Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
1.5 MB
2009-01-14 08:46:27
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
578
3634
Rövid leírás | Teljes leírás (159.8 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 010-012. szám április

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
10- szára; 18(53. április 1-én:\'
íilíhSoiiNM)yi hö/!öu
Ismeretterjesztő lap
a í
szépirodalom, kereskedelem, I|nift gnz|lásMíf íMotó^^^
frréWH^-
Megjekjn c lap legalább egy íven július hó 1-tttl kezdve mind.-n hé 1-én, lu-én-És 2u-án. — EÜfizetéai úr postám szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész évre 5 frt.f félévre 3 frt. — Minden egész éves elöBzetÖ a laptuhy Jones kulcson -könyvtárat az vddig fen tál ló feltételek mellett fél áron használhatja. — Hyüt tér egy Perit Borért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért I-ör 7 kr.,.3-jr (1 kr. es mmJ.-n l..v;vLbi beiktatásért & kr. s béJvegdiiérr30 kr. fizetendő — A beiktatási dij s alap kezeleaót illető minden tárgy o-kiadó hivatalhoz Nasry-Kjü|iz8íln»; a lap ^-Ik-uii tartalmát illető kuzlemények pedig, ugy minden levelek
bériut-utv..\' a szerkesztőséghez küldendők Kapusvárra.\' ¦
„Aurea simplicitas.a
Ily czim alatt olvasható a Zala-Soraogvi közlöny ez évi 5-ik számában egy illetékességet követelő közlemény, mely az irodalmi afterkri-tika fölé Zeusz Jellegeit gyűjtögeti, ki nem felejtve Heine ostorát.
Távol attól, hogy e különben sok tekintetben becses lapok hasábjait polémia terévé akármim változtatni, — Titánukkal harczolni még nem érzek erot magambam,— de a ibnnevezcu czikk tendentiáját (Rényi ur minden tiltakozása daczára) a ^ala-Somogyi közlöny olvasóival megismertetni szükségesnek, találom annál ts inkább, minthogy az egy lapof compromittál, mely a Rousseanban boldogult l\'écsi Lapok sirja fölött oly eszménvi piogrammut plántált. Enuél-íogva hiszem, hogy a sértett igazság s katolikus érzület e lapokban is elégtételt talál, miután <ez<ek -a botrányra segédkezet nyújtottak.
"Az irodalom, mint elvont .tárgy, igen jó apostoli köpeny az nj világosság hirdetők szarnám, 8 ha itt-ott szakadozott, azt bizonyosan a kereszt szegei okozták, vagy egy vakmerőn odaért durva barátkámzsa. Nem lehet tehát csodálni hogy a hivatott redemtorok (?) mindazt oriticas-iernek bélyegzik, ki elég merész az irodalmat tisztán vallási szempontból megítélni; cz inqui-wtionális vérengzés természetellenes bün.
Rényi ur "fczikke kétségtelenül ily szint vnll,ki vallástalanságot ostoroz az irodalomban," az Rényi «r -szerint Apélles fontoskodó vargája, iílpróféta, a -Övé a sötétség és romlás világa. "Nera kételkedem Rényi ur classicai műveltségén <le a vallás terén megengedjen — ne ultra ere-pidam.
Mellesleg ide mondhatjuk, hogy Rényi ur a magyar ifodalom emelkedését az „Ember Trsgoediája" megjelenésével bizonyítja.
De ez, csak bevezetés.,, mint czikkiró ia m0ndja,~a tárgyalás most következik.
„Volt egy kor, midőn az eszmék, az igazságok, a kényszerbőldogítás csuklyakoronázott igája alatt nyögtek; midőn egy Graliliit csak súgva mondhatá: e pur si mouve. Ez azon kor,
melynek géniuszáról Jules Janinnal bátran (!) elmondhatjuk: iniiitelligente ét f\'urmidable puis-sance, puissance occulte et sans dum; paruil a ce bourreau voilií, qui monte mit 1\'échuJ\'aud pour fairé tomber la téte d\'un roi, —- és ezen befejezett (kifejezett?1 királya gondolat- áz eszme világ1-.volt. — Ez azon kor, melv mig egvrészt barbai>ág ellen hivatva épen a barbárság sötétébe fujtá meg az óvjlág hanyatlásából felderengő hajnalt: másrészt a kedélynek s igv a művészeteknek szárnvát szegve, az ókornak ezekbeni j. csendes fiagyjiágát és nemes egyszerűségét, mely materiális irányú volt ugyan, a spiritualizmus sejtelmes.homályában takarta és elii\\elie."
Így kw.ilíídik a tárgyahU; s e kezdet az, előzmények u:án senkit sem lephet meg. Ezen aunyi.-zur eltűrt nálparipát, hajúi emlékszem, aa „Eiabi-r Tmgoediája" is dramatizálta, s igy mi teruujam^,^uiiü-^o^y_cakHrti art ilmu-,
hetlcii t\'rvül használja. Egyébként divatoa .->zó-lam, legven meg cziklúró öröme. De megengedi nekünk is, ha e játék közben nagyon kezd szemetelni lábunk abi.-..porozni fegyvertelen szemünk küzé. n jóakaratú figyelmeztetést, mi-szerén: ttW-k magát mérsékelni. Az elfogultságot meg szuktuk sajnálni, dtí a ro?z akarat, n hálát hiü«:tg m<-gérdcmli. hogy pírt idézzünk arczára : ha lehet. s
Minden liódolatot kivánű — már magában gyanús elutasítás daczára fértem a negélyzett pogánvosdi>ágot) Rényi ur czíkke egy nevezetes reactor szavaival jellemezhető : „—a hivé-kenv . k Ö z é p k o r folytán meggazdagodtak, a legszebb jószágokat körmeik közé kerítek, s ropj ant jövedelmeiket dőzsölve fecsérlették el a heny e — fráterek."
A szerzetes rende"k a katholicismus legszebb, lcgillntosb virágai, s \'mivel mindig és mindenütt az önmegtagadás, az önfeláldozás szelleme fakasztja Őket, hasznosak, szükségesek az emberiségnek. Az Önzés, hogy Balmés szavaival éljek, akar közöttünk mindent iölemész-. teni, melynek ök (a szerzetesek) világos ellentétei. Változnak az alakok, de a működő apos-
toli erő egy. Egyszer földet művelni, miskor tanítani, most betegeket ápolni és hiledeneket téríteni mindig jók voltak. Xi men.es, kitől czikkiró oly gúnyosan retteg, egyszerű feren-czi-barátvolt; és mégis higyje el^líabáraz egész Olympot segítségül hívja ín, a nagy bibojnok és országlár önnek minHlgigen-igen magaa lesz. Bernát, Ferenoz, Domonkos, - lgnáoz Vincze tudjuk mint hatottak kortársaikra- A lelkes gróf Montalabert mondja: Ezek (a szerzetesek) adák a kamoUcismusnak-legnagyobb pápáit^ legjele&b—tajiárait, -legszentebb -ptlgpö» keit, legbuzgóbb apostolit. Monte-CiBsino-az olasz félszigeten, Némethon déU részén St. Gallen, közepén Fulda, északon a-szászok közt Corvey hpkáig szolgáltak -növényi^ku--lául erényes tudomány által kitűnő férfiak képzésére. Vagy említsem Berno apát iskoláját Reichenanban, vagy ennek tanítványát H e\'r-
nmtiTiiiR Pnntrnctimt n jelps wnf\'xzt9 Tndja—
czikkiró. hogy a gyűlölt barátokat „az idők eleven nyomdáinak3 nevezlékf4iogyHar-donir a clQSsiGusok ntanyását akarta liájok fogni, mert Ök mentették meg az oviiig kin- -csét, melylyel, ön most annyira büszkélkedik? A német dráma anyjának Rhoswitha szerző tesnot mondják; a fercnezrendi Eog-er Ba-cp Bzázadánaklegnagyobb Termesztttudosa volt, x— De mit folytassam? Ki ebfognlatlannl tekintett a középkorra, ezt tudni fogja, a ki nem akarj a tudni, annak ^ztalanirunk könyveket is. Eszembe jut Pascal találó hasonlata: Les enfants qui s\'effraient du visage qn\'ils ont barbouülé.
Legyen ez .megjegyezve, tndja a-jó Isten hiinyadszór már „a kényszerboldogítás csuklya-.koronázott igája" ellenében j a közmondásos „ininteliigent* gún)Tiév fényesen van meg-czáfolva, b ha Jnles Janin legyilkolt gondolat s eszmevilága eredményét akarnók -korunkig-\' levezetni, akkor ozikldróra olyan applicatiót ragaszthatnánk, melyet nem YBnne iedvesen. Materiális _volt ezen ocoulte poissanoe, mer^^a Rajna vadon partjait bötermö vidékké, regényes panorámává varázsolta-? Sezeaanateria-
iriECZA.
IfJTISftg.
Volt vad idB, hűl egj\' szörnynek Szép szüzeket áldozónak.
S szép ifjakat foglaltak le
Rút harcrok, szent zálogának.
Szorul a sziv, fáj-a lélek,
E va\'d, sutét korrn ne«ve
S Örül, hogy o viÜgOHsog^
Századiban, ennek vége 1 \'\\^,
Szóp/ifjásígUű rövid Ut \\
Egyszer nyilA, bij virága.
AldoH-*-*islv, — ez a kÍB por,. _..... - .. .Mit-Vfiled-ftz ég megalda.
Ha a kebel templomiban \\ Legszebb,érset — egy imádság:
áz mondja ol, ki boldogan _ Jte át szép.lfJTijigát^. ^
-- BohlDg\'tfzlvak alkotója!" \' . Ilyimádság száll-o hozzád? Erezi-e aenfju sziv,-
Hogy banne-vnn, o mennyország,?
Érzi-e, mi szépet, dicsőt _
Teremt a nagy költök álma . . . Ea, mind, m^nd n szép ifjúság Ezerszínű szivárványa I . . .
Ez a világ, sötét világ,
Ez az élet, sötét élet, A boldogság virágának.
Az ifjú szív szerelmének. K magasztalt világosság Azért van, hogy jobban lássák, A csillogó kükzin alatt A bün anyja — a sötétség.
Úgy van, mint v.ott: feláldozták
Egy szörnynek, a legszebb szüzet, A legszebb hölgy, ma is azé
A ti órto iobbü^nzat S kinek a sok édességtől ^sr* Mereggo valt minden- vere.-A legszebb lány is hozzá megy Legyen gazdag, -hogy megtérje. —
Szép ifjakat foglalnak* le - ¦ ~* - liut barezok, szent zálogának, Az ingerek rablánczatn
1 A hölgyek, kikkélyre vágynak. -! Itt óhkiátaz ifjú sílvr. Szerelmes szép küzdelmeit;
És érdemül mutogatják Itt kapott sok rút sebeik.
Ez a világ sötét világ,
• Ez az élet tótét élet, Abaldogsig virágának
- Az ifjú t&iv szerelmének. t~
Ily világban, ily életben -Ha még egy tís boldogság van: Az a boldog, ti, bún szeret, _
S huri szeretve — meghal ifjan-
CSEPELT SANDOB. ,
Á? Zal»-9omogy megyei-Inkey -c»t^r ládbeli" követek, fö- s -aUspönot a
Midffn Zala^Somogymegy© oretággj^líii kiiveteítiiíí^s alispánokat, ezen — a k4*0/™^ \' kakat^ tiszteletre gerjesztő" ^reveket\'^¦f»1\'efr**
inmertetém p nem vértem ey&ze^-árfetóetaiií -dolgot oselekédni az által,\' hogy«lhatáwA»J.|B*f : gamat minden lehető fcatfo.rrás .ipay^M; TÍteMr-.. -:
.Üismust a spiriMimjus Jeji4m^ homályába burkolta, mert oly Bublim^^pctprai, sasi^ptü • -költői voltak* gtftT ^ . \\
Ha-fíényVar g&UW "tában akar lenni, bk»^A*-»kkon rtntai 6v-könyvekot-GJUUi ter*M6*t-*.Twu!» dei -Honti t.ftlotábA&r-g-nyOatkoratflt,. Miér±_,ncm_
>Huiiti palotábéu, -
- tette-ho2za-(ex -i-ele szokott járni), hogy a pápa szemeit is kiszuratta? — Hiít azt tudja czikk-. iró/bogy a világhírű Keplert sajtit hitfelei elhagyták, s a katholikus Herwantban talált
-^pártfegórafeHogy a kalvirusta-Jínizot előadásait a párisi egyetemen megtűrték? _ . . ^^ysTtUk-uomaaticitv-ii^ S
vesz>fctUk^a formát, az „Aurea simplicitasw-t. A-köUészetnek kitárult erkölesi világot nyeregégnek tekinti czikkiró is; ez igen szép. Kn pedig "hozzáteszem: hol e morális világ az ezer darabokra tépett igaz, szép és jó rongyfdval fertőztetett be. ntt nem is volt úgynevezett rómantica,hanemegyes sectak 5 gonibaként előtűnő fanatikusok ábrándjai, honnét a classici-táa már anyagilag is távol volt, hogy lehetett volna tehát az alak a ;cséndesen nogy s neme-seri egyszerű11 alakja? De másrészt, hol az igaz, szép éa jó eredeti fönségében ápoltatott, ott megmaradt a classícus alak is. Kik egész ^éle-lokbeirclassicusokaf másoltak, ezeket a-rnajdaii báfís (?) ntokor szamára őrizték, -bizonyára jól ismerték a simplex alakot és sajarjokká is tették. Vagy tán azt Máéi on,"hogy-ag egyházt mely a legmagasb költészeteji^^ealizilja, nem képes a clasácus arákhoz méltó tárgyat adni? Az, álmadozó sToTdnöz ragadt mythos tisztább /alakban nyújtotta költőinek az igazságot, mint a revelatio? — A leggyengébb egyházi kymnus igazolja szagaimat. .
Az előzményekbífttsokvetlenlll következik, hogy mi koránsem irróíünk a vakMoeonidától,
-siJt meg vagyok győződve, hogy "papjaink "\'is szerzeteseink között szivélyesb fogadtatásban reazesüJT-jnint bárhol; csakhogy persze saját értékére helyezzük.
A.,™* jelen-irodalmunk epithetonmaniáját s bornbasrjait illeti; tökélyesert égyetértünlr czikkiróvaii aTólületesség,rulterjedtség oly ál-
__btlJnna,- misTprint fogadni nem lehet. De az in-
-^-doklásnál-lgen^igeu elvetette-a sulykot. Ali _nx. irodalom? Tcstimoriy of -rfit, of mind, of sonl. Az "irodalom" a .Jiszta-értelem, nemesült kedély f\'fölszabadult lélek tükre. Ha e jelzők változ-\' nak, ugy változik az irodalom. Hiszem bővebb fejte^e^re^nincsszüksége
rfa a visszáélésekte vagy azon szerzetesekre hivatkozott volna czikkiró, kik" a wittenbergi űatököliTarkába kapaszkodtak s fölrúgtak könyvet iLképöt, uobrot:_nem szóltam volna.
„így vannak ezek az-.urak az érzelem világával is. Oly- szépen leirják, mit nem éreznek, fájdalmaikat; hányat dobban azivök, ma-tbemaókai pontossággal adják; mily "gonosz a világ elmondják világos j mert nem hagy
magán furulyázni, mint Hamlet —---.* így
ír vége felé. Kivételesen Mjntimentalis, világ-
fájdalomban "szenvedő egyénekre nézve igaza "leEet: általán:vévé ez oly-mindentudóságot roncs et corda rtrútanfl ^ nffectáló ráfojáa, melyért czikkiró felelős nem-csak saját"lelkiifr merete, hanem azon számtalan nagyemberelőtt,* ¦kiknek feddései és ostorai a világot hálára kÖ* teleztek..
Hogy a „Messiás" épen nem (ntógon-dolat nélkül mondja Hényi ur?)érte utol Hornért — formában (sic!), megengedjük; de az „Ember Tragoe\'diája" legalább csak elért Olymp fele ntjáig ? _ . •
Egy jegyzete is van czikkirónak, melyben ezt is mondja: „gonosz ember volt az az Istenben (!?!) boldogult Heine." Ez élezre nincs megjegyzésünk, n ozímriek egészen megfelel.
Lehet, hogy illetéktelenségét árultam el föllépésemmel az „Aurea simplicitas" (mint czikk) ellenében; de eleget tettem saját meggyőződésemnek az által, hogy az igazságot akartam védeni; \' ~~~ \' " "
Czikkiró pedig gondolja meg, ki és mily mértékben mondhatja el magáról (ha akarja, legyen Jnles Janin szavaira refrain) azt, mit egy Mírabeauval Széchenyink mondott: ma téte est aussi uno puisssnee." MECSEKIIÁTL
A gazdasági kerületekről.
___ (Vége.)
Negyedik-.a* fegyelem czélszerütlcnsége. Mindegyik gazda kiváltságos jogának tekinti cselédjének önmaga Iiatalmávali megfenyítését, azonban háá cseléd ismételt megintés után még kisebb hibáért is rendes bíróság által p. o. a helybeli szegények részére fizetendő birsággal fenyíttetnék : sokkal nagyobb hatása lenne, mint az örökös viszályok és elégedetlenség fon-
rásAt magában- rejtő-guadai hatolom ulliftlmá ,zása. (
ötödször a\'fizétés különbözése. ......... Nem akarom ez által a cselédek fizetésének talán mesterséges\'nyomások általi leszállítását érteni — de-\'a fizetésnek a csered-osztály-ndl aránylag egyformának kell lenni, hogy ál-/ landóság és megnyugvás eszközöltessék körében -r- egyébiránt a kit\'uno hívséget, szorgalmat y erkölcsiséget külön jutalom által kell ki-tünte\'tni.
Hatodik az eddigi szokásos jutalmazás módjának ozélszerütlensége.
A.jutalomnak Öiizéstől tisztának, nyilvánosnak ésnyugdijazásrairányzottnak kell lenni, a^cselédség szoros lekötelezése leginkább nzon Öntudat által. enylifttetbetikhogy ílelmérB -nézvo élte-fogytáig .biztosítva van, mi a.nyugdíjazás szükségére vezet j jnig más-részről a fizetés felemelése által szokott jutalmazás azon kötelezéssel, hogy a cseléd szolgalatjában megmaradjon,, némi nyomást foglalván magában, rendesen azon ellennyomást szüli, hogy a felemelt fizetés utóbb mint kötelezettség tekintetvén, idővel oly sokra és átalánosságra emelke-
dik, hogy nzt regre, a gnzdtt&pmaesekély bajjal ismét megszüntetni kénytelon/tfetik.
Történjók\';%BÓrt ajutalmíwás a kerületben uyilvdnosan,nénii Ünnepély esse g^gel, igazságosan ¦minden megszoHtás ndlkül aaokía>is kiterjesztve, kik szolgálatjokat változtatták-5—10 forint és illetőleg nagyobb összegben is, de mindig takarékpénztári kötelezvényben , melyet a jutalmazott korához mérve 5, 10—15 vngy több évek múlva tőkésített kamataival együtt- íelvehessen.
. Az első nagyobb Összeg, melyet az e szerint jutalmazott cseléd felvenne, Örökös hatással lenne a cselédség megnyugvására és javulására az egész kerületben.
Második szükség minden gazdánál a tettleges, okszerű gazdálkodás.
E részben a földészet számos ágazataiban csak a vetés forgatásra és kitűnő magok beszerzésére kívánok hivatkozni. -------Miirdegyikrg&zdíi. csaknem újból kezdi gazdaságát, Üti, véti földjei mívelését; és ha szoros számot vet magával, termését alig tudja G—10 magra holdanként felemelni átalában — míg más részről majdnem minden vidéken vannak gazdák, kik kipróbált vetés forgatás által másfélszer, vagy kétszer annyit is termesztenek telkeiken ;-az első kerületr összejőve telnéd egy pontos számításon alapult kimutatás elegendő lenne a vidék nagy részében a legjobb vártok létesítését eszközölni;
A kitűnő legjobb minőségű magvak meg-szerzéso belső fogyasztással .nem biró országban, mely külső kereskedésében nyers terményeivel a fél világ versenyzését kiállani kénytelen, nagy fontosságú dolog.
Azonban e részben is a gazdák mostani isolált állapotában, mely miatt még szomszédjuk termelését sem igen ismerik, kevés előhaladás
¦ténik; do-Ht-hiány4W\'ft"gaBdftStvgi-k^rület&k— könnyen s biztosan segíthetnének.
A juhászatoknál a pásztorok rendezése, és gyupjű termelés egyenlő figyelmet érdemlenek.
A pásztorok rendezését n gazdák, maguk a pásztorok érdeke,, sőt a.belső bátorság, ós ezzel összetötött nemzeti becsület egyiránt megkívánják;"
A gyapjú termelés\'ajüliászatoknak egyenkénti Mzortfíi megbirálása alapján meghatározandó javítások alkalmazása által nyerhet csak szilárd emelkedést. Mind a^két feladat elérése kerületenként legbiztosabban eszközöltethetik.
1^ Harmadik szűkség a gazdáknál a szakértő egyéniségek megtelepítése.
A gazdászatnak földészeti, borászati, ker-tésznti, gépészeti és más számos ágazatai egyes gazdáknak minden ágakbani tökéletes kikép- . zettségét majd nem lelíetetlenné teszik, a szak-* értő férfiak alkalmazása tehát elkerülhetetlen.
E részben egy betanftatott pintér vagy gépész egész kerületek szükségeit elláthatná.
Ezek és sok más nagy fontosságú tekintetek a gazdasági kerületek alakítását kívánatossá teszik.
íel e té*ren még több nevet is felmutatni, s mintegy folytatni\' korunkig., .Mielőtt azonban azon rovat alatti jegyzéseimet folytatnám; a _két megyében, - s a haza előtt köztiszteletben "álló, s ma is virágzó Inkey. család azon jeleseit igtatüm ide, kik— mint méltó fiai az ősatyák-nak — tetteik-áltál érdemelték ki az \'„apák" . nevét. -
InkeyiKerencz, 170^-iki Rákóczi által a Rákosra üsszehitt, később azonban Szécsényre . Kógrádmegyébe áttett országgyűlésen, — me-lyen Rákóczi közakarattal fejedelemmé, a a bzö--vetség főnökévé választatott— Zalamegye kö-*v«8 í-olfcr,Hí^et voh«»-^7ÉHUben tartott ^ínodi gr^liUac^it,. Euiiek fiai ^r.:::^^..- J~
.\'Jfnfii TfrbK iM^ifífc^.\'áűar, 80\'-mogj- La."Vwtmíjrje? LÍlS^3.725^íg pedig csu-. páu&hunegyfi elzfl ulispánja Voít Aa 1714-ben szeptember 8lára Pozs^yban. itsszehívott, - s IT-tórbeu-junitig 3 Q-teberekerotett 2 72 napig ttttbtt oxssdggyulá^.^jodjg fíevenesy letvari-z imL <a-J^friu.-&ttdTát^^ál, Somogy- éj
ki 350 napig tartott pozsonyi országgyüléren is Nitzky Adómmal. *) Ennek nagybátyja
Jilnos öregebb, testvér bátyja Ferenci; nek, kuruezvezér Kákdczi Ferenoz ba(}aipá]. JíoraszerdaUelynél Kabutin osztrák tibornok-kalí csatában Uösi küzdelem között elesik 1704r. Hn^árcz. 10-én. Tllásnap (mároz. H-én) a kapitánysága alatt volt Csáktornya várkaput nyitott a császáiriaknak.-**) \' \' -
_Ink_cy .^Boldizsár, iijabb János fia 17öő—1757-ig Zalamegye elsíí alispánja.
