Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
1.55 MB
2009-01-14 08:44:32
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
540
3279
Rövid leírás | Teljes leírás (151.68 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 004-006. szám február

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Ntygy-Kaiiizsa. II. évfolyam.
saner*
"-r4:.w;Ám. 1863. február l-éir.
0© \' a % 00
- széitffo.itriam, lerésKeűe^-Jgír, gazdíszat, tuüunány ésjnümzet köréből
Megélj b lap legalá^ égy_iveüjuliufl hó l-töl kezdve min^n hó . lörin\'é.. 20-án. - Elöfizetéaiár postáni szétküIdéBBel e. helyben házWhorW^ évre 5 frL, felevre.3 frt - Hűden egéaz óvca előfizető a\'laptabydoM. kBlcsön-könyvtárát ajréddigLeniálló feltételek melletrf él Arin ha^náíhatia.llt : ter egy Peüt .őrért 10 kr. — Hirdetések négy haaábo. Petit sorért-I4r 7 kr.( 2-or 6 kr. «U minden további beiktatásért 5 kr. h béJjegdiiérUJOicr. fizetendő — ¦ A beiktatási díj b a lap kezeléaét illető nundon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizeára; a lap szellemi tatalmát illető közlemények Jedíg, ngy mindenlevetek
-. ¦ bérmentve a Bzerkeaztöaéghezküldendők Kapoffráira. * - ¦ ~---
Egy megtört sügér.
n^gré Íb szerintem, tudományos emberből lehet nagy kíiltö, de költőből- por excellunce tudományos soha !«*\'
így nyilatkozik Mecsekháti, a „Fény- és Arnyollnlnk^ szeriittem, oly jelen festője, hogy igazán szép gondolatai nálam ¦visszhangra találtak/s csupán azon lángoló szeretetből, rnivel - lelkem a ¦költészetbe^ s á pár excellence, küt--töthoz; kiválúlag pedig mindkettő által legszebben neveli ifjúsághoz olvadva \\an: nem
hagyhatom válasz nélkül fentebbi állítását.
mp.gczáfolniT hogy -ál-
lítsa annyira ellenkezik a tapasztalással, mi szerint a legtöbb tudományú ember, először költő volt; még pedig par excellence költő; a görögöket néni is említve, hol Homér volt a tudományok bibliája— elég\'Rousseau-, Voltai--rfei-Goéthe-i Schiller-, Kölcsey- a Eötvösre hivatkoznom; míg úgynevezett par \'excellence tudományos Emberekből, mint Aristoteles, Newton, Leíbnitz, Kant, Hegel, hogy nagy költök lettek volna — nem tudom. -
De mivel ez az igazságok azon fogalmán, .lelkünk azon törvényen alapszik, ahonnét "ifjúság nevelésére, s annyira sürgetett tudományossá képzésére egy oly szép elvet vonhatunk, melynek alkalmazása által mondhatjuk, csak ^Mecsekhátival euzép jelszót: inhoe-vineét!-
EgyédÜÍ ez ok az, a miért felszólalok, s a költészetet s tudományt, a nevelést s tanítást párhuzamba állítom < hogy e legszebb, .de leg-kevesbbé megérdemelt nevet -—„nevelt ifj u B legalább megértsék azok, kik ezt tartják méltán legszebb s legdrágább kincsöknek; a neveletlen czimnél leaJázóbb ugy sincs. ¦ Értsük meg hát először a szavakat. wUi.más a költészet,, mint az igazságok
"szép alakban felfogása s előteremtése — ezen legeredetibb nevén: paesi s — mely tevést, az
igazságok széppé ieváséi jeleníL2_- _
Mi más a -tudomány\', mint az igazságok elvont ismerete, a legegyszerűbb s világosabb szavukban s • jegyekben~elöaaasa, \' e/IegtaláiObb jelszava szerint : „simplex estjigiltttm veri!" .
TÜg a poesas, a «olia tagÍ3ásba*nem"vett állítás szerint isteni adomány, ..mit csakjáfej-leszteni lehet ;~a tudomány "peaTg a taimlmX nyozás, clsitjátitás gytt^nölcse : ugyanezért a költészet — a nevelés; n tTtdnnyigy—- a
tanítás körébe esik; s csak e kettő alkotja az ifjú teljes kiképzését, csak ily képzett ifjú érdemli meg a nevelt, — czimet. _
S mivel —t tapasztal ásom~uián^ondhatom — e Jkefctő_k_épzé_BÍ „rendszerünkben egyesítve nincs: ez az oka azon általános panasznak, mi a fény- és árnyoldalokban is rajzolva van: ho_gj actk a aen timentalis yer_B4 s tevés a komoly" tudományok utáni t ö r e k vés! —
% így kimondva megérdemli, hogy ez életbevágó kérdés -fölött -alkahnilag egy p ár aiút váltsunk b eszmét cseréljünk,
^Tagadhatlannl, mint igen sokban, páratlanul áll a görög nemzet: ugy e tekintetben is legszebb példányképül áll a görög ifjúság. Ennek kiképzésében az általam fentebb állított nevelés és tanítás-a legszebb egyensúlyban s összhangzásban volt Nevelését képezte a zene s költészet, tanítását a nyelve-történet, r befejezésül á bölcseszet. S tagadhatatlan, hogy a legnagyobb szónokok, színmű-, _ történetírók, hősök és bölcsek ezek között voltak; kik való-siták Széchenyi szép felhívását: „mertek nagyok lenni, kik valami jobbra voltak hivatva, születve, kik egy szebb jövendőnek lettek urai!"
Az ifjúság e-képzési, rendszeréhez-legha-Ronlóbb az angol: s tagadhatLunü a legkitűnőbb Ezónokökat, költőket, s gyakorlati bölcse-ket itt találjuk. ----- >
E tények okait t ismét méltó közelebbről
fejtegetnünk- {FoTy.Tió>.7-------*
CSEPELT SÁNDOR.\'-
Egy Iris göcseji statistica. _
(YonathxMatj L.Oy.nrnak mln.py>**?í*p-lj>*>*lUe ) E lapok m. é.deczember 20-íki számában-L. Gy. alájegyzéssel közlött vidéki levél irója fejszéjét-a táj- és népismei buvárkodásnaknagy . fájába amúgy könnyedén belevágván r Zalának , statistico-liifitoriai, nemzetgazdágzati ^ iparüz-leti tekintetben, egyik,jelentékenyebb részéről, az úgynevezett Göcsejről oly idétlen képet fa-ragott össze, melyet agyonzúzni ugyan semmi kedvem, — de leálezizm akarok azért, mert nem türhp.tf.m , hogy a táj, melyet én büszkén ne- -\\-ezek szülőföldem tájának, a föld, melyből egy hantot én is bírok^ a a nép mely menten az ál-civüísatio salakjaitól, ősi tisztaságában ragyog/ "primitív ismertetések miatt-eredeti qnalitáaa- s -typusából kiforgat\\*a állíttass ék az olvasó közönség elé, s ezáltal közművelődésre ható, ismeretterjesztő irány helyett ferde s "hamis fogalom Hirdettetv^n7 utóvégre saját fajunkra,. Önnön kincsünkre se ismerhessünk. Már--például, igen könnyen megtörténhetik, hogyJeréJkó.. említett-közleménye után Göcsej szőlőkkel, s hnygnos prdfikkel koszpruzott vidékét Bokan_Xz-land terméketlen koj ár hegyeivel, — egyenes-szivü, jobbára izmos alkatú népét pedig törpe eszkimók, sovány litifutifes púpos Quasimódók íiresoo alakjaival fogják azonosítani. Pedig csak . egy tekintet e tősgyökeres magyar helységek: be, s meg/ögunk győződni róUjinikép édes\'ha-zánknak, ugy nemzeti, mint nyelvészeti tekin-
\\ , Boldogság.
\' ösü est-Van >.. ki. szobánkban AJég enyhfiU, langymeleg. Együtt ülünk: feleségem Az ölemben, érzeleg. <
Keblünkből a mély ¦ óhaj táa Minden —\' zajra ám kevés-1 . Légiesebb, ugy,ráadásul Néha még egy picié....
>Mért ii jöne szó az1 ajkra,--r- Bár beBlelnünk volna.ok —-Hangog iaóa iaiv beézódoj— Mindeifty^mipdent ^ldxíbtíg 1
^.\'¦¦-\' 1 J>-~^:\';\':" -\'i.
^Vágyjrewéttyt, tmil sJ3vÖröl-Alkot fényefl képaétnnt1; \'
, iHfndatban egyeiOlvin,,\' - -BoidCgaágnnk, életünk. " -. ;
Oh mi vagy, mi udvesitö Számunkra e gondolat... Jer köaelb — igyl ede.em, hadd Szívjam édel ajakad.
Ölelj át — meleg karodban Teljék le e csendes est; Lássam-ast, mit arezodra-a -
Boldogságnak lángja fe.t.
S elmerengvén még .okáig* — Bár besíélnünk volna ok — Érezzük: hogy nem valánk, nem, Soha ilyen — boldogokl
\' CONCHA\'KAROLY.
Útirajzok.
HeUbrttnn, EaUein, J a GoUinger vwaiöp ^ . - .... (Folytatta:) , *
.....i-Salzburgból önkéntelenül ronxía aautast,a^
délre fotvfí - hatalmas hegylánczolat "bájos vidét ke, melyen márvány koronaként emelkedik a-többnvin kőburkolta, „hjohe Goll" 8 ezer láb;
nyi magasra, saéditŐ meredek szirtjein, hol már mind Tiöveny, mind álUtí.élet kihaltnak látszik.; meg-megjelen egy zerge, csapat vígan Bzökdé^ cselve, mig a másik píIlMiatbaii ijedten, nyfl. sebességgel rohan odább, észrevévén két legna- r gyobb ellenei egyikét^ vagy a kígyóként utána kúszó alpesi Vadászt MztQSrfegyyerével; yagy a fölötte vijjogó európai madárkirályt — irop- . pant nagyságú alpesi sast.—Kissé odább terül el az rtüntersbergrmelymkAb-aGigas-, s T> ; tanok barosaiból .fÖnmaradt óriási rctfnj. mint
heffyhezliasbnló^-:.- : ¦ ¦¦»>"-%k\'\'~" "•
Lent, a mindinkább szukebbülő völgybe* -a Salzach vize kanyarog «záz, >és ^«áz *Ó^hes hajót ozipelvő határi, a bir« liaU.aní b^yakbtfl.. %
^ Igen vén; Je annál szebb fasor költ ws kitűnő jó utji gróf Arco-féle Ízletes, ¦\' " -
palotóval^sziagö.HelIbrunlnfc--GyÖ^Ü ~ _
hfdtdo, s igen aurUeü látogatott mnlarf beíwjf LialzLurgiaknak. Különösen megtekintéare mfl-tó egy müwísrileg öwzerakoU barlang oly ««bj
tétben ia hasznos, figyelemreméltó\'s kiegészítő rfnei azok. Levélíró azonhan agy: kerekül ntíny\'ihoí mullioiUipl .jr^&^tató^Y^\'H bővebb kutatás^ tepawit^te\'éjtiSáíá^K \' mas mesterséged mtl&SkIejLitLÍr &$p&iJl&S&4 épen csak efy szLgéL«*li«Í8Ót»«( h&yiágatite tólagós observálá^ól következtetett az egészre. Mert Síig"EépzelhétjUk\', Hogy szabad szemmel - biró ember Göcsej vidékén esak cgyszeris vé-- gjgmenve, be ne lássa azt, mikép az, egészben véve,liegy-y&]g5restájugyan,-de nem mint levél-iróur nevezi — heg yvidé k. jgj^sze rinio a kisebb ,"jiegyobb hegyekkel s szclid regényes dombokkal felbokrétizott Zalamegye csupa hegyvidék, s tán hegyvidék a Göcsejben levő osertamelléki s pákai sikmezőség iai? Idióta tehát az, ki a göcsejieket hegyílakóknak tartja, valamint az is, ki — mint levelire ur — azt állítja, isgy~apklinkaivásbsn meglepő virtno-gjtással bírnak. Én részemről pálinkavirtuózt még soha sem láttam, de hiszem, hogy levélíró —urat lleui egy göcseji atyafitudnasajac szőlején termett borával J>ÍZo-n y os dolgo k ba n virtuózzá tennú/.Kevés mennyiségű törkölyt és szilvaszeszt főznek ugyan, de *fo kereskedelmi czikk itt a bor, mely Slynat s Vasmcgye felső vidékét szív-vigasztaló itallal látja el. *) — Ismertető: ür —^Továbbá — axióma _gyanánl_
^ 20 >-
inkáM ifimir o»ak>í|len, erjsel jiv^JkokU,— er^ölc lásos -Ünnep jís vas4ÍgziB]_ mülasztó~ájtatos s nem "épen industria nélküli uépfaj^-ez- Végül nem hagyhatom említetlenül, hogy jó lesz, haJevéliró ur azon Családok fáit, Tnelyekről a,szegh?;yégzé8U helyek elnéveztat-
tgjfgja\'^fi nlVqlnmlrnr mp f>tflWlTÍtf Tlfli\' Azglfc
~móndja: „Efalvakban minden jdegennek kivé-—tel nélkül icsak egy ezime van" stb\\ t^XJ^sidó. Már-megengedjen á tisztelt levélíró ur, de ki kell mondanom, hogy ezen áMítósa_csak_annyi-
----ban*valósul, a"mennyibén tán ép a saját szemé-
lye irántí-fogadtatásról következtetett az összes kaputos osztályra, — különben maga magának
______ygmJlJnTié el,hogy péíd«"l ; hpreypgK^tprluízy..
-nemptbi urodalmi tisztjeit, az itteni összes földesúri osztályt, s azt a sok bor- és fakereskedőt,
- ~uajhásst,-"nuhdlínnémü és rangú hpnoratiort, s a
Göcsejt átszegő -nagyobb közlekedési vonalokon naponta látható utast — a göcseji ember mind
. ^ivétel\'nélkttl — zsidónak nézze. Feltűnő levélíróban azon Layateri genialitás is., hogy a. göcseji physibghomiák értelmi tekintetben épen nem tetszenek-neki- Ez azután egyéni izléB dolga?, vagy Júzonyos -körülményé, midőn t. i. megesik, hogy másutt is, nemcsak Göcsejben, az emberre — savanyu képet Tágnak^—^jmert
"tlögy a göcseji nép ősi, római colonia töredéke, s négy már szent István korában Dur HaholduS zászlója, alatt a kupaféle harciban részt-vett — azt, ha levélíró kívánja — docunientizálhatjuk. - Hogy\'a morál itt rósz lábon állna,\'s hogy
>- ^ . : D. Hdhthz Itmo Boádra, ¦ zSa^ji ember pstrluch&UV .. MIISJUHIIllit {letd fii:i kapuja aa-ataa aiimira nludig tarral
- »<p\\ •» aioahaa, Urrliró bt agjtlmtt — maskket — kík.pr a1
—t-laavaaaaZtt — arvattilkBedatvaftlrekab-—"fari TradeflSkrft . ¦.¦mitffc^Mdtr*-arjatt; kaiaptaa ások mn Utataaet
ból megtudhatja;-mikép említett\'családok Mm comppssessprátusi potiorok, hanem egyedüli birtokosok — possessores — voltát.
Egyóbbiránt, az úgynevezett egykori Göcsej, mely ma már Zalamegye lövői, s zalaegerszegi járásával összeolvad™ — csak n é v-leg áll fent — hajdan kiszabott halárok között létezett, Szent István király ugyanis, Dux Hahóidnak— kitől Hahót ugyan zalamegyci helység i» nevét nyerte — ajándékozván azt, erről adott, Y a pozsonyi társas káptalanban őrzött oklevelében így határozza.még annak területét: „Ista plaga qua intra flavium Yalliczkaj Szála et Kefka est; et-qua vocatur GUcshely.
Fekszik az éjszaki szélesség 46° 16l és 47\' L\'_— keleti-hosszúságnak -pedig, 33\' &9<-s 3fr°-52\' alatt-mintegy 10\'dmtfdnyi, többnyire kisebb , nagyobb hegyékkel s szelíd bortermő dombokkal borított területén. Határai: éjszak-
ssázadpkkal előbbre ragadják az ábrándos kép-zelaJetN "A 14-ik sziláidtól a l^ö^jpázadig Göcsej ns^y Téaf» # lindvni JBárrte^c^birtokához faiipéfia, a mLg J«3ffJbsn Imíjváiáiáiiffi Kristóf A Jafcoeiy^ii^áiiiaás jbirik tot de már ez-^Kt&^tNádiuíljr i»alado*^tÍc aiksik birtokában, mig attól az csakhamar éleflvén, — az jelenlegi birtokosa, az Esztcrházy osaládé lett.
Mondákból állitják; mikép IV. Béla királyunk sajói veresége, b a Rugacsok felvidéki "várában tartózkodása ntán a Dráván átkelendő
--utját^eiiu véve, B a göc^iö^rengetegek ho.
mályában egy ideig elrejtve lappangván — i n-nét menetűit Dalmáthon felé.
Annyi bizonyos hogy ezután koronkint királyi vadászok — venatores regii — gyanánt látjuk őket a magyar királyok udvarában fejértarisznya szijjasan vadhússal kedveskedve megjelenni.
NagyobbszerU s érdekes szarvas, őz, róka nyul (régi göcseji kiejtés szerint : bekecs), s farkas vadászatok napjainkban iá tartatnak a bünyai és bóli vágásokban.
Mint már említem, fökereskedelmi czikk a bor, melyen kívül gubacs, gyapjú, hamozsir, bőr, gyümölcs kivitel is nagy mérvben eszközöltetik, de a vasnthálldzatok rnindinkábbi gyn-
szent-gothárdi hegyágazatnak dobrai lánczplata; keletről: aVálliozka patak B a kapórnaki járás;
— délről: Letenye tája a Muraközzel, — nyu-gotról-a:lövői-járás Lendva -vidékével. Lakór— körülbelül 25,000 — kizárólag magyarok. Nyel-vök egykor egy neme yqlt^ft-palóczos kiejtésnek s nyelvészeti tekintetben jellemző Bzavakkal élt, de ma már az iskolák Bzaporodtával \'csupán a pákai paroohiára szqritkozü az, hol, B még egyebütt íb: lovak helyett luak,"járás helyett; gyárás,, Istók helyett Gyestók, sár helyett csér, dühös\' helyett döhös, verekednek helyett vfnak, hasadék helyett vigyor, munka helyett mnka; furcsa helyett fura, padlás iolyetthél, gyertya, helyett világ,-halavány helyett hódét; kSrér helyetírabáll^BOvány helyett hitvány, gyilmölea helyett gyUmUoa-, szilva helyett szija, tojás helyett tikmony stb, használtatik, de ezek Zalában Balaton éa Stlmegh vidékét kivéve kisebb nagyobb különbséggel másutt is hallhatók, r
- Történelmileg sok érdekes epísodot Qehet itt feljegyezni a középkornak ma már csak puszta romokból, vagy hagyományilag ismert pontjairól, melyek itt a hős Éánriat, Csákok, Pet-hök, Eördügh\'ók, Kereesényiek fényes tetteihez
rapodása s különösen a kanizsa-trieszti vppal
létesülése óta a faüzlet mindezt háttérbe szo-
ritja. Nagy mennyiségű tűzi, müipari, s hajófa
„ , . , ,r ..„, . ^wivitetik ki innét naponta az állam, Európa s a
^1; .SzaU-folyam, s a ^vWgyébBLbejovb-^,^^ &
hetivásárokat csakis a göcseji ember látja él tűzifával. j
Főteraény a rozs, de buza, árpa, zab, ku-^korioza s itt ott repeze is termesztetik.
Szarvasroarbái aprók, silányak, de lovai, különösen az ortaháziak, osertamellékiek, ba-nokszentgyörgyíek hiresek,\' valamint juhtenyésztése is — külö"nösenTL Eazterhá« majorjaibán a merino fajjal korszerűen kezeltetik._
YannaJTévek, midőn makkja végtelen sok terem, s elgondolhatni, hogy olyankor a sertvés hizlalás itt nag/ előnynyel jár.
Vau több-kőszénbányája s hamuzsir főzése is, s a mi egész Zakmegyének ritkaságai közé tartozik,,van: Csesztregen kosxörllkB, Novában szekérkenőcs gyára, Vétyenben Üveghutája.
Addig is, mig a fennt elősorolt tárgyak részletesb fejtegetésére alkalmilag visszatérhetnénk;, szolgáljon e rövid ismertető vázlat aGö-csej vidékét csak halavány színek után ismerőknek némi, tájékozásul.
¦ Ki pedig a már nagy részben megboldogult göcseji ssóejtésrol bővebb magyarázatot
leiben, mintha mindjárt összedőlni akarna — továbbá a remek vízi játíkok, számtalan men-nyiiégű sxBkS kutakból osszeállitva. -, : ¦;
- Haliéin kis, meglehetős, csinos mezőváros-K^nigjp^téijétómll^bányákkiü.melyekévén-lánr 600,000 • mázsát termelnek\'. E nagyszerű
lanyaBAt^rdemes megnézni az" utasnak......Hal-
^amban- a sóhivataJnál jegyet váltva,. s\'BO lirért egy kalauzt fölfogadván; néhány ón múlva- a n9ymti*s\'B" J"íTy .— ebben lévén elágazva1 a roppant bánya lab\'/rínth -— gyomrából téí1 -vísz-flvt*^*p*»4»i-oly. látványnái: lévén tanuja; — BiyWtflefíSen seba feledni nem-fog!:j, -.\'V;Halleitnból egy ^raTalatt, Kalténhausenen "iaüy egész salzburgi kerületben legjobb *SM nevezetes\'— GoDingba viszii begyek - vájl aliklaat. Oly sz/p, oly gyönydrit > erre, hogy a kéjittás szem nem tudja
* 5^<^4í-2yi»»»é5y«^j<>ri
láráikrenuk 5« d^faTmysfP l^d* csodái alakjaival ...
Gölling mézővároBkától—-hol\'alig tudja, az ember nyakáról a\'sok Fuhrert — Ein-und Zweispnunert lerázni, annyi, kínálkozik — jó félórányira van a híres Sehwarzbach vizezés.
Leírhatlan nagyszerüláfvány!.;.
A ki atheista, --r.az: jöjjön ide, j akaratla-nul-imára nyílik ajka,—aTú misanthrop, — jöjjön ide, ösztönszerűleg baráti scgél^ijobb után nyújtja kezét!.. ^ " • , . ;
Ha gyalog megy az utaz —- mi;legezélszé-rübb, b igen kellemes—Gollingból a vízeséshez, már kis félórányira hallja-a. roppant zugó morajt; dörömbölést, mintha, óriások akarnák darabokra zúzni\'a hegyeket. Jk fenyvoeektől környezett vízeséa föliltt örÓköar ki)dpára lebeg melybe ezer zzivárványt «ző a napBugár; minden szeUőlebbenéare megváltoztatva alakjaikat.
folyam-^egy-tátongó sziklaUregSol rohan elé, -« 300\';lábnyi magasrél-ziilimregyflzerre aló, hol egy iorzaazté.^zírtfaUt^tfnrW íblátte\'
természetes hidat képez, ismét \'szem.káprázó sebességgel -másodszor ball a ksívíesos- mélységbe, párává zúzódván minden csöppje. Az első s második zuhany közti Ur fölött egy karfákkal ellátott\' hidaoska áll, honnét a víz kettős esését egy szerre láthatván-^legmegragadóbb akilátis; .de szédülős fejűnek nem tanácsos a hídra lépni.
