Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
3.83 MB
2009-11-02 10:22:34
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
989
7771
Rövid leírás | Teljes leírás (631.33 KB)

Zalai Közlöny 1884 001-009. szám január

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
23. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

rSAGY-KANÍZSA. Í884.
rget* étre...... 8 frt
tél évre ..... 4 ,
W.yfd évre...... 3 ,
/ií?y jtóm ?0 *r.
HmOETESEK i bu4bot petitsorban 7, mastiUin: 6 t miaden további torért •» le
JÍTILTTÉRHEN soronként 10 krért Tetemek t«i KiaettAri illeték minden egyes Wrd> tatért SO kr. fizetendő
Huszonharmadik énolyam.
Akp szellemi réttét UletS kotlott nyék a. srerkesztoTioz, anyagi részét ilIetS közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : SA6Y-KÁNIZ3A WlxifttMttZ.
Bérmenutlen lerelck csak istaers mimkati.rsft.ktol fogadtatnak o\\.
Kéziratok viasza nem küldetnek.
.Ntgj-kanizsal 5nk. tttzoltó-egyief, a „ alamegyei általános tanítótestület*, a „nagy-kamaai kisdedneveló egyesület ¦, a , nagy-kanizsai tiszti Onsegélyzi szS»etkeiet«, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagykanizsai kílvilasztmánya ¦, s több megyei és városi egyesíieí hÍYatalos értesítője.\'
Ucl.cnkin. kétszer, vasárnap- s csöíöríőkOn megjelenő vegyes UrUimu lap.
Felhívás az előfizetésre!
Lapunk XXIII. évfolyamának küszöbén van.
Szép életkora tannsit.ia, hogy elég erős létalapja van ,a szelek mérgét nemesen kiállni.\' "
Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűin^ nyek között: áldozattal jár egy déki lapot az uralkodó politikai és sadalmi viszonyok kőzött fenntar
A vidési lapok léte majdní közönség rokonszenvétől/ pártOi*.^-tól függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden téren való pártatlanság kell.
Ez a mi feltételünk is!
Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a puszta registrálásra vagyunk utalva; olvasóinkra bízván az afölötti politizálást. A magyarnak úgyis verébéit van az! ]
Mi cs\'Si pán társadalmi kérdésekkel, cnltn-rai mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden befolyástól menten — ítélgetni, s véleményünket i.isztcs h angon, teljes tárgyilagossággal elmondani.
Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-zatosságíal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adunk.
A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a szurony mestersége. Ily dolgok megoldásához egyetlen .tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétünk várának védfslát nyal-
dossák. Nyúljon belé, kinek tetszik; mi nem teszszük, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut.
Jobb világot, de szelíd béke utján 1
Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk! \' ~ T"ipunk minden rendelkezésére \' fel fog használni arra, irsadalmi életet már szinte ¦ié tevő bizalmatlanság ; hogy a társadalmi osztályok eB.máshoz közelebbi viszonyba jussanak; . az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különböző fegyverekkel küzdők egy közös szent czélban: a haza és emberiség jólétének emelésében egyesüljenek! A társadalom egészségesebb alapokra helyezése ! Ez a mi czélunk. Nem egyedül a miénk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is.
Ebhez a czélhoz akarnak mi is megint egy év folytán — ha többel sem is — egy lépéssel közelebb jutni.
Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga ; a mi munkánk: lesem térni a kijelölt útról, mig czélhoz nem értünk.
E pályához kérjük a t. olva-közönség és munkatársaina szíves támogatását!
*
Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer, t. i. vasárnapon és csütörtökön fog megjelenni.
Előfizetési ára:
egy évre........8 frt
félévre........ t frt
negyed évre ....... 2 frt
Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni 1
Hazafiúi tisztelettel:
Szála; Sándor
Upverér és kiadó.
A pikantéria a társadalomban.
Béc«, 1883. dwu. 24. (Fulyt. és vége.) Ma, midőn a nóeasntipatió ál-, dása alatt ..nyög" a társadalom, — ma, midőn a tiz éves leány-gyerek is megkívánja a .kisasszony" titulust, — mamidon a család életszekerében a gyerek, és többnyire a leánygyerek Ja rud, mig a szülő csupán az ötödik !kerék — a, dolgok megfordítva illának.
Holott elébb a leányka , apus-kajának" nyaka körül íoná kezeit és édes-mézes szavakkal kérte meg az engedélyt egyik vagy másik könyv olvasására, vagy pedig, hogy ide jvagy oda mehessen, — ma már jröridebben bánnak el a szülőkkel.
A kis 16 éves Irma azt mondja: .holnap a jogászbálba megyünk, mert a Pistának megígértem I* vagyis holnap könyvet kapok, váltsa ki édes apám!" Ez persze szentírás amelyen változtatni az apának jogában nincs; mert az ilyen kis Ir-Tnácskák rendesen szeretnek is, adnak is a háztartáshoz és ezzel családfői jogot vélnek gyakorolhatni és valljuk be: nagyon sok szülő létezik, aki a családi kormánypálezát kicsavartatta kezéből.
Paul de Kock munkái hölgyeinknél ra-„\\ kegyben állottak; ma már kiment a divatból, mert e téren eredetibbet, pikánsabbat nyújt /.ola Emil. Ha az a kalandok után vadászó dandy, aki előbb legalább tisztességes társaságban tisztességesen viselte magát; mert tudta, hogy az ő pályájának ott tere nincsen, — ma — bármily értelemben — .otthonosan \' érzi magát, ha tudja, hogy a család asztalán egy Zola frivol órjőngésének helyt adnak. Az a dandy bizony szívesen felveszi a kesztyűt, csak dobják néki, — kap után na, mint a kutya a csont után.
Ezelőtt egy évvel Felső-Magyarországban egy könyvkiadónál volt
dolgom. Szomorúan panaszkodott, hogy Jókai könyvei közül több már hosszú idő óta hever nála, mig Zola regényeit —\' különösen a nölgyek — veszik. Lehet talán azt a kiadót a frivolitás terjesztésevei vádolni, mert Zoia regényeit árusítja?
Korántsem 1 Ez neki kenyere, melyből éX
Neki azt a könyvet kell tartania, melyet leginkább vesznek; s ha a közönség nem venné oly szívesen ezeket a legégbekiáltóbb fri-volitással telt könyveket, akkor a kiadó nem is tartaná. Ergo a közönség maga a társadalom a hibás !
így vágyunk a színészettel is.
Ne kivánjnk attól az igazgatótól, hogy azon darabokat, melyeket a nagy közönség oly kihivólag köve tel — mellőzze; mert akkor ; színház üres lesz és az igazgató el bukik. Azt pedig csak elfogja hinni a tisztelt olvasó, hogy az illető — legyen az színigazgató vagy könyv kiadó — kenyerét akarja csupán megkeresni; mert a mai mostoha viszonyoknál a nevezetes nyereség csak a mesében olvasható, tényleg nem létezik. Mintegy őt évvel ezelőtt Zala-Egerszegen Szuper játszott társulatával. Szerencsés volt megnyerni Molnár Györgyöt Pestről 8 előadásra. Bámulva néztem, hogy a nagy művész háromszor lépett fel csupán annyi közönség elótt, amennyi a két első padban elfért; Lear király a leglátogatottabb volt, — ott a 3-ik pad is félig megtelt, — kétszer pedig megtörtént az, hogy a rendező kijelenté, m i s z e r yn\'t az elő adás nem volt megtartható, minthogy annyi pénzsem folyt be, amennyi a kiadást fedezné!
Mit gondolhatott ezek után a nagy művész? Természetes azuti.n, hogy Fgerszeg nem áll egyedül a| tekintetben — vannak még más| ilyen városok is.
Jött azután a bécsi .operettekirály" : .Boccaccio." Az olasz dalok, de méginkább a tricotba ölfgztejjtt, színésznők előidézték a kívánt hatást — az nrak rajongtak a domború szép testalkat után és a hölgyek nem kevésbé. .Niniche" követte olasz cíllegáját, de .szebb* haladást mn-r^-tt fel; mert itt már csak az J n őrizte, hogy a szereplók mez-t, aen nem játszottak.
Egy kisasszony megjegyzem: egy nagyon tisztességes családból való kisasszony ajakáról hallottam a következő szavakat: .Én nemis tudom, hogy az újságok miért ítélik el .Niniehet?* Én semmi frivol dolgot sem látok benne: a ,Niniche* fürdóingben van, a gróf pedig gatyában és igy egyik sem meztelen!"
Salamoni ítélet 1 Bölcsöd a nő-emancipatiót .
Láthatja a tisztelt olvasó, hogy soraimat nem a légből kaptam, amit leírtam: tapasztaltam! — Tehát nem a kormány a hibás I Mert utóvégre én mint magyar polgár beismerem, hogy a kormánynak alá vagyok rendelve, hogy nekem a kormány parancsol; de tagadom, hogy a kormány nekem előírhatná Jókai regényeit, vagy megtilthatná Zolát olvasni. Az olvasás és a színházlátogatás minden embernek korlátlan szabadságában áll, ez tény 1 És ezen a tényen senki sem változtathat. De viszont az is tény, hogyha a közönség az oly színtársulattól, mely frivol, erkölcsrontó darabokat hoz színre — megvonná pártfogását és a morált prédikáló darabokat pedig erélyesen támogatná, azután ha Zola regényeit nem venné meg a könyvárustól, hanem pénzéért tisztességes munkát szerezne magának, — akkor a színigazgatók a frivol darabokat leszorítanák a re-pertoirról, a könyvkereskedők pedig a Zola- és Kock-féle könyveket meg-
TARCZA.
A rokkant.
Ott az utexa rögén, egy pilóta sarkin ÁllOtt a rén koldus, — de csak errik li-
" ¦í^tto .... Jobb keiét és libít a csatiban hagyta: Megzúzta azokat az ellen golyója.
Mankója volt liba, «z rc-lt timasttója ; — A földön előtte hevert kik sapkája,
Vele hozta onnét, bot lelőtték lábit.....
Eí megtudta ni.ni, bele tett egy k.-ajciirt.
Zordon fagyos télen ha a bideg rázta, Kendez helyén állott alamiajnit Hrra -, Havat hordó nagy szél játszott gyér hajival,— 8 nem tflrSJött senki a rokkant bajival.
KI megtudta szánni, Bem kerülte 5t ki S a régi baltinak szoktak rajt* segit\'nt. ^iMflg uraságok kíonyen élő ser\'ge Ki sem pillantott, csalt elmentek előtte.
Évek raaltak egyre, t megszánta az itten 1 Hantok alatt nyugszik: baja immár nincsen! ......
Kegye lem kenyérért nem nynl most már karja, 8 nem síökik arcaiba a szemérem pírjai
fcfgény ördög ngy járt mint sok derék hadfi Kit .a hasa s*ólHt érette znegvivní. 8 hogyha nyomorék lett ni jutalom érte ? Koldusbotot nypmtak szegénynek kesébe!
HYÁEJ SÁNDOR.
A kifogástalan gentiemenek.
I<-ia: Baltízs Sándor. (Folytatás és vége.) Jó, hogy együtt talí llak bennete kot, kezdé Dezső pzpirlapot tartva keié-
ben, támogntáatokra vsd szükségem. Egy uj lóverseny-pályát kell építtetnünk ; a régi kényelmetlen s a czélnak nem felel meg. Mersze van ét nincs gondoskodva a nagy közönségről. Pedig fontos dolog, hogy a vsrseoytjk iráüt a nagy közönségben is érdeklődést ébresszünk. Mert az igazi czél csak igy érthető el.
Éo épen most nyertem meg egy fogadást, ezer forintot, azt oda adom, mOndi Aladár nevét a lapra irva.
Hisebb-nagyok összegekkel a többiek is hasonlót cselekedtek. Szó nélkül tették. Csak Huki nem fojthatott viasza egy sarkasztikns megjegyzést.
Netír\'látom be külömben, hogy mi szUkségünk vaa nekünk a nagy közönségre. Mondd inkább, bogv neked van szükséged ó jenzéseikre. Én minden bérnek tisztelem a gusztusa*, dehogy mi gyönyörűsége! találjon valaki abban, hogy a fakó skriblerek tapsoljanak neki, azt nem értem.
Dezső érzékeny ember volt, ¦ különösen kellemetlenül érinteti* Ót, ha valaki tevékenységének indokait ily módon gyanúsította. Talán azór* mert egy parányi iga* Tolt e gyanasitaaban. Dezső becsvágyó ember vol\', 8 adott valamit a népszerűségre.
Nevetve válaszolt, de nem épen minden él nélkül:
Jaj. kedves Makim, könyvet lehetne irai arról, ha valaki mind fel akarná sorolni azt a dolgot, a mi előted a „höhere asztronómiához" tartónk.
Ez nem volt éles, de nem is volt nagy gorombáéig, hanem azért mindenki nevetett.
Senki sem szereti, ha rovatára ne
vetne*, legkevésbé a hiu emberek. Ma-kiaas pedig nagy mértékben meg volt ez a gyöngesége.
Pár pillanatig gondolkozott, de minthogy nem találta meg, a mit keresett, az élezet, hát megharagudott s ingerülten felelt:
Az meglehet, de azért egyet még is tudok, a mit még te nem tudsz.
És mi lesne az ? f
Meg tudom őrizni a-gentleman méltóságát.
Erre meg senki sem nevetett és az volt a baj.
Dezsőnek is komolyan kellett venni Kern lennél szíves bővebben kimagyarázni, hogy mit akartál ezzel mondani?
Azt hiszem, szükségtelen, Vagy ta Ián ilőtted ez tartozik a „bSbere usztrouó-m iá hoz."
Az emberek szeretnek olykor mali-cziózusak lenni. Stefi hangosan felkacza-gott. —
Dezső nem szokott hozzá, hogy ily modort engedjenek meg vele szemben.
Vére fejébe szállt, Egész komolyan
*gy "ói* • >r\' ¦\'*"
Pedig ón\'ezt a magyarázatot nem engedhetem el. Az reám nézve okvetlenül szükséges. V
Akkor segits magadon ugy, hogy magyarázd ugy, a hogy akarod.
Ez már más! — monda Dezső és elhagyta a. szobát!
Jaj barátim, én megyek, nekem viperára vinjfzüksógem. monda Aladár, mert nekem "^tiseokét órakor indulnom , kell, nincs :<$jLm szekundánakodni. Isten] veletek I Ölelj* meg MukI! Ki tudja, lit-i \'ak-e többé valaha ?! J
A párbajmegtOrtént, sharmudoapra a kaszinó erkélyéről fekete lobogó jelentette, hogy D\'tső meghalt.
A lapok szomorúan panaszolták el: hogy közéletünk egy kiválő alakkal lett szegényebb.
Szemelvények.
A férfiak készítik a törvényt, a nők az erényt. Baur.
A knltora voltakép legnagyobb ellensége a természetnek, mig a legnagyobb tökéletesség csak a halálban van.
Gr. Széchenyi.
Cato a censor három dolgot hánt meg életében, u. m.: 1 ör, hogy egy titkot közlött a feleségével; 2-or, hogy tengeren utazott, mikor szárazon is mehetett volna ; 3-or, hogy egész nap semmit sem tett.
Annyira elvakit bennünket a hin-aág, hogy sohasem látják magunkat olyannak, a milyenek vagyunk.
Gr. Széchenyi.
A* embernek két vezér-ragója van, a gyomor és a szemek ingere.
Madách.
A költő mindig a legjobb kifejezője B jellemzője korának.
A sors nehéz, méltatlan szenvedést Csak a magas, nemes lelkeknek ad.
Tompa.
A boldogok közt még a neheztelés is édes. Tompa.
Emlékezés nélkül mi volnál te oh tziv? Beszédes burjátéi megfosztatott hárfa.
Tompa.
.... Életünk rövid, hosszabb csak ugy lehet,
Ha újra éli a múlót emlékezet.
Erdélyi.
Jó tettnek általa a töld mennyel rokon, S Istennek képe van a romlandó poron.
Tompa.
Tégy jól s megérzed, mi jó, mi itteni A megBefazet ssivek baját enyhíteni I Ha róazvevőleg jársz nyomor s insóg ¦V körül:
A másnak szánt öröm saját kebeledbe gyűl.
Tompa.
Irtsd a gonoszt, a jót neveld, védd! Szent csélon függjön azived elméd 1 Gyógyítgasd mély aebét fajodnak Küzdj, törj. áldozz, a követni fognak.
Tompa.
A nagylelkűség vonz, lefegyverez, BoMuáUásból konya nyomor terem.
Tomp:.
Vallás nélküli ember hasonlitazőrülthöz.
Szeremley. A támadom egyedüli veszélye a tudatlanság.
Hngó V.
Egy angol, a ki sokáig lakott Indiában, az odivaló nők életét éa helyze tót imígy foglalja egybe; Születésekor kedvetlenül fogadtatik ; gyermekéveiben neveibot nem kap, férjhez menve rabszolgája f-Tjének; átkozott, ha özvegyen marad; i halálát senki meg nem siratja.
A nőnél minden phiaiologiai átalakulás egy végczálhoz vezet, a szerelemhez. A nő szerettetni, de kiváltképen szeretni ¦ kivan, Alma, czélja, ideálja, tattá, hite, hazája, szelleme, minden szerelem, mindig szerelem, csak szerelem —
dUSZONHARMADlK ÉVFOLYAM
Z A L A I KÖHÖÍ I
JANUAB 3 áa\'18S4.
sem rendelnék; — mert tadnak. hogy nincs aki megvegye.
Az egész ügy, olyan agy, amely ben a kormány interrentiója nem használ és másrészről szükségtelen. a competens hatosig itt egyedül a közönség, a társadalom; a közönség segíthet önmagán, ha tetszik neki De jól tndom, hogy bizony nem tetszik neki;mert a tiltott gyümölcs édesen izlik.
Be ha egyszer meggondolatlan volt a tiltott gyümölcsbe harapni és nem találta érdekesnek a köTetkez-ményekeí is fontolóra venni, akkor bizony se kormányt, se hatóságot ne okozzon, mert mindenki ngy fekszik le. inrint ágyai! És ha az a segély. JSttüíí « fóvárosi sajtót is ületi •r.TteMiE\'.V-\'S^Mt-S*?.\' -\'\' \'eu: 2»\'a tóvárosi sajtó túlnyomó rssati .saját hi»s előtt kezd söpörni. Mie\'ótt a pesti lápok másubi kcttteaék - aieL az erkölcsrontó pikantéria kiirtását, nagyon jó lesz, ha a gyakran tnlpik\'.ns
némely súlyos betegségeelr, el$J sorban a typhnsnaí, síárütnak.— Ily vészteljes betegség ;ei szembeí alig feltételezheti, hogy egy megelőző könnyű izzadás »cdTe?ő foráalatot
idézhessen elő &
en, ugy le-
gyen szabad kér*r?;í;l miért része-
például a í^íelett, melyek másika nagyon
,aprő hirdetéseket\' lapjr \' ról leszorítják
Előbb javuljam, . tán javítsanak!
NYÁRI 8Á1\\
üjlil-
Diphtharítís és a grog.
E lap ,103-ik számában azt olvastam,, hogy Berlinben a kórházi tapasztalások szerint a „grog" a dhhtheritisben többek közt jó sikerrelalkalmazható, mert izzaszt és igy a gyógyulást elősegíti. Hogy mely időszakban, mily mértékben és mily alakban kell azt alkalmazni, arról sző sincs téve. És éppen azért, mert a hírlapok utján szóba hozni szokott
szerek legkisebb ígéretek mellett is| felforraljuk, egy tojássárgával rum
sülhet a .grog hárs-, bodzavirág egyike ugy, mint kielégítő izzasztó hrissa.1 bt!
Használjon vahii-\'t vaWy semmit, felette pálezit tojni ízbaío§ jo»ositva nem\' vagyok, még is azt - jJezni akarom, hogy tulajdontórpj; ;ui az a grog, mikép készül és miKp szokás felhasználni,, nehogy aki \'nem ismeri, valami csodaszernek^r.indólji ami.
A grog, vagy fES*, . ;.os rizzcl higiiott mm. /
Bízo\'iiyos ősszeg-felszámításával áll például: 51 gramm fehérezukor túl, 13 vízből. 10 liter fehér
rumból. — A ezubrot felvagdalva tesszük, hegyibe öntjük a vizet, midin ebben a ezukor felolvadt, hozzá öntjük a rumot, kanállal »ikevcrjük, palaczkokba öntjük \'égaientesen bedugva, további használatra eltesszük. Némelyek víz helyett theát használnak.\'
így készül a ,grog" és nyalánk ital, melyet a tengeren utazók es munkások hidegen hasz nálnak a tengeri betegség ellen Megisszák tisztán, mikép megisszuk mi a szilvóriumot Szokás tojássár gávaí is élvezni, nevezik ezt: .tojásos grognak*, melynek készítési módja a következő: veszünk egy ivópohárra való vizet, adunk ehez egy pár darab ezukrot, a kettőt
közfigyelmet szoktak kelteni, azért j mai elkeverjük. Mikor a forróvizet is, nehogy a közönség minden továbbija rumos tojáshoz öntjük, erősen
fontolgatás nélkül vérmes reménye ket kössön hozzá, s igy hozzá kötött hite miatt időt fecséreljen, vagy hibát kövessen el, kötelességemnek tartom közszolgálati szempontból hozzá szólni.
A diphtheritis egyike a legöl-döklőbb gyermek torokgyulladásnak, mely már csak azért sem engedi magát egy könnyen hajtogatni, korlátolni, mert legtöbb esetben másodrendű betegség, vagy
és BL\'mmi más. A mikor ixerelik és mikor ¦ceret, megért mindent, elfogat! mindent és elhisz mindent annak Bt férfioaic, a kit
sseret, a kiről tudja, hogy szereti.....
Sem apa, sem anya, sem gyermek, s-ten pap, sem semmiféle földi lény nem maradhat valaesfajképen közötte és a között, a kit ezerét. Es egyetlen ura, a kinek engedelmeskedik és nem voltj szüksége arra, hogy azt mondják neki, hagyja el a azüiöi házat és menjen hozzá, elhagyta volna agy is, hozzá ment volna Ogy U.. , . . A szerető nőnek csak egy istene>van és ez az egy isten, a férfi, akit szeret .... A nőre nézve szerződés által nincs kötelezettség, a nőt csak az érzelmek kötik. Ennek szók, jog és kötelesség bensőleg semmit sem jelen ensk. Minden jogrői könnyű szerrel lemond, ha szeret, mindrn kötelességet ö.ömmel tel. jeeit; de kész lábbal tiporni mindezt has] nem szeret többé, — és főleg ha szeret még. de már nem szerettetik.
Ifj. DumiB. Könnyebb elhinni, hogy egy oyeív-nélküli nő beszélni tud, mint hogy egy nyelvvel bíró hallgatni képes legyen.
Lessing.
Nincs a világon se jő, se rosz ; gondolkozás teszi azza.
Shakespeare. A szépség ereje hamarabb elváltoztatja a becsületet abból a mi, kerilővó, — mintsem a becsület hatalma a szépséget magihoz hasonlóvá tehetné.
Shakespeare A szerelem lidércz ; — a szerelem maga a gonosz; nincs oly gonosz angyal, mint a szerelem.
Shakespeare. Az árnyalatok iránti érzés képizi a fiootn és udvarias embert.
Renan.
A bosszúállás Istennek bűne s állatok erénye./ Jókai. C.ak annyi az élet, mint íutó felhőnek Árnya a tolyón, mint tükrön a lehellet.
Petőfi.
Legbölcsebb sőt csak az .a bölcs, Ki aoh. s-m bölcselkedik.
Petőfi.
habarjuk, nehogy a tojás megtűröd jék.
13 kanálra váló viz, vagy thea, 10 kanálra való rum és .1 darab ezukor képezheti legkisebb adagát.
Lehet, hogy Berlinben a grog a diphtheritisben többek közt használ, vagy nem árt, de kérdés, hogy Nagy Kanizsán, ha nem használ, nem árt-e?
E sorok után szükségesnek tarhelytartója [tom mondani, hogy mielőtt valaki 2 — 7 éves beteg gyermekének vizes rumot adna orvosság gyanánt, jobb, forduljon az orvoshoz tanácsért, mert igy se nem mulaszt, se nem ront.
TERSÁNCZKf JÓZSEF,
Kanizsa járáj orvosa.
Vidéki levelek
B. Füred, 1883. deci. 27 Tekintetes szerkesztő url Engedje meg. hogy nagybecsű lap jÁoak hasábjain kifejezést adhassak ason hutái-tálán örömneks boldogságnak, mely folyó hó 25-én a balaton-fttredi szeretetház elárvult szegény gyermekei arczárói, a arjk&Boe karácsonyi ajándékok kiosztása alkui mával tükröződött vissza.
A szegények s árvák vigasz\'.aláeárt • kegyelet és réssvé* pártfogókat gyüj tölt, kik ezen ártatlan gyermekeket i M^awdtJg^családikört nélkülözőket elhalmozták ajándékkal; hogy ezek is brészesüljenek azon örömökben, miket szerető szülők gyermekei a szent karácsony ünnepe alkalmával élveznek. Nagy ünnep ez uálank a Bteretethásban. Már ttora reggel a gyermekek újongva Örültek a a nagy nap délutánján bekövetkező ünnepélynek s az ajándékok kiosztásának.
Ás intésit nagytermében asztalok lettek felterítve, melyre az az ajándékok külöokülön minden gyermek számár* egy• egy kie rakásb a lettek felrakva, melynek látképe meglepetést ezült aszem-lélőben. Imakönyv, zsebkönyv, irö\'-i; fésű, kefe, fogkefe, szappan, harisnya, nyakkendői keatyü, kalács, füge, dió a különböző ezukorkák es fajátékok stb. vulttak az ajándékok tárgyai. A megrakott asztal közepén állott a esinnal feldíszített ¦ dúsan megrakott karácsonfa. Szép számú • díszes vendég gyűlt össze 5 órára, midőn a gyermekek az ünnepély színhelyére vezettettek, hol „Hym-nus az éjhez" cismü megható darabot elénekeltek. Ezután Nagy Áron igazgató ur meleg esavekkal fordult a gyermekekhez s aty»i-gondviieIŐ jóindulattal szivükre köté a gyermekeknek, hogy a jó euberekjeme nagylelkűségéi nekik osakjó magaviselet és szorgalom által kell meghálálni s kiérdemelni. Egyúttal az igazgató a jelen volt vendégkosforonak az
intézet iránti figyelmükért forró köszönetet mondott.
Ezután mindenik gyermek a saját neve felírásával kijelölt ajándék rakáskát megkapta, mely széles kedvüket va lóban fokozta. 1
Adjon as Ég eaután is olyan nemes keblű baritokat, kik e magasztos in-téaet növendékeit hasonló figyelemre méltatják.
FARKAS JÁNOS ezeretetházi tanító.
A fonti levéllel egyidejűleg a következő köszönetnyilvánítást vettük; A balatoo füredi ^Szeretftház" igazgatótanácsa meleg köszönetet nyilvánít mindazon nemeskebÜi emberbarátoknak, kik a szeretetház/árvái részére felállított karácsony fára\'s.dományaikkal járultak. Különös elismeréssel és köszönettel tartozik Orbán Ignáczoé asszony és Térínger "ja kisasszony Ő nagyságaiknak, kik 60 fitot gyűjtöttek éa Kompolthy Tivadar, urnák a. „Veszprémi független hírlap" szerkesztőjének, ki a veszprémi de* r-íí kereskedők körében nagy mennyiségű ajándéktárgyat gyűjtött össze az árvák karácsonyfájára,
Orbán ignáczné és Téringer Nioa úrhölgyek gyüjtéséhev járultak: Imríck János 5 frt, Károli Nándorné 1 frt, For-mádi Eleonóra 1 frt.\' Molnár Terez 50 kr. Térioger Nma 2 irt, Youag Mária I frt, Ark&ner 1 frt, Sulyok 69 kr; Schön József 1 frt, Écsy László 6 frt, (01-vaihatlan:) 1 írt. Écsy József 1 frt, ozv. R^bach Róbertné 2 frt, Fench József L fn, Augusz Hoppé 1 frt, Hírsohfeld S. 1 frt, Dr. Veiss Miksa 1 frt, Bedegi József 20 kr. Gyeois Inkróné 20 kr. ozv. So mogyi Jánoanó 20 kr. Oblatt Adolf 50 kr., közép Somogyi Zsigmond 60 kr,, ösv. Szabó Petemé 10 kr. Somogyi Péter 50 kr., Somogyi Zsigmond jegyző 30 kr., Bedegi Fal 20 kr., Király Gábor 30 kr., Oblati Mózes 50 kr.. Somogyi Zsigmond i frt, Somogyi Imre 20 kr., Ku-Usi Péter 30 kr., Lichter Lipót 50 kr Barei Sándor 50 kr., Pintér Dónea 50 kr.,! Löblné 30 kr., Sváb Lsjoanó 50 kr., Darab József 50 kr., Csismesia József 50 kr., Pálfi Pálné 10 kr., Kazó Jóssefné 20
Január 16 ás.
2832. B/83. Lopással vádolt Biss-terazky Ernő s társai elleni bűnügyben végtárgyalás.
4070. B/83. Lopással vádolt An-dorseoz Dóra s társai elleni bűnügyben vég tárgyalás,
4370. B/83. Lopássál vádolt Dok-lea Mark elleni bűnügyben végt.
4339. B/83. Bakos Károly elleni bűnügyben III ad bir. itbird.
Január 19-én.
4808. B/83. Sikasaiáa vétségével vádolt Deutsch Izrael elleni bűnügyben végtárgyaláz ,
4142 B/83. Lopással vádolt S»o-tek Lőrincs elleni bűnügyben végt.
3783. B/83. Lopással vádolt Zmga-necz György a társa elK-ni Bűnügyben vóg.árgyalás.
4393. B/83. Nemes Kémet Fo eoos elleni bűnügyben III-ad bir. ithird.
4410. B/83. Plaveos Antal ellőni bűnügyben II ad bir. ithird.
4384. B/84. Grünvald Lásár elleni bűnügyben foganatáéi ás.
Január 23 án.
4185. B/83. Hatosig elleni erőszakkal vádolt Barát János s társai ellenj bűnügyben ve*tárgyales.
4471. B/83. Feriin István * bűnügyben III aa bir. ithird, J
4478. B/83. Prosatorics \\UÍ eni bűnügyben II od bir. ithird Január 26-án
4341. B/83. Magánokirat hamisítással vádolt Zadroveos Ferenci s társa elleni bűnügyben végtárgyalás,
4880. B/83. FÜák József s társa lopársal vádoltak elleni bűnügyben vég< tárgj alás.
4418. B/83. Lopással vádolt An-droseca Andrea elleni bűnügyben vég-tárgyalás.
4483.B/83. Colom an Kócz Fcrenes elleni bűnügyben II. bir. ithird.
4494 B/83. Császár Lajos s társ. elleni bűnügyben 11L bir, itbird.
4534. B/83. Nóme-h Anna elleni bűnügyben HÍ-ad bir ithird. .
Január 30 án.
4342, B/83. Gynjtogatásssi vádolt
J»nnár 81 én.
3050. B/83. Ss. L Czigáoy Horváth György balált okozott súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végt.
3504. B/84. Let, Bohár Adám és társa lopás és orgazdasággal vádoltak ellent Ügyben.
3581. B/83. Sz. 1. Göncz Miklós es társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird.
3682. B/83. Ss. 1. Barka László sikka ntászal vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés.
3600. B/83, Sz. I. Nagy látván és társa lopással vádoltak elleni Ügyben 3 ad bír.
Zala Egrrazegen, 1883 dec*. 31* MUZSIK KÁLMÁN iroda igasga\'ó-
kr., Protioínszky Fülöp 50 kr, Varga I Kámán Ferencz elleni bűnügyben vég. Gáborné80kr;MüUer Julía20 kr; Neu- tárgyalás.
m.n Lajos 20 kr., Löbl .1. 10 kr. Zoli-1 4388. B/83. Lopással vádolt Jám-ner Samuul 80 kr.. Chepely László 50. bor Jóssef elleni bűnügyben végtárgy kr., Saáry Zsigmond 25 kr., Chepely Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tör-
" Sziiasy Aladái éa neje 10 vényszék bűntetÓ birósáei frt, Orbán Dstső 1 frt 45 kr., Dr. Én-! január lón. gel Gyula, 1 frt, Stern Antal 1 frt. Sán- j dorfi Ignácz 1 frt, Lányáért János 1 Irt, j Krausz Ármin 1 frt, Bsrger Sámuel 61 drb téli nyakkendő, Koller Károly 5 frt Kompolthy Tivadar ur .Veszprémi Független Hírlap\' az»r-kesstójének gyűjtéséhez járullak : Beíg és Kohó ezzég 6 féle játék, Meiszner Lí pót, 2 féle Játék, Özv. Krausz Sándorné 2 pár kézelő gomb, Kindl Bála ezukorkák, Ganst Ignácz 3 féle játék, Steiner J. MóriU 6 drb. zsebkendő. Mü\'ler Mi-tyii 3/% klgr. ezukor és 5 drb narancs, I
Kiadta:
PLANDER GYÖRGY kir. törv. iroda tiszt.
Bűnügyi tárgyalások jegyzéke zala-eger-Bzegi kir, törvényszéktől 1884. jan. 10.
3481. B/83. Sz.l. Helbeck Jinos
sikkasztáasal vádolt elleni ügy ken 3 ad bir, ithird.
Január 16 án. 2270. B/83. Sz. 1. Olcss Antal sík-vádolt elleni ügyben vég-
Sauer Hermán 1 belső ing Bucskóoé és! kasz\'.ássul
f7r:6^ t^\'^T "ÍT\'T*^. B/88. S.. l.T0th János.u-
Ornstein I. 6 drb. ércziront. Zcsomag toll V ,
Ur«a, BoorJ.no, 60 drb bib és 37 drb. \' ^ ^ bBn
gyertya, Eaiterhay Fsronoi dió és fUgge, | J ^"
Binoosy Mér 2 csomag ji.ék, Sl«"\'I "^\'^o.\'b/83 Ss. Oodor Jó»-f
LSföLT5^StfSlL \'""^.B/SS.S,., Pap froncs ,o fiai 60 drb „.bk.Bd«, Uogár Iipít fíg. ísííal"S
és ezukorkák, Schvariz Antel 2 nyak
kendő, Keresztes József 1 koszorú füg< G-icheidt Gyula 4 drb notes, Vtzner Já nos 1 koszorú füge, Ménesei Adolf 4 féle játok, Ruttner Sándor 1 pár uj csizma, Gseheidt István fél klgr. kevert csakorka, BokroBsy Viktor 1 koszorú füge, Kollin Lázár egy nagy téli nyakkendő.
Törvényszéki csarnok.
Jegyzfek
a nagy-kanizsai kir.- trvsxék, mint büntető bíróságnál 1884. évi január hóban megtartandó végtárgyalás ós ítélethirdetésekről január 5-én.
4331. B/83. Csepely István b társai elleni bűnügyben II od bir. ithird.
4236. B/83. Juraaeos Lenard elleni bűnügyben végzés foganatosi-ás.
4320. B/83. Hari Ferencs ellent bűnügyben H- od bír. ithirdetés.
4299. B/83. Vienyarícs Mihály elleni bűnügyben III-ad bir. itbird.
4272. B/83. Kámár Rozi elleni bűnügyben IH-ad bir. itbird.
4253. B/83, Csondor János elleni bűnügyben III-ad bir. ithird.
4252. B/83. Kertese Fereaoz elleni bűnügyben Ill-ad bír. ithird.
Jnnaár 9-én.
4192. B/83* Lopáisal vádolt ör. Büki Jóssef s társai elleni bűnügyben ,t ég tárgy.
4269. B,83. Gyuranecz János ellem büaügyoeu IlL-ad bir. ithird.
¦ 4445. B/83. Toplek István elleni bűnügyben IU-ad bir. itbird.
34:0. B/83. Lit. Matics Károly lo-pissal vádol; elleni ügyben végt. Január 17-én. 2611. B/83. Sz. 1. Fodor Kálmán
csalás, sikkassrás és okirathamisitázsa!
vádolt elleni ügyben végt.
3347. B/83 Ss. 1. Szabó Ferenca eulyos testi i>értéssel vádolt elleni ügyben vófi tárgyalás.
3451. B/83. Mz. 1. Barbsrita István rágalmazással vádolt elleni ügyben vég tárgyalás.
3505. B/83. Sz. I. Stern ilgnáos sikkasztással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithird.
3517. B/83. Sz. 1. Horváth János hamis eskü bűntettével vádolt elleni ügyben 2 od bir. ithird.
Január 23-án.
2868. B/83. Ss. 1. S-ép János env berö:éssel vádolt elleni ügyben végt.
2714. B/83. Ss. I. Németh György sikkasztással vadult elleni ügyben vég-tárgy a! ác
Január 24 én.
2893. B/83. Ss. I. Tóth István és társai lopással vádoltak elleni ügyben veg tárgy alás.
2941. B/83. Ss. I. Vadkerti Ferenca ós társai magánosok elleni erőstak bűntettével vádoltak ellőni ügyben végt. Január 30 áa.
3017. B/83. Sz.l. Fülöp Elek és társai súlyos testi »ér:éssel vádoltak elleni Ügyben végtárgyaláe.
3038. B/83. Ss. I. Szailer Ujon halált okozott súlyos testi sértés vétségével vádolt elleni ügyben végtárgy.
Hírek.
— As emberbarátokból. Városunk V. VL kerületében működött Tán-ozoe István tanítónak, ki ezelőtt 2 évvel mait ki, Özvegye és árvái maradtak. Ka ideig az anyai gondosság fen tartotta, nevelte óket; de utóbbi időben a aok há> nyatáanak kitett anyán as elmezavar jelei mutatkoztak s igy töle as árvák to-
evei és* nem várható. Két ily ki-elíd Mktt és eddig jóirásyn no-réssesült leányka Tár emberi ra. Az egyik 10, a másik 7 éves. z t, olvasóink között, ki útóntól kel meg nem áldatva, magános öleli a szerencsétleneket ? Adna a jó Ég 1 As ily jó lelkek szíveskedjenek bővebb értesítésért szerkesztőségünkhöz fordulni I
— Hymen. Dr. Schreyer Lajos ur, városunk jeles orvosának leányát, B-rla kisasszonyt, «-lj>*gyezte dr, Winter Eü-roos, eszéki ügyvéd. Boldogság kísérje irigy őket 1
— Városunk polgármesterénél ajév napja reggi-léna városi tisztikar a főjegyzővel élén tisztelgett. Lengyel Lajos főjegyző szép szavakban ecseteim, hogy nem hivatalosan jelentek meg a hivatali főnök üdvözlésére, hanem mint emberhea mint olyan egyéhhez jöttek, kinek baráti jóindulatáról folyton több-több bizonyítékot nyernek; — a ennél fogva kérik, hogy tartsa meg óket to vábbra is meleg rokonszenvében. Babó-chay György polgármesVer erre meghatottan válaszolt. JKiváló örömére esett, hogy mint embert szerencséltették.. VA közeljövőben bekövetkező tisztújítás — ugy mond— lehet, hogy elválaszt egy -tnáslóljbennúnkflt, mint hivatalnok tára*-\' kat; de ez a baráti jóindulaton vál\'untatni, nem fog; s mint emberek továbbra is egymáséi Jebe-ünk." — Bizalmas s/ó-váltás után a tisztelgők elhagyták a polgármesteri elfogadótermet.
— Öngyilkosa g. Gross Samu 1, élte javában levÓ, helybeli mészáros f. bÓ 2-áo este 9 érakor forgó-pisztolylyal melle jobb felébe IŐ:t. A golyó valószínűleg a hátgerincsnok ment, mert a testből nem bírt klhaColni. A lövés « tüdőt érte s a halál belső elvérsés folytán állott be 5 órai kínlódás után, A szerencsétlen es idó alatt folyton önkivül*-ti állapotban volt s eszméletét visszadoi oem lehetett. Öngyilkosságának oka ismeretlen; gyanítják, hogy a rendeseden anyagi állapota miatt követte el.
— Nyáry József, helybeli kegyesrendi tanár, decz. 26-áo szenteltetett ál* dozó pappá Veszprémben.
— A keszthelyi m. k. gasd<sági tanintézet hallgatói szombaton 1884. évi
nuár hó 19-én segélyegyletök javára i .Amazon" szálld nagy termében sorsjátékkal egybekötött gazdáss-bált rendesnek. A rendező-bizottság: Knbiosek Gyula eln\'Sk. Angyal Dezső péostárnok. Mészáros Lajos alelnök. LászlÓffy Gusztáv jegyző. Horváth Gábor, Jahoviczky István, Komlódy Károly, Regenapergnr János, Hayden Sándor, Kin Endre, Mihály fí Károly, Antal Ferenos, Pre:ten> hoffer Jenő, Tóke. Jonő, Wappí Károly bizottsági tagok. Kezdete 9 órakor. Személy jegy 2 frt. Családjegy bárom ese-mélyre 5 forint, négy személyre 6 föriot* 1 darab sorsjegy ára 10 krajosár, Kisor. solandó tárgyak és telültisetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilsg nyűg tantálnak, A kik tévedésből meghívót nem kaptak, stiveak-rdjanek a bizottsághoz fordulni.
— Élvezetes estélyi nyújtott Br-kes Mór gymnas. tanár ur a „Kereskedelmi ifjak Önképző körében* tartott „Horatius Flacoua költészete és viszonya a nőkböz" ez. felolvasásával, ama distin-guelt s nagyszámú közönségnek, mely a szellemes müvet mindvégig feszült figyelemmel kisérte. Es érdekes munkára, melyet legközelebbi számunkban közlünk, előre is felhívjuk t, olvasóink figyelmét.
— Érdekes adóslevél. Egy ügyvéd egy iparosnál csípőt vévén, tartozásáról a köve\'kezó kötelezőt adta: aatai alolirott Dánon részemre kiszolgáltató t lábbeliek árából 14 írttal adós száradtam; es ötszöget akkor lessek k tel»s lefizetni, ha majd újra vásárolok-\' Emlékeztet ez okirat a következő egyszeri kölcsönszerződésre: „El.smsrom, hogy mai napon 500 frutfolktiesSoöztem, tar-
aOSZOKHASMADIK ÉVFOLYAM
ZALAI SÖUÖSi
tium M ntin iri 8\'/, kamatot Mlíwa- *6r»íny«éki tárg.aliaokat er.sk keretébe
JAíítJAB 3-án 1°S4,
f
kint elére fizetni: ha pedig ezen kötele-íetuégemnek pontosan nem tennék elégít: ugy maga a tőke is odavess.* Bn-suljoo u, aki káros, hej! Nagy-Körös birds város!
— Nincsenek többe gyermekek.
H-BódÖgén, mint a .Pipái Lapok* írja, egy ti« ávett gyermek kenyeret kért anyjától- L« azonban valami munkával 1«. vén elfoglalva, kis fis. kérésének hamarjában eleget tenni nem tudott, min a kicsike annyira szivére vette a dolgot, hogy b-ment a szobába, a mesfc-irgeren-dara kötelet alkalmazott éa arra \'felakoszlott* magit. Síikor as anyja a kőtelet elvágta, már kéiő volt, mert a gyermek rargstüai élni.
— Szylveszter estéjén » n&ey vendéglő termében Sümeghen ngy busz teríték körül helyet foglalt intelligens közönség jé étkek a harmonika*MBe mellet\'-kitűnően érezte magit. A kellemes társas összejövetel létre hozói nők voltak, kiket Eitner Sándor ur tossztjábao kiemelve éltetett. Báofi Alajos tanár kőt óhajrana I883*ik évet pont 12 órakor hatást keltett .beszéddel búcsúztatta el. A Polgári önképső körben ia r\'igan folyt az ó év eltemetése.
Irodalom.
(E rovat alatt megemlített moBkák Sagj-Kanizsán Wajditt József könyvk«esekeaósóbe kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések poata fordultával pontosan ess-közöl temek.)
— Előfizetési felhívás. A peoai
püspöki jogacademie megnyitásának 50 eves jubileuma alkalmából kihirdetett pályázaton „A Lutri" csimü nemzetgazdasági és pónsügytani müvem 10 drb cs. arauynyal első helyen jutalmaztatott. L mü a játékok, különösen a nyilvános szerencsejátékok, a Biámsorsjáték, osztály-sorsjáték, esek elfajulásai, a sorejegy-\'*" kölcsönök, jótékonycséln sorsjátékok tör-, téuetévei s lényegével, asonkivül a ssám sorsjáték (kis lutri) a-athematikájával könnyen érthető nyelven foglalkozik, ugyaxintéu előadja a szerencsejátékon káros kösgaadaaági hatásait s szól a napirenden levő igérvény-\'és réssletiv ssédei-gesről is A mű többek kost a következő fejesetekre oszlik: 1. A játékok története. 2, A sorsjáték fogalma. 3. A sorsjátékok története. 4- A lu rf mathematikaja. 5. A lutri közgazdaságai hatásai. 6. A sors-jegykölcsön. 7. A lészleiiv és ígérvény stb. A fejesetek csimeiböi a mü tartalma levonható s kerülve a hangsatoa Ígérete* kot, itt még csak azt jngyzom meg. bogy a bírálat által gyakorlati hasznúnak jelzett müvemben e fontos tárgyat lehető* leg könnyed, érthető nyelven, kerülve a szarai, tudományos irályt, iparkodom előadni. E müvet januári Us hó elaő feló-Den kiadni szándékosom s e cséfbói előfizetést nyitok mindazok számára, kik a sorsjáték, különösen a kis lutri titkaiba bepillantani, vagy annak káros hatásairól meggyőződést aserexni óhajtanak. Különösen sjiolbaió e mü megszerzése a nép-neveléssel fogiaikosóknak, mert mint tények bizonyítják, a lutri áldozatainak legnagyobb ré=ze az alsóbb néposztályból kerül ki, pe haszonnal lapozgathatja azt mindenki, mert napjainkban többé-kevésbé mindenki foglalkozik & Bz&rencss megkisértéséveL A körülbelül 10 nyo matott ivén megjelenő s ifj. Madarász E. czég állal díszesen kiállított mü előfisetési ára egy forint, mely Összegnek nevemre! megküldését, hogy a nyomtatandó pé\'« dányok iránt magamat tájékozhassam, minél előbb kérem. Ugyan-s mü eiöfize-_tési ára, ha kellő asámu előfizető jelentkezik, disses rénaissance kötésben 1 Irt 50 kr. Öy uj Őknek hat példány után tisz-teleipóldinynyal szívesen ssolgálok. Pé esett, 1883. decsember bóbsn,Jovenoricb Pál. Nagy-Flórián-utcza, 4. Bzám.
- A „Nemzeti Újsága a legolcsóbb és legdíszesebb képes politikai os< ¦pilap, most láp második évfolyamába. A „Nemzeti Újság* programmja _a lap czitne. Független irányú lap, mely küzd a gazda., a munkás, ss iparos, e hasa Ösz-bscb polgárainak, a magyar nemzetnek érdekeiért, küzd bátran, kitartóan, semmitől sem rettenve vissza, Kérlelhetleuül támadja és ostorozza a helytelen politikai irányt, a társadalmi. kinövéseket és fer-dcség-ket. A ,Nemzeti Újság" nem függ ¦inkttŐI, nem áll se kinek befolyása alatt éa csak a közönség érdekeit tartja asem előtt, Somogyi Ede e lap felelős síéi kess-tője és kiadótulajdonosa, ismert régi iró, ki nem kiméivé áldozatot, fáradságot, ety lapot ad a. magyar olv&só-köeön&ég-D«k, mely nemcsak kiállja a versenyt \'uás hasonló vállalatokkal, hanem felül í- maija azokat. A ,Nemzeti Újság* ctimlspját naponként gondos kivitelű szép, lehetőleg actuilis kép dissití. Vasárnapi melléklete a „Mulattató" tartalom és kiállítás dolgában vetekedik bármely képes bazai lapp*!. A „Nemsrt üjsag" esenkivüi naponta ad mellékletet. Az iparos a napi érdekű kösleménye-ken kívül megtalálja az , Ipar ügy " a kereskedő ós gazda a „Kereskedelem és mezőgazdaság" cz. mellékletet. .Törvényszéki csarnok" cz. melléklete szén-rádiós bűnügyeket ismertet hoz érdekes
illő érdekéé képeket. Hölgyek résrére t. ,N mseti Újsága .Divatlap" cs. mellék-letet ad j a, h as o a ló képen il 1 usztrií va. Néptanítóink részére a .Népnevelés* cs, mellékletet adja. Nagyszámú vidéki, le veletÓi Összeköttetései a fővárosban le hetévé teszik a .Nemseti Ujsig"-nafc a gyors és pontos ér esülést. A .Nemzeti Újság" hoz gazdag ujdonsági és törvényszéki rovatot, tárosaostkkeket, szenzá csiós, érdokfessitŐ regényeket, talányokat, slb. Munkatársai: Arányi Miksa (párisi levelező), Bánfi Sándor, Erődi Béla, Darvas Aladár .(bécsi levelező), Gellérí Mór, HoffmannMór tanár, Iványi Ödön, K*rcssg Vilmos, Mócs Ziigmond, Mursi Károly, Marcziányi György, Pósa Lajos, Porzsolt Kálmán, dr. Radó Antal (római levelező), dr. Prém József, Reviczky Gyula, Sazvari Ármin, Solder Hngó,* Ssivay Gyula, Ssiklay János, Szatmári Mór. dr. Váradi Antal, Vészi József stb. Palmay Ilka a népszínház kitűnő müfésznője márkás ízben irt a „Nemzeti Újság" bs szellemes tárcsákat és a t»p bírja több kitÜoő művész éi művésznő igéretét, hogy közreműködésük* kel gazdagitandják tartalmát. A .Nem-seti Újság" BZorkoBMlósóge éa kiadóbiva taJs nádor n. 17. sz. előfizetési ára egy évre 18 frt. Kiállítása, tartalma é» politikai iránya oly tényezők, melyeknél fogva melegen ajánlhatjuk as olvasÓkö 1 sönség ügyeimébe.
— Előfizetési felhífás. Ábrányi Kornél ily csimü négy zenemüvére, 1. „Magyar tíhapaódía" zongorára két kézre. 2- .A hegedős" Ballada magyar irály* ban. fJBoekhangra songorakisérettel.) 3. .Távol tőle" Ábránd kép zongorára két kejsre, (JBaite de Vai*e.) 4. .Három er>-deti magyar dal,* Énekhangra zongorakísérettel. E müvek, 32 nyomtatott lapon díszes kiállításban, egy terjedelme* füzetben — de külön csimlappal — 1884» ér január bó végén fognak megjelenni a a t. cs. előfizetőknek azétküldetnl. Mind a négy mü előfizetési ára csak 2 frt o. é. Bolti ára meghalodandja annak kéiszere sét A fenti müvek kiállítását, valamint azoknak a t, cs. siőftsetők részére való ssétkülüését a hasaszerle ssálesen ismert Táborszky és Parson nemzeti zenemüke-reskedése szíveskedett elvállalni. As előfizetési pénzen Táborszky és Parscb se-nemükeieskedésébe (Budapest, kis ko-rona-utcza) vagy szerzőhöz: Nádor utasa 5, küldendők1884. évi január hó 10-ig. Gyűjtők minden öt előfizető után egy tíszteleipéldányra tarthatnak igényt. Midőn a t, ez. magyar zene közön aéget fentnevezett négy zenemüvem nagybecsű pártolására, tiszteletteljesen fölkérni bátor vagyok; ezre ama hit és meggyőződét vezet, miszerint a t, cz. magyar zene-kúzönaég, mely már több alkalommal kegyeskedett pártolásában részoaiteni, es úttal aem fogja azt- tőlem megvonni. A bazai zeneművészet érdekében, sz utolsó évtized alat sok oly lendületes lépés történt, mely annak fejlesztése és terjeszté-sóra minden irányban jótékonyan és termelő leg kihat. — A nemzeti műizles es a közönség igénye finomabb és magasabb irányt vett s méltányló rokonszenvet ta nusit minden oly törekvés iránt, mely aj általános nagy világversenyben, a nemzeti sajátságok feltüntetésében, a művé szet magasabb színvonalé, felé irányul Hogy azonban ez utóbbi irány művelési & szerzők- b fel buzdító pártolása a tene-közönség részérő! nem mindenkor találja még meg nálunk az óhajtott szellemi és anyagi egyenleget: ennek oka, részben a művészet terén is a rohamosabb változatotsági élvinger kielégi éssében, részben pedig eszel szemközt a kíadványi viszonyokat és vállalatokat irányító nézetek s bajiamokban keresendő. Az ily ellenté tat igények kiegyenlitéeóí aztántán csak ía a fentjelzett törekvéseket méltányoln tudÓ éa akaró magyar zeneközönaég pártoló részvéte eszközölheti. S as ebbe tett hazafiúi bitalom öntött alulírottba bátorságot arra, hogy fennti zeneműveim pártolására a t. c*. nagyérdemű magyar senekösönséget tiszteletteljesen főikérjem. A 3-ik Bzám kivételével a többi mind magyar zeneirilyra támaszkodik. —¦ Ez egyben az attól való ettó-ést a művérzet eszményi világának szabadsága, ugy hiszem kellően indokolhatja. Budapesten, 1883. decsember bó. Ábrányi Koméi.
— Bekfildetott: „A Vest* sz űzeti mű vallásos regény a kereszténység első századából, itta Főt. Ksreskényi Gyula, érdi plébános 12 iv. E regény mint csime is mutatja, a kst-eszténység első századából meríti tárgyát. Elénk állítja a híres római császárokat, as ő rideg pompa jókban, a liktorok seregére] körülvéve. Csak környezetük teszi Őket hatalmasokká valósággal pedig ép olygyávák és nyomoráltak, mint kegyetlenek. Előt tünk áll szakköri római társadalom egész óocnlotiságában. Nem bajbászoit az egye-bet, csak tényt, pompát és czirkussi véres játékot. Esek porondján látják megja lenni az első keresztényeket. Ide hur-csolták s ómai cóászárok kegyetlensége. A vért ssomjaró nép vad kedvteléssel látta Őket elvérezni a kiéhezett fenevadak karmai alatt Exek a szent vértanuk vetették meg alapját am>Í társadalomnak.
ók az akkori térsadalomnak: kivetettjei, ki ket gúnyosan nuzaréouE.oknak nevezlek, ők döntötték meg a rómbi császárok trÓn ját, ók alakították ét a világot, as Ő kiöntött vésükból fejlődött ki szegess müveit világot körülölelő hatalommá a kereszténység. E szép themát tárgyalja aa elő!-tünk fekvő csinos fütet, mely vonzó irálya s kellemes előadásánál fogra ép oly gyönyörködtető, mint tanulságos olvasmányt képez s mint ilyen aj évi ¦ alkalmi sjindéknak is fölöttébb aikntnnas. Miért is az olvasó közönség szivéé figyelmébe ajánljuk, — Megrendelhető a Katholikos caaládkiadó hivatalánál Budapesten, dohány utcza 10 az. Ars bérmentve elküldve 60 kr.
— A „Magyar Háziasszony,,. Az e ezim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi beül \'p, mely a magyar gazdasszonyok oraz. egye sületének hivatalos közlönye, Ctiszé Ug .renai Ida asszony felelős szerkesztő vezetése mellett .igeo basino* közlönye a gszd\'asszonyoknak. Tartalma változatos, tanulságos éa érdekes.Előfizetési ára egész évre 6 frt, félém 3 frt., oegyed évre
KTyilttór.*)
Tekintetes szerkesztő ur!
Vsn szerencsém e következő soraimnak leendő szíves közzétételéért tisztelettel megkeresni :
A helyi .Zala" czimfl hírlap mult évi 104-ik számában felemültetik, hogy több helybeli korcsmáros, azon ok* nál fogva, mintha az általuk eddig fizetett 4 kr. regale illetéket 5 krra emelni akartam volna, bormérésüket beszüntették.
Ennek ollenéb en az igazságért megemlítem, hogy ezen illeték felemelése egyáltalán szándékomban sem volt, hanem Igenis — a fentebbiek ezen illetéket 4-ról 3-krra lessállitsni kívánlak, mely kívánatuknak azonban eleget tennem teljes lehetetlen.
Kiváló tisztelettel maradtam.
N.-Kanizaán 1884. évi január 1-én
alázatos szolgája,
ROSENFELD SIMON
regale bérlő.
1 frt 50 kr., egy hónapra50 kr.Előfiset-bethetni Ifgczélsserübben postautalvány által, czimezve a .Magyar Háziasszony * kiadó hivatalához Bádpesten, váczi kör-ut 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik akiadó hivatalbor, ezekért — legezéiszerűbben levelező lappal fordulnak. — A 1-gojjabb szám következő változatos tartalomm->) jelent meg: A „Magyar HázÍaBazonyok"-hos!
— Karácsony. Somogyi EdénétŐl ¦— Ilit olvasunk. Grösz Lajostól. — A mit iszunk. Honti Jankától. — A karácsonyi assisi. Harmoe Zsófiitól. — Házi egézségtan. (Roncsoló torokiobb). — Kooybásza:. (Heti étlap.) — Hasznos (ndnivatók. — Turméazettudvmányi lirexa, nők részére. Dr. Soóa Antaltól. — Különfélék. —Irodalom és művészet. — Szinbáz és zene.
— Eljegyzések. — Esküvők. — Apróságok. — Gondolatok. — Kérdések Feleleiek. — Sakkrejtvény. Neuvirt D-tői. — Szórejt vény. Váron Mihilytól. — Megfejtései., — Heti naptár. — Szerkesztői üzenetei. — Kiadóhivatal postája. — Hirdetések. Tárcsa: Karájsony napján. Költemény. Városy MihálytőL — Boda-
. JiMJm*\'A<*----
H I R D K
pesti élet, (Fővárosi heti krónika) Vértesi W. Józseftől. — Szivek küzdelme Angolból: Csiszár Ügróozi Idától.
Vasúti menetrend.
Érkeük. Béggel. lodai.
ó. p. 07 P.
B. Ujhelj P. T. í 8 | Praf crhol P. ». 1 48
Bod* P.t. 4 18 I Barca P.» s 10
Fiam. Oj.t 5 97 [ Bada Sj.» e —
Pr»gerhof Qj.r a te [B UjhoiT V. ». 6 15
1 Buda ?.». 7|15
Délben.
Sopron y. t. 12 16 | Bada P. » 2
p. i. 1 15 | Pragerhor IP. ». 2 45
B.rci V. t. 1 41 j Sopron V. » 2|59
Budi P. v. 1 58 Barca V. ». 3 —
Éjjel.
Bad* ¦ V. t » 61 Ü Pragerílof 0y» 10 °4
B. Ujlwlj p,»- 10 ÍS 1 Fiam. fly.T 11
Bada Gi-.t 10 38 | Bada P. ». 11 54
Pragerhof P\'t. u 19 B. üjb«!j P. » 11 0
Barcs p. ». 1] 3 5
Lapveaér és kiavdó: SZAtAT SASD0R. FelelSa aaerkeaití : TASS ALH0S. LaptqUjaono.: ITAJDITS JŐZSEF.
T É S EK.
E rova\' alatt kőzlőttért aem alaki sem
zellemi tekintetben nem vállal felelősséget a
500
azep kifogástalan ssivarkát lehat kászd< teni az én, a cs. kir. dohánygyárakban is hassuált
8 z 1 v a r k a
TÖLTŐ-GÉPEMMEL
mely 6rczb5l igen csinosan kíszitve, S különféle erősségben, vék-ny, kosépfaj, Tastag, kaiönbség nélkül, használati
uuzitissal eerütt 65 kr. Csak akkor yaforiJ, bs ozégesa be!e vas vésve.
Az én szívarka-híjvelysiBi, -ziutéo három erLi-égbsn, csakis a vxlódl
„Le HoabI»Bu-papÍrből (fehér) vazy K»-koricza-papWjél (sírga) k54etausz^=i>a-
Kon kaphatákf\'j ftt Szipka rész nélkül, sima 1000-re —-80 Szipka lész nélkül elegáos aranyjegy gy-1, 1000-re . . , •) • 1-80 Szipka részszel, sima 1 karton
600\'drbbal 1.05
Szipka réssszel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyeJ, .* karton 500 darabbal.... II. rendű ningséf, szintén fehér - vagy zárira, melyet mások el«6-
rendüképen ajánlanak, ára: Szipka rész nélkül, sima, 1000 db. Szipka rész nélkül, elegáns arany-jegygyel . - - - • - • -Szipkával, sima, 1000 drb. . . Szipkával ás elegáns arany, kék vagy fekete jtgygyel, 1000 db. KSzSntégesiomSgépecske hozzá
IievélbeU megrsndelések ntán.étel-lel vacy aa összeg beküldése mellett IsmételadŐk izázalékot kapnak.
3 50
—.90 1.80
- 2.30 -.10
Belejegyzett -édjegy. Óvási Hamisitásoktoli megóvások exéljából minden, karton a fenti keresk. törvénysaékileg bejegyzett gyár-jegygyei vas eUátva.
Cawley & Henry párís!
franczla sriTarka és gépecskék raktára:
WXEtola A l.tjeirt.
Bécs, Mariahilferstrasse 58. (ezelStt Praterstr&sse 18.)
1PSERHOFEB J.-Me
L7úLyszertir Bécsben.
SiMertrasse 15,
zam .IslrJBeJeisspfsl
Vórfiawi-ífís lahrlflf-Qnlí" «el6tt egyetemei labdacsok nsTs alatt; es V eniSZLlLO laUUdCSUK ntobi „T,t ^M icgtú megérdemlik, ml-vel csakngyaii alig létezik betegség, mélyben a labdacsok csodás hutásakat ezerszeresen be nem bizonyították volna. A Isgmakacikbb esetekben, melyekben minden egyább szer sikertelenül alkalmsztatott, «zen labdacsok zzámtalanssor és a legrS videbb Íd8 alhtt teljes gydgynlást ered meny estek, 1 dobos 16 Isbdicicsal 31 kr. I lekeres 6 dobossal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét mellett megküldéssel 1 frt 10 kf, (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Postaúton való megküldések 6 forinton alul csakis ss összesnek postautalvány me\'letti beküldésével eszkö-öltetnek, nagyobb összegeknél utánvétel mellett is. Számtalan] levél érkezett, melyek írói bálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb ós legsntyosabb betegségekben egészségUk helyreállítását köszönik. A ki csak egyszer kísérletet tett velük, tovább ajánlja, i s-ámtslan kSzz&nS íratok
Waidhofev az Ybbs mell. 1830 nov. 24.
Nyilvános köszönet!
Tekintetes arl 1062-t81 éta szenvedtem aranyeres bántál ómban é- bagyre-kedétben: orvosoltattam is magamat, de minden siker nélkül, bajom mind rotz-fzsbbá vált. ngy, hogy idö maltira! hs-Vei hasfájást is éreztem, (a belek össze-ziagorodá-a következtébet); teljes étvágytalansás; állott be, s mihelyeat csak a legcsekélyebb étket vatty egy korty vizet nyeltem ia le, alig birtam a pnffadáv, nehéz ziháli> és fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az Un, csaknem csodálatot hatása vei-tisztit-) labdacsai hasz nálatához folyamodtam, melyek nem tévesztették «1 hatásokat, a engemet csak\' nem gyópyitbatlan bajomiéi tfikéletesen megszabadítottak. — Minek következtében én a tekintetes uroak vértiazUté labdacsai e má- egyíb erŐBitő gyógyszeréé nem győzöm bálám s elism•résemet sí gendóképen kifejezni. —
Kiváló mély tisztelettel
Oelllnger János.
Tekintetes nxt Oly szerencsés voltam véletlen az Ön vértisstító labdacsaihoi jnttatni, melyek nálam csodákat müveitek] — Erek Óta szenvedtsm fejfájás es ssélhüdézhcn, egy barátnőm as öa kitttnS labdacsaiból átengsiett nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdacs engem oly teljes tökéletesen helyreállított, hogy az valódi csoda. -- Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot.
Priska, 1882. márcs. 13.
Pár András.
Bielitz, 1874. jnnlns 3. Mélyen tisztelt Pserhofíer nrl Én és sokan mások, kik- as ön Dvérti»ztitó-pilu-láinak* egészségünket köszönjük, Írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön pünlái sok betegségben mely ellen semmi
közttl is mellékelve közlünk néhányat más szót nem használt, a legcsodásabb gyógyerőt taoositották. A nok vérfolyásá-oál, rendetlen havi tisstnlátnál hogyreke-désnél, gilisztánál, gyomorgyengegség- és gyomorgö ennél, s.édUlésnel és sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kerek még 13 tekerezet. Mély tisztelettel
Kender Károly.
Tekintetes nr I Elfire bocsátva azt, miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere hanoi ló jó-ággal bír, az ön híres fagyaalzsajaávai, mely családomban több idült fagydagnsk gyorsan vAgetvetett, daczára valamennyi ogynevezett egyetemes szer iránti biz lmatlanságomnak elhatároz-tam magamstaa ön verttsztitó labdacsaihoz folyamodni, nogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idS óta tartott aranyeres bántál mamát. Egy általában nem restelem önnek bevallani, miszerint régi bajom négy heti használat után teljes tökéletesen megszűnt, s én ezen labdacsokat iamerSsetm körében a legbnz-góbban ajánlom. As ellen níncs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön ezen soraimat. — jóllehet névaláírás nélkül — cyüvánojság elé óhajtja bocsájtam. Mély tisztelettel Bécs, 1881. fsbnsár 20. C. V. T.
Csency, 1874. májas 17. Tekintetes nrl Minthogy &z ön „vér-tísztité-pilnlái* feleségemnek, a ki évek óta Idült gyomorbajban ¦ csdzban szenvedet-, nemcsak viazaadták az életét, hanem nj ifjai er8t it öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvétel melletti megküldésire kérem fe!.
Méry tisztelettel Splsslek Balázs.
Amerikai köszvény-ke-jCsiikamáf-olaj, ff^V
nx„a gyorsan és biztosan haté, nuca, kéuégteienol legjobb szer
minden köszvényes és csúcsos baj, nevezetesen bátgerínezbaj, tagszaggatás, görcs, - id-g-s fogfájás, fejfájás, fülazaggatás stb- stb. ellen 1 frt 80 kr.
eredeti, Igen megtisztítva a le \'kitűnőbb minőségű. Egy üveg 1 " \'
Anatherin száj-víz.
valódi Ptpp i a-tól,általánosan elismert lagjob - fogf-ntzrtó szer 1 Üvegese 1 frt 40 kr.
Szem-essentia, tJÜt""1"
láterS erósitésére és eredeti Üvegcséibea \'L\' 1 frt 60 ka.
feuta\'tisára; " frt 50 és
Chinai toííette-s z a p-
Pj, n a legtökéletesebb a ssap-** U9 paogyártás t«rrén. Használata ntán a b&r bársony sima lesz és igen kellemes szagot tart meg. igen -okáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr.
Por lábbizzadás ellen.
Ezen szer eltávolítja a lábbizadást s azáltal keletkexS kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyulva. Egydobos ára 60 kr. ^
George Pate pekto-
ralo-ia éT át4 slnyálkáso-AttlC ja, di3 köhögés,rskedtsíg, borút, mell* éstüdSbsjok, gégebántai-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szernek általánosan elismerve. 1 doboz ára 60 kr.
T7í q Iror-Tarvi* áluláaos ismert je-X idlfcer-pur, ÍM nás-szer innit, rckedtség. görcsös köhögés stb. ellen. 1 doboz 35 kr.
Fagy-balzsam,
toaabb szernek van elismerve mindennemű fagybajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr.
Élet-essenczia (prágai esepek? svéd csep-
TifiV ^ megromlott gyomor rosa emésztés, mindennemű altesti bajok elles, kitÖnS házisser. Egy üvegcse 20 kr.
T a n no chin in-hajke-
tiAas P-eHiofer i-tál e"v«fc. óu
llU^Ö, orvosok és laikusok által valamennyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy szelenese 2 frt.
Egyetemes tapasz, ^\'l?.
tál vágott és start sebek, mérges ke-levények, és a lább régi időszakon-Unt felnyíló kelései, makacs mirigy-kelések, fája pokolvar, sebes és gynla-dásos mell, megfagyott tagok, kösz* Vény éa hasonló bajok eÖen jónak rjízonyult. Egy tégely 50 krajezár.
¦Val:
Egyetemes tisztitó-só
Bnlirlob A. W-tol KitünS háziuer megzavart emésztés minden következményei, úgymint fejíáiás, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, du-gnlás stb. ellen. 1 csomag ára 1 frt.
ie ííu zr.
mennyi francEía küíönlegessig "vagy riktároa tartarik, vagy kívánatra pon legfatáayossbbaa beszereztetik. -^Étf * 3088 9—*
_ Pastai EtSldsiaeByek 5 fri aldi ^egrBaöeléseícaé! osaicU az összeg eifiieps feg-küldése zsilett, a&gyebb ösEzesekuéi ütáuvéttei lz sszkőzőltétnek. *^sl
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
JANIXÁ»H3*b 188S.
HIRPETESEK.
4569 n. Ik. 1
Arv. hirdm. kivonat.
A Csáktornyái kir. járáabiróség, mint telekkönyvi hatóság résziről közhírré tétetik, miként céh aj Kristofies Forcacz ét neje Kerc&ár Mária jalsoveczi ¦ volt lakosoknak hagyatékit képezá, a) nagy -kanizsai kir. törvényszék terQleté-bez tartozó Csáktornyái kir. járásbíróság területén lévő Ilik begykerületi közaég-ben fekvő a II ik hegykerületi 81. szama tjzvben A. f l tor 132. hrss. alatt falvait s 950 frtra becsült ingatlanok s tartozékai folyó évi márcsius hó 3 ik napján délelőtt 10 órakor Ií-ik hegykerületi község háznál megtartandó nyilvános ár verésen a megállapitott kikiáltási áron alnl ie eladatni fognak.
Az árverezni szándékozók tartoznak, az ingatlaiok kikiáltási árának 10%-át vagyis 95 frt készpénzben vagy az 1881. évi LX- t. cz. 42. §-ábao előirt óvadékképes papírban a kiküldölt kezéhez letenni, a többi feltótelek e bíróságnál megtekinthetők.
Kelt Csáktornyán a kir. járásbiró aág, mint telekkönyvi hatóságnál 1884 január hó l-iő napján.
1163 l-l.
nel közhírré teszi, hogy a* Csáktornyái kir. e. f. járásbíróság 1849. számú p. 83. végzéae által Habos Valent ellen Koriander Jakab 162 frt követelés végett alrendéit kielégítési végreha^ásjfoly tán bíróilag lefoglalt, a 588 frt 60 krra becsült 3 drb ló, 2 drb borjn, 2 drb asa kér éz szobabútorból álló ingóságok nyilvános árverés utján el adandók, mínek a helyszínén, vagyis a\'. Kraleveczen leendő eszközlésére határidőül 1884-ik évi
jaanár hó 14-dik tápjának délelőtti 10 órája kit űzetett, melyhez a venni saán-dékozók eze nel oly megjegyzéssel meg- j hivatnak, hogy az órdeklett ingóságok | emez árverésen, a polg. tk. rdtt 406. § a ! szerint szükség esetén becsáron alnl is . eladi\'ni fognak, r
Kelt C>áktoroyáo 1883. Óvi d**ot. ; hó 27 ík napjio.
/ MOLNÁR JÓZSEF. i kia. bírósági végrehajló. j
Csak vasárnapig látható.
Nagy-Kanizsán a fápiaczon megteltintheti
FALK
nagy állat-Naponta nyitva van
sereglete. d. e. 10 esti 8 éráig.
Magas százalék mellett ügynökök kerestetnek Magyarország minden vidékén.
Ajánlatok kéretnek.
Friedmann & Wöraching, Szered a/d. Waag
»©•35: joeeöooeösx*
Eladás és bérlet
részesek, helyüresedések s. t. b,
378. nim r. 83.
>1U 1—1
Árverési hirdetmény.
Alalirl kiküldött végreh.jtó • polg. tk. rdtt 403. §-a írtőlmébcn eien-
. legbixtofl.bban csaki. hircUtóa utján a cxélokaak megfelelő lapokb.a leásnak u ÍHet<5 piljÍKÓ tudomásár, botra; . befolyó .jáclatok hirdetőknek eredetileg less beküldre További felvilágosítással szolgál
MOSSE RUDOLF 1086 S-6.
hirdetések felvételi irodája Bécsben, I. Seilerslatte 2.
Kezdete az 1 sőaek d. e. 11 Órakor\', 2-diknak d. u. 3 órakor 3-diknak d. u. 5 órakor 4-diknek este 7 órakor.
SS Az állatsereglet 70 nél tBbb példányból áll.
úgymint; indiai idomított elefánt, zebn. királytigris, különböző fajú oroszlánok, párdncaok. foltos és oa-kos hiénák, amerikai, orosz és indiai, agy szintén jegesmedvék, óriási kilo guruk, egypupn tevék, lámák, farkasok! petjmegek, tüskés disznók, moaó-medvók, angnittí, hangyászok é« ormányos medvék, különböző faja kígyók, ezek közt egy 20 lábnyi boa constrictor, afrikai s »me-\' rikai atrnoaok, szakállas keselyük, sasok, araras, kakaduk, pspagályok, krokodilok, örvös Illatok, nemkülönben majomból; itt kíemelendők egy harmadik kinőtt köpenyes pávián, úgynevezett erdei ember stb. — Igen érdekes sgj pár* ducz és farkascsalád »z állataeregletben ellett kölykei vei.