Károly, iijabb János unokája 1804-r-J807-ig Somogymegyc alispánja s királyi ta--nácsos,\' továbbá köveiáz 1805-iki.I\'ozsonyban-\'tartott b 2í nap niolva-feloszlajptt országgyűlésen, Arraprnszfer Imrével. ,:-
-AntalJ-lfárolynak fia lo07—1810-jg sq-mogymegyei,nlispán. - >
ImrerBoldTzsár nnökája 182ö—1829sjg. Zalamegye alispánja. ^
Inloey. Ferenpz, . 1811-iki- augusztus 25-én l^z\'sqnyba -osszihitel^Sy 1812-íkr május 2G-án felos\'zi\'ütt 27Ö napig tartott országgyűlésben Zala követő volt. *)
Inkey Zsigmond. Az 1847-iki pozso--líyi országgyűlésen. Somogymegyc követe volt Szegcdy Sándorral.
lnkcy Imre-ra 184\'/.-iki pozsonyi országgyűlés öréndi táblájánál mint Zólyomme-gye föispánya volt jelen. Megbalt 1848-iki febr. lO\'-én. Ennek fia
Ferdinánd, KfirasdmegySnek 18G l-ben .els.B alispánja s a zágrábi országgyűlésen ugyanazon megyo egyik képviselője: Alispányi liiva-• taláról^az autonóm mégyélc mogszllntével le-
mondott. ..............-¦----•—^~.-r-.:; .
\' Inkey Ádám, az 18G1. pesti orezággyU-lésen Zalamcgyo GsáktoOiya kerUleti képviselő. Tehát rz Inkuy család 1704—1861-ig 157
év. alattjdott a hazának-9 országgyűlési követet, 1 f5-ds 5>lispáiiyt.r Jtszíi TÚűÖLV;,Vl5Í.
47
Síít biztosan ellehet mondani, miszerint a gazdasági kerületek a mostani állapotbanvinoz-\'díthatatlan, szakadozott gazdaközönséget egy eró\'s, szilárd, tevékeny testté (alakítván; a gazdasági egyesület vczárletB alatt a gazdászat felvirágzását, és a közjólétet hatalmasan előmozdítanák — és azért a közfigyelmet és pártolást méltán megérdemlik.
Egy falusi gazda. *)
Nyilt levél
íd. rigiezni Kovács József urboz.
A jelenkornak egyik felhívó jelszava „a sz-ülö-szet,u mint n gazdászatnak igen fontos én nevezetes ága. Ezt könnyű is megítélni, ha tndjuk, 1iogy Magyarországban ezelőtt csak 15 évvel is 1.344,108 hold szülő létezett; lia- tudjuk, hogy minő nagy becsben állnak.Jíoraiiik a külföld legjelt-Bebb szakférnai előtt; ha tudjuk azt, hogy Magyarországnak a bortermelésre a legalkalmasabb fúld vegyülete és térképi fekvése vniu — ..... ----------------------
Ha százezereknek kenyeret, B az egész országnak jövedelmet képes adni a szölömiveléB, — akkor cpo» nincs okunk, bogy e tárgyat egész hidegvérű-h könnyelműséggel taszítsuk el magunktól. Kiben csak egy csepiivi életre való vér foly, köteles az ügynek védelmére bármiféle eszközt is megragadni.-
a gazdászatnak ezen ága mely fontolgatás tárgyává tetetik, kénytelen — kelletlen kell beváltanunk, miszerint a jelen ide.jg annyira el volt hanyagolva, hogy azon nemcsak álmélkodni, de sajnálkozni is lehet: milliókat vesztett n nemzet mind a szülészetnek, raint_pedig a borászatnak meggundolntlan elhanyagolása által. \' " 1
0 „Sok jeles hazafi mélyen látta a nemzetnek e veszteségét, azért találkozának is többen, kik az ügyet tüzetesen r.igadák meg és vevék védelmük alá.
Tudjuk, hogy 1812-ik érben Ö Felsége 1. Fe-rencz császár kibocsátott rendelete által a magyar k. helytartótanácsnak meghagyta: „hogy az elhanyagolt szölíímivelésnek javítását, és a borkezelésnek a vegytan szabályai szerinti kezelését a lehetőségig eszközölni iparkodjék.d
GrW Széchenyi István elóg érthetően adta tud--^.¦P-jmmiPtriftl., mil-iM.t a lu.rifrmnaztéa ügyiben
gazdaBága után lát; a kereskedő kereskedik, b így\'a néhány otthon ülő nem csinálhat akarva is valami nagy zajt. Derék gazdáink küzdve a sors\' nenéz-idöviszonyokkal — már majd végezték a korai tavaszi vetéseket, mert az idő kitűnő, b földünk talaja nagy részt homokos levén, könnyen művelhető, s az eső után sem sokáig várakoztatja a gazdát munkájával.
Vetéseink nagyin szépek, s ha a véletlen hideg által meg nem sanyortatik, gazdag aratási ígérnek; hány táblát ellepett már a buja zöldség; etetni kell, ha a május nedvcB leend.
E körülmény nyomasztólag hat piaezunkra is ^ az cleségár inkább alább száll naponkint, b alig találunk vevőt. A házi 3 frt 15—30 kr. Rozb 2 frt Zab 1 frt 3ti kr. Kukorieza 1 frt 80 kr.
Midőn mán kor városunkon át raajd egymást értő a gabonát vivó\' kocsi Kanizsára, — most hasonlítani sem lehet napjainkat a múlthoz; fennakadt minden, b \' Ezép ember, aki tömött tárezával jár. Hanem azért barátságos estéken el-el mulatunk, beszélgetünk, s -fnraipiljuk a világol a jó boruk mellett., melyek„küzl. a badacsonyi ís huhöuvci Qgyan csak derítik a kedvet! Ha leBz inni val.\'i, majd felveszem a tollat,- addig -rs Isten \'"onüVkel. 0. I. *)
jó hírünk, nevünk napról napra alábbszáll; tich&ms Fercncz, gr. Attdrássy György, lierczeg Breczenheim, Török János, Szabó Józsof kitünŐlog voltak érdekelve o nagy fontossága ügy iránt, íb szőlős gazdáink csak aluBzékony tétlenség jelenségei közt mivelték azŐlö-jöket, mig elvégre az atalános terhek reájök ntílie-zültek, melyek mint kényszerítő eszközök csikarják ki testükből, lelkűkből az uj élet, uj eszmék fejlesztését.
A londoni, müncheni s párisi világ mükiállítások alkalmával a magyarországi boroknak jeles tulajdonságai felismertetvén, magasztaláéban részesültek, s miután ez megtörtént, do még inkább mivel-hittna nemzet, hogy- a külföldi nagy borkereskedők nagy raennvi&égü megrendeléseket tettek országunkban, szőlősgazdáink megértvén a kornak intését, saját érdeküknél fogva is ezélszcrübb szőlő- és borkazelés módjáról kezdenek gondolkodni.
Meggyúlt most már a szikra, cBak fujtatni kell, hogy lángra kapva, ugy terjedjen el, mint minden józan eszme és\'ipar, mint a nnpnak sugara, mely cgy-iránt izgat, hevít éB éltet mindenkit éa mindent. A nemzeti gazdászatnak ezen üdvhozó bimbaja, hogy a mnga egész .díszében is fejlődhessék nyílt virággá, Öntözni kell, részvét- és szorgalmunkkal.
A fejlődésnek egyik eszközéül tekinthetni a tapasztalati adomáknak véleményes kfséretteli nyilvántartását, mert a -Bzülőszetnek ugy is igen kevés orgánuma van ínég az országban. A gazdasági szakkönyvök csak felületesen foglalkoznak ezzel. A szőlészet czimo alntt Összerakott szakkönyveeskók is igen, do igen sok tekintetben nagyon hiányosak, bennük nz eszmék gyakran Homlokegyenest állnak ellentétben, molyok a kevésbbé jártás szőlészt csak agy vezetik, mint részeg a részeget szokta vezetni. Ez annyit tesz, hogy a szülészet éa-borászat nem olyan mint a favágás, hanem tudomány. Tudományos alapra kell tehát fektetni a Bzölóazetat ,ngy, mint a borászatot- - - .
Ha tehát kedvességednek is ugy fogna tetszeni, mint nekem, akkor ragadjak meg a szülészet körüli mütételok álágát,magyarázzuk mog a tárgyaTandö dolgoknak okát, íránjoézuk az olvasó figyelmét a természet törvényei\'szerint, a mennyire képesek leszünk. Felte-ven, hogy a t. olvasó e tekintetbon móltányoB, a tapasztalt szakférfiú pedig közreműködő" társnak leend. Isten "önnel. — N.-Kanízflán 1863. márcz. hó.
TERSÁNCZKY JÓZSEF.
Nagy-Öajom, márcz. hó 2G. ^ Hogy olwases lapban vidékünk íb legyon kóp-visclvoj midarr\'lSoJtn engcdi/-felkorc80m bnt soraimmal, bár innét bizony nem-Bek nevezetességet írhatni;
--^A^gykctTvü^ftrtaag^aiánj-melyet egy reggelig
. tartí vigalommal zártunk" bú a^fűgadó termőben — -nagyon is ,bnjttcBen ólünkjkirált (Thlr-^a- esoraó-.nyokbor^, valöban böjjülönkj\'a.gazánregéBz napon itt
-1?~AKUUbU:tfcl*lk^*Ur>\'.\' ~ \'a fliork.-
Szigetvár, márcz. 24. Röviden. Az ujonezozás nálunk a legközelebbi napokban lefolyt, — most pedig egyre máBrj*szántunk, votünk és — RDt-ffezünk. A Bzolömunks\' is javában foly: több szölögazda már a\'metszéBt is elvégezte. — Boraink jók, de senki nem veszi; néhol zavarosak, de még netn romlanak —\'hála az égnek. — Ha önöknél Kaposvárott oly drága a zsír és kövér sertvés, j-öjjonek JdcT4tt-a...*w-iííxsé^t ni*g bjJtt+-Yfiim 4y k-F-ron, s 30 frtert olyan makkon hízott sertvést, hogv Icgaláblt ad i\'jCi iuze zsírt.
^ éléseink igen j.U állnak; a tavasz kitűnően viseli mngát, a széiiaterniéere is van reraénvünk a
legközelebbi jó <.-sök után. Elesógárban alig kis vál-toziis; itt íb mitiilenki adna, de senki sem akar venni.
Az országbírói váltói értekezlet nagy rcménvt nyuji itt az Üzh-tvibigban ; sok ember dll nálunk is"a bukáshoz köz. 1 ; egyszer majd csak több helyre HáritsJ cl uram a vészes villámokat.
r. í.
beüt an
izonllátusig!
tcBÍrt étnek, b-\'^zivéa \'Téizrv^Blrc^ul^itelJelkfriít^^-nck. IJertdendy Kálmán, az egyesület vezető elnöke.\'1 ¦(T.) Múlt hó 28-án tartott Frank Igltácz W konyyidéki tíéphegedfis s számos valódi magyar szellemben- irt csárdásaUik azerzíijc egy hangversenyt a nZöldfau nagy termében Bbangbalum\'í kísérete mer-: lett Ez estélyen kedves élvezet jutott ki a jégazon részének,, mely a magyar zptip tekintetében helyes izii^Bei bír, mert Frank Ignácz müvei eíéadá-eában ie fényesen igazolta azon Őszinte nyilatkozatot, mélyít halhatatlan Mosonvink á „Zenészeit-Lapok." 1HG1. évi 25. azámában róla mondott: rMidőn Frank Ignáéz urfól, mint magyar zeneszerzőről rmüveiről akarunk megemlékezni, nem kívánjuk használni azon nálunk nagyon...ia pazarul Inüznábai-szokort dicsőítő\' c^ithetönpikfltj melyre sokszor elpirol.a valódi önérzettel bíró tehetség, minők pl. i s t gu i, Ttmekmü, fölülmulhatlan sth. Btb. Elég legyen röviden, egyszerűen, de tiszta meggyőződésből s meleg rokonszenvvel annyit nyilvánítani mindenekelőtt, hegy Fr. Jg. ur mint magyar zeneszerző, igazán kitanö tehetség.u E szavak valódi érvényét csak az foghatja fwl-, ki a nevezett lap- kérlrflh^tlén figurát iamuri. ~\'" Legnagyobb tetszés-zajjal fogadtatott „kanáezdaU,11 melynek eléadáaa festői volt, s melyet közkívánatra ismételt hasonló tapsvihar kuzt — Őszintén meg kell vallanunk, hogy valahányszor művészt LaUunkjőní városunkba, — kivált ha a magyar jellem természetében rejlő zaj talán sággal közéig, — mindannyiszor bizonyos aggodalom tölti el keblünket, vojjpn nem bánarja-o meg vele a -cészTélLmBég,. hogy bennünket fölkeresett? Ezen sejtelmünk nem t\'lőjtzör\'valósnU ez alkalommal is, mwfaak is azon ihipfa*ttpkf»t láttuk ezen hangversenyen, kik kevesen vannak, de folyton látjuk Őket a müvéEzet fáradbaüan pártoláBában. A közönség legnagyobb részét valószínűleg Frank lg. b társa Boüa Gábornak feltűnő mBgyaros öltözete ijesztette el. Közreműködtek a liangversenyen Pirin- -ger Róza k. a- kí szabatos s csínoE zóng\'ora játékával kellemes benyomást okozott a haÜg:tók lideTyere,. valamim Farnek ur is raegérderacH tapsokat aratott természetes könnyüségü szavalatáért Mayer Károly" Béla ur volta hangbalom kezelője, kitől ügyes-oiva-Ejá&a mellett több ihlettEéget kívántunk volnj.; egypár magyar dal eljássásában. -Bollá-Gábor csinos magyar dalokat énekelt, de nem tudtuk mire magyarázni a hidegséget, melylyel azokat eléadtn. Végül megemlítjük Orünbaura József zenekarát, "mely lelkes játéká-
Hlnliárh, 1^(13. tavpszelö 2G-án. Ébred a mosolygó tavasz, téli álmóbóL b mintha varázs ery színá föl az illatos füvet a föld öléből, ugy emelkedik az kí uton ntfélen. Önkényt eszembe jut -az,cgysTcrf rzigánynaktílezTB inegjegy-zese, mTszérTnt a g>-cnge fűszál, tavaszkor, ha kalapácBcsal verik is vissza,-n földből azért még is kikrl. A régen várt cső hála az égnek megjött; vagy másfél hét óta szép, ve* rOfénycB meleg idövol váltakozva ázik a föld. Az ctő átalán jótékonyan hat a kül-vctések b kerti vetemények re.
A gyümölcsfák javában virágzanak.
Az ártalmas tavaszi lég mintha kevéssé enyhül-no;\'a betegek száma már csökkenni kezd.
Az őszi vetések meglepően szépek, az utóbbi csőre pedig nagyon is megnyalnak.
A Duna igen árad, de még nem veszélyes. E hó 18-án a heti pjaczon n forgalom kevéssé Lanyhának látszott. Unzakereskedök, ugy- látszik, jelenleg pihennek, a a politikai viszonyok további fejlődését várják. A gabonának értéke, múlt levelem óta, tán nchány krajczárral visszaszállt; most leginkább csak a molnárok veszik. Tiszta búzának kilája 6 frt 50—60 kr. Rozs 4 frt 10 kr. Kétszeres 5 frt 20 kr. Zab 3—3 frt 20 kr. Széna mázsája 1 frt 90 kr.—2 frt. Bort, fehéret n legutóbbi heti píaczon akóját 2 frt 40 kron is lehetett venni; a vores 2 Frt 60 .kr.
A helyi újdonságok közül tán azt lehet fölvenni, miszerint a hatóság városunk utczáit szabályozni akarván, elhatározók, hogy telhetőleg a föutczák hosszában vad-gcsztenyc fákat ültetendnek. Biz nem íb ártana, hn valahára czélszerü intézkedések tétetnének, mert biz utóhb ugy ellepd bennünket a sár, hogy nem bírunk belőle kiazahadulni. A fasorok ültetése pedig több oldalról igen üdvös: egyrészről fölségesen dieziti a várost,7 másrészt pedig e lapályos helyen az egéaaségre nagy hatást gyakorUnd. " • " KUGYERAY.
Hirek és események.
\'— Zalamegyc gazdasági egyletének földészeti Szakosztálya folyó Övi apíí+hó-10-én a sz. gróthi nagy vendéglő teremében\'ülést tartand, melyre annál inkább bátor vagyok a szakosztály tisztelt tagjai figyelmet felhívni, minthogy czap ütés tárgya a gazdaság-ban.legnagyobb fontosságn szántás versenyek körüli -intézkedóe leond. Jf. gr. Batthyányi Zsigmond, szakosztályi elnök. -. -v ,
¦ —Zalnmcgye gizdnaógi cgylotének áflattenyész-tóaí Bzakosztálya- f. e. ttpr. ÍOfóü tartandja meg ülését Sz.-Grőthqn a" nagy vendéglB -tértimében> melyre-a BzakoBítálytagjai tisztelettel meghívatnak. Botka XfJ-hálij, szakosztályi elnök. „c.
¦— A-zalamegyei gaJidasigi egyÜseleto f. ó. ftpr.; 13-an—Zálft-Eger8zcgiínr"igaz*gató Váhisztmányi -ülést tartané, mírol a t cz. választaiAnyi tagokezennbl ér-
val nyitotta meg s végezte be az estelyt.
A. A „Kanizsai dalárda" felsőbb helyről kijavítás végett vUszakidílűtt alapszabályai ujolag felter- fc je&ztetvéu, most mára vépképeni megalakuIaBt bizton várhatjuk. Ajánljak azonban a működő tagoknak, nak a gyakorlatokon^való szorgalmas ^megjelenést, mert az előleges pontatlanság oly szünjcleket okozhat később, melyek^-as-ügynek- -nem kis -hátráayárft-4&— hétnek.
L± Lakatos Sándor aprH G-án nagysiterü^tAricx-koszorut rendez, mely közben legjobb tanítványai közül lG-on az általa most szerzett „Zala tiumogyi bokázó* czimü társastánezot fogják cllejtenL
A italt be 21-én este B órakor néhány jól fegyverkezett rabló tort be a palíni urodalomhan Kanizsá-iól a/i*eQ órányira fekvő Belga király jószágára. Elsőben n schweizereshez mentek, kegyetlenül megkötözték az öreg urat b pénzét kicsikarván felmentek egv magyarul nem tudó franczia főigazgatóhoz (Ge-neral-Dircctor\') ÖtBl szintén nagymennyiségű-pénzt ve.vén cl, akót egyéntől nundösszo elvettek mintegy 2000 "ftot s egy igen nagyértékü zsebürát
/N, Zala megyében az ujonezozás befejeztetett
Ly Gózony Eerenoz kapornaki járásbeli főszolgabíró Zalamegya alispánjának neveztetett ki.
A Mártius hó 30-án 10 rablót hoztak a helybeli rügtönitélö bíróság elé, kikjölött & tárgyalás mar foly. Vádolva vannak, hogy a mólt évi jtmius hó 3-átt-Í*5-szén Vendel lelkésznél Muraközben történj rablásban részt vettek, továbbá Kedelíczen szep. 15-en bartory földbirtokost éa Scherf pléliaiBroBt -AllerkeiKngenbűn: és több rablások Muraközben. h
f\\ Hogy városunkban siliny rend van, az régi dolog s nem is igen mutatkoznak a javulások, áü-hogy még nagybotén is-nyakrafÖro mnssikálnak Jié--mely fogadókban, az már igen-ígen nagy rendeden^ ség. Előbbi évekban tapasztaltuk, hogy a feltámadásig körmenet alkalmira legkevesebb sopréB^aeni történt — háréznttal jó eleve figyelmébe ajánljuk** illeiönek; mext*bizony malíBbiBp odajntankj hogy ily figyelmet^ lenségek a hatóság\'részéről méga szűrős emberből |« kiverik a valbia írintt kegyelete^ kapotoa ember ngy-, sem igen,jár a"templpmba — innét magyarázható. íb, hogy e tekintetben nálunk Bemmi haladás nemtörh ténik. Vallás^ tonítáTrilgy^tiaírteíeíEr, hohkéstek az tffr honiálybajLL. - i\'i"
" "A^Egy ködmcnci atyafi Frank lgnác*liangv#^ senyo ki«bcir a \' folyosón -áltó;nraidior. menyén, airt^ _ kérdezte, hogy merre kell merm^ "Jntrc eack a-karzat ajtajára mutattak. „Hiszen már onnan lejöttem, ngyri mond, de azt mutassák meg, hogyrmerre"kelllemefc;;í ni?" Egv máttik -pMig og^az lalkrfcttktsMMndakozfa, (ülünk: ^Ugyan mondják meg: a.-lenfrnj^,. hoQr»» kürtölhet az az ura;hegedűn L? * - ^ * ~^
-^LógrídtEl Zágra-bba vehető va\'iw*^-t e r ve. KWT»\' wenyében>5gyUfOtlN^^lml^ mély feladatul flUWÍI,; egy LégrádtóV Kopfeinioss?^ Korösou keresztül Zigrábba^rtaatö, és a Buda-Pragor-* hof, Valamint Ste^brOk\'iiaaekirpályayomdLd^öBBie-.
kötfl táiat ipittetdsét UoukteÚni, E»en bUottminy már ftly»tnMott-ii ajjrint, hogY exen Tomlokra nér-
_ míx qlfimunkibttok megke»de«ie»»eiiafc- (Hon.) ¦ Ki|:ft.s,vir,:\'\'" •
- •-Többénemkdlftloiíbogra krítitaii terme-:l&s0.karákrópát>I fentakadjunk, mint * legközelebbi Sistsei is történt, midőn 2 fi-tért Tettünk egy p. mérőt, » igy ii rükasá? volt. KlUtnak esután bennünket — a termét i« roafld ütvén ki — Laibochból, honnét
_Boglir.nr «^htvarbefdé«tdl-2-kiha jfoi fontja.—~T
MóltrkapoBmérei-Méroy Xáfolj fbispán ur által, « kaposvári gyran**Iam éplt&ei költaé^Elnek no-veléslre aduit rigaiam jővedelmeH.tri456 frt 78 kr. o. ő. Ugyan ai 5 intáxkodéfte folytán adakoxásokból begyült Í013^frt 23 kr^o. é. éi,négy darab arany;
darab aranyt- ¦¦¦¦¦¦¦ •\'•" ;T\':<\' -r:r^ \'-\' "\' \'
* A-lea|yel felknlö ifei^r JUröysskT, TürBI álht-
\'ják, hogy » miechowi oaaía. atin agyon lőtte -mtgat, 1840-téJ 48-ig » moabiták öella börtönében tartatott fogra « 3djeroilaTBzkÍTBÍ-együH 1847- dec. 8-án báláira ítéltetett; 1848-ban megkogyelmexYe, Buk mellett egy jó«xágán élt, melyet 1856-ban 35,000 rubelért Tatfcv LangieviU a poro" egyetemre ment mathema^ tikát-hallgatpir Ekkor teétrérének gyAmpéntébal-élh-Snlyoi axembajbaiL H&nTedWn, i tollal nem foglal-koakaÍTAn a lőg^ebexebb ikámtani feladáiokat fejből oldá meg. Felüdülve Parisába ment, hol MilbeiE tábor-dokkal — mint ennek eegéde — Nápolyban Garibaldihoz csatlakosott, i ennek-töraikarában foglall állo-
"máai; később \'tanár volt a lengyel katonai iskolában Gnneoban melyet a piemonti kormány Oroszorezág iránti elgaákenytégből feloexlatott. ¦ _ (N— ttuí
ittUnsoaíillír-T&tüon éksserek, miket a\'waleií bg. ményaassonya Alexandra k. dán herciégnö\' ajándékul boa. Aa ékaze-" ~ iadően magára Yonja a gjé-
rnantot éa gyöngyökből készült nyakék, melltíl*, ós fülberalókkaL As öiizea, ékner készlet 2000 gyémánt éa 113 drága gyöngyből álL A két legnagyobb gyöngyöt- a belga kiiály > mtüt- londoni kiállítás al-\' kalmáVal vette, hol egy londoni ékasérésa a hirea Ko-hinoor gyémái[tmellé állította ki. Az_ ékizerdiazitmé-nyak többnyire köxépkori- minták aaerint készültek. —Bgy-gyArttt nagT-rin^aggnésnek, melyben batdrágakő ~Van, és pedig\'oly rendoeny%ogy--a_kövek noTeinek kezdő betűi aBertÍe"-t jelentenek. (Ax^jlOtlSrt* név; kicsinyitöjej A kövek, kövotkeiök: -Beryll smaragd (emerald). rubin, türkis,. hiaczint fiaciptl b iatnat
—^ amaragíL ......... : " (-N—ta.)