A világ mmdennemzetbelieitoT látogatott vízesés körüli sziklákon számtalan ni9 van részint bevésve, részint fölírva; magyart azonban csak kettőt láttam, az egyik: „Aloiz \'Somogy 1845" egészen a zuhatag, mély tglosür\'énél lent, — a másik:. „Zichy A. 1861" jóval feljebb az előbbinél, vastag fekete betűkkel feljegyezve;
, . Hosszasan időztünk ntí társammal e nagyszerű ,természeti jelenetnél, s íelejlhetlen emlékkél térénk vissza Gollinba, hola tágas ven-* .d\'Sg\'o\'ben életemben eíőször ettem zergebnst, miről azonban nem sok dioséreiest mondhatok, oly szaga levén, mint a kecskének.
(Folyt kív.) .\'.. HÉMETO.kAkOLT.
Lmár nyoloz vagy tiz éves gyerkőezbk rende"-nkázntfBak" —"az "morö* koholmányt—
óhajtana, ajánljuk neki oommentárul az 1832-ki . Tud. Gyűjtemény IU-ik füzetének 63-ik lapját.
TÜBOLí VIKTOK.")
Veszprém megyéből.
Az uj év kezdetén — melyet oly Bok meghiúsult remény után is reménynycl — a szebb jövÜ hitével eltelve- üdvözlünk, vessünk futó pillantást az enyészet tengerébe hullott ú esztendőre, melyről átalában elmondhatjuk, hogy a mint nem ígért Bokát, ugy keveset ia adott.
SzelUnii tekintetben nem Bzimitkatjuk a jó esztendők köze. Hiányzott belőle az .a szilárd alap, mo-K-et fl szellőm nem néikülüzhot, -fan -cmelkediri akar; Sajnosán nÉtküluztük ^zt az életlavcgüt, mely egyedül képesíti a nemzetet erőinek minden iránybani közhasznú fejlesztésére. Még az a részvét íb aíuBZiiUott, mely a szilleini életnek füforrásából az irodalomból élővizeit tísergedezteti azun tudománytieBágnak, mely nélkül elvesz a nép, a mint ezt múr a szent hajdan-kornak ihletett látnoka ezredévekkel ezelőtt kimondta. — Szomorú jelenség ez, ha a részvétlenséget a viszonyuk nyomása alatti elfasulás, a szellemi élet iránti hiásf^ég e fogékonytalnneág idézte elő.... de szomorú akkor i», ha a tehetetlenség eredménye, ha van ugyan akarat — do hiányzik az aDyagi erő; ha kész a íelek, de prötelen a test. Az irodalmat pártoló lelkes sereg zú\'mét, magvát eddig a kiBebb birtokosok, b ft honorátiorok képezték ... s nem tagadhatjuk, hogy a jelen viBzonyok aokkal nyomás zt&bbnn hatnak ezekre, Bem mint nekik bflnüt róhatnék (ül, ha az életfenntartás parancsoló közvetlen szükségeitől kényszerítve, nem képesek annvit áldozni az irodalomért, mennyit az előző években áldottak. Áldoznak ők most íb, b áldozatuk Bzent, mert a kevesebbet íb Önmegtagadással viszik aíTtidoznt oltárára. Várniuk Lik többet vihetnének, mint a \'mennyit visznek... van, ,jki áldozhatna, éa mit sem áldozik, de ezek hidegsége nem mostantól adatoltatik, lelkeBitni "hatalmasan tudó nagy széliéin fényea napjának felragyogáfia.kívántatnék arra, hogy ezek szivének és lelkének jegét fel-olvaazsza-Uj erükkel kell növelni az irodalmat pártoló lelkeflt-k seregét... ez uj erüket a köznépből kell előteremteni nép számára alkotott, b az irodalmat a néppel ruegkedveltoto íródni mi vállalatok által: Uj vállalat a Magyar Ember Könyvtára, szerkesztőjének neve kezesség a fclól^ hogy ez raegfelelond föladatának,, s ha lesznek lelkes apostolai"a szent Ügynek, ba a néppel közelről érintkező lelkÓBzek éa tanítók telje-aitendik szent kö tel cbb égőket, előfizetőket gyűjtendőnek, b így elÖBcpiiík e könyvtárnak a nép közé hatol-hatását... e vállalat megteenii azt, mit tennie kell, fölébreszti a köznépben a még moat szendergő olva-fláBi vágyat, érdekeB tartalma által — mely a has -nőst,, oktatót a mulattatóval ügyesen caatolandja öbz-sze — a köznép körében irodalmat p rtuló oly kört toremtend, mely az evőkkel folyvást fazclcabcdni fog. Kettős lcead a jó eredmény, mert 1-szÖr az irodalom njabb pártolók csatlakozása által virágzóbbá lesz, 2-flzor a tudományosság világa a nép alsóbb rétegeibe íb lehat, a természeti józan éazszel különben is megáldott magyar köznép lólekctőben gyarapodni fog, és igy a nemzetnek szellemi ereje — a szebb jövőnek e legbiztosabb. róloga,. a nemzet óJctrevalÓBBg.iiiak l<*g-natalmaBább bizonyítéka — Bokszomz^dik\'. E vállalattól ncm-ia idegen a níp.,,csafc lelkesítő ne hiányozzék. Vidékünkön márts Bzép számmal vannak az előfizetők ... de még többen lehetnének, a hogy nincsenek? annak — jó lélekkel állithatom — nem a nép az oka. Ti, a kik hivatalos allástoknal fogra a nép világositasára, lelki\'erejének fejlesztésére hivattatok, ne feledjétek ele nevezetéé \'mondatotA gyertyát nem azért gyújtják meg-, hogy elrejtsék, a véka alá, hanem hogy kitegyék ¦» középre, & onnét világoljon mindeneknek." — Ke Feledjétek, hogy minden szent ügynek apostolaivá hivattatok, b az irodalom^ ügye egy a legszentebbek kőzöl, mert virágzása a terjedése emelőlog hat a lélekre, a társadalomra, hazára és nemzetre, magasra lobogtatja as észnek vexérssövet^. nekét, egyengeti a gzebb jlJYÖ-irfját, bevezet a boldogság igéretfüldére~ -mert mint halhatatlan Petőfink oly találókig jósolta:
„Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán csak
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk ¦ Mert Itt van már a Kánaán." „ ,-
- Á szellemi éíaTnek alapjai "as iskolák. Á köznép lelki emelkedése csak az által eszközölhető, ha a falast iskolákban az eddiginél jobb tanrendszer hozatlk be, ha a BZorosabb értelemben vett yal-lás a crkölcstanítas mellett, az élotben szükséges más tudományok is taníttatnak, a ha -figyelem fordittatik arra, hogy a növendékek nemzeti irodalmunkkal — már az iskolában megismorkedtotyo legyenek, ranyr-nyira megkedveljék aa,t, hogyha jé\'kiny^ek.:mogho-zatása lelki éle (szükséglogyen rajok nézve akkor is, mikor aa íb^olábél az élet Bzintéróra kilépnek. A tan-rendszernek- korszerű átalakítása a Teszprómi ref. .egyh. megyében mir megpn&d^ttotett, vajlia ez áldó igí>mtdöbb testté válhntnékr^ Fclsóbb lekplimkra
loktt tijrftij^mei[t«*3k\': tínjík«t Ify&lt^ ¦ miniig -fiüót.
vonatkozólag örömmel jegyzem föl/lsbgy a danántali kcIV. h. egyh. kerület pápai f Ö t an-odáj Ahan a jogi tanszék ismét fölállittatott. L-tanBzék a szomorú évtizedben nem volt betulive, mert a-gymna-Biumi tanszékeknek rendes tanárokkal -— kormányrendelet következtében —jartkaégesaé vált betöltése különben is érezhető tehext nehezített aa-egyea egyházakra, a a jogi^tanazék iretöUhetéséhez szükséges anyagi erö hiányzott.. Választania kellett az égyh, ke-rüÍDtnek teljes gymnasiuma s pnpn\'öve^éja közt egy réozrölj máa részről a jogi tanszék között, és az elsüt választotta. De folytonosan éreztük a jogi tanszék hiányát. E hiány most már nem esők hitsorsosink-nak, honem más felekezethez tartozó magyar véreinknek ta Itlkcs áldozatkéazségc — nagylelkű ada-kozaBái folytán meg váífazunletve .\'.. s ha raéglrnncT" ie előteremtve a Hzükséges alap — de ídüjárüval a B2ent lelkesedés ezt is elötercmtondi a nélkül, hogy az egyházakra kellene évről évre átmenő uj terhet róni.
Társasegyléteink (Veszprém városban két kaszinó van : -uri éa polgári) közöl mindenik odnieá-nyozza törekvését, hogy ne csak szórakozási, hanem nt\'mesebb táraalgáBi s lélekeröt emelő testület is legyen, ból CBzmékut cserélünk, közhaaznn indítványokat teszünk, jó elvek felett vitatkozunk, lelkünket képezzük folytonosan. Az uri egvlet még nem rendelkezik oly könyvtárral, minővel a pulgári, melynek ha nem ía minden jó irodalmi terméket beüHlö, de csakugyan szép éa gazdag künyvtára van, melyben nemcsak a szépirodalmi, hanem a tudományos könyvek is feltalálhatók, kőztök Szárnynak Jiagyarorazájj története —gróf Telekynek Hunyadiak kora czímü müvei. A polgári kaBzirtóban a fiatal ébterö k^zJiaBZ^., nolag a az egyletet folytonoson emelőleg nyilatkozik... do még saját helyiaége nincs, mint van az urí egyiet-
_nek. Mind a két egylet sok lapot járat... b magának tulojuunítja a nn e mz alí"1 melléknevet.
Qazdáezati tekintetbén azt mondhatjuk Pe-töjivel a lefolyt.évről: „nem foglak oda irni tégedet, hol boldog évim följegyezve ráírnak.tt Gabona, széna, takarmánynövény Etb. igsn kevés, "Siríu ngy szólván semmi sem termett. b a takarmányt kivéve, semminek sincs illő ára, a takarmányé pedig oly mesés
, magasságra emelkedett, melytől a venni kénytelen gazdának borsózik a háta. Lz az oka, hogy sok gazda olcsó áron vesztegeti cl marháit, melyeket majd a tavaaz kinyütával drága pénzen kell bevásárolnia. S — mínl a legközelebbi országos vásárban kitűnt, nincs is kelendősége a marhának. Sokan sze-rotnének eladni, da kavéB a vovö... a pénzhiány és a takarmányszUkség átalánoBon érezhető. A marhavész is nagy pusztítást tettniegyénk felaü részén... de valószínűleg egészen megszűnt már,-mert dühöngéséről nem hallunk, s a marhavásárok fölszabaduljak. A blrkatnrtók annyival inkább búsulnak, mert a birknnyaj sok takarmányt fölemészt, a a gyapjúnak emelkedés helyett bzaII az ára, s est épen ngy nem keresik az üzérek, mint á gabonát. Miskor a gazda—-ha az eleségnek nem volt az ára, az által segített.magán, hogy gyapjúból\'vett pénzt b gabnájával váró állást foglalt, de most sem a gabnának Bem a gyapjúnak nincs keleté. Borunk ellen, mennyisegét tekintve nincs panasz, de minősegében Sokan csalódtak, s több birtokos ajakáról lehet hallani a panaszt, hogy borai — daczára a jól kezelésnek — megnyulűaod tak, avaeod-tak és ccaetesedtek... s oly helyeken is, hol a legjobb borok szoktak termeni, b.megromlásukra— emberek emlékezete óta nem volt panasz. S a bornak még oly hegyeken sincs ára, melyeken a torok romlatlanul megmaradtak. A\' tengeritermés hiányán a
-Bakony érezhetölegsegitett, ac, ott termett sok makkon félig kihistak ahizódiiznék, s a magdismók Jó-esefnapig találván még ott táplálékot, sok gond alól szabadították fel a gazdákat. — A lefolyt óv — mely gazdasági tekintetben ily kedvezőtlen volt megyénkre nézvo — még csak a gazdasági egyletet, sem láthatta megalakulva. Ez az uj év e tekintetben tan szerencsésebb leend... a ha igaz a hir, két egyletet is lá-tand megyénkben megalakulva,.nem a valódi er5 ro vis ár a-e ? ki tudná azt előre megmondani. Az erÖk szétosztása mindig gyengüléssel jár, bár clvitaz-hotlan igazság az is, hogy megyénknek fekvése, Pápa és Eriying Tidékének egymástóli nagy távolsága szükségessé teszi, hogy két gazdasági egylete lcsjyen Veas-prómmegyének., A megpendített eszmét 1860-ban közös erővel karolta föl megyénk koabirtokossíga, most
— mikor megtestesítÓse előcsarnokában aunnk — megtürtéoik a kettéválás,, melynél aligha mis tényezők is nem szerepelnek, mint a távol—¦.»iol--*a alvidék, gazdasági viszonyainak különböBSíége. Ax alapszabályuk helybehagyartak már, írjbóli, (még pedig 4 példányban) föUerjésztésök csak azért saükséi geltetik, hogy a jóváhagyási záradék rireaettetbes-sék, melynek megtörténto után a .korelnök alakító gyűlésbe hívja Össze a birtokosokat. AJIiróJjig.Pápa vidéke is megnyerte tnar az cnfl&élyV bzivböl óhajt jak\'os egyletekTnielöbbi^slftkulásat, mer* aldó hat*V sukr* igen nftgy ssükBégünk van. . . . ¦
. Koreskedelmi tekintetben aera volt. örven-; detei ír lefolyt óv^ Namcsak a gabnakereakedelen^
— hanem"rele együtt minden üzlet pangott. A kerea-TEed8Í.feikawk Dgyiháat érték. ~
r.TáraAdaLmi élotünk— ax élöhalotniak élete yolt.HiányaVtt: belőle az erő, kodv, élénkség.-"illtető eltim\'e.\'avbiaalflm elksltöí&t^ elkültöstftíé..J tok csalódat. Jícmcsak a nyiJváooB Tlgalmak.
voltak Bsámüz^^hanem-^iHns«an-kiiakxiíd^ szokott mulatságok is megritkultak. a ot* U — haV nly tirHU-öBszejövetelek volUk, UihatA tdU.» k«lön osaládoknak önmagába zárkózóttaága.. Érzelmeinek s gondolatainak SMütek-sztatjét mindenki jröjidoaan aáxta el az idegeneknek lurk^alelüntóte elöL - -/ Köaegészaégi tekintetben a as&raa. esö- és barmatnakalí nyár -miatt ctak az oktalan al-Utok Bienvedtek a sirba szálH_>vl^,~3LiSzögy veszedelmes, s az oltás elterjedése következtében már már kiveszettnek hitt nyavalyát hozott ránk, a himlőt még pedig patics kíséretében, -mely különbség nélkül gyükolja a gyermekeket, ifjakat* megtett ídejfieket, ném kiméivé még az elaggott öregeket sem. Legerősebben Vámoson öntötte mérgét, hol <-gy napon két-MrönTáldozata la van. S váltóláz s tookgyik- lí\'sök helyen uralkodik... d a múlt évről átjött-e csapás csak növekedni fog az- ojban, ha a JBlenlegi esős — a nyomasztón ható kodÖs időjárás sokáig tart.
Levelem záradékául — a muk-év türténeteib&i, örömmel jegyzem fül, hogy a szÖlSföldek-urai, s a BzöJötők birtokosai kozt a dézmaváltsági Ördk cgyea-ség a legtöbb hegyen megköttetvén, a Bzölöbirtokra nehezedett lánczok, melyek boráaiatunk felvirágzásának oly nagy akadályai voltak — lehullottak. A váltsági öBszeg — bold után — a különböző hegyeken nem egyforma. Vilonyán 33 frt,\' Vörös-Berénybea 30 frt, az nri hegynek-sa.-Istváni részén 25 frt, Ktérí részén 50 frt, a literi határhoz tartozó s igen jó bort termő papvásárjai, a szinte e határhoz tartnzó dakai hegyen 3 osztályba soroEtatták a szStőblrtokok, a minden hold útin (1200 ?ölévej) l-ig btztálrátol 60 frt, 2-ik osztályutói 50 frt, 3-ík oaztályutól 30 frt a. váltságdíj, mely~ÖB8zegak félévenkilnt fiai-TmdX hat részletben lesznek beszolgáltatandók.
- Ez a lefolyt év rövid rajza Adja Isten, hogy tz Uj évről\' kedvezőbb rajzot kuldhéaswk^wy ha Ipajd pályafutását bevégezi. PAP GÁBOR.
KArmead, 1863. jan. hóban.
Szedő és javitcok uraimék—kegyelemig--------
Lássák önukrengem amúgy is-mindennemű-, fajú éa rendű féreg üldöz, — és csak-egy hajamazÁLit sem tudták meggörbíteni; de már a Bajtóhibák,.— Achil-Barkát képezik számomra : azokkal megsebezhető vagyok.
Például „hullócsillagaim11 hatodik sorában „ean-dálfa" helyett -sardálfáu-t tesznek.; aztán a IL -osztály végsoj eben í€ampánilbí**it irlám^ Tínök tfiEg^-n.""-helyett „r^-et bigyesztenek oda. Ls még csak msg> jájnéj hanem aa elsői — H& valami kényeab olvasó rábukkan, bizony azt hiheti ^annyira ismerem a ssé-pészetet, mint a chinai-abo-ét, pedig bis\'Isten, azon a nyelven még nenvbessélek.
Azért— kegyelenf"uraim! Ex as. én egyetlen óhajtásom önökhöz — ez uj esztendőben I
Campan illáról levén szó, eszme társulatnál fogva soroljunk elé még—néhányat azok kQzfil, kik\'U en.— beri erények, hajlamok éB bűnök megismerését, aa arczvonalok és tekintetekből, a csudával határos ered* ménynyel észlelek: . t\' .
Tasurius Háté, Sóletéból, ez iameretbeu oly erős volt, hogy egynek; íélelme^ másnak csudál-* koaasa, bámulata lön. ______
Fi el ding, daczára tökéletes vakságának, snk? szor megküiönbozteté a bűnöst és ártatlant, csupán szavuk éa hangúk jelleméből.
L&vate-r és Garrik, -hogy minő mérvban birták^es ismeretet: rilágsaerte tadra van, \' \'
Winkelmann szintén rendkívüli mértékben emberismerő voJt, nuha aaját gyilkosán mig- sem Üti meg gonosz szándékát ~~
Július Cfisar Soaíiger kitÜBŐ finom:lá-_ tással birt, sitélettiben nagy ritkán caalódott.\' ;
Dr. Kampf, ki a vénnérsékrőli iratűt adu ki, hasonlóan egyike volt alegjelésb phisiognomok-nak leghitelremeltebb dolgokat bVseélnek^róla,
Plátó^ Pythagoras ésríopyruB, De-mokritns , Rooi\'iasa v Zimmarmann és Hirz.el fentebbiekhez sorolandók. A .
De elég a jóbóL Yalaki még — a ráf ágasok vi-Ligában élven — azt mondhatná, olvsaottságol fitogtatunk. " , . r - ^,
Ha én most a jövŐbelátas tehetségével hirnéki megtudhatnám: vajftn ax eTiónap S8-án, az urika-sziné fönálláíának biztoiiiiítr* rendesendS "Udcxtí-galom— nem csinál-e bukfenexet?!"Hirdetés még most sincs* Jaj0uraim, alig ha ?eio atan kfipOoyag9 nem lesz abhól. - -j;
Tanakodunk, gyűlésezünk csonan aa.egy tárgy fölött: hol nyomassuk a hirdetési és jegyeket[ i a nagy vajúdás közt megsxülemlott határozat végpe aix hogy Béesheul . . ít. ¦ . ,
Nem azép, ha^aftatUnaig-mig. • csok%-péns* kisaivarogtatni. —Mondják többen- De ha öaombaí-fc helyen "méreg. Kanizsán a "Wajdila,pnnu1sja im, drága, 3xél « okadatolas. Hit Pas^-hol a nvoada, tan nem ía Magyaroraaig,: hanem Honela-lahín vno ? Vagy tsláiuc^k a* érdemei UniakosA, BündoTatkorén esettkTvül?!..- -
-Wajdlts-nyomaájira nsssarörre,»íT»- : tát uewniínrkó^gbeJS^J^tír^jS^^- -f°B*" Hét-nyolca évi irodalmi munkaaságom-vi isa-pactoló koannség kueibaboeaitnU ¦-
_TMárt\' meg ne ijudj. türelme* olvasóm 1
¦;. ¦Jlilj^.rlrit^^ - ^^\'^gbüluirmé^ Körmenden I — — — ;
^"jlinthitelee tudósításból órtosültlnk, * • o fX9 n* 1 jraíniaiai Vasút-vobal mfinluÜat«i.,_Sppro^
ér alatt ár IftiB uin b- faiamnak. Aa e vonalon ke-••\'\'tó*BÍ^\'\'Wr»ri alagút, mint mondják, legnagyobb •\'-teák a birodalomban.
.OalAtTilágban — mint mindenütt— itt ia ^ "pa w^^t^-^ ««rrvttfe"Sfl itijg?ftfgo\\ k ed vielop arc zöTk e res -.redőkT lexongnok a betivásárokon. Nincs élet, nincs frtttffpi^Csak a Tandéglöeüknek meg az adópónc-tá«aBák:álLá-XÍligiL egyikbe is, másikba iaJoly-a-
?^Különösenaz elsőt illetőleg, állításunkat igazolja ¦m* körülmény, hbgy vendé glwnk-ogyikében nemrég nKgbalálosTán a háziszolga, mintegy hatezer forintnyi iBeneményt\'taUltak ládájában. Hol a liáiiszólga fá-lUdalmait ily dúsan fizetik az utasok, — be jó dolga lehet ótt a gazdának! „Mcgíldta as Isten — mind a két kerével!..;" C K.
(, " Mohács, január hóban,
n. *• AUg\'hinne az ember,,-hogy a télnek közepén vagyunk, hacsak anaptár eléggé nem bizonyítaná. Már vagy 4 hót óta lágy s kellemes, az időjáráa, kivéve a néhány-esős napot,-mely váltakozva volt.
