Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
15.57 MB
2021-09-07 14:40:00
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
62
194
Rövid leírás | Teljes leírás (185.85 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1864. 001-003. szám január

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
III. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

•V {
Nagy-Kanizsa. III. évfolyam. '' 1. szám. 1864. január 1-éro *
18 ol ''S-i-m*
Ismerettelj esztő lap
n 4
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és mflvészct kftréből.
Megjclon o lap legalább egy iven juliua hó 1-töl keadvo minden hó 1-ón 10-ón 6» 20-án. Klötiaotóal ár poatán aatoküldóiiiej éa belybon káahos hordva ©g黫 é*r« f» frt. i fölérro 3 frt. Negyed évre 1 írt 70 kr — Mindon olüH*otö i\ tulajdonon ki>lonön könyvtárát na eddigi fennlálló folUt.-lek mollott fé I áron ha«*náíhay*. — Nyilttór egy Potit aorért 10 kr. — Hlrdotéank nógy hndbos Petit aorórt l-ör 7 kr,, 2 i>r 0 kr. t;a minden további bolktatáaért B kr. a Wlyegd^rt 30 kr. fiaetondA. A beikUtáai dij a a lup koaelétót illotö minden tárgy a kiadó hivatalhoz, NngylínnUaára j a lan^azolloini tartalmát illettf kttslemények p*dig, uy tuiudon
bórmontvo a »zorkf*r.tJl»« ghf>* küldendők Kaposvárra. f
ELŐFIZETÉSI FELHlUÁS
U
„Zala-Somogyi Közlőnkre.
*
Pár hét még, és lapunk homlokát a harmadik évfolyam díszíti. —
Kevés idő az igaz, de a provincziális lapok időszakában, melyek ma föltűnnek,\ néhány havi élot-tel buborékként enyésznek el, elég arra, hogy életerőről tegyen tanúságot.
Hitünk erős volt, mikép a megyék közönsége nem enged megbukni oly vállalatot, mely szellemi és anyagi érdekeit szolgálja, képviseli. Eddig nem csalatkoztunk; adja ég, hogy e hitünkot a jövőre so döntse meg. ^ ^
Iparkodni fogunk ezután is helyi viszonyaink és érdekeinkért küzdeni, s csak az ezek képviselése mellett fent maradt tért fordítjuk a hazai események hü viszszatükrözéséro; feladata levén a vidéki közlönyöknek mindenek felett saját megyéiket képviselni, s tenni tanúságot ezek haladása, küzdelmei, jólétéről, erejéről.
Ha igaz az, hogy valamely életre való irodalmi vállalat fenntartásában a közönség oly mértékben tesz tanúbizonyságot érettségéről, hazaszeretetéről, a mily riiértékben azt részvétével kíséri, pártfogolja, — az eddigiekből Ítélve, nincs okunk kétségbe esni a jövőért.
Lapunk eddigi változatos tartalmával fog megjelenni időnként, s elkövetünk mindent, hogy ezután is teljes megelégedéssel fogadja a t. ez. olvaso közönség, melynek részvététől függ, hogy a legközelebbi jövőben hetilappá alakuljon át
Tudva azt, hogy a két megye produktumainak nagy részt Kanizsa a piacza; s mióta a balatonparti vasútvonal elkészült, még azon vidékek is e jelentékeny kereskedő város felé gravitálnak termékeikkel, melyek azelőtt Veszprémbe szállították ezeket.
& tudva azt, hogy sokszor az érdemes gazdaközönség oly helyzetben van, mikép költekezés nélkül a legjobb akarattal sem mehet a hely szinére, termékeinek vevőt keresni (mert fájdalom, a jelen viszonyok közt többnyiro még mi keressük fel a kereskedőt, s nem ő minket, ha valami eladni valónk van!) e lapok kiadója, ki a helyi körülményekkel ismerős levén, kész sziwcl vállalkozik az őt bérmentes levelekben felkereső előfizetőknek — csekély termék-mutatvány beküldése mellett — (legyen az buza, rozs, árpa, kukoricza, repeze, köles, hajdina, zab, bor stb.) ezeknek lelkiismeretes s minden dy nélküli elszerzésére, mely haladéktalanul teljesíttetik, s az illető az eredményről értesíttetik
Előfizethetni vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, N.-Kanizsán e lapok kiadó hivatalában, egész évre 5 frt, félévre <3 frt, negyed évre 1 frt 70 krjával. Hirdetések elfogadtatnak a lap homlokáni feltételek mellett, s gyorsan közöltetnek. A t. cz. előfizetők, a 2000 kötetből álló kölcsönkönyvtárt — fele áron használhatják.
Az előfizetési s hirdetési dijak bérmentes beküldéséro kéretnek az illetők.
* ^
Kelt N.-Kanizsán, nov. hó 29-én 1863. . •
" <.
A „Zala-Somogyi KOzlönj" szerkesztősége.
-v.
18<UI -
S
Megint viT W
Isten tu<tyt, 6t*\m«t tagy bút ha«-o rerfnk? . \ ''->
Az elsőt ugyftn wziveaen hit nők valahára annyi kílzdéH, szenvedés utón; a ha az utolsó jő, ha e*ak folytatása lesz a múltnak, az az: brt éa csapások nehezülnek i*yaét vállainkra, — ez is készen talál; megőrizte, erflbet)! - 1 1
t''tíbb erénye volt mindig o népnek a türelem, s önerejo vigasztalás arra: mikép megáll a boldogabb jövőnek, mely legfeljebb káiik, de el marad népeknél, melyeknél a törvény, igazság, erény és a hazaszeretet mindjárt az Isten iinádása után következik...
Nem vagyunk jósok, hogy a jövő fátylát fellebbenthossUk,de annyit tudunk, hogy ha megalkudunk a körülményekkel; ha meg nem hasonlunk önmagunkkal; a kor szavának, intéseinek hódolunk; s habár akadályokkal küzdve, de szabad lélekkel álljuk a versenyt és izzadást a munka terén* — .áldása el nem maradhat rólunk.
A mely nép erénynek tekinti a munkát, s tél üdvösségnek az erényt, — az éveknek sem villáma, sem csapása—megrendíti !!
Munkára tehát nagyjn, kicsinyo a népnek I van egy kincs, mivel semmi fel nem ér: a homlok verejtéke...
Isten legyen velünk az uj évben.
HÓHOZ.
Gőzmalmot Kaposvárnak.
Szebb eszmével alig kezdhotnök meg az uj óvót, mint molynok kiritolo köxszüksége? pótol; melyért évek óta sovárog annyi omlwr.
Krtjük a Kaposvárott építendő gőzmalmot.
Hitkán áldott meg lituu vidéket tebb kcllékkol — a gőzmalmot illotöleg — mint Kaposvárt.
W még Is — a iiyját érdekében — hasznoBltható eszmék kivitelén oly kovóssé töri Tojót, gondolkodik, áldozik, — szinto rosszul esik tudata az embernek.
A* egymást órő száraz nyarakon, midőn nem
'' w J
kcigy, a malotufrjokbtiu, tle «t kutakban (emlékezzünk a Pí»lt évre) sincs vis, — van elóg lamentatio :
Az ón eloaégeuk kát hónapja nyugtaik a ma* lomban.
Az ón Mákomat meg kirágták a patkányok, még sincs lisstl
Kii korpát, darát kaptam jó llizt helyütt.
Megtöltött zsákomat fólig hozták haza a malomból.
Pótomek el kollott menni a Drávára.
Tálnak a Sió- vagy Vcszprém-mellékI malmokra. A liszt ór HO ftot, as egy boti időmulasztásban ugyan onnyi kár van. Épon okkor cavón o kónvazorü vándorlás, mikor legnagyobb dolog id8 van, atb. atb.
KI tudná elősxámltani a aok jwnaaat, ji\jt, mór-
(fet, kárt, boszuságot ? S ha egy hetca eső jön, fo-ed
vo minden, inig a azároxság újra bo nom köszönti
Si\ját tetteink elárulják : monnyiro nom gondolunk aokazor Önérdekoinkkol somi
Hósaint tinóm, részint konyórnok való liszttel, Ily őrléal azük időben, eddig i.agyobb réazt''a sz. mártoni, ós háraágyl göamolmok láttak ol bonnünket.
Volt-) benne, köszönet?
Nagyon kovós!
Midőn a mi kotyogó malmaink nem őrölhet-tok, a nagy axáraxBágokban, — rondeaon ily botog aégbon ainlott a az. mártoni gőzmalom la, mert as európai hirro vergődött hirea vízkutató által renováltatott kut- ós források sem gyöztók a gópot clo-gondő vixxcl; « ha eleségodot elvitted májusban, megkaptad hat liót múlva! Nom aok idő az igaz hat hót egy sxáxadban ; do nagyon aok, midőn mindon nap onni koll I...
Kisobb nagyobb mórtókben hasonló körüluió-nyok voltak Hárságyon is | aat nom ia omlltvo, hogy bizony a as. mártoni maloinkoxelő aoin fololt meg mindig a bizalomnak ; es is ad, ós adott számtalanszor ross lisztet. Vegyük móg ozokhos a nehóz Bzál-litást; mort bár mindkét gőzmalom köxolóbon van Kaposvárnak (körülbelül 3 óra járás,) do oly irgalmatlan roaz utak Yexjotnok hozzájok, hogy a drága szállítási bór ós idömulasztás, már a gazdagon vett vámokon kivUl is, elóg ár a legjobb listtórt, hát móg a rosxórt 1
A közszüksóg tolult o tekintotbon nngy, a szókváros és vidóko rószéröl; s hol circa 10—20 ezer ember szükségén segíthetünk, ott móg is órdomoB gondolkodóvá lennünk oly vállalatról, mely nomcsak óhajtva van, do ki is fizott magát gazdagon.
Mi hát a teendőnk ?
OőzníXlmot ónitoni mindon áron, móg pedig olyat, moly nom citaK a köz ''iüksógot pótolja, do hir-bon ós névben mogverjo a fontobbiokot.
Kik cpltonók a gőzmalmot?
Vagy a kaposvári uradalom főbórlőjo, kinok mind kósz nagy ép/'';(otek — molyok kovés újítással használhatók — mind ológ, czélsxerü holyisóg van rondolkozóso alatt. S móg ozokon kivül ogy roppnnt előnye, hogy ezor öl számra hovorő fáját órtókosit-hoti, mely inost vagy az erdőkön, vagy a kanális partokon hovor azon jó romóny fojóbon, hogy mi\ju jö
olyan Víz az árkokba, *a»ly a Diirm, M* elszállítja V .. Do mikor jö VI.
Teli át » Wfcetuó l«gkéV«ae!-b Itölt.ággol, a legtöbb haszonnal.
S ba Ő ham tbszl ?
Akkor ópItDfluk kell róesvínyak utján.
Igaz, hogy a fa tekbltotóbort van kezflnk,
mert a bórlötöl koll azt megvonnUnk, do a föbórlőnek is — hiszszük — sokkal jobban azivón fokaslk a köxórdok mint som azon köxmondáarn kollone gondolnunk: hogy kovácatól szenet veszünk.
Ka eszmére móg visszatérünk. ''KOBOZ,
Az iskolatanltók.
Egy domocratlcus inté/.móny — a következményével czólorn a „Z.-S. K." t. olvasóit megismertetni, nom mintha újságot Imók, fájdalom l rógi « tárgy, do remélve, miszerint lesznok olvasóim közt olyanok ic, kik móg eddig vagy ój>on nom — vagy Igen keveset hallottak felőle, (csak quasi harangozni) s a hangokat szélnek oreaatók komolyabb megfontolás nélkül. Ezek számára újítottam fel különöecn az ismert elveket szivlelésUl. lWr no találkoznék egyia, ki olvasation hagyja soraimat, mint n féle nevelés- Unitásügyi Bu n a I in a s olvasmányt!"
Tanítóinknak egyik legszebb, do ogye*«~emind logfontosabb hivatás jutott osztályrészül: ifjainknak, a haza reményeinok szellemi kiképzése. Tőlük függ tehát a hon egykori jobblóto; ök tehetik cgyodül tor-mékenynyó hazánkban szótszórt, nArlagon heverő to-hetsógeket, magvakat hintvo a fejlődő lcoblnkbo, molyok aztán áldáadúa gyümölcaöket érleljenek.
l)o amily szép o hi vatáa, ép oly fotitoa és nohóa ia, mert a bórvágyó a hivatalúbaa könyelmd Unitó omborekjővö boldogságát Játska ol » o kár örökro pótolhatlanl — A hü Unitó azonban, kl hivatása fontosságát bolAtfn, átérzi: köad, azonvod a ezél elóréseórt, mégis oly gyakran hálátlansággal találkozik ö, kinok 1 -gnagyobo hálával tartozik mindenki. Monnyi visszaélés, mily hálátlanság rejlik ama domocratious Intézményben, miazerint néptanítók, falujok lakói által válassUaaanak, dijaztassannk 1 N
Ugyanis némely szülék kötolesettségből, — mert a nőikül aligha tonnók, v«gy csupán axórt,hogy egyidőro alkalmatlankodásaiktór szabaduljanak , — clkühlvén az iskolába vásott stb Isten tudja milyon gyormekökot, rövid párhót alatt azoretnók a tanító által az crónyosság póldáuyává alakitatni, sőt kövo-tolik, mintha bla a tanító csak agyagként alakíthatná a gyermekeket. Mármost itéljo meg bárki, lehet-e ezt szorényon követelhetni, rövid párhót eredmónycfll ?
Megtörténik oz idö alatt, hogy a már romlott gyormek megjavítására, minthogy a szó oredményte-loii. kouiolyauu — dorgáló, fonyitÓBokhoa nyul a legjobb szándékú tanító: a szülék azonnal igazságtalanságot látnak tettében, mint mondják „kákán ia csomót" találnak; kiválólag a jó mamákat a túlságos szorctot néha az illendőség, szerénység korlátain is tulragadja és szenvedélyes kitörésekkel a szegény tanítót, — ki a legjobb akarat mollett kénytolon
T
TÁRCZA.
Itt az uj £v.,.
Itt na nj év, megjött valahára ... Most robog ax élet udvarára... Kedves vendég ! i«\j de sokan várunk, íme nézsed, mind körüled állunk • •.
Szolga éa ur, a oaoléd éa gasda... Mind kijöttek, dolgot abba hagy va. .. Szállj közénk le, osztogasd mit hoztál, Jobb loszel-e, a moly elment, annál?
Ismeretlen vagy ugy-o nálunk? Ismerni vágysz, kik körüled állunk? Mis* nem szokás tl nálatok tudni, W, ltogy n»lhos óhajtana jutni ? 1
N*%d amett egy diiiomata hajlong.,,
Itt pedig egy nyughatatlan xi^oicg. .. ügylk bákót, — másik harexot k4rvo — Mowlyog feléd, ódesen reméuylvo.
Amott állnak ékes hajadonok, Itt pediglen főkötős assxonyok... Azok töíod ajándékban várnak
Art, mit etek iwmár wwjunnának...
OU t«4ó#ok ülnek nem ia á)l»ak...
Itt pediglen vajipak a (Hákok... Ainasok a könyveidre lesnek, A diákok könyv nélkül aaoretaek ...
Ott sz^nésaok és asinéssnők aergo... Itt meg ^ nagy publikum keaerjvo .,, Dy emelés és jutalomjáték — (Ht a jelasó, itt meg hogy „jól játaxák."
Orvosok ott, itt betegok állnak, Ott arany, itt cgésxségro várnak ... Ott airásó, itt a bába kérnek nHa\janak csak .,. ^h bár asületnánek."
-Ml. ■ -----
Mi Is álluqk itten aaendo képpel, ^.iknok esfcök összevissza képzel, Ka loföat sok tarkabarka dolgot... Legyen az vad, — vagy szolidba oltott.
i
Mi is várunk aranyokat tölod, Azután meg előfizetőket... Do biz azok még nem igon jőnok ... Ugyan morro, hol hagyád ol ökot?...
Uo ki gyöki festoni a vágyat, Moly ezer meg ezor szlnhen támad ? Ekkor a sziv mintha erdő volna... S terom a vágy bonne, mint a gomba ...
Osztogasd csak, a mit hoztál szépen, Kifogadjuk mi. kia gyorckképpen . .. Megtanultunk hallgatni mi már jól, Mi miattunk pajzánkodhatsz bárhol.
DÜMÉNY JÓZSKF.
Legyél következetes.
Ha felvettod szép zsinóros, Nemseti öltönyeaott Maratlj hivo, különben késs, Irántad a gyűlölet. Legyél nagy ur, avvagy azogóny ; Mcgvotéaom folkorea. Hajóra való ombfr vagy : Legyél követkesotea I
Nem áll melletted aenkUo Bottal, hogy azt rád vegyed. Nemaotod szép vixolotót, Ks a másét iqtogyod. Hogyha tetted, böloson tovó<l, Igon azép, igen joloa.* Do hogy bocaülésem megnyord : Legyél kövotkesotes!
Hiába való beszéd az : Hogy „akkor" igy kollotett
Öltözködnöd, azt kívánta
A közügy n hoivssoretot.
Ilon s közügynek ruha nélkül,
Viritni lehetségos.
Csak to, játékát unt gyermek :
Legyél követkozotea 1
Előro ia pirulok már, Hogy ha róá gondolok ; Kiint nevetnek o miatt ix Ki bonnttuM a »zpms*éik>k. Ki jogoalt i^rra, hogy egy Nemzetet k(hoV«tteSs ? . . . Hitvány mj\jma a divatnak : Legyél következetes !
llataidó vagy, legyól aaúlój Pogány, avvagy koresatóny. Politikai nóaeted, Sórthetleii, ezont érA«móny, De, esiamám tisztogatóján, llogy feliül emulkeabcsat Btarai\j multadhoz igaz, h(l legyél követkesotea 1
FÁHNKK KÍLMAN.
Villanykak. i.
Hogy mikoron rablotta Kapó gyürült ki a boltból Azt nem tudja: mivel már uapi dolga lopás.
II.
Nézd! a virágbimbó fosol, illata kodvea előtted;
Am míg öcültz elenyész : s minden o soréra
jutand.
III.
I>—F.....nok.
No irigyold a gazdagság s Fortuna kegyolmét Többet nyújt toneked drága baráti kebel.
GYULAY BÉLA.
« 3
vala bUntetnl, feddeni, kegyetlennek nevezik; sőt megbántott magzatuk előtt rágalmazó nyelvvel piszkolják, mig Övét a tanulók legjelosblk példányokónt dicsérik. Ili több, a szeretetre méltó magzattal a tanítóhoz mennek, lakában támndják mrg, mig mátok a tanteremben aa iskolások elült igyekeznok lealacsonyítani megsértőjüket. In infinitum terjednek aa ily-félő panaszok, miket rendesen aszal fojoanek bo: ha nem tetszik, majd kapunk mást, hiszon saját pénzünkből él." így a gyermekek előtti
A tanító, mi természetesebb? — kénytelen a gorombaságokat, funyegetŐdzésekot eltűrni, nagyobb kollemotlonségok olkerüléso miatt; ha mindazáltal na flrtfmpohár megtolt, a község elöljáróihos fordul elégtételért. Ne higye senki, miszerint kodvozö ored-ményü védolombon részosül. Oh nem, sőt ily jöttment ember, minek a tanítót sokan tartják, köny-nyen megesik, hogy néhány igénytolon falubeli embor rábeszéléséből hivatalától elmozditottnak látjn nngát, a kikopik a oultus község kegyelméből. Ila a tanító évi járandósága beszedését eszközölni akurjn, önmaga azt kópés nem lóvén tenni- megkoresi a község elöljáróit segédkoaet nyújtandó • még akkor ift kénytelen csak imigy-amugy beszedni a balvéluményokkel tói-halmosott néptől, hogy nyomorúsággal teljes élotét tengve föntarhasaa. Tudok esetet, midőn a nép egészen megtagadta a kevés dijt tanítójától s igy kénytelen volt ott hagyni községét. E tekintetben ajánlatos, miszerint a tanító a néptől önálló legyen, kivált Anyagi föntnrtása miatt.
T i s s te 1 o t, boosttlot a tanitó irányában sso-katlan, s igen gyér; kevoson tisztelik öt mint barátot, jóakarót. Do honnét « ferdo fogalmak, előítéletek egy Unitóról, s kik okai? .
KönnyU a felelet és nem igazságtalafi , ha azt mondom 1 a balitéletnek sok részben a szülék okai. Virgilius igy ssól Aenqisében:
Faoillus deseentus avorni. Sod rovocaro gradum, superasquo ovadere
ad auras,
11 oo opus, hlo labor ost. I''auol, quos
aequus amavit Jupiter, aut arden evexlt ad aethora virtus, Disgenitl potuere. Ha már a tulszeretotU mamácska, gyermekén elkövetett igazságos megbántást, rágalmai — fonyc-getődzésol által igazságtalanul akarta visszatörölni, mért tette ost épen gyormeke előtt? Nem fogékony-o a gyermek is roszrA? Nem fognak-e e benyomások
később a Jók fölött is túlsúlyt nyerni ?---Ez
aaon intésmény crodményo, mely nyomasztólag hat és fog is a novolósUgyre mindenkor hatni 1
Sok .aaUlö öntudatlanul igy szivárogtatja át gyermekoí szivébe serdülő korukban a boszut tanítóik iránt. 8 es kétségkívül * legfőbb akadály a gyermekek sikeres nevelésiben. Innét a gyormokek idősb korukban is tisstolotlenséggol visoitotnok a tanító irányában s becsülni nem tudják fáradozásaikat, do irigy ssoramol nékvo a panaszos konyéron tengődő tanítót mondják : „könnyű Unitónak lenni, csak lo-•gyen a ki fisesse; nem nehés pár órát a kényelmes iskolában tölteni és sorra dorgálni növondókolkot, ha feladványaikat nem tudjak; csokély fáradság valakit olvasás, írásra Unltani jópénzért, hisz ezt jegyiünk is ép ugy eltudná végesni kövesebb díjért, ha épon oly olkorülhetlon." IgAsuk van ! s tudnók ho-,lyot mognovosni, hol paiUuiró játsza a tanitó szore-
Iót. No ssép, erre aztán bízza rá a szülő gyormokoit! Lósőbb még arra votensodnok, hogy as iskolát, azaz gyermekeik jövendő boldogságának ossközlérét n legcsekélyebb össszeget kövctelőro ruházzák s mint a csizmadia vagy szabóval alkudni fognak az i sko-ba m e s t or r elj hiss tf is csak m o s t o r. Tény az, hogy néhol a szegény Un ItónÁfc könyvök holvott kapanyelot kell forgatni kes<4beb, ha élni akar. *B miként is tisztelné az ember, álkor már ssüloi is
psm beosülésre tanították? — ---
A ssülék igyekossonek magzaUikba ió példaadás álUl erkölcsösséget oltani. Már PluUroh (Com.do lib. eduo.) szükségesnek UrtotU „hogy a szülék fed-ihetlenül élve, mindent csupán kötelmök szerint ose-lekedve, magzaUiknak példányképül szolgáljanak, mikép özek as ő életökben mintegy tükörben látván magokat; a rut beszédet s tetteket korüljék." F4J4»lom, fönnebb as ellenkezőről győződtünk mog.
Ellenben, ha Iskolába adják gyermekeiket, örizkodjenek azokat könnyelműre biznl I — E részre a képosdék nagyobb elterjedése iyáiilatos, hogy igy csaknom minden megye si\ját képezdévol hirván, •ismerje aa o pályára hivatott egyéneit, kikro legdrágább kincsét gondtalanul bízhassa a családatya s a has* „kis polgárait." ,
AsuUn, ha akarják * Unitás sikerét élvosni: karöltve a Unitóval neve\jék, Unltsák gyermekeiket, «wrt különben sikertelen leend mindkettő fáradsága. Csak ott m ég áldása, hol a ssülék és tanitó egy szivei, lélekkel buzognak a gyermek jövendő boldogságért. Akkor a hű Unltó, látva ss iránUi ragaszkodást. örömmol áldozza fel éltének minden porozét ss emberboldogltás nsgy munkájának s türelmesen állja ki a rágalmazó nyelvek ellene vitt harosát, hisa tudja: haros nélkül nincs győzelem ss nélkül jutalom! ,
8ELLYEY BÉLA.

•V-
;M
A keleti marhavész ügyében.
Zalamegye pötrótel községben n „koleti m A r h a v ó szu csakugyan kiütött. Ébroszsscn tigyo-löro ós ovatosságra o szomorú és aggasztó esemény mindenkit, mert tény az, hogy n nom féltékenység legnagyobb indok a ragálynak eltorjosztéséro.
Midőn ss országban 40 inogyét, illetőleg 010 községet ostromol s már 03,182 darab szarvasmarhát ölt s ölotett meg, jolonlog pedig 2014 beteget kinos, akkor csakugyan méltán kiálthatunk fel: ,J«j ue-kOuk!"
Uniti* viribns azon kell lennünk, hogy oxen becsempószott és oly annyira olharapódzott vószteljes nyavalya, a lőhető leggyorsabban totessék tönkre, mort attól lohot UrUni, hogy elvégre vérbő száll, és elvégro mcghonosul. És ekkor nom loend szükség arra, hogy ezen pusztító ollcuségcs vendégot kelotrőí várjuk, hanem magától is ki fog fejlődni.
Elég riadó nekom a?., hogy az ellenség itt vnn, ologondő indokot lelek ebben, hogy szóljak n néphez.
Mit tf gyünk , Inig) n keleti iu«tli«vé»xtól örökre nirgmrntsflk nz uraságot?
Azt mondják a bölcsek, hogy a marhavész kólát r öl jön az országba ragály terjesztéssel, s ön magában itt nem fejlődik ki.
Ila ez igaz, akkor bo kell tiltani s koleti roar-hakoreskedést olyképon, hogy, keletről szarvasmarha az országba no bocsúttnssék. Es nom is volna oz tán kivihetetlen, miután az ország mindig képes annyi szarvasmarhát tenyészteni, mennyi szükségeltetik. Cossanto causa, cessat ct offectus, az az : fejéro kell ütni a kígyónak, hogy fullánkjával no árthasson. 11a tohát a keleti marhakeroskedés botiltatik, akkor nem loend okunk jövöl>on félni nz njnbbs tán mégdühösnbb megtámadástól. Kérdésben forog itt vagyon és jólét, azért önnek védőimére mindon eszközt és módot i-génVbo koll venni. Mit használ n dunából vizet merni, hogy kiapadjon, ha más felöl gát nem huzntik, mit hossnál nz ország kebelében minden politialis rendelet, ha a külcllenzéki elemek terjesztésének gát nem vettetik.
A már besempészett és cltorjedt keleti marhn-vésznok kiirtására használjuk fel azon orvos-rondőri intézkedéseket, a maga teljes órtelmébon. inert tudva van, hogy csak is ezek használnak.
1835-ik évi novembor hó 18-án 2725.) sa. alatt meg-endelto az udvari cnnuellarin a baltarendszert, s megparancsolta, hogy a közönségek ezt elfogadják.