* A napokban következő cximü levéí érkezett a postán Kapoavárrsr^Hertclen Frucirkalü ach7Jánü»ch-" nak," ehelyett: Hertelendi János fiskálisnak. Ily caimmel ellátott lavelek aztán nem caud*, ha megjár-jak aa anerencziat is. 7 -
* irank\'Ignácx, a bökonyvídóki népbegodüa, s egyik- ismertebb -zeneszerzőnk bennünket is meglito-gaV-Tovid Ídö\\ma^va, bemntatni (,HangbalDmw-iát
......„ — Aa^eríemes kegyes rendű szerzet gazdatUzti
-karának évi fizetését tetemesen felébb emelte, ¦ jövedelmi százaléknt ujainak.. Mégis érdemlik; ott \' biztos «. siker, bal a hűség éi azorgalotn illőleg jutal-,. mutatnak.-_. ........ ¦ ¦
\' 48 ^
____ _. _ rtrü\'iH^nfavr^a. ului^ nem SrtTnS
i itolvmiijpuqoíifl^mlink\'ii jil Waxunk. JL, mu^mni ¦étikot" mlelébb^slvirjui. A InDtosakűk Í* adjo i\'m át ildi-öiletünket,
P. G—nuk Litír ; Húsvét utiu i» kw Jhf led ; Jo rncdaio a« kai Lux d i minden tekintetben tíá van lírtra a válasitia. Ma^aa
V^-nat, Sí. L -ón! Nem pn a vAUsa. aak, Karmendun i L\'irran ont úi-njiik. K. Ediiiők; l(ohÍLí; A nyílt poila eiúbb U\'U Irra, jpiut, Ün pímc* letele mcp\'tkPtrU; íonót & tÍTc-!é»- At nj kiil.\\vmínyt még nunv ulrutitk Áti kononot Bn baigini«aért. A napukliau kapja Ön lr-v elünket. F
Badactonjbaa, Kem nda, Bnda j e ven keserűbb tenne uu-kUok, mint > ki|ldi.-n<Íü Irmöa, .
BajambA, o— 1- aak i Julib 1i-sí u levúl ¦, virsunk \\igj ji annyi Tan, hogy árali*tnl f-iünk ; a kilia-jisoknt teuui kelleti,, mert lókat tnugprűiiögtstett volna.
~ K. G/—nak Pesten : ¦Krgrelcuj.lnck.rcji pthen a pennijn\' «t*íMGL»or»a köicriíit okoiolt.
P S—nak i Tilisórt aem Irbet! a hp *oría np bantia ilnl. lap is j^l ?11, meg a kiad:\') U f.l\'üg. A Vi-azprvmi laji tervo.üi-,, g; píeu tum\'vau ii^füVlm-iUoo. Ur eteket"főhetne tulépileni. „Faj, faj." — D« kinek ne füjna 11
A »Pcití Hölgy Dtratlttd* L sierkiuitaifgóncli. Ai ut^UÚ kit iiámot Ufttn kaptak.
.Lengvet daL* Jrj lolkeaita mellett nrhé« vulna csatákat
nyerni.
D^sak : Mibslyt rk írniuk, TÍlistí>lm fogunk.
A Balatonportr*: MegkúgoR; clebb ixivesun hallgattuk volna a mtusjka saót.
.......B A nagyok *f etkepeiJ Írójának; hogy mertü ün müturmét
relillitanl; van-a sxafaadalma a ,aagyuk"-tól.
¦ •^...^¦yafutr ^l^k.tafe,-^^!.^^,-*^-..—------
.Rairyujtottam a pipára* L> Ön kis^-rti a lánciísjt Ti B. K—aak Kanlua: Kaptak, dfl ai tdö ponton inig vála-¦ tol hatunk.
Felelős szerkesztő: FODOR PÁL.
Gazduüúgi tudósítások.
\\at;y-Kanizsa, mároziiifl30-án tartutt uiözj.g.ia a;lrunU"vdrakrizasúnkon fölül ütött ki, a mennyiben "eddig általános patigdaról kellett panaszkodnunk. — , Gabona kuvéa azállittatottugyan bo, de más áruozik-kúkbbn cp^n nem volt hiány b ka 1 undöaégnek orvou-dfíttek. Rendkívül nagy volt a behajtott marból: inony-\'\'nvisógo, azonban itt vovök nom igen voltak, csak a . nióbz^roBtik váingnttak a javából.
Btu-a 3 frt HU kr. —4 frt 10 kr. Hozs 2 ft JO — 40 kr. Árpa"l frt 80 kr.— 2-ft 20 kr. Zab 1 frt 50— li6 kr. KuUricza 2 frt 2Ü—30 kr. Hajdina 2 ft lu .20 kr. Burgonya 80 kr/\'\'
Kapoíívár, Ülárt 25. Üjra volt cacndob nsíink ; utána meleg nap, b*ir az éjszakák litTvösré fordultak. Az eső most oly-gyakori mindig, hogy ritka nap, melyen ki nnra veri n raunkásnkat a dologból; pár hete kértük,jeltíulegBiikalni is kezdjük. Szemlátomást nőnek a vetések, b ha ily kedvező idö marad, vajry etetni, vagy sarlúzni k*?ll több holyen, mert megdől buza éa rozs. Kik még viaszatartottak ík eleségöket, kész-.\'k árba biu\'sátaai. az idö u«rv rajok ijesztett; u piarczi reményeiket még leji;bb haiigulta: ugyan fzéj> ember legyen, ki Bpekuiátiora nagy vételbe ereazkjdjek. Ttínuészfitea, az ilyen idüjáráaban a gaz is böv-Mi uü ; l?»z tehát konkoly, ha nmu irtunk.
A kegV\'iS rondü szerzet mernyci urndalraábar. hallottunk gyapjueladásról; 20 frttal olcsóbban kelt, mint tavai; cz évben raogvotték ugyanis nem gazdaságbeli gvapju mázsáját IH5 frt és egy aranvon ; jelenleg cladatutt ltiő frt és üjry aranyon; az urtidaluin gvapjujn nnom_t._é_a_6vepknnt StiB tní7bi kíirüi nyírnak, Kiaebb gazdaságokban máig Binea.gyapjuYevÜ^ kün-nyü lesz kiböjtölni a azegény pénstclen gazdát. Ab eleségárakat Így jelezhetem : Buza 3 frt 6—>i kr. líoza 2 frL-baikoricza 1 frt 5^—liO kr. Árpa 1 frt 05 kr. Xab 1 frt :J5 kr. Egv pl fa 7—6 frt. Egy mázán bzéna 1 — 1 frt 20 kr. Egy k.iesi szalma 3 frt. Egy akó bor -i frt. Egy zaúk burgonya 1 frt 5 kr. A kövér\' aortvén áru némileg szült, de azért a zsírnak 50—60 krt>n kel itezéje; Ezt már mogkeli venni a kaposvári fogyasztó népnek, ha törik ha szakad; s igy akarván a hentBek éa kofák ; szegény fegiynsztók ! 1 (ra. p.)
Veszprém, Márt. 24. líckílnk is több jó esőnk "vtlt, mí\'a piarcziárakra nem a legkedvezőbben hntntt; ynlt többször alkáhhunk-látni Sotifngyí eleséget itt, mi n \'Balatnji parti vasat vnnn.1 elkészülése óta ritkiiil történt; jele: hogy otla lent Bem valami- aranyosan Trnwy"az"c1et a kőreskedéa éa forgalomban, időnk na-gyou azép; mindenki, kinek künn tccüduje van, a mező kert én .szőlőkben"vau elfoglnlva; kávéházak, casinó l)iij>p:»li órákban majd üresek, ha csak nz cső vagy rosz idÖ be nem kerget bonnünket; sok a torok baj, de veszély, nélkül. Elcaégár: Buza 3 frt 80 kf. Rozs 2\'frt 20 kr- Árpa 1 frt 9ü kr. Zab 1 frt 50 kr. A jó bornak akója 4—5 frL, igy sincs vovö; mindig félnek még a romlástól, bár a havija pinozekben, fejtés óta -asépen tisztulnak boraTnk. r.l.
* SzÍK«\'tvnr,, Márt. 25. Buza: 3 frt 24—30 kr. Itozs 2 frt 5 kr. Axpa 1 frt LiO—G5 kr. Zab l frt40kr. Kukoricza l frt B0 kr, bzéna mázsája \\ frt 15 kr. Oly kítünók őszi veteBeínlc, milyenre ritkán emlékezzünk.
r. 1.
Márezuw. 26rtol: fogva a „Korona* ycuddglti melletti volt Svá^ell Nándor rtífos tereskeddstíben 5% gyári áron alul
. végleges eladás,
tartalak, inslj c^eunel a t. cz. közönségnek közhirre tétetik.
Frissu=vé.fifflafvaE BriB.
" Lóhere, valódi fronczia luezerna. -Lóhere, stájer vörös. \' \'"\'
Réti here, feht\'r hollandi. : Perje, flleygras)\'angol « franczia. -1
Baltaczim, (Espareet).
,_CzrJa)r-a takarminy-czékla-rópa. _
Tarlorépa^ fehér kerek: Bükköny s mohar. Mezei komacaln, (l\'imoteusgras). "
C\'; AkaCZfO,. s különféle erdei famagvak; . ^Xertr^véteméiiynia^vak. >¦¦¦¦ ----• ¦¦ ~_¦ \' ^
iKarmaroatsiarhagd, fekete. , • , ¦ : Tengeri marhasó, vörös. ¦-, -;.. \'Parafrln kocsi- s gépkenöcar \' -Angolna, sardina s máa klUöiiféle halak. Sajtok, Böachiao, parmazan, ementáli, groyi, sohwaj-\'ceabergLAat, jó ininSs(<gben b jutányos áron kaphatók
FesseliioítetJfesef kereskedésében,
^(a városház-épaletbenj Jr.-Kani2san,
16-6]
A VTÍszlrti urodalom közhirre* teszi: hopry íjomogymegyó-ben kebelezett Simpny i," Pa ti és Vraszlái korcsmiiit, huzzá tartozó épületekkel, belsőségekkel, szántóföldek- és.rétekkel, és az úgynevezett uri-jogokltal egj-íitt örök árun f. \'6". apHl. 27-én reggeli 9 órakor, és a reá következő napokban az uradalmi vrászlói irodában, hol előre is n feltétélek megtekinthetők, elir-Vereztettai fognak. Vrászlón márczius 2I-én 1863. " [2—11
Azuroditimi íiszíség által.
esz p\' e n z.
K
Földbirtokosok és gyártulajdonosok, községek, testületek és magányzék, kik elégséges biztosíték mellett, kölcsönt kivannak felvenni, igen kedvező feltételek alatt, kész tőkéket felvehetnek.
Bérmentes felszólításokra közelebb tudósítást -adnak,;.
Frimont Henrik és nemes Angeli József
Bécsben, Wanül szállodában 149. ajtó. ¦ [4—4]
. LAJFNIK EOÁNÜEL
kaposvári kávés
t ojánj»=ntiigit l t ci.köíüntég nziyo figyelmébe, küvctkeiSkro nézve: .^^J^LiJáfeaaddrallJieljrleli ,és viJéki számos veniég, miní\'Sőmogy és a •zomezéd megyékben.torjiidt-UmoroteiBég é» lovclezási körénél fogva, azon kel-\' LTjÍ, . 1WÍb?n X°fell0By.-»<. =z- nagy közöniiégnokazolgálalira lőhet injtadiiii róldblrlokoE, huzalt .zerzéae-, cBcréléítí cladüáB- vagy haazofioérbo azorzéaé-tk.n-.;.Uizíoartnaomáaaal^szolgál jfétolro ola<U»rn, logyon nz cnM, Ulrá, Kflbol, J»vak, K)apio, Juh; Mrtvés, elesén, takarninuy, ípűlelfa, viaik, bor,,
.^enellifordnló-tttgy, bmrez vételre, elafaara\'¦illám, iparpoplr é» sorsitKVt-kei,. amnaozt parányLdliírt.. ¦ \' _
*r «B^j!«ztelottélíontnovczott.mindazokat,\' mUatelv Urjfváí
jwnni, eladni, Wrílnl xacy.kaaznnbéfEbn birnrkivánnak, magyar vagy ndmóV •?S?n;irl\':,",^""\'••ÍPf\'\' lovejelkkej-hozzd fordnlj.nat. ifií:k«lt/i.iiigoru litoktartáarill-biztosíttatnak az-Ulotak.— ^ ,„_J-.,. , / ¦\'(«—6í •
%^:j_j9^^^vim^^^afomiíl>útjio^i* Kagy-fCaniMan. : -
* A legközelebbi idybcn újra rablás történt Saou-nában; - az\' oda való lelkésznek vitték, cl néhány Ttját. "E^zemb^ok mefyik.baUáhoB.Vartözfcikí — nam W-
- dnt\'KJ A ^po^riajDdaíúmhoz t»rtozóordaaégekbon a tél folytÁn 63 db\'öas esett el. Itt a»É»a nem puíTogut-tak hiába! .• . /
*Az tírraatűm bérlője mep^cozdto az ölfaBziWU-táat a Kapós\' vizén. Az ölfát ráhányják a vízre, ná-ihányT.erabccJtóaéri-vigyuJíaladnftk ft-Oana-fold. Ulwó -szállitás\'. Hanem arról hallgat az írás, hogy habár vízen úszik a fa, nienuyi szárad cl bülölo az uton ?!
: »üjra kcrdtóisrfElmclcgihii a birt, hagy a zscli oBi^epdökben majmot láttak, hihetőleg Kaposvárról inalt ki,\'mért biz itt xau néhány példány,
* Egy somogyi iampröaüuk^axggi meglcpetéare ment lopínczéjébo.. Három darob 5 akós hordójún következő feliratokat talált, krétával irya :
1-sö hordón ez volt:\' „Ezt nem veszsiük míg, mert nagyon duhoa." Felbpiltja a tulajdonos, az ün-s bordó csakugj-an dohos volt, helyette a tclo jó hordót oleínclték. ...
2-ik hordón : „Ez aera kell, m^rt oz meg nagyon nyúlós." Pclűttetik az akóru, a bordó üres, s a bort btíló*luj:aakugyan — kinyújtották, t. i. a pinezuajtón.
3-ik hordón: „Ezt B\'-tn basznalliatjuk, na^yun tiszta a fejtós.^Az az egy cat-ppig elvittek belőle a bort.
Elképzelheti az érdeméé közönség, hogy mekkorát néz ilyenkor az ember ? !...
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
11. szám. 18631 április 10-ch,
Lila-Soiiioíjvi kö/löin.
Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet körébőL
Megjelen e lap legalább egv íven július hu 1-tol kezdve minden hó 1-én, H 20-ón. - BSSutSTlr pos.tani szétküldései és helyben házhoz hordva téti*
tjll6 fp VÍ\'\', in l " éVCB C\\6SzlÍÖ ^P^Wdono. kölcsön kanyrürát az eddig feúmUóf eltételek mellett feláron használhatja — NyTt
SVM\\ * f-t lT\' 7- ^rnett°8ek "?Sy Wb°? f«nl .őrért 1-ör 7 kr., 2*r 6 kr. é. mind7o további beiktatásért* kr. a_bélyegdy ért 30 kr. fizttendö. -A beiktatási dy s a lap kezelését dleto minden tárgy a Wó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények^edig, agy minden levelek
bérmentvp a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. \' -
Fénysugarak Mecsekháti ur .árnyoldalai - -ra.
I.
t>ie groBsen atarken Geist^r, Ucscliámt oft eín Schnb/neisl\'r ; Dr.r in dem Hirtcnamt, Von reinem Eifer flammt,
Schubart.
Sokáig töprenkedtem rajta,-vájjon csak ugy négy szem "közt, vagy nyilvánosnak-meg-felelŐ nyilvános uton tégyem-e meg jószándéku — de néz^tern-szerinl-Rem^pen-fölöídegíía — megjegyzésimet a „fenyves ámyoldalok" IV. csikkére? — Összevetett pro et contrák után az utóbbiban állapodtam meg, mert ez uton könv-nyü szerrel alkalmat véltetek magamnak, beleszólni & hazánkban átalán, — s így megyéinkben ja annyira-Mllkségta, ép azért gyakorta szőnyegre kerülő tanügyek körüli eszmecserébe.
Népnevelés! — száz meg százszor felhozott, újra ismételt, sürgetve szorgalmazott.
szerű kiejtésében is magában hordja-már felkiáltójelét. ;™-:t :j ~ -
Népnevelési — jövőnk kulcsa, kincseink" bányája, reményeink záloga, jólétünk, boldogságunk napi kenyere....\'
Nem csuda, ha annyian, oly lelkesedéssel
rántanak kardot mellette,annvi szakavatottsággal, figyelmes k ü r ul tek intűssél, oly részletes" bonczolgatással szólalnak fel érdekében.
Ezt teszi Mecsekháti barátom is „ftnv-és á r n vu I da 1 a Í" IV. czikkébcn, mid^\'n a Vezér" leveleiből, illetőleg azok egynémely pontja ellen kiindulva, nagy tapintattal, egyenesen a dulog velejébe, a tu\'pneveléswl ex utio fogralkozó iskolamesterek álíoiintsa ttont^rorga-tásábn vág.
_Itt látom én a bajt és pedig —ad portás" mondja ... _ .. ......
Igen helyeden! —-mig magát a zavaros « forrást meg nem tisztogatjuk, hasztalan szum- | jazunk üdíio ibrlra; mig magár a beteges g v Ö- I köt meg nem nyesegetjük, hiába tördeljük í\'aty- ! tyu növéseit; mig szorgalmas ontözgetéssel a ( t ö r z 6 Öl .magát föl nem neveltük, sikertelen j sóhajtozunk ágai gyümölcsei után. Á hol-baj-^j van. gyökeresen orvosolandó az. mert elvégre i is kiüti kóros fejét ujolag^ ha elevenére nem ha- I tünk. — Ita magát a causa,causae-t alapostól ki lem-^ttwe títjnk:----¦--—
Jól felfogta czikkiró a nevelésügy fö-ío szükségletét; tudja, hogy nem csak-az ole&ster, de még az elvetett-olivnf is — oleasternek növekszik, csak, ha törzsébe nem oltjuk a szelíd jíliva nemes ágacskáját.
A nevelés ügyében első--ft tanító ügye-
E tanitó-ügyet, illetőleg annak B árnyoldalait" horrr^olgirts^-eziklárÓT-egypár tüílhib/tt szalasztott ki, melyeket — csak csupán sajtója-vító szerepében — szabadjon néhány észrevétellel k leérni.
Nézeteit mintegy summa -summarumképen ezen szavakba látszik összevonni: \'regyszóval tessék nekem megengedni, hogyata-nftó m-p-stoha helyzetének a legtöbb ese t^b-e^- -ép-e-n—m-a-g-a -a—ta-nXuS—~Ö3iö7 egyik vagy másik tekintetben,
. Grnvis est bic-sermo!.— \'semmiképen sem lehet helybenhagynunk. Vakmerő\' állítás, me-, Ivet ha ez utóbbi szavak „egyik vagy másik tekintetben" parányff-szelídítenek is; de az a ^legtöbb" —„épen maga"_oly erős, ár-nyoldalog kitételek, melyek helyett untig elég
volna a „sok" — „épen maga ír" -nnr4g—_
elég! Ez azon pont, azon árnyoldaÍTmelynek némi szelídítése végett-akarok felszólalni.
A ^legtöbb" bizonyos mennyiségnek legalább háromnegyedét szokta tenni, — lega-
ogy*Baranya megj
— mert csak is innen következtet czikkiró — az ezen értelemben vett Blegtöb-b"- ^lem. lel elegendő vedrekre practíáift. — _m árnyoldaluk IV. czikkében nem lel olyanok ra^eorfetice.J
Mily .szomorú helyzetben tengődik s o k Ta kolamester, úgyszólván mindenki előtt ismeretes
TÁRCZA.
Igazság!
Mind híjában! a vitággal Azt már el nem hitetheted; Érdek nélkül tud lángolni Igazságért szereteted 1 Az igazság almafáján A ravasz ész — ez a kígyó, Bármi bölcsen, csak.így sziszeg : Ez igaz: mert nekem így jól
Ea habár az-igazságért
Keserves, Bzep halált halnál:
S falsai a bölcs szerelmedet;
így azól: de nagy bolond valál!
KdttŐ közül választani
Kis éazBzel is nem oly nehéz ;
Kljifi halj meg áz igazan górt,
Mínt bolond — vagy magadra nézz 1
Ez titka a hölcseségnek, " . Annak & moly tudománynak, Mivel néhány üres fejű Urak oly hagy kópét vágnak 1 Mig mások ugy magasztalják Ezt az észt — ón ugy lenózenrl Választottam: az igazság És koldusbot — osztályrészéről CSEPELY SÁNDOR.
Viragbokrótak
a xala-Homogyl h&lgyi\'k HHámára
-KEMPELEN.QYŐZŐ-tíiL
\' n.
Ismét egyszer egymás mellett UltUnk, én és szép barátnőm. ^ - *
Kandalló parazsa mellett lelkesedve bzóI-tunk a_ szívnék szent frf^y^röl.
Égy ideigftlig-hallókegymás szavát; sztinni nom akaró kocsirobaj tanusítá, hogy a-fiatalsiig ismét tánczvigftlomba megyén,"-találkozni^ is-
merkedni, lélekfrigyet kötni, közel hozni szíveket egymáshoz, egymásba tenni szerető kezet
A* szív, ha szeret, de ugy, mint szeretni kell, mélyen, forrón, igazán, váltózhatlanul, oltár, melyen csak szentnek ran helye; gazdag föld, melyben csak balzsamülatu- ritka virág terem; égboltozat, melyen- nap tündököl, a boldogság ragyogó napja, és fényes csillagok,. a megelégedés, a hála, az üdvözülés csillagai; enyhe berek, melyben csalogány dalorja méln^ bás panaszát, vidor zengeményét; terebélyes tölgy, sasnak, vércsének helyet nem adó, csak szerelmesen búgó gerliczének; tengerszem az érzelem légmagasb tetŐjén, mely fogas csukát nem, csak aranyhalacskát tílr meg kristálytiszta forrásvízében. .-:
Olyan szivek, melyeket a szemnek büvöle-tes ragyogása maga hangos dobogásra késztet; melyeket az ajak rózsapiros szine, büvös-bájos ¦ hangja, lélek nélkül birtokvá^yra ingerelni képes; melyek kicsiny kéztől, apró lábtól, li-liomderéktöl elragadva, .mondják, hogy sioret-nek, — téves uton járnak.\'
Szövetkezés lehet ebből -megismerés. nél-; kül; szövetkezés hosszú élét .hosszú napjaira,: megvásárolt virágtalan mező, puszta nagypénteki oltár; Bzürkeszinü csillagtalan égboltozat, Ure& berekjjjcojíárjíér^ minden,
csak o szívnek yalü^igus frigye soüal
Keménynek szép, ezerszínű szivárványát kell, hogy megelőzz&jjirágot elövarázsló, csöndes harmat cső; szívfek frigyét kell, hogy megelőzze lélek frigy kbtéso.
Legszebb palota ledől, ha\'nincsen alapja; égig nyúló jegenyefa leomHk, harrdtícs gyökeire; szív frfgyénGk egyotlon alapja, élotadó gjő-^e^estvérleletkz«retetev-beflfiülete. Ts^- v
Szerelem a szívnek viruló tavasza; minden lépten áldás tekint felénk.
Szerető szív tavasz első napján virágot megy szedni erdőbe, mezőre.-
Szebb a jácrint, mint egyébkor; sötét zöldje reményt mutat:; patak partján "kis ne-felejts állandóság felöl beszél-; rétnek karcsn lilioma, szűzies szemérmet Jeljel; rózsa nem tetszik, holdnak fordultával mindig újra nyilik; pillangó, könyelmtt rovar, egy virágról másik felé szállong.
Szerető szív tavasz első napján, holdvilá- . gqs_estén szabadba megy csillagtengert nézni; esthajnaii csillagfényben ragyog; nem is. egy e csillag, hanem kettőnek egybeolvadása; nem tudja, még, nulyén nagyon szeret, mégis azt gondolja, a csillag egyik fele lelkem, másik fele az Ö* lelke!
