Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.56 MB
2021-09-06 13:58:54
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
54
171
Rövid leírás | Teljes leírás (209.21 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 013-015. szám május

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
13. szám. 1803. május 1-óh.
Ismeretterjesztő lap
>i
.szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
hím
.iu.'' ii
Megjelon o lap legalább egy iven julíus hó 1-töl kezdvo minden hó 1-ón, lü-ón ós 20-án. — Előtízetési ár postáni szétküldéssel éí holyben házhoz hordva evre 6 frL, félóvro 3 frt. — Mindon egész éves olőtizotő n laptulajdonos kölcsönköuy vtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron használhatja. - Nyílt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdotések négy hasábos Potit «úrért 1-ör 7 kr., 2-or t> kr. óh minden további beiktatásért 5 kr. s bélyegdyórt 30 kr. fizetendő. -A beiktatáai dy u a lap kezelését illető miudon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizmára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden lovelek
bérmentvo a szerkesztőséghez küldendők Kaj>osvárra.
Aurea simplicitas.
IL
(Vége.)
Amint a keresztyén vállá« az embert, ki eddig u külvilághoz tapadt, önmagához visszavezette, szellemi ozéljaival inegisinortotto, mint varáiara tűntek el a materialis irányn költök; do helyökre nem lópett senki. Mindönki lolki üdvével lön elfoglalva , jöttek a téritéhek , a müthoHz és rcvolatio küzdelmei, a testiség vesz-tett harozai a szellemi tanok előtt, moly rajongássá vált. Kz azon kor, midőn o rájongás erőt vett nemcsak a politikai életen, hanem''a művészeteket is egyedüli czéljoktól oltéritó. Nom festettek itt többé szép emberalakot; azon művész, ki minél fájdalmasabb arozot, minél több sebbel födött, megszaggatott, » a nyomor ezernyi csapásainak esetlegességeivel összefüggő képet teremtett, boldognak érzé magát; részvétet akart gerjeszteni szemlélőiben s olérto czélját ; de a szépet az emberen hová tevéV! Alig hiszem, hogy ily véres képeknél no éreztük volna, miszerint a szivet feláldoztuk más mellékes czé-lért, mely szollomi volt ugyan, do eszközeiben inásként is elérethetett volna. így tartott ez a művészetek bon mint tudományokban a renaissance koráig.-"Az erkölcsi énjökot megismerő lelkek, a classioitás ismoretei, a népvándorlások, a kereszteshadak, ezeknek lelkesedettsége, a inegbővült vihígnézletok mind megannyi tényezők az uj iskola sarjadozására.
Nom a zárt falak közti vorölényon, hanem a világban, az ogyháztanok meleg ágyában ngyan, vort gyökoret a romantica.
M. nr szerint pedig az állana: hogy a kla-stromoklmn született, s l''ogy „a gombaként előtűnő fanaticusok ábrándjai túrták távul mai guktól a classicitást."
A fanaticusok közéi bizonynyal valláselle-jieinket számítja M. ur — félroisniorhetlenül —; do épen az a bökkenő, hogy az elfrancziásodott német irodalmat Ixüising, a protestáns, classicüs tudományai alapján újrateremti, s ennek nyomán Goethe, Bcliiller egy nagy német irodalmi templomot épiténok. — Kz csak bebizonyításjíra annak, hogy a classiousokat nem csak klastro-mokban értotték.
Még azt voti hozzá M. ur, liogy tán azt hiszem, miként a valld? sem képos tán a olassi-ous alakhoz méltó tárgyat adni? „Az álmodozó h földhöz ragadt müthosz tisztább alakban nyújtotta az igazságot mint a revelatio Va
Ez a M. ur azt, hiszi, hogy a theologia mindeii ismorotpk zöme, s azzal akar demonstrálni ott hol annak köro szűnik. De állításait a következtetéseit tekintve, megvallom ni no* tisztában azzal, mi a olossicismus, mi a romantica, mi az anyag, a kitejezés, mi az alak és hányféle az a költészotbonV liocsánat M. ur, do ön ez egyszor „do tormontis" beszélt, midőn én másról okoskodtam, s ilyen aestheticai ismerethiány már boszantó is kezd lenni.
Nom a rovelatióban, nem a niüthoszban
van az anyag, honnan a költő merít: ezek csak segédek, melyek vállán emelkedik vagy hanyatlik.
Ks ép azért volt niaterialis irányú az ókor irodalma: mert arra müthosz folyt be, mig a romantica szellemi irányt követ, mert nom fatalista, hanem mindent az egyén szabad akaratában gyökösít.
Menjünk tovább, éR nézzük mit ér M. ur az „artium liboralium" világában.
Ez a jó álnevű ur az „Ember Tragoediá-játuegykis calombourral „Messiáshoz" hasonltja; ez nem elég, hanem azt állítja még az „Ember Tragoediájáról" hogy — ha jól emlékszik — azon nádparipát dramatizálta, molyot törve én is használtam.
Ez azután óriási állítás, amellett hogy irodalmunkbani szánandó árvaság tanúsítványa is. De cgyátalában M. ur a dialectika uj aoráját látszik alapítni akarni, mort „mondjáka-jai s az állítólagosságok fontossággal látszanak előtte birni.
Mi mit nekem ahypothesis, mit a szűkkeblű „mondják?!" ezekkel egy tiszta fő hamar készen van, a nem szűkség ozáfolgatásukra időm pazarolnom; de midőn egy drámát epos-sal hasonlítunk összo oly ózdiból, mint M. ur, akkor eszünkbo jut azon régi vers:
„Mensurant torra», raisount quadrata rotundis."
Mindfoí''Jtul tanulságos lesz talán o bolyt kissé yA#Qtir. "4
fii. .ír tollát, mint mondám, Klopfötock
i irT»ti
TÁRCZ A.
Török csapások 1684-ben.
Történeti kéjH''k. Egy házas bükki DEUVARIOS KÁLMÁNTÓL. (Folytatás.)'' Egyik nap kora roggelén rendkívüli nagy zaj volt a vár bástyáin: a várörség, parancsnoka árulását megtudván, megfojtá őt s karóba húzva rottontő például a vár falára tüzto ki s közsorából a legérdomes-bet léptotó a parancsnoki méltóságra-, a megvosztogo-lett parancsnok halálávaf Zriuyiuek egyik leginkább olnytott roményo is füstbe ment.
Az uj parancsnok maga köré gyüjté az őrséget h kyelonté, hogy neki szándéka Kanizsa várát utolsó csepp vérig védelmozni • ha kell romjai közi halni meg, mely tettre a dicső emlékű Szulojman szellemének és jövő dicsőségóknok nevében az örséget is felhívta s bátorító és lelkosítö szavaival s azon romény-nyel, hogy Allah s a nagyvezér bizonyosan sietni fognak segitségökro annyira lelkesltotto »» őrséget, hogy az az uj parancsnok tervo szerint az eddigi élolomnek felével is beérte naponként h ez által azt érték cl, hogy az élelemmol két hóra biztosították magukat s igy könnyou daczoltak az ostromlókkal, a kiknek naponként tetemes kárt és veszteséget okoztak, s hogy még jobba*., is védvo legyonok, a belváros házainak s a várnak tetejét loszóratta s mindennomü gyúanyagot eltávolított b ckkói) az egész erősséget a loghovesebb ostrom kiállására olökészité. Ily olszánt védelem és intézkedésok ellenében bajos volt az ostromló hadso-regnok küzdenie annál is inkább, mort a st(\jorok is kóaőn érkeztek ágyúikkal s elegendő homokzsákokat som hoztak magukkal; az 1600 főnyi várőrség rémítő károkat okozott kirohanásaival, ágyúival s löfogy verei-vol, Hohenloho soregébeu egyszerre száz halottit s a harcz további folytatására képtelenné tett 300 egyént lehetett számlálni, ounyi veszteség kényszorlté Zrínyit a hadmüködést és ostromlást egy időro felfüggeszteni. -„
Ez alatt gyors futárt küldött Bécsbe Lipót királyhoz, kérvén őtet, hogy az ország túlsó részein téli nyugalomra elszállásolt hadsoregnok egy részét is rondoljo Kanizsa alá, másik részét pedig a Dmva ais^^idékóre, hogy ez a nagy vezért, ki hír szoriut az eszéki hidat holyroállittatván a Kanizsa várba szorított öregnek a keresztény sereg ostroma aluli felmentésére megindult, feltartóztassa s minthogy az ostrom kezdete óta róár a második hónap járta, Zrínyi nagyon hilto, hogv, h* segítséget kap s a nagyvezér serogo folytonos ellont-állás által foltartóztattatik, a kanizsai őrség az éhségtől nyomva is kényszerítve loond magát megadni.
Ily vórmeB remények közt érkezett segitségéro Batthyányi Kristóf és Eszterházy Pál, do ez mind kevés volt; a kormánytól soraim segítséget som kanott Zrínyi, mert befolyása és tokíntélyo igon rósz lábon állott Bécsben, innon csak is addig várhatott sogélyt, mig a hadi szerencse kedvezett noki, ellenben Kanizsa várának sikertelen-ostromlása, továbbá Portia és Lob-kowítznak Lipót királyon ifjabban eröt vett befolyása » a kormány-gyeplőknek más kozekbn ragadása Magyarország jövőjének és Zrínyi terveinek, reményeinek sírját ásta meg. Segélyt sürgotö lov.-loit Bécsbon tekintetbe sem vették, futárjai, köyotjoi ki som hallgattattak többé.
Zrínyi oz által tökéletesen átlátta, hogy a magyar nomzetnok a töröknél még veszodelmesohb ellenségo is van, moly öt kiirtani, megsemmisíteni akarja, do azért nom csüggedott, ugy is jól tudta, hogy a magyar csak önorojóro támaszkodhatik b hogy lstonón kívül senki sem segíti. ,
Azon reményben, hogy egy ujabb teljes s össze» orővol megkísértendő támadás, a stf\jer ágyuk alkalmazása, folytonos ágyúzás és gyújtás ált 1 még is feladásra lőhetne kényszeríteni a várat, egyik na^ hajnalán parancsot adott ki a támadásra, ezt Strozzi nem helyoselte, mort a mocsárok botöltéso igen sok időt é». munkát igénybe vesz, ily töltésok nélkül podig Sióg a stajor ágyukkal sem lehetne sikert aratni, ollen^M» az őrBég a várban oly kényelmes helyzetben van, >íogy miudon megtámadás ollon védhoti magát — ez alatt egy kémtmég azon rottentö hírt i* hozta, hogy Ahmed
Köpríli nagyvozér 50.000 főnyi seregével a Dráva mocsáros partjain vonul fölfelé h czé\ja a keresztény l.adseregst Zerinvártól elvágni.
E hír ly lelkesedést, kitartást és bátorságot öntött a magyar-horvát seregbe, melynek, a tespedést megunva, már régi óhajtása volt nyílt csatában szom-bosxálni az^llonséggcl.
Zrínyi keblét is o vágy oraeló, mert a magyar-horvái sereg lelkesedésében biztos zálogát látta a törökön nyorondö gv.''Jzolomnok, azonban hogy ez uíke-düjön, az öásees badsoregnok összetartása s együttes működése szüksége« ; miért is, do különösen azért, hogy mogtudhassa, megnyíró bizhatík a birodalmi segély, seregbon, raolynok vexéro Hohenloho — Lobkowít orabero — »züijet zúgolódott ollono, haditervoí,
ócsároLt» s fáraü\u>tlpfj /hazafi" i gondjait és tovékony ségét a kormany^lle^í iantetésnok bélyegezte — ha" ditanivMíot tartott, A
mocsár par alatt volt ff^-.v<ítva.
A Unácikoz/i^n a császári s birodalmi segély seregből rérat voitek-: Hohenloho, Strozzi, d''Avancour francia mérnök, Tasso, liutlor és Thurn főtisztek ; a magyar-horváf. seregből Zrínyi Péter, Batthyányi Kristóf, Eszterházír Pál, nénány horvát főtiszt b a zalame« gyei nomo^femelö soregnok is egy-két tisztje.
t\ tan/iYvXozá» a sátor tágas belsejében tartatott
U. UHWII, ;
gyülhely Z''jViivyUbori sátorában volt. mely a par.^^í ^m ;z>''jaszo egy terebélyes tölg^ fa
eZv " tgész s.Uor összevarrt lóbörökböl állott, betDcjét vagy is oldalait vékony sz^jjak által felcsatolt török'' lófarkak, fogyvorok s egyébb diadalmi jelek dlsziték, a bejáratnál két törökdárda, melynek felső végén egy ogv f<ífinld akku aranyozott sarló-fogyver volt, feszítő ki a <£gony alakú lóbőr-leplet
A bútorzat egy tábori ágyból, asztalkából a néhány padból állott, moly utóbbiak raodvob8rrcl valá" nak letakarva s ezeken foglalának helyet a tanácskozásra meghívottak.
A tanácskozás hovesen f<»lyt, a daezoa Hohenloho az egész ostromot clbibázottuak és helytelennek állította.
Zrínyi, a tudós, vitéz, uagy tanácsú, uouizotált«a
„MoB8Íád"-ját — egy ejiost — a» „ Ember Tra-
Soediájával" — egv drámávAl — állít ÖStfzo, ogy az elsőnek tökélyeit emelhosse, — tulaj donképen nem is emeli, mert ott ő csak beszél. Emellett kiwé gúnyosan — mi ugyan nem elég attioai sal-laí adatott neki — kérdezi, ha ntógon-dolat nélkül mondám-o „Messiást" Hőmérőn alulinak 0
Igen, igen utógondolat nélkül; mort a Milton „vcsztott paradicsoma" és líandel „Messiás" oratoriuma befolyása alatt készült eposz „Messiás" mindamellett, hogy a német nyelvészet és vorsalkatra nézvo tünemény volt, oly hibákban liheg, melyek annak eposzi minőségót elvoszik. Ugyanis inkább lyricus mint opí-oua, s igy természetes, hogy cselekvény alig van benne; osak nem akarja M. ur a mondá-lyos nyelvezetet, képoket, idylli jeleneteket, molyok főtartalmát képezik; az eposz tökélyének tekinteni? Vannak kik más hibákat is találnak benne; p. o. hogy folyton a magas pa-thosz nyelvén beszél, s nincs hol nyugodni engedné az olvasót; ismét hogy tárgyát , tekintve az emberi képzelődést, nem jól választá; ezekhez még egész szerényen bátor vagyok azt is hozzávetni: hogy minden lyrai szépségei daczára is nem eposz, ncin ¡¡í azon a talajon áll, melyen cgy eposznak mozogni/* kell.
Lehet, hogy Sohulfuohsviak fog tartani, mivel ily orősen distinguálni akarok, legyen; de azt velőm csakugyan senki som fogja elhitetni
— lcgkovesbbé van pedig orejc M. urnák ahoz —+ hogy „Messiás" jó eposz.
Most nézzük az „Ember Tragoediáját." Legelső, mi szomünkbo ötlik, hogy benne a világtörténelem dramatizálva van. A második: hogy az ember botlásaiban, erényeiben, törok-vésoi^eu, küzdelmeiben egyéníttetik. A harmadik — mi önríok is fog tetszeni — az, mely a jó és rosz közötti küzdelmek után az istonneli kibékülés.
Csak nagyon röviden érintettem s átlátni fogja minden, hogy a miiben kell lenni valami opious természetnek is, mi azonban azért nem hiba;, mert tárgya már máskép a nagy conco]>-. tio közt fel sem fogható.
llogy pedig ozon mtt irodalmunk emelésére nyeroség, azt csak az tagadja, ki Gootho „Do-oter FauBt"-jában sora lát egyebet phantasma-goriánál.
Fölöslogosnokomaz „Ember Tragoediáját"
ww—wnauj j .n. j........ ..... ....."j.j. jí„ _____> —
buzgó, vallásban nom babonás — képmutató s üldöző, mindont ígem megbecsülő, nemes, adakozó, józan életű, az olyanokat éa az igazmondókat szerető, részegest, hazugot, félénket gyűlölő, nngy és szél) termetű, lelkű óh ábrázatú '') Zrínyi békével hallgatta végig a BzeinélyCH gyűlölségből ellene szórt vádakat, aztán honfibúval vegyült lángszavai által még is valamennyit meggyözödtetto arról, hogy a még eddig nem sikerült ostromnak okozói egyedül csak a kormány, moly az igaz lelkű s nomzetét szorotö Lipót király parancsára som küldötte s rendelte meg a segítségül sürgetett fegyvoros erőt — s a stájer rendek, a kik ígérőtök daczára sem küldtek meg ágyúikat akkorra, mikor használhatók és szükségesek lettek volna, po-diga szállítás akadály nélRül történhetett volna Gráwz-ból Zorinvárig a Mura folyón, melyről a jég a mostani langyos időbon már néhány hót előtt qllakarc&ott,
— s ez őnekik volt volna loginkább érdekükbon, mort ha a nagyvezérnek régi torvo és olnytása szerint si-korUluc Styjcrhonba botörni, Bécsig bizonyára kevés ellenállásra- találna.
Zrlnyinok cuio szavaira barátainak arczain az önhittség é» helyeslés mosolya tükröződött; állítási t a derék Strozxi is helybenhagyta, ki a többi közt azt tanácsolta, hogy Kauizsavár ostromát szüntessék meg s o helyett inkább Kanizsa- és Zerinvár között várják be a nagyvezért ■ az erős gyaloglás által kifáradt seregét nyílt csatában támadják meg. Zrínyi Miklós és öoscso Péter h több magyar-horvát és császári tiszt, kik a/, igaz (Igy szent érdokeért buzogtak, lelkesedéssel fogadták Strozzi indítványát, Zrínyi .Miklós o derék férüunak kezet nyújtva meleg szavakban köszöntő meg a magyar haza és közös Ügy iránti rokonszenvét.
Do mindez hasztalan volt, llohonloho s egész sorege, ugy a császári hadserognek azon tisztjoí is, kiknok véloményo derék vezérükétől elütött, már majdnem ugy követelték a Muraközbe teendő vissza-
1) n«thlcn Miklók ixavai .8uA|etiri»/U)aü" I. kot. 320. lap. kUJta 8í»Uy t.iiiló, v liU lelriít <u<Srt Mil.iui cjvíí t rjo''lclin*-Ixu, h,.((jr a U3» btnuak kuliö >>t boUu tuUj;!on»4e''iról fogalmunk
« 68 ^
ismertetnem; Szász Károly a „Szépirodalmi Fi-gyolő"-ben, — mely szaklap volt s épen azért bukott meg, legyen ez a lap dioséretéro mondva, az o fölötti szégyent azok vegyék ki belőle, kiknek a fentartás kötelmök lett volna—megbírálta azt, s éh M. urat oda utasítom.
Azt azonban, hogy ön a müvet nem ismerve, még is bírálja, ¿9 kicsinyli, igen hasonlíthatom Thersítes gáncaolódásaihoz, osak hogy mi nem fizetünk azért Ulíssessel önnek, hanem egy hómén kaczajjal*
Még egy történeti gikszort igazítsunk ki. német dráma anyjának Khosvitha szer-zctesnőt mondják" ily hypothetico hozza elő egy tudományosnak lenni akaró czikkbonM. ur azt, a mi bizony legalább is nom igaz.
Vagy meg tudná novezni n némot dráma atyját is M. ur ?
Tud-e valamit M, ur a „festum stultornm ot asínorum" ünnepélyeiről. Hiszem igen, s örülök ha megkíméltetem botrányai leírásától, igen, botrányt mondtam, ha neíh hiszi, olvassa Chorrier Miklós Híst. Ecclos. ozimü müvet, azt állítják, hogy compilatio, do azért még is jó könyv.
A lG-ik században a szentszéknek több komoly tilalniai daczára is Némethonban minden-félő elbeszélések — közben nem igen épülete-sok is— különböző vigadók és tréfaosinálók — histriók — által a templomban sonkaevés, ivás, éneklés s egyéb dísztelenségek közt megjelenítve párbeszédekben adattak elő, ezek képezvén lényegét az úgynevezett „bolondok ünnepének," melyektől azonban az úgynevezett „Fast-nachtspiele" még a lő-ik században elváltak; a kötéltánczosok, szemfényvesztők, valamint a kisebb clerus mulatságai, az egyház falai közt maradván, míg emezek magánházakban találtak helyet, s abban különböztek amazoktól, hogy a „Fastnaohtspíelek"-re egypár lóczákra helyezett deszkákból emeltek, k ott nem többé a kínszenvedés jeleneteit, segyebot, hanem a közélet helyzeteiből kikapott egyes-képoket, piaozi jelenctoket, pereket és házi viszályokat dialogi-sálva felvonásokra osztva adfak olő.
Loginkább Nürnbergben voltak divatosak, s a történelem tényozőiül llans Folz és Kosén-blüt költőket novezi. Innen votto impulsusát a német dráma.
Ha Khosvitha szerzetesnő volt, ugy ama szigorú hiorarchicus korban magánházak bohó-
--"....................1 «-------■_______ j.. i..J .1 ——m
vonulást, a a rajtok erőt vett gyáva félelem és megrögzött roszakarat végro is Zrínyi iránti engedotlon-séggé fajult, önpirulás nélkül ér gyáván szeméro vetették, hogy őket készakarva elveszíteni akarjn*Leg-először is llohonloho mondta fel az engedelmességet, » ö leginkább vádolta Zrínyit, hogy az eddigi már olöro is sikcretlennek (?) látszott ostromra pazarolta az időt és erőt, mi által csupán nz ő seregében már háromszázan a liarcz folytatására képtelenné tétottek, holott még csatájuk sem volt, végro elég gyáva és igazságtalan volt Zrínyinek még azt a szemrehányást is tenni, hogy a magyar-horvát sereget, mely pedig az ostrom alatt hozzá csatlakozott Vas- és Zalamdgyci nemes felkclőjírog által tetemes crősitést nyert, oly helyen állitíítta fel, hol leginkább védve volt a várör-ség tüze és fegyvere ellen, mely vád azonban ismét csak a személyes gyűlölség alaptalan kitörésének bizonyult bc.
Ily egyenetlenségek miatt — bár Zrínyi nem ja valta a visszavonulást, ollcnszogült, tiltakozott *) do haszontalanul, az lelki fájdalmára s ¿"lelkesült magyar-horvát soreg elégedetlen bégére még is megtörtént.
Hohcnloho s a német tisztek önmontségükre a világ előtt visszavonulásuk okául felhozták, hogy a nagyvezér seregénél számra sokkal kövesebb a keresztény sereg b o közt is csak 12,000 német van, — az élelmi szerek hiányát — s n megszakított közlekedést, mivelhogy llohonloho és Zrínyi tábora között a széles és hosszú mocsár foküdt b egyéb kellemetlen-Bégeket b akadályokat. s)
Mióta Kanizsa vára Paradeyser György árulása folytán 1G00 évi oktober 20-án a török hatalmába került, ízen lefolyt hatvanhárom óv alatt még egyszer sem kínálkozott ily kedvező alkalom annak visszaszerzésé^, mint most, s tekintvo az erőt, mely a lánglelkü Zrínyi tervének kivitelére összpontosítta-tott, soha ily biztosan nem lohotett volna romélni e várnak visszafoglalását, mint épén ez alkalommal,
!) Zrínyi (tavai a »t<ycr-rendcklio« irt panslio» leveliben.
3i Ktfii okokat köill » líiinjf.-Tilrkijcho Chronik 1081. XII. L''apitel, Stit) 6M.
zatuiban tényleges részt vonni« »lig lehetett. Vagy igen? Lássa M. ur mák a vallás, más a hierarchia, más a vallás szolgája.
Do M. ur domonstratioja a történelem ellenében ismét osak farco, h az önhivatkozta Pascal oríticájára jól felel.
Ad vocoiu Pascal. M. ur sí flectero nequit superosacherontamovet. Minő jó fegyver akarna ez a jansenísta, tehát anticatholicus Pascal M. ur kezében lenni, do ha már kezei közé került, ugy kereste volna ki ennek „lettres provinciales" müvét i», abból a styl élozekben- és ironiákbani nemességét megtanulhatta volna.
Xímones ur nevénél szúnyogcsípést kapván, jónak látom a „nagy országlár" gyenge photographíáját adni, kiírom szóról szóra a történelemből, mit beszél ez Ferdinánd és Isabolla spanyol kormányáról.
Miután az aragoniai és castiliai házak o két királyi egyén házasságában egyesültök „minden törckvésök az eszélycs Ximenes bibornok, később toledói püspök tanácsára oda irá-nyoztatott: hogy a nemesség és papság hatalma és tokintélye osorbíttassék, a koronáé pedig öregbíttossék. Ezen ozélból Ferdinánd— do Ximenes tanácsára— kieszközölte a pápától, hogy a castiliai három lovagrond nagymesteri méltóságait, s a spanyol püspökségeket betölthesso. Ezután olvette a nemesség törvényhatóságát stb. Ismét tovább. „A legfontosabb eszköz azonban a királyi hatalom növeléséro — midőn már a papság és nemesség közében volt; csakugyan nagy országlár vala Ximenes ur, még feleit is Bujtja, ez ígon épülete« jxjrsze?! — a Ximonea earka-lásaira behozott „Inquisitio" volt. Eddig a történelem, a többit tudjuk, hogy ezen inquisitio eleinte a zsidók és mórok ellen intéztetett, miután azonban a kormány a nngy inquisitort és biráit maga nevezte ki, oly politicai rendsza-bálylyá vált, melynek Auto-da-féi korunkig világolnak.
1Ü volt tehát Ximenes ur, eg^ Galba, Dío-oletian legalább hősi-alakjai közt?
Még egyet. Midőn a müitész itél, száz közül kilonozvonkilonoz esetben „rorum et cor-< diutn serutator." — Magának a költőnok is annak kell lenni, onélkül Shakospearo nem lott volna elérhetlen Do ha a művésznek a belső világ nyújt anyagot, az itésznok bizonyára oda lehatni kell utána, ha lehet a költői subjcotivi-
inidőn minden körülmény oly kedvezően mutatkozott, ha Hohenloho s azon seregek, molyok pedig csak azért lettek Magyarországba rendelve, hogy o szegény nemzetnek Kurópa közös ellensége elleni kétségbeesett harczában sogltíégéro logyonok, — áss ügy fontosságát könnyelműen véve, a szent czél ellenére s az összes keresztény világ gyalázatára és hátrányára az Iston szent nevében harezoló nemzetnek alattomos ellenségeivé nom változtak volna át.
Hohenloho tette hasonló volt Paradeyser árulásához, kinek 1001-ik évi oktober 20-án Bécsben allof téron '') jobb kezének lovágatása után fejő vétetett, a mi értő Hohcnlohot V... jutalmat nyert a Portiáktól, hogy tette által a magyarnemzetnek szonvedésoit még inkább súlyosbította !... Hatvanhárom óv után tollát jutalmat osztogattak azon bűnért, mely hatvanhárom év előtt halállal büntettetott!
Hajh I vcszott idők voltak ezek I ..''.
Miro a visszavonulás a Muraközbe megtörtént, már a nagyvozér soregénok zömo i« a Murához érke-zott H mozgásaiból itélvo következtetni lohotett, hogy erős szándóka a Mura mindkét partjára ópított Zorín-várát megtámadni.
Kanizsa vára tehát ismét csak az ollonség közében maradt s a korcsztény seregeknek visszavonulása által kalandozásainak és zsarolásainak ujabb tero nyílt nz egész Muravölgyben, ugy Alsó-Londva, Lonti, C''sosztreg ós Mura-Szombat vidékén, b a morro járt, nyomát mindenütt vér és lángok jelölók. Monnyít szenvedett ismét a szegény magyar! Férfiak és nők ezrenként rablánczra füzvo kínoztattak s mint vad csorda tereltettok Törökországba.
Szegény, szegény magyar nemzet! 1
(Folyt, köv.)
4) Kewlori Gmthlchl» <Ur Un*crn VII Thell, í«*i»c 4M Wrfiler MAtjr&s i Ti)rtín«lni| adatok a majryar Dtmut iloUMI, Kaniita viia. Kienuel tehAt inecciAfolom a ZnU-Howopyi IWi-löny ujdondAí/Anak a« Iflf.í-ki .«vfolyam 5-ik »íimtóan ko4-<t«U AlHtA«At, mintha I''aradpyicr Kanltt* míllctt at ug>ncY»tiU v^rnioídn fejfitotítt volna Ip.
4 69
Ha valakinek eszébe jutna egy rétit megvenni
éa újjáalakítását megkezdeni, felejthetetlenné tehetné novét. TERSANCZKY.
(Folyt, küv.)
tásig, hogy azon psychologiai rendet, melyet a müvek lehelnek, valóknak és helyosoknok elismerhesse.
Azért az nem mindentudó, valamint én tom negélyezem mllitészi voltomat; de az éli, hogy M. nr midőn az aesthctica fölszinén fel-bugygyan, elárulja miként azon magát tájékozni még nem tudja.
Ami végro a „Wittenbergi üstököst" illeti, midőn o kifejezés mérgénél li)-ik századunkban bámulva megállok, azon sajnálat kél bennem, vajha a két ellen feje no lett legyen annyira ember, hogy indulataiknak adva érvényt tetteikben, az egyetértést társadalmunkban no szakították volna meg, hogy a hatalomvágy 30 éves vérontását sirassuk.
Do elmúlt esőnek nem kell köpeny; az idő kiköszörült mindent, s mi mind egy elv-nok liarozosi, egy atyának gyermeki, s a szc-rotot vallásában tostvé rok vagyunk.
Felölni kellene még talán némely igen az iskolai gyakorlatokra emlékeztető banális és elsanyart élczekro? — Nem. — Jól tudom, hogy a „Mutterwitz" isteni adomány.