Utaink aárral ir pocsolyával borítvák a oly ro-ixájt, hogy inkább fúlcserelnok c lai.gy.~a napoi időt a Balt hó eleien beállt fagyos idb\'veL A jéghíd a Dnnár rtU* napokban indult el- basazn útjára; egéBzen meg-tiaatalt as öreg folyam, t. L visszanyerte regénye» --BroJ-j-" színét Már megérkezettadüna;g3fb^oaaw -tártmJat"rőnatirül-feliürol na elaö^ajój-Tnely azonban csak a Pesten-ö&zszel tíbbzsmaradt szállítmányokat hoKt» magával.-UtasBtallitó-gíizaat is várunk, s hihető \'"-jnaradand—ely^ert aa emlHMi-l4fgn\'
den-alkalmaa porcaetiul akajr használni, hogy a ver-fienv- által a Ttffzté*tt kárt keVéssel is pótolhassa. A telelőre itt maradt hadiba magánhajók is mind éltisz-• *iltak.r- --•*-- "
------------fájjon e csalékony ido nem-e liátrányunkra la-
\' and még, ra-k^jó^áat^srDunán aligha megnem gátolja, pedigugyan alig _vvárjuk, hogy a rendes menetek is -nrét megkezdődjenek; mert hiába, az a hüBzadalmaB köalekedéa- tengelyen igen unalmas, s költségesebb mint emez. - _
-Heti piaciunkon jelenleg igen zsibbadt a forga-
, lom, alig van az áruczikkeknek határozott ára. Az
"-^ttjév" a-renrtirjobblét Jie.yett biz olyan kellemetlen „izéket" hozott,. mikut as ember nem óhajt as adó-kuarvbea /GijogyeaTO látni.Ujévtól kezdvtra szállítólevelek ís bélyeg-illoték alá tartoznak. -
Minden szaUitó-levelre-«gy & kros bélyeg szükségeltetik, legyen bár-a szállítmány a postán, vaspá^ lyáif\'Vagy goahajón kflidve. sőt fuvarosok által szállítandó tárgyakról saólo BzalUtó4evelek-is bélyegkö-telesek. . A posta<int«zet reBiórÖLlegutóbb a közön-¦égre néava iffcu kedvezS¦ Intézmény történt, .tiraz, -hogy a nasanáktba lépett bélyeges levélboritókofc « poitaJuTatalaknál ugyanazon űrért kaphatók, .mint a-, bélyegBk.KíÜJimiDAIT4 bélyeges lav^tb^
^ rég altúdmazzák, miért íb csodálom, bogy éz, iatéa-méiixinálnnk mégeaflk moijt lÓpatTeletbe, L borítékok: e^taser&segéről mindenki meggy&tvádhetH^ mert
—nemcsak alakra^p^gve csinosak, de egyuttalfölmen^ tmek mmdéokit a gyanntejiertöl, hogy a poatakezelö-a-bowtékra Á bdyeggt-rtiálanni^ai^j^lfeledT, vágy" ?gy Knlsvbrként; a közjónak használni akarván,_a le-vtüeia fiókbAa oagyja. Végre is utóbbi postatíaztet *-nem kell annyira kárhoztatni, mert tetto áltaí csak ismét UdarttlVibogy minden gonoasnak jó oldala is van: általára közonaég az említett kedvezménybon ré-. ¦acaült;ía> mint; hallani> a postarendszer nagyazeríl
." iníVloaí^okón-fog kereaztfilmenni.
4-
t Hírek és események.
¦: ~-A ^n067d B"4»"»(t< cnyoíOlot tender fői-\' ÍTr« fCgjncv.«011 tuTaiiiVküigjdléiet f.ÍTÍ febraár 3-ín, Kmthi\'lyim, » TinK_v.Tendégl8 teremiben délc-lü|« 10 órakor Urundja, melyre minden egyesületi tag Biufiui Úiitclutlol mo^iifatit. At ehiöktég-megbi-tuiboi BmtiU^nS, cgyeifllotí JKgyzS. : - \'
— A Somojrf! gaxd. egyesület igazgató választ-¦Diayinak, hlrkpilig f. i. február 6-jWro hirdetett gJuUn, kSibe jutt akadályok miatt — ngrahaion bt 12-iií napjára tttzetik ki. Marozoli jarL 17-én 1863. Kozma Sándor, titUr ;f--;::;^---\'"\'~.r.;;\'í.::
A A kanizsai jxilg. egylet febr;-.8-4n\'fogja tartani M-& alsknlási llnnopílyét IValanűlt Mielőbbi érékben, ugy as idén i> nsraaera itiraat: ebéd fog OrtitllI, ealo pedig" ttjusTÍgalini. Bir léfeitllbeme e derék tcttalclnek azon tig táplált\'obajtaaaj-togy \'a nárnuty rojkailosófálbcu IctiI ípOlot ler|edclrnesbn> .építtetnék, « állati imiuVMrt\' nTerneíezépsé-ggeu, nsiiomtefciireégazdaligf Honybon ce.se.0lne "•SJtat M. Ehtei uoubanáHoast^ kitartás ea, a mi kozot erövr 1 kSrmycn Vezeti kiránt
"A Egyik lanhwasknak eiaébc jotott kejdnba ~\'í\'SSÍ°r1?tjUm wrgooítt világhíre lárunkat aeg-*Jf«a«t. -15aan azonbtüi i legjobb akarat mellcftiem "Mmy Mgtüli icgHrm, hanem van egy mii kCrUl-inéar, mely miadlbrtaclrc ini-gérdonui nem a megónek-
-.2*\'-ér\' • \'
lésL-r-io az erélyes intézkoddst. A péosi.utctHUan JgyitBIldégltdStíjsatWtballanjialJehetoe Icillö-nöeen heti vásár alkalmával járnif mert a sárfolyam pártja, ajárda\' rendszerint, egész a falig el van állva karaikkal. Nem szoktunk,- ugyan -árnyékunktól meg-yedni, babdr ilyenek is-jártiotiiak a nevezett helyen, hanem még som lehetlenl hogy\\a somogyi lé cgyot rugj s a ki;megkapja^ feüibon ugrálhat hazáig^- ha ennél nagyobb bajéf nem "történik. A rózsa-utozáró.l .hid néni vezet a pflsta.ntra,_hanem az árok, mely e sserúir-inm^rizTólyáira, hanem annak gyűjtésére van ¦ásva, tele hányatott sárral, s ezon kell a róz.a-ntozá-bél a postantra —átúszni- Van még aztán az ,Ole0r\'-korcimátol mintegy oO-Mfésnyira-vagy 3\'ft-lábnyi; keskeny járda, moly alatt egy ölnyi mélység tátong. Tudjuk már, hogy mely tagjait szokta nz embei^ilyert^ helyeken\' akaratiannl u szabaddá tenn! — egyszer esik, ami ásik.
A Jan. hó 20-án az egerszegi porkoláb agyonlőtte magát— pénzsikkaaztás miatt.
A Csáktornyán jan. 26-án tánczvigalom tartatott a kórház javára, mely szép látogatásnak örvendett.
A Mint hirlik, a forgalomban levü papírpénz helyett a bánkigAXgatóság egészen uj, szinczert bankókat fog kibocBátam-
A Febr. 5-én tartja LakatoB Sándor a gyermekek tánezpróbatétét, melyen a különféle nemzetek tánczai, számra 14, fognak a növendékek által előadatni a „Zöldfa" nagy teremében. Ez alkalom mindenesetre tanúskodni fog a jeles táneztanitó ügyességéről, miután két hónapi rövid időközben annyi eredményt felmutatni nem mindenki kópés — egyébiránt majd. meglátjuk. Annyi bizonyos, hogy nincs oly mamlasz gyerek; -kibo-tüzet_ne- tudna önteni, ózta tapasztalás bizonyítja. Ajánljuk ezen próbatétet a. közonBég figyelmébe-
Kapo§v á-JJ-
*nSomBsTch Pál a csurgói iskola alaptőkéjének növelésére 100 frt o. ó. ajándékozott.
*¦ Ismét egy azóp példája a jótétemé*nynek : Ka-
EBvárott özvegy Gonicsnö meghalván, a Bzegóny esa-lj már jó idővel megboldogult Ounics tanár után járandó nyugdíj l/» réBzeért-folyaraodott álr-ÍBkoIai vá-lasztTnányboz, hogy a holtat illiílog eltakarithoSBák. A választmány azonnal félévi nyugdijt rorideltmeg; fél évit pedígKacskovicB Sándor — egyik lelkesebb Ügybarát— saját\'zsebéböl adott át aaoknak, kik moat már magnkra hagyva, az önerőbe vetett bizalommal Birják az árvák könyeit.
-•- ¦ <f31gBzország könyvkoTeskedéei kirakataiban, pbotogrftpbr\'képben látható azon golyó, melyet Gari-naldilábából kivettek-A-golyón ott van, parányi alakban, Napóleon Lajos arczképe.
• Moháoaról többek közt a következőket irják nekünk: Az idei farsangnak jóformán már derekán vagyunk, s egy 12 ezer lakossal biró városban ahg van 6—1 házasulandó pár a Bzószéken kihirdetve. Leány ugyan elég van vakantiában, de kevés az imá-^¦-síjki-ineg^og maradni- altemplom Bzáraára. Ugy látszik minden kifordult sarkából. Bizony erre mifelénk is ilyen Bzomorü világ van 11
*-A kaposyárt~gymnasÍum felépítésére követ--kező ujabb ajánlatok tetettek: (Folytatás).
______• ÖzvegyiBotka Jánosnó lOOfrt. Svastica Imre
bÖ frt. Botka Imre 20 fr*. Hagy Ignácz 5 frt. Tóth iajoa 3-frt^-Ernyei—József 2-frt.-KacBkovics Sándor 60 frt. Laváty Sándor 30 frt. ThaBBy Károly-200 frt az építésre. ?«"200 frt az alapítványi tökére. Bogyay Elek 20 frt Koltay Láazló 10 frt. Kiaavita Józsaf 50 frt. Pataty Móricz lO\'frt Gróf Jánoa 10 frt Pa-taky Antal 20 frt. PatakyXajofl 12 frt. Hordy&j- Endre 6 frt: Virágh Mihályi200 ft Girk György 100 ft Hegyi István 1 ft-.Dr.-Gulyás János 6 ft. Hagelmann Károly 10 frfc Krisztinkovica A^ntal 40 ft Eégl Nándor 4 frt Strinovicb Aloyaia ÍJÍrt. Harsányi Ferenc* 10 frt Rimanóczy Józstjf 3 frt Hompola Imre 3 frt BabócBav György .5 frt Farkaa Sándor a frt. Gróf Zichy"DomonkoB minden egy száz catastralia hold birtoka ntán 6 frt. Bückhel Míklóa bÖ frt Jónás József föld tebern.fi n te élté bí kötvényben 200 frt Martin István 40 frt. B; "Wenkheim Czindery Béla-300frt Inkey József 300 frt Inkey Zsigmond 200 frt Inkey Lajos 200 frt Somogyim egyei, meaeároB ezóh 40 frt (Folytatjuk.)
* Drágusa BzintársulatánálSÖ^ón estve kedélyes lakzi volt, nőül tqtóq KendyL. Gaál Ida k. asszonyt, as előadás ntán vagy 40 terítékre vacsora, utána a Gnndi-félo teremben tánca. A vigadók közt volt de-réjt Egrossynk ia mint násznagy, kí a vacsora felett tanúságos folköszöntést mondott az ifja. párra, mint a tövisei\'Bzinpályán küzdőkre. A nagy művészért is többsaörcaengtek a poharak: .
: * Ab építendő kaposvári iskolának ScholciErich mérnöktől készített tervo, ugy a még érkezhető más tervek megbirálására BomasiolT Pál elnöklete alatt Soholz.Eiiift^SoiibBltl FeretiMji Fólly József, Tevoly Elek és Bácsmegyei JánQB kérettek fel a lS-én tartott iskolai yálaaztmányi gyüléíbon, azon méghagyassal, bogy jetentésSket a választmánynak marcz- hó eleiéig megtegyék. — - _ \' ö
A czakrászok, bábosok, mészárosok7 stb. már MI láinentálnajf, hogySnivel töltik ineg a jégvermeket ? -orVaS^* tW^fiSl-"*** «Wg sziv moly sobu sora
/#:*A.TÍdikekfÖl azon hirlveazs\'zik, bogy az iskola fetépijéBéro kibooBátott sorsjegyek oly kelendőségnek
örvendenek mikép a biztos fiikorrüLnem lobot kétkud-ni. Csak örülni lőhet aznn gondolaton, hogy Somogy bivon tcBJcsiti kÖteloHBÓgét.
= Jan. hó 2Ü*án volt mélt.\'Méroy Károly ur, Somogymcgye főispánjánál a második tilnczeetóly. A táncz, táraalgási élv niffílett ez est Óráit füBzerezto a valódi szivea vendégszeretet, molylyol a GO-nál több egyénből több álló, vigadó koszorú elhalmoz tátott. A jó kedv és táncának reggeli fi óra vetett végnt —
Kaposvári ssinbás.
fr. ú) Mig bővebben Írhatnánk róla, addig is pár aort röpítünk a nyumda felé, hogy t olvasó közönségünk már e Bzámban ói^atiljön Kgresay Gábor elsii .-^rinmÜ vészünk, Kapoavárotti vendégszerepléseiről „Hamlet" — „Brankovics György" —n-^J0 barátok41.
Mind bárom előadásban művészi tökélyei remekelt; nagyobb volt ő, mint híre; a a mindig cenfolt ház Bzünni nem akaró taps kihívás b egyébb tetszés nyilatkozatokkal lizotó adóját a valódi érdemnek. A nemes vendég csnk ehhez hasonló Hamlet lehetett, de jobb tán soha. Ily mély, hosszas tanulmány, arez-játók, ily tiszta ftlfogúa értethetik meg egyedül a Britt óriás remekeit. Diadal volt minden estve, a hazai színművészeié, b a nagy érdemű művészé. Ha jött a szemekbe küny az örümzaj közt az legfeljebb ama tudatnak volt kőnye: Ha ö kidül, ki lép helyébe?! A kaposvári hölgyek babérkoszorúval tisztelték meg.
Cs. 8—Bak, Pápa: ValahAra 1 a meglepetés nagj volt fogadd BiÍTe>a kSBiBnetankét.
- VT—vak, Féw. Höta lett 3n í
IC. A"—nak, nffyaootti Sííves sorait rettük; ha ídank engedi, Írni ragunk. As emiitett kan^Tiruaukat megiisítéljük, csak aatAn Ün is talpon lejjjen.
_. ... " \'—aoki—b^janott: A kDnyrek megírfeoitei , a tüstént Bseméljcaen kéabeflítottEk. Kérjük a küldött ma folytatását, mit kozleni fofrunk; b továbbra is ncntcije nekünk tollát.
Q^nak, ugyanott: mi is hisisziik, hogy legk3ielebb újra találkozunk ; tehát fel a tollat I a lapot megrendeltük.
K. P—nuk, Györj Siabad-f kérnünk ait, m.t kin dónk állítólag Győrben léte alatt on eiivtíság^ljöl megnyert T HoflaaQ volt a böjti... \'*
L—y-nek, Kaniiíira; Ön né tjének gyik választottja \\ o még is oly ritkaa^opogtat Boraival.
A mely vidéki leveleket nem .közölhettünk eddig, jele: hogy megkeltek.
Egy iflEierBsünk Kanizsára aUaván, aa ottani ntcxoJ Bárra kovetkeiö verBb/en ünL^tte ki mérgét:
„A ki Nagy-Kanizsán tipor agyagot. Terhes annik útja, Bem halad nagyot; \' Laasaü uiegy, meffillra raJn^en/efé tiéa, Yan-e egy biztos hely, mert sQJyodni kéax.
Nem láthatja ö mar níp kalocsaiját, A sárban lelte az régió* óráját. Szirének kedveltje, csinos bndija, Nem látszik a sártol, semmi formája.* D. K—aak, G-ben t A megbízás szerén! tegeztünk vele; levelének mottója — elflre is tudatjuk — ilyenforma less i „tBbb TÜágosBágút és pénat."
„Ataláltoi," — Ha elolvasná, soha acm irna töbhet. ..... .„ ^BoldjígBág-ft-ktiiíöbön." Csak élvezac- 9n. Egyéb mondani
valónk nincs,
,Egy csipésa gorombaságai."/ Hogy képzel 8n olyat, még ezt is betálalni T sorai ¦írtak, s gorpinbább Jc a csizmaLilpnál.
,Baraiiuá adni fogjak, de,L- ha megengedi ön — csak fejtés .ntán; igy sok benne a cinkoranyag, hamar megnrulósod-hatoék.
FelelBs szerkesztő: FOÖOKPÁL.
^3^jojtCJŐzsef kiadd UrPé, nyomdíttalajdonosJJa^y^üiisin;
Gazdasági tudósítások.
rVBury-KanJs*a, január 26; Országos vásárunk igen silány 7DltJr.tá.Tnlról-sem eladók-sem vordk nem voltak, csak egy őszi hetivásárnak illett volna be. — Jan. 7-töl fogva 28-ig heti vásár nem tartatott; moflt az ufegy kissé javult s volt némi élénkség gabaapta-ezunkon j az árak is javultak egy kisBé.
A^gabonaárak/kővetkezök: Buzá 3 frt. 80 kr.— 4 frt 10 kr., rozs 2 frt 60—75 kr., árpa 2 frt50—60 kr., záb 1 frt. 66-15 k., kukorioza 2 frt. éO—50 k., hajdina 2 frt. 10^-20 kr., ropezo 7—8 frt, báb S-W 50 kr., burgonyának mérője 1 frt., szénának mázsája 2 ft 50 ty szalma 1 ft., gubaos 5 ft. 50—6 ft. 50 kr., méz, lépes 17 ft., só 10 ft. 50 kr.,fa 8 ft. 50 kr., tölgy 7 ft., bor, uj-3—4 fC, ó .8 10 ft.
¦ KnposvAr, jan. 26. Az esőzés valahára megszűnt; tiszta kék ég; meleg lég; a földön feneketlen sár. Éjszakánként gyengén fagy/nappal pedig.oly meleg van,\' hogy a tyúkok széltira kodácsolnak, mintha már a-tnvaszban volnának. A napokban több hqlycn szántanak is; meglehet azonban,\' hogy a hé fogja he-boronálni. Gyönyöraen-zöldelneka vetések; a későiek is neki vették magokat; ha meg talál kemónyen\'fagy-ni; lesz birka.legelö. Eloségárban majd semmi változás; szép buzát-lehet venni 3 frt. 2Q krért. Kétszeres 2 fot 60,kr. Kozb a legszebb 2írt 20 kr. Knkórioza 2 frt 5 kr. Árpa 1 frt 98 kr. Zab 1 frt 24 kr. Hajdina 2 frt 5 kr. Egy borjú 6—7 frt. "Egy kövér lud 1 frt-40 kr,2frt. Pujka párja 2 frt 60 kr. Ölni való malaqz 80 kr. .1 frt.\' Gsirko párjaBO-kr. Egy kenyér 4"0^50 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 20.Ur. 1 akó 3—^4 frt. Sunka fontja 36 kr, - (m. p;>-
Mohács, jan. 24. Elemes idöjárás.m<atfa\'göz-. hajózás f, hé T8-án voHo kezdetét. Pestről minden má»dnjipr1ndaLegy- ntaaszAmtó^g»ziis MoEJosravj^a refitlhen vissza. Bitka időt íjrtünk; élő sövényy-\'órgo-na; Indzofa ágai már rligyoznöV nálunk. Adja iston, hogy 0 nem rendszeres tél.nO hátrányunkra,-, kapom -minden ombflr„teljes boldogsíjgára végződjéfe-rK^-É..:
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
ő. izém. 1863. február 10--éu.
Zíilii-Soiii(M)yi ko/löny.
Ismér®tt)é^esztö lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gaz4ásMí9 ttdomíii és növésééi köréből
Mogjelan o lap legalább egy iven jalias hó l-től kezdve minden bó 1-én, 10-én és SO-in. — Előfizetési ár postánipzé&ftldéasel és helyben báihos hordva egéssí -
évre 5 frt., félévre 3 frt. — Minden egész éves előfizető a laptulaj donna kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek-mellett f éi ár o n. használhatja. — Nyilt r tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 24r 6 kr. én minden további beiktatásért 5 kr. a bélyegdíjért 30 kr. fizetendő. —\' A beiktatási díj a a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy -Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető\'közlemények pedig, ugy "minden levelek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. —¦
Auxea aimplicitas.
Folytonosak napjainkban a panaszok irodalmunk, különösen szépirodalmunk ellen ; sokszor mondatnak el azok ép oly igazságosan, mint alaposan, illetékes és legtöbbször épen nem illetékes, helyek röl. v
Ez utóbbi a criticasteria, mely valón oka lehet az egyediili sülyedésnek,— ha csakugyan sülyednérrkr =^ szerencsére azönDalfliTapöl!\' "ke"-" szültségü kritikusaink\'vannak, kik nem „kraj-.czáros bicskával" •— mint Lanka ur fejezte ki magát — hanem éles elmével bonczolnak, gyógy ítnak.
Mindamellett vannak, kik_Apelles vargájának, fontoskodásával — ^jupiteri szemöldököt vágva" mondani nem akarom, nehogy pogány osdiságomórtanathemával sújtassam—boncz-kés alá Teszik — "hogy hasonlattal éljek — a képet; mely ha bár nem is apellesi, de minden-a&atre olyan, -milyet a varga caakHátni, de érteni nem tntí; és ezek minden irodalomnak veszélyt rejtő álprófétái, ezek soh\' sem tanftnak,! igaaftnak, építnek, az övék a sötétség és romlás világa.
Igaz igaz, hogy irodalmunkban sok & hév zag — a midőn ennek okait nem ott-keresem, hol rendesen éi felületesen keresni szokták, engedtessék meg társadalmi helyzetünknél fogva elhallgatnom.— de e hézagot betölteni az ügynevezett aíterkritikával csakugyan nem fogja senki sem, azon. .ngy hiszem ki sem kétkedik.
Hogy irodalmnnk néhány év előtt csakugyan szállott igaz, de hogy egy „Ember Tra-goedjája,0 égy nSzépirodalmi Figyelő" és „Koszorú" mellett kígyót békát kiáltsunk, o no Örvendjünk nagyon is látszó emelkedésének, ezt nem érthetem.
Ha van még parlag, ugv az a drámai tér,
Miu" |» " .......
bár ez sem egészen elhagyott, csak ott kezdjUk meg, hol Katona elhagyta.
De czélomra indulok, ez bevezetés legyen. Volt egy kor, midőn az eszmék, az igazságok, a kényszerboldogftás csuklyakoronázott igája alatt nyögtek; midőn egy -Galilai csak súgva mondható „e por sí maove."
Ez azon kor, melynek géniuszáról Jnles .Taninnal bálrarL-elmondhatjuk^unintelligense et formidahle pnissance|f pnissanee occulte et sans nom; pareil á ce boutrean voiléqni monte sur l\'échafaud pour fairé tomber la téte d\'un roi" és ezen befejezett király a gondolat-, az eszmevilág . volt. — Ez azoa kor, melyért még epedez néhány szív; ez azon kor, mely míg egyrészt barbárság ellen hivatva épen a barbárság sötétébe fojtá meg az\'óvilág hanyatlásából felderengő\' hajnalt; másrészt a kedélynek a igy a művész eteknek szárnyát szegve, az ókornak ezekbeni „ csendes nagyságát és nemes egyszerűségét,-", nwly msterísSis SéuyninAtvfjkÁi-a spiritualismus sejtelmes homályába takarta és elnyelte.
Ez azon kor, mely a képző művészeteket különösen szolgáivá tevé, b melyet Heine „Üb«r die neneste deutsche Literátor" müvében oly találón jellemzett, felmutatván eredményét is. *) A nyügöshetlen lélekreagált, b amint tágultak kötelékei, alkotni kezdett, de t. képzelem már babonák és ezernyi álhiedelmekkel volt megvesztegetve, s igy műveleteiben uj iskolát teremtett, a roraantikét, — elhagyván az aurea fiimplicitast. » . .
¦ Nyereség ugyan a romantika, mert benne az egész erkölcsi világot tárgyul nyerek mfívészeink ; de amennyit benne nyertünk.anyagilag, annyit vesztettünk formáinkban.
*)E mÜTBt j& leu» olrmMni_8a afUricritiJdaak- Geflan «mfaar Tolt ai a latc&btn tWiiajroIt Hiís« 111 i
Itt a kulcsa azon Ömlengő* szellemnek, azon részletező mániának, mely az újkor minden iro- ~ dal mának hibája volt, hol nem annyira eszmék, v" mint epithetonok és költői* figurák gazdagságában keresve & szépet, az arany egyszeriiaágj -bombastokkal cseréltetett fel j a ily állapotban mi természete&b, mint hogy a való érzésnek a. a ragyogvány-t ék-, karnis fényben vesznie kellett, \'foár 4?sdig^si- viajae. fiere dolcndnm-nt -primnm tibi. ,,
Mít sem szivei kevésbbé a költészet a részletezésnél, mely az ideának körüHrásábanvéke-Ütésében áll, magában hordván vizenySsséget ¦ s minden botlást.
Saáratalán példákat hozhatnám^ fel, csak egyet\'engedek magamnak — de kérem, ne-te*í sék bevádolni Ximenes urnák — mert ismét a
vak Moeunidika hiv-aíkozom--———-—-----r-~ -
Ez a jó öreg bármi nagyszerű képét ad, pár szóval, de erőteljes vonáíöTtb^ái^jpV^^ g art mondja; ~ népek páartora Agajngnmon," na fehér kára Janó," a fefleggyüjtó Zeusz."
Óh mennyire bujálkodnának leírásaikban „a dodonai és delphii mistérimnok felelevenflé\' tótól" ieíők!— kik ugyan jól tudjákmagokról : hogy könnyebb voltJüsiphoB munkája, minta misteriumok érvényesítése. — Hogy írnák 6k le azt, ínint gyüjtí Zeusz a fellegieket egy cs** laóbaj lefestenék azoknak Bzinét a prisrhatikn^ törések minden árnyalataival, megszámlálnák csipkéiket, hasonHtanákPolowusBal menyéihez, majd czetnalhoz, ngy, hogy-mire véget érnének, a felhőkből zápor lenne, melyben az esame megfuládna, papirjok átáznék a vizenyöaségttil « a főtárgy Zeusz elmosódnék.
fgy vannak ezek az urak az érzelem világával is. Oly szépen leírják, mit nem éreznek, fájdalmaikat; hányat dobban szivük, n»thema-tikai pontossággal adják; mily gonosz a rflág
Gondviselés.
Gondviselés 1 ez az egy szó Maga egy imádság. Ások ajkán, kik e legfőbb Hatalmat imadiák. De kik az, ércxbálvány előtt Hajrák meg térdeik: Szentségtörést követnek el. Ha\'ajkakra veszik.
. \'Mindennapi uj Mí\'atyankl Es-mosi; pén a az: Iatenl \'
¦ Mondják kl báti hadd legyen ao ¦; Ajkon, sni*.s*ívben. r„ ¦ , Mindent Leront, mindent it&remt
-Mindenhatóság^
v*íéna as Isteni « legyen aft ~ U^ker inádsigK ¦ -.jr-¦:-¦->: -
t. ^Jk^o^^roba\'aafaesiv^ i (.
A mit a szír — csak n ssebben Péns legyen — elérhet! Mért tekintsen áhitatml A csillagos égre, Kittek fénylő aranyat ád A föld oetéts ég«?
Oly csétokhos, hova a bon
Vesét f mit segítsen,
A legfőbb jó, a titkos hunt
MeiboBzuló Isten?
Horcsebsovifary, hol nyers erő ^- Diadalra reoeJtr
Mért nyújtson* gondviselés
Titkos segédkezet? —-De amiért zdojthatkn ....
Lankái ég ¦ kebel, —Hol nincs segély; mégis a szent
Ciélhos\'eljuttat %All;\' 1 -v -
Hol egy1 zoagánialLa lélek
MegtorheteUenfll.: ,
Aa isteni- gondviselés
Segít csak egyedfll.^ f^-,- .- .
.SegltB, ne h»grj, mind«nh«t6
v .SegltB, ne h»grj, mi
E»m»g Imi b«Ug»tT»,... , ?<
OonÍTiiíUiJ-^" ¦» «gj,«"> Bgf ImiiUág rnugt- \' .
•• \' ¦ \' " \'\'¦ \' \' -1 " ¦ CSEPELT SANDOB.
.. i a. Kaposvári sslaház.
J«niü&_S2-én. Egresri\' Q<tboi:ni;T«n3i ~Ütaanl Hunlet, DínU-hapaeg*. Siomnrn
" e^enwárenek ,IV.\' Henrik Kríy^fol ~oHSíoh45« egy tndá«rhogr» vilignakTn rtb-a«n áiáh kocbeK\'lKnyw eívea ii,.el»g ^-f?7; mext abban a»n kor- mg3en tndoinJbyi; benr feglahatik. — Irt pé^^flhaEe^eaw^ltotj \'
j^leletáiiUni mt,, tol ^gjeng^bbXíirf W
elmondják — világon, hogy gonosz, mert ntm hagy magán fnrulyáltatni, mtt Hjlilet: —fitt
hagynak. \'Oí %; 1 3 f-a !5;
Ei pedS} rJbd f|*árei! AMJ sara esik.- .
\' — MertkTvésseísoa;a"t;ésegyBzerun kell nagyszerűt mondani a költőnek.
Ex ax, miért a kritikusok küzdöttek és küzdenek; ez az, mit a romantikában, elülsz
t(1ttHK|\'<tííHr\'i "V m-meaifl it-tagjáí
rttu^anaoltJJessing, ugy, hogy.a.néinet ircfc dalniat nagygyátevé;-ez_az, nűbcn.a bonus qoándoqne dormltans Homernst nem érte utol a jGernaalemme líberata," „Orlando furioso," „Messiás" — ez épennem — „Oberpn," szóval senki" seim
i Midőn tollát egynémely szó a romanticis-mus kinövéseit klasszikái példákkal metéli, illetéktelenségét árul el az, ki azokban kores po-gányösdi tendentiákat betliz. Oh Deutsche! TJn» fehrf eine gemeinssme Porsche! BÉNYL
_ II.
- : J Á nevelés.
- \' -^A természet rendé szerint az emberek . mind egyénjük levén^: lebzös -hivatásuk, hogy legyenek emberekké! SJbdrki is jól van erre neveivé, nem töltheti be rosznl -azon- kötelmeket, "mik ide vonatkoznak. Szánják bár a növendéket katonai, egyházi, vagy törvénykezési pályára f az. mit rb -tesz;. áT szülők e, vagy ama határozata elott-a természet arra hívja: fel őket, hogy éljenek mint emberek. Élni! ez a feladat, .mire tanítandók."
: Ezt mondja Rousseau! Ez a nevelés és ta-
^tát-.afflk alapelve.^ .\'_-------------------
~ i 8 lajjtt kimondott elv miként valósithatd ?
Csak ugy, ha fogékony szivökbe oltjuk a szeret&te\'t minden iránt, ami szép; ami igaz, ami jé és emberi!
\'L-i ^A. oevelés.^=.ei,_»_nfim_töhb, .éneikül pedig szét asm érdemelf miboí következik e kettő, hogy- a nevelés -szent, s elengedhetlen köteles, lége mindazoknak, kiket a gondviselés gyermekekkel megáldott; a hogy ennek megfejel-liessenelcPkell ismemiök, tudniok, mi a szép, mi az igaz, mi a j<5 és-emberi! .
S még.ex nem elég: de kell birniok a titkot, nú által minden a\'gyermekkel megszerettessék.
Ha e titok kitalálásét a bölcsektől ;ke}lene .yúrnunk.v még várhatnánk egypár Bzázadig, _ rmg.ezek^rragMr^elraélkedéseit- mjoden^-azllK megérthetné; a bölcs anyatermészet maga megfejti ezt minden szerető léleknek: ugyanezért én csak ennek szavát akarom viszhangoztatni;
4 34 >
Uéhétn%<}lyTinqstt|hd ffyerjaek^ a-sorgnaUv)^^ í— L tgjf n^Si\'tieti jlet, -minden itudujjjilnyiÁííg
mindenki megérthét, s csak annyitmondok, nini Hndenkinek tehetségébenjill iden ^fezni iegénjipétí : hog^\'szalrefrÍH -lel^me\'gteszi azt,inl"-j«r~ csak az erre vezető eszköz és méd "rís^iaííyozzék.
; & raép :ére«ésére ^ egf~ esricötf "vmv^- a művészet, s ki> álóan, a költészet; a jó fölmutatására — egy mód, van — a családélet, b ki
jründke ttőjnegtef^adtatnék %
Aa első dal, mivel dajkánk eláltat — k Bitészé t; az első csók, mivel anyánk Üdvözöl — a OBaládél-et: e kettő által kezdődik, e kettő által lesz bevégzett a nevelés dioső müve.\' " "Miként?
Mindkettőnél igen világosan láthatjuk.
A mindennapi életből beszélek. Ki ne emlékeznék édes örömmel vissza a kis dajkamesékre és dalokra; a legelső zenére, mit hallott, a legelső képre, mit látott, a legelsfiLelbeszé-lésre, mit olvasott?
A kis mese mint megragadd figyelmünket, mint ét tudtak egyszeri hallásra mondani; mint
viszhangzott a dal, a zene ; mint előttünk lebe- erkölcsi, szívvel ésészezel megáldott lény gyöt-
gett á kép; mi-érdekkel s várakozással függtünk a kis \'elbeszélésen ?...
mint szerettük -azt, ami benne szép -éB jó, — mint féltünk attóLs-gyülBltuk azt, nii benne rút és rosz volt! \'
S mi volt dajkánk dala, ami elringatott? Petőfi gyönyörűn leírja:
„Ea a város születésem helye, llintha dajkám dalával vén\' tele.
¦ Most is hallom e dalt, elhangzott bár I? „Cserebogár, sárga cserebogár 1" Olvassa el egyönyörü költeményt:-„-S-sU18-földemet" ha volna még, ki nem olvasta: 8 megfogja érteni, hogy ,e kis dalok az egész költészet, — az értelemvilág legédesb, legtisztább első hangjai....
mi_vfilta kis mese, mit oly. gyönyörrel hallgatáni? Egy egy kis gyöngyszeme azon nagy erkölcsi igazságoknak, miket később,: a böluaéaset Itosszas okoskodásai után is alig képes: kimagyarázni.
S-ml volt a kis zene? Egy egy kis forrás, a legtisztább «-]iimondhatlanabb gyönyörnek azon végetlen folyamából,, mi soha ki nem apad, s lelkünket e gépvilág, s munkazöréj zajos hangzavarából a legváltozatosabb öszhangzatba olvaszt^ át.
S mi volt az első kép? Szemlélhető meg-testeaftése egy egy gondolatnak, egyöntetű egé. sze azon részleteknek, miket a legékesebb szavak^ s fejtegető magyarázatok ntán ís alig volnánk képesek felfogni;
Ili volt az első elbeszélés ? Egy kis világ-
_j>Wé. véve mindezek
Szeretetre ébresztés a szép — telitít a költészet, zene a festészet — szeretetre ébresztés a jó — tehát a történet — szeretetre ébresztés az igaz — tehát a bölcsészet iránt!
a legelyojitabbezániban Ís megtalálja, a maga szép és .kedves alakját; úgyannyira, hogy ki ily nevelésben részesülhetett: kedvvel e szeretettel lép a tudományok azon szentélyébe, hol a hangok, színek és képek lassanként elnémulva "elfUhve — magát a tiszta" Igazságoí szemlélheti! .-v\'
Mily tiszta forrás ez nz élet örömeire, mily Bzép alkalom ez a legnemesebb élvekre?
így lehet, igy\'kell a szépet, s a szép által a jót, a jó által aa igazat megszerettetni; s ki ezr igy megszerezhetni szerencsés vala: azt na féltsétek-t ..
Az nem fog öly élveket keresni, miket egy
elemnek-"tart. Nyugalmas óráiban aí fog irni, vagy olvasni költeményeket, fog játszani vagy Iiallgatni gyönyörködtető zenét, fest, vagy szemlél gyönyörű képeket, tanulmányozni iogjn az élet vidor bölcsészetét a történet szebb jeleneteiben, sabölcsek szívhezsxólóbb gondolatiban. tFolyt köv.) CtíEPELY aÁNDüR. ~
Veszpréuiaregy**, jnn. 38.
Sajnálom, hogy ismét magam maradt/un a Veua-prémbtíli levelezés terén. E^vtlezíi társam fullépése vn\\6di-aiüktlég Tt<lt, mert Tnrr^énk küapo-ntját, az ottani társaa életnek közérdekű \'mozzanntnit usok ia-o kiaérl.ettű volna figyelemmel, az én vidéki tarlúziíao mat 8 élénkíthette volna mec a központ szép virágaival..\', és így az ö visazalépésH veiiztesógl —> Táplál is a remény, hogy. levuleitö társam elhatározása nem ingatliatatlan ... s csuk az az ok is rá bírón dj a a lovuloiül-toilnak -ujolng loondíí r<>(vét<>le\'rct mert nélküle a^szárnyaknak nem li^sz mire tamusz-kodnipk, mikor haiczra ktll kilniök a társas élet ferd^ítégei és a\'VnknsmU vissz^éíéBck ellen.
Nem ÍB-nyúlok bele a tm>aBelet darásafószkébe, kűlünöscn most, mikor hiányai- én fogyat köznapiért egészében a társadalom nenTls okolható, ^ryí^rÜÍ* raónyek idézvén azokat elő, melyeket elhárítani néni áll hatalmunkban. Ha a társas összejövotjlek.a ritk&T ságolc közé tartósnak, ha a osatádok Önmagukba zárkóznak, a érintkezéseik sikál mával-\\i hiányzik az éltető szellem : a biaalum... ennek,nagy részben a kd-fülmények az okáT. KPsokszgr csalódntt — az nem egy kttniíyen hisz... b mórt sokban" csalódtunk: a biáalora elköltözését a társadalmi elet. élénkségének elveszését nem Icb\'et hibánkul róni fol. o ha a társa-durml \'élet-éténktelenségi károsan hat vísvaa a kAz-ttgye\'kre>YáHalairikraIszei]en)i s anyngtjéllétünkre... mert csak ott emelkedhetnek ezek la igtzán, Imi aa ezek emelésére irányzott eszmék mi*gvitattatnak... a társadalom csak annyibatl okulható, hogy a nehéz helyzet nyomasztó hatása alatt is emelkednie kellene.
- Ez a^oniratie^ialolaPrüiw 6\\i~
Üg csendéi nagyeágirai s tiemá**%jujuUBégé-t«1 formáibAn, a köképfók belc^éijéfVát kilép u újkorba, felsdatot tüiyén ki nfllysóí?en a tu-dojii ^a^lpaelíflajieV, melyek eietet\' bámulatra ragadják. — El^tt* nyitott könyv az ember lelke, fl megBzamlálta^a szivek roatjajt, Ö kimentette aí iwlUtft^^^^ioBrtl jellemeiben ~oaf^MX^m^y^nt\\f^tt_ve]D»y^f nem
i müveinek is^rtetéM iQMiesiár^aJÉo^
k\'odik az ember kebelében itt. Shakspearc,liogy évek fejthetik meg: osaki évok,j melyeket gondolkozás és tanulmányozásában töltünk.
-És ezért épen .ttdvbJz\'alhettBt Egressy út játékát, hogy sokakat e hosszú uttol\'megfzaba-dított, minket pedig,\'1 kik ^annak A-ilág/tátlan ösvényein bolyongtunki7eÍ«fdgo«tt«tt; t » nagy mester kötötte csomót előttünk^ meguláit.
.Kis^jnpadi^ortjiazokáft azLl-iŐüelvonás -első jelenését, sőt magát a Mk jefenéW is kurtítva adni; ez oly-ra^Mitfaíineljiá\'ÍBvé&bé ava-tottaknak Hamletet hyeglégéiísé, azoknak pedig, kaShakespearét flmerik,b«^yTiyá teszi.
_ ^Nekünk .ípía.Bíönj-ixe/enosírlepségUnk -volt Hamletnek. .elsB .«l^d«>»kor,-nH\'aztrnbftn -most riem tőrténvéntiglénBbövsh kárpíitult, ez íltal.Hatojet Jell«m> is ^néWfk ielőtt\'-előnvbb Jépven. ~ - \'•\' i \'i i —
-Nagy volt Egressy e napolj, és" iunstrátiói-?%.5S.«8y ShBlösr^rejoömnjem^tflr tanul-
namlg^aeX--p[iliélíaViili viszo^-a — ha a darabot ufvassutc — nem engedi még csak sej-dítni sem ama mélységet,"nielylyel csakugyan kellé érezni a szcr^j^^Hl^rdelirjek, hogy csalatkozván Oplielia.: szive egyenességében, elkeseredésében aztkérdezzo tö.le^tMHisületcs-YtEgy? stb. - Egressy úr-í«.helyet nagy játékával mint egy millió cVillárok fényébe helyezA\'
A Shakespeare olvasók — lAjdalom kevesen vagyunk — megértenolt, lm Hamlet e jelonetét homályosnak tártain. Igaa.ugyan;; hogy ott a szenvedély szava, melybólHnnilctct lijljiíúlni lehet; de kitalálja ki mirídeiültt Sha!tspepcet?l
Egressy úr KkkSiacíó-jiltékiínak^rniisodik fénypontja a híres „lenni vagy nem Urini" volt, az az hogy O^iheHátftli jülonetét (ttkezdú értei- \' mezni, mig az egésze^mcgkurp_ház.va,_níz anyá-valijelenetben oly" nngyszeriljett^^hogyiszifein-ket rnindnyajan^elejtók és.átazellemUltünk:; e naj>-«z holott kezdődött buéztíeségem Üémzetem színészete fölött. - \'\'"\'-\'""\'-"-«
•4 ih
mint a pálmának, mely teher álfltí no, — a fÖ oh. azonban o tekintetben is kivül mik,a társadalom kofén. A visaznóUaek közöl csak egyet említek föl. * H^gy a vendéglősök ngy váruBon, mint faluhelyeken fánczvigilimikat rendezniük, nhhoz semmi közünk, a az ö fizercncséjökfha vdgalmaik látogatottak. De h* gy a falusi korcsmák bérlői Faluról falum megbízott ember ultiíl küldik a belépti jegyeket, iv kíaéretében, m\'lyi\'o tt ülíTghivnndók nevei fuljegyezvék, b igyné-mtll g nyomást gy ikornh.uk n fulirnttakrn, kik tan CBak azért in megveszik nz 1 o. é. fton árult jegyet, hogy a vendéglüsnok bennük helyzeti hiamlolrnft iga-zolusBók... ez vissenéléB, s mint ilyen nem helyeselheti*. Nem vagyunk ugy hangol vn, hogy vígiifmnbn laübotnénk, bvlepii ji^ryjirt kiadott .pénz, c Bzexint el van veszve, raert v<_bzvc van minden pénz, melvnek szent oluímn volna helye, a kényszerűségből-tigyoa speculiirpnk r kják zsebre. A sőlyí vendéglős is Uincz<"6lclyt rendez, az egész vidékről íieszoínvtn az ért.lmiBég\'t, t?rraéBzetcsen l frt belépti díj m\'llett. Ha a jegyekből b<jíjvÖ összeg szent ezélra Fordíttatnék, akkor méltó l.nne ez estelv pártolásra... s a vendéglősnek ia lenne elég haszna, mert a megjelenők n;ilii étkeznének. Dm ű k\'ttÖR nyereséget akar, s ennek könnyen lehet nz az eredménye, hogy nz egyest is rlveaxitendí , B ünkárával tanulandja meg, hogy a meseíró Acsopusnak ignza viilt
VeBxpróm városban két társas egylet van : nri és polgári. A nemzeti előnevel mindenik magának kuv^teli, b e követelésből kitűnik, hngy irányok hnznÜm, b ft nemzetiség azorctete hotelja át a tag >knt. Az uri egyl \'let nom ismerőm nly közelről, mint a polgárit, a így Jelenleg csak az utóbbit ismertetem. Az úgynevezett Knpnvári féle házban -Bráilá-sol. Könyvtári magába fuglnlja a magyar irodalom l^gkirünó\'bb termékeit. Leggazdagabb a szépirodalmi réaz,. da_& tudományosban is értékes kincsek (Özalfly Magyarország történeto, Tel >ky Hanyodynk korn, ^íngy Iván JiíigyarorBzág csnláuai stb.) tntálltatók. Kár, hogy a Caengeri által oly nngy szakavatottá ággal Bzerkpztctt Budapesti Szemle hiányzik. Az egylet minden évben njra választja tisztviselőit, a válosz-tifll gyűlés ez évben f. hó 4-én tirtntmt, s elnökké: Dnnsxt Forenoz, alrlnökké: Ernszt Fer_encz, péns-tárnokká Knsv«t János, Luinyvtárnokká Vnrgha István, jegyzővé Gluck Károly, biztossá Üiró Jones választattak meg. Ka íiléaböl részvét nyilatkozat küldetett megyénk jobb létro szenderült nagy fiának Hunkár Antalnak családjához, mert nz idvezültben a veszprémi polgári társaa ólt tteztiletbelt tagját sirntjo. tf*t>n DVTfi következő lapok vannak megrendelve-: Pesti Napló, Hon, Jaagyar- fciajtó, Pqlitikai Újdonságok, Vezér, Sürgöny, Vasárnapi Újság-, Képca láem-Botl Újság, Ország Tükre, Kussom, Hulgyfutár, Fa-lnsi Gazda, Üstökű*, Bolond Miska; nemet .lapok közöl csak egyet rendeltek nv\'g : a W undorért
¦ Hznmoro tadésitáasol zárom he levelemet Beze-rédy GyuHnó úrhölgy, életének l\'gaz.-bb időszakiban lett a hiraWijárviiiy aidfizaUvá, llpnnc aférj hü nőt, a család szerető édes anyát, a bnxa lelkes leányt vess* tött cl* LV hó 23-anftduttak vissza a porréözok a fold-rifk,\'m^ybőJ vétettek... do fennBzárnyalt- sst-lleme nem szállt ai&a~BÍréjjébe, dicflöhb haaaba emelkedett az —» hol a-földi életnek Utsxóligis-nllantátof kibé-fcflrws (ía tsgSiabb Bealiangbiin tűnnek ful elütts. Em* lékuzete f.h-tt aincs hatalma nz enyészetnek, mert a ki jótetteklről alkot, maginak cmlúk(>*zli>nnt, annak szont emlékét az élők szijíéböl mni képea^kitó^Bi fa?-gVijs1 kezével .a ha^..„eTaz hal.ila után is: \'a~jo"k emlékese to béül Áldás lengjen porai fletí \'-^ kirlek\'ég^ffz éí^lyahra alflirs\'volt nemeflftfe Üörnye-\' TtötéíP} hüidm:minaafiokrJH kiket Bzereaetfc oaiUaRnk e szép lélek körébe Vezetett v. r^J,
^ai>^r^f8oo^n.\'23^n."-\'ftljFOi éarkjiranás hé. kíteepca éjjela g^raei plé--háno)^w^a|ta3árf"koVrg^tEbrJl; jL kéráf-Jki vagy?
snert hárman vagyunk. Ki 4d ismét néhány forintot, iezzel sem elogenvéu\'mi\'g rr- ki\'ad még nebánya^\'-és így Öszvcsen Iff frL\'Ekkos eltávozott a péntkivané minden zaj nélkül. E bünö^ harmadnapra elfogatott, ki is a szomszéd faluból egjj vult — jobliáLy "fia.
t^Ian. Serén, osti o^óra^or^nr nopxt>It jjlíbanosur
Gyöngy-ős- f^^ mrlrittj-p basiegy 7 eçoB^jftlfqjry-
"jyerzétt _xRUlé,\'o\'tÍ(mf grtmaií^aiu^
\'bort és fok\'ete ^y\'^jfljkólívón ( ~ yaös^ra ufán át; çm|ifett. pléhánoa \'úrnak\' néni csak Í2u frira terjedő pénzét, hanem, a(jtéranlnmnak"éç,nnla lnvÖStJjÖ frt s áj
w iBnég nekik elég 1 •.. ¦
Innen 10\'/» órakor .elmentok a peczeli és Kng- , igéi m6Ín4roknoz,\'éz»BnS<jV)íi nhmcaaM! mlodmv pertui "
jtíp^mftgukkfil\' ragadtuk. A_nn tobb^jiz^egyik mninçr: .4rágrlWain s; kp^s^.ufazta.k tovibB/a kocsfsi vísz-\' - Saa^slí^k^«y^kma»^
SBoháts, 1863 január h.6. 31-én.
A vig farsangi napok közepén vagyunk. .Mozog a fiatal »i g, többnyire a balak kcdvonczeaiméjé"vel van tlfoglalva. .....
A vendéglősök a j*:l"n idényre öaszcsen cs\'ák négy bált hirdettek i ugylátatik azonban, hngy„;te is *ok, mert az eluíbcn ig«n"kevesen vettek részt; Öbz-szesen hetedfél pnr volt jpien. A helybeli dnÚrda-\' egylet nohány tagjai föbrrho 11-éh spritén azaridékoz; nak tiísczrignimnt rendezni, melyre rendkívül fényes vendégkört hívtok öbbzc.
Ha ab... napok elmúlnak, tán az embereknek ia megjö az eazök ; ideje íb, hogy-megjöjj Ön, mert gok családos ember ott is vakarja a fejét, ahol nem viszket.
Időjárásunk tálutóhozJtépcai kitnnnr.n kp11pmPH( b vetélkedik akármely tavaszi nappal. Az utak szépen azikktulnak inár fuf, Éacsak egy ujabbi aord idÖ azt iámét el nem rontju. Kctípiaczunk ma igen lútnga-t.itt vult; reményen kivül sok él Imiczikk gyüJtöBBze, Ugy látszik, hogy a kereskedelmi forgalom kialjdtá téli álmát b élénkülni kezd. Tiszta búza-, knkoricza-és zabnnk árn ma20 — 30 krral einilkedett. Tiszta burának kilája 6 frt 40 kr., knkurieza 3 irt- 90 kr., zab 3.frtr 40 kron kelt. Kozs éa :.rrra alig megjegyzéHra méltó.
A vetések,.nmGnnyíre most már fölötte itélni lehet, igen Bzépek, A 1 g-lön dóson nö a fü, .mivel az idöjáráa igen atknlmoa reá. A takarmánynak, igen rettegett ára valamivd lejebb szállt, molyjolytt azon-bjn télnek jó vagy rósz kimenetel* határoz and. Bornak akója, nagy luonnyiségben 3 frt^ — 3 frt, 20 kr. ki agonban ecuk néliány akóm szontkiicíkpjó s fejtett bort 3 frt. 60 kron alul alig vehet\' — \'Pálinka a heti
Eíaczon ritkán fordnl eiö~-cWk-nT"grcndelés által kapató ; akója 12—13 frt. Tíizelüfát az Albrecht her-ert-gt arodíílom szállítja, a öle házba íill.tva 10 frL
Záradékul pedig somogy-zalöi szumsztdaínk fl Bxerctő bariUatnknak n f^rsáiigi Utónapokra_irig kt^ délyt, békés összetartást, fesitflen s a magyar ÖBZÍn-teseg b baráti szeretetet jellemző mulatságokat kíván: KUGYERAY EDE.
Nyüt levél
Tcrsáoi-aky úrhoz!
T. nraságfidnak a n7.ala-Somng\\-i Közlöny" 1862. évi 17-ik sz;iiniirir\\n 107. lapun eUfordalt ezikket: PA szölÖBzct köréből*\' amint ubtastanv-a-Bzölönövénv cle-téhöl mecitiitt eszméit éa nézeteit ax enyimekteí any-nyírn nxonosoknak találtam, hogy a munkát saji tómnak véltem.
Azért meglepettem, oü oLvasáat megsznkitnitam, gondolkodván, hogyan jelenhet meg e czikk itt e lanyhán, miután azt a szerkesztőséghez nem küldöttem, Tnincbogy cigd eszméket a kerti gazdaságban mé^-tá-vol, a ez idén a „Dunántúli Közlönye-ben jó-val elébh fejtégettfm, — csak midiin a Wpot furditnttam^ s nn^ nak végén olvastam a Teraánciky nove-t, lettem arról meggyőződve, hogy\'ezan ceíkket nem én irUm."^
TnUlkozott tuhát, Istennek bála! Szőlész, ki még eddig — mint magányos élő fát az oéz aimtngjá-ban, — a BzSlönövény életéből merített s lapílag közzétett nézeteimet osztja 1
Ezen vnló örömöm oly nagy volt, hogy a koszorússal felkiáltottam;
„Nunc pede liberó pnlsands tellusl ísublirai feríam —
1 - bideási feerftíce!" • - •\'
• sfmidóV miff;a lapok 18-Ík számában, önnek a régi róraabik.BMl^tpze|ésér6l megjelent czikkét olvastam, Örömöm tetőpontját érte.
Do lehet is azon azöléasnek nagy oka az örömre, aki valamely növényt,1—* melyet vastag tudatlanságr a azzal egy nyomban járói-elö^télet kényszerített magiétól a természettől, .nlkottaUsStóls roppant prodnetio-jwlU. képességétől elszakítani, :a reá fasltett mimkáV vakcBokéb/ierinéBní szoritnh^--^ázon^könyörülve, sok ^eszmélkedés fontolgatás^ tapogatás, s siaraos kiséWct \' utan, \'sflffluközt az átilános elfogultsággal, azt Ismét reHHeítelesének magasztos, eredeti \'illetékes helyére ^
visszavezetni: bögy-igy természeti képespége Bxerint, baráti szeretet! 1 migy; ra\'ÓTvü termésével hálúlliaBBa a reá^fordított ok- ** íA *
szerű fáraíságot, — s ntóbb\' még arról is biaonysigot tegyen : hogy már a
20Ö0 ésrtcndők előtti aranykorban, az általa_rng^ .eszmei
jfieT. —-s cshk midőn as észnek világa, _ sHru^l\'öde \'ifad1 \'z^omalótt, l^; JiArtsWrf^ (^z«n. kezelés Wílflzésévél, „a hadnrászó késnek, ollónak,^ •\'fűrésznek, baltAnak.inti hódolni". — flüszenni\'-if^a-"lódi *óríis,. :nVég~tí.mi: fclvilâ^suit^s^okjwa is, sp-él3l^lbt!.DÍlíncBeÍben:Liliput nhtkban szerepelve, jer-\' \'m\'ésiitq-Bllo"n altíhctő le^ekélyobb-^lfléstU^aírí \'i : t^hát « fűlBdékínységh^utnn, már létezett, s, /sattsjlkni újból ajánlott rtrt^a^^goskes.íilés, már\' "2Ö0ÍX, .év eJBtt szokásban - voltSéi"í p^g|(çjMnyira,„ hogy^Tn" htíycsiinîniiruit s\'haUrozottafl.muBdliRtta:/ j ..^ " ¦ B;FóTOftll^iíaii;-aa•Jgy\'ltesois;BaöTuhegyík i^r^flt--^-r-\'--:iv;-.vi. ^ ¦ > ¦ " • . . "•
\' ^H«lyénl:lé6nd itt tájért, fcfif^me^oHWna-fii: .^Attk«rÔsen ~ -i--»^*.i—^ji..ik»«o^i:w m \'U, szabta ¦M^-asásáért.
QMfa!f:hogyha lugo^.z#ség^o;^l ^c
nem a légböLnerjtettei, s mennyire igazolyik ftnnekí a rómaiak szötölugosaik szépségéről irt Boraid - A felettünk Brködü .gündviBdés tebat áldást bmtett merész^\'fáradozásaimra ; segidkeieket jelelt^ iipelj^/tgyéT ero^zltésémei fdka\'rol\'va^táaiogaSattjcr Nem Jog tehát t. uraságod; merészségem ért nehcxtélht; ha, bixaunas^Jtérom i legyen bzívl-b; barátilag^Dyuj-tűttjo^Domat magyarosan megazo V-lémmár
uitistegyesült cröyel-tovább-türekcdni; aVz61o>ilvénfi illetékes rendeltetési helyére visazaállitnni. Éa begy azt annál biitosb sikerrel tehessük: n két ismeretlen/ kiket a gondviselő nly közel fűzött egymáshoz, "anrmt bizonyosabbanhakdhnsBon, — kedveskeo^ esengem* \'é lapok utján hecaea válaszá^-al rargtisztelni. \' *
En azon bizonyoBBágban vngyok, hegy miutiií nézeteink a szöiüniiveny körül,:"annyira azonoBák^\'sr oly batűűlók^gyroáshnzí "mint tojáB á tojáshoz\'\'-— ezen egymáshoz írandó leveleinkben, — baazerkai a-tsser^ kesztöaég\'.felvételre méltntandja a szciíŐmivelée? rendsrerÜnknek szabályozáFában íb aznnosok -:Iée*r-i düjik, s a kevésbé jártas azölészközöníéjj ia azokból haaznoa tanulmányozásokat menthet a szöTokezelési todományban, ha látni fogjaj mint egyez meg véleménye éa útmutatása két e^j-másBál merőben ismeretlen ügy barátnak.
Nekem, szándékom lenne az, ha beleegyezésével találkozni szerencBém Uhetne, adnánk ígymásnak nyílt leveleinkben íhemakat, a meUz&arSl ts^venyige^ vezetésről, melyre nyilatkrjzatainknt azniín é lapban adnánk ki, hogy a t közönség e tárgj-ról két egyénfi hallana nyilatkozni ffigy vitáikozAsáink mnjd; érdeké-Bebbek b eredmény.ááaabbak lehetnének, \'kiváftm? idegen szakavatotteág is olykor közbeszólíaca. \'
- ~: liegyjnrEZimnst el5\\iiír_óba ^lég. .....\' ¦
Addig ts a bor Istinének Iegt>övebb áldása önneli
E^iezán, január hóban 1R03.
\'" ld,rigiczai KOVÁCS 3Ó2SEF."
Hirek és események. \' ,
A f - hó 2-án tartotta a kanizsai, polgári egylet 24-ik alakulási ünnepélyéL Délben 100 terítékű ebéd várt a tagokraw A felkonzöntések sorát Halwas Jézaef-r-eloök ur kezdte meg, melyet a többi ko retett. Az ebed alatt Grünbaum^JózBcf zenekara ritka Ügyességgel működött és Bok tapsban részesült"-Este^tánezvigalom, mely világos kiviradtig tartott. iSiamos közön-: Bég, a hölgyek nagyrészt egyszerű raegyar öltönyben.
A Mait pzáronnkban méltó panaszt emeltünk axon rendetlenség minit,,hogy a Pécsi utczabon egyik vendéglő előtt, de^nég máshol is, különösen heti vásár alkalmával a kocsik ngy elállják a járdát, hogy az arra menők vagy "kénytelenek a löVikkat1Vflgy_ttkOTsi sáros kerekeivel anrlódádba jüni, hakineiijíkarnak térni a kőcsintra, hol ismét térdig érő sárt kclfcázolT niok. A Bézsaútczibol még mindig úszni kell kifele a az a saédiiö gj-alogut egyre fenyegeti a, tagokat\', anélkül, hogy" csak vataraíűske szándék is mn tat kőznék e hiányokon segíteni. Bizonyára sajnálatunkat kell kifejeznünk,\' hogy íllfeio hatóságunk cperr semmit sem látszik törődni oly rendőri kívánalmakkal,; nw1 Iyek serami, vagy igen csekély kiadást Igényelnek. Hogy kivánjahk ekkor egy kis figyelmei fajdalom\', igen .is sok szánandó házigazdától, ki .nyugodt-lélekr kel el tudja nézni s hallgaln^ mikoV lutiarélSt?"n«iCS ut^s még" á durvább hagarla is káromlásra vetemedik izzadalraas menése közben. Ha méez egy dárabig\'S Sereszt-utczaD, annak vége reló^egyBzerrc a zongora bájos.hintetni ütik meg füleidet, pj\\ képzeled, hogy l^íii^\'ioflsraadjint érkaeeí;. .TocscaJ a szép alom eltűnt,, kimosta szemedből a sár, még Örülhetsz, ha hásEá»enj ísstélv" Hyea forma a Alagyar-utcaa is. Ke-Bervea. élet ea-SL 19-dik százodbaitj — igaz. bogy Kanizsán nehéz Utat csinálni, de az Istenért! egyszer ^sak -el, kelj k\'ésdeníj, s végre mégJF csak megjavul, hanem épes<az a haj, hogy sokan mégannyit Mnflm> nakfélgondolni, hogy mikor csaknemhaniignfc;Ő \'feéniíek iáját lakuk elorr-kéll eiiiraá^kl nyesni; Vny .norczenttel kell több i35ííory^8mJIánBe-lire,iiritttba^mbernDk. való\'utat esinAlHifiak safiíftíík alatt sionbah\' miből élné meg a!"sok\\virga\',\';eíífcÍB8Í-,\'díft1 W\' ugy-e ? Lám, lám, mily"jÓszlvuseg;es fele-
^ F. hó S^éB 4-dÍke kflzti-éjjél három csendőr -1 hakai-î ftçyfereihajdukíséretében a B.-Sz.";-Gy*^rgy melletti :01táre*i; falába mentek, hoP haUpmásut-a^-
___ rinj rablók tartéikDdtak, A szobában és udvarbatf^y
nekéüvTAvelímagns meUzést\'szoÚ
c\'az1 Ó-Vflteleimiveltebh, legfelfUatfiaflashb.-niM {St^fH ^f«^W/ff»^»*. •fffPCSPí ÜL fcj>kctak\'míffiÍD as észnek világa,"áindatlans^ \'A saagá pe«g e kiálfeusal: ^kesíüljetékl" b«gta
....... **Lajt# ftk^bMsmii^rottki.
őket, ftgyik haramia nátrafiirdn»2s\' égj; * WeieFleteritette. A esendirok izintén «
iiiWípMi rtrwr\'r**^\'* • * -p*»»»-^wö«4BSfV
tott,-kmbir-\'MrtTbl .Iwra^i^aUtçiMi^^
:JTní«ír — iíSl\'Wft «"41 λ kéfa^kSí**, ;-gBáTB^-l^fe\'^^w^-a«»**-**: ¦
•\' -felytaekJUi puasttt mpadja Somogyban, sttbhrab-.
láaát vallotta be.\' Volt nála. kosa ponz.136 frt, egy ^BsbKif düplá fegyver, dupla pÍBsft>h>vagy-5Q töltet a
=----t^B^\'»K>Af^rw>n.-^hadl. lörvínyazéfcfoljr JÖtotta/
............ -nJ^viilotó tartant-A* orcdzoéirj*7k#-
rtljflk.
- _j ,- * ^Lakatos Sándornak mult számunkban jelen\' tottgyarmektinttprAl^ soégtörtóDt f.
b<t fp-tini¦\'¦ S«*p htSrfiitW Toll-jalen,- t azt mondhatjuk, liiigy^B mWrtöket liai^ ered-
saé&jr, melyet- a jeles-táacztanitó ily rövid idtf .alatt -felmutatott Mintha egy hsllütssemélyset lejtette volna a*kalönbOzo nenízotok magán- • társas tánczait, oly ~X_^kQpnyU»égg«0 a iflinden megerőltetés nélkül lebegtek-tova a Lánykák- A magyar fafimagánytáocaot Bázsa-
-Tilgyi-Asrtal-taDÍtó-ar-fiarkivábi-Qgy es i égge 1 Járt* el ~
Tilamijit többi gyarnekai »Őt 4—b-évci -ki*.leánya is zaíadnyájonk bámulatára a lehető legiobb eredméuy-\' tAI tanúskodván, méltó öröméi nynjtoltak aa apának, ki » művészei iránti szeretettől áthatva, tágas szobáját i»k<í Iának önkényt ajánlotta fel, lakatosnak aa
_ ütenyben való szabatossága még Grünbaam zenekarán is kifogott, mert a növendékeknek több ízben meg kellett állniak addig, míg a zene Ütenybibájából. ki-tiastnlva, ujolag\' kerékvágásba jött Hasonlóképen : több figyelmet ajánlunk a zenekarnak közönségünk iráoyában is, todván azt. hogy annak, ki az úgyis ftrIá*igáUoft-gám a kiszabott tánczrend-
hez alkalmazkodni. — Mint; halljuk, Lakatos egy nj táncaot kószál kiadni, ily czím alatt |_jj^*la\'^omoLY:\'
- bo^áaé,?-*kÖvetkes«5 őszietekben: 1. Látoeatás. 2. Kézfoeó. 3. Esküvő. -A. Lakodalmas. A derék művész eddigelé kiadott müvei kezességet nyújtanak
-— —affffól, hogy.a mii méliÓ lesz a két testvérmegyéhez, ^ ^alamínl sokoldala tehetségű szerzőjének üTbecsüle-tére/og válni.
.......— ." 4 Sfi
¦meg ioJan(éiével,. előadván, mikáp rölspánsága -alatt Ösaseaed\'41.6í9 ügy szánig-vagy beadvány érk9sett a biróságfikhoz, melyek, nftgy részben cÜutizvók; az egészségügy fAvást*^6 laton, ál],- szomoruan4emIíté fel asínban a aiemélyr\'és vagyunbátórságnak^még e napljraelyrö nemálltjt;\'^elyübk\' nehlJTorvoslását ftjon aggasztó körülménynek tuUJdonlga, hogy ¦>. népnek fsrv résáo a cazcmberekkel ciiraborál. Felemlíti ÍHmTi \' \' l-u-,~1--J1-\'IJt
A F- ho 1-4-ón Lakatos „Utolsó farsangi táncz-vigalmat? fog tartani, merf közben családja közremü-¦__kadéaéval tót. oláh és ssígány-bckóiati iáumukat fug" ^léa^i^VíUinhit egy-pár fzihmittöredéket is „Kuli czigány tat czím alatt Nemcsak a városi, de a. vidéki t..közönséget ia figyelmeztetjük ezen estélyre, melyén mindent tehet az ember, csak nem it/tmor-kodhatik. \' •% -
^^A F. hó 5-án Letenye körfll este 8 óra tájban, nagy tűs látszott, mélyről azonban lapunk zártáig bÖ-vebb-ltíésitáiTnem kaphattunk.
Kaposvár.
• Gtindi fogadójában megkezdődtek az álarczos vígalrnak. Kívánunk jó bevételt; bár vigalom nélkül
* [A napokban lLlRrpádon több gazdasági épület leég***; mint halljak, a magyar ált. bizí. társaság
9 A BomodsH.reinlában fehér rókát lőttek; rit-kaaág 1 Elég volna a verőt is I.
-* A caeresnye fák annyira bimbódznak. hogyha igj. marad az idő, nem\'-aokára virágját is látják: Kinyílt ibolyát már láttánk. Ezután majd télen virágzik minden, nyáron meg fagy — a sok remény 1
"Örömmel jelentjük t. olvasóközönségünknek, nogyKeinpelenGy.ŐzŐt megnyertük muBkajár sónknak;
: *_ Febr. hó 3-án,nyilvános tiszti ütés tartatott Kaposvárott, mélyet az elnöklő m. főispán ttr nyitott L--^—-~-:—^-_____¦ ¦ ¦ ¦
m. főispán ur a posta-éa közlekedési utak jó mu-D* noaatalát, a Boglár-KanosvátrPéc»r ttvirda vo-nalnakrövid idSmulvni felálHtását, s jndityányárá Ö Felséginok élet sagyságbani arcsképe, a tisztikar köitsóg^n, a megyeház tenne számára levetctürh\'ütá-rpztatott Az1 ülést követte, főispán\'nr 5 méltós%ánál mintegy 70.teritókÜ gazdag ebéd, honnét a.kedélyoa áldomások sem hiányoztak. . _ —
-— • A kapósvffrl gj-oinasium felépttóséPe követ-kezö ujabb ajánlatok tetettek: (Folytatás),
Bűmmel János 2 frt Keiter Leopold 6 frt. Kohn Bernát 1 frt.; Menyhárt Gáspár 60 frt. Markoviéi Dü-mBtör 10 frt. Steínor.Ignáez ITrtT Jankó Mihály 8 ft. Mibálfy Antal 2 frt Harray Ignácz 6 frt. Harray1 Kálmán 5 frt Gzompó György ^ frt. Eperjcsy.Istv. 1 ft. BaTog-t^-örgy 1 frt\' Gondy Gyula. 2 frt.* Pollák Jakab 1 frt. Schlesinger Ignácz 2 frt Löw Blór 3 frt. Lapczig Antal ,5 frt. öoroogyí Józsi^ 20 frt \' Lajt György & frt Ör. Szigcthy István 10 frt Szigethy János 5 frt ContiJózsef 6 frt. Haiba József 10 frt Ifj. Szigethy AntálB frt. Reiszncr JánoBnir& frt. Légára János 3 f/t Köthig Károly 5 frt, Lcpüfjts Ig-n.ácz 2 írt Ober János 1 frt Szuntér Ferencz 3 frt Kráusz Bernát 4 frt Schön Hermán 4 frt. Heidekker Pál 6 frt. Simonfai József 2 frt Friss József 2 frt Tiller Ábrahám 2 frt. IJiáro«i Utvir»_l fri, Vaszari Isfván.i-írt^JÉziU-ka József Ifxt Uarkaj Anlal-5 ft Csorbíts György Mrt IQ. MIkhel József 6 frt Cbu-tor\'János 10 frt Bellák JázeL2. frt Hzalay Ján. 20 ft Cnenkey-Géjza 10 frt Kisovics^Józscf-nTnár közlött épitésbezi járulásdn felül a tömeg gyarapítására 200 fftot Tóth Péter S frt. Báfó-Slna Simon 600 frt. Ko-
rízmiU Mátyás -30.frt. Teíszl Lipót & frt. Gyulafly Ignácz 20 frt Lukács Ferencz 10 frt. í Folytatjuk.)
* A fölállított katonai rügtúliTtelíibiróságtól kötél általi haliílra .Ítéltettek — a .rajtok az ítélet 5-én délutáni 1 órakor végre is hajtatott — Domiiin János és Bükovlca György szabadságos katonák; Garabon-ezon, Znlaraegyébcn raboltak; cánpán egy éjszaka 3 rablást követtek\'cl. Koppant nagy bámész tömeg kísértő az elitélteket a vesztőhelyre.
* PesfrőT ís érkezett terv a gymnasium épitésé-re," majd meglássunk, ki a „vivát" ?\'
* A mait napokban ismét négy kereskedő bu-:ko4Vmeig.;.Ök-még nenvax-ntolsókl
_ * Patkóról e napig mit sem hallunk $ de azért a zsitányságnak még nincsen "vége.
-------—í-A-gymnasium építést költségeinek növelésére
rendezett sorshúzás bbonyos gátló körülmények miatt fobr. 4-rBI, rövid időre elhalaaz tátott
* Febr. hó 4-én-volta megye palotájában a ka^ posvffri gymnnslum építési költségeinek emelésére rendezett tánczvignlnm. A táncs-, *ugy a melléktermek valóban vakitólag voltak világítva; a rendezés izlósteljes. A konyhát Gondi fogadás kezelte; Fábián zenekara játszott, a a népes víg alomnak reggelihat órakor lett vége. ......_
Mír»Jn*kt N.-Kanl»i» i \'» Ic^l niígkéectt arrs, hogy ér~ d«bot gttittttioa, kérünk ujat.
Tekintik, Péra: « bokÜldbtt mŰ icmtajfíd nekünk, hojjy " ^üa iBgkBielebl) UrUtöLd*-í*l(b;cilkkel lep incg bértnUaket. . . J. 0< K»poi*4> HwnlcheFt-^
P, G. Utírmt Mo|t a>4r*n«m hint a ovuptaluDiiff ngr-e birí KíiŰii/fkeiot^crtt.ToItab j, «*áinoluok a mielőbbi UlAl-koxáira. Ojá(frulj megi
T. 8". Veiiprím : A rllig;irt"wcm I Bn {¦ sier«ti a maisad légit ugj-e bár?
K. E-aek, Mohácsi K&íiöuet önqok, legjea 6u *j»TÍJlj(m la imsjnJó JsargftloauBsi
L. P. Fia: Megkésett[ kálnjSn 6n ojat.
T. v- Sx.-L—ön: TAn c»ak nem illl bo míg a tnvaatJ rnsnkiL, okbir itt már njllíB ai ibolya T
Q—naki A luril nagyon hAnlii j jobb ]con qn^^fc nyu-
ffWÍaÍ" C». K—nat i Eleket tettunk 8n kÍTanaiff4nak.
-ílloldOjf hiia;"~ItSkírQTaTo7, J« Hipnf riraía, kell tgj
darab idtiff^^ ¦ ¦ - . -_-
Föleitía szerkesztő: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások.
— JVagy-Koalisn, febr. 0. Az időjárás nálunk eddig igen szép tavaszias volt, csak most kezd a keleti szel dühöngni, és borult esijzésre mutat, eddig utaink jobbultak, de észre is vehetni a gabnaszállitá-sokban ; Somogyhól egy hét óta tsmérdek kocsi ftrr-dult meg piaciunkon, az árak is valamivel jobbultak, de mind a.mellett még külföldről nagyobb rendeléseket nem kn.ptnnk» jobb áráfeat nem igen remélhetünk, mert a kivitel igen csekély helyekre Bzoritknzik.
A gabonaárak következők : Buza 4—4 frt. 25 kr. Rozs 2 frt 50—60 kr. Árpa 2 frt 30—50 kr. z.ib 1 ft 50-70 k. K-ukoriűza 2 frt 20—40 kr. Hajdina 2 frt 10—30 kr. Repcze 7—8 frt Bab ífrt BO kr. Burgo-nyanálc rnSröjö !¦ frt Szénának mázsája 2 ft 80 kr. Szalma 1 ft Méz, lépes 17 ft Só 10 ft 60 kr. Fa 10 ft. 60 kr. Tölgy 7 ft Bor, nj 3—4 ft, Ó 8- 10 ft \'
Kapott vár,i febr. 6. Folyvást tavaszi napok; egyre szántanak, a több helyen vetnek ia. Ha °« i^A
igy maradna, gazdáinknak nincs okuk búsulni a tíüel-tetéit tekintve, mert a azarvaamarhák széltiben kint járnak, s a juhok Is több gazdaságban, kivéve a nemes fajt. A BzénacLiflók kezdenek is töprenkedni, a kik a mnlt ősz végén fennt hordták fejőket, b a takarmányt hármSr^rra tartották, most magok kínálják házról házra. Az< egy havi jó\' idő mindenesetre nagy nyeremény volt, a ha a „farkas nem eszi ia meg a telet," minél kyebb megyünk az időben, a története* sen bekövetkezhető rósz idő\' nem tarthat sokáig. Uta-ink jól megjavultak, ennek tulajdonítható , bofrv a gabn a forgalom is élénkült remiiig; a piarca mai ha» t ivás áron oly népes volt, milyet jó ideje nem láttunk; a gabnaárak igy álltak: legszebb buza 3 frt 20 kr. Középszerű 3 frt. Rozs 2 frt. Árpa 1 frt G0 kr. Kuko-rícza2frt Hajdina 2 frt ő kr. Zab 1 frt 20—25 kr. Egy akó bor 3-öfrt L)gy mázsa só 12 frt 30 kr. Egy ölni való borin~lö—12 ftt Pojka párja 5—6 frt. Csirke párja 60 kr. Egy iteze sslivovicza 28—32 kr. Egy -akó-44-frt—Egy-font-Bertvéfl-lros 24 kr. Eg7 font vékony szalonna 40 kr. Vastag-48 kr. Zsir itezéjo 60 kr. Egy zaák burgonya 1 ft 20—10 kr. Egy öl fa 7—8 ft
VcMpréfii,* febr. 6.. Buza 3 ft 50 kr. Rnea 2 ft 6—10 kr. Árpa \'2 a Kakoriosa\'2 ft 50 kr. Zab 1 ft 20 k.
Szigetvár, febr. 7. Haza 3 ft 20 kr. Róza 2 ft 20—30 kr. Árpa 1 ft 85 kr. Zab 1 ft 28 kr. Kukod-cza 2 ft60 kr.
kaposvári kávés
......*)i»j».migát» t ci: kötói.ég .live. figyelmébe, t»Tetkre«kre nciTB:
t*.-.!.aW •*iU]iae6)elen8 helybeli él TÍ4éki ííjmm Tendeg, -fiind Somogy él a J»W»^^™\'n*H>ai. teljed! iímerete.iég M leTclcuilL körénél fog\'rí, unn kel-SHiSC\'TO\'W **• ""57 WiSiiiegn4 noUfaUrá lehet Ingatlan
P™*^?"06\' hmktuaitf, oeHléie., eladiaa- v»gy hauonbérbe uerzéíi-- PB\'•¦ ^¦"T1™""**™ ™>lg*l T<telre.,eUafir«, legrea u. érdi, Mla." gdbíl,
{^\'•^^"•^^tTiiiy bármely u.Oxlef, keretkedé. *. g».dá.Jl küré\' bm«I4fordoló tárgy. S,ere. Tételre, el«di«r, áUam- Iparfaplr é. Mrajewe-Mf • mindéit piriny] d(j«>t\' i - "" \' T~
• • A««tt felkéri «g4»"ti«íeUttel frttaereiett mindaiokat, kik Mrmely tirgy.t eladni, CMrélnl Tigy nauonbérbep Wrai kMnnak, muyar Tagy~i.éiíet
MI és ?te iirfndi^éipfiie^
Blzonyo« haláL Oaalh&^atlan
patkányok, egerek^ poloskák .és ~ svábbogarak kiirtására,
mely n^t\'úxiÉ^^^A^Ví tt^-ii^térígyey-mé^tílmLíiúDTt^^t^Mumt Irtdi.iereD.rk «a«re r^lílkipW OCT.m«gino.Q)^ inint ilbunh.tér ..tigekjált)n^H>imTÍr^yaldtil\'lB^
nln^UiigTa wáinoi megreideléMket remiL . \' i Bter 10 éVig\'ú eUUrCa m^ú HkerQseaiaipiilhaUi. . c
&^uj<5TTagy-KaBiitóií egyedul ^ Veuelnorer Józsefnél.
J^^ití»^\'^^rm^»ÍmSm^P iiipÜÍÜM van «IM(- j ^áiBir*!Wl^«íi5^riHiBii,jí {
. Eladatib. egy lalamegyel j<nág\'on SOO drb. különféle nrmB és kora Snom nierino-BIrka, SSO drb. leradi f bra^rlud biirónynynl e|s.\\Qtt. Bö---vebb Ielvllágo«(lá>< N.-Kaniúán Wajdits lántt UpUadónái nj ErhetBl-
[4-1]
Ali <p>nxe-meitatie
i-tal^jdono».
¦Grosse Geldverlopsimg von 2 MllUdiKR 400,000 Mark,
in^weleher nvr Oevtnne gezog:n worden, garantilt von der freien Stadl Hambnrg.
Ehl Original-LooB kostet 2 Bthr. Fr. Ort.
.^Elnhatbe, , , 1 ,. : ;V -
- Sw«lT«ertel „ „ kosten \' 1 , , . • Viertlet ; „\' „ ... "¦\'¦ i ": \'"J r Unter 10,700.Gewinnen befinden sioh llaantretTer Tonllsrk L00.000 iOq,000,50,000,S[),0»0,*0,000,iS,O00,8 raJ 10,000, 4-m»r 8000,*-m»l 6000, 4-ra.l 5000, 8 Äal 4000,18-ra«! 3000, 50-msl tOOO, 6-mJ JLSOO, e-msl ItOO, 106-mal lOOp,106-mal SOO>te.
. : i .: Beginn dar Ziehung am 18. komntendrn Monats. " - " , „, Kein »ndere. St leU-Unternobroon bietet beiglelonet SöIiditHtTad bei jiiner Torhillni.smlnigildrlnea Einlage so groau ChaneeW dir.1
. Unter meiner In weitester Ferne bekannten nndHillsemein belieb- \' tenQeuhirtPDevise: " . -
.„ßftttes Segen hü eeoat\'4
:wurdj W»erfM.enen J.bre am t. Maliiim «] Male nnd »m SKJair «am I8..Male du grüaale Lon«, sojrie In den teilten S Monaten »Itf
«er:W.«»««enanplgewlnnboi,m;r"ge*6imen.- J: y-;:i\'i:tgir:yj
Ä.4MÖrtie?L-*»f\'r»ge mit Bimmten selbst nnoli den entfernt-Rten Ge-•«ndejifjaiire leb-probipt- und- veraebwieg7n ^"mM^e^aaAlMiit.-^ebnngalleterainl Oew4tinse)der sofort nabh\'Bntsobeläoii^: ":, ;—f
Bajyojer Inilamborg.^
Laz. Sams. Cohn,
. Wajditi J&aef kiidá lap, nyomdatulajdrino« Nagy-Karmiaii.\'
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
Zala-S
Ismeretterjesztő lap
at
szépirodalomr -kwesfceM«, Ipar? gaMfegafr
6. •zám. 1863. február 20-án.
Sebeink. IV.
ÍVera biztosi a sseniély- és vagyoubátorság.
Már e néhány szóra is elszorul a kebel; kétségbe esik az egyéni, családi nyugalom, s a legedzettebb tilrelemis ily szavakra faliad: múlják el tőlem — ha lehetséges — e keserű pohár!
Több már fél évtizednél, hogy a társadalom e réme ellen küzdünk, felhasználva eró\'t, kitartást, türelmet, pénzt; mindhiába! a maró, gyilkoló seb oly mély, hogy gyökeréhez - cddtg-¦nem férheténk!
Az van megtámadva, mi az államéleiben egyik legnagyobb szentség: biztosítani életet éa vagyoift; mert hol e kettő van megtámadva, ott nem lehet csudálni, ha a társadalom (mert hite, nyugalma, jóléte forog koezkán) alapjában rendül meg!
S csudálatos! Somogy, Baranya, Zala majd egészben; Veszprém- és Tolnamegyék egy része állják, szenvedik a sarczut, mig a haza számtalan vidékén csak hírből ismerik.
Tán a hatóságok nincsenek ébren? tán a blinök büntetése késik?
A hatóság-ok minden erőt megfeszítenek a gonosz kiirtására. Csendőrök, pandúrok vérzenek el a megye szolgálatában b mások személy- és vagyona védelmében, Több békéa-pol-gár lett már bátorság- vagy ellentállásának áldozata. A hatalom igen is kiterjeszti karját; kutat, véd, irtja a fenét, —\'s mindezek daozára az óriáskígyó, mely megyék nyugalmára nehezedik, legfeljebb meglankasztva, de feje még mindig nincs megtörve!!
Nem késik abíinök büntetése sem, sőt keményen fenyíttetnek. Érezzük: hogy a gyó-gyíthaflan seb késsel vágandó ki.
Hány. vidéken állítottak már akasztófát, mely előtt a megátolkodutt, gonosz vakmerőség nemhogy\'szemet hunyt volna", hanem daazolt. A haramialélekbŐl kihalt ¦— ha ugyan volt benne, a jobb rész, s megmaradt tulajdonául az, mely nem ismer Istent, szeretetet, — hanem önkárhozatára Öl, puBztít, rabol, nyugtalanít!
Amely rosz ember egyszer megkezdte a
bűnöket, az levetkezett minden emberi érzelmet; megátalkodott, makacs; nem féli a törvényt, nem tiszteli embertársának nyugalmát; amidőn azt mondják neki: készülj, mert meg ífogsz halni, — ezt feleli rá: rég óta készen vagyok rá,--s megy hidegen! /
Mily mélyre sülyedése as erkölcsnek! a lelkeknek mily romlottsága, melyet meg nem gyógyít istenfélelem, törvények szigora; nem azon szent kötelék öntudata, mely~embert — emberhez köt! ~:
—r~ - S különösen Topjainkban észlelilgtŐ e meTy^ re sfilyedés, mert a mnltban láthatánk akár hány megtérő bűnöst, mi alig egy-kettőt!
Hogy ne csak ökör,- és sertvédlopások, a szegénylegényi requisitiők legyenek divatban e megyében, hanem halljunk vakmerőbbnél — vakmerőbb gonoszság, bűntényeket, — előáll vsAanii Patkó nevű egyén, a hajdani megyei gyáva sertés-és — lótolvftjből, aszerencse által emancipált országos gazember; b végig rabolja a helységeket világos nappal; hol árulást ta^ pasztái,, statáriumot taj^maga; foszt, gyilkolj rettent. Egyipitoasz, hajdan, betyárnak is Jiynl-szivü, kit szerencséje vezérel, nem esze, a a si-.keruTí~vakmérőségefc bátorrá tettek". i Mióta e rablógyilkos grnssál, azóta kétsseresen érezzük a csapást.
A birtokosnak nincsnyngodt éjszakájába, nagyobb veszély iffcm éri, legalább is megre-quirálják.
A tőkepénzes (ritkaság, de azért van) retteg; s kétségbe"esik a lelkész, tudván: hogy a haramia előtt semmi sincs szent.
A szegény izraelita sok helyen pláne földönfutóvá akar lenni, míg a Kinaldó-Rinaldini hol itt, hol ott terem, mint a mesebeli ördög!
Hogy a mindent megfeszítő hatóságok intézkedései mellett is eddig tőrbe nem esett, — okaiJnert a népsöpredék, a pásztorok egy ré. sze vele egyetért, kiktől friss forrásból nyeri a híreket, s igy kijátsza a legczéUzerübb hatósági rendelkezéseket.
Annyit azonban bizton mondhatunk, hogy legvakmerőbb legényei már megfogytak, s maga a rablóvezér is eltűnt a napfényről, mióta a
katonai rögtönitélő biróság fölállítása közhirrá tétetett; legalább e naptól fogva Be hire, bű hamva. Hova tűnt, mi lett belőle, senki sem tudja.
Mi pedig hálát adunk az Istennek, ha napjaink ez egyik csapásától megszabadulrmt>? mart e gazemberek grassálása valóban nagy és mely sebvolt rajtun]L_ _____ \' KOBOZ. ~
- -------^áraevelós. - ,
(Folytatás.) . "-
Ne mondjátok nekem, hogy. ezt .csak. as urak b úrfiak tehetik: ha nem mindis, egyiket masikat megteheti szegény, gazdag-egyiránt, talán az egy.festészetet.kivéve, a dal, mese elbeszélés, zene — -oly virág, mely nem csak as Üvegházakban, de a mezőn, a pusztán is virágzik. . Nitjcá szebb mint a népdal, nincs igazabb s erkölcsösebb, mint a népmese s elbeszélés, rnSics egys^Híb^j^gyonyörködtetöTbljpmmT^
népzene. _ _____
Csakhogy , kik.~azzal dicsekesztak; -hogy . a nép irói vagytok, ne vonjátok magatokat a nagy városok falai közé -— de^ éljetek a nép között, s úgy írjatok,hogy ezt neveljétek; azok pedig kiknek a legszentebb s legmagasztosabb hivatás jutott e íolcJön, ne csupán az. által kivan*.. ják kiérdcmleni a 1-egtisztelendőbb nevet— hogy elzárkózva a néptől, vagy ennek csupán anyagi foglalkozásába merülve — csupán hirdetik az igét; hanem testesítsék meg ezt, éljenek a nép között, legyenek a BzÜlÖk nevelői — hogy ezek megtanulhassák, miként kell a szépre, jóra,, s igazra nevelni" gyermekeiket.
Ez a nevelés, vagy ha úgy_ tetszik, a nevelésnek mindenki által gyakorolható művészetet; a mi csak akkor lesz egész, valódi, és bevégzett;
ha ott van melatte.^____. . ....._______¦ - ¦¦ - ¦ ---
a osa-ládi kör.
As egész világ ad-e annyi jót, mint itt a munkás, erkölcsös, vallásos-egymást a kazájo-kat szerető szülők szerezete, a kedves testvérek jó rokonok, őszinte barátok társasága?
Ne mondjátok nekem, hogy üy családéie
TÍRCZA.
18 83.
Egy év letüpt, s as njnak reggelén Imába olvad át hö érzetem .... Hozzád rebegnek ajkaim fohászt Hatalmas ur, atyám, szent Istenem I Deríts reánk ez évben oly tavaszt Mely várt virágokat tenyészt, fakaszt.
Áldások Istene 1 be, amiért Hozzad imádkozom — nem földi kincs, Uem esdek én előtted jó Atyám . -Azért, minek való értéke nmes. "De kerleki add a szellem kincseit, Ily kincs a-vésa Ölénu ídvezit
Nem csügged sz, ki még hisz és remél. HU- és reménynyel-aWi meg ¦engemet.. Hazug, a vész: ezeknek szárnyain
Emeld Tóié a vésznek lelkemet. S szivem hitéből nj erfit merít Ha sors csapása véraené föl itt
Adj oly bitet — mely szebb jövőbe néz -S a mult ölébe vissza nem tekint, Moly látja: mily^rosgasatosan ragyog Az Isten-arci az emberen megint. Mely látja fölragyogni kénedet\': Az emberen ujjelked ugy szeret.
Uj lelket és szírét teremts belénk, Emeld fül a lasfllyeÜt szellemet. ErÖ te vagyt— akarnál is elég - -8 mind visszatér az, jPmi elveszett Nem hord az ember •zolgalanoaokat — Mivé tealkotád: leend szabad!
Az észerönek fénye fallobog, Meg lesznek értve a nagy szellemek. Lelkünk előtt sgyisaövezta mólt Csak mint a rémes alom ngy lebeg, 8 hivő szivünk-aldíst rebeg reád . ¦ ¦ , Ki az Időket mogváltoztatád. -
Uram! te benned nincsen változási , Miként mi ngy ez is alattad áll, „ \' \' Te alkotád törvényét, ¦ híj forog: Te általad, yon sxabvm a határ. Ha szólsz: tavasz derül a tél után 8 virág mosplyg a holtak hfilt porán.
óh ssoTjtél ntán legyen tavasz, S a szent ügyért siréjbe saallt porok Fakaszazanak virágot a dicső Jövőnek — mely alán szivünk dobog. Adj Istenem dicső magyar hazát ~~
S szivem — e bonfisxív — imádra *ü-
PAP GÁBOR-a
Á baglyokról.
\'-" Nem követeljük ugyan, hogy a baglyok.; tóH rosz véleményeket egészen tisrtazhasfnkí cmpán_ason Wrttfményekerkivánjok" fiTídőtó^. ¦ni-\'; ipely^^lúaml^kjegyónek az előtted**, részbeni megszüntetésére.^
csak a gazdagok része! A munka, erkölcs, -val UiLuaiexetet,,_iakMMiV^a#to4g&. ]íkV if^
megszerzi alelteL>^*s\' é$A<&* megtartj ennek kellő ólvWtéW, rmíp\'UnW^a; 4 Tallás erőt áL> osUfarfíí«bl!>H-í szeretet wegÓY. »UoOTlJongSWL-8.»tanieflBnsífR)l; a rokonszív
—rEariSitgos Ktck^egi^ ott, hol magTrjik-elégte--lenek vagyunk.. .-^ ¦
Ei mini megannyi családi örökség, . miből\'csak a nevelés\' által -kaphatjuk ki osz-tályrésiUnket! S csak az a Bzény^az-.a gazdiig, csató.\'hoPeítegszebb, o legdrágább osztály rémben minden, tagjgyfonaáu ré;*eau]L,. _
,J)e le a fátyollal]-A - családélqtben nem Brltkaógek mar ezek! Az atya és anja egredali Wrekvésej hogy pénzt, B birtokot hagyjon gyermekinek örökül; ezérf elzárulnak a hát ajtai ajokonok s barátok ejőlj a mimka \'\'cwíTex Srökséggyűjtésére van irányozvat-s_az éiSoio", s vallás csak annyiban talál helyet, a uiéhnyibeii ennek útjában nem ál], n szeretet pedig1 a ház falain tói nem terjedi
Az ifjú arra számít: a leánynyal mennyit "kap\'; s\'ieáriy azt nézi:: az ifjúra mennyi jut! Uy családokból igy alakulnak uj családok . . . ¦ :" Mikor a legszentebb örök kapocs megkö-^"és^^^y ujisaládalkotásánála valódi ne-veltségnek, mit az erkölcs, vallás, szerető szívt barátságos lélek, s két munkás kar egy-bgflizése alkot — csak ennyi ériéke van : a ne-velésTnrit-anhak neveaíék csat üres szú, csalfa Tna^—ramek- csak a\' birtok ad értelmet, s az — arany ád.yakítii.fényt.
j Ez árnyképe a nevelésnek I Fényoldala pedig örökre az marad, ha\' a költészerbUvös " lI, a gyermek sifju lélekben ¦— úgy
nrint röviden^ körvunalozám, íblébresztetik -szeretet, minden szép, jó és igaz iránt; s mig a hagy világ forgószele ez"isteni lángot oly hamar kioltja: a családi kör, c kis erkölcsi világ — az -erkölcs, a vallás, a szeretet, rokonszívek 8 barátságos lelkek buzdításai által növelve., félre-ésap4i sem engedi.
;|-—"A\'haza,jtcsalád, az emberiség-"indása-Tan azok emlékénTTtlk nevelés által ily örökséget hagynak-osztályrészül gyermekeiknek,- előbb utóbb sirjokra fog- nehezülni az átok azoknak,
-kiVgy-ermekeikct e szent örükaégbölkitagadva, csak \'oly kmcseketv oly vagyont hagynak magok után, miken a neveletlen utódok hazng
. iCnyek közt osztoznak! \\
By varázshatalma-Tan a krB Hé*rctn c h cfrsládéletnek a nevelésre, mit a száraz tani-tás; mi/csupán az értelmiséget veszi igénybe, a »¦ neYal6útézetek,liól -a caaládiság ki van"zárva,: soha nem pótolnak.
A zalai gazdasági egyesületről.
j Tuboly. Viktor njálíal ezen közlöny, folyó "ívitlrszáníában közlött „éízrevétclck a *n|fli ¦ gazdasági egylet érdekében" kétség kivül azon
meleg hazafiúi"érzésből fakadtak, melylyel ezen
megyei intézet iránt mindnyájan viseltetünk.
- Majdncmcgyedali. térj melyen érdemmel
és haszonnal működhetünk és ha ezt elhagy mmk^magu^al hagynék cl.
^Ajhso\'d«iMt,1i»uw.tóyi#kba!í-a g«d-< jattk egyik főtárgyai \'Mn intfapt óhajtott (M*.\' virágt** kéj.ejti. éi mivel k»zttfrybeh, mit érzünk nyilván ia cln\'töiidíni\'gyakran Jioteltsfé-glink: óhajtanám" aajSTÍÍ?hs jelenleg , mtdon •eZinT-tárgy^rWap^tjanTiicgpéndíttetett, többen,
és külSaösen megyénk gazrWekmtélyer, is felszólalnának.
-. Mert ha csakugyan áll az, hogy a közönségben némi csüggedés mutatkozik, mely azon- j bann^máyiritiízlfedések által könnyen.orvoBol--hatój-akkor a* közönség érdekében, sőt kötelességében ?11, ezen.intézkedéseket minél előbb alkalmazni; ha pedig a hiba mélyebben, talán önmagunkban rejlenek, ez esetben — a köz-megvitatás önismeretre vezetne,\'mi siker nélkül maradni,_5zinte nem szokott.
Nem érzem.magamat hivatva az egyesület eddigi működése fölött bírálatot tartani, de any-. nyit ugy hiszem, igazsággá] elmondhatok: miszerint az intézet eszmében közlelkesedéssel fogadtatott, tetemes pártolással, megalakíttatott, és azóta egyes lelkes hazafiak munkássága által tartatik életben, kik fáradalmaik jutalmát a kivívott eredményekben,.és a megye határán tnlis njTlvániíott.k&zeliámeréBben fogjak feltalálni; míg más részről sokan, mint magam is, keveset," vagy semmit sem tehettünk az egyes.Ü--4ct érdekében^------
De igy szokott ez lenni- minden nagyobb testületeknél —^ a köjiüg^ek vezetése mily stúdiumot, az előzményben jártasságút, a munká-lódásban folytonosságot kívánván, és ezt mindegyik tag egyénenkint nom teljesíthetvén, a 4BŰnl«i-i«ily^egye*-4ig-ybatútok vállaira nehe-
zedik.
Oly testületeknél,melyeknél a kitüzöttczél ekkép is elérethetik, ez nem nagy baj; de a gazdaságid egyesületnél mély és gyökeres bajjá változhatnék^ mert nagyszerű leladatainak létesítése -folytonos- összeköttetést tevén szuksé-.gessó a nagy közönséggel, miuri\'ui aránylag kisebb" számyesz részt .az egyesüleLmurLhálódá-saiban, mely minden buzgó törekvéso mellett sem eszközölhető, hogy a nagy közönség kivá-nalmiról és szükségeiről az egyesület — ennek működéseiről pemg^rmgy közönség folytonosan" tudomással bírhasson; csakugyan mindkét részről oly isplált áljapot következhetnék bé, mely* ¦ csüggedést OÉozhatna az egyesület kö-rébeu. - , ""
Azonban az eddigi jelenétekből a nagy közönséget részvéilenséggel vádolni nem merészelheti senki, azon szeretettel és jjártulással vi-seitetikintézete iránt, mint viseltetett eddig, és a "iápás\'ztalátók csak azt tüntetik ki, hogy a nagyközönség helyzeténél fogva, gyakrarijiem vehet-réeat a tanaoBk.ozásokbaiv,1 és hogyha,megkívántató^ Bzoros, folytonos összeköttetés az igyesttlét és "közönség közt nem létczjk kellő mértékben. t \'. —
, Csakis ez azon egyedüli baj, melyet véleményem Bzerintorvosohii kell, és.miután crész-í.ben á közlönyök sem Segítenek teljes sikerrel\'.
legczélszerííbbnek vélném T. V. ur által is f\'i-1-hozptt "gazdasági kci\'Uktek fclá^ítít"^. j : A"*gazclasiigi»"Korulot^k lótéfcpm- halassal .\'hRa&sfc minrhs»i-fntézetre,-minóraz opvo paz-dásaatokra/nézve,-oz-utubbiroleszmeludina/. rl-ier^lésevégettjHitóiczikkbcn kivánv^i szülni.*) az egyesületre vonatkozva: eg\\\'szeiilsítnck unnak eljárásait,, megkonnyítenck az ala|iszab;i-lvokban kitűzött feladatok letesiti-si-t. is ami lojolog- biztos, hatalmas orgánumul szul^al-náuak az intézet es közönség kuzt szukseges összeköttetés folytonos fenntartására.
- . A kerületek felállíuísa a legtágasabb alakban történhetnék, nem szükségeltetvén nzegje-sület részéről egyéb, mint járásopként néhány tagnak kiküldése; kik vidékenként a gazdákat maguk köréből egy elnök választására liivnák fel, de azon szoros kikötéssel, liogv nnnak felszólítására évenkint néhányszor gitzdiíszuti tn-nácskozásra összejőni magukat kötcltzik — épen azon modorban, mint a vizszalnil\\u/.ási társulatuknál szokott történni. — minden tn-vábbíszervezés magukra a kerületekre Inziitiiek. mert gvakwJati téren annak, mi életrevaló, önmaga erejéből- kell kifejlődni.
Tudom, a legszentebb eszme is csak kis ocupatio által nyerhet életet, de még akkor is, ha a kerületek létesíthetők nem lennénak, jónak tartanám\' annak megkísérlését.
Nincs talán működési tér, melyen egyet-értésre^ kölcsönös segedelemre oly. nngy szűkség lenné",\' mint a gazdászati téren; mert ámbár lehetnek számosan, kik fUggetlenségöket épen abban találják fel," hogy ] aciíicus ősi telkeikkel azt teszik, mit tenni nekik tetszik, és elvük senki -gazdasagába nem avatkozni, űé az övékbe se szoljoa^bele senki — de nincs igazuk — egyes erő a gazdászati téren nem nagy ha-lathrst teltet, -sőt-lKv van is kiváló erő, mely pályát bir, és sajftt uj kört alakit maga kürül. a közrendetlenség és tespedés között, ez is alkotójának megszűntével el szokott enyészni — itt" csak tömeges haladás törhe\' előre \' és tarthatja meg a már-egyszer kivívott tért.
"Ha tehát haladni akarunk, szükséges kerületenként egyesülnünk, melyeknek alakítása sem" idő-, sem pénzbeli áldozatot nem igényelvén, csak akarat hiányán szenvedhet hajótörést, éB hol akarat nem léteznék, ott a világ minden gazdászati egyesülete sem tbgna a gazdákon segíteni — és ekkép legalább tisztába jöhetünk
önmagunkkal? EOY FALUSI GAZDA.
Pesti levelek, xv.
[Fénsíelena\'u, pongftK. — Paiias»ük. — Diirgonya-rHltljelt ís ma-gyaráxatnk. meg egy kis facaAn. — K^Bipím Íí hitel. — R i^tilní cl sokaséi) ouís.—lapján í pnff I— Kereskedelmi q^Jsicr- pj.— -Kantok es kontósok, trcok, akik rd;on adtak «1. valamit. _ 77.it-caoUs i* tanr.oltatAs. —\'A hatfrj-ok kedves dlvatlapla a .Halt 1n-báada.\'— Balak. — SArga volt a terv B fekolívó liju. — Hajdan mégis vígabban Toltunk.)
- (E. F. I.) Akármerre jilrjon mqst az ember, a közel, vngy távol fekvő vidéken, sehol Bern hftllliat egyebet, mint nz örököB panafizt a folyvást tartó pénztelenség felölt.
*) Ssivcscn varja a 8 z c i k.
EgyfigyH ember előtt l bagoly baljóslatú ¦ madáíf\'aiBvetBégeBe a abtétaég fejedelmének, s enntü foj^aji{álftto» a gyűlölendő \'tóny.\'
I*e _bármit^Jii^yjenek ia — nem oly rut madár" ez! Komoly arozkifejezése, ünnepélyes-gondolkodó külseje, komor•ültöicte, melyen a felsőinek,-a halvány árnyéklatok minr egy Mgyottot Itoaanal magoknak adni: a-mtívé»zcti ;<Sraet dolgSBan nrinden erétaéTcacgtíJl merit gö-"^^^.» o!^í»?gy^h»tSa^ Bt t í.
í.bíglyot t^jdoníták Hinervának. r^3?A"bagoly. «abtoi arányéi,- \'ia kioBiny^ihez Talá nagy ragaszkodása, hamstidpT"H«éteértiii kitűsS-állat. ¦;.,;!-...7? ; s .
. lapuztalás bizonj/tj»r.rfliszerini ei állat, lau|™Qe»Jdobcn könnyenazolikfa fogaághrji".. JpMa»jkur iné^oUdimédeniré^^ ; üy tn-»f¦i^!r, ^"ST^i- ^ismi-^fe-terflínít",- mig ff^.fe- ^alom fészekből cjvé^^anőí:
gálommai etette, a birn,. üo a fogoly nőstény, megfoBZtva-övéitől,;- minden étket érintetlenül hagyott, s már majdnem éhen. veszett el; midőn végre -rÍBÍzá\\-itték\'.iféBzkébe ,;éa,. elhozták a himet. Ezt is1, ljasonló\',;előzményeki ntán í-isz-sza.\'kellett\' "vinni fiaflíoz,\' és ime íniisnap az egész család eltűnt. Ilivel azonban a kicsinyek röpulésre ,-képfeléiielp ivpltalt ,-az Brogok módot találtak más helyre szál utasukra:
Végiila Ivaglyokhaaznus állatok: legetek, gyíkok, pókok, sáskák- é« patkányokriitagy se-regé-t elpusztítiák, : Egy ¦tormÓBZetbuvár bizo-nyM^.á^nnt\'hk\'^itTfatiriaiii mii-^fKl2 r— 1,1 lierozbeii.eg^ejrerct l^nafc a í;.^},,, gu
jfattket rríegyizs\'gtÜvaY -mitet ez áliatok az cméBjtés után hátrahagynak, \'miitdegyikébén-tajliét.egí^jp^tillíáiUaJáliiafni;- tartózkbdá
hclyöíoit\'.pedig "gy-epy raérff van.:
Jgaz ugyan, l:ogy.a\'bagoly nicgtiztdeli ur éneklörmadiirkílk serégét*, melyclc a legnagyobb\'
gylüöletettánusítjak-iránta: de ki tudja, nincs-e arra rendelve, hogy némely faj elszaporodása-^ nak gátot vessen. A mtrokon- vagy ellenszenvünk, sőt okoskodásaink is gyakran ellentétben állnak a teremtő tervével"" és jól meg kell fontolnunk, mielőtt valamely -kereket elmozdítunk, minek segélyével a természet az átalánoB egyen-snly t f öütártja — Pusztítsd el a verebet,, és mezőink telve lesznek kártékphy^rgekkel, melyeket a verebek látliHljlanokká tesznek. .
"Piísztitsd cl a baglyot, b gabonáinkat a földi egér^yagy a_ veréb fogja.elpúsztítaní.
\' Nem lehetetlen, hogy ha a bagoly a sötét-Bég helyett fényes nappal töltené be hivatását: ép ngy tiszteltehíák, a miat most megvettetik ; és azzájejt_volna-nálunk\', anü az égyptusiak-nálaz íbisz. ¦ Közli: C. K.
4 -29 >
„Nem adhatom el gnbnám\'iit." tízól az egyik. „Boromul tuv.il frttul fizették, nz idén még csak valamit »f- ígérnek orette, mert nem mutatkozik vevő, — a manónak bc kellenek."
Julink ku vétkezése. teriiiéBzetcBen — sok rgvé-ben kivíil nz íh, hogy mi fővárosiak szintén p e u z-t e 1 e n s e g r ö l , pangásról Bnt jihhoíí knilunk, mert lm a vidéki embernek nincs pénze, miből jutna nekünk, midüu az iparom, ke. eskedöt, művészt, írút bizony csak mindig ti» in ind «.ti körülmény ktt/.t a t\'irmelo tartja puii/.inaggnl, és iia eniek nincs mit Jiudn-l\\-et\'in luípvniii, » mi zicbíink sem t\'lik meg.
Az ember a dúltok ilyf td-n állasából azt hitetné, hogv ugyanénak szomorún fi.lynak n farsangi napok a haza fővárosában, hogy u lánykák a ifjak nem íb tán- I ozollintnnk éa nz öfpzcb bálozás lepfólehb • is néhány I b ii r u o ti y a - t b 11- I v alkalmával rögtönzött ugnili,»- \\ búi áll. " I
( .Heg kell jegyeznem, hogy ft b n r p o n y a - esté 1 v fzim-a mapanybr„aknái rendezett kÍB-\'bi>nF,"iíi ; jiHibil.-iig \'li\'ti, —¦ i))"lyi:k i\' csupán a legiix-ghiltebb it- 1 nicrósok hivatalosak — akarja jelképezni, d\'* n«\'k c6eiben valóban csak n: n k d r a t n li I marad a doli.g, ni\'-rt inig tii-liol m-m, vngy alip ju egyéb az asztalra agy tbeánal. másutt bizony a faczan
.,1 %
eb faiatok sem üli
suli bur;
t-s az ni vi-nezc k ie k nvoznak.j
Azonban, aki ezen ví 1< juódvlcn élve, — tudni illik, hogy keveset, vagy cp\'.\'u semmit sem farsangolnak, —¦ unfTV\'/i csalatkoznak.
Budapest-t a pénzhiány nem feszélyezi ; ba nincs k i- m |i é n : , van li i i e 1. ;
A kereskedő, csakhogy némi forgalmaJegy-m, valamiruvalú jö hangzási névre is h i 1e I e », és niiiuB-e ¦ clep gyenge, aki midőn, iia nem kuli rogtun fizetni", azt hiszi ingyen jut a portékához, és ngvaiionk n v a k r a í ö r e vásiirul.
Némelyeknek igazuk van, midiin ezt hiszik, ; mert. már az áruk átvvteléncl tudjak, hogy e >¦ b ft-\'. s «i-,m f u s ii .i k fizetni, miután nincs, de ni»*"k- > ntik upyíint-s.vk k.inybf lábad szemük, midim az ill-iü időpont rangerkrzr-k^r eléjiik terjesztetik a számiak véghetetlen sora, mely alkalommal meggyőződnek, hepv k i- s l p t- n z ¦/. *\' I nicg-is csak olcsóbbért vese az ember, mint az ugvnevezett puffra.
Kz t(iriBÓszft\',\'S.
A kereskedő megtanulta az egyensnlyt, — a liililr" ailnti p.>rti\'kák arabi beszáuntia iiui n kamatokat, söt még ezeken fölül íb jókora összeget csap a iiiuiin visé^lie-/., mikcji. nem minden k u n 1 o s fizeti in- egys-ziTMiűnd a kontót, Így hát a többi kontóaoknak kell a nem fizetők helyett is kiállni a Kiírat, azaz fizetni, niert az lohetetlvn, hogj- fl kerefikedö napvlelküségcért veszitflen ia valamit.
Xfin á\'litMin ngv-íin, liKgv minden ember ily módon vesz részt a farsangban, mert eli-gen vannak, a kik, ha most nem adnak is el Bum mit; régebben a d t a k- e 1 valamit a most csak az árát húzzák elő ládáik feliekéről, de Imgy sokan vannak olyanok, akik csak a fenékig kizcákmáiiyt\'lt hitel ju-vrdflméböl tánczolnak 6 t á n c z o 11 a t j á k meg családjukat, Bot nem ritkán hitelezőiket ia, az bizonyos.
A legcsinosabb társasági ~ bálák "ez idán ia nz „urak" báljai b czonfulül a jugástok-és orvosnövendé-kek tánczvigalmai voltak."
A termek mindannyiszor megteltek szép bői-gvckkel és deli ifjakkal ugy, hogy néha — kivált a nvilgúra előtt —- még csak mozogni Ín alip; lejictett.
Az clsük, t. i- a hijlgj-ek u^y látszik a gtíniálÍB K á k a y Aranyos nllnndabatidau csimü gúny lapját YálaBzták divatlapjukul, mert kevés kivétellel csaknem önnek képei szerint (lásd n 4-ik számot) öltözködtek, amennyiboa öltözékük — átnlában véve — mindennek volt inkább newizhctö, caak tisztán magyarosnak nem. - -
Az ifjak is megbuktak eredeti tervükkel; r szerint Bár ga osizma vult a jelszó, de bíz n később — hogy miért azt nem tudom, — feketévé változott,
A magyaft .afistocrntiát az idei farsang folj-tán csak KiL-ralgi György palotijápak .tarjoei gyüj* ték iibsz\'í két izben tánc2vignlomra, habár a kisebb-nagyobb (islólyek tnásyknál sem igen biányzottak;
Helybeli iniignásainkat nem kis mértékben nkn-dályozza a nagyobbsierü bálok adásában leginkább bérházakban btrlBzáliásalk köflábiltsága, amnly cenk-nem luht-tlennó tefizi a mngaeabb-rgónyeknak megfelelő rendezést, ugy hogy akár hány főúri család, ha. több vendégjt akar báljába meghivni, az „Eiiropa11 teremére szorult már. llajdmáflként lesz; czj- mihelyt n.paloták szá/iin szaporodni.f»g.
Az idei farsang alatt mutatkozott dorültaég és kedvet illetőleg, kisebb nagyobb mórtékben nincs ugyan okunk nagyon panaszkodni, azonban, ón in ind-, amellettjiat hiszem, hogy hajdan mégis csak jobban _tu ula-t\'tu ukV
számára. No de hagyjuk ezt, racnjújik,/a vigalomba; abba a terembe, hol a színpad már különben is jókora tért elfoglalván, a circa 200 egyén agy ösBzc voli pró-selvo, mínt a beringja hordóban. A francziákat nem is ugy járták, lianem ugy állták ki 1.. .""A-niely táú-czob pedig neki mert indulni, készen lehetett rá, hogy a zavart tömegben, olyan karambókat csinál, melyek nem kettőt, de négyet is számláltak a zökkenésbon. Ki, ni! hát az ki ott abban a farkftsbundában? egy becsületes polgár, kí egyik ajtóba talált ílhú, s a léghuzamban oly nyilalást kapottrderekába, Un még a kánikulában is fogja érezni. És emitt azzal a nagy berbécs sipkával? ugy néz ki, mint egy Kozák-Hetman. Az vidéki cnmpoBBessor, bejött megnézni, hogy néz ki már valahára a kedv ; de biz nem nagy kedve van más kedvét vizsgálni, mert a hányat lehelj mind meglátszik a hideg teremben, ruelvet befüttetni uém tartott érdemesnek a vignlmat adó\'pfimás 1 ft. 50 kr. belépti díjért. Hát a zene? no már ilvet szem nem látott, fül nem *haflott!\'Lehet képzelni, hogv kiten magáért a zenelmr saját névért- rendezeti vigalmában? (_ruiKÍiilja kedves olvasó? ne legyen ilv mtUánvos véleményben, mert a vigalom harangozó — Káez — a\' mint tjBBzeezedto a belépti dijakat, — szépen eUUant, b ott hagyta a publikumot a faképnél, kezébo Eera vette a begedüL Ez még hagvjao, ha a túbbi húzta vulna, de az egész bandából — többnyire -r- négy szem lepény vallatta a hangszcrBzámyknt oTy~keserves nótákban, még sok kisasszony is paraukot tesz fülébe, ha Ugy konnyÜBzerr 1 kaphat. De bocsánat! pótolva volt-a zene, mert a repedezett ablak, roez ajtókon ugy sípolt be a hűvös szél, mintha ü kelme engagirozva lett \\oina a klarinétos helyi tc. W.It aztán erre elég főfájás, rlieuma b egyéb mcghulési táncz, csak győzték szegény vigidiikjíibeverni . .: Nem ia említeni a tolongásban szétszakadt t.inerdek azóp ruhát, melyek áldozatul lettek hozva egy ej FÍrnlom — vígalroá-nakT... siralom vigalom t\'jrtént anno lSfi;J. febr. , hava 10-én, Somogy megye Ezékrároeabair, Ilácz mu-¦ zsikus muzsikálasának -4-dik havában; 11 ikre virradóra, a hold utolsó negyedében, m-lvre Sagv Jani . n_aptárn nagy vihart jósol, liniutt olv szén idő volt, 1 szinte kedve jött az ibolyának nyillani. BÜBOZ.
E^y vigalom Kaposvárott.
\' Miután, a farsangi vigalmi birok járnak jelenleg mindenfelé,\'Ini i^\'foíüraliiüu\'k egy vigalmat, .melyet Rácz Fáhtnn..]seacflz:adí^\'t —nviitint monda*— banriá--jánnk^fjüae^li^éToiiujulLfc^a^ tudatnunk kell nzt\'a^Ttorilloiónyt, "liogy KScziiiik iít épen\'jiern. ment valami ,CBcuUlka.dolga, kivált mig a színészek ntinden előftdá^a^kíVütöU tjeszegot fizettek
A Pesti Iapok[ szerint LiHznyay Kálmán hépkől-\' tönk meghalt. — Béke hamvánaki
- AA Kutyást ihívU j-abJó -fölött méjj mindig fo}y a vizsgálat a belybülLkatonai TögtünbirÓBÚg tlött, Saját valloxnásá szerint részt vett a darányi és kyttsoi rablásokban; a BZflrencsétUin kimenetű őrsi ütközetben, jelen volt továbbá a pandúrokkal* uBBzefitközén-núl -Nyim.:táján, hol, amint mondják, Patkó halálos sebet kapván, el is veszett; a lukácsi, lírróüi-nMdi;-" taráiLyitfl ieklafalví rablásokban, u^-a-mÜrfiWi-=gy«j---togitáson is lényeges részt vett, azonfelül több más rablásról vádoltatik, melyekre azonban a tanuk mé" hiányzanak. E hírhedt rabló már egy izben tolvajáig-miatt megbüntettetett. Ucméljuk, hogy nem sokára elvetndi gaz tetteinek méltó jutalmát,
A Patkónak méltó utódja, B^rgám-o-napokbaa-egy barcsi kereekedüt meglátogatott, és a gizdát ott-bon nem találván, helyette az Íróasztalt mindaddig vallatta, mig 100U ftoy\'i értéket ki nem csikarí tule. Ha meggondoljuk, hogy az említett kereskedőnek tőszomszédságában a finánczörsé_g tanyája van, valóban bomolnunk k<-lt e rabló mereezEegét*
volt,
pgy
volt
1 le-
Tíyilt levél
Iil- ríglt-zai Kovács József urhnz
KedvesM\'gcünek e lapok ;>-ik íza:ii:iba: intézett igen becs>-s levelét olvasván, ert Íme uruiuöiu-nek legmiignsh fokura emelt és méltán, mert pz^r-n-csée valók tudomásul venni, miszerint „a fölöttünk iirkodö gondviselés, áldrtBt hintett merész fáradozásaimra; segédkezeket jelelt, melyek egyes cröfeszi-tesemet felkarolva támogassák."
Lelkem tiszta érzetében mondom tehát: adja ide barátilag nyujtutt jobbját, hogy amúgy ist^tiifjazában mr\'gBznritbassnm. — Adjn Isten, hogy mától számítva az időt, nagyobb közös crömegfeFzítésBcl táinngattas-sük e felkarolt ügy nem Baját,.hanem nemzetünk jobb-létii eszközlésére. .
legyedül arra kell figyelmeztetnem kedveBsége-det, hogy én orvos vagyok, azaz: az emberek cintének védelmére kötelezett férfin, kinek egyedüli feladata a botegeknck gyámolitása gyeplőinek, ¦ mely szerint b igy az alig lehető, hogy a szőlészet köréhen „egymásnak nyill levelekben themákat adjunk M !a
Felfogtam szilárd eszaréjét, mint megérteni tetszett saját nézetemet, azért csak annyit ígérhetek, hogy lelkével karöltve rsgyok.kész működni a szőlészet terén kézzel, kapával és .tollal, a földtől kezdve fel a lúgos létrákig, do csak idöközönkínt, amennyire ezt orvosi rendeltetésem meg.fogj a engedni.
Áldja Isten önt is, njabb találkozásunk.reményében, r TERSAKCZEV.
Hirek éa események.
A Hertelendy Kálmán, mínt a zalnmegyei gazdasági egylet ügyvezető elnöke a f. lió 23-án, Csáktornyán\'tárfandí választmányi ütésre, ti t:igazgató^ választmányi s illetid|!g egyleti tagokat tisztelettel meghívja.
A WajditB Jázaef mint a „Zala-Somogyi Kép-naptár" kiadója tisztelettel fülhíja a Zala- a Somogy-megyobelt ugy egyéb munkatársakat, hngy az 18(H-ik évijiaptár számára —jnelyetdiszoBen kuftlítáni kíván .— népies költeményeket, kisebb balladákat, tartirBr esett "adomákat és egyéb hnmoristikus rajzolatokat minél előbb beküldeni szivekodjenck; az (cmlitétr két mi "\'"
bírnak! ,^ A
A Mezei\\-é8 kerti gazdákat bátrak vagyui figyelmeztetni, hogy Freselhofer József ur helybíti-füszorköraskodéBébon mindcmieratt vctÜomg-^ffi^-^í^ lasztiiaban éa jó minŐBcgílcnlkapható, e tárgyaf illütő bővebb órtcBÍtÓBt a mai hirdetések, rovatában;felkeresni kórjuk. . _,.->;
A A\'farsang víg napjai "távoztak, alig hagyván egyéb nyomot maga után, mínt a" visszaemlékezés ke-aerü érzelmét, mig más ívekben vigadó nép tombolva járta bű az utczákat, nz idén átalános jókedv lienj volt. Töltaláiható — ugy látszik, mintha az ÜbbÍcb lakqssft^ komolyabb szint Öltött volna m,ngárfl., .
A At ösztörögnyet Btólöh^bfn^^llAz84ííW baníuvá, ügy Bzín^LaJíbcBán, Bzigotvári tttdÖsimsbk Bzorint, 47 Iiáa-Ieé^gotU. • _ : V, , .;í,<.<-x e;
I előbb beküldeni fziv^kijének/ áz ,cmlitetr «abaeTt lOfL bzill 10 fL .egyét érdeklő, küldepaények «d^eL.
\'Á Mezekés kerti cazdákat bátrak TBKvnnk!, -Pamnk_5fL TótSz.-Fál 15fl
Kaposvár.
* Febr. hó 14-én Nagy-íiajtnuban vigalom a táncz világos-viradtig tartort.
* A haramiák legutolján Barcson voltak, izraelitának rabolván el czerfrtjat; i\'atkr6 nett jelen.
* A Kaposvárról Jutának, Hetesnek, Öreglik--nak, Boglárra vésető-, ugy a rtipoBvár-Sz.-IíalizBÍ
postautak építtetnek^ bár mielél>b készen lennének velők, mert közlekedési tekintetben megfizethetetlen nyereség oly feneketlen sarakban, minővel Somogy nagy része meg vau verve ősz-, tel-és tavaBzezal. _ — M^^ielfiit k syi-t-riii^él lín-y. WajfliCB József,
s több liazai könyvárasnál kapható : _Daguerreotyp,u vagy azon ne veze tusé égek aTczképcfiárnoka, kik nem pártolják az irodalmat -} irta lLubuz István, ara. 1 fL
"*\' Pécsről ér\'íesíüick L~ennűnk^t, nugy otl ÍT-án d. á órakor vitték az örök nyug.Jum.ra KaÜve Ist-vánl, volt városi kapitányt^ bebithatlan néptömeg kitérte, s mondott áldást n jó emlékű hazafi hamsaira 1 Nyugodjanak porai békében. - _ - \' \' A k^pripyárí gytnnapiiim felépitésére" küvet-kezü ujabb ajánlatok titettek: ^Folytatás <.
Breeztvenfizky Réla _5 frt Gr. Batthyányi La-jnenö szül. gr. Zichy \'Jw frt. Kehieny Pál 1U ft. Vas-din vey tándur 4Uii. Vasdinyry Antal 40 ft. llölbling......
Ignácz 10 fL Marton Lajos 14 ft. Nagy Márton és Ferencz 12Ü íi. ííagy Lajos 6 fL Merev Ig;nácz 15 ft. Vnsdinycy Béla G ft. Kurenika MiklÓ6*"2 fL llomino- . vitsímre 5 ft. Farkas" Sándor B ft.vBáró Majthényi László G frt. Spisnik^Lajos 2 frt. Alán Károly 2 frt. Nagy Sándor 3 fL Bán Antii 5 ft B. Síajthényí István 24 ft. Kacsok L jos 5 fL B dK Alajos 10 ft. Vajda Jánoe n.-atádi praesídens G ft PoLik József 2U ft. An-s.docsÍ zárda ti ft Kiss Mihály 5 fL b\'agy Sándor koppányi plebánus 40 fu 32 kr. és ha nagy gyranaBium viBszTuíllittatik, míg él évenként 4\') ft. 32 kr. Bar -tlieÜB (tüdő 3 fL Sümegvi UvgTgy 5 ft. Kiss Ján. 3 fL Hermán Póter ü ft. tizabó György 4 f L Kollár Henrik ű ft. Szabó József ű ft üpgjlák István 5 ft Margulit Lipót 10 ffc •\'• \'
Továbbá: m. Mértij- Károly főispán nr által rendezett tánczvigalrim c6 ezzel ösfiZe^Mlött Borejáték Után előlegesen 1000 fL — Ugyan ö m. által eszközölt ezen gvöjtés következtében az alább elősorlandó községektől és egyes adakozóktól begyült 10?4 ft 65\'/a trés 4 dnrab aranv és pedíg Csökrilv község 10 ft 30 kr. Udvnrhelv 16 ft Taranv 10 fL Hárnmfa Agartó 10 ft Yízvár 7 ft Belovár 4 ft Barcs IVTK őöTif.^Hzeraes
4 ft Lábőd 5 ft Szulki jegyzoBég 29 ft tíOkr. Hedra-hely 10 ft 50 kr. Üémct-Lad 5 ft M^igjar-Lad 5 ft Patosfaűft. Üz.-Benedek lft 79,kr. Babócsa 10 ft Bolhó &.ft Póterhida G ft Aracs G ft Uereszjive 4ft. Faln Szemes 20 ft üsződ 20 ft Teleki 40 ft Cscpely 60Tt Tur 15 ft\' Lengyeltóti 25 ft Öreglak 20 ft. B»rtá*\'4Öft Látránv-BO ft LelloSOft üz^Györok 20 ft Boglár 5 ft Kislak község 5 ftxCschi IŰ fL Orda 10 ft Tót Gvúoy 10 ft Háts 5 fL KU-Berény
5 ft Visz 10 ft Tőponár 20 ft Ta«ár 10 ft Szenna 10 ft Kaposujlak 10 ft tíantos 10 ft-K. Mérő 10 ft Zaimányört. Grczi 5 ft Sav Jakab 5 ft Füred 5 ftr Töröcske 5. ft. Juta 5 ft Zs. Kislak 5 ft Andoca -5 ft 37 kr. -Bonnva 4 ft 8 kr. Szőrözd S ft 13 kr. Zica 4 ft -12 kr. F"onÓ 10 ft. Ataln 25 fVCronia 10 ft. Szabadt 10 ft. Szili 10 ft Acaa 4"Tt. BübÜ 7 ft N.
" " "iöUe\'10 ft MofidÓB 5 ft Igal Osztc-pinTlO ff \'VAm^b 10 ft. 15ft Varjaikor 10ft Borunka lc5tT-|3sfimend 5 ft Faísz 5 fVJlokogát 5 ft. Jáőmye . 3,ít,Kikla_3 ft. táska öjtjl%b^cr^mbroe 30 \'Hocnwíter Bértőlin\'5 ft. Császár AntáTS f}-. \'ÍMzky\'jhároBiÜBzttattóirfu^ 2 fti FöTuö
LáBzIó\'jí irSz^Ceres Józaef 1 ft- Tffrök Ambraa;!^ Reíncr Antal;! ft. Langj-crKáfoly -1? K ?wcaer^ jtria 10 ft-\' kc^S -ft. Scbön Salamon 3 f t -K<s;Ja. nó>?5U\' FiscIier\'JózVeT^a Cstt Józs.cf 2 f L Korán , Jánoa 2. fr^^ÖMkó ttz*it *\'"fet. "Vargha Jö^rUri. . .ííopifa\'Józ^fIrít. K^bó:J^sef 1 ft.;?C^^j»g-f:
;^hjozsiíf^b^
Lrt|rf.tl0Jí Hcr/füd J.**rf2ft JJnminik . i
Boirip^^Jl1R«»"*";Bf\'26V«k\'- N»jjt Alid köi--^0^ Bodíi^ 5 ft. Bené.. 6 * Sy.ipO.pok
S mEv, Krom.ir Jak.b 2 ar.ny. - Mind «* tonik .fariiob\'iair omlltett lOMft (*\'/, ngy 4 d«r»i t>nny fiuveget.
i-\'i- rTyirtetkóíat.*)..
......--.— Tekinta tbo títs:Brna-koriÜraéVrt—hogy- túrve-
„yelnk Ugtöaelebb *lkerűlhotlen_ és kívánatos; reformoknak "korába lépnek, amennyiben a réssben már \'mint nyilvános — tfrvénytudósainklegavntottabbtaa-Dftk kijelölése legfelsőbb helyre terjesztetett, — cn-"nílfogvB, midőn „Telekkönyvi . Pé.dinrtár" Cíiraö, február l-re igérViu unkámra! atinun elgfixetSimnek -pártolátnkért szíves kögzSneteia. kifejeanam,. frintnk J ".kakoiönaég iránti kijtcíesiégwnnak tartom, tör-TénTkttéflieljAráAtjkní-ezen válságos időben,, hogy a .mit ftüpöiiágát Ai jövőbeni használhatóságát megmentsem, ¦ annak nyomtatását bcállitni, a törvénvek-beni fordulatot bevárandó.
TÔreitikôrvén. * t
Kaposvár, február hó 6-án 1863.
. - EENYI REZSŐ.
. \') Kíretnek * haui lapok ennek Atvíterírt.
-*•} .Amint e-rjTÍíirvl tajnilni lehet, kojr a jelei axeraÜ ~~ fifffflqW* «J*«1 tnírt*** xLri-i Tftlódi txBk*értf lelt-.tolekkanrrl "p*U*njta»;anak kiadiiit toTabhra halalitf; ojt mai rflirSl - jB^ttinjelstták kell, öJidaa ennllr^lndeiíkörTa loh*fll3 bu«ü ^¦JfkágMff"-** ¦} «wiMe^g" gmlm\'nyti berarai HAäükmilf. Ki-xin»Á?TinL"caai ai, hogy üj- f Kétflek=maLlett, * munka mit lobbi megjclanéaét fidrfoÖlhrwiifcv - ~ 8 i e r k.
fi: BílámOi, VeMprfmi önnek egyik Vaideinénje írWtt ciak hoiiáak. KerjllIÖJÍntimAr agjik-juilt yoaiinkbaa említeti tor T&lUtXV* Taaitilnk ¦ a níp iff/ Világol Útnak. Literré i í í
Literre i T ! . _
Bi. Ltiilóni Mesírkeitelt-*»kIinjYekT levelet, bot la várunk.
h errjre-
mikor nem
T- B. Kanluat Remblnyfik^ ml xxt jobban tudnók; h Ug/ Volna i>, iar v«nü t-lOre a fcbot.
¦ ,Elik a ha" — Cíak gíűnTga«a Tan önnek, s íp Tenét olvastok; do MÍrt, habar mind-két helven ealk is adható,-—:":\' r"
BBbönvény. Várjuk a látogatást; benélni Tálunk ii\'ran
Bon el.
„Ai ntóbbi vigalom" — megkésett; vigoaitalja fln magit u,4], marnak li tjében Toltak a — kalap ci Urnák, s ha ¦okan fel íi knasak.
Büiiiej vidékire i Nem lehet I &iiirKgsn, J F-pek: Renddkjatgnk ajtnnnal.
Felelős Szerkesztő: FODOR PÁL.
JSS^zdaságiiudósításök.
NafFy-Kan^isayf°br.\' 19. Legutóbbi hetívÜBá-raink a azep idÖ éa az utak javulása daczára is, igen silányak\'voltak, minthogy aem adók-Bcra ve\'vBk nem jelentkeztek,- mit egy részről n gabnna olcsó Ariinak az atslánoe pénihiánynak, maß részről pedig a far-Baitgi utónapoknak tulajdonítunk.
A gabonaárak következők: Buza 3 frt. ÜO kr.— 4 frt 10 kr., ro2B 2 frt 30—40"kr., árpa 1 frt. 60 kr. —2 frt. 20 kr., rab 1 frt. 50-GO kr., kukoricza 2 frt. —2 frt. 20 kr., hajdina I frt. 6o—80 kr. Repozo 7— 8 frt, bab Sfrt 60 kr., burgonyának mérője 1 frt., mér, lépea 17 frt, eo ÍOfrt 50 kr., bor, uj 3—4 Ft., ó 8- 10 Irt.
KHposvár, febr. 16. ÁzTdíí egyszerre Imvösro fordult \'f^íTgalmitlaB éjBzakT~BzfH dúdol, b éjszakán-ként\'fagy $ de mindig nejn oly e\'rÖBPii, hogy a jégver-
\' inukét lehetne tölteni. Tegnap hópolybtiket és láttunk, a rJapBUgnraB, íneleg, langycsÜB napok után nngy változás. A vetáaek nagyot erÖBödtok, igy ~ ha nagy száraz fagyok jönnének íb — ninca mit rottegni. —
- Utaink, megjavultak, a. gödör b lyukakat nem értve, sár legalább nincs; a küilpkoilóa olcnkobb valamivel, do azért semminek -kelendősége; minden a régi lábon. ElcBÓget, gyapjút ra-iat. nem .korranck; azt várja a kereskedő, maga ~kiliníja a gazda; sok erdőn hizott, kövér sertvéa, de nem veszik, mert magas áron tnrt-jákf-a kukoricaáni liizlnláBtól messzo áll a raakkoni hizlalás. A Boproni sortvóa kereskedők majd egóazon elmaradtak; tán he gyen-völgy Ön Ömlik a sai\'r? Az eleségár — legfeljebb napi Bzükaégletekre, s a malmok számára vásároltatván —igy áll; Bura 3 ft 20 — 22 kr-* Bobb 2 ft 6 kr, Kukoricaa 3-ft Árpa 1 ft 65 kr. Záb~l ft 10 kr. Hajdina 2 ft (ra. p.)
Szigetvár, febr. 16, Buza 3 ft. — 3 ft 30 kr. Rozs 2 ft 20 kr. Kukoricza 2 ft 25 kr. Zab 1 ft 20 kr. Egy szekér Bzéna (10—12 mázsával) H ft Egy hzo-kér éteti i Való* Malmi G—7 ft. " (r. 1.)
Péira, febr. 12. Múlt líéten tnrtntott "z idén dIbő országos vásár j az idő kedvezett; sok eladó, kevés vevő jütt üBsze ; az Arak alanti a k valának ; különösen a szarvasmarhában lehetett válogatni; a bor szinte alanti áron keL (r. 1.1
KunozentniiklÓB, febr. hóban. Pinczí árak: Tiszta Buza 5 frt 60 kr. Kétszeres 4 frt 80 kr. Rozs 3 ft 20 kr. Zab 2 fi 40 kr. Árpa 3 ft 20 kV. Kukoricza 3 frl 60 kr. Kulcs 6 frt Bob 4 frt 80 kr. Borsé 6 frt. Lencse 6 ft 60 kr. Burgonya 4 ft&ö kr, pesti mérőnkként. Széna 1 frt GO kr. Szalma 60 kr. mázsánként. Bor 3—5 ft akónként. Egy öl kemény tűzi fa 13 frt Puhafa 8 ft. Piaczi árunk többnyire fölül áll a pesti pisozi árakon, ugy hogy gyakran a pesten vett árucikkek ("élelmiek) itthon nyereséggel adatnak el.
Tápok Jaaüó-Mvatala tisztelettel íeltéri a t. trivasókozönsegetj hogy TE a valaldoek" tuffopiáBaTleijné t. Bene IstvÓD urnák (ki X859-beff-a csurgói szolgabírói UivatalnHÍ v.ott alkalmazva) jelenlegi tartózkodási helyéről, — szíveskedjék azt az illető Jd^ó-hi^atalnflfc-miélébb.tudtára adni.
Eriss vcidHagvak u. ni.
Lóhere, valódi franczia luezerna. Lóhere, stájer vörös;— — ~Béti here, fehdr hollandi. ~ Perje,_(I{ey_gras) angol s .franczia. Baltaczim, (Espareet). Czokör-\'s takarmányzCzéMa-rópa. Tarlórépa, fehiír kerek. \'Bükköny S mohar. Mezei komac8in. (Timoteusgras). AkaCZfa, s különféle erdei famagrak. Kerti tetoménymagvak;/
Marmarosi mürhasű, fekete. ^ ¦ \' * ¦tengeri marljasó, Türöa; — Paraffin kocsi- b\' gépkenöcs. Angolna, aardina » mis különféle halak. Sajtok, strachino, pannazán, ementáli, groyi, sehwar-[.eenbergi_aat„_jft.minQ»égben s jatinyos áron kaphatók:
Fesselhofer József Kereskeaésében,
fa városliás-<:pUlelben)\' N.-Jbíairizsán. --------
.....—---Somogynt»igye,_Vif« ..helyig Ka-
tMbin 1200 Q Mnl Jiiraltott 170 hold mintoßld é> kaaiilldból iU6 t»goiitott neműi Mrkk, melynek egy rew bckjtógfll U huinálbaU, elnjó. BoTebb írfc.ití.t«a MéjiS Lajo. ttr Mex»>Srt.-Ojllrgyon (Veliprémmegye-ben). ^UtaUo po.ta Lepiiny.
; - FIHdUitokaMik^gT&rttil.JdoniMok, ip^. rank, tota4g^,vt«t iletek ét m.,An7?ő1c^ Uk wUgaégté bUloiltúk mellett,rköll .Snt kl-.Aauk felTmii!v ijfra krdreitt feitet«]^ ^.tt k4f i IZkHuA fel., krtnek.
BlmntM raltadKtá^km bMlebb tndi-
•UiMduk. Frlmoat llenrlk é. -.
Mernes AngaljJouer.
4o,««ü ezüst lorioUycrlíei!
Bcpresner fírfnt a ftnyereraínye . t«4eal sagTheraesaeg állam
«iOOOfrt. r-12-.xer 85,000 frt,-23-«or 16/XKÍ.frt, - 2-..er 12 00C
"frt., — 1BU-IMT lOOJLfft, njéremenj Uenií\' ^. . a »«fl*B7 »" * rrL ontrUrtitJm, tt-- l \' ,» 15 » « , \' »
™]Yí"™l*»*^^aaVt«v. C.,k4l,ebbe.„.ggel i.
Grosse Geldvjerloosung
von 2 MiiMoflen 400,000 Mark,
irr wTTlchcriTar*Gçvln
gezogen weräen, garnntirt von der freien Stadt Hamburg. El» -Original-Lt»» kostet- 4-Bthr. Pr. Ort.
Ein halbes n ff „ t „ „ „
Zwf?i viertel „ „ kosten f \' „ „ „
Vftr-icliter V \' „ ~ 1 "« n »
Unter 1»,TOO-Gewinnen befinden sich-IIaiiptrefTer von Mark 200,000 100,000, 50,000,30,tf00,20,000,15,000, 8-raol 10,000, 2-mal 8000, 2-mal 6000, 4-mal 5000, 8-mal 4000,18-mal 3000, 50-mnl 2000, 6-mal 15004 6-mnl 1200,- 106-mal tOOO, flOÖ mal 600 etc. Beginn der Ziehung am 18. komojenden Monat». Kein anderes Stiatg-Unternohmen bietet bei gleicher Solidität und bei einer verhältmBsmäsfiifr kleinen Einlagen Rrosse Chanrcn dar. • - Unter meiner in weite&ter Ferne bekaunten und allgemein belleb--ien-Geschäfts-De vi Be:
. „©©tt©s Hepa M (Sshal"
wurde im verflossenen Jahre am 2. Mal zum 17. Male nnd am 25. Juli zum 18. Male das.Lgröss4e Loos, bowio In den leUten 3 Monaten 2 Mal
: der gröBste Hauptgewinn bei\'mir gewonnen.
— Auswärtige Auftrage mitRimessen selbst nach den entferntesten Gegenden, führeich prompt nnd verschwiegen eus, nnd sende Smiliche |ljLrehangs|JH(cn und-GewiDQgelder sofort nach Entacheidang zu.
LtZi Sais. Cohn, Banqnler In Hamburg.
Wa3űíís:íözsetiönyvkeresW
Nágy-káuiKsAn
¦ kaphatók mindennemű levélpapírok, a legfinomabb iró- éa rajzszeiék. ngy szinte- elfogadtatik "a divatba jött s névvel ellátott jeligés levelek a •látogatójegyek legcsinosb modorbani készítése, melyek az alább látható jegyw&k.8?er^:a4egp0Tit05abban teljesíttetnék.
Levélpapírok 8-a~d reiben.
100 dfb. tthh. rjjHerUen finjitro, fr . borítékkal éi-nÍT»*l distra etak .
¦— a _ ft-hér roTitoi (gerippt) . -
— -, fibirHnvU« . . . . v.,...;
— „ kUtUnjibr» j —r -„- fatar diîplin fiajitxt liop-
— pdt aaltpirt^ .
dnplan.ftlnyltTe . fehér Ton alo» ott . kik. TDnalnsott . . fi tir raratkoi , . kitt-rovátkol . -, . f.\'tórkonkiaatt .
io t 60
Levélpapírok 4-ed rétben.
100 drb. faber fín/irro . . :. .
— a " ».¦ roraloa.....
—\' ¦ fényltva . . _ . .
— , kí^ lenjItTu.....
— , fefiér dnplin fínjltn . .
— . . febér rovatoiott.....
—... B""""kók vonaloaott ....
— a fehor rovaton.....
— _, kék rovatol .....
— a TtMt korikAafrft —:— - . v
— , kocikalotó ....
— ¦ -J)(h*r, áraoj mitarfitd "t
— -^—-k- línfílb BEinpkkiY , -V -küliinr^iilnckkel mtatorra
9 — S 10
a>ao s eo 9 so s eo
a 40
&o So
60
• ¦------- ¦• ¦¦¦\',;*;. i ~ J ~ - -»JiPg»qt*m
Wajditi Jáíwf kUdó lap- éi_nyomdatiilkjdühöVNagy-KtűUMan
— a \'"¦,.rovätoi*r»n7 m«tas.\' —kíiWnf.\'i^afkbl (colfjor) .
— ».,\'¦*_: \'"¦\'"»- ,TOT»to» \'t~s\'\' í\' 80 ]
Esek« - klTOJ ¦rftfaUoVra, uMÍÍi&ÍVTfUk^, remptok^ T.l/\'n^mUíi^\'StS íioí^hWrt_ .»IfpgaJtatnaWi poiKOian tcljwittfctnafc .v \' -, . .
iOO.db Idtogatájegif duplán fenyítve - ¦¦ ...... ¦ ¦ Î frti\'30 kr.-