Szerető sziv tavasz első napján hallja.fülemile bás panaszát; örömdalnaitetszík neki; elhagyatott árva gerle. panaszos bugása szerelemnek, boldog szerelemnek hangja; "bágyadt fényű szentjánoatHJgárka, fényes csillag-fériy-
viszhangja. , ..... —
"Szellem láthatára; öntudatlan tágul;\' ész munkája könnyebberA folyj kéanek dolga nflm oly fáradságos. - J . "
Érzelemnek tísrts lángján megdicsőült, magasabbra emelkedő : Phöniimadár minden ,szívf ha valón, mélyen, forrón ?8 igazán szeret. t ~T\' PhömijrTadár"nem kérési rózsátrsöklevelü, sokszor nyiló\'rózsát\\ kelet ritka száp.miig*, rkertek kincse^ nagy becsű «lo€, sxá* évben esik -egyszer TÍrÍgo»<5, emfilkfldett.yágyainak .ezé^ft^ *Ésí^ükoí--ár:kát~Mfv "égyssér tallózik, me>Ttyiröröm, mennyi bűbáj,"mily édes édqo,. mi teljes mennyország! 7_
Hallgat sa ajk>-aJéleV tükre, a-szív viss- , hangja, a szem, besi|él ampán.—¦
Kgyik mondjadEn Bwretlek;; Én Ja, EgyikjjJRégeii narettelek, e^k nam
dolog; mint áldozta, mint ojiíjfeztííel állomásában öiunagát ^^fc**^d^iy*a J*. ki Wttavhn. láttam, pedig-giéni •|y*Íl|tt^l^frJ»*t* Nagy táp^sjstalttág\'gaTjigYM^ Bem iflba-
tok eíé;dtí8inyit jólétekkel éLaondhaltok, hogy sok iakolamestérólete-szakadatlan áldozat, szakadatlan küzljés,\' pályája kezdetétől a táng. Ez önfeláldozásnak;; igaz,\' b\' maga legfőbb oka —
mért nem hagyja oda hálátlan .pályáját, mért nem keres kevesebb fáradságu s nagyobb jöve-áelm1i;állaiijás#tfaphosszafr szívni agőz-büzös Itfeeg^; regg^tőTdélíg,innen éstrélig-eh-eiaSdni emberfölötti türelemmeí, a műveltség lehető leg--alsóbb fokán~lovÖ77Ígcn sokszor mindaü""farag-.hatoságra tökéletesen alkalmatlan söpredéknek söpredékével; megizzadin facsaró vízig, kibe-_~*Eemi lelkét, mindennéven nevezondö fordulatot, taktikát előszedni, míg a csemetéből csak annyit kivehet, mi neve? íörni magát egész áldottéven át, s fáradságának sem szellemi, sem anyagi hasznát sokszor egész
pasztaihatni»— valóban nem lehet egyéb Önfeláldozásnál. — Mikor\'végre teendőit végzi, vigaszt lel tán csendes családi körében?
¦ Boldog tanító, kinek csendes családi köre vanf mily~. sokszor megifjodik benne, felüdülve testben lélekben, — mily sokszor megmenti ez föjilHdale\'iM ¦• - .- —
BehátTnikgra szegény család kUnn Izzad a-
mezon, ásva; kapálva, mint az utolsó-napszámos -— mikor ez nincs—horf, hogy magát legalább
kissé kibeszélgethesscjrcle, mit\' teáz-?—¦------
- Előkeres egy heverő kapát, maga is kiballag a mezőre.... Kapálgat csendesen maga is, —és eszébe Ötlika gondolat: ugyan nemvalna-e^tanácsos soha vissza\' se térni többet ama ter-hes^foglalkozások közé, hanem itt maradni a mezőn, tördelni a szívós göröngyöket, melyek legidább^Öaskn visszafizetik a tízszeres magot — megtermik a szükségejjiani kenyeret. _ ". Meri a n^p-ritkán1 termi ám meg a táfordí-totf fáradság tizszerea magj.lf; hAV n mind\'
Lnnapt-
kenyeret adná meg jószíwel, panasz nélkül Kényszeríteni kell rá! ,
Kár volna szegény népért, mikotamugy is pljjr ügyefogyott, saját magával is j\'Ótehetetlen — sóhajtja a kifáradt iskolamester, — és tovább kapál.
\\ ^.Hányan^em tudják, mit tesz iukolamestor--aek lehnií Megvetik n szegényí, kinevetik hos*
tágas kbpo^tijtabátjiban élcaoskodésök gúnytárgyává te kaik—• „ jSj fel,kopasz, jöj fel?! kiabálják a kor neveletlen^gyermckei a népneT velés kopaszfejU, a8ze*tTarczü Elizeusának — miért oly balga^hogy feláldozza magát huszon-tahm pórBJhedefek^gikgrtelen nevelésével?! miért nem tesz osudát, miért nem készíthet agyagból porczellánt, rézből aranyat: legalább divatos atillát is viselhetne f;
De mii tehet aztán róla, ha a pórral egy rangra jutott,; ha megvédi etL""ruhája, — mely Ínég a régi jobb kot emlekélcSnT iityeg vüSg dicsőségével jóllakott életnntsággal gazdája tagjain^— elpirult szégyenletében amannak czif-ra szűre mellett? Mit tehet róla, lia-ily s hasonló kül- és bejállapot akaratlanul is a~ n p o r ig hajló popularitás" soha nem óhajtott regiójába vetette ?
S fi mnstf^m 1iply7f>*T)pk vájjon legtöJxb-csetben ö maga volt-e oka?
Nemde nem annyira fény- mint inkább árnyoldalok?! . - -
Pedig nem egyes egjyén, hanem egész o hí tál y szánalomra méltó tükre ez. ría nem hiszitek, menjetek, kérdezzétek az elaggott, megőszült őszinte Öregeket —¦ nem fogják nagyítani a dolgot* sőt el is hallgatandják tán a legvérzöbb sebet -— mégis elég, sok is lesz a mit látni, hallani fogtok. . TUSUL.
\'A Hooibrenk rendszere, vagy a sző-lőnövóny magas metszése ellen tett kifogásokat illető észrevétel.
A szőlőtermelésről jelos, éa minden szülő tulajdonos tüzetcBb olvasására oly igen érdekes munkát irt, s igy a honi szülészet lerón magánok nem kis érdemet szerzett Gaál Alajos urnák o lap 7. ?8 8-ik szamaiban a Hooibrenk rendszere ellen okadatoltan megjelent terjedelmes felezókUására; miut in én, nyíl-
tan megvallva/\'ezen rondizert csak elvileg ismerőm, de gyakorlatban Ütni még alkalmam nem volt: azért cz érdembeaii-ellonszóLUt e toron szakavatottabbakra bírván; addig azonban ezen felszólalás raegczáfolá-Bára, részemről ezen kezelés tekintetében elogéndőuök tartom, a bzőIő phyaiologiájában magának jeleB ismereteket szerzett Lukacsynknak, a „Kerti gazdaság" 21-ik számában 302-ik lapon olvasható azon megjegy-
zését í\\hogy oe illetőn, kezeléflr^SS&^ólénkobb n ii vós tl o k| minjjLe »^s g4t« a1^-a 16 b b a k."
— Mit ó» is qitQpíttiuwk á magas meWcst kizárólag számos évek oltsi^kpimipLáftom >QtÍn.^
De még bflv*U>\'tslnoaigot odhéterríil fáradlia-tntlau LiikárKynkiwk MgyauMWft ba^^^ik számában 344-ik oldalon olvadható megjegyzÓBe, a Hooibrenk BZölómivoléBi modorának, a társulati kertbeni eredményérül; — melyet ba fcUzólalé ur figyelmére raci-tataud, bizonyára tfszlölul Fogja," hol kelljen ezen rendszer eredményűben mutatkozó hiányok okát keresni? -
Készemről tehát na áltálam gyakorlatban ugy sejn látott Hooibrenk rendszere mellett jelenleg egyenesen szót emelni nem akarok; do miután az ezen rendszer elleni felszólalás- az- általam számos éveken át kizárólagosan alkalmazott, éB a Hooibrenk rendszerén még messze tul tevő magas metszésemet sújtja;
— ónnak védelmében elvileg felszólaló úrral hdrozbfl bocsájtkozn\'i nincs szandokom , mivel elégségesnek tartom traál urat felkérni: tegyen maga kÍBérletet néhány tökével a Hooibrenk rendszer alkalmazásával, e figyelmezzen munkálatainál Lnkácsynknak alapos megjeg^-zésére.
¦ ¦ Továbbát kopy- magát\' felázélalasának valudiat-lanságáról a posteriori még bővebben mcggj\'özhoafic, kieértse meg mindjárt az én rendszeremet is. Melyről is utasítást adni itten azért helyén találom: hogy azt más Ügybarátok is megpróbálhassák, \'és & felett Ítélhessenek.
Választásbqnak azért valamely élénkebb növe-lésü p. o. Bzagos- vagy bajortökók, caak ne kadarka, mely arra épen nem látszik alkalmatosnak, azért mert ezen faj a mcglrozntt ssámosb -fürtjének érlelésében elmaradni általam is tapasztaltatott. — Hogyattassék me^g ezen tőkéken két-három venyige-baj tus, a többi mind eltávolíttatván, és ezek mmajárt.a legközelebbi száraz idüben vigyázva, földszintesen lehajtatván, földdel takartassonak el, mely azután tavasz kinyiltavai Bzéthuzatván, fele gyen esittessonek és fölül öbz-bzcköttessenek, a kara is elmaradhat, legkivált ott, a hol az nincsen szokásban. A mint azután ^ termés mutatkozik, a vao^jgék hajtásrügyeiből s a hajtásokon mar több fürtfcjlŐdés nem várható, mit onnét lehet-tudni, ha a fürt után már nem fürt, de csak levelek mutatkoznak, akkor mindjárt a legutolsó für-tBcsko utáni levélnél valamenayi venyige-hajtás lecsípendő, b ha a tőke fejéből venyigehajtá&ok találkoz-
nának, azokból n két legizmosabb meghagyandó, a_
többi kiszakitandé. — Mennyiben a tliko fején hajtás nem lenne, — a távoli ós moBt termő vanyigehajti-sok legalsóbb rilgyeikből kifakadt két uj hajtás végei nem lccsipendök, sőt ssabadon fejlődni engodtetott-vón, minek következtében a tőkének egésfc.eroje a ^íUrtök ízmöioSSüíra, éB a kit venyigehajtáBra maradván, a kimerülésről szó nem lehet.
Hogy pedig ezen meghagyott venyige-hajtások
tudtam;_Máaik: Évek óta te vagy gondolatom-, minden vagyam l«3kcd rokonszenve, szivednek rotöiiérielmc. /Egyik: Teliát szeretsz ? Másik: Hiszen^tudod! "Egyik: Mi boldog vagyok! Má-
^kí-Udv^riÜtík, — ¦ "~-----f
E^crcz a föld mennyországa, a valódi tökély. > \'
A két szív megkötötte frigyét. .. A remény szivárványa" még az égnek egyik felén; a másikon, már a napnak tiszta ragyo-¦ gása ~-
• E percztöl,;mint „Vadon fiánaka -ihletett költője mondja,, "érzelem határán belül megszül - nik az egyénekét Jeleknek egy lesz gondolata, . kérarívnek egy" dobbanása."
* ¦.»QB»ndea a ház — írja- Vörösmarti — ah dff ninca nyugalma; fölverő azt szerelem\'hatalmai" \\
_ ..Jellemszilárd, csataedzett férfi gjénnekké Ica; egy szó, egy mosoly boldogítja lelkétj
-lá^oVbondnein a leá^yná^haíiBiit a gond-Tiaelésnck, mely, emayf sok éMea-érzdemmel r PWW^íHar d& azért térdel\'csúpáni mert ra gondviseléfl áldását Ő benne látja; komoly ember, gondolkodni, észlelődés higgadt fonto-láí embere bársony kéznek érintdsén Össwreazen. ... - r^aj^to^rihigécL ke4ölygazdagábrándos lefeyka.zJárí azirtté válik, melyeri meg kéH tönu minden oaábnak, nimtfen vágy^T nun-den erexffazívétőkidegen reménynek. _ * Kknr"két«ziv frigyet kötötb^íncsen\'fegy--\' t»A saját gondolata, másiknat mé^^csjíulon rcmőnW mit egyik Usitl, gohdbíteV a\'ítósik, tvanisei, tnife\'amaz vágyik.
nemével ^/mfe\'Íz! kedvé-" ~»ének-«iUivid bwzól; a szívósak jó^a képes, \'¦tópw e> nemesre s.ezt is nem önmaga teszi; - ^tírzdew^lartUze-Tninaente
Euta yéÁ úpon fot>á napsugaraVíbCr
gítja háznak.fehér falát; fehér falról vüágsugur vissza!Övei átclleni házra; szerotö szív napvilágnak Önmagát nem tartja soha; kedvesének drár ga lelke ¦\'ötömének fenyvüága; ö\\a jót uz áldásost csuk visszasugározza.
Eltem élte, szivem szíve, lelkem lelke, világom-világa,--mondja egyik a másiknak,
pedig megszUnt lenni külön szivük, \'külön leikök és világuk rövid multban,jelenükben,ho8Z-szn hosszn Örök jövendőben.
Mikor-a-féríra félve, vágyva, tartózkodva, sóvárogva ajkát „érinti a lánynak s a leányka elpirulva, szégyenkedve fejét ifja kebeléra hajtja; mikor egyik szív a másik dobbanását érzi, mindkét szempár földöntúli boldogságban ragyog földi vágyak nélkül: megkötve a szívnek frigye nem,mától a jövő napra, nem az élet egyik korszakára, hanem egész jövendőre, emberélet tartamára, siron innen, siron túlra. -:rgzUkebb lelkU embertömeg nem hiszi a szív frigyének tartósságát. ~
„ Fa is kétszer boz virágot meleg őszi napsugárnál; erdő minden^vben ujrá lombot ereszt; -kert. és rét virága nem csak egyszer nyílik. ; - i Őszkor virágozó fának nem érik gyümölcse; kétszer rügyező bokornak sárga lombja; kertneV^Ksze", rét virága_nyár muJtával.bá=J gyadt\'BzmUT-". \'
IgMt¦ lehet Irftswr is szeretni, ravatal ha ¦^Ikeoik élö a nalo^rkedjÉes közé;; a "melyik a Öldön maradt, szivelijrá-lángra gyuljiat hn-¦sonlóé,rt,: jobbéi, nemesebbért -rlfllkébeíi széht marad elköltözött ^IvtesWérepeánt-ífeg^elet\'
^ azAeeleinnek foldöh új .föltámadása nem ajéha csapodáwág^u«ly vrrágróí virágra szfll; .egynet^jiinét metfbáraulvaT.giá«nafc-bárr sony levelm pihenvet"hörmadíknak szívja \'mézet.
Iga2 szCv a ravatalon innen egyszer s egyet tud szeretni, csupán.
Csalódás vagy megcsnlatáa nem ok arra, hogy mást s ismét mást- szoressünk.
Szegény ember egy kincsesei bir, az a kincs egy fényes gyémánt aranyba foglalva, gyönyörűen tündökölve. Fényes gyémánt földre esik, darabokra zuzik; minden ember látja, tudja, hitvány Üveg darab volt csak. Ám a 8Ze. gény ember megsiratja drága kincsként. Neki. igaz gyémánt vula, annak tartá, annak" hivé; igaz gyémántot vesztett el benne.
Menjen e.l az üvegeshez, vágasson helyére más üvegdarabkát? Vége örömének, elveszett bizalma; veszteségét másik igaz gyémánt sem pótolja.
Könnyedén könyelmü, gondtalanul gondolatlan hiszi csupán, hqgy az ember szive többször virágozó rózsa, lombját megújító berek, újra kizöldelő mező. - -
Tiszta égnek búzavirágszínű boltozatán ezer csillag ragyog; véges ember véges szem-•Ttíel hullni.\'látja csillagokat; véges észBzel ngy gondolja,. csUhig esett le az égről.
Tiszta égnék millió Örökfónyü csillagszeme közöl-egy sem hull a.földre soha; ami esik, látszat csupán, egyes világ fényének tuláradása. - - Változó azív-éraoménye láHandólag fényt neúí adó, változandó, elmúlandó csillaghullás.
Igáz szivek való frigye oly virágból köt bokrétát, soha el nem horvadandóf,^miüők tavaszon tul, nyáron, innen nyílnak, öröm- h boldogságnak mezőjében . . v "
_ A tüz^ kialudta kandalóban; gyertyánk elfogy;"figyelmeztet; hogy"a fövényóra éjnok másik felét jelzi,." _ . y
. Menjünk nyugalomra; álmodjunk a szív= nck,illatadó virágliól, legközelebb a kéznekr szent frigyérörbeszélgesBÜnk. r"
annál nagyobb erbVel fejlődhessenek, a kacsait is lo-cáipendők, de ne mindjárt a rügynél, mert ekkónt ezen rügyek hajtásnak indulnak, a vége a jövő ter-mésöknoit, mit ón &s élénkebb hajtása szőlőknél p. o. a zöld szagosnál; augusztusban is tapasztaltam, hanem as claß 3—4 kacsnál a lecsípés a 3-ik levél után történjék, a többi 3—4 kacsnál a 2-ik s ugy azután a többi kacsoknál az elaÜ lovól után mindjárt tétethetik. Ezen meghagyott venyige-hajtások azután jövő évre adandj&k a termést, ha a szüret után a termést hozott tavali venyigék 1cvagdaltainak. Ugy azután ezen uj termelésre hagyott venyigohajtások öszszel ismét óvatosan ellakarondóki
Ez mostanára elég legyen Gaál árnak meggyőződésére, különben utasitom mind- Gaál urat, mind Hooibrenk urnaktöbb más oileTraÍVa"kuÍfiJtai"tepokT és jelesül a Frauendorfi kerti újság 43-ik Bsátnára,\'-\' melyek Hooibrenk urnakFránkhonbani fogadtatásáról\' b különösen a franezía asászár tüntetéseiről szólanak.
Ezekből lótni lehet, a növény- és terméke kezelés tudományának oly mngab fokozatán álló framzia nemzet törckvéai nagyságát: mert nemcsak a fron -czia nemzet, de annak az egész világra is oly nagy hatást gyakorló uralkodója is annyira utána van a Tfnmaot pflzdagHágánftk éa jólétónfík, n termeié* bövít-hetése általi emelésén, ób azért megfeszített erőjével iparkodik, magának a növények termelése körül bővebb ismereteket szerezni!
Mert míg nálunk egyetemünkben a növény kezelés tudományozáaa, a lehető legszűkebb határok közé szoríttatva pang, —miután az, az amugyis egyes és még rendkívüli oeconomiae ruraÜs tanárának feladata;— addig, mint ezt nokem Széahonyi Béla grófnak marczali kertésze Garnier János is mondotta, Pára) ban minden jelesb növény kezelésének tanításában, különös egy azzal kizárólag megbízott tanár fá-rados, mint p. o. a baraCzktermelés tudományát, a \'-monreaiki baraczktenyésztásbea- világhírre kaputt Lé-•^pere tanítja.
Egyébiránt ha kívántatnék, kész vagyok a szőlész közönségnek további utasításaimmal szolgálni, nemcsak a tőkéken létező venyige-hajtásoknak meg-, hagyásából, még-bővebb termést is nyerni, do őzen termést még a következő évben íb még mogasbra emelni, éa pedig a tokok kára nélkül. (
Az magától értetődvén, hogy a trágyázás ezen kezelésnél nem nélkülözendő; miután a „Kerti gazdaság f. é. 30. és 31. bz. a. lapjaiban különösen a kirándulás Rajna vidékeire felhozott jeles ób oly érdekes, czifckebol kitetszik, hogy a trágya még a világhírű rajnai bort adó szülök kezdésénél íb alkalmaztatik.
Különben nagy nyereségemnek tartanám, ha az általam igen tisztelt Gaál Alajos ur Baját tapasztalásából meggyőződnék arról: hogy a növények közt talán a legnagyobb termelő képességgel biró szőlő a termó-szettöl nem ok nélkül adományoztatott mog azon crö-vgl, minélfogva annak a magas metbzób ártalmára nem lehet, értetődvén czélsserií kezelés mellett és ö Is Inkább törcKednék~lz8Iésgcti képességének felhasználása mellett Begédkezet nyújtani a BzőlÖtenncs öregbítésében. ,
Rigíezoi idősb KOVÁCS JÓZSEF.
Ott, hol a három elemi osztályú iskola akkép van szervezve, hogy a gymnasliimbai fülvételre \'szükségelt tantárgyak már ezen három éví tanfolyamban előadatnak s ezenlskolák a gymnasiumbai fölvételre érvényes bizonyítványok. kjlllitására. jogosíttfák, a kórdéscB fölvótota 3-ik osztályból is történhetik. " * Végre megjegyeztetik, hogy minden esetekben az elemi tanodákban letett vizsgálatroi tekintet ^nélkül, az említett szervezési szabályzat 60-ik §-sa aze-rint a gymnaBÍumi igazgatóságnak jogában áll, miszerint a fOlvoondö ifjút, hogy kellő képessége és készültsége felöl pingának meggyőződést azcrűzzen; úgynevezett fölvételi vizsgalat ala vonhaaBa- ~r-
Ezen ntasitásnak b illetőleg a gymnasium 1-sö osztályából felvételre nézve fontálló szabályoknak bzd-ros-megtartása végett a m. k: helytartótanácsnak f. ó. január 29-ón UI7ti. sz. a. kelt. intéz vénye folytán az igazgatóság\'ezonncl felhivatiki
Kelt Győrött 1863. máxezius 12-én.
Kádas Rudolf, k. tanácsoB, győri tankerületi főigazgató.
Bij^icza, márczius hó utolján. Kagy szerencaéüenség órto Wmsmegyei levelezőnk tudósításaként az ottani uri osztály néhány tagjai : ugyanis mig egy ezpreneeédcn párbaj következ-ind a két fél életéhez kevés a romóny, addij
tcbci
A kaposvári gyumasiumi igazgatósághoz érkezett következő utasítást, mint s szülök- és tanulókat egyformán érdeklőt — jónak láttuk e "helyén közölni:
A gynmasiiim 1-bő osztályába fölvételre vonatkozólag m. ó. október 12-ón 6550?. sz. a- kiadottá általam ugyancsak m- ó. október 28-ról 4&4. sz. alatt közlött helytartótanácsi intózveny némely gymnasra-mí igazgatóság által akkép érteimeztotvón, mintha ezentúl a gymnasium. 1-bq oaztályábai felvételre a 4-ík elemi osztálynak nyilvános tanodábani bevégzése okvetlen ül kívántatnék, — se czólra a kívánt készültségnek és ismereteknek magántAnulás utján! meg-szorzéae nem clégltetnók.; minthogy továbbá tapasztaltatott, hogy a gymnasmmbu felvételre vonatkozó szabályok póntowan meg nem tartatnak s o részben eltérő eljárás kővettetik: a melyért m. k. helytartót*** nácazzükaógeHnekláttá ezfigybön a gymn&eiunu igazgatóságok részére a kővetkező utasítást kiadni:
Minthogy a köióp tanodikra vonatkozó ideiglenes \'síerrekáii szabályzat OÖ-ik -g-nak 2-it pontjából világosan kitűnik, hogy- a gymnasium 1-b5 osztályába! fölvételre\' igényelt, &z elemi iskolákban előadandó, tantárgyakat az illető ifjn magánúton íb tanulhatja, a gymnasium 1-sS nsztályábai fölvételre, egyedül csak az kívántatik, hogy akár nyilvános elemi iskolában, p,Vár magánúton tanult légyen," a fölvételre igényolt készültséget éa ismereteket az illető tantárgyakból nyilvános élémi iskoláknál\' leteendő-vizsgálat felőli bizonyítványát igazotia.
•.Ott, hol négy elemi osztálylétezik, aa-gymna-s\'ium "l-aö\'o8ztályúbái:fölv^TOdtf \'ifjú nyilvánosan tanult, e fölvételre a4-ik; elemi oHtáljnak bovégzóae okvetlenül kívántatik; i.ha ily. holyekon valamely ifjúla 3-tk osztálytól klráh^aköiyotlonüla Usö.gfá-mfetiealla oaztályba-Kilvétfítnij^minthogy es tsaptban-^kétr-tsiiÓT übbzü . v wMi^rVcgyídtítcssk; ktvétohíST
""eB\'dtekbon am. k. helytartótanács különös ongodoltne mellett ugy.oBzkÖzülhßtÖ,lmgy..arö^i^uU\'dö ifju.-a 4-ík elemi osztály tantárgyaiból magánvuigálatotlatcnni kötoloztotik.
cl veszély a hymen alig kötött koszorúit is^épni kezdé7 mert az ünnepélyes esküt követő nap folytatott dali-dónak egyik hőse az uj férjre 15 pohár bort, ugyanannyi kávét e t. e. f. köszöntvén — a minek az szerencsésen ura íb lett, de vesztére, mert reá oly dühbe esett, hogy megkötözni és öntözni kellett annyira, hogy még javulásának hire sem szárnyal. — Ez ismét egyik szomorú példája az alvidéki szokásos ivási vitézségeknek. - ¦
A bács megyei Szlvacz Tielységbeni uj forrás. A múlt tólen hírül adatván nckota, hogy némely rigiezai lakosok Szivoez helységében támadt, s némi hirrc is vergődött forrásból hordókban vizűi hoztak,, és azt az itteni lakoaok széjjel hordogntva, külsö--ós bektökóp használták, ób pedig némi eredni ón ynyel. ^
Hogy tehát a valót megtudhassam, írtam az ottani rcf. lelkéfiz urnák, régi jó barátomnak, kinek válaszát alább közlöm a L olvasó közönséggel, hogy abból a valót megérthesse b láthassa is az itteni posták rendetlenségének egy példáját,
---------p Tekiatet&a-ufy;-sgefe»fe - tr-Wrátom nram t E-f^
év febr. lti-án kelt, b nem elébb mint márczius lü-én kézbesített hozzám czimsett nagybecsű lovele által magamat lekötelezve érezvén; vagyon ezarencbém a felhozott tárgyra vonatkosó válaszul imo ennyit írni: f nUgyanifi a mi az clhiresedett forrást illeti, — innyibon érdemes a közfigyelemre : hogy az több év óta létezésének jelét odva — különösen téli napokban
— a midőn a fiild színét hó fedte, — bármebz-ié ma-v gasaágban —legott olvadásba ment azon hely — hol most napjában víz bugyog fol —még pedig tompa moraj kisérctóbon.
gyáron által bármint száradt is ki környezető — mindig nedvesen maradt, azonban oly süppedékes : hogy & hordás alkalmával nem kevés há-; trányt okozott, kellő közepén állván az ndvar"azon" részében, hol szokás szerint a nyomtatás végett szérű alakult. Eacn bajnak elejét veendő azon szerb lakos
— kinek birtokában volt — a nevezett kia területot téglavetőnek ak^ta~lnTB2nálril; — de mind^híjában, mert a kitörendő forrás, magának utat akarván nyílni, az ellenében vetett gátot OBtrom alá vette.
„Azonban eséro utján sikerült egy német ajkú r. katholikus atyafinak — az elébbi Ukoaaal egyezkedni, b ennek következtében a-lápis offenaionis ásásához fogott a legközelebb mul,É nyáron, s mihelyt l1/* ölnyire lehatott,— éa szemei előtt vk csillámlott meg, működésével azonnal felhagyott, igénybe Véve egy hoazukáB kocailótrát, melyen- szolgálatra kész gyermekei a csudáviznek kcreaztelt zavaros rimpáshoH hasonlító folyadékát felhozandók, lo- és feliárkáltak.
„Mindjárt kezdetben a szárnyra kelt hír csáberejének engedye— családommal a hely szmóro menr tem, ós már akkor is a vidékről — néhány gyengélkedővel találkoztam: kik gyágynlát után epedőihi=_ tattal itták azon vizet, melyből korsócakájökat megtöltvén — távoztak ~ miköibenj jó -szántókból, egy bádog tteaóbe néhány krajcsárt vetettek.
„Jelenlegi működési gyarapodását a forrásnak az mutatja, hogy.napjában tixsaords folbngyog, s annálfogva mindig szolgáltat vizet,; melyet.már a Dráván iulialciB kezdenek hordani, s minekutána különböző kül- éa belső bajok a veleólés. áltatHálUtökg), megszűnnek: a\'rögWnÜzüU nádfeíélalá julofikut-alaku forrás a szerbek által egy ázent képpel ájándé-koztatott meg.;!-1 . : .< : - \'•
. ^ . ^\'Aimyi.!bi«pnjos^jbftBy^a;v« min^ "gyltett^y^ókonyJágéaT^ir,\' b. annálfögmJko á-ren-des kúti vizétől hagyo^elüt ^\'Haért is mOBÓrdemlenó^ a BzakértÖk-bttvárkodásít — maradtam. Üj-SsivBCfon 1803. márcztuB 20-án stb.-minőt vogig mUás igazjzol- . gáfirGSzón Zaigmond ml\'k."
_ !~^-Ejuütjf tehitindnénk az.órdenícs lolkósz.ur or--tpsl^óboTj^en-lijrhedt -forráBról;7.m^ly^leLkÍYál^ 1 olajfoima-\' vegyHektt" vizénél. fqgya t-taggtáfamm ígótíytiden.uésefemszerint npmcaak a magas kormán^ fisryölm6tl-;itínyltí»l\'^lnkAbfkp^^ területen letelik, i dc mindenesetre!, alorvosok, .általi:
vizsgálást s, kítfmöen az.¦ ország főorvosának mól\'--\' tanyíatát. . .,
- ( Mert vajmi dicső lenne ós országos nyeremény, ba a hajdani a váczi hegyeknél kezdődött a Traján rómaicaászár^áUi^-^WAkaW-ttt^g^yí\'wit. ^l\'nMyifB--pölt édes tengernek*\') egykori partjai, -a,B&skának Katymár mezővárosa határában kezdődő", és.- még Kula mezővárosa határain is tul terjedő, JclecBkának
tán a öpaahi viLághirÜ gyógyvízzel gazdagítaná a gyógyyízek terjedelmes lajstromát j s á tennéazettöl úgyis annyira áldott BácskánnV zujros rr\'jnáin még ián világhírű orvosi vizet is állítana el3, mely korsókban leszurkolva még kereskedelmi czikké is válhatna, s valamint a gyen szerBmind drezágo
Be más részről i miután ezen forrás THőnkénií morajjalí felbugyogása, s vizének emelkedése már magában is sem mindennapos tenné bze ti "tünemény} a. pesti magyar egyetem természetvizsgáló osztályának is minden figyelmére méltó j azért szükséges lenne, hogy az egyetemnek termé Bzetvizagálő osztály* az orvosokkal együtt működve, a belys\'zinén — tízivacz helyflégébcn — ezen nevezetes forrásnál vizsgálatot fgndoznor^aglyben^&r magya? akademi&bak-is- képv4-— selve kellene lennie.
Eb valójában különös, hogy ezen annyira nevezetes esemény a megyei hatóságnak méltó figyelmét eddigelé kikerülte? De ha tekintjük, hogy a megyei hatóság a jelen rendkívüli komoly körüTmónyek éa nyomós teendői által igen elhalmozva van, ezen " mulasztás igen menthető. Azért C5sk most x szakértelem vizsgalatával ne fcéBBek. ,
-\' - Idősb iÍRÍt;LaLL0YAm3eZSLft—-
Moháé*, 1863. tavaszelő 4-én. t
-----A 1fgkny.plnbbí hetivásár a következö.eredmény-
nycl végződött
Eladó csak igen kevés voltjelen, .melynek tán oka az, hogy a vidéken s-szőlőmunkával foglalkoznak. Tiszta búzának kilájaTtelt fi ft 30—"óO kr., rozs 4 ft, zab 3 ft 3 ft 20 kr., knkoricza 3 ft kr. Széna meglehetősen alább szállt, s mázsája IffsÖ—40 krig terjed. Időjárás igen hűvös, január közepén melegebb volt Tegnap kevéssé havazott, nyoma "azonban maradt a hónak. Éjenkint a szabad ég alatt a viz jéghártyát kap,-mely néha oly vastag, mint egy jó erős pa-\' lemez, h\'appal azonban meglehetős metpp, hnjrv az.
ember szinte feledi az éji csipöa hideget- A fagy még eddig nem ártott aem\'a szőlőnek, Bem egyéb"kerti véleménynek. t. . :
A gyümölcsfák &x idén nem virágzanak oly dúsan, mint tavai; az idő sem kedvez reájuk, mert
A helybeli fő-elemi tanodákban az első félévi próbatétek bovégezvék. A tanítók fáradozását meglehetős siker koronázta.A napokban, temettek él egv ta-hetös paraszt gsidát,^ci félig-meddig ittasan át akarván evezni a Dunán a szigetbe egy toknyŐforma tci= keny ladikon (itt lélek vésztőnek ÍB nevezik), a roppant nagy habokban elveszett. ,__
, UtóbbTTeveTem óta "egyéb nevezetesség alig történj" minthogy a kikeioftel magyar hnb^yeink fején oly kabipok mutatkoznak, melyek ,o aHandabanda" szerint ae\' 4", Be\' 48! KUGYEKAí.
Hirek és események.
"A F- hó 3-án esti 10 ora tájban Lancaák" Anbl, Kacsaki József ób Borid György csavarcók--mentet.a, csapi\' erdőben levő Strauss erdőshöz baltikkalrfegy-verkezve e agyonütéBsél való fenyegetések köztkér-tek enni,-amit megkaprán, tdrabortik a knnyhiUkó-. tói 50 ftoyi kész pénzét s egy selyem nyaTdcendoLj— Innét a. csapj pnsztára -menvénr -eb^gadtak 3 birkát, melyékét a szőlőhegyen lemetskettek i miután léibik-tak, a birkák bőreit a Bán\'\'csárdába vitték eladíii de útközben :"összove§ztek Sárszeg körül s"^Anciák bűntársukat agyonvervén, elástak.Rövid Györgyöt a hadréndSraég elfogta s a kanizsai^ rCgtSnitólö biróság-nak adta át. Djí Kácsakit még ném Bikorült hurokra
keríteni- ....._. . -.....::. ------—-• r--y> .
---- A A mtüt számunkban említett\'10 rabU^iaött
még-most íb fely.a itigtönitél^búéságtárgv^á^^ Igen nehésTiun terhel. ^ysBTs^zJttk.Baki^Jóxsef nevezetűParkófele czilmbórá;"öSSi az-ká^iDgy még vesz.edtumeseljrr^eatvórir! Balogh\' AntalLa"zer>nc*éaan
ni illant- . - : ~- ._ -í-rtt-p- .\'¦ 1 \'.
" "A A Húsvéti-finnepek kedvezőlidojárás mellett igen szépen s épületesen fplytakle,.ügyane napokban botrányos vorekedÓa történt Ugyar.M húsvét vasárnapja estéjén; eKy-ízéreleniffltS kovioalegéíiy fölke^ resté vetélytársát, egy asztaloalegónyt f.hayei ¦¦Aw^ táiok kovelkczlében ezt tflbbstörö* kósBsnrással f5la--róteritbttű- A tettes befogatott,. A- megsobesültnek ól-djlin:4 ujűnyi^melyTsebTtatong slgyíelgyÓE^nLUálioa koVÓB a remény. , . . :•\'¦,\'»-•
¦~ Á\'F. hó 18-án1 fog kosWttftnU;FftBalf6wlm.1 &ftk az arany érfemtewiszt a Ttr^há^\\«anM»wmaf._ ben egész ünnej>ólyességgel. < - -—\'; —. —
sUtt faia.g^oinr4lwl léafB^B^Qr tkfcS|«aiW.is UlilUlUt—-"^Mjy^"vj"— *"*ST einl^«^^;Í^\'n«^?»!*ft**1-^ L. \' >~ ""
- - .. ^.-WajdÜB Josuf oiQkereskcdéiébeu nemiéi-hetó Mcrn mü«gylati kép, melyet 1862-bcn-» pesti mÜ-qrvlet tagjai kapni fogúik. A.káp-egy ojoncaoiisijc-_ k Iotoíb* ibrAaol Tbah Hir műre után. EgyíSUl fielsaó-\' Utmkni»TOr-^^* togoka^zkjk aa egyleÜ .imal-még ^.-.Uk-l^n ^nlCTTTiogyianiiak befizetéséval oekea-. "s^nekTmiütan\'a hnada e hő vágo/elé.fog történni. -
^ A Y.ucaeltórWpaaíe javára rendeaett aorsjá-ték fonTareményeKir saerintrcgy Varaid mellett laka
tjtztartónak jutott^
^ -Forfangoa caaUit vitt mostanában réghez itt egy nö;< Több elökflIS egyén iratát utánozva, a keres-
--kcJéiekbül mimlauftlét hordate4frwgáa*k mai Re****.
¦öt pídat ia kéregetett külcrfu, ngy hogy u illetőket nőm kis aavarba hocta^gymaHal Biemben. Most azon-
-r&in\'-\'inár jó kémek; köxt.Tan. v
. ií,, .^vííagyon tarhei körülmény ai Kanizsán^hogj
—--haö«&~vLn, a sárban aszni lehet, aa.pedig_iiép_Ídö vau,
m szél gyakran— anint jalenleg is — ugy felkorbá-wlJAáport^ Hogy .valóságos szem- és tüdővésa-fe-nyegctí-aantcBin: járókat. TavaTöBMeszólalkwott náhany kereskedő s már 100 frt gyűlt Cmi4& végből, hogy n ntcxák öntözésére rálátni történjék, de az elüljiróaig a dolog élére nem akarván.állni, a befolyt össze górnia czélra l3n farditva. Bizonyára senki sem
- MJnAlnó-Wítójéf^W*"^ aw í^y "^élhoij kivált a keres-
kedőknek - van az érdekükben, mintán nyáron nyitott boltjaikhan az árucxikkeket vastagon belepi a por, melyhez .néhány percaent szem--és tüdökár járul, Ezúttal ismét tübb áldozatkész egyén nevében intéz-iQk felszól alágimkai » C.hatósághoz azon nményben, hogy less sikere,
A Wajdítj ÍSzsefnél megjelent az által* kiadott s;ktoTvkeresTEetfésében kapható kézi .énckeskönyv a kath. ifjúság számára, csinos aranynyoma tu kemény kötésben. ¦ Ara 50 kr. Eaen éuekeskönyvnok, mely több. vidéki kántortanító véleményének kikérésével állíttatott Ssszcyfgczéljft az; ho\'gy miután az o nemben páratlan, kántorok számára kitűnő szakavatottsággal BíerkpBztett^B EgerbTn megjelent Tarkányi féle kin-toTkbn^VzBrlht némc1y~TÍd\'ékcken divatozó egyházi énekek: fölvételé mellett van\' szerkesztve, a b tanító uraknak az egyházi énekek betanításánál könnyebbségül, az ifjúságnak pedig alkalmsa kézikönyvül szolgáljon, kik erőltetvén- általa^azon kényelmetlenség, hogy az éneket, niielott betanittatnók, le kell írni. Ajánljuk kUlőnÓscn ~a jfalusi tanító urak figyelmébe, mint oly könyvet, mely az egyházi népének müvelé-sét igen nagy mérvben -olémozditja.
K » p o » v á r.
•"Hint érteiű{ve Vftgyonlr7aiegkős6l«bbÍ múltban Baranyától Somogyhoz vísazakeblez\'ett népes Sél-lyeküzséghcn-plóbánia felállítása terveztetik m, FÖii* pirí uf szorgalmazása folytan. Halljuk, a nép örömmel fogadta a szép eszmét,, s minden áldozatra kész ennek kivitelére. De hogy az eszme testté váljék, s a aep-akarat^ KKüntdilt^e legyen;—"nhhez\'a-tnlajdoíror-
. -hgr-Batthyány Fülöp 8 nagy méltóságának jóváhagyása tsükiégeltetik, rkiroXhiszssük, hogy Őseitől öröklött s oly-buzgón gyakorlott, erényeit; a haza és nép érdekében elkéretett nemes tetteit cx ujjal fogja tetézni. Adja meg ág Isten 1 ¦" ¦
* A Kaposvár-flreglafci pattant kiépítésére siakségslt termökÖ sxillitása érdemében egy hirdetés olvasható lapunk e számában. A kő- Hánfáról. Baranyából lenne asállítandó Jutára — a "postaut egyik
.. pontiári. JóVak~Utjűfc a^T/hatóságögyelmót felhívni, mikép Bog^melfett iftO köböl termőkö 7 Tan usszo-halmozra, Inelj tutS é« szállítóra Tár. Boglár jÓTal
állomam fehert vivB sok fnvaros UrOmmol i fél árért -Tiz txzfele tehert cukliionTO&aa kapna midBn többnyire trésen keU riuiatémío. Ha közmunkában szállíttatik a k< gazrlálnknik nem esik a szállítás BogíarrtPoly tmiOkr^ niiat Minfarolj » ík ia tBbb-lajlr kttldamk eleség, s; más terheket az állomásra, faMtii edényeik mindig kSyul-magrakodtaii-lérhrt--!"•»«« *pltend8 poncára. Bii\'kli\'n dri-mb Bogláron, mint Mánián, — tnindeneaetre ai-eladt-y-r ajánljuk. ¦ - —-r—----------.....-,...... .... -
¦\' .* * kapotTiri gynguuinnrtplMii kaluéjolnek njrolíaíro IdrrelEéaS n]aUi ajánlatok\' totottok: " Kag,UJoi4gTyádi-«kel»í 100 frt Jakab Iat-. Tán flgTTéd mi épiWo 100 frt\'KnndOiuatáT SOfrt. A kfW" Tanító rcndSOOfrt Kia Lajoa 20 frt Vajda
4 52-
• 1
Jtóoi na«*-atidi praMldína utjfn 0 frt Saildgy! Ods-pár llaitartó QrBrböl 100 frt To^bbá: Mélt Morey Károly fSi.pan ur áltat réndeaot* ÜnCavigalom oi oz-»1 (i...ok5tatt .onjátók-ntán- pótlólag még befolyt 466 frt,78\'kr. Ugyan B míltM«» 4!^L^Jíl4kb_n"?". Mtt köHOgekben osikiiíliltotíttgjOité«.feaTotki!ztóben D«j3tt9oSfrt. 57krl o. é.; i» podig Kercsdigot köa-.égtíl S\' frt Giloifa 8 frt Homok 2 frt 60 kr. Löwi Albert Síenteiröl 25-fft Ssomajom 5 frt 13 kr., N.-Baloin-l-frt 80-kr^tttoiik »\' Baid 5 frt 80-krPGBek-nja 5 frt Csombird 2 frtBodrogh 2 frt. Eddo 19 frt 20 kr. MtrnTo 6 frt 93 kr. ÁBíaló 2 frt 85 kr. II. Eg-mll írtfiSir: Várda & frt 25 kr. Htíoi 5 JrU Iliáro. Berény 8 frt 42 Ur. Iharo> G frt 95 kr. Cbíchó 6 frt 30 kr. Sasnt Pötor 2 frt 84 kr. Saení-Miklós 10 frt Surd 5 ft Belezna 6 ft Liszó 6 ft .Sienta -5 ft. Por-rogh 6 ft./Bagola Sánca 10 ft. Csurgó 20 ft 30 kr. Bflköad 5 frt Pátró 5 frCSient-Pál 5 frt. Tilos 6 frt Gyöngyös nwllék 5 ft Német-Ujfaín 5 ft. Magyar-Lj-faló 6 ft Toklafnlu 1 ft LakÍBsa 17 ft. Tótbujfalu
13 ft. Potony ~l ft. Síént-Borbia 5 ft. Dr. Tamási 2 ft. Dumbo 2 ft. Gárdony 2 ft Zidor 5 ft. Ijtrilndi 5ít N.-üobBza 5 frt. Kis-Dobazo 2 frt. Pcltcnd 2 frt. Szörény ü ft Várad 2 ft Kagy-Bcrény 6 ft. Karád 10 ft Kapoly Ö ft Slegycr 5 ft Báböny 5 ft. Tab
14 ft 19 kr. Som 4 ft 75 kr. Torvay 6 ft 45 kr. Súg-
Tar 8 frt 32 kr. Zala 3 frt 76 kr. haliti 13 t« 4U kr. Faln-HidTég 5 ft Zaroirdi 3 ft 10 kr. Endréd 10 ft. ViroB Hidvég 6 ft. Szigetrár 10 ft Zíibót 2 ft. Mos-gt> 5 ft Almamellék 5 ft Tóth Keresztúr 2 ft. Szeot-Lásiló ttft. Síulimán 5 frt. Csertő 2 frt Basal 2 frt Boldogaaszonyfa 2 ft Hársigy 6 ft Bétz 2 f t HatTan Afr«-Vi«iló 5 frt M. Lakája 2 ft. Apáthi 2 ft Pata 2 ft. Poklosi 2 ft. Tóth-Szent-Györey 2 ft-Molvány 2 ft Kis-Tamasi 2 frt. »mc«ko 2 frt "Hoboly 5 frt Vitnye 2 ft Adiod.5 ft. BÜTányoa 6 ft. "Kőröshegy 10 ft Szólád 12 ft, Szinó 10 ft Szorosod 6 ft. Köttso Aftt_Tarlik-Koppány_2Q.ft Nnsots 10 ft.._Kámefci Egres 10 ft Miklósi 10 ft AndötB 14 ft. Sellye 10 ft 58 kr. Okorág 3 ft DráTafok 4 ft. Dr.-Keresztár
1 ft RShialn 42kr. Sztáro lft. Jád 2ft 50kr. Gorzti
2 ft .50 kr. Polány 2 ft 50 kr. Ecscny 2 ft 60 kr. Bö-hönyo 20 frt Tapsony 20 frt Vésc 8 frt. Szcnyér fl-ft. Bal. Berény 8 ft BaL Szent-Gj-őrgy 4 ft Vers 8 frt Tikos.4 frt. FBnyed 4 frt Hollád 4 frt. Csákány 8 ft Neme. Vid 10 ft SzBko Dcnts í ft. Zsitva 4ft. HorTáth Kot 4 ft Nemes Déd lOft. McBztegnö 10 ft. Gadány 4-ft. KeloTÜ 4 ft. Blze 4 ft lnko s Antalfalu 4 ft 82 kr. Bolhás 4 ft. Fehér ogyhiz 6 ft.
SáHtacm 8ft atvoly 5 fL Fdsll-Bugesd 10 fi. Alsó-Segosd 8 ft Szakácsi 20 ft. NéTtelen 83 kr. Oaál Lő-rincs réazérol 100 ft Es igy B méltósága a tánezriga-lom éa gyűjtés utján át szolgáltatott a múltkor már közlött mennyiséggel együtt 3500 ft és 4 db aranyt.
............* ProTincziákonnBgynzercpot játszik a bakter,
a mennyiben az cstiidöjáráBt biztosan jolzi; Kapos-Tarott is nagy Bzükség T8n rá, mert ha már nappal egyik óramutató delet mutat, a másik még ugyan -nLkur hat órái, a másik részén-pedig-a-toroiiTnak-s/r^-.t; a Tarju óa^gyób madaraknak exen dircktió-ját még csak eltűrjük, do cstTe megkiT&njuk, hogy az éjiBr no a templom lépcsőzetén nyújtózkodjék, hol az óraütéá után cl is kiált[a magát, hanem illető járá-aában!mindenütt megjelenjék. Egyébiránt Js, nem egyedül kiáltásba axerepe,"Tianem ázTirkődés ib. Kég mogéz)Qk, hogy a kaposTári bakter is ugy jár, mint Tas Gerebené; felfekszik a Grandi fogadójában Tala-melyik. kocsira, és Bajom Tagy Mernyén kiáltja el a tizenegyet. . *
* SzáTal .János mérnők és NeszTadba építész által benynjtoft terT fogadtatott el az iskolai Tálaszt-mányi. flléssen a gTmnasium építésére. Aa építést ki. fogja magára váltatni, rdrid idő mnlva megirhatjuk. . — -^S-Somsaich Pál ti hó lO\'-éníeátro utazik.
