Zala-Somogyi Közlöny 1863 034-036sz december.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

NagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	1.76 MB
Keltezés:	2009-01-14 08:53:07

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	927
Megtekintések száma:	4436
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1863 034-036. szám december Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nnírv-Knnizsa. II. évfolvam i ___ \' .14. sznm. 1863. december 1-én. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tMiiomáiiy és művészet tínUl ÍU * \' kl> tra"U"!t lUe"i """d(!° ^ST .* M«t.lh« Nagy-Kantra; a lap ,„u.mi ^fiíS\'Kri^KS^ _____________ bormenlvo a szerkeístöscgliez küldendők KaposvArni. • EUFSIiTBI FEL Pár hét még, és lapunk homlokát a harmadik évfolyam disziti. — Kevés idő az igaz, de a provineziúlis lapok időszakában, melyek ma feltűnnek, néhány havi élettel buborékként enyésznek el, elé;; arra, hogy életerőről tegyen tanúságot. Hitünk erős volt, niikép a megyék közönsége -nem enged megbukni oly vállalatot,. mely szellemi és anyagi érdekeit szolgálja, képviseli. Eddig nem csalatkoztunk; \'adja ég, hogy e hitünket a jövőre se döntse meg. "" ~~~~" _ \'~ Iparkodni fogunk ezután is helyi viszonyaink és érdekeinkért küzdeni, s csak az ezek képviselése mellett fent maradt tért fordítjuk a hazai események hii viszszatükrözésére; feladataievén a vidéki közlönyöknek mindenek felett saját megvéiket képviselni, s tenni tanúságot ezek haladása, küzdelmei, jólétéről, erejéről. ¦ " ? Ha igaz az, hogy valamely életre való irodalmi vállalat fenntartásában a közönség oly mértékben tesz tanúbizonyságot érettségéről, hazaszeretetéről, a mily mértékben azt részvétével kiséri, pártfogolja, — az eddigiekből Ítélve, nincs okunk kétségbe esni a jövőért. Lapunk eddigi változatos tartalmával fog megjelenni időnként, s elkövetünk mindent, hogy ezután is teljes megelégedéssel fogadja a t. ez. olvasó közönség, melynek részvététől függ, hogy a legközelebbi jövőben- hetilappá alakuljon át. Tudva azt, hogy a két megye produktumainak nagy részt Kanizsába piaéza; s mióta a balatonparti vasútvonal elkészült, még azon vidékek is e jelentékeny kereskedő város felé gravitálnak termékeikkel, melyek azelőtt Veszprémbe szállították ezeket. S tudva azt, hogy sokszor az érdemes gazdaközönség oly helyzetben van, mikép költekezés nélkül a legjobb akarattal sem mehet a hely színére, termékeinek vevőt keresni (mert fájdalom, a jelen viszonyok közt többnyire még mi keressük fel a kereskedőt, s nem ^minket, ha valami eladni valónk van!) é lapok kiadója, ki a helyi körülményekkel ismerős levén,- kész szivvel vállalkozik az őt bérmentes levelekben felkereső előfizetőknek — csekély termék-mutatvány beküldése mellett — (legyen az buza, rozs, árpa, kukoricza, repcze, köles, hajdina, zab, bor stb.) ezeknek lelkiismeretes s minden dij nélküli elszerzésére, moly haladéktalanul teljesíttetik, s az illető az eredményről értesíttetik Előfizethetni vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, N.-Kanizsán e lápok kiadó hivatalában^ egész évre 5 fit, félévre 3 fit, negyed évre 1 frí 70 kíjával. Hirdetések elfogadtatnak a lap homlokáni feltételek mellett, s gyorsan közöltetnek. Az előfizetési s hirdetési dijak bérmentes beküldésére kéretnek az illetők. •„ ~ Kelt N.-Kanizsán, nov. ho 29-én 1863. á „Zala-Somogyi Kőzlőar szerktszí&ége. A-Sala-Somogyi Köxlöny-23-ik szamában egy csikket ^vaslamrTsösIy\' < iyj\|jfe-- «t_ ¦\'. gesdiSfe la." A caikkinS árnak nézetét én ia tökéletesen osztom, adatait T ugy számítását is helyeslem.; de mindazonáltal mégis azt oz észrevételt teszem : ha már jé gazdák lenni akármik, ez esetben gasdáycodinnk a gépek vásárlásában is; r^dfiltiúbBtuiik. magunknak olcsdbb gépeket, melyek asinte ugy megfelelnek a ozélnak mint a drágák. — A racRnk. rangerablyéTent én is ismerem, de minthogy árukat aokallottam, miután ^több gépekre szükségem lett volna — olcsóbbakat igyekeztem magamnak szerezni; váro-kózásömnak sikere is lett, minthogy tisztán fából készített gereblyére találtam, melyet minden faragó gazda képes elkészíteni — s mindent hozzá számítva csak 3 7 forintomba került. Ez ilyes géppel egy kocsis éa egy ló, egy napon 20 holdas réten levő száraz szénát felgyújt, ösz-ste rakásához pedig iszemÖy eAé.&i- Látván ezen olcsó gépngkjó sikerét, here egy zabos bükköny feltakarításához is használván, teljes megelégedésemet megnyerte, éa több gazdaságokat azzal elHtattam\|gyora-B tiszta munkája megtetssvén másoknak is, felszólítva lettem, miként többeket készíttessek, minélfogva Stajerhonba, nem különben Morvaország szélén levő sz.-jánosi uradalomba is küldöttem néhányat, — Egyébiránt sz.-miklósi, ngy miháldi gazdaságokban létezőkről kiki magát meggyőzheti, hol szinte a faragó gazdák készítik, és minden előadandó leghasznosabb, és íUtoljdbnii elismert caélszeril gépekéi setartkar megbarátkozni, pl. a szecs-tov^ó-gépak, melyeket tísemfe ia honosak nak találtok.-habdr csak iBsbTaséges saecska-vágoládák voltak is, mégis hasanálták, holott jelenleg számos mesterséges szerkezetűek készíttetnek, az nrak által mégis vétetnek, és gazdatisztjeik által egyik vagy másik fakamarába félre tétetnek, hol a rozsda eszi s a por any-nyira belepi, miként reá ismerni sem lehet, Jiogy micsoda eszközig- Vannak a szeralm etetésnek oly ellenségei, még urak és tisztjeik között is: hogy inkább szekér számra hordnt- -ják--a- bosm malinál jLibaik nhvy mint sem azt-heverő gépeikkel megvágatnák, innét ered, hogy* a tavasz beléptével soknak semmi szalmája! de van felhalmozott száraz, penészes trágyája, melyet hoszu szekéren tavaszi véleményei alá földjére kihordat, és azon ábrándos hiszemben, hogy földjét igen jól s gazdagon trágyáztatta megelégszik. így tehát gazdálkodjunk! A szecskavágógépek közül ajánlliatom leibnitzi Aronhofor Péter készítményeit; ezeknek szerkezete igen is egyszerű, kevés erőt kivannak, ugy. hogy egy ember naponkint száz mérőt könnyen megrághat, ára a középszerűeknek 56 forint o. é. T-K. hibákat helyre tudnak hozni. ¦—~Azonban YanT seai. bognármester Tschirtz József ur is már mintám után többeket készített. Olea ósága s gyors munkája tekintetéből ajánlani merem, leginkább oly földbirtokod uraknak, kik azon hiszemben nem élnek, miként az ölosó gép nem v>ln1ht meg feladatának ugy mint a drága, t~$j osak gSz nem hajtja-, ámbár ez sem felel meg mindenkori rendeltetésének, és nem fizeti ki magát; azonban osak legyen neve, hogy gőzgép is vagyon — ha nyugszik is, éa idővel iL rossda emészti fel, mint több urasá-gokaál rakásra^össze- -halmazott haszontalan gépekél találni, melyek drága pénzen vásárolva lettek, utóbb potom áron adatnak el, vagy ujakkal cseréltetnek fel. A czélazerü ós haszon-vehétff gépeknek, magam ia barátja vagyok: ugy a mint a hasson nem vehetőknek ellensége; de csak az fájdalom, miként több gazda még a Válasz a Zala-Somogyi közlöny/. 4. 32-ik számában megjelent azon cdkkrv.. ..Miért adatik a kereskedelmi kanirn szavazati ^_______. ______Jcjgye_o!y_sankeii á4," _ (K. J.) „Minő látnoki szellőm inspirál a kereskedelmi és iparkamra fentarbíai járulókainak behajtásánál?" csen anyagi %érdést keveri tisztelt czikkiró Ur — okvélten^azarl — mert nervus roram — a kereskedelmi — és ipar kamra választási elvilcgea kérdésébe. Minií látnoki szellem — kérdjük — vc-aárclt&eatkklré urat téves eaimétben, midőn nrdolog tókélotg» ismeretlenségében, a „leczkézéa" komoly hangján a nyilvánosság elé lép? __ Jellemzőbb kifejezést mellőzni akarván — azt mondók: na dolog tökélűten ismeretlenségében1^ — s ezen állításunkat bebizonyí Undok, Tegye czikkiró ur következő megjegyzéseinket: A panaszok föpanoaza, hogy aa igazolási — ok* miinyokban a tisztelt választók nem „áraztatnak." Bárki pillantson az ily igazoldói okmányba, látni fogja, hogy ezen czimezéa mellőzése, nem a hatÓBágí tekintély ontudntában, sem pedig az idézett és hálaisten letűnt, karszaknak hagyományos szóllásmódjában rejlik, — s hogy a felhozott vádokok talán ennek előtt 20—30 évvel helyükön lettek volna, de mainap aen-kitöl éa senki ellen fel nem bozothatna^anélküLhogy a vádló nevetség, vagy valami még rosazaüb tárgyává lenne, — de igenÍB a ki elfogulva nincs — látni fogja, k°E3L?=25 illondösógUzabaly, valami alárendelt Írnoki egyéniség által sértetett meg YagLjiunyngaágljúl vngy pedig tadatlana^^ól, mert a-ááftüt szövegben a név elÖtt kinyomva lL?ón c?lű""u tii&ént követke .sikj hogy az nU»-tt asSm&atr a ma^nr szövegben, q név ntání írása in asájsslé Beoltatott. SajnoB, hogy ez nem történi, s tsgy őzen hiány as irodavezető által észre-nem vé teteit, de ki tudna jó lélekkel valakit 30,000 egyforma okmány kiiUli tilsának teljes helycpaógu iránt felelőssé tenni ? Azon b-in megnyugtató, hogy ezen hiba caak egy Írnok a) tal kŐvettetett el, h hogy ezen egy írnok ezen oknni nyok csak csekély részét — do szerencsétlenség^, ezek közt a kanizsaiakat is betöltő. A ki ópen szőrszálat hasogatni düűi kivan -alig fog tisztelt caikkiró uruoraiuuB mogbolránkozft sában osztozni. Illetve aaon észrevételt: „hogy Kanizsa városa nak oly kevés tisztelt kereskedője éa iparosa fordul _clö a viUa^itkaluk lajstromában-, Jiügy-a keieakedcl-mi és iparkamara a könyvnyomdászok, aranymüve sek, órások, könyvkereskedők, gyógyszerészek, építészekre etb. nem is gondolt;" — hogy ugy látszik, mintha minden ntczából egy „választ óu lett volna megnevezve, ki szomszédjait a választisbon képvi selje ; — azon válaszunk van, hogy tisztelt czikkíró ur a választók és mogválasathtttók között nera igen tud különbséget tonni, ho^ry azon te vea eszmébdn van, miszerint minden választó egy ssorsmind meg is választható, d hogy o szerint a választhatók lajstroma egyszersmind a kamarai kerületnek minden választóit is tartalmassá. Az eddig ór-véuyea törvény a választást, illetőleg megválasztha -tá&t, ily axélea aLupakra. nem hely esi, r—- ssivcakedjék czikkiró ur az igazolási okmányok túlsó lapját megtekinteni, b vajmi hamar, ki fog józanodni míndcnluJó ábrándjából, éa látni, hogy a válasatáai torvény a kóp-yí3éltetésre nézve oz egyes szakmákat nem veasi te kintetbe. " - Qyógysseréazek pedig egy különöo kormány rendelet szerint e tekintetben semmi jogokban és kötelezettségekben nem részesülnek. Hogy mind a mollett Kanissa város.iban a raogvá-ladzthatók s\'záma többre rug, azt nem kívánjuk elvitatni,csak hogy ez erdőmben arra kell ntaluunk, hogy Kanizsa város tekintetes tanácsa a helyreigazítás végett hozz;\\ja küldött választási lajstromokat, mind eddig vissza nera juttntá, s o sxerint — bngy Ka -nízsa városának tisztelt választói és megválasztható! a-válaBBíábtól-végkép "etüo HMesseneli-} -ag ÍgftSt>láoi okmányok valamint a válaazthatók névjegyzéke csak a régiebb időből eredő és évek folytán hiányosokká vált lajstromok alapján kéazittothettek- ~MammHtki ignorálta a tisztultválaHütík érdekeit és jogait ezen az egész kereskedelmi éa IparoB osztályra néave oly fontos ügyben? Erre az elfogulatlan közönség ilólotét, nyugodtan bevárhatjuk. Hogy Kőazog k. város „nagyobh figyelemnek örvend" annak egyszerű oka az, hogy Kőszeg város tanácsa annak idején iparkodott helybeli iparos osztályának érdekeit szivea készséggel megóvni. Ugyanott pedig igen is van egy „nngykeroakodti," a ki, ha „lovaggá" nem ia üttetett, de in optima f-»rmu neme sitté tett. Hogy czikkiró ur előtt ilyeami talány, ast valóban oly lÍHstolt egyéniségnél, ki oly nemes hévvel a polgárság kívivott jogainak szöaeóllójnként lép fel, nem értbetjük, mert ópen az ily tény leghangosabb tanúsága annak, „hogy a polgárság a társadalmi Iáncz szemének ismertetik el." A szárasság védelmére A szÁt&itág jobb mint á viz, \' Mcat efl^fcflfúiyea a jégre vías HidffnftgT... HiVn«Jrfáad ugy a vizet; Aaért lenki meg.nem fizet, ö megealk, hogy sárban hagy 1 m-- SBirBzságba, nap hevébe, ?el" De as ár Senki nem fúlt életébe ; Elsodort m/.r annyi embert, Hogr\'as ismét tenne tengert . U raiod egyftttiftnafl már! Jobb) kgjABekiím« napok tyisid vizenyős ffondolatok És ragyák... Epek rontják a világot — Zápemfl. j%, viUákok Ha még ép«n meghagyák! ű^gf numdái: né kérjeMsk Unalmas tél, h^raa easíi Lassan malik és ha megjtl üzép — bár Bzúraz —. a tavaaí. S vógreT a nagy vizözönbon Csak a bárka jrolt öKlmbcn Szárazon t\' ~ S liogy Jón«« is a czcthalban Inkább volt mini lent a habban — Kom kótkodem én azon. Csupán to, szép Magyarország, Nakeil nem kell a szárazság, — S boldogabb \' Nóra is lóoz; mig a Bllogok Mik itt függnek la nem esnek ... 8 újra ki nem süt a náp 1 TUnOLY VIKTOR. Gyöngyök Magyar- és Erdélyország történetéből. 1018. Febr. 26. Tolt nea Vizkclolv i.i,. ». . .Jí L "fr^\'l" íl>"41»n válasatatott atoro-náztatoU m«II.dik Ferdinánd cwh a osutin miw,ar Nyári Pál, , Yi,ad, hís kapiUnynak leányát „g. Krisztinát, a lakadalom Helmeezen tartatott, innét 18. noy. vissza érkezett Thnrzó Bicaóbe. Kazy orrol \'ffy ir: „Momorabilea BUnt Emertci Thurzonis ntt-ptiae, regia prope pompa colebratao. Qningentoo armatoa cquitea, peditia centum, ad Bpectacnlam in-atrnxit, toturaquo peno Hungáriáé Nobilitatotn-in trea ac acxaginta cnrrns callegit. Cum boo comltatts, ad magnificontiam, diguifatcm^ue adórnalo Holmcoainni provinciáé Zompliniensis oppidnm, inyectua, nuptia-rum solomnia inohoavlt; Tokay triduo Bitsao demum uno ndmoduni monso celobravit.11 I019.-Fobr. 9. Prinj Borbála nga Czobor Imre, ezutún Dorseffy Miklóa, végro üatroaitb Endre Oavo-gyo KaBaán mcgbalálozván, Nagy-Idán oltomottotott Mnrt. 20. holt meg Mátyáa cs. Aa király tízévi kormányzata után Bécsbon. — Ugyan o bóbsn balt el JJorBcfly Oraolya nga Magoojy Poroncz, aaiitán Eaztor-liázy Mikiis Özvegye. Soptomber CboIi, Morva. 6a azomBzéd orBzágokot mozgalomban találta, ezok kSaepotto jOtt Botli-lon Gábor Magyarországba felazólltva — mint Írja Itazy J-ik k. elején — Z»mo,kal JeroalauT Bákéozi f feéto! üyargy é, Porény Bensői általj do alieno Jolgozottn_több évig Pozsonyban fogva tartatott a Bont. lfl. 1710. Boaztorczu várába szabadon booBátott Balassa ?aigmond, amint ott Kaay folebb «mlltott Mnyvéboi, me(rjogyz!, mort BotlilonTrivolt olfogdoata ¦ fonlinn.ndnak át szolgáltatta. •4 v>-> te ész§s©F^ g&zö&szat. Ur. l«Mler Káról)- titán « RÉKTI ftEZSÖ. XIII. Az áüataroEiig az anyagnak utoloó Bzerves kép-tsŐdése. A teremtés szervezésének feltételei azerént az állatorozág a nüvónyorflzág nélkül netn létezhet, mert aa anyagnak testeit nem basonithatja, ha azok neki as elsíi képződésben a növények által nem nyújtatnak. Talán csak is egy kivétel vagyon azokra nézve, melyek a szerves lények legalsó fokán levő\' teremtmények. Majdnem mondhatnók,, hogy uz ál la toraság tekintve a növény országot vísBáa szerepet játszik, mivel az látaxik lenni feladatának emennek műveleteit rncgoemmítni. ___jJjettleg a növények különböző elemeket gyűjtőnek, b azokat szervezetükben megkötik; s ezen müté teleikhez látszik létfeltételük kötve. Az állatoTBzág ellenbon növényzetet veaz magába, megemészti és feloszlatja azt, hogy elemeit kútfor-r&Boinak viezazaadjo, ámbár ncmkevéBbbé annak egy részét hasonltja. Az állatorozág élete azonban hasonló tevékenységnek vagyon alávetve. Igv p. o. ha egy állatnak tevékenységét kevesbítjük, helyezvén öt vagy oly légkörbe hol az elcny kevesbb mint rendes mennyiség, vagy ha fejét oly anyaggal bevonjuk moly a kigözülgéat akadályozza, azonnal betegségi jelek mutatkoanak s a halál kimaradhatlan. Az élet-fentartáfiára szükséges folytonos ürülése a befogadott jápanyagokbol származó feloazláai exedményiuik- ~A. növénye kélcttovékenyaégc agozalaku ée folyékony anyagok tömörítése- As állatoké ellenben a növényok feloszlatása az m azon tevékenység, azon anyagokat melyekből a növények állanak folyékony és gőzalakunkká tenni. Sőt még forrás is tapasztalható oz állatok eméfiztü szerveiben, hogy a feloszlás annál sikeresebbé té-tissék. Egy egészen kemény tápszer íb folyékony éű gSzalaknvá tétetik as emésztés áltat 11a a felszívás a tápszernek feloszlásával nom egyidejűleg történ\'1--, agy abból goztorlódás származik, mely eleinte alkalmatlan ds később az emésstŐazervcsatomn végén e\'-röppen; ez történik ha a gyomor gyengült vagy túlterhelt. Utóbbi esetben a tápszerek tuiböségc akadályozza aiqk-oj>k- tnlnden, íádalróli-kellő, i?loBzláai.t, hol a feUsiváanak történni kellene ; a feloszlás ttkát a belekbe vcsai magát a a lasaon kópzLd6U fel nem asivott gÖsűk kénytelenek maguknak az alsó végeken uiai iüroi. Aa eméaziö aaewk egyik logjeebik* bf-sonyára a víz, különösen valamely nagy mélységből vont viz, élony tartalmánál fogva. Ez úgyszólván azon ital moly a tétlen embereket megilleti. De egészségeseknél s különösen azoknál kívtnek tápszereik na arŐ kimerülését pótolják, nemesebb italok njánbstoaak. Valamennyi tápszerek nem egyedül lokclléa és kigözölgés által adatnak ki gŐ&alakban, egy rénz tömör más illó állapotban adatik ki, a még marad egy rész tömören aa állati testtel Össoaekötvc, a csontok éa külső alak fentartásdra. A nedvek és gőzök minden azervesetben állandóan keringenek; a különböző testrészeket újítják amennyiben azokba ujabb anyagot- vésetnek, -rointán a tömör, folyékony ésgSz-alaku iilapotoc átmentek volna, a régi anyagot elodáznák. A tápszerek gŐsbei átmeneto okozza o kiíeho-léat; as anyagok hasonítáaából szármasott gőzök látszanak a tüdők mozgató orŐÍ lenni, ezen fúvóé mely az életre nélkUlőBuetten, Mennyi különbség egy éhes és egy jóllakott; ember közti Es tüdőjének egész erejével lehel, aman-náha^Tidig emelkedik. A lupBzerok felszívása (abuorption i; nemkülönben nevezetes belső hatást okoz. Az izmok éa mán Lgy szervek ragnnyou csövekből álló rugótollaknak látszanak lenni, melyek azon mértékben nyúlnak ki, amint gőz vagy nedvok által megtöltvék, s azonkép mzódnak öszaze ha kiürülnek. Mi nagy az izomerőben! különbség egy emberben ki jó tápszerekkel él, a kiéhezetthez képest. Testi mozgás által jönek tevékenységbe a szervnek rugÓtollaí, és a szivattyú szerepét viszik, mely gőzalaku és folyékony anyagokat szí fel a szervek számára és ismét kitaszít. A munka vagy valamely mozgás a tápszereknek feloszlását éB hasonulást ész-közlika n igyobb állati meleget okoznak ; ez mindenki olÖtt ismert igazság, s az ki dolgozik vagy eokat mozog következéskép több tápot kivan, mint ki henyél. Már mondám egyszer, hogy oz állati meleg a tápszerek feloszlásának eredménve. Ujulag ismétlem, vannak bizonyos álladékok, melyek másoknál több meleget tartalmaznak, ilyenek a ezukor, zsír, olaj. Az ember ki azokból bizonyos mennyiséget felezi, testének különböző résseiben meleget érez clömleni, ezt a tevékenyebbé vált lélekxéü még öregbiti. Az alkohol tartalmú italok még közvetlenebb hatást dkosnak, talán mivel az alkohol meleget élesztő dlladék bizonyos fokáig az átalakulásnak, mely a tökéletes feloszláshoz legközelebb áll, az ujjakkal vagy ajakkal érintve hideg, amint a szájba ér égető, mivel feloszlása az emésztő aaervek érintkezésénél azonnal bekövetkezik. Azon személyeknél, kik szeszes Halókat bőven élveznek, oly időpont áll hol arerreik annyira meggvengülnek, högv a akkor e fo\' elvettetett a ¦s tüneményét. \' és Londonból ! \'iszony sokfé- egetatió cmész- szeszt többé feloszlatni nem képesek Ivadék megmarad minőségében mint testben ; ez magyarázsa meg a belső égé melyről még legújabban a hyvk Púrip öjy-egy esetet emlitottek. A meleg és az állatorBzúg kürti le. Nevezetten : 1 i Mivel n meleg a nüvénvekben által megkötve vagyon, azért ez -i cúvenvek tése által az ember szervezetébe niegv által. 2i A növények, melyek tüzt-luü\\ saolgálnak, az égésnél meleget szolgáltatnak, melynek része a tápszerek által melyek átmelegszenek pillanatra felszí -vntik ; ez műtéti adalék azon meleghez mely a természettől a tápszereknek adatott. AWergSbeTTonapsugarak SttnMiozövl hőa-nyag ellensúlyozza azon höanyngot mely ,rz állati melegít képezi, s mely elillanni hajlandó. Kpen igy van az a tűzhelyen vagy kályhán élesztett s a lakás mc-legitéaéro czébróimsnyággal is. Mind, mit az emberről mondottam, különböző viszonyokban az állatokról is áll, .azoknak különböző természetükhöz képopt. Az állatoknak sMd füvek és magok, hüvelyesek, zsírok, vagy cznkortnrtalmu maradékoktóit keveredése ezen anyagokban levő nagyobb mennyiségű hŐ-anragból származik. Nagy mennyiségű vaj ejőhoza-tala, ennek setétaárga színe hasonlókép i^retén tápláléknak kÖBzÖnhctö valamint az .istállók mértékletes melegének a a tehenek különös fajának. A világoBság hasonló hafolyást látszik gyako-Ini a növény és á!latországra. Ha vannak növé- nyeket melyekre élénk víUgosfiig esik sfildebb. ét BaineseJíbeknek látjuk. , "• • . ". Ugy Utazik tehát, hogy aTÍlégoeág a íieneny-heeí vonatkoráSarn nézve, os emberekre és állatokra épen ogy.mint növényekre hal. így — bogy csak az emberről szóljak -- testének mindazon részei, melyek élénk világosságnak vannak kitéve, barnák míg a többiek fehérek. Nem a hBanyag az mely ezen hntást okozza, mert hisz az elfedett testrészek nagyobb melegnek vannak kitéve mint azok melyek -n Világosáégnak kitétetvék. - AzéJBzaki tartománybeliéknek fehérbőrűk van, a délieknek barna. Kevénbbé_bfflrnák as emÍftrck_mi-nél mcBzebb bár a "négerek iaríbíhalryaTlŐT vagy az eredeti faj typusátél távoznak. Az ej szakiaknak hajuk és szakiltuk szőke, szeműk kék. A délieknek ellenben hajuk azakéllok éa szemük barna. Mi tehát a négerek éa barna emberek színező anyagja? Mi a szemeké? A festék, egy legnagyobbrészt szénből álló anyag. Mi a hajakat illeti, he van bizonyítva, hogy a barna haj legtöbb szenenyt tartalmaz. A világosság tehát as emberre mint a növényekre hat, araennyiben testének felületén a ttze\'-n\'enyt megköti, mely kiRŐzülgéa által abból kijo. A bgr annál barnább tűinél eröaebb a világosság. Azért a városiak éa városi delnők nem mindig elcgendöleg védik fehérségüket széles kalapokkal, ha egy élénk világosság vÍHz8zaaogárx35ának nyáron magokat kiteszik. Itt befejezem az első részt A másodikban a fenébb elöndott elvek haaznoa alkalmazását tárgya-lom.1 > - • ----- - - ^ * IX Nyüt levél -Kumsna város képvbeli teatöletéliez- fA közrendéazet Ügyé-bon.) Mult levelemnek kapcsában mondhatom isme-telve: „hol személy éa vagyon blstop&á^ Binrs, olt nlnes haza," és ugy van, mit U hooznál-az elet ott, hol az ember sem nappal aem éjjel; sem benn,\' Bsra házán kivül biztos nem lehet épségében ngy, mint életében, mert attól tarthat, hogy ez, VAgy amaz által ma teetében sértelrk meg s könnyű vagy súlyos testi eórtéBt knp, holnap pedig életveszélybe ejtetik, vagy végképen meg is gyilkoltatib. Xjne« nrnpi p«_ nyugtttoRT\'íit, bol az em wrnek véres fáradsággal szerzett vagyonával a véletlen, illetőleg n/rabló, a tolvaj rendelkezik, hol a vagyont vaaládikkal, nehéz závárokkal, szuronyos, fegyveres őrökkel kell vádo-tem aloHTartani; nsao^y a rablóks telvojok kezébft kerüljön, szávai: líTaes éa nem lehet ott hasa, hol n személy áa y gyea riac* Mrt#wáfcbs>». Még a legkisebb községnek Jjszükiégo von erre, annál inkább szükséget...pedig est védelemben tartani a nagyobb s népesebb községekben, mert jól tudjuk, hogy a kisebb községi nép mindénkor a na* gyobb közzighől. meríti életzzoluUait, melynek visz-Bzaliatisa minden időben negriskédtatóbb. Nagy-Kanizsa jelenleg egy kiterjedt vidéknek anyavárosává lett, melyből agy szívja a tápot, mint csecsemő az anya emlőkből, s valamint hogy a cse- csemő a* anyatejnek átvételével jót vagy rossazaJ, , - , - , L-i , •. az az, minden természeti talajdont át kfllcnönoz s be- ugy c> c»cl ATlironyo. ilUtokr. níxvc Do mmi- eaUsr , ^ ^ v,^ki ^ L a^^„k> „v.j.n.k KtttaÍB.. » T.UB».Me. Minöl B?