Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.94 MB
2021-09-06 14:12:08
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
583
1119
Zala-Somogyi Közlöny 1863. 034-036. szám december

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. ^^ SZími. 1803. december 1-én.
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdájszat, tudomány és mOvészet köréből.
í^010«.",1^ LT!AbMb 6«r,lvAon j"11"'' ÍJ í''tö1 "\ndon 1,6 1''én 10*én 2°-án- - Któtési ár postán szétküldéssel és helybon házhoa hordva égés» évr«
6 írt., félévre 3 frt. fogyodl évre i frt 70 kr - Windon olöü.otó a tulajdonos kölcsön könyvtárit*» 0ddixi fenntálló feltételek mollott fél úron liMEnáll.«^. -
?ri í! ^Vif lOkr. - Hirdotésok négy hasábos Potlt sorért 1-ör 7 k«-,, 2 or G kr. és minden tovaobi beiktatásért 5 kr. s bélyegeiért 30 kr. fi*«toml«.
A bellcUU.i díj • A Lp kezctó»ét iUotö romdon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illotö közlemények pedig, ugy minden Icvol-k
bérmontvo a szorkcsztösóglicz küldondök Kaposvárra.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
.: i
a
„Zala-Somogyi Közlönyére.
Pár hót még, és lapunk homlokát a harmadik évfolyam díszíti. —
Kevés idő az igaz, de a provincziális lapok időszakában, melyek ma feltűnnek, s néhány havi élettel buborékként enyésznek el, elég arra, hogy életerőről tegyen tanúságot.
Hitünk erős volt, mikép a megyék közönsége nem enged megbukni oly vállalatot, mely szellemi és anyagi érdekeit szolgálja, képviseli. Eddig nem csalatkoztunk; adja ég, hogy e hitünket a jövőre se döntse meg.
Iparkodni fogunk ezután is helyi viszonyaink és érdekeinkért küzdeni, s csak az ezek képviseléae mellett fent maradt tért fordítjuk a hazai események hü viszszatükrözésére; feladata levén a vidéki közlönyöknek mindenek felett saját megyéiket képviselni, s tenni tanúságot ezek haladása, küzdelmei, jólétéről, erejéről.
11a igaz az, hogy valamely életre való irodalmi vállalat fenntartásában a közönség oly mértékben tesz tanúbizonyságot érettségéről, hazaszeretetéről, a mily mértékben azt részvétével kíséri, pártfogolja, — az eddigiekből Ítélve, nincs okunk kétségbe esni a jövőért.
Lapunk eddigi változatos tartalmával fog megjelenni időnként, s elkövetünk mindent, hogy ezután is teljes megelégedéssel fogadja a t. cz. oivaso közönség, melynek részvététől függ, hogy a legközelebbi jövőben hetilappá alakuljon át.
Tudva azt, hogy a két mogye produktumainak nagy részt Kanizsa a piacza; s mióta a balatonparti vasútvonal elkészült, még azon vidékek is~ ^ ^lentékeny kereskedő város felé gravitálnak termékeikkel, melyek azelőtt Veszprémbe szállítót^ ezeket.
S tudva azt, hogy sokszor az érdemes gazdaközönség oly helyzetben van, mikép költekezés nélkül a legjobb akarattal sem mehet a hely szinére, termékeinek vevőt keresni (mert fájdalom, a jelen viszonyok közt többnyire még mi keressük fel a kereskedőt, s nem ő minket, ha valami eladni valónk van!) e lapok kiadója, ki a helyi körülményekkel i : aerős levén, kész szivvel vállalkozik az öt bérmentes levelekben felkereső előfizetőknek — csekély termék-mutatvány beküldése mellett — (legyen uz buza, rozs, árpa, kukoricza, repeze, köles, hajdina, zab, bor stb.) ezeknek lelkiismeretes s minden dij nélküli el szerzésére, mely haladéktalanul teljesíttetik t- az illető az eredményről értesíttetik
Előfizethetni vidéken miuaen cs. kir. postahivatalnál, N.-Kanizsán e lapok kiadó hivatalában, egész évre 5 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt70 Injával. Hirdetések elfogadtatnak o lap homlokáni feltételek mellett, s gyorsan közöltetnek.
Az előfizetési s hirdetési dijak bérmontes beküldésére kéretnek az illetők.
Kelt N.-Kanizsán, nov. hó 29-én 1863.
A „Zala-Somo^l KOzlöny" szerkesztősége.

A Zala-Somogyi Közlöny 23-ik számában egy czikket olvastam, moly igy fcaagaott:
„Lfgyönk uew c**k jé löldmívclök, A-f jó Kaxdwk Is,"
A ozikkiró urnák ndzotdt én is tökéletesen osztom, adatait, ugy számítását is holyoslom; de mindazonáltal mégis azt nz észrovétolt teszem : ha már jó gazdák lenni akarunk , ez esetben gazdálkodjunk a gépek vásárlásában is ; válasxszunk magunknak olcsóbb gépokot, molyok szinte ugy megfelelnek aozélnak minta drágák. —A ozonki vasgoroblyékot én is ismerem, do minthogy árukat sokallottam, miután több gépokro szllkségem lett volna — olcsóbbakat igyokeztom magamnak szorozni; várokozásomnak sikere is lett, minthogy tisztán fából készített gereblyéro találtam, melyet minden faragó gazda képes elkészíteni — s mindont hozzá számítva csak 37 forintomba kerlllt. Ez ilyes géppel ogy kocsis és egy ló, egy napon 20holdas réton lovö száraz szénát fel''gyüjt,ösz-szorakásához pedig 4 személy elég. Látván ezen olcsó gépnek jó sikerét, horo ugy zabos bükköny foltakarításához is használván, teljes megelégedésemet megnyorte, és több gazdaságokat azzal ollátattam; gyors s tiszta munkája mogtotszvén másoknak is, felszólítva lettem, miként többokot készíttossek, minélfogva Stajerhonba, nem különben Morvaország szélén lovö sz.-jánosi uradalomba is kllldöttoin néhányat. — Egyébiránt sz.-miklósi, ugy miháldi gazdaságokban létezőkről kiki magát meggyőzheti, hol szinte a faragó gazdák készítik, és minden előadandó hibákat helyro tudnak hozni. — Azonban kanizsai bognármoBtor Tschirtz József ur is már mintám után többokot készített. Olosósága s gyors munkája tekintetéből ajánlani merem, leginkább oly földbirtokom uraknak, kik azon hiszembonnem élnok, miként az olosó gép nem mog feladatának ugy mint a drága, tm^j csak gőz nem hajtja, ámbár oz sem felöl meg mindenkori rondeltetésénok, és nom fizeti ki magát; azonban csak legyon novo, hogy gőzgép is vagyon — hn nyugszik is, és idővel a rozsda emészti fel, mint több urasá-goknál rakásra össze halmazott haszontalan gépeket találni, molyok drága pénzen vásárolva lettok, utóbb potom áron adatnak ol, vagy ujakkal cseréltetnek fel. A ozélszerll és hnszon-vehető gépeknok magam is barátja vagyok: ugy a mint a haszon nem vohotőknok ellonségo; do csak nz fájdalom, miként több gazda még a
TÁRCZA.
A szárazság védelmére.
A szárazság jobb mint a víz, Mort ea könnyön a jégro visz Midőn fagy... HA*, no kivánd ugy a vizot; Azért senki meg nem fizet, S megesik, hogy sárban hagy !
Szárnzságbo, nap hovóbo, Senki nom fult életébe ; Do az ár
Kisodort m/.r annyi embert, Hogy nz ismét tonno tongort Ha mind együtt lonne már!
Jobb; logyonok száraz napok !\Iind vizonyös gondolatok Es ragyák... Ezek rontják a világot — Záporeső, jég, villámok Ha még épen ineghagyák !
Hégi mondás : no kérjotek Essőt rongyos köpönyeget! Megjön nz ! —
leghasznosabb, és általjábnn elismert ozélszerll gépekkel sem akar megbarátkozni, pl. a szecs-kuvágú-gépok, melyokot őseink is hasznosak-nak találtak, habár csak ktfcönsége.s szeoska-vágóládák voltak is, mégis használták, holott jelenleg számos mesterséges szcrkozetUok készíttetnek, az urak által mégis vétetnok, és gazdatisztjeik által egyik vagy másik fakamarába félro tétetnek, hol a rozsda eszi s a por any-nyira bélopi, miként reá ismerni som lehet, hogy micsoda essköz! — Vannak a szecska etetésnek oly ellenségei, még urak és tisztjeik között is: hogy inkább szekér számra hordatják a hoszu szalmát juhaik alá, mint som azt heverő gépeikkel megvágatnák, innét ored, hogy a tavasz beléptével soknak sommi szalmája! do van fölhalmozott száraz, penészes trágyája, molyet hoszu szekéren tavaszi vete-ményoi alá földjére kihordat, és azon ábrándos hiszombon, hogy földjét igen jól s gazdagon trágyáztatta megelégszik.
így tehát gazdálkodjunk! A szecsknvágó-gépek közlll ajánlhatom loibnitzi Arenhofer Péter készítményeit; ozoknok szorkezoto igen is egyszerll, kevés erőt kívánnak, ugy, hogy egy ember naponkint Bzáz mérőt könnyen megvághat, ára a középszerűeknek 66 forint o. é.
T-K.
Válasz
a Zala-Somogyi közlöny f. 6. 32-ik várnában megjelent azon czikkre:
,,Miért ndntlk n kereskedelmi knmrn szavazati Jegye oly MxOkeu át."
(K. J.) „Minő látnoki szollem inspirál a korcs-kodolmi és iparkamrafontartási járulékainak behajtásánál?" oson anyagi kérdést kovori tisztolt ozikkiró Ur — okvotlon [azért — mort norvus rorum —» koroskedolmi — és ipar kamra választási olvileges kérdésébo. Minő látnoki szellőm — kérdjük — vo-zérolto ozikkiró urat téves eszméiben, midőn a dolog tökélotos ismorotlonségébon, a „Icczkézés" komoly hangján a nyilvánosság elé lép?
Jollomzőbb kifejezést mellőzni akarván — azt mondók: „a dolog tökélotos ismorotlonségébon" — s ozon állításunkat bobi zonyitandók, yogyo czikkiró ur kövotkező megjegyzéseinket:
A pimaszok főpanniza, hogy az igazolási — okmányokban a tisztelt választók nom „uraztatnak." Bárki pillantson nz ily igazolási okmányba, látni fog-
1a, hogy ozon ozimezés mellőzése, nem a hatósági te-ilntély öntudatában, som pedig az idézett és hálnis-ton lotünt, korszakunk hagyományos szóllásmódjában rojlik, — s hogy a felhozott vádokok talán önnek előtt 20—30 évvol holyükön lettok vojnn, do mainap son-kitől és sonki ollen fol nom hozathatnak, a nélkül, hogy a vádló novotség, vagy valami még rosszabb tárgyává lonno, — do igenis a ki elfogulva nincs — látni fogja, hogy ozon illondőségi szabály, valami alároudolt írnoki
Unalmas tél, havas esső Lassan múlik és ha inogjő Szép — bár száraz — n tavasz.
S végre: n nagy vizözönbon Csak a bárka volt örömben Szárazon!
S hogy Jónás is a czethalban Inkább volt mint Iont a habban — Nom kétkedőm én ozon.
Csupán te, szén Magyarország, Nokod nom koll a szárazság, — S boldogabb
Nom is lész; mig a fbllcgok Mik itt függnok le ncin esnek ... S ujrn ki nem süt a napi
TUlíOLY VIKTOR.
Gyöngyök Magyar- ós Erdélyország történetéből.
1018. Fobr. 26. volt ngs Vizkoloty Mihály lakodalma Thurzó Mária grófnővol Blcsén.
Jul. 1. még Mátyás ólotébon választatott s koronáztatott megll-dik Ferdinánd cseh s azután magyar királynak. Nov. 16. Thurzó Imro nőül vette bedeghi Nyári Pál, n váradi hős kapitánynak leányát i.g*
egyéniség által sértotott meg vagy hanyagságból vagy pedig tudatlons4$kól, mert a nénttt szövegtana nóv előtt kinyomva l«Wén ^lorr" —önként követko-zik, hogy a/, „Ur" nalmaffk a magyar s/.övegbo», a név utáni irása i* szándékoltatott.
Sajnos, hogy oz nem történt, s hogy őzen hiány nz irodavezető által és/.ro nem vétetett, do ki tudna jó lélokkol valakit 30,000 egyforma okmány kiállításának toljes holycssógo iránt felelőssé tenni ? Azonban megnyugtató, hogy ozon hiba csak egy írnok által követtetett ol, s hogy ozon ogy irnok ezen okmányok csak csokély részét — do szoroncsétlonségro ezok közt a kanizsaiakat is bctülté.
A ki ópon szőrszálat hasogatni nom kiváu — alig fog tisztolt ozikkiró ur oomious megbotránkozásában osztozni.
Illotvo azon észrovétolt: „hogy Kanizsa városának oly kevés tisztelt korcskcdöjo és iparosa fordul elő a választhatók lajstromában, hogy a kereskedelmi és iparkamara a könyvnyomdászok, aranymüvo-sok, órások, könyvkereskedők, gyógyszorészok, épi-tészokro stb. nem is gondolt;" — hogy ugy látszik, mintha minden utczából ogy „választó" lott volna megnovozvo, ki szomszédjait a választisban képvi-soljo; — azon válaszunk van, hogy tisztolt czikkiró ur a választók és mog választ hatók között nom igon tud különbsógot tonnl, hogy azon téves oszmébon van, miszerint minden választó ogy-szorsmind meg is választható, s hogy o szoriut a választhatók lajstroma egyszorsmind a kamarai korü-letnek mindon választóit is tartalmazza. Az oddíg érvényes törvény a választást, illotőlog mogvála»ztha-tást, ily szélos alapokra nom helyezi,— szíveskedjék czikkiró ur az igazolási okmányok túlsó lapját megtekinteni, s vajmi hamar, ki fog józanodni mindentudó ábrándjából, és látni, hogy a választási törvény a kóp-vísoltotésro nézvo az egyes szakmákat nem veszi te-kintotbo.
Gyógyszorészok podig ogy különös kormány rondolot szerint o tokíntotben sommi jogokban és kö-tolozettségokbon nem részosülnok.
Hogy mind a raollott Kanizsa városában a mogvá-laszthatók száma többro rug, azt nom kívánjuk elvitatni,csak hogy oz érdombon arra kell utalnunk, hogy Kanizsa város tokíntotes tanácsa a holyroígazltás végett hozzája küldött választási ltyjf tromokat, mind eddig vissza nom juttatá, s o szorínt — hogy Kanizsa városának tisztelt választói és mogválnsathatói a választástól végkép ol no üttossonok, as igazolási okmányok valamint a választhatók névjogyzóko csak n régiebb időből orodö és évok folytán hiányosokká vált lajstromok alapján készittethettok.
Mái luost ki ignorálta a tisztolt választ )k érdekeit és jogait ozon hz egész koroskodolmi és iparos osztályra nézvo oly fontos ügyben ? Erro nz elfogulatlan közönség ilélotét, nyugodtan bevárhatjuk.
Hogy Köszog k. város „nagyobb figyclcninok örvend" annak ogyszorü oka ar., hogy Kőszeg város tanácsa annak időjén iparkodott helybőli iparos osztályának érdokcit szíves készséggel megóvni. Ugyanott podig igen is van ogy „n a gy k o r o s k o d ő," a ki, ha „lovaggá" nom is Uttotott, do in optima forrna nomeslttotett.
Hogy ozikkiró ur olőtt ilyesmi talány, azt valóban oly lisztolt egyéniségnél, ki oly noinos hévvel a polgárság kivívott jogainak szószóUdjaként lép fol, nem érthetjük, mort épon az ily tény leghangosabb tanúsága nnunk, „hogy a polgárság a társadalmi láncz szemének ismertetik cl."
Krisztinát, a lakadalom Hclmoczon tartatott, innét 18. nov. vissza érkezett Thurzó Dicsébe. Kazy erről ''Ky 5r= „Momorabilos sünt EmoricI Thurzonís nu-ptiac, regia proj>o pompa colohrntac. Quingontos armatos cquitcs, poditis centin», nd spcctaculum ín-struxlt, totamquo pono Hungariao Nobilítatoin ín trés ac soxagínta currus collogit. C''um hoo comJtati«, ad magnificontiam, diguitatomquo sdornato Helmoczium provínciao Zcmplíniensis oppídum, inv>ctus, nuptia-rum nolomnia ínohoavit; Tokay triduo Bitsao demum uno admodum inenso cclobravít."
1019. Fobr. 9. l''rinj Borhála ngs Czobor Imro, ezután Dorseflfy Miklós, végro Ostrosith Endro özvo-gyo Kassán meghalálozván, Nogy-Idán oltomottotott
Mart. 20. hnlt meg Mátyás cs. és király tízévi kormányzata után Bécsbon. — Ugyan o hóban holt cl Dorsefly Orsolya ngs Magocsy Foroncz, azután Esztor-házy MiklÓH özvegye.
Septomber (,''soh, Morva Ós szomszéd országokat mozgalomban találta , ezok közepetto jött IJoth-lon Gábor Magyarországba felszólítva — mint írja Kazy 3-ik k. elején — Zsmosknl Joroslauv Rákóczi és Szótsi György és Porény Fcreno* által; do ollono dolgozott a több évig Pozsonyban fogva tartatott • bont. 19. 1719. IJosztorczo várába szabadon bocsátott Halassá Zsigmond, amint ozt Kazy felebb említett könyvébon megjegyzi, mort Hothlon Sivolt clfogdosta s Ferdinándnak át szolgáltotta.
4 i r»r>
Az ószszerü gazdaszat.
Ur Lülíler Károly után
k£nyi rezsö.
XIII.
Az állatország az anyagnak utolsó szerves képződése. A torointós szorvozósénok feltételei szorént oz állatország a növényország nélkül nom létezhet, mort az onyagnak tostolt nom hasonithatja, ha azok noki az első képződésben a növények által nom nyújtatnak. Talán csak is egy kivétel vagyon azokra nézvo, molyok a szorvos lényok legalsó fokán lovö toremtmónyok.
M(\jdnom mondhatnók, hogy az állatország tekintve a növényországot viszás szeropot játszik, mivel az látszik lenni föladatának emonnok műveleteit megsommitni.
8 tettleg a növények különbözti elemeket gyüj-tonok, s azokat szervezotükhon megkötik; s ezen roűtétclcíkhcz látszik létfoltételUk kötve.
Az állatország ollonbon növényzetet vesz magába, megemészti és feloszlatja azt, hogy olomeit hétforrásainak viszszaadjn, ámbár nomkovésbbé annak egy részét hasonlta. Az állatország élete azonban hasonló tovékonységnok vagyon alávetve. így p. 0. ha egy állatnak tevékenységét kevesbítjük, helyezvén öt vagy oly légkörbo hol az eleny kevcsbb mint rendes mennyiség, vagy ha főjét oly anyaggal bevonjuk moly a kigőzölgést akadályozza, azonnal betegségi jelek mutatkoznak s a halál kimaradhatlan. Az élct-fontartására szükséges folytonos Urüléso a lefogadott tápanyagokból származó feloszlást eredménynek.
A növények élottovékonységo agözalaku és folyékony anyagok tömörítése.
Az állatoké ollcnbon a növényok feloszlatása oz «x azon tovékonveég, azon anyagokat melyekből a növényok állanak folyékony és gőzalakuakká tonni. Hőt még forrás is tapasztalható az állatok omésztö szorvoibon, hogy a feloszlás annál sikoresobbó tétessék.
Egy cgészon kemény tápszer is folyékony ós gözolakuvá tétotik az emésztés által. Ila u felszívás a tápszornok feloszlásával nom cgyidojülcg történ*!«. Agy abból göztorlódás származik, mely olointo alkalmatlan do később az omésztőszorvcsatorna végén 0!-röppen; oz történik ha a gyomor gyengült vagy túlterhelt. Utóbbi esetben a tápszerek tulbőségo akadályozza azoknak minden oldalról! kellő feloszlását, hol a felszívásnak történni kellene, a feloszlás tehát a bclokbo veszi magát s a lassan képződött fel nom szívott gőzök kénytelenek maguknak az alsó végokon utat törni. Az emésztő szerek egyik logjobbika bi zonyára a viz, különösön valamely nagy mélységből vont víz, élony tartalmánál fogva. Ez úgyszólván azon Ital moly a tétlen om borokot m 0 g i 11 o t i. Do egészségeseknél s különösen azoknál kiknek tapszoroík oz erő kimerülését pótolják, nomosobb italok ajánlatosak.
Valamonnyi tápszorok nem egyedül lohellés és kigőzölgés által adatnak ki gőzalakban, egy rész tömör más illó állapotban adatik ki, a még marad egy rész tömöron az állati testtel össnekötve, a csontok és külső alak fontartáaára. A nedvok és gőzök minden szorvezotben állandóan keringenek; a különböző testrészokot i\jltják amennyiben azokba ujabb anyagot vozotnok, mintán a tömör, folyékony ós gőz-alaku állapotou átmontek volna, a régi anyagot elodázzák.
A tápszorok gőzből átmonoto okozza a kiloho-lést; az anyagok hssonitásából származott gőzök látszanak a tüdők mozgató erői lenni, ezen fúvóé moly nz élotro nélkülözhetlon. Monnyi különbség egy éhes és egy jóllakott ombor közti
Ez tüdőjének egész orojévol lohol, mig amannál az nlig emelkedik.
A tápszerek felszívása (absorption'')♦'') nemkülönben novezotes belső hatást okoz. Az izmok és más Agy szervók ruganyos csővekl>ől álló rugótollaknak látszanak lenni, melyok azon mórtékben nyúlnak ki, amint gőz vagy nedvok által mogtöltvók, s ozonkép húzódunk Öszszo ha kiürülnek. Mi nagy az izomorö-beni különbség egy omberben kl jó tápszorokkcl él, a kiéhezotthoz képest.
Testi mozgás által jőnek tovékenységbo a szorv-nok rugótollai és n szivattyú szerepét viszik, moly gőzalaku és folyékony anyagokat szl fol a szorvok számára és ismét kitaszít. A munka vagy valamely mozgás a tápszoroknok feloszlását és hasonulást eszközli, s nigyobb állati moleget okoznak; ez miudonki olött ismort ignzság, s az ki dolgozik vagy sokat mozog kövotkozéskép több tápot kiván, mint ki honyél.
Már mondám egyszer, hogy az állati molog a tápszorok feloszlásának eredménye. Ujolog ismétlem, vannak bizonyos álladékok, melyok másoknál több mologot tartalmaznak ilyenek a ezukor, zsír, oloj. Az ombor ki azokból bizonyos mennyiségűt felszí, testének különböző részeiben meleget éroz olömlonl, ozt a tevékenyebbé vált lélekzés még örogbltl.
Az alkohol tartalmú italok még közvetlenebb hatást okoznak, talán mivol az alkohol meleget élesztő álladók bizonyos fokáig nz átalakulásnak, mely a tökéletes feloszláshoz legközelebb áll, oz ujjakkal vagy ajakkal érintvo hideg, amint a szájba ér égető, mivel feloszlása az omésztö Bzorvok érintkezésénél azonnal bekövetkezik. Azon szomélyoknél. kik bzobzos italokat bővon élvoznok, oly Időpont áll bo, hol szerveik annyira meggyengülnek, hogy a szeszt többé foloszlatni nom képcsők; nkkor 0 folyadék megmarad minőségében mint élvczlotctt a testben; ez magyarázza meg a belső égés tüneményét, molyröl még logujabhan a lapok l''árís és Londonból ojy-cgy csotct említettek.
A meleg és az állatország közti viszony sokfé-lo. Novczotton:
1) Mivel a molog a növényekben a vogetatió által mogkötvo vagyon, azért cz a növények emésztése által az ember szervozotébo megy által.
2) A növények, melyok tüzelőül szolgálnak, az égésnél melegot szolgáltatnak, melynek részo a tápszerek által melyek átmelegszenek pillanatra felszt-vntík ; cz műtéti adalék azon mologboz moly a tor-mÓBZottŐl n tápszerüknek ndntott.
8) A levegőben a napsugarak által hozott hőn-nyag ellensúlyozza azon höonyngot moly ,oz állati meleget képozi, s mely elillanni hajlandó. Epon igy van az a tüzbolyon vagy kályhán élesztett s a lakás melegítésére czélzó hönnyaggnl is.
Mind, mit az omberröl mondottam, különböző viszonyokban az állatokról in áll, azoknak különböző természetükhöz képest.
Az állatoknak zöld füvekés magok, hüvolycsek, zsirok, vagy czukortartalmu maradékoktóli kövéro-déso ezen anyagokban lovö nagyobb mennyiségű hő-anyagból származik. Nagy mennyiségű vaj előhozatnia, ennok sotétsárgn szino hasonlókép ilyetén tápláléknak köszönhető valamint az istállók mértékletes melegének s a tehenek különös fajának.
A világosság hasonló befolyást látszik gyakorolni a növény és állatországra. Ha vannak növényok melyeknok csokély mennyiségű világosság elég, ugy ez csot áll bizonyos állatokra nézvo is. l)o mindnyájának szükséges a világosság. Minél gyengébb a világosság ónnál halványabbak a növények és állatok. 8 n sarkvidékeknek nincs Is már csnk átalában halvány uövényei és fehérszínű állatai. Minél dusnbb a világosság, annyivnl erösbbek a növények és állatok szlnoi: igy a mi éghajlatunk nlntt is azon növé-
*) T»Un jobb sb>orbtI»n, iiiiitUn nbsorbero Ivóból klpostrtlk. J)o uiint iÁrfTler ur irts ugy adym.
nyeket melyekro élénk világosság esik zöldebb ét színesebbeknek látjuk.
Ugy látszik tehát, hogy a világosság a széneny-hozi vonatkozására nézve, az emberekre és állatokra ójkjii ugy mint a növényekre hat. Igy — hogy csnk nz emberről szóljak -- testének mindazon részei, molyok élénk világosságnak vannak kitéve, barnák mig a többiek fehérek. Nem a hőnnyag nz mely ezen hatást okozza, mort hisz az elfödött testrészek nagyobb melegnek vannak kitévo mint azok melyek o világosságnak kitétotvék.
Az éjszaki tartományboiioknek fehér bőrük van, a délleknek barna. Kovésbbé barnák nz emberek minél mcszebb bAr a négerek tartományéitól vngy az eredeti f(\j typusától távoznak.
Az éjszakiaknak hiújuk és szakálluk szőke, szc-mök kék. A délieknek ollonbon hajuk szakállok és szomük barna. Ml tohát a négerek és barna emberek színező anyagja?Ml a szemeké? A festék, egy legnagyobbrészt szénből olló anyag. Mi a hajakat illeti, be van bizonyítva, hogy a barna hi\j legtöbb szcncnyt tartalmaz. A világosság tehát az emborro mint a növényekre hat, amonnyíben testénok felületén a szc-nonyt megköti, moly kigőzölgés által abból kljő. A bőr annál barnább minél cröaobb a világosság. Azért a városink és városi dolnők nem mindig clogcndölog védik fehérségüket széles kalapokkal, ha egy élénk világosság viszszasugárzásának nyáron magukat kiteszik.
Itt befejezőm az olső részt. A másodikban n fonobb előadott elvek hssanos alkalmazását tárgyalom.1)
IX. Nyílt levél
\HK/-KaiilsHA váron képviarló tcMtűletékox.
(A közrondészot ügyébon.)
Mult lovolomnok kapcsában mondhatom ismétel vo: „hol axeniély éh vagyon blztonnag ultim, ott ttlnc* Itnxa," és ugy van, mit is használ oz élet ott, hol az ember sem nappal som éjjel, som benn, som házán kívül biztos nom lőhet épségébon ugy, mint életében, mort attól tarthat, hogy oz, vagy amaz áltnl ma testébon sértetik meg s könnyű vagy súlyos testi sértést kap, holnap pedig ólctvoszélybo ejtetik, vngy végképen meg is gyílkoltatik. Nincs öröm és nyugalom ott, bol az 0111 >ornok véres fáradsággal szerzett vagyonával a vélotlon, lllotölcg a rabló, a tolvaj rcndolkezík, hol a vagyont vasládákkal, nehéz závárokkal, szuronyos, fogyvoros őrökkel koll védo-lom nlntt tartani; nehogy a rablók s tolvajok kozébo korüljön, szóval: ultira én nett* lehet ott hasa, hol a »»miéi) és vagyon nlara biztonságban.
Még a legkisebb községnek is szükségo van orro, annál inkább szükséges ncdig ozt védolomben tartani o nagyobb s népesebb Községokbon, mort jól tudjuk, hogy a kisobb községi nép mlndonkor a nagyobb községből morltl élotszokásaít, melynok vlsz-Bzahatása mindon időben megrázkódtntóbb.
Nagy-Kanizsa jelenlog ogy kiterjedt vidéknek anyavárosává lett, melyből ugy szívja a tápot, mint csocsomö az anya emlőkből, s valamint hogy a csecsemő a'', anyatejnok átvételével jót vagy rossszat, az az, minden tormészoti tulajdont át kölcsönöz s bc-lőlo c szerónt jó vngy rosz, egészséges vagy boteg ombor lesz, ugy a vlo léki nép is, tnely árgusl szemekkel, nagy felszívó tehetséggol bír, folvoszl a jó vagy
1) HírrketjlU ur Alul J«lrn inunks k»»l*»4rí> foU.AIIItrs Icvi''-i, i»uk i>erruo*4mnak t»rlottsm t. olvas"> kl>x9n»4rUitkn*k a»iat »*»lj{Alli»li)i. ktindeuek fölött iffy«ko>ton> fordltlsomU» magyarul brst/lnl, incnujlro »ikorillt, olvasóim «ln4«S*4ra bltoiu
IWoyl.'')
'') 8 mi »stres krt»»önetot mondunk Hnnev lapunk \rh\yk-ban telt túr» lo*.''i.«IAi t; krrx-gtot n remény, Hofy nuU t4reu,ttivl<l Mii múlva találkoslk önnel t olvss^kö .»osígünk. 8<erk.
Oct. 14. Tieffonbacb embereiből a szabad csalitok (hajdúk) ozor háromszázat öltek mog Pozsonyban.
Nov. 4. történt Frigyes osoh orsz. pünkösdi királynak koronása.
Nov. 26. Homonnoy György, ki Lengyelországba menokült, becsapván bárosmegyébo a makoviczí tájat, fartfát, Kassát, N.-Idát pusztította kozák nép-pol, mely 138Ö fab. 1. Tronosén t^ját is zaklatta.
1020. Jan. 18. Bethlen Gábor Pozsonyban országgyűlést hirdot, do sz. Mihály napig békét kötvén Ferdinánddá), azt ismét feloszlatta.
Mart. 1. tartotta lakodalmát ngs Tököly Istv. Késmárk ura, Thurzó Katalin grófnővel.
Jttn. 21. mult ki mérog által Homonnay Gy. ki nzolött mint száműzött, lengyel és kozák soreggol lá togatta a felső vidékokot.
Oct. 8. gr. Du Val Dampior cs. vozér Pozsonynál golyó áltnl találva, lefejozvo, Bethlontől először tisztos katonai szortartással, azután másodszor a császártól cltomottotott.
1021. máj »a hóban Pozsony a császáriaknak megadta magát; a breznóbányaiakat Zóky György mogverte; Balossá Pétor és Foroncz rögtön olhaltak. Jul 10. öletőtt mog Érsok-Uj várnál gr. Bougnoy cs. vcaár.
Jul. 26. Forgács Zsigmond nádor, augustusban ngs Szunyok Mózes budotlnl báró, ugyan 0 hó 2(j-án ngs Rrdődv Kristóf ós oct. 10. gr. Thurjtó Imre Ileth-
lon Gáb. toljhatalmazottja nz olső N.-Szombntban, a második Brünbon, a harmadik Bécsben nov. 21. élo-ténok 37-ik év., a negyedik Nicolsburgban 19. oct. élőt. 28. év. oz utóbbi jan. 19. tomottotott cl 1022. Árva várában, kinok Zavodszky 0 vorsokot írta sírjára:
IN SILENTIO ET SPE
Exuvlas Emeríoo tuns hsec oxclpit Urna, Mons paradisiacis laota porennat agris. Maxíma Thurzonum gonoris lux, glória
mootao
Solamen Matrís, Coníugls at<|uo pioo : Nutantís Coluincn l''atríao ot volut altor
Achilles,
C''oncídit boti propora morto, doloto Píí I Tompla, scItoUs, civcs Itunc dosoruísso
Dynastam: Laotítía omnís abcst, luctus ot omnls adóst.
1022. Thurzó Imro halálával (több irók szorént mérog állal) az özvegy nádornő — ki sem mondván ollont — Árva mogyo főispánnővé noveztotott, kl jan. 22-én a szoroncsétlon I^ajos király Özvegyének
féldájára, kit Mosony megyo főíspánnőnok kinovozett -bő Fordinand 1528.
Május 1. kezdődött a soproni országgyűlés. -
Jun. ft. Italt mog Trenosénben Itévaí Pétor korona-őr.
Oct. 23. tartotta lakodalmát Bícsén Szunyogh János, Thurzó Anna árval örökös grófnővel.
1023. meghalt (Fobr. ngs Balassa Zsigmond, és ngs Jakusíth Endro Pruszkáu 20 octob.
1024. Gr. Erdödy Tamás Slavoniábnu (Mart.)
Leesett a...
(Kohcrft Ferinek ajánlva.)
Leesett a pej paripám patkóin, Nem mohotok rajta mostan Knpolyra ... Nom mohotok édes rózsám to hozzád . Akármilyen halovány less az orczád .. .
Ki so nyillott még a rózsa blrabójo, Mát is liorvnd, hull a levél lo róla.. • Most akarlak tégedot még szorctní, Már is el koll mindörökre feledni...
Bús harangszó klhallik a pusztára Tomotőbo meg van már a sir ásva... Ásták volna bár azt a sírt énnekem ... Ha nem szeretsz; mit ér az én életem ?!
DÖMÉNY józsef.

rósz saokásoknt » o saorént a mint t. i. mi városiak jó vngy rósz példával járunk olő, n szorént bolölo in jó vngy roax váland. A gycruiok is ugy cselekszik, mint atyjától, anyjától látja s tanulja, tohát n falu népe ia kovésro fogja becsülni a szomóly 0« vagyon biztonságot, ha látni ós tapasztalni fogja, hogy városunkban som nagy bocabon áll o biztonság s fordltvn, hu órozni fogja a hatalom szigorát, ós látni cnnok érett, példátlan síkerét, ugy haza menve csak nzt fogja mondani: „Istenem! Isteueiu I d* boldog ni m városi nép, blatoa ott minden, személy <?h vagyon! úgymint a szentek honában! Legyen fa-iuukb^u is Igy."
Es mily kodves vlszhang lenno oz roánk nózve, do hogy minő jótékonysággal hatna a bennünket kör-ttyoző vldókro, azt csak nz olfogult nom lá^a át.
Hajt a tohát tisztelt képviselőség, ragadjuk meg az irányt adó nomzoti lobogót és seabványozzuk a közrondészotot ugy, mint keJI, hogy méltán kiérdo-moljük n nép bizalmát és szeretőiét, hogy elmondhassuk s elmondhassa volünk együtt n vidék népo, missel ént iV-KanizHM csakugyan jci Iránytadó, nép-uevtló auy* várossá lőul Hogy podig n közrondé-sxoti szabványok jól alkalmazhatók legvonok, vegyük fel zsinórmértékül n nagyobb városokban fennálló közrondésxeti szabványokat, molyok igy következnek egymásután.
A.
I. Köxrcndrsxetl ttxabváuyok.
a) Személyi ü g y o k b o n.
11a a városnak szogét-lyukát végig tokin^jük, ha minden házban motozást tartunk, ha az utozán hemzsegő néptömegot koresztül-kasul nézzük, szóval: ha árgust szemekkel kisérjük a személyi ügyeket, azt kell mondanunk, hogy o város roppant sok csö-cseléket, dolog kerülő, kétes életmagaviselotü egyént rejt keblében. Lakást, szállást, menhelyet, sőt védőimet is lelvén, ezáltal folytonos lázas állapotban tartatik személy és vagyon biztonságunk.
A mondottakat kétségbo hozni nom lehet, mort igaz, és ugy van. Ha tehát a személyi ügyekbon biztonságra akarunk vergődni, ugy olsötoondönk legyon, hogy a közrondészoti hivatalt cz ügy kozelésébcn támogassuk. Mondjuk ki elvül, a személyi nyilvántartásunk szükségességét, a ha ezt megállapítottuk, akknr kétfelé osxszuk a kötelességet, melynek ogyiko szóljon a néphoz, másika pedig a közrenuúszoti íiiva- , tálhoz.
Mit használ n legszentebb, Udvösobb törvény, hol elleno tördelő, durva ke/.nk működnek, hol tost és lélek a törvény parancs szavaira térdet, fejűt nom hi\jt,hol a végrehajtó hatalomnak morő ollonszogülésaol kell küzdenie, önmagát kell bunkóznla, csak hogy kcllö védelmi készséget tAnualthaaaon a megvédendő ügynek megvédésében.
Tétessék tohát kötclosségévé a háztulajdonosoknak, hogy az éves, vagy hónapos lakást tartó s Illetőleg a házukban tartózkodó egyénokot jegyzékben tartsák, hogy a közrondészoti hivatal tudhassa, ki, hol lakik, minő dologban jár. hol és minő idegenek tartózkodnak a városban. Oly készen kell podig o jegyzékkel lonniök, hogy a kimutatást 24 óra alatt bo is mutathassák. Az ellenszegülőkre, a mulasztókra büntetést kell szabni, és raindon esotro, mort a láz-vegy alkatrészoit csak is az ongedotlenok fejtik ki, mint olyanok, kik kozeibon a személy- és vagyon biztonság védtolon marad, és nom israornok hazát.
A közrondésxeti hivatalnak álljon aztán szomé-lyes felelőség terho alatti kötoiességébeu o rendolet-nok mogvédése és végrehajtása, de ugy, hogy a mulasztás és engedetlenség tulható erőt no fojtson ki. Es lonne egyik módja a városban tartózkodó kétos élotmagaviseletü csőcselék nép fékontartásának, és javításának.
A közrondészethes tartozik, hogy a vendéglősök beszálló vendégeikről személyi jegyzökönyvet tartsanak, molybŐl a kapitányság megtudhassa a beszállásoltak nevét, rangját, megérkozéso és elutazása idejét.
A vándor mesterlogények egész öztíno árasztja el évenkint o várost, jó lonne özeket is folügyolct alatt tartani, mert vannak elegendő nagy számmal, kik u kapitányi hivatalban nem is láttamozott vándor-könyvvel tartózkodnak hetekszám, pedig a közron-dészet értelmében 24 óránál tovább ilyképen nom tartózkodhatnak, annál kevésbé állhatnak munkába bár kihez is.
A esőléd rendszer azt mondja: hogy a kapitányi hivatal által rendesen kiállított helyből! hatósági esolédkönyv nélkül, illetőleg a kapitányi hivatal által láttamozott vidéki hatósági cselédkönyv nélkül szolgálatba fogadni bár kit is tiltva van; minden cselédváltozás a szolgálntadé által az illető cseléd-könyvbe feljegyzendő. Vidékről vagy külföldről érkezett cseléd reudes cselédkönyvét 3 nap alatt láttamoztatni tartozzék. A esőléd! szolgálat felmondására uézvo a fonálló törvényes gyakorlat szolgáljon sinór-nértékül. Ha egy vidéki szülotésü cseléd 14 napnál tovább szolgálaton kívül van a nélkül, hogy o részben magát olfogadható okokkal igazolná, a váVoshól kiutasítandó, a helybeli születésű ily egyén szolgálatba szegődésro kényszerltendö, ellenszegülés cso-tében az Ily egyénokre büntetés szabassék.
A cselédtartók városunkban igen is rosxszul vannak, mert a csolédok a?. önkényt már magukév
tették. Cseléd könyvo tán egynek sincs, beszogo.llk és helyét lngyja mikor noki tetszik, megunván a szolgálatot, lakást béről és bünbarlangot állit fel sok gonoszság végrehajtatására, itt lolnek monholyet a szolgálat nélküli cselédek, itt gyüjtotnok halomra a lopományok, és egyobek. Védjük azért kellöon oz ügyet.
A nnjiszámosok tömege az utozán sokszor túlnyomó, s ha munkára szóllttatlk fel ogyiko vagy másika, félro fordul s ugy tesz, mintha siket volna. Ugy látjuk, hogy azoknak nagy részo csak éji munkára való. Ily czim nlntt százan ülnek az utczán ogy tömegben és a nélkül, hogy hatósági igazolvánnyal blma bár melylko is, podig a közrendészetnok köréhez tartozik ezoknok rondozéso is, inely nbban Ali, hn valamely munkásról tapasztaltatnék, hogy olfo-gadlrtó ok nélkül hoszsznbb időn át a munkát kerülve tartózkodik a városban, a városból klutasitas-sók. A vasút által sok ily dolog kerülőhöz jutottunk, kik munkások ozimo alatt tárnak házról házra alamizsnáért, kerülvén az erőbe kerülő munkát, meg-szűkítvén a helybeli szegények alamizsnáját, s a kiktől n lakosság, mint olviselhotlen tehertől nagyon örömest szabadulna.
Hondozzo tollát a napszámosokat is a közroiidé-szot, ugy mint kell.
A koldusoknak rendezését oly széles érto-lombon kollonék szabványosni, hogy idegenek no alkalmatlankodnának nálunk. Ugy is eléggé szegények vagyunk magunk is, igy torhünkro van minden idegon kéregető, mert a segélyezést ön szegényoink-nok szántuk. Más városban koldusbíró is létezik, kinek szolgálata abban áll, hogy a házalókat letartóztassa, és a helyhatóságnak kozéro körítse. Egy közrondészoti szolga olég szolgálatot tehotno.
A személyi ügyökben onnyiro kell kiterjeszkedni a közrendészetnok, illetőleg n kapitányságnak. A hol cz nom történik, ott nínos s nom lehet valódi értéko. beeső n közrendészetnok.
A személyi ügyeknek ílyképení szabványozása után szabványozandó b) a közegészség! ügy.
TERSAliCZKY.
JeffyzéUze
ar,on kttnyörndományoknak, melyek n szárazság áltnl innégre jutott alföldiek felBcgólóaérc 1863. övi oct. hó vígéig befolytak Bomogy mogyébon.
Pattra község 1"/.. mérő kétszerest, Csorénfa **/.. m. kétszorcst, Matolal József Zs.-Kísfaludi ref. lei-ész 1 m. kétszerest, Zs. Kisfalud község 2 m. ketszorest, Somsaiéit Pál 80 frt, Simonfa község 3 fr 40 kr, Hi\jmás 3 frt, Kercsoligct 8 frt, Szent-Balázs 2 ft 94 kr, Alsó-Visnyo 3 frt 40 kr, b. Majthónyi László
1 frt, Böszénfn község 1 irt 94 kr, Gyarmatit község
2 frt, Urukkor József Pattráról 10 kr,Gálosfa község t> frt, Zs. Kisfalud község 4 frt, Szilvás-Szont-Már-ton 3 frt 30 kr, Pantalom község 1 m. búzát "/.. m. rozsot "/.. os. arany és 1 frt, Tomlcs Károlyra kiirt
Eénzbirság C) frt, I,övcnshon Jakábra pénzbírság 5 fr, övonshou Jakab könyöradománya 4 l kr, Hoft''er Szo-rénro kiszabott 1 napi börtön váltság B frt, Puszta-Kovácsi község 4 m. búzát, 33 m. rozsot, 2 nt. árpát és 14 frt 10 kr, Kürtös község 6 frt 18 kr, Fájsz község 19 frt, Libícz Kozma 13 frt, Tallián Pál Osz-topánból 10 m. búzát, Vogl József llunákból B frt, Sohullmár Adolf Boronkáról B frt, Bíedermann O. 100 m. búzát, Acsa község 0 tu. rozsot 10 frt BO kr, Ma-gyar-Atád 2 frt BO kr, Patalom 40 kr, Igal 4 fr 70 kr, 1803-kí Sept 27-én Kaposvárott tartott népUnno-pély alkalmával Roboz István reiulozéso alatt befolyt 319 frt, Hévfalu község 1 mérő búzát, Várad 2 m. kétszerest és 2 sz. kukoríczát, Dr Szt.-Márton 48 frt 70 kr, M.-Újfalu 4 mérő búzát és 4 mérő. rozsot, Thassy Gyula Dr. Tamásiból 2 frt, Gárdony községből 1 frt 30 kr, Kastélyos Dombé 9 frt, No-doczky Antal B mérő búzát és B mérő rozsot, Sollyo község 19 frt, HllasÜ község 3 /.. m. Inizát és 10 frt, Sztara község 3M/.. m. búzát, Okorág 33 frt 00 kr, Nikla községből 23 frt BO kr, Eoks cin Illés Mikéből B frt, Vcísz Lipót 2 fit, Gárdony község 2 m. búzát és 1 mérő rozsot, Dombó községből 313/.. m. búzát, Istvándi község B m. rozsot és 1 frt, N-Ujfalu község 438/.. m. búzát 3 m. rozsot ós 80 krt, Mérey Gyula Bárdi-Bükkről 10 frt, Szt-Bcnedok és Bárdszcrás/.ló községek 18 frt 10 kr, Kadarkút község 10 frt, Hedraholy község2 frt 70kr,IIonczo község 1B frt BO kr, Nagy Lad 27 frt 90 kr, Moronyo 8 frt, Kálmáncs 14 frt 70 kr, Darány 4 frt BO kr, Kisaaszond lfrtBOkr, Szenna 12 frt, Kapos-Füred 10 frt, Taszár 1 frt 00 kr, Juta 32 frt 40 kr, Zimány 13 frt, Sántos B frt 40 kr, Orczi 7 frt, Zs. Szt.-Pál 4 frt, Szt.-Jakab 4 frt 20 kr, Toponár 32 frt. Kapo*-Ujlak 8 frt 90 kr, Kapós-Mérő 13 frt 10 kr, Töröcs-ko 7 frt 10 kr, Kaposvár város B frt 8 kr, Kaposvári egyesült oséh 20 frt, kaposvári némot varga czéh B frt, Zsolícs-Kislak közaég 7 frt 74 kr, kaposí mészáros czéh 10 frt, Simonok János kaposí urad. ellenőr
B frt, Kuruc» Imro Knposvárról 8 frt.

Felvilágosítás,
Doclorits urnák e lapok 83-ik »zámában közlött levelére.
Ámbár a „Kanizsai Dalárda" pártoló tagjai névsorában Dootorltsot nom találok, mégis oTíi iszom, hogy azok közé tartozik a t. lovelozö, s igy kölcsön -pónzro alapított felszólalási jogát ol nom vitatva, azt som vonom kétségbe, hogy az ügynek használni akart, midőn egyletünk raüködŐ tagjaiban hanyagságot ki« vánt ostorozni.
Mindazonáltal loveléből kitetszik az elhsmarko-dás és rögtönitélet, mely sehol s sommikép som helyo-selhotő. Mort igaz ugyan, hogy a mult egypár hóban a működő tagok buzgalma némileg lankadozott, do ozt nz izraeliták ünnopoi s szüroties napok okozták, ami természotos dolog s igy korántsom lobot jogosan majdnom bunkóvá omanozlpálnl n tollat annak raog-rovásában. Hogy pedig nézető szorínt a tagok kove-BCt tudtak nz étidig tartott eléndásokon, arra felcsen az azokon jelenvolt közönség mely igon jól tudja azt, mit lőhet oly kezdő testülettől várni mely kelotkcx-tekor ntajdnoin kizárólag oly tagokat fogadott keblébe, kiknek a hangjogyokrül fogalmuk som volt. Én podig ohhoz bizton liozzátohetom, hogy ily körülraé-nyok közt a felmutatott eredmény nagyon is kielégít, n mi karmostoroink buzgalmának köszönhető. Ita hogy is juthatott eszébo lovolező urnák a fizetést szo-inökro lobbantani azon férfiaknak, kik akkor küzdöttek legnagyobb önfoláldozáesal, midőn a fizetésről még szó sora volt? Egyébbiránt legnagyobb gátul szolgál a dalárda haladásának azon körülmény, nogy a szakértők többnyíro visszavonulnak.
Toljoscn igaza van önnok, mikor a keresztény tagok hiányát felomllti, atntro nézvo nomsokára lesz alkalmam észrovétoloket tenni a a közönség elé tárni azon nom épon legildomosabb okokat, melyok városunk koresztény lakosságának logna^yobb részét ozon fontos nomzotí ügytől visszavonja.
Ami pedig önnek ajövöro vonatkozó naiv jóslatát illeti, ennek mcgczáfolása épen a míndnyi^junk előtt ismorotlon jövöbon fekszik.
Kanizsán, 1803. nov. 19-én.
Tóth Vinne, mint <t Kanizsai Dalárda ti(h1r<i.
.Mohnt''H, őszutó utolján, 1808-
Uoköszöntöttok az őszi (téli) esték i«, amidőn az éj jóval hosszabbra torjod a napnál s nem cgy ingyenélő fájdalmasan fölkiált: Istenem, mit csináljnk a hosszú téli estéken, bíz megöl az unalom. l)u boldog ember az, kinek az unalommal küzdenie kell, s gondtalan folyik éloto 1 Do mit is mondok ? Nom boldog, liánom a logszeroncsétlonobb ombor; szerintem az unalomnál csüggcsztöbb sincs, s méltán szánni lehet olyanokat, kik a munkásságtól elvonva, cs tk amupy könnyedón élnek. Csak az nz omber él, a kl dolgozik, keze szorgalma, vagy szollomi munkássága után nyorvén élto fentartását. A henyolés míndon rossnok s erkölcstelennek bzüIő anyja. Ismerek mind a két nembelieket, kiköt éppen az unalom sülyesztett az erkölcstelenség örvényébo; dósán meglévén ugyan minden a legcsekélyebb részloteig mit csak az anyagiság követelhet, do hiányolt a —• lolki nyugalom, mely a boldogság aranyoszlopa. A téli estéket szinte Igon üdvösei: fóllohot használni, anélkül, hogy a lélekölő unalomnak tér engodtotnék. Vannak szlvncmesltő olvasmányok, mik nom csak üdvös bofolyást gyakorolnak a lélokro. do a lehangolt kedélyt olykép fbldorl tik, hogy lcgkcilemososb eszmolánozolatok ölelkozvo jönok lótro.
Ila nz őszi és téli időszakon át valami elídcgo-nitő, ugy az csak a folytonos osőzés általi romlott lég, uton ós járdán a kcllomotlon sár, már mint p. nálunk, ltol még az Isten házábn is alig mehetünk. Ko do még oz hagyján, van a házak előtt itt ott még Is olyan járda, miszerint kovésbo mult, hogy a ki rajt megyon, kincm ftezamodik a lába, do a veszélyes s boszantó tyúkszemektől mégsem monekhet meg —de hogy épon az őszi, logroszabb ilőszakban épitsinek országutat, holott egész nyáron át erre Ugyan alkalmas idő volt, már ozt megnom foghatom. Es ez tónv, hogy Mohács ós D.-Szokcső közt 0 át treszon (híd) dolgoznak jelenleg, tormószotoson a kijelelt helyeken a kőialajt is felszedték, miért nagy bajjal lobot az építendő útrészek mellett elhaladni. Reménylem azonban, hogy a mogyoi építészeti hivatal sürgetni fogj a cz időn kívülí útépítést, hogy a közlekedésnek ez általi akadálya olhárltassék. A gőzhajói közlekedés már lassan bevégzi évi pályáját, jolonleg botenkínt már csak háromszor fordulnak mog a* utasszállító hajók Pest — Mohács között.
KUOYERAY,
Hírek ós események.
A Ismét h.tlljuk a szomiru hírt, hogy a bécsi utczában egy gyormok eb által megmaratott; a gyor-mek Boboi kiégottottok. Rendelet már adatott, hogy kutyáira mindönki vigyázzon — mindamellott annyi kutya futkos a városban, hogy néhány kocsit lehetne ntograkin velők. -- Igaz, kevés városban lehet annyi ?bet látni mint nálunk; a templomokban
+ 167
ugy, mind n vím d<:glbkb«n botránkoztatjuk az cinl>«rt ily félgazdát Inu öljek, utóbbi esetlen miydnom n tányérról vefczik ul u vendég t-l(51 az étket — ajánlanék szigorúbb cljiinW t az öbszi fi gdoaásban.
A Tőrük-Sz<-ht-Miklós várod, a belga bankból 70,000 frank kólrnönt vett f I, 8% törlesztési kamatra, nem tohutiié ezt a mi városunk is? melynek oly n*gy jÓB»ágft van — s miután, mint tervezve vnn, a városház két emeletre fogépittotni; az izraelita község hicgtetto — ópittetott egy szép házat, moly nóbány év múlva kifizeti magát, s azután a község tiszta v Agyon a murád. A városház 8 a mellette levő liáz felépíttetése, dui kuniatokat hoznndnA — s a vároB vagyona tetemesen szaporodnék; az épitéanok okvetlen mogkoll történni néhány év múlva, mort már roskadozik.—''Nom kellone tollát az utolsó pillanatot várni, hanom olöro is lépéseket tenni.
A 0»Ak újdonságnak vegyük I Nem csak külföldön, de Magyarország több városaiban ia vannak legényegyletük, ai. egylet feladata: az iparos OHztály 8ogéd -1agjainak módot s r. orez-niamUvolödósro. — Hisszük, Itogy nem teszünk rossAt, ha o húrt roogijonditjük, uiert az ily módoni ezollum-képzéB, ats illetők erköleso felett is őrködik, nyújtván vasárnaponként nomosebb élvezotokot a korcsmai mulatságoknál. — Ez oszme mikénti felkarolásától függend m eredmény; ha lápjuk, hogy visz hangra találtunk — a létosülés és szervezés módjáról
— egy öunálló caikkbon bővebben fogunk azóllani.
(Hckilldettlt.)
A A Kanizsai l)Alárda f. hó 8-án fogja ron-dozni hangversonyét több holyboli mükedvolö közreműködésével az alföldi szükölködök jAvára.
A lakatos .Sándor tánczkoszorut rendez f. hó 13-án • „Zöldfa" nagy torinébon, n mint jelenti, mindon tö-rokvéso oda fog irányulni, hogy a t. közönség lobot lognagyobb élvozetbon részesüljön, igéri szintén, hogy mindon, a mivolt társaság hátrányára Irrő ohmot gondosan távul tart az o»télytől. Ajánljuk a közönség figyolmébe. Ezen kivül még csak ogyot rondoz.
A A bélyegjegyek jövőre évszámmal is elláttatnak, miután tapasztaltatott, hogy haBznált bélyegek njra felragasztattak.
A A lovélhordókat illotölog, ajánlanánk több udvariasságot a közönség irányában. — Múltkor történt, hogy bizonyos urnák fízotetlen levele lóvén, s öt a levélhordó honn nom találván, ily stavakra fakadt: „Km itl voltam — jöjjön ő most utánam." Az illotö hazajővén rögtön utána küldötto szolgáját 1 forinttal, a lovelet kiváltandó; a levélhordó így válaszolt: „nom tudok visszaadni," (az ösazeg 22 kf, volt.) Fol-teaazük, hegy a lovél fontoa volt • rögtöni kézbesítést igényelt, ki tudja a levél tartalmát? tán a« illotö jóléte forgott kérdéabon — ki felel «ért ? (liekUldcteU.)
A E M 16-ón ünnenelto Pallér Yrigyes garai lakos, nőjével gyémánt lakodalmát. A férj 106, a nö 98 éves; Peller, Il-ik Józsof csAazár aIaU részt vott a török háborúban — s Belgrádnál barezolt.
A F. hó 24-én halt meg Marcsaliban tok. Kiss Gábor ur asivlobban, élto 73-ik évóbon. Béke hamvaira I
A Doo. 7-én lesz ez évi utolsó vásár, melyot már aok oladó a jó ilker főjében óhajtva vár; egyut-tnl Wajdita Józaef könyvkoreakodéae ajánlja: épon most Páriából érkezett különfélo fényképi albnmok-éa gyönyörű névnapi éa újévi köazöntö-jcgyok gazdog a nagy választékú készletét. — A hölgyöket figyol-moatcljük, Lonormánd híres czlgánynő igazmondó kártyájára, magyar aláirásaal. Ara tokkal együtt
60H(kr.
A F. hé 30-áu halt ol tok. Ritter András nyűg. tiszt ur tó — végelgyengülés folytánélto 78. évében.
— Áldás és béke hamvaira!
A F. hó 28»án a homok-komáromi szőlőhegyen két plnczo egésszen leégott.
A Mint halljuk, a jól ísnuwt s voszodclmos rabló Kulios József, Köveskállon — jól kigondolt ürügy alatt kiralx.lt egy ottani kereskedőt Burger nevű izraelitát. — Nov. 20-An osti 0 óra tájban, Ku-lics 0 ozimbor^ival egy mogkötözött egyént (azínto czimbort^juk) kiaért Kövoekáílra azon áílltáBsal, hogy o rablót a bírónak átadják — kinok lakása után tudakozódtak ia; mielőtt azonban n biróhoz íuontok volnn, a boltoa lakását kérdozték mondván „dohányt akarnak vonni," odaérvén 0 ember bomont kettő pedig kint maradt. — A botort rablók Burgort azonnal szobájába hajtották pénzét kórvo, s miután az átadott táré/.a tartdmávAl nom elégedtek incjj. a azeroneaét-Ion közeit megkötözték ugy, hogy erőiből a vér csurgott, b ujjait tollkéssol folhaBogatták; o kinzásra llurgor átadta 760 ujfri késznónzét ogyébb drágaságaival együtt — mire a rablók a boltból 3 benntszo-rult vovö szemeláttára minden drágább portékát elvittek magokkal. — E rablásnak bire futamodván, a népség vasvillákkal h más ogvébbcl fegyvorkezvo a hcíysxinéro aiettek, de a rablóktól folytonos tüzolés-sol fogadtatván, 1 agyonlövetett s 3 mogsobosült. —-Az általános zűrzavar s a nagy köd védelmo alatt si-korült a rablóknak erős Uttolés között menekülniok. Félóra múlva inogérkoztok a kővágó-őrsi csendőrök, d0 inak bült helyüket tAlálták.
K « [mi n v * r,
ac Mltaágoa Méroy Károly főispán urat pápa O szentsége a sz. Gergely rend közép keresztjével fol-diszitoni méltóztatott. Ugyan őt nov. Kó 26-én a tiszt-v''tHclöikar arozkép albumával lepte meg.
(ÁrlNtlan kérdéwk.) Ki ezen 20... kérdésre megfelel ingven kap a kaposvári azinháaban .gyet nf''"V páholyok küzül, melyiket .-gy jótékony ezélu előadásra emeltek.
1. Arab, szerb, török volt-e azon 12 orőmüvész, kik nemrég Kaposvárott kifent késők között uRrál-tak ? *
2. Hány vadász esik Kaposvárott egy nyúlra ?
3. A toronyóra számait mikor festik bo?
4. Melyik kávés CBÍnál legolősször bukfonezot ?
6. A vároa közepén mikor renoválják azon zsup-
pos házakAt melyekről 3 napig cacp<>g az eső, csak két óráig essék is ?
6. Mint lohotno kitudni, hogy 18G2 kiro hagvoti nyúlós bort?
7. A nzénaspekulano mit gondul Akkor, midőn Katalin napján a pacsirta énokol, a virág nyilik ?
8. A székvárosban 24 ügyvéd közül hány ül — szóken (az az: hánynak lesz dolga?)
9. Hocy lehet a Johanfélo frankfurtort oladni fo-hérvári holyett?
10. November hótól kezdvo, egész mÚB évi apr. hóig, melyik nap az, melyen a füredi erdő alatt ürea kocsival mog nom sülyed az ember?
11. Mint kell megbukni kis koroskedőnok ugy, hogy aztán nagy kcrcakedÖ lehessen ?
12. A gabnapiaezon, hetivásár alkalmával, mint lehot úszás nélkül (nem adósságot értünkl átvergődni ?
13. Mennyi jutalom legyen biztositva azon bizonyos egyén számára; ki a Drávát Kaposvár folé akarja — regulázni ?
14. Molvik kánikula lesz nz, a melyben nem csak a nyolvok, hanem a malmok is — örülnok ?
16. KI azon guitArrista, ki szerelmi gyulladásban, Marcsa ablakánál, hat óráig kísérté a szivet?
10. Tizonhótczor darab pro én oontra bizonyítvány daczára csakugyan rxpiodiál-c, veszélyes-e a petróleum ? mort láttunk egyént ki ablakon át akarta meggyújtani lámpáját.
17. Molyik borbély miihelyben dalolják ezt a
dalt:
„Beretválom képedet, Azután a zsobodot."
18. Ila Üráczból hoznak káposztát, Wcstpliúliá-ból sunkát, Oh inából tbc át, Jamaikából rhumot, — hát pénzt honnét hoznak?