¦ * 7-én.estre Tolt Frank Ignácx hangversenye. 1Q ngy találtak,-, sokkal-jobb zeneszerző; mint játszó Frank. Különösen a mely vidékeken Reményit hallót; ták, hangrerfcengzünk nyirettyttjo nemmosdit kovor ket Bandában jó prímás volna, de mint magánhego-dőa halhaUanságot.alig szerez a jelenleg élő zenecelc-hritáaok közt. Aasértjz ajánljuk Frank barátunknak, teremtaen minél iObb jó magyar dalt Oi deszkaszála> kat hagyja el. Bully Lina k. a. saápen, a jó\' felfogás-zal szavalta Vőrősinarly „Huaég"-ét j megérdemelte a tapsokat: már a mttkcdvolai előadázoknálrkitűnt a aaavalónő ritka tehetsége. A Stuttgardban feltalált, fl a londoni milkiállításon -aranyérmet nyert „hangba-^ lom" (?) egyesíti magában az orgona és zongorát — Hangja szívhez izól, s a Tallásos énekek; hymnnsok
kíaérésőro nagyon alkalmas. Kisebb falusi templomokban loliotoo otgonának használni: könnyen hordozható, s ára 6—700 ft. Bulla Gábor játszott volno rajta, \'csakhogy midőn nhanghalmozottu játszani nem túdnttj midiin:^dalolt, hangja nem volt; nem értjük mu"u1axásán*ák:czéljáfc Schrfldcr GyuK hangboloro-ki-BÓroté mellett BzaTalfci (hát cz. mifélo találmány?) Tóth Kálmánnak „a honirulé"-ját Sokkol jobbon szaval, mint játszott a műkedvelői .előadásoknál; iparkodjék-azr-egyhaaguságtól szabadulni*\' Szop közönség. :
* Ugy halljuk, hogy a legközelebb tartott Tároei tanácskozásnál 5^-6 hold különbségért eldobták azon szép eszmét, hogy a n. rn. bg tulajdonostól megnyert, B a jelenlegi kaposvári urodalmi haszonbérlőtől cserébe átengedett fundusra-cpltessék a-gymnasium. Sokat nyert volna a piacz nagyságban, a a gymnasium tér- ÓB, BZépBégben. Ur Isten, ki bánja ezt meg?! ifég tán lesz olkalmnnk TiBszatémi e tárgyra.
Turnlunk. Pesten 1 „Kiitliterünk* njrj-, LUaint tan, tjebinl* ririg , do ba viltoztjnáat ítijjrd Qa, örömmel adiuik tért námAra 1 Apunkban. KtJrjiii önt ujra a mim5! tülbBiÜri tnlíiüiotAira. On kpxébcti jfl fe^fvor a toll. MegindiUuk-o ön BiimAra lapunkat * TÁlnirt ^Anink. -____ ._ ____-------
Kcsítheijre, Borásznak : min jenek előtt Önnek ncrét kell tmlnunki s mi a kérdései ciikkért, Üíitclt munka ti rsunk nercben eliire ia feircaisaük okcsitjüt, csak hogy toll küsdjÖn toll ellen, éti uora doronp, mlliei nnffy kiiátáj Taa.Qn lovclo folytan.
K Gy—nak, Peatc- : KBuSojük megvmlékeiétiixlc\'r a tít mtgje niipei neTcben i« i at ibolyát ogy sterelnék sokan faltüsal, t nem elküldeni ; utibbi i^orottd telje(Uciét várjuk.
B— r— nrk, Kaűisíin : Megkaptuk o» titóbbit ia, t!a i&Sak nem enpedé u áthoiíiit ca "JEÍJj.
p. K—8— enlJteialehet)
nVtisuv!tnlékciéfled.,> KöiolttLtnj fognak. Lereleket is í»i-Teacn tcií a Híerkeflitfisig.
„Fnuimor vers" - - ICünnyen Toly, ilc nincs benne sziki a. »clj ffvujt; pedig itt as a f8; rölt So a fSUpAnl lakomon 1 S@0-banT
¦ vl^fldíér.^-Ktttryorj óikon. ¦ ......----- ¦ \' -
" * „Drága, drága, drága, driga) n
Három ujforlnt ai ira. L5w boltjában Tettem TisAroltarn, Rntaamnak ajintUkoilam." 13a tndüá Dn róisája e rtraet, TiBiukUldcnti a riganút ; nem i^y terem A népdal.
T. V—nak, Rx. L—ón.; Gyere be n\'xxAm, gyens be l 0. M — nak: Bocsánat! deálneret felfedem!, loTagíatitkosig Tűlno bármely Bzcrkeaitötol. 1
rtHuny hét a TÍlág T" Megfeleltek erre Jnir a YiaSiönkor ; nom küiülhctö.
t,Ibolyáim " Nyílni Jopnak.
K. Ki J—nck EigicxAa : Megkaptuk, fogadja ön fÜradar-i-aaért ÜiítöíIctünket. As utilbbit nitin qItoihattok míg el. A ki TtllzáHb\'ldto 0»ngmil3tBt;"blii)iijuaiui aTt.il tellu, uieil puprikáa -Tult neki aa itel.
FelelÖs^zerkesztÖ: FODOH PÁL.\'
Gazdasági tudósítása.
NTag}-KE^ilzsa, april. 8,. Qabnaüzletünk foly-^^tjanff, még kiUtáa sincs jobb üzleti viszonyokra, a TáBiirUsok csa^ Íb a fogyaíxtáara szükségelt gabna-mennyÍBÉgrc Bzorítkoznuk — míg a kivitel iniyd nemim. Megrendelések nem órkeznok. a vidéki kereskedők nem httogatjük városunkat^ Ami n besziillttíet illeti, Somagyból igen kevetot hoztak, mi a munka\' ida s ünnepekből, okadatolbató. Időnk folyvást-szép volt eddig, most azonban változó, mint áprilisban szokott Unni- EB6nk- is ToltjMgen jótékonyan hatott-vetéseinkre, melyek WHerméBt Ígérnekt ha baj nem éri ezután^&ai hetivásárunkon az árak következük voltak: Buza 3-.ft 20 kr.—4 ft 10 kr. Rozs 2 ft 40— 50 kr. Knkoricza apró \'szem 2 ft 40 kr., Üreg szem 2 ft 20 kr. Záb 1 frt 50 kr. Hajdina 1 frt 40—CO kr. Uj bor 3 ft, ó bor G ft. Gubacs 6 ft 60 kr. Széna t ft 50 kr. Gyapja ós méznek jó Ideje nem fordult el3 ára, b igy nem határozhat meg, •
Kaposvár, apríL 7. Iámét kcllemesro íqrdult időnk, de csak nappal, mert as éjszakák tübbnyíro hűvösek; pár éjjel jol mee ia göbörödött s nlbeiöleg a baraczkfák.márjB gyászoljákliíbb belyen.. Éjszaki s dunai szelek hideget szoktakjiocni, B a közelebbi napokban, fujt A bundák elérukkoltak ismét A votege-téi foly." Yfitoményeink szépek, néhol sok gas mutatkozik; Jl piacz élénk tele n, as alkukatést tekintve, ho-lotrdcg ómber nyozagiitt.rajta. fBuiát tartották 3 frt 24—00 kr. h kelt 3 ft 20 kr. Roza 2 ft Árpa 1 ft^JBOt. "Eutoricza.l ft 70—80 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 20—30 kr- Egy kövér lud $ fi (!) Egy font fogan 3Qkr., egyfont süllő 30 kr. Egy szekér szalma 2— 3ft. Égy roázBa.Bzóna 1 ft 10—20.kr. \' (m.\'p.)
ben kebelezett Bimpnfi, pAtiéa Vraaelói \'kOTcimii.it/ hozzá twto^ dpülotékket belflöségekkel, azánWftjldelc- da rétekkel, éa a* ugpiiivérett ari^jogokkal együtt örök áron t é. dpril 27-én íeggdi 9 órakor, M a reá következő napokban az urodalmi ˇitoKH Irodában, Jbol előrejii.a feltételek-megtekintnetők, eííiSr-^rereztetni fpgnáfc Vrászlón mároziüs 18^3, " [1-2]
Az
dszteégtt
Hir d etés. (
Egész tisztelettel érteaítem a flomogymegyei nagy rfrde-\' mii gazdaközönséget, hogy kiknek az építendő jutái .postautra Jcövet. kell szállitniok, T-alulirt a kOazállítást. cLvallalom, a G4 ft. -o. értékért egy köböl köveír ebzállittatok^Mnnfáról Jutárai Kik Jeh^Azen általam! száll í tat tásj;.igény be akarják Vonni,—Jie ter-hdteBsenek bérmentesített leveleiket,következő czimmel hozzám intézni TnZohr Hermanűak^Bakódzán; Baranyában.0
- Wajdxte Jórarf Uadéiap^^ ésjtyotndataiajdonos Nagy-Kanizsán.-
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
12. szám. 1863. április 20-án.
Ismeretterjesztő lap s?epjrodaloiu, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészei köréiig
„ , , ,, ., 10-én éB_:20-in. — Előfizetési ár postáni .szétküldés* el és helyben .házhoz hordva eirésV -,° "t0 °« .?.tulftj4ono.g kfilctón könyvtárát az eddig fen.tálló feltételek mellett fél áron basználkarja. — Sy&t
Megjelen e lop legalább egy íven július hó 1-tol kezdve minden hú 1-én, évre ö frt., félévre 3 frt. — Minden t-gesz éves előfizető a lapr
tér egy Petit sorért 10 kr. - Hirdeti.* neRy faartbo. Petit .őrért 1-iir 7 kr.; kr. é. minJe"„ tartbbi beiktati^ért^kr.." Üi^MíÖi^^Üf^
----hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szefí—: — "¦ *" T - 1 .....
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kapai
A beiktatási dij . a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz\'Nagr-K^ pedig, ugy minden levelek,.
Attrea simplicitas.
IX "
Gyakran teszi le túllát íiz ember a hitben ; hogy mit mondott, vagy inkább megirt. a jóta-karóktól megértetni fog; és legtöbbször kénv-szerül azt, mint az elébe vetett keszrvüt lelve nni.
Ilyenkor megtörténik az is, hogy egvné-mely kihívó sorokban, saját eszméménél linket nem- csekély effr o n te r iá v al kicsavarva, értelmezve, s amint t. i. ellenfelünk megtámadásainak iegalkálmasb, — szétrakva meg uji a összeállítva kell találnunk.
Csnk az a szerencse: qnod facrnm est in-ieohrm fieri neqirit, a mit írtunk azt megírtuk\', s valamint az eseményekről tények, ugy á gondolatról írott betűk ia —ha csakugyan leírattak
— tanoskodnak, s igy Önmagán üt sebet mindazon értekezés vagy válasz, mely elég gyenge gyarmeki.farorral kilépni. 8 képzelt ellenének
— talán beszamrőU alá nem vehető viszkeregból
— eszmélt FeraTtní, bt\'tls ördögöt keresvén EöT \\ urnaE~á~Z. TSriCözlöTiy" az nrníiB.
Az ifjúság mindig hajlandó a szé*p és jó iránt; jól tüdőm, ho^y az ezek felé törekvő ifjúnak mindig a nemzete legjobbjai közé lehető emelkedés dicséretes törekvése; de ez sokuknál -— szomorú, de korunk mániája — oda vezet: hogy alig törlik le szájukról az anyatejet^ alig hogy becsiilótes, tudós tanáraiktól encyklopediai rövidségben Öröklött tanokat — ipkább elveket ^— jóUroszül magukévá teszik: már is önhitren lihegnek: önnön képzelód^sök teremtette dicskörben, s hirtelen akarván élni, musenmi üres
idejüket, — hiszen szép és dicséretes, de a világiján mondhatlanul kevésszellemi énjÖk*xpo-sitiójával töltik.
Ez a kísérletek, az iskolai gyakorlatok kora. Buldogok kik e foglalkozásaiknál n nnoi num prematur in annum" maxi már nem feledik.
Vegyenek ezek példát az aloerol; századig nő. míg virágzik: de ekkor virága bámulókat csŐdit.
rDer nicRts hat,kaVjJinichtsgfcben" mondja ] Lessing, és hozzáteszi; „Ein junger Mensch. j der erst in die Welt tritt, kann unmöglich dte Welt keimen."
Atalában áll ez; de egy kivétel nem semmid meg; és egy Hngo Viktor még nem arga-^ menlum: hogy minden fiatal erő lángész.
Hová tévedek, pedig nem akarnám elmon* datni magamról:
„N\'el mozzd del cammin di nostra vita Mi ritrovái in una silva oncura Uve la diritta via era smarrita."
Azírt egyenest ki a szinnel! En Meookháti "számában" ád\'ött Aurea simplicitásRánL" felelek.
Előrebocsátom: indnlato*kodni nem fogok; mert meggyőződésem szerint indulat közt okosat mondani nem lehet. * ,
A „ Mecsek háti "-félő czikkek álarezozott írójára — nem tudom szerénvségét okozzam-e alaküsdiságaért, de infallibilitast libegő gasco* nade-jniból nem «zt gyanítom—azon észleletem van — és többnek is — hogy mind megannyi átalánosságban iratik, és soha egy valódi pracg-nans gondulategveddé nem válik. Nem is lehet az máskint: ki az élettel nem tanulta bármílul-
raaz i smo re-tait -eg v behasonÜtnh a-sal -egygy/- . forrasztani: mérhetlenül átalánosnak kelllennie, a specialitás mindig a tndománv alkalmasán involválván. < .\'.
Bocsánat impnnsnjnstfmért, e ert olvasóin -tói kérem. - . , ;
Ezekután édes Mec&ekiiáti ur kér.km:_ meggondolta-e jól, mit beszéltetett fcimel az indulat ?
Czikke Íjé vezetésénél jizönnaTg^nimathiBÉtt fogott; mert azt állítja, hogy én „tiltako*-tam*1 czikke ellen. Igaz-e ez?? Hiszen Ön cziU-ke ugy jött~elém, mint egy váratlanul szőrösen és fogakkal szült szörnyecskeI Én \'Tiltakozni, midőn a sajtó szabad?! De aram ibjrjen rifcfo-gásnak a világban oly nevet szoktak adni. melyért kinek szive helyén %-agyon, elégtételt kellene vennie.
Vagy csikkem" tfly tormentum volt önrri, hogy alkalmazni lehet: mentierur .qui feirepo-terít, mentié tur qui ferre non poterit?
De nagyobb itt a baj; mert annak ki Tnsv gát a báró de Ham. prufemiüjába oly julbaül érti, csakugyan megliányjnk minden a&acá&, mivel kötve ÍUszUnk, kit egyszer rajtáé rtünk^
Mintán a negélyzett „igazság" arozán ragyákat fedeztem felT a többire azt mondom Juvenalissal: „rem pnlchram praestas Zoile. ai bonus esu •—
Figyelmeztetem az^olvaBÓt Wu nr ama paa-susára hol igyszól: „Rényi nr czikke oly azint vall: ki vallástalanságot ostoroz, az álprofétá-* stb. s hozzá teszi na vallás dolgában ne sutor ultra crepidam." \'
Vájjon nem eztJehetne-« alk^mazní -M.
TÁRCZA.
Török csapások 1664-ben.
.......... történeti képek.
Egyházas bükki DEBVAKICS KÁLMÁNTÓL.
Szegény, szegény Magyarország 1 De sokat izenvedtél már, mióta a magyar nemséiét táplálod kebleden, hajhl de mennyit fogsz még szenvedni, hánysxor kellend még-kiflritned a keserűség poharát? :.: •-
Vájjon miért irigylik a magyar nemzetnek a hazát? tahin azért, mert termékeny földje m? termékeny igaz 1 hajh 1 de azt ii saját kunyo és vére tette
ötyTerwékonynyé 1-------
Ha o föld oly szomjas nem lett volna, mint minő volt,« magába nem szívta volna a tengernyi könyet és vert, mit a honBak hulUttak, vájjon mi>st nem vér bnritan,ar^ e földet? mint a hogy a turomiéa előtt víz bpritá; előbb mintsem a Mindenható alkotónak egyetlen intésére, gyönyörű oázkérit bontakozék ki a főid -a véghetetlen világtenger mélyéből? ¦¦• Ls még is; annyi isenvcdés után sem hagyják pihenni, ínyúgodni e szegény nemzetet, az cllitnsóg egymásután jtí saktatní s irtani Őt, mint egy elátkozott
ifaját al ímberiiégnokl -......
. k ösegényti uegény magyar nainíot! t... . .: i.Mrftg alig bihent meg a,kar, mily eres próbát ki-állott ^ osstákbM. még1 huUámaotl a -kífárrft^ honfi •molloj aifegyverak még: gőzölgtak a vértől e a-bos« -sbbakiesjtk\' tnost,kezdenek, hegedni, már ismétjhiro: -Járt, hogy svhon-.kehlébona pártvissály őrdlino r»gKa~ d(At fegyvert, künn podíjf"c* ellortség íétzül kfírtani ^ a magyar, nemsifltet > temetővé dúlni e izéji haziUk ¦¦w.\'. Isleö-li b*p«khstslmaji Istene Hegy-védője ji ha-Ulmksója a saegény netttjtetnek «nk»)"Mní Wke ido-_
jén pedig szent lángot gyújts agyában, hogy az éas világánál megtalálhassa aa oBvényt, mely jólétre s buldiigBágra vezt-t, hiszen Ö a Te felkent néped, s vi-szunt o népnek Te vagy oriik Istenei "
ItettentŐ nagy a te hatalmad oh Isten! s rettenetes a Te büntető kezed, áldasBék neved mindörökké 1J
i. Kanizsa vára.
Magyarországon a legjelesebb pontok, és várak többnyire mind az erejében elbizakodott s vérengzése és kegyetlenkedÓBo miatt rettegett török kezében voltak, ezeket kellett tehát ismét vissza szerezni, hogy a már is véghetetlenül sokat szenvedett magyar-nemzet nyakáról a rabigát lerázhassa:"
A magyar nemzet e véres viadalmában oly óriáBÍ erőt fejtett ki, és Zrínyi Miklós a költő horvátban s a magyar-horvát egyesült sereg vezére oly fényos győ-zclmeket nyert az ellenBOgcn. hogy azt egész Énropa a kereszténység védbástyájanak nevezte, el, Zrínyi neve pedig -oly ünnepeltté lön, hogy Európa fejedelmei vetélkedtek egymás közt ötet minél fényesebben s nagyszerűbben kitüntetni, maga Lipót király is birodalmi herczeggó novezto ki ötet \') mely méltóságot aziinbau Zrínyi szoréiiységhől s hanafiságl él cl nem fogadta; a magyar nómzid pedig „törökverő" melléknév-.veLtíaztűlB-meg Őta) s U&leita dicsé emlókü Hunya--diakhösictteívcl kezde osszehaeuiilitanu
Kanizaától lcfjlo egéBzcniftz eszoki Dráyahidig mtridűBÜtí az ÍJ rottonotcs kezének, nyírnia hitazott, a Zrínyi név mnga íb pedig oly rettegett, volt, hogy en-noktiíupán balUtára is. a Mohácsi, "Nádásdi, ZiesI^ BattáiéJiiÍ2egsBárdtvár.ikuól.oHZeveBzetton futott ki az eüeuFég -:.. ¦¦--* ¦ _ . ,
A-niagyar sorefnek ilyTónyes gyüaeiine,^Zrínyi dioBlisége, BTbabórjai megdöbbenték as urslkodisra, gyüngo b tohetotlonLipót kSrályt környező sátkoa-á^-
mányokat szövő kormányt, melynek,\' feje. Fortia Ab Lobkowitz vnbtnak. . 11
Mindkettő halálos ellenságe"rölt a niagymr-nemzetnek b régi tervök volt azt mindenkép gyöngitenrs fogyasztani, hogy így, ha ez sikerül, mint gyöngéi • megfogyottat azorökos tartnmsayok mintájára kénj-u-" ralmok\'éB,szeszélyeik bábjátékává tehessék, s.i
S hogy gonosz tervüknek bistosb itkeré,legyen, isteni a. emberi lörrényi.megyetYe.Ubbfd^gortókjix-erénj-t, melynek romjai közé az igazság,-ás\'becriiletis eltemetve lőnek. Szinte az o^müvok volt « később bekövetkezett eperjesi mészárlás is, ugy-a? istentelen Taraffa, Heíslsr és Óobbnak . vértfagyaiztó tetta^a kik-valÓbaTrnrindBtt embertané sMevetkezeRvirfiig-zö bakói valának as árUÜsnal üldözött « ^sOáln-asatfi magyarnemzetnek..\'. .
Irinyi:. éles_eaaéxeL. ^akhsmar kirorkésztai< _ kormány cséljait a gyakran Bécsbe is ment_*_királyhoz s MmMwlKodott,.e övast is lett a, magyar nemzet --tai-jogwMk.es- szentesített.törvéoyeioek/megiártéiö ¦ lábbal ,tapodá»fttallaq; dö itöindez, ugy a>onn«iy körében alkalmazott magyar Unácsosok esdeUese.,fli tanácsolása sem vala.képes Portia él Lobko^u\\A1nir-uralmát,megingatni a akópselödés-szülte elfiitóletak-kol küzdő királyra eddig is gyakorolt;. befoljá>íAjt_
írv\'öngitoni.......¦. ^. ¦ .i .¦... ¦ ¦ ¦\'¦.•\'•\'^ri^jl^L~ ...
Zrínyit nem^káblti.el a.dícsfl>8gt melr^ JÖr-nyesi, fi ahelyett hígyTtobatraaB vesér BswkU, babór-jaJn plhflrihB,:min^-hásájsJis»V kí\'.*s-..WU torjsai?^ mekkel örkötlött nemzete fölött i nem azttnt megniij-den aren odamaködüi, hogy a törökök Ce^™%-_ ból kifizessenek. ., ---• Jf.• .... Jl^f-: j-v
A Mura • Pfáva. mefttébon még ciak K»»*»-
várát bírta a* eTleotég, mely^pf ,..^«.«1 hon tTgy" Awtrifnsk is kulcsa volt ») e»\\Ljf kezéből kicsikarni, bogy " szoaor^sá^be
1) K.n-. TTIit; R^nt, Hang-. Tarn. M Ubr-Ff«lAr Ocwt ¦itllriR-rBT IX,\'.Thell.\'Mla.:nit »» MnMvlriéW
mányokU máf rigataUffTüaanUA Ussyak/Jk veit ^uZtxnyin^^^
aesthete oa teréü?
űrről a siépmü vésze lek majd meglássuk 1. ^ _ , >¦ MindenekfelwkwJcin kflgyelnios plvasot,
ki a Z.-S. KblSD/ 5Vik atámJt. olvasta, i$nz-e lí. ur kövelbpz telese? i
Én otHait ^orr^fem a^kaltészetPo],- mint minden szépmüv*5aietrbl értve, hogy: ka azokat olassicai^péjdikkal illustráljuk, a kinövé-¦sekeT-n7essükT,t)tt nem kelt a pogány müthosz vissxaohajtását feltenni, mert hasonló feltevés meUett.azt bizonyítja áz illető, hogy criticaster, .8 azíüy^ék:(iwiitíiW "
¦ Ezenfölül hogy azt ismétlem^ hozzáteszem "moflti líögiMt 3zépmuVéjrctcT\'.bLin n.11i.M»s sv.fi\'\'-r^tWl>\'murtészkedni^ egyoldalúság, s.annyi . mintha az .archimedesi quadratum hypothenu-sae-féle theoria;.alapján akarnánk theologicus igazságot nvomozhi; az egyoldalúság már mii-ga1«n1,véve""gyéngeség", mely logical Hibákat jaüL- ¦ . -¦.
.3.1 sVaÜási szempontból, itészkedni annyit ten-a*fl;mint a művészeteket a vallás szolgáivá tenni. A művészeteknek azonban függetleneknek kell lenni, a:-egyedül czéljokul a szépet, mely tisztán érzékeinkre hatván, azt éreztetik velünk,
kell köíelftni.........
A-xégi idó*kóta-kétfelé,válik a művészetek
gődtekf a olyankor tisztán csajt is a vallási követelményeknek igyekeztük megfelelni "ott, hol ez vala> ozéljok, s a szépet az ideált alárendelték y mÍLTm*CTtt ^^^t™1*1^ - Tgr TTI"\'I^rir faragták p. ö.T3áchus szobrát az oltár, máskép -a nyilt terek számára. Emez szép ideál, amaz szarvakkal ellátott úten volt. És ezt a későkor mavészeteiben-ia megtalálhatjuk.
Minden szépmüvófeetben tisztán a vallási ihlettséget keresni akarni, bizony icönoclastriára vinne. — Ej édes-M. ur, ön nagy puritánusl
Lehet valamely mii vallásos, mint solfi száz hyidrirOsz^ de hibázik henne az, mi az ..est deus in nobisKra mutatna; és viszont lehet valamely
--^mií antiuathulldUS," aiíért még nem-vallástalan, s 1
még is absolut mübecscsel- biró. Erre példa nem kell.