Csak azt, ha már M. ur az én ozikkem szellőmét jellomeztc, legyen szabad az övét következőkben jellemezni, — mert elmondhatja M. ur joggal:
Est gouus hominum, qui csso primos so omniutn ro-
''rum volunt,
Neo sunt: hos ego conscctor : hisco ego non paro me
ut rideán t,
Sed ols ultro.adridoo ot coruin ingenia admlror simul: Quidquid dicunt laudo: id rursum si negant, laudo
idquoque:
Nógat quis: nego; ait: ajo; postremo imporavi ego-
mot iiiílii
Omnia adsentari, isquestus nunc est multo uherrimus.
Toront. Eunuehus. Aet. II.
-Ezzel tartoztam M. ur dühöngésének, magamnak » a közönségnek, kinyilatkoztatván, hogy vallási szempontból hasonló tárgyalásokat felvenni ezentúl nem fogok, a durva választ pedig meg vetőm. *) KÉN VI.
A szegénység áldása.
Nagy igaztalanságot követnénk cl, ha a gazdagság túlbecsülése és a pénzistenosítéséről egyedül korunkat vádolnók. Az aranyt már a legrégibb időkbon is nagyra becsülték, és a gazdagság már a hajdankorban is ellcnállhatlan erővel birt. „Quaorenda pecunia primnm est, virtus postumus" mondja Kómának egyik jolc-sobb költőjo, és a görögök arany esőről szóló meséjében ki nem ismerne ama eldönthotlen igazságra, hogy az arany a legszilárdabb erényt is meghódítani képes?
F. tekintetben tehát tökéletesen megegyeznénk őseinkkel; do egy pontban mégis nagy előnynyel birt a hajdankor a jelenkor fölött, t. i. a szegények figyolembo vételo és megbecsülésében. A régiók a gazdagok iránti minden tisztelőtök mellett, a szegényekről meg nem feledkeztek , a szegényeket mog nem vetették. Ész és tehetség — bár rongyokba burkolva — felkereatotvén, méltó olismerésbon részesült. Ez azután üdvös befolyást gyakorolt azokra, kiknek pénz helyott elmebeli tehetség jutott osztályrészül; mort szegénység ök cl nem csüg-geszté őket, sőt a gazdagoktól gyámolítva napfényre hozták bölososégök láthatlan kincseit, és szellémök nrany aknái kimeríthotlenok lettek.
Szükségtelen ez állításunkat példákkal tá-'' mogatni; oléggé tanüáítja azt a történelem. — Athon halhatatlan törvényhozója szegény szülőktől származott, ugyanannak lcghircsobb hadvezérei Miltiadca étíAristidcs nyomasztó szegénységben éltek. A görögök logjelesb bölcsei a szegénység iskolájában nevelkedtek, do böl-csoségöknél fogva örökké fognak élni. Mindezen a szegénység ölében született és novclte-tett férfiak soha nagyok és halhatatlanok nem lehottok volna, ha a gazdagok figyelinökro nem •méltatják őket; a fejlődő tehetségnek szükségkép elvesznie, és az alacsony talajon mutatkozó virágnak elsatnyulnia kellett volna, ha tehetősök ki nem fejlesztik, ncni ápolják vala.
*) R/iillnkrfl (t Uffjo icltnck akarjuk ca i^y tovAbb! rl-t«tiv4t tokiutrui 8i«rk.
Do másfelől kétségbe nem vonható, miként szegénység, szllk tér és szerény kör, kellőleg gyámolítva, a tudományt és művészetet nagy mérvbon mozdítja elő; mort mig földi javak nem ritkán clpuhulásra és sinlődésro vezetvén, a lelket a magasabb és nemesebb érzelmektől megfosztja, a szegénység maradandó és lényeges kincsokro irányozza szellemünket; az ifjat szorgalomra, a férfit J)cdig tettekre buzdítván, mind a kettőt kézzel el nem rabolható javak megszerzésére bátorítja. A történőiéin legjolesb fértiai azért a nyomor s nélkülözés iskolájában képeztettek, és ez tulajdonképen a szegénység áldása. FRANKL.
A szőlészet ós borászat köréből tájékozásul.
,Ailjimk a koldulnak naponkint c«ak rgy uiontAt at i-^ix kmj^rböl, a nyomorult éliii ó, pjaiapodhl fog."
Az 18G2-iki év vidékünk szőlészeinek is kedvezett, mégis valódi hasznát csak az vette, ki a szerencsés intést annak médja Bzerint fogta fel.
Nogy-Kanizsa határában 280 holdból álló szőlőhegy van, éjszakkeletnek erdővel határos, egyedül délnyugoti részo tokint a mező szabad tero felé. Nem magas fekvésű, osak nyugot felé bir egy kis lejtő-séggel. A fold egy rész homokból és hat rész sárga agyagból áll, nem nehéz munkálata; benne ¡«un sok termőföldrész van, nem hideg, nem vizos; szőlő, gyümölcsfa, kerti votemény, dinnye, spárga nagyon jól díszlenek benne. Novo „S z abau h o gy."
Legtöbb fekete kadarkát és tótszölöt láthatni bonne, melyek jól is díszlenek.
Vannak szakavatott birtokosok, kik előnyt adnak a korai, a nemes szőlőfajoknak, minők : a muskotály, oporto, ris»ling, isabella, piros, fehér gyöngy szőlő, sár^ehér, furmint, vörös bakator stb. Igaz, hogy ezek jobbára vegyesen termeltetnek, do találni osztályozva is. A törekvés tüzetességo kezeskedik azért, hogy o szőlőhegy leend egykor o vidékben a szőlőhegyeknek királya, do nem is lehet más különben, miután a birtokosok elovekorán fogták fel a jo-lonkornak intését. Sok mindenfélét láthatni itt, még pedig először a fáradhatatlan szorgalmat, az őszi és tavaszi metszésüknek különböző nemét, a karró nélküli türpo, sodronynyali, karróvali művelést, a szál-voszszőzést, a lugosolást, az iskolábani gyökeresités többféle módját a prés nélküli szürotolést stb. Bennn osak nemes gyümölcsfák tonyésztetnek, melyek kedves csemegékkel kedveskednek. 10 évvel ezelőtt
Susztaaág hazája volt, melyben csak a ragadozó ma-arak ropdesének niartalékjaik után b alig termett ogyobot borrónál. Es most a szorgalom dinz|>éldánya.
Nagy-Kanizsának nyugot! oldalán egy végnélküli, hosszú szőlőhegy fut meszszo délről éjszak felé, melynek nyugoti megyéjét rengeteg erdőség teszi. Kcloti oldala azonban szabadon áll, ido sorolandók a Bzopetneki, a homok-komáromi, bocskai, börzüuczol és hahóti szőlőhegy ok.
A szepetnoki ordö közepén fekszik telo nemesi-tctlon gyümölcsfákkal, kadarkán és tótszőlőn krvül ogyób fajtával nőin bír, alfg van év, melyben érettsé-ségét elérné, azért savanyu is. A múlt évi termés alig 3—4 foku. Vöröshogy-nok novozik, valószinüen azért, mert sok rókának ád menhelyet. Voltak évek, melyekben alig tormott egy-egy dűlő 2—1 itezét. Magában értetik, hogy vovőrq nem talál, mert még a gazdának is kesor%,os kínszenvedésébe kerül egyqua-torkát elkölteni. Ugy mondják, hogy héring, érett turó és fötkolompér nélkül meg som is ihatni. Elkén-zolhető, hogy mily jól eshetik egy ily pohárra való borocska az ogészséges, jó gyomornak. Biztos vagyok abban, hogy o szőlőhegy borászatunk jövöjénok mit som fog ártani.
Ila az ittoní szőlőtulajdonosok korai szőlőfajo-kat oltogatnának a meglevő tőkékbe, bizonyosan hasznavehetőbb bort tudnának felmutatni.
Bár találkoznék, ki őket arra birná, hogy „f keto k lo o n o ru-t szaporítanának, mort ez oly sző-lőfaj, mely a legjelesebb vörös bort adja, s ugy is tokintetik, mint királya mindazon kék szőlőfajoknak, melyek a logjclesobb vörös bort adják. Nem ismerő faj soinmí mostoha évet, nem rosz holyiséget, terem ez mindonkor és mindonütt, sőt még a legmostohább évokben is megiható bort ád. Magán kell ültetni, mort korán érik, ugy hogy korán lőhessen rnogsjdiretelni. Erdő köaolotébon madárijesztőket, űzőket kell felálli-taui, Bőro sok festő ínyagot tartalmaz. A forrás után öttől a bor sötét vörös szint kap, mely tartós. 11a törkön nem hagyafik, szép és finom fohér bort ád. Frau-czlaországban ebből készül a pezsgő.
Van annak a SzepoUioknokegy derék, munkás ispánja : Mihály fy üyörgy ur, van az (irodalomnak egy dőrék és tüzetes pomologus, szőlész tisztar-tója Szappor Fóron oz ur. Ugy híszom ha o két ur vállvetve hivatalos modorban, kényszerítő módon lénno fol e szőlőhegynek ilyképoni ujjá alakítása kivitolóbon , ozéllíoz Mietno jutni. Úgyis dézstna ahtt van, tehát jogosan.is lőhetne kövotolni, hogy a fold meghozza érott gyümölcsét. Akarattal a nomrvkarást ily körülmények közt inindonkor mog lohot törni.
Pesti levél.
(1863. april hóban.)
A közelmúlt ellen csakugyan ninca oka ságo-lódní a fővárosi közönségnek ; természet, művészet, sőt még a vallás is közreműködtek, hogy niiudeuki saját ízlése szorínt magát jól táláén, szórakozzék és élvezzen.
Itt volt a nagy hét, b q vall ''.sos embor, sőt a kíváncsi és csak szórakozást kereső is, elment a komoly egyházak homályos ívei alá, épülni, vagy megítélni az ihlett szónoknak szavait, és elmerengni a physharmo-nika bűvös kísérete mellett művészien énekelt siralmakon, melyeket a honszerető látnók hazi^a romjain hangoztatott, siratva népét, melyet Isten számtalou vétkeiért oly keményen megfenyített vala.
Önkénytelenül magába szállt és gyászolt ax embor, míg az örömhang allelujája, mely az o»t óráiban a város Kivilágított téréin és utczáin ezrek ajkán hangzott, arra nem emlékeztetett bonnünket, hogy inindon gyászra öröm követkozik, és hogy egykoron mi is, vagy legalább utódaink — elénekelhetik honunk feltámadásán az alloluját.
A gyász hete után ránk virradt a feltámadás ünnepe, nemcsak az emlék, de a természet fényében ia ragyogva; mert különösen hétfőn az idén még páratlan kelleme» tavaszi nap volt.
Ha valamely idegen o nap délutánján egyszorre Pest utczáin találta volna magát, bizonyára bámulással kér* dezto volna, hogy ugyan mi czélja o nagyszerű népvándorlásnak? — Paripákon, gyalog, hajókon és ladikokon mindenki kifelé törekedett >\ szabad természot illatos ölébe, mely élveit boldog boldogtalannak egyaránt kínálja.
E sorok irója a történeti Oellórtot válusztá kirándulása ozéljaul, hol o napon búcsú szokott tartatui.
Azok számára, kik a nagy városok népét ós ennek élvvágyát nem ismerik, hiába kísérteném mog a népünnepélyt lefesteni. Látni kell ez életvidor csoportúkat, hallani a pajzán örömnek hangos nyilváuulásait, — papíron az olvasó mindig csak élettelen betűket találatul.
A tolongás délutáni -1. és G. óra közt a hegynek minden járható helyén olv nagy volt, hogy helyet is alig talált az ember, hol a zöld gyepjfcőnycgro heveredve kifújhassa magát a terhes hegynuftás fáradságától. — Itt labdáztak, ott almákat s narancsokat dobáltak édes prédául a gyerekek ezrei közé ; nmitt tánezoltak, amott ozigánypecsenyéztek és boroztak — do ki birná elsorolni a találékony észnek minden élvezotét, mit itt foganatosítva látni lehetett.
A komor citadella, tetojén az U tátongó ágyúival, s az elbámult szuronyos őrrel, mindezt egész hidegen nézte; sőt örülni látszott, hogy a körülötte gyürüdző nép nem gondol egyébre, csak a mulatságra.
Ne gondolja azonbau a szíves olvasó, hogy azért máshová nem is került az élvvágyók számából a városliget, Orozi kert, császárfürdő, Margit szigot é* Széchenyi hegynek is kijutott u maga osztaléka.
Do térjünk most át a mŰvészotro is.
Budán B. Apraxin Júlia, Pesten-Couqui Ciaudiuo k. a. a nap hősnői.
Az osztálya előítéleteit lábbal tapodó úrhölgyet körútja után oildig kétszer volt szerencsénk látni az élet deszkáin — f. hó ívén jnint Melindát Bánk Bánban, 10-én pedig a Gyertyatartó és Fél t> örömtől vígjátékokban. A drámában sikerült helyoi voltak, a színmüvekben pedig az elragadt közönség részéről osztatlan tetszést aratott, mit a tehetsége» és melegkeblü honleány teljesen meg is érdomlott.
Do mit szóljak a bájos tánczosnéról? Ha az ezor-cgy éjszakát olvúsá ön, és élénk toretntő képzelettel van megáldva — varázsolja ön maga elé a legtündóri-ebb képet Shohorozado elbeszéléseiből, és akkor fogalma lesz a hatásról, melyet o mesterségesen és mégis természetesen lejtő ritka müvészuő, kínok minden mozdulatán finomság és aesthotika ömlik el, s kinek azonkívül a logtökélyosebb arca — és tagjáték« van, az elbájolt közöuségro gyakorol.
ISTVÁNFI ISTVÁN. ♦)
I»ét*f 1863. aprilhó utolján.
A Uj óv óta o lapok lovelezőinok sorát hiányosnak találom. Innen onnan pihenni ment, mint látszik, néhány kimorűlt küzdő, s helyüket mórt nincs ki ol-foglalná? Nagy a tál>or, nyílt a küzdtér; jöjjetek honfiak 1 harczolni jólétért.
Szükségtelen a levelezések hasznosságát vitatnom ; úgyis mindenki tudja, hogy gyönyörködtetnek, ha érdekesek; tanítanak, ha tárgyra nézve oktatók; buzdítanak, ha a hazntiasság jó illatú erényét megtestesítik, és óvnak a szerencsétlenségtől; főleg összeköttetésbe hozzák a távollevőket s képviselik az érdekekot.
Örömmel látom, hogy o tisztőknok a mohácsi és rigiczai levelezők különösön megfololni (parkodnak, s noha nem mindig hozhatnak igon érdekes tárgyakat szőnyogro, o«ok hiánya miatt, ök állhatatosan
'') MegkJutt i lirjttk önt (¿¿rcto b«riM»ir» H • • / k.
4 oo +
küzdenek. JUr »ogélyökro sietnének a testvér Somogy* és Zalamegyék nagyobb helyeinek, j>l. Kaposvár, Kanizsa, Koszthbly, Marozali, Szigetvár, Csurgó, Füröd *tb. írói s más vidékiok is, és |>ótoluák a fo-uobb oinlitott ürt! Mindent egyesűit erövol togyiíuk.
E* előzményük után a mondott, ezúttal önkényt fölvállalt levelezői tisztot szándékom toljoBitni, mindenek előtt csodálkozásomat fejezvén ki a fölött, liogy városunkbél, hol a szorkosstö urnák ismerősei lehot-nok, e lapokban oddig lovelet notn volt szorenoséra olvashatni. Podig az apróságokon kívül, milyen: hogy múltkor pár inestorlogény eldöngotott egy jágort stb. két föbojáró dolog köti lo figyelmünket, hallgatnak ugyan rólqk ; do ép azért hozom ökot emlékezetbe. Ertem a vasutflgyot és a lyoou mügyot.
A mohács-pécsi vaspálya olkéazülto után többek-nok jött ama helyes gondolatjok, hogyan lehotno ösz-szoköttotésbo hozni a styriai pályával ez tydonkészül-tot? Nemsokára alkalom kínálkozott, midőn a budakanizsai vasút elkészült. Mult évbon torvokot készl-tottok kiviteléhez s a költségoknek fedozéséro alá-irást nyitottak. Különösen három torv forgott szóban, molyok közül az fogadtatott el, amelyik a pálya Szi-gotvár felé vivését ajálta, mort ekként hegyokot fúrni nom kell, a közbeoaő völgyeket podig nom oly nohóz betölteni. Mérnökök mentek a hely szinéro vizsgálat-tovés végett, későbben kijolölték a vaspálya útját, 8 evvel be volt végozvo a vasutkészitós. Hihetőleg a kezdeményezést a költség s egyclőro az engedólyhiány hátráltatja; do rajta a tervet no hagyják clejtotni, kik közelik, vagy elhalasztatni, mort mindenütt előreha Iádnak, láml.otoncz s Miskolc» körül, valamint Erdélyben mily nagy a forrongás épen a vaspálya ügyében. Nom ogy megye nyorno o vasút létrejötte által. Nem Ibtranya, Somogy, Zala egyedül, hanem velők együtt Bácska, Szcréinség s- Tolna is. Valamint a bevitelre, ugy a kivitelre is jó hatást gyakorolna; mert a mellott, hogy a kellő perezontet meghozná, mit már it városunkholi termelésekből következtetek, még gyorsitná s olcsóvá varázsolná a szállítást, ekként az árukat is olcsóbbakká tövén. Igaz ugyan, hogy a fuvarosokat keresőtöktől megfosztaná, do más kereset-módot tudna nekik mutatni, s ha nem is, egyesek sorsa a többség kedveért b jóvoltaért áldozatul ííozat-hatik. Es a hány ily fuvaros lehet nálunk, tán ujjai-mon megolvashatnám. Anido, mondják, a faluk népo van a fuvar elvétele által sújtva. Igen, azonban csak egy uton halad a mozdony s hordja a terhet; amerro tehát nem iár, találhatni olég szállitni valót egyenesen azon okból, mert nem messzo haladván cl a pálya, hozzá küldotik a gabna, bor n más áru. Int a féltett konyérszerzés csak iiialaku korcsotmóddal váltatik föl.
Ami a szállitni valót illeti, nem koll aggódni ; nemcsak a megyo, do moga Pécs városa s környéke elegot állit elő. Sok a bor, melynok okk''ént a külföldről könnyű szállítása által liiztos a nyereség s el van hárítva a megromlástól! fólelonj; gazdagok a szénbányák , az eladandó szonot azonnal lehet tovavinni; vannak épülőt- s utl kövekot szolgáltató bányák, ml-lyonok másutt hiányzanak; létezuok gyárak, molyok szükségelt készítményei a megrondoló« helyére tüstént küídothotnok; Bzóval olég a szállitni való. A ko-reskedelotn még nagyobb virágzásnak indulhatna nálunk o közlekedési eszköz létrejöttével. Kívánja min-dennomü, rondü s rangú pécsi, hogy ezen csznto megtestesüljön. Fiat, fiat!
Lyceumunk v i s s z a á 1 II t á s á r ó 1 is gondolkozunk. Először 1801-bon a „Pécsi lapok" ponditék meg emez eszmét, kivitelét melegen ajálván; az idén nohAny hét előtt egy idevágó röpirat jelent meg, mely a visszaállítás tehetségét s mikénti kivitelét tárgyalja.
EUtf teendő mlndouesetro a magas kormánytól a gyalogos katonai laktanyát, mely gymnaaiumi épületből lön a forradalom után ozzó változtatva, visszanyerni, hogy a zircziek által kozolondő gymnasiuin, a hiy''daní lyooumi épülotből, moly jelenleg gymnasiumi, ido visszahelyeztessék. Csak így lesz a jogi tanároknak lakásuk s a jogi osztályoknak helyük az épületben. Másik toendŐ, moly egyidejűig viendő ki az elsővel, gyűjtés [az alaphoz. Filléreit, hiszem városunkban, do környékén »cin vonja meg sonki, ki adhat. mort a nemzeti mivolödés emeléséről van szó, molyot olösegitm minden honfi elongedhotlon kötelme, jó honfi nődig ki nem akarlonni? Harmadik teondő végro a lyceum visszaállítása. I)o kérdés ki eszközölje ezt ?
Az, kinok befolyása van. Ide számítjuk a méltóságos pécsi mogyó» püspököt, zirczi ajwtt urat, a megyei főispáni holyottoa ő uilgát s városunk tanácsát.
Ha Egerben vissza tudott állíttatni a lyceum, miért nom l''écaett? Csak buzgalom szükségeltetik s jóakarat, a fáradságot azután Isten jutalmazandja meg orodiuénynyel.
Hiszem, hogy hívatlanul is városunk érzelmét tolmácsolom, midőn a fönnevezott uraságokat, főleg a minden szép- és jóért lángoló lelkű pécsi főpásztor ur ő méltóságát közreműködésre kérem. így hamvaiból fölkel a pécsi phoonix I
Eddigi tárgyunkhoz alig lesz méltatlan még kö-kovelkozökröl is megemlékozni:
Körülbelül két hét óta Szigothy Imre színtársulata mulattatja közönségünket. Mindenki örül, hogy Thalia néutet »«olgáit azonnal magyarok válták fűlj nemjtetl nyelvünkön dicsőítik a müvészotot. A közönség pártfogásába vetto öket t mindinkább kedveiondi,
ha erkölcsös és tanulságos darabok tapintatos előadásával kitűnni íimrkodnak. Imo kivánaliuunk; no feledjék az illőtök I ^ - V
Nagy-szordán délutáni % 1 órakor a szomszéd Málom községben tűz ütött ki, mely a szél által mindinkább élesztve 12 házat s számos mellék épülo-tot emésztett fol. Kiütése okát nom tiuBák ; gyújtást gyanítnak, do ez bizonytalan. A tüz által 10gazda lön károsulva, s még több leendett, ha Pécs lelkes polgárai föcikendőinkkol időjén kí nom »íotnok s a romboló olomnok a polgármester ur ő tokintoteBségo pél-dája után gátot votni nom igyokeznok. A felebaráti szerotot példányai ök, méltónak találtam tottökot o holyen megomlitni: a málomiak omléjébon úgyis sokáig fog élni omlékezoto. Hazafiak, kik a tüz oltásában részt nom vettotek, ha hozzátok vetődik ogy szegény károsult, adományaitokkal aorénykodjotok oltani szükségök szomját!
Isten velünk !

VcHzpréiil, april hóban.
Gyönyörű szép tavaszi napunk van a mult hónap utóuapjai óta uralgott nagy hideg után. A tartós szárazság, » ennek ártó hatását növelt szélvészek és fagyok alatt élotszinöktöl megfosztott vetések uj életro keltek, s a nagy természetben, hol mindon haldokolni látszott, a tegnapi csendes s átható cbő és n mai kedvező meleg idő után — mindenfelé a feltámadásnak lelket emelő képo látható.
A tavaszí vetéseket l>evégcztük. Egy része a termesztő osztálynak már január hóban olvotetto nz árpát — s o korai tavaszi vetések a legszebbek. A nagyobb rósz marczius hó közepo táján vetett... a rosz gazdák mult hó utóján s a jelen hónap elején. Ezek vetése is kikelt, do legsilányabb, s valóbzinüleg aratáskor is legroszabb fizető leend.
A tengeri s burgonya rakást már megkezdték. Tokintvo a téli gyenge időjárást, késő hidegtől méltán tarthatunk, a a kedvező időjárás mellett hamar kikelő tengeri nom leond-o miyd áldozatává a ínég jöhető késő fagvnnk ?
A mult hó 3l-ko éjén oly erős fagy volt, hogy a vizek fölszinét erős jég)>ánczél vonta bo, s a korai cseresnyének, mandulának, ki\jscin baraczknnk stb. nom csak kinyílt — hanem ínég bimbóban volt virágait is lesanyarta.
Átalában elmondhatjuk, hogy a mult hónapi holdujságtól egész tegnapig hideg, b marczius 30-tól april 3-káig fagyasztó volt nz időjárás, a fagy hatását mogérezték a lapályos In lyokeni tavaszvotésuk, hol azoknak ''/»"da megsárgult, 8 a korai virágzásra fejlett gyümölcsfák. A hosszasan t.nrtott kéaöi hidegnek a méhekro volt rosz hatása, mert míg január hóban h február hó elején — mikor nom votc mit takarni — porzottak, gazdagon jártak, addig mározius 19-től egész tegnapig (s Így épen a son., magyaró, fűz stb. virágzása időszakában) a folytonos hideg által bo voltak szorítva, s o hosszú időtartam alatt csak néhány enyhébb napon, akkor is pár óráig, b igon gyengén iártok. A móhok vidékünkön a leggazdagabb tavaszi legelőt vesztették ol, b nem is várhatunk kedvozö méz szüretet.
A Bzölőmunkáhau jól előhaladtunk. A nyitás s metszés kevés kivétellel — bo van végezvo, a döntés általi Bzölőujitást még o hót folytán végezondjük. A szőlészek — erősen dngadó bimbókból következtetvén — gazdag szüretet jósolnak.
A bor akója 3 ft 00 kr. — 4 ft 40 kr.
Buzinak köblo (2 mérő) 7 ft GO—80 kr., rozsé 4 frt 40—t»U kr., tengerié 4 frt — 4 ft 20 kr., árpáé 3 frt 40—60 kr.
Végül megemlítem, hogy januárhótól márczlu» hóig Szupernek — a vidéki színigazgatók egyik logjo-lesbtkének jól rendezett színtársulata rószcltotto szellemi élvekben a veszprémi müveit közönségot. Az előadások elég változatosak voltak, a legújabb darabok is fölvótottok a játókrendbe. Férfiak közül leginkább kitűntek: Szuper (comicus), Gönczi (apai stb.), Jánosi Gábor (szerelmes) stb. szerepekben ... nők közöl Poroszlainó (második Prioll Cornólia, do nom utánzó, hanem ö neki siy''á^ját tovö alkotó orővol), Fü-redinó stb.
Szuper — mielőtt Veszprémből távozott volna, Hymen oltárán áldozott, örök szövetséget kötvén Lukács Emilia kisasazonynyal. Kisérje Isten áldása szövetkezésüket. - v. r. 1.
Mohárit, 18G3. tavaszhó 21-én.
Folyó hó 10-én e»ti 10 órakor városunkban tüz ütött ki, s 3 házat emésztottok föl a lángok. Biztosítva volt ugyan mind a három ház, do valódi értókén totomoaon alul, b így leszámítva a még megmaradt égett, do -csak félig használható épületfa-része-ket, a szeroncaótlon károsultak a szenvedett mostoha csapást nagyon is érezik. Egy közülök már harmadszor égott lo. A szerencsétlenség okát, mint az ily eseteknél rendesen szokott lenni, máig so tudják.
E hó 18-án országos vásár volt. Küvotkoző ored-ményt észleltem. Az állatvásár lazábbnak mutatkö-r.ott mint egyébkor, s alig kolt ol néhány első rondü darab. Lovaié, szép, jóvérű, párja 300 fton kelt.
Fejős tehonok, darabja 80—dOTt, ogypár ökör 280—235 ft, Sertvések tulcaigázott áron koltok el. Egypár fél éves malacz 10—12 ftig terjedt, b több-nyiré csak ily időbeliek voltak kolandök. Bor, pálin-
ka, csekély monnyíségben volt, utóbbi alig 2—300 akó. Hornok akója 2 ft 40-r60 kr., pálinka pedig 12—13 fton lön eladva. A» oly gyakori lopáaokról o* egyszer nem lohotott hallani aommit, mort a» itteni városi hatóság valóban üdvösön intézkedvén, még a vásár előtt mérnökileg ktfolÖltcté a vogyo» oaztiíyu kézművesek helyét olkűlönÖ*ve, a «» egybefüggő sátorok mintogy rondezott, tágaa utczákat képezvén, a gaz oziinborák vétkea mtlkődéao toHeaeu akadályon-tátott. Ez üdvöa intézkodóat bár mindonütt követnék, bizton ol lőhet hinni,hogy annyi lopáa nom történnék-
Mult lovelombon ¿ránk Ignáozot omlítéin, miszerint 12-éro zono-, ónok- s szavalati olőadást hirdetett. Nom mulaszthatom ol, hogy ismét meg no emlé-kozzotn a t. művészről, ki egész tísztolottol 1-ső helyett 12én járatta meg velünk az aprilUt. Frank ao a kitűzött napon, ao azóta neiu jolenko»ett, mi tÖlo nem igon loYagiaa tett, hogy olmaradását idejében a közönséggel nem tudatta.
Időjárásunk kollomotlen azelea, éjonkint hüvöa ugy hogy a szőlőtőkék olfagyásától tartani lohot.
Több holyről panasz órkozett, miszerint a du-nántuli vinozollér-képftzdo réazéről rondozett aorajá-ték bizottmánya a kihúzott számokat a közönséggel nom közli. Az első nyoroményoket illető etámok hir-lapílag közölvo voltak ugyan, do a többi számokról a aorajegy-gytytők bi» mai napig ao kaptak aommi ér-teaítvényt.
E sorajátékban réaztvovő kőzönaég órdokében szivoakodjék a bizottmány a kihúzott számokról egy jogyzékot az illető gyűjtőknek küldoni, hogy így kiki mognyugoiyék a aora akaratában. KUGYERAY.
N. KhiiIiha, 18G3. tavaszelő.
Tokintotea azorkesztő ur 1 Kotuélvén, hogytiaa-tolt hazafia» olvasói előtt nem leend egészon érdektelen, édes hazánkban olszóródott^az üzlet éa iparélot-ben némi hatással bíró 500,000, gyakran félrelamert izraelita lakoa testvéries ragaszkodása és a hazai nyelv teljes orŐvoli pártolásáról néhány igaz tényt hallani.
Moatkétévo, hogy a magyar izraeliták, többielos, javukat olőmozdítni iparkodó ogyéniaégek által fölhi-vuttnk a magyarosodás és a hazai nyelv pártolására; vizsgáljuk tehát monnviro hatott o testvéri íntéa, é» mennyire Bikorült az olöhaladás o rövid idő alatt, ozor. józan fölfogással biró hitfclokozotnél.
Igaz ugyan, hogy az izraoliták mindeddig csak német nyelven kö;lokedtok és annak tökéletes megtanulásával törődtök, do annak okát nom az olŐitélotok hanem koresotmódjok t. i. u kereskedés és külföddoli összoköttctÓBökbon keressük; miután a földbirtok 6a nagyobb iparüzlot ugy, mint mindon tudományos pálya (az orvosit kivévo. inolyen mindon korszakban rltün-totték magukat) tilos vala előttük, annál nagyobb azor-galinat kellő a koreskedesro forditniok, hogy magukat a mostoha bánásmód daczára, mint élotro való, és» é» tehetséggel bíró nép föntarthaasák, mit a történőt eléggé bebizonyít. .
A honunkban lakó zaidóaágnak nagyobb réazo Gáes, Csoh, Morva és a többi őrököa tartományokbél költözködött ide, minthogy azűlöföjdükön súlyos «dókkal torholtottok, a vondégszorotö Magyarországba mo-nokültck, nyájasb égln\jlatot keresvén: mely lotolopo désök azonban a magyar nyolvbeni járatlanságuk miatt többuyiro a némot éa azláv^jku lakosok között történhetett. Ezt bísonyí\ja azon tény, hogy az alföldön csak igen ritkán lohotott zsidóközBégro akadni, míg azok Sopron, Pozsony, ^yitra, Troncaén, Liptó, Árva, éa több némot vagy szlávt^jku megyékben megszaporodtak. E megjogyzésokot sscm előtt tartván, tisztolt olvaaóímat alázatosan megkérvén, hogy túlzók no lo-gyenek, vizsgáljuk tollát az eddig tapasztalt elhaladásukat. .
Már 1848-ban ogy kis c8onort tudóa éa raUvelt, haz fiúi azollemü izr. ifjúság által, a világhírű Horn és Dr. Rozsay a mostani izr. magyar egylot tudóa éa hazafias igazgatója vozérloto alatt életbo lépett fővárosunkban egy magyarító ogylot, melynek ígyokezoto oda volt irányozva, hogy a magyar zsidókba szivhoz szóló szónoklatok és válogatott jó könyvekből! felolvasások által hazafiúi magyar szellemet oltson. Meg-jolont akkor az egylet gyámolítása által a „Magyar zsidó évkönyvo" melynek a logjeles birói erők jyán-lották munkáikat, es tökéletes tanítást adott a hazai nyelvben ; és szélca o hazában lótozii zsidóközönségboa tartattak szónoklatok és felolvasások, a hazafiság ós hazai nyelv gyámolítása olömozditására.
Fájdalom, ozon fontos (Igyekezetnek a volt mostoha viszonyok éa körülmények miatt szunnyadnia kollott; do hála Isten a derültebb hajnal közeledésével fiúi szeretettel ismét fólkaroltatott és ha Iston raeg-segit, táplálni és miívolni fogjuk nemzetünk o legszebb kiucsót. Az izraelita magyar ogylot, 12 évi szunnyadás után ismét ty orővol élotbo lépett és toljos ombori erövol fény éa világosságot torjesztö működését megkezdvén, a logszobb romónyokre jogosit. Tartott az alapoa oktatást ós fölolvasásokat a hazai nyelvbon ; kiboosáj-tott a legjobb tanítói erők által dolgozott iakolai könyvekot é» egy évkönyvet moly által nemcsak fáradhat-lan hazafiai működését, hanem a hazához hü rogasz-kodását és a czéljául kitűzött hitfolokezoto magaab szollemi fokra emelését l>ebizouyitil.
Nem esak említést és följegyzóst hanom dioaéro- {i retet is érdemel azon tény, hogy a taagyar vároaok éa helységekbon léteaő iir. tanodákban nemoaak a közlekedés,. hanem a tantárgyak előadása is a bübájjal
hangzó hazai nyelven történik ; söt még a Kárpátok szólón, ne egész szlávországot átiuots/.ö Vágfolyó mentében ugy rnir.t honunk inlndon tájékában Invö izr. tanodákban a bóber — ós vidéki nyelvon kívül a magyar nyolv külön tanító által ndatik elő. Igy tehát remél-hotjük, hogy csuk vfcy évtized után is bátran fogjuk visszautasíthatni azon kínzó vádat, hogy n magyar zsidó még nyclvóbon is különbözik houtársaitól.
Az clőhaladások oly óriásiak és Örvendetesek, hogy inár tavai a derók izr. magyar egylet Által rendezett ós összehívott első magyarországi izr. tanítói értekezletnél, honunk minden izr. tanodáinak, a hazai r.yelv njánltathatott minden tantárgyak előadásában.
Volt alkalmam ihiiu róg beszélni egy a kereskedésből) hajótörést szenvedett Tronosén megyo szélén valamely csekély helységben született ir.r. ifjúval) és mondhatom, hogy meg valók lopetvo, midőn c törzsökös tótzsidó legénytől magyar nyelvon mcgszólítattam, melyet vallomása szerint gyakorlat hiányából csak nyelvtanból tanult, és pedig különben, mint sok fővárosunk dúsgazdag háztulajdonosa.
Tudott a magyar zsidó mindenkor a magyar közpélda szerint „legelső magyar ember a király" király-
Íáimk mint atyjának hódolni; a mellett forrón szereti lazáját mint öt tápláló szoretett édes anyját: meg tudja bocsülni tisztelni polgártársait, mint kedves h(l testvéreit. BRAUN KAROLY.
Hirek és események.
A Mult l''ó 19-ón tartottak a kanizsai dalárda ínükődő tagjai énekestélyt a „Zöldfa vendéglő nagy torinébon, melynek tisztajövcdelme a helybeli két kórház segélyezésére fordíttatott.
A jótékony czól s az egylet iijuvolta nem engedi a bírálat szigorú pánaszomét föltennünk s ha történtek is az egyes hangoknál félrczökkenéaek a praecisio rovására, az énekek átalán sikerűiteknek mondhatók. Ha pedig n rövid időt, s azon körülményt veszszük tc-kintetbo, hogy a tagok legnagyobb része kezdő volt, a a felmutatott siker minden várakozást felülmúlt, ami Ooldstein József karmester és Rózsavölgyi Antal alkarmester buzgó fáradozásának köszönhető. Nem mulaszthatjuk el kifejezni elismerésünket az ogjlot derék elliöKo Bclus József iránt, ki ezen szép ügynek éléro állván, leginkább lőhetővó tette pzt, hogy az egylet a vészmadárkárogások baljóslatú zenójo daczára in megalakult. Sajnálkozva kell azonban észrevennünk, hogy önálló mesterembereink nem igen lelkesülnek az ügy iránt, amennyiben az egylet működő tagjai közt nlíg látunk cgy-kottőt: pedig köztök tudtunkra sok énokképes egyén van. í.»o talán épen az gördít az egylet haladása eló akadályokat, hogy föfeltételo az egyesülés, mely et városunkban igen nehéz lótositoni. Győzzük le az előítéletet, legyünk mindenekelőtt szerény ok egymás irányában, igy megszűnik a bizalmatlanság is, mely megosztva az erőket, útját ál^ja minden jó ügynek.
Figyelmeztetjük a tagok ogyikót, hogy a közönséggel szemben kissó szerényebben víseljo magát, a ha már — valószínűleg fitogtatási viszkotogböl — egy lépéssel kiebb áll is a sorból, legalább hátat 110 forgasson a közönségnek. A teremnek, asztalokkal valóbcto-ritéBO ferdo eljárás volt már annyiból is, hogy a s*ám-talun szivarból kiemelkedő füst ugy megrontotta az énokesok mellét, hogy az utólsó legszebb énekben * tenorhang valóságos csütörtököt mondott, pedig vasárnap csto voltj; az ilyon Licdcrtafclck kertekben megjárják, de zártterembe épon nem valók.
l)e roméljük, hogy jövőre máskép lesz, s a dalárda, melynek pártoló tagjai is szépen szaporodnak, még élvozotosb estélyeket is fog nyújtani a közönségnek,
A Négy pesti zsebmetszőt és csalót csíptek meg itt a napokban, nagyon szép, uri öltözőtök van. Az Istenért, csak bizonyos kanizsai lovelozö meg no lássa, mert azt tahilná irni, hogy tisztességes url ornborckct fogtak meg.
/\ Furcsa vacsorát kapott valamelyik nap egyik helybeli zenészünk. Kéatí csto sétálván a „Zöldfa" vendéglő körül, a gonosz világ azt beszéli, hogy szo-rolmi kaland volt az egész — valószínűleg valamely vetélytársa által inspirált néhány ismorotlon ogyén holuii agyba főbo ütésekkel ugy megzavarta andalgó ábrándjait, hogy azok lábaiba szálván — kék foltjait szaladva vitto haza.
A Furcsa a Szt. György napja, az emberek költözködnek, mint a focskék és a gólyák, ki mologobb, ki hidogobb éghajlat alá, do mindegyik azon reményben, hogy jobb holyro megy. A házigazdák udvariasan köszöntik az uj lakókat, az előbbiekkel pedig nem ritkán hajba kapnak. Mogtörténik azonban az ía hogy a lakó még bo sem rnont a házba, már olromlik a háziúr étvágyA, mert az utólagos fizetést értett emez előlegeset. Hiába figyolmoztoti s lolkesíti: ücorgi ÍBt angokommen, der Arondator muss zahlen, dor Haus-horr quittirsn, das ist dio Ordnung — a lakó csak uoin fizot, j^j neked szegény bírósági
A Megórkozett hozzánk is a „Színházi Látcső" ajánljuk a t. ci. közönaégnek. Előfizcthotni Wajdits József könyvkereskedésében is.
K«pouvár.
® Tudatiuk a t. olvasó közönségünkéi, hogy a „Zala-Somogyi Közlöny" azerkcaztőjo f. é. iulius hó 1-töl fogva o lap munkatársa, Roboz István leond; nz engedély a napokban érkezett meg Magyarország kir. helytartója, ö n. méltóságától.
4 61
* Legközelebb hoztak be egy asztalost lvötUé-ről, kit a gyújtáson rajta fogtak. Háza biztosítva le vén az első magy. ált. bi/.toaitó társulatnál, a szomszéd ház ereszo alá egy mos térségeden készített, gyufával kénbe mártogatott papirral ellátott háromszögű deszkát illesztőit. Maga az asztalos CBaládjával idoje-korán kitakarodott a szőlőbe, s míg a kigyulást várta, a B/.oinszédnő a padláson fölfedezte a gyujtószort, inelyhoz először majd alig mertek hozzá nyúlni, hívón valami babonaság (Í) Csak is a nagy ügycsaóggol kó-Bzitott gyiy tóeazköz vezethottoaz illőtöket azon gondolatra, hogy azt inán nem cainálhatta, mint az asztalos, kit azonnal elcsíptek szőlőjében s tettét hovallotta. Annál''nagyobb megütődést szerzett a helységben a tett, mort a gyújtani akaró egész multában szolid, józan magaviseletű s szerotott polgár volt. Nom i\jál-hatiuk eléggé a magyar társulat t. ügynökoinok figyel-mébo a biztosítás elvállalásánáli nagy s lelkisinoretos ovatoaaágot, mind a biztoaltott összeg, mind a biztosító magánjelloniét illetőleg.
* A Jakab István által rendezett műkedvelői előadás a kaposvári gymnoflium javára, apríl hó 18-án tnont végbe. „Falusiaku-at adtak Szigeti Józseftől meglehetős sikerrel. Bár mindegyik szereplő egész odaadással iparkodott megfelelni feladatának, — a darab folytán még is két szereplőt kell különösen kiömölnünk, kik többazöröa ta|>s és tetazésnyilatkozatával találkoztak a közönségnek, — a ozok: Z^ocz I''álnö a. (Gvárinó özvogy) és Szabó Kálmán (Óvári János lógóra). A műkedvelői személyzet ónokéit; do ttz''cst-véro Máár Gyula tette fel a koronát kitűnő zongorajátéka által, mely sokáig folodhetlen marad a kaposvári közönség előtt, jáUzván kövotkezö darabokat: Papageuo Caprico. Mozart „Varázs sip" czimü dalmü-vo felett, Pachertöl; és Liszt Ferencz „nagy ábránd"-ját, Meyorboor „Ördög Róbert" czimü dalmüvo felett.
l''áholyok rögtönöztottok; a nagy előkészület és nomes czélt tekintve azonban közép számú közönség jelent ineg; beleunt tán a szépbe, vagy a felemelt árakat sokalta, nom tudjuk? Kár volt a karzat, vagy ha ez a páholyok miatt nem lehetott, az olcsóbb árért szívesen megjelenő földszinti u egényebb közönséget egészen kizárni a felemelt ár mellett. A ozél nem egyedül anyagi segélvgyüjtés ily alkalmakkal, hanem hatni lelkileg íb azon osztályra, mely legtávolabb áll a kortól megkívánt felvilágosodás és tanulmányoktól.
A görögtüzfóny jó hogy elmaradt; a „görögtűz" nom műkedvelőkhöz való.
Megtörtént ez alkalommal a sorshúzás is azon nyoremónyi tárgyakra, melyek főispán ur ő méltósága által gyűjtettek a gyninasium javára. Itt közöljük a k\jött számokat, hát ha valamelyik érdemes olvasónk „tornót" csinált:
49 70 100 135 18-1 220 228 231) 253 206 20!) 2Ü6 411 543 037 073 080 748 810 802 808 800 919 909 990 1009 1013 1052 1119 1123 1129 1170 1181 1190 1273 1283 1292 1319 1420 1513 1507 1572 1574 1752 1755 1795 1834 1845 1923 1950 1952 1907 2002
48 17
134 140
10
123 19
127 40 50
113 111
11 5
84 2
128
124 4
32 89 3
29 74 72
13 130
95 05 34
85 15
30
14 79
7
135 137 147
47 40 21
114 39 23 01
149 103 160
125 102
115 71
Fehér virágos ivó pohár. Gyufa tartó Yadászfigurával. Lámpa fóveg. Czukortartó. Porczcllán iró szor. Pónzea tárcza broncból. Revolver tokban. Két aranyozott virágtartó. Czukortartó üvegből. Lovólnyomó vas lóval. Kép KaBztiliai Johanna. Thoakószlot.
Pávával ellátott pcrcnellán tárgy.
Hímzott olvató jegy.
Vörös pohár fohór virággal.
Irószorokkol ellátott markotányosnő.
Kép koreszttel.
Virágtartó porczollánból.
Piporeskatula tükör nélkül.
Aranyozott pénzorszóny.
Csigákkal kirakott kosár.
Piperoskatula tükörrel.
Kutya porczcllánból.
Barna papírkosár.
Stikkolt tárcza.
SzÍYartárcza.
G''zukorszelonczc tyúkkal.
Sárgakávés csésze.
Kék nagy virágtartó.
Magyar királyság alaprajza II. kötőt.
Barna pónzerszóny.
Ezüst színű kávé fínzsa.
Gyöngyös selyom pénztartó.
Koífor forma szivartartó.
Vas gyertyatartó.
Hímzett óravánkoa.
llamu tartó.
Kávéa caészo.
Pénzes acskó.
Virágos ivópohár.
Virágos ivópohár.
Egy pár virágtartó.
Virág edény.
Szivartartó porc«ellánbóL
Violaszinü pénzorszóny.
Irószor porczollánból.
Fej kötő.
Czigánycsalád érezböl. Széchényi képévol ellátott Írem. Szalvétakötö. <v ,1
Agár órézből. Két kávéa finzsa. Kék házi sapka.
4
2022 31
2038 100
1080 50
2112 132
2135 40
2150 83
2173 100
2180 H7
f 188 70
2221) 80
2250 .120
22G5 35
2300 78
2420 01
2528 30
2048 53
2088 80
Csigás varró vánkos. Hamutartó.
HamtiBzinü angyal porczollánból. Egy pár csizma porczollánból. Levélnyomó kutyával. Pohár fehér virággal. Lovas huszár érezböl. Kép Kón László udvara. Vores házisapka. Dohánytartó. Dohánytartó. Virágkosár papirosból. Fából fehér csonttal rakott gyufatartó. Erszény.
Ember Tragédiája. I. kötőt. Óratartó fehér figurával. Szivartárcza zöld.
(Folytatása és vége a jövő számban.)
* A kaposvári gymnasium építésére következő ujabb ajánlatok tétettek: u lengyeltóti érdomos uro-dalrni tisztség, és pedig Perlaky József 10 frt, Nagy Laios 5 frt, Roichor Feroncz 3 frt, Vidosfalvy Antal 5 frt, Ajer Mihály 5 frt, Né.noth János 1 frt, Varró János 5 frt; öszveson 34 frt o. ó. járult.
* Egy jámbor hamburgi azt hirdeti a lapokban, hogyha valaki bizonyos összeget beküld hozzá bérmentve, megmondja neki, mi számok jönnek ki a — lutrin? Csak az u kérdés, fog-o ily lépvesszőn madarat.
* Ünnepelt művésznőnk Ho 11 ó s y Co r 11 é I i a május hó 9. és 10-ón lép fel Kaposvárott. Nem kell figyelmeztetnünk a megyo és széle város érdemes közönségét azon kitűnőségre, ki a hazai dal művészetnek tiszteletet vivott ki Európa előtt, s ki ogész pályáján megmaradt honleánynak, mort az idegen kincs, kitüntetés, ragyogások — mikben a nagy művészek iránt mi még oly szegények vagyunk — nom birták kiragadni a hazai légkörből, hanem itthon dalolt örömében, Ingában a nemzetnek. Nagy ö, mint honleány s nagy ö, mint művésznő. Hozzon Isten miclébb magyar nép csalogánya 1
— Tisztolt szerkesztő url E szép tavaszi napokat szeretnők a kies környókbeni sétákkal élvezni; de hogy ezt elérhessük, kéuyszcritvo vagyunk elébb a város utokáin elterjedő porfellegoken keresztül vitorlázni. Edes mamáink azt mondják, hogy a tüdőnek ártalmas; minket azonban kevésl>ó sem nyugtalanít ez annyira, mint a fájó tapasztalás, hogy o kikerül-hctlonségben leginkább teint-ünk (börs 11) szenved. Szorkesztő url Nem inditványozhntná-o becses lapjában, hogy oz a sok rab a megye házában — a mony-, nyiro egyéb munkaidojök engedi— a föutczák reggel és cstvéukénti felöntözéséro rondeltetnénok? Tisztelt szerkesztő ur lovagias páftfugásába f\jálja magát, szerdán délelőtt: több fiatal egyén. (BekiUdeUtt.) •
Annyi igaz, hogy ritka város van ugy megáldva porral széles Magyarországon, mint Kaposvár ; s ''Hnidő''ü reggel és estvo a több tehén-bivalcsorda; ló-•» űyáj miyd órahosszáig fel- s alájárja az ut-
ugyan csak tüdő logyon, a melyik kibirja; menekülni kell ki a szabadba, házakba, boltba, ki hova tud, s oz igy megy napról napra, mig a jó Isten meg nem öntözi az utczákat. A kereskedőnek kiaggatott kelméje, a kirakatok, nyitva lövő áruhelyek mind porözönbon, • épon azon órákban, midőn a naphoas-azat munkánál ülők élvozni akarnák a szabad léget, a sétákat. Nom mondjuk, hogy épon a rabok tegyék, do a városi tanács tán fordíthatna gondot o szomet, tüdőj, torkot egyformán ölő alkalmatlan vondégro. Rep'', >zzuk magunkat, hogy aztán a sors mog kiporolj .1 bennünket, — ez nom megy 1... Tegyünk valahára 0 téron is valamit.
KTyllt posta.
\
Bt. Iwrinnak, Pc»t vagy HilMcton. Btlveaen virjukönigA-
roUr-W U-ljysit^t*!. 4
1)—**kv Pí\v»''ttl M-gkAiett bli a«; kirjilk beetet «ori.it oiutin ininu«:. hí >^¡5, v»/y 2l-4ro Kapotvirra küldőül ; fogadja ön elíre <t b&niatfí'' ikot.
P. U-n»k; toraid clkíll<lt«m> nyomd»tul«Jdonoinak; hliun Irt» tikere> KilO--tnyi-d megkaptuk a mi* vAllalatha ralót Ii t lidvöjlct ucko'' ( * :''^król ctak 3»s</ol hull a Icv.''l, a to tulladboí mlu. '' r^i
''IPj K .naV a. L—in ; Jöu-« a folyUU«., nw.rt jcgkí»lk öa íj-"
N—na^, ,r.,»lapartok ( Itafyjnnk cgymi>nak Wkít; mind a két l&p •> ''«ifllcml 4« anyagi felvirá^oitatiaira Wr.
K. ily nek, Poston ( Bortci «óraid vettük; kUldfc'' tod Mi-jut utóliüg, U|;cd «xivoten bevirunk ; cgy^Mriut leveliink megy Turulnak, Platónt Bokát t. hutánk, ha AlUnk a« iddvel , 110 legyen ritka vrntUg.
\,J;>n a gólya." On m4g mo«t vett« inr« T
7. V-nek, Kani »in : Kö«<8nJ<ik ; rövid idSn j.''.nni fog.
.Kugli, kugli, kuglibaba. { llakoubirit dobiam mima.*
Uryan a> ¿g iidja meg lyrikua ur — a mint magit aeveil — hogy jöhetett arra a g»ndolatra, hogy a munik bork/t tapodja, a k''iilí-u6*en ilyen(íl« nidtlppalt mit »¿Ina 9n, ha mi hasonló verttel berontaniuk ts<<bi|iba 1
.Hubli, Hubil, Hubli papa, Nem fogunk I<irk4tni mima T 1* '' P- s«k : HaJnMJuk, hogy a I«v4l ''inegUaett ; pótolja kegyed ujjai.
.Bteraed hatalma* .8/tatíren* adni fogjuk, do bi<ony virulok kell.
M-J-naki Kltebb betiilyeket köilllnk igen it, de.aak Jullut utinI — oi időben knpo^tatton nilnuk ''
T. V uak »». I—Ón. Mírt nem Jdn loveled T
Foleltía üzcrkcHZtő: FODOH PÁL.
Gazdasági tudósítások.
Nagy-Kanizsa, april 29-én. A vetések átali\já-b.%Q ig''in ¡61 állnak, roz» már főiét hánya. Időjárá->uuk előbbi nai>okban esős volt, közto néha igon hideg hó haruiat,- kárakrúl mind a mollett nom panaszkodhatunk. A kereskedelemben a forgalom valamivel javult, Triestből rondolóaok jöttök; az ogió valamivel fölmegy, mi a koroskedolombon mindjárt órozhotö. <—Az gabnaárak követkpzők: buza 3 ft 00 kr.— 4 ft. Rozs 2 ft 20-40 kr. Árpa 2 ft—2 ft 30 kr. Zab
1 ft 00—70 kr. Kukoricza 2 ft 30—40 kr. Hajdina
2 ft 20 kr. Méz 14—10 ft. UJ bor 3 ft 30 kr. Pálinka szilva 18 ft, törköly 15 ft, BÖprÖ 14 ft.
Kaposvár, Apr. 27. Időjárásunk felváltva majd meleg, majd hűvös; az ¿¡szakai fagyok móg eddig nem ártottak a szőlőnek, holott a fiatal tőkék ós lúgosok szópon kieresztettek, — ha a tavasz rá nom szed, újra sok bort jósolnak. Mi lesz, ha ez óvbon csak a tavalihoz hasonló bortormós köszönti a gazdát,
-4 62 ±
i
midőn boraik''most is hevernek; az Is baj ha van, az is baj ha nincs — puskái a votemónyekre a sok szól nom legjobban hatott.
Mióta a Bzemólyfogság olrendeltotctt, ugy latszik, szűnni kezd a bukási láz, logalább nom hallunk any-nyi tarka hírt; fájdalom, hogy igazán megbuktak sokan, do hamisan is. A gyapjút adják t. 1. a ki nem várhat; kisobbgazdaságokban 80 fttól ogószen 120ftig a vevő azonban most is ritkaság. Már jó egy hóttcl ezelőtt láttunk luczomát kaszálni; nein valami vastag renddel, do fogott a kasza. A fák toljos virágzásban. A, napokban hullott cbő igen jótékonyan hatott veteményekro, annálinkább is, minthogy már jó idejo szomjaztak. Elcsógár Buza: 3 ft 30—45 kr. Rozs 1 ft 80 kr 2 frt. Árpa 1 frt 50—60 kr. Kukoricza 1 frt 80— 5)0 kr. Zabi frt LO—30 kr. Egy mázsa széna 1 ft 30 kr. Egy akó bor 3—5 frtig Egy akó szilvapálinka 15—10 frt. (m. p.)
N.-Hajnin, Apr. 25. üszi éleségeink ugyan csak ritkulnak, b ogy csendes huzamos cső nagy nye-
reség volna a gazdákra; piarezunk oly élónktoleu, hogy említést is alig érdemel; ki oleBÓgével bejő, ugyan izzad, mig rajta odébb adhat. Szép búzát vot-tok 3 frt 20 kr. Rozs. 1 frt 80—85 Kukoricza 1 frt 70—80 kr. Zab 1 frt 25 — 35 kr. Birkáink szépek ; a gyapjút folyvást kiiullni kell. O.
Szigetvár, Apr. 24. Buza 8 frt 34 kr. Rozs 2 frt Hajdina 1 frt 50-00 kr. Zab. 1 frt 28 kr. r. 1.
Utóbbi (12-ik) i/.Amunkban t»bb értolemxavari lajtóhiba maradván, moit utólagoian kijavítjuk. A» 64 lap fellő 3-ik ha«Ab-JAu 37. torban ,a legremekebb ercdoti* holyott ,a legremekebb nrodntl ntAn olvaiandó.
A tirciaoílkk t-»5 hasAbJAn 63. I. ö-lk él T-ik lorbau .a b8ix •ebek'''' helyett .a b8»i natAkban nyert »ebek ¡» ngyano haiAb alt) U-ik sorában „hatalmasba* helyett „ÓUlmaxöja i* a 3-lk baaáb felső 13-ík »orábtn „Taraffa, Holilor" holyett .Csraffa Hotster;" ugyau a táreia?*ikkelö haiAbjAn (64. 1.) aWA 2-lk lorban „megérték* helyett „megigérté'' ¡* a í-ik ha«áb álló í-lk é« 8-lk lorAban „8toni* holyott ,8tro««i," a 3-ik h**áb 7-lk «órában alul „eiontval" helyett „oxeukivill* olvadandó
Alulirtnak van szoreheséjo a n. é. közönségnok figyelmébe ajánlani következő
ásvány-vizeit,
u. m.: Adelheitsquelle, Alapi, Budai (Neuwerth) Szent István forrás, GUeichenborgi, Halli ibiányos, Ivándai, Karlsbadi, Marienbadi, Paradi, Pülnai, Saidsclützi,
Selters-i, Rohitschi.
A fent elősorolt vizek f. i*vi vagyis 1 Hfí.''í-ik c<vi töltdsUek.
Egyszersmind nálam készletben nem található — bár minemű ásvány-vizek — jutányos áron leendő megrendelésit is magnmjra vállaiom.
Fcssclhofcr József,
(0 — 1) fliszorkoreskedő Nagy-Kanizsán, a városház épületében.
MICHEL IGNÁCZ
kötélgyártó N.-Kanizsán.
Tisztelettel jelonti a nagy érdemű közönségnek, hogy ő kötélgyárát, mely 1825 óta Nagy-Kanizsán fönáll, és egy ideig Kis-Kanizsán létezett isinét Nagy-Kanizsára visszahelyező; gyártása oly Bzerencsés volt az 1847-iki pesti iparkiállltáson olismerést nyerni.—Egyszersmind biztosítja a t. ez. köyönségot, hogy tisztelt mcgrendolésöket pontos, gyorsan és a lehető legjutányoab áron kielégíthesse.
Gyára saját házában ogylet-ntcza 25. sz. alatt. — Raktára podig a város Utnplom mollottl Tuboly-félo házban létezik.
Lakásom jolonlog a „Fekete Sas" mellett Szce.sődy-félo házban van 402. szám nlatt.
Kammor Rosina
(3—1) okleveles bába.
Valaki egy 3—400 holdból álló birtok bérbe vovéséro ajánlkozik Zala vngy Somogy megyékbon. A netalán bérbe adui szándékozók értesítésüket Wnjdits József könyvkereskedésében Kanizsára H. O. 3E*. betUk alatt beküldeni szíveskedjenek. (3—1)
~ MIKOIASCII SÁMÜ
kanizsai fényképész és festő
tisztelettel adja tudtára a t. közönségnek, hogy lakását a felső templom melletti Vértesy-féle házba tette át s fényképészeti műtermét rcggoli Q órától esti 5 óráig nyitva tartja. Ezenkívül átvesz mindennemű olaj-és szobafestésokot a legjutányosb áron.
Eladó bírtok. ~
Somogymcgye, Vése helység^határában 1200 □ ölével számított 170 hold szántóföld éa haszállóból álló tagosított nemesi birtok, melynek egy részo belsőségül is kasználliató, eladó, llővebb értesítést ad M é s z ö Lajos ur Mezö-Szt.-Györgyön (Veszprémmogyében). Utolsó posta Lopsény.
Halál és vész minden férgeknek!
Bizonyos halai. Csalhatatlan
irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására,
mely szórt alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe jyánlani. Alulirt az általa feltalált irtószerének Hikere folöl kénes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket remél.
Ezen szer 10 évig is eláll és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-KanizsAn cgyedul csak Fesselhofer Józsefnél.
Ára egy bádOKHieleneiénelc, mely RieitH (jIuUiiiniiii névpeméttel van ellátva, magyar én német használati utahitŰHHul együtt 1 frt 10 kr. o. v.
30124-141 RIESS GUTTMANN, vegyész és szabadalom-tuliydonos.
ismét nyeroményokkel szaporított
nagy pénz-sorsolás
2 millió ós 700,000 mark,
melyben csak nyeremények huzatnak. —biztosítva az állam-kormány által. Egy credoti sorsjegy ára 8 frt osztrák ért. I*éí „ n n^n n n
Kótnogyed n „ 4 n „ „ Négynyolczad „ „ „ „ „ „ 18,200 nyerem, között van : 250,000, 150,000, 100,000, 50,000, 2-cr 25,000 2-cr 20,000, 2-cr 15,000, 2-er 12,500, 2-cr 10,000. 1-er 7500 5-ör 5000, 7-or 3750, 85-ör 2500, 5-ör 1250, 105-ör 1CKX), 5-ör 750, 155-ör 500, 270-or 250
stb. márkás nyeromény. A búzás kezdete a jövő hó 11-kén leend.
Eien * ortolA* nemciak ne Allaui-knrmAny bl>toiItA*a alatt van, hanem ngyanexen hu-■ Aira klo-voxott kormAuyi buottmAny ollonörkMíiével történ.k, ngy hogy egy arAnylagoi kit betéttel a nagyobb nyeremény ciheténére a IrgKhetöib bittolitAit nyiijt.
A« én, legtávolabbi meiiteiégben in ¡»mert én kedvelt jo!t/avam alatti
„Isten élICLél&bl CoHnnó/1"
a múlt ívlx>n ia mAJu» S-4n 17-er <•» jilliui 26-#n ''8-or huratott »Alám a legnagyobb »or»Jegy-nyoremfuy, a< ntúbbi hónapokban if 2-er a legnagyobb fünycromlny,
Vidéki megrendelíiok a< ¿rtík l>eklilil''§^vi''l mindennemli paplr-p^n/ck, vagy <*abad-b/lyegck Aliul ii pontosan <» hallgatagon eiiköioltetnek a hlvatalo» nyermuSuy lororatot, ugy fxinto a uycreinAny-pliueket a v>(gelhatAro/.\* utAn kjnhm kilMHm.
Cohu Lázár Hántson ,
(1) pínxvAltó Hamburgban.
Hirdetés.
(3-11
Néhai inlgos gróf Batthyány Károly ur örökösei részéről közhírré tétetik: miszerint Zalauiogyébon kebelezett Sz.-Gróth m.-városban f. 18G3-ik évi juliuH l-sö napján délelőtti órákban kezdotét veendő nyilvános árverés utján a következő javak és jogok elárvoreztotni fognak. Úgymint:
Zalamegyében Sz.-Gróth m.-városban helyzott emeletes vendégfogadó bormérési joggal, vendégfogadó mollotti bolt s raktár, több lakház, kis-gáti nagy pinczo, hidváinszedési jog; Almás, Csáfordi helységükben szinte több lakház s két korosma; kustáni, gyUlevészi, osáni, almási korcsmák; dabronozai, mihályfai közös korosmai jogok, egy zálogosház, kís-vásárhelyi bormérési jog.
Vasmegyében a bögötei közöskorosma.
Kéz alatt vásárolni szándékozók ajánlatokat is tohotnok, s ajánlataikat a sz.-grótlu számtartói hivatalhoz adliatják-be, hol az árverési feltételek iránt is értokezni lehet.
Kelt Sz.-Gróthon 1863. április 15-én.
Heimlich Antal
számtartó.
Wajdlfcs József kőnyvkereskedésébeu-
Nagy-Kanizsán
kaphatók mindennomll lovélpapírok, a legfinomabb iró- és rajzszerok, ugy szinte elfogadtatik a divatba jött s névvel ellátott jeligés íovolek s látogatójogyok lcgoainosb modorbani készítéso, melyek az alább látható jegyzék szerint a legpontosabban teljesíttotnok.
Alj effyzék.
Levélpapírok 8-nd rétben.
100 drb. feWr, egytierilen fényUve, frt. kr. boritokkal í» nívvel cllitra c»ak........
— , fikír rovato« (gor(ppt) . .
— . feWr fénritvo . . . ...
nrl
kíkftnyftve . . . . . fehir dupUn Wnyltvo (dop-
pelt (atinirt).....
kik dnpliu íVnyÜv« , . . fcb''r voualoxott .... kék vonalotott .... fcMr rovAlkoi . . . , '' kik rovAtkoa . ... . feWr kocxkAxolt .... kék kocikArott .... frMr rovatot krany mctsi. killönP. tdnekkel (colenr) . f , rovato* .
60 60
70 70
1 1 1 1
3 8 if a s a a
80 80 80 80
ao ao
f>o 60 80
100
10 ISO 60
W 80 80
Wajdilü József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Levélpapírok fc-ed rétben.
drb. fehér fényltve . . . ■ ,
— , „ rovatol.....
— * . fényítvo .....
— , kék fényítvo ... . . ,
— „ ffchér dnplAn fényítvo . ,
— . fehér rovatuaott ....
— „ kék voualoxott .... , fehér rovato«.....
— . kék rovatol . . , • . ,
— . fehér kocxkAxott ....
— „ kék koctkAiott . . , .
— , fehér, arauy metixéifel
— , k l«nfélo ninekkel . . .
— , kiilönf. ailuckkel rovatoxva
100 db lútO(jatóje,(jy duplán fényítvo
lfrt. 80 kr.
l^vélpapirQtmtgrdndeltiknek ctak 1 frt. Kieken kivlil iiiuadAiokra, lUllitólov,-lekre, recieplekro való nyomUUUok lehetá legoleióbbér»
elfogadtatnak éi pontoian teljeiittctoek.
t a t s i 2 S 9
3
»
8
8 »
3
40 40
BO r>o 60
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
14. szám. 18()o. május 10-én.
Zala-Somogyi Kö/Jöny.
Ismeretterjesztő lap
u
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazüászat, (adomány és mii vészel köréből.
i ím >j<iii iiiuiii
fMógjclen o lap legalább ugy ívon július hó 1-től kezdvo íuiiidon hó 1-én, lü-ón ós 20-án. — Előfizetési ár postAni szétküldéssel és helybon házhoz hordva egész évre í) frt., félévre .''I frt. — Minden egész óvoh előhzotö n laptuhydonos kölcsönkönyvtárát a/. eddig font.illó feltételek mellett fól áron használhatja. — Nyilt tér egy Potit «»fórt 10 kr. — Hirdetések nógy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or U kr. és minden további boíktatAsértb kr. s bélyegdijórt 30 kr. fizetendő. — A ViktatAsi dij s a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pétiig, ugy minden levelek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
Somogymegye gazdasági egyesületének nagy gyűlése Kaposvárott, május hó 2-án.
Lapunk szűk körénél fogva nem vagyunk azon kelleme» helyzetien, hogy e minden tekintetben fontos, s a megye anyagi jólétének, ipara- és kereskedelmének felvirágoztatására nagyban kiható gyűlést minden részletében leírjuk; csak a fontosabbakat emlitjllk fel, melyek már magukban elégségesek a hazai kö-■/.önBégefc meggyőzni arról, hogy e megye derék birtokos osztálya, az érdemes gazdatiszti kar, wóval mindenki, ki felfogta a futó évek irány-Kzavát: műveljétek a földet, gyarapodjatok apyagi erőben , » foglaljátok ol a tért, mit a sors számotokra kijelelt, hogy a szellem magasra emelhesse lobogóját, ha majd az isteni gondviselés megnyitja számunkra a politika el-'' /.árt szellentyüit, a korona és hon javát elémoz-dítni erőben, hírben, fényben, — megtesz ertjéhez képest, mit tehet.
Nem mondom, hogy o téren is nincsenek olyanok, kiköt emelő géppel sem mozdíthatsz ki helyükből, és süketok maradnak az ébresztő szavakra, habár az angyalok trombitáján har-sogtasd is fllleíkbo azokat. Do bízzunk; az idő gyógyít és józanít!...
A gyűlésteremben lehetett látni Jankovich Lászlót, mint a gazdasági egyesület elnökét, Öomssich Pál és Lőrinczet, gr. Öomssích Imrét, Inkey Józsefet, Kund Vinczét, ft.Dornay István'' jÓBzágkormányzót, Kacskovicsok, Svastiosokat,
Csépánokat; Paiss lloldiz?-árt, Borány Pált fitb. a gazda tiszti karból többeket.
Jankovich László elnök üdvözölte az egybegyűlt gazdaközöuHéget, s felhívta ennek figyelmét több fontos tárgyra, melyek a gyűlésben oléfordulnak: melv után Kozma Sándor '' »
titkár által az elnöki jelentés olvastatott lel, mit részletben ezennel közlünk :
„Issezzel most befejezhetném előadásomat, ha ma első működési oyolus utolsó napja nem állana elöltünk.
Az alapszabályok értelmében ugyanis elmúlt a három év, melynok végével az igazgató választmány, ugy a tisztikar lelép, s a társulat uj választásokkal alakítja meg a következő 3 évre törvényes orgánumait. Azon jerozben, midőn küldetésünket a tisztelt nagy gyűlés kezeibe visszateendők vagyunk, szabad legyen néhány szót még az egylet ezen első koráról elmondani
Tagadhatatlan tény, hogy az egyesület nem tett annyit ez első időkben, mint a menynyit tőle az alapítók hittek, a vérmesek reménylettek, a mindig kész gánosolók követeltek; de merjük mondani, hogy tett annyit, mennyit a viszonyok mostohasága közt eszé-lyesen tehetett.
Az első év mindjárt a politikai izgalmakban veszett el, h midőn a második ránk viradt, már akkor tört kedélyű, politikai, társadalmi, majd később gazdászati csapásoktól levert kö-
zönség állt körülöttünk. Az egyleti élet levegője, a társadalmi élénkség, az egyéni vídorság s az anyagi tehetség nem állott rendelkezésünkre; s lm mindent el nem akartunk rontani, alkalmazkodnunk kellett a szomorító de természetes..., az izgalmakban belefáradt, s áldozatoktól amúgy is zaklatott közönségnek. Kzen eljárás nem vált kárára az egyesületnek, inert habár lassan, de végre mégis határozottan kez-dott kibontakozni a tevékenység a kezdet s a viszonyok nehézségeiből, s a rö id két év alatt nem egy vállalatot létesített, mely a jelennek áldozatba került, hogy áldása legyen a jöven-dőnok. Kiállításainkban a hiányt s a javitá* gazdag elemeit, forrásait felmutattuk; kertünkkel, szőlőiskoláinkkal a javítás lehetőségét, módját kézre adtuk. A néppel tudattuk, hogy ne- • héz munkáját résztvovő figyelemmel kíséri az értelmiség, s az ösztönző jutalmak fejében közibök vittük a czélszerübb gazdálkodás emeltyűjét a kiosztott gazdasági szerekkel. Az elméleti téren pártfogásunk tartá fenn a keszthelyi társadalmi közlönyt, mint előpostáját egy később kifejlondŐ vidéki journaüstikának, moly a helyi éidokuk és eszmék tolmácsa leend. Egy Kesztholyen felállítandó gazdasági tanintézet mellett egész megyénk erkölcsi Bulyját vetettük a mérlegbe, míg összejöveteleinknek mindig meg volt azon érdeme, hogy kizárva minden mcllékcB czélokat, illedelmes hangulatával tért és alkalmat adott a kölosönös oktatás én okulás, a bíztatás s a vigasztalás kifejezéseinek, Egyébkint a szigorú biró elitélhet minket.
TÁRCZA.
Szabad nemzet.
Falu végen, Kortok mögött, . Ott a ganaj • Buczkák fölött, Fehérlik egy Sátor fólo, Könnyű szellő Játszik velo; Mcg-meg lebben, Eltakarja füsttel, Mort oda benn Munkálódnak — üsttel.
Egy vénséges Asszony féle Guggol le n Tüz elóbo Pisikáljr. a Parázsat, Szalma szemét Láng alatt.
Ftyja-fujja Nagy orősen, Kovés a szusz Tüdőjében ; Igazgatja Az Üstöt a TtU fölött, A inig szomo A nagy füsttel Küzködött
Benn a sátor Szögletében Most ült 1« a Rajkó épon.
Kit a dado Elküldő, Hogy valahol Fát csonno.
El is járt ez
A tisztében,
Mert a falu
Közelében —
Kondor áztató van,
A czölök meg abban
Bőségeson lo van verve,
Kihúzkodni — ezt jött kedve;
Szerencsésen
Sikerült is
A tervo:
Azért nincsen
O kegyolmo
I^evorvo.
Azért is oly Nagy most az ő Öröme:
Mort a szomszéd Birkás kövér Ürt\jo
Megdöglött, és Egy két nappal ezelőtt 0 akadt rá
Kint a kerités mögött.
Közelgetnek Egy csomóba'' A családnak Többi tagja: Leány, legény, Rajkó, dádé, Egyik, ezé, Másik, másé; Vegyesen, Csendesen,
Lépcgotnek Könnyödén, A bársony fü
Szőnyegen.
A faluban Jártak eddig. Kgyik háztól A másikig; Kártya vetés Tudománya, llidegloléa Orvoslása, Üstfoldozás, Czigány korok Volt a kenyér Korcsot; Es rá szedtek Ifit lehetett, Es ol csaltak Mit lehetett, Kuruzslással, Egygyel mással Mint lőhet 1 —
S ha már sok van A rováson, Szűk világot Hogy ne lásson — Ei a fény«« Nagyra tarmett Nonuodék: Fölszedik a Sátorfákat, Könnyű «zer. nl Odább állnak, S igv veszik ök Minden bajnak
Elejét.
tWono Jdnoi. •)
'') Fif/«lmctt«tjiik t. olrt*ó k.)»<-.»Klf <mk« t » (UuJ T*r«et*
• sikerült kait.imínjrtro. 8 « • r
4 M fr
a gyarló eszközöket, de a m^tyAiyO* bíró bci^i-merendi az egy*süh,t oddig i* jóté-
kony hatását. A ki körUlntfz » Miiefye gazdá-»zatain, k látja a minden visaontagiíágok daczá-rai haladástf tojást és Usérletekot; ftki jneg-nézi az alig nehiMW óvvoL előbb még primitív kezelt szőlőhegyekben és pínozékben jelenkező nagy lendülotct,'' s gazdagnál és szegénynél a diadalra vergődött reformokat; s ha mindezek felett áthatólag s elemezve elmélkedett;— az nem teheti, hogy ezen Örvendetes tünemény indokai közül nz egyesületet kifelejtse. Kinek hite osaíc a kézzel foghatóhoz van tapadva, vagy ki« tőlünk fényes mintagazdaságokat, nagyszerű borosarnokot, mükortészi kísérleteket, ozifra versenyeket s több jlycsoket várt, — az nem illotékes biránk, mert nom tudja, hogy az ilyes csak a nagy tőkének vagy a pénzes Üzletnek s vállalkozásnak a dolga; míg az erkölcsi testületek akkor, mikor kedvet élesztettek, eszmecserét költöttek, Ügyszeretetet s meggyőződést teremtettek, már niegoldák feladatukat.
Ezért utolsó szavunkkal is felhívjuk az egyesületet, s a gazdaközönségot, hogy a kezdet nehézségén most már túlesve, fokozott buzgósággal járja útjait, s meggondolván, hogy ez levén a haza szolgálatának mostan egyik sürgős, legbiztosabb útja, szent kötelességo ezen osüggedotlon haladni, s áldozatát azon oltárra tenni lo, mely azt elfogadhatja."
K jelentós kinyomatni határoztatott.
Felhívja az ér''dcmteljes olnök s figyolmez-toti a közönséget, mikóp a társaság finanoziális állapota csehül van, nom azért, mintha a közönségben tán részvéthiány volna, mert elegen írtak alá, do mert nom feleltok meg kötolezett-négoiknok, mi inkább feledékenységnek tulajdonítható. Igen helyesen mondá ő méltósága: ha caak azért jövllnk össze, hogy egymásnak eomplinientomoknt vágjunk; ha a papíron ott a pénz, de a pénztárba betizetvo nincs, — lehető-e , hogy tegyünk valamit, hogy haladhassunk?! Kondelkeznünk kell, hogy az összeg befolyjon.
A pénzbeszedés sikeres módja vitattatott jobbra, balra; Kozma indítványozza kerületenkénti pénztárnokok kinevezését, kik az eddig ismeretlen lakhelylyel bírókat is felkeresik, a pénzt beszedik, s a főpénztárnok kezeihez szolgáltatják.
Faiss Boldizsár: Meg kell vallanunk, hogy hanyagok vagyunk; azzal vádolnak bennünket, hogy szalmatiíz a magyar lelkesedés, —
győzíMk lo o vádat szorgalom, pontos tetteinkkel, sííawsünk! Jogy^ökünyvileg^kúri figyelmeztetni az adósokat, hogy a jövő nagy gyűlésig tegyenek eleget tartozásaiknak, « liánom, iíjságokban szólítta*mnak lel a fi/.otéere.
Nein csudáljuk hazaszeretetben petrift-kált derék szónoktól nyújtott ezen erős orvosságot, hameggondoljuk, hogy az összes tartozás 1860-tól fogva 2700 ftra rug.
Az érdemes Somssieh l''ál a/.ou módot ajánlja, hogy minden vidéken vállalkozzanak lelkes egyéfick, kik lolkisniorotes kötelességök-nek tartsák a tartozás beszedését; igy legtöbbre megyünk; s miután a vállalkozók nem késtek előlépni az llgy szontségeért, ez indítvány el is fogadtatott azon hozzáadással, ki még igy sem fizetne a jövő nagygy Illésig, az bofog poreltctni.
A pénzbeszedésro következők vállalkoztak: Habóosaí járásban: gróf Somssich Imre. Kaposvár vidékén: Folly Imre. A/. Igaliban: Fekete L. Csurgói vidéken: Korizmios M. Mar-ozali vidéken: Véssey S. Szigeti járásban: Bittó .1". és Iginándy 11.
Fe lol vastatott továbbá az igazgató választmánynak előterjesztése megvitatás s elfogadás végett, a vidékem jutalmakkal összekötött próbaszántások, a Keszthelyen állítandó gazdasági tanintézet (melyre az egyesület 2000 l''t alapítványt határozott). A szarvasmarhák elsatnyu-lásának orvoslása, a tiszteletbeli tagok kinevezése érdemében. Minden pont elfogadtatott.
Megalapíttatott az egyesület jövő évi kiadása 1773 lt o. értékben.
Melyek után a gyűlés eloszlott azon rc-ményben, hogyha Isten is ugy akarja, az elhintett eszniemagvak a jövőbou tetté fognak érni,.
Adjon is az Isten kevés beszédet, annál több tettet; erőt a munkára, akaratot a szorgalmat megáldani, semmi szalmatüzot, annál több tiszta lelkesedést, moly az ügyeket virá-goztatja, gyümölcsösé érleli... Adjon az ég mindenkor és mindenben — a mi jó, nemes és szent — egy akaratot!... UOUOZ.
Pónz ós böcsület.
, V -4 • ''
Az emberok valamint testalkatra ugy gon-dolkozásmódra is nagyon különbözők levén, na-; gyon természetes, hogy a vélemények ugyanazon tárgyat illetőleg is elütnek egymástól. /i.i\ egyik, mivel roppant vagyonát róka- s nvul-bőrperozontokon, mások nehezon megszolgálnának elvonása- s uzsoráskodással szedegette összo,
a szi||l''eijtt müveiről mim igen birkán fbkalommal, azol^it iMjcsmérJi a ha lehet, nem isigfn ad ilyes-Inifft pé»ut. Azért nz anyag imádásába merülvo ily/oa nyilatkozatokat tesz: ,,kriiekiuj^nyiapén-ip, /tpnyi a beolUotp;. ^a hol ott a
zaliság" stb; A masikat kicsapták az ö-ik iskolából; de tollal akarván használni í?) a hazának összevadász mások müveiből eszméket, sajátge-niejo segitségével összeállít izzadalommal egy harlekint, melynek kinyomatására segélyezést keresvén, ha a klllönbep áldozatkész vagyonos tanulásra, vagy épon a kapához utasítja, kígyót békát kiált reá: „ennok pénz az Istene, egy krajezárért.... ilyen sarlatánság hallatlan, szegény irodalom!" mintha bizony az irodalom gyümölcsei közt logbeosesebb volna a tök!?
Azt mondja a történetírás, hogy egykor az emberek csak cserebero utján adtak-vettek. Ez ma már rosz praxis volna, mert a fűzfapoéta ritkán kapna csak plajbászt is izzadalom közt kifaragott verseiért — hacsak vöröset nem,ami megjárja, inort a fehér papírra irt zöld eszmék közé szépen odaillik a vastag vörös koroszt;ha-sonlóképpén járna A tudós, ha penészes grammatikáit 11-nél akarná becserélni valami nyul-bŐrprémért.
Hála azonban az emberi ész találékonyságának, ezen kellemes soénáktól megment bennünket a pénz, melyből épon annyit kíván mindenki, mint a mily keveset a latból, «őt némely ember gyakran még ez utóbbitis kiálljaaimizért.
Létünk lentartásának legelső kelléke nz anyag, mely ha szűken van, nyomorgunk, ha teljesen hiányzik, megszűnik az élet, s minden a mi ennek folytán történni szokott. Az anyagot pedig a pénz képviseli, s kivált városban mindent ezen kell megszereznünk, tehát ha pénz nincs, igen hamar megmozdul az ember alatt a föld. Aztán macedoni Fülöp mondása szerint az arnnynynl terhelt szamára legerősebb várfalakon is áthatol, melynek azonbun ma már elég ha lülci vumuik megtömve ezres ba^knótákkal. A pénznek ezen fontossága okozza azt,, hogy némely ember összotéveijzli aböcsülotUl. Lássuk tohát, mily viszonyban van e kettő egymással
E szó: „bcosülotu két eszmét fojez ki,( amennyiben mind a kettőt fogalmazzuk volo, egyik maga a boosülotosség. erény e, mely csak a józan, aljas szenvedélyeknek nem hódoló ész,;s romlatlan sziv tulajdona lőhet; a másik azon, külső tisztelet;,'' illetőleg becHlll,ók, melyot minden jóravaló oiubwcnek , tanúsítania kell az említett erény irányában. Az olsőt, mint

Pithagor&s neje.
{Wieland után.)
Azt hiszem kod ven szolgálatot toszok azoknak, kik a nagy novü bölcs erkölosjavitó tanainak tisztelői, midőn nejének az umclkodett • lelkű Theonának mivelt századunkra is illő egyik lovelét közlöm.
Mii dkét neinil olvasó tanulsAgot vonhat belölo. A levél következő :
Theona Mkoatratáhox.
Hozzám is c\jutott liiro, kedve» barátnóra, annak, hogy férjed, mint mondatik, oly kába egy botorát tartani: s fájdalom hallanom kell egyszersmind, hofpr elég gyenge vagy szerelomféltőnok lenni. Mi férjedet illeti, ugy sok férfit ismorek kik az ö biyában • intenek. A szegény emberek, buta madarakként, hagyják magukat ozon teremtések osábltásaitél megfogatni; s ugylátszik azon pillanattél, amint hálójok-ban vannak, olvesztik minden lélekjelonlétökot, s o tekintotbon inkább szánandók mint korholandék. — Te ellenben éjjel nappal egyaránt átengeded magad mértéktelen szomorúság- és kétségbeesésnek, nom is foglalkozván egyébbel, mint hogyan nyugtalaníthatod öt, s őzen szerelmének élvoit hogyan keseríthetnéd. Ezt kedvesem nom költene tenned I A nőnek nem ott rejlik erénye, hogy férjét losso és vigyázza, hanoin hogy magát hozzá alkalmazza; és ezt cselekszi akkor ha botlásait türolommeí tokinti. Végro is a botorában ö oly siomélyt kiván, kinél ólvozetot kény, nejében •llonbon oly nőt, kivel érdokei azonosak. Krdokoitok azonossága pedig nem igényli a roszat roszszal tetézni ; s ha hogy ö kába, még nem élég ok arra, hogy to is azért az lennél. — Vaunak, barátnéin, oly szeu-vedélyok, molyok ollonvetásek által Ugattatnak, hallgatás és türoloouncl ellenben annál hamarább ctilla-
tlttatnak : mint mondani sr.oká«, a tüe, melyot égni agynak, olalssik magától. A nö ki férjének, midőn nttüonségét eltakarni igyokszik, szemrobányáso. kat te»i, fellebbenti a fátyolt, mely inogott az vétkezhetni Kiméi; ék mit nyer ezzel? O tovább 1» vétko-■Ik t itfcni hagy. Ha, kedvesem, tanácsomat elfogad-
ni akarod ugy no hidd azt, hogy irálitndi hajlama erkölcseinek büntelenségéhoz loniin szükségkép csn-tolva. Tekintsd a dolgot más oldalról is. Uomloid meg hogy férjcddelí összeköttetésed egész él-;t :droi közösség — hogy ő hotarájálioz csak azért jár, inert épen okosabbat cselekedni nem tud, unalmát nála vélvén — elűzhetni, — hogy hozzád nu-g is mindig visszatér, mert senkivel sem kiván élni csuk veled. Téged szeret midőn elméje uralma alatt vagyon, azt pedig csak szenvedélyből: do a szenvedély csak rövid tartamú, hamar eltelünk vele, s oly gyorsan enyészik mint támadott. Semmirekellőnek kellene''a férfinek lenni, kifogy hetora sokáig lekötni tudna. Mert mi kábább mint oly élv, melylyel önmagunknak ártunk.
Nem soká kell várnunk, én ö fel fogja ismorni a károkat, melyeket vagyonán és hírnevén szenvedett. Nincs ember, ki ép olinévol bieván világosan romlásnak rohanna. Légy tohát bizonyos, azon jog, melylyel öt birod, ismét visszahozza liozzád. Bo fogja látni mennviro hátrányos háztartására életmódja, s a köz-roszalás szégyenét tovább nem türhetendi; irántadi érzelnio imét feléled, és ujabbgondolkozásmóduak ad helyet.
To ellenben, kedves barátném, n helyett hogy egy botorával mérkőzni akarnál, mutasd meg azon nagy különbséget, mely közted s oly hölgy között vágyóig férjed iránti illodolmes viseleteddel, háztartásod szorgalmas vezetésével, ismerőiddel! jó egyetértéssel, h gyermekeid iránti igazi ahyaszereteteddel. No tisxteld meg ama teromtményt azzul, hegy vélő versenyezz. Mert versonyozai e»ak erényes személyekkel szép. Kérjed irántollonbon miiub-nkor kibékülésre késznek mutatkozzál. A liomes viselet végro elle-r nőink szivét is inegnyori.és ar. erény, s e»ak ez egyedül, mogszerzi a köztiszteletet. Kz által feliét a nőnek bi-zonyos értolomben fékjén erőt Vonni, s ez inkább kívánatul hasonló nö által nagyrabecsült»!tni, mint ellenségtől, hasonlólag folyton lqsotutr -Minél jobban tiszteled, annál inkább megszégyenül annál korábban ohajtand veled kibékülni, s akkőr annyival erősebben éi gyengédebben fog szorotni, ha viseleted és irántai
szereteted tisztasága Ivlylt sziiiilólbdil^''i mennyivel élénkebben fogja érezni iránt -«1 i igaztalanságát. — llohlogságtok ekkor <i rövid m-gxy.nkitás után crak nagyobb leeml. Mert valamint a kijl|(>tt bet ''gség utáu-nincs édesebb a visszatérő egészség első érzeténél, ugy olvadunk összo barátok k«i/.t az egyenetlenségek csak bensőbb egyotértéKben.
Most, kedves barátuéin. e tmácsom ellenébe állítsd a szenvedély sugallatát I Ez azt tanácsolja neked, mivel féljed beteg, keserűség és szeszély által rontsd meg magad t-i íh; mivel ö alkicsületcsség ellen vétkezik, t.j vétkezz legalább a/, illedelem ellen ; mivel ö vagyonának és hitolóiiek árt, tedd meg a magll-dét e részben is az által, hegy érdekeid az ŐvéitŐl ol-különöződ. Azt hiszed, hogy megtorlod, > magadat bünteted. IJgvan mond nekem, hogy kívánod magad bőszülni? Talán válni től<: V Ugy to miután még özvegynek fiatal vagy, más férlival kezdesz, s ha ez ugyanezen hibába esik, ismét oiássál — vagy elhatározod magad rub''g magAnyts életet élni. Vagy nom gondolva többet háztartásoddal, midőn miudont ho-gyón-hdtán engedsz, férjedet tönktVi tonni akarod? Nem magadat döntenéd-o vele sr^Vencsétlenség- és nyomorba? Hoszuddal fonyegoted a botorát? Foga/, tudni magára vigyázni: s ha ogesz a személye« ineg-timadásig akarnád vinni, ugy számíts reá, hogy egv szégyenéből kivetkezett nő, -- á''harczra kész. — lía szépnek t.irtod mindennap férjeddel o-zivódni s por-natvarkodni, ug)- gondold nn;g, hogy minden csém-Iwlődés és korliolás sem'' wt végv''t kihágásainak, s esak cgyonotb nségtekot t< szi gyógyjtliatlannabbá. — Vagy ép él it.) ellen töroked''nél? Ne, barátném l ugy a trngoedia, mely Medéa l üutény.''it egész üsszefüggé-sökben ábrázolja, nálad tévesztené Czélját; mert nv. a féltékenység-t fékezni tanít In-miünkct, nem pedig az indulat gyeplőit elvetni. A betegség, melyben szon-vedsz hasonló a w.-inb:yho*; ipnn levén szabadkezeinkkel hozzányúlni; béketűrés én állhatatosság a« egyedüli szer, tuolrlyel azt or,vo»olKatod.