1815 dik évi április hó 30-án és 1H.''I7. jmiius hó lö-énaz udvari cnncellaria kegytsen megrondolto hogy marhavész uralma ideje alatt nz illető hntósá-
fok mindon áldozat készséggel igyekozzonok a mar-avésznok megsemmisítésére. Ez nnnyit tesz, hogy az alább olŐadott rondelotekot háttérbo nem koll szorítani.
1850-ik évi doo. hó 28-án 24,828. — 2001 sz. al tt a m. minisztérium azt rendolto meg, hogy oly « közs$gh#«i, melyet marhavész lepett mog, egy állandó j! bizottmány állitassók fel, molynok egy biztositól, egy )'' állat- vagy ombororvosból, egy csendőr vagy katona egyénitől kell állán ia. E bizottmányunk kell nyomozni és üldözni a ragályt, onnok koll mcgtarUtm nz or-vosrendőri szabályokat, ennok koll a vészt üldöröho vonni és elfojtani. Ugyan o rondelet parancsolja azt is, hogy a vészlopto községgel batáros községekben örök állítassanak fel, koll ohoz *>igy orvos-kovács, egy községi őr és egy hatósági szoÍ^r.j Ezek könnyítik a bizottmánynak működését azáltal, hogy a még vészmontos községekben a rendőri szabványok a nép álul pontosan és tüzetesen tartassanak meg.
1854. évi oktober hó 28-áu 27527 se. alatti ke-gyes rondeloto a m. minisztériumnak oda utasítja a hatóságokat, hogy a marhavész körüli mUködáshox állatorvosok is alkalmaztassanak.
Kérdem most: ugyan van-o as országban marhavész lopto község, melynek védolméro javára aa illető hatóságok a rendőri intézkedéseket es értalomben tették meg ? — Ha van, ugyan szépen kérjük lontkozzék as ilyen, hogy no irtózzanak ettől a félénkek, a ha nom volna, akkor tegyenok lépéseié), hogy Igy történjék meg, mert ehes joguk van.
Mindon más politialis oljárás csak szemfényvesztés, azért ha azt akarjuk, hogy as országból a keleti marhavészt, egész bizonyossággal, gyorsan ós örökre kiirthassuk, ugy nom marad egyébb háfra, mint nz orvos-rondőri szabványokat — a mondottak értelmében uroindou tágítás és halAsstgatás nélkül gyAkorlatba vonni.
A kl a marhavész olloni orvosrendőri szabványokkal kőzolebbről és kiterjedtebben kiván megismerkedni, az olvassa meg a m. minisztériumt'' ik 1850-lk évi deo. hó 28-án 24820. — 2001 sz. i'' Vttl rondoletét. Azon csotro pedig, ha Utálkoznék bizottmány, mely o rendelet hiányával volna, az csak egy szóval koresson mog, ssivesen szolgálok ily példány nyal n közjóért. TERSANCZE Y
Szakértő olvasótól várja, som bírálatot, f*m mextotést, sem czáfulMot, h ouem egy pár Csitlnte, buzdító szót Aranyossy ttgyláraamhoa intézni : -
''IMWtelt Ugy''tántam 1 Üdvözlöm önt e tövises ron, molyon csikkével felléj^tt. Valóban egy régi hiányt, ogy nagy szükségot pótolna oly szakköslöny nálunk. Figyelőmmel olvastam ön ezikkét és észre-vottoui, hogy szerzőt valóban n művészet nemos lángja lelkesíti, és a haza és ügytársai iránti szoretot vitto arra, hogy azzal, mi szivén feküdt és nemes eszmével egyesülten a nyilvánosság-olé lépjen, é« szakavatott tollát ismeretessé tegye.
Nem kétlem, hogy vannak, kik nz ügy kivitelét fölötto nohéznok hiszik, és megrögzött előítéletekkel, régi közönyösségükkel Ön ezikkét egéss más oldalról, mint én, és félro ítélik. Do én lói értem o ozikk tartalmát, a nemes sorok czólját. Szorzőno''c igaza van, mikor azt mondja: „hogy nincs buzdító szó, bátorító példa, ogy szóval: hibázik n testből a lélek," s Így a kérdés: vnjjoii van-o szükségünk 0(V szakközlönyro Y tökéletesen igennol lehet megfolélní. Igenis nagy szükség — s igy hz es/me, molyot Cn a nyilvánosság elé hozott, dlcséretro méltó. Nem hl-szom, hogy egy oly közlöi y szüksógosségét valaki a nyomdászok közül át no látná; csak vozérfonal hiányzik. Togyo meg, f. (Igy társam a közjóért o n«nlos ügybon még többot Is, mi t. i. liaUlmábnn áll. No fetteg-jon vissza a halitélotok elől; a tölb«ég mindig becsülni és tisztelni fogja törekvését. En, ki ismerém ön tohotségét, rég sajnálom, hogy ily egyének mint ön, nem fordíthatják gyűjtött Ismoretoikelt ügytársaik hasznára. Semmi áron sem nkarora elhinni, hogy ogy ily szaklap, kivált ha magyar és német nyelven szorkesstotik, nálunk fenn no állhasson. Hiszen a csehek is bírnak már epy szftkközlönynyol cseh nyelven, és ml, kik a magyar névvel mindig büszkélkedni szoktunk, e részben fogékonyUlaftnak mutassuk magunknt ? Egy szóval, kell valakinek lenni, ki belénk lelket lehelj |en. I)o ép Itt morül fel o« ügyben még egy lényeges kérdés, melyet axonbsn utoljára hagyunk,
Kég sajnálom, hogy e részben is a külföldnek utána állunk; s én mint magyar, szinto a lipcsei szakközlönyt olvasom. Hányszor villant már bonnem as cszmo, hogy mily üdvös volna nálunk is oly közlöny, mivel ismerem azon szögletességek- morális és materiális hátrányokai, inelyok azt oly szükségessé teszik, s igy örülök, hogy az eszmo n nyilvánosság elé hozásában egy gyakorlottabb toll olöiott meg.
Tisztelt ügy társaimi hogy az Igo mielőbb testté váljék, szükséges oa ügyro egész fígyolmünkot kiterjeszteni. Most, midőn „sog é I y egy 1 o t ü n ku-kol nagyobbára rendben vagyunk és választmánynyal birunk, bizzuk os ügyöt is erro; vugy válaszssunk azok közül egy oomltét, moly es ü^yot segélyegyletünk áldozatkész és tiszteletreméltó olnökének, t. E m i c h Gusztáv urnák ügy«*orototéro blsvh, szó-
nem
A magyar nyomdászat ügyében.
T. ss er köss tő url Ön szives rolt a művészet érdekében ogy a nyomdászat ügyében irt czikkot: „Nohány szó a magyar nyomdászat értlokében" caiin alatt Aranyossy Lajostól közölni, mint oly ügyről, mely as irodslmat is nagyon érdekli. Engedje meg, mivel szerző — si\ját szavai sxorint — bírálatát a
val <igy irásban, mlndogy. Ő bizonyára n
Ugadni önmngilt az ügyben, és nekünk Astln Víth marad más kötelességünk, mint pártolni; tnlt bizonyára megfogunk tenni; s igv czélunkat rövid idő alatt elérhetnénk. Do ha máskép akarunk boldogulni, és ason egyénokro várunk, kik a vállalat alapítását maguktól elvállalják, a nélkül, hogy az ügy fölött pálozát akarnék törni, azt mondom: hogy oxen szép eszméből nem lesz semmi. Fü*tbo megy ngy, mint a többi. Azért no hagyják o szép eszmét ismét olveszni, moly ma már égető szükséggé vált. Van se-gélyogylotünk, lőhet Ursadalml és képző egyletünk i* ogyszor ugy mint a külföldieknek, ás »z utóbbi lotrohozására, mint az előbbi létesitéséro, rtilly nsgy szolgálatokat tonno ily közlöny. Ez as én véleményem , rtinok megbirálására t. ügyUrsaimitt fölhívom 1 Isten áld meg a művészetet 1
SCHWAKTZ SÁNDOR.
Nyilatkozat.
soprobl tok. kereskedolml és Ipar kamara álUÍ a Zala-Somogyi Köslöny 34-ik számában meg-tAmadU^^S^y-KanlzsA városának tanácsa, mintliA ic^^k,-^^f vkünlssA városában a uiegv4''»ssthaté tn-. t-íu szám* csokély, a városi Unács aztri volna oka, tnivol a ^''-VjazlUs végott hozzája küldött választási k\jstrn.uA még eddig be nom küldötte, ezen nyllvá-not megUmadást a várost tanács egyrési''ről Ügyke-celéso körüli pontosságának megvédése, másrészről podlg az állítólagos mulaszUs miatt mogeértettoknek megnyugtatása tekintetéből el nem hallgáthatVán, kér ytolon kijolontoni, hogy A hivatalos üg/ klmoUtó SiídPfrit, A hiányzó és a tpnács által kílgAzltott lp»r lajstrom még f. é. oktober 5-én 1540 sz. alatt lott a kr.pornaki járási fŐbirósághoz, moly uton ezen üyjs-trom a tanácshoz jujtott, küldve, ml tőrtént azxal tovább, az iránti igazolás nem a tanácsot illeti j asónban hogy jövőre hasonló megtámadás kikorült^sék, szíveskedjék a tok. kamara ügyeiben köz^etlon a poli-ticai és törvénykezési első folyamod&stf h>tóságg|d felruházott városi Unácshos fonlnlni és az elöljáróság valamint eddig, ugy esuUn Is—Vtsk as illető keroskedő és iparos urak is készséggel és rokonszenvvel viseltessenek a kamarai ügyek Iránt — fentakadás nom loend.
Nagykanizsán, dcc. 14. 1803.
A várnai t**4c*.
Napoleon csassar 80,000 frankot tüz ki jutalmul annak, ki a hideglelést gyökeresen gyógyítja meg ki-nadék — sulfas chinini — és mireny — arsenicom — nélkül.
K feladványból nzt lehet értelmezni, miszerónt Francxiaoraxágban a hidogluléa igon elterjedt, ma-kaca éa veaxélyea, uicrt 80tK)0 frankot nem könnyen dobnak ki, egy rongy hideglelés* elleni gyógyszerért akkor, mindőn a kinadók ós mireny elegendő lázel-lenes orövel bir főleg ax utolsó, ha kissé pazórul vo-tetik be.
E riadóra magam ia boxzá fogok a feladványnak megoldásihoz, mert csak ugyan szeretnék, <z életbon 80000 franknak urává lenni, miután franczia pénxem móg ugy som volt.
Ki*e.4,.csiklandós a feladványnak mcgfoltéso, méri annyi hisonyos, mifczerint a franczia égínylat nem magyar, a ndinsotnek ia máa természeti tulaj-donaága, életsxokáaa van, ezt pedig fontolóra kell venni. A francsia vér, a franczia idegzot, a franczia
Eyomor egészen máa a miénknél, azért nom lesz oly önnyü a feladványnak mogfojtéso, mint sokan gondéin k. Emlékezzünk csak viasza azon nom rég mult ldőbon folfodozotl lázellenea kápoastára , melytől a magyar embor meggyógyult, a német pedig meghalt. Ka eléggé Indokolja a vállalat noheasógét. Aztán még ax la hozxu, hogy a hidoglolée nom egyenlő, egyik nomo a vói1 gyületon olapazik éa neveztetik „gyula a x t ó," a másik az idogromlszor bántalmazásából kelotkozók. ^a harmadik a nodvvegyülot folboniláaá-ból fejlődik ki, éa „rothasztó hidoglolós"-nok noveztetik. Van ezen kivül váltóláz; gvo-morláz; rhoumatioua lás, ontharralia 1 áa; sorvasztó lás lázt idéa elő például a tüdő-, máj-, lép-, bél-gyuladás, hasonlót hoznak elő a forró hörkütegok, egy hitvány kdéében is a hidcglclóeho esik sok ember és igy tovább. Már pedig ezek termé-axutükro nézve mind igon eltérő hideglelések ugy, hogy egyikét a másika után ugyan azon egy gyógy-móddal éa gyógyezorrol gylkorercaon meggyógyítani teljes lohetotlcuség. !>•> móg a váltó lázak is eltérők "gyuláétól. mert vannak cgyónok, kik váltólázban azeuvcdnok,már csak egyéni természetüknél fogva ia máa gyógyápolást és azért igényelnek, igy van az eset as oly váltólázakkal is, melyek önállók, vagy máj, lépkemónyodóas'' l azovomónyoaok, a tüdővé** épen nein ritkán jár fólbonhagyó lázzal stb.
Ezen most olőaoroltakbol láthatja mindönki, hogy vaktában nem ugorhatik az embor e feladvány megoldásának. Ebhez észszerű elölogos megfontolás szükséges. l)e az ügyhöz tsöllani még is kell, inort szokás mondás „néliA a vak ia garast talál." Ugyan Is : miután gyökerva orvosszer kéretik egy határo-Katlan botegség, t. i. „hideglelés" ellen, ugy univer-salisnak koll önnek lonni, vagy is oly szernok, moly feltétel nélkül gyógyít gyökeresen. E szempontból indulván ki, én ia csatlakozom a már jelentkező kontár férfiak éa asszonyokhoz, irok egy reoeptot, éa hiaxem, hogy használni fog, do caak a franczia hi-degleléa ellor., mert máa noroxetnok hideglelést okoz, mint az egyszeri káposzta. A recipe igy hangzik a 80,000 frankért.
Heripe t — Rí\jna vidókót egószon. Dotur aignotur: egyszerre bekapni való, vigyázván, hogy nyelés közben a torokban meg no ukadjon; éa ha es nerá használna, iueg kell maradni ns arsenicum mellett, caak hogy no hvineopatice, hanoin allopatice vó-teaaék be.
Ennél okoaabb éa biztosabb szero a francsia hideglelésnek nincs.
TERSANCZKY.
Megyei tudósítások.
YtMxprtmtutxye, does. 2*.
A haldokló ceztondönok utónapjai, a futó idő folyamának ez eltűnő habjai esomónv azegényen — majd nem észrevétlenül luorülu ok aU as onyészet tengerébo.
Semmi életmozgnlom, mely .jelzet utat hagyna maga után, mely ha nom is nagyszerű — do logslább áldólag ható tettekkel örökítené omlékozetét.
A gazdaaági egyesületnek alakuló gyűlése na alakulás napján rondexett táncxvignlonimal és sorsolással ogybokapcsolt Jótékony czélu hatigvorsony, • Reményinek máauap rondexett hangversenye óta átalánoa pangás... aemrai máa nom mozog az Idő folyamán kivül, mejy megy előre feltartóxtathatlanul.
Pedig a mozdulatlanság ha nem ia a halál, do kősol rokon vele... mert ax életható orővol — tettekbon nyilatkozik.
Nálunk még a petrnlounhhall világításnak vo-* axályeaaégo vagy veaxélyteloneégo apm volt képea vitát kelteni, a cz által ax életet jelen pihenő helyzetéből kimozdítani. Különben ia ml — a nom csak a vidéken — még világítás tekintetében is igen bátra állunk. Minek la sietnénk e téren előre, hiszen világit a hold, ha megtelik, a fellegek tM nct? rejtőzik.
Szellemi világításszompontjából haladunk. Vevs-prém városának s vidékének vannak irodalmat pártoló lelkes fiai és leányai... s valószínű, hogy ezok nem lesznek fogyó hold,., hanoin inkább aaá: <*>uk időről időre szaporodni fog, a noiu caak a Jobb
könyveket rendelik meg, hanem a napi és hoti irodalmat is — még pedig ax oddiginél nagyobb mérvű pártolásban részeltetondik.
Palotán ft. Aawallor plebánoa f. hó 8-án tartotta aranvmisójét. A ezent esónoklatot — mely szívből jött s szlvokhos szólt — főt. s nngya. Tallián veszprémi kanonok tartotta, főtárgva a inult vallá-aoaságánnk a jelonkor vallási aülyodottaógóvel öaazc-. hasonlítása volt, a o tárgyat * tiaatelt azónok gyö-nyörtlon vitto kcrosatül. Megható volt, mikor a 73 éves jubolált lelkész arnnyinisóje végoztóvol — mintegy záradékául az egyházi ünnepélynek — áldását kosdte*o satani, s olőször is gróf Zichy Miklóané térdepelt lo ax ősz pap atyai áldásának elfogadására. Sokan jelontok mo:» ex ünnepélyre nomcsak a közöl, liánom távol vidékről ia. A meghívott vondógeket templomból! kijövotelök után gazdag lakoma várta na arnnymiséa lelkésznek vondégszorető házánál... hol a templomi énekkar — dalárdává alakulván át, haaafioa szellemű dalokat xongedoxtotett. Exen dalárdát; — a közclvidéknek felekezeti különbaóg nélkül egyeaült tanítóiból s müveit fiatal egyéneiből Szaido-mann F. Palota városi rom. k. tanító alakitottA éa vezeti. Hogy az eledet a szép dalok mellett lelkes folköazöntóaek is füszoroztók — axt említenem ia fo-loalegcB.
Vetéseink azópok. Időjárásunk se nem tál, ae nom tavAsz — hanoin o kottőnok sajátságos vegyülete. A decx. 12-ki » 13-ki éji br.élvcazek romboló hatáaát ml is éreztük, s láttuk röpülni a háztotŐket, meaaxo olhajitVA a dorékban kotté tört fákat.
A marhavész mogazünt vidékünkön.
Dóráinkat aonkl aera'' koreai, az eleség árak változatlanok. v. r. I.
Unja, deo. hó 10.
„Vita mortuoruin ir. momoria vivorum poalta oet.4<
Cicero.
Említsük tehát azt méltán mogórdomlő horti éa rigiczai Kováca József urat ki 1790. évi jan. 26. Gödöllőn született, elvógosvón Postán iskoláit a philo-aophiából letett doctoratussal 1818. évben Pest mo-gyoi aljegyzőnek iiovcxtetott ki, 1826. évben Ráca megyei nl- 1828. óvlion podig főszolgabírónak választatván: ezen hivatalokat több éveken kercaxtül dicaó-rctoaen viselt.''*.
Zsenge korától a kertészot különös kodvolőjo lóvén, már 1H20. óvbon a bajorországi fiaiondorll társulat tagja, későbben pedig a Falusi gaxda; ax om. kertészeti társulat, Dunántúli- és Zaloaomogyl Közlöny nevű lapnak rondoa Involozöjo lett — 1833. évtől fogva nagyaaorü faiskolájából fáradhatatlan a tágítást nem ismorő szorgalommal a rigiczai határon korosztül vezető mindon főutak két oldalára ültetett aok ozor oporfákkal, akáczfákkal éa egy holyen jégo-nyefAkkal ékesítvén e határt, a több helyokon cao-mósan Ültetett fákkal grupiroxván, o hajdani puszta-tágból gyönyörű vidéket s ligetokot alkotott, ugy hogy ottan egyesültet tokintvo,'' ifjabb Kovács Jóxsef ur igazgatása éa ügvea koxoléso mollott hazánkban a leg-nagyobbszerü selyomtenyésatetés virágaik, ogy axóval; ha szabad kiaobb dolgokat nagyobbakhoz hásonlitni Lombardia kioa vidókéhea hasonlóvá tette.
Exon kivül ogy 20 holdnyi eporfa ós 80 holdnyi gyümölcskortot alakított, s nagyaxerü faiskolájában annyi sok exor fákat nomesitett óvónként, hogy abból, mint akkoriban e vidéken egyedüli faiskolából, axon kivül, hogy a rigiosai lakosoknak exoronként ajándékoxott, mind o — mind pedig szomsxód hatóságok kortjoi bővon olvalának látva.
Évenként 10 holdat a világ legtávolabbi réaxei-ből azerzott dinnyomagokkal, a lohetőségik roófordi-tott gondossággal vettetett be.
Végtóro ax ismorotes világ legnemesebb sxőlő-fajai, 80 holdnál többro rugó udvari körteiben temér-dok magas lúgosokra nagy ügyességgel szétkötözött vonyigoln, annyi szép fürtöt növelt, hogy a népes két ház nagy szükségein felül óvónként 60—60 akót ia szüreteltek le azokról.
S igy f> jolea férfiban ki f- oktober 6-dn mult ki ax ólŐk aorából, azon. klncaünkot voeztottflk el, ki logolőazör, nom csak tboorotico hanem tetlog la ringatta meg o vidékon a nemesebb kertésxot- s gyü-mölcsészot bölosöjét.
Annak, hogy o jolon s közkodvesaégü férfi kl-multát általánosan fájlalja o vidék, oaalhatatlan záloga ax: hogy nagyaaorü tomctóaén öbzbbo tódult órtolini-sóg és nép kö»t ritkán lobotott kőny nélküli ssomo-ket látni. F. K.
Muraköz, docz. 24-én.
T. axerkeaztő url Itég'' olvasunk a Z.-S. Köx-lőnyboti Muraközről, pedig mi ia zalaiak vagyunk, a pionnyire örültünk, midőn vissaa azok lehettünk, por-szo már clfolojt<)ttük, hogy egykor nem voltunk 1 Ax olvasó kösönségot érdeklő cseményoknok sönt voltunk szűkében, caak ember nom volt, ki fáradságot vett volna magának ily csokélységokkol bíbelődni. Igy volt nAgyszerü ünnopélyünk, t. 5. látván király napkor, mig a hazával nemzeti ünnepet ültünk, Porlak mezővárosa plébánosának Toky István urnák névnapját s ugyanazon ogyliolyboni pásztorkodásának félszázados ünnepét tarú meg. Zágrábi illír lapban
olvastam mint iparkodott a perlaki fára ünnepélye, sohbé tenni e napot, hogy Sexinte szeretetét tisztelt félsxáxados lelkésze iránt nyilváníthassa, mint ajáa. dókozá meg ax agg lolkéax fárabeli népét borral éa huaaal, a gyormekokot pedig ezüst pénzel, mikép vigadott a 100-at felülhaladó vondégkoaxoru a jubüens
plébános urnák barátságos asztalánál. Mindext _
mondom — lllir lapokban olvastam pedig magyar földön tőrtónt, magyar ember, magyarul hivta vendégeit, magyar toásstok zengettek ebéd fölött, magyar zeno andalitáol lelkeinket s a tüzes ifjúság magyarosan járta el a csárdást, sőt ax egésx társaságban osak öt egyén volt, kik nom o nemzetnek gyermokei, s kik velünk nom azonos érzelműek ; do porsso mi hamar fellobbanunk s ugy cl is alssunk mint a — szalma (bocsánat nom én talált im fele hasonlítást, ex plágium), mlg mások érzik, s éreztetik, hogy élnek. No es olinult • azt mondhatnák : régi históriai tohát ujabbat, do már ex komorabb. Ugyan is e napokban hégy muraközi omber, szinte ogy muraköxi lakost tulajdon luxában mogtámodott, pénxt követelvén, ezalatt a szolgáló lármát ütött s a jó madarak olugrottak , másnap köxülök- kettő elfogatott. Ax ogylknól puska, a másiknak csisraasxárában kiköszörült kés volt, most Csáktornyán várják büntetésüket, noha véleményünk szerint Kanizsán kellene azt kapniok, mert as ilyen embereket ugy szokáá dofinálni, hogy „rablók" a rablók pedig napjainkban Kanizsán itóltotnek. Egyikük most nem r^g szabadult ki a bőrtönből. — lemét Novakovoex falubeliek még márczluaban szőlő metszéskor üstaxvesxtek aziviexai legényekkel s oxok közül rgy hásas gyer-mekoa embert agyon Ütőttok, a máaik .t podig erősen megvérezték ; mogtörtént a hivataloa orvoai bon-cxolás, bebizonyult ax erőszakos halál csot, de a no-vákoveexiok ninig is otthon szabad lábon vannak, mintha csak ogy ürgét csaptak volna agyon. Axt mondiák, Egorszegon nincsen számukra boly, mások nzt állítják ; hogy móg fel so jolentottek Egersxegre, nom tudjuk; esnie azt tudjuk, hogy az cinbert agyon-vortók ós ca időig mindon büntotés nélkül otthon vannak. Az eset magában szomorú minden rásxr«, de rósz példává is válik ha soká igy marad. Koméljflk azonban uj szbiránk orólyótől as igazság kiszolgáltatását. — Apróbb lopásokkal, a milyok ritkán történtek Muraközben 10—12 év előtt, nom töltöm a lapok jobbra kollő torét; onnyi is elég Arra, hogy aa •annyiszor olinondott frasis cszünkbo jusson „népnevelés jöjjön" stb. igen ám, de iskoláink nyaraUxaka üresek, mort a téli tanonoxok koratavasxtól kéaő őszig marhát őriznek, podig van egésx Alsó-Mura-közbon mindenhol közös pásztor, mégis a gyermekek őriznek, ha mást nom t egr-egy vén t*he««4 vagy kis borjut ido s tova a mezőkbon éa a rövid téli thoo-ria után gyakorolják magukat as ily, a természettől móg ártatlan gyormokek, szégyen lcimi a lopásban. Példát adroá a kamassabb fiu, alkalmat • magányban töltött hoszaau idő, a kodvot a púba kukoricán s éretlen kolompér. Murdntuli t olvaaáimnak őrről tán fogalmuk sincsen, laton ne is adjon 1 £ lapokban is találUm lelkes felssólásokat a népnevelés ügyében és ogy kia leazóláat ax érdeklettekre. Pro-fioiat, kik megérdemelték; no de mi caak amúgy toll éa tinta nélkül ohsjtoxtunk: bár volna olyan jó omber, ki azóp cxikk helyett jó erőaen megparancsolná a szülőknek, mondván : „teheneket és borjukat adjátok a csordába, gyermokoitoket pedig {akoliba, ollonkoző oactro 60 krtól felfelé kottőxtotlk böntatáa-nok minden iakola mulaaxtáskor." Nem rég jött a m. k. helytartótanácstól ax iskolai ügybon parancsoló leirat, tohát e réaxben is jobbat várhatunk aa oddiginél.
Időnk gyenge, a mi lehetővé tasxi, hogv a szénában axegény muraköxi sxarvasmarha kin is eltengődhetik. A marhavésx, noha tul a Dráván ás a Murán borxasztÓAn ai^jt, laton hála hoxxánk nem jutott el még. Vondógeink ia vannak, kik caak akkor mennek el, íia majd adónkat cgéazen lefisethe^jttk. Köxellt gyortyám végéhox, mint ax ó esxtondő, melyben még találkozhatni nincsen remónyom; do van forró kívánságom b ex az, hogy: adjon Isten jobb esxtend&t ennél a szogóny nomzotnek, sok olőfixetít a t sMf-kcaztőnok. éa nékem oly körülményt, bogy Muraközről csak jót éa szépet''irhasaak.
SZŐLLŐSI SÁNDOB.
Hirek és esemónyelL
A Ax ünnopok axépen folytak le — időnk (• szép volt, a templomok tömve ájtatoa péppel— mely után — gyönyör volt a szemnek'' látni axon bájos hölgyeket, kiknek aroxok rózeáit ax azon elömlő öröm még axebbé tové. Hogy la ne ? közeledik ax idő, midőn ax ifjuaág mindon gondot felojt, a egésx világa a — tinostorom.