Minden költészetre a kor philosophiája
liat, uaak abba kell magunkaTbe tannint, hogy keBö álláspontról szemlélődhessünk. így Dávid -gyönyörű zsoltárai a mohotheismus remekei; BaTJndttB világnézletet Sakkonlhala; a-götögő\'t Homer képviselik; -
n De amí M. urnák ezen ismételt ráfogásáfiól élesen kitűnik, az: hogy ö a vallást annak szolgáival azonosítja.
-, ^ 54 ^ _
317
--Czíkkériek közép én így
volt ezen „occulte pnissance" mert a Rajna vadon partjait bőtermö vidékké, regényes panorámává varázsolta?*"\' — azt per se indulatának sebes futtában átnézte: hogy én az ókor művészetének csendes nagyságában és nemes egyszerűségében észlelek materialis irányt. — Ancli gnt_
Azonban, hogy bebizonyítsa II. ur, menynyire sérté catholicus érzetét czikkem — sajnálom; de az idő gyógyít — többek közt, midőn én aestheticai teren mozgok, betér az egyház érdemes "atyái közé, s azok háta megé báva stentorkodik: „hát ez nem leddé-a világot? hát emez írem mfttrrozá az- erkölcsüket?" iiényi e-zert ielelŐjj vagy lelki smet\'eted előtti — Csinos kis jelenés biz,ez édes M. ur; de nem épületes a .tudományra, midőn ön egyházunk bölcs éa szeűt"atyáif erőszakkal hurczuljn elő, hogy köpenyük alól Beszélhessen, s bizony kár; mert a szép művész etek felöli ismereteinek, s átalában aestheticai érzékének meztelenségét azok nem fedik, de sokkal tiszteletre méltóbbak is, hogy e proíanus harezba bevonhassa.
Mert végre is midőn én a romantica iskola hibáit szellőzgettem, nem beszéltem én szent Ágoston és sz. Chrysostomn*ról, nem Orige-ues, Tei\'tiülianus és Lactantinsról, nem voltak ezek költők, hanem erkölostanárok. valamint az ön által felsoroltak sem; de példát a szelídségben, az indulatok fékezésében önnek is követendőt hagytak.
Vagy a scholasticusok táborát akarja ön érteni ? Igen, hisz munkásságukat majdnem egekig emeli.
Legyen meg öröme; de halija mit mond *gy—jeleMiölGsészünk róluk: „a vizsgáló Történetírónak szemébe Ötlik egyszesmind, miként ama tudomány éjét — t. i. midőn a, scholasticusok kezelték a tudomány öküL, mely kor a tudományok hanyatlásának kora is volt — rettentő
villongások háborították: ^rtjti^cjfkolás bölcseik ellöknek elkeserítő* czjvakód&át, hasztalan sziírszalhasogntósát, Üres fogalomjá^tökát és sok képtelen műszavait11. , -\\
Ez a bölcsészet körüli érdemek. No ott ugyan\' szép lábon; lehetett a költéseit is, mely az elsővel karöltve jár! v
Do midőn a seholasticnsok munkásságát, —,mclv mindo^ze U az ókur iratainak másolásából, különbo/.u meddő é> hideg, nem ritkán elferdített, de sokszor szép é- igaz magyaráza-tából is áll, — Félsi.róTja, "oly világosan ad bizonyságot arról .jnitól ITorácz n Pikókat inti,hogy „ne desinat is piscem mulicr furrnosa snperne.u
Harduin igaz, hogy a barátokra a classicu-"sötí utánzását akarta fogni; <U> az is igaz, hogy azok — kiknek köszönjük az ókor müvei meg-menU^ét, utáuuztalr is holmi alkalmi versezetek- és müvekben: de mi legigazabb, az: hogy hasonló utánzás —- servuin pecus — még nem müvósv.ct, nem költészet.
Aristoteles a természet szép utánzásának, íiimonides beszélő festészetnek mondák a költészetet. Plató jiedig állítja: hogy az „a költő fogalmainak tükre, a fogalmak a tárgyaké, a tárgyak az Ősképé, mely az isteni észben létezik. "
Aristoteles definiált, Plató részletezett, a együtt egyet mondának.
Az Őskép (Urbild) az. melyet a költő isteni szikrája ad, s előállít egy szépet.— kérem nem nőről beszélek — mely az idea mása, mely volt, leltet és leend, ha nem láttuk is s.oha, de érezni, felfogni tudjuUT"*"
Amely költő ilyet nem mutat, az eo ípso nem költő, s a ki meg utánoz, másnak ősképei után ecsetel, annak agyában, a legremekebb eredeti, hogy Jcan l\'aul Richrer-rel fejezzem ki magam, csak „dumme Leieké" fogantatik.
Ha tehát a másolások, magyarázatok, utánzások nem költészet, ugy a hcholasticusok érdeme csak is azon háláig devalváltatik, mennyivel tartozunk azoknak, kik az ókor * kincseit megürzék., *
Hol azonban csak másolnak, ott bármint ismerik is a költelem technikáját, legyenek bármi tisztában annak-szépségeivel, de ha nem teremtenek, ha^non calcsetmus ngitante illó" — t. í. deo — bizony ott nem is teremtünk költői iskolát.
Azért téves M, ur azon nézete , mintha a romantica a klastromok munkásságának eredménye volna. EÉNYL Ctysa köv.
tzomákoi tervel készített, melyet a griexi-konn^nyszék
- ngy.s HegenBborgban együtt tanicskoié német rendek a nelyben bsgytik, Eoropa többi fejodelme s a romai
- ^Szentszék pedig pénzzel éi sereggel ígérte csen üdvös - viUalalot Umogatni. ^
„-Zrínyi Istenben s^M/igj*arország Védasszonyá-ban -belyzott erős" bizalommal hitte, hogy, ha az. ost-roniot egyesQh erArel s akarattal, Vgy szívvel s lélok-kd kezdik níeg, a bizonyos aiker cl nem maradhat Kedvező körülmények voltok, hogy-a minta hiralltU, \' Kanisia vara csak egy havi élelemmel van ellátva éa segélyesévé is lehetetlen; mert Kis-Komaromban Ess-¦terháíty Fal őrködik esaparjivai; Sög«d( Baboosa és Berxencze-pedig tsinta \'magyar őrséggel van ellátva, -\' melyekiekkép a-kAaUssivarU-ssomlt török Örséének minden közlekedését elzárták. Eaenkivűl Zcinyí— -nek-sikerült a Tárparaneanokot, egy keresztény srü-lSktfll rV"T>HUn-artUMt-baaát-pé»Mel-niegveszte-; getnr,; a kT~ rinyínekkedTíWÖ alkalommal kezébe ját-; SttfidjTa viratf régre még azon körülmény fa kedvo-•swti\'a mag—u- -seregnek, hogy Ahmed küpriü roppant \'*»r«g*VfllBosnÍáhen időzött ¦ igy^nagy idöbo s fáradt-V ságiba keridtvotnsva kanisaai várba iaoralt öraégnek -tegttségáte jMnl; meTt » caéki Drivabidat, melyet •a-lDTofcdicsÖsiigcsilh^i fényeBiaűejman építtetett,
- ~Zrjnyi as n tói só- hadjárat alkalmával loégaté.
ibil^Hs/^uArmo k^i^mények\' köittoUt Zrínyi — *&rK ?^*r-totfaefií esdeklésóro Lípófkiraly
- -NffjÍBPy^^mnnnJUMatínm I i^jbt ¦ eZen*in -\' . *mírn*a\\éiévü Zririji KiUóa\'t.; • kí azon >idéket
hadíaartötinletbai ís legjóbbao Umérte^bTztá tnett. ^dttróek o )ütflntetéie csak ellenségemek-.zajnAt, P.Ql^atJUbko-its, * fela« Magy*rbrizágí( i yazére Monteoncalí;és Zrinyí, UboráVn Ho-t ttirodáImi hadak vezére ngy\' valamerinyí faaultf Znnji iterra tUmí\'f azonban Líbét . , w, ^pnám mtm lvUelt,állUl^i*n"megms-ndt a mmtiogy a aaje\'r randek lí megérték; lVéj„ MWA^-aUclpil a egyXbb harci k***]*&f^^$
Bégére lesznek Zrínyinek, Lipói király komolyan meghagyta neki mikép a BzükBéges kÓBzületeket mielőbb megtegye, hogy az OBtrómot april hó végefolé megkezdhesse. s)
^Zrínyi örömmel fogadta o parancaof B ámbár órtúBi akadályokat kellett lok\'üzdenie, az ostromut april^ 28-in még is megkezdette; ezt azonban csak Zrínyi önerejének &. erszényének lehetett köszönni mert a kitűzött napra\'sem a stájerok nem érkeztek megá"yu-ikkal-n Kinlí»a rárn. körül eltörülj Bzélcs és főno-ketlcn. mocsárok botöltéaóro BZükségoB^homok-aBakok-kal ¦) jem a\'Zrínyinck igért segélycBapatok, ezonki-TÜT az ostromló sereg számúra még az élelmi szerek sem voltak clegandö mennyiségbon bcszerozve. ^^"Zrüiyi~MikIós^s^öescse Péter, ugy Hohonblu; a, birodalmi segélyhadak-és Stroxzi a osászári aereg -tfo-zérei körillláborolták 4jninfogy 20.000 Tdro menő üt.
hasonnevalpatak, melynok partjai-igen alacsonyak Ta^ -linak, itt sséloa\'és feneketlen mocsárt képezett, melynek középén az oióVküfallnl s karózattal (palisni) bo-:k>Htat Tir és -bcliáros omelkodott ki hegyes kupozata karesatornyaival \')E feneketlen mocsár hárommérl-roldByiliosszmágban.Palliskétöl egész a Muráig torjo-( d»tt s két partjai közti közlekedés Bajosán alul egy ai idí viszontagságai által megviselt korhadt bid által tartatott fenn, Hobcnlohe isozeh vezette át seregét, melyet, a sirtonger balpartján kanizsa-várával szemben állított:fel, Zrinyinokj és Stozsi pedig keletről, a\' nrocaarou innen vonok Allist siembeu a várral ksn. colatban lerö belvárossiil; Hohenlolio és Zrihvilábori*
-át történhetett a mi már magiban rendkívül nohezilé
nadi mükodáseiket. ...... _
.AiseregekíIheJy\'zésouUn esti <t órakor Stozzi a kWTá|>niji|aegtámj4á.ával; kiadé miig az ostromol, a\'
külváros a mooBŰron innen oüt, b ji bal varos Bal egy a mocsáron átvonuló,(Baóc?okkal éa-kárózftókkal védett szük tültés által k(Tzl3Ecdelt"^*^z*ónb\'án nem aokra mehetett, mert a törökök a házak közt igen makacaul tartottiik magukat b a mely házat eladni vagy feladni feényszorQlték/rez^ ¦miol3KJár;LattitÍm&fc volna, felgyujták 8) s. ekkép a dühöngü Bzél által is élesztett lángok lehetűtlcnnó teszik a sikert, melyet az ostromló aoreg.annyira,ohfljtatt;>e támadásnálötfDzzi-nak kabátja is keresztül löyetett 8) do azért rettent-hctlen bátorságul folytatta átámadáat e külváros ellen, melyből -a törökök végre Is a belvárosba ós várba visszavonulni kényazeritve" lo*nékÍ s magák ntin tüa-zol vassal puszilták a külvárost b a mticsáron Stvezottí iöltéat. Egy lángtenger kayargott a külvíroa háái fO-\'lBtt\'8 mire a nap még egyazor kcllcsak rom és puaz-táBág jclüló előbbi helyét.
Zrinyí kÍBBÓ aíihb sivár íelé a mocsár nádasa közt töltést és Binczokat hányatott, itt volt higszükebb a mocsár s a vár ís é résséii\'MtlegkovosbbóiÜogerö-sitvo és a mi több, tt.yárkülsö bástyájától egy ezük földnyelv íb nyidt bo a ni\'das kbié;\'ezt igyekeBctt\'Zri-nyi elérni, hogy a-raogvcsztegétoH várparancsnok intésére vagy jeladására résen lehessen b nytitandó alkalom állal n váraf megvíhassn. \' : 1
A túlparton ismét Hohenlolio müködüít;\'« már 700 lépésnyire behatott az ingaiiozó lápra *acr, bajjal a élotyeszélylyel épített töltésokanj éa mégis még a várfalain kívül a mocsár partjára.felhányt tÜrllks.ánoüo-.katBcra érto el, -eaenívdl ajiftápab-készltttt-töltéseket ójxol a várjlrség. readDsen felégetés Qlpuaztítá- h így irin5onTCgg"Dl_njraTk.3llett ft\'tnunkát koídön^\'\'melyet nzonbiín a Tárüttégnok \'gyAknri kirontáaa !¦ teto&a-;son gátolt\'s lgy\'atostromIé3aBsflrog\'?má>Jm,ár,é*üg-, gedhl is kozdett éfl*esak.Zrínyi lelkesttö stavéi \'a bili- \' tatásai tárták meg faotths nz orot s bátorságot . .j\' - V^ " (^olyt. kövJ)" - ^
-v- Y.,.Bt-tíMB»rt«h-:roi^ u«a. tuir-
sl|.l*«.XIl--C.ptt.,l.ía.l|U,.,4lSTÍBí.U..,:.1 • •„ - ,
^Efit rnint\'^catholikus lvr vallásom érdekében kikérem ér tisztelet a vallás, kezelőijekor-de ezt szo nélkül neian hagyhatom, :nehogy -éret-lenségpirját tűrni\'kénytessük. 1
. Önnek M". nr élesen kelléne"megkülönböz-tetni,mi a vallás, s mi a szolga?
így van az, ki a betűk közt olvas és irhat-nék^ bdwtja.i. nem., szokott az ^sicnt Aristotele* queréro pugna—i, liön temere et casu.i\'sed certa ratione atque Consilio "*— hanem-fakarddal ugrik a circusba.
^"""Mennyire van tovább igazam, bizonyítsák M. nr sorai-.- v-r ___
la terialis
Fénysugarak MecsekhMi ur „árnyoldalaidra.
II.
Ilyenek nz árnyoldaluk, —valóság,melvet takargatni igen, do eltapodni nem lehet. Példával illustrállnitiiítiii állításum igazvolfát, mel\\-töl csak az tartóztat vissza, inert nem akarók már-már hegedő sebeket újra felszaggatni, nem akarom az érdekeltek nevét nyilvánosságra hüfczuliű.
.. - Hát meg hol a tanítói állomással az alig-rauil időben—az ugy nevezett régi jú időben — holmi egyébb tisztség p. harangozósag-is volt egybekapcsolva! A zivataros ég el?ő meg-dörrentére futnia kellé a tanítónak, — lett legyen az szurokstHét éjnek idején vngv nappal jég- és eső zivatarban — kongatni a harangot ereje szakadtáig, mert a nép nagy része azt tartotta, bugy a lármás harangszó eloszlatja a felhőket, elhárítja a jégverést. — Szegénv tanító! midőn innen átázva hazavergődtél, akkor vetted észre, hogy csurgat a szobád teteje, nyakadba foly a viz, kiont lakodból mint az ürgéi; ha értesz \\-ala a házfedéshez, megfeded maj:ad titkon, holdvilágos estve, hugy a tekinted i-f-aminuiradjo-n-T-szGbád s-e csurgasson.
Sok, igen sok e^et vult és van ilyen, melyben bátran megfordíthatják a köveikezfe-\' \'test: „rongyos iskolai.áz, iircs véka, mellett ronoaolt a nevelés, í, anyag* r^andszernélküli a tanítás. A mii ven az adjon Isten, olyan a fogadj Isten"!
Igen természetes, hogy ebbú\'l Faz a v i-szony. fejlődött ki — de melvnek oka nem legtbbbnyire maga volta tanító. Nem is B2entelheté magát hivatalára egész lélekkel, erő s figyelemmel, a kinek az anyagi \'mostoha helyzettel, szükség- szűkölködéssel is meg kellé küzdenie. A szükség nagy mester, hatalmas ur !
Azt mondja továbbá czikkíró: „láttáin Somogy a Baranya megyék több igen eze,gény falvaiban oly iskolaépületot, mely mind külcsín mind belső\' kényelem tekintetében valóban meglepett."
Igbj^. Csakhogy niindcxlcgnagyobb részben földesúri pTcrtectio — kik hála az égnek, kezdenek ez Ugy iránt lelkesülni — s már az ujabb kor vívmánya; de hogy mégsem oly igen gyakori, mutatja azon körülmény, hogy beszélőt ez meglepte, igen megszokott, köznapi dolog nem szokott senkit meglepni. 11a az „igen szegény-fal vak" Írásánál a -fényes árnyoldalok" festőjének netán elméjében forgott volna H... igen szegény falu is — hol szintén van már ilyen kényelmes tanítói épület — eqilékezetébe hozom azon üszhajszálakat, .melyek\' annak felépültéig a régi roskatag fedél alatt gondfélt életben meggyűltek: emlékeztetem azon törődött testre, kiláradt lélekre, mely maholnap sokkal más, hálásabb lakással is meg lesz; elégedve, mint melyet a IdfogyTTáfJftn TíÜz3elmek pályája, a világ adott -neki fáradsága megérdemelt jutalmául.
\' »>Hy vén, "egyszerű mcstexuraimékat mindig, bóhajtva lehet visszakívánnunk."
Ezek a? árnyoldalok; itt vannak a sebek melyeket- -gy*5gyftánant—4wU--\'-^- elfelednünk nem lehet, nem Szabad—\'otthagyták a múlton ¦nypmaflíat, -í^jaltt.\'^alitluni^•¦kbnnyetT," +071 h0-t o gr a p K i rb z ták saját tbrz\'áurázatukat a régi jó idők camera obsBurájában.
Mily eredményt mutathatnak fel majd az "* "* \' " vjövtf
njabb kor ^iplo\'b^ticiis -ipaédagogusat ? \'S0i titka még\'.\'1, H6gy"késiültebb egyének lépnek sorompóra — ebben níndsen sommi kétaég; csakhogy igaz az, miszerint, ^"csudálatos módon választják el a tanultakat és taiiulandúkat gyakorlati énjüktől."
Pedig praxis nélkül mi a theorin? \'" Rejtett: kmes ezer meg ezer ölnyire a fülű -- ^lafttj -wqly"jfifcJ^enkí=flem^vjszi hasznát;: Minők; - .flikor a képwde.i mmuk a.könyvi* Menjünk?-Ja, inkább ak^életbe* Ltinuljnnk ott pnixjHt, mert tlegy^nap közbeni melyet emberek künSbon.töUi? _,;ténk.. többet^ tanulunk az életről mintha egész
Etttvöi «JMgp\'lelök Wfr 1 \' . v
A tanítónak- pedig élettapasztalat kell,
4 á5 ^
mert tanítványait ugy szólván a vad természettől veszi át, a-az élet számára tartozik őket nevelni. Ha a holt betű a tanító agyában csak holt betű marad, megöli vele tanítványait is, magát ia, mert „a betli megöl, a szellem megelevenít. " (
In dor I\'raktik lebt die wahre Kunst!
E végből, a tanítók minél nagyobb "kíké-peztethetvsu érdekében inditványuzza Mecsek-háti hogy -határozott reális vagy gymnazialis elötamilntiínvok s a méltán kivúnhat-ó érettebb kor nélkül, senki *e vétessék lel a képezdéb\'e."
Igen k-or-^ztrü indítvány, mélté-,-hog-v-4e-kiníftbe\'vétL-jsaék minden képeidében, meri jó sikere mutatja életrevalóságát: de azon képez-dében, melyet indítványozó közelebbről ismer, indítványa első részein a g y részt. — másodika pedig egy páj kivétellel majdnem mindig megtartatik jelenleg is pontosan. Hog-v valaki nagyobb költséggel hosszabb előtanulmányokat végezzen reáltanodák- vagy g\\ mnásiuuiokban.az eddigi, nem épen fényes állás, nem szerfeleit kecsegtető jövő miatt ali;: \\ oit f.tÍL\'ornan megkívánható:
Mit tehetünk róla, ha az élet nagy kalmár\'.-\' — ha migvubb tokét u-.-z le, megvárja, hogy í annak iáejében bővebb kamatokat hozzon. Ha a tehetst\'gei-ebb. fiatalember ilye* hos.-zabh eiu-tannJitmnyokrn s/ánra mnpát, erőt s kedvet "érzett9 magában, azt tovább is folvtatm-s a veréb helyen túzokra tenni szert, ~Sajd hn crrjfi nridö hogy tisztabuzát is arathatunk e mezőn: többen lesznek a szorgalmak aratók is. — ^Hatalmas-orvos az idő; előbb utóbb minden sebet befog."
A mi pedig az indítvány unUik részét illeti, mint mondom, ez már. életbe van léptetve; ritka eset, hogy 18—2U éven alul levő legénykék kibocsájtatnának a felvilágosodás lámpájának \' meggyújt ugatására ; s azon egypár .fiatalabb is oh- ügyesen osztatik el szakavatottak oldala mellé, hogy itt legalább e tekintetben tökéletesen elég van már téve az in din áuypu utjának," Anert „a kezdő altanító mindig bő tapasztalatú és a nevelés, tiim\'tás teréu már tökéletesén jártas tanítóhoz jut" minthogy e megyékben leg-v alább, mindig kinevezés utján.helyeztetnek el a tan folyam-végzett ifjak, nem pedig a régi rósz saokás szerint „ki ad többet "-féle káros alkudozások s protectionális concursusok után.
Okos emberek állnak ott az ügyek élén, á kik egvnémelyikéról méltán elmondlintjuk Jiogy képezde vezetésére született, mint a költő a dalra. Ismerjük őket mindketten.
Végül, — meg ne báptsanak barátom! legtisztább szándoku megjegyzéseim, melyektől távol legyen minden sérteni vágyó rosz akarat, távol, műiden szeretetlenség. Fessed továbbra is az élet „fény- és árnyoldalait" — van fény-de van me\'gtöbb árnyoldal az életben; jólétünk napja nem hágott még a délpontra, a mig pedig kelő, vagy alkonyodó félben áll a világító nap, kevés fényt, hosszú árnyakat vet as elébe akadó tárgyakra. Szólj a nevelésügy érdekében, mert kiskorúak vagyunk még, igen igen sok nevelésre van szükségünk.
Vajha, adja az ég, megyéink Ügyeiben fá-radhatlanul küzdő „Zala-SönidgyiKözlöny\'\'ben; elmaradna mi hamarabb czikksorozatod czimé-nek utolsó fele, hogy ezentúl csak azt írhassuk olvashassuk* a mi az é 1 et „fény0ldala!"
TURUL;
Érdekéének találjuk közölni a hozzánk bekűl-dütt;CBurgéi nüvendekek* -
„önképző kör czéljAM.
Az önkópzfí kür cz a azóp irodalom térin a korhoz 6 toliotacghüíí képent a tcgnagyobbelömeoetelt kifejteni, a -Bzénoklaf gynkor|aU\' rdízét a lehotö leg-jobbahimcgtBmorni ^11 sajátjává tenni.
Az 0nkc|>z5-k»r Mxi\'rkexcti*. ...•.AJíör ftólflU íirk/ídik a T\'^niirí tbMUt ó* nt -hrapöötoC-uc-
AkBr AU egy olnüklilil, ki a kürt igazgatja: egy titoknoklJÓly -ki V. beadott mtlvokoi-öiztályozea.« biré-r \'löt végűit kiosztja/h;.r kür\'pénzUrtt.keBoli. Négy \'bíráló-tagból) kik a boadqtjí dolgozatok fölitt iWInolc; cgy\'rondea jó^-i^biilt;iltf-t""kör inoiatiiatairól J^ífe kiiűyvűt.voae.t,- a ugy tíflztolíft^i\'jcgyzÖJbÖ!, ki arán-dn jegyalit oiinttradásakor\'holyQttBBUi; \'végro^ondqi tngok&Ói, :klk M( Wéktl oh/anpk iklkdolgoMak i«
Bzavalnök is ; és olyaimk kik csak Bz/walnak. A kür \' tanöke mindig iskolánk legfelső* onMyáŰmt mttgj-ar irodalmi tanára; egyéb hivatalnokait inját kefeléUl\' választja ; éa ti^zleletbi-lr tagokból.
Az önképzö-köTMihajn. " Azon időben, luidüu mdr a .kür ereje aDDyb-a növekedett, hogy [utiépáee által jó íiirü inlézelüiik becsületet csak núrtllívlné: enged*»88ék meg nékir aza> valoti estély n-ndczéae, hogy így a kürraz ebbőt m^g: takaritün óEszegecskével anyagi szüUtglcteit kunr-uyebben fedezhetné.
Az önképzö-kör törvényei. \' -- A) Tngtógi türrtny. -
. - Az ÜDképzÖ-~kurntik tagjaivá-Iebet-középtano-dánk bármelyik OEztáiyábóü egyén^ megjegyezvén, hogy az cts3 és má&oáik osztálybeli pálvatársaink, csak Gzayaló tagokai irathatják be magukat-
2. A kűrtagok évenkint, mig a kor pénztára szükségletei fedezésére más nton pénzt nem teremthet elü, L-igsági dijt 8u krezárt fizetnek. —^
3. A kürtugok mint bent a kűrben .ugy a körön kiyül i& iüedelmeat-k, ezerények, munkaso\'k, jó er-kolc5Ück tartoznak lenni, kik üPvUeletökkeI_aJbazgr_ fias és todománytia szempontból alakult kört, raeggyi-laxn..k, azok elóezOr privatimaz,elnúk által, tnáaud-fizor nyilvánosan a kör gyűlése által megdorgáltatnak, harmadszor is megkísértvén a*n>szat, a körből kizáratnak, miről a T. tanári kar tudósítandó.
B) A müveket és azok bírálatát illet(i törviny.
1. A kör dolgnró Ut|rjai ha+.i.ifcint legalább egy müvet -gonddal, csínnal irva, a tikoknokhoz beadni, tartoznak; ezenkírtl az ünkénytos munkák Bzerzöí kjÉBzitfietnek letszétúlf MfríiO" 1iarm\'fly~imívet, nevo-keí egy pocsétos levélkéié zárva..
2. A bírálóknak kötelességek a titoknok által liozzájok küldött müveket lelkiismeretesen az illető művészet törvényei szerint a titokban levő azeraély bántalmazása nélkül, megbir;dni, s birálgíjokat szépen, gondosan leírva, a nriíhüz csatolni. Elleneaetben eljiiráaokért n kör gyűlése által megrovatnak,Umételt esetben bírálói ingságokat _clve«ztik.
3. Ha a hiráló tagok vnLiracly mii mellett é« c-llen egyenlő réLzt képeznek, ez esetben az elnök is Ezavaz.
4. A jónak talált mü a kör albumábit beiratík.
(\',) A gyűlést illct\'vtürvény. 1. A kíir nyilvános gyülépét- tartja vasárnapon-ként reggjíJi, H_ óratót n templpmha ia.etn.eiel idejéig. Itt az plnök olnöböl, uivollétében a titoknok. Itendkivfili gyűlés az elnök tudta és beleegyezése, nélkül ni»m tartható,
^ 2. A hallgatÓBág, hn zajong a gyillés alatt, k-í-ataalttatik.
3. Föltevén ?z elnök a megvitatandó kérdéseket, mindenki nyugodtan, megfontolva tartozik azokhoz szólni: átalános gytlléB előtt, alatt, mindenki legsie-szerényebben tartOEik magát viselni.
4. A gyűlés idejének utoUé része szaviJásra forditnndó. A Bznvalókat az ehiökneveti ki egy héttel előbb. ^
5. Ki valamely tárgyról rögtönözni akar ,~~ai föl lépési vágyát nz elnökkel tudatni tartozik, azjelí adván, beszélhet
6. A gyűlésből ok nélkűí kimaradt kflrtagökat, akként fegyelmezi a k3r^ mint a tagsági törvény 3-ik pontja alatt e mii tetteket. J
D) A tagok joga. Az önképzB-kor hivatalnokai választiaiban önálló, szabad levén, annak minden egye* tagjának joga van, a hivatalnokok választásába befolyni, B » gyűlésben az elnök felhiváBára^ralamely dolog eldffn- " \'télében szavazni. , ^ ,.*íf i " - -
"Helyben b\'ngyhik\'a ÉSr tagjai\': Nemes Féri/\'Tíl-nok; Szakácsi Csorba Ede^.titoknok ,éa .pínzt; Si<-mogyi Géza, jegj-zB; Kovács Zsigmond,: U jegyző; Cígler Kálmán, Barla Fzabó\'Sándor, Barbi Szabó-Já_-nofl ideigk, llolnár lBtv/n( bírálók;\' Kocais Sindor,-a rendes tagok nevében; Lengyel Lajos.. ;<l.
Mohárs 1863. tavaszba 10-én. E hó elején egész 7-ig kellemetlen hideg idö h-vón, söt ójenkint a szabad eg alatt erős fagy is nm-tatkozott, a fákon s apróbb növényeken a fiatal hnjta-Bok totomosen szenvedtek.-A gyümoloBfák aa.idén nem visoluek oly das ^rngkoronát.n^int mnlt évben. _ rA cBipíia /agy, -gyakorta dühöngd ójvzákí szél s gyfl--míílcHüsíikre k*roaan hatott, do avMJfl&aóg n^-nU csipto meg.-- ,. . i: - - , .. • v., .,,
A-gabnaŰzIct tán a hcsTÓtj ünnepek-miatt sem- . . mt lendülettel sem birt,-í-naponkint.altthb iaáUí^c-náp vagy 5, perez, boszszáig valamjvol nagyolfb mint; egy knkoriczaBzom ni>g>-fligu Jég esett; ójjel azonban r csöndeB iaü;kBvottweTtreAi ~ A taMWierrfwbadi Frauk Ignáoz 6 jió 12-óra .»000^. ónok-,ós izaTnljiii aWémiát hirdetett. Frank "üMt jctos oiirdá^rsli .. clégg^jlfmerjűkriulért i* ^M^\\yp^ffASM?^MUW-^
klyánosian varjuk;. — ^-------*- ¦ ^---^-v
Kár,¦¦"hogy ftz,irteni\' dalArda-pgylettel^lebb n*W--értekezett, mert Joatoigi¦tíjfr**Q$**ttM^»g&yH-,aafl?*t adm? b ha igy egyesülnek, ^-j^toni
\' ur M&b jövedeleiunj sxámjtba tanítna. Az_ urediuényt
annak; idején közölni fogom. ^ , ^ : ........
Ahasvétfttnnepek a iiokotrvalhisWf ájtatnaaág-gal flnnepoltuttak megj húsvét maeod napján azonban najrr »4)1*1 végződött as idén i». azon hépuiula.Bág,
* molyoi* hoIyb2iek a vallásos jelkopü nEmauflu szinn álaV á történelmi nevezetességn Cí&U partjainál even-kint tartani iiokott. Yajjobeaaéb* jutott-e-csak cgy-
_Mk.Ii i,hiJdaiu>*omQra.emlét>.mElí "\'
gekist ItuotTnonank. egére ?! \' \' De mit is tödnek sokan a régi emlékekkel?!
Jllég oly szomora emfck ttnik föl a nnpi eseményekben; mi" azonban az utókornak nem dicsfényül, Hanem homályos, képletül szolgálanő: KUGYERAY.
- "......-^-Hifek éa események.
& Folyó hó 15-én azep~5ianm kuíőhSég gyűlt Ksiiaa rároihás tanácstermében, hol H.F.\'Faasl helybeli för*bbi urnák ünnepélyesen nyújtotta át derék rárosbiránk az arany érdemkeresztéi velős magyar beaaéd kíséretében, melyre nevezett főrabbi ur német nyelven felelt.; Végre Pres*]rorger orvos nr fejezto * be az ünnepélyt szintén német nyelven mondott szép bélieddel. »------" "
A Vettük Jámbor Endre F ó rfi d i v a t k ö z 1 ö-nyit, ajánljak különösen a szabómesterek figyelmébe. Előfizetések Wajdita. József könyvkereskedésében is elfogadtatnak..
_\'A szép időt már éíveznLkezdi a közönség a raaUto--kertekben, melyeknek egyikében minden va-mfosp rgy rlln*** lnV"\' nyerni — kuglin. Az clsö egy Ska^volt, a< második egy kecske-, hanem hngy egész
- nyáron minden, vasárnap éa ünnepen-más állatot le-hetsen nyeraipökvedéirva^o^
* sával keU^úérzddnie az illetőnek.
¦ *7\\ Híre-jár, hogy Kanizs_án még^ égy temetőt
" akarnak létre hozni a^ni valóban .szükséges Is volna, de hogy birnáVmajd a kettő véli mikor az áz egy is oly szánalomra méltó állapotban yan ? Meglehet, hogy azért nem\' találják szükségesnek a kerítést, hogy a benne nyugvók elszökéaétöl nem -tartanak.
J
Kaposvár.
* Folyó—hó., lö-én eatvo tiz órakor — Irihetöleg "Bergánt vezérlete alatt ^6 rnbló berontott tselyén az . urasági váriakba^bokiním hat egyénból álló táraság .-.vnU-jplpn;.a ÜsxlarCótól kövsteltek-a-Oftaflát^-és elvittek 3000 f ctot, egy dugja puskát; az arodalmí ügvvéd nek"300 frk.t_érö_
nyfán
?8 t«f>hArpjiit.lnV<.tték^.
mellényéről; a kaaznártol két karpereczet, egygyürüt egy budit s egy kalapot. Kint bárroan-álltak ür^ s a raíáa* ntan a rájozüvárakozó kocsikon eltávoztak.
* A böjtben feltúrt tojások közt egyet olyant ta-jL^jnftlyben^másik kisebb é*p tojás volt Mindegyiknek meg. volt fehére es székit, -\' ^-•í-Anapókban "itt is hüvÖBretettek egy izraelita .ereskedöt, mint biztoB kútfőből hallottak, hamis bu-káaért Ha meggondoljuk azon számtalan CBalágt* -r-Iy~et egyezek: saját anyagi jótétük biztosítósára, a köz-Jytel csökkentésére s a hittdczök elrémítésére véghbz "vittek —- e».^k helyeselnünk lehet a törvény szigorát,. —mely magát ¦rbünöB.egyént is^dözöbé^ízi. "Hiszen __aArjn*^.tmndejinflni volt a laöd^ká^-v^geiöásí elketfüfaetlen körülmények miatti bolt bevárást stb. hirdető falngmiz.. A füaÖ, sx. \\Jinos kenyér, azij-éaoa-. tarral kereskedő kii boltos megbukott falun, a egy év mtdva nagyobb kereskedést nyitott vároBon más firma alatt.. A várnái kelme kereskedő megbukik kétszer, _három»zor_t_liitclczfl^ Velük, s
bol^áb* néhány hó múlva beállítja sógorát, testvérét
, 4 56 |» .
vagy netét s átkereskedés kétszer annyit is ér, mint ¦útid bíkáa elöti.- Szóval- ant v\'gynnbnkttt. vnit, fel bukása közben néhány darab BzaaaBt, vagy ezerePtj— vagyoni\' állásához mérve —^zsebre tett, b már köz-szólássá vált;- pmeghukutt?^: — „No legalább gazda-gftbb\'lcsa\'.í\' Ily egyénékíet aztán nem kár hűvösre tenni, tik akijeién alapuló anyagi jólét, közbizalom tanurát nem hogy erőaebbre vernék_ hanem — csak az ajkftlmnt Ipáik —: b.P_gy__gpegy ezemet kiaáakUhaeaa-_ nak bclÖle. . #
" ** A vidékről tudósitanak.bennünkct, hogy ÍBmct barangol pár czifrn szűrös charlatan, kik olcsón őbz-szedett nevesebb embereink arczképeit jó drága pénzért a jó lelkűek nyakába sóziák, biz.myOBJotékoJiy czél örve alatt-\'Bámuljak a jó bÍBzemü magyar kö-lünaég.^tűrelmét, h(*gjf-az-ilyf^e. madi~akra-xá4era ismer íolbiról, a.kinem teszi számukra niép-vcszszat.
"* A megyej.kárliázhan jelenleg 40 beteg upolta-títí legnagj-ohb-gond- éa Iclkiisinereles azórgalommol. Isten, áldja meg a fáradozó orvosokat. K"
* K N. Balatonmellóki helységben hikó ismerősünkhöz bekopogtat nem rég egy vándor művész, ki Uaj\'er küldöttjének vállá magát, a egész rábeszélő tehVtségg^d ostnim(iÍta_ a hájtig^zdát^ hog^- yoti\'ssu le magát, potomabb olcsóságot már képzelni sem b-lu-t, mint.100 darab nrezképet ndni 5 ftért; a mit ö egy 24 óra alatt kiszolgaltat, vele levén valami camera obseu-ra-féle eszköz.
— De hát ha nem talál el jól az nr? felült ismerősünk.
— Egész a mrgazólnrolásig híven.
r— No a bagó rúgja meg, tegye hát \\<f eszközét, badd nézzek bele^
A boldog hivő. alig tiU egy tojásetiltig, mjdün n Gaukler cgyet-kettöt csavarint eszközén, a felkiált: egészségire váljék 1
__Ezatán-jól bcsunkázott, murcaizott njihotrgraph
b elment L~ mint monda —\'szállására aTíorcsmába^
Est™ felé az arczkópezíetöiiél teremj b kór tőle 3 ftot holnapig, midőn az arczképeket\'haza fugjn viuni. \' ,
Kikapja a 3 ftot, a ezzel bm-siit vesz. Másnap várják n photngraphot, mind hiába! sem arozkep, aem arczképezö. Világcanló vnh, b odább-állt n"3fttid.
Igyaztiin nemcsak leül az ember arezképezésé-hez, hanem — fel ia ül 1!
* Ma 18-An lesz a kapoBvári iskola javára rendezendő hangverseny, midőn a főispán Ö méltÓBága-által gyűjtött nyeremény tárgyak- ia kijátszatnak. A
ihaugVeraonyre mgg viaaz.itc rendűnk-.--------
* Mind inkább valószínűvé lesz, hogy- Patkó csakugyan.— elpatkűlt,._kapotL acboí következtébon. Havak Bem mi hif róla.
* Általános ijedség éa ftilindulás fugta el a város minden rendű lakóit; az a hir szárnyalt ngynnis,-iiogy Bolla v^JBBzajo liangbálmozni és énokidni. Nu yigy uram a kísértetbe 1
¦\'Itt most foly javában a faranng, a mennyiben ieányaink-Bzéltibon-menDek oltár elé; Ugy kel! nekik, bárcsák egy ae maradna párta alatt egész Magyarországon. --
\' \'vDlu\'rílai k\'ildje be.»n "Jt»-
BA buh.ii\'*." A _IAdi bohöci tim I^y gyv)l ílcteivel. ,A ¦ íi iríiiyS\'V — jBíiBl fn|f, reak kis t i«ltm.
O.v-iifk, P-An_: 3iiiil_ott laait niir jó Jde>, - tohbit pi&^&iilcT^lbca.
.Hiinebulom.* Ön mln.llp nié(;k*aík.
E. K; J-m-k) KérÍLBk.va!(,HiÍ-iij*l<.......... ,¦ -------<
„Artttia.- JIAkcr\'il a airoanak reijdo sicrint. B. Oy-nnk, D ím: Ho] a \'Igfrttl
¦0. K. Btrombai Ön tcts.Mre bi-flni; jó 1«» minit ffjak-, r&bbou.
,Rbi* bor." Ai letii-trtten, hifij moit rc« bor U taaj ait külitnlicn icm érdi-m- » űieiiiiekelnl.
^MohAcara; Uol » a*.ikntt gjoraasSs T
„Mikor uilal Tultmn- — „Kegy tlen t^j\' — ^Pnaosr a nÚ\' —¦ „Gyertya, ri.&g\' — c/Irali va sek kőiül a harmadik világra jBn önro nísT1\' la Jobb igT éd. b dalaoknm l
J— T-nak : Alurtnk mi, do nem Icbelott; ktUBnb«n U ol-vei^íH&s mir "EátaiAL\'.
Li 8-nak, P—An ; A rrplíka melrett mAara is gondolj. I. Efcr : Dr e\'hafn*ott ón benn\' nket B-nak: Tc*«ík miísknr V palibb Wljegoini n lírretet, mert upj bo«au\'j\'--k m< Et bugy kindiuk i> órol-Bióra kiDá^minr^t, melyael- m-V \'ctfkisebb baja, hogy ftt-míatg a nyelrbibAlál, * •fakor 6n a i? tnnrod m«í r\' ^\'k- n. " „Ho^j irreppi a j ¦ bur t" Kit már s :eretjiik_
Kapravrir mnltja." Aliff tfcrjpk bog7 vífig ol-rubaluak. ivanl aA.-n: „VtníAíftin.* Nagvnn huflfliil; ijrj mini van tAn aJiivS f-\'lJTbuu a..bat"ó>t- HaknAnjaSn, Tiaaiakaldjuk. .....
B. F. I-nak, Peitcn : Bccsea levelit Trtf\'k; aainiljuk külleme Üoníéjt!t, b ipa-kodunk — ba bár m&s nkoxta la — jovA tenni rövid tdSá. A mfgrendslt lapokat eddig nejn kaptuk; legyen i*iv« ittAna néiül. 0 tröilet nnn< k- ^
C. K-nak, Kormpn-tes: Méjírkeaettr fel fa^jnk hassnAlnl ax illető helyeken MiUrlytfiinj paradicsümban !tu ön, kereía^n fel bennimket kedres aonÜTal. A lap IrAnt ugy rend el keit-ok, sünt ón Irta.
P, Q-nak;_ Hiobaa níit-ik a poitAt.
Felelős szerkesztő: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások.
[Vagv-Knnixwn, npril 18-án. "Időjárásunk állandón szép, ami aprilben ritkaság, gyönyörűen mutatkoznak a vetések, de bezzeg pang a gabnaforgaloin, napról nnpra aggasztóbb. K mrllett a figyaSztók is árcBökkenéBt~várn«k~ft~szép vetésekből. A szülőgaz-gák méltán örülhetnek a vt-sszök\' bimbainak, _de sa-Vnnyu kópot vágunk a bor áránnk szálltára, mobt már -2 ftra bi^azélik akaját ¦ bonu-gyi koestk igen gyérek piaezunkon, kevéa árűczikk szállíttatik be, a gyapjút ílletöli\'g épt-\'n nt;m l\'hel árt hntiirozni, hnnem annyi bizonyos, hogy olcsabb lesz, mint az előbbi években. A repezére nézve egészen megakadt a szerződési üz-btt, csak egyel4-i*cbérbí házat tünleg\'tnok, m\'dy 2000 mérőre kötött szerződést 12 ftjával tetézesael, A nyerBbörűzk\'t teljeícn vesztegel, szilva, pálinka, gu-bac8_, méz nera/kcrcstetik. A giibnaárnk következők: Buza 3 frt 00 kr.—4 frt 10 kr. Rozs 2 frt 10— 2b kr. Árpa 1 ft 80 kr.—2 ft 10 kr. Zab 1 ft 50—60 kr. Ka-koricza2 ft 10—20 kr. Hajdina 2 ft 10 kr.
-fonpnmár, apr. 10. IJmn a gahnafirgalmat ilíé-
tBleg, som az üzlet világban valami különöset nem je-b.-nthetünk, van minden, a mint volt pangáabau ^ liiában h Oly cd nz ngió, azért Bem pénzt, sem kereskedőt nem httunk, b h tifniékck óra— pár kVajczar kivételével— változatlan marnd: Az utnlséimpok, egykét szélrobamot nem értve, csendesén folytak la/ a mennyiben a rettrgett fagy ínég eddig elkerült bennünket; egyik órában nagyon ia meleg van, a másik már hűvösre változik f majd-esik ff ngy memtydbrög, hogy-jaliuBnak sem vábiók Bzégyenére: pár máaod-perczig hópelyhet ia látunk — valóságos nprü; járja az idő bolondja tócsák aztán mivelünk meg ne járassa. Több helyről pannszt hallattunk, hogy a rendkívüli időjárás daczára ia ritkák az elesegck, s a közeli csők még jókor jöttök a bokroandásra; más/vidékeken túl-bujának füBtik a vntemenyeket Közeli notív\'áaárnn-kon a legszebb minőségű hazát vették. 3 ft 20—45 kr. A rozs kelt 1 ft W)—85 kr; Knkoricza 1 ft 60—68 kr. Zab 1 ft 36 kr. Árpa 1 fr40 kr. A kövér eartvóa 30 —60 ftig. Egy akó bor .4 ft Egy mázsa azéna 1 ft 25 kr. Egy iteze zsír 50 kr. (m. p.)
Kertmegnyitása Manizsáa.
m4JMjsl«ején ms njonnan rendezett „Polgáiicgylétkert" eg^ kBíkedüelt\' ienetírsaa% müküdése mellett fog megnyittatni\'; mire át-a: kScttiuég tíSítélettel\'íneghiTatik. " -v.
Jó ételek és italok különös valódi friss oestl IlEŐlaÖi-MJt>«U Bőrről fog gondoskodni.
-¦ - ZanfallJónoB a vendéglős.
Egy szép kert közepén fekvfl; i
1 a k h á z
v:^ko^-lartft^ istálló-, 2-szíiit, különös cséléjlhaz-" és egy ezer \'ty* befogadó pinczével: együtt, Somogyíiak-lágiSebb yidékéberiT ar orazignt mellett rögtdn váratlanul beiÜt viszonyok miáiOu-¦ Unyog írban és jó feltételek\'alatt eladandó: ¦ . "t.
- KHzelcbb tudósítást ad elap^szerkesztósége Kaposvárott
Márcziuii ae-tól fogva a^Kotona<\'.vendéglő\'iSelletti -vblt \'SvSgell Nándor rőfös kereskedésében 5\'/, gyári.áron.alul.
fnseignekközhirré tétetik,:
A vrászlói urodalom közhírré teszi: liogy Somogymegyé-ben kebelezett Simonyi, Pati és Vraszlói korcsmáit, hozzá tartozó épületekkel, bel8Ö8égekkel,^8zúntófóldek-:és rétekkel, és az úgynevezett uri-jogokkal együtt örök áron f. éj april. 27-én reggeli 9 órakor, és a reá következő napokban az urodalmi vrászlói irodában, hol előre is n feltételek megtekinthetők, elárvereztetni fognak. Vrászlón márczius 21-én 18G3. t1—31,
Az orodolmi tiszteég által.
-kaposvári kávés
aj^DJa msgAt a t.jsz. kOsünseg azÍTe. figyelmébe, kBvetkozQkre nésre-i :. Mind a nála megjoleníl helybeli és vidéki szamot vendég, ímind-SomogT és a •zomszéd megyékben torjedt ismeretélség é>;levelezé.i-kitrénil fugroj; «nn kel-W"4^" !>*».**. ««¦ na\'gYíkiJzanségnck ¦zolgilaUr\'a lt-|iot iuKatlin foldülcllokot; hiilak szerzése-, cscrélésq-j^elndiia- vagy-lflBznnberbejlSrzéíé-ben. Blilüs-tiidoninBSal; szulg.il.vétőire\' cjladaVs, legyOE ás\',erdi,; \'8IW, «?1)91, •.\'v"k\' ;«>"»BÍu,-.Juh, j4ertvé<, ílesén, tuknrtuány, épűlfníiwlt, bór, ISnvoiio szarvasmn>hók vary bánnuly nz üzlol, *ir6Bkedé» eairas4é<l«t kM-hjm.elCforduln tiirgy^-üzuwiB-vételre\',,ntaiUnr. iHUm- Ipaíp^lris aomjcsye-
WajaKs Jouef kigdő; la^p- én^nyjundatnlajdqpoB Nagy-Kaniisin
ket, b.mindnztparányí ilijért t . r< , >- -j.l^. \' r_ -
.-^z^fe!kéri..sgéüz_iiaztoléttclfnntnevczott.raindazók»t HWHt\'
vannr, eladjii, c.erélnhvagy-basionbérbón binii ^igjmhníf
jyelven irt,B;bérnienViBltat ;l,oteloiíkol hozz\'i foriizUtta\'lt^Hbl kellT* islgem .jUoktartAsról biztoBltlatnák azilleWk;. \' .: - , r .•\'-(«—8)