<;.r>
>
okot nem mlLutju meg a pénz, séma rang, mert ezekhez becstelenség utján is lehtet jutni,deínég u tudomány sem, leltévé, hogy valódi tudomány becstelen emberben is lehet. Ezek csak megkívánják azon erényt, de ha hiányzik a pénzes, magas rangú emberből, ennek becstelenségoa pénz és rang növekvésével szintén növekszik, mert anyagi tekintetben annál kevesebb megpróbáltatásnak levén kitéve, annál könnyebb volna a becsület utján maradnia. A becsületesség minden külsőségtől ment s azért okozatát, a be-ChüléKt sem idézheti elé külsőség, ha a valódi ok hiányzik. Példákat hozhatnék löl, do szükségtelennek találom, miután kiki igen könnyen alkalmazhat ide a mult- és jelenből.
De a mily egyszerű ezen tárgy igy elméletben, oly bonyolódott a gyakorlati élet fordulatai közt s e bonyolódottságot különösön két körülmény okozza, az egyik abban áll. hogy a becsületesség erényére küllátszatból igen ritkán, vagy soha sem következtethetünk elég biztossággal, a másik pedig, hogy a becsülés a legtöbbször olyanok iránt nyilvánul osnpa érdekből, a kikben a becsületesség erényének nyoma sincs, kétségkívül alattomban ért ve, hogy őzen becsülés nem levén őszinte, becsülésnek nem is mondható.
Az előbbire nézve bő tapasztalattal bírhat minden a világban jártas ember, mert hányszor csal a külszín, azon közmondás szerint: „''nem mind arany a mi fémlik,a sőt vannak emberek, kiket egész életök folytán nem lehet jellemökben kiismerni. Egyik majd a löldön osiUz-músz, mint a kígyó, az alázatosság undorító színben játszadozik atezán, de hányadik ismeri föl benne az ördögöt? lkcsülotost játszik amaz, hízelgő beszédeivel vesz körül, s ha aljas o/.élját elérte, szetned közé nevet; de már későn vetted észre a gazságot. Van ugyan ilyeneknek egy ritkán tévesztő ismertotő jelók, t. í. a külszín erőssége; mert a külső kifejezés túlzásával akarják helyütni azt, a mi belül nincs. A ki az ájtatosság természetes küljolelt különféle arczlintorgatások s nevetséget eléidvzö tnglejtésokkol akarja hatha-tósítaní, attól őrizkedjél; a ki minden lépten nyomon becsületére hivatkozik, legtöbbször megszegi adott szavát. Ily egyének teszik aztán tönkre a bizalmat, mely elkcrülhctlen szükséges a h i tel re.
A természet törvénye az, hogy minden ön-'' kéntes mozgással bíró lény köteles sf.ját léte szükségleteit maga tnegszorozní — s igy az ember is. Kivételt a tchctctlcnok képeznek, kik mások önkéntes adakozásán* szorulnak. Igy van mindenkinek tulajdona, több vagy kevesebb, melyhez másnak nyúlnia nem szabad. — De megtörténik igen gyakran, hogy az ember a sors véletlen csapása folytán kiforog nemcsak vagyonából, bánom egy időre azon alkalomtól is elesik, mclylyol a léte föntartására szükségc-seket megszerezhetné; vagy pedig bizonyos kedvező vállalat által akarja vagyonát öregbíteni. Ily esetben felkeres olyant, a kinek több van, kér tőlo kölcsön, a jövőben való megadás fejé-l>en: s itt azon pont, melyen az emberok összetévesztik a pénzt a becsülettel. Mint említők, a bccsülotességro külszínből biztosan nem lehet következtetni, mert igen sok a keseríí csalódás. Kölosönözní mai világban csak olyannak szoktak, a kí zálogot tud felmutatni, mort senkinek sincs kedve ahhoz, hogy szerzeményét, vagyonát más költse el. Ha az illető kölcsönző meg volna győződvo arról, hogy az aki kölcsönt kér, bír a becsületesség erényével, bátran odaadhatná pénzét minden irás nélkül is, a zálog pedig szóba sem jőno, mort tudja azt, hogy akiben a becsület crényo mfcgvun, ezzel nem tartja megférőnok azt, hogy a tulajdon szentségéről megfeledkezzék s a kölcsönt vísz-sza no fizesse; do ki ad neki erről kezességet? ¿Látja, hogy a becsületesnek vélt egyén ezrekig vásárol áruezikkeket, s váltói lejárta előtt keres magának egy orgazdát, ki hamis oklevelek utján kezére köríti a vagyont, kézbesíti négy fal közt annak árát a ozivilizólt Patkónak s a jólelkű hitelező keresheti pénzét. Ilyen zsiványok ma igen sokan vannak, s annyival veszedelmesebbek az erdőbelinél, mert köztünk járnak, tanuk jelenlétében még azt sem szabad nekik mondani hogy: „gazem bor!" De tegyük fol,
hogy
a hitelező teljesen meg vau gyi/.ődvu a vagyontalan kölcsönkérő becsületességéről, biztosítva vun-o arról, hogy az illető n körlll-ínényok nyomása folytán néni esik olyan állapotba, hogy legjobb akarata mellett sem űzetheti vissza a kölcsönt? Itt tehát a vagyon és pénz, a pénz és vagyon jöhet tekintetbe, de nem a becsületesség, mel\ ct pénzzel megmérni nem lehet, eladni annál kovesbbé, mert aki eladja, annak nem is volt. Pénzért böoslllotot adni zálogul nem lehet, mort mint mondám, a sors kegyetlen csapásai a legjobb akaratot is kijátsz-szák, a böcsülctosség ez esetbon is megvan a maga épségében, el nem veszett, de a körülmények miatt csak is a jó akaratnál maradhat a visszafizetésre nézve. Zálogul csak értékes ingó s maradandó fekvő vagyon szolgálhat, mely pénzt ér ugyan, de zsebre rakni nem lehet; mig viszont, a pénzt csakhamar kicsalja a zsebből, mihelyt ráteszi kezét a hitelez«». Azért ne gondolja senki, hogy kételkednek böcbületcssé-gén, ha főkép nyomorú állapotában nem kölcsönöznek neki, de az so tartsa magát okos embernek, ki a kopott öltöny 11 böcslilctes embert lenézi.
Ezen eléagottakból következik azon félreértés, mely a becsület, mint okozat, vagyis a beosületesség tettekben nyilvánuló erénye iránti tiszteletre nézve felmerül, még pedig minden lépten nyomon.
1 la valaki nagyon szereti a ozimeket. utazzék gyakrabban Pestre, ha a gőzhajóból vagy a vaggonból kiszáll, a podgvászhordó sereg frontjai közt egypár hatosért oly sallangos bókokat kaphat, a mennyit nem is óhajtóit. Önkéntelen eszembe jut egy jámbor falusi uriloi-ma ember ^oseíe, kit a vendéglőbe léptekor „Eucr (inadénu-nek czimzett-a pimv/.ér, Pírou-gó szerénységgel utasította vissza, kijelentvén, hogy ő neki nem dukál ez a titulus; mire a pinczér igy nyugtatta meg: „Wir hoisseu hier jeden Lumpen „Eucr Onndcn," wenu er nur Etwas verzehrt. , ,
Belép az ember némoly kereskedése, kérr elezí, hogy ez vagy amaz mt áruezikk V Az eladó megmondja az árt, do hozzáteszi „csak is önnek, nraságodnak" stb., pedig a ki azután belép, szintén ezen hízelgő nyilatkozatokban részesül. Minél puffadtabb a tárcza, annál bővebb szavú az udviu-iasság. Ilyenformán halmozzák el az cmhort mindenféle szószaporító magaszta-lásokkal, ha pénze van.
Do nem részesülhet-e ezekben a leghítvá«^ nyabb gazember épen ugy, mint egy fcuhotlcn becsületességü egyén? Igen is, mert ez érdekből történik; nem a becsülotosség iránti tisztelet, lmnom osak birtokvágy ébresztette azt föl. Mondható-e ez becsülésnek? bizonyára nem.
Tekintsünk egy becsületes lelkű gazdag egyént; környezi ezt különféle tisztelgő, egyik becsüli erényeért, de ilyen kevés van, a nagyobb rész érdekből hí''/.eleg neki. Erjo véletlen csapás, moly oly állapotba helyzi, hogy másokat kegyében nem részesíthet, azon kevesek, kik becsülték, mint arany fognak kiválni a hízelgők salakja közül. Volt pénze, volt becsü-leto, nincs pénze, van becsülete.
Do nézzük ama vér szópót,'' ki uzsoráskodá-sávaí sokat elszegényített, koldusbotra juttatott, a osahls volt logelső motívum roppant vagyona szerzésében, a munkások keservetóit megszolgált díját elhúzta, koppasztott mindenütt, a hol szerit tehette; rtrost nagyban űzi gyalázatos játékát, gyönyörökben él, a fényűzés sem hiányzik nála, jut mindenre, csak jótékonyság s közhasznú vállalatok előtt van elzárva erszénye. , Hízelgők környezik, meghunyászkodnak clŐtto, leiket vaskörmo fogva tart .... azonban reá. nehezül a boszuló Isten bilntotő keze, kíforpg mindenéből. —• A hízelgők ka-czagva távoznak, körmeiből kiszabadult áldozatjaj borzalommal nézik a sors kegyetlen játékát, de bo kell vnllaniok, hogy azt megérdemelte. Volt pénze; nem volt beosülote, nintvt pénze, ninos becsülete; mort valamint hogya becsületesség mint ok csak az egyén tulajdona lehet, ugy unuak okozatát, a becsületet is nem érdek, hanem maga a becsületesség erénye, idézheti elé.
Ne essék tehát kétségbe a fedhetleü becsü-letességü egyén, ha szegénysége hiiatt félreismerik is valódi érdemét az érdek rideg emberei; habár kevesen vannak is uzok, kik őt erényeért becsülik; do ovnkodjék a becsület szput nevét ajkain hordozni s magának követolni az, ki vagyonát egyedül saját énjének áldozván, mások nyomorgutására használja, a szent ozé-loktól pedig nem pírul megvonni filléreit!
TÓTH VINCZE. •)
Muzeuml séták.
(J''«»t, tudj. 4.)
I.
. ''i ''. ...
Sn*ku illomszabályai szerént is ugy hozná magával a d<flog romljo, hogy a kirőbmiröl beszólni akarok, bonni tanítani előbb tetőtől talpig; cz egyszúr azonban nom hódolok a hosszú bemutatás megszokott tör-véiiyénok, nehogy unalmas soraim mindjárt kozdotben kegyes ásitás-bókkal tiszteltessenek meg az olvasók lós/oröl; vagy — n mi még kissé kollcmotlenebbül íltne''ki — szerkesztő ur pusztító piros ezoruzája reti-ráltassa meg hadirondbo állított betüglédáiiuat. Mégis mielőtt pálezáinkat, esernyőinket s egyóbb öldöklő oszkö/cinkot, melyeket a múzeumba beczipelui tilos, a rókuprómes portásnak átadva a miisoum teriuoibo belépnénk, két kérdésre felelek igen röviden: mi az a muzeuni? milyen a külsejo.
Muzouninak neveznek kivált a XV. század ólt minden oly nyilvános, nagyobbszorü holyiséget, h<»l régiségük-, ritkaságuk- vagy művészeti jolességök-nél fogva kitűnő tárgyak őriztetnek és inutogattatnuk (Múzsák hajléka;) továbbá novozuten könyv a míitárak (p. a rógi alexandriai hirnoves könyvtár) szint o n«vet viselik; ''végre nyilvános hallgató-, tan-, olvasótermek stl>; ez utóiibi értelemben vóvo e szó jcluntéso gyakran azonos a (Jnsinóóval. (Ezt pedig csupán curi-osutiikéut akarom fcleinliteni, nom pedig, mintha ful morr.ém tenni, hogya tis/.teltolvasók,legnagyobbrÓHzo mind« z <kbcn már amúgy is jártas nem volna.
Milyen a külsejo ?
E kérdésre már néhor.cbb a felelet. Mondh itnék; róla S''tkat is keveset is. A» előbbit nem merem, inert olyan szörnyű ollentótboD All.ft szép épülettől az a barátságtalanul össze-vissza düledező, foketo keritŐH — egész pongyola deszkoságában — ott a háttéren, h<>l a város szépítésén nagy buzgalommal fántdozó. tnv gjar főurak szebbnél szebb palotákat szándékoznak» építt''UM, — mondom — pongyola ellentétbon, hogy (a j liilnt egyik ólczlapuwk igen találóan ráfogta) örvendező bőgőssel é''J .ott«» a vásárra hajtott szarvas jószág abbeli -*nló<lásá|>nn, mintha haza, a marhaállás kerltenu elébo érkezett volna meg. Csakugyan nem is nagy illusio kell hozzá, hogy még az ember is ilyetén óltóiónok nézzo hirtelenében. »— Mi ugyan meg vagyunk róla győződve, hogy rövid idő* múlva cl lösz az onnan szórva; do az idegen, — a'' kényes franc/la, a kritikus anglus, főkép pedig a szőlszárhascgató laithántuH — (megfordulnak ám itt ilyenek in) m\t szólna, ha benn n muzeumbip méltán • megbámult régiségek után megpillantaná e*t a még íjacgbámulandóbb doV jkaréglségot. n0h cziyilizáczió !''
— bob.Jtana fel.
, Kűlöhbon hagyjuk a dolgot; bclckczdtek nem rég az egész uiiucum teljrts n^nd v.éséb", majd ez o 1-dalra I* kitörjed a s/akférfrik éber figyebrio.
Maga a nagy nógyszög.vépUh t, — az már valóban nagyszerű; magasabbpontrcliN, aGellérthegyrőluézve egész egy fejjel túl emelkedik n városon. Pompás egyszerűséggel disz ebig arwjzétfoi-kcrt közepén magán, oszjopts léj)>- bő /.ettél cVf. elfit i A;n, lic man K. szórta illó tompom hatalmán biixo/xó br.csiédct lizóvilláinait; a lépcsőiét fblótti holiilbkzaJOn tudományt n művészetet jel képző csoportozatok I.Úhat^fcí» o.liortnflvkbon, középen a koszorút nyt/^Pnp^onl^ inOgTSscIte ugyan őket egy ki^HÓ a rojn- jaö, áo annál nagyszerűbb komolyságg d hirdetik, íiogy r;"".''aiidó a főidőn uiindci:, csak a tudomány nyer,i« '' jy^. Vaz öröklét hervadhat lati köszörűjét. A séiányos muzoumkort az al-országút mellett, általán véve csinosnak mondható; ide gytil. a u''óbl és nem nobl világ nyári ostéken liűssol üdcleget szívni, port s s/.obogŐzt korülnl ; látható Itt jobb s baloldalt magas szürke Wa> it talapzaton Hemcnyi » Kazinczy melUzo!>a. —-\b''innyiből áll a inuzoum kitl-''
Nézzük meg mott belül is, és pedig először a terinészotturt, (izután n kép-, vé^iíl a régiségtárt. Kisérjük figyelemmel pár pérczro az összehalmozott s<>k, szép s nevezed ^V.^ct; de cs ik általánosan, minden'' szigorúbb biráV^ttils nélklll, egyes kiváló részlctoltieii
— az ogéRzet_Vu(^yról tárgyra átnézni, méltányos kritikával lmórn\ — hosszú idő s jeles sz iklsincrct ki-vántatnók,ezeknek egyikével sem igon dicíckedhotom.
Ha az ember aniu^y futtában végigtekint a tarkabarka roppant álhttomegen, nem birja magát hirte-lon elhatározni : vUjjon a nagy ol "fántot, órláski''tvót aa ember magasságú Strücz madarat, vagy a főnél vns-tagságu ktgyói''skiit és babszemnyi kí «kolibrit bá-ínulja-o ?
Valami iuagi»»/.tus chudálutfélévül Kllk el az om
! -— * , . ■ . „:v, ^
U r»n, ho^jr «n r4i»tXn gy4kr*Mt«ii''
bínnflnkrt M>-.*W»I ''
^ 1)4 ^
brr, midül) szemei az óriási állat-caoutvázakra ennek, .;,ielyok közül efcy-ogy ös mauiinuth lapocskája felér a középszerű tölgyfa derékkal; a hatalmas agyar vetekedik eyv jómódú omborkarral; a zápfog egy jóravaló favágó sulyokkal; elbámul a törpe ombor és fölsóhajt: hol vagy óriási őserő, melynek ily szörnyszülöttéi voltaki Elképs. lhotni azt a romlóié pusztítást mely mindez idomtalan nagyságot ugy kigyomlálta a fold színéről; elképzelhetni azt a buja növényzetet mely ozer inog ezer ily ropjmnt tostot ol bírt táplálni; elképzolhotni a satnya emberiség akkori életerejét, melynok az állat és növényvilággal minden esetre némi arányban kellett lennie. Finomul, köszörülődik a nagy világ; — egyszerosak megéri mi\jd — a ki megéri, hogy félelmes egérkékro tart hajtóvadászatot egy rőfnyi ember ! inegloliot, hogy egypár évozred múlva világ csudájára fogják kiállítani a most élő ozimores ökrök három lítt • vélk átmérőjű szarvát.
Láthat az ombor sárkányt és röpülő halat. — Elképzelem, mint kiáltja cl inagát orro egynémely jóhiszemű urabácsi: „no ezt már csak magam is szeretném látni" ! épen csak ezért pedig kár volna Pestro fáradni;—van ugyanitt sárkány, do az somnyomórud hosszúságú, sem hét fejű vagy tüzes-sárkány, — csu-páu egy gyormekarasznyi, lepkeszárnyu, ártalmatlan kis állatka, mely szerencsés volt öntudatlanul s önér-demoin kivül oly hallatlan birro vergődni a bivókeny világban. A repülő hal som egyébb termó»zotos, vízben élő halnál, mely hártyanoinü, kitorjo»s''.5iotő uszonyai segitségével, néha néha, pár porezro kiemelkedik a vízből, s eviczkél a hig levegőben.
Hát ha ínég a szép tollasok seregél nézdeli az einbor; a nagy tarka-ezifra madárvilágot; csak az a hija, hogy énokelni nem kozdenok, oly elovonon, oly természotoaon állnak ott szokrényszerü üvegállványaikban.
Képviselve van továbbá a növény és ásványország ; még pedig gazdagon az utóbbi, kevosbbé gazdagon a« első, ft mi különben igon tormészotes, tengő szervostestot ugyani* sokkal nehezebb hosszabb időre épon megőrizni, mint állctot, vagy méginkább ásványt: Meglepők ..inostorségosen utánzott különfélo gyümölcsfajok, |kivált a» almák, melyoknok mosolygó sárgani-ros szino — főkép télen vagy tavaszazai, mikor ritka madár a szép gyümölcs — nehezon kielégíthető hlu vágyakra készti az ember csiklandó ínyét.
Az ásványország valóban megbámulni vnló ; van itt aranytól vasig, drága ékkövektől porló homokkőig mindon ; egyos megyék külön is vannak képvísolve.
Ennyi szépség, ritkaság megérdemli, hogy az ember kedvéért ogy kis időt, egy kis költséget nem sajnálva felránduljon Pestre. — A viszontlátá»ig.
TURUL.
Népszokás.
ii.
Szoret jtt honunkban a legeajátságosb népszokások székhelye tán még mindig Baranya, melynok vegyes lakosai elegondő alkalmat szolgálnak roá. Többek közt Mohácson az alsó néposztálynál a következő életrondot tapasztaltam:
A ráczok és magyar parasztoknál a fiatal családtagok bizonyos osaláui kormányzatnak vannak alávetve, melynek szótlanul hódolnak.
Az első családtag az öreg apó, vagy ha ez kihal, helyébe lép a logidősb tl, s fojo a házi kormányzatnak- aiuit ez rendel vagy elintéz, azt a többi családtagok mind vak engedelmességgel teljesítik. Igy példáid van egy ráczcsaládnak néha 7 férli, ugyanannyi nő-tagja, gyorraok vagy 20, j. az összos személyzet csak egy ozélt s irányt ismer. Ha a lnkház jó tágas, ugy uz egéiz család bonno lakik, kivévo azokat, kik a dunántuli szigetben a juhuyájt, niénost, tehenoket, borjukat s egyéb állatokat őrzik : ezek a szigetbon épített kunyhófélo házacskákban élődnok, s hetenként más házboliok által fölváltatnak.
Az öreg apó, t. i. a házkormányzó, estenként az asztal köré híja az Összes honlovő családtagokat, kiosztja nekik a parancsot a következő nap teendőiro; az anyónak, ki csak némileg osztozik a kormányzatban, vagy legidősb nőnek a házban pedig gondoskodnia kell arról, hogy akik másnap dologra mennek, fehér vászontarisznyájukból no hiányozzék az étel, egyes sxemélyro s egy napra majd egy egész konyér, vagy 25 darab vöröshagyma, só, paprika, ritkábban szalonna; ózonban pálinka vagy egy itezéro való mul-batlanul.
Igy felpakkolva indul azián útra a munkás; főtt ételt ritkán visznek utána, hetenként csak vagy 3-or.
A honmaradtak is ritkán ebédelnek, csak este esznek, midőn több osaládtag van együtt. Evés alatt az asztalnál elnököl a vén apó, oldalán két legidősb fiainak szabad csak Ülnie, a többiek mind az asztal körül állnak, s egy óriási tálból egyforma joggal halászszák ki a sargababot; a bab, különösön a sárga, a rácsoknak legkedvesebb ételük, s azt különféle módon készítik is el. Huavét vagy Karácson ünnepén, midőn a logszegényobb ember ¡s a köznapias, szegényes ételok helyett izlotesbokot iparkodik asztalára tenni: a ráczok a legnagyobb ünnopen is mcgolégcd-nok 8—4-ed napos főtt babbal, kenyérrel, vöröshagyma, só • paprikával, csak a „ráki" —pálinka — sofia ne hiányozzék.
Az eladott jószágért bojött, ugy a fuvarozás s napszámban keresett pénzt az apó takarítja össze,
számon kér (iáitól tuinden krajo/.árt, s csak as o beleegyezésével történhetik valamely sxersödés, vétel stb. A nök szőnek, fonnak, varrnak, sőt ha az utczán mennek is, vogy kl a vetésre, az orsé cgyro poreg ujjaik közt.
Öltözetük, mind a férfiak, ugy a nőké is igon egyszerű; amazoké: báránybör-sapka, bőr- vagy vászonnadrág, melynok foltozva vagy 20 évig kell ol-tartani , gyapjas bőrből készült mollény, rövid, testhoz álló szűr s lábbeliül bocskor. A nők öltözete egy kopott szűr vagy bundával bélelt kék mente, a fő kendövei bekötve ugy, hogy csak fél orr « a szempár látszik ki, egy sárgás-barna szövetből készült szoknya , s lábvik többnyiro meztelen; idősbek csizmát viselitek, de csak ha csikorgó hideg idő van.
A lányok már »okkal czifrábbak, különösen vasárnap, midőn Istenházába mennek, főjük, mellük ugy telo csüng nagy ezüst pénzokkcl, tarka szalagokkal, természeti virágokkal, hogy a sok fény s tarkaság közt elenyészik a haj, nyakkendő, mely a keblet takarja.
Nevezetes, hogy a leányok még azon badar szokást is követik, miszerint a legnagyobb télben is 111c-zltlább járnak az utczán, hóban, sárban egyaránt; van ugyan minden leánynak egy pár piros kordován csizmája, dc ezt csak arra használják, hogy vasárnap midőn a templomba mennek, a legnagyobb télben is, a templom ajtaja körül valamely pocsolyában megmossák sáros lábaikat, s aztán ugy nedvesen kapeza nélkül fölhúzzák h 11 piros lábbelibon imádkosnak. Midőn vir.sza mennek, a csizmát ismét lövetik s hónuk alatt viszik haza.
l)e már most méltán kérdezheti tőlem a t. olvasó: ha e sajátságos nép se élelem, se pedig ruházatra az oléadottak szerint nem költ, vagy csak igen keveset, a sanyarú nélkülözések mellett egy-egy család anyagilag százezerekro szaporodhatik? Oh igon téved a t. olvasó ha ezt hiszi, ha az ember lakházaikba Imj-tér, mit lát náluk egyebet mint nyomort s szükséget; ők anyagi jólétet nem ismernek. Czéls/.erü beosztás -sal 0 néposztály (ráezok) valóban annyira meggazdagodhatnék, hogy egyes családok előkelő földbirtokosokkal versenyezhetnének. Itt azonban csak ismét fölismerhetni a népnevolés hiányát; nhol ez nincs, ott élet sincs, csak állati tengődés.
Sajnálni lehet szogényeket, kik sötét tudatlanságukban ugy élnek mint a vadnépek, azon különb« »éggel, hogy katli. vallásuk van, s mivel azt buzgalommal hiszik s hozzá ragaszkodnak, a lelkészek könnyen vezethetik őket. A lolkészek a földi Istonek s bár egy jobb jövőért, egy örök létért fohászkodnak ők is, do maguk sem tudják miért; a vallásról egy-átalán Hcmmi magasabb fogalmuk sincs.
Darabos h nehezen kiejthető nyolvük szinte egyik oka olbutultságnknak, mert irodalmuk nincs, azon irodalmi termékek, mik honunkban itt-ott szláv, szerb nyelven megjolonnok, a köznép közébe soha so jut, s ha igen, az azt nem érti; imakönyvön kivül egyéb olvasmányt nem ismernek, do tovább nom is terjeszkednek. Az említett néposztály (ráczok) nagy részének fő jellemvonása, mire kitűnő természeti hty-lammal bír: ravaszság, bujaság, babonaság s lopás; ha akármi üzlet, oladás vevésbo bocsátkozik, luicsak ellenfelét meg nom csalja, a müvolot nincs kiegészlt-vo. A babonát teljesen hiszi, s azt mindon betegségre kiterjeszti. Nem titkolhatom ol o tokintetbon, mit egy kath. pap jó barátomtól hallottam, miszerint némely bajokban a rácz asszonyok olviszik gyermokoiket az cgyházhft, s megkeresik a lelkészt vagy szükség esetén a liarangozót, hogy a beteg gyermek fölött rázná meg a hosszú fehér misés-ingét, s 0 bibonás eljárásban gyógyeröt vélnok rejlenil Oh do szükség)» volna itt a népnevelés! Do legalább egy század volna szük-ségos arra, hogy a jelen sötétséget üdvös világosság felváltaná. Tapasztalhatjuk magunjr.ról, hogy mily jótékonyan hat roánk a tudományos ismeretek világa ; tudhatjuk azt, hogy midőn boostoledlk, szobánkból a napnak utolsó fénysugara is eltávozik — a tótétben tehctotlenok, buták vagyunk; ha járni óhajtunk, hol egyik, hol másik helyen sértjük meg tagjainkat; s lm, a gyertya világánál, midőn mindon tárgyat látunk, mily szabadon mozgunk, s ismét működhetünk. Igy tekintem én a müveltségot, nevelést; a mely népnél 0 világosság hiányzik, ott nincs teljes boldogság, csak sötét eTégülotícnség. tíUGYERAY.
Kunnzentmiklős, 1863. april hó végén.
Tokintotcs szorkesztö ur 1 Adja Iston kedve» egészségéro az éjjeli nyugodalmat. Bizony jó idojo hogy pihenünk, az az hogy som ön nem pihent som én, miért is tennők mi ezt, hiszen vannak elegen, kik egész éltö-kot alvással töltik ol, vagy ha épen nom alusznak — mort ez még csak megjárná, mivel ekkor nom bántanak som Istont som ombor», — tohát nyakukba öltik a várost, látogatásokat tosznok itt is ott is — péld. ahol valami csalétket sejtenek akár legyon az főzelék nemű akár pedig az állatok gazdag országából s kétlábuak serogénok osztályából való, ilyenkor azután vége hosz-sza nincs a szent elmólkodésnek az épületes o»zon-gyáknqk, alias mendemondáknak, szószólásnak, azaz a szapulásnak; és minthogy némely helyeken 0 dicső Magyarországb.»n c»ok viznólkül szoktak asszonyomék *» hugoinasszonyomék, néném asszonyomék, lány-asssonyomék kisiisszonyomék, nagysámék métsámék, nemzetes, és tekintetes vagy épen tejesasszonyomék szapulni — tehát onnok az a kiszámfthatUn haszna
vagyon : hogy a jó vmí megmarad a gátra; uz a gátiadig épeu nem valami malom-gát, liánom a hirhordák megszámlálhatatlan seregének initsem tevésben elpuhult sokasága.
Ast mondják a tudósok (mert máskép nom volna igaz) hogy a páva legszebb állat a kétlábuak közt, 110 megengedom : hiszen nem is lehetne különben annyi páva 0 ssegény Magyarországban, mert a mi czifra-sággal iár és haszna semmi, az természetesen mindig sokba kerül, és a mi sokba kerül, az csak fényűzés lehot, és a mi fényűzés, az a gazda uramat, de még a pökhendiség és benczegésből idomult ,tekintotos urat is tönkre teszi.
Nom tudom hogy van, do ig»z, hogy én rottontő ellenszenvvel viaoltotom a pávák iránt, fölog ha n tollát felborsogatja, a nagy kényjsoh ogéss aristokratiai dölytfel fol alá sétál s fojo búbját felbigyosíti; ilyenkor mindig a majmok jutnak eszembe, és azok a ini\j'' moló állatok kik mindig más dolgával mi\jmolnak, és a merre pl. a« öregmajom mogy, arra mogy a kis fiatal majmocska is, vagy megfordítva; — ha szószorző volnék ezeket én divatagaraknak nevezném cl és ajánlanám a szótárbai felvételét, sőt irnék fölötte értoke-zóst, még tán akadémiai tng is lonno bolölom, mort ez az értokezés csakugyan érno annyit mint az, hogy Cz legyen-0 vagy csak C. s utóljára eldöntetett, hogy mindegy akárhogy, csak nom kell cz holyott d-t írni, mort az aztán nagy bi\j lenne.
Do miről is beszéltünk csak — igon bizony a majmokról, és pávákról, ez a két fényűző állat országunkban nagyon kezd hatalmasodni, ma már nem csak a nagy urak termeiben, udvarain, do uton utféleu szemlélhetjük ökot. Napjainkban annyi már az egylet és a kör, hogy megszámlálni sem tudjuk, —• vájjon 110111 jó volna-o majom ós pávapusztitó egyletet is felállítani!...
Do térjünk immár tárgyunkhoz, miyd ol is feledéin hogy én tisztelt szerkesztő urat kiskunságba vezetem, és már szorcnceéson el is értük az cWö mezővárost I>aczházát.
E várost (miután most már az álomból szépen kimosakodtunk) elmondom t. szorkesztö urnák hogy igon szorgalmas takarékos nép lakja, értelmiségére nézvo nem áll az utolsó helyen, daczára hogy főiskolája nincs, természotcs józan őszénél fogva beszédmódéra rendszeres, összefüggő, talpra csott; kár hogy régi békéjét az alkotmányos idő beálltával némi körülmény megzavarta, » az óta pártokra szakadván folytonos súrlódásban áll, tán miyd az idő rendes korékvágásbft vezoti; egy ízben nagyon kezdték a várost gyújtogatni bolrai gonosztévők, do tán hurokra kerültek bisonyoa clfogatások alkalmával, mort egy idő óta megszűnt a tüsi voszodolom. Női igon oainosak Laozhásának, innen köunyon felfogható, mért aseretto ökot olyan igon Kun Lássló, éa mért tartózkodott itt oly gyakran Lacahása Kun I>ászlóról veszi nevét is, (régibb idöbon Laczi-házának novoztotott) földjo jó és termékeny, ordoje nincs mcgomlítésro méltó, tüsolőjét a szomszéd Peat mogyo ordojébon veazi 8—12 ffctig ölét, a azogényebb néposztály szalmával náddal és trágyából készült u. n. tőzoggol tűzöl.
Itt igen hatalmasan tudják készíteni a töltött káposztát, s ozt szármának novecik, — ozt a szót nem értem nem találom bonno n gyököt, tán majd a magyar nyolv szótárában bonno less, ozt nagyon hiszszük mort a m. t. akadémia adja ki; — azután a túrós csuszát; itt bocsánatot kórok ogy kis kitérésért — A „Családi kör 10-ik azá/nában 8». Amália „valódi magyar tirróa haluaka" czlm alatt egy ételnomü készítés módját írja lo ; a „sala-somogymegyoi bájos hölgykoszorúnak, szive» késsséggel megsugjuk hogy épen cz a „Túrós csu* ssa;" cgyébbiránt nom épon szükaéges hogy valami nagyon tojásos logyon, ós hogy a turó valami keserves módra öaszo logyen törvo zúzva, csak zsír és töpörtyü logyen rajta elég bővon, azután igen jól csúszik, a honnét novót ia veszi. Engodelmet kérek hogy a főzőka-nálba bátorkodtam kapaszkodni, de a „túrós haluska" szentivánalma nagyságú liszt, tojás, viz és zsírral ko-vort gombóczokból áll, ozt én is tapasztaltam a tűzhely körüli járáaom és kolésomben. — Ezokután következik a pörkölt hua, birka vagy marhahúsból, ohez igen csekély viz kell, az az olőbb a húst csontostól kiaebb nagyobb dió nagyságú darabokra összevágják, azután bográcsba, (üst vagy vasfazék) vaslábakon vagy katlanon a tüzro holyozik, mely folytonosan lángolva ég, a bográcsot befödik időnként hogy az oldalához no égjen megrázzák, vagy is inkább ügyeson megfordítják a húst ugy hogy a mi alul volt cgyszorro fölül essék, s igy a maga lovében föl meg a hus, — ha tán nem épon volna kövér akkor egy kis vizet öntenek rá néha 5 ha meg van jól fővo, bográcaostól az asztalra helyezik, még pedig, a legelső helyro, mort ez az étkoknek födiaze,az az: az aazUlnak koronája. Ezt egész Kunságban igy szokták; különben önnek főzóséhoz legjobban értenek a juhászok, ugyan azért nevezetes ostélyokon mindig egy juhász áll a bogrács mellett A tarhonya és fordított kása is igon nagy szeropot visz aKunsági népnél; majd ha Kunssont Miklósra érünk elmondom a készítés módját, moat a szcllomi eledelekre térek.
Van Laozházán egy kis olvasó ogylot ia; obbon mogelőzto már rég Kunazontmiklóst; innen látszik hogy a müveltségot is kedvelik. Rondezett tanácacaal bir, az az: az a hatáaköro a mi megyés helyekon a szolgabírónak.
Do elégLaczházán eddigi focscgésünk; most átsétáljunk Kunazentmiklósra rsak ugy légátus ur mód-
4 67 ^
V«, mert a t\ukos kocsi megunván a hosszas pihenést, itt hagyott ;''do nem tesz semmit, jobb is lesz igy, mort különucu a laczházi batárból kiérve — ugy is magunknak kellett volna a kocsit lovakat vinni, levén a rosz utak miatt rettentő nkadálya a jármümozogható-ságnak. Ugy-o hogy pompás körmondat ez?
Mlg utunk ezek szerint élvezettel folytatnék, újságot beszélek ». szerkesztő urnák : Azok a ThalianaV buzgólkodó papjai, kiket fényes talontumok miatta a „Győri közlönyuben megemlíthetni szerencsés valék és a kik, némely buzgólkodó művészet pártfogolók Áldozat kézségéből néhány forintocskát itt előre összo csiperltettok, még máig sem érkeztek meg városunkba. Nem hiszszük, hogy a dolog csak 1< (Őzéso akart volna lenni a könnyonhivöknok, bizonyostul valami e 1 n o in h á r i t h a t ó akadály tartóztatja őket jelenlegi állomásukon.
A napokban ogy hét éves kis fin játékközbon, egy eső vizzol telt gödörbo esett és belefúlt. Szülök Szülőkl éber figyelmet kisdedeitok fölött; Soha seni kell engedni, hogy viz körűi csintalankodjék a kis gyermek.
Valami párbajról beszélgettek, a mi ugy sutton-ban történt volna meg néhány nappal ezelőtt két fiatal egyén közt. némelyek rebesgetik hogy nz egyik a kezén szúrást vagy vágást kapott volnrt, ugy mondják hogy vab»mi gi\ruBos bugyii volt a vivő eszköz; na ennél ugyan nem is érdemelt egyebet az a rosg ló — a min a hír suttogó szárnya szerint összekoczczantak. Per amorom Doi! Ugyan mire jutsz még ifjú nemzedék.
Azonban nem beszélek már többet, esak ballagjunk szép csendesen, olmélkcdvén az emberiség czifra nyomorúsága folott; do no méltóztassék félni szerkesztő urunk a nagy ult/l, nemsokára bemutatja önnek a városunk végén büszkén emelkedő »ok jzánm szélmalmoknt gyorsuti társa: 1101 IS KAROLY.
.Mohács, 1863. tavaszutó 2-án.
11a költői iblettséggel birnók, megénekelném a bájós taVhsz ezerféle kellcinolt, tündér világát, mely tán előcsarnoka a túlvilági boldogságnak. A józan elméjű ember megilletődve tapasztalja s bámulja az Istentől oly Jtölcsou berendez*tt természet rendszert, mort alig 10—12 nap előtt még a fák száraz Agai tűntek a szbm elé, s már ily rövid idő alatt bájos lomb-koronával díszlenek. — Mi az időjárást máskülönben illeti, mult hó 25-én romboló zivatarral néhány per-ozig jég esett; most azonban igen kellemes napjaink vannak. A vetések s rétekre igen kívánatos volna már az cső, mort a takarmányra nézve igen lehangolt nézetek mutatkoznak.
A gabonnüzletro a jolontkozö mostoha idő-viszony még soinini befolyást som gyakorid, moit-a külföldi tudósítások az ottani vetésekről igen kedvc-zőleg nyilatkoznak. Igy például vagy 2 hónap óta egy mainzí korcskedö ház nz itteni piaezon vett jelentékeny mennyiségű gabonát, a franozin kormány részó-röl megbízást kapott 6 ezer mérő búza szállításra, mi oly bolyén alig érdomel omlltést, hol százezer mérő hever a magtárban, s vár kedvező értékesítésre, Ebből csakis azt leliot merítnni, hogy Frankhonbon is igon szépen állnak a vetésok, s egyelőre a magtárak amúgy is mindenfelé tolvók, nagy eloség-készletet össr.chal-mozni szükségtelennek tartanák. A mai heti piaezon a gabona üzlot ismét kevés életet mutatott. Tiszta-buza ki Iája kelt 5 ft 80 kr.—6 ft., rozs 4 ft, kétszo-res 4 ft 80 kr., kukoricza 8 ft 60—60 kr., zab ¡1 ft 20 kr., liszt is kevéssé alább szállt. A dunai molnároktól első rendű liszt mázsája 8 frt, gőzmalomban 12 ft, konyérliszt előbbieknél 5 ft 20 utóbbinál 6 ft 80 kr. A Duna erősön árad , mely körülmény sok kaszáló-tulajdonost nagyon elrémít, mert félnők, miszorint ha a Duna kilép medréből,''elöntvén a réteket oly időtájban, midőn a filnok javában nőnio kellene, a gazdászatra nagy hátránynyal lenne; ezért a irtai heti piaezon a széna igon gyorsau s meglehetős áron is kelt el: mázsája 1 ft 20 krba korült. Végül följegyzésro méltó novozetesség nz, hogy nagyszerű s tetem eb építkezések történnek vArosunkban, mik kedvozöon kocsogtotnok arra, hogy ntcsAink eddigi falusias alakjukat lovotve, rendes a a szemnek kellemes sorokká képzödnok. KUOYERAJf. .
Hirek és osemónyek.
A A napokban egy vasúti munkás a vasúti mot-szésen átvert h idról, mely 5—U ölnyi magas, leugrott, azon romény fejébon, hogy élto szenvedéseitől megszabadulhat; azonban az ugrás részéről oly ügyetlenül vagyügyeson történt, hogy erős inegrázkódásnál más baja nom csott; a helybeli kórházba vitték, hol már javulófélbon van.
A Hegedűs József ügyvéd ur, ki minden szép-a jónak pártolója a pesti mücgylctnok utolsó húzásával egy 160 frtot érő szép olajfestményt nyert. Szolgáljon ez buzdításul o szép czólu egylet pártolására. Jegyek Kanizsán Wajdits József ügyvivőnél kanhatók.
A N.-Kanizsán több házbirtokosok katonai lak-tanyáoskárn (Chemal) korcsnek tért, s építeni akarnak. — Ezt a község is megteheti. — Ajánltatik: ópít-son a község a városi pi\jta helyén — sortvés piaczön — ily laktanyácskát. í''ónzt a most említett vállalkozó házbirtdkosúkon kivül,— még más házbirtokoBok-tól is kaphat, a jövedelmet akként kell szabályozni, hogy a lizctcndö kamat »kon kivül évenként a tőke is
— « végkép például 16 év al^tt törlesztessék, — mely időn tul a község ugy szólván krajezár áldozat nélktil egy nevezet''s vagyonnnl jut birtokába. Hja, do hová tétessenek a rcquisituraok? — ezeknek a vadász kertjénél is leliot férholyot csinálni. A többi lőhető ellenvetések tán még kisobbszorüok.
ü. Máj us 6-áu a triesti vonallal egy különösen tisztolotro méltó férfi, a jótékonysága és hitsorsosai buzgó pártolása által hiros Montofioro, . angol báró, Rothschild sógora érkezett városunkba. Öregsógo daczára — körülbelöl 80 éves — KonsUntinápolyba utazik cgy "Agy kórház alapítása ügyében. Másnap az ittoni izraelita község részéről követség tisztelgett nála és emlékül föliratot nyújtott noki át, melyet ö mély megilletődéssel elfogadott. Mielőtt elutazott a templomban imádkozott és cz Alkalommal a helybeli izraelita szegényeknek 300 frankot hagyott. Ilyen ne-meslelkü és jótékony ombornok csak szerencsét éa még bosszú életet kívánhatunk szivünkből.
A F. hó G-án este 7 órakor mondás szerint 10 fegyvqrcs rabló rontott bo a csurgói majorba, kívánták a cassát kirabolni, de nem sikerült, innen berontottak a város közepén lakó Mayerhofcr izraelitához és kegyetlenség elkovetéso után több mint 1<HX> ftot vittek el; mindnyájan felfegyverkezve hintákban voltak és daczára annak, hogy a harangokat félt« verték, összecsődült a rép, ők egész kényelemmel távoztak a városo n kívül várt kocBikon.
A A nagykanizsai városi törvényszéknél a bukottak és fizetés bcállítók ellen megkezdettek a szigorú bírói vizsgálatok.
A Lonovits Hollósy Cornelia f. hó 16 és 17-én Nagy-Kanizsán jótékony czélu hangversenyt ad, melynek tiszta jövödelino felo részbon a Kanizsán tervezett nagy gymnaslttm alapjára, másik folo pedig a már működésben levő keszthelyi vinczollérképozdo javára fog fordíttatni. — Ugyan 17-én estvo U órakor fénves tánezvigalom kezdődik, melynek tiszta jövedeímo szintén az irt jótékony czélok közt oszlik meg. E tánezvigalnion Patikárius testvérek és OHtnhaum zenekara fog működni. — E hó 16-án Zalamegye gazdasági cgyesületo a Kanizsától nom mosszo o«ő récsei határban száiitóversenyt fog tartani.
K h |> o n v n r.
* Ranohlcr János veszprémi megyés püspök 8 n. méltósága Somogyba érkozezett, a bérmálás szentse-gét kiosztani.
* A 2-án tartott gazdasági gyűlés után zajos s vig kedély közt folyt le az ebed, mely alatt többféle, a megyében termett bor állta ki a legkeményebb próbát. Hunkár István gombai fohór, vörös kadarka bora; Oaál Alajos aszubora, ugy közönséges asztali bora 862-ik évből; Kund Vincr.o gombai, nagy tuskósí borA 868 és 860-ik évből nyerték a kitüntetést.
* Ayo.yi a csorebogár, hogy a virágos fákat a szó teljes év tul inébon ellepte; most azután lehet dalolni: „Cserebogár, sárga cserebogár."
* M. Jankovich L. ur bérbeadtn Somogymegyé-ben fekvő birtokait (fentartván maga szániára a fen-tartandókat) 12 évre. A bérlő Forenczy birtokoa, s l''á-pamelléki huszonbérlö.
* Arlejténl hirdetmény. Az alulirt somogymo-gyei iskola igazgató választmány folyó évi április hó 30-án tartott ülésébon egy ly cinolctcs iskolaliAzat Kapósvárótt nyilvános árlejtés utján kikiáltási 31283 ft 62 kr. o. é. költség összeggel felépíttetni engedményezett.
A régi iskola ledöntésénél nyert valamennyi anyag a vállalkozónak tulajdonává válik.
Az árlejtéshez mindenki megjelenhet a ki tör-vényszorüleg szerződéseket kötni, és az nlább érintett teljesítési biztosítást adni képes.
Minden vállalkozó tartoxik az árlejtés előtt 16<)0 ft. o. é. bánatpénzt letenni, mely bánatpénzt vállalkozás osotébon 10 % biztosítékra kíegészitoni tartozik.
A bánatpénz vagy biztosíték állhat vagy készpénzben Vagy törvényszorü álladalmi adós loveloklwn a jelon pénzállomási értékök szerint. Ezen esetre szinte használhatók a köz. polg. törvény 1374 ozíkkclye szerint ingatlan javak oklcveloi, molyok a kerületi törvényhatóság által incgvissgálva és olfogadliAtónak nyilvánitvák.
Ezon építés csak cgy vállalkozónak egész terjo delmébcn fog átadatni, aki az egész épitésro kcllőgon-dot forditand ; — őzen épités folyó évi Augusztus hó 1-én kezdondő, és jövő 1864-ik évi szeptember hó 15-ig tökéletesen befojozondő lészon.
Aa árlejtés folyó évi junius hó l-ón reggeli 10 órakor Kaposvárott az eddigi iskola épülotébon száza-lékí loongcdés mollett fog tartatni.
Ezen építkezési árlejtésnél egyseorsmind írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, molyok egyébként nz árlejtés előtt az az folyó ó. május hó 31-ig d. u. 5 óráig bezárólag az oskola igazgató választmánynak bérmonte-sen beküldendők lesznek; később beérkezett Írásbeli ajánlatok tekintetbe nom vehetők.
Minden Írásbeli ajánlat ha tokintotbon veondö, 60 kr. ^bélyeggel ellátva, a fenntérintott bánatpénzzel terhelve és kellőleg bepocsétolvo koll lennie, melyben a százatok! leengedés számokkal és betűkkel kíirva, továbbá a vállalkozni szándékozó neve, lakhelye s polgári állása beiktatandó, azon nyilatkozat mollett miszerint ajánlattovö az építési türyot a hozzá tartozó irományokkal együtt, valamint az általános és különleges feltételeket megtekintette, és azokat tökéletesen ismeri. '' ,
Az árlejtést és építési feltételek valamint szerre vonatkozó műszaki művelet folyó évi május hó 10-étöl kezdvo az iskola igazgatóságnál Kaposvárott megtekinthetők.
A vállalkozási összeg után járó illetékes bélyeg a vállalkozó által lefizotendő. Kaposvárott 1863. April hó 30-án. A Somogymogye iskola iga», választmány.
* A kaposvári gymnnsium építési költségének omelésóro következő n|abb ajánlatok tetettek : Tallián Oyörgyné szül. Boronkay Cecília 60 ft. Tallián Sándor 40 ft. Gyűrűs Pál 6 ft.
*Lonovics IlollósyCornolía maj.6. a 11 órai vonattal érkezett meg Pestről Boglárrn, hol több tisztelőj« üdvözölto a Rákóczy indulóval. Délben a vendégszerető derék Jankovich Lászlónál voltebódon 8«.Győrökben, s ennek fogatja hozta Kaposvárra; Jutánál számosan fogadták Kaposvár lelkes hölgyoi s fiai, Fodor Pál ésNémoth Ignácz tartván üdvöslőbeszédot, a nom -zct közkodveltségű osalogányáiiAk érdemeit megtisztelni.
* A kaposvári megyei gyipnasíum felépítési költségeinek fedezésére rendezett sorsjáték nyeromó-nyí tárgyainak sorozata. (Vége.)

2688 143i
68
3026 i 29
3045! 115
3081 27
3156 12
3177 69
3226 129
3234 101
3282 131
3441 82
3453 57
3460 96
3460 106
8478 146
3387 67
3510 118
3635 106
3687 139
3540 112
8544 41
8607 114
3(149 98
3660 42
3686 122
8795 59
8809 22
38-17 92
3939 76
3960 94
3970 . 16
3973 1
4006 126
4008 •45
4060 107
4110 44
4176 90
4185 88
4190 58
4234 63
4838 61
4389 63
4111 62
4470 20
4491 H
5041 43
5062 110
6074 9
6121 116
6271 24
6299 37
6343 121
63G5 54
6376 108
5378 146
5401 81
5428 141
r>448 142
661« 64
5533 65
6535 28
6570 161
5M0 138
6608 52
6611 38
5614 104
6622 188
6669 60
6674 18
5676 66
5680 73
6764 6
5809 162
6810 98
5818 76
6835 99
5845 26
6897 77
5918 '' 146
6923 148
5968 117
5972 97
Olvasó jegy gyönj Dohány tartó. Kigyóforma tuelllií. Virágos kosár nyúllal. Zöldszínű pénz erszény. Gólya poczoltánból. Télit*tartó fa aljával. Ezüst tácza. Lovas csikós érczből. Dohány tartó.
Kicsiny aranyzott virágtartó. Magyar paraszt porczellánból. Fehér pohár porczcllánból. Levél nehezék üvegből. Stikkelt asztaldísz. Világoskék virágtartó. Stikkelt vánkos. TAkarék pénztár. Kis könyv arAnyzott táblával. 12 db. thoa tányér. Útitáska bőrből. Oavour Arczképe. Theseos szobor érczből. VÍAkszból virág. Dohánytartó.
Kgy pár arany csizma porczellánból.
Kicsiny gyufatartó.
Női VArróvánkos.
Virágtartó.
Fohérpohár.
(>veg pohár.
Zscniliával hímzett vánkos.
Vizes üveg pohárral. i
Fohórkékes kávés csésze.
Lovélnyomó kutyával.
Vássonylxil saivnrtartó.
Pénzerszény.
Szivarmotsző.
Kosár porczollánból.
Picziny virágtartó.
Szivartartó madárral.
Zrinyí arczképo.
HArometor., •
Gyufa és szivarlartó porczollánból. Virágtartó, Kicsiny virág. Nagy ttvog Hillikom. Oratartó porozo liánból. Czukortartó Négy pakéí szappan. A századok legendái I. kötőt. Czukortartó nyúllal. Virágtartó figurával. Hamutartó. Csigás dohánytartó. Fehér aranyzott pohár. Aranyzott czukortartó. Veres fehéres pohár, yirágos ivó pohár. Oiatartó ligurávnl. Feketo veres tol tisztító. Hímzett uti táska* Hamutartó fimUkbAn. Ivó korsó jKnfűzelánból. lládog hűtő 4 üveg borral. Szt. János porozelánból. CzukortArtó aranyzott. írószer porczclláuhól., Szivartartó. ,
Nagy vörös virágtartó. Barnafa virágtartó. Horgolt kötő zacskó. Ládíkában több üveg bor. J^ét fehér pohár. Ora tartó papues formában. Hölgyl>áráiiyal érczből. Szalag alakú moltü. Fából kimeUzolt virágböjjr^. Kis Schvcitzí ház. Rlock Orainatioája. PoroKellán tncza. Kisfaludy mellizobra.
ví»
ISTyllt poata.
1\u uluak, i''raUu : Volllik kí''.iiHnrtlol; jtf«n«k cgrmiiuUn
K. J nak 0 om S»í|> volt ílntiU » m*gtm\ik*iii; kiig»-»ilva »''gyet adhaluAnk, nagyon d&ciöguok a riinek, kitlink ulakkt
T. V nak, »* Íj—¿01 Kiililíméuyd kö»<<)neliíl vottok ( tArjuk « mflv«k«t. Gyi»«odbau «ilvUnkbil u«itomnk.
1». Oibofiiák, Jgali Ma »7 ii 8-lk vor««xak oly kejyí tleutil v<9* »MŰ» v<4oa, adhaln.U., do igy jobb h« olmara^. Irjou ön mA«t.
K Oy-uok ÍViteu i mirt uoui jöu viluio>l? a tllrelmatlen-»•V mir i> ua«y fJíjlnkcfll.
D- * -nrk i Mig 1« síik« a c»aloginy, < «n mir It dalol rMb«i jó le«* Olt c»»k magiban eldndolgalol, ni«rl klhf* Irra van, alig romié ki''.lv< *<•»
C». K—nak; Ktpluk »oraldal, kö«i8net u «JJAfUír»
Felelő« szerkesztő: FODOR l''AL.
■4 68
Gazdasági tudósítások.
¡V.-Kunl«*«, máj. 8-án. Hoti vásáriunk néptelenek, kül megrendelések csak szép nehéz búzára jöttök, moly holybon még kerestetik; ellenben rozs, znb, kukoricz* stb. még nem Is kérdeztetik. Időjárásunk folyvást szára«, árpa, zab, fü lgon érzi és esö után vágy; búza, rozs gyönyörűen áll, rozs úgyszólván embor magasságra nőtt már.
A sortéspiaozon élénklég vau; itt miudig több az oladó mint a vovö; repozének, gyapjúnak, méznek ára meg uom határozható.
A« gabnaárak következők: búza 3 ft 80 kr.— 4 ft. 20 kr. Rozs 2 ft 20—80 kr. Árpa 1 ft 70 k/r.—
2 ft. Zab 1 ft 60-00 kr. Kukorloza 2 ft 20—40 kr. Hajdina 2 ft.
Kapoitvár, máj. hó 7. Egymásután tobb jó esőnk volt, utána meleg ói és napokkal, melyek mind az eloség, mi::d a legelő és rétekre jótékony hatással voltak. A szőlő sokat hajt, ha a fagy és más csapások megkímélik, isiuét sok borunk lesz. A rozs már kihányta főiét; innen-onnan követi a buza is. A gyümölcsfák békében el virágoztak, de a tavali virágzáshoz nem is hasonlítható; ostvo felé a csorobogarak mint a sáskahad — repülnok szerteszét, i ollenik a fákat. Az olosógár nem változott mult jelentésünk óta azórt most nem is jelezzük. (ui. p.)
Alullrtnak van szoreneséjo a ti. é. közönségnok figyoliuébo njánláni kővetkező
ásvány-vizeit, u. m.:
Adelheitsquelle, Alapi,
Budai (Neuwerth) Sz. István forrás, Gleichenbergi, Halli ibiányos, Ivándai,
Karlsbad!,
Marienbadi,
Parádi,
Pülnai,
Saidschitzi,
Selters-i,
Rohitschi.
A font elősorolt vizek 1''. évi vagyis 180''1-ik évi töltésüok.
Egyszersmind nálam készletben nem található — bár mi-notnü ásvány-vizek — jutányos áron leendő megrendelésit is magamra vállalom.
Fesselhofer József,
(3—2) fÜszorkorcskedő Nagy-Kanizsán, a városház épületében.
Alulírott tisztelettel ^ján\ja készségét a jolon tavaszi és nyári évmakrn való
férfi-öltönyök
gyors és jutáuyoH clkcHxitcat''re.
A legfinomabb friss szövetekből kívánt izlés-szorüeu állit ki míndonnemü, de főleg SMinároH magyar ruhadarabokat.
A helylwli és vidéki nagybecsű mcgrondelések ¡>ontoB toljesitését Ígérvén, inipél számosb megrendelésért esedezik
Baiasovits János
férfi-ruha-szabó.
Boltom és műhelyem van: a városi templom mellett.
UJ t>utor-ralttÄr Na^y-Kanizeáji.
KREISLER SALAMON
Ezennel bátorkodik a t. cz. közönséget a főutezában Lakenbacher félő házban a pósta hivatal mellett létező mindennemű kész asztalos és kárpitos bútorral gazdagon ellátott raktárára tigyolmoitotni. Egyszersmind ajánlkozik min-denuomü asztalos- és épitési munkák jutányos árérti készítésére, számos megbízásokat kérve.
Aj
Kert megnyitása N.-Kanlzsán.
F. é. május 1-én az ujonan rendezett „Polgári egyletkert" egy közkedvelt zenetársaság működése mellett fog megnyittatni! mire a t. ez. közönség tisztelettel meghivatik.
Jó ételek s italok különös valódi friss pesti kőbányai sörről fog gondoskodui|
Zaufall János a vendéglős.
Miírczius 20-tól fogva a „Korona" melletti volt Svágell Nándor röfos kereskedésében öe/0 gyári áron alul
végleges eladás
tartatik, mely ezennel a t. cz. közönségnek közhírré tétetik.
MICHEL IGNACZ
kötélgyártó N.-Kanizsán.
Tisztelettel Jolonll a nagy érdemű közönségnek, hogy ö kötélgyárát, mely 1 «25 óta Nagy-Kanizsán fönáll, és egy ideig Kls-Kanizsán létezett ismét Nagy-Kanizsára visszahelyező; gyártása oly szerencsés volt az 1847-lki pesti iparkiállításon olisiuorést nyerni.—Egyszersmind biztosítja a t. cz. közönséget, hogy tisztelt megrendelésöket pontos, gyorsan és a lohotö legjutányosb áron kielégíthesse.
Gyára saját házában ogylet-utoza 20. sz. alatt. — Raktára pedig a város templom melletti Tuboly-félo háaban létezik.
gP^T" lakásom jelenleg a „Fckoto 8aa" mellott Szeosődy-félo házban van 402. szám alatt.
Kammer Rosina
(3—2) okleveles bába.
jánlkozás ~
Egy Ov. ref. tanító, ki jelenleg is rendes tanítói''állomáson van, tnnitó kénezdei, rendes tanítói valamint orgonistái bizo-nyitványnyal ellátva, ajálkozik ruf. eklesiába orgonistának és tanítónak.
A levelek bérmentve N.-Kanizsára Wajdits József könyvkereskedésében 13. C. ezim alatt küldendők.
l''róbára is „ha az eklosia a költséget megtéríti" ajálkozik.

Valaki egy 3—400 holdból álló birtok bérbe vQvésére ajánlkozik Zala vagy Somogy megyékben. A netalán bérbe adni szándékozók értesítésüket Wajdits Jóasef könyvkoreskodésében ''Kanizsára C5. !F*. botlik alatt beküldeni szíveskedjenek. (8—2)
n
n n
•1 ■1
n n
n n
n n n
LejfuJ at>t)
ismét nyereményekkel «zaporított
nagy pénz-sorsolás
2 millió ós 700,000 mark,
molyben csak r.yoroményok huzatnak. — Biztosítva az állam-kormány áltnl.
i''^gy eredeti sorsjegy ára H frt osztrák ért. Eéf „ Kétnegyod Négynyolozad
1H,20J nyerőm, között van : 250,000, 150,000, 100,000, 50,000, 2-or 25,000 2-er 20,(HX), 2-er 15,000, 2-or 12,500, 2-er 10,000, l-«r 7500, 5-ör 5000, 7-or 3Í50, 85-ör 2500, 5-ör 1250, 105-ör 1000, 5-ör 760, 155-ör 500, 270-er 250
stb. márkás nyoromény. A huxáH kezdete n jövá hó 11-kén leend.
Kícii tor»olii HPincmk s> AlUni-korminy M.Uxlt*.« a|att mn, hanem u^yunctfii hu-sUr* klncvoaott kormioyi bltottutiny ellonőrkCd^dWol tärl^nik, <ify hogy egy srAuylftgt* kii betéttel tt iii^yobb n/urrm^ny í»liotrf»iro a IcglrhcUkb biitoflUit uyuJt.
A« in, legtivoUbbl inc»«/.r»áf[bcn U ltniert ¿t kedvelt Jo''«/Jiv»in «Utt i
„Isten áldása Cohnnál"
a miMt*»b«i> I* mijii» i-ku tT-or rs Julius ig-or huratott nilam a Ififnagyolib «onjojry-
nyorominy, i» a« utóbbi hónapokban Ii í-or a lugoagyobb nSuycrtuiény,
Vidéki niígrfndsUfek a< boküld/»Avel mlndtunomll paplr-^uick, vagy iuab*d-
Wlyogck állal |Kinto»an it hallgatugun c»»köi«lu-lnck it a hivatalos nyeremény »oroíatot, ngy iiiuto a nyorcu>4ny-)>4u*vkct a v\<fclh«tifOAA» uUn kíiho* k''lldÖpi.
Cohn Lázár MániHon ,
|>éiuvUtó Hauiburgbau.
MIK0LASC1I SAMU
kanizsai fényképész és festő
tisztelettel adja tudtára a t. közönségnok, hogy lakását a felső templom melletti Vórtesy-fólo házba tette át s fényképészeti műtermét reggeli 8 órától esti ö óráig nyitva tartja. Ezenkívül átvesz mindennemű olaj-ób szobafestésekot a legjutányosb áron.
Hirdetés.
[8-2)
Néhai mlgOB gróf llatthyány Károlv ur örökösei részéről közhírré tétetik: miszerint Zalamegyében kebelezett Sz.-Gróth m.-városbau f. 18tí3-ik évi julius l-s/í napján délelőtti órákban kezdetét vceiMŐ nyilvános árverés utján a következő javak és jogok elárvereztetni fognak. Úgymint:
Zalamegyében Sz.-Gróth m.-városban holyzott emeletes vendégfogadó bormérési joggal, vendégfogadó molletti bolt b raktár, több lakház, kis-gáti nagy pinoze, hidvámszedési jog; Almás, Csáfordi lielyBé-gekhon szinto több lakház s két korcsma; kustáni, gyülevészi, osáni, almási korcsmák; dabronezni, mihályfai közös korcsmai jogok, egy zd-logosház, kis-vi^árholyí bormérési jog.
sVasmegyében a bögötci közÖBkorcsnia. x
Kéz alatt vásárolni szándékozók ajánlatokat is tehetnek, a ajánlataikat a Sz.-grótlíi számtartói hivatalhoz adhatják-bc,'' hol az árverési feltételek iránt is értekezni lehet. ,
Kelt Sz.-Gróthon 18G3. április 15-én.
Heimlich Antal
számtartó.
Wajdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
lő. szüli). 1863; május 20-án. •• 1 ii
Ismeretterjesztő lap
n
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
itlMIMH''
u---L- wi- t -a.iuj.imj iqjj-ij--íj. .i----- . vrmbgnsmmmamrnnmmmrbbi'' i ni ■ .1111 n i hji-uliíu. .u-umj-a inaium «ii—uiuenunag
Mcgjolon o lap legalább cgy íven julius lió 1-től kezdvo minden hó l-ón, 10-ón ón 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész évro 6 frt., fólóvro 3 frt. — Alindon egész éves előfizető i> laptulajdonos kölcsönköny vtárát az eddig fontálló feltételek mellett fél áron használhatja. — Nyílt tér egy Petit sörért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Potit sorért 1-ör 7 kr., 2-or 0 kr. ¿s minden további beiktatásért f) kr. s bélvegdijért 30 kr. fizetendő. — A boiktatási dy b a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illotö közlemények pfcdig, ngy mindpn levelek
bérmentvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
Lonovics Hollósy Cornólia.
Midőn mcgomlékczünk nz Ünnepelt művésznőről, nem ukarunk cgyebot, mint az elismerés és tisztelet zöld lovelcit azon koszorúkhoz fűzni, molyok érdemeiéit hibáihoz hulltak.
Ha valaki, ugy a nemzet csalogánya érdemli meg a koszorúkat, ki sajiit nyelvén a hazai dalmüvészotnok szárnyakat adott a nagy vi-hlgba^ b nemzeténok hirnovéhez sugarakat, hogy messze ragyogjon az bérezen, tengereken át.
Százezrckro megy a nemzet napszámosainak száma, kik dolgoznak, fáradnak, izzadnak, virrasztanak a közjólét, boldogság, nemzeti nagyság megalapításán ; hangyák, hangyaszorgalommal; kis csillagok, melyeknek fénye mar félúton elvesz; míg a lángelmék, »ngy tehetségek — a föld oz üstökösei — befutják a nagy világot, hagyván maguk után óriás fényét a hir-, diosőhé^- a nagyságnak, melyekben maga a nemzet ragyog!...
Nagyok a to érdemeid hírhedt művésznő! Jstcntöl vngy küldve, hogy dalaiddal vigasztald uemvutedet. _ < . <
Imo nohány »öld levél számtalan koszorúd közé, melyeket ha mind sirodra raknának, az évektől nom kellene rá soha tavasz!
Sz.-GyÖrökből 6-én d. u. 3 órakor indulva, 6 órakor ért a művésznő Jutába, mely Kaposvártól fél óra járás, s itt a kaposvári derék hölgykoszorú számos tisztelői fogadták éljenek közt; a szónoklatot Fodor Pál és Németh Ig-nácz tartván.
Imo itt közöljük mind a két szónok üdvözlő beszédét, először Fodor Pálét:
„Köszöntünk Unnopolt művésznő, kit o hazának minden fia és leánya kivétel nélkül szoretl Meghallván érkoaéaedot, siotünk oléd meghozni elismerését as érdomnek, molyért irántad városunk is ragaszkodó tisztelettel viseltetik, — kinél a női szerénység, a valódi---ex ország közönsége által már
annyiszor mogtapsolt és koszorúzott mUvészi éröved, b o mind kottö «.honleányi nemes érzolnminel párosul. Ott találkozó környezőid öröme, tiszteloto és szc-rotuto nem lohot önző és értéktelon. — Biztosit mk is, hogy valamint o haza minden falui ós városai, ugy városuuknál is kész számodra — melyen bevonulni
TÁRCZA.
Mutatvány
„Kis Károly" öt felvonásos szomorujátékból.
ELSŐ FELVONÁS, liudn... A várpalota terme.
I. Jó 1 en o t.
Erztibtt a trónon; Oara nádor, Forgdch, Bubek, üzent-györgyi, JJömUlUr esztergomi irttk, Benenyti, K''iniziai, főurak a tróii körill.
ERZSÉBET. Mióta Dénest Osztopán urát A hős Deákok sarjadókát Pált András elődünk adta szép jogok Erösbitéso végett kérvo itt Szomlélhetém, nem ért szorencso ily Számos nemost körömbon látni. — Csuk Örömdobogna szüm lmjó hirok Vozottck vo)n* iqoat elém. Do hr\j 1 '' Ltyos királytok flivegyénok nem Jutott az égtől oashtlékul jé. — Alig ragadta tőlünk cl halál
fogsz — szivünk szorető és tisztelő érzelméből épült diudnlkapu. Isten hozott.1*
Ezt követé Némoth Ignáczé:
Nngy dalmUvéaznő 1
„Midőn keblünkben árad az öröm, hogy nagyságodat— mindnyájunktól hőn tisztelt s szorotott mii-vésznőnkot — kedves Soinogyunkbau Üdvözülhetjük — nem vagyunk képesok szavakba önteni érzelmein-'' kot — s meg vagyunk fosztva azon szQroncsótöl,hogy n szívből szakadó „Istonhozott^on kivül — még azt is kívánhatnék — hogy soká — soká éljen nagyságod, —• meg vagyunk fosilva, mert nagyságod önmaga örök éltet szerző magának, — hisz'' a „magyár csalogány" örökké éj ni fog- : amellett tehát — hogy újra cgyszorün csak „hozzáírnál" zongüuk nogysá-godnak — cgy óhajunk von még — s oz a hazának, melynek nagyságod édes gyermoko — b mely büszko q gyorinckóro — a hazánnk kiált „éljen soká"-t — annak kívánja: hogy a kedves csalogány dala — dc-ritso rá a hőn várt — óhajtott tavaszt."
FiZután megindultak a fogatoka székváros folé hosszú sorban, melynek utezain valódi nép-tóduhís volt, s melegon üdvözölték a várt kedves vendéget.
< 6-a, 7-o látogatásokban folyt lej örült mindenki, ki osak olfogadhatá a derék honleányt, ki az életben ép oly kedves jelenség, mint a deszkaszálakon, itt a tapBok, ott a tisztelet övedzvén körül; megjelent a nagy novtt m(t-véssinő főispán urnái is cgy estélyen , mel vrc hivatalos volt.
Minden pártszinezot nélkül kész szívvel, nemes bővüléssel lett megtévo, mi csak óráit élvezetessé teheté; hiszen a mív«4szet terén nincson helye a politikai olkülönsföttaégnck; itt a közszeretet gyújtsa meg tömjénéi, s tegyo lo mindönki .egyformán áldozatát azon oltárra, melyet az Istenek kijeleltek; karolja fel egész szellemével, jó akaratával azt, ki hivatva, megáldva van pályáján ragyogni, lclkosítni, s népének választottja lonni.
7-én délután a hölgykoszoró majalist rendezett ünnepeltje számára, s egyik regényes pontján a közeli erdőnek zono-, lakoma- és tánozczal fűszerezte óráit. Minden a legnagyobb rendben, s a jó kedv, mely a szabadban villanyozta a lelkeket, sokáig feledhetetlen marad a^ok előtt, kik a lakomában részt vettok.
Kétszer lépett fel művésznőnk, it. és 10-n. Itt közlöm a két hangverseny míísorozatát;
Május hó 9-én. „Air Kusse" HürtentŐl, zongorán eléadta Fekete Ida k. a. „Magyar Abi ánd" Huber Károlytól, zongora mellett kelto Hollósy Cornélia. „Falusi kis leány Pesten" Czuczortól, szavalta Bulli Lina k. a. „Aria Lindából," énekelte Hollósi Cornélia. „Fantasio Hugenottából," zongorán eléadta Feketo Ida k. a. „ Aria szovillai borbélyból," énekelto Hollósy Cornélia. „Mit érünk?" Ilúmoros, gAnyo-ros, de mindenek felett igazságos Versec^ke Koboztól, felolvasta a szerző. „Változatok régi népdalok lelett" Huber .Károlytól, énekelte Hollósy Cornélia.
Május hó 10-én: „Aria ördög uobortből" énekelte Hóllósy Cornélia. „Népdalok" Zongorán előadta Fekete Ida k. a. Ezt követte .a „Be-osülotszó" oredeti vígjáték, 1 felv. Szigetitől; játszva Zajeoz Pál, Néiűoth Ignilcz, Jakab Kálmán, Zajeoznő, Rulli Lina és Schrödcr .Jtilosa k.a. által. „Változatok" fakó lovam felett, énekelte Hollósy Cornélia.
M''ir J a két estvo valódi ünnepe volt Ka-Pfií^i?1®^- Midőn az ünnej)olt művésznő a szin-paüra lépett, szűnni nem akaró tapsviharral fogadtatott, mogkoszorúztatott, s o lelkesodén csak növokedott minden kilépéso után. midőn hangjával a bzív- és lelkeket oly mélyen érinté, hogy könyet csalt a szemekből. Volt zaj, éljen-láz, tapsvihar, kihivás végot alig érő. A szebb-nél-szebb daloknál eszünkbe jutottak a dőrék JankóHch László urnák 8z.-GyőrÖkbcn, az ebéd i&slfctt mondott elmés szavai: hogy azért hallgattak el párkjában a csalogányok, mert tudták, hogy a némzet csalogánya jelen van! Igaza volt! a magyar dalmüvésznő büszkesége hazájának s\kétszeres örömmel tnpasztaltuk, hogy a pepii szipháztóli távozása óta hangja nem hogy^y^M^llt volna, haném erősbödött, a régi rom.inc</^tíj- kcllemokct megtartva. Hódít ő :vi<itU is; s körútja valódi diadalmenet, uralkodván szívei lelkek lelőtt, hol csak megjelenik''^'' "'''')
A ''¿ipsokbol elég bőven jutott Fekete Ida

A jó királyt; fondorlatok, boszii, Egyéni érdekek, hatalmsovár Emelték fel fejők. — Zavart zovur Kövot, s ozokbe veszni kész jogon Horvát uralmunk, hogy leányomat Ama ravasz saivü Dnraezo most A pártütő Horvátok karjain KifoszBza bíborából, esküjét Oyalázatosan törvo meg. — Kinek Kezéről még Johanna véro foly Ki vérözönben szoroz vagyont, bilxirt Ugyan törődhetik, mit eskUvék ? 1 Fertőzőt«« kezet emel felénk Nápolynak uj királya, b óh kinok Fiyán öcsénk Endrénok vóro szonny Talált segédoket Palisnal Apor, Laczkófi, Simontornyi és Horvátiunkban, mind férjünk kiket Kegyével halmozott most elleniük. Kesorvro kclno szüm ha nom harug Lchctno osak mit joggal érezek. A trónnak dicskörébŐl kérőin azt Miért Ltjos loáuyá joggal vár. Az ármttny harosait kikUzdni nem Vagyunk orösokuök; urak, kemény Karú hősök halljuk Unáestokat.
(Míly cwnd tnln.ton olJ»lr«M ) Ah ! ez reménytelen csaját», mely sújt Eb még so mozdul. — Hát urak oz ész Ks nttv erőjo nom mienk ? Mi ez? AÍ>a! gatáB gyakorta árulás !
FOKdAcn. Tanacshiány, umŐm, vagy gyűlölet Nen. óh nem taftá fogva nyelvemet, — Imitt az összegyűlt urak között Korom legelső szólni tilt. De hát Szavam minek? Hiszoh különben i* Fogaut/.tásom perczlben hozzá Kötött oz égi — Igen.királynő; mert Minden magyar királyhoz nőve van.
BUBEK (B;»!cnyeihox). Er. álmodik. —
UK89KKVEI.
Csak hagyd; fojez-to Ih>.
VOKUÁCU. No értsétek ti félre jó urAk Szelíd tormószotem*, mert jó lovag Nevem a súlyba bévetem, midőn Lajos leánya Máriát veszély Közolgi. Mit beszélők?! Kész vagyok Legott föladni érte életem. ''-)h ez loendne szép napom nokeni 1
II''
kisasszonynak is, ki valóban megérdemlőa köz-, toty*ét&njt gyönyörű zongorajátékával. ÖrvchV dUnk rajta, hogy a ftem rég jött, nemeslolklí hunleányt nekünk volt szoroncsénk a t. közönségnek bemutathatni; nem egyedül szép játéka érdemel elismerést, de fáradozása, ügyszeretete, melyekkel közremunkált a hangvorseny létesít-hetésére. Rulli Lina k. a. jól szavalt, de még jobban játszott a „llccsűletszó"-ban, moly darab oly összevágólag, folyékonyan, s a jelen volt nagy közönségnek tetszészaja közt adatott, hogy minden szereplőnek olismerésünkot kell nyilvánítanunk.
Mind két estve zsúfolásig tolvo volt aGun-difélo terem, s a második eléadáson a megyei birtokos osztályból is íöbbon megjelentek, melynek felo tiszta jövedelmo 80 ft ó. é. a helybeli gymnasium építési költségének növelésére fordíttatott a szeretott dalművésznő által.
Elismerést érdemel a székváros lelkes hölgy koszorúja, mely igazán mondva „lelkén és szivén hordozta" egész itt lécében a nagy érdemű művésznőt, s mindent elkövetett, ennek óráit élvezetessé tonni.
11-én reggeli''7 órakor indult el Kaposvárról Gaál Alajos négyen fogatán, szerencsokivá-natok közt llajom felé, hojinét Somssich Lőrinoz viteté Inkére, — délben Ih.-Berénybe lóvén In-key Józsefnél, s estvo Kanizsán.
Hordozzon vezércsillagod ép oly nagy honleány mint művésznő, babérkoszorús utadon! Dalolj nemzetednek még sokáig, s mint egyik szónokod mondá: hozd meg rá mielébb a „hőn rárt, ohajtott tavaszt!" . . . KOBOZ.
A csalogány királynő Rigiczán.
A f. évi tavasz fejlődődében, a rendkívüli száraz télnek rosz hatása különösön a syríngákon volt észlelhető; — mert a szokásosan buja, most foltünölcg silány virulmányán, hiányzott a levegőt finom illatjával fűszerező bájos virág lcplczetc.
Ou sönt nos bcaux, nos dcHcieux lillas.
l)o ezen fogyatkozás is nemcsak] magára szorítkozott: olniaraat azokból a máskor bennök kedvesen szállásoló,s a léget csattogásaikkal eltöltött csalogányoknak sokasága; —s ha felszólalt is olykor egy árvájának rövid hangja, az oly bús volt, hogy az a nagy hiánynak valóságát még inkább tanúsította és éreztetto.
Gondoltam ennek nom valami kis és gyengo okának kell lonni? — és valóban rendkivülí is volt ; — s miért? — inert — érezték, hogy közeliben máskor oly kedves hangjokat ez idén veszély érendi. — Ugyan is:
Folyó évi april bó 27-én megjolont nálunk Magyarország büszkeségének s nagy hirével még a külföldet is betöltő, jelen köru\jában ¡Szabadkáról Bajára utazó Lonovics-Hollósy Cornélia asszonyságnak titkára, azon örvendotes jelentéssol: hogy az mint rokon, bennünket látogatásával megtisztelni s szerencséltetni fog.
S valójában ipáanap déltájban egy ékos ötös fogatú hintó a kastély oleibo robogván, meghozta óhajtva várt vendégünket szabadkai házi asszonya, Zom-borcsovícs Bajsai Vojnlca Láli asszonyság o nagysá-nak kíséretében.
Nom ozélom itt a kodvos úrhölgy ragyogó erényeiről s bájoló, mindenkit meghódító kedvességéről sokat beszélni; — mert azt az egész haza tudja.
Csak itt léto alatti két eseményt nom hagyhatok el köztudomásra hozni; t. i. april 29-én volt Rigiczán
70 +
a családi Javak aMrzöjeért néhai rigiczai Kovács Imréért az éves gyászmiso tartandó. — Ezen alkalmat a helybeli s a most említott foledhetlcn édes atyám által épített ékes római kath. azontegyháznak további dladc-sitésében magának folytonos órdemokot seorző hely-bell plébános Sámuel Feronc* ur taplntatoaan- felhasználni kívánván, magát a t úrhölgynél bemutatta s öt egyszorsmind fölkérte; hogy a gyász istonl tisztelőiét csak néhány hang ejtésével emelni kegyeskedjék. A mire is készségét nyomban febyáulanl méltóztatott.
Ami podig az annyi koszorúkat ny<^rt mennyei hangját illeti? — hogy az a nagy városokban a az érdemet boismorni tudó mivolt világban kellő méltány-latra talált, az rondión van ; — do midőn o helyütt a gyászmisót olözö délután, a kastélynak egyik a kertro szolgáló termébon létező zongora mellett, az ntyafiság és a vendég koszorút énekével gyönyörködtette; ezon igéző hangok oly erőben s annyi elragadtatással bírtak, hogy a nép munkáját elhagyván, nomcsak a kert melletti első, uo még a második több száz lépés távolságra eső utczában is ÖBszotodulva hallgatta a soha nom hallott kedves hangokat.
S azért feltűnő nom volt, hogy a következő nap a gyászmiso alatt a szentegyház nomcsak a helybeli, do még a szomszédságból is oda gyülokezott néppií zsúfolásig megtolt, s síri csönd lett, midőn Hayden miséjének ofTcrtoríumát „in ictu oculi clauduntur orania" olénckolé.
így tollát az cürópai hirü Hollósy Cornélia még a rigiczai római kath. anyaszentegyház történelmében is feleithototlonné tette magát
jM¡so után buesut vévén az általa igon megtisztelt rokonságtól, ifj. rigiczai Kovács József által Bajára kisértotett.
Ez oka ia egyszorsmind annak, miéit h*¡látszott oly gyéren a csalogányok dala ? — mort o kedves madárkák jól tudták, hogy az énokbon őket felül muló csalogány királynő Rigiczára jövond, s az ö földi csat-togásaikaf hangjának igézotével olnómltandja.
id. Rig. KOVÁCS JÓZSEF. *)
Szl Iá cm, 1863. május 9-én.
Nincs ombor, kinek koblo többé kovosbbó a tor-inészot széj>8Ógoi iránt fogékony nom volna -— arra nézve pedig, ki mint a én gyormokkor édesemlékü éveit a szabad tormészet szentölében játszta át, később pedig folyvást nagy városok ziuában és porában ten-getto fiatalkorának küzdésben dús, örömben szegény napjait — nom gondolhatok nagyobb élvot, feltéve hogy kosorü élettapasztalatai a tormészet iránt is blazírttá nom tovék, mint ha Hz évi haszt tlan vágy és romény után végro egyszor a természot bámulatos mU-ködését saját érzékoívol szemlélheti.
Körülmónyoim úgy engedték, hogy a fiatalság határán még én is élvczhossom c tiszta örömöt — el-jövók hazánknak ba nem is lcghlrncvcsobb, dogyógy-orőro nlighanom leghathatósabb fürdőjébe Szliácsra.
Ugy hiszem, hogy szliácsi loveleimot nom kozd-hetem meg hclycBobbcn, mint hogyha a tisztelt olvasónak mindenek előtt Szliáesnak, és a* ide vcaotő főútvonaloknak loiráoával szolgálok.
Szliács, ezon a természettől oly pazar bökozü-séggel mcgiyándókozott fürdő Zólyom megyében a Oaram balpartján fekszik, Ribár ób Hajnik helysó-goktöl, melyokot a folyó különöz cl egymástól, alig 5. norcznyl távúiban, azon gyönyörű dombok egyikének lejtőjén, melyek Zólyom városától Beaztorczebányáig a Oaram balpartján a széninek annyira tetsző hullámzásban vonulnak cl. Zólyom délnyugoti irányban fél, Beszterczebánya északi irányban két órányira van.
A ml a fürdőt magát illeti, ez az omlltettük magaslatok egyikének nytfgoti oldalán, az Adriai tenger szino fölött 1139, ns alatta elrohanó Oaram tükre fölött pedig 168 lábnyi magasságban fekszik; körülvévo 108 holdas parkkal, moly kedvoaő fekvése, czélszorü
* Ucgkéutt
s s • r k.
elrendezése s az annak ékitéséro folyvánt fordított gond folytán alig enged valami kívánni valót; sőt oly egyénok, kik Magyartannak miyd ösizes fürdőit bou1 tazták, állítják, hogy hasonló parkja egy fürdőnknek aínua, minek oka a kedvező fekvésen Vivill mindenesetre abban rejlik, hogy c fürdő igon láthatott, mert évenként átalányban 7—800 vendég bzok''>U itt megfordulni, köztök számos külföldi, és hazánk legelőkelőbb családjain kívül az urnlkodó háznak is több tagjai; mely körülmény a tulajdonost szépltésckro nemcsak ösztönzi, hanem képesíti is.
A parknak majd minden ]>ontjáról olragadó kilátás kínálkozik a Oaram völgyéro Zólyomtól Bcnz-turozo bányáig; a túlsó oldalon jwdig délkeleti irány-ban a Szalatnya völgyére Végles felé. Északi irányban a liptói havasok, a Tátra és Fátra ágai fehérlenek, melyek az évnek nagy részén át hóval fedvék. E körülményből az olvasó azonban épon no következtesse, mintha a szliácsi égalj zord volna; o vélelmet teljcBon megezáfolja azon körülmény, hogy nom ritkán Okto ber 20-íg is idöznok itt vondégek, és mí is April 2G-ika óta csak könnyű zekében andalgunk a park tekorvó-nycs útain ós szedjük a szobnél szebb, nálunk leggyakrabban iamorotlon erdei ép pioaoi virágokat.
Remélem , hogy a tisztelt olvasók némelyikének, kivált ha honunk felső tájain még riem járt, és Szllácsot egészségi, tapasztalati vagy élvezeti szem-pontbólvjiicglátogatni óhajtja, kedvei dolgot teszek, ha az idevezető utak irányával és minőségével megismertetem ; addig ugyanis, míg a PoBt-Loaoncz-BoBz-torczcbányai vasútvonal el nem készül, a hosszabban tartó, némi tekintetben kényelmetlen, do több ti-paBztalatot, természeti élvot és nom ritkán egy-egy érdekes kalandocskával is kínálkozó kooti utat kell használnunk.
Ilonunk déli és keleti tájairól két fóutvonalt tudok Szliácsra. Az első, melyen én is jövék, Pestről Váczig vasúton vezet, innon aztán kocsin, do Szliácsig mindig igen jó utakon botér az embor Nógrádmogyóbo b Rétsághon túl Balassa Gyarmatra vezető utat jobbra hagyva a bús onilékü Drégol alatt Ilonth megyét és a* Ipoly völgyét éri, mit Ipolyságnál ismét elhagy. E városon túl jól készült hiuakon átlép az omber az Ipoly-ba ömlő Krupina és Selniocz hegyi folyókon, hogy azután ez utóbbinak balpirtján tündéri völgyben útazzék Németiig, hol a Selmecr.ro tívő útat balra hagyva Korponáuak tart Zólyommcgyébon, melyen túl csakhamar előtűnnek a liptói Kárpátok még eddig hótakart tetői. Jobbra az úttól magánoaan álló kopár hegyen még egy várromot hagyva, melynek azonban nevét uom tudhatám meg, Zólyomba értünk, mely régi váró» a Szalatnya és Garam vizek összefolyása által képezett háromszögben, a Mátyás király által épitott és most is lakott várkastély aljában terül ol. Innen Szliáca már csak félóra.
A másik ut Esztorgoiu-Nánából Léván Bakabányán éa Sclmcczon át a Garam völgyébon vezet ide, és mint haliám még jobb, mint az, melyen én jövék.
Mindkettőn péstán is utazhatni, csakhogy az el-< sön egy kis kitéréssol jobbra Losonozra. A vondéglök az csztorgom-Selmoczí úton toljoacn kielégítők ; ugyan ez áll az általam tott útról is, Korponát kivéve, hol a* egyetlen fogadós inkább a gazdasággal foglalkozik.
Mielőtt a lak- és fürdőhelyiségek, a források és fürdők leírásához fognék, és a vizok vegytulajdonalt és gyógyhntását taglalnám — logyen szabad még o fürdő történetéről is némit folomlítenom.
A szliácsi vizok roppant erejét már Aonoaa Syl-víur ismeré ki a 10. században Mátyás király udvarában élt, felemlítvén krónikájában, hogy hozzájuk vi-gyázatbinul közelítő állatokat és embereket megfojtani képesek. Bél Mátyás és Wernhor már gyógyhatásúkat is ismerték. Azon körülmény podig,. hogy 1711-ben Zólyom mogyo o fílrdö számára inspectort rendelt ki, azt mutatja hogy fürdőnk okkor márgyógy-tanilag kczoltotctt. Jelenlegi szép hírének alapja azonban különöaon e század eloién vettetett meg, midőn azt félazázadoB nádorunk, a közkedvcsségü József fő-
ERZ8KHET. Forgách I — Feledni nem fogom 1 —
DÖMÖTÖR. Királynő 1 Nem koreatom első szót Igaz; do tettben <$s tanácsban nom Hiányzik szándokom. Fejőmnek ősz Hajszálait trón, vallás és hazánk Körülti hűségben hullatgatám, S most nem tagadtam meg kötolmoim. Amint ezoktŐl köttetem, akként Hivatva érzőm is magam nyíltan Beszélni. — Meglőhet nem szoktad ezt A mennyezet alatt; koczkáztatok Még is nohány szavat. — Mit tart a mély Tcngor, habár szolid színén a hold Tükőrbo néz ? nom'' tudhatod. Kömény Tusák lehetnek ott alant, talán A víz a tűzzel harcsol ott; — egy porc» S a föld veszitvo cs illagin k közül. — Akként tekintsd ozeknok homlokuk. Ott nyugtalan míndegyiko, a joggal. Ti esküvétek jó királyinök E hon testét sértetlen örzoni; Do Trencsént ós a Vág vidékeit Prokopnak sálogul vetétuk ol. „Zsigmond csolekvé cztu beszél a hir,
Hogy Máriát sogitö hadra pénz Legyen; do tenni ezt. királynőm oh Bocsáss meg, caak tilos vala. — Bocsáss Talán kemény azavam keaorviórt, Es hidd meg azt o sérelem lezárt Minden kezet honnan segélyt remélsz. — ERZSÉBET.
így hát tanácaadók helyett látom Csak pártosok közé jutók ?!
BE88ENYEI.
; No így,
Királyi asszonyom! — Mi pártoaok Midőn jogunkba bon vagyunk ...
8ZENTQYÖROYI.
Engedj !
Beszélni készül nádorunk.
ÜABA.
Régen
Vártam aorom, do mcghaaonláa közt, Vagy pártütéabe, kölcsön nyolvemet Nom adtam móg^— Most már miattatok Pirulva szólok oakk, kik gyönge nők Szivével prédaráróx macskaként Játastok 1
f
TŐiUiEtl (ing«rillre).
Mi CZ?!
DK8PENTEI.
Már sokra mont a gőg ! Ki dob sarat reánk ? 1 — Nagyasszonyom l Mi nem, ezt itt te ellened ; mivel Tanácsadód Gara, növokszenok A Károlypártiak.
FRZ8ÉBKT.
Nyugalom Nádor I — A szcnvodélyek mólio lett o trón — Tcrom ? I — Mohettek miyd tanácsot ad Szivünk.
BZENTGYÖRGYt, Úrasszonyom 1 habár vitánk Között haragnak látod lángjait No üzz no, most körödből el. — Hívek Vagyunk, hsxár.k Szeretni caak nem ogy Utunk. A czél szivünkben ogybo köt S e szenvedély viharban bposzerclora Villáma ég I Hallgass meg bát, habár Zajonganak do véled egyek ők I
(Folyt köv.)
^ 71 ^
berezeg szsmu-séltetó maga* jolenlétévol — ekkor kezdtek a földből kiounlkodni a kényelmesnél''kényol-mesobb lakházak, cz óta rendeztettek be a fürdők is mindig nagyobb comforttnl. Szintén nngyot lendített Szli4c»nnk Hzépségoin és kényelmién Hildcgárdo fő-herezog asszony ö fenségének jelonléto is 1865-ben, kinek emlékére a parkban az ivóforrások között gyö-.nyörü kis kápolna épült Szent Híldcgardénak oltár-kéiióvol, moly ö felségének Li\jos bajor királynak, kinek müisléso köztudoiuásu, tervo szerint készült és valóságcs remekmű.
A további loirást a tisztelt olvasó következő levelemben veszi. *)
ISTVÁNFI ISTVÁN.
Mohács, 1863. tavaszutó 10-én.
Május 4-ikén végro megjött a rég várt cső do ezt oly roppant zivatar előzto meg, hogy élő fákat, csavart ki a földből, nemkülönben itt-ott a házfódo lekbo is teljes erővel belekaposzkodott ugy hogy tetemes sérülések is történtek. Továbbá a bősz vihar a Dunát is annyira fölkorbácsolta, hogy a fölingcrclt habok cgy épen clindulóban volt itteni magán tchor-szállító-hajót, melyben .(XX) mórö kőszén volt, olsü-lyosztottck. Szcrcncsóro azonban a hely, hol a hajó alá süly cd t, oly csekély, hogy a rajta volt 7 egyénből Alló személyzet a födözetro menekülve Itt a víz csak hónaljig lepte őket el, s midőn a s/.él kevéssécsendo-sült, csólnakon menekültek. Néhány ló is volt a hajón, ezek is kiúsztok a partra.
Ugyan o napon a gőzhajói kiállásnál meg egy ember vigyázatlanságból a Dunába esett, kit kifogtak ugyan, de holtan.
A kőbányában szinte o napon meg ogy szerencsétlen munkást agyon zuzotj egy köomlodék.
Heti pinezunkon tegnap a gabonnüzlot kevéssé éledni kezdett; a kereskedők nem is igen alkudtak, hanem a kért áron a gabonát azonnal hajóra szállították. Ugylátszlk, hogy a lengyel események lendületet adnak a gabona-üzletnek, hacsak a megindított szekérnek vissza nem fordul n rúdja.
Végül nálunk nz a liir kereng, hogy Pécsett a városház előtti téren o hó 4-én a nagy zivatar alkalmával cgy 15 (JJ öl nagyságú tér olásülycdt roppant mélységbe. Ezt azonban nem mint bizonyost állítom, .mert magam is csak Pécsről jött utazóktól haliám; ugy hiszem, ha cznem koholmány hanem valódi tény, Pécsett találkozik valaki, ki cz eseményt o becses lap hasábjain közölni fogja.
KUGYERAY.
Oszterhubor Pótor urnák.
A gyümölcsfa nomcsitcsi és tzoporitási igyekezetét ismervén, a látott munkálatok és ennek eredményei után legyen szabad önnek nyiltan kimondani, hogy N.-Koi izsa vidéko nagyon meg van elégedve eddig szállított gyümölcsfáival. A küldemény szép, ép és egészséges volt. Örvendünk olőro, mert azon édes remény kecsegtet, hogy rövid idő múlva kedves cseniegéivol díszíthetjük az isméti gyümölcskiál-lítást.
Miheztartás végett mindent jó tudni a világon ; hogy a kártékonyságot olovo-korán lőhessen még csirájában megtömi. Gondolja csak tisztelt barátom, mit puvclhct a rósz akarat, a gonoszság?
E napokban cgy vendégem volt, neki önnek gyümölcsfáit ajánlottam, és ezt felelte : én O s z t e r-huober úrtól gyümölcsfát nom mornók venni., mert ugy mondják, hogy nagyon sokat ojt fűzfába. — Már aztán mikor nz embernek ilyen kedves jó aknrói vannak, csakugyan méltán számithat a meg nem érdemlett balvélcmó-nyokro. Azonban ez urAcsot csak hamar meggyőztem az ellenkezőről, mort alig adta nyilatkozatát, már is alkalma volt az 1(100darabból álló gyümölcsfa szállítmányt saját szemeivel láthatni. Do igérotet is tön, hogy adandó alkalommal a rágalmazót el fogja hallgattatni. Ugy hiszem,,hogy n kárára törekvő ellenség nem messze van öntől.
Az ily egyént jó útra koll téríteni, s a szorgalom, pontosság, IclkUmorctes gyümölcsfa kozelés altal meggyőzni az igazságról, — hogyha még ezek dac zárit il rágalmaz, rágolmaihan maga magát szó-gycnljo el. TERSÁNCZKY JÓZSEF.
■ • i
Hirek és esemónyok.
(Ttk) K. hó 10- és 17-én tartotta Lonovics Hollósy Cornélia a magyar milvészct iránt lelkesülni tudó közönség ájtal már rég óhajtott hangversenyeit a „Zöldfa" vendéglő nagy termében. A nagy művésznő megérkeztének bíró a körülfekvő megyék távul vidékeiről is összogyfljtó a közönséget, s habár a helybeli lakosság nom volt is kellőleg lelkesülve, az izraelita közönséget pedig alig képviselte néhány család , a toréin mégis zsúfolásig tömve volt. Tapsvihar s koszorúkkal lön üdvözölvo a lángoló honszcrelmü hölgy, ki mogvotvo a külföld kínálkozó dicsfényét, nem követé a hulló meteorként csak néha néha nngy zajjal hazatekfntő mogyor orodotü művészek példáját, liánom ni''egmarodvo nomzotó szerény körében; bájos
'' MleUbb, » minAI yyakrk''-ban virja önnek bec«fl leveleit
* iifil
hangja kedves uyelvünkön r.ongedczó örömünket, búnkat. A lelkesülés nyiytnttt jutalomban méltán osztozott a nemzet veterán hegedűse Svastics János ur. — A 16-diki hangverseny után fáklyás zonévol tisztelte meg kedves művésznőnket a közönség, mely alkalommal Jagócsi Péterfl''y József ur tolmácsolta az érzelmeket rövid volös benzédben. Hol maradt a dalárda?---A 17-diki hangvorseny felo jövodelmo
a Kanizsán tervben levő gymnnsíum alapjára fordíttatott. Rég szunnyad már oz ügy első fellobbanása óta, s ha még a magyar nomzet csalogányának bájos hangjai bcui fognak lelkesülést eléidézhetni o szent ügy iránt, ugy azon meggyőződésben kell élnünk, hogy a Zalában uralgó dermesztő fagy konokul akar küzdeni azon nemes tűz ellenében, melynek fénye a szomszéd Somogyból oly dlcsöcn dorong fölénk. Hol a vezér, ki felfogja a habul ás zászlóját? — Ugyan a
2-dik hangverseny után fényes tánczvigalom tartatott, melynek felo jövedelmű szintén a gymnosium alapjára, másik fele pedig, valamint a hangversonyé is, a kosztholyi vínczollérképezdo javára fordíttatott.
A Hazánk nagy tia Deák Foroncz o hó 17-én érkezett hozzánk a pesti vonattal, do tüstént elutazott Sz. Lászlóra, hol minden évben rokonainál szokott nshány hónapot tölteni.
A A szőlőtőkék bő tormést ígérnek , a pinczék pedig telvék tavali borral, kivitelről szó sincs, már 2 fton kínálják akaját olyan bornak, melyet söprüstöl
3—4 fton sein adtak volna oda. A vondéglökl>en is nagyon száll a bor ára, do még sem látni gyakran ittas embereket — a pénz hiánya mindenkit kijózanít.
A Az egész országban olcsó a marha, még po-dig nagyon, do azért nálunk egy font = 22 lat hus még is 10 kr. Tehát a mészárosok pangásról nem panaszkodhatnak — hát a fogyasztók?
A Tavai pénz szedetett össze a végből, hogy a gabnapiuezon levő bz. Háromságképét-.i felső templom terére áthelyezzék, azonban még, eddig mi sem történt. Illő, hogy az illetők e tárgyiwjelontést tegyonek.
A Piaciunkon már árulják a hideglelést hizlaló, felérott, halvány pirosságu cserosnyét, H szem cgy kr.
A Az itt befogott bocsoholyi rablók vísszakisér tettek Zala-Egcrszogro, miután a katonai rögtönitélő bíróság nlól felmentettek.
A Közeledik a pünkösd két napjain tnrtatn szokott homok-komáromi bttcsu, melyen évenként több ezer cuibor szokott mogjelenni. A vallási buzgóságon kivül még azon indoka is van ennek, hogy a dombról, melyen a tomplom épülve van, az egéB/. be-gyes-völgyes vidékro gyönyörű kilátás nyílik, ami nagyon érdekes különösen annak, kí még ott nom volt.
= A mult számunkban jelentett, Znlamegyo g.izd. egyesülete által rendezett szántásverseny o hó ]lG-án tartatott meg palini Inkoy László ö r.sgánuk n. récsci birtokán roppant néptömeg jelenlétében.
K a p o h v á r.
* A kaposvári gymnasium építési költségoinok növelésére következő ujabb ajánlatok tetettek :
Vésscy Sándor és Mihály 50 frt. Mautnor Mór 1 frt. Esztergálni fökáptalan 300 frt. Vigyázó Sándor 15<) frt. M. Mércy Károly, somogymegyei föispánjá-tól újra 04 frt. flollósy-Lonovica Cornélia második hangversenyének tiszta jövedelme felében 80 frt. Ka-pocsfy Imro 20 frt. Pécsi káptalan 100 frt.
* Olyan forma hírt vottünk, mintha cgy színtársulat akarna bennünket meglátogatni a nyár folytán ; figyelmeztetjük az illető igazgatót kiváló, erőkről gondoskodni, s még igy js csak ösz végén, vagy a tél folytán meglátogatni Kaposvárt; mi tagadás l>cnno: szegények vagyunk, s a gazda, ugy iparosnép in ós t estvékon 7 óra tájbnu nem a lámpabüzt szereti szagolni, hanem azt nézi, mit hoz a szölötö, és milyen fojo van a buza- és rozsnak?
=s Értesítés. Alulírottnak van szerencséja a t. cz. közönséget egész tisztelettel értcBitení, miszerint lakását Pécsről Koposvárra (Paputcza 404 sz.) totto át, mire nézve mint állatorvos szolgálatát a t. cz. közönségnek legnagyobb készséggel felajánlja, Ígérvén, hogy tudományának és több oldalról nyert tapasztalatainak az állatok gyógyításában sikeres eredményét felmutatni igyekszik. (Somogyi Ignácz állat-
orvos.
* Kaposvárott egyre-másra épitonok, b még sincs kiadó szállás ; a megyeház alsó helyiségeiben a mi üres szoba van még, ugy halljuk, hogy egypár hamis vagyonbukott akarja kibérelni. Megkapják.
* I)—n egy fiatal atillás egyén bcállit a háziasz-snonysághoz s bort kér, szomjúságát eloltani.
— Kihez legyon szoroncsém, kérdi a háziasz-szonyság.
— Én műkedvelő vagyok, Szigetvárra megyok jótékony czélu előadásra, felel nz utas.
Az osszonyság borért inonvén, mlro tálezán elhozta a nektárt, addig az ismeretlen eltűnt ezüst szo-lonczójévol. Furcsa műkedvelői már több helyett adott ilyon cgy felvonásos, szomorú darabot Hisz-szűk, mi is meglátjuk m<yd a székvárosban, — a liüssön.
NyUt" posta.
ViUre: Mihelyt IlBok''l-»« \!o|v»miI vAlaiiolnl fogunk, a a 1»P Iriut t. i^V. • kiad^box forralni.
Ukola Ur Álnak'' — haaonlót Uenllnk.
V. K— u*k N.-Kanli»An \ a ve«* kóunyen foly, « pkr ver»-• »ak elhagyA»Aval kö/ö''hetö 1* volna. önb m vau eiŐ, t,Mk kopog-ls»»on, <te tuuonlA génre- ban.
H. 8 «». I/eneaen, K ötölj Mk | kii ut«t*4 kíiMe menyit eddig nem ktpluk; te»»4k újra küldeni t »iiro.»n lAtJuk önt mi»-iior il.
Ca. 8.—nak, PApAn i í » t
pMAkiu a hAtou.'' TcitAk bekllldenl a« Ü.tökí»''-nek
1\ (»- nak, I.lliren: MAg »cm »illnuek dolgaid T
. VirAgo» tavMi." Adjuk-
„MohAca* — ,.t«j bo »Apen* tlb. ver«ek irAJAnak : 8n bírja a nyelv« ! t próbiljon prosit Írni bl>onyu*an jobban »IkerUl.
.I.At»» e enjfrin ? K. ho i Nem !
N.-Hajómba : A lon''l megkiMtt, kírUnk aaonnal ujat folyat»«.
K. Oy—nek, Pesten i Lev<| b«lyet| ji^foimin i««m4lyt*«n meyyiink i p«lig rövid Idd mulv* ; cjy''ibbiriut aa iuduliat tudni fogod, hogy hona Ugy.
.Boroa vagyok." Hát még majd aa ö«i»*el, Ua ».818 Igy m«guiara-l a tUkikent
.Oaxda helyett költ» lettem« — Mp|en 8n vlxia ilttbbi illomiaAba; kiiltö ugyi« eléf v»o, de i.in • uiit — költer.ll
.Cial-igiiiy .Ula- jobb lett volna, ha ön e ver» helyett fo-gatjival Ali elS, midőn a r»«|oglny a mo^yAbe »/Alit.
T—nokusk, N.-KsuluAu i T.irelem ! minden rendibe le«».
Felelőn szerkesztő: FODOKPÁL.
Guzdasági tudósítások.
.\ng)-Kanlxnn. F. hó 18-áu tartott országos vásárunkon sok volt az eladó nomcsak a vidékből, hanoin IJécsböl, Pestről és Orllczböl is, do vovö igon kevés. Különösen szarvasmarha volt sok, még föle árért sem vették. Minden rendű eladónál nagy volt a lehangoltság.— (»szi vetéseink igen szépek, do a tavasziak szomjazzák az esőt, ami azok javulására nagy mértékben szükséges volna.
Az gabnnárak következők: buza 3 ft 0 ) kr.— 4 ft. 25 kr. Rozs 2 ft—2 ft 20 kr. Árpa 1 ft 70 kr.— 2 ft. Zab 1 ft 50—00 kr. Kukoriczn 2 ft—2 ft 20 kr. Hajdina 2 ft.
KnptiHvnr, máj. 16. Hamarjában két jó esőnk volt, kiv«ló haszonnal a votomények- é''» rétekre. A száraz tél miatt különösen a rétek szenvedtek, a tulaj eléggé át nem ázván, de kaszálásig még pár jó cső, s itt sem lesz bij. Eső után oly forró meleg, hogy júliusban is ritkítja párját; a regg- és cstvék annál kel-lonteaobbok. A csorebognrak a fákról már a szőlőtő-kékro is rácstok ; sok gyümölcsfán alig van lovél, » igy a gyenge gyümölcs kitévo levén a forró nnpnnk, már is kezd hullni. A mai hetivásárra elég eleség hozatott hajdina kivételévol , s nyomott áron kelt. A búzának vették mérőjét 3 ft — '' ft ¿0 kr. Rozsét 1 ft 80 kr.—2 ft. Árpáét 1 ft 30—40 kr. Kukoríoaáét l ft 60 kr. Zabét 1 ft 10—20 kron. A luczernákat javában kaszálják, s innen-onnan a rétekro kerül a sor, mort több bolyon a fii már is virágzásban van. Keres-kcdésekl>cn semmi lendület, élénkség; mesteremlx" rcknek kevés munkájok, sokAii a mező- és szölőklien töltik cl azon időt, mit máskor a műhelyekben töltöttek. Kint a mezőkön gazdag remények, bent a fal-fokban szegónység, koldusság!! (''"•!>•)
Kalgctvrir, május 14. Könnyebben lélokzünk, mort o fagytól nota félünk .többé; szőlőink szépen mutatnak, de a csAjkók sok kárt tosznok. Eleségetnk szépek, hála az égnek, bár tnAgtáraink is sok helyen tömve vannak, lluza- és zabnak van némi kelendősége, árpa, rozs, kukoricza majd alig talál veVöre. Rétjeink szépek, de^ nem tökéletesek, n kosza jóformán elébb peng pár hé''tcl, minta mult években. A Pécs'' Kottori vasútvonal érdokébou szélcsend, mit szól ön ehhez ? ~ f.
¡\\-Bajom, máj. 17. Oyengo esőnk volt, éjjel jó barmotok, do mi ez mind, ODnyi homok- és forró-ságro? Pioczunk oly élónktolen, hogy az eladó többnyire megbánjn bejövetelét, do a szükség, a szükség! Szép buzát lehet vonni 3 fton. Egyéb plcségnemok tnojd csak kinálás után találnak vovökr*. Legköze-lobunAgy közbirtokossági ösazojövet«! volt, molynek eredményéről tán — ha időnk fcsa — a jövőben. O.''
Neusiedler Pál
a kanizsai „Zöldfa" vendéglő bérlője tisztelettel értesíti a n. é. közönséget, bogy a volt sólníz-kortet kibérelvén, azt f. hó 23-án séta- és mn-latókertUl megnyitja, Ígérvén, hogy hideg és meleg Ízletes ételok s italokról, pontos szolgálatról gondoskodván, most és jövőro minden törekvését oda fogja irányozni, hogy a tisztelt közönség ebbeli igényeinek lehető legjobban megfeloljen; minél fogva kegyes pártolást
roméi.
-4 72
Il i v (l e t 6 s r k.
i.
A ungas <•*. kir. kereskedelmi mlnistorium, az 1H02-Ík évben a es. kir. kiváltsági lovéltárban lajstromozott, kiadott, raeghoatzabbltott, átruházott ón megsxtlntotctt szabadalmaknak betüaoroa név- éa tárgyjegyzékét a soproni koros-kodeltni éa Iparkamarának megküldé.
Kaon kamara kerüloténok minden kereskedőit ób iparosait ezen h\jstron\ra azon megjegyzéssel bátorkodik figyelmeztetni, miszerint az a kereskedelmi kamara irodájában, mindenkitől betokinthotő, és hogy Írásbeli mogkeroséa folytán e tárgyban a kért adatok mindenkoron kiszolgáltatnak.
Kelt Sopronban 18t)«l. május 11 -én.
A Hopronl krreHkedelml én iparkamara.
XI.
A magas es. kir. keroskcdciml ministoriumuak leérkozett kiboesájtvá-nya folytán, a es. kir. hadUgyministoriuni szándoka a katonai ágynemüoknok saját kezelésébeni beszerzését Morva és Szilozia korona tartományokban megszüntetni, és ezt magán vállalatok utján eszközöltetni.
Ezon vállalatnak feltételei a soproni kereskedelmi és iparkamara irodájában mindenki által betokinthotök, a mi ezennel következő megjegyzéssel köztudomásra hozatik:
Az ágynemüoknek előállítása 1803-iki november 1-től fogva fog tiz egymásután következő évro magánvállalkozóra ruháztatni.
Az <\jánlat megtartásának biztosítása végett a bánatpénz 33,000 frtra, — rzon üzlet esetleges olnyorésénél pedjg a lotoondö biztosíték 66,000 ftra tétetott.
Az ajánlatok legfölebb folyó évi julius 10-ig délelőtti 12 órára közvctlo-nül a cs. kir. hsd ügy minis tóriumnál, vagy pedig a bécsi, prágai, Hrünni és budai ei. kir. országos katonai parancsnokságoknál benyújtandók.
Kelt Sopronban 1K63. május 11-én.
A soproni kereskedelmi én Iparkninnra.
Lak változtatás,
Hátorkodom értesíteni a t. közönséget, hogy már 8 év éta fönnálló bútor h kész kárpitosmunka raktárom most a Magyar-utozán a „Zöldfa" vendéglő mellett létezik. N.-Kanizsán, 1863 máj. 20-án.
Zotl György, kárpitos.
Alulirtnak van szeroncséjc a n. é. közönségnok figyolmébo jyánlani következő
ásvány-vizeit, xi. 111.:
Adelheitsquelle, Alapi,
Budai (Neuwerth) Sz. István forrás, Gleichenbergi, Halli lblányos, Ivándai,
Karlsbadi,
Marionbadi,
Parádi,
Pülnai,
Saidschitzi,
Selters-i,
Rohitschi.
A fent elősorolt vizek f. évi vagyis IHO.''l-ik évi töltésUek. Egyszersmind nálam készlotben nem talalhntó — bár minemű ásvány-vizek • jutányos áron leendő megrendelését is magamra vállalom.
Fessclliofer József,
(3—3) filszorkorcskcdö Nagy-Kanizsán, a városház épületében.
MICHEL IGNACZ
kötélgyártó N.-Kanizsán.
Tisztelettel jolonli a nagy érdemű közönségnek, hogy ö kötélgyárát, moly 182f> óta Nagy-Kanizsán fönáll, és ogy ideig Kis-Kanizsán létozett ismét Nagy-Kauizsára visszahelyező; gyártása oly szeroncsós volt az 1817-iki pesti iparkiállításon elismerést nyerni.—Egyszersmind biztosítja a t. cz. közönséget, hogy tisztelt mogrcndclésökct ponty», gyorsan és a lehető legjutányoab áron kielégíthesse.
Gyára saját házában ogylot-utcza 25. sz. alatt. — Raktára podig a város templom melletti Tuboly-félo házban létezik.
Ajànlkozàs
Lakásom jelenleg a „Fekete Sas" mollett Szeosödy-féle hátban van 402. szám alatt.
Kammer Rosina
^3—3) okleveles bába.
Egy ev. ref. tanító, ki jelenleg is rendes tanitói ''állomáson van, tanitó képezdei, rendes tanitói valamint orgonistái bizonyítvány nyal ellátva, njálkozik ref. eklesiába orgonistának és tanítónak.
A levelek bőrmentve N.-Kanizsára Wajdits József könyvkereskedésében B. 0. ezim alatt küldendők.
Próbára is „lm az uklesia a költséget megtéríti" ajálkozik.
MlkOLlSI II llAI AIll
Kanizsai restész és festő
bátorkodik tudtára adni a n.é. közönségnek, hogy mindennoinü templomi ós »zo-bal képek- s csliilláblákniik akár olaj-, akár enyvfestókkel való kéazítéaér* a lcgtyabb s legszebb minták szerint jutányos áron vállalkozik, munkájának pontos kiszolgáltatása- s tartósságáért közösködvén. Vállalkozik továbbá ajtók, ablakok és bútorok, frstéaáre, slmn, » bármiféle fanomben, remélvén, hogy a t. közönség igéuyoinok minden tekin-totlxm mogfelolentl.
Lakása: Kis Német-utcza 542. sz. alatt.
IL i r (1 e t 6 s.
[3-31
Néhai nílgo.s gróf Batthyány Károly ur örökösei részéről közhírré tétetik: miszerint Zalamegyében kebelezett Sz.-Gróth m.-városban f. 1863-ik évi julius l-ső napján délelőtti órákban kezdetét veendő nyilvános árverés ut/ján a következő javak és jogok elárvereztetni fognak. Úgymint: v
Zalainegyében Sz.-Gróth in.-városban helyzett omoletes vendégfogadó bormérési joggal, vendégfogadó melletti bolt s rnktár, több lakház, kis-gáti nagy pincze, hidvámszedési jog; Almás, Csáfordi helységekben szinte több lakház s két korcsma; kustáni, gyülovészi, csáni, almási korosmák; dabronozai, inihályfai közös korosmai jogok, egy zálogosház, kis-vásárhelyi bormérési jog.
Vnsmcgyében a bögötei közöskorcsma.
Kéz alatt vásárolni szándékozók ajánlatokat is tehetnek, s ajánlataikat a sz.-gróthi számtartói hivatalhoz adlmtják-bo, hol az árverési feltételek iránt is értekezni lehet.
Kelt Sz.-Gróthon 1863. április 15-én.
Heimlich Antal
számtartó.
LeiruJ atoto
ismét nyereményekkel szaporított
nagy pénz-sorsolás
2 millió ós 700,000 mark,
melyben csak nyeremények huzatnak. — Biztosítva az állam-kormány által. Egy eredeti Borsjegy ára 8-frt osztrák ért. Eél „ „ „ 4 „ „ B
Kétnegyed „ „ 4 „ „ „ Négynyolczad „ „ „ „ „ „ 18,200 nyerem, között van : 250,000, 150,000, 100,000; 50,000, 2-or 25,000 2-cr 20,000, 2-er 15,000, 2-or 12,500, 2-or 10,000, 1-er 7500, 5-ör 5000, 7-er 3750, 85-ör 2500, 5-ör 1250, 105-ör 10(K), 5-ör 750, 155-ör 500, 270-er 250
stb. márkás nyeromóny. A búzán kezdete a jövő bó lt-kén leend.
Kieu Honolta nemrtak a« Altaui-kurutAny blxIoaltA«» nlntt van, liánom ugyauattu hu-»A«ra kinövőiéit kormAnyi biiottmAny (.''llonörkAdísívcl tiirt/n k, u^y hogy egy arAnylayoakU betéttel a nagyobb nyor< míny r»hi t.V<r,* a l<-glrhettí«b bi / tunib''nt nyiijt.
A» ín, lrgtAvolabbl im''ii¿rtigbvii ii Umart t$ kedveli Jo ( nvam alalt i
„Isten étiaása Colinnai"
a múlt ívben 1» miju» 3-An 17-<>r ís juliut í6-ín »8-or hu''atott nAIani a legnagyobb »or»Jagy-nyoromíny, ís at utóbbi hónapokban i» 2-cr a legnagyobb fiínyeromény,
Vidíkl megrendelőiek n* érlék beküldővel mindennemű paplr-pAntek, ragy uabai-bílyegck Által i< pontoaan ta ballgatagon riikiixOltctnrk íi a hivatalos uyorcinAny loroiatot, ugy »»into a nyoremíny-píiuokct a rígelhatAroiA» utAn kíiho» k llddni.
(3)
Cohn Lásár Nánnon,
pínxvAlté Hamburgban.
Valaki egy 3—400 holdból álló birtok bérbe vovésére ajánlkozik Zala vagy Somogy megyékben. A netalán bérbe ndni szándékozók értauítésöket Wajdits József könyvkereskedésében Kanizsára H. O.:Ian. botlik alatt beküldeni sziveskedjenek. (3—3)
Kert megnyitása N.-Kanlzsán.
F. ó. május 1 -ón az ujonan rendezett „ Polgári egyletkert" egy közkedvelt zenetársaság működése mellett megnyittatott; mire a t. cz. közönség tisztelettel meghivatik.
Jó ételek s italok különös valódi friss pesti kőbányai sörről fog gondoskodni
Zaufall János a vendéglős.
Halál és vész minden férgeknek!
Bizonyos halál. Csalhatatlan
irtószer patkányok, egerek, poloskák ós svábbogarak kiirtására,
mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az áltaLi feltalált Irtónierenek nlkere felöl kénca, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket remél.
Ezen szor 10 évig is eláll és mégis sikoresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Jôzseflaôl.
Ára egy bádorfázeleiírzének, iwrly Híchh GuIIiumiiu névperaéttel vait ellátva, magyar éa német haamálati utahitábMal együtt 1 frt iü kr. o. i.
30124-15) RIESS GUTTMANN, vegyész és szabadalom-tul^jdonoa.
Wajdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.