«ft« kJ, n.gy fclwlrf lebetoíg^el ílr, fáwii TW világosság annál halványabbak a növények es álla- > oj «• \' -tok. ö a sarkvidékeknek nincs is már csak utalóban halvány növényei és fehér szinü állatai. Minél dúsabb a világoaság, annyival eröfibbek a növények és állatok színei: igy a mi éghajlatunk alatt is azon nÖvé- "-) Tolin jobb abtorliinm, mintán kppdatptik. D« miot Lőfflcr ur irta ngy n< 1] 6icrk«ilS tu-Utal >)ra nanka k3aU»(n faltíítlltr* Ict^i, csak tiemnoéamok ~tgtoWS3Brt^fflwS^iBat\|tttBfawV axial uol^lhAbii. Miadsnek f515U igyvkntam JorÜtímmho m&rvaruf bcuclnt, mttmjin «üeríflt, olra»úiin alBBoWra bbem \' ¦ ¦ " Eéori.-) ^1 S ral irifrc* kaakünrtct ra * * \' " * \' . * "EanTeEí ISra-Winaiért; kec«ftet« tcidÍbt, bogj n?í tóren,rBTÍá 1 malva taUlkoúi Eonsl t oiruJkfiJtiuífi.nk. 8 te rí. Oct. 14. Tieffcnbach embereiből a asabad csapatok (hajdúk) Bzar báromszásat Öltek meg Pozsonyban. Nov. 4. történt Frigyes caoh orss. pünkösdi királynak koronása. JSov. 25, Homonnay György, ki Lengyelországba menekQjt, becsapván Sároamegyóbe a makoviexi tájat, $artfát, Kassát, M.\'Idát pnsatitotU kocák néppel, mely lSSÖfrb. 1. Trcncaén-tájat is saklatia. 1620- Jan. 18. Bethlen Gábor Pozsonyban or-Bzággyülcat hirdet, de bz. Mihály napig bókét kötvén Ferdinnnddal, aat ismét feloszbttta. Mart 1. tartotta lakodalmát nga TGküly IbIv. Késmárk ura, Thurzó Katalin grófnővel. Jun. 21. mult ki méreg által rp°monnay Gy-RZflWtt mint siámüzütt, lengyel és kozák oorcggel lá tognttn a felaÖ viáékoki^ Oot. 8. gr. l)u Val Dampior cs. vosór Pozaony-nál galyú által találva, Icfejozvo.\'BothlontÖl először tlsztoa katonai Baertartassal/ azután másodszor a caá-aeártól eltemettetett. 1021. májpa háhstt Pozsony a császáriaknak megadta magát; a breznóbányaiakat Zó,Ky Gyürgy megverto; UttUestt Péhitréi FerenczTögtön elhaltak. Jur 10."\'Öletett meg EraokDj várnál gr. Bougnoy cs. • vcaár. 1 \'¦- ¦\' Jal. 26. Forgécs ZöIjrmoDd. tiádor, augustuaban\' n«í Batrnyok Mózes bndetlnl báró. Ugyan $ hó 20-án ngB\'MMr KrJatÓféa oct. IP. gr.Tlmraé ímre Heth- lcn Gáb. teljhatalmazotlja az elaő N.-Szombatban, a második Brünben, a harmadik Bécsben nov, 21. életének 37-ik óv., a negyedik Nícolsbnrgban 19. oct élet 23. év. ez utóbbi jan. 19. temettetett el 1622. Árva várában, kinek Zavodaaky c verseket irta air-jára: IN SILENTIO ET SPE Exuv\'ms Emcrioo tuas hacc oxcípit Urna, Mens paradÍBiacifl lacta perennat ngrÍB. Maxi ma Thurzonum gonerls lux, glória mootno Kolamcn Matría, Coníugís ntquo piao : Nutantift Columen Fotriao ot velut altér Aehillea, Concidit hon propera morto, doloto Plll TerapU, acIiolaB, cives hunc doaűrniaso Dynostam: Laotiüa oranis aboot, luctna ot otuuls adoat, 1C22. Thurzó Imro halálával (több írók saorétit morog által) ozüsvegy \'nádornö — ki som mondván ollóul — Árva mogytf főiapánnövé noveztotett, M jan, 22-011 a BaareneaéÜBU Lájoav király Özvegyének póMájára, kit Moaonymcgyo főispinnönokkinovozott I-aő Ferdinánd 1628. Május 1. kezdődött a soproni országgyűlés. Jun. h. halt mog Trcncsénben Itéval íitor ko-rona-ílr. ^ Oct. 23. tartotta lakodalmát Biesén Saunyogh JánoB, Thurzó Anna árvái örökös grófnSveL- - 1G23. meghalt (Fehr. ngv Balas ta Zsigmond, és nga Jakuaith Endre Prnsskán 26 octpb. 1624. Gr, ErdSdy Tomáa Slavoniában (Marf.^ Leesett a... (KcHcrfl Feriwvk njáulva.) Leesett a pej paripám patkója, Nem mohetek rajta mostan Kapolyra... Nom rochotuk édes rúzaám te hossádvn . Akármilyen Imlavány Ie«n az orexád... Ki ao nyj.ll ott még a "rózsa litrabéjji, Mária liőn\'ad, hull alovél le róU... Most akarlak Jegedet még bsorolni, Már ia cl kell ratodőrökro feledni... Bds harangaaó lclhallik a pnaatára Temetőbe még van már a tir ásva .... AvuWl volna bár "azt a sírt énnekem,. ,• \' Ha nnm Hzeretas; mit ér •» én élebim íl . doméht:jóxsef. rw oukiaokftt ¦« szeréht iriomt U- mt. váraink jó twtow példával járónk el&y szeren!belőle is lüVaSv n»B váland. A gyermek la ngy cselekszik, m;«y^tfjáialt anylatAlUtia a tannlja; tehát; a falu -itfpe-\'ie-kevá«r© fogja becaübi ft taiomély 4* vagyon Uatonoágot, ha litoi éa Upasatolni fogja,--bngy városunkban sem nagy becsbon áll o biztonság a fordítva, aa erezni fogja a hatalom ssigorát, é» látni ennok érett, példátlan sikerét, ugy hasa menve csak azt fogja mondani: „Saí«aeoi! Isi énem I. de boldog ns a városi nép, biatoa ott minden, személy és vagyoni ugy ntiot n ssetttek bonéban! Legyen ffo-iBttkJban Is így." ¦ &-mUy-kadveB Yi&kgng lenno ez reánkvT^=vfti de hogy mind jótékonysággal hatna a bennünket környez* vidékre, ast csak aa elfognltnom lá^Ju ét. Bajta tehát tisztelt képviselőség, ragadjuk meg os irányt adó nemzeti lobogót és ssabványfizzuk a kuarendésaeíat ngy, mint kell, hogy méltán kiérdemeljük a nép bisalmát és esaretotéf, hogy elmondhassak elmondhassa velünk együtt a vidék néne, roi-aseregt Ajánlása coalingynn Já iránytado. népnév rleVanya varosán löal Hogy pedig a közrendó-sseü szabványok jól alkalmazhatok legyenek, vegyük fel zsinórmértékül a nagyobb városnkban fenn-AlLó közrendósaeti szabvány okot, melyek így következnek egymásután. I. EősrendésseU szabványé!.. a) Személyi ügyékben. Ha a városnak szegét-lyukát végíg""tekintjük, ha minden házban motozást tartunk, ha az utczán hemzsegő néptömeget keresztül-kasul nézzük, sióval: ha árguai szemekkel kísérjük a személyi ügyeket, ast kell mondanunk, hogy e város roppant suk caő-eaaíikét, dolog kerülő, kétes életmagaviseletű egyént rejt keblében. Lakást, ss-lláot, menhelyet, sőt védelmet ia lelvén, ezáltal folytonos lázas állapotban tárta tik személy és vagyon biztonságunk, —- A mondottakat kétségbe hosni nem lehet, mert igaz, éa ttgy van. Ha tehát a személyi Ügyekhon biztosságra akarunk vergődni, ugy első teendőnk legyen, hogy a közrendészeti hivatalt cz ügy késelésében támogassuk. Mondjuk ki slvül, a személyi nyilvántartásnak ssükaégességét, s ha ezt megállapítottuk, .._aikir^tf«léeaBsauk a kötelességet, molynok agyike^ szóljon a néphez, másika pedig a közrenaésseti hivatalhoz. Mit Tio&anál » legszentebb, Üdvösebb törvény, .....rwl ellitnir^Td?!^ di"n k»Tfik mükndnfik, hirl ttftt éa létek a törvény parancs Bzavaira térdet^ fejet nem hajt^hoLaTégrehajtó hatalomnak merő ellenszegüléssel ka)l küzdenie, önmagát kell bunkósnia, csak hogy kellő védelmi készséget tanasithaaoon a. megvédendő ügynek megvédésében. -~ Tétessék tahit kötelességévé a háztulajdonosoknak, hogy az éves, van hónapos lakást tartó s Illetőleg házukban tartózkodó egyéneket jegyzékben tartsák, hogy á kőzrendéasati hivatal tudhassa, ki, hol lakik, mitiö dologban jár, hol és minő idegenek tartózkodnak a váreabaa. Oly készen kell pedig e jegyzékkel lenniök, hogy a kimutatást 24 óra alatt be is mutathassák. Az ellenszagülőkre, a mulasztókra iHlntntésf kelt Baabni, és minden esetre, mert a láz-vegy alkatrészeit csakis az engedetlenek fejtik ki, mint olyanok,. Ük kezeiben a" személy- és vagyon biztonság védtelen marad, és nem ismernek hazát., A köz rendészeti hivatalnak álljon aztán azeraé-lyet felelőség terhe alatti kötelevsegehen-oj-enda létnek raeg^déae éa végrehajtása, de ngy, hogy a mn-laaeiáaes eagodetlensée; tulható erőt ne fejtsen ki. _ Esjeow jnMjaa virosban tartózkodó kétes éUtmagaviseletű csőcselék nép fékentartáaának, és javigtáaek, . ~ AJkösrendéssethestartosik^hogyft vendéglősek b^t^TMsdia^lkrol személyi j egysokőnyvet tartsa • aak, ntelybdl a kapitányság megmdhasaa a beszilli-a^Uak; nevei, rangját, megérkezésé és elutazása idejét\' ¦< ¦ A vándor mesterlegények égess özöne árasztja el évecklnt e TBVosVjd lenne ezeket is felügyelet att tartani, mert-vannak elegondö nagy szára mai, kik a kapitányi hivatalban nem is láttamozott vándorkönyvvel tartózkodnak hetekszám, pedig a közren-désaet élelmében 24 órán! tovább ily kép en nem tarttakodhatnak, annál ktri.U állhatnak munkába A c*\\ii rendner ut mondja: hngy a kapitányi klYatal álul rendeleti kiállított helybeli liató-aági cwlMkínyr nélknl, i\'llet6leg,«lupltánji hivnul i)Ul Uitamnott yidákl UtóOgi c.eléJkflnTT nelkíll ttolláUlh. fomdnl-tlfa kii i> tiltva Van: minden jctdiirtitmiS iiolgiUMi 41 Ul ai illelS c.tlíd-JmnjTDe ttlStptlM.\' VldébSl vagy ktllfSUrül ér-««m»í ewl« rendéi eaelidkCnjrrét 8 nap alatt Utta-moitatni tarfanik. A Meledl unlgákt f.lmimdáeára \'- ^í™„• í«^lWTorTenyei gjrakorlat.iolgiljoniinír-í!;#U\|i\'V7WUiiUit^lil.U:wid •Wbb nnl^Haton kirtl Ta<ra nálkdl, Wr e ,é»i- Stdha-tóekokkal ígazoíaá,» véotbbl helybetf-esAleiiaf ELw egyén stolgá-» káajeaerfifttodd, ellenssegfilés ese-.^aekrebSnUUi ssabossák; J \' ifciíok viemokbesi (geo U Jféeiasul «.eteU4«kat önkényt mármagnkév tették. Cseléd könyve tiíh egynek sines, beszegí-I(k és lielyét hagyja mikor neki tetszik, \'"egu"™1 ft KolffáífltorTakUBt biinn^rliünbarkngöt álklXflL sok ironoBEBár végrclmjthatáflára, itt lelnek menhelyet aazolgálat nélküli cselédek, itt gyűjtetnek halomra alopományok, ós egyebek. Védjük azért kellően cz ÜSyetA napszámoaok tömege az utezán sokszor túlnyomó, s ha munkára szóllttatík fel egyike vagy másika, félre fordul a ugy tesz, mintha siketvolna. Ugy látjuk, hogy azoknak nagy része csak éji munkára való. Ily ezim alatt Bzázan ülnek az utczán ogy tömegben és a nélkül, hogy hatósági igazolvánnyal bírna bár melyike is, f cdig a közrendéazetnck kure-hez tartozik ezeknek rendezése is, mely nbban áll, hr volamaly munkásról tanasztaltatnék, hogy elfu-gadlrtó ok nélkül hoszszabb időn át a munkát kerülve tartózkodik a városban, a várüsböi kintaaitas-sók, A vnaut által sok ily dolog k-riilölioz jutottunk, kik munkáaak czimo alatt járnak házról lütsra nln-roÍBBuáért, kerülvén az erölw kerülő munkát, meg-Bzükitvén a helybeli szegények nlamizsniijáf, s a kiktől a lakosság, mint clvÍppIhetién tehertől nagyon örömest szabadulna. Rendezze tehát a napszámosokat is ft közrjnde-azet, ugy mint kell. A koldusoknak rendezését oly széles érte-lombon kellenék szabványozni, hogy idegenek ne alkalmatlankodnának nálunk. Ugy if eléggé szegények vagynnk magunk-4e, igy terhünkrs van minden idegen kéregető, mert n Begélj-ezést ön azegényeink-nek szántuk. Máa Yárosban koldusbíró is létezik, kinek s^olg^Iata~aooan~alT, hogy a házalókat letartóztassa, éa a helvhatóaágnak kezére köntse. Ejry köz-rendészeti szolga elég szolgálatot tehetne. A azemélyi ügyekben ennyire kell kiterjeszkedni a közrenaészetnek, illetőleg a kapitányságnak. A hol ez nem történik, ott ninca b nem lehet valódi értéke, bccBc a közrendésíetnek. A személyi ügyeknek !1 vké^-üi ezabványezáso után aiabványoaandó b) a kös^gészségi ügy. TKliSÁNTZKY. azon könvöradományoknak, nielvek a sz;írru-sSg" álíaT" insé^n* jutott"alföldiek felsegé\\éaére 1863. é\\i oct. hú vé"geig befolytak Somogy megyében. Pattra község ln/.. mérő kétszerest, Caerénfa M/.. m- kétazereat, Matolai József Zs.-Kisfaludi ref. lelkész 1 m. kétszereut, Zs. Kisfalud község 2 m. ketszereBt, Somaeích Pál 80 frt, tíimonfa község 3 fr 40 kr, Ilajmáa 3 JrJ^ Kercscligct 8 frt, Üzent-llalázB 2 ft 94 kr, Alsó-VUnye 3 frt 40 kr, b. Mujthényi Uszló 1 frt, Böszénfa község 1 trt 94 kr, Oyarmath község 2 frt, Brukker József Pattráról 10 kr.Oáloafa község 6 frt, Za. Kisfalud község 4 frt, Szilvás-Hzent-Már-ton 3trt 30 kr, Pantalom község 1 m. búzát "/.. m. rozsot "/.. os, arany éa 1 frt, Tomies Károlyra kiirt Eénzbirság 6 fri, Lövcnshon Jakabra pénzbírság 5 fr, övenshon Jakab könyüradománya 41 kr, HofTer Sze-rénro kiszabott 1 napi börtön váltság 5 frt, Puszta-KovécfliltözBfg -í m. búzol, 33 m. rozsot, 2 m. árpát és 14 frt 70 kr, Kürtös közsóg 5 frt 18 kr, Fájsz község 19 frt, Líbiez Kozma 13 frt, Tallián Pál Osz-topánból 10 m. búzát, VogI József Bunákból 6 frt, SchuÜmár Adolf Boronkáról 5 frt, öiedermann G. 100 m. buzit, Acaa község ö m. rozsot 16 frt 50 kr, Ma-gyar-Atád 2 frt 60 kr, Patalom 40 kr, Ignl 4 fr 70 kr, 1863-ki Bept 27-ón KapoBvSrott tartott népünnepély alkalmával Roboz látván rendozéae alatt befolyt 319 frt, Révfnlu közaég 1 mérő búzát, Várad 2 ra. kótazereat éa 2 az. kukoricáit, Dr Szt.-Márton 48 frt 70 kr, M.-Ujfala 4 mérií buzit ób 4 mérő. rozBOt, Tba»By Gyula . Dr. Tamásiból 2 frt, Gárdony községből 1 frt 30 kr, Kostélyoa Dombó 9 frt, No-doczky Antal 5 mérő buzit és 5 mérő rozaot, Sellye közaég 19 frt, Büasü kQzaég 3 /.. m. búzát éa 10 frt, Sztara közaég 3»/,. m, bnzát, Okorág 33 frt iSwtl^íí11 kö"óE^23 frt50kr, Ecks^in Illés Mikéből Bírt, Vcisz Lipót 2 frt, Gárdony közaég 2 ni.-búzát éa 1 mérő rozsot, Dombó községből 3»/.. m. bnzit, iatvátór. község 5 m. rozsot éa I frt, N-Ujfalu község 1»/- m. huzat 3 m. rozsot és HO krt, Héroy Gyula Bárdi-Bükkről 10 frt, Hat-Benedek 6a Birdazeráazló községek 18 frt 10 kr, Kadarkút köz-Bíg \\l í\' Hedraholy kfizaóg 2 frt 70 kr, Honcze kiiz-ség IBfrtBOkr; Nagy .Led-27 frt 00 kr, Horonyé 3 trt, KálmáuoB 14 frt 70 kr, Dhrány 4 frt 50 kr .Kiaosatond 1 frt DO kr, Bsenna 12 frt, Kapos-Füred 13 frt, Sintoa o frt 40 kr, Orczí 7 frt, Zn. Szt -Pál fr-irllJít,\'\'\'In^b4írt20kr\' Toponir 32 frt. Kaboa-vjl7t/8.f,rÁ?0k^Kar,na-M6rö 13 frt 10 kr, Töroos-I 5?. ,J\'r1?nrP0BTiir VÍroa & frt 8 kr, Kaposvári L%^^}^ÚX6 7 frt 74 ^kaposi méazá-Simonok János kapós 1 urad. ellonör & frt, KnniejB Imre Kapoavárról B frt. F e-l v i 1 & gro « i $ A # Doctorits urnák e lapok S3-ik számában közlött lévétSre. Ámbár a rKanizsai Dalárda" pártoló tagjai névsorában Doűtoritsut nem találok, mégis olhíszom, hogy azok közé tartozik a t. levelező, a Így kUlcnöii pénzre alapított felszólalási jogát el nem vitatva, azt Bum vonom kétségbe, Irogy az ügynek használni akart, midőn egyletünk működő tagjaiban hanyagságot kívánt oBtorosni- Mindazonáltal leveléből kítetnzik aaelhamarkti dás és rögtönitélet, mely euliol o semmikép sem helyeselhető. Mert igaz ugyan, hogy a múlt egypár hóban a működő tagok buzgalma némileg íankadozott, do est az izraeliták ünnepei -a szürctíea napok okozták, nmi természetes dolog a igy korántsem febot jogosan majdnem bunkóvá emonczipáluí a tollat annak megrovásában. Hogv pedig nézetű szerint a tagok keveset tudtak az eddig tartott előadásokon, arra felöljön az nzokon jelenvolt közönség raclv igán jél tndja azt. mit lehet oly kezdő testülettől várni mely keletkéz lekor majdnem kizárólag oly tagokat fogadott keblébe, kiknek a hangjegyekről fogalmuk sem volt, En pedig ehhez bizton hozzátehetem, hogy ily körülmények közt a felmutatott eredmény nagyon is kielégft, a mi karmeatorcink buzgalmának köszönhető. I>o hogv is juthatott eszébe levelező umak a fizrtéat szemökre lobbantani azon fórunknak, kik akknr küzdöttek lognagyobb önfeláldozással, midőn a fizetésről még szó sem volt? Egyóbbiránt legnagyobb gátul aaAlgiLa.dalárda haladásának azon körülmény, hogy a szakértők többnyire vissravonnlnak. Teljesen igaza van önnok, mikor a kereszté ny tagok hiányát felemlíti, amire nézve némánkéra leni. alkalmam észrevételeket tenni a a kuxönacg elé tárni azon nem épeg legíldomoaabb okokat, melyok városunk keresztény lakoaoágának legnagyobb részes ezen fontos nemzeti ügytől visszavonja. Ami pedig önnek a jövőre vonatkozó naiv jóslatát illeti, ennek megezáfuláaa épen a mindnyájunk előtt ismeretlen jövőben fekszik- Kanizsán, 1 S63. nov, 19-ón. Tűth Vinczr, tí.íiií n A\'ui.íjíoÍ DcUirdo titktir.t .Mohács, őszutó utolján, 1863. Beköszöntöttek az őszi (téli) esték is, amidőn az éj jóval hosszabbra terjed a napnál s nem egy ingyenélő fájdalmasan fölkiált: Istenem, mit eeináljal? a hosszú téli estéken, biz megöl az unalom. Ue boldog ember az, kinek az unalommal küzdenie kell, a gond talán folyik élete! De mit ia mondok? Nem boldog, hanem a legszerencsétlenebb ember; szerintem nz un .lomnál csüggesztöbb bíhcb, b méltán szánni lehet olyanokat, kik a munkásságtól elvonva, ra ik amupy könnyedén élnek, Csak nz az emberéi, a ki dolgozik, keze szorgalma, vagy szellemi munkássága után nyervén élte fentartásáL A henyeléa minden rossnafe b erkölcstelennek szülő anyja. Ismerek mind a két nembelieket, kiket éppen az nnnlom eülyeaztett az erkölcstelenség Örvényébe; dúsan meglévén ugyan minden a legcsekélyebb részletéig mit caak az anyagiság követelhet, ds hiányott a —¦ lglkrnyugaloip>Tnely a boldogság arnnyoazlopa. A téli estéket szinto igen üdvösen föllehet használni, anélkül, hogy a lélekölő unulomnrek tér engedtetnék. Vannak szlvnemcoítő olvasmányok, mik nem csak üdvös befolyást gyakorolnak a lólokre, do a lehangolt kedélyt olykép földerítik, hogy legkellemescsb eszmolánczolatok őlelkezvo jönok létro. Ha az Őbzí és téli időszakon át valami elidegenítő, ugy az csak a folytonos esőzés általi romlott lég, uton és járdán a kellemetlen sár, már mint n. nálunk, h\'ol még az Iatcn házába te alig mehetünk. No do még ez hagyján, van a házak előtt itt ott még ia olyan járda, miszerint kevésbe múlt, hogy a ki rajt megyén, kinem Aozamodik a lába, de a veszélyes s \'boazantó tyúkszemektől mégaem menekhet meg —de hegy épen az Őszi, legroazabb ilőazakhan dpitagnek országutat, holott egész nyáron át erre Ugyan alkalmas idő volt, már ozt megnem foghatom. En es tény, hogy Moháca éa D.-HzekcaÖ közt; 6 át íreflaen (híd) dolgoznak jelonlog, tormészotesen akijelelt helyeken a kŐinbijt is felszedték, miért nagy bajjal lőhet az építendő útrészek mellett elhaladni. Kemény-lein azonban, hogy a mogyoi építészotl hivatal sürgetni fogja cz időn kívüli útépítést, hogy a közlake-dóunok ez általi akadálya olháritaaaék. A gőzhajói közlekedés már laaaan bovégrí évi pályáját, jelenleg hetenkint már caak háromszor fordulnak meg aa utasszállító hajók Pest — Mohács között. ? KUOTERAV. Hirek ós esemónyok. A Istnét halljuk a s/omrru h\|rti hogy a-hAcfci utcíában egy gyermek oh által mégroárfttoUi.tVgyer-rouk Bobéi kíégotlottok. Itondelot már adatott, hogy kutyáira mindenki vigydszon mindamollett annyi kutyo^futkos á viroalian, hógy néhány kocáit lehetne ntflgrftknl vrlök. — Igaz, kőris .városban lehet annyi b\'-t látni mint nálunk; n templomokban ugy, mind n vpv dűlőkben botránkoztatják az embert Hy félgaediiilini obek, utóbbi eget ben m^jdnom n tányérról vescik eV Ü rendig elöl az éftét — ajánlanék asigorftnb~éyárá»tjvB ÖBizi fi gdoaásban. & TdrJ\'k-^Bt-MiklÓB váryp+;;a_be!ga bankból 70,000 frank liMlrsönt vett f !, 8% törlesztési kamatra, nem tehetné ezt a mt várusunk is ? melynek oly nagy jóssága van — b miután, mint tervezve vnn, a városház két emeletre fog építtetni; az izraelita kötBég megtette — építtetett egy szép házat, mely néhány év múlva kifizeti magát, a azután a község tiözta vagyona marad. A városhát a a mellette levő hát fel építtetése, dus kamatokat hozandna — s a város vagyona tetemesen szaporodnék; az épitéanek okvetlen megkell történni néhány év mulvo, mórt már roska-dosikt — Nem kellene tehát az utolsó pillanatot várni, hanem előre ifi lépéseket tenni. A Cflnk újdonságnak vegyük I Nem csak külföldön^ dc Magyarország tiibb városaiban is vannak legényegyletük, az egylet faladata: az iparos osztály aegé d -1agjainak módot iterez-túamüvelődésro. — Hisszük, hogy nem teázunk roaaat, ha o húrt megpendítjük, mert az ily módoní aseUem-képzés, ae illetők erkölcse felett is Őrködik, nyújtván vasárnaponként nemesebb élvezetekel a koresmai mulatságoknál. — Ez eszme mikénti felkarolásától fflggend m eredmény; ba látjuk, hogy viee hangra találtunk — a létcsüléa és szervezés módjáról — egy ünnállé csikkben bővebben fogunk szállani. (Beküldetett.) A A Kanizsai Dalárda f. hó 8-in fopj° ren\' deani hangversenyét több helybeli műkedvelő közreműködésével az alföldi szűkölködők javára. /\\ Lakatos Sándor táncz koszorút rendez f. hó lS-án a „2óIdTaa nagy torméKen, s mint jelenti, minden tö-trekvÓBB oda fog irányulni, hogy a U közönség lehetu legnagyobb élvezetben részesüljön, ígéri szintén, hugy tatodén, a mivolt társaság hátrányára levő elemet gondosan távul tori az estélyiül. Ajánljuk a közönöég figyelmébe. Ksen kivűl még csak egyet rendes. A A bélyegjegyek jövőre évszámmal le elláttatnak, miután tapaaataltatott, hogy használt bélyegek njra fel ragasztattak. A A levélhordókat illetőleg, ajánlanánk lobb udvariasságot a közönség irányában- — Múltkor történt, hogy bizonyos árnak fiaetétlen levele levén, a öt a levélhordó bonn nem találván, ily szavakra fakadt: „En itt voltam — jöjjön ő most utánam." Az illető hazajővén rögtön utána küldötto szolgáját 1 forinttal, a lOTeJUtt^ltiÍAltea&ij. A> lftyAlbardó--jgy ¦vál&axulfr: „nem tudok visszaadni," (as Ősszeg 32 kr. volt.) Fel-tesosük, hegy a lovól fonton volt-e rögtöni kézbesítést igényelt, ki tudja a levét tartalmát? tán aa illető jóié te forgott térdéiben — ki felel Árt4{Ite&Mdet«ll:) A E hó Iö-én ünnepelte Pallér Frigye garai lakos, nőjével gyémánt lakodalmát. A férj 10&, a n$ 98 éves; Poll«r, U-ik József csáasár alatt részt vett a török háborúban — a Belgrádnál harcsolL A F. hó 24-én halt meg Marczaliban tok. Kiss Gábor or ssivlobban, élte 70-ik évében. Béka hamvaimi A Dac. 1-én leaz es évi utolsó vásár, melyet már sok eladó a jó síkor fejében óhajtva vár; egyúttal Wajdits József könyvkereskedése ajánlja: épen most Parisból érkezett különféle fényképi albnmok-áa gyönyörű névnapi 4a újévi köocöűtő-jegyek gnsdag a nagy vdlaoatókn. készletét. — A hölgyeket figyel-gwat&tjikj—X^aorsaAnd--hima csigánynÖ igazmondó kártyájára, laflgysr aláírással. Ara tokkal együtt 60 lajkr. A F. h* 30-iu halt el tek. Bittér András nyug. tisstartó — végelgyengülóa folytánélte 78. érében. — Aláás éo béka hamvaira 1 A F. hó L&Ván a homok-komáromi szőlőhegyen két pincse .egéwzen leégett. A Mi&t\'halljuk, a jól Unort o veazodclmoB rabló Kulica Józaef, Koveakillion — jól kigondolt ürügy alatt kiraholt egy ottani kereskedőt Burger nevű iaraelitit. — Nov. 20-An asti ö óra tájban, Ku-lica G esimborijával egy megkötösütt egyént (azintc cimborájuk) kísértKöveakiílpa oson állítással, hogy u r^ilót a birónak átadják — kinek lakása után tudakozódtak is; mielőtt aaoahan a bíróhoz mentek volna, » baltoa Ukását kérdezték mondván „dohányt akarnak Venni," odaérvén C ember bement kettő pedig Kint maradt — A -bet\'rt rablók Burgert azonnal azoÚjába linjtották pónzótkórvo, Bjniután nz átadott tárcsa tartrtlmával nom elégedtek meg. a ¦s»renetét-lcri kezeit megkötözték \'vijr/^ogy ereiből a vér ttsur-gotL & ujjait toUkéwel felbawgBUiki e kínzásra Uurgar;átadt» 760 ajfrt kéazpónsét^gyóhb drágasá-gni«(l együtt — míro a rablók, a holtból 3 benntszo-rult vevő sze.mcláttárft minden drágább portékát elvitlek .vmakklil. — E rablásnak iíire futamodván, a népség vasvllUkkat b más\'egyébbel fegyvorkezvo a helywlnéro siettek, dö á rablóktól folyton. tOseléa-nol fogadtatván, 1 agyonlövetett s ö mogscbesüU. — As általános anraayar b a nagy köd védelme alatt kiarttlt a rablók&ik-eröo tüzelés közült mcnekülnlök. Félóra múlva mogérkestek a kővágó-íirti csendőrök, dn iwak hűlt helyüket találták. K«p vb vár. —... sas\'Tkpsáffoa Mároy Károly főispán urat pána O szentsége á az. üérgely rend yiép keresztje vei fel-dliilbmi mélttzUtott. Ugyn fti\'iwv. háa-n a tisxt-vlitclőiksr nrcxkép-albiimávnl lppto infg. megfelel ingyen kap a Icaposvári izinbáaliin .gyet iwyi. páKolyok közöl, m,ly,Kot ,gy jótékony Slu nlőadasra vineltck. I. Arab,Yzerb, török voli-e azon 12 erőművész kik nemrég Kaposvárott kifent kések között ugráltak i _ ° 2- Hány vadász esik Kapoavárott egy nyúlra ? 3. A toronyóra számait mikor festik he V 4. Melyik kávés csinál legclóaBz^r bukfencet? 5. A vároa közepén mikor renoválják aznn zsun- . dob házakat melyekről 3 napig rscn«g cz e&ü, csak I két óráigcssék is ? ; 6. Mint lehetne kitadni, hogy lt«C2 kire haevott \' nyulÓB bort? i 7. A flzénaEpekulanfl mit gondol akkor, niidCn \' KaUlin napján a pacsirta énekel, a virág nyílik \'\'. 8. A székvárosban 24 ügyvéd Wül hány Ol — azóken laz az: hánynak leez dolga?) " \' 9. Hocy lehet a Johanféle frankfurtert eladni fe- ! hérvdri helyett ? j 10. Xovember hótól kezdve, cpt^ez más,évi tipr. \' béig, melyüc nap az, melyen a füredi ordö alatt üree ; kocsival meg nem sülyed as ember\'\' ! 