A Mint minden évben, ugy most is megtörténtek a polgári egylotbon a választások — s közakarattal a kövotkexök választattak meg, elnökül: Halwax Jóxsef; titkárul: Plosscr Ignács; választmányi tagokul: liartos János, Fiacher Jóatef, Man-tuano Rczaő, Jaok Frigyes, TachirU Jó»**f, Waller-mann Jánoa, Halwax Károly, Pranger Jóxaef, Horváth Forencz, Michel Ignáoa, Oödörháxy György, lUdakoviss Ignács. — Elnökünk érdemolt eléaorol-va, mondhatjuk, hogy voxetóao alatt reud uralkodott-ax egylot termel feldlsaitvék"— uj latorokkal ellát

vák. — Csupán bgy óhajunk van, v^jh*: * torvosett ogylet építése megtörténhetnék 1 — Uraim, ez rútunk, do leginkább * választmányon Ali — tegyenek lápéiokot ogy Összeg fölvételére, melyet a jövedelemből, könnyön torlessthetnének. — Még volna aa egyletről több írni valónk la, d* aat — a jövüro halasatok.
(Az »\jdondd*« njévl köszöntéso.) Boldog Ráveti Ml lót kívánjunk? Ml kívánunk: hölgyo-inknek vlg fársángot, szoronesés házasságot s boldog
Íövőt I Ifjalnknak ugyanazt — Barátaink- s rokons-nknak hosszú életet és szerencsét. — Előfizetőinknek sok bort, busát — egéssséget, hogy kényelmesen olvashassák ezután is lapunkat — Kereskedőinknek tolt bugyillárist: Iparosainknak sok munkát} mezei gazdáinknak kedvosö időjárást, bő termést. — Városunknak : orélyos elöljáróságot, példás közbiztonságot, légszessvilágítást, szépitéssoti ssorgnlmnt, igaz-ságszorotottol párosult honssorelmef s lolkosülést a jó Iránt, és — több gondot fordítani a — és még egyszer a — járdák- és kövezetre I Végre podig as újdondász alásatosan nem kiván magának crl—crl-tikát..
A Aranyossy L^jos és W^ldlts József előfise-tést nyitnak: „A magyar nyomdászat jelen állása" uzimü műre — előfizetési ár* 60 kr, nóstai bérmentes szétküldéssel. A 8—4 8-ad Ívre terjedő mü röviden fogja tárgyalni * magyar nyomdássat sz*kéletét — megjelenik febr. elején. — Előfizethetni WajdiU Jóssef könyvkereskedésében Nagy-Kaníasán. Ha * ssírző pártolásban részesül}, s^jtó slá bocsátja: „A nyomdássat elméleti és gyakorlati késikönyve" I oslm(l 20 S-rét ivre terjedő müvét — * legújabb né-met szakmunkák után átdolgosv*. — Ideje, hogy o téren is legyen haladáat
AE. hó 23-án hunyt el Becsehelyen, nagy-atakl Sombor Oéza, éle te 21-lk ívében; hslálát puskájának ▼életlen elsülése okozá.
A Jó kútfőkből értesültünk, kogv * Kanizss sopronyi vssutvonal építése Mcgkesdetlk, as épitést Kanlssátál Ss.-Ivánig (olro* 7 Mértföld), * körünkben már Ismert Tsfler vette át -— onnét Sopronvig Fröhlieh és Luozenb*oher} igy Ismét világ nyílik kereskedésünknek.
A Decz. hó 22-én végesUttok kl kötél által Németh, máskép Burkus István — és Berkes János útonálló rablók.
A Docs. hó 20-án tartotta Lakatos Sándor tános művész hazánkfia utolsó tánczkoszorucskáját - számos s előkelő közönség jelonlétében; a kia növendé-kok kitűnően (ojtották nemzeti táncsunkat. a t. szülék mind a müvéss fáradságával — mind gyormo-keik eléhaladáa&vai elégedettek lehetnek. Feltűnő v< lt azonban, hogy o kedélyes mulatságban az israeliták •lig voltak képviselve. — Mint hal(juk érdemes művészünk Kaposvárra megy, hogy szép s daliás nem-*eti táncsunkat olt is UniUa j pánijuk Őt a t. hölgyek, ifjúság és * közönség figyelmébe.
Kaposvár.
• As egyik lapunkban említett szegény gyor mekek megajándékozása megtörtént 24-én estvo 6''/, órakor, a megy* palotájában fölspánnő ö ralga Alul. A gazdagon világított karácsonfa mellett jobbról volt szegény fiuk, balról s leánykák Az első 14
kosár megrakva sütemény- és gyümölcscsel, s mrod-rgyik kosár előtt egypár caismn; téli öltöny és panU.IIbn { * második assUlon a leánykák öröme, boldogsága, volt lerakra, fentebbiekhez hasonló kosarak, ssoknvák, öltönyök, csípők és kapezákban. Ki o gyermekek árosát nésto, ss valóban meggyőződhotett arról, Hogy a Krisztus csakugyan jelen van áldásával, sserctetévcl. Es ünnepélyt rt Kómess György, esperes és plébános ur nyitotta meg kővetkező alkalmi, áhítatos bessádével:
MgmtitUk •gyUgy&Hl* I '' Esen ünnepélyes, fényes és örvendetes estély melyre Jelenleg össsejövénk, nagylelkű s jótékony asivokből fakaaott s karácsonfa czim alat gyönyörűen rendesett gyerirtok»ü*nepély, Mely sslvélyes ha-Ussal érinti kobloLnktti örömre hevíti, minden jóra lolkositi egyszorsmint e kisded gyermokekot.
A világüd vözltö születésének örömteljes előestéje, a jósslvüek önaetlen ssereteténok, s kegyes jó-tékonjsságánaéc magasztos ünnepe. As emberbaráti ssives rokoaársslemnek fénylő sugara,, a valódi k«-rosztény sserotetnek üdvös klfolyák* ez, midőn a Jézus Krisstus UnitotU fönséges szeretete szerént, a ruhákban szűkölködők rubáaUtnak,. öltözékekkel láttatnak cl, mlfatha oeak Őt ruhásnók ftl:az üdvözítőt, ki maga oly tftlálólsgj ssivrohatólag.én szeretetteljesen inondvat-.Bisony/mondom a t*it tettfetek e kisdedek egyikénolt, ost nekem cselokodtétok."
Eddigelé itt Kaposvárott soha ae látott, s nem élvesett ünnepély os, melyet főleg mólt főispán ur, méltóságos ssssony, nagyságos Mérey Mária kléass-szony-és ssámos kegyes keblű úrnők, hölgyek, a lelkes jólovők ssives készségű hozs^járulásuk s kegyes adományozásukkal szersénok mindnyájunk élvesetére, o kisdedeknek podig h*Urt*ian édes- örömükre.
Karácsonfa állítása a e jó hangsatu falombjai alatt a szegény, de ssorgalommal tanuló s magukat rkölcaíleg jól viselő 12 nő és 14 férfi gyermekek uj öl-HVkeli megsjándékosUtásának örvendetes estéjét *Tála s űdv a Mélt. családnak s kitűnően
Miit Hilspánnénak S nagyságos kisasszonynak, kik a ruhásatok elkéssltésén saját kezeikkel foglalkozni a fáradni kegyeskedtek, líala s köszönet a kegyes nöknok, s minden rangú és rendű jótevőknek. Örüljetek szülök 1 ssorgalmasjó gyermekeitek megjutal-maatatásán, növeljétek őket jó keresstényekké s ló hazafiakká. Örüljetek s örvendjetek ti Is ui ruhákkal és más sok ajándokokkal boldogítandó jó gyermekek 1 Jótevőitek kezeikből tisstelettol vien-dők • kegyes adományokat, melegen, forrón ssive-tekböl mogköszönjétok I Szolgáljon nemes ösztönül arra, hogy legyetek továbbá Is a jó Unulásban lan-kadatlauok, a ló viseletben erényesok s állhaUtossk, Iston, vallás, király, haza, Somogyinegye — Kaposvár várostok iráut hívek, rendületlenek ssüleitok, elöljáróitok Iránt engedolmosek; jótevőitek irányában hálásak, tisztolök s róluk imáitokban inegemlé-kezök, s egykor ha majd Isten tehetséget adand, e mai ssép estély s ennek jelontőségére örömére visz-sza emlékezve, szűkölködő, ruhátlan szegény embertársaitok, gyermekek iránt legyetek ti is irgalmasok, asivetekbe írván : boldogok az Irgalmasok, mert Istentől irgalmat nyemok. Ugy ssoretend titeket IsUn, ugy as emberek is ; ugy ssoret a gyermekbarát Jézus is, ki szeretet érzelemből roondá: engedjétek hozzám jönni a kisdedokot mert ilyeneké mennyeknek országa. Csak ugy less, do legyen is rájutok Isten, ssüleitok, elöljáróltok ssereteUldása, kegyes jótevőiteknek ssives hajlama és kegyelmei A kegyes jótevőket Isten éltesse."
Tele volt aggatva a nagy karácsonfa sütemény-, aranyos dió- és gyümölcscsel, mely aa ünnepély végén • kis megajándékozott boldog csoport által kedélyesen letépetott. Egy fiu és leány lelkesítő szavakban köszönte meg * ssiv jótékonyságát annak, kl es ünnepélynek élotut adott. Légyottok áldotUk mind azok, kik segélyökkol, fáradozásokkal es öröm világát muggyujtotUk a „szegénység" előtt.
* Fájdalommal értesülünk, mikép testvérünk, egyik lapUrsunk, a „Dunántull társadalmi Közlöny" oly bajban ssonvod, minőben sok lapunk a hazában, „részvétgörcsbon ;u s a múlthoz hasonló éloterőre, •lig lessuek számára „feltámasztó" lapdacsok. Mint halljuk, a 7 napos láat, ezután 14 napos váltja fol (két hétben jelenvén meg egyszer). Ast mondja s régi példabeszéd: halál ellen uinca orvosság. Szomorú 11
* Megjolont s hozzánk beküldotott a „Győri napUr" — Bibok L^jos által változatos s "léggé ajánlható tartalommal sserkesstvo. Ajánljuk figyelmébe a t olvasó közönségnok.
* Megint botörés 1 megint fosztogatás 1 — meg ne IJedjonek érdemes olvasóink, ez nom sUUrium elé való . — Bo törtek a megyébe lyra, s pedig Pestről I Kik? as irodalom láinpavivőil Talán Arany lapját, Szása K. va*V Tóth Kálmán igéit hirdetik Ah noml valami „Hajnal" nevű napUrt hordoznak faluról fulura; küszöbről-küszöbre, melyről mog a legcgyügyűbb polgár is azt mondja: nem ez az a világosság, melyet mi várunk... Bizony nem édes atyámfiai I Hanoin azért irgalom a zarándoknak I a mesterember, mely otthon ismerős, s áruit eladni nom tudván, 3—4 megyén koresztül hordozza, — megérdemli ast, hogy a „Hainalért" jó töltött kápoa*-Uval mogvondégpljétek Elég a mai időben, ha as il/Hajnalt — káposzUvat fizetik 11
0 As „Egy porladó szív lovelei"-re oly tőmé-megosen jönnek a megrendelések, hogy előre is köszönetet kell mondanunk azon számosaknak, kik e mü szerzőjét bizalmukkal megtisztelék. A mű néhány nappal később jelenhetik csak meg as ígért haUridö-néí, nem hárítható akadályok miatt
*" Hegint egy házzal több van a Hosszú-utczán, hol as emberek borban koresik a kedvet; s ugyan - Mi * csitae, szeretnék tudni t olvasóink? tán iroda? korcsma?, bonwérés ? Egyik sem, hanem — Trotoral A magunk nyelve uom kell, a másénak meg nyakát ssegjflk.
* Örömmel tudatjuk mind azokkal, kiknek pere* ügyeikben Jó orvosra van szükségök, hogy Kozma Sándor ügyvéd ur,, Kaposvárra tette át lakását Mar-csallből.
* Ason szegény sorsú gyermekek névsora^ kik Karácsony előtti esto a niogye palotájában felrdhásvfc lettek: Kadocss János, Topolit István, Betlehem Antal, Pintér Mihály, Rozs Jóssef, Heaai Béla, Bank Pá), bimieeka János; Horváth Antal, Bonák György, Gortán Imre, Kücsok János, Ssalai Anna, Molnár ltoaália, llozs Terezia, Lederor Mária, Lusl Lóri, Marton Basáiig Kajos Ludovika, Kajncs Mária, llingli Jozéfs, Nóvák Kosali*, Németh Petronolla.
^•A legnagyobb fájdalmak közt sem Ugadha^J*'' mog a sziv tiszteletét, s háláját kifejezni azok iránt kik Istenben boldogult, ssorotett kedves nőm — llengl Einilia koporsajánál, megjelenésekkel némileg'' vigasztalni kivánták gyászomat, kit deozomber hó 18-án ragadott ki * halál karjaimból. Forró köszönet és hálám álul legyon loróva a kötelesség mellyel örökidőkro Urto&om Kaposvár érdemes KÖsőnsége asou részének, mely a koporsót megtisstelé jelonlété-v*L H nép őszinte szerotetében én mindig bizUm, és n«m csalatkozUm. Kolt Kaposvárott, deoa. hó 26-án. 18C3. Kanch József. (IUkHifaMt.)
t l)eos. hó 17-én reggel hst órakor egy csendőrnek tudomásárs játot t, hogy Kara Miska rablóvezér öt p^jUsávAl l>r.-Tamási Körül tartózkodik. Hét
osenddr kevés idő mulva portyázásra indult « Dr.-Ta-laási erdőben, a rlg/»csi csárda irányában, hol egy emelkedett dom)»on szalonnát piríti>tt n hat duhaj, s a csendőrök kftzelökbo lopódzUk, kiknek vezetöjök megkezdto a tüzelést ellenök. Mind két réssről jó da-''rab ideig, s élénken folyt a puskatűz, mig a csendőrök előtörtek, és * rablók fulá rontottak ; e pillanatban két lövés, két csendőrt Ulált, és pedig a vezetőt azonnal haláloaan, egy másik közlegényt súlyosan sebesítve, ki pár nap alatt sainto meghalt. A haramiák futásnak eredtek, helyszínén hagyva két szűrt, két könnyű köi>enyt, egy zsebkendőt, vadászUskát 10db. tölténynyel • löporUrtót s egy revolvert As üldözésben Köpe János rabló oltogatott, egy podig megsebesítető tt, azonban menekülnie mégis sikerült
Mint halljuk, ujabban a legssigoróbb Intézkedések lépnének életbe, melyokro valóban szükségünk van Ily Időben, midőn majd minden hétnok mrg van áldozata, s a gonosztól nem bírunk tnepokllni.
• 2H-án,>d. a. 2 órakor hozUk bi a székvárosba katonai fedezőt alatt Véeoi István féltrlkes polgárt Zádorból, családostól, kik — mint orgazdák — egy rablóbandát rejlettek hásoknál, s • megjelent pandúrok előtt eltitkolák. A nsndurőrmesUr llassila, másod magával a p^jta felé tartott, hol s rablók rejtv* voltak, s as ajtóban mindjárt lövésekkel fogadutuk, s as őrmester sgyonlövetett, * másik társ* félreugor-ván, * rablók megssöktok, többféle holmit, 16 db. *ranyt s körülbelül 1)00 db. csicserit hagyva á helyesinén. Ugyan most halljuk * hírt, hogy Somsalch rablói a rablás után néhány napig a táinosi puszUn tartózkodtak a cselédek köst: ott lakmárosUk, — ha igás — még vadássatra is kijárUk. Itt is midőn a csendörök megjelentek, a cselédség elsőben tagadta a r*'' lók jelettlétét, s midőn utóbb ismét megjelentek,* cselédség köst álluk a haramiák, s a fegyveres Örök közeledtél • külön\áluk azoktól, s a tüzelés kezdődött, mig a harsMiák meglllantak. Ha bár me ere nézünk, mindenütt egy-egy fésakére Ulálunk a gaaemberek-nek, melyok termik az akasstófa virágait, — ugy valóban itt as ideje a legszigorúbb intéskedéseknek, »>H saját vsgyoltunkon földönfutók lessünk 11
Nyílt posta.
r. K —n»k: N.-XUIim i « k^r.U.M aOrM c«*k macin
levilkm rilMiolkatoink , írjon Aa nOsi.
P. O B«W, t.(i>rrB ; Megkaptak, IJ id4n rillf ra j*. Ur — njJatom — nem tp |MIUl. M^f^o I Uoitasl a «0-
»- a»k, VMipr4m i A Uváltoa Ifírt MM.U. i, Uu«>-tiara »<ÍM<U>iuk. ,
K-oak, O-es, Mac4rtM.au, kis 8««t irU, mtkUj m»»l kiaaialrm n* •[(»>< »■».
T.V-Mk,i,-L-4„ nitWa váriak t
8- aak, H —«I ITfyao att Urajak.
.Hofjr I. kai a Patkákal kilrtaat." t IU Sa att Uarkr U tokitoajrllaui s a«cr« kt''ájit A»6kW»<.
,R«m ealllac*. (Ua aAUI fogjak.
O-nak. Kapoaráralt lakik a kir<U>*tt.
II. O/ — aak, *. K —a« i l».|rrD«h. . n MWrt| nshMWsS, gyakrabbanI kapta-a kaláaaUa/Uakrt T
,Vaü tíl.UortV Ha smsh ralaa, kAs''tlnCk.
<>. 8 - aak Kuli Virmk ir«<t ra''amll.
Ikirua H T| Uk4r«! I-«roUl luutuk, < l«a».« al »• lapaak al«a''lkk4l, « uimlWf Uj4ko»W)a aiacMi ka t !ft..k «orJI auU lavaUl I* írunk. '' ^
T. A — aak — 8 JUrlink, s^nr*«''lnk ajra.
.McTcnapJira*. E Ui SaóUa jvbUa kir«>tkitU rojaa 6« ktTfaaiftt- Isioa álSsssa.
.OriaaUls a uJap*4«a*. Kit«4 k« aa, s »• a *i>U* aUrcrt BjraJUaa a kScSnaAcnak.
T. N aak, V-toai Öa •«bji«I kiaarr.trtlk a> rMt.a''4 CyflJtMt ,a»cr a»#sUr*a«k'', a»a>t a mai r| A^baa S0-«0 *«4«l a« IroOalouaak bartriavilal, ff kai/, a, as >H7 Htkaaác. «aar-saar kOaaftnat.
V. Pala Urai l/fjaa esti
Felelő* aierkontő: ROBOZ IÖTVAfl. Gazdusági tudósítások.
Kapawvár, deoa. 27-én. Folytonosan Uvsssi napok; a gazda sainto sir örömében, nem aaért,-mintha elviselhetetlen volna as öröm, hanem előre rettog a nyártól, hogy üt a* ki, e rendkívüli időjárás mellettÍ sem hó, sem eső; a föld ssomjaslk, s ku-Uink már is savaros viaet adnak, sok pedig nm is ád. Mind a hó-, mind a* eaűnek alig van pár ér4l élete; pedig vetéseinkre is jó volna * hó, sok helyed'' nagyban kezdenek *s egorek pusstitani s vetéstáblá-kon. Száraz hideg alig néhány nap volt; többnyire ködös, nedves, egéssségtoien napok járnsk.
As eloségárban semmi váltosás, kivéve a''sfcbot)'' mely emelkedett Placzi vásárlásokból kevés ssálllt-Utik tóvá, leginkább bel fogyasztás la törtAltok* a*'' oladások.
Egyéb élelmi csikkek ár* naponként eraelko-dik ; nom sok&r*''Peitről hosátunk még''sárgarépát'' is; h* igy megy 1 A< tehenek nagy rtskt elapadtiki'' alig kapni tejet Takarmányba* nem Uss s*űk»á-güuk, sokat segített as idő, attán meg nagyobb''is volt a lárma, mint a veszély. (m. p.")''
__Sainhási rovatunk es alkalommal hely *
szűkh Miatt betöltetlen marad; addig is aaonh*a, mig bővobben szólhatnánk)kossá, figyelmeztotjttk s ssinlgasgatóságat, hogy váloratottabb darabokkal trakUlja a közönséget Aa „Ozöavisi képek" (MM vonzanak, s adnak telő házat. A bérlet innen-oinUtn lefoly, s ha ujat akar nyitni as igasgatóság, biztos síkerro cssk ugy számíthat, ha élvezetos, s a társa- V. ság erejéhez mért darabokkal áll elő.
4r<
« 6 >
II i r cl c t ó is.
A fényes pori a Js o gyes államok közt lotrejütt uj kereskedelmi s*er«tftU{sck folytán a török császári kormány a dohány kivitelt, továbbá nz idegenek líltnl kezelt doliányeladás feletti clleutfrködi''&ck, vi^ro a kivitelre szánt áruknak az egyik török kiköWböl a untaikba leendő szállítása iránt, néhány különleges szabályokat bocsátott ,ki.
Ezen szabványok, bővebb körökbeni megismertetfstekin-toUM — mintán azoknak egyes határozatai a török országgal közíekoilö kereskedők i<s hajósokra rnysve flekkel bírnak — a magas cs. kir. kereskedelmi ministorhun folyó hó lö-c{n 13821/1074 sz. a. kelt intc''zvc''nyo folytán, iu{mot fordításban a „ Wiener Zeitung" 1863-diki November 5-én 255 sz. a. kiadott laj)ja nem hivatalos részének 121)0, 12Ü7 szánni oldalain, — az „Osterreiehiseher Central-Anzeiger" ezimü lap f. t{. líovemb. tf, 7, 10, és 12-rfn kelt 255, 25(1, 258, és 2üü-dik számaiban, és végro az „Anstria" ezimü hetilap f. é. oktob. 2(5-án kiadott 4,'') számának 730— 741 oldalain közöltettek.
A mirfrt is a t. ez. érdekelt közönség o közlemény ok re ezennel tigyelmoztetik.
Sopron 18(53 november 27-én
A kereskedelmi és iparkamara. FJőIizctévSl felIiivÁN
az ország tükre
budapesti nagy képes lapra. Megjelen minden 10 napban, hozva évenként 260—280 kópöt és minden évnegyedben pompás nagy mülapot. S/.övegét leg-jol^j íróink irják.
Előfizetési ár: egész évre 12 ft. félév (5 ft. negyedév 3 ft.
A pénzek a kiadó hivatalba: Pest, egyetem uteza 2-ik sz. küldendők.
Árverési hirdetés.
Mely szerint 18fi4-ik évi január hó 11-én reggeli 8 órakor Sámsonyban az urasági korestna bor- és husmérési joggal 18(54-ik évi apríl 24-től számított három évekre felsőbb jóváhagyás kikötése mellett a legtöbbet ígérőnek, luiszonbérbo fog adatni, mely napra a bérleni szándékozók elegendő bánat pénz-zel^llátvu; Sámsonyba a hely színére azonnal meghivatnak, a bérleti teltételek az uradalmi irodába Kis-Kojnáromban addig is megtudhatók.
Kelt Kis-Komárombnn 18(53. november hó 20-án.
Az uradalmi tisztség által.
Hirdetés.
Alulirt mint a kaposvári zenetársaság első hegedílso, mély tisztelettol jelenti a nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek, miszerint, e hótól kezdve, egész jövő évi farsang végéig állandón Kaposvárott tartózkodó, 0 tagból álló, egymásközt szerződésileg kötelezett, s jó hangszerek birtokában levő zenetársaságot alakított; ugyanazért midőn biztosítja a t. közönséget arról, hogy jól szervezett társasága opera, tánez és magyar dallamok és a t. közönség ízlésének megfelelő előadásával kármcl^ttfnyes tánezvigalom-, e*tély- és ünnepélyen minden igényt kielegítend, egyúttal bátorkodik a t. közönség pártolását, s adandó alkal-makrai meghívását tisztelettel kikérni.
Horváth István ewi iieg0dű8.
- "Y
J!
IlaunAlat elölt.
lfaxiuAlat utln.
Lótulajdonosok különös figyelmébe ajánl tutik
>
0TTENREITER LIPÓT
csxh-dUncs-irja lovak számám, Limmentum anti-rheumaticum equi.
E«on hathatós szer, moly a lovaknál akár frison támadott, akár idült rok, knntságánál, vagyis azok lábainak csúszos-rhoumaticun gyulladásánál, marjulások-rándulások és bokaeuklásoknál, lapocska s korosat bómtságánál, vagy n mcgliUt. tés által elüidézott bárminő csúzos fcszesség ás merevcd«tuég ellon, indaganatnii idősb elgyöngült, vagy kicsigázott, kimerült ós gyongn lovaknál alkalmazandó, é« oson elősorolt bkoknak eddig még liallatlnn gyors gyógyulását hozza lótro, —-Esőn ir nomosak magin-bizonyitványok által, hanoin a j Hinti in. k. állatgvógyin-tézot által megvizsgáltatott s valóban gyógyorojünok t .pasrtaltatott s hivatalos bizonyítvány által megerősíttetett. — Miután ozon ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mellett, sóin a szűr sziliének változásától vagy annak kihullásától tartani nem kell, ós több évig is m gtartja gyógyerejót, azért is ezon ir nomosnk Magyarhonban, hanem austriai birodalomon túl is a legkcdvozübbon fogadtatott és jó hatása miatt clismorésben részesült.
Ezon ir kanható, alulirt czimom alatt, novemmol oUátott pocsétnyomóvak lepocsétolt kükorsókban a használati utasítással együtt. Ára egy kis korsónar 2 frt. 50 kr., nagy 4 frt. 60 kr., 80 kr. az olmálházás mindon egyes korsótól. — Megrendolésokcsak. az ir és olmálházási értéknek posta-dij mentes megküldésével azonnal pontosan toljesittotnok. — Kapható és mogrondolhotö méff l''éston ugyanazon árért mint nálam t. ez. TOrrtk ós WflKiicr gyógyszerész K''icbuielMcr és Thnlnmycr gyógyanyngkcreskedtt, llollóhy Ttslvírfk kereskedő uraknál.
Külföldön London, l»árl», Ilrrllit,Frankfurt, «. M., 8*. Prtervár, Zürich és <«cnf ben na ottani lajHik hirdetései szerint.
Kiivetkevü uraknál,
Ara<l: Kchlrilnger Vilmoi 1U4< n : lUiK-r M gyigy»t. lUJAn : Cirrn/i s Tr*|rAr«k. B U/armal i Hlplrr tcstvArck. Wf»: Wlttuau 1c Krrí-jUr. Ur un t Kub*ach A. jnn CkAa ; (Kom. mfí,o.| i Doraajr
K tyigy-Dcbroi ii n i li''ckl A. J. Kjeri Wo»j iy JAnot, gyigy-EIí»<1 i ll.orith Ker. fj^fytn. (Jr»t» i >''i*ch«r A. 0.,ör i ÍM-bner Kcr. tuibruck : Taur(cl<rnthal«r U. Xuu i Korrll/ Hiuilor Kls^enfiirt i 8k»U G. KoloiivAr i Wolff K. nyárin. Kron»U<ll i Jcki lile* K. gy^y-Krcmt ; Kel dl M l4U>gvDloi»t >l*jr«r Kiről/
vidéken az áéa egy kis korsónak*!) frt. egy nagy 6 frt.
B''tmojrli i Thnnhoffi-r S. Hmthinar : Wrlss J.
Hícgcii i 8>hlnlug\r H.
I.cmbor^: llerllnrr A. (CySry''*. Lin* : (Ntiollr J. nnukaöcicM. I^nonra : lliittxik A. it. XlUkolcs : f|»illt''r A. J. M.-S< hönUrgt Crdult Kr.''sJ. M«rm.-H»l(c.<t : B.irala K. nkffy-virtul. KIm h«m. NaKr-Kikiu.la: (Urllfnibcr M N>lit>((jfbá»*i JKrxtty 0. Oravlcia: (BAn.i^ J!««.k«r P. Or«ho»li«m (FUtmIí) i Hcr-tm( K. .'' -4L
Orc»hU* 1 8ul/i>]{ H4o.
l''anrtora i Kr«nriu>rlU O.
IVí .i HaI.1 rV r A. V. .
l''oxoiiy : W«lko M.
Trig* : UhihariU K.
l''utnoW t Hacpeaty U/. fjr«Vjr»».
Klm*<aoub*lh i C. lUuilllivr
Si<''K»air>l: tlilltorA. S«.-l*t \it\ix i Ko«ib<rf«r 3. Siombathrly i K«l«mrn 8. A. Sopron i Mllllar I''. HtocKna''ii Diatkradorfar J-Tata: Ucnnol e. l''nglivár : VoWKk V. UI-IWxm Wagner K»r. l!j-Vlitík i BchrelUr Verd. V(''li|>r^in t Bnttnrr JAn. Waiaa li Auiliruaalta M. WrU: Wallurr A* Calachrck. WeisikrUi Ouiat Mlh. Zata-Kfp-raug i Kamitok Istr. Luaiin > tkhmlát O. Zouibor i PopiU István.
Kgraiow. Kihaitcr J. Aa lAiaa. \«g) -KanizHÚn egyedül csak Kcssclhofor Józsefnél a föutczában, a városhátépü-
_ letébon kopható, aJiol az ár 3 és 6 frt. o. é.
WG* Kanható nálam azon más híres é« ismeretes Wagnor J. vogyészés gyógyszerész ur által készített őt különfélo barom-, táp-, és KyájWporo > melyek lovak- és szarvasmarháknál, juhok-, disznók- és baromfíaknál legjobb sikerrel alkalmaztatnak, ezon porok a m. k. állatgyógyintóxot által megvizsgáltattak éa hitelesen bizonyittatik, hogy azok a gazdasági czélok eléréséro alkalmatosak. Ab ára, mint a foltalálónál egy nagy nyalábé 80 kr., egy kiosinvé 40 kr. o. 6., Uaszuálati utasítással együtt. Alcgrondolésok pontosan toljosittotnok.
Ottenrelter Lipót, oklevelos állatorvos,
kis-Uil-uUu 3. SS. Va<tA»»kUrt itelleaAbcn a 4s krrepcai utón, 8t-jx»cstrU-utc*a 10 a».
WAJDITS JÓZSEF
Kagy-Kattixsáö,
ft t. közönség figyelmébo ajánlja etldigoló létrejött vállalatait, u. m.:
KÖNYV-, MÜ-, HANGJEGY-, IRÚ- ÉS RAJZSZEB KERESKEDÉSÉT:
DOMBORNYOMÁSÁT (Hochdmck,) MAGYAR-NÉMET KÖLOSÖNKÖNYVTÁRÁT,
könyvkötészetét, iiiiíiiiunkiszatát;
ttgyvivoségét a pesti, Mesi műegyíete&aél,
béos-prágai
^ s végro újonnan felállított
KÖNYVNYOMDÁJÁT,
» tisztelettől kijelenti,hogy megrendülést pontosan és gyorsan toljoeít
bármily távolságra is.
Wajdita Jézsef kiadé, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. III. évfolyam. 2. szám. 1864. január 10-én.
Zala-Somogyi közlöny.
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
mm— mmmémmm —w— mi.......— ..............— ■ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmmmmmm*
Mogjelon o lap legalább ö^y ivén juliua lió 1-tól koxdvo minden hó 1-én lO-én éa 20-An. — Klöfixotéal Ar poatAn szétküldései ín helyben liiixhox hordva egész évfo Ci frt. j félévro 8 frt. Negyed évro 1 frt 70 kr — Alindon előfizető n tulajdonon kölo*iln könyvtArAt n z eddigi fenntúlló foltAtelok mellett fél Áron hasxnAlhatja. — Nyilttér ogy Petit torért 10 kr. — llirdotéaok négy h.uábos 1''otit sárért 1-ör 7 kr'', 2 or ü kr. és minden további l>elkUtAsért 5 kr. « bélyegdijért 80 kr. tiaetendö. A beiktatási dij • a lap kezelését illotö mindon tárgy tv kiadó hivatolhos Nagy-Kanizsára; n lap szollomi tartalmát illető közloménvek pedig, ugy tuindon levelek
bérmontvo n saorkoaxtönogho: küldendők Kapoavárro.
(0 Kaposvár jan. hó 6-Aol
K lapok szerkesztőjénél mai napon , délelőtt 10 órakor összejövetel volt a Kaposvárott építendő gőzmalom érdekébem tanácskozás vágott.
Jelen voltak: gr. Niczky György, Fiei-stlldler Antal, a kaposvári uradalom fiJb<5rlöje; lmok hol Miklós, Vissy IMI, Hönig József, Te-vely Klek, Fekete bitbor, 8zokolay Dániel, PallUoh Károly, Souheitl Ferenci, llittaller Józset urak.
A gőzmalom sz kségesaége, Kaposvár és vidékére nézve, egyhangúlag kimondatott; h hogy az eszme mielébb testté váljék, gr. Nicx-ky György ur több szakértővel felkéretett, hogy leliotő rövid idü ulatt adjanak be egy jól kidolgozott, s bizton alapokon nyugvó előterjesztést, következőkről:
Mennyibe kcrlll ogy gőzmalom, hat köre?
Hol építessék nz?
Mennyi részvényre?
Hogy legyen egy részvény?
Mi a forgalom (ivenként, u mi hasznot nyújthat?
Honnét nyerendő a fa, s mennyiért öle? javasolható-o a lYosrőM kÖszénuzállftát; azon-osetben, Iih a társulat jutányosán nem kaphatna fát?
Ez csuk előtanáoskoznn volt,de ha a jelenvoltak lolkeslllésénok arányban fog állni a közönségnek saját érdekein melegUlö részvéte,— ugy KapoHvárnak lesz gőzmalma.
Kívánjuk szivünkből.
Somogy megyében uralkodó keleti marhavész dec. 10-töl 31-ig.
Az ösxszea megyében ezen időköz — 21 nap — alatt megbetegedett 210 darab szarvas-marhn, élőbbről maradott beteg 128, s igy az öszsze* beteg szám test 238 darabot. Ebből meggyógyult 97, elJiitlJott 233, betegen maradt D darab.
A marhavésznek e nv. gyében kiütésétől j fogva öszszesen megbetegedett 10-töl 31-ig 2060, ebből kigyógyult 170, elhullott 1547, lebuukózlatott 25. Minélfogva a megfertőzött 14 községben a vész kititéso előtt létezett 5262 darab szarvasmarhából ez idő szerint megmaradt 361)0 darab.
''A fentebbi időszak utolsó napján még következő helyeken létezett vénen marha, u. in. sávolyi pusztán 5, Főftyederi 3-, l''orrogh-Bzt. Királyon 1, 8 Így üsíszesen i).
A többi helységek legnagyobb számában már több hetektől fogva nem fordult elő vész-
botegségi eset; nagyobb biztosság okáért még íh jónak találta a b''zottnn{riy a vész megszűntét kinem mondani —éa a rendőri felügyeletet még mindig folytatni, azon biztos reményben lévén, hogy a fentebbi még mindig l>eteg«t tartalmazó helyeken is, mint hogy már a mindenütt csak egyetlen udvar van fertőztetve és ezekben is a marhák legnagyobb réwo már ragályon keresztül menvén, a ragályos marbavész rövid napok alatt megazllnend éa igy ar. egész megyében egyszerre sztlntetheti meg a bár alkalmatlan, de mint nálunk in bebizonyult eredményeiben Üdvös orvos-rendőri intézkedéseket.
Ezek folytán bizton reménylom, hogy nent sok»fra szerencsés leszek egy általánoa c ragályos kórra vonatkozó kimutatással, annak megy énkbeni megszűnését jelenthetni.
Kaposvár jan. 5. 1863.
. I)r. VlflY l''ÁL,
■ m. fttorvoa.
XI. Nyilt levél
Ka|(>--U«aiiaa váron képviwelá íestületéhex.
(A küarondéaxot Ügyében.) '' á) A vdtári ügy.
A vi''.aAri ügy raindoneitctre a kapitAnyaágé. Vá-roftiinkbAii ortxAgon én liotivAaArok tartatunk, C»ak
TÁRCZA.
Vihar alatt.
(1869. deex. 12.) Ordítva súg n bős* eUm, A morre iiAU — ott ront marad Fit tördel — éi erö» tet^t líout »téjjul egy pAr porc* alatt. A merro »*All — hol olRalad
•I»j Laugxik él könyU fakad.
0
Kn nem »irok, akármi nagy Mérték1>cn nujt n bősii ulom t A pu*ziulA« bus angyala — Mig ran hitem — nem ver nem! llitxcm, Hogy t a »ötét romok Köst uj vilAg sxivo dobog.
Mig tiig a asél a rombolva aaáll t A kéranyng i-öpül velel S ha elvonult : ax égi nap Moaolygra né* a íoldro le. S kifojti fvxt a axent csírát, MolybŐl leend na uj vilAg.
I.oxúg olöbb utóbb a véaz, Tlaatább — üdébb leond ai ég. Aí öaaxedölt romok folott Dlcaőbb jrtvő augAra ég ... H hitünk ax égi sxont erő .Siobb koraznkot teremt elő.
PAP OABOR.,
Újévi ajándékok,
Midőn aa embor hAromazAxbatvanöt napon át egyebot nem Ujsz, mint axenved, ixxad, fárad, tíxet, hiában remél; hiae nbbnn, a mi lehetetlen | várja axt, a mi még a gondolatban is moaaxo van 1...
Midőn ax ember kézaxorítAara axámit, ■ oldalba lökik; néai a vőröa sxAmokat a lutriban, a fuketék mind; vagy ha két-hArom axAtn vüröaaul van U kirakva, akkor meg a boltig elveaztetto a „lutrioxé-dulát."
Midőn legfeljebb ugy Alinodol egy & ftoa bank-jagygyel, a ha folébredaa, aehol nem találod, aom tárexádban, aem xaebedben, aom fiókodban, aem sem-
minemű rejtokedbon, molyok a to azobAd ajtajAu bőiül vagyniik I...
Midőn bnrAtod édeaon megpuaziz, a a PeAk-axür alatt tör van kezében.
Midőn már nem oiak a llalaton, I)una éa TiaxA
Eartján lAtaa hálókat kirntve, hanem n termőkén, öahelyou, utexán, magányban; okár l(X) or ia bele-aliAdj mindennap, mint a légy a pé*hálóban.
Midőn beeaületea ember vagy, a Som kapaa con-tóra, mórt pénz a becaülot I. ..
Ily időaxakban, ilyon élotbon va''mi Jói oaik aeegóny halandónak, ha egy évben IcgaítSb egyaxor meglepetéa vár rá, a as lőév elaö napján l(KH)-od réaxbon viaaxafizetik, megadják axt a kogyea jó axi-rek, mit a mult évbon kiftxetctt, elkültytt, elváltott, caalódott, caalatott.
Ily boldogító, fizető nap volt na 186-1 ik év olaő napja.
Ily napot legfcljobb a nagy aorahuxAaokon nyer-hot valtki, kínok „bolond azorencaéjo" van.
Ah, oaakhogy eljöttél, kitixnttél Wnnünkot, axinta könnyebben érxi sx ember magAt.
No, lAsauk sx ajAndékokatl Elaö hAx:
Haogény omber ogóaz napon át fát vágott; 50 krért legalább 2000 •aaor emelte fol fejaaéjéi, hogy a fánál, mit vAg, mAa melogodjék; még eatvével ia megtoldotta a napot, hogy becaülottcl végexheaao munkáját; késő cetve hazatér, ágyba dobja magAt, 8 bár a teat fáradt, a lélek olyan axépekot Almadik... MogAlinndtn, hogy oxutAn nom gyalog jAr, bánom lovon; fényea nyerget lAt pitvarun, még lovagolhat la, ha akar; aainto küuryobbou vort axivo, midőn fölébredt.
KorAn roggol kimegy iatállójAba, ott ,talAl egy axép aerego axürkét.
Ab, latonem — kiált fel — hát caakugyan nom caal az Alom ? 1...
Végig oxirógatja a axép Allatot; a kenyorot, mi'' magának axAnt reggolire. neki adja; kefélgeti, ün-gévol almltja; fel ia ugrik rA: mily jó üléa van rajt.
A mint mogy ki ax iatálióból, kint a falbi vort aaegen fényea kantárt óh nyerget lát.
Moat miyd eleaott örömében. Kgyaxerro Uotli-xohildnok bittó magAt; a hit oda em«lte; hol végro megaxünnok a caalódAaok ...
Fut a hAtulaó azobAba, hogy majd elmon(\ja foleaégének a meglepatéat ax újév ajAndokátj • a mint a axobába lép, ott talál ogy fehér köj>«nyt.
H''^t tudta mog hányat ütött aa óra 1 Ü-u-pU tegnapi napaxAmát, a elmont aaépon fizetni.
Köaxöni azó|xsn ax ilyon v^jóvotl... MAaodik hAx:
A faluai földbirtokos egész héten nem tett máal mint kéazen levő cleaégét nézte; hogy aonki aom ve-a&i; kimérte a hátralevő conventiót; kovácaot, bognárt, csizmadiát kielégített; a méaxAroa irgalmatlan hoaax''V kontójAt koreaztül húzta IIAla aa égnok, a»a-bad gondolA mnpAbun — a Sylveater éatvéjéu nyugodtan üritgotó öblöa koucaójAt.
Moat nlnca mAa liAtia, iniuthogj valabárA ö knman valu&it, a ea a varáxa-roggol, aa uj év reg-golo.
LcfolfUdt, caendoaen aludt) ki ia no aludnék cl annyi g->:id, fáradaAg éa xaklatAa után?...
Heggel n>éq; aötétea volt, hogy Asztalára pilUn-tott, raji ''ií-ály i n^y iv papirt. melyre kivülröl ox Volt irv» Uobc uj t.cif bolől pedig ea:
Tircoöt font kávé, oxtrA fe.iu Mocca. . 12 frt Hatvan foyV csukor, b. Sxina gyárából . 24 „ Jainaid- plua ultra Khunii i. Péter-
hofc- a . .........21 «
•Soator. Nowaohattol, Gorgonzoló és liptai unitok ...........1G „
Négy maxaa marhaaó ...... 33 a
Sx. mártoni gőzliaxt, a fő kéabŐl (ezt
már tudni kell, mit jelent)......46 ,
Négy kötőlAncz, hat vaavilla, abronca, öt oxor ''Mxaxeg n ogyéb aprólékoaaág . . . 28 „ V.niaa-aummarum 170 frt o. é. '' ia''telottel: Gyömbér JAnoa, fiiaxer- éa vaa-
; árua.
Nagyot aoh^jt azegény gazda; uéai tárcsáját, ■ oly lapos, mintha háromasor ia kivasalták volna egy
: .tixomban.
A mint a jobb lábrA való oaizin<yát hazsa, be-, jp a divstáruanő, a máaik caixmát földhes vágjál
Épen berotválkosni kezd; legjobban mázolja a a sxai)j[>aut, jön a kőmüvea, utána az áca, aztán A cselédség egyenként a kis rcwtantiákért. , Ea aztán szép újévi ajándék. Í.V.,
Harmadik háx: üoldoghAxy iiagyaánmak min-dig egyik fő élvaseto volt a kirámluláa, kooaikásáa) hanem ki járna moatani időben axokon a régi aaOaxoa caéaxéken, Nóé bárkáin, molyeken a eairkék bóbia-
í
4 8 ¥
• í
.Hí


pár évvel ezelőtt »oiu láttunk egvobot ponyfás aát-, raknál, ma már asonban fiobádékban ia árultotuak ax Aruo«ikkfk- Wf«w» »p*rü«ők ia -okkal nagyobb mámmal UtAK«^Ak. véaár-inkat jelcüUnnak, hogy N.-Kanizsa óvekről évekre éidokeaobb é» szükségo-„obb yárt^»A olnkuland. Kblvöl kövotkozik, hogy a •átrak ésoz árucsikkek elholyhoztctéso spkkal Kiterjedtebb tárt igényel az eddiginél. Annál nagyobb szüklégflnk vsn po<lig orro, miuél igazabb az, liogy jelenben a vásár a városnsk még mindig azon részén tsrtatlk, mely minden tekintetben s legkényelmotlo-nebb. A sátrak, ss aruczikkok mind ott rakatnak egymás hátára, hol a városnsk legkeresettebb ntozái vágnak keresztül egy keresztutcáit, képrtzvo. Hogy «* áltól mennyire sértetik a szabad forgalom, a köz-bitorság éa tissUság, ut csak as tudja, ki szemtanúja ezokuok.
A városnak igen széles utczái vannak, igy épen nem vagyunk kénytelenek, bogy a vásárt még mindig a viros közepére, oson kereszt utozira szorítsuk, moly legkevesbé alkalmatoe e oxélra.
A sátraknak éa az árttczlkkeknok clholyhoate-téio a hatóság köréhes tartozik, tohát épon nom no-hés e bajon aegitonl. Nyujtauk meg a tért, kötolex-ztlk az eladókat arra, hogy Bátraikkal és áruezik-keikkol nyomuljanak fol a tanoda éa a kis tomplom folé. Ez által vé dvo leond forgalom, közbátoraág éa tiaztaaág.
Nom kell feledni azt, hogy a vásárnak elholy-hoztotéaóvol a házak értékét omolni éa caikkentenl lehet As rendoaen ug/ van, hogv hol a népgyflloko-r.ot történik, az egyoaok >tt hagy, ák ol fill érjeikot, a szorint a inint az e^i Iknok háza értékébon nőttön nő, ugy a máaiké mind takább caökkeuik; hol egy két háztulajdonos és korcakcdő évenként oserokot rak félro, aaásan maradnak azegényok. E azempont-bői tekintvén a vásári ügyöt, már csak azért it koll ennek szélesebb térro leendő olhelyheatetóséro gondot fordítani, hogy ft jó zz acqualis dlvisio értelmében általánosabbá tétoaaék.
Igaz, hogy a Bátraknak óa az áruezikkoknok rlhclyheatetéaét ugy koll tenni, mlaserint az eladók hát-ányt 110 szenvedjenek, ugy do a vov/''Unck is hasonlójában kell részesülniük, tehát ha o szempontból \ oszszük ia figyolembo a váaári ügyöt, nem lehet ellenvetést gördíteni az iránt, ha valaki azt kéri, hogy a vásártér kissé hosszabb és szélesebb térro holyhoztetik át, mert as által nom csak hogy sem az eladónak, sem pedig a vovőnok kényelme nom aér-totik, aöt inkább védetik.
A hetivásárokat különös gonddal kellenék szab-ványoznl, még podig az áruozikkel torholt szoko-rokro nézvo ugy, mind a gyalog árusokra. Ezeknek mindegyiko a legnagyobb rondotlonsóggel foglal helyet ugy, hogy a szekerek közt majd alig járhatni
(Vjiólkül, hogy az embort ló no rúgja hátba vagy ökör né knpja vifiarn. Sokszor alig mohotni tovább a járdán a nélkUl, hogy zeiros fimékba, tejesköosögébo no lépjen as embor, vagy szalomia-zsirfoltot no kap-jan krinolin ugy, mint n buda, éa ex mind ősért történik, mert ar. oladók a legnagyobb rondotlenség-gol foglalnak holyett a járda montébon. A kofák egymást oínyomnl akarván, annyira összeülnok a járdán, hogy alig marad fólölnyl tér a járókolöknek, pedig eléggé kényelmes ám a járda mindenütt. Elfoglalják még a keresst szskórutat is, b igy nohrsltlk, veszélyeztetik a Bzokero/.ést, a szabad forgalmat, moly miatt sokszor él otveszélyes esőtek is ínorülnck föl. Tér — és mindig csak tér kell a vásározóknak.
Zala-Egerssog nom nagy város, ínég is utánzásra méltó rendben tu^ja tartani a vásárokat. A szc-korcs árulóknak kötelességükben áll ugy foglalni helyet, bogy ssekér és barom rendos sorozásban tűnjenek föl.
Kanizsán ha végig tekintünk a kofapioozon, be kell vallanunk, mlssorint holyiség alig kínálkozik •z árucsikkoknek kényolmesb elhelyhoxtetéséro. Tán sehol o világon nincs az az csőt, hogy a kofák a járdát oly annyira magukévá tegyék, mint városunkban. Takarodjanak ol ök az épület falazatától az országút felé caö védozövokok felé éa önnek moutébon foglaljanak holyot, számukra elég itt a boly alolról föl a kis tomplomig.
A dohos gabonának ós ázsióknak, ugy az ártal-mas vagy bármi idegen vegyitékkol kovert mindon piaczi tárgynak, éretlen vagy rothadt gvütnölosnok, ro Átadásnak indult halnak, gyanúi gombának, zöldségnek, döglött ráknak, boteg majorságnak, szóval az ogészsógro ártalmas minden tárgynak áruláaa általában tiltva legyen s egyazoremind elkobzáa alá eavén, megsemmisltessók.
As eladó mit som törődik a romlott áructlkkok megvásárlása követkozményoivol, ö megelégszik azzal, hogy pénzt vesz bo. E szorint a hatóság gondja éa tiszti kötelessége ezok ellen hatalmas óvást tenni.
Az árszabás alá cső hus és sütoménynopiüoknél ugy átalában bármely más vásári áruezikkoknok eladásánál is a liaiula mértek bnhiiiáláatt, luérték-
kobxMM h pénzbírság nlú CHhéU.
A hamis mértékről nagyon sokat omlithotnók meg, mégis hogy undort no okozzak, a aok közül csak nnnyit mondok, hogy ignz mértéket egyedül a gyógyszertárban kapunk. Ezátalános panasz. Az időben történt, hogy a tanács nyilvános ellenőrködóst gyakorolt a mértékek fölött, volt az utczán mérték és inórö egyéniség azok számára, kik a megvásárolt hust és egyebet megmérethették s megmérték 1 Miután azonban sok ügy gyei-bajjal--- —• járt o felügyelőt, azért ol is hunyt nz urb^n 1
Valóban nem volna felesleges egy folyamodványt foltennio a czinkotai itezo és az igaz font ki-
szolgáltatása megny^réscárt, hogy mondhatnák nagy
frönVl: ch fl''litSANCZKY.

Kökónylabdacsok Oh inából.
A t''hitiHMK gl*) pl( tyka».nt »k p«tiknjáb«íl.
Dr. Más világra küldi llnbakokk zöéipci után kószité a „Szóm-fülhöz" czimzott gyógytár lovónebb kuktája.
Tartalom: Kukta ur csizmadiát fog; mig máakor a csizmadia szokta ötot a czismadijáért mcgarcdálni.— Kidőlt mandulafa, keserű maudulás-tól. — Ilánzliból János igon, do Jánosból Uánsli és botból borotva nem lőhet. — A szellemi pandúr által előhurcxoU dfcusokro vizospokróoa torittetib. — Egy jó gyomrú bet)g, ki h kigjót — békát el-nyoli, do a füst nem megy azoinóbo. — Szeglet patika ; szólj igazat, betörik a fejed l pedig igazmondás nom omborszóllás, a viszont: cmborszólás utm Igazmondás. — Uj köpönyeg, rongyos csizma. — Folfc-dozése azon különben igon régi igazságnak : hogy u caizmndiamcBtorsóg rokonságban áll a fiscálissággal, mivel mind a f l a, mind a oili bőrrel éa bőrro dolgozik, azért ezentúl igy koll mondani: fi a inad In éa csiskália. — Fél ireeső postahivatal; sürü ex-peditio, ritkán nyájas kisdói-arcz. — Kilőne* róku, egy vailkörto. Koporsószabásu bugyogók. A gulyáshúst az alföldön bükkönynyel. termesztik. Elemi ia-kolák. írástudó, farlzous, cotiaul óa tobak-inaa. Három Btimmü (piartott. — Nagy vendéglő, kié tiaztaaág, kla jortlo, nagy drágaaág. —- K á v é h á s diák aaó ; magyarul annyit toax: „Kerüld o házat I" Lusta városi tanács, mely halálnak való laBauságában kevés fizotéséhoz inért csokóly d"lgfit — Kicsiny Bár (!) üres börtön (?) chiuaazogi utcza-járda mint biztos ellenszer a Flaaztrátterekro nézvo. — „Kutyn és macska" orcdoti társnsóloti igon szomoruságos dráma, irtóztató sok fölvonásban; színhelye: Cbinuszoj. Czim- éa raugdüh. Ezt kövoti egy átalánoa dovalvo-tlo ilyenfólo jelmondattal: „to íb ur, én ia ur (tonaur holyott) a végro nngyaároa ur. Yagyonkülöubaég — három caizma fól nadrág.
Nol cs csak fáin ogy dolog. Napamnak szólok s az ipam is érti. T. cöcsémnok irok, s más felöl rá, és én a világnak ilyotén megfordított voltából mit combinálhatnék cgyobot, ba azt nom : hogy „Kidőlt a fa mandulástól, elvált oöcsótn az újságtól; most már nemtörődöm vele, mort: „holo ostom bonno vagyok, kályha mollott mog nom fagyok;" csak azt kérőm ki magamnak a t. publikumtól, mikóp no méltóztassék savanyu képet csinálni, lm a botból borotva nem válhatván s a Hánsli és Muki mulasztásait as élemedett korú János holyro nom pótolhatván, kénytelen vagyok ax én parasztlkus olőndásommal élni és uralkodni, s a vizes pokróosot
'') Jelentékeny boly Chlniban, kis porfBollintoronnysl.
H. Oy. „
kolnak? Könnyű hintó koll most, molybo a földről holrlén.z; uj divatú,Oráctból vagy Köl bor tői Postről.
Példázgatolódott is eleget nagyaám a jó szivü férj előtt, midőn a birkanyirés volt, meg a ropozo olyan saéprn virágzott, s meg is volt Igérvol
Mennyi vágy, monnyi fényes álom egész uj évig, melyeknek teljesülését annál jogosabban lohoto várni, mort Boldoghásy ur as év utolsó hotóbon Pestre utazott, a caak Sylveator éjén tért hasa.
Dörömböléa az udvaron.
Ah l moat hozzák, — riadt fel álmából azép nagysáro, — holnap aaon fogunk tomplomba menni.
Heggel idejében kinéz a kocsiszínbe, s meglepő téséro, nom hogy i\j hintót; do a régiokot aom találja.
— Aa Iatonórt papuakám, hát aa uj hintó ? a a régiók.
— Edea gyermokom I ujat nem hostam, a régiókét meg eladtam, mert most már nom caak az
-omborekre, hanem a hintókrz ia idők járnak ...
— Hát Poatro mért voltál ?
— A hitelintéaetnél jegyeztettem be magam
! kölcsönre.
Valóban asép ajándék tőled uj év I
Negyedik ház:
Mily azép három virágazál egy anya karjain 1
Mind a három megórdemolto volna, hogy egy farsangon férjhoa monjen, a nom hogy 8—10-on egyik aom I
I)o hiába 1
Tizennégy—tiaonöt év óta még a házasság is fehér hollóvá lett; most gyakoribb as ozüst és arany lakAdalom, miut az olaő. ,
lluaz évea ifjnból loss 40—60 éves fiatal om-bor. Nem as ősshajss/.l Ijeszti, hanoin ez a szó: „holtomiglan, holtodiglan.
A frigy valódi lincscsi lott, melyot kovoaen hordoznak örömmel.
A szegény loány csak vár... epedvo vári a mind hiában vár 11
As ifja pedig aonkire aom vár, honom rohan a hajlott kor felé.
Kgyik leány barna logény után sóhaj tott. Igen ifm, do a barnák nagyon csapodárok a mai i dobon.
Másik szőke utáu. A szőkéknek köböl van a saivök. Harmadik saogssin ü után.
Ezok mog fölcsaptak — agglegényeknek.
Ssomoru uj esztendő ti
Ötödik ház:
Szép omoletes ház 1 a házigazdának — ki még háiósipkálxan sétál léggel 9 órakor Is — oly vig kodvo van, mintha az egész év rózaáját ő akarná learatni. Do most az ogyszor nom rózsára vár, honom a bázbórro.
Boldog nap oz, osak ugy foly l>o a sok pénz o háziurak ajtaján, m''nt a vls.
Már 12 óra, meg .sincs házbér 1
I/O izen: azonnal hozzák o pénzt.
A szolga feljön, hogy nom oresstik be.
Ez acandalum I — riad fel a háziúr, — a mogy maga — epret azednl.
Kopogtat: Drum ... drum ...
Semmi nesz I
Még orőaobbon : Drum-a-rata — drum-bum l
Egy árva hang sincs I
Lakatost, lakatost! — kiált bŐBzülton, — m^jd adok én noktok olbujni.
Aa ajtó nyittatik ; s a lakos nom találtatik.
Drága volt a házbér, sötét az éjszaka, ax bizony szépen — mogszökött, gondolván, hogy ugy ia wcdki év van...
Ex oxtán comikua ujeaatendŐ I...
Hatodik háx:
Szép öxvogy menyocsko várja a gratulatiót.
Sötét hajában a télnok gyönyörű fohér rózsája nvilik, szobor tormetét körülfolyja a selyem; mily elragadó szépség; tökéletea igézőtI
Mindon figyclmo az ajtón yan; aohr\jt, rcmól s az ábránd annyira lokötötte, hogy csak olvótvo, néha van a földön.
yókony csoszogás a hangos folyoaón. <3 jön.
Igon , ő jön a kómónysoprő fél ives gratula-tióval.
Angyal óa kéményaoprő, — minő contrast ?
Caak legalább a vera volna jó, molv igy kezdődik :
RSscroncsés jó reggelt, ez i\j esítondőben,
o logyon ttts soha kelmed kéményében. Vagy ha kigyulad is, megyek lajtorjával, S kösse bo sobomet osztrák forintjával."
Borbélylegény csinálta o veraot dühében, midőn ogy fAluai jegyző állát jól megkarmolta. .
Szép Özvegy asszony! s ilyen gratulatio? Pfuj! ennél már golántabb lőhettél volna igosxtondő.
Végső ház :
Pszt! osondoson lépjünk bo, itt szorkesztő lakik. U ''
Styhül Bzorkoaztő? no, ex tolo lehet uj évi ajándékkal, kinok mindon ember kodvox, s még ol-lonsége is moaolylyal fogadja.
Ceak ugy forr hoxzá a nép.
Elaő kopogás: — Caéa jó reggolt uram, ki a napnál le nagyobb világot gerjesatj fogadja n vorsot.
— Tán mnnkatára akar ön lenni ?
— Nom, én vagyok a levélhordó. Ex annyi mint: 6 soxor !...
2ik kopogáa:
— Halhatatlan úrfi (pedig háxaa), fogadja Üd-vöxlcteróot; s egy csomó levélből kibux valamit.
— Tán pronumorana ön ?
Nem, én a nagy fogadó utolaó pinexérje vagyok, kívántam tiaxtelogni. Annyi mint: 4 aexor.
8-ik kopogáa:
Hosszú, aáppadt kép; előtto zöld kötény; aha, ex boltoa segéd ; közében nagy oaomag; bizonyosan czukodli a sok kosorüaéghox, vngy — füge!
Ki ön ?
— A nyomdából jöttöm, imo, itt a oorrcctura. — Csakhogy a kiadó ia küld valamit a szerkesztőnők I...
4-ik kopogás:
Még hosszabb kép; nagy lovéllol kezében.
— Ki küldte önt.
— A kiadó.
Megint kiadó; ebben a levélben okvetctlen pénz lesz.
A lovél mohón folbontatik; s mi vanbonne? bélyogbüntotéa! I 1 ''
No, csakhogy a kiadó is küld valamit a axor-kosztönok I ...
Kiég ennyi a gmtU lati ókból. Exokből ia láthatják érdomts olvasóim, hogy ez az év is biaony alig- '' ha nem méltó toatvérje lesz az 1803-nak I...
ROIÍOZ.
•4 9 *
azokra teritoni, kiköt az 8 hibás minőségükben gondolom (az a szellemi pandúr) elöml>o állit.
Ma reggol volt a patikánkban dr. Másvilágra-kttldi ur, ki mint máa egyébb orvosuk, igon okoa éa szeretetre méltó ember, mivelhogy ókulát visel éa maga oasik a mindonnap meglátogatja konyhánkat" egy két pohár keserűségért, a mindenek fnlott való szörnyűséges áradozó előadással betegei kiléte, a ások kríziséről szaval aa ő dloaÖ pathoszával, amint t. sok orvos éa patikárua szokott toin.i, mi által én már a reoipe megcaináláaa előtt elég kényelmca helyzet-bon értőm magamat ozok kibécaeléaében. Moat egy kia vároat kúrál, miről ilyenforma előlegea szóbeli orvoai véleményt adotls Chinaszeg vároaa a beteg, még pedig makacs, de semmi eaetre aem haláloa. Vérkeringése laaau, mi által apathotioua voszteglóao némi aggodalmakra ad okot
Szemsugarai gyengék, úgyannyira, hogy notn-caak a casinoi bádgyadt világltáa van terhére, hanem '' még az titcsai lámpák égéaét sem szonvcdhetl 5 innét ax emberok falnak mennek...
Gyomra különbenigon egészséges, a mögeméait kigyót békát, oaak a langyoa felszólalások éa aaivl>Ől oredő tnnáoaokknH élét van terhére. Ezekot kihányja, ■szért széke (a vároahásnál a imitt-amott) rondotlen éa kemény. , .
A kór-lametan azerlnt csen betegség organleúa éa epidemicua jcllemmol bir, a fokély alakokban aok kinövéaei vaunak a toaton, mllyonok :
A) Szeglotbolt vagy patika, hoazazu pletyka paddal. Ha valaki erro mogy • a köpönyegje uj bátorkodik lonnl, kétaégbo vonják a jogoziraot a ráfogják, hogy ugy lopta.
Tanuld meg jámbor arra menő, hogy ea caak annak való, ki forgatását érti j te ia ugy aaő után aaoktad rád venni.
Kredj csak arra rongyos calxraábao, a vnkme-rőaködjék a te valamelyik IáUdnak as ö veterán nagyujja kikandikálni, ra^jd hallaas olyan épületes oplthotonokat, hogy aa öreg apád lolke ia arról koldul. — Hogyan la volna a to caiamád ily rongyos, ha aa ujakat l>o nem Ittad volna?--
B) Temérdek szájnu caiamadia és nem keve-•obb számú fis- (éa nom fis) oálls, elannyira, hogy minden panasaos és varratéra egy tisztolotpéldány oaik. K két professio kiitol rokonaágban van egymás-aal. Mindkettő bőrből dolgoslk, astal a kia különb-séggol, hogy a csismadia a bőrt fel, bizonyos fiscall-aok jailg ledolgossák ; haaanálván n tAraadalomnnk mindegyik ugy, a hogy a maga zaebjo legjobban megtelik.
C) Félreoaő poatahivatal, hol naponkint caak ilsonötször van expeditlo, araikor"ia mind annylasor kívülről néaheted a háaat, a midőn a várakozást már meguntad belülről, savanyu kiadói képpel jutalmaa-Utói.
Jó ea nekod atyafi 1 a ki ugyia caak átért járás oda, hogy a hussadmagiddal megrendelt ogy példány ujaágot elvidd onnét; podlg tudd meg, egy tyaágbau vajmi kovéa van a ha még oson is annyian oa*toztok, hát felo ia caak a hirdotéaokct kapja.
Nem kovéabbé jól eaik o hoatazna várakotáa ason pénaealevélért causaó-máasó embereknek, a kik koporaó-deaska aaabáau bugyogóik büaske érzetében igy szoknak beszélni: „Miért nem easnek as alföldi éhes emberok gulyáshust? hlsa elég birkabőr torom Debrooain vármegyében."
1)) Kok otomt iskola, honnét osak miadon socu-lumban kerül kl egy iráatudó éa farlsoua, ki egyúttal a harangosás müvéaaotébon mindazáltal axép jártaaaá-got aaoroa; a ki podig a világot toli tudja harangoani, bx tobaklnas létére is nagy méltóságra vorgődhetik.. FaoU lo<mnturt
E) Koaor.vea mualkália östssojüvotolok, három-hangu négyessel.
F) Kis vendéglők nagy, zöldfa, éa mindenféle ősimmel, melyok azon fölül hogy kioaiuyek éa csak m penésstől zöldek még jó drágák ia. Hogy ia no lőhetne a piasoktél éa drágaságbólorényt oainálni a a kia vendéglőt nagynak hlni ? mikor már as i^ megvolt valahol irva, hogy Tompuoe, a világ .legnagyobb törpéjo...
G) Elegv-bology kösönségU kávéház, hol előbb kstmi egy JA feketét (vagyis ozlgányt, mivel máa emberi alig látni benne) mint kávét.
H) Lusta városi tanács; ezt tovább lohot lökni, mint küldeni. Tanácsosnak csak azért tanáusus lonnl, hogy naponkint délig nincs as oiubor otthonn a csa-ládja lába előtt, s hogy délután mindonnap pincxesxo-ron lehet, s végtére ba otthonn hidog a aaobájs; a városhianál jó meleg helyen lohot a még életbon levő Ügyeket fogdosni /.,. » szép szóval megvárni, mikor harangoznak ob^dro?
I) Töméntelen sár. Ezt ezelőtt a rabok szokták elhordani, hanem mintán most már erkölcsileg oly lólábon állunk, hogy a rabságra la ooncursust koll hirdetni, azóta térdig dagasztjuk a osomcsegő matériát.
Kövezet — könélkül, asas hogy trottolni való ílaaztor egy utozában valami fél soron van. hanem aa is oly ritka és hegyes, hogy a rajt végig haladni elkárhoztatott tyuksssmos halandó, kínjában aa egot ia bőgőnek kurjongatja.
L) Véghetetlen sok országos vásár, hanem a 12, vagy hAny is van — nem ér egyet.
M) Etet nélküli társas élőt. Es nom is volna csoda ilyen világban, do a baj nom onnét orod, hon-
nét talán rnegongedhető volna orodése, hanem a* az izé t o a s i ezt, hogy ma már a t o l j « s c z i m U urak a tekintetesek által szörnyen lonésotnok, s a kinek olvan vesperáa köpönyegforma krlsphyo és to-hénszája bugyogéja van, avagy két petákkal több )*örög a zsobóbon mint más emberek, aa nem a földet, hanoin a házak titejón dolgozó csercposekot nézo-geli. O temj)or«, o morcai o bő bugyogónca et kria-plnes 111 Pedig azért tuai nnpig mégis csak ugy áll a világ: hogy nom tons ur, hanom: to is ur, én Is ur; kik annyira egyenlők kezdünk még a szegénységben la lounl, miszorént nom sokára kettőnknek lesz fél nadrágja a bároiu eaizmájall II. Oy.
Megyei tudósítások.
Z.-Kgtrastg, decx. hó uto\ján. Nagyon tiaztelt azerkeaztő url A „Z.-tí. Közlöny" utolsó asámában bomogyból egy különösen föltűnő számla közöltetik, melyet egy gazdag földbirtokos, állitólag as első m. bist. társaság ügynöke elé torjosstott volna; — aunak beblsonyitáaára tohát, hogy még több ilyon apirituaba való ember élvezi a szabad lovegöt, egy hasonló költség jogyzékről bátorkodom önt értesíteni.
Ugyan is egy vidékbeli orvos, ki n«hnomsnn üdvös tanának sohn sem volt valrmi nagy barátja, sőt ki az allopathianak megavult devisojét „Vo-gol friss odor stirb" testestől lelkestől sajátjává tottc, ogy igen könnyű testi sértés esetében, moly legfölebb 8 nap alatt mindon különös ápolás nélkül is meggyógyult volna, as orvosi véleményében azt mondja: „hogy a sértés igen fontos (?), kimenetelő podig bizonytalan és mindonosotre leggondosabb orvosi igényel (sio.),w a biróság elébo következő számlát tor-jcsztott:
A vércsillapltásaért.....2 frt
A aob bekötéaoért......2 „
A látleletért........2 „
A hidoglolósbüll kigyógyltáaért . & n 12 hétig a beteget többször mogláto- v
gatván........ . 10 „
(Jaazeason 27 frt. Nom tökéletes hasonmása ea a fonntérintott tűzoltási számlának 1
Miután a „Z.-8. Közlöny" t. olvasó közönaégo érdokolvo van ezen lap vidéki hiroiro nézve, ezúttal a f. doczombcr hóban vidékünkön történt tomérdok aok erőatakoa éa azoroncsétlon halálcsotekot köztudomás végett ido iktatom :
I)ocz. hó 1-én halt mog 8 napi kínok után Sán-dorbázán H. Ii. földmlves, ki f. é. nov. 2B-én öngyilkossági szándékból nyakát olmotssotto. Decs. 7-én egy nagykutasl szűcsinostor, ki éjfél után föléferod-vén, as udvarában ncast hallott, a szobából kiment, két fogyvores csavargót ml Alt, kik diaznóit az ólból kioroaztondők vnlán&k, egyik gazembertől agyonlö-votott. 8-án ogy aágodi kocsis a lovaktól elragadtatva, lolto kora halálát. U-én ogy bucau az.-láazlói nap-számosnő ki délután urával együtt részogen távozott el a buceal korcsmából, oatefolé casinélotlon állapotban találtatott a tomotő mollott, honnét a faluba vlss-szavitotvén, éjfél táiban gutaűtésben halt meg; a hulláján tapaaztalt súlyos és több könnyű testi sértó-sokről nom lehatott moglistározui, vájjon külső erő-szskos báutitlmazás, vagy pedig a réazog állapotban többszöri eleaéa folytán eredtek logyon ?
A logborzaattóbb halál esetek deci. 10-én fordultak olő, hol Eborgonybeu négy a legjobb életkorban levő egy osaládlios tartozó egyén, széngöz által mcgfuladvs, azobájokban találtattak. A azéugőz a kályha mellotti boronából épült fal meggyuladásából fejlődött, moly a szomszédok által csak más nap reggel vétetett észro. Ugyan aa nap Pölöakön ia egy körülbelöl 00 éves ember délután as udvarba kimenvén, mollgörczökl>on rögtöu meghalt.
E hó U-éu K. F. vult mogyoi eaküdt a hotéai birtokos délutin kimenvén a szőlőjébe, ogyasorre roszazul lett a nohány porcs mulvu tüdöazélhüdéaben halt meg. Yégro f. hó 22-én halt meg egy 40 éves földmiveanő, kl a Zalába ment moani, állitólag mell- vagy gyomorgörcs követkestébon, nohány perosnyl rossul látó után. Ilyen körülményok közt csuda-o, ha a magvar fsj inkább apad mint ssaporodik, különösön ha ason számtalan emberölési éa aulyoa teati aértéai eseteket tekintjük, melyok miatt megyei börtönünk folyváat tclvo van. *)
Mohács, 1863. decs. 80-án.
Alig nohány órát számítunk még, s ismét egy uj év fordulópontján állunk. Ki no örülne az uj évnek, ki no óhajtana kárnötlást az elmúlt aanyaru év azomoru eaeményeiért? Közöa as öröm mindnyájunknál, a romény egy boldogabb évért heveaen featíti a kebleket, de a hit, as igen eaokély térre aaorul; mert majdnem meggyősödéaaé vált mindönkinél, hogy jó Un már nem la követkozhotik ? (I) Kliónak aok föl-jegysendője less es évről, a inUvolt Európa roppant sok Urgyat halmozott öaaze számára. Viyjon nem o könyezvo írja majd jegyzotelt aa utókor számára, hogy ismét könyököt fakassssanak... A világhírű áldott Magyarország kétharmada Ínségben aaonvedott,
'') Adj a Isten, bofjf logkÍMUbb 61 (rctt<t«»''»cbl> kirokk«l Irjij.; nirg 8u I. oWasykrtsrtut''guok^t.
velünk rokonérzelmü nép a Kárpátokon tul önállóságáért vérzett Is vérzik. Viaazstérve ason aso-moru tényre, hogy honunk a aaárazaág által es évben sokat ssenvodett, ezt csak salvesen tűri meg mindenki, tudván ast, hogy itt as cinbori hatalom álul nem igazgMtható sors keze infiködlk; do l»gy o fölé még egyik honfi a másikat pusztítsa a pokoli uralmát^ annyira kltorjeaazo, mint l>ő*égaaen UpaasUUk az* országszerte fölmerült erőazskoa rabláa- a gyilkolásuknál: e téuynél a legelfogulatlanabb köböl ia ke aerü panaszra fakad.
Nem hagyhatom emlitleuűl, miszerint o hó 21. tartott oraaágoa váaáron ssinto roppant sok lopás történt, ugy annyira, hogy a logtapassUltabb kézművesektől jelentékeny tárgyak orozUttak el. Azt állitá ogy moglett korú ember, hogy váaár alkalmával annyi lopásra még nom emlékoslk. A rendőrség ssln-te igen tevékony rolt, mert a gaaoahuborák közül vagy 30 egyént foglak ösazo. Egéaz lánczfűzér ez élhetetlen zaobmetazők száma ; n legnagyobb szerencse az volt, hogy a lopott tárgyskat többnyire sikerült tőlük a hatóságnak visszanyerni. A vallatásokból kidorült. hogy a nagyobb szám bácskai Inkoa volt, do raina valóaágus bélyegzett emberek, kik a^játoa meatoraégüket váaárról vásárra űzik, nyiltau be vallván, hogy a lopáaból élnek.
Kérídem már moat, mit oaináljon a hatóaág aa ily omborokkelj kik elég atemtelenek aljaa életkoresetüket nyíltan bevallani; ha clfogatUtnak a büntetésüket kiállják, igeu természetes, hogy iámét előbbi életmódjukhoz viaasatérnek 1
E kérdésnél a gondolkodó éss valóban ingadozni kezd, mort végro is az állnm mlndekinok foglalkozást nom nyújthat, s ha igen, még akkor sem 4rné cl czélját; mort énen ssok, kik al>ékés társadalom mételyét képezik , önként munkára nom ia válalkoznának, caak ia egy blsonyoa kényszerítő rondazor által, mint pl. az egycnűlt államoknál láthatni, lehetne aa Ily aöpredék népot munkára szoktatni. — Ml as Időjárást illeti, a tavalyi télhos »s-sonló száraz, a föld se hó, so eső által a szükséges nedvot nem kapván, — ha csak még később bo nem kövotkesik — ismét ross évet fogunk érni. Együtt .1 megomlltom, miszerint nohány nap előtt uj bíró (Dakaa Jáuoa) lépett a városi hatóaág élére, kinek müködéaéhoa logazobb remények kötvék.
KUGYEUAY.
Hirek ós esemónyek.
A A aalamegyel „Gazdasági egyesület" 18C4. évi január hó 18-án Zala-Égerszögen tartandó közgyűlésére, molyon as alapasabályok értelme szerint működni mogssűnö eddigi elnökség s ignsgató-válnsztmány újbóli válaaztáaa fog oazkösléabe vétetni : — az ogycaűtot t, cz. tagjai hazafiul tisztelet-tel moghivatnak. Kelt a zalamcgyoi „Gazdaaági egylet" f. 1003. doo. 21-én Urtott közgyüUaéből. — Aa egyeafllet elattkaé^e.
A 1803. utolsó napján tartotta a Ksnitaal Dalárda 2 ik ónekoatólyét a pártoló tagok azáraára. Aa eléadott kardalokból kettőt lehetett kövotkostetni: a praocislo hiányát, a mennyiben az egyos hangok gyakran félrezökkentek a kerékvágásból, s azt, hogy a tagok nagyobbrésso a magyar dalok szövegét nem érti ; mert különben mért lelt volna annyira érezhető a hidegség aa első kardal olsongésébon V Jegyezzék mog a topok, hogy as énok csak ugy magasztosul a zono fölé, ha a szöveget átérozve, s as abban kifejezett eszméket jól megértvo adják elé, különben csak gépios működés, mint n sipládáé. Lassanként kezdjük megunni azon mentaéget melylyel talán a busgalom hiánya akar Ukaródzni, hogy os egylet még csak kezdő; már második évében jár. Egyébbiránt az estély élvezotes volt Fassl Kóza k. a. ssavslaU meggyőzött bounűnket os ifjú hölgy szép eléadáai tehetségéről, moly tovább képesve nagyon szép jövőt igér. Welisch GussUv ur eléadása a német színpadok ügyes comiousalra emlékeztet ugyan, s llynemfi nyilvános eléadásokon nem is volna tán helyo, de aa egylet tagjai bisalraas körében zártköitt estélyen megjárja, s osuttal totizéaben réasoaült Hodl ur hegedűjével épen oly kellemoa ioleuaég volt oa alkalommal ia, mint a múltkori hangversenyen a mint városunk egyik legkitűnőbb zenészét kell üdvözölnünk. Meglopotéa ia akart készülni azámunkra, do az illető rendező oly hibásan intézte as, hof^r n ég most is harsgssunk érte. A tánozroud ugyanis nk«-ringőt" parancsolt, melyet ssélsebeaaéggel lelteitek a panUlonok Ezalatt ütött az éjfél a az egyik karzat párkányán kivilágított betűkkel megjelent as 1864, s „boldog ujóvet" ragyogtatott. A magyar nad-rágósok „csárdást" kiáltanak, de a pactalou nom hagyja magát mogzavartatnl, annál gyorsabban lejti a keringőt, a melylyel osélsserduok látU inogkea-donl as ifj évet. Végre félórányi keringő uUn szünet állván bo, Hubenay Jóssef ur elssavalU Garamnak „As újév hoz" ozimfi költeményét, mire s seno rákezdte a Hymnust a Dalárda tagjainak kíséretében, miutogy belyrohoaáaaul a tévedésnek, de azért aa tg év inégia oaak keringővel lett üdvösölve, a miből kü-löubon épen nem akarunk babonás követksetetést vonni.
A Nlnca szándékunkban e sorokkal a magyar földhitelintézet zálogleveleit a pénztőkék alkalmazására olvasóinknak ajánlani, minthogy a tőkepénz
,11 to
Inhető legnagyobb biztossága, és azon ritka előzmény, hogy a kamatszeletok adémentesok, » így miuden tőkepénzest, részvételre ingorlik, hanem Ut csak arra »k»rjuk olvasóinkat flgyelmestetni, hogy a magyar ftldhiteliuttsot a t. os.kÖsünség nagyobb kényelmére a Inn" neveseteab városaiban egy-egy biaalmai ko-# reskedöt e záloglevolek eladásával megbisott. Nagy-Kanizsán Löwy Jóssof ur aa iutézct a/on raegbizásá-nak is nés tlébe, hogy a sáloglevelek kamatszeletoit is beválthstaudja, nji Zala- és .Somogy várinegyékro nézve ason kéuyelommol is lenne, hogy o Lazái iutó-ztt papírjai számos vevőkre találandnak.
A Miután Zala-Somogyi népnaptárunkból taninté-sotelnk valahogy egéssou kimaradtak, kedves kötő-lessé güuknek tarjuk as ások körüli mossanatokat koronklnt fölomlíteni. Valóban méltánylandó K. A. tanár urnák ama tevókony buzgalma, melynél fogva as újév el»Ö napján a k. r. gymnasiuuiban hálanyil-vánitási ünnepélyt rondozett. As ogyhási asó-aatnak ösahaugzatos elzongáso nyitá inog az ünnepélyt, ezt kövoté llones Rezső 4-ik osztálybeli ifjúnak a pályatársak nevében a tanári karhoz intézőit szavalata kapcsolation a tudományok értékéről tartott korszerű elmélkedéssel. Az igazgató ur buzdltó-lag válaszolt s K. A. alkalmi sárszózatot mondván, . megzendült az iíjuság ártatlan ajkain az „Iston áld meg a magyart" magasztos dallama és silvbŐl fakadt éljenzésok közt szétoszlott. Fejlesz-szük s ápoljuk, uraim, ilyssorü vallás-erkölcsi és nemzstl Irányzatú ünnepélyek által a sordülő ifjúság kebelében a szobb érzelmeket 1
A E lapok kiadó hivatala fel van ssólítvn, 12 hol l földet — ha lelmt réttel — közel a városhos, megvásárolni; vagy ha ez nem lohetséges— hosz-szabb Időre bérbe venni. (JUkilldtUU.)
A Fábián Zsigmond újonnan nyitott vegyes kereskedésében Nagy-Kanizsán, egy tanoncs vagy gyakornok fölvétetik.
Kaposvár.
* Midőn a nMátyás diákot" adták, dcleliltti érákban <gy szennai eiuber olvassa a szinlajxit Johannái) néz jobbra, balra, mormog magában: valahára még Is megjött a szabadság, nagy itezével mérnök, — ugyan korcsmáros ur, mikor kezdődik ez az — izé?
— E»U hét órakor, — felölt a korcsmáros, azon hitben, hogy a Játékul kérdi.
Est ve 7 órakor comparral ssomjns torokkal a JJtékkedvelő vagy ötöd umgával, s kérik uzt az uj ikszét.
— Micsoda itezét, kérdi a plucsér,
— Hát nst a ozinkotal nagy Hozót.
— Oh atyafiak 1 az a színházban van.
— No hát mit bolondl^ják bo as embereket annyi földről, — föleit savanyu képpel a szennai, h nagy dörmögés közt mentek haza még az éjjel.
Ártatlan kérdrat-k. (Ki ezen kénlésokot megfejti, annak jogában áll a kaposvári szinhás azon ablakai elé állni, mclyekon a szél belépti-jegy nélkül tőr a terembe.)
1. Mikor fogynak, kl a gazemberek Somogyitól, s hogy hívják azt as orvosságot, moly kihányatja a társadalom gyomrából e — fenéket! ?
2. Orgazda van- o több nálunk, vagy zsivány ?
U. Hogy hívják azt az egészséges megyét, hova kültozni fogunk a haramiák elől-, mert itt már nem lakhatunk 1 ?
4. Mikor igazítják kl a mocsoládl lélokvesztő hidakat, melyeken midőn átmegy aa utas, egyszorro forró és hideg lást kap?
6. Hogy hivják azt a darabot, mnllvol kedden é» csütörtökön publikumot lohetno csinálni a szín-Vázban?
ti. Bécsben drágább-o a fogas (balatoni) vagy Itt nálunk?
7. A decaember 18-lki féle viharnak van-e sebesebb szárnya, vagy a kis vároei pletykáknak?
H. Mikor jön fel a korcsmáros'' vis nélkül a plnczéböl?
0. 11a (gy irtunk, kerUl-e n somogyi erdőségből elég akasztófa?
10. Mi különbség van a* üres fejfl gavallér, és + borbélylegény között ?
11. Tassáron vannak-e nagyobb nyulak, vagy Holsteinben?
ll MiWlejnhok aaok, melyeket tf-10 er nyir-nak egy évben ?
Irt. A luxus ragályosahli>e, vagy a cholera? ■ • 14. 11a már 3(> kr. egy fel káposzta nálunk, rnltér akkor egy jóravaló sunka ?
16. Ml logyen a n»vök azon sokfelé híresztelt s adott ugy még adandó jótékony ezélit vigalmakuak, melyek bői semmi sem jut a — ezélnak ? 1
10. üőa vagy széltuslinot lenno-o könnyobb építeni Kaposvárott, miután itt mind fa, mind a „ssél-s^jtóVnak" bővében vagyunk?
* Kosz vorsot kCunyobb-e osinálnl, vagy adósságot?
* Mi különbség van a kifiaetett váltó és kosarat kapott vén s«cr«!mos közt?
Közli: Dr. Zseliozdégói Adalbert Forenoz. Kaposvári oslllagda igazgató, a rébusz-tanár.
Kövidebb farsang as Ideinél o Szásád folytán még csak kétszer lesz, t. i. 1803-ban és 18í)4''bcn, mikor Is 81 napig fog tartani. As Idol farsang 34 nap; s épen Ily lioassn farsang e században még szintén kétsief less, l86«>-ben és Hflö-ben. A leghoiszabb
4 10 t
farsang 1886-Wn lesz: 62 napos, tehát épen kétannyi mint a legrövidebb. (M. J.)
* A Kara Miska vezérsége alatti rablóbanda január, hó 1-én Szerdahely és Töröcske (Kaposvártól I óra) közti erdőmélyedésbeu lidzta meg magát, hol tűset rakván as orős hidegben, mindegyiknek felváltva kellett volna fát hordani a tűzre, mit a banda egy tagja tenni nem akart; ezon összovesztek, birokra kőitek, s egymást kosték lődözni. Elsőben agyonlö-ve''ett Horváth, utánna pedig Kullcs kapott a szive felott halálos lövést. A rablóvozér pajtásaival kifosztotta a meglövOttoket óra és gyürükbon, » tovább álltak. Horváth halva, Kullo« pedig életveszélyos sebben hozatott be a székvárosbs. Mint a vallomásból kisül K... ügyvédnek Soljén elvott aranyórája is ezen haramiák kezébon van, s ugyan ők voltak Széolieny-hen is. A múlt év ntolsó hoto rosszul ütött kl o rablók és orgazdákra nésvo, inort számosan elfogattak, • többen agyonlövettek as össseütközéslwn.
* Oundl János kávéháza megnyittatott.
* Az év olojo hó és orős hideggol köszöntött be; midőn valahára jégro tohetnénok szórt a kávésok és korcsmárosok, most meg viz nincs, a miből Jég legyen. Mindig van valainl baj I Ha jég los/, akkor miyjd vendég nem lesz; innét van, hogy sok vállalkozó kánikulában is fázik. ,,
* A kaposvári kaszinó jövője újra biztosítva van. Legközelebb tartott ülésében választattak rteg: Igoagaté olnökké: Tovoly Elek. Választmányi tagokká: Csallay Imre, Kozma Sándor, Ssokolay Daniol, K<»zma József, Kelomen Lajos, Ilflohhel Miklós, La-váti János, Kriszt János; ügyvéd és jegysövé: Vajda l''ongráez, pénztáritokká: Folly Imro.
* As inség segélyző közjmntl bizottmány első vigalma, c. hó ll-én tartatik meg a megyo palotájában.
Kaposvári színház.
Docs. 22-én : „H i h o r é s g y á s zM. Dráma 6 felvonásban; irta: Hogedüs L. Kedvenos darabja a kaposvári közönségnek, s ez okozá, hogy bár sokszor ud tott már itt, még is jó közép, leginkább mUértő közönség jelent meg az előadáson. Az est dicsöségo kiválóing Egrcssyt (II. István, magyar király) illoti, ki a lél<-klM>u és testben erötlon királyt kitünőleg személyesité. A fiatal szinész ma is tanúságot tett sr.ép tehetségéről, melyhez szerencsét kell kívánnunk; s ha a tormészot adományaihoz hasonló arányban Járul ssorg lmn , tanulmányozása, a nrovlnoláíis siin])adoknak rilvid időn diszo loond. ugy látjuk .azonbnn, hogy a fiatal erlV, a nagy szerepek erős próbám teszik, mert tflbb Jclonctbon, lélek és testben ki-merültnok íáltitk. Ov.kodjék a gyakori, ^njcy szoro-pek választásálwn | n lélek és test olyanok , mint a mágnes) fokozató >nn rakva rá a terheket, sokat olbir idővel, n ég különben a nagy suly alatt a vonzerő mepszaknd. Miklósy (Héla horczcg), Zombori (Pál atya) - jók voltak. Sz. Istvánffy Lina (Idill) jó felfogással, szorgalommal játszott. A többi szereplőkről szinto csak dicsérettel szólhatunk. A főbb szoreplők taps, kihívásokkal jutalmaztattak.
Doc. 27-én: rMátyás diák és aozln-kotai ítoso". Nóp.''zinmü 3 szakaszban, irta; Balog István. Kl kell emelnünk o darabban Horváthot (czinkotai kántort), mint ujonnn szerződött tagot; ki kétszeri fellépéao által, niár is kedvcnczévó lett a közönségnek. Miklósy (Mátyás diák) többjolenetóbon élvezhető volt; do nem bocsátjuk meg neki — a társaság kiválóbb tagjának—a sok akadozást; többször, a sngórél mások i\jkára adott szavakat, szórt a légbe, mi játékának sikerét csak árnyalá. Ha a Utókot egészen össxnvágónak, sikerültnek nem mondhatjuk, — okai mert a rendezés nagyon hanyagon ment. A rendező, a darab lelko, főinozgató erő, ki ha nein felel megkollőleg, elég szakértőiemmel, ügyességgel feladatának, az egész személyzet játékát elojti, kövessen el bár ps mindent a darab jó kimenetelére. Közönség nagy számmal. A karzat határtalan örömében, mint cséplőgép dolgozott, főkép Horváthot méltányolván, ki a műértők helyeslését is tőbb ízben kl-érdemié.
Dooz. 29-én: „Csacska nők"; vigjáték 3 felv. Dumanoir után ford. Felcki Miklós. Azt som tudjuk, kinek nyújtsuk az olsöségot, as ügyesen mozgó, as első felv. különösön jól készült, s élőmében levő Miklósinak-e (Chateland Gusztáv)? vagy a csacskaságot felülmúlhatatlan Nz. Istvánffy Linánuk, kl „szép lelko" volt a darabnak. Igaz, hogy cgysznr holmiját a kocsi helyett a „kocsisra" totto fel, do oly sebes „csiriosáriban" oa megbocsátható. Zombori (Pntumerol) mind csalódásában, mind kiábrándulásá-bun egyformán élvezetes, mint mindig. Mogomlitou-dők még Ssabó (Feauval Max) és Feketo (Bonas-sieux); ugy Váradi (Durandn gf.) A logjobb, öss-hangsó működés sem teremthet jtsonban maradandó emléket ott, hol minden csak szó és szó 11 kőztfoség közép számmal.
«*• J»n. hó 1-én: „Kömény Simon", dráma 2 felv. irta Kisfaludy Károly. Készületlen, rosz előadás; a társulatnak kiváló tagja — Egressy veszélyes betog levén, bajos dolog, midőn llorváthnak egyik estvo n oaiukutai kántort kell játszani, a másikon meg Hunyady Jánost. Közönség — aa ünnep dacsára — kis száminál. —
V Ssombaton jan. 2 án „Próféta" 4 felv.
Scribo után -. Tóth F«r«nos: Nagyobb színpadon is jó erőket igénylő darab, Possonylne assz. javára adatott középszámu közöiiség előtt Ki kell emelnüuk — as első felvonásban! nagy botlást kivéve — Miklósit (Loydeni János) és Po^aonyinőt (Fídes), ki a közönségtől már ssámos elismeréssel jutalmaztatott. Eg-rossy novo — csak mint lópveszsxő — Közép sikertt előadás. A jutalmazottuö nagyobb közönséget érdemelt. —
Vasárnap, Jan. 3-án „Ssegodl Ku poo»" éuekes népszínmű 3 felv. irU: Benedok. A mint ér-tesülvo vagyunk az igazgatóság könyvtáráról, még vasárnapi darabnak is jobbst választhattak volna. Horváthon (szogedi kupecz) s a fargoncz, eléggé oai-nos, s játékába ológ lolkot öntő Lonkeínén (Teréz) kívül, kevés dicsérotet onthatunk. Még Zombori (Kovácsi Forencs) is késsülotlen volt, mit nála ritkán tapasztalhatunk, routlnirt szinész levén, könnyen palástolja itt-ott a „nem tanulást". As egéss darab Horváth közelben volt, fennt is tartotta, do sok joU-netbon csak n karzat örömére. Túlnőtt | noheson tartható meg azon határvonal, melyet a coinloum és bohóezsáff közt az sesthetioa őriz, védd, — annál nagyobb érdom megtartani asoknak, kikben határosott tehetség van. Közóp publikum, mi itt vasárnap valóban szokatlan, ünnep napokon hossászokván már *. szem a teleházhos.
I)o hát hol az ok ?
Tán a közönség hálátlan, s nem fizeti készpéns-sel a szorgalmat, öutudatos.haladást, a müvéssetet?
Ob, nom 1 a kaposvári közönség mindig méltányos volt as érdom iránt, s tchetségéhos képest késit szívvel áldozott; bizonyság rá számos jétékony ezélu előadás | Rcszlor és Szuper társulatai stb.
A társulatban, magában van as ok; néhány rops darab, s még rosszabb előadással elpuskásU a közönséget. A mint örültünk as első — előadásokban a jó sikernok, mely megverte as előső ross birokot, — ugy mogssoinorodtunk as avas darabok, ügyetlen rendezés és a táraulat«t a bukás felé, hanyat-hom-lok ragadó készületi <nségeken. A rendesö a darab ssellcmének felfogása, tanulmány nélkül rendezett j hol szorult a kapcsa, a szoreplőnok nyelvén a|kán bukfonozot hánytak a szavak, vagy cxtempbrisált, mi a leggonialisabb színésznek sem ongedhotő meg; oz mindig a mü rovására törtóuik; öngyilkosság — mondja egy nagy iró.
As uj bérlotbeni mttsorosstban ott van „Perá-chon ur utazása" (?) „Irhon Ördöge" — (tán a.„feh^-roku?) „Don Caesar*. A két első elmaradhatott volna, az utolsóban kl fülel meg a czlmszore^nok ?
Nem vagyunk a társulat érdekeit mozgató erttk titkaiba beavatva; hanom mintha valamoly ördög hordozná — habár lepedő alatt — zsákban aa igasgató-íágot; ki ellon vagy ológ könnyelmű, vagy nincs olég tokintélyo és .ercjo fellépni — a társulat hátrányára ? t..
Több műgondot, nagyobb ssigort, önmagok közt; s nagyobb figyelmet, avatottságot a közönség
irányában.
így a társulat szellemi s anyagi érdekei biztosítva lösznek, mig különben a felbontás * bukás bt-sonyos.
A közönség és társulat érdokébon szóltunk ..
el.
nak: A» uj kllld m''oyt rntg t&tlg nem olvadhattuk nüb«n vaf jrunk.
Wajdits J^twf ki*d<5, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
JSTyllt,
V. K-
Ug/ hiraidk, h >?j ad llgli kkcl renö
N. N-uak, Kapoar&r. Kflvlri l.löa kSaSInl fo^ok.
T. A—nak. oas A munkaeiloM-: l)ta raUon«lla
I.anilwirihicliafti voü l>r. Kari. Lúttlat. IWrlInt Verlaf Ton Tka-
odor Thirlo.
K. 8 —nak. Ilonátoni A lapot megrendítik} a kBn/vskittt la lutWkoiItlInk, dn mig »<1<Uk biaca blrU.kiiukhati.
M. N-nak, M.-Kanliaini Megkaptuk.
N. K— nek, Ojrí.bfm A kíUdemlajrt salnea kSax»a<-Ue) vettik; Iparkodni fogunk exntin ro/g Jobban megfelelőt » koaásnak.
11. Oy — nak, Z. E - gen: Keltett a vilto«A»t tannllok i Ha-lyoiatlink nagyon kén/ei| t« tVIfogod ü iauakal; lleinnk rolaMbb
.Ueg.-rrdt a M«o»ariugom", 8oh«aei» arad a» nveg I
Vajlluaki TovAbbl bee*-. wUkNW^re stimolunk.
Tóbh rerlsmatiirai ,Kgy porladó levelei* ealna mll a« Ir-''tAl elbirllballan aWilr miatt kitlk, Wr luk kU tHrel»et at IlletflkUSI.
H -8 uaki A gt) malom ^plt^a''bon mo»t rajndaukl ka r^itrSnjrekrií lomipltve, aaonnal írtfiitnl fogjak 8nt.
K. K—nek, Uobiceon: 8omml oro Imin/ t
Ki. J—nakt - ent Hogy vannak a fogaeokt
lt. 8 naki a mükodr.Iöi eUto Ifeok a bájt fo clig elflrn annjrl.
P. U nak: KiildiWny van ■ Amodra a pottin.
Munkalirtalnk k3iü[ kik nain kapták vu|na meg lapnakat, tu lóiltjanak benn Inket.
,A mrnnjaesioiijr*. Krfrjhn« ment a kaa<Ullák»».
<•''». 8 -nak, I''cM » » f
K. H—n-vk, Cl —eni K!8ro lt nagy köstSnM a bltaiomirt
Iiololős szorkosztő: KOBOZ ISTVÁN. Gazdíisági tudósítások.
IVagy-Knoksa, jan.. 8. Qabnaüzlotünk élénk, s a megrendelések igon sürüok. Basa: 84/86, 86/87, 88/80 fontos, 4 fr 4B-60-90kr. Rozs: 79/80, 81/82, 83/84 fontos, 2 frt 90-^90 kr.—3 frt. Árpa 70/71, 71/72, 73/74 fontos, 2 frt 70-86-90 kr. Zab 44/46, 46/47 fontos, 2 frt 6-10 kr. Kukorlcsa 82, 88/84 fontos, 2 frt 96 kr—3 frt. Téli Repeső 6 frt 26 kr.
Időjárásunk változó; majd hideg, majd nedvei — s jóformán havaz. A lég kttdnélküll s így egés> séges.
ejt folytán leaaaak,
Nagy-Kanizsa. Harmadik évfolyam.
Somogyi
3. szám. 1864. január
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
«ma
Megjolon o lap legalább ogy ivon julius hó 1-töl kezdvo minden hó 1-én lo-én ós 20-án. — Előfizetési ár postán szétküldéssel és helyben házhoz hordva ogész évre r> frt. j félévro 3 frt. Negyed óvre 1 frt 70 kr — Minden olőfixotö a tulajdonos kölcsön könyvtárát na eddigi fenntálló feltétolok mellett f ó 1 áron használhatja. — Nyilttér egy Petit sorórt 10 kr. — Hirdetések négy hasábos l''otit sorért l-ör 7 kr,, 2 or 0 kr. és mindon további beiktatásért 6 kr. s bélyegdyért 30 kr. fizetendő. A beiktatási dij s a lap kosolését illető mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára j a lap szollomi tartalmát illető közlemények pedig, ugy mindon lovukk
üórmontvo a szerkosztösjglioz küldendők ksposvárra.
Nagy-Kanizsa én a „Kanizsai Dalárda".
Nem ritkán fordulnak elé ugy egyesek, luint társadalmak életében oly jelentéktelen körülmények, melyek nagyobbszerü okokat tUntatnék elé , s érdekesebb vizsgálódásra adnak alkalmat, mint első tekintetre vélnők. Rövidség okáért a példákkal elhallgatunk.
Nagy-Kanizsán dalárda alakult a mult ta-vaszszal, oxélultűzvén ki magának a társadalmi élet elémozdítását s különösen a hasai ének-mtlvészet ápolása által a nemzeti érzület emelését. Ax emberi szeretet elvéből indulva ki, az egyletbe léphetés föltételéül a fedhetlen erkölcsöt, beoaülotességet állapítá meg. Ha ozélját tekintjük, meg kell vallanunk, hogy igen fontos nemzeti Ugy, s lám, még sem örvend keHő pártolásnak. Mi ennek az oka?
Daczára annak, hogy létezik Nagy-Kanizsán oly egylot, melynek alapszabályaiban a 19-ik század miveltségének hátrányára máig is benne van az a pont, mely as izraelitákat uzon egyletből nyíltan kizárja, — azon véleményben lehettek az egyetértés őszinte barátai, hogy talán c?ak kis töredéke már az itteni lakosságnak az, mely a keresztény vallás s tudományos mivelt-ség által egyaránt kárhoztatott szerotetlenséget rejtegetve szivében, ax egyesült erővel való haladásnak útját vágni törekszik s minden közügyet a részvétlenségnek vei oda prédául: do • „Kanizsai Dalárda14 ügyének nehéz haladása, ezen sokak előtt oly jelentéktelen társulaté, — meggyőzi a gondolkodó ésxt arról hogy, még vannak olyanok, kik nappal iBlámpával járnak,
kik a tisztán nemzeti ügyeknek is sírját nkarják megásni, hódolva oly''előítéletnek, melyről korunkban már hallani sem volna szabad.
Ha végig tekintUnk a dalárda működő tagjain, ugy találjuk, hogy majdnem 6/C—a izraelita; no de azt mondhatja valaki, hogy csak kezdő testi let ez, várjunk, majd osak ráfanyalodnak a keresztények i», ami nincs, még lehet. De tüstént megozáfolja cz állítást ax eddigi tapasztalás; mert jól emlékez nk, hogy megalakulásakor mintegy 60 működő tagot számított az egylet, kiknek felo minden rangú keresztényből állott; do alig haladt ax Ugy, fogyni kezdett ezek száma, különféle ellenvetésekkel állván elé egyesek. I''igyik osaládja köréften akarja tölteni azo?. istenkén ti két—három órát, a másik nem hizik mngában, hogy rendesen eljárva rtz alapszabályoknak eleget tehessen? Aztán minek énekeljen más Ütemadása szerint, mikor poharat fogva kezébe, harsány, de üres hangon éltetheti a hazát? Vau olyan is, a ki kimondja egyenesen, mint én most, — hogy ő bizony nem megy zsidók társaságába, do azért mégis jónak látja nekik kalapot emelni, amikor akkor; nem irtózik velők mulatni, játstani, s a „Segélyegyletben" a közös felebaráti szeretet jótékonya igában részesülni. Hunom persze, itt a karöltve járás megjárja, mert ezek nem nemzeti ügyek. Minek neki lapot tartani, könyvöt venni, van a kávéházban, fogadóban H» valami fülosiklandoxó van benne, odat^i^iéiivt egésx osoport, elolvassa, s aztán haza megy egy pár hóra kinyugtatni a szellemet. Vagy talán áldozatok történnek a tanítás és növelés érdekében? Vágjunk e kérdésre szomorú aroxot,
mert ha mosolyogni találunk. ránk kiáltja a tapasztalás: „vae tibi ridenti"! — Elemi iskoláinkban egymás hátán ülnek a gyermekek, de azért mégis készül már két év óta a szavakból s kellemes illusiókból épült nagy gymnasium.
Némely emberek azual nkarják ^bizonyítani magyarságukat, ha mit sem tanulnak; jobb akkor eltagadni azt a ncvot!
Mint említém, a dalárda működő tagjai kevés kivétellel izraeliták. Meglehet, hogy ezek közül sokan nem azért léptek be, hogy „dalárda", hnnom mert „Gesangverein", talán nem a nemzeti ügyért való lelkesedés, hanem az ének oosoio-politikns kedvelése birta őket a vállalat pártolására. S valóban, ha figyelemmel kísérjük az itteni izraelita lakosság haladását, kevés kivétellel azt tapasztaljuk, hogy a nemzeti ügyeket is o^ak annyiban pártolják , a mennyiben as említett oosmopolitikus nézettel megegyez, do kevésről mondhatjuk el, hogy magyar zsidó, mint elmondhattuk a kei''ve* emlékű Löw Lipótról. Nyelvünk s hazai irodalmunk igen gyér pártfogolásban részesül nálok, öltönyünk alig látliató rajtok, mintha osak valamely külföldi városban volnánk. Ha azonbanvégig tekintUnk az itteni izraeliták köziutézeteiu, azonnal meggyőződünk , hogy bármi szellemben is, de a
Íelenkor igényelte mívelődés és haladás észleltető. Templomuk s lélekemelő szertartásuk bár-; mely községnek becsületére válik, mig nálunk a művészet késik áldozatát hozni aa isteni tiszteletnek; iskolájuk terjedelmére nézve is befogadná a mieinket valamennyit, s liabár nem gymnásium, de jól rendezett elemi s reáliskola, melyben jó kereskedők képződnek. Szigorú

TÁRCZA.
Virasítni...
Virasztni hosszú éjeken , Epedve bús ábrándokon, Es medhalni reménytelen,
— Tán nem is volna fájdalom ...
Tudni, hogy a hŐ szerelmet,
A mi itt ég a köbeiben, Vadúl széttéped, mogvetod...
— Tán nem is volna gyötrelem...
Kihervadni, mint a virág Fagyasztó zivatar után, Ila szerelmom kljátszanád ...
— El tadnám viselni talán ...
Vagy — ha téged elvesstnélek
Sírodhoz vinni bánatom •— S végot vetni életemnek ...
— Tán nem is volna fájdalom ...
Oh de tudni azt, hogy szerotss — llgy a miként én sseretlok ... Boldogtalan vagy és szonvedsz Ugy a miként ón szenvedők —
Tudni azt, hogy szeretsz engem,
S mégsom lehetsz soha enyém ... Es a fajdalom végtelen
A mit érted szenvedek én I...
NÉMETH NACZJL
Kaposvár jaxmár 15-én.
Tisztelt szerkesztő ur! Ju épen üree a tárc*/i-ja, tegye bele e levelet s próbálja meg ön, ha ej&vlrt raegtöltheti-e as üresség? Hiába, én nem tudok okosabbat Írni. s ha a Z.-S. Közlöny továhb várni nem akar, tulajdonítsa magának, ha mbst Ily portékával fizetők. Azonban nem vagyok teljes igényekkel, nem vágyom fel a magasba, hanem majd csak itt a lineán alul helyozkedem eL hol as aprólékos csevegés is jobban megjárja... Maradjatok ti nagyok hát ott a magasban, ti vozérczikkirók, ti Löfflor ommen-Utoral; ti a városi policziával küzködö raaloonten-tusok; maradjatok I csináljatok egy csapásai angyalt az emberekből; könyvbuvárt a oompossessor-bót — Harpagont a pazarlóból; trágyázzátok mejj>> földet gyps-szel, sóval s csillagsugárral ; etessáVV--s lábas jósságot könyvből; itassátok kalamárisból''; rontsátok le az önérdek falait s körítéseit, s irtsátok ki a czéhokot, a tryhinokat — s legyen tietek a dicsőség, En nom tudok velotok lépést tartani a nem akarok volotok osztozni 111 \
Azonban itt lent a tárcza csendélatébon is jó volna vatami komoly tárgy — ha volnál Do lát net>» eléggé komoly-e maga a köznapi élet is étaU h/ . még a mienk különösen nem az-e?
Nyuljunk be próbára a legközelebbi események s mozzanatok arohivuinába, aa aligmultba s a mint kezünkhöz jőnek a tárgyak — mutassuk fel fcket
Mlro as uj év beköszöntött, az IrodkV**. Ismét jelzett egy toraotést. A „Független" halt me(J rokonok — örömére. Sajnos, hogy a temetés p <K..*áosió nélküli volt, s e szerint o részről is HAban vArtunk biztos felvilágosít ist a boldogult ki U mivolta felöl? Először azt mondták róla, hogy nom szabad olvasni; később, hogy nom érdemes olvasni — most meg már aztán lehetetlen olvasni I Elég as hoszá, ráborult szegény fojéro a feledés árja — s journalls-tikánk zavartalan folytatja bölcs szokását: beszél hallgatva, vagya mi sokkal csudálatosai^: hallgat — beszélve! As igaz, különös Idylll napokít is élünk
# H IUIUVIIJ V.PUKl.MI UHIU UQIU UAUIII 1,
ler^wnénylenl — reményleni — s nem élvezni u egész csikk Ari. ad lá r. emlékestet ben-
• politikában. Legnagyobb lapunk például az uj év első napiára— leghíresebb írójától egy fordítást ly>s németből. Igen uram németből, még pedig Sehillor verseiből. A osikk lapldár stylbon, mondja el, hogy as elmúlt évben a népek rományitok s csalódtak, és ogy szükséges, hogy továbbra is reményijének s csalódjanak. Most kérdőm, nem isórél szóra vari-a ez fordítva a Kesigatlónból l
„Z<*oi Blumen blühen für den welsen Kinder, Hie heissen Hoffnung und Oenuss.
sr von diesen Blumen eine bracb, begehre 15 . '' and''r; Schwester nlcht. — »7or glauben kann, — entbehre." Tehát a remény csalódása után nem okulni, ha-
ner;''
\><
aaa<toi 111
l)e hagyjuk a politikát s beszéljünk a magunk
K^wn-éL
A kaposvári casino újra megalakult 8 évre. — „Legyen világosság" mondá as tj igazgató s lön — Petroleum világosság. „Noch mehr Licht" mondá Qoelhe „de cs|tk ugy, hs lehet," gondolja a választmány 1 Annyi Igas, hogy ason kedves esteli szürkület, mely eddig a casino termeiben a falnak vitte as embert, s a holdvilág romantikáját JutUtá szüntelen eszünkbe — eltűnt. De most meg a bútorok rongya tünt fel rémletesenl Tehát uj bútor — vagy oltsátok ki a lámpákat. Igy jár az ember az örökös reformkiabálásokkal ! Mig a nemes casino ily perplexltásba *aett, as alatt a városi demokratla így uj összejöveteli helyiséget nyert Oundl kávécsarnokával. Tohát Kaposvárott három uj csinos, világos kávéház! „Sok a pénz," „patzarlás," „fényűzés," mondogatja Ma-rady ur. Csalódás, — egyik sem a három közül, hanem csak egy kis — olvllisatio. A nép. mely nap-hosssant dolgozik, a polgár, ki hon comfortra nem áldozhat, lapokat nem járathat, elmegy egy órára oda, hol as egyesült közerő neki kéuyelmet, hírlapokat, fényt s világosságot ad ingyen, vagy csekély pénzért. A szaporodó közhelyek tehát nom uj Isten-
<)<J lí.ih''rm .1 Wí ''Wi''^ •<"*
vagyonkezcli''K h mértékletessé* mollott nem feledik el nz anyag hatalrtáVnl »T$»egítni á Étel-lemet, Imbiff ^ren^W^tvöiicti Irányain.
I)o hol a pVldft 1 liogy legyen a zfidó magyarabb^ magárnál, lm ez még a cosmopo-litious haládiUru nem képes* Hogy kívánjuk a zsidótól, liogyJÍínBgynr nyelvet, irodalmat, » más nemzeti llgyeket pjíi toljon, lm mi magunk nem te^xtlk. Aztán azt is gondolhatja az izraelita, hogy minek öntözzo azt a iát, mely ről más szedi le a gyllmölosőket.
I '' • JlynwU elméi kedé»okro nyújt alkalmat a '' ''pKötiizcftl í^lárda" Ügyérték nehéz eléhaladása, merthitson-osainknngy része azt szeretné, hogy bukjék mog csírájában minden oly vállalat, legyen az bár a legszéntobb nemzeti Ugy, mely egyesült erővel, az izraeliták közreműködésével akar létre jőni.
''*""" Legyen bármi az ok, mely izraelita testvéreinket a dalárda h más jó és szép llgyok ápolásában vezérli, ha szigorú önérdek volna is, u haladásnak örülhetünk, mert az mindenkor változhatik nemzeti irányú haladássá, de a szándékos hátran áradás mindig és mindenhol hát-r:iny marad.
Nem akarunk jóslók lenni, do azt liisz-g''JJk, hogy ol fog érkezni az idő, midőn izraelita testvéreink tökélyesen felfogják, liogy mivel tartoznak a hazának s szabadabb lélokzetot véve, a nemzeti Ügyek előmozdításában is fclé-jök hajlik azon túlsúly, melyet az anyag hatalmában nuír birnak. Ekkor majd aligha fog hasznot hozni a máshol Udvtts, váró politika s a túlszárnyalás alig lesz lehető. h. «. •)
4 » f
a M''/ftít
. t ■ i b -A i(I ■
::;rrr

Haladjunk s haladva javítsunk!
.Nagyot l»»ik a liaiAirt
8 fóslvtt, (.''•akhogy egjuer tenne i« niAr
Valamit.*
VÖUÖ8MAHTV.
II.
Nagy-Kanizsa 1804. jan. I. — Hazáját yeretni mindönkinek oly édes ós szent kötelesség I Atude ezen magasztos kötelmünket kellő honismeret nélkül tcljcsb mérvben alig valósíthatjuk; kellő hon-ismorotro pedig csak alkalmas törtónolini művek ultvl veaéroltctünk, melyek as espmónyek távol ós egymásba vágó okait kutatva, az oraborisóg tapasztalati iskoláját képezik, hol tv mulandó napi események fblé emelkedve, megtanuljuk azt, miszorint mindnyájan egy közös társaságnak, az imádott ha-
*) 8wroliiök, ha Knuek »»rel megccAfoltatnAnak o''y tények Alul, n IlyeVet • nifki ú Jelen Idfl klrin minden haiAjAl iga<An
i s''f lö polgArtil. 8 i e r k.
ziu>ak tagjai hjvón, arra kötolestotünk: hogy az ősök '' lottóit éissEOrflcn, igazságos és határozott történelmi fogalmak azerén*-vi*agál>», a/. erény, tudomány, polgári jólét s kÖzvVgyonosVlás mcgaaeraógo- s eluyc-résoro, mint kortársai nindon nagy egyéniségnek pártszel lom-sugall a olőitilotok nélkül oly kitartó buzgalommal törekedjünk,hogy az események Változatos hálózata kö/.opett öleinktől örökölt sajátunkat oz újjászületés vívmányaival együtt utódainkra is áthagyományozhassuk.
Minden kornak mogvolt, megvan a moglcoml a *maga rondcltetóse. A múltból olölogozi ajolon nemzedék a tapasztalásnak becses és drága intőiméit, melyoknól fogva rcodttlotlon erélylyol szállá tökélo-tosbü lés küzd tőrére, s aa fgyónok különös viszonyainak viszonylagos línczolntán föllolkcsült köböllel tekint a jövőbo; mert érzi i hiszi azt: hogy törekvé-soi, látszassanak bár csokélyoknok, mindenkor csak a közöa diadalt segítik órrényro.
Horváth és Hzalay első rangú történészeink ntogirák ugyan nemzeti nyelvünkön hazánk cgyotomcs történőimét. Mindkottö kodvolöjo az igazságnak, s a kutatás fáradalmaitól vissza nem rettenve, a helyett, hogy n tetszetőst hajhásznák : kedves élénk változatosság, — tiszteletteljes móltóság — b józan szabadelmüséggol adják elő oknyomozó lán-ozolatban az ŐBök harczait, azok bűneit b orénvoit, népünk hajlamát s államviszonyait, valláserkölcsi a
tolgárÍBodási fejlődését, ax irodalom, müvészot, ipar, orcskcdÓB éa gazdászat olöhnladását. Valóban mindkettő megérdemli a nomzet háláji''t » tiszteletét.
Azonban a történeti kuttatásokban tett buzgó fáradozásaik nom oredményozhottek kórunk szüksó-goilioz mérten móg mindenütt oln\jtott sikert; mert olödoinknek idovonatkozó közfnyénél fogva, igon sok jolontékonyobb psomény rajzát nofn birván, a nagy-Bzorü tények omlékoinok nyomait imitt-amott valódi Bzlnbon b biztosb állásból nom vizsgálhatták, mi podig az eszmék fejlődéiért, a nemzeti közszdloin,
fiolgáriBodáa és társadalmi intézményük Bzobb londü-otóro igon óhajtandó volna.
Az utódoknak, uraim, mindig óletölőbb történeti búvárkodás s nagyobb itószeti küzdolombo körül a hajdan mozzanatainak igaz okait az ólönomzo-dók tanulságára földorltonl 1
Nagy - ób Kifl-Kanizsa, a kodveB Zalának tizezor életrevaló lakóval biró ikor-, viyha mondhatnók, szókvárosa hatósági torülotévcl a drága honnak történőim'' novozotcsségü térsége. A múltban a harczi babérok ki vívásában ; a jolonbon pedig az ipar, a kereskedés és polgárisodé* küzdto-rón nyer toljeab mérvű kitorjodést és fontosságot. Koletkczóse s koronkinti viszonylagos óletmozeana-taira nézvo a hazai történész szomoi előtt, fájdalom, még itt-ott kétes fátyol lobeg.
üyujtaunk világot uraim, a homály föhlorité-sére. A lápok b ingoványok tongero, melynek közo-pén hirnevcB várunk a nyugati polgárisodás a az alkotmányos szabadság igaz órdokébon, sőt a vallás a nemzetiség buzgó védelmében a koloti barbárhadak ostromait annyiszor visszavorto : az alkalmazott csatornázási renuazor hatályain már viruló legelővé varázsoltatott, s az ősi várnak nyomai is alig látszanak.
t ''lenségek, hanem csak jelenaégei egy alakulásban IjvŐ uj időnok.
A kávéházakról hamar eazünkbo juthatnak a U.1 >k. Tehát o farsangon szabad losz mulatni I Do hol ? A megyeház palotájában tánexolnak a azüköl-ködőkért — dö hol tánczolunk hazafiságból? Ko-zemben két báljegy van, egyik Sümogro líi, u másik Dogl Irra és Marczaliba.
Süa.ogro a zalai ifjúság hl mog azon kikötéssel, hogy a 2 fttal megfizetett jegyet felmutassad, b másnak no adjnm. Tehát a bál zártkörű és iótékony czélul Do miután Zalában valószínűleg lirtokos, ijiaros, kereskedő, földműves ifjúság is van nem tudom, hogy melyik a*, moly a meghívott. — Az Összes nem lobot, mort az csak nom lo-hetno zártkörű, do meg el som fórno a sümegi tere «lwn?Kik hát ezon jmr exccllonco zalai ifjak, kik • gyctlon egy kis aranybetűs jogyocakén ennyi logikát s politikai bölcsess''ógot tudtak öaazeállítar.i ? Talán azok, kik tavai Is rendeztek ilyen készpénzre szóló piquonikekot, melyekből ki volt zárva zsidó, prokátor, purgor ^ más ily .natio, Ah 1 hát ajounesa doráV.1
Hanom fiatal Junkereim ott a Zalának rákban gazdag partjain, ncvot kell adr.t a gyeroknok. ^ zalai név''igcn átnlános a másnak la van némi kia '';< gá" hozzá. Nom volna-o például holyeaobb igy: N''-íhány zalai urli l>álja?M vagy egyenesen a liisto-iiálioz fordulva, ily formán; „a zalai insurrcotioca-! í fiatalság tánezos mulatsága." Adiou 1 •)
Bogláron és Marczaliban a aomogyi iQuaág tart /.írskőrü táncsvigalmat — do ide logafábh nom kell ^fi;;itnl. A somogyi egyenlőségi fogalmakkal sem lo-
. "» 8»ílU«4A« b*rituuk tollát nem <r<U»H >uy Zala-•o.jfY inusA**, mely • kö.lify*kbo» t* neme* t8r«kW»i«l,
Í ''A II,: lia««u Wu''tretot ■ KoMildotWI r«U Il«n»m
tm u''m *UU«n, ko^y kipr.ll M''cs elíu^ilk, •
oik Aüjs msgAti .itt Tfcgrok • m*jy« esui »« Kit-Klron fiatal « • slkrs, • ,nMcy* IQu»Af» . olyakat kftrrt
M \Ucat ei*l IrAnti h«r»» bojtulluAban, moly.lwl » me«y« If-nqcy »rljmi».l crat.d.AlbiU. Mor >a«yuuk grÍiH<\rf, *ótr t-n Utk llyskf t akar • íjUnl. Sí.ik.
hetno ugyan a világ ogy nómoly részeiben, valami erős szabadelvüség gyantájába kovoredni—do a logika ol-lon nom lehet kifogás. Mindönkinek szabadságában áll saját pénzéért azt mulattatni, akit akar.llancm, ő Ter-psiohoro istennője! voltál-e valaha Bogláron?! — Voltatok-o télon Gáspár urnái, s ha voltatok éa mulattatok ott roggolig, akkor, do caak akkor tudhatjátok, hogy mi aa a föezél, moly még a falon l« keresztül süvölt. Azonban a hállók, a jég, a halászat eszmél mollott épen nem unapropos bálholy Boglár, s egyszor juxnak megjárja.
És innen a hiúságok piaczárói forduUunk a „hiúság vásárja" Írójához: Thackoray mog hal L Lás-sa azorkoBztő ur, nekom fi^, hogy o nóvro még a jobbak közül is sokan azt mondják : quia homi-num?*) Fáj, ha látom, hogy a közönség egymás ko-sél»Ől tépi a „nyomorultakat" a a „l''endonnist" unalmasnak káromolják. Tlmkoray az élotnek leghűbb festőjo volt. Voltak nál a hatalmasabb lelkek, na-gvobb képzolő s teremtő erővel, do tilrgyilagOBflág a alapos Bzemlélőtlés tokintetóbon ő a mesterek mca-toro. Aa öastes élotl>ö!csosség vau letéve munkáiban. Mindon alakja hus és csont, mindeniket látjuk s Íb-moriük, sőt a mi legkülönősb, minden ismorősünk ott él, mozog, beszélés toss Th. müveibon. 8 astán milyen humor! Es a gúny, melynek fullánkja oly hegy éa — do mérgo ninca. Aztán én nagyon loköto-lezet^jo voltam onnok az angolnak. Volt ogy barátom, ki akkor, midőn még adósaágon kívül sommit nom csinált a világon — világ-fájdalomba caott. Járt ku-Bzált fürtökkol az éjben éa fenyegette uz cgctl A vólctlon Thakoruy müveit adá olvasmányul neki. A Dumastól, Huctől elrontott ssájiz az első kötoton sokáig fanyalgott — a többi aztán csupa élv volt. A beteg annyit mindjárt beismert, hogy a% élet nagy-szorü, habár kicsinyek Is az omborok — s azt is ol-hitte, hogy az annyit gyalázott világ bizonyosan balgábban menne, ha annak rendezését ránk biznák.
'') Tapa.,tálatokon okulva, mi íp Mitjnk mily ftjdalmít
, , Mi móg könnyebben hozha|i*i^tanulságos kap-ciolntba a mult eseményeit a ioleri (lflgokkal, mint okokkal az okozatot, oszkízőkkc^ ac^61t.
^ Eloszs^ük tohát á komoly vizsgálód ági vágyat tört én e 1A I'' m ii ltunk f ö 1-derítésére azokban, kik k''ép/.ottaóggel bírnak városunk m u 11 j A t és j e 1 o n ó ♦ oly Itéssileg helyes rajz- s leírásban adui, minőre hasai ogyotomos történelmünk megirói nz CBomónyok fölötti elmélkedéseikben a a történelmi igazságok rendszeres előadásában bizton támaszkodhassanak.
Tűzzünk k i J u t a 1 m a t v á r o s u n k a t a-tiatikai, földrajzi, ok iratos történői-ml leiráaára, követvéá Kolozsvár, Nagy-Körös, Kecskemét s a kis Doóa példáit.
Ajánljuk etne nagy hordorejü ügyet közmlvelő-désünk a jó hirnovünk órdekébeu a tiaztolt városi hatóság a különösen a „polgári egylet" tové-kony hazafiúi buzgalmába. VAJTI.
XI. Nyílt levél
Nagy-Kanizsa város képvi»el& testületéhez.
(A közrondéazet ügyébon.) r) A hüzUktiUtrt nítv*.
A közlckodéa közholyekon ób utozákon áruaát-rakkal, nyilvános mutatványokkal, áruasztalokkal b más elaJásra szánt tárgyakkal annyiban Yan akadályozva, a mennyiben mult lovolembeu a „vásári ügyekbon" mogomlitottom. Kényelmotlenné tessik ezt még bizonyos urak is az által, hogy lóháton nyargalnak a járdán, minélfogva nemritkán még árkot ugrani is kénytelen az cmbór.ha azt nem akarja, hogy a fényes, paripa füloibo no loheljen, vagy nyakára no lépjen. Epitkezésoknél na építési anyagokat az építőmesterek sokszor az utczákon akkép rakják lo, hogy o miatt a közlekedés szonved. Tégla, homok, épü-lotfa, hányadók halomra gyl^totnok, s az ombír alig haladhat tovább. Hyosotl>on azon szokást kell igény-bo vonni, hogy ezon akadályozó épitóai anyagok, át-ványok eltakarítása az éplttotő költségére hatóságilag haladéktalanul h jtassók végro.
0 KihdgdtoUrti bUntetéfk.
Az öröktől fogva ugy van, hogy a kihágásokért bünhödnio koll a kihágónak, ás holycson, mert o nélkül a legszentebb törvénynok ainca valódi értőimé, értókc. Ennek követkestóbon kl koll mondani, miszerint az, a ki a közrondésicti szabványokat éa intózkedésekot áthágja, kihágással losa bűnössé. Igy közrendészeti szabványok és intézkedések áthágásáért fonyitékül például 2 fttól 25 frtig terjedő birsig, vagyontalonokra nézvo pedig, kiktől '' pénsbiraágot behajtani nem lehet, 12 órától 3 napig torjodő fogság azabaBsék.
Mindon pénzbírság, mely a kapitányi birjaág által hi\jtátik bo, mindon hét végével a tanácsnak adassék át, hogy oz rendea jegyzékkel a „büntotés" pénztárba tétossék. A büntotés pénztárra annál na gyobb szükségünk van, minél nagyobb mérvben mutatkoznak a közrendészot elleni kihágások és az oldal szükéglotok. Ugy szeretném podig, ha a pénstár a gazdasági Bzakbizottuiány folyásával kozcltetnék.
Unnak.
8mk
Később oz ismerősöm csak ia angol olvasmányokat keresett s meggyógyult; asnyl bizonyos, hogy az ujabb időkben nehéz körülményei s aggodalmas sorsa daczára is — meghízott. Legyen tehát áldott még a sírban Is a nagyköltő — ön podig szerkesztő ur, ha egyik másik fiatal ismorőso hajlandóságot mutatna a holdkórossághoa, nyújtsa neki a „Vanity fair," „Esmondot," Popdennist," a „New commest," mint logegészségosebb tápszorét a fiatal léleknek. *)
11a tánszorről beszélünk — hallgathntunk-o az utóbbi nspok nagy kérdéséről, a kaposvári gőzmalomról 1 ö ha már lwszélünk róla, szabadna-e é}Kin azt ignorálnunk, hogy az essrao szorkoaztő ur — öntől karoltatott föl. ••) Igen ia ön az, kl miután azel-lomi éhségünket — mintegy szükölködóal comltéo — betonként egyszor lecsillapítja — most mindennapi konyorünkiöl akar gondoskodni. Képzelem, látom önt mlr.t molnárt s mint irót egy azemélybon — ket-tőj jelvényével, a malomkővel s a kalamárissal.
Azonban könnyű önnek 1 A kl mint szerkesztő évok óta fiatal pooták által apöz, szél és vis elomeivol gratis láttatott cl, az bolobocsájtkozhatik az ilyen molnár-fólo vállalatokba, -r- Ez lebeghetett ílo-rácz előtt, midőn azt mondá hogy: „non satis est pulchra osso íKJomata — duloi* sunto." Mily helyes volna például, ha héke-hóba a Z.-8. Közlöny cgynó-moly jtéldányai molló, hézag pótlóul gőzmalom-lisst sütemény mollékeltotnék. Azonban mi\jd feledém, bogy ön mint szakértő gőzmolnár, az ilyenféle darálásokban nom lclhoti örömét még azt som ignorálhatom, hogy az irók igen könnyen felingorelhetők, „irritabilo gonus vatum" — pedig a molnárokról is ugyan azt tartja a példabeszéd.
laton önnell ♦♦•)
*) AJAnlJuk e bUtos knrAt a fennUbbl betegek sOmAra.
, 8 i e r k.
••) Ai <»»rn-it maga a< IdB hordA mAr rif^U mAMbon, ml csak mM^flnlA»Ar« bírtuk fel a Utt embereit. 8 • • r k.
■") A aongorahttt benn maradt »b tollAbau T hogy mal{ • «in kap haltuk meg. IJUauk Önt mltlAbb. 8 a • r k.
bukóíUti.
4 13 +
A városi közrendészet szabványozásához tartó, tik B) A k«*r*aié»set kezelése, melyről következő levelemben fogok szót emelni.
TERSÁNCZKY.
Néhány szó, a veszettség ragályának természete, és terjedése vagyis ragályoaaágáról.
Mint már a t. olvasó értesült is, bogy a mult lié 4-ón és b én veszett eb által városunkban megmart 10—18 felebarátainkon ama ragályos, borzasztó, kin-teljes betegségnek eddigold bála Istennők I semmi olőjeloj nem mutatkoztak, s hihető, bogy a szerencsét-leneket az istoni gondviselés továbbra is oltalmazni fogja, ámbár őzen borzasztó betegség sz oml>crokiiil nom osak 3—8—21 napra, banem néha 18 hónapra is kitorhot.
Ama hálával megomlithctő szerencsés eset, hogy nz isteni gondviselés mellett felebarátainkra ama klntcljos botegség által nem termődzött, sokaknak tárgyat nyitott arra, hogy fejtegették a körülményt, s daczár t annak, hogy a veszett eb hivatalosan — orvosiing folbonczoltatváu, megvizsgáltatott, a veszettnek határoztatott, — állítgatták, hogy az cb nom volt vessutt.
Ezen körülmény indít arra, bogy ismertetésül a veszottség ragályának természete és terjedéséről őzen nohány sort közlöm.
A veszettség orodeti kifejlődéséhez a kutyanem, mint a kutya, farkas, róka és a macskanom bir valódi hajlammal. Aa őzen botogség előidéző oka előttünk mindeddig ismorotlen, mert azon állitások, hogy a nagy meleg, nagy hideg, vagy rósz eledel lonno előidézője, — több adatokkal meg van czáfolva, legnagyobb valószínűséggel blr ason állítás, hogy a veszottség oka: A felizgatott, de ki nom elégített, s haragra ingerléssel párosult somi ösztönbon korosondő.
A veszettség ragál clyl, s egyedül csak köz-votlen érintés által közölhető közlönye pedig főleg az illető veszett állat nyála, ámbár mint lAjoltásl kísérletek után állíttatik , a ragály a voszett állat minden testrészeiben és vérében is jelen van.
A ragály kösléso történik, ha harapás közben a veszott állat ragályos nyála a sebbe oltatik, vagy ha a tost sobes vagy folkarczolt holyo a ragályos nyállal vagy vérrel érintkezésbe tétetik. A ragály a sebben clointo csak helybeli visszahatást idéz elő, később az Ideg- és edénydds nyákhártyákba fészkel, hol jobban kifejlődvén ragályt termel, az egész testben álUlános visssahatást okoz, s az idegrond-szor borzasztó halállal végződő ve-szottségnok novozott betogségot léte-siti.
A veszottség ragálya hot rövidebb, hol liosz-ssabb idolg lappang a testben, mig kicsírázik, kifejlődik, mint azt kisérlotek és tapasstalatok bizonyítják t a kutyánál 14 napig, ogéss 0 hétig sőt néha 50 napig is, a macskánál 14— 28 napig, a Julinknál 12— 36 legfeljebb 68 napig, a lovaknál 18—170 napig, n sertésnél pedig 20—42 legfeUcbb 63
napig csírázhat
a fejlődhet, tehát a voszettség kiütése nincs bizonyos meghatárzott naphoz kötve, holott a nép azt hiszi, bogy ha ux 0 napig ki nem tör, akkor a megmart túl van a vcszélyon.
A veszettség ragálya egyik állatfajról a má-a''.kra által, és ismét visssatermődzhető, Így a húsevőkről a fUcvőkro, s esőkről vissza a húsevőkre*, sőt az omberro is átvihető ( vallon az omborről más ember- vagy állatra torjod-o / sokan igon, sokan uom-mel felölnek.
A voszettség ragálya a húsevőknél veszélyesebb és pedig legvcszélycscb a farkasé, azután a kutyáé, rókáé, macskáé, s a sortésé, ugy a füovöké; végro sx embernél áttermödsött voszettségi ragály t jgesekélyebb erejű.
A veszettség ragálya tovább terjedésének maga n természet is látszik határt vetni, mort nz már az olső átvitelnél elveszti csírázó erejét, mit a tapasztalás bizonyít, mort veszott eb Által 15—20 megmarottak közü|, ámbár azoknak sommi orvosi sogély som nyújtatott csak ogy esott Veszottségbo, ha podig az orvoslás, idejében történik, midőn a ragály még nem kezdett a testben csirásni, fejlődni, akkor A megha-rnpottak biztosan és sikerrel orvosolhatók.
Továbbá, hogy több megharapotUk közül csak nly keveson tör ki a veszottség, és hogy néha nagyobb sértésnél nom, ollonben csokéty fölkarczolás-nál mér kifejlődik, annak tulajdonítható, hogy n ragály a lovogő hozzá járultával moghült, megváltozott s izgató gorjét orojét vesstotte j vagy, hogy részint a ruhára tapadva maradt, melyen koresstül a harapás történt, réssint pedig a lofolyó vér álul a sebből ki-mosatik, éppen úgy, mint himlő-oltásnál is igon gyakran történik. Ellenben csokély felkarcsolásnál oda tapad, vagy pedig a sértett réss kevésbbé ideg- s edénydus.
A felemlítettük megfontolása után nem lesz okunk azon körülményt, T»a vessott eb által 15—20 megmarottak közül azon borzasztó • kinteljes beteg-ejry®" •• in ki, oda magyarásni, hogy az ob nem volt veszett, szerintem osak magasztalható s becsül hető lohetue ezen állítás, ha az sziuleg azért tétetik,
hogy nz által nem csak n szerencsétleneket, kiket st ob inoguiart, hanem a népet is minden sggodalom, félelom rémülés, ijedségtől stb moutvo tartsuk. Nsgy-Kauizsán 1863. dec. 28.
MÁÁK NÁNDOR
állatorvos.
Krwszentmiklós város eredete.
(Folytatás.) •)
Tudjuk , miszerint n Kiskunok azon kunfaj utódai, kik Komnén görög császártól Bulgáriában nyouinttntván, miután saját fejodelmökot megölték volna, II. István alatt 1124-bou Tatár nevű vesérök mellett Erdély felöl családostól Magyarországba költöztek ; II. István Őket kegyesen fogadván, azon vidéket nyerték letelepcdhotésül, mely rólok mai nap is „Kiykunság"-nnk novíztotlk.
Ep őzen lotelepcdési vagy bevándorlási kor volt azon század — melybon e hon eddigelé nagyobb részt csak sátrukban tartózkodó népei rendes falvak és házak építésére, s végleges letelepedésre, és ezáltal mintegy a társas élctro szoríttattak. Bár engedjük meg: hogy o ncophit lakosok, mint nomád élethez tapadtak — néhány évig bevándorlásuk után klvé-tolképen némi királyi kedvezményekből nem falvaz-tattak, cgy bizonyos helyhoz szorosnn r.em köteleztettek, s oaak mint a pogány vallást elhagyni készülők — tnlntogy kercsstényesitcndök, összejöttek szombatonként egy kijelelt gyüthelyro, jelesül — mint a hagyomány hüoinlóko bizonyltja, Zoinbatszál-lására (miként a mai Szabadszállás még a 15-ik században ia neveztetett), tán hogy Miklós püapök ke-reaztény tanltáaárH as igaz hitet felvegyék — azt azonban nohéa elhinni, hogy caak 1244-wn helyisé-goltettek volna olöazör, akkor t. I. midőn IV. Héla a Tatároktól és Kunoktól romba döntött hont — újra alkattá, holott oz idő szerint o honnak már 120 éves lukósi voltak.
Tehát volt-e vagy nom volt a 12-lk században Tatárszoutmiklós? történelmi adatok hiánya miatt hozzá nom szólhatunk. Annyi bizonyoa: hogy a Kia-kunok rogeneratióját bizváat számíthatjuk o honnak IV. Béla alatti idejére 1244-rc, mivel hltelea éa te-kiiitólyca történőt íróink egyhangúlag állítják : mi-azerint a Jászkun kerülotok ekkor nyerték tulajdon-kópeni törvényes szorYozotöket azon tórföldön, hol maiglan is honolnak, közigazgatási illetőleg rend-szercsitóai tekintetben egy Palatínus'' kormányzatára bizutván.