Különösen kiemelendő az indiai elefánt PEPI, meg eddig efó nem adott mutatványaival
Helyárak: I. hely 40 kr., H bsly 20 kr. — Katonák órmeatartól lefelé és 10 _éven alali gyermekek a fettá^ áraknak falót fisotjfc..__
Hétköznapokon mutatványok tartatnak d. u. 3 és esti 7 órakor, midőn az állatok idomítása és etetése történik, Tisztelettel alulírott a *. cz. közönséget figyelmezteti, hogy valamennyi fent elősorolt állat a serogletnek legszebb példányaiból állanak, mind ólok és 41. tisztán tartott állapotban láthatók.
Szíves látogatásért esd
FALK
Wa jdi ts József kia dó-könyvkeresk ed esé be 11 N.-Kanizsán
megjelent.és minden hazai könyvkereskedésben is kapható:
Halljok a szép szŐtl Magját felköszönte (toazzt) könyv, szerkesztették { Wajdits József és Bátorfi Lajos. Harmadikjavított és Ütemesen bóvi\'
tett kiad. A dÍBteE keménykötésű könyrnck ára 1 frt 80 kr. Kürt emeljük a pohárt? Magyar íelkÖszSntÖ könyv. Szerkesztette Hajgatój
Sándor. Ara kemény kötésben, csinos czlmtáblával 1 frt Csokor is billikotn. Magyar köszöntő és felkössönto I Őltemények, iria Yi
rosy Mihály. Ő felsége által 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Mi
aodik tetemesen bívitett kiadás. Ara 1 frt 40 kr. Bajta fink vigadjunk! EBakídcetsézO daJkönyr, Ötödik bővített kiadás. 1 fi\'
80 kr, disckaiéíben 2 frt 80 kr. Bajt* fiuk vigadjunk ! Magyar dalkoayr olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mulAasnok I Mnlattato kézikönyv, magyar hölgyek szamára-
gyűjtötte Wajdits József. Második kiadás; ára az 500 lapra terji-díj
ssinuyoiTjxtn borítékkal ellátott könyv :ek 1 frt 80 kr, Arany metszetű]
diszkiadámak 8 frt 80 kr. Bajta párok tinezoljnnk I Lakatos Sándor tánczkínyve díszes eximboriték-
k»J. Keménykötésű mg ara I frt 60 kr. Egy tarisznya ostobaság. Hamoriaztikos eszmék, Ötletek, élezek egyvelege,]
•ydjtotte Neveti Vilmos, több föl fedezet leú tudomány professzora
ára díszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelhangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta: Hoffmann Mór, dizze,
nyomata keménykötésben irt, 1 frt. Vedd flivsmet szivedért I Szerelmi levelezi könyv, szerelmes pirók szi-
mira, Szivé\'yen\'téi. Csinos: borítékba kötve, ára 1 frt 20 kr. Lenormand a híres czigányoí igazmondó kártyája, 32 aainezett kirtyávalj
magyar alüriasal és iiSveggeljJkra^SjO kr.
Álmoskönyv, nagy legújabb egyptomi, 200 Inpra terjedő, 600 képpel, 60 kr.
Ugyanez kö a ép kiadásba a 25 kr.
Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kriegler Mór. .önmentő**, vénymintákkal mindkét nembeli betegek sai*
mára, ára 90 kr.
Dr. Kriegler Mör. ,Aa\'elveszett idegerSnek visszapótlása" vénymintákkal orvosok é< betegek számira, ára 90 kr
Mindkét füzet egy kötetben diszes kiíüitásben 1 frt 60 kr.
Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors éz biztos scgttS minden adás é< verésnél. ára kötve e disiesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr.
Ungara Ím Spiegel, deutseber Dichtong. Magyarország a német költess-1 tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt 80 kr, elegáns disrkOtisbeo aranyosra ü frt 80 kr.
Dr. Jos. Statnbach, Heim-tsk!a.nge.Oicbtungen hervoiragendaten nng&riachen Poeten mit einer Anbang von National-Volksliedern. Preis broacnirt 1 fl , elegant gebnnden 1 fl 80 kr.
A gyakorlott vadász. A fáexáa- é» fogolyteayéaztéz, ngy minden vad ismertetése, irta Hagy-ölvedi ölvsdy Károly Ezen igen diszes s 820 i«pr& terjedő mftnek szinyomata borítékban és kaménykötésben ára 1.80.
Az 1S79. évi XXXI. törvínyezikk. Az aj ardötOrvéoy. ára fttzre 40 kr.
\\z oj vadászati törvény. Szentesítést nyert 1872-ik éri fsbrnir bő 18-ia Ara fazve 10 kr.
A kntyik betegségoiről és zzok czélszerQ gyógyitisáról. Irta egy gyakorlott
vadász. Ára ftlzve 40 kV. Yadászaaptár. A vadak piraiai ideje és tartózkodási helye az év minden
havában. Ára fttave 13 kr.
Farsangi fink, babakenyér (EagslbnpO és kéuzef slllt készítési titka. Irta-Fonqnet Jaqnes, III. Napóleon udvari fSaz&kaeta. ára SO kr.
IHsxes r. kath íitiakő-nyvek.
Mennyei Manniskert, 8-ritB, fázva 1 frt. PéibSrbeB, tokban l írt 20 kr Kgéia bSrben, tokban finom araztymettzéasel \' irt 80 kr. Lgéaa b Gr araoj-meusés, csat és keresettel 2 frt 80 kr. ZargebJrben, csat <a díszítéssel 4 frt. Finomabban kiszitve 6 irt. Selyem- vagy bársony-kötés aranymetizésiel díszítve 8—10 frt.
Mennye. Mannáikért,J finom papírra nyomva, \\2-rétE, hat kttnof aezél Üdvösség Ösvény, > metszetű képpel. Szlnyumatn ezimlappal. Negyedik Biztos lelki vasár } kiadás. Ara HLzvs 1 fit. FélbŐrbeo, tokban 1 frt 80 kmjrzár. Sgész bír, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr. Aczélkereszt és csattal 2 frt 80 kr. Z-rgebór dizziteasel S frt 40 kr Finomabb kiül itassál frt. Selyem vagy bársonykötés disait-
ménynyel 6—8 frt. Msnnyeí matiitásktrt, Sí-rétü, temérdek képpel díszítve, papirkStés tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 60 kr.\' Aesélkereizt, csattal t frt ZergebSr, díszesen 1 frt 60 kr. Selyem-bárzooy disaitménynyel 25. Egyházi énekköny, kötve 60 kr. Hrmokkomiromi em\'iny, kötve 40 kr . .
Kis Rózsásksrt, kötvs 30 kr, aranymetnéssel 50 kr, kerszzttel 80 kr.
Továbbá mindezen imakőoyvsk francaia bír, bársony, csont, eUfánt csont SS krUtálkÖtesbec 2 frttdl 16 frtig.
ü* HAjLLATLAN olcsóság ! -sm
Kfiretkezö 10 czikk egy diszes dobozban elhelyerze ngymint: 1. 50 iv lerélpapir. 2. 50 hozzá illő lerélboríte\'k. 3. egy teljes doboz kitünó aczéltoll. 4. három tolltartő. 5 három igen ]6 irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap sziTópapir. 8. egy nagy darab pecsétriaszk. 9. egy tírlő-gummi, 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomátta. Ara Összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyTkereskedésében csak 85 kr. PostautalványnyaH 1.16 kr. beküldésére) bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik
Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy
általam megszerezhető.
Füzértánczjelvények (_ Cotíllion-Orden) 50°|o árleenge-I dés mellett kaphatót.
Meghívók, falragaszok s minden egyéb nyomdai munkák szép kiállításban a legrövidebb
idő alatt állíttatnak ki.
gJP"" Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
Wajdits József kSnyvnyomdájibói Nsgy-Kaniffiáa.
MGY-KAEI1Z8A, 1884. január
Elätzlth.1 *r:
.... ! frt
szöjii
Hoazoii harmad éyiolyam.
f^éu érre » • • *
tél étre .....
-e^eó* *Tre......2 ,
Lffy swím 10 jfcr.
HIRDETÉSEK 1 haiábos petitsorban 7, m&sodtxn) 6 i minden toribbi sorért -* ar.
SYILTJTÉBBEN jorookéot 10 krért vétetnek Hti Kincstári illeték minden egye* bini.* tétért 30 kr. Sietendő.
ZiUl KÖZLÖNY.
k iip « ellem: rétiét illető kfjxl emé-srek i sEerieistonör. tnyftgi rétiét illető közleménjek pedif i kiadóhoz bementre iatéicndők :
NAGY-KANIZSA WlttsJ*ie*X.
BrrmenUÜea levelek csak innen mnnkttinaktól fogadtatnak «L
Kéxiralok liiitt nem kaldetaet
, Nagy-kanizsai fiok. tűzoltó-egylet*, a .zaJamegyei általános tanítótestület\', a „ nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület*, t .nagy-kanizsai tiszti öaBegélyió szövetkezet*, & 5 soproni kereskedelmi s iparbamara nagy-kanizsai kölválasztmánya*, s több megyei 6a vároaí egyesület hivatalos értesítője.
He te n ki ii kétszer, vasárnap- s csütörtököt, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Felhívás az előfizetésre !
Lapunk XXIII. évfolyamának küszöbén van.
Szép életkora tanúsítja, hogy elég erős létalapja Tan ,a szelek mérgét nemesen kiállni."
Mert tagadhatatlan, hogy nagy küzdelemmel és bizonyos körűimé nyek között: áldozattal jár egy vidéki lapot az uralkodó politikai és társadalmi viszonyok között fenntartani.
A vidéíi lapok léte majdnem a közönség rokonszenvétél, pártolásától függ. Ahhoz pedig, hogy a közönség rokonszenve általános legyen, okvetlenül minden terén való pártatlanság kell.
Ez a mi feltételünk is!
Lapunk nem politikai, s igy a politikai téren már ennélfogva is a paszta registrálásra vagyunk utalva ; olvasóinkra bizván az affBlötti poli-.. tizálást. A magyarnak úgyis vérébén van az! J
Mi csnpán társadalmi kérdésekkel, c u 1 t u-r a i mozzanatokkal bajlódunk; ezeket igyeke-kezünk saját szempontunkból — minden be-folyástól menten — ítélgetni, s véleményünket tisztes hangon, teljes tárgyilagossággal elmondani.
Ennélfogva semminemű oly közleménynek, mely fölismerhető czél-z&tossággal — a tárgyilagosság határát átlépve — valamely személy, esetleg testület ellen vagy mellett szól, — helyet nem adunk.
A társadalmi hajszák árja minket magával soha nem sodor. A féktelen indulatok mederbe szorítása nem a toll, hanem a sznrony mestersége. Ily dolgok megoldásához egyetlen tollvonással sem járulunk. Mindenkor sima képpel nézzük az iszapos hullámokat, melyek békés együtlétünk várának védfalát nyal-
dossak. Nyaljon belé, kinek tetszik ; mi nem teszszttk, mert az iszapnak az a természete, hogy a tiszta kézre is rátapad, ha közéje jut. Jobb világot, de szelíd béke utján!
Ez a mi törekvésünk és ez leend mindenkor vezérelvünk I
Lapunk minden rendelkezésére álló módot fel fog használni arra, hogy a társadalmi életet már szinte tűrhetetlenné tevő bizalmatlanság megszűnjék; hogy a társadalmi osztályok egymáshoz közelebbi viszonyba jussanak; s az érdekharezok tisztes mederben tartva, ne süssék társadalmunkra minden lépten, nyomon újból a kainbélyeget; hogy a különböző fegyverekkel küzdők egy közös szent czélban: a haza és emberiség jelétének emelésében egyesüljenek!
A társadalom egészségesebb alapokra helyezése I
Ez a mi czélnnk.
Nem egyedül a mienk; minden józan gondolkozású és jóindulatú emberé is.
Ehhez a czélboz akarónk mi is megint egy év folytán — ha többel nem is — egy lépéssel közelebb jutni.
Egyszerre újjáteremteni nagy elmék dolga; a mi munkánk: lenem térni a kijelölt útról, mig czélboz nem értünk.
E pályához kérjük a t. olva-közönség és munkatársamé támogatását!
hetenkint s csütör-
Lapunk ezentnl is kétszer, t. L vasárnapon tökön fog megjelenni.
Előfizetési ára
egy évre........8 frt
fél éTre........4 frt
negyed évre.......2 frt
Az előfizetési pénzeket a lap kiadóhivatalának czimzetten kérjük küldeni I
Hazafiúi tisztelettel :
Szalay Sánd or
l.pvecér ét kiadó.
A csörgS-sipká* színészet.
Csörgő sipkát !hord manapság a világ; ha Shakespeare élne, megírná az emberiség tragédiáját, mist Madách megírta az egy emberét.
A színpad mindenkor és minden időben a kort: tükrözi viasza leginkább s a való művészet, mely a lázas, beteges társadalom állapotának mocsáros sarát lerázva lép a színpadra, csak állami vagy meczenási mankók segítségével hirdette az örök szépet, az igazságot, magasztosát: volt tehát minden időben helye és módja az isteni költészet és művészetnek nyilatkozni.
Ma már ez sem igy van lMe-czenások nincsenek, az állam támogatásai pedig nem magas czélra szolgáltatnak, hanem csakhogy mindig tömve legyen a húsos fazék.
Azt mondják: a szinpad mulat-tascon és csak mulattasson, ez kell a gőz- és villanyerővel dolgozó modern embernek, a modern Baált szolgáló tömegeknek, kik napéjöket a speculáczió, a számítás, tervelés száraz munkájában töltve, rideggé, lapossá kovácsolják agyvelejöket és az embert jellemző szebb, magasztosabb részt kivetkőzve eldobják magukból; a nemesebb fogékonyság minden szálai pókhálóvá Tálnak bennők, a mit aztán az érzékiség caiklandoztató ollója oly könnyedén vagdal vissza.
Hogy is kellene hát a modern embernek ma a színpadon az a költészet, melyet gondolkozással, észbeli tulajdonekkal, tisztnltabb és finomabb múérzékkeL figyelemmel szükséges kisérni, mely nem az érzéket, hanem a szellemet emeli fel a sárból az égiekhez, melyhez nem pókhálószerfl és petyhüdötti idegszálak kellenek s melyeket a csörgő-sipkások csiklan-doztató ollója nem metszhet olf\\ könnyen szerteszét?! Pedig igaza1 kodását
nincs a modern embernek, mert a magasabb költő művészet inkább erőt gyarapító, mintsem fárasztó; szellem-tisztító az, mely afentartásra biztosan elősegít; tehát kevésbé pazarló, mint a csörgő-sipkés színészet az ő örökös dinomdánomjáTtl,\' mert ma már csak ezt keresik a színpadokon, még pedig a változatosság szellemi takarók elve nélkül. Hogy nem tudják, hogy nem akarják szép móddal a kettőt kiegyeztetni? 1 Az állami mankóken járó színpadoknak volna ez
A társasig lelkiismerete, a napi sajtó prédikálja ezt olykor-olykor és tisztnltabb érzelmek, a magasabban föl-föl dobbanó szivek a közönség egy kis jobb része, ez a tehetetlen erkölcsi fogaimn közvélemény, csatlakozik is a derék sajtóhoz, ám nem ! szívóssággal, — tán erővel sem végzi nemes munkáját.
Ha ma az állami mankósok is Csupán a csörgő-sapkát szolgálják, ugyan mit tegyenek azon nyomorékok, kik mankó nélkül ki vannak dobva a színészet kopár mezejére, a göröngyös rögökre, a letarolt s babért, virágot nem, csak kórot termo végtelen határokra, melyeken ide-oda mászva, a hazában nem találnak hazára ?!
Nem csoda, ha a színpad- elborult ez\' állapotokban s a tiszta lángok végkép kialudtak és a sötét oltárokról a bachanájiák kéntüze lobog sisteregve föl; nem csoda, ha babér helyett kóróval disziti föl magát ét bazsarózsát tűzdel rá körös-körül, hogy örökké vigyorogjon s kaczaghasson.
Ax a kevés, a ki még ott té-vedez a ponyvás sátorokban, a gyékényes színfalak közt és zsupfődél alatt, mécsvilágától pislogó színpadokon: erkölcsi erő nélkül borba fujtja búbánatát, megöli tehetsegét, eldobja magától a törekvést és kétségbeesve dűl az elzülléb örvényébe. A többi, a nagyobb rész beáll csatlósnak, húzza és tolja a csörgő-sipka szekerét s hogy minél közelebb jusson a Yocus szekere küllőihez, erdemeket igyekszik szerezni, leköpi, felrúgja az útszélen az árokban botorkáló szép múzsát, ki koldusbottal kezében vánszorog tovább és tovább, hogy valahol meg-
E csatlósok, e kórós-bazsarózsás bohóezok, mikor nagy ritkán mégis egy-egy lángot gyújtanak a komoly múzsa dicsőségére s nekik csekély rész jut belőle, fintorral rontják össze a száp hatást, röstelkedve húzódoznak egy két szóból álló szere-pökben, a hol külön szavok nincsen derogál nekik a színen megjelenni, habár a költő hozzájok Deszéló részeket adott is a mások szájába, habár ezt ki sem lehet hagyni a műből, pedig a mi kevés mondani valójuk volna, abba is belé sülnek,
Régi nóta, hogy építeni nem tud a magyar, száz és ezer példa bizonyítja már ezt s legtöbbször maga rombolja össze azt a keveset is. amit nagy ügygyei-bajjal teremtett Ha mikor aztán a külföld népei fölemelnek egy-egy magyart, bezzeg köve-jailnt például egyik ilyen nagy ké-teli a dicsőségosztalékot, a maga püsködó szinészszel történt egyik részét is belőle és bymnusaival tul-.városban, ki a kártyaasztal mellett akarná kiáltani a művelt világ har- nőtt fel as ugorkafára a Coriolanus-sonáit, de hogy fölsegítse, megvédje, ban, mint Titns Lartius nem ment magának fölnevelje és megtartsa,! a szinre oly jelenetben, melyben a trra már se kedve, se kitartó gondja iSenatus Consult választ és igy mint nincsen s inkább idegenekre költi1 patrícius, mint Senator tehát Titus pénzét, pazarolja segítségét, gondol-! Lartius is, mert külön szóra nem
\'irt neki Shakespeare, de hozzáinié-
TARCZA.
0. Horatius Fíaccusról és viszonyára*) a nőkhöz.
IrU: Berkes 91. tanár. (Olvastatott x kereskedelmi ifjak körében, 1883. dectember 29-in.)
Hölgyeim és araim!
s Közönséges dolog ac dactoroknál eloeiéí Írat* — mondja Csokonai Doroty-tyájánek előszavában — ,de még közön ségesebb az olvasóknál así soha el nem
olvasni."
„Mindkeltőnek keli szinlogy okának lenni, mint annak, hogy a poéták ajánló levelet írnak, a Maeoenasok pi dig nem is válaszolnak reá. Lássak mindkettőnek az okát.
,A kőnyviró eJŐDeszódet cainál többnyire ezeu két okból: 1) vagy sokat skar magáról elhitetni as olvasóval, hogy ő ezt a munkáját ennyi és ennyi esztendő* •latt, éjjeli ós nappali munkával, szorgos hivatala mellett is ennyi és ennyi faiteles íróból, szakadatlan elmélkedéssel atb. dolgozta ki; ej Németországban cbarls-tsoaágból, másutt csak kevélységből eaik meg; 2) vagy alázza munkáját, csekélységét emlegeti, bocsánatot kunyorál smé gii, halárat kofe módjára faaz&lkodik a rongywslolkQ ZoilusokkaJ; ez még na-*yobb kevélység az elsőnél, de talán gyakorlottabb is......•
.AeiUseó elfordítja az előbeasó-jet, mert.\' 1) vagy megunta az emiitetí hibákkal rakva levő praefatiokat; 2)
vagy szükségtelennek tartja at udvaron való bemenetelt, mikor az ember a kert aiait ia elkerülhet és att ablakon is beszólhat.«
Én — bár velem szemben kényszerhelyzetben van a tisztelt hallgatóság nem kívánok a Csokonai által ostorocoít\' hibába esni, hanem belülkerülve mind* járt tárgyamhoz fogok. Minden watre kijelentem, hogy ezen kis fölolvasásomat Bem Óhajtom tudományos bírálat tárgyává tenni, mert csak rövid elmefuttatás kivan lenni Horatius fölött, amint ő — költeményeit olvasva — a nőkhöz való viszonyában lelkületét ssemeink elé tárja.
Ha ti kerül jellemének ezen oldalát vázlatosan megismertetnem; ha t. hallgatóimnak sikerül a mai fő tol vasié atán a Sokat magasztalt költő lelkébe egy mé-lyebb pillantást vethetni, meg lessek jutalmasva. Ez a czél, ez a kilátás, melyet önöknek nyújtható*:. Az ut, mely- oda vezet, fár&uBtó ia lehet: türelmüket igényli; de ha a látvány Kárpótolni fogja as utast, :in majd megbocsát — a talán erején fölül vállalkozó kalácsnak.
í
ÉlŐ embereket szavaikból ¦ tetteik Után lehet magitélni, a ktV~etkessietség mérvéből következtethetünk a jellem isii ár ds ágára. Á Jssavak asonban elröppennek s a tettek, — bár maradandóbb jellegűek — csak a valószínűség számi táaát engedik az egyén jövő tetteire. De aki életét, tetteit, érzületet, a maga egy-BzerüíógébeD vagy nagyságában, — lelkületének egy-egy kicsapó hullámát, nyugodt életének tükörsima vizét vagy asenvedély korbácaaíu leikének háborgó
tengerét örökre hátra hagyta; kinek érzülete, lelkülete, mintegy megjegecsedve maradott fönn as utókor szimára müveiben, annak jetlemét vizsgálni köny-nyebb, mert a vett behatásokat ujabb impressiók nem gyengítik, nem hasúd tolják meg.
Igy költőnk jellemét is müveibői Ítélhetjük meg. Beleélre magunkat azon korba, a történet górcaövealattama finom szálakra látjuk a jellemet fölosslani, melyeknek összesége megadja, as ember egyéniségét. Mi most a költő érzület világába akarunk beható\'; hogy ast meg ismerhessük, kell, hogy beleéjj$& magnókat az ő érzelmeibe, ámi nem kSnnyü dolog: mert oly tarka vegyületét a nőkhöz való viszonyoknak átérezni, mint nst költőnknél látjuk, bajos: ő egy kicsit csábító, egy kicsit (hízelgő, nagyon féltékeny és szenvedélyeinek hullámzásában kíméletlen
De ne anticipáljunk. ImerkedjÜok előbb Horatius életviszonyaival ia meg, O. Horatius Flaccos született Itália Veontia városában, 65 kr. e. Atyja aaa badon bocsátott rabssolgs volt. ki mint adóbehajtó táplálta családját, hogy fiát iskolába járathassa, mert csahhamar fölismerte benne a tehetséget — Rómába köllösőtt. A görög nyelvvei, mely akkor divatosabb volt, mint nálunk a franozia nyelv, — már az atyai hasban ismerkedett meg; végleges kiképeztetéss valamint különösen a bölcsészet tanulmányozása végett Athénbe költözött 17—20 éve kőzött. Azonban már 44-ben kr. e.
a szabadságért lángoló érzülettel csatla kózott hosaá a vele Horatius is. De a Fhilippi molletti csatában a köztársasági párt vereséget szenvedett, a sereg megfutamodott — 42-ben kr. o. — Horatius még azon évben Kómába költözött, hol, hogy életét tengethesse — írnoki állást fogadott el.
Teljesen elvonulva hivatalának élt. Da föltehetjük, .hogy élénk megfigyelő tehetsége folytonos figyelemmel kisérte as akkori társadalmat minden kinövései vei; föltehetjük, hogy ezen kinövések keserűen hangolták, ugy, hogy Ösztönszerűen fordult azok felé, kik a társadalmat é« annak visszásságait korbácsolták — a satirairókhoz. Lzen állapotokat mi is figyelmünkre fogjuk méltatni, kivált azon szempontból, hogy megítélhessük azt a hatást, melyet - Horatiusra ezen viszonyok tettek.
Róma esen időtájban érte el hatalmának tetőpontját As egységes és hatalmas Róma gondolata volt kezdettől fogra azon eszme, mely mindéi, egyebet háttérbe szorított; as esimo, melyért minden római küzdött; as eszme mely őt a társadalom minden hátrányával képes volt kibékíteni. As örök város nagyságának eszméje mellett az egyén elosenevé-ssett és csak nevetséges oldalát tárta föl a szemlélő előtt, És mi természetesebb, hogy amióta Róma világhatalommá fejlődött, mindig találkoztak egyének ,kik a dolgok nevetséges oldala iránt ugy is fogékony római népet figyelmeztették azon el len mondásra, melyet a nagyság mellé M. Janios Brutus — Caesar gyilkosa — állított törpeség magába foglalt? Igen szintén megjeleni Caesar megöletése után ssépan mondja Heine: ,WiederFríeche Athenbea, és as ott tanuló római ifjúság gross ist durcfa die Iden der Konst, der
Hebräer durch die Iden eines heiligsten Oottes so sind die Römer gross durch die Iden ihrer einigen Roma; gross über all, wo sie in der Begristrung dieser Iden gefochten, geschrieben undgebaat haben. Je grösser Rom wurde, je mehr erwri-ttert» stob diese Ide, der Einzelne verlor sich darin ; die Grossen, die noch hervorragen, sind nur getragen von dieser Idee and sie macht Kleinheit der Kleinen noch bemerkbarer. Die Römer sind deshalb zugleich die giössten Helden und die groaiten Satirikov gewesen; Helden, wenn sie handelten, während sie an Rom dach-sen; Satirikov wenn sie an Rom dachten während sie die handangen i&Rr Genossen beurteilten. G-emess^n mit solchem angeheuerten Mozutabe der Idee Rom, mus&te selbst die gröeste Persönlichheit swergb&ft erscheinen und somit dar Spottsacht anheimfallen.*1)
Ilyes általános s nemzetinek mondható fölfogáson kivül a különös tekintetek az erkölcsi romlottság és & társadalmi kinövések is nagyban serkentették a rómaiakat a gonydaUráara. Tekintsük tekat esen okokat közelebbről.
A római kösélet forrásai esidótájt már rendkívül meg voltak zavarodva. — — — — RÓma hosszú időn át a vidéki népből húzta erejét, a mesei népossiályck-ból állottak elő axok\'a vités katonák, kik meghódították Itáliát, legyőzték Cartha-gót, de es a földmivelŐ- és harexos nép, mely oly derekasan védelmezte a köztársaságot nem birta megoltalmazni magát a nsgy földbirtokosok benyomntásai ellen. Ősasébb-össsébb szorítva ama roppant
l) Werke, il. 108 /. Hamborg 2876,
HUSZONHARMADIK ÉYFOIiYAM
ZALAI K OZLÖ H.Y
JAWÁB 6 in 1884.
zetteket igen s a midőn megmagyarázták neki a dolgot, ez a színész tréfás malicziávai ily szókkal dobá-lódzott; „Ti tus Lartius hirtelen beteggé lón és elmaradott a Consnl választás aktusától*, bár erre a következő jelenésben rögtön) igen jő egészségben már ismét részt vett az előadásban, mert ekkor egy szó szerepe is volt.
Másnap ez a nagyképűsködő Gitus egy ostoba operetteben egy szó nélkül régig karrikirozott egy olyan szerepet, melyben örökké alszik, egy csomó szénaköteggei jár-kel az színen untalan és ez sem derogált neki, -harmadnapon pedig Grrittiben néhány szóból illó szerepét sem birta elmondani, egyik jelenetbe teljesen belesült.
Egy másik, ugyancsak Coriola-nusban, a 2-ik polgárt játszván, csak mokogva tudott valamit mondani s avval a furfanggal bujt ki a közös szavú jelenésekből, hogy mert nincsen a 2-ik polgár külön megemlítve a jelenésben, hanem általánosan ,pol gárok* említtetnek, hát képzelje a közönség azt, hogy a 2-ik polgár kibékült Ooríolanussal és nem száműzi őt, következésképen ezeken a jelenéseken nincs a színen, otthon maradott s igy ó bizony nem is fog megjelenni, ha Shakespeare nem irt neki extra beszédet. — Tragédiában is extravnrstot kivan, mert az örökös bohóczkodásban hanzvursthoz szokott a kórusokban!
MOLNÁR GYÖRGY
Dologra!
Ssere-BzámE. nincs annak a sokfele közművelődési* teendőnek, mely bevóg-lésre vár, még pedig jó részt nem as államhatalom, hanem a társadalom részéről.
Hazánkban a társadalom minden időben és minden téren gyakran súlyos áldozatok árán is, azon volt, hogy a kor\' szellemből fejlődött közcsélokat előmos ditsa és létesítse, de azért még nagyon sok a tenni való.
As állam kormánya sokat tehet, kötelessége is sokat tenni, de nem tehet mindent, a a hol a kormány cselekvési köre megszűnik, ott a társadalomra tsr-tosík a magyar közművelődés hiányait pótolni; hatni, alkotni és gyarapítani mindazt, a mi a magyart műveltté és igy nagygyá és erőssé teszi. ,
Magyarország közaégjegyzői karának a magyar közművelődés történetének könyvéből nem egy tiszta lap jut, melyet még tele kell írni.
Köznépünk erkölcsének javítása, szellemének pallérozása, e a magyar haza
uradalmak által, me!yeköc a művelés könnyebben megy, a szegény párasat sokáig küzdött a nyomorral és ae asso-rásokksl; azután elvesztvén bátorságát a tusiban; végre ii eladta földjét gazdag szomszédjának, ki ast avégből óhajtotta, hogy birtokát kikerekíthesse. Akkor azután megkisérlette, hogy mint majoros, béres vagy napszám oa nyerjen alkalmazást azon a jószágon, melynek oly hosszú ídőn át ara volt; de ott találkozott a rabszolga versenyeivel, ki igényteleaeDb munkás vala, ki nem slkndott bérért, ki nem szabott 1öl tétel eket, kivel tetszés szerint lehetett bánni. Igy kétszer űzetvén el mezejéről — mint tulajdonos és mint bérlő —munka és segélyforrás hiányában kénytelen volt a városba költözni. De Rómában sem volt rá nézve könnyebb as élet. Mit tehetett itt? Kevés ipar vala a általában az Bem szabad ember kezében OIj országokban, hol a rabszolgaság virágaik. $e munkának nincs becsülete ; ssabsd\' ember a maga kiváltságának s tisztességének tekinti inkább éhén halni meg, semhogy valamit dolgozzék. Külön ben is, s nagyuraknak mindenféle mea\' térségre voltak embereik rabszolgáik között éz mivel annyi kézműves saját szűk< ségletére fölösleges volt, bérbe adta őt olyanoknak, kiknek kellettek, vagy saját nyereségére háza valamely zugában boltot nyitott nekik. Itt tehát a rabszolga versenye ismét megölte asxabad munkát (Folyt következik.) .
iránti tör hetién szeretetének olthatatlan lánggá való asitass, nagyban a átalábai mindmegannyi kososéi, melyet az állam s a kormányhatalom a vallás és a köz-oktatás apostolaival egyetemben is, csak részben érhet el.
Magának a községi közigazgatás nak feladata a kormányt minden cnltn-ráiis törekvésében támogatni, mert a magyar nemsét boldogulása nem lehet politikai pártkérdés. Ez minden magyar embernek létkérdése, melynek súlya nem annyira a jelenben, mint a jövőben fekszik.
Ki lehet többet a népért a népnek, mint a községi jegyző ?
Nem kicsinylem sem a pap, sem a mester nemes foglalkozásának áldásos hatását. Nagyon is tudom becsülni a jó papot, a jÓ tanítót, de nagy súlyt foktatok a jó községi jegyzőre, mert a templom és as iskola nagyot simit ugyan az ember erkölcsén, de azért mindenkor maga a mindennapi életaz, melynek küzdelmes volta edsi as embert a jó és rosz-bau egyaránt, már a mint vére ide oda bájtja.
A népnek vezetőre van Bzüksége. Nem azéit, hogy a szamár kolompja után tűsnek, viznek neki menjen, hanem azért hogy a jóban gyarapodjék.
A községi közigazgatás pedig nagyon alkalmas eszköz a nép javítására s a közművelődés terjesetésóre, ha életet, ssellemet lehelnek bele, s ha a községi jegyző annak tekintetik, a minek lennie kell, t. i. nem csupán a törvény rideg betűinek még ridegebb végrehajtójául, de a nép anyagi és szellemi gyarapodásának istápjául. .
Minden közkormányaainak meg határozott elvek szerint kelt törtennie* A község kormányzatának is. Tisztában kell lennünk as iránt, mire van a népnek leginkább szüksége, hogy — ha vannak — toaz szokásaiból kivetkőz-tessék.
Tanulmányozni kell a népéletet. A létező bajokat gondosan megkell figyelni. Kutatni kell azok eredetét s gátat vetni nekik. Okosan, tapintatosan. Magyarán: többet ésszel, mint erővet.
A társadalmat reformálni, kevés; hívatottaknak áll módjában, de a nemzet legegésssségesebb — bár fájdalom pallérozatíanabb részének — a oépnek erkölcsi, szellemi és anyagi jólétének fo kozásához mindenki hozzájárulhat. Sokkal, nagyon sokkal maga a jegyző.
Ugy hirtelenében el sem tudom so rolni ast « sok mindenféle üdvös dolgot, a mit a községi jegyző urak községükben kezdeményeshetnek, vagy ha már meg van, tovább fejleszthetnek.
Egy takarékpénztár (de nem a mai ostora intésetek mintájára) egy kisded-óvoda, egy szegényápolda, egy olvasó kör stb. alapítása, a háziipar, a fatinyész tés, a sely mészét, méhészet, meghonosítása, vagy terjesztése, mind olyan sor, mely a nép erkölcsi és anyagi életének javulását eredményezi.
Természetesen a hány ház, annyi szokás. Valeát, quantum valere potest.
Szemelvények.
A balsors egy mérges eb, mely ssu tán szalad, a ki előle fut.
Jókai.
Nincs csúnyább, mint a csifra paraszt, meg a kopott ur.
A jellem egy politikai párt zászlója alá sem eszküszik; oly fenséges hatalom as, mely minden párt árnyalatánál egyenlő tekintélyben e tiszteletben részesül. K. TÓtb Kálmán.
Valamint as éss relati jellem absolut becscsel bír.
B. Eötvös. Egy maroknyi erkölcsi elet felér egy kéve tndománynysl.
Herbert,
Senkisem köteleatetik arra, hogy gmr.dag, nagy vagy csak bölcs is legyen, d& másfelől mindnyájon becsületesek tartozunk lenni;
Kölcsey.
Nagy embereink hegyen lobogó szövétnekek, beragyogják köröskörül az erkölcsi légkört s szelleműk fénye átsugárzik a jövő nemzedékre is.
K. Tóth Kálmán. Az egyetemes történelem ulapjáb&n véve az egyes nagy emberek története.
Carlyle.
A jó anya felér száz tanítóval is.
Herbert.
Soha ne higyj olyan gondolatban, melynek szíved ellene mond.
B. Eötvös.
Csakis erkölcsi bátorság jellemen* heti a férfiasság b nőiesség fensŐbb fokozatát
K. Tóth Kálmán. A hallgatag nyelv többet ér a tettnél.
Öntagadás nélkül nincs nagyság,
Kgressi Gábor. ; Égessen csak as asabad, ki maga felett égessen uralkodik.
B. Eötvös.
Aa igaa ember életén szigorú ön-fék esés és Önuralom vonul keresztül.
A nyelvasurás rosszabb a kardvágásnál.
A kötelesség nem érzemény, hanem j az életet átható elv.
A remény a nyomorult ember mindennapi kenyere.
Ha remény nem volna, hol lenne akkor a jövő ? A pokolban.
Byron;
\' Alkotni, építeni ¦ a meglévőt min den téren ápolni nehéz feladat, de elvégre a hol semmi sínes, ott meg kell kezdőm a dolgot, hadd legyen valami. Buzdítani, oktatni kell a csüggedőke\', munkára tuszkolni a heverőket, s az alkotás nagy munkáját közös érdekűvé tenni.
L feladat megoldására Jeghivatot-tab baknak tartom a jegyzői egyleteket.
Ka foglalkozzanak üléseikben csn pán csak a ross törvények meddő ma gyarásatával, de igyekezzenek kebelükben egy olyan szakosztályt létesíteni, melynek tagjai a nép életmódját, hajlamait, szokásait, gazdálkodási módját, kófőldjének tulajdonságát észlelve, kezére járnának a oépnek.
Azért, hogy egy-egy falu an Isten hát*, mögé jutott, emberek lakják azt, kisnek mindenütt szükségök van arra, hogy a nemzet kösczéljainak megfelelően neveltessenek.
Tétessék kötelességévé míndenjegy-sóegyleti tagnak,- hogy községe társaalmi életének mibenlétéről, évenkint egyszer főbb ronásokban előterjesztést tegyen
Hadd lássák, hadd tudják meg a jegyzői egylet többi tagjai, hogy másutt hogyan áll a sor. Miben mutatkozik as előremenetel, miben a hátramaradás.
Tüsteoek ki, — a mint es — hi jőí tudom — már a komáromi, a mosó nyi s a soproni egylet tette, pályadíjakat, egyes életbevágó intézmények meghono. ei lázára,
A magyarosodás terjesztése olcsó é* jó könyvek kösvetitése áltat, a vagyon és óletbistositáa hasznának megösmerte tése, a törvény és kormányintézkedés cséljainak magyarázata, a közegészség, gyermekápolás hasznáról, a vádházasságok, palinkslebújok káros voltáról való értekezések, as okszerű gazdálkodási rendszer Öamertstése, mind olyan üdvös dolog, mely kicsinyben is nagy haszonnal jár.
Igaz, hogy á jegyzői tisztségekkel ma már annyi irka firka jár, hogy alig lehet meggyőzni, de azért mégis lehetséges a falu okoaabbjait néha-néha egy kis barátságos taoácskozmáoyra megbivni és megtörve közönyösségük jegét, érdeklődést kelteni közöttük a közhasznú dolgok iránt.
Hogy egy-egy községn-k mire van szüksége s bogy az, a mire szüksége van, mi nton módon teremtessék elő, azt én itt aa íróasztal mellett, ki nem tudom, fundálni, de azt érzem, bogy a megyei jegyzőegyleteknek módjukban áll a nép* ^let jelenségeit, tagjaik által megeszlel-tetni: módjukban all továbbá gyűléseiken folytonosan közérdekű s a községek társadalmi szükségleteit felölelő prog-rammot khüzni.
Nem akadémikus felolvasásokról, nem is tudományos vitatkozásokról,hanem olyan eszmecserékről van szó, melyek a napi élet gyakorlatilag észlelt hiányait érintik.
Én ast szeretném, hogy minden jegysői egylet a mellet, hogy első sor-ban a jegyzői kar tiszti érdekeit védi s a községi közigazgatás sioroaan vett hivatalos részét cooformitáara törekszik hozni, igyekeznék a köiigatás tág körében a nép felvilágosítására, a műveltség terjesztésére, a nemzeti közérzület fokO\' sására, a műveltség terjesztésére, a nem ¦eti körórzület fokozására b az anyagi jó lét emelésére is hatni es pedig első sor ban mint erkölcsi testület a maga tjkin télyes ÖBszeségében és másodsorban tag\' *ai által egyénileg, minden egyes köz* ségben.
Igaz ugyan, hogy senki sem próféta a saját basájában s a legritkább ember kinek ideális törekvései as emberi közöny zátonyán törést ne szenvednének. De nem ja arról van a ssój.hogy akár a jegyzői egyle\'tek, akár as egyes községi jegyzők a nemzeti caltnra prófétáivá legyenek.
A megoldandó feladat csak hogy ugy a jegyzői egyletek, mint esek tagjai, hivatásukat felosmerve, gyekor lati módon annyit és ugy tegyenek i a községek társadalmi fejlődése érdekében, a mennyit közharezos létükre tenni tudnak.
Magyarán : ne tespedjenek, hanem lássanak munka után.
Ha minden jegyzői egylet hivatásának politikai és társadalmi fontossá Kit kellően mérlegeli; ha minden egylet átérai annak szükségét, hogy a nemzett közművelődés fejlesztés\'* érdekében, a köznép között első sorban azoknak kell kosremüködniök, kiket erre képzetué-gük és állásnk képesít: akkoi majd megtel á 1 j as eszközöket is, melyekkel a haladás, as anyagi és szellemi jólét és a közmegelégedés ut* ját Ott a falvakban, egyengetni lehet.
Egyikünk sem lesz agyán képes Magyarország népét az ígéret földére vezetni, de ha mindegyikünk megteszi köz eégének felvirágozta\'áea érdekében csak azt, a mit értelmi képességénél meg tud tenni,, előbbre vihetjük a köznép dolgát,
lása egyértelmű a haza felvirrágzásával.
Munkálkodjunk tehát, hadd legyen á ttemset boldogulásában s a haza fejvi rágzásában nekünk is meg a magu k része 1
jés essél boldog újévet kívánónk minden nótárius collegánknak. Boldog-gabbat a múltnál. Adja isten, hogy azon terhes feladatoknak, melyeket hivatásunk és as élet ránk mért, megfelelhessünk, magyar hazánk, nemzetünk ós a magunk javára.
Még egyszer : boldog njévet 1
BAKTA LÁSZLÓ.
Ny Ut levél.
Nagy-Kanizsán. 1884. jan 5, Ügy hisszük nincs talán egy h a . olvasó közönség között, ki tudomással ne bírna a nagy-kanizsai vendéglősök ama zavargásáról, a melyet előidézett esőn hir, hogy az amúgy is nagy regálé adót még magasabbra akarták emelni.
Örömmel adjuk azonban most tudtára a L közönségnek, hogy a zavar teljesen lecsendesült, hála uraságunknak a nagyságos Karcsag testvéreknek s derék, buzgó, basafias érzelmű polgármesterünknek Bsboohay Györgynek, akik minden tehetségőket, erejüket felhasználták arra, hogy ezen dolog reánk nésve \'kedvező lebouyolódást érjen, igen reánk nézve, akik amúgy is már túlvagyunk terhelve a sok adóval, kellemetlenségekkel, s még sok más hasonló, haszontalan dolgokkal.
Mi tehát, hogy hálánknak legalább némí Jelét adhassuk, elkerülhetetlen kötelességünknek tartjuk, ítt nyilvánosan kbssönetet mondani nsgys. Karcsag testvéreknek azon taives fogadtatásért a melyben küldöttségünket réssesitették s szon igazán kegyes igéretökért, hogy a jövőben, hs a regálé kiadandó less, szem előtt fogják tartani a mi helyzetünket is, s iparkodni fognak azon minden tekintet ben könnyíteni.
Köszönettel tartósunk továbbá nagyra becsült tok, polgármesterünknek, aki most is, mínt mindig, minden alkalommal s minden körülmények között, szivén hordozván Övéinek\' sorsát, jő voltát, a legnagyobb buzgósággal járt el esen ügyben, oly annyira, hogy bátran mondhatjuk, miszerint az ó buzgolkodása törekvése e nagyrabecsült pártfogása nélkül, aligha ért volna aa ügy oly szerencsés véget.
Nem hagyhatjuk emlités nélkül, azeretett izraelita polgártársainknak azon ajánlatát, mely szerint, ha esen savar-gás még sokáig tartana, ¦ igy néhány szegényebb korcsmáros szükséget azen vedne, azokat anygmi segélyben részesítik.
Fogadják ezen hasafisa pártfogásuk s felebaráti Meretetükért leghálásabb kö esöneiünket s abbeli ígéretünket, hogy nemes törekvéseiknek 8 tiszta hazafiúi érzelmeiknek mindig hü tisztelői s pár tolói letzünk.
Köszönetet mondunk még t. Roeen-féld N. regálé bérlő urnák, ason szíves engedékenységeért, amelyet irántunk egész alkudozna alatt tanúsított.
Fogadják ismételve mindnyáj elismerésünket és hálás köszönetünket,
A STRIKOLÓK.
Nem less talán felesleges, ez alka lomból felemlíteni, bogy mind ezen ba jok, zaklatások, viss aélések megszűnőé nek a regálé tulajdon megváltása által.
Csupán ez áll fenn azon korból, midőn még as egyenlőség napjának sugarai nem hatottak e nemzet földére, mi dőn a pör, pór maradt ha aa a legmivel-tebb legerényesebb volt is ós as ur csak ur maradt lett légyen aa bár a legbecs-telenebb s legj ellem telén eb b; igen esen korból való a regálé jog, megmaradt, mintegy emlékestetve bennünket a régi jó időkre. \'"Ledőlt minden korlát, mely válassfelst képezett az ur, zsellér b jobbágy között, nincs robot, déssma, úrbér, papi tized, de oszlopként magaslik ki a regálé tulajdonjog, figyelmeztetve bennünket s régi rabssoJgaság földére.
Hogy meddig fog még állni as a jövő, vagy inkább a kormány titka; ki vánatos volna, ha mieiébb neki fognák a fejszét, b ledőntenék e szomorú emlékét.
Hírek.
Meteorológiai észleletek de cseraber hónapról. Legnagyobb légnyomás 762*1 m/m. 31 én este 9 órakor. Legkisebb légnyomás 727,0 m/m, 4-én d. n. 2 órakor. Közép légnyomás 748*5 m/m. Legmagasabb hőmérséklet 7^" CL 4-én d. u 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet 6.5* C. 31-én reggel 7 órakor. Közép hőmérséklet 0.8° C. Kösép páranyomás 4.0 m/m. Közép nedvesség százalékokban 91.3. Kösép felhőset 7.0 Esős napok száma 13, ezekből 12 hóval. Csapadókok ösasego 46 60 m/m. Összesen éssieltetett 65 szél és 28 szélcsend.
B.B.
Hogy az emberélet mily
becsben
vsn, szomorúan igazolja azon „ eesmény, mely legközelebb Essteregnyén, már pedig : a cemsét a nép s boldogu | játszódott ie.U. i. két essteregnyei gyer-
mek a mezőn egy hegyoldalban szánon csuszkáit. L közben 4 ssepetneki ember aa essteregnyei hegyről valószínűleg ittas állapotban jővén, az egyik megszólította a gyermekeket, hogy szabad-e nekik ott Bsáckásniok. As egyik gyermek erre igennel felelt. Mire a kérdését a másik társa ily szóval: 9Lődd agyon!" — tettre bandita, s az a gyermeket pifztolylyaí agyonlőtte. As esetről jelen tés tétetvén, s vizsgálat megindittatotf.
— Ahol Kagy Lajos meghalt. Nagyszombatban mozgalom indult meg az iránt, hogy aaarkantyu-utose, melyben Nagy Lajos király halálozási hasa van, Nagy Lajos utczának keressteítessék.
— Öngyilkosság. Dunaföldvárott Király Soma telekköny vvezetó viszel töltött fegyverrel főbe lőtte magát. A halál rögtön bekövetkezett. Özvegyet ói két felnőtt gyermeket hagyott hátra. Tettének indoka, hír szerint, utált anyagi v iszony ai ban kérésen d ő.
— Hősök emlékezete. A negy-ssombsti #főiskolai hallgatók egyesülete* enrány körben, ssép eredménynyol működik, a derék fiatalok nem csak, hogy a magyarosítás terén mutatnak nagy hs- ¦ ladást; Ujabban, a karácsonyi Ünnepek
latt, egyhangúlag elhatározták, az 1848. decsember 16-ikí nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékazobrá-nak feldíszítését 8 kegyelettel gondosa-sát Ide vonatkozólag abban történt megállapodás, hogy as emlékünnepély min-gen évben Kossuth Lajos nevenapján, augusztus 25-én d. e., márcsius 15-ének emléke pwlig ugyanazon nap délutánján tartassák meg;
— Útonállás. Nagy rabláai eset tartja izgatottságban Siófok környékének lakosait. Egy pesti marhakereskedő Weisz Ármin jött Siófokra a környéken bevásárolni. L végett Mnth Ignácz siófoki alkoszt előre küldé Kőröshegyre. Midőn Weíss egy órakor éjjel Szántódra érke-sett, nem kaprán kocsit, gyalog indult\' el Kőröshegyre, mely falu nem egész félóra járásnyira fekszik a ssántődi áílo ástól. Útközben Weiaat két útonálló megtámadta, két ütést mértek rája és tárcsájából elvették hatezer forintját,míg a zsebében lévő 6 forintot nem bántották. Weisz a kőröshegyi jegysŐnét fekszik; állapota nem ad oko; aggodalomra. A gyanú egy volt hajcsárjára irány ult,aki s rablás történtekor Szántód és Köröshegy köst járt A csendőrök már el ia fogták.
.— Árpádkori tölgyfa. Diós-Jenőn ss arra u\'asók nagyon nfegosndálnak egy hatalmas tölgyfát, mely báró Pírét tulajdona. Alsó törzse 16 lépés kerül atu,lomb-árnya nyáron 60 lépésnyi kört képes s magassága 22 Öl. A nép száján forgó hagyomány szerint a tölgy Árpad korából szár másik.
— Hogy magyarosit — abiUiard, Pozsony-Szent-Györgyről Írják. As itt már tényleg fölssínre vergődött msgyar szellem fÖütere főkép a kaszinóból táplálkozik, melynek tagjai as Ünnep alkalmából elhaároztak, hogy ki játék kősben nem magyar szót ejt, az nem csak a játszmát veszti, de büntetésből még egy liter bort is fisét, — Jellemző, hogy a kaszinói korcsmáros bora nem akar fogyni.
— Hosszú életű orvosok. A Linóét orvosi hetilap kimutatást közöl a lefolyt évben elhunyt német orvosokról. Az elhánytak közül ketté 9ö,kettő 94, kettő 92, egy 91, kettő 90„ egy
három 88, bárom 87, öt 86, kettő 85, három 84, négy 83, egy 82, és egy 3rt évet élt.
— Jótékonyság. Karácsony, ojér
ajándékozás és örömidő szokott lenni kivált a gyermek Világban, öröm, bánatot is okoshat. Nem erény, búslakodni más kedvezménye fölött; de hányszor vesszük észre a felnőtt embereknél, hogy kaján irigység üti fel hydra fejét, látván a fe-"ebarát előmenetelét, jobb\'létét?! Ha tehetségünkben ált, hassunk oda, miként a rnt irigység leendő honpolgár éo hon-anyák sziveiben gyökeret ne verjen. Karácsony, le várva várt es», mi ezrek és ezrek kehlét töltöd boldogsággal be? A csillogó fa, araoyozott alma, dió, játék, ruha, mi kedves tárgyak ezek mind ma. Finom, níocs ruhám nekem, míg iskola-társam jó öltönybea feszeleg; miért van ugy be osztva ez, gondolatba mereng szegény fiu, leány; ki tudja ily\' fájta hány ? Nem okos-e ilynemű elmélkedés bút, bánatot, bem ebből fejlődik később a gonosz irigység 1 Légy megelégedett, jó sorsod leszen; ezt hintsük a fo?ékony gyermeki ssiv talajába, .de azért jó tanács mellett segítsünk is olt, hol lehet. Est vette fontolóra a „Sümegh vidéki vörös-kereszt-egylet0 választmánya, egybegyűjtött összegből őrömet szerzett szegény iskolás gyermekeknek -1883. decs, 22 és Sümegben. A városháza nagyobb termében 95 darab ruha lett kioszt ve, Örömárban úszott 34 fia és.26 leány tanuló. A kiosztás ünnepélyen történt Részt veti; Kondor József város biró, Fándl Antal pénztárnok, az Ügy iránt érdeklődő iskolaszék! tag, a tanítói kar és a jótékony egylet választmány*. Dorner Ka* jotánné elnök szívélyesen üdvöslé a ja-
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖK L
JANUAE 6-án 1884.
enlevőket, felkérte Bán6 Alajos egyleti tikirt, hogy az egybejövetei csélját bővebben előadj*. A titkár az Ünnepély emelésére alkalmi beszédet mondó tt,niely-ben kifejti a szülők őrömét az utódokban, de ezzel járd kötelmeket is, a felelősséget mi reájuk háramlik Isten sem, berek előtt. A gyermeki aziv úgymond köszö-üle\'.len gyémánt, m.itértékesaé tenni » nevelés, az iskola feladat*. Kiemeli szónok, miként az egylet segédkosni akar a szülök kötelmei teljesítésében, s^gédkezu sz elöljáróságnak a kényszer\' eszközök mellőzésére. A szegény UnkŐlal- seket ruhával látja el, kijelentvén azt is, hogy azok részesülnek jövőben csak segélyben kik rendszeres időben adatnak as iskolába! A gyémánt saját porával köszörül tetik; jót jóval akar az egy Itt elérni, fel\' ruházza a szegényt, öltözteti as árvát, eegédkezet nyújt az iskoláztatásnak, de osztozik a szülő örömében is. Nyilvánosan kívánt jót Unni, mert a ruháravali ösz Bzeg k közönség adománya, tehát nyilt számadást nyújt; nyilvánosan osztott, hogy a növelésnek hódítson, jövőnek talajt készítsen.-Hogy a begyült összegből több tárgy kerüljön ki, a választmánynak lelkes tagjai maguk késsitettek egyes ruhaneműt, ekkint a varratáé árból más más selme lett vásárolható. Ruhákat készítettek a tevékeny elnök gondozássymellett: Epstein Viimosné, Ferber Józsefné, Gévey Rezeiné, Jobbsny Írnia k. a., Hójser Józsefné, R> ile Józsefné, Székely Guaztávné. Varga Józsefné úrnők választmányi tsgok és Dorner Anna k. a. V részletes el6terjesztés után a gyerme--k felé fordnlvs szónok, figyelmükbe hozna s közelgő sst. gyónást és áldozást, tiszt* külsővel léphetnek as ur asz tálához, a lelki tisztaságot őrizzék híven, szülők örömére, maguk és a társadalom haetnára; tiszta lélekkel jót cselekedve s társadalom érdemes tagjaivátejlődhetnek, S. város és a baza díszeivé válhatnak. Ily nemű fejlődésben látva őket, vslamínt a Mindenható táplálója as ég madarainak, akkint a jó szivü nők többször is fognak a szorgalmas tanulókról gondoskodni. Következett az öröm tetőpontja, elnök és Raile Józsefné úrnők személyesen nyújtják át a ruhaneműket, — mit egy negyedik etetni osztálya fin, Varga József tsn. ur tanítványa, siep éa érzékeny szavakban a jótékonyaágban részesült tanulók nevében megköszönt, Dorner Kajetánné elnök meghatottan mond kö-szöne\'e: városbírónak a teremért, a tantestületnek ée a vendégeknek szíves .megjelenésért, a tanalókat anyai tanácscsal halmozva a szív borjait érintő díszes ünnepély véget ért. Közleményünket azon óhajjal fejezzük be: vajha a fáradozó nemes hölgynek törekvését a kozÖDség máskor is részvétellel jutalmazza, vajha a kitűzött czél. a nevelés előmozdítása, minéí láthatóbban éressék el, akkor eltörpül ama nézet: miként ily féle ünnepélyek nem czélra vezetők! A mit mások adnak, azt nyíltan elszámolni Bzáp dolog; hogy a szívhez szóló Ünnepélyek minő hatással bírnak a fogékony gyermek keblében azt nevelészeti szempontból értelmezni ajánlatos. X.
— Savanyu Józsi legújabb csin-je. Pápáról írják: Széltiben-hosszában beszélik városunkban, hogy Savanyu Jó zsí hírhedt rablóvezér itt járt, A napokban ugyanis s vaBUti állomás vendéglőjében este 7 és 8 óra Közt nagyban mulatott egy ur -a megparancsolta a pályaház környékén állomásozó bérkocsisok egyikének, ho-y öt várja meg, mert a legközelebbi falába akarna menni. Mintán ki-
""fizette & vendéglőben számláját, a bérkocsissal a legközelebbi falába hajtatottá meghagyta neki, hogy várjon rá a korcsmában, mfg ö as araságtól visszatér. A kocsis m"g is fogadta a parancsot, de as idegen nem\' tért vissza. A személyleírás után akü!öuös vendég Savanya Józsi volt, kinek, mint eddig, most bottal ütheti a nyomát a rendőrség.
— Az első áldozat. A csendőrségnek Veszprémben mielőtt megkezdte volna működését már is egy áldozatja van — Varpalotán ugyanis egy m. kir. csend őr meggyilkoltatott. — Hosster gyilkos sága óla es az első gyilkosság ismét azon városkában, mely rendőri dolgokat illetőleg — ugylá\'Bzik — igen rósz lábon áll, Így hirle t: elsőben. A só te hitelen értesített nyertünk, s e szerint az eset a következő: Dácsember 30-án este 7 óra felé Mihályik István csendőr, néhány az utczán rikoltozó legényt figyelmeztetett hogy csöndesen vigsdjanak. A legények, közöltük főleg egy Dubin János nevű rovott életű auh&ncz, felbőszültek és azt
- kiabálták, hogv a csendőr ne szóljon, mert óléiig még nincs zsandár és addig nekik nem parancsol senki. Azzal megrohanták acsendfirt, ki oldalfegyverével védelmezte magát; de Dubln kirántotta kezéből szuronyt é» oly súlyos sebeket ejtett vele
. a szerencsétlen csendőrön, hogy al&alma sint örökre aiolgálatképte/eo lesz. A suhan ezot elfogták és bekísérték Veszprémbe Aa eset a városban rendkívül feltűnést keltett, mert eleinte az a hír szárnyalt hogy a csendőrt meggyilkollak.
— Balatoni halászatról momoru Ugyanis deciember hó 7 ik óta a halá-
szat teljesen megssünt, a Balaton csak gyengén fagyván be, se jégen, se vízen halászni m-m lakét, — egy általán oly ross halfogás, mint az ősszel még nem volt Siha. Egy halár kivó elével, szeptember elejétől kezdve semmi halfogás sem volt. a ssegény halászok bizony még adójukat ia aligha fogják tudni fedezni. A Balatonból • fogas kifogyoL 1882. óta nagy péntekié és a karácsonyi böjtökre még a BaUtocmiillékiek is Budapestről rendelik a fogast, hol sz oroszországi süllők kepében árulják a balatoni fogast A siófoki bérlők is Pesten vásároltak be, hogy veszprémi főtisztelendő káptalaninak járó balatoni fogasbeli kötelezettségüknek eleget tehessenek. A Balaton környékén több, mint 50 család jutott töosre a ross halászat miatt
— Rosz csere. Magyaróvári levelezője újév alkalmából nem épen rosz viczczel lépte meg a „Pozsonyvidéki Lapokat* u. i. a következőket írja; „Eszel a nekünk moaonyiaknak is ssomszédos, meg Önökkel pozsonyiakkal is szomszédos Csíllizköiben csak ngy teremnek a bánok: Földes arak fHéderváry) most ment tőlük Horvátorsságba bán-ná; ráesik: Bán (Imre) meg most jött kószájuk adót behajtani. Kérdés: Ciilliskös azt sajnálja, e jobban mi a távozótól elmarad, avagy azt, amit az érkező fog magával vinni ?*
— OrTTadkszat Siklós melletti Czim* nevű pusztán az urasági hsjda
decz. 29 én délután űzőbe vett 3 állítólag nagyhasányi orvvadászt. Mivel esőktől — elég rozsul — a fegyvert el akarta szedni, egyike, hihetőleg dulakodás kőiben ngy főbe lőtte, hogy azonnal halva rogyott össze, mire mindhárman kereket oldottak. Egy asszony távolról sz egészet látta és azért biztosra Tehető, hogy mire e sorok napvilágot láttak, a bűnösök már be lesznek fogva. A szerencsétlen csősz csak 7 hetes házas ember és szerfölött izmos és bátor férfin volt
— Szerelem áldozata. Csepre-
gen, (Sopronmegye) egy szegény paraszt-legény szerelmi viszonyban élt a falu legszebb leányával, Major Julissal. Es-ténkint lopva találkoztak és rózsás terveket szőttek jövendő boldogságukról. A lány szerelme egyre növekedett, ngy, hogy már nem tudta eltitkolni apja előtt. As apja, akineka fin szegény-ségeellen volt kifogása, megtagadta beleegyeióset s titkos talál* kozásoknak véget Teteit.Afiatalok azonban mégis kieszelték a találkozást. Meg ia történt De az apa nyomára jött a do-
lognskés kiutasító tts a legényt. A le-legény elment, de az ablak alatt megállt. A leány apja itt észrevette s dühében vasvvilláal rohant reá. Agyonszúrta. As öreg Majort elfogtak.
— Statárium Veszprém megyében. A kormány Vessprómmegye statárium iránti kérelmének helyt adott, — ¦ as igazságügy miniszter az ottani törvényszék elnökét már utasította, hegy — addig te, jmig a rögtönbircsági eljárás
bálysserűen kihirdettetnék, — a rög-Wnitélő bíróságot haladéktalanul alakítsa meg.
Papírszeletek.
— Hasonlatosság. Mondja Károly or, hssoolit-e esa festmény Juliskához?
— Oh nagyon hasonlít, — mind a kettő festve van I
— Édes és keserű élet. De hogy le het olyan pessimists — kérdé egy fiatal ember nős-barátjától, — hisz ss élet oly édes! —
— Neked, mert nincs feleséged, aki azt elkeseríti.
Irodalom.
A .Községi Közlöny" minta magyarországi községi és körjegyzők köz-
ponti egyletének hivatalos lapja, hatodik évfolyamába lépntt. E közigazgatási és rendészeti szaklap czél ja, a községi jegyzők anyagi és szellemi érdekeinek \'lőmosditasa és megvédése. Ajánljuk as érdekelt körök figyelmébe. Ara: egéss évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50kr. Azejőfisetésipénz Hornyánssky Viktor könyvnyomdájában Budapesten V. kerület, M-gysr Tudományos Akadémia épülete, küldendők.
Vasúti menatreni".
Érkezik. Reggel. Indul.
Ó. p. u A
Práterből Vi
B. Ufhelj P. T. i s P.T. •4 48
\' Bada P.». 4 18 [I Barca P.t: s
Finia. Gt.T 5 SI Bada Gt.t 6
Pragerhof «!•\' 6 « B Ujhalj V. ». 6115
Bada V.T. 7|l6
Dél bea.
Sopra. V. T. 12 161 Bada P.T. * _
Prxpruof P. T. 1 18 II Pragerhof P.T. 5 45
B arc, V. T. 1 41 Sopron y. i i 56
Bad. P. T. 1 6» 9 Bara y.T. > -
Ejj.1. ¦¦\'
Bad. V. T. a 51 U Pragerhof Ott 10 5
B Ujkeij P. T. 10 28 Fiora. Gy.T 11
Bad. Oj.T 10 38 II Bada P.T. 11 50
Praçera.f P. T. u 13 U B. Djh.Iy P.T 1> 5
Bara P.». M 3]
LapTeaer éa kiadó: SZÁLAI SÁNDOR. F«l«16. szorkesito : TASS ALHOS. Laplalajamoa: WAJDITS JÓZSEF.
NyHttér.1
A.aoo t. egyenoek, ki néhai ptliioi InkeT Kaamer honvéd oaredea fiának, pmllini lak BT Tódor volt buaaarhadaagy. Bak jelenlegi hollétet Tőlem e hó 2 O-ig tttfiltni astTeakedik, hilaa köesonetem mellett 30 frt jutalmat ajánlok.
Kanina 884. jenai,- 3-án.
HIBDKTÉSEK
WE I SEE J, C. vaskereskedő
Clayton és Shnttleworfh
c*ég gazdasági gépgyárának fiókraktára
Nagy-Kanizsán,
Ajánlja a t. cz. közönségnek dúsan Jelszereit gépraktárát minden nemű gazdasági gépekben eredeti gyáriár mellett és pedig:
Legújabb szerkeceiü 3 soros ekékekot, kési-járgány éa gízcséplőgépeket, konkoly választókat (Trieurök) őrlő és daráló malmokat, daráló és morzeoló-gépeket, sor és szórvavetőgépeket, répa- és szecskavágókat, mindenféle szelelő és
osztályozó rostákat, Pretscb féle arankát kettős gyürüs vas-vetAtaligákat, lóber-szánsgyüjtőket, leg. ricsa-darálókat, ssál few kendőket, boraaj-mindenféle katszi legkiválóbb min Ősé-szijzkat.
ˇ as boronák at, kiválasztó gépeket, bengereket,lóbermag mag koptató gépet, ujabb csutkáa kuko-litbató kia szekrény tékát, trágyáié éa vattynkat valamint gü gépolajt ós gép-
Árjegyzékefe kívánatra ingyen és- bérmentve.
1166 l-l
KOVÁCS LAJOS, ügyvéd.
Tmáor Ferenes ügyvéd urat — harmadszorra már — e helyen vagyok kénytelen irányomban valé kft telesettségéoek teljesítésére — egyelőre csak ily szelíd bangón — felszóllitani; mi asintén eredmény nélkül maradván, agy félre lére a kímélet hangjait, tényétnek registráláaával törekszem — a nagy közönság érdekébe is — ss 0 erkölcsi leleplezésére.
1165 1—1 Dr.\'Tersáncsky Gyula _ ügyvéd.
L rovat alatt kőzlöttórt itm alaki sem szellemi tekintetben nem vállal felelősséget a Sserk.
A legjobb
övárka-pap/
QUBLUN
I
Franci ia gyártmány. Vtán*á*okto\\ óvatik.
E szivarkapapir ctak akkor valódi, ? ha minden lap LE HoiiBLON bé- J lyegzőtmagánhordjaés minden kar t ton az alant látható védjegygy ei ás \\ aláírással van ellátva. 876 22—2« (
|sztragon Mustár
szab. csomagolás
Schmid Viktor ós fiai bécsi különlegességi üzlete, belföldi hi te Iesi tessei valódi minőségben s gyiri védjegygyei ellátva 7, Vi •» Vi kilos üregekben kaphatók miden fűszeres különlegességi üzletekbeu-
763 12—26.
istos és gyors hatása a mindenött nagyra becsQIt és gjőgyerejfinek hizonynlt RpUsv/a igerieb növényből kassait
ÇiilZWBEITitl
(Bonbons,)
SchBiöt ViUif éa tallii Béothee, kdbigii rtkedtiig, rlayilkiiodit i> bariti! allée
Validi
miooaégben ccak a g yégjtir a khan
1062. 5—11
oööoooouQooösosöoeoöoeoDöO;
8
Egy IV—-VI. gymn. osztályt végzett ifja egy helybeli gyógyszertárban gyakornokul felvétetik.
8
O
S Bővebb felvilágosítást lapunk kiadóin- Q q vatalában. q
MI fnln viiwmt JrlölÖ Bécsben.
Sisíerta 15.
som .|sldReioBi*pf»i\'
Vsirfía^rif\'íi 1 aViÉ-ifloarilr *"lítt Hretenas labdacsok asvs alatt? az ˇ erUaZULÜ IdUUdUöüri Qtöbi osrst teljes loggsi magMt«lik, mivel csakugyac alig létezik bátorság, mslybeo a labdaoiok csodás határokat ezerszeresen b« nem bizonyították volna, a, tsgmakacssbb stetekbsn, mslyskbea miadaa egyább szst ilkerteleofil alkalmaztatott, ezen labdacsok tsámtalsassor át a legrövidebb id5, alatt teljes gyógyulást sredmáoyestek, 1 doboz 15 labdacscsal 91 kr. 1 tekercs 6 dobossal 1 frt 5 kr. bérmeotstlen ntánvét msllett megkQldássel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem kaldsük szét) Postautoo valé megküldések 6 forinton alól csakis as összegnek postautalvány ma letti beköldésevel eszközöltetnek, nagyobb suzegeknál ntiavétei melleit ia. Számtalan levet árkesett, melyek írói sálát mondanak a labdacsokért, melyeknek a legküiöafelébb éi legsnt yoiabb bstegiégek-ben egéazzégflk helyreállítását köszOoik, A ki csak sgyszer kUírlrj tet tett velük, tovább ajánlja. A számtalan kBtsönS iratok közül Is mellékelve közlőnk néhányat. Waidhofer as Ybbs mell. 1830. uov. 24. ¦
NyilTános köszönet!
Tekintetes nrl lS6S-tSl d:a szenvedtem araoyeres bántalomban 6* hagyre-kedésbeo; orvosoltattam is magamat, de minden zlkar nélkül, bajom mind ro«-szaUbá váU. ngy, hogy idő multával havas hasfájást is éreztem, (a belek összezsugorodása következtében); télies étvágytalanság állott be, s mihslyest csak s legcsekélyebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a pnffadás, nehéz zihálás és fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem végre az Ön, csaknem csodálatos hatású vértisztitó labdacsai használatához folyamodtam, melyek nem tévesztették el hatásukat, l engemet csaknem grógyithatlan bajomtól tökélet»j«n megszabaditettak. — Minek következtében én a tekintetes urnák vértisztitó labdacsai s más sgvéb erősítő gyógyszerééit aess győzöm hálám s eliim*résemet ele* gendőképen kifejezni. —
Kiváló mély tisiteiettel .
Delllnaer lenes.
Tekintetei nrl Oly szerencsés voltam véletlen as ön vértisztitó labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat müveitek! — Évek óta szeaseátem fejfájás ás sxélhüdésben, egy baritnSm as ön kitűnő labdacsaiból átongeieft nekem 10 darabot s ezen 10 darab labdses engem oly teljes tökéletesen helyreállított, hogy Sa valódi csoda. — Kössönstsm mellett kérek még 1 csomagot.
Priska, 1881. márcz. 18.
Pár András.
Blslits, 1ST«, janim 2. Melyen tisztelt Pserhoffer uri Éa és ¦OEan mások, kik ss ön „vértiiititó-pilu-láiaak" egésLíégünket köszönjük, Írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön pllolái sok betegségben mely ellen semmi
más sser nem hsszsált. a legesodásalb g7Ógyerőt tannsitották. A nők vértől vasánál, rendetlen navi tii=\'.-i!ásnál, bngyreke-désnél, gilisztánál, gyemorgyengegseg- és gyomorgöres nél, szédülésnil es sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérsz még 12 tekercset. Mély tisztelettel
Kaoder Károly.
Tekintetes nr 1 Előre bocsátva azt, miszerint valószínűleg valamennyi gyógyszere basozlé jósággal bír, az ön híres fagy balzsamával, mely családomban több Idolt fagydagnak gyorsan végstvetett, da-czárs valam ennyi ngyneveieu egyetemes ¦ser Iránti biz Imati&Dságomnak elhatároz-Um magamat a* ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodni, nogy ezen apró golyóbisok segélyével msgoitromoljam rég idS óta tartott aranyeres bánudmamát. Egy általában nem restelem Gnaek bevallani, miszerint sági bajom négy heti használat a tán teljes tökéletesen megszűnt, t éa ezen labdacsokat ismerőseim körében a Iegbas* góbban ajánlom. Az ellen nincs egyáltalában semmi ellenvetésem, ha ön ezen soraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — ayüváaosság elé óhajtja bocsájtani. Mély tisztelettel Best, 1881. február 20. C. V. T- \'
Csency, 1874. májas 1T. Tekintetes ur 1 Minthogy as ön «vér-tisxtitó-pUnlái\' feleségemnek, a ki ivek éta idült gyomorbajban s csázhsn szenvedett, nemcsak viszaadták SZ életét, hanem nj ifjai erSt is öntöttek belé, más hasonló betegségekben szenvedők kérésére még két tekercs utánvétel melletti megküld és ére kérem fel.
Méiy tisztelettel
Splssiek Balize.
Amerikai köszvény-ke-Tirana gyorsan és biztosan ható, UUL^S kéuégtelenüllegjobb sser minden köazvéoyes ás csúcsos baj, nevezetesen hátgerinczbsj, tagtzagga-tás, görcs, ideg«s fogfájás, fejfájás, fülszaggatás stb. itb. eílen 1 frt 20 kr. Csukamáj-olaj, ftj ^ erede\'ü, igen mogtiiatltva ~a le-kittl-n5bh mlnSségfl. Egy üveg 1 frt.
Por lábbizzadás ellen. Ezen szer eltávolítja a lábbizadást ¦ az által keletkező kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, is ártalmatlan szernek vas bebítonynlva. zy dobos ára 00 kr.
Anatherin száj-viz, SÍtí valódi Pspp J B.-tíl, általánosan elismert legJQO fogfentartó szer 1 üvegcse 1 frt 40 kr.
George Pate pekto-1»Í»1*»-1Q Bolc év ót* «lnyálkáso-laiCjd,, dás köhögés.rafcedtség, hurut, mell. éstüdSbajok, gégebántal-m&k ellen legjobb (a legkellemesebb segéd szernek általánossá elismerve. 1 doboz ára 50 kr.
Szem-essentia, L„R„°tJler8a látorő erŐsitésére és feutait&sára; eredeti üvegcsékben á 2 frt 50 és 1 frt 60 kr.
Chinai toilette-szap-¦n Q TI a le?tökéletesebb a szap-p <X u, p*ngyártáa t»rén. aaszni-l&ta után a bSr bársony sima lesz és igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart és kinem szárad. Egy darab 70 kr.
Tannoehinin-hajke-n nr-B Piernofer t-tél évek óu ugt8í orvosok és laikusok által valamennyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy sielencte 2 frt.
"Piolrísr-Tai-iT1 sUtalAnoa ismertje-r laKer-pOr, lea házlszer karút, rekedtsé?. görcsös köhögés Stb. ellen, 1 doboz 35 far." Egyetemes tapasz, líVftí tét vágott és szúrt sebek, mérges ke-levények, es s libb régi időssakon-kint felnyíló kelései, makacs mirigy-kelések, fájó pokolvar, sebes ?1 gyala-dásos mell, megfagyott tagok, köszvény és hasonló bajok ellen jónak bizonyait. Egy tégely 50 kr*jcs*r.