11- Mint kell megbukni kis kereskedőnek ugy, hogy aztán nagy kereskedő lehessen ? \\ 12. A gabnapiaezon, hetivásár alkalmával, mint : lehet UBzás nélkül (nem adósságot értünk1 átver- ; gűdni ? i 13. Mennyi jutalom legyen biztosítva azou bizo- ; nvos egyén számára; ki a Drávát Kaposvár felé ] akarja — regülázni ? ! 14. Melyik kánikula lesz nz, a melyben nero i caak a nyelvek, 4taoem-ft-inaliiiok is —"ÖrtrhnTti\'-f" 15. Ki azon guitarricta, ki ozorclrni gyulladás- \\ ban, Mnrcoa ablakánál, hat óráig kiecriu a bzivet ? ¦¦: Hí. Tizenbéteser darai; pru l > inr.tra bizunyil- \'. vány daczára csakugyan (-xplodini-f, vcezélyes-e a ; petróleum ? mert láttunk egyént ki itblakon al akarta meggyújtani lámpáját. \\ 17. Melyik borbély miihehben dalolják ezt a j dalt . .Beretválom képedet, \\ Azután a zsebedet." IS. Ha (rráczból hoznak káposztát, \'W\'eatpháliá-bót sunkát, Chinából theát, Jamaikából rbumot, — büt pénzt honnét hoznak ? 19. Melyik suszter ar, ki olyan borból dolgozik, hogy müve cBak két hóig ia kiállja a — sarat ? 30: ^fépésplt IpEZTÍe^e IHájff a léfen .e bpo^ szerkesztője által rendAaendü átarezoo vigalmak, miután nton-utfélen ngy is annyi álarcroat lát ni emBer ? 21. Gundi J. győxi-o szolgálni kávéházában a ttok véndégot -22. Egy közülünk nemrég elrepüli s melegbh\'b hazát keresi) nszép madár1\' csnknLj\'ait g^lya volt-e, vagy szerelmes ? 23. Mi kolera beég van a kaposvári káposzta fej, és a gr&czí fej közt? 24. Melyik gyengébb, a pókhallÓBZál-e vagy sok ember hitolo s boltosuknál ? 25. Mi Icfilfinbség van a proletár éB vftréb, a kandalló és szerelmes aziv között? 26. Ha már a székvárosnak van távirdája, mikor lesznek gőzlovai is? ^Locömotiv.) Közli : Dr. Zselica-dégói Adalbert Fercncz, kaposvári üsillaaúa igazgató a reft»j-jfggdr.___________ B ííov. hó 23-án a polg. ifjuaág kedélyes rigal-mflt rendesett; az egyik rendező a mulatság kezdető előtt talpraesett lelkesítő szavakat intézet a hölgyko-Bzoruhoz. Igás, hogy ez nálunk y&Wmi szokatlan e téren, cgyébbiránt jó szellemi étellel traktálni a publikumot, mindig többet ér, mint a szünórajdatt sok fogadósnak arany papir alatt bemutatott fránesia — magyar pezsgője, oraéozthetlen hideg ételei stb. & Dob Hidalgó — Serenádó — Alfonzé - ablak-dala. Ad notam: „Képeddel alszom cl.u (Á dalt irta maga Don Hidalgó; ganéré tette ; Maci&a-senáaÉi WÍUibdrd.) Itt vagyak, nyisd fel aa Ahlakot édisem\'í Fömbon ivánfai, Képed a szivopicn. Ugy ég a szerelmen^ Csak.ablakod nyisd ki, Romeo s Júlia lloszá képest — bliktri I Hideg aa éjszaki, Mylybcn lovagod jár. Ssiv és bor mindene, S kozóbenegy guttár. Add ido szivedet, r Hadd legyen al-parí; Mennykő lilfs a őaszter, Ébredj lelkem Mari 1 Huld rogyg az égen Csizmám sártól nedves ; Szemem forró kflnytŐl, Melv érted hull MvaV Zsímfutter Mdégenji KzIvAobem ml BajgÓ". - En vag^vok Hidalgó. : Oh, to bzíbérml Grönlandi ozet-ffiadár!... Jég kebled fenyhava, Mikor olvad ki már?. Éjfélen kz ido, Torkomon ül a bor KyUd ki oh, nyisd ki, meri Lobban a puskapor. ágyban üídBgéÍi;z; Kn Itt kin hervadok, — Nem nyitiss ablakot? Szert majd számolok. ° Freistádtler A. a kaposvári uradalom haszor-bérlÖje 100 p. m. rozsot adott az alföldijzükűlkiidök segélyezésére. Fogadja köszönetünket nemes tettéért a szűkölködők nevében. * A nov. hé 25-én tartott központi aegelyxÖ bizottmány Üléséből nyert biztos adatok útin tudatjuk t olvasóinkkal, mikép as eddigi adományok késs-pénzben 7434 frt o. értékre, cleségben 286 p. mé-rflre mennek; az adakozások még folynak. Ugyanezen ülésben elhatározta a bizottmány, hogy szenvedő rokonaink Begélyeséséro a farsang folytáa négy vigalmat ad, melyet utolsója álarezoa leend. " """ -g A kapogvári gymiiftsiuüi épiléaéraadakóitalrr" Vogronits Antal mnrczali esperefl ura már előbb adott öszvegen felül még 6 frt. Tomcaányí István ssobí plébános ur 10 frt. Sehcstén PáLn.-vidi plébá-nüB ur 8 frt. Segösdi sárda 3 frt MáHrJaööö" fal az I plébános nr 10 frt. Gruppon Károly faiszi káplán ur 2 frt Csizmadia József csákányi plébános ur 1 frt. Menyhárt István vörsi plébános ur 1 frt. Boronkay István tapsoori-plébinos ufl frt., Németh József mesztegnyet plébános ur l frt. — Öasvessen 42 frt o. ért. (Folytatjuk.) A magyar nihflhédasitáaaLAMSi.Ii.airjfl)hagy Monaszterly és Kuimik vácai-ntezaiáirattermiben a szász királyi udvar számára bársony-mentét nvuszt prémmel, gazdagon zatoorsott szűrt, szintén fekete bársonyból és aragypjal kjv_&rrt_két fehér oeivcqi alt héten igyane dtvatte-fakatb l^traony -mentét re na el lek meg.-A mail rombol Sainl Arpino hgnoTaiidel»i4«»í___________tJ mentét aaztrakáa prémmel >étíőrtek Nápolyba. Lp ilyen mentét küldenek J^oadonba Sontherlaini hgwti kívánatára. WjJlíöomteU^ftbé«iftt^Wvei nője idnek~azámár& aa idei öszín a neveBett divatkereflke-SéaiaarW mentét kétzltett, ajölAan két fekete bár-Sony mentét rendelt meg. , ° "Kempelen Qyósí „Magyar h^jgpsfcacaímáUtt janoár 1 tői kezdve havif^eta^TsuBnd ki, éspedig minden füset kat BsnaitS arpf képét s áledelráaát hozxa. Üeg vagys^nb gyoaSdve, hogy a derék aaaf-kesztőtől kiáat^ tükörbe sok honleány eréisy érdem éa koszorút nyert náv^ogJ^gyegiú. Megyénk ia ad~tőbb HyeL Előre js^^ámötts^ük t olvasókű-sönaégünket e~THAftitr&r,.\' fc Színészeink a napokban PoaMttyl és Váradi igazgatása alatt megBrkAvén,~eÍ8adáaáikat no vem\' hér 2l-én jnegkésdat^tj táBsiáíCBonow Ágnes czimlt szomorú- müvei, Irta Dobsa Lajos. As előadás sikerültnek mondható, a kősőnnég szép számmal és elégülten hagyta el a termet, Aiit annvival Inkább örvandank, mert a-társaság megérkezését—mint lapunkban tt közölve rolt—-nem a legkedvezőbb hírek előzték m«gj azonban ezen előadás a as igazgatók tapintat ntán frérve, mintán kényesebb izlésü ksxőnségftnk ssámára élveshető ji-^ékn ujabb tagokkal egészitékki-a társaságot, csak minden jót reraflbettnk, s erre különösen a mai előadás feljogosít. : Mint Ezinbirálók jáltndiuk, mivel tartozunk a közönségnek, do mindenek fölött a »llvé«etnokf s mielőtt tinUarankat tflxetéieu\'niegkrtdenők, hitvsj-lást teszünk; h»gy hésotünk aseréBtn helyi érdekű lapoknak is egyik kötelességei kőzi .tartozik a kö-h BÖnség Ízlésére hatóig figyBlroét n mÜréssetrxjni jzép és jóra irányozni, s ha csak egyet nyerünk ki a vn-tódi művészit a selejtestől,-\'— mely gyakrtn müvéssi fényben, do pongyoláUn járdái felIsmerLugy fáradalmaink jutalmazva leásnak. K réssben pedig oda irányozzuk tevékenységünket,\'hogy ne/oiak silnér,. izeink okuljanak, hanem, hogy n küaanság is wrasbb. darabjainkat szótboncxnWa itésxctncg ismerje. A nt-héü pálya nem tövisek nélküli, de mi gojidja^ a gan-, doíatnak a az aaekbÖl kötött köretkeztetéseknak a tövHekkel? , ^ " - v ____ E boveietáa n\|án íg«rjüki:XnW}tty.. wámnnk- ban V. Lászlóra vleiaalirünk^ -__(r) ;» fiáén adatait a „Kötmiow^ Vígjáték 3" falvoniaban, Üsigligflti EdétőL Ha a mii fél rendeaett, majd mfndta \\:í Un öwVh"A fil(.-,L»t tfklnljlfc, elmfti»dliaUiaVnlt \\.é társalat iri™ttTm^.»rT;Mgy » közönségtől I^^kw5 (tíMixiíoklíwS,), Ie»ira.í_ya. * »»^1»- i gyakori are_nátékött —füköaHneég totazéeóben osztozott; Így « ép oly Wkony; m.íht a nournloru jryakorlelát jól tantümanyoaott Pálnné tllan) cb Len-Kiné (Rózsa,) ki választékos, szép öltözne által ia kitűnt. A* est tapsaiból as oroeBlán részt Egrasav — (Egressy Gábor fiaVminT Som ka ti; Lajos nyerte cl; ki falvonisok közt ia hivatott. A többi szereplök szintű -megálltak bolyokat, kik annyira tudták azercpöket, hogy »ok helyen majd kisiskolás gyermekként pör-Mttak el mtodea ssót; a ally dicsereodo a szorgalom, ép oly ajánlatos as ilmtokriek-nem caak tanulni, kanom tannlmanyoarni is. A darab régén az Bszazes személjaetkltspaóltatottí kösönseg közép számmal. .% 2_f-án „Nyqfezadik pont, vágy Brazíliába vágyom." Murger után fordította Szerdahelyi; és: „Legjobb az egyénéé ut," Kotzebno után fordította Kom ló iy, — kerültek színre. Az elsőben Miklósi {Gerard Besül); a másodikba Egressy-(Ernmm-IlW^ Lenkeyntl (Amália,) kífogáataln játékaikkal nagyobb közönséget érdemeltek volna- Egressy, mint fiatal színészben az alakító tehetséget dicsérettel kell említenünk. Krumra Ülésben atyjára emiékesénk, s ez neki elég jatalom cz estvére. ~- 12 előadásra, 6 frt t>. értékért, bérlet nyittatott; jó sikert várunk. _E_r^_ÜLfc pCMtiSei. ¦ T. :V—nik, aj^JW/a. MjHrt-iv»küUsmSpy, titdarfH velünk; Tarjnk •oraldnY - ¦ .__.TariilBa^\'PutealJffliaJlínafolytatást C, S-oak, Peii: A lapról aionnal inUik^ank ^ » kíilde-ihAut mevlrpcitv «¦ vaxais magadra lokUff- As lllctakkal r__ini roir beBiéltilafei rí-nínt bejtélni fctglink} Sok BierencBöt, „A fugaa hnliííftt". Jobb 1 cos he, a til f-ilytan majd as eredményt Jry.Ii fio • _in_Dnkra. \' p. K—nak, Kanli-san: A kOlJQK lóvéira TÜaait kírUnk. .lETílSviS. Elég, ha-kist «Ui még a flaobAhan Ín 1 .Fnuta ba" Kii roperiUssal lehet boggo lakni, s kiadó lehet elább aa. Qyörg ¦ napnAL, ¦-K. Gy— nek, Pcifan: SiWra «oraid ToU\'Jki Iparkodunk ras^felolni mrgbliaBodiu.fc\'; rÖTid ldGn mcffj a iln__. Igércloddcl cIBro is leKÜUlcxttt. J. IC Trtíik » kiadni, di fordulni. M. 8—nak: A ln^rict ana láltuk) cflodálko»ttnk.aflea^aacf!. raiotin aiimunkra küldött mürvk eddig Haha cl nem taYedtefe- T. M. Elvigeilut?tt; most BnQn a sor, megfúleln! a r_,ra-koiáaaak. \' - „A la dalaid" kUtSltetai fog. D. J. B__ínyb_n : Kapja-e On a Inpotf A kíhagy-U-rt ___e-bűc»_l Bn: h ait a #tn.fat npryoleinmol elolYaasn. tudni fogjaoUt. A „Karicjoni ajándék* míg korán ift ran \| astAn ingg jobb ha o h;ly«" bn egy cíűdú bábot - olyan apró pus vedllkat -írt\'ink — ad neki. _ „HiWieInk" Erra a oamra kioSa jött; a jov3rn pedig elámít. „Muflkitli" Ibigen eldalollfik e 1\' „Hol a kincs T Abban o nirben [ebet, de a klldött dalban — nincs. , , , , .Gaidaoagl egyletünk, b a minta kerteaieL# Ji> c^ikk ; íia ason alkalom elérkoíik, adui fUKjuk. SilTböl rogaJjnk enutan 1» küldeményeit. _ _ •" KapMTirott: Nem lehet; lAtapaason un meg bcnuunlirt raielibb, ¦ meggyöalük ai akadAlyokrú). BVárl rarT" — Kar, kr^_^ __? Felelős szerkesztő: EOBOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. i\\agy-Knnflzöa, nov. ÍÍO- A gabnaűzlet e héten búzával i^n lanyha .volt, mérőnként 10—16 krral csökkenve — ro(g a roza ára ára foTssííkkent; árpa kérdés nélkül, knkericzn félig meddig kerestetett; Bzállitmány csekély. Piaczi árak a következük: Bnza 84/85, 86, 87/ 88, 89 fontoB\'4 frt 30—00—70—90 kr. Rozs 79/80, 81, 82 fontos 2 frt 80—85-^30 kr. Árpa 70/71, 72, 73 fontos 2 frt 65—70—90 kr. Zab 44, 46, 47 fontos 1 ft 86-90 kr.—2 frt. Hajdina 70, 71 fontos 2 frt 20— 30 kr. Kukoricza 82, 83 fontos 2 frt 76—80 kr. Bab fehér 4 frt 40—60 kr, kevert 3 frt 70—86 kr. Kaposvár, Nov 27. A mai hetivásár, habár a roaz. utak és cső miatt kavSa termék uzallií áthat ott is lecsökkenté az árakat, a mint ezelőtt egy héttel álltak. A buza 50 krt esett kilánként. Aa árak igy álltak: Buza, 3 Ft 50—76 kr. B.oss\'2 ft 60—60 kr. Kukoricza. 2 ft 45—G0 kr. Árpa 2 ft Zab 1 ft 60—70 kr. A káposzta megtartja magas árát; 12—14 ftéxt lehet százát venni, ez som a java. Széna mázsája 1 ft 80 Mól 2 ftig. Uj bor akója 4 ft- (m. p.1 Veszprém, Nov. 25. As agié emelkedésével emelkedett naponként a gabnaár. Buza p. m. 4 frí 40—42 kr. Rozsé 2 ft 80—90 kr. Kukoricáié 2 frí 75—80 kr. Árpa 2 ft 20—30 kr. Zvb 1 ft 90 kr. r. 1. Lapunk 27. és 29. számaiban „Emberbaráti felhívás\'\' következtében, egy polgári család felaegé-léaére begyült adakozások 13 frt o. é. az illető családnak kézhesíttettek. 1863-ik evi november h<5 25-en Kaposvárott Somogy vármegye ---------feözftoBÉi-segélyxÖ Jbizottmánya részéről Merev Károly iir főispán «¦ méltósága-elnöklete alatt tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. FololvasUtria a nmtságu magyar királyi helytartó tanácsnak f. é. nov. 18-in kelt 89,271 atim alatti intSzvényo, mely által az alföldi tnaóggcl küzkü-dŐk részére ezen megyében begyült termeaztményi adományok eladntni megen-gedlBímck, us azokért bejött késs pénz kívántatik csak minél elébb felkitl-iletai, — melynek folytán főispán ur Ü méltósága fuUzóllti nz öazves gyülekezetet _os érintő tanácskozásra: mi módon volna logczélszeriibb az eddig begyült b"««Tftwhb .megvitatása után : Htitároztatott fd- és alssolgabirá urak a hozzájuk e folyó nov. hó ntolsó napjáig bezáró-bjg l^gyflltÍBTmesztméttyeki)t» Mktwk ft» más lako- s^jelenlétében decSeaber hóelaö napján felméressék, az arról vezetett felmó-rési jegyafikÖDyvoT mindén ;jehraUvokk^-eláirazsák, és az igy felmérve talált gabona linmLl«k mennyiségéről nem szerint elkülönözött kimutatist azonnal Ka-poevirri főispán ur Ö mlts ágához mulhatlanut beküld jók, hogy abbul a központi bisottminynál vezetendő fő kimutatás elkéiíítve a kint levő mennyiséggel öaaze-hangzásbsv hocéUtek. ^ Aa ily. mód kimutatandó gabona mennyiségből azon rész, mely nagyobb mennyiségben,nagyobbfoldbirtokusurak magtáraiban letéve vannak, különösen; I. Csergfa gf Festetics György nr magtárában levő . 2- Szigetap^itíban Odeschalchihg magtárában . . . 3. Hetesen-gf Soausjóh.Jóaef urnil . . . 4. B. Szí-Györgyön gí Festetics Tasziló Trrnál 5. Kéthelyen gf Hanyady Jóiacf nmil ..... C Marezalibon gf Széchenyi Uyula urnál[ t." ~.-r 7. Toponáron gf Festetics Dénes urnái ..... 8. Tarnúcsin gf Széchenyi Fercncz urnái .... 1 9. fíz&csénhon gf Széchenyi Tódor ur magtárában. . lO^Mosgon Biedermann urnái 11. &sige(b«n~b. Wenkheim nr-magUrában . . 12. Rsposvárott Freistadtler Antal ur magtárába ¦- Üszvesen 400buza 1020 rozs Kaposvárott ^ kosmonü. bU^ttminy által 18C3. dcez. 16-én reggeli 10 órakor a megyeház tereSaében előre boesijtott hirdetmény folytán azonnali kész péns fizo-tée mellett a legtöbbet Ígérőnek nyilvános árverés utján oly kikötéssel, hogy a bizottmány, semmiféle\' felelőséget sem a minőségre, sem a gabonának további időre ott maradnitásira néave magára nem vállal, — eladatni batároztatik; ezen árvetés iswtsjtOTdeoélay mely- a fentebbi magtárak helyiségeinké nt, ugy a gabona neme saorénl .aa aaon helyiségben levő egész menny iiégre ugyan, do mérői\'ár szerénffog folytastattnlf Omgafőispán úrhoz czimzendő írásbeli zárt ajánlatok\' .(ofFaríak) ee^ a moai mondott.árverési mád scerént elfogadtattnak, melyek as : illető msgtiri bilyiségbenfo^slt gabona nem szóbeli árverezésének befejezte tttin s»niud:.felWBUiváa^\':\'aS: abban foglalt, és a szóbeli árverezésnél netalán\' -nsgyobli.iD^tjlártilgiéjrt oson gabona mennylaéget az ajánlott nagyobb árbea által verni k&HelesxéUk. Kikiáltott arnsk a pú esi sr mérő szőrén t vétetni liatároxtatAc. A fentebb eUfssimlilt usgfaTskbán levő gsbon^ nemekből az illotő fő- és ahiBolgabírá urak awmns) muatrát beküldeni köteleztettnek a közpouti bízott-mányhos, -hogy azok a megyei jegyzői hivatalban az árverezés előtt bárki által id a hivatalé* ójukban megszemlélhetek legyenek.\' . Aaon esetre irásbeU ajinlkozó, ki Írásbeli ajánUtihoz az általa mcpvoi-ni-esiodókoU gabpim^ntónnyiségárának 10 "/rj^késapinzben csatolni köteleztetik — lenne a legtöbb. igérŐ, az általa e szerint megvett gabona mennyiség égés* árát eaen ánrareseet • aptól seámitandó 8 napok alatt Kaposvárutt s ecgély-zö kozponU Usottiinynil letenni kŐtelextetiV, melyoek letétele ujin egyedül - fog réssÁra az ifletf lir»d«lmi Űriekhez szóló kisdhatéDi utalvány O mlga által kúulgáhalaí, — allénk bzö esefreszily ttW kl nem fizetett gabona mennyiség uj ireanéa ntjacj aa UleUS ajáolkitco veszélyére fog eladatnh ^ Wcrij-irverecéi oosoosak a vármegyében mindem fo-ée alazelgahíró urak Alul kBssdrrt tétetni, basem a ZaU- Someovi Koxlenybe. betétetni és végro Ka-, sOsm af«bada1aaj város tsnsVsiflet Is kaahlrré tétel eukfeléee végett megkQl-tfetai Latarozzaük. > Asces rfsm faiig, Mely wesa- a fectehb elgazájaUlt KegUfakban letetik. hanem részint fü- ás alBzolgabiró urnk lakhelyein, részint pedig a községi biroknál Vágynak lotéve, a dcez. 1-ón elküldendő kimutatáa ssorént az illető ííí- és alflzolgaljtró urak által a helyszínén, a helybeli lelkész éa elöljárók, ugy máa lakosok jüiBniótDben elörc boesájtandó" liirdotóa folytán, ozinie nyilvános árverés utján eladatni, az árverezésről vezetendő jegyzőkönyv aa árverezők és tanuk ítlí.U al.tiratni és a bejövendő pénz mennyiség Kaposvárra a központi uególyaő bizottmányhoz főispán ur 0 méltóságához csiracavo legfelcbb decz. 16-ig kokül-deni rendeltelik. Kiadta YüittlUts I&iván h. főjegyző. Mely ezerént Somogy megye központi bizottmánya által ezennel közhírré tétetik, hogy as alföldi szűkölködők számára adományozott, éa következő helyeken levő gabonamennyiség, és pedig; buza roza 1. Csurgón gr. Festetics György ur magtárában..... 25 00 2. Sziget-Apátiban Odescolchi herczeg ur magtárában . . f>0 60 " SrHcTeBén^grrlSömuBleh-JőrBcf ¦nr-magtárában¦ . . -» Üü -—: . 4. B.-Szentgyörgyön gr. Festetics Tasziló urnái .... 60 — 5. Kóthelyon gr. Hunyadi József urnái....... — 600 7. Marczaliban gf. özécsény Gyula urnát...... 50 IQO 7. Toponáron "gf. FűsteticB"Dénöa ur magtárában; ¦-. . , . -60 60 8. Tarniczán gr. Szécsény Ferenz urnái ...... 20 20 9. Szőcsénben gr. Saécsényi Tódor nrjnegtirában . . 25 60 10. Mosgón Biedermann urnái..........100 — 11. Szigetben Báró Wenkheim ur magtárában..... —¦ 10U 12. Kaposvárott Froisüldtlcr Antal ur magtárában .... — 100 Öszveaen: . 400 1020 mérő. Mérőnkén t\'é a helyiségekként, vagy ia az egy helyis égben levő egész mennyiség egy mérő éa e Bzerént Kaposvárott december 36-én reggeli 10 órakor a megyeház kis teremében nyilvános árverés utján azonnali készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek a piaczi árnak kikiáltása mellett fog elárvereztetni. Mely ÖBzvegre nézve az árverezés megkezdéséig méltóságos KaposmérŐt Mérey" Károly úrhoz Somogymugyw fOiapánjáhog as-alábbi-mínta-gserint nyújtandó lepecsételt írásbeli ajánlatok ia elfogadtatnak helyiségekként, mintázok lerakva léteznek, az egész venni szándékolt gabona mennyiség ára 10°/B-jának késa Ífénzben az ajánlathoz leendő cBatoláaa mellett, mely ajánlatok a szóbeli árverés lelyÍBÓgenkinti harmadszori leütéBe után felbontatni fogván, az azokban foglalt, és a Bzóbeli irverérlegmsgasb ígéretét meghaladó mérőnként! ár\' elfogad tátik, az ajánlóra nézve következőnek, ki a letett 10a/0-linak beszámítáBával 8 napok alatt az egéaz pénzben kifizetni köteleztetik, és csak ennek teljesítése után fog részérő az illető uradalmi tisztekhez szélé kiadhatási utalvány kiszolgáltatni,— ellenkező esetre a ki nem fizetett gabona öszsseg uj árverés alá fog bocsájtatn^ ~ Minden helyiségekbői a gabona minták Kaposvárott a megyei jegyzői hivatalban mindenkor megtekinthetők á hivatalos órákban. A legtöbbet Ígérő az általa megvett gabona mennyiséget azon helyiségben hol az létez veheti által az árverezési jegyzőkönyv kivonatnak as illető uradalom gazdatisztjével leendő felmutatásával, miután a segélyző központi bizottmány sem notalánl tovább száll itást, vagy a minőség és mennyiségre néave semmiféle felelősséget és szavatosságot villaibi nem fog, sem végre & gabona mennyiségnek azon raktárakban, melyekben jelenleg léteznek a további maradhft-táat nem biztoaitHatja. ¦ Kaposvárott tettes Somogy vármegye központi segélyzÖ bizottmányának -november hó 25-én 1863, tartott üléséből. Tekintetes Somogy vármegye központi segélyzö bizottmányának 1863-ik nov. 25-ón költ hirdetménye folytén ezennel ajánlom éa igérera, hogy (Hetesen gL Somssioh József ur mngtárálian levő 30 ipérg búzát megvéazem, ÓH mérojeóra adok 5 frt 2 krt — vagy a megyui BogélyzB bUottmihytól — az ogésB 400 mérő buzit, é», ezer busz mérő rozaot megveszem, adok a buzinak mérőjéért 6 frt 2 krt, a rozsnak mérőjéért 4 frt 02 krt, .... Kötelezvén magama^azon esetre, ha ez ajánlatom mint legmagasabb elfogadtatni fog, az ogész-ezon mennyiség gabonáért a most általam ajánlott ár szorérit esendő egész ösáveget decz. 15-töl mint árverezósi naptól azámitohdó 8 Itapök alstt Kaposvárotra központi a esély zo blaottminynil, ai \'áltálam ezennel bánat péázül .Ida mellékelt lefizetendő ÖsavegoeiriO Vs\'Ját tovÖ . .frt: - . krt ^"f^1****! kifizetni, cllonkoző esetre Icmondvin logtübbét iKéröJogomrol. ^elt.... ----ajánlkozó éa ... UIloh. _____ KI vllrfil: Méltóságos Kapoeroérői Mé,rey Károly urnák, Somogy vármegye főispánjának stb. stb. mély tisztelettel. — írásbeli sjínlat a kaposvári __központi aagélyzŐ bizottmány hirdefAso folytáp. \' KAppityirott. .\'"WftjAte tMuef kiftd^, Up- én nyomda tulajdonos Nagy-Kanizeán, "\' \' . . 25 buza 50 rors 50 „ — „ • BO „ — _ 500 „ -.—56—— -V» - 60 , 20 •„ 20 „ • 26 „ 50 „ • 100 - — „ 100 „ • ~ tt~ 100 „ iNnír>\'-Kanizsa. II. évfolyam ). szilm. 1 ttli;). ducoju bér 10-ihi. ggéplroflalem, kereskedelem. Ipar, gazdászal, tndomáiy- és iiivéSMt/lörJWi Mflgjolon C UpaegaUbb egy ivon jalma hó i-töl kezdve minden hó l-én 10-én és 20?m. — Előfizetést ár pon tán tóküW^sel^telyW^feh^Hír. wííuAiSl pLwií:J.fi.eínÍ?Vre Ur_V7í_kl~ M^de^eIÖ^Ct,B 0 ^lajdonoe kökaön könyvtárát -íz eddigi fenntálló fcltétdck mellettTéT ,i_r_o n h^znáínatja,\' - í^ftS:^4^\'1? kr. —Hirdetések négy hasábos Potít Borért 1-ür 7 kr,,2or6kr. és minden további beiktatásért 5 kr. a bé Wlijért 30 kr. fizetendő. A\'\'MtfM»i &f B-s Ssp késelését (Hete mindén trtrgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. ° ~ Tudósítás & keleti marhavész ügyében SomogybóL November hó végével az ugy nevezel t Ka-laton sarokban uralkodó marhavész következő állapotban volt, A legközelebb lefolyt 20 mip alatt, miről e közlönyben tudósítás nem jelent m»!_r. kiterjedést nem nyert & ragály. A baj h, korábban meglepett 10 községben ő közül egy uj darabra sem ragadt. A más Ötben azonban mt-g mindig uralkodik; ámbár a megkezdett istálhizás által megkevesbített érintkezés következésében a rr-gály sokkal lassabban terjed. Az utolsó 10 nap alatt vngyis nov. 2l-töl 30-ig uj beteg lett 65, mi a korábbi 29 beteghez számítva az Összes betegek számát K>4-re emeli. Ebből meggyógyult 30, elesett 4. leüttetett 2. beteg maradt 24 darab. Az egész járvány alatt idáig megbetegedett lói")2 durnb, miből meggyógyult 540, elhullott 1173, agyonveretett 15, még jelenleg is beleér 24 darab. A marhnvi\'szer- körii} en gy^m-mé^jegéssség\'öa-miiülia-íiUitó darab— A vész legnagyobb fokban uralkodik Vons, FÖnyed, Sávoly- f&)iiklmn"-s--Br marúthi pusztán. Mig. etájen jnmilen. .figyelem, fordíttatott, hogy a vész tovább terjedése meggátoltassák, addig ugyan a marczali járásnak alsó sarkán egy uj focusból czipeltetett be a vész. l\'orog sz.-kinílyi mészáros Horváthország-búl Knpronczáról vágó marhát hajtván — ezek köaül egyik fertőzött volt, b mig ez a szolgabi-róság1 tudtára esett, tőle nemcsak a mészárosnak a községi falkába járó négy darab marhája betegedett meg — de ezáltal az egész 272 darabból álló falusi nyáj gyanússá tétetvén a bunkó alkalmazásának lehetősége megszűnt: s n baj tovább terjedésének gátlására nem maradt egyéb hátra mint Forog Sz.-Király község-nek lehető szoros elzárolása — s nehogy Hor-váthország- és Slnvoniából, hol a vész küzhir szerint több helyeken uralkodik, még más helyen is át liozassék — az egész Dráva mentében az átjárásoknáli Őrállások felállítása. Tán sikerülem! a tét^eg-ftségévei a ragálvt ez egy helységre szorítnij— s ott elnyomni. Babocsáu egy pár darab marhának megbetegedése — s egynek elhullása ajkaimat adott azon hir terjedésére — kogy a marhavész ott is kiütött; de szoros rendőri s orvosi vizsgálatból kiderült, hogy az elesés és betegedés más szórványos betegség következése. Kelt Kaposvárott 18L3. decz. 4-én. " Dr. VIÖY fiorvo: ?1 &&\'%r^&l&.& ason könyöradományoknak, melyek a szárazság 0far~mYégfe jutott alföldiek fellegéi ésére" 1863. óvi oct. hó yégi4g_ befolytak Somogy megyében. ——t ÖÖjtün István K.-lTJhíkról 2 írt." "Kaposvári is" raelitn ifiuBág 14 frt. Kaposvárott volt arab művészek által rendesett előadásból 1 Q 40 kr.. Almamellék 45 frt. Apáti 7 frt 20 kr. Gyöngy ö emellek lő ft ¦ 10 kr. Hatvan 3 frt & kr. 51. Lukafa 2 frt 30 kr. j Jiozsgó 40 frt. Pata 3 frt 20 kr. Szulimány 40 frt. Kund Vincze nr Fajszról 50 frt. Lengyeltóti község 70 frt 20 kr. Kis-Lak ö frt- Büsbü 93 frt 40 kr. Mácz János plébános Fajszról 5 m. rozs. Fájsz feöaség 2 ft 30 kr. KőrüBbegy község 4 frt. Ságvár 7 frt 85 kr. N.-Berény 22 frt 00 kr. Bábony 10 frt. Megyor 60 kr. Kiliti 52 frt 20 kr. Juth község & m. buza. Hsalay Ferenc lelkész M/i m. buza. Tallián Lajos ur Ádána--vi-Y\'ilt m. biisn, 25 ra. mzs. Kiss \'János-lelkész 1 m. rny.B. Kallós Károly lelkész 1 m. buza. PctD<=i Fe-rentz tisstnrtú i m. buza. Varga kasznár l ra. buza, 1 m. rnz. Hcszáms Károly !G/: m. rozs Adánd kős-ség ü m. rnza. Szabadi koz^éj; 2 frt 40 ke Gsoma-község 10 kr. Pula község 2 m. busa éa 10 kr. Alul n község 2 m. buza. Berkes Gálmr Zs. »zt Páli kosra kiirt pénzbírság 5 frt Andoes község &m/í J«._ kétsxcria és 3 frt S0 kr. "Zies község 8/: ni- vegyrs ée 92 kr; Fiad f*/1 -m. vegyes- és 40 kr. VágecallÜ— ra. mz-. Kára 2 /: ra. rozs és 14 kr. Miklósi község 3 m. buzn, 3M/; ni. roy.s és 5 frt 80 kr. Kis-Bér 9^/: ra. rtizH és 4 frt 12 kr. Falu Szemes község 33 kr. túszod" község 33 kr. t>rda község 40 kT. CfiaM kőé— -ság 30 kr. Bosnyák Lajos ur 20 m. busa. KJs-Bcrény község 5 frt. Háes k&zs. & frt. Üreglak kosa. 10 frt. Tót- Gvngy kösség 30 frt. Lelle köSBég 61 frt. ÖzŐl-lős- (jyőrök község 59 frt. Boglár közs. 24 frrtO kr. Túr község 20 frt. Sznlay József ur 2 m- rozs. Ga-más község 44 frt. Visz község 21 frt. Csapéi kőz- \' Kéj; 40 frt. Trdeki község "30 frt. Bersaenyi Farkas 1 m. rozs cb 1 frt, Gállovita Viktor 1 m. buza, Ber-z&cnvi Antal l m, rozs fis Ttrt, Kronekker Miklós 10\': m. rozs, Lájpcaig István w/; m.\'rozB, Berasenyi I^ajoa l m. rozs. Molnár J.? 8/i m. rozs, Lájpcsig Jón._ ? m. rozs NikláróL Kund Vincze Faiswil ÍOm. huaa, \' Zamárdi kézség 49 frt 16 kr. Endréd köaaág 31 frt 03 kr. Poasia- f^iniiiiiiiiniii Trflinmfp fi firs fliJémJ rfftntfn^j 3 frt 54 kr. Jákó község 40 frt. Qtiro kiitség 50 frt. Ceükül község 40 frt. lien ész község 19 frt 50-kr. N.-Atád község 40 frt Ötvös község 30 frt 70 kr. Kónyi község 13 frt. Udvarhely község 40 frt^Ho-romfa község 15 frt. Vizvár köaség 20 frt. Bálavár község 15 frt. Tarany község 35 frt. Kis-Korpád község 16 frt 90 kr. Teklafalu község l"/! ra. rota. Kéhfala község 1 m. buza. Nedeczky Antal ur 5 m. buza és 6 m. roas. Az eddig közlőitekkel össaesen 7434 frt o. é. és eleségben 287G p. m. (Folytatják.\') Falu ós város. {Ch. S.—nak.) Jó barátom I azt írod, hogy C-aak „falun" jó még aa élet, — Városokban üdve eltűnt, És coraáncEa semmivé lett. üli ne nézd a városokban Oly sötétnek a világot A minőnek a csalódás Bokrain át nézve látod. Liad 1 e bokrok oly sötétek A minő a oeív keservo Mely csalódott! n városokra Van sötétlő árnya vetve. Városon is van nemes ssiv Moly sziveddel ösasadobban, Lángol a nagy ós dicsőért Kedvben ugy — mint fájdalomban. Városon ia vannak lcdkok Molyok minden gondolata . Jobb jövőre tettre készen Vár, mig Isten aat megadja. Vároaon la vannak, a kik Gondolatban, óraolombon EgyésBlnek... egy üröm a bú KUnye fénylik a apomUkbon. HIrioD kifeoívo minden arca ott, Vannak Üssta égi kánolcv.. Hattá ssemároin M, mi rájuk íáaent sugárral ági féáyt v«4. \| A tudósnak"— hogyha az 1 — nincs i Képén LÖgj se daez — se lárva. -. - Homlokán nagy eszme fénylik Uj világot esdve — várva. Mért tagadjam ? jól tudom, van Városoknak is salakja... Több az ember, érthető hát: -Több is annak ott az alja. Ab de hidd, a rnt salakból Van kiválva szép aranyja — S hogyha számra nem ? de béoaro A B&Takját túlhaladja. H hidd el, az se mind arany — mi A falakban annak látásik... SzÜzpalástba öltöaötten Gyakran a bün alja látásik. Érdekeknek a falukban^ Sem hiányzik vad coaö/ja... Eb aa érdem a jutalmat Mindeniktől ott se várja. A barátság sokszor ott is Méz — a melybű van takarva Rót kobelnok átka, mérgo -.. Van aziv ott is türvo, csalva 1 Városokhoz vagy falakhoz dEűn. — nomos — nagy nincs lokötvo... Saak koresd, fel U találod rí ugy — mint pór kürökha\'. Vorbot a sziv áldva dgőn Durva Díjlrbon éa bíborban .. • Láid : arany nom csak aalakhan — Ebből már kiégve is van I ~ r~ PAP OÁBOB. ^spCtsVáiri szinliÁz. Mint mtóbbt-aiSmuiifcban-igérfik Tiflft&alérQDk- ft noTember 21-ki alQadáira, illetőleg az moh cstót kellemesen kitöltött darabra. Midőn ugyancsak lrgutóbbi saauankban köslölt hitrallásunkat kOrfll nyilatkoztattak Tolna, mily Tissonjban ?11 és kell állani lapunknak proTlnpaSáliB s így helyiérdekű1 lapnak a műrészét és kösoDOég kSsött anélkül, hogy raagtinkat afíoSfiXAknaktartanék, anélkül, hogy sainbirélatainkkal ákir a „Hamburgi-sohe Dramaturgié" akar a „Kritikai Iipek" íawjlé kivánhank állani, iemétal.e kiemeljük aat mikép a sok teendők kist aaeUemi munkiláégunk egyik ÍBi-ránya: a mBislés fcBrtli aaumék tisatálisa átaUhao, különösen pedig és -óoncret. as egres mÖTökben Saá-lelt aiépaégekVagy hiányok ki\|elSléae, t el«aekMli elronáa által, as egyedüli ssépéaseti torrényakheai visaaatérltis éa eaeknek nemosak a touvllág íe laiun a társadalmi életbei átaiiTárogtatássv s igy aaon k«á-votlen saellenri.hatás osélúnk, melyei minden lapnak — hí elT\'eket határoaottan Vall — olraiéira Eattni kelL onélkül\'életének sénVmi: értelme se lerélu-1 ^ Mint mi, ugy clTuéink is tudják álrasni a a#-pet.jét, nemest; w Télflnk együtt bírnak amas adománnyal asokat felfognr^r falfogTa aa abbéi.aaifUia-xt> énoteket kedélyflkhos bocsátani. De énekeink a igy érsetoink ia gyakorta csalnak, s IcT aa oltno midőn JU éraelemitélele alá kerül nem riflttn tévútra Teaetutrán hamisan ítél, a ha eat * asépusTésaétM-aalmában teaai, álislésben nyilatkoaik, mlaa lalésí orlÜca,.hlányánrmututna, -r -.^ Valamint magitéUflk mindennapi aMttskbea mlndaat ml körülünk été. általunk Utasul ha oaéU-rányot-e, ugy mi a raU.éaaelkon klrannnk bhonros criüclammt melynek ttUén itbocaátra a láfgrakat meglássuk kialljlk-o a próbát, hogyha bjén. sufif _S»o-kat felUÜonal moréMkkn^ elfogadhaMttk. E hitvalláaunk mellett TédirmtoskodaJ tm akarunk, caak annyit kívánunk még mefltíyMBii Mff H«a oriüolsmns — bár keoerűkenjér a aa dtariU .1 «f 160 $> Hal adjunk a haladvi R^gr-KaoraM^fea. n°T- 27- — Csalódonk, oraimyha ast hiazazfik : hogy a polgárosodás oly sok ágasatn küzdterétt a kívánt mórfokot sujtá-sos blndsbsndáskodásiink vagy szépelgő szdrahunyá-~ aunk utján is megülhetjük. ,.r^fömmftim,.mfotvm,mcgtióUs." Vidék kÖfflXanyaek neavle^ sMiitebb föladata: mint a társadalmT mozzanatokat á helyi érdekek köve tel n^i^iierén t, a a e gy e térne s^bTa I~a 2ás jó" a a tTTrí ny" iát b a n lobogó sstfs Fáj a~a> iáit frjgys sitejii; mert ily egyes i-tág\'inálkfil egymást félre — vagy meg nem értvén, teendőink tömkelegéitől ki nem bontakozhatunk. m i\'Sm súgjunk tehát közlönyfln k ellen, ha bistoB- ttjj matatások- által koronként figyelni estet a társadalmi ferdegégakre, Aa ily lovagina módon történt fásaeks&élldztetéa alkalmával nyert benyomásokat vegyük társad a Imi érettséget tanúsító nyflgDdt kedélyryeL : _Hlncrrendén araira az: hogy lámpagyuj-togatóinkat a holdyárására senki sem figyelmezteti. Nássfink eaak komolyabban ezen ktamyságnek látsaá választás szeme közé, r ~láLsf"f^afc? Mílyáblf alkalmas anyag rejlik benno fi kosk-o-lyhtntáaré. \' ; Igssv Bogy a közügyek gyakorlati kezelésében as illei& tánygagk gyakran nem kérdik azt: vájjon a tuvitel a isagaiertóméBysibsn^na^^k^ tetasik-e vagy nam ^de még is tanácsosb, a bol csak lehet, pedig sokszor lehet ám, csak őszintén akarjak, a kivitel eredményeit a kösvéleraónynyel ös B sban gz á s b a bonni. KivllAgitiai jelen rendszerünk mellett a lámpák ezaporitÚBára,-mint monda .i szokás,\' gatyás pol-gárfeleink aligha szavaznának, nem mintha a pdgári művelődés ama nemében nyilvánuló csinoso-ilisnak\'Tagy a világosságnak konok megve-löi lonnének, fúlfogáink sokkal józanabb; hanem t ági tásjótékonyságát & öm tapasztal-hatják. Ha az ntcsai Idvilngitást helyi érdekeink —gjMM^éqt-vetjflk-a-megfon tolás mérlegére, cgysaeiüun oda\'nyna^Msmüank: rnizzerént kivilágításunk esü S^loUjrái^ fa^^ aa trtezgSsr^teljaaanfnéptelcnek^-sőt még- az: emeletes la-kok- ablakai is rendesen elsötétednek. — Alkonyat-feertér hau as ogysaresatt napszámos munkájáról, alkonyatkor lóttat-futtat a kézműves és számtalan atfládfB ezáit-asért ide-cda, hlkonyatkor járnak a barát-\'S\'rdkónkdr, aa egylet, kaszinó a nagyrészt a kávéházak látogatói is. T ABie télF:ÍIkonvntn"nk 6-7-« óra közt a hohftűIÉfcfcürai, midim csníiJS -íj ára Célé hjntixpánk. tmim \'írttal szemlo, fSUgáV n ItsaplRat .padig .«* líIeTÍToW fao s z~au tÍtakm_r ék oö ság«áI.fg_-. ^s5~áttóriyaTi par eötéTórára mÖg^hcm^gyiyljf.k. a járá-kelSkro nézve, a c^öpö^lápc&Ssoiels^yilt árkok a~esatprnák miatt valóVan veszílyas.— Miért no gyújthatná meg a holdfeljövoteloíg pár órára az a lámpaszolga lámpáinkat, amiért no olthatná el, ha a világító, anyagot a holdjáráHavasarónt" kimérni nem tudja, annak idején tisztes gazdálkodásból azokat? Megteheti bizony mindezt..... caak az illető tényezők a közügy e nemének órdekó-b^W tartsák jészöktől oly kellemcttan vnjjuninok az orólyos beavatkozást! VAJTI. néhány mzó, sTnagysr nyomdészat érdekében. Ason meggyőzödé átül indíttatva, hogy szavaim ! nem hangzanak ei a pasztában, bátorkodtam tollat fog-! ni, szakrúánk — a nyomdászat — érdekében, a élo-" tömben olöször a nyilvánosság elé lépni — megvosa-tegethetlcn biróul híván fel a közvéleményt.\' Igen, mindazon szegle teás égek, morális és materiális hátrányok, melyek a nyomdászat művészi életében előfordulnak egyedfii, csupán s kivételesen csak a művészi közvélemény e az ebből kifolyó nézetek D ítélet által simíthatok, egyengethetök ki — b orvosolhatók a bajok, melyek különben gyógyithatíanoknak tartatnak. Hogy mik legyenek esek, nem tartozik ugyan ide"— de mellékesen érinteni fogom azt. i Tény as, hogy mi magyar nyomdászok a müvó-jszet fejlődése fokán — szemben a külfölddel, igen ialaot állónk— o mellett nom sok kedvet mutatunk a thátadásra, a mi igen egyszerű, midőn nincs buzdító i szó, bátorító példa; egyszóval hibázik a testből a lélek. Ebben járul még aa is — hogy a nyomdászat nálunk mint művészet nem igen respectáltatik, s van rá eset, hogy csupán mint anyagi kereseti ág űzetik — Bokszor avatatlanok által is. Nem lehet ily körülmények közt csodálni azt, hogy a mit a nagyobb rósz tud, az nem más — mint csekély technikai ügyesség, művészi tökély és zamat nélkül. Viszonyulván ezen állításom ugy. mint ti, 10-hez. Mert bár vannak egyes kivételek, de ezek el-vcBinek a pok között,..vagy,Js inkább észrevétlenül marnának. Tagadhatlan, miként az ipar ugy ága sem kénytelen oly sok akadályokkal küzdeni — mint ápen "ozyybár nagyrébst—lg^yözi ia~tgokat,~dg biBO"-nyos korlátokat mégBem bir lerontani, melyok a művészet fejlődését csak annyiban gátolják, u mennyiben a sajtó irányát szabályozzák; mi szinto nem lanno baj, ha Q u 11 e nber g-oitárdTTTgmr—-fttduzat tüs; Ha a divat- s más sokfélében tudjak a külföldet utánmrni, miért ne útánoznók mi nyomdászok abban, a mi tétünket biztoBitja, h a társadalomban tisztes állást foglalunk el általa. A külföldi, különösen a német nyomdászat érdekei egy szaklap által kópvisel-vék, a ennek köszönFemelkedését; miért nem tebet-nök ezt mi? kik aránylag kedvezőbb (?) anyagi helyzetben vagyunk, n azon áldoz t melyet tennénk, dúsra fogna kamatozni. Volrmmt az ugar neoatefom eocssaii, «gy n roaa-ezul uilvelt fiild ia aiUny"törmésUioLrwtílító munka VQa bturgalommnl pároButvn, fe"r«ra Mfla gyüm&lcsö-koft; mi pedig ottö! IcgjobbaitJrkizu.nI^.lwnioQztónak teta&vén előttünk .még a gondola\' is, dy^mibc kezdeni a ez.nem bátortalanság, de ason fél meggyőződés, hogy mihdyt kilopunk a norompóbii, azonnal legyőzetünk — ea ezen véleményt az öuzcb igen io haaznára tndja furdilaní, bilincsekbe vervén a tcatet, hogy a lánez nehézsége b n börtön nyirkos lege tétlenné tegyek a szellemet, elvevón annak rugiinyuaaá-gát. — L^V\'-n tehát közöttünk egyetértés, képezzük magunkat Bzakértő nyomdászokká — a nem lesznek alógjüvedclrauzöbbáuáflok idegsoakkel betöltve; vá-bszazunk egy Bzigoru birót — a közvéleményt, s ez megfogja büntetni mindazon kihágásokat b önkényt :— molyok a nyomdáaüitűt Icalacaoiiyítják, s b jogoB köyetofóst háttérbe saoritják; bogy padig aa ígo testté legyen, alapítsunk egy SsakfíAzJÖByA 1 Ez\'legyen d zakóié tünkben felmerülő kihágások, s hátrányok felfedezője s azoknak büntörvenyazéke (Fehmgerioht.) Szellemi tápla — a művészet ápolója, s ajándékozója azon büasko öntudatnak, hogy mi kötelességünknek, mennyire tőlünk telt, eleget tettünk. Azon elönyükf melyeket egy ily-szaklap nyújtana, megbecsül he tétlenek lennének. — Mert tudnunk kell legelőször azt, hogy mi nyomdászok vagyunk — ós hogy mily állást foglal el a társadalomban a nyomdász ! Ha mi a művész nóvro jogot tartunk, illő, hogy e, inkább szellemi mint anyagi foglalkos a asükae-golto igényeknek megfeleljünk; váljon megfelelünk-e mi ? én azt mondom, hogy nem ; mert; a nyomdáas-nak tudományos képzettség- és nyelvismereteinek kell lennie, van nálunk? igocs száz között tíznek, azok is a régi világból valók — mikor még typographusok voltunk, és nem kompac-tor májszter- és legények. °) Esen lealacsonyitásnak nem azon kor szakavatatlansága, melyben élünk — de saját magunk vagyunk okai. Úristen t lahet-e ez máskép ? mikoeji most felvett nyomdáastanulók kétharmada a nyomdában tanul olvasni, igy igen természetes dolog, hogy kevés nyomdászt megillető műveltségű b jó magyar szedőnk van, — ezt leginkább a magyar lapirodalom érzi — több oly egyéneket flud-núk megnevezni, kik egy szót sem tudnak magyarul mégis magyar lapot, vagy munkát szednek. Teaaék aztán az ily tlótáa corrcoturáját megnézni, a euk kihalói nem látni a betűket — mi egt műnyelven Land-karte (még nincsenek magyar mükifejezéseinkl nevezzük. -N&-k-e^flgteljfte^töluDkvac^B^irigyaégnekj" ías nem irigyeljük a bejött idegenek keresetét — ez nem Fakazik a magyar természetébon, de azt a kis nemzeti gyengeséget csak mindenki megfogja bocsátani, hogy hn-mr magyarok^rÍohTizir=\'lglinHarTk J sajáTlíazáiiU-ban, az elsőséget fenn akarjuk magunknak tartani. Nemkülönben, Bzedöket vagy nyomókat ssük-Bégelö fövároBí és vidéki princzi pá linók, e lapok utján legbiztosabban kaphatnának szakértő b ügyes nyomdászokat De térjünk moat a — ha — leendő lap tartalma- 6 alakjára: a mi a tartalmát illetné, az magától ") Hoifj cí így van, atí a pruriiicai&n lep jobban éress ük, a a -en fifTTi-lraolleiiBég, mcljcl illrltrtlnk, Aronroesy. oknakúdáaok-kSvge— áldásoB lehet-ott az irodalom-xa,:ngy, mini magára a társadalmi életre, hol a komoly ---Tskat ntm keayaws kgoarak-aagfl^engedjak ki áltocni hanem komoIysApüÜcal, ayugodbm az elme nyelvén besxálnú „ l&Ki.hógy a saenvedélyektől sokat lehet ta^ iiplnL ae mi mégis nem a sziv hanem as ítélő hideg ipatől kiváDTink oktattatni, mely ha néha bicsaklik », r^. n«m hibsahai annyit, hogy»más elme ismét .Myi^nft^hosnai^a^jnig^ legtöbbször,! jaem_mmdjnikor.--^roqti: a r>í-Sh térjflnk: tárgyunkra, tudniillikDnbaaLajos frMv.iil.ztrseWMliáüak^ _ . \' AHnnyady^sCailtó párt viszályait ha jól em-té^Mflak irodai nwnkban Ötfélekép dol^zták f«L iBg/ régi kéaLmira:; emlé4ps«nk ugyanis anélkűi,: ih^ arti^jét; tadttik. r fállaaatban megaeveznl: JelWiMlta haaai &t<m«linfla«v e* eplsodjalt KiaJa- íváhU koa^, VWMrtmrtynk artCWUeiet is Hnnya-t^iajt" dsOmfi fii^njájibw j-, oagyedaw lalálkosiuk n\'V ^.zaarftyaísii riafltí ^iV^perai szftregetI>ob.a ^keaknrúand marad i kfladtáwm. "\'Itt azonban IsmétfKisfaludy Sándor Hunyady-JHDrtW kW;fc^.^iR^Jc;iDhilií\' annak rae-Ifi^Btef^jí^el^rtdl ;<«atfjárál végsőd vén ötak ia \'^felarjea a ném^^Wa^t\|Ök «gyébbnek minta 6^%ordi>fm^il$%ó«ex4ÍWaL A\' talódS-tfiU "Jlak tflrttMlmpnkTj^Hm^yady JáTws ha- hogy mai-, iljiil »¦ masisát, a régi jó és gyakran nem azorosan a tárgyhoz tartozó epUodokhan elbeszélő Fesslerből veszi. Nincs 1b nekünk ez ellen semmi kifogásunk, mert a lángéssnek mindegy akár találja tárgyát öt sorban leírva, — mivel teremtő ereje tud indokolni; akár Sédig olvassa azt a régi lomtárakban feledett hossza-almás krónikákból; neki alég, ha a cselek vényt tudja és meséjét habár nem Bzoros történelmi hűséggel, maga alkotta csel ok vényekkel indokolva kiviszi. Es mi még a történelmi igazság(rovására ia megtap-soliuk, mert ka a fiJcaelokméuyt ugy adta de annak mikénti. Éörténhetöségét a lehetőséget nekünk a lélektan Bzalaályai ssoránt kétségtelenné 8 hihetővé teszi, mint költő megoldotta feladatát, a koszorúzzuk m0-veért; atflönben jobbak lennének a száraz habár versbe öntött krónikák mint maga. a drámai költemény, vagy jobban a párbeszédbe szedett történelem is dráma uendna. így találta Kisfaludy Sándor mini maga megvágja a tárgyat Haltai és FcsflWbon, igy indult különösen Vörösmarty majdnem Shakspearel lélekkel Fesslor után. Dobsának mindamellett, hogy elŐWíi -voltak tr darabján Fessler tanulmányozása látszik, még is no-heaebb voltai egyengetett uton haladni, épun azért mert olŐzŐl voltak, kikat jól ismert, a ha nem csalódunk legjobban Vörösmartyt. Nphózichetett pedig utja azért mert a plagiu-. mot kerülnie kellett, a mégis ugyanazon szeméTye--k^tha«ttálva Vörösmartyval, do ugyanazon szonvo-délyeket egymáiwűi öBBzeütközéaben, tartva, kolönöHv díszére váírti talilákoa.yaágának, bogy szorgosan ke-" 1 rfllte azokat.a Vörösmarty darabjébaní situatiókkní hasonlóba hozni r tndváá; mlkép.^hoatfnló aituatiók haaontó ti»görfUkotképesnek.1\' tgy\'például Bonow Ágnest Hunyady Lászlóba teaal SMrelm^W, a ö» majdnwn datlabjának douá nja^tWz^^ üflíslTén, eszel menti roog-GziUenől Hn< nyadyt, esael biztos ltja a királyai a Huny ad y fi ikat, vágre ezxel ItooMljn meg Lászlót. Dobsánál rbaze^ mélylyé emelkedik c nő mint a Csille] öa Gura közti gyűlölség kőzvetilője, .mint á kiongcsztolés 6» b«>szu-lás angyala, Ö Dobsánái Bzorooan & fő csvlokvény eszköze. Vörösmattynál episodians alak, — Kisfnludy-nál épen dlmoflódiki —¦¦ Vöröataarty öt szerelmében csalatkozott s ez alapon elkeseredésében bukott nőnek festi, ez viszi arra, hogy legyen a király ágyasa, do mindon befolyás nélkül a királyra, ö Hunyady Lászlót nem, s csak a királyt nsűrctí- Megjegyzem röviden, hogy Vörösmartynál a tragi-cum Czilloi bukása, mig Dobsánál a királynak két-BégbeeseK halála,..Mindkettőbon a, bűnnek hüntotéao az alapeszme. És igy igen, világos az, miért kellett Dobsának kiterjesztvén a tregicumot László lefojcz-tetósÓn tul a király raegboazuláaáig, Runow Ágnoat fö-jollommó alakitni. Mindamellett fnlotte nohéa volt egyrészt Ronow Ágnes Hunyady iránti szerelmének indokolása, másrészt a hasonló aituatto kíkorOlóse, ez utóbbi mivel már előttünk fekttdt a olassíans példány Vörösmartytól. Vagy ol kéüott rTagynrRonow Ágnest darabjából, do ekkor ha csák á historiaiíog gyanúba fogott Hookyzanátnem használja, ámérgesésutolBÓ joleneto b így a^tragicua^kifcjléTolesik; vagy fölhasználja Jlonov Agneat mint mellékisomélyt a akkor már opi-sodicusBá válván j^b>\'ktti^Ú \'"vöra\'ainartyt; vagy végkép el kellett volua liagyiiJa, hogy bnnonló situa-tlot no toxemtBenTőröBm\'árWvai,\' tnílyonnuk még a lelki állapotra1 nézve ia találjuk "a Vörösmartyéval, ha DnBsa H-ik Jp\\v, &> Je^enóaót a Vörösmarty III. felvonása végjeteDdaáyc^egyb Ez az: Ágnes flaaaony. vagy Joány:-- mert nom tudjuk, pedig tudva ast, tragicomiousobbá válhatnak. — Kisse léloktaniatlanul következetlen szomélynok tűnik fel ^lötttUfe 4aJanesB4«id»o^:igy he szél; „FoHaRvnv\'norjr- aiv^atiiaéB?^\'\' (liV.felv. 4. jol.) a ugvinitt később felkiált „Óh méri ~aúm találkoztam vele akkor mldőii míg áríatlLsri valék, seorottóm vol- értetődik, hogy eaupán a nyomdászat köréből, múltjából — jelánéból volna vccrtdü ; ntiyng nrm fog hí ányznni, a mopedig a feldolgozóét illeti, ugyhiazem tidálkozandnok-üly nsonidászuk—kik n« mosok betűket szedni, de BzakboHÓrJokozéBokct íb fognak Imi tudni. Alakját illetőleg, 4-cdrót cbíuob kiallitáaBnl magyar-német nyelven (miután hazánkban u bins!.Ülőtt nyomdászok nagyobb réazo németajkú, reáliái a külföldiekkel is összeköttetésbe jöhetnénk) minden 15 nap egy iven megjelenve. — Hogy pedig nélkülözés nélkül lehessen e lapot tartani még azoknak íb, a kik szűkebb anyagi helyzet közt vannak — olüfizotÓBi ára a körülmények Bsorént a legulcsóbb lcandne, nem levén ez speculátiv vállalat. Hogy pedig e vállalat életbe léphessen, pártolásra, van szükség, mi -Ügyszeretet mcllott könnyen űlérhotö\', mert; vegyÜk[ hogy Magyarországban mintegy C8 nyomda van a kflrülbelöl 800—1000 oyoradáBz — ha tehát a Budapesten létező 280 nyomdász közül csak 100 is előfizet (pedig ez lehetséges,) b a tiirztr.lt főnökök íb fogják pártolni, ngyszintc a vidékről is vagy X00 elöfiaetö lesz, Erdélyből s Bécsből szinte várhatunk 50-et; 250 előfizető fedezhetné a lap anyagi kiállítását, a mi pedig a szellemi munkások diját illeti, azok legszebb jutalma legyen az elismerés ób azon öntudat, hogy mint hazafiak és müvéazek megtették, kötelességüket, _ A pénzek kezelőjéül valamelyik t. pesti nyomdaügyvezető kéretnék fel, a lapban közzétett nyilvános számadás mellett; a mely nyomdában n lap nyo-mattafenék ío. — A szerkesztő dija, a körülmények eserónt határoztatnék meg. Végre : nézeteim helyes- vagy helytelenségét a szakértő t. olvaaó bírálatára bízom, s ha hibáztam — vagy roszak indokaim,-szívesen elfogadom a figyelmeztetést s csáfolatot. Must pedig a nyomdászok szokott fel köszöntésé vei búcsúzom el t ügy társaim- s más olvasóimtól: Estes áld meg a mSvéaaeteí! Éljen __ hasal ARANYOS L>Y LAJOS. X. Nyílt levél Ffeügy-Kanizsa város képvi_el» toAtülctéhes. (A közrendésEet ügyében.) Azt mondám „IS. levelemben," mÍBz^rért a kr,z-ppészsépi ügy védelme szinte a ki.iz:-!Tnl"szí U. És Ugy ifr_ke_L__t___ű_T..mer-t__n^ ténél fogva fejt ki mngo védelmére annyi cröt éa igyekezetet, a mennyi elegendő annak tanusí tusura, hogy szereti egészségét éa életét; azt tartván szegénye- «fl gasdagat yrtii-it hns e n á 1 ott o k íb-o , hol egészség ninoBl" Máskép van a dolog, hol as egészség és az életbiztonsága általános bántalom-bon, a veszélyben forog. Itt n hatóság teszi magáévá az ügyet, mert egyesek snha som fjt hétnek ki any-nyi ós oly tehetseget, n mennyi és n minő szükségeltetik a kellő egészség- és életbiztonsága helyre állít--tásárn. Nflgyon jól tudjuk azt, hogy minden rendezett községben a közegészaégi ügynök vezénylete a köz- ltSl L> rendészeté, ennek f.dytáii az én véleményes javaslatom oda járul, hogy városunkban is caak a küzren-rendészetnek köréhez tartozzék ez. Egészség, élat, biztonság oly elvál-katlan bárom kellék, mintáz atya, fiu és szentlélek egy Bzcmélyben. FontoB ügyek, mert még az ubilsó féreg, a legnyomorultabb koldus, az elhízott dúsgazdag is egészségű s élete biztonságáért imádkozik b) Közegészség! Ügyekben. A közrendéözetet így kell értelmeznünk. Kötelezve van minden háztulajdonos a házköré-bon Iotö éltető légnek tisztán tartására, o azerént tiltasBék minden oly foglalkozás, gyártmányozás, mely a légnek rontáBara haL Ebből következik, hogy a szemet, a BÜlyesztö vermek, trágyagödrök vagy elfödhető téFFe-Beorílaasanak, vagy távol a lakszobák-tóL Szoros kötele. Bége pedig a házfelügyelőnek as, hogy ezek időről időre annak idejében ób módjával ki takarítsa aanak, nehogy a kipáro\'lgáa ártalmára le-gyon a tiszta, egéazségee légnek, b igy aa embernek. TíltaEsék e azerént továbbá az utczáknak, a köztereknek cltisztátalanitása bárminő tisztátalan tárgy gy ni ía. No legyen szabad e azerént a házban kéznél levő szemetet, moslékot, de bármi máB cf&lo holmit íb azért az utczára önteni, folyatni, hogy a ház, udvar, kert, vagy akármiféle hásrészlct íb tisztán tartatbaesék. Felfogó edények vagy vermek, boltozott — elvesetÖ csatornák legyenek. Ha végik járjuk az utczákat, bizonyára sok oly utczai tisztátalanaágra találunk, melyek legkevésbé sem bélyegeik tisztaságra törekvő igyekezetünket. A piacz hónapok hoezazat nem lát Beprüt, a gyümölcs-mag mint kapszli ugy plttcg-pattog a láb alatt s nem is fogyna el mind ez soha, ha csak as atezán kalandozó, ugy szólván gazdátlan diBsnók fel nem ennék, vagy a förgeteg nem ragadná magával. És hány ház van, melyből a trágyáié ugy folyik ki, mint patak esoö után fltb. Nem szemrehányás ez, hanem való e tény. Hogy ezen állitásomit annál inkább bebizonyíthassam, említésbe hozom ezúttal a város tanácsa által a tisztaság védelmén, hozott b nyomtatásban ki-bocaátoU következő, de fülhegyro sem vett rendeletét. Tisztnbági Szabályok, mellyek Nagy Kanizsa város tan cscsa által folyó 1853. évi April hó 20-án tartott ülésében e következendőkben allopittottak meg, ugyan is : 1-szor. Minden fugádon, áruszalíittó, kereskedő, ugv azok is, kiknek hazaik é_ boltjaik előtt porte- .......