Talán nom esünk távol az igazság színhelyétől, ha állításunkat oda irányozzuk, hogy a Kiskunok épen ez időszakban falvuztattak ia; és ekkor a II. István király alatt bojött Kunok maradvány! — annak omlékcül, miszerint hsjdanta ősol Tatár uovü vozérök alatt jöttek be o szép Mngyarorazágba: he-lyiaégöket kegyeletből T a t á r a s o n t m i k 1 ó a nak novezték el,épen a később (alább látni fogjuk) Kun-szontmiklós nak keresztelt helyiség itt olső ízben lotelepedett lakosai.
E véleményezéat clőnyöabnok éa hitolesobbftok tartjuk Horváth látván véleményezésénél, ki Tatár-azeutinikléat Kun Láazló időjéből eredmónyezteti, azt mondván: „Magyarországban nagy üresség volt*), tehát azitt maradt tatárokkal az elmont kunok holyét botöltötto •*), különöaen az akkori tatárok Kunszcnt-miklós körül tolopedtek mog, a honnét Tstárszent-miklóannk la noveztotett." Feltévé tehát ezt ia : hogy e caőcaclék maradványból a kun hiány ia pótoltatott: ml azonban itt az ujabb történőt íróknak Póczclynok hódolunk, kl azt mondja: hogy a midőn e gyü-levéaz ellonaég Erdélyen kerosstül ogész Postig nyomult volna: azonnsl az éhség, ragály stb. raiott kónytelon volt visszafordulni, és akkor az elfogottakat László király részint Mármaros erdői hegyos vidákoin, részint Bihar és 8 z a t m á r m o g y é b o n, n rólok később ugy novezott Taláros, Tatárfalva, T a t á r s z e n t m l K-lós Tatár-Szentgyörgy környékén tolepitott lo.
Ama Tatárszontmiklós mais fönnáll és e néven ismerctos, tehát: emoz Tatárszontmiklós, moly o névon 387 viharos évet élt kercsstül, jelenünkben, pedig II. Ferdinánd idejétől 232 év fezu-gásu alatt Kunssentmiklós nak neveztetik (ösz-szcs lét-idejo 610 év), nom Kun László, hanom IV. Béta idejéből veszi ujdon szervezett eredetét 1244-hon; éa hihető azon indokból változtatta II. Ferdinánd omo Tatárazentmiklós novot Kunazontmikléara, hogy a mai TaUrazontmiklóatól — mint szabadalmazott Kun helyiaég — megkfllönbözteaaék.
Ez a mi szorény véleményünk — a gyűjthetett csokély adatok nyomán —• Kunszontiniklós város eredetiségét illotöíeg. De láaauk annak további haladását s fejlődését. •) BORS KAROLY.
* 1.4* I • kuousntmiklAil Indáslliit s „ZaU-Sorooff/l KAilönr* 18«t. 4rl ZO-lk lUmU.u.
1 Igen Is MiraiArosUsn} Hi»tbu>Árb»n HIKubsn, hol *« akkori Utir, kuu, olih «lb. c«ör»el4k (llrnfráy legtöbb puiill-U«t telt. B K.
''•) Lehet, hory láe Is JnMt belölök mert M»on/itt U-Ulkoiusk mlg mais Kan JJU*ló i.lejebell UUrtermísKt.iek.
B. K.
''} TcJig mlellbb s na olr k4»8n, mint e levél 4rk«*étt k«-tiinkbe < Sierk.
Á vadászat kedvelőknek.
MiiuéAJával lehet a rókákat a Irafclatosafc-bau kiirtani t
Lönl kell néhány apró madarat, ezeknek belét kivonni, s a hasüreget zsírral kevert mirennyel (arsenicum) bekenni, bekenés után a kivett belrésze-ket vissza kell t< nni. As így mérgeseit madarak köly-kezéskor a róka lukskba ftsórattiak tollastól. Ezektől örege, upraja megdöglik, mert megeszik.
Vadaakortekben, tilosokban nem megvetendő irtiiai mód.
As igy mérgezett madarakkal a vadmacskákat ia megölhetni.
IIol rókalyukak nem levén a róka sok, a mondott madarakat imitt-amott koll elszórni. T.
Megyei tudósítások.
Kapoavár, jan. hó 16.
Tisstelt azerkeaztőzég! A Somogy megyei takarékpénztár alapszabályai legfelaőbb helyen jóváhagyva leérkeztek megyénkhez, minélfogva az 1K02. év nov. 12-én tartott táraulati gyüléa halározsláhos képest, a megbízással szerencséltetve, hatósági engedély mollott, folyó évi február 3-ára tUztein ki a azervező gyüléa határnapját: Somogymegyéro ezen intézet létrejötto annyival ia kiazámithatlaii hordorő-vel birand, mort a magyar földhitel-intézet réazéröl ia a közre működésre történt két rendbéli felhívásnál fogva ez intézőt azerencaéa leond kezdetbon la már tágaaabb körben mozogni: a moat omlltett fontos Ogy ssinte a szervező gyűlés legsürgőab toendöl közé tartozván, bátorkodom reményleni, miként a társulat tisztelt tagjai minél nagyobb számmal a gyűlésre megjelenni méltóztatnak, — különös tigyelemru méltó levén azon körülmény Is, mlssorlnt e gyűlésen as elnök, titkár és a választmány vál tsstása történik, ba a tisstelt társulat cl nkarja orni, hogy es intézet eredeti czéljának felöljön meg, s jótékony hatáaaal bírjon a megye minden rangú a sorsú lakosaira, mire nésve a tiastt személyzet választásánál értelem, szorgalom és tiszta kezofési tohetaégekro — különöa auly foktetondő, máa részről podig nem caak klvánatoa, hanem asükaégea ia, hogy a megye birtokoa éa gazdagabb lakoaainak osztálya a megtakarított, még ia ogy időre nélkülözhető tökéit — a azegényebb pedig megtakarított kiaebbazerü, s épen ez okból néhol a csárdába szánt filléreit mohokként n s/.orgaloiu o kuss 4jába vigyék, miként atokitnk kik aaorgalniuk emelésére tekintetéből törvényes kamatra pénzt szükségeinek, segítséget lohesen nyújtani, — s ezen mű* tétnek, ezen sooialis törekvésnek podig gazdag orod-ményo a raegyo szellemi és anyagi erőinek folytonos fokoztaUaábau — fog rojlení.
KOVACHICH ŐSZINTE
Mohács, 1864. jan. 0-én.
Az uj év erőa fagygyal köszöntött bc. Nohány napra reá havazás következett, ugy hogy a vetések vagy egy srassnyi hó-takaró alatt plhenuok. A Dunát szinte jóg hid födi; némely pontokon aa áUárás oly népos, mint a legkeresettebb országút. Mtndeuki íjtarkodik a Duna-szigetből fát, szénát s egyéb szükségleteket átszállítani.
Hetivásárainkon a gabona-üzlet a menuylre a mult hó végével omelkodett, most a kedvezőtlen idő miatt, ismét lejobb szállt. Kivéve rozs éa tengori, ez üzleti czikkek a azegényebb aorauak által nagyon l* korcatetnek.
Bácskai lakosok egy hetivásárt ae mulasíttnak ol, a torméazeteaen esek okozzák az élelmi czikkok kolondőaégét. A mai hetlplsczon a termények következő áron keltek. Tiszta buza 82 fontos 4 frt—4 frt 20 kr. llozs 70 fontos 3 frt 40—6U kr. Árpa 67 fontos 3 frt 20-30 kr. Zab 2 frt 30 -40 kr. Tengeri 82 fontos 3 frt 30—40 kr.
Széna ára már is felszökött tetemesen, bár a 1 A még nom rég födi a legelőket; haszonban a lábas hosasu időre száraz takarmányra szoruland, kétségkívül még koresettebb leas.
Ab Al-Dunupart kiépítéséhez már hordják halomra a aok termő követ; hogy azonban ki is fog-e épülni cgéazen, a mikor, oz e jövő kérdéae. — E hó 13-án adand a helyt dalárda-egylet tulajdon javára tánoBvigalmst, mely ugyan az cvnegyrdi előadással loond egybekötve.
Nagyszerű készületek történnek e tánezviga-loinrn, nemcsak helyben, de a vidéken is: én azonban a tiszta jövedelmet nom u dalárda-egylet javára, hanem nemesebb csélra Is tudnám fordítani, minthogy a dalárdának épen most ily fölösleges adakozásra nincs szűkaógo.
Minthogy nálunk aemmiféle tárasskörnek állandó élete niuoa, ugy a dalárdaegylet ia nem aokára pihenni megyen; mert némely uri egyénnek as a rögeazméjo vau, miszerint nem o példabeszéd sse-rint: „lassan haladj, tovább érss" akar előlépni, hanom egyszerre rohanni akar, nem nésve, hogy mi esik útközbe; ilyon eljárás természetesen csak szomorú következményekel ssfil. \
KUOYBRAY.
Hírek ós események,
A A kanlasa-sopronl vaspálya vonal építését illotőlug joleuthotjük m érdeklett t. c*. köxönségnok, hogy napról napra több élénkséget vehetünk ésaro | „ Idegenek szaporodnak — s ounélfogva reraónyl-hetjük, hogv erős karral megfogva a dolog végét, 18 hónap alatt bo l«u végoxvp.
A A napokban egy nő megfagyott.
C\ Sokssor omlítottük ■ s városi h tóságot inog is kértük , hogy a* ld-g.)n koldusoknak, no on-Kodjók tueg itt garázdálkodni; do minden kérelmünk • ikertolen maradt. A ki Kauixsán nem lakik, annak fogalma sincs s hány nernxet fia saemtolenkedl kl a lakottág stebjeiból a*t a néhány keterves fillért ml még benn csörög. U^jb 1 mostoha u Idő, tok tsorg.ilmat ctaládatya, a ttük keretet ml»lt nom bírja olUrtani
Íyormokelt, ét aa ilyeneknek nem it adatott meg a oldulátl tohetsóg. De hála a* égnek l van-uak oly nometsaivü eralwrbarátok, kik titkon nagyobb ötszögökkel it tegitlk a Ily gyámoltalanokat pl. F. J. ét U. urak — t T. asszonyság. Salvünkbőt kívánjuk — hogy jó tcttolkért jutalmaxxa meg őket a Magyarok Isteno I
A 18C3. isülotett N.-Kanixtán, 686gyermek — a törvénytelenek száma nem ctokély; háaatodtak 129-en; meghalt 461, mindnyájan r. katholikuiok.— IiratliU txületott 03 — ll törvénytelen — háxato-ilott i2 meghalt 40.
Varatdon nagv tüx volt — a gymnatium It « Iái-••k. martalékává lett.
A Egy tiorcnctétlon mennyogaői monotről Is tudósíthatjuk t. olvasóinkat; n külutcaák egyikéből két, kocsiba fogott ló raogbokrotodván — a koctit leesett a kocsiról t lábát törto — egyonett a mtnet-nok rontott, ea alkalommal a monnyassaony ruhái szótrongyoltattnk, a arvzán it térülétt szonvedott; hallomás taerint a vőlegény karját törte, t ne egyik nyoaaoruleáuy tulyot tértétt kapott; mindazáltal na esküvő végbon\ont , de a monyattxony — fájdalma! kövotkextébon — raég aa oltAr előtt it keservesen tirt.
AK bó 18-án tartotta meg a fiatalság zártkörű tánczvigaliaát a „Szarvas" vondéglöben. — A mu-lattág oly kedélyes, t a aeno annyira ötzhangzó ét sxép volt — hogy lommi kívánni valót, vagy megró-•\i» a okot nom találhattunk; t a mi a vig tíinat raég ditaotobbó tövé, aa: hogy egysxorü, t töblmyiro nom-ioti öltöxotbcn jolont mug a mulató-közönség. — Annyi tok saép hölgy volt jelon, hogy aa omber nem mondhatta: ua szebb!
A baopetnekou f. hó 18. usto tUa volt.
Kaposvár.
* A sxegónv gyermokok sxámára" folállitott ka-Táctonfára következő, lelkesítő adakozások gyűltök be; Mérey Károly főitpán ő mlga 42 ft, Hornáth József 6 ft, Kolemen Lajosnő 6 ft, Moricsníggnő 2 ft, Vuctkiot Ittvánnő 2 ft, Bárány Ousztávnő 2 fr, Fózli Feroncanő 2 fr, Penger Károlynő 2 fr, Hnab Jóasefnő 3 fr, Kriszt Jánosnő 4 fr,Borticxklnő 4 fr, Vitsynő 4 Nnmoth Károlynő 2 fr, Illmanócsy Feronoanő 1 fr, Strinovlos Loonhárd 1 fr, Fadgyns Üyulanő 3 fr, Uényinő 2 fr, Vasxáry Ittvánnő l fr, Saobovict Nán-flornö 2 fr, Bíjaáth Ignáoxnő 1 fr, Zajecx Pálnő 1 fr, Rzonnovondné 2 fr, Erényi Józsefnő 1 fr, Malátán 1 fr, Matuilohnö 6 fr, Scholx Erichnö 8 fr, Kapóosfy Kris/.tina 2 fr, Kapócsfy Antónia 2 fr, Szalay Alico 3 fr, Ilőnig Jóasefnő 8 fr, Gulyásnő 1 fr, Ctallaynő 2 fr, Vajda Pongráoanő 2 fr, Augustln Carollua, 1 fr, Stiirn Mari 1 fr. Boroczkuő 1 fr, Froystiidtlor Anna 10 fr, Fokcto Ida 2 fr, Tovoly Aloiaia ö/.v. Kapocsfy-n ö 2 fr, Gundl''Antónia 2 fr, Poláknő 1 fr, Kohn Jó-Kéfa 1 fr, Borgor Lina l frt, Frankfurter Rozália 1 fr, N''őthig Károlynő 1 fr. Rttmmel Jánotnő I fr, Fi-schor Jozefa 1 fr, Haindíhoffer Amália 1 fr, Kómeta Uyörgy plébános 2 fr, Noubauornő 1 fr, Spitaer Joaé-
4 H ^
fa 6 fr, Schwnr* 1 fr, Kontrátty 1 fr, Bittormannő 1 fr. Ossaeten 100 fr. o. é.
14 pár uj csizma; 14 pauUlló és folöltő, ennyi sipka; 12 pár caipő, kapoaa, saoknya — általában a ruhákra való szövotekrű; ugy kosarakra, gyümölcs, dió, sflteraóny, aranyj>or — s a karácsonfa fölállítására stb stb kiadatott összesen 100 fr, o. ó.
Dicsérettel említendők aaon mosteremborok, kik ca alkalommal ingyon dolgoztak.
* Kodve* munkatársunk, asolicz-dégól Adalbert Fertmcanek, mult lapunkban lett aaon kérdósóro : mikor igazítják ki a moctoládi lélokvosatő hidakat? illetékes helyről aaon választ nyortük — hogy már kl vannak igazítva.
* Jun. hó 11-én megtartatott első vigalma a központi sególyaő bisottmánynak, a megye palotájában, fényes kivilágítás mollctL A jelon volt kösönsóg majd roggclig tánczolt; mind a katonai, mind a czigány aonokar dlcsórcttel említendő. Ajövedolom-röl csak a második vigalom után nyujtbatunk biztos tudósítást.
* A Dunántúl jó nevéről ismort Lakatos Sándor táncamüvósa városunkba érkoaett, s ha olég tanitvá-nya leend, megkezdi a tanítást Ajánljuk a táucxkcd-velők figyolmóbo.
* A kcgyotlonségóről rettegott Kutyási rablónak (halúlrA Ítéltetett) testvérjét, hasonló jó madár, A napokban hozták meg Horvátországból.
Pár tzáa vadász jött a szókvárosba; bo lessnok osztva a csendőrök köxó, a rablók üldöxétéro.
* A votzprémi angol kitastzonyok fejedolomnöjc, Piruttil Terós meghalt; bóko hamvaira.
Ugyanitt, a város éjszaki szólón 11-én virradóra tüz Ulott ki; cgy háa hamvadt el.
* Aa 1803-ik év noveaotesobb halottjai. A mü vótaek, irók és tudótok köréből: Horaco Vornct, hi-rct ctatafoBtósz l''áritban január 17; Groon Kichard, Anglia elsőrangú hi\jóépítószo LondonKau jnn. 17-én; báró C''otta, na ágostai „Allgomeino" tuljydonota Ktuttgardban fobr. 1 ; Lisznyai Kálmán fubr. 8; Luca* Lajos franczia tudós, az állati delcjcstég ügyó-bon tett kutatásairól ismeretes; Bosco, hircs bűvész Drezdában márcz. 29; Chlumocxky Póter, történet-búvár Brünnbcn marca. 28; Kövór L<\jos, apríl 11; dr. Grimm Vilmos nómot törtónotbuvár Boriinbon; llartlubon nr. osztrák könyvkiadók nosztora Bécsbon anrilban ; Des Quidi gróf, orvostudor, a haszonszon-vi gyógymód bemutatója Franczioországlmn, junlus eleje ti Lyonban; Förs''tcr Lajos , épItÓBZot tanára Bécsbon jun. 15) Beély Fidól ján. 20? Pollot Ida to-h*tségos szinósznő Lipcsében jul. 11; Dolacroix Jo-nö nagyhírű festész, várisban aug. 13; dr. Grimm Jakab, német nyolvbuvár, Berlinben szept. 20; Stop-kin o, legnagyobb drámai mUvósao Grosxországnatc, Krimiál «n aug. vógo folé; Do Vigny Alfréd, rogény-iró Párisban szept; Trollopo Franoziska, angol Írónő, Floronxbon okt.; Walthorr László Tarexalon okt. 23; Oyörgyl Alajos jelos arczképfostésa Poston nov.; Láng Adolf nov. 23; Bauer Ignáca orvostanár Poston nov. 20; Hőbbel Frigyes, Némotország egyik jolcselib drámaírója Bécsbon doca. 13; Thackoray Vilmos, hircs angol regényíró Londonban, doca. 24-ón.
Aa uralkodó fök ós fönomossóg köréből; Bxaid basa, egyiptomi alkirály. Kairóban jan. 18. horezog llugioro Settino, ax olasz sonatus eínöko. Máltában m(\j. 3| Miksa osztrák föhorczog, a nómot romi nagy mostero Kbenzvoier várában jun, 12. Ahmot szultán, Horat khái\ja Konstantinápolyban jun. 2.; Frigyes dán örökös horczcg Kojiponhágában jun. 29.; VII. Frigyes, Dánia királya. GlUckburg várában nov. lb-kón.
Ax államfórfisk, diplomaták ós főbb hivatalnokok sorából: Nagy István hétszemélynök Pesten maj. 4.; báró Bánffy jul. 7.; Fischor, ax osztrák vaspályák föfolllgyelöjo jul. 5.; gr. Segur, franexia pair jul. 27.; gr. Potooki József, a podollai felkelés főnöko Párisban soptemborbon; Skuhoi''saky ltudolf csoli tar-
tománygyülési követ ét tauár okt 9. Stujakovios m. ndv. tanácsos novomborbon; Billault, államminisater Párisban okt. Elgin lord, koletindiai alkirály aov.,
A katonai rend föbblet köxül : Báró Kompon, a xsandárság fölolUgyelőjo Bécsbon nov. 28-kán.
A gazdák és iparosok stb. köréből: Eynárd gonfi bankár, Genfbon fol.ruir 8-kán 00 milliónyi vagyon hátrahagyásával. Van dor lleyden. Belgium olsö ii>arosa Lüttlchl>on marcs. 8. Drener Antal, Európa legnagyobb sorfőxdéjo tuliydouosu Schweohatbau doca. 27-dikén.
A főpapok köxül; Dr. Loonhárd, aa osxtrák hadsorog tábort püspöke Béctbon Jan. 19.; Néinetli György oaiina, pUs|>ök Etxtergomban maj. 20.; Gott-kowtzki lemborgi értök okt. 8-dikán. (M. 8).
• Valahára halat it hoztak a Balatonról; aa apró tüllőnek fontja 30 kr volt Elég ár még akkor i«, ha ikra helyett igaa sáfrány volna bonno.
• A kaposvári takarékpénztár megalakulhatá-sára ujabban feltorjesztott alapszabályok, felsőbb ho-lyen mogorősltvo, leérkoztok j az ea érdombonl gyü-lót — mint halljuk — fobr. hó 8-án tartatik meg.
• Az alföldi ttükölködő rokonaink taámára eddig begyült ét logköaolobb eladatott 2,f)30 p. ra. clo-tóg utáni ösasxeg tesaen : 8,290 fr 7f) krt. A már oddig közlött, késa nénxbonl adományokkal Homogy megyo ösrszes segélyaéso tesz mai napig 15,738 fr, 76 kr o. é. Istonnok áldása az adakozókon ét a txü-kölködőkön.
• Több háa kéménye gyuladt ki darab Idő óta; jó volna töpretni, mig ötatao nom égünk.
Nyílt posta.
Cs. 8-n»k, Pust 1 KüldoménjoJ kaptak | a r^flt vlttsa-
kUlilj Ik, ilo cr»k >>«rib«.
H. n. Vcíiprim i M«>1 átoWasauk r«vld l«n."
Hall.kutinAk, P^es: U. c«f« lereUt íjon is kaptuk; hogy kI<1Ij» mArt nem Uhrtt Ink i |. (f»t klriosáfinak, nyílt postánkban lAtlialln. A> ok».UI)r mir nem tokiig Urt, s *ionn*l kásb««itj(lk.
L—y-ntk, K»nl sáu: ITT
V. K-nak, D.-B«kc*0i>i A Upr-H rendalkoatllak.
T E. Korpáit A Upot megrendeltük | a maUsxlás addig — agy bit t<llk — h''tyre v»n Otre.
.Kfty i) IJo/lAron.- II. mU könWtbo fogltlj. 8n, adjnk. flok hilietctleut luUlaa*t| ogyébiriat la — m éjidvaAnj majd lrgvili^o>abb*n
.Mkrcull It Sl''meg." 01r»»«» 8n mai lapunk tirciijit, • gondolhatja, inírt nem adj"k.
P. G-naki McgkapUd-na k''lldenUnytT
A hidrái ctö.nek. Jón-e ralablra a nebás Uvél T
V. Palotára: Kit frelmtt WrUnk míg.
,Y.gy vigalom ráitija." Csak at4rt nem adjuk, mert at a rótta m^g tcebb mint a b^gy Bu lrlrta.
Köl t<5 a «otl Alolk. £cy míuta naplóiból.)
Voltam Olymp birc^n, ritalt kossoraba bafUitom,
Nare.Uaaat, nlrdaat, rotmarln 4t kyaaUat.
Felelős 8Eerkewtt«: KOHOZ ISTVÁN.
Gazdasági tudósítások.
Kaposvár, jan. hó 16-án. Folytonosan ©rőtebb, hideg napok; a hideg 8—10 — 14 fok köat váltoxván. Többször neki eredt a hó, do a hidog miatt otni nom birván, olég takaró ninet a földön. A votósek különösön több havat kívánnának, melyeket — kivált hol a szél lehordta a havat rótok — aa erős hidegek nagyon megsanyamak. Utunk mindenfelé Jó, • így a szállítás most könnyön történhetik.
Aa olcsógár orv hét óta emelkedott, • a hangulat a vevők ós eladóknál jobbra fordult. A sxép buta 20—40 krt emelkedott. A a árak igy állnak: kitűnő buaa 4 frt 40—60 kr. Köxönséges 4frt—4 frt 10 kr. Boas 2 frt 00 -86 kr. Kukoricxa 2 frt 60 kr. Árpa 2 frt 40 kr. Hajdina 2 frt. Zab 1 frt 90 kr.—2 frtlg.
Egy borjú 0—10 frt. Egy malaca 60—70 kr. Puika párja 4—6 frt. Egy font vaj 60 kr. Egy Ucxo tej fő 18—20 kr. Egy asák burgonya 1 frt 20 kr. Egy öl fa 6—7 frt Egy akó uj bor 4—6 frt. (m. p.)
itjottnan nyitott fiUzor-
tanonoz
Fábián Zsigmond,
pri| irkercHkedépében Nngy-Knniiwtn egy vngy graltornok: felvétetik.
Hirdetés.
A srigetlivriri jrfni* xzolgabirói hivatala által ezennel közhírré tétetik, hogy néhai Szuly látván hagyatékához tartozó Gálonfn hi''lyjiége liatárában fekvő 2600 forintra beosUlt patak száraz- és o''ajnmlom hozzá tartozó 4 hold bel«ő telekkel, ugy nzinto öálosfa határában fekvő fél telek 1000 frt becsértékben, valamint Hzarvasmarhák, lovak és több niezeigatudasági eszközök f. évi február 4-én délelőtti 11 órakor a helyszínén olárvereztetni fognak. Venni szándékozók felhívatnak, hogy maglikat 10 */« százaléknyi bánatpénzzel ellássák. Az ingók osak azonnali kászpénr. lefizetése mellett adatnak cl.
Kelt Kaposvárott 1864-iki január 3-án.
H i r d e t é s.
Nagy-Kanizsán j esti ntoza végén, az ngynovezett „\3LtiOl»cí> ar«wradBM korosma , 31/, hold bcl8Öw:gKcl , 6 épület , jó lukház, piiieze, kocsiszin, pajta, istállók, ''>.1 liold szántófölddel vagy a nélklll is szabadkézből eladó; venni szándékozók jelentsék magokat alulirt tulajdonosnál. Kanizsán 18(»4-iki január 16-én.
Horváth János h. ügyvéd
__406. sz. házban.
H i r d e t é s.
Alulírott jelentem ezennel, hogy a pesti „Magyar földhitel intézett" részéről N.-Kanizsa város számára megbízottjának kineveztettem.
E minőségemnél fogva azon helyzetbon vagyok, hogy a fönne-vezett intézet kisorsolandó zálogleveleit a t. ez. közönségnek minden időben a béosi börso pénzfolyama szerint eladhatom.
Egyúttal bátor vagyok e hitel papirt—moly a vein járó előnyök miatt pénztőkék belofektetéséro legalkalmasabb — a t. oz. közönség figyelmébe ajánlani, annyival inkább, mivel oz kiboesáttotásának rövid idojo alatt, az említett oknál fogva utut tört magának fényos eredménynyel, s már is köz kedveltségijei) részesül.
Ugyan is e záloglovolek 61/, 7,-et kamatoznak, kisorsoltatnak, és a jelen 89 % árfolyamánál évenként 64/u száztólit jövedelmoznok.
A félévenként lejáró kamatsiolvéuyok általom minden adó vagy költség levonása nélkül váltatnak be.
A Boisliuzás évenként kétszer történik; aa illető húzás laiatroma, ugy az e végro leérkezott számok, nálam idején áttekinhetők lesznek; ugy szinte vállalkozom a kijött záloglevelek beváltásának kieMköslésére.
Tekintetbe vévén a záloglovelek kedvelő kamatolását, és azoknak fekvő zálagokon alapuló pupiláris biztosságát, valamint a velők összekötött azon honfiúi ozélt, hogy őzen kedves hazánk virágoztatását czélzó, üdvös és jótékony intézet emeléséro közreműködünk, reménylem, hogy iránta vidékünkön is élénk részvét fog mutatkozni, és hogy a t. cz. közönség o tokintetboni beoses megbízásaival meg fog tisztelni.
Löwy Józaef, N.-KanizaAn.
Wajdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy Kanizsán.