Fagy-baksam, tosshb szemek van elismerve min-deonemQ fagybajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kr.
Elet-essenczia (prágai csépek, svéd csep-TiaTt ^ zaetronilott gyomor rosz emésztés, mindennemű situiti bajok ellen, kitünB háziaser. l^y Üvegcse 20 kr. Egyetemes tisztito-só Bnlirioh A. W -tél. EitünS háziszor megzavart emésztés -minden következményei, úgymint fojiájás, uédülás, gyomorgöres, gyomoirhéj, aranyér, dn-gnláa itb. ellen. 1 ciomag ára 1 frt.
Valamennyi franczia különlegesség vagy r?kt?roa tartatifc, vagy kívánatra pon ¦o8«d s & legintányostbban betzereztetik. 1088 10—*
fcssF* PsstsJ kBlöemesyek 5 frt sliU ¦eorantieíéiekséi osakle az Suszes släleces be-kSldsss aiellstt, ssgysbb Összegekaé! stásréttsi Ii eszközöltrtesfe.
HüSZOifHAfelíílDbr ÉVFOLYAM.
Z A LA i KÖZLÖNY
JAIflM\'6\'án 1884,
H I R P L T E S E K.
XX XX
BEBGEB. orvon
XX
KATRÁ N.Y-SZA PPANA
orvoii tekintélyek által ajánlva, a legtöbb eoropáí állimokbsii a legnagyobb bataaaal haisn&h&tík
mindennemű bőrkiütések ellen,
különösen idolt is aömörök, ran, ótvar és élSdi kiütések, ngyirinte veres orr, fagydag. l«4 14b, fej- is ezakalypikkaly, Barter kátrányazaBpai 40% rakátrásyf tartalmaz ét igen elkslSsiteodS a szil forgalomban, lerí kátrányszappanoktol. A csalások elkeirüléae véfatt kéreaaik világo-
san Berger kátráoy-ezappana és figyeltessék az izmert Tédjegyre. Makacs bórtzem e déaeknel a kátrány-zzappan belyett hatással hazanál-
tátik
Bergur orvosi hátrány ik-mssm
is azon eietben, ha. et lafikaégeltata*, ngy kéreaiik csakis a Berge? félt kátrány kéá*axappan, minthogy a külföldi ntánaáaok eredményié »02 24-24 len kéizitmények.
Mint gyengébb kátrány-taappan mellőzésre minién
tisztátlanság el- bőrön,
b6r- ?4 fejkifitiíek gyermekeknél, \' valamint eddig elirhetetlan zzépitó l motadáa ét fürdó-iaapparj mindennapi bazsaálatra isolgál •
BERBER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A í
mely 35% Gljcerint tartalmaz é> finoman van illato ti tra. 4
»•> Kíndes fajtának darabja 35 kr- utasítással együtt. j « ,. 1, fltzétüaldea: HELL B. tyágysiareszBél Troppáaac. Raktárait: <
f : Készletben van míaden európai gyógyszert árban. F5raktár Nagy-Kami- J xsa iximárs: PBÁGEB BÉLA és BELUS JÓZSEF gyógyszeressé knél. 4
lt§CWfl«»XXXXXXttllÍXXwXXXXXXXX3
xxxxxxxxx XX xxxxxxxxxxxxxxxxx
Orvosi vélemény
az Anaíharin-gzájviz jel essége felett minden száj- és fogbetegségeknél.
Alulirt nyilatkozom, bog; én POPP J. G. cs. kir. udvari fogorvos ANATHERIN-szájvizét mar tSbb ér éta górvélyes, csúzos szájbajoknál, kóros foghusoknál, agy szintén icp-fájdaimatnil használtam és jelenleg is, jninden ily alkalommal rendelmé-nyezem, mennyiben ennek hathatós gyógyerejéről gyakori gyakorlati ész-leleteim után többszörósen meggyó-zódtem.
Nagy-M.klóe. 1077 1—3,
Dr. FETTEK J. m. k.
Kapottá: Nagy-Kaniaain: Beim Józa. gyógyax: Prig.r B. gyógy. Fatselbofer Júsmí Ro«enbcrg F Roienfeld A. Alao-LeQdriii Kiss B. gyóg-yia. Marcxalib&n : Kíai latrán gyógy. MuraEsombatbau r Banöcsy A. gj. K.ixtbalysn:
\' BranoP. gyógy**. Z.-EgorEsegea: Hollót, gy. Karidon: Boeblllg. I. gyógyn. TapolesAa:
I GIkmt J gyógy««- flomegheo : Stamboraxky I. gy. Perlakon: Sipoa K. ö«Tcgye. gyógyn. Nagj-Atád: Pfiiterer E. gyógyia. Nagy-Baj. ómban: Zlaetay M. gyógyas. Csurgón : PlacS* ner P.gyógyn. Csáktornyán: Qöoca L gyógy. Neraas-Vióon: Kin 1. gyógy. KaposVÁrott: AogaartinL gyógy. BabóciayK. győg yai, gatTiroU: Salamon I, gyógyaaeréaaaél.
fS«XXXXXXX>OfXXXXXXXXXXXXXX5Cj
Olcsó kölcsön; RMbiriokra, ü
Szerencsém van értesíteni azon földbirtokosokat (egye-• eeket kfizségeket), kiknek az egyenes földadója legalább 40 forint, hogy részőkre 5y,°/, kamatra, 24 nap alatt kölcsönt fogok eszközölni. A kölcsön kész énzben adatik, s a kifizetéskor csupán az elsó félévre járó kamat vonatik le. 40 frt föladó után 2000, 70 frt után 3500, 104 frt után 5200 frt, (s igy tovább) kölcsönre lehet Bzámolni, vagyiB annyim, a mennyit tesz az egyenes fSltladó ötvenszer véve. Czélazern tehát e kölcsön azoknak is, kik valamelyik pénzintézettói az egyenes földadó ötvenszeresénéi kisebb összeget kaptak kulcson, valamint azoknak is, kik jelenleg 51/, nél nagyobb kamatot fizetnek. A tokéból évenként minden száz forint ntán csak 75 krajezár törlesztendő, mi által azonban 35—40 év alatt az egész tőketartozás ierovatik.
Egyébiránt két forint beküldése után bó és körülményes 1 felvilágosittással szolgálok, s a későbben netalán teendő kérdésekre is válaszolok.
1095 3-3.
Takács István,
volt jogtanár s a „Hazai váltójog" nerzójo.
Budapesten, T. ker. Akadémia uteza 2. sz
ísö©eö©öo©öOö©o©©©©öö©a©öeo<3
Wajdiís József kiadó-könyvkereskedésébeii N.-Kanizsán
megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható
Halljnk a iaép nÓt! Magyar fclköszBntS (toaazt) Unyv, ¦eerkentetták, Wajditi Jdx«ef éi Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemeién bori
tett kiad. A dlizsi koményketésü kSnyTnek ára 1 frt 80 kr. KUrt emeljttk a pohárt? atagyar feikBaaöntö könyv. 8s«rkesitette Hajgat0
8áadot, Ara kemtíny kötélben, cainoi czlmtáblával 1 írt Oeokar is blilikom. Magyar kBtaOnté is felkBixSntfi Lölteményak, irta Vá roiy Mihály. Ő ítlsége által )0 aranynyal adtflntetértt pályamű. Má
lodik tetemeién bSritett kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Bajta Bak Tigadjankl E5iktdren4gQ dalkonyv, ötödik bővített kiadás, i ft\'
80 kr, disakötásben S frt 80der. Eaju fink rígadjank 1 Magyar dalkönyv olcsí kiadása, kstve 98 kr Rajta lványok mniaisnnk I afnlattatí kéaiköoyv, magyar hölgyek izamára\'
gyűjtötte Wajdltt Jéasef. Második kiadái; ára az 500 lapra tarj*d8J
sainayomata borhikkal átlátott könyvnek 1 frt 80 kr. Aranymetuéin
dlazkiadiinak S frt 80 kr. Rajta párok tinetoljunk 1 lakatos Sándor tincakínyve diiae* cxímboríték-
kai. KemánykBtés^ m« ára 1 frt SO kr. Egy tariaanya ostobaság. Hnnoriaztikoi eiamék, ötlttek, élesek egyreUga,
gyüjtfitta HavetS Vílmoi, több fölfedezetlen tadomány professzora,
ára disxasan kötte 1 frt 40 kr. Kebalbaogok. Djín és névnapi kössontéssk. Irta: Hoffmann Mór, dísze,
¦nyomatú keményk&tésbarj ára 1 frt. Tedd axiramet szivedért 1 Sserelmf ItTataso* köayv, aaeraimea párok azá-|
mára, SziTiJyeiitiX Crinoz borilikba kötva, ára 1 frt SO kr. Leaormand, a hiret czigányQS Igasmondó kártyája, 32 aainoastt kártyáTal
magyar alairiatal is 4iö7eggel, ára 50 kr.
Álmoskönyv, nagy tegnjabb egvpiomi, 20Q lapra tarjedé, 800 képpel, 50 kr.
Ugyanez köaépkiadásban 25 kr.
Ugyanez kii kiadásban 10 kr. Dr. Krtegler Mór. „önmentő-", vénymintákkal mindkét nembeli beíegeksaá-
mara, ára 90 kr.
Dr. Krieglar Mor. PA% alvetzett idegerSnek Tisazapótlisa" vénymintákkal
orroaok ét beUgek niaxira., ara 90 kr.
Mindkét f&aet egy kötetben díszes kiállításban I fit 60 kr. Sfipgényből leás gazdag, jó isámretéuel, győri és biztos iegit5 minden adás
él veTésoél. Ara Mtve e dia«eaen kiailitott aaebkönyvnek 90 kr. Ucgarn im Spiegel, deatseher Diehtung. Magyaroneig a német költéanct
tükrében, dinéi kiállításban fttzre 1 frt 80 kr, elegáns diaxkötáiben
aranyoava S frt 80 kr. Dr. Joi. Steinaaci, HeimBtgkISnga.Dielittjngea hervorragendsten tfogariicben
Poeten mít eíner Anbang Ton National-Volkaliedern. Preia broachírt
1 1L, alegant gabunden 1 8 80 kr. A gyakorlott vadász. A fácaín- éa fogolytenyésxtés, ugy minden vad ismer-
tetáse, irta Hagy-Ölredi ölvedy Siroly. Ezen igen ditaea a 8S0 lapra
terjedő mfinek lainyomarn borítékban és keménykötisben ára l.8t). Aa 1879. évi XXXI. törvinyexikk. Aa aj •vdótörvioy. Ara faxve 40 kr. U nj vadásaati törvény. Szenteiitéat nyert 1872-ik évi fabrnár hó 18-án
Axa-fnava 10 kr.
A katyái betegaig«irdl"-éa aaok cxélazertl gyógyitáaáról. Irta egy gyakorlott
vadáia. Ára fOxre 40 kr. Yadiaznaptár. A vadak párnáii ideje ia tartozkodáai faslyo az ér minden
havában. Ára ftave 12 kr.
Fanaogí ránk, bábakeoyér (EagalhapO é» kétszer iftte k«-zitW titka Irta. Fonqaat Jaqnu, IlL Hapolson üdrari fCixakacsa. Ára áO kr.
Dianes r. kath imakönyvek.
Mennyei Manaáskart, 8-ritCi, fázva 1 frt. Félborban, tokban 1 frt 20 kr Egéat bSrbaa, tokban finom aranymattséiael • frt SO kr. Bgéit b 5r aranymctsaés, eait éa kereaattel S irt 80 kr. Zsr^ebárben, csat 4B disaitásael 4 frt. Finomabban kizaitve 6 frt. Selyem- vagy bársony-kötéi aranymatiziaul díaaltre 8—10 frt.
Menmyel Mannáskert,! finom papirra nyomva, \\9-rittt, hat klttlnl aoaál Üdv&aaig Öivény, [ metsxettt képpal. Satnyumatn eaimlappal. Nagyedik Biatoi lalki veair J kiadás. Ára Mava 1 fit. FélbSrben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egész bor, finora araaymtttiiei él tokban 1 frt 20 kr. A ex élk er east és esatta! 2 fri 80 kr. Z-rgebor diaaiiéaaei 3 frt 40 kr Finomabb kiállitáita] 5-6 frt. Selyem vagy bársonykoté* disait-méoynyel 6—8 frt. Mennyei mannáikért, 32-rétÖ, temérdek képpel diaaítve, paplrkOtéa tokban 40 kr. ArszTmetaaéaael, tokban 60 kr. Aeailkerazst, eaattal t frt Zergab&r, diaaeaan 1 frt 60 kr. Selyem-bársony dizaitménynyel 26 rubasi inekköny, kötve 60 kr. HrmokkomAromi emliny, kötve 40 kr .
Síi Sóaaáikort, kötra 30 kr, arany ni atazésset dÓ kr, kerazsttei 80 kr.
Továbbá mindezen imakönyv** franaaia bSr, bársony, csont, elefánt-csont és kriatálkötéi bar 1 fattói 15 írtig.
^ KA.i-Xa-^.TIL.jaLIXr OLCSÓSÁG I -^f
Következő 10 cakk egy díszes dobozban elhelyevze ugynunt: 1. 50 iv levélpapír. 2. 60 hozzá illó lev&boritók.\'3. egy teljes doboz kitűnő aczéltolL 4. három tolltartó. 5 három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópajtfr. a egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlŐ-gummi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomatta. Ára összesen Bécsben í frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán "Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantalványnyali 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bórmentve szállíttatik
Minden máshol
megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy
általam megszerezhető.
Füzértánczjelvények L Cotillion-Orden} 50°|o arleenge-
dés mellett kaphatók.
Meghívók, falragaszok s minden egyéb nyomdai munkák szép kiállításban a legrövidebb
idő alatt állíttatnak ki.
¦m** Postai rendelések gyorsan es pontosan eszközöltetnek. I^ft
Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.
NAgY-KAm2SÍ, 1884, január,10-én,
ElitzvtéU Ari
egész érre......8 frt
léi é^re ..... 4 ,
(•ered érre......2 ,
Egy ssám XO kr
HIRDETÉSEK S hasábot petitsorbaa 7, másodszor 6 ¦ minden további torért 5 kr.
NYILTTÉHBEN fóronként 10 krért Tétetnek tei Kincstári illeték minden egyei birde-tétért 30 kr. fizetendő
A lap tzellemi részét illető közlemények a írerkesstoliöx, znyagt" rétiét illető közleményét pedig a kiadóhoz bérmentre . intéxeudők : 3íAt?Y-KANIZ3A
Wlssslaabáx s } ¦ •\' *
Bérmentatlen letelek csak ismeri mrmkatArsaktél fogadtatnak «L
Kéziratok vissza nem küldetnek.
sNa^y-gaiujLMti önk. tűzoltó-egylet*
a „zalamegyei általános tanitótestQlete, & „nagy-kanizsai kiadysánérelő egyesüietE, t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző aző retkeset*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kani*^ klüvála^ és városi egyesület hivatalos értesítője. •
H e t e il k I u t kétszer, vasárnap- s .csütörtökön megjelenő vegyes í a rta I m n lap,
Egy s mte az élettiztesitósról.
Kereskedelmi törvényttnk életbelépte óta az életbiztosítás örvendetes lendületet vett hazánkban. A. biztosító közönség most mar na; gyobb bizalommal viseltetik az életbiztosítás iránt, tndva, bogy a szerződés alapját többé nem a mindenféle magyarázatot engedd kötvényfeltételek képezik kizárólag és hogy ezek in subsidium nyernek alkalmazást, a mennyiben a törvény a különös intézkedéseket nem tartalmaz, melyek szerzódésszerüleg sem változ tathatók meg. Bármily üdvös tehát, hogy kereskedelmi törvényünk külön szakaszban tárjyalja az életbiztosítást, ép oly hátrányos, hogy a jelzett Bz&kasznak egyik-másik szabványa a gyakorlati életben keresztül-vihetetlennek bizonyalt és habár \' uridica túránk az észlelt hiányokat .elvi jelentőségű határozatai* által orvosolni törekedett, ebbeli törekvése nem mindig sikerül, mi a jogkereső feleknek ép ngy hátrányukra szolgál, mint magának az életbiztosítás iutensiv fejlődésének.
A következőkben néhány ily törvényes intézkedést fogunk közelebbről vizsgálni.
A kereskedelmi törvény 503. §-a rendeli ,H aaz idő vagy esemény, melyre & biztosítás köttetett, bekövetkezik, a kedvezményezett ezt, mihelyt rola ta,do m4at nyer, a biztosítóval késedelem nélkül közölni tartozik, ellenkezőleg a biztositónak az ebből eredő hátrányokért feleiig.\'
A különbség ezen és a kár-biztosításra vonatkozó 467. §. kőzött csak az, hogy mig ennél a törvény a bekövetkezett kárnak azonnali bejelentését követeli, addig az élet-
biztosításánál a törvény csak azt kívánja, bogy a közlés késedelem nélkül történjék.
Készséggel elismerjük az intézkedés helyességét, annyival is in-kákb, mert halálesetnél könnyen megeshetik, hogy a kedvezményezett nincs abban a helyzetben a biztositóval a káresetet haladéktalanul közölni és méltánytalan volna a szerződés érvényét a kár azonnali bejelentésétől függóvé tenni.
De határozottan helytelen a jelzett szakasz azon további intézkedése, melyben a késedelem nélküli közlés elmulasztásának folyományai foglalvák, hogy L i. a kedvezményezett „az ebből eredő hátrányokért felelőé.\'
Hogy mi ebben a legis ratio, azt nehéz megállapítani. K határoz-mány csak olykép kerülhetett az életbiztosítási fejezetbe, hogy a kár-biztositásnak ide vonatkozó részéből egyszerűen recipiáltatott, a nélkül, hogy az élet- és kárbiztositás jogi természete közt fenforgó különbség komoly megfontolás tárgyává tétetett volna.
Az életbiztosításnál a fizetési kötelezettség a biztosított egyén élettartama, egészsége, avagy testi épségétől tétetik függővé a szerint, a mint a biztosítás meg lett kötve. Mihelyt a biztosított egyén elhalj vagy — másnemű biztosításoknál — ha testi sérülés vagy betegség éri, a biztosító fizetési kötelezettsége is beáll, vagy. nem áll be és a biztosító nem köteles a kikötött biztosítási összeget megfizetni, ha ugyanis az* 504., 505. és 506. §§-okban felsorolt esetek egyike bekövetkezik.
A biztosító tehát a káreset beálltával ki fogja puhatolni, váljon a biztosított nem követett-e talán öngyilkosságot el, váljon biztosítási ajánlatban nem tett-e hamis bevallásokat, végre váljon nem hallgatott-e el egészségi állapotára vonatkozó
fontos adatokat; sz ilykép befejezett vizsgalat után annak eredményéhez képest vagy megtagadtatik a biztosított tőke kifizetése — ha ugyanis erre nézve törvényes ok forog fenn — vagy pedig megtörténik a kifizetés, — de az utóbbi esetben a teljes biztosítási összeg erejéig.
Egészen másként áll a dolog a kárbíztositásnál, mert ott a biztosító a legtöbb esetben nem a teljes biztosítási ősszeg, hanem csak a becslés alapján megállapított tényleges kár erejéig tartozik kártalanítást nyújtani. Az emberi élet, a testi épség és azok megrendülésétől eredő károk azonban nem becsülhetők meg, nem üqnidálhatők; ngy hogy \'„a káreset haladéktalan; bejelentésének\' elmulasztásából a biztosító egyéb hátrányt vagy kárt nem szenvedhet, mint azt, hogy meg lesz fosztva a lehetőségtől, esetleg azon adatokat beszerezni, melyek jogai és érdeke megóvásához megkívántatnak. Természetes,, hogy ezen kár számszerűleg -nem állapítható . meg és ha a törvény a kedvezményeseket, a bejelentés elmulasztásából eredő hátrányokért mégis felelőssé teszi, bizonyára csak „iUu8orius felelősséget\' állapit meg.
Meg vagyunk győződve, hogy kereskedelmi törvényünk novellaris uton való szabályozásánál e szakasz az életbiztosítás igényeinek megfe-löleg fog módosíttatni.
Rendkívüli nehézségeket . okozott a gyakorolatban atörvény 468. §-a, mely szerint a biztosítási ajánlat elfogadottnak tekintetik, ha a biztosító az ajánlatot annak vételétől számítandó 48 óra alatt vissza nem utasítja. A törvény e disposi-tiv intézkedésének a iegsplidabb intézetek sem voltak képesek megfelelni, mert technikai nehézségek is lehetetlenítik az ajánlatnak 48 óra alatti elfogadását vagy elutasítását.
a. szakemberek ez irinyhani sürgető felszólalásai hatás, nélkül maradtak és minden egyes Intézet törekedett ngy a hogy módjában állott a tőrvényt kijátszani A legközelebb mnlt időben végre legfőbb itélőszékünk is belátta e viszas állapot tarthatatlanságát és ennek a törvény helyes interpretatiójában véget vetett. Kimondotta ugyanis, hogy a keresk. törvény 468. §-a, mint szerkezete is mutatja, csak egy parancsoló intézkedést tartalmaz, hogy t, il biztosítási ügylet, érvényességéhez iris-beli szerződés szükséges, egyéb in? tézkedései pedig, tehát az is, hogy ha a biztosító a biztosítási ajánlatot annak vételétől számítandó 48 óra alatt vissza nem utasítja,, az ajánlat elfogadottnak és igy a szerződés megkötöttnek tekintendő, csak törvényes vélelmet állit fel, mely tehát elesik akkor, midőn a felek a biztosítási ajánlat elfogadására nézve egyetértóleg más határidőt állapítottak meg.
Ez ítélet alapján a biztosító intézetek a jövőben már nem járnak el törvényellenesen, midőn az ajánlat elfogadásira vagy elutasítására maguknak 30 napi határidőt kötnek ki.
Egy nem sevésbé fontos és a biztosító intézetekre nagy jelentőségű elvi határozatot találunk a legfőbb itélőszéknek egy másik ítéletében, melyben kimondja, hogy a szerző ügynök a rendes szabályoktól elté-róleg a féllel nem egyezhetik, mert az ügynök ily kötelezettségeket a társaság terhére vállalni jogosítva nincs.
Ez elv sanctionálása által eleje fog \'Tétetni egy némely széni ügynök szédelgő machinatióinak, mi az életbiztosítás üdvös intézményének felette nagy hasznára lesz.
Dr. KAN BÉLA.
Az egyenlőaéaré..
Tudják-e kedves atyámfiái, mit tesz azon közmondás, hogy valaki zsákban macskát árul? Ha nem tudják, én megmagyarázom.
A debreczeni vásárban egy ember malaczot akart venni, s amint a vásárláson tüled-hozzád tekintene, látott egy embert, kinek bekötött zsák volt a kezében s azt kiabálta,: malaczot vegyenek 1 No, nem kellett több az én emberemnek, hanem tüstént alkuba ereszkedett s már parolát is adtak egymásnak, hanem még a vevő nem látta a malaczot, mert amint az eladó monda, ha kibontaná a zsák száját, a malaczot könnyen elszalaszthatná. Hitt az én vevőm a szónak,, s amúgy látatlanban megvette zsákostól együtt a malaczot; de bezeg, mikor hazament, a konyhában kibontá a zsákot, s akkor látta, hogy a zsákban nem malacz volt, hanem . . . macska.
Igy tapasztalta aztán, hogy nem tudni, mi lakik a bekötött zsákban, s hogy az csakugyan nagy selma ember volt, aki a zsákban macskát árult!
Kedves atyámfiai! most egy nagy dologról beszélek, K i. az egyenlőségről, a mit kegyelmetek itt-ott már fülhegygyei hallottak is és már mint készpénzt adtak is, vettek is; pedig még eddig maguk sem tudják, miben áll az egyenlőség, tehát halljuk!
Arról nem tehet az emöer. hogy minden dologhoz nem ért, de aki nem ért valamely dolgot, hallgasson olyan ember szavára, aki az üszőt meg tudja különböztetni a bikáktél, mert ha nem hallgat az okosabb szóra, ügy jár, mint az egyszeri ember, aki mindig a maga esze után járt és egyszer csak neki ment a falnak.
Most nem rég láttam egy sereg embert, egyiknek ferde ajka volt
TARCZA.
Oh! nem az a bánat ...
Oh I sem as a bánat, amint ti bánkódtok I Obi nem az u éjjel, mit ti éjnek néztek! A tí nagy bútoknál as enyém még fájóbb, A ti éjeteknél az enyém sötétebb.
— Szeretni egy lánykát a szerettetni tőle TitSta, zabái lánggal, ahogy nem tod senki; S ezt a hó szereimet mert oly igen steretaz Szivedből kitépre magadtól elvetni.
Bnesn.
Itten veled boldogságom Fénya* n*prritff»l Isten\'TeletiI lelkem lelke, Ábrándok leány a,
Kéax reám még utoljára Könnyező szemeddel; Aztán, akit úgy szerettél, Astttáu ..... feladd el.
BATKY LAJOS,
a. Hohlííuí Ftoccusrol és viszonyáról a nőkhöz
Irta: Berkes M. tanár. (OlTSíUtQu a kereskedelmi ifjak körébeif 1583. decaeaber 29-éa.)
(Folytatás) aSsereacsére Mtriua nemrég megnyitott* e hadsereg sorait a legszegényebbek előtt ia, a a boldogtalanok, nem találván egyéb sagély forrást, katonának álluk b«. Keni tudtán okosabbat tenni, bevégezték a vilit; meghódítását, leigáz-tak Afncát, Otíliát ós a keletet, meglá-
togatták Britanniit a Germániát, s a legtöbben közölök, a legderekabbak és a legjobbak, elhullottak, a hossza hadjira-tokbi n. Az alatt az az ur, mely t városban azok után maradott, kik elmentek a többÓ Vissza nem jöttek — rosszul lett betöUve. ^|ótaJioma hatalmassá lett, a világ minden részeiből özönlöttek oda az emberek s lehet gondolni, hogy ezek nem a legtiszteségesebo elemek Tálának. Több ízben kísérletet telt Róma, hogy as ídegeoek benyomulását meg akadály oszt de bármuly aaigoru törvényeket hozott is eltávolításuk végett, mindig visszajut tek elrejtotni t rendőrség nélkül való roppant városban, *) és amint egyszer ott letelepedtek, utoljára is megtudták szeresni a polgári caimet, a gazdagabbak pénzükkel, a többiek hiaelkedéeük s ármánykodások által. Még természetesebb uton s anélkül, hogy szükségük lett volna kérni, nyerték meg azt a fölszabadultak. A törvény eleinte nem adott ugyan meg nekik minden jogot, de egy vagy két nemzedék után minden megszorítás elenyészett, és annak, ki egykor malmot hajtott a kit a rabaaolgavásáron adtak el, unokája már törvényeket szavazott meg éa consulokat váltatott, mint akár egy tós-gyökeres római,. L azabadoa bocsátottak és idegenek keverékéből alakult íz, mit még szokásból római népnek neveztek : nyomorult nép, mely magáno ok bőkezűségéből és aa állam alamizsnáiból élt, melynek sem rala sem emléke, sem hagyományt, sem politikai szelleme, sem
, *) Már 6 kr. zU azonban 7000 tagból álló rendőrséget létesített Aogustos czizzár.de as fSUg taE oltásra használ tátott FriedlSader, Sittsngeschichte Boa* VP, 86. 1.
nemzeti jelleme, sőt még erkölcsisége sem, mert nem ismerte tat, mi az élet tisztességét éa méltóságát még a legalacsonyabb helyzetben is megadja: a munkát.1)
Etek után as állam közerkölcsísegi viszonyai felé fordíthatjuk tekintetünket, melyek oly romlottak voltak,, [oly aülye-déanek indultak, hogy utálat sokszor azon hajmeresztő erkölcstelenségeket olvasni, melyek napirenden voltak. *) De Róma Agustna korát élte: t műveltség, megficomult ízlés magasló pontja*, érte el. Fedíg a történelem bizonyítja — a sajnos, ngy van, — hogy *s erkölcs, a hatalmiállás, t tudomány és művészet fordított viszonyban állanak: as as, minél magasabb tokot ért el t tudomány ós művészet, annál jobban sülyed as erkölcsiség.
Különben ia, midőn Róma hatalmának tetőpontját elérte, Görögország ngy erkölcsi, mint hatalmi tekintetben elhanyatlott. 8 mégis azt látják, bogy t római fiatalság seregestül zarándokol Athénbe, t világvárosba, mely gyüthelye volt a görögök buktat után. a tudományoknak, gyújtó pontja t művészemet, de mételyhintő középpontja ia as erkölcstelenségeknek. A\' görög -műveltségen épült fői s rómaiaké, kik t- tudomány áldásaival t bün ¦ sülyedtség átkát ia átvették elődeiktől. Náluk átírta t római
¦) Ezen eleven,\'élstteljes festés Pois-aier Geéton „Ciearon et «es amis11 odali szelleméé mttvébő! vettük, Csllry K&mán fordítása után. Budapest, 167«. — 73. s t*. lap
. *) V. a FriedUletder,-Birterjgeseh. Eom\'i, I», á25, i köT. L
fiatalság a tudomány édes emlőit, de erkölcsi romlásának első csiráit ia innen vitte magává! hazájába.
Az erkölcstelenség szülője a házas elet tisztasága elvesztenek. Különösen a fényűzés volt azon szikla,melyeB mindé ha hajótörést szenvedett a házasodni ké-•süW fiatalság uöahlési szándéka. Roma ban is a fényűzés tette \'lehetetlenné a kÖBépállásu férfiúnak a házasságot. A dolgok ilyen állása mellett már Auguatus császár kénytelen törvény álul hassa-ságra kényszeríteni t fiatalságot. *) Ha mégis volt olyan, ki Önkényt hajti nya-kát a házasélet igájába, — csak aljas Bzámitás vezette, mert teljesen el adósodva, nejének hozományából legalább a haszonélvezetet biztosíthatta magának. Mi természetesebb tehát annál, hogy ezen házasságok — melyeket ugy is az érdek kötött, semmi tartós alappal nem bírtak, amit egyébként a hátas élet fölbontásának könnyű szere catk előmozdított. *)
, De volt sokkal mélyebbre vágó oka is ezen erkölcstelenségeknek és ee azon nevelés, melyben a lánygyermekek részesültek. A nevelést legtöbb esetben erkölcstelen dajkák gondozták, kik társalkodónői is maradtak a felnőtt hajadonoknak. E dajkák rendszerint keletről az élénk éa tüzes phantasia hasijából származott rabnők voltak, kik babonával a oktalan mesékkel tűseitek fői t déli éghajlat úgyis tüzes phantaaiijit. As érzék osiklandc képek, melyeket a gyermeknek szemlélni mindig rolt alkalma; mért tson < kor\' ízlése igy díszítette a
\') Bor*tisj, Cara. sa*&; ?7, sqn. -*} Perbiger, Beüss und Eom, 1*, 809.Ü
lakasokat x) növelte t dajkák áittl gyarapított hajlamot t roszra. Még ha hozzá tesszük ama korai házasságokat,melyeket 14—16 éret-\' korukban kötöttek; ha megemlékezünk arról, hogy leendő férjét a leány sokszor, a legtöbb esetben nem is ismerte; bogy a bábu mellől egyenesen ki t nagyvilág szédítő zűrzavarába sodortatott, vtgy férjének napirenden levő lakomáiba, hol a rejtett 7agy nyíltan kimondott sikamlós élezek a nő romlásához nagymértékben hozzájárultak; 3) mondom, mindezt megfontolva, élén-" ken látjuk azon erkölcstelenséget, mely a . birodalmat alapjában ingatta meg. Ssé-pszz mondja Bcrrseayink: . i . . minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvesz, Róma ledül s rabigába görnyed.
Szépen a hiven jellemzi Horatius is ezen állapotokat. *) Felnőtt leánykánk kész ax ióni Táncihoi b örömmel, malyre taníttatik S nagy szorgalommal s igy forognak Gyenge korában éppen szerelmek-Majd hitvesévei,;hol s mikor es boros, Ifjabbakat néz.-----
Nem folytatom. Sokkal rikítóbb szintt a festés semhogy itt végig elmond-httnók. De néhány sort még ide igtttok esen költeményből. 3) Nem ily szülőktől volt amaz ifjúság, Mely t tengeren vért, puní vért ontott,
megtörte Pyrrhust, Antiochust AS erőst, feoeüannibaltal.
*) Frisdlátid«r, i. h, I*. 481. I. *) Forbiger i. h. l\'t 810. 1. *) Eoratios, od. ül. 6, SI. squ. *) xl a. a. o. 88. bob. ,
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
JANTTÁB 10-éB. 1884.
a másiknak lába görbe, a harmadik négykézláb .ment, a negyedik akkora volt hogy a padlást érte a fejéréi, mig az öt&dir alig ért neki\' gatyafcöté-sig . . . és találják el, kedves atyámfial, mit kiáltoztak ezen emberek. Hát ezek biz csak azt kiáltozták, hogy most egyenlők Tagyunk. Elgondolhatják, kedves atyámfiai, hogy mikor én a jókedvűn ugráló mellett mindjárt egy sántát láttam, a rak mellett egy süketet, valamint az ölnyi magasságú mellett egy fél rőfös embert, és mindannyi azt ki ahálta, hogy egyenlók vagyunk, egyiket is, másikat is kérdeztem, hogy mi az egyenlőség, de senkisem " tndta megmondani és ekkor majd halálra nevettem magamat, de hirte-\' len eszembe jutott, hogy talán-másban valamiben van az egyenlőség, mert ezen embereknek a formája épen nem mutatta, hogy egyenlók volnának. És orról annál inkább meg vagyok győződve, mert a jó Ur Isten már csak azért ia különböző formát ád az embereknek, hogy egyiket a másiktői meglehessen különböztetni, az emberek pedig apért adnak egymásnak különböző nevet, hogy az értse magára a szót, akinek a nevét kiáltják.
Ismét egy példát mondok. Utaztam egyik faluból a másikba útközben egy csárdába tértem be, hol épen egy lólopó ült & korcsmapadnál, vígan írogatta a bort, mellette pedig épen olyan szegény em ber üldögélt, kinek a lovait néhány nap előtt valami gazember ellopta. A szegény ember egy határ siró és éhező gyermeket hagyott odahaza, most pedig kemény kenyéren rágódott s talán épen arról gondolkozott, hogy merre csapázhatná a lólopót, mikor a mellette ülő zsivány egyet lök a szegény, emberen és tele torokkal amúgy istenigazában elordítja magát és azt mondja : ne bnsoljon kend bátyám, hisz most egyenlők vagyunk. — Es én ekkor igen elszomorodva láttam, hogy ezen két emberre ccakugyan nem ülik ez a szent szó: egyenlőség.
De menjünk csak tovább. Egy apának két fia rolt, az egyik jó, dolgos, munkás, szorgalmas, mig a másik naphosszat a korcsmában ült, s mikor hire futamodott a szabadságnak
Kiesé tovább idóstem esőn kor raj Zolájánál, hogy egyrésst utóbb ismétlésbe ne eseem, midőn eion befolyást kellene rajtolnom, melyet Horatiusrs esen TÍaso-nyok tettek, máareett pedig, hogy kimu-Uisam aaon okokat, melyek Horatiust fúleg a aatirák iriaira vittek
Hogy a társadalom kinövéaoi keserűen hangolhatták lelkét, igen természetéé: nyomott anyagi helysete főleg befolyásolhattak. Hogy ily állapotban a tatírairókat ol r áshatta igen terméaaetea; ép oly természetes ss is, hogy tehe.séget éretve magában, ő mags is megkisérlett néhány satirát írni, melyek midőn nyil-váooiaágra jutottak, asou kor legnagyobb epicutának, — Virgiliusuak barátságát átérezték meg neki. Virgilius kosban, járása folytán ismerkedett meg Meeca-noiaal, a khflno mubarittal, ki néhány baTÍ próbaidő a tán költőnket is folrette barátai sorába.. 3á-ben kr. u. jelent meg aa aráinak első kCnyre, melyet befolyásos barátjának, Hneoenosnak ajánlott, ki elismerése jeléül költőnket egy gyönyörű fekvésű mesei lakkal [ejandékosu meg. Horatius sem fukarkodott a megaastalá. sokban és stebbnél szebb ódákban diosói-tette barátját
A vásolt vissonyok — mint mondottuk — leginkább oly irányban \'hatottak Horátiu&ra, hogy a satirairaare vetette magát. 8 ez msrsdott sson tér, a melyen legjobb müveit megalkotta. Ha mégis att látják, hogy s lyrai kölléetet terén is remekeket alkotott, ke7ésbé ss eredetiség ax, mely által lantos költeményei kitűnnek, mint inkább alapos tanul-rnányotása a görög eredetinek. — Itt nem annyira s költő, mist a praotíons aestheticus tűnik ki, ki ssorossn követre görög elődeinek mintáit, sokasor a fordításig regaaakodott bossájuk, anélkül asonban,\' hogy római jellemét áldosstul hosls volna. 3) .
(Folyt követkesik.)
\') Mnnk, GatcUeau de.\' Írom. Llteraa. IP, S7. as, L
s az egyenlőségnek, hazamemt vacsorára és kapta magát, még azt sem várta, hogy édes apja, vagy a testvére, aki ő helyette is dolgozott, hogy azok mertek volna a tálból, hanem ó markolta, ki a legjobb falatot, mídón az ősz öreg édes apja feddó leg rátekintene, a gonosz fin még a szót is elkapta az öregtől, no mit néz kend, agy mond, most szabadság van, most egyenlők vagyunk És én megint azt gondolom, hogy a rossz fattyú hibás, mert nem tudja, miben áll az egyenlőség.
Még egyet mondok. Bitka falu az, > melyikben nem volna legalább is egy olyan, aki már rég kötelet érdemlett volna. Az ilyen emberek közöl tudok nem egyet, aki nem is vet, nem is szánt, de mestersége sincs, mégis naponta jól eszik, iszik, hanem azt beszélik róla a rosz nyelvek, hogy éjjel jobban üt mint nappal és a lovakat is odább állítja, meg ha megharagítja valaki, mérgében azt sem tudja, mit csinál ; mert ilyenkor a tüzet a pipája helyett a haragosának kazaljába dugja és még azzal sem törődik, ha az egész falu leég. Mint mondom, ilyen gazembert tudok nem egyet, de százat — és ugyanegy ilyen jó madár örömében majd kiugrott a bőréből, mikor a szabadságnak hire futamodott és többeket arra biztatott, hogy gyújtsuk fel, ugy mand, a bíró házát, hisz erre-arra teremtette, most egyenlőség van.
Akadt is néhány értetlen ember, aki szót fogadott neki és felgyújtották a biró házát, — hanem szél uram is beleszólott a dologba és házról-házra fojts a sziporiát és egy óra alatt az egész falu leégett, s mikor naplementekor csak helye volt a szentegyháznak és a harangok is leolvadtak és nem volt mivel esti imádságra harangozni, az egész fala lakosai keservesen siránkozva nézték a borzasztó pusztulást; akkor is éles hangon kurjongatta a gaz gyújtogató orgazda, hogy egyenlők Tárgyunk. Es most azt kérdem atyámfiai, hogy örülhetett-e az ilyen egyenlőségnek?
De már miben ál hát az az egyenlőség, azt kérdik, kedves atyámfiai. Már előbb is megmondhattam volna, de szükséges mindenekelőtt tudnunk, hogy minő sokban különbözünk és minő sokban nem lehetünk egyenlők. Nem lehetünk egyenlők az ábrázatban, mert egyiknek kék szeme van, a másiknak fekete, az egyik sánta, t másik vak, az egyik szép, egészséges és szálas ember, mig a másik alig látszik ki a\' főidből. Aztán egyik ember szorgalmas, a másik tanya. Az egyik minden krajczárból százat csinálna, mig a másik az ur köntö sét is elpazarolná 1 És igy száz meg százfélekép különbözünk. — Továbbá hány eset van, egyformán osztozu az apa után mind a három és az egyik elkorhelykedi mindenét, mig a kettő szorgalma után három annyit is szerez és ugyan mondják meg atyámfiai, igazság volna-e az, hogy az a korhely abban találja szabadságot és az egyenlőséget, hogy a két szorgalmas testvére nyakára menjen és azt mondja talán: Testvéreim 1 nektek most több van, mint mekem, ti sokat szereztetek, mig én mindent beittam. Most egyenlőség van, tehát újra osztozzunk. De azt mondanák ám a testvérek: Nem oda Buda, hanem testvér jól hal lottad még boldogult édes apánktól, hogy: kaparj kurta, neked is Ebből azt hozom ki, hogy az egyenlőség nem abban áll ám, hogy Tegyük el attól, akinek van; mert igy vége hossza nem lenne az osztozás na k, mert vagy egyik vagy másik megint csak elpazarolni a vagyont, utóbb pedig senkisem dolgoznék, mert nom bolond ám mit sem, hogy a lusták kedveért dolgozzék.
Azután nem kell ám oda gondolni, hogy az urakkal osztozzunk, mert hat kinél kezdjük az osztozás\', ? A koldus annyit akarna, mint egy fertalyhelyes, ez meg anuyit sze-
retne, amennyi földje van a félbe iyesnek, es ismét jobbnak gondolná, ha egészhelyes ember lehetne. De még itt sem lenne vége; a bojtár a gazdája sorsít szeretné; a kisbíró sz öregbiróságra nyalná a száját; a hajdúnak ispánságra fájna a foga, az ispán sem bánná, ha tisztartórá tennék. Hát a bárók 1 A bárót grófságért leli a hideg, ennek meg a herczegi titnla a nyavalyája, utoljára, tudjuk a bibliából, hogy Nabncho-donozor király ugy felfuvalkodott, hogy Istennek mondotta magát, amiért az igaz Isten ugy megverte, hogy mint a marha gyöpön élődött. Ilyen vége van az emberek tehetlenségőnck. Hisz magunkról tudjuk, mikor a kis gyermeknek lassankint érik az esze, mindig többet kivin. Alig hogy járni tud, már megunta a zubbonyt és gatyában akar járni, ezt is megunja, sarkantyús csizmát akar ; tovább tovább női benne a tehetetlenség, azután maga gazdája akar lenni . . . és igy mindig tovább; igy van a va gyonban is, mert ezt is többet többet kívánna, ebben pedig egyenlőség so-hanem lenet,mig az ember ember marad telhetetlenség lakik benne, mert kivált némely embernek nagyobb a szeme mint a szája.
Meg vagyon irva, hogy aki dolgozik, az imádkozik, — azt pedig senkisem hiteti el velem, hogy aki rabol és 91, annyi, mintha imádkoznék
Van-e ennél szebb egyenlőség ? Nincs, mert minden kívánságunk benn van, amit ember egyik a másiknak adhat.
Hát volna még olyan Istentől elrugaszkodott, aki abban találná szabadságát és egyenlőségét, ha rabolhat és embert ölhet? Hát nem hallották azt, hogy a varjú sem ássa ki a varjú szemét? Ugyan az Isten szerelmére kérek mindenkit, hát mi emberek legyünk alábbvalók egy hit vány varjúnál?! V. 0.
nagy a fekvő birtokra, mint a tökére, keresetre, igen terméesetesen megdrágit mindent A kistulajdonosok fölverik s lakbért, s falusi gaadik a termények árát ¦ ki as, ki es álul legtöbbet ssenTod ? A munkásosstAty. Bisonyos ugyanis, hogy a kösretett adó sokkal aulyoab s kösret-lennél. Ha s lakbér és a termények ára magasabbra sssll is, átért s gyártulajdonos és munkaadó a munkást és napesá-físeti jobban, a szellemi
A drágulás.
Hi> v»n valami, a mi nálunk. Ma* gyeroraságon szükségessé teszi a munkáskérdés mielőbbi megoldását, agy bizonyossá a napról-nspra óriási mérvben növekedő, minden fogyesstó által tapasztalt és nagyon ia érezhető drágulás, melyet leginkább as adóval való túlterhelés okoa. jNálock as államgasdássat ép ugy. mit majdnem valamennyi intésmény, annyiban ross, a mennyiben esek mind nincsenek a víszonyokhoi, s nép szűk aégleteihes mérve. Az ál laza jövedelmei nek Jgen nagy részét az államadósság kanalai fizetésére kell fordítanánk éa mire tetetik ezen államadósság? Leg. nagyobb része ezeknek oly kiadásokra, melyek nem hogy-.hasznosai; sőt meg károsak sz országra s következés képen az egész népre. Itt csak bárom tételt akarunk említeni, először az északkeleti vasntet, melyre a nemzet 17 millió frtot adott ki a nélkül, hogy abból haszna lenne, mert erről már akkor, midőn as kiépíttetett, be rolt bizonyítva, hogy annak fentsxlasa roppant sokba kerül és aa álul, hogy a Kőrös sst több is ben megrongálja, jirhstlanná s igy a forgalmat rajta lehetetlenné teszi A másik nagy kiadás s horvátoknak évenkint fizetett 3 millió forint, bogy a.köaigssr^ gatás terheit viselhessék és ezért\'sTjotsKa-méoyért ellenünk lázadxisk, régre a bosnyák háborúra ás Bosznia éa Herese-govína megtartására kidobott Isten tudja mennyi millió.
Ha egy állam, mint Anglia vagy Frsncsisorazag, hol SS ipar és kereskedelem annyira virágzik és ez ssintén mono-pliaaltatik az egész világ fölött, egy tartomáayt foglal el, melytől eleinte aemmi hasznot nem has, \'de ven annyi pénze, hogy miliárdakat fektethet belé, azt igen természetesnek lehet találni, mert ezeknek aa államoknak annyi a pénzük,hogy ngy ne tudják mit tegyenek veié és így várhatnak, míg as elfoglalt terület hasznot hajt; de midőn Ausztria-Magyarország mely kereskedelemben ós iparban annyira hátrább áll o két smlitett államnál, melynek államadósságai aránylag sokkal nagyobbak, mint akár Angliái, akár Franciaországé, egy oly vad országot, mint Bosznia vagy He rezegő vina meghódít, sat valóban nem lehet essélyeeségnek nevezni.
És ezek aa államadósságok, a kösÖs hadsereg fenntartása és a bel igazi UU as, melyek azoo minden fogyasztóra nézve oly káros drágulást okozzák. A pénaügy-minístsr nálunk mindig azon töri fejét, hogy sseressen pénzt és mindenféle adógondol ki, aa adó, mely ép oly
most még sem fizeti jobban, proletár ép oly kevésbé és s kishivatalnok sem kap több fizetési.
Angliában és ujabb időben Francsia országban, tót más államokban is a kor máay igyekszik s szükségleteket az életre olcsóbbakká tenni, házakat építenek közköltségen, hol a munkás kevesebb lakbért fizet, mint magános bástulajdonosok nuk, él el missereket hoznak be Am6\' rikából és Ausztráliából, kereskedelmi szerződések által* as óletssflkségletak ol csóbbakká lesznek, majdnem mindenütt a termény rendszer már megszűnt és mindenütt niagvan már a szabad kereskedelem. Se Angliában, ae Fraaesieoraságbsn monopóliumokról nem tudnak, aféle jövedelmi források, melyek a népet erkölcs-teleaiiik, mint a sorsjáték, égessen ismeretlenek, a szegény ember Angliában, ki elóbb egy font húsért 6 pencset fizetett, most 3 penősért kapja as Amerikából és Ausztráliából behozott hnstéa agyanazan arányban a tejet, vajat, tojást, saíradékoi, zöldsége*, gyümölcsöt, gabonát, azé esi minden élelmi csikket.
Hajdan Angliát tartottak a legdrágább államuk a világon, most olt minden sokkal olcsóbb, mint nálunk Magyarországban, melyot még ezelőtt 30—-30 évvel Earóp-t Kánaánjának neveztek. London ben egy egész házért 10—12 szobával 50 guiné lakbért űzetnek (420 forintot) bele értvén as adót, a vizvosstóket és ss utozaseprÓst is. Hol kapni nálnok Msv-gyarorsaágban, de kivájt a fővárosban
egy 12 ssobából álló hasat 420 forint lakbérért? Bs nálunk legalább is 1600 frtbs kerülne. A szegényebb aorsusk kspnsk bútorozott jakjeofcat, melyekért hetenkint egy tél koronát (1 frt 25 krt) fizetnek, beleértvén a fölszolgálást is. — Nálunk egy bútorozott szobáért legalább is 10—12 forintot ¦ igy többet mint még egyszer annyit kell fizetni.
Hát még az élelmiszerek t Mint. fentebb emiitettük, a has ára fontonkint Londonban most 3 pencse (l2-/a kr.), nálunk 30, a borjohasé 40 kr., tehát háromszor, negyedfélszer annyi, mtnt Londonban). Igy van a többi élelmiszereknél is. A Bupert strettben van egy óthás, hol adag számra nem voltak drágább ételek, mint 3 penczesek, agy hogy 8 peouseért (a levest 2 penczebe ssámitották) jól lakhatott valaki (33 krsjosárérL) Kérdés sük meg a fővárosi Ssikszay, Holswshr\', Wohlfart, Károlyné és a többi ismeretes éthássk vendégeit, mennyi szókban egy beefsteak. egy borjusselet ¦ más ehető ételek ára, vagy tekintsük meg as étlapokat, ott kivévén a gulyást ér, a pörköltet, síig fogunk olcsóbb, mint 40 kros ételekre találni.
Nálunk még a termelő és hástalsj-donoa sem irigylendő, as elsőnek attól kel! tartani, hogy kan terményeket ma-gasan tartja, nem adhatja «1 és nyakán maradnak, a háztulajdonos lakásai pedig üresek maradnak. De ezt as adóhivatalok lem vészit tekintetbe, a aemfisetónek szállásárs küldik az adóin tóst, melyre oda Tea írva, hogy 8 nap alatt fizetnie kell, különben exekueziót küldenek a nyakára. És a megszorult ember ilyenkor kova forduljon? A munkaadó nem ad neki több heti bért, a szellemi proletárt a könyv- vagy hírlapkiadó nem fizeti jobban, legfeljebb előleget ad neki, de ez nemcsak nem segít rajta, sőt salyosbitja helyzetét, mert hiss a következő hóbso is álnikeU.
Mindezek mit idéznek elő ? A nép erkölcstelenedését. BünÖk elkövetésére, játokra, kétségbeesésben részegeskedeVe — mit buíeiedésnek neresnek, Öngyilkosaágra és a nőnemet prosstítucziórs rissik. Olvassuk csak a fővárosi lapokat, nincsen-e azok mindegyikének hír-rovata tele lopásokkal esélhámossággal, sikkasztásokkal, házbetörésekkel, okmány hamisításokkal és öngyilkossággal, némely esetben megiébolyodásokki is?
De a dr ágai ás nemcsak el erkölcs teli a édesre, bűnökre, nőket prostitacsiórs ós mindnyájokat öngyilkosságra vezeti, hanem eljöhetsz idő, s ahhoz talán közelebb állunk, mint sokan gondolják, a melyben a munkásosztály és általán vóve míndasok, kik as adó általi túlterhelte-tés és az életszükségletek Által szenved -nek, a szükség által ods fognak jutni bogy kétségbeesés vess rajtuk erőt és a kétségbeesett embernek ilyenkor nincs, más válasstása mint vagy éhen m igb-Ini, vagy magán segíteni és az éiotfeutartási
Hírek.
— Sajtóhiba. Mait siámank Ur-onálólíis több értelemzavaró sajtóhiba fordalt elő, melyeket szénnel kiigszitank. 0. Horatius helyett Q. Horatius. 4. oszlóé Friehe helyett ol r. Űrieche 5. oszlop Iden helyett olv. Ide*. 6. osslop aínigen helyett olv. evrígen. 5. oszlop Satirikov helyett olv. Satiriker.
— Uj s0orssajtót állított fel Waj-dits József, e lapok tnlajdonoss, már egyébként is ssépen berendesett nyomdai bs lyiségóben. Most három gyorssajtó s egy Siegl-féle kézisajtó müsödik nyomdájában. Midőn a nyomda előmenetelén örvendünk, egyúttal óhajtjuk, hogy a közönség méltán kiérdemelt részvéttől ós pártolással siesse as ő fekete Moloohjaitl
— Előleges jelenten. A oagy-kt-nismai önk. tüsltó-egylet segély alapja javára f. évi február bó 2-án as Arany szarvas vendéglő nagy termében zártkörű táncsvigslmst rendezend. — Bővebb értesítést a kikfildendő meghívók nyújtanak.
— Gyüfi2iiir. Bálás Árpád urat, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet érdemdús igazgatóját moly siomorueág érts; élte 4-ikévében levő Ilonka leánykája elvesztése által. A kérlelhatlea halai által ily korán letört bimbó hűlt tetemei folyó hó 2-ik napján igen nagy száma és díszes közönség részvéte mellett kisértettek ki as Örök nyugalom heiyéra.
A gyáfzjeíestest itt közöljük: Sipeki Balás Árpád és neje Csaunak Olga. ugy s magák, valamint kiskora Mariska éa Béla gyermekeik nevében mély szomorúsággal jelentik Ilonka szeretett lányuknak 1883. áví d^cssmber hó 31-ón életének 4-ik ivében roncsoló toroklob után bekövetkezett agyhüdós-ben töri ént gyászos ki multát Hall tatoméi 1884-ik évi jnauar ¦ hó 2-án délelőtti 10 órákor a ssent Mihály aevü temetőben örök nyugalomra tétettek. Keszthelye* 1884-ik évi januárhó 1-án. Nyugodjanak békében a kedven halott hamvai s as őt gyengéden sserstő ós ily ¦. korán történt gyászos kim ultiért melyen " bánkódó szülőknek szolgáljon aszni vigaszul sson tudat, hogy feltjtheüea emlékű kedves gyermekük a menny angyalává lett és ott örökkön élni fog.
A Balaton rise teljesen befagyott, A hullámzó kékes zöld szinU vizet sima jégkéreg vonta be, melyet a korcsáWeaók egéss serege lep el. Gróf Festetics Tsaaüo ur gós propellerje a partra lott kihozva. A jég már 15—20 cm. vastagaága s a endéglösök, caukrássok, bábsütök, halászok, hal kereskedők etb. ugyasosak hoseá láttak s jég hordalásáhozt . Á .
A budapesti fópostiról egy 240 ezer forintot tartalmazó izek róny eltűnt. Az erélyes nyomozás es ideig eredményre nem vezetett.
— &émulet a gőzfürdőben. Bot tusánban (Románia) a következő szerencsétlenség törtónt a „Tsiganímsa* külváros gőzfürdőjében m. hó 18 ás. A nemrég ujjá alakított fürdőben mintegy 100 nő volt, amidőn egy asszony a me-déneiéből akart forró vizot bocsátani egy kannába, de kezét megégetvén, fölrántotta n csapot, mire roppant erővel szakadt ki a forró vis, olyan gőzt fejlesztve, melytől csakhamar semmit sem lehetett látni. A fürdő nőket esen fel ül as a kiáltás „tűz van!* is elrémítette s részben a padokra másstab, részben keresték a ki-járást,smelyet a nagy gőz miatt megtalálni nem bírtak. A forró légben a tartózkodás mindig nekesebbó vált a kót-kétségbeesósükben legtöbben lessáUsk a padokról, bár a talajt egészen elborította a forró vis. Jaj^atásukra elősiettek a fűt; -dósioIgák s megmentek Ókat rettentő belyseiűkból. Mintegy hass nő sebesült meg többé-kevésbé súlyosan, sót ketló még életét is veszté sebei feövetkestébsn; néhányan ugy sebesültek meg, hogy as ablakon át kiugrottak az utozára^C gyan e fürdőben 1862-ben ia törtóot szerencsétlenség; egy szoba menyeset beszakadt, s több fürdővendéget temetett romjai alá.
— A tehén helyett CKlgiayt Ütött. Tosa Péter, hideg szamosi lakos marháinak megvssalása végett, Boros Márton gyalui osigány-kovácset magához hivatta. Mielőtt azonban a vasaláshoz fogtak volna, a hideg elUn mindketten pálinkával látták el magukat s eszel as ittálóba mentek, hogy a vasa lást msg-kesdjék. De egyik havasi tehénnek nem tetszett a mulatság ¦ rugdalózni kezdett; akkor a gazda, Tosa Péter, hogy tehenét rendre utasítsa, egy karót Tett aló, de az ütéssel nem a tehenet, hanem a vasaló ozjgányt találta. — A oxigány ss ütést fel sem vette s ezután még néhány tehenet megrasalt, de később fájlalni keidé fejét • még aanap délután meghalt.
— A esúzröl (rhennu) s köax-TényrÓI. A nedves óvnak közeledtével,
x-Dir70~~* V.«""X\'*i™ -"a —r_~JL71aT* l * ra*» időjárással agy Alt bekösBÖntenek bsTÓdelem ösatónébő minden \\ hozzánk * mi gyötrő bajaink, a huruts.
iyuiní,hogy magától az éhhslált távol tarUa, asas fői fog kelni, eleinte csak zavargások tesznek, esek Lázadásokká, na-gyobbsserü fölkeléssé és végre forrada-lommá fajulhatnak.
bántalmak is, de különösen a eauzos s köss vényes fájdalmak. Az emberiséget gyötrő bajok egyikénél sem térnek el annyira a nézetek, asos. keletkezesének ©kai* illetőleg, mint éppen acsoanái és köszvény nól. Ls áp asári könnyen megfogható
HUSZOHHABMAIMK IVtTOLYAM
ZALAI KÖZLÖK Y
JA3ÍUAE\'10-én 1884.
hogy aa orvosi tudomány, nemünk a két gonosz ellensége ellen eddigelé oly kére sat tehetett éa majd minden gyógymód ** gyógyuer (mint: flledók, salioyleav, mindenféle bedörzsölée, köszvény vásson villamosság ztb. stb.) hs pillanatnyi enyhülést, javulást eszközölt ít, de maradandó sikert csak nagyon ritkán tudott felmutatni. Nagyon valószínűnek keli tartanunk, hogy az e bajokban azenvc dók határozott hajiammal, dizpositióvu bírnak aiok iránt éa bogy a betegs\':: anyaga a vérben rejlik. E nésetet osztja dr, I/ebaut orvos tudor • számos évig volt kórházi főorvos ís, kinek 40 éves orvosi gyakorlatában asámtalan alkalma volt a nézete megerósitéseul, sokoldalú bizonyítékokat aseresni. Ai a fölötti ta nulságos s könnyen érthető népies előadásban irt füsetóben („A regeneráló gyógymód stb." kapható Pesten, Lsmpel könyvkereskedésében, Weitanerg. 12 30 kroo) a ceuzrólf kösz vény ról a essél rokon betegségekről kimerítő fejtegeié sektt közöl e egyszersmind kijelöli azon utakat s eszközöket, amelyek szerint természetes ás észszerű eljárással a vér megtisztítható i ujjáalkothaió — ez lévén egyedüli módja annak, hogy bajai októl megszabaduljunk. A szenvedők érdeké-beu óhajtandó e könyvecskének minél szélesebb körben elterjedése.
— Főnyeremény, Hangban, Alsó-Ausztriában WeiBZ Teréz dohánytőzsde tulajdonolnának egyetlen sorajegye maradt azokból, esélyeket elárusitás végett kapott. Tréfából rávette cselédjét, hogy veié együtt vegyék meg közösen e sors jegyet. A cseléd ráállt • utolsó forintját adta oda asazonyánst^t, A szerencse ked vésett a két nőnek, mert újév napján arra a kellemes hírre ébredtek föl, hogy a 60,000 forintos főnyeremény as ő sors jegyükre esett.
— Az erőszakos halálesetek statisztikáját kősli a Körösi Jósesf álul je lesül szerkesztett Statisztikai Havi Füzetek legújabb száma. A közlés as 1876-tól 1883-lg terjedd hét év adait foglalja Öasze a főváros területén előfordult erőszakos halálesetekről. Az összes szám 1665. Ennyi ember lett Budapesten erő ssakos halál martaléka bét év alait. Gyilkosságok és emberölések áldozatául összesen 88 an estek. Közöltük volt 63 férfi és 25 nŐ. A megyitkoltak nagyrésze aa alsóbb osztályokhoz tartozott (iparnssegód, munkás, napszámos, ssolga Stb.) a jobb osztályokból csak egy eset fordult elő: dr. Martonfalvi Izidor ügy vedé, kit 1879 márcsius 29-én saölgáji baltával agyonütött. Anya által elkövetett gyermekgyilkosság 6 fordalt elfi , test vérsjytlkolá* és rokongyilkosság egy-egy t. i. egy férje által meggyilkoltasztalosnó és egy nagybátyja által agyoassnrt laka tos legény. As 1880 januárjában előfordult hatvani ntezai zavargások alkalma val a katonatág által agyonlő rátett kát • gyén tudniillik Svars Adoif jogballgaló és Hajnal András bér kocsis. — Párbajban ket>en estet: el (Per cael Aurél éa Gróf Zichi-Ferraris Viktor) mindkettő lövés álul. Balesetek ildosaU lett s bét utolsó évben 716 férfi én 239 nc. E 955 bsleset telje* harmad rái<e (3lí zúzódás ?1 törés volt. Nagyrészt gyárak ban, vasainknál és egyréast építkezések nél is fordultak elő; leginkább napszám^ sok estek áldozatni; a 311 elhalt kost ugyanis 111 napsztmoi -volt. Legizámu -sabbek ezek után azok a izerencsétlensé gak, melyek a magasról való lezuhanás által okostatuk és pedig izáms?eriat 129 Es esetek kosi, melyek leginkábbépitke séaeknél, azonkívül oselédek vigyázatlansága következtében gyermekeknél szoktak előfordulni, volt 45 napssámos, ló cseléd éa 11 tiz éven aluli gyermek. Elgázolta tásnak a két év alatt 111 egyén esett áldozatul, ebből lóvaaut által tortént 34. Nagy számban fordultak elő még szeren esetlenségek melyeket égé* (129 eaetb n) visbe fuliás (41 esetben) okozott. Petro lenmlámpa feldöntésébői eredt tüs hét emberi ölt meg. Anyja áltat álomköcbsa agyon nyomatott 4 gyermek, ittas állapotban visbe falt 5 ember, saját hány ..dókában fúlt meg 2 férfi, 2 aő. Megfagyott a fővárosban 31 egyén, lórugát folytán meghalt 16, A véletlen mérgezés okosta 38 hslálsaet közt 17 lngmérgesés és 11 aséaoxyd-mérgeséa volt aa ok. As előfordult négy éhhalál eset közt volt két csecsemő, egy Óftévasr napszámos és t>gy 37 éves ismeretlen férfi. — Kivégeztetett (kötél áltsl) 3 férfi ( Rózsa István Madarasa János, Tuj vei János gyilkosok éa rablók.) As 1665 erőszakos halálesetnek teljes ne gyed Haas (416)a Danából kifogott vis-b» folt volt, míg 181 esetben pedig még ** srosaak neme ( t. i. vájjon gyilkosság, ÖDgj\'ukosság vagy baleset) nem volt kona-U tálható.
kaczagásrafakadt ¦ a színpadról távozó di fának utána kiáltót\'*: „kedves vaskos ma ma sob\'se szegyeid magadat."
— Botrány egy bécsi templomban. A bécsi „Favoritén* külvárosban,. Szent-János evagelistáról nevezett templomban vasárnap este oly botrányos jelene, folyt le, minő csak as amerikaiakhoz b nem bécsiekhez méltó. Ugyanis a mondott este Páter Hamerle Jézui - társasági szerzetes volt misét mondandó, mely alkalommal mintegy 3000 főnyi ember gyűlt egybe. Kidén már körüi-belül 7a éra hozást prédikált volna, a szószék alatt pisa-szegét hallatszott mit nyomban egy élez átható fütty követett, mely — mint látszott — jeladás gyanánt ssolgált a hot-, rányra. Egyszerre a templom több oldaláréi pisszegtek, fütyöltek és vadul kiabálták: „Le velel nem kell nekünk jezsuitái* Patar Hamerle meglepetveanem ˇárt tüntetéstől, mozdulatlanul, halotthalványan maradt helyén. A gúnyos kiáltások, füttyök nemcsak hogy nem szűntek, hanem megtörtént az a hallatlan eset, hogy a tüutetfik köveket repítettek a szószéken álló Hammerle felé. Erre a páter a sekrestyébe menekült, melynek ajtaját bezárták s eltorlaszolták. As esen tüntetésre megrémült nép a kijárat felé tódult, midőn egyszerre „tüs van" kiáltások hangzottak, mely az amúgy is megijedt népet szánó rettegésbe tartotta, i még jobban igyekezett a templomból kijutni. A tolongásban bét egyén súlyosan megsebesült, a tüntetést mintegy 20 fiatal munkás idézte elő azért, mert a páter legutóbb tartott beszédénen erősen megrótta a munkásokat, hogy heti keresmény őket többnyi te eldorbézolják. — Sídig már 4 munkást elfogták,
— Megfagyott. Lakatos J. salom-vári gazdaember f. hó 4-én gabn át szállított a körmendi béli vásárra. Útközben azonban bundába takaródsva meglehet, hogy egy kissé bepálinkázott, — a szekér hátulján elaludt. Nádashoz közeledve,
13227,540.70 frankra rugóit, miben az elad biztosi ló év díjbevételei is beafog* lalUttnak 2.074,526.65 frankkal. A kamatszámla 5.374,853 frankot muutott, b a társaság évi jövedelmét hosa&dva a díjbevételeket is 16,602.367.70 frankra emelte. A társaság as utolsó üsté tér alatt életbistotitáai bárcsákra 5.634.138 fran-kot fizetett. A kihásasitási és vegyes biz-tositási szerződésekből eredt követelések, melyek esedékeseit kéváluk;3J335,7l9.85 frankra rúgtak Bároák vísssavéieléVe 980. 178.20 frkot fordított a társaság. A biztosítást alaptőke, mely a Bsersődések pontos teljesilését bistoeitja ?007.817.40 fraukkal nagyobbodott. Aa aktívák as ttsletév végén 83.780.016.90 frnkra rúgtak. A mérleg öesseátii\'ásával e tárcába vételi áron felvett értékpapírok értéktöbblete nem vétetett figy- lembe, mivel esek az értékek nem realisálUlUk 8 Így azon nali nyereség forrásául tekinthetők nem voltak. Ennek as értéktöbbletnek azonban jelentősege van, mert konszolidálja a Ursaság álul nyújtott garamiakat. — A társaság tőkebefekiélései a kővetkezők: 2.202.063.46 frank britt állampapírokban, 420. 129.25as indiai és gyarmatkor mány érsékpapirjaiban, 15.322.464 frnk degen államok értékpapírjában 1.187035 frank vasúti és más kőlcsőnkötvényekben, 14.427,099.10 frank hasakban, ezek közt szerepinek a társaság budapesti és bécsi ¦sásai, 11.988.202.60 jelzálogokban és 13. 393,909,60 frank értékpapírokban.
— Uj megyei postahivatal. Diás községben postahivatal lépett életbe, Qyenes Diás elnevezés alatt, mely levél és kocsi postaí küld e mény ek f el vé tele, továbbítása s illetve kézbesítésével fog foglalkozni a Összeköttetését a Keszthely város és Tnpolcza kösÖtt naponta kétszer közlekedő koosiküldöocs járat által nyári- kézbesítő körét: Gyene*-Diás, Vo nyarcz és M>azea Győrök községek, va lamint Vashegy puszta fogja képesni.
— Rémület az allatseregletben
kocsma kelieo, aknrá, hogy M aludjék, (Bostonban az fidmond-féls álUUeregiet mert megfegv, MOnb.n mar egészen meg fiatj oroazlánja Szabadult a kalit
dermedtekjagja.. _ i kából. i"néxőióreu föl s alá fatkosn
kezdett. A közönség megriadt skifelé tó
— A vastag énekesnő. Álboni énekesnőről irta egy udvariatlan kritikus; •Valóságot elefánt, amely egy csalogányt ¦y«lt.« A világhírű énekesnő1 NitaonCrii-tint az utolsó isiében annyira meghisott, bogy amint legközelebb a „Mignonban*-»•» Sain Francúko opera színházában fellepett, egyezingárfranrmaénokeiaebogy-jeni tudta a divat átkarolni. As udvari-\'¦ közönség erőlködését látva, hangos
Farkas. Scóbor Sándor szak nyérí lakoshoz tegnapelőtt Körmendre jöttében a Szőcze község és Kimáuv major ícösti erdőben egy jó nagy ordasszegődöit azonban mivel annál egy balu volt nem merte megtámadni, de 8 — 10 lépésnyi távolságban folyton kísérte ;a valahányszor Scóbor megállt, megállt a tarkas ia;
egyik eem merte s másikat megtámadni. Míg végre as erdőből kiérve, elmaradt a kellemetlen útitárs.
— Villamos halfogas. Egy ti-
pediosió nemrég következő: előkészületeket tett a halfogáshoz: három 16gyertya erejű Edison lámpát elzártak oly légmentesen, hogy erős volt a nagy vitnyomásnak allanállani. L lámpákat a tengerbe bocsájiják, miáltal a bálik a távolból már oda osalatnak a fény által A lámpák alatt egy három méter átmérőjű háló van ki-fessitve, mely egy pillanat pac a lámpákkal egyszerre fölhúzható. Ily módon lehetséges less, teuséssserinli mélységből nagymennyiségű halat merilení.
— Mennyit ér egy gazember. A hivatalos lap kősli a m. k. belügyminiszternek mult hé 28-án kelt 74. 859 számú rendeletét, melylyel ennek, ki a Vessprómmegyébon garázdálkodó Savanyu Józsefet élve kéarekeriti 1000 frt, aki pedig halva keriti késre, 800 frt jutalmat bistoeit. ^
— Hsle&ö- Kellejne* meglepetés érte a minap Airdle angol városka íakói-ságát. Mikor a britt szigeteken az a szörnyű vihar dühöngött, Airdleben eleven halak estek le\\túokzaios magasságból. Ugy látszik, hogysHröfEic felkorbácsolta a viset lakásaival együtta elvitu nyolca mértföldnyire, mert a város ily messzire esik a tengerparttól. A munkások éltek as alkalommal és csakhamar felszedték
— Hunyady László gyűrűje. A gyulafehérvári püspök az ötvöamukiái-lítáara több oly nagy értékű Urgyat küldött, melyek a XV. és XVI. s. ás ed ban Erdélyben késeültek. Ebben a gyűjteményben van egy nagy gyürÜ, melyhez kétféle monds ia fűződik. As egyik asé-rint ez volna as a gyürü, melyet Arra-goniai János Mátyás király nejének, Beatrixnek fivére és akkori esztergomi érsek pápai ajándékul kapott, ami annál inkább valósainü, mert a gyűrűn pápai és as arragűoiai esi mer látható. A másik hagyomány szerint azonban es volna aa a történelmileg nevezetes gyürü, melylyel Hunyady Láasló Nandorfehérvárott Csil Iey Urlik kardvágását felfogU és ennek volna tulajdonitható a gyűrűben levő drágakő megrepesztése.
A wTbe Gresham" életbiz-tcsltó-társaság 1883. évi deotember6-án tartotu rendes évi közgyűlését Londonban. A közgyűlésen as l8o3. juníus 30-án végétért 35-ik ÜsletévrŐl felolvasott jelentés szerint es utolsó Űsletév eredménye ige nkedvecó volt, amenryiben be ny ojtetott 7948b i 11 o a i t á ¦ i ajánlat 65,726. 175 összegei, melyek kösől 6424 ajánlat53.457,475frank összegigelfbgag-Utott, s a megfelelő aaámu kötvények kiállíttattak. A díjbevétel levonva a v izzón -bistositásérl kísdottőaszegeket
dnlt, mire az oroszlán még jobban meg íjedf s eszeveszetten ugrándozott körős körül. As elzárt oroszlánok erre mind ordiUni kezdtek, s a« anyaorosalán vadul lombolt. Egy asszony menekülés kös-ben nagyon közel jutott • kalitkáhos a az anyaoroszlán egyik karmával nyakába kapaszkodott a a földre terité. A szolgák csak nehezen bírták kisEabaditaul az ál-dosatol, kinek leje éa nyakszirtje attlyo-Ban megsebesült. A fiatal oroszlán végűi egy Uras bordóba bujt, a hol aztán meg -fogiák. Szerencsére a tolongás alatt Bem-mi komolyabb baj oem történt.
— HÓforráS. BerettyórUjfaluo as otuni gősmalcm udvarán áaványíorráMr* bukkanlak. A meleg víz kavicsos rétegből jön. A forria tiaennyo.cz méternyi-mélységben fekszik a a vis hőmérséke negyven celiiusi fok. A forrás alkalmával a vis oly- hatalmas sugarakban lővelt ki, hogy eleintén ast hitték, hogy itt valami Goyser vise tör a magasba, de es csak a földalatti gázok fessereje folytán történt, a midőn ezen erő néhány perez múlva megszűnt, a vis sem szökött k többé a tölcséren keresztül. A vizet leg köselebb vegyi elemzésnek fogják alá vetni, bogj annak ásványos* tartalmát megáll api th ássák.