- -tókáky Mvagy-^rnÁ-^Ily-^árgy^lt^-áfakatoak-, -mely— Iveknek lerakásával a\' nyilvános utczán", szemét okoztatik, azt mtndimkar a lerakás munkájá^n-k befejeztével cl tiszti itatni kotelcB lészuu, ellen -— k-esŐ- esetben- -í -f-frftut-pen gör-c bQ n t u~r= t e t i k. Hasonlóiig 2-6_or az is, aki a járdákon, vagy boltok előtti tereken üres porté kis ládákat; vagy más cgyébb eladási tárgyakat kirak. 3-szór. Két forint pengő büntetés mellett tilalmas tutik mindenkinek az íatállókbúl as ut csára gancjlé-csatornákat kivezetni, ugy a házakbúi, boltokbúi, és kertekből szemetet as utczára kivetni. 4-Bzcr. A konyhákbau uszvegydlni szokott mnsadék viznok, ugy.a festőknél, és :gya>onokiiál.a tíaz-Inlnlnn, és fnstő visnoknz ntezira vtiló kiöntése l forint pengŐ-Tiünteté-s alatt tilalmas-tátik. _~ -¦. \' , ! ,~* 5-flzor. Minden háztulajdonos olly.szegleteket, a hol a házak körül, viselőbelyek léteznek, azokat • deszkákkal elkerítve beestnáltatsE köteles lészep, ugy hnnonlag bármelly döglött állatnak, asul-czára v»tó kidobása 30 kr. pengővel lessen büntetendő. O-Bsor. Minden háztulajdonos l . pong.ő forint büntetés alatt köteleafeetik kapuját nyári havakban 10 órakor, téliekben pedig 9 órakor bezárni. Melly rendsTinbályok f. tm- Majna hó _-ján-4h_thn láp-te iejidők IcíJEnefE. Kelt Ü. KâulssaE:April"bâ HO-in 1853. gslp EápOly fl. k. Város birája. ISagyoa-jó lenne b s&abÜyoknakuj életet és érvényt adni. A ptaeznak tisztántartására egy pár utcsa-sep-röt kellenék felfogadni a Üattátalanítók terhére, mert az igen is jogos és méltányos is, hogy az érezze a törvénynek e súlyát, a ki ellene mulasztást követ ut. Mily jól eenék e aso_g-.ilat például egy pár vároal szegény, árva, vagy más fogyatkozott egyénnek! A büntetés péngbÖl nemcsak hogy megélnének, hauem egyszerű egyenruhát íb lophatnának-E-azeréat két jótékonyságot hozhatnánk ók-tbe. A ragályos betegségben szenvedők, kiknek helyzetük védtelen, orvost kötelesek igénybe venni; főleg azok a jó madarak, klkiVek. aüaáéB szegi vak; rnTlUi>\\yM KiA\' Jti^fi K9. #>i_-f.r/>_/_UMÍ__i flfg/Vnya s^Arxfi az ördögök keblébe,a mint Bosstitó pestié sombolyog-nak. a tároodalo mbaii e csimmol ftKárnálLa—A rendőrségnek hivatása as ily istentől eltért ördögök czim bora társait a szentegyház felé forditva kórhásba rendelni. Pedig dögiben vagyunk aa ily jó madaraknak, ugy bőségében a ragálynak. Minden vágómarha, mielőtt balta alá kerülne, hatósági orvosi vizsgálat alá essék, azért ha bár a legegészségesebbnek látszik is, kiszolgálandó cngedéTy nélkül Levágni ne legyen szabod. Azt Isten éa ember tudja, hogy sok iparüzŐ as-, zol mitsem törődik, ha a levágandó marha lopott vagy beteg is. Levágja est sok Irgalom és kegyelem nélkül, ha olyan is mint a napon megszárított lepedő, de mög ha beteg is, mert jél tadja, llogy ellene senki jnem~5i,këd\'ik. A~jjórÍ_rt?na-T_dTiirJ megtnuilditi-t, hii\|^ évenként hány beteg állatot emésztünk fel,yföleg oly ávalclion, tnníyokbcn a tilyocaa Ián oly-Bnnj-ira mn-talkozík, mint mutatkozott ez évben. Azon sok gi>-noBz jellegtr,"pokolv__p\| welynntigtan is mutatkozik,-úgyis annak ^alajdonttható. hogyriu cgéBasógesneU ViV-bzó, de tályogos lAabftp clnlödö marhák vágó_zékr__ kerülvén, húsuk kiméretett eofelerpéósíeti\'tt.Béíaben a trychnin l^tegBégben asenvedő diszaóhnstól .@bb mint 300 ember halt meg hamarjában. ~ : - ¦ ¦ Ennek gátUsárft életha kellenék léptetni az il-lat-ltna szemlét Neo ksrüi os c. vinunnk költaégé_«_. De jogrtsan\'kÖvetelhetjfik^iSj hogy azon Íparfm&T; ki pénzünkön élődik, hogy az nekünk egesseéges holt na ugy, mmt ember nem volt e földön !" Ezt mind Hnnyadyra beszéli, pedig élmóncya már elébb, hogy Hnnyady vadászaton menté meg életét, igy találko-Eott vele, csak rajta föggött őt szeretni habár nem ismerte Íb Hnnyndyt — murt a szerelem nem gondol eszel — ha pedig szerétté-as ismeretlent nagyon könnyű lehetett szerelme, mivel a királynak adta át magát, mely állapotját ő maga Ía nyomorúságnak nevezi. HoBonlö Erábrcttakókw azt mondja a magyar ember „könnyű Katót táncára vinni." Sorsában nem vesz részt esi vünk, s igy aa anagnoriais az I.felv. 3. jelenetében lélektani érdekéből felette veszt. ^ Egyébb személyei a darabnak — hogy hoazsza-dalmasiik\'ne legyünk — dara. Szilágyi szépen kidomborodó nlakok, mig-fluayady kevéabbé, a király pedig majdnem a 4-lkfelvonáfl végéig passlv, a csak az 5-ik felvonásban van erőteljes vonás okban ecsetelve, csak az kár, hogy, r^exiokra ad alkalmat. -Ilyen a Gzillel meggyilkolásának jelenete is. Csekély anachronismtu ia Üti meg füleinket, midőn a 2-Ík felv. 4. Jelenetében Szilagyi öszazehi-i ván a ne/aeeeket Hnnyady Lászlónak levelét boszu-san kflzibűk Veti, s ezek egyhangúlag kérdik „mi cz""_áagjará_[í meg?1 Tehát Hnnyady na k ellneiveli kibékülésót még nem tudják, s erre rögtön jő Bonow Ágnes lovag öltözetben hozván Csilléinek Branko-vicskoz irt áruló levelét, moly késről kézre járván Bodót, az egyik nemest Jtrrs fakasztja „ób épen a kibékülés napján ?" . \' Erre azt felelhetni; kioson ott volt Hunyndy levele kö&éjfik vetve Uthálták abból, hogy Ő kibékült. Igasű-De ml nem tudjuk egész bisonyaággal olvoűák-e ónok Hqnjady levelét, pedig azt tudnunk knllenn, mert a oiíaramtllátottat hiazoztlk a bbínpadon egyedül alia valamit hozzá kell képzelnflnk a ose-lokvéííyheii, ugv m! o költő tisoiébe vágun____h_)l?U neki kell képzolö orőnkflt egészen elfoglalni. " . \' ElnlvnBtnk_e mttvot mert ngyBzerl hulláB-éa Iá-táan^k\\nfiB_ lliíüünk, S mit eddig\'urtózkodtunk kimondani, most felismertük, hogy e mü BBÍupadi-ha tást tüz íci elélni, ml a sok, gyakran motiválható in* struotióból világos, amint örültünk Egyrészt & nyelvezet tömörségéneks a darab oocanoiniájának^tigy más-réazt olvasás után Situations-Skizzét véltünk forgatni kezünkben, sok jelenésekben. A nagy dramaturgoknál sokszor nem tudjak ül-e vagy térdet a személy, _j\|o am\'nt a szenvedély hangjai atresgonek sziveinkan, a felköltött képzelem még a& olvasásnál is Phidiai alakokat mozgat előttünk. , . Igy mint előttünk fekszik .nem domborítjuk as alakot Azt hiszem azért mert,a képzelő előtt ott áll aa nlak, lá^ja, hallja — de annak helyzete annyira ragadja, hogy plasztikai akarván lenni, as alak esetlegességeit rajzolja a a lélek mélyére nem marad idője. Az ilyen művészet közel jár a Tiparographiá-hos — a természet utánzás áh os. Caak keresasük ihl a lélek aknáit onnan hozzuk fel a szenvedély szavait s azonsai kidomborodnak alakjaink, hogy való egyedekké legyenek. Hogylragicumot képzelhessünk a szenvedélyt alSre minrfőtényezőt kell foltetipj^tk, a szenvedély-j_ok padig-aaját nyelve van, s legyen bar a nyelvezet bármily szabályszerű, ezep. nthrnnsos, ka belőle a Sathoss hiányzik nem lépdelhet elég erővel a tragoo-ta légkörébe. E pathoas kizár minden elbeszélést a cselekvényből, c pathosz maga akar aiellemben érvényes lenni, azért ha egy alak elbeszéli mit érez, mi elhissazűk neki azogónynok, de nem látjuk; inidig látni is akarjuk azt még pedig -tovékenyaég által; különben hacsak-nlbosréli lelke mozzanait, okvetlen csak álpáthunssal teheti. Azt vettük éasro-podig több kelyen>Tiogí..ft"azflpvodély n«m saját jegyeit hasz-nalja. A holyekot kimutathatnók, de elég logyen Ágnest és V.Xáaalót figyelembe ajánjani. Egyik főolönyo a darabnak azon oeconomia, mit a színfalak titkait Ismerhető joleo tehetségű ssersötöl várhatánkifl e ró Habén afranezía drámáknak mit som enged, — Jeles tahetsegttnok mondtuk szersőt, s ezen el&amé__yel után nö ütköazók meg m olyaaó — mert híaOoy mi senkinek som akarunk iotaselognl, de aa igazat himoséa aélkül kimondjuk, s utóbbi ál- lításunkat ássál-indokoljuk, hogy mr Arist-itrleasel tart s-a a mese olkotiisából mérjük a tehetsége;L Dobsa Urpflk pejig rginrlnmnllptt, hogy itt Í« a franczia is.- — koln utóize néhol érsiit, a darab meséje úicBéreiére válik, azért mivel elcsőí mól lett nehesebbis veltntj__, s azért mivel ulütvén tőlök önmaga teremtett egy«se-lekvényt A kivitelről már esollattunkfntólng, r. Csak az kár, hogy a mesét olv iiagy körben fogta fel, mily ben a darab oeconorniája ;közt nem ré-mázhatja anélkül, bogy a jellemek na asenvedjeaftk, mert a mese nagyságát as oeconomia asük\'formába önti, a Igy as egymást gyorzon szövő oselekvá&ynk hálózatában as egyed egyik lelkiáUsprtWl. » paáatfi esik, ¦ más-más imp«tast kopva siigfejíhctiki magát. x eset áll elő akor Isy iLsatragionm nem^agy pár, hanem több vagy épen sok azemély kost megoea-jikj nem azért, hogy a traglraimroőljára alkaámajla-nok, hanem mivel ax^ keretbe mélyei a mni mügoa-dissat megengedhet,;.bele »em fogklhfttók. Mi Arieto-teleeee) tartva __t áltíila faUllitoU tragicaa fokozatokhoz szeretnők müg átslénee tatahálynl, hogy; aflor tragikai csofókrvény legjobb,merylegkeveoebb psemá- , lyek kaat törtteilt. ^__________™:: ¦......— -¦ \'• -," Ea ennek vaa lélektani okába nem caa_ódarJ\| vléggd tartható. Mert as előttünk lefolyó esolekvány figyelő tehetségünket magara vonja, sas adott hely-ceteket felfogják, astf ünkkel köaű^ttk és ismételjük, hogy a tragiemm végoiélja a btodvedélyek tisatáafta, a szánoloméa i^votinalonk elt^eseék. (Mát; pedig lélektani adat: aa,ihogv a figyelem a kfllönböaőr egy• máslére lelenetak ártsd as ehElibi tá_gyáúl.alvons_i, így ha a dramarars; loasvmélyeiDek esolekvényeit máa erősen éráeUö saamólyakélvel köti ö«sl^ ngyebaflh-kot megosztja, n t^ellamei almosodnak. Példa ajw , Essél nom sárink: ki a- lehetÖaágrt,. valaosjatá _____a ^neséjü.\' darnbok • mostari ld Wrotő^ég^ .«art ott vaniLfldc; EHaleatmesare legtöbb s ijfiletbb O^ltWM, csokells^a^ «iliiai^^ .. sál darah>Íba», ¦ aaórt még is Ö as egyedüli ^^Ug jo-ihanjlamerl ÉZ embert - - - • ,".....i; (rJ \'naWfB\' hogy abbiwWa^ rlnrt álljanak, n»rj c*k 1« ttBáll»t-haiTL!Bgav ! álul klTÍhfrják PojoáBöwigWL, hogy egy itteni község-^ liűh Tondogíég -»JkdinlTJ;;fi.;di«n* öletett le, ra> Iveknek; egy; ráro fWtan, más része pedig kolbáma MogbelegflU összesen 200. A kiláttak Összes asáma még nem tudati k, annyit tudunk, hogy e disznóhús evésétől más napra 20 halott lön. Orvosi szomle által kidorOlt, bogy a 2 disaoinak sajátasoru, a borsókéhoz- hasonló \'de^^fmméfyt^étt^g^^jnAtr-^Mi\\y\' T-rio-ki n-nektón elnovestvo. Már sátán-mikor as embernek ily ?ecarny^hJ^vagy knlhásaból kell jóllakni, akkor pggVwgyáii méltán kívánhatják, hogy as állat-hus Bnemirboswók gyakoslatba. Á piacaiérlsalH\'sUslmi szereket, ugv az ipar-üzök edénykészleteit U asenilo-alatt kellenék tartani, mert os tagadhatatlan, bogy esokkol ezer és millió egészség é« életbiztonság elleni visszaélések történnek. Minft sok éretlen gyümölcs, minő sok bolond-gomba, müiŐ sok hamuzsiros tej, romlót hus, bal, rontott kenyér fordul raog a piacaoc; sok korcsmáros tulkónezi * bort, a másik ólomczukorml édesíti, sok czineseűén résedényben főz, rözezett ugorkát etet, eleven kénesövei fényesíti a kanalakat, rézedényben méri a sót, ss ecsetet; kén savval mesterkélt eczetet árul; a lisztet homokkal, fisz tsöpred tikkel ke vari.,., konkolyos, vadóczos, rossanyós, rezes, éretlen, dohos, penészes gabonát árul. ?) Aa elevenen való eltcmetésnél irtózatosabb állapot nem lehet. Temérdek fórjtelcn nö van, ki titkos gyermekölést követ eh. Gyakori eset a hirtelen halál, igy a mérgezi gyaaa. Sok embert ugy vernek agyon és mind es megtörténik, inert nincs halott szemle. Volt, de megbukott, és\' most városunkban csak az israelita község tartja est tiszteletben, mert átlátja, hogy jcsak. ia es által jöhetni_nyQraáha sok oly dolognak, mely méltó a feddés- és büntetésre. -Feltétlen szükséges levén a haíottssemle, no legyünk hidegének ennek -életbe léptetése iránt, Iiíbz nom esik\'ez a közpénstárnak terhére, de az egyeseknek sem, ha azon öntudattal lőhetnek, hogy elevenen nem temettetnek cJ, és b«gy as egészségre és életre vonatkozó, eltitkoló, kihágások a bűntények mindenkor Dapfényre fognak dörülni. Ennek esabványozását kövesse c) a közbátorsági biztonság, melyről folytatólag fogok szót emelni. \' TERSÁJÍCZKT- _............. Megyei tadósitAsok. Sopron, 1863. nov. havában. -^K} A soproni kereskedelmi és iparkamara tagjainak megújítása végett folyamatban lévő választás, biztos forrásból vett tudósítás folytán várakozáson fölül élénk. A beérkezett szavazati jegyekből fólreia-merhetlen ugyan némely vidéki iparosok oson ügy iránti közönyössége, de más oldalról az érdekeltség oly fokozott, mintha csak ezen egyik rész, a másiknak élottelenségétparaiyzálni akarná. A szavaza&zo-déB szint* már foganatba vétetett — a mi körülbelül egy.kayat fog..igénybe venni, és a választási bizottmány á netán véletlen elkésett szavazatokat, a-sza--vaaatsBedéa végloguo befejezéséig elfogadandja* - nyire nevetséges, oly hoazantó is, hogy a közönség magát a vendéglősök jövedelme után irányozza. Már ilyesmit még Ad ám apánk sem hallott. Hiszem azonban, hogy a ferde elvtől némelyek mielőbb oltérend-:nék.— \' —T"------—~~KUGYEBAY— - Mohács, 1863. őszutó 29-én. Ki hinné el, bogy Hapoleon trönbeszódjo a kereskedelmi üzletet ugy megdelejezte volna, miszerint a delej folyam még az, itteni hetíptaezot is megrázza. Utóbbi hetekben valóban élénkülni kesdetta gabona-Üzlet, s máig is tartja zugát ez egyensúlyban. T;í.;ta boeáért megadnak 4 frt 30 — 40 kr, rozs 3 ftr \'4>— 1& kr, tengeri 3 frt; széna és zab ritkán fordul elő, utóbhresös idő miatt marad «•!. Káposzta, ép ugy míht -más érrokbe, elegendő mennyiségbon hnzatik a pisezra, holott ast hivők, hogy az aszály mittt egy negyed réssé se fog teremni mint egyéhbkor. Eicinte jutányos áron lehetet agyon venni, most azonban, mivel már aarutóját árulják, felszökött az ára.. ^Gőzhajóink igen rendetlenül órkcsmele, mit leginkább as utazd kereskedők éreznek losjfiobb&n, kik a Doni zajbiaa eUftt minden pereset óhajtanak fölhasználni, , .fazgs/ as országúton a nagy sárba be né fagy-jsoakjzai sz idén tán mun Is leend lehetetlen. Utóbbi; vdőben ugyan sok baaakeTeskedő látogatta meg váro-sttfticas, sit jelejaegTriö^-líva^ kik a Bácska vidékeire basát vésznek/ s azonnal tova szálHtfSti-^-Öevtések, hízott Ugy soványak jutányos áron kelnek li-bb^ sertésnek fontja20—81 krba kerül. Has-" vágónál ssíntfi 20 kr fontja. Marhahús fontja, 14 kr, birkaW 13 kr, Wrjahm 30 kr. Azélelmiszérekküzt , twyssólvstt legolcsóbb slius.— Helyi dalárdánk ehó .\' TO-tm tartotta meg ávnegyedea előadását, melyen a v^k^^pám^^hrMlufy^ kff<tm vidtak, oka : láván :whelyfs4sr távolsága s sz ép e napon! eső, 8&-játo«elv«ikfls«<nek«lbUrtt Bdaiiunk, L L ast, hogy ml Vei a - vásoa aserssuaétlen helyzete miatta Sí v«t-dágfagaatt ezajd 7a arányitávolságra Bgymástól elé-Yi«éss^ riézáfcra^ hazán Ügyen, az énekettélysk tehát hol egy^JrtAzzáaákaJJ tartattuk. Baz^gtá^saágsMy- Hirek éa események. A Zalamegyo gazdasági ogyloto rondes félévi közgyűlését f. é. deo. 21-én Keszthelyen a nagy vendéglő teremében d. e. 10 órakor fogja tartani, melyre az "egyesülőt t. cz. tagjai basafíni-tiBBtelettal meghívatnak. — A közgyűlést megelőző igaag. választmányi ölés dec 15-én Zala-Egerszegen az egyleti Bzál-láBon\' fog\'megtartatni, miről a választmány tagjai tisztelettel értesíttetnék:," a szives részvótslro felkó-rotaok. Kelt L.-Toraaj, nov. 15. lOerieleiidy Kálmán, ügyvezető eln^k. /\\ Egy társaság ügynöke- -bír szerónt ajánlatot tott a\'Tárosi tanácsnak, a város légszcszszeH világítása erdőkében, ez fontos dolog b bízvást elfogadható. — Több magyarországi város ieaz légazcszszol világítva— s,mindenütt, hol van, a mily czélsserü, ép oly díszére válik az illető városnak, ilennyiro omel-né ez városunkat, s mennyire pótobiá a világosság — a kövesetlensóg okozta nyaktörő járdák (?) kellemetlenségeit; mert: „bizony, bizony mondom néktek — "mennyi olajt megspórolunk — ha a hold feljö." Igy beszélnek bizonyos valakik,* tegyük föl, hogy a hold fényét a felhők elsötétítik, s az uj budáa nyalkán kicsípett gavallér, vagy más tisztességes táti — a se-tétségnbk miatta — egyszerre bont fekszik as árokban. Menjünk egy házzal tovább, ily jelentékenyen szereplő város, mint Kanizsa—bol az intelligentia oly nagy mérvben van képviselveTiczélszef ü intézkedések s némi áldozat által—elsőrangú provincziális várossá emelkedhetnék ; ennek következése pedig az lenne, bogy a vidék notabilitásainak, telep, es lenne főhadiszállása — as előnyt, mely ezáltal a lakosságra báromul né k, nem szükség bővebben canstatiroznunk. A dolog lényego az: „félre a hosszúszárú pipával, tegyünk valamit a haladás érdekében is." (Balcüldetttt.) Nnpünként hallunk vakmerő lopási eseteket, a napokban türtént, hogy bizonyos házból — daczára annak, hogy vagy 12 ember aludt a szobában, az ágy fűlött függött ruhadarabokat a tolvajok egész kényelemmel összeszedvén — elillantak; nagyon küld-nős. hogy annyi alvó küzöl egy som ébredt fel az ég^sT^ídalkTödáá alflU. SzlgíinrítlgyeH kutatás által tán nyomukra lehetne jönni a jómaaaraknak, mert a tényállás ast bizonyítja, hogy nem épen idegenek kuTcthotték «1 ezen manövort- — Épon oem ártana, ha árkeresőt vagy szolgálat nélküli mindkét nembeli individuumok szorosabb rendőri felügyelet alá lennének helyezve. A Vásárunk népes volt, csak a fÖ —> a pénz hiányzott, mindazonáltal valamivel jobb volt a középszerűnél ; as árfolyamok a mait hetin el semmivel sem változtak. A Molnár János, lesencze-tomaji születés, 55 éves, rom. kot-, nős — ugyanott földmivelö, a véghezvitt vizsgálat alatt törvényszerüleg bebizonyult tényálladókot — hogy muJt hó 22—23-án 5, olötta rablókép ismeretes gonosztevőnek saját házában menhelyet adott, b az Őrjárat olőtt ezt eltagadta, be-vollván; ugy azon körülmény — hogy a rablott prédából részt kapott a a rablók szökését könnyitotta — következtében, aTögtönttélŐ bíróság által kötél általi halálra Ítéltetett, mely ítélet rajta f. é. dec. 4-én d. o. 9 órakor végro is hajtatott A Hírlik, hogy Lozsnokon lövölde fog ójülni, lesz tehát a kanizsai közönség számára egy ujabb mulató hely. A Szöcsénbon gr. Széchényit 7 vakraarő rabló meglepvén, tőle B0 pfrtot erőszakolt. — UgyBzinto Iharoson az ottani uraság vadászatot rendezvén, mig a vendégek a ka-riólyban esteliztek — a hon nem lévő tiistartó lakába 4 rabló rontottbe, a annak ne-jitől a pénztár után kérdozÖaködye az ott talált két duplacsövű fegyvert elvitték; a tiaztartóné válaszára, hogy a pénztár a kastélyban vau, azon ígérettel távolának, hogy á kastélyba mennek, A később hazajött tisztártó rögtön a rablók után indult számon kísérettel, de nem láttak* senkit. — Ugyanott a fentebbi gonosztevők az rátani zsidó boltost is kirabolták. A A „Kanizsai Dalárda." as alföldi szűk öl ködök javára, f. h- 8-án hangversenyt rendezett, azonban a_ pártfogás nom volt kielégítő. Volt pedig áz összes bevétel 102 frt 60 kr. — Ebből á kiadás 67 frt 40 kr, maradt tehát a 96 frt 20 kr. A 1864-ík évi január hó 11-én reggeli 0 órakor Sámaonyban, az urasági korcsma bor és husmérési joggal I804-& évi anril 24. azámítándó három évekre felsőbb jóváhagyás kikötése mellett a legtöbbet ígérőnek haszon bérbe fog adatni; mely napra a bérlenl szándékozók elegendő bánatpénzzel ellátva 8ám-Séuybá a- helyszínére asonnal mTeghlvitnak — a bérleti feltételek addig is megtudhatok KlfikomárombaD, az aradalmi irodában. < S . L: _K a p o.b v á r. sa raspámi g zzltga. több klku adakozó hec^ záiArnUsávtl %MiÍAtnrj eíötü esfvia, % jatgyo nalr^ .iájáb-an oly ttaaayályt s4, maJy a i»iv ssr«tetéo«k, s jótékonyságának ünnepe. 12 szegény során gy«rmek kap téli Öltözetet cz alkalommal melynek értékét még az is neveli, hogy a lejkco nrhÖlgy hozzátartozói val maga is dolgozik a kiosztandó tárgyakon. Az ünnep előtti este is Ünnep losz tehát — Ünnepe a szegényeknek. A terem fényesen lesz világítva, azonban lcg-szebbon világit maga a ntolt.B. Ft. Kómesz György esperes s plébános ur, alkalmi boBzéddol nyitja m.eg aa Ünnepélyt. * Ns.\'Jankovich József ur 200 ft o. Ó. ajándékozott a knpösvári gymnasium épitósf költségeinek emelÓBÓrc. * A kebellázltó, gonosz tettek -nom szűnnek ; rettentőbbnél rettentőbb hirok vorik fel n bókén polgár nyugalmát, ki azt sem tudja, melyik porezbon áll szemközt a hahillal, s fosztják, rabolják ki, vagy jól elpufolják. A büntetés legmagasabb foka — a halál sem rémit; a gazombor ma gyilkol rabol, s midőn gyilkolt rabolt, maga is számot vetőit a halállal. Fáj áaTom, a közelebbi napok ismét több gonosz tettet mutatnak fel; Íme, elősoroljuk : Móriczfa pusztai erdős, Szabó György nov. hó 10-ón találkozntt három duhajjal, kik közül egyik dttpla puska, kctíeje haltával volt fugyverkezvo, a kértek lőport , s kenyeret. Ugyan o hó 28-án esti hét óra felé megjelenik fentebbi három rabló bz emiitett erdész lakiban, s fenyegetés és káronkodáa közt vacsorát kértek; az erdész nejo adott kenyeret s bort az asztalra; evés kflzbon a haramiák egyike — Komáromi János (csúf néven Novele) rákiált az erdősre: neked ma megkell halnod! ezzel felkelt as asztaltól! pajtásának fegyverét felvette, a próbálgatta sárkányát, valljon elsül-e? Tovább ottok-ittak; rövid időn kérdi Komáromi társait: készen vagytok-e ? mire ezek felkeltek, b igennel feleltek; Tehát dologra 1 L szóra s fegyvertusa)donos kapja dupláját, a öt lépésnyi távolban az erdész és nejére duplázott. Isten akaratja volt, egyiket som találta, b a lövések a falba fúródtak. Látva a lövő, hogy nem talált, gyáván megfutott, a másik kettő ráesett as erdészre, s birokra került a dolog.-Az erdész mind a kettőt földhez mázolván. Birkózás alatt a nő elfutott a szomszéd malomba segítségért. Jöttia segítség; oz egyik rablónak aikerült a csivódáa közben megillaní, a masikat pedig erősen tartva as erdész, a segítség megérkestóvt;! bekísérték Kis Bajomba. Ez elfogott Komáromi János a katonai rögtünitélö bíróság által kötél általi halálra .ítéltetett, s az Ítélet rajta végre is hajtatott dec. hó 4-ón Kaposvárott, d. e. 11 órakor. Másik hajmeresztő eset; Dcczomber 1-ón esti 8 órakor négy rabló megjelenik N. Korpádon B. ölna S. kaasnárjánél Viola Edénél; mind a négy duplapnska és pÍBstolyokkal fegy-vci-zetten ; három bemegy a szobába, hul csak nííoae-mólyok voltak hon, egy kint őrt állt A rablók egyike Cs. Flóra mellének szegezi puskáját ő sssvakkal: meg kell halnod. A nők rémülve minden értéket b pénzt azonnal oda Ígértek, a igy senkit nem bántottak. Ki lön kutatva mindon; összeszedtek minden arany ós ezüst neműt; tajtpmákat, fegyvert, bokast, egyébb ruhákat, lőport; 220 ft. o. ó. bankjegyet. Már koszon voltak a rablással, midőn kint lövés történik; az őr látva ugyan ís, hogy az urasági hajdú a ház felé közeledik, rá lőtt ily kiáltással: te vagy kutya 1 az áldozat karján és ezombjáu találva — összerogyott; S ezután csendesen eltávozták, magokkal vivén minden rablott holmit. "Bizonyos kútfőből halljuk miként ezen ?ablók közül Freidenreioh József nevű több rablott holmival — elfogatott már s a rögtönitélÖ bíróság elé állítatott; két czimbórája megilianváo 8 táskát, egy buda s puskát hagyván bátra- . V Isten adná, hogy valahára kifogynánk a ssomo-ritó s leverő hírekből. =~ A napokban fogták el a csendőrök & hírso zaiyány, Jáger Jánost (Dizaeri) Fiadon. KTlfiüLt" posta,- P. H t M—ba ! Hatoltnttokon Itlviit van, BB—ba; „Driga dohány." Effyáhh rodplt nom adhalnnb, mint nem kell WítBlnl. TesseSk Kapoarfira jönal Itt mnjil m»ff-tudja, ml a drága dnhAnjT . Bek—nok, 8—ba: Tárjuk bocses tudúnltánolt n pedig miuil tBbbsaÜr) odd% elegeit tettunk klTfiafligiiiulf. Kapta-o ön a kül-Ic-rainTŰnkctT \\ \' K. E—n^k, M-^-on i FAgadja üdvHalebinkct ftradóisíflairt; a Boveküt feljegj\'o/.tllk- \' „NípJfancp\' \| mit goailal fln • niaflt asép aipiiaútip l«an« farkubuniIUisn, dere a bajniíasal? minden d»BiBknak mojrannaft a msgK&rQmoI. \' . ,.r P. O—nnk, M—om A kardoséit kI5JlomíH^ a Jtouffnai nap-tiibnn Jotont raoff, ha klráuod, oMl^&lnnk vtilu. Ca. miit, peoti Renillten vogyimlt uT P. K-nk, Kan igen: Levelii kaptuk : v^rttaosváa na^ eialódtuntci JA sikert ,MAr Jönnek ¦ . alknrilli dal. .Pololot Gombáira " Ijrailtvn Örömmel WleUIJIIb; igy kíoci clpöa. . T_. p)A)litBiiulíT)firtitr(ioU()t.\'\' Kltlt uomesllaiik borainkat. ,E\|jy vin eaídajegjBAtíl.!1 11» njuffonfl;ed! Írója, tlUesaÜk a naptárba. t. HWvitrrBiT \' wm otvaltuk 4i khtKUak mlu\'luD \\(X, — FeUtóa oserkeaKtö: ROBOZ IBTVÁN. Wtjáíía.Jámf kie5á-( l&p ím nyomdttttUjdotMi Hftffy:KimÍz€Ía: Nagy-Kanizsa, II. évfolyam. - >>* ."- 1863. Zala Soniwni Ukm. -_éplr<tdalOBi, kcreskedeltm, ipar, giiilémt, Mimi; é»tsai«eí üérétU llrlETÍSf FE Pár hét még, és lapunk homlokát a harmadik évfolyam disziti. — Kevés idő az igaz, de a provineziális lapok időszakában, melyek ma feltűnnek, s néhány havi élettol buborékként enyésznek el, elég arra, hogy élcterorál tegyen tanúságot. jffitimk eros -rolt,runkép^iuegyék küzünsége-nem -enged megbukui oly Tailalatol^JüeiyrBBfflianl és anyagi érdekeit" szolgálja, képviseli Eddig nem iratkoztunk; adja ég, hogy e-hitünket a jövőre se Iparkodni fogunk ezután is helyi viszonyaink és érdekeinkért küzdeni, s csak az ezek képviselése mellett fent maradt tért fordítjuk a hazai események hü viszszatükrözésére; feladata levén a vidéki közlönyöknek mindenek felett saját megyéiket képviselni, s-tenni tanúságot ezek haladása, küzdelmei, jólétéről, erejéről. Ha igaz az, hogy valamely életre való irodalmi vállalat fenntartásában"a közönség oly mértékben tesz tanúbizonyságot érettségéről, hazaszeretetéről, a mily mértékben azt részvétével kiséri, pártfogolja, — az eddigiekből ítélve, nincs okunk kétségbe esni a jövőért. iMpimk eddigi változatos tartalmával fog megjelenni időnként, s elkövetünk mindent, hogy ezután is teljes megelégedéssel fogadja a t. cz. olvasó közönség, melynek részvététől függ, hogy a legközelebbi jövőben hetilappá alakuljon át. Tudva azt, hogy a két megye produktumainak.nagy részt Kanizsa a piacza; s mióta a balatonparti vasútvonal elkészült, még azon vidékek is e jelentékeny kereskedő város felé gravitálnak termékeikkel^ melyek azelőtt Veszprémbe szállították ezeket. S tudva azt, hogy sokszor áz érdemes gazdaközönség oly helyzetben van, mikép költekezés nélkül a legjobb akarattal sem mehet a hely szinére, termékeinek vevőt keresni (mert fájdalom, a jelen viszonyok közt többnyire még mi keressük fel a kereskedőt, s nem ő minket, ha valami eladni valónk van!) e lapok kiadója, ki a helyi körülményekkel ismerős levén, kész sziwei vállalkozik5 az őt bérmentes levelekben, felkereső előfizetőknek — csekély termék-mutatvány beküldése mellett — (legyen az búza, rozs, i—~ kukoricás, répcze, köles, hajdina, zab, bor Itb.) ezeknek lelkiismeretes s minden <fij nélküli eF~ \' mely haladéktalanul teljesíttetik, s az illető az eredményről értesíttetik Előfizethetni vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, N.-Kanizsán o lapok kiadó hivatalában, egész évre 5 frt, félévre\' 3 fit, negyed évre 1 frt 70 torjával. Hirdetések elfogadtatnak a lap homlokáni feltételek mellett, s gyorsán Közöltetnek. Á t. cz. előfizetők, a 2000 kötetből álló kíilcsfmkönyTtírt — felé áron használhatják, . , \' Az előfizetési 8 hirdetési dijak, bérmentes beküldésére kéretnek az illetők. • _ _ , Kelt N.-Kanizsán, nov. hó 29-én 1863. tcz. olvas kozöüséglira, . Ismét }uítt^mm^^L.émr.caa-_ jjásokbíuu csalj^pte^^i^fe^ - inegUa^i^Va\'ni^^i^m^bén, kitartás es szorgalmában/ A gondviselés nem csalódhatott, mert ¦ mi megrogyunk erőben, szorgalom, hit tís reményben, hogy az Isten megáldja o ha- ¦^¦-JBÍrfU^-\|Mna^^:Biöeoru ielkÜsinere-tesseggelí a" jelen kehünkben n jovo* Isten kezébenf ugy éljük a jelent, hogy a közel jövő\' biztos ,záloga legyen boldogságunknak. \' * * ¦ ---es^az^VtSt^btiéslízünk,""de nem t. olvasóközönségünktől, mert hisszük, hogy az uj eVben -ismét mind együtt leszünk. Isten áld meg a magyart! Kelt Kaposvárott, dec.hó 18-án 1953. A szerkesztő. Olcsó kosnak hig & leve. Felelet a ^la-^ítí^i K^dmy~54. számában- ^P, ~»A Aiaztelt szerző nnra ^génmRg\|t^aRpt»npp olvasta at 23. számban megjelent csikkemet és nem fogta fel a czclt, melyet elérni törekedtem. — Azon Bzándék-ban irtam csikkemet, hogy figyelmeztessem a gazda közönséget azon karra, incry a tarlók nem gereblyé-léao által ered, éa hogy mennyit "leket géppel megmenteni, tízátnokkal bemutattam, hogy kis" téren is az angol vrtsgereblyévcl ) a tarlók gercblyoléso kifizeti a gép kamatját és\'förlcFztésél, nciu tekintve n WTPTin én ""fj" gPrpblyÉU^t, ir»\'bi V.-,.<A L^ZJ ihct-nemcssila«4ji>torni észté ab en; de arterineaztmcnvek megtakarításában találom/ ezen elvben van ezikkem osólja kifttjoavf)- Kom volt Beáiul okom gipci ajánlani vagy reclamet Bokor, Sándor számára-csinálni, nz elsüt is morc teán ek véltem, a másikra ezen becsületes ésaserény magyar gépest nem szorult. — Közülünk rainácnki-érsi, hogy szegény, vagy ha nem érzi még ~\'.Í3 •) At\'nnjrAl VaBg?rcWj# ntra ew-ull pÓTebljr, m^rt An-(jolhonbao fcItoUlTtt, ciat Centen kdsíi]i, n cwnkí eke nem aak Cientpn kLíUl, itB ott Zn^mayon^Io eke útin jatitutoll én koraiménjcink, siEiks^glotcíak ntin lilomltatatt. T A. 164 g» szegényebb és snjnálntra méltó, mindenki tudja, hogy a kiadawkbankrojczárt kímélni elöny és T—k. úrral váltanfvfrló Bzém nera volnR ha aertnon^U\'volna „a kbaélT* körflhitényoi \'nem engedtk,-vaagweblyet ¦^vé^nlpn) csináltasson, rtagoreblyét,, éi^tolhatJA va: lomiképeh az elsőt." Do T—k. tir ülésváő,- a czikk czimőt „legyünk ncmosaa? jé f&idmivelÖk, do jó gazdák i3" cJttnyösebbnok djlitotft fageroblyo beszerzést a rasgoreblyénél/cs ellen felkeli szállanom. — „fából vaskarika."—Mint ft Hownrd vasborona a fa-boronáhos — a Howard eke a Vidacs és exenkí ekéhez. A czenkí és Vídocs eke n közönséges- faekéliezj ngy áll az nrdny az angol vaegcroblye és a fagerehlye. közt. Igazi hogy az ára nagy, de \'szélesebi? öb több munkát végez mint a fogcreblye, igazítás ritkán kell és a kivehető fogak mellett könnyön teljesíthető\',\' láttam 10 óvt használatban lévő gereblyéket Smalío-bonnefl gazdasági tanácsos urnái Német-Ke re ez túron, .melyek olyanok voltak, mintha most ke Hittek volna a gyárbúi. Ismerem a kérdéses fngereblyét, két évig dolgoztam velő, do jól emlékszem boazuságomra, mely eltöltött, midőn legsürgosb munkámat egy törött fog félbeszakította és omber és ló vesztegelt, még a más munkától clszóllított faragé azt helyre nem állította. Mindenki tudja, hogy a tarló gereblye-lésnél, a közökre függőlegesen kell a gépet vezetni, ezen munkát a vaegcroblye, melynek minden foga mozgékony, könnyen viszi véghez, do nem ugy a f&-gercblyo éa T—k ur egészen elhallgatja, hogy mily sikerrel gerohlyéltette a tarlót. Szép egyenes1 rétekén, hol vakandok turáa nincs — sajnos, hogy nálunk ilyen még kovés van — megteszi sT—k ur njáíi-lotta gép, de egyenetlen réteken, tarló gcrcblyólésro nem czélazerQ ós általában, hacsak az olcsóságot tartjuk gazdálkodásnak cb a Bok javítást, munka megakadást ós hamari elromlást számba nem vcbz-szük, njánlatoshoz amerikai fagerehlye, mely vasalva körülbelül 8 vagy 10 frtba kerül és Ügyes óvatos vezetésnél sem törik oly sokszori mintája látható Gazdasági könyv 3. kötet, l"ü. lap, G18. ábra. Ke nehezíeljen tisztet T—ki ur, ha egy adomát közlök: Az egerazegi vásáron kerti kis fagercb-lyét vettem, mit egy öreg táblabíró gazdatársam látván, monda : „Nem szégycnli magát fagcreblyéi venni, mért nem csináltatja faragója által." „Többo körül" viszonozám, a régi gazda nem hitte, meggyőződésére csináltattam faragóm által. Csinált a faragó két gereblyét egy nap alatt, csinos volt oz igaz, még ki is czifrázta, do miután bére — gabonát, földet, marhatartást Btb. felszámítva — naponta 80 kr. rug, egy fagerehlye, melyet 1Q kron vettam, hon kéazítvo 4U krba került; Ez azu(án.n- faragó jMn^haBr-on. A gazdaságban szükséges figy faragó epábe^j ki kisebb hclyrclgasitásokafffej\|^tepfi%ni\'\|ii.\|e1 hifiyje el T—k-ur, a farog^iparaé^-monltfljB, hö^Valami ujat csinál, eakbfl kerül, JélBaámltBen kétem. — A kétszer hct\'lt négyet SzéchVny István minden-, inunkdjá-bnmíjánljn, pedig Széoher-ynok minden korban igu-za h?ez. . Kgéazon egyetértek T—k úrral mit n gépekről általánosan mond. A gópok beszerzésénél nem ele-gondŐképen ajánlható oz óvatosság, itt azámítáa, szigorú ezámitás Bzflkségea., Eéer kereazten aluli ter-méBnél 4 frt buza-ár nieflett juég nem fizeti ki magát a~Cfléplögép~ ló"-, nnndl keveabé gőz erűre. A Slak ¦Cormick féle arató gép — egy tisztünk „iepán kinzó eazküznek" ncvezto — szinte több helyen hever a színekben, mínt som hogy használtatna, horzá jó „Fiak-ker" és 3 jó ló kell éa egészen sima tér, és akkor in mint Jókai Mór „na uj földes ur regényében mondja arat Is, csépel ia, sőt néha mint nálam történt, szánt is — éa eltörik ; azután keress hamar jó knvácsnt és aratót! — Higgadt vérünuk ób fontolónak kell lenni, Isten mentflen minden mániától, de gazdát leginkább a legártalmasabb gép és építési mániától, különösen ha hozzá nem ért. Csak tapasztalás által elismert jé gépet, jó anyagbél, biztos gyárosnál.kell csináltatni, itt azután a valamivel drágább még ia olcsóbb. Do oly Bok túlságos ajánlás történik, oly lelkÍBmcrctlen dicséretek terjesztetnek, hogy nem csoda, ha némely hÍflzékenyigozda neki ugrik a moosál tónak. ¦— Hogy sok gép fekszik régi vas közt asziuokben, máshonnan ered. A magyar gazda, midön.1849 után gazdálkodni kezdeti, nem volt sem mivelve, sem clötró-szitvo iri önálló gazdálkodásra, magának kellett tapasztalatokat szerezni, cb nem i-soda, hogy Bok ember hibás fogásokat >tett. Azért tukiotsük nz eredményt, nc lobbantsuk Benkinek szemére tévedéseit, ne hibáztassuk azon gnzdákat, kik feláldozásén! törekedtek előhaladni, úttörők lenni. Mi pedig tartsuk nyitva bz^nicínkct, ne higyjünk soha auctoritáannk, hanc.m. eryÁt tapasztalásunk 6wUe. meggyőződésünk -nók. TJlvnssuk a czíkkekél, melyek gazdasági tapasztalatokat közölnek figyelemmel, de kétléaoel, ne tartsuk azokat evangéliumnak, hanp.m csak egyes ember nézetének, melyet anj\'t tapaflztaláoaal bebizonyítanunk kell. Én részemről csak ezt kérem ki a tisztelt olvasó közönségtől. TÓTH ÁGOSTON. iJígykas&cson estém emlékezete. i l i = ; ,,1658.- Borua hideg az ég, közéig a karácson. Megfagyj napaugar is n száraz ágon. Derült arcz, mpleg szív, szerető hö kebel.-Azfs^./az a n&p, init felhöaem fed cl. ^ Van uo>b.van Yirágzóbb,-Biizit a nogy természet.. Aft a klVhaíTTiol ilynrczok, szivek égnek. Ide megy az ifjú, a rokon, a barát, Hol most a szerelem, szeretet, barátság Szíven karosa át „ Mi be.dpgsáLvs.n itt, csak az érezheti, A^kl egy toagán áll/ kit n«mvseret senki, KI «151 as ^tót;elsáVják bM^gen; \\<-.\\ íí ^öTegykor nyilt karok várták: most idegen ... A^raetalótlAs tótétfivegéhút ; Mind^nr, mvragyogott — most oly feketén lát. Kl^btfMs^lslttltAtlts^ü g\'íssk ast UjjikikínyíW.cslUogű^Mmel: Nincs állandó semmi... a loistmn a dc ¦ SiSRÍÍÍM?.^ :lj»s«4h Ía»íá4bim. . c; .tfWNt^fMnim ^VltóVbTSltág VOÖ^ Sínél sichhol a Ezrra nem Ut, a «iv nem hall: \\ olt lü edes beszéd, és még édesebb dal; " 8 CB7 lyány szép mint angyal... "nwwim titkon; a ez volt imádságom: TsAonttindörökké ss sst, e karáeson 1 -^tTOaserWraetlKyűnnflpeljnm éoí -liBgyra asivemben ily ssenfr minden érzemény. Tanítják a szívnek az örök azarelmet. ííem n dal —^_a dalnál bcezédeBebb ajkak Tanítják a szivet, miért éllict, halhat, Mint az égen a nap ! ? Szép karácson estém 1 ezt tanultam tőled, idióta lelkemen mindennap egy ünnep. Kehiem egy kápolna, azivera égő oltár. Ah! ily kebel, ily bzív, tudom cn hogy volt már, ..(i az áldozatok orok tüzen ége, Es megfeszítették, verét onták értté ... Én is így járok majd, tudom, nemsokára. 1ÍÜ szeretetemnek, halai lesz az ára... Lelkem nyugton várja! Szópkarácaon estém! hozzám most no jöjj el. Meg se látlak, Bzemera oly tele van fcünynycl... Hol láttalak: moot még boldogabb o caalád, ¦ Talán kinevetne, ha ezt elmondanád. Menj ej>oldogokhoal de engem meg bö Idsa. Ily.azifnek mint enyim, nom kell:vigasztalás. : Múltnak a szeretet áldás — nekem átok. Gyönyörű szép leányt egykor jó barátok, így emlékszem rátok 1 CSEPELI SÁEDQB. Kaposvári Bzirihaz. Deezember112-én. „Haramiák,\'* Szomorújáték, irta üchiller Frigyes, • •. ,i Jfr^-?l»eff^«m ártetnij nsgy^baj. Do irni és hibásan kerülni, ki a nyomda alól, az? valóságos mi-seria. Kern.elég,.hogy a gondoláiBák!< annyi vívója, 0Bkira; van, séf (». nyomdász; is árjával; a cqrrector pedig veres Írómul vagy milyen épén\'kcscibo akVd egy kis hatalom a gondolat világában; a fő-haj ezek^ nól még a többi közt az is, hogy ezeknek nincs Bajtótörvényük, Bjgyszeszélypik octrqyiroznak gyakran eeraiiíaí\'JtJlsrDly évitlvMt,/tadn& tá^-fö^Ük nincs, minthogy betűből, festékből és szóból állanakr Ilytn körülmények k8a4;a3!tán);kÍtja,mQBtí>hÁ sors oda kényszerített, hogyf egy vagy-níás-szcrkfeaí tőuek Ígéretet tevén, azt beváltsa éa Írjon, írását 1^ÍM^6.<»MW» «-LWv. nyomás Bfá idja\' Bzlszszcnve kell visszakapni kezét a tolltól, mert a nyoioás csakugyan nagy. Képzelhető mit éreztem — de nom éreztem hanem gondoltam — akkor, midőn az ntóbbi számban adott szinhazi czíkkembcn nem bírtam magamra ismerni, és ha csak rólaih lenne szó, ugy oda iso néznék; do a közönség, a közönség akar érteni midőn olvas. Azért mindenekelőtt kérem a t. olvnaót no terheltessék a Z.-H. Közlöny deca. 10 íki szamát keaébo venni, o a táreza Bzinházi rovatát mint következik helyrcigasítni. A 1-sÖ hasábon: a 23-ik sorban e névmutató as töröltessék} a 2S-Ík sorból.a 23-ikbe átvitt „bizalmában" bi ro\'d alínih\'áh\'szÓval hclyeeíttessók. A túlad-lap Sjikyhasdojáriák 3á-ik aurában, as értelemzavaró „tragicomicusabbá" tragicuöabbá szóval igozitteBaék kL Nem tudnám mint akarná velem akár a Bacdli, akár a éovrectór elhitetni, hogy fából vas karikái lohot csinábL ,. ; Vógro az utolsó lip l\'-stf hasábjának\'végsora ekkóp olvasandó i ;^niá sok, gyákraniniem^motiválható" ób ismét ,a.2-ik haBáb 8-ik,áorában „Phidiai" helyett phidiási^ á! Í4-ik iwrh&h „Tipárographiához" helyett; rhyparogr^phiához: azután aa utolsó h^aéb 27-ik aora „s az adott, hélysetaket felfogván, szivünkkel közöljük és rá«gitélj Ük? olvasandökí . ¦ ^Ekként aitán mágyából legalább, helyreállítani Bikerülcnd az eredetit; jövöro pedig\' gondolataink éa ttz értelem részére kegyelmei kérünk, különben kL-vándorlunk jobb hazát ^őrasendÖkíi, i\':í Do kérem oíyosóima( .e\'-kitérói után engedjék magukat a deez. lB^ikí szmt éiÖactásrAViBszávczbtnl, ,9^, árdelstolmt jiz, fc9gfito\\W w condiiikod- jnnk, \' Monandar a görög BzinkölW\'ázásÖ^dkrt&öf irti az utókor csodálja azokat, sőt a római Plautus és Te-rentius utinozi a flzó:szoros.órtolméboni és Plutaroh --L,-péS; iá\'Azl\'hMnájá\'róla?,s\'ÍlÍofe kr hogy azok a későbbiekkel és utolsókkal tunlü^nWk Kjut^U.tma „obbBÍ lohot kllvol- kcztomi, mit mlTortVolfiíi lii\' tovább élbetond." Mo-nuidor mikor iqoghalt 52 éym volt Nom másórt cmlitom ozt\'csak nzért, hogy véd- X. Nyilt levél ,\\agy-Knntzsn varos kepvluelü tt\'slQIt-íélírz. (A köz r on d^é bz ot ügyében.) c) Kiithátoraágra nézve. A közbátorság biztonsága egyik fü szükséglete. a társas életnek, nzórt tűzveszély esetében ti kozren-dészetnek, iUetök-g a kapitányi limitálnak kell lidyt állani. Tűzveszélyben a kapitány megjelenik a helyszínin egy hatósági szolga által zöld szinü üvegtáblákk-ü ellátott égÖlámpa kíséretében, hogy mindenki által, minden perez, pillanatban megtaláltathassák. Intézkedéseinek mindenki fül tétlenül engedelmeskedni tartozik. A kapitányság mindenek előtt bízt.is -tért julcl k! n voszélytízett házakból\'kitakarítandó ingóságoknak biztosítására; annyi éa oly egyéneket jekl ki a kitakarított tárgynknnk elidegenithelésc gátl/isára a jelenlevők közül, a mennyit szükségének lát ea kiket akar, a felügyeléssel megbízottakat még ideiglenes felelőséggel ia terheli. Kanizsa nagyon ki van téve tűzvészéi vnek, mert mint egykor mondám : f,oz égheti) házuk IiIpeú ma aránylag fülülbnladja a nom éghetőkét.1\' — Ehoz járul a tűzoltó egyletnek hiánya is — m..lv annyit l-\'Hz, hogy tűzvész alkalmával a tűz-oltás átabotában történik; ily nlknlommal rendesen több a tétlen, tátogató nczü, mind* nz oltó. Pedig mily szép és hasznos üdvh"zó vi.lna tigv intézkedni, hogy tűzveszély alkalmával, bízón voe ta kijelelt egyének bizonyos renddel foglalkoznának a tűzoltással, mindon felekezetnek előírva kvén teendője, a- vészhelyén nem kapkodnának majd elűz, majd pedig amahoz. Adjunk vagy 500 házi gizdának, egy-egy f.\'9-t-.itt kötélgyártó készítette öntöző vödröt és álljon kö-l "lese ég ük ben tűzveszély alkalma vnl a rögtöni víz gyűjtés. Minden ily üntözŐ vödör a házszámával legyen számozva, hogy todni lehessen tubíjd-noEsát, e o Tűzoltás után azt, hogy ki vett részt a háztulajdonosok közül a tűzoltásban. A szakgató vaskapcsok is i\'iz^Tiv.-i- számmal jelelve, kijelölt férriak használata™ adassanak át. A fecskendők UtvíiMiázására és veiénvlftérc szintű számosabb ée bii"ny< e ü^yE. f2vének nlkatraaztiíi&anak. így nztán lm ni:.iii\\n T\'-j It-nni. a vészharangok megkondultaval í>i«\' fug rop-iijnnEVD vizet gyűjteni, fiO vngy 100 a pjakgaiu kaprokkal foglalkozni, n fecskendők Ín egy per>z, pilli-nnt irfnUfngnak a- helyszínén - Wrtmi -Art-tttre-s e mindenkor ugyanazon gvakorlott egyéniség-íkkel. A tüs-igy aztán törve leend. A mondottakon kivül a kapitányságnak segítségére \\- közreműködő egyén jeleitessék ki, ezek közül, Öt a vödrösüknek mint viahordóknak élére all; kettő a vn&kapocscsal, kettő a fecskendőkkel foglalkozókat kíséri figyelemmel istápolja éa vezényli; bárom pedig a kapitány rendelkezése alatt marad. E 12 rgven teemli aztán a tüzveti védegylet biztosait, kik. folytonosan biztosat maradnak a tűzoltó testület-nok, melyet tűzvészkor kormányoznak. A kapitány mint parnnesfönök tokintendő. «f 1G5 §b. A helyszínén ezen 13 egyéniségből álló tűzoltó védegyleti biztosok oly vörös üvegtáblákkal készített lámpátfüggesztcnek kiamcgtolepedés holyón,melybon 3 szál gyertya ég, jeléül annak, hogy, a tűzoltó biztosi testület itt, e holj«n.-/eltalálhaló. A vélollenségrn fontartott biztos » lehetőségig itt megtartja állapodá-¦at a vész megszűntéig. Tűzvész után ezekhez hordandó minden tűzoltó készlet, hogy a tűzvésznek megszűnte után Ezárabnvétethesnének , s igy ismét fiz Illetők által helyükre BzállitathnBBajnak. Most aztán tudomáBt szerez magánnk a tűzoltó biztossá" a történtekről, melyekről a tanácsnak halasztáa íróikul teondi jelentését. Most kipuhatolandó, hogy mely háztulajdonosnak hiányzik, tilzoltú készlete b ki a büntetendő raulaoztás után. Ha büszkék nkarnnk Ionul rendeseit íann-miinkra, akkor no mulaszazuuk el &cmmit a tűzoltó egyletnek alakításában is. Ez Be pénzbe, so fáradságba, szóval; semmi áldozatba, sem kerül. Ügyelni kell különösen a gyuártikm, minők többek közt a lőpor, a "eTSlőtrorn, a gyufák és a kőolaj petróleum, azért általában bármely gyúlható tárgyat nom Beabad nagyobb mérvben tüzkcszletek közéletében, szomszédságában tartani. Ha én férfi cseléd tartó giizda volnék, egyáltalán be tiltanám"" a~gyu fali íibz-nálntát, mert ez*r r8\'.-t merült fel már, kogv istálló, pajta és padlás égen 1; a gyufának vigyázatlan használatából. A régnu hasziiál-ttban volt tüzkö és tapló nem tett annyi tűzkárt, mint a gyufa. A pipás cselednek cz elegendő gyukésílet. (jyermekek ia könnyebben kosükre koritik n gyufát, mint a tűzkövet ée a taplót. Ezekhez képest a kapitány a ágnak még á pipázáara, eztvarozáara is ugy kell fülügy -lui, bogy ezek a középületben, de egyszersmind oly közhelyeken ia tiltva legyenek, hol könnyen gyúlható tárgyak és áruezik-kek vannak dsszehalmozva, A ntezák éjjeli világításának kellő ellátása a köz-bátorság érdekébe,, szükséges levén, kell, bogy a mellé kutezák is ciregyenek látva elegendő Bzámu lámpával. A védelemnek általánosnak kell lenni, ennek folytán nem tudom, hegy minkért van csak a város középpontja lámpává! ellátva, és miért nem kapnak vjj-dí lámpát a mellék uti-zabelk U is \' hisz a lárnpa-vílágitás küzi\'S kvltsepeti türtémk\'. Ai eddipi láttipá-világitasfenl a I ikn^sap épon nincs niege)Lpedve, meri barlia elegendő pénzébe kerül, agy még is kivéset lát es igaz, mert vngv roazezul ég e hamar elalszik, vngy nem ktgi cak pislog mint a miskulcii...kuLsenya. . A közrendéezoti hivatalnok körábez tartósak (¦¦¦hát annak végrehajtása, hogy a város eleger.dö éjjeli lámpával birjen ; hogy a lámpák kellően láttassanak el, rendesen gyújtássaunk meg, és hogy égésükben eloltásuk gátoltaseék. Magában értetik, hegy ezeknek eloltása kúzrcndéezeti tilalom alá essék, b igy a lámpagyujtás s utezai világítás körül felmerülő minden vállalkozói hanyagság és gondatlanság szigorú bfltÓBági intézkedést vonandjon maga után. Aa olajnak égetése igen sok pénzbe kerül,őzért költséges is az dIbJ lámpavilágitáa. Az olaj drága, igen sikos, hamar ég, hamar füstbo-megy,-de rn&a-részrill is sok megy caálira. Jobb-lenne qz olaj helyett az úgynevezett s újonnan föltalált: hegyP" olaj; mert ez, az utóbbi kiszámítás azerént legkevesebbe kerül, ez nein_ls ojy veszélyes, mint a kőolaj, (petróleum.) ügy gondolnám tehát, hogy a városnak általános kivilágítását ezzel Itíhctuo olcsón létre hozni. A cziglemízében és kotyogó malombáni szabad fürdés nem caak közszemérem iránt tartozó tekintetből, hanem az ebből származó veszélyek miatt is betiltandó. Jelehessék-ki a szabad fürdésre bizonyos,, Vésznélküli boly a helyhatóság által; u. m, a kis-ka-nizaai kanálisban de távol a hidak tó!, meszsze a vándor szemeitol. — Bár jutna cszibo a közönségnek, bogy egy hideg fürdőt állftBoa fel a kis kanízBfli ka-nália mentében, 1000 frt évi jövedelemre lehetne számot tartani. Építéseknél as állványokat asomlo alá vehetné a közrondészeti hivatni és megvizsgálhatná, váljon az állványok a íárókeloközönséget vagy mnnkásoknt nem veazélyezik-e ? Furcsák itt az épitök és építőmesterek, mennyiben az ilycBckro épen nem Bük figyelmet fordítanak, és vannak ín balesetek. Allataeregletet a közönség számára megn)ntnt csak ugy legyen szabad, ha a kuzrendészeti hivatal szemlét tartván meggyőződött arról, minzerént a ket-reczek a közönség minden vcszélytőli megóvására c\'^gg^ erőseknek találta, városunkban néhány év óta ig/jn sok orszlán, tigris, hyena, medvo 6b krokodil inutattatik s már történt is (máa megyékben,) hogy a hyenn, krokodil és medve kitört a ketreezböt s elillant.