássággal a családok örömét, a köxjólélet, hisztm egy édes hazának, egy dicső nemzetnek vagyunk — kisebb-nagyobb gyermekei!
Helyi, megyei és vegyes lilrek.
— Ritkán látható öröm uyilváui-tásnak volt színhelye f. hó 18-án a vasúti indóház, Már 121/! ó-akor csakúgy hullámzóit kifelé városunknak minden \' rendű éa rangú Ukosaága. A pályaudvarra kivizető ajtók előtt a közönség xajosan kívánta a be-, illetőleg a kibocaáitatáa:, de e tttkínte\'ben nem mindenki részesült azon kedveséiben hogy sperronrakijutva, megtekinthesse az ünnepélyes fogadta- i tásnak kétségtelen jeleit. A pályaudvar Igazán csinoean fel volt díszítve. Minden ajtó éa ablak cserfa koszorúval s virágokkal volt körülvéve, tömérdek zászló csüngött alá, melyek miniegy hívogatólag lobogtak a kedves vendég elé. Kiváló elegáns volt az I. osztálya váróterem, mely a magas rangú vendég kipihenő terméül tizolgálandott. a hol mellszobra virágok között díszle\'.i. Sürü néptora sg foglaltául apályaudvart, melyntk közepette a különféle testületek között ott láttuk a városi testületet éiéa a polgármesterről, a kír. törvényszék es járásbíróság tagjait, a képviselő testületet, a tiszti kart, további a .vörös kereezt-egy-let" tagjait karjaikon vörös kereszttel azután a ktsdednevelő egyesületet, az iparos tirsulatot zászlójival, a torna egylet tagjait, szintén zászlóval, a tűzoltóságot stb. Hosszas várakozás után végre
Kisfaludy Sándor mint gazda és társadalmi ember.
Kinek érdemeit az irodalom terén mindenki ismeri, ki anyanyelvünk haladását előmozdította, kinek müvei még most is élvezetet nyújtanak e férfiú Kisfaludy Sándor volt. Nem akarom irodalmi munkálkodását fejtegetni, mert erről már úgyis sokan szóltak, csak mint pontos ós szorgalmas gazdát és derék társadalmi embert akarom elótüatetoi.
Mig a többi nagy gardák figyelme gasdaságuk fontosabb ágaira \'erjedt ki, addig Kisfaludy [nemcsak minden nagyobb gazdasági mozzanatban ?ett részt. — de még a legcsekélyebb dolgokat i feljegyezte.
Gazdaságához következő könyveket használt 1-Bsör á«gy naplót, melybe bevezetett minden dolgot, mi legkevesebb érdekkel bírt is p. o. ekkor éa) ekkor letojott a nagyjfekete tyúk, megborjuzott a tarka tehén, cseléd convenczio, lucsa naptar s\'b. mindazon által ezen napló, mely 40 évről szól, azaz 1798-től 1844-ig igen sok irodaimi adatot is tárt fel, neve zeteten öcscsére Károlyra vonatkozólag megtaláltam as eddig kétes lakczdmeit Különösen érdekes 1829. évi naplóban találtatott, melyben leirja öcscsének lakisit, melyben meghalt fezen adatot oom is késtem Dr. Bánócsy József úrral közölni ki as academia megbízásából Kisfaludy K. életrajzit írja, hogy muokáji bau felhasználhassa), valamint gyakran találni adatokat kiadott munkáiról, —
melyiket adta el Döbrentey Gábor, Ságh és Skubücs Imre kik testi, lelki jóbarátai oltak. 2-a.OT a bevételi könyv, melyben évről évre látható gazdaságának jövedel-mezése és a rend ki vüli jövedelmi-a. ia, mit lemásolva, az eredeti könyv ulán érdemesnek találok közölni.
Jövedelem. 1800 ban 3267 Irt rendes. 1801-ben 1838 frt lendec, 419 rendkívüli.
1802-ben 1980 frt rendes, 559 frt rendkívüli.
1803 ban 2207 frt rendes, 107 frt
rendkívüli.
1804 bíu 2835 frt rendes, 70 frt rendkívüli.
I8u5-ben 2857 frt rendes.
1806 bau 4105 frt rendes.
1807 ben 3693 írt rendes, 227 frt rendkívüli.
1808-bsn 5741 frt rendes.
1809-ben 7952 frt rendes.
1810 ben 19410 írt rendes, 55 frt rendkivüü
1811-ben 11268 frt rendea, 28 frt rendkívüli.
1812 ben 47G2 frt rendes.
1813 bau 1315 frt rendes, 60 frt rendkívüli.
1814-ben 6131 frt rendes. 1815-bon 4450 frt rendea. 1816 b*o 6809 frt rendes. 1817-ben 5108 frt rendes.
1818 ban 46C0 frt rendes.
1819 ben 5899 frt rendes, 160 frt rendkívüli.
1820 ban 6406 frt rendes.
1821 ben 5218 frt rendes, 40 frt rendkívüli.
1822-ben 4745 frt rendes, 49 frt rendkívüli.
1823-beu 5041 frt rendes, 74 frt rendkívüli^
1824-ben 4463 frt cendea, 195 frt rendkívüli.
1825 ben 4878 frt rendes.
1826 ban 5039 \'rt rendes, 44 frt rend ki vüli-
1827-ben 3801 frt rendes.
HÜ8ZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JUNUJS 22-én 188S.
2 óra ő perezkor megszólalt a jeladó csengetyü a dörgő élj -n kiáltások körött berobogott a vonat, melyből kii vártatva ő fcn-tége József f.\'iheic-g, egy tábornagy, egy láborook, egy alezredes kát kapitány kíséretében kiszállva, először Szalmay bonvéd százados által üdvözölte tett, majd Babochay György polgármee-ter rövid lelkesült szavakban fejezte ki a kauízeai közönségnek az ó megérkezése fölötti örömét s hozzá való ragaBzkodftxát mire ó fensége szívélyes szavakkal v .-laszolva harBÍny éljenzés közi bevonult az I. osztályú váróterembe. Itt némi frís sitiket vévén macához 3/* °ra isulva ismét megjelent s ez alkatommal a „vörös kereezt egylet* nevében Ebenspanger Lipótné urnő, az iparos társulat nevében pedig Föidy -lauoa és Eger Ignác . arak üdvözöllek, ó fenség\'- leereaskedőleg felelt mindegyikének, s rnivi án a csenuetyü harmadszor is megszólalt, kísérőivel fel -sz:illt kocsijába s &züuui aem ak>tr<j üdvkiáltások körött robogott •*! a vonat, mely azeriitett fóherczegünk^t, ki a magyar nemzet iránti szeretetének m;ir oly sok és kitűnő jelét adta, a horvá* testvérek fővárosába, Zágrábba röpítse.
szépen
A „Fróbel-ünnepély" igen
sikerült f. hó 1 ti un a nádor-utczai Óvó-be!y iségbeu. Sowssich L> rincz ur ez alkalommal is fényes jelét adta annak, hogy v»lób«n szép gonddal viszi a gondnokr szerepet. — Az ünnepély rendje igm szépen folyt le. Leg-meghalóbb részét képezte az, midőn Fröbei arczképe a gyermekek verselése közben lelepleztetett. — A Bzép szak képzettséggel rendelkező óvók, Kemény József és neje ez alkalommal fényes jelét adták jó írányu működésüknek és lankadatlan buzgalmaknak. Sok szüiü szemében ragyogott órömköny, mikor azok a kis apró jószágok olyan fontoskodó képpel raktak különböző hasábokból „Frő bei-bácsinak* emlékoazlo pot. — Általában a gyermekek minden foglalkozása — különösen az udvar elején a gereblyék-, talicskák- és lapát káknak egy bomokbuezkára rakott ga Iája eléggé I izonyitá, hogy íz óvóhely czélja itt teljesen fel van fogva, a mennyiben nem az anyagi, hanem az alaki képzésre van első sorban súly fektetve. A programmban jelzett felolvasásokat, névaserint Somsaich Katinka k. a., Báiorfi Lajos és Szalay Sándoi által tartva, a díszes közönség éljenek-kel fogadta. Az ünnepély valóban ked vea és mulatságos részét a .gyermekek ozeouáztatása" képezte. Az ozsona s választmány költségén tartatott a Wit-tingerné urnŐ helybeli ezukrászné, kis-dedn évelő-egyesületi választmányi tag által lőn kiszolgáltatva és pedig dicséretet érdemlőleg. — Az ozsona kiosz tásnál olt láttuk sürögni, forogni a gyermekek közölt, mintha mindnyájának édes anyj-i lett volna, Mantuano Jó rsefné úrnőt, ki igazán szivén hordja a kisdeduevcléat. Egyszerű Öltözetben je lent meg s igazi otíhoniassággal osztotta a kis mosolygó apróságoknak az ozso nát. Sok ily lelkes hölgyet adjon Isten
a kisdedneveles Ügyének 1 A szép ünnepély agy d. a. hat óra tájban ért véget — Áldás legyen pártolója 1
— A nagy kanizsai polgári egylet tagjai kosul mintegy harminczan határozati javaslatot nyújtották be exen egylet elnökségéhes oly czéibrtl, hogy az egylet epitkeaésa ügyében hozott végleges határozatok egy újból egybehivandó közgyűlésen hatályon kivül helyeztessenek s melyben eltérőleg az eredeti tervtől, más alapokra fektetett építési terv elfogadása, illetőleg keresztülvitele kérelmez telik. — Tekintette] ezen ügy iránt mutatkozó érdeklődésre s a közgyűlés előreláthatólag hosszantartó lefolyására: igen kívánatos volna, h.i a közgyűlés megtartásának ideje az eddigi szokántól elterŐleg — nem a rövid délelőtti, — hanem as éjszakába is benyaló délutáni órákra tü zetnéK ki.
Értesítés- A nagy-kanizsai polgári iskola folyó június hó 27 én d. u. irakor a polgári iskola rajztermében nek-, z«né és szavalatból álló zárünne pélyt rendez. A zárünnepély műsora a kovetUező: 1) Karének. .Verdi Nabako-donozor\' czimü dalművéből. Énekli polg. iak. énekkar. 2) a) Pré\'.ude; b) Scherzo, B moll. Chopintől. Zongorán lióadja Hook János zenetanár ar. 3) Dalok: a) Válás. He\'tmtól; b) Tanyái Scbubert-től. Énekli a polg. isk énekkar. 4) Tetemre hívás. Arany Jánostól. Szavalja Szondy L bzIó VI. oszt. tanuló. 5) Ima, Weber bűvös vadászából. Énekli a a polg. isk. énekkar. 6) Fonódal. Lio.fi tói. Zongora, előadja Hock J. tanár ur. 7) Nyári kép. Bulcsú Károlytól. Szavalja Wajdits József III. oszt. tanuló. 8) Hym-ua az éjhez; Beethoventől. Énekli a polg. iak. énekka. 9) Reveille du Lyon. Zongorán előadja Hock János tanár ur. 10) Jutalmak kiosztása. 11) Népdal egyveleg, énekli a dolg. isk. énekkar. Mire a t. szülők és tanügy barátok ezennel tisztelettel meghívatnak. Nagy-Kanizsán, 1882. juuius hó 20 áo. Az igazgató.
— A „Úyóri Közlöny" czimü
aptársunk által f.é |uuius I S-áu megjelent 49. számában közöli „A helyzet és re-ményünK* czimü czikket lapunk már május 7-dikén kibocsátott 37. száma vezérczikkül hozta. Hozzánk maga az ro küldte be és Hztosan mondhatjuk, hogy laptársunk tőle nem kaphatta mint kéziratot, hanem átvette szÓról-szóra lapunkból a nélkül azonban, hogy a "orrást megnevezte volna. Ennyit saját reputationk szempontjából szükségesnek tartottunk kijelenteni Egyszerű híreknél fölösleges a forrás megnevezése, de már nagyobb czikknél bizony elkel, mert a közönség ily esetben nem í áj okozódba tik eléggé,
Halanyilvánitas. Mindazoknak
kik boldogult férjem, illetve atyánk Kocb Mihály urnák elhalálozása és elte* metteláse alkalmából kegyeletük jelét testületi vagy egyéni megjelenés, ugy koszorúk adományozás által lanusitották, mindezek által fájdalmunk enyhítésé hez hozzájárultak, legbensőbb köszön e-
NyÜTanOfl köszönet A nagykanizsai kiadedneveló-egyesalet sorsjáték rendesé bizottságához, folytatótag követ-tezó fel ül fizetések, ill tőleg ajándékozások érkestek be: Pete Lajos Hetes 1 frt, Janbovich Aladár Zágráb t írt, Sommssich Pát Budapest 2 frt, Jablsníezi postahivatal 1 frt, Jaokovich Elemér Tareaovats I frt, Gr. Zichy Nep. János 2 frt, Tabak Pál Csoknya 1 frtt Rohr bachi postahivatal 1 frt, Gr. Széchenyi Dénes Somogyvár 1 frt, Szele Gábor prépost Eger 1 frt, Inselt Samu Kaposvárott 1 frt, Merkly Adolf Hatvan 1 frt, Jankó-vich Tivadar Sző! lös-Cy örök l frt, Peit-ler Antal vácsi püspök 10 frt, Báró Rothschild S. M. Bécs 1 frt, Unger Alajos Badapest 2 frt, Giavias Lajos főapán 2 frt. Mihálovics József érsek Zágráb 2 frt, Tomor Ferencz Badapest 1 frt, Eisinger Henríkné Nagy-Kanizsa 1 frt, Bogyay Pongrácz Pé^s 1 frt, Lovag Goldschmidt Móricz Bécs 1 frt, Szegedi nőegyleti óvoda 1 frt, Milecz János Ba\' dán 50 kr, Schmiedt Emil Letenye 1 frt, Veszprémi püspök (Kovács Zsigmond) 100 frt. Dr. Pressburg-r Jakab N.-Kanicsa 50 kr., Pannonhalmi főapát 5 frt, Mor pnrgó és Parento 5 frt, összesen 150 frt\' Előbbi kimutatás 22 frt 50 kr., összesen 172 frt 50 kr. Mindezekért s bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Nagy-Kaníssán, június 19 ón 18-2. Somsaich Lőriocz bis. elnök és pénztárnok
— Erdóssy Eugénia diadaláról folyton ujü-b\'j és ujabb hirek érkeznek. Tudvalevőleg ő most a berlini „Frigyea-Vilmos-várost színház" szerződött Ugjs Nemrégiben a .Furcsa háború" és a .Gascoguei nemes" czimü operettekben lépett fel s aratott valamennyi társaioál több babért. Egy brémiai lap ez alkal mákból a következőket írja a ki>ünő művésznőről: „Valamennyi fölött tűn dökölt ismét Erdóssy Eugénia k. a., ki nek szép, dallamos hangjára már i.,bb szőr volt alkalmunk a közönség figyelmét felhívni. Kívánatos volna, hogy ezen művésznő már egyszer magasabb téren is — mint a buffo-operette tegyen kísérletet. Tehetségei erre határozottan képeséé telik.\' Ezen lapnak csakúgy an igaza van; ezt bizonyítja a .Berliner Frem-denblatt" ezen hire: .Erdóssy Eugénia k. a, fényes ajánlatot kapott Londonból, bogy az ottani „Alharabra" színházban, — melyben a legközelebbi évadban a „Furcsa háború"-! nagyszerű kiállítással szarják előadni — itten annyira megkedveli művészetét az angol közönségnek is bemutassa. Sajnos, hogy a\' szerződés, mely a művésznőt íde köti, nem engedi, bogy e csábos ajánlatot elfogadhassa." — Nagy-Kanizsa büszkén vallhatja magáénak a jeles művésznőt, kit lépésről-lépésre kisér a diadal s a kit koszorúi sem vonnak el városunktól, hanem el eljő hasa babéraival, dicsőségével megmutatni, bogy az őt köritŐ fénynél is ragyogóbb hazaszeretete. DicsŐ\'égéa a vílág osztozik velünk, do emez egyedül a mienk.
Bazárt rendezett az országos
tünket nyilvánítják. A gyászoló család, vörös-kereszt egylet Keszthely vidéki
1828-ban 4509 frt rendes
1829 ben 5772 frt rendes.
1830 ban 6194 frt leudes, 100 fi rendkívüli,
I83l-ben 5386 frt rendes.
1832-ben 9472 frt rendes.
1833-ban 4131 frt rendes.
1834 ben 8270 frt rendes, 5000 ír rendkívüli.
1835-ben 7638 frt rendes, 55 fr rendkívüli.
1836-ban 8643 frt rendes.
1837 ben 8870 frt rendes.
1838 ban 8180 frt rendes.
1839 ben 3250 frt rendes, 1840-ben 2488 frt rendes. 1841-ben 2610 frt rendes. 1842-ben 2338 írt rendes. 1843-ban 3154 frt rendes. 1844-ben novemberig^ 2944 frt
rendes.
Mint társadalmi ember íb kedvelt egyén voh, ismerték íb barátai azon jó tulajdonságáról, hogy nem sokat fe cseg, de a mit bcizól, az talpra esett igaz szól. Legkedvesebb mulatsága volt a gyógyszertár előtti kő-padra, mely* je-iealeg is ott áll, összeülve barátaival órákat eltöltött, vidám adomázás és politizálással. Barátai kikkel naponkintérintkezett, két sógorán Majer Őrnagy és Farkas Gábor földbirtok oson kivül, Skotti, Eitner József és Herteleodí György voltak, kellemes szórakozást oyujtott nekik, ha az arra menőkről megjegyzéseket tehettek, igy elterjedt azon közmondás: .Kit Sümeghen meg nem szólnak, Rendeken meg nem lopnak, Egerszegen föl nem akasztanak, az elmenet a világba."
Egy másik kedvencz találkozni helyük Tolt a mostani városháza átellenében Tevő négy oszlopos épülei előtt fekvő bosszú gerenda, melyen üUe szintén sokszor megforgatták a város és a haza Ügyeit, e heiyen azonban gyakran megzavarták, az akkori idő, igazságszolgáltatások jelenetei, kellemes társáig á-" saikat. — Égy tzbon szintén ki hozták} «
csapópadot és ráfektettek egy csapásra it 12 - 14 éves fiút, (ki tán csak a*zal érdemelte ki ezen büntetést, bogy éjjel űloab* órz <tt) s rá verték as olvasatlan tizenkettőt. Kisfaludy Sándor megütközéssel fejezi ki roaszalását esőn barbár eljárás felett, — azonban társai egyike Eitner József, lacooice rá feleié, .bogy nevelhetnék a gyermekeket 100 botra ha sem a 12 nél kezdenék.¦ Kisfaludy mint a fóherczeg József nádor segédtiszttel összeköttetettben állott az advurral, honnan gyakrau kapott történelmi tudósításokat, melyeket Örömmel közölt barátaival. Mint a nemesi felkelő eereg őrnagya gyakran felment az udvari bálokba, egyaxer Martinovicb udvari káp Ián megszólitja. ^Kedves Kisfaludy ur én már régen ismeretségbe óhajtottam kegyeddel jönni, ne vesse meg b>«rátaá gomat, tiszteljen meg becses látogatásával 1 Kisfaludy kikérését\' mindeo kedélyes társtSágot, néhányszor ellátogatott hozzá, 3 ik látogatásával Martinovics bizalmas beszélgetés közt elmondá összes esküvési tervüket és kérte Kisfaludyt, bogy álljon közéjük, Kisfaludy batáro zott választ nem adott, mert inkább Óhajtá magát az ily dolgoktól távol tartani, Martinovics azonban rá erőszakolta összeeskuvesi .katéjot*, Kisfaludy, midőn eljött hozzá, elbozá ma gával az említett kátét, később midőn az összeesküvés napfényre jött Martinovics lefejeztetett, s. kormány Kisfalu-dyoál is házmo:ozást rendelt, azonban semmi irat az összeesküvésre vooatkozó nem találtatott, tehát a gyanú alól felmentetett.
Midőn Kisfaludy királyi testőrlett, atyja Mihály egy *zóp lovat óhajtván neki venni, elment vele a keaztbelyi lóvásárra, azonban akkori rosz alakon egypárszori megsülyedés nélkül nem lehetett haladni, éppen midőn egy ily kénytelen mulatsággal foglalkoztak, arra hajtőt: gr. Festetten György, ki meg s*jnáWéo s kiniadókat, lessállt ér lovai
választmányit folyó hó ll-éo a sörház kertjében aajit alaptóJcéje gyarspitására. A buzgó rendezőség pár nappal a bazár előtt nagy sürgés forgás közt végezte munkáját s tette a erá-háskert átalakításához, díszítéséhez i* jég-- istezkedése ket. Gyönyörű látványt nyújtott a vörös kereszt jelvényekkel, zöld gályákkal, lampionok kai islésteljesen feldiszitett kert. A basgó háziasszonyok délután két órakor már elkezdték sátraik díszítését s 4 órakor a bazár megnyitásakor már nden sátor a legszebben és islésteljesen feldíszítve gyönyörködtette aszemlélőket. Kisértsük meg as egyes sátrak s az ezekben müködfi fáradba\'lan háziasszony ok és piocscVn&k leírását. A fagylalt és limonádé sátorban láttak: Vértessy Iváané arnót, Nagy Gisells és Stocker Vilma úrhölgyeket, a czukrászdában: Csák An-talné úrnőt, Csák Irma és Hoffmann Regina úrhölgyeket, a hidegételek né!: Kohn \\ Józsefné arnÓt. Deutsch Katinka és Bre-yer Helen úrhölgyeket, a csárdában : Stocker Antalné úrnőt, Kohn Hel-n és Nagy Malvin úrhölgyeket, a kávóuái : Baksay Sándorné úrnőt, Deatsch Gizella és Sajancsky Etel úrhölgyeket a ssivar-árudában: Szép Lászléné ur. őt, Nagy Mariska és Roaenbach Ilona úrhölgyeket, a gyümölcsnél: W< Itner Jakabné arnót, Gleiman Györgyi és Csurda Lujza úrhölgyeket, z virág-sátorban: ifj. Reiscbl Vencze né úrnőt, Weltoer Adél és Gey-achlaeger Míli úrhölgyeket, a szerencse-kosárnál: özv. Ddvardy György né, Der-varics Imréné arnőket é* Garger Zseni orhölgyet, a halászlénél: Sueder Ist vánné úrnőt, Stieder Laura és Kobn Teréz úrhölgyekét. Esti 9 óra tájt vette kezdetét a láncz a a kedélyes mulaUág, mely az üdvös csélra 107 fr: 69 kr tiszta jövedelmet hozott, csak a nap felkeltévat ért végot.
— Jétékonyezéln műkedvelői előadás. A csurgói rform. nagy gymnsstum igazgató bizottsága megbízása folytán a Vll-ik Ós VlII-ik osztály tanszékei tőkéinek gyarapítása czéljaból Csurgón június hó 25-én tánczczal egybekötött jótékony czélu műkedvelő előad ab rer-deztetík, melyre a n. érdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Műkedvelői előadás. Csargóa 1882. évi janim hó 25-én a „Daru* vendéglő nagy termében adatik :,L é; y 0 t t\' eredeti vígjáték 1 felvonásban irta ifj. Ábrányi Kornél, rendező Bárány Gyala ur. Személyzet: Széplaki Róbert: GyŐry Vilmos ur.Laura neje : Nagy Ilka kisasst. Békesy Gergely, Irén, Laura rokona, jegyesek: Ifj. Nagy Sándor ur, Héjas Irma kisassz. Szoba leány : Nagy Margit kiaassz. Inas „ * , Helyárak. TáralásszeV, 1 frt 50 kr. — Zártszék 1 frt. — Földszinti állóhely 60 kr. Jegyek előre vá\'thaf k az olŐadás pján Domby Vincze pénztárnok ur lakásán és esle a pénztárnál. Kezdete este 9 órakor. Előadás atán tánca. Felül Szelesek köszönettel fogadtatnak éshirla pilag nyugtalva lesznek.
- A t Cl. szülék és gyámokhoz a budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. Hogy azon iparos taaoccaok
al kivontatta kocsijukat, beszédbe ereszkedve velük, megkérdé Kisfaludy tói, bogy mi járatba mennek Keszthelyre, K. Mihály elbeszélé, hogy tettőr fiának Sándornak lovat akarna venni, a be széigetés tovább is fo\'yt közönyös dolgokról, míg felültek kocsi jókra és tovább hajtattak, micLán a grófnak jobb lovai ének, hamarább is beért Keazthelyre, oda értekor rögtön elküldött miuden vendéglüthöi azon rendelettel, ha Sü-megbről két ur jön szállásért uiasítaák a grófhoz, miután szállás csak ott ztap ható, as ő vendéglője tömve vendégekkel, ugy- is lett K. Mihály fiával, ússz-járt minden vendéglőt, de szállást nem kapva, kény leleniueteit a grófhoz menni szállásra, oda érve a gróf ispánnak öl tözve forgatta őket a kölcsönös bemula* tásnál, ő magát Tolnai ispánnak nevesé, azon kérésükre, bogy tiszteleghütnének a gróf urnái — nem lehet, mert beteg, volt a válasz aszal felmentek z kijelölt szobába kényelemre téve magukat, elaludtak. Másnap kora reggel felkelve, kimentek a vásárra, hogy idejébe vehes -senek lovat, azonban a gróf által ember küldetett utánuk, ki vagy hibát találva lebeszélte óket a vevésr5l, vagy maga verte fel az árát, igy hasztslznal járva kénytelenek voltak eredménytelenül visszatérni, isméi Tolnai ispán fogadta óket, midőn elbeszélek neki idejövete-lök eredménytelenségét, felzzólitá őket hogy ha a vásárba nem Kttak szép lovakat, bát néazék meg a gróf ur istállóit, össze járva valamennyit, végre azon istállóbi értek, hol a gróf hátas lovai voltak, be érve, Kisfaludy Mihály bámulva nézé a lovakat, különösen egyik nagyot megtetszeuneki, fiának vélemé uyét kérdve a ló felől, azon választ kapá. „Már ilyen lovat én ae dobnék
ki iatálÓmból.a
Megnézve a többi gazdasági épü leteket és megköszönve az ispán szíves
vendégszeretetét, útnak indultak, mar
késő este volt, mire haza értek, bejárva
és segédek is — a kik régebben valamely középiskolának csak két három osztályát végezték i azóta a gyakorlatban vannak — beléphessenek sí állaxai középipsrta-nodában: felkéretoek a t. Cf. szülék és
Sátnok, hogy z felvételi vizsgát illető viiágositásért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordalni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára keiiően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapián vehe-ök fel. ~ W
— VillámCSZpáS. Keasthetyen f. hó ll-éo délután 5 órakor Boros Lajos hasába a villám lecsapott; a konyhában foglalkozó háziasszony eszméletlenül esett el, de csakhamar magához tért s egy kis remegésnél egyéb baja nem esett A villám a konyhából át a szobába hatolt s itt egy a falon függő tükör darabokra szaggatva hullott a földre.
— Hirdetmény. A keszthelyi nyitott üzlettel biró kereskedők és iparosok egyetértőleg elhatározták, bogy üzleteiket 1882-ik évi junlut ló ke utáni vasárnaptól kezdve minden vasárnap dél -után zárva tartandják és pedig május 1 -tói szeptember SO-ig 1 órától 8 óráig, október 1-tól april 30-ig 1 Órá\'ól 5 óráig. Ennek folytán a t. oz. közönség kéretik, hogy szükségleteit vasárnapokon mindenkor délelőtt vásárolja be. A kesztholyi kereskedők és iparosok szövetkezete.
— Emberölés vlgyázaHanságból.