— Különös rend őri gasgató. Bar-czelónában roppant botrányt okos a ren-dőrigasgaté leleplezése Mindé, mind a praefektus évek óta a város s a környék betörőivel s rablóival állandó összeköttetésben voltak. A hamis pénzverőkkel czimborálfcik ¦ minden rablott holmin osztozkodtak a gonoszlevőkkel. A rendőr igazgató házában tömérdek ékszert találtak, mely mind rablott tárgy, a a nagyszámú levelekbél kitűnik, bogy minden büntettet a rendőrfőnök a a praefektus tudtával a beleegyezésével követ tek el s rablók. "> \'
— Aa iskolában. Egy munkás család kis fiát interpellálta a Unitó es iskolában, hagy hol hagyta as abc és könyvét. — „Apám kivette a táskából — monda a fin airva — a elfelejtette vistsatenní.* — „S mire kelt atyádnak a könyv 7« — kérdé a Unité. — „Tanul belőle olvasót." — „S ha nem érti?" — kérdé moat már szelíd ülve a unité. —
Akkor tőlem kérdi — monda » fia még
mindig sírra és éa megmagyarázom neki.* A tanító erre aztán megeogesz ülődött
Beküldetett\' A bit jutalma „Budapest. Tek in tettes ur I Körülbelül egy hónapja, hogy megkezdtem a Braadt-féle svájcsi labdacsok használatát, azon hitben, bogy végre föltaláltam as engemet gyötrő székrekedések srca-numát. E hitemet a legfényesebb eredmény igazolta i», mert azok használata egészségemet Uljesen helyreállította. Nem mellőzhetem, hogy önnek e asereáVt legmélyebb hálámat ki na tejessem. Tisztelője: Potteri J. nyugalmazott honvédezredes. Nemzeti szálloda. (Braadt Ri-
chárd gyógyszeres urnák Zürichben. Svijcs.)"
A Brandt IL-féle aW jcsi labdacsok, mivel n Tért tisstitják, a legtöbb krónikus betegségben, legjobb sikserrel haaz< nálbaték.
E mindnyájunk álul nagyrabe-csült aseri illetőleg szükséges arra ügyelnünk, bogy használatra a valódi labdacsokat szerezzék meg. Minden doboz csimlspján kell, bogy Brandt Richárd névaláírása s a srájozi fehér kereszt vö rös mezőben meglegyen.
doboz ára a gyógyasartárak-
ban 70 krajezár.
1123 1—1.
Lapvezér és kiadó : SZÁLAI SÁNDOR Felelős szerkessté t TASS ALMOS. Laptulajaonos : WÁJDIT8 JÓZSEF.
Kryiltté r.*)
A »Zala= czimü helybelyi lapnak mult vasárnap azaz: folyó 1884-ik évi
E rovat alatt kőzlöttért sem alaki sem szellemi tekintetben neet rálbű felelősséget & Szerk.
január 6-án megjelent 2-ik számában a „Különfélék* közt esen csim alatt „Apadnak a nagy-kanissai ügyvédek* én is említve vagyok, mintha Csáktornyára tenném át lakásomat 1
Esen hir ellenében ki kell jelentenem hogy, á mult 1883-ik év végnapjaiban volt ugyan esen tervasd- és gondo-•stban, do as 1883-ik év esen tervet ia msgávsl vitte és magával örökre eltemette. Aaért 1884-ik érben kérem a „Zalá\'-t nekaJdíőaTei engem Csáktornyára lakni, mert én továbbra íz nagykanizsai lakol akaiok maradni.
EgyutUl ezen nyilttérben feihira megkérem a „Zala" érdemes szerkesztőjét, hogy lapja legközelebbi számában esen soraimat vagy közzé tenni, vagy a fentebb amulett éa lólam terjssslet hírt visssavonní szíveskedjék.
Nagy-Kanizsán, 1884-ik éri január hó 8-án.
1169 1—1.
Shnou Gábor
ügyvéd.
H 1 r d e t é 8 e b.
totrmm ü D^ÜÜIjnBtiD í fülű L7óLÍSZ8mr lOBMU™ J.itilij Bécsben,
Vt>rf.ía7t.Ítti lftliflapanlr eXelÖtt °ff7ateioM labdacsok oere alatt; sa TCruaőULU íaUUdtSOli otébi nsv#t teUei jogíal megérdemlik, mivel csakagyau alig létezik beiejség, melyben a labdacsok csodás hatásukat ezerszeresen be nem bisonyitották volna. A legmakacsabb esetekben, melyikben minden egyebb szer sikertaíenOi zikaimáztatott, szén labdacsok Számtalanszor és a legrövidebb id5, alatt teljas gyógyulást eredményezUk, 1 doboz IS labdacsesal 31 kr. I tekercs 6 dobossal 1 Irt 6 kr. bérmeststlen utánvét mellett megküldésééi 1 frt 10 kr. (I tekercsűéi kevesebb nem kaldetik szét) Postaúton ralé megküldések 5 forinton alul csakis az Ouzefnek postaatalvány msüetti bakUdessvel eszközöltetnek nagyobb fissregeknél utánvétel mellett Is. Számtalan tévéi érkezett, melyek iról hálát mondanak a labdacsokért, melyeknek s legkölBnfélíbe ét lenutyoiabb bstegs egekben egésuégok belrrsáUitását köszönik. A aj csak egvsser kUárletet tett velük, tökösül Is mellékelve közlünk néhányat.
vább ajánlja. A izámtalaD köszSnS iratok Waídhofer az Ybbs mell. 1880. aov. 24.
Nyilvános köszönet 1
Tekintetes ur 1 1862-t8i ót* szenvedtem aranyeres beutalómban Sa husTre-kedésban; orvosoltattam Is magamat, de mindea siker nélkül, bajom mind ross-azabbá vált. ugy, hogy idő multával neves hasfájást is éreztem, (a belek össse-zsugorodaaa köTetkestében); teljes ítvágy-talaDság állott be, s miheljeet csak a legcseiélyebb étket vagy" egy korty vizet nyeltem is le, alig birtam a puffadás, nehéz zihálás és foUsdozás miatt egyenesen állni, mignem végre as ön, ozaJmeo) csodálatot hatású vértisztité labdacsai haaz-nálatához folyamodtam, melyek oem tévesztették el hatásukat, s engemet csaknem gjogyithatlan bajomtól tökéletei«o megszzbaditottak. — Minek követkesU-ben én a tekintetes urnáit vértiaxtttd labdacsai s mii egyéb erősítő gyógyszerééit nem győzöm bálám s elismerésemet ele-gendöképen kifejezni. —
Kiváló mily tisztelettel
Oelllagar láaes.
Tekintetes art Oly szerencsés voltam véletiea sot ön Tértisztító labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat műveltek ! — Évek óta szenvedtem fejfájás ás szí műdéiben, egy barátnőm as ön kítünS labdacsaiból áseogeSett nekem 10 darabot • csen 10 darab labdacs engem oly télies tökéletesen helyreillitott, bogy as valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még l ciomzgot,
Frisks, 1881. márcs. 18.
* Pár Asdrás.
Bislitz, 1874. junios 2. Helyen tisztelt Pserhoffer ur ! Én és soVan mások, kik as ön „TÍrtitztité-pUu-láínak" egészségünket kőssönjak, írásban fejezzük ki legmélyebb hálánkat. Az ön piluláí sok betegségben mely ellen semmi
más szer nem bssznsUt. a legcsodásabb gyógyerSt tannsltották. A nők virfolyázá-nál, rendetlen havi tisstn Iáinál, bagyreke-desnél, gilisztánál, gyomorgyengegaég- és gyomorgö-esnél, •¦édülésnil és sok egyéb bajnál gyökeresen segítettek. Teljes bizalommal kérek még 12 tekercset. Mély tiszte lettet
Károly.
Tekintetes or ! Előre bocsátva ast, miszerint valósiiatlleg valamennyi gyógyszere basoi ló jósággal bír, az ön Uras fagyba lzsaaúvai, mely családomban több idfllt fagydagntk gyorssá vegetateti, dacaára valamennyi úgynevezett egyetemes ko; iránti bU-lmatlauaágOBinak elbatároz-tam magamat a* ön vértiszti tő labdacsaihoz folyamodni, oogy ezen apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég ido éta tartott aranyeres bán tal mamát. Egr általában uem restelem finnek bevallani, mi-szernit régi bajom négy heti használat ntáa teljas tökélete »en megizQnt, t éu ezen labdacsokat ismerőseim körében a legbuz-góbban ajáulom. Az ellen nincs egyáita-lábzn semmi eUeuvetésem, aa Be ezen toraimat, — jóllehet névaláírás nélkül — avttránoBiág elé óhajtja bocsájtani. . Mély tisztelettel Bécs, tool, február 20. C. V. T.
Csency, 1874 május 17.
-__Tekintetes ur t Minthogy az ön „vór-
tisztitó-pilalái" feleségemnek, a ki évek ÓM Idtllt gyomorbajban s ctázban szenvedett, nemcsak vtsaaadták az életét, hanem aj ifjai erőt u öntöttek belé, más
hasonló betegségekben szenvedők kérésére még kés tekercs a tán vétel melletti megküldésére kérem fel.
áféiy tisztelettel Spisslek Balázs.
Amerikai köszvény-ke-
tí ri na gyorsan és biztosan bató, icétségtelenol legjobb szer
nden
köszvényes és ctácaos baj, nevezetesen bátgerinezbaj, tsgszELggS: tás, görcs, id«g«s fogfájás; fejfájás, fnlasaggatás stb- itb- ellen 1 frt SO kr.
Anatherín száj-viz,
valódi Pepp J 6-tsl,általánosan elismert legjobt fogfentartó szer 1 tt»eg-ese 1 frt 40 kr.
Szem-essentia, L,,Br;t\';ter\':
láterf erősítésére és fsntartására; eredeti Ovegekékben á 2 frt 60 ée
1 frt 60 kr.
Csukamáj-olaj, fíS^SS
eredeti, igen megtitztitva a lejkittl-aöbb miaSéSgú. Egy flyeg 1 frt.
Por labbizzadás ellene
Esen szer eltávolítja a lábbizadást s az által keletkező kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizonyolva. Egy doboz
aia 60 kr.
George Pate pekto-
v>o1a-iq ¦°\'t er &t* \'InyálkáSó-A<*TC J*h dás köhögés, rekedtiéí, hurut, mell- és tüdőbaj ok, gegsbáatal-mak ellen legjobb és legkellemesebb segéd szemek általánosan elismerve.
Chinai toüette-s z a p- i _ 1 Wt" " fa . , ., non »i«cu>kLi.tu<bb.,«p. 1 annochinin-haike-
H " uí puigyirti. ».rfn. Oaaí- í tat. atka . bőr b&rMBf lim. issi J ?1 igen k«Uemei umgot un meg. Igen tokáig urt Al kinem izir.á. Egy lUnb 70 kc.
rekedlaéft. gorcviöE köbögéi ttb. «11.0,
l dobo. 85 kr.
Fagy
-balzsam,PMrtwftr 1141
évek éta legbiztosabb szernek van elismerve mindennemű fagybajok ét idtllt sebek ztb. ellen. 1 tégely 40 kr.
Elet-essenezia (prágai csépek, svéd esep-
Tif.1? I megromlott gyomor rosz t,VA,1/ emésztés, mindennemű, aitasti bajok ellen, kitOnfi bázisser. Egy üvegcse 20 kr.
HOCS, orrosok és laikusok által velame unyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiálütott nagy szetencze 2 frt._
Egyetemes tapasz, Sí?í
tál vásott és ¦sért sebek, mérges ke-levinyek, és a Ubb régi sdóssakou-kint felnyíló kelései, makacs mirigy-Mések, fájó pokolvar, sebes éj gyula-dásoe mell, zsugfagyott tagok, kosa* vény és hasonló bajok allén jónak bizonyult. Egy .tégely 6\') krajezár.
Egyetemes tisztító-só
Ballrloh A. W-tél KitOaC háziszer megzavart emésztés -níndem következményei, úgymint fejfájás., szédület, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 etomeg; ár* 1 frt.
Valamennyi frenesia külÖnlegez*ég vagy raktáron tartatik, tossa « a legjutácyosabbaj] beasereztetik-
_ \' Pastai kitdssiéaysk 5 frt alali nesrasdslésakiel stakit ?1 essze? elátsses bt. klléssa esslleít. sagyebb jísusgekaél itssrettel li sszkSzSitetaei: -^m
aUBEOHHABMiDIK ÍTPOLYAX
ZALAI KÖZLÖK?
JAKüABr-Y(JieV 1884.
H I E V ,E T E 8 E K.
2670. Érk. 1888. április 12-40.
L Árverési hirdetmény.
A ntgy-kanizsai kir. trvsaék telek könyvi wziálya részéről közhírré létetik °°Ky *\' nagy-ktnizásT takarékpénztár végrehajUtonak.lkalosícs Elek végre* bajiéit szenvedi bodotáni °lákó> elleni 294a frt hátralékos toké, 1879. november 20-átél jiro.S*/* kamatok,\' 50 frt per, 61 frt M kr: végrehajtási, IS frt jelenlegi, i még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. trvzzék területéhez tartozé letenyei 471. az. ikvbe\'n f !• torzaim alatt. Tkaloaiz Elek tulajdoniul falvait, 808 frtra be-caült viltaig kötelez ingatlan, agya letenyei 476. íz. Jtkvben f 484/b.^84/a. hras. alatt előbb Ttalcsiot Elek/ most\' Beje Kollarics Mária talajdonául felvett váltaágkötelei 894 frtra becaült ingatlan 1884. évi február hó 1-sö napján délelőtt 10 órakor Letenye község házánál felp. Ügyvéd Fischl Pál vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog., \'
Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak becsár 10%-át készpénzben vagy óva-dékképos papírban a kiküldött kezéhez letenni.
verő . kötelbs & vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt: az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó -l hónap alatt, a 2-kat ugyanattól 2 hónap alatt, aS-knt ugyanattól 8 hé nap alatt minden egyes réssiet utin aí árverés n»pjitól számítandó 6% kama tokkal együtt -asz árverezi feltételekben meghatározott helyen ée módozatok szerint lefizetni.
As irverós teljesítésére a letenye" kir. járásbíróság kerestetik meg.
Kir. Irvssék, mint tkkvi hatóság Nagy-Kanizsán, 1883. november hó 16-án. 1173 1—1
hegyen lévő szőlője a esea szőlőn épült fél {tincséből álló illetősége 610 frt becsértékben, szinte külön folyó 1884." évi január hó 30-ik napján délelőtti 10 órakor a kir. takvi hatóság hivatalos helyiségében (Ceengeri utcáiban) nyilvános árverésen eladatnak, következő feltételek mellett;
Kikiátiáar ir a fentebbi becsár ; de ezen btcaáron alol is eladatnak az ingat Unok.
Árverezni kivánók tartoznak as árverés napján a becsérték 10%-át késs pónsben vagy évadékkép^E papírokban a kiküldött keséhez letenni.
Vevó* köteles a vételirt három egyenlő-\'resaletbeii,: \'még pedig as elsőt: az árverés jogerejüaégétöl számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanonnan számított 60 nap alatt, a harmadikat 90 nap alatt, — minden egyes részlet után: az árveréstől számított 6% kamatul együtt a helybéli kir. adó mint letét bi~ vataloál lefizetni, s az árverésnek külön megállapított feltételeit is pontosan teljesíteni.
Kelt Nagy-Kanizsán a kir. telek-kőnnyvi hatóságnál 1883. évi október hó 16-án.
7*57. tkv. S83. szám.
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanissai kir. telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Bognár István végrehijtatÓoak Bognár Lajos nagy-kanizsai lakos elleni 28 frt tőke 5 frt 30 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt 50 kr. jelenlegi B további költségek Iránti végrehajtási ügyeben, enoek a nagy-kanissai 4314. is. telekjegyső-könyvben A f 21 l/s* és 2ll/b. hras, alatt a magyar- illetőleg Arpád-utcaában lévő belsősége s ezen belsőségen épült 741 stépsorstámn — 1924 frtra becsült háza külön, — valamint a nagy-kanizsai 4314. Esámu telekjegyzőkönyvben A f 31&3/a.;és 3197/d. hrzz. alatt & Cserfői
4192. tkv. Érk. 1883. junins 9.
I. Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. tőrvszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Koslik János csáktornyai la* kós végrehaj tatónak Dervoderics Józaefaé végrehajtást szenvedő domasineczi lakos
Ueni 58 trt töke 1881. éri tseptember hó-29. napjától járó 8*/0 kamatok, 15 frt 70 kr. per, 8 frt 50 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kír. törvazék területéhes tartozó rátkai -482. as. tjkvben j 527. hras. alatt felvett váltság köteles ingatlannak Dervoderics Józsefné született Meszarek Terézt illető 319 frtra becsuk feieré&ze 1884. éri január hó {21. napján délelőtt 10 órakor Ritka község hasánál Koslik János felperes vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Ki kiáltás i ár a fennebb ki let becsár.
Árverezni kivánók tartoznak becsár lO*/0-it készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni.
A nagy-kanizsai kir. törvszék mint Ikkví hatóság 1883. évi szeptember hó "Ván. 1170 l-l.
Magas százalék mellett ügynökök kerestetnek Magyarország minden vidékén.
Fríedmann & Wü.-sching, Szered a/d. Waag. Ajánlatok kéretnek. Gyár ét gépraktár.
Qres fogak kitöltésére
hincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. Popp J. 6. udv. fogorvos ur (Bécsváros, Bognergasee Nr. 2) fogónja, molyet mindenki könnyen és fijdalom nélkül behelyezhet odvas fogai b*. mely ex tán a fogréssekkel As foghussal Teljesen egye-sü\', uf a fogekat-a- további elromlástól óvja a a fájdalmat csillapítja.
Anatherin-szájvíz
.-dr. Popp J. 6. os. kir. udvari fogorvostól Bécsben 3ledt,BognergaaaeNr.2. a legkitűnőbb szer csúszós fájdalmakban, gyuladiaoknil, a foghus daganatai-, és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képző dósét ; az ingó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; ¦ midőn a fogakat és föghust minden ártalmas auyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. 1 nagy palack 1 frt 40 kr. 1 közép 1 frt és |1 kicsi 60 kr.
Anat\'herin-fogpaszta
dr. Popp J, G. os. kir. ndv. fogorvostól Bécsben.
Ezen készítmény a lehelet frissesé i gét és tisztaságát fentartjz, azonkívül a i fogaknak hófehérséget kölcsönöz, azok
romlását megakadályozza és a foghust:
erősbiti. Ara 1 frt 22 kr.
Dr. Popp növény logpora.
rövid használat után a fogakat vakítót fehérekké teszi, anélkül, hogy ások ártalmára volna. Aradobosonkint 63 kr.
Dr. Popp jllatos fogpasztája.
rövid has. nálat után vakító fehér fogak, a fogak (természetei ét müfogsk ápoli-sára és a fogfájás megszüntetésére darabja 35 kr.
Dr. Popp orvosi növényezappan
kítunő pipere, szer a sömör, küteg, a májfolt éa szeplő ellen, a tiszta Üde arcz-bŐr előmozdítása és fentartására, as atka, pöraenés, tisztátalan arcsbÓr kelések ellen. Ara 30 kr. Atcz. közönség felkéretik .világosan Popp cs, kir. udvari fogorvos féle készítményeket kérni, s csak az olyano kat fogadni el, melyek saját védjegyem-j mel vannak ellátva.
Kapható: Nagy-Kanizsán: Bel OS Józs. i Kyógysz. Prágor B. gyógy, Fsaselhofer József I iosenWg F.Eoacnfeld A. Alai-l^náván Eiss B. I gyógy". Msxcz&liban: Kiss István gyógy. ; MurssEomba.tbaii: Banóczy A. gy. Keszthelyen: I Brann P. gyógyít. Z.-Egerszegen: Hollósy gy. ¦ Karádon: Eocnliu I. gyógyaz. Tapo latin : I Qlaser J. gyógyiz. 8Qmégben: St&mborzxky L.
gy. Perlakon: Sípos K. özvegye, gyógy ez. : Nagy-Atáa: Pfisterer K. gyógyít. Nagy-Bajomban: Zlaczky ál. gyógyaz. Csurgón : PUeb-| ner F.gyógyít. Csáktornyán: Göncz L gyógy.
Nemea-Vidon Kin I. gyógy. Kaposvárott: \\ AngnsztinL gyógy. Babóehay K. győg ysz. Bzi-\' getvárott;Salamoni, gyógysterésznél.
Törvényes kamat mellett alapitványi pénzköl-esönök 24 óra alatt, közbenjöttöm által keiiő biztosíték mellet felvehetők.
Kagy-Kanizsa, 1884. jan. hó 7 én.
Dr. Fárnek László,
megbízott ügyvéd.
Csak vasárnapig látható.
Köszönet n.-kanizsa Táros és vidéke n, é. közönségének azon szíves látogatásért, melyei ez ideig szereneséltetni szívesek voltat.
Egyidejűleg tan szerencsém tudomásai hozni, hogy usbboldajróli kérésnek engedve állatseregletemmel még vasárnap azaz január hé i?-áig itt tartózkodom, kérem a n. é. közönség mioél tömegesebb látogatásit.
Nagy-Kanizsán a íöpiaczon megtekintheti
F Á L K
nagy állat-Naponta nyitva van
séregiete. ü. e. IO «ti g éráig.
Kesdste »« 1 tinik d. ...11 órakor, 2-diknak d. a. S órakor 3-dikaai d. u. 6 órakor 4-diknek este 7 érakor. .
gSS Az állatsereglet 70 né! több példányból áll.
ogymiot: iadiai idomijptt elefaot, seba, királytigris, kfllöcbösí faja orouliaok, pardacsok, folloe és oa\'fco. hiénák, amarikmi, oroax óa iadiai, ugyasiatáa jagaa-medrók, óriáai küognrok, egypapa tevék, lámák, farkasok, potymegek, tulkai diasnók, mösü-raedvék, aDgoitti, haogyáisok és ormányos medvék, kOlttB-bösfi faja kigyék, esek köst egy 20 lábnyi boa constriolor, afrikai a e*aa-riksi strucsok, szakállal keselyük, sasok, araras, kakaduk, pspagályok, krokodilok, örvöi állatok, nemkülönben m&jomhis; itt kiemelendök egy harmadik kinőtt köpenyes pávián, ngynevesatt erdei ember stb. — Igen érdekes .gy pár-dacs .éi f.rkascsalád as állataeregletben ellett kölykeivel.
Különösen kiemelendő az
elefánt PEPI, még eddig elő nem aóttt mutatványaivaí.
Helyarak: I. hely ÍO kr., H. hsly 20 kr. — Katonák Srmestertól lafslá ee 10 _éven alali gyermekek a feaü áraknak felét fiietik. ¦
Hólköánapokon mutatványok Urtatnak d. a. 3 & esti 1 érakor, midén as állatok idomitása és etetése történik, Tisztelettel alulírott a t. cs. közönséget figyelmeiteti, hogy valamennyi fent elősorolt állat a seregiéinek legelébb példányaiból állanak, mind élik éa ól, tiictán tartott állapotban láthatók.
Slivei látogatásért esd FALK
-
könyvnyomdájátiak megnagyobbítása.
Van szerencsém értesíteni, bogy 1862-ik év óta jól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj disz betűkkel és egy uj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbítottam.
Ugy jelenleg a három gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simító, fenyítő, aranyozó, dombornyomó
és gyorsmetsző gépek áilnab működésben.
Főfeladatomnak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatát a lehető legolcsóbb árak
mellett gyOFSan és pODtOSail-tréfesithessem.
Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m: eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és peesétezimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, czégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári-., és helypénzjegyek, kereskedési irókönyrek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármily nagyterjedelmü munkák minden nyelven,
könyv-nyomatu részletivek, részvények, oklevelek és czimkék stb. a legdíszesebb kiálli-
Tisztelettel
Wajdits József,
könyrnyomdat\'Alajdonos.
tásban jutányos árak mellett készíttetnek.
Wajáits József könyvnyomdájából Ssgy-E&nizsáa.
N^lMaSA, 1884. január 13-an.
tMir*M ir
egizi éTT» . . S;-\\ . . 8 1
féi évre ..... 4
irs^jtd erre......g.
H1R0ETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i minden tOTibbi sorért $ st.
soronként 10 bért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes «ireste i ért so kr. fisetendó.
január ío-an,__4-ih: bzsíb. Huszoi
Buszonharmadik évrolyaaL
A lap szellemi résrét Ölető közlemé-nyek t srerkesztőnöz, anyagi részét Ulető közlemények pedig s, kiidóhoi bementre intéz endők : S AOY-K A2í I Z 8 A Wlssslesbsz.
Bementet! en levelek essJc ismén mackstánsJitsl fogadtatnak el.
Kéziratok tíczsz nem koldeUek.
,N»gy-kniüzsai önk. tüxoltó-egyiet*
.zalamegyei álulános Uohótestület*, a .nagy-kaüjzsai ktsdedneveI5^egyesfiletc, & „nagy-kanizsai tiszti önsegélyxó asőTCtkezet*. a „soproni keres kedelmi a iparkamara nagy-kaoizsai hÜTálasztmánya\', i több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkio. kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi lap.
Szülik-, nevelőkhöz és tanügy baritoks\'sz.
A nralt és jövó közfitt illánk. Sokakra a mait, mint lesújtó tanulság merai fel az emlékezetben. A jöví mint egy rettenetes kérdó jel mered elénk s tépelődünk, aggódunk, gondokban fó fejünk, hogy vájjon méhében kevesebb Wlyesalódást rejteget-e számunkra, mint végtelenre merült társai.
De hát a bú, az aggodalom nem ér semmit. Megírta a nagy költő, hogy: .ábrándozás az élet megrontója, mely kanosaiul festett egekbe néz.\'
A társadalom minden osztályában tevékenységre, Snérzetes munkára és kitartásra van szükség. A szenvedések, bajok és csalódásokra minden embetnek el kell készülve lenni, ezek alól nem bújhat ki egy földi halandó sem; de igenis enyhítheti ezek lereró hatását azzal, ba őt mindenkor készen találják. — Hs születés, rang, vagyon, vagy előnyős helyzetek által nem hagyja magát elkapatri, hanem okosan számit, eszmél, körültekint ós Istennek minden áldását u?j tekinti, mint eszközöket a saját bolgogságinak és zoásoz jelenlétének megteremtésére.
Ha van foglalkozás, melynek körén belül ez év első napjaiban a komoly és ciélratőrekvő emberek számot vetnek önmagukkal, tetteikkel és terveket készítenek a jövőre, ngy bizonyára a nevelés nagy és nehéz munkája az, melynek körén belül leginkább szükséges e komoly számvetés a nevelőknél és nevelésügy barátainál, kik nemcsak mulandó dolgokra és eseményekre terjesztik ki figyelműket, hanem a népnek s az ifjúságnak szellemi és erkölcsi jólétét tökéletesedését is szivükön hordozzák. — Kik a legnagyobb és legnehezebb ügynek\' munkásai \'és \'olyanokra
tekintenek, melyek nem mulandók, de örökké valók.
J6I megfigyelendő, hogy a különböző népek kőlönböző időben nem egyforma észtnek és elvez által vezéreltettek, valamint más, agy a nevelési téren sem. — Bár változnak az emberek is, de az erkölcsi elv örök és változhatatlan és igy változhatatlannak keli lenni az erkölcsi nevelés elvének is és csak az engedtetik meg, hogy az okos eszkőzök, melyekkel az őrök erkölcsi elv itt közöttünk a nevelés által mintegy megtestesittetik — legyenek változtathatók.
A főczél, mint egy nagy bölcselő mondja sz, hogy az ember erkölcsi lénynyé tétessék. — A természetes embert, a nevelésnek\' ujjá kell szülnie, eredeti természetét szei-lemi természetté kell változtatni, hogy e szellemiség nála szokássá változzék.
Ezzel ki van mondva, hogy gonosz,-jellemtelen emberek — nem rendelkezhetvén emelkedett lélekkel
— sohasem képesek nevelni, nem képesek jót tenni sem, legyen az bármi.
Ha gyermeked vagy növendéked furfangját a szeretetteljes, de határozott megtagadás helyett, az övénél erósebb furfanggal akarod kijátszani, hogy kívánságának ne engedj: ne hidd, hogy jellemes embert nevelsz belőle. — Okoskodásával,\' nyafogá-sával ki fogja zsákmányolni ilhata-tosságodat, s mint gyermek kiállhatatlan, mint felnőtt tűrhetetlen, zsarnok, sőt tág lélekismeretü lesz belőle.
Igazán nevelni csak szeretettel és nyíltsággal lehet. Minden, tekintetnek a nevelésnél az erkölcsi jellem képzésére kell iranyoztatni.
— Ha az apa, - anya; vagy nevelő ugy hatnak növendékükre, hogy mint egy nyitott könyv (a bölcsőtől az
eszméletre ébredésig) tárva van törekvésük az előtt, ha a nemes példa, együtt munkálkodás és a szívnek szeretettél áradozó melegsége a gyermek szellemi tápláléka: megnyugtathatja rélekiímeretét, s közelíti a czélt a nagy munkában.
Épen ezért mindazoknak, kikre isten ez évben is a nevelés szent ügyét bízta, erős lélekkel kell keresni, kutatni\' és kifejteni e téren a leghelyesebbet; azon elveket és eszközöket, a melyek segítsége által oly honfiak és honleányokat nevelhetünk, kik a munkásság, a haladás előbajnokái legyenek, kiknek életök csupa önfeláldozás, kik szövetkeznek az igazsággal, hogy nemzetöket egy sxebb, fényesebb világban előbbre vigyék s az emberi tökéletesedés tetőpontja felé vezessék. Hogy1 erre erét és kitartást adjon Isten,\' á szülök, nevelók és a tanügy barátainak szivemből kívánom.
DEMJÉN MÁRTON.
Ne tovább!
Társadalmunk beteg.
Megdöbbentő az erkölcsi sülye-dés, mely az élet nyilránuiásaiban egyre-másra szemünk elé tárul.
Avagy szóljunk-e azon leverő tényről, hogy a mai nap bárom vármegye — statárium alatt áll ? !
Zala, Veszprém, Somogy.
Trifoliuma es a három megye a népélet megromlottságának.
Eablis, gyilkosság képezik szél-téoen a hírlapok hasábjain a legkirívóbb rovatokat.
Éa sz a bitón, melyet elrettentő példán! a három megye felállított, szégyenfája a magyar fajnak.
Az ember manap már nem olvashat lapot a ; nélkül, hogy a szégyenpír ne égetné az arczát. A Sobri-Milfai-féle betyár-élet aj ki-.
adást nyert a 8avanyu Józsi hirhedt futó betyár gaz merényleteiben.
Nagyon beteg ez a mi társadalmunk.
Avagy szóljunk-e azon szomorú jelenségekről, hogy manap már egészen ifjú emberek, sót iskolás gyermekek, mielőtt még megismerhették volna az élet becsét, könyelmüen vetik azt cl maguktól? t\'
Rettenetes módon szaporodik azon szerencsétlenek száma, kik való, vagy képzelt bajoktól üldöztetve, elkövetik a legszörnyűbb,\'mert őrökre helyrehozhatlan bünt — az öngyilkosságot.
Nem is csuda !
Akkora ma már a nyomor és romlottság, annyi a ferde nézet, olyan általános a beteges képzelódés s oly se* :«a izgalom ebben a züllött társadalomban, hogy sokan, kivált akik fiatal koruknál fogva még meg sem kezdték* as Siet küzdelmeit — nem is merik\'azt megkisérleni.
Azt hiszik, egy golyóval, vagy egy esomó gyufaoldattal — vége van már mindennek s ók, mint hősök múlnak ki.
Örökélet, túlvilági lét — ez chimera előttük.
— Agyonlövöm mag-.mat 1 — szólt a {napokban egy gyóri gymna Biumi tanuló pajtásainak.
Azok kinevették.
— Nem mered te azt megtenni ! szólt egyik pajtás gúnyosan. Sokkal is gyávább vagy te.
— Neme? kérdé a fin. No hát majd megmutatom, hogy nem vagyok gyáva.
És agyonlőtte magát.
Pedig a bűnben nincs hősiesség.
Nagyon beteg ez a mi társadalmunk. Gyermekek tréfát Űznek a legbecsesebb kincscsel, az — élettel
Hova vezet ez?
Rothad valami Dárdában.
Szülők vigyázzatok! Nagy ba; van a nevelés körül. Amely\' fiában a nevelés meg nem gyökerezteti a munkásságot s ezzel az élet becsét, — az a fiu már rálépett a lefelé vezető lépcső fokára.
Szülők, papok, tanítók! a társadalom\' megmentésének nagy munkája a ti nemes feladatotok.
A társadalom már is eljutott odáig, midőn azt kell fülébe dörögni: ne további ,
Jó irányú, vallás-erkölcsös nevelés — ebben Tan csak az egyedüli menekvés. Enélküi elcsenevész a nép.
Kiállottuk mi már tatár, törők s mongol hadak iszonyú következményeit s kiláboltuk a csapások özönét; de a társadalmi erények sülyedése — halál lenne erre a szegény nemzetre.
Ettől a csapástól óvja Isten mi magyar hazánkat!
Ez legyen imánk ! S javítani a társadalmat, ez legyen legfőbb feladatunk 1
VAS BORONA\'.
A Balaton-egylet estélye Budapesten.
Kedves mulatság.,. e« ei ő büszke czime, amelyet irigyei soknágy elité bál.
A bev&eetö, ¦>\' hangverseny, aa meg épen feledhetetlen. Éártnk Blaha Lujfát.ea ez magiban véve is eléé;, hngy ne feledjük el a. estélyt . . í ha Igai, hat hónapig, fiat hónap, Mgy tor; kegyetlenség azt kivinni tálunk közönségtől, hogy eat .táras (és csapass) kosstőn kivonjak, siintha meglehetne es ez\'braaág félévig dal nélkül.
As estély sikerült. 8sép közönség gyűlt össze: a ssékeket bájos holgysereg ssálrtá meg. A vigadó hangversenyi mellékterme égessen megtelt. IV vV*4á^> áss malheizf.íi BeirtH\'M hogy a eyomdáss Basa készítette el idején a programmocat • a pontokat a titkáruk kellett élő ssóval bejelentenie.
Nyitioynyel kerdodö:t\' a műsor, melyet Bálin Kálmán aenekara\'adott elő. Es ősi szokás, magyarilta a bnsgó élő programm nekünk. Elég jó szokás a -fkéaia \'jC?ők számára.
TÁRCZA.
A badacsonyi szirtharang.
Irta: üsiklay János A Balaton-egy let hangversenyén szavalta
PaJotny Piroska.
Síegzörren a nádas ; vedmadár felröppen .. . .thsfcsm Koriska sut akarás te itten 7* a Sser«5 sast rárosa,*
Jióxsapiroa si-csod, mórt sápad el félre ?\' .AikotryoáÓ sápnak bágyadoió féoys., . ás, fehér onaaawn.*
Batto ró uál kai K sötétlő berekben, HajlsdOSÓ aiti kBat sít7é. tOTarebbaa,
stinta* irsrmek túrna... -fláesésBd nem Itt tsx.. nem itt karai lógod, lUlaTásy \'orcáidra est a fehírssgtt Has a* alkony iria!\'
.Odalenn a rétben ili a ringí" bárka, ••¦ ÉrfcaséVed róaeá4\\ hajnal éta várja I* ,8sáUok szentet*, ssaHok.* Körötte vidáman esipog a tok fossak ; Fiaikhos risiti, most jönnek a gémek. ... Hass sser aitai rajok.
Szerelemre kisstőn bangáik betta a sásba\', dokslódsó csórok forge csattogása,; Iscaige zenéje.
TétoTisó Islks viasz* mért ia tartja ? Epeií. s«ép legény kivogatá karja Iatsgft fsfléjs.
.GjCogjTiragoo: édes! ró&iaaxilain ékest
«ly pelo! tfljtíaál forróbban na égess,
H&tsxan ekairadTs ;
Csákjaidra vágyó ajkkal esdek : Jer be
stimorité kéjb« riagatc 51an.be,
Siaflc tsinakomba 1\'
Hegicául a eaotuk, aímbüéésra. ren<Ti ; aarcst sreiorSl per» a vlsnafc\' rroarri "h^easpstitára.
Áttörve a Tbjtoa, arany felhSixélst, Bíboros bimet «5, Bslnaranyos fényt ret A leiav arcaira.
Behazsa a legény fáradt erezSjét,
Es a bab. mi véle játsrtv\'a keifetosek,
Össaefnt .-gy kfírré-
.Egyrjtloa TÍligom. ssentokaél is sseaVbb! Igazán enyémre, BoriáliAmi sBJrebned?\' „Örökké, örökké 1\'
Halássotatlár párja repül el M»ttfik\\ Fenn a lerogSben xeng szaretkecésük G-yönyörittas bsogja. .Megöleli, násd, a kis bab ia babtirsát, Az igaz s*eret5 bún saeretá. pát-ját Soka el nem hagyja I\'
Ajkaik, karjaik össieforrva. fonva; Szennáját a lánynak pajkosan lebontja Nyája* >Mt turaima; Kát ragyogó aastne fcét fekete caiilag ; Jsj 1 kire a tóból e azem TÍasiMiiUoff, — Érte belehal ma.
Megbillen a sajka És a lány magbor^ad. -Hí esi a, mi es a rémw. hs^anessósst ?* -,Ln semmit ae hallok 1* .Bedacsony tetején, hallod-*, é hallod? Odafenn a asirteo anssák a harangot!" Bs semmit se hallok •
.HaUod a harangszót? Másodszor is caendOl ?
Kekem szól, nekem szól, tüdőm íc azt ssentfiL.*
,Nem Borizkám, nem, nem...
KI s szirthsraogot le a tóra hallja,
Halálos véteknek Tan azon hatalma;
Te nem hallod, szentem.\'
.Fehér liliomnál fehérebb a lelked,
Nem öltél nem csaltál sok\' egy árva leikot;
Csspin megszerettél.
Nem bfln aa, hó\'gy vélem eljösi messze, távol, Szerelmedért bonnal istened se vádol .. Vagy tán nem szeretnél ?•*
.Saeretlek, sscrctlek ; senkit ngy e földözt; Iiángolé szerelmem lett as én nagy bBnöm.. Meírcsa4ta.!ak téged.
Hallod-e tirni s... zokogni a nádat? Hideg földbe ottan rejtem magsa tkámat, — Otlac öltem én meg!"
.Átkok átkát súgja háborodó haliam, Haragos nagy isten büntetése hull iáin...
Ö ba csak* es falna 1--
Könyörgő kis kesét, né"zd, felém hogy tárja, QögicsélK ajka anyja keblét Tárja... I^emogyek hozzájal"
--Zúg morog a\\atlám. Mint tajtékzó ön-ijny
Forgatagos otján mindent összetörvén, Nyíl maga tó mélye, Hináros fenéken immár mind a ketten; A felborult sajka toia árrin lebben Holdvilágos éjbe\'.
Éjiéit kong a*** Óra. Hágnak shnBámok. FöWassik a bolt lányt széke bableányok. Sajogó aranyba
OitöatetT* szépen, átallnak vála partra. Ott pihennek, egymást karjaikban tartTa: Holt gyermek, —holt anyja.
a. Horatíot Flaccu&ról és viszo-- — lyáról a ofkbSz.
Irta: Berkes V. tanár. (Olvastatott a kereskedtJaü Ifjak kBrábea 1883. decsember^-én ) (FolyUtáa)
Horatius esen hsladasábaD vagy ba agy tetsiik süly édesében, csak nem-tetécek fejlődését matstts meg kicsiben. A sstira tisstán római eredetű és épen a lyrai költésset sa, tnoly legkésőbben indnl vlrágaásnak. „Hiába keressük a lantos költéssel gyökerét a római nép* ben" — mondja egy német író \') —-nonr találj ok ait meg. JosMn nép volt ea>
•) Dr. Fr, xVstffsl, CstalTt ansge*. Gí-tüchte ; StEttg. 1860. YH, t \\
mely osak a cselesem faié fordított* te kin totót, mely a tenger mellett és ugyan de kiválóan földmiveléstéc barom tenyésztést fii; mely bár hódítani, de wem elél nem tévessti a exersattnek megtartását, mely kifelé idegen jogokat tipor le, befelé ax Ősi Bsokásnak volt rabja; mely hasonló volt a Spartabeliekbes, kik, midőn -költőre rolt szükségük, Athénból kértek kölcsön.\' Nemzeti költésset, mely tradition slspssik, főlülhelyesi magút a valóságon, ss essményi ntán tör, ¦ fejlődése a hősköHésseten indul meg és a drámában nyeri meg legfőbb kifejlődését; kösbeesik természetesen a lairtos költá-sset virágzása. Á rómaikoak nottí voltak Üy traditíói, a bósmoodák nem voltak meg s római népnél, nem volt mytholo gíájaaem sson érteménybeo, mint volt a görögöknek, banem csak\'1 a jelen estik korlátai kosé Toltak asorítm A költéssé: tehát nem is fejlődhetett ssöe irány-bso, mtnt s görögöknél; a höinöiteszrt a rómainál tanító arányú less, a lantos költéstcí teljesen hiányaik, a dráma pedig, njiot a valóságot megjelenő mimcE jelenik meg. *)
Hogy minő irányban művelte Horatius a Isntoe költéssetet. utóbb fogjak tátni. Most. midőn már tán kelistenél is tovább időstünk asoc kor váaolatáaál és uirodalom fejlődéi.ének irányánál, folytatjuk keltőnk óletleirását, melyet a aa-tirák első könyvének megjelenésével ssa-kitottank meg. Láttuk sson elismerés\'.. melylyel Maecenae réstérői találkozott, adjak már, hogy Horatías sem maradott adós az elismeréssel. El volt as oka, hogy
\'} Utmk «s. 1. k. r, 43. AS- L
költőnket a caússij-másaas, a tányérnys-lás rút vádjával\' illették. Hí igsa esen vádban, most nem akarjak vitsgálni, avatott kesék kísértették meg, őt üss tára mosni.
Aagastütsal kétségen kívül Msece-nas által ismerkedett meg. A republica-? os érselmü költő eleinte távol marsdott & császártól. De okos este csakhamar belátta, hogy a kos társaság csillaga végleg letűnt s költőnk Augnttusban lelte meg ason férfiét, ki M államnak legalább a belső rendet1 nreg tudja saensni. Asért lassankint annyira kibékült vele, hogy atóbbi vissonyok égést barátinak mondható. —
ha^enas S-ban kr. e. halt el, a költőnk ugyanazon évben követte, ssép költeményének KtavaF-*) teljesedtek dc : .. . Te lelkem más fele, hs korább Halálra fsttfeál; én féle részed Itt Mórt késsem. Ily élet ném édes Étet, egéss lemjasoD nsp olt ol Héttőnket és visz, Kemhsmis esküvést Tettem tenéked. Elmegyek, él, veled, S végutsdon téged, Maecenas Légyen akármikor at, követlek. A kit bará*. egymás mellett temettetett Vl
Ilyen. vissonyok későit kezdette meg Hor. munkásságát, folytatta eV fejes te be működését. Csoda s, ha esen -általános romlottság kösepatte ő maga sem maradott ment a kor \'kórjától, sőt mi több, hs ő maga is fiatal övéinek egész hevével rontott nekt sj életnok-r\' Ot,a b\'őlcséssetben járatos férfin ki ismerte Epicarui tansít, látta a kor romlotuá-
•) Horatins, Od. II,. 1-7, 6."sqa.
HUSZONHARMADIK ÍVTOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁS 13 áa 1884.
Szendröi Lajos ur, a nemzeti színház tagja a .Zsidónő* operából énekelt el »gy msgándalt nagy tatáséi kost. S eHói kesdve a hölgyek foglaltak el a tért. (Boldog téri ¦óhajtanám, ha nem ad lik volna ép most tudomásomra,, hogy Szá-raomra immár nincs bp boldog, se boldog talán, baoem csak egy vékonyka kis — tér a lapban )
Krivacsy Ilona k. a. Liest Faust keringője t adta elő songorán teljes hatás • mellolt. Nagy diadalt aratott a\': .Bala too-egylet* pacsirtája Kordin Mariaki kisasszony, ki a mait nyáron is meghódította Bzép hangjával as egész Balaton vidéket. Ma „Atalából* énekelt el egj magándalt és r vigadó hasonló tapsnak volt színhelye, mint a füredi hangverseny-terem.
A szép Pslotay Piroska, a nemzeti ssioház e kedves jelensége, Ssíklay Já nos balatoni b H&dáját, a .Badacsony szirtharangot\', szavalta (tárcsánkban közöljük.) A ssép költeményt (én már megdicsérem, akárhogy dussog majd érte ¦seréoy .progrsmmunk") igazin nagy tökélylyel adta. elő a kisasszony. Ki feje sóstóljes hangjában a Balaton bájos költészete rezgett. Megragadott, vonsott, eleibe jóit egyezerre. A tetszésből kijutott a szerzőnek is, akit szintén az emelvényre esiváltak.
Azután Splényi bárónő lépett elénk s három ssép népdalt énekelt. Hogy mi-kép énekelte, ast én leírni nem tudom. És as a viharos taps mely utána követ-késett, ast leírni más se tudná. Peretekig dörgött, csattogott a taps, az egész terem egy nagy k?«csattogaló géppé vátt. A művésznő mosolyogva hajlott meg néhányszor és végül kénytelen volt újra
A oép mi tudjak legjobban nem olvas es a mit olvas as elkábítja, megrontja islését erkölcsét. Hasonlatos e ponyva irodalom egy nagy mérsgfáhos, \'mély alá a ki kerül halálosan eesédül.
A nép as olvasással esőmben olyan, mint a dédelgetésre ssorult gyermek, megkell fújni ételét, fcogy száját no égesse » forró étellel. As élveset és káros kösött nagyon kevés as elválasztó tér, * ki biztos lépésekkel nem jár, s a kellő világosságot nem lobogtatja* előtte as megsérül.
As .Uj Községi Közlöny* legközelebbi számiban figyelemre méltó felzsó-laláa közöltetett, mely csikk a kőssége kot ol vssó körök alakítására siói Hja fei.
Es nagyon helyes lenne, hanem ott a bibe* As olvasó körök ugyan is politikai ciélok miatt alakulnak, politikát folytatnak, a kártya szenvedélyénekköz-helyei és korántsem önképző körök. Pedig es volna feladatok . . .
A népkönyvtárak alakitáss igasán csak akkor felelne meg a czéloak. ha léteinek egy népies irodalom, a mi nem létesik. Ások a kik a népről íroak nem ismerik a népét, és a szalonok számára írnak inkább, hova a divat bevitte a népdalokat, i a hol a népies dolgok iránt agy as érdeklődés.
A kösségi jegysÓ és néptanító tudja leginkább megítélni, milyen olvasmány ilégití ki a népet és milyen nem terheli megás eszét Bisonyos botyáros szavak, a pruszlik és pityke dolmány, rossnl használt közmondások, kierősaakolt hangzású beszély nevek\'nem elégítik ki a népet Egy olyan vállalatra volna ssfik
ismeretekben jelenleg gyarapodnak, két ségielen, bogy a megváltás munkáját < téren a kösségi jegysók fogják keresztül vi. ni. Nem veJóssintttlen, hogy a kösségi jegyzői egyletek, a vidéki tanító egyletekkel egyetemben pályadíjat fognak alapítani a „Községi Könyvtár ellátására, és igyekasni fognak a jó könyveket tor je stem".
DOBOZI ISTVÁN.
énekelni. A tüotatés saje még csak ak- \\ «?71"»^ .Kösségi Könyvtár" ....... \'¦ lenne. Est asatán, mint egykor, a biblia
társaság kiadásait aa ötvenes években ter-jesstenék magok a papok és elöljárók. A mostani népies könyvekre elmondhatjuk ast, a mit a régi Írok irtsk könyveikre jellemső mentségül t irta X. Y. a maga mnlstUtására
Alig van fiatal író, ki népet ne szerepeltetne folytonosan munkáiban, a nélkÜh; bogy valójában megfigyelte volna, miként Ter annak a népnek a szive mire mosolyog és miért dr. Ügy szólván egy irodalmi divat es, melynek csak azért nincsen káros hatása, mert a nép kösött elterjedve ninoseo.
A kösségi könyvtárak megalakítását nem volna szabad hallogatni, de essél egyidejűleg a népies de aa igasi népies irodalom fejlődésének lendületet adni. A nép szivesen olvas. El is olvas mindent, de figyelni kell rá, hogy saolvasás meg ne gyilkolja jó érsekét Est meggátolni ssép feladat as elöljáróságok számára. A feladat nem csak a meggátlásra szőri tko-Jsík, hanem arra is, hogy a termelést mósdius elő.
kor.tört ki igasán. Hr es bucsu volt, — akkor megragadó bucsu volt. Én ast hiszem, inkább s közönség szava volt ss, de nem — bucsuisava.
Azután a tánosos közönség átment s másik terembe és megindult a tánc*.
A nagy számmal megjelent arany ifjúság szorgalmasan, tűssel járta. A. négyest 34 pár táncsolta.
Jelenvoltak: B. Splényi Ödönné, Palotsy Piroska, Kordin Mariska és
Rizs, Krirácsy Ilona és GHselta, Pauli, Mariska, Degré nővérek, Dankós Mariska, Weiss Anna, Tarassy nővérek, Bauer Paula, Egri nővérek, KomlÓdi Erzsike, Újhelyi Jolán, Ssabó Ercsik*, Diviade- ky Inna, Ssabadffyy Stefánia, Pilaazanovics Ilona, Skudin Mariska, Göschal Irma, Jakoboy Ilonka stb. Továbbá: Gooda Béláné, Márkus Sándor né, Volni Antalné, Lstinovics János, Morócs Ferenci, Vi-rágbné, HótssTölgyi Gyuláné, Hercaegh Mihály né, Pécby Béláné, Dahilorios Pálnó, Sohner Károly né, Vaskovios Ját-nosné, Viola Imérné, Jakobey Károly né, j Csapó Kálmánná, Farkas Emiiné. Ksavj tesz Bernátné, Issépy Lászlóné, Ssarvasy Saodorné, Matsohenbacherné, stb.
PLATÓS.
Községi elöljáróságok és *z trt-dalom.
As irodalom terjesstésére nsgyon sokat tehetnek a kösségi elöljárók, és est tenni voltaképen kötelességük lenne. Tetszik-e? ez a kérdés. «
gát. Q^satirairó volt, ki — mint jó száné széknél gyskran láthatni, kik, hogy ss alakítandó jellemet annál hívebben utánozhassák, lemennek a bűnök, a zzenve-délyek tanyájába — mondom költőnk ¦atirairó volt, ki nem irtózott a dínomdánom tói, hogy annál jobban korbácsol* hassa, vágy mivel es neki már életele-mévé vált.
Ha a vásolt vissonyok megadták Hor. költészetének as első lökést és őt a zatirairásra terelték, természetesnek tűnik föl, ha ast tapasztaljuk, hogy ss s puritán gondolkodású férfiú utóbb maga is kicsspongóvi, könnyüvérű, ledér, mulatni vágyó lett. A vissonyok nemhogy nem változtak, sőt roeszabbakká lettek. De a költő vissonysi javultak. A mesei jószág, melyet barátjától kapott nsgyban befolyásolhatták gondolkodás módját éa as élet megítélésében kevésbé lett saigoni. Mindenesetre jellemső, hogy szűréit működésének első 13 évében vagyis 24 éves korától, 36 éves koráig irta, míg csak életének 35. évében fordult s lyrai költésset felé.1)
Ha sötéten néste sz életet előbb, midőn {még szegényes vissonyok közt tengette életét, nem csoda; ba puritán gondolkodás módot árult el és szegénységet, melelégedettséget hangoztatott nem csoda. Hisz még ma is sst látjuk, hogy s sooiálíaták s a communismos - kővetői a legszegényebb, a legalsóbb osztályból ujonezoztatnak. Nem csodálhatjuk tehát ast sem, bogy anyagi viszonyainak járul-tárai, Horstius a lantos költésset felé
*) V. 8. Tabula chronologies Horatiana Franké, Fasti Ho ratio ni (BerL .88«) után Ideire Lee. stfillerael: Q. Horetíi Flaoci Car ssiaa (Lipsiae 1881.) 24». L
A kösségek illetőleg esek elöljárói első sorban aa utasé könyvkereskedőket keményen ellenőrizzék. Mikor hásaláa régett\'as ilyen ügynökök a falában megjelenünk nézzék át könyveiket és ha esetleg jó könyveket árulnak részesítsék Őket a kellő erkölo>i támogatásba, ellen-keaöleg, ha a méregfa ponyva gyümöl-őseit terjesztik gördítsenek elébe akadályt ....
A mint a kösségi élet most halad, a mint a kösségi jegysók a miveluégben,
fordult¦ épen ellenkező irányú életelveket hirdetett
A szerelem volt a lantos költésset. boa kiválóan azon tér, melyet leginkább művelt. A szerelmet logérsékíbb oldaláról fete te és a jelen örömpoharának fenékig való ürítését tüsto ki feladatni. A! költő esen uesetét szépen, illuatrálja esen versszak: ¦) —
--s sápadt babU bátran bemegy a
szegény paraszthoz
S királyhoz.---Nem enged
E kiesi életnek siető kora nagy reményre várni;
Majd elnyom aaéjsa mesét tőtétaég. S besár Plútónak szük udvara. — — — Még világosabban ssől a következő dal, \') melyben serkenti barátját, hogy a tél unalmát, as élet küzdelmeit borral s szerelemmel üsse el: Egyéb dologhos lássanak istenek: Ok csendesítnek tengeren zsjos Saélvésst, a legottan hajladozni Gesztenye i régi fenyüia megszűnt Holnap mi lessen, tudni ne vágyd, hanem Moly napra rirrsdss, vedd nyereség gyanánt: Ifjú vagy, kedves szerelmet Meg ne utálj makacsul, se táncsot Mig zöld korodtól messze van a komor
Vénség, vígadj most közhelyen a mezőn Kedvedre, járj titkon suttogni Este felé, kiszabott időben.
Sőt egóss programmsserüen kijelenti, hogy minő irányban fogja ő a lantos költészetet művelni: *) (Folytatása köveik.)
\') Hor. 04. I, 4, IS, son. \') Hor. 04. J, ft, 9 bob. \'}Hor.Oa.I.C, I7.,squ.
A ffildbirtokra bekebelezett terhek az adóztatás szempontjából
As újkori jogfejlődés a társadalmi életkorok jogi korlátait megssünf^tta ; de csalódott a nagy francsís forradalom, midőn a jogi korlátoknak a jogegyenlőség általi megtörésével a társadalmi életkörökben küzdő ellentéteket örökre eltemetni vélte. Él a* ellentét máig is.
Mert as egyenlőség csak pussts irott malaszt, • a puszta lehetőség aselsó osstályból a felsőbe való emelkedésre, de a mi zzinte kivihetetlen a vagyon és mi-veltségi eszközök birtoka sserínt létesö nagy különbségek folytán.
A társadalmi életkorok keres tusát vívnak a politikái hatalom birtokáért, hogy ss élet czéJjsík megvalósításira, s érdekeik kielégítésére még a többiek rovására is biztosítsák.
Az egyenletes fejlődés előfeltétele, bogy a politikái súlyú ténvezók a különféle érdekek Össthengzó képviseletéből alakuljon a compromisaumok lánctolsta as oaztáiyéidekek egyei.letes kielégítésére vezessen. As osztályok legsü^gősb érdekeiket, élénken igyekeznek nyilvánítani, s kielégíttetést követelni. — 8 ha ma a földbirtok pénz- a hiteifigyei szervesósét és javítását sürgetik, es osztály érdekeinek megfelelőleg vélik máködé-sftket kifej teni.
E működés tere éa iránya e\'éggé ismert Itt csupán azon kérdéssel akarunk foglalkozni, a mely a kösel múltban aa uj sdójavsslstok tárgyalásakor a tör vénykozáa előtt ii felmerült, sasai t i. vájjon a földbirtok megadóststásr nil mi ként kell eljárni a rája bekebelezett terhekkel: egyszerűen figyelmen kívül, hagyni, avagy szoknak megfelően ai adó törhet leesáUítaoi,
fi kérdés eldöntése érinti ugy i közgazdaságot mint as államháztartást, i igy mind a kettő követelményeit kell tekintetbe vennünk.
As államháztartás .érdeke a kös-szükségletek \\ fedezésére lehetőleg bőséges forrásokat mégnyitni; De esen fioan-osialís elv nem jöhet ellenkezésbe ama másik nem kevésbbé fontos princsipinm-mal, melyet a híres oemzetgasda, .Smith Ádám egy századdal es előtt feláhtott, hogy a közteher, az adó a jövedelemből merítendő. Már most est tekintve a kát elv ellentétes törekvést tanúsít, mert ss első szerint a terhet, a mely valamely földbirtokot terheli mint nem létezőt ki* van ja tekinteni, holott a másik szériát ép ellenkezőleg. Hisz s teher csökkenti a földbirtok jövedelmét, sson kamatösz-rseggel, mit a tőke hsaaniiminyinak ára fejében kénytelen átengedni a földbirtokos a tőkésnek.
Ha már\'moet sson elvbes mereven ragasskodrw akarjuk a tÖldbírtokot megadóztatni, á bekabelesett tehernek meg felelő kamattal kell a jöredelmét csökkenteni, s as igy redukált tíssts jövedelemre alkalmasva as adókulcsot as adóterhet kiróni. Vájjon tényleg a földbirtok érdekének megfelelő eljárás volna e es?
Külömbösó eseteket tekintve a felelet is külömböző less. A földbirtokon nyugvó reál terhek eredete külömbösó lehet, eredhetnek ások as örökösödési avegy vételi ügyleteinél kikötött jára-gékokból, a föld sikeresebb kihasználása s toémőképessége emelésére ozélzó bern-hizÍ3okbó!-> avagy a tulajdonos szemé lyes élvesetére s igy majd kizárólag improduktív hitel\' igény bevételéből, eset leg pedig a különben behajthatlanná vált adókból.
Eltekintve as utolsó esettől, a midőn a kirovás alkalmávali figyelmen kívül hegyis csak a hátralék ssaporodá-zira vezetne, a többiekben indokolásié alapját nem tudnók felmutatni annak mért vonjuk le a föld tiszta jövedelméből a teherrel arányos Összeget as adókivetésnél. A beruházásokra foditott töke a jövedelem szaporodásit vonván maga után, es ekként előálló többlet mégha minimumra redttcáltátik isstő-kekamatja s ss évi törlesstési hányadot fedési, a jobb esztendőkben még felül nyeleséget !0 ad; ez esetben tehát megmaradván az adóalapot képező jövedelem a m^ga érintetlen mennyiségben ninos ok a telken nyugvó reálterhet mint a kiírandó adótartosáat csökkentő tényezőt vonní figyelembe.
Asonban fájdalom a reálterhek legnagyobb réssé nem ily termésretÜ. A földbirtokosok a bitalt nem a földbirtokon eazközlendő javításokra s beruhasasokra, hanem igen gyakran as életssük-ségleteknek a kellőnél ís bőségeab ellátására vették igénybe. 8 ba n nagy birtokos számára is nyílik elég bő alkalom a jelzilog-kölcsönyt rendeltetésétől elütó
osélra s gyakran inproduktive elfeosé relni. As Így létrejött terheknek prropa* gendát csinálói, nem lehet czél ja ásóknak, kik a földbirtok mizériáinak megszüntetésére öusetlenül, mtnden hátsó gondolat nélkül törekszenek, már peddig erre vezetne, hs areálterhehet számításba vennők a feladó aürátánál, s ss adótételt annak megfelelően csökkentenők.
De azonkívül még egy fontos körülmény a pénzügyi életkorból szól a be-keblesett adóságnak az adókirovás sl-kalmávsli tekintetbe vétel ellen, jelesül as, hogy szinleges hitelügylegek alapján tömeges bekebelezések töríónnek as állam jövedelmeinek megrövidítésére, a az állam kénytelen volna as ekként elesett jövedelméé más uton pótolni, a mi as igazságos és egyéniekeny adóstatás elvének legkevézbbé sem felelne meg.
. Ezért nem kall véleményünk sserínt a föld bír tok megadós tatásánál a bekebelezett terheket figyelembe venni.
KAPOLSZKY ISTVÁN.
A soproni kereskedelmi ós iparkamara körébÖL
3454 as. 1883.
Hirdetmény.
A soproni magy. kir. pénzügy igazgatósig felhatalmastatott, hogy az ugyan tteoi fóvimhivatalnál vámhiteleket en-gedélyezbessen. Azonban a vámhitelben csak egészen megbízható kereskedők és gyárusok részesíthetők; kisárvák tehit mindssok:
s) kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség, vagy egyéb ilynemű törvényszegés miatt már büntetve voltak; ragy csak a vádterhe alól csak a bisonyiték elégtelensége miatt adattak fel;
b) kik csempészkedés, vagy súlyos jöredéki áthágásban bűnösöknek találtattak, vagy akik ellen as esek miatt megkezdett vizsgalat, bizonyítékuk • ki anya miatt megszüntetett;
o) kiknek vagyonára esőd nyittatván, as ellenök fogsoatási tett csődeljárás alatt a bűnös cselekmény vádj- alul nem oldattak léi;
d) kík sson bivstaJnál, hol a hitel engedély esendő volna, a kösel elmúlt évben egy eser forintnál bevitelé vára fejében (a ssabadéki Hintákét és fogyasztási adópótlékot ide értre) kevesebbet fizettek.
Ez azon megjegyzéssel tétetik kösse, bogy ások, kik vámbitelért folyamodni akarnak, a. folyamodványnak mikénti felszerelését a kamaránál megtudhatják. Sopron, 1883. évi decz. havában. A kereskedelmi éa Iparkamara.
Hírek.
— Meghívás. A nagy-kanissaiönk tfisoltó egylet 1884. éri február hó 2-án ss .Arany Ssarvas" szálloda disz ter síében két zenekar közreműködése mellett a .segély alap javára* sártkör ü tánczes* télyt rendes Belépti díj: ssemélyjegy 1 frt, c* síid jegy 3 frt kar-satjegy 1 frt Kezdete 8 őrskor. FolÜlfi-zetések köszökettel fogadtatnál: és birla-pilsg nyugtástatnnk. A meghívó másra át nem ruhásható.
— Vlasies Sándor kessthelyi já-rásbirósági joggyakornokot as igassáügy miniszter a nagy-kaoissai törvéoyssék-bes aljegyzővé nevezte ki. örvendünk I
— Gyászhír. Keömivea Izidort egymásután érte súlyos csapás. Nemrég tette airbs egyik difteritissben meghalt gyermekéi; a napokban meg legnagyobb gyermeke mult ki sorvadásban. Vigeaz-talja sújtott lelkét mindnyájunk réss-réte; ha ugyan es nem psrányi vigasztalás akkora bánatra
— Kemény Mórt, isn hitközségi
iskolánk tanítóját súlyos csapás érte. Egy jeles képzettségű, 24 éves fia, Budapesten agyonlőtte magát. As Öngyilkosság oka vélekedés sserínt amerikai párbaj.
— Mulatság. A csurgói kereskedő ifjúság 1»84. január 19-én A .fekér 16* vendéglő termében jótékonesélu sártkörtt tánoskossoruoa k át rendes. Kesdete fél 8 érakor. Belépti díj: sss-méljegy 1 frt, család jegy 2 frt, A meghívó másra át nem ruházható.
— Goromba orvosok. Gyakran ehet Upafutalai, hogy orvosok, lük máskülönben igen finom ós művelt modorúak botegeikkel nyersen, durván beszélnek; elvessitik türelmüket, mert gyakran bossaotjs őket a laikusok előítélete, ma-kscssiga, viszás felfogása. H. bécsi tanár pl. híres a gorombaaigáról; reménytelen betegeknek nem egyszer mondta már szeműk közé az első konsultáelóoál .Megrendelheti már a koporsóját." Egy müncheni orvos ugyanezt igy fej este ki. „Ei as eset as aaztaloera tartozik, nera az orvosra.* Fr. berlini orvosról pedig a követkesót beszélik: Bemutatja magát nála egy beteg, kinek többféle baja volt. As orvos negyedórán át vizsgálja és fejét csóválja. A szerencsétlen ember ekkor félénk hangon rebegi : ,Mi hit a bajom voltaképp, orvos ur? As msjd s bonczolissál fog kitűnni* — feleli as orvos és hátat fordít a ssegény betegnek.
— Romániai dolgok. 76 képvi-selóaiáirásávei indítvány tétetett a kamarában, hogy a. mult évben keskeny rá* ginyusknsk építtetni elhetárosoti vsánták, mint rendes vágánynak építtessenek ki. — A kamara 6 millió lei (trank) veretesét határosta el i ebből 1 milliót aranyból a 5 milliót ezüstből.
— Lőkiallitás lesz Bécsben a rotundábaa f. éri ápril 27-től májat 4*ig,
melyen minden osztrák-magyar állampolgár tulajdonát képeső tooyész , fény-ttaési- éi igás ló kiillithstó. Esen kiállítással egyidejűleg kűíöa csoportban kocsik, lószerszámok, istállé-felzzereléeek és hasonló tárgyak is állíthatók kt. Hogy a lőkiallitás látogatása a közönségre nésve vonsőbbá létessék, a-híállitás tartama alatt különféle ugró , futtató-, vonóerő-versenyek fognak rendestetni.
— üj gazdasági egylet. Fogarae-megyében hozassa vajúdás után egy gazdasági egylet létesítését a birtokosok elhatározták és az e tárgyban tartott érte késiéiből slapstebály késsítésre bizottságot küldtek ki.
— Latin pénz-egyesség. A fraa-
czia pénsügymiuiaztor bizottságot hívott öasse S*y Lion elnöklete alatt ason cselből, hogy a latin, pénskonvencsió kérdését ujabb vizsgálat tárgyává tegye.
— Síetugrasatott naaarénnsök. Zerénden a kÖro; ék nasarénossi közelebb két éjjelen át gyűlést tartottak. Már meghódítottak néhány embert, midőn ss éber elöljáróság nyomukra jött s azonnal hasa tolonosoltattá a vallási apostolokat Zerénd jÓssn lakossága ís átlátott a rajongók szitáján s ast a pár embert, a kik helyet adtak a nasarénusoknak, máris guuyveraskkel csúfolják.
— Komárom városa vasúti állomás less. A budape\'-ujssőnyi vasnt . uj-szőnyi végállomása ugyanis Komárom város folyamodványa köretkeztében Komárom -ŰjssÖay nevet fog nyerni.
— Kunmadaras! stílus. Nagykun-Madarason a 48 ss kör táoosmnlat-¦ágára szóló meghívó következőkép ran szerkesztve: .A 48-as köztársaság karácsony másodnapján mindenféle tánozmu-latságot rendes, melyre ktgyelmétek ssi-resea látja. Belépti dij férfiaknak 50 kr. személyeknek 40 kr, Ssalóki banda len. Isten áldja meg."
— Reklám Perzsiában. Sírásában a legutóbbi kholera alkalmával sgy tekintélyes európai utazó látta, mint ír egy híres perzsa orvos talizmánokat a betegség ellen. Kivánssiságból Ő is kárt egyet s midőn Otthon felnyitotta, látta, bogy az értelem nélküli ákombákomokkal ran tele írva. Misnap asonban maga as orvot kereste fel s barmi nos font perzsa édességet és két juhot hosott néki hálából, mivel a nép még nagyobb buzgalommal keresi fel Őt, mióta látták, bogy a tudós európai is tőle rett talizmánt a kholera eilen.
— A korcsolyázás áldozatai. Berlini lapok írják, hogy a rmmmeUburgí la* von e napokban egy egész társaság alatt bassakidt a rékony jeg s miadnyájsa a vízbe estek s eltűntek. A segítségükre odasietett emberek egy hölgyet s agy fiat nsgy nehezen megmentettek. Egy másik hölgy holtestét este vonták ki a jég alul, de egy fiút nem leheteti megtalálni.
— Bámulatos eredmény. .A esősről sjkössvéoyről" e helyen nemrég kösiöts csikk kiegészítéséül, a mely ben hívatko
tétetett s dr. Liebaut regeneráló gyógymódjáról LS-ik kiadásban megjelen-munkára, álljon itt a követkeső tudósít vány, melyet dr. Lteb.ut egyik-patiens küldött be, ki e regeneráló gyógy módo baaziiálvs^eljeaen meggyógyult Wollner A. ur Bécs, II. ker. Sohreigásze 19. ss* mároz. 30 in kelt levelében a következő kot Ifja; .Fölhasználom az alkalmat, hogy betegségem keletkezésének okát s lefolyását skeselőorvosok előadása szerint önnek közöljem. 1882-ben jobb lábszárs-mon z lábikrámon eróe viaskategséget éreztem, mit azután issonyu fajdalom kö-vetett Orvosom 26—28 fokú kénes fürdőket rendelt Esek ugy látszott enyhítették bajomat s igy egéss éven áthass náltam. Nyáron a tepIJeai, mehádiaí és bádai fürdőket használtam, de minden valódi eredmény .nélkül. Majd kinos azakgatisok gyötröttékjlsgjaimat, se nem ülhettem, se nem fekhettem.jae sludnioem tadtam, a hideg, meleg egyaránt terhemre volt s ez igy tartott felváltva 3 tvíg. Akkor egy másik OTTOshos fordultam, annak sikerült is egy dsrabig megasün-tetni fájdalmaimat, a melyek asonban mintegy 14 nap előtt újból ejlentkestek. önnek s regenerálásról írt munkájában, a betegségemről szblÓ testegelést olvasván, tisstelettel kérem becses tsnáosát."Július 14-én a követkeső tudósitást vette dr. Liebaut: „Booásson meg kérem, bogy megfeledkeztem a szenvedő emberiség érdekében köziéienni azon kedvező ered* ményt, melyet egyenes-in az ön becses Unácsolásáoakkössönhetek.aanak pontos körelésével szabadulván meg több érig tartott gyötrelmes bajomtól, Kötelaasé-gemoek tartom esésnél minden hasonló bajban szenvedő beteggel tudatni, hogy az Ön .ReSeneráló gyógymódja* aa ám
HUSZONHAEMÄDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 13-án 1884
21 éves kínos betegségemben, aránylag oly csekély idő alatt velőd i csodát mivelt. Mindenkinek, a ki hozzám fordul, véren esés meggyógynlásom részleteiről bővebb tudomásszerzés végett aiive* készséggel szolgálatára állok. Wollner J. Antal Bécaben.B NB. Dr. Iiebautnak „A regeneráld gyógymód* ct. munkája 30 kron kapható Pesten Lampel Róbert köny vke reskedésében Waitanerg. 12.
— Y asm egy elek Arábiában. Stégedre egy volt aaegedi illetőségű, a »»lá-got pára sor körülhajózott tengerésztől lévé! érkeaett Arábiából. A levélben el mondja a tengerész, hogy tavsly szeptemberben egy kii arab faln mellett vad regényes völgyben 3 családból és 18 tagból álló .magyar telepitvényre akadt. Eleinte ¦ telopitvényesek egyikével be-saélgetett arab nyelven. A. magyar-arab hordót csinált és mikor a dongák nem akartak öaszeilleni, elkáromkodta faágát m agy arai. Erre aztán a további társalgás magyaral folyt. A telepitvény esek üesse tátották a honfitársak tjesteletóre éa
nyomban meg is hívták vendégségre. A telepitvényeeek fejei Vasmegyéból valók s a forradalom -ntan kerültek Afrikába. Jóllehet Idegen nőkkel hásasodtak össse ¦ rég távol vannak hasájoktói, a magyar nyelvet még sem felejtették el, s egymás kötött mindig magyarul bősééinek.
— Bismarck hercseg as iskolai ta karékpénstárakról. Senckel plébános, i németorsaági iskola - Ukarékpénstárak busgó vesetöje, kösölte Bismarck her őségnek a nevesett intézményre vonat kősó levőiét, melyből bemutatjuk a kö vétkeseket. As ön által Írt és az ifjúsági ée Ésstola-takar ék pénztári intézményről isóló füzetecskét megkaplam es fogadja ¦sives soraiért legőszintébb köesÖneteraPt. Én magam is aat .vélem, hogy az egészséges gazdasági fejlődés talpkövét ai egyesek észszerű takarékos háztertáeaké pasi és bogy est csakis agy lehet fejlesz teni, ha gyakorlatilag is megismertetjnk a gyermekekkel a takarékosságot. Kívánom, hogy fáradozásait minél nagyobbat-ksr koronázza és a már Így ia tág körben ösmeretee éa becsült intézmény ezentúl ia mentől szebben fejlődjek. — Kormányunk ii igen érdeklődik as iskola-takarékpénztárak tránt, mint as csak legrtóbb lil közoktatási éa belügy-minissterek ebbeli rendeletei ígaaol:ák. Mi pedig közöljük es idő szerint Korona legnagyobb államférfiénak ezen nyilatkozatát már csak azért ís, mert szó, ami ssó, a magyar emberre egy kevéssel több takarékosság csakugyan reá férne.
— Az eczetes ugorkák megpe-nészedése ellen. A gaadaasszonyok nem ritkán bosszankodnak a fölött, bogy nagy gonddal eltett eczetes ugorkáig fölül megpenészednek, illetőleg virágosak lesznek. Esen káros jelenségtől ngorkáikat agy óvhatják meg, ha egy kis vászonzacskóba 20 gr. fekete mustárt tesznek a e zacskót * as ugorkás hordóba az ugor kár a fektetik. A mustár ellensége levén a penéazgombákoak, azok az ugorkákon ntm fognak megtelepedhet, .i.