\' " Az ebeket kivétel nélkül szájkosárra kellenék vétetni ugy; hogy utczáu és közhelyen c nélkül meg ne Jelenhessenek. Elegendő tanúságot ndott a legközelebbi eset, midőn egy vesrelt cb 10 Órá alatt 18 embert, 3 Ezarvannarhát,2 disznót és végnélkül! számú kutyát marezafigoH Caste. A"^kzSjkoaár éa" VezeTŐ" zsineg nélküli utczán, vagy közhelyen megjelenő eb a peczér rendelkezése alá essék. Ez alkalommal említésbe hosom a november hó 4-én, egy veszett buldog kutya állni megmarottak sor&át. Egy idegen kutya városunkba jővén, 18 embert annyira össze marczangolt, hogy a visszamaradt Bérlésekből azt kellé feltételeznünk, mintha csak mindenkit megakart volna enni. Ez nz emberekkel, az -emberek— pedig -vele viaBk&d-takr-yovepAor hé 6 óa— .jLgy-nnlövetett, é« fpiyiTipgnltntntt..E-ültekinlfilű, szen- :dö álíapotra matatott s" ugy nézett ki, mintha még moet is marczangolul szeretne. Nyelve alatt az erek duzzadtak, a tüdők betegcsen elváltozva kármfnvü-rösek valtak, a szívben oladtvér, a gyomorban gyom volt, a belek üresek és 1 égtől telrék valának. Ezeken kívül erő* takarja la,volt / A mondott LSrjelekhcz vévén a kutyának maga viseletét, kétségén tuli dolog, hogy veszett, dühös volt t / A megmarott 18 ember azonnal orvosi ápolásban részesült, ez alatt van még mindegyike. Eajtnk vül hozzam amaz állításomra, miként a dramaturg-nak ismerni keli az életet, az ember lelek- és szív-világát, hogy igaz emberekéi teremteni tudjon, éo aoba a szenvedélyük ideálízálásábau vágletekro no menjen; a végletek botlást hordanak rangokban, mi a művészivel ellentétes, ezé levén a Winkelmann-féle ,,caendüa nagyság és nyugott egyazerüség." Schiller mídön „A haramiákat" irta 19—20 éves volt, éa igy nem csoda ha a ncgyratörő, szabad¦ lelkű, de körülményeiben nyomott ifjú, midőn a tragicua múzsának áldozott,egész világfájdalmát Mór Károlyban kiontó. Ez az oka, hogy o darabjában a világnézlet oly ferde amint az csak egy elveivel még tisztában nem levő ifjúnál lehet, b ez az oka annak íb, hogy miért _olv lyrai SchH-re\'r o müvében. Atalábnn vévo tehát már két hiányt kyelöltünk. IV minden elfogultság szemrehányásától menekülendő, halljuk egy nevos német véleményét. „Bajor- és Öváborszdgban a valláíí és politikai pzabadság eszméi késő ugyan, do annál mélyebb gyökeret vertek. A felvilágosoduttak éa n Vielandi kör a franczia literatura által terjesztett nézeteknek hódoltuk, Weokhcrlin VilmoB Lajos, ugy öchubart Dániel, két szabálytalan ób erkülcstelon, tahelség, vallási szabadat másságot és politikai sznbadságeszmé-ket minden tokintet nólkül szórtak azét. Az általok hintett mag gyököt vert, s az ifjuBágbon szabadságvágyat és ellenzéket növelt. Ilyen benyomások között nőtt fel Schiller Frigyes, Svábország Uarbauh helységéből egy érzékeny anya a szigorú apától származva- Már korán mutatkozott a gyormökban törekvő, a magasan szárnyaló lélek; a történelem gazdag világa, Columbna átázása éa Nagy Sándor tettei foglalták ol ifja kópzoletdus lóikét meréBZ tervekkel \\ a ható éa tevékeny élet, melytől Goethe magát elvonta, Schillorro nézve ingorrérbirt; később gyakorlati tevékenységhez fogott volrtawárihákorlátolt viszonyai nem-akadályozzák s kényszeritik az eszményi világba vonulni,— A törökvÖ éa aiábad léleknek csak hamar kellett tüze elnyomását érezni. Bgy pedant iskolamester szögletes és fólókennyé^tűivo; ft szigorú ka- tonai fegyelem, mely alatt a herczegi várban felállított Károlyiskólában a törvénytudományokat gynkor-U, elégedetlenné levé ; sem a törvény tudomány, sem a gyógyászat, melyre as akadémiának Stuttgartba áttétele után magút adta, magasan szárnyaló lelkét nem voltak képesek bili ne sem i ,* az előirt tudományoktól el- éa tilos olvasmányok felé fordult, melyeket ö és néhány basonszcllemü baráti fortélyosan tudtak megszerezni. Olvasták Klopstokot, Goethe Götz és Wertborét, GerBtcnberg Ugoltnáját, csodálták Sehuhart költeményeit, kivel Schillernek Aspergen több összejövetele ís volt, épültek Rousseau ter-inészetéletén, b Plutarehból az ókor hősein. Schillernek több lyrat költeményei ezen vihar és nyomás korszakából valók és bombafltikuaBzájttBkodáflsal szabadság buzgalom, hÖeiség fórfierélytitl át-meg-átliatvák. Az akadémia erőszaka és fegyelem, mely alá Schiller mint katona orvos jutott, az elkeseredett hangulatot fokozta, oly mérvbén , hogy a Mannhebuo azinházintendans Dalbcrg támogatásában bizakodva, ki 1782-ben Schiller „Haramiáit" nagy tetszés közt színre hozta, Stuttgartot titkon elhagyé, hogy magának, habár szükség és gond között, de szabad életet biztosítson. — A „Haramiák" a világ selejtes állapota feletti mély elégedetlenségének gyümölcse, intézve azon sclejtfiflflégek ellm, melyek által-a lángész, a conveniencia kötlékoi és a. czéhszerŰségbea visizaverctik; és a gyáva gazsóg ellcn^ mely lassan lopódzó mérgével a bűnnél gonoszabb. A borzadály és iszony gerjesztő jelenetekkel teljes szinmÜ, merész nyelvével villámhoz hasonlón baiűtt MÓtKároly heves, tettre, sóvárgó lelkében á költő maga tükrözik vissza. E vad éa szörnyű szenvedélyekre ?pitotí dráma, melyben a gigászi tulzá-Bok jellemeket és dolgokat a tormÓBzB-teaBÓg küróböl kiemeltek, nz ifjúságra hatalmas benyomást gyakoroltak, minek; következményei lottók a= ogymiot érő haramia regények:" Eddig és ozoket Weber György, éajiokem ezután íb roá\'r lehet megnyugodnom kimondott vélcmé-"nyombén. Egyenként taglalni á hiányokat, azokat a mii- Ós lélektani azábáljúk korláti küzó yiáBsavezet-•i ni, lonno legszebb feladatomf sajnálattal bár lo kell mondanom részint lapunk korlátozottsága, részint még szükséges mondandóim kedvéért Csak azt még, mit talán eddig nem mertünk Schillerre ráfogni, hogy több helyütt meglátszik, miként Schiller Shakespeare! felettébb sokat olvashatta, de hogy lelket majd nem egyedül az töltötte be — aminthogy később foglalkozott is vele — onnan látni, hogy Mór Ferencznek nem egy helyén kénytelenek vagyunk ÜL Richárdra,, Mór Károlynál m\'dőn magát gyilkolni akarja Hamletre, s több helyen a britt költőre reflcctálni. ^ Különben maga. Schiller Íz, ki azon elvet állíja fel Don Carlos feletti levelében, hogy a darab védje önmagát, még íb jónak látta 1781-rŐI a „Haramiák-hoz" irt élőbeszédében a müvet védenL Térjünk magára az előadásra. Már ha a „Haramiák" Németország ifjúságára batalmaa benyomást gyakorolt, miután az ifjú ember mindenütt egyforma, nem csodálható, ha a m& mia-_ denfitt egyformán fogadtaUk, b fogadtatni fog míg i^nk e világon lesznek,\'«s ép ennélfogva nem ütközhetünk meg azon, ha fiatal szlnészilór Károlyt debat. szerepének tekinti. T3o váljon nem. .csalatkozik-e az utolsó? Mór Károly egy ama zaerepék közül, mely situatiójánáL. lelkiállapotainál fogva különben is erősen érdekli ^ssTIézSt. ha efahss" Sctnlfer ragyogó sc-phismáit, a Bzenvedily erőteljes nyelvét vesztsük, első pillanatra azt gondolnók a szerep maga játszik, és egy rési bon igaz ez, mert ki hallani tud nem lehet, hogy leikét a bár egyszerűen elszavalt monológok néhánya ne ragadja meg: de másként van ez, ab előadás érdekéivel kapcsolatban, mi látni is akárunk^éz kellemesen czalódmV Jól kell tehát * szÍBÓaok meggondolni qnjd-valeant hnmerí quid ferre nett\' Bent? Mert ha Mór Károly szenvedélyeit előttünk bár mi tűzzel elszavalja, s nz arcú egy ebédután-decla-máló tanáréhoz haáonlí^ melyen as ajka kimondott szenvedélyük nreghazTidtolbitnak, mi vél azt mnts4-ják, hogy azokból mit sem eres, bennünk kellemetlen a benyomás sj maga\'jíiaha \'minden ragyogyányri mellett vészit;^, azlnéasuelc .Ii.szabálya „wl tiz tb« fiore" dolcndum.eztprimum tibí."Különben ast mondjuk mit Jnlioz Caesar egy_föIolVMÓ^nak: si legiz * vésznek Aowmlnyomíii, d« to^c* reménnyel leheltük i> hogy bajok nom fog lenn^ merít ninca eset, hoor ífeyonfeorani segítség dacaim\' w .mogmarott ngnn rtJfn w«wgaMtt.volmW A ebk klmoSAttnk.. "ílmatóltettek, Jialieaoatíottm-mal kiégottoitok, éa kLS-- rübogirporralJtorcrt-^öohiganyoa, íriJ bahepotr teki ráyriésbea tartattak a mai uapíg, ieten te-gyáboimeg mindannyian jel vannak. Az orvosoknak Ügyes tapintat és szorgalma mindenesetre köztiszteletre méltó, j -A« állítólag megharapott kiront szarvasmarhán \'sebek nem találtattak, volósslnü, hogy megsértve nftm lettek, mert hajak nem esett A megsebzett dioz-nú agyon lövetett, essél együtt s sím talán kutya esett áhh\'sataL Ujabb vessettségi eset nem: merült fül. * -------TERSÁNCZKY, H&si és gaadássísti hetes állataink sorsa, a azok ©llu&nyagol&sénak k &-roa és veszélyes következményeiről. Néhány hónapok folyama alatt — mennyire* alkalmam és tehetségem engedé igyekeztem a gazdá-ssa toknál, illetőleg hasznos házi és gasdaszati álla-aink kösőtt előforduló eseményeket figyelemmel ki-sérnL azok szánalomra méltó sorsa fűlött naponként szerzett bizonyítékaim s tapasztalataim, — valamint a jelenleg megyénk vidékein mutatkozó és terjedni látszó marhavész indítanak csen rövid kösle-toéöyre, s hiszem, hogy a t olvasó ezen tanúságul szolgáló kÓsletuényeiDCt a L cz. gazdáasati közönség előtt — melyet állataink sorsa — élete többé kevés-bA énldwl— időVMrüoek fogja tekinteni. "Beteg állataink e^anyagohjbát sajaosan kellett tiípaöíalnoái, a többek között L. helységben, Tiol N. ornak csak rövid idő alatt három csikója roogbetn-gütt, természetesen mint* szokás,^, helységből egyik és másik magát szakértőnek. küllelŐ korussoló, oda hivatott, hogy tanácsoljon s a beteg allatokon aegít-seo, mit tanácsoltak miként akartak na állatokon segíteni? előttem ismeretlen, csak as tudom, hogy egy pir nip alatt két csikó elhjyjott, s az illető tulajdonosnak — ki a szükségW^állatorvosi, a a rendes gyógyszereié a i költséget talán áldozni sajnálta — caak a 800—000 frt karajéit; — a.harmadiküieteg csikó 2—íi hónapig siiJödfi jnaradt, s midőn az már ~ szintű a végvouuglashos"kOselgett, -folyamodott tartn--lsjih»oér rendes errosf segélyhez^ mi már késő volt. Megnevezhetnék több eseteket, hogy magányzó és gasdaszati uraságok lovai megsántultak, s abban a ssokisos hiedoioraben. hogy majd megjavulnak, csak akkor folyamodtak állatorvosi segélyhez, midőn már a baj megüdült, s segíteni alig — vagy éppen nem is lehetett"~• 1"......... így történik szegény kérődző állatainkkal is, megbetegednek s el is halfának a nélküL hogy orvosi ápolás és kezelésbon résscbölnének, legfölebb kuru-zsolék. tanácsai után ápoltatnak, melyek között többnyire el is hallanak, de még gyakran a hulla sem vételije orvosi bonczolás és vizsgálat-alá, illetőleg a be 4 1C6 tegség.— melyben az állat elhullott — nem is con-statirostatik. , jalen soraimmal ozélnmegycdül megismertetni, jnoflnylre-Vaunak beteg ilUtoink ellianyagolva.hngy időnek előtte el kell hnllaniok, •mért beteg¦ átlapo-túkban természetük nem gyámolíttatík, a a kellő ápolásban nem résensittotnak, a természet pedig maga erejéből Jgen gyakran nem.\'segithet; igen, elkeli killaniok, pedig még sokáig élhettek — a tulajdono-ssiknik még sok hasznot hajthattak volna. Beteg allataink elhanyagolásnak, s nem ápolta tásinak vannak e mellett ínég más veszélyes szomorú s borzasztó következményei is, igy felemlítem. a) hasi állataink közsül as ebet, mely egy hü-, lönöa nomü borzasztó a a halállal végződő betegségnek a v o s s o t te ó g ne k van alája vetve, mely betegsége ezón állatnak ragályos természeténél fogva nem csak hus cs füevő állatainkra, hanem mireánk emberekre\'nézve is,, ragályos, veszélyes, a ugyanazon borzasztó halál]al( yógiödö bctogségotidésidö. Ezen veszélyes betegségtől megtámadtatva futotta végig városunk utczáit a mult hó 4-énestvo éa 5-én reggel egy ismeretlen eb — éa útjában vagy 18 külön rangú és kom egyéneket, számtalan kutyákat, disznót, szarvasmarhát összeharapd ált, még végro 5-ón reggel sikerült a helybeli kéményseprő- fiának agyon lőhetni; alig fogja a t olvasó képzelni azon rémüléat, melybe csen eset nem caak a szerencsétlen áldozatukat, de oz egész városi lakosságot ojtette, hála az égnek ! a szerencsétleneken eddig ezen veszélyes betegség előjelei nem mutatkoznak, lla ezen meg veszette bet tulajdonosa figyelemmel kisórte—sast betegsége . kezdetén orvosilag megvizsgáltatta volna, akkor as bizonyosan annak idejében kiirtatott — fl a azerencséllenaég ia- megelőxtctctt volna ; felemlítem : b) Kérődző állataink közül a szarvas marhát, mélyek között jelenleg a marhavéss napról napra tovább terjed, ezen kiszámithatlan káros véaz tovább terjedésének egyedüli fŐoka Bzinte ezen állatok betegségének elhanyagolásában rejlik, mert\'ta- Easztalkatjük, hogy azon helységekben, hol a mar-avéaz kiüt, a betegség neme, a véaz orvosilag csak akkor constntirostatik, midőn már néhány marha elhullott, s midőn már a néhány marha betegségének lefolyása alatt a ragály nem csak ugyanazon helységben, do már tovább vidékekre is szétkurczoltatott; szabod Ingyen itt megjegyeznem azt is, hogy a véss constatirozása után ja, annak tovább torjedésének -mrggát htaárrT axok^c^ r^nriori rnrézkedé«ek ^ein-fe-lelnek meg a szükséges ezé Inak, mert tapasztalhatjuk, hogy jelenleg is megyénk vidékcin a vész dühöng, s a rendőri intézkedések vezetést s őrködése mellett Bom állatorvos sem szakértő egyének nem müködnek^Jazok vezetése egyik vagy másik illetőleg a helyszínén Bem lakó, sem tartózkodó járási,- orvba ur szó vagy Írásbeli utasítása mellett egyedül^-a \') F3\'- níl ollenkoiSleg- tudjuk \\ niiiul a hat\'xiifok, njiml aa ilUtS qrvoook mia lent plkÖtétnek a TügUy gAtiAiira^ s ba rúi még U tor&bb tarnpódaik, ejryed ili o\'ctv, mert nípHult a logcií]-istrubb s bwsooubb Intóiberléicltet ia tae^retJ elhaiitaitrlja ook-ttor, nSaiiul könnjelmliséff, ríaiinl oaír leku taldntatébSl, melyeket azután keacrrcsca sirat. Biork, cantaS, si cantas mila eontas. — Miklósira pedig Uljo-sen riillik mindes. Mert minden szorgalma sem feledteti velünk azt, hogy hangterjedelme nem e szerepre VslóVs mivel épen csekély vagy romi intonált hangjánál fogva nera bírja meg axercpe pathoszinak raa-_gaai^ -erőikodésba megy át^Anely a beszélő szervek feazítése követkeatében oda hat, hogy gyakran hátra fekvő állást kell sz aesthesis minden tekintetbevétele nélkül liassnálur, hogy hangja szabadabb legyen, arcs-fsmai pedig igén természetesen ez által ölesnek uralma fttoIT a finom.arcsjitek as erőszakos hanglöké-s«k ókösta arezfeszDltBégbcn elhal. Öo sbsst>is vettünk éssre Miklósiban, az pedig a szerelmek nem. tvm ¦. tanul mán yosása, mely müvé-sseknél a tétek mélyén-^keresi ason motivumokat, melyek egy vagy mis cselekvény .indokaiul azol-galnsk.. ." ~ Ezt oU topaszUltnk," hol Mór Károly a csaU he-vétöl lankad tan, a termésset jelenségén sentimen telis Un Gyönyörű-hehr ex Schillerben, da. a ssinéssre nésve »legnehezebbek egyike; mi roasal esik itt, & né3nek;pedíg,h» Útja, hogy azon Mér Károly csak asavslL-- bár gyengén hangsúlyos—-de iiem érzi át l-hissiL 1 ¦.: .^Különben \'Miklóst dicsérétén legyen mondva, hogy Uonpíét. sugó nélkül mondta, Ap engedjen oo-\' küok Is véleményt abban, midőa kimondjuk^ hogy es.\'n«di ssereposstilyaws hogy a provincsia szsgs, nils aljg fug valahs elffinnL Már Ferencs as emlitettnél néhány fokkal nebe-¦muli fsérep. fiokisor láttok á^Forencsben mindig saíl vsltffk eizro, bogyVsmn^zzek UL Biahard sUt-jii aiinostík, veres, papos\', sánta volt a\'lfecencx ~mlndjg, most egy - anyalhörbe "bojt Ördögöt, láttánk, mely ördögben, egr; kedves emléket pUUntottunk meg, L L JEmiLArpAdJaa «s slyit As ifja szinébz-nok U üftrjft jezmsé^-flrÖklcnl Lltssott, ne adjon "fHwltjsInarti és ebből\' ssármssá: isegillsmodáar al-unt, hflili»oiidJali, kogT áetiuüt nll. i le-«wf> miámf ¦durtuan kugnljmUUt mlt&- — ml íllltbt, logf » protlnori..l«gl6b!i Mnin kollO bsakatntotlóiggallnéín hító Mjtíg olC(j4r6irn bizallk. Ninra tohát mii cnudilkocduok, lla a vóni — n rogály fol^-ionoaan tovább éa tovább hurcsollatik. As elősoroltak ntíoí;yé\'gro aaon ohajtáBomat fo-jeatiiti kl, hogr a tgaadáazatrfcöéSnaog bár mie-löbb állatná, a megcyilaMno oaak ugyan orról, meny-nyiró káron éa voaaeTyea KSTOtkeEményekkel van öbk-amkotTe kid ét gradáiaatl állataink tnlegiigainek elhanyagolása, b azon reményben aárotn la soraimat: hogy arról a t. 0». közönség a mttielBdésbon napról ról napra elSlialadó basánkban 1», mint más külországokban csak rövid iJ5 alatt meg leoa gyüzWvo, a szegény betog bdsi a gazdászutijltlatalnkat la — mo-lyekbQl közösen nnnyi \' elasámlálhatlan hassnokat nyerünk — a kollü ápolás és orvoaolta-t a s b a n rÓBzositondik. Nagy-Kanizsán, 1863. deo. hó 1-ón. 5IÜR NÁNDOR liihtor vos. V. Siómellóki levelek. Tekintetes saerkesztő ur! Mióta a Slólocaapo-lóaí ünnepélyt loirnia azt kegyed nemes szellemű laj-jában olvashatni szerencsés voltam, még nom köaaön-töttem be. Bezzeg van azóta annyi újság, hogy akár a tíiót megrekesztjük vele. Lássa kedves urambátyám 1 a szegény magamféle csősz fráter caak mindig a láttákról beszélhet, nem ugy mint i... i újság újdondásza, a ki krumplit evett Knyingen és rá fogta, hogy savanyított tököt adtak neki garnirnngnak, (de jé, hogy nem Somogyban történt) különben igás, hogy bizony az enyingi fogadóban ha eszik az ember egy adag sületlen rosté-lytat, egy kenyér s egy meszely borral punktum C6 kr. Ebbe azután bele van számítva a Hnusknecht ia. Tegnap ősssejőttem a mezőkomáromi csősz komámmal, a ki az uj kanális parton nézte; ast a ssn-.gány lolúaijisiiósl,. jlj^j^^gsáriL-ho-rjArggiaJtól 230 akó bort lett volna Siófokra szállítandó, hogy megakadt a kanálison áthúzott szfiksés híd előtt, nem tudván alatta átmenni, mivel as ő lábait az ácsok olyan rövidre szabták, hogy nem egy hajó, de egy gólya is kénytelen meg hajtani nyakát, ha alatta áL-úszni kivan (bocsánat, ez még nom az igasi hid, hanem caak egy potlüd, mert a valóaágoo híd most ké-bzüI.) Kiég as hossá, hogy a ssegény tolnai ember bizony ott rekedt, n kényteJen volt Siófokról vagy -L\'> kocsit felfogadni, kik a bort Siófokra a vaspályára száHitu tlák.-¦^dgény"ttttnnt"ha7ÓB !"tu sem jősz -ám le többet hajón Komárom alá az uj kanálison dicsőséget éa pénzt bzerzendö. Tudom, legalább egypár Bsázfo-ríntod megbánta jeion utadat No de ez jó, legalább hírt visz haza, hogy hol a sorompó! Egyik komám panaszkodik, hogy Y, telket vettr ki ia fizette és nem tudja átíratni a telekkönyvben. Vigasztalásül^én ia azt mondtam heku Sohaa aggódjék oson édes komám uram, minálunk ia ugy vsn, adnak, vesznek, cserélnek — örökölnek, o egyik aeíra Íratja át telekkönyvileg, pedig a mi notáruaunk eleget bujtogatja, unszolja a népet, hogy a vétel, caem stb, csak ugy érvényes, ha az telekkönyvileg átru-báz tátik. minden provincziális szegletebség nélkül, a hnnghor-dásbroii kiszámítás, s a derék atyára élénken omlé-keztetŐ arezjáték minden várakozásunkat felülmúlta. Lehet mi e siker felett talán elragadtatunk a a jövőt biztosítva látjnk, do annyi igaz, hegy a közönségnek osztatlan tetszésében részesült, Azért rajta, tanulni, olvasni, hiszen előtte a példa, éa a nemzőt elismerése a babér, mit soká sokat tűrve, nom csQggedve, vajmi szép kiérdemelhetni. Mint haltjuk jutalómjátékául „Kalmár és tengerészt" veszi, figyelmeztetjük reá a t. kOsÖnséget, Zombori az öreg Mór, hely ón volt c&okély kivétellel. A többi is meglő tto magáét, a átalában e társaság előadásai mindig oly-kerekdedek^ betanultak, hogy csak dicséretet, érdemelnek. A rendezés itt-ott még kezdetleges, ezen segíteni pedig oz igazgatók gondja* — Még egy ki fogás ónk von, mely a szin lapot illeti. Ha s> sainlaii étlap, ugy szabod legyen neki mindazon ígéreteket hozni, valamely okét egy azioóaz csak ssándokol a közönségnek adni, do véleményünk szerint as" sem nem étlap, hogy olvasásával Ínyeinket ingerelje, se programra. Mi tehát? Egyszerű jelen-tés, melyena költő müvének neve éa személyei ugyan-asonkép meg&r&ndók, Inlnt- a költő~irta. hacsak\': humbugokkal.egy közönséget\'mistiEkilni nem kívánnak. ¦ : Asárt megrovom a rendezőséget, hogy közönségünk.olvasottsága iránt oly kimélytelon, a szín lapot vslami népünnep programmként, tele szurdalni bom-basziokksl. így Öebiller dasrabjának csimo nem „Mór Károly és a lisraraiák,\'1 Imnem egyszerűen -^A haramiák/ továbbá nem-Btwgyhirtt drimft," hfthom bzqk morojátók • igaz, hogy a nem magában foglalja a fajt,. de Hz ujabb iskolák est már egymnstól. elválassták még bi i végre mlrevaló nagy hetükkel o azin lapra nyonmtni 88chPler reniekmüve/ mikor ez legalább is nem Igás, todjs a világ ha a rendező nem is. Ha tu "Mea^gnak csalja volt jOvadelmet csinálni, jó, 4é- ^gye ba ilehet,, de a köaőoeéget nincs jogfa a maga, eszejárásá ntin itélnr, s min Ugy monagerjai hirdet- yányekkel a vsUilmmlaltoiil.^ (r.) Vége van &z esztenddnek. Vége van az esztendőnek. Előttünk áll a jövőnek j Kétes ajtaja. Mi, kinyitjuk jó reménynyel, Ezt a kulcsot nem veaztánk el Eddig még soha... Vége van az eoatendőnok... A napokhoz ujak jőnek, Itt lesz az uj óv,. al Bár egészen ujji lenno Bár caak megújulna benne A föld és aa ég... Vége van as esztendőnek... Uj tövíbsol újra nőnek Arózsák megint... Bár csak egyszer már több volna, Szúró tövisnél a rózsa —• Éltünk utain... Végo von as esztendőnek.!. Ismét egy. terhes folhfinok : Tünt el a nyoma... -Oh, csak egyszer a jövendő, Lenne már szép —¦ könnyű felhő, ¦ Melynek nincs nyoma... Minden felhő hagy emléket.\'.. Sárt az egyík, másik éltet,, ö enyhe leget hagy;.. Van biaony^ van oár mi nálunk, Hogy akár caak térdig járjuk, Olyan igen nagy,... : Vége van os esztendőnek^.. Loaz még mulija ajövőoűk... Hogy ne lenne még? i Hisz őrökké nem tart bceiejí, ^ Éjjel után szokott,lenni ! . <¦ • Virradat mindég... . ....... ~a DÖME NY JÖZAK1. menjünk ; bizonyosan attól tartvn, Un az inas n faluban lármát tlí. Az áldozatot maga a haramia omolta fél az ágyra, o szavakkal: Ugy-o, jó orvosod voltam, b eltűntek mind. A faluvégén befogattak a korcBmá-rofiealo vágtatva hajtottak Jákó fold- íílhd a négy rabló széles karimájukalapja szalaggal volt az állhoz kötve, a kalapokon zöld bokréta. Az Ünnepelt nevű férfiú, hajlott kora daczára^— veszélyen kivfll van. Az országszerte dühöngő vihar nálunk is oly erővel dúlt legközelebb, mintire rég nem emlékezünk. A Balaton partokon azonban borzasztó volt; mint az onnét jövő utasok beszélik, a hullámok sok helyen megrohanták a VAsuttöltéseket, s nem kis mértékben rongálták meg. A balaton bőszülten bömbölt, mintha elakarná foglalni a vidéket. A Bzél kavicsot, homokot ragadt szárnyain, a a közlekedés egészen megszűnt A nagyhírű időjós nem beszélt hát a légbe. = E lapok szerkesztőjétől néhány nap múlva következő czimÜ mű jelenik meg: „Egy porladó bzív loveleií\' Ajánlva azoknak: kik szeretnek éa szenvednek. A mü kapható lesz 1 frt, diBzkötésben 1 frt 50 kr. o. é. AVajdits Józsefnél, Nagy-Kanizsán, cb Rátb Mór btzományában PeBteu. . 9 Daczára annak, hogy langyos, tavaszi napjaink vaunak dec. hó küzejwn ia, ugy elszaporodtak Kaposvár vidéken a farkasok, mikép lmjtóvadácza-tot tartottak már rajok, bár eredménytelenül. Hát azokra ki vadász, kik báránybörben járnak ? 1 9 Máflkor annyi tánezmiivész járt vidékről vidékre, hogy még azokat is tánezoItatták, kiknek kedvük nem volt, b most, midőn azükaég volna rá, senki Bem kopogtat; vagy azt hiszik^os illetők, hogy — ugy is járjuk a túnezot? .. . ű Egyik catve a színházban következő verset találtunk egy eltépett, 1000 frt alatt görnyedő váltóra irvn : Hirdessed, hirdessed, Kelj útra váltó. Hogy a perczent nálunk, Egbo kiáltó. A ki százat felvesz, Kettőt ir alá ; Ez is jótétemény, Csakhogy knphatá .. . Ha mégy a íüzsérhez, Szőnyegen sétál ; fi veled csak foghegyen íleszél s conversál. piroB slafrokban, \' i kéziben : Szép, l\'ika: •S te rongyos nadrágban, ZairoA atibüben. lnSy bn nogyvent ígérsz, l\'gy rair dir nts Bánik veled; hatvant? Ez ia mint suvix. S gondold meg halítndó Ezt a perczentet; S hogy "a jövő évben, Birkáidat Nem to nyircted ! 1 Adós Holiput. Kaposvári sziniiás. „,% Nov. hó 20-én adatott ,,Dobó Katicsa" eredeti népszínmű 3 felvonásban: írta: Tóth Kálmán. A jól sikerültebb előadások közül való; s ha az cUö kardalba benno nem csücsülnek Egor lelkes védőnői, — a játékot jói kivittnek mondanók; Egresey (Dobó Jutván) vontatva nagy pausákkal játszott eleinte, később helyreütó a csorbát. Nem szeretnők hinni, hogy a szép reményt nyújtó fiatal színész, a sogdm <$ 1CS & bázza magát?1 Miklósi (Balassa Bálint, lantos) alár-sAilat egyik szorgalmasabb tagja ez este ia több fényoldala volt játékának; lelkesedéssel, érthetőn, dö nem kifogástalanul szavalt Zombori - (Homonnaf uram) jó felfogással, még jobb kedvvel játszott, a a közönséget, nem egyszer ragadta mpsr^ ismeTeléT rofram: de már orro iszom egyet" Fájdalom, hogy a közönség nngy része olt nem tapsolt hol a darab folytán igazán helyén lett volna. Lenkelné (Katiczá) dicséretes játéka csak buzdítás lehetett a többi másad rangú szereplőkre, kik eléggé betűitek helyeiket Közönség Btép számraaL *** Hétfőn nov. hó 30-án „Szegény marouls" frnnezia színmű két felv. Dumauoír után fordította 1* eleki M. Kia közönség daczára elég szorgalom és kedvvel folyt az előadás, mi dicséret az illetőkre. pűl - . . -----------___időben sok rbcumá.8 ember van 1.. Csütörtökön, decz. hó 3-án „szökőév" vígjáték 3 felv. Buekstona után fordította Caeprcgi Lajos (b nem Csepergi, mint n szinlnpon van.) E darab sikerültebb jelenetei ma különösen jól mulattatík a közönséget A kiválóbb szerepek Dimpha Károly (Egreasy) Mauser kapitány (Zombori), Flowcrden\' Flóra (sz. Iatvánffy obbz.), Solus Salamon (Benkö) Leány Róza (Páífiné) jó kezekben; különösen ki kell emelnünk sz. IstvánffyL. a. és Pálfinó a. (ex utolsónál pár gikszert levonva), kik a játék hatásának -zomán-czait üdék. Zomburí, Egrczay, Benkő vetélkedtek egymással; b hogy az előadást jónak mondhassuk, megemlítjük még Crisp asszonyt (Váradynó.) Egresey, ez cstvén is jól alakított, a ha folt van játékán,"áa első jelenetének róható fel, midőn a szerep nem tudás kiesé bizalmatlanná tetto ön maga iránt ia, s kivette Bodrából. Utóbb minden jó! ment A angó erősen dolgozott. Közönség kis számmal. &zotnhMoiL daa^ffcéjL^zerelem gyenm> ko" került a~zínre, Szabóné-Iatvánfíy Lina ju tálra ár.i. A jutalmazattnÖ (mint Klára, varróleány) első megjelenésekor koszorúval fogadtatván, egész darab mentén szép tehetségéről tett tanúságot n közönség előtt. Játéka ép\' oly átgondolt, mint lulkesült Két jelenetében — midőn Sternni-lŐl búcsúzott (bár itt kissé erősen színezett), a midőn rendjclczctt gyeirue-kcD, az anynszerctet és magasztos öröm sugarát öntötte cl, zajos taj sokra ragadta a jelenlevőket Felvonás ki\'zbcn is hivatott. I\'álfine (Henrietté), Leii- I- iM i.Ő rStfUTTTTT -Hnnrí 1-i t^V4tniwttJAl.n.g_ V } tj]nf n ¦ _ter- íncszetes könnyű jálékok, öltözciökbeni «legaotÍA, gondot, szorgalmat árult el. Mindkettő benne élt Bscrcpóban, b órczto a mit tett és beszélt, b ez a fő. Fozsonyiné (marquisnö) oly majestetikus alak volt,-anuyi figyelmet t&ausüott minden mozdulatában, hogy &zercncsétbkcll kívánnunk a társulatnak, midőn ily tohottéggol rendelkezhetik. AzaristokratikuzgŐg életet nyeri nrezán, még több tapsot érdemel, mint mennyit nyert Miklósi (Sternai Károly), bár szorgalommal [átázott, rofisul fogta fel azerepót Egy nő-tő! bucenaván, ki mindene vélt, oly hideg jég ar- ieg csak átvett szavakat, etek gyakorlott mÜizroetö észre.. A darab; végefaló fokoaatozzm\' imjjdíg iotb Yolt, a megbocaáthatAk voUak «UhM hibái, Zombori (Dorseliach maroois) gyakorlott ssdntet\'énül <el minden jelenetében. Bzabó^Eressaid Ügynök) esinte élvezhető -volt.- Az egész darab zawafa^g^BúignU raat árult: el, a a játék végén m egész tzemólyzet hivatott. Közönség szép száar)naL N&1X% pOBtSk T. A—iaaak. S-^iJl Uvistet ««sk slaAi UTOm ta. áztattatok; aJAaJJak tgjthatínm kJUAez^BtfU-káriltWiáaaks czimo t \' Cb. 8—usk, PeoUnt álB»íl«TitSiheBlt?oTwiiiafe-_B»j^-iTTDr-nÜB frtr&HlBak aatUzlfikkvt.\' .-¦ K^Htk, JPeati NB^yon H\'legPQ volt feia aa. ¦ í\'- - T. V—nck: M«ff fog JelenaJ, .\' - F. K—nati A Ürdésca mQ tíIí^oí !it nírai tgztílasla}, ha Ba bclMTTjeiIk, urjgk válasiAi. vfcvlotís&urt U rixn kaSíötH-tüiifeet. - . Píc» re i hírt n^ta tápon!: rilaiziT kAi&wltvo TBanai-a a Icrtléfe ? . / ¦ . T. V—qaí. Bí—L—íaj_IÍ0570a ook dolgod letett v. O.—nok: tlcp »o fílndk^BEÁl Bt nj irfsl „STajmoInnt régi bűd; tir, hngj a msjraoüit fesU aank Btintíi — BtAncAsok- „A fusmaigta éníet^boa." Elébb b^íerflnHab teli ni UletK-vel, csat aj etán rilMEolbatnnk. Tán pár hét mnlra. 6. j—naki ElbntáfiLk a usptirokst; nésw Cn a IccLfSae-lcbbi poitin; ItTclít kérOnk. ,A fúld rur^isa.» KAr, bo^y a p^ocsébía hAínJönt A«alelte öb, a nem a tcrméisctUoból. CrimímiÜs roas vers. B.h—nek, 8—n. JorDre Is krj"ik lapTink irin/ÍLant beesni rísrrílét. . 8=entprSrg7Í ildnjaia." HaBsaL]Jnk IdSrel, D. J—neki Kuacöaet n k\'ildemiajértj a napiáil ml sser--icleltali; hágj kuiijnk 1 nu^An utuB, "Stf? pirtii T Felelus Bzerk^Bítíí: SOBOZ ISTVÁN. ezu volt, hogy az egykori boldogságának még egy sugara sem lebbent el arc fián. Midőn hosszabb időre válónk meg attól, ki valaha érdekelt — megrendülünk, habár egy pillanatra is. A változás, hide-gülést nagyon is. mereven éreeteté, hideg volt raiht egy kereskedő, ki legfeljebb alkuszik, s nem egykori világától távozik. Az is egyik főbb hibája volt, hogy húsz év.niulva majd ugy jelent meg, mint távozásakor; padig biába! busz óv nagy változásokai teBZ az emberben. íízerppköróben otthon volt, mi a betanulást illeti, do roazul jeilerasett. Egresai (Vic-tor) első megjclcnéaóbén ismét Eavart volt; a tenné-Bzct adományai mellé ajánlunk kitartó szorgalmat Midőn felhevüléas után anyjától bocsánatot kért, ngy rnegfeledk ózott magáról, hogy cy Und erét a padlón felejtette, s másjrette fel. Minden elhibázott-lépés, botlás a szerep rovására történik: Szerencséje, hogy ügy; hangsúlyoz, mikép a kéazfllBtjhnséget, a ggg^^l\| Gazdaságtíudósítások. ^\'agy-líanlzsa, decs. IS. Daczára a csekély szállítmányoknak, gabnaüzletünk mindig élénk marad — a a hangulat meglehetősen szilárd; asun kíz mennyiségű búza, mely szálliltálött — a legmagasabb jegyzékkel vitetett a vásárrúL Kozs és zab valamivel lanyhább — de a tavaszra fc lt árak engedbetök. Kukoricza n még födözendő bevásárlások miatt buzdító — mindamellett némi lendület érezhető. Hajdina egészen elhanyagolva; rppezo^kérdés nélkülf babra jiincsenek megbizáaok. Arpn kndxcltebb. -fciWgárök- kovetkerők,jL BüZtt ai—00 foelee 4 frt 30—85 kr. Kozs 79—B2 fontos 2"frt 85—90 kr. Uerste 70—73 tontos 2 frt 70—80 kr. Zab 44—47 fontos 2 frt—2 frt 6 kr. Kokaricza 63—85 fontos 2 frt 85—95 kr. Hajdina 70—7X fontos g frt SŐ-kr. Téli repeze 2 frt 25—50 kr. Fehér bab 4 frt 26 kr. - Kaposvár, decz, H-^n. Két napüak oly meleg volt, akár tavaszszad ae YiT^jnTifa- bWt; ma fl^lni^n^ \'már ismét-heves szél támadt, de & rault vasárnapinál sokkal gyengébb. Kevés hó után, pár ófara olvadás, éjenként gyenge fagy. A tél ngy látszik ismét száraz kezd lenni, s a (old kellőleg át nem ázván, félhetünk a mult ér ismétlődésétőL Mig ily érsaakhaa sincs általánosan, messziről sínes egy láb mély ned-vesség- Piaczunkra kellő mennyiségben nem szállíttatik gabona, mit a rosx nbksak kell tulajdocitanunk, mert hisz készlet vas, Eleségár: Bueb 3 frt 60—80 kr. Ross 2 frt 60 —70 kr. Kokoricza 2 frt 50 kr. Zab 1 frt 60—70 kr. Ujbor akója 3—4 frt 20 kr. Szilvapálinka 18— 20 frt Egy kövér lod 2—2 frt 40 kr. Pnjka párja 3 ft. Csirke párja 30-^-40 kr. Fogas fontja 60 kr. A azénaár maig nem emelkedett] két írtjával leket kapni mázsánként (n. p.) &E.-Fehérvár, decs. 15-én. Gabna forgalmunk lanyha, az árak néhány nap éta estekí Szép kitfinS buaa 4 frt 52—81 kr. Kosa 3 frt 8—16 kr. Árpa 2 ft COkr. Zab 2 frt ¦ .¦ , ¦- . ¦ - T\'^\',, \' _ Árverési hirdetés. Mely ezerint \'1864-ifc évi jannár hó 11-en reggeli 8 órakor Siímsonyban az urasági korcsma bor- es hnemére\'pi joggal 1864-ik évi npril 24-tŐl számított három évekre felsőbb jóváhagyás kikötése mellett a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog " adatni, mely napra a btírfeni szándékozók elegendő "bánat pénzzel ellátva; -Sámsonyba a hely színére azonnal meghívatnak, a bérleti feltételek az uradalmi irodába Kis-Komáromban addig is megtudhatók. Kelt Kis-Komáromban 18G3. itovember hó 26-én. ^ AJJtiniz^ H i-r-d é\'t é fi. A kanizsai njonan alakult s jól rcudezeU. zönetársaság, nlnlirt\'veacWBo- alatt, — Nagy-Kanizsát állondó .tartózkodási helyUl viltasztván, ajánljíjik — bár mikor s akárhova\'kézséges Hzölgjíífttiikat. — "A t: cz. közünBég pártfogását kéi vén azqn biztosítással, hogy ők felelnek. a tőlük várt minden igényeknek meg- Banké Gákr- a társulat karmegtere. Hirdetés, .v ¦ j^irtwmtHv-Bpóarii^zenetórsaaág els&liegedüse, íntíly tisztqlettel jelenti a iogyáídemü helybeli <5s_YÍ3&i közönségnél, íShiszerint, e hítól kezdve, egész jövő évi farsang végéig állandón Kaposvárott tartózkodó, 9 tagból álló, egymasközt szerződésileg kötelezett, s jó hangszerek birtokában levő zenetársaságot alakított] ugyanazért midőn biztosítja a t közönséget^rttíl,\' hogy jól szervezett társasága opera","táncz és magyar dallamok-és a t. küzünség Ízlésének megfelelő előadásával kármaly fényes tdnczvigalom-, estély- és ünnepélyen minden igénji üeísgííena, • egyúttal bátorkodik a t. közönség pártolását, s >4andó olkil-; makrai meghivásá^ tisztelettej kikérni. els/í: hegedűs. Wajdita JJzsel\'JúacW,, lap- ia nyomdatnlajdonos NBirv-Kaniztón. A* Án jxfgá&T essem mel azt óhajtanám ide* í kwrisatfi a^ttsW^** •>»"" kötelességül «T krwSÍLL Eónyl Resáo nr kiadott \' kSm^tviMk nrtg * oktASsák, vésessék » népet , j^ff^W\' tjftlVan* 5>inyqk ismerete soha-sem •¦» Aktaepmég nínos annyira megérve, hogy esroj éniriai^ iseokjogyso, megtehet, tollára wn adja ebieknek, hogy e nélkül m11rlübMa^thteI?Jnertreltefsan^én> néprőL hogy: . Ws^y-lstarW^rftfc^^ kifizeti, nem refttsjr-vhkss^asum•gytamegsem menthető költség-. ¦ tök mii aá Atkébaiftésn é> vieeln i kellene. Majd később lógjakceak.atlátni, mily nagy hibátkövettek el "¦ osk, klk\'eít^m-tették. De uraim 1 nem a köznép a WW, csakis » községi jegyző, Ikerre népeit nom serkenti (tfsstelet és becsület minden kivételnek) mert nemes megyénk háli az egek urának, gazdag nlndeadkben, sseüorai kínoséi is követésre méltók, miért ne tennfik tehát tisata asivvoL, jósán öntudattal ant, mivel a még tökéletesen félnem világosod ott embertársaink \'boldogságéra törekedni a jé ég erőt adott?! Blssen kérdem h\\ egy községi jegyző" as általam elíbb említett „Telekkönyvi torvények magyarázatát" figyelemmel tanulmányozza, nem hÍEzem, hogy öntudata arra vinné, népét setétsógbon tartani: mért mit tud as a szegény pórnép, megvess egy drb birtokot, beszasslékul a jegyző néhány krajezárért ir neki, astgondojjsa boldogtalan, hogy márna övé. Miért? mert nincs ki azt modaná; garatom 1 még as árkot nem ugrottad át, nem mondhatod: „hoppl" Lásd, neked folyamodnod kell, hogy ezen helyszine-Iésig felvett birtok, mit most megvettél, kifizettél, önnevedre srtekintetes[joegyeí törvényszék mint te-lekkflnygTtaaácisnal^reád ruháztassuk. Hát még a sok helyet terhelő adósságokról mit szóljak ?!... Tudok közságéket, hol 3—4 évtől fogva több " drb birtok hejaleatve nincs, vau egy jmUssiimlt birtoknak már 6—G gazdája. S es uraim a köznépre nézve oly/seb^ mit csakis rögtön kell gyógyítani, mert varvan, elharapódsik, s irthatlan, káros következményeket ssüL - A mat kör népe, s igy édes megyémé is nem oly fonák, Itogy valamely nemes czéltól visszarettenjen, cs .k vezető kéli barátaim, éa mindig a jóra. Kz s nép as, mely hasát s törvényeket szeretni és tisz--telntfliegtaoah . ^ Somogy megye népe az, mely, mint előbb is mondám, minden nemes és jóra fogékony, do viaz-"Trzarcttenteni nündenkít loaeT^klváU ha mérlegbe vetjük, hogy van kösség, melynok 7 évtől — mond hét évtől fogva községi Bsámadása nincs?) Hát cs nem hiba.? HtLa elhallgatható eset, hét évig sötétségben tartant azt a szegény adózó néjtet, ki véres ve-ritékkel sseraett vagyona ntan Ínyen, buzgón adózik, közterheket viselt - ¦ ¦¦¦¦¦¦¦ .Fájdalom araim 1 az srsok nemes szó, az a sok igazságos et szent rendelet, némely helyen elhangzó •só a portában. S kérdem ki itt a fő bűnös 7 .. senki más, mint as,- kiávi járulékát felveszi és számadást .-Hem:ad. A-kOasági biró, ha tiszta lélekkel viselte a fotózta hivatalos pályáját ugy is örülne, ha szám\'dását . a qtyel5tt ételiként a ssokoU időben felolvashatná: de ismét fájdalom^ nincs aki elkészítse (ismét tisztelet a:klváteleksek) s ej pedig édeseim, csakis a jegyző kötelességé^ mert u a köxság feje. O tőle vár as elcsüggedett elsőbb is v^uziajdst, U tölo vár a gyenge elsőbb ís támsast.-~0az égő szövétnek közsé- ~gében/melrTtts^l:a^Utrtgben. a ha o szövétnek nem ég, akkor barátaira éjszaka van sok főben és lélekben 1 \'. Okuljunk tehát 1 Tegyünk mennyire szellemi erfiak engedi,, gyojtsank világot, s világosságot ^sere tő népnek, ki fáradságos terhei után látui akar, akkor igazán boldogok lessünk..... Megbocsásson tok; aserkesstő ur ezen nyilvánosságra bosandó javaslataimért, melyeket a Bzüraj-Ul.Ksedtem ki,,harmig. maradt benne :valami, majd -sBMkBBW^«v^7^""í\'¦:f¦¦- a hídvégi ctósz. helyben gőzmalom !8, de es az üaluti ctélra nhg tud «leget\'tenni i apróbb őrlésekkel természetesen nem is WÜkóeik. IdüjárisunkbfeDlyant hogy se hideg, se melegí o hó elején tartott ttgyan néhány a-apte erős fagy, most azonban váltakozva fagy ts, olvad is. napot vgvan ritkán Jatluk, agy látásik, vem «ok"< 1 r^vSSnk?\' ^ . \' " «riTflWH AV KÜÖYEÄAY. 1 Hírek és események. ¦ A Szomorú hírt közlünk t. olvasóinkknl, do a szív fajdalma is enyhül, ho megosztjuk azt másukkal; minden euitwr keblét sötét bu Bíállotta meg midőn hallá: hogy Goldstein József — az izr. község érdemes kántora — a a „Kanizsai Dalárda" egyik füalapító tugji és fáradhatatlan karmestere — eziv-görcsben — rögtön meghalt — Bámul az ember, ha 0gy ^_ néhány óra előtt még egészségei, legjobb íér-fierSben levő embert a ravatalon lát. Szenteljük meg emlékét azon férfiunaky-ki polgári erényei álfcil mindenki szeretőiét kiérdemelte; ne szégyeneljűk a nzá-nalum könyét — mart m a szív legdrágább gyöngye. — Temetése 17-én reggeli 9 óra után ment végbe — kísérve- a ^Kanizsai Dalárda" tagjaitól gyászlobogó-val— ugyssinte számos s válogatott mindkét hitfule-kezotü közönségtől. Áldás emlékének, nyugodjanak bókével a nemos lélek lakta hült tetemek ! - A F. hó 13-án tartotta Lakatos Sándor táncs-Tüuvésa hazánkfia, a ífZüldfft" vendéglő teramében eleő tánczkoflzorncskáját. — Valóban oly clökclo"kö-zönség, minta mely o vígnlmat diszité — ritkán hit-ható együtt. — Midőn a t. közönség hazafias pártfogását dicsérjflk/méltány^Öuk egyaz^sniind a veterán művész érdemeit —ki már 2b év óta fáradozik, -szép..a- daliás- nooreeti tánczttrtk művelésében; -Öyö-nyör vult a szemnek látni: mily kellemcsen lejtik lelkes íffaínk s b:ij"s hőlgj-cínk müvéazí táneznnkat — Itaroéliük. a jövőben sem vorju .meg- müveit kB-zOn&dgünk pártfogását, nz azt megérdemlő művésztől. A A-néhány napok előtt itt volt állatsorcglut-bon, a szolga bemenvén a farkasok kctreczébo — azoktól megtámadva kegyetlenül öBBzeUarapdáltátott — s csak nagy nehezen sikerült éltét megmenteni. A A légazesz világításról még semmi bizonyosat nem Írhatunk — miután a költségvetést az illető ügynök még bo nem adta. A P. é. dee. hó 12 kén ítéltettek kötél általi halálra Gombkötő István és Bnrmyai — máskép Is é-moth József; az első vas\'mcgyei Üpnárti szüLtés, 23 -é»ut ka, nőtlen, nnfi^telüküul imrgs"ptTTIToubTíTilíT^ megyei büki születés, 39 éves, rom. kat. nős, s telc-keai lakoa. — Baranyai izgatására, Gombkötő — Kutas s Kagytclekes közti uton megtámadott egy Maik Mária nevü nőt — s súlyos testi bantalmazáeuk közt, elvovén a megfutamodott nö kosarát — az abban talált pénz tárcsa s egyébbxholmival odábbáttott-E» erőszakos rablás következtében a rögtöni te ló bíróság által kimondott fentebbi itélct rajtuk ugyanaz nap reggoli 9 órakor végre is hajtatott/ A A karácson beköszönt, tisztelt előfizetőinknek ~vig Ünnepeket kívánunk: ogyBzerBmind bucsut veszünk ez évi előfizetőinktől — a kérjük, hogy a jövőben ismét találkozzunk. T > v j v BofaAeft. 1863. telelő 10-én. E he émhin a DbnssoroB nálunk tüz volL 2 ház ¦ égett le; egyikaa;.melyben »ssbadndk tartéxkodtak, ingjon Innen/isjött-kia szereli csétloo tűzveszély. Ast mondja a magyar példabeszéd: szerencse szeren- _ istenséggel jv,j\|jlssOTJt. Do-os-esstotViilóban aze-" rewséaennefc li^ mert as oltók közül, ki többek bámolsAaira a-Ugnágyob szorgalmat fejté ki, a ^ ^mlhf^asadasWrpbM^ megmentendő, ;rajassas^agCTeimUsasenn^_sri ——-reT^ttóíísegTasr^ Tt&ÍM&&teiu iiÉ^\'^fc\'t^g\'áfgy Maslnialdi nevü olass bersmíessfll, kl «16adaa« reztdesván s 60 frtotlgért smavik, kiutat ftUhU sújtja —hatalmasan birkózott. Több apvó sárelmek la fordulUk elő. Legnagyobb bajimkaDanaesekelyUge; mlmistt a molnárok edó% ia liuMiytmTik, a n^m ellhettek étsgendő készletét, mIt Uvanlg * MuataelM -"Hoe» «g m-áb>y,1bogy a malmokat kltóWtték, tékát épén setnmltaem oíijlbelnek; é^ kedvezŐÜenW rtia^y^ktafaaéget nrnjd kétségbóejtL Van ugyan tu Tsaaäkil/ flsrirk. • ina, bigjomlS^wS^t Kaposvár. Újra azomoru hírrel kell kezdenünk e rovatot\' Dcez. hó 10-én esti 7 órakor egy rabló beállít érdemes hazánkfia, Sommsich Miklós úrhoz Sörnyén, s pénzt követel; midőn az ajánlott összeggel ez\'meg nem elégedett volna, másik kettő ront be után na, mintái, kint a cselédséget márlesarták, s őrt állítottak. A ssobában~többen is valtak a liásiaron kivül, kiket & haramiák kiparancsoltak, b káromkodás éa fenyegetés közt kényszerítenek ezt aranyainak Altaladására. Egy fejének irányzott cnis vágást felfogni akarván a megtámadott, kezét eltörték; fűjén, és hátán szintén súlyos sértést ojtottuk, s Yagy 800 frt készpénzt, ezüst-neműt s tajtpipikat magnkhos vovén, eltűntek. Mint a közhír állítja: hogy egy nőszemély is lett volim, eddig nincs constatirozvo. így fenyegeti- a drága\' életet, moly a házáé és millióké — pár gazember, néhány forintért! I floaz időket élünk t... " Egy bankár és gazdag földbirtokos következő "számlát terjesztett az első magyar általános biztosító "társaság egyik ügynöke elé,, midőn os a tűzkárt megbecsülni a hclyszuiéro ment: ¦ -l—Tixenkét.4 ökrös szekérfolyvást honi la a , viset.euncknapszáma,vngyís sznlgáltbéro 2. Kzukérkanöcs, sing és szukérkopás . , . 3. Tizenkét gyslogbércs napszáma , . . 4. Kát-jámasOkOrben hiba>satt . . .... 5. Hondkivttll segítség és napszámra . . . .0. 600 akó vismerésben a kutkopáa / . . 7. Egyébb idB-mnlasEtáe ;;. . . , . - stb. sth. stb. stb. Btb, slb. J Még hozzá tehetto volna; " ¦... Magam nagyon megijedtem .... : As ablakon át néztem a tüzet. . . . ._.,lío,í h« JŐblLilyett histosllója loszmég társula-tanknak, akkor iszen nem aokálg nzáll át hirnova as opeíentíákonl .•Midőn legközelebb a\'..tíram#k/\'-Un Ugjóh-ban izzadlvEgressy, mint Ferenez, kegyelmet kérve te«Mrje — Károlytól, r^:élkézdi fennhangon, h> _Mk..m«gett egy fateréi jett,snvány fiáttd omt»n 48ft 12» 100,, jo á0„ looo,; 500^ niár láíoní;\'nincs hiehökves; oda Jcint is narnroUk, idebent U haramiák 1"b még mind keltöt péhzM keli litéznli erre \'nsgy.otprusiiíciitott s ott\' hagyta a színhazat. K i ;" s Olyan iäipäWcset Is árulnak, melyből 3 kr «gydarah^ esasatanigasáu— sós. . j , 3li különbség vau 0 kaposvári utczán égő néhány potroleam • a többlolsjUmpákkSst? Amiahsj-nálesillag és a fiastvuk ktsebb oslllaga közt j as ég, ragyogi as pedig csstkí.—¦ plsloff, • Hnnyady, SzóéhenyJ, Foaztctíoa grófok s több kegyes Iclkfl adakozótól, nagyobb mennyiségben ajándékozott gabnanemek felottdeos. 16-ón tartatott meg az árverezés, a központi segélyzÖ bizottmány jelűnfc-tébon. ZóhrMór, Kemény Bernát őz Maazko^^tnF±-mint legtöbbet Ígérők\'— voltak a vevők. A tisxtahu-zák minőaégők sserént keltek mérőnként: 8 ft 93 kr, 3 frt 80 és 3 frt 25 kron. A rozs 2 frt TO.kr, és a frt 50 kron. Még nem vagyunk azon helyczotbon, hogy az egész magyo területén begyült, s eladott ^nbnaár öBBzegét közöfhetnökj de jövő számunk hozni fogja, Hzükölködü^ rokonaink számára hozott cz áldozatát megyénknél?. Bárha egy megye se múlna bennünket felyül a jótéteményekben! 15-ón, d. e. 10 órakor hajlnlott végre kötél állalj a háiátös" iíéTet Freidonreích Józsefen (pécsi asztalos fia), ki a Nagy-korpádi rablásban részt Vett. Nem tért Istenhez ntúlsó óráiban sem, s imádsága ha-UrtalaJi káromkodás volt Midőn felült a kocsira, még aprehendálta, hogy oly rósz lovon vUzik kí I! Neveljünk; ugy látBzik más mód nincs a szabadulásra. Ha már a jelen gyász sorokkal lesz lievezotve a. történet könyvebc",legyen legalább a jövő biztos. • Egymást érik távaürgöny ntján a kérdezös-kÜüósok,Somasich Miklós ur hogj- IcToTDl.\'Sokan bzb- * rétik, sokan oaztjákfájdalinatt. •\'\'Ebben a gyümulestulen és kápeaztátlan időszakban nem lesz felesleges, ha egy"re\'cipi^~ä11uirk tisztult olvasóközönségünknek; a rceipe ennyiből áll: Ir az ember^egylovclet Jakapioh Feronoz szállítónak (Spediteur) Laibscliba, hogy küldjön számára egy ak_ó^(raázBánál valamivel több), vaiy két, három akó káposztát erre meg erre a vasat állomásra; b száz, két, három vagy négy száz darab nlmát j a mennyit az ember akar, a egy hét múlva a kivánt vasútállomáson van a teher. A kápoazta mázséji. szép sárgn, vékonyan gyalult, jó izü, szállitásaal, hordóval együtt jő 4 frt GO kr. o. ért. bepakoíás és ládával 1 ft 20 kr. Az almák cgéB&sége-sekjók, szépek. Bizton ajánlhatjuk, mert megpróbáltak. E toj ób vajbau fürdő országban még azt is megórjflkj-kogy Stijer vagy Cflehországban. főzetünk cbod vagy vacsorát és itt esszük meg 1 .-v 0 A marhavész állásáról követkesö ujabb tudósítást vettük. — Tudósítás: a Somogy mogyében uralgó keleti marhavész állásáról, deoz. 1-ről 10-ig. Novemberről maradt beteg 30, újonnan megbetegedett 246, öszszes betogssám 276. Ezekből meggyógyult 33, elhullott 135. Agyonveretctt 2, beteg maradt 10G. A marhavésznek a megyében történt kiütésétől deo. 10-ig Ttszszeson megbetegedett: 1818, meggyógyult 375, elhullott 1312, le bunkó itatott 25: igy az öaazes marha veszteség 1337. — A vésztől meglepett környéken a vészelött összes 4767 marhat létszámból van még 4450 élB marha. A szám szerinti kimutatás e 10 napra igen kedvezőtlen eredményt mutat, — minthogy mind a mog-botegültck, mind az elhullottak száma a legutóbbi időszakokhoz képest tetemcsen nevekedett/—- Oka ennek, mert Sávolyban — hol a vész még mindigTie-" vezetésen uralkodott közel 300 darabból álló urasági gulya lett telcltetésro kihajtva — se közé minden vigyázott mellett a ragály beütvén — a vész* terjedésének ily vad falkában — moly raig a-lekötö-zéat so tfiri, gát nem-vettethetik. Térben e 10 nsip alatt a vész nem Öregbedett Az is neveli a rots aránya mert Porogh-Öz.-Királyról a vés* állapotjo tudva nom levon a betegek 20 naj)i időszakról vágynak felvéve. Itt a gyógyultak igen jójvrányban vannak — 09 betegből.17. ineggyógyult,~elkuÍlott SS.— még beteg 20- A többi községekbenVörsöt kivéve — a járvány múlófélben van — részint tóbb napoktól fogva semmi -réssént 1—2 bctogodéoi eset fordulván, elő. Kaposvár 1863. deo. 10. Dr. Vlaoy ,Pál,.fA.rvos.. ¦¦\' \'¦ .......• -\'" Méff mindig haliunk részleteket a sSrnycl rablásróL Faiszl urasági kocsi szállította a rablókat ogószon as urasági ház lőszömszédságába, hol aszal erosztetté1tetakocsUfi~20év múlva is leölik, fia egy szót szól. Majd másfél óráig voltak beniagonasa-tevők, kiknek egyike, volt csak mind kinézÓs mind tetteim valódi haramia,\' a többi ólbototlon, tán Önár-nyát in rettegő", gyáva, tátott szájú — mint nevezni szokták — BuhanoH. Neves ¦ hasankfla könyvtárában lön előflíör megtámadva^ hol leütötte balta fokkal a fenntobb no-vezett liarapilaj, o midőn Itt mindent kinyitogattak, k mápík ?eobáU hurczoltafott, Itt i\\}rn losnjtatolt Imlálr-i. is elég erős csapásokkal. ítarmadlk szobában Ismátlődött a kogyotlenség, mlg mit aom találva az ciüetnomüt kérdezték) & egy nÖ, ki a ízotAbnh volt, az inasra utalt hogy az tudja. Hát hol aa jnaaí^ kérdozó a gonosztevő,-TOiro ä kérdezett felelte/kfl-ment. 13 szóra kiáltott a rabló : nöf Itt tu ldejp,"liogy -