19. Molyik suszter az, ki olyan bŐrbiil dolgozik, hogy müve csak két hóig is kiállja a — sarat ?
20. Népesek lesznek o mi\jd a télen « lapok szerkcBztőjo által rcndoxaiidö álArczos vigalmak, miután uton-utfélen ugy ín aíM) í álarezost lát nz embor ?
21. Gundi J. Mh« t - dgálni kávéházában a sok vendéget
•22. Egy közülünk nemrég elrepült b melegebb hazát kereső „szép madár" csakugyan gólya volt-o; vagy szerelmes ?
23. Mi külömbség van a kajxjsvár» kápoaztafej, és a gráczl foj közt ?
24. Melyik gyengébb^ n pókhúllóazál-o vogy sói <<n>bor hitelo a boltosoknál ?
26. Mi különbség van a proletár ób veréb, a kandalló ím szőreimen sziv köz<>tt?
2>> Ha már i; székvv.osnak van távirdája, mikor lesznok gőzlovai is? (Locomotiv.)
Közli: I)r. Zselicz-dégói Adalbort Feróncz,
knpo$v<iri ctillagda igaagató L.-rebus-tandr.
• Nov. hú 23-án a polg. ifjtfrág kedélyes Tkjaimat rendezett; az egyik rondoz^ a mulataág kezdető olött Ulpraeaett lelkesítő szavakat intézott a hölgyko-szoruhoz. Igaz, hogy ez náluuk vals^l szokatlan o téren, egyébbiránt jó szellemi H löl fi Piálni a publikumot, mindig többet ér,-ib1>H a t>r$i\6r^. alatt aok fogadósnak arany psnir alati bemutatott francsia — magyar pczflgttje, omeazthotlon hlde^ ¿lolol atb.
A Don Hidalgó — Sl''k^ád " '' ''íltonU ablakr^u. Ad. notam: „Képeddel aíazum cl." (A dalt irta maga Don Hidalgó; tenir« tette í Macska-ttnitti WiUibird.)
Itt VAgyok, nyiad ÍV'', az
Ablakot éd aém! B''őmbor» M; nt''ai, X kéix;d a i dvomen.
Ugy ég a Büorclmoiu, CsAk ablak'';nyisd ki, Homoú a
Hozzá kóji- — bliktri I
<V f""
Hideír az éjszaka, Mciybon lovegod jár. Sziv én bor mindene, S kezében egy guitár.
Add ido szivedet, Hadd legyon al-uarí;
Ílonnykö liüs a flaszter, ébredj lelkem Mari!
Ilold ragyog oz égen
Csizmám sártól nedves ;
&«jmom forró könytöl,
Molv érted kedves ! v •
Zp-''.mfutter hidegen, ¡S/.lvsolicni mi Bi\igó... N''<m ismersz h:ti''g<<uii «''.| f En vagyok Hidalgó.
t)h, to bzibérial -GrönUndl ozot-madár 1. .. Jég kebled fénybava, Mikor olvad ki már ?. ..
Éjfél cn az ido, Torkomon ül a bor Nyisd ki oh, nyiad ki, uiert Lobban a puskapor.
''fe ágyban üldögéUz; En itt kin horvadok, — Nem nyitisz Ablakot? Ezért majd számolok. ..
* FroistUdtlor A. a kaposvári uradalom haszon-bórlöjo 100 p. m. rozsot adott az alföldi azükölködök «segélyezésére. Fogadja köszönetünket nemes totteért a szűkölködők novébon.
* A nov. hó 25-én tartott kőiponti aogólyző bizottmány Üléséből nyort biztos adatok után tudatjuk t. olvasóinkkal, mikép az oddigi adományok kéaz-pénzben 7434 frt o. értékro. oloaégben 287G p. mé-rőro monnok; az adAkozáaok még folynak. Ugyan-ozon ülésben elhatározta a bizottmány, hogy szonve-dö rokonAink segélyozéséro a farsang folytán négy vigalmat ad, molyok utolsója álorezoa loond.
A kaposvári gymnaalum éi<ltésévo adakoztak: Vogronits Antal íuarczali esporcH ur a már olŐbb adott öszvegen felül még 6 frt. Tomosányl Jutván szobi plébános ur 10 frt. Sobestén Pál n.-vidi |>lébá-nos ur 8 frt. Hegüsdi zárda 3 frt. Máex János faiszi jdébános nr 10 frt. Ciuppon Károly faiszi káplán ur l frt. Csizmadia József csákányi plébánoa ur 1 frt. Menyhárt István vörai plébánoa ur 1 frt. Boronkay látván tapaonyl plób.lnoa ur 1 frt., Németh József mosz.ognyei plébánoa ur 1 frt. — Öazvoasen 42 frt o. ért. (Folytatjuk.)
* A magyar ruha hédoaiUíaai. A „Sz. L." irjn, hogy Monaszterly és Kuzinik váczl-utczai dirAttermébon a szász királyi udvar fzámára bársony-mentét nyuszt prémmel, gazdagon zainórxott azürt, szintén fökoto bársonyból és aranynyal kivarrt két fehér aolyom mentét rendoltok mog. A mult héten ugyAne dlvatto-romből Saint Arnino hgnŐ rondoUUro fokot« bú vson y montét usztrakan prémmel köldöttek Í«íá|>olylm. E]> ilvon mentét küldenek J^ondonba Houtherland lignií kívánatára. Lady IMoomfiold, a bécai angol követ nojo, kinok számára az idei őszön a novezett dlvAtkoresko-dóa már öt montét készített, ujabban két fekete bársony mentét r«ndolt mog.
* Kempclen Győző „Magyar hölgjrík" czlm alatt január 1 tői kezdvo havi /Okotokét adand ki, éspedig mindon füxct hat magvjur m\ arcsképét a élotloiráaát hozza. Mog vagyuakrola győződve, hogy a dőrék azer-kesztötől kiállított tükörben sok honleányi erény érdem éa koszorút nyert név fog ragyogni. Megyénk is ád több ilyot. Előro is figyfelmeste(jük t. olvasókö-zöuaégünket e vállalatra.
Kaposvári sziiihAz.
Színészeink a napokban Pozsonyi éa Várudi igazgatása alatt megérkezvén, előadásaikat november 21-én megkezdettek, V. László éu Honow Ágnes c»im(i szomorú miivel, Irta Dobsa Lajos.
Ab előadás sikorültnok mondható, a közönség szép számmal én elégülten hagyta el a tormet, min annyival Inkább örvendünk, mert a társaság megér* kozéaét — mint lapunkban la közölvo volt — nom a legkodvezőbb hírek előzték meg, azonban ezen clö-adáa n or. igazgatók tapintata után Ítélve, miután ké> nyosebb izlésU közönségünk számára élvozhotő játéka ujabb tagokkal egészlték ki a társaságot, csak minden jót remélhotünk, o orro különösen a .mai előadás foljogoslt.
Mint szinbirálók jól tu<Buk, ralvct tartozunk a közöusé^nok, do mindenek íülött a müvéazotnok, a mielőtt birálAtunkat tüzetesen mogkezdonők, liitvnl-lást teszünk, liogy nézetünk Bzerént a helyi érdekű lApoktmk is egyik kötolosBég«>i közé tartozik a közönség izléaéro liatnl^ figyelmét a mUrészetbeni szép és jóra irányozni, s ha csuk egyet nyerünk ki h va-lódi milvészit a selejtestől, — mely gyakran milvészi fényben, de pongyolában járdái — folismori, ugy fáradalmaink jutalmazva losznok. E részben pedig oda Irányozzuk tevékenységünket, hogy ne csak színészeink okuljanAk, hanoin, hogy a közönség ia nevoabb darabjainkat szetbonczolva ítészotllcg ísmorje. A nehéz pályA nom tövisok nélküli, do mi gon(\ja h gondolatnak b az ozokbŐl kötött következtetésoknok a tövisekkel?
E bovozetós után ígérjük, liogy jővíi számunk-ban V. Lászlóra visszatérünk. (r.)
24-én adatott a „Nőuralom." Vígjáték 3 felvonásban, Szigligeti Edétől.
11a a mai jól rondezott, majd mindon joloncté-I ben öaw^vájA játékot teklntjtlk, rlmondhatliatjnk : a
4 ÍM *
társulat érdemesíti magát arra, hogy a közönségtől pártlogoltassék.
Miklósi (Szjrtfokl Jonő,) leszámítva a színpadom felesleges fol s alá járkálást, a nagyon is erős s gyakori nrcayátékot, —a közönség totszésóbon o»z-tozott; igy az ép oly féltékeny, mint a nöurnlntn gyakorlatát jól tanulmányozott rálftné (Ilon) és Lon-koiné (Rózsa,) ki választékos, szép öltözoto által is kitűnt. Az ost tapsaiból az oroszlánrészt Kgrossy — (Egressy Gábor íia)mint Somkuti Lajos nyorto cl; ki felvonások közt is hivatott. A többi szoroplök szlnto megállták bolyökot, kik annyira tudták szerepökot, hogy sok bolyon majd kisiskolás gyermokként pör-gottek cl minden szót; a mily dicsérondő a szorgalom, ép oly ajánlatos nz illőtöknek nom csak tanulni, hanom tanulmányozni is. A darab végén nz öszszcs szomélyzot kitnpsoltatott; közönség közép számmal.
26-án „Nyolczadík pont, vngy Brazíliába vágyom." Murgor után fordította Szordahclyí; és : ,.Legjobb az ogyoncs ut," Kotzebuo után fordította Komlósy, — kerültök szinro.
Az elsőben Miklósi fGorard Kosul); a máso-''likban Egressy (Krumm Illés) ugy Lonkoynó (Amá-»Li ) kifogástalan játékaikkal nagyobb közönséget ór-lo.ocltok volna. Egressy, mint fiatal színésziken az ui ikitó tehetséget dicsérettől koll említenünk. Krumm Illésben atyjára cmlókezónk, s cz nokl elég jutalom cz cstvéro.
12 olöadásra, 0 frt. o. értékért, bérlet nyittatott; jó sikert várunk.
Nyílt posta.
T. V — uak, 8«— L—/u : M. girt-e a küldemény, tudasd vet Iliik ; v Arjuk üoialdat.
Tumlnak, PettonT Nem Jön n folytatAt T
C». 8—nsk, Pett : A lapról aionnal Intótkedlink ; n klilde-móny meglepett, no vAraa» msgadra nokAlg A* illetőkkel ió«ilut mAr lxa.éltünk, rísilnt boaiílni fognnk) aok sierencaít.
.A fogas halAaiM*. Jobb Irat ha a tói folytAu uujd ai eredményt k Ml ba tiAinunkra.
V. K-nak, Kaul/»An: A kllldött lovólro vAlat.t kirtink.
.Kaik <fö''. Klóg, ha kint etlk, míg a tiobAban l> T
„Petit* hA»" KU reporAlAiial lehal l«|a« lakni, a kiadó lehot elóbb a«. Oyörg • napuAI.
K. Oy_n«k, Piaion i Saivet aorald vettUk; iparkodunk megfelelni megbizAsodnadct rövid idüu megy a vitass, Igóretoddel elöro ia lokülelo/tiM.
J. K. Telték a kU lóhoi fordulni.
N. 8-nak: A lovelct n^m láttuk; ctodAlkoxtink asegótten, miutAn számunkra küldött müvek eddig toh» el nem tóvodtok.
T. M. KlvógeztotHt j mo»l önön a «or, megfolelni a vAra-kozAtnak.
.A to dnlaid* közöltetni fog.
D. J. Ilerónybon : Kapja-« ön a lapott A kihagyAaórt meg-boctát ön: ha a*» a atr.''.fát Agyslemmol elolvot«A. tudni fogJaokAt.
A „KarAotoni ajAndék* míg korán it van : a»tAn mag johl> ha o hslyott ön egy etoinó bAbut — olyan apró pun («dlikat írt''lnk
— ad neki.
„Silnótzelnk" Erro n tzánira kítöa jöltt a JövíJro pedig elavnlt.
.Muskátli" Wgon eldnloltAko t!
„Hol a kinct t" Abbsn aiiivben lehet, do a küldött dalban
— nincs.
.OaidasAgl egyletünk, a a mluta kortósxet." Jó c/ikk ; ha »zon alkalom clórkoilk, adui fogjuk. Brlvböt fogadjuk osutAn 1« kUldomónyolt.
*" KspoavArott: Nem lehet; lAtogalion Ön meg bennünket ínielíbb, t meggyöitük a-. akadAlyokról.
„VArl vár t* - KAr, kAr!_____________________________
^^^Felelöa szerkesztő: ROBOZ ISTVÁNT
Gazdasági tudósítások.
IVngy-KnnlsHa, nov. 80. A gabnatlzlct o hóton búzával igon lanyha volt, mérőnként 10 —16 krral csökkonvo — mig a rozs ára ára folszökkont; árpa kérdés nélkül, kukoríczn félig meddig korostotett; szállítmány csekély.
I''iaczí árak n következők: Busa 84/85, 86, 87/ 88, 80 fontos 4 frt 30-50—70—90 kr. Rozs 79/80, 81, 82 fontos 2 frt 80—80—90 kr. Árpa 70/71, 72, 73 fontos 2 frt 05—70—90 kr. Zab 44, 40, 47 fontos 1 ft 85_90 kr.—2 frt. Ilajdins 70, 71 fontos 2 frt 20— 30 kr. Kukorícza 82, 83 fontos 2 frt 75—80 kr. Bab fohér 4 frt 40—50 kr, kevert 3 frt 70—85 kr. .
Knportvúr, Nov 27. A mai hetivásár, habár a rósz utak és cső miatt kevés tormék »«állítathatott is lecsökkenté az árakat, a mint ezelőtt ogy héttel álltsk. A buza 50 krt esett kílánként. Ab árak igy álltakt Buza, 3 ft 50—76 kr. Rozs 2 ft 50—60 kr. Kukoriosa 2 ft 45—00 kr. Árpa 2 ft. Zab 1 ft 60—70 kr.
A káposzta mogtartjn magas árát; 12—14 ftért lobot százát vonni, cz som a java. Széna mázsája 1 ft 80 krtól 2 ftíg. Uj bor akója 4 ft. (m. p.)
Vesiprétu, Nov. 25. Az agió omelkodésévol emelkedett naponként a gabnaár. Buza p. m. 4 frt 40-42 kr. Rozsé 2 ft 80—90 kr. Kukoriczáé 2 frt 76 -80 kr. Árpa 2 ft 20—30 kr. Zvb 1 ft 90 kr. r. 1.
Lapunk 27. és 29. számaiban „Emborbaráti fölhívás''* következtében, egy polgári család folsogé-léséro begyült adakozások 13 frt o. é. az íllotő családnak kézbcslttottok. ''
18«3-ik ¿vi november hó 25-dn Kaposvárott Somogy vrf rmogye központi segdlyzo bizottmánya resztről Mrfrey Károly ur főispán ö méltósága elnöklete alatt tartott ülds jegyzőkönyvének kivonata.
Felolvastatván a nmtságu magyar királyi holytartó tanácsnak f. é. nov. 18-an kolt 89,271 szám alatti intózvényo, moly által az alföldi ínséggel küzkö-dők részérő ezon megyében begyült tormosztményi adományok eladatni megen-gedtottnek, és az azokért bojött kósf. pénz kívántatik csak minél elébb felküldetni, — melynek folytán főispán ur Ú méltósága folszólltá nz öszves gyülekezetet nz érintő tanácskozásra: mi módon volna logozélszorübb nz eddig begyült tormesstményoket eladni? mely feladott kérdésnek hosszasbb megvitatása után:
Határ oztatott
Fő- és alszolgabiró urak a hozzt^uk o folyó nov. hó utolsó napjáig bezáró-lng begyült tormosztménvokot t> községolöljárói, helybeli lolkészok és más lakosok jolonlótében doczember hó olső napján folmérossék, az arról vezetett felmérési jegyzőkönyvöt minden jolonlévŐkkol aláírassák, és az igy folmórvo talált gabona nomüok monnyiségéről nom szerint olkülönözött kimutatást azonnal Kaposvárrá főispán ur Ó mltságához mulhatlanul boküldjék, hogy abbul n központi bizottmánynál vozotondő főkimutntás olkészltvo a kínt lovö monnyíséggel összo-hangzásba hozassék. ;
Az ily mód kimutatandó gubona raonnyiségböl azon rész, moly nagyobb mennyiségben, nagyobb földbirtokos urak magtáraiban letéve vannak, különösön
1. Csurgón gf Festetics György ur magtárában lovö ... 25 buza —
2. Szigetapátiban Qdcschalchi hg magtárában.....50 „
3. Ilotoson gf Sorasslóh József urnái........30 „
4. B. Szt-Györgyön gf Festetics Tasziló urnái .... 60 „
5. Kétholyon gf Hunyady Józsof urnái.......— „
0. Marczalibán gf Széchenyi Gyula urnálj f......60 „
7. Toponáron gf Festetics l)óncs urnái.......60 „
8. Tarnócxán gf Széchenyi Feroncz urnái......20 „
I 9. Szőesénbon gf Széchenyi Tódor ur magtárában . ... 26 „
10. Mosgón Bledormann urnái..........100 „
11. Szlgotben b. Wenkheim ur magtárában......— » 100
12. Kaposvárott FrcistiUltlcr Antal ur magtárába . ... — „ 100
60 rozs 50 „
500 100 60 20 60
Öszvoson 400 buzu 1020 rozs Kaposvárott u központi bizottmány által 1803. dooz. 15-ón rcggoli 10 órakor a megyeház toromébon előro bocsájtott hirdetmény folytán azonnali kész pénz fizo-tés mellett a legtöbbet Ígérőnek nyilvános árvorés utján oly kikötóssol, hogy a bizottmány sommifélo felelőséget som a minőségre, sora a gabonának további időro ott maradhaUUára nézvo magára nom vállal, — eladatni határoztntik ; ozon árvcrÓB mogkozdóséig, mely a föntebbi magtárak helyiségeínként, ugy a gabona netno szerént az azon helyiségben lovö egész monnyíségro ugyan, do mérői ár szorént fog folytatattni, O mg* főispán úrhoz czimzondő írásbeli zárt ajánlatok (offertok) és a most mondott árvorési mód szerént olfogadtattnak, melyok az illető inngtári helyiségben foglalt gabona nom szóbeli árverezésének bofojozto után azonnal felbontatván, az abban foglalt, én a szóbeli árverezésnél netalán . nagyobb mérői árt igérö ajánlkozó, azon gabona raonnyiségot nz <\jánlott nagyobb árban által vonni köteleztetik. Kikiáltott árnak a piauzí ár mérő szerént vétotni batároztatik.
A fentebb olöszámlált magtárakban levő gabona nomekből az íllotő fő- és nlszolgabíró urak azonnal mustrát boküldoni kötoleztottnok a központi bizottmányhoz, hogy azok a luogyoi jegyzői hivatalban az árvorczéB olött bárki által is a hivatalos óikban mcgszomlólhotők legyenek.
Azon osetro írásbeli t\jánlkozó, ki írásbeli ajánlutához az általa megvenni szándékolt gabona mennyiség árának 10 0/»''j<U készpénzbon csatolni köteleztetik lonno a legtöbb igérö, az általa o szorlnt megvott gabona mennyiség ogész árát ozon árverezési i aptól számítandó 8 napok alatt Kaposvárott a segély-ző központi bizottmánynál lotonnl köteleztetik, molynok lctétolo után egyedül fog részérő nz illető uradalmi tísztokhez szóló kíadhatásí utalvány O mlga által kiszolgáltatni, — ellenkező esofro az ily mód ki nem tízotott gabona monnyíség tij árveréa utján az íllotő ajánlkozó voszélyéro fog oladatnl.
Moly árverezés nomcsak a vármegyében mindon fő-ós alszolgabiró urak által közhírré tétetni, hanom a Zola-Somogyi Közlönybe botétetní, és végre Kanizsa szabadalmas város tanácsának is közhírré tótól cszközléso végett inegkül-dotni batároztatik.
Azon rész pedig, mely nom a fentobb olöszámlált magtárakban létezik,
hanom részint fő- ás nlszolgabíró urak lakhelyein, részint pedig o községi bíróknál vágynak lotévo, a decz. 1-én elküldendő kimutatás szorént nz íllotő fő-ós alszolgabiró urak által a holyszinén, a helybeli lelkész és olöljárók, ugy más lakosok jolonlótóbon előro bocsájtandó hirdetés folytán szinte nyílvánoB árvorés utján eladatni, az árvorczésröl vezetendő jegyzőkönyv nz árverezők és tanuk által aláíratni és abojövor)/lö pénz mennyiség Kaposvárra a központi segélystt bizottmányhoz főispán ur 0 méltóságához czimozvo legfolobb decz. 15-ig kokül-doni rendeltetik. Kiadta Vutakita István h. főjegyző.
Hiraetmény.
Mely szorént Somogy megyo központi bizottmánya által ezennol közhírré tétetik, hogy az alföldi szűkölködők számára adományozott, és következő holyo-
buza rozs
25 60
60 30 60
50 60 20 25 100
50
500 10O 50 20 50
100 100
Wajdit* JtJísef kiadó, lap- nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
kon lovö gabona mennyiség, és pedig:
1. Csurgón gr. Festoiics György ur magtárában. . .
2. Sziget-Apátibnn Odcscolchi berezeg ur magtárában
3. Hetesen gr. Somssloh József ur magtárában . . . . . 4. B.-Szentgyörgyön gr. Festetics Tasziló urnái . .
5. Kétholyon gr. Hunyadi Józsof urnái.....
7. Mnrczaliban gr. S::écsóny Gyula urnái ....
7. Toponáron gr. Festetics Dénos ur magtárában . .
8. Tarnéczán gr. Szécsóny Foronz urnái ....
9. Szöcsénbon gr. Saécsónyí Tódor ur magtárában
10. Mosgón Bíodormann urnái........
11. Szigetben Báró Wenkheim ur magtárában . . .
12. Kaposvárott Froistiidtlor Antal ur magtárában . .
Öszvcsen: . 4(30 K>20 tnórő.
Mérőnként''és holyíségokként, vagy is az ogy holyuégben lovö ogész raonnyi-ség ogy mérő és c szorént Kaposvárott docombor 16-én roggcli 10 órakor a megyeház kis toromébon nyilvános árvorés utján azonnnli készpénz fizotés mellett a logtöbbot Ígérőnek a piaczi árnak kikiáltása mellett fog clárveroztetui.
Moly öszvogro nézvo az árverezés megkezdéséig méltóságos KaposmérŐi Méroy Károly úrhoz Solnogymegye főispánjához az alábbi minta szerint nyitandó lopeosétolt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak helyiségekként, mint azok lorakra léteznek, az ogész venni szándékolt gabona monnyíség ára lO°/o-J,lnoh késs nénzbon az (\jánlathoz leendő csatolása mollott, mely ajánlatok a szóbeli árverés helyiségonkintí harmadszori leütése után felbontatni fogván, az azokl>an foglalt, és a Bzóboli árvorés legmagasb igérotét meghaladó mérőnként! ár olfogadtatlk, az t\jánlóra nézvo kövotkezőnok, kí a lotott lO''/o-linak beszámításával 8 napok alatt az ogész pénzbon kifizotní kötoloztotlk, ós csak önnek teljosltéso után fog részérő az illotő uradalmi tisztokhoz szóló kiadhatási utalvány kiszolgáltatni,— ellenkező csotro a kí nom fízotott gabona öszszeg uj árverés alá fog bocsájtátiífc
Minden holyiségokböl a gabona minták Kaposvárott a megyei jegysöi hivatalban mindonkor megtokinthetök a hivatalos órákban.
A logtöbbot igérö az általa mogvott gabona mennyiséget azon holyiség-bon hol nz lótoz vehotí által az árvorozési jogyzőkönyv kivonatának az Illető uradalom gazdatiszty''óvol loondö felmutatásával, miután a segélyzö központi bizottmány som notahíni tovább szállítást, vngy a minőség és monnyíségro nésve sommifélo fololősségot és szavatosságot vállalni nom fog, som végro a gabona mennyíségnok azon raktárakban, molyekbon jelenlog létesnok a további maradha-tást nom biztosíthatja.
Kaposvárott tottes Somogy vármogyo központi sogélyző bizottmányának novombor hó 26-én 1863, tartott üléséből.
IrétBtoell ajánlat.
Tokintotes Somogy vármegyo központi sogélyző bizottmányának 1863-ik nov. 25-én kelt hírdotményo folytán ozonnol ajánlom és ígérem, hogy (Hetesen gf Somssloh Józsof ur magtárában lovö 30 mérő búzát megveszom, és mérőjéért adok 5 frt 2 krt. — vngy a megyei sogélyző bizottmánytól — nz ogész 400 mérő búzát, és ezer busz mérő rozsot megveszem, adok a búzának mérőjéért 6 frt 2 krt, a rozsnak mérőjéért 4 frt 62 krt.....
Kötclozvén magamat azon csotro, ha oz ajánlatom mint legmagasabb ol-fogadtatni fog, nz egész ezon mennyiség gabonaért a mcit általam ajánlott ár szerént esendő ogész öszveget decz. 15-töl mint árvorozési naptól számítandó 8 napok nlott Kaposvárott a központi sogélyző bizottmánynál, az általam özönnel bánat pénzül ido mellékelt lefizetondö öszvegnok 10 %-ját tovö ... frt ... krt boszámitáaával kifizetni, cllo nkozö osetro lemondván legtöbbet ígérő jogomról. Kolt .... .... ajánlkozó és . . . lakos.
Kívülről: Méltóságos KoposmérŐí Mércy Károly urnák, Somogy vármegyo főispánjának stb. stb. mély tísztolottol. — írásból! ajánlat a kaposvári központi scgélyzÖ bizottmány hirdetése folytán. Kaposvárott.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
szá:n. 1 HM. cloeoiu bor 10-ón.
Ismeretterjesztő kp szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet kOréből.
Megjolen o lap log«Ubb ogy ivon julíus bó l-t«! kozdvo minden hó 1-én 10-ón és 20-án. — Előfizetési ár postán szétküldéssel és helyben há/.hox hordva ogész évre 6 frt. ? félévro 3 frt. Nogyod évro 1 frt 70 kr — Mindon olölizotő a tuliydonos kölcsön könyvtárát nz eddigi fonntálló foltétolok mellett fél úron használhatja. — Nyílt tér e*y Petit sorért 10 kr. — Hirdetésük négy hasábos Potlt sorért 1-ör 7 kr,, 2or 0 kr. és minden további beiktatásért 6 kr. s bélyeg, lejért 30 kr. fizetendő. A beiktatási dlj a n lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagv-Kanizsára} a lai> szellemi tartalmát íllotő közlemények (>cdig, ugy minden lovelek
bórniontvo a szorkesztőségboz küldendők Kaposvárra.
Tudósítás a keleti marhavész ügyében Somogyból.
Novomber hó végével az úgynevezett Hn-laton sarokban uralkodó marhavész kttvotkor.fi állapotban volt.
A legközelebb lefolyt 20 nup alatt, miről o közlönyben tudósítás nem jelent meg, kiterjedést nom nyert a ragály. A baj h korábban meglopett 10 községben ö közill egy uj darabra Bem ragadt. A más ütbon azonban még mindig uralkodik; ámbár a megkezdett istállózás által megkevesbített érintkezés kövotkezésébon a rr-gály sokkol lassabban terjed.
Az utolsó 10 nap alatt vagyis nov. 21-től 30-ig uj botog lett 66, mi a korábbi 29 beteghez számítva az összes botegek számát 104-ro omoli. Ebből meggyógyult 30, elesett 48, lo-Uttetott 2, beteg maradt 24 darab.
Az egész járvány alatt idáig megbotego-dett 1662 darab, miből meggyógyult 340, elhullott 1173, agyonveretott 16, még jelenleg is beteg 24 darab. A marhavészes környéken vagyon míg egészségen marha 3098 darab.
A vész legnagyobb fokban uralkodik Vörs, Főnycd, Sávoly falukban » a maróthi pusatán.
Mig o tájon minden figyelem fordíttatott, hogy n vész tovább terjedéso meggátoltassák, addig ugyan a marozali járásnak alsó sarkán egy uj foousból czipeltetott bo a vész.
l''orog sz.-királyi mészáros Horváthország-ból Kapronozáról vágó mnrliát hajtván — ezok közill egyik fertőzött volt, b mig ez a Bzolgabi-róság tudtára esett, tölo nemcsak a mészárosnak n községi falkábu járó négy darab marhája
betegedett mog — de ezáltal az egész 272 darabból álló falusi nyáj gyanússá tétetvén a bunkó alkalmazásának lehetősége niegszUnt; s h baj tovább terjedésének gátlására nom maradt egyéb hátra mint PorogSz.-Király községnek lehető szoros elzárolása — s nehogy Ilor-váthország- és Slnvoniából, hol a vész közhir szerint több bolyokon uralkodik, még más bolyon is át hozossék — az egész Dráva mentébon az átjárásoknáli őrállá-sok felállítása.
Tán sikerlilend a tél segítségével a ragályt oz ogy helyBÖgro szorítnij— s ott elnyomni.
Baboosáu cgy pár darab marhának megbetegedése — b egynok elhullása alkalmat adott oson hir terjodésdro — hogy a marhavész ott is kiütött; de szoros rendíri s orvosi vizsgálatból kiderlllt, hogy az oleíés és butogodés más szorványos botegsíg következése.
Kolt Kaposvárott 1863. decz. 4-én.
l)r. VISY föorvot.
Jegyzéke
ozon könyör adomány oknak, melyek a szárazság által ínségre jutott alföldiek felsegéléséro 1863. évi oot. hó végqfg befolytak Somogy
megyében." """......
Dőjtös István K.-Újlakról 2 frt. Kaposvári izraelita Ifjúság 14 frt. Kaposvárott volt arab müvé-szok által rondozott előadásból 7 ft 40 kr. Altnamol-lók 46 frt. Apáti 7 frt 20 kr. Oyöngyősmellék 15 ft 10 kr. Hatvan 2 frt 6 kr. M. Lukafn 2 frt 30 kr. Mozsgó 40 frt. Pata 3 frt 20 kr. Szullmány 40 frt. Kpud Vinczo ur Fajszról 60 frt Lengyeltóti község 70 frt 20 kr. Kis-Lak 5 frt Büssü 93 frt 40 kr. Máoz János plébános Fajszról 5 m. rozs. Fájsz község 2 ft 30 kr. Kőröshegy község 4 frt. Ságvár 7 frt 85 kr.
N.-»erény 22frt 90kr. Bábony 10 frt. M.cgyor 50 kr. Killti 52 frt 20 kr. Juth község 6 m. buza. Hzalay Foroncz lelkész M/: m. buza. Ta Illán Lr\|os ur Ádánd-ról 25 m. buza, 25 iu. rozs. Kiss János lelkész 1 m. rozs. Kallós Károly lolkész l m. buza. l''otőc* Foroncz tisztartó I m. buza. Varga kasznár 1 m. buza, 1 m. rozs. .Mészáros Károly *•/: m. rozs. Aduiul község 6 m. rMts. Szabadi község 2 frt 40 kr. Csorna község 10 kr. Pula község 2 m. buza éa 10 kr. Általa község 2 m. buza. Horkes (iálmr Zs. szt Páli la-kósra kiirt pénzbírság 5 frt. Andoca község in. kétszeres és 3 frt SO kr. Zics község 8m. vegyes és 92 kr. Fiad I*4/ m. vogyos és 40 kr. Nágoos 10 in. roz-. Kára 24 /: m. rozs és 14 kr. Miklósi község 3 in. buza, 3*/: m. rozs és 6 frt 80 kr. Kie-Dér 9W/: m. rozs és 4 frt 12 kr. Falu Szemes község 33 kr. Őszöd község 33 kr. ürda község 40 kr. Caohi község 30 kr. Bosnyák Lajos ur 20 m. buza. Kis-Borény község 5 frt. Háoa közs. 5 frt. Öreglak közs. 10 frt. Tót Ovugy község 80 frt Lollo község 61 frt Szöl-lös-Uyörök község 59 frt. Boglár közs. 24 frt 60 kr. Túr község 20 frt. Szalay József ur 2 m. rozs. Ua-más község 44 frt. Visz község 21 frt. Csopel község 40 frt. Teleki község 30 frt. Borasonyi Farkas 1 in. rozs ós l frt, Oállovits Viktor 1 m. buza, Börzsönyi Antal L m. rozs és l frt, Kronekkor Mikié» ,0/: >»• rozs, Lájpczlg István *•/: m. rozs, Berzsenyi Lajos 1 m. rozs. Molnár J., B/: rozs,Látpcaig Jón. 5 m. rozs Nikláról. Kund Vinczo Fiysaról 10m. buza, Zamárdi község 49 frt 10 kr. Endréd község 31 frt 08 kr. Puszi» i*»«um* & f»i. A«Uu.d
3 frt 64 kr. Jákó község 40 frt. Olgo község 50 frt. Csököl község 40 frt. llonósz község 18 frt 50 kr. N.-Atád község 40 frt. Ötvös község 30 frt 70 kr. Kónyi község 13 frt Udvarholy község 40 frt Há-romfa község 15 frt. Vízvár község 20 frt. Bélavár község 16 frt. Taranv község 36 frt. Kis-Korpád község 16 frt 90 kr. Teklafalu község 1"/: m. roze. Kéli falu község 1 m. buza. Ncdeczky Antal ur 6 m. buza és & m. rozs. Az eddig közlőtökkel összesen 7434 frt o. é. és olosógben 2876 p. m. (F. lytatjuk.)
TÁRCZA.
Fala ós varos.
(Ch. H.—nak.)
Jó barátom 1 azt irod, hogy Csak „falun" jó még az óíot, — Városokban Udvo oltUnt, Es aománcza sommlvé lott.
Óh no uézd a városokban Oly sötétnek a világot A minőnok a csalódás Bokrain át nésve látod.
Lásd I e bokrok oly sötétek A minő a szív kosorvo Moly oaalódott 1 s városokra Van sötétlő árnya votvo.
Városon is van nomes szív Moly szíveddel összedobban, I^ángol a nagy és dicsőért Kedvbon ugy — mint fajdalomban.
Városon ia vannak leikok Molyok mindon gondolata Jobb jövőre tottro készon Vár, mig Isten azt megadja.
Városon is vannak, a kik Oondolatban, érzolombon Egyesülnek... ogy öröm s bú Könyo fénylik a aaomökben.
Nincs kifostvo minden arci ott, Vannak tissta égi képek »». Szüa szomérom az, mi r^jok Szpnt sugárral égi fényt vet.
A tudósnak — hogyha az 1 — uincs Képén gőg, so dacz — so lárva. i. Homlokán nagy oszmo fénylik Uj világot esdvo — várva.
Mórt tagadjam V jól tudom, van Városoknak is salakja... Több az ombor, érthető hát: Több is annak ott az alja.
Ah do hidd, a rut salakból Van kiválva szép aranyja — S hogyha számra nom ? do boosro A salakját túlhaladja.
S hidd ol, az so mind arany — mi A falukban annak látszik... Szüzpalástba öltözötten Gyakran a bUn alja látszik.
Érdo koknok a falukban Som hiányzik vad csatája... Eb az érdom a jutalmat Mindoniktöl ott se várja.
A barátság sokszor ott is Méz — a molybo van takarva Rút köbölnek átka, mérgo... Van sziv ott is törvo, csalva 1
Városokhoz vagy falukhos Szép — nomes — nagy nincs lokötvo.., >ak koresd, fel is találod rí ugy — mint pór körökbe''.
8
Vorhot a szív áldva égőn Durva szűrben és biborban ... Lásd: arany nem csak salakban — Ebből már kiégvo is van 1
PAP OÁBOR.
Kaposvári színház.
Mint utóbbi számunkban ígérők visszatérünk a novomber 21-ki olőadásra, illetőleg az azon oatót kolloiuoson kitöltött darabra.
Midőn ugyancsak legutóbbi számunkban közlött hitvallásunkat a körül nyilatkoztattuk volna, mily visaonyban áll és koll állani lapunknak provlnoziális a igy holylérdokU lapnak r% művészet és közönség között anélkül, hogy magunkat aftosofáknak tartanék, anélkül, hogy szinbirálataiiikkal akár a „Hamburgi-scho Dramaturgio" akár a „Kritikai Lapok" mollé kívánnánk állani, ismétolvo kiomoljuk azt mikép a sok toondők kögt szollcmi munkásságunk egyik főiránya: a mülzlés körüli oszmék tisztázása átalában, különösen pedig és conoroto az egyes müvekben ész-lolt szépségek vagy hiányok küoiöléso, s az ezekbŐli olvonás által, ar. egyedüli szépészeti törvényekhez! visszatérítés és özeknek nomosak a inUvilág do innen a társadalmi élotbei átszivárogtatása, s igy azon kös-votlon szollomi hatás ozélunk,molyol minden lapnak — ha olvokot határozottan vall — olvasóira hatni koll, onélkül élotének sommi értelme so lóvén.
Mint mi, ugy olvasóink is tudiák élvezni a szé-pot, jót, nemost; az velünk együtt bírnak amaz adománnyal azokat folfogni, s felfogva az abból származó érzotoket kedélyükhöz bocsátani. Do érzékoiuk b így érzotoínk ia gyakorta csalnak, s lay az elme midőn az érzolom itéloto alá kerül nem ritkán tévútra vozottotvén hamisan ítél, a ha ozt a szépmüvészot bizalmában teszi, álizlésben nyilatkozik, mi az ízlésl oritíoa hiányára mutatna.
Valamint mogitéljük mindennapi életünkben mindazt mi körülünk él és általunk létesül ha csáli-rányos-o, ugy mi a művészetben kívánunk bizonyos eritioismust molynok tüzén átbocsátva a tárgyakat meglássuk kiállják-o a próbát, hogyha igon. ugy ásókat foltétlenül mttvéaaieknok elfogadhassuk.
E hitvallásunk mellott védiratoskodni nem akarunk, csak annyit kivánunk még megjegyezni, hogy ozon oritíoísmus — bár keserű kenjér s nom utoséli
160
4
Haladjunk 8 haladva javítsunk!
~ , ÍMUW »
8 fl.ivíi (''•»Vh''-ÍTy ''''Si* cr tenne ¡« mAr
VÖKÖSMABTY.
í.
teili -Knnizsn, ltfti3. no%-. 27. — (halódunk, uraim, lm nzt hiszszflk : hogy a polgárosodd» oly sok ágazatit küzdteréu a kívánt mórfokot sujtAsos handabAiidáskodásunk vagy s r. épolgő szcmhunyá-sunk utján is niegüthotjttk.
''EHiorúl» «jkló''tan as önjtetler. hazafi-érzelem, miiHWi t!i|m»2tahii kénytelen: miként nolu zülnek ö»i A tok gyanánt a régi mulasztások szomorú következményűi megváltozott hazai viszonyaink közepett még elsőrangú magyar községeinkro is !
„Igaz mondás, még nem mcgszólás." Vidéki közlönynek nem lehet szentebb föladata: mint a társadalmi mozzanatokat a helyi érdekek követel moi szeré nt, az ogyotc-mcB haladás józan irányzatban lobogó zászlója alatt egyesíteni; mert ily egyesi-tón nélkül egymást félre — vagy meg nom értvén, teendőink tömkelegéből ki nom bontakozhatunk.
No zúgjunk tehát közlönyünk ellen, ha biztos ujj mutatások által koronként ügyel-mestot a tArsadalmi ferdcségökre. Az ily lovagias módon történt féasokszellőxtotéa alkalmával nyert benyomásokat vegyük társadalmi érottségot tanúsító nyugodt kedélylyol.
Nincs roudén uraim a* : hogy lámpagyuj-togatóinkat a holdjárására sonki som figyel mostoti. Nézzünk csak komolyabban őzen kicsinységnek látszó mulasztás szeme közé, s látni fogjuk: mily sok alkalmas anyag rojlik benne a k on k o 1 y h in t é s ro.
Igás, nogy a közügyek gyakorlati kezelésében ar. illat« tényosők gyakran nem kérdik azt: vájjon a kivitol a maga eredményeiben a nagy közönségnek tclAzik-u vugy uem V do még is tanácsosit, a hol csak lehot, i>odig sokszor lobot ám, csak őszintén akarjuk, a kivitel eredményeit a k ös v é 1 o m é n y n y o l ö s s z h a 11 g z A s b a hozni.
Kivilágit''isl jolou rendszerünk mollett a lámpák HMsporitáMára, mint monda .i szokAs, gatyás uol-gArfoleink aligha szavaznának, nem mintha a
SolgAri művelődés ama nőmében nyilvánuló r^ínoso-.''Isnak T.igy r. v i i Ag o s s A g n a k konok áiogYO-tői lennének, fölfogásuk sokkal józanabb; hanoin mvrt n kosolés gyarlóságai m i . 11 a kivi» lágitAs jótékonyságát nöm tapaszt alti » ij i, k.
Ha az utczai kivIlAgitAst helyi érdokoink Kznrént vetjük a megfontolás mórlegéro, egyssorüon oda nyilatkozhatunk: miszerént kivilágításunk esti tt—1U órAn tul csak fényűzés, ilyenkor mAr az utczák teljoson néptelenek, sőt még az emeletes lakok Ablakai is rondosen elsötétednek. — Alkonyatkor tór haza as úgynevezett na|uizámOB munkájáról, alkonyatkor lóttat futtat a kézműves és számtalan családfő ezért-nzért ide-oda, alkonyatkor járnak a barát- s rokonkör, az egylot, kaszinó s nagyrészt a kAvéhAzAk látogatói is.
Atnd" té U »1 k ony a t un k li-7n óra közt a hol.ltotto körül, midöo csak $ óra fi.Ié hinti reánk amAz égi test szumlu világát, a l impikat pedig ar. illető Hrlo boBzantótokarékoBságánál fogva a* alkonyati pár sötét órára meg nem gytU^/k, a járó-kelőkre nézvo a czőlöpök, lépcsősetek, nyilt árkok m csatornák miatt valóban voszftlyos.-— Miért no gyújthatná meg a hold feljöveteléig pár órára as a lámpaszolga lámpáinkat, s miért no olthatná el, lm a világító anyagot a holdjArása asorént kimérni nom tudja, annak ideién tisztes gazdálkodásból azokat? Megteheti bizony mindezt.....
csak az illót« tényezők a közügy o nemének érdoké-ben 80 tartsák részökről oly kellomotlen valaminők az orélyos boavatkozástl VAJTI.
Nóh&ny szó, a magyar nyomdászat érdekében.
Azon meggyőződéstől indíttatva, hogy szavaim ! nem hangzanak el a pusztában, bátorkodtam tollat fogni, szakmánk — a nyomdászat — érdekében, b élo-temben először a nyilvánosság oló lépni — mogvoBz-togotliotlen biróul liiván fel a közvéloményt. Igou, mindazon szögletességük, morális éa matoriálís hátrányok, melyek a nyomdászat müvÓBzl életébon clőfor-dulnak egyedül, csupán s kivétoloBon caak a müvéazi közvélomény s az obből kifolyó nézotok s itélot által Bimithatók, ogyougethotők ki — s orvosolhatók a bajok, molyok különben gyógylthatlanoknak tartatnak.
Hogy mik legyonok ezok, nom tartozik ugyan ido — do mollékoaon érinteni fogom azt. I Tény az, hogy ml magyar nyomdáazok a müvé-szot fejlődése fokán — szomben a külfölddel, igen alant állunk — o mellott nom sok kedvet mutatunk a haladásra, a ml igen egyszerű, midőn ninca buzdító szó, bátorító példa; egyszóval hibázik a testből a lólok.
Ehhez járul még az is — hogy a nyomdászAt nálunk mint müvéazot nem igou rospeotáltAtik, a van rá eaot, hogy caupán mint AnyAgi koroBoti ág üzotik — aokszor Avatatlanok által Í8. Nom lobot ily körülmények közt csudálni azt, hogy a mit a nagyobb rész tud, az nom más — mint csekély technikai ügyesség, művészi tökély és zamat nélkül. Viszonyulván ezon AllítAsom ugy, mint 0, 10-hez.
Mert liAr vannak egyes kívétolok, do ozok ol-vcsznok a sok között, vagy is inkAbb ószrovétlonül maradnak. Tagadhatlan, miként az ipar egy Aga som kénytdon oly sok akadályokkal küzdoni — mint épen os, a bár nagyrészt legyőzi is AxokAt, do bízo-nyo8 korlátokat mégsom bír lorontani, melyek a mü-vószot fejlődését csak annyiban gátolják, a mennyiben a sajtó irányát szaliAlyozzAk; mi szinto nom lonno baj, ha G u 11 ú n b u r g oltárán éguu — áldozat tűz.
lift a divat s más sokfélében tudjuk a külföldöt utánozni, miért no útAnoznók ml nyomdászok abban, a in! létünket biztosítja, s a társadalomban tisztes Állást foglalunk ol általa. A külföldi, különösen a nó-mot nyomdáBZAt érdokei egy szaklap Által kópvisol-vék, b ennek köszöni omelkodését; miért nom tohot-nők ozt mi? kik Aránylag kedvezőbb (?) anyagi holy-zotbon vagyunk, s azon Áldoz t melyet tennénk, dósán fogna kamatozni.
Valrmint az ugar nom torom souuuit, ugy a roaz-«/.ni mivolt föld is silAny tormést lioaL kttAftó munka vas bkorgalommal párosulva, terem édes gyümölcsöket; mi pedig ettől legjobban fotózunk, borzasztónak tetszvén előttünk még a gondola'' Íb, ilyeemibo kezdeni h ez nem bátortalanság, do azon fél meggyőződés, hogy mihfdyt kilépünk a sorompóbw, azonnal legyőzetünk — és ezen véleményt az önzés igen is hasznAru tudja fordítani, bilincsekbe vorvón a tcstot, hogy a lAncz nohézaége s a börtön nyirkos lege tótlenné tegyek a szollomot, olvovén annak ruganyosságát. — Legyen tehát közöttünk egyetértés, képozzük magunkat szakértő lyomdászokká — s nom lesznek a legjövedelmezőbb állások Idögenekkol botöltvej vá-laszszunk egy szigorú bírót — a közvéloményt, s cz mogfogja büntetni mindazon kihágásokat a önkényt — molyok a nyomdászatot lealacsonyítják, s a jogos követelést háttérbo ssoritiák; hogy pedig as igo testté legyen, alapítsunk egy 8a«kkUxlöi«yt t
Ez''logyon Bzakélotünkbon felmorülő kihágások, s hátrányok felfodezőjo » azoknak büntörvenyszóko (Kehmgeríoht.) Szellemi tápla — a uiüvészot ápolója, s ajándékozója azon büszko öntudatnak, hogy mi kötelességünknek, mennyire tőlünk tolt, olegettettünk.
Azon előnyök, molyoket ogy ily szaklap nyújtana, incgbccsülhototlonok lennének. —• Mert tudnunk koll legelőször azt, hogy mi nyomdászok vagyunk — ób hogy mily állást foglal ol a társadalomban a nyomdász 1 1 la mi a művész névro jogot tartunk, illő, hogy o, inkább szcllomi mint anyagi foglalkox s szükségelte igényeknek megfololjünk; váljon incgfololOnk-e mi? én azt mondom, hogy nom; mort: a nyomdás»-nnk tudományos képzettség- és nyoW-iBinorotoinok koll lonnio, vau nálunk ( igen, száz között tiznok, azok is a régi világból valók — mikor még typographusok voltunk, és nom kompac-tor mfy''sztor- és logényok. #) Ezon loalacsonyltásnak nem azon kör szakavatatlansága, molybon élünk — do 8<\ját magunk vagyunk okai. Úristen I lohot-e oz máskép? mikor a most felvott nyomdásr.tanulók kétharmada a nyomdában tanul olviysni, Így igen tormé-szotea dolog, hogy kevés nyomdászt mogillotő mü-voltségü s jó magyar szedőnk vau, — ozt leginkább» magyar lapirodalom érzi — több oly ogyénoket tudnék megnevezni, kik egy szót som tudnak magyarul mégis magyar lapot, vagy munkát szodnok. Tossék aztán az ily flótás corrocturAjAt megnézni, a sok hibától nem látni a betűket — mi ezt münyclvon Land-karto (még nincaonok magyar műkifojozésoink) no-vozzük.
No kornsatoljn ezt tőlünk sonki irigyaégnok, mi uem irigyoljük a bejött idogonok keresetét — ez nom fekszik a magyar természetében, do azt Akisnomzoti gyongeségot csak mindönki mogfogja bocsátani, hogy ha mi magyarok, ¡dohosa—minálunk, bi\ját hazAnk-ban, az elsőséget fenn akarjuk magunknak tartani.
Nomkülönbon, Bsodőket vAgy nyomókat Bzük-ségolő fővAroai ós vidéki princzipálisok, o lapok utján legbiztosabban kaphatnának szakértő b ügyes nyomdászokat.
Do térjünk moBt a — ha — loondő lap tArtal-niA- s alakjára : a mi a tartalmát illetné, az magától
") llo/y 01 így v»n, mt a nrortacsiin lrgjobbnn jrnsük, « f.\ja:on fí)(xi''ltnottcusfg, turljr. l Illett«!"¡wlt. Aran/o»*/.
okoskodások közego— Áldásos lőhet ott az irodalom-ra ugy, mint magára a társadalmi élotro, hol a komoly múzsákat nom konyores kusarak mögül ougedjűk ki áltozni hanem komolyságukkal, nyugodtan az ulmo nyelvén beszélni.
Igaz, hogy a szenvedélyektől sokat lehet tanulni. do mi uiégín nom a sziv hanem nz ítélő hideg ó*/.töí kívánunk oktuttatni, mely ha néha bicsaklik ¡8 —- nem hibázhat annyit, hogy más clmo ismét helyre no hozhassa, míg n szenvedély legtöblwizör, hft nom mindenkor — ront.
Do térjünk tárgyunkra, tudniillik Dobsa Lajos & folv. irt, tragoodiáliak csimeott V. Lászlójára.
A Hunyady és Csilléi párt viszályait ha jól emlékesünk irodalmunkban ötfélokép dolgoztAk fel. Egy régi k^siratra emlékesünk ugyanis Anélkül, hogy szersőjét tudnók o pillanatban megnevesni; fclhasznAlta hazai történelmünk os oplsodjait Kisfaludy Sándor „Hunyady János" drámájában; to-vúbbá k< Bzorus Vörösmartynk at,Csilleiek és Hunyadiak" cziiuű drámájában; nef^jrodszer találkozunk az operában tigyAnusak Vörösmarty nyomán készítve u livrottót; végro Dobsa jolon darabjában.
Leszámítva as olsőt, s as operai szövegűt Dobsa két konzoroHsal marnd o küzdtéren.
Itt azonban ismét Kisfaludy Sándor Hunyady-ját ügyeimen kívül kell hagynunk miután annak mo-
Itunyady belgrAdi csatájával végződvén csak ia addig törjed s nem Is toklnthoHÜk egyébbnok mint a nagy bős dramatizált AjiOthcoaiBának. A valódi tra-gicum. tudjuk történelmünkből, Hunyady János ha-lálAval kezdődik, midőn as apa ollonaégei gyűlöletüket u Hunyady családra Atvi vén, gyalázatos ármányaikkal oda viszik az ifjú ób gyönge királyt, hogy maga vesztére I^lsslót lofejestoti s Mátyást foglyul magával I''rágába viszi.«''
Sokat és nagy olőaeoretottel a tárgyhoz irnak o korról, s oson ármányos kflzdolmekről történetíróink, s mint láttuk maga A trAgicus múzsa is sokat foglal-kotik volo, s \igy ldtsr.ík, hogy osolckvényoí p«"Ag-
inasisát, a régi jó és gyAkran nom ssorosAn a tárgyhoz tartozó opisodokban ollwszélő Feszlorből veszi.
Nincs is nekünk oz ellen Semmi kifogásunk, mort a lángésznek mindegy akár találja tárgyát öt sorban loirva,— mivel toromtő or<^jo tud indokolni; akár pedig olvassa azt a régi lomtárakban feledett hosszadalmas krónikákból; neki olég, ha a cselek vényt tudjA és meséjét Imbár nom szoros történelmi hÜBÓg-gol, maga alkotta csolokvényekkel indokolva kiviszi. Es mi még a történelmi ígAZság rovására is megtapsoljuk, mort ha a főcsolokméuyt ugy adta do annak mikónti törtonhotőségéta lohotösógot nokünk a lélok-tan szabályai szorént kétségtelonnó s hihetővé teszi, mint költő mogoldottA föladatát, s koszorúzzuk művéért; különben jobbak lonnének a száraz habár vorabo öntött krónikák mint maga a drámai költo-mény, vagy jobban a párbeszédbe szedett történelem is drama leondno.
így találta Kisfaludy Sándor mint magA mog-valja a tárgyAt Holtai ós Fcaslorbon, igy indult különösen VörÖBniArty majdnem Sbakspoarei lélekkel EosBler után.
Dobsának mlndamellott, hogy előzői voltak h darabján Kosslor tanulmányozása látszik, még is no-hezobb volt as egyengotett uton baladni, épon azért mort előzői voltak kiket jól iaraort, b ba nom csalódunk legjobban Vörösmartyt.
Nehéz lohotott pedig utjA azért mort a plágiumot korülnio kellett, s még is ugyanazon személye-kot hassnálva Vörösmartyval, do ugyanazon szonvo-dólyoket ogymássall összeütközésben tartva, különös díszére válik találékonyságánAk, hogy szorgosan kerülte azokat a VörösmArty dArabjábani situatiókkal hasonlóba hozni, tudván raikép „hasonló sítuatiók hasonló tragoodlákat képesnek."
így például Konow Ágnest Hunyady LászlóbA teszi szoroliuessé, e nőt majdnem darabjának doua maohinájA emelvén, ezzel menti meg Czillottől llti-nyadyt, ezzel biztosltja a királyai a Hunyady fi lkat, végre őzzel boszulja meg Lászlót. Dobsánál föaze-
mélylyó emelkedik o nö mint a Osillol és Gara közti gyűlölség közvütíUy«, mint a kii>ngcszto|és és boszu-lAs angyala, ő Dobsánál szoroaan a fő cselukvény eszközo.
Vörösma. ívnál episodiüiis alak, — Kisfaludy-nál énen olmosMlk. — Vörösmarty Őt szerelmében csalatkozott b oz alapon olkcsorodésóbuti bukott nö-nok festi, oz viszi arra, hogy legyen a király ágyasa, do mindon bofolyás nélkül a királyra, ö Hunyady Lászlót nem, s csak a királyt szereti.
Megjogyzom röviden, hogy Vörösmartynál atragi-tóum Czilloi bukása mig Dobsánál a királynék két-BÓgbeosott halála. Mindkottőbon a bUunok büntotéso az alapeszmo. Eb igy igen világos uz, miért kollott Dobsának kitorjosztvén a trngícumot Iiászló lefojoz-totósón tul a király mcgboszulásáig, Konow Agnost fő-jollommé alakítni.
Mindamellett felotto nohés volt ogyrészt Ronow ÁgnoB Hunyady iránti szorelménok indokolása, másrészt a hasonló situatio kikerülése, oz utóbbi mivol már olőttünk foküdt a olassíous póldánv Vörösmartytól. ^ J
Vagy ol kellott hagyni Konow Ágnest dArabjá-l>ól, do okkor ha csAk a hiBtoriAllag gyanúba fogott llookyzanát nom használja, a mérgezés utolsó jelenete h igy a trAgicus kifejlés olosik ; vagy felhasználja Ronov Ágnest mint raollékszomólyt s akkor már epi-sodlcussá válván inkább követi Vörösmartyt; vagy végkép cl kellott Volaa hagynia, hogy hasonló situa-tiot no toromtsen Vörösmartyval, milyennek ínég a lelki állapotra nézvo is találjuk a Vörösmartyóval, ha Dobsa II-ik felv. 6. Jolonósót a Vörö»marty III. felvonása végjolenósóvef ogybovctj ük-
Ez az Ágnes asszony vagy leány -- mort nom tudjuk, podíg tudva est, tragiooiniousal>bá válhatnék''. — Kissé lélektaniatlanul kövotkozotlon személynok tűnik fel olőttünk, különösön midőn igy bőszéi: „Felleltem hogy clvcszitBmn öt" (I. felv. 4. jol.) b ugyanitt később felkiált ,,0h mért nom találkoztam volo akkor midőn még ártatlan valók, szerettem vol-
értetődik, hogy eaiipán a nyomdászat köréből, múltjából —jolonóhttl volna veendő j anyag m-m fog hí-ányznni, a mi pociig a feldolgozást illoti, ugyhíszom találkozandnak oly nyomdászok — kik nemcsak bo-tükot szedni, do szakboli értokozésokct is fognak írni tudni.
Alakját íllotölog, 4-cdrét c«iuo8 kiállítással ma-gyar-némot nyolvon (miután hazánkban a hcnszülött nyomdászok nagyobb rószo német ajkú, dc ezáltal a külföldiekkel is összeköttetésbe jöhetnénk) minden 16 nap egy íven mogjelonvo. — llogy pedig nélkülözés nélkül lohcBBon o lapot tartani még azoknak íb, a kik azükobb anyagi helyzet közt vannak — olöfizotósi ára a körülmények szorént a legolcsóbb leondne, uoiu levén oz spooulativ vállalat.
Hogy pedig o vállalat ólotbo lóphossoii, pártolásra van szükség, mi ügyszorotot mellett könnyön elérhető; mórt: vogyük, hogy Magyarországban mintegy 08 nyomda van a körülbelül 800—1(X)0 nyomdász — ha tehát a Budapesten létező 280 nyomdász közül csak 100 is elöfizot (pedig oz lehetséges,) b a tirztelt főnökök if fogják pártolni, ugyszinto a vidékről íb vagy 100 olöíizotö lesz, Erdélyből b Bécsből szinto várhatunk BO-Otj 260 olöfizető leelőzhetné a lap anya-
Si kiállítását, a mi pedig a szollomi munkások díját lotí, azok logszobb jutalma logyon az olismorós ób azon öntudat, nogy mint hazafiak ós művészek megtették kötoloBségökot.
A pénzok kozolőjoül valamolyik t. pesti nyom-daügyvozotő kórotnék fol, a lapban közzétott nyilvános számadás mollott: a mely nyomdában a lap nyo-rnattatnék ls. — A szorkosztö d^a, a körülmények szorént határoztatnék meg.
Végro! nózotoím holyes- vagy helytclonségót a szakértő t. olvasó bírálatára bízom, s ha hibáztam — vagy roszak Indokaim, BzlvoBon olfog^ dom a figyelmeztetést b czáfulatut. Must pedig a moindászok szokott /olköszöntésévol búcsúdon ol t. ügy társaim- s más olvasóimtól:
Ibtteii áld meg a iuftvésxctct!
E|jen n hasa I
ARANYOSSY LAJOS.
X. Nyilt levél
IVagy-KanlsH« váron képvinelo testületéhez.
(A közrondószot ügyé bon.)
Azt mondám „IX. lovolemben." mlszerént a kiíz-ogÓBzaégi ügy védolmo azínto a közrondoBzcté. Es ngy íh kell lennie, mert minden amhi<r már természeténél fogva fejt ki maga védőimére annyi erőt ób igyokozotet, a mennyi olegondő annak tanúsítására, hogy szoroti ogészségét és élotét; azt tartván Bzegé-nyo én gazdaga: „mit használ ott a kínos, hol ogószBÓg ninosl" Máskép van a dolog, hol az egészség és az életbiztonsága általános bántalom-ban, 8 voiizélybon forog. Itt a hatóság tcBzí magáévá az ügyet, mert egyesek soha som fejthetnek ki any-nyi és oly tohotBÓgot, a mennyi ób a minő szükaégol-tetik a kellő ogészsóg- és életbiztonsága I. ''yro Aliit-táflára.
Nagyon jól tudjuk azt, hogy minden rordezett községbon a közegészségí ügynek vozényloto a köz- ]
na ugy, mint omber nem volt o földön 1" Ezt mind Hunyadyra bőszéiI, pedig elmondja már elébb, hogy Hunyady vadászaton menté meg életét, így találkozott volo, csak rajta ftlggött öt szorotni habár nom Ismorto ls Hunyodyt — mort a szerelem nom gondol ozzol — ha pedig szorotte az ísmerotlont nagyon könnyű lohotott szorolmo, mivel a királynak adta át magát, moly állapotját ö inoga ls nyomorúságnak no-vezí. Hasonló subrettokékro azt mondja a magyar ombor ,,könnyű Katót tánezra vinni." Sorsában nom vesz részt szivünk, s így az anagnorisis az I.folv. 8. jolonotében léloktanl érdekéből folctto voszt.
Egyóbb személyei a darabnak — hogy hoszsza-dalmasak no legyünk — Gara. Szilágyi szépen kidomborodó alakok, míg líunyoay kovésbbé, a király podíg miydrtom a 4-lk felvonás végolg possiv, s csak az 6-ik folvonáslxxn van erőtoMos vonásokban ocsotol-vo, csak az kár, hogy rofloxlókra ad alkalmat.
Ilyen a Czilloi meggyilkolásának jolonoto is.
Csokély anachronlsmus is üti mog fŰloinkot, midőn a 2-lk felv. 4. jolonotébon Szilágyi öszszebi-! ván a nomosokot Hunyady Lászlónak lovolót boszu-san közibök veti, b ozok egyhangúlag kérdik „mi oz magyarázd mog?" Tollát Hunyadynak cdlnoivoli kiliékülésót még nom tui\ják, n orro rögtön jő Ronow Agnos lovag öltözetben hozván Gsilleinok Branko-vícskoz irt áruló lovolót, moly kézről kézre járván Bodót, az egyik nemest arra fakasztja „és éjien a kibékülés napján ?"
Erro azt fololhotnl: hiszon ott volt llunyedy levelű közéjük vetvo láthatták abból, hogy ő kibékült. Iga*. De ml nom tudjuk ogész bizonysággal olvaBák-o azok Hunyady levelét, pedig azt tudnunk kellene, mort a szommil látottat hiszszüka színpadon egyedül h ha valamit hozzá koll képzelnünk a cso-lokvénybez, ugy ml a költő tisztébe vágunk holott neki kell képzolö orönkot ogÓBzen elfoglalni.
Elolvastuk o tnlívot mert egyszori hallás és látásik nom hiszünk. S mit odditf tartózkodtunk kimondani, most folismortük, hogy o mű sziunadi hatást tűz ki czéltil, mi a sok, gyakran motiválható in-
4 101 §>
rendészeté, ennek folytán az ón véleményes javaslatom oda járul, hogy városunkban is csak a közron-rondészetnek köréhez tartozzék ez.
Egészség, élőt, biztonság oly olvál-hatlan bárom kellék, mint az atya, fiu és szontlélok egy személyben. Fontos ügvok, mort még az utolsó féreg, a lognyomorultabb koldus, az elhízott dúsgaz-dag íb egészsége b éloto biztonságáért imádkozik.
b) Közegészségí Ügyokbon.
A közrondészotot igy koll órtslmoznüuk. Kötolozvo van minden háztulajdonos a házkörébon lovö éltotö légnek tisztán tartására, o szorént tiltassók minden oly foglalkozás, gyártmányozás, moly a légnok rontására hat. Ebből következik, hogy a szemet, a sülyosztö vormek, trágyagödrök vagy of-fodhotö térro szorítassanak. vagy távol a lakszobáktól. Szoros kötolossógo pedig a házfelügyelőnek az. hogy özek időről ídőro annak idojéSon ób módjával kitakarltassanak, nohogy a kipárolgás ártalmára logyon a tiszta, ogészségos légnek, s így az ombornek.
Tiltasaók o szorént továbbá az utczáknnk, a közteroknok oltisztátalanltása bárminő tisztátalan térgygyal ÍB- No logyon szabad o szorént a házban kéznél lovö szomotot, moBlékot, do bármi más cfélo holmit is azért az utczára önteni, folyatni, hogy a ház, udvar, kort, vagy akármífólo házrészlot is tisztán tartathassók. Felfogó odónyok vagy vormok, boltozott — elvezető csatornák logyenok.
Ho vógik Járjuk az utczákat, bizonyára sok oly utczai tisztátalanságra találunk, molyok logkovosbó som bélyegeik tisztaságra törekvő igyokozotüukot. A piaoz hónapok liOBzszat nom lát soprüt, a gyümölcs-rnag mint kápszli ugy plttog-pattog a láb alatt s nom is fogyna ol mind ez soha. ha csak az utczán kalandozó, ugy szólván gazdátlan disznók fol nom onnók, vagy a förgoteg nem ragadná magával. És hány ház van, molyböl a trágyáié ugy folyik ki, mint patak ossö után stb. Nem szemrehányás oz, hanem való s tény. Hogy ezon állításomat annál inkább bebizonyíthassam, említésbe hozom ezúttal a város tanácsa által a tisztaság védőimére hozott s nyomtatásban kibocsátott kövotkozö, do fülhogyro som vottronc totót.
Tisztasági Sxabályok,
mollyok Nagy Kanizsa város tanácsosa által folyó 1863. évi April hó 20-án tartott ülésében o következendőkben állopittottak meg, ugyan is :
1-Bzőr. Mhulon fogadós, úruszállíttó, koroskodö, ugy azok is, kiknek házaik ób boltjaik előtt porté-tékák, vagy más olly tárgyak lerakatnak, moly-lvoknok lerakásával a'' nyilvános utczán, Bzomét oko*.IA1íWv \zf ínindmikor a lorakás munkájának bo. :.'' ií oltlsztíttai''nl kOtolos löszön, ellen-kcuC 1 forint pongörobüutut-totik. llasonlólag
2-szor az is, aki a járdákon, v agy boltok olötti tó-rokon Üres portékás ládákat, vagy más cgyébb eladási tárgyakat kirak.
3-szor. Két forint pongő büntetés mellett tilalmaztatik mindenkinek az istállókbúi az ut-»•.zár* gauéjló-osatornákat kivozotni, ugy a házakbúi, bol tok búi, és kortokbül szomotot az utczára k»"otni.
—»»«i in m i« i inu i i i ■ im ■mi II i ■ mi i | ll l .l
struotióból világos, amint örültünk ogyrószt a nyelvezet tömörségének » u-darab ooconoraii(jának, ugy másrészt olvasás után Situatíons-Skizzót véltünk forgatni kozünkbon, sok jclonésekbcn.
A nagy dramaturgoknál sokszor nom tudjuk ül-o vagy tórdol a Bzeroély, do am!nt a Bzonvcdóly hangjai átrozgoucí izí inkon, a felköltött kópzolom még ai; olvasásnál is''^ íldial alakokat mozgat előttünk.
így mint előttünk fekszik nem domborítjuk az alakot. Azt hiszem / a kópzolő olőtt ott áll
az alak, lát, > ha'' ;;Vy. - do Annak helyzetű annyi-* ragadja, hfröjí; uiasztíkai akarván lonni, az alak esetlegességeit rajio\jr/,";. a lólok mélyéro nom marad idője. Ás ilyen wüveszot közöl jár a Tiparographiához — a tormtszot utánzásához. Csak korossük fol a lélek aknáit onnan hozzuk fol a szonvcdóly szavait s azonnal kidomborodnak alakjaink, hogy való ogyo-dokké logyono*«. •
Fogy t-t áoumot képzolhossUnk a seonvodélyt olőro ■ dnt f&iVhyozŐt koll foltonnünk, a szonvedély-nek \ xlig saját nyclvo van, s logyon bór a nyelvesot bármir.y szabíílyszorü, szép, rtthmusos, ha bolölo a
SatboBz hiányaik nom lépdelhot olég orővol a tragoo-ia lóf;!- őrébe. E pathosz kizár mindem olboszélést a csel« v ..-.tyböl, o pathosz maga akar a jollombon érvény« nini, azert ha ogy alak albeszéli mit érez, mi olb''^zszük neki szogénynok, do nom látjuk; pedig látni is akarjuk azt még pedig tovékenység által; különben ha csak elbeszéli lolko mozzanait, okvotlon csak álpáthoBzszal teheti. Azt vettük észro podig több helyen^ hogy a szonvodólv nom 8i\ját jogyoit liaBz-nálja. A haíyokot kimutathatnék, de olég logyon Ágnest és V. Lászlót figyolombe tdánlani.
Egyik főolőnyo a darabnak azon ooconomia, mit a színfalak titkait ismerhető jolos tehetségű szerzőtől várhatánk, b e részben afranozia drámáknak mit som enged, — Jolos tohotségünok mondtuk szerzőt, b ezen as előzmények után no ütközzék meg aa olvasó -— mort bisony mi sonkiuek som akarunk totazologni, de as ^''yat himezés nélkül kimondjuk, s utóbbi ál-
4-sr.or. A konyhákban ösz vegyül ni szokott mosadék víznek, ugy a festőknél, ób gyárosoknál a tisztátalan, és festő viznok nz utczára váló kiöntéso 1 forint pongŐ büntetés alatt tilalmaz« tátik.
6-azör. Minden háztulajdonos olly szoglotokot, a hol a házak körül vízelöholyok léteznek, azokat doszkákkal olkorítvo booslnáltatní köteles lószen, ugy hasonlag bármolly döglött állatnak az utczára való kidobása 30 kr. po n gő v o I léazcn büntotondŐ.
Ó-szőr. Minden háztulajdonos l uongö forint bű n totós alatt kötoleztotik kapuját nyári havakban 10 órakor, télioklion p«dig 0 órakor bezárni.
Molly rondszabályok f. évi MaJtis hó l-jén ólotbo lép-totondők lesznek. Kolt N. Kanizsán April hó 20-án 1868.
8iáp Károly *. k. Város bírája.
Nagyon Jó lonne o szabályoknak uj élutet és érvényt adui.
A plaoznak tisztántartására ogy pát\ utoza-sop-rőt kellenék folfogadni a tlsztátalanltók terhére, mort az igon is jogos ós méltányos is, hogy az éro^so a törvénynok o súlyát, a ki olleno mulasztást kövot ol. Mily jól esnék o szolgálat például ogy pár városi szegény, árva, vagy más fogyatkozott egyénnek 1 A büntetés pénzből nemcsak hogy mogélnénok, hanem egyszerű egyenruhát is kaphatnának. E szorént két jótékonyságot hozhatnánk éictbo.
A ragályos botogségbun szenvedők, kiknek belyzotük védtelon, orvost kötelosok ígénybo venni, főleg azok a jó madarak, kiknek miodon szoglyuk monnolyut ad, kiköt az olkorcsosodás örvónyo sodort az ördögök koblóbo,a mint pusztító pestis sompolyognak a társadalomban o czimmol „Kárnál i."—A rondörsógnok hivatás:* az ily istontöl eltért ördögök czimbora társait a szontogyház foló fordítva kórháaba rondelni. Pedig dögibon vagyunk as ily jó madaraknak, ugy böségébon a ragálynak.
Minden vágómarha, mielőtt balta alá kerülno, hatósági orvosi vizsgálat alá essék,azért ha bár alcg-egészségcsobbnok látszik is, kiszolgálandó ongodély nélkül lovágni no logyon szabad.
Azt Iston és ombor tuc^ja, hogy sok íparüző azzal mltsoni törődik, ha a lovágandó marha lopott vagy betog is. Levágja ezt sok irgalom és kogyclom nélkül, ha olyan is mint a napon mogszáritott lopodii, do móg ha betog is, mort jól tudja, hogyollono senki nem őrködik. Á jó loteu tudná megmondani, hogy évenként hány beteg állatot emésztünk fol, fölog oly ávoUKnn, ijinfynkbnn a tályogos Ián oly annyira mutatkozik, mint mutatkozott oz évben. Azon sok gonosz jellegű pukolvar, moly nialglan is mutatkozik, r úgyis annak tulajdonítható, hogy az egészségesnek látszó, do tályogos lázban slnlődő marhák vágószékro korülvén, liUBiik kimórotott és folemésztotctt. Béssben n trychnln botogsógben szenvedő disznóhústól több mint 100 ombor halt mog hamarjában.
Ennok gátlására életbo kellenék léptetni az él-lat-hus s/.omlét. Nons körül oz a városnak költségébe. Do jogoaan követelhetjük Is, hogy nzon lparüxö, ki pénzünkön élődik, hogy az nekünk egészséges húst
litásunkat azzal indokoljuk, hogy ml Arist it<-lessol tartva a moso alkotásából mérjük a tohotségot. Dobsa urnák pedig mímUimellctt, hi\gy itt is a frauezia iskola utóizo néhol érzik, a darab mosójo dicsórotéro válik, azért mlvol olozöi mollott nehezebb ís voltutja, s a?.ért mlvol elütvén tőlök önmaga teromtott ogy cso-lokvényt. A kivitelről már szóllottunk futólag.
Csak az kár, hogy a mesét oly nagy körbon fogta fol, milybon a darab ooconomiája közt nom rá-mázhatja anélkül, hogy a jollemok no szenvedjenek, mort a mcso nagyságát az oooonomla sztlk formába önti, s Így az egymást gyorsan szövő osolokvényok hálózatában az ogyed egyik lelkiállapotból a másba esik, s más-más impotust kapva alig fejtheti ki magát.
Ez eset áll olö akor is, ha a tragíouin nem egy pár, hanom több vagy épen sokszomély közt megosii-lik ; nem azért, hogy a tragloum ozéljára alkalmatlanok, hanem mivel azon keretbo melyet a mai mügaz-dászat megongodhot, bein nom foglalhatók. Mi Aristo-telossol tartva az általa folállitott tragious fokozatokhoz szorotnök még átalános szabályul, hogy: azon tragikai osohokvóny legjobb,moly logkovesobb bzemé-lyok közt történik. *
Es ennok van léloktani oka ha nom csnlMunk eléggé tartható. Mort az előttünk lofolyó csolokvény figyolö tehotségtinket magára voiya, s az adott liely-zotokot folfogják, szivünkkel közösük és ÍBinétcljük, hogy a tragioum vógczélja a szonvedélyek tisztázása, a szánalom és részvét nálunk olérossék. Már pedig lélektani adat az, hogy a figyelem a különböző ogy-»mástérö jolonetak által az olóbbí tárgyától olvonatik, igy ha a dramaturg főssemélyoinek cselek vényoit más orösen érdeklő sxoraélyokéivol köti öszsxo, figyelmünket megosztja, s főjellomol elmosódnak. Példa orro V. László maga.
Ezxol nem zárjuk ki n lohotöségct, valamint a kottős •moséjü darabok mesteri kivohotöségét, mert ott vannak Shakespeare legtöbb s jolctbb darabjai, ozok ellőnünk volnának, de e britt oem is ooponomi-sál darabjaiban, s azért még ís ő az egyedüli ki legjobbat, ismorl az ombort. (r.)
+ K.2 >
adjon, s hogy óbban biztosnk lőhessünk, ollcnőrködés nlnlt Ali¡aiiak, nitly caak is na „állat-husvissga" állni kivihető.
Írják Poroszországból, hogy ogy itteni községben vendégség alkalmával 2 disznó öletett lo, melyeknek ogy része »ültön, fötton, más része pedig bolhán» minöségbon használtatott fol. Megbotogült ossxoaon 200. A halottak öbbzcb száma móg nőin tu-datík, Annyit tudunk, hogy o disznóhús evésétől más napra 20 halott lön. Orvoal szemle íVltnl kiderült, hogy a 2 disznónak sajátszerű, a borsókéhoz hasonló do életveszélyes!) betegsége volt, moly T r 1 o b 1 n-nok lön elnevezve. Már aztán mikor az ombornok ily pecsenyéből vAgy kolbászból koll jóllakni f akkor csakugyan mól tán kívánhatjuk, hogy ab állat-hua szemle hozassék gyakorlatba.
A pincsi óa bolti élelmi saorokot, ugy az ipar-üzök odónykóazlotoit ia azomlo Alatt kollonók tartani, mórt ab tagadhatatlan, bogy ozokkol ozor ób millió ogésxaég ób életbiztonság elleni visszaélések történ-nok. Minő aok érotlon gyümölca, tuinö aok bolond-gomba, minő aok liAmusairoa toj, roinlot lius, hal, rontott kenyér fordul roog a piacaou; sok korosmároa tulkénozl a bort, a másik óloinczukorrid édositi, sok czinezetlon rézodényboh főz, rozozott ugorkát etot, elovon kóneaövel fényesíti a kanalakat, rézodényl>on inéi i a sót, azoosotet; kénsavvAl inestorkélt oezotot árulj a lisztet homokkal, lisztsöpredékkcl kovori; konkolyos, VAdócsoa, rozsanvÓB, rozos, érotlon, dohos, penészes gabonát árul. *)
Az olovonon való eltemotéanél irtózatosabb állapot nom lehot. Tömérdek férjtolon nő van, ki titkos gyorraokölést követ ol. Gyakori osot a hirtelen halál, igy a mérgozés gyanú. Sok embert ugy vernek agyon és mind es megtörténik, mert nincs halott bzoiiiIo. Volt, do megbukott, óa inoat vároBiinkbnn caak az izraelita község tartja est tisztoletben, mert átlátja, hogy csak is oa által jöhetni nyomáha sok oly dolognak, moly méltó a feddés- és büntetésre.
Feltétion szükséges lovéu a halottszemle, no legyünk iiidogonok onnok élotbo léjVíotéso iránt, hisz nem esik oz a közpénztáriiAk terhire, do az ogyoaok-nok aom, ha Azon öntudattal lőhetnek, hogy elovonon nom temettetnek ol, és hogy ;,s egészségre és életre vonatkozó, eltitkoló, kihágások b bűntények mindenkor napfényro fognak derülni.
Ennek szabványosását kövesse o) a közbátorsági biztonság, melyről folytatólag fogok szót omolni.
THKSÁNCZKY.
Megyei tudóaitáaok.
Mnprou, 1803. nov. havában.
(K) A soproni koreskodolml és i]>arkAinara tagjainak uiogujitása végett folyamatban lévő választás, biztos forrásból vett tudósítás folytán várakozáson fölül élénk. A beérkezett szAVazati jogyokből félroís-merbotlon ugyan némoly vidéki iparosok ozon ügy iránti közönyössége, do más oldalról az érdekeltség oly fokozott, mintha csak ozon ogyik rósz, a másiknak élottulonségótparalysálnl akarná. A szavazatszo-dés sslnto tuár foganatba vétotott — a mi körülbolül egy havat fog igénybe vonni, és a választási bizottmány a netán vélotlon olkésott szavazatokat, a sza-vasatssodés végleges befojezésoig elfogadandja.
Mohárit, 18(13. őszutó 29-én.''
KI hinné el, hogy Napoloon trónbeszédje a koreskodolml üzletet ugy mogdolojozto volna, miszerint a dolojfolynm ínég az itteni hotipÍAOzot is megrázza. Utóbbi hotokbon valóban élénkülni krsdett a gabona-üzlet, s máig is tartjA nngát oz egyensúlyban. T{.r tA búzáért magadnak 4 frt 80 — 40 kr, rozs 3 ftr X)— lf> kr, tongori 3 frt; széna és zab ritkán fordul elő, utóbbi esős idő miatt marad el. Káposzta, ép ugy mint más évokbo, elegendő mennyiségben hozatik a piaozra, holott azt hivők, hogy az aszály miatt egy nogyod résso so fog teremni mint ogyébbkor. Elointo jutányos áron lohetot ugyan vonni, most azonban, mivol már az utóját áru^ák, felszökött ab ára.
Gőzhajóink igen rondetlcnül érk anek, mit leginkább az utazó kereskedők éroznok l^goblmn, kik a Duiia zajlása olőtt mlndon perozot ólujtunnk fölhasználni, liogj^ az országúton a nagy sárba bo no fagyjanak, mi az idén tán nem Is loend lohototlen. Utóbbi időben ugyan sok busakoroskodö látogatta meg városunkat, sőt jelenleg is 10—12 van, kik a liácaka vidékeire busát vosanek a azonnal tova szállítják. — ¡Sertések, hizott ugy aoványak jutányoe áron kelnek ol; hízott aortéanok fontja 20—21 krbA kerül. Hua-v ágénál szinte 20 kr fontja. Marhahun fontja, 14 kr, bírkahua 12 kr, borjuhua 20 kr. Az élelmiszerek közt ugyssólváu logolcsóbb a hus.— Helyi dalárdánk ohó 26-án tartotta mog évnogyodos előadását, melyon a működő tagokon kivttl ugyan kovoson voltak, oka lévén a helyiség távolsága s az ép o napom oső. Sajátos elvot követnők ol biz itt minálunk, t. i. azt, hogy mivel a város szorencsétlon holyzoto miatt a 2 vendégfogadó mj\jd ''/» ¿ránvi távolságra ogymástól olé-
Sitvék, hogy as előadások alkalmával mindogyik von-églösnok haszna legyen, as énokestélyok tollát hol egyik, hol másiknál tartatnak. E szögletesség amony-
'') Ajánljuk « »orokat Kapo»vAiott 1« a* Illőtök Ag/oltoibe.
H.o rk.
______
nyiro nevetséges, oly boszantó is, hogy a közönség magát a vondéelösök jövcdolme után irányozza. Már ilyosmit még Ádám apánk som hallett. Iliszom azonban, hogy o fordo olvtől nóinolyok miolőbb oltércnd-nek. KUGYEHAY.
Hírek óa események.
A Zalamogyo gazdasági ogyloto rondes félévi közgyűlését f. é. doo. 21-én Kesztholyon a nagy vendéglő toromébon d. c. 10 órakor fogja tartani, inelyro az egyosülot t. cs. tagjai hazatiui tisztelettel moghl-vatnak. — A közgyűlést mogolöző igAzg. választmányi ülés dec. 16-én Zala.Egerszogon az egyleti szálláson fog inegtArtAtnl, miről a választmány tagjai tisztelettel értcaittotnok, a szivea részvételre folké-rőtnek. Kelt L.-Tomaj, nov. 15. Herteleiidy Kálmán, ügyvozető olnük.
A Egy társaság ügynöke hír szorént ajánlatot tott a városi tanácsnak, a város légazcazszeli világítása érdokébon,cz fontos dolog s bízvást elfogadható. — Több magyarországi város lesz légszcszszol világítva— b.míndonütt, hol van, a mily czélszorll, ép oly díszére válik az illető városnak. Monnyíro ömölné oz vároaunkAt, » monnyíro pótolná a világosság — a kövozotlonaég okoztA nyaktörő járdák (?) kolloinot-lenaégolt; mert: „bizony, bizony mondom néktek — inonnyi olajt mogsporolunk — lm a hold fotyö." így beazéínek bizonyoa valakik; tegyük hogy a hold fényét a felhők elsötétítik, b az i(j budás nyalkán ki-csipett gavallér, vagy máa tisztosségos táti — a sötétségnek miatta — ogyszorro bont fekszik az árokban. Menjünk egy liázzAl tovább, ily jolontékonyon szereplő város, mint Kanizsa — hol az iiitolligontÍA oly nagy mérvben van képviselve,czélszorü intézkedések s némi áldozat által—elsőrangú provinczíális várossá emelkedhetnék ; ennek következése pedig az lonno, hogy a vidék notabilításainak, télon, ez lonno főhadiszállása — az előnyt, moly ozáltal a lakosságra liáro-mulnék, nom szükség bövobbon constatirozuunk. A dolog lényege az : „félro a hosszúszárú pipával, tegyünk valamit a haladás érdekében Is." (JhkuUletett.)
A Naponként hallunk vakmorő lopási osotokot, u napokban történt, hogy bizonyos házból — daczára aniiak, hogy vogy 12 ember aludt a szobában, az ágy fölött függött ruhodarabokat a tolvajok egész kényo-lcnimel összeszedvén .— elillantak; nagyon különös. hogy annyi alvó közöl ogy som ébrodt fol az egész gazdálkodás alatt. Szigorú s ügyes kutatás által tán nyomukra loholuo jönni a jóniadaraknak, mort a tényállás azt bizonyltja, hogy nom épen idogonok követhették ol ozon manttvort. — Epon nom ártana ha a korosét vagy szolgálat nélküli mindkét nomboli individuumok szorosabb rondöri folügyelot alá Ion-nénok holyozvo.
A Vásárunk népoa volt, esak a fő — a pénz hiányzott, mindazonáltal valamivol jobb volt a középszerűnél; az árfolyamok a multhotinél semmivel som változtak.
A Molnár János, lesonczo-tomaji születés, 55 éves, rom. knt., nöa — ugyanott földmlvolö, a véghezvitt vizsgálAt alatt törvényszorüleg bebizonyult tényállndékot — hogy mu!t hó 22—23-án 5, olötto ra blókép isiuorotOB gonosztevőnek saját házában menholyot adott, s az őrjárat olőtt ozt oltagndta, beváltván ; ugy azon körülmény — hogy a rablott prédából részt kapott s a rAblók Bzökésót könnyítetto — következtében, a rögtönítélő bíróság által kötél általi halálra itéltotott, moly itélot rajta f. é. dcc. 4-én d. o. 0 órakor végro is biztatott.
A Hírlik, bogy Lozanokon lövöldo fog épülni, Iobz tollát a kanizsai közönség számára ogy ujabb mulató boly.
A Szöcaénbon gr. Széchényit 7 Yakmarö rabló meglepvén, tölo 80 pfrtot oröazakolt.— Ugyszinto Ihároson az ottAiii uraság vadászatot rendezvén, mig a vendégok a kastélyban oatoliztok — a hon nom lévő tiaztartó lakába 4 rabló rontott bo, s annak nőjétől a pénztár után kérdezősködve az ott talált két duplacsövű fegyvert elvitték; a tisztartónó válaszára, hogy a pénztár a kastélyban van, azon Ígérettől távo-sánAk, hogy A knstélybA monnok. A később hAzajött tiaztartó rögtön a rablók után Indult Bzámoa kiaérot-tol, do nom Uttak aonkit. — Ugyanott a fontobbi go-noaztovök az -/ttani zsidó boltost is kirabolták.
A A „Kanizsai Dalárda" az Alföldi szűkölködők javárA, f. h. 8-án liAngvorsonyt rondozott, azonban a pártfogás nom volt kiolégitő. Volt pedig az összes hevétől 162 frt 60 kr. — Ebből a kiRdás 67 frt 40 kr, marAdt tobát a 95 frt 20 kr.
A 1864-ik évi január hó 11-én roggoli 9 órakor Sámaonyban, az urasági korcsma bor és husmérési joggal 1864-ik évi anril 24. BzáiultAudó három óvokro fölsőbb jóváliAgyás kikötéso mellett a logtöbbot Ígérőnek liASzonbérbo fog adatni; moly nAprA a bérloni szándékozók elegendő bánAtpénzzol ollátVA Sám-aonybA a helyszinéro azonnal meghívatnak — a bérleti foltétolok addig ia mogtudhatók Kiakomáromban, az uradalmi irodában.
KnpoMVttr.
3= Föiapánnö Ő mltga, több lolkoa adakozó hoz-ziUáruláaával Karácaony olötti eatvén, a megyo palotájában oly Ünnepélyt ad, mely a asiv asoretoténok, s
jótékonyságának ünnope. 12 szegény sorait gyermek kap téli öltözotot ez alkalommal melynek értékét még az is neveli, hogy a lolkos úrhölgy hozsátArtorói val maga is dolgozik a kiosztandó tárgyakon. Az ünnep olötti oato is ünnep lesz tobát — ttnnopo a szogényok-nok.
A toroin fénycsőn lesz világítva, azonban log-szobben világít nmga a „tott."
Ft. Kóinosz György oaporea a plébánoa ur, alkalmi boszéddol nyitja mog az ünnepélyt.
• Nb. Jankovích Józsof ur 200 ft o. é. i\jándéko-zott a kaposvári gymnasium építési költségeinek omoléséro.
* A kobollázltó, gonosz tettok nom szünnsk ; rettentőbbnél rettentőbb hirok vorik fol a békés polgár nyugalmát, ki azt som tu^ja, molyik porozbon áll Bzomközt a halállal, s fosztják, rabo\ják kl, vagy jól olpufolják. A büntotés legmagasabb foka — a halál Bom rémít: a gazombor ma gyilkol rAbol, s midőn gyilkolt rabolt, magA is számot votott a halállal. Fájdalom, a közelobbi ''napok ismét több gonosz tottot mutatnak fel; imo, elősoroljuk:
Mórlczfa pusztai ordös, Szabó György nov. hó 10-én találkozott három duhaJjjAl. kik közül egyik dupla puska, kottejo baltával volt fogyvorkozvo, > kórtok lőport , s konyoret. Ugyan o hó 28-án esti hét óra felé mogjolonik fontobbi három rabló az említett erdész lakában, b fonyogotés és káronkodáa közt vacsorát kértok; az ordész nojo Adott konyorot s bort az asztalra; ovés közbon a haramiákogyiko — Komáromi János (csúf návon Novolo) rákiált az «r-dösro: neked ma mogkoll halnod 1 ozzol folkolt az asztaltól; paJ^aánAk fegyvorét fölvette, a próbálgatta sárkányát, vifftjon olsül-o? Tovább ottok-lttak; rövid időn kérdi Komáromi társait: készon vagytok-o ? mire ezek folkoltek, s igonnel föleitek; Tehát dolograt E Bzóra a fegyvortulajdonoa kanja dupláját, a öt lé-péanyi távolban az ordész éa nejére duplázott. laton akaratja volt, ogyikot som találta, b a lövéeok a falba fúródtak. Látva a lövő, hogy nem talált, gyáván megfutott, a másik kottö ráesett az ordéazro, s birokra került a dolog. As ordész mind a kottüt földhoz mázolván. Hirkozás alatt a nő olfutott a szomszéd malomba segítségért. Jött la aegitaég; az ogyik rablónAk sikerült a czívódáa közbon mcgillaní, a másikat pedig erősen tartva az ordész, a BOgltség mogérkoztévol bekísérték Kis Bajomba. Ez olfogott Komáromi János a katonrttYögtönitélö bíróság által kötél általi halálra itéltotott, b az itélot rajtA végro ia ImjtAtott doo. hó 4-én Kapoavárott, d. o. 11 órAkor.
Másik hujmorosztö cBot:
Dcczoinbor I-én o''atl 8 órakor négy rabló raog-lolonlk N. Kapádon B. Slna 8. kasznárjánál Viola Edénél: mind a négy duplapuska és pisztolyokkal fegy-verzotton; három bomwy a szobába, hol csak nöszo-uiélyok voltak hon, ogy kínt őrt állt. A rablók esjyiko Cs. FlórA mollónok Bzogozi puskáját o szAvakkal: mog kell halnod. A nők rémülve mlndon értékot s nénzt azonnal oda igértok,s igy senkit nom bántottak. Ki lön kutatva míndon ; összeszedtek minden arany és ezüst nomüt; tajtpípákat, fogyvort, bokost, ogyébb ruhákat, lőport: 220 ft. o. é. bankjegyot. Már készon voltak a rablással, midőn kint lövés történik ; az őr látva ugyan Is, hogy az urasági hajdú a ház feló kö-zolcdik, rá lőtt ily kiáltással: to vagy kutya 1 az áldozat karján és ozombján találva — összorogyott; S ezután csondcson eltávoztak, magokkal vivén minden rablott holmit.
Bizonyos kútfőből halljuk miként ezen rablók közül Froklonroloh Józsof nevű több rablott holmival — elfogatott már s a rögtönitélő bíróság elé állítatott; két ozimbor^jA mogillanváu 8 táskát, egy budas puskát hagyván hátra. V
Iston adná, bogy valahára kifogynánk o szomo-ritó s lovorö hírekből.
= A napokban fogták ol a csendőrök a hlros zsivány, Jágor Jánost (Dizsori) Fiadon.
BTylXt posta.
P. M i M — b> s lUUlinuiikoii ktviit van. 8s—b»i .lohliiy." Kgyibb r^clp^t nom ndhstnnk,
mint 11 cm kell fUstftlnl. Tci^k Kspoivirm jönni itt mnj.t mrg-tudj*, ml a ilrAgn JohAny ?
8ch —uck, 8 -.bsi VArjuk b»c«e» tud^itAswt a podlg nihUl Wbb«»öri oilJIg clrgct tolt ¡lik klvAniAgAnak. KnpU-e «n » kUH«-mAnylinkct ?
K. K-nok, M-on i Fogadja UdvösletUnkct ftradosWrt;
• novekrt folj^o/ttlk.
„N/pilnnrp* j mit gondol ön i moll sxAp mjniinnop lenn* fsrkanbiniilAban, d«rt« UJudtislt minden ¿vs<«kn»k incgVftnn»k
* maga örömei.
P. O—n*k, M-oni A kírdowtt költemény a ksnlrMl n»p-tArb»n jelent meg j lm klvAuod, »/.olgAluuk velu. C«. 8— nak, Pesti Kondbcn r»gyunk «7 F. K—nak, Kanlita: l<eveUt kaptuk j vArakosvAn, nem oialódtunk; jó ilkort.
,MAr jönnek ..." .lkorlllt dal.
.Felelőt UombAra - Igaxltva örömmel kötóljllk, Igy kisai
c»lp»e.
.AllUtuuk boreiarnokot.* KWbb nomoltslik borainkat. .F.gy vAn ga«da Jtigyast''!.* Ho mvgeng. di Iréja, clteM*«k a naptArba.
llidvígroi t
M. N-naks Nagy-KaniuAu. KúldemAuyit v«ttük| uWg nem ol valtuk At \ hliillnk minden |4t. —
Folcltí» Kzorkesztö: ROBOZ ISTVÁN.
Jdzoef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kani»aán.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
La I
V
30. szám. 1863. december 20-ák^.,
Ismeretteijesztö lap
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdfcszat, tudomány és Bilvészet köréből.
-------- --------..»..,«. v. w v" uiumiiu ui>»»ui iwiMnmrori 1» *r. h i>eiycg<iijeri *r. nzeionuo.
gy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kaflizsára, Inj> »zolloml tartalmi» illotü kijzloniónyek p«dig, ugy minden levelek Wrniontvo a szorkoszttísóghoa küldendők Kaposvárra.
IllFIZB''ESS miiiis
a

»
Zala
re.
Pár hét még, és lapunk homlokát a harmadik évfolyam diszíti. —
Kovés idő az igaz, do a provinciális lapok időszakúban, melyek ma feltűnnek, s néhány havi élettel buborékként enyésznek el, elég arra, hogy életerőről tegyen tannságot.
Hitünk erős volt, mikép a megyék közönsége nem enged megbukni oly vállalatot, mely szellemi és anyagi érdekeit szolgálja, képviseli. Eddig nem csalatkoztunk; adja ég, hogy e hitünket a jövőre se dönt«© meg. -V ----------'' ~ '' —
Iparkodni íog^jik ezután is helyi viszonyaink és érdekeinkért küzdeni, s csak az ezek képviselése mellett fent maradt tért fordítjuk a hazai események hü viszszatükrözésére; feladata levén a vidéki közlönyöknek mindenek fejctt saját megyéiket képviselni, s tenni tanúságot ezek haladása, küzdelmei, jólétéről, erejéről.
Ha igaz az, hogy valamely életre való irodalmi vállalat fenntartásában a közönség oly mértékben tesz tanúbizonyságot érettségéről, hazaszeretetéről, a mily mértékben azt részvétével kíséri, pártfogolja, — az eddigiekből Ítélve, nincs okunk kétségbe esni a jövőért.
C''t,
Lapunk eddigi változatos tartali^ávai fog megjelenni időnként, s elkövetünk mindent, hogy ezután is teljes megelégedéssel fogadja a t. ez. ob''S^o közönség, melynek részvététől függ, hogy a legközelebbi jövőben hetilappá alakuljon át. )
Tudva azt, hogy a két megye produktumainak nagy részt Kanizsa a piacza; s mióta a balatonparti vasútvonal elkészült, még azon vidékek is e jelentékeny kereskedő város felé gravitálnak termékeikkel, melyek azelőtt Veszprémbe szállították ezeket.
S tudva azt, hogy soke^-v az érdemes gazdaközönség oly helyzetben van, mikép költekezés nélkül a legjobb akarattal sem mehet a hely sziliére, termékeinek vevőt keresni (mert fájdalom, a jelen viszonyok közt többnyire még mi keressük fel a kereskedőt, s nem ő minket, ha valami eladni valónk van!) e lapok kiadója, ki a helyi körülmény nél ismerős levén, kész sziwel vállalkozik az őt bérmentes levelekben felkereső előfizetőknek — csek^y termék-mutatvány beküldése mellett — (legyen az buza, rozs, árpa, kukoricza, repeze, köles, hajdina, zab, bor stb.) ezeknek lelkiismeretes s minden dy nélküli elszerzésére, mely haladéktalanul teljesíttetik, s az illető az eredményről értesíttetik,
Előfizethetni vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, N.-Kanizsán e lapok kiadó hivatalában, egész évre 5 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 70 krjával. Hirdetések elfogadtatnak a lap homlokáni feltótelek mellett, s gyorsan közöltetnek. A t. cz. előfizetők, a 2000 kötetből álló kölcsönkönyvtárt — fele áron használhatják.
Az előfizetési s hirdetés? <njak bérmentes beküldésére kéretnek az illetők.
* i r - 5
Kelt N.-Kanizsán, $ov. hó 29-én 1863.
A „Zala-Somogyi KOzlöny" szerkeszlfeége.
al
V
9 *


H U cz. olvasó kflzönróglicz.
. Ismét hátrahagyunk egy dvot; csapásokban, csalódásokban gazdag évet! >
Uj próba Volt ez a gondviseléstől, megkísérteni a nemzetet erejében, kitartás és szorgalmában^
A gondviselés nem csalódhatott, mert mi megvagyunk erőben, szorgalom, hit és reményben, hogy az Isten megáldja e hazát :
Bíráljuk a.multat szigorú lelkiismeretességgel; a jelen kezünkben a jövő Isten kezében; ugy éljük a jelont, hogy a közel jövő biztos záloga legyen boldogságunknak.
Csak az évtől bttc&üzímk, de nem t. olvasóközönségünktől, mert hisszük, hogy az uj évben ismét mind együtt lesztiuk.
Isten áld meg a magyart!
Kelt Kaposvárott, dec. hó 18-án 1853.
A szerkesztő.
Olcsó húsnak hig a leve.
Felelet a Zala-Somogyi Közlöny 04. számában megjelent ezikhre.
• A tisztelt szerző nem ogésxon tüzetesen olvasta át 23. számban megjelent czlkkemct ós nem fogta fel a czélt, melyet elérni törekedtem. — Azon szándókban irtam czikkomet, hogy figyelmeztessem a gazda közönséget azon kárra, moly a tarlók nem gereblyé-léso által orod, és hogy mennyit lehet egy géppel mcginontonl. Számokkal bomutattnm, hogy kis téren ¡» az angol vasgoroblyévcl *) a tarlók gcroblyéléso kifizeti a gép komatját ób törlesztését, nem tekintve a széna és sarju géreblyélést. „Eu gazda kiitclességor mfct nemcsak a tormosztésbon, do a tormcsztinények m glaknritásában találom," c/.cn elvben van czlkkciu oaólja kíf«jo«vo. N«m volt o»Aml<SUom gípei njAtilnnl vagy rcclamot liolior Nándor számára csinálni, az cls''Jt isniorotcBiick véltem, a másikra ezon bocsülctoB ég szerény magyar gépész nem szorult. — Közülünk mindönki érzi, hogy szegény, vagy ha nem érzi még
'') A* nngot vssffprcbljr« nrm cn-uki gorcbl^Oj mírl An-Rollionbaii foltAl.Vlv«, c»»k e.onkca k«5»<< 11, n cwnkt ckc nem ci»k Cxriiken ki-sxitl, <1« olt Ziíjfwsyorfólo oko utfoi javítutolt ¿1 kUrlilm^nyolnk, »<ltk»''gUiUink utAii Momftatott. T. A.
TÁRCZA.
Egy karácson estém omlókezete.
. 1868.
lloriiB hideg az ég, közéig a karácson. Megfagy a napsugár íb a száraz ágon. Derült arez, mplog sziv, szerető b(í kebel. A* az ¿u, a* a nftj>, mit felhő nom fed cl. Van szobb, van Virágzóbb, miiit a nagy természet. az a kis ház, hol ily arezok, szivek égnek. Ido megy az ifjú, a rokon, a barát, Hol must a szerelem, szeretet, barátság Szivén knrolja át. t : '' • • . • f
Mi boldogság van itt, cBak az érezheti,
A kl egy magán áll, kit nOm szeret sonki.
Ki elül az i\jtót elzárják hidegen;
S hol egykor nyilt karok várták : most idegon .. .
A ki a csalódás sötét üvegén át
Mjndqnt, uii jagy°g°U — most oly foketén lát.
Kl n''boldog multat nom tudja feledni,
S csak azt látják könytől csillogó azomeí :
Nincs állandó soiuini.. .
En egy magani állok o hideg világban: 0« egykor 0 g y a r o /. o t ón J» vgrii láttam ... K Iolkoin a boldogság fényével befeBtém. Volt egykor nokotn íb o gy kn rácson ostóm... A 1 egmegá 1 dottabb, a lcgBzcjbb családban, fcí fciet dobogta szivem : „itt a tftdnyország van 1" Minél szebből a szom nem lát, a szív nem ball : Volt Itt édes beszéd, és még édoaobb dal, Sogy lyány s/.éjS mint angyal...
.■ •• . <
Imádkoztam titkon; b ez volt imádságom: Tartson mindörökké ez est, 0 karácson I Az örök s/.erolmot igy üiincpoljom én. Logyon szivembon ily Bzcnt minden érzemény. Nem sz ég — nz égnél közplb égü szomok ;
Hi''-''iJi 1»''i y . ./J''iW t ff'' ,J i x .
-«$ 1g4
szegényebb és stynálatrn méltó, mindenki tudja, hogy a kiadásokban krajezárt kímélni előny ób T—k. úrral váltani való szóm nem volna, ha azt mondta volna: „a kinek körülményoi nem ongedik vasgoreblyét vonni, az osináltasson fagorcblyét, cz pótolhatja vn-lamiképcn hz elsőt." Do T—k. ur idézvén. a czikk czimét „legyünk nemcsak jó földuiivclŐk, do jó gazdák is" előnyösobbnok állította fagoreblyo beszorzóst a vnsgoreblyénél, cz ellon folkoll szóllanom. —■ „fából vaskarika." — Mint a llownrd vasborona a fa-boronához — a lloward cko a Vidacs és ezonki ckéhoz. A czenkí ób Vidacs oko a közönséges faokéhoz; ugy áll az nrány az angol vasgcroblyo ób a fagoroblyo közt. Igaz, hogy nz árn nagy, do szélosobb és több munkát végoz mint a fagoroblyo, igazítás ritkán kell és n kívohotő fogak mellett könnyön toljcsíthotÖ, láttam 10 évi használatban lévő goroblyékot Smallo-bonnos gazdasági tanácsos urnái Némot-Koroszturon, molyok olyanok voltak, mintha most korültok volna a gyárból. Ismorom a kérdéses fageroblyét, két évig dolgoztam velo, do jól emlékszem boszuságomra, moly oltöltött, midőn logsürgősb munkámat egy törött fog félbeszakította és owbcr ób ló vesztcgélt, még a más munkától clszóllltott faragó azt helyre nem állította. Mindenki tudja, hogy a tarló geroblyó-lésnél, a közökro függőlegesen kell a gépot vezotni, ezon munkát a vasgeroblyc, melynok minden foga mozgékony, könnyen viszi véghez, do nom ugy a fagoroblyo ós T—k ur egészen elhallgatja, hogy mily BÍkorrel goroblyéltetto a tarlót. Szópcgycnos rótekon, hol vakandok túrás nincs — sajnos, hogy nálunk ílyon ínég kovés van — megtoszi a T—k ur ajánlotta gép, do cgyonotlon rótekon tarló goroblyélésro nom czélszorü és általában, hacsak nz olcsóságot tartjuk gazdálkodásnak és a sok javítást, munka megakadást és linmari olromlást számba nem vesz-szük, ajánlatoshoz amerikai fagoreblyc, mely vasalva körülbelül 8 vagy 10 frtba kerül ób ügyes óvatos vo-zctésnél sem törik oly Bokszorj mintája látbató Gazdasági könyv 0. kötőt, 170. lap, 018. ábra.
No nchoztcljon tisztelt T—k. ur, ha egy adomát közlök: Az egorszogi vásáron kerti kis fogorob-lyót vettem, mit egy Orog táblabíró gazdatársam látván, mondá : „Nom szégyeiili magát fagoroblyét vonni, mért nom csínáltatja faragója által." ,,Többo körül" viszonozám, a régi gazda nem bittó, meggyőződésére csináltattam faragóm által. Csinált a faragó két gereblyét egy nap alatt, csínos volt nz igaz, még ki is czífrázta, do miután béro— gabonát, földet, marbatartást stb. felszámítva — naponta 80 kr. rug, egy fagoroblyo, melyet 10 kron vettom, hon készítvo
1!
•lukiba került. Ez azután n faragj \i^gi,baB/on. A gazdaságban szükséges :«gy faragó embc^j ki kisebb helyreigazításokat* képds toljosHoní p dolbig^-jo cl T—k ur, a faragó parajt-mnnVája, h* valami ujat csinál, sokba kertU, jól »«ámítson kórom. — A kétszer kettő négyet Széchony István mindetr. munkájában ajánlja, pedig Szóchonynok minden korban igaza losz.
Egészon egyotértok t—k úrral mit a gópokről általánosan mond. A gépek boBzorzóséiiél nem olo-gondőképen ajánlható az óvatosság, itt BzáinitáB, szigorú számítás szükséges. Efmr kereszten aluli ter-móBnél 4 frt buza ár mellett még nom fizotl ki magát n cséplőgép ló-, annál kovesbó gőz orőro. A Mak C''ormick félő arató gép — egy tisztünk „ispán kinzó oszköznek''-'' novozto — színto több helyon licvor a bzí-nokbon, mint som hogy használtatna, hozzá jó „Fiákkor" és 3 jó ló koll és egészon sima tér, és akkor is mint Jókai Mór „nz uj fóldos ur" regényében mondja arat Is, csépel is, söt néha mint nálam történt, szánt íb — és eltörik; azután korcss hamar jó kovácsot ós aratót 1 — Higgadt vérünok és fontolónak koll lenni, Isten mentson minden mániától, do gazdát leginkább n legártalmasabb gép és építési mániától, különösen ha hozzá nem ért. Csak tapasztalás által olismort jó gépet, jó anyagból, biztos gyárosnál kell csináltatni, itt azután a valamivel drágább még is olcsóbb. Do oly sok túlságos ajánlás történik, oly lolkÍBinorctlen dicsérctok terjesztetnek, hogy nem csoda, ha né-moly hiszékony gazda noki ugrik a moesal tónak. — Ilogysok gép fekszik régi vas közt aszínokbon, máshonnan ered. A magyar gazda, midőn 1840 után gai-dálkodni kezdett, nom volt som mivolvo, sem elökó-Bzltvo az önálló gazdálkodásra, magának kellett tapasztalatokat szerezni, és nőin csoda, hogy sok om-bor hibás fogásokat tett. Azért tekintsük nz eredményt, 110 lobbantsuk senkinek szoméro tévedéseit, no hibáztassuk nzon gazdákat, kik feláldozással tö-rokedtek előhaladni, úttörők lenni. Ml pedig tartsuk nyitva szemoinket, no hígyjünk soha auctorításnak, hanem saját tapasztalásunk szülto meggyőződésünknek. Olvassuk a czlkkdkot, melyek gazdasági tapasztalatokat közölnok figyelőmmel, do kétléssol, no tartsuk azokat ovangoliutpnak, liánom csuk ogycs ombor nézetónok, raolyot si\j it tapasztalással bebizonyítanunk kell. Én részomről csak ezt kérem ki a
tisztelt olvasó közőnsógtől. tóth Ágoston.
Tanítják a szivnok nz örök szóróimét. Nom a dal — a dalnál beszédesebb ajkak Tanítják a szivet, miért élhot, halhat, Mint az égen a nap 1 ?
Saóp karácson ostóm I ezt tanultam tölod.
Ezóta lelkemen mindennap egy ünnep.
Kohlom egy kápolna, bzívoiu égő oltár.
Abl ily kebel, ily sziv, tudom én hogy volt már,
Mi az áldozatok örök tílzén égo,
Es megfeszítették, vérét onták érlto...
Én is igy járok majd, tudom, nom sokára.
Ilii szorctotomnok, halál lesz az ára.,.
Leikora nyugton várja!
Szép karácson ostóm! hozzám most 110 jöjj cl. Meg so látlak, szemem oly tclo van könynycl... Hol láttalak: most még boldogabb 0 család. Tolán kinovotno, hn ezt elmondanád. Monj o boldogokhoz I do engom mog so láss. Ily szivnok mint enyím, nom koll vigasztalás. Múltnak n szeretőt áldás — nekem átok ... Oyönyörtt szép leány 1 egykor jó barátok, Igy cmlókszom rátok t CSEPELI SÁNDOU.
Kaposvári szinliáz.
Dcczoinber 12-én. „Haramiák." Szomorújáték, irta Schiller Frigyos.
Imi h meg nom értotní, nsgy baj. Do írni é/i hibásan korülni ki a nyomda alól, nz valóságos rai-soria. Nom elég, hogy a gondolatnak'' »nhyí vívója, ostora van, még,» nyomdász is árjfval, a corrcctor pedig voros Irónnal vngv milvon épen kczcibo akad, egy kis hatalom a gondolat világában; a fő baj őzöknél még a többi közt az is, hogy ezoknek nincs sajtótörvényük, b igy szeszélyeik octroyíroznak gyakran noraiuk közt oly értelmet, inolvnok ogyéb éhhiinük nincs, minthogy botüből, festékből és szóból állanak.
Ilyen körülmények közt aztán, kit » mostoha sora oda kényszerítőt», hogy egy vagy más Bzérkcsz-tönok ígéretet tevén, nzt beváltsa és írjon, írását pedig n sz^ -soros érteim^'' nyomás nlá adja '' : "Vl1 > í
szlszszcnYO kell víss/.nkapni közét a tolltól, mert a nyoiíiás csakugyan nagy.
Képzelhető mit éreztem — do nom éreztem ha* nem gondoltam — akkor, midőn nz utóbbi Bzámban adott színházi czikkemhon nom bírtam magamra Ib-morní, és ha csak rólam lonno szó, ugy oda bo néznék; do a közönség, a közönség akar értoni midőn olvasi
Azért miiulciickolőtt kórom a t. olvasót no tor? holtosiók a Z.-S. Közlöny dooz. 10 Ikl számát kesóbo venni, s a táreza szinházi rovatát mint következik helyrcígazltni.
A 1-sö hnaábon a 23-lk sorban e névmutató a u töröltessék; a 2B-ik sorból a 20-ikbo átvitt „bizalmában" birodalmában szóval holycsíttessók.
A túlsó lap S ík hasábjának 34-ik sorában, az ^értolomzavaró „tragicomicusabbá" tragicusabbá szóval igazíttassák kí. Nem tudnám mint nkarná velem akár a szedő, akár a corrcctor elhitetni, hogy fából vaskarikát lobot csinálni.
Végro az utolsó l p 1-sö hasábjának végsora ekkóp olvasandó 1 „uil a sok, gyakran nom motiválható" és isiuót a 2-ik hasáb 8-ík sorában „Fhídíai" helyett phidiási; n 14-ik sorban „Típarographiához" holyott rliypAiográphiáhozs azután nz utolsó hasáb 27-ik sora ,,n nz ndott hulvzetokot felfogván, bzí-vilukknl közöljük és megítéljük" olvosondóki''''
Ekként aztáu magjából legalább helyreállítani flikortilcnd az eredetit; jövőro pedig gondolataink és nz értelom részérő kegvolmet kérünk, ^ülönboi) kl-véndorlunk jobb hazát keresendők.
Do kérem olvasóimat 0 kitérés után ongodjék inasukat n decz. 12-íkl Bzibl olőftdáBra viBszavozotnl, nem oly érdcktolon oz, hogy fölötto no gondolkodjunk. '' '' , '' . ,
Monander a görög szinköltő százőt darnbot irt ; az utókor csodálja azokat, BŐt a római Plautus ós To-rontíuB utánozá a szó-szoros órtolmébon. és lMutaroh még íb azt mondja róla, illetőleg első darabjairól, hogy azok a későbbiekkel és utolsókkal nem is hasonlíthatók össze, s hozzá toszl ,,obböl lobot következtetni, mit mivolt volna ha tovább élhetoud." Monander mikor mogbalt 52 óvcb volt.
Nom másért omlitom ozt csak azért, hogy "véd-
f
'' X. Nyíltlevél
i\ng) -K«j>ltsn vdros kt''pvlHeli) tratfllrtchcz. (A közrondószot ügyébon.) r) KUtbdiortdgia néeve.
A közbátorság biztonsági ogyik fii szükségletű a társa» élotnok, azért tűzveszély esetéhen a közrcn-déazetnok, illfctölcg a kapitányi hivatalnak kell he lyt állani.
Tűzveszélyben a kapitány mogjolouik a helyszínén egy hatósági szolga által zöld szinü üvegtáblákkal ellátott égölámpa kiséretébon, hogy mindenki által, raltvdon perez, pillanatban mogtaláltathassék. Intézkedéseinek mindenki föltétlonül engedelmeskedni tartozik. A kapitányság mlndenok előtt biztos tért jelel ki a voBzóíyozctt házakból kitakarítandó ingóságoknak biztosítására; annyi és oly egyéneket jelel ki n kitakarított tárgyaknak elidcgcnithctéso gátlására a jelonlovök közül, a mennyit szükségednek lát sa kiket akar, a fclügyoléssel megbízottakat még ideiglenes felolösóggcl in terheli.
Kanizsa nagyon ki van tévő tűzveszélynek, mort mint egykor mondám: ,,az éghottí házak létszáma aránylag fölülhaladjn a nom éghotökét." — Elioz járul a tűzoltó egyletnek hiánya is — mely annyit tesz, hogy tűzvész alkalmával n tüz-oltás átabotában történik; ily alkalommal rendesen több a tétlen, tátogató néző, mind az oltó.
1 Pedig mily szép és hasznos üdvhozó volna ugy intézkedni, hogy tűzveszély alkalmával, bizonyos és kijelelt Ogyónek bizonyos ronddol foglalkoznának a tűzoltással, mlndon felekezotnok előírva lóvén teendője, a vószhelyén nom kapkodnának majd oltoz, majd podig amahoz.
Adjunk vagy 500 házi gazdának, egy egy fös-tött kötélgyártó készitotto öntöző vödröt ós álljon kötelességükben tűzveszély alkalmával a rögtöni Víz-gyűjtés. Minden ily öntöző vödör a házszámával legyen számozva, hogy tudni lőhessen tulajdonosát, s a tűzoltás után azt, hogy ki vott részt a háztulajdonosok közül a tűzoltásban. A Bzakgató vaskapcsok is bizonyos számmal jololvo, kijelelt férliak használatára adassanak át. A fecskendők továbbázására és vozénylotéro szinte számosabb és bizonyos ügyes ogyónok alkalmaztassanak. így aztán ha minden fog lonui, a vészharangok mogkondultával 500 fog rög-tönöxvo vizot gyűjteni, 00 vagy 100 a szakgató kap» csókkal foglalkozni, a fecskendők is egy perez, pillanat alatt fognak a helyszínén lenni értelmes s mindenkor ugyanazon gyakorlott egyéniségekkel. A tüz-igy aztán törvo loond.
A mondottakon kivül a kapitányságnak segít-Bcgóro 12 közreműködő ogyón jololtossék ki, ezek közül, öt a vödrösöknek mint vizhordóknak éléro áll; kettő a vnBkapocscsal, kottö a focskcndökkcl foglalkozókat kíséri ligyolommol istápolja és vezényli; három pedig a kapitány rondolkozéso nlatt marad. E 12 egyén tcondi aztán a tűzvoti védogylot biztosait, kik folytonosan biztosai maradnak a tűzoltó testület-nok, molyot tűzvészkor kormányoznak. A kapitány mint parancsfönök tokintondö.
vül hozzam amaz állításomra, miként a dramaturgnak ismqrni koll az ólotot, az ember lélok- és sziv-világát, hogy igaz emborokot teremteni tudjon, és soha a szenvedélyek idoalizálásában véglotokro no monjen ; a végletek botlást hordanak magukban, mi a művészivel cllonlétos, ozó lóvén a Wínkelinann-fólo „csöndes nagyság ób nyugott cgyszorüség."
Sobillor midőn „A haramiákat" irta 11)—20 éves volt, és így nein csoda ha a nngyrátörő, szabad-lolkü, do körülményoibon nyomott ifjú, midőn a tragictiB múzsának áldozott,egész világfájdalmát Mór Károlyban kiontó.
Ez az oka, hogy o darabjában a világnézlot oly '' fordo amint az csak egy elvoivol még tisztában nom lövő ifjúnál lobot, s oz az oka annak is, hogy miért oly lyroi Schillor o müvébon.
Átálában vóVo tohát már két hiányt kijelöltünk. l)c mlndon elfogultság Bzomrohányásától monokülon-dö, halljuk egy novos német véloményót.
„Ilajor- és Svábországban a vallási és politikai szabadság eszméi késő ugyan, do annál mélyebb gyö-koret vertek. A folvilágosodottak és a Viclandi kör a franczia litcratura által terjesztott nózotoknok hódoltak, Wockhcrliu Vilmos Lajos, ugy Sohubart Dániel, kót szabálytalan és orkölostolon tohotsóg, vallási szabadat másságot ós politikai szabadBágeszmé-kot minden tekintet nélkül szórtak szót. Az általok hintett mag gyököt vert, s oz ifjúságban szabadságvágyat ób ellenzéket növelt. Ilyon benyomások között nőtt fel Schillor Erigyos, Svábország Marbacli holységéböl egy órzókony anya s szigorú apától származva. Már korán mutatkozott a győrinek tan törok-vö, b magasan szárnyaló lélok; a történelem gazdag világa, Columbus utazása ób Nagy Sándor tettei foglalták ol ifjú képzolotdús lelkét merész torvokkcl; a ható és tevékeny élőt, melytől Ooetlio magát elvonta, Schillorro nézvo ingorrol birt; később gyakorlati to-vékonységhoz fogott volna már, ha korlátolt viszonyai nom akadályozzák b kényszerítik az eszmónyi világba vonulni. —• A törokvö és szabad léloknok csak hamar kollott tüzo elnyomását érezni. Egy ¡»dánt isko-lamcstor B/.ogletcB és félókonnyó tövé; a szigorú ka-
1G5 9»
A helyszínén ezen 13 egyéniségből álló tüioltó védegyleti biztosok oly vörös üvegtáblákkal készített lámpát függesztenek kiamegtclcpcdés helyén,melyben 3 szál gyortya óg,joleÜl annak, hogy n tűzoltó biztosi testület itt, o bolyon feltalálható. A vélotlcnségro fentartott biztos a lohotöségig itt megtartja állopodá-sát a vész megszűntéig. Tűzvész után ezekhez hordandó mlndon tűzoltó készlet, hogy a tűzvésznek megszünto után számhavétothcsBonek, s igy ismét az illőtök által holyükro szállitathassauak. Most aztán tudomást szoroz magának a tűzoltó biztosság a történtükről, molyokröl a tanácsnak halasztás nélkül toondi jelentését. Most kipuhatolandó, hogy moly háztulajdonosnak hiányzik, tűzoltó készlote s ki a büntotondö mulasztás után.
11a büszkék akarunk lenni rendeielt Inná-CHunkra, akkor no mulaszszuuk el semmit a tűzoltó ogylotnok alakításában is. Ez so pénzl>e, bo fáradságba, szóval: sommi áldozatba, Bom körül.
Ügyelni kell különösön a gyuárukra, minők többok közt a lőpor, a salétrom, a gyufák és a kőolaj potroloum, azért általában bármely gyúlható tárgyat nőin sBabád nagyobb mérvbon tü/.készlotok közcleté-bon, szomszédságában tartani, lln én férfi csolédtnr-tó gazda volnék, egyáltalán betiltanám a gyufahasz-nálatát, mort ezer eset morült fol már, hogy istálló, pajta és padlás égett lo a gyufának vigyázatlan használatából.
A régon használatban volt tűzkő és tapló nom tett annyi tűzkárt, mint a gyufa. A pipás cselédnek ez ologondÖ gyukészlot. Gyermokok is könnyebben közükre koritik a gyufát, mint a tüíkövot és a taplót. Ezekhez képest a kapitányságnak még a pipázás ro, Bzivarozásra is ugy koll felügyelni, hogy ozok a köz-épülőiben, do ogyszorsmind oly közholyokon is tiltva legyenek, hol könnyen gyúlható tárgyak ób áruezik-kek vannak összohalmozva.
A utczák éjjeli világításának kellő ollátása a köz-bátorság érdekóbou szükséges lóvén, kell, hogy a mol-lékutczák is ellegyenek látva olegendő számú lámpával. A védőiemnek általánosnak kell lenni, ennok folytán nem tudom, hogy miokért van csak a város középpontja lámpával ellátva, és miért nom kapnak éjjeli lámpát a mellék utczabnliok is? hisz a lámpa-világitáB kö^ös költségen történik 1 Az eddigi lám pá -világítással a lakosság épen nincs mogelégedvo, mort bárha elegendő pcnzólio kerül, ugy még is kevesot lát ós igaz, mort vagy roszszul égs hamar olalszik, vagy nom is ég b csak pislog mint a miskolezi kocsonya.
A közrondészoti hivatalnok köréhez tartozik tohát annak végrehajtása, hogy a város elogondö ójjoli lámpával bírjon; hogy a lámpák kcllöon lát-tusaanak ol, rendoson gyújtassanak mog, és hogy égÓBÜkbon eloltásuk gátoltassék. Magában órtotík, hogy ezeknek ololtása közrendészeti tilalom alá cb-BÓk, s igy a lámpagyujtás u utezai világítás körül fölmerülő míiidon vállalkozói hanyagság és gondatlanság szigorú hatósági iulézkcdÓBt vonandjon maga után.
Az olajnak égotéso igen sok pénzbo körül,azért költaégoa is az olaj lámpavilágitás. Az oli\j drága,
tonai fegyelem, moly alatt a berezegi várban fölállított Károly iskolában a törvény tudományokat gyakor-lá, clégcdotlcnr.ó tövé ; acin a törvónytudoináuy, som a gyógyászat, molyro az akadémiának Stuttgartba áltetelo után magát adta, magason szárnyaló lelkét nem voltak képcsők bílincaolui; az előírt tudományoktól ol- ób tilos olvaeniányok felé fordult, melyeket ö ób néhány haBOiia&cllemü baráti fortélyosan tudtak mogtzorezni. Olvasták Klopstokot, Goethe Götz és Werthordl, Gorstonborg Ugolini\ját, csodálták Schubart kölloinényoit, kivel Schillornok Aapor-gen több összojövetelo is volt, épültek Koussoau tor-mészctélotén, s Plutarchból az óltor hösoln. Schillornok több lyrai költoinónyoi ozon vihar ób nyomás korszakából valók és bombastiku8 szájaskodással szabadság buzgalom, hösiség férfiofcélytol át-meg-áthntvák. Az akadémia oröazaka ób fogyolom, moly alá Schillor mint katona orvos jutott, az elkeseredett hangulatot fokozta, oly mérvbén, .hogy a Mannhoimo szinházintondaiiB Dalborg támogatásában bizakodva, ki 1782-ben Schillor „Haramiáit" nagy totszés közt Bzinre lioztn, Stuttgartot titkon clhagyá, hogy magának, habár szükség éa gond között, do azabad életot biztosítson. — A „Haramiák" a világ Bolojtes állapota felotti mély olégedotlonBÓgónok gyümölcse, in-tézve azon Bolojtcaségok ellen, molyok, által a lángész, a convonloncla kötlékoi és a cr.óhszorüségbon visszavorotik; és a gyáva gazság ollon, moly lassan lopódzó mérgével a bűnnél gonoszabb. A borzadály ób iszony gerjcBztö jolcnctoíckcl toljos színmű, ino-réaz nyolvévol villámhoz hasonlón InUott. Mór Károly hovos, tettre Bovárgó lelkóbon o költő maga tükrözik vissza. E vad ób szörnyű Bzonvodólyokro épitott dráma, moly bon n gigászi túlzások jollomokot ób dolgokat a torraészo-tosség köréből kiomoltok, nz ifjúságra hatalmas bonyomást gyakoroltak, minek következményűi lőttek az ogymást érő haramia regények;"
Eddig ób ezeket Wcber György, és nokom ezután is már lehet megnyugodnom kimondott véleményemben. Egyenként taglalni a hiányokat, azokat a mii- és lélektani szabályok korláti közé visszavozot-ni, lonno legszebb feladatom, do sajnálattal bár lo
igen sikos, hamar ég, hamar fü«tbo megy, do másrészről is sok megy csálira. Jobb lenno az olaj helyett nz úgynevezett s iHonnan föltalált: hegyi olaj; mort ez, az utóbbi kiszámltáa azorént legke^ veaobbo kerül, ez nom is oly veaxélyca, mint a kőolaj (potroloum.) Ugy gondolnám tollát, hogy a vároanak általános kivilágítását ezzel lehetuo olcsón lótrd hozni.
A cziglemízóben és kotyogó malomban! szabad fürdés nom csak közszomérom iránt tartozó tekintetből, hanem az obből származó veszélyek miatt ia betiltandó. Jelöltessék ki a szabad fürdésre bixonyoa, véaznélküli boly a helyhatóság által ; u. m. a kis-ka-nizsai kanálisban do távol a hldaktól, moszsze a vándor szomoitöl. — Bár jutna oszibo a közönsógnok, hogy egy hideg fürdőt állítana fel a kis kanizsai kanális montében, 1000 frt évi Jövcdelomro lőhetne számot tartani.
Építéseknél az állványokat szouilo alá vehetné a közrondészoti hivatni és megvizsgálhatná, váljon az állványok a járókold közönséget vagy munkáaokat nem vcazélyozik-o V Furcaák itt na építők és építő-, mesterek, mennyiben ar. ilyosekro épen nom aok figyelmet fordítanak, ób vannak is balosotok.
Allatscrcglctot a közönség számára megnyitni csak ugy legyen szabad, ha a közrondészoti hivatal szoiulét tartván meggyőződött arról, mlszorént a ket-rcczok a közönség mindon vcszélytöli megóvására eléggé erőiteknek találta, városunkban néhány év óta igen sok ar^zlán, tigris, hyonn, medvo és krokodil mutattatik s már történt is (más incgyóklioii,) hogy a hyonn, krokodil és medvo kitört a ketroezböl s elillant.
Az obokot klvétol nélkül Bzájkosárra kollenók vétetni ugy, hogy utczán ób közholyon o nélkül meg no jelenhessenek. Elogondö tanúságot adott a legkö-zolobbi csot, midőn egy vosxett cb 10 óra alatt 18 om-bort, 3 szarvat marhát, 2 dÍBznót és végnélküli számú kutyát marozangolt Össze. A szájkosár és vezető zsineg nélküli utczán, vagy közholyon megjelenő eb a poczér rendelkezése alá esaék.
Ez alkalommal omtítésbo hozom a novcinbor hó 4-én, ogy voszott buldog kutya által megmar''ottak sorsát.
Egy idegon kutya városunkba jővén, 18 oinbcrt annyira Össze marczangolt, hogy a visszamaradt sértésekből azt kellő feltételeznünk, mintha csak mindönkit megakart volna onnl. Ez nz emberekkel, az omborck pedig volo viaskodtak. November hó 5-én . agyonlövetett, és fclbonczoltatott. Kültokintoto szon-vedö állapotra mutatott b ugy nézett ki, mintha még most is inarczangolnl szorotno. Nyolvo alatt nz orok duzzadtak, a tüdők betegesen olváltozva kármlnvö-rösok voltak, a Bzivbon aludtvér, a gyomorban gyom volt, a belek üresek és légtől tolvék valának. Ezeken kivül őrös takárja is volt.
A mondott kórjolokhox vévén a kutyának mnga víselotét, kétségen tüll dolog, hogy vcszott, dühös volt.
A mogmarott 18 ombor azonnal orvosi ápolásban részesült, oz alatt van még mindogyikc. lujtuk
kell mondanom részint lapunk korlátozottsága, részint még szükséges mondandóim kedvéért.
Csak azt még, mit talán eddig nom mortünk Schillorro ráfogni, hogy több helyütt moglátsxik, miként Schillor Shakcspoarot fölöttébb sokat olvashatta, de hogy lelkét majd nom egyedül ax töltötto bo — aminthogy később foglalkozott is volo — onnan Iáiul, hogy Mór Eoronoznok nom ogy bolyén kényto-lonok vagyunk III. Klohardra. Mór Károlynál midőn inagát gyilkolni nkarja Hamíotro, s több holyen a britt költöro reflcctálni.
Különbon maga Schillor is, kl azon olvot álltja fel Don Carlos felotti lovolébon, hogy a darab védjo önmagát, még is jónak látta 1781-röf a „Haramiákhoz" irt clöbcszédébon a müvet védonl.
Térjünk magára az előadásra.
Már ha a „Haramiák" Némotország ifjúságára hatalmas benyomást gyakorolt, miután az ifjú ombor mindenütt egyforma, nom csodálható, ha a mii min-donütt egyformán fogadtatik, s fogadtatni fog mlg ifjak o világon lcs?nok, és ép ennélfogva nom ütközhetünk mog azon, ha fiatal szlnéaz Mór Károlyt dobut szerepének tokinti. Do váljon nom csalatkozik-e az utolsó? Mór Károly ogy ama szerepek közül, mely sitiutiólánál, lelkiállapotainál fogva különbon is erősen érdekli a nézőt, ha ohhoz Schillor ragyogó so-phiamált, a szonvedély orőtoljcs nyolvét veszszük, első pillanatra azt gondolnók a szorop maga játszik, és egyrészbon igaz ez, mort ki hallani tud nom lohot, hogy lelkét a bár cgyszorüon elszavalt monologok no-hánya no ragadja mog; do másként van oz, az előadás érdokoivcl kapcsolatban, mi látni is akarunk éa kollornoBon csalódni. Jól koll tollát a színésznek meggondolni miid valoant humori quld forro roou-aont? Mort ha Mór Károly azonvodélyoit előttünk bár mi tűzzel elszavalja, s az arcza egy obédutáu docla-máló tanáréhoz hasonlít, molyon az ajka kimondott szonvedólyek meghazudtoltatnak, mlvol azt mutat-ák, hogy azokból mit som éroz, bennünk kollemet-en a bonyomáa s maga u köjtö mlndon rngyogványal mollott veszít. A színésznek is szabálya „si vis rno flore dolondum cstprimum tlbi." Különbon azt mondjuk mit Jullus Caesar egy fololvasójának : si legia
1G6
u vésznek «oromi nyomni, do toljes roménnyel lolus tünk 10, hogy lx\jok nom fog lenni, morl nincs csőt, hogy ctovo koráni segítség daczára egy niogroarott egyén valaha megveszett volna. A sebek klmosuttak, kimetéltettok, kalio»iisticum-mal kiégottotlok, éa kd-rísbogár j>orral kovort vöröshíganyos Irral bekonot-tek » gonyedéabcn tartattak a mm napig, iaton kegyéből inog mindannyian jól vannak. Ab orvosoknak ügyöt tapintata ób szorgalma minden csotre köxtísx-teletro méltó.
A* Állítólag megharapott három szarvasmarhán ■ebek neiu találtattak, valószínű, hegy megaértvo nem lettek, mert bajuk nem esett. A megsebzett disx-nó agyon lövotott, oxxel együtt sxámtalan kutya esett áhhxatul. Ujabb Vesxcttségi eset nem merült fol.
TEILSÁNCZKY.
Hazi ób gazdászatí beteg allataink sorsa, s azok elhanyagolásának karos és veszélyes következményeiről.
Néhány hónapok folyama alatt — monnyír« alkalmam és tehotségom engedő igyekextera a guxdá-szátoknál, illetőleg hasxnos há/.i és gazdászatí álla-nink köxőtt előforduló csoményokot iigyolemmel kisérni, axok sxánalomra méltó sorsa fölött naponként sxorxott bizonyítékaim s tapasztalataim, — valamint a jelenleg megyénk vidékein mutatkozó és torjodni látszó mar ha vés x indítanak ozon rövid közle-ményro, s hiszem, hogy a t. olvasó ezon tanúságul sxolgáld közleményemet a t. cz. gazdászatí közönség előtt — molyot állataink sorsa — éloto többé kovés-bé érdekel — időszerűnek fogja tekinteni.
lletog állataink elhanyagolását sajnosán kellett tapasztalnom, n többek között L. helységben, hol N. urnák csak rövid idő alatt három csikója mogbote-gült, természetesen inínt szokás, a helységből egyik es másik magát szakértőnok küllelő kuruxsoló, oda hivatott, hogy tanácsoljon s a beteg állatokon segítsen, mit tanácsoltak miként akartak az állatokon so* gíteni? előttem ismoretlon, csak az tudom, hogy egy plrmp alatt két csikó elhullott,^»; az illető tub\jdo-nosnak — ki a szükséges állatorvosi, u a rondes gyógyszereié sí költséget talán áldoxul sajnálta — csak a 800—Ü00 frt kára lett; — a harmadik botog csikó 2—:i hónapig sínlödö maradt, s midőn az már sxínto a végvonagláshoz közelgett, folyamodott a tulajdonos rondes orvosi segélyhez, mi már késő volt.
Mogiiovozhotnék több csetokot, hogy magányzó és gazdászatí uraságok loyaí megsántultak, s abban a szokásos bledolomben, hogy majd megjavulnak, csak akkor folyamodtak állatorvosi segélyltoz, midőn már J a baj megüdült, s segíteni alig — vagy éppen nom is lehetett.
így történik szegény kérődző állatainkkal Is, megbotogednok s cl is hullanak a nélkül, hogy orvosi ápolás és kozelésbon részesülnének, Icgfólobb kuru-zsolók tanácsai után ápoltatnak, molyok között töbh-nyíro cl is hullanak, do még gyakran n hulla sem vétetik orvosi bonczolás és vizsgálat alá, Illetőleg a be
tegség — melyben az állat elhullott —■ nóm is con-statiroztatik.
Jolon soraimmal czélom egyedül megismertetni, mennyíro vannak beteg állataink el hanyagolva, hogy időnek elötto cl kell hullaniok, mórt beteg állapotukban természetük nom gyáiitolíttatik, s a kellő ápolásban nom részeslttotnok, a természet pedig maga erejéből igen gyakran nom sogíthot; igen. ol koll h illaniok, pedig még sokáig élhottok — s tulí\Jdono-saikntk még sok hasznot hajthattak volna.
ilctcg állataink elhanyagolásnak, s nom ápol-tatásának vaunak o mellett még más veszélyes szomorú s borzasztó következményei is, Igy folomlltém.
a) házi állataink közxül as ebet, moly egy kü-löuüs nomíl borzasztó s a halállal végződő betegségnek a veszettségnek van nli\ja vetve, moly be-togségo ezon állatnak ragályos tcrmésxcténél fogva nem csak hus és füovő állatainkra, hanoin mlroánk omborekro nézvo is, ragilyos, veszélyes, s ugyan azon borzasztó halállal, végződő betogségot idézi elő.
Ezon vestélyos bctogségtől megtámadtatva fu* totta végig városunk utczáít a mult hó 4-én estvo és &-én reggel egy ismoretlon cb — és ujában vngy 18 külön rangú és korit egyéneket, számtalan kutyákat, disznót, szarvasmarhát összoharapdált, még végro 5-én reggol sikerült a holybcli kéményseprő fiának agyon lőhetni; nlíg fogja a t. olvasó képzőiéi azon rémülést, melybo ezen esőt ncm csak a szoroncsétlon áldozatukat, do az egész városi lakosságot ojtetto, hála az égnek ! a sxoroncsétlonokon eddig ozon vo-szélyes betegség előjelei nom mutatkoznak. Ha ezon mogveszettobet tulajdonosa ügyelőmmel kísértő—sast botegségo kezdetén orvosilag megvizsgáltatta volna, akkor az bizonyosan annak időjében kiirtatott — s a szerencsétlenség is mcgolöztotott volna; folomlitom :
b) Kérődző állataink kí$zül a szarvasmarhát, mélyek között jelenleg n marhavész napról napra tovább törjed, cxcu kiszámithatlun káros vész tovább torjedóséiiok egyedüli főoka szinte ezon állatok betegségének elhanyagolásában rejlik, tnort tapasztalhatjuk, hogy azon holységokbon, hol a marhavész kiüt, a betegség neme, a vész orvosilag csak akkor constatíroztatík, midőn már néhány marha elhullott, b midőn már a néhány marba betegségének lefolyása alatt a ragály nom csak ugyanazon helységben, do már tovább vidékekre Is sxéthurczoltatott; szalud legyen itt megjegyeznem azt is, hogy a vész constatirozása után is, annak tovább terjedésének meggátlásárn szokásos rendőri intézkedések nom fo-lolnok meg a szüksége* czélnak, inert tapasxtalhat-
uk, hogy Jolonlog ír-inogyénk vidékein a vész dülöng, s a rendőri hitézkedésok vozotéso s őrködése mellett som állp'',orvos som szakértő egyének nem működnek,*)az, ók vozotéso egyik vagy másik illetőleg a helyszínén jom lakó, som tartózkodó járási orvos ur szó vagy írásbelí utasítása mollott egyedül — a
*) K8''. ml ollenketttleg tiuljuk | mlml a )iat*>Agok, mliiil a< Illett) orvosuk min lent elkövetnek » mgMy gAt:A«Ar<M « lis vA»» nx''ff 1« tovább bnr*)>ótUik, egy.-«! ill o''<», inort népünk i\ legciíl-«siriibb ■ liMsm.sASb liit<Uke<U(ikot is megveti ellisny*;olJ i «ok-• <or, niiiint kJuuycIinUutg, risiiat öic''r Ickn Ukinlcúbttl, melye-kit »iul&n keiorvrtcn sirat. H i o r k.
kellő szakavatottsággal nem biró helység olőljáróira bizatik. Nincs tohát mit csudálkoxnunk, lm a vész — a ragály folytonosan tovább és tovább hnrosoltatlk.
Az elősoroltak után végro azon ohiytásomat fo-ezom kí, hogy a t. cs. gazdászatí közönség bár mio-öbb átlátná, a moggyőxődno osak ugyan arról, meny-nyiro káros és vosxélycs kövotkozmónyokkel van ösz-szukötvo házi és grzdászati állataink betegségeinek elhanyagolása, s azon reményben xárom Is soraimat: hogy orról a t. cz. közönség a művelődésben liánról ról napra olőhaladó hazánkban is, mint más külországokban csak rövid idő alatt meg losx győződvo, a szegény beteg házi s gazdászatí állatainkat is — mo-lyokből közösön annyi elszámlálhatlan hasznokat nyerünk — a kollő ápolás és orvosolta-tásban részosltondik.
Nagy-Kanizsán, 18<>3. dcc. hó 1-én.
MÁÁlt NÁNDOll Matorvot.
V. Siómelléki levelek.
Toklntctes szorkosztő ur 1 Mióta a Siólocsapo-bUí ünnopélyt loirnis azt kegyed nemes szellomü Inj-jában olvashatni szoroncsós voltam, még nom köszöntöttem bc. llozxog van azóta annyi újság, hogy akár a Síét mogrokesz^ük volo.
Lássa kedves urambátyám 1 a szegény raagnm-félo csősz frator csak mindig a láttákról beszélhet, nem ugy mint i... i újság tydondásxa, a ki krumplit ovott Enyíngon és rá fogta, hogy savauyitott tököt adtak nokl garnírungnak, (do jó, hogy noiu Somogy-lian történt) kűlönbon igaz, hogy bixony az enyingi fogadóban ha osxík az embor egy adag sülotlun rostélyt st, egy konyér s ogy meszely borral punktum 05 kr. Ebbe azután bolo van számítva a Ilausknecht is.
Tegnap össxojöttem a mezökomároini csősz komámmal, a ki az uj kanális parton nizto aat a sxo-gény tolnai hajóst, n kí a sxogxárdi hortársulaltól 280 akó bort íett volna Siófokra szállítandó, hogy mogakadt a kanálison áthúzott szükség lild előtt, nem tudván alatta átmonní, mivel az ő lábait az ácsok olyan rövídro szabták, hogy notn egy It^jó, do egy gólya is kénytelen meg hajtani nyakát, Iia alatta átúszni kíván (bocsánat, oz tuég nom az igazi liid, hunom csak ogy nótliid, mort a valóságos lild most készül.) Elég az hozzá, hogy a szegény tolnai ember bizony ott rekedt, s kénytelen volt Siófokról vagy 4> kocsit fölfogadni, kik n bort Siófokra a vaspályára, szállították. Szegény tolnai hajóst to sorojösz ám lo többet hajón Komárom alá az ty kanálison dicsőséget és pénzt szorzondö. Tudom, legalább ogyjtár azázforintod megbánta jolon utadat. No do ez )ó, legalább hírt visz haza, hogy hol a sorompó 1
Egyik komám panaszkodik, hogy ''/»telket voltr kl Is fizette és nom tudja átíratni a telekkönyvben. Vigasztalásul én is azt mondtam nokí. Sohse aggódjék azon édos komám uram, minálunk is ugv van, adnak, vcsznok,csőréinek — örökölnek, s egyik sem íratja át tolokkönyvllog, pedig a mi notárusunk olo-got biztogatja, unszolja a népet, hogy a vétől, csero stb, csak ugy érvényos, ha az tolokkönyviíog átru-há» tátik.
cantas, sl cantas malo oantas. — Miklósira podíg teljo-seu ráillik mindox. Mort minden szorgalmasom feledteti volünk azt, hogy haugtorjcdclmo nom o szerepre Való, s mivel épen csokély vagy rom il intonált hangjánál fogva nom bírja mog szerepű pathosiának magasát, orölködésbo megy át, mely a beszélő szorvok feszítése követkoxtébon oda hat, hogy gyakran hátra fekvő állást kell az austhosis minden tekintetbe vétolo nélkül használni, hogy hangja szabadabb logyen, arca-izmai podíg igen tormészeteson oz által olcsnok uralma alól s a tinóm arezjáték az orőszakos hanglöké-sok okozta aruzfcszültségbon elhal.
l)o mást is vottüuk ószro Miklósiban, az podíg a szoronnok nem azon tanulmányozása, moly művészeknél a lélek mélyén keresi azon motívumokat, melyek ogy vagy más csolokvéuy indokaiul szolgálnak.
Ezt ott tapasztaltuk, hol Mór Károly n csata ho-vétől lankad tan, a természet jelenségén sontíinontalís lesz. Gyönyörű holy oz Schillerbon, do a színészre nézvo a lognohozebuok egyike; mi rosxul ősik itt, a néxőnok pedig ha látja, hogy axon Mór Károly csak szavalI -- bár gyöngén hangsúlyos — do noiu érzi át amit bőszéi.
Különben Miklósi dlcsérctéro logyen mondva, hogy szorc|>ót sugó nélkül mondta, do engedjen no-'' künk is véleményt abban, midőn kimondjuk, hogy ez nom szcrcposztálya „ s hogy a provinczia szaga uúlu alig fog valaha eltűnni.
Mór Foronca uh említettnél nohány fokkal nolie-zubb szorep. Sokszor láttuk do Foroncxbou mindig azt vottllk észre, hogy a színészek III. Híohard alakját utánozták, veres, púpos, sánta volt a Foroncx mindig, most cgy anyalbörbo btnt ördögöt láttunk, inuly ördögben, ogy kedvos emléket pillantottunk meg, 1.1. Egressi Árpádban ax atyát Ax ifjú sxinész-nok ki atyja jelességoit örökloni látssott, ne ailjon "(bizakodásra és ebből »lármázó mogállapodásra alkalmat, ha kimondjuk, hogy ex est hőse ő volt, h leszámítva néhány sikorülotfcn hangsúlyozást mit ab-!>an szeretünk keresni, hogyo szoropot először játszta — azt állítjuk , hogv a provinczia legtöbb holyoín tapssal megállhat. Oly elfogulatlauság, könnyedség
minden provlnczlálís szögletesség nélkül, a hanghor-dásbr.ni kiszámítás, s a dőrék atyára élénken omlé-koztotő arezjáték minden várakozásunkat felülmúlta. Lobot mi o síkor folett talán elragadtatunk s a Jövőt biztosítva látjuk, do annyi igaz, hogy a közönségnek osztatlan tol»xésében részesült. Azért rajtn. tanulni, olvasni, ldszon előtte a példa, és a nemzet eíismoréso a babér, mit soká sokat türvo. nom osüggodvo, vi\jiui szép kiérdouielhotní. Mint íialUuk jutalonijátékául „Kalmár és tongorészt" veszi, tigyolmoxtetjük reá a t. közönséget.
Zombori az öreg Mór, holyón volt csekély kivé-tollol. A többi is mogtotto magáét, s átalában o társaság előadásai mindig oly korokdodok, botanultak, hogy csak dicsérotot órdomolnok. A rendezés itt-ott még koxdotlogos, ozon sogltoni pedig nz igazgatók gondja.
Még ogy kifogásunk van, moly a szinlapot illeti. Ha a színtan étlap, ugy szabod logyen neki mindazon igérotokot liozni, valaroolyokot egy szinész csak sxándokol a közönségnok adni, do véloiuónyünk szo-rint nz bom nom étlap, hogy olvasásával ínyoínkot ingoro|jo, so programm. Mi tehát? Egyszorü jolon-tés, melyen a költő müvénok nevo és szomélyoi ugyan-azonkép megtűr tandók, mint" a költő irta, hacsak humbugokkal egy közönséget mistífikálui nom kiváltnak.
Azért megrovom a rendezőséget, hogy közönségünk olvasottsága iránt oly kiinélytoloii, a szinlapot valami nénünnep programúiként, tolo szurdalní boin-• basztok kai. így Schiller darabjának czlmo nom „Mór Károly és a haramiák," hanom ogyszorűon „A haramiák," továbbá nom „nagyhírű dráma," hanom szo-mori\játék: igaz, hogy a nem magában foglalja a fajt, do az ifjabb iskolák ozt már egymustól olválaszták még is; végro rairovaló nagy bétükkol a szinlapra nyomatni „SchíHer roraokmüve," mikor ox legalább is nom igaz, tudja a világ ha a rendozö nom is. 11a a rondoxöségnok czélja volt jövedelmot csinálni, jó, to-gyo lin lobot, do a közönséget nincs joga a maga csxojárása után ítélni, s mintegy mo»iagcrtai hirdet-vényokkol a valót lmmísitauí. (r.)
Vége van az esztendőnek.
Végo von az csztondönok, Előttünk áll a jö\ önök Kétes ajti\ja... Mi kinyírjuk jó ruuténynyci, Ezt a kulcsot nom veszténk ol Eddig még soha...
Végo van az csztondőnok ... A napokhoz ujak jőnok, Itt lesz az uj év.. . IWr egészen lyjá lonno liár csak megujulua benne A föld éa ax ég ...
Végo van az csztondőnok ... Uj tövissol újra nőnok A rózsák megint... liár csak egyszer már több volna, Széró tövisnél a rózsa — Eltünk utaín...
Végo van az esztendőnek... Ismét egy torhos felhőnek Tünt cl a nyoma ... Oh, csak ogysxcr a jövendő, Lonno már szép — könnyű folhő, Melynek nincs nyoma...
Mindon folhő hagy omlókét...
Sárt ax egyik, másik éltet,
S enyhe légot hagy...
Van bixony, van sár ml nálunk,
Hogy akár c"sak térdig járjuk,
Olyan igen nagy ... 1
Végo van az esztendőnek ... Losx még mul\ju a jövőnek ... Hogy no lonno még? IFiss örökké nem tart semmi, Ejjol után szokott lonui Virradat mindég...
DÖMÉNY JÓZSEF.
Ab éi» szegény őszemmel azt ohiytanám édos saerkesatö bátyám, tétetnék szoros kötelességül n logyaökuok, hogy legalább Kényí Itezsö ur kiadott könyvét vegyék mog • oktassák, vezessék a népot uou utón, melyen a törvények iaiucroto aoha som terem .bánom*4 virágot
A köznép ínég nlnca annyira mogOrve, hogy ea uj oljáráat aajáljává tuduá tenni, különbon ia aok jogyxö. meglehet, tudtára aem adjo a félőknek, hogy o nélkül mily hibát követel? mort foltoaaom én a népről, hogy blaony laton ha már a kiueatári Illetéket kifixetl.nem retten viasza axon ugyia meg nom monthotö költségtől, mit aa átkoboloxéanél viaelni kellene. Mi\jd ké-aObb fogják csak átlátni, mily nagy hibát követtok el aaok, kik oxt nem totték. Do uraim 1 nem a köznép a bibi''a, csakis a községi jegyző, ki erro népeit nom Borkeuti (tisztelet ¿s becsület minden kivételnek) mert nomcs megyénk hát t nz egek urának, gazdag mindonokbon, axolloini kincsei is követéara méltók, miért no tounök tehát tiaata aaivvel, jóxan öntudattal ast, mivel a még tökélotcson folnemvilágoaodott om-bortáraaluk boldogságára törekedni a jó ég oröt adott ?!
Hisxon kérdőm h% ogy köxségi jogyzö oz általam olŐbb említett „Telekkönyv! törvények magyarázatát" figyoleinmol tanulmányozza, nom hiszem, hogy öntudata arra vinné, népét aetétségbon tartani: mort mit tud ax a szegény pórnép, megvesz egy drb birtokot, beaxáxalékul n jegyxő néhány krajexárért ir neki, azt gondolja a boldogtalan, hogy már nz övé. Miért? mort nincs ki oxt modaná: „Barátom I még nx árkot nom ugrottad át, nom mondhatod : ,,liopp!u Lásd, neked folyamodnod koll, hogy oxen holysxlnc-léaig felvett birtok, mit moat megvettél, kihxottél, önnovedro a tokintetca megyei törvényszék mint telekkönyvi tanácsnál reád ruháxtassók. llút még a sok helyet terhelő adósságokról mit szóljak ?!...
Tudok községeket, hol 3—4 évtől fogva több drb birtok bojolontvo nincs, vau ogy holyazinolt birtoknak már 5—0 gazdája. S ex uraim a köznépre nézve oly seb, mit csakis rögtön koll gyógyítani, mort várván, «lliarapóflalk, s Irthatlan, káros kövot-kcaiuényokot szül.
A mai kor népo, s Igy édos megyémé is nem oly fonák, hogy vnlamoly nemes czéltól viasznrotton-jon, cstk vezető koll bnrátnim, éa mindig a jóra. Ez a nép ax, moly haxát a törvényeket szeretni és tisztelni megtanul.
Somogy tnegyo néjKS ax, moly, mint előbb is mondám, minden nomos és jóra fogékony, do visz-axarcttcntonl mindönkit lőhet, kivált ha mérlegho verjük, hogy van köxaég, melynek 7 évtől — mond hót évtől fogva köxaégi oaámadásA nines ?*) Hát oz nom hiba? Hát oa elhallgatható esőt, hét évig sötét-ségbou tartani axt a sxegóny adózó népet, ki véres ve-ritákkel szorzott vagyona után hivon, buzgón adózik, közterheket visel?
Fájdalom uralmi aa ások nemes szó, nz a sok igasságos és Szont rendelőt, némely bolyon elhangzó szó a pusxtában. S kérdőm ki itt o fő bűnös ?.. senki más, mint ax, ki évi járulékát felveszi és sxáuiadást nem ad. A községi bíró, ha tiszta lélekkel visolto a futotta hivataloa pályáját ugy la örülne, ha azáuuláaát n nép előtt óvónként a szokott időben felolvashatná: do Ismét fájdalom, nincs aki olkésxítao (iámét tisztelet a kivételeknek) s oa pedig édeseim <?pakia a jcgyxö kötolesaégo ; mort ü a község fejo. O tölo vár az oleaüggodott elaöbb is vi&uxtiUást. () tölo vár a gyenge elsőbb is támaast. 0*»a égő szövétnek községében, moly világol * sötétségben, a ha o szövétnek nom ég, akkor barátaim éjszaka vau aok főben éa lélekben 1 f
Okuljunk tehát I Tegyünk mennyire azolleml erőnk ongcdl, gyújtsunk világot, a világosságot sxo-retö népnok , ki fáradságos terhel után látni akar, akkor igasán boldogok losxünk.
Megbocsásson tok. ssorkesstö ur exen nyilvánosságra hoxandó javaslataimért, melyeket a szün\j-ból szedtem ki, ha mlg maradt bonno valami, majd máakor előveszi n hídvégi cb&nx.
^ 167 fr
v
helyben gőzmalom is, de ez az üzleti cxélrn alig tud eleget tonni; apróbb őriésokkol torinészotCBen nom is foglalkozik, időjárásunk biz olyan, hogy bo hideg, so inoleg; o hó olején tartott ugyan nohány napig őrös fagy, most azonban váltakozvn fagy is, olvad is. A napot ugyan ritkán látjuk, ugy látszik, nom sokat törődik velünk. '' KUGYEHAY.
'' Moháét», 1863. télelö 10-én.
K hó olejón a Dunasoron nálunk tüz volt. 2 ház égett lo; egyik ax, molyben szabaduök tartózkodtak, a Ugyan tnnon is jött kl a szerencsétlen tűzveszély. Aat mondja a magyar példabeszéd: szoroncso szeren csétlonaéggel jár, s viszont. Do ca csatot valóban szo-roncsétlonuok lőhet nevoani; mort az oltók közül, k többek bámulatára a lognagyob szorgalmat fejté ki, u mint a szobába rohan, még valainelyeBt megmentendő, r^ja szakadt a gerenda s azonnal szörnyöt halt. A szo roncséllenség tuár azért is érdekes megomlitoni, mivel ugyan aa nap este még ogy Marimaldi nevű olasz herkuíeasel, kl előadást rendezvén b 50 frtot igért annak, ki ötet földhöz sújtja — hatalmasan birkózott. Több apró aéroliuok ia fordultak elő. Loguagyobl bajunk a Duna csekélysége; mi miatt a molnárok eddig is akodályoavák, ■ nem örölhottek elogondö készletet, mely tavasslg a fogyasztási kelléket kiolégitondné Most meg aa a baj, hogy a malmokat kikötötték, te hát épon sommitsom őrölhetnek : o kedvezőtlen kö rülinény a közőnaégot majd kétaégboqjti. Van ugyan 1,1 i
'') A UfiMg hlsM*Uk, fUJÍt Ver mii, lo f? ha vaunak Ily YÍUi«4M»«k| a rajta h sa, hojy or»o»ö|ta»i>anak. , H « o r k.
r''
Hírek ós események.
A Szomorú hirt közlünk t. olvaaóinkknl, do a ssiv fájdalma is onyhül, ha mogosztjuk axt másokkal; minden ombor köblét sötét hu szállotta mog midőn hallá: hogy G o I d s t o i n Józsof-— nz ízr. község érdemes kántora — s a „Kanizsai Dalárda" ogyik fönlapltó tagja és fáradhatatlan karmcBtoro — sziv-görcsbcn — rögtön meghalt. — Bámul nz ombor, ha ogy — néhány óra előtt móg egészségéé, legjobb fér-tiuröbon levő embert a ravatalon lát. SzontoTjük meg emlékét azon férfiúnak,1 ki polgári orényoi által mindönki szeretetét kiérdoinolto; no szégyenoljük a szánalom könyét — mort nz a sziv legdrágább gyöngyo.
— Tomotéso 17-én reggeli 9 óra után ment végbo — kisérvo a „Kanizsai Dalárda" tagjaitól Ryászlobogó-val — ugyszinto számos s válogitott mindkét hitfolc-koxctü közönségtől. Áldás omlékónek, nyugodjanak békével a nomos lélok lakta hűlt totomek I
A V. hó 13-án tortotta Lakatos Sándor tánca-művész hazánkfia, a „Zöldfa" vondéglö teromében olíö tánozkoszorucskáját. — Vnlóbnn oly előkelő közönség, mint a mely o vlgnlmot dlsxitó — ritkán látható együtt. — Midőn a t. közönség hazafias pártfogását dicsérjük, méltányoljuk ogyszorsmlnd a voto-rán művéax érdomoit — ki már 25 év óta fáradozik, szép s daliás nomxctl tánozuilk inilvolésébcn. Gyönyör Volt a szemnek látni: mily kollemcscn lejtik lelkes ifjaink s bájos hölgyoink művészi táuozunkot.
— ltoméljük, a jővöbon scin vorjn meg müvolt közönségünk pártfogását, az azt megérdemlő művésztől.
A A nohány n»po!( előtt itt volt állatsoreglot-bon, a szolga bemenvén a farkasok kotreozóbo — azoktól megtámadva kegyetlenül Össsoharapdáltatott
— s csak nagy nohezon sikerült éltét mogmontonl.
A A légszcsz világításról még semmi bizonyosat nom irhntunk.— miután n költségvetést nz illotö ügynök még bo nom adta.
A ó- dco. hó 12 kén itéltottok kötél általi hnlálrn Gombkötő István és Bannyni — máakép Németh József; az első Vismegyei lippárti azüL-tés, 23 éve», kat. nőtlen, nagytelekesi béres: nz litóhbl zola-mogyel büki születés, 30 éves, rom, kat. nős, s telo-toai lakos. — Baranyái izgatására, Gombkötő — (utat b Nagytolokes közti uton megtámadott ogy ^luik Mária novű nőt — s súlyos testi bántalmazások cözt, elvovén a megfutamodott nő kosarát —1 oz ab->au talált pénztárexa b cgyébb holmival odábbállott. Ka erőszakos rablás kövotkcxtébon a rögtönitélő bíróság által kimondott fontobbi itélet rajtuk ugyanaz nap roggoli 0 órakor végro is hi\jtatótt.
A A karácson boköszönt, tiaatolt előfizetőinknek vig ünnepokot kívánunk: egyszersmind bucsut voszünk oz évi olőfizotölnktöí — s kérjük , hogy a jővöbon Ismét találkozzunk.
Knpoftvnr.
* Újra szomorú hírrel kell kozdonünk o rovatot-Docz. hó 10-én esti 7 órakor ogy rabló beállít érdemes hazánkfia, Sommsich Miklós úrhoz Sörnyón, b pénzt kövotol; midőn az ajánlott összeggel oz mog nom elégodott volna, másik kettő ront bo utánua, miután kint a csolódaégot már lezárták, s őrt állítottak. A szobában többen 1b voltak n háziuron kivül, kiket a haramiák kiparancsoltok, s káromkodás ós fenyogo-tós közt kényszoritotték ezt aranyainak általadására. Egy fojénok irányzott őrös vágást felfogni akarván n megtámadott, kezét eltörték; tőjén, és hátán szintén súlyos sértést ejtettek, s yngy 800 frt készpénzt, ezüst-nomüt s toitpipákot mag.ikho» voYÓn, eltűntök. Mint a közhír állítja: hogy egy nötzomóly Is lett volna, eddig nincs constatirozva. Igy fenyogotl a drága élotot, moly a házáé és millióké — pár gazember, néhány forintért 11 Kosz időket élünk 1...
* Egy bankár ós gazdag földbirtokos következő számlát torjosztett az clsÖ magyar általános biztosító táraaság egyik (ígynöko elé, mldöu cz a tűzkárt megbecsülni a helyszínére ment:
1. Tizenkét -1 ökrös szekér folyvást hordin n vizet, önnek napszáma, vogyis szolgált bóro
2. Szekérkonöcs, sing és sxokérkopás . . .
3. Tízenkét gyalogbéres nnpszáma . . . .
4. Két jármas ökörben hiba osott.....
f). Rendkívüli segítség és nnpszámra . , . 0. 500 Akó vizmorésbon a kutkopás .... 7. Egyébb idő-mulasztás . ........
Btb. stb. stb. stb. stb. stb. Még hozzá tehette volna: Magam nagyon megyodtom .... 1000,, Aa ablakon át néztem a tüzot . . . . 5o<> „ No, hA több ilyqn biztosítója lesz még társulatunknak, akkor iazon nom sokáig sxáll át hirnovo aa operontiákon I
* Midőn logköaolobb a „haramíák"-ban logjob
48 ft
12 „
100 „ 50 20
piár látom, niucs menokvés; oiIa kint is haramiák, idobont ia liAromiák I b még mind kettőt pénzért kell nézni 1 erro nagyot prüsszent,:« s olt hagyta a bzIii-lulzat.
* Olyan sóspiroozct íb árulnak, melyből 3 kr ogy darab; ca azután igazán — bós.
* Mi különbség vau a kaposvári utczán égő nohány petróleum s a többi olnjlámpák közt? A ml a hajnalcsillag és a tÍAstyuk kisobb cslIlAga közt; az ég, ragyog, oz pedig csak — pislog.
* Hunyady, Szóchonyl, Ecsztotio« grófok s több kegyes lelkű adakozótól, nagyobb mennyiaógbon Ajándékozott gabnAnomok felott deox. lö-ón tArtatottmog az árverozés, a központi aogélyzö bizottmány jolouj^-tóbon. Zóhr Mór, Kemény Bernát ós Muszkivvittl1»^-mint logtöbbot Ígérők — voltak n vovök. A tlsztabu-zák minőségök szorént keltek mórönként: 8 ft 93kr, 3 frt 80 és § frt 26 kron. A rozs 2 frt 70 kr, és 2 frt f>0 kron. Még nom vngyunk nzon holyozotbon, hogy az egész mogyo területén begyült, s eladott gibnaár összegét közölhotnök ; do jövő számunk hozni fogja, szűkölködő rokonaink számára hozott oz áldozAtát mogyénknok. Bárha ogy megye bo múlna bonnünkot folyül a jótetoinényokbon I
* 16-ón, d. o. 10 órakor linjíntott végro kötél által, a halálos Ítélet Froídonroich Józsefen (péosi asztalos fia), ki a Nngy-korpiidi rablásban részt vett. Nem tért Istenhoa utolsó óráiban som, s imádsága ha-tái tnlan káromkodás volt. Midőn felült nkooalra. még Aprohondálta, hogy oly rósz lovon viszik ki 11 Növeljünk; ugy látszik más mód nincs a szabadulásra. Ha már a jelen gyász sorokkal lesz hovezotvo a történőt könyvébe, legyon legalább a jövő biztos.
Egymást órik távsürgőny utján a kérdozös-ködéaok,Somsslcli Miklós ur hogy létéről. Sokau szo* rotik, sokon osztják fájdalmait.
* Ebben a gyüinülcst ilen és kápnsztátlon időszakban nom lösz felesleges, Iia egy rocipét adunk tisztelt olvasóközönségünknek; a rcoino ennyiből áll:
Ir az oinbor ogy levelet Jakapioh Fcrouoz szállítónak (Sneditour) Loibaohba, hogy küldjön számára egy Akó (mázsánál vaIauiIvoI több), va*y két, három akó káposztát orro mog orro a VASut állomásra ; s száz, két, három vagy négy száz darab almát; a mennyit nz ember ukAr, s egy hét tuulvA a kivánt vasútállomáson van a teher. A káposztA mázsáji. szép sárga, vékonyan gyalult, jó izü, szállítással, bordóval együtt jö 4 frt 60 kr. o. ért.
Az almának száza (rAnott, epor, pogáesA stb.) bepAkolás és ládávAl 1 ft 20 kr. Az nlmák egészségesek jók, szépok. Bizton (\]ánlliAtjuk, mert mogpróbál-tuk.
E toj és vajban fürdő országban móg azt is megérjük, hogy Stijor vngy Osohországban fözotünk ebéd vagy vacsorát ós itt osazük mog!. ~
Ö A marhavész állásáról követkoxő ujabb tudósítást vettük. — Tudósítás: a Somogy mogyébon uralgó koletl marhavésx állásáról^ docz. 1-ről 10-lg. Novomborröl maradt botog 30, i^jonnan megbotogo-dott 240, öbzszos botogszám WO. Ezokböl meggyógyult 33, olhullott 135. Agyonvorotott 2, botog maradt 100. A marhavészno;. a inegyébon történt kiütésétől doo. 10-lg Ösxszcson mogbotegodott: 1818, >n0SByógyul» 375, olhu''iott 1312, lobunkóztAtott 25: igy az összes marliAvcsztosóg 1337. — A vésztől meglopott környéken a vészolött ösbzcs 4787 marh%, létszámliól vau még 4150 élő nmrliA.
A szám szerinti kimutatás o 10 napra igen kod-vozötlen eredményt mutat, —minthogy mind a meg-botegültok , mind az olhullottak száma a legutóbbi időszakokhoz képest totomosen novokodott. — Oka önnek, mort Sávolyban — hol a vész még mindig ue-vezotcson uralkodott közel 300 darabból álló urasági gulya lott tololtotésro kihajtva — s o közó minden vigyázott mellett a ragály beütvén — a vész terjedésének ily vad falkában — mely inig a lokötö-zést so tűri, gát nom vottothotik. Térbon o 10 nap alatt a vész notn Örogbcdott. Az is novoll a rósz orányt, mert Porogh-Sz.-Királyról a vóbz állapotja tudva nom lóvén a betegok 20 napi időszakról vágynak felvéve. Itt a gyógyultok igon jó AiánybAn VAn-nak — 09 betegből 17 meggyógyult, olhullott 82 — még beteg 20. A többi közsógekbon — Vöraöt klvé-vo — a járvány múlófélben vau — részint több napoktól fogva somini — részónt 1—2 botogodési osot fordulván olő. Kaposvár 1803, dco. 10. Dr. VUay FAI, fő trvos. t
* Még mindig hallunk részleteket a sőrnyol rablásrób FaIszi urAsági kocsi szállitottA a rAblókAt egészen az uniságl ház töszomszédságiiba hol aaaal ercsztottók cl a kocsist: 20 év iuuIva isloöíik, ha ogy szót szól. Majd másfél óráig voltak bont a gonosztevők, kiknok ogyiko volt csak mind kinézés mind tettoiro valódi haramia, a többi élhototlon, tán önár-nyát 1b rettegő, gyáva, tátott szájú — mint novoznl azoktiik — suhancz.
Noves hnzánkfiA könyvtárában lön olőször megtámadva, hol leütötto baltA fokkal afenntobbno-veaett ImrApilA; s midőn itt mindont kinyitogattak, a másik szobába hurczoltatott, itt újra lesujtntott halálra is ológ őrös csapásokkal. Harmadik szobában ismétlődött a kegyotjonség, mlg mit som találva kérdezték;
~ aiiuon logRoaoioou a „naram an-.uan !og|ob- az ozüstuomüt kérdezték; s egy nö, kl a tzohAban ban izzadt Egressy, mint *«roncx kegyelmet kérvo volt, az innsrA utalt hogy az tudjA. IUt hol a. ina«? teatvérjo - Károlytól - olke.di fennhangon, há- kérdozó a gonoaztovö, mlro a kérdezett felolW, Wi-tunk megolt ogy faluról Jött, sovány fioUl ember : | m0nt. E szóra kiáltott a rabló: no, itt a» Idejo, hogy
monjünk ; bizonyosan nttól tnrtvn, tiin nz ínns a faluban lármát ttt. Az áldozatot maga n haramia omolto ful az ágyra, o szavakkal: Ugy-o, jó orvosod voltam, H eltűntek mind. A faluvégén befogattak n korcsiuá-roísal a vágtatva hajtottak Jákó foló.
Mind » nógy rabló szólos karlmáj« kalapja ssalaggal volt az állhoz kötvo, a kalapokon zöld bokréta. Az Ünnopolt novll fórlui, hajlott kora daczára— veszélyen kivül vnn.
* Az országszorto dühöngd vihar nálunk is oly erővel dúlt legközelebb, mlnöro róg nom emlókczünk. A Balaton partokon azonban borzasztó volt; mint az onnót jövő utasok boszólik, a hullámok sok bolyon megrohanták a vasuttöltésoket, s nom kis mértékbo* rongálták meg. A balaton bőszülten bömbölt, mintha elakarná foglalni u vidókot. A szól kavicsot, homo-kot ragadt szárnyain, s a közlokcdós cgószon megszűnt. A nagyhírű időjós nem beszélt hát a légbe.
=3 E lapok szorkesztöjétöl nohány nap múlva követkozö czimü mü jolonlk meg: „Egy porladó szív lovclci." Ajánlva uzoknnk : kik nzoretnok és szenvednek. A mU kapható lesz 1 frt, dlszkötésben 1 frt 50 kr. o. ó. Wajdits Józsefnél, Nagy-Kanizsán, és Itáth Mór bízományábnn l''csten.
* Daczára annak, hogy langyos, tavaszi nnp-jnlnk vannak doc. hó közepén is, ugy elszaporodtak Kaposvár vidékén a farkasok, mlkóp hajtóvadásza-tot tartottak már rálok, bár orodménytolonül. llát azokra kl vadász, kik báránybörben járnak ? 1
* Máskor annyi tánczmUvész járt vidékről vl-dókro. hogy még azokat Is tánczoltatták, kiknek kcdvöK nem volt, s most, midőn szükség volna rá, senki som konogtat; vagy azt hiszik az illőtök, hogy — ugy is járjuk a tánezot?...
* Egyik cstvo a színházban követkozö vorsot találtunk egy oltépott, lOOOfrtnlatt görnyedő váltóra írva:
Hirdessed, hirdessed, Kolj útra váltó. Hogy a perozont nálunic, Egbo kiáltó.
A kl százat felvesz, Kettőt Ír alá; Ez is jótétoinény, Csakhogy knphntá...
Ha mégy n tözsérhez, Szőnyegen sétál; S veled csnk foghegyen Beszél s convcrsál.
Szép, piros slafrokban, l''ikszís keztbon ; S to rongyos nndrágban, Zsíros stlbllbon.
Hogy ha negyvent Ígérsz, ügy mlr dir nlx Bánik veled; hatvant? Ez is mint suvlx.
S gondold meg halandó Ezt a porezontet; S hogy a jövő évben, Birkáidat Nom to nylrotcd 11
Adót Jloliptii.
Kaposvári szinMz.
Nov. hó 29-én adatott „Dobó Katlcza" oro-detí népszínmű 3 felvonásban: irta: Tóth Kálmán. A jól sikerültobb előadások közül való; s ha az olsö kardalba bonno nem csücsülnok Egor lelkes védőnői, — a játékot jól kivittnok mondanók; Egressy (Dobó István) vontatva nagy pausákkal játszott eleinte, később holyreütó a csorbát. Nom szeretnők hinni, hogy
szép reményt nyújtó fiatal Bziuész, a Biigóra —- -ts—h—fcjt-m.''.-- — .1 j. ti i-i-i"1 i.n''mi innisfri iga
a
ItlllUlOESf
<5 16«
bízzn magát?! Miklósi (Balassa Bálint, lantos) a társulat egyik szorgalmasabb tagja ez esto is több fény-oldala volt jAtékának; lelkesedéssel, érthetőn, do 1,0,11 kifogástalanul szavalt. Zomborl (Homonnal uram) jó felfogással, még-jobb kedvvel játszott, b a közönséget, nom egyszor ragadta tapsra az ismorelos rofrain : do már orro iszom egyot." Fi\jdalom, hogy a közönség nagy részo ott nom tapsolt, hol a darab folytán igazán bolyén lett volna. Lonkoinó (Katicza) dicséretes játéka csak buzdítás lohotott a többi másad rangú szoroplökro, kik eléggé botölték holyoikot. Közönség szép számmal.
Hétfőn nov. hó 30-án „Szegény mnrquls" franczia szintuü két folv. Dmnanoir után fordította Feloki M. KÍ8 közönség daczára ológ szorgalom és kedvvel folyt az előadás ,• mi dicsérőt az illőtökre. Figyolmcztotjük az igazgatókat nz abláklyukak kijavítására, mort sokszor olylégvonat van, mt\jd kiröpül a föveg az ember fejéből; mort hiába 1 a mai időben sok rhoumás ember van !..
Csütörtökön, docz. hó 3-án „szökőév" vig-játék 3 felv. Buckstona után fordította Cseprcgi Lajos (s nom Cseporgl, mint a szinlapon van.) E darab alkorültobb jolcnotei ma különösön jól mulattaták a közönséget. A kiválóbb szoropok Diinplo Károly (Egressy) Mauser kapitány (ZomWi), Flowordon Flóra (sz. IstváníTy assz.), Solus Salamon (Bonkö) Leány llóza (I''álfiné) jó kozokbon; különösön ki koll emelnünk sz. IstvánffyL. a. és Pálfiné a.(oz utolsónál pár gikszort lovonvo), kik a játék hatásának zomán-czait ailák. Zomborl, Egressy, Bonkö vetélkedtek egymással; s hogy az előadást jónak mondhassuk, megemlítjük még G''risp asszonyt (Váradyné.) Egressy cz estvén is jól alakított, s ha folt van játékán, az clsö icleuoténok róható fel, midőn a szorop nom tudás kissé bizalmatlanná tetto önmaga iránt is, s klvotto sodrából. Utóbb minden jól mont. A súgó erősen dolgozott. Közönség kis számmal.
Szombaton docz. 5-én „Szorolom gyermo-ko" korült színre, Szabóné-Istvántfy Lina jutalmára.
A jutalmazattnö (mint Klára, varróleány) olsö megjolcnésokor koszorúval fogadtatván, egész darab montún szép tehetségéről tott tanúságot a közönség olött. Játéka ép'' oly átgondolt, mint lolkosült. Két iclonotébon — midőn Stcrnai-töi búcsúzott (bár itt kissé erősen sziuezott), s midőn rendjolezott gyoimo-kén, az anyoBzorotct és ningnsztos öröm sugarát öntötte el, zajos tnj sokra ragadta a jelenlevőket. Felvonás közbon is hívatott. Pálfiné (Honrictto), Lonkoinó (Stornal Honriotto) hnsonlólag kitűntök; tor-uiészotcB könnyű játékok, ültöaetökboni ologantia, gondot, szorgalmat árult el. Mindkettő bonno ólt szoropóbon, s érozto a mit tett és bőszéit, b oz a fő. Pozsonyinó (marquisnö) oly inajostotikus alak volt, annyi figyelmet tanúsított mindon mozdulatában, hogy szoroncsét koll kívánnunk a táró »latnak, midőn ily tehetséggel rendelkezhetik. Aaar''iátakratikus gőg életet nyert arczán, még több tansot érdomol, mint mennyit n\
-ort. Miklósi (Stornai Károly), bár szorgalommal játszött, roszul fogta fol szerepét. Egy nő-tÖl búcsúzván, ki mlndono volt, oly hideg jég or-ezu volt, hogy az egykori boldogságának még csak ogy sugara sem lobbont cl arczán. Midőn hosszabb idöro válunk mog attól, ki valaha órdokolt — meg-rondlllünk, habár ogy pillanatra is. A változiU, hldo-gülóst nagyon is morevon éroztotó, hideg volt mint egy koreskedö, ki logfeljobb alkuszik, s nom egykori világától távozik. A» is egyik főbb hibája volt, hogy busz év múlva majd ugy jolont meg, mint távozásakor; podig hiába 1 húsz óv nagy változásokat tosz az oraberbon. Szorepküróbon otthon volt, mi a botanulást illót!, do roszul jolloinzott. Egrcssl (Vic-tor) első mogjclonésébon ismét zavart volt; a természet adományai molló ajánlunk kitartó szorgalmat. Midőn folhovüléso után anyjától bocsánatot kért, ugy megfclcdkozott magáról, hogy oylindorét n padlón folojtotto, b más vetto fol. Mindon olhibásott lépés, botlás a Bzorop rovására történik: Szoroncséjo, hogy
átvett szavakat csak gyakorlott mUismerő veszi ÓBzre. A darab végefoló fokozatosan mindig jobb volt, s megbocsátható!«, voltak elébbi hibái. Zomborl (Dorscbaeh ntaripiis) gyakorlott szinészt árult cl mindon jolonctébcn. Szabó (Ercssord ügynök) szlnto élvozliotö volt. Az egész darab monoto ológ szorgalmat árult el, b a játék végén az egész személyzet hivatott. Közönség szép számmal.
RTyllt posta.
T. A ónnak. 8-oni A kivAulat e«ak magAn l«vj|ben lil-ilatlixtuAnk , a|Anljuk fljfjrolmíbo a küldeményt; a klr.l/ie* munka czlino i
C*. 8 - nak, Pe»t«n: A levelok kA.be»ltvo vannak ; ixom/-lyisr-nlls írtekextlink a« Illetőkkel.
K —dek, Pe»ti Naifyon hHcgen volt bii a».
T. V—neki Me(f fog jelenni.
V. K—nakt A Mr.U»«» ui(l vllAjot Ut n*ml tffailtAaaa], l>a Un belecjfyeilk | kérjük vAlaitAl. KAra>fo<AiaIlrt «törő li vcgjro kft» ;ölle tünket.
l''ífiro i Hírt nem kapunk vAlaautT kA_bc»ltvo vannak-e a lOYclck t
T. V—nak. 8» -L—An i Nagyon »ok dolgod Icliet!
P. Ö- nak: Mejf no f.tledketiAI ni nj <rr»l.
,Majmolunk'' IUgl bilu; kAr, h >jfy a nmjmolA»! fo«t8 sorok sslntn — utAniAiok.
,A gilsnialom ArdekAben.* F.tAbb be»<,t|ni''iik kell a» lltetó-vol, c*ak aiutAn vAlanolliatunk. TAu |>Ar hAt múlva.
8. J— naki Kiküldtük a naptArakat •, ön n logkUar-
líbbl po«Un; levelet kArdnk.
„A fölit forfW* KAr, hojrv a plm-sAbtH hauyjövi t ¿»xlelto ün, ■ nom a termAunttanbAI. Crlmiuall* rost var*.
M-b»: TalAn t
8.h—nck, 8-n. JMvtSfc Is Mrj >k Ispiiuk Iráa^AUnl t>«-
Clfl ií»*vítít.
.8xonlgyiir(fjrl At.lnmA«.» Tlaasailjnk Idővel.
D. J—uoki Krtííünet n k''ililemAn/Art| a naptiit ml s««r-ko*xl«ttUk; hogy kUldJUkT magAn utón, vagy p^ttáo T
Fclclöa BzcrkcHztíf: KOBOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
Xngy-KnnlzHR, docz. 18. Daczára a csekély szállítmányoknak, galmaüzlotünk mindig élénk marad— s a hangulat meglehotÖBon szilárd; azon kis mennyiségű btiza, moly szállíttatott — « legmagasabb jegyzékkot vitotott a vásárról. Itozs és zab valamivel lanyhább — do a tavaszra ti lt árak ongodhetök. Kukorlcza a még födözendö bevásárlások miatt buzdító — mindamellett némi lendület érezhető. Hajdina egészen clbnnyngolvn ; repezo kérdés nélkül j babra nlncsonok megbízások. Árpa kodvoltobb,
Elcségárak követkozök: Búza 84—80 fontos 4 frt 30—85 kr. Itozs 79-82 fontos 2 frt 85 -00 kr. Oorsto 70—73 tontos 2 frt 70—80 kr. Zab 44—47 fontos 2 frt—2 frt 5 kr. Kukorlcza 83—86 fontos 2 frt 85—95 kr. Hajdina 70—71 fontos 2 frt 20 kr. Téli ropeze 2 frt 26-50 kr. Fohér bab 4 frt 25 kr.
KnpoavAr, dcoz, 17-én. Két nnpunk oly meleg volt, akár tavaszszal so kívánjunk ssobbot; ma délután már ismét hoves szél támadt, do a mult vasárnapinál sokkal gyöngébb. Kovés hó után, pár órára olvadás, ójonként gyongo fagy. A tél ugy látszik Ismét száraz kozd lenni, s a föld kéllölcg át nom ázván, félhetünk n mult év ismétlődésétől. Mig ily évszakban sincs általánosan, messziről sincs ogy láb mély nedvesség. Pinczunkra kollö mennyiségben nem szállíttatik gabona, mit a rósz utaknak koll tul<\jdonitn-nunk, mort hisz készlet van.
Elcségár : Búza 3 frt 60—80 kr. Roas 2 frt 00 —70 kr. Kukorlcza 2 frt 50 kr. Zab 1 frt 60—70 kr.
Ujbor ukója 3—4 frt 20 kr. Szilvapálinka 18— 20 frt.
Egy kövér lud 2—2 frt 40 kr. Pi\jka pArja 3 ft. Csirko párja 30-40 kr. Fogas fontja 50 kr.
A szénaár máig nom emelkedett; két frtjával lőhet kapni mázsánként. (m. p.)
Si.-I''ch^rvnr, dcoz. 15-én. Oabna forgalmunk lanyha, az árak nohány nap óta estok. Szép kitűnő buza 4 frt 52—81 kr. Rozs 3 frt 8—16 kr. Árpa 2 ft 60 kr. Zab 2 frt. r. 1.
t''. Árverési hirdetés.
Mely ezerint 18G4-ik 6ví janndr hó ll-t<n reggeli 8 órakor Sámsonybnn nz urn«iígi korcsma bor- ds husmdrdfi joggal 1864-ik ^vi npril 24-től számított liárom ővekro fölsőbb jóvit-hngytís kikötiíso mellett a legtöbbet igdrőnek haszonbérbe fog adatni, mely napra a btírleni szándékozók elegendő biínnt pdnz-zel elhitva; Siímsonyba a hely színére azonnal meghívatnak, a bérleti feltételek az uradalmi irodába Kis-Komiíromban addig is megtudhatók.
1 Kelt Kis-Komáromban 18G3. november hó 26-án.
Az uradalmi tisztség által.
H i r cl e t é s„
A kanizsai ujonan alakult s jól rendezett zenetársaság, alulirt vezetése alatt, — Nagy-Kanizsát állandó tartózkodási helyül választván, ajánlják — bár mikor s akárhova kézséges Kzolgálatukut. — A t. cz. közönség pártfogását kérvén azon
biztosítással, hogy fík — a tőlük várt minden igényeknek mog-folelnek.
- Daukó Gábor
társulat karmestere.
a
H i r cl e t é s.
Alulirt mint a kaposvári zenetársaság első hegedőse, mély tisztelettel jelenti a nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek, miszerint, e hótól kezdve, egész jövő évi farsang végéig állandón Kaposvárott tartózkodó, 9 tagból álló, egymásközt szerződésileg kötelezett, s jó hangszerek birtokában levő zenetársaságot alakított; ugyanazért midőn biztosítja a t. közönséget arról, hogy jól szervezett társasága opora, tánez és magyar dallamok és a t. közönség Ízlésének megfelelő előadásával kármely fényes tánczvigalom-, eetély- és ünnepélyen minden igényt kielegítend, egyúttal bátorkodik a t. közönség pártolását, s adandó alkal-makrai meghívását tisztelettel kikérni.
Horváth István hegedűs
Wftjditü Jóisef kindé, lap- 6h nyomdatulajdonos Niípv-Kanizsán.