— A magyar királyné süteménye. A párisi Figaro legújabb száma egy konyhai reczeplat kösöl, mely az újság fogadkozása szerint, Erzsébet magyar királynőtől származott A recsept az úgynevezett „király-lepéoy\'-rŐl szól, mely tészta főúri házak nagy ünnepi lakomáira való. A sütemény piskótatésztából for-mált vánkos, melyre as illető fŐnri hás rangjáhos illő korona van téve. A királyt koronát csnkros gyümölcsökből állítják össze, a hercsegit jegeczes ezu-korból, marqais-kónjná: porhanyó tésztából és befőtt caeresnyébdt; n grófi, korona kilencz pontját legjelesebben képvi selik a száras fügék. Bárók a nemesek asztalára oask egyszerű „király-lepény, kerülhet, melyen a hét vagy ötágú korona csak fagyasztott tejhabból van formálva.
— BLagyar dal a csári palotában. A gacsíaat palotában magyar művészek
iátasottak a csári család előtt. A kis Ei-benschütz Ilona éa bátyja, Bibenschütz Zsigmond, matatták be művészetüket a czárnénak, ki nem tudott betelni a magyar népdalok szépségével. Mondotta ia, hogy nagyon szereti a magyar zenét s magyar mflVéesek játékát mindenkor szívesen hallgatja.
— Az orosz fegyenceek. az orosz Ispok tudósítása szerint síig malik ej nsp, hogy 8aofaslnj ssigetéról egy-két fegyencE el ne asdkne, noha a asiget na* gyon messze íekssik s BE&razfóIdtóI. A saökevények azonban mindenfelé laket-laa sivstagokre találnak és kénytelenek viaszatérni a fegyhásbs. Rendesen télen szöknek legtöbben, mert s tengerszoros ilyenkor be.van fagyva s igy könnyebben juthatnak szárazföldre. A tengerszoros egyik részén földnyelv áll ki, a halál-fokának ner&ztetík, mert televan megfagyott és éhhzJáJnl kim alt fegyenczek esontjaivaL Menekülés közben sokszor támadják meg nyaá.giljakok, valóságos hajtóvadásaatot tartanák e fegyenczekre, kiket nagy uraknak gondolnak, mert bundájuk van. Sechalmbél a fegyenczek büntetésük kiállása u\'áo nem térnek
többé viasza, hanem letelepednek a azi geten. Az oross kormány látja el éket a Ugszüktégtsebb munkaeszközökkel
— Dynamlttal robbantotta föl ma-gát egj óbegyi, Gasparecz Janó nevü psrsest legény. A sajnálatraméltóngyanis gyógyilhatlan nyavalyában szenvedvén életunttá lén ¦ a mult napokban sánsszal a temetőbe, ott hóból Ülőhelyet csinált, ¦ melyre elhelyezkedve, egy dynsmit psí-roat vett a szájába a ast a beik asé ben tartott gynfával meggyújtva, fejét légbe-röpítette, óhegyen a a többi bányatelepen sok ily asaren eset let. bárgyú ember találhstd. Nehéz a munka a csekély a kereset.
— Fes tó és orvos. Meissoniernek, a frahosiák híres képírójának a mult nyáron Poítsyben, bol nyaralni asokott, megbetegedett egyik kutyája. Meíaso-nier a helyett, hogy az állatot baromdok-torhoz küldte volna, elvitette a poiasyi orvoshoz. Az orvos eleinte elképedt, de aztán visszaüzent Meissoniernek, hogy szíveskedjék lakására fáradni, mert as ablaktábláit be kell — festeni.
— A Idsblrtokosok országos földhit elintéseténék 51/a,/o*0L záloglevelei decs. hó 18-ról kelt királyi elhatározása folytán ezentúl a közös hadseregnél is házassági óvadékul elfogadtatnak. Ezzel kapcsolatban egyúttal elrendelte a hadügyminiszter is, hogy e záloglevelek a katonai kincstárral kötött miieteknél, különösen pedig ezáUitázi ügyleteknél biztosítékul szintén elfogadtathassanak.
— Az elsó erdélyi vasút igazgató
tanácsa tárgyalta és véglegesen elfogadta a kormánynyal a vasat állomo-sitása ügyében kötött szerződést s as ennek folytán módosított alapszabályokat, s megbatalmsata LaczkÓ Antal alelnököt éa Freind Vesérigazgatót a szerződés aláírásával. Az e tárgyban összehívandó közgyűlés napja február 14-ére tűzetett ki.
— Az állategészségügy állásáról a közgazdasági minisztérium a követke-; sókét teszi közzé: Marhavésztől a magyar korona országai mentesek. A Bukovinában uralgott marhavész megszűnvén, as oes trák tartományok egész te-tülete mentet a marhavésztől. Romániában vészes községek: Crasnslenka, Bi-volu és Chireníi curt (dorohoi-i ker.); Costa! eni és Mac trései fjassy ser.); Dada (falczini kerület). Európa többi államai — Orosz- éa Törökország kivételével — a marhavésztől mentesek.
— A negyedmilliós lopás, ügyé ben a vizsgálat ma sem haladt valami nagyon előbbre. Versié sok forog a kös-aaájon, de nagyobbára csak szóbeszéd. Hír szerint a rendőrség biztos adatok birtokába jutott, hogy a lopást egy volt postakivatalnok követte el s moat következetesen Bsoritjs mind szűkebbre körű iötle a vád gyűrűjét. Ma este a rendőrség sikerült fogást tett; fajdalom a fogás eredménye nem a százezreket rejlő törd láda volt, —• hanem egy közönséges pin ónotok. Jelentés érkezett a központi hi Tataiba, hogy a sorokzári u\'czában va lanti ládával tolvajokat fogtak, mely va lóssinüieg aa eltűnt postaláda. Felriadt as egész rendőrség; a vizsgálatbél kitűnt, hogy as illeték csakugyan tolva jok, és pedig a sorokaáriuti vasúti pálya udvarból egy Taksonyban feladott pin-ozetokot csentek el, de a postai lopás dolgában ártatlanok. Ma este hiro járt, hogy a postapalota portását ia elfog\' ták. —
— A légrádl határban, hol i
Mura és Dráva összefolyik, folyó hó 6-án egy a kavicsban félig eltemetett hullára akadtak. — A hivatalos vizsgálat aa nap lett megejtve a légrádi temetőben. A vizsgálatot Weber Károly nagy-kanissai kir. eljárás bíró, Herkly Antal t. szolgabíró éa Hirschl Ármin Légrád városi or. voa teljesítvén, konstatál tátott, hogy a holla 170 cm. magas, középkora férfin volt. Jobb felső karján egy istráng darab volt átkötve, de moat hiányoznak az adatok, hogy a kötél többi réssé hova lett? Essél összefüggésben ason hírt terjesztik, hogy Várasd táján egy finánosot s csempészek a Drávába dobtak megkötözve, i bogy a holla as volna.
— Aprópénz küldése levélben. Sokszor előfordul, hogy sprópénzt kell küldeni levélben. Erre nézve Igen egyszerű és czélszerü módot ajánlhatunk. Egy meglehetős vastag papíroson as: elküldendő pénzdarab körül kört rajzó-lünk, a körben azután két, a kör közepén egymást átmeidső vonalat hozónk E vonalak nyomán átvágjuk tollkéssel a papirost ngy, hogy négy . czakkot kapónk, E czakkok közzé dogjuk az apró pénst éa pedíg oly módon, hogy a kéi szemben levő csakk egyik, kettő pedig a papiros másik felen tartja a pénsuArabot. —
— Mennyit Isznak az orossok? Pétervárott a statisztikai kimutatások ¦serint 1877-ben eladtak két millió há-romszáznegyventégyezer veder pálinkát és négy millió znáanegyvennégyezer veder tort* a mi szerfölött nagy mennyiség, minthogy egy orosz veder 12*30 liternek felel meg. Fölosztva most már e roppant
menny iseget s laköso k k öst, egy -egy emberre három veder pálinka és hatodfél veder sör esik. Hogy a pálinka e (ulaágos élvezésének mily káros következményei voltak, matatja azon körülmény, bogy a nevesett évben negyvenhétezernél több részeg embert ssedtek föl as orosz fő váron utczáiról és szánnál több egyén halt meg alkohol-mérgezesb n.
, — Colnmbus Kristóf ercsképe. Madridbao Colombus Kristófnak egy kis olejfeetéaü arotképe van ; aa egykorú fes\'ményea „Culombus Lygor. Novía or-bus reporler" (as uj világ fölfedezője ¦savak olvashatók. A jól konzervál t festmény a nagy fölfed esőt körülbelül negyven éves korában sötét taínű hajiéi és sas-orral ábrázolja.
— Korai zöldségféléket kicsinyben a stobakban ugy termelhetünk, ha cserepekbe tesszük, azok tövét megőn tözsök, ¦ míg hajtani kezdenek kályha mellett, aulán pedig as ablaknál tartjuk. Természetesen igy nem sokféle zöldséget, b csakis kis család számára elegendőt lehet e 1 ői 1 1 i t a n i. Tehetünk e-tirff b 6 néhány tő sóskát, metélő hagymát, s egy két pst-részeimet a 5—6 nap múlva már ehetünk idei sóska, vagy hagymamártást,
használhatják becsináithos s leveshez friss petreaselem zöldjét.
— Yersenynszasczápival. Auszen és Fry, két port-elízabetti lakos fürdeni ment s tenderbe. As idő kedvezi volt ¦ ők jó úszók lévén, mélyen bementek az oczeánba. Auszen végre idején valónak találta a visszatérést • épprn odakiáltott barátjának, midőn ettől mintegy három méternyi távolaágban egy czápát pillantott meg. A shsrkl (c s á p a!) kiáltá rémülten Frynek, ki megértvén a fenyegető veszedelmet, a part felé aszott. Ekkor megkezdődött a verseny Fryra nézve élet-halálra. A gyors assáa ennyire kimerítette Fryt, kinek folyton nyomába volt a félelmes versenytárs, hogy a parttól mintegy húsz öluyjjre már csak alig tartotta föl a vie-—isen magát. Végső erőfetzitéseel segitségértkiáltottaahangra Jago, a ,Phönixa azállóhás tulajdonosának vadátzaaiyájeavízbe rohant s a már-már el merülőt nyakon kap va, a sekélyes visbe vonszolta, hova már nem ˇott képes követni a félelmes versenytárs.
Hivatalos placzi árak.
Xsgy-fiiiuzsz, 1SS4>/ebr. 11-ee.
Boss 9.50-9.-Rosa 7.-50—7.— Arpa 7.--6.60. Zsb 6.50—6.— Kőkori exs 5.80. Krumpli 2.60 Marhához 66.-52.
Lapvesér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR.
Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. Laptolajaoaoz: WAJDIT8 JÓZSEF.
Nyiltt-ór.*)
Egy kiakatya (mops)1) tegnapelőtt asas f. hé 11 én elvégzett, kik erről felví-lágositást adhatnak, vagy esetleg a ku tyát alnlirotthos visszahozzák, illő jutalmat nyernek.
m- MegvéteJti] évjzk a kSzistsftt *znsj
FALK GYULA, áll asseregl ettulajdonoz.
\') Ismertetejele: fekete fej, többi test része sárgát, nőstény.\'
E rovat alatt köslötiért sem alaki sem s-ellemi tekintetben nem vállal felelősséget ? Szerk.
H I BDKTÉSEE.
Papirszöletek.
Alfréd úrfi szerfelett sokat beszélt, locsogott egy érettebb, \'korú kisasszony előtt.
— Ugy szokott as lenni, — monda a delhőlgy, — amely tyúk sokat kárál, keveset tojik.
— Bocsánat, én ellenkezőleg, — válaszolá Alfréd ur gyöngéd tiltakozás-Bal a csélzásra.
*
A cátátiakról mondják, hogy nagyon meg voltak akadva egy görbe nyo-f móroddal; ast hitték, hogy a görcs húzta össze, mit tehettek volna hát okosabbal? — Eret vágtak rajta.
*
A csigany nagy beteg volt. Elment hozzá a plébános. Vigasztalja, bitorirja s czígányt, végre kérdi: akarsz-e fiam a halotti szentségben ájtatosan részesülni?
— Osigány : akár á fene. Plébános: Hát hiszed-e a boldog
ságos szűz Míriát ? C. Hisi á fene.
P. Hát n mindenható Istenben bi-sol e ?
C. Bissik a fene.
P. (boazankodvá) no hát téged is egyen meg a fene.
*
GyŐrzzigetben osztották ki as árvízkárosultak közt a könyörado mányekat. Erre vonatkozólag a Gyárul-eaánan a Rózsa féle házon egy gyáaakeretü Otéchsla a következőket hirdette: „hass nem lett Jatalmasvalajándikpíspül.
* •
Sorozáson. Tiszt: Miféle meterem-
ber?
Legény i Polgár. (Tahái polgármesterember. ) ;
* c*
Vendég( a vendéglÓsnőhös)rHalI-j a csak kérem, húsom mellé rémítő sok csontot hosott
V. nő; Kérem az nem tesz semmit. Vendég: Nem tesz — ? Hogyne tenne I
7. nő.-.De kérem jó aram, híz-\', a csontokat nem kell megennie, azokat csak hagy jh. szépen a tányéron és emiatt soh\'ae ge nirosza magát.
Bór tön felügyelő : ( delinquenshes) A tseb lyok értelmében kérhet mo»t utolsó órája előtt, akármily eledelt meg kapja.
— Mit kivan
Deünquens: Szamóczát felügyelő ur, B.- felügyelÓ: Mit — szamóczát? Hiia most októberbea vagyunk ét 3/t flf lefolyta előtt nem ís kap ka tó.
Deünquens: Oh kérem sziveeen fogok én addig várni,
196 és 1, ssáb V. 1888. V. 1384.
Árverési hirdetmény.
Alulirt kir. bír. végrehajtó sa 1881. éví-LX-1. cs. 102t 103. § n értelmében esésnél kösbÓrré teszi, hogy a Csáktornyái kir. jbiróaág5793éL 6008 tzámu V. 81. végzése álul Káráss Béla csáktornyai lakos végrehajtató javára Hol ab Ferencz és nejt Seizer Hona ellen 181 frt, 884 frt tőke éa ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bitói\' Isg le óz felülfoglalt és 704 frt 20 krre becsült zongora, tükör, képek éa szobabútorok Csáktornyán — Prekopán szölŐ-pres, faszán, hordók, borok, lovak ós kocsiból álló ingóságoknak nyilvános ár*
verés utján leendő eUdatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperesek lakásán Csáktornyán leendő eszközlésére 1884-ik év január hó 18-ik napjának délelőtt 9 Órája Prekopán a köz-aógbiró hasánál 1884-ik évi január hó 19-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni ssándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok esen árverésen. Sin 1881. évi LX. t OS. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alol ia készpénz fizetés mellett eladatni fognak.
Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényezithetni, kereseteiket vsgy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be.
As elárverezendő ingóságok vétel* ára as 1881. évi LX t. os. 108- §-ábaa
megéHepUntt feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Csáktornyán, 1884-ik évi január hó 9-Ík napján.
MEKKA DOMONKOS, kiküldött bírósági végrehajtó.
7467. tkv. 883. szám.
Árverési hirdetmény.
A nagy kanizsai kir. telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Bognár István végre haj tatónak Bognár Lajos nsgy-ksnizzai lakoz elleni 28 frt
téka 5 frt 30 kr. végrahajtás kérelmi, 10 frt 60 kr. jelenlegi z további költségek iránti végrehajtási ügyében, ennek z nagy-kanizsai 4814 ez. telekjegyzőkönyvben A f 211/a. Ós 211/b, hrzs, alatta magyar-íllelőleg Arpád-utcsában lévő belsősége s esen belsőségen épült 741 zsépsorszámo — 1924 frtra becsült hasa külön, — valamint a nagy-kani-esai 4814. azáma telekjegyzőkÖny vben A 13168/e, és 3197/d. hrzs. alatt a Cserfői begyen lévő szőlője a esen zsŐlŐn épült fél pincséből álló illetősége 610 frt becsértékben, szinte külön folyó 1884, évi jaauár hé 30 ik szánján délelőtti 10 ónkor a kir. tkvi hatóság hivatalos helyi-¦ égében (Cseogeri ntezában) nyilvános árverésen eladatnak, következő feltételek mellett:
Kihaltáéi ár a fentebbi becsár ; de esen becsáron alol Íz eladatnak az ingatlanok.
Árverezni kivánók tartoznak az árverés napján a becsérték 10% át kézipénzben vagy ővsdákképea papírokban a kiküldött keséhes latenni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig aa elsőt: as árverés jogerejűségétól számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanonnan számított 60 nap alatt, a harmadikat 90 nap alatt, — minden egyes részlet utáni árveréstől ssámitott 6% kamattal együtt a helybeli kir. adó mint letét hivatalnál lefizetni, s as árverésnek külön megállapított feltételeit íz pontosan teljesíteni.
Kelt Nagy-Kanizsán a kir. telekkönyvi hatóságnál 1883. évi októker hó 16-án.
Anatherin- száj viz
Dr POPP J. G.töl
os. kir. udvart fogorvos, Bécs, Stadt, Bog-
nergasse 2. rosz szaga lélegzet, tnplós. könnyen Teno tny ellen. Miután több éven át jelentékeny ssájbajban szenvedtem a minden kísérlet eredménytelen meredt, miközben egészséges ép fogalmat mindjobban kezdem veszteni s a még meglevőket nyelvemmel mozgathattam, ínyem mindig jobban fogyott z nyelvem érintésére véresni kez* dett s e mellett számban rendkívül kellemetlen szagot terjeaztett, es utóbbi eset arra ösztönzött, bogy ss általán kedvelt
Anatherin szájvl vet használjam Éa ime annak első használat* mán nemcsak a kellemetlen ar-gottapasztaltam enyéázni, de aét ínyem erősödni kezdett, fogaim mind- szilárdabbak lettek, ugy, hogy rövid idő alatt számat iámét helyreálltnak éreztem. Miért is legbensőbb hálából s a mások iránti jó hajlamból ezennel nyilvánosan kijelentem, bogy e legjobb hírnevű szájvizet az azt megillető dicséretben részesítem, 1079 1—3. Bécs, Báró Stencxel József.
Eapbatő: Nagy-Kanizsán: Beins Józs. gyógytz. PrágerB. gyógy. Fesaelbofer József Rosenberg F. Rosen fel d A. Aisó-Lendván Kiss B. gyóeysz. Hsrcxaliban: Kiss István gyógy. Muraszombatban:Baaóczy A. gy. Keszthelyen: BraaaP. syégysz. Z -Egerszegen: Hollősy gy. Ksridon: Eochiits L gyágysz. Tapolcáén: Olazsr J. gyógyít. Sümegben: Stamborszky L. gy. Perlakon: Sipos K. Czvegye. gyógyix. Nagy-Atád: Pfisterer K. gyógysz. Nagy-Bajomban: Zlaczky M. gyógysz. Csurgón : Plach-ner F.gyógysz. Csáktornyán: Göncz L gyógy: . Nemes-VÜon: Kiss I- gyógy. Kaposvárott AngusztinL. gyógy. Bsbóchzy K. gyóg yzs. 8zi-getvarott:SalamocI, gyógyszerésznél.
Törvényes kamat mellett alapítványi pénzkölesönök 24 óra alatt közbenjöttöm által kellő biztosíték mellett felvehetők.
Nagy Kanizw, 1884. jan. hó 7-én." m,Dr. Fárnek László,
roegbitott ügyvéd.
„Melbourne 1881.\' I kitüntetés, .ZQrích 1883-
1083 3-4 Zenéló műyek
4 — 200 darabot játszva; expressíóval vagy anélkül, msndoltn-, dob-, harang-castagnát, mennyei hangok- és háHahangokkal stb.
Zenélő szelenczék
2 — 16 darabét játszva; továbbá necessairok, asivsrállvány, svsjczi házacskák, fénykép albumok, Íróeszközök, kesztyűtartók, levélnehezék, virágtartók, asivarkészletek, dohánysezlencaék, dolgozó asztalok, palacskok, seres, poharak, erszények, székek stb. Mind zenével. A legújabb ilynemű gyártmányokat ajánlja
M Hll iT.Tn\'FC. eT. 3E3C. BerrL (Schweiz.) Csak közvetlen hozatal biztosit valódiságot; idegen gyártmány minden mű, mely nem vizeli nevemet. Gyár ssját házamban.
•^eoiopjn^ naLSui ^es;ez/áaíjv E3ü?x íJTlztotz; uio[zinf inim St-QE IP^* loiaoqmeaoa {oq^Bar^m^ioaez nosB psoz] oto^ *^9Aoa « nj[f ueqnjwe jj OOO\'OS Vm qqozzSai Q0X
HUSZONHARMADIK SWOLYAM
SALAI KÖZLÖNY
¦ JANITAS v mSA - 18*4.
H I R P L T E S
A nagy-kanizsai segélyegyleti szövetkezet T vTcielusában I-ső évi rendes
lÖMIÜLÉSÍT \\ ¦
a belybali varoei tanácsteremben f. é. február hó 2-in d. 8. 10 órakor tartandja meg, melyre a ssavacatképes saövetkaseti üíletréaEtulajdonosai tisatelettel meghívatnak.
A tárgyalandó fi g y e k sorozata: I. Szán\'adási jelentés.
H. A felügyelő bizottság jelentése és indítványa. /
III Határozat a tartalékalap javára;fopüUndó összeg iránt.
IV. Jótékony czélokra fordítandó összeg meghatározása.
V. Az alapszabályok 21. 24 és 27. §. \'értelmében elnök, alelnök, pénztárnok és ellenőr — ngy a sor szerint kilépett 8 választmányi tag helyett njak, vagy ugyanazok három évre, végre az elhalálozott Eollarits János és önként \'kilépett Slrém Vilmos választmányi tag urak helyett ujjk —egy, illeiílíg két évre való taégválasitása.
VSL Fölügyelő bizottság megválasztása.
VII. Indítvány az egyleti szövetkezet érdekében. * ;
-Kanizsán.
3OOOO0OOOOOOS
Egy .-IV—VI. gyran. osztályt végaéjfc •ifja egy helybeli gyógyszertárban gyákor-\' nokul felvétetik.
Bővebb felvilágosítást iapitnk-i<kÚKl4bí-vatalában.
WEISER J. C. vaskereskedő
Clayton és Shuttleworfch
cz é g g-a zdasági gépgyárának fiókraktára
^ a g>y«"K a n i z s á n.
Ajánlja a (. cz. közönségnek dúsan fclszertU gépraktárát minden
nemű gazdasági gépekben eredeti gyáriár meüeti és pedig:
Legújabb sserkesetfi 3 aoron ekékakai, kéti-jirgáoy áj gőscséplőgópe-ket, konkoly válssátoket (Trieurok) 6>IS ea daráló malmokat,, daráló éa moreeoló-gépekct, aor és síórvavetőgépeket, répa- éa enecekavagókat, mindenféle aseleló és
osztályozó rostákat, Pretaoh-fóle arankát kettős gyürüs vas-vetótalig&knt, lóher-^gj Bzénagyujtéket, leg-JZ^ ricza-daráló kat,aaál
ím
fecskendőket, boraaj mindenféle kntszi-legkiválóbb minóaé-¦ajjákat*
árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.
raibor onákat, kiválaaitó gépeket, hengereket,lúherme.g mag.koptató gépet, ujabb cautkia kaka-litható kit enekreny lókat, trágyáié és vattyokat valamint gfi gépolajl is góp-
Házeladás.
A Kölcsey-utcza 8. száma ház szabadkézből eladó. Bővebb értesítést ad
fgyvéd.
Nagy-Kanizsán.
TIK7 Ejögyater sem bizonyult oly nagy ba-Ijtasrinak könBgBa, T*kj)tsíg, eiü/álkisodás Hat hnrnt ellesi mint a kitűnő" a gyógycrok I |BPlTZWEQájLICg «5tÍDrbö! készalt ás *Triatos valamint Íjon hetin miatt nagyra-beesni t
ojitziBpricli-CaiaOraáí
w (Bonbons,)
SduaMt Vlktar ís íaltel Bééiben.
Valódi miuSiegben eaak a gyógrtárakbaa.
- 1061 6—11
Csak -vasárnapig látható.
Köszönet n.-kanizss város és vidéke n, é. kéifaségéneÉ azon szives látogatásért, melyei ez\'ide\'ig szerencséltetni szívesek voltak.
Egyidejűleg v,an szerencsém tudomásul hozni, hogy tSbboldalróIi kérésnek engedve állatseregietemmel még vasárnap azsz ¦ január bL l3-áia itt tartózkodom,\' kérem a u. é. közönség minél tömegesebb1 látogatását.
Nifly-Kaniztan a fépiaezon megtekintheti
nagy állat- ó^^^^^^mí sereglet. e. Naponta nyitva van ^^^s^^^^Ss ® e- 10 esti S ériig.
Keidete ai 1 aónek d. e. H órakor, 2-dikect d. a. 3 órakor.
Ma január 13-án este 5 órakor a rendes előadá-son„ kívül látható
•a :hat kígyó etetése
házi nyúllal, galambbal és tyúkokkal. E ritka etetés megtekintésére tisztelettel meghivatík a n. é. közönség, különösen a t. tanuló-ifju3ág.
Helyarak: I. bely 55 kr., H. hely 20 kr. — Katonák órmettartól lífaléiaaV-lO éven aluli gyermekek a fenti áraknaki. felét fitetik. . -;
Hétköznapokon mutatványok tartatnak á. u. 3 ea esti 7 órakor, midoa- aa állatok idomiUaa éa etetése történik,
Tisztelettel alulírott a I. cji. kBsonaéget figyelmeautí, hogy valamennyi fent elóiorolt állat a seregiéinek iegeiebb példányaiból állanak, mi cd éiót ée ól, tintán tartott állapotban láthatók.
Szives látogatásért esti
FAiat "
WAJDITI s
kőDyvoyomdájáeak megnagyobhitása*
Van szerencsém értesíteni, hogy 1862-ik év óta jól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj diszbetükkel és egy uj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbitottam.
Ugy jelenleg a faáFom gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simító, fenyítő, aranyozó, dombornyomó
V^-^ és gyorsmetsző gépok állnak működésben.
Főfeladatomnak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatáfc 8 lehető legolcsóbb -árak
mellett gJOFSail és pOütOSail teljesíthessem. Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m: eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és peesétezimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, ezégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári- és helypénzjegyek, kereskedési irókönyvek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármily nagyterjedelmü munkák minden nyelven,
jjj könyv-nyomatu részletivek, részvények, oklevelek és czimkék stb. a legdíszesebb kiállításban jutányos árak mellett készíttetnek, tisztelettel
Wajdits József,
könyvnyomdatulajdonos.
Wajdits Józseí ktayvnyonidájából Nagy-KanizsáE.
«AtiY-kAftiffii. 1884. január 17-én.
S-Ue saseuoa.
Huszonharmadik évtolyam.
egész érre
Egy szám 10 hr
HIRDETÉSEK S b&satioa petítsorbsu 7, roaaiulsxo\' b\' i minden további iőrért \'• kr
NY1LTTÉRHER"K^ toronként 10 krért Tétetnek itei-^ ¦ Kincstári illeték minden egye* Mrd>-tesért 30 kr. SzKwidó.
A lap iieUemi résrét illető közlemények a srerkezxtőboz, ; anyagi réstét illető kösletnónyek pedig a kiadóhoz bérmentre intézendők : NAGY.KANÍZSA
Bérzsentetlen terelek csak ismer. Boonkatirssktol fogailtatnak «1.
Kéziratok tIkbzs nem ktlitiutrtek.
.Nagy-kanizsai Önfc. ttttoltó-egylet*. a ,zalamegyei általános tanitótestfllet*, a „nagy-kanizsai HsdednéTeló egyesttlet\\ a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet % a .soproni keres
kedelmi. s iparkamara riajgy-kanizsai külTálasztmánya", s\'tőbb megyei éa Tárosi egyesület hivatalos értesitóje.
Uetenklm,kétszer, vasárnap- s csatörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A nőnevelésről.
Már régen foglalkoztatja a világot e kérdés: megnyittassék-e nók részére is -a -felsőbb tudományok temploma: az egyetem.
B tekintetben különféle nézetek nyilvánultak. Sokan ígenlöleg, de még többen tagadólag járultak e kérdéshez; sőt nálunk még: beszélni sem mernek róla. —¦ Azonban az érdeklődés mindinkább fokozódott, s különösen Amerikában terméken]\' talajra talált.
Midón 1872. év körül egy Sage H. W. nevű tanácsnok Braok-lynoan 250,000 dollárt ajánlt fel az egyetemnek, ha megengedtetik a nőknek is részt venni az egyetemi előadásokban, nagy szelet kavart e kérdés és sok érdeklődőket csoportosított maga köré, White Andrew D. elnök látván a szerfölötti érdeklődést, e kérdést tanulmányává tette és egyik hosszabb művében ekkép nyilatkozik a nőnevelést rendszerre vonatkozólag:
A nőkérdés — m:ndja White a többek között —részint igazakat, részint igaztalanokat és részint téveszméket rejt magában. Általában, azt tartjak, hogy a nő segédtársa férjének, hogy támasza a nehézségekben, tanácsadója á szerencsétlenségben és vigasztalója szenvedéseiben; továbbá a férj szellemének műveltnek; kell lenni, hogy a nehezebb-dolgokat alapjában megértse, a nőnek pedig annyi műveltség, a mennyi elegendő arra, hogy magát hasznossá és kedvessé tegye; a férj dicsősége testben és lélekben nyilvánul, melyek valamely nehezebb feladat megoldása, vagy komoly életharcz vívmányai fölött örömet éreznek, a nő dicsősége pedig azon tulajdonságban, melyek lehetővé teszik neki az efféle feladatokat szellemével megvilágítani, de az életharezban nem.szabad részt vennie, legyen a férj munkatere a
kalapács, vagy kereskedés, jóltevóleg világ kellékeire, azon meggyőződésre hat rá, ha gondolatai túlszárnyalják jutunk, hogy eme, a nók hivatását munkaköre határát: a nő munkatere|tárgyalandó optimisztikai theona
pedjg_a_ házjegjenj .s sohasejn gyaij korol reá jótékony befolyást, ha gondolatai a munkaköre határain kívül rajongnak. A férfiúnak műveltnek kell lenni, bogy képes legyen vizsgálódni, megfontolni és határozni; a nőnék csak kevéssel kell több, minthogy tudjon férje határozataiban megegyezni; a férfinak tehát szüa-sége van az egyetemre és tudományra, a nőnok azonban nagyon elegendők nevelőintézeteink, melyek a jellem — a munka — a nevelés és a bő állásának teljesen megfelelnek.
Ezen theona igazságait a téveszmék elpalástolják. Azon való, hogy. a nő férjének segédtársa, a gyakorlatban oda vezette a nevelést, hogy meg van benne semmitve az erő segíteni, tanácsolni és ápolni.
Az eredmény oda vezetett, hogy komoly férfiak csakhamar meggyőződtek, miszerint segédtársaik kellemetlen és szornlt helyzetben alig mutattak több állhatatosságot a nó-rinbergi báboknál. Az ilyen nők segédkezését leginkább akkor kény telén a férj nélkülözni, midőn arra legégetőbb szükséget érez. Sőt ha ilyenkor tanácsért és vigasztaló szavakért folyamodnék hozzá, kétségkívül néhány morzsa filozófiára bukkanna, mely a nevelőintézet falai között fogamzott meg agyában és a teremben vagy konyhában fejlődött ki.
Ha látni akarjuk,. hogy egy tökéletesen nevelt nő, ki ugyanazon nagy szellemek, gondolataival táplál-tatis, melyekkel a férfi, mikép segédkezik, tanácsol és vigasztal — mialatt háztartási kötelmeinek is megfelel — ugy legnemesebb példaként idézhetjük azon esetet, hogy Mill Stuart John nejének tulajdonította egyik legkitűnőbb \'művét.
És ha nagyjából vetünk egy tekintetet az egyesek kellékeiről a
magát saját Ízlésétől minthogy ifig-valamely párisi
tényekkel meg nem- -erősíthető- é»| hogy a jelenlegi nönevelési rendszer a legnagyobb bajokat szülte a társadalomnak.
Egyike ezeknek a fényűzés. Alig található a modern czivi-lizáczió különlegességei között nagyobb balgaság, mint azon rettenetes pénzadó, melyet, a legerkölcstelenebb világváros kevésbé tisztelt asszonyai a népekre róttak. Gúnyolódhatnak ezen állitásom fölött, de ez megezá-folhatatlan tény, hogy némely fiatal férj, ki a párisi Breda-negyed igényeinek hódoló, fényűzést sóvárgó neje óhajait kielégíteni akarja emberfölötti megerőltetéssel kénytelen dolgozni; életerejét gyöngíti, nemes törekvéseit feláldozza, hogy lehetővé tegye nejének versenyezhetni azon nőkkel kik a legnagyobb badarságokat, rettenetességeket utánozzák, kik a Notredame de Lortte alapszabályaihoz ragaszkodnak.
15 baj, mely mint betegség, mindinkább nagyobb mérveket ölt. Korántsem áll a szentegyház háta] mában elhárítani, mert daczára i sok jeles szónok buzgalmának épen a szentegyház képezi azon helyet, hol e nők közszemlére teszik ki magukat. Ezért tanácsosabb volna talán jobb nevelés által oly eszméket eltnlajdonittatci a nőkkel, melyek a vallásosságot, morált és a józan emberi észt az afféle kóros kinövések ellenében erősbitik ...
A ruha-öltözet szépsége iránti érzék nem fogna ezáltal csorbulni, sót ellenkezőleg:. oly aesthetikai érzet ébresztetnék, mely asszonyainkat a szépség azon sphaerájába emeli, melyben a grotesk párisi izlés nem türetnék s bizonyára akkor minden nő saját ízlését követné, az egyszerű szépet ápolná és inkább vezéreltetné]
tegye magát nő. szeszélyeitől.
A—nő "fegnenJeseíTbeíolyásának ?gy másik oldalán is találkozunk ellenséggel, melyet csakis a magasabb nevelés, mely a logikai gondolatmenetet fejleszti, képes legyőzni, A nő ugyanis legnagyobb ragaszkodást tahusit a régi tévedések iránt. Stuart Máriától az Amboise várban egész az u\'.olsó nőig, ki a tudomány ellen buzgólkodik, a kamarillától, mely minden európai udvarban a reakezióért működik, egész a szén-leskedóig a távoli falában, ki mindenütt eretnekséget számitol, a balhit és babona főleg nők által tartatott fenn. —
Nem kevésbé rossz tulajdonságú a nők indirekt befolyása politikai eseményeknél. A történelem, felmutatja, bogy azon válságokra, melyeket Bacon .állambetegségnek* nevez, a nők befolyása végzetes volt Medicis Katalin (a liga harcsaiban) és Michel Lujza (az utóbbi párisi katasztrófában) továbbá az első franczia forradalmi Tricotensők és az utóbbi forradalmi Petroleusők óta mondhatjuk, hogy a nők inkább fokozták, mint csillapították a nép dühét.
Nevelés, mely a nőket gondolkozó elmélkedéshez és a nagy kérdések logikaibb megismeréséhez vezeti, bizonyára azt fogja eredményezni, hogy a könyörületességet és igazságot akkor keli előmozdítani, a mikor mindkettő legnagyobb veszélyben forog.
Azonban ezen elmélkedés nagyon közönséges és elvont; a nők közvetlen kötelessége az anyai kötelesség és legszebb hivatása a jótékonyság.
Ami anyai kötelességüket illeti, könnyen bebizonyítható, hogy ebben ia a jelenlegi (fizikai, szellemi és erkölcsi) nönevelési rendszer veszélyes a társadalomra.
A mi pedig a nók jótékonysági feladatát illeti, nem szenvedhet kétséget, hogy a szellem iskoláztatása legjobb eredményhez vezetett, minthogy komoly nevelés azon meggyőződésre juttatja őket, miszerint a jótékonyság, mely csak a szív impul-susán, nem pedig az ész ítéletén alapszik, eddig csaknem több szerencsétlenséget idézett elő, mint enyhülést A jótékonyság gyakorlása tehát csakis alapos nevelés által mozdítható elő.
BALKÁN YI SIMON.
Az új borzalmakkal szemben.
A\' megrendíti események egymást váltják föl. A társadalmi légkörben valóságos járvány, alakjában jelentkeznek a naponként megújuló tömeges öngyilkosságok, gyilkosságok, s rablások, mintha csak kihalt volna az emberek kebléből a vallás és felebaráti szeretet utolsó szikrája is, mely az emberi lényt magasabb rendeltetéséhez vezérli.
A gyilkosságok — a nagymérvű vallástalanság s a demoralizatio jele. Evekkel ezelőtt még kis felhőcske volt mindkettő a társadalom egén, mely vészt s pusztulást rejtett ugyan méhében — de senki sem hitte, hogy ily rohamosan vigye az emberiséget a tönk szélére.
Uton-ntfélen találkozunk a társadalmi kortünetekkel, melyeket a nagyravágyás — könnyelműség — zilált anyagi viszonyok és a jellem-telenség. idéz elő.
Ezen kórtünetek jelentkeznek ma már a társadalom minden osztályánál kórkülönbség nélkül. Az if u, — ki még alig ismeri az életet, gondok ezrei helyett a világ örömzaja foglalja el kedélyét, előtte egy reményteljes élet áll, — egész könnyelműen dobja oda életét á pusztító balálnak csupa kedvtelésből, vogy a jó ég tndja, miféle indokbél — golyót röpít agyába.
T ARC ZA.
Q. Horatius Flaccusrói és Byárfl a nőkhöz.
Irta : Berkes M. tanár.
{Olvastatott z kereskedelmi ifjak körében
.\'.\'L ¦ 18Ö3. deezember 29-én )
(Folytatás.)
SőtiegéíE programmszerüen kije lenti, hogy minő irányban fogja ő a lau toa költészetet művelni:\') Én csak vig lakomát ¦ a haragos szüzek Harcsát,, roeJjre metélt körmöket ifjai nk
Ellen visznek, üres legyek, akár meleg, Ssoktana játszani lantomon. — H.
Ilyen programmal kezdette meg Horatius működődét, folytatta a fejeste .be életét. Hs, jellemét sok tekintetben kifogasolták is, a szemrehányás es irányban nem illeti meg: programmjára ssé-gyent nem hosott. Élt, elveseit, szeretett, csalódott, kijósanodott. Ebben egész élete megvan írva, lássuk [est kissé közelebbről.
Müveit olvasva, különösnek tűnhetik föl, hogy kevés — ssám szerint egy; — költemény találkozik, mely a nőt as arány útjáról leteríteni iparkodik. A tény okát a vázolt viszonyokból nem lesz nehéz kimagyarázni. Mert hogy költőnk nem értett volna a csábítás nemes „művé-uetéhes,* annál kevésbé hihetjük, mert
a nók között, kik, akár diletuntiamnsbél akár szakszerűségből, magok is foglalkoztak a kötéesettel sőt s tudományokkal *) — aligha volt olyan, ki költőnknek ellene állhatott volna, ha a sserelem édes hangján megaiíólandott. Egyszerűen nem volt szükség as ilyen csábításokra. A költemény maga így ssől:
Chloehoa. \') Futsz tőlem Chloe mint őzfi, ki rengeteg Erdőben remegő anyia után hevén
Eedeklik, sesladoz, fél
Szellőtől is aa oktalan ;
Mert vagy zörögni kezd a leveles haraszt Szélfujtira, vagy csipkebokor mozog
Gyíktól, azive legott var,
S reszketnek neki térdel
Mit félss, nem vagyok én Afrika tigrise, Kern kívánlak azért, hogy megemésszelek. Immár hagyd ét anyudat; Illik férfihez ért korod.
Mesterien iparkodik a fiatal tapasztalatlan lányban bizalmat kelteni, hogy annál könnyebben megcsalhassa. Pedig ő maga mongja: a)
----Nem elég halál égy,
A szüzek vétkét letörölni. — —---
A szerelmi dalogboz sorakoznak aaon érdehes költemények, melyeiét már a görögök müveitek Hs^k^vsií/ísr név alatt. A kevésbé sserencaés szerelméé, kinek dalával kell még szerelme tárgyát
\') Hot. Oá. L 6, 17. san.
*) Bor. Epod. VHI. 15. sqn; Friedlsn-der, sx i. b. I6, 441. san; Forbiger sr. i. h. 1», 312. I.
0 Hor. Od. L 28.
") Hor. Od. HL 27, 87. tan.
meghódítani, a hideg éjt kedvese ablaka alatt tölti _ még a náthától sem félve — oly kedély állapotban, melyről Bünkért szavaival elmondhatjuk: .... ihtn vir zu Math, wie vrenn dem Vorliebten, das PlörtUin sioh nicht aufthut.
Ilyenkor a türelmetlenség, a vágy eoész nagyságukban rohanják meg köl tőnket • mag penditi dalát :
Lycéhez, *) Innád bár ama vég Tanaist, Lyce, Vad férj nője, szemed sima reám, midőn Elnyújtózva kemény szeleknél keményb Ajtódnak küszöbén tűrök.
Mert nem hullod-e, mint zug,\' mi kegyetlenül
Ordít a szél gondosan ültetett Erdőd fái között? Mint jegyesiti meg Kemény Jupiter ajhavat?
Térj már észre; Veaus gyűlöli a kevélyí. Kipattant szokott a feszes íj. Ne légy, Mint volt kedvééiben Penelope, konok; Téged római fold nevelt.
Oh, ámbár sem arany láncs, sem esen-kedés,
Sem halavány szeretők képe — —• — .
Nem índit: as alázatost
Szánd mégis: te kemény cserfa, te nem azeiidb,
Mint maurusi hév tőid hideg állati. Mindenkor küszöböt vagy zuhogd esőt Nem szendvédhet.el oldalam.
\') Hor. Od. L 10.
És nem is tűrte soká, fiatal hévvel ront neki az életnek, él élvez. A költő, a dalnok mindig kedves ozemély volt Baráti viszonya Maecenaahos sőt magához a csáizárhos, minden ajtót kinyitottak előtte, minden szivet kitártak neki. Min-deo azerelmét még költeményei fonalán is bajos volna elmondani; elégedjünk meg azzal, hogy ó egy bonvivant volt a szó szoros és modern értelmében.
De a zal, hogy megmondottuk, hogy sokat szeretett, ast is kijelentettük, hogy sokat csalódott. Ilyenkor a félté* kenységnek egy hulláma csap ki dalai\' bői. De nem sokára nyugodt lesz éa halát ad az istenségnek, hogy hajétörést Bzenvedve élete megmentetett s víztől csepegő ruháit a mentő istenségnek ál dozza föl.
Pyrrhához. ])
Mely karcán növendék van veled, és\' hevén
Téged rozsavizes karjaival körit. A friss boltnak alatta? Szebb, szebb rendbe kiért szeded
Azt a sárga hajat? Pyrrhal jaj ó neki! Hányszor sir biteden, hányszor at istenek Ellen! Tengere vészén, Melyhez nem vala szokva még,
Fog bámulni, ki most téged arany gyanánt
Bir, bizván, hogy. övé vagy e örökön leszesz;
Majd elváltozik a szél. Akit hirtelen elragad.
\') Hor. Od t fi.
Szépséged, nyomorult az. VizenyŐBruhám, Mely a ssent falon-áll függve, híreszteli
Nyilván, hogy velem immár
Jót tett a vizek istene,
De ha mélyebben érzett és jobban csalódott, akkor a féltékenység egész vsdsigában tör kó^rsjtá. A féltékenység kit nem bántott már? Minket a düh, a kétségbeesés marciangol s hallgatásunk árulja el a vihart, mely bensőnket, dúlja; de a költő Így zeng:
Lydiáho*. V
Midőn, Lydia, Telephoat, Ast a róssanyakat, majd egekig viszed Midőn szüntelenül nekem \'
Telephos gyenge kövér karjairól beszélsz
Oh jaj, bennem egész epém Forrton forr, dagsdos, majámat égeti.
Akkor szivem, eszem helyén Nincs, könnyem kicsorogs képemet Önti je
Titkon, mint bizonyos tanú. Hogy belráazeimet tüs eszi b sápadok.
Valamint forrón, odaadással csak as ind szeretni, ki szive mélyéből gyűlölni is tud, ugy a forró igaz szerelemnek Örök kísérője a féltékenység. Ha megtaláltuk azt, kihez szívünk vonzódik, aztfélijük, a napsugártól, mely fölkelti, féltjük a holdfényből, mely édes álomba\' szenderül, irigykedünk a szellőre, mely légy fürtéit simogatja.
A szenvedélyeket vakoknak mondják ; mennyivel inkább érdemli meg e nevet a féltékenység, mely napsugárban, holdfényben, lágy szellőben versenytársat lát; mely kincsként őrsi \'imádottját az emberek elől, de amely vst hevében
0 Hor. Od. 1, 18, 1. san.
HUSZONEABMADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
JANUAR 17-én 1884
Talán megunt* az életét? Oh nem, hisz még alig ismeri: hanem gyermelíészszel, minden meggondolás nélkül, csupa divatból, vagy tan azért, mert szerelmében csalódott, vagy pedig azért, mert tékozló kiadásait nem birja fedezni — fóbe lövi magát.
A mai fiatalság egy nagy része szívesen hever az édes semmittevés párnáján, s komoly foglalkozás helyett inkább pikáns kalandok után futkároz.
A kalandvágy s más rosz szenvedélyek korán kelnek életre a fiatalságban; mert azok felkeltésére igen is sok alkalom kínálkozik uton-utfélen. Ott vannak a színpad sikamlós művei — ott a Zola-féle iskola ezer meg ezer erkölcsrontó regényei — t ott van végre a köznapi élet.
A szüléi túlságos szeretet által elkényeztetett gyermeknek — nagyon sok van megengedve mai napság, s sokkal több pénzt adnak a kezébe, mint a mennyit a gyermek szükségletei fedezésére okosan felhasználna. Természetes ezután, hogy fölös pénzét oly helyeken s módon költi el, a hol az érzéki szenvedélyek kielégíttetnek.
A korán kezdett élet többszörösen fokozódva folytattatik akkor, midón a gyérnek elhagyva a középiskolát, pályát választva a felsőbb iskolába megy — Itt már megszűnik ama felügyelet — mely a középiskolában volt s tán némileg korlátozta is az ifjút. Az egyetemeken nem örködnek többé az ifjú erkölcsi élete fölött Ott már szabadon áldozhat felkeltett szenvedélyeinek s fenékig ürítheti ki az örömök poharát. Mikor ezután szülők megunva a folytonos pénzzsarolást, komoly hangon figyelmeztetik az ifjút nemes hivatásának betöltésére — akkor boszuból, vagy tán azért, mert már sivár az élet előtte, pisztolyt ragad vagy mérget vesz be 8 kiontja életét.
Vagy pedig megszokott kény-nyelmtt élete folytathatása miatt a bűnök lejtéjére lép — lop, csal gyilkol, csakhogy fecsérelhessen — Ezek száma az utóbbi időben óriási mértekben szaporodott s a legnagyobb
hidegvérüség s vakmerőséggel fosztják meg az iparkodó polgárokat éle tük s vagyonúktól\' Egyik gyilkosság s rablás a másikat követi, a társadalom egyik osztálya sincs megkímélve. Az állam- s társadalomnak nincs annyi ereje, hogy személy s vagyoni védelmet nyújtana a gonoszok ellen.
Az álhnmánísmus, a gonoszokra alkalmazott enyhe büntetés meghozta " égésen a gyümölcsöt. A gyilkolás áldozatai naponként szaporodnak —
Ütni a tulajdonon kívánsága szerint agyeakint, páronkint vagy négyesével: a mely ió, midón a tor rá kerül elő nem vezettetik, utoljára marad.
7. Minden bejelenti, mihelyt lovát elárverezés czéljából előveteti arról iga-aolrányt nyer, melynek előmutatása jo goaitja ét fel a vételár felvételére.
8. Kikiáltani ár minden lóra egya ránt darabonkint 100 forint; miért ia minden tulajdonosnak joga van aaját lovára árverezni, hogy az aa általa kiváut áron alul el ne keljen.
9. Aa árverésen fokozatosan & fo riutnál kisebb összeg nem- Ígérhető.
10. Minden vevő, tanárba a tulaj
a tettes, ha elfedeztetik, szigora j donM magm lírfja „ meg k6to|i büntetés helyett örökös kenyeret 8 a vételár minden 100 frtja után 1 fr\'ot a ellátást kap az adózó polgárok fülé- bizottság pénztárába azonnal lefizetni rein és gond nélkül él. A túlságos moIy * költaégok fedezésére fordittatik on*l,o l,i„i.míJ »™_»...« „Z? . A 100 fiion rolnii kisebb ösneg is 100 enyhe bánásmód teremte te .meg » frtnak vétetik e tekintetben. * ma. vissás állapotokat, melynek meg- „ A ^ ^
szüntetésére szükséges, .hogy a tár- pénztárába azonnal lefizetendő, honnan sadalom nemesebb része fölemelje azt aa áladé legott felveheti a illetőleg szavát és szövetkezve az állammal, felvenni tartozik. \'
12. Aa árverés hatósági személy
együttesen iparkodjanak az erkölcsi életet megjavítani; mert csak igy lesz lehetséges a társadalmi életet egészséges alapokra fektetni
még kedvesét aem kíméli? Szerencsére nyugodtabb percnek ia következnek; ée ba nagyon meggondoljuk, hogy azt tudtak vérig sérteni, kit mindenek fölött Meretünk, szivünk zajog
Igy dühöngött Horatius is De ha nyugodtabb lett az belátta mit tett, kedvesét kiengesztelni iparkodik. Ilyen lelki állapotnak tndandó be a kővetkező aaép \'költeményt
Visszavonás.\') Oh ssép anyánál azebb s gyönyörűbb leány!
Téged gyalázó jambuaimat, azabad Kényed szerint, boeeuld meg, ót vesd Tűsre vagy Adria tengerébe.
Mi sem hevit
Annyira mint a bua harag ; ezt kifent S reája voo t kard el nem ijeezheti. Sem tüz, sem árvíz a caattogáasal MennykovezJ kete Jupiternek.
Óvd a haragtól hát magadat, hegyen I As tántorított engem ia el, a heve Ifjú koromnak kényaneritett Jambueokat te reád dobódnom.
lm! kéaa vagyok most a szomorú helyett Szélűdre: szómat vizese vessem, te ia Magadba szállj, s engedd meg ismét Szivedet emekutána birnoml
És mikor a féltékenység minden kínját végig éreztette vele, azon ered menyre jut, hogy t *)
Áldottak kiket öseze köt , A köloeönsaeretet a el nem ia oldoa g-mozz
Versengéssel előbb, hanem Akkor ezek, mikor a végnap elérkezett.
És mégis azt látjuk, hogy aa uj szerelem után sóvárog. Esen költeményét Lydiahoa írja; éa nemsokárag Glyeora bájai kötik le érzelmeit, melyeknek —
\') Hor. Od. I, 16.
¦) Borat. Od. I, 13, 17. aqu.
Hirdetmény.
A aomogymegvei Gazdeaági egyesület alólirott kiküldött bizottsága által 1884. évi márcaius bó 21-én éa folytatólag Kaposvárott lóárverést rendez.
1. Aa árverés reggel 8 órakor vezzi kezdetét éa félbeazakitás nélkül folytat, tátik eatik, és esetleg követkeső nap reg* geli 8 órától kezdve mindaddig, mig bejelentett lovak mind árverés alá kerültek.
2. Az elárverezendő lovak 1884. február 10-% a bizottzág kaposvári irodájában (gr. Somaaich Imre házában) bejelentendók; aaoeban a később bejelentettek Sem áttétnek el az árveréstől.
3. A bejelentésben a aaétküldőtt bejelentési minta szerint leírandó a ló neme, kora, ssine. nagyaága s a mennyiben lehetséges származása is; továbbá czélaterü, ha egyúttal megjegyeatetik mily czólre alkalmas az, vájjon hátas, hintós, utazó, igavonó vsgy sebesügető-e; végre, bogy a bejelentett lovtk egyen kint, pároakint vagy négyesével bocsáj-tatnak-e árverés alá.
4. A bejelentéskor minden egyes bejelenteti ló után 3 frt beiralási díj fizetendő, mely a költségek fedezésére fordittatik és vissza semmi esetre sem adatik.
5. A bejelentés adataiért, ugy ajbe-jelentett lovak törvényszerű szavatolási hibáiért a bejelentő felelőn.
6. A bejelentett lovak a bejelentea szí rendjében fognak árverés alá bocsáj-
mint a költő mondja — loká nem volt tárgyuk. A mondottak után persze tudhatjuk, mit kell a szünet hoseadelmaa voltáról tartanunk.
Glyeera. >)
A szerelmek mérgez anyja, S Théba várának szülötte, S a azilzj kényü saabadság Engem ismét, hogy szeressek,
Kényaaerit.
J
Glyceráoak fénye gyulaaat; Arcae/szebb mint pároai márvány; Éget [a pajkos kevély i ég S a tüzes ssem még erőaebb
Lángba hoz.
Megrohant Venne, z nem enged Imi seytbákról t lovakkal Bátran ugró parthasokról.
Gyermeki ép hantot keress ki: Hozz füvet, tömjént, pohár bort; Itt azon szent áldozatra
Lest kegyesebb.
S müveit olvasva caak egyet kell lapoznunk éa ismét másra bukkanunk. Kinek gyönyörű szavakkal örök szerelmet s hűséget esküszik.
Engemet tégy oly sivatag merőkre, Melyeken nyárnak aaele fát nem éleset, Melyeken vastag levegő s büdös köd Fékezik örökké:
Tégy közelb n aap szekeréhez engem, Lakhatatlan földre : ha édesen szólt, Édesen hozzam halagé mosolygott, Kedreaam ott ia. *)
(Folytatása köveik.)
közbejöttével fog megtartatni
A bizottság aaját érdekükben fi. gyelmeateti a tenyésztőket, hegy árverez alá bocaájtaadó lovaikat a fönoenbi aa pig bejelenteni igyekezzenek, hogy a ezétküldendé jegyzék minél teljesebb legyen,
A bizottaág istálókról is fog gondoskodni, ha eziránt legalább két héttel ai árverés előtt megkerestetik. Aa ily istá lék dija az ast igénybe vavók által laza aa |iilető íatálótulajdonosoknak megtérítendő.
A bizottság tagjai a következők: Somsaich Andor elnök, Makfalvay Géza titkár, Bárány Dénes, Beák Basa, Bogyay Imre, BethnárMárton állatorvoa, Boronkay Károly, Bosnyák Gusztáv, Bottka Antal, Dóry Laka, ifj. Egedy Sándor, ifj. Folly József, Freysladtler ViimoB, Heocz László. Hencz Gyula, Heocz Ödön, (Horn Ferencz, Jenkovioh Elemér, Jenkovicb Gyula, Jankovich Tivadar, Jeszenszky Imre, inkey Antal, Kaozkorich Sándor, .Kzcakovioh Zoltán, Király István állatorvoa, Kund Jenő, MalenoUi Jenő, Marton Gyula, Márffy Béla, Márffy Emil, Márffy Józaef, Bich-nyovszky Mihály, Koboz István gróf Somaaich Adolf, id. gróf Sozzusicb Imre. gróf Széchenyi Géza, ifj. gróf Széchenyi Imre, e-róf Széchenyi Pál, Tallián Andor, Varga Béla, Vaadénnyei Béla, Vázaay Mihály, Véssey Sándor.
Az árverező bizottság tagjai: Somaaich Andor elnöklete alatt Bárány Dénes, Freystadtler Vilmos, Jankovieh Gyula, Makfalvay Géss, Márffy Emil, gróf Somaaich Adolf, id. gróf Somaaioh Imre, ifj. gróf Széchényi Imre.
A rendező bizottság tagjai: Boanyák Gusztáv, ifj. Egedy Sándor, Horn Ferencz, Jeszenszky Imre, Kacakovics Zoltán, Malanotti Jenő, Etchnyorazky Mihály, Tallián Andor.
As ez ügyre vonatkoaé lavelezéaek .lóárverósi bizottság irodájához\' Kaposvárott11 (gróf Somaaich Imro*féle ház) czimezendők.
Kait Kaposvárott, 1884. január 4. SOMSSICH ANDOR z. k. elnök.
MAKFALVAY GÉZA •. k. titkár.
\') Hor. Od. I, 19, *) Hozat. 04. I. M
A gyenge elméjűek ét nehézkorosok neveifi- és ápoló intézetéről.*)
Ha egy szerencsésen eltOltott évre annak minden vidám éa ssomortx uraival visszatekinthetünk; különösen egy hü-\'yeintézetben, a hol a nehéz munka mellett a nagy felelősség terhét is viseli as ember és ha aztán gyakran sokkal twatábbaa látjuk, mint aa események idején, bogy mint ajándékozott mog bennünket a mindenhaté Isten erő* keae hatalmas védelmével éa dúl áldásaival akkor nem mulaszthatjuk el, a hál* érzetének kifejezést adni, még akkor aem, ha valaki, mint én ia, azon nézetben van, hogy egy évi értesitö nem pre-dikáczió,
As 1883-ik évet 16 növendékkel kezdtük meg. Bejelentetett 1883. jan. 1-től, a. e, év november 30-ig 82, folvé-tetett 8, el bocsitUtott 3 iövendek. — Jelenleg tehát as intézetbea ismét 16 növendék van. Ast a kérdést fogják •okán föltenni, hogy miért Tétetett föl oaak 3 növendék, holott oly sokan jelentkeznek telvételre, A felelet esen kérdésre röviden a kővetkező: A fölvételre jelent-két Ak nek 75 százaléka föidhöa ragadt saegény, kik ingyen fölrételért folyamodnak s éppen ingyenes helye aa intézetnek nincs, fia egyesek mutatnak is némi étdeket hsainkban a hülyék iránt, es oly csekély, hogy esen szerencsétlenek javának elŐmosditására majdnem semminek mondható.
(* Jónak latjuk ezen intését ismertetését röviden adm, hogy akik — a sorstól sajtra — ide fordulni kénytelenek, tájékozva legyenek. Szerk.
Hogy még a fizetésképes gyerme. kokat is viasza kellett utasiUnunk, ennek föoka abban rejlik, hogy aa intése ti épület eredetileg csak 18 növendékre volt * simítva. Esen bajon, hála Istennek, már segítettünk és as intésetet nagy áldozatok irin kibőritettük, ngy, bogy jelenleg már 80 növendék asámira van helyünk. De ss intézeti épületnek esen kibétése ismét 1000—1200 frt badási tdbbletet kos magival. Esen eszközök elérésének nehésségeit nem titkoltak el magunk előtt és sokáig és komolyan vizsgáltak meg magunkat, hogy ssabad-e kell-e esen lépést megtennünk. De azon bizalomban vagyunk, hogy Isten sson kiadásokat, melyeket ss intézetnek esen kibővítése msgáral hozott, más oldalról fogja nekünk risssatéríteni.
Isten nevében fordulónk tehát hoz. látok, ti, kiket ss Isten földi javakkal megáldott: segítsetek nekünk a szeretetnék esen oszlopát fölállítani, áldossstok örömmel ason munkához, e mely által sok Szív megvigasztalódik és a mely hiratra ran arra, hogy sok: szerencsét-lennek egy szerencsés otthont készítsen Minden fillértóssinte köszönettel fogadónk esen czél elérésére és Isten áldása biao nyosan nem fog elmaradni azokról, a kik ezen építmény főlállitázához, habár csak egy körei iit bozzijirolnak.
A növendékek két csoportra oszla nak : képeailbetókre, (előkészítő osztály iskola 9=12; esnem képeaithetókre (ápoliosstály 4> Összesen 16. Vallásuk szerint: 7 r. k„ 2 er., 1 g. és 6 isr. Van köztük Budapestről 4, Bécsből 1, Horrát-8sIavonorasigból 1. felaő Magyar-országból 4, as ország többi részeiből 6=:16. Nemzstíségük sserínt: magyar 14, német i, szerb 1=16. Fsak között ne-heVkorof 6. a legfiatalabb 6 érez, s legidősebb 27 érés.
A 12 képesíthető csoportban taníttatik, De esek sem tödnek mind be -szelni, némelyek hebegnek, mások dadognak vsgy gagyoknak. Hogy mily ne-
hézséggel jár a tanítás, ast könnyen lehet gondolni. Vannak pL növendékeink közölt olyanok, a kik sain- ragy alak értékkel, ragy egyátalán megkülönböztető tehetséggel nem bírnak. Olyanok is rannak, kik egyetlen panasshang nélkül ében vesznének, he nem adnának enniök ; nincs meg náluk ss éberségnek, illetőleg annak fogalminak érzete és nem képesek ast nyilvánítani. Mások ismét folyton en néztek e bizonyara halálra ennék magokat, ba adnának nekik. De még ss ilyen alant illőknek is, kik sem j rsi, sem ellni ragy bestéim ragy valami módon msgukon segíteni aem tódnak, még ezeknek is g&sdag kedélyű érzetük ran, fogékonyak a szaretet iránt, e ki is matatják hilsditnwágeksrfc A* ilyen emberek szolid, barátságos bánásmódot igényiének es azt meg ís érdemlik. Minél nehezebb agy a szellemi- mint e munkala-nitás, annál őrrondeztetőbbek és önmagokban jutalmazÓK as eredmények, még a legcsekélyebbek is, — Különben ran néhány növendékünk, a kik a asellemta-nitás iránt ugyan nagyon kérés, de a munkatanitás iránt igen jó fogékonyai got tanúsítnak. Néhányan jól olvasnak és írnak. írnak egy keveset emlékeset után is, jól ssámolnak és korlátolt ugyan, de világos és elégséges fogékonyságot tannai tan ak a biblia történet ée mis elemi tantárgyak iránt.
Szorgalmasak és engedelmaeek mindnyájan. Kert, has és műhely elég alkalmat nyújtanak erejöket és képességeiket hasznosan kifejteniök és est szívesen is teszik, fölebbvalóiknak hft, rendszere? vezetése alatt. És ép oly jól ée biztosan érzik maguké: kedves otthonjukban, a hol mindnyájan mint egy család gyermekei tekintenek.
Szép itt — igen — mi intézeteik azt hisssük, hogy itt legszebb és legegészségesebb « mások is sokan ugyan ezen nézetben vannak, mert hisz ősapa* toakiut vonulnak el intésetünk előtt, hogy a jó, üde svábheg}! levegőt élvezhetek. De esek is ások a kellékek, a melyekre s szegény hülyéknek szukségök van : szép, egészséges és jó. — Jő azonban csak ott lehet, a hol egymást kölcsönösen szeretik és én azt hiszem, lelkiismeretem megsértése nélkül elmondhatom, bogy mi egymást szeretjük ís; azért szeretnek növendékeink kőztünk ea mi köztük lenni.
Éi csakb es aa, ami a nehéz híva* tasi megkönnyíti és azon nagy nyomort, mely naponkint szemünk előtt van, enyhili. Ezen jót, ezen kölseőnoc vonzódást tartsa fenn köztünk ss, ki msga a szeretet.1 Az intézet a fenntartásihoz estik-séges anyagokatnyogdijakból és eltartási dijakból nyilvános segélyekből és kegyadományok bői szerzi be.
FölTételi felvételek.
1. Valamely gyermek fölvétele végetti jelentések, ss igazsághoz intézett épületben intésendók.
Minden bejelentéshez a következők melléklendők : a mellette kérdő ír kitöltve és a születési valamint ss oltási biao-nyitrány ;
2. Minden feireeodő gyermekért es ápolási díj, réssint a felveeedó állapota es kora sseria térései nt őréinek kő Telelései
szerint 300 — 600 írtig rá Hoz tátik, mely negyedévi részletekben előlegesen fizetendő. Kihelyezi azonban az intézet esetleges jövedelmei, ragy a kösönség nfazéről történt jótékony adakozások s tökéletesen szegények felvételét is lehetővé tessik, as igazgatóság el nsm moleestandja cm kélyebb illetéket is határozni,
3. Apolandók mindkét nembői rátétnek fel.
4. Aa intézetbe adott gyermek csak negyedévi előleges írásbeli föl mondás után vétethetik fel Ha azonban um intézetben levő gyermek kényszerítő okoknál fogva övéinek vissasadatnék, akkor as élelmezési dij illető része kívánstrs v isss aszol gál tátik.
5. Ha a gynrmek felvételekor a szülői vsgy rokonai részéri! valami elhal-gattatott volna, a mi e gondozást megnehezíti vagy ss intéseinek, különös költséget okos, nagyobb tápdij pótlandó.
6. Minden gyermek as intézet be léptekor hozzon magárait 4 teljes öltözéket, 12 inget, (fiak még 6 getyát is), 8 pár harisnyát, 4 nyakkendőt, 6 törülközőt, 4 asztalkendőt (sservietts.) 12 zsebkendőt,*3 pár czípőt vagy csizmát, 4 lepedőt, 2 paplankendőt, 4 vánkoahéjit, 2 vánkost, 1 paplant, (leányok még ezen-kirül 3 éji felöhőnyt.)
7. Ha kívántatik, külön szoba, külöo ápolóra! is nyújtható.
8. Aa intését ellátja a növendékei? lakással, élelemmel és ágygyat, megha-tározáz szerint öltözéssel is, gondoskodik a tanításról, orvosi kezelésről, egyátaJaa mindenről, ami asoknsk gyógyítása, nevelése és ápolására szükséges.
9. As igazgató idóről-időretadóaitjs gyermek szülőit ragy rokonait annak állapotáról és a gyógykezelés eredményeiről,
Megjegyzés. Mindennemű pénzküldemények as intézet igazgat óaigiboa
intézendŐk.
KÉRDÉSEK, melyek as orros, Illetőleg lelkese ragy tanító által a felfételre jelent-keió gyermek felöl teendők.
1. A gyermek caalid-éskeresstneve, annak életkoré. Hány ifjabb testvér* ran, vagy rolt a hülyének ?
2. A ssülők csalid- és keresstoere ; életkorok, lakások s foglal kosások?
3. Mily tájon fekisík a család lakhelye egéssségi szempontból ? Van-s mocsár, lassú folyású vis annak közelében? Ki van-e a hi« lére a Lapfénynek? Róna, erdő, kert, hegy, Itat? "
4. ElŐfordul-e ott gyakorta a váltóláz? ^
6. Vannak-e örökölt bejek a csalidban és melyek? Nevezetesen.foráttli-* elő gyakrabban elme és kedélybaj vsgy egyébidegbántalom, mint nyavalyatörés, rest k e t és » angol-b e tegseg ?
6. Milyen a szülők egészségei Issá-kos-e az atyja, vagy as anyja, Vérrokonok-e?
7. Milyen rolt a terhesség? Beteg volt-e es idő alatt as anya, ssenredett-s különösen váltóiéiban?
Milyen volt a szülés? Nem vo\'it-e a köldögvég felcsavarodva Stb? Természetes volt-e a születés vsgy mesterséges ? Mi módon történt?
9. Természetes volt* e gyermek táplálása vagy mastérséges?
10. Mikép ment végbe a fogsie? Mikor tanult agy érmek Járni és beszélői? Mikép folytok le egyátslán a gyermekérek ?
11. Mikor lehetett rejts a hülyeség első jeleit észlelni, öröklöttnek v>gy támadottaak tartják-e és mi okból?
12. Milyen jelenleg a gyermek egéssségi állspote ? Kérjük, hogy as általános teatleiráson kívül különösen a tej alakja és nagysága, as arca kifej esés a szemek, száj éa hellszerrek vetésiének tekintetbe.
13. Tod-e megkülönböztetni, fel- . fogni* beszélni,ragy képes-, hanem beesel, -magit egyébként világosan megértetni? Érti e, ha hozzá beszélnek? lléaseaült-s már iskolai oktatásban a mily eredméey-nyel ? Volt-e könnyebb szolgaiatokra eikslmashatóVMUyenek tehetségei ?Vao-s emlékező és ulánsó tehetsége?
14. Milyen a kedélye? Akaratos vsgy darcain, csöndes vagy zajongó ? Kedv*IÍ-e a társaságot vagy magányt?
15. Vannak-ea gyermeknek feltÜnö szokásai, különczködéaei, s melyek?
16. Kedveli-e a gyermek a tisztaságot? Jelenti-e természeti szükségleteit? Nem gyanusithetó-e az Önfertfiztessa bűnével ?
17. Javíthatónak tertatik-e s gyermek?
18,TissUWrü e jelenleg a gyermek? Budapesten, 1884. Az igazgatóság
Farsangi km.ka.
Bali jelentés. Az ipar társulatnak f. hó 6-án tartott társumulalsága eléggé rig ét kedélyes rolt, amint ezen mulatságok rendesen lenni szoktak; militar si ugynerscett botevolee« nemszokta látogatni s fe ssesség is elmarad a igy * mulatság családiasai vilik.
HTJSZOKHAEMA0IK fiYTOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁE 17-én 1?84.
Ilyen Tolt es idén U, csak fAjdalato, hogy eouttel nemciit a „botevoleó", hanem msguk a* iparotok negyrétse ii. m^g p»dig épen a tehetősebb résiae Otthon maradt, Ami olyanformán tűnik fel, mintha okii kereteinek saját osztálybeli tiraaifcat, hogy kösöltük megjelen lenek.
Nagyonaajnot volna, ha igy volnál Mert eltekintve attól, hogy „Minden nagytát hóbort,* — ha mi magunk kicsinyeljük magunkat, mit Tárhatóak másoktól?
Többeknek aaon kifogáea, hogy .rövid volt ai idő ¦ nem készülhettek," jólehet kib6BEÓaaek,denemelégmeQtség-nok, mert a tarsalat nem a sert rendesi eaan mulatságokat, hogy ott egyik ¦ iniaikat fényűzésben f•iáimulni töreked ják, hanem hogy a kellemest s hasznosat Összekösse. Vagyis asórt, hogy amidőn valamely jótákonyoselrafegy pár garast szerezhetni remél, akkor egyúttal aaon eaelt is s4omosd.it hass a, aminők elérése a társul a tnak egyik főfeladata í t, i. hogy a fennálló rendsser állal ütött sebet gyógyítsa. Hogy a rendtser által ssójjelssórt iparosságot őeewhoave, Untát otysn taft tolató alakítsa, amilyen volt; amelyben as Őnbecsórsettel aaon tulajdonságok is fejlödnek, amelyek aa iparost, mint polgárt nemcsak jogoeaa, de kötélestégtzerü-leg ú illetik. JÓ less est figyelembe venni t. iparos barátaink, mert nagyon sok a aajgó seb, amely gyógyításra vár. Ehes aaonhan nem kell a fónyüté>, sót épen as ellenkeaö kell: a tisata egysserüség; ehes mog ismét nem kellenek a hossza ké esüiődesek, csak as össsetartoaandótág áraete.
Nem aaon siempontból hostuk fel ezeket, mintha a mulatság aűyagi ered. menyét keveselnők, mert ez a más évekéihez aránylag iá elégnek tekinthető,; • a táraulatnak nem a pénsaserxéa a fö csalja; de felhoztam azért, mert azon erkölcsi eredmény volt kevée, amelyet föntebb vázoltam, amelynek elérése csé!-jából rendessÜk leginkább z mulatságo) kat. A* anyagi eredményről a t. kösön-seggel szemben úgyis számolni tartozván tisztelettel itt közöljük aat.
Felülfizettek ugyanis: Hirtohler-testvér urak Domborűról 5 frt Vueztl ziajoa ur 30 kr. Simon István ur 60 kr. Tóth Mihály ar 1 Irt Kíapper János ar 40 kr. Kocsis Ferencs ar 20 kr. Nagy Károly ur 20 kr, Tóth Jóeaef ur 20 kr. Engel Adolf ur 40 kr. Összesen 8 frt 80 kr. Bemeneti dijakból 109 frt 47 kr. Össsee jövedelem 118 irt 87 kr. Összes kiadás volt 81 frt 51 kr. &e)adt 36 frt 66 kr.
A fent tisztelt árak szíves adoma-¦ysükshrt, vsieiEíct sv- Mienvolt, U közön -ség a ssivei részvétért fogadja hálás kö-ssőn etünket.
Egyúttal van aserencsénk tudatni miszerint a társaiét « farsang otolján még egy rigaimai ssándékosik rendesni, melyre a U közönság figyelmét eleve felhívni bátorkodik.
A többit az idejében kiküldött meghívók fogják tudatni.
Tisztelettel
A RENDEZŐSÉG.
A nagy kanizsai ellte bál.
Zsltmegye fiatalságának több tagja áltat* t éti január hó U-éa Nagy Kani* Beán aa „Arany hu-vss" szálló dísater-mében rend esett taacsvigalom, bar tissta jövedelmet nem hosott (a delifioit mint halljuk körülbelül 40 frt, felülfisetóeek azonban történtek, s így a megyei tan* gény eknekáa jut belőle valami), mindasonáltal tekintve a nagy saámban egybegyűlt helybeli és vidékbeli intelligens közönséget: elég jól sikerültnek mondható. Bitkán voltak oly nagy számban együtt s> vidék • ¦ Ó p e i, mint ez este. A csinosan feldissitett, ¦ fényesen kivilágított terem semmi kívánni valót lem hagyott hátra. A ss bboéWsaebb nőt toilettekröl általiban elmondhatjuk, hogy isleeeel teljesen, • szolid modorban voltak késaitve; persse volt egynéhány olyan is, melyek nsgyoc ia bőven tárták ki a uŐi kecsnek egyes részeit. — Barcs Jóska alias; Simplíoius kaposvári 14 tagból illó jól szervezett osigáoy-bsn-dija as egéss éjen át fáradhatatlanul, • megelégedésre játasott.