Tapolczai levelezőnk borzasztó esetről tudóéit bennünket. Tapolcáétól ugy félórányira fekvő Haláp nevű községben az odavaló uraságnak, Bogyay Istvánnak, orodalmi ispánja, Hoszok Mihály kiment a juhusztstsst inspiciálni. Az egyik fiatal juhászt rendetlenség miatt megintette, mire as gorombán felelvén vissza, az ispán rajt felejtette néhányszor botjának boldogabb végét. A juhász erre as ispánt megragadta s beledob\', sommás eljárással az usztatóba. A kellemetlen ussiatásra megijedvén, egy cselédet azonnal beküldött a faluba, bogy Perlaky József, kath. ilelkész-administratort hívja ki A hívott — miután ai ispánnak jó barátja — azonnal megérkezett és hogy a juhász megjuhászodjék, puskát !s vitt magával. A helyszínen megdorgálta a juhászokat s különösen azt, ki az ispánt megfürösztötte. Erre egyik juhász kivái társai közöl és vastagabb kiadásban kezdi vtsssarakni as administratorra, a mit tőle kaptak. A lelkész lekapja válláról polkáját e szavakkal: „Nem hallgatsz hitványember!? Nem félsz, hogy agyon lőlek.* De véletlenül a puska töltve levén, alig ejtette ki ezen szavakat, a paska eldurran s a juhász halva rogyott öbszs.
Az eset vasárnap f. hó 13-án történt. Másnap korán reggel személyesen meut Tapolczára az adminíazirator Adám József szolgabíróhoz jelentést tenni. Ez az ügyet áttette a járásbírósághoz. — Az illető lelkész kétségkívül nagy és vétkes vigyázatlanságot követett el; de sajnál ha\'juk, mert különben nagyon csendesen, szelíden élt kis falujában, híveinek szentelvén minden idejét és erejét. Megtörve és kétségbeesetten fotkosott a bíróságnál
az udvarra, az istálló ajtót nyitva bekötve pedig az emiitett lovat, melyre Kisfaludy Sándor megjegyzését lette, találtuk, a kocsis, ki a lovat áthtzta, mindig mellék utakon járt — és ez ért előbb Sümeghre, a gróf egy levelet is küldött Kiafaíudyoak, melynek tartalma nagyjában a következő volt.
„Azt hiszem, szavát bevallja és nem dobja ki istállójából ezen ajándékoz küldölt lovat, végűi irja .Hugóm osssonynik késit csókoltatom.
Tolnai gróf Fealeticb György,
Mint költő nagy hírnévnek örven dett nemcsak hazánkban de külföldön is, tgyner a 30 as évek elején két fran-czía utazó jött Sümeghre Kisfal ady Sándort felkeresendő mindenfelől kérde zősködtek Kisfalud! lakását azonban franczia válását adni nem volt senki képes, raig Gerssó, ki birla anyanyelvüket atba igazittá őket, — Kisfaludy Bzivélyes fogadtatásban részesítvén vendégeit eltávozásukkor emlékei kértek Kisfaludy S.-tól, ki kissé kérésükre zavefba jött, zem tudta mit adjon nekik, azonban a trancziák kimentették zavarából midőn azon lúdtollat kérték tőle, melylyel utolán irt, mit Örömmel it is adott nekik. Nagy hírnevének bebizonyítására szolgál Dóbrőnley Gábor eg/ gyűjteményembe levő levele, melyet az eredetiről lemásolva közölök.
Dóbrentey Gábor levele Kisfaludy Sándorhoz. ,
Budán, június 30-dikán 1828.
Tek. tábla bíró ur!
John Bewring angol tudós, kiről a mull hónapi Tudományos-Gyűjtemény Din jelentettem, hogy tŐlnm magyar köznép: dalokat kíván, cjonnaa hozzám érkezett levelében arra kér, hogy némely elsőbb magyar költőnek kézirataikat küldjem meg neki mire! azokból gyüj töményt kezdett s-att a magyarokkal i nevelni őhajrjz.1- \'¦
Kijegyezte a mult\' május 28-dikán Londonban költ s kezeimhez.s folyó évi június .13.-dikán jutott levelében az említett csélra a tekintetes tábla sbiró ur nevét is különösen méltóztassék ennél fogva kérem azon ide mellékelt levél papirosra valamely gondolatot vagy verset felírni s azt minél előbb nekem elküldeni, ho^y holmi egvebekkel, » mik Literatúránknak relé való bővebb meg-ismerte\'éséhez larioznak, tÜaténtLoadou-nak uLasÍthas5*m.
A .Magyar Tudós Társaság- plánumot Nádornak Al-Csuton által adu Gr. Kericzkynek azortkiDvdalkostií 1084«:\' hogy alig volna egy két megjegyzései reá annyira meg van a- kjd*4goaéss* eaégedvs. 11
Be szerették magam ii Füreden leni.i a tekintetes tábla biró urnák kedves társaságában, de ha megyek is esak később mebecuék.
Magamat becses barátságába Ajánlván vagyok i^aa szíves tisztelettel Kedves uram bátyámnak, hogy levél kémet, a szívnek ezen biztosabb meg-ssÓliitáaával végezzem
alázatos szolgája, barátja Döbreulei Gábor.
Kisfaludy Sándorban egy jó gazdái, kedves társadalmi ember, é* ssgy hírnévnek örvendő költőt vesztettünkéi de megmutatták h kedves emlékek, — melyket hálrahag. ott, melyek létezését egyedül ntrki köszönV^ljírk : s eümeghi olvasó egyUt és a\'Balaton Füreden levő azinhái. Barálai is mind meghaltak, kik viasza emlékeznéaek e nagy férfiú tette és viaelt dolgaira. — még csak egy él közŰlök T. Eitner József ar. ki gyakran ¦ok élvezetes Órát nyújt elbeszélgetve Kisfaludy Sándorról.
Kősli
DORNER KALHAN.
flüSZONEGYKDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLOHÍ
JUHI0S 22-éa 1882.
és elmondta, hogy ast sam tudta : a puaka töltve a esse ágiban
s<> volc lősi; csak ijeszteni akart.
— Vidéki szülészeti Zala-egor-
¦ZHgj tud elité nk írja: „Kisasizotiy fele légem" ot. 3 felv. operetté f. hó 15-én Gálosy Jáuoe jutalomjátékaul adatott, raaiy alkalommal a színterem zsúfolásig •-. A megjutalmazandó a színpadon megjelenve a közönség állal örömmel fogadtatott, ki (Frikkeí) ezerepét legnagyobb közlstazéere old 6 meg, Daner (Palaméd) báróságáról szolgaságra jutván, sorsát türelemmel \'-iseite és igen eredetileg játszóit; Berzsenyi JuIia(Mar joUine) nehéz szerepet uly művészileg végzé, hogy szűnni nem akaró brávóval jutalmaztatott, továbbá Bokor I, (San oibal) Somogyi. (Petersop) Bokorné Mari, fBtialio) leánya is elismerésre méhóan jáis\'/ottak. .A kornevilli harangok" 3 felv. operetté Hab-ttől f. hó 17 é ZMifoIásig telt ház előtt adatott: Gálosy (Henri de Korneville) pompásan alakított K\'imlósy (Gáspár api) \'művészileg oldá meg nehéz ezerepét s többszörös taps által ina teltetett ki, Bokorné Mari (Ger-mnioe) neveitlánya helyed alakításáért megtapsol tátott, Bercsényi Júlia (Se-po-lette) oly elragadóan játszott, hogy tén néhányszor megtapsoltatott, * szereplők is megáll\'.ák helyökei IS-án „Az igmándí kispap" cz. eredeti népi
a f-m mit aem tudtunk, noha mi is azon ifjak közé tartozunk, kik az idén végestek. Puhatolásainkra asután megtudtuk, boirí ezen koszorúcska érettségit lett iljai: állal rendeltetik ugyan, azonban iniűTJósszH négy által, a kik — n-iia tudni mi okból — neveik kitétele nélkül ezen kifejezést használták mégis .a nagy kanizsai kath. főgymnasiamban, 1S82. évben érettségit tett ifjak." Minthogy mi erről semmi. sem tudunk és abban egráltaláu részt nem veszünk, a magunk érdekében szükségednek találjuk, bogy kijelentsük, miszerint a megtar tandó mulatság csupán négy ifjú által rendeztetik.
Midőn ezen nyiUtk^zatunknak becses iapjábani inugjeíenésót kérjük, egyíb^kbcn maradtunk tekintetbe azer-kesztő urnák
kész szolgai több 1882. évben végzett ifjú.
többi F". hó 3 felv.
nmü Bérezik Árpádtól ke rült színre, mely alkalommal a műcsarnok termei a szónak nemesebb értelmében zsúfolásig megteliek; Bokor I. (Nagy I néptanító) eredetileg alakított, Bokorné Agues (neje) szintén, Tóth I. (Ferencz fiók) kispap b^naő harczávul küzködve, igen jól játszott; Berzsenyi Júlia (Esztik, gyámleány) éa Gálosyné (Kaszek Zsuzsa) a közönség kedvenczei ez alkalommal oly művészileg játszottak, hogy számtalanszor azüoni nem akaró tapsot aratlak s többször megujrézUtUk, Galosy (Király Pista\'-az együgyűség példáoyképe igen helyesen alakított, végre Kelemen (Pepi) Győrflyné (Bini) és Somogyi (plébános) is helyesen játszottuk. Ezekután merjük bátor lélekkel minden elfogultság nélkül ifj. Bokor színtársulata fölött szerény vé leményünket elmondani. Ezen társulat oly jeles és iskolázott erőkkel rendelkezik, melyek as ország minden színpadjának tiszteletére válnának. Berzsenyi Júlia bájos éneke, kitűnő játéka által mindig ragyog, Gálosy, Busaai élethű és lelkesítő előadása, valamint szép és megnyerő modora által mindig hódit, továbbá Komlósy, Gálosy, Dancz és Tóth is kimagaslanak, végre ifj. Bokor I. karnagy vezetése alatt álló jeles zenekara is a társulat tekintélyét nagyra emeli. Bokor mindent elkövet, hogy a műértő közönségnek élvdus szórakozást szerezzen, a többi között Ujhází Ede a
nemzeti szinház első művészét arra meg-1 !L\'V* ^a"^-/ ---... t_---o" ( ;x- im IE füzeiben a nono az okiratok
Tekintete? szerkesztő ur!
Honfiúi kötelességemnek tarlóm tudomásara adni a t. szerkesztő útnak oly esetet, mely megérdemli a közfigyelmet e mely megéidemli, hogy például szolgáljon oiy kereskedők és iparosoknak, — kik mindennemű levelezéeeíkot német uyel-ven vesetik.
Ugyanis városunk egyik jó hirben álló pékmestere Budapestről a „Gizella* malomból német számlát kapván, el nem fogadta, banem egy levelet mellékelve hozzá, vissza küldte a többek közt megjegyezvén, — hogy ő mint vevő, csak magyar nyelven irt számlákat s le ve-eket fogad el, mert — úgymond, nem a vevő tartozik az eladó nyelvét, banem genis az eladó tartozik vevőinek nyelvét megtanulr.i. Ezen tözsgvökeres magyar ember Farkas János. Nagyon üdvös volna, ha különösen azon kereskedők indulnának példája után, kik külföldön szoktak bevásárolni, mert ha ez igy történnék, mindjárt csőkkenne azon levelezők e köny vvezetők száma, kik azon nagy bűnük miatt nem kapnak helyet, mert magyarok. Ha még sok ilyen farkasa volna a hazának, — akkor milsem árthatna a germanísatio legforléíyoeabbzn készített fegyvereivel sem.
Legalázatosabb szolgája a tekint, szerkesztőségnek
FEKETE M.
nyerte, hogy 3—4 előadásra ide jön ós tagnap 21-én lépett föl, viszont a közönség is legnagyobb készseggel szívesen pártolja, mit minden előadás alkalmával a műcsarnok tágas, de megtelt termei legszebben bizonyítanak.
Irodalom
{L rovat alatt megemlített muuk.a Nagy-Kajizsiu Wajdita Jóiaef k»nyik<-re»kedL»e által metfrendwlhptvl í
— Ifj. Nagel Ottó budap =sii könyvkereskedő (nemzeti szíuház ópül«le)k.i-adásábau megjelent az „Ouügyvéd* harmadik kiadásának harmadik füzete. (Ina KNORR ALAJOS.) Ara 30 kr.
¦ kellé-
Kövld hírek.
Budapesten magyar iskola-egylet van alakulóban. — A vallásügyi ml-nlster legújabban felette erélyes hangon rendeletet küldött szét, mely szerint 1883. június 30-án tol oly egyént, ki a magyar nyelvet tökéletesen nem bírja, tanítóul alkalmazni nem szabad. — Blaba Lujza asszony Nyiregyházán vendégszerepel, onnan Egerbe, azután pedig Miskotczra megy. — P. G. fővárosi Ügyvéd a tisza-eszlárí eset miatt megőrült, az a rögeszméje, hogy őt nevezték ki nyíregyházi törvényetek! elnöknek
— A Gotthard-vasút megnyitási ünnepélye 300,000 frankba került, — A debreezenf iparos ifjúság kirándulást tervez Fiuméoa. — A párizsi tanács eltiltotta a Vendome-oszlopra való fólme-netelt, — mert nagyon sokan ugrottak már le róla, öngyilkosságot követvén el.
— Zmertlch Iván f. hó 2 án Regens-burgban csolnakba azállott, hogy 28 nap alatt a fekete tengerig evezzen. — A Margit-szigetet f. hó I tői 15-dikóig 39444 személy látogatta meg. — Az idén Budapesten sem iesz g^bnavásár, mert azt tapasztalták,hogy az eddigieknek sem volt eredményök. — A régi 5
frtos bankjegyek csak jövő hó 1-eig fogadtatnak el. — Huniéba " idén 74,257 jmtm. magyar liszt szilliitatott, mig Triesztbe csak 9.348. mtm.
A közönség köréből.*)
Tekintetes szerkesztő ur!
Becses lapjának f. évi 48. számában egy meghivó jelent meg, mely szerint az 1882. évben Nagy-Kanizsán érettsége\' tett ifjak f. hó 24-én a „Polgári Egylet\' kerthelyiségében zártkörű tanexkoszo-rucakát rendesnek. E meghívót mi is ol vas mk s nagy megü tközéet kel tett bennünk, a mennyiben mi erről épen
*) L rovat alatt koslSttért iclelőséget nem vállal a Sserk
keit iamerteti."jKözli az okiratokon felhasználandó bélyegi lleték lerovásának szabályait, a bélyegilleléki táblázatokkal, a bélyeg ée jogilleték személyes meutes-ség eseteit, a\'közvetlenül lerovandó illetékek kiszabásának és lerovásának szabályait, ismerteti a közjegyzői intéz ményt,-különösen annak hatásköréi és eljárásának módját, közli a Özjegyzői díjszabályzatot, ezután áttér a nyilatko-zaiok egyes nemeire, me\'yek közül az elísmervények éa iromány példákkal is felvilágoai ja. Megjegyzendő, hogy mindezeknél, de általában a munka eddig megjeleni füzeteiben is, a szerző mindenütt kiirja a vonatkozó törvénycsik szá-a, ml a munka használhatóságát meg inkább fokozza.
— A Magyar Regénycsarnok XXIII.
füzete érdekfeszítő gazdag tartalommal most hagyta el a sajtót. Első közleménye örvény a révben esi mü gyönyörű regény kezdetét hozza Q. Butin-r Júlia általánosan ismert és kedvelt irÓQÓnk tollából. — Ezt követi Arnóthi (Szabó Ignácz). A tőid alatt czimü valóban azép regényének második közleménye — s egy kedves megható kis beazélyke Ember Györgytől A falu gyermekei caim-mel. Ezek után jönnek as ismeretterjesztő és tréfás Apróságok s az Aprópént feliratú humoriazlikus képek. — E fo Iyóirat, mely a legcsinosabb kiállítású füzetekben heteokint jelenik meg kitűnő közleményeivel egyike a legtámoga-lásra méltóbb vállalatoknak, e mellett ára oly csekély,(egy füzet ára 12 kr.) hogy azt a szegényebb sorsnak is könnyen megszerezhetik, miért Ís melegen ajánljuk azt t. olvasóink figyelmébe. E öntetén ára egész évre 6 frt, félévre o frt. Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyvkiadóhoz vagy Wilckens es Waidl könyvkiadó czéghez (Budapest koronahercseg u. 3. intésendők.
— A „Családi Lapok* 36-dik szamának tartalma: Már késő! Elbeszélés; irta Cserhalmi T. -M (Folytat\'?) — Dalok (I — IV); irta Zalai R. Soma. - Csak. Beszély; Írta Vörös Kálmán (Vége) — Kétszeresen megmentve. Utazási emlék. H. H. utin Beliadonna (Vége) — Gondolatok. — Megkérdem. 1 Költemény (Kép pel; irta Holló. — Egy minisster regé nye. Novella; irta Wirth Bettina; fordí-
totta Vrana Heraoio (Folytatás) — A nihilisták áldozata. Humoreszk. Sch A. után irta Philantrop. (Folytatás.) — Egy bizarr éj. Beszély: írta Antonio Bariili, fordította Nyilrai József. — Képeinkhez, — Mindenféle. Képeink: Bürke Tamás Irhon meggyilkolt államtitkára. — Tig risvadászat elefántal. — „Megkérdem...!\' Melléklet; „A kincs" cz;mü regény 369-384. oldala. A borítékon : H-ii nap tár — Sakk talány. — Szótagrejt-véDy. —¦ Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. Hir detéeek. A kit* lottó húzásai. Elötizothet-ni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker.. papnövelde-utcza 8. sz. Eges/, évre 6 frt. fél évre 3 írt, negyed évre I frt 50 kr.
— A „Jogtudományi Közlöny\'
22-ik száma a következe" tártai, mraai j»Ieul m«-g: Az esküdtszék kérdéséhez Dr. Vavrik Béla egri \'örvé yszéki elnöktől. — A magyar általános törvénykönyv tervezete. Dr. Jelliuek Arthur bpesti ügyvédtői. - Törvénykezés Szemle. Egy teljes ülési döntvény B F.-tŐI. Melléklet: Curiai határozatok. — Különfélék. A „Jogtudományi Közlöny" elífiz\'-t ísi ára félévre 6 frt, negyed évre 3 frt.
— A magyar népdalok egyetemes
gyűjtemények zongorára alkalmazott dal lamkuny véből, vagyis a „Magyar Daíalbum\'-ból megjelent a lil-ik kötetnek 8-ik füzete is az 541 — 500. számú, kővetkező daliámokkal: 1. Nem anyától lettél. 2. Nem hallotlam soha ily dü- 3. Nem járót mar én sehol sem. 4. N^m messze van ide rózsám.. 5. Ne szomorkodj, légy víg. 6. Nyisd ki rózsám ablakod 7. Oda fenn a felső réten. 8. Oh én ste-ény kis madár. 9. Oh mi boldog hz ón szivem, 10. Olyan a szemed járása. 12. Örzae néni a csárdába. 13. Piros rózsa, fehér rozsa .14 Poprád hires város. 15. Rászáll ott a vadgalamb... 10 Rezes pinté, csutora. 17 Rongyos a betyárnak... 18. Rozmaring szál jaj b* illatos, 19 Rozsa-bokor a domboldalon. 20. RÓzaa bokor tulipán- — Előfizetési ár a „Dal-Album*-ra egy évre, vagyie 10 füzetre 1 fn 80 kr. A „Magyar Dal tár" Ill-ik kötetére mint a „Dalalbum11 szövegkönyvére 80 kr. A „Dakar" III ik kötetéből az eleö félkötel már elhagyta a sajtót c.-. minden megrendelőnek azonnal megküldetik. EiŐfi-zeések Győrbe, a „Magyar Dal Album" kiadóhivatalhoz intézendŐk Egyes füzetek minden rendes hátai könyvkereskedésben is kaphatók.
— A „Vasárnapi Újsága Juoíua 4 ki száma következő tartatommal jeleni meg: Markusovazky Lajos tr. — Dal. Vád. Költemények. Dömötör Páltól. — Ae óríáa zászlótartó. R-z.. Irta P. Szalh-mári Károly. — A sugárút. — A Je*nnet-te-expediczió. — A betegségek éleikor ezerioti statisztikája. Dr. Luby Gyulától. Egy fedél alatt. Angol regéuy. Irta Payn Jikab. — Egyvoleg. — Úti képik Kis-Oroszorszigból. VI. A zsidók. Tis-sottól. — Az erdő nyáron. Vajd* Jánostól. — Az akademif nagy heie. — Iroda-om és művészet. — Közintéz^tek és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Képek: Markusovszky Lsj<»s tr. Ellinger fényképe után.— A „Jeannette, hajó északaarki expedicziója. (Képcso-portozat 10 képpel.) — Kepék a sugárút róí. (6 kép.) D3rre Tivadar rajzai, — Uti képek Kis-Oroszoraságból. (9 kép )
— T. Szathmáry Karoly ismeri
nagyszabáau müvéből az emberi művelődés történetéből ismét négy füzet je\'ent meg és kü\'deteU be Teltey Nándor és társa budapesti könyvkereskedők által, melyekkel e női történelmi ré*. a befejezése felé közeledik. A 27. és 28. füzet az újkori müvéezetöt tárgyalják s valóságos kincstárát képezik aczebbnél-szebb illus-tratíoknak. Az spitészet, szobrászul és festészet leghíresebb emlékeit ismeri meg as olvasó képben, s mondanunk sem kell, hogy tekintet lett véve hazánk legújabban virágzásnak indult művészetére ís. E két füzet 52 aópet tartalmaz a Így oly gazdagon illusztrálja a műlöriónitét, mint eddig magyar műben nem történt. A 29. és 30. füzet az újkori találmányokat, a hadászatot és politikai történelem kez dotét adják. Az eddigi tartalom utác telve az újkor még 2—3 füzetre fog terjedni, mely után belesz jegyezve a a magyar irodalom egy oly díszes munkával fog dicsekedni, melynek kiállítása versenyezhet bármely mivel7, nagy nemzet hasonló müvével. Egy-egy füaet ára 30 kr.
rend és csend megzavarásának előidézésére fogják felhasználni. A miniszter bizik ugyan abban, bogy ily izgatások hazánkban termékeny talajra nem fognak találni, mindazáltal ugy hazafiúi, mint hivatalos kötelességének tartja a lörvóny-halóságok figyelmét az eshetőségre fel hívni, mert nem tartaná megengedhető nek, hogy Magyarország területén, hol -a ezabadság, egyenlőség éa testvériség kö xös boldogságunkra virágzik, egyesek rosaza^arata folytán ezzel eilenkező jelenségek előforduljanak. A miniszter felhívja en íek folytán a törvényhatóságokat, iutézkeajenek az iránt, hogy ilynemű kísérletek meghiusitassanak; különösen utasítsák a vároai és községi elöljárókat, hogy ilynemű üzelmeket a legerélyeseb bf-o meggátolják és előforduló esetekben a közigazgatási hatóságnak haladéktalanul jelentést tegyenek. Reméli a miniszter, hegy a törvényes rend, a személy éa vagyonbiztoaság s a honpolgárok nyugalma e hazában m\'nden osztályéi valláskülönbség nélkül meg fog őriz telni és ujabb bizonyíték fog szolgáltatni a.-ra nézv*;, hogy Magyarország te rületón a rend éa béke teljesen biztosítva van.
Kaphat.i minden á!.vái.yvizkt-rKnk^lésbflii és a leglíHib ^ydiryírzertirH-n.
Főraktár: Édeskuty L, Budapesten.
HIRDETÉSEK.
A vasúti uj menetrend.
Kan i z a a
Forg iránjf Érkerik
Indul
La) Bécsujh.
—Barcs. I. Iáé. 16 p 3 óra ¦t.n v.von
•V^opronb.\'
2. 10 6. 20 p 11 ó. 2 p v vnn.
(sa. v. Zá-
kányig.)
3. 46. Il p ;VS. 15 p IS. T.
b)8arcs-Bécs-
újhely. 1. 11 ^ra U w. 5 p éli az. v.
2. 5 6. 27 p. G 6 15 p. reg v.von
<«. v. Zá-
kányból.)
a 1 á. -11 p. 2 6. 55 p. d a. v von.
II. a) Bpest -
Prageriiof 1. 86.5 p. 2 ó. 4*p. &.n. SZ. V.
2. 10 ó. 80p. In Ó.50 p est- gy v-
i 4 6.31 p. 4 ú.57p. reg
(v. v.)
b) Pragerb.-
Bpest. 1 5 6. 55 p. 6 ó. 8 p. re* u T-
2 1 6. 14 p 2 6 fi p ÍZ. V.
3. 11 ó. 10 p. 11 6.35 p. léjU. v.voa.
(sz. v.)
Felelős azerkesztő: SZÁLAT S.ÍNDOR .
Taranerkeastö: BÁNÚCZI BERXÁT.
Nylltté r.*) Eisc rangú egészségi és asztali viz.
LegtartElosdusabb bor- és lithiei-forráa
S V A T OTEl
vastartalom nflkfU, gazdag term irt\'rrt alom m al,
rjórsayas Nátron és szénsavas Liffiotiai
(0 32843 literként (0*12,96 liU-rkénti
Lipoczl forrás igazgatósán Eperjeses.
•) K rovat alatt köílötért felel8«sáf«t nem vállal a Saerk.
Árv. hirdeíraén),
A z*Ia-egersz«gi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által közhirrc-tétetik, raikép Márton Rudolf végrehaj-tat.\'inak St°iner Salamon végrehajtás\', szenvedő elleni 240 frt, 260 frt és 167 frt követelése éé járulékai kielégítése végeit a bezerédi 144. az. tkjvbeu foglalt Stei-ner Salamon oevén álló A -j- 300 hzsz. alatti 360 frt értékű ingatlan Bezeréd községken a kózségbiró házánál IS82. évi julíu* hó 31. uapj»n délclüll 10 órakor G6G frt 60 kr., atoajánfati (1881. LX. t. cz. 187. §.) kikiáltási ár ugy a venni szándékozók áltaí a bírói megbízott kezéhez t-teendí bánatpunz. további !1 telekkönyvi hatóság kiadóhivatalában és a bezerédi községbirónai megtekinthető egyéb feltótelek mellett u legtöbbet ígérőnek eladatni fog.
Zaia Eferszegen 1882. évi juoiui hó 2. napján.
A kir. törvényszék, mint telek-könyi hatóüág.
A tisztelettel alólirottnak vsn szerencséje teljes alázattal a t. cz. közönségnek becses tudomására juttatni, hogy női intézetét folyó évi július hó lén megnyitja és épen ugy mint évekkel ezelőtt helyben gyake rolta, a reábízott gyermskek kézi munkában való oktatására, müveié sere és nevelésére különös gondot forditand.
Tisztelettel
1IÖHH ANNA.
Horváth Lajos ügyved ur házában a kegyes-rendiek átellenében. 601 2 — 3.
SKíK&vai-tsjít
legjobb Asztalf-és üditö ital,
kltüaő hatásának bizonyult köhögésééi, gége bajoknál, gywaor-é* hólyag hurutnál.
EDECSEKjsz eniészíés elösegitésérsj. Mattoni Henrik, lurubaee*.. c^-^.;.
Grand Theatré mechanique.
Nagy-Kanizsán a főtéren az e czélra felépített arénában.
A már több év óta hírneveden ismert mechanikai ön-mozdonyi szinhiz Fr. Gierke vezénylete alatt helyben megérkezett és szombaton, azaz f. hó 24 én esti 8 órakor díszes és nagyszerű előadásokból cyfelust nyit. I-ső rész. A rév New-Yorkból. II. rész. Egy téli vidék hoidfelraeneteikor. Hl. rész. Egy önmozdouyu müvésztársulat, állván kö-téltánczosokból, akrobata-, gymnastikus-, ballett és solotánczosokból. Végül:
A kedvelt Wandl-Dioráma , világítva a Dromang-féle mészvilággal Hydro-oxigengas.
Helyárak: I- Zártszók etámo^ott 00 kr, II. zirtszék szimozutt 40 kr, máao dik hely 30 kr, állóhely 20 kr, karra;: 15 kr. Gyermekek 12 évig a zártszók éi második helyen felét fizetik, karzut 10 kr.
Jegyek előre válthatók minden nappali időben az árenai pénztárnál.
Fenti szinház birtokosa egy duatart-<lma reperioirnak, szerencsés volt ma gaz és legmagasabb uraságok előtt előadásait "nagy hatással adni, épugy helyben is a legnagyobb megelégedést vív\\ndja ki a nagyoniisztelt kozöns-g előtt. Mély tisztelettel
«03 1—1 Fr. Gierke
Egyveleg.
— Óvó Intézkedés. A belügyminiszter körrendeletet intézett az Összes törvényhatóságokhoz;, melyben utal arra, bogy néhányan aznn valótlan hírt, hngy as Oroszoraiágból menekülő zsidók tö-megeaeu szándékoznak Magyarország területén letelepedni, nemkülönben a Sólymon Eszter eltüoéee folytán a zsidók ol lení fajgyűlölet szitására a a törvenyw
VAS
jvr A. T T o ivr l
X
-1 á p s ó j a I Soosmoorból. *
f" r ,i ü i, e i! s b a (1 - Bél. )t
Alkalmas pótlék Iá bf Qrdöknek. fM ^
5444-10. Elóillitási szer aczéi- & sófürdókböl. K Szétküldés: Mationl és Társa Franzensbad.
<:g föszerkereskpdésben. )C
X X X X X X X X X X
Kapható minden gyógyszertárban
t>t«|JtXstXXXXXXXXXXX
ffm Twtatái. araattatt a kiadó tataidonoa Wa^dits Józaaf gj-orwajtójii!.
SAGY-KANim, 1882. jnning 25-én.
azssv*—\'
Huszonegyedik évfolyam.
ne yed \':vre
Ef/t/ .fjíím 10 kr
. hasábos petitsorbr
NYILTTKUUKN soronként 10 kn\'-rt vetetnek Ihj Kincstári il!et*k mraden egyes íúnk lésért S0 kr. fizetendő.
ZALAI I0ZL0RT
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök : N A G T ¦ K AN I Z S A
BérmenUtlcn levelek csak hmert mnnkatarsaktol fogadtatnak el.
Kéziratok sissza i
Ní^j-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagykanizsai önk. tüzoltÓ-P<rvIPr« . W(WW , -_. , . , ,
a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület" \\ uagv-kaaizsai tiszti f„« l T \' \' IParbank"\' takarékpénztár", a .zalamegyei ártatános tanítótestület"
*• sai tlSztl önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kütválasztmánya\' s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkim kétszer, vasárnap- s csotörjökfln megjelenő vegyes tartalmú lap.
Nem nagy dolgok, de jellemzők. Elég sajnos, hogy Temesvár német származása hölgyei jobban tudják, mi a missiójak, m:nt sok származásánál és környezeténél fogva magyar jió..
Nincs forróbb óhajtásom, min: hogy a legrövidebb idő lefolyása után mellbe üthessem magamat s elmondhassam, hogy hölgyeink magyar honleányi érzelmeiben csalódtam, a mely édes csalódásnak minden igaz hona-sziv örülni fog.
íme hölgyeim az önök kezében van letéve a tökéletes megmagyaro-sodás ügyének legfontosabb része, ne dobják azt el maguktóL Honosítsák meg a magyar nyelvet és szellemet a családban és a köztársalgásban a akkor idővel büszkeséggel mondhatják majd el magukróL, hogy..N.-Kanizsát a nők tették tökéletesen magyar várossá.
b+b.
Előfizetési feihlvás.
A jnlitts .elsején kezdódó nj év " negyeddel tisztelettel felhívjak a közönséges lapunk pártolására ! Áz eddig kövelett irány elég. garantiát nyújt arra. hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezeudOnk
Előfizetési ár :
Félévre (jnlius—deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jtil.—szeptemberig) 2 „
Az előfizetési pénzeket lapunk i.iaüóhivatalaba (Wiassics-ház) kérjük küldeni.
N. Kanizsán, 1882, jun. 21.
A kiadóhivatal.
Hülyéink és
a magyarosi!ás.
nr hölgynek stttlettél,
„Feivirr.<d még valab* !"
E három szóval vigasztalták egymást apáink a negyvennyolezadiki viharra következett pusztulás alatt ; c három szót volt szabad magyar nyelven egymásnak fülébe súgni, ha o?ztrák-germao faltörő kosok által rombadöntött nemzeti órfalnnkra gondoltak a bánatba merült honfiak.
Ezen órfal. a magyar nemzet létének ezen legszilárdabb bástyája, ezen áthidalhatatlan , nemzetiségünkre törő külellenséget távoltartó sánczárka a nemzeti megerősödésnek: a mi éde^. nekünk valamennyi nyelvnél zengzetesebbeu szóló magyar nyelvünk.
Sokszor kísérlettek meg már a magyar nemzet emez életfájának gyökerét kiirtani, hol ásóval-kapával, hol pedig a mögéje eresztett, csendcsen rágódó férgek — mézes beszédek és csalogatások — által, de egészen sohasem sikerült.
Az erőszakos germanisatio nyomában azonnal ott termett a nemzeti önérzet, melyet a Bécsből diri -g:Uó körök már kihaltnak tartottak ;
az elaltató rendszerek közepette pedig mindig akadt egy-két ébren maradt férfiú, kik a nemzetet feltudták rázni a lethargiából.
Ha nemzeti nyelvünk fejlődési történetét lapozgatjuk , rájövünk, hogy ennek egyes fejlődési korszakában a nőknek azon időbeli hazafia* vagy ellenkező érzelmei a nyelv felvirágzása — vagy hanyatlásában igen fontos tervezőként szerepelnek.
Az igazi honleányok neveit1 a történelem megörökítette, de a kevésbé hivekról csak névtelenül szól; csupán azt emiitvén meg, hogy a német nyelv és szellem a magyar nyelv rovására ebben és ebben az időszakban a nokber. találták meg legbuzgóbb apostolaikat.
A múlt század közepéről és a jelen század elejéről tudvalevő dolog, hogy a nők annyira clnémetesitették a családban uralkodóit törzsmagyar szellemet, hogy . nem is jött már nriház számba az olyan család, melyben a nevelőnő és a belső cselédek németek nem voltak. magy.T leány szobalányává nem is avancirozhatott. mig nem tudott németül és ezen nyelv volt a magán és nyilvános társalgás közvetítője, mig a magyart csak a parasztság és kurta nemesség használta még.
Oly fensőbbségét nyert ezáltal a német szellem még az ifjúságban is. hogy már meg sem. elégedtek azzal, hogy né\'metíil társalgó, csakis német iróka: olvasó magyar hölgyeket válaszszanak életök párjára, hanem magából a forrásból merítettek, Ausztriából és Németországból hozván maguknak feleségekét.
E széliem aztán nem csuda, ha az alsóbb rétegekre is kihatott, mely az értelmiséget bármely ferde divatban is utánozni szereti.
Régi szólás, igaz mondás: „Többet észszel. mint erővel!\' A lehető legokosabb módon altatták el tehát a nemzeti Önérzetet s elleneink már-
már örülni kezdettek e diadaluknak, midőn Kazinczy és társai fetíépésők-kel megmutatták, hogy nem az egész nemzet alszik, ők ébren vannak s szent feladatul tűzték ki maguknak az egész nemzetet magyar voltára fölébreszteni.
Az Isten áldása kisérte fáradozásaikat. Idomították, finomították, gazdagították a magyar nyelvet, a ;öbbi európai müveit nyelvek szin-vonalára emelték. Magyar honleányaink dicséretere legyen mondva, ók is fölébredtek s ojra magyar sziliem és élet lüktetett mágnás és iparos-hajlékban egyaránt.
1848-ban ,lón nagy vihar s utána pusztulás", de erőszakosan nyúlt a nemzeti élet vérébe — s reactiót szült. Az erőszak a nők érzelmein nem foghatván, ép ellenkezőleg ók lettek a magyar , szellem őrei a családban és nyilvánosságban.
De 1867-ben visszakaptunk mindent: felvirradt Az alkotmányos szadadság ós nemzetiségi önállóságunk napja azóta derülten mosolyg reánk és most még jobban, mint valaha.
De nem éltet, hanem tikkaszt, elaltat. Külelleiiség \'nem támadja meg; belellenség nincs, azt hisszük, mect a pánszlávok és omladmisták. meg a decoromanok szép csendesen ássák ellenünk az Aknákat, tehát elhanyagoljuk mi magunk, alszunk s elfeledjük, hogy .nyelvében Ól a nemzet!"
E tapasztalatra vezetett több megfigyelt eset. Legyen szabad a sok közül csak két esetet felemlíteni.
Tárornnk egyik kávéházában együtt ültek egy asztalnál 3 köiös hadseregbeli katonatiszt és egy magy. kir. al.ami hivatalnok; ő maga is magyar, a neve is az, talán még nemes család sarjadéka is. A tisztek tort magyar nyelven társalogtak egymással is, vele is, ó pedig mindig csak németül. Megfigyeltem s ezen
ur más heiyen is ép agy cselekedett. Aztáu még panaszkodjunk a közös hadseregben uralkodó magyarellenes szellemről ?
Haaem igaz,, hogy. férfiak közöl ezeu kivül még csak egy-két példát tudnók felhozni. De a hölgyeknél az év minden napjára esnék néhány, rjtezán, sétakertekben, a háznál ritkán hallja az ember a magyar nyelvet ajkaikról. — Idegen ember azt hihetné, hogy Sopronban van. vagy Nagy-Szebenben.
Pedig a nők kezében van letéve a hatalom. Nemcsak maguk között, hanem másajku, de a magyar nyelvet félig meddig értő férfiak társaságában is honleányi kötelességük volna a mi nyelvünket és ennek utján a mi szeiiemünket is érvényre emelni.
Ha a íérfi nem akar azzal a némettel ennek a nyelvén beszélni, köunyec megeshetik, hogy k érültét ni fog, de a nóket, kivál a n. kanizsai i szépségűk- és szeli emességökröl híres : nóket nem kerülné az a katonatiszt ;a magyar nyelv miatt, inkább meg-j tanulná, mintsem a velők való érintkezésből ígérkező szellemi élvezetről J lemondjon. Hatalmas fegyverez a nők I kezében, nagy kár tehát, bogy nem forgatják, több : honleányi kötelességmulasztás.
Vagy hiszi-e valamelyikek igen t. hölgyeim, hogyha Önök német ,S5ngereia-ba nem akarnak menni, a férfiak is nem önök mellett maradnak? Vagy ha már el is \'mennek és asztaluknál 10 férfi foglal helyet, ezeknek a .Sánger" felszólítására kedve kerekednék vele .jodlerezni* és Önök közöl csak egy is odavetné, hogy még sem illik ám egy oly magyar városban, mint N.-Kanizsa nyilvános helyen német jodlerekkel jodlerezui, hát azt hiszik-e, hogy mindezen 10 férfi az egy no kedvéért is nem fojtaná magába & német szót, még ha nem is született magyar.
Felhívás
Magyarország t~ tüzoItó-«g*iet«ihez\' A magyar tűzoltók VT. orszá-l^os Közgyűlése Zaia-Egerszegen 1882. évi augusztus hó 11 —15 napján fog megtartatni. A meghívók és bejelentési ívek a hazai tűzoltó egyletekhez f. évi márcziufl ós április hó napjaiban már szétküldettek.
Azonban időközben is alakulhattak tűzoltó egyle\'.ek, valamint az is megtörténhetett, hogy egyes egyletek a részükre küldött meghívókat postai, vagy egyéb akadályok miatt ez ideig meg nem kapták. Felkéret -uek tehát mindazon t. egyietekr-melyek meghívót és bejelentési íreket nem kaptak volna s magukat az országos közgyűlésen képviseltetni óhajtják, hogy ez érdemben egyszerű levélben, vagy levelezési lapon alulírott központi bizottsághoz fordulni szíveskedjenek. A meghívók és bejelentési ivek. valamint az emiitett
TARCZA.
Primula verisl
Bájló virigssál; Íme ily jókor Tértél már risata ? Légy nekeal Qdvöz PrimnU TerÍ«!
Lágyabb volt ilmod,
Bájló virág-zál Pi irault reni \'
Csupán te haliad Csábítói első UvnHgéd (lUpalmát Keltő t«Tasinak Primula v,:rií I
Vi ult azivemnen Kékem is t-gykor -zi-bbe;i mint bármely virág
aula i
Bájló virágszál Primula voris I Hit virágának Hondalak, kedves.
HivB- „ igntk EU5 falere Siet-.*\' 61 keMed Tir.d fel r.iki
M^gjűtt ü tavast! -<oritai bál azt Fagy é« borongó Köd is el újra;
Virág te hi«ze<I Hogy as oh»jiOtt latsai tavasz Vígrn esik megjött,
i megnyitod kebled, Ámde betörnek LeakedŐ fagyok Gjükolón s-rüdbe.
Isrvadjon b»r ez. Hisz » virágnak Bittdi leik-, Sem retze\'t mégtem
A szép szemek magyarja.
— Harcidat. — KVLCSÁB JÓZSET-t&L
Nem hiába nyu! futott keresztül az utjokon : nem is járták Scfc-Yarrkup-fék szerencsével a vásárt. Egyik bajuk kezet togolt a másikkal. Alig tüat el a véazhozé oyul, már elkészült & balsors kovácimühelyében a veszedelmek lán-czáboz »z első karika...
Az eladó csikók négyesbe vannak fogva a bámoa lovakkal. Hanesi gazda a hátulsó üléabec trónol, tcig Fergl a k< mányzás gondjait viselé. \'Képűinek, mint a gondolat. A szagú dó sséivész mankos öreg ember hoazájok képest. Hiot as élemedett férj szemei a fiatat oldalborda csinyjsit: elkerülik rendre a kocsikat.
Azonban ugy van at emberek kÖ tölt Ím, hogy szamarak állnak a lángelmék útjába: szegény Schwarzkopfékat is csacsi tet;e csúffá. Ott baklatoit az uion a Láaár koldus gyékéoes kordéja elótt, ki nélkül egy vásár, egy bucsu el nem mulhaiik. (Mikor airánkozó hangján rá kezdi: „Könyörüljenek meg szegény némán;\' aaázával hull ícska ka-toua-aapkájába a jóaiivü aassonyok Síiére. Csap is a vásár után ? kolduwiys-
fiságnak olyan dáridót, [hogy majd Saaze-dil a zsivajtól a .Pilypalaty8 csárda. A négykézláb-járó l csárdást rakja, a világtalan a bor szine ellen íTiel kifogást, a félketü kél kézzii döngeti kedves élet-párját s amí tíéraánk ugy fújja hozzá a nótát, hogy: „Megesett nékem a azabíid-tai vísár! Elvesztettem koldus-aomám garasos pipáját* — akár a trombita harsogás...)
Tudnivaló dolog, hogy a ló olyan barátságban ?1 a szamárral; mint a fran-czia a b\'irkufiaU Neki bokrosodott az a négy :.-.*..• is a füles láttára és szegény Schwarzkopíék egyszer csak azon vetlek észrt^ magukat, hogy ott keczmereg-uok az útszéli pocséta kellő közepében: rajok dőlt a kocsi-
Saagény Fergl! Hófehér pisztoly-bugyogót húzott fül a vásárra, a csatlós czipóje csakúgy tündöklött a gyapju-harisnya tövében e as ünnepló kék mán-Üja volt rajta. S most utolsóbb a vályogvető czigánynál is — ó, ki első .burach\' egész Lepényesan 1 Akkor is, hogy útra keltek, ugy rajta felejté szeme-bogarát a szomszédék Kefeinja, bogy majdnem hideglelést kapott a tüzes pillantása tói.
Dehogy ísmern6 rá as édes is, ha ftl ilyen állapotban látná! Szeme-szája ugy tele van pempövel... Hii me; az a négy ló : Olajos po itóval csiszolta azok szőrét ragyogó fényéére, bogy megbotlott rajtok a napsugár, — S most egy sár mind a négy- Azt aem tudni, melyik szürke, melyik pej? Alig gyóaik őket \'.isztára Csutakolni, mikor as ismeroahöz érnek. Betyár, az ostorhegy es „boaxáA*, -Bég meg ia aántitj* a bukfenczet. Eleinte cz?.\'. módjával bicieg, de másnap, a
pihesée után, foliamerseik, bogy a lába tíczamult ki.
Biztatja ía Fergl az apját, hogy forduljanak vissza. Amiatt az átkozott nyal miatt még utóbb is bajba keverednek Azonban Ha nesz gazda kevésbé babo nás. Még csak az kellene, hogy «égyen-szejnre visszatérjen a dőreségén nevessenek a falubeliek! Bajuszos emberen is megesik az efféle, még ha színe-világát sem látta ia a nyalnak.
Megeroazt egy két .szappsrlott\'-ot, a kötőféket odakötözi gyámnak a szakadozott istránghoz s tovább hajtanak, mint a förgeteg.
A következmény Ferglnek adolt igazat. Mit nem okoshat egy inczinfincz nyu\'! Kern érte be a fölbontással, még zuhanyt is ontott a nyakuk közé. Megáztak, mint az ürge/ pedig az egéén táj verőfényben aagárzott. Köröskörül tiszta kéken mosolygott az égboltoaat, a nar? tündöklött, mint a boldog ara tekintete az oltár előtt; c»ak fönn, a fejők iránt szomorkodott egy árva felhőcske, köny-nyekre fakadván, mikor már baja nem fért meg keblében. Mint a magyar ember mondja: verte az Ördög a feleségét. Nem tartott sokáig, de Örsg cseppekben szakadt az eső. Mire a csikarczi kapaszkodón főiértek, csaronviz lett még as ingok is.
Hanem még ezzel sem tett be a csapások mértéke. Amellett, hogy a megsántult betyárt féláron kellett Hanes* gazdának elvesztegetnie, még három darab hamis tix forintost is ráaózott a talián kup»cz, Vi t csikókat megvette. Ai1: nj pénz csak akkoriben kapótf láfcra. Ha* oesx íraidt még nem volt benne jártas — ^akargattíraietövét»rMspp«r}otis-<ik
frigyre léptek a „donnerwetter\'-ekkei míkor a azódi jegytő feliamfrtc a hamisítványokat: de már ekkor késő volt a sopánkodás, üthette bottal a csikói nyomát.
De a bajok legnagyobbik*, — legalább Ferglre nézve, — nem ez volt.
Bevett szokás köznépnél — költség-kimé lésből — távol földön ismerőeö-ket tartani, kikhez beszállanak vásár alkalmával, vagy ha arra akad utjok.
Hanosj gazdának a lepényééi aráb nak is ilyen ismerőse volt a tőagrokerea magyar Báivándon Hetyai PáJ uram. Miaá&keltő vásározó ember. Amazt szép lovai, emext pedig czimeres ökre> gai-dagitoítik meg.
Nem beszélik egymás nyelvét, csupán az idegen ató elnyomorításával szerez mulatságot egyik a máeikmak : banem ez nem vont gátat barátságuk elé. Tolmácsuk, a kölcsönös aaivasség. megérteti velők, hogy többek egymássak a rossz atyafinál.
Mikor Hanesz gazda Hetyftiék házához közeledik, jókba tarthatja, mintha, haza menne- Még otthon sem viselik Ugy íjondjAt. Talpra Ali az egész háznép, h^ lyét sem lelik, tenyerÜSkflú hordorz\'ik. tejbe-vajba furösztik, csakhogy ki nem ssidik a kerekélt.
A szivétségben Lepényeaer» sincs hiány. Csakhogy nem ily magyaros módon nyilatkozik, örvendenek otfia a *en-dégnak, — de többet kínálják székkel, mint k alacscsai. Hanesz gazda ajkán hoftzabb a mosoly, mint ásr\'calán s kolbász. Hubaf\'az againk sem "egyformák A r ven Jegtzerete\'t* szót a magyar la-sá-tz föl; űsodt-t. bt gyakt>rfasáTbas ii
3ü8ZOrTBGY*n>nC ÉVfc&iYAJf
ZALAI KÖZLÖNY
UJKIÜS 25-én 1882.
napokon tartandó ünnepélyek mér megállapított sorrendjét tartalmazó programm, ily megkeresések követ kertében haladéktalanul megfognak küldetni.
ZalaEgerszegen, 1882. június hó 18-án.
A magyar tűzoltók VI. országos köz gyülésének közpt nti rendező bizottsága: SZEGHÓ ISTVÁN,
A magyar tűzoltók VI. országos köz gyűlése alkalmiiTal Zala-Egerszegen 1882. évi augusztus hó 11—15. nap jaiu tartandó ünnepélyek sorrendje:
Csütörtök augusztus 10.
A délutáni 2 órakor Nagy-Kanizsa és esti 8 Órakor Szombathely felöl érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspálya állomásnál, — bevonulás Zala-Égerszegre, a városházban levő állandó irodánál megállás, -¦ az egyleti zászlók elhelyezése a megye nagy termében, — a vendégek elszállásolása.
Péntek, augusztus 11.
A reggeli 8 órakor Nagy-Kanizsa és 9 órakor Szombathely felől érkezó vendégek fogadása a szentiváni vaspáiya állomásnál, — bevo nulás, — a városházban levő állandó irodánál megállás, — az egyleti zászlók elhelyezése a megyeház nagy termében, — a vendégek elszállásolása.
Délelőtt 11 órakor a kiállítás megnyitása s a bíráló bizottság működésének megkezdése.
Délután 2 órakor a kiállított tűzoltószerekkel kísérletek a kiállítás helyiségében.
Délután 4 órakor összehason-lító-oltási kísérlet a Hohl-féle tüz-oltóanyaggal a vásártéren Payrleit-ner Gusztáv vezetése alatt
A délutáni 5 órakor Nagy-Kanizsa és esti 8 órakor Szombathely felől érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspályánál, — bevonulás, — a városházban levő állandó irodánál megállás, — az egyleti zász lók elhelyezése a megyeház nagytermében, a vendégek elszállásolása.
Esti 9 órakor ismerkedési estély Kaszaházán a kerti helyiségben.
Belépti dij nem tűzoltók részőröl 20 kr.
túltesz a németen 1 Vérré vált már ebben a kaporiflág, mint a barátban a lencse.
Szegény Fergl! sváb létére ugyan csehül járt. Kész veszedelemre jött Hetyeiékhes. Annak a Juliskának két fekete szeme megzavarta eszét, elűzte szive nyugalmát.
Milyen szemek azok ! Csodák csodája, hogy tüzet nem fog a por, ha kilép ai utasára... Hisz azzal á szempárral gyújtogatni lehet! Ferglnek legalább nem volna oly iszonyú melege két égó asalmakazal között sem, mint mikor Ju-liska ráveti szemeit.
LehoTgasstjs lejét: rá nem mer - e tekinteni egy vak lóért. Attól fél, hogy belevakul, mint aki a nyári nappal far kas-Bcemet akar nézni.
Két fekete gyémánt az a két szeme. A gyémánt csak arany foglalatba illik; Juliska is gyönyörű egy leány ám! Behunyt szemmel is van olyan szép, hogy a mesék tündér.királynője sarokba bújhatna mellette... Mint a hóra cseppentett vér, piros-fehér as aresa Fícziay ajka fealő rózsabimbó, melyre mosoly gyanánt a kelő hajnal szökött le az égről. Szemöldöke két fekete szivárvány.*\'Holló-haja nehéz fonadékban majd a sarkát veri. Nem is fonhat bele rőf0s pántlikát, mint a többi leány, mert akkor as nt porát seperné. Nála egy csokor is megteszi.
Még as öregember szeme ia megáll rajta, hogy ne bomlanának érte a ingé nyek. Kettő is jutna mindeaik ujján. Ha szerelme fejében azt rivánn.\'. lólöfc hogy fűzzenek a tejút szikráiból gyöngyöt a nyakára, — mind vállalkoznék rá . .. De szive még nem mozdult meg, hiába intéznek búcsújárásokat a házuk tájára. Juliska oaak nem tud választani.
Annyi az irigye, a hány leány van Bálvándon bűbájos hírét is költö\'ték, — elnevexték bossorkány-\'impásnak, kivel ugy jár a fejeveastett legény, ntint as éji lepke a gyertyalánggal, megégeti magát. Föl is teszi nem egy legény magá-bia, hogy nem járja tovább a bolondját; de fogadás ide, fogadás oda — csak azt ˇeszi észre, hogy már megint ott áll a kapujok előtt. — Akarva, nem akarra oda Tiaai a lába. Ha a felvág™ van mt-aóje, vargabeüt csinál az alvég felé —
A kiállítás este villám-fényű kivilágítás mellett lesz megtekinthető.
Belépti dij a kiállítási helyiségbe: nappal 20 kr., este 40 kr. Szombat augusztus 12.
6 órakor ébresztő.
7 órakor az országos szövetségi választmány előértekeziete a megyeház nagytermében.
Reggel 9 órakor az országos szövetség közgyűlése szintén a me-gyeház nagytermében; melyen nem tűzoltók csak belépti jegygyei jelenhetnek meg; szavazati joggal pedig csak a magyar nyelven kiállított rendes meghatalmazással ellátott egyleti képviselők s küldöttek bírnak.
Délntán 4 órakor kirándulás a felső erdőre, itt tánczvigalom, este tűzijáték három szakaszban és villám világítás.
Belépti dij uem tűzoltók részé-I 30 kr.
A kiállítás egész napon át nyitva.
Vasárnap augusztus 13. Reggel 9 órakor ébresztő. Délelőtt 10 órakor díszmenet a vásártérről a fehérkép- un- iskola és körmendi utczákon át a Kazin-czy-térre, hol a vendég egyletek s a helybeli egylet akként fognak az állványnyal szemközt elhelyezkedni, hogy első sorban a zászlós egyletek, ezután pedig a táblával jelölt egyletek fognak betűrendben állást foglalni, végül a helybeli egylet; ezután az egyletek küldöttei által az ünnepély védnöknője s a koszom hölgyek a megyeház nagyterméből a számukra készített emelvényhez kisértetnek s itt helyet foglalnak ; ennek megtörténtével tartatnak az üdvözlő beszédek és ezek után megkoszoruztatnak az egyleti zászlók és jelvények a koszorú hölgyek által ; végül a megkoszorúzott zászlókkal és jelvényekkel tisztelgés a védnöknő és koszom hölgyek előtt, ezután pedig a védnöknő és a koszom hölgyek az egyletek küldöttei által visszakísért étnek a megyeház nagytermébe.
Délntán 1 órakor díszebéd a Zöldfa* vendéglő nagytermében. Egy teríték ára 2 frt.
Délntán 4 órakor diszgyakorlat a Kazinczy-téren.
csakhogy Juliskával — egy-két szó\' válthasson.
FergHel is fölfordult a világ... A csillagvizsgálók nem vették ugyan észre, hogy kizökkent volna sarkából, — de Ferglnek ugy tűnik föl, — mintha lába helyett a tetején állana. Látta 5 Juliskát ezelőtt négy évvel, hanem akkor mégcsak serdülő félben volt, nem gyakorolt szivére különös benyomást. Most azonban meg van babonázva.
As Öregek nagy beszédben vannak sz „ország dolga" tetői.
Legény fiát Bálintot kiküldötte Hetysi uram a pinczéhes, hogy gondoskodjék a vacsora lelkéről. Itthon csak a csigerét tartják a bornak, hojy a java ne fogyjon. A sorbeit hordók vérét csak akkor eresztik meg, — ha vendég van a háznál. Hetyei uram most különösen meghagyta fiának, hogy annak a közepéből töltse ám meg a csobolyót, melyiken a .fekete macska ül" a a fehér tőkék verítékéből is hozzon kóstolót.
A .fehérnép" Ferglt fogja kereszttűzbe. Ostromolják étellel-: tállal: pedig még hátra van a döntő ütközet, a va csora. Eltartják mézes-mázos beszéddel, melyre, — hogy még édesebb legyen — czukrot hint a sugárzó arczok mosolya. Ha Fergl csak minden tizedik szavokat érti meg, arról ók nem tehetnek.
Ugy Ül ott köstük a tulipános lóczán, mint a czigány vajda, k>aek az ezüstgombos botja elveszett. Farsangot járnak keblében a forcsábbnál-furcsább érzelmek, hanem azért a képe mégis nagyon böjti szint visel. Szive hangosan ver, szinte tuldobogja az óra ketyegését. Feje zug, mint a beiutö\'t gőzmozdony. Búsul, egyre búsul, mint a balatoni keszeg a Sióban. Elhajthatja egy szélmalmot a sóhajtására. Megesnék rajta még az ellenség szive ia.
Se élt, se halt szegény.., Vicza néni — Hetyei uram hites társa, — anyja után kérdezősködik.
— Termett-e sok kendere as idén ? Eljön-e 7ássooxial a tavaszi vásárra ?
De Ferglaél csak sunyiból áll a felelet, bogy egyet sem szól, azt is lassan mondja. Ismétli a kérdést nagyobb hangon, hátha asm tökéletes a fülére. —
Délntán 6 órakor népünnep és tekeverseny a Rozenkrantz-kertben tűzijátékká;.
Belépti dij nem tűzoltók részére 50 kr; egy verseny jegy 25 kr. Este 9 órakor zártkörű tánczvigalom az .Arany bárány* vendéglő nagytermében.
Belépti dij 2 frt. Szünóra alatt a zah-egerszegi önkénytes tűzoltó egylet betegsegélyezési alapja javára hatóságilag engedélyezett tárgysorsjáték nyereméoy tárgyainak kisorsolása a hatósági kiküldött jelenlétében.
Kibocsátott 5000 drb sorsjegy, — nyereménytárgy *an 100 darab, melyek közfil az első és harmadik főnyereményt egy—egy 3—4000 ft, illetve 100—150 frt értékfi a kiállításon kitüntetést vagy dicséretet nyert ujabb szerkezetű tüzoltó-szer, a második főnyereményt pedig egy 2 -300 frt értékfi 12 személyre való ezüst asztali készlet képezéndi. Egy sorsjegy ára 50 kr. Sorsjegyek kaphatók alulirt központi rendező bizottságnál és este a pénztárnál.
A kiállítás egész nap nyitva.
Hétfő augusztus 14. Reggel 6 órakor ébresztő. 10 órakor a kiállítási bíráló bízottaág határozatainak kihirdetése s ezután a kiállítás bezárása.
Délntán 3 órakor kirándulás a .SziV-hegyre.
Este a Nagy-Kanizsára utazó* kikésérése a vaspályához.
Zala-Egerszegen, 1882. évi június 5 én.
A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi rendező bizottsága:
SZEGHÓ ISTVÁN,
a zalamegye! alispáni hivataltól.
Hí vasaim uitolat.
A Btaaj. kir. peazLsymfBieLisris«tét
3387 S- nin.
Körrendelet
az orttág Összes törvény bali#íga\\Koi. Minthogy i vadászat megadózlatá sáról szóló 1875. évi XXI. t. cz. határo salainak módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat még ez ideig a törvényhozás áltat le nem tárgyaitatott az 1882. év első felére kiadott vadászati
jegyek érvényessége pedig folyó évi ju-!niu« végével lejár, miheztartás végett ¦ ezennel értesítem s törvényhatóságot, ! hogy mindazon felek restére, kik a folyó | évi juniur végéig érvényes vadászati jegyeket megújítani kivánjlk, vagy uj vadászali jegyek kiszolgáltatásáért elő-I szőr folyamijának az 1875. XXI. t CZ. 11. § ában megállapított tizenkét (12) frt, illetőleg hat (6) frt és a törvény 11. ! §-ban említett egyének használatára , ssolgáló jegyekre nézve a törvényszerű két (2) forintnyi bélyegilleték előzetes lefizetése mellet s kívánt vadászati jegyek egy évre vagyis 1882. évi július
1 tői fogva 1883- évi június végéig terjedő érvényességgel leszuek kiállitandók, mely czélra 12-6, illetŐlee; 2 frtos bélyeggel ellátott vadászati jegy űrlapok
használandók-
Oly felek részére, kik az idézett törvény 9. §-ának határozatai alá eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáért folyamodnak ilyen jngyek as idézett § ban megállapított 3 évre járó 12 frt illeték egy évi részletének megfelelő négy (4) frtoyi összeg előtetős íefizetéai mellett szintén csak folyó évi július 1-től 1883. évi június végéig érvényes uj jegyek adhatók ki.
És miután az e czélra használható bélyegzett űrlapok forgalomban nincsenek, ezennel megengedem, bogy as utóbb említett vadászati jegyek kiállítására a 12 frtos bélyeggel ellátott űrlapok használtassanak fel, szoroz kötelességévé lessem azonban a\'fentebb idézott törvény
2 §-t szerint eljáró törvény hatósági tisztviselőnek, hogy felelőség terhe alatt as ilyen vadassal! jegy kiasolgáltatása alkalmával aunak hátlapjára a 4 frtoyi illetékösszeg lefizetését — valamint az 1883. évi juníua végéig terjedő érvényesség időpontját pOQlosaD tüntesse ki és az ebbeli saradékot aláírásával és a hivatalos pecséttel is lássa el.
A fentebb említett vadászati jegyek kiadása iránti folyamodványok tekintette! arra, hogy a folyó év második felében kiadandó vadászati jegyek az 1S83. év első felére is kiterjedő érvényeséggel kiállitandók, az 1875. évi XXI .tcz. 3. §-áb*u megbatározott 50 kr bélyegilleték alá esnek.
Végül felhívom a törvényha\'-óeágol, hogy a fentebb jelzett bélyegzett vadászati j»gy űrlapokból szükségelt készletnek az eddigi módozatok szerinti megszerzése végett idejekorán intézkedjék. Budap st, 1882. június 16 án.
Gr. SZAPÁRY s. k.
Ekkor meg az a válasz, hogy ;
— Keazene, nem iszni, csak most letesz a csutri.
Vicza néni Juliskával kinéz a konyhára. — Fölhasználja Fergl est az egérutat, kisurran az udvarra levegő után. —
A hűvös szellő és a permetező harmat annyira — mennyire magához téritik Őt kábultsagából.
Időbe kerül, még egy begy üjtheti azaoaszét kóválygó gondolatait. De csak asért szállinkóznak össze, hogy egy képen ezer színben igézőbbre rajzolják előtte Juliskát.
Nem hiába magyar leányról ké szült az a dal: .Nem anyától lettél, rózsafán termettéi" — de oaak magyar is ma rad a magyar, sobssem lép nyomába a német. Juliska pedig a magyar lányok közt is hajnali csillag a csillagok között. Több szemrevaló van ennek az árnyékán ie, mint a lepényeai lányokon összevéve.
A minden lében kanál keresztanyja már csaknem összeboronálta a lenvirág szemű Pnxendl Perbllel; hanem anu.ik majd sül a pereczea — ő ugyan el nem veszi! —
Vagy Juliska lesz a felesége, vagy ugy marad magánosan, remete módjára... Mert ó gondolni sem tud másra Juliskán kívül. Beleesett abba a sötét, mély verembe, mit szerelemnek nevesnek, ki sem ¦zabádul belőle, míg a világ világ lesz.
Szólna is vele a szive szándékáról — csak édes anyja meg ne tanította voína a „félsz* szóra-. De attól remeg, hátha Juliska azzal fizetné ki, hogy ma nincs április elseje. Kaesagna affőlőtt a badarság fölött, hogy róla még egy bőr-bijszu, facsjpos Fergl is mer álmodozni, kinek a nevét sem tudja kimondani.
Igen ám, ha magyar legény voloa.
Csak az a „ha" olt ne lenne min denütt, mint a vetemény-ágyakon a nia-dáríjesz\'ő.
Megátkozza as őshajdankcr építészeit : miért nem tervezték a bábeli tornyot agy-két emelettel alacsonyabbra? Ások as okai, hogy annyiféle nemzetiség van a világon. Nem fájna most as ő feje, ha Juliskává] egy nyelvet beszélne, egyszerűen megkérné a kezét
Időjárásunk.
Ha két ismeretlen egyén egymással társalgást kezd, azt legtöbb esetben az időjáráson kezdi, de sokszor ismerősök ís, ha nincs kész beszédtárgyuk — az
Bálint megfordult a begyről s .lélekkel", a leves Ís megpuhult már a tűzhelyen, mii a Juliska fölterit, Vicza néni íz késs a tálalással.
Elhallgatom: hogyan leleloek meg a párolgó tálaknak; hogyan unszolja vendégeit Vicza néni, hogy ne hagyjanak ám semmit az életből, hadd legyen holnap ió idő.
Elhallgatom: ^hogyan köszönge-ik egymásra a kulacsot; hogyan derül két öreg lassan-lsssan olyan rózsás kedvre, hogy utóbb már\' komázzák is egymást, pedig teljes élőtökben mindig sógorok voltak egymásnak. (Tudvalevőleg a magyar ember a tótot atyafinak, a németet sógornak szokta nevezni.)
Elhallgattam: szegény Fergl hogyan esik ismét önkívületbe a szép szemek sugarán; hogyan fújja derűre borura a kihűlt gulyáshúst, pedig annak az a baja, hogy nem német szájízre paprikázták; hogyan virrasztja keresztül az éjszakát.
Átugrom az«, nmi fölösleges, csupán az elbucsuzásnál állapodom meg.
A kocsi már félórája ott áll az ajtó előtt. Hanesz gazda épen harmadszor küldi ki fiát, hogy vosse fői az istráogot, mert rögtön indulnak. Útnak, szónak, vendégségnek nincsen vége, ha végét nem szakítják.
Hetyei uram újból visszatartja. S jókorát nyelvén egy szemfényvesztő kortyon, megtörli bajuszát as inge aipujjá-val éa Ha ess gazdára köszönti a ku lacsot:
— Adj\' Isten minden jót! Szálljon ránk szent János áldásai Triak sógor t Becsülettel adom 1
Hanesa gazda közel van már Noe spánk állapotához, majd leveri lábáról a tómérdek .szent János áldása." Szabódva fogja meg a gazda kesét.
— Nana sógor, szent János hallgass 1 nem lehet, megértik.
De nincs addig maradása Hetyei uramtól, mig össze nem csókolódsik a kahvcscsal, átadván azt Ferglnek.
(Vége következik.)
időjárásról beszélnek. Ez annyira szokássá vált már, hogy némely ember nem Ís tud máskép beszédbe ereszkedni, ha csak nem as időjáráson kezdi. Na de ki is kapják ezért sokszor a loctkét uzok. kik az időjárással kezdik, olyanoktól, kik magokat raiveltnek, szellemduauak tartják. — mert ilyenek igen póriasak tartják az időjárásról beszélni, állítván,
— bogy csak a gondolalszegényes é* az együgyűek: beszélnek az időjárásnak vsltozandósá iról. Mindegy, hadd beszéljenek ezek a magukat miveltokock tudók politikáról, azineszeiről, a n/inpa-dókon fellépő egy-egy Sar,h Bernhard ról lóversenyekről s az ég tudja meg miféle csodabogarakról, már én csak
megmaradok a régi szokánom roilic\'.t _
nem törődve azzal, — ha Icíszóln^z in Egyébiránt mi megszóloi való van ibbun hajaz ember as időről beszél. Mi érdekli az embert jobban a kenyéren kívül, mint az időjárás. — Különösen, mi falusi emberek as időjárástól annyira fogv* tartatunk, hogy ritkán múlik el nap tőlünk, bogy reggel, vagy még ötölte való eate meg oe kérdeztük, ha mást aesn magunkat, hogy mit teendők lestünk, ha az ÍdŐ jól szolgál, v*gy mii ha rósz idú vagy e.ő lesz Mindennap mintegy meg kell alkudni az idővel. — Különösen a június hónapban akaduuk el sokszor mi falusiak as időjárás miatt. A széna-ez-i-rogatás közben jövő esőzések azok, melyek bennünket leghamarább] kihoznak iá kedvünkből, azért ne Ítéljen el i. szer kesztő ur. \'ha levelem meg ni csak ar. időjárásról fog beszélni. Hert hiába csuk az időjárástői függ aszegény falusi emter szerencséje vagy ¦ serencsétlínsége
Istennek legyen hála 1 Majm bt. ogészen júniusnak is már Me emuit é* igy a későí fagytól való íélelemtól megszabadni (un b, de most meg cokcem minden n»p az össze Ös*zetorny<>»uió terhes fellegek ijesztenek meg bennünket vész\'.jósló sötét szemeikkel. Ha már a május megkegyelmezett, mezeink, kérteink, ssőleinknek óhajtjuk, hogy június és a következő hónapok se legyenek rosszabbak. Kérjük ts az ég urát buzgó lélekkel, bogy őrködjék feleuüok.
Igen megijesztett a május hó i- sok hideg szeleivel és hóharmataival, — de hála az égnek nagyobb voh panaszunk és félelmünk, mint a valóság. Ha tett is valamelyes kárt az igm csekélység pa-naazra nem méltó az nálunk, mis helyeken azonban, mint a tudósítások nzóinak nagyobb károkat okozott a május hideg időjárásával.
A veres orrú O-\'báa, a pintérek patrónusa, ugyancsak jó! viselte mxgát, ha reményeink nem csalnak, az idén a pintérek jol összeszedjék áui magukat, mert less dolguk s ha dulguk lesz, pénzük is lesz. A szőlők a hogyan a virágzá* mutatja bő szüretei Ígérnek. Adja latén, j nogy \'ga> legyeD ¦ It4* iB férne a szdgéoy i magyarra, ha fogaualj i lenne a költő szavának .Isten áld meg a magyart jó kedvvel bőséggel stb,"
d Ugy látszik Medárd is igazolja az idén a róla való közmondást, .hogy bt Medárd napján eső esik akár mi kevrs is, utáuoa 40 n .pig esik még naponként, ha csak kevés is." Madárd óta csak 2 nap sem hibázott, bogy ne volt voIdz eső. A Medárd előtt fújdogáló déli szelek csak ugyan elhozták a térítők között Afiiká-ban és Ázsia déli részén június hóban uralkodni szokott esőzések fellegeit a vizpárával telt levegővel, a mi a széllel levő leiszáradt szénáinkat jól meg fogja barnítani. — No de se baj, annál több sarjút fogunk ka»zálni.
Mert az idáig esett gyakoti esők ís a tarjuk növekedéseit nagyon elÓ fogják mozdítani. De nemcsak a sarjak- növekedésére voltak az esők jó hatassál, hanem kukoricza és más kapás növényekre is . Egyedül a s\'őiőnél oem volt szükség az esőre, mert az most virágzik nálunk a egjavában.
Szőlőről levén a szó, nem lesz feleséges emlékeztetni a szőlős gizdákitt, *— hogy boros hordóik tisztán tar;á«áról, lletőleg szorgalmas bekénezéseröl (eín-achla^ meg ne feledkezzenek. — Számot vetvén boros edényeik mennyiségéről a remélhető borterméshez mérten a még hiányzó boredényekel most még jó .lőre beszerezzék, ne kelljen majd szüretkor kapkolódui, az edénynek kettős árát is megadni.
Az előre való gondoskodást ritkán szokta az ember megbánni.
Öreg vagy anyaazéna kevés takarni s azt is a gyakori esők jól megbarnítják. De inkább ászon meg, és legyen barna, mint nedvesen Összerakva penészt kapjon, melyet a marha már nem eszik oly jó kedvvel, többet a láb alá szór — mint a mit belőle megeszik a a mit megeszik ís, nem válik izére.
össze lehet a szénát ugyan rakni, ha nincs meg is a tökéletes száradás, de as ilyenkor igen megkell tiporni .- szénát
— hogy uinél kevesebb levegő férjen a szénához, aazénaboglyat tzntáo szalmával körös-körül betakarni és jól befödni, — hogy sem vis, sem levegő a szénába be ne hatolhasson, mindaddig mig a széna jól ki nem forla magát.
HUSZONEGYEDIK «VPOLYAM
ZALAI KÖZLÖK?
JUHIÜ8 S5-éii 1861.
Az ig; kezelt széna a forrásban megszokott barnulni. De a azéna szára-dáai állapotának, ^időpontját jól meg kell vigyázni, mert a korán Összerakott féi-nyers azéna könnyen megromolhat.
Az angolok mostanában feltalált íiénaazárogatáai módjuk épen ellenkező & mienkkel, mert ezek is elég megfony-2 vad\', füvet már baglyába rakják és alag-csövezés utján a szénában fejlődő gőzt. egy ventillátor segélyével eltávolítják. Ezt m gtehetik az angolokj de nekün1-Bzegány magyar gazdádnak nem kerül üven drága ssárogatásra. E dicsőséget : ; • az angoloknak, nsok ködös éa borongós időjárással biró országokban megfizeti az ilyen azéoaszárogatas, — d> nálunk nem.
Nem mind arany, a mi fémlik, — sem mind jó ée nem mini praktikus, a mit az angol taiái ki. Bár a torvényhozás terén se utánozták volna annyira a nagy költséggel járó igazságszolgáltatási — és kormányzási eljárást.
Már ha utánzott a magyar inkább az észak-amerikai szabad államokba divó olcsóbb rendszert vette volna például.
De legyen lud, ba kövér, szokta a magyar mondari. Pedig semmi más — mint czi fira nyumnruaflg. Hintós kocsi kenderhám, nevetséges egy szerszám. — Nincs rosszabb, mint az az utánzás. A mi jó az angolnak, az nem jó a magyarnak mert a magyarnak egészen más a termé ezete és ixlese.
Az angolnak talán jó, hogy van as anyaországon kivül egy kelet Indiája, de már magyarnak már nem jó a bosnyák ocupátio. Bocsánat e kitérésért, a mit nem lett volna szabad tennem, — mert nekem is könnyen odavághatja valaki, maradj te az időjárásnál, ée hagyj bekét a politikának, mintás egyszerű vargának ki nem maradt a kaptafánál, banem a művész munkáját i irálgalta. Éa tehá szót is fogadok, maradok az időjárásról értekező:
P.G.
Helyi, megyei és vegyes iilrvk.
— József fóherczeg e hó 2l-én, Zágrábból reggel lOs/4 órakor érkezett Pécsre- A páiyaház gyöoyörüen volt folékitve, kivirágozva. A honvédség főparancsnoka Hollán Ernő altábornagy, Jeliencsik hon véd-ezredes, Polka alezre-des, továbbá Pereiéi baranyai főispán veze\'éae alatt a megyei küldöttség, Aídin-ger polgármester alatt a városi küldöttség, Feszti, mint püspüki helyettes. Du-lánszky igazgató, Troli fogadtak. A főispán és FeBztl kanonok beszédeire fóherczeg magyaros egyszerűséggel, b rátaágos szavak**; válaszolt. József fóherczeg a l.. volt szállva. A pűs pöki székházban Dulánszky püspök fogadta; a nagyúri vendég kíséretében lak: Graef lovassági tábornok, b. Nyáry tábornok. Pécsről e hó 23-án délelőtt tá-* vozott a fóherczeg.
— A vasúti állami posta-épület már teljesen fölépült. Minden őseire kívánatos is volt ez a künn rrükódő postatisztek s azok felelőssége érdekében. Eddig szinte kosos volt a lakás.
— Szépül városunk. A zsidó hitközség áiial megkezdett építkezés a> uko a-utczában "szépen halac. Most érte sültünk, — hogy a mellette levő telek kiépitésél is megkezdte már a szomszédos tulajdonos, a „délzulai takarékpénztár."
— Lj főispán. Takács L.joa Vasmegye főispánja ez álláaáróllekösionvéu, érdemeinek elismeréséül a Lipót reneddel diszittetett fel. Utódjává Radó Kálmán cs. éa kir. kamarás nevezUte^t\'ki.
— Radó Kálmán ur ő mltaga Vas-megye ujonan kinevezett főispánja, július 2-án fogja tartani bevonnlását Szombathelyre, a megye székhelyére a az Ünnepély ea beigtatás éa megyei diszgy-ülés július 3*áo leend.
— A leghosszabb nappal 23-án volt ebben as taziendöben. A n»p ugyanis látszólagos mozgásában ekkor érte el a rakjegy első pontjában leg tagyubb északi efbajlasát a ez által a foldteke éjszak: felén a leghosszabb nappalt és legrövidebb éjjelt okotls. Ezt az idópootot nyári nap fordulásnak nevezzük, minthogy ettől kezdve a nap ismét az egyenlítő felé kezd visszatérni. Ekkor a nap 4 óra 7 percz-kor-keit és 7 óra 57 pereskor nyugodt le, tebát a nappal lő óra 10 perez volt, mig ezzel szemben az éjjel majdnem felényi rövidaégü 5 óra 50 perczett tett. 23-tól fogva a nap folytonosai későbben iel és korábban nyugszik, ugy, hogy a nappaluk fokozatosan rövidülnek és az éjjelek hosszabbodnak.
— A „Pápai Lapokéban olvassak a következő pikáns és iragi-koniikus tör tánetet: G. I, e hó 9 én esküdött örök hü Béget Ca. K. kisasszonynak. G. I. barátunk azonban nem a kisasszony, hanem hozománya után vágyván, azt naküvője u:án való nap\' a mtoyaaazony szüleitől meg ís-kapta. F. hó 12-én azonban amint az uj menyecske felébredt, nagy meglepetésére férje h\'ilyet; as asztalon egy ie ˇelet talál\', melyben es volt if»»: „Különöse* hü nőml Két napi együttlétünk
után már meguntam c házaséletet. Hozományodat megkaptam, azzal elmegyek, csak egyre kérlek, hogy a rendőrség által ne kerestess. Pápa, 1882. jun. 12. Volt férjed G. I.* — S csakugyan 12-ike óta a férjnek se bire, se hamva. Ott hagyta a menyecskét, mintssent Pál as oláhokat.
— Ijedtség miatt megőrült kxm may József nagy-sági (Esztergommegye) foldmives neje, szül. Szegedi Lidi egy év előtt a mezőn egy kezére ugrott békától annyira megijedt, hogy ágyban fekvőbeteg lett Midőn felgyógyult ís, minden élő lénytől irtózott, minden neszre meg rezzents most egy év múlva a folytonos idegrázkódás folytán kitört rajta az elme zavar.
— Gyászhír. Következő gyászjelentést vettük: .Alulírottak izomora ssivvel jelentik Nagy tiszteletű Özvegy Pálfy Józnefné szül. Stelczer Erzsébetnek f. évi június hó 21-én esti 7 órakor rövid, de salyos ezenvedés után életének 61-ik évében,. tÜdoszAlhüdésbeu történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei janius hó 23 án délntáni 5 órakor fognak az ág. hitv. ev. a.erlartás szerint, Győr Sziget, kishid-alcza 2. ss.
alatti lakásából a gyór- belvárosi sírkertbe ^ "}ö ,r*"J »: örök nyugalma helyére kísértetni. - | "l- mi1 Győrött, 1382. június 22-én. Béke porai felett. Pálfy Ilka férj. Berecs Imréné, Pálfy Vilma, Pálfy Dénes, az elhunyt gyermekei. Németh Vilmos, Berecz Emma, Berecs Imre, az elhunyt anokái. Berecz Imre as elhunyt vője. Stelczer Paulin, Stelcser Imre, az elhányt testvérei. Stelczer Imréné astU. Boegel Vilma az elhunyt sógornője.
— Szörnyszülött. Kecskemétről irják, bogy ott a napokban egy szolgáló majomhoz — hasonlító leánygyermeket szült. As újszülött teste egészen ssŐrrel van födve s farka is van. Különben jó
gésiségnek örvend.
— Az eltűnt leány megkerült-
Schneider Jetti, egy bécsi ózvegy hiva. talnokné 15 éves leánykájának eltűnését már jelentetlük. Most azt irják Bécsből, hogy az anyjáhor irt levelében említett fiatal gróf, léi Őt kifogta volna, — nem egyéb mesénél. Éppen regényolvasástól megzavart fejével ilyen ideált keresett a ezért szökött a könyvekben annyira magasztalt falura, banem bizony az éhség hamar hazahajtotta ¦ harmadnapra már beállított egy bécsi rokon családhoz, — mely azlán értesítette az anyát a leány megtértéről, ment már otthon van as ábrándos Jettike.
— In „Kelt-Pesten." Az olvasó
közönség már hallott Uj Pestről, Bnd>-PestrŐl. Kispestről, hanem a „Kelt-Pestet" a ca. kir. pénz Ügy igazgat óság fedezte fel. A napokban ugyanis a budap ati királyi törvényszék a kóvetkeaő csiman levelet veit Bécsből as emiitett pénzügy igazgatóságtól : „An dem lŐblicher Gericht in Keh-Pesten. Hogy mennyire tisztában vannak a szomszédaink velünk mutatja a magyar fővárosnak ai alapos ismerése is.
— A cseresznyemag. A pappen beírni (Bajomig) pékmester tizenegy éves leányát a napokban temették el leány egy
körmenetben vitte körül a városban — beláthatlan tSmeg kíséretében. A hol egy beteg feküdt, pénzt gyűjtöttek as istennőnek s mikor a menet arra ment, átadták az két brahminntk. És a csodálatos véletlen agy akarta, hogy két nappal azu\'án megcsökkent a betegek száma, a lakosság ezt természetesen az istennőnek tulajdonúja.
A közönség körébői.*)
Tekintetes szerkesztő ur! Mint köztudomású dolog, n galem boki körjegyzői üresedésben levő állomás f. hó 3 án tettes Svastics Károly járási szolgabíró ur elnöklete alatt meg ejtetvén, fölkiáltással t. Talabér Gyula langvízi körjegyző ur megválaastása folytán betöltetett, ki is a hivatalos esküt azonnal letévén: hivatalos teendőit Galambokon meg ía kezdette.
Mindazonáltal tudomásunkra jutott, hogy Halász Imre gaiamboki ev. ref. lelkész ur nem átalolta egy bérencse által a galamboki körjegyzői szövetkezett községek képviselőit házról-házra fölkereste*.ni, s egy általa, nem épen lelkészet szerkesztve aláíratni, a álasatis megdöntésére csélaó s uj rilasztást eszközlendő iratot a tettes alispáni hivatalhoz fol terjeszteni.
Hogy voltaképen miben állt legyen s választás és a szövetkezett körjegyzői képviselők érteímesbjei mit tartottak szemük elől\', erre kívánom becses l«pjs olvasóit néhány sorban fel világosi Un i.
A nevezett állomásra pályáztak 6-an, kik mindnyájan jogosultaknak találtattak. — A választásnál azonban mégis csak kettő kőzött oszlott meg a szavazatok nyilvánítása, t. í. Talabér G .a la és Stárzsinszki György között. Halász Imre ev. ret. lelkész ur es utóbbi megválasztásáért erőlkódött a eserl tetle ki magát a gyűlölet tárgyának a ezért dobta el a sulykot, melyet Galambokon kötve hiszem, bogy helyére fogja többé tenni.
Igy jár az ember, mikor saját érdé két föláldozza egy be nem váltható ér deknekü
Ezért tette ki magát a gyűlölet tárgyának, mert hogy az iratot tettes Kovács Lajos ügyvéd urnái lemásolhass*1 másnap, 4-én, tehát vasárnap, bogy hi vt.it az amúgy is as heti lelke oktatásban részesítette volna, kéJZ volt h\' ós predikácziői: elhagyni és elmuUszlaai, hogy aem azokat abban réazeltetie voln
Nem gondoltü meg, hogy galcm-boa ée a vele szÖvelkeEot*. községek, a közügy tarén már évek óta mennyire sülyed.ek a ha kedvencze választatott volna meg, hová sülyedtek volna még inkább.
Avagy elfelejtette ast. hogy vé-dencze, mint fiatal 19 éves egyén, 4 évi galamboki zegedeskedése aiatt sülyedt ss ügy oly annyica, hogy évek kellenek, amíg a rendes kerékvágásba fog az vissza tereltetni.
Nem gondolta meg, hogy az értetlenség és hanyagság, mely utóbb is volt főnöke lemondásával végződött, a sze-gény népnek mennyi zaklatásába és ín
a bet: fuseteki^en (á 12 kr caak) megje- 1 lenő folyóiratnak egéez évre * * t, íál-vrc 4 frt. Előfizetési pénzek Aign;. Lajtái bu dapesti könyvkereskedőhöz vagy Wil-okens és Waidl kiadóbivawiába (Buda pest koronahercxeg-ntcza 3-) íntésendŐk.
— „ÖmugyrÓd* (Knorr Alajostól. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E kozhaasnu műnek ismét egy aj füzete jelent meg és pedig a 4 ik fűzet, értekez ven a felmondások és bizonyítványokról,-tárgysija a bekebleséai és törlési engedélyeket, térit vény eket, számlákat és jegyzékeket, est követve kimerítőleg is
l«9. ss. ism*
Arv. bírdetméoy.
Alalirt kir. bir. végrehajtó az 1881\'. évi LX. t.cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy sala-egerssegi kir. járásbíróság 2347. *zámu végzése által Ihany Miklós sala-lövői lakos végrehajtató javára Simon István zala-mind-ascDti lakos ellen 300 frt tőke és ennek járuléksi erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 424 frtra becsült buza ea széna termésből álló ingóságoknak nyilvános mertet, a TfenlfekMMnlc külonböso na- i iryelé, „tj4n .„„^ í1kUií1, i„íd. mait, as ireabeh ie asóbel, magia ea koe-l M,t*, MMk, . halyiiinaQ TKTIM Zala-j.t7»5kh6. Iat.tamea7e.att iriabah m»-\' Minctaanten leali a.zko.lé.éra 1882-ik gio.agraadalatakat, a közvégrendelete- <T M 2<t-ik Bapj.uk dSaUtt
ket, a köaj.gjtí, okirat minMgeval fel- 10 órija hltiridolii kitBMÜk é. aiikoi a ruhaaotl a. klTallaigo. vigmidalatakat, Tenni aaaaoal alj mag-
nók vérendel.teket ea a U. rea. S-ik fa- j„„^„,1 hivatnak meg: hogy al érin-jnetíl a .öfvinve. oaatilyrea. um.rteté w„ ing4-gok „ec irrtri.„ 1881. évi aével fejaai Da. A 4-ik fejeset a .aersode- rjr^ t w 10j g., éneimében a leglöb-sekel ilUUban tirgy^ja, Umartaü aiok I b„ igerSnok ,|Ql i, dad.tni
kellékeit, a szerződésekben előforduló fogDas-
magánviszonyokat, a szerződések mellék1, A, B]4r„r„eIldS iogö.ágok rétel-
meghatározasait, e szerződések erieimezé-, ^ „ 1881. évi LX. t oz. 108. §-ban sének módját és megszűntét, a szerződé Ja^l^jfeii foltételek szerint lesz ki-
sek kötésének általános szabályait alapját.Ivégre a pontosatokról, a szerződések sTkatreszeiről szólván, áttér a szerződések különböző nemeire, melyek közül *z ajándékozási, letéti es haszon kölcsön aserzŐdftseket kimeritőleg ismerteti, kitünteti azt is, hogy melyik szerződés.
ilyen béiyegilleték alá esik ; végre megkezdi a pénzkölcsön szerződések ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr.
Felelős szerkesztő : SZÁLAT SÁ" NDOB Társszerkesztő: BÁÜÓCZI BER5ÁT.
Nyiltté r.*)
Első raap SEésn&i- és autali-Tii
Lsatsrtalssiilasabb ser- ss limisi-forrás
vastartalont nélkül, gazdag term. sxénMavtartaiommal
ttomas iiatroEes szénsavas LiüMaii
(0-32&43 literként. (0-1219B literként) Llnéezl fsrrás IsszfaUtáfl Epsrleses.
Enpaató minden iivánjTiikereskedéa ben éi a legUShb (ryífryiaenirb\'.n
Fórattar : Étötitj L, Baflapestea.
) E rovat alaU kSalÖtárt lelslfsssfst
alt héten cseresznyét evett s j gj%a fizetésébe került, — avagy eife ;ot lenyelt. Néhány óra múlva a lejtette-e már a lelkész or, hogy épen
gyermek szörny ü fájdalmakat érzett testének alsó részében. Sem az orvosok fáradozása, aem a szülők gondozása nem enyhítették fájdalmát, mig végre vasárnap meghalt. A bonczoláj kiderítette, hogy a mag a végbélben megakadt s ott gyuladás!, majd huált okozott.
— Találó feleletek. Egy szabadelvű amerikai lelkész közelebb azt tanácsolta hilsoraosainak, hogy házaikra vil-lámháritót alkalmazzanak. Egy jámbor ember elasörnyüködött ezen és igy kiáltott föl; .Hát akkor mivel verheti meg az az Isten az embert?* .Butasággal !* válaszolt a lelkész.
— Erkölcsi gyilkosságért pörölte
be Páriisb*n Delavigne grófot nővére smert az a minap, mivel a grófnő trkölcs-eles, könnyelmű életet folytatott, el -terjesztette, hogy nővére meghalt a misét is szolgáltatolt érte. Miután a gróf sz1 kihirdetet, hogy mindenki, ki nővéré nek adja ki magát, csaló, a napokbai egy kereaked\'5 a nővért el akarta fogatni A nővér 10,000 frank kártérítést követel fivr-rétŐI, valamint annak közcétevését minden lapban, bogy ő nem balt meg. Érdeklődéssel várják a pör kimenetelét, mert erkölcsi gyilkosság nem fordul eló a kodexbes.
— Gaitean, mióta börtönébe már bevonultak az úgynevezett halálőrök, egészen megváltozott. As előbb hety-íe fráter most folytonosan sir és jajgat Moat más czellábs vitték, melyben marad a kivégző* napjáig, jan. 30-áig.
— Szer a himlő ellen. Madras
indiai kereskedelmi városban, moat járványosán pusztítanak a himlők. — A benasülőtt lakosság azért határozottan azt követelte a papoktól, hogy a bőrbe tegségekben szenvedők védnök nőjenek, Merianna istennőnek szobrát hordozzák körül as utcsákoo, a kormányzó kény telén volt ezt megengedni. A selyembe takart i aranynyal, ékkövekkel gazdagon dissiteU szobrot, 23 brahmin ünnepélyes
kedvencse idejében egészem tnyak!ó nél kül kezeltetett a község ügye, s ha általam 1880-ik év november 3-án annak kezelése föl nem fedeztetik, amikor egy adó forint után 20 krral több községi pótlék szedetnit, tehát végképen as örvénybe jutánk ? Nem is szólok srrót, bogy a biróí számadások 7 éven át keresztül elkészülve nem voltak, a melyek miatt örökös vaktágban és nyomással kezeltetett a kósségügy. Esek mind való* ságok, melyet mindennap, ha szükséges, képes vo-\' bebizonyítani.
Midőn ezeket nyilvánosságra hozni az ügy érdekébán szükségesnek tarlol-tottam, — egyúttal maradtam
Galambokon 1882. június 1 7-ón alázatos szolgája.
SZABÓ LAJOS, k&xiégi képviie:5.
Irodalom
(K roval alatt nu-KúuiÜtot: uiunka, N*X7* Kaniasan Wajdiui Jáaaíf kr.rjyrkcreik.d.\'ie Utal megrendelhető.)
— A „Magyar Regény Csarnok"
XXIV. füzete a legérdekesebb, kellemesen szórakoztató tartalommal épta moat hagyta el a sajtót. Tartalmas következő : Örvény a révben igen érdekes regény a magyar társadalmi é\'etból G.Büttcter Ju (iától. — A (Öld alatt szintén eredoti re. gény, mely egesze!, lekötiazolvasúngyel mél Arcóihitól (Szabó Ignácz ) A iitovi rorott orr humoroa kit párisi életkép, franc* áüól tórd. Veres Sándor. —Mozaik cziiuü ismére, térj ess tő és mulattató apróságok éa as Aprópénz feliratú comoriszú kos képek. Ismételve ajánljuk e díszesen kiálltolt s valóban érdekes közleményeket tartalmazó s párállana! olcsó folyóiratot t. olvasóink figyelmébe; alig van hasonló vállalat, mely inkább megérdemelje a legmelegebb támogatási. Előfizetés: ára
aiatt közlőit ért leleloasáffet 3>erk
fizetendő. 605|1-
Kelt Zala-Egerszegen 1882-ik évi janius hő 18. napján. 4415 ii. 1SS2.
Arvevósi hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó 1881. évi LX. t.cs 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a na^y-kanizsai kir. járásbíróság 4415/1882. számú végzése által Sigm Th. Weisz nagy-kanizsai lakos végrehajtató javára MűlUr Ignícz nagykanizsai lakos ellen 173 frt 30 kr„ tőke, ennek 1882. évi apri! hó 1-ső napjától számítandó 6% kamatai éa eddig Ösase-een 54 frt 70 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehejtá* alkalmával bíróilag lefoglalt és 526 írtra becsalt külömbtéle szobabútorok éc kii-tömbféle kék festet kelmék, fehér pamut vásson és kék festet keszkenyőkből álló ingóságod nyilvános árverés atján eladatnak.
Mely árvarésnek a 4415/1882. ss. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes Lakásán Nagy-Kanízsán leendő eszközlésére 1882 ik év július hó 10-ik napjának délelőtt 9 órája kaláridóül kitüietik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg,
tett in^ós.\'
B-ok ezen árverésen az 1881. évi LX. t-cs. 107 §-a értelmében a legtüobet ígérőnek beesáron alul is eladatni fognak.
As tlárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. 1. cz J 08. ij-ában megállapított feltételek szerint leaz ki fizetendő. 607 1 — 1.
Kelt N.-Kanizaán, 1»82. janiaa 22-díkón.
IRDETESEK.
Grand Theatré mechanique.
Nagy-KaoiztáB a fítéren n eczélra felópitett arénában.
la íasáriap, jmlis 25-én 2 iw eloasaz.
Kezdete uz elsőnek délutáni 5 órakor, a másodiknak esti 3 órakor, előre hirdetett műsorral.
Hét ró\' a kedden el ősdás van.
trW~ Kewdete 8 órakor. — Vj műsorral. "s>f Mély tisztelettel
ü08 l—i GlerHe Fr.
s *
X M A T T O N I J|
SÍI 1 Q-lápsójaj Soosmoorbál. ¦ H 0- láplugony franaensbad - nal. S
* Alk-almas pótlék BjSST I á b f0 r i 6 k & e k. fJSJ
H 544 S-10. ElíáJlitási szer aczél- és sófBrdékWil
St Szétküldés: Mationi és Társa Franzeusbad. K
aS> Kapható mindén gjógyszertirbsn ts f&szerkereskedásbpn. )(
¦isi
$31
LANZ HEINÉIK BÉCSBEN
>H 111. HiMere ZMamtuIrmu 13 a.
*) E rovat nera vallai a
Legújabb
Gőzgépek ás csap/Sgépek. Kézi- éa járgany-aépligepek. TakaruáBy elékeszitményi gépek sto.
szerkezeti, legírtókesebb - rendszerrel olcsó K-\'.pea arjogysékak ingyen éa bérmentve. - O/f <• -eíiá ««ynaMi .. úWt«Wr»»let hmm
HDSzX>K»TttlHK*fltVTrOL YÁ M
Z A LA I KÖZLÖNY.
H I R D E T E S E K.
1830ik évben 80.000 palacix. 1881 ik évben 295.000 palaczk lett elazállitva.
A mohai ÁGNES- forrás
hazánk egyik legszéiisavdusabb
s a v anyu vi z e
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása ó.s az idegrendszer működésének főifokozása kívánatos.
MILTBNBER&BR SÁNDOR
czipósz íC.-KanlZ3án,
Borral kmúln már is kiterjedi kedvellségnck örvend.
friss tSItés&ea Küaáea&crf kapaatű.
EDESKUTY L.
m, k udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren
Úgyszintén minden gyógysáartórban, faszerkereskedésben és vendéglőkben
I jSjr- 1880-ik évben 80.000 palaezk, 1881-ik évben 295 000 palaczk lerí elszállítva.
a városház épületében
FESSELHOFEB JÓZSEF,
füszerkereekedése mellett. (azsJBtt Babochay-fÉIc hátban ;
572 6—12
T cz.
Alulírott ajánlja magát míadenoemú
UR1-. NŐ-
éa
Sjermekc/Jpók,
valazaint
QSÍSEÍS
szilárd, gyors és jut ínyos árakon v.i\'ó \'íikészité-f-re a
leg]«bTi borból, bel- éa külföldi bárminemű kel- _ méból, gumml sarkokkal ugy kész lábbeliek raktárát is.
0b*\\r"* Vidéki me jrend "lések re lejoagyobb gond ford itta lik, éa azok cítipán egy avuli czipé av.gy centimetermérték beküldés-, mellett a le^ponlosaub-n eszközöltetnek
jftf a legújabb divat szerint.
A n. é. kőzöiiíé? kegyes pártfogását kéri
¦»40 9* KILTEXBERGER SANDOB, czipéaz.
BERGER orvosi f .
K ATRAN Y - SZ Á-PPA N A
lokbatt a leunngyobb
mindennemű bőrkiütések ellen,
különösen idült ís sömörök. rQb, ótvar és élödt kiütések, ugyzzlnt* veres orr. fagyuag, izzóláb, fej- és szakálpikkely. Berger kátrány szappan 401, fakatrányt
tartalmaz és igen elkülönitetid" a mái forgalomban Ii-v8 kátránytx*pj>am>ktúl. A családok elkerülése végett kéreasék világoou Hergor kátrány-azappana és UgyeJtesaék az iame-rt védjegyre. i71 9 24
Makacs bórszenviéésekníl a kátrány-szsp;-an beívelt natisaal használtatik
Bemer orvosi tátráiy línmmi
é* azon esetben, ha pz szükségeltetne, ugy kéressék CsaKis a BeTgeT-feie kátrány kén-azappau. intnthOKv a külföldi utánzásot er dmüiiyleleai kátfdtmények. Mint gyengébb kátránj-ssappan m^-ÜÖzésrc minden
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
GyofflorszflBMoM BIETRIGH I
g> omorb esemy éj«* (Cnlversai Mageabitter.)
Ie-n felkarolt hal, nyalkasodas, gyenge emésztés, aranyér, altest ée gyomorszomltságok ellen tanúsított erős
hatása által nagy hirn«v>\'t szerzett és több nevezetei orvosolt által megvizsgáltatva, minden gyomorszecvedóiiek o legtnelegeb-beu ajásltalik. 539 G -6.
¦¦F" Raktár: Strém és Klein uraknál Nagy-Kanizsa.
tisztátlanság
pöröli,
i fej kiütések gyermekeknél, valaa ¦t \' ¦ és tL-f dí-szippac mindent
jt eddig elírhi-u-tlen aaépito monda* ipi h&ízns,lat<& wolgál \'
BERSEF, SLYCERiN KÁTRÁNY-SZAPPAN A,
LÖS§jT Minden fajtának darabja S3 kr. ? tasitassa] együtt. "sJHJ
FósMtkaidés: HELL E- gyégyszerézMél TROPPÁBAN Raktárak : Ké«
lutb^r. Tin minden enropai evógvszertárban. Főraktár Hagy Kanizsa számára : PRÁGEB BÉLA és BELUS JÓZSEF gyógy az ere. sskaéL
c>ooc>c>c>oooc>c>ooc^c>o<>ooc>c>ooo
0 DIETEICH A. fenyőtügléje
(Fichtennadelaether.)
A legbiztosabb ház ée orvosszer köszvény. Idegbánta- Q
lom, az idegműködés bénultsága, kereszt és mellfájd almák, Q
ideges fó és fogfájás ellen — ajánlva és kiszolgáltatva Strém ö és Klein urak czége álul Nagy Kanizsán. 538 6-6. Q
0
ooooo
i t\'-kíi
e.yes
¦itii uia
- ,v= orvosi izaklapegyti^ - -lapján i Scbaffhausenben lak* Brandt Sichard gyógysieráss állal sveitai gyógynövényekből kés.Hett íreitzí faMa-iokat,melyeksEerBoe3éaössieittelök folytát: - nttkOl, hogy a test áttalmaro rolnánai, r^íffiioder. esetben, a hol zj**S* széklstétsl, /epe- é« oyák-kittritések, vártisztítás, az «Be« / emi«tSasBrTek élínkitése. erósltése kell mint biztsa, fájdalom nélkCl hat.\', olcaé gjópyizert, mindenkinek legmeiegchbon ajanlbatjuk, 39a 5—».
Vételkor Brandt Richárd zjógjaz*. i kérendők, melyek bá iogaielenezékben adatnak 70 kr. éa kisebb probadoboz ]5 szemmel 25 kr. o é. -eitzl labdacsok miodtn stolenczéjéa a featjelzctt ragjegy ¦eitEi kereszt vörös mezőben . a készítő névaláírásával. — A használati utasítás az alább ..jelzett gyógy szer tárakban ii-.gjso kapható. Eaktár: Belus József gyógyít. Xaf.\'7-Kaiiizsán.
Áriejt hirdetmény.
A budapesti-grátzi államuton levő 78!/4 és 90 Va sz- átereszek ujbóii felépítését és 91. és y3. sz. átereszek kijavitísit a nagyméltóságú közm. és közlek. m. ki**, aiinistericm 1882; évi junins hó 11-én kelt 12690. sz. magas rendeletével 2 Jl4 frt 82 krnyi összeggel engedélyezte.
2 - azor.
A tapolcza-nagy-kanizsai államnt 44 —45 kim. szakaszán !evó 55. sz. téglábóltózott híd helyre ál lilásat a magas miuisterinm f. évi június hó 11-én 12217. sz. rendeletével 1821 frt 35 krnyi összeg gel engedélyezte.
Ezeo munkák biztosítása tekintetéből alul irt hivatal irodájábaa folyó 1882. évi július hó S-áo reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartami, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az. árlejtésben! résztvevés esetére, magukat a fentkitett összeg 5%-va\' mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegésziiendü
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő lieve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkalatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatodat és feltételek tartalmát ismeri ós elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, mflszerelvénréfc és feltételek alólirt hivatabál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegen. 1882. évi június hó 19-én.
Zalámegyel m. kir. építészeti hivatal.
SttIDLITZ - PORA
Csak akkor valódi, L*^"„Üt.^Z
Unyoaiv*.
B0 ív áta s leíicbb rikorsk mellfitt fennáll ibíoíkd^Í gyomor betegségek és Eaiésztésí akadályok, (tolni étvágybiáriy, haa»r.oralAal. vér teiClSS Í-í aranyér ellen. Kfllön&aen oly cgyínpkupi< ajánlTa, kik ülö ilct-u.ódnt folytataak.
Hamisítások törvényileg biietettetBek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. b. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÖVAL.
A legmeíbizbatóbb SnseférysS arere a szenvedd pmheriaí-cek I niiadrn belaő e» külső eyttlladásjál, a legtöbb betegség ellen, min-denni-mü aebe.iUUsek. f*-j-. fül- és fogíájáa. régi sérvek é« nyílt sebek, rákrekely.\'k, üszök, BzerneyBÜadái miedennon:!: bénulás ss sérülés s!b stb. •lián
Qvegekben használati utaaitással egyötí 80 kr. o. é.
Hal-májolaj.
KrohnX. és tarhatói Bergenhen.
(Norvégiában.)
faj köaBtt az e.-ye.lüli. moly orvosi ezélokra használható.
Ara egy üvegnek használati utasitással f frt- a.ó.
F5 Hiii II itáR Hol! A. gyógyszerész, cs. kir. cdvari szállítónál, Bécs
TacMaoLen.
Bakf. az állam minden binMVO* gyúgj.aertarába^ vagy [ttszer-kereakedfisében. R;ik\'.ár nélküli helyaig«kben raaKanegyeuek nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleenfedi»bec részesülnek.
A t 0Z- kötöns-\'-g kóretik határozottat! MJI-féU kásaitniinyt rendelni i* csak olyanokat elfogadni, melyek saját íjáéra éj aláírásommal vannak e\'látva.
Raktárak: Nagy-Kanizsa B-lus J. gyogysx. Práger Béla gyógy** Peasslhofer József, Boseaf»W <io\\l. Rosenberg Fersncs, Strém él Klem - Zala-Egerszeg Ho.lósy J. K Ha-czalí Iazt] Ferd. — Barcs Dorn-r K — Csáktornya Oöuo: L, ryégyaxerész. — Ktpaivsr Baíöehay Kálm. K-bn J. gyogysz. Th Kecskés*)- zyégvsi. — Kap.-on02S Werli M. gyégy-tÓ3zefl C>aciinnvi^« Is*. g?-ó-iy*i- — Keszthely WOascb F. — KBrnesd Ititz Ján; ¦ Záfl\'*1! Irgalmasan* gy/gys*. Mittlbscii S. gyogjsz, II->ljac V. — Ssprcn íwy And. ejógysz. .- Letenye KaiiwodiJ.— Ksposvi rart Borovíca Ad. — Zala-Egerszeg Bollosty I. K. gyúgysz. íM 2G—52.
Nac-Kanizsán, nyomatott a kiadó talaj\'IoaH Wajdits József gyorssajtóján.
NAQY-KAN1ZSA, 11882. jimias 29-én,
Htiszonegyedik évfolyam.
Ei5fi>eteü ár:
rafsz írre.....8 fit.
(ál ére.......* ,
ne jred érre......2 ,
Egy sxám 10 kr.
HIRDETÉSEK
H hasábos petitsorban T, mátiodazor C, a minden további sorcrt $ kr.
NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért Tétetnek tm Kincstári illeték minden egyes ü-t-Ls-tésért 30 kr. fizetendő.
A lap szellemi részét illető kfzleroé-nyei s sxerkesrtőhöx, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve mtézenáok : NAGY-KANIZSA WlanBlcsház.
Bé. r íitlr-r: Ideiek csak irraert mnnaatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek-
ÍTy-Kamzsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai 5ns. tűzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyeí altalános tanítótestület* ,nagy-karizsai kisded-neveié egyesület", » nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szöretkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kuWálisztmánya* s több megyei és város
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás.
A július elsején kezdődő uj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget lapunk 1 pártolására! Az eddig követett irány elég garantiát nyújt arra. hogy t. előfizetőink igénveinek jövőben is megfelelni igye-l;ezeudÜDk
Előfizetési ár:
Kélévre (július—deczemberig) 4 frt-Negyedévre O\'nl.—szeptemberig) 2 „
Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába ("Wlassics-h^z) kérjük küldeni.
N.-Kanizsán, 1882. jun. 21.
A kiadóhivatal.
Hová jutottunk U..
(Sz ) A magyar nemzet történetében fényes lapok igazolják, hogy e nemzet fiai mindenkor példás ragaszkodással csüngtek vallásukon; a nélkül azonban, hogy ugy egyik, mint másik fél részéről ezen ragaszkodás, ezen bensöségteljes valássze-rctet bármikor a fanatismus vészes lürelmetlenségé\'el és gyűlölet szította korlátlanságával párosult volna.
A vallási reform korszakok kivé-te\'ével a különböző felekezetek mindenkor békéoen éltek egymás mellett s a barcz inkább az Önmagukban küzdó. forrongó elemek zaja volt. Az a kapocs; mely hosszú idők folyamán át az addig test vérelem eket összekapcsolta, elszakadván, bizonyos rázkódás nélkül egyik" fél részéről sem történhetett meg a szakadás.
Mondom az ily mozgalmak kivételével, melyek itt ott tagadhatatlanul keserű emlékeket hagytak hátra az igazságos \\öiténelem ítéletének — a vallásosság nemz-tünk-ben igeu erós gyökereket vert. És tény az, hogy mig a valláserkölcs szilárd alapokon nyugodott, a népben
sokkal nagyobb volt a türelem ugy ön — mint mások sorsa iránt. Az alap megingásával a népek lelkében egyensnlyát veszté a vallási erkölcs, lettek istentagadók, vallástalanok és közönyösek. Eleinte c^ak az úgynevezett intelligens osztályt fogta meg ezen ragály, később megmételyező a köznép lelkét is.
Ha ezen sülyedésnek okait vizsgáljuk, el kell ismernünk, hogy ugy a vallási mint a közerkölcsnek mindig a nagy jólét, a hosszas béke s az ebből eredő tespedés voltak legbiztosabban gyilkoló ellenségei.
Az emberi szellem ugy van al kotva, hogy annak folytonos küzdelemben kell élnie. A munka, küzdelem a szellem élete, a nyugalom halála. Az általános, a legfőbb szellem, kit Istennek nevezünk, legfényesebb beignzolója ezen folytonos, pihenést nem ismerő örök munkának, melynek megszűntével az egész mindenség egy rettenetes chaossá szakadna össze. Az emberi szellem sem levén egyéb ezen legfőbb szellem egy szikrájánál époly szakadatlanul T&gá munkáját.
Mikor a szellemnek alkalma van kiható küzdelemre, akkor Önmagával mindig békében él az ember, sőt ilyenkor subjectivitását azon rokonszellemekkel egyesíti, kik ugyanazon irány felé törnek.
De mikor a kétfelé irányult szellemi munka megszűnt s mintegy nagy nyugalomba merül, minden akkor a szellem önmagával folytat ha/ezot; mikor pedig Önmagával har ezol, akkor co ipso Isten ellen küzd hogy ngy mondjam: a szikra visszafordul a tüz ellen, melyből kipattant.
Ilyenkor történnek a nagy szellemi szakadások ; a szellemek meghasonlanak Önmagukban; bele akarnak nyúlni azon nagy titokba , mely csak az általános a legfőbb szellem tulajdona, oly dolgokat keresnek, mely utáni küzdelmökben már fél-
úton összeroskadnak. Az ily küzdelem hasonló az apa ellen lázadott gyermekek küzdelméhez. A szellem-részek harezot üzennek — az apa — a legfőbb szellem, az Isten eilen.
Ezen korszakokra vezethetők vissza és pedig történelmi alapon a legnagyobb reformok agy az általános tudományok mint különösen a vallás tekintetében. A szellemeknek nem lévén közös munkájok, egymás ellen keltek harezra, vivtak és vívmányaikkal a mily mérvben gazdagították a tudományt, oly mérvben lettek elleneivé a legfőbb szellemnek önmaguk. Ezen korszakok emelték végre az anyagot a szellem fölé, ezen korszakokban hódoltak meg azután az egyes szellemek az anyag hatal mának, igy helyezkedett az emberi jólét, boldogság azon majdnem tisz tán reális alapra, melyen korunkban is nyugszik. A lélek elveszte zomán-czát — eleinte a nagy szellemeknél később a kisebbeknél. A1- szellemrészek megtagadták — apjokat — a legfőbb szellemet, az Istent, -teatagadókká lőnek ; halványukká tevék az anyagot. Az apai kéz he lyett csőkolák. istenitek a földet, melyet az kezében tartott.
Ezen nagy átalakulás, a vallá-alap eKetése azoknál, kiktől épen származott, nem igazolt* be átkos voltát: de annál szomorúbb nyomokat hagyott, annál rettenetesebb tüneteket mutat a köznép rétegében.
A magasabb ihlet), a vallásos megnyugvás elenyészett különösen ax eiistentiálís kérdések megoldása körül. Igy azután tulajdonképen nem is megoldások az, hanem szét vágások ; egy-egy veszedelmes gordiusi csomó a társadalmi életben.
A nép kőzött élnek holmi istentagadó vagy idegen istent bálványozó egyének, kiKnek ugy szólván kényök-kedvökiől függ a nép ke-| nyere.
| És mit tapasztalunk?!
Ezek a bizonyos egyének nem hogy táplálnák, növelnék a népben a még némileg meglevő valláserkölcsi alapot, ellenkezőleg még azon alkalomtól is elvonják, hogy levetkőzve a mindennapi, ugy szólván: baromi küzdelem sarát, ielkével, szivével Istenéhez emelkedhessek.... A. cselédségnek nincsen ünnepje, vasárnapja ; a dolgos népet munkára kényszerítik; ha nem megy, azzal íjesz-tegetik. hogy máshonnan hozatnak munkást. Így azután a népnek alig levén alkalma és ideje lelkével számolni, végre a közöny jégkérge borul szivére: lelkében megzavarodik azon boldogító pyugalom. azon -— a társadalomra nézve is foltos egyensúly, melynek a vallás képezte alapját. Az ily egyensulyvesztésnek pedig nagyon szomorú következései szoktak lenni.
Azon különbségért, mely a dúsgazdag és nyomorult közölt van. eddig vallásában talált elégtételt népünk. De ha ez már megszűnt, bi zony-bizony majd a kiegyenlítés véres betűket ir a történet lapjaira.
Most különösen oly társadalmi kérdések jutottak felszínre és tartják izgalomban népünket, hogyha valaha, ngy most igazán szüksége van a vallásra, mely megőrizné hogy kiáltó nyomora daczára se vetemednék végletekre. Ilyenkor nem használnak a tőr vények, rendszabályok, csakis a vallásosság, mely semmiben sem enged fékteienséget; melynél belülről jnt érvényre a jótett, nem külgátok utján.
Ha a jeien eseményei tán véres | jeleneteket is szülnének, a kiömlő vér azok fejére szállana, akik a nép lelkéből a vallás-erkölcsöt kiirtották.
— A távírat feladási lapoknak a díjfizetés mellett való kiszolgáltatása tárgyában, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mínister folyó
évi 17,774. sz. a. következő rendeletet bocsátott ki: Hogy a távírda-feladási lapok mostani nagymérvű pazarlásának vége vettessék és a távirat feladási és kiadási lapok előállításával járó költségek "a távirdat igénybe vevók által fedeztessenek, a megfelelő eddigi nyom Látványok használata és szókéiban volt ingyen kiszolgáltatása folyó évi július hó végével megszűnik és azok helyett f. évi aug. hó 1-től kezdve, kötelező használatra a következő uj\' távirdai nyomtatványok adatnak ki: a) A magyar korona területén fenálló va lamennyi állami és nyilvános használatú vasúti távirdánál darabonkint 1 krért és 100 darabot tartalmazó csomagokban 1 írtért kaphatólag: 1) az állami táviratok feladására rózsaszínű papírra nyomott és 63. (a, b, vagy c) számmal jelölt feladási lapok ; 2) a sürgős magántáviratok feladására (melyekért a távirási dij háromszorosan fizetendő) zöld szinü papírra nyomott és 61. (b, a, vagy c) számmal jelölt feladási lapok; 3) a sürgős kivételövel bármely másfaja magántávirat feladására fehér szinü papirra nyomott és 60. (a, b, vagy számmal jelölt feladási lapok. Bi Ingyen kiszolgáltatásra szánva: az Összes beérkező táviratok kézbesítésére : fehér szinü papírra nyomatott és 65. (a, b, vagy c) számmal jelölt kiadási lapok. A távirat feladójának szabadságában áll táviratát akár a nyomott feladási lapra, akár pedig tartozik a feladó a nyomatott lapért, melyre a táviratot az elfogadó távirdai hivatalnok köteles felragasztani, 1 krt megfizetni. Elrontott távirat lapok vissza nem vétetnek. Hitelre elfogadott táviratoknál a feladási lap ára is hiteleztetik. Hatóságok vagy erre jogosított társulatok által a távirat feladásának és a befizetett távirási dijak igazolása czéljából két példányban bemutatott táviratok másod példánya közönséges
TA_R_CZA.
Népdalok.
IV.
Leng az aknáz lumb j» ága, Te vagy Ütem boldogsága, Boldogságom, üdr-\'islégem, Takaros kis f\'lesegfm.
Hullod, hallod ? a fa lombja Mit ml érzllnk. í ki ...undja. Tudod mi\' rag -gyí-*, f-lyvást? .Hogy biven iz\'-retjUk egjmázt."
Kifejlett a rózza fának Kőrfll CSipkéi levele, Szerelemre eyt>l"dott a Barna kiz lány kcbrla, S bár repkedő .-ivecskeje Olthatatlan i*ngi{»I ég, De a titkot, bogy kit szeret, 1 Azt mag* se t-idja még.
Röpköd, miui * kis maoárka Próbálgatja bt árnyait Hej ! de még * rBpülé-nck Nem ismeri titkait... Baállj csak ide kebelemre; Gyémánt szemű gyöngy "la11, S mit nem tud** míg, a titokra Én majd megtanítalak.
habos b almi gyula.
A szép szemek magyarja.
— KarczolaL — KULCSÁR JÓZSEF-tŐt.
(Folytatás és vége.} * .
Végre mégis megszabadó? nagy nehezen. Csattogunk a hatalmas parolák; Kivannak a távozóknak szerencsés utat; szerencsésebbeket, mint jövet, ha látják, jó egészségben láthassák egymást, kö-"önletik azotthonlevóket kicsiny tői fogva nagyig.
Vicza néni újra neki esik Hanesz gaziának :
— Aztán el se felejtse ám sógor, hogy mikor leaz Pál fordulása, —¦ el ne maradjon ám aa öregem névnapjáról, el hozza ám a sógoraaezonyt is.
Hanesz gazda bólintgat:
— Ja, ja sokoraszon, ha eigyiaz, itt lesz minden pisonyosan, — talán.
— De nem „talán\' sógor, hanem okvetetlen, mert különben lesz nemnlaw. — S csintalanul fenyegeti meg a mutatóujjával.
Juliska még hozzáteszi:
Kelmed is eljöjjön ám Erg... perg... Fergli bácsi.
Régen fúrja valami Fergl oldalát. Már öuze is tob»rzotu a szavakat, hogy szóljon. De minoeddig cserben hagyta a bátorság. A legvégső perezben mégis csak neki duráija raagát^ s ekként könnyít a terhén, m-ly leikét nyomja, miközben egy üreg könyeaepp telepadik a szeme pillájára:
—Juüska én ugy szeretni téged, hoty-hoty hoty. Akarsz-e meglesz a nekem feleséget ?
Belelátott Juliska Fergl kártyájába észrevette, hol rejlik a bibi, mely szegényt egészen kihozta sodrából, de nem tudta hogy már ennyire érett a dolog. Szinte összerezzen , mikor egyszerre kárő gyanánt tép föl. Sajnálja lelkéből, bogy miatta lesz a kétségbeesése. Elfordul, — Lo.j megkímélj* a választól.
Juliska helyett édesanyja felel meg
neki:
— Jaj leikem nem vagytok ti egy másnak rendelv. Hogyan vinnéd az én lányomat német faluba; csupa idegen
ajkúak közé, ahol égy lélek sincs hoszi hasonló Még a tulajdon urával sem tudna beszélni .. Igazán szánlak fiam, hogy nem teremtett az Isten magyarnak. Ha másunk születhetnél, nem mondom, hogy ?em élhetnél dúlŐre, hiszen nem vagy kivetni való legény. De Így.-, csak verd ki a fejedből ezt a lehetetlenséget.
Hanesz gazda is rádőrren fiára.
— Kreiz polische Welter — szei nur nitszo tumm, tu kerlí Tu machst a\' G\'achicht
Fergl, mint a láva helyett vizet ontó vulkán, felvánzsorog a kocsira. — Keble lángol, míg arczit könyek áztatják. Nem szól többé egy árva szót sem, de nagy dolgot forgat elméjében.
Kö..éjÜk csapkod a lovaknak, mintha azok volnának okai bánatának, s elugrottak, miat a parancsolat. Ha nem volna ugy elkeseredve, nem is birná tartani a gyeplő\'..
Békével tűri apja korholásáU
Szomorúan tekintazalko yuló napra. Most az ő napja ís leáldosott, de hiszi, hogy még hajnala ia földerül. Ha Isten akarja aa aludttej is elsül. Juliska is lehet még az Övé. Olyan igaz, minthogy ma túrós csuszát nem evett, — félesztendŐ múlva fog Ő tudni magyarul. S ha megszűnt a nyelvbeli akadály, — kiveszi a örökségét éa vőnek megy Helyeiékhez. Magyarabb less a született magyarnál is
Épen kapóra éri rajt a szolgát a zab lopáson. A helyett, hogy a livakat tartotta volna jól, egy fránya nagy szőr-tarisznyában a korcamáb\'a hozta esténktől. — Ki is adták tüstént at nti czéd olaját.
Ferglnek "an rá gondja, bogy magyar legényt fogadjanak helyébe. Csapó
Imre, k: negyedéve Langenbachéknil ozolgAlt, most szabadult haza a katonaságtól. Lámpával sem találhatni annál jobb cselédet,
Meg is fogadják, Fergl beavatja őt titkába, megnyeri törekvésének s miud-járt elkezdik a magyar lecskéket. Imrének persze bőven kijut a honorárium borban és szivarban. — Együtt vaunak mindig, mint a csigával a háza : nem csoda, ha szembeszökő a haladás.
Meg aö veszti bajuszát ia, melyet — lepényaai divat szerint — eddig leborotvált.
Mikor néha fel-felöhözik Imrs ruhájába, lelkemre olyan deli magyar legény ?11 as ember előtt, el sem hinné, aki nem ismeri, hogy Schwarzkopf Fsrgl a neve.
A névnapra csakugyan meg mennek, de megint csak ketten, Fergl az apjával.
Az asszony nem teheti ki iábát a házból, mert ep- kicsinye beteg. Ebbe már vicza néni is belenyugszik és a-m sodrófázza el Hannesz gazdát, — amiőrt ol .hon hagyta.
Fergl Imrének az ünneplőd ruhájában csípett ki, ba csak az 6 számára találták volna fel a borjuszáju inget, a gyolcs gaíyát, a pítykés sekét, a kordo ván csizmát, az árvalány hajat, pÖrge kalapot, ngy illett rá minden Vállig zsémbett apja, hogy mit komódiázik, de nem bírta vele felhuzatni azt a bugyogót.
Már ekkor derekaaau beszélte Árpád nyelvét.
El is álmélkodtak rajta Hetyeíék, hogy magyarul köszönt.
— Csés jó napot adjon Isten mi nd-közönségeses.
— Fogadj Isten Ferg... de hiszen magyar legény ez, aki megáldotta. — Mindjárt többet érsz fiam eser írttal — mondja ki a becs üt Vicza néni, vállát veregetve. S akkorát Örül, hogy még a föle ia kétfelé áll bele.
Juliska ís egészen más szemmel méregeti most, mint a mútikor. Azt súgja sz anyjának, hogy Bálvándon három legény sem vet rá árnyékot. Azok ii ross hírben állanak, az egy Szegő Sándort kivéve, de az meg oda van katonának. Igazán jó feje lehet, egy két fntó hónap alatt, hogy beleélte magát a magyar bezsédbe. Csak olyan furcsán hangzó neve ne volna.
De mit szaporítsam tovább a szót, mikor rövidebben is elmondhatom, ami még hátra van. Haaa sem mentek addig, mig a_ késfogót meg nem tartottak. — Húshagyó előtt való héten pedig megtörtént a lakodalom ís.
Hinesz gazda szívesen odaadta fiát vőnek, hiszen van még otthon egy rakás fia, leánya, mert a német faj szapora, mint a házi nynl. öröksége fejében kétezer frtot olvasott le az ipa asztalára.
Hogy a nevével se legyen fÖnnaka-dás, addig találgatta Hetyei uram, mig kisütötte, hogy schwwrx (a ,Kopf" elmaradhat) annyi, mint fekete.
S nyomban megíratta a jegyzővel akérvécyt a névmagyarosításért. " Lett bolőlo Féket-, Gyára.\'
Most boldogul ?1 * feleségével, — mint az eresz alatt a fecskepár.
Ez az magyarosodás legbiztosabb lÓdja.11
HÚSZONEGYSDIE aWPOLTAÍM
ZALAI KÖZ li ÖHÍ
JTTNIÜS 29-én 18BÍ.
papírra írva mutatandó be. Ezen másodpéldány nyomatott lapra nem ragasztatik fel, banem &z igazolás megtörténte után a feladónak minden díjkövetelés nélkül adatik vissza. Díjmentes közérdekű táviratok jövőre csak közönséges papírra írva adandók fel. Ezek szolgálati távira tokként fognak kezeltetni és mint ilyenek díjmentes nyomtatványlapra ragasztatni."\'
homlokkai
, azaz ilt a
Jivilt levél.
Tekintetes szerkesztő ur Legyen szabad becaes lapjában egy kia helvét kérnem egy oly lett registrá. lázára, me\'yről csak azt nehéz eldönteni, vájjon szebb-e, dicséretesebb-e, vagy kö vetésre méltóbb-e? En magam szépnek tartom, inert az önzetlen lélek kifolyásának iátom, dicséretesnek, mert önkényt, minden kényszer nélkül oly forrásból fakadt, melyet vallásos érzületnek közelebb hála érzetnek nevezünk, már mint ilyen követésre méltó is, s a kegyes ala< pitó elmondhatja, még nyilt — mondhatja el polgártársai előtt
„Exemplum dedi vob! példa, kövessétek !
Nem vagyok enthasiaata, de e tett oly nemes, hogy keblemet igazán erősebb hullámzásba hozta; mert látom e tettből, hogy e meddő korszak terem oly férfiakat. — kik reájok bizolt tökével ugy sáfái kodnak, hogy Isten és világ tetszése: kiérdemeljék, kik anyagi erejöfcbör. mérten tesznek annyit és ott, mennyit lehet ég ahol kell b tesznek nem dijért, nem jutalomért, ezt a szolgslélek is megteszi, hanem az önzetlen léleksugat-latábél. Ily tett előtt kalapot emelnék még jakkor Ís, ha halálos ellenségemtől származnék, — ily tett nyilvánosságra hozatalában — még akkor is szívesen közreműködném, ha a halál mutogatná felém halálos fegyverét. Miért ne cselekedném hát akkor, mikor egy mindenben tevékeny polgártárs, egy hazájának hiven szolgáló, lelkiismeretes és pontos egyén nemes ettét hozhatom követendő példa gyanánt a nagy közönség elé? Teszem szívesen — a tett ssentségéhes mért lelkesedéssel.
A. tett oly férfiú tette, ki elStt nem ismeretlen a kisded mustármagról szóló példabeszéd, mely oly kicsiny, hogy alig\' láthatod e kesébb madarak fészkelnek ágai közt, oly férfiúé, ki tudja, hogy csekély ajándék Ís alkalmas az impul-susra, s talán épen Jókaink és Petőfink példája lebegett lelki szemei előtt, kiknek a pápai önképzőkörben nyert első pályadíjuk a későbbi nagyság utjának egyen getésére szolgált; meghozta.
midőn nemes áldozatát
E férfiú városunknak derék köz-jsgyioje tek. Plihál Ferenci ur, ki folyó bó 23-án a következő átiratokat küldte a főgymn. igazgatója boa.
Főtisztelendő Igazgató Ur! Vallásos érzelmeim arr&ösztönöznek bogy az érettségi vizsgálatnak Viktor fiam által tőrtént szerencsés letétele folytán engemet "ért örömet megünnepel jem oly tettel, mely az egek Urának is kedves, elhatároztam tehát magamat, hogy a ii.-kanizsai kath. fógymnasiuni segély-egylétének alspitdi közé lépek, ezen felül pedig egy 200 frtos alapítványt lessek, melynek kamataiban minden évben azon tanuló rés ees i tessék, ki a — magyar irodalomból ós történelemből az érettségi vizsgán legjobb feleletet adott.
Midőn tehát a segélyegylet alapítványi díját 20 frtot-/. (a 200 frtra vo natkosó alapítványi levelet) ¦//¦ alatt !de mellékelném, egyúttal tisztelettel kérem, miszerint azt elfogadni és erről engemet értesíteni keg; eskedjék. Tisztelettel
PLIHÁL FERENCZ n.•kanizsai lakos. Alapító levél. Mely szerintién alulírott Plihál Ferencz nagy.kanizsai lakos, kir. közjegyző pedig elhatároztam magamat, bogy egy kétszáz forintos alapítványt teszek annak emlékére, — hogy Viktor fiam mind a nyolcs latin osztályt a nagy-kanizsai kath* főgymn asi umban végezte és az érettségi vizsgálatot szerencsésen letette.
Ezen kétszáz osztrák forintnak 7% kamatait tartozom minden év május 1-én a nagy-kanizsai kath. főgymn. igazgatóságának befizetni, elhalálozásom esetére pedig Örököseim kötelesek az egées tőkét egyszerre lefizetni.
A kamatok minden évben a nagykanizsai kath. főgymnasinm tanári testülete által azon tanulónak itélendők oda és adandók át, ki a magyar irodalomból és történelemből az érettségi izsgán legjobb feleletet adott.
Kelt N. Kanizsán, 1882. jnn. 22.
PLIHÁL FERENCZ.
Előttünk :
Dr. Pósfai Sándor Topler György
mint tanok.
A kath. főgymnasium. igazgatója elragadtatva a tett szentsége által az ügy erdeméhez mérten következő levél kise rétében adott kifejezést örömének, mely lelkét betöltötte — as alapítvány olvasásakor.
A nagy-kanizsai katholikus főgymnasium igazgatóságától.
95. íz.
Tekintetes Plihál Ferencz köz-egyző urnák Helyben.
Tekintetes Uraságodnak kezeimhez juttatott 200 frtról szóló alapitványlevele, valamint a mellékelt 20 frt, mely utóbbi
összeggel a főgymn. segélyzó-egyesület alapító tagjai aorába lépni szíveskedett, amily ritka, époly maga\', dicsérő s jellemző cselekedet kalmár szellemű nap-Iáinkban.
Tekintetes Uraságodnak ezen nemes szivére való clhatá-io/ása és tette a eg agyobb mértékben meghatotta az ifjúság s általa a haza javán buzgólkodó tanári kart, de benső hálára kölalezte a főgymnasiamol is, melynek élén állhatni e napon szerencsésnek érzem m gamat.
Áldja meg as ég Ura tekintetes Uraságodat és tiszteletreméltó családját ezen intezetünk évlapjain őrök időre fon maradó alapítványáért, mely tekinte-tes Uraságodnak, valamint szive másának, Viktor fiának nevét megfogja őrizni, ál dozat készségét pedig a jövő nemzedék előtt is követésre méltóan hirdetni.
Ki egyébiránt maradt!ra atekinte-tes kÖzjegyrŐ urnák
Nagy-Kanizsán, 1882-ik év jun. hó 24 én
alázatos szolgája PAP JÁNOS. A főgymnasium érdemes igazgató jának igazan hízelgő nyilatkozatához én még csak azt csatolom, hogy a végső ok, az egyetlen gyermek is haladjon tovább is azon örvényen, melyen megindult, hogy a hazának egykor disze. családjának s as intézetnek büszkesége legyen. Szerezzen még igen sokszor hasonló Örömet édes atyjának és édeg anyjának : ezek pedig lássák majd amaz örömkönyeket, melyeket a jut: lom a jutalmazott s .erűéiből kicsal.
Sít"83 ¦ Isten a derék alapitót a ara-tori évekig, bogy alapi leányának hatását látva elmondhassa Horatiussal : aEx*gi monumentum de re perennius.*
. .tn ..... f Unár.
Az igazi szeretem.
— Eredeti elbetzéJés. — Jelige : ,Sokk5 könnyebb izerelmessé Unni mint altéi megvallni."
Jómódú molnárgazda volí Petelei áron ur as fi falujában. Mindene volt, mit csak képzelni lehet egy jómódú molnár gazda háza körül. Volt szép takaros felesége, a piros pozsgás Juczi néni. Volt két fakadó liliomhoz hasonló leánygyermeke, csinosan berendezett hajléka, terjedelmes földbirtoka és dúsan jövedelmező malma, melynek híre terjedt ahetedik halárban is. Petelei gazda különben is elsőrangú ember volt a faluban, a falu született őreg bírája. A szellemi felsőbbség kamarására as ö markaiban volt mindig, amióta a fala\\lakója.
Vendég nélkül ritkán, tahin sohasem volt az ő hajléka. Megfordult 6 nála a viczispáuytól le az utolsó vándorlegényig. Ez minden vendéget a legnagyobb szívesség- és készséggel fogadott.
Hjal a vendégszeretet, melyet őse itöl örökölt, ö nála sem tagadja meg magát.
Csak egy volt az e6ész falu népe között, kivel rokonszenvezni c-m tudott, ez a szomszéd tíszttartóék kisasszonya volt kiről az a szóbeszéd forog fenn, — hegy hajdan a megye legnagyobb szépsége ő volt, ezerenkint fordultak meg a kérők udvarában s még sem ment férjhez soha. Mert csak ugy válogatott a kérőkben, mint más ember a vadkörté-ben. De meg is büntette érte as Isten, mert oly csúnya váz kép lett belőle, — hogy ha valaki a fonóban kísértetről beszél mindjárt ő reá gondolnak valamennyien.
Talán azért haragszik rá Petelei uram le, ki különben nagyon humánus ember volt a maga nemében. .
Ami Juczi nénit illeti az egy mintakép a gazdaasszonyok életéből. Hanem azért neki is van egy bogara. r
Kissé elbizakodott és nagyon büszke két serdülő leányára,) de még ai mitsem tanne, hanem szüntelen nri vőlegényekről álmodozik.
A kis Haris gyönyörű fiz termetű leányka a tizenötödik. tavasi virágzó ssakában. Olyan szép akar az égből szökött ángy ti, i
közt létrejött éa legközelebb életbelépett Cartelinzersődédlj-n találják meg legfontosabb kifejezésüket.
Mindezen intézkedés- k ugy nem különben az 1880. XXV. t. CZ. által Fiume és a nyugat európai kikötők közt lélesitett s a legújabban kiterjesztett gőzhajózási összeköttetés szorosabb és közvetlenebb kapcsolatba hossák hazán-kat a külföld egyes államival és Fiume kikötőjében, hol még néhány évvel ezelőtt a vitorlás bajok kivételével csak a Lloyd gőzösei fordultak meg, most már a világ minden részéből érkeznek elsőrangú gőzösök.
Mindezek következtében Fiume hazai iparunk és kereskedelmünk jövőjére nézve mind nagyobb fontosságot nyer; tengeri kereskedelmünkkel pedig már most elválastlbatian szoros Össze függésben áll.
Csakhogy Fiume sajnos, jel hivatásának nem képes megfelelni képes as érkező hajók kapitányai és a
eladását és ,ae illető összegeknek rendeltetésük helyére juttatását ¦ ez esetben a mintadarabok kiegéssitésére vonatkozó felhívásokat. — Ezen eszme valósítása ¦SJ-téa idővel «zen tárból ugy szólva egy u -lánoi ügynökség fejlődhetnék, ki, — melynek fenntartási költségei «z eladás árhoz számítandó provisióból fedeztethetnének.
A földművelés-, ipar és kereskedelemügyi minislerium e tervet elvileg helyeselvén és ugy anysgi mint erkölcsi támogatását kilátásba helyezvén a kivitelt a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság vevé kesébe.
Ezen hatóság megkeresése folytán felhívjuk a t, czíraet. szíveskedjék ezen kamaránk rédzéről örömmel üdvözölt, eszmo megvalósít isához személyes csatlakozása által is hozzájárulni s e czélbói ¦s ide ./- alatt mellékel: hozzájárulási mintát kitölteni sMáirva lehető elóbb ide °B, b\'-terjeazteui, hogy azon nyilatkozatok lapján a beküldés módozatai magállapithatók, az illeő vasutaknál pedig a
velők utazókkal hazánk ipar és kereske-j i4rgJ.akra nézve mórsékeltszállitási dijak
Felhívás a soproni kereskedelmi- s iparkamara résiéről-
T. cz.
Ismereteitek a l. csím előtt azon "sámos intézkedések. — melyek ngy a törvényhozás, mint a kormány által a fiumei kikötő emelkedése érdekébén az utóbbi években történtek.
Ezen intézkedések nem voltak ersdménynélküliek és a finmeí forgalomra vonatkozó statisztikai adatok örvendetes képét nyújtják azon fokozatos haladásnak, melynek hazánk ezen egyedüli ée ép ez okból kiváló fontosságú kikötője induL
Nem kerülhették el a t. czira figyelmét, továbbá azon számos száll itási kedvezmények, melyek a fiumei kivitel és bevitel tárgyát képező áruknak nyújtatnak és a magyar államvasutak, — valamint az osztrák déli vasuttársulat
delmí viszonyait, ezen ipar-és kereskedelem fejlettségét, általában Magyarország közművelődési állapotát megismertetni.
Mert Fiume városa és környékének magának kifejlődött ipara nincs, magyar iparnak pedig Fiúméban alig vaa nyoma s igy- a más országok bél sőt vilngré-szekből ideérkezőknek nincs is alkalmuk hazánk ipuráva! megiem-rkedhf loi.
De a fium-i lakosság vagyononabb része maga sem :iameri hazánk iparát, — mert az oltani Üvletbelyiségekben hazai ipaiczikteket nem találhatni.
Ezen tényállás, — valamint azon Ine?gjőződés, bogy a sajátszerű h-lyí viszonyoknak megfelelő czélszerü intézkedések által a bajon segíteni lebe\'.ne : Burgstaller Henrik, fiumei lakost arra inditották, bogy a foldmiveiée-. ipar- ós kereskedelmi ministeriumhoz intézeti emlékiratában egy Fiúméban létesítendő magyar árumintatárt hozzon javas latba.
Ezen mintatár oly módon létesíttetnék, hogy a hazai iparosok, gyártu lajdonosok s bányabirtokosok, iparkésztt-ményeik, gyártmányaik s oyerstermé-nyeik egy egy mintáját, nem különben árjegyzéküket is beküldenék. Ezen minták Fiumében megfelelő helyiségekben rendszeresen és társzeröleg elhelyeztetnék árjegyzékek franczia és olasz nyelvre átfordittatnának, egy kötetben egyesit-tetnének, kinyom altatnának és lehető tágabb \' örökben dij alánul szétosztatná nak és azétküldetnének. — A mintatér kezelőjének dijjazisát, - valamint a helyiség berendezését {-.< az azokért fizetendő bért az első egy -két é vr« a kormány vállalná magám.
A tár kezeiője magára vállalná a levelezést, a megrendelések közvetítésé:, a mintatárban elhelyezett mintadarabok
Mosolylyal született, ugy mondják és sohasem látták a nélkül, mindig derült, mint a fallegtelen égboltozat. — Szép nagy szemei, melyekből s gyermeki ártatlanság, szendeség fénye sugárzik, oly gyönyörű kék szinben ragyognak, mint tt ég azovja.
Árosainak fakadó liliomjs közé a iszta szemérem ülteié ékes rózsa rzir mait. Gyönyörű szóké hajfürtjeit pedig olyanok, mint az árvalányhaj, vagy mint a mélázó holdsugár Tagja minden vonásában — mintegy remekelni látszott isteni kéz. Jó lányka, igen jő Lányka a kis Maris. Rajongó szeretettel csügg övéin, de különösen édes atyját kedveié, ki szokás szerint mag-meg czirógatta érte homlokát.
Sajátságos úgyszólván kimagyaráz batlan — valami hogy leány létére apját szereti jobban, holott a fink is rendesen édes anyjukat szokták jobban szeretni.
De ha a természetnek, ugy btso nyara a szeretetnek is megvannakjn maga titkai
Egyébiránt sseretett Ő mindenkit, őt ís szerettek mindnyájan, kik valaha ismerték.
De tudja Isten Tilos Antit, az örökbe fogadott Írva fiat valamivel még is jobban szerette mindenkinél. Talán azért, mert árva, vagy tndja Isten miért, lehet azis. hogy azért, mivel náluk cse peredett föl, s együtt nevelkedtek mindketten s együtt mulatoztak a gyermekkori ártatlan örömökbon.
Csakhogy szerette, zerette ártatlan szivének egész hevével.
Jaj de ezen titkos benső szeretetet nem merte a világért sem elárulni, még önmaga előtt sem, annál kevésbé Antival szemben, ki hogy szinte ilyes valamit érezhetett szivében a kis Maris iránt, az bizonyos, vsgy legalább aiy látszott tetteiből.
Haris dolgait titkon elvégezte, — vagy ha épen szükséges volt, a zavarból, meglepetésből kimentette, — néha meg szinte édesen tűrte el helyette azon kellé-mellenségeknt, melyek az ő vállaira nehezedtek volna.
De ami legfigyelemre méltóbb a dologban, Maria vasárnap délutánonként a laspasbea szokott egy kis pihenőt tar-
tani s ha elszenderült, ébredéskor több ízben tapasztalhatta, hogy valakinek Őrködnie kellett a kert körül, mert a lármázó gyermekhadat valaki a falu túlsó végére terelte.
Szerették tehát egymást nagyon, a nélkül azonban, hogy egyik a másik elóit titkait elmerte volna árulni.
Pedig, mily hitvány kis gyermek volt Anti, .mikor hozzájok korült... Ki gondolta volna?
As igaz, hogy Maris talán legkevésbé, mivel csak mamája után tudja, hogy hogyan — és mikor lett Anti as ő fiókká.
„Hát bizony édes húgom-1 — szokta mondani a derék Juci néne, mikor ugy a mesének vége szakad:; „hogy ne menjek messzebb, itt a kis vitéz is Iá!" ez is csak olyanformán került hozzánk, mint a mesében az ö árvagyerek közöl a legkisebb a tündérkirály palotájába, Isten irgi\' mából.
.Hanem es már ner-i tartozik ám a meséhez.*
Itt a ssomssédban lakott, Isten nyu gosztslja, egy ssegény Özvegy asszony hét apró árvájával.
Az spjok egy részeges korhely, falu gonosza volt, váltig zaklatá a ssegéoy asszonyt, pedig ugy is elég nagy igát hu sottymaga viselte gondját, szerezte élőimét övéinek: — Heg annak az agráraid csavargónak Ís, ki munkában rest vol mint a here e csak kettő volt életébei mi után törekedett s ami boldogított, i .ingyen* és a „potya.*
D* mégis látogatta sjsj Isten ért Leitta magát ngy szüret után egyszer s .zavarosból* azután hazajövet a gátba suhant;
Sohse látta többé as Isten világát Hásnap reggel a zsilipen fenaksdva a moraár legények fogták ki, kik először megijedtek a feltűnő alaktól, azt hitték hogy legalább is valami esetnél; há amint jobban közeledett fe éje, akkor ismerték meg, hogy: as bizony nem más mint s korhely Tilos Ambrus.
Ssegéoy felesége pedig rá egy eszeidére mait ki sorvadásban az árnyék világból, megölte a sok munka. Kikel lett dűlnie a hám bél:
ki esz közölhetők legyenek.-
Kelt a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1882. május 8-án tartotl rendes közösüléséből.
A Kamara nevében :
Az elnök: MÜLLER ;PAULIN. A titkár :
SCHINDLER FERENCZ.
JJolyl, megyei és vegyes IiJr^Jr,.
— A nagy-kanizsai főgymnasium-bán 1802. évben érettségit tett ifjai\' által június hó 24-én tartott jciékonyczélu táoczmulatuágou fölülfixettek: Hám Jó-
1 frt 40 kr, ifj. Hauser János 1 frt 40 kr, Berzay Elek 1 frt, Pap János igazgató 1 frt, Knáusz ííoldizsár l frt, Martin Péter l frt, Bogyay Ödön <80 kr, Dezsé-nyi Elek 80 kr, Malonyay István 40 kr, GrosBmann Ignátz 40 ttr, N. N. 40 kr, K«rav Sándor 40 kr.Gózon íjánd<r40kr, Hane\'ise Eduárd 40 kr.N. N. 40 kr. Top i-k N. 40 kr, Horváth Antal 20 kr. Fogadjak a leghálásabb köszönetet ezen ba-zafits áldozataikért a rendezőség részéről.
— Folébresztés dobsióval. Több király- (német) u\'czai Ukós azon panaszt emelte nálunk, hogy a hajnalonkint gyakorlatokra kivonuló katonaság oly izgal-
atlauul verí ilyenkor a dobot, hogy a héz napimuokát kipihetní polgárok legédesebb álmukliól riasztslnsk fei általa. Ajánijuk a tiszt urak) figyelmébe és reméljük, hogy ezentúl e tekintetben sem lesz többé panasz.
Hét árvát hagyott hátra, Kiken Isten kegyelméből megosztoztak a falu emberei.
Nekünk is jutott egy. Az ám gye rekek, nem tudja az ember mire virrad.
Csakhogy ez már régen volt ám ! Sok viz lefolyt azóta a Dunán, de sok ám ! Antinak most már pelyhedzik as la is.
Maris pedig férjhez való volna talán.
Mindazon által későiének nem tel biodí az ör-g Petéiéi Áronnak a gyer-kek Panaszkodui ! egészen\' talán nen panaszkodhatnék, de hiába! nem agy van most, mint volt régen
Nem tudja felfogni semmikép az. ő fürkésző eszével, bogy miért rendetlenebb egy darab idő óta as a malom. Heg aztán azok a kövek is nem zugnak miot söröcnek? Se becsülete-
annyír
va, se semmi.
Hej
i-zok a Lr*d-
") Ezen
felhivÁslian ciílzotc| h-ziájá-kereakcdiloai- és ip-rkamara
¦gébéit (templom-ateza 25.su.)
zdáuak De hát níft
sen megvág
zsilipek is félig mindig nyil nak. Mi lehet az oka? töprenkedett, de biz azt nem birta kitalálni.
Maris is egy idő ót- nagyon szórakozott. S ami elóbb ritkaság volt, mos\', mindent összelör, elfelejt, vagy fonákul vég-
Ugy, hogy sz asszony a ga: és viszont panaszkodtak 1 tegyenek ?
A gyerekeknek valami bajuknak kell lenni a szó szoros értelmében. Szo moruak, leverlek, mintha csak az orruk vére folynék. — Múltkoriban kérdeztem, de erősen tagadják, bogy bajuk volna.
Nincs ám! Hej dehogy nincs, igen ts nagy baj van ott de még nera lehet róla tenni a mmit.
. .Na élet, halál, vasárnap délután gondolnom kell valamit, nem bánom, ha csak addig élek is.
Gyönyörű vasárnap délután A vecseroyéröl már régen bi d»tt a fiatalság. — As idő Ulán jobb*n esto felé jár, — miot délutánra, valamint a aap lanyugU -ilőtt. A kék eget fehér fürtös bárányfelhők borítják, mintha csak mindmegannyi \'bárányfejek volnának. A nyugta re é hajló nap sugarai megaranyozzák as - gea; vidéket, mintha csak egy rózsa erdő volna, olvau az egész batár. A scomsaéd gyümölcsösé
olt. Ukaro-
nek magasabb fái ugy látszanak, mintha valaki megnyújtotta volna tetejöket.
Petelei nramék szjmsz^dja pi-dig. m tiszttartó arról nevezetes a faluban, bogy kitűnő vadász és jeles kertész. Gyönyörű gyümölcsöse vau a telek aljában, mely cgysjf:rainiud kellem \'s aé-lányul Ís szolgál kanyargós útjaival.
Itt töltötte a délutánt Anti olvasva, nótákat componálva a vén d!óta alatti gyeppadon.
Szemközt feküdt a temető szomorú füzeivel, közepén áliott a nagy uj fakereszt, melyet a legutolsó buc*u uap-ján szentelt fel a szomszéd esperes ur. A temető alján dél tolul caurgö\'-t az ér. melynek széleit gyönyörű nefelejts koszorú fűzte be.
Iüu-11 jött Maris kötényéb\'n tele nefelejtssel. valami nótát dudolgai»tt a keskeny gyalogúton, hazafelé, melynek olyanforma áriája volt. „A virágnak megtiltani nem lehel* — de kivenni egészen Qem lehetett, olyanformán zengett, mint egy messziről hangzó ódeu bárfadal.
B>krétát kö\'Özve balUgoil lassan hazafelé.
D\', hogy a bokréta kötése mással is foglalkozott, azt gondolhatja az emb«r, hogy gyakran kiki lért uból. néha me; beszélni akart volna.
Hej! kivel beszélhetett titokban, és m nondatti! H» ugy közel
hette volna ajkáró\'
társaloglak,
kivül ja az ndee
ilntha valakivel
6 lelke-ti -.udná
megm
lett volna valaki, könnyen leiesneue volna ajkáról, azon édes megnyugvó mosolyból, melylyel dobogó sziv érzelmeinek meg nem feleli.
Mid*.ha csak mindegyik egy-egy »Igeou-nek tolmácsa lelt voloa. A kert aljában találkozott Antival, ki sziulés hasafelé ballagott.
S \'alán nem is csupa véletlen ta lálkozás volt ez,\'h»ne>m czélszerü ssámi-tás, vagy ilyes valami, azt onnan gondolhatja i z ember, mert nagyon meglátszott rajta, hogy vnr valakit.
As öreg diófa mellett állt támaszkodva, honnan kilátás esett a temetőre, mely felöl az ő imádott angysda balla~ goti. hazafelé. Vágyó tekintenél irányozá szemeit a gyalogaton közelgő ajakra.
HUSZONEGYEDIK fiVf OLTAM.
ALAI EÓZLÖSi
JÚNIUS 29-én 2881
— Zsidóellenes proclainatiókat
lehet itt ott látni vároaunkbao. Bi zony siomoru események küszöbén állunk. Bennünket mégis biztat a remény, hogv már többször nyilvánított bizal munkban nem fogunk csalódni.
Utánzást érdemlő nemei tett. \\t esztergomi herczegprimáo 25 éves I püspöki jubileuma alkalmából azülővá-rJS8, Székesfehérvár számára 100.000 forint alapítványt tett le ngy ott létesítendő árvaház alapjául. „Minden Demos- \' thenesnél szebben beszél a tett."
— Hymen. Lapunk zártakor es-küdtek az izraelita templomban Örök | hűséget egymásnak Grünkat Alfréd -ismert terménykereskedő ur és Dobrin Irén url.ölgy, Dobrin Benő földbirtokos ée terménykereskedő bij:>s, müveltlelkü. í-ánya.
— Gép. es erómüTl színház van
i, ü\'j\'éren. Csak nem fogyunk kí a jóból a német emberek nem bírtak megélni, a vas és drót emberek pedig életet nyernek\' egy rendkívüli ügyességgel szerkesztett géptől. Csupa eleven alak mozog a meglepően usin\'isao díszített színpadon. Mire nem képes a léiéi t vaió küzdelem. Még a vasúéi is embert csinál s állatokat asiket érczbúl. ezek c«ak automaták, de rugójuk az öotebtartási ösztön, mely a srinbázlu-ujdunosbao lakozik. Eleinte «zt hittük, Vi"gy valami közönséges bábszínház, de meggyőződtünk, hogysamüvelt közönség ggvelmét is képes lekötni, mert alakjai eztknek mozgásai, lestgyakorlatai a caa-
liidásig hívek az elók mozdulataihoz.
Különösen érdekes az indiai nagy-mogul ..... éa a processio, valamint a néma
mü-baiiet. ,
— Halott-klséró kereszt. A héten
egj ik temetés alkalmával feltűnhet! a kózoLBégnek egy Hüd temetkezési ellá-z lartozó halót\'.i kereszt, mely ezüstből vau készítve éa körülbelül 3/t méter magas. Közepén egy lő centimé teruyi átmérüje gömbje van, ebből szö gellik ki a négy művésziesen készitettág Az egé*z kereszt kézimunka — és a helybeli Horschelzky aranyműves műhelyéből került kí. A munka jó bosszú időt és sok fáradtságot vehetett igénybe ée készítője bizonyságot testveié arról, hogy a magyar ipar is szépen hálád, de különösen a helybeli ipar fejlettsége mellett bizonyít. Csak az a kár, hogy nem pártolják eléggé, — jobban Bzeretik az idegent.
— Hymen. Singer Albert f. bó 25. délután 5 órakor vezette oltárhoz Hirsch-Ur Karolina kisasszonyt, Hirrcbler Antal h-!ybeli ruhaüzlettulajdonos kedves leánya; Áldás frigyükre !
— A tlsza eszlárl ügyben egyre fo\'y a vizsgálat. Ujabban íb tömeges el
Valami nagy dologban törte fejét, mert nagyon izgatottnak látszott. — Odi hagyva a\'diófát néhány lépésre, s ismét visszatért/miuiba cs.ik nem jól számított volna, hiszen egyszerre akarl Msiiasal a kert ajtóhoz érni. Végre még is találkoztak..
MarÍB megijedve emelte fel az útra szegzett szemeit, egészen megzavarodott a varatlan\'meglepeies által. ,Hát kinek kötötted- augyalum ast a szép virágot", vágutt közbe Anti szokott kedves modorával.
Felelel helyett kalapjába tűzte a nekij Bzedett virágúit. Azután hosszan édesen beszéltek szerelemről, boldogságról, s feltárták egymás előtt szivük rejtélyes titkait.
S legszentebb vágyak egy forró csókban íorrt öbszp. BOh! örök rejlélyes-ségü érzés a szerelem."
Ki irhatnále az ő boldogságukat...? azl a boldogságot, mely hasonló az elfojtott lángokhoz, melyek csak alkalomra várnak.
As ö elfojtott érzeményeik lángja is dobogó szivük börtönébe volt lezárva, de iml a börtönajtó fölszakadt.
Tán maguk az angyalok se boldogabbak az égben fent, mint most ók ide lent a földön, hisz ók nem csak lá\'-hatják, hanem bírják is az Isten\', a szerelem isteni szikráját.
De ott fennt - z égben másként van megírva a végzet könyvében, mint ide leni. —
Olyan ami földi zársndoklásunk minden ösvényt, mintegy tengeri kéj-ulazÓ boldogsága: bizonytalan. Kern tudja, mikor fenekük meg a zátonyon, v-tgy mikor csalja a csábos szírén a tátongó örvény fenekére. Mikor legboldogabbnak érzi magát, mikor lelkének ragyogó szivar ványjai az öröm óceánjában fürde nek, akkor sújthatja legérzékenyebben a váratlan balsora menny köve, akko borulhat leggyászosabban rá a sötét nyomor kin terhes fátyolos éjszakája.
Élt a faluban egy gyűlöletes aai-biüdv, kire minden hxlandó, ki csak ismerte ót, kimondhatlanul haragudott. Ezt az asssony t „vén szipirtyó\'-nak ne vezték.
Valamikor biresjavós asszony volt, beiedík vármegyébe is elhordozták. De mióta megvénült, mindenki azt hiszi lőlá,
fogatások történtek. Bizony már nagyon óhajtandó volna, hogy ezen odiosua dolog. mielőbb lebonyolódnék! Legalább ugy egyik, mint másik részről megszűnnék a nagy izgalom.
— V<;gtárgyalás. A még eddig el nem fogott Savanya József rablóbanda kapitány és csinkóstanai Káplár Német József, Szűcs Zsiga János, Bálint József, Hajdú Borzas Ferencz és Tápi József ellen, kik le vannak tartóztatva és a Cs .trendeken, Háczky Kálmán földbirtokos házánál 1881. évi augusztus 31-én este 8 — 9 óra között törtéot Bogyay Antsl agy oalö vetésé vei vannak vádolva, a vég tárgyalás f. hó 20-án kezdődött nagyszámú hallgató kösönség előtt. Bővebb részleteket a következő számban hozunk.
— A magyar nyelv és a közös hadsereg. A If-.mesvári térparancsnok az ottani városi kapitányság egyik magyar nyelvű megkeresésére ugyanazon nyelven válaszolt. A ritkaság kedveért legyen ez nyilvánosan konstatálva.
— Undok bűntény. A .V. F. H.a-ban e czim alatt olvassak. Egy állatias Bzörnytett tartja izgatottságban Kesst-hely város lakóit. Ez undok tett története a következő: Bizonyos Táloené nevű kéri tó nő a délutáni órákban bizonyos Hajdú Mart Ilik évében levő leánykát magához csalogatott, az ajtót rázárta s elment egy Pelz Ferencz nflvÜ főpinexér-ért. Pelz, ki különben nős ember azonnal az asszony lakására ment a a fentebb érintett leánykán baromi erőszakot követett a|, — A leány anyja a v^res ruha által szerzett magáaak tudomást ez aljas tettről s másnap reggel jelentéét tett róla Keszthely vároa birájánál, ki a járásbírósághoz tette át az ügyet., — A járásbíróság a vizsgálatot azonnal megindította éa Simon Lajos vizgálóbiró, valamim az aljae keritőnőt, ugy a gaz főpinczért is letar\'óztatta. A szerencsétlen leánytól magától hallotta levelezőnk bogy az aljas kerítőnő ez alkalommal már harmadszor csábitgalta magához. Hisszük, hogy az ocsmány tett gaz elkövetői a legszigo-rabban fognak bűnhődni.
— Cjt; posta. Badaesony-Tomaj köztégben f. hó 16-án uj postahivatal lépett éleibe.
— Ipartan műhely Iy el fog a zala-egerazegi polgári fiúiskola kiegészíttetni, melynek felállításához ssüksége* intézkedések megté\'ele végett Gőnczy Pál közoktatásügyi ministeri tanácsos július hó elején oda fog érkezni. Ezen intézmény létesitésérel a polgári iskola VI osztályúvá fog kiegészíttetni.
— Négyen egyszerre. Borzasztó szerencsétlenség történt Rátóth község határában e bó 24-én este. A község
hogy boszorkány. Némelyek látták is, ugy ko=omsjtét éjeken peme\'en lovagolni. Mások meg határozottan tudják\'is, bogy milyen seprő nyélen lovagol a* szt. Gellért hegyére. A mellett \'.éheseket root, elveszi a hasznukat. Hozzá járnak a garaboncziás diákok. — Lidérczekkel czimborál.
Azért ís nem tudta a Palkó sógor telvenni a műit szent György napkor a kivirágzott péozi a .gyepes" oldalán, mert mioel jobban ásták, annál jobban sülyedt, mivel a a vén »SzíjártyóB szelleme őrizte azt. R4 ismertek mind a négyen... Az bizonyos, hogy pokolra kerül. — Reggel megvasvillázták is érte kegyetlenül, még tán agyon Ís verik/ ha nem segítenek.
Lába! t azóta vastagon bekütíisve hordja, melyek mioden uj holdra ugy megdagadnak, mint egy jó nagy mozsár.
Ez a vén Szipirtyó, kii némelyek boszorkánynak, mások kunizilónak tartanak, épen csalánt szedegetett ugy al konyái a telek alján, s kellett is látnia valamit, mert röglön bemondta agasJ. uramnak Aulihístóriáját, smég felül meg is toldta uem kevéssel.
Antinak másnap össze kellett azedni a sátorfáját — s eltakarodni a házlól Örökre.
.Élhetetlen semmire k Ilő !" így hálálja meg az ember jóságát, hogy., nem hiába .jóért jót uti várj."
Éies tőr gyxnáot hatotlak e szavak Anti szivére, mert jól \'adta, hogy mindenéi Peleiéi uramnak köszönheti, s ufá.r nem is csak az fájt neki annyira, hogy mennie kell, hanem as, hogy háládatlannak nevesé öt.
Anti a szomszéd malomba ment, s megfogadta erősen, hogy annak a vén ármánykodó boszorkánynak m-gfogjaezt fizetni, miért őt az ő boldogsága meny országából a kárhozat poklába ;t iszitotta. Pedíg az ő fogadásaner- volt csak puszta szó, mert egy molnárhoz illő nemes bo-Biuval kitöltötte rajt lelkének gyűlöletét.
Egyszer észrevrtle, hogy a malom körül sompolyog, mintha keresne vala mit. Anti Ügyesen elébe került, a vitte átkarolva egyenesen a zsilip felé, de ko rántsem azért, mintha bele akarná vetni, hanem cs k megmártotta néhányszor derékig s azután tovább ereszté.
pásztora, fia és gazdasszonya, ki vacsorát, vitt utánuk kis leányával együtt, a zord idő elöl egy föld alatti üregben hozták meg magukat, mely rájuk esakadt és mind a négyöket eltemette, másnap reggel halva találták Őket a föld alatt
— A t. ci. szülék éfl gyámok. hOE. A budapesti állami közép ipartanoda igazgatóságától. Azon szülék és gyámok — akik gyermekeiket a jövő tanévre as állami közép ipartanodába felvétetni kívánják — felkéretnek, hogy Őket saját érdekékben a két havi szün idő alatt gyakorlati ügyesség szerezbe-tése végett műhelyekben helyeszék el, mert azután a szabályzatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind ssigorubban kívántatik.
— Uj neme a kitüntetésnek. Nem is fejedelem találta ki, banem a J.!«z Nsgy-Kun-Szolnok, mely a következő újdonsággal kedveskedik olvasóinak: .Bagossy Károly barátunkat s lapunk munkatársát az a kitüntetés érte, bogy a napokban neje egy egészséges, fiagyermekkel örvendeztette meg:"
— öngyilkosság méreggel. Orosz-toztyban Schmall Ferenczué megmérgezte magát, mivel 3 gyermeke közöl egyik sem fogadta magához. Nevezett nő már élemedett korú volt. Midőn magát as Öngyilkosságra határozta, ör«g férjét is megkínálta méreggel, de es nem vette b*» * igy csak egy lett a gyermeki hálátlanság áldozatja.
— Nagy jégverés pusztította el
péntek reggel Balaton-Füred, ugy Tólh-Vázsony éa Pécsöl veszprémmegyei községek határait. Mogyoró, sőt némely helyett galambtojás nagyeágu jegek hal lottak, melyek a szép reményekkel ki csegtstő szőlőtermést, vaUmint a már érő félbon levő gabonát tönkreverték. A kárt egyelőre meg aem lihet becsülni; az illető községek elöljárósága a kár felbecslése végett azonnal jelentést tettek a szolgabiróságnál
— A simon tornyai esperesség kérvényt nyújtott be a főrendi házhoz a vasárnapi munkaszünet megtartása tárgyában, agy a polgári házasság behoz* tala, az egyetem államisága, — a közép iskolákra gyakorolt kormányi felügyelet — ss felekezetek viszonosságáról szóló törvény ellen. A vasárnapi munka szünet meg nem tartását kizárólag a zsidóknak rója fel, pedig hát nemcsak s zsidók, de mágnások, Bőt papok uradalmaiban fordulnak elő halaszthatlan teendők, midőn a vasárnapi munkaazünet megtartása leheteiUin. A fővárosi sajtó egyhangúlag elítéli a kérvényt b abban, hogy a kérvény a képviselőház mellőzésével egyenesen a főrendiházhoz nyujta sott b-, — bizalmatlanságot Iát a kép viselőbáz iránt..
Ezt azután többnek vehette Anti, mintha az Isten haragját zúdította volna fejére, mert as szenti bogy nem lesz addig, mig láb ?101 el nem teszi őt a vén Szipirtyó. — Vagy rá olvas, vsgy meg önti, vagy bármi okkal, de neki veszni* kell. —
El is vesstetle volna talán, ha cső gölyí hid alatt nem találták volna agyon verve. Volt egy kis pénse is, volt szép tehene, ezt mind as ó tudományával szeres le. —
Ki tudja, talán- esekért, talán a lázongó fiatal legénység, kiket mindig in-gerelt, kiknek mindig nyugalmakba járt. Adta meg nnki az utolsó atra valót szt.-Gel!ért ti gyére. — Még seprűt is hagytak mellette, de nem igen volt kedve ason elmenni, mert ott maradt mint addig, mig a hatóság nyomára jö\'-t a dolognak.
Másnap Antit hat szuronyos pandúr kisérte be a kanizsai törvenyszékre, erő sen megvasalva, agy, bogy moczezann is alig tudott a nehéz békák alatt.
Éppen Petelei uramét előtt kellett elvooulti a gyászos menetnek. Inkább szakadt volns le az ég, vagy sülyedt volna föld alá, csak ez ne történt volna meg.
Az öreg ur épen kinn áldogált tele-Bégével a kis kapu előtt, mikor elvonolt elótte a gyászos menet, az öreg ur meghatva a jelenettől, elfordult lesütött arcs-czai, bogy ne lássa azt a megtört fiital arezot oly nagy sségyen pirban égni, de Juczi néni guoymosolylyal kiáltott a kert oldalán serénykedő Mariskának.
.Nézd csak lányom azt a híres, szép vőlegényedet épen most viszik a siralomhásba. Ugy e, hogy szép kis mákvirág !*
Egy rezgő konycsepp gördült le Maris szeméből, & egy elfojtott nehéz sóhaj szakadt fel keble belsejéből, mely oiysn formán hangzott, mintha mély sirból jóne fel, hová szerelme, boldogsága örökre el volt temetve.
Petelei aram elforditá arczát, köny csordult ki szeméből, zokogva monda: .Mire vitte!*... .Ha azt tudom 1\' .No de igy ver as Ispán." A falubeli gyermek-csspa\'. hosszú sorban kisérte végig a fala atezáján, a kíváncsi ssemek pedig a keskeny ablak nyitásból, vsgy palánkon L. vágott résen^analaSItzTclt^
^ — A halápi esetre vonatkozólag ujolag értesülünk, bogy a Haláp község közelében fekvő .Halastódnál Bogyay István birtokos birkáinak nsstatása közben, a juhászok, előre megbeszélt terv szerint a főnt említett földbirtokos ur is.
péajával előbbi súrlódások miatt, szóváltásba keveredtek, mig végre tettlegességre került s sor. A nagyobbszámu juhászok az ispánt a visbe taszították s ezen megjegyzés közben — .usststtunk birkát, — úsztassunk ispánt,\' — több szőr a viz alá baktatták. A plébános-helyettes kis ocsceét küldte as átázott ispán a közeli helységbe, bogy segítséget hozzon. Es testvérjét hívta, ki fegyvere sen a czivódás színhelyére sietett. Öt is sz ispánéhoz hasonló fenyegetésekkel .osztattunk birkát, Ispánt, úsztassunk papot ís" — fogadták az összegyűlt juhászok. Egy bojtár a fenyegetést végrehajtandó feléje közeiede ts, s többszöri figyel meztetésre sem térvén vissza a plébános helyettes fölkapja fegyverét, lő s bojtárt hasban találva,ez halva rogyott óesse. Pár perce múlva belátva a tett veszélyes voltát, magát a járás ¦solgabirájánál jelentette.
— Halálhix. 26-án vettük a hírt, hogy Boros, kís-komáromi kántor és la nító. meghalt. Tudomásunk szerint még fiatal ember volt s bizony korán ért meg szegény a halálra.
— A halápi plébániában ürese désbe jött lelkészi állomásra tisztelendő Papp Imre or paesat segédlelkész neveztetett ki. — A közkedvességü, kitűnő fuvoláé\'\'káplánnak paezáróli távozását mindenki sajnálja.
— Jégverés. Folyó hÓ 23-án délelőtt nyoicz és kileacz óra közt Bonyhádon s környékén borzasztó jégeaő volt. Tönkretette a szőlőket, a tavaszi árpát, kakoriczát, dohányt, sók kárt tett a rozs s búzákban. Havalaki Hajóson át Bonyhádra megy, ¦ látja mint van tönkre téve a szorgalmas népnek mindene, kenyere, bora, öröme, reménye, annak elszorul s szive. Tolna- Baranyamegye < részén a lakosság legnagyobb része bor sasztŐ ínségnek néz elébe. Ami1 meghagyott volt a májas 3í-iki jégverés, azt elvette ez, amely községet megkímélt a májas, azzal annál brútalisabban bánt el a janius.
— Elvitte az ördög. Mégis csak furcsa dolog az — tünődék magában a szegény ember, — ma délután künn szántok sz Ökreimmel és egyszerre csak beütött valami nyavalya as egyik ökrömbe. No várj csak, mondám magamban, majd elvisz téged az ördög! Alig jövök haza, hát má> ott van az adóvégrehajtó és elviszi as Ökrömet.
— A szombathelyi püspöki székre első sorban Königmayer Karoly szombathelyi kanonok ée országgyűlési képviselő
S mindenki szokás sserint kimondá a msga véleményét a dologban. A torzon-borz bajazu harangozó egyet csáva rintva seprű bajuszán, .aszonta" agy az orra alól. .Bizony nem gondolta volna az ember, as igaz, de nem tudni kiben mi lakik." Lám a papék macskája is milyen alamuszi s mégis kell-e jobb egér fogdosó a világon, üiiar, az! Hej I komám uram csak ismerni kell az embert, a-te hiszek én senkinek sem. Mások meg másként nyilatkoztak.
A fslu bölcse, ki a bibliából elő olvasni szokott, ss meg ast mondta, miután előre bocsátá, .sok beszédnek sok az alja:" „Anti nem lehet bűnös, mert hs bántani akarta igazán, kezébe volt a malom alatt, de lám, hogyan eleresztette!" Hiába csak nem lehet a falu száját ilyenkor betömni, darál, mig bele fárad. Csak s serdülő meg sz eladó lányok törölgették titokban szemeiket érte. Hogy ne, mikor olyan csinos, derék, vig-kedélyü legény volt még a mait vasárnap is, midőn a réten „Itt itt hármast* játszottak.
A zöld farsang beállott, már jó ideje vigadtak a lányok és legények, kí a vendégségbea, ki a réten ¦ szentett magának, kinek nem volt, vagy, kinek uj szerető kellett. Csak egy hiányzott, ki a színe java,szeme fénye szokott lenni a leány-aeregnek, a Peleiéi Maris. Vagy ba el is ment, nem vigadott ugy, mint azelőtt, hanem félre vonulva nézte a fiatalságot, vagy épen hallga\'á a banyák meséit, a tündérekről, boszorkányokról, vagy as örök azerelemről.
Pedig a mama is tolja a szekere farkát, biztatja Elemért, hogy máskor másként szokta ám magát viselni, hanem tudja szomszéd uram magamról tudom, hogy az ilyen fajta leányok nagyon rátartanak, vagy azemérmesek. Sró ami szó ilyeneknek a szive csúcsára kell jutni. Elérkezettnek bitté a mama a boldog időt, miről mindig álmodozott. — Az uri vŐI...
Szent Islen most milyen boldog ennék, csak es a mi haszna el ne riasztaná, mi lesz velem teremtő Isten.
Ilyen dusás partit el ssalasztani, ez már több, mint fél halát.
(Vége kóvetkezik.)
van felterjesztve. KOnigmsyert a lelki pásztorkodás terén szerzett érdemeiért Szabó Imre volt püspök kezdeményezésére mozdították elő a vasvári káptalanban; hazafias pap és nagy népsaerüség-nek örvend azon egyházmegye körében, melynek főpapi székére moat kandidálva van.
— A hírneves czimbatmos Bertók Lajos Robitebon f. hó 30-lg hangversenyt rendez. A kitűnő művész már uralkodók tetszését is kiérdemelte.
— Szórnom veg. A letepyei káplán hsgymázba esett. Egyik éjen észrevétlenül elhagyta ágyát Az esetről caak másnsp vettek tudomást, midőn a malomnál a vízben megtalálták hulláját.
— Halál gombaevés által. Vecsé-sen, Veszprém megy ében e -y szegény nő és családja gombaevés által megmérgez te tett, — A gombából öten ettek, az aaz-szony és néhány gyermeke, kik a legkisebb fiu kivételével mind mégis haltak. A férj szerencsére nem volt bon. A még életben levő kis fiu életéhez sincs remény. Az étel maradékból két kutya ia evett, mindkettő megdöglött.
R&vld hírek.
— József fóherczeg haza érke lett. — Ardónyl Dezső megválta „Po-zsonyvidéki Lapok\' szerkesztésétől, nagy érdemeket ssersalt Pozsony magyarosítása körül s ezért gyémánthegyü arábytollal tisztelték meg. — A brünni katonai raktár f. hó 25-én leégett, a kár 30,000 frt. — Rezsó trónörökös görgenyi vadásza tát október havára halasztották. — A szegszárdl dalló egyesület részt fog
venni az augusztusban megtartandó genfi nemzetközi dalversenyen. — Bernát milliókat aikcasztott franozia kanonokot Kuba szigetén elfogták. — Selk ÜMzla-mot kap Boáznia és Hercsegovina. Ez állásra Szersjevo európai\'"müveitsóggai bíró polgármestere Mustafa bey van kije lÖUe. — Eljátszotta a leánya*, egy vei-kaní (csehországi) kártyás; ai ellentétel 60 frt volt; leányát egy év-e engedte át nyertes félnek. — Bismarck berezeg jogi tanácsosa öngyilkosságot követett el.
A kftzftnség köréből.*;
Tekintetes aserkeastő ar! Egyes eaetek registrálására szerintem a sajtó van hivatva, hogy a megtörtént dolgokat az Ő érdeme szerint emelje kt, avagy ítélje el annak idejében. Mal\'-hó 12 én törtéot getsei posta rablás már ugyan nem újság, ás miután a szerencsétlen eset fölött a mult oapokbau ejtetett meg a vizsgálat a nagy-kanizsai törvényesek, közigazgatás ugy a soprooi főpostaigazgatósá által ennek folytan engedje meg t szerkesztő ur, hogy Bicsó Imre gelsei póstameiter ur szeplőtlen becs ül élessége mallett, melyet a vidék oly tennen hangoztat — sikra tzáljak ós az esetet — az ő tényállása szerint közzé tegyek.
Commikua jelenet volt azonban B. orra meglepő, a mennyiben a routiniro-sott rablók 12 órát megközeli\'ő éjjeli időben a postahivatal ablakát megzörgették azon nyilatkozattal, hogy ők D. J. szomszéd kösségbeli földbirtokos urnák cselédjei és annak itt a postán levő csomagjáért jöttek; melyet az 5 sürgősségénél fogva kiadni szíveskedjék, B. nr az illető földes arat tisztelő ismérettségné! fogva a kért csomagot kiadni hajlandó volt, amint as ablakot B. ur folnyitá, az olt álló két egyén kezeit, nyakát megragadva, szemeit bekötötték, száját befogták és halk hangon kijelentették, hogy ha megszólal, azonnal halálfia. A tragicomi-cus eset után B. urat az Ő gyenge testalkatánál fogva a pésta szoba helyiaégébe viaszataszitáké. az ott találtató 200 trtos levelet, ugy a póslamesler saját 28 frt készpénzét ad saccum téve távoztak. A dolog lezajlását látta az alig 100 lépés távolaágban épen szolgálatot teljesítő vasúti váltóőr Dancsenberger, látta mi-dón a kinyitott ablakott keresztül a világosság az utcaára tört, látta azon két egyént, kik az ahlakpál a rabjáéi]kísérletet lettek, de miután mindezek csendben történtek, zemmi rosszat sem sejtett éa mire a vonat tovarobogott a rablók is távoztak. Mindezekből az tűnik kí,\'hogy a rablást u házhoz közeli Ismerősöknek kellett elkövetniük, kik tudták a postán levő összeget, de tudlak azt U, bogy. ki nevére fekszik ott csomag és bogy annak leendő kiadását ^ismerte.- -meg nem tagadja éa mindez kiszámított időben történt akkor, midőn-az éjjeli vonatra az expediliót teljesité. Ily expropriálíák közepette történt a becsüleltel teljes családapának hivatalát és személyét bélyegző baji —
A kellemetlen eset után. B. ur zavart állapotában azonnal sürgönyzött az illető minialeriamhoz, honnét el ís rendelteti a vizsgálat,- azonban a törvényes disserláiónak, mily végeredménye lesz nem tudjuk, ez ideig annyit hallunk, hogy B. ur állásától telíüggesi-teiétt, mert egy ottani izraelita vallomása
•) E rovat alatt kuaíSttért sem alakilag aom tarUlrE-rag- leíelSstf*g<f \'.nem \'váflftí k\'¦ Sterk.
HÜSZOKBGYBDIK fivTOLYAM
ALAI KÖZLÖK T.
JTJKIOB 29-én 1882.
regény 385-400 oldala. A borítékon : Helinaptár. — Sakk-talány. — Talányok megfejtései. — Megfejtik névsora — Kér dések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő pos\'ája. — Hirdetések. — A kis
lov.ó hmácai. — Á US Ik síim tartalma :
Már kési! Elbeszélés; irt. Cserhalmi T. M. (Folytatás.) — Kertben. Költemény; irt*. Vásárhelyi M. — Egy bizarr éj. Be-azéiy; irta Antónia Barrili, fordította Nyiiray József. (Folytatás.) — Az ut-szony ingatag. Mindennapi história; irta Lévai Sándor. — Egy mínister rrgéoye-NnveHa; irta Wirth Bettina; fordított* Vrana Hermín. (Folytatás.) — Egész a trón zsámolyáig.... Történeti nevella B. I E, ntán Belladonna. — Képeinkhez. — a a postát elnyerni. — I Mindenféle. Képeink: A Misrisípiáradása i (két képben.) — A „Joannette" t elhagy-! ják a hajótörtek. — A fogoly. Melléklet: \\ ,A kincs" cz. regény 40Í—416 oldala. 1
— „Nővilág" jnnins havi száma. — A j borítékon: Heti oaptár. — Sakk-talány. j
— Szótagrejtvény. — Talányok megfej ! lései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. I — 52 B Feleletek. Ajánlatok. -- A szerkesztő 1Saalonn;
sz.-riot B. zilált péntviazonya idézte volna a|fl a bajt, holott bizton ftudjuk azt, bogy a ronft években lezajlott követ választási mozjMImáknál a gelsei posta mintegy 8000 frt lett választási <;ié-Ihkni (*« kizzotgálráaz illeti corifeusok-n k. Tudjak azt, hogy a rablást megelőz.; nnpofc egyikén 5000 frt árkez-tt egy ottani vidék bel i rílldecurnak és l«lt uiszolgálvH, tehát ha már valaki mint markírozott egyén akar a világ elútt tuntatni, nem oly csekélységgel, hanem j fi vő tát biztosítható Összeesel fo<rja azt megkisérleni. Azonban az a hir is hallatszik, hogy az a vallomást tevő Freund nevezetű izraelita áron nézetben vnlt, bogy ha B nr fölfüggesztetik, ő mint tóazomszédja fogja a póstá Kivánatos volna, ha az ügy kellő eredményre vezetne, hogy az ártattn becsületével a szegény családapa kenyerével ne játszók minden haszonleső. Szigorú vizsgálat sokat felderíthet éa hisszük, hogy az igazságszolgáltatás keze a büntetendőt nem fogja elkerülni.
nak meg, hogy rosz a leves, de feleségem gyHrmekigjban fokaztk.- A Jin-bor «*
ugyania, hogy l, hívta meg ebédre házigazdáját.
Hivatalos placzl árak.
882. évi jun hó 2t-én tartott b«tfvá»árrót. 100 kilogrammjára! számi: va Bnxa 1I-.50—;i— Rozs 9.20 8.M1. árpa 8—7.20 — Zab 8 \'.80 — Kukoricás
880— ¦— BU\'gonva i.---.— Rizs 83.—
—.— Hoza Dara 23.60--.—
Egy kilogramm Árpa kása - -,«t~ — 36 Bali —.10 Köles
Lencse
—.12.
lf. Pákoiikft —.15 Havai
ká|.
tata -.10
— Lapunk bezártakor vettük a következő hireket: Gyászhír. Csitáry Kálmán a ,Székes-Fehftrv:ir és Vidéke\' szerkesztője folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor a Keszthely hévvizi fürdőn sziv-Bzélhüdósbeo elhunyt.
— Halálozás- Svastics Károly keszthelyi apát-plébános folyó hó 27-ón délután fél 3 órakor, élete 79-ik évében végelgyengülésben meghalt. Temetése 29-éo délután 6 órakor fog végbe menni.
Irodalom
|K rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka ,ii*áu Wajdit* Jozstf könyvkereskedése Utal
m-v-rendelWtő j
- Az „Ország-Világ* XX- füzete megjelent. Mielőtt; tartalmáról szóluáuk, üdvözöljük az uj szerkesztőt, ifj. Ábrányi Kornélt, kinek, neve garanciát nyújt arra, hogy az „Ország-Világ* csakhamar betölti azt a helyet, melyet a külföldi képes lapok bitorolnak. A szerkesztőtől van egy megragadó kedves rajz BA rózsabimbó* ezi nmei, Bartók Lajosnak „Síeretlek lányka* czimü hangulatteljes, magyar költeménye egy eredeti elbeszélés „A feketr. doktor*
1 He-tí. 6 bor 14 t Kilő.
Első rangn egészség- és asztali-Yii
LegtaríalomrJussb!; bor- es llmfea-farrás
SALVATOR
i-tisturtttiom nélkül, gazdag térni, szén&tttitrtatomntai
borsaras NátTDnésszdusaras LitMoníafl
(0*83843 literként- (0-12496 literként} üpócif forrás Igazgatóság Eperjetea.
Kapható minden ásvá-yvixkerPskedésben és a legtöbb gyŐgyssertirfa n
Föraatar: Édestnty L,
4S Stari» gyertya 1.20 \'1 MarVihn*
pos:ája. — Hirdetések. — A kis lottó hu zásai. — Előfizethetni: M hner Vilmos-•iái, Budapest TV. ker., papnovelde-utcza 8. n. Egész évre G frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr.
1 frt. Körm-I
Bepeze olaj
ffv.vtv-i —.60 Szappan —.40 Ma, lui- GO -K2 Sertéshús . M Disaiiezsi\' —Mr — GO Bd — 13 (Jziikor
hirdetések.
i fol 5. « i-\'. 1&s1. ~
Árverési hirdetmény.
LIO Paprika -
¦ m.
Egyveleg.
— A nők emanczlpáczlójához.
Amerika tudvalevőleg a női emancsípá-czió hazája. A oói jegyzők, polgirmeí-terek, ügyvédek, bírák, sőt papok is ott egyáltalában nem tartozik a ritkaságok közé. Nemrég az Egyei ült Államok szenátusa foglalkozott a nfik szavazás-képességének kérdésével s a kiküldött bizottság a nők mellett foglalt helyet. De még a oói rabszolgaság eredeti hazájában, Aztiában is, örvendetesen halad előre a női emancsipáczió eszméje. Mint a »Pall Mail Gazette\'-nek Kalkuttából oűrgöny-zik, két bengáli h^lgy a napokban szép sikerrel tette le a tudori vizsgát a szépen ü vésze tek ból.
— 2-2,410 frt pénzbírság. Az adóügyek iránt érdeklődő közönség előtt bi-
onyára nem maradt észrevétlenül a fiV
A vasúti uj menetrend.
IForg irány
czimmel és egy szép orosz vafoa! fc!r adufe!ügjeióaelc ftZ R dicsóre-
b-szély „Nem egymásnak teremtve\' czimmel. Azonkívül ifj. Ábrányi Kornél egy jeles minden az utóbbi két hét alatt történt nevezetes dolgot magába öleiő tár-
tes törekvése, mely arra irányult, hogy a fővárosi uzsorásokat valódi jövedelmök szerint megadóztassa, vagyis hogy e czélt az illetékes adókivető bizottságok elé in-
czával ,B szerepel. Könyves Tó:b Kálmán dokol[ • l&lot terie8BieD. L munkálat „A zs.doüldózéfl múltjából* cz1mmelipne]űkésti(éae közboa\' MOnban Bl4mUIan érdekes, becsesés tanulságos ^tnél kidertlt, hogy a> íUeM uzsorások
közül, figyelemreméltó a Kemenczky K. fl foglalkozást évek óta űzik, de adófize-¦ mkl görögorflzágról-, mely-j tésj köteWtflégQkliek: 8ohft Jegei nem , tette:-:. Elmulasztották ugyanis beadni
La) Béesnjb. —Barcs 1.
Érkezik Indu
12 Ú. 16 p-iSopronb.] 10 ó. 20 p
blHarc\'-Becs-i njhelj. 1. I
kanyig.) 56.15 p
12 Ó. r. p. leu ; r, ,\'. IS ti r\'rez
.27 p. 6 u 15 p.
\'(«.-. 7J.- ¦ lltáoyb*!.) S . : 1 6. il p.
II. a] Bpe«t -Pragerbofl.
b) Pragprh.-! Bpett. 1
26 5 p. 10 6. 30 p 4 a 31 p. Cv. v.)
2 ó. 4Bp. Itt Ó.ÜÜ p
5 6. 55 p. 6 ó. 8 p.jroEigy. v. 1 é. 14 p. I a G p. lia. SZ. v. il 4. 10^> ,11 6.35 pJéjj v.von.
A Csáktornyái kir. jbiróság, mint tkvi hatóaág ezennel közhírré teazi, mi-\' ként Pitllér György novákoveczi lakos végrehajtatónak Cseh János novákoveczi j lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 58 frt tőke és járulékai ! kielégítése végett a novákoveczi 53. sz. tjkbenl 1—12éj f 1 aorsz. alatt felvett ingatlanokból Cseh Jánost illető fele rész 748 frt frt 32 kr., becsértékben, ugyan ottani 4Ö2. bt. tjkben 1567 hzsz alatt Cseh János éa neje Nóvák Katalin tulajdonául felvett ingatlan egészen 125 frt 16 kr., becsértékbeu Novákovecz köz-«ég háznál 1882. évi augusztus hó ]-sÖ napjának délutáni 2 órakor nyilvános árverésen az alábbi feltételek mellett eladatnak.
1-ör Kikiáltási ár a becaár, melyen alul is az árverés alá bocsátott, ingatlan
*) G WTat alatt kOslötért felelűsiúget nem vállal a Sserk
eladatik ós pedig telekjegyzőkönyv.!D-kini. —
2-or. Venni szándékozók kötele-sok »z árverési feltételeket sajátkezülPg aliii-ai a kitett l.ecairnak 10%, vagya 74frt85krts 12 frt 5G kii készpénz ben vagy óvadékkcpi-s papirb^n a kikül-düit kezeihez letenni.
Egyéb feltételek aluliroll tkv. hatóság Ós Novákovecz község há/ánál a hiva\'alos órák alatt mindenkor meg:-, kinthetúk.
A kir. jbiróság, min\', tkvi hatóság.
C*ák;oruyán 1882. évi martius hó \' 8 ik napján. _609 1—1.
! A tisztelettel alóllrottnak van szerencsije teljes alázattal a L ez. közönségnek becses tudomására juttatni, hogy nói Intézetét folyó évi jnlius hó 1-én megnyitja és épen ugy, mint évekkel ezelótt helyben gyakorolta, a retblzott gyermekek kézlmun-kában való oktatására, művelésére és \'. nevelésére különös gondot fordltand. Tisztelettel
BŐHM ANNA.
Horváth Lajos ügyvéd ur házában a kegyes-rendiek átellenében. 601 3 — 3.
SMMíYMJJT
legjobb asztalí-és üdítő ital,
kltünö hatásúnak biionynlt köbögesnél, gégs
baioknáJ, gyo»or-és hólyag hurutnál. ÉDECSEKíai BBésrtés Blözegitésérs). Mattoni Henrik, KarizMíian
Felelős szerkesztő: SZÁLAT 8ANDOB I Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT. i üli 1--1
Grand Theatré meehanique.
.Ma csflíörtöaöfl jbbíös M 29-en 2 nagyszerű előadás
Kezdete :-z elsőnek délutáni 5 órakor, a másodiknak esti 8 órakor_
Uj műsor.
I. A nápolyi tenger-öböl. II. A nagy tüz Moszkvában 1812. évben. III. Uj önmozdonyu műrészek és mechanikai jelenetek. IV. A kedvelt Wandei-Diorama uj műsorral. Mély tisztelettel
Pénteken nincs előadás. c3-1 © I" © Ir^I".
jövedelem va\'lomasukat, süt eltitkolták fogl alkotású k-t ie. Az ilyenek ellen, mint I a kik az államkincstárt megrövidítik, jö-vedelem-elUtkolas miatt reudszeros vizs-gálát indi\'t&tik. Ha a fél és a kincHár kö ] zött ily esetben kiegyezés nem jön létre, . az ügy a fenyítő törvényszék által birál- \' el. — Hay Bernát budapesti , lakost — s híres uzsorást pénzüzérke-ilása
Ug,™»w» «"J »» dí.MI erídít! jövedelmeinek elUlkolá.»
;j.m.0,.ter. Kepe, klSrtlk.wk ; iM Ms,ttei.\'-nyMk; kih4gil|»E vét-,11 vein. .. ._.Kns«u. PMm, kL>nat „lálu sJe=érl a m rö°ldUell
negröviditett adó 1 mérvéb«z képest 22,4Í0 frt pénzbírság fizetésire, behajthatlanság esetére pedig\' saját költségén kitöltendő hat havi fog-\' . ságbüutetésre ítélte.
^zikk
ben különösen a parlamenti mizériákat ügyesen vázolja. Egyéb ki.-áló czikkei a vreisseufelHi tó (képpel), Elz vára (képpel.) A spalatói főtemplom és a Diclotia-nua palota (képpel), a két előbbi tájrajz. ez pedig művelődéstörténeti i:zikk. A „Jeanott? hijó sorsa*, melyhez sikerült kép Ía van ;, menekülőket tüntetve föl. Garibaldi hü arczképe, lakása Caprera tatjk szigetén, kimerítő sorok kíséretében m n tatvák be, úgyszintén Kállay is, azuj kö züs pénzügy egyei közöl
előtt" czimü remek rajzot, elég lett voln: egy Bzámra, de hát van ott több éa mind igen szépek. A Munkácsy képe ily máao latban még a külföldi lapokat sem véve ki, nem volt bemutatva eehol; b a jel metszés becsülelére válik Wilckens és ; — A szórakozottság netovábbja, >
Waidi előnyösen ismert metsző intézeié- j Newton, a híres csillagász és mathemati-nek. Az uj füzetben egy helyes reformot ! kus, a nehézkedés törvényének fölfede-látunk, t. i. a különfélék rovata alatt a j zője, riUa ismaretein kivül még szórako-kiváló napi események, ügyes kivonató- \\ zottságáról is hires volt. Nem akarván, lázban, kitűnő tollra való atylusban van- | hogy tanulmányai közben háborgassák,: nak megemhtve. dl nem mulaszthatjuk, ! ugy rendezte be, hogv ebédjat mindig & 1 hogy fel ne hívjuk olvasóink figyelmét 11 szomszédszobába tették a kemenezóre, lapra, mely megérdemlené, hogy mind-.n | hol azután, ha megéhezett, gyorsanelköl-magyar csaiád asztalának disze legyen. 1 tötte az ebédet. Egy barátja egyszer azt a Előfizethetni Wilckeoe és Waidl kiadó LtrÓfát tette vele, hogy megette a kamen- | hivatalában, ^Budapest, Koronaherczeg- \\ czán füetolgő ételt és azután rejthelyéből ntcsa 3. ez. Előfizetési ára egész évre 10 : le te, mit fog majd mondani ebhez Nev -irt. félévri 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. 1 ton. Ez vagy hét óra múlva be is jfítt és
— Táborszky és Parsch nemzeti j megpillantván az Üres tálat, fejcsóválva zeneniükereskedésében Budapesté., meg-I igy mormogott magában; „Mégis csak jelent: „Szép leányok" Csiky Gergely ! nagyon.feledókeny vagyok; azt hittem, legkedveltebb dalai, i) Még azt monrtják \\ hogy még nem is ebédeltem!* — Sokkal ..z emberek. 2) Ha meghalok, csillag lé- I érdekesebb és pikánsabb eseteket beszél-azen belőlem. 3) Csipkés a szóiö levele, nek Bendáról, a aem kevésbé szórakozott 4) Daru megjő, meg a gólya (Szentirmay J karmesterről. Et ugyanis egyszer egy E^mértöl.) Énekhangra tongorakisérst társaságban megfogta a mellette ülő kistel (vagy zongorára külön) Ára 1 frt. asszony kezét s bedugta kis ujját az épen
— A „Családi Lapok* 37-ik szá- kialudt pipába, a jámbor azt hitta szóra :nának tartalma: Már késő! Elbeszélés; kozottságában, hogy pipLiszurkálója van irta Cserhalmi T. M. (Foiytatás.) — Sze- kezében. — Egy másik alkalommal visz réti a csillag.... Költemény : Írta Halasa ! azament lakására, hogy elhozza azotthon Ferencz. — Egy bizarr éj. Beszély; irta ! felejtett oaernyŐt. Sötét volt már a az ab-Antecio Barillí, forditottaNyitrayJózsef. | lakon kinéző inas nem ismervén meggaz-(Folyutia.) — A nihilisták áldozata Hu-, dáját, odakiáltotta neki, hogy „nincs ott-moreszk. Seh. A. után irtaPhilantrop. — I hon as ur!" — „No hát akkor raaj-1 más-(Vége.) — A kerti fáknál.... Költemény;, kor jövök*, monda Banda és visszaballa irta Holló. (Képpel.) — Egy minister re- , gott. De a szórakozottság netovábbját a génye, Novella; irta Wirth Bettina; for- " ~ ditotta Vraaaa Hermín. (Folytatás.) — Furcsa végrendelkezések; irta Tasnádi M. — Képeinkhez. - Mindenféle. Képeink: Oro»zorzzigi,zaidókegy hamburgi szállón. — Temetés Flórenczben. — A kerti fáknál.:.. Melléklet: „A kincs" cz.
kővetkező eset képezi: Benda neje gyer mekágybsn feküdvén, egyik szomszédja meghívta ebédre a karmestert. Ez meg Ízlelte a leveet, mely bizony elég rosz volt, Benda egy darabig ceak gyűrte magába a rosz ótolt, de végre nem állhatta meg tovább a igy szólott; „Már bocsássa-
A szenvedő
A máj, a a; y o mor.
b e
és n vese
ismeretesen a t -rmésíeteit tUz\'itoja a testnek Ha nemet Morr-k mabáljme-rtíen működnek, akkor ai ember egúít-ség\'M, bábo\'gatiiok,
siáios és gyairan rémiio szenyedésetet
idézn-k -lő. filO 1-8
Dagnlái , síelek , étvágytalanság, főf\'jás. gyomor-, bél-, máj-, és epe*zenvedé»ek. vírtóltiüs, siédelgéa, sáreaság, aranyér, es\'i^ és köszvény, bör^eíegség\'ík. ve*e$z-nTcdíí*k ta testi fájdalmak minden ágában, mrrt a kiüri-téii szomltaá; a teltben, valamint méreganyagok ie maradnak bátra, melyrk fenntebb emiitett szerveket külsőleg tí-ritettek volna el.
Ax egyetlen gyógysxer,
mely egyszersmind i.\'ind ezen szervekre hat éj a rendgs mflkojést leggyoraab-ban h \'tza helyre, ópugy a szenvedést gyökerf«ec fogja éi mell^ii, a világ (-írre szert tett ei mindenhol a legnagyobb hatással . . ••. . •
swelczl labdacsal.
Csakis ezek segítnek és isáasarek kogx5nbPtik ennek baiználaia után eg.;sx-tógok be!yreállitá»át. Minek tzesvedaak tebát oly <,nkan oly í^en, mikor kényel-OüCn ás oicij m6dou *egiiiiet magán?
Ne mnlajzsta tehát zenki el, ki egy ilyen bajjal van terhelve, Brandt Richard-r-Ie iweieti labáa-aait i-\'ejo ko-r^n megszerezni, melyek bitcntosan *e-giten-k, mely már ar első próbánál azonnal tapasztalható
Vigyázni kell azonban arra i«. hojy a valódi Brzadt Rlchard-f«;lo sweirti Ub-dac«okat vegyük, mert csakis ezek segíthetnek. ezek plíd bozban vannak csomagolva oi egy czimkrvel ellá ra, mely a fehér iweicii karatatet piros mezőbe Sraadt Rlcharű névvel TÍSíU.
A Braadt Riokard-féi- ssrdcaJ Uh-dacsok dobosonként 70 krért kaphatok melr 5 hétig elégséges, ugy, hogy a napi szükséglet csak 1—3 krt tesz ki, •mailéit a használati utasítás, mgy-laámn orvosi ítéletekkel, mely a legtöbb tryógysTertárbaa kapbaté.
Nagy Kanizsán Behis Josaef gyógyszertárában.
gel
irt hó
nöOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOoO no oo
818 8IÍ-. .i. I88i B06. 2-5 qq
no Áriéit hirdetmény. 88
oo 9 J no
OO lBIÍir oo
jfjq A budapcsti-grdtzi államuton levő 78\'/« ós QO
QQ 90V, sz. átereszek újbóli felépítését és 91. és 93. bz. QO
OO átereszek kijavitósát a nagyméltóságú közm. és OO
OO közlek. m. kir. ministerium 1882. évi június bó 1 lén OO
OO kelt ^690. sz. magas rendelciével 2014 frt 83 krnyi OO
OO összeggel engedélyezte. OO
OO 2-szor. OO
OO A tapolcza-nagy-kanizsai államut 44 - 45 OO
OO kim. szakaszán levő 55. sz. tóglaboltozott hid helyre- OO OO állítását 3 magas ministerium f. évi június hó 11-én qq OO 12217. sz. rendeletével 1821 frt 35 krnyi összeg OQ engedélyezte. OO
Ezen munkák* biztosítása tekintetéből alul- OO hivatal irodájában folyó 1882. évi július OO 3-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfő- OO gadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog OO tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hí- OO vatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, OO magukat a fentkitett összeg 5°/(,-val mint bánatpénz- OO zel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% bizto- OQ sitékra lesz kiegészítendő OO
írásbeli ajánlatok fentebb kilett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak cl; czcklietl az ajánlattevő OQ neve, lakása és polgári állása pontosan kitcendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatok-at és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg lü*/o-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezitek, müszerelvények és feltételek alólírt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Egerszegon, 1882. évi jnnius hó 19 én.
Zalitmcgyci m. kir. építészeti hivatal.
ooooooooocooooe
Sigf-gtiiiTiiti, BTinatott a kiadó taUjioisos Wajdits József gyorssajtójii.