Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
2.45 MB
2009-01-14 08:50:58
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
586
3493
Rövid leírás | Teljes leírás (198.6 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 025-027. szám szeptember

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
2ő. szám. 1863. szeptember \\-én.
Zala-Somogyi Mi
IsmeFetteií|esztö kp
..... ¦¦\'„¦>.,,. ... , -I ;.r,. ¦ r ... ................. -. . . _. ,........,..........
lalem, kereskp«lelem,Jparf gagflászat, taflomány és mftvészet kOréfegL
\'•„^\'.\'\'ttul? VfWjFÍ^J"l^\'%Í^^!**tíf^\'1Í*.Í^lf*?0*- ^rEI8ftrt,éai ^P-itto szétMdé.sel^belíben k*0». hordva egesi^vr." B rjui félévre 3 frL Nea^ad évre 1 frt 10 kr_.JIilidai.alte»«.. tulajdonos küfcrtn könyvtárát az eddigi .fennálló íellitelek mellftt\'fé 1 * r aVlaii^utfhaüa. -í-
> *J r».» \'«P kezelését ilUtöininden..tá>gyaJlUád«hiv^^
, , bérm6ntve>a ssgrkesztosóglÍL& küldendők Kaposvárra, i.: --^"\'in. \'
Uj előfizetés a
Zftla^&mégjLilöitóiiy
¦föl^TBii_a_ta,ss« X ft 70 Sor.
Minden előfizető a kiadó kölcsön-köoyvtárát ftíl árán használhatja.
A Zala-Somogyi Közlöny
kiadó hivatala.
P estje ts, 186S. aag. 17-áa. v - Mig Európának figyelmét a világnagy eseményei foglalják el merőben; addig mink€t magyarokat, a hazánkra nehezült iszonyú ínségnek gondjai Bojtnak mélyen! Aggódólag lévén kénytelenek kü&zküdni a szörnyű bajjal, tűnöd Un k, miként lehetne azon csak némileg\' is Begítení?! hogyan megmenteni két millió embert az éhtn-halástóü, fenntartani ezer négyszög mértföldnyi tecületanaz eddigjgaad^RRftti ÍEdaatriát, legalább megóvni annak legelaőbb sirftk&ógu eszközeit éa óraházáaail?! De minden oköskodia megtörik _ Bajnak iszonya nagyságán, mely oly ve-B&sdfilmn folÜg Ji_^att medí^ egyesek
M FB^gtfny n hök még tfa-Büveteti v állal m kapusak, eaak valamennyire is sikeres eredménynyel hatni l
Könyöradományok, hazafias áldozatok, ha ozázezereket haladva szinte millióig növekednének is, csak.egy-csepp jermének a szomjúsággal kUsakttdö. sokaság számára^ •— ily adományok rendes időkben néhány községet, vagy megyék részeit ért sr-erencaétlenségen enyhíthetnek; de midőn az országnak egy harmada, a különben oly dús és boldog alföld a szó szoros értelmében éhezik, — a másik rész pedig éppen csak teng, míg a harmadik részben kielégítő Őszi aratás
me^ett szinte silány UvaaziéstakaraiAnyterinéa\' volt, a sarjú pedig végképen kiaszott; —ily viszonyok közötfc., jniként- JiyxLJthaUiinak^magá-^ nosok csak anriyií is, a\'menayi a 1 e g b o r-zaaztöb\'b kö vtf tk-eíi m én y\'e kn e k -elhárítására el kerülnetl enöl és rögtön kívántatik.
Ily viszonyok között a legfelsőbb hatalom a annak nevében intézkedő kormány nyújthatja csak az eredményes segélyt!
Hivatalos számítás-szerint 30 millió frt kivágta tik az ínség sújtottá, nép segélyéréi—Lehet, hogy jó a azámitáaf— én megvallom, ke-veselem; mert"(ha igaz, gpdig igaz, hogy ez idei Ősztől kezdve, jövő araiig legalább-két millió ember élelméről kell gondoskodni; agy ezeknek tartását naponként csakllO krajczárral számítván, ez már 200 escr frl és a jövő aratásig csak 200 napot vévén, ez már 40 millió forintot igé-. nyelne. Ámde maradjunk a hivatalosan kiszámított 30 millió frtnyi psszegnél, s tegyük fel, hogy 10 millió frtnyi keíesetetfognak a magánvállalatok ny*yta*ú ,-de-M-rolna képes 30 millió frtot — mely összeg rüj|tan szliksiges —előteremteni más, mint a magas kormány, mely ilyen nehéz kötelességeinek teljesítésére hasonmérvli .tejfftséggel is. bir.
ket a kölcsön adott tőkék egy évi kamarának fedezetiére fordítani, miután el*ő évben atfUfo
ít^-kamaiokirt^fizetm egyritalában képtelenek— Jesznek, .
Csak," ne késsék a magas kurmány, a minidének előtt ne hagyja magát azok ál ml megtévesztetni, a kik szeretvén mindig kellemes dolgokat mondani, váltig erősítik,- „hogy ázalföfdi nyomor nem oly roppant íiagv, mini rujaoitátik és az in$ég snlya nem úizonyn és elyiselietlen. mint állíttatika; mert
az™«ég«i_B+fÖ+dön oly nag)7iöÍB^ mílyenrhél nagyobbnak nztlejrniném lehet! — és
-=* ha rögtöni segély, még pedigegéaa mértékben nem njuj tátik, követkes-menyei borzasztók; és a XDC-dik zad mUveltségének botrányára iszonyatosak lesznek. r . • (P. N.) liOSÍSSICH PÁL.
Ha a magas kormány "csen összegét-r"5 g-tön folyóvá tenné,és unnak egy részétamnn-kát kereső osztály számira közmunkákra, mánk részét pedig a kis és(közép(birtokosokat fel-segélÖ kölcsönökre fordítaná, meg lehetne óvni hazánkat a kétségbeesésnek borzasztó szerencsétlenségeket előidézendő következményeitől, melyek különben sxtlkségké pen be fognak következni, előjelei már is mutatkozván.
A felebaráti szeretetből eredő magánáldozatok szép és nemes müvének számára még mindig fennmarad az illő tér, különösen czél-Bierü volna az tten forrástól keletkező pénze-
Bfagyaromág legény -Magyar\'
—-—~-^oraz&ffí----——-
Van e. lén, mely
omzái? ft ven 6» müveit Európa keb»-_ söldelő oáskánt terkd Kai^áaoktftl ipe-tBstváaj- as aoyagi jólét M * k&gt wíabadáa-aiBt Mifa^Hty " " *
ortiság g. rajta pépe, mijá önmaga gaaggatta ¦cját^n^ óéit ^ittoa fétreér^flebm mmjd a tmttr pólatitatta, --w ¦
B&áKuUg; nyögött, ImádkösotV"ramélt a joH> eérww érdeme* nemiét, nem Aagjrta él hite, a pártot «stvsk -egygyé forradtan»k tű töt Inségükbfin, e nép, nelj\'id*-gáta nvuRoíi oÍTÍliutió önsítlen s Lovagúu Örettl hftgyta felbiuználni. én nép a Magyar, ez cmig » MAgyarok hazája.
Stégé ny MagTaroruig 1 _
Nsgyok Talánnk izenvediseid, mélyek \'stbétd, könyüídtöl nigy határfolyód dagadtj Letöröltá w ket ssemeHroTa gondviselés, behegeesté aflBaaokataB\' tdö, a lön. belőled kötmondákoa Eldorádó, melyrÖ ticl beszélték Bextr» Hpnjwiam.npn.eBt TÍ^aJ*.__ __
TAM.GZA
JM naplómból 1863.
Bodáto TOgyek. Vágasre . ffirdésrs mftgrandelt idötr loiádótt.hasam gySnyfirü megyéjébe, Somogyba iildaUsd^ .iVelyssk^lém . fftckoctin. Szép tárwság gyfilk kflrölölw,: bál^férfinj mind magyar dltöoynyel, b aziTV&L — SMrahkfbflllel néitemmég egyisar visi-BiA^\'a h.jdan hirea v^rra; nagyot aohiyték él gondo-léttt i &\\\\ Boda még, do b^jh nem a régi 1 bárom heti ittlétein alatt alig Uttam élni a magyart annak koréban. — Képviaolre van ott majd minden nenuet ölts-* njébaa, nyetvában; oaak.a magyar fehér hollél Merengésemből a megindult mozdony fStyöléaeéa avonat robogaaaTmelt ki, do oauk akkor ébredtemfel tejesen, múlta -a, U«llérthegy alatti alagnt Takit^ letétéből kibontakozra, \'láttam n azehde korányt GyönyOrfl regg vaU. felvido.lt a táraaáág éa megkeadetarta magyarnál annyira otthonoa biaalmaa béizélgetéa. Elején k&aönyoa volt a tárgy, mely oaak hamar a feletti vi-taakaaálbá\'.notta ki magát: mlkép lehetnelego^laae-
gódnak,^a\'^^onlAt.o«alíIetén gyúgyitiatlan ai
javában folyt, niida\'n egy tiszte* agg, ki eddig hallgatott, egéta azelidzég, a iUedelemmei kért engedelmet a tárgyhoz azólhatZara, mint avatott: ki közel harminca éve fáradozik a nepneveléa körében. Elhal-gattock, e S hangnyumattal kezde azólni:
Uraim 1 önöknek igazuk van részben ; a részben — bocsánat — tévednek. A torvények szigoráról, éa azok kezelőiről csak ennyit mondhatok: bár ne volnának azok oly kemények, hogy életével lakoljon a tettes bűneiért. Idagyarok ngy íz keveaek vagyunk. Ea ne jajduljon fel a honfikeoel midőn a mégfoMlfi korú férfiakat látja erőszakos Laláira bnrcwltatai? Igaz: kinos hallani, látni, sőt érezni, midőn a fárad* sággal szerzett, nélkülözéssel, s takarékosaággal meg-őrzött vagyonától fosztva, saját oaendei lakában meg-kinoztatik aa ember: de nett lehatna ;eaen más, mint halálos bflntetézael aegiteni? Jnaaon euflnkba: Amerika gyarmatai kik által telepittettek meg, és mint emberek fejlődték azok unokáiból 1 — A halál büntetés megfosztja ugyan életétől j. társaságra Veszélyes embert: de mivé lesznek affíak árvái; ki;mire, ás mikáp neveli fel azokat ? — Se higyjék uraim I hogy aa elitélt társai elriadnak megazokott gaztetteik gyakorlásaiéi sőt van rá példa, hogy a hslálitélot végre hajtása pereiéiben garázdálkodnak, azok lagboraaaa-tobban. Történt már. az is fájdaroml hogy aa elitált ártatlan voltl — De n>gyjnk^o,a^n^oraképek.»|.
zsazza^\'-\'aij^l\'^sgMTt^lillBi^lJt. Unt-tVÍtyL
vm^UnéVégyltór.orreis, ottz^d.aaztálnál,.
\'\'.\' \' UUt a »evilá»t..,Bogyi» .»*B»W!»*J> W»tfl
Mm? !>•\',!« lepiagyíhbliiba aaw hogy,klJ- - -1----
lésről bWlaok fo^\'on0^ Wedii; kjkj
imi%fnüM%*j&iiiiw*M\'
kikn»,néj»ovo
aíéíníkfíIhányjuk a tancica^ok,to^aaaUf^IsJn-talan ságát, pajkozaagát, zth. Ha aráim fosául van.
Az iskola nem alapja, hanem folytetása a aznUAi által megkezdett.népneveUaMkf mintegy utaiutoiátf a nagyobb.tőkélyeteaségK. A satUSk teázik le gyermekeik ártatlan keblébe a képeahetéa szj»l«k«viti • ettől fSgg a jövő tanithstás lehetősége, és áHandé&ága-\' Vannak kivételes esetek,^melyek a ritkaságok ksaé tartoznak: én itt%teUnoságlian beszélek. \' -r; .
Nem vitatom ezekot eiméletilege helyen.^igyaom*\' végeahetném "aaón^ álfomáeig Jiol alválanKjdea gyakorlati térről hozok ftl nihány adatot.
Monjank bármelyik népiskolába, és kárdeaattlt meg a tanítót: mikép jutnaka\' gyermekek gondja, alá V-LelOnk olyanra, kit a jámbor srtle vezete it, éa iWf* megkérte. tantíénMt: vagya aaíveaén atyai- gondjaf alá a. kisdedet. Ja tanítsa szeretettel rokonait seigor-raL Lelünk olyant\' is, kit aa elbizakodott apa, ltfJ nyes anya .igy\'«dott át: taniUKlueatram, d. m«a>«sr , bántsa, mert nasa asokott :iurva aaavakra, bánáara; marti;mert: van olyan- ie.ki maga szántából-mentW az iskolába,Tanig egy:masikat tiüISi bottal khénstf oda.-KéaaQk: meg rendre a tanulőkat,\' Ott"ejfá-zzennyes, .borsai .mákvirág\' 1 redőre zsedett hamlaztsr alá menekültek földre aaegaett szemei, ajkai kldní-aadtak, álig mer lélakaenl. Kérdezzük mag őtjntll-gatl Mellotto.vaniea7 n^sik, Uelég.aemtelenfeWW amaz.belyalti-inegvWleg.dnrva-Sangon. yiM*Q3jm
m*m)*A*Í} iJgiiilliB ^^im^^\'-WS. s»2íi:fcioaWla« ugy.aaő^ MHJÍmW
sltást" áááaWcalrfáv>4(e)gtr*aljUn -kl*hn^m^ \' boadlak.M iakoátoMJaal afcaasányaav^
háhárját ká^inii rMaaak^^nWvttttva; sal»»B*\' adattól; aale; azaaa ngy taklnffa taaltát, «tta*-«íysi\\-i
~ SzttéaT-nuvajiaroraaégl \'---
\' T* Tsftfi aa ehaask - \'- " \' életét nem ég: tenya^ajynkran>
/ll.\'Ti\'
Él
Do* pank klneae
^ |___ daink —- né-
_ - j»irttt<»l bevernek, kik mawkat ilte-
utMen aUlaaVjanaataink, nem kölcaönilanek aanknak életei bgelézzS nyájak, Bem • piaator furu-IvtkV vlm nnyjok körül ¦sükdéoela\'eiikók; nagysir-
v.n,.jÜ~. .jry fJUtfT.nll*m»ln ma történ, mi viaaaa
\' ™Vívta helyzet bU na ott ai sJfÖk.ön, mert hová-kanrtirk^resni nwt ezrével *> nép, mostonnzn távozik ^!2- Utffták abUkait bát^kasí, mintha » halai gazdáikon volna, • J5 maga koUaabotol fogva, elhagyja
apái hajiokai i^iándorola szomszéd Hpldváha. ______
Swgény HagfMoriiíg!
JSgy kamada éhezik, agy harmada alig cl meg, ¦ gtak" egy. harmadán vap még áldás 1
l egy, kaimanan_
_ HaDüíafl]Ík^^ napjainkban a gyáazoa^épei egészen leleplexxlík. — \' Nagy a nyomor bizonyosan, ¦ a kik éhesnek ember-fársaiak,\'\' hazánkfiai-
Mi aa* hiazaznk, itt minden egyéhb kérdéa mel-Ukas, minden egyéhb érdek a tünetesei azonos. Azt kiaajatitritt ax idö, polgárosodásunkról kézzel fogható bti^yUékokat adni.
~8záodokookat szent ezél reseti, a habár a me-Hjétr Tiartailijat ei^yn«%ffit4ak«dtok, mi is hivatotiak-jim.t A^mQk magunkat, közremfikfidni a npmor eny-bijtéaére, magyarázva a helyzetet, felrázva a netán! kflaanrt. ; \'
Kern tesztzük ugyan fel ea utóbbit senkiről Bem. IC mely sebet ejtő befolyása Tan pedig az al-foUfiB uralgó nyomornak nemzetgazdászatunkra, b jgy egypár évvel kezdett haladásunkra az ipar és ko-raskfdeiembeii; mindenki belátja. ]
MIlenne itt tehát.a teendőnk? \' \' ^fl"mcmr^}ttk elégnek~egyedül az éhség konyult felszáritf^ hanem orréiis gondoskodnunk kell, hogy j a a^ádenébűl ÖgyíBÓlrán kivetkőzött alföldi gazda ajörőt ne veszítse, az az: legittessék ki akkep és rög-
1 " g^^^^J^*l^^"°*t^K ^^kV idéjíre
>Itt as adakozásokat nem" lohct — mint fiíkut-loitást — figyelmenkival hagynánk.
\'nézve kívánatos sőt parancsoló szükség
0jaaarataalban_aldd«nak örvendhet., léket tekintve
Ujaiaíy*
ra aaöaneael laamtre. . ..
SÜ n^|&1r^^íitL|lÍfP|
Vélcménytak ifcerint nemTSkai kel^ttf*-taroagimkVSl, líogy magasabbemberi rendelte-
tésünknek eleget tekeaattnlft j .
Azt hiszsiük, velttnk egyetértenek olvasóin^ ha kimopdjok: k.%y>.niüy ^W^TMimgy-
\'"ili \'ritattnkröl sairéien lemondunk minden kÓT ajvUm, mmataift dwaijkipzelt szü^gr«,1l.»k«Ui
Ha-ahdS e^Wtinau hstav-
toat — nyojtbatunk. ha ea által nemcsak emberi, oe renobbi alTeinkkwl Tiltott MirMabb nemso*\'^^s""ití
R épen
tttK MK Öftétffifc^
iToURképen tulitj&usaiv|6g atiftif,» kev*s » • munka/" mÍgyií íifda\', 1
caéljainlwt dérha^Ok, nem ildoaata felesiegbdL aö-nydeabftl, a telt magtárból oltárra tenni ast, melvlyel a kűasaükaéglwn tereink, • ezek zegélyiéM által a harj^BiiDnl. tar^nnk. ^n^\'^^tAh«"t*^^lakv agy liessank vagyonúnkkal is a hazát Tentarteli.
valljuk be
ly hátrányo-kÓsBégi JSYA-ilója Tan. és bk aa igény, a haszon, »
mellett el végre az egésa gazdaságnak megturósodlk a háta, mint a kötős lónak. Ehhez járul aztán nyomatékul még az is, hogy ez őket a javadalmakat valaki ingyen. Isten nevében kezelje, annyi urnák véleményes javaslatához kötve magát.
Szokás mondás: „mér ai Isten.koporsó-:j.át.8.eift fira-ik IM^wR i\\ s) ..>\'!\'* a r, - \' \'Adjunk csak bizonyba \'hazMn vételt aMjelejan-\'do\'gazdasági\' snkbiióttmá1iynakir^paa évenkénti gyartpodázonkat; mert fSteendSje fog leoni a bizottmánynak az, hogy még aa ntolaó fala-vélljöl krojoaárt teremtcan, igyekezni fog nemcsak a már rendes jSvödelmi kntforrásekal hajháfian!/ hanem olyakat is felfog fedezni, a minőkre e nőikül jelenles B»e^ esa^\'irenris\'gtmdohink. Szerezni fop íb óvatos leend a kUdásokbáiL. ¦ , ( j
Első az, hogy-a HaWbimttmanyhoz asakérlu egyének jelelteosenek ki, l"gyou enqek egy oly el-
g^dászatWaaéfl. ___r _ _T
juV* Íisni51kflT az uko\'s j7Bxölko3a*t létre hozni nom lehet. Ha rajtam fordulót* meg én ügy, én biz Isten egy kormányzót fogadnék fe4,! öf&tnéni ezt. éa aaoo-folüL a .tjszta jtivadelemh^-Br^zent. hasznot adoók nokl. Tagy lift ói nem tetszik, adjunk ily perczent hasznot o gazdasági szak bizottmány tagjainak olyké-pen, hogy n tiszta jovödelemb^l a szerént réaűe&iU-jön, a mint\' emeiendi n kQzj&víídelmct. Mondanók ki\' péhJAnl: hogy ar.olzü 100 (l tiszta jövr.ileloniböl 6 fti az elaíi 1000.ftboVlOO.ft: .as első ÜO00 ftbólgOO ft; ox elsfi-o000^b^004li^*^ SpOO ft
hraznot engedünk at Btb. "
En nzt hiszem, hogy ez" elég lelket adna a bizottmánynak. De miért is nem tennők meg azt, és miért is nem wluánk hafianuL egy oly teatületaoli, melynek erélyes aégétol függ vagyonbiztonságunk. En mindenkor sziveién adok 25 forintot^ ha viuaki z«e-berobe nyoui egy 100-zast amúgy ingyen fejőben. Érdekkel nagyon sokra jriketni minden dolgot. s6i néha még khetctlonn&k látszó dolgokat ia valóvá tehetni.
Hej Istenem 1 be sok szép hasznot lehetne behajtani, ha a gazdasági szakblzoitmány éles figyelmet fordítana mindenre.
_Ha,a yazdaiági siakeizqttmáay ez értelemben
jönne létre/legbölosebben oseiekednék, ha BBakértíí erdészekkel tartana szemlét az ordönek jelen állapota felett, 8 ha ezeknek véleményez javaslata Szerén»
fllfff4h*« srfákoi4fl«\'L
azok né saaman» vs^ji^tfaikéat^ha
nden-
;\' SÜreiéTB minden mellékes anyagi érdeket, — h*va\'a aetáa. hektfvetkesS gabna Tasakokból Igérkecd nyTretaány kilátását ú számítom —< felretére, gyor-—a-ay üBaalaiatáe ná 1 kfi-i-tOrténjenekr - -• :^K^Jn elég ha filléreket Tetaak-j-oh hnl frtftkatii , ailhatank; a izakaégolynagy, gazdái latunkra oly ége-^•tf, Irisry A legkisebb fillér kedfis isa magyarorBtági gab-natermalást legalább néhány évre víasaaveti, mi ebből az7«gáas) <wszagra a kö vétkezés ? a pénztelenség, va-jffnwtTáeniaj;
\'Félre tehát egyénies kilátások és számitásokkal, ha Tálába, ugy most itt a mód, a közjót, a nemzeti küz-csélt atttbsg eldmosdita&L
,Zada-Somogy megyéink, bár tübb részeQ kisebb ftWi^eopáaokat ézenredtek, de á tálában véve, — kftRaftainií Somftgynnk, gazdag, terjedelmes birtoka fö
~ V, Nyüt levél \\
\\agy-Knuiasa város képviaelti testületéhes. Mnlt levelemben azt indítványoztam: „szabva-nyoztaBRék az árva bizuttmány a szegény árvák éa szülShagyott gyermekek védelmére/ moBt odajárul véleményes javaslatom, szabványoztassék a gazdasági eiakblzötimány. Igaz ugyan, hogy a gazdasági szak bizottmánynak nem vagyunk hiányával, mégis ha jólmegfon-íöljtikr\'áiülTörtíköB" jájgaláinak okát, hogy „a-rá-rosnak soha sincs pénze," arra a gondolatra kell fakadnunk, mintha a gazdálkodás még sem menne a legjobban, daczára annak, hogy a városnak elegendőazép jOvfidelmi kútforrása van. Ezt nemcsak én véleményezem, hasonló véleményben van mindenkié a mi legnevezetesebb, ezt vallják be maguk á gazdasági szakbizottmány tagjai is.
A napok elmúlnak ób évekké válnak, a fizetési terhek évekről évekre súlyosbodnak, nyög ez alatt mindenki, én agy mint mis. E szerint egyre másra a „fizess" jelszó veszt Üldözőbe a „nincs pénz" szegénységei, biz iBten nem lehet csodálkozni a fe-
dási módnak javaslatba hozatalára fordítani figyelmét.
Itt az idő, hogy lemondjunk minden színlelésről és likra szálljunk á kflzboldogságért. Magam is
^neg akarván érUni \'a tornák-intését^ mindea-eromet^ -fi
arra fordítom,\' hogy legyen pénzünk, legyen á vám gazdagomért ha oa szegény, ugy saját ingem gallérja eem marad atenyim- Szegény urnák rongyos, az inasa.
A. gazdálkodás hogy nem legjobban megy, az biátonyos, valamint bizonyos az is, hogy miért megy ez roBzul.
. Van a városnak mintegy 2000 holdra^aaní} szép erdeje, szántóföldje, ró tje, bír sok épülettel, korcs-máltatással, tőkepénzekkel, legaltetéai bérrel, és más efféle jaradalml kutforrásokkal; tehát nem tagadhatjuk cl, hogy van alap, kutforrás és vagynn pénzszerzésre, a ha ily birtokból som tudunk kellő pénzhez jutni,, akbbr csakugyan méltán mondhatjuk el önmagunkról; hogy roszul, fonákul, hanyagul gaz dálkodunk, annál kevesbhá lehet pedig e sújtó véle-
ezfnilnd «z erá#ixeti, mmd pedig a jnezci. rendőr tjrvény értelmében. Ha az jatna eszébe a^aadaKági bizottmánynak, hogy az egéaa határt és ar, erdőket körül ültesse épület*- és szerszámfával, ha a határnak minden nevezetesebb közlekedési utait, íűt árkok partjait sorfával látná ÜT, ha a temetőket nyárfával övedzné körfll, ha & városnak szélesb ntozáit Borfnk-kal. rakná bo, ha ily fákból telepítene egy Bétatéít^ ha a kis-kanizPűi sivatag homok mezőt szőlő kiírónak való agáczfával ültetné be, biz isten 18—20 év múlva csak ezen ártatlan módon ia sok .ezer forinttal emel-, hrtné magasabbra a város közj övöd elmét, és bizonyosan, mert egy kifejlett nyárfa 5, 8, 10 6. frtot ia megér. Ez pedig oly dolog, melynek kivitelére sem\' \' mi okoskodás sem szükséges.
. Ha betiltaná például a köztelkeknek\'bitangolá-
W-Téfc"fiém\'^paranczblhat. — Itt üf a azélid kis fin • «37 leáoykA cainoaan, tíiztáa öltözve örömtől dagadó bopaifl, sima komlókkal, nyílt szemekkel, lesi a U-
* n((^«a*s4Utá*áJ;;bá4ro^^
-\' (aUlv^gáazan- ártatlan ŐasmteaeggeL Jele, hogy jára-Wt aatlÖitűl caak jót ó* sok szépet hallott a tanító bácsi felQUJti; szereti a jó gyernekeket itb. Uraim Tárhatónk egyetdí íó sikert ilyen-különböző tanon-
\' qitMMfiml - -----
rfA ^ésaflák most a esmládí kfirOkbe. Kfllőn ajkn, nemzalisegü, műveltségű, hajiamo, vaUásn emberek »»kaai(. .agy halyságbea együtt Tegyük ezek mellé á^ toUfc é^el>jpy és ^agyonkülnnfélfséget.. A gyer-a>»hiV:Vis»hb nagyabb mértékben elsajátítják, éa ár-.
\' *a|U»saivökU aaivják a káa iselbmét így mennék-
• a«({)|kad|ÍU..(*uiaIMÍ igy aa oleaárajátsaani. Addig táMa^iak, iZUgűMttvwznik,, szidják egymást, és
¦ oJtirfo^ak. tnint az apai házban tanulták, ÖJ>t; őatse; - . . v«m<a4Té»:bjua futnak panasamsH «UŐ beró, édaa
_mtpttjfitW*.;?*. es^r:pflry aáwsalás, fenyegetés
- iWéltk és tart— májakkor is, midiin a kiadó-
dba taár;klbákfitve <^raját«aaaak. -, La"gkA>b eset bÍA;s)*uP.aat|iak. öaaze nem vezanak, Urizarü faodéat ^pstjtyBfaaek; ugy k^^aúért játézol azzal a kutya
k<WftW^^»oiaba IfcáUoiaiai^B^ Vfa «* J»0 rofaanl;vafAÍ^id*«ei^d a.liaí. MfcbW maAI.Mrr Unmt, át .ta^^4z^etiii aaj^ arcami eBt^mMto^^imms QtWl IW WiisMsyin tallája, .,Hajh jtfr* Afri «\'
kor. káros következést!. Jelesen: Boha Bem tanácsDB a tndatlan, tapasztalatlan gyermek olStt szólni a vallás külőnbaégrfil;hiisavallás részes elveket egysem tartalmaz, ha azok alkalmazása értelmezéee nem rósz. Azonban ne gondolják Bnök, hogy a valláskflzönösség barátja .vagyok! de azt sem szívelem/\'kogy valaki Talián miatt a gyermek előtt gyülötotesíé titossék. TanJtaa. kiki gyermekeit csendes házi körében saját Talláaa elvei szerinti szelídségre, önzéstelen* szeretetre; nyájai tártaigátra gyakorlatilag, annélkül, hogy tudatná az egyflgyflvei saját éi máiok közötti elv^eTi j kalftmbtáget. Lássa minden gyermek az apái háznál vallatta izerintiáhitat gyakorlatát folytonosan: majd\' oda fcimal éi-róiatTeend abban önként. Idomítsa-min\'-\' dearsitÜe édes ^véit hogy a békés honpolgár, és hü bonfl elaff kellékéit :a bekenenrtetet; előzékenységet gyakorolat szokj a meg minden ombor iránt, RzéméTy-válogatáa nélkül így adja iskolába, fogadóm lesz tó siker. _ . - - \'
_,¦ .- flOna valláara helyezi népneveíéattnk alapját? Kölsaólal egy,férfin. Igon:«raiml a vallás csak magi *1>íf ÍShl^ ¦ BÍ *\',Ballnnet ugy, hogy az nagyra tSnkadjAa; Ü nivpt, hogy az \'nemes érzelmeket ápol. *Tl,-\\7,Wfil*a*yo-n ^toi-legyciLá szüle gyoríneké: elio.bépe^iébeB. ALTidlá. eWonl tArny/melyhekfel-fogátóra agyermeW\'én elégtelen. -JóTha gyakorlatilag »tja txtt, tait tevőié k«U az egéW klTánátira, liabár ?^*^\'*Sr***nm*K noinWia. Majd aa>\' k4to gati^iiW érré oWató, -H tSSk^Si^Ut-rintonji sW fcttmTztáao k6U^Ú)t\\Ln
rp? y"n^.^X^^^.
«!•¦*•««tf* aj Mind lUTiÖaii, HiukilUbia a&ii\'
viszonozaa hölgye aaelidkajlaanát. pieadesen fo. gadjon szót rntnd^ bTí iz^apal laalfaV vaQ, ea o n g e--d e 1 m e b k e\'dj^k^af csHtátifetfák egéaa\'-odaadAsDal. Kilnnyen megezokja az erény eaen alapjait az öntudat nélküli gyermek; tiszta lelke, ártatlan szive elemeivé válnak egyszerűen^ tnin^en li^azzfngaiaB^núlkUl. D«: lla el van mulaaztva aa első alkalom. Vajmi bajod lesz azt pótolni, lta nem mondom, .lajiaieűan.. ^tidtttt mdr cflamélnt.kozda gyermek.éa elkéaaitva .vart, könnyen n*egjan,aljaf mikép talieti magit\'.kedveeeé.1 ások.. elött^. kik a esaladi körön kául vannak; mikép kell, tisatelnlo .azokat, klktül függnek wOloi, éa ü. afagtn-. nn^ja, kit éa miért kellbeuafilnie^ nem oanpan a eaillogv selyem kontosérVlianem azon befolyiaért, mely jelétére izukaéges. BokonnJ.érzelme a vele egyenlnkkdl könyörül a nyamornakiülilU, szinakodik A\'szegényes) undorral .\'fordul él a-pajkoatili caintalantól, aaamia- -. lonwltdflk6«;indnlatok;rab|*tél. ;.ir te 1•¦fiffh.\'.»»! erénvea dlotalapjail, oaakaa any^k, teliotik le-.az. ártatlan azivbe, éa ha letették, kdnnyan ; és örömmel fogadja «1 a.i iakolai, oktotáat. A;t»nito •xavai jól elkészített föJdbeKulUnok, és bUtoe leend
".•ftíf" - ¦ ¦(.-"¦- --¦ - >\'"\' "->>¦ - •¦
,V!,A ÍÍP.fW^^^oádnovzaís^ ^T^-lV^^\'^\'V kUaallt, át eelvéa .^ft "\'""WnjiW «dMyilaik«nizlk;:,
¦Bh "Sl Sal^\'W\'1"*1*! terno aaztnkon ¦a gondunk, hogy jól rendezett ne^plalutntaikia \' ita^Mf.t^lw » p%AraÍtlva-
— mm&to*m*\\Nmi,ai»*.-i
Ind, ni f?f,válláig Wlijíatílt. 1 gwtaé^aankiio.élhesotín,,
jlnTWlii)llllll».t.
, BBVAai 1BCÍ
cze. .
ffit,- u. v. a fctnhofc, földhordást i l ezi csak kárpót-¦htó TnélléU engedné meg, évenként szinte százakat Vebétrié be és jogosan, ttwt A-köz télkék bitorlásához senkinek bÍimlb joga. Es ugyvaö, mert, az építőmesterek \'áz Áltálán felvett faázápitéshes ezer szfekérszám hordják A a homokot, Bk megfizettetik magukat és a vArienak ebbCVegyfilUiiiyi jövödeltnet som adnak. Bítabg az egésa meott, "mert nemcsak hogy a helybeli fuvarosok hordják Bsét, hanem még az idegen köz-ségbeliek is, ez történik minden legkisebb kárpótlás nélkül évekről évekre.
A közfandusok elfoglaltatnak, feltumtoak, elherdálnak, de ugy, hogy a leghaBíonvchetöbb területekeri is vermek ásatnak, melyeket elvégre ismét a vároAr k5s pénztár terhére kell elegyenllteni. Tessék szentté alá venni a várost téglagyár előtti tért, Kía-Katileaán a temető mögötti közlegelői részt, a zsigár-Ji titvon alt ?3 igy tovább. Ezeket a jól rendezett szak-bizoUmány minden esetre kellően azabványozná b & körülmények szerint jövüdelhiesővé tenné.
A községi épületekből U több henznot vennn be, mert óvást tenne a kécalattl haszonbétbeadáal ellen. Nyilvános árverés utján adná ki a többet Ígérőknek Btlj. stb.
Szái szúnak, ífl •egy -n Vege/ ás\'ftgl sz e r v e z-- tefete—a- -gazd-a-g-A gn »t trk-b-rx ott m An y t—pe~
\'4 üfe $...
élvfezetétül származik, végre a hús kftl5nilsft« á\'kövér huBhozi csekély étvágy, valamint a szeszék-írántl kevés hajlam, niely a rüéraí-kelt égöv lákÓÍnáí nyáron, és épen ezen afiyagok iránti vágyuk, mély télen tnpasztaltatik. \' - \'
A világosáig oly test, moly a tübbi testekkel hasonlag a vonzás törvényeinek alávetve van.
.Ez minden basonnemü tárgyban egyenes vonal-ban terjed. Oldalról nem látható, csak. sugarainak egyenes irányában, jöjjenek azok magiból a világosság góuzábúl, vagy. támadjanak azok törése, vagy visszaverődéséből. Tőréén annál nagyobb, minél sűrűbb ns az minél nagyobb vonzcrtível blr az azt megtűrő test A megtörő test vonzása\'az, mely a megtört világosság sugarainak hajlását okozza, vagy párhuzamos, vagy elágazó vagy öBazetérÜ irányban- A világos ságsiTgár, ha egy megtűrő teatbe hat, ennekküz-pontja vagy e közelébe irányul, b ha abból kijö, ngy ismét a központ felé y*>natik, mi ujabbon törését okozza. Ez iámét a megtörő lest vonzásának hatása, mely a. világosBággugár törését befelé hajtássá vál toztatja, míg annak besugárzása egy szöget képes, mely a tÖríi testnek sűrűségéhez képest különféle. Egy átlátaaó test nfinjaegp tfhat n. tarann^ig fokaiból
- n T---t-t i-----ri uniinrir^ji n nM iinniiujj l un áfcl mm
kiszámítható. Sőt a tört sugarak irányából a világosság mint más testek Vonzóerejének iránya tekintettel sűrűségére meghatározható.
Ezen vizsgálódásunk alapjául a földünket világító napaugárcBo portot Tegyük.
(Folyt köv.)
klatetbeu változott viszonyok a vadászati jognak szabályozására: is lényeges IjenatáaiiV\'viinnak; — másrészt pedig téves- fogalmakból a vadnsaaji Jog irányában szá~Sios visszaélésük mei-fiítefc felv áely«kpek fékezése nem. csak .közgazdasági- de küibízfoisági* ngy mezo- es erdórendŐrségi teki\'ntotijeri ia;kivánav bwsá yált: á kir. hely tar tótaaiés \' k.j.k^^\'r^i^ík.,\'* minden ágára kiterjedő figyelme áítaT indíttatva, á\'.vá- ,* dászatra nézve, a fennálló tűrvények-és iniézyények alapján, egy a jelen viszonyokkal- ös«ha^rzo-id\'3íe;:, leneB szabályzatot felálliíarii, részint pedig e tárgynak., a jövő törvényboziB általi rendezésére nézvej,kellü alapok felöl gondoskodni -óhajtván , biz^mtpjljewu,. felhívandó nak találta az orsz. gazd. egj-esüíobit,"híjgj^ egyetórtolcg a nemzeti lnvai-Ha t>^yf>»í\\\\^ttiA t ^ypil\'\' azon pontokat, melyek a vadászati jog; idö^éajCiéf-" szerű szabályozására vonatkoznak, tanárakozás-aLá , vevón, annak minden oldalaira b áprizataira aiix\\Ji\',s egy gyakorlatilag czélazerÜ,, b a jelen TJawirjoWat kellőleg számbavévS jajaslatot miuFöbb eíöterjeszteni^ s UlctóTeg a töjvényliozás,utján erre néxve megiihv,, pitandó pontokat is inoUtványha beyni sziveskedjéU.\' \'
Az igazg. választmány a vadászatra néiVo adry dig is, míg\' a törvényhozás érdemlegesen intá^k^-n, hetnék, a fennállú vadaatali .törvények esí^oru yéjt-,. rehajtását óhajtja; egyébiránt, a;vadászai\' Mayoii^ki;,, vánatoB szabályozása feleiTEeltaUlag tLnA?koMi?%*-közgazdasági szakosztályt megbixia, h különöflöi Dr. Pólya Jórsef választmányi,tág urat felkérte ,!\\i a, tárgyban már évek előtt tüzetesen"érkezett.;, \'!\'.\'.j:^
Óhajtom, hogj-,e téren-mielőbb a tegkedrezBLí) eredményről nyiktkozhjÍBsaB: ínjŰi trditsrív
csen t jővödelmi alapra fektetve, mert l-aak la igy remélhető ajobbéajövödel-melőbb gasdálkodáB, b ennek nyomán iroigári állapotunk jobblétének bizton-s á g a. TERSAS\'CZKY.
Bt. I^a^ter j&ároly satáei BÉNYI BEZSÖ. VII. -
A napsugarak keletről nyugatnak hí Iádnak a föld felületén. Már fendbh említem, hogy a szárazföld (^nyáron) mindig orosbban van átmelegedve, mint a tengerek, mert felületűk jobban megtartja az elfogadott meleget, éB mivel a napaugároBoport visszatérvén, s>föLd- és légben visszahagyott meleget ismét megtalálja; mig a vlz nagy mélységig^felQinéaz.ti, a tengerár által messzire vezeti, s hol Öle a légkör ná-mára csak igen csekély részt enged át. Ez magyarázza\' meg az atlanti tenger ugyanegy szélességi fok alatt fekvő partjain érezhető légmérsékkűlönbaéget. — A mondottakból kiviláglik, hogy a világoBság sugaral-nnk csoportja, Afrika szárazán áthaladva nagyobb meleget talál, mintaa atlanti ocseánon, b az afrikai partokon nagyobb is a hőfok raiot az azokkal ugyanegy
éjel>légi fok alatti ftf^arilfni p»rtnbot>- llgynttpt:aj\\ ariny-d ba-táonak kall lenni Amerika xryugoti és Ázsia áteUenea partjain.
De mit okoz a meleg — melynek zfime a föld központjában vagyon, s mely vonzó erejének következéskép a vele össsekötött testeket a központhoz vonni telt, — miiit ököís ellenkező hatást, midőn a foly^bmry vagy tömör testeket el röpíti ragy midőn a melegebbé vált léggil felfelé száll ? Ax onnan származik, mert minden lég —\' vízparány stb. ni ivei nagyobb mennyiségű meleg hatja át, térimében nagyobbodik, sűrűségben, ellenben ke.vesbül. Ha ekkor más aÜríŰib\' parányok által felemeltetik, ugy irányát a magasabb légkörnek veszi, magával vivén a felemésztette^ meleget, melyet emelkedése közt lassanként elveseit
A meleg.nem létezik egyedül íllékonv (flücbtig) TÜlapotbap^a-ft Tilágomágga^összítórve\'B^a^Bngár-üsopoftban halad, vagy más testekkel lappangó álla-potoan Urtatik. Baén és világosság áltat- a növényekben köthető.
0 Nem minden nüvénynyel köti magát egyenlő mennyiségben üffflze. Azon növények,\' melyek legtöbb ezu kor és zsír (kövét\') részekből állanak, legtöbb • idetégeteméflBtenék fel.
^Minden \'növény, ha_felószUk, melegét vissza-áUt$á2 Ha egyes növény magában feloszlik, ngy a visszaállított meleg éssrevehetlen; ha ellenben több és «gésB zöme a növényzetnek oszlik fel, mint egy domb fidemét Vagy trisa széna, ugy az elröppenő meleg igein érés he tői Ha a feloszlás rögtöni; mint a kandallóban meggyújtott tüze, ugy a meleg igen erős és gatda*y;aB égő anyag mennyiaége- és nunfiségéhez kéjtist Utóbbi ezetbén ¦ meleget felhasználjuk, midőn az élelmi sserekhez vezetjük, melynek pará-nyait áthstja és megoaytjn, miből » főzés mestersége áll- v^gy ha valamely helyiségre vcietjQk- hogy an-nak 4eVegtíjót melegítse. Az igen erős égés által fel-•aabádült meleg különben as iparban hasanáltutik, iegyW hogy megoszlást^ félosalátt vagy mozgást
•A isir- és ozukortartalran élelmi szerek az eméBfiféá áltál fekwUttánftmUgukWn fóglaH mele: gfltkiböéBá^ják; mely vagy a Ulftksés által elröppen, vd^ytáy éMnwt\' magáhos vett,lény azervezetébe át-mertvk ax alUtt meleget idéri ettt Innen\'magyar ásható" sMts^i ilaj-,\' wtkar-\'étrüeunak meleget oku»-hatáii^tülaj\'donsámlTiroen ms^Másható & hfdeg Aff-M^tMaUuk a- íegítodököbb íJSÍrok, olajok utáni vá-grti<<s áti ^MtW-kesaH4e ¦ Italok iránti\' ezen-\' ve^Mr id épen innsit ESaftvaVáatiatÓ vissont amé-
Bsóttekintós a vagyon bústositása
Kenuét caak ngy állhat fenn, léte caak ngy biztos, hah agy ssellemi s anyagi téren arányosan karöltve halad; az anyagi eléhaladottaág ép ugy föltétele létének, mife^wt n g^fllnnií> mi.n P kettő-nem iker-testvér, de egy test és vér. Hogy a közvagyon megmaradása, még pedig mínkezünkbeni megmaradása, — e nemzetnek életfontosságú, eléggé igazolva van o földhitelintézet, gazdasági társulatok, a seámoa egyéb egyesületek a vagyonbiztosító intézmények ke-letkeate által, melyek az üneésrőli fogalmainkat tisztázták : mert az önzés polgári eaeropontból ma már eeakii annyira kárhoztatható, mennyire akár a közérdek, akár magánosok érdeke bértetik meg tör--^SnylelBtnitAfeötí általa.
líidün elemi csapások álta! okozott anyagi károk egyeseket tönkre tesznek, vagy a magán vagyont legaUbb érerhetőleg csökkentik s a .jólét kifej lését
reijott WBálTfl> hasétkektől / VaUmrnt azon véwt Ufi»* hátai, njely eáaknél a nagy mennyiségű szeszeT
gátolják mi által közvetve vagy kűzvetienfll-kisebb-nagyohb mérvben a hasa is veaut: lehetetlen az általános biztosító társulat jótékonyságát nem áldanunk, Mostoha viszonyaink " azorítan keveseknek engedik lehetővé, hogy a veszélyzett vagyent as említett tár-oolat szabályainak minden méltányossága mellett is évenként biztosítsák; de megengedik azt, hogy saját kebelünkben alakuljon társulat, melynek tagjai kölcsönösen egymás .vagyonát ..biztositBák.
A mechanikában nagy dolgoknak gyakran csekély föltalálója szokott lenni.
Megkísértjük tehát a föladást erőnkhöz képest megoldani, nézetűnk vázlntát a következőkben kör-vonnlozván.
I. Alakuljon egy társulat-\'oly czélból, hogy tagjai egymás épületeit éB terményeit tűz, illetőleg jég
ellpn kM^Hfi""»"^ biy.tnaitaák-—,-----
II. Az ö végre alakult társulat általa meghatára-zandó időben és alkalmas évszakokban — tavaazszal és őszszel —üléseket tnrland, hol a társulati tagok, kik egész községek is lehetnének, biztosítandó vágyasuk értékét bevallják, a magukat a károBult kártalanítására a bevallott összeg aránya szerintjtötelezik.
XII. Csalárdság ellen elég vódv I<in&e a bevallott összegek jegyzőkönyvének nyilvántartása; kártérítés esetében pedig ha a bevallott összeg valódisága iránt kétely támasztatnék: a társulat megbízott tagjai pótbecsttt is eszközölhetnének.
Jelen sorainkkal csak az\'oazmo éI$travalÓBága iránt akarjuk, magunkat tájékozni. Tüzetes részletezés a mccalaknlandott társulat föladása leemL *)
SZENTIBMAY.
M^yei tudóütáaok. ^
Veetprém, angnsstoz h&bss.
HnsszaB liallgatásomat mentse ki ason rkfirül-méuy, "hogy Hiób-poata nem Jíeretek lenni, 8 most — mikor az országnak jelentékeny részéből nagy j „ mérvű természeti csapásokat rajzoló közleményekkel telvék a főlapok, az átalánös följajdnlás rémes.hapg-ját nem akarom növelni hasonlú tarJaLmn^-leveron el-Bzomorí\'o közleményeit által, ,
De mert a szerkesztőség közlemflnyeket vár tudósítóitól, kérdőjelei által\'sarkalva, rövidenjugyan, mert szomorú közleményeket .lehetőleg rövidre .
_kelLflaazfiSünni_
mellett- igr?laüii
Ha bár a veszprémi pi
ni megyénk helyzetét, latorság még most sincs helyreállítva, .premi panduroV.— a nirkédett ráblove-
A.Ua-,,
._ sbÍLJL vakmerőbb, rablók katonákból válnaJKrf,^ Lehetne itt okoskodni,ha egy életből merített mjagyar ... példabeszéd vissza nem tartóztatna. ¦\'-*",\' ^. ^
Veszprém városban-mar 19 embernek\'^le6^ ¦_. totta. ki a bünt büntető igazságnak sajtoló keze,Ar>; Leginkább meghatotta a vidéki lakosságot egy\'fittaJ t -férjezett nőnek hTivégezlétése, kit á katonai rögtön-itélő bíróság gyujtogatásért Ítélt halálra, de a halálos Ítélet ezak gyermek ágyahói lett felgyógyulása után hajtatott rajta végre. ¦ . i
A szárazság csapása folyvást sajtolja rvidéjeün-i kot Mar van olyan község, melynek ¦¦határáhaa njn*7.-t csen viz, a Bzomsxéd falmSól. visi.pénzen.rett^ylact^^ Hír szerint Ló-kut -van ily szomorn J^JratBenfíSÖk,;j utyicGííég Tan;"melynsk~csak eg^" ku^áikaSíaö^y\'uir ez is zavaros, a zár alatt tartják, caak akkhrj ^yitTáz^ j fel, mikor házi azükségletre merítenek viaetp vagT^fl marhákat akarják megUatní. • v„, .-j..;- -r
Bnrgonya, tengeri^zarja. nett lesj*7A xílekJ* vannak,ég\\-e. A szőlő lesül,3aazécta.boR-ára.neza,-, emelkedik. A szőlőket nem merjük keverne pmok-isí megbánták már munkájokat, a kik kikeverték « s*ÍK löt,, mert nemcsak a fürtök, hanem a.töiék.,i».zíl^-; nek a kikevert szőlőben., .„ -:\'"í ¦> V V.^*:-.
Vetettünk takarmány növény magvakat iz_* ^ tarlóba^ egyik köleat, a másik moh art, a harmadik -tengerit Egyik ugy mint a másik: benne, maradt a- ¦ föld ölóben^mert óltetŐ.esítt nemkaphatott.. , ;r..!s „Szánd meg Isten a magyart
llahi
A nm. m. kir.Hel$afotanfysnakf.\',& april.$-án 19234 az. a. kéli, a az «*«. GapeÜgi Égy**** .
A vadászati jog szatÍMyozáBátczólzó leirata.
Azt, hogy a vadászati jog régidök Mfffoly.vást a törvényhoaáa és az országos kormányszék örködóae" alatt álíott, az 1802-W, t csikken kiyül \'¦ ifimot \\ korr mányezékiintézvényettanuBmák.,\' " \'.\'"\'\'\'<
^Nem asák minf egy lovailas, és a némalít jelle-moyei dffcBeb:a»g»6 nemes íd80lté*V de tekhrtve a» ártáiraas Vadak mrnél erodményesébb pusztítását, i-elUnben az étkezésre huaínÜf \'nemes vads* ssaporl.;
tulX-^tHfSMkttf msffvásastck, - Jolcn karal^BTtliiít;Hrt aam IÜ,.ak wrmHH wm,. hogy as.eHiat.Uv<fcaW
ion a kit régen tép Honrad eea^ríde**
„ MogbüiUMidto:máE-« nép^u,* q..iiíal/. t-\\
r. A mnlt»ta jövendfittu-ín^e*Ví) -»o-a-a;ii (0. i.) Át hó I(KU..Yewpr(^BÍffMÍ :m*4líi*> vásár a lehető legsUánynbb-Tolt^K^íé* iwraisa*^ -hát hajtottak be, aDevMSerkörttL.VMonyáá, arcs« -kiütűlF marhavész miatt, a á beb^toWsfcottiitesnjWs-.. tak tuladni:tulajdroos»tk. Minds^tfél^rhwrtteíta.;, tak*rniány Bíükség és taarhavéas ídojédc: .lv;nj .J ni, •
UUkíváBvoíV^oepIovBáHfcli^ nsöiwibítfclehfltetllAtnií *4y***tÜ^> oseglédi lóklipwaek l^tpttót^Fájiát^^Wfrl»^ tartották e, él ^jnQsAMk szerint.4« ^^T^ííf J kértek többet i legszebb párért 100ÍTÖJÜ*. «VMrMlltt keUs, a eBleláí!2^5Í««ÍA tftykl&JI*& történi -T melyeknek párje $Q^tfr&itobJl, w
. A fehérmegyei JtfuirŰU 0*nduKtotes4k^ í rüli elfogni, azon OBigányokat, kik V&^tpfg-\' több lovat vettek meg öIBssel,, i ¦ v««sfí^>?^rjtt ( hajtották be. _ - .? -
¦ : A. áhkJgárák váltoantlnaokrvl\'sak » ">"?
HelkMiíFWlSO,kmjcaiiról 2 frt $0 krra. ft
.r. I.
í\'MáUrv, 1863. nyárutó ítí-«n. *) •v &an»órkHötÉpek ye^ufclmnnn Aa éi\'ugy nka-rá.\'1i6Öl\'É» «fi etáraojaágban, mely alföldi honttlt-
^*átak»^^\'\'Ww»^*«MmlDkr\'HTc^Dk\'
\'1* ^mM^W¦*W¦^^^•^Tl^n1• M»«MéI\'.»«MI1 na csak - ig^THtt:««Wtanln egész honunk lakosai izlüljék
~"í1Kd^Tarfali:iorméf^6i^ aaőt mini a* elfonnyadt nívónyzet\\»z árva harmat-•¦ cwppet, de Kfbe.
" " s™j^nüj^h»ló^l>vab»n hnlliknlia faleríl, a
rítok
leperaselvék ugy, hegy mid
emberraJtnk-hah^Uh-afan-i »rir«»-fii ixTS jéWriedettbőríleg. , ,.
-~ - U«rfioinkl>«o \'a\' konyhai zöldségnek alig vas nyozatya vtrág-kertek padig lotarohrák, mint aleara-tóW búzaföldek.
BfaYaWtaa laza ea év emlékünkben mint a haj-daji\'llét Bovánr ét hét bd esztendő, csakhogy aalaten . rtvaj«a.rt»<v.a.. <v<jl mentáén meg minket ajö
voruely MeVf termékeny éret adjon, hogy aa idei 10-Utt> naaj\'oaaSaát kfplhenheaaak. De legyjnk e szórna^\'WoV nem szándékom a legcsekélyebb részle-ti*^Wni;\'4nerté>pen tollal nem lehet aem a fáj-Ű/mW^U aírBrsm\'lefuucub, fokit kifejezni, csak saMMoexn kisírván azt, mint fényt aa árnyvonni.
\\" i\'íiBöfizizlet, vagy Italán a terményei forgalma aay\'KSpatWl\'\' (smél "mas^shrp lépett, kfliönOzcn rozt, Imgerí frpé\'éaaab. _ 1 Tágí^netiniacanninn nagy menayizégben, Tolt .. aaaaallatinekTn minden egyez nem aa említett termé-^ nyak köaaL \'
Aa irketótoTatamftjToU^TiaataJinza, kllaja 8 frtSQkng"terja\'ti"r«z\'6frtü0kT,kít,zcrca 7 frt árpa\'Bfífrt W Ér; tengert T Irt; aal> 4 frt M kr7 bab frt,\'.\'" !¦ „\'¦\'"
\'\'\' \'A eerrriaek-roppant drágák, a éppen eztfelnem r^Ztnm,\'L:t aajjkát, hogy-a roppant drága élesé.,-iueHetl/a Iértések fa oly drágák. Egy érés süldőnek^ uarTa\'\'í8*-^30 fftj Uíabíké 36—10 frt. Mi az igia állatot illeti; azokat nem Judora mii ép teleltetjük kL
A sarjnról lemondtunk egészen, mi Igen termé\' n-Pss,1\' \'mertmég aftg néháoy nap, a már.aa őszi idd-szakWlépünk, a\' ez nem a tenyészetnek szaka. Hás HBiefcnBjrVa ittéül f6lÖ^rVel6~nép--BHwizafoldeken_a. szalmát otthagyta,\'a mondhatni, tnlságos jó kedvében azt felgyújtotta: de nem ugy most egyik szekér amá-sikat ári, a áDunantulrzzIgetbe viszik, mert a tavaszra ~ mMabaVUlrnallan lniégét Tár. — J«Uiileg_g«aw>nv4-és Vafáaidtia^agjatók^ Bziritárznlata. működik nálunk, i .. ^Vaa^ebaloaréaBvételJel van iránta a\'kflzönaég. A\' Mánkban azalföldi-kárnanltak fülaegélésére volt elí-adaa, aajtooá azonban, hogy a tiszta hasaim nagyon ke-\' vaW-vö^lsni\'axonban-e jútikony-rzélra iámét előadáa MlldaajntJkL ,a remélni tehet, hrígy tobb\'less ájövede-lant, mltiel\'épen za. István ünncpé..lévén, e nemzeti .injketí\'tA koafinséget a szegény károsultak iránt meleg ríaaV^tnadftandja._ KUCtYERÍtY.
IkM nasllfcnm augnaztiia hóban. .. ^—^ekintelea szerkesztő nr I Történt mostanában, ^Baf^.[«a|tiiBbhiearól Kápronczára hazatérni ssándé-knad\'lzT-.\'ketnskeda a vnanlon Czáklnriwa ez Korion k<^otlifaTtfgnalt..\'Á kottorí állururísi főnőt: azonnal al-.knniHnBz»a%o»ln»nfrélt^é1vtto wanWi óaajftbaoportozotl -körülbelül 50 ember, a kza^SS\'atS^zilWl lehúzták, mondván: nem engedik a kottát\'innét "máshova vitetni, mert a merre szidó kdttAtet vlaanek, n« a jég mindenütt elveri a voté-•e«e<lt1ltiBÍ|Ia érrlsjik; a kncst nttn hayiak nyaf. "\'I^VW elÍMk ottj\'á holtat ledobják a kocáiról.: UjW Ttoat**Jllo\'máal fJnOk, .midón: hiába: l^íio, "maga kocsira 41t. és bevágtatott a t^lataVwknay.^iiati^tai.i. :Hó^t^l\\dnrék-. paillaUtmi éa felvilágosítani akarván aa *fot^!Hzwá,U vnlt-ainden.\'vzó, míglen axtnem - 4taVvfcPgT. dpen itt Kottoribah leaz nagyjégeaü, aa:*\'«aWIitt Hgyják eltemetni. Tandcmaliqnandú ^hrlmth • hottat ..apronnaára caaládjahoz. \' - - 1 ,~- "KÓEiAl.
* Hlwk éBiAsómtkryek.-
.„ A "ajaapatTe- érteaühtnk, hogy null.zzámnnk .Wnk éa aa^nti^k\'rnvaUhaa »1ov(llde megalakl-ttaavlaiM iMaagJeaári^kUvetkeatébeu azon vé-UaaiDa.-nylhszmalt, mlothamívámannk egész\' laki.-aiajít ^tatbagotiíha Myaave^á ixelíemi-Vállala-hk,*ttuUMU»\\ naró_nea_ldeii«nked6n ek avUvanttot-tuk-toto.; tMfr pédlgitón^nágyobívnUi\'eglepeté-aülk, tUTalraiaJ multjok,\' mind j«ten4knél fo«. .
ket mindig o8 Utunk a tudomány éa tuu.vésMt nártolá--zínaa?a Wk^tmkétaSlt-azon azomorltó körülményt, I hokv fáidalom, igeh.eókan vannak Itt, kik az anjragi-aáX elmerülve, a uallemi élvek,-.aükaégletek iránt aémnirr<jgékónyzággal/em bírnak a avhct ohet,haaz-. ziáláahelyott rontnalc, bidóii azon kevéa lelkeaeket ia günyólás a más domtelon fegyverekkel iparkodnak elviinni olv tettektől, melyek a hazának igen, de az 0 étdelt",\'kne,t véloményík szerint nem hazznábiak.
- Szándékosan.hallgattuk el ezen tiaatelatre méltó részt azon véleményben, hogy mikor nz anyagiság embereiről szelleraSknek mogfelelSIeg nyilatkozunk, aa érdem irínti tizztelot s ollamorés hangja ne vegyüljön oda hova nem illik.
Tudjuk\', hogy vannak bukott lángeszek, kiknek a toll ipm nehéz, a lm bottal sem tudnának czélozni, lábukkal rúgnak a toll ellen oly irányban, « mely a flglpg Upy^gAVpl *affmtni naazefuggésben sincs, de véaamadárszcrü kárpgásaik — a bár zulyoa, do mégtB nagyon életlen fegy-veröktöl épen nem ijedünk meg\';
Nevezetes körülmény aa is, hogyha valakinek ninoa inye szerint beszédünk, a lap kiadóját támadja meg, holott akiadó osak az anyagi rézat képviseli a e részientett áldozatai habár nem egyesek, de"min-den esetre a közügy érdekébon történtek. Elvünk, kimondani ú igazat, akii nem érdekel, nem Tuuju magára venni, aa érdeklíttokréaaérSl pedig, ha való\'\' azinUleg zZemélyes eUenszenvböl származó illetéktelen megjegyzések merülnek fel, aa igazságért eltűrjük, habár fejünk betörnék is.: \'
Midőn e sorokkal a félreértéseket inegszflntetni reméljük, azon óhajunkat fejezzük ki egyazerzmint, vajba Kanizsa közönségének a közügyekért küzdő rézzét ne hátráltatnák a város haladásának előmozdításában azok* kik,an anyagi érdeknek ,akentrranyi tüzeket rakva a zzellemnek még csak méoset sem képesek\'gynjtani l"-*^ ~.tlJ-t-.-
Ás ujdon*dgír6. A Á KaniaBa.p^czl-.noBtakocsi járás folyó évi Hxept. l&.étöl fogva változik, Boglárnál csatlakozván a vasathoz, b megy znindénnap. ^
Á Szent\' 2-án a Kanizsai Dalárda énekeitélyt rendeafpártoló tagjai zaámára, mely tánczkoazorúval luaa egybekötve. Nem kételkedünk azon, hogy » da-hinla által rendezendő ilynemű ostélyek nem megvetendő szellemi élvet fognak nyújtani a pártoló közönségnek.
A Nagy.Kaniasának ismét egy derék ós szorgalmas polgára Németh János hunytéi 78-ikévében s kísértetett örök nyugalomra. Béke hamvaira!
?~Aa alföldi aaükülködllk legalijiéalhaz járul-
tak,\' ríanknya kftwaflg 3 p. m. búza. Cp. m..rogaaaal: Homok község: ."/s p- in.:roasr7ad3^aága: 6 p. m. rozs; 8p, m. kétaaereszel. ÜL AMd8p.;m. búzával. Somodor: 10 p. m. buaa, 2 p.Jna.,ross s;6..frt 20,kx-raL Hetes: l\'f, p, m. buza, i\'/,^.,m.,roaa a 3.frttnl. Kapoly 17 frt ÜOlcrral. Sigvári S4 frt «4 krral.Mar-ezali Járáaból újra beküldotett: 194 frt 72 kr, cd.
• Harkányból Írják nekünk: i« aa ávi soiso, nok alatt G—gPÁvendég, szokott megjelenni, a Jövedelem 5—60Ó0 frtra rug. A vendégek Itt ja iví^ia hiánvában szenvedtek, a aaolgálat rnaa, aa álkeaéa meglehetős. , _ ..-i
* Mint halljuk, egyik zaelidaMi; állázn^üaaer-kereskedőnk Bntnmel Jánoa njDnnaja,,nyitand^ll küraa-kedésében nagy liaztraktártiaáUit a.inuhacal gőzmalomból. 1118 ia már valahára^ iog^.jó liaattaljegyiünk ellátva\' drága pénzért, mert a.minőt a aa. mártoni a egyébb malmokból aaállltntk, „gOaliaat* eaiss alatt többazőr, olyat sok kotyagó. malom .is őröl. Ha egy-saer a pobliknm drágán fizet, kapjon legalább jót; drága la, rosa iz •— es nem járja I
KsposTár.
A távirdát e hó 18-án megnyitották Kaposvá-
_Eae
rótt; 10 zajoldje 30 szóért kall fizetni ffl krl. tul aa ár a távolsás; és szótöbbBág szerént változik.-
* Somzsioh Pál-mégérkesett Simonfára, a már egy iskalaTüléaben elnökölt is.
* Az épitehdő gytnnaaium számára a f. m. berezegtulajdbnoatót- megnyerte Kapoavár közönsége a kivánt háaterületeket; igy a gyinnasium most feljebb épltatik néhány öllel, a megyeház felé, a a placa.azép kiterjedést nyer. i. ^
* E[ry polgir megszólító a napokban társát: .
— Hé sógor, látta kednnár a tolegrágyot ?
— Hogy ne láttam voln \\ aógor, erre megy az utjani! (A drótra mutatott.)
— Hát.nzon küldik: oly aebesen azokat a lőve-leket?
:\' : —jy, ejl Csóválta.fejét az egyik aógor, mlg szűrén egyetTázrn, kérdezi:
— Uai a fenyőraóUkön---minekTnTrnak--axok-a-febér-ozerepek?-.
— Csak azért sógort hogy ba erős az idő, ezek alatt hozzák meg jnagnkat n levelek, hogy meg ne ázzanak.
*) Ugy hiszazük, e azavak: „igen sokan vannak," még nem fejezik ki az átalánozaúgot azon ozz-tályra nézve, mely magát aértve érezte. Miudenütt, mindig Toll,-van ós lesz nemes, iiaateleadő*kivétel a túmegbeu, mely nem csak aaó, hanem tetteivel ia a hazáé,; mely nemes töredék — habár roskadjon is — vállain hordta azt a terhet, mita tömegnek raegizztva kellene viselnie. Egy szazakért,\' ssáz érerekórt teszi az áldozatot, -fényt:hoznLa magyar névre." - De vannak ím aztán fülesbaglyok, kik a köz-részvét napjától irtódznak.a aav-^lnérdek" alitétjében huhognak ...Kik farbliznek, jzddön a sajgó sebek, az; oltiroktáldozatot várnak,\' t\'H&^kancsó Zivlnmé-1 gyeit nem adnak 100darabEovlclky^Zilnhi ajlnimórl; ¦«/ » Mükölkodők íttaégsTinvhltósérc azerlunzlotik. ^M\'í.fl^fíretjt.a^bakonbiró dobás " „lüigv tet-, tok ¦sora\'Ja, etígány aenííi:¦\'.*»¦ hii aál*íily-\'gog"Herkuleseket az iró érinteni ntaf, felfuiják inasnkut mint
TdudTjt,-~pj~^;-;—\'—
¦ jfií-WI^11*^0\' íUetnok — crüscií rneg vagyunk «ÍÍ»*W — »JÍ9".\'»glrónl(,sorai. \'¦
o-.v.T,ü.T.,^.-.rj-rr,~z,«w«-,,.«,»„. -Aliuzn boldogltá-sában fáradok előtt kalapotemelünk\'s tisztelettel \'lát: lünk mg, milyonok Keniasáu iz zzámoaan vannak, T do_»_gőgijí tudatUnaág, aa érdemet váró tétlen?
fi *• 7W,mtya:i!Stt$Vf, » Wertbeimok felett ülő rén vétlanaég, á^ aene, W mellett iandahandázó, de a tett terén a nemzet nimiját játszó hitranwaditók\'1 ugyan eUamaréal im koaaoruí ne várjanak, Tisztelet uért Kaíivza érdemeseinek; z ^békesség lakoaaék V*™***- - > - - B..rk.t
«gy_vagynnk meggyőződve, .-a--... . -. -««*.-«•» egíataTépen nem
" ^»tt«lzsurnkdl«iM«lágn^tWil MtJll>M\'l1l\'iiMPiis\'jé\'is»-
aküMgyA cléWzdiBza liorfi], ki-~ ~~2?F 8aar|u" t
_ T. V--Mfc — Át mc olTtwluttttt mig ; jit hlnaU.nb.~U ~
riraak.
T. -V—luk, 8» L—ín intárouK régens ártMIal ?1 taíJíT mirt Mn avdai jáll l:
T. X—tuÍ: Megkaptak, majd kapni fogja 5n a vAlaat, MiiSiiJ Ik ^dfSrftimlt abban A löSnyatj n^btin.
T. A^nkk t Xuíünkhüi jBtt» idai fasjnk ojj^iaíautAn, la-gyrn Ba ecatáq li baix^ muukÍAA Upan iuk.
P. G—nak: 6rrandink hngj ¦ csikk totazott; a sarjak
,H«*n\'m»"i A fe\'gjrer.\' H» Baoek lutalinB Tan, ne fe^r-verrvl BrUtei**, hdtétáifti«nt«ttert tgy\'sbkfi fog-tualkodnl a na -Udl boldogtigban-
mVigj~m knlrt" f a yhh me% a ilm
,B4d»lok.* A upUrba W*8a irkeitski kOlflotMn hq ütik meg k mérteket
Cb, 8—Bükr sTöffelcSkíirtíl í "
P. A birdettiAekő,! egycna\'ea & kladíhas i<nxdb lzüláczii.
L. K. *h V, F. k. a. V—b«ai"A Urdéfiaa larotok rövid idfln (tvjtti slft ISixaek f jattatank iuti nigtokB»k, Bltfrv lfl kBac6-net a tgjtltm in rRtv4titt,
H—y—F—nak i JBftnl fog.
0i. K—n*k, Ktmnisflia \\ Pro «t eontra tSbb tcreloS ^c^tunl; mAr: bajjjak aVrlataÜBalil iwa Utjyot, a, itb csak oíljabb IooqO i ki tjük Önt, \'irjoa mii Unrjban
»Ki*5n kelik." Jobb róla* kt-yin. + t t—n»k . Kai 15 kr. Ily lorvkert i nfj iB^yetlea Ajne*ea ! Hidof züromlg miff^sMta. 8 h* Tatn a ¦Irón túl li nuWiieí,
-------Akknr1»rftWd4iüok ^ AffneB\'. - -
A .Füredi emlíkai\' iffÁiitainl kScBlbetsSk csak. H. I— aak, Qomiin 1 EÖtÜ Id&a tU»lrauak. Bok^iUsÁki Tiküita faltsk; u igintaek agy tas éffcike-
ba U\\t kj*iri.^ _ . .
": \'" " letl ¦ magyar naur űativl" T VttHnttllkO la fL^jftisVmmBt1-lAtJnk, bogy; paatallgo.
, K— nak, M—oni Ugy jsbetnek a lenlek, mint a Ml ntalsA. K5«>Bnel a ewrf alonkirt-t.
Feleiea.aterkeazt8: ROBOZI8TVÁN.
Gazdasági tudósítások.
\\aEty-Eaanlaaa, sug 5?9-én. Szép időnk daczára atlabnasattlHciiúk igen gyéren mentiek mind a mellett az árak-cBökaWnöbcn vannak. Buza^Tosz, csak kereskedői speculatlóból váBArsltatilti\'Buza 8 ft 25—60 kr. Rozz ífrt 7B-,85 kr. Árpa 2 frt Í0--8& kr. Zab-l\'ft 75—90 kt—Hajdina 2 frt 30—40 kr. Kukoricáz 3 frt 3_lV6_k^Fehérlbabi3_frtJOkr.^-4 frt. Téli roncsa 6 bt-60 kr.—7,"frt Nyári kipnze 5"frt B0"kT.^\'6"fft\':
: Knpotvár, auz;. hó 26. 12:—14 óráig tartó jó eaőnk volt, mely a földet körülbelül egy láb mélyen megáztatá. Igaz, hagya haazon. tekintetében, óliáa a külOubaóg, ha ezelőtt caak egy; hóval jön ia,-^auon-ban jó következményeiben most Ja kiaaámitbatlan. Jókor jött még az eaő sok hajdina táblára, kerék-répa vetésre, későn vétett takarmányokra,; anAÍSra, legelőkref:,lpj|lmokTa^kuUkra_at_h,.— kiaaen; nrast bocaáad,, már tnajd pénaon kellett aVviaei ia^vanr;., nünk. ,Ax esőre erős, éjzsakkeleti, szél kő. vétkese^ melya. léget annyira, áthüté, hogy ki nir, napjait lngben.ia lázadott,: most buda és; fárkaabizn^&ban..
állta aa Idő azqzaélyét. ._ . .....„ ,,.,f.!|*.i
.: A aaántáa most egész erővelfoly, a több he^yan.: a nagy hantokat fogaaoljik, melyek elboriták ,á aaázUj tóföldeket, a m|attok;a, munká)tutáa majd:lohalleaB* vált.. Kazalokban^ garmadákban a.nem, ia.Tárt naő -sok kárt. okoaott,\' de ez mind kevéa a jótékony ba. tást tekiptve. Kemény van,- hogy a megzanfartbai-dinák — ha korán dér nom leond — megérhatáík, ellenkező esetben-legalább tajEarmánynazvbetakozli-hatók; a malmok ntostmár őrölnek,\' a kntak b3au3ii , a a saántóvető is jobl) kedvvel lát mnnkija ,ntán. E«ő elött.a rozs éa.aaiot,, ösaaekapkndták plaoann-kon, mojt lanyhábbj:keb)t e,két gabn* nemre ?4«-vej ax elosógirlw.majd.saniBll. változás; ,kitűnő buaaífrt.„A Wlí| frt« kr, ZaB Ifrt «—70 kr. Nagybani.efadáapkról.saó,alnnki; tavaUikitüoő.ku-. koriozAé.rti lg«\\rtn^j.egylk.lermel«nknak>Si<ntf\'1C|Js>. k^^rf\'1(Aa^rt,,é|,.,á>a;\'/eUobbm«D(t,, A.lwrtimoft •em ktres.i »pok|,)K4p«6ztáDÍ: ngyjfía^ máoioa-né» .hoznalt) ia tehenek,, me.lyek n>ár «?34 lUmdt, |aV^ujraf,ke^en«kjeja|iiJ,t:.aMM légntécaék tűrhető meleg; ;.,.,| „ ,|,, (in. ,\',
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
SÍVSzáni. I:6#iszeptei4jiiciLlO-éii.
széptrotUloa, kereskedelem, Ipar, gazlászal, .adonái.y és mlveszet iörÉlt
Megjelenelap legdább egy ívenjuliua hó 1-tBl kezdve minden hó 1-én 10-én ér «fin. — E186Zetési ár poetin ezóttUdésseréa\'helyben házhoz hora*a"exe*« évre StL. V" » 3 f\'L 7***^ 1 M 70 — Minden elBfizelTa tulajdonsa kojBonhTJnyvtirit wodaigTfinnttlirrellífclek melletim irónlmajmáTUiz. — Mfilttór egy Peni .őrért 10 ir. — Hirietjatk négy hasábos Petit toreri \'HHr 7 krú S-or 0 kr. ét minden további beiktatásért 6 kr. i bélyegdiiért SÓ kr. nzesend&V Doiktatáw dlj B a lap keselélét illeti minden tirgv a kiadó hivatalból Nagy-Kanizsára ; a lap szellemi tartalinit ilIetSküileményck pedig, ngy minden lérelok\'
bénnentve a azerkeratöséa^ez küldendők KaDosvérra. ~—
Uj előfizetés a
okt.
i X\'Ifc 70 Jkjt.
Minden előfizető a kiadó kölcsön-könjvlárát fele árán, használhatja.
A Zala-Somogyi Közlöny kiadó hivatala.
[««varra. :
mérB busát, 1*/« mérő rozsot és 3 frt 4G krt, Babocaa kBnég 2 mérő buzit, W/„ mérő rozsot, BolUó 10 Péierhlda-l uiérO mazut, Arat-s G lnéiü lozaói, Uji \'
oXeBaryseSnc©
azon konyöradományoknak, melyek a szárazság által Ínségre jutott alföldiek felsegélésére 18fi3. éri angnsztns végéig Somogymegyében befolytak: (Folytatás.) "
Libod község 5 frt, Gallé község 5 frt 80 kr. Szent-tíáloskér 24 kr, Gazaasági egyesület 200 frt, Keroeeliget-lO-BiéTa bniét, 18"/,, mérB rnrint, friilna
3M/nraérS rozzo t, Kovács -Gibor Paraukrél 60 frt, Bodonyi testvérek 10 frt, Hochreiter Ambrus 10 fri, Alsók. 1 frt 10 kr, Sarkad 1 frt, Paiss Boldiasar Mártiiból 10 frt, Babony kgeata 1» Irt 60-Itinflini fljltiuj 111 antri Ihaishywft\'tatti m calehi heroaegnS asOietelt ZiobyftrófnBoOmérB buzit 50 mérB rozsot," Har.ágyi urodalom 25 Irt, Yisnyei koxség 1mérB buzit, 4 mérB roaaöt, YisslÓ 4 mérB bniít, 8 mérB" roiBot, Sb.-L4bs14 3 mérB boxai, 1\'/, mérS rozsot, 1 frt 27 krt, Cserig 1\'/, mérő butit, >/¦ .mérB rozsot, 3 frt, Boldog.ssaonfa 6 mérB kétszerest, 4 f rt 50 krt, Hirsigy 6 mért búzát, TmérB rozsot, -4 mérő kétszerest és 40 krt, .Hatvan 5 mérB buzit. Magyar Lukata 1*/, mérB busát, \'/• mérB rozsot, Tót-Kerűsatur 2 mérő buzit, 1"/. mérB rozsot "és 72 krt, Pata 5 mérB boáit, 1 mérB tiétaserest, Apáthí 2*/, mérB bo&at, Holblins Ignicz eeperea ur-10 cs. kuko-
M/,i mérB busát, 4 me>& rostot, Heresznye 3\'mérB rozsot, Komliad 4"/n mérSSiuzát, Szentet »/„ mérB buzit, 6M/7Í mérB rozsot, Barcs lO^/rr-JnésG rozáot, Lobod 4 mérB buzit, 8 méra rozsot,\' Viaonta 17 mérB rozsot, Kinya-Uilak 1 mérB búzát, mérB rozsot,
Baté 02 krt, Igal 20 krt, TolOk-Koppiny 10»/„ mérB kétszerest éa 3 frt 80 kr*i Endréd 21 frt 10 krt, PnsztaTSzemea 5 frt^ Szárazó 6U/ t mérB rozsot és 5 frt Gl krt, Német-Egres 4HJn mérő bnzit,\' 2 mérB rozsot éa 60 krt, Boglár S JfaérB rozsot, Bárány Pal BogTirrél lCTmérí buzit, Qt&rek "közae;; 8 mérS~rö-Bfiot, Orda-Caelii 9 mérB Nfeaot, Tóthgyugy & mérB rozsot, Torvaj 8 frt 6 krt, Szilvas ss. Márton község
Ki mihez nem ért, ast nem is tudja
—--i-hPtwr.lr.1
mérB rozsot és 60 krt, HoB»k i"/a mérő buzit, 1\'7„ mérB rossot, Qálosfa G^/^a.mérS kétszerest, Bodrog koBséglu/„ mérj buzit, S1/,, mérB rozsot, Edde község G frt, Oessti lM/„«jirö bnzit éa 2 frt, Poliuy 2 mérő rozsot és 2 frt, Jsoaaolád 3 mérő rozsot éa 4 frt, Ecseny 3 mérB rozsot M B frt 50 krt, Mernye G mérB rozsot és 9 frt, Aamajkf 38 frt 76 krt, Magyar-Egrca 23 frt 75 krt, gr. Soiwsioh József urtóL a be teái gazdazág-réazéroLz közpoirB föbiró urnal felajánl tátott 30- mérB buza, NeabaosB Samu K.-Bajombél 1 frt, Veisz Mgk-TTrtr " -----
rbirsar;
336"/,, mért roti, 37"/ts »*r6 kétsaeroa, 8»/„ mérB vegyes, "A, mérB árpa, 16>§cs. kukoricás, 3929 frt és 22 kr.
A26-ik okiratban foglaltakból elárvereztetett as árverést letiltó rendelet érkezté előtt: 34 mérB busa 3 frt50 krjával =-119 frf, 12.mérB-roBS 2 frt-60 krjával =31-frt20kr, 11 mérB kétszeres 2 frt\'60 krjival = 28ÍM kr, 10 mero\' osdtia kukoricás 1 frt 25 krjival = 12 frt 60 kr. — Marad az eladottak levonásival 193"»/,, mérB bnza, 323"/„ mérB rozs, 26"/„ n»°rB kétszeres, B*/n\'mir5 vegyes,,"/,, mérB árpa, 4120 frt 52 kr.
\'Az életben mutatkozó aránytalBnaágok
kozt alig van nagyobb, mint az, mely a sntnka valódi becse & díjazása ;kbzt észlelLető s ezt Bz -emberek. mírelSdém" foka, ebbOl eredü igényei
okozzák: \' .....
\' Elmegy némely együgyű ember a kolozsvári vásárra kis leányának piros esózúiát vermi, megméri nt-ntofjAvnl . -s«wA ^prirnfik lességet^ ba valamel)Tkben ezen reá nézve^fcP kellék meg^-an, megalkoszik «¦ elvbm.-Morro!-
4akő
nélkül meg nem -viselheti^ nőni bírod kaporjZi-tflni.
Átalán nézve háromnemfl foglalkozást — mnnkát—különböztethetünk meg: anyagit, mely az emberiség testi fen tartására azUkaégea készletekét termelj, elkészíti, vagy a helyi sEQkségletekhez kife-rt szállítja, ké-szon_tartja; alkalmasét, mely a trtdotminy ártaTdedjioáh" ereSményekef^az^ya^ra^-vagy az anyagi-élet viszonyaira\' alkalmazza; és s«et~ lemit, mely\'a természetőröktől Hszalwtt törvényeiben búvárkodván, idSaként Irgrtos ereóV
jnánya)
Vigsaápillantáa as 183S-1&1 balatoni „idényre.
fllr6nak asuletni \'\'kell, Baónokká lehet az ember \' a megyegyaléeek-freqitentilisa által is.f. Ea oly régi bit és igazáig, melyet még senkinek se jutott eszébe saembomegtáoudiiL. Azonban:abrnj idd, a .kérlelhet tétlen nivelláló, e tbesist is rongálja már a gyakorlatban.\'Boldog isteni hányr vidéki a^nja.nmwsodott bió -nokka eaopsn-a: .toasst-iyaMk stndruau - mellett > a hány..írót.nem teremtettek. mir. a awkesatBí:.pro^ grammok. Tehát nem. íróvá kell azfiletni, tinwwr1 ál-taliban .caak, saűletni kell, hogy, egy zaklatott -azor-kesatS -tazedsja által íróvá gradoáltaaaék a legbékésebb hón]
npolfár. .................^ .. .
son\'sgwággal akkor jöttem véglegesen tisztába ,\\midőn a nZZ&. K.1 egyik saámiben, hangosan i nevemen szólított a aserkesstB. .Mmt a bethleheml
-pasatorokat ama nagy. téli éjsaakánaa égi hang\', — i. ------rklluváa a 2&f melegkánikn-
v . ,^meg engem e _
bi^sn;\'Azonban indulnLkellet^a szó utánj"s miotin versel nem írok, mióta todom\', hogy. Goethe C soros verse tabbet ér sok 80 ttrófáz háltanánknál; novel-Ukba Wlekarmi pedig aaóta nrm hagy a lelkismorot, mióta as éleiét, egy kevéssé jobban.Ismerőin: nem ˇoli\'ewébliátra^-imiat épen ozélba vett fűrdöl utamat tirgyul: felvenni, i b azon benyomásokat, melyokot asenendo^valók, olevo a „Z.-S. K."-nek felajánlani, tn^ pedig ugy, a mlut azo(ui»,iiitérestom" a a fotósWl „t^retlonf morítettera. — Ez a génre az ll^adaleHnlMHl-aíroooao divattaLtAmadt njrafel, s az Ítészek nem U késtok azt üdvOalenl, bérből tiUlkoz-
tesii s felvyágosoJásí JBSzlBzBl.
: ílincsoly égyBRrt^einberí K it rie\';látná^ liogy^^fóglalkftzBa ^Irnnnb^ becsesei bir, minél több szellemi er5t vett igénybe, könnyebb a kalamns, mint a kasza, kapa stb,, de amaz mily nehéz.sok"emb^ret*,\'hiú.: ésák keresztet kell is OBÍnálnl neve ntán, hát ha teremteni kéli vele valaro ojkósat?-f Véle-ménytthk szerint tehát igen íelyeaen tettfik a fenebbi- felosztást a ebből bizton következtet hetjuk,\' hogy minél több szellemi erSt igenje
-litUleneki-kik-miafcegy visk6mst irgahnatlannl meg-csapni aíarhak, óh gonóMjTÜyenkoiya^yannira Sraz^reahMÓToeaára, kik aádajlha ^nwikoilya azt kiáltjiki „ánj ait uti est, aul non sít."\' V
1 Ezen elandalodaaomWl. aa Indóház teremében égy alak vert fel;;ogy reriht5 fethevjM^Ires^írbara-
____ „___________,_________,__goa asémekkel^^harsányan JtérdezvA toVnz,:b»vaj-
targyilagosságra nézve, ha-nem ia^a.1 „Kalevalával^^ jon.nem^jött-e.ide Biilia^yais^/.ÍBZjaJAj^allB^ meir a „Niebelungennel^ dó a dematiadokkal minden laomra za ára elkomorult,\' a kia oa^u^aaorut; sí • — • • •- •\' a azmnek vadul rurogtak s a felvetett a|kako»egy
retót?s6haj^ebbent,et;\'J>&«fióKk^ hazája t«!iürara^iVáelfím iameretlen én t9m-" J saigeaiuÍ!:\'vagyokf,:rditáoa^ ,lu taiíaa^irieUgraR
tak vele." A ^kozvetnmrég,JÍ~^v»lodieág, -^naívaág,^-„ódon zamat-\' -mind oly műszavak, melyek azóta divatoznak. Üdvözöllek, követlek > diosB divat, mely lehetővé tette, hogy Fallenti tudós kesénk fiz viselt és soha nem viselt dolgainak leírása, Entyafalvi nrtól,-a „bölcs tiraaság" panoráma utazójától / oly naiv éa samatoa olváBtaánynak ielontessék-ki,-lnery
esetre ügy vonalon áll, a untig olegendB yolt.amw hugy miatta egyegésa veuerabius testület csizmád Lát fogjon......\'
Bocsánat,e bevezetésért^::de eaael.már.anjiyit nyertünk, hogy es:al«tt a m-rri postán\'a balatonpartra értflnk-a sz.•Bjorgy-kesztheljH-iHomásrai honnét in-daland&WéKabaUs^irMokUt^ .
lUóta a vasnt-akalfaMet kSzetebb hozta ha-zánkhoa »^a" a^vetáií4vadókjía haaal bajok\'ellenében énséketlenal, Füredit: drágaságával,. szenteséin; kol-doUaaival, Pöstyént elmészt^tetied .\'dissnopeosonréT jé\'vol, Parádot nrimltív-kényelmoivel, s mokány hB--soív^l erBsen unni kezdi,- azóta fOrdB alatt alig" értünk kövesebbet, mint Hohiosot; Gleloheuborget, Eniseli Ostendot stb. Csak mi; aála-aömogyiak képesünk még kivételt őzen átalánss divatban. Jíekünk^blteu adta a Balatont,\'!\'éiV mi jSzoro((uk:, 0rgyönyOra; Ulyat tiszta tükrével, zajgéhnllámaivalj.azerotjak a kóklepelbo burkolt hégyoket, a vidék oZon óriás tündéreit, kik niig libáikat mossák a híTís habokban,: kaoséran te-, kintgatnok á nagysaorü tükírbe; .seregük o\'ligetes térekot alaesony partjaival,\' hol a Balaton- Sdltfl, l.hol-letén-élód éa himuilódslk lombés kaliaa. Igon, 0)i szeretünk tégedet i Balatoni s o szeretői — noha F0-rod és Keszthely\'gyakran próbára tesslkssivankot— különösen, biaslhiassá a boutBré less Jnlins é« o,ugusa-tns hénnpokbah, öledben beyíréasvén ilyenkor souo-gj i és salai imáiUlúV & Ju támadtak ís lyabb ldBben
gis jolrb ksijl MH"-V f^\'g * «««*aaa«ll lapja\'éMe-
kében lridijit;defiuitivo a \'faauU Taoqaok egj&é-berr flté fel, neesodalkozzik ön, hogyan Ide lettes* exponálva, a mozgó szerkesztő .a-raortnnrtbn tiraa-dalom köztazérlnlkezéatfcalBTtaiidé. Bgyahkéntio Neptaa jegyalatt írok a várom. X. nr 8 agat, hogy udvMUem ai-etTO:Jirtib^ a.nemzet myében.?.— Uraml feleléjúTiflsünknek — örülök hogy X.*or-, kotztB nniak*Jobb kozóulitlmtom\' — bal kezéhez többször "vari aaeremisénk-bpjában.^— ;A\'ívaVrt n-gy-aacoa orat feledjo Bo!>^aa mó»t=:af egyazer nem jO or»iHan»ni ha nn demokrata Wtértf pa»*™ ságoa uratJikxr fogai, agy rohanja-ntcí aa elad urbl, ti idevetBiik, nagysigos nr lesz aa\'mindeneaetre, b* már a 16 avat lulaaladta. A ml pedig a Heptaa jegyei illeti, arra néavo ugy Utsslk, hogy fa tság a, mythologla vouatbuutaailis reformálja, Boa Utazván önön éa fohSrrtthijáo a Ncphin Wtnanak iegpará-nyilA^OM^m^^ ^ ^so^nwbol
s én nibbé aemiitom a.iiopmnJaiIlJö».kraey Isten veletí ireft&ílépIBiik kainolyan rrygi^BtAtjpjrit-ualmilbil (Fiilytataa aflveb) % WXOQayBy .
yalaiuely foglalkozás, aonu^nnjjjpbb anyagi • ¦• *"» lm), a ninok anyagi
TtWaWJtjW
ihat természetes oka a meg-
hinti arányhel 3 szellemi felvii nél ezen•.. ébredhet,
Oeltenk, _. ......
furdttOtt-Timinfliak ? _...................... .
Alanyi bizonyos, hogy a kevesebb értelmi-
- ségtt-ft»ltételox8 munkának-mindig nagyobb a kö"ste<ge, mely beciet, ;,haeznát felfogja, míg „ atg^ ?Haltai*égel fg^Wákevéseob; Te-\\S**tkrw>tKiit6k*xmkílj?-.szellemi tehetség ksal sobw,hogy 8 a nagyobb fadarabokból ki-séofiék«"b*ria$on, inkább testi erő, de van-e
\'¦¦¦jSj&liá^MitíbUi\'-\'tí-ii\'ülttgtK hasznos voltát
- M Ti" L,itnn? Aztán szegény—gazdag kénytelen igf nyhf Yfmni mnnkáját a illendően megfizetni; kivéve, azokat, kik maguk vágják (mint gyakran uri \'magáin.is) s így a szorgalmas favágó\'
^anyagi és szellemi- tnegeroltötéittírl iwíUiiu} us dijt kap. A fiildWvfilo^MegjütaTmazza a; föld, ka ma nem* holnap.; aztán .ennie mindenkinek kell, hogy ne vennék\' meg tőle n saját szükségén íoluli .termést, hogyannak árával másne-.mü aztzkaégieteitiodozKe? A varga, szabó; kovács, ko\'müvea, ács, asstaloa stb., habár sok ember Jár moaitlábT--neia,»xnmdcnki jár kabát,- és nwirágban.-soknak kevéa szüksége vnnvasmun-kára, stb. tehát nincs akkora közőnségök, mint a folóWvelőnek,munkáik szükségességénél fogva igen méltányoa dijt kapnak értelmi a anyagi megerőltetéseikért. A; kereskedő vesz a termei "lötől, eladja a fogyasztónak, nyerekedik mindegyiken s fájsuioYasa.nem marad jutalom nélkül. Tehát m anyagi foglalkozás fiiét. —^
Az alkalmazófogtalkoiásnakniárkevesebb a..közönsége-,, mély annak becsét felfogja, de \' szoro* osczefUggésben levén az, anyaggal, ön-^" maga bírálja meg mnnkáját s szabja meg a dijt, i^elynrOTllemH\'arödságért jár. -s-a kinek az\'dlt--
sége^van rea^megízeti. - \' " ?-------:.......-
.: Elvégzi a tanuló iskoláit, a diploma jogot ad a mUködézre.^&. vasdtat, hátat stb. kell épi-
\' építészt, ki a mennyiségtan által deducált eredmények alkalmazása folytán tett működéséért
—bjzton-kovatelheti a dijt^Ha-beteg-vagy, okvet. lenül kareznedHcell, ki az" orvosi tndomány viv-mányainakigénybe vétele mellett veszélyes bajodból kiszabadítson. Ha vagyonodban valaki meg akar. rövidíteni, fel kell keresned azt, ki Ugyeaöt & törvény nyelvébe öltözteti b megment M.rezBtmtío fagya — vagy melegétől. Vannak emberek,* kik igen, kevés fogalommal birnak a
• szellemi müvek becséről, de az alkalmazó foglalkozást jól megfizetik; mert legfőbb kincsük aOriyaglíyén; ***"gyarapítani; veszélytől meg-liui iJJtla^laiakuak üutjált, armál lioveubbá-aza.
riretnék aiok^vez^tílf akérlrihe^en WAlaltel-Vál4mely5.T)é\'|sg»ég>JnHDin róiátf idéjé\'
ciSu elesni,
-.• W»V«1 anyagi,, inind u alkalmazó foglal-kowUuXa fe]fogoii haszon a anyagi kénvne-HÍIttM Onfenoa a!-díjazásra, ftc\' rrém "(TV van ^timi^Ítí^tfIic<tlLsna. Lasztik "ezl. , . ^intiat mJntW nemzet keblében oly egy í-kitel «i alkotó szerencsésebb tehetséggel, : idlyiblsrt liattó ajpnaodkurájd erővel s akarattal *1\'l««.n^,ir6^ortk WMényeit kutaivo, ezok \' \'-e^iíHtíkWrtslfia itatlnUt s embertársaikat. TenToíílnfk; Sav éjt szívben, kipuhatolják azt, émip.a tiádJnctn, ^]te4ra,&jétlfeltalálásaik
trs^evtZBlisogloW-rMgzterreVét "könnyebbé te-ÍP^Ofláífk » nhwart hivatásn embert a ti é» IflfkoÖ rtvekttflchon^*; tzolidobbgyo-.yWfltföjwBghiir&iMMm, zzówd. Bk az <tt-\'^.-kikUptzmJaánt\'világítjákla tökély útját, nza^lMlán, iafféti a Wmegel. Növekvő sarjai a * *a4}é^Dkenrclkenik,ile UAaffy kz egjaz n|)i én v Keneí a valódi hivatása .emifaglzdkocas. mely. a^récdalünj. Hh érne &z B mnn-nein ntmórtét-jólététdénera ^pelynekaénki tiéraaetteztrol bo-
ai^ünkj illő, begy lelket i» észleljünk benne, mtV-«1tet adjohnekVmBlyBék fejlődésóvel_no-_ vezv»djék, de el ne ^éníljön, legyen szelleme Bttk, mint az, kitM származott! A nemzettest lÖkVaMvatott^ólaíBi az irbdiJómban nyUVá--nnW\'szellome, s\' azoké, kik ezen szellem intését féirogják, annak termékeit, az írodalmimttveket becsülik. A mély iientzimekiróóWmaninos, nem él/^fagyha lélek nélklili-szerves test, vagy liasonló a csecsemőhöz. Öld meg, — de no, csak szeszes itallal kábítsd el az észt, a magas hivatásn embert á herókvágásból alig küátsni gyermek "ht fellölrirkigunyolja... így van ez egész néppel is. — Mindezekből világos, hogy a szellemi foglalkozás minden rmisnál több szellemi erőt, do testi fáradságot ia igényel s ennélfogva dijának ehhez kellene mérve lennie- De nem így -van; itt a megerőltetés, az égre törő eszme alig bir annyi érvényre einelkedni, hogy tengesse azon porhüvelyt, melyben csak azért él, bogy másuknak világoljon!-;-—-^---
Honnét van ez? Említem, hogy minél több szellemi erőbe kerül valamely foglalkozás, annál nagyobb díjra tarthat igényt, de az is bizonyos, hogy minél magasbrn emelkedik az anyag fölött, annál kevesebb azok száma, kik becsülni tudják, a nagyobb rész nem érti, nem tudja becsülni, s ez az oka, hogy nálunk a. legéletrevalóbb irodalmi vállalatok is megbrJiJ^rDe^rob^Q^csak mondani azon gazdag embernek, hogy ő neki azért nem kell könyv fl más efféle, mert nem ért hozzá, méglokosát is fejedhez vágja. Tedig még-á-ngy van. "Mert annyi bizonyos, hogy ki mihez érts felfogja becsét azt szereti is, s ha lehet, meg is szerzi, -megszerzésétől csak is az anyagi tehetség hiánya vonja el. De ha ez utóbbi volna az ok, ugy felvirágoznék hazai irodalmunk, mert \'-.nálunk több szegény van az irodalompártolók íüzt, mint gazdag. S ez nagyon természetes. A szegény-jókor megtanul gondolkozni, a gazdag helyett-többnj\'iremások-gondolkoznak. Iakolába is csak szokásból jár sok, csak a végét várjn, hogy elpazarolhassa azt, mit apái nagy gonddal össaoiacrezfék. HrS77ifjárp,l ag"g, mely aí.í snpjfi? ur vagy! De hogy miben áll ez, meg nem fejthetjük. Megveti az irót, az irodalmat, mely őt már rég mpgvp,tette,_csakliQgy ez öntudatosan, amaz öntudatlanul; mert nem ért hozzá. Ezt ugyan, mint mondám, el nem ismeri, j^kább késa az ütlegelésre; nincs meg a noscctoipsnm, s azért gyógyithatlan. .
Vannak olyanok is, kik nem azért olvasnak, hogy tanuljanak, csak birálni szeretnek. Ezek előtt mindenki buta, csak ők iíz okosuk; ha valamely hírlapi czikk\'ben más hibát nem tn: lál, azt mondja, hogy nagyon hosszú, pedig példát* vehetne kabátjáról, moly csak ugy jó, ha
tnttémillik«.111,1.10,, |.;(VP),|, mjnt „ bnf;y „„ni kell, igya mondatoknnk is csak az eszmét kell lífejekniBk, rövidebbek nem lehetnek, mint az eszme kívánja. Lássa kedves szerkesztő ur, öno lapok hasábjain ozikksorozatot közlött e ozim alatt: ,• ^Sebeink",:s egy *fféle fillesibagoly -1*. gyót,\'békát, kiáltott azért,-hogy nüly összefüggésben lehet a fentebbi czimmele részletes ozim: .Dragaanapszárn". „liosz a oseléd".stb.Mosolyognunk kell. rajta, de boszankodnunk is egy-azeísnnnt ily értetlenségen, mely elég vakmerő mig-át nmtáfemtiihmn&mltúVDé hagyjhk-8liet;f vanpik, fly^ek tojían, "esznekiéznaká ht
a hol lehet rontnak » veazedélmesek annyiból, mert urak, pedig verba, (az irodaloméi) volánt, exatnpla trahunt.
. \'.-\'.Misclnia haza termékeny tereit;minélka-matDt^bátemúazolM^ enrelni ipart, lcerea^ de\'nw*i •oyagijólétre vergődai ngy égyosokhekj "tit-WifaWkiwLi haza^uí kötelesség\', de ezzel míg ttakn tettetmiveljok,IcéUgondoskodnrmk a Beuentről ia, sőt caak is ezért kell am-agiloe erBtBdnUnk.^Logy uellerallnk ép legyen,a tosü, egeWg, jólét-elkerlllheüenul atükségos, lelke? mmániax ember hivatása, annál inkább a nemi
- i>»»í -feliemét níívelní esak ugy lőhet-ha ai ii^lmak.le^taégcaat ieaanUk azt. hottv egy*atU. a t»U«m bgUkaiaabdl o^ijeaS. fto* PS^e ngf, mhxi íáradjágnk meg^rdemlh
De ex Válunk ritUság;az iró.ós^sdtkor térhet a-szeliemi foglalko;sfeVl^^i*t^nyerk<lre-aéobeii\'irtár kifáradt, t^it4oIgoziTf?^közügyért, azt ajándékba-tesaj, ¦Jf3tti\'1 aégyA* ez annyi százezereknek,^ó^^yO<OT%kÍfeno egytől egytől, hogy az iro* ne pahaszkodneki az egyesült erő -mily könnyen fentartaná a szellemi vállalatokat! Hanem épen az a baj, hogy áldozatnak nevezzük.azt a fillért, melyetirodalomra adunk, holott legpzentcbb kötelesség, mintán csak is ez az egy mód, mely áljai használunk a hazának, erősítjük, lóletóim. :Haiá\'katiyáséztal asztal mellé ülnek sokflft, -vagy a dmom-dánom járja, ez riem áldozat, «gy lapot tartaniv melynek dijából alig jut minden napra egy-két garas, ez áldozati Igaz, hogy annak, ki nhhoz nem ért, minden krajczár\'.áldózat s hiába mondjuk, hpgy olvasson, ha.jobb.jieki akangsó^kártya, pipa, stb\'.
Hogy tehát az irodalmi termékeknek nincs kelendőségök, azt 04ak is annak tulajdoníthat-
jnkjhögyrszániBairigm^érttMkrüozza; ahasz--not pedig, mely mind\'anyugilag mind szellemileg az olvasásból meríthető,"^ annál kevesbbé birja felfogni a nágyoDb rész—
Ennek oka pedig-színtéh\'a szellemi foglalkozás egyik kiválóbb nemének kicsinyre becsü-lésében rejlik, mint látni fogjuk, (Folvt köv.) ------—--TOT1I VIXCZE.
A „Posü^íapié\'1 jálr 2t-ik szániában a kecake-méti iparegyeBülot nzon utánzásra méltó rendelkezése közöltetett, hogy az cgyeeület a kecskeméti határban találtató gyógyszerészi növényeket illó\' iiron beveszi, és igy az inság által szenvedő népnek munka általi kenyerkorcsésre ad alkalmat.
Örvendek az ily talpra esett terven, mely nem csak most enyhíti a szűkölködők ínségét, dejövöra is a gazdálkodásnak nj "forrást nyit és ha ezen ága a keresetnek Tnegkcdvettetikmiután ezt gyarmfl-kek, nehezebb "mu,"k\'4rá;-képtelen idősb Emberek ós asszonyok végezhetik, ezeket szorgalomra serkenti — főképen""pedig a gyermekeket korán munkára szoktatja. -. . \' -
Szükség a legjobb tanító 1—ISem kételkedem, hogy a kecskeméti szegényebb OBztály,\'^|ncly ezen keresetmódot most kénytelenségből felkarolja, később megkodvolni..fogja, mi\'által talán a kereskedés uj. forrása nyilílc, ós azon növények, melyeket itthon lábbal taposunk, nem hozatnak többé drága pénzen\' külföldről, de talán ki is vitetnek.
A kecskeméti iparegyesülct ezen -eljárása áltat -nagy érdemeket szerzett magának, mert felfogván hivatását, nemcsak a mostani aebro írt tnlált, de ee;y-szersmint a napszámos, obttály neveléséről gondoskodott. ¦\'. ¦ .
A napszámos ügymegérdémli,- hogy a gazdasági osztály legnagyobb1 figyelmét igénybe vegye éa mindenek előtt-foglaUtoataséa.-,alindenRÍ tudja, hogy több napszámost teremtenünk, nevelnénk kell, a
mert másképen a\'-mm gazdategaf: ipanr-nem fejlődhetik.
De melyek azon" módok, .a napszámft oaztályt, olt a hol nem kinyaatrUi ajzükség^mirJiKecakemé,-fen,\' ntnhkassigraW^lranysígi-éH^ •>
Ez égő kérdés nrtanjdásyL&a nézve. A gazdaságban nem annyira .az olcsó, ntint a biztos munkás.- k^va^tafo^ngy, íiogy áz~stükS\'ég esetében:. mindig Tsfap"naM\'Mégy,fmiJ\'^\';ígaz/*hogy\' kévéa honunkban1 a; néps^,1 de .mc^iá-\'sok\'kaW\'vai^hinhltá nélkül, és a -hon d legjolontékényebbtökéjd parlagon hcTor.\'CBak egyet tmritoí jjéldául\'—\' a taarrasmarter1 legeltetését.\' "riip^\'noldgra\'Wgea gyerktoxt henyél egén nap á Jegelfeegpkéi\' marira mögött1 ^ bttnrt-\' tatnak társaságban lu*.raentn^,\'ótt\' .ttoWik\' me^j\'« munkátlan Bé^e/ófttor^k\'a\'a^mola
gbnyalopáatvólt;?ran^beryaivzB^ nagyobb botrány :Wj^jltak1ttE\'-BSl-i^»»zantt;in« teliigentiát kell feltennünk, agy bérei- ökreWét k\'le\'-gel<m.veazteg^} h\'\'o^J7oir\'<ljM mely lAbny4ra\'1"iájaditóaan,1 yisréafizer! a\'!r^forW-\' tott figyelőiét. -\'De^gaiiilnttal átérlík\'T-nííáfcVá-Ukarm^nyjtarniée\'Mönyelr.di:1 ""- \' -\'-í\'1\'^ •\'?
......Otanyoff\'leiáeaóaBéfdlenkedhtllegyilrK
ttédom azia-\'keretit "több l4i«rttgnW ezéloBVa7\'bogy tuflaa *"rakdrniiny, Ji kaláatoa nővé\' nyéket -klszorríóttál -J A végén csattan az \'örfor „TJram bátyám\'.legelteti t)krei*V "mialatt\'éh" röbbet ssánthirtok >¦*¦ nram:\' JrátyamWáV\' kint niarád a bijtyaV mialatt lilára aeemétztöbea gytll — majd leit\' még nejtem is tzoU\'ét\'Hgy.lrenyareni; lösz maJd^;Usibb
téren is több keretttem. ¦ •\' \' ----- •
, De tórJKtnlt l#gJrunkuo..\' Véletnényes) Metsfnt-a gazda>is|: íók-egyosöleftk\' - hlrVrl^^a\' -Dtotaííroi flgy fontoíirWiyétélért:éi\'irnWpsíáWot \'onUrVáevé\' étéM inditTinyl.lennt. 3I\'!\'.....^ -i-.-.\'it.^;
Amint a kecskeméti ipái-egyesület fenemlitett rendelkezésével utat tűr, ugy a vidéki egyesületek ia módot találhatnak a napszámos oaatály foglalkoztatásán^ a mankarai édesgetésre.—A selyem tenyésztés előmozdítása, a répa* .a ssőlÖmivelés, a* cséplőgépek melletti munka, mindannyi napszámos mivelő intézetek, melyek a-népet szorgalomra serkentik.
De egy eg*s» megye gazdasági egyesülete nem ereazkedhetik az egyes vidékek szükségletei kipuha-tolásába, azért czélazerüriek vélem, a mar töbWör szőnyegre hozott vidéki bizottmányok alakulását élet* be léptetni, melyek mindannyi részei a nagy egésznek, vidékenkint öszvegyülve és tanácskozva, leg-( jobban iá mervén a körülményeket, legjobban elintézhetik ezen és más fontos ügyet Itt lehetne a napi bért, a munka kezdetét, a szünórákat stb. meghatározni ; arra hatni,\' hogy bt bor és étel a szőlő munkásoknál és aratóknál megszüntessék, hogy a nyíré a alkalmával tartandó tivornyázásoknak vége vettessék. Ilyenekre b gazdák egyetértése szükséges, éa ezt csak ily vidéki gazdasági bizottmányok hozhatnák létre.
, Sajnos, hogy annyi fel izolálás , mint Trefort Ágostoné például, elhangzik mint a szó a pusztában, semmi viszhangra, semmi ellenvetésre, esamecserére
"nem talál.—OitUnék és-Őrvendctaa jelenségnek—\' nóm, ha ily felaiélaifttokból-vitaT—hevea-rita,--mennél hevcBebb vita támadna, mert ez által bebizonyul-na, hogy van érdek a tárgyhoz, van részvét a gazdaközönségben — hogy jó legyen a bor, forrnia kell, éa vitából, eszmecseréből várhatjuk csak a nézetek tisztulását.
De sokáig voltunk gyám alatt és ugy megszoktuk, hogy más intézkedjék rólunk, nálunk nélkül,— oly kénvulmesen éreztük magánkat aaon időben,\'mi-,kor kürÍjÍtoholattvalói<azüTik^«t6lttrtni-nem kellett, jjogy mankó nélkül már nem állhatunk és nem bízunk többé magunk erejében,, pedig van még erö bennünk, csnk pziinjuk el magunkat a tevékenységre, a pasBÍv áTCappont politikában" czélszerQ Tehet, de a ti a gaz-dásziitban, iparban megáll, az hátra megy —- itt a nyugalom — halál!
Hogy magam mikép járulok tettel a napszámos osztály művelésére, felemlítem közelebbi eljárásomat, melv által a népet több erőkifejtésre bírtam- Takarmány bzüke miatt.kény telén vagyok birkáim számára hgftkitt szedetni. Összehivattam a zsellér asszonyokat, cseléd nBket, és minden kéve ágért ígértem 1 uj kraj-tizdrt Erre semmiképen nem akartak ráállani. Magam mentem, ki velők, én napszámban szedettem az ágakat, íJOTirtf Tgervéii-naponta. — Szorítottam, unszolta m és hajtottam a muntásokar és~"a mint egyikök ¦¦\'..40 kévét kötött, azt 40 krral kifizettem—kezdték átlátni az előnyt éa el vállaltakon, munkát. Mogfccgyi-
kök már 60 kévét szedett egy nap, hajnalban alWan a dologba, azt késÖ estig folytatván. így meg vsn törve a jég, reményiem, hogy jövő évben már olcsóbbért U szedik a faágakat, és-*aidei répaazedéat mérő szám elvállalják, mit tavai nem bírtam kivinni. A mi tt napszámfizetést illeti, azt minden 14 nap teljesíteni szoktam. A napszámos, kit eleinte, hogy hozzám kecsegtessem, minden estvo kifizettem, a Télt néhány krajezárt rendesen a zsidóhoz vitte. Most már \'megismerik a pénz értékét — mert ezt kell megismertetni a köznéppel — és ha nagyabb Öszveget kapnak, vagy el teázik, vagy valamit vásárolnak rajta; van köztük, ki dicaekedva említi, hogy ezen kendőt répá-kapálással szerezte. &
Úttörőknek kell lennünk, ób ha a jelln nemze-"dók nem !8 élvezi a hasznot, hazánk jövő jóloté bi-- ff^ryfTFnTf gynf«pn^"Í f"g — pg^" meggyözfldüs legyen nz anyagi haszon helyett jutalmunk. 1*. A.
jelon, azért n lég lazább, ritkább a Lftvntkczéikép kevosbb-fWrékeny, ha a földszínét közelíti j féltévé, hogy a világosság sugarai, mielőtt á^oidszinét elérnék,, részben a közép, nem oly forró a azért surübb és inkább vonzó légrétegek felé hajol: innen á délibáb tünemény; innen azon meBSzetarjedö vítágoaBág is, mi végett az egyenlítő közelében iié mely tengereket ólomtengerckneknevoznek.\' -.-¦¦,-¦¦ ¦\'-> "•""¦-
A nap és rendszerének bolygói mínf részei egy egéBznelcickintotliétnek.- Az ezen. rendszerben közös egész világosságot ugy tekinthetjük, mintha annak központja a nap lenne, honnan mindenlrányban elömlik épen ugy mínt a föld" melege, melynek gócza a fold központján levén , onnan a föld terjedelmére kisugárzik.. T3a a nap folytonosan küldött világosságot; ugy az bizonyos időben kimerülendett, vagy a világosság némely helyián halmozódott volna. Ez azonban nem lehet; az anyag nem teremt, nem ront,\'csak rendszeresen mozog. Megkell tehát engednünk, hogy a naptól kibocsátott világaitság ismét oda visszatér. Miután a világosság egyenes vonalban halad, visszatérése azonban kiindulási pontjához és törése az az : vonzása tevéken vb égben maradnak, —¦ megfordított arányban — ugy következik: hogy a viíágosságaugár visszatérténél megfordítva teszi útját, azon utat, me-
lyen ¦kitndnlást pontjától -haladt.-7^ " ~
—A_csillagvilágossággal hasonló ax eseti
A nap által a föld felé lövelt minden világosság nem jut egészen" rí Tdldsisinéig. Az átlátszó s különösen könnyű testen az aetheren áthaladván a légrétegekhez ér, hol csekély visszasugárzaja vagyon. Ezért láthatlan a csillagok nagy mennyisége még a legtisztább éggel is, ha sikföláön állunk, míg ellenben láthatók akkor ha magas hegyekre mászunk. Egy hegyen eítvo korábban, reggel késöbfjeu .kell a csilla gokgHá\'tui, mint egy küzelfekvö Bikáin-----
_A központlóli lökerö (CentrifugalkrafO hatása folytán a fcild az egyenlítőnél kidomborult. A viz, mely csekély bü ríja égén él fogva a fÖldköapontja nem nagy erővel vöhallk, á lökerií natáiát erösbben érez-heti; kö vétkezésképp földnél nagyobb kidomborodá-sának kell lenni; mely n légmérő által azért nem mérethetik meg, mivel az épen ezen befolyás alatt áll. A még kevésbbé sürü légnek ez erő befolyása alatt még inkább kell állani. EöVetkezéskép aíülduek légkörével együtt mesBzirol ugy kell látszani mint egy golyócskának a lencseüvegben. Most lássak a vibi-gosságrnl hatás ez oknál fogva, mily természetű.
. Az egyenlítő körül nehezebben kell a villágofi-ságnak a föld színéig hatní, mivel ott a légrétegek nagyobb Terjedelmük és tömörségük miatt kavésbbc átlátszók. Ezen a világosság belterjébeni módosítást, anna$ tulbösége b majd függőleges iránya njlatt nap-\'ToTiszlelnans: nem ¦¦lehel frmtnJa«álfcal n-TÍtfgoá
ffik a birgÍrnak azon Ijsszegével lenno p^yeiila, trtslv-lyel bírt, mídfln asaa átlátsz*\' tealhe UpetL LbÚ>\\ következik, hogy-a vTaÍnÍiit>iUtuább leat^ feltéve, hugV-liseudes — mekgebV mint a fold haaoclo mély-ségben, ha a nap«u|^rajca víz fenekéig haaonlé mély-jféget érhetnek; ,
A meleg iDrflebh mint a világosság. AatrOaág ezen különhöső volta, s bizbnyoa lűtokbezt\'kaiAn^ böző rokonság engedik azt, hogy a világosság éa\'>tá».\'. leg ha egyhekötvék, egymástól tlviUaathatók. ¦ -
A meleg* ^és világosságnak rendes viaaoajrok kuzti egyesülése a fehér szint adja. Legyea vinony-lagosan több meleg as ösbsghűtésben, agy a azin veres lesz, Legyen több világn&ság, ugy a ária kék\': A aarga szin mindig közén összekötésre rontat, de mindig rendetlen viazoiryokban. Mi a fekete axint illeti, pz a ineltíg cs vihigesaág teljea enyészetét tanasitja. vagy a világosságengaraknak oly irányát ia, hol aautk Uthatlanok lesznek. — ¦¦-.,
& színek rendé következő, melvben~a~ meleg helterjo a veres uzínben vagj-on^ " Vereaj-\'aár^a, Moat következik a hat szín, mely az eredeti színekből 5 azok vegyületéből ered: \'.—1. TEres. —13--sárga, 5. kék:-(TBTETJ-
Ezen fd- és mellé kszíoekkel, ha azokat akkép kötjük4sszé,hogy a veres, sárga és kék, mindegyike megfelelő- mennyiségben _ kevertetnet lehet fiinét a világosságot fehér színben helyreállítani. Például: .
\' Ta^* ^a - s-^a ?8 "hék, kék éa veri-a, -
Yerea^naraoefi, sárgar ..^kj^kcl^ Ttola.
/Folyt, köv.)
---------- "V. Nyilt levél —
Kn^y-Katiiz^a város ktpvi*>ela tcatöletrhez.
(FvlylatÚÉ.)
V-ik nyílt levelem elején azt véleményeztem, legyen a városnak oly gazdasági szakbizottmánya,. mely az évenkénti tiszta jövedelemből kapjon per* czen.tet, mert e nélkül soha sem vergődhetünk pénz-vagyonra, b igy mindig és\'urukon ürókkó csak a aok fizétéBBel terheltetünk.
-~^A>t-^uíonCsen óhajtanám pedjg, hogy e gazda-tagi szákb1zöltuiány~-mindén T^nápbaS "megtartaná üléseit és fo foglalkozáci- tárgyul tuzn«-kÍ-H^kavfl«-ként vexeiendA námadások vimagálatÁt, bogj-jaí ía tndnók valahárB a városnak bevételeit, kiadá-
Az észszerű ^&Edó^at.
Jkr, Ldfller Karoly slnn
„IIÉNYI \'BEZSÖ. VIII.
A nnptól kiinduló világosság sugarak .oly sok1 cgyniiishoz nagy köiel, fekvő pontún .érintik. . fül-dUnkct, lvogy -ezen egymaahoal küaelségüknél"fogva egy tömör felületet kóoesneTc VUsgáljaJik meg két iiiMiigirt:,!éÍBjét.».ftUWt}l«<fa
a fúld légkörén ok legvégső szélén. Aa elaC sugár egyenes T»nalt követ a főidig a földközponlja felé. A legtávulabbt sugár elejonto d köonyebb légretageVta-láljn, a ezáltal a föld központjához kovéaaé hajló tt-róat kap; oaen ^fhajláat követve egy ujabb nem oly könnyű légretegbe, lep s ujlag egy még inkább a fold kízpoaljáho? hnjl&.eltéréatnyer; ezon uj»bb|r4nyát kOírotva ismét sürübb rétegbe lép, hol ismét ujabb elhajlást nver, éa-igy folytatólag a Rildazinóig, amint M. foWionatirQWi.rífógeken haladva ál alöréa {im-zásX azt mindig a föld központáho* vezeti, A hajnal-pírtól az éatp^nalig llykóp világit azon viUgMság\' .tömeg, mely légkörünkbe lép. -Miután pedig a légkörnek sz&Vatettp nagyobb a íeJaaine mint a Ibldgo-lyóé.^gy^kűvetkealk, hogy a ftld taibb és nagyobb kttérjedéaben n^ár\'^imlafBt;^ nrlnt: nyerne akkor, ha nem, bhnia: töréa\\époé iíegkőrrol. \'Eaen a légkor, leg-saélérÖl érkező vlIágosaágJÖréaetkDvetkeiUben\'lgen--gyenge; mlg bt, \'napBOgárcaoport kttapon^ában Igen eröa, -A^légkőfbímr törékenysége miatt összpontosul - lottqoafd mint egy dombom üveg gócaiban; de mivel * "rneirg - eg^dejttleg nagyohb, mennyiaégben, van-
ság ezen nehezebb terjedésének iSazCnhetjük azon tüneményedet, melyeket dclíbábia ólomtenger nevezet alatt ismerünk. Éjjel áronban a világosság cseké-- ^ebb-^^t^kivöhUJH^-Jia-a^Bllliigokat-^Bigáljnk^ melyek ezen Cájakon {t. i. az egyenlítőéin) fényük egy réfltót elveszteni látszanak azonfölül nem is látszanak oly csoportosan és eziíniosan. A mérsékelt tájakon ellenben s ha n Barkákhoz közeledünk, sokkal élénkebbnek éa tisztábbnak tűnik fel a viUgcsság-s azért-éjjel fényesebbek és számosabbak is a csillagok.
Van még egy más tüneménye is a világosságnak: az t. i. hogy\'a nap-éjegyenleti tájakon a napsngarak a földre érvén, a fenébb említettem lencseüv\'eg alakú légkör magasságán áthaladnak,"* ez állal csekélyebb törést szenvednek, minek-következése: a_^hajnal-és esthajnal pírnak c tájakoni csekély anferjedése, b an-- nak r^vHi-tartarea a különösen gyors és keletiül nyn---gótra haladó impBugárCHoportat^kántva^^-világos^-BáglÜneraénynek a nsp-éjcgyénleti tájíikon távolról gula alakban kell fdtünni, mely két a sarkak felé fordított végén tompa. Oldalról, a sarkvidékekről tekintve a nap-éj egyénkor höiBzn hajnal- éB esthaj-"nalpirt-matatnak.\' A\'mérsékolt égöValót nézve az éj-egyenletek irányában hárántékoaan,.^mint egy hesszu világosBágsugiir tűnik elő, melyvaa ég háttereben egy hegyes Szögben enyészik el: és es az mit állatövi fénynek (Zodiaoallicht) nerezünt.
A világosság a melegpcl egyesülvén, érxékernk-által felfogatik; észrevehető" lefcr szemünknek fénye1 és színe, érzöszervcinknek pedig azon meleg által,; melyet Inrtalmai. Ezért a vílágOBBág nem csupán vi-^ lágit,1 hanem, mindig melegít iii Hasonló Wnemény i által lesznek aa éleiry í» vutMijr.i» érzékeinkkel foU; ; foghatók, mídön"t. i.\'egyesUlván vtzzé válnak. ^ ~\' i —Ar világosság\'¦-oh«nliot"B^íhfrtnlE^lolr\'BJ^bíni; imint anyag, létezni nem szönifcpieg. Ilykép -Jftmk\' ífel ólörtttrik avilágoBoág, melv.aaonr nnyagokbavi köt-: ve van,\' melyek gyertyát képeinek;;, hol is ha, a gyertya moggyujtati^ n ^lagoflBág.felazabadul o gyertya : lángjától; uláea az a lángban ¦ cb árián ugy tánben-no. hogy az átmonetűt okozias: a világosság a Jégben a lángon klv\'ttl terjed el. A vílágosaág tuliát csak ugy_ lálható,"ha inologgel vanegybjkftVöB-cIegcndÖTOciryr-nyiBégbcn van jelen. , . -v, . YannákitestDk"mint például nz Byeg, wp\'yck í AÜátezÓki áa aa" melyek a melfiggfll ÖBBzekötött vllá-i|r>ÍB»ágbtlcgnWhb rétzbon magukon átbpcBátjáfc,.marí rméR mfedamelUtt jó. monnylBŐg vllágoaaágpt tai«li;; nak eT Minden viUgouigMgár aa áÜAttóo Jestme^ «tt 1« megtartja erejét, Icazérortva oson rÍBíét, mclyi, Lm tóit vlBBfcaBügárxása álUl uéta^raHk. THa ezonj retzek erőjét mfgmornökt ugy Wonriék, hogy *¦•«-..
fiait, activ és paaaiv állását, mert csakis Így azólhat-nánk nagy igazán a vagyon kezeléséhez.
Ha jól emlékszem 1853. évben vetettek vizsgálat alá ajgzám^\'AkjtaUzQT^jtehit-iaáY alatt egyazar-*tiy vagyonkezelés meUatt aztán nem osoda, ba abá-trolék 16 — 20,000 forintot is felülhalad; igy. nem csoda, ha a pótlék, a tiszti szállás évekről évekra sú-Iyosbbon no nyakunkra a többi fizetésekkel együ t. Azt minden egye* képviselő fogja tudni, hogy rendes számadás nélkúl vagyont-kezelni nem lehet, így van ez szokásban minden magán vezetésnél éa minden nagyobb gazdaságban is. Megesnék annakji gazdának, vagy földet.uraságnak, ki vagyona élvezetében ügykezelőjétől, gazdatisztjétől számot soha nrm kérnö, vagycsak minden tíz évben egyszer, a ha ex a bevételekkel és kiadásokkal Önkényt.gyakorolná-Mi is épen ilykép vasrynnkl Van yagyniinnk- JBtu \' iadási
delmünk, kiadásunk, és nem gondolánk a bevételeknek es kiadásoknak "nyUvántartáaárft, vízigálatám. E tekintetben OJetn marad egyéb.hatra, mintaszer-veiondő gazdaaági zzakbisottmánynyal a uám*di7\' soknak mielőbbi vizsgálatát megkezdetni ."olykóp, ; hogy ez az 1653-ik evh^n, mint ntolján tel^efite4) vizsgálat idejétől kezdessék m^g a számadás.-.ea gniT dal kódoshoz alapoaaa értfi még más több szakiéréak.\' által is. Megtörténtével\' ennek az eredmény terjesz-^ tei a óka-képriselSaég felébe, hogy tndjak,v*gy««uU,-.-. lapolonknak. \'mibealétéL.. NynnitatvánjokJbaii ..koll_ aztán az eredMsyt /aaétktlldaaL "a lakoaaJüg: köat, ..> hogy ürömét éa\'nyúgalmát .lelje,,haerre mélió.rr^ja , tényálladék. Ígyjegyen. aztánjav5ro éveiikenl^ jnigeeák élunkéji - meg pei» halunk, mert és vaWffi,_j • lellu srenAts^ ^Alri^v4k^ rcare méJto aiMáM^fc ^fcWeBWa)avs>irt--BirtáUapotttnt JobU^iéne^ m Pf TW»¦* \'
közéig" az^dÖ, m% allüűmatJaa.a, nagva^.T^llalat, megkezdésére, mrlytől dalUatuk italán nam lehet, nem szabad. Jó losae» aztáa ni évi CTatabtiAffk^JW*^ introduci ione. * . - _-r TEBSA^^^T.
- Megyei tad^sitafpky
\' - E hó J>9.Ln, \'mint n 106 ikí lil-rojlctWiH \'
raóltin\':\' gyilMdii8<llp6Iítfl»rtolfrii(ft, Mirem <W«^, \'iniiI«;«ttV\'*»ÍOr (>W «Kto.-rtal""* «mmwff\'
njikGíín ti «fík «t«í uorctall lutafHtlMt filaabotlon «rt^»Ito^»<li>fcoWk. A i,tt«tl.rfa)i»« f\'h*t ttUffff^í Mn>la-l*Bql«#W*\' ránt ¦• IkmMA filli»™ hiisulonn\'il *«í«J«t
vahuóeiy foglaTköxUii, annál, n^jrobb. anyagi
ioati arany 1 M^ga *ak«li a níp. k anyagi , ..elletni fdwi^i*^hajildtll»- <*im«lv níp. nél ezen ara»1o^it*li aw, VnaaJMM ma
\'^^^li^ói^nSrSnot tormészetesoka a meg--furdított-viaxorrysiak ? -
Aftnyi bUonyM.Tíógy a kevesebb érteluii-
- segít-fSltétenaB munkának-mindig nagyobbá io^rraégo, mely becset, ,hnsznát felfogja, míg
. a aljpdb éHelmiíégel fgenyWé- kevesebb. Te-knrhmk--a-favagotr csekély- szellemi tehetség .kell aohor, hogy S a nsigyohb fadarabokból ki-séuljék\'tt\'öir^^ de van^e
jéaánésid/ember, ki a favá\'gás: hasznos voltát
- átne ljltuá? Aztán szegény—gazdag kénytelen igdnyhr, vtmnt mnnkáját s illendően megfizetni; kivéve, azokat, kik maguk vágják (mint gyakran" Úri *magam~is) s igy a szorgalmas favágó\'
- -anyagi és szellemi-tnegertíwtéi\'ei\'rl nitíltáiyus dijt kap. A fiililmivBlw megjutalmazza a-föld, ha ma nem* holaapj aztán ennie mindenkinek kell, hogy ne vennék meg\' tőle a saját szüksé-gén fölüli termést, hogy annak árával másne-mll szükségleteit ÍÖaözze? a varga, szabó; kovács, komUves, ács, asztalos stb., habár sok ember jár mezítláb, nem; mindenki jár kabát,- és nadrág ban .soknak kevés szüksége van vasmun-káraf stb. tehát nincs akkora közőnségök, mint afoldmi velőnek, munkáik szükségességénél, fogva igen méltányos dijt kapnak értelmi s anyagi megerőltetéseikért. a. kereskedő vesz a terme?-"lőtől, eladja a fogyasztónak, nyerekedik mindegyiken B fáradozása nem marad jutalom nélkül. Tehiit az anyagi foglalkozás fizet. ^
az alkalmazó foglalkozásnak már kevesebb -a közönsége-,-mely annak becsét felfogja, de \' szoros osssefliggésben levén az anyaggal, ön-^" maga bírálja meg munkáját s szabja meg a dijt, iHely a szellemi fáradságért jár.-s-a kinek szük--
\' . , .\'., * l">. ... \' .
.: Elvégzi a tanuló iskoláit, a diploma jogot _ ad a működésre. Ha vasutat, házat stb. kell épi-
\' építészt, ki a mennyiségtan által deducált eredmények alkalmazása folytán tett működéséért —biston-kövarelhati » dijt Hs heteg-vagy,.okvet-jonUl kereaned\'kell, ki az orvosi tndomány viv-mányainakigénybe vétele mellett veszélyes bajodból kiszabadítson. Ha vagyonodban vgjaki meg aiat. rövidíteni, fel kell keresned azt, ki ügyedet átörvériy nyelvébe öltöztetis megment u.renontio fagya — vagy melegétől. Vannak emberek,\'kik igen. kevés fogalommal biriiak a " szellemi müvek becséről, de az alkalmazó foglalkozást jól megfizetik; mert legfőbb kincsük ai""ariyagl6-yén, azt "gyarapítani,veszélytől meg-~úu\\ fizfelauiilntniik lailjak, annál heveubbá-aza. retnek nzokTílvezeTétol-a-kéilelhetién hnlal által\' valamely betegség elhanyagolása miatt ideje" tiőu elesni "
• yii&M-i anyagig mind ax alkalmazó foglal-liamvathui a fdfogoU" haszon a anyagi" kény sze-rtteé*\'^oö* aratásra. De ném igy van ^iáta^ÍU^^SklSiLima. Lássuk "ezt. . . iWa mJntW nemiét keblében\'oly egyé: .**X Vitel az alkoto\'a^renczésebb téhetséggoij : i ayéhfertliuió aTOrtOoJa^zási erővel s akarattal ¦rideM tn**fakorok ttinenyeif lortatvo, ezek \' ttMnHroWy^tíSft magn-Tutt s cmbiu-társnjkat. ,Tfiin-)»iílnQí ész- smyW kipuBit^ják, ixC-tam .a ürbLI jafsn Wrlará-a fejét, feltalálásaik dnn\\.faM^linint»m melyek
trs ^írVMUksv^lstM-riissrsMi^éaét "könnyebbéte-">ik; tortoBáaTr. -a rrhtgasb hlvatásn embert a .•at- és VS&^&íetíAsjíwriyA, szulidcbbgyö-jdrbkkel iiirgbaratkoetatni. szóval. {ík •¦\'ilSí,-)akUptisA^t\'viULg^&\\i,a. tökély ntjat|
napiavnUn
•Mmoget. Növekvő sarjai a ulaldtalégnckinnnlkedík-,de jWgjtór I" ogeat rbi <áj? snjgv&ek a valóol luratasa ••wlkmfaglaJkcszai m«ly-savjrzjMimzi. klH.érne az 8 mun-meg nem ismortét-jólélétclénera miil>nekatnlu nénv^testrol be-
Honnét van ez? •
Említem, hogy minél több szellemi erőbe kerUl valamely foglalkozás, annál nagyobb díjra tarthat igényt, de az is bizonyos, hogy minél magásbra emelkedik az anyag fölött, annál kevesebb azok száma, kik becsülni tudják, a nagyobb rész nem érti, nem tudja becsülni, s ez az oka, hogy nálunk a. legéletrevalóbb irodalmi vállalatok is megbukju^rDe^ri^álb\'rcsak mondani azon gazdag embernek, hogy ő neki azért nem kell könyv s más efféle, mert nem ért hozzá, még\'fökosát is fejedhez vágja. Tedig inég-is-ugy van. "Mert annyi bizonyos, hogy ki mihez érts felfogja becsét azt szereti is, a ha lehet, meg is szerzi, -megszerzésétől csak is az anyagi tehetség hiánya vonja el. De ha ez utóbbi volna az ok, ugy felvirágoznék hazai irodalmunk, mert -.nálunk több Bzegény van az irodalompártolók közt, mint gazdag. S ez nagyon természetes. A szegény-jókor megtanul gondolkozni, n gazdag hely^tttöbbnyiremások-gondolkoznak. Iskolába is csak szokásból jár sok,.csak a végét várja, hogy elpazarolhassa azt, mit apái nagy gonddal.
KHBaflftzprnTfpV ttn7tnj4rn1 nffnp;, rnnly nzt rlioja:
ur vagy.\' De hogy miben áll ez, meg nem fejthetjük. Megveti az irót, az irodalmat, mely ú\'t már rég megvetette,, csakhogy ez öntudatosan, amaz öntudatlanul; mert nem ért hozzá. Ezt ugyan, mint mondám, el nem ismeri, inkább késa az ütlegelésre; nincs meg a noscetoipsnm, s azért gyógyíthatlan. ,
Vannak olyanok is, kik nem azért olvasnak, hogy tanuljanak, csak birálni szeretnek. Ezek előtt mindenki buta, csak ők áz okosuk; ha valamely hírlapi czikkben mis hibát nem tn: Iái, azt mondja, hogy nagyon hosszú, j;edig pél-dárrvehetne kabátjáról, mely csak ugy jó, ha
kell, igy a mondatoknak is csak az eszmét kell kifejekniök, rövidebbel!: nem lehetnek, mint az eszme .kívánja- Lássa kedves szerkesztő ur, öne lapok hasábjain czikksorozatot közlött e ozim alatt:, rfSebeink", s egy afféle füles bagoly ki-gyót,\'békát-kiáltott azért,-hogy ráily összefüggésben lehet 4 fentebbi czimmele részletes ozim: „Drágaa,napszám", „liosz a cseléd\'\', stb.Mosolyognunk kell.rajta, de boszankodnunk is egy-azeramnt ily értetlenségen; mely elég vakmerő i^átaí inteligantiáhoi Bzámfthi. De hagyjuk cW,\'T*npsk. ily^n"ek sokan, "esznek isznak a h\'á-t^rt,!azájasIio3rjak, ^\'flem is tesznek egyebet, » -hol 1W: routnak b veanwdelmeaei,: annyiból, ¦^rt:#»ak, pedig verba (az~irodaloméi) volánt, eicmpla trahtmt.
Hivelpi a haza termékeny téréit, minél ka-matozóbbátenniazokat, emelniirwt,.kereske-1 dclmet, anyagi jólétre vergődni ngy égy csöknek] mint tUihegokrwk, hazafiúi kötelesség* de ezzel meg -aak-> testet miveljük,kell gondoskodnunk "íft\'aT? -SraBíroak is ezértVll anyagilag erB.B40bk.Jbgy uellemunk 3p legyei, a testi egWg, jólét^lkerulheüenul szükséges, lelke? mívdníaz ember fiira^, amtat irAablj air^-zeté _ _ ^.r- .. .^j
A\'nemzet szellemét mívelni esákugy lőhet ha az íróknak.lehotségeseé tetzszUk azt, hogy eMtíBl a oellemi íoglalkoaaabol «ta^íjeB.k, cl"* PSig ugv, amint fáradtaguk megérdemli!
De ez\'nalunk ritkaság, az iró.cájl^akkor térhet
a szellemi fogl-jkozafevi^^-!*t\'ínyérkore-sésbeninár kifáradt, tájitáolgozitjaközUgyért, azt ajándékba *sa^^»\';Ba^gyetó ez annyi száMzereknek,^o^^^."keía^,kt|[ano cgytíil egytől, hogy az ir<5 ne rianaszkdariek*! az egyesült erő \'mily könnyen fentartaná a szellemi vállalatokat I Hanem épen az a baj, hogy áldozatnak nevezzük.azt a fillért, melyet irodalomra adunk, holott legszentebb kötelesség, miután osak is ez az egy módj mely által használunk a hazának, erősítjük.lélekben. :Ha a kártyaasztal asztal mellé ülnek sokan,-vagy a-diuom-dánom járja, ez riera áldozat, «gy lapot tartani, melynek dijából alig jut minden napra egy-két garas, ez áldozat. Igaz, hogy annak, ki almoz nem ért, minden krajezácátdozat a hiába mondjuk, hogy olvasson, hajohhneki a. kauqsó^kártya, pipa, stb.
Hogy tehát az irodalmi termékeknek nincs kelendfiségök. azt osjik is annak tulajdoníthat-,
jnk, högyrszánr^itnír^érttMkrhozzá, a hs.BZ~-not pedig, mely nrind"ány"ugilag mind szellemileg az olvasásból meríthető,- annál kevesbbé birja felfogni a nagyobb rész.-
Ennek oka pedig-flzintéh\'a szellenir foglalkozás egyik kiválóbb nemének kicsinyre becsü-lésében rejlik, mint látni fogjuk, (Foívt köv.) ", ------i-— TÓTH VIXCZE.
napssámnosok ttgjre,
A nPosü4íapl6\'i jnlr 2t-ik számiban a keeakc-méti iparegyesület azon utánzásra méltó rendelkszése közöltetett, hegy az egyesület a kecskeméti határban találtató gyógyszerészi növényeket illó áron beveszi, és igy az Ínség által szenvedő népnek munka általi kenyérkorcsésre ad alkalmat.
Örvendek az ily talpra esett terven, mely nem csak most enyhíti a szűkölködők ínségét, de jövöro is n gazdálkodásnak tlj "forrást nyit és ha ezen ága a koresetnek -megkedveltetikmiután ezt-gyflrma-kek, nöbezöbD "munkára, képtelen idősb emberek és asszonyok végezhetik, ezeket szorgalomra serkenti — föképon~"pedig a gyermekeket korán munkára -szoktatja. ¦-; : \' ¦ ,
, Szükség a legjobb tanító 1 — "Nem kételkedem, hog}* a kecskeméti szegényebb osztály,\'^niely ezen ke-resetmódot most kénytelenségből felkarolja, később megkodvolni fogja, mi\'által talán a keraskedés nj. forrása nyilílt, ób azon növények, melyeket itthon lábbal taposunk, nem hozatnak többé drága pénzén külföldről, de talán ki ií vitetnek.
A kecskeméti iparegyesülct ezen -eljárása áltat -nagy érdemeket szorzat* magának, mert felfogván hivatását, nemcsak á nióatani sebre irt tálált, de qgy- > szersmint a napszámé^. Obstály neveléséről gondoskodott. \' ¦\'. ¦
A napszámoBflgy\'megérdemlr,- hogy a gazdasá-osztály légnagyobö1 figyelőiét ijfénybe vegye és
gi osztály legnBgyooö\' ftgyeloiet igényi mindenek előtt-foglaUteaiaa«a.-,Alindenki tudja, hogy
, „- ,, .— ¦ tubb napszámost teremtenünk, nevelnünk kell, a ,chh sp hiívplili^riunt-a-huiLv,!.^.^;, ah^^ti.^.^t^y.i:^t?.. f.;^
mert másképeri a^inra \'gazdasagaf-rpararrnem fejlődhetik.
De melyek uzQn"módók^.a napszámra oaztályt, ">\'.\' a.bolnem kJayaMrW\'ajzük.ség^J«irJ^eea.kemé-ten, mnnkásstgra wíeVékenyBÍgré\'serkoiiisiiir-Ez égő kérdés k0s^W|ft|ra néave. A gozdaBágban pem (annyira az olcsó, mint a biztos munkás.\' k|V»jl<áf6i • ogj/, hogy ái~B»flkaég esetében- mindig TcapDa^\'\'légy,en:1\'^\';Igaz; -hogy \'hevéa honunkban a népség;\' de,mégis\' áok\'¦kea\'\'vnn-niabk« nélkül, és a -hon o Jegjelentékényebbtekéjé parlagon hovor.\'CBak egyet emMtsk jJéldáal ¦—¦ a szaryáSmárha\' legeltetését." r&ky doldgra\'kslpní gyerkőczo henyél egész isdi \'legeloii\'^e^Wmírrhamégotz; — ott ián-
lágyan tíímelrotT-,\' ótt isokjík mag\' a
latnak-iarBaság^an 1 munkátlan sa&bt1/btt é
gbnyalopsat\'i!\'«tl!sv^*"beTyaíviV nagyobb botrány :hahz^^krÍl5\'.BÍJl-ipaaiszsttln* teliigentiát kell feltennünk így béres Bttelvef eí\'l*\' gel^.veaziog^} V he{7oit\'\'bfM mely bubnyára\'<InUadáMaan,\' Visnafizetl a\'lrfforit\'\' tóit figyelmet. -Wgazálmthal e1térok: a^nézé»eV"\'á\' takarmány torméaéfonyelrol.\' \' " 1 t l
\' Ounyös\'lonézéaaéfdieB^ksó^ttíegyilrgaznazaoai^ azédom saáa?koresttftobi\' téi^ott gnboiiaJáTal, atrá ezéleava^fcogy nálam *\'ikkaVtriány,ja\'kalaaspa nőre\' nyékét "kiszórRoltaí\'—f A vvlgén etktiáii áá öséorV\'-^ „Uram bátyám >gtl(etl ÜkréilV \'mialatt\'én\' Bobot szánthatok — uram1 bátyámWáV\' kint uiarad a Mjrya, mialatt nálam as\' ométttjlBen gytll — majd lett\' max nekem is tzŐW\'ét Upy.Trjsnyerotti: lösz maidJá\'UBebb
téreriit tobbkenrnteAt. •-\' \' ----TT.-
¦ 7- Do tí*Üt\'fc iá+gynnkhoi.1 Vélemáriyem tseMnt-a gasdasáíjl- Íók-|^eBOlóftV\'hlV«tráV anapnsmoa ügy /oátotiroí \'¦fétélere1 éa\'áiMrpttáWot ontary\'ritTe\' átér* hnUtványt.ttiil)!.\'--\'\' , ¦
I aze^Unk, Utó, hogy lelket is ,ea»Wj^Unk benne, I mely eltet adíohnekVmelynek fejlődésével növekedjék, de el ne_yenttljan, legyen szelleme örök, mint az, kitti származott.\' A nomzi-ttoat létaVarnvatott-irókriBk az ixbóíalomban nyüvá--nuldszellome, s\'azbkeV lökésen szellem intését felfogják, annak termékeit, az irodalmi müveket becsülik- a mely oemzetaeklróo^ilma nincs, nem él/\'-fegy ha éH», lélek nélkUlisrorrestestívagy liasonló a osecsemőhöz. Öld meg, — de no, csak szeszes itallal kábítsd el az észt, a magas hiva-tnsn embert i kerékvágásból alig kilátszó gyermek i» fellöki, kigúnyolja... Így van ez egész néppel is. — Mindezekből világos, hogy a szellemi foglalkozás minden mosnál több szellemi erőt, de testi fáradságot is igényel a ennélfogva dijának ehhez kellene mérve lennie. De nem így van; itt a megerőltetés, az égre tdrö eszme alig bír annyi érvényre emelkedni, hogy tengesse azon porhüvelyt, melyben caak azért él, hogy másuknak világoljon\'
Amint a kecskeméti ipáregyeaüUt fenemlitett rendelkezésével atat tűr, ugy a vidéki egyesületek is módot találhatnak a napasámoa oaatály foglalkoztatásán^ a mnnkáraí édesgetésre.—A selyem tenyésztés előmozdítása, a répa, a sealÖmívelés, a* cséplőgépek melletti munka, mindannyi nápaaámoa mívelő intésetek, melyek a-népet szorgalomra serkentik.
Do egy egása megye gazdasági egyesülete nem ereszkedhetik az egyes vidékek szükségletei kipuha-tolásába, azért czéfazerünek vélem, a már többször szőnyegre hozott vidéki bizottmányok alakulását életbe léptetni, melyek mindannyi részei a nagy egésznek, vidékenkint öszvegyülve és tanácskozva, legjobban ismérven a körülményeket, legjobban elintéztetik ezen és más fontos ügyet Itt lehetne a napi bért, a munka kezdetét, a szünórákat stb. meghatározni ; arra hatni,\' hogy sr bor és étel a szőlő munkásoknál és aratóknál megszüntessék, hogy a nyíré a alkalmával tartandó tivornyázásoknak. vége vettessék. Ilyenekre a gazdák egyetértése szükséges, és ezt csak ily vidéki gazdasági bizottmányok hozhatnák létre.
, Sajnos, hogy annyi felszólalás L mint Trefort Ágostoné például, elhangzik mint a szó a pasztában, semmi viszhangra, semmi ellenvetésre, eszmecserére
nem talál.—Oi ütnék és Örvendetes
_____ _____________________.itas jelenségnek \'
nóm, ha ily felazólalatokból^vita7--heves -vita,--menüéi hevesebb vita támadna, mert ez által bebizonyulna, hogy van érdek a tárgyhoz, van részvét a gazdaközönségben — hogy jó legyen a bor, forrnia kell, és vitából, eszmecseréből várhatjuk csak a nézetek tisztulását
De sokáig voltunk gyám alatt éB ugy megszoktuk, hogy más intézkedjék rólunk, nálunk nélkül,— oly kényelmesen éreztük magunkat azon időben,\'mikor korlátolt alattvalói eszünket erőltetni-nem kellett, ^ogy mankó nélkül már nem állhatunk és nem bízunk többé magunk erejében,, pedig van még erő bennünk, csnk szánjuk el magunkat a tevékenységre, a pasBiv áTIaFpi.nt politikában" czélszerQ tehet, dé a ki a gaz-dászathan, iparban megáll, az hátra megy —- itt a nyugalom — haláj!
Hogy magam mikén járulok tettel a napszámos osztálv miveléaére, felemlítem közelebbi eljárásomat, melv által a népet több erőkifejtésre bírtam- Takarmány BZÜke miatt ,kény telén vagyok birkáim számára ágakat szedetni. Összehivattam a zsellér asszonyokat, cseléd nőket, és minden kéve ágért ígértem 1 uj kraj-czárt Erre semmiképen nem akartak ráállani. Magam mentem, ki velők, én napszámban szedettem az ágakat, 30~kTf\'ígérvén-naponta. — Szorítottamunszoltam és hajtottam a munkásokat és~"a mint egyikök .40 kévét kötött, azt 40 krral kifizettem —kezdték átlátni az előnyt és elvállalták,a munkát Hos^egyi-
állatni az eionyt es eivRiiaiwg.a munm». »aa\\.cgyi-kök már 60 kévét szedeti egy nap, hajnalom ftitvan a dologba, azt késő estig folytatván. Igy meg van törve a jég, reményiem, hogy jövő évben már olcsóbbért is szedik a faágakat, és-asidei répaazedéai mérő szám elvállalják, mit tavai nem bírtam kivinni. A mi ft napszámfizetést illeti, azt minden 14 nap teljesíteni szoktam. A napszámos, kit eleinte, hogy hozzám kecsegtessem, minden estvo kifizettem, a vett néhány krajezárt rendesen a zsidóhoz vitte Most már "megismerik a pénz értékét — mert ezt kell megismertetni a köznéppel — és ha nagyobb Öszveget kapnak, vagy elteszik, vagy valamit vásárolnak rajta; van köztük, ki dicsekedve említi, hogy ezen kendőt répa-kapáláasal szerezte. Jt
. Úttörőknek kell lennünk, ób ha a jelén nemzedék nem !8 élvezi a hasznot, hazánk jövő jótoté bi-
fnryjTpnn gym-ap/wl n i fntF - l>B BMp meggyölöd CB lo-
gyen oz anyagi haszon helyett jutalmunk. T. A.
Az észB^era gasd&szat.
JJkr, LÖffler Karoly olnn
JiÉNYI BEZSÖ. ¦ ¦ .. VIII.
A naptól kiinduló vitágosság sugarak .oly sok\' egymáshoz. nagy közel, fekvő* pontún érintik földünket, hogy osen egymáshoz! közelségüknél -fogva egy töiuör felületet kópesnett. VUsgáljuok meg két nansiigárt: egyet a föld felületén Wggíívoiialban, mast a fold légkörónok legvégső szélén. Aa első sugár egyenes vonalt követ a földig a földbözponlja felé. A Icgtávulabbi auga^elejóftto, á könnyebb légrétageV*a-lálja, a ezáltal a fBld központjához kevéssé hajló «6-róat kap; ezen .elhajlást követve egy ujabb nem oly könnyű. Iegrétegbe. lép a wjlag egy míg inkább a foU kozposljáhoa bajlfr eMréit nyár; ezon ujib»5r*oyit közvetve ismét sürübb rétegbe lép, hol ismét ujabb elhajlást nyer, éa-igy folytatólag a földsslneig, amint tT. folyton sürflbh.rÍMgekon haladva át a lőréi (von-zásX azt mindig a fflW fcözppn«Üto» ycsetl A hajnalpír tol az ést^ajnálig llykóp világit aaon világosáig -tömeg, mély; légkörünkbe !*> -Mintán pedig a. légkörnek szükségkép nagyobb a felszíne mint a TMdgo-lyóé. qgy^kövelk\'ealk. hogy a ftld több és nagyobb\' WterJedésW nyer .meleget,nrlnt: nyerne akkor, ha nem¦
szélérttl érkező vllág0saág4öréaetkövetkezttb«n igen -gyangen, mig bt, nspsugárcsoport kttapon\\]ában Igen «rös, -AVlégkőfbenl" töT^ketrységfl miatt összpontosul .ott majd mint egy domború üveg gócsában; do mivel
jelon, azért n lég lazább, ritkább s kíivctkwéBkóp kevcsbb-fWrékciiy, ha a földszínét közelíti; föltéve, hogy a világosság sugarai, mielőtt átföfas kin ét elérnék,, részben a közép, nem oly forró a azér.t sürübb és inkább, vonzó légrétegek felé hajol: innen ti délibáb tünemény; innen azon meBSzemrjedö világosság is, mi végett az egyenlítő közelében/ne mely tengereket ólomtengereknek neveznek.^ ¦ -> -
A nap és rendszerének bolygói rainf részei egy egéaznekjckmtotuetnekv Az ezen rendszerben közös egész világosságot ugy tekinthetjük, mintha annak központja a nap lenne, honnan mindenlránybnn elömlik épen ugy mínt a föld" melege, melynek gócza a fold központján levén , onnan a föld terjedelmére kisugárzik!.. Ha a nap folytonosan küldött világosságot^ ugy az bizonyoB időben kimerül endett, vagy a világosság némely helydn halmozódott volna. Ez azonban nem lehet; az anyag nem teremt, nem ront,\'csak rendszeresen mozog. Meg kell tehát engednünk, hogy a naptól kibocsátott világo&Bág ismét oda visszatér. Miután a világosság egyenes vonalban halad, visszatérése azonban kiindulási pontjához és törése az az : vonzása tevékeny Bégben maradnak, —¦ megfordított arányban — ugy következik: hogy a világosaágaugár visszatérténél megfordítva leszi útját, azon utat, me. lyen ¦kítndnláBÍ pontjától haladt:- " =
—A~cstllagvi 1 ágoBságg al hasonló az eseti A nap által a föld felé lövelt minden világosság nem jnt egészen" rí Told sa ínéig. Az átlátszó a különösen könnyű testen az aetheren áthaladván a légrétegekhez ér, hol csekély visszasugárzAaa vagyon. Ezért láthatlan a csillagok nagy mennyisége még a legtisztább éggel is, ha sikföldön állunk, mig ellenben láthatók akkor ha magas hegyekre mászunk. Egy hegyen erftvo korábban, reggel kéBÖbfjeu .kell a csilla gokaí-lá^nfr^nrmt egy tüzel fekvő Bikáin----
_A központióli lökerö (Centrifugatkraft) hatása folytán a fcild az egyenlítőnél kidomboralt A vk, mely csekély sűrűségénél fogva a fÖldköspoptja nem nagy erővel vonAlIk, á Tökére hatását eröaubeu érez-heti; következésképta földnél nagyobb kidomborodá-sánnk kell lenni; mely n légmérő által azért nem mérethetik meg, mivel oz épen ezen befolyás alatt áll. A még kevésbbé sürü légnek ez erő befolyása alatt még inkább kell állani. Következéskép aíülduek légkörével együtt meBBzirŐl ugy kell látszani mint egy golyócskának a lencse üvegben. Most lássuk a világosságra! hatás ez oknál fogva, mily természetű.
. Az egyenlítő körül nehezebben kell a villágos-ságnak a föld színéig hotní, mivel ott a légrétegek nagyobb terjedelmük és tömörségük miatt kavésbbc .átlátszók. Ezen a világosság belterjébeni módosítást, anna$ tulbösége b majd függőleges iránya inis-tt¦nappal jóTáazIelnünk nem lehetfrmrndagáltal jrítfgoi
ság ezen nehezebb terjedésének iSszönhetjük azon tüneményedet, melyeket delíbábea ólomtenger nevezet alatt ismerünk. Éjjel azonban a világosság cseké-- -4yebb-«^t^kivQhUJHMtr4»-ft-H!B411^
melyek ezen tájakon (t. i- oz egyenlítőéin) fényük egy részét elveszteni látszanak azon fölül nem is látszanak oly csoportosan és számosan. A mérsékelt tájakon ellenben s ha n Barkákhoz közeledünk, sokkal élénkebbnek és tisztábbnak tűnik fel a világossági azért-éjjel fényesebbek és számosabbak is a csillagok.
Van még egy más tüneménye is a világosságnak: az t. i. hogy\'a nap-éjegyenleti tájnkon a napsugarak a foldro érvén, a fenébb említettem lencseüv\'cg alakú légkör magasságán áthaladnak,"s ez állal csekélyebb törést szenvednek, minek-következése: a_^hajnal-és esthajnal pírnak c tájakon! csekély Viferjedése, s an--w»k t^vid-tartama a különösen gyors és keletiül iiyn>-gótra haladó iiapBugárCBoportotjtekiniVB,^ viUgoa^ BáglÜneraénynek a nsp-éjcgyénletí tájakon távolról gúla alakban kell fjltttnni, mely két a sarkak felé fordított végén tompa. Oldalról, a sarkvidékekről tekintve a nap-éj egyénkor hosszú hajnal- éB esthaj-"nalpirt mutatnak. A\'mérsékolt égöValói nézve az éj-egyenletek irányában hárántékosan,^mint egy hosszú világoBságsugúr tűnik elő, mely-aa ég háttereben egy hegyes szögben enyészik eh és ez az mit állatövi fénynek (Zodiaoallicht) nerezunt.
A világosBÓg a meleggel egyesQlvén, érxékemaV: által felfogatik; észrevehető" lc*r szemünknek fénye\' és szine, érzősservcinknek pedig,azon meleg által,; melyet inrtalmaz. Ezért a világosság nem csupán vi-^ lágit,J hanem, mindig melegít iii Hasonló tüneménye által tesznek az éleuy "és Vinntiy-.hí érzékeinkkel fol-; foghatók, mídün*"t. i. egyesülvén vízzé válnak. ^ : _—világaedég ohttüliot^B^fetíWrífe^lölr^oriBto\': mint anyag létezni nem fizflnifc\'pieg. Üykép Jftmk fel előttünk a világosság, mely.aaon- anyagokbatv^** ve van, melyek gyertyát képeznek; hol is ha, a gyertya moggyujtatik, n ^lagofleág,felszabadul a gyertya lángjától;- Vilács ax a lángban scHurián ugy Ván,ben-no. hogy az átmonctat okozxai a vlUgnnság a légben aiárigon kívül törjed el. A világosság tubát csak ugy_ látható, ha meleggel vanegybjkftVőH-cIegcndŐTOciryj-ny is égben van jelon. , . ...^ ¦ • :.
\'¦ vAimákitestekf" mtnt például ..az ttyeg, nelyek í áÜátozAfci áz nz melyek a melfiggel psazekötött vllá-\'irÓBságbt lögnWhb részben magúkon itbocaátják1;mart rméa nifadamellett jó, mennyiség világosságot tasslt^ nsk eTTMindfui világos.Agsugir aa átWttto tp.tme-j»tt 1« megtartja erejét, leazátartVft oson Tf*rL,jnoljr Sfth! vlBstaBüffárxás. által oétóoratlk. TU>ö^ részek erőjét mrgmernöfc, ugy" kltönriök, hogy össze-.
gök a birgírnak azon Ij a szegével lenn* o^venlA, tnelv-lyel bírt, midőn az AsátUtszóteaihe lépett Efa&l követk^ík, bogya vra^íiitáilátMÓbb ImIj fejtévé, hugV-ÍBeudes ™ melegebb mint a föld haaocló\'saéls\'--Bégben, ha a napsuLvajc a víz fenekéig hasonló mély. jféget érhetnek
A meleg sDrflebh mint a yilágosság. Aitrüaég őzen kÜlönhÖEŐ volta, a bizonyos hűtokhezl kttkn^ böző rokonság engedik azt, hogy a világosság és «ae.-leg ha egybekötvék, egymástól «lváUa«thatok. -
A meleg.^éa világosságnak rendes viszonyok közti egyesülése a fehér szint adja. Legyen viszonylagosan több meleg az összekötésben, ugy a ssin ve-res lesz, legyen több világn&ság, ugy a aain kék\'. A aarga azln mindig közén összekötésre mutat, de mindig rendetlen viszonyokban. Mi a fekete aslnt illeti, az a racU-g cs vihigesaág teljes enyészetét tanúsítja, vagy a világosságrogaraknak oly irányát ia, hol ozttk. láthstlanok lesznek. —
K színek rendé következő, melvben~sr meleg helterjo a veres Bzmbén;vagyon^
Veres, sárga, bét. _ Most kbveikezik a hat szín, mely az eredeti színekből a azok vegyületéből ered:
1. TfTPH "H n^rgi. " 5. kék:-(verfea)
Ezen fő- és mellékszioekkel, ha azokat skkép kötjük «BBzé, hogy o veres, sárga és kék, mindegyika megfelelő- mennyiségben.kevertetnet lehet fsraét a világosságot fehér nmben helyreállítani, Például: veres_éásárga, - • sárga és -kék, kék és verw, -/zöld,^^^ viüb-
Í.Folyt köv.)
^---------_ Y Nyilt levél —
Kagy-Katiizj»a város ktpvifeelis icatületrhex. (Fvlylatát.)
V-ik nyílt levelem elején azt véleményeztem, legyen a városnak oly gazdasági szakbizottmánya,. mely nz évenkénti tiszta jövedelemből kapjon perr czentet, mert e nélkül sqlia sem vergodhetonk pénz-vagyonra, a igy mindig ó*"-ürűkün örökké csak a-iok fizetéBBcl terhgítetünk.
--^_A>t^ulonÖsen óhajtanám pedjg, hogy e gazdasági Szákbtz^tuiány- mTndén hónap baé. megtartaná üléseit éB fÖ fogUlkoxási- tárgyul tuzné-kí-a^taY0«-ként vexeiendA számadások vli»gá4aiát, hogy jai Ja tudnók valahára a városnak bevételeit, kiadá
eait, activ és psssiv állását, mert csakis Így azólbat-nánk nagy igazán a vagyon kezeléséhez.
Hajói emlékszem 1853. évben vetettek vizsgálat alá a Bzáma^áfokjtaUzQr^ehjtJiaéy alatt egyasar, *tly vagyonkezelés mellett aztán nem osoda, ha a bátrai ék 16 — 20,000 forintot is felulhalad ; igy nem csoda, ha a pótlék, a tiszti szállás évekről évekra sú-lyosbban no nyakunkra a többi fizetésekkel egytt t. Azt minden egyes képviselő fogja tudni, hogy rendes számadás nélkül vagyontie*élni nem lehet, így van ez szokásban minden magán vezetésnél éa minden nagyobb .gazdaságban is. Megesnék annaks gazdának, vagy földes .uraságnak, ki vagyona élvezetében ügykezelőjétől, gaz da ti iz tjétől számot soha nrm kérnö, vagycsak minden tíz évben egyszex, a ha ex a bevételekkel :éa kiadásokkal Önkényt gyakorulni. Mi Íb\' épea ilykép vspynnkl Van vagynnnnkr jfi-
_w ^^y?^^^¦_* **rj---* ¦ ¦¦¦¦ ¦ -nr¦ ¦ ¦¦ - g - ¦¦¦
delmünk, kiadásunk, es nem gondolunk a bevetslek-nek és kiadásokat^nynlvántartásáT*, .fixsgjUaiára. . E tekintetben jxem marad egyéb, hátra, minta szervező ndő gazdasági szokbizottmánynysl a ssámada-aoknsk^ mielőbbi vizsgálatát megkezdetni ."olykóp,; hogy ez az 1653-ik évben, mint utolján tel|efite4) vizsgálat idejétől kezdessék msg a számadás.--es gaiT j dálkodáshoz alapossá értő még más^ több ssakférfiak-r állal is. Megtürtóntóvcl ennek as.efodmény.-tsarjesz- ^ tessék\' a-kenviselaség felébe, hogy tadjei,Tsgys4uU,-.r, lapotnnknak \'mlhenLitéi. Nyonitatványokban - koll^ aztán az oredményt ;«étküld8BÍ "s UStüute kö^t,..; hogy Ürömét ós\'nyjQgalmát .lelje,.haerre méu6.r-^A -tényálladék. Igy tegyen, aztán jöv.Őro évenként^ vr jnig essk élünkéfi; incg pen> halunk, mert és vamB) ar rendes, ^áirliaa, ell^aewtre fk\'e#|itttv • malid s^Málh«>sfian»k im aWs
- Megyei tadt^ttopk^ }
, - Mo4Uc^l8C3^ojirutó-31-«H-—
- E hó M-én.-\'mint a rfií6-lkí síerencseHlén osi- \' lfifctt cste%ríÖr4«lail nenjin, a kosflt f4Jo>Imnhw méltón^ s^ásatinsepfilyt Lirtotriii», strrett fW, ^ raidml\'Uten. hagy oly sokan-résatreltek é^Bmisfi"* annepélybon, nemcsak h*lfW«k( 4<3 « *S*» ^ nyókbőVa U csalt m»«i szeretett UnjéStMOt feíeoTibUerimriialmiítoí^Brafldo*»Wk. *jLí*°*t isteWtíst<8Jrt rest.nioffélBsí Mw^kt^bfia^W*.\' raiA bz bcszídok\' Tállásns miigalommal végsőt
A-vwrMr áau-luuvidcl ft. > buli. Kaidy Imro ur,. péaaTfelgTm. igazgatója, monda. T. UMnok ur remek a slkav hjaznai haMa&allaa i—
büAUbibevíEllL- - .
. Üst éntk^kkatemelé eaOntMelt fényét . di.zét
sfiozhogy « nap a 4sJárda messdakulásának é .fordulati nluja la, a le, u Idei aaáraiKlg által bujtott Inlnismilikjavára ének-, szavalat- éa »e-oíeJein^ radeíleBtt jU.di^á«.»tiii tánozmulet-sig köTetketatt Itt tinkénytelon énembe jut i vájjon neie aiemboótlo eaogtotea.ég\'aa, hogy miden valamely tunbertárBiin^
renm obajlimfc «neoe» bulgabnil ngy fejezzük ki, hatT iaaaááata -agTálnnk,- »*P *jen áraoaaOlunk. Igaz, -5{r— ~iu J^LIV*.. • « binr ház, ennyi Mokáa, . alalny fáj, annyiféle én; némely "embernek » kö>-agyas\'r&i lbgalma Tmn,\' mint például énne-
keo, ki taiveáben látta Tolna aa előadást ngy: hogy . dalárda e a tsbbi mttksoo nemeakeblu hoofink a honleányok tehetsegük Herint mulattatták, vagy inkább kárpótolták Tolna a közönséget a befizetett csekély belépti düert (mirel mai napaág mindenért kár-\' nlsriiiiV lftnni), aa""" *r«™\\t volna mindenki már aaért ia, mivel a-gyáazuiinopély mél-aemnüa^-aeni-eB^Eiethetfi óiaze_^a_TÍg
»j——.„l.f-ig Ha ea történik, a költaég caak alig nehariy forintra rag, mert-eaáltal a fölöslegen aene a \' mnlatóterém diazltéee mes-takarittarran) szegény hontettvéreink legalább 150itta] többet kaptak volna. A Halta jövedelem hallomás szerint ngy 300 frt té-ixen. No do már megtörtént a hiba, azt helyre hozni már nem lehet.\' A~saegahy imlöaolc nevében ezennel meleg s hálás Köszönetet mondok mindeo nemeskeblfi honpolgarrntkrkl andalított jo~téfcony.dnanáann részi vőn, a kegyeletes esélt.\'tehetsége aaerint előmosdl-totta, ezáltal tán százak keserű könyüit szárítani segítvén. Hissejn, hogy aa Isten áldáaa nent.mara-dande).-----------K13GYERAY. -1
Hirek 6a események.
A A Kaniaaal Baiárda f. hó 2-án énekestélyt rendezett pártold tagjai számára, melyet tánczkossora kOvetett. Az etéadott & dal átalán eikerültnek mond-^ ható, annál, inkább is, miVel aa egylet működő tagjai todtnnkkaiaz primitív tanulmányozza terén működnek. A pártoló tagok ssaporodásán méltán örvendhet minden" mttbarátTTncrt-tagadhatlan jele as a szellemi
--^\'¦Tk i\'nii11! f"g*fcriijtáiinaV. "l a"y«p;i ¦egélyeeés pedig satntén egyik fokallék. Aaoaban a foaulyt mágia a mukodO tagokra kell fektetnünk, mert tulajdon-
—Kpmii, it.Uwt.-g.éty.-. mlv«lé«é P«iig fájda-
^ 120
lommal kell tapsBatalnunk. hogy a—iafilEodő tagok aaáma a helyett, hogy növekednek, apad. As izraali-ták résaéről.ninoB ngyan panisa, mert a.legnagyobb
VHiHlHk van, nV vélamányllnh- Bisrlnt e Saép
^ ügyet egyesfllt erővel keUene elémozaltanunlc, vahp mint minden köseaéla vállalatát városunknak, mert higyjék el OnOk, csak közös, erővel nézhet városunk a GJadá. elé, különben aa" Önérdek áldoaaaja leta mmoen banígy. Jó akarat hecsuleso aa érdemnek", bár hóimét eredjen Is u, a Ulcslsbs biaalom megtermi a maga gyűinölcaét Legszebb aene as emberi hang, nem kéazitette ezt semmiféle földi lény, caak maga a terméssel, e kinek átkerülne a természet. müvét teljesen utánozni"? Ha valaki\' szép, ttssta hanggal van megáldva, nem Tétok-e azt dhanyagoluí ? Nem keTI abhoa uraim nagy"anyagi áldozat, mi aa a-3 frt kánt H«neiam7. itt a baj, ti akarat Hánya \' -startnémalyek igen nehezen tudjak magukat rávenni -arra, hagy a-hatenaTénl^kétaier vagy "háromszor tartott tanórán megjelenjenek. Uaaok rangaralinak tártjaira mtiraaet tettlege. pártoláaát Erre nincs mon-dint valónk. Tanuhí soha sem saégyen, kivált mi-kor olyan ügy van asaban, mely a Tárosnak osekélr ilVfaatia^lnttnagy djaaére vábk. De legjobban .1-a^ArttlaaetMak naon.koaj-városunk azakértő tanítói knzBl alig Uruk ott \'gjrt, kelő II etektől joggal lehet kiMtelnfa. !1» Ügyben való püdaadiit TEgv kl-vanlnkmiata, haaaok Tittaanusédnak, kiknek hl-wlMa. a tuóxttsatrr nvBvéwttBtíegei elémozditáa. I*« OawonlOBttL De- remíflük, t elvárjuk,- hogy Tái^keaturjéteaotán jobban fogják boctolnlaaok
úmtoBMt^jM atfteflo• lift roLoD.xmv-
kaposvár.
— Somogyi gaadívarigi egyeaStct f. évi ootober hó6-án dólelöMi órákbon MaroBaliban tartandó kÖBgyüJvjflórflj meljmek as elnökök s igazgató vál&Bzt-mAayi tagok megvaluxtau ?8 a Kapoavártól a déli vas pulyáig építendő vasút ügyo leásnák nevező-tesebb tárgyai, az egyesület t tagjait b érdeklett kő-sOUBégetason figyclmeztetéssol van szerencsém meg-Tü^Tii, misaerint a kUsgyülést megelőző napon october 5-ké^.a nevezett helyen délutáni órákban igazgató-válassifnányi tanácskozás fog tartatni.
Kelt rtzőllfla^Gjáü^im^gBeptl^ 4-kén 18G3. Janbovlch Latwio gk.T egyesOten^tHCkv
= A megyo föíipánja, m. kapöHméml Méroy-Károly nr 5-én este a ssékvárosba megérkezett. w — * ÖrOmmel jetryqaaflk fel azon tetteket, melyek
toUiijV 8nt) *>it utóbb\' hUldBtlat adjuk;
¦J.\' B-uk, IWUiTt-jUbfsa\\ Mtkglfptel; kirjilk % fulytalAit; a Upiúl Utitketlr« . \' ,
aUwlT^t l6iték.\'"E:l« móüiii Búgaltir vláikia moit lövik
B. Bi-azvk, Fetten i A» «UlUeU>I Ivek mind iiítkUIrlrílt; bir aikrr koronauni, *
.KOnjaköIJ ki «bl«ktrfZ>».\'\' — Hál lu meg\\il}m a tnatna r L-ba : Tnkább levelet, mint rtnri,
,A ac^IjbUoHinán7oUnJLfl — Ha nem múlja Itlrjei, adni fogj1*. í0^ \'"M\'wtavrelíBb,-
xxx. Kesutboljre; Uintha Suiebeaiflt rol&a Bn effylk rauflksllrtunkkaj, mint lejkBialebb IrVtai fogja, Vettöt ejytMrro nem leket, ebi ránt {a Ifibb humort uerrtoeuk benne} a BY&. karú* ntagron ia ei&; kírjBk továbbra ta ön flgjrlmft
L—jrtek, KaaUsáa i Vitt k^alk &n 1 „Bem asáiiat aem »#*rja, MU aailk a borja T- Hy*a Teraet ní i X. j. Z— n.-kaiiuia : Síireaen fogarltuk &n uyilatkom-tát, a ürMÜnk raJU, hofj a »ttf fejtVt uláltok; iimorjók a kLi-Tríleinény kSp«nj^t hordosmi sa««t9 ttKIe arfltolókat. No tzgurW-Jík Bn mm ilj liösök áuljk.ilettel blmak; tgy pUlnnatban van ÍM- ti kmlálak.
.Galamb a HA ion :* Ki (ön a lat.
B-nak, Baebenbe : CaodÜatos, Bn 1c Telít caak in tat kaptuk, fi. homíh noTellát ntm ajbatank. B<.-L—raMT
mer8 bniátrfcr,- inéit ¦ kMltatifay-uBtu atrg.M —--—---__
U-nak: A mipdattíkWl efj bavált.
T—ra: Mcgköe^öní as a bUonyus n*>ip tereinbia" as i\\j sorokat i
„Arcioil baimat, lábad Bu5, EgrJas [tinyeoMt UfSsrS.* Kép mije 8n\'n>ég eKkhea_ft ^eardnia derekat4 — a „méxeobáb ka-rttJkai" a ,ktít köiUnr faecnet* — na vJaranj\'aárgB botiiu bajai" — Ha igy lefeatená BarabAs rt%j Petrica Ideálját, ho$j noxne ki.
ci. 8—naS, Fápán rKBaaanjflk a kíÜiíeirjÍByt, agy intés-krdlink, ml t írtad; ha a mnxaak befkébe fugái jntnL, na^beraS Ígéretedre aiimot tartank, a arfTraaég TÍBaouostatnÍ fug iSlílnk íTiiatWkitrlbctS «rfr»cl, r«fftdaadw 1 \'"-* ¦
felelős 8ieLkewtö: koboz istván.
érdemeieink noreit máltó Mrbcn adják az ivadéknak^-Méltóaágot fStapon nr 1 Felfogásom szerént azon \'csnpáut, melyaz alföldet t kBzvetre hazánkat snjtotta, sikeresen orvDsolni
AAkhfctmiinmi urodakmban levő Behliíkl
--- lov» BohHákl
ik martaléka lón , ./
praéll\'eri által atnkeaiteztaala-iomo-octootr i«*a fog tugJeUBl, 6000 pél,
b/flUftí frt o. i
A zuryon léin kaptak, JdilUaitaaara tctl abbeli
ctalTa\'kériuáiiyuak áll liatalmábiur,egyedül oa lován-képet egy több milliónyi kölcsöut eBskösölniKbizto-sltani, aa illetők közt kiosztani s kellőkép gyftmbi-caöstetni, stb. -
Aa egyesek filléreinek egyébb ezélja alig lehet, mint: a) az inségaujtotta vidék legszegényebbjeinek némi pillanatnyi aogélyt nyújtani, a b) a felveendő nagyobbsBerü kölctün első évi kamatjait fedezni.
E szempontból kötelosBégemnek tartom méltóságod becses felszólításinak megfelelve, csekély tehetségemhez képeit 100 frtnyl kis adományomat haladék nélkül beküldeni, kérvén méltóságodat, hogy. .... fl...»qpi F-„.i.,||f,fat«. "-éljáh\'m eljuttatni kegyes-kedjék. Egyébbiránt állandó tisztelettel maradok stb. Zichy Antal.
Istennek áldása-legyén nemes barátunkon, s lelkes adománya bnzditaa lettekre Somogynak minél több fiát . - ^
* Még jól fel sem jegyeztük a fentebbi sorokat, midftn aa emberbaráti szeretét s a nemet lelkeknek réaiTétbon nyilatkotó ujabb zálogáról kővetkeaő\' 5r-vendetet hírt hallunk:
.. -As ínséggel küzdő alföldi véreink febegéléiére Urmenyigr. Hunyady Jéaaef ur 600 p. m. bnaát két-holyi uradalmában ki mérondöt — adott; továbbá gr. Fottetios Tattiló vesérőmagy\' ur, a n. m. helytartó-taaáothot már Mkflldott tOOO ft o. o. kivfll 100 i>. m. buzit siá>oatóL; nBlyeiaa uradalom táját erején\' •zállit a BalttonparU Ta.utalkma.hoa. Midőn hálaU-atanetunkel nyUvaniMui a i.envedők. nevében, ea érdemekben kitűnő, két nagy .nova hazánkfiának, *OS» kerjokaat, kitől 16 minden Jó, hogy tokáig tartsa non Bkot a hazának.
_ • Kaotkovlot Ignác., ur kx) frt o. é.\' ajánlati — bizonyos kikötések, mellett — a kapoiviri avm-naalnm épltéiére. :r "
..* Kaposvárról Mérő felé vezető ut atent 5>én nyitutik meg a kösunaig ..ámára. . ¦
* Fájdalommal kell Jelentenünk gazdakotOnié-\'\' rltak t gazdászaronkat nagyban .„Jtó azon izomoru: hírt, hogy megyénk területin lt klottu a markaSéiÉl lWaton.Borénybai. A szigorú haUaíágiirondelelok aiennal megtelellek, t a megyei főorvos a hélyiiiuére ™5* » harapód.ó részt — mennyire emberfero iá-
^nJ3^SSUJ*nX mlBl « ""k-iöuiitörlérte-:
Gazdasági tudósítások.
Nagy-Kanizsa, 18C3. szeptember 10-én. A heti gabnaüzlet a mullhetível majdnem változatlan, csupán a középmihőaégti buzn vont magára kevesebb figyelmet Rozs magasabban tartva. Kukoricza, inkább Stiria részére kerestetett. Fehér babból kéiz-lothiány, magasabb árak. Piaczi árak : Búza 84—85, 80—87 font: 4 frt 36 kr, 4 frt G0 kr—4 frt 76 kr. Bozs, T9r^eT-8t^fTOU-2-frtfl0_krr_a fri—J_ frt 5
kr. Irn. .RB, 70—7Ü font: ü Irt bU kt, 2 trl 10 kt--
3 frt 86 kr-; árpa 06—86 font: í frt - 2U kr—!{ Irt 40 kr. Zab IC, 47 font: 1 frt 90 kr—2 frt Hajdina 7n—•"> r--1- » frt 4n kr^2_frt 50 kr. Kukoricza 83—84—86 font: 2 frt 90 kr—3 frt, 3 frt lO-kK" Cinquantin 88—89 font: 3 frt 26 kr—3 frt 30 kr. Bab fehér 4 frt 50 kr—4 frt 75 kr. Ropczé, téti: C frt 60 krv 7 frt — kr. Bepcie, nyári: 5 frt 60 kr., 6 frt —Tür". Tlepcze sárga: 5 frt — kr., 5 frt 50 kr. Lenmag 6 frt — kr., 6 frt 60 kr.—Gubacs nj, obből néhány részt itt elhelyezve, a minőség különösen szép, máig ü frt—& frt 60 krjával 102 fontot, vétetett. Méz, átalánoB azük tormés. Nyersbőr 47—48 ft. A boruzlet változatlan.
Kaposvár, tsept &-én. A régi tánezot-járjnk, a hőiég újra kezdődött, s a ,,kutya-napok"-,nnk ugy látsiik, nem akar vége^zakádni ? árnyékban ^é^-S? foknyi hőség most tem ritkaság, kint a szabadban -pláne alig tud aa ember mozogni. A jó eső hatásának nyoma sincs, hol a "szél és sugár járja a mezőket, leg-
«11 valami bitlotilra.
feljebb az árnya* legelőkben; njra száras letarol minden; a patakvitek fogynak, a kutak nem adnak, a malmok pihennek, — mind a régi nóta.
4-kén volt orttagos vásárunk\' nem Bokát ért; tok volt az eladó,; kevés a vevü; a pénzieUn.ég tán toha tem volt érethetobb, mint.napjainkban. A ki eladott ia valamit, aiebébe.tette-á pénat," s nemváaárla, tudva otthon-taáaféle ttflklégeit Marha, ló elég hajtatott, de alig kelt néhány pár; a jármot Ökör párja 200—260 frt Egy jé tehén 50—60 frt, kosoniáges 30—40 frt Aló párja 60 frttól 300-ig álltjvolt szon-nkább nyomtatásra vtlók. aaonbah tok,*\' .kl:. fuvarját ib^yolt áylzf aa \'émberto-iuthsrtak Italhoa a rop-
. JÜ^\'ftrtaiyÁt\'vóli ítmío kr^^^^jryamslct, taallő elég drága. Serié.; elég, Ir^émelkiffi1^ de Itt Is kevés vevő. \\ i . Aa oloségárt kövolkcaőlcg , Jelezhotera: azép huta 4, frt 20 kr, közllntége. 8 fr«, 80 kr-Í4 frilg. Rozs S frt »0—40 kr. ArpaJ) frt 20—30 kr. Zab 1 frt 00—80 kr. Eokortoaa 2 frt 70—80rkr. Inkább helyi atűksegre tllrténtok váiárUaok a nagyobb menoviaégre ion alku nem kOltettE, tem nagy ssil-lltáiok a,vasút felé nem történnek. Gazdáink la—\' nem látra a JOvOlj- meohylro lobef, vittaatartják magokat az ehuláttót r-j A széna máziáját 2 frt 50 kron ii megveaaikf a jé bor okija 4—6 frt—<m. Jt) ¦ Stlgetvár, iaopt,b. Busa 3 frt 80 kr-~á frUg. Koa.,2 fl 80 kr.Kakoricza 2 frt 00 kr. Zali IfH fi) kr. .Árpa 2.frt. 10—20 kr. ,. I.
Waj^|> Jízaáiooji, lap. („ nycm^hilaj^s^Na^-kanizsén.
\'Ulirlol is saépon" sikerült Azonban szobákban wló -t.t..jj|.»nál nagy vigyázatot igényelj, miután a lég-ae.M tartalmi kőolaj messairöl gyulád. A napokban történt-épen ssennoietlenaég\'egyik helybeli pinoae-
¦m$y*w i«»«bM..T^\\M..a*Uijt ••*»;•!»»*\'
tál»aJelenTétéb«i,a."egyik nagyon kpael találta tar-ianl a gyertyát, mire aa egész monynyiség a pinczo. levegőjével maggyuladván, aa egyik pinoaér_ egén testében megégett s már meghalt, másik is caak nagy. bajjal menekülhetett. As ott termeit kSmuveaek gyorsan, befalazták u pinczo lyukait s ajtaját, minokfoiy-tán továbhi veszély nem történt.
A Fezaelhofér József kcrelkedéaében, valamint Wajdits József nyomdájában is, néhány, gyakornok felvétetik. , .\' .
A Mull vasárnap kia-Kanbaán az Ulaazhonból visszaérkező gyalogkatonaság éa sí oiLjoví ditidá-aok közt ösaiekoczcaanáa tortént, mely véres verekedéssé fajult, a kél fél úgyszólván eaatarendben állt egymással szemközt, s oaak az. odaérkező főtiszteknek sikerfiit a kedélyeket ciillapitani. Néhány sebesült a kórházba vitetett. >
AA nagykanizaa-soproni vaznt.. épitéso csakugyan kezdetét voaai.
A A nagy-kánUsul keieskedelmi egylnt végképen megalaknlt
A^ETSTD-ín, reggeli 8 óra ntán — a palini uradalomban (belga király tulajdona) tűz támadt, mely két szénával telt pajtát — 20^25-,000 frt értékben — éa egy szalma kazalt tőn hamuvá. Mind Hagy- és Kis-Kanizsáról rögtön ment ki segítség, s a helybeliekkai egyesülve .ikerült a tüiel eloltani; mely ba-mindjárt meg nenr-történik, a tüz könnyen átharapódahatort volna a melléképületekre. A tüz oka nem tndatik.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
27. szám; 1863. szeptember 2C-áií.
Ismerettáfasztö kp
széplrodata, kereskedelem, (far, gaztfászat, tidomáuy és nlvészet kOréttl
Mttjelon elap legalább egy majális*ki 1-tSl kodra minoon hAl-éa MMa éiíiin. -BMsemsI ár poétán wttVllMHnl\'fa toiiWarffimii lmrin«<«>«> ölrtj ÍHévreSfrl. Negyedévre 1 írt 10 kr — Minden elínsetí a tulajdonos kolofon könyvtárat aa\'eidiftifennálló feliatelek mitl§t 1% 1 4ron luwválliatja.\' — MyilHér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetitek négyhasábos PoMsorért 1-Sr 7 krjt 2or8 kr.ée minden további beiktatásért 6 kr. b bélfijgdijért 30 kr. Szetendö. A beiktatási dij 0 a lop kezoléiét illető minden tir^ » kUdó ht»»l«lho« Nígy-^iniMári; »l«p osellomi Urtiümát illető Itttalemények pedig, ugy niioden levelek
bérmentve a iserkeaztöaegaez küldendők Kaposvárra, , .
ÜJ előfizetés a
okt-deez,
Miöíleu előfizető a kiadó kolcsön-kötiyvtárat fele árán használhatja, j_ A^Zate-Sbtoogyjg6zl6ny
Kiadó Hivatala.
A somogyi g©sdLsségi egyesület elnekéWL
A Sonrögyi gazdasági egyesület f. é. július 29-én tartott közgyűlésében azon eszmét, hogy megyénk székvárosa e megye szélén keresztül vonuló déli vaspálya valamelyik pontjával vas-ut által összeköttessék, magáivá tevén, engem tisztelt meg azon megbízássa), hogy megyénk «nyH6rf!mríliíitrfm~flt^új^>Le^ lati kivitelére szükséges tmábbi lépéaekiüj gpndoskodjanu-.. ,.\' ¦ ~
-*&™*mmtí wiwiiAAF^|ngwn sut IMiBIBBBMtsjyafr ,
jár. IdiVonÖscn TiiUunk, hol ismert pénzvisBO-. nyainknál fogva, szükséges pénzerövel nem rendel késhetünk; azonban mégis rendelkezésünk alntf állanak azon módok, melyek áltnha nehézségekkel nemcsak megkUzdljotllnk, hanem azokat le ia kUzdhetjük, ha komolyan akarjuk, hogy a felkarolt eszme gyakorlatilag valósítva legyen. ¦ ^ .
Kísérletet teszek kijelölni azon módot, mely által oly helyzetbe jöhetünk, hogy önmagunknak leszen vasutunk a rtélkulhogy annak gyümölcséi idegenek elvessék., *
Nem létezett eddig vasútvonal, mely ka-
matbiztositás nélkül életbe jöhetett volnnr azért minden vasútvonalra vállalkozó társulatnak szükséges- a kormány különös kedveléseiben részesülni. Bátor vagyok én is remélni, miké-pen vállalatunk a magas kormány némely ked-vezéseiben"nrhtén fog részesülni; de arra nézve nem kecsegtethetek, hogy e mellék, nagyon szúk s helyi érdekekre szorítkozó vonal oly .érdekűvé nőhetne ki magát, miszerint a nagyobb
országos és birodalmi érdékekhez kapcsolt vál-jaJatekkaLliasonló VamatUztnwtátikdi\'wésbei
résxssittessék-Annálft gf» csak magunk erejére támaszkodhatunk, s öneftmkben kell keresni és {eltalálni azon biztosítékokat, melyek a pénzerő előteremtésére nélküloznktlenek.de ha akarunk vasutat saját erőnkkel foállitanL, az ahoz szükséges tökét megBzerexhatoük. -
Földünk megadhatja a pénzerő kiállítáwí-ra Bzükséges biztosítékrar minthogy a VaSntVO-nn.1 a VatH^ pnnt kürSA lpgfcuvi^lili lmWn^
mérföldre érezteti fuleggttékony Itatását: s igy Kaposvártól hiirom jnértíoldíg terjedő vő* narnak 36 Q mértfoIdflM földterület, — a három mértfbldön tnl terjsjdo minden egy mért*, föld vonalnak—- job&^ és balra két és fél uiértfoldig vonuló (otdraruletet számitva — 5 ? métfoldnyifdldterlljefidna biitosrtásitüa|K>t.
Megkísérlem itt -s$rid összevonásban elmondani, miként történnék a biztosítás.
tégy mértföldnyi vasúti. \' •eliékekkelT-40&.000
Tegyük ÍBlvh< ronal— minden él
-ftba-kerttrne-
"ftba.
Eaan -Bsszagbfe) "tflpxsitrJjn,
biztosítva van, az é^itésl^z- szükséges egesz: pénzerő meg leszen nyerve. •
Ezen összeg biztosítására hat mértföldnyi
hosszú vonalnál tekintetbe vételé vet annak, hogy a már létezi! déli pálya k\'ét- mértford távolságú szomszédságában levő birtokosok már élvezhető kedveid viszonyuknál fogva a Kaposvári vasúttal nem lehetnek, érdekelve, s annálfogva tülök biztosítást igényelni nem lehetne— esnék 41 ? mértföldnyí-fdldterület, vagy 546,666— 1200 Qöles —- hoíd; egy holdra pedig esnék 4 ft, s nem egészen 39 kr; azonban biztosabb számítás tekintetéből égyremásra tegyünk min-den-holdr«\'kerek*Láiiimal-6-frtot..
nyernek. A biztosító földbirtokos tebtzéie rint as általa bistosftútt értikjg vagy tart/meg
részvényeket, a ekkor a biztositofa^asaegeA 82 készletben 32 -év-alatt Rzeü-^ajJlivagy. -e^m tart fenn magúnak rési vWrry^rVwpBBk. esetben a részvények cnrsns szerint eladatván,». biztosjló birtokos 32 rémletben 32 év alatt csnpin Mo« \'diffeFcntiát fizeti ki, melya részvényeJrCttrans éa névszerintiótíLke^kbzöttfelmerill..;;__í \' FentebbiszáimtáBoraa^atmérlfoÚ bontei vonalra íek*e$tera.- Bóaazabb vonalnál—teib-építéffí^költség, eszerint nagyobb tőke biztosi, taxa merül\'fel, do szintén nagyobb földterület szolgál a tőke biztosítására-; a számítás tékát ugyanazon végeredményhez vezeti
.Összevonva a fentebbi számításból folyó kövotkezést; ha minden holdra 5 frt. "biztosítandó tökét veszünk fel, s feltcszszUk.—rmit lel nem tenni lehetetlen — miképen a var-nlvonal kórul fekvő ^birtokok értékben a vasai által növekedni-fognak, i-a^földnek növekadtí.\'értekét hoMoákint » közép számítással —¦ nem OTtziTllk többre 5rfW^I • °» »1i-tn«.^niJj
végeredmény. azon pontjáhozérünzvnriszerint a ~ kívánt biztoaftási\'alapot. maga a villalat adja
vállalatnak, addig a vállalata föld értékét emetí azon arányban, a-mínS arányban a föld bizto-. BÍtotta a vállalatot. \' ,
Azonban a további tagUűgatás hosasadal. mas volna, mielőtt némely más kérdések megoldatnának, melyek szükségessé teszik, hogy est érdekben minilen érdekéitek együtt egy érie^ ¦ kezletben részt vegyenek. .
tisztel öttel felkérem annálfogva . . .- hogy f. é. october hó S^én délutáni, s körülmények szerint S-án folytatólag Uarozaliban a vendégfogadó helyiségében tartandó értekezletre megjelenni, s tanácakosásonkbaA riszt venni niél tózlassék.-—~-:—\'—\'-:—
A biztosítandó összeg a kölcsönadó tőzsér által betaWáztatnék azonbirtbkpkra, melyek a vasútvonal mellett s illetőleg két és fél mért-földre elterjednek, s a vonal tulajdonává válnék azon birtokosoknak, kiknek birtokai a szükségelt tökét biztosították.
. Midőn a vonal elkészül, .s a közforgalomnak átadatik, a kibocsátott részvények cursust
HazaSm-üdvözlettel és tisztelettel . Kelt SzőllösGyőrökben szeptember 6-i(n 1863. _ V " , ....\'.\'
Jazáwir* Utast* ak.
TÁRGZA.
Kem szeretsz...
Nem sseretaal osak haddhányjak szememre,
Tadják-ii ök, mi s sziv szerelme.
Eraik is ők, mi mély aa a bánat
M54fét hü sslv eWáUsán támad.
SteiaáUe, ne hajts a világra,
Fal ne verjen almodból e lárma.
Caak aludjál) álmodjál te asepen, .
Mintha Marsi volnál » mennyógbon,
Caak 1« tudják miként aaeretaa onge.m ... Nem \'a a éretlek! hadd rágalmai tanok. Jndlák U 8k, a aalT mikor mbod. Éfaik ia ök, ml kin asaa érzet, ~Haélaárra,\' rasjd meghalokérted. Caak te ne hidófe rágalom saavát, Mit reám átér sok kétaalnü barát... A mily sötét lelkomen a bánat: legyen olysaári, oly ragyogó álotod.
Caak itt lásd, mint. szcretlok. imádliik. ¦ ¦
Ah 1 aa~a sslv, mit szerelmedet, - -
Kem ismerhet távolt, metissslget!
Mesaae, measae elvittek el51em.^ :t
Nem véaa el « sugár á felhőben; r- .
Aa égről ia leaaáll a virágra :
En vagyok kék saemoid sajfara...
MTt nekema mély tó; a nagy hegyek ?
Mik elzárnak... in utánad megyek.
Csak te lásd, ki titkon ily httn szeret.
CSEPELI SÁNDOR.
VisasapillantáS az 1883-ikI balatoni idényre.
(Folytatás.).
. (Bojtár, ÍÜf^d,,K»uÜul!).)
A Balaton mellett nyálé vasat mentibon, a somogyi partok ei idén ia telve, voltak vendégekkel.:, Bereny, Kerésstur, Főnyid, Boglár, &«mea, .mind olyan\'pootoa. hol évonkénTsók beteg., sok.elHraat ember veti magát a Balaloníhahjaiba, liuanilva, él-rtsro o kulUmss r!z örBaltB\'llatdaát. .A somogyi part-
nak a fürdáare kétségtelen, előnyei yaansk,a zalai, felett A htSlámfolyim,i mely rendesei iazitrUdelro, csap; a Haata tSnuMt fekete fövény,.n^y a fejeket,, - - •¦ réaároloeraVatia"— —
borltja; s végre k. ....... .. ,, ¦ t- ,tt .
belS gyínySrű képe az egéta balabjoi vidéknek --oly, él5ay8k,iaajréke»JW» nejm, »y»t.^; parton jflr-L deaék liáttBwtraasmUossa^Bijt-^ta \'
BsombeotlMT* * *
De mraél többet adott a terméaaet, annál kere-
sebbet teKitt ez ember. Kuli nos,hogy * gondviselés, ilulábai szabályai fllitá fek hogy aa emberiéig csak; ott emelktdlék rannkájáTal. Uol iiat a terméaaet eUia-nyaaolta. Igy lil ki a jólét, kfojrelem, ¦ctvüjaatio, a uSkaig érzetéből, Isten adrineHani-tanttaágot a felöl, bogy.aa ember fBhivátáaa a m«Bk|, v -. . ,;,
Bmknkttnfclérnekér»nWi^aa»bt^^ Elírtunk ftkaaik agyíiyorf tó l^Qn^aaajsi-¦ \'rtsiíeTéspb^Teraava,***-
gában. Aa egyik párto Tas ÍCld, de borával "
tevés u____,. r-.—. -.......
iám. A másikon a gabona termeszteaa^aJwfV*1-nál; dé nincs tin; mdjjjd„a küaUkeííanek «»t mithatna. Es mégis I — ez a vltrakDr ab csandea, „fj báborltalhuil Caak néha aurran el rajta egy fo-
kple pont vahwirlynyomoni komp, — mint a tiszti
koa-
mérö"
azon kKnvBradománvofainJr, tncliek a sxáraz-sájr Altai mscW pl»|j&k"ícb»gi!líidi« 1B6J. ovi aug^Btuf végaW fenkogj megyében . tertíyr*: (Fogára.,) ^ \' Zichy Antal Sr Zalából 100 frt, Saomajom •is «"Ai mir!> """i1 éa 11 frt 40 krt> Jdd 14 ressot, lirfc. Feltétlen Tasailé Tciérörnapy 60 mérő buzáL. Uolla kosáig 2"/n m- Iratét ét 4"/,JmérO rostot, Sat ösloskér kosséglM/..bae.,Acea4in.ké__ae-resi.Baté 4 m. botit, 6 m. rossut éa *¦/,, m. kétsie-reat, lírai l*V-ai. botit,«»"/.. m. rostot, Hattok l*/.. buMt/a nt. réttől éa. 1 m. árpát, Gyalan ! m. kétase-rt.Y Wr-Attád 14 frt 11 kr, Heaéta 3M/.. a. két-tzefcil ét 5lHW kr. Kutat 3 p. buzit, !•*/.. jn. ro-- sabt 4» t frt, Csókol í» m. rozsot/ Gige 4 in. roatot, JAfco lm. roat.,Kia-Bajom"/aa. buzit, *"/.. rozsot, gashák fhni buzit, Nagy-Korpád V% m. boáit, &»/.. at. roaaot, Beleg S>V~ m. kétaaonat éa 46 krt, Kai-Korpád 4 m. buzit, DorOetke 21 frt 90 krt, Sanrotad á»»rt-«e krt, Kadarkát Vftrm.- bajit, ff-m. rozsot,-Kla-KoTicai 3 m. roaaot, Henceo l"/-, m. roaaot éa
lg krt, Ifedrahely 0 la. rozsul e> 50 k. t, Saulok k5a ee«f4z^ztíro rozsot éa~8 irf 20 "krt, \'HomotSzent-(iyargV ii; bnaát, 17 mért roaaot éa 4 frt 40 krt, ---jfjlszeaeaa 2 m. bnaát, 11 m. roatot. ét 8 frt, Meredve im..hmniti»M:,**..*VLMÍ-lm/n a. buzit, 6«/,, m. roaaot éa\'n frt,!a>Lad 3"/.. m. bnaát ét 2"/.. m. roaaot, Patótfá 2"/-. m. boáit, 2"/- m. roaaot, Sat-Benedek •*/,, m. bnaát, 2"/.. ra. roaaot ia 30 krt, Bánya lm. roaaot ét S.frtTOkrt, Bárd *¦/.. m. roaaot éarO Bjrt,"~Vesawyöy~l}eB_ Eenéatrol S m. rozsot, n-pü JMaaaf tralmánoairil 2 frt, gormondy Sándor KilauuMaaról 2 m. rozsot, Márfly- Dénes Ilnncserül 10 m. roaaot, Nagy Márton Kadarkutról 5 m. rozsot, Ore. Hrayady JostefTOO m. bnaát, Porrog-Sat-SUrály koaieg 6M/.. m. bnaát, 6"/.. m. rozsot éuA frt, Szili 8 _ ¦• KSrtao
7 itt 6 _____ ,„..-- - , .____
6 m. árpátot 50 kr, Inka \'é»/n m. vegyett ét 2 f rí 20 kr, Path 3"/« m. vegyest, Zenyér 6 m. vegyest, Vráatlú 4 m. vegyest, Glaclany 2 ». vegyett, Simonyi 4 m. vegyest, Begctd. 7 m. vegyett és 1 frt 20 krt, 4hadtáosV6 in. vegyett, Vétó\' 11 m. vegyett, Szob 15 .Bx.^vegyett,\'Geszti 8 m. búzát,:.-11/., m. roaiotéal frt 72 krt. Zichy Antal Náaoctrtl 200 frt, Szilád köziig 2 frt 66 krt, Megver 4 m. rozsot, Nyim 2 m. kétaze-
—~—tU.iáibi—----------- •
fpejejafflij.aj_.iai . m. anuaaa^ ac íta. aaaa a uaa w.aj _wai_>r__aj!_>|. frt 4 krt, Uernye 7 méri botit, 10 m. rozsot, tee 9"/.. m. buzit, 13 m. roaaot, fi1\'/,, m. árpát és 16 krt, Bonnye ""/i/rt m. bnaát, 8"/.. nr. rostot,
BtuKiuláral zUO frt, fiil»g-au|}tiid kiittag 81 m. vegyest, Böhönye 71*/.. ni. vegyett is 4^J0.krt-.Ianeoay OJ*/,. m. vegyest is 2 frt 76"/,
Boftát 6 m. vegveil él 7 frt 46 krt, Zador 1"/,. m. \'\' ^/n a. roaaot, Oy.-ateUik m. btrait, 1 ni. éa 6« krt, llla^ejtiw^^n^la^
rvzsot, Buntolétbal 6 frt,. Lakácsa koaaég 20frt, Né-
^loaáVoaVtr
buzit, 7 a. rozsot ia 1 frt 20 krt, Ctokonyá 2 in. bn-zazf17m. roaaot ea 2 írt, Binya-Stt-Kiníly 1«"/.. m. Inját, VL. la.roz»^BodvioM4,,A a. roaaot, Ka-Ataaond"/„ m. buzit, 3"/- a. rozsot, Darány 20m. -rozsét, Osálopil. 8 m. busát, 7 a. roaaot ét 70 krt, - rloanoajvarSnv\'buzit, 17"/_ a. rozsot éa 2frt 50 krt, Váaoa 2 a. basát, ím. rozsot éa 2 írt 14 krt, Pamnk 2^/_a.:rnztUi»lfrt3eaTt^Taniáai 1»/., m.bu-,\'zcdt,.i oa: Mtaaerott, Nemetko 1»/- mTbozát;"/.. m. tétaaUraV ftugetvár lO.a. Utazereat éa 89 frt 90 i^fenniaMtoaíratebH k»M m._hnaa,
tff/.Whsi, Aliéi éa ftlsa-Cryekinyet kSaaii! 12 ». h»i4t, 99 ij 2 ti^ Z*ktia_i_o^Sáoí
éa I frt 40 krt, Belczna 8 m. rossoL Csicsé í*% m. . Öu se ten: 666*»/./^ miroboza, 375"/,, m?
roza, 27"/:, m. kéttserei, OS*/,, m. vegyes, IV\'/., «v árpa ea 728 frt B3>/, kr. — A már kGalottekkél osBaasn befolyt 893*V„ niéro bma, 711»/,. m. rose. GB\'/n ni. kétaaevee, 101. m. Tegyea, 11»/,, m. árpa, 10 ea. Unteribzll és 4J«8 frt 6</, kr. ^
(PolytatjaM
Ki iSÚiez item őrt, aztrnem is tudja Ijetaülni.. _ _. \'
- Ha\'valaki érteni akar- vslamilieí, tanulnía kelt,
" - Igen sokan fogtak már tollat a tanítás és. -nevelés UgyébeíT, slíjuuimohat fejezvo ki annak elhanyagolt wdtafwott, koserUségokbon hol a tanítók közt igen is gyakran találkozó kötelességé felejtett egyéneket korholták, hol azoknak rosz anyagi\' állapotából iparkodtak kimagyarázni ezen szent ügy; pangását. Mindkét véle-menynek igaza van — részben, azonban szo-. rény véleményem szerint mmdcn,bajnak e téren szintén\' az az alapoka, mir^rnárröbbazör említettem, hogy „ki mihez nem ért, azt nem is tudja becsülni." Ebből származik aztán a tanítók, tanárok silány díjazása, s ismét ebből,az, hogy a tanítással foglalkozók kozt gyakran találunk olyanokat, kiknek jobb lett volna teljes
~71—...1 1>—*-tt"—r-t——a-•-f\\1. -u.-.k 1.1., ..
I . Kzokután ncra-azükség a thnííOkiuik níQmbtfek.Jegtül
inom, hogy ibjeibol,koll
életükben«ákot hordám. „Olcsó httsnak lllg a leve," mondjuk; s ez itt is áll.
A tanítás és nevelés hasznát már alig van ember, ki fel ne fogná, de osekély azok száma, kik fogalommal bírnának arról, mily kellékeket keressünk a-tanítóbsn, mit kíván ettől hivatása, s legalább hozzávetőleg, mire lehetne becsülni munkáját "
talajdonok legyenek meg egy tanítással foglalkozó egyénben, azt megmagyarázhatjuk azon tisztből, melyre hivatva kell lennie. A tanítás éa nevelés legfőbb knlcsa az
ész és szív tanulmányozása, azon nagy feladat, melyet Szölmtéssélétozélül tűzött ki magának. Mert a hány ember, annyiféle; a tanítónak ismernie kell, minden egyes tanítványa eszét és szivét, hogy sikeresen működhessék. Hogy erre képes légy en^szükséges nem mindennapi elmével megáldva lennie, mert csak igy szerezheti meg a kellő ismereteket. De ez még nem elég, az ismeretekkel párosuljon higgadtság, mérsékelt-
ség, részint azért, mert korban nagyon külön bözik tanítványaitól, részint az „indulgere in-genio" elkerülése végett, mit QointiliannB-az-
De ig^ t -.\' .¦ lgensokL.
gátjai \'melyböT ránrl______ _
tatja ujjával, hogy „innét eddig tanulod meg, folyjon mint a viz, mint a gombolyag, hiba nélkül" s ujján olvassa a hibákat, do hogy érti-e a tanítvány, amit izzadalom közt bemagolt, azt nem keresi. Ha nem akadt rr.cg, szólt mint q gjpluda, kész na, eidftiem^á; finnél? vin, \'hogy sok szeronosés elmét kiűz a tértin az iskolából, holott ¦ elméje.s szive.- tanulmányozása mellett kifejlődhetett volna, de igy a könyv helyett fejszét, fűrészt, sütőlapátot > stb. kell fognia; mert a szerencsésebb\'zsenge észnek mindenre vau türelme, csak magolásra nem, ez tanítója bzú-jából tanul, onnét várja"azélo szót, érteni akar, Bzóval minden, csak gép.nem.\'Hunynt megron-tott igy » korbács, vessző!
Sok tnnftó\'bír ismeréttel^ Jn türelmetlensége sikeretlenné teszi ügyekezetét. A ki türelmetlen, legyen muzsikus, vagy akár diplomata, csak tanító ne, mert e hivatásban a szelídség, türelem elkerülhetlen-tellek. *-; •
Vannak tanítók, kik mogorvák, életantak, szenvedélytől gyötröttek, elégületlenek, holott a tanítvány derült arezot —, habár komolyat— kíván, a mogorvaság, komorság bizalmatlanná" teszi. ¦
De ez mind nem elégvtalálkozTink olyanok is, kiknek majdnem főfoglalkozása a kártya, -bor, st. kik aiiy^glmádók, pénzvágyók, s nem irtóznak n tanítás b nevelés szent ügyét ezen aljas czélnak eszközévé törpfteni. Ekeknél az a jó tanítvány, Únek szülei gazdagok, se mellett adnak^ akár szükséges, akár nem, gyermekei\' ket külön órákra járatják. A szegényeket közönyösen veszik, de engesztelhetlenek azok iránt, kik gazdagság mellett jobb elméjűek, s a kUlÖBÓMkatnélkülözik. Ezek nem felelhetnek
irrf,lyfmn TrArhnvM >Jj-Aályplf-B.fr KUftjálf, hn^y
a tanítónak, tanárnak jobb, ha gyengébb esze s kevesebb ismerete van, mert így jobban al-kalmazhatja, magdt-tanf -ványaihoz, ez nem tui, .a tanító ismeretei gazdagok legyenek, de a türelemmel párosulva. A ki azon véleményben lép a tanítás és nevelés terére, hogy diplomát nyerve, a ezzel megelégedve teljesítheti kötelességét, abból nem lesz tanító, csak hanyag napszámos. A tanító tanulmányozzon a gondolkodjék.- - : ¦¦—:---------
c Legyen kedélye derült,, örökifjn, mert tanítványaié az.
Legyen becsületes, oly érlelőmben, mint ezt e lapok 14, »Támában-mcgjdent^Eénz-éa-becaület" czimli.dolgozatomban szerencsém volt bővebben.kifejteni; és végre épen ez okból legyen: egys-arsmint anyagi tekintetben független, érdektől ment.
Mindezen tulajdonok öszhangzása mellett tökélyesiti magát a tanítás és nevelés terén fáradozó folytonosan, hogy hivatásának tőle kitelhető módon megfelelhessen.
jól, ezek nem kaphatnak eminentiát, s tapasra-taltnk. hogy-BOk rosz deák bámulatosan megja-
vnlt, mihelyt külön órát vett, pedig azon órán ia azt mondta az érdektelen tanító „tanulja-7" tok," mire amazok elkezdték a disharmonicus döngést, emez pedig szórakozás végett lábát kezdte mosogatni. Szompru kép; de probatum est, 8 hányan teáznék igyíusebb nagyobb mértékben?
-----------Mindazonáltal nem kárhoztatom én e kds-
lelküeket, elvégre is kivánhatunk-o egyebet tőlök, mikor még azt sem akarják átlátnitliogy az rosz. Pedig minden inkább megbocsátható a tanítónak, csak azt észre ne vegye a tanítvány, hogy pénzzel megvásárolható- Jaj az ifjúságnak, ha ily kezek közé .jutott.- ,
_ ¦ K.ppn nem caoditllifttjnl-, trinndnm, e kÍHlfll- .
küeket, ha nem teszik azt, amit tisztük megki-, ván, hisz nincs rá Mvatásuk^agnk\' sem tudják mi a kötelességök.
He bámuljunk tetteiken, 8k nem okai, sőt még a valódi lüvatáiraak ia gyakran elkedvetlenednek a fáradságos munkától. - "\'\'
Vannak embérek7kik szánalommal tekint-nek oly ifjat, ki már zsenge korában hivatást
etott egy egy fájdslass ea « folsd i Balaton ^—hoCT no fzMa UdazjLét sokkal¦
Remiik. — Nem y noha majd kit
¦,"¦¦»», "afaraaz a Pooenl, es sokkal szebb minta eW« %i% ara u]izlknjtad IS rtsos3t aaa-•fi ¦» r*«t VSgv Oj ajlByarB viUáktél koravéné, ara esaea. KaaW ezV non iwahaszUIoa i — áe azt, hogy a Mriayl laiMezjíaHk éken szomjan ve-úuk, bogy a kereaafnrtakatTjjel . polotkik aa áDlwi aafpml padig a biT»l> i gjinfcawraak a viz-^áo^^Sa régre Bjgláron ygni i»A * lovakkal » drátfUzan ihlnkmlal Katlasen^ hH > azt zokon vnaetn tslsd it a balsUUI éli dirék it) nrilazhn m taépaégal.
"- \'WUkW^aztles II keteaetl ibdlhoMré-a neveMtfik keatf esaklbsUr loead. Itt rairWa-dlk b egy Ui\'«l«rniliiU-al. Vekiny rabodé, Urhetl veoa*gl»V is^khr rsadlírtogl intiskedea, hamar idn-
a^űgéomStfnfA lek najlletl «tlOnk, l.ogy
m^^\'h^WtAounab&t s 351«,-
V&m Jltaanaak, M . «-kély via mntl sJ,,. ¦jS^flLu ^mnÍV "»«PJ»«a meg
%y napon dolgaim V—o bittok. Délután 3\'/,-:kor vaanton Bzántidigf innét a „Kisfaludyn\'1 Fttradro mentem..
ÜdvMlIeknredlLégyek-e oly vikniéro,\' höm "87 ">« tollal képedet fenem égy vidéki lap batib--S4**?U**ntn.i»U .»».:aaattMaiitszá kssanW1 fi, hogy igy kivegyenek Istenadta formádból. Házak kfiaé taoritott aétatéred, a haldokló-platánokkal, no-koH meleg laobáid .kényelmetlen bútorzatával ¦ eleven keritiaeid, melyek a Balatont, parkod, inoly a kiea vidéket nem engedik Utal, rnapjában hirom-.aor JilMritídd vendégeld a vétre mlndon rendtt ttim-láid annyira vásota niazaJtak .:aár tégedet, hogy csak korhadt fájó lurdíkelreózeidbot tzomlénietlut . kitel nagytanra htraesaetet. r Báfdaaul itt van B-jr is. a Uvikaa előtt; T. O. kereskedése a vaoai utczáU. amott; ha hallottad hevényétsni .aazt .KV-tárlaaa eaetlSI, könnyen képielhíted, hogy Pe.tón
Zy^sft,? .tsasü-:
A. elsőbbek -suraagáll bankok Itt a . viltinitet ígen\'
élénken foty fygjea.tem_domábaj.. Kémhlnoé az ember, hogy aaoa zwiokortaJovng atoott, kJ lábait árpádokra rakva; oly ImtórnnenV toríBoí gnnyolódik az eldtte-sétálé. caoportok fólőtt, nüképrimánkodott csak egynegyed érával eUbb.egy „taizatért" ama"caim-pit Manlcirat etóttj-éVhogy ez mlnöfolébynyel faggatta, becsmérelte a fiatal naplopók
A cotteriak? gyönyörűen dlaalenek. Kedély, fasz-tolentég, mint még annyi píUvro mlajdonaágok; mait számuavik. Pornpia toilettek, aaép fogatok, a sze-;giny filitztOTUolytonoa fi^lttégben tartják. LovUl-doaéiek, iscfidobb párbajok, roMtták, a programm-hot tartoznak. Bll ettenkint, Só etek-» „kék Tir» azimira.rlizival az egétzegy kit darab Faubourg 8t.; jGermoin —laabadolvü magyarokbóL Ha mind ehb.es Tlpjízi..Teszed; hogy dr. O—y Itt savéval, asvanyn vízzel ét egyéb azerokkel logalább azaz betegséget biatpun kihajt a tsonvedö emboriségbol: akkor-eBt-ted\'ill ss oltll magyar fürdő htt rajza; ugy a mist aa -volt a megváltó tzUleléiontin 1803 évvek ¦¦-Do nézzük Kctttbülyt. ¦_
(Végo kovetkoaik.)
" \' . BUKOOATI. ,
érez tanítóipá\'/fr;Vmondvfo: „Hej éden bn rátom, verje ki fejéből azon szerencsétlen gondolatot, a tanítói állás majdnem, a legqtolsó!"
\'Fájdalom azt kell mondanunk, Hogy igaza van ; mert anyagi szempontból kiindul™, valóban a hivatott tanító — tanáraz, kUegtübbet szolgál meg s legkevesebbet kap.
Egy urai munkája annyit ér, hogyha az. alkalmazó foglalkozás némely embere mystí-ficálná, nagyon felcsigázott dijt követelne érte. Ha figyelemmel kisémÖk egy hivatott - tanár foglalkozását, midőn éjet nappallá* téve búvárkodik, hogy szerzett ismereteit vonzó előadással szivárogtathassa tanítványai lelkébe s azt méltányolni tqdndk,nem igen hallhatnék az anyagimádók szájából azon sxégyenítS megjegyzést, hogy a tanítás és nevelés pályája majd a legutolsó. Egy elemi tanítónak ha annyi fizetése van, mint egy jóravaló gazda kocsisának szokott adni, azt véU a nagyobb rést, hogy bril-Innrnil van jntalmnz"», Hu a ffynn"""mni t*r^3r 5—600 irtot kap, az jól meg van fizetve. Most már tessék ebből állásához illő lakást fogadni, öltözködni, élelmezni magát, kivált ha kis család is van mellette— ismeretek szerzése végett könyveket szerezni s más szükségeseket. Járuljon hozzá kis kárvallás, betegség stb. Eszünkbe jut itt azon jogáss meséje,iihez aty-ja e szárakat intézte: ,Hát hol van az a két garas, melyet küldtem tintára, tollra, papírosra plajbászra snbikszra és frakkreperáczióra?u
Dc „sebaj" mondjak az anyagiraadók, Bze-rezzen magának más jövedelmi forrásokat, ha fnlnsí elemi tanító, szántson vessen (ha van mit), a városi tanító, vagy a gymnasiami tanár adjon privát órákat*) mozdítson meg minden jövedelmi forrást. Ugy e pompás elmélet ez ? Tessék megpróbálni. A tanító, tanár 4—5 órát töltött az iskolában, kifárasztotta elméjét, mellét, most ne is pihenjen, kezdje njra, fáradjon még any-nyit, de azért mégis készen álljon a más napi
fáradozás"\' — Vannak, ipaa, ltjk snrn hnnn
sem az iskolában nem dolgoznak, egész tndo-mánynk az iskolai könyv, az ifjakat halálra gyötrik a recitálassal, unatkoznak. Innét van
nknt orra, hogy sikeresen vilégíthassnnnk éförc, s hu ezen. kötelességünknek eleget tettunk, csakúgy számUzliotjuk a raoHcmi foglalkozás teréről a hnszonlesőkct, a tanítással Üzérkedőket, mert meg lehetünk győződve, hogy akkor avatottak, hivatottak fognak ezek helyett is\' kilépni a küzdtérre; Ük különben a mostani viszonyok közt tóvatásuk mellett is félnek azon pályától, melyet nélkülözés s önmegtagadás mellett sem lehet ugy járni mint kell. Csak Igy várhatunk jobb jövőt; mert aki szellemét el-1-anyagolja, nem érdemes az életre. ^> TÓTH VIKCZE.
Megyei tudósításod
Vessprím, nzept 10 én. F. hó 1—8-Ik napjain tartotta a dunántúli agos-1 toi hitvaliâ egyházkerület közgyűlését Veszprém Tarosában főt Haubner Miié superintendena, a tekint Radó Lajos fölügyelő urak elnöklete alatt >
A Buperintendena, kn BzerçtVô s tisztelve iBiaer"" az orBEiglakók nagy réase, .kinél hitbuzgalommal, eröa honfiai érzet párosul, angaaetaB 31-ko éjjelén, körülbelül 11 órakor érkezvén meg, rienTforjadhatti-k-a Veszprém városiak oly Ünnepélyesen, a mint az már elötervezve Volt Veszprém városa büszke Haab-nerre, mert itt született és kezdett fejlődni o kitflnS férfi, — izeptember-l-én a gyűlés megnyitása előtt a-helybeliek küldöttsége, s a vidékről érkezettek egymást váltra tisztelegtek az órdotrickbdö őszült, b 89-ik évo a átélt sok ftvpnvedéBei daczffoft ja fii.yrAat qtő-teljes b életpiros arczn aggastyánnál. A gyűlés a Szent Lélek hegedül bivása melleit f. hó 1-én délelőtti 10 órakor nyílt meg... Fot anperintendens nrnak megnyitó beszéde érzékeny, szivrebató volt Végigrutotfr rOviden önólete folyamán, s meghatottan idézte vissza eaját emlékezetébe a maitat Örömei- s Bzcnvédéseivel, megihletődve rajzolta, mint vezette- az isteni gondviselés láthatatlan szellcmkarjairal ax ? sorsát ngy, hogy az a kisded, ki egykor még Öntudatlanul kötött o helyen (ax ür szent házában) szövetséget n világ Üdvözítőjével, B aa a 11 éveB gyermek, ki hiterosl-tése alkalmával semmivel sem volt derekabb confirmait tárBninnl,. mnst_— ^S-év-nmlva — ngy ?11 « bolyon, mint superintendens, kiró az isteni jé pásztor nyájából egy részt rá biaott, oly ragaszkodó részt,
gíatott- -duzzad
melynek blzmmn es meretstfi öt — n vultoiékôiiy-etsf
nek oly Bok viszontagságai b küzdelmei ntán "— e _
-polcira WiHAmváfli-n. 9-fii-i» fn.PTT.i-.tr. ntK V. mag- frfoi
ható beuéÓTO Radó Lajos\' fölügyelő lakkosén, ihletet-
RnlsorB a kit régen tép— ~
.--j | IIoeztíA víg esztendőt.....
. Megbűnhődte már o níp .r
/ A multat* jövendötB. (Kőlesey)\'
A lehetséges költőnek, s\'jó fordtlónak noBi Gusztávnak halálát csaknem mindennap kOzülio sfájó részvét sagalt* a köalettiények sorait, örömmel írhatom, hogy e halál hic alaptalan, aköllüéf, bbdIjot betegségének váltságos peresein átesvén, rövid idö mnlva iámét Játni- fogjuk öt azon azellntuí harnzoeok közt, kik ax irodalom lobogója alá eskÜvének- Éltesse üt basánk s nemzeteink javára a jó Isten hosszú ideig 1
__ V. T. V
HoWs, 1863. 6«íhS közepén. Múltkori levelemet, melyben ax ídö moatohiuá-ga ellen oly nagyon kikéltem, a sors megesdfölá; ej ha ezt tudom, bíz egész nyáron lamentáltam, panaszkodtamvolna az égnek; tan éppen engem kaugatott volna meg. Már én olyan szerencsétlen farolyás vagyok, hogy a sors tan különösen kiszemelt Játéktár-gyáva, mert tegyek vagy gondoljak-bármit, bizonyos lehetők arról, hogy midőn már a végnél küzcledtét
várom, az ellenkező lúrtaüik. A Hffiü váft tHtg kála az égnek/ molt hó végévél megérkezett. A luki jól átázott, s a természet aj életnek eredt; bár sok részről olyan nyilatkozatokat lehet-hallani, kogy elmaradhatott volna, szükségtelen már,8 mintha biz az ég b\'közöttünk bizonyos egyezmény léteznék, hogy aa ídSváltosatnak mikor kefl jftuie. Bajnp4,-bogT ennyi csapás között meg mindig talalkózitak oly rajongók, kik,, maguknak külön eszmevilágot alkotnak, nem akarván elhinni, hogy as isten MnletéHI nyomunk -van.
A legntóbbi eső, igaz, kevéssé késett, de ott termett bő áldást, ahol. nem is reméltük. Jótékonyan hatotta szőlőre, mely azóta UikeÜen gyorsasággal űuzsaá7; ar-fDldi a 1 mn, Tengeri, ssembeiT-érlAodiftf, -kaszállók viránynyá változtak át, dc főleg a legelők uj élűtroíbredlek,,
A heti piaezon már lehet aarjnt, n] bort találni; ntóbbinak ára 2 frt 40 kr. Az eleség ára tetemesen csökként Az újonnan alakttlt halotti egylet, íTmeny-nyíre szaporodott, ugy, oly tömegesen lialnak is el ku- _ zülök. A templomtorúnyban igen gyakran ki van tfixre a halutti zászló, mely azt jelenti, hogy ismét -egy tag
elismert jeloinegűdtlmllyósz, nemsokára vidékünkön n(riíkn»ikT b p. kömtia"
javára hangvcrsenyl adaod,\' il&lloniái seerint i adásait Pécsett kezdi meg, Igen sajnáljuk, hngy Ma~ bácBO»-ktliftgyji,-a ^^Brétz^Hiolort mily ^saiyesen -hadlgattnk volna mi ii\'fíegedPJének varáuhsuif jait. fl
aatán jobbára, hogy az iljnaág hanyag, erkölcs-telert a csak axt várja, hogy jöiört a boíilog vh-ká«zió, mikor Ö^wtépheti, falhoa *snj^lozhatja könyveit! A iiirtregyik hivatott tanár jaWt, azt a másik avaiatlariHrontja, mert hol találsz szi-gornbb birát, mint az ifjiiaAg, a legcsekélyebb gyöngeséget U felít>dözi p mindjárt kész nála a hasonlat 8 esen ítélet: 0Ha 5 est teszi, kitol tanulnom kellene, ha maga se torija, hogy tudjam én ?°
D*?, mint mondám, exen ne bámaljtmk, ne öket, caak azon lelketlenek tá-
borát, kik Esintén nem fogják fel a tanító hiva-taaát. mnnkáját nero értik.nem tn^jákbecsülni,
KivAnhatjnk-e a kifllelkütÖl, hogy Onfeláldosó legyen, ÖrüljUnt, ha van, a ki mégis vállalkozik, hogy legalább névleg legyen. Ha pedig a hivatott Önfeláldozó tanítót nyomorogni látjuk. pinslmin& kell, mert sson egy ember esreknek Adói,ajdndékoi.s hami egy fillért adunk ta-nítiaj aíapba, áldoroi vélto^ nyit adjunk ia, caak kötelességünket teljesítettük. Apáink, egyes ssent akaratú férfiak alapítottak iskolákat, nekOnk kötelességünk azo-h^t a kor kSraruu^ t»er^ .ha
meg akarjuk érdemelni a haxafi neveti,
A auBehü foglal lujaás keI13 cBjaiása virá-goatothatj* tfel a nemwt kikét, tegyen midenki tóhetaégéhes képest, szegény több van mint gazdag, amazok krajcsárjai folUlmnl hatják emezeknek íWmtjaít, nincs oly ember, ki bizonyos csekély össseget ne nélkülözhetne. Tanuljunk, hogy felfogha«uta i^femi fogfelkoíáa becaót, anyagi támogatassunk\'képesítet a hivatott férfi-—.—— .. ^. ......- . .
*) M«llsrtl»c lo^/tiD nondvss, ifn a prli-it &rik Ktak, ne. Iftk lottrSah kUairáira. •jMkrálksJmstl, a tóbbvl rouláuiik *i IQa uufarzHksin, fjatml ira* avwa 9**Mv. meljlyd a Ualtd am<its>*aat Ja-vlUaAki iMit. b««tanll4 r«C7 Uair lalJMlU a»l«les-iiít aa U-Hlfttaa, aBa^iaétaWsi; BslUo^ i ka\\ pedif tftt HVOJ Btn tva»i,
a prívstóraa 1« cs>k uaTircwIsJtsiik, a ml itttfkbl*. «a ujerin-k*Mu, ftlvftll faa v»^y»t>dolfiik ««t, hfj vgyes •iaUlk ngy is MggA Hvtwaak mttitva ¦. rtw«HjTHlt-*.jaÍtnk (ttdatnyclwlv, mOiui mlh ) . flljBilai, kSByvvk *Aj>4r.«jw stb. allali A mely tuütvinf a küte-l«Héflét Uvon teljesllö taultt. l»koUl \'ptiaOáiűhAl nrn m*iil ninyli h\'vr **«|^llua«oB, tanisftvlla ai ontilrt, miitUn rlmíjsi tiJ>g n<<m f.JISJSU uayira,-vag1/ ha \\gnn g- am s«U«aiI U:h*it nSíil, alíf pll,». ¦ T,Vi__
ípa, s szinte meghatottan válaszolt ^iNetn hatolok a gyfiléa\'tárgyalásai k&zé, szaklapok kőzleni fogják majd aaonórdekcs tárgyakat, melyek itt szőnyegre kerüllek, s csa\\ nrinyiiennifek Töt, hogy aa nri társas egylet teremében 00 személyre rendeieti kősebé-den egymást érték a lelkes felköszöntétek, melyeket egyhásias és bnaafiaa érzés és szellem leúgett át Kirchknopf Mátyás vasi fcl«ö egyházmegyei esperes urnák élezés áldomáaoz4saideritöIeglaatottak7Sennel-ler Yilmos kÖssegi lelkész a helr. hítv. egyház hívéiért emelt poharat, kiknél a gyűlés tagjai kőzöl többon vendégszerető fogadtatásban résiesültek, maga a főt ^snperintendeni nr is a helr. hitv. Szarka Sándornak \'házánál fogadtatván el magyar flzivélyességgel és vendégszeretettel.
A gyfiléa f. hó 3-án záratott be d, o. H órakor
rRvi4 jmával. A kftgyelflie* ÁrvtmnA mwnn a»Lp nyj.
hiszem, hogy a szegény szenvedők számára bizonyosan 2—300 jatott Volna; hisz ex ngyan nem sok, de
gzért el lehetett Vplp* fng*Jni) raint » wisigymi^ példa.
beszéd szerint, ha nem csnrranik, tehát caőppeník. Szegény Moháest még a művész is kikerül útjában; nekünk csak á híréből "jut valami, mi oly silány éle-meny, mint annak, ki a mézet üvegen át ízleli.
\' KUGYKRAY.
Si reneüétlenM^gea BÁeeatgytbtu\\.
Nemes-MiliHtsi Alfoidy Lajos, nB^militltsi koz-blrtokoB, s egyíko- e megye jelentékenyebb pénstehet-BŐgeínek, a mint a mait angnstus 8-án útnak indnlt, sarkantyúja valahogy a kocsin levő poskájának sár* kányát érte, a fegyver elsült, sa lövés karja végén-"
\\r»r™».tm rirr fnY-SHnH, Kryy » fnjt4» « k»rjAn áfrhtm--
latkozatát, hogy mindjárt a gyűlés megnyitájnt^tány előbb —.sem mint a rendes tárgy^lás-keadstét vette volna, a kÍ5zu\'utxletbcn a •asoretotben állott kőssogi volt felügyelő Hrabovssky János nr felett, Schnelicr Vilmos kőszegi leikéss aa elhunyt érdemeit-—sas egyháznak és hsainak ss olhunytbani veszteségét élénk színekkel s hun ecsetelő emlékbcszédet tartott — lehetetlen elhidlgstnon. Ugyanekkor as elhunytnak arosképe oaztatik ki — példánya lei. frt, oly csellói, hogy a bejövő összegből „Hrabovssky emlék" csim alatt oly alap teremtessék elő, melynek évi kamata mindig egy szegény gyülekeset segélyezésére fordls^tík. Vaióbtm-helyes gondolat, as elhonythoa illő emlék. Kinek egéss életelótétemény volt, azt oly emlék diosŐitt igasán, melynek csélja jótékonyáig.
Egyik tusi veszedelem a másikat éri vtdékün^ kön. Kémeth-Bornagh ez évben már 2-odaaor égett «J» s a második égés alkaWával ^agyar-Boriuignni is átcsapván s tfiz,o holységooknagy része is romokban hever.. _ ...¦»-?
"NaVáTy Vássonyban körülbelül 50 ház, s as ágostai hitvaÜék koaépülotei is eléglek. ElhamTadt a régi Kinizsi vár is. -
Á herendi hiros poreselUngyár, melynek ké-tzitményfü-külföldisn. is dic^Ü.elismorósb«n rósaa-sttltekf. hó 1-én kigyulsdt s még más nap som tudták, a dulÖ tflaot olúltani.,
A marhavésa is dühöng..... s a vishiány mindenfelé aggodalommal tÖl>i el a keblokot* .......-
Minő csapás vár még szegény hasánkra, mélyen sújtott nomsettinkre. Bisony, ha valnha, mo»» imád-kotlintunk igy sv-kWlövcb
„tisánd inog Isten a-magyart
Kit véssek hányának
Nyújtsd foléjti védő kart
T njorí-n kinjénak. \\
.aCli.llálllil IJfeJ sumnii.a, si.
to égett — A kSsel lévS^a^rBT^eiyscgden, kto* rűtt - csontoki öBSTCigaaitásában hires ottani lakos Dvontsák á folyó vért elállította, a sérülést meleg viszel burogatte, utóbb reá flaatromot tett, éa 5esse-\'\'kőtősési készületet is illesztett} melyre magát haxa-vitetta, hol bár vflt gyógyoerésa 1^ as orvosokat egyre bordatts/, ugy hogy s Wabaa naponta 3—4 orvos U volljfda mind s -méBeU ang 17 njabb virÖmléV állott elő, éjs noha ezt, valamint a tftomör liasltetl: ujabb vérőmléseketis síkerüU as orvosi ^manyitak megálUtani, mégis augnstns vége felésitd&n jzbir. festő motetkosni kesdett> karja olőbb falig, atébb égessen elvágatott, de jobbuUs néTköl, mert a szenvedő más nap meghalt — UiiUája volt as elafl, moly e vidék*ro, á most divatozni kesdtt ékes éreskonorsého t^melio-tett sug> 80-an oly nagyszerflen, nnly temetést Mili-. tits haTységa -még nem\' látott. Halálát. ösfegye »«. Mándlés asszonyság éa hét gyermeke slrsQák. Béke ^ hsmvsinakl \' a
Ugyssintee vidéken;egy lé erővel dnlgosó osép-\' logépnélTa mint délben a mouks beslÜrtatott/egy gé magyar leány a gépet áhsjerniakarván, ássanak^ még járó résslotoi által ölkaparva nyomon agyon ütteaalt^ig"egy.máwk segítségére indnljLleinyiis* lábat-sséUnsatUk. <-r Uw^gy^gíp8*! **íf™"M\' napszámos is.-fct ssinte segíteni nkart inaoáttaUiko- . patoH és\'csak aa-ingböl rogtöwi Wb^asŰtal slknrü» a veszélyt olkorülo^ ^
- Közéig a ssttret, mit tegjto^^
\' --YÚék&Lkta liisrs^
\'liülik, hogy a ssontgyflrgyTirl ¦^lf(h*OT» jutott lűssodik a szőlőt, pedig fflétf feléül «hb m^M". lonrEfcsŐlÖhcgy >lrtAosal> atu^i;k%-sa:.f^;.t||s|rv
, - - ----~=
km elsőben Haík In • fartőket, lelépik,¦¦mit jnbbirs űltratam karai a pulinnbn, saodni aaérfrncin is.lobot: I adják aa irat. Mert estikor ia tsiaa kevés jut rszv lesÁbUibta>n atnyl, mini » meajivi-¦eliene Jutnia, ategfoahallan, hogy aiég u^ilWSserla aik TÖ, ki\'eíhagyya jnltgit ragad-: ítaalhazierkodók által s k*lt»u, k» Imimnal-n». rTtaaali\'lftelWt lolépett aaílomrtokooi savanyu, gjenge^egy uojaal rosa, egiaaaég.ellonl bort.kaphat?, alj aa ify bor nyújt alkalmat aztán arra, begy ea caukorral, pállnkAysl, ólommal, kénnel a oiaa efféle-Tel uunbittsuik é> ai egészségnek ártalmaira ke,, zelteeeeká kereskedelemben.Ugyan tehát mikor fogjak Al mer egyeser a ssöiiazolel a maga tiaata érett aígébcn?: \' -\' . \' \'
.-í jttooi egyeaer hallottam már többek kitöréseit a " i^dcgtoakkiránt csupán ezért, mert sárimra, gyeu--gó; rumh>.^\':rojátott borral szolgált, pedig magok a Togyaazlék okai ennek,, monnyiben korin-siüretell, BsVaiiyuj\'gyeage;\' roaa bort adtak cl nekik. Lat cselekedték ajbelyott, hogy magukat ráaták Tolna meg orroknál.* •.
-...... Denique, olyanok vagyunk mint a kii gyor~
mekek, kik BUBjaguktil még^ a jóra lem hajlandók, lutenl,\'fbddcni.kényszerítem kell őket
* \'igyeá tehát figyclmetcsáa Utelo hatóság, kinek
, > 124 j>
-—_>------------.- ¦ --------•¦¦ 1 -
Ferócz molnárnál Bortonosén-J. Hajnal agynulívéso. néliaiiite jelenvolt. — Afanlabb! ítélet rajta is nap délutáni S\'/j-irakor ^Jobh eaer ember jelenlétében, végre is.hajtatott.\' . . , .
A Tanügyi\'értesítés*.- A .nagykanizsai algym-aaaiumban aa lSO\'/i- "kolalvre SeepL hó 28, 2». ea ¦Se-áÍBrtennek á boiriaok Bt VorUor Mátyás*) gyran. igaag.urnil.Oot. 1. tartalik meg. ünnepélyesen a Yoni-Sancte; a\'gymnaslumban a kOvotkczB t. urak rúgják a tantárgyakat előadni, u. m.: föt. Konca N. János- ház-igazgató, Bálázz Sándor, Dolmányos György, KSoye Alajos éa Janky Károly urak. A fo-elemi tanodákban Nucsets József, Pirosy Endre, Bé-chóyGyürgy is Horváth-Pal urak; a 3 osztályú leány tanodákban pedig: RiitovOlgyi Antal, llerrn-löttor Mihály és Wagner Miklós urak mükodohdnek; a női-munkák tanításával Rózsavölgyi Ilon asszonyság foglalatoskodik. -\\
A NovolSulajilkozik falnra, TagyinozüvárosU nttnnltóul egy JfaeveMsui kitünB bizonyítványokkal bíró tintái umber, ki magyarul, németül, tatinul és köveset horvátul\'is beazél. — BIÍTebbcn értckezlittm e lap kiadójánál N.-Kanizsin.
Vesiheh az ero éa katalom, mert.ngy kell annak megy történni,\' hogy a megtartandó ssQrutnek batáridejét* reonállo^rendSrhiralal jeloljeki — ekhez-irto egyénék reszrebajlátUn véleménye a jaraslata folytán, eltol ásóin el nem kell állani: dúljon, fúljon a nép dOke bá>\'miként, mert elvégre a rosssalást le kell győzni, ha azt akarjuk, hegy a hazai borok illő becsbon AlljR-Bak^fclkelleBék is» aa-onaágoa-gaauaaágias>ylelaZ. nelc drtaal ergvel mohodat és befolyást engedni, kü-a tzolohegytniesei rondor fcrTéoyokTsaovS7 nyiadstauia. . \'
: A nagybirtokosoknak egyet kell érteni abban, hogy. a atarsi megliatárnsntLluSbea tartaaaék meg^A. megelőzd Satlretelőt keményen meg kell büntetni. Ha Asonhaa valamely birtokoanak korai azolófaja volna, miuélfogra a_sauretet korábban kellenék megkeade-nio.\'ugy ennek a helyhatóságtól írásbeli engodelyt kelljen kiesskQzSlni. ¦ .
\'-¦ A birtokos esén engedélyt köteleztessek felnin" ütni a begypásatornak, begy alapos oknál fogva no haboritlatbassék mnnkálktidiaábau.
Aa úgynevezett kóréssót épen ugy meg kell
kik a\'Tevcabé érett ssSIGt szándékosan hagyják a 18-
---, .ingy megérvén, .— ----.u„..u..„. .„.-
A ssüretelbetés idejét is ssQret elStt csak egy pár, s nem több napnál koll meghal/roani; ekkor ia ügyeloT kelj aa időjárásra, \' \'
MeeJegiaeiJu, liugy a késel isOrvteUSiuek ms^becsalhetten\' haszna van. — A hasson abban álk hogy. a oaukor éa illat— booquet — annál —nOTiebn su^-ffynítltó|-niibértretlanebb a eaol3~ "és Torditra, vagy ia mioel későbbre halasatatik a aaü-rct, a\'cankór is illat annál inkibb közelítenek egy-másbna^Már pedig a bornak lelke csakis a csuiror ét illat,.méri es ad szeszt, ét zamatét, erőt it tartisai-got;:egyezoval\'ertiket éa mindent " J. .... - A megérett aaolSnek bogyói-öataefonnyadlak, és moasou asőtt képeznek^ a bogyóba eresskedí csnt-\' ka azivos easiárai, a bogyók magvai barnák, vagy . ha ciaalyrotnadss merül fel.
E jehmaigek nyomia a ssfilfit érettnek éa meg-•EjlreloUieJtdnek nyilyánltnatni. .,\'?.^e^^.^.lWel•™.mel lennénk ilyeaekre, hogy ne keíhmik.oly.aok flromtelt jnliarat fejráskodyaJsi--.arswpi. . -TKKaXNCZKTT-
Hirek te események.
¦ A F-évi szeptember lfi-tDI kezdve a soproni igzagalóságStSlM aa. alatti rendelete folytán , Nagy-Kaaisia és J>eea kOsolti málhakoesiiarat mes4aSntel-t«ÍT*tlflnly«IMá Pies ésBogUr kost! lép életbe, •aetires ntóbU helyen a vaspálya vonaláhoa csaUa-mti KzeB málhakoeaik Pécsííl délotán fél egykor dbaazda^\'ss\'asáBnap reggel 0 éra bo porcakor Boglárra érteawk, Itrrabbá Boglárról lolndennap 5 óra-kurMalátán kRndulnak éa mia nap délelőtt IÖ óra 1» p™k*r íaerreírkezliek. Ezen kocsik Kaposvárról Bogubj Mt tata 9 éra 60 peroakor, is Pécs felé reggel
lóraáOimaaW fosnak elindulni. As ntaaók fij«í.
fognak elindulni. Az utazók fetvi. tken létraJS Otink száma imerlat a . nMgys«aíki, gödrei, kaposrljl,^gUkiés jlári poauhivatalokail ia uíllös-gvllrükl poatakl-adótágilil ftrtésrik. Az uti-dij PícsroTHananuéklg 1 frt 80 kr.; _ Gadrélg 2 frt 99 kr.; - Kaposvárig * hl 43 kr.; — Öreglakig A frt 88 kr.: —feiSUlle-ÜTOríkig 7 ttt 80 kr.j — ét Boglárig 8 frt,\'82 krt — leza. , ¦rSf-::u:-.i,-^:
érzeklcdiimi - H-
. - hé 14-én ¦erltff ti kötél általi halálra Baé-kely Jóa^Uíía tahi*- 84 éves, r. k.>Hfll.Bakofin Vaams^yilastVmt zatoss 1860-ben többszöri saBkis
ea raUij stlaU Méri várfogságra [tilutctj, melyMl "sttlsSMJjBll UH, éti mára. 2!>áa elhoaUlisirác, asMto\'tf* Hajnal rabMriatkk-l es>naki~aoB fs " " VO«si«*a«*Mr éVDeák F. n^ak kirablása. \' ) * szabsrl plabanosnál, a uagy-attádl I Tit^rdalielyen, s Jyills
rarál^
\') TW>b (Srt^BeU marck itífsSje.
Kapaavár. Soiuogyiuegye fötttpiistjától kfiveikezü reutJelei bocvátUlott ki.
MiDilcnTtf éi alisolgobírd nroak. Érté>emre watt mikéntt\\ legnjalíbi idOkUuD tUi-tettégeaebben öltüxflt! kóborlók, u urasági kastélyok-Kan n |*f>\'g»»\'ft-\' isri«aií«-"aal ugyanit ín ^ vtgj- pár 08an megjeloDvén, különféle kobalt ürílgyok alatt, majd iirirnUafl" által ^ do ra«if3enkor-*ieinteleit tola
kodá., ?1 CBaláai.BBontiék mellett — péoz-zuaroláflo-kat követnek eL — IÜuIíd u ily kóborlók Bem bz Áruba boc»Atott. a többnyire tiltott képeknek eladására fel engedélyezve, sem pedig kuzünségrjsen rendes útlevelekkel ollátva nincsenek,gxükBÓgoanek találtam T. nraiágtokat oda atacíUni. hogy járásaikban ?8 kerületeikben az ily kóborlók mogju lenén érc szigoru-an-&rki>dui — 10 rendelete ma t aleUetö legkiterjedtebben a helységekben kochírré tevén, a helyeégek jegyzQlnek ét elöljáróinak felelősség terhe alatt meghagyni - szíveskedjenek, hogy az ily, bár mit áruló vagy bár mi ürügy alatt kolduló kóbortókat nyomban ¦^lfognfyTr bixinarSrizot nlatt az illotij azblróhoz kisór-totni szoros köteleBaógüknok tartsák.
Az~ejf kovotii iinbáljsranrri^roljáráiT rwt-joloni
téíel mellett T. uroságtbkat illetoudí.\'
A-fSispán \' Mrfrey Karoly.
-» A közeli éjsiakák. Hgylkén Chial Alnjaa^volf
raegyei föjcgyiÜ magtára Jkaposmérüben ki gyulád-van, ycIo egyfltt hat ház hamvadt el melléképületeivel; az összes Ttár\'ko^betűlhuT-s-ezer frt o. é. be-\' esaltetik, melyből mi iem volt biztosítva.
* Az alföldiek segélyséiét vezető küzpoati bizottmány megalükíÜiaUsa tekintetéből, m. fóispán ur felhm.itbociátott, melyben a birtokos oaatály,.lelkészi kar-"éi polgárságból sokakat felkér f. hó 19-én a megye pnlotíjában megjelenni, i a-már. bogyfili. a még begyülenda segély felett tanácskozni. Biztoson hiaaszflkr hogy a nagy megye értelmisége semmi al-\'kaimat cl nem raulasz^melylyol rokonszenvét, nemes áldozat készséget bizonyithatja bo szenvedő rokonai irányában, és sokak a politikai elszigeteltségben is találnak egy-.oázt, mely ea a szív saeretet- és melegé-, vei megjelenve, könyeket töröl és Ínséget enyhít. —
TcgyQnk annyit, mennyit körülményeink é»> erőnk engednek, hogy a jövőből e téren is nyugodt öntudattal tekinthessen visaza Somogy múltjára.
\' * Hivaialoean van megt^sájolva azon hir, mintha a marhavész Jjelle, Tólb-Üyiigy és Ldtránybon is kiQtatt volna. Annál saomornbban jelenthetjtlk, hogy aaon helyekon (IL-Berény é* Fonyód puszta) hol a vész ktüt&^,_ii^fincBi\\k paaatiL B.-Beréayben aag, hó í^tól^«épt nÓ-10-Íg S26 ^b-marha fótstámból megbetegít 130 db, meggyógyult 2ö db, elhullott 80 db,~l-db agyonverotett. A főnyedt pusztán pedig 287 db\' marhalétszámból megbetegült 83 db, tlhullott 39 db. Akétrbolyen tefiátssept hó 10-ig az öaszos marhavessteség tett 120 dartboL
* Kaposvár és vidékén* többen már szopt. e!oJ ¦jén megkezdték a bajor szüretet,-.csakhogy voltak olyanok:U, kik; nem elégedtek meg a bajorral, hanem minden*.oswHsirBdtekTntidim ii( ki szőlejét I0:ig be is kapálta. Igy késsOlaxUn a lőre, ¦ igy rontják számosan boraink hitelét, melyet a külföldi piacaokon hirro emelni, megalapltni, lelklsmo-retea kOtelestégttok/ha aat akarjuk, hogy hasznot hu»unk; aaon j^rodüctumbol, mely füldünk termelő -ernjének egyik leggriailagabb kiopsore. A füld meg-ndja, ¦ w cmbjiLmi^fes^
gunk ellen? 1
. 5= E Up6k«erkeizt8jo népüonepet rendez Ka^ posvároU .oz ínségtől sítjtoltak segélyzésére;\' midőn a nép ártalmatlan iWeiságos étVez, laórakoailc egy. ultiX jobb kémét aa oltárra nynitja, s jótéteményeiben UteBlUjpjaiegé^
, * Hirlik, begy tzm^nUt.ltátaOl » székváros-J*rM J«5 \'Ami métj vagy kát havat 1
• Már is tok lliombáíi f»t Utt.tni — murozitól.
K. j-UuW, R—sw" A* eatHtaU.kaid^ itt 1*t8 rnSruk jáotMik sau«adtKn, mVe« Immmma iln»,nnmkil-IwilisibavB, " .. :
\' tif*J. AJ." On cikk .it tUlolJa, ¦ mii m«**m vJtfttj.
y-a»kt K—in: Knplnk. . :
P. 0—niki Egj I«<si\'sit5rt b«S7tn,?1( m»)rt mást he. Ijrn I* olTftit-i.
rA mayyar petpjti*jTtiI.» A4t» Ifi*. •" -
8-nak, H— n: A uamkf; kpBlTnkhni Jött ; n küldőit verőre „fjj ilfofjAauiik v*n, ml ¦ mmi.ywen «iln- rllitté. hctíT( kllliin-benjt.. A nsptir mt-jfje.Bnti J.l5B.kaBp> Bo
,Btlk^l¦gátih(II.,\' Ki &rm olll.aJjfl.-i H/*n verseket > kiliBo-ba < I* 8 • földön ijeret jAmi, iDn n tr^tn honlo Ja. ÜKjéUríini ltíÍMlipjnk, hofTTTigyíiWÜlL i\' \\ \\
(HorJtban si lga-m^.* AVkDr rgf ii¦ mulraegfo* M4-(fj»r«r*iAjon íjMiiAjr leli; kSr," hogy tmttiér \\etfinfmlj\\k ettii i)u swreAti ijanijot, ¦ n gjomorlxi m*gf,\\ nem s f5-é*aiÍyba A ¦aptinűut mofTT} aduit ük,......
ll.lavfanpa.rfra: K5iÍ5ojTk m«gh.TÍUaiIst| ha itfirvfet; tdes mutat,. vig kedvttt! ^
BA kKipontt Lt-ottmAny," — megkítPtt.
H-j, K—An: Türelem! meifjrlennek.
Ci. 8. P~4a: írd hm?, mikor fogj* IAtoíbÍ,
.Diópnea." Jó, kn .1J3 «t idej• kü^-ndjOV.
.KOlti, kBUnj Ttills, tuti;-1 » rím mig issk megJirná ( sít kí»^*ifik ai c\'.íü Bakit pr-nuk&ltest irt a rer* irij% meri n ha-taltuevbnn Yan. - - 1 , ,
B. K-nak : „As ajariaa efryler* hcl^tt xjAaljnk 11 <pu\'iTn-•igi effylcn t, aj7 ia e\\é; f ,»t, r5i 4s. fottati* >aa mindenfdó. BoUajglJ) ember, linck !"¦>« Ís_*gAr éa/Jjiltlkom van.íBeiében, tnldSa ka i:ia ktiiJuk roliu ia, mintr jwg|#l/tjj-i\']táiri» koHctia hMsnilni. \'
.Elbukom in jú MJtelmB roll.
,tV>m\'teu fény, eim-m kSJ-." stejrfurJItra
K. P. KtriieaGttel-rettiik: p.t időt blsfen a*n ituadh&tjul: n*pg; ai Sttgct svöitütiUti neynnklrvn,
V. H-tukk. K..K*nJi»An : ,Maaj-ar- íi Erii]jönti* tiTrteH0-trnrk gyöngyét* ifapAisnk, K.ftre is küsiönirt aeuMs rairalűtJt-
Felelős azerkeszto: ROBOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
Kagy-ECs,THz»a> szepL 17. Az izraeíiták tlnne-pei közbejöttével bisonyoB laziuágtftpAazi\'iIIiató agab-naüzlotben; 84—81V fontoa baza 10—Ifi kríával, a gyengébb 6—10 krjával mérőnként könnyebben hon-1 xajuthotó; — történjék, hogy a hitelintézet vásárlásait beállítja, akkor a multhcti árakat várhatjuk. Basa is olcsóbb, zab b árpával élénk üzlet, régi knkoricza 10 krral javult. Buza 84—85,86—87 font: 4 frt 30 kV, 4 frt 60 kr—4 frt 65 kr. Rozs 79, 80, 81 82 fónU Mstrl 85 kr, 2 frt 95 kr, 3 frt, — kr. Árpa 69, 70—72 font: 2 frt ÖOJtr, 2 frt 75 kr—2- frt 90 kr-
\'árpa w^ra:iQrifc-2rri 10 fa 2 frt 26 xi^Jnmx;
Zab 45, 46,"47 font: 1 frt 95 kr 2 frt—2 frt 5 kr. Hajdina 70—72 font: 2 frt 40 kr—2 frt.HO kr. Ku-koricza 83—84—85 fontt 2 frt 90 kr—3 frt/3^frt"5 kr. Oinquantin 88—89 font: 3 frt lt) kr—3 frt 20 kr.Bab fehér 4 frt 50 kr—4 frt 75 kr. Bepece, téli: 6. frt_B0_kr,, J_frt ^_kr. Repozo, aaig.ni 6 ítt.^faíi 5.Xct25kr. -
Kaposvár, tíept. 16. Egyik éjjel gyetígén esett;ntána éjszakkeleti szél fújván, a lég meglehetősen áthült; sok völgyes helyén 13-án virradóra dér is volt. Hn korán megjönnek az éjszaki Berek, a még virágban levő hajdinának is vége lesz, ml ismét.érez-hctőlog sajtja gazdáinkat. Ab esG .kovéa volt orra, hogy a szántóföldeken! hantokat elmoshat
WajdiuJt?z«ef kiadó, Up- H nybmdjtliiJájdonos Nagy-Kanii*án.
Őszivetést elősegítse; azonban az magában,elég: reség, hogy a másodszor is beköszöntött \'siroeeóL bőség szűnt. Az tlx^otborf\'lanyha hangulat; aá eléségér isiiig változott^ ugy kbijtzak nem is változik, kivált\' aa emelkedésben, mig a megyöbőll kisaállitás nagyobb mérvben el nem kezdődik; de\' mikor lesz es"77T87ssé^ naár folyvást emelkedőben, 2 fira tartanak egy má-: < uát, s alig találni eladó készletet Áz aj WrtóTsokat várnak; általában aat hiszik, erőben mit sem fog engedni a múlt évinek (hátha imeg^i^i^a^ttedezrna-v roti jdősaakot?) bhajor jnust akójét 3—4 frsrn tartják ; ox azonban esak olyan clőkóattdó^tla; jövő bor-lirra mi, hatissal jsínos. A bargopya ¦ kukorioait icgyro ezedik, .mi maiskor oétóber \'ióbán tQrten.j\' mennyit nyerünk\' a mennylségbeD, tóbbet vesxttlnk a! minőségben. . „ (n^p.) ¦
Emberbaa^tt felhívó* Városaiik egyik^mohká^^ nevrfetlün gyenjiekröl kell gölidipsVodhiá; inár: évek óta emiMtíJ betegíiÓgbéii yplÖ(lÍk> Úiiéte .. pangása miatt » lepv^gsö Mttkíégbcn\' súnved, 8 ha voliia íb felgyógyaláfláhQB reményi o költ-atSgJiiánya teazi ajst; lehetetlenné. Nem sók ál-
-(.oMírDft kerül egyeseknek.....a bajon -twgiteni;
asért hivatva órezsük mgunkftt egáw tbztelet-tel felhívni Kanizsa ós vidákinek lelli^flÓB jóakaró^ polgá>aüi hogy aion ínségben aienvedöc család feltó^áBÍrévkönyörndoiiiinya^at ,ne Ugit4ják-meg. :E lapok kiadóWvm^a zoi^eMn elvállalja a nyiWánoB számadás1 melíetti gyUj^ táit.L