A tánca esti 91/, órakor kesdődött fái óráig tartó csárdással. Eleintén meglátszott, hogy sokan vannak, kíke helyen telilkoitak először; miért is búonyos tarlóskodás és fetzóly volt észlelhető, mely azonban hovatovább mindinkább oszlott, ssünóra előtt pedig már teljesen eltűnt, s helyét as igazi jó kedv foglalté el, mely jó kedv a ssünóra után s tuper esirdáaaál mondhatják tetőpontra hágott. Eien csárdás nem kevesebb, mint másfél óráig tartott egy húzómban b benne nemcsak a fiatalság, de a meglet-tebb arak, s hölgyek it részt vettek. Hogy ¦népeink jól Óresték magokat ebben a mulatságban, legjobban jellemei talán as as egysserü tény, hogy köfülök hajnali & óra előtt senki sem hagyta el a vig s e^jea táraágot, s csat akkor kesdtek
A kntUllion-jelvények, s a férfiak által a hölgyeknek adott virágcsokrok igen oainoaak Toltak. — A francaia-né-gyesekat (éjfólelőtt volt 3, éjfélután 1) két kolonban 28-28, összesen 66 pár tánctól ta.
A helybeli és vidékbeli hölgyek kösül a többek kost jelen voltak: Balos nővérek, Borsitsná, Botka Láaalónó leányaival, Clement Lipót né, Feaselhoffer Jóssefné, Fülöp Kása érné, Gózony Sáo dorne, Hegedűs Margit k. a. Horváth D. k. a. Höha Frígyesn.S Malvin leányával, SkubliU JBngenia k. a. Kaasayné Etelka leányával, Kováts Hermln k. a. Lábos Anna k. a, Br. Lappé Vilma k. a. (TórdemiczrŐl), Molnár írónk. a. Molnár Jolán k, a. Piakor Tamásoé, Plihil Fa rencsné, Bajky Bella és Anna k. a. Báea Antal né leányával, Sálley Lászlóná leányával, Simon Ilka és Jolán k. a. Soma-sich Katinka k. a. Stefaitsné leányával (ZalsTárról), Stooker Antal jbiró leányával, Svastits Károlyaó leányaival, Saabé Emilia k. a. Ssücs Giselln k. a. (Tebról) Sohnster Ferdinándé leányával, Tescsos földbirtokosáé leányival (Lid-ról), Vigner Károly leányával, varga Magda k. a. Viosz Bélánó stb. A* karaa-ton voltak a többes közt; Bogyainé, Ladányi Erzsike k. a. Lerchné, Makay Deseőné, Bósaavölgyi Ssidonia k. a, ösv. Sümeghyné Mariska és Magda leányával, Tamássy Bólánó leányával, itb.
Nem hagyható em\'ítés nélkül, hogy a aaámos tagból álló rendezőség inkább csak a papiroson volt meg, mint tényleg, s kielégitóieg nem töltötte be tisztét nem csak azért, hogy a kortáncsoknál a rendre kellőleg fölnem ügyelt, hanem kü ionosén azért, mert nem volt eléggé gondos, s körültekintő, mert különben nem történik meg, hogy néhány fiatal úrhölgy csak paasiv szemlélője legyen as egész éjen it annak a mulatságnak melybe Ők is tinosolní s mulatni jöttek!.. .
Végül mint tényt konstatáljuk, hogy izraelita polgártársainkat csak as egyei-lőn Breijer fütŐházi iónok ur képviselte.
K.
H i r e k.
— A nagy-kanizsai tisatti Oose-gélyzÖ-esÖvetkozet 1884. évi január hó 19 én délután 6 órakor Nagy-Ksniaeán a polgári iskola helyiségében tartandja év! rendes közgyűlésit. A közgyűlés tárgyai: 1 Elnöki elő:erjeestés. 2.Títnári jelentés a lefolyt óv ÜsUti eredményeiről. 3. Mér-legügyelő-bisottaignek az évi számadások és mérleg irárti Jelentése. 4 Mérleg előterjesztés s ennek kapcsán as igazgatóság és felügyelő bizottság javaslata folytán as osztalék iránti határosat. 5. A fogyasztási osztály felállítása iránti javaslat előterjesztése s as erre Tonetkosó alapszabályok megjavítása. 6 Aa elnök ee as alapszabályok 16. §*a értelmében kilépő tagok. s. p. GyŐrffy János, Obál Mihály és Roth-mánn Béla urak helyet ujak, vagy ugyan ások — ugyaiinte 3 felügyelő-bizottsági tag megválasstása. 7. As alapszabályok 20-ik f-ának módosítása. 8. Netáni indítványok.
— Két temetés. A zalamegyei tantestület tagját Bódéi Femet b arátun-kat veszteség érte, í. hó 11-éa temettük el a ritka jellemű, mindenki által tiniéit Bédey bácsit Söm-ghsn; Jegyen áldott emlékei Tagtársunk leljen vigaszt aa általinos rétsvét nyilatkosatokban. Jan, 12ón adatott a földnek Kijáts Elek orodalmi intósó Sümegben; 34 éves 5 gyermek apja. A temetés elég porr.pa, koszorú halmaaaal történt. A gyászoló özvegynek nyújtsa Isten vigaastaló bal\' ss a mát, adjon sok Örömöt kedves mag tatjaiban.
— Házi zsarnok. Somerseti Sey mour Károly berezeg korában, de tán a világnak is egyik legdölyfösebb és legke véabbé megközelíthető embere volt, ki ínég otthonában, békés családi köriben semfeledkesett meg méltóságáról es merev sóge, kérlelhetlen szigora, dölyfe valóaá-gos bázi zsarnokká tevék ót** Így egykor második neje Lady Charlotte Finch, nyájas beszélgetés közben gyöngéden vállára ütött legyezőjével. Megbotránkozva neje e viseletén, igy dörgött a mi rosszat sem sejtő feleség fülébe: „Asszonyom ss én első nőm egy Peroy volt, de soha aem vetemedett ennyire!" Ha a heroaeg ebéd utáni álmát aludta, mindkét leányának Ott kellett lábainal őrködni, hogy. a legyek ne bántsák a berezegi atyost. Midőn pedig egyik leánya a nagy őrködés kosben eltsunyad-, a fölébredt apa a gyermeki engedetlenséget azzal büntette, hogy végrendeletében 50,000 font sterlinggel kevesebbet hagyott e leányára, mint a másikra kin az álom nem Tett erőt.
— A szeszadó törvény tárgyában, mint a Nemset jelenti, a meg\'gyeséé a két kormány kosótt létrejött. E szerint a termény adó következő lees:ae oly gazdasági gyáraknál, melyeknek 45 hek toliternél nagyobb Ártartalma *rjeaatÓ edényei vannak ¦ oly kösónseges gyárak-
ríttál, melyeknek erjesztő edényei 30 hek-1«tasakját oaaladoini, mig egy jo réssé|toliteroél nagyobbak. Aa es ártalomnál alvilágot kivirradtig ott maradt
kisebb gyáraknál a terményadó fakulta-i
tiv. Ha ez utóbbi gyárak, az átalány mellett maradnak, akkor az addigi 24 órai fóséai időt megtartva, az eddigi b6 helyet 6* után fisetik as adót. As emelés tehát mintegy 30% ss eddigihez képest, A termény adónál es adó az átlagos termelés rovatik ki, a többlettermerés a termelő javára esik* A restnció olykép eaámittatik, hogy a tényleg kivitt meny-nyiségbez még 10*/« adatván hozzá, as esotán járó add téríttetik meg.A kedvezmény a gazdasági steazgyáraknál, haát-alány mellett dolgosnak, a - űrmérték szerint 25, 20 Ós 10*/0 adóelengedés, tehát csekély változással aa eddigi, a termény-adónál pedig, ha egy nap 3 hektoliternél több azeszt nem termelnek 20°/0, h. ugyanez idó alatt47» hektoliternél többet nem termeinek, 10*/« adóelengedés.
— A tnbereolnsis átöríklese állatokbőL Dr. Kamerer báea városi fő orvos tekintettel arra, hogy hány tuberou-lozisos állat fenyegeti as ember életét, s tanácshoz annak idején egy iratot adott he, melyben felhívja, hogy ideje volna már a bajon segitani. A gyöngyItóros (to* beroulosia) tehenek leje (pedig fő ew nagy városok egyik legfontosabb élelmi csikké es) Igen nagy oltó anyag, valamint a tu berculozisaal biró illatok busa ii. Ast is kétségbevonja, hogy fősé* vagy sütés által a tuberculoais anyaga tsétromboltat-nék. A neveseit orvos ast állítja, hogy az ilyen állatok, különösen a Ht-rvaimar. hák huta éppen oly veszélyes as emberre nézve, mint a tríehinás sertéshas, azért eteket csak technikai ét közgazdasági colokra óhajtja teihaasnilhatni s hogy csalás ne űzessék, ast tanácsolja, bogy az ilyenjbuaokat petróleummal öntözzék meg. — A tejre nézve törvényileg akarja megakadályozni, bogy gyöngykóros tehenek tejét elárusítsák. A legszigorúbb rendszabályokat kívánja életbe léptetni, mert pl. Bécsben 1880-ban 4879 ember halt meg tuberculosisbao. a mi ac összes elhaltak 25 tsásaléka. És aa esólhat nekünk it,
nemcsak a magyar fóvároscak, hanem a vidéknek, hol nem oly szigora s felügyelet.
— Veszedelmes tengeri utazás 1558 nyarán néhány königsbergi polgár ós hajóskapitány sör mellett a aátoayok hal tolt •Frísoh HalT" vsgy agynevesett nagy »Nehrung* önvalóbajóaásveszélyes ségeri 1 beszélgetett. A tapasztalt hajósok
nyomót véleménye ellenében Rammaloff György aerfőső ittas állapodban aat a merész nyilatkozatot tette, hogy a vHsffon utazni gyermekjáték, a hogyő kész volna as úiat KönigsbergtÓl Dansigíg egy réz-üstben megtenni. A nagyhangú aerfőzŐt szaván togtik, s nagy fogadásokat tettek melyeket mind elfogadott. Midőn másnap reggelre kialudta volt mámorát\' s ismét kijózanodott,belátta a tervbe ve-t vállalat eaatelenségét, melynek kivitele könnyen életébe kerülhetett volna,de már késóvolt víaszelépni, mert es esetben megkellek volnaas ellenében tett jelentékeny összegeket fisetnie mí vegjonjlag égessen tönkre tette volna. Aug.ll-én tehát, königsbergi embertömeg jelenlétében veszélyes 3tjára kelt. RésÜttjÓt vítre boaeájtatta, s evezők kel ót élelmi szerekkel elláttatta. Mikor a vessedelmes ingadozó jármüvei elhagyta a partot, a nép vad horrah kiáltásban tört ki, százat tettek egy ellen, hogy nyomó rultan vízbe fog venni. Először a moly Fregelen unott azután a veszedelmes „Frischo Hoffon0 tisennégy mértföldnyi utat tett meg, fölment a Nogaton a Vita tuláig t végre ugyanezen folyón föle ver ett Dansigba, hol ót napi utazás után ép egeexségbea partra ssillt/a lakósok nagy bámulatára, kik eddig még aohs aem lá-tak kikötőjükben ilyen sajátságos ;irmft-vet, Daneig város tanácsa tUateletére meg fuva\'.U a trombitákat ós kürtöket a disz-lakomát rendesett. Bea-katlanát egy rendes parti hajóra helyezte, azután ismét visszatért Königsbergbe s beszedie az ellene tett jelentékeny összegeket, de egy-úttal kijelentette hogy semmi áron nem vállalkoznék misodszos ilyen kslandot utazásra.
Vasúti menetranj.
Érkezik. Reggeí/j/ &dal.
6. P. 1 <r. p.
B. Ujhely P. T. i 8 Pragerhof P. ». 4 18
Btid* P.». 4 18 Birci P. » 6 10
Fiume Gt.t 5 ti Bada 8,.» 6 —
Pragerhof er.T t 46 |B Ujhdj V. ». 6 15
Bndt V. ». 7 15
Délbe il
Sopron Y.l. 13 161 1 B»d» P. ». s —
Pnferbof P.T, 1 16 Pngtrhof P.». 1 «5
Bsret V. r. 1 Sopro. V. » 3 55
Buda P.T. 1 69 | Birct T. T. S —

Bnd» V. T. > 51! 1 Pragerliof Qj T 10 50
B Djhely P. ». 10 28 Fiume Gr.» 11
Bad* Gj.T 10 381 Bnd« P. ». 11 5
Prlgeriiof P. ». 11 19 B. IJjhely P. T IX
Barcs P. ». 11 3
Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANDOB.
Felelős szerkeestó : VASS ALMOS. Laptnlajoonos: WAJDITS JÓZSEF.
irt válaszára — as igazság feltüntetése csóljábol — a kiessköslendŐ hatósági határosatok közlésével fogok annak id-jén víszonváiassolni-
TERSÁNCZKY GYUL \\. 1181 1—1
Recliniti József tanezmüvész üt
távozása alkalmával nem mulantbat)akel
legőszintébb köszönetünknek kifrjízótl
adni, ama fáradhatlan buzgalmáért es alapot oktatásáért, melyben bonunkat réese-Stteni sizves volt.
Sajnálattal látjuk őt távoeai, de reméljük, hogy nem soká vissza tér hőseink. A t. szülőket Kechoits ur érdemeire figyelmeztetve és őt ajánlva, Rechnits urnák pedig szívélyes Isten hoxsádott mondva vagyunk
tisztelő tanítványai.
1180 l-l
Tandor Ferencs urn&k aBiemólyé-hea illó, s általam nem provocali hangon
*) E rovat alatt kfizl&ttert sem alaki sem tartalmi tekintetben nem vállal feleiősséget r.
Sierk.
HIRDETÉSEK.
Törvényes kamat mellett alapítványi pénzköl-esönök 24 óra alatt közbenjöttöm által kellő biztosíték mellett felvehetők.
Nagy-Kanizsa, 1884. jan. hó 7-t
Dr. Fárnek László,
megbiiott űgy»íd.
^zsssZsa,. lOMÍlürM J.lullj Bécsben.
VprtíS7tít.íi Ifthrlfli^nlr MeI6tt \'«7«te[n«* labdacsok DtTt alatt; ez
vei csakugyan alig létezik betegség, melyben a labdaesok esodás bstásnkat ezerszeresen be a«a bizony! torták ve Ina. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egyébb szer síkertelenai alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor ás a legrövidebb idS, alatt teljes gyógyulást eredményeztek, 1 doboz 16 labdacs csal 91 kr. 1 tekerés e dobozzal 1 frt Ó kr. bérmantetlen otáavét mellett megkaidéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét) Postaúton valá megküldések & forinton sin] csakis az összegűek poiuutslrinr melletti beküldésével eszközöltetnek, nagyobb Caszegekcél ntánvétel mslia:t is. Számtalan levél érkesttt, melyek írói halát mondanak s labdacsokért, mel/ekbek a Jefköloafélébb ás legtotrosabb bete«ég«k-ben egészségük helyreállítását kSizSnut. A ki csak ervszer kísérletet tett velük, tO-vább ajssuja. A számtalan kösianfi iratok közül is mellékelve koalánk néhányat.
Waidhofer az Tbbs mell. 1380. oov. Si.
RyllTános köszönet!
Tekintetes nrl 1861-tfi 6u szeoved-tam aranyeres bán talon, dm ás bnsryre-kedétbea; orvosoltattam is magamat, de minden siker nílküL, bajom mind roas-tsabbá vált. ugy, hogy idfi multával heves hasfájást is éreztem, (a belek Összezsugorodása következtében); teljes ón-ágy-talansás; áHott be, S szibelyest eeak a leges ekéi jebb étket vagy egy korty vizet nyeltem is le, alig bírtam a puffadás, nehéz zihálás es fulladozás miatt egyenesen állni, mígnem regre as ön, csaknem csodálatot hatású Tértiszti tó labdacsai hasz-nálatáboz folyamodtam, melyek nem . tévesztették el Mtiffl1"^ t engemet csaknem gydgyitkatlan bajomtél tökéletei ea megszsbaditottak. — Minek köTttksstá-ben én a tekintetes urnák vértisztltí labdacsai s más egyéb erBsito gyógyszerééit nem gySsöm bálám t ei isme résemet ele-geodóképen kifejezni. —
Kiváld mély tisztelettel
Oelimger Mset.
Tekintetes ur 1 Oly azerencsót Toltam véletlen as ön Tértbmtitd labdacsaihoz juttatni, melyek nálam csodákat műveltek! — Évek éta szenvedtem fejfáját ás széIhfldésbcn, egy barátnőm as ön kittUK labdacsaiból áteugetett nekem 10 darabot t ezen 10 darab labdacs engem oly teljét tökéletesen belyreilUtott, hogy as valódi csoda. — Köszönetem mellett kérek még 1 csomagot
Prizka. 1881. mire*. 18.
Pár András
Bislits, 1874. jonlnt 9. Mélyen tisztelt Pserhofier nrl Én és tozan mások, kik az ön „vértuztitó-pÜn-láinak* egészségünket köszönjük, Írásban fejasankki legmélyebb hálánkat, as ön pilolái sok betegségben mely ellen semmi
saáa szer sem használt, a Hgesodisabb tyógyeröt tunsitocták. A n&k vérmlyáeá-nál, rendetlen havi tisztulásnál, hugyreka-désnél, gilisztánál, gyemorgyeugegség- ék gyomorgörcsnél, stldüléznél és sok egyéb bajnál gyökeresen tagitettek. Teljes bizalommal kérek még 13 tekercset. Uély tisztelettel
KtBOsr Károly.
Tekintetes ur t Előre bocsátva azt, miszerint valószinület; valamennyi gyógyszere hatot lá jósággal bír, as ön Urat fasYbatztaatával, mely családomban több Idült faarydagnak gyorsan vegetvetett, daczára valamennyi úgynevezett egyetemes sser iránti biz lmatlaaságomoak elhatároztam magamata« On Tértisztitd labdacsaihoz folyamodéi, nogy eaan apró golyóbisok segélyével megostromoljam rég idS éta tartott aranyeres bántalmtmat. Egy általában nem rertelem Önnek bevallani, mi-zseriat régi bajom négy heti használat a tán teljes tökéletesen megszűnt, tán ezen labdacsokat IsmerSsalm körében a legbnz gőbbau ajáolom. Az ellen nincs egyilta-lábzn semmi eUenTetáeem, ha - ön ezen toraimat, — joUebet néraláirás nélkül — nyiUtoostig elé óhajtja boctájtani. Mély tisztelettel Béét, 1881. február 20. C. V. T.
Ctency, 1874 májas 17. Tekintetes or l Minthogy az BO ,vér-tisstité-pilulái\' feleségemnek, a ki évek óta ideit gyomorbajban s ctásban «zen-Tede tt, nemcsak vfssaadták as életét, hanem nj ifjúi erSt is öntöttek belé, más hasonló bsí-nágekben azenvedSk káréi sére még két tekercs ntánvétel me\'letti megküldésére kérem fel.
Mély tisztelettel
Silislfk «alili.
Amerikai köszvény-ke-
Tíi^Íac gvorsanlés blstoiao ható. uuw» kétségtelenül legjobb «er minden köszvényes ús csúcsos baj, nevezetesen hátgerincsbaj, lagscagga-tás, görcs, ideg-s fogfájás, fejfájás, flÜszAggatás stb. stb ellen 1 frt 20 kr.
Anatherin száj-víz, l\\\\lTh[
valédi Popp J e.-tal, általánosan elismert legjob - fogfen tartó szer 1 üfeg-cse 1 frt 40 kr.
Csukamáj-olaj, ffS\'ÜKS
eredeti, igen megtisztítva a le-kitft-nóbfc minőségű. Egy üveg 1 irt.
Por lábbizzadás ellen.
Ezen szer eltávolítja a lábbizsdást s aa által keletkezC kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, ét ártalmatlan taeraek van bebizonyulva. Egy doboz ára 50 kr.
Szem-essentia, ^"if";
láteró erősítésére és fejiu-tksárs-, eredeti üvsgcsékbtn á 3 frt 50 ét 1 frt 60 kr.
Chinai toilette-s z a p-
Po ri a \'eKtökétetetebb a tzap-** ") pan gyártás terén, tlaszná-lata ntán a bSr bársony sima lesz ós igen kellemes szagot tart meg. Igen sokáig tart ét kínem szárad. Egv daxab 7U kr.
George Paté pekto-
ri»la-iQ %oic &v át* «layalkaia-la*ü J*** dás köhögés, rckeduég, hurut, mell- éstüdöbzjok, gégebántal-mak ellen legjobb és legkellemesebb setéii szemek általánosar^.elismerve. 1 doboz ára 50 kr ^
"PiqIrtQT\'-r^r»-?» álulános ismert je-
riaser-por, lea UlilIer harJu^
rekedtaég, gSrcsös köhögés stb. ellen, 1 doboz 35 kr.
Fagy-balzsam, I^iJÍ!
tO«abb szemek Van elismerve mindennemű fsgybzjok és idült sebek ttb. ellen. 1 tégely 40 kr.
Élet-essenezia (prágai esepek, svéd csep-
r,plr \\ megromlort gyomor rosi y^iX^J eme8ttégi oiiudeiinemü altesti bajok ellen, kitűnő háziazer. Egy üregese 20 kr.
Tannoehini n-haj ke-
nnne Ptertofer J.-tU evek óta UUt/S« orTOlok ét laikusok által Tslamennyi haj notesz td szer között a legjobbnak elismerve. 1 csinosan kiállított nagy szatancse 1 frt.
Egyetemes tapasz, uTÍ?
tál vágott ét scirt sebek, mérges ke-leTények, és a Ubb régi idŐszakon-kiat ftlnyiló kelései, makacs mirigykelések, fájó pokol var, sebes és gyula-dátos mell, mrrfagyott tagok, köszvény és hasonló bajok ellen jónak bizonyult. Egy tégely 6\'\' krajezár.
Egyetemes tisztító-só
Bnllrloh A. W-tU Kitűnő báaiaser megzavart emésztés minden következményei, úgymint fejlijia, szédület, gyomorgörcs, gyomorhéj, aranyér, dugulás atb. ellen. 1 csomag- ára 1 frt.
Byny* Valamennyi frsnexia kOlaalege*«Óg vagy raktáron tartatik, Tagy kívánatra pon tos-n s a legintányos»bbas beszereztetik. "ÜBtJ 1088 11—•
tjtW Portai küidemeayek 5 frt «loti atBüreadelesekBél esskU az^#Mie| eiőlceet beküldése aseilett, stoyabb összegeznél utssvéttei It eazkSzSitétnek -^g
HDáZOKHAkUADiK BVFQíiYAM
ZALAI KÖZLÖN X
JAtreIHW-én 1884.
H I R P ET E 8 EK.
UT» -Y«.NOK
könyvnyomdájának ¦ megnagyobbítása.
Van szerencsém értesitejní,, hogy 1862-Ik év óta iól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj diszbetükkel és egy aj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbítottam,
Ugy jelenleg a három gyorssajtöo kívül egy Sigl-féle kézinyomó, simitó, fényitő, aranyozó, dömbornyomó
és gyorsmetsző gépek állnak működésben.
FŐfeladatomnak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatát a lehető legolcsóbb árak
mellett gyorsan és pOltOSaQ teljesithessem.
Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m:
eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és pecsétczimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, ezégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári- és hélypénzjegyek. kereskedési irókönyvek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármily nagyterjedelmü munkák minden nyelven,
könyv-nyomatu részlelivek, .részvények, oklevelek és ezimkék stb. a legdíszesebb kiálli-
¦ tásban jutányos árak mellett készíttetnek, továbbá
Wajdits József kiadó-könyvkereskedésében N.-Kanizsán
megjelent és minden hazai könyvkereskedésben is kapható:
Halljuk a szép síét! Magyar felköszöntö (tosszt) könyv, szerkesztettékj Wsjdits JíiW éi Bitorfi Lajos. Harmadikjavított és Ütemesen bővített kiad. A disxii keménykötésű könyvnek ára 1 frt BO kr. Kiirt emeljük a pohirt ? Magyar felkoszönta kcoyv. Szerkesztette Hajgat0
Sándor. Ára keraény kötésben, csínos czlai táblával 1 frt. Jsokor is billikom. Magyar köszöntő iá felköszöntö l.öltomények, irta Vá-rosy Mihály. 6 felsége által 10 aranynyal kitüntetett pályamű. Második tetemesen bővített kiadás. Ára 1 frt 40 kr. Eajta fink rigadjuakil XözkedvessBgli dalköoyv, ötödik bővített kiadás. 1 f«j
80 kr, diiakr.tésben » frt 80 kr. Bajta fiók vigadjetsk 1 Magyar dslkönyv olcsó kiadása, kötve 96 kr Rajta leányok mcJássunk I Halátutó kézikönyv, magyar hölgyet számára gyüjttne TTajdita József. Második kiadás; ára az 500 lapra terjedő lainayotnatn borítékkal ellátott könyvnek l frt 80 ar. Aranymetszést! disititdasnak 1 frt 80 kr. Rajta párok JLnezorjonk ! Lakatos Sándor táneakínyve diszej eztmboriték-j
kai. XeméaykötésP mfi ára 1 frt 60 kr.\'" " Egy tarisznya ostobaság. Hutr.orisxttkni eszmék, Ötletek, élezek egyvelege, gyűjtött-* Nevető Vilmos, több felfedezetlen tudomány professzora ára diszesen kötve 1 frt 40 kr. Kebelbangok. Újévi és névnapi köszöntelek. Irta: Hoffmana Mór, ditze,
ayoaata keménykötésben ára t frt. Vedd szivemet szived ért í Szerelmi levelező könyv, szereimen párok számára, Szít ily esi téL Csinos boritikba kfitra, ára 1 frt «0 kr. Lenormand. a Üres czigáxtynC igazmondó kártyája, 88 színezett kártyával magyar aláírással is szöveggel, ára 60 *r.
Almoskönyv, nagy legnjnbb egyptomí, 200 lapra terjedő, 600 képpel, 50 kr.
Ugyanez közép kiadásban 25 .kr.
Ugyanez kis kiadásban 10 kr. Dr. Kríegler Mór. .Önmentő", vénymintákkal mindkét nsmbell betegek számira, ára 90 kr. p Dr. Kriegler Mór. „Az elveszett idegeronek visszapótlása" vénymintákkal
orvosok és betegek számára, ára 90 kr.
Mindkét füzet egy kötetben díszes kiállításban 1 frt 60 kr. Szegényből lesz gazdag, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás
és vevésnéi. Ára kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Ungarn im Spiegel, deutseher Dichtnng. Magyarország a német költészet
tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt 80 kr, elegáns ditzkötesben
aranyozva S fii 80 kr. Dr. Jos. Sleinbacb, Heim=tsklLnge.Dichtnngen hervorragtn dalén nngarischen
Poeten mit einer Anbang von National-Volktlíedern. Preis brosebírt
1 elegant gebunden 1 fi 80 kr. A gyakorlott vadász. A fáczáo- é" fogotytenyésztés, ngy minden vad ismertetése, irts Kagy-ölvedi ölvedy Károly. Ezen igen díszes s 320 lapra.
terjedő műnek szinyomatn borítékban és koméoykötésbec ars 1.8H. Az 1879. évi XXXI. törvényezikk. Az nj erdőtörvény. Ár* fűzve 40 kr. A* nj vadászati\' törvény. Szentesítést nyert .l872-ik éti február hő 18-án
Ára, fűzve 10 kr.
A kntyák betegségeiről és azok czelszerü gyógyításáról. Irta egy gyakorlott
vadász. Ára fűzve 40 kr. Yadásznaptár. A vadak párzási ideje ós tartózkodási helye az év minden
havában. Ára fűzve 12 kr.
Farsangi fánk, bábakenyér (Kugelbnpf) és kétszer sfilt készítési titka. Irta. Fonqaet Jaqaes, HL Napóleon udvari főszakácsa. Ars 60 kr.
IHsees r. kath. imakönyvek.
Mennyei Mannáskert, 8-rétü, fosvs 1 frt. FélbŐrbsn, tokban 1 frt 20 kr. Egész bőrben, tokban finom arany metszéssel t írt 80 kr. Bgéiz b 5r aranymetszés, ceat é» kereszttel 2 frt 80 kr. Sorgebflrben, csat •« dissitéssel 4 frt. Finomabban készítve 6 frt. Selyem- vagy bársonykötés aranymetszéssel díszítve 8—10 Irt.
Mennyei Mannáskert,) finom papírra nyomra, V2-rétü, hat kitűzte" aezél Üdvösség Ösvény, í metszetű kippel. Szinyomatn czímlappal. Negyedik Biztos lelki vezér ) kiadás. Ára iüzve 1 fit. Félbőrben, tokban 1 frt 80 krajezár. Egész bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt 20 kr Acxélkeretzt és csattal 2 frt 80 kr. Zergebőr dissitésseí 3 frt 40 kr Finomabb kiállítással 5-6 frt. Selyem vagy báraoaykfttss dissit-ményzvyel $=—8 frt. Mennyei mannáskert, 82-rétfl, temérdek képpel díszítve, papIrkStés tokban 40 kr. Arjmymetsséssel, tokban 60 kr. Aczélkersskt, csattal 1 frt ZergebSr, diszesen 1 frt bO kr. Selyem-bársony diszitménynyel 25 Egyházi énekköny, kötve 60 kr. *¦«\'¦\'
Hcmokkomároml em\'.ény, kötve 40 kr .
Kis Rózsáskert, kötve 30 kr, aranymetszéssel 60 kr, kereszttel 80\'kf.
Továbbá mindezen ímsköoyvek franci ia bőr, bársony, csont, elefántcsont él kristálkötésben 2 frttól 15 írtig.
HAliLiATLAlV OLCSÓSÁG! -pf
Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyeTze úgymint: 1. 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illó lerélboriték. í. egy teljes doboz kitttnő aczéltoll. 4. birom tolltartó. 5 hirom igen jó irón. 6. egy yonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétriaszk. 9. egy törlö-gummi. 10. egy szép jegyzékkonyv aranj-nyomatta. Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. Postantakánynyah\' 1.15 kr. beküldésével bárhova is ajánlva bérmentve szállíttatik
Minden máshol megjelent vagy hirdetett könyv könyvkereskedésemben kapható vagy
általam megszerezhető.
Füzértánczjelvónyek L Cotillion-Orden j 5i*°|oárleenge-, y: dés mellett kaphatói. ¦ \' " íí
Postai rendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
Wajáite József kSnyvnyomdájából Nagy-Kanksán.
NAGY-KANIZSA, 1884. január 20-an.___ a.iu8a«uii. .... Hn^nhannadik éviolyam.
LlltiitW tr: -_ "--!-_ „ \' -\'--\'
mm «.„......t kt _ Bf M .\':í..: >\'¦ i \'»P ueHemi renetiuetSkírieW-
.. «i«.™,o,«,H «»rfrf;s te. Jf fl H mm m § # F P S í i \' §1
^ás* .^jf-My.,. y - •> "Tv \'* s< K^.,^r„k^
.Nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei altalános tanítótestület*, a ,nagy-kanizsai kisdednevelóc egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", » .soproni keres
kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya", s tóbb megyei és városi egyesület hivatalos értesitője.
Hetenkliií kétszer, vasítriiap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Miért nehéz a magyar nyelv?
(M. B.) Hányszor ós hányféle variációban lett elmondva és megírva, hogy egyetlen féltett kincse van a magyarnak: az a szép, zengzetes nyelv.
Alig pár évtizeddel ezelőtt, ha a vidéki ember felrándult a fővárosba, borzadva tapasztalta, bog}- idegenek közé jutott és csak itt-ott, nagy elvétve hallja beszélni azt a dallamos, édes magyar nyelvet, melynek uralkodónak kellene lenni ezen a drágán szerzett és annyi vihar közt megőrzött földön, bol minden talp-alattnyi földet daliás, a hazáért lángoló hősök véré festett pirosra; bol minden lépten-nyomon egy-egy emlék villan át lelkűnkön honfi erényekben gazdag, hős elődeink tetteiről. Hála Istennek ma már az ország fővárosában nem kell pirulni a vidéki embernek és bár a nem nagyon kellemes viszony, melyben német sógorainkkai vagyunk, szükségessé teszi a német nyelv birását s így egyik helyen szükségből, a másik helyen oktalan nagyzolásból megy ugyan német discafsns, de a legtöbb körökben már ugy a vidékén, mint a fővárosban az általános társalgási nyelv a magyar.
Az irodalom jelesei mily küzdelmet fejtettek ki az utolsó évtized alatt, míg saját édes nyelvünket megkedveltették, azt mindenki tudja. És e törhetlen szorgalmat, lankadatlan kitartást siker koronázta, mert bármerre járjunk, örömtelt szívvel tapasztaljuk, hogy mindenütt beismerték a költő nagy szavát: .Kjei-vében él a nemzett\'
Azonban egy még hátra van. És ez igen nagy fontosságú. Azok az idegenek, különösen németek, kik itt élnek köztünk, e föld lett maso-j dik hazájuk, sajnos, igen nehezen sajátítják el nyelvünkét. És ennek egyszerű oka az, mert nem kényte jenek elsajátítani.
Menjen valaki Bécsbe, Parisba vagy Londonba, bármi nehezére esik is, kénytelen rövid idó alatt megtanulni a nyelvet, ha csak az emberektől, a társaságoktól teljesen elkülönítve nem akar élni; és nálunk sokan vannak az előkeli társaságokban idegenek, kik évtizedekig laknak tősgyökeres magyar lakossággal bíró városban anélkül, hogy bírnák nyelvünket. E helytelen állapotnak legfőbb oka, hogy túlságos előzékeny udvarias nép vagyunk még akkor is, ha ez érdekeinkkel ellenkezik.
Ha nálunk tizen vannak egy társaságban és belép egy idegen, ki bár husz éve eszi már a jő magyar kenyeret, nyelvünkből még egy szót sem sajátított el: rögtön tördeljük és ropogtatjuk a der, die, dast, hogy kedvére tegyünk. Hogy tanulja meg nyelvünket? Miért tanulja meg, — még ha volna is benne jóakarat, ha mi csnpa udvariasságból ezt neki feleslegessé tesszük ? Unatkozzék csak az idegen, ne vehessen részt a tár salgásban majd sietni fog magyarul tanulni 8 pár évtized alatt alig talá lünk idegent, IS néhány évi itt tartózkodás után legalább tűrhetően ne beszélné nyelvünket.
Tegyük félre az indokolatlan előzékenységet és ezáltal nemcsak saját érdekeinknek, hanem azon idegeneknek is jó szolgálatot teszünk, kiknek külömben oly nehézzé és majdnem szükségtelenné tesszük megtanulni azon nép nyelvét, mely kőzött élnek, melynek testvérei óhajtanak lenni.
Az idegen, ki bírja nyelvünket könnyebben megismeri a magyar nemes jellemét; megismeri ez imádott föld történetét, melynek megszerzése és megtartása annyi nagy példáját tünteti fel a magasztos, tündöklő honfi erényeknek; könnyebben beolvad közénk, megszereti a népet és jó magyar lesz.
Biztosítási miseriáink.
Ama különböző terhek között, melyek a mezőgazdasági termelésre nehezednek, nem az utolsó és nem a csekélyek közé tartózik azon adózás, melyet a biztosító társulatok irányában évenkint lerovunk. Biztositanunk azonban kell, mert szélsőségekre hajló éghajlati viszonyaink mellett birtokaink jövedelmezőségében elég egyenetlenséget okoznak azon bajaink, melyeket növényeink termelésénél üszög, rozsda, aszály, tnl sok eső, különböző rovarok, egerek, vizáradások, belvizek s fagykárok, állati termelésünknél pedig a nagyobb mérvben fellépő lépfene, tüdővész, vérhas, himlő s más ragályos járványos bajok előidéznek; — a ha a birtok jövedelmezőségének egyenletességét zavaró ezen bajokhoz még csatlakozni hagyjuk a tttz és jég okozta károsodásokat, akkor pénzügyileg nagyon jó helyzetben levő s a takarékosság- és előrelátással bőven megáldott gazdának kell lennie, ki vagyoni állapotának megrenditése nélkül szállhat szembe e bajokkal ha csak egy kissé élénkebb egymásutánban jelentkeznének azok. Minthogy pedig pénzügyileg oly jól ellátott s egyéni tulajdonaiban oly szerencsés gazda, mint a minő itt feltételeztetik, nemcsak hogy nem sok, de nagyon kevés van, azért biztositanunk a tüz- és jégkárok ellen valóban mellőzhetlénttl szükséges Ha azonban az elvet kimondottuk, azzal még korántsem fejezik ki, hogy minden áron biztosítanunk kell, mert a drága biztosítás vagy nagyon le-száilitja, vagy teljesen elenyészteti azon előnyöket, melyeket a biztosítás által méltányosan elvárhatunk. Pedig ma Magyarországon a biztosítási viszonyok olyanok, hogy azok ha a gazda átnézi számadásait, ugy azt fogja tapasztalni, hogy az esetben, midőn ugy az ingatlanok, mint az ingóságok tűzkárok ellen s a függő
termés jég ellen biztosittatii, oly nagy biztosítási díjösszeg jó kj, mely magasság tekintetében az adóét nagyon megközelíti, sót néha el is éri, tehát a gazda egyszerié két nagy adót kénytelen viselni.
B korántsem túlzóit összehasonlításból pedig őnkénytelesül foly azon kérdés, hogy
1-ör, mi az oka a biztosítás drágaságának,
és 2-or, lehet-e fennálló viszonyokon a gazda mélytányos érdeke szempontjából változtatni.
Az első kérdésre röviden nem lehet válaszolni, mert nagyon sok tényező foly \'be arra, hogy a biztosítás ára miért Oly túlságos nagy.
A főok azon körülményben fekszik, hogy a biztositasi ügynek szervezete hazánkban alapjában bi bás, mert tisztán részvénytársulati szervezettel bír. Már pedig azt nem lehet még követelni sem, hogy a tőkepénzesek azért vállalják el kar-koczkázatainkat, hogy velünk jót tegyenek, hanem igenis elvállalják azért, hogy hasznot, sót hacsak lehet busás hasznot merítsenek s károk viseléséből. Német- és Franciaországban, Svájcában, sőt Ame-rikánac Js.a.részvény társulatok ¦ ¦ mellett részint az \' állami, részint a kölcsönös biztosító társulatokat találjuk, sőt azt mondhatjuk, hogy Amerikát kivéve, mindezen emiitett államokban a mezőgazdasági biztosítás túlnyomóiig e két biztosítási rendszer egyikén vagy másikán virágzott fel. Ez államokban tehát nemcsak a részvénytársulatoknak egymásközti, hanem a többi biztosítási intézményekkel való versenye is létezik, s ha azok biztosítási viszonyait beható vizsgálódásunk tárgyává tesszük, akkor nem maradhat el azon következtetésünk, hogy az egyoldalú rendszer, melyen a mi biztosítási ügyünk nyugszik, \'okai
annak, raikép ez intézmény reánk nézve nem oly áldásos, mint lennie kellene. .
Annak is meg van az oka, hogy miért van minálunk a biztosítási ügy reánk gazdákra nézve ily egyoldalúan, kifejlődve; ez t, i. szerencsétlen kereskedelmi törvényünkben és abban gyökerezik, hogy1 az állam nem méltatja a biztosítás ügyét annyira, mint azt fontosságánál fogva megérdemelné. A kereskedelmi tőrvénynek ugyanis azon határozata, hogy biztosító-társulatok alakulásánál, ngyanannyi 100,000 frt alaptőke mutatandó ki, mint a mennyi biztositasi ágat felkarolnak, teljesen lehetetlenné tette a kölcsönösségen alapuló társulatok létrehozatalát, — ugyanannyira, hogy hazánkban ez ok miatt pl. még egy falusi állatbiztosító szövetkezet — a milyenek ezer számra vannak Németországban — sem kezdeményezhető. Már az is hiba, hogy az állam polgárainak érdekét ily megkötő intézkedés által a tőkének tényleg kiszolgáltatta, egy másik mulasztás pedig az, hogy nem méltatja figyelmére azon állami biztosítási intézeteket, -a milyenekkel Németországban és Svájczban tekintélyes számban találkozunk, s melyek a ^polgárokra.\' nézve a tapasztalás szerint mindenütt áldásosaknak bizonyultak. Hy körülmények között nagyon is érthető, hogy a részvény á rsulati biztosítás maradhatott csak az ¦\'egyedül üdvözítő reánk nézve, s ezzel reá mutattunk biztosítási mi-seriánk főokára, mert a többiek csak természetszerű következményei e fő-oknak.
A gyakorlati életben működő gazda pedig nagyon jól ismeri e következményekét. Először is azt hogy a díjtételek magasak, mit a mi gazdáink számadásaikban észlelnek, de a mely körülmény leginkább akkor fog szemünkbe tűnni, hogy ha hasonló viszonyokat hasonlítunk
TÁRCZA.
a. Horatius Flaccusról és viszonyáról a nőkhöz.
Irta: Berkas M: tanár.
-(Olvastatott át kereskedelmi ifjak kertiben 1883. óeczember 39-éa.) (Folyt, ée vége.)
UL \\
Próbáljak meg költőnket most már máa oldaláról is megismerni. Itattak mint csábítót, míct caapodár szerelmest; lássak már most legkevésbé szép olnaláróí mint viselkedik a megvénült lányokkal ssemben.
A nó hivatását kí he ismerné? Magasztosabb szebb hivatás, mint családot alapítani, esen családnak védő őrangyala lenni, esen kis világot a boldogság édes ársetóvel eltölteni: magasstoaabb. ssebb hivatás lebet-e önnél ?
A nő órai, tudja hivatását. Ha vsa közöttük olyan! ki akár saját, akár em Wtársai hibája miatt esen hivatalának aetn élhet; ha vsa — és Van— kit kínos » tódat, hogy hivatását: magát é< máso-k*í boldogítani— nem íeijeaiíhette, ha ˇáa — et van — kit a tudat annyira hánt, hogy térti Őt embertársainak boldogsága, ki Uy körülmények között ero-bergyü\'ölővé len- ha van — és van — ki életének fonnyadt Virágával még örömmé! ékesítene föl egy kis világot, mondom,ha ilyen pályatéveestett teremtményekel látunk, nem-e kall, hogy a ssánaiom érzete fogjon el bennünket még
tkkor is, ha tán agy ssenvedünk terhük alatt, mint Horatius, kit — agy látásik —-üldöstek.
A nő tapintatos termésseténél -fogva : tapinUtával gondolkodik Tapintata a megszaporodott évek számával nőhet, éa érti, hogy az elfti*k*nység, melylyel fiatalkor*-, szépsége a müveit szelleme következtébe a a férfivilág részéről talál kokott, tünőfólben van — ha már el sem tant. Érzi okát Fonnyadosó szépségét sselleme fénye által aksrja emelni, ¦ szellemével imponálni wtftkbslr, kiket szépségével má- le nem köthet. Mi természetesebb, hogy oly emberek társaságát keresik, kikről tudják, hogy a szelte nagyságát méltányolják, [az éai ssikráit elismeréssel fogadják, és hogy maguk i széliemen férfink azok, kik után iegjob ban sóvárognak? *)
Olyan nőkről, kik ónk testi siépl Ségük álul tűntek (61 és maguk letüo-" tok, ha bájaik eltűntek, szólani sem akarásuk. Nem is akarom kutatni, mily; cate-goriába tartoztak ások, kiknek annyi kellemetlenséget köszönhetett költőnk. Mindenesetre constatáfnom kell azt, hogy emberekkel, kik asánalmat érdemelnek, keményen elbánni — szelíden szólna — nem szép. De durván, gunynyel illetni őket akkor, midőn bukásokat magánk segítettük előidézni, sa már — — asm telén.
A nevek, melyeket a költeményekben találunk — kétségen kívül álnevek: idegen hangzásuk után Ítélve rabnők nevei. De engedjük meg azt is, hogy rabnők voltak; azon kor fogalmai szerint
lehetett a rabszolgával namtelenül bánni anélkül, hogy a bántalmaió megbéiyeg-sett tagja lett volna a társadalomnak::"a történelem azonban megbélyegzi asofcat, kik rosszabbak koruknál. A régi kornak legnagyobb emberei\'elvileg egyetértettek Ugyan abban, hogy a rabszolgaság jogos intézmény, De a nemesebb gondolkodása emberek már kösvetlenül Horatius előtt pl. Ciceró már toleránsabb gon dolkodásmÓdotántltak el rabszolgáikkal szemben. 5) Ha közönséges ember árait el ilyen aljas gondolkozást, megbocsátunk neki —- mást nem vártunk tőle. De * költőtől, ki magasztos eszmékért magu-;-tosan ssól. más eljárást vártunk volna, kivált ha még azt is hozzá tesszük, hogy as elvetett, kjgaov virág hervadáeát s»ját keheién szét?1!** e.
Lydláhoi- *)
A ka csér ifjak keveset zörögnek Nálad s zárt ablakokon: nem üsnek Almot el tőled: küszöbét se ajtód
Kedveli ¦ órai.
Hely előbb sarkán ki s bejárva mosdóit Könnyeden : ritkán, s igeáia csak olykor Hallod: éjfél elmúlt: vesssek itt sokáig . S Lydia elásol ?
virágozván, te is majd Sírsz, csatangolván fel, alá,mid6n jó Thraoiából s fa. hideget rád hold —
Fogytakor a ssél.
*> V. ö. Epod. VIII. 15—1«.
*) Cicerónak vissonva Tirohoz, kit ké-lőbban szabadon bocsátott, egész b*-ário*k sBoodnato. Érdekeien ismerteti visxocynkat Boissier-Osky az id. munka 119. b köv. lapjain
*) Hor. Od. I 25.
Akkoron, forró szerelem leánya,
A szilaj hév —---jm\'--
— — — — saived körül eg lobogva, Jáj panaszoddal
A vidám ifja violának örvend. S barna myrtust tart örömének inkább A kiszáradt galyt megutálva téli
Ssélnek ajánlja. Avagy mit mondjunk a következő gúnydaltó|, melyben Horatius világosan megmondja, hogy a kiguunyolt tisstelele a szeretete tárgya volt ?
Lycéhei.\') Kérésemre bajolt, oh Lyce, hajolt már Keretemre aaég t Hat banya vagy s akarsz Ssépnek látszani mégis, Játszol s szemtelen iddogálsz,
Ámor, kit nógatsz ittason, és kinek Torkod cessketeg dalt hörög: énekes Chlórísnál mulat: annak yigsssép ajka körfii lebeg.
Mert saáras osaliton hírtelen átröpül: Gyűlöl tégedet is mert ktvéssett fogú, Mart elráncsosodott vagy, S téged föld hava undokit.
Sem bársony ruha, sem drága selyem s nyakon
Fénylő gyöngy teneked vissza nem adja már
Elmúlt életedet---r —
Hol van, haj 1 hói ama kétlem, ama piros Szin ? Abból valamid, csak valamid, van*e,
Amid gyujta szerelmet, S tőlem szivemet ellopá?
A következő sorokban ösazebsaon-litja Lycet Cinarával, kitől a sors kegyetlen kese megfosztotta. De mr^hagyta Lycét, a
Vén Varját. Sok időt él Lyce, s ifjúnk ótet megnevetik csintalanul, ama
Fáklyát, mely lobogó vei a Hajdan, s most eloszolt hamui
Lehetne még ilyeneket idézni, szebbnél szebbeket, rútnál rútabbakat; *) lehetne satiráSbóI hasonló tartalmú gondolatokat összegyűjteni. Irt olyan költeményeket, melyek múzsáját sárba rántották; mi ne köreuük Őt olyan messze. Sötét pont ez a költő fényes életében; vonjak rá a teledéi leplét • tekintsünk váltakozóbb kellemmel kínálkozó tájék felás —
Ilyen viselkedésssl épehséggel nem igazolja a franczia közmondást, mely ast tartja: on revient tonsjours a soa vi eil amour. Horatius sserint csak így kellene \' angzania a bölcs mondásnak :on revient quelaufoia k son vi eil ámour.Mert a sok-oJdalu nserelmesnek: életében még erre is akad példa. Mikor legjobban szeret, mikor — mint mondja — életét adná kedvese boldogságáért, akkor gondol uj szerelemre ugy, hogy visszatér „ad nristi-nam emorém.
Van annak , bizonyos lélektani alapja, bogy azt, kit szerettünk, feledni * soha sem tudjuk; nem még akkor sem, ha érzelmeink iránta teljesen kihűltek, is. — Ha a viszony megszakítása nem volt
!) Horat. Od. IV. 18.
0 pL Epoi VIII.
HÜSZ05HAEMADIK EYFOLYAM
SALAI KÖZLÖNY
JANTTÁB 20-án 1?84.
össze a külföldi biztosítások: árával. Nem képezheti feladatomat, hogy ezt most részletesen tüntessem elő, mert erre e czikk kerete szük lenne, talán majd lesz alkalmam, midőn ezt is telietem, ezúttal azonban csak átaiá-nosságban mutatok reáe körülményre. Hogy miért oly magasak az általunk viselt díjtételek, az ismét két oknak a következménye. Az első ok az, hogy társulataink a biztositások szer rezesénél a tömegre tekintenék s a biztosító személyes körülményeit és a fbiztositott tárgy előnyös vagy előnytelen helyzetét meg nem különböztetik, miért is a jó koczkázatok-nak kell a nagyszámú rosszakat ki-egyeníiteni. Bgy másik nevezetes ok pedig a becslési eljárásban fekazik mely a dühös összejátszásnak tág teret nyit s mely a gazda érdekeire nézve határozottan sérelmes:
(Vége következik.)
A kiviteli múzeum szervezéséhez.
A brüazeli kereskedelmi múzeum ismertetése alkalmából különös súlyt fektettem egy\' Budapesten létesítendő ke lati kiviteli múzeumra. A ki figyelemmel kisérte aa emiitett múzeum szervezetét és nérr/i fogalmat alkothat magának azon messxeható míssióról, meiylyel az & ki viteli kereskedés fejlesztése körül bir, as egyszersmind tisztán láthatja égy Budapesten létesítendő ilynemű múzeum szervezését és kezdemény esését. Már ismertetésemben hangsúlyostam, hogy versenyképes iparosainkat leginkább szálul fogjuk s kiviteli kísérletekre ösztönözni, na állandóan értesítjük őket a kiviteli főbb piacsok ssükségieUTŐl és e szükséglet fedezésének módját eléjük tárjuk. As eddigi kísérletek a keleti piaczok meghódítására nélkülözték a kellő praktikus irányt és a tűsetekre terjedő jelentések, melyeket szakférfiak az egyes piaczok szükségletének fedezésére nésve nyújtottak, mint holt tőke értéktelenül hevernek s ministeriumok és egyesületek irodáiban, vagy ha kivonatosan as időközi - és napi-lapokban még is jelentek, nem is tudták azt a cselt elérni, melyet eredetileg követni akartak.
Mindezek után sürgős föladatnak kell elismernünk- a BrQsaeli mozmánt mintájára Budapesten\'egy .keleti tartományokra való tokintettel szervezendő múzeum létesítését. Ez eszmének fontosságától már évek előtt át volt hatva as á bizottság is, melyet as országos magyar iparegyesület ós Jas általános iparegylet kebeléből a nagymélt vallás- és közoktatási minister ur arra kért föl, hogy; aa akkor még tervben volt technológia iparmúzeum létesítésére nésve javaslatot készítsen. E javaslat, illetőleg az azt felölelő emlékirat különös előszeretettel pendítette meg egy keleti museum eszméjét, de szervező bizottság — bár az eszme nagy
erőszakos, hanem mintegy természetszerűen, lassan folyt le, baráti érzelmünk a legtöbb esetben megmarad. S így még házassági viszonyt sem fogom másként föl, mini a szerelmi viszony természetes megszakítását; és innen van, hogy a házasfelek nem azt relmeseik, hanem barátaik egy másnak: mindenesetre tartÓBab b viszony a szerelemnél.
De viszont nem természetesen fejt\' betÖ-e meg, hogy a baráti viszony szerelmi viszonnyá válhatík ismét ? A tétel megvitatását nem vállalom magamra: a hely és idő nem arra veid. Tanúságul csak azon férjeket hívom föl, kik valaha nős korukban, tehát mikor e sserelem már barátsággá lett, féltékenyekké lettek.
Egy ilyen i.tmeneti viszonyt tárgyal Horatius egyik költeményében, melyről a birea olass nyelvész, Scaliger, ast mondja, hogy édesebb a nectár — éa ambrosiánál ¦ hogy jobban saeroHne i költemény ssersője, mint Arragon a ki rílyalenni: Scaliger bizonyosan irigyelte HoratiOS aserencséjét as asszonyoknál
A költemény drámai alakú : párbeszéd és igy hangzik:
Lydiához. *)
Horatius: Míglen kedvesed én valók, S hószínű nyakadat mig nem Ölelgeté Más ked vesb ifja: igen Boldog, mint ama perzsa király, valék
Lydía. Mig te másért nem égsz vala, S míglen Lydiavolt,nomjChloé ssivedé, Voltam Lydía, s nagy nevü Híresb, mintsem ama római Ilía.
Horat. Engem most Chloé bir, Chloé, - JÓ hárfás s gyönyörűen éneklő leány.
Én érette, csak éljen Ó,
Lelkemnek becsesebb másfele, meghalok.
\') Hor. Od. IC 9.
fontosságától kellőképen át volt hatva — akkor minden erejét a technológiai mu-zeum létesítésére kívánván összpontosítani, a keleti múzeum eszméjét egyelőre, de csakis egyelőre elejtette.
A orüsseli múzeum és a Németország főbb pontjain keletkezett kiviteli egyletek minUraktárai azonban időközben élénk figyelmeztetésül szolgáltak nekünk arra nézve, hogy ha iparunk extenzív fejlődésére általában súlyt akarunk fektetet, nem szabad az erre vonatkozó aktióval sokáig késnünk, annál kevésbé, mertkivitelünk alegtermészeteaebbirány-nál fogva első sorban aelet felé gravitál. Ha pedig e pi ácsokét nem igyekezünk ma elfoglalni, holnap és holnapután már lekéshetünk rólak és késed el mezesünk esetén legjobb esetben is sovány eredménnyel kellene beérnünk.
A technológiai múzeum már áll és áldásossá működik. Ideje, hogy a kormányt ama másik museum létesítésére figyelmeztessük, melynek eszméjét pártolólag fogadta ugyan, de kot ily fontos intézet létesítésének nehézségei kösüi kellett választania és természete sen először a sürgősebb természetű technológiai múzeum Ügyét karolta fel, s a másik eszmének megvalósítását bizonytalan időre elodázta.
Es a bizonytalan idő elmp.lt. A hasai ipar érdekében létesítendő intézmények közül immár a keleti kiviteli mu zeum van soron. E múzeum csólját, föladatait és hivatását már behatóan tárgyaltuk és ma csupán ason teendők vázolása van hátra, melyek ez intézmény alapjának megvetésére molgálnsk. As erre vonatkozó teendőket a következőkben véljük ösezefoglalhatÓknsk :
1. A kormányt éspedig esatta) a ÍÖldm.-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri umot — mert a közoktatási miois-teriumot ez intézmény csak távolról érdékelheti — fel kellene kérni, hogy a keleti kiviteli múzeum létesítésének ,alő-munkála\'aít rendelje el és munkálatok veretesére nevezzen ki az orazágos ipar-egyesttletre vsló tekintettel egy szervező bizottságot.
2. E bizottság föladata volna a keleti kiviteli múzeum szervezetét és a lé tesitésre és fönntartásra vonatkozó költségvetését kidolgosni, továbbá előterjesztést tea ni a létesítésre vonatkozó első ki kórletek megtételére nézve.
3. Es utóbbi teendők a kővetkerők volnának :
a) A tervezett múzeum czéljáról és jSj^aj^»i^t5n»or\'r^örtwvelekbea ertesi-
tendőa a keleti tartományokban. • székelő következő fő- és alkonsulok t
Romániában : a bukaresti, giurgé-voi, toroBseverini, plojestii, krajovai, szu* linai, tultscbaí, küstendzsei, jassü, bottu-aání, galatei, braílaí,
Sserbiáben: a belgrádi és nisi, Görögországban: a pirüusi, atLeni, syrai, patrsei, corfui,
Montenogróban: az antivári, Törökországban és p-dig Kuméljá-ban : « konstantinápolyi, a Dardanellákon levo, a drioápolyi, a satonichii, a mo-n asti rí,
Kelel-Ruméliábsa t a phÜippopoliai, Bulgáriban : a sofiai, ruscsnkí, wid-dini, várnai, ,
Észak-Albániában ; .»;. skurtaríí, prisreni,
Délalbáaiában ót Tbessáliában: s
janinai,
Kis-Ázsiában: a smyrnai, trape-
nmtij
Krétában : a caneai, Syrábaa: a beiruthi, dsmasku&i, aleppói, (rtpolii, bagdadi,
Egyptomban : az ^alexandriai és kairói konzulok.
b) Ugyan-e konzulok felhivandÓk: tegyenek jelentéét arról, hogy mily ipar-csikkek és nyersanyagok kerülnek aa illető piacsokra külföldről és pedig mely államokból; jelöljék meg aa importált csikkek minőségét, árát, esomsgoiási módját itb. Határozzák meg, hogy mely csikkekben a legnagyobb, melyekben közepes e\\ melyekben gyönge as illető piaca szükségété. Hasonlóképen jelentés kérendő be a konzuloktól ason kiválóbb nyersanyagokra nézve, melyeket aa illető piacz és vidéke termel ós e nyersanya gok árának, keletének meghatározása mellett részletesen meg kellene jelölni: mily caélokra értékesíttetnek és értéke* síthetők es anyagok.
c) E jelentések alapján ja szervező bizottság megállapítja, hogy aa illető konsulok — as e czélra számukra nyitandó hitelhez képest meJy imporrcnikksk-bŐl, illetve, mely ottani nyersanyagokból küldjenek be ide mintákat. E minták rendezése alapján a tzervező bizottság gondoskodik a múzeum életbeléptetéséről.
4. Aa illető mintáknak az érdekelt iparosokkal való kellő megismertetése, a tudakozó hivatal.ós a szakkönyvtár létesítése, az ügyködés megkezdése és folytatása már a tényleg létesített múzeum kinevezett tisztviselőinek volna föladata.
Ez röviden azon létesítési programra, melynek alapján a kiviteli\' muzeumot Budapesten megalkotható na k hiszem. Itt természetesen csak a létesítés és szervezet főbb momentumsára véltem kitérj esz kedhetŐnek, mivel agy vagyok meggyőződve,hogy az apróbb részletekre nézve sokkal illetékesebb less as a bizottság, melyet — ha ez eszme illetékes körök előtt kedveső fogadtatásra talál — a szervezési és előmunkálatok vezetésére ki fognak nevezni.
Ez vonatkozik as előmunkálatokra, Tekintsük most már as idő kérdését. Azt hiszem, hogy kedvezőbb időt a mostaninál képzelni sem\' lehet. Mert ha a létesítéshez legközelebb hozzá fogunk, a mig a konzulok jelentései beérkeznek, a mig etek alapján a bizottság a mintatárgyakat kijelöli és mig esek hozzánk kérőinek, s a múzeum Iétesitéséuek küszöbén állónk: as 1885. évi országos kiállítás épen javában áll és egyrészt nyomban áttekinthető képet nyerünk arról, hogy mely keleti piaezokra, mely hazai „iparágak és iparosok hiratvák exportálni, másrészt az országos kiállítás gyakorlati eredményét nagyban fogná emelni, ha azonnal minden versenyképes
iparág számára megjelölhetjük a tért, melyet meghódítani és a melyen térje kedoie meg van a kedvesé alkalom.
De ha az időpont e kedveső állá--aát elismerjük, az eszme létesítésére vonatkozó előmunkálatokkal már alig szabad késnünk és legfőbb ideje, hogy e nagyfontosságú Ügy feikaroláaához teljes erővel hozzálássunk.
f GELLER! MÓR.
Lydia. Én bennem kalais tűse
És ő benne viszont, szüntelen > - ¦ enyim.
Kétszer, csak sokat éljen Ő, .
En érette vígan szenvedem a halált.
Horat. Hát majdan, ha Vénus reánk, Elpártoltakratekint, a újólag egy beköt? Ha a sárga haja Chloét Elhagyván, te nekem, Lydia, nyitss kapat?
Lydia. Ámbár esteli csillag ó,
S szebb annál; te biu vád - vagy, ¦
ímez Adria Tengernél haragosb: veled Élnem nékem Öröm, s hslnom öröm veled.
• * 1
*
Vonjak már most össze a vitorlákat. Horatius hányt hajóját követtük azon a végtelen tengeren, melyet sserelem nek neveznek. Lágy ringatást, vihart, haliám torlódást állott ki jármüve; de végre Is a révbetér a hányt hajó.
A férfi, ki saeretett és fenékig Űritette ss é.et édes — kesernyés tartalmát : édességét, meiylyel as édes szere lem kinálkosott, keserveit, melyeket számos csalódása nyújtott — s férfi öregedni kezdett. Már ritkábban és ritkábban sen-ge\'.t e nőkről; éa ha igen, csak gúnyra és keserűségre nyíltak föl ajkai. Végre ő is kódolt a római kiszolgált katonák szokásának, kik fegyvereiket sso ták a had istenének föláldozni, ha a seregtől elbocsáttattak. Bucsut vesz a szerelemtől és a szerelmi daltól — el nem mulasztván Vénást arra kérni, hogy verje mag vetető kezével ast, ki a búcsúzást hidegsége s tartózkodása által megnehezítette.
Venuahoz. l) Eltem kedvetekért, lányok mindig, S voltam vitézek közt nem alávaló:
\') Hor. Od. m. 26
Most már ezen templom falára Fegyveremé: feladom Venusnak.
Itt függjön bairészen as éjjeli Lámpás, as ív, itt függjön ím e dorong, Mely a betett ajtót előttem Tudta ijeszteni éa kitárni.
Oh ssent! ki boldog Cyprusodat bírod, S a hé talán Memphist, nagy uralkodói Érezze még egyszer kegyetlen Ostorodat Chloé büszkesége!
A lemondás volt tokát a legszebb erény, meiylyel eddigelé Horatius életé ben találkoztunk. Néha-néha még föltől tűnik benne a régelmult szép időknek egy egy csillámló sugara, mely öt a sse-relenváUkjábsn kísérti. De órai, hogy már nem as, ki fiatal korában volt [kegyelmet esd a szerelem istennőjétől b kérve kéri, menjen fiatalabbakat keresni, vonja azokat a szerelem bűvös bájos járma alá.
Venushos. *)
Ismét harcira tüzelsz, Venus, Kérlek, kérlek igen, rája ne kényszeríts.
Nem, mint jő Cynarám alatt — Tűröm térkeit el. Lágy örömök kemény
Szívű anyja! ne bántsd ast, Kin majd aa 50. tél vagyon, Ós ki nem
Képes tenni parancsaidat; Máredsett. Oda menj, hol fiatal vígak
Várnak, s néked esenkedŐk: Menj, fényes szekered hattyúin és rö-
Eddig terjed, amit elmondani akartunk. — költőnknek ismertetett iránya életmódja mellett csuda e ha, mint kicsapongó és erkölcstelen embert szokták emlegetni?
As Ókorban már ílyen véleménynyel voltak felőle. Fölséges barátja, Au gustus csássár, igy vélekedett félÓls; *)
\') Bor. Od. rv. i. L sav.
*) Pwiwnmoflpenil. Svetoa. Vita Soratii.
Felhívat.
Magyarország kereskedelmi ifjúságához.
Tisstelt kartársak! Azon óhaj által vezetve, hogy a hazai kereskedelmi ifjúság szellemi művelődését s ezzel egybefüggŐleg a kereskedelmi osztálynak társadalmi emelkedését tőlünk telherő módon elősegítsük :
Felhívjak hazánk kereskedelmi ifjúságát, hogy azok, kik oly városokban vannak alkalmazásban, hol legalább 50— 100 kereakedŐse?éd van, egyesüljenek ós társalatot, egylelet-alakitsanak azon esél-hól, hogy önkópsés s társas összejövetelek által a kereskedelmi tudományokat, ugy
a kereskedőtől okvetvetlenül megkívánható magasabb műveltséget ezen uton lehetőleg elsajátíthassák
As igy megalakult társulatok egye süljenek egy Budapesten felállítandó köz ponti szövetkezettel, hogy ez által ne csak asaját körűkben előforduló intézményele, hanem a kereskedő ifjúságot érdeklő minden ügyek, as országban létező keres kedő ifjúság tekintélyes számához méltóan, a központból nyerjenek elintéz-ét.
Felkérjük tehát különösen a kereskedő főnök urakat, sziveskedjenek a kereskedelmi osztály társadalmi tekintélyének növelése, segédeik kiképzéte S akereskd-delem magyarosodása érdekében esten ügyet pártolólag kéjükbe venni,\'a városukban léteső saskférfiakat éé tanerőket részünkre megnyerőiés a keraskelmi ifja ságót ilynemű egyesülésre buzdítani, hogy így mielőbb elérhessük ason időt, hogy hazánk kereskedői a külföldiekkel e versenyt kiálthassák, a társadalomban az sőt megillető helyet méltán\' .elfoglalva kedven hazánk felvirágoaását tőlünk telhetőleg elősegitsűg I
Egyúttal felhívjak as erfkuló b a már fennálló rokon egyleteket, hogy ss egylet vagy társaiét hivatalos caimét s alapszabályainak egy példányát a .budapesti ker-wkeoÖ ifjak társulata titkárságához\' (Budapest Gisellatér 2. sz. ) mielőbb beküldeni sziveskedjenek.
A bpesti és debreczéni kereskedő ifjak társulatainak közös értekezlete.
Hirek.
— Vörös kereszt egylet. Aa országos egyletnek helybeli városi választmánya e hó 6-án vasárnap tartotta \' meg esi éri atolsó választmányi ülését Ullmaon István ur elnöklete alatt, melye.i Hoff-mann Mór titkár bemutatta a választmány megbízásából készített s s? egyletnek három évi működéséről szóló jelentését, melyet a választmány, elfogadott.
ő maga is „diszoócskának" nevezi magát .Epicurus tűzhelyén,* *) ámbár a híres CatulusasJ ó ís elmondhatta volna: \') Legyen a kegyes költő erkölcsös, hogy a vers az legyen, nem szükséges." De mi ne tűrjünk föltétlenül pálosát fölötte: avatott kezek ugy is meg kísértették a századok óta rsározsdásodott szennyfoitot letörölni.
Leasing, asr ő rettingeojsiben iparkodott kohónkét ezen irányban rehabilitálni. Menyi sikerei, .nem akarom kutatni : szerénytelenség volaa még gondolatban is aat megingatni akarni, mit egy Lessíng mondott. Legyen elismerve, hogy költőnk erkölcsös ember; legyen megengedve, hogy ő korának minden ellen mondásában is csak hü kifejezője volt. Ason lélektani problémától azonban, melye Jókai emiitett a Petőfiszobor leleplezése alkalmával, hogy Petőfi soha sem ívott sok bort ás költeményeiben lelki mindig ittas volt, — eltekinteni nem lehet*
A bornak égessen egyéni hatás* van. Petőfi lelke egy-két messzelytől megrészegedett; másnak a liter sem elég, hogy sikerrel működjék a literatu-rában. De nem hihetem, hogy a szerelemnél a képzelt affeclas meghozta azt a hatást, hogy a költőt a lelkesedés magaslatára emelje; hogy képzelt affectuB hatása alatt ódái \'lendülettel zengjen édes szerelmet, hogy olyan hangon lelkesedjék a szerelem édes caábjaiért.
Legyen a dolog bármint, as a egy szilárdan állr hogy a házasélet aa erkölcsök őre. 8 költőnk?
Asszonnyalsoht.sem lón tartós barátsága, S nem is lépett Boha házasságra 1
*) Horatius, Ep. 4, 16, «) Ostali. XVI. 6—S. Nam casttun essél
deeet piám eeyssest.
postám Iptnxa, verzicalo* nini
Ez Ülésen határostatott meg a közgyűlés ideje, mely tebruár 3-án fog megtartatni és sorsoltattak kJ as es évben kimaradó tagok, hat hölgy és hat férfitag, névazerint: id. Feaselhofer József né, Ze-dubánssky Lajosáé, Gutmann Vilmosné, Vidor Samuné, Plihál Ferenezoé ás Knsusz Boldiasárné úrhölgyek, —¦ Wohl-beim Ernő, Puhái Ferenc*, Knauas Boldizsár, Hoffmann Mór, dr. Tomcsányi es dr. Weiss urak. Megállapítottat tt egyszersmind a kösgyülés tárgysorozata, mely állani fog: Megnyitás, s jelentés; a saámvizsgáló [bizottság jelentése, a kisorsolt tagok helyett ujak vagy ugyanazok megválasztása ós aetáni indítványokból.— Aa egylet tagjai a közgyűlésre külön meghívó által hivatnak meg. -— A fnnnti sorokat a „Zalá"-b©l vettük MÍ e registráláahoz őszinte örömünket csatoljak, hogy e nagyfontosaága egyi«t kellő virágzásnak örvend a a d«rék elnökkel élén s választmány folyton tanújelét adja Ügy buzgót ágának.
— Dr- Kele Antal ügyvéd, országosan ismert hírneves gyorsíró .A uj magyar gyorsírás tankönyve" ősimen aj gyorsiráéi rend-
szren alapuló müvet irt éé adott ki- A jeles munka a magyar nyelv természetekéi alkalmazva, különösen tekintettel vau a magán tanulásra. Ara I frt 50 kr. Kapható szerzőnél Nagy-Kanizsán. Melegen ajánljuk a gyorsírást tanulni óhajtóknak, mivel — s est szakéstői véleménynyel állítjuk — mínran eddig használt rendszert felülmúl.
— Rendőrségünk figyelmét felhívjak ason jó érzést sértő dologra, hogy afóle pajkos inasok az utosán végtől végig botránykostatják a járókelőket ,Csi-csóoé galambon\' féle trágár dalokkal. Csak egy-kettőt kell kissé bűseltetni.
— „A Tomasích halálával üresedésbe jött nagy-kanizsai kír. alügyóaz-ségre eddig következők pályáztak: Zstt-bori István, Veber Károly n.-kanissai kir. járáabíróságí albírák, Simon Lajos Csáktornyái, Holics Gyula lengyettótü ás Götz Ferenci muraszombati aljárásbí-rák.* Ekként Írja a ,Zala.« — Mi ugy vagyunk értesülve, hogy az itt megnevezett arakon ki vttl Varga.Lajos, nagy-kanizsai ügyvéd, a .Zala" saer-kesztője és kiadója is pályázott.
— Alom, melynek nem lett ébredése. A városnak határában levő Gáspár-hegyen szomorú véget ért f. hó 17-én egy Auda Is ván nevü főldmives, ki ittas állapotban a pincsei szoba szörnyű rozsant kályhájához dőlve elaludt. Hogyan, kogyao nem, a kályha bedőlt, a — valószínűleg bolt részeg ember — beesett s aa abban levő tűstől meggyalva, elégett anélkül, hogy fölébredett volna. A f. hő 18-án megejtett hivatalos vizsgálat harmadfokú elégési állapotban, teljesen megszenesedve találta.
— Lapunk zártakor vesszük a hírt, hogy a kir. kúria Mailáth Gy. gyilkosait kivétel nélkül kötél általi halálra Ítélte, Berecz Jánost mondván ki legnagyobb bűnösnek, s igy rajta as itélet Spanga és Pitéi? után tog végrehajtatni.
— Felkéretnek mindazon igen-tisztelt arak és Családok, akik a nagy-kenisaai önkéntes tusol tó-egylet által rendezett zártkörű táncsvígeJomra té védésből meghívót nem kaptak volna és igényt tartanak, szíveskedjenek aa Őr-tanya helyiségében fordulni bármely órában: A rendezőséghez.
— Lóarverés- A somegymegyei gazdasági egyesület .folyó évi már esi us hó 21-én és folytatólag Kaposvárott lóár verést rendes, melyen a legjobb Utalókból eredő s kivitelre is alkalmas mintegy 800—400 dsrab hámos és nergesló fog elárverestetni. A bejentett lovak jegyzéke febr. hónapban fog megjelenni s kívánatra bérmentve fog megküldetni. A bizottság tagjai az érkező vevőket a pá* Ijr^dTarban fogják várni a elhelyezésükről gondoskodnak. A bizottság minden felvilágosítással szolgál s lakásokról — megrendelésre — elére is gondoskodik Levelek ,a lóárverósi bizottság irodája-hos Kaposvárott (gj. Somssich Imre-féle hás 1. emelet ) intésendfik. Már három éven át a legkitűnőbb eredményt mutatta fel a lóarverés, meiylyel agy as eladó tulajdonos, mint a vevő teljesen kielégítve lettek. Figyelmébe ajánljuk az árverést megyénk közönségének.
— Agyonlőttek Gaxabonczon, a mait héten, fényes nappal egy embert, amínt az utcain haladt. A. tettest még csak nem is gyanítják.
— „Kincsem" csímen, csinos kiállításban egy rezgő polka jelent meg Bogdán Lajos, seneszersótől Z.-Égerszögen. A tehetségéé fiatal szerzőnek es 5 műve. Ara: 50 kr. megrendelhető a szaron él. Ajánljuk a zenekedvelők szíves
figyelméből
— Lakodalom helyett temetés. Duna.azekeaói lakos Tibort litván, SS dves kőműves, a duns-ssekcsői fiatal iparosok példányképe a naposban egybe* kelééi ünnepélyét akarta megtartani. A sors azonban nem ugy határozta A neve-
huszonharmadik: évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁE 20-4t\\ 1884
telt fiatal emder atyjával „ hó 4.-én bistJ nu"uk *» * ^^haüssjsigig és minden
vendéglőé urnát, aki eddig elmulasslolta, tanácsolnék, hogy egy ilyen sea« more késedelem nélkül beaserezzen. Megjegye *ük megrogy aa egyes darabok Tálastéka nagyon finoman Tan kigondolva; a Isg ujabb valamint a legkVéltebb régibb ope rák, operettek, táncsdarabok és dalok vi dám és komoly nsoddruak 1 egesebb ráad oo találtatnak egyesit ve a Heller-félemQ-
nyoi K. polgárnál kutat ástak, a fiatal ember a kútban volt s midőn a téglákat a kaiba ereszteni akarták, egy a nagy saj tárból kiesett ¦ a kő aaegóny fiatal ember fÜltovÓre esett, ki asonnal elájult ée másnap este nagy kiook kost meghalt. Ssö-lei kiknek ó egyetlen fiuk volt — ós menyasszonya rigasstalhetlanok. A temo tea igaaán nagyaserü volt, esámtalao ko
eaoru ákitette a koporsói,\' 2000 embernél! *eklba»- _ ^T" ennek "« "erencaéje több kísérte a gyáasruenetet.\' Nyugodj-^ \' «b^d**™^/» nagyságoknak ssállitojh békében 1 . • IlaBBI 8Qnéi foS*» tóbb kiállításon dijaa
tátott. Egy e télen tartandójub>lomssétoez Öngyilkosság as állatok kost Nem *** éhalmával 100 senélómu 10,000 frk. csak aa emberek kost, as allatok köst is ! ártekbeo fog síétosstatai, mely aaon kü-gyakori as Öngyilkosáig. Angol lapok IöDÖ* hangulatra talált mert minden vevő\', szerint 184Ö*ben egy újfundlandi kutya, me\'T mar *ST kisebb mü birtokában van
i egy újfundlandi fcotyi melyen napok óta mély szomorúságot vet tek éssre, a vízbe ugrott. Kimentették. A kntya. ismételte est egypárszor, mind annyiszor kimentették, míg végre egy óvatlan pillanatban sikerölt a TÍsbe ölni magát. — Rsífias egy majom öngyilkosságáról beszél, melyet gazdája megfenyített. A majom felakasztotta magát. Hogy* az illatok kosul többen éhhaiilal ölik meg magukatfiameretesdolog. Számos madár-fa), ha fogaágba kerül, visszautasai ja a legszebb falatokat is. Szebb vonás as, mikor as illatok egymáshoz való szeretetből leesnek öngyilkosok. A spanyol-francain háborúban két ló közül, melyek mindig egymásmellé voltak fogra, az egyiket lelőtték. Társa e perestől kezdve nem evett semmit, kimúlt éhhalállel. Von der Reckéné egy macskáról beesel, mely előbb érzékeny bácent vett ismerőseitől, s azután Ölte meg magát. A macska nem evett, eltűnt, pár nap múlva azonban előkerült, egyenesen a kertbe futott, hol ura nagy társarág köst ült. A macska urához ugrott, hízelgett neki, asutá hízelegni kez dett n társaság minden tagjának, végre mindenkinek szeme láttára a\' kertben leró ti felé iramodott a beleugrott. Egy ló as austerlícsi csata ntán egy nap és egy éjjel Őrködött elesett gazdája mellett, azután gazdáját mégegyazar körülssagol-t», fájdalmasan nyerített, nekiment a Dunának, s beleölte magát.
ez által egy nagyobb műnek is birtokosa lehet, minden 25 frankra egy ju\'alom dij jár. Dus tartalmú képes árjegyzékek mi-n deakiaek kívánatra bérmentve küldetnek. Mindenkinek ajánljak, hogy a legkisebb sanélő szelencéénél ja egyenesen a gyárhoz forduljon, minthogy sokféle müvek Heller-félének adatnak ki, melyek nem is azok. Minden valódi mű és senélŐ szelénére as Ő nyomasott nevét viseli, melyre különösen vigyázandó. A czég aem tart sehol sem raktárt Ha valaki valaha Bernbe jó, ne mulassza el ezt a gyárt megtekinteni, mely szívesen megengedtetik.
— Vigalom. A nemzeti hajóé egylet és a Hunnia csónakázó egylet több tagja által 1884. évi február hó 1-én a fővirosi vigadó termeiben zártaőrü regatta bált rendez. Rendező bizottság: Fü-lepp Kilm. ós Lissnyai Kálmán elnököt Csuka Lajos pénztárnok. Ur. Décsay P. ellenőr, ifj, Adám Károly Asbóih Jenő Gr, Bethlen Béla Bolváry-Zehn István Brenesáo Géza Csabay Béla Csete Kál mán Üseroy Lajos Csisik Béla Darányi Kálmán Dtuóozky Károly F. Fark László Fischer József Gászner Pál Ge> renday József Göncz Árpád Grill Richárd Gyöogyöay Zoltán fialászy Jeufi Hamsa Gó./ Hellebrontb Kálmán Heti-ner Kálmán Dr. Kies Károly Kutiosán Zsiga Dr. Kosstka Emil.
. Krajcsovics Lajos Kubík Béla Latioovies — 1883 éTinemzetkÖilgyógyszeré-j Géza Dr. Lissnyai Elemér Mészáros Fe-ezeti kiállna* Bécsben. Ezen szakkiállítás rencz Nagy Livius Pilföldy Lajos Pálfy btráló.bizottsága a legnagyobb kitüntetést Viotor Dr. Pap Mór Plioer Gyula Br. — arany érmet - a nálunk is iltaláno- Pongráts Vinose Póefay Sándor Jankó-san kedvelt Ferencz JóW keserüvisnek | vích latrán titkár. Prftokl Leó Putooky
ítélte meg. Ezen bssai természetet ás ványviz forrás márrégw arany- és érdem\' érmekkel és Ő felségétől legnagyobb elismerésévej tüntettetett ki. Ajánlhatjuk. (Lásd a hirdetményt.)
— Hogy szedték rá á szentga-liakaí i Viczispant váltottak a 30-as években Veszprémmegyében. Csepeei Kun és Kocsi Horváth állottak egymással izem fcös! és Kocsis Horváth egyik, farfan-goSságárol általán ismert kertesén kívül mindenki meg solt győződve, hogy a Kocsi-Horvát párt fog vesztesen s talán véres fővel visszavonulni a választás színhelyéről. A híres és rátarti szeotgilí nemesek is Kun pártján voltak, s erősen hangoztatták,hngy Kun,Kun,Kun! Ilikor astin közelgett * döntő pillanat, odaszól Horváth említett korteee a szentgiliak-hos: Ugyan mit kummognak kendtek, mintha kása volna szájakban. Próbálják csak egyszer kiáltani, mennyivel szebben hangzik: Kocsi-Horváth 1 — A csapra ütött hordókból jó kedvet meritet szent-gáliak, semmi roessat sem sejtve, csakugyan elkiáltották próbából, hogy Kocsi-Horváth I A horvátooaknak/ sem kellett több. — Hm, mondják, nem jól tudjik kendtek, nem agy kell ast/k iái tani, hanem igy. A szeotgáliak harmadszor m*g negyedszer is próbálták mennél jobban ée helyesebben kiáltani hogyr~-i&íc«^Hor-váth! Erre a szentgáliakat kővető szátaoc más nemes atyafiak is utána kiáltottak ej főispán pedig kimondta, hogy mindenki Kocsi-Horváthot kiált, tebát ö as alispán. |
Elemér Dr. Ragályi Lajos Saxlehner An dor Saxlehner Árpád Schuíek Géasv. Dr. Szabó József asabó Sándor Tótth Miska Tömöry Kálmán Dr. Tóri Gusztáv Dr. Turnovszky Jenő. Belépti jegyek a meghívó elŐmutatisa mellett január 30-tól kezdve naponkint délelőtt 10—11 ósd. 0,3—6 óráig e rendezőség irodájában: „Nemzeti szálloda- Tilthatók. Minden tudakozódás Jankovích István bizottsági titkárhoz, (Régi pósta-utcza 5. es. I. em.) intézen-dők. Belépti jegyek ára : Személyjegy Ö frt. Csalidjegy két személyre 9 frt, három személyre 12 frt, négy személyre 16 frt. Nagy páholy 40 frt, Kis páholy 25 frt. Körssék 6 frt.
CSARNOK.
Morzsák a koronái .szent família\' asztaláról.
A „szent família* szereplő tagjai:
Dolfi, Laczi, Sziszi, Tóni, Gyuls. •
Dolfl. Todjitok-e a legújabb megrendítő eseményt, hé? Mind. Na Dolfi?!
Dolfl. A „Zala*0 a mult esztendő alkonyán „kikelt"; a szerkesztője pedig „megtollasodott.*
Dolli. Pedig kár. Mindjárt megtec nék „keresztelő nait S t\'i-iiinek\' *> prédikálhatnál a kőseledő Messiásról.
Sziszi. (Önérzetes mosolylyaL) JÓ jó " barátom, de akkor p o s s t a kellene, ahol böjtölnöm lehetne.
Laesl. Hát a lapod kutya? Siízsi 1

Dolfl. Szándékod tovább is foiy tatni ast a kétségbeesett harozot matador jajokkal, Sziszi barátom ?
Sziszi Igen, barátom, véglehellete-aíig. Megfogadtam, hogy a kígyó fejét össze fogom törni.
Laesl. Ha Ssissi, akkor a paradicsomból való kiátkozás igéinek alapján kikiáltónk Messiásnak vagy — ha jobban tetszik — polgármesternők. ,
Sziszi. Akkor már inkább lessek a tietek, kik nj polgármestert, mint a esi dóké, kik aj Messiást raraak.
Dolfl. Bravó Ssissi 1 Hanem ad vocem: kigyófej össxetöréee. Nem ismeri tek as öregradei csorvsss históriáját? Mind. Nem. Hogy ssól ? Dolfl. Hát as is kigyófejet akart törni, mint a Sziszi barátunk, de nem tollsaárrsl, hanem kaszanyél hegyével. Oszt\'amint neki hajolt s rá fogta a kassát, hát a kaszapenge éppen a nyaka főié került élével. Mikor azután nagy sebten leütött, a kígyó elsiklott, a saját feje pedig eléje gurult.

Sziszi. Tóni p»jtás, mennyire vagy repülő gépeddel.
Tóni. Még míndig egy n e h ó s-seggel küzdök.
Sziszi.Taláu csak a fejeddel? Tóni Lehet, e le ki is segíthetnél. Sziszi. Mivel? TÓUL A fejeddel.
Sziszi. Mi csatból?
TÓUL Szükségem volna egy kor-máLyozható lég üres gömbre.
Gyula. Tudod-e Sziszi, micsoda bibliai parabolára emlékestet a te mostani viseleted ?
Sziszi. Kíváncsi vagyok.
Gyula. A tekosló fiúról szólóra. Ssissi barátom elfecsérelted a nyert kincseket 1
Sziszi. Igazad van; mert a t é-kosló f i u ü akkor jutott sartévek kőzi.
Dolfl. Na Sziszi, most as egyszer elsült a disznóláb.^ Hanem én meg e-t kérdezem, hogy mi történnék, ha te ele* get vezekelvén, Untét t i ¦ i z a k i{ Táakoznál tékozló fia módjára apáid, akarom mondani volt pátroonsaid basába?
Sziszi. Tárt karokkal fogadnának és Ők is «. bibliai apa módjára lakomát csapnának.
Laczi. Igen, — deaoked ö r-v,ondesvén, hol vennék Ők szón legszebb, kövér barmot, miről a biblia ast mondja, bogy a lakomára leöletett.
As ügynek mindesoldala beható megvizsgál*** ntán mindkét fél segédei egyetértŐleg a fegyveres elégtétel általi megoldásban állapodtunk, — a mi dr* Tersancsky Gyula ur kibíró féllel saját segédei utján, nyomban kösöltetvén, általa el nem fogadtatott! minek folytán dr. Kelé Antal és Karny Ferenci urak a segédkezéé tői visszaléptek.
Ezekután miijeién ügyet felünk részéről befejezettnek tekintjük.
Nagy-Kanizsán, 1884. Jjanuir 16 Lenkoy Károly ¦- ftu Csempész K. s. k mint Tandor Ferencz megbízottjai. E nyilatkcsat alapján át. Tersen czky Gyula- nyomoralt gyáv»aigít. ki as általa provokált pirbaj elől nyámnyila Sardepal katonájaként megszökött közmegvetésnek adom át, ki őt megtalálja tegyen belé apiritost ée mutogassa, mint as emberek közt járó rendkívüli ritkaságot. TANDOR FERENCZ a. k.
ügyvéd.
Nyilatkozat
A Tandor Ferencz ur és köztem folyamatban levő ügyben Lenkey Károly éa Csempész Kálmán arak, mint Teodor ar megbízottjai/\'Altel kiállított ée nekem szabályszerűen kézbesített „Nyi lakosat0 folytán — félreértéé el kerülése végett — ki kell jelentenem, hogy as én megbizotjaím — kiknek e helyen is szíves kössön etet mondok -- tudattik Telem csakugyan a lovagias elégtételben történt megállapodást, s én ast parancsnak tekintve, el is fogadtam oly kijeién-léssel, hogy annak érvényt — családom Iránti tekintetből — csak is akkor nyújthatok, ha a fentforgó ügy anyagi része rendben lesz. Már ez azután békés vagy peres uton-e, s mikor less elérhető? nem tudom; de a mely órában as bármi utón rendezve less, lovagias kötelességem szeri ot a Tandor Ferencz ur megbízottjai és megbízottjaim megállapodása ssellemébsu fogok cselekedni 1186 1—1.
TERSÁNCZKY. GY.
TÖni. Mennyire vagytok as — Heíler-féle zenélő müvek.mint I hözügy sseat csarnokivá*, Ssissi ?
den évben ezen időben hirdettetnek, hogy nemsokára rá mint fénypontul ezernyi karácsonyi ssstslon a legszebb és legértéke sebbtirgyakragyoghassanak. Lapunk hír. detési rovatiban /eltalálják tiszteh olvasóink és bájos olrasónóiok a vilighirü zenemüvek ajánlatait Heller F. H, úrtól Bernben. As oly általánosan kedvelt müveket bámulatos tökéletességben szolgáltatja; ezért mindenkinek a legmelegebben ajánlhatják egy-egy zenélő mü beszerzését, s erre a közeledi karácsonyi idő a legszebb alkalmat ny ojtja; egy tárgy sem
Sótolhat — ha még oly becses is — egy yen müvet. Már mit ajándékozhatna a férj nejének, a vőlegény jegyesének, barát barátjának szebbet és szívesebben látottat? A szenvedőnek, a betegnek legnagyobb legkellemesebb ssórakozást nyújt, szerencsésen elért időket jelen valósit; a magány nak hü társalgója, előmozdítja a hosszú téli esték kedélyességét s házi körben stb. Még különösen kiemelendő ama vendéglős és csukráss araknak dicséretes gondolata, akik ily müvet rendégeik malat-Utásárs megszereztek. —A tett kiadást, teiet több helyről értesülünk, esek nem bánták meg; — ebből kitűnik czélszerü,
Sziszi. Teljesen késs. A fundamentum kitűnő, csak az emeleten nem vagyunk még rendben.
Tóni. Hm 1 Nem baj azí Középület marad ugy is: nevezzétek téboly d á n a k!
*
Laczi. Sziszi barátom, talán l a f t-b a 1 o n t akarsz csinálói a BZalá"-ból hogy folyvást magad írod bele a vesér csikkeket?!
a
Tóni. Minek tekintsük, Ssissi barátom, epochalis föll pésedet a szabad elvükőrrel és a maUdorokka) szemben ?
Sziszi. Magsm sem vagyok relé tisztában. Érdekharca? — Ei reám is vonatkozhatiki Titánharcs? Ez még bók volna részükre. Laesl. Nevezd, Ssissi, igy : „d e a. peratio közérdekből,*
Sziszi. Tehát látjátok ama roppant horderót, melylyol lapom legújabban rendelkezik?
Dolfi. Hogy ne, Ssissi? I Szereted e a vizet meg a azentjáuoekenyeret ?
Sziszi- Nem mondhatnám 1
Hivatalos piaczi arak.
Nagy-Kanizsa, 188i.febr U-án.
Buza 9.50-9.— Rozs 7—50—7.-Arpa 7.—20.680 Zab 6.70—6.— Knko* ricsa 6.50. Krumpli 2 50 Marhahús
56.-52. Zsir96.- Bor uj 7.--Bor
ó lé.— 100 L.
Vasúti menetrend.
Érkezik. Reggel. Xadol.
Ó. p. ó. P.
B. upielj P. t t 8 1 Pragerhoi P.t. 4 48
Badi P.t. 4 18 1! Bare* P.t 6 10
Fiume Gj-.t 9 27 1 Bada Gy.v 6 _
Pngerhoí Gy.» & 46 1 B Ujh.ly V. t. 6 15
|, Bada V. t. 1 15
Délben.
8opr..n V. t. 12116 Il Bada P. r. I _
Pragerbof P y. 1 15 Prigerbof P.t. 246
B.rci V. ?. íki fi Sopron V. t 2 55
Boáa r. ». i|<* i Bare. r. t S _
Eij.1.
Bada V. t. • 61 HPrtigerbofJGYT 10150
B. Djbelj p. » 10 28 Fiam. Gr.t 11 5
Badi Qy.t 10 38 1 Bada P.t. 11 5
Prtgerhof P t. 11 19 1 B. Djb.l.|p t la.
Birci P. t 11 S
Tisztelt közönség!
Elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom, mielőtt Nagy-Káuissa város n. é. közönségétől megválnék a t. sstUŐk nek, valami a t az igen tisztelt ifjúságnak — aaivea pirifogásukért hálás ko*M€Í emet nyilvánítani, ltn részemrőt miatáan elkövettem, hogy a t. szülők ée tani\' ványaim megelégedését kiérdemerJNB ée agy hiszem, hogy es sikerült is nekem mit igen tisztelt Unitványaimnak e la-pok mult számában megjelent ^köszönet-nyilvánítása* ís btsonyit.
Távozásom alkalmával igen kérem a t. közönséget, jövőben Ís pártfogásuk alá venni szíveskedjék ée e reményben maradtam magamat kegyes jóindulatukba ajánlva — bálás köszönetem ismételt nyilráhitása után a viszontlátásig I Kitűnő tiszteletté!
RECHN1TZ JÓZSEF táncs-múvéss.
Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR
Felelős szerkesztő : VASS ALMOS. Laptnlajqonos: WAJDITS JÓZSEF.
legjobb Asztalf-és űdítö ital,
altSaS hatásúnak Wronyult köhögésnél, gégs baloknál, ovossor-cs hólyag hunttnál.
LDECSEK(az emésztés elősegítésére).
Mattoni Henrik, Kcnzudssn .csca«rsti|\'.
MATTONI s GlESSWlBLERl
A néT és dugasqegyl
mint itt mei lékelve f.l-tüntetr. tm
iti Mente Teeaiö.
tos és gyors hatása a mindenütt nagyra bscsfllt és gyógy erejű nek fcisstrytzlt Spitzws gerieh sövényből kászfllt
Jvyil ttér.1)
Nyilatkozat.
Tandor Ferenc* ügy véd folyó hó 15-én közölte velünk, bogy őt dr. Ter sánesky Gyula ügyvéd ar dr. Kele Antal és Karny Ferencz arak áltál a köztük fennforgó becsületbeli Ügynek lovagias uton leendő elintézése czéljából elégtétel adásra azóllitotta fel s felkért bennünket, hogy az ügyben neki segédkezünk. — Mi a megbízást elfogadván ha ladéktalannl érintkezésbe tettük magunkat as ellenfél segédeivel a kinyilatkoztattok, hogy megbízónk késs az elégtétel adásra.
B rovat alatt kflzlOttért sem alaki Stic tsxtaimi tekintettben nem vaiai íeioisséget Bzerk.
Cíitzweoricli-i
*J (Bonbons,)
Scímiof Viktor ét fiaitól Béosben, kislsés rskedtiéf, sfBysJkiseaas és azrsth film
Validi
minSségben ezak a g y í gytár a kb an
1062. 6-13
Öfinn fosTfifroeveiebb orvosa Euró ZUUIJ kiknek blzonyitványa.
már közre lettek bocsájtvs1
rendeli a ,
Popp-féle fogszert,
mint a fogak és a száj részére a
létosffk IflKjobbikitl Számos bizo- ^ssW éxJem érmek nyítvány a l«3-sCTQkQ13»b5s© tó-elsg orvosi c-Wf áJiitásokről. sdntilysktŐI
Hsrmia&z évso át Jónak stesayalt
Anatherin szájvíz.
Dr. Ptps J. fi.-től aa. kdr. oiv. fogorvos Bécsnen, L. Botmerfasse 2. Gyökeres gyógyszer mindenneinü fogfájás ellen, mint ssintén assájOrer át a fogfius mindeaneina betegség-e ellen. Jónak bizonyult sünt ublBsető jViz as idolt torokbajnál ét Dypnte-ritisnél. Megkönnyíti a fe\'snBveat gyermekeknél ét nélkülözhetien az aCTáztyviz Ivóknak. — 1 nagy ps-laesk 1 frt 60 kr. 1 közép 1 frt ét 1 kicsi 00 kr.
NSvtiyl fsooers rövid ha sanálat ntia a fofakat vakító fehérekké teszi, anélkül, hogy azoknak ártalmára volna. Ara dobos^nkint 63 kr. Aaatseria fogpsertéja, Öregszelec-ezekben 1 frt SS árral, jónak bizonyait fogtisztítŐ szer. lllatst fogpastája. Bövid használat ntán vakító fehér fogak (termesz* te*) és mű fogak ápolására Ós a fogfájás megszűntetisére. Darabja 86 kr.
Fsf ébsa. Igec gyakorlati és legbiztosabb szer a lyukas fogaknak önólmozására. Ara dobozó aki ni X
fit 10 kr.
A dr. Popp orvosi növényazappan
kitflnB pipereszsr a aOmOr, küteg a saájtolt és szeplő ellen, a tiszta, Ude arezbir elSmoz-ditása ás fenstaitisára, aa atka, pöreenás. tisztátalan arcakör, kelések étlen. — Darabja
80 kr.
it.cz. közönség felkiretik vilájrosan Popp es. kir. odvati fogorvos-féle készítményeket Urai. s csak olyanokat fogadni el, melyek táját védjegyemmel vannak ellátva.
Kapható: Nagy-Kanissia: \'Belns Jozs. gyógysz. FrágsrB. gyógy. Fesselhofer József Eosenberg F.Rosenfeld S. Alsé-Lendván Kiu B. gjósysz. Msxczalibaa : Kiss István nagy. Mcraszcmb&tbsx : Banóezy a. gy. Keszthelyen: Braun P. gyófTzz. Z.-Efsrizegen: Hollóiy gy. Karádon: BoehUtt I. gyógysa. Tapolcáin: Qlaser J- gyógyít. Someghen : Stamborstky I*. gy. Perlakon: Bípos K. özvegy*, gyégysz, Nsgy-átád: Pflrterer K. gjógytx. Nagy-Bajomban: Zlsccfcy Sí. gyógyss. Csurgón : Plach*
ner F. gyégysz. Csáktornyán: Geaes L gyógy. Nantes-Vidon: Kiss I. gyógy. Ksposrixott : AagusztinL gyógy. Babócbay K. gyóg ytz. 8*4-getvárott: Salamon I, gyógyít érésinél.
li
k m
II\'
9 —
u
*h
mi
9 f
® í
tél
«¦2
szép kifogástalan ssnvarkát lehet készíteni az én, a cs. kir. dohánygyárakban is használt
szlvarks
TÖLTŐ - GÉPEMMEL
mely ércsbSl igen csinossal készítve, S knlönféle srBsségben, vékony, közép (aj, vastag, különbség nélkül, ksimailaü utasítással egyntt 65 kr. Csak akker validi, ka uégezt bele vas vesva-
Az is sz.vsrka-Wrt.yaba, szjatán három erősségben, osakis a validi
,Li Hosilee\'-papirMl (fehérj ri» ssV> ksríeza-papixból (sárga) követkéz*; árakon kaphatók : írt Szipka rész nélkül, sima 1000-re —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany- ^aj
jegy gyei, 1000-re ..... (*a0 Szipka résxssel, sima 1 karton
öOOdrbbal.......1.05
Szipka rést sz el elegáns arany,
kék vagy fekete jegy gyei, 1
kanon 600 darabbal.... II. rendű sslsisef, tzintéu fehér
vagy sáa-gs, melyet mások elsó-
rendflképeo ajánlanak, ár* ; Szipka rész nélkül, alma, 1000 db. Szipka rézz nélkül, elogine arany-
jegygyel........—.90
Szipkával, afma, 1000 drb. . . 1.80 Szipkával is elegáns araay, kék
vagy fekete jegygyal, 1000 db. 2.20 Közönséges costi 5 gépecske .hozzá —.10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy as összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak.
1.50
-?0
Belejegyzett védjegy. Óvást Hamisitásoktóli megóvások czéljából minden karton a testi kareik. törvényszékÜeg bejegyzett gyir-jegygyel vsa ellátva.
Cawley & Henry parisi
franesla szivar ka és gépecskék naktara:
Wlaoh axtz&xrtH
Bécs, Mariahilfentrzvase 58. (ezelőtt Praterstraete 18.)
Eladás és bérlet részesek, h a I y ü r e s e d 6 a e k s. t. b.t
• i^biito.tbb.0 caki. hird.te. otjio • rarflokn.k megfeíelí kpokb.ii lesznek u illeti fOjtmi tudomiaar. balra; a befolj. .jisjatok hirdetőknek eredetiig len bokOldTe További CalTiligoaitáaial nolgil
MOSSE KTJDOLP ]0s6 3-6.
birdeléaek felrételi irodtja Bécsben, I. Seilerststte 2.
55
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLŐN?
JANIT AB 20-in 1884.
hie.pétese k.
Sta tisztik
A
vetkezők hagy máz, ségi sör,
_ melyekben a malátagyártmányok, Hoff lános rendszere használtattak, a kS-kohögés, légző szervek csúza, tfldövészkor, altesfbajok, hämorrhoid, elerőtlenedés, vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: maláta ki vonati egész-maláta-chocoláde.. conczentrált maláta kivonat, mell-maláta czukorkak. Valamennyi
1;__Hoff János rendszere szerint.
M hol a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget
ott is gyakran találunk gyógyítási a valódi Hoff János féle maláta-gyógytápszerekben, maiáta-kivonati-egés7ségi sörben, koncentrált maláta-kivonat, maláta-csokoládé és mell malátaczukorkákban. Innen az üzlet tartós fennállása (35 ér), a magas kitüntetések (ezámezerint 59), a sok bálairat (körülbelül egy millió).
A maláta-gyártmányokban lévő gyógyfüvek már ezreket gyógyítottak meg. A „Wiener Zeitung" és a „Berliner Zeitungéban e hónapban olvassuk ; A Hoff János-féle malátakivonat feltalálójának és egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizottsági tsnácsoe, az arany koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz és német rendek lovagja stb. stb. Hoff János unak Bécsben, Q-rabeu, Bráunerstrasae 8. — Köm l\'/a év óta mellbetegségben, aápkórban és gyomorbajokban szenvedett. Semmi Bem akart használni. Végre az Öa melátakivonati — egészségi sör ós maláta-csokoládéját használtam. Rögtön javulás állott be; a m?ll megtisztult a nyalkától és a vérnek egészséges pirossága visszatért. (Köszönet.)
Balter, porosz k. rendőri hivatalnok Berlinben Wilsnackerstrasse 8. Bécsből. Férjem Kransz J. riasz-vás-ongyáros tüdögümókorban szenvedett, sem ehetett sem nem tudott nyugodtan aludni, vért hányt és felgyógyulása iránt reményünket feladtuk. Végre a Hoff JánoB féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magunkat, 30 palaéak és néhány zacskó mellmaláta-czukorka használata után csodálatos változás állott be, nem hányt többé vért, egészséges, jól eatik és alszik.
Kransz Francziska. ház tulajdonos nő Bécsben, Otukring, Flotzerste 64. IX, Pius pápa használta a Boff János-Jéle malátakivonatott melyet Scipio Capeüo bibornok által megrendelt és a zihálásban konynyebülést talált Az orosz császár megrendelteti azt^Zarskoje-Selo várába gr6j Schuwaloff főhadsegéde által.\'
Árak: Maláta-ki vonati egészségi sör, 1 palactk G0 kr. II palacsk6frt, I •
HOFF JÁNOS
föűxlete Magyarország sutmara
Budapesten, zsibárusutcza 7.
Kapható Tőrök József gyógyszerésznél kirAly-utcza 12. ?8 Wenioger
28 palaczk 15 frl, 58 palack 30 frl, >/, kiló maláta-csokoládé 1.2 frt 40 kr., v, 1 frt 30 kr, v, kiló 70 kr. IL kiló 1 frl 60 kr. >„ kilo 99 kr, >/, kilo 50 kr. ÜL//2 kilo 1 frt, kilo 60 kr. \'/« kiló35 kr. Maláta czukorkik 1 zacskó 60, 30 ós 15 kr. Maláta kivonat 1 üvegcső frt 1.12, kisebb 70 kr. Gyermektápliszt 1 frt. Egy egész maláta fürdú 80 és 50 kr. Maláta-növóoy-stsppan 80, 60, 40 ós 20 kr. — Nagyobb megrendeléseknél árkedvezmény. A csomagolás a legolcsóbban számíttatik. Al filSÖ valódi DV&IkaOldÖ Hoff
János-féle mell maláta cinkorkák kék papírban Tannak. Vételnél csak ilyenek kérendök. 11 palsxzkon felül Budapestre bármentve házba szállitta tik.
M.-nél Badán fóat 28.
.Főraktár Nagy-Kanizsán Király Ferenci a „Hegvaltó*-hoz czimzet gyógyszertárában, további Fesselhnter József és Strem és Klein füazerkereskedeseibeo. Zala-Egerszeg: Hubinszky Adolf Soproo : Müller P. Wnbov.lky, Keszthelyen: Wamch Fer esőinél. 1182 1—6
A legjobb
LE höúblqk:
Francaié gyártmány. Utánzatoktól ővatik.
f\\ K Biivarfcapapír csak akkor vajijdi, \\ Jl bs minden Up LE HOUBLON be- 1 dx Iregzőt magán hordja és minden kar- j W ton az alant látható v4djet7gv.el és \' V sláirásaa] van ellátva. 876 22—81 i
OOÜOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOÖOO
8 FERENCZ JÓZSEF §
o keserűvíz. o
8 Dr. Korányi tanár ^Ä:\'""g O Dr. Kézjnárszky"tanár L*Y §!
O Dr. Gebhardt tanár !33
tó vis.«
tagosabb, mint a többi vizek.*
Kéretik a forrás használásakor mindig az egyedül helyes elnevezést „FERENCZ JÓZSEF* kes rüvíz használni. Kapható Fee-selhofer. József, Roaenberg és "Welisch, Schwarz ós Tauber, Strém és Klein uraknál, a gyógyszertárakban és füszerkertrskedéeekben Nagy Kanizsán. 117(t 1—4
si igazgatóság Budapesten. yáczi-Etcza 18. sz.
OOOQDOOOSOQSQüOSOOQOf
WEISEE J. C. vaskereskedő
Clayton és Shuttlewortb.
ezég gazdasági gépgyárinak fiókraktára
Nagy-Kanizsán.
Ajánlja a t. cz. közönségnek dúsan Jelszerelt gépraktárát minden " "nemű gazdasági gépekben eredeti gyáriár mellett és pedig:
Legújabb szerkezetű 3 soros ekékeket, kézi járgány és gózcsóplógépe-ket, konkoly választókat (Trieur.\'k) órlfi ós daráló malmokat darálóéi morzsoló-gépeket, sor és szórvavetögépeket, rápa- és stecskavágókat, mindenfele szeleló át
szíjakat.
árjegyzékek kiváiiairafingjeii és bérmentve.
isztragon Mustár
szab. csomagolás
Scbmid Viktor éa fiai
bécsi különlegességi üzlete,
belföldi hitelesítéssel valódi minőségben a gyiri védjegy gyei ellátva 7, Vi és »/» kilóa üve . gekben kaphatók minden fűszer- -és különlegességi üzletekben-768 15-26.
6144. tkr. 883.
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. -törvénytzék telekkönyvi osztálya részéről közhírre tétetik, hogy Scblesinger Gynta végre-hajtatónak Takács Kiss Mihály vé^re-\' bajtást szenvedő ssabari lakos elleni 53 frt 82 kr töke s jár. iránti végrehajtóé ügyben a ssabari 383. se. tjkvben A t 1580 basa. alatt 459 frtra becsült ingatlan 18ö4. évi január 22. napján délelőtt 10 órakor Szabárban a kösségbiró hasánál magtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árvo rezni kívánók tartósnak a fenn ti becaár 10 százalékét készpénzben vsgy óvadék-képes papírban a kiküldött keséhez bá-nstpéns fejében letenni. \'
As árverési feltételek a hivatalos órak alatt a nagy-kanizsai kár. törvszék tlkkvi osztályánál 8 Saabar kóeség elöljáróságánál megtekinthetők.
Nagy\'kanizsai kir. trvszék,\' mint tikkönyvi hatóság, 1888. október 12 én. Tamássy s. k. kir. törvszéki elnök, Kiss s. k. kir. trvszéki jegyző.
könyvnyomdájának megnagyobhitása. -
Van szerencsém értesíteni, hogy 1862-ik év óta iói-befendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj diszbetükkel és egy uj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbítottam,
Ugy jelenleg a három gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simító, fenyítő, aranyozó, dombornyornó
és gyorsmetsző gépek állnak működésben. Főfeladatoranak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatát a lehető legolcsóbb árak
mellett gyQFS&ll és pOIltOSftD teljesíthessem.
Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m:
eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és pecsétezimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, czégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári- és helypénzjegyek, kereskedési irókönyvek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármüy nagy terjedelmű munkák minden nyelven,
könyv-nyomatu részletivek, részvények, oklevelek és ezimkék stb. a legdíszesebb kiállításban jutányos árak mellett készíttetnek.
Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.
NAUY-fcA#LZSA, 1884.
ElifUetHI kr-.
etess o*rt .....8 trt
ie. évre ..... 4
oSfjOd évre......3
JSffi/ nám 20 kr-
HlROETE&Ea 5 bisÉbui petitsorban T, 6 i minden további torért 5 kr.
NYÍLTTÉRI-KN •őrönként 10 krért Tétetnek tei Kiucitári illeték míutlcn egyei Hírd*-télért 30 kr. fizetendő.
janiiár 24-én.
Huszonharmadik\' éyrolyam.
A lap .jellemi rétiét illeti kíileaié-ajek a srarkesstonox, r anyagi részét ületí köslemsajek pedif. a kiadóhoz bementre intéseodők : HAST-K AN IZ 8 A Wlsiil.akti.
Hérmeatetlea levelek csak ismer. mfltllflts\'.s.Mirí ffffvlt.*..*\' el.
Kézíratok vissza nem zo!detnek
.Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület-, a ínagy-kanizsai kisdedeeveló egyesület\', » .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\'
kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztraánya\', s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
a ,soproni keres-
11 etenkint kétszer. vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi] lap.
Vidéki sajtónk jelentősege.
Mérhetlen jótétemény az emberi társadalomra a józan és becsületes sajtó. Az emberi tevékenység minden. ágában: a tudományokban, müjé-iíg/sier ^ szetben, ipar és kereskedelemben nyitva áll részére tág működési tér; mindenütt az igazságot kutatja, keresi, hogy a kikntatottat minél szélesebb körben terjessze; azt az igazságot, mely több, mint minden gazdagság és dicsőség, több mint szerencse és szerencsétlenség, több mint egyesek és családok; azt az igazságot, mely támasza az egyénnek ugy minta családnak, mert egyedül ő tartja azt és ezt a kellő rend és kötelmek korlátai közt; azt az igaz-
— eltekintve attól, bogy magaviselete békés és példás, háztartása, va lamint mezei gazdasága olyannyira rendes és példaszerű, hogy a ki csak nehéz attól elválnia. Bár szekrénye nagy nyomásnak is van kitéve a rajta elhelyezett több évi lapok súlyától, ellensúlyozásául benne van elrakosgatott szép meny* nyiségü tallérja is.
Hja, ez nálunk sok mindenféle ok miatt csak jámbor óhaj. De kétséget nem szenved, hogy máskép is lehetne!...
ságot, meiy a társadalom egyedül | &uam állandó alapja, melyen népek országok biztosan nyughatnak.
És ezt talán csak az óriási elterjedésü napilapok és rengeteg kötetnyi könyvekben képviselt világ sajtó eredményezi? Éppen nem. A gyürüdző hullámok, miket a társadalom széles tengerén a vidéki sajtó által felszínre hozott eszme vet, a legtöbb esetben rendesebbek, hatáso sabbak, mert kisebb tért kell meg-iutniok, .111101 az ugyanazon eszme által a világsajtó utján keletke-settek.
Tudvalevő dolog, hogy a knltura vezérfáklyáját vivő Némethon legkisebb provincziájának majd minden városkájában, hol politikai vagy társadalmi, hol pedig "szakkőzlönyökkel büszkélkedik a sajtó. Évfolyamaik kiadójuk korával tartanak lépést. As a szorgalmas német földmiveló, kiről közmoudásibg el van híresztelve, hogy száutásközben is, midón egyik kézével az eke szarvát tartja, a másikkal újságot forgat bizonyosan nem a .ISeue Freie\'-t, hanem vidéke valamelyik ismeretterjesztő közlönyét lapozza. Tan ís ám ezen eljárásnak kézzelfogható látszata, mert
Ha az ország kormányzati ügyeinek rendezése, rekonstruálása égetó szükséggé válik, mindnyájunk tekintete Angolhon, mint e részben minta
felé fordul; — ha pangó iparunk néha-néha felriaszt tehetetlenségünk álmából, Fraacziaország virágzó iparát idézzük epedő lelkünk elé; tehetségesebb képzőművészeinknek az örökszép Olaszország a Mekkájuk; nevelésügyi tudományos intézeteink német mintára létesülnek. És ez jól van igy I A törekvő ember példaképet szemel ki magának, melyet elérni óhajt. A kulturatéren elmaradott nemzetnek az elórehala-dottabbak nyomdokait kell követni.
Magyarországnak még igen sok kell, bogy a knltnra tökélyét elérje. Tagadni ugyan nem leltet, hogy e részben sök történik, sok az ország ügyeinek intéséi által, de ezek nemts törekvése a megcsontosodott apa-thián igen sokszor hajótörést szenved, Föl-főlbuzdulnai az ország különböző pontjain a nemzet e-ryes lelkes fiai is — szóval és tettel h bttzditva azt tökélyesbülésre; sokan közülük önzetlenül tollat ragadnak kezűkbe, hogy honfiai lelkesedésükben tehetségük szerint életsorvasztó munka árán vállvetve lépésről-lépésre haladva segítsék fiSI nemzetünket a kultúrnépek sziuvonalára. S mit látunk? Épen ellenkezőjét annak, mit
csak a szomszéd Németországban is megbámulnak. A lelkesek utánzásra méltó törekvése épen azoknak, kik e nép zömének példát adni hivatva volnánk, szellemi és anyagi részvétlenség miatt elzsibbad, irodalmi vállalatunk pártolás hiányában életerejét veszíti; a lelkes kezdeményezők nemcsak nem ístápoltatnak, nem ösztő-nöztetnek, hogy vállalatukat az ügy fontosságának megfelelőleg szélesebb alapokra fektessék, nemcsak hogy nem akad a tehetségesek között segítő munkás kéz, hanem még minden uj hónap beálltával a be nem fizetett előfizetési dijak behajtásával is bajlódni kényszerűinek.
Ily viszonyok közt pedig vajmi nehéz dolog egy vidéki lapra nézve hivatásának megfelelni.
Azonban ,hony sóit qui mai y pense!*
(E.K.)
folyást adnak annak, mihelyt szoa-. cziaországbsn azonkívül majdnem min-ban ártalmassá vált, cartellre lépnek.den departementnek van kölcsönös-8 a részvényesek érdeke mindig ségre fektetett túlbiztosító társulata, megéretik: a gazda méltányos érdeke! Hasonlóiig van a dolog a jég-pedig mindig háttérbe szorul. Már biztosítással, ugyanis 6 részvényekre a* imént mutattam rá futólag, a fektetett jégbíztositó társulat mellett külföld biztosítási intézményeire, s\' 15 táramat vau kölcsönösségre alapítva most pár vonásban feltüntetni szán- Erancziaországban pedig rész-dékozom, hogy a röviden felemlített, Té„Tetre rjtpjtott jégbiztosité. tár-de nagy bajokon csak akkor lesz\'
Biztosítási miseriáink.
(Folyt, és vége )
Vegyük csak az eljárást avulási százalékkal, vagy mit mondjunk \'azon cartellekbez. melyet a jégkárok megállapítására kötni szoktak ? 8 itt tűnik ki csak a biztosítás igazi drágasága — hol a spe-culatio teljesen ki van zárva — teljes kárpótlás nyújtatnék, ugy a mint megígérve van, akkor köny-nyebben lehetne elviselni a magas dijakat, de midőn a társulatok olyan cartellszerü megegyezése, a mint az tavaly nyáron Budapesten megkísértetett s az elmúlt ószön Triesztben keresztül vitetett ma előidézi, hogy a jégkároknak csak Dizouyos hányada fizettessék\'ki, akkor tűnik szembe leginkább hátrányos helyzete a gazdának, A társulatok helyzete ilyenformán csakugyan kényelmes; oly biztosítási ágakban, hol a concur-rentia egyiknek sem ért, szabad
segítve, ha meghonosítjuk azon intézményeket minálunk is, melyek ott czélszerünek bizonyultak. Első lépésünknek kell lenni e részben, hogy a kereskedelmi törvényt megváltoztassuk, s nem hiszem, hogy a kormány elzárkózhatnék azon méltányos ki vánság elöl, miszerint a törvény oly módon változtatandó meg, hogy kölcsönösség elvén is szervezhetők legyenek társulatok. — Csodálkozást kelté felfogás uralkodik a kölcsönös biztosításról hazánkban, mi főleg azon kezdetleges kísérletnek tulajdonítandó, mely Erdélyben e részben még i negyvenes években eszközöltetett Azon idő óta ez intézmény nagy virágzásnak indult Német- és Fran cziaországban, mit legjobban illust-rálok azzal, ha valamely példát hozok fel.
így az „ Ancienne. mntnelle de la Seine inférienre et de l\'Bure", mely 1673 éta áll fenn és tisztán a kölcsönösség elvén alakulva nynjt biztosítást a tűzkárok ellen, 1882-iki kimutatása szerint 3 milliárd 225 millió 687,160 frank értéket biztosított az említett évben. A .Feuerversicherung tűr Deutschland in Gotha" — szintén kölcsönös tűzkár-biztosító társulat — sz elmúlt évben 817,272,500 márka értéket biztosított s daczára, hogy az állami biztosító intézetek nagyobb számban vannak Németországban, minta kölcsönösök, melyeiknek száma csak 36, mégis e 36 társulatnál az elmúlt évben 1,435.000,000 márka érték volt tűzkár ellen biztosítva. Fran-
Bulatok egyáltalán nem letétnek, de igenis van 26 nagy — szintén nagyrészt departementalis társulat a kölcsönösség elvére fektetve.
Az állatbiztosítás pedig részvénytársulati utón egyáltalán nem sikerűit, s Németországban néhány ezer tközségi állatbiztosító egyleten kivül 17 nagyobb kölcsönös állatbiztosító társulat létezik, F.ranczia-országbsn pedig a számos kisebben kivűl 36 kölcsönös állatbiztosító társulat működik.
S ép azért látom szerencsés és hivatásának valóban jé felfogására mutató intézkedését a vasmegyei gazdasági egyletnek abban, hogy a nyáron pályadijat tűzött ki oly mű megírására,\'mely a kölcsönösség elvére alapított társulást részletesen ismertetné. Ily mire válóban nagy szükség van, mert hivatása eloszlatni azon téves felfogást, . mely e tárgyra nézve létezik és feléleszteni a gazdákban az öntevékenységet, mely nélkül a biztosítási kérdés soha kellő megoldást nyerni nem fog.
Kár több rokonszenvvel találkozik az állami tűzbiztosítás eszméje az országban. Nemrég hozta meg a nyítramegyei gazdasági egylet az iránti indítványát, hogy a tűzbiztosítás állami intézménynyé tétessék, A tapasztalatok, melyek e téren előttem állanak, nagyon biztatók. Németországban 79 állami tttzbizto-sitási intézet virágzik, mi kitűnik abból is. bogy az elmúlt évben 5.908,764-145 márka érték volt a németországi állami biztosító Uff
TARCZ
Éjféli találka
(Burleszk.) Ige nélkül.*)
Szerelem 1 te anuyi bánatos azivnek gyilkos coloradó bogarai te sárkány foga pfilloxera vastatrix * kebel nyugalom gyenge venyigéin I beh sokak a te bóbor tos tulajdonságaid.
Hogy a ralosor után tyúkszem, reudexYOus-ra nátha, sserenádé után kö* tél létra, rózsa viere választó vis, rizs por után foasfor, vagy épen puskapor párbajra privátbaj, kis lőréire váltó i természetes követkesmány, — s bogy esek mind meg annyian édes gyermekeid: as végre is kösoapi igasság,
Hogy torábbá s> sserelmes szírhez még más ágakról is kösoli atyafi a zava roa fej, s hogy lényileg a szerelem többnyire nem is más mint bolondság, — vagy a legjobb esetben bóles-bolondság — as szinten nyi Iratos dolog, — melynek bi zooyságára ig*n érdekesek as Éo*-kek Éeeke Troubadonrjának Slajme MéUb-nak esőn épülete* szarai: -Nagy as én szivem öröme a le szépségedért, kiváltán pedig a te nyakadnak arany Unciáért,* — majd egy másik versében „Mily kár, bogy asépaégad nem örökös én bebrom rósaám. mert igy arcsáid rózsája egyszer
*) Esea tárcsát — melyben efyetUn ^e íme - * „Mípjoa;--bél Ttttnk át- Érdé- l _„ - , .
*wnek találtok nyelvünk sajátságának falton- f **a * pnlloxera oholera, statárium e< ezer-t*tí« cse!jábt5I. (féle porcsió. hosssu iusantia; *ókony
boldogság, máskor pedig aggodalom és bolondság.
És hogy végesetre a szerelemnek számulsu gyengét mellett még a hályogos szem s a siket föl iabprózai oldala : nemkülönben közönséges tény; — de hogy egy általán asem és fül nélküli íami, s hogy szervezete mindenfélekép tökéletlen, — arra, mint kevésbé nyílra* nos dologra im as alábbi sorokban egy történe teca ke.
Közel már as éjfél, a kísérteteknek setét órája, a falában minden oly csendes balgatag. Hosezu sorban apró házikók, körültük és bannük síri a csend, mert a lakosok — a mezők egyszerű munkásai — kik kötött a piros hajnaltól a nap alkonyáig oly sajos a lótérti küzdelem, s lármás a munka saibaja — most szalma párnájukon némák és csendesek, mint a te tss halott, nyugalmuk a verejték as munkák folytén édes az álom puha karjai közi; mert a becsületes dolog után igen jé álompor s tiszta lelkiismeret.
A nappal munka, gond és küzdelem ideje, as éj pedig a nyugalomé, — ezek csereberéje természet ellenes, s kö* vetkezméoyoiben többnyire káros.
De amott a jegy sói lak, kényelmesebb Bt-obájáben Császkászi Máié nótárius uramra még is hatástalan ez az-, igazság, mert daczára Morfeasz csábos karjainak, Ó még mindig éber ember és álomtalan a puha nyosxolyában.
Tán a aténáU rendetlen ^a lelkiismeret kaszál lóján V taian a nátha, hurut agy & köszvény ss oka éberségének ?
aooidenoia, de annál vastagabb szolgabírói dorgatorium a egyéb secaturák miatt álomtalan? avagy tán éppen sserelmes Ő kigyelme ?
Sserelmes? hisz ha csak ennyi ¦ baj, Olt hites társa a jó M rtha asssony
— igaz, hogy lélegzete aserintmély álom ban már.
Pedig hát mégis itt a bibi, mert Csásskászi uram csakugyan szerelmes, de ebbeli betegsége oly annyira veszedelmes és kényes terméasetÜ, hogy arra a báni gyógytár csók pilnláinem nem elég édesek már, s egyedüli raoipéje (persze a várietas doleotát elvén s a hason ssenvi gyógymód fundamentumán) a kis Csúszni áss i iepánné komaasszony egy d ági kis levélkéje, melynek rövid, de velős tartalma csak ennyiekké: „Ma éjfélkor a kerti p*vlIlonban,*
„Ezer penna, három akó violassin tente" 1 ez ugyan rövidec.ke kis végzet annyi ssodsgályos és virágos instancsiára, de nótárius uram álmatlanságára e tökéletes boldogságára még is elégséges, mert ecnek alapján napnál rilágo.abb dolog:
primo: hogy Csásstkaazi Máié öt esztendős vagy még régebb idejű igényei
— most már Gsossmászi Abssentio* eddig ingatlan tulajdon jogának zálog-terhei *
secundo: hogy Caásskáeti ur festéket baja dacsár * is még mindig valóságos Don Jüan.
Nos? ugy-s nem csoda, hogy hfi-eftnk ily rosia ssicü gondolátok között még késő éjjelen sem álmos ember.
De Ím a János bakter borja tenorja csakhamar hiteles argumentum a felél, hogy aa éjfél, tehát a találka ideje egé
ssen a küszöbön már. Martba asssony álma mély és nehés — fel Kát as ágyból. 8 a kurta toilett után :
Csisss, csosas lassan csendesen, Láboj hegyen begyesen. St a kertnek, a mesének; r Inkább erre kérőiének ; Meri as ateza nem tanácsos, Kulya a bakter egy sem Almos. „Linácskám angyalom ! mindjárt . , mindjárt. Paff, egy árok solét verem, Akár miként a ¦terelem. Jaj derekam 1 Jajgfejem : Csapa sár a lábam kesém.
„Mind egy . . . annál édesebb eredmény, mennél több as akadály elótte. Kiére hát a csel felé, a te Deredben drága Linuskám . . ,
Ni 1 .. emitt-meg egy magai tüske keríttés, a paradicsom kertjének kérubi-muk nélkül is hátlamas bástyája; Belül Éva, kirül Ádám, Ez se holmi bakatell ám. Mily kar, hogy a ¦toraiméi ember is c*ak afféle két lába töltetlen állat, mert igy asámyak nél ül neki is csak módja:
Fai a fokra kerittéare, Feléje as üdvösségnek, Hegyes tövis nem oly osgy baj; Vér ára a dicsósségnek. Hamar át a tüakén bokron. lm közel már a pavillon. Haneai menykő osgy a se\'ól és csendesség benne.
— Psst, psst! Komám asssony 1
— Fisat, orra, erre. ö es a gyenge hang bűbájosabb
Ceáaskáisi ar ÍÜlein«k a Zepbyr sóhaja
nál, sengzetesobb 0 paradicsom madár énekénél, mert hús es a bizonyítéka hogy a drágalátos Ciuszmáaziné uri asz asonyi asavának.
Erre,erre, de hát merre? Jaj do pokol setét hely e\', Itt egy aszal, amott egy ssék, A láb előtt ossk akadék: Komám asszony, merre merre? Hol as ajka, hol a keze ?. Ah régre valahára, kés a kézben, ajk aa ajkon, s hősünk karja köti üdvösséggel a főd legboldogabb embere.
— „Kis bohém te 1 he, ha, he, — végre hát a te büsskeségedeo is győzedelmes a ezerelem, a ssired annyi nehéz próba után most már ugy-e as enyém? 0 mily busás jutalom az nekem annyi meddő küzdelem után, s ajkad forró Csókja pily édes elégtétel szivem hosszú fájdalmával. De hát miért oly némák és szótlanok ajkaid, a miért oly lázai es a puha kebel? Tatán a nagy sierelem, vagy éppen a félelem miatt)? Istenemre, arra aiaoaan ok. mert feleségem as a Qécsi Dorka álmaiban bizonyára sejtelmeden a mi találkánkról. De karjaim kötött még Csuazmászi komám miatt és felesleges sz aggodalom, mert ide koma Bág, oda komaság, hanem ha , t .
— Patt,
. catpp . . . ctapp ,
— Tehát csókok a szaraid, ved hallámai a beaséded? Ám igyis jó, mert a te szerelmed nyelv nélkül is üd-votaég nekem. Imitt érte vállald havára ez a scthvl, mely ssintén csak néma emléke ugyaste boldog órának, de bimes virigai aa Örök sserelero éa „nefelejts" jelképei.
HÚSZONHABMADIK ÍVTOLYAJÍ
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 24éulg"4.
zetnél biztosítva. A tapasztaktok e tekintetben oly kedvezik-, hogy Bajorország ez érben elvileg elfogadta, hogy a jégbiztosítás Bajorországban szintén állami intézménynyé változtassák, s most a részletek kidolgozása van napirenden. Hogy azonban az állami tűzbiztosítás tekintetében épen oly szükséges a részletes ismer- [ tetés, mint a kölcsoníjg biztosításokra | nézve, az kétséget nem szenved ezért nagyon kívánatos, hogy oly mnnka megírására, mely az állami biztosítást híven és viszonyainkkal egybehasonlítva alaposan tárgyalja az impnlsns szinte megadassék. Csak is ily intézkedések által válik lehetségessé, hogy a biztosítás kérdése, mely az akadémikus tárgyalásokon még tnl nem ment, beható és eredményes tanácskozások tárgyává tétessék, s hogy az olyannyira szükséges reformok e téren is végre maguknak utat törhessenek. Mindenek fölött kívánatos azonban, hogy a gazdaközönség — melyre nézve az olcsó termelés kérdése A jelenlegi küzdelmes versenyben olyannyira fontos, — a biztosítás ügyét szorgos figyelmével kisérje és ha az alkalmas időpont elérkezik, teljes érdekérzettel szálljon a síkra, a biztosítási ügy ujjáteremtése érdekében.
ORDÓDf LAJOS.
kiüli-
Irmi
A bécsi szakácsművészet! tásrü
.Csókolom keiéit, kedves nagysám! Hová olyan gyorsan ?*
„A szakácsművészeti kiállításba!
Ez~ s válasz megnyugtatott. Egy óriási teher gördült le es ón szivemről mely teher talán nehezebb volt, mist as az őzcsomb a kiállításban, mely felett Sacher ur neve lebegett.
.Könyörüljön meg rajtam tisztelt kisasszony, borzasztó helyzetben vagyok Irt a lapom szerkesztője egy levelel, ha a kiállításról aem írok csikket, ekkor a tiszteletnél dán y megszüntetésével fog meg tisztelni. Hogyan is Írjak én & kiállításról, mikor ast sem tudom, melyik sültet minő rántással kell befőzni s fogalmam sincs arról, hogy „Auflauf-hoz retket kell, reszelni vagy tormát, mikor azt sem ti dom, hogy a linzer tortáhos mennyi vöröshagymát és hány gerezd foghagymát kell aprítani ! Oh kisasszony I Önnek fogalma sincs srról, hogy minó kegyetlen aa Ón lapom szerkesztője I est már elhiheti); mert híis neki ast tudni kellene,
— Ki kéri ki ... ím a kakas első szózata melynek bizonyai as as értelme, hogy még a mai időben is sok as őrszem a Júdás, azért tehát még egy tuczat csviki puszi után — a kebelben a győzelem Öu-érzetével, a gyönyörök utó izével, ¦ az csutánniak vérmes reményével — as nlŐbbeni katykaringos uWn Csásskássi ur is basafeléMászkászi *) aegészassobs-ajtóig esek monológjai ajkának: „Mily sajátságos a szerelem, mely roppant a különbség csók és csók között."
De csitt, itt a kilincs . . óvatosan be aa ajtón .. . s aztán ...
Ezer villám és égi háborúi !1 mi dolog ez? a szobában nagy a lámpa fény, b az Ünneplő ruhát feleségem asszony homlokán pedig még nagyobb a setét redő. —
— Jő reggelt férjem uram 1 honnét üy sokára? hisz a pavillontól nem oly bosszú az egyenes ut.
Hősünknek e kérdésre nincsenek értelmes saavai a borzasztó rémület miatt — „P a-pa-pavillon * ?
— Igen a pavíllon aa nincs oly messze mint a Szent-Gellért hegyi
Csásskássi ur erre olyan mint a fancsalifessület, s szederjes ábrázatjának \\ onásai hasonlatosak a kérdő jelhez valami rémes titok előtt.
—¦ Hát mt i* aa én nevem férjem uramIGéczi Dorka?
Ne neked Csásskássi 1 csupa igazságok szavaid, hogy feleséged csakugyan boszorkány mert .íme legtitkosabb tat leid, s gondolstsid ís nyilvános* k előtte.
— Hit agy-e kis kukám, kis füles
baglyam 1 édesebbek a Ctnssmásziná
csókjai mint aa enyémek? a érdemesek erre as ajiodék schavlrs ... mi?
Nótárius ur most már egészen néma, mint Tigris Róbert-ben a király leiny, de felesége különös — inkább gunyoros mint haragos modora, s leginkább pedig a nefelejta achavl vállain — csakhamar indokai eszméletének, ¦ már- nem egész
hogy én a tsakicamúvéssathea annyitértek, miaeetiat tudom, észreveszem melyik leves kozmás, hol csuk rosta meg a szakács a levest és hol sózta meg as almásrétest! A szakácsművészet ágában ez as összes tudományom, melylyel mint reporter nem léphetek fel. Mentáén meg a szégyentől, legyen kalauzom a rántott csirke es savanyu ugorka hnllimos tengerén, hadd vessen száz fodrot a bableves az ön evező gyanánt használt főzőkanal erős csapásai alatt Ós ragadjon kí fogbagymás-szóss hínárjából s helyezzen a szárason egy nyársonsültbirkaczombra.
Legyen vesetőm és én nem akarok háládatlan lenni, oh korántsem. Honori lom nagysidat és pedig mint kevés szer keestő: vessek Önnek tíz krjaoaáért champagnert és egy fogpiszkálót 1
Az ilyen ékesszólás azután hatott A „Gartehbaa-Gesellschaft" tor roeibe beléptünk és aa első, amísxemünkb Ötlött Tókés György a .Zrínyi Mi kló**-hoz czimzett magyar vendéglős gyártmánya volt.Egy nagy tálra „tőpőrtós pogácsából" olyan piramist épített, mintha Béni Hasain sírja lenne; mellette állott eK7 gyűrött tésztából kosaitett magyar csikói, magyar zászlót tartva kezében.
Mikor azután Sacher ar tortáit vettük bírálat alá és szemünk meg lehetősen jóllakott, duettben nyeltünk egyet, persze — csak nyalt. A „Battériáig*, bői késsült vitorláéba jő lÓréasein óriási rákok pillantottak reánk i talál Irigyelték sorsunkat; mert szégyenjetük ben elfutotta 6ket a szemérem pírja . ..
„Kisasszony 1 Hány liter zsírt adhat az a kövér Ind?* — kérdem mélyen hallgató vezetőmtől
.Látja, abból a mandulás tortából ehetném! — vissonzá rám sem ügyel\'
„Az pedig nagy baj, he as ember ehetnék és nem ehet. Ennek pedig maga az oka kisasszony. Miért nettT választatta meg magát ajoriba? szoknak as arak-nak a legjobb dolgok volt: végig kóstol gettók az egész kiállítást, persze ingyen és ... .
„Nézzen oda !• — ssakitá most
félbe.
Én engedelmesen odanéztem, mert meg keile neki ígérnem, bogy ssót fo -ok neki fogadni. S mit láttam?! Egy veterán ss ak á e s n é t! Mellén egy plébői készült ezüst érem ragyogott, melyet érdemei elismeréséül nyert. — Esen fogalommal nem voltam tisztiben. Konstatálták talán, hogy hány rintist égetett el? vagyhogy hiny dióstortát tálaltatott fel mandolás helyett? vagy pedig, hogy hány csirkének ontotta k ártatlan vérét, avagy hány zsenge kora mslzos szivét bírta kezére hódítani? E
csak , kérdések persze válasz nélkül maradtak sósak ast olvastam a mellére függesztett tábláról, hogy: ,33 Jahre Köchio ím Hotel lm periéi." — Ez Is érdem !*
A másik teremben szende kocsonyik mosolyogtak reink és az egyikben levő l^nalacsfej apró szöme olyan caalogatólag kacsintott felénk,hogy hajlandók lettünk Tolna vele közelebbről is megismerkedni ha hitünk mögött nem Alit volna a felügyelő alakjában egy óriási felkiáltójel — A borzasztó meleg, mely a termekben volt, aaon a mosolygó és hívogató sonkán nagyon ís meglátszott; mert nemcsak „izzadott*, hanem egészen „ki is pirult.* Persze, mi férfias komolyságunkat nem vesztettük és kéjes csalogatását egészen figyelmen kívül hagytuk.
A harmadik teremben s*;«,J| turó zairka, ludmája, pástétom, sardella, hering, ugorka és tudja Isten még mi volt felállítva as egész ármádiába.
.De Ott kisasszony! csak jól nézzen oda, látja aat a raját?
„Nos igen, de mi van abban ?
.Látott már egysserro ilyen sok ajat ?•
„Még nem!*1
,iNa Utjai Én már láttam és pedig Csácsban. Tudja öo hol van Csács? Oh aat ön jól fogja tudni, — aequator és az északi jegestenger között Zalamegyében a szék várostól egy negyedórinyirs. Oh, az nagyon nevezetes helyiség 1"
,Ésén mégsemtudokrólasemmitl*
,Nem? akkor ön sohasem tanalt geográfiát Osács és Csehorszig Európában a legjelentékenyebb szerepet Játénak. Amennyi krumplit terem Csehország, annyi raját szolgáltat Csács..
Kísérőm ott hagyott a faképnél a szomszéd terembe ment, de csakhamar ssebkendőt szorított orrához ; otinna siettem s meggyőződtem arról, hogy óvatossága alapos volt. A; vadhuskiálli-tásba voltunk, — bár a halakat is ide-osztották be. De azok az árva ósek és nyulak már megsokatlották megbámul tatásakét, életük elrablását is megakarták bőszülni, meg a türelmük ís elfogyott is olyanféle szagot terjesztettek, melynek bár minőségét nem tudtam konstatálni, 1 rább. — de arról meggyőződést szerezhettem, hogy aparfeummalsehogysem helyezhető párhuzamba- Gyorsan tovibb rohantunk, jégveremben egy pillantást vetettünk ama óriási halra, mely egy héttel eselótt Kaspitó hullámkő habjain ringattatta magát és egy szebb jövő hajnalának haladtáról áimadosott. Csak álom volt és ha az a bal ma felébredne örök álmából, elbámulna azon, bogy mily sok emberi látogatója van a Kaspí-tónak és hogy a ris alatta jéggé és felette léggé változott. Hinne-e az a hal a csudák meséjének ? olvasta-e as eter egy éj meséjét ?
rejtély előtte a psvilloni sajátságos sötétség és csend.
— Hát — hát — te, és nem Ő?
— Igen én és aem .0", a ki oly annyira jób»ritnő és becsületes asszony, hogy általa mir rég Óta nyilvános dolog előttem is a te szemtelen ostromod. így sátán kettőnk eszméje a pavilloni törté net, vagy ís férjem uram csufoi kndar-cza ..« hi.. hi •. hí. • hi • *
Császkászi urugorkánál savanyúbb érzelmeinek tolmácsa erre egy éktelen hosszú sóhaj 8Hej pavíllon —• pariiion 1 -Ugy-.?
— Hejh usrslem ssarsloml!
— Hi — hi — U —hi
— Ha — h» — ha — h> Egyuerre: Hi — h» — h. — hi
ha.
ZAMBÓ IMRE.
*) Instállom ez nem «gésseii poetica litencsia, hanem hSsOnknek e balsikerQ noct ambulati ójával szerzett csn/ neve.
Lehullt csillag.
Kellemes félhomály borong Alice szobájában. A függő lámpás fényét a tejüveg mérsékli. — A pamlagon o szoba bájos úrnője pihen hófehér pongyolában, melynek finom szövetje a kecsecs idomok rózsás színét alig fedi el.
Alice előtt alacsony zsámolyon férfiú Ül: Lapkési Lajos, ki vágyva nés fel a csábító hölgyre ; — ereméi vad tűzben égnek.
— Szeretlek! — Ne légy oly hideg irántam, Alice! —Szeretlek jobban, mint as örök üdvösséget!
— Szerese te is ... légy enyém 1» A bajos arcz közelebb hajlik hossá,
— a hófehér karok átfogják — a ssép lány keble rohamosan emelkedik, — a lámpás kialszik, — a szoba elsötétedik!......
Rózsás fényben emelkedtkki a nap fekete ágyából, as éji homályból; a halovány arcsn AÜoe lázasan égő szemekkel áll ablakánál s merengve 100011011 aa é> királyát Nehéz sóhaj rebben el a máskor piros, most oly halvány ajkakról.... ar eres eltűnik az ablakból s Alice fal dokló zokogással rejti ast ágyának hófehér párnái közzé . . .
akkor talán hinne s lámpás varázahatá sának 1 — Vagy talán akadna-e egy olyan ember* illetve halbarát, aki megfejtené előtte a talányt és elmondaná neki : .ponty komám, te Bécsben vagy éanem\'a Káspi tengerben I? — Kérdés 1 Boldog Ó, neki nincs fájdalma, ő nem tudja, hogy otthon özvegye s neveletlen árvái gyássolják, siratják talányos eltü nését! —
.Miért szomorkodik?* kérdé a kis-assony tőlem. Zavarban voltam 1 Ha közlöm vele lélektani s^rnd^ftrirsint kÍT*T*tf Hallgattam 1,— „Mondja caak kisasszony, nem lenne már itt as idő, hogy az ét-osernokba menjünk?
„Kérem, itt még egy torom !"
Bepillantottam. Tele volt konyha-szerekkel
„Hagyjuk est kisasszony. Engem az nem érdekel és talán még önt sem ; Ön még fiatal rá ér . .. .*
Jó gyerek volt \'Irma kisasszony, szót fogadott és mi lementünk a „Kost-hallejre átalakított pb ősébe. A boltozattal összekötött oszlopok között apró bohoczkik roltak telve italokkal és ét-kekkel. Itt már enni és inni ia\'rolt ssa* had, ha volt valakinek — p é n s el Külömben könnyű volt az étkekhez és italokhoz férni, minden nevetséges olcsó volt.—
Aa első fülke a következő felirattal v It ellátva : .Fanny Bogdáoy aus Rech-aita in Ungero."
„Kisasszony, ezt a rohoncsí firmát már csupa hazafiságból meg kell látogatnunk.* •
Irmácska bŐIlintoll fejévet és annál is inkább engedeUfelszóllitásomnak, mert a magyar fülkébin magyar nemzeti rabéba hajtatott árusnő volt, kinek cziffer-blattja azonban talán sohasem volt ma-gyarorasággai szemtől szemben. ,Mit árul szem töm ?" „Leves."
A .t« betűt elhagyta, a fonókénál • ban maradt, vagy pedig „sajtóhiba" volt; és ez másutt is megtörténik.
„Micsoda levest?* — Kórdám to-
ri amar kifogyott belőle a türelem mert eaan megrítkirosott kérdésemre ¦ legtissiibb lerchrnfetdi dialektusban rám kiált:
„Wos vroll\'n deon SÓ?
, Wos habn\'s deon für an Supp\'o P* „No, an Kumlsupp\'n. iKosten Sós \'* Kost jo nuar swá Krajzer I"
Valódi unikum I nem a leves, hanem a leány, ki magyar nemseii rahá* ban, Bécsben kinál lerchenfeldi diálek-tosaal kömóaylevest. Valóságos kiállítási exempliris. Midőn meggyőződtünk, hogy
Oh, érsi Ő azt jól, — sohasem fog többé oly bizalommal, oly vidáman nézhetni a napnak szeplőtelen lényébe! . . . Gondolatai Őrült tinczot jártak, régre megnyugodott. Hisz Lajos as örök üd-öeségre esküdött, h»gy szereti 1
Két hét mólt el. Lajos még csak felé sem nésett Alice lakásának, s est as iszonya csalódás ágyba veté.
As 0*0001-01 kocsirobogáshallik fel: Aliee felül ágyában; — hátha Ő as ? — As előszobából rövid szóváltás hangzik as ajtó feltárni, s azon csinos szőke hölgy lép be a szobába.
— Margit!
— Kedves, szegény Aliceml— Ha tudtam volna I .. .
Margit Alisénak legbensőbb betát-neje, s még alig van -üsenhart éves . . . még csaknem gyertnékTG^ermeknek pedig még nincsenek titkai! Margit esivét nyomja valami kinél könnyíthetne meg inkább mint Alioenél ? Szőke fejecskéjét Alioe keblére rejtve, pirulva beszéli el első titkát.. . boldogságát s nem is sejté, hogy minden szava tonzúrás, mely Alice esi vét sebzi meg. Oh, hogy is gondolna a boldog ilyenre? Igen, ó boldog... tegnap vallott neki szerelmet Lepkésí Lajos és ő — már régóta szereti I
— Egy tizenhat éves leány szerel db, feleié Alice a felíndu\'ástól rebegd hangon, nem állandó, — az csak SlSiffiS tü . Ne is gondolj többet reá. — Kérlek, felejtsd el l — Hangjában a felindulás annyira észre vehető volt, hogy Margit meglepetve tekintett reá . .. azután egy gondolat villant it a kis tapasztalatlan agyán: .0 is szereti, azért akar obi ess tani!" — S Margit e gondolattal szivében távozott, s több hétig nem is motetta magit Alicenél, ki e miatt nagyon nyugtalan rolt.
• *
*
Lepkééi Lajosnak elegáns lakása volt a város egyik előkelő utcaijában.
Ezen lakás előszobájába egy kora reggeli órában mélyen elfátyolozott hölgyet látónk lépői.
Itthon vsn Lepkééi ar? kérdé az ott ácsorgó szolgától, kí unalmában urának siivarjiit dézsmálgatá.
Ez hamis mosolyra hasra száját, sokat jelentő oldalpillantassal igennel felel s bejelenti urának a kora látogatót.
Lepkééi el nem tudta gondolni, ki lettet az, mert serét aem akarta mag mondani, s türelmetlenül Tárta megjelenését.
Néhány pillanat malva ruha soho gott s a titokteljes nő belépett as aj lón, melynek kulcsát kétszer megfordítva sárban, aat lehúzta.
Lepkééi bámulva, szótlanul nézte mindezt.
Most as ismeretlen felemelte tyoiát. ,.
Ismersa? — kérdé.
— alice l
Én rogyok, monda Aliee, de nem azért jOttem, hogy számon kérjem, amit velem tevéi, hanem azért, mert ismét romlással fenyegetés valakit, ismét egy szívat akasz megtörni, mint meg törted as enyémet, te alávaló I
— Ugyan ...
— Azért jöttem, hogy megeeküdjél nekem, — nem, hogy Írásban kötelezd magadat, mert esküdre semmit semadok, hogy Margithoz soha többé nem köze ledel.
— Est a kívánságodat, nam keltene agyán de mégis teljesítem, tudod, azért az egy estéért, míkor . . .
— Hallgaa nyomorult! Tedd meg a mit köreteltem!
— Legyen meg a kívánságod I — Czélomat úgyis elértem mir, mormogi mintegy magiban.
— Hah őt is, ót is ! A ki oly sselid, aki oly ártatlan rolt! Halj meg tehát nyomoralt! ki él ti Alioe, s egy éles tőrt rántva ki kebléből as elhalványuló férfi keblébe döfé. Azután kihúzta a sebből és egy pillanat múlva ő is ott feküdt o Holdon . . . szivét SSorta keresztül. Vérük összegyűlt a szoba sima padlóján.
Hat hó maira fényes esküvő rolt aa i... templomban. A sebéből felgyógyult, bűnbánó Lepkéai vezette oltár nos Margitot.
Alioe szellemét akarta kiengesztelni. KOBOLD.
a lerest as éhes gyomor más harapni való hiányában különbeni veszély nélkül beveheti, — odább állottunk.
Megkóstoltuk tis krsjesárért a „pressburgi Moha und NassbeugHt" is és ezt tis krsjesérért udvari asztal- borral öblítettük le; ugy mondják, bogy a király ís est issza ee h»bár esen állítás valódiságáért sem Irma kisssezony aem ott jót nem állunk, egy „pótvona\'ot öblítettünk le és a bor kitűnőségét nyomatékkal con a találtuk.
A szomszéd fülkében egy kőcser bsrna leány ludmája-pásiétomot árult, egy adug ára harminca rézkr«jczir volt, de hatosokban is elvették érát. az első porezíó megtette kötelességét, de a másik
mir „vorspontot" kiránt; egy öreg ur segített rojtank egy másik fülkében, ki tis krajcaárért adta „szivességbÓl" a champagnert. Itt már a kedv mellett a phiaikaí tehetség is fokozódott és három pohár champagnert helyeztüokörök nyugalomra.
Tovibb mentünk\'!
Egy takaros leányka zsemlyére fent káv\'irt irult és ennek is olyan csiklandós külalakja volt, hogy a hatoaos-adag még útját találta Ós alig végeztük el kötelességünket, a szomszéd fülkében csinos tiroli leánykák élénk csevegés köst kínálták tiroli bórákat: ára egy hatos.
A kiilliteeban reánk mosolygott sonkát megboszulandó, itt irtó háborút Üsentüok eoilegájának ée hogy ne kiabáljon, fojtásnak egy-egy lincser tortát tömtünk utána. De az a champagner nem csak villanyos ha.iau rolt, hanem valódi vonzerővel bírt ée mi szégyentel ve tértünk hozzá viasza és hatalmas kortyok között békültünk ki vele.
Irás-ev és minden ve n d égu Ól fel -Tiltva szerepelt, a („jókedvűek" öeeseol-vasasával sem kellett Tsosfldsöm ; mert biss itt mívdenki „illaminilt állapotban" volt.
É. őzen állapot sohasem árt; mert akkor aa ember rendesen ki világítás mel -lett, illetve „k i v i 1 i g i t v a" megy haaat
Mikor a kiállítást elhagytak, aat kérdé tőlem Irma kisasszony : .
„Mondja csak kérem, minő tapasztalatra tett itt ssert, melyet lapjával közölni érdekesnek tart ?«
„Két tapasztalatot szerettem kisasa-ásónyom és hiszem, hogy mindkettő ép-ugy fogja ordekéisü as olvasót, mint a lapot magát. As egyik as, hogy o jori tagjai — dacsára annak, hogy potyán ettek és ittak jól — oem a leglelkiisme-retesebben ítéltek, — bár ennek a chem-psgner lobét as oka ... a másik pedig as, hogy ebben a .jótékonyságáról* oly hírneves Bécsben a szegényeknek ismét alkalom nyújtatott magukat tele — — Magolhatni I
NYÁRI SÁNDOR.
Hírek.
— A deák-hangverseny, igen kitűnően sikerült f. hó 23-án. Nagyaaáma közönség volt jelen. Egyébként a részletes tudósitást lapunk jőró számának hirrorotában és tárcsájában less.
— As önk. tűzoltó-egylet, vasárnapon, f. hó 20-án „tartotta, választó közgyűlését, melyet aa „Oroszlán* vendéglőben banquette követett. As oroszlános kitett magáért jó italaival és ételeivel.
— Országos Tás^ff less varosunkban hétfőn, asas f. hó 28-án.
— Egy helybelyl kstonatlszt a
napokban teljes díszben mont az szere dsshez tisztelegni. Teljes nyugalommal haladva, egyszerre porfelhőszakadás zúdult nyakiba. A litkör tisztaltival egy ctinos Bsobacicus mosolygott le rá tarka szőnyeggel drága k»csóiban. De a tiszt arat es úttal messze elkerülték asadonisí gondolatok. Jó leaoe as ily esetekről jelentést tenni mindenkor a rendőrségnél.
— TJj ötvenes bankjegyek jönnek forgalomba. Esek teljesen ütinozhati* nok leesnek. Az utánzást rsgy hamisítást mindjárt as ellenőrző hivatalban kísérlettek meg, de eredménytelenül.
— Gróf Festetlen Tastílö uro-dalmaíbao ezentúl nem szabad zsidó -bérlőnek lenni, valamint zsidónak eladni vagy attól vásárolni semmit sem szabad. Igy hírlik; s ha iges, — akkor nem kell hozzá kommeatár.
— Rémes hir terjodett el városunkban f. hó 19-én. Ast hessélték u. i.
r Kis-Kanissán 4 csendőrt agyonlőttek s azért ment ki vagy 12 rendőr .szuronyos fegyverekkel. Illetékes helyen azután megtudtuk, hogy egy sereg vándor-cxigány határon tolatására mentek ki.
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KQZLÖNY
JANUÁR 24-éo 1884
— Megyénk kösblctonságt állapotával beheióleg foglalkotott a vármegye köaigatg. bizottságának jen. havi rendes ülése. Eperjeaiy Sándor a köebiztoi.aág megromlott állapotaira, valamint Somogy éa Veaaprém megyék saomszódságára hivatkozva, fölvette a kérdett, nem volna-e helye* Zalának ia ztatáriumot kérni a belügy min iazterium-tól. — Aa alispán hivatkozott arra, hogy aa állapotok megromlását nagyrészt a megyei közbiztonsági szolgálatnak aa állami csendőrség keiébe való átadása által okosott átmeneti állapot idézte elé, de januárban már nem fordult elő aemmi, vcai aggodalomra adhatna okot; a statáriumot tehát nem látja indokoltnak, — S k ab I i 01 Jené bizottsági tag szintén aggodalmát fejeste ki a* állapotok felett, azonban egy más körűim-nyre hívta fel a bizottság figyelmét. E csend Őrség teljes tzervezóae e napokban fejes tetvén be, a hivatalos adatok szerint mig azelőtt a közbiztonsági szolgálatra 2700 pandúr volt. addig jelenleg van 4988 csendőr, vagyis a csendőrök száma majd nem kétszer annyi, mint a pandúroké Volt, Zaltmegyében azonban azelőtt 160 pandúr volt; jelenleg csak 120 csendőr van. Est visszás állapotnak tekinti a épp aa okból indítványossa, hogy a minisztérium kéressék fel, hogy legalább annyi cs-ndŐrt adjon, mint a mennyi pandúr volt azelőtt, A bizottsági tagok közül eseo oly fontos tárgyhoz többen szólottak. Felemlittelelt, hogy főleg a Somogy, és Vessprémmegyékkel láncsolatos. Tapolca* vidékén, továbbá Sümeg vidékén csekély a csendőrség száma. Gelse, a hol főkép az utóbbi években oly so.i büatóoy fordalt elé, a tőle oly messze fekvő kia-komáromi őrshöz van beosztva; városok ban egy-egy csendőr rendszerint poatafe-dezetre baaználtatik a ezáltal tulajdooképi feladatától elvonatik. — A közigazgatási bizottság az 1883. évi márcziusi gyülé-sea húzott határozatához képest egyelőre a belügyminisztériumtól megyénk terű létére az akkor kért 120 csendőr lét ssám megállapitáaát a e en számra való mielőbbi kiegészítését fogja kérelmezni.
— Nagy szerencsén ensé g történt
folyó hó 16-án délelőtt 11 órakor tC-Ss<.-Póteren. Ugyanis Földi Varga Jhnoa há aas sseliér 3 éves Gábor nevű tiackája elment Liber BáHnt moloarmeater agyán\' annyi idŐBB hasonló termetű Sándor nevü fiacskájához játssani. A kis gyermekek jó barátságban voltak a naponk iot együtt szoktak lenni, hol egyik, bol másik családnál. A nevesett napon szép napos idő lé ven a kis fiak el ballag tSk * falu vegére. A dissnÓkat ŐrSé faluik a ? ásza észrevette a kíséret nélkül bolyongó fiukat, odament hozzájuk b meghagyta nekik, hogy tói jeoek vissza ezüleíkhez. A kis fink azonban ahelyett, hogy hazatértek volna el mentek a falu alatt folyó kaoiláshoz ját Bzaoi. Délutét %% egyik szülő e1m*-nt i máaikbor hogy kis fiacskáját hazahívja, mily nagy volt ason meglepetése, midőn ast hallotla.hogy a kis gyermekek nincse svek ott. Erre a két azülő néhány ember Jbarát segélyével egéas éjszaka keresték lámpavilágánál a kis fiakat de sehol semmi nyomra nem akadtak, míg végre két napi folytonos keresés után folyó bó 18-án déli 12 órakor a kanálisban reá akadtak a gyermekek hallájár*. Képzelhetni a szülők nagy fáidalmát, midőn gyermekeiket oly borasstó rettegésben eltöltött 24 ój
oiy oorasstú rettegésben eltöltött 24^raUxögtÖn megszerették egymást kereeés után halva megtalálták. A azeren-1 jegyzés s napokban már tény le esetlenség valósainüleg ugy történt, hogy 1 a kis gyermekek rámentek a gyöngén befagyott kanáliara csasakálni — a jég aem bírta meg ókat — beszakadt s a kis fiak segély hiány* miatt belefúltak a vízbe A azerencsÓÜeoÜl járt kis fiukat a fala lakosságának nagy részvéte mellett temették el. La a atomóra eset intésül szolgáljon arra, hogy nem kell a kis gyermekeket felügyelet nélkül hagyni. P.
A plébános gazdasszonya. Turócz Szent-Márton ban a mait héten egj 39—40 éves asszony jelent meg a lel-késsnél előadva, hogy férjével nagyoD rosai viszonyban áll és folytonosan csiva-kodnak. Kéri tehát a plébános arat, bestéijen az embor szivére és békitao ki Ókat. A tiszte* lelki atya vigasztalt* aa asszonyt és felszólíts, hogy másnap jöj jön férjével együtt. Az asszony hálatel ten kezet csókolt éa elment. — K. Mikló ékaaereazbez. Bem alatta magát mint a lelké*, gazdasszonyés kéri ót, legy szíves másnap 2 ómkor néhány gyémánt gyűrűvel fölfáradni a lelkészhez, a ki váiasaiani akar közülők egyet. K. meg Ígérte, hogy pontosan ott lesz. Másnap az állitóiagos gazdasszony megjelent a ptó-bánoai lakban, hova nemsokára a* ékese-réaz is megérkezett. A gazdasszony átvette tőle a gyűrűket és ast mondta kogy beviszi a lelkésznek, hadd válogatón belőlük. Bement a szobába- mondva „Plébános ur, itt már aa aram!\' A leikéss bebivate a „férjet", mialatt aa ásasson y eltávozott, éa épületes szónoklatot tartott • belépőnek, figyelmestette Ót a bitvestársi kötelességekre, Aa ékszerééi ájtatoean hallgatta a prédikácsiót, mig végre ¦ tnegkocskázlatta e szavakat : „Tisztelendő ur kérem, mindek e«eire
követni fogom bölcs tanításait, ha bá-| zaaságra lépek, de most inkább ast ezc-retoém tudni, melyiket tartja meg tiszteié nd Őseged a négy gyűrű közül?"1 „Gyürtt? Mioioda gyürtt?" kérdé álmélkodva a leikéss. L párbesséd folytatását elképzelhetni. A szélhámos asz asonynak nyoma sioca.
— Egy garabonezj ember agyon-iovetését bot-ük hirül lapunk mait stá mábta. Uj bban vesatük a hirt, hogy nem halt meg csak súlyosan megsebe-ült. A tettes kilétét idáig sem sikerült megtudni.
Lakodalom áldozata. Folyó hó 15 én reggel a dobosi ut mentén egy mesterlegényt a járó-kelő utasok megfagyva találtak. A szerencsétlen ember Caókábs akart gyalog menni barátja lakodalmára. Utkösben elfáradt s leült, hogy kipjhinje magát. A caipő* hideg éa a fáradság csakhamar álmosságot idéztek elő. A sserenosétlen ember ledéit a hóra latndt Örökre. Midőn as utasok megtalálták már megvolt halva. Hányat feküdt, szemei nyitva voltak s arczárat a holdvilág falé rolt fordulra, miből azt köveikestetik, hogy aa illeiA holdkoros volt.
— Mulatságos esküvé. Farosa lakodalom eseti meg Kolozsvárott, Egy fiatal pár két tana kíséretében lépett a reformatas lelkész elé. Midőn a pap a ato kásos kérdéseket intézi a házasulandó párhoz, a három férfi egyike előbbre lép s megadja a feleletekot a pap kérdéseire.
— „Szereted-e est a leányzót!* — Szeretem! — Holtigvalő házastársai elve-ssed? — .Elreszem* — .Vele taras, vele szenvedsz ?• — „Vele tűrők vele szenvedek." — „Otet sem boldog aem boldogtalan állapotban el nem hagyod?*
— „El nem hagyom — csakhogy kérem alássan éa aa egyik tana vagyok a csak a vőlegény helyett felelek, mert as rekedt ! — A szerencsétlen embert, ha még pár pillanatot^ késik, a pap összeadja a más választott jár al.
Gyöngéd érzület. .Milyen
csodálatos |" — véli egy ifja nő. újévi ajándékait oézegetre. „Hogy jósa te arra a gondolatra édes férjecském, nekem egy hajfonatból késsttlt gyürüt ajándékot ni ? Aztán még hozzá nem is saját hajadból, hiszen te szike vaey s es a haj itt egészen fekete.\' — „Kedves gyermekem, e gyUrün tapasztal hatod odaadó figyelmemet a óriás türelmem, ez a- gyürü mind Ma hajsiálázból van vonva, melyeket mait év folyamaa a legnagyobb fá radocással as általad főzött ételekből ha lásstam ki.* Tableaux.
— Akár színdarabban. Nemrégi
ben egy tekintélyes állású bécsi fiatal ember jött Veszprémbe, hogy ott egy jó barátja menyegsójén, mint vőfély szerepeljen. Az esti mulatság folyama alatt megismerkedik egy köztiszteletben álló veszprémi polgárral és hamarosan szoros barátságot kötnek. E társalgás alatt any-nyira megszerette a bécsi ur a veaa-prémit, hogy igy asólt hozzá : „Mondja uram, van-e önnek férjhez menő leánya? én elveszem.* „Van egy 17 évea egy budapesti intéseiben* monda a veszprémi. .Uram én leánya kezéért esedezem I" A veszprémi polgár nem tiltakozott és a mait héten hazahozta leányát. A fiatalok és as el tényleg meg is
tortént.
— Nemes tett. Főtisalelendó Be-
lezoay István veleuozei plébános ar — Kasoay János nyéki biré urnák 6 forintot adott át, hogy ason összegből a rom. kath. iskola számára egy feszületet vásároljon. Fogadja nagylelkű adakozó ezen szívességéért híveinek legbensőbb köszönetét. Az ég áldja hosszú és boldog élettel.
— Magyar zenekar Amerikában.
A Bringer Károly impreasárióval ameri kai útra kelt Garai-féle pápai zenekar, mindenféle hódításokat tesz Amerikában. Mint onnét írják lapnak egy k barátjának, s> zenekar már nagy részét beutazta Amerikának e mindenütt dicsőséget szemetek a magyar aenéoek. New York, Philadelphia, Newark, Briggeport, R*a-diog, Boston, Newton, Chelses, Lyon, Bewerly, Milton Nascbao, Coaoord Man-sehester, Fitzburg, Dower, Chilei, Boni and Port Und, Proridencze stb. stb. mind oly vároaok, melyeknek lakói el vannak ragadtatva a magyarországi zenekar játéka által. Jelenleg íaméi New-Yorkba vannak szartőd vetve a „Hotel Delmoníoo" kan, moly a világ legelső ¦tállodája, mely mellett a bécsi „Hotel lm periéi* előnyé ázik. Legközelebb itt egy bálon játszottak, melyen egy teríték ára nem keresebb oeak 100 dollár volt. Nagy tetszést arattak a Koldosdíák keringd eljátszásával. Magánoiokbcz is gyakran hivatnak, igy pld. aminap Berheimer Bankár es télyén játszottak éjjel 11 órától 3-ig, hol a hásinr pezsgővel ia ellátta őket. Csak rajta, derék zenekar, szereztetek jó hírnevet a magyarnak aa Óceánon tol ii t.
— Az öngyilkosáig mint reklám. Egy kis magyér városkában a színház egyik alsóbb raagn nöi \'»gjá-oak valami szerelmi história annyira megzavarta fejét, hogy gynfaoldstlsl akart véget, vetni életének. Szeret cséré
kis diráfmegmenteite aa orrois. — Csakhamar felgyógyult és iámét játasha-tott. Ast élelmes direktor est aa el»Ő fellépést Így hirdette: „X. kisasszony első fellépte, m-m sikerült öngyilkossági kísérlete után." A szinhás természetesen zsúfolásig megtelt.
— A dohányzás egészséges. A pbiladelfiai tanács a fegyencnek kost elosztandó dohányra 600 dollárt ssavasott meg, Wiatár Gáspár orvos tanácsára. Es orvos ugyania ast álliija, hogy a dohány gyógyazere aa étvágytalanságnak eméastési zavaroknak, melyek aa ülő életmód következményei. E leleményt támogatja az a tapasztalat is, hogy a dohányzó fegyenczek börtönbe kerülve, miután nem dohányozhattak, pár nap múlva megbetegedtek.
— Szénaicalap A náaási Malmakalapnak nagy hírneve és kelendősége van országszerte. A oánásiak most a atalmakalapokat Bzénából is keidig készíteni, még pedig oly kitűnő sikerrel, hogy as nj iparág a \' legszebb jövőnek néz eléje. A szénából font nyári kalapok a selyemhez hasonlítanak s az országos kiállításon ia be fognak mutattatni.
— Kedélyes haldokló. Waaillaak
hitték és 79 év terhe nyomta roskatag vállát. Mtnt csendes jámbor embert ismerték Mikor már érezte, hogy ajtaján a halál kopogtat, fölemelkedett ágyában s aa orvoshoz Újképpen beszélt: „Egyet kérek még csak doktor Ur 1 Beoieljen kérem egy fólmestely bort, hadd mulassam ki magamat utoljára 1" Az orios kihozta néki a kívánt italt, a a beteg megkóstolta, astan dalolni kezdett. Első nótája rolt: „Az én rózsám köröei lány", a „Szeretnék szántani, hat ökröt hajlani0, végül pedig a „Kutya, kutya tarka* es. kedélyes nótákat dalolta. Mikor már „kurta lett a nóta, elfogyott a séta", kiitta fenékig poharát, elnyújtózott a néhány pillanat múlva meg rolt halva.
— A Bonaparték sírjai sajátsa
gnean elvannekaíöld kerekságén asórva. Első Napóleon atyját St-Lenben Pária mállott, anyját Rómában temetlók el; e császár holttestét 1840-ben \'Sat-Haleaá ról visszahozták Páriába. Szintén Sst-Leubao Bemetlék el Lajost, ki 1846-ban halt meg s ennek fiát, Napóleon Károlyt ki 1831-ben meghalt. Lucián hamvai (f 1H40.) Viterboban vannak; József (t 1844) Flórencsben nyugzzík j Pallna (f 1826.) Karolina éa Sarolta (mind a kettő f 1839.) Napóleon Jeromos, a vreazt-fálísi király fia )f 1846.). Würtenbergí Katalin, Jeromos második neje és Júlia, József neje szintén Flórencsben aluazszák örök álmukat. „Róma királya" Bécsben, Marat AchillesFioridábsn, s Marat maga Calabriában nyugszik. Josefio császárné a Maimaison melletti Buel kis templomának kriptájában, Mária Lujza Pannában és Krisztina, Lajos első neje, Du plessi-•eben van örök nyugalomra teve. Harmadik Napóleon Chialehuxstban temettetett el. A Betuharnaia nemzetségből : Ferencz Sándor, a bires „gróf11 és neje Fanuy Páriában, Jenő fink. Münchenben, Hornosé és anyja Malmaisouban, Leuch tenberg hercseg Szent-Péter várót t, végre A ugass t in, Jenő fis, Ltssabonbsa nyugszanak.
— Szűkkeblűség. A kia-cteli járásban fekvő Dúlta községnek nincs iskolája. A zsOlŐk kénytelenek gyerme keiket as egyóra távolságra fekvő Kís-Somló községbe küldeni. E bajon segítendő Takács Sándor földbirtokos jraJg-reodelotében meghagyta, hogy hagyatékából iskola helyiség, 20 hold szántóföld és 4 hold rét a nemes ezé! javár* jusson. Dake község közel volt ahhoz, hogy végre iskolája legyen, de as örökösök nem hajlandók eleget lenni a már elhalt Takács Sándor végakaratának a per utján akarják szándékukat kivinni. Tekintve a nemea ügye t Ősaiatén sajnálni lehet est a tzükkkeblÜ* •éget.
— Vakmerő rablótámadás A
közbiztonság F. Eör vidéken a csendőrök dicséretes tevékenysége daczára nem a legjobb lábon áll. A napokban a stájer határon fekvő Hidegkút rolt a. rendkívül vakmerő rablótámadás sai ahe I y e. As ottani pl é b ános lakába ugyanis hajnali 4 óra tájban több befeketített arotu, fegyveres ember jelent meg és erőszakkal behatoltak a oteléd-ezobába, hol a plébános ötvenéves szolgája feküdt. Midőn es a rablókat megpillantotta, kétségbeesetten kiáltozott segély atán, de a rablék csakhamar legyűrték éa száját bet mvén, késatúrá-tokkal sulyotan megsebezi tették. Előbb azon ban kényszerítené* a szerencsétlent, hogy mondja meg, hu! van az ó éta szakácsnő megtakarítóit póota el-
téve, mire a 120 frttyi összeget maguk-hos vére, eltávoztak. Mint a megejtett vizsgálat kiderítette, a rablók ai udvar felét való oldalról hatoltak a plébános lakába, honnan a lépcső hasba s innen a cseléd-szobába nyomultak. A batóaág a legerélyesebb működést fejti ki a vakmerő tettesek kézre kerítésére, de eddigelé még eredménytelenül.
— Végzetes gyufa. — Boksa Teréz csopaki szőlő ulajdonosnŐ vinetti-lérje a napokban két balatonfüredi vétellel egy gyula fölött Összeveszett, As egyik röfél gyufát kért e rincsellértől, ki azzal az állítással, hogy : „aki pipás, tartson gyufát is* megtagadta as adást. A röfél sürgetve s gyufát, meglökte a vio-czsUért, ki egy köret dobott a vőfélutáe A vófél bicskát rántott é* ugy döfte a TInoaollérbe, hogy az nyomban halva rogyott össse. A belyasinén csakhamar megjelent két csendőr, kik a tettest és társát azonnal elfogták és a balatonfüredi k. járásbíróságnak átadták.
— Gróf Karolyi tiy aláné a al ónjában men*. a legnagyobb korteskedés a saidó házasság ellen, a lelkes orno, miután bájos társnőivel kimerítette már előkeld állása, mivelt széliemé minden hódító estközét, hogy a javaslat elles nemmel szavasokat toborozzon a főrendek kötött, ason ötletre jött, hogy aa aristoc-ratía hölgyeit maga kÖrégyüjtötte,seaok-kal 9 napi ájUtosségot tartott: 9 napig naponként biaonyos órában imádkoztak, „Szűz Máris stent szivéhez," hogy teljesítse ssivük kiránaágát, a javaslat bukását. Ezen ájtatoaaágot „Neav*ine*-nek (kílenctesnek,) neveslék el. Most mintán a győzelem megvan, kétségtelennek tartják, hogy as imádság használt, mit a kilenos többség is bizonyít, mint világos uj matatás a „Neuvaine* ősimre, mi bizony elbisazük, hogy az imádság hasznos, hanem a hölgyek korteakedése sem hiába való ám]
— Szép örökség. Egy közelebbről elhunyt angol arno mintegy Ót millió forintnyi örökséget hagyott a pápára. Et egyik öoacaét éa Cataldi bíboraokot küldötte Londonba, hogy e roppant nagy vagyont átvegyék. Ugyan es aa urnŐ már előbb is minden évb«a 40.000 frtot küldött Péterfillér gyanánt a vatikanbs,
— „Sarah Barmon0 Amerikában.
Hogy mily gőzerevei dolgozik as amerikai publtotstika, példát nyújt róla egy nsw-yorki könyvkiadó őség mely Colombie» Mari akandalósma köny 7Ót, a „Sarah Barnumot" angol fordításban kiadta, A ctég 59 fordítót ssedett össze. Esek délután egy órakor megkezdték a fordítást és éji 11 órakor teljesen készen voltak vele. Másnap délután már megjelent nyomtatásban a 350 lapos könyr.
— E napokban jelent meg Bu dapesten Frommer A. Herrmano msgke-reakedéséoek 1884-iki fóárjegyzóke, mely mindennemű gazdásági főzelék- és virág-magvakat, gyümölcsfákat, rózsákat cserjéket stb. oly gasdag választékban tártai mas, mint igea kevés külföldi árjegyzék, belföldön pedig tökéletességre nézve eb bet hasonló nem jelenik meg; melegen ajánlhatják fenti ctéget minden gazdának és kertkedvelőnek, és eleve megvagyunk győződve, miszerint megrendelés esetén teljesen ki lesz eiégitre. Al árjegyzék ki* ráaatra ingyen és bérmentve a nevetett ctég állal mindenkinek megküldetik.
L- Gyilkosság. Csopakról tudósítanak bennünket, a következő gyilkosaágról : A mait bélíőn két ifja srácai legény, mint vőfélyek a közeli falvakba vendéghívóra jártak. A vendéghívásról visszajövet tsJaikoetak Leponaa Terézia birto-kosnó leheneaével, ki iránt már régebbi idő óU gyűlölettel viseltettek. A teheneesel elkeadtek verekedni ast többször föl -lökdöeták mig végre aa futással látta jónak menekülni. A két ifja legény azonban elébe került és a tehenéét Leporist úrnő villájának kapujánál leszúrták, agy hogy nyomban meghalt. Mire a ház béliek észrevették a gyilkosságot, a két gyilkos megugrott. Ép akkor kisért azonban egy csendőr egy foglyot aa aráosi uton, Mikor a gyilkosságról értesült foglyát bislos őrizet alá helyezte és a gyilkosok üldözésére indult a köteti erdőbe. Üldözését siker koronázta, amennyibea a deliqaenseket néhány órs mulvs megvasalta adta át SS illető hatóságnak.
— Korcsolyázás áldozata.Dansch Lipót balatoo-füredi lakó* folyó bó 2-án korcaolyásáa közben a Balatonba tolt
— Mohácsról Írjak. A mi csaknem hihetetlen de igaz. Mióta városunkban a rendőri felügyelet a csendőrök kesében van, as a sok naponkénti kihágás, gyilkosság, rablás, esteli és éjjeli ordítozás, lövöldözés ngy megszűnt, hogy az ember kételkedik a valón a agy tetszik, hogy a még fülünkbs csengő lárma a gyil kosok istenkáromlása, a meggyilkoltak fájdalmas nyöszörgése nem is némult el végképpen, de minél belebb megyünk az nj évbe, annál iároiabb esnek a vért fagyasztó események hírének fülűnkbe csengései s hisszük, hogy meg is fognak
ssücni egészen : hisssük hogy a bün ösré nyés síódelgók, ha lolküsm«retők zzava-tói oesa, as igsaság büntető kezétől félve, vissza térnek s böcsület útjára a tiszteletben fogják tartani embertársaik életét és vagyonit.
A közönség koréból.*)
A salámegyeí
Az
ált. tonitotestület elnökségétől. „Egyenlőség."
Ily czimü.-budapesti éles sémita lapoak mult évi 56-ik száma küldetett be hozzánk-utóbbi napokban egy kartársunk által ugyancsak a megyei tanítóság, illetőleg elnökséghez czimsett s a Z, Tanügybe szánt nyilt levél kíséretében A lap hivatott száma öntelt feleke-zetisége álláspontjáról, a védelem biztos szárnyai alatt magát botorai lelíujva, lázítja a „párasztó*" „bizonyos uri elemek kspt>isága éa ama néperőt kizsákmányoló közigazgatási rendaser ellen, mely a hivatalnoki proletárság frakkos gésengu sainak évszázados traditiójábao gyöke redsik,*
De ez is hasonló, nem kösvetlenüt bánt bennünket, csak ízelítőül csitáljuk.
Hanem ugyan e lapban „Zaia-Egeraset; és Nyíregyháza" ősimmel bizonyos Szabolcsi Miksa a Zala-Egerszeg és vidékén végoement asidóellenes zavargások alkalmából még élesebben ront neki aa uraknak, aztán a megyei tanítóságnak s különösen a falusi tanítóknak. Felhozván a caébi, stilrágyi és tófeji mestereket a állítólag viselt dolgaikat, tat mondja, „hogy még nagyon sok oly néptanító van itt" — a nevezetteken kívül — „kik sokkal jobban illenének az abruztokba, mint a nevelés csarnokaiba," hogy n „salai mesterek többnyire inkább elbutítják, mint oktatják a gyermekeket, ¦ végre hogy „Zalám gye falusi tanítói kitárolagosaa/«gj Ispot olvasnak, a Népjogot, melyet Szaley Károly aterkesztő ingyen küld nekik, melyért viszonzásai a a tanítók a lapot a szülők és tanulók elCtt .elolvassák stb.*
Mindet durva rágalom, vakmerő sértegetés. Zalamegye tanitóteaiülete több mínt hatodfélaaás egyént számlál; ennek kát ayolcsada falusi tanító. Ha ennek 1—2 tagja nem S. szerint való ember, de ha mig általános fogalmak szerint sem tökéletes lanférfin ; sŐtha magán bostuból elhagyta is magát ragadtatni as emiilett zavargások alkalmával, mégsem áll senkinek I legkevésbé ismeretlen Ssbölcai urnák jogában egy egéaz testületet becsületében, jóhirnerében megtámadni.
Nincs szükségünk és szándékunk védekezésre, a sérlegetővel ssemben ön-igasoláara.
Nem kívánunk, nem fogadunk elégtételt; nem folytathatunk polémiát sőt nem válthatunk azót a lappal s caikkirojávai: esekre, mint. amasdkra nem méltók.
Ccak annyit akarunk a megyei tantestület nevében kijelenteni, hogy a oximsett Upuak durva kifejezéseit a .zalamegyei taatesiület" iránt való bru lalia sértegetésnek, alávaló, meggondolatlan rágalomnak decláráljuk s mint ilyent a nyilvánosság előtt visazsuta -sitjak.
Sümegh febr. hó 1884.
BANFI ALAJOS, a megyei tanító testület elnöke.
TÓTH LAJOS, a megyei tantestület főjegyzője
irodalom.
(E rovat alatt mefamtitett munkák Naf}-Kaaiaaáo Wajdits Jéasef könyvk*raaekedé»ében kaphatók vagr általa meffrendolhatők. Vidéki megrendelések posta fordultává! pontosan tétje-tétnek.
— A „Síölószetl. Borászati és Gazdasági Lapok" 6. évfolyamának 1-aő száma megjelent. A mint a czím is ma tatja, ugy a ssőiésaek, borászok, mint a mezőgazdasággal foglolkozók szak közlönye. AUandó rovatai: 1. Ssőlősset és borászat. II. Mezőgazdaság. Hl. Vegyesek. IV. Vidéki levelezések. V. Iro dalom és egyletek. VI. Beérkezett ujabb kérdések. VH. Kérdések és feleletek. Vili. Üzenetek. Hot keretébe vágó szakközleményeket, újításokat, találmányokat stb. Mutatvány-számokat felázó-lilásra szívásén .kőidének. Előfizetési ára: egé*s évre 4 frt, félévre 2 írt, negyedévre 1 frt. Megjelen Kassán minden bó 15-éo éa 80-án. Sserkessti és kiadja Maurer János, borászati szak tanár. (Kassa, Maurer udvar.)
*) E rovat alatt kSzlöttert, tem alaki \'•m tartalmi tekintetben nem vállal felelőw-8-«t * Szerk.
HUSZONHARMADIK KVÍOLYAM
ZALAI KÖZ1 L ÖN I
HIRDETÉS
Papírszeletek.
Siralom-házban volt a deliqaene : már készülőre intették aa akssstófához, Széttekint megegyezze s elkeseredéssel mondj*: No est a szobát u meg fogom
emlegetni.
— Disznót öltek azomazédasazony ?
— Azi bizony édea húgomasszony
de csak felet, mert a másik fele
méké.
i az ipa-
— A czigányt elküldte ai uraság levéllel egy téli napon. ígérte is, hogv visszajöo a kiszabott érára. De biz ó foká késett, s mikor az ursság rámutatott az órára, hogy már régen e Ihagyta a mutató a megjelölt számot, a csigáoy kitakad : — Seotbáromiág aegje ki a piros virít annak azs érának, a meleg-ben idebent bize kényen eljárhat de én odakint a bidegben.
Vasúti menetrend.
. Érkezik. Reggel. . Indát
8 Djnelj < Bada Finn. tPragírhof
07 v 5 Í7 Gj.t| 6|«
PzarerhofP v Barcs IP. r -Buda *Qy.i
B Újhelyi V. t, Buda V t.
öiq
6|15l 7J1S|
8opr..n IV. iPragerkof \'p Bara 7. Bada )P.
Buda V. t B. JJjbelj P. r.
Soda Gy.z (Pragerbof P v. Barcs P. t.
Drlt
< : 1211c
v.l 1 IS r. lUl
r.| ijea
Éjjel.
Bada IP. r Pragerbof P. t. Sopron V t Barcs V. t.
»*1 II Pragerbof [Oyv 10 50
!0ü8 1 Fiume Qy.t 11 6
103« II Buda P. t. 11 6
11 19 ! B. üjbelj|P. t la
llf S
Lapvezér és kiadó: SZÁLAI SANDOB.
Felelós szerkesztő : YA88- ALMOS.
Laptnlajaonos : WAJDITS JÓZSEF.
7018 tkr. 1868
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesített árva-tára végrehajtatónak Jaodrosíts Gábor végrehajtást szenvedő bakónaki lakó* elleni 186 írt töke, s jár. iránti végrehajtási ügyében a bakóbaki 15. sz. tjkvben Jandrosíta Gábor tulajdonául felvett A f H/b. hm. 5 irt, 108. hm. 11 Irt, 186. hrsi. II frt, 137 hrai. 17 frt, 179. hrsz. 168 frt, 474. \' hraa 80 frt, 808 hrsi. 856 irt, 844. hm.
irt, 883. hm. 68 frt, 1176. hm. 8 irt, 1189. hm. 8 fri, 1500. hm. 80 frtra becsült egész ingatlanok külön külön, a bakonaki 885.\' aa, tjkvi A f 66fJ hm. a. felvett ingatlanból Jandro-síts Gábor tulajdonát képesé 88 írtra becsült része külön a csatlakozott társak
! Baum Salamon és Baum Jakab negy-kaníasai lakotok részére is — a C. 1. alatt ösv. Jandrosits Józsefoé szül. Lukács Katalin javára özvegyi haszonélvezett jognak épségben hagyáaával 1884. évi január bó 29! napján délelótt 10 órakor Bakóuakon a község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni tog. mely alkalommal as arve-resni kívánók tartoznak a fenti becaá-rak 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes papírban akiküldött kezéhez letenni.
Az árverési feltételek a hivatalos árak alatt a nagy-kanizsai kir. tszék tk* Ti oaslályánil • Bskónsk község elöljáróságánál megtekinthetők
Kir. törvényszék mint tkvi hatóiig N. hl\\niisán 188S november 2-án Tamássy s. >. elnök, Kiss s. k. jegyző
A surdi uradalomban [vasúti állomás Zákány] ez idényre a hágó koseladás megkezdetett.
Netaláni iratbeli kérdések ifjabb gróf Zichy Ödön személyéhez Surdra intézendők.
Légzőhnrut, teljes étvágytalanság, légzési szítksóg, mellfáj heves és kínos köhögés meggyógyíttatott
Bátorítás a vigasztalánoknak és nehéz betegeknek!
Ezerén, kiket már mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életüket és
élvezik most annak örömeit
(A meggyógyultak saját szavai.t
Hoff János cs. kir. udvari szállító urnák
Bécsben, gyár: Grabenhof, Brüunerstrasse 2., gyári raktár és iroda I, Graben, BrÜunerstrasse 8.
Roaanyó. 1883. ezeptember 21.
Első Borban fogadja Ipgbensőbb forró köszönetemet jé kimondhatlan gyógyhitása Hoff János féle maláUgyárimáayaiért, melyekkel =» ezer bála iatenneíí — sok és »\\))vos bajsm«t csülapitotta. 64 éves n6 vagyok, férjem tímár, a leghidegebb, legzordabb télben la kénytelen vagyok vásárokrs/lároi, sokat szenvedtem nehés lélokióaen, mellfájáab*n1 köbögéeben, még pedig súlyosan, 3—4 héten át feküdnöm kellett és gyakran 9—10 napon át éjjel-nappal kénytelen raték Ülni, mert a fulladástól képtelen voltam feküdni, a gyógyszerek pedig nadályoktÓl és vesioalorral együtt sem sokat használtak. Ekkor olvasott férjem a hírlapokban aa. ön gyógy hat áea szerei felél s 1879 ó\'a haamálom a* Ön kífejeahetlen jótékony Hoff Jánoe-féle malita-gyógytápgyártmányait, istennek hála, a legjobb eredménynyel. líógegyszer legmelegebb köszönetemet 1 Bátorkodom 30 paUcsk Hoff János-féle frlas maláta-kivonati egészségi sört gyorsszái-litmányként, utánvét mellett kérni. Tisztelettel
Rozsnyó, FeUó-Magyaroraiág. Kirner Jozefina.
Baja, 1881. november 27.
Tudatom önnel, hogy az ön Hoff János féle maláta-kivonatának használata, 73 öves atyámnál, kí makacs légsóhurutban és teljét étrágyUlanaág-ban szenvedett, mely betegséget minden gyógyszerrel dacspltnk, a hurutot elmulasztotta a étvágyát ismét helyreállította. Következik » megrendelés 50 palaczk malátakivonati egészségi sörre, 2 kiló malátc-caokoládéra ée 6 sacskó maláta ezukorkára. Tiasteleitet J), LöVy.
Czim Dentsch Simon Tokajban, Magyarországban
Statisztika és elismerés.
Alapitáai év: 1847* — 69 kitüntetés. — Tdbb mint 1 millió köazöuó-irat. •— A Hoff János-féle maláta-gyógytápszerek eladása minden müveit államban, 27,000 elárusító helyen eeikösöÍtélik, ebből esik Nyugot Európára 12,800, Kelet Európára 9000, Amerikára 4300; . zekhez igénybe Tétetik Európában 1600, Amerikában 400 újság. — As 1876. és 1877. érben 9 udvari szállítói pátenssel kitüntetve. (Esek közéit azosz\'rák császár, a német császár én iá szász király ó fellegeik ujabb kitdotetéai) minden ország orvosai rendelik, a beteg elóeaerotettel hasmálja s benoök üdülést, eroaödéat talál. A nem valódi maláta-gyártmányok nélkülözik a Hoff János-féle maláta gyártmányok gyögyfu.pótlékát a azokoak eddig még el nem leaett készítési módiát. Vételnél szigorúan tessék megfigyelni a védjegyet (Hoff János feltaláló arczképe, álló oválban.) E Véjdegy nélküli hamisítványok nem bírnak gyógyhstissal.
Főraktár Na*3y-Kfi.nlxsán Király Ferencz* „Megváltó\'-hoz caimset gyógyszertárában, továbbá Fsuelhotar József és Strem és Klein füszerkereskedéseiben. Zala Egerazeg: H u d Í n b z k y A d,o 1 f Sopron : Hüllsr P. Wuhovsaky. Keszthelyen : Wttoich Fereno c-nél. ttXxxcL&TvBL\'tt, cl megsz&bott arórt. 1182 1—6
t 6796. Ur 3883-
Arverési hir detmóny.
A nagy-kanizsai kir. IrTgaék. telekkönyvi osztálya részérér kösbirré tétetik, bogy Bosos Pál és Boros György pacaai lakos végrebaj taténak Pscaay György és neje Sabján Rozi végrehajiást szenvedő pötrétei lakósok elleni 502 frt 32 kr. tóke s jár. iránti végrehajtási ügyében a pötrétei 53. is. tjkvben A HL 1, 2 aorss. s>. felvett ingatlanokból Piciny Györgyöt s nejét Sabjáo Rozit illető 436 frtra becsült hasonfele azon megjegyzéssel, hogy ezeknek elárverezése nem tévedésből maradt el, hanem az 1883: máxczioa 10-én felvett árre-resi jeg, zókönyv tartalma sserint egyéneién a felp. képviselő kívánatára az 1884. ári jsnnár 28-án d. e. 11 órakor a pötrétei közaégbiro házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni lög, mely atkáloínmal as árverés ni kívánók tartoznak a feanii beosár 10 atáialékát készpénsben vagy óvadékképea papírban a kiküldött keséhes bánatpénz fejébea leténnX
As árverési feltételek a hivatalo* Órák alatt a nagy kauissai kir. trvszék tjkvi osztályánál s Pótréte község elöljáróságánál megtekinthetők.
Kir. törvszék mint tlkkvi hs\'óság Nagy-Kanissán, 1883. okt. 19. Tamásy s. k. elnök. Kiss s. k. jegyző.
wjtjaiTi joiser
öDyvnyomdájáDak megnagyobhitása.
Van szerencsém értesíteni, bogy 1862-ik év óta jól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj diszbetükkel és egy uj gyorssajtöval (amerikai) nagyobbítottam,
ügy jelenleg a három gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simító, fényitő, aranyozó; dombornyomó ^ és gyorsmetsző gépek állnak működésben.
Főieladatomnak tűztem ki, hogy ininden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatát a lehető legolcsóbb árak
mellett gyorsai! és pOEÍQSaH teljesithessem.
Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat u. m:
eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogrammok és névjegyek, levélfejek és peésétczimkék, hivatalos táblázatok, falragaszok, czégnyomatu borítékok, bevásárlási jegyek, vásári- és helypérizjegyek. k€Ífeskedési\'\'írókönyvek minden nagyságra, váltók és utalványok, lapok és folyóiratok, bármily nagyterjtWelinfi munkák minden nyelven,
könyv-nyomatu i*észletivek, részvények, oklevelek és ezimkék stb. a legdíszesebb kiállításban jutányos árak mellett készíttetnek.
Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-K&uissan.
,..NMty-feAXI3SA 1884. január 27-én.
Bltztttü ir:
egén érre ...... 8 írt
. fél évre ..... 4"...
cegjed érre...... 8 „
Egy szám 10 kr. \' .\'?V1
HIRDETÉSEK S hasábot pétitsorban 7, máao&sxo: 6 ¦ minden további torért S kr.
NYILTTÍIRBEjí soronként 10 krért vétetnek tel Kiucstári illeték minden erres birde-¦ télért 30 kr. fizetendő. - ;"
Hu^Toharmadik éviolyara.
iki, közi m
A lap flEeUemi resaet illető Hzlemé-nyek a írerkesríőhör, aoyap rénrét illető közlemények pedig t kiaJóhos bérmentre iotéiendők : NAGT-KAN IZSA WltitlOtMtZ.
Bénnentetlen levelek csak ismer, márkatársaktól fogadtatnak p1.
Kéziratok víssia nem köldetnel-
„ Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a , zalamegyei Általános UnitóteatQlef. a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület0, a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*. & .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külrálasztmánya0, s több megyóMs városi egyesüla* hivatalos értesítője.
Hetenklot kétszer,_va^sárnap- s csütöríoliőriiiegjeleoő vegyes íaríalmujan.
A esMíűrség.
Sík a puszta, se halma, se erdeje. Legmagasabb tárgy benne .a kutágaB — és a sivatag homokján legnagyobb sziget, Síi\', a tanya, Keletről is, nyngatról is reaboiti tágas határira a kerek, ég s a délibáb ragyogó árja ngy lebegett fö lőtte, mint egy tűkör-tenger.
Nagy terenum ez nagyon, lóT háton járt benne a betjar: Rozzant csárda alacsony kéményéhói magasra emelkedett a kékes fost; ngy. látszik, mintha belekapaszkodott volna az égbe, mintha azon tüggene a csárda \' teteje, mint tómjénfBstöló pedale és áldoznék az Ü\'rhafc: Haj ! pedig nem az latra számára volt épitTe az s templom, — káromkodás Volt ott az imádság s ördög a mindenható !
Füstös bográcsban iótt a paprikás gulyáshús; leve lopott ürü ereiből folyt ti; — bent a csárdában szennyes tölgyfa asztalnál," bús keservében bort ivott a szegény legény l Övében pisztolyok,. mellette kétcsövű fegyver. Nem volt se éjjele, se nappala 1 És égy két mulató őrá-ért kóczkára tette életét, hogy i lopott, rabolt pénzből magát agy betyárosan igazán kimulathassa
S azután prüsszögő deres esi kón ott lebegni a rónák virágos pázsitja fölött, tenni, amit tetszik; nem ismerve se istent, se urat ördögöt, szembeszállni mindenkivel . . , . Ilyen volt az a költői betyár élet!
De ennek némileg gátott vetett a Bachkorszakbeli .katonailag szervezett zsandárság felállítása. — Csakhogy ennek uralma az alkotmányos aera következtében megszűnt, a zsandarsigot Magyarországban feloszlatták s helyébe a megye állította föl saját pandúrjait.
Ez abban az időben, midőn alkotmányunk helyreállott, s a német
zsandár iránti ellenszenvből is jól esett nekünk magyaroknak. De fog-láraink működése évről évre, napról nap\'ra rosszabb helyzetet teremtett; alattuk á közbiztonság már-már tarthatatlanná lőu, midőn az országgyü les jónak látta a zsandárság isméti behozatalát.
Csakhogy most már nem zsandár, hanem magyar királyi csendőr. \'Katonailag szervezett s a honvédelmi ministerium alatt álló, de külön katonai intézmény.
Ennek a csendőrségnek szép és magasztos hivatása van.
A közbiztonságnak, a közjólétnek, az állampolgároknak s a közcsendnek hatalmas föntartói. Katonailag szervezet őrség lévén, ment minden befolyástól.
Szigorú törvényei vannak s azt lelkiismeretesen, pontosan betöltik ngy, hogy minden ktitikán fölül államik.
Minden beosztott Örs, öttől nyolez, kilencz emberből áll egyes kerületben, melynek hivatása, minden tőle kitelhető s a viszonyodhoz mért kellemetlenségek, összeütközések, rablások, lopás gyilkosság, útonállás, s minden ebbe a kategóriába vágó törvényellenességek, föltétlen megóvása.
Örömmel üdvözöltük mindnyájan ez intézmény behozatalát; de kétszeres örömünknek adunk kifejezést most, midőn alig pár hetes műkövesüknek megkapó jelei vannak a rend dolgában. \'
Csendőreink kiváló energiát fejtenek, ki, nemes szolgálatukból kifolyólag. Szigornak, de illemesek; föltétlen megadást követelnek, de méltányosak.\' Bé\'ami a fő s elvitáz-hatlan tulajdonuk: az udvariasság.
Ilyen körülmények kőzött, hol ngy személyi, mint vagyoni biztonságunk az ő kezeikbe, ván letéve ;
lehetetlen, hogy a sajtó ltján is ne éreznénk bizonyos hálaérzetet, — mondjak őrömérzeíet, midőn egy ka tonailag szervezett, de különösen az í állampolgárok közbiztonságát czélzó s azt elősegítő intézmény iránt: a magyar királyi csendőröknek egy minden Íziben magyar isten hozottat ne mondanánk.\'
A kényszerískolázásról.
A kényszeriskolázás éppen alkalmas tétel arra, hogy korunk állítsa csúcsára e modern Kolombus tojást, mert vajmi mélyen ereszkednek az iskolázatlanság gyökérszálai a mai zilált erkölcsi életbe.
Legfrappansabb példa erre Angolország, hol a nép a hanyag iskolázás miatt oly elzüllött állapot ban volt még 25—30 évvel ezelőtt is, hogy szánalommal nézhettek az érző szívvel bíró államférfiak a sanyarú helyzetre. A tudatlanságot s a teljes lealjasnlast leghívebben tükrözze vissza a kővetkező eset; Carpenter Mária, az a hires angolnó, ki a nép sorsának enyhítéséért annyit fáradozott, számos kószáló gamint gyerkőczöt szedett össze ; mindennel ellátta őket, de hogy tanulni ne kelljen, az alapjában megromlott gyermekek háromszor is megszöktek tőle, a jólétből. Azóta természetesen a kormány már ott is behozta a kényszeriskolázást s a helyzet jobbra fordult.
Nálunk nem nyilvánult ilyen szórnom alakban a népnevelés, de azért még ma sem kifogástalan, mert a szülők még nem emelkedtek olyan erkölcsi magasságra, bogy gyermekük neveléséről jőszántukból mindenkor gondoskodjanak. A kényszeriskolázás tehát végelemzésben a szülői felelősség érzetének hiányát akarja pótolni, mert a gyermek nemcsak a családhoz tartozik, hanem a társadalomhoz is; a szülő és
gyermek viszonya csak átmenet, ideiglenes, addig tart, mig a gyermek felnő, ezentúl szét mennek, -de a társadalmat nem hagyhatják elli ha ennek kebelében élnek , kötelesek annak törvényeit tisztelni. Ha . a családi erkölcs őre; a szülő \'.\' nem gondoskodik a gyermek értelmi és erkölcsi neveléséről köteles az állam kezébe venni az ügyet, hogy az elhanyagolt nevelésnek véget vessen ; behozta a kényszeriskolazíst, hogy a békés együttélést igy ís biztosítsa. Az államnak stabilis, erkölcsi elvei vannak, melyeknek megsértőit bünteti; de ha alapot, nevelést nem adott minden egyes tagjának, teheti-e ezt 1 Ha a szüló Igazságtalanságot követ el akkor, midőn a nem oktatott gyermektől jót követel, sem igy ténne-e az állam "is,^ hit véka alá rejtett dolgokat kívánna alattvalóitól? Ha nem adott alkalmat mindenkinek a társadalom erkölcsi törvényeinek megismerésére, akkor nem is -büntettet ! Nálunk pedig büntet a törvény minden bűnöst, tehát „kötelességünk a kényszeriskolázást szigorúan általánosítani már csak azért is, mert igen sok szülő van, ki nem érzi, hogy erkölcsileg is kell .táplálni a gyermeket. Igen
hogy ily elhanyagolt gyermekekkel szemben az állam veszi át a gyámkodó szerepet; ezeket néha a szülőig akarat ellenére is, iskolába járásra kényszeríti s . igy olyanokká neveli őket, kik a békés együttélést nem háborgatják, legalább nem oly mértékben, mintha teljesen iskolázatlanok maradtak volna.
Ignoti nulla, cnpido 1 Ha a szülő iskolázatlan volta,miatt, sem érzi a tanulás és nevelés szükségét, érzi az állam s minthogy |a tanítás és nevelés nem piaczi áru, hogy azt éhezve vegyük meg, kénytelenek vagyunk a legnagyobb szigorúsággal dolgozni a kényszeriskolázás általános behozatalán. Az elhanyagolt,--iskola.
zatlan nép maga sem \' tudja, mi a valódi erkölcsi élet s ha még mi sem gondoskodunk róla, mit varhatunk tőle?!
Ha az állam eriminalis eseteknél királyi ügyéezeket nevez ki, [üldözi és. bflnteti a gonoszokat: kötelessége \'oly tanfelügyelőkről is gondoskodni, kik: erélyes eljárásuk és tudományos képzettségűk által kény-szeriskolizas ellenőrzésével kevesbit-hetik a bőrtönök lakóit Ha már fizetik a nemzet verejtékes filléreiből ások tatrfelQgy,előt, dolgozzanak azok erélyesen a közművelődés előhaladásán, legalább reményűnk lesz, hogy egykor a társas élet meg fog szabadulni az iskolázatlan tömeg garázdálkodásaitól. E.
Farsangi krónika.
Ddák-hangverseny es táuczmujateág. -Már mait számunkban jelestük, hogy s deák-hangverseny igen kitűnően sikerült. Est mondhatjuk ugy a hangversenyre mint ss, ast követői láncsviga-lomra. —r Őröm mai Bájak le e helyen S s asgyon is kiórdemiettelismerés adóját V. e z? cialliBssio . .tanár nt, iránt. Ugy a dalárda mint. a cenekar igasán szép praaisiíással .adta «16 a legnagyobb részben általa hangszerelt darabokat. A
teráésxe&T tehát, h^-*«ttokb.n AiMbHokt Donáth
József 3.1 osst. GeaU László, 7. oszt. Kohn Samu, 8. ossLiOoldmaun Lipót 8. out. Donáth Lajos 7. osst. tanulók. Schweiger Adolf, 8 oszt tanuló szavalta lompa: .Haldokló melleit\' csimuvkót-teményét* .Felsdstát as ő álláspontján szépen megoldotta; kuiőnősen a hang-színezés sikerült neki, mivel határozottan nagy.terjedeimtl hanganyaggal rendelkezik; de mi azt hisszük, hogy sokkal nagyobb hatást sikerült volna neki kivívnia, ha könnyebb darabot választ Ily, — ugy szólván — orvosi szaktanulmányt ós megfigyelést igénylő darab már -kiforrott erőt kivan. -Egyébként mondjakl.es ó előadása is.elég szép volt, as ő jelenlegi, a a jövő sikerére nézve reményt, adó álláspontján. :HntaiA hangverseny 9 órakor ért véget; azután kezdetét vette a táncs, mely a legnagyobb íssztelenséggel körülbelül reggel 6 óráig folyt.
TARCZA.
A forradalom.
Irta: Jüperjesay Jutván.
A politikai, láraada!mi és szellemi éleiben alig találkoaank a történelem lapjain mosgaimasabb időszakkal a XIX. század eUÓ felénél. Ettrópa, politikai ée társadalmi tekintetben egyaránt megváltómon, m népek t*gjvarra} kérőkben követeitek a hatalom ée a jog egyedüli birtokosaitól, magok számára ia mindazt, a mi méltányos és örök jogon alapuló: 1. i emberi és társadalmi jogaikat ée a sa ját jólétök fölötti intézkedésben a részvétet —, szóval alkotmányt a a társadalomban ai Óket megillető" helyet.
Minden nemiét igyekezett megszabadulni a despotUmaa lidércs nyomása alél. A népszabadság, a a edzeti önállóság szelleme, minden népben fölébredt; minden népben uj vágyakat és törekvéseket élesztett:
" Tudjak azonban azt, bogy minden forradalom azon irányban, melyben as Qjitáat estkÖéőloJ akarja, a végletekig ."•tar.
Ekletans például szolgál erre nézve Franetiortxág, hol folyton a szabad vizsgálódás elveit hangoztatták. Aa ész ba tfat isent a fennálló valláserkölcsi, társt-dalmi és politikai eszmék és rendszer elírni, \'mely harciban na irodalom szolgált fegyverül.
Midőn a bölcselkedés ée birálgatáe mindenhova elterjedt, az emberiség már aem tűrhette egyesek renekirüli nagy j
előjogait. Az encyclopaediaták minden eszközt megragadtak — kivált aa irodalom tarán — ósdijaik magralósitására. A sajtó alól, "^a legnagyobb ellenőréé* dadsára, szabad sseliemtl iratok kerültek ki, melyeknek aeersői a vallás, az állam, as alkotmányos élet megszüntetését vagyis mogsemmiaitését tüiték kt czélul.
Ama korb^Jjjir-alkodó közhangalat rendkívül kedvesett as QQoycIopaedislák működésének, a mennyiben a gondolkodni kezdő nép, mér megutálta és gyűlölni kesdé a lyraAAMmast. A józanal gondolkodók hazafias és erkölcsi köteles légüknek tekintették a fónálló intézményeket éi as állami rendet, mig a nép életirányának megfelelnek* fen tartani; de ba a megváltozott művelődés, mai feladatot tus kt életirányára vonatkozólag, aa alkotmány megváltói tatás a lelkiismeretben kötelesség. (Mohi Róbert „Eucyk lopaediae der Staalewisaenchaft.)
Machiavelli eszméjét, hogy „a hol a honnak egész üdve forog kérdésben, nem kell tekintetbe venni aat, mi igás-ságos vagy igazságtalan, mi dicső vagy mi gyalázatos, mi emberi, mi állaüas, hanem félre teve minden más tekintetet, oly eszközökhöz kell nyúlni, molyekmegmentik a hasa életéi és föatariják a baza Ezabsidságái,* (Machiavelli: DiscorsE. aop-ra.) Európasznrte hangoztatták. -
Foglalkozzunk kissé a francsia forradalommal, mert hat eme korban Fran-cciaorszság volt minden eseménynek a központja, afrancziák eme korban lusták ki oaélnl a fennlevő állapotok tökéletes fal forgatását.
A philosophia terén indul - meg legeiCssör a forradalmi irányú mozgalom.
Ugyanis a philosophia küJönvált a theo-logiátót. Rendkívül sok bÓvsaelkodö (pbi losophisükus) munka került ki a sajtó alól, melyeknek: Írói, mint aa ész szemé-lyesttfli, hadat indítottak, a hit .mint a papok találmányai* ellen s ast a butítás eszközének tekintették. Fennen hirdették ők aat, hogy a vallás a legnagyobb támasza a kónyuralomnak. Az angol de: mus, mindinkább tért nyert a katholicis-mussal stamben,
A XVIII. szásad második feléből Amerikában is egy igen nevezetesen forradalmi irányú mozgalom indáit mag As amerikaiak megtagadták as angoloknak az adófizetést • tiltakoztak ss e\'len, bögy az angolok folytan beavatkozzanak jogaikba. Az angolok fegyverrel későkben akarták elnyomni e reájok nézve veszélyes mozgalmat; de as éssakamerikai gyarmatok megalapítva aa Egyesült-állomukat, egyesültek önvédelem czéljából s szembe szálltak szabadságuk elnyomóival.
Eme mozgalom idejében Lafayette merqais vezérlete alatt több százra menő francsia nemes ifjú elment vérét ontani a szabadság eásslaja alatt. Ifjak, a francsia arisztokratia jövendő oszlopai, rohantak, hogy egyenlőségi elveket, gyűlöletet ss Ívjanak magokba minden királyi és pap Önkény ellen. Ez as amerikai szabadságharc* egyenlőségi elvekkel árasztotta el egész Frattosiaorsságot.
A fent emiitett irodalmi éseme forradalmi irányú fegyveres mozgalom képezte csiráját, ama iszonya forradalom nak, mely kegyetlenségeiért véres fonalként húzódik végig Francziország történelmében.
Á forradalom emberei borzasstó módon potatitottak, a reactio híveit a legiszonyúbb módon kínozták ée hurczol-ták a vérpadra, a trónt ledöntötték, a templomokat kirabolták s ott a legalja*? sabb szentségtörést követték el. A nép ss emberiesség és aa erkölcs követelményeinek megvetésével barozolt á vallás és a trón ellen. Raboltak, gyilkoltak, gyújtogattak. — Mindest a szabadság nevében 1792-ben a francsia nemzeti oonventos eltörülte a királyságot. XVl-ik Ijsjoe, afrancziák királya, lefejeztetett Bekövetkezett a rémuralom, egyes pártok emberei halálra üldösték politikai ellenfeleiket. Páriáiban 10,000 polgárnak ontották vérét. Nincs toll, mely leírhatná mind ama kegyetlenséget, melyeket a forradalom emberei véghesvittek.
Angol országban is felütötte a de-mokratia a fejét. Wilkens Jean az angol demagógia vazérférfia, 176S-ban lapjában minden essközt megragadott, hogy népszerűségre tebaaaec szert. KigODyolta as uralkodót, a paireket, a vallást, -a papokat. Később még a parlamentben is\' beválasztottak, . hol további botrányai által vált hirhedté Nevezetes demokrata volt a trancziák Voltairja, as angol irodalom s Johnson Sámuelé, Forrad sírni i rán yu munkáiban tökfej, gaxe mber, kutya, marha s más ily féle elsevezések>-kel illette az uralkodót, a míaístere-ket stb.
Ilyenek voitak mindazon irányú mozgalmak, melyek hivatva voltak azét törni adespotismns láncsait, melyek megtörték a királyok hatalmát, megsemmi
veiérfórfiai előtt, de aljas, gálád eszközökhöz nyúltak cséljaik kivételéhez fen-nan-i hangos tat vc Ba osél ssenteeiti as eaakost."
A külföldi viszonyok eme felemii-tését csak azért tartottuk szükségesnek, hogy össEebasonlitást tehösaünk a magyar nemseti hasonló irányú mozgalmakkal s egyszersmind következtethessünk belő-, lük, mennyiben voltak jogtalanok vagj jegosak a magyar nemzet reform törekvései s egyáltalában használt e a nemzet reformtörekvéseinek kivételére oly eszközöket mint akár a francsia?
Most vessünk tehát egy tekintetet hazánk történelmének lapjaira a vegyük sorra mind amaz eseményeket, kivált , azokat, melyek a reformokat- eszközölték, mel /éknek a XlX-ik ssázadban hazánk ssolgált asinteréül. Haaánkban éppen ugy, miatBurópaazerte ia, jó talajra találtak t szabadelvű függetlenségi eszmék. Szabadelvű eszmék a flzó legszorosabb értelmében, mert a magyar haza népét sohasem lehetett aszal vádolni, hogy BsabadeLvüságe annyira mentvoioa, hogy még a vallással as erkölcsi világrenddel ia .ellenkezésbe jött volna. A magyar nemzet soha sem hódolt Machiavelli-féle politikának. Voltaire, Diderot éa Rouaseau-féle eszméknek, nemzetünk csakis a józan politikának volt barátja.
Magyarországban a XIX. század elején már elkerülhe\'lenül ssükségesnek voltak a reformok, minded igaz hazafi érezte szükségét annak, hogy a nemseti és a társadalmi életnek más irányt kell adni. tudtára jöttek annak, hogy a jelen
sitették a trónt, kivívták a - szabadságot, j intézmények továbbra ia tarthatlanok, Ideális czél lebegett ugyan e forradalmat hogy elérkezett már annak\'ideje, bogy a
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM
Z il A.I KÖZLÖNY
JANUÁB 27-éo 1884.
Jelenvolíak: GrQnbsura Regina, Griinbaum Fáni, Maulwarf Netti, Mai-worf Carolis, Tripamrner Gyuláné. Trípammer Bettit Baner Miksáné, Gráf kisaaazony, Bacbrach Linda, Scberz Vilma, Blaa Johanna, Blaa Emília, Bánatai Matild, Maaznyák Róza, Maaznyák né, Özv. Viossné, Viosz Mariska, Wei ser Jinozné, LŐwenstein Betti, Ho-Novinazky LeopoldÍD, Libaa Ásna, Schmidt Adé]lBerecsknélBerecek Ilonka, Tersánczky Gyuláné, Horváth Maria, Horváth Irma, Kiement Antalné. Kié ment Juliska, Goldmann Samnná, Weisz Franciska, Kocsis Apollónia, Knorlser Györgyné, Szakonyi Gisella, Kovács, Etel, Ozv. Grobettine, Grobetti MiosiJ Grobettí Malvin, Hofer Ferenczné, Ho-fer Fanny, Hüd Ferenczné, Dr. Ter-sanczky Gyuláné, Kocsis Gizella, Kocsis Róza, Kocsis Józsefné, Árvay Sándornó, Arvay. Emília, Tóth Emma, Tóth Apollónia, Aospitszoé leányával, Vencsel He 2sőné, Lissnerné, ScbweitzernéleányávaJ, Csigahásy Juli lka, Csigahásyné, Moiser Leontin, Dr Roiscbild Ssrouné, Weliscb Józsefbe, Weliscb Nína, Weíiscb Zsófi, Welisch Ida. fíirschí Regina, Lerch Antalné, Lerch Tinka, Tóth Klementin. Öav. Vagnernó, Treiber Lujza, Kiefert Antalné, Háry Piroska, Listát Anna, Lé winger Linaj Svaatits Károlyné, Svastios Károlyné, Svastics Margit, Svastics Ar pádin, Svastics Ida, Pete Anna, Weiaen-berger Betti, Joung Károlyné, Plihál Ferenczné, Belus Anni, Belus Paula, Pol-lákné, PolJák Maros*, Molnár Elekné, Bogyay Margit, Molnár Jolán, Morgan besserné, Horváth Istvánná, Békeasy Marcsa, Nóvák Lujza, Szűcs Lajtát Horváth Sarolta, Gáspár Ferencené, özv. Riederné, Bieder Anna, Bteder Malvin, Sólyominé, Töreky Janka, Fischer Jó-zsefné. Krug Jánosné, Kacsó Ilka, Kain Irma, Tuboly Viktorod, Taboly Aranka, Sxekeresné leányával, Gutmann Vfl-mosné, Vidorné, Győrfynó, Kovács Bé-láné, Hlatkóné, Sohers Irén, Seben Kati, Kriatofoletti Istváncé, Halvexoé, Halvax Marcsa, Kováceiosné, Kovácsié* Róza, Scbulz Károlyné, Mustosué, Grtln-baum Sarolta. Karzaton voltak: Bogyay Ödönné, Ladányi \' Böske, Gyulasyné Barcs György né, dr. FüiÖpué, Klein Julcsa, Kaiser Józsa. Weisa Dávidné, Leipnik Szelina, Rózsavölgyi Paula, Rózsavölgyi Gizella, Nentvich Anna, Uímánné, Isztlné, Varga Imréné, Varga Magda, Somaich LŐrincsnó, Somsioh Katinka, Schneider Ferenczné, Scbnsider Jnlia, Rács Antalné, Rács Ilka, Rács Aranka, Zacker Vilma. Tamásiné, Tamási Ilona, Vagnerné, Vagner Aranka, Chinorányi Irén, Hegedűs Margit, Lengyel Margit, Wajdits Jótaefné, Wajdita Irma, Wajdita Flóra. Mantnáné Jó ssefné, Neusíedler Irma, Wússtl Lajosáé, Varga Lsjosné.
IL
Tek\'ntetes azerkesstó ur ! Minthogy becses lapját aa al.-dom borúi olvasókör már évek óta olvassa^ bátor vsgyok felkérni, hogy olvasó körünk által rendesett tancskoaxorucskánk róli értesitésemet felvenni és ast b* lap jában közzétenni szíveskedjék, — annál ¦ a inkább, mivel az oly fényesen elkerült, hogy beillenék bármily nagyobb városi mulatságnak is.
A tánczkoszorúcska f. hó 23-ái tartatott meg az alsó domborui n agy vendéglő termében; e mulatság már annyi
magyar nemzet lépjen elő jogos éa méltányos követeléseivel.
A követelesek, vagyis inkább a reformok, a pragmatica sanction, eme 1 ét oldala sseráödésen, alapultak, minden jogosult érdeket kielégítettek; egy-ssersmtnd a haladás, a szabadság és a jogegyenlőség igényeinek megfeleltek.
Reformtörekvéseinek czélja nem volt egyébb, mint kivívni ast, hogy „Magyarország kapcsolt részeivel együtt szabad és kormányára nézve független ország ée törvényesen megkoronázott királyai által saját törvényei éa szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára kormányzandó és igazgatandó* legyen.
Szörény követelések voltak ezek, s a magyar nemzet nem fegyverrel közé bon| hanem alkotmányos jogaira hivatkozva állt elé velők. A király, V. Ferdinánd, teljeeité a nemzet minden ki-váoBágát, megadá a kívánt reformokat. As úrbéri viszonyokmeglettek szüntetve, a közös teherviselés meglett határosvs, a sajtó bUmcsei összetörettek, asabsd lett a föld, szabad as ember, szabad a atellem, mindnyájan egyenlő fiai, lettek a hátának.1)
De mig a nemzet reformtörekvéseinek diadalát ünnepié, Bécsben a raactio megkezdő hatalmas működését. A reactió hivei, a régi orsaágnyomoritó rendszer barátai, a fejedelem iránt fitugatott faü-eégök leple alatt reaotionariua ármányt
*) Horváth M. ¦ 54. 68. lap.
.Függetlenség\' herez
bél is szép volt, mivel nem csak hogy vidékről nagyszámban, hanem még Mo narebiáak mindhárom fuvarosából résztveitek benne; u. m. Vagner Károly és Stiasni urak Bécsből; és Paoer főmér nök Zágrábból.
A díszes hölgy koszorúból pedig a következőket jegyestük fel:
Hirachler Lipótné, Hirachler Hen rík né (Helyből) — FreundSamnné, (Bu dapestről); — Lővensobo Samané (Talján Dörögdről); — Dr. Borsai Mérné (SottoribÓl); — Csury Jánosné (Al. Krá lyoveczről) — Fischer Dávidné (Sst. Mi rtáról) — Weisa Lászlóné (Dráskovecz-ról) — Goldschmied Fülöpné (Légridról)
— Faies Ferenczné — Pichler Imréné — Korber Jinosné — Schweroz Simonná — Utasy Józsefné — Farkapák Jóasefoé
— Sonnenwald Hermanné — Kengyel Ferenczné— Neufeld Adolfné — Hoch singer Salamonná — Slefics Iatvánné — Borics Iatvánné úrnők (Helyből). —» Továbbá a disses orhölgyek köeül jelen-voluk: Rózsai Szel ín a (Kottoriból — Físcher Gisella (Sst.-Máriáról) — Maodl Gisella és Gabriella nővérek (Psrlak) —\' Csury Irén (Al.-Krályovecs) —- Weisa Mathilda, (DráskovftczröJ) Goldschmid Ss:dónia (Légrádról) — Faies Gizella — Csury Ilona — Hocbvald Emília nevelőnő — Utasy Szidónia éa Aranka nővérek — Piok lika — Neufeld Malvin ée Irén — Pichler Paula és Medvéd Mariaké kisasszonyok (Helyből).
Felül fiaettek pedig a következők : Hi/sobier Henrik 3 frt 60 kr. (Helyből)
— Hireobler Lipót 1 frt - Fiacher Dávidné (Sst. Mariáról 1 frt - Rabica Nándor (Perlakról) 1 frt - Golub János (Al.-Vídoveczrfl) — Gadlin Károly (Al. Vídovecz) — Kísfslüdy Gyula (Hodosáa)
— Csory János (AIsó-Krályovecs) — Hoffmann Ödön hadnagy B.-Sst-GyÖrgy
— Dr. Rózsai Mór (Kottori) — Csisa-mesia Máté (Kottori) — Kele György (Kottori) — Kollay Lajos ée Verbán-csica Nándor (Csáktornyáról) — Czim-mermsnn Ferenc* — Hirachler Jakab
— Pichler Imre — Sslamek József — Scheinberger Károly — Kar bar János
— Stern Frigyei — Horváth Gyula — Miszer István (Helybői) 60—60 kr. — Kohn Károly Sst-Mariáról 30 kr. — a kik is fogadják hálás köszönetüuket ss olvasókör részéről.
Nem hagyhatom megemlités nélkül egy derék hazafiúnak áldozatkészséget ;8, a ki ea alkalommal a budapesti rokkant honvédek ré-aáre 5 frt kegyesen adományozott, kinek névét kívánság* folytán ide nem igUtbatom.
A mulatságot nagyban emelte Arany Jánostól a „Honvéd özvegye* cz. költemény eaevalása Horváth Gyula ur által; de különben is a mulatságnak kedélyes voltáról eléggé tanúskodik az ia, hogy csak reggeli" 6 Órakor oszol ha totol adlszea közönség.
Kelt Alsó-Dom borún, 1884. január bó 25-én. (Egy rendesé.)
tisztelettel vagyok
SZLAMEK JÓZSEF olvasóköri jegyző.
a kamarai tagok: Badar Gusztáv, Bartb Tóbiás, Cseke Ágost, Démy Sándor, Görfler György, Groae József, Hacky Károly, Krasx Károly, Kugler Henrik (alelnök), Lenek Emil, (alelnök), Lenk Kálmán, Melter Manó, Ottópal Alajos, Bittér Vilmos, Ruae Nep. Jáoos, Scbaffer\'AnUl, Schneider Márton, Seltenhofer Frigyes, Steiner Ignácz és Zettl Károly urak; mégis a titkár Schindler Foreoes és segédtitkár Wetser Endre. Az ülés kesdete délután 37» órakor. 216. Miután elnök urnák kérdésére, a f. é. szeptember 27-én tartott utolsó rendes ülés jegyzőkönyve ellen kifogás oem tétetik: ezen jegyzőkönyv hitelezi tettnek nyilvánittatik.
216. Elnök ur, üresedés folytan a kamarába meghívott OitopaJ Alajos urat üdvözölvén, ast felkéri, hogy lehetőség szerint szolgálatát * kamarának szentelni szíveskedjék, a mit es behívásáért köszönetet mondvs, jgér.
217. Kamarai tag, Steiner Ignácz
ur, véleménye szerint sürgős indítványt jelent be, mely oda terjed, hogy a helybeli várnai törvényhatóság által a Ifi. oestáJyu kereseti add kivetési bizottságba ¦o két, hanem több tag válasatassék, ugy hogy minden üzletegyén bevallása, aaját Üzletágának két bizalmi fórfia által vias-gáltatkassfk meg Ea annál könnyebben közölhető volna, mivel as üzletegyének a biaottsági tárgy áfásokhoz aa üzletágak Bserfot idéztetnek meg ée ily módon nem csak a két, sokszor hetekig lekötött bizalmi férfi terhe lényegesen könnyebülne, hanem a jövedelem megállapítása is méltányosabb eredménnyel esz k ösöl tethetn é k.
Jegyzőkönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi november hó 22-én tartott rendes közős üléséről.
Jelenlevők:
a kamarai elnök Müiler Paulin ur, min elŐülő,
ezótlek a arra bírták a beteges uralkodót, hogy az alkotmányt, melyet Ő saját kese aláírásával megerősített, tehát mely a nemzet előtt mindig ssent és sérthetetlen volt, megszegje.
Ezen eljárás természetesen nyílt megcsalása volt a nemzetnek.
A császári ház udvari és hasi titkos levél tárában maiglan ia őriztetik egy tanácskosmáoijegyzókönyviX Ferdinánd király korából, mely a dynasztiáoak Magyarország irányában követendő elveit foglalja magiban a ama kérdést fejtegeti, miként lehetne as országot alkotmányától megfosztani ? Izgattassék fel egyik vallás felekeaet a másik ellen, egyik népfaj a másik ellen; készíttessék elő as országban mesterségesen a láaadás, hogy azt utóbb elfojtani, >s országot meghó-ditaniaa fegyverjogrs támaszkodva jo gaitól megfosstaoi lehessen.1)
A Habsburg dynasatia eme hagyományos politikáját követték a reaotio-nariusok, reánk uasitották a oemseti*e-geket, s midőn a magyar nemzet fegyvert mert ragadni önvédelmére, as uralkodóház es a nemzet közötti szerződés széttépetett, hazánk állami lététől meg fosstottnak nyilváníttatott, sőt szabadságunk elnyomására, törvény ra állapotaink felforgatására irányaié mozgalmak lettek pénzzel a katonasággal támogatva.
Mily nemzