Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
1 MB
2009-01-14 08:50:05
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
538
3133
Rövid leírás | Teljes leírás (122.7 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 022-023. szám augusztus - 24. szám, ill. a 23. szám 1. oldala hiányzik

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
22. szám. 1863. augustus i-én.
alit-Somo g) i kö/löiiy.
Ismeretterjesztő lap . . szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gajdászat, tudomány és művészei köréből
Megjuhn c lap legalább egy iven jnlios ho l-töl tozdve minden bó 1-én 10-én -MSIÍf-félévre 3 frt. Negyed érre 1 fit 70 kr — Minden alöfeOS ninUldono. Mfllttór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdcté«uk négy hnáboa Petit sorért 1-iir 7
20-án. — Előfizetési ár postán azétküldéssel én _m^-b-mb-^b^^-u
Totón KnyrSrit n cddfci iWli\'UóTeltételek mellett fél árnn ba.inilbatia.*-
... ¦-¦ -----------—a.\' •• » ¦"-»•* ovit.il i-m « r»j , , \'2 or (j Kr. 66 Q— »«»-.t l-l^: .ci tíi i... .* - **
Wtktatii.i dlj a a lap keseléaét illeUi minden tárgy a kiadó hivntalhos Nagykanizsára; ,i la.
b érraontve a ase
A . .^î^»"i»»ra; a lap szell.mi tartalmút Ulula közlemények p»digr ngy minden levelek rJceaztosogh-\'z küldendők Kupcieviirra.
m. Nyilt levéL
R/agy-l&ianiÍB&a város képviselő trstfllHéhez ! A tana csillésekről.
Ast mondja as lM\'/s-dik XXOI-ík L cz. 30. §. nK,Ítegyttléat tartani kell minden hónapban legalább egyszer, leket ezenkívül többször is, valahányszor est vagy a közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanút-b 9 illetőleg polgármester sürgető körülmények miatt asúk&égesnek tartja."
Ha b halomra gyülá teendőket figyelembe veaz-aaük » ha etekbe* kópeat erélyesen kivárniuk íntéa-kední, akkor caakngyan nem marad egyéb hátra, raint ssokáéba éi gyakorlatba hozni a navmikéní megtartandó tanácsüléseket, mert ba a tiszti karnak nem volna is elegendő mondani valója a képviselő-cégbes, agy van nekünk, nagyon is sok előterjeszteni valónk; elég szőnyegre bosni valója van a Bzakbi-aotiEiinyoknak, igy bizonyára tétlenül nem maradnánk a gyftléaben. Igen helyes volna, ha csakugyan előre raegtadtuvtnók a jövőben megtartandó gyűlés idejói m osönyegTe kerülendő tárgyakkal együtt, mert csak igy le&atoo n&ámitani elegendő személyzetre, ós hagy a táz^yaltűláifigca érett megfontolással vi tat tat-
L fest említett XXUL t. cz. 29. $-a szerint na kfla gyűlés ?11 r» varoai Üaatviaalőkből ás képviselőkből egyHtteáffej — elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében w legidősub- tanácsbeli. — HatAro-" sat hozatalira pedig kin varosokban legalább 20, kő-
aLifeb\'4ö tag1 egyfirtíóta asükflé\'geűJ* , ,-tí
Épen ez a legnagyobb bajunk, hogy a közgyűléseket nagyon gyóren tátogatják a tisztelt képvi«,4ök, ugy látszik, mintha épen nem nagy hajlammal bírnának a közügyek vezénylése iránt Ha számba vcsz-szük a Jelenlevőket, sok esetben, nem tudunk 30 egyént ^Bsseolvasni, óa mégis botatnak határozatok. Ebből erednek aztán azon sok mende mondák, nulvek alapul b nőig Álnak a tiszti kar iránti szilárd bizalom megtörésére. Ha a törvény hatalmas hatáskört szabott számunkra, ós ha mi ezeket polgári állapotunk biztonságának védelmére vagyunk kötelesek fel hasá-
nál ni, akkor mielőtt lármái ütnénk, avagy gyanús it-gatáaokkal büntetnénk bárkit ia — fogjunk cz értelemben a körre működ és be?., győződjünk meg saját enitehetségünkröl! b ítéljük meg önmagunkat,, hogy mit volnántt képesek mívalni, mert csak akkor\'szól-hatunk részrehajlatlanui minden ügyhos ugv mint ar. ign.zBág éa méltánylat kívánja. A gyűlésekben részt nem venni, s a határozatok ellen mégis teletorokkaí kikelni s azt mondani: „csak ón lettem volna jelen, majd nem történt volna es, amaz," annvit teás mint aaj it jellemét kisebbíteni, ^3 a kevésbé érttlmea embert gondalkoaiíában, hitetlen és bizalmában távúira vésetni. Épen ar Üyeaek kikerülésére ált fent ama törvény e"* uórt, hogy a nélkülünk is folytonos miikö-\'désben Uvö-tiastikarí hatáié, működése körében vállvetve segítsük elő. Ha mi ^ közgyűléseket egész lii-degyérüséggcl társítjuk el magunktól a caök ugy h^yjak folyni, bizonyosan}; arra fogunk jutni, bogjelvégre a tíazti kar órsókejjyen vévén a városi közügyek iránti rész vétlenségünket, védelmünkben mit sem bírhat, végtére ö is megunja a teherviselést, a épen oly kösönyos leend ügyeink iránt, mint önmagunk. S ekkori as Istenért mi leend belőlünk, hová jutunk polgári jólétünkkel? biwayára el fogunk veszni, melyért aa n tó kornak átk4t csakogyen E2Ól-tán fogjuk kiérdemelni.
Én igen hiszem, ha a tisztelt képviselők csak kissé is forróbb ragaszkodást fognak tanúsítani a gyüléaife Iránt, "bogy a" kflnfigy vezényléié\'nagyobb aaeroncBÓckre fog megtörténhetni, mint vewfenyeltetett eádig.---- -—-"-^ ¦ ¦
Ha a XXI0. 6. cg. 36. §-a ezt mondja i^Uind a kösgyölésnek, mínd a- tan dósnak ülései nyilvánosak," miért nem intézkedünk oly képen, hogy a közgyűlésben mindenki részt vehessen. E 1. cz. senkit sem zár ki tanácsűíésbŐL és mégís-oly annyira irtózik-az ember e szótól: nnin tanácsülés van." — Ugy volt szokásban ecolött, liogy a gyűlésen csak a meghívottak jelenhet* tek niegf s hogy más be ne mehessen, hajdú állítatott az ajtóhoz, kí a bemenni kivánkozókat risszantasitot-ta, agymond: „nera szabad bemenni, mert az urak tanács ülést tartanak" A vendég e?en vissza ntasítáBsal eltérvén, nagyon is mélyen véste szírébe a sárt ta-
nácBkoríUt, jövőben félt éo végre irtózott e fzótól „tanátEüliíB."
Meg kell ezt törni annyira, hogy ezentúl a tanácB r Oléeekbe Tníndcnkí aietve menjciL. Ar-vStr-yi tctökktl hirdeonüka tanácsterem erkélyére felfüggesztendő ily felirattal rt3fa tanács Sîéa vaa" a megtartandS tn-nécBüléBeketj a ha ajtónállót jelelünk ki, ennek egyedül as legyen dolga, hogy a tanceterembe lépni ,kivá-nók rtött egéas ilfédelemmel nyisson ajtót, és mi nvá-jaa t\'-kintcttel, barátságoa érzelemmel fogadjnk el/lf-gyen ae bárki, szegény vagy dúsgazd.ig, helybeli vagy idegen, oa külSmbséget1 na tegy«n. Tartsuk soinir -mértékül maiglan iaoa l&i\'/a-dik óvj festvóresedéoi eszmét, mert ekkor ast mondánk r égalité, fraternité, aocieté atb. TEBSANCZK-Y.
Dr. LöflíeMtárol} atan
RÉKYI REZSÜ. í\\r.
Midőn a viUanyosság és meleg együtt a sarkak 1 iránya felé halad, közeledik, egyesül és Ös&sponto-: eutvan, egy erősport vagyis tówirakat képez, melyek elég erősek a delej.es sarkak felé törekedni, & ; nélkül hogy útközben megosztanának.- Egyetlenegy hatalmas turar éjszaU fényt azflítgbb hasonló vil-j lanyár a sarkadvart képervÓrÜ
í Imént mendára, hogy r -villanyÁrak a sarkat 1 f^^i^^áBk^inéfl^\'^^^\'Tadt-gtfíí «rífzh«n etó* ! sogittetnénők; ez ellett lelietne aztaUJtani, hogy akkor a villanyosság a föld vonzását érxsné a.nuvglt önnek átongedalő keltfiiic, "ratülln egísi a sarkak közelében vihart idézne elő. De é^cn az ellenkezőt tapasztaljuk. A villanyár a föld vonzása fölött erőben előnybe lép a ez erő annyival nagyobb, mennyivel inkább ct CO. szélességi fokhoz közeledik, ^tegérkezrón azonban a delejes aarknkboa, a villanyár a föld felé ürüL Miután ezen ür&léa igen folytatólagos és ngy&iiazonoe, az az a villany parányok sarkos ítása áltat történik, ugy következik, hogy bemini lökére srnea, hanem egy nagyobb vagy kisebb bcltcrje, mely okozatu.
üti rajzok.
Aiujsbitrg, Ülm, Stuttgart. v (Folytatás.) Augsburg a_Sv4btartomíÍnj\'ok egyik legré-g^íbbj váruaa, már a rómainktól ismertetett „Atignata víndelioorum" nóv iilatt, Viriíg-zila esgaz-dugnágának tetőpontját főkép a 15-ik.százntlbnn érte el, midőn az Olaszország, s levnntei kereskedés kulcsát éjszak Európával kezében torta, mind a város, mind egyesek mesés gazdagságra vergődtek akkoriban, mit még most is sóhajtva emlegetnek n békés természetű augsburgiak. Egykét nagyobbszertl középületén kivlil jelenleg három emlőst érdenilo\' nevezetességgel bir: as angsburgi uso, n világhírű aug&burgi kolbászok, h a jó indulatú „Áugsburger AJ Igéméin e Zeitnnguga), mely még amegboldognlt „Donau Zeittmgvnál is jobban szereti a magyart, ez-azon lapí\'inely nz itlszentéskedés a miveltség leple alá huj va, rólunk, jót soha, ellenben roszat, a legfeketébb gónosii abarattfű.szándékosan elferdített, vagy épooha meg sem tartant tényeket registrai a mfveltlíénietorBzág nem csekély borzndására, sáóvali minden áron ugy iparkodik bennünket fegt&miji mintha mi egytől egyig a „höa Mura-wiéif fei egy tejet szíva, —e» azon hallatlan kegyetlenségeiről nevezetes orosz tábornok, ki vfllóbnn tindok sarinyfoUja az taltíre haladt lti-ik
pzúzadnak — annak emberszerető azelid-rfclkével bírnánk...
Ulm meglehetős csinosan épült városaz itt\' még nem is hajózható Duna balpartján, némi történelmi nevezetességet kölcsönzött neki a század^ elején az itt minduntalan keresztül kasul vonuló majd franozia, majd német hadsereg, ugyanitt fogatott el Uaak tábornok egyetlen kardosapás nélkül tízezernyi táborával a francziák által első Napóleon korában.
Stuttgart közel hatvanezer, legnagyobbrészt protestáns lakost számláló fővárosa a wür-tembergi királyságnak, gyönyörű erdö\'k halmok s remek, minden fogalmat tálhaladó szorgalommal kezelt Bziklás szőlőhegyektől mésszé terjedelemben körülvéve, s,igy méltán kezdődött róla aRajna vidéken most már alános friinczia közmondás: „SÍ l\'on no cueiWait aStouttgart le nú-Bin, — la ville irait se noyer dans le vin" mi magyarul körülbelül annyit tesz: ha az ember nem szüretelné lo Stuttgartban a fürtöket; ugy a város borban fulladna meg. Stuttgart osak.e század elejútöl kezdett nagyobb, mérv, h ujabb modorban ópUlnir miért is a város.igen csinpa, és jól rendezett, közepén roppant tágas, fasorokkal" beültetett négyszög njaozczal, s két egyen-közUleg — paralel — fnió gyönyörű utozával egyik a „Királyutcza" másik a hasonnevű folyamtól novtnótt „Neckanitóaa," Aránylag igen kevés köz^ 3 nyilvános épülotot mutathat föl, melyek küaül legszebb akótévvefeaelőttkésaült
PKönigsban" királyilak, hol télen át aszerfölöt gazdag -n-ürtenbergi király lakik.
_ A nag^-.piaczpn két hala|iaa3_ugrók.ul JtözL„ . ... áll a wUrtenbergieknél Örökre feledhetlen ezelőtti jó királyuk Vilmosnak 5 G láb magas művészileg faragott emlékszobra.
Igen jeles továbbá a kép-, s szobrászati csarnok , az elsőben Raphael, s Ticziántól vanr.ak föstészeti remeik, — az utóbbiban egy meglepően szép Ténus szobor látható Canovától, — Nagyon érdekes a királyi lak keleti részében levő inkább palota, mint istálló — Leibstall melyben a száznál több, jobbadán vas-szürke \\ nemcsak német, de olasz franozia, sőt Angol-honban is egyiránt nagyra becsült würtenbergí race j>aripák tombolnak, melyekből egyegyérl gyakran mesés árt fizetnek.
Stütgart festői Bzép vidéke számos mulatd; helyivel tir, közUlök legnevezetesebb a fejedelmi nyári kéjlak — Cannstatt — magas hegyen építve, közelében látogatott fürdő helyiséggel, s mig alját "égyfelöl a kékvizUNeokar folyó zúgja körül; másrészt ahegy gyomrába roppant hosa-szu — 1270 láb — alagút fúródik, melyen midőn áthalad a vonat, — az egész hegység megreszket belé.\' .. j . ¦
Végül Tnindferkutasó, dor főkép mezei gaz-; dákra nézve nem eléggé ajánlhatom tüzetesen megszemlélni akét órányi távolságra fekvő Ho-b^enheimót Stuttgarftól délre. — Oly kttüntírn*-zei s ordöíteti példányintéaetet talál ittas idegent -a-n.Uyent.cgew vUi%on-toT>íw^ "" ~ ~
.11-. .1 :!•->>¦ <\'¦\'¦\' Si \'
m«jd mindig • riUgo«»«g kitOré.a »JJ», mól/Ml éitMktf4ar«k i«irm«in«k. p m.
Eh fa urak mir imtmu folytafii
latiak. \\ ..... - t
• ¦ lujyéaok gaapl? aat&r<taw mg »
A meleg MMbllltjtMk pmiaf Miároa» •
eltávozik, eltáTDÍB^k eaok íi. Igy a mérsékelt öv alatti tartományokban nyáron vannak viharok, mint a fnr«^ ftgfiT al-ittí ^rtomftnyokhan. melveknek. Légin óra ékét akkor bírják, télan ellenben viharaik nincsenek; \') valamint a hideg égöv alatti tartományoknak, melyeknek légmérsékéhez az övék közeledik.
AiJWejegyenUtS a, melfigegyenlitöyel ugyan* azonoV vónált látszik kÖveJaiL._, " • A ~ Melegagyén li tő azonban i Tiajlott. fesen ftajlaaa a tengéféSiie tstanaJosaUsaban fenekük.
6 valóban a szárazföld roas melegvesetS. Fel-axinére fogadja a meleget, melyek a napsugarak által vitetnek hoasá, egy részét a fold központja feló vénáig n>% más réosóta-Bgben hagyja, na a napsugarak befolyása szűnik és a többi részt a fénysugárcsoport visszatértéig magában tartja.
A tengerek ellenben felemésztik egy mennyiségét a. ffiUzinokra adott melegnek, mely a világoaflág-gal együtt bizonyos mélységre behat; árjuk által különböző helyekre oszlanak és_igy a meleg egy részét a légben visszahagyják. Innen származik a légmórsók különbözető az ugyanegy szélességi fok alatt levő száraz fold és szigeteken.
A pincaeről és ennek ssükseges tulajdonairól.
Mindé? ki fogja tudni, ki maga kezelt borokat, vagy a borok tudományos kezeléset magónak fáradságos tanulás által gzerezte meg : hogy a jó bort a pin -eze teszi é*;texjj)i. Ezen közmundáat iumeri ia minden boroa gazda, valamint azt, hogy egy sscszea ital sincs ugy kitéve a külörabnél külunbfélébb alakban elÖjöhe-tűbetegí egeknek, mint a bof; — habár ez a legnagyobb szorgalom és a mindennapi tigy*-lemmel párosult forrásán, vitetett által. Igy lehat nincs egjubb hátra, mint azt nagy Fontossággal kipuhatolni, hugy egy jó pincze mily tníajdonsággal építtessek, md y rpitrsnól a pincze hatása na csak a forrásra alkalmazt.\\saék, hanem a borok jó karban twthaUsára is.
Jelenkorban az ujabb vegyészeti vizsgálódások nevezetesenrSinievet b érdemetkivívott LiebTg tanár a forrás pőrét és vitatását saját találmánya által -leTVÍIagosita, jni a gyakorlati renaszabályokat köve-t#k elíltt jeles fontosságúvá lett, elannyira, hogy a tudományos és legértelmesebb borászok által eílön ismerve miként a boros pinczén kívül, egy forraló pin-czének kell létezni,a borok legelsőben a kádakban vagy hordókban, az elsfl zajongó forrásokat vigyék véghez, és csak a már tökéletesen bevégzett forrás után vitetik át a további kezelés alá a boros pincsibe.
Ily,\'forraló helyiségek Rajna vidékén, a jobb és bal parton, minden szőlős gazdánál láthatók, mik a
Hi-ni ^ hó tivatirotat n-t bau itt nem 4rt*lhetnrk.
ForditA.
<^f 100 6^
boros pftíciék tetejébe —mint nálunk rendesen aprós-lEsiK^ épit^.
TTuSe m*WlMr»»>1^sf^n,WUlP,#^\'< manTzky JahannLeL^PAap m^m &*nnéx& íét, hogy ezen forraló /heMB$@ft&egyenlő mélységre lennének épitve a boros pfatfikkel jő ellátva ason, e czélra szerkesBtett fölülről fűtött vflflLálhávalrmikül-a földön mindegyik pincsié* nsdánál található, mi által azon helyzetbe teheti magát a tulajdonos, hogy oa Uv pinczébenja melegházon, bgfalsőhb fokra.emelheti fel, 4B«8Diiyire borsi a._ÍDnáo Ídoaaak_aUrt kivánják.
Az ily beszerelés nem csak egyedül a forrás alatt áltÖ horokra van nagy haszonnal, hanem még az ó borokra is, melyek csendesen, a hordókba fekszenek, miotán ezek tol aa uj borok elkülönítve levon, a zajongó forrás által Icgkevesbbó se háboríttatnak.
Ezen hatásoa jó tulajdonát a pinezónek, hol bo- , rránk óhajtásunk szerint maradhatnak, legelőször ja . levcgőmóraókbon (temperatnr) találjak fel; ; melynek egyformának kell lenni, a mennyire lohotsó-ges, mert a borra az idő változása igen ártalmasán hat, általa mozgásban hozatván az; ós ezen kívánt egyforma légméraókletet a pínczékben egyedül ós legbiztosabban a megkívántató mélységre! leásas által érhet ¦ jük el csak, — mi ellenben a honiokfúldön, mely jobb melegvezető, mindig szembetűnőbb ób nevezetesebb léazen, mint az agyog földön. Ezen kívánt t;gyformü levegő méraéketaz északnak fekvő helyeken lőhet csak tökéletesen elérni ugy, hogy az ily pirczéknek a déli réaíen ne legyen nyilasa; melven a napBugáraí által a kívánt légmérséklet háborgattatnék, vagy felmelegítést okozna, de mindezek daczára találunk pirczékpt, melyekben a légvonal uraikudvnn. ennek légmérséklete ia távozik, és ezen oknál fogva elvitathatatlan, hogy az a pincze nevezhető és állítható legjobbnak, hol a hé v m ó r Ö (Thermometer\'* 10 vagy 101,\'. Reaomur fokot mutat, melv álláspontot állandónak (temperirt) nevezhetjük. Mennyívl-1 t\'-liát pínczénlcben álló hév-mérőnk állás-pontja 1Ü1/, f" jától tiívozik, annyival roszabb az borainkra, és itt van elrejtve roértéks, módja, próbája, jóadga, a pioccék előnyösségének. Ha tehát nem elegendő mély a pini-zp; ngy mélyebbre ásandó, és más tetővel födendti, éa hn a azélvóazca levegő hatásának igen ki van téve, ugy attól megóvandó falak megerősítésével, tető rakással, ajtók BnksziTozá-aával. vagy a szelelő lukak mcgkevesitésévnl; szóval mik nem a rendes ób kellő helyen állanak, azok lerontassanak és helyettük ujak nyírtatván, fogják elö-aegiteni a kívánt jó pincze tulajdonát.
Semmi szeszes folyadékok több é v-.?n át jó pineto nélkül el uom tarthatók, mert ilyek magukban foglul-nők ezukroa, nyálkás íÓazekct, melyek a meleg SItal bizonyos fokot elérve egy testtó vagy tiszta folyadékká válnak, ha a rendes forráson keresztül mentek, Ezeknek kezeléséről a forrás leírásánál bövobb útmutatással szolgálok, igy ennek részleteit, és a borász teendőit ott rendibo elsorolom, mik után a bor alkatrészei magukban egy tökéletes egyon-sulyt nyervén jó izü, tartós, egészséges italul szolgálnak, és esem tartósságra, egyenaulyuságra, a bor kezelöket a tapasa-talás tanította; az említetteket megnyerlietni a jó pin-ozók által.
Ha tékát a tánesében ninos meg a kívántató kellék, ugy a bent fekvő borok a ki nem kerülhető gyakori források folytán, észrevahetetlec, as eoüűtosodéa és rothadás forrásában mennek át, mire & megrom-
lott alkatrészek szolga ricfgí l^egő, a meleg aiaS ajié^incse ^^dc
jgyja^iffi is,, egyokal jó i^c^el ¦több óv^i St ol^rt^ni, ánoal oreosfedj
megvitatása köveikezÖ!lk4rflé8éibcí^—,-
HUNKAR ISTVÁN.
Megyei tudósítások.
Mohiícü, 1ÖÜ3 oyárho2-l-éu
Vidékünkün t&. ara&spóforíaán\'már ha v,aD v,..-gezve, kivevő a záb, ea taog lá\'üán áU. ¦\'
Tán nem leszek elhamarkodó, ha eleve megpm Ütem azt, mielőtt a termények csürbo tótetnok, hogy az idei búzatermés nálunk a legkiológiSobb. Hág ed dig ugyan kovés van kinyomtatva, mert vagy 10—1-nap óta majd minden második nap 6—8 óráig tartó cső gátolta u nyomtatást. Félni lehet, hogy tán as eső, mely már föli>*logesaö válván különÖflen a-feepéfcru hálránynyal leend. Táncén g^-önyürü azép, as utóbbi reá előnyös időre látszólag uj éleiét--nyert.
Kerti vetemények szinte moafi keadiniofe lúri.6 ben erősödni.. Mi a gabnaüzletet illeti, ez szunnyadt: félben van. Árpa és tenger! igen keresett tárgyak Idei búzának még nincs keleté. Tavallnak Uilflja 7 frt 7—10 kr; tengsri 5 frt, árpa 4 frt, rozs 5 frt60 k_-ketazen.\'a Ü frt 40 kr.
A már többször emiitett dunapart osahályoaüs végn- íb trlj^ülni f.>g. Multhétfm lön a part felsőt>b hatósági külJuttstíg attal megvizsgálva. Az álladalora az alsó a felső port ki kii v ezé sere vagy 150,000 ftot ajál lott, lermésjtettístin azon kikötéssel, hogy a felülhaladú költséget q varoa, urodalom e göabajóaáai társulat pótolja. Hogv az utóbbi társulat tán legkevesebbet Leg áldozni, bár legtöbb baezna van, nst alig kétlem. Helyi hirnk ku2Ó sorulhatom Uin ast, hogy vagy 10 oap előtt egy itteni háztulajdonoBnak aaónapediáuán egy felakasztott embert találtak. A azerenoaétlennek hullája már félig feloBzláanak indult volt, a ccak akkor jottek nyoioira, midőu mar a szomszédbeliek is nutu tűrhetvén a roppant nag\\\' buzi, az emlltott házbirtokoa padlásán sajdítván a.böltti>ati\'i, s így ott meg is lelek. A Bzerenesótlannek se születése helyét, ee egyqb ae^-mélvet érdeklő a felvilágoRitö körülmény-eü naia ismerni, sót nzi sem tudni, hogv a padlásra aikép jctoít a miért végesteki magát?
& hó 17-én a somberki határban Sauska Janii fuldbtrtokoa uf béresét szinte egy árokhrrn agyődütvu találtak.• \'
Napjainkbaa roppant sok Bzureaü&étlenség adju elö m%Át; nómolyekct otÖBtósíoGaíl, Elások eveg övi -magukat élcttintsógból vófreEik ki. Utóbbi eflot, fajdalom, igen gyakran fordul ulö, és ez az erkölcsi Bülyo désnek huiuieitlan bizonyítványa. Vajha pótul hatna ¦* lényeges üregu^az umberíaóg elaJjasodotl küzegeibci\' a jelenlegi Bzigqru népnevelés, mert tán ronat kinál< kőzik a legszubb alkalom, egy áldásos jövőnek szilárd alapul vetni. \' KlktYKliAY-
JBatr*«(*fiieii} *\'f» líncöinet;) t:b«í.
! Buja vári\'Báhuí oly közel eső peatmegj-ui >2.-
j látván helyaegy közeié ben roppant Bzerincaótlens«(;
Ez óriási gazdasági iskola magában egyesít minden e Bzakba vágó kellékeket, vezetve arlegjele-gebbagrionltprai tanárok által.afennebbiminta-képexdeheí tartoznak míg „Klem^HöTTenlieim" — Schnniihan*eDr-é» "Weil kiterjedt- liatilraikkal Bizony — bízony aoltnn pem tennék roazul na- I gyobb faldfeirtokosaink kílzül, ba a drága kül- \\ földi fürdők; Jielyett legalább egyezer életükben meg^kintenék e remek gazdászati taninté-zetetTKbJ gyönyör, élvezet, Hanyagihaazonkar-ültvé járnaliX,.- ... ................
Neip lehet Coljára még érintetlenül Jiagy-nóm azon végtelen szorgalmat, mit a mezei gaz-di*«V pomologia körül a wü\'rtenbergi nép ki-fy\'jrifaja itt nrij avagy legszegényebb- pórlak, tóéljriiek Wdyara, kertje, s legtöbbnyire gyepüje Ír a legnemesebb gyümblcsfákkal ne volna telve ao\'t-az orezágntak mellékei is mind ezekkel szegély ez v ók , ,Bgy, bpgy lavali erre jártomban azéliben megtámogatva láttam a tnlbtf termésű fákal, nehogy lettírjeiitik fölös terhök alatt; — de azután\'iiein-láttsm ám pajkosságból félig^le-nyuxo.f; vigy épen\'tÖvéből kivágott fiatal fákat núnt sajnos! nálunk\' igen gfakran!... ^
8tattgaíf jóllehet a túbíípes, a szegény Wurteftber# fíívároRa, mégis sokkal olcsóbb Iwnne. as< élej; mint nemcsak Budapest, hanem Uárűielyik kisebb provinciális vtErosá^an Is lia*
\' \' _ NÉifETH KÁROLY.
Egy kaposvári kitii története.
Ha az egér és békaharcsról iveket lehetett össseimí a oaikóböröfl knloos \'genislis szerzőjének. Ha holmi kerti lőrét égig magasztal sok holdvilágban telhetetlen poéta. Ha egy szál ne-felejta eltftt órákig eltérdepel a szerelmen, mert galambja asemét látja benne. Ha a forgó szelet kánikulát, öazt, telet megénekeljük, a elég egy agár, napokig elbeszélni róla; egy Coohinchinai csirke jutalmat nyerni, — de már kérem alássan akkor megérdemli egy kifli is o sanyarú napokban, hogy beszélgessünk vele.Dy sanyarú iHöben, midőn az alföldi-ember kiköti éjjel rosz lovát a karúhoz, hogy a takarmány talán világban ingyért majd osak elviszi valaki, s reggel egy hasonszőrűt talált melléje kötve.
De Somogyban csak nem állunk még ilyen csehül, hála az égnek I
Nem ám ott kint a provincián, \\o\\ olyan magas a búza, hogy nem hallik ki bclölo a pity-palattyszó; a legelőről jövií tehénnek már az uton iolya teje; hol Belyembirkátnyirnak.nngy rendeket vágnak, b csak ugy hömpölyögnek a mangaliezák! \'
Itt a székvárosban^ jtt van a hadd el hadd! ;a magaa búzának magas.az (Sra; itt is csepeg a tej, dfi 10 krért egy r.o&z i^; itt js nyírnak» lianem juft: helyett embert jTond helyett esetet váffPaki 6gy ngorka ö kr; egy szál »árgnYépa •VWY ^yma 2 kr. Egy magyar nadrág lü frt
Egy tavairól-maradt\'de as" idén;,,njrüi5\'^él el t, Pesten tíO krjásü fíaeiett.í!üaÍMakLlkp ÉÍTi stb.stb.
Itt aztán más nótát iújnak; nem azért ám, mindia valami nagy .»ziikség fenyegetne ben nUnkot; hanem ory áldott jó\'ez a eunsumen* nép, hogy szokásból már csak jó drágáit megfizet mindent.
Dy helyen óh körülmények közt nem fog feltűnő lenni egy kifli történeteT melyet e sorok irója az ablakon át hallott egy kávéházban.
Nem rég délután egv kerületi Eegédjegyeö-porosan, naptól égetten veti le magát akiivéház előtti padra; még nem is kóstolta a Steinbírnoki t, midőn már halljuk a párbeszédet:
— Jó napot kívánok Holdujság- nr!
— Kegyed téved én nem vágyok ttiold-njtiág.
— Bocsánat! tán Sarlóéli úrhoz vait^sse-reiiosém?
Iatefi^ífrizE! én előkelő kifli vagyok Kaposvárott, Nerrojiut kemenczéjéből.
— Ah, kifli url? rokonaihoz volt szerűn-n«ém egy időben, de ön ngy elfogyott hogy bizony rá nem ismertem volnai Ej, ej! rosz idők járhatnak itt a székvárosban.
A kifli nagyot sóhajt, h még kisebbé less.
—No nem olyau* rosták, mint \'Oi^om^r gondolná, — föleit a kifli, — az htetvéMeóaéi. Hzet megadnak mindent, azonban\' as Lembsrek maguk .csináljak a drágasiigot; egyibi hűíza ai másikai jnámk. visaKalinzza^maBtj.-ea úyii\\L& borotváli. mig crroiarra tokiB«,iaat.i*aiá.^«Íjo m, jámboriialandú. Iiogy iheattolenttl jár.n .....!. i,
ért©: mert a papiakkal, 101 Ma ?8 a. tomplum lett n lángok dldosatja. . <i.
Dta^B ebéd. — Madaras helységében pedig Latinovicö Lajos ar&oág\'földjeinek haszonbérlői, a" mint a \'már learatott falion ebédjöket főzték & n tűzre nőm vigyáztak, a nagy. szélben a tarló kigyuladt, s 2000 koreastro való busa hamvadt al. — líscn balosét lulWa mégasáltál is öregbült, hogy a tarló melletti allénak ékes fii is a tüz által megrontattak. Szerencse, hogy a íoJdtulajdoDOBának. a haza egyik legkitűnőbb f^tűnyósztüjének Latinovica Lajoa umak nagyszerű faiskoláiban készek a fák, melyekkel az alléban\'történt hiány ern öasssel helyre pótolható,e így ^-gy^oyörÜ aló ÍamóY helyre állítható.
Eni)Ll még nagyobb BaereneaétlenBég érto Bajo-nak helységedből 1200 holdnak gazdag bnza termése lett a Únguk áldozatja. — A kár 6<^000 forintra be-cottltetlk.
Coonoplya helységében pedig egy földbirtokos a mint egy darab basával vetett földjére ment ki, b a búza vetésben járkálván, nézegette, hogy lehet-e azt mar aratni, a ott Búvárját gyújtogatva, égö gyufáit gondatlanul scorta—mig földjéről haza tért. az alatt a lábon állott érett busavetéa a nagy szél b hö-aégbon lángba borult & az egéasi termés leégett. Szerencsére a szomszédok vetései kevésbbé levén érettek, azokban a tüz ol nem harapódahatott, b ekként gondatlanságának csak maga szenvedte sajnos következését. Id. rigicsoi KOVÁCS JÓZSEF.
fVagy-Bajoia, jul. 2ö.
Igaz, hogy megkéstem, de a gazda moet tollat forgatni nem ér rá; nappal inunka, éjjel gond ! — A Shuttlewort "Wood féle gép működése nagy tetszést, megelégedést aratott, a a munkás osztályra nem dogv leveröteg hatna hanem inkább serkenteni fvgjB a inunkára. Aratásunk lefogyott; a zab is égessen érat a kcvéB idö mai Fa ez Bem less a lábán\' A volt eső daczára (mi megnzetbetlen kincs volt) roppant hűség majd újra szelek váltogatják egymást. A kévék — kivéve azon oldatokat, hol a nap nagyon megszomo-ritotta — jól fizetnek b bissera, nem lesz okunk panaszra. Midőn egész nap izzadod, elég mootenékAny ("f is, ugy-e bár? 0.
II. Síómölléki lsvéL
Július 25, TÍBetol Szerkesztő ur! Végre valahára részesültünk a mindenliiit.. ég áldásába.n7 mert i*. hó 19 s 2Q-in hasasán tartó m.ép, cQjudes\'eBÖnk volt aa *gésB vidékén. No dfl észre is VL\'Ue ám az enyingi gabnapiacs, meri a 10—llYYioe i\'iua azonnal 8—9 frtra csökkent* Az aratást bt-végezvén — mondhatom, hála as égnek — a folyton tarló szárazság daczára jóval felülmúlta a tavaii terűi és t. A mi a tavasziakat illeti, azok sem épen oly NÍhinvak, mint minÜt a képzelet alkotott magának; mert árpánk igaz hogy igen roez volt, de akükurirza zab meglehetős minőségű —ugy a burgonya is. Takarmány dolgában rémítő roaa lábon áll a vidék, a n earjuhoz semmi remény. Beaeg megbecsüljük az idén a szalmát és töreket: mert as egyik kiegészítő részo leend a téli etetésnek. A marba vidékünküji
4 101
szörnyű olcsó, a szegény ember örömest adoa, de nincs aki megvegye. Lovat (roM^ij ingyen U adnak. Ámult tamási vásárban egy polgártársunk 80 f rtért V iíj0*/^ nyomtatni. Sokkal jobb lábon állunk a Bzólövel, mert borunk leaz quantum satÍB, a mult heti eső ennek is pagy előnyére Bzoígált; csak ugy bíznak a fürtök, mint a lengyelek szivében a remény 1
A vidék eladó helye jelenben Siófok és Enying, ide hordják termesztményeiket az eladók, fajdalom azonban, hogy van oly vevő kereskedő ia itt, ki megcsalja a szegény óiadókát; mert ha a mérő szám meg van hiánytalanul, lehúznak tülök, állítván: nem üti meg n\'85 fontot Sok Bzegéay obdó víaszahozni nam akarván, kénytelen a kialkudott díjból arany lag veszíteni. Hogy e bajon ki segíthetne ? nem tudom.
A jelen heti gabna ár Siófok és Enyingen egy. Buzánnk javait) mérője 4 frt 50— 60_kr.^az idejió 4 H-t 70— 80" Ur., a rozs 3 frt 10—20 kr., árpa 2 írt 50 kr., zab 1 frt 70—80 kr., kukoricza 3 Irt 10 kr.
Dc most térjünk át az anyagi áldások színhelyétől a szellemi áldáHok színhelyéhez, ugyanis;
* \'Sjtn^fry megyének azcUurni e*pje felet; meghiúsultak mar a kiiíelküek törpe állításai, nv.-rt\'csak tessék megnézni, nwlyik m«-gyén«k van a doa^otali kerületben ai.nyi olvasó e^v-U-te s kölesünkönwtára, mint a mi tejjel-mézzel folyó edea megyénknek. Megértjük mi igenis a haladáe* korát a 1&61-W| fogva állandó rendes olvasó egyletünk van, még pedig Hid-végen e megye legszélső kozße^ben. Egj-ktunk vi-ráírzását tanuBÍtjá a helybeli b vidéki ÓU tag-jk egysege. T.h: tán kérdené valami más megyei ceUbritáa, bug>- L\'Eakugyan jár-e bele lap? Igenis, e következen-dóké|.cn : Pesti S\'apló, Vasárnapi újság, Politikai uj-díjriBiiprnk. Népbarát, Zala-Somogyi Kozluny. B-hmd Mi-ka es a Hírnök. Kérdem tehát, illetőleg bzub-k ar<tkli.>z, n kiket illet: „Hogy termékeinh kinc?p s haladásunk felett, bűnbánó lélekkel emel), u f.,ve-g,Le Vagy pedig:
Ssellemi ereje íb nagy"e megfenek ; A hová a lapok seregestül jönek. Kezdve a Siótól, egész a Dráváig : Haladó népet látsz szellemben egy szalie !, . . Ne hidd azért tebút jámbor atvanrna : Amit mondott rólunk régen a krónika; Mert ha mo6t jelenben krónika lamadim Benn, virágzó megyénk legelöl allíina ! . , \\ égre engedje mc$ t. Szerkesztő ur . hop v a .Vén bópüiiek" íki a Kapkelet lf<€l>ik évi 2\'2-ik szá-j mában PSumogyi levelek- ILI ez alatt a keletkező Z.-] Somogyi lnpnVl ekkep vélekedett: nMilv--n lesz-e lap, J Rzt\'piroiialmi-i\' vnjjv vegyes tartalmú, azt Uzonvosan , m-m tudjuk mé^,, äfi alt gyanitjoll^ aflgy nem leend hosszú élerti\' — egyet fújjak (de nem ám-a esäse j fütyk&ssel, la tan őrizz), murt bizony most aí egyszer j a Rögö bátvám rézhurnr rosiul morogta el magát, mert j meg eddig n mint tudom nincs sorvadásban. *^ Ebből j az (i tanúság: ne b-gyünk előítéletesek semmi iránt, i annál inkább i*gy uly eazmo kivitelét támogassnk, mi J által a kóz..i= czé\\ eléretik. No dc sebaj tudom, hogy nem posi sziiudékból történ t.
M:tjd lm n csöszkévekel elovomtattuk, iámét leszi hh at.\'ilut. j"l"iitosét (i Aidr^tn\' c»i»r.
= A zaíamegyel Ottdatági-EgyjesiU^a Ke?»I-helyen felillltandó országos g4i4aíigi^nkitéz«térdekében ez évaugusztoa hava 4-érr, -ZaU-Egprsaegen rendkiyüli közgyfllófltfog tartuh ftifltér^biek a V r. egyesületi,,tagok, minél,^Bzáiao*ab^ai>,megjelenni Xí-polcza, jnlida hó 10-én 18G3. jHjje le1« n^jf.KAl m á n, ügyvezető elnölt. ;
A A helybeli kath. ulgymnasium, valamint jjz eletni oaztilyakban is a tene-v 4tefejcsteteH 9 & tanalók szüleik körébe boe&áttattok a két havi szünetre. Kint ű aajtó alól kikerült érdemsorozatokhól kiderül, & gymnaaiuEii tanalók száma 112. Tanari kar: nL ?0-bay Etek igazgató L Konca Nep. J áno&j t, fiolás Sándor a II. oszt. Tónüke, t Szajtler Elek a IV oszt. für-nűke, aL DolmánaroB György s az L. osztály főnöke. Janky Károly a 111. oazt."fBnőtte. Az étémTóőzTátyültba. járt tanalók száma 634. Tanítók : az I- fioaztalyhan Horváth Pál II. Récaey Oj\'örgy Hl. Párosy Jefrém. IV. Nueaecz József az I. leány osztályban Györttöa János; a í[. é8 HL RoBDnthul AntaL Felsőbb rendelet szerin t a jovo tanév 1663. évi okt. 1 -én veezi kezdetéi vidéki tanulók próbatét napja 1 BC3. évi ssepU 29. és 30-dika,
f\\ Umét fólmcrült a ktrdus, liogy a vároah.iwi Kanizsán fol lesz építve. Igaz, hogy ez alt^l sok szej. czél éa haszon lenne elérve, melyet így még képzelni sem lehet. Talán a megye atekhelytvé lenpe ez által Kanizsa, ji mipe hivatva ia van. Többet nyerne Kanizsa mint veeztene Zala-Egerasegh, Hogy .Kanizsa nincs a megye közepén, nevetijges kifogás, melyik birodalomnak van kellő közepén a azékhely ? pedig Zala megyíj nem birodalom. Kanizsán több razútvonal fut bsaze. Ez mind igen szép : lesz városháza, lesz gymnaaium, s tudja az ig még mi, lefi itt jniw-dec; bopy raegérjük-e, as más kérdés. Beszélni a b nem tenni, roBzabb a semminél,
^ Nem tudjuk, hol jött létre azon nevezetes aj találmány, mely Bzerint most már az üíegkéssitéahea. nem kell egvéb homoknál, a Öt a közönséges por is elegendő e ezélra. Ily faja üvegek vannak alkalmazva ; városunk lámpáiban, tatán... olcsóságuk miatt s állat-; szósiguk olv kitűnő, hogy egyik jc-leg munkatársunk i megjegi-zésc szerÍDt, ha valaki este azl akarja, hog_i ] ne lássak , czélszerüen caclekscik, ha valamelyik \' lámpa mellé álL Ha ez így nem volna, tanácsolnék oz\' ; illetőknek, hogy tegyenek egy kis sétát a Zöldfákért-, j ben, melynek lámpái Bókkal szebben vílágitó b--i.1-, csóbb anyaggal töltvék mintáz olaj, s emellett aztán | meglehetne gazdálkodni annyit, hogy a -dühűngö szél I által, a lámpaüvegekre -hordott- por letorülgeleaére "La-. j laki vállalkozzék. \\ ,1
/\\ F. hó 10-éri oratagoB vasárunk lesz, ^ok kereskedő és mesterember várja jó" sikerét, .j-.;
Á Mujt hó 19 én szenderült jobb Utre virosonk egyik derék polgára tek. Sa^arics Ferenez h. mérnök, és. balcséBzettudor ur éltének 85bi évében. B^fé hamvaira! \' " "
A Bizonyos egyén azt állítja, hogy a mnlt na* pokbnn esti 10 órakor a vasútról hazajöttében két ismeretlen késsel fegyverkezett ember megtámadván kirabolta.
A Wajdits József kiadónál sajtó alatt van az Ö000 példányban megjelenő Zala-Somogyi Népnaptár 1B6-4-ÍK érre sikerült fametszvénjek, beszély, élezés versek s más érdekes olvasmányokkal, BzerkeBzti
— Ön inkább egészen saoktalanul uj ra-Kában van; miféle öltözet 02 rajta édes kifli nr ? y Ne tessék, engem uraani; én csak akkor voltam ur1, midőn kint az Isién asabad ege alatt, a kalásaban ringatott a szél; mióta össze-vissza hurczoltak, törtek, sütöttek, nyomorok a vagyok 11 világnak, Efe az nj mha csak a test sanyarú-hágait takarja el,"melyetNermantnramBsarnok-flíga erőszakolt reám. Különös szokás nemde? só-nadVá^; és köménymag-plusba jami? De ez itt mar bevett \'szokás!
— X)n arcziírdl egész viszontagságos élet néz ki; végetlen lekötelezne, ha elbeszélné élet-; történetét. !
—- Ne kívánja nram, ez csak megutáltatná vele ett eleteti 23 életem egéss kónszenvedés.
— Anhál jobban érdekel.
-"--Ám legyen, ha épen kívánja, Én Vastag Józsi Szennai polgár sessióján láttam eló\'-aaör na^riliigot; itt éltem le vagy nyolez havat egész szabadságban 5 a ess volt életem aranyaza-krij.iKhpfttTtMiBtt aaónnal a rabság; azt vettem észre egy pillanatban, hogy ssákban vagyok és Vastag:!Józsi (játpcl KjípOBVár,felé. Borxasztó volt hallanom, a(.mint nyilvános helyre vittek, a atkajS^-(fe|étt\'éni^,\'É|y mezei ^azdá ^rt,\' lefek-tbtrií\' njra odü, honnét lettéin — a földbe; ez nem vehetett meg} oh pedig Bzerattem volna; utána" jUtt1 Nerm^^^&stér ^riadtam)^ ez lefoglalt. Bedöbt^ p^per^eSíb^íW^effé-Bzen ismeretlenek közé, s lehevertem vagy 3 Volgf/^Hkrow^hVÍ \'mülva:már^Marosi (ü marosi
buza eg\\ jk leghíresebb hazánkban) mellékm-v-vel tiszteltek meg,
Mar oá név alatt fel tettek egy kocsira, ilyen parancsolat mellett: „Te kocsis! est elfogod vinni a Ss. Mártom gőzmalomba." Ez azonban csak azért volt fennszóval kiáltva, hogy mások is halljak; inert hallottam midőn tüstént ezt súgta a kocsis fülébe Nermaut nr: „csak a kaposvári szitás malomba viszed érted-e Iiu Irtózatos volt hallani végitéletem kihirdetését.
A siralomházban voltam egy hétnél tovább, midőn egész patkánylegió jött hegyibén a a molnár, látva szenvedéseimet, könyörült rajtam; meglocsolt vízzel, azt hittem elsőben, hogy kö-nye csepeg rám, pedig azért fürösztött, hogy könnyebben elbánhasson velem. Itt aztán eszméletlenül voltam, 10 nap múlva jöve magamhoz midőn a boltban Nermaut ur Össze-vissza kevert3 atyafiságba léptetett tüf&féle Sz. Mártöni és hárságyi, gőzön született nemes családdal.
Végre degradáltak tésztának;\' kőt izmos legény nekem állt, ugy össze-vissza pofozott, öklözött, hogy míg élek is eszembe jut. S midőn már kivoltam terítve .fölöltözve — mint tetszhalott; — felkeltom rangomhozillőleg, — ekkor belép Nermaut ur maga fejiér tyukász süveggel fején, ós stentor, hangon rákiált a legényükre : „ ez már megint nagyra van szabva" 9 egy nagy darabot; leosipett belőlem; így lettem ily törpévé, nem is említve azon égető kmssen-vedést, mit a kemenczében kiálltam, s znalyttas-sze-viiftza sanyart. : -—~ ^
Nekem állták aztán mosdatni, czirógatni, de mit használt, ha már testben tönkre.lettek.\' \'¦
— irtftT.fttng I — tVlelt bámnM n\'TT^Tial a jegyző segéd, s kérdő:-de hát a köménymag plusön fekete gombot is viselnek, mint sz átü-lán?
Végig néz magán a kifli, s megráskódva felel: — nem gomb az uram, egy s»örenesetlen együgyű légy, mely épen akkor ssállt rám, m> dö\'n a kemenczébe vittek, r velejn^egyatt-^--^ testált... ........„ \'____.. _;
A jegyző&egéd oly.savanyun nézett, mintha a harmadnapos1 hide^ lelhé.
— Hát a bélés alól mi lóg tí?
— Egy dafab fonál, melyet még a malprn-ból hoztam velem, a azt mondja,, megnenTválik tőlem, míg csak egészen semmivé nem leszek, — —Ajánlom magamat édea kifli url . , fr.
— Hova oly gyorsan?
— Bocsánat nem a legjobban -erxem magamat, mennem kell. Ha még láthatnám az életben, vagy rokonait, adja Isten, ,í»Pgy más egészség és állapotban latjiawiam.
— Ha holnap be tetszik jönni wmét Idthat ön, de akkor már prézli lessek valariit rántott csirkén. — ,¦ .. _____
No, köszönjük alásan! .....1 .„¦„..
" PÁKCZÉL PKBi.
Pinwil Feri Somogynak egyik irtiort iróia¦ tubb aaáitfrod<Umi<l*|r*u«^^ ,Di:akEü\'
ruta *i Somnfth P-» arczképóyel. "A wytúr három--ftíVkfillit-sa ¦¦érint a« irtpapifrat ellátott kemuny-knsatmek 4ri 60 kr^a\'msWliknak 40 kr, a kis \'ki«ttwt>«k 36 kr.r - \' ;
; • Ln Holt bo\'W-an 9 veszprémi pandúrnak tud-WV* eírtiv-öOBT Hajast Janoirnblúlaraaiynl a bajani Botomban tartóakodik, odamentek, i mire! a rablók őrt nsm<-álIItott*k, észrevétlenül lopództak L-gészen-tti épBlef mellé. A rablók benn tánczoltak. _Lia idő ^VirtsrtraVegy a táncában Felhevült szolgáló jöíT-fei7 ezt meg n fogták* ¦ Wlflbb-Hajna! • meg*, jött ki a leány felkerülésére, demég^az "ajtónál agyonlőtték apan-darok két lőrénél, azután visszavonultak, hogy n több* rablókat i* kiTirják, de ezoknenv jöttek ki, hanem aTpadUiára inenván, onnét kezdtek tüzelni, minek\'kö vétkes íéberi cgypainför kórján megsebesült Társai kötözni kezdték sebét, mit a rablók észreve-vén, lejöttek a padburóL, az agyonlőtt rablótól elszedték min (Üst, mi valamit ért, az udvar közepére húzták s betakarván bundájával minden feltartóztatás nélkül kimentek a malom udvarából, elsiettek az er-dSazélre,hol még egyet .puskázván, eltűntek. Hajnalt a törvényes bonezoiás után jul- 24-én elásták
[3] Bizonyos taníérfiu, ki előre ki szokta adni a programmut tanítványainak arra, hogy mit vegyenek neve napjára, egy ily alkalommal következőleg köszönte meg a nsgybecsü ajándékot: „Örülök, hogy ily hilizak vagytok s kötelességtűknek eleget tesztek. Kívánóra, hogy ha ti is professorok, vagy elöljárók lesztek, alattvalóitok hasonló hálával teljesítsék irányotokban kötelesség őket Mélyen meg vagyok hatva cs adományotok vételétől, a ha a vég-ünnepélyen annyi idegen vendég előtt szégyenleni fn-gow Uakőnyméat, "MP* f*ffin| távnyaatnlr után magá-nyomba vonulva bizonyosan kicsurdnlnak könyeira." Volt as idő, mikor a szegény ifjúság csak egy pak-fong kanálba tudta önteni kéajszerített hálaérzelmét, de- ekkor -durván .megtámadta- Jkot as anyagi érdektől ment(?) férfiú s a kőnyezés éjjen nom lett megigérvc. Hej! ilyenekről mondta a halhatatlan Horácziusz: eOdÍ profanám vnlgns et arceo !M (Bekilldetatt-)
Kaposvár.
— A Kaposvári fBbérleli urodálmí Korona nagy vendéglő és Szarvas korcsma a bormérési joggal egvfllt f. é. augusztus 2ö-én_reggeli 0 órakor az urod. irodában helyben árverés utján 3—G évre haszonbérbe fognak adatni, melyre a bérleni szándékozók ezennel meghimlnák. Előleges- felvilágosítást alulirt feTflgye7 lŐség által nyerhetni. Kelt Kaposvárott, 1863. jnl. 17.
—---------- Fekete Gábor fsüti. wat.rfttKiytn.
* Kaposvár közelében, &z úgynevezett tokai pusztán, elégett 1Ö0 kereszt eleség kint a tarlón, és pedig világos nappal; a sok szerencsétlenség int bennünket hogy saját érdekünkben vigyázók legyünk, b ne tetézzük önvigyázatlansig s mulasztásban eredt csapás kórokkal azt) 1mft a sors úgyis ránk mért. A gazdák eléggé feddik, intik cselédeik, munkásaikat, de mindenütt ott nem lehetvén, — esek tartsák lelkiismeretek- kötelességüknek óvni, szentnek tartani annak tulajdonát, kí fizeti a bért, s bennük meghízik.
* Mint Boglárról Írják nekünk, ott 19-én virradóra olyan vihar* volt, milyenre, rég emlékeznek; ugyan ez Időben Szemest, és Lelle egy részét elverte a jég-
KapoavárrólkfildOttségmcnt Bécsbe fő m.hg. Eszterháxy Pál árhoz, hogy a gymnasíum szomszéd-«ágibMilevB helyiséget engedné át, a város által adott
\' . a-boU-fükUrC-_ ......___
l *;llíjst hasogatják ki a kaposvári tagokat 1 , Qasdaaági egyesületünk rövid* idő múlva rendkívüli ülést tartván a székvárosban, a keszthelyi gazd. laaíotéadt érdekéi mellett, ngy hiszsxQk, nem feledkezik meg azon egyik legszentebb kötelességét teljesíteti1, hogy * nyomor ét ínség által sújtottak szamára minti gyar**U> éi aa^yohb seg4ly nynjUazék — a más videkekhea képest —valóban Istenig! áldott megyénkből- Ha gazdasági egyleteink egrik-csilja: virolóvá tenni gyümölcsözővé hazánk téréig a másik bizonyo-
san : Jelszáritni .i könyekut,-vigaszt, .sególyt nyújtani a veszély beji. «• ~ .....
* 19-lk századiL Egy Kaposvár vidéki asszony igy szólítja még * könyvárust az x—1. Vásárban:
— Ugyan károm ftötnpáktór ur, V»n-o még olyan kalendáriumba melyik szennái* szól?
— Van bizony nénémasszony éppen még kettő.
— No csak adja .oda hót egyiket, mig ol nom.
» J_bnn a"íakatos mesterrel folyvást csötölődött felesége; többször ijesztette\'" a férj, hogy ne jártassa nyelvét mindig,\' mertiegysxűr ftristomba\'tGBai. Türjónt egy naponj hogy valamí\'öaönvKk^rLhutDrrmaminutot visznek n lakatoshoz, plé Igazgatás végett, melyet legalább is 20\'féle tár őrzött Az asszony beleköt férjébe.
— Aristorobn teszlek, mondtam már ne huBzá-roakodjál. .
— Félek is ilyen gézengúz embertől, — felolt dühösen a házastárs.
A lakatos megnyit 4—5 fék sort is, s kezdi emelni a nehéz modnrat a kalitkábn ; néhány pillanat, a menyecske rab.
— Eressz kt mert megölöm magam !
— Mivel? addig ki nem eresztelek, míg meg nem fogadod, hogy többé soha nem sz\'.\'kénizol.
— Te bormnlom ! — hangzik belülről.
— Nem hallgatsz ? d.irg ró a férj.
— Te korcamatöltelék; te éji bakter^ te seser evő; te kugltplatzos!
— Milliom — zaámfutter — elfutja a lakatost a szent Antal tüze — bent maradsz a kóterhan estig.
Csendes lett minden \'.
Esti 8 órakor zörget be a lakatos :
— Nos, pörölsz-o még? Semmi hangi
— KunérDSűl-e tovább is! Nincs egy moczezanás\'.
A lakatos megijed ; ki-zdi nyitogatni a sárakot, a búr minden generális kulcsot felhasznál, az ajtó nem nyílik fel. Megijod, futkos, fosxogst! semmi -eredmény. Csendes minden...
Kap egy öreg fejszót, hátulról kezdi vallatni nz öreg bútort, s nagy nehezen két szál tnlgydeszkát kivág. A börtön üres... A lakatos elképed, b midőn legjobban csodálkoznék, hátulról — mint a tüzes villára — gynjt feléje a visító hang: Te bormalom ; te bakter; to sexer evö; ^8 kugliplatzos 1
A lakatos akarata ellen is mosolyra fakadt feleségén, kit észrevétlenül az első legény eresztett ki börtöné bőL
atótl ltfjCBUlvM aefkUláonl, Moiml ktd\'Uali tovább TSrabosn] niatiia egjra lU 61 [**dM la Jut.
„Slrnlalif\' M±ri ntft bistoaU Sa T „BiOletíslaeljflm Kapo#k A l&resáin la lapos.1\' TIv«t okaraélrlk tnrflikedüiegéd la mjnj akir bafliat ejrr-
nrt« ut&O. \' -
„BOksetAf\' Irán va fi; nyelTo subii ros, d-i lapunkba hotnu volna s bajrroD 1* kamolji kirünk ca&Jt.
Fr.—nsk, K-KaaUia: a ktldeméoj m«{érk«rett de a kO-%t\\{ lapba mir k««0a i kotiílnrt fara^^iKairl. Üt.iUA kérJítón, ,»{«nt\' mondunk, ba mi* nem lesa valami bókkrnfl.
K—nak t Méz nem bírtuk clglvanni, majd ra fia a tor ;
D-nak: Mind kit napiir kímnlűben, a megjf Ien5beu, aio a Időponton majd fig7«l ma ite mi fugjak a kiadókat; elSre la vrgro kSsiSartunkot.
„Meg erj Balata
Biionv jó li-tt volna annak idejében ; a utolsA ívet aromják, igy hit.Já aka-
kjpflk aarOaTsf*i ratunk mellett sem aegUhit
.KÜiajOk-e aa Anaa báltf Ipear ha lahot, maf^ink la K. J—nek; Blzii\'iln ,t Kérünk oljma aphoriuaa lílrkbül aipfel «b>«t, midből !¦ haiuAlni akariífik;; )il napig; iiarEtnűk ha meglepőinek.
^Batj&r vagyok\' Aa eplk f3 hajunk, ho^y sok a botj-ar | T. V—nak: L*re! Qnk miirt tóilk, meri míg nomvegeahet-tOnk, dg di mit Urtóatat lipid ! vagy a kepék mellott vagy * _ DrAvapartiTíllnkienakrEít mlgpénviri sem lehel.
P. O-nakt T » Menj a gyigyholvro. a UdvOiSld s, aoar Irut Bérünkben ls. "
+ f i — aak: A% aJltilA IotíI tívcdísbol kaaiank cxitar,. UUtt, tetselt ¦ birdetíabeni bít betű alatt ajtapoovári poitára kOJdeni. ¦ ¦ r
wBágvadt lolkem" Da még a vers la aa arai VüBiprímboi Amínt érteiitvn vájjunk, aug, 20-a körül ér ke lik meg;,
-0*^1« vagyok" Ke* Jni aci-rrtji)k léginktbb a hJjwnii.k aiaal blíonyitja bo alMtiiit, mlkíp\'torstelyatt logkDiulabb ej/ db. Biáiaít küld ho ai alfái dl oiükalködök napira.
T. A—nak,. 8 -oa; Auaaal íntóiioHliak, hogy viligot lái«0D, b magunk \'l* r«Jt» lB»*ilBk-a-.ió nraditiaQyon. Elöfo ii kösiöuiiik Bslvea ajanlatát j elvarjuk.
F. K-nak, tf.-Kanlxián\'i Vottlk da ol nam olvaflbattnk 8* 6iUg\\ a tOfabirai IgirtSlr,1 6o meg l""i. - -
U M —nak, A Dr-ban: Djcjm Mrai koidnkaCa jöttfk a nevek fnljegyoavc rannak, s u,illetőknek inAr t<idl4ra ia adtak a többek kiiit Ha a valaaitia a lordlbou fo^\'állatra ofUk a Imi fbfrunk. Béke velünk.
JI ... y—nabt Kaptuk) jul rvmílnnli i\\n tu\'Tf min aa AtolvoaAa atött ia. \'
Felelős saerkesatöí-KOBOZ ISTVÁN.
Gazdasági ^tudósítások.
í^\'cfty-Eíaaiaaa, jul. 28. A mnlt hót első felében a gabnaüzlet igen lányba volt, ugy hogy 4 frt4 20 kr volt a legmagasabb ár do e két kezdető óta ismét élénkül s 4 frt 60— GO kr. kel.. Ennek oka még bizonytalan. Rúzs, zab változatlan. Az árp i várakozáson fülül szép, Herfüzésre való, tavali kukoricán nem kerestetik. A többi árak váltbatlonok.
kitpoMVÚr, juL 25, Hossza, majd negyven napi szünet után volt egy jó esőnk 19-én; vagy 6 — \\ óráig tartott, a a szomjas föld, mely már öaaze-viaBza volt égve, repedezve, ugyancsak nyelte. Nem mond -juk , hogy vegetlen sokat nem ért ez io, de ha az előzményt te hintjük, s as eső után azonnal bekövot kezelt 2"—28 fokú hőséget, — hatása nagyot cBök kent. — Iámét azárnz, leégett minden, mintha nem ia áldó eső, hanem csak harmat lett volna. A nagy szelek újra uralkodnak, s többnyire kelet ós éjszakról; ha nyugut- vagy délről — honnét ily időszakban üo-mogy többnyire esőjét nyeri — felböjt tornyosulnak is, ezek pillanat alatt szétterülik S tiszta a horison. Ha hetenként volna .pár óráig tartó jó eső, tán csak az segítene. A hajdinák ugyan kikeltek, de a roppant melegségtől lehangolva álluok, mintha semmi élűt nem volna bennDk; • rétek, legelők mind eső után szomjaznak. A takarodás javában foly. Hol próbát tettek az eleséggel, 20 kévéből álló busakoreBat, — kaszait — adott másfél mérőt, az aratott egy kilát; a rozs keresztje 20-ávsü^ kaszált — majd megadja néhány iteze híján n két mérőt Ez még azonbsn csak egyesek próbája, de az általánoságra nézve \\É kedvezőt várhatunk. A basa, tiszta, jó mag utiü kitűnő nehéz.
Hetivóaáraifllc aáp^ednek> d izeréat, a mint a nép szabadul be a tarlóból; legközelebbi vásárra elég eleségjzáUltatótt, Sji kitünO uj bq*s> kelt 4 ft 20 kr-tól— 4-ftig," a közápaserü Tírt\'"8ÖTEr. Jlosa \'í "frt &0 kr. Árpa 4 frt 80 kr.^Legnagyobb kelendőségnek örvend a &ab is* hajdina, raoly ózonnal tsfo^taltatlk, a gazdára talál; rt zab 2 frt lOkron, a hajdina 2 frt 40 kron is kelt Innét van, hogy kik kénytelenitet-nek abrakot vonni. Inkább rozsot vesznek, aa aránytalan dr mellett, ebbon^übb táperőievén.
A zöldség pfaez megegyez drágaságban a gyógyszertárral ; a káposzta fejenként— muty leginkább Baranyából szállíttatik —\'25 krtól egész 50 kríg kel-Még azt is meg kell\' érni, hogy 50 frt száz fej ká-poBztn. íHa kedvezőre nem fordul nz idő, gnzdoasszo-nysink aligha drága télnek nem néznek elóbe, főzelék tekintetében; a kértek itt agy lesülvók, hngy ezeken csak hazamos nedves idö Bcgithct A baromfi aránylag olcsó, liba párja 1 frt 20 krtól 2 írtig, a csirkéje 40 kr. Egy kövér lud 2 frt, egy^itcse aair -iü kn. Még mindig hajtanak makkon hízott aertvóoe-ket, részint Baranyából1, részint a Dráva vidékről, do alig akad alanti úri mállott is rajok vevő, ilyenkor a bmr tartbrthjn^cve^-a;.-tnttkkoT)i hizlaláBbót nyert nyárt zsír pedig kig, alig aluszik meg, s több idüre szinte tarthatatlan^ * (m. p.)
Veszprém, jul. 24. A mezőiuldről kitünőleg szón búzát szátlitarlak, leginkább a pórnép, ki apróbb szükségeit kény tel chltotik fedezni; a búza ára 4 frt 50—60 krig áll, a rozsa 3 ftig. Znb 2 frt 20 kron ia keresett volt; hajdinát majd alig látni, zöldséget leginkább Pápáról hoznak, do bizony jó borsos. A borokat senki Boni keresi, bár tőkéink nagyon elrúgták a termést; száras ztó szelek, kevés eső. r. 1.
Egy
Hl EDE TES.
oks**rtea vetetett, Zslomagyébua léterii gazdaságba 1BG3 évi St.
I «AIvXImI.V. ^. W.nw r. L>4>1 ._I___. _ . 11.... 1_ I ... 1
-tU -*-j-a-—a-iamauiBgycuva HWUI gáSUasSgDa lrHio évi Sz.
"Mart**** \'«J«Hsíikf ingy B fiatal sssber a gasdássst gyakorlati tanuUsára, \'"KTí"^ *»W.Wdrfn. ntátt*gy, gasdasigi intézetbe léphetnek. . . A gasdasáV tagosttoit bírtok, különféle vegyfllctü földekkel.
"A .wnaéttirtnftk a ksUisos növényeken kivül, repczo,bur-
gsinsli ós Fésza, cáicsóka, tengeri, csukor wirop, hajdins, burgonya stb.
A vetemények;géppel sorban vettetnek és géppel mivoltetnek. . Yon a gaffJMápiak IsháWa es guOJv ¦,, .-1 k\'wvtnüh*} Wlwayá^n Utillóztaiík <• télen fülesztett szecska és r6tm tAarflpápypyml taxtatik.
¦ A vwjrgalhjatósan mlveltédkés a pincze okBzcrüen\'kczoltetik. : •^^^^•^«Mo••klf^k•*i.beVételekrö^ vezettetik \'rendéi száma-
\' v^íSíKSSÍ\' r^-ögy.9 km°\'uey ,,ogy a siiidfl Möknak httnnÁt
A rákonftícok minden mesei munkában gyakorlati As elméleti tanítást a joétiekkSi. aunknaJc surkr^tJnr«l.^B t.H..«j(1.t^__ii__...... i. _
frsJ^eJeuJordltUUk és tmvelt társalgaMn kívül a gysk ^-páf tfSJ »»ép termászettrídomanyi é*. történelmi könyvtár Áll
nokuktwk tatti
rsmdtiltMMfcru ( ,... r . ^
^:y>ké*t,^sJ«iy4li.BoM<d Közlöny szerkesztőségén?1
Hirdet és.
Nagy-Kaniísa város\'tanácsa részurífi esermel kÖzhiiTé tétetik, hogy a községi vadászati jog a tilos-alá v^tt városi területen f. 1863-ik évi auguaztUB hó 5-én a városi tanács nagy termében tartandó nyilvános árverés utján egymás tttán következő 3 évre a legtöbbet igórtínek haszonbérbe fog\'adatni. ¦¦\',>
A bérleni szándékozék tartoznak 50 frt o. é. bánatpénzt letenni, a béiW pedig a UaBzoiiUétt kütcWfól éíiüntént oltíro lefizotm.
A bírlési fultútolok a városi kainnrilsi irodában megtekinthetők. ¦ Kelt.Nagy-Knnizsán Július hó l7\\én lrj«3l . :
WlaGűich AilM, városbíró.
fep#* Alul Írottnál tuláliiak\'tf\'kaposvári gyijíriasium építésénél jó szakértő kőmívesek és napszámosok hazamos munkát !0 fizetés mellett. Kaposvár jul. 9-Ón 1863. i,[ J :
HoindUlQffer Antal, építő mester.
WajdiU J.W kiadóuUp. és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Kéf zongora^^ eiadajríaó.
Egy lÍcregszászi uj zuiigora, clutaaás vége^r3ö0ft.o.é.clatlandó. Ks egy másik Gy, oótávos 100 uj frt.
liővebb értesítés Wnjdits ilóasef künyvkerüHkcdésébeu kapható
aivelök,
Legyünk nemcsak jó
„..ká^^anySbLfc «itftl^rtt ftítgrt *« I« M tirtom feledbpMk jfljalbtaii-iaat
ssás még uás eserekro megy, és köqnyoa elhárítható, — értem s taiWkon maradt kalász és annak ge-mrbryéhfsétr
Tfc mostoha vissonyok gondolkodóvá ós számítóvá tehetnek bennünket, ós mintán naponta többet töveiéinek tálunk , ránk fór, hogy kny\'czárokban k«dünk sudálkodni* Alindigijobbsn. bántott a csa-lÜ«k\'^ftany4fB*ga -és szomszédok .TVKlelfcdsegB -okfr^-kAr, mintánk" moly időjárás mo*
tohasága v*gy elemi csapásak által történty azért tigyelmemet ezen kár elkerülése vettu igénybe és gazdái kötelességemet nemcsak « termesztés ben, de a termoutanények roegtakarásábari találom.
Önálló gazdává levén, első "beszerzéseim közé soroztam-az angol vsa gereblyét, vagy Kzénagj\'üjtü gépeU Érve! tavai is, az idén is síénáuint gereblyél-le\'ttem és sok napszámot megkíméltem. De folyó évben, bot kisebb vült a lóher és kuszált volt hazám, ~ vsak maga a hazatartó éM-ióher-gerehiyélése kifizette a gép k&mátnit és törlesztését.
Számítsunk! — ^
Kivonatban közlöm számadásom részleteit. Yulfegy 6 holdas (á 1600) baza és egy 6 holdas tóter tálJiui.
.q\' -4 104 .s>»
¦á^ktUvéért ^áüaltntik j : ott ninűs -szegénység r-_ ksi^&tiéB>4ÉÉiiy»»ig,-uielyet.támogatni hiba.
* >edig\' bc«n<M>x««, 1^\'íUbirnáiödiru^\'
tso, mindenki tudja, kiaínép kM a y&puÁtaotíot i körfll forgolódik ét Wsiááeikft, nésateiket bauj\'- ¦ ,En nem megyek aratni, moníT a minap egy MelléTasszony — inkább kalászt szedek, ott 60 kri, háromszor főíi était 4» bort kopók az igaz — de itt egV nap egy fél köböl bniát szedtem."
E» egésxan kifejezi kösnópönk nézeteit. Magyar népünk padig jó dolgos, legjahb dolgos hazánk, népei közt, ezftudja, ki valaha különfajtu munkással dolgoztatott, mint például vasútnál, csatornázásnál stb* d& nem nrunkás, nem törekedő, nem iparkodó, erre meg- nevelni kell.
Gazdasági fiakegyesflieieink fafeladata a raun-ffgtály neveiénélu irányt adni,- -mart-gazdásza^ tunk minden tanintézetek, minden Bzántásyersenyék és kiállítások mellett sem fog javulni, ha a munkás osztály viszonyai, a cseléd ós napszámos ügy, a gépnek ezen kis de legfontosabb korekei, nem hozatnak rendbe.
Tisztelt BzorkeKZtö ur engedelmével orrol jövő alkalommal. T. A- \'1
1.13
Juu.Jltj
LúHerjrorűhlyélés, koesÍF, 1 ló
1 1 i*t, naponta, */, nnP Lt\'iher güvblyéléa, Kivezető á
Öl) kr. V, »fll> 2.napazáiuvK a rendeket öaz-
Bzohuztaj^/t nap. Bóhordás egy béres */, nap á1
2 frt . j Bcbordás egy rakodó ú 40 kr|
--Vinap " ,
Behordáskor bor 2 ifczo i-fi-kr. Lett 17 mázsa lóher á 1 frt 4ittt*-g^"iblyélésI4uMisisT i-lú.
a 1 frt Vi nap i
.Bnza guruUyélés, lóvczctS á bO Vr. */> HaP 1
lluza gfrp.bljéK»,Jii
I frt V» nan Buza. gereblyézés, lóvezeto á\' 60 kr. * \\ nnp j
2 nopszáiíiiis |H>trencz\'LzelV~af . 30/kr. i
Bchordáa fgv bérc* \\\\ nap á - Sírt ¦ Beboráás rakodó ;\\ 40 kr. a ¦ V» nap ]
Behurdáakor bnr 2 itoze á GkrJ Lerí 1% szekér szalma 15
máxia á 30 kr. Leit 3 mér5 tiszta buza á 4 ft
öszresen
Marad bevétel vas gereblye
A vas gereblye Kőkor Náu-dórtól Cieuken csináltatott, ára 106 o. é. forint, ennek
évi 5% kamatja...........
Törlesztés lCF/m _¦
BevT tel
Ha földünknek anaptéríiük közötti alakját vizs gáljuk, következőikéi! tapasztalnunk: a nap-ójegyen-jetek éjszaki vonalán t. i. nngy szárazföldet, Ázsiát ^ kr I A* Afrikát; délen pedig határtalan tengereket. Mi «/. 1 amerikai szárazföldet illeti ugy ez azon vonal által f-tloszttttik. Ázsia a nap-éjegyénleti von«l a a tiaptérilű rák jegye (éjszaki naptóritö^ közt merül fel az Oezuán-búl. Es a fiildni-k épen ezen részén uralkodnak az ügynevezett Passatszelek, melyek az Oczcán s a szárazföld különböző és eltéri} légmérsékétbl erednek, líra a nap a\'nap-éjegyenleti vonal éjszaki része felé halad, a molegegyenlitÜ követi 22. ^raartiustól 22. szeptemberig. Ha ellenben a npp 22. ezep\'embertöl 22. nmrtiusig veszi arra felé i\'n\'nyat, ugy ezen irányban-az ázsiai és afrikai szárazföld befolyása tnrtja fel az egyenlőséget. történik a keleti félgolyón. Mi a máaik félgolyót illeti, nincs ok, a molegegyonlitotöli záraz és viz éjszakon mint dó-
b25 10J50 1575
27
71
öazvesea
Marad még tiszta haszon i . —|—. 11J96 Kaen gépet n*m lehet eléggé ajánlani a gazda-^közUntégitek. --- - -
Megmentettem lí hold«o 33 frt 00 kr. értékű termést, melyet csak drága napszimoasaLlehetett voU\'a-Qiszegynjteni. Tudom, hogy régi gazdáink azon megjegyzéisel állnak elö: „Hagyján, nincs az elveszve,majd megtalálja a birka,\' a sertés — agy js sok a kiadás, méf azokra- » drága gépekre, mélyek égesz" éven át á Mrinben hevernek, adjank ki pétíxt?B-itb,—-Ue kérem ez nem pénzkiadás, csak péliselhelyezés, -mely a* kamatot és tökét vuisa ízblgálja. Nekünk Ubb JAveddem kell, több takarmány, legyen a* bár.
- szalma ia ~ melyet a birka minden esetre a legelön ,. eltípor.:— K* raeg-netn tanulták-ogazdáink, nem tá"-
ipasztalmk% káwktal", lingy-a tarlék mohó leftelto-.lé»í,Jji birkának épen a legmelegebb időszakban éantuet^aló UriÜ*, mennyi betegséget okoz? — ^jiTO* a ^sWgétíy\'zselléreknek irt legyen belytik ka:
- liszt szedni /** vetik fel a kamli pMtantropujok, ;
Kn tftrgéttységef; prolebvinsságot magyar ha-idlnában — ktoéw az ínségtől most sojtott alföldön . — ura itmvrrk. Szegénység csak t# uralkodik, hol \'aadnftViHi -Vnn, JicCanrönlumérainu\'arányban az ttaatMMirUakn^dé bál > nap«amo,\'drága pénz-, \'ért\'ifeáa alpbacá, 1iM tsefléf átiMnyok meleg jtupo-kai iakibb bésalk ^Utt «MÍgéloek, mintaem hogy vámba mranAneV/bol mankaban^ válogatnak és oda araiuk, liöt-jó ebédel és borikapnak.M A6 nnttka,. a birkanyírás, gji aratás ptak taulat-
Az észszerű gazdászat.
Dr. Miller Károly után
RRNYI REZSŐ. V.
eltérésre, murt ott a
íen majd egycnlyan van felosztva. Mindazonáltal . ______ _. _____ ________________ ...
különböző regntÓTsÓkü, rengerek folyamai itt -is- aa—nyAhn.n- mHagn-vjllnnynmiág *"lajdnnaiynl-fug_birrii. egyenlő melegfiikgk vonalain eltéréseket, hajtásokat sBÜlhotnok.
Innen van az, hogy a delnjegyenlítő éjszakra a nap-éjegyen vonala tói fekszik, mllHL\'gy 20.
cleiségi
fokra, nem messze Kalkuttától; a miután a nyiigoti félgulyón nincsenek ennek elluutétes okai, ugy ezec cgyeniltünck hasonló .vonatban kelt a délsarktól állnia. Eb tettleg ezen irányt "követi is, mart Dél-Amerikában ezen vonal minden elhajlás nélkül majd 12. fok déli szélességen halld. Ha tehát a delejcgycnlitö rclaprajzát eszerint jeleljük, ugy éjazaki sarkának a 70B éjszak! szélesség és 100° nyugoti hosszaság, déli sarkának pedig 70" déli szélesség és 80° keleti hosz-szaság*"alatt kell lenni. Es valóban igy fekszik is, legalább az éjszaki sark, nem tekintve *) a rendes hely -változást, melyről még szólni akarok.
A villanyfölyamnak keringése, mely az egyenlítő tájaitól indulva ki, útját a légkörön át veszi, hogy a sarkaknál ismét a föld tömegébe vagy felüle--tére-Visszatérjen, innen ojnja^M egyenlítő tájaiig ömölvén,,— parányainak bizonyos sarkasítást látszik szerzeni, Ugy a víllanyparányok vonzása is sarkaik okozatául Játszik lenni. Innen van az, hogy a vasrudak,; ha sarkfolyamnak megfelelő helyzetben Tannak delejes erÖt nyernek; ^nnon magyarázható a vasnak, roisterióges delojositése íb, mely delejes erőnek a villanyoBaággal nagy rokonsága vágyón.
-- Hogy a delejsark nem elég erős, észlelhető; hogy az elhajlás; a 11B 30* kiindulási ponttól, 1580. évben\'keletnek, 16C3-han nyugotnak indnlt és 1814-ben egéBx 22* 14\' nyogotra jutott, honnan nyugotnak visszatért mintán 1854-ben 20°. 10\' nyugotnak állott.
Anélkül, hogy, a csillagászati számításokat sérteni akarnám, azt ,hiszem mégis, hogy ezen mozdulatokról számot adni lehet^ha földünk alakját viza-gálatoíá VfWESzOk,-Az éjizáki.félgűmbön felette nagy szárazföld található, melynek hegyei ós aikjai, a mennyiben a tenger felszínén fölül emelkednek, ezen félgömbnek sűrűséget és súlyt szereznek, milyennel a másik félgömb, adéli sarkak jégtömegeinek daczára ¦era bír. Ebből, következik, hogy a föld a nap körül egy ferde állású t oly egyénben forog, mint egy a tengelyeihez roszul illesztett,kerék, mintán lobbizódó kanyarodásokat tesz.\' Ezen iohbázódó útnak kell a meleg ó» delej egyenlítőit módositni-KövetkozÓBkóp a delejsarknak ír kell ^aránylagos belyváltozást Bzen-vedni. Ezekből előre meghatározható, hogy áz elhajlásnak 1966-hea e-géazO" ér, ha a föld felszínén addig Valamely változás nem történik.
A fóid ezen mozgásánál fogva a de lej sark a föld sarki ktfrfll\'egy 1íörrvagy égy köröndben mozog, B
.- .-- ;>\'^\'^**lt*w«a--8\'a\'bwta(lnkit ínlpfl t&bbsaBr Ut**, I7ftí#9Í.\'*, *>W7*tW>n «««4oU»w kirren. » r^a
kqrürbelttl 004 évet igéttyel, ....g, ladjon. 1663 Parist legmegközell ül? em elhajlás akkvr;76» antalott: duajtark folytonosan távosett a felé véré irányát, hol legnagyobb ben éra cl j aa elhajlás ekkor 60f& . , rika éjszaki" részén áthaladva nya^oíüak visszatér az elhajlás 1,851-ben 66B 35\' mutatott. 196ö-ik év ku fül lesz legnagyobb távúiban Paristól a delejaark; okkor ezután nyugotnak o várns délkörén áthaladva e délkörtől nyugotra 2116-ik évben éri ol legnagyobb távuUágát, és 2267-ik óvbon azon pontra fpg érni, honnan 1663-ban kiindult, az az utjának azon pontjára jut, mely Parishoz legközelebb.
Itt azonban az éjszaki sarkról van csnpán szó ; azonban az mi egy sarknál ált, annak ellenkező érte-
temben h másiknál is állani kell. ¦ _
- E mozgás^öVelkeztáben a delej-csomók, az az azon pontok, melyekben a foldegyenlítő -i delejegyen-ÜtÜ által átmetszetik, évenként keletről nyugotnak közelednek. Ugyanazon mozdulat következtében föl kell tennünk, hogy Páriában a meleg I663-ik évbeli érte el legkisebb fokát, b hogy azt ismét 2267-ik évben fogja elérni; s hogy melegének legnagyobb fokát 1861-ben érte, s azt ismét 1965-ben érendi el.
A vilknyparányok viszonyos vonzással birnak, mint egyéb testek parányát". Ezért tehát ha a légben vngy egyebütt elszórvák összesedhetnek vagy tömörödhetnek, épen ugy mint a légben látbatlan gözabik-ban elterjedt viz végre felhők alakjában egyesül. így vezethető el igen könnyön a légköri villanyosság egy nvüt helyen és tiszta idővel nehánv átvonuló felhő által. Mi belőle visszamarad, azonnal nemleges villa-nyosBÍiggá változik.
ittatik hogy iv villauyusság kétféle folyadékból áll, melynek mradegyíké-^gymást eltaszítja, mig a másikat vonzza. Ezfk egyike Üvegfolyadáknak vagy tettlogesnek neveztetik, másika pedig mézgafolyn-dóknak vagy nemlegesnek hivatik.
Ez azonban tévőd és, mert a TillBnyosaág--egy és ligyannz; s hosgu^tanni kívánnám, hogy csak egyetlenegy lehető. Yiflzonlagos mennyisége minden testben különböző okozatokat szül (a vonzás törvényei nlapján), melyek alkalmat nyújtanak az elnevezésekre, melyekkel megjelöltetik. Ha e mennyiség valamely testben szaporodik, ugy az tettlegesen villányii-BÍtottnak fog neveztetni, s más testekkel) viszonyában az üveg-villanyosság tulajdonait bírja; ha ellenben e mennyiség kevesbedik ugy a test nemlegeseu villanyosítottnak neveztetvén más testekhez) vjszo-
Mindannyíszor tehát a mennyisser egy test tettle -gesen villanyos, mondható, hogy közte s a villanyos-ság közt égy különös rokonság vagy vonzás vagyon.
1-oaCr,
legesen, az éleny ellenben tettlegesen villanyosíttatik. A villanyossagnak cBZorint tehát az élenynyel nagyobb rokonsága vagyon mint a vizenynyol.Hol azonban éleny vagyon, ött"mindenütt villanyosság is található, és ig^ou illet folállithatá az átaUnos elvet hogy: amint az éleny más te Bt tel egye-büI, mindannyiszor a villanyosság fel-szabaeVlíl; az éleny mindig tettleges vil-ianyosságot ad s az e l é g h o t Ö t e 8 t nemlegesét
2-Hzor. PouiHet szerint a testek valahányszor, ha állapotaikat változtatják, a villanyossagnak jeleit adják; a villanyosság amint a feloszlásban vegytani és elváló elemek találtatnak, mutatkozik. A Túgaós (alkalisch) feloszlásoknál a vizgös nemleges a lngsó ellenben tettleges vjÜanyossággal, bírnak. Ebből következik, hogy" az Oczéán a a nag^ tengerek, niTüíáü nagy gőzölgéBt okozOaJE, „legna^ob^mennyiDégÜ víÜanyosságorKrtiak, mely az eíválásbólUaármazik, s melyből a vizgöz által osak kevés menojriség^t veszítenek. Ennek küvétkezése az, hogy a viharoknak a nyilt tengeren nom tehet oly-\'gyakariaknak lenni, minél inkább távozván a szárazföldtőlmi\\Arago véleményével s a tengerészek tapasztalataívWl öbz-hangzik. • |
3-szor. A savanyok feloszlásánál\' ellenbeti a vízgőz tettlegesen villanyos a mi visszamarad nemleges. A villanyosság tehát kevesebbrokona ággal\'bír a savanyok mint a viz irányában.
A villanyosság mint a világosság s egyéb testek a vonzás törvénye alatt áll.
(Folyt, köv.)
A pinczéről, és ennek issökségea tulajdonairól.
U.
Mily mély tegyen a jó piheze? mily magaa annuk boltozata, mily vastag fülil alatti falazata, mint építéssone W,,és nyittassanak n szelelő lyukak hogy ások jónak mondat has sanák,?
a) A pinczo mélységo fUgg a helyiség-tulajdon^, ságától, a melyen ásatlk; ez a sík térnn mindenkor mélyebben ásandó, mintsem ha az sziklába vágy doalMiIdalbn ásatnék. Egy kivágott két vagy 3 öles hosszú ttrodék. molynok akét vó6o,ajtávalellátva vnn, mindenkor jobb h* hogy a légbnaat e fiat altén be nem bocsáttatik, és még is nyantoaaka oly hideget tart mint a jégvernii; UK ily plnczéknél & U{f«bb teondö-
*-sak :i%7*gyík njtó íiyitvatnrtiisa. Ezen pincze snját-bdga az, lm kősziklával von födve, hogy öl- a meleg, se u hideg váltnzását lm jicni eresztik Ea caak az mondhatja magát szerencsésnek, ki ily helyűn építheti pisczéjól, ha még ezt a ned vesBégtöI ía megóvhatja.
A Bikságon ép az ellenkező niód áll.elli a pincze ópitóe-re, a hol is a píneze mólyBége mintegy 1G láb " lehet, és a boltozat aj záró téglától a füldsziníg 12 láb magasságban állhat és az igy építtetett pínoze boltozatát 4 láb vastag föld födje. Megjegyezve még azt, hogy a falak egyonesen vitoSBenek fölfelé, egészen a boltozatot kezdíí sorozatig. Mi pedig a huBszát illeti, a szélességével együttj az üzlet vagy szőlőkertek nagyságához alkalmazva szabad akarat szerint építhető. A tapasztalás azt tanítja, hogy az ily mélyen épített pin-i-2ék, ha többi készleteivel összevágok, minden időben a legjobbaknak ismertették el. ~ " ~"-----
Ha pedig még mélyebben építhetők,mint elmondatott, ugy még jobbak, 8, a kívánt czélnak tökélya-tesen megfelelnek, kivált akkor, ha az alsó falak vastagságainál nem kíméljük az építő anyagot. - Láttam Di eltei pinezóje falát Rüdeahehnbán; mit éppen az egyik szelelő ablakjánál megmértem, egy mngyar öl vastagságú volt; és S ezen fal vastagságának nagy horderejét tapasztalása után nyilvánította, a változó száraz fagyokkal bővelkedő téli hónapokban.
A többi pinczo részleteit, nevezzük: pincze tor-náeznak, VBgy gádornak, bejáráBÍ helynek, szelelő lyukaknak, és pincze fekvésének.
A pincze tormícxát, vagy gádorát, vagy bejárást mindenkor — a hol megeshető — két ajtóval ellátva kell építeni. Ha ház alatt vaiy a pincze, ekkor egyik ajtó fennt n házban, a másik pedig a pincze le-járás utolsó lépcsőjénél volna alkalmazandó, mely kéLajtó a piuczébe vezető lépcsözet lejárás közét zárja, mi íb a gádort vagy tornáczot képezi. Ha pedig.a pincze lejárás nem a ház belsejéből, hanem kívül a szabadban van, ekkor ezen lejárás a mennyire a helyiség megengedi, lehető hosszason épittésuék, mert minél hosz-azobb annál czélszerübb és jobb. — El végre, ha ezen lejária délnek készíttetett volna, úgy az múlhatatlanul az északi részre átteendö, és a déli részén elzárandó és pedig ha ily pinczék magas helyeken, hol a levegő tg\'n hideg, léteznek, — an ily elváltoxtatás múlhatatlanul szükséges.
A Bzeiefe lyukaknál többnyire az építő mesterek azon szarvas hibát — nem akarom értetlenségnek nevezni — követik el, hogy a megszokott, és nagyra csinált szelelő lyukak által annyi vílágoaságo^vezetnek . & pinczébe, mini-egy-éles kamarába. .Ea padig n> nt-moeferai levegő hatása a Bzelelő lyukak átmérőjétől függ, és ezek csak annyiból szükségeltetnek a pínezeken, hogy a "bejött levegő által a pincze légmórflókloto -BBabályoztassó/bh-:----—----
így a szelelő lyukak az épület nagyságához mérve, kevesebb számmal és keskeny minőségben alkalmazandók a pinczéken; néhány átellenben lehet a-mó^ síkkal-^melyekkel a megkívántató esetben levegüát-vtinatot lehessen eléídézni, de az\'Ily. átellenben álló szelelő lyukakat mégsem szabad folytonosan nyitva tartani, mintán a folytonos légvanat a piuczében igen sokszor a levegő mérsékletet megváltoztatja, mely oknál fogva:
Az igen öreg ó boroknak, miket nem palaczkok-ban, hanem hordókban kivan eltartani a tulajdonos több időre, jég hidegségü piacse való, miáltal az igen messze elharapódzott, s náltrok már napi renddé vált utóforrási állapot egyedül, és legjobban csak ily hideg pincze által távol írta tha tik el.
A pinczék kiásatását árnyékszékek vagy ezeknek leboltoaoöVgQdrei kfeelábe,. nsgyüárral, és ártalmasán helyezi.bár ki is; azért ezeket távol kell a pinczétŐl tartani.
A boros, pincce se nedves, se száraz no legyen a túlságos nedvességet a papíros és parafa dngaBz megpuhul áss faltai tapasztalhatni, és ezentúl h.i a hordókon zöld Mnéa/rautatkozik, a vas abfancsók meg-roEsdásodnak, és a levegő fölötte rekedt, ugy hogy büdös és rosz szagú.
Egy kevéssé mérsékelt nedvesség igen jó a pin-ezóbe j igen szárai, ekkor a borok nagyban apádnak a hordókban, mivel a fa kívülről semmi nedvességet nem szíhatván magához, a bor könnyebben párologhat ki rajta. Az ily rekedt pincze levegőjén a BzelelÖ lyukak által lehet segíteni, melyeket a pincze földjétől az épület falaiba vagy az épület kéményébe szoktak húzatni az njább építési mód szerint.
A különféle fajú borok igen megkívánják, hogy termesze tök szerint tartassanak el, ugyan íb különféle
Íiínczókbo Icgyenok oltóvc. — Való az, mít Angolhon->an igon sokszori csat igazol, mikóp a dóit részekben termett borok ugy az északt vidékről jött borok külön önálló- pinczében kezeltetnek a miért íb ily borok számán\'~vagy két vagy egy pincze,\' egy választó fallal eV ajtóval oiltatik két felér,
rKson, pinczék közül egyiknek melegebbnek kell lunní másikánál, miután vannak olyan borokv.molyek egyík pinczében jobban eltarthatok, minta másikban h ué ily. boruknál a pínozo légmórsókletéhok raagasab-ban kelt állani, mint a\'közönséges nlnozéá. ""^"Tesssnr- Madeira flyra kas i Alioan ti OyTttSiielitöbb^ilr formájú ás természetű borok in-kább: saelflg;. pin^zJBty-mtpt aemThiduget igényolnok nr cltarthatisrs; mlg elúnb«n» francia és rajnai ómét borok ami borainkkal egyetemben a hidegebb
ff 105 §s»
pmckét igénylik. Ahol tehát ily kél különböző lég-mérBÓkletU pinczék léteznek, ott az egymásba nyíló ajtókut nem szabadj\' folytonosan nyitva tartam*, mível a légmórséklet egygyé olvasztása által nagyon káros lösz a benn fekvő üorokntTlézve,
Elkerülhetetlenül igen szükségeaBé válik a pin-czékben, a hol déli borok tartatnak, a mesterséges felmelegítés , éB ennek azabályozhatása; miro nézve múlhatatlan egy hévmérő fthermometer) helyezendő be a ptnezébe, és a felmelegítésre legczélazerübb a már említett felső tetején elgyujtható vaskályha, mit az alsó részen, oldalába beillesztott szelelő lyukon fel jöhető légvezutüvel szabályozhatni, a ben levő koszén gyorsabb vagy lasBahb égését tekintve b mivel ezen kályhák kötzénnel futtotnek, o ezénaavany és Bzén-uxid kigözelgése kevéssé óvatossá teszik a bemenetelt.
A pinczék fekvésénél, ha csakugyan a helyiség u*egsíigtfdi, aaépltü a plnoae fckv6aó;Ój.^aL-déIUáuy ha váíaszaza, ?8 épitee. A kelet-nyugoti irányba épült pinczék közönségesen cstve frie levegő beereaztés miatt igen roszak, melynek valóságáról következendő oknál fogva meggyőzödhetünk.
Azon tömeg, mi télen át az atmoaferai meleget 10)10\'/, fokra emeli, ezen tömeg szerzésére bizonyos számú szelelő lyukakat ganajjal elzárni, vagy a pín-czéu létezőket mind íb berakni kelletik, mindaddig, migk-n a kívánt melegség 10 lO\'/\'i fokát elérte, mert a pincze levegője magát az atmoBferái levegővel egyensúlyba törekszik tenni.
így tehát télen a külső levegőt, már a pinczegá-dorban kell nékünk mérsékeltté tenni, és a melegséget a gádorba megkeveBÍteni a pinczében létező meleghez aránylag. Ezen tárgy majd mindenki figyelmét el szokta kerülni, mert ha a külaö levegő hat bí-d<-g fokon áll, azonnal a pincze szelelő lyukait be kell zárni, mert ha ezeket elmulasztjuk^ ekkor pinezénk-ben n levegő ugyan hat hideg fukra fog változni, mely hidegségben a bordókban levő boraink sokat Bzcnvedvén, kívántató igénveiket elveszítik. — így tehát a szelelő lyukak a tehető legnagvobb vigyázattal annak idejében nyittassanak éa zárassanak el, mely tettével a pincze tulajdonosok azon helyzetbe teazík magokat, hogy boraikat a megkívántató lég-mérsékletbo helyezvén, ezeket több ideig eltarthatják és ez ti) tel oztiknt jobban értékesíthetik.
(Folyt, küv.l
\' \' ^ " - \' "
hogy m a kerléjzélbüu oly kitűnő pássr<iiellátirozás mesterségéről nem tud, -— a hogyha kert- s\' ciDrjében Flóra, Pdmono és Cercs székeltek is Toíná,\'.,Szok áldásaikkal ezeir\'szdnMgteleniiéaé\'ii\' rögtön taráztak a, nekik az értelem által másut emelt oltárok elfoglalására. Rigicza, 1863. jut. 20 ah. " ! ¦ .. . ^.
Id. rigiezsJ KOVÁCS JÓZSEF.
nlg elünben » I borainkkal egyr
A lépfenének legbiztosb óvszere most is szölözóldje
E növény növénysavat tartalmaz, azért a vérnek nyirkoaodáBát töri meg, melynél fogva a könnyű éz íűTgékony. .Yórkerejijrés yédetik , igy nincB \'\'ok, hogy n tályogos láz, melyfiol t-rfídnek azon sokféle gyuladáaok : minő a lépfene is, kifej lödhoBsék a takarmány szüko is elegendő indok, hogy a szőlősgazda a szölözöjdjét mqgbepsijlvén, haza hordja marhájának.
Le kell tehát fattynzni, kacüazni, levelezni és megnyírni a szőlőtökét, üssze gj-Ojtoni és e hulladékot takarmány gyanánt nyersen vagy Bznrazan felemésztetni. Ez által nemcsak hogy hatalmas óvszert gyűjtünk marháinknak, hanem még takarmányt is.
1. Mindem oly fattyuhajtást le kell ^tördelni, mely a tőku ngyából fürt nélkül\'van, ós csap bak nem meghagyható. * r
2. A legalsó .fürtön alól minden levél letördelendő, igy a bzöIő fürtök léghez, világossághoz, harmathoz jutnak, korábban érnek; nedvdúsabbakká o czükortarbtlmuabbakkA válnak...... -......... - .....—..........
3. Minden künyükhajtást ki kell törni, hogy a 2-dik az. alatti kedvezményekben annál több előmozdítás eszközöltethessék.
4. A karró hegyén felül, nyúló veBzszők lenyi-rendök, hogy a szőlőszemek felesleges árnyat ne kapjanak —- a fürtök kellő kifejlődésükben ne.akadályoztassanak.
E munkálatnak épen most az ideje, t i. akkor, midőn a szőlőszemek elvirágozván, már söréi nagyságúak. -
Ugy is lehet tenni a veszszö kurtításakor, Jiogy a karró végén levágott venyige tekercsképen össze usavartatik és a karró begyére huzatik, hol addig ha-gyatik, míg raogszáradt, megszáradván, haza-hordá-.tik, mint legfmomabb-tólj takarmány eltétetik.
En alig ismerek hatalmasabb óvszert a szarvasmarhák lobos jellegű betegségei cllofr, de tán még a juhoknak som volna niegvcLjajdŐ takarmány.
Ha az orBzág műiden ^zülővidókóbcn ily gond fordítatnék o dicső takarmánynak megszerzésére, ugyan hány azázezor mázsa takarmány nyal lehetnénk gazdagabbak, és jnonnyivei-tolnánk előbbre a szöIŐ-niívülóflbcn V «
íóTmog kell fontolni, b nom cllmmarkotlva nál-czát törni ez ajánlatom folctU Az iílii még nom keBŐ.
TERSANCZK.Y.
Kerti ós gazdászati aphorizma.
A ki az udvara Boprudóka s kortjo utkap&rásai, gyomlálásaiaak helyet találni nom tud *s klssÓratja: az nyíltan tajiHsitja, hbgy fogaims - nincs\'S»ea, s.\'tter-
téazct- ós gazdaságban annyira szerepülő, compósTír*-gya kóasltóaénok nagy boosÜ fő anyag értékéről, —
Megyei tadóait&sok.
BalataR-iFSred, 1863. aug. ti-áu.
Kedves barátom! Árkádiából Írom e sorokat, — s m;ir egy hét óta élvezem itt a kis magyar tenger Üdítő hatását, — de ne vedd rosz néven, hogy tollai még csak\'ma vettem* először számodra kezembe. Nem röpülhet ám itt könnyen a Pegazus 1 -mert-Füreden —1 ^barátom — minden ember magasabban akar röpülni másnál f b a fül rontó BzárnycsartogSaök — melyek azonban csak port vernek a légbe — elveszik k-eofve-det az elmélkedéstől...
De ugyan hová lett innét az a tündéri fény ? az a ragyogás V melyről Benzánk méltán elénekelhetá vala:
Hompa s fénv a bntoroklmn Kincs töméntelen mennyi nincs sehol ! Szilaj lovakkal tömve mindenhol . . . hová lett innál ax országnak itt nyaranta Összegyűlő dísze, virága V meglátBzik bizonyít* is a\'mostoha vi-Bzonyok nyomása \'¦ • • ¦ és ez a Kisfaludy szobor is oly búBkomoran tekint le a Balatonra, mintha ő aem szeretné az idén Füredet, Bzinte elbúsul az ember lelke az Ö komor tekintetétől. . . Pedig 8zép_tárBaság van ítt az idén mind a ntellfttiB; mindenek előtt legnagyobb számmal van itt képviuclve a pénzarislncratíart az az : a zsidók , ezután jön a képzclt-anstocratifl, utána a demíJcraílcti-ariBtncratía, a végre a detnoera-tia. A képzeit-aristucratiát. vngvia — Mocsáry Lajos jeles „Társo«életeJ szerinti fertály-mágnást negélyzu aemmiEÓgpket eleget hithat ítt a halandó. Ezek szn-tán — tisztelet a kivételeknek — azt képzelik, hogy ők-ha mindig németül fecsegnek is, meg ha czepper-liznck, éa télen-nyáron plundrában járnak is: azért ők mégis magyar emberek maradnak. Már ehhez aztán nagy képzelő tehetség szükséges,\' _
Az operettek vigan folynak- Legközelebb „Tiz leány ée egy férj sem" került szinre; utána „Con-Heurv ur otthon van" cziraü operetté adatott,. Szilágyi mindenkor rendezü; ő jeTes~naHl tehetség, s kedven-cze a közönségnek, kár hogy kedden visszament Bn-dára. A hangveraenvek is egymást érik, csakhogy "arakban nem gmiytra a verseny mint n terem hang-zik. Tegnap is ugyancsak hangos volt a concert helyiség, midőn Jóri Antal Yelenczéböl .erre utazó zongorámüvész concer^e^" csak négy ember volt-je-
lén! Ma isméi Zclíáef és ErBestt ttralr harmóniai (uj találmányú hangszer) versenyt rendeztek. Ezek az urak persze azt hiszik, hogy a fürdő közönség is olyan mint maga * f ü r d 5 (vagyis a Balaton) t. i. kimeríthetetlen 1 Pedig zene; kirándnlis,\'táncz, színház, tombola, hajózás, szabad koldulás, jótékonyczéln Ucitátiók! — mindenféle rongyos köpönyeg -alatti kéregetések ugy k Lm-e r 11 e n e k itt mindenkit, miként nemhogy as\'ólyan kintoTnaféla hangversenyek meghallgatására lennének képesek e kimerülő érzékek, — de még a máskor oly kedves hullámú balatoni fürdőt is nehéz ma kiállani, mert a l6Vi fok, a lég pedig 17 foknyi r-sak, bizonyos napokon, tehát hideg a víz.
Áz is furcsa barátom ! hogy a mi lapunk nem jár ide! képzeld OBak : Hayer vendéglős nr, «i iránti kérdésemre azt feleié : mikép Ö móg^csak mos^hollja elÖBtör, hogy létezik a világon egy BZalaÍSómögyiír újaág is! *) Zalai fürdői és ntti/ar meg benne a satal hírlapi Csodálom, hogy Inkey Adóm hazánkfia —_kl-minden közjó iránt itt érdeket gerjesatye — sok ügyességet fejt ki e téren —nem gondoskodott lapunk érdeke felől is.
B, Bizaí ur — a kedélyroágnás nem egysaer villanyozza, fel leleményes eszével mé% most isa publidtf* mot, 6 "életet önt itt még a müvésEötbe\' is — s hVs jámbor bukott ooncertísták elutazni sj) g« k t ó I nem tudnak, ö elutaztatja azokat Is. O valódi s em-porflorens, s ha a romaiak korábanól vala; bizton hiszem, ttljkép azok kinevezték volna Öt a her-vadhatlanság istenének.
Volt társas kirándulás is BadacSonba a gőzösön.
Szerdán rtáuc5ybialpni Msyernáí. A Tondégek száma növekedőben. Nem csoda\', áz idő is derülni kezd. Isten velünk 1 TOBOLY VICTOR.
Motiáe«, 186$ «ag-Mn.
Képzelem, mily unalmas lehet egy vidéki levél a közönség előtt, minthogy a levelező mindig csak a köznapiságból vovén tárgyát, irályán Is prósai szárazság ömlik el. Azonban, azt Bom tagadhatni,-hogy « vidéki lóvéinak is az a jó latajdona megvan (b» t. i. irÓjáJÍgozságns"}, hogy a föUmirelö közönségnek úgyszólván nélkülözhetetlen kalausA^mert szinte tájékozván magát, termények eladásánál Togy azok vételénél sokszor mosolygó nyereményre tos* szert.
Es ex igazi lény, nem pedigJAgWLTBwrltettTtn-holmány. . ( . ¦ .
-\\ ml rtgeu halljuk, faocT «r yt»í**rjaTM*-
eiak InHHk a randjgukat. ~ \' - . S.»rk.
M^TttcgS* suípoKVÍ fCddbírlokosbiil., , v-; ,1. ^Ikbok\'koat tAMojn vnldk, liogvafrldb^ökM* «¦«- vidékünkön,Uk« lennéuvVereskerfö megszolitá vüi-e títáft-áSija. A földbirtokos igeimpl ^.iWoh /Vst&\'2 ezer merőre aa átbau csakbamnr beleegyez-. itíkiTalB^hm aá eladó Idajáben^ Upok.által nem ér-- t#«4t;^grrinily arinyban.\'AU a. itteni termés és ar-kelet a WbW piáoáokra nézve. Atóta fix.^rpAitftkdr-keleté.Mwbtotipwvk^jinál1 frt í° trftl a k.vn erolft\'ett efidö arujavat máig várt, cr uratos-_ tác íearalább 1000 frtot biztosított rcszcre.;
j? vidéki levelesének, tc hat\'ily prosai tárgyak. küatJc9U1JttWOgnia^4?_§\'l|Jrt ez n,it B,,\'m ftí"í 1,1 eP\' s nragtat fölötte sasaöntudat, bogyTmnél közimBÓgeab -Ir^^Me^fe^yalamely-tá^ raert
csak u eredetilég vezeti aa embert viasza ax us tcr-* mAasetbea* » \'
\' \'Teguapi ketf piaczojikon elegendő élénkség mii-taA^aott. .T^aatabuaa éa.roae rakott mennyiségben volt, árpaközépazerün, aabmegtan ÜOmérÖ.
TI«ttJd^ak«kilaja".ífrt"&0 kr-ig terjedt; ele-¦ in te azonban 9 frtot is kértek ax eladók, ue ez árt senki sem adta meg.
Jiozs kelt ti frton, kétszeres 6 frt üu krig, árp-i 4 frt, *ab 4 frtÖO- Öfctig, SKÓna mázs,i> 2frt nO kiig _.: t-rj^l. Ti"hd""^ i»"ni üzérek a pürüJiitt-liiiiézet részérő veszik. Bort, vagy 3 hét .óta, i-gész megyéből annyit szállítnak ide-hajóraj hogy délelőtti órákban a falsa dtmapart a kocsik által egészen, el vau zárva.
- ^Körülbelül 4 ezer akóro valót szállíttattak már el innen fül Bérabe. A bornak akója 3 frt. Mi a kerti ^Tüneményeket illeti, daczára a gyakori eböiiok (mert most jb csak 47elStt~voIt^_8íniár isiuét borul), minden watnya s élettelen. . Egy k\'Apn>"rt» ffjgt -ti)—4fr krr_a_inrtnnuk_PÜt..
4;>krértmegw veszik. Élelmiszerek közt legolcsóbb még a Ima. Teliéubiisuak folitja 10 kr, birkáim* 14 kr sei-tvésbiís 18 kr. Aki teliát olajon akar élni joVuleg lin»i-egyéki« biztosítom,lu<iíy j-blian ki.-lujriti rtvágvátJ 1 fent bússal mint áfont akumiifel ; í\'dzu-lékkel. ; KLuYEUAY.
^ Bácsrjieífyí\'i hírek.
Közeliben Bereg dffnntnelletti helységben liar-umiCK iM-iieliiiiiy has ug>Ut le ez, akkurLrupp nt forróit csilüliötipú azelbeii. uzerenean v»lt. hogv » veszély nembe m a lielytte^lteu történt, h>>l tt-tiTiii\'-nljb karokat. Idi^tt v..|na — du a szelén egy frlr.-enö li-lyue^b.Mi
eppeu a lakuasagnal-a legszegényebb reszr: sujUtotL
Tovább* Aputin ui-zu vun-Hab.ni m vi.lt \\\\i\\Ly r Uk^verizely^\'^melyben-szánioa lut»- Itoiuv.-uli A, do bzu-
v4k
Jr lesili beliuiauz i^gye n mint egű
borélut is, a tílnláizatitil enetl. efrykrirt-ksüiaíni-é^iltö ííh-Ktf-riuík l>a7^ilinii,VÍHSaani<M)t, onnét valamit kimenteni, n tüz
¦ r*»-aiakaírt,^.im4yrpji:nn\'gitiiegeri; ntán_-a sieteir, de :i**ft szexuncsétlenül-a tűzben mnrndL
Ugy aa ottani cs. k. ndószűdó, nőjével szinte a tilzbnn vtvMttnek iqoudntik. ^
¦ . Aaotr\'bukttresti; 4jgu.kárbásnak mely ugunsai úl-fcd,\'Ulán aa egfbmaUú mngynr hazaiján a sclyom hernyó nüvvlleaével vúllalkozúknak ingyen szolgálta a magút, s a tenyésatÖktöl a gubóknak tuntjut 1 o.frton vutiu meg;.aa e vidékre juti Ügynöke.által kiszolgált k majd minden részesített községekben eredménytelenül maradt mag, Baracska helységében örvendetes .ersditféayt\' matatott fel, elannyjraa, IiQgy aa\' ottani trsata magyar jakosagaak ezer fjrton f^lUl jyvedelme-
guhSkira~JJftrac-skai roppant SQ\'bT hosszú négy .emeletes, és pinazes kettős emeleies te-tóyijí .ellátott raas^bán_e*aki>zlőtte atojils termelést kühinöeazabilTTji fejügyele\'t mellett. Melyekért nyert ma^it aao^fra«é»iai hazakkal kötött szerződése. .-Lllet^ azoknak Altalaadgalamlja.
A magtermclés alán ¦ magtárt a jelenlegi tuhvj-donoatél — abénái banktól —a Bajai urtHlalntn volt tnlajdoopaitiak^ ZÜohy iBódog grófnak gazdaság kor-minyKiija bérdte ki, hogy ott a vidéken bsszevifcidr-landó knkpncaa levelejt szárítsa s phpirna.készitésra alkalmunk.; Mely villáik ozíb-Jk mér AThoní ipar\'cm cl-kedi-Mn«k örvendetes tannsága.. -___ *__Id. rigiccai KOVÁCS JÓZSEF, ,
Hirek én események.
. ¦:iíVf A A várnai törvényszéknél felmerült az mliie-•ügi fogság kérdése,.de ezen. kérdést megak*Hztfitta *-^y másik óriási inturrogatip-, t. i. ki wl enni nz ily íogiVíd^ak\'i A\'hItela»S tóeretné ugyHn^nózní ós tud-ttJ,, hogy,vagyonának bitorlója Bzab.idságát veszitao ,jYllkitili^^^{v^taa}lx..n^!ijiey is tőbbiiyire ¦ u^A*fct;sz;enTed! aaebje, sehogy, sem tudíitwglMrit. kMwí \'aa4a-«Hm^*«J, bogj-aúg. trakta Íjon is;Vvá-r»uBk iiedí«\' ugy is; e>e^*ik4pilása, « ingyenélők w*í«*Ato» semmi kedre.! Legrobblcsz őket fógbly-li\'iasal UttanL ttv::,¦>":; < .
i • A ^aCTfz^HL.itllaUereglet van-v^roaunkban,
malj.kAzt qgy - ¦¦ ...... •
Jérz,Ígérm \'
¦ "A^Jlemlklval élénk gyflthöleBpÍRciurikon ana-¦pokbiMí ritka\'újság volt szemUllietÖ\', t- i. egy érett
A A közlekedési cBíkönök egy a Dráván Ka-VonyatótE,széWg mind€it1>íten járó gőshajóval
porod tak. " — i.t-i.
- -A AThom rég. agyonlőtt Hajnal rablóvezérnek egyik veszedelmes tizinkótArsAt, ki a BZ.-ldsiror,^-pgrnakí; szabarr-rablásnál, végre a Hajnal rgyonlö-•vffaénél jelen volt a csendörök tn,egfogták ób a hely-boli katonai rögtön Ítélő törvényszék elé állítatott, lml-íl fogj^venm jutalmát. Neve Székely Józaof, 34 éves, 9 ik huszár ezredbeli, beazél magyarul, németül éft olaszul,*már ezelőtt el volt itótvB 20 ó,yi kemény\'fogságra honnét n^gkogyelraeztetett. 0 sakkal garázdálkodóhb mint KÜtyáai volt.
K a p o h v á r. ;t
A hamburgi nemzetközi gazUáítzntl klnllífús.
A „Köhűsche Zeitung" juL 27-iki számában így ir. \'Különös örömmel conBtatíroíüiuk, hogy a látogatók leginkább :\\z osztrák s klválúlag a magyar kiállítva körül érdi-kelvók. S ez utóbbi iránt teljes joggal. Un .Mngyiir\'u-t-zág esodálanJó termékenységének képét, Viigy a világt\'ürgalomnak inág oly kevéaaé álcu-gedott kincseinek mtitatváuylapját volt a szándék adui, ugy Magj-arország és kapcsolt részeinek eme mezei gazdászntt terménykhillitása fel.idntát legkie-légitőbben óldá meg. Ez alkalommal ujuUg a tarsn-sulás bizonyiti bo értékét és áldásait. Mert mig más\' erŐBen képviselt •államok kiállításai, a véletlenre hagyva tervnélkül é« hózagnsan tűntek fel, a magyar mint jól átgondolt, helyesen rendezett és tökéletes egész lépett elénk. Ez uumvii származik, hogy a.„pfflti niagyar-műZíii g.izdáüZiUi t-iraulaf által rnudeztrtutt, mely niég Mórúez István ti\'kiir urbaii, egy előzékeny én szakértő magyarázót .is küldött, kinok egy kiesiny dc tanulságos röpiratot la köszönhetünk, melynek czime: „laiuertelétie Magyarország legfontosabb mezői gazdásziiti terményeinek és jegyzéke az 1803-ík évi hamburgi nemzetközi gazdászati kiállításban bemutatott tárgyaknak.".
E oiu utolsó részéből kitűnik, mennyire csálékon vuk a f-nebbi számazeríi adatok, *) mert a jn:»ti gaziUsznti .\'-yl-t által beküldött tárgyak száz.iktóli kiirdemény s- ¦vrmri Fzani ikat fiiglafnak. — Igya m-\'vgvíir. kiállttá* i"»»-t^-ibai( ^ burok woro7\'it:i!j\'iii *.:i;r-fiilott nagy sz vtiin ITO^l küi uibozli tcruieityck »z--re-pylnek.KépZ\'llw\'t.\'i a magyar luizár küb/nósen ójp»ak-neimft4i«tH-lt(t-*í;t»t»i\'HK*k--li»iii«líit*tj- midőn -itt nekik egyszerre ud or:iltm bobi/onyittíitik, hogy Mngyar-or.-*Ziig nz áltrilii termelt borok mennyisége én külön-fclnstrgn tekintetében a világ egyik legetHÜ tartomá-uvu, uiiiül bL\'jiittétük sem vnlit---- - ¦
Móróuz István urnák említettük „ismertetése11 2íÜ az országban igen jól ismert bortermő helvét említ; hTigy a külföldön is meglemertessenck, hogy oda forgalmú" fit nyitT-isstTk, kivűnnt\'n- e röpiratnak » a magyar kiállításnak egyik legfőbb czéljn. A magyar jtileaébb borok évonkénti tormolése 3.029,UO0 akura tétetik, melynek legnagyobb része kivihető lenne.
A borok mellett leginegnyerŐbb módon a magyar magterraónyok lépnek eltí;- Itt legfelségesebb nagy inagu buzo, rozs, árpa és zabon kív.ül, tengeri, kules (Fanioum miliacium) czirok (Sorghum Bneha-rutum) mák, lúhcrmag, repeze Is Összesen 10Ö. szám található. KhünŐ gyapjú 40. számmal, melyeket a legismertebb magyar mágnások mint Festetics, Ki-rolyi-, Hunyady; Zichy Btb^Jcüldőttek be. Malomkét, szitmenyek mint üszt, dara, árpadara, s ez utolsók kö.zt-egy«-külünü:s nem „tarhonya" nevezet alatt-i*) ít; köcskeméti-iparegyeaület által küldettek be, a különőeen ajánlhatók; kender, len\'ós selyem, ea nlóbbiak feltűnő nagyságú gubökban, japáni mog-lM»lf 2a számig terjedtek; 21 dohány mustra, szeszek meg ópun,l28. erdei termények 8. és végre küfónbö-zők 21. számig voltuk láthatók.
Az egész magyar kiállítás j)ly izlésteljescn és csínnal berendezett, hogy már az oknál fogva is nagy ingerrel,Ur a,látogató felett, s bizonyára egy Bem" k»gyja el ¦» bazárt, hogy szivéből ntr óhajtaná, vajhn ^lagyarö\'^Bzíig politikai, vára ¦— és forgalomviszonyai ülykóp^váltoinanakrlíBgy hnsortló felséges termények termelői, az óhajtott kivitelben iáradolmaikórt a va-.loban megérdemlett Jutalmat elnyernék. L
* Mint, örvendetes eseményt írhatjuk, hogy n megye főispánja által kibocsátott fölhívásra megye-szerte.szép BÍkerrel folynak az adnkozások, azálfőldi szűkölködők felsególésére, Sók .eloiég gyül be termés setbep,^mely a megye G fŐpohtján rakatílriQ biz-tcs Őrizet ahfu. m. Kaposvár, "ígal, Karád, Szigetvár, N. Alád, és Marcznliianj Boldogasszonyfa birtokos-" °*ztá\\yi. Polgársága mnga OO.p. m. ajaulottj más pon-tokpnjs^kiyáló figyelem irányul segíteni a szenvedő-kön. tízeretjÜk hinni, hogy megyénk az első megyék
«mbUtl —r- __________
deka aoká Itt maradni,, figyelmébe
"L
i.\' í, JuUi« -JTAte**?*™ vonatkató uralt aiWfin.-iU.tMK .l^uU.d.4áljFbaa.a Uv»uW J^k s^int «» Or^ilJTí. aJiivaUliflJvi-jaákrauul. \' 1
közt fog ragyogni jiltúkonys.ig\'íval, nagyra tíirö szellemevei.
* A napokban meg fog nyittatni a knpoRvári távírda hivatal. Izenhetílnk m egéaz világba.
* Ismét leegüttok a kaposvári uruilulninlioz tartozó, ogy gyönyörű erdörészt.
•Bizonyos Méta Mártim büyúsz.hdutt itt mutat-ványofeat a nagy fogadó t?nnélicu; halaszottá légbon (mlnŐn. a Balatonban aem ig-Mi t.idnak) léget fogott az asztalon, (do kcvds vendéget a terembe) nagy lánczjátékot mutatott (tnláu Varsóból jött ?) talált "a párizsi konyhából (hft iizt kitiíl.ilhatnii, a mit a párizsi nagy szakács főz, akkor tudom lenne publikuma 1. Két estve egymásután van\'meult, do bizony nehéz a mai világban a Bi;xerekfit kív-vrázsolní a zeebekböl midőn johbról, balról annyi a bűvész, szemfényvesztő hogy a valódiaknak sum hiez az ember.
* A múlt hóban Kottáét is megverte a jég.
* A kaposvári vasút szárnyvonal érdekében iti összejövetel tartatott, annak ki tudása végett, hogy n székváros éa vidékein melyek e vonal felé gravitálnak termékeikkel, mennyi lehet a forgalom: szúval mi a be- é» kivitel.
* Kiposvúrtól ö óra járásra egv körfllbelfll 21f holdból álló tngositott birtok haBünnbérbe adatik <¦ évre i a kivinni szándékozók jelentsék magukat ¦• lap szerkesztőségénél,
* A dinnye^zürct áll; ha dínnyeszuretnek lehet azt nevezni, hogy hol n múltban kocsiszámra termettek a k>gritkább fajok, ott most alig bir a termelő 3—4 darabot felmutatni, ezok is akkorák, míategy kapoavárijzaeinltí. Érett bajorunk is van már.
* Egy hó mnlva-meg\'ndulnnk a szorgalom kicsik Kaposvárról lloglárra.
* Aug. 6-a egy5 volt az idei legforróbb nap<<k közül; a hömérsék R. az. cgéBZ 31 fokig hágott. A székváros egyikTShlánya, hogy hideg fürdője nincB — még csak ki sem hüthetl magút az ember. Izzad most mindenki egyiránt még az is, ki senkinek Bp\'m tartozik- Sem sokára — h.i igv tart —¦ mijd ilyenféle sürgönyöket is MyrtsiinV : egy kövór vendég — ftig-mas megolvadt, » fogadós »zéj> lcilnya p\'silig — elolvadtí...
* A hatéi gőzmalom javában őröl. b n közelében levő sz. mártouin.ik már csak annyiban én coiil-rót ia*>fidy mert- mtg- tlyreml-kivüli pcárazná^ij-in is elég vize van.
* Több Kelységböl vettünk tndó«ífcvst, hog
elyse^
kutak kiszáradnak; olyan felfordult világnt i" érünk.
hogy több lesz a bor mint a viz; ez l\'**/. a proletárok aranykora.
° Megint kaptunk Baranyából néhány kucsi káposzta Bzáilitmányt;\'Fáp\'dn Biikkal n.igj*obb vöröB-bagymák tar^mnek, a egy fej 2—3 sexer. Ez aztán igazán savanyu, ba be nem savanyítják is.
* A napokban Sz. Mihályfa pusztán (B. Wcnk-heim birtdká) hat ezor kereszt eleség égett el.
* F. hó 6-án délután b órakor tették le a kapós^ vári gymnasium alapkövét a Rákóczy induló mellett.
* Már lehet a piárezon ía kapni kicsiny görögdinnyét, darabját 30—40 krért; ha nézed dinnye, ha eszed, tökl ^
-r-f-
B.D-nak 1 A k^ieiTeiém nem ¦ mVfiíbtak.
T. V-nak, Fürödén! KSisSnel a mey-mlíknutíírt ; irmi\'-Byílnk v*n , hoffr e» hnm Tolt uniaUát * kittilít laifibí^tak, hogy JdvAow4god tcljtitue, . .
1\'. 0-nak : fii .
„XinxarSil a Balaton." Eit nr^sivbaa núgirhatta Tolna un.
,A hihií*.d\'Kltétt\'lk, mert-niílpaníhk"— bí\'tiAcban.
T. A-aak\' & -un i As étol*lt Is kaptuk, k»r]lk &nt, ho-(K)gtaJ»un ntnM jfjakmbhxn.
B. Gy-aak. 8—Aai A\' ábrinJoii* sara Járja provinciáim loYelbcö egyébbirint a hnatnílhatilwt feíbatinaljak.
" "L."M.V\'tJgyaii a"tt Itctijilki víilíki túaúslUában do dblfröi-a^kya »íiv-, ra&r liopy !3« e* ki Pv\'ymia mellett i ohlcáksósoa mcanyboll i te •aeraph\' a.knktricu A fonnt l;
K.J-n>vIc, O—ou: lUkvtUawr. .rí
S. J-nak, H-n: iniliulyt lobot; do ilj mali aok van a fiókban.
D 81\'ifoki A tírdtWpB H(ryben tefoék Bx. GydrSkbe Írni ; ml hatara -ott vLlatit nem adhatunk. ¦
„Pirga ilinnye." Ha as li oly édea, mint e itn\'ifik, akkor csak csapja Sn a foldbüi.
FE13nlaMny.* Bolffogg* toao4 ín Kapoivár vldAbét, ha kunyeiTnl oluntonc. , .<
Tillnköinak; Ailni fogjuk, dc a« Ssaze^ nem egéixen fntja\'ki. ~
. * „Rih-cin tflle, iiobem Ilrcs." Talfin FlireilrBl jön 6iiT -
pK<!vnapi><li)(i " J» »its. _—. .. .---------- ,-t
,A knnAr.o M^a>a ft« K«ka«,tiactaBhe« íiIwíébm
__UiívJtrinalc M^^enlk^ojakk^tjirricniiíIftBsnk ön* mi-
rxk\\ tSbbsaKr. .... ,7"^ T" • \' " - ~
T. V-nftkt Megkaptok Bvr^i^t I«i ha nsiaö engudi, Icaa-nok hoirA nj nevek gynr*\'*!* f»f\'Ht4*«Ík«rült.\' •
.Felci»» íwrkeaztórllOJlOZ ISTVAHT.!
H i b a í ff a b 1 *d iMult »&munk^H{r«kip :ea«. mftiyík" TOTátibun foIUlröl 10. íar yégéaí in (r i m heljélf Endre oWjutndi.\' i; - # ; » \' . u,r,r>. »
-4 107 $»
Gazdasági tudósítások.\'
Sag)\'-\'iCa»|z»«» , nug. 7-én. A folyviUt tastó szárazság a még kinn levő- terményekre rcszttl hat, r-\'i^ldsnak indul minden. Heti váaárjaink élénkek si»k gabna szállíttatik bo, de ara inkább csökkenik •mint emelkedik, a bor keresettebb kezd lenni, miután Olaszhonban a axölöbetugsóg uralkodik. Kepczó-uuk ára tu megy, tán megérjük, hogy még vetni sem ItíBz többé érdomes, mert az uj fülfüdözött Petrolium csak harmadában kerül h sokkal jobb világítást ad mint az olaj. (iubaes ueui sok mutatkozik.
A gabna árak kövotkezök : Buza 4 frt—\\ frt 5u kr. Rozs 2 frt 50 kr. Árpa 2 frt 50 kr. Zab 1 frt 7ú kr. Kukorieza 2 frt ,)0 kr. Cinquantin 2 frt 90 kr. Hajdina 2 frt 20 kr. Oszi repeze 7 frt. Tavaszi G frt Íj bor 4—5 frt.
Kaposvár, aug. 6-án. A rökkenö hőség, 25 — 27 fok, szárazárig, nagy szelek folyvást uralkodnak ; még reménység sincs az esőre. A Barjut kezdik kaszálni, alig i-gy araszt mngas ott is, hol máskor egymásra borult a rend. Kutak, folyók majd egészen kí-Bzáradvák, s hol a rault években vad réczeket lödöz-t.\'k, ott homokot kerget a szél, vagy száraz fiáa leng. A kukorieza mi fejet hozott íb, satnya, apró szemek-
kel; Bok lejen.szem sincs; kik rizikóra tarlórépát vt-tettek, a mag hever a föld alatt ; szegény gazda .mindent [megpróbál, mindenhez kap, 3e az idő minden számítást Wijátsz. Kevés gazda Van olyan helyzetben, hogy teheceit ily időszakban istállón tartsa, s a kiiárók elapadnak; sem tej, sem tejfel, sem vaj. A teleltetíik érzik o Bzigoru körülményeket, mert ösztönszerűig megtakargatnak mindent, mit csak a télben elővehetnek. Még az olajp«gácsának is hiányában vagyunk, a- tavaszi repezo nem ütvén be. A vizes-malmok ínég csak nem íb kotyognak"; egéaz vidékeken szomorú kép.
K mostoha időjárás daczára a píaczon sok eleség volt eladásra szánva, s pedig alább szállt ár mellett; egyedül hajdina éa zab állnak szilárdan. Legszebb buza raoreje kelt 3 frt 50—OlJ kron, a.rozBé 2 ftgn, az árpáé 1 frt 50 kron. A zab I frt 50—G0 kr.; a hajdina ¦> frt 20—30 kror; Aránylag legolcsóbb-maist a hus éa bor; a zöldség ellenben oly drága napról-napra, hogy az árulóktól majd sáfrányt vesz az ember-N.rBajum, Szigetvár, Mjirczali, bió mellékéről tudósítások mind szomorú képét nyújtják a szárazaágnak\' A szérükün részint részes cséplök, nyomtatók, ró. szint cséplőgépek erősen dolgosnak, használván a ez tekintetben kedvező időt. ( Lq. p.J
Nagy-Kanizsai eleség-piacgi árak:
¦"[y. .augusztus 7-én 1863.
Kanttoa Ko«laa.r
ft :-K 1 kr.
EirilylUít ioAub 13 Barbara . tnírS 1
ZiKiulylisit U 11*11«...... _ —
KenjérUsrt . . 7 . Alma \' . • , — —
Kp&rjncxalrixt B — ±>iú . , _
Íí&íLihns Tűnt 16 PsilTa . - ,
Borjuhoa ... is KSI.-s . :. Iteio
— 20 TéJ . . . \' .. — < 5
DÍBinÓE*ir . — L.ad Uiioít . liojaL 3 _
InisvBj ¦ . . ., — iaá aoriny \\-« : — 1
1 — " Kfcaa : . tlr? —
8ta!onrui.. . Cuux — 30 Pulyka . .
m ..... — 28 Truk . . bO
- U C.irfce
Aszalt si^ta . „ - - •6 "lojía . . „ 10
Só ... . „ — 15 10
— — — 4
Hal 20 rPSr..... ¦10
ráliuka Búira „ ¦ — 4<T
Ptttnfca űrkSly t 1 20
1
KALLENBER6
a hires németalföldi nagy
iLJUJt fi L-11-LI
, a legérdekesebb élő állatok. ^
Látható N.-Kaolzsáii a főtéren reggeli 8 órától este 8 ófáíg.
Mélyen tisztelt közönség! Szakadatlan fáradozásomnak sikerült állatBe-regletemet — még pedig — oly állatokkal gazdagítani, melyek az ilyféle gyűjteményekben vagy saha, sőt még az állatkertekben ia hasonló szépségben csak ritkán láthatók; képes .vagyok tehát, az állattan (Zoológia) barátainak állataim megszemlélése áHal még-ncra tapasatilt élvezetet nyújtani. — Ennélfogva bátorkodom alázatos jelentésemet -|!nni, hogy seregletem néhány napig reggeli Ő órától eatc 8 óráig, Bzives és azámós látogatásra nyitva áll..— A seregiéiben von a többi között
\' m^iTT\' orosslám,
melyek közöttNK^O az érláe^rosaJán látható, 6 hüvelyk hoaszu kapófogakkal, a legjmgyobb.eroazlán^mely íuropáiwtn \'láttatott —"100 TALLÉR\' jutalom annak,\' ki betudja Hsonyitani, hogy ily nagyságú élő vagy holt oroszlánt-látott.
11^* Figyelmeztetem a t. cz. közönséget, hogy ez az óriás oroszlán nem seregiét-, vagy iá^jatkertheq született nemUs kicsiny és^rőteleh korában fogatott mint közönségesen szokott lenni és azért szelídíthető. KÉRŐ csapdába fogatott, b nem ismer félelmet és megaláztatást, azért a legnagyobb állaUzeliditö sem bátor-"f mert^az állatok királya felséges tiszteletét érvényesUL.77 , akkipr azírezhetünk^alódi fogalmat az oroszlánról.
11 c 111 taiuci imciwci ca uici
kodik ^ktteyr|«áh< ^ lépoL n
ha eaf m bíros^nt ^fjok,
Egy Zebra. — Egy nílusi disznó, — első példány-Európában. Egy vörös, Iiáiilá> ^Bfey ezüstszínű oroszlán.
— Egy accier-szajvsA iéletinfiiából, legnagyobba^ legszebb. Királytigris, legnagyobb mely Európában láttatott, 500 fffip -nehéz,.. Jó nagyságú, .^gjr jpó^duez. Egy;Iieop^rd. 3 by^iia//^-yó^to\'B;\'\'Í ctikósrÉg7\'\'iiagy jegesmedve, melynek befogatása roppant nehézségekbe ea- sok emberéletbe keriiit. •-— A Természettanban caak néhány év óta ismeretes. Saürk© praire medve Amerikából — mely azáltal tűnik ki, mert élelmét érthető szaVakkal kéri és beszél. Egy kőszáli sas.
— Egy omnányos, medve...— Egy czibet macska. — Egy:br&ziliailajharr— Madarak ós majmok, melyek között két gyönyörű fülemile majoih is van. Óriás vagy boaki-gyó,\'(Boa constrictor) 20 láb hosszú. Egy szakály v. aranyfarkas. Ugyszinte. Mimi, legkisebb ló a világon, Jaffá-ból, 6 óves, s csak 28 hüvelyk magas. / \'
\'-—iraponként kétoaar etetósj a* első- 6 órakpr a második j Vj órakor cstc^
mikoris, 100 font hasnáhtöbb etettetlk fol. ^tetéa alkalmával a szcliditö az oroszlánok és hyénák kétreozábe lép, \' \' ^
Belépti Első hely 40 kr, 2-lk hely L0 kr, 3-ik boly 10 kr o. ó.
H i r d e t é s. . , -
A ce. kir. szabd, déli vaspálya.társulat a f. é\\i angnsstiis IS-án tartandó népünnepély alkalmitra egy külön vonatot fog indítani K
Bécsié kmmt vissza, -
melyre nézve a magyarországi vonalt érintff állomásokon, vagyis Ka-niszátólPettaaig leszállított árakon szolgáltat ki jegyeket oda éa vissaa : XX, ]bL©l3T 3.0 ©T6% T8TT. © Trt O- é2Ttó^l3©2Í-
Az augusztus 17-én délután Kanizsától elinduld személyvonat a külön vonattal egyetemben augusztus 18-án reggel fog Bécsbe érkesni. \'Vu»zaj5 vétel augusztus 19"-éneste-történmk. -........--- ------\'—--—----------
Bővebb értesítést a hirdetmények fognak eBközölni,
Bécsben, 1863.-augusztus hóban.
^pálj
40,000 forkÉ: ©ztotpéiizlien ~
főnyereménye a báderii nagyberczegi i! -; \'
áHadalmi- kölcsön -
f. évi augusztus 31-én végbemenendS hozásnak, ellátva 40,OOO, 3&,090, 15,000, 1S,000, 10,000, &,000v 4,900, 4,000, S,OOV, 1,000 sth. nyervényekkel, lefelé egész 4S frtos\'legcsekélyobb nyarvényíg..
1> sorsjegy & fentebb! hnz^hoz 3 frt oszt bankjegyben.
6 darab csak 15 frt OBztr. bankjegyben.
Ezzel tehát mtndenífiBek\'ilkálem iryióWttV * fr>\'bélttinL^lO0O frtoa
legnagyobb; nyc r< wényjt„n^rJhetoL__M_^__;_^ ^ ¦ ¦\' \'.
\\émet nyelven Írott becses megbbüsok~—Fá azokhoz a sorsjegy ára"\' mellékelve leend — pontosan teljesítetnek, búzás utázrpedig.húzott sxámDg jegyieké a résztvevőknek dijnélkül fog megkflldetni.
Ifj. LxLSzmann J. G..
. álladklmi értékpapírok kereakedéje Majna ^uí FraBf^rtban.
Házi g&cáaaBszonyoki figy*elmeztetmi;a Wajdifcs.Jóíeef könyvkereskedésében kapható / •"- \\v*\'
hartyapapír (TergamentpapÉr^ >
befőtt gyümölcs, üveg, edényén cgyébb folyékonyság bekötésére, ive — csak 40 ujkr. Becses rendeléseikért erre nézre tisztelettel\' felkérve, bátorkodom egy úttal ajánlani bogárvesztö papírt, egész ive 8, féliv 4, negyediv 2 "ujkr.- ./
M Á ÁR NÁNDOR
okleveles állatorvos.
Tisztelettel értesíti a t.cz. fcöJBnséget, mimerint JUGf tsMQ&H niegtolepedvíiwrfllnton\'osi mUktidé»étmeskeidé, s minden ktilsí > bel«« bnjokbnn szonTedlí mindcnnemtl gaidiszati és házi állatokat gyógyít.
Toviíbbrt a t. oz. vidéki uniíágokjól egyes állatokatjanelyek-orvoslása hosszabb időt igényéi, kalteég tekintetéből hajlandó al oryoíláai idiire saját ellátása s felügyelete alá i« elfogadni. ¦ r .•
Egyszeramindi* t. közönség szívéi pártfogásába ajfnlja magát. Lakása: íNagy-Kanisaán >Zaldfa" vandéglö melleit a „M"1*" . fttrdtibon 599. izám alatt. , - _ s _^ _
HllUÜll rlBU.
- Lótiriajdoiiosok különös figyelmébe ajánltatik
OTTENÉEITES IMÓT
caúz-dlenesJTJa lovak számára, Ltnimentum anti-rheumaticitm eguL \'¦ Kwn hathatoíiaerrme 1/ a lovaknál akár frisen támadott, akáridüitrok, kanUágáaál, vagyis ások Ubaínak csúszós-rheu ni aticus gyulladásánál, marjnlások-rápdulááuk és bokaoakláaoknálr lapoczka s kereszt béoaságánél, vagy a meghal lés idtal előidézett bármuiő csúzos feszesség és inercvedettség ellen, indaganatnó hlifeb elgyengült, vagykicaigazott, kimerüli és gytmgo lovaknál alkalmazandó, és fsew elösorult bajoknak eddig méjj hallatlan gyors gyógyulását hozza létre. — Ezen ir noiiicsok magán-bizonyitványok által „hanem a pesti m. k. állatgyógyin-tősui r*U-d megvizsgáltatott s valól-jn gyógyerejünek tapasztaltatott s hivatalos bizonyítvány által megerősíttetett. — Miután ezen ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mi\'ílett, sem a szőr színének változásától vagy annak kihullásától tartani nem kell, és több évig is megtartja gyéftycrejét, szert i* ezen ir,Bemosak Magyar- -lmokon, banem austriai hj^kttlomoa túl-itSo" legkedTteÖbben (ogísá^iott és JÖ-ha-tása miatt elismerésben* *jiíse*aÍL ¦ M * "
Ezen ír kapható,, süatírt cziraem alatt, nevemmel ellátottpecsétnyomóvnk lepecsételt kÖkojsókban a használati utasítással együtt. Ara egy kis korsónál 2 frt. 50 fcr., nagy 4 frtí50 kr., 30 kr. az elmátházái minden egyéskorsótól. — Megrendelések csak az ír é» élm\'álháaásii értéknek posla*dijmentea megküldésével ¦izunna| pontosan teljesíttetnek.\' — Kapható és megrendelhető még Pesten ugyanazt" A^rrmlfft nálam t. ez.; TftrAkés Wtfsner gyógyszarész Korhntelster ús \'rbalmaveT-gvógyanyagkf re»krdő, llollohy Tt átverek kereskedő uraknál.
Külfüfdün LondiiD,;PárK Berlin, FrankJurl, a. M., Ss, Pétervúr, Zü-ri.b és Genfben A^yaftoLLipok liirdHé^ szűrint ..; -, h
. Követkevü_iiHkma;fi4deken aíWaegy kis konmnak 3 frt egy nagy 5 frt.
H IRDETiES; j.....
^ Egy .okszerűen vezetett, Zalamegyéhen létező gazdaságba-ltfö3 évi Sz. tííhály naptól felvétetik 4 vágy 5 fiatal ember b gwdáaail gyakorlati tanulására, uev hnfcy az éylefolyU után egy gazdasági intézetbe léphetnek. ¦ A gazdaság Ugosltott bírtok, különféle vegyfllettt földekkel.
A gazdaságban termeszti tn ok a. kalászos növényeken ki vili, repeső, burgundi és répa, csicsóka, tengeri, ezukor szirup, hajdina, burgonya stb,
A vetemények géppel Toibou vettotnek\'és géppel mivel tétnek, i Vpn a gazdaságnak juhászam és gúlája.
A szarvas marha télen nyáron istállóatatik és télen füleaztett azecaka és répa takarmánynyal tárta tik.
A szőlő szorgalmatosan miveltetik és a. piiiiize. okszerűen kezehetik.
Nemcsak az általános kiadások és bevételekről vezettetik rendes ásatna- . dús, de gazdaság minden ügyeiről kQlön, ugykogy a gazda azoknak haaznát vagy kárát láthatja.
A gyakornokok minden mezei munkában gyakorlati éa elméleti tanítást nyernek, a gépekkel, azoknak szerkezetével ós használatával ismertetnek,, aiszá-raadások vezetésérc oktattatnak, a gazdasági körutakban fel világosittatnak a ter mészéttudomány alapelveiről, ós télen a gazdasági vegytanból rendes előadásokban részesülnek.
Erkölcsiségre, figyelem fordíttntik ós mivelt társalgáson kivül a gyakor-nokoknak-több hírlap és egy szép természettudományi éa történelmi könyvtár áll rendelkezésükre.
Az ajálkozó lakása és czime a Zala-Somogyi Közlöny szerkesztőségénél tudakolható.
__Alul Írottnál találnak a kaposvári gymnasium építésénél
j jú szakértő\' kömrvesek és napszámosok huzamo^mpikát jó fizetés mellett. Kaposvár jal. 9-én 18l>3. _,
HeindlhoiYer Antii, építő mester.
Két zongora eladandó.
Egy Beregszászi nj zongora, elutazás végeté;8.?öft. o;é. eladandó. Ka egy másik 6\'/a ootóvoa 100 uj frt. ^ [l ; •>.
Bővebb értesítés Wajdits József könyvkeröVkeíSéBébsn kaplmtó
Arai:; Sdilcatajer Yilntoa. g^Bal-a; Ba\'arr M. fja^j»*. Bajfer Cfc-rBjTS Scatvarek. IjrsfBjal i- glaJer, turret-
: BorSay
Ii
Kr ani Kkbeac* A. jw l\'ina: [Kom.Wfve.) . & D*U«a.
_ l^br»-»,»-. »,-,H k j _______
Lfcr: Vfftalr Jaooi, griff.
tirala : H^cher X ^ _
ü yflrr teanArí^r. —IhabftM
Kaiuj^NÖTeüj Klacaafart : Pkola 0. KolgaaTirj: WoW V KruäitaittL._
Jn^AxTgi Berliner A. gjoffjit. Lisa ; Cosollc J. nnokaScaoe. "iMtoaaa : Bóabak A. K. Mlafeole*: Bpnll« A. J. -U^aSt^affi G " Ma^m^Saitvt : 8útain F. Nas7-TafwTT-lCÍu Pam. — " Hairjr-iakJBda: Qartlprober M.
¦Jfyiwphaaai Jart«ij.J3______
Ora»ir*a: (BfaUagfc}: Beclnr P. Orai>oricaa 1 (filaTonlal : Her-
cioj F. Ürőabaaa pfot/o^
ranrayya ! Kmni »
- Laa^ralot») -
Saraeg-h: ThanhuffIT S. Paathmar: Wrl.sJ. Raegnl 1 SthlralnsTr H. gappaarf ; Gultrr A. .
Biorobathtiy : Kelemrn P. A. 8of i\' Mliller P. Btodieraut Dtichenilurfcr J.
UnjrhTár : Pollik P. UJ-Bewe: Wagner »r. L\'j-Vidék: Schreíbtr Verd. Vf liprim i Bflttiier Jäu. -Wara«
Pfn;JHaldrcki r A. V. Wall: Wallmr C»
Poasonj: Walko U. Weracb\'U: Gn.tt Uili.
Pj^^ Lfln^Lr^ K. ^ Zjtl«-E{erii<:Lt Http d lek Iitr.
fmjJiX^rfaep^^ . Zosibl: Behmldt Bi. %i aH^alllsr Z<mbat: PoalU Istria. ."frWtc^jr: h tana: " Xs^y-KasUtsast egyrdttl ctek Fess«lhoLer Józsefnél a fouteziban, a varoshizépU-^> lembe» kapható, sjjslusr 3 és^Jrt 0. é-
•¦JPsjp"- yttpbJsH nahéfsJBW\'m^h^ J. vegvészés
gyógTtzerész nr Amifcéasitl« ti kOLonTéla ^ratE>, tip-, éoffyéBypnro" , me-IJI^Wl^ éff*aiTB!ini*rllika11\' joho^-) disznók- és baromfiaknil legjohb siker-.^ffMffi^\'>ltnjfU foroka m. K Albatgyógyintézet aitai megvizsgéluttakés hitelezen Mionyittatik, hogy azok a gaidaslgi ezélok eléréeére alkalmntosat Az ara, raint a teltaialón*Ir egy mwy cyalihé 80 kr^ egy ktc«inyé 40 kr. o. e., kasznlUti utasitissal egyttt. IJegrendeléaek pontosan teQeilttetnek. *¦ Ottt«0«aX,«ltHMr X-SaP^t» okleveles éllaton-o»,
Isláfiés Téo-Mtaüen Jrgelaet!
BtaényoB haláL Oaalhatatlan
-i\'-1 :- - irtdtíep * Jftfcikiy^fc, egerek ,k poloskák és
-: : ^kvábbogarakkiirtására^\'.\'Lli^.
njely szert alulirt bátorkodik a t ct. közOnség\'ligye\'i-mébé ajánlani Alulirí az általa feltalált Irtdhiterritek atken felöl képezngy magánosok^ • núntáTumható-sagok által kiadott bizonyitványokkal magát igatolni,
....... minélfogva azámos megrendeléseket remél.
Ezen szer 10 évig i« eláll, éa mégis sikeresen használható.
KajJ^ Na^-Katiíis^ Feaselhoirer Józsefnél.
\\rm*ty ItádoKMirlcDcsésjek, mtly Bletm GutlnisiDfa névpeenéitel van elíát-\' "-gyur é»,4iéa^«ils^lstUidiattá«ftiű esryflli f fH 10 kr. o. é.
Nagy-Kanizsán
kaphatók mindennemii leviJlpapirok, a legfinomabb író- és rajzazerek, ngy sziniH~;elfogadtatik-n divatba \' jött • raéy.vcl-^istott-jeHgéir|eTj^ek a látugatújegyek, legcainoBb^modorbani kéaaítésfe, rqely|f| az ilábé látható - -------jegyiek;.BzatuiÍ a legpontűal^bfi^el^sí^rieki I
A±-j «SM y ^étiL^r
Levélpapírok B-ad rétben.
tOŰ díb. feher, egraaeraea lenyit Te, fr borítókkal it asAal 0Ultra
cuk....... .
« frhér rovatot Ijrrippt) . .
— , TeWr fotirltTo.....
— . kék flnyíwe.....
— , feWr dapláo fjarltv* (dop-
pelt satialrt).....
— , kik duplán fenyítve . . .
— a téhit vonalo*ott ....
— , kék vonalnaott ....
— . fehir rovátkos ....
— „ kék rovitios .....
— ; , faWr kocskásoH . , . . ^
— , Wkkocikáutt .... !
— . fehár roTatai arán/ atfltsa. !
— „ kaifinf. iilnekkfl (eoUnr) ,
—......i ,„.,.. . rovatot . \'
T.CTéi^sr|»lr*k_4;«d rétbeo.
drb. Tebér fío/ilvji,.
-, „ kak r»B;Ít*e
^ » ; (alar doplAn »ayltve ] W
— a f*Mr Kvatonott .... a DO
— , kik vsaatoMU .... ! hl „— B fsair roTatoB..... 3 —
— -, Mk rovatot\' ..... s —
— B fabir korskásott .... 3 40
— „ bék faeeakásott ^ . . . a do
— B febir, arnoj raotasrsscl 3 M
— „ kOtBoAls oaioeakel .... B 50
— a kSlon\'f, Bal Bekkel rovató ava 3 60 100 di IdfoglUéjégy du fián fenyítve
- • ~- ífri.30kr.
Letítgup&oimqpmidőlfBfíwli aak 1 frt.
Eteken kivül Biimadasokia, »«Uíílil«vel*kTB, recs«ptakr» Vale fcjulatatátok íebeö lff»ka^boart / elffifadtatnak it pootwaa MJoslttűtnak,
Für Elfern und Jugendfreunden
\' -\' ¦ , «feint Wim ersclteinanden
ILEINEN lE€H!TElf EN ¦
•i- \':- ¦ -+?!1: in\'\'.?2 v • °
^icht in venrechEciii mit Älup^^dl^^^H^^i^S^\'idw (Mödelier-;; . Carton") all diu BiünraicfiBie rind njitui^lill9&dte }i
Selbstbeschäffig^g Alt..
Da« «ind : IkcatraHioiii/netiartigo Fiaclinder auf äf«Mm KarteBpipJei- iii "6fiich(>m Farbendruck, aus weUhan-,:•, ¦
al. 1 Villa\'i, \'SeliwalMrlitaMhm, Krippen and goowLaudsiihoflen raitüTuTan
gomitchtwordeii kOniwn, mo rein un.) »olid auageführt, da» a!e, wlo ^olna andern Anngabo, einen »ciir gn\'nclimaekvollon Zimracraclimück geben, an dam »launeni-arortli billigen Prciae vun nur\'26^B0iKr«ali«Y»l: Widaa SJttclL Spociclle Auawalliaton »ihd\'grati» iu Ualien in obbeaurgbbrtor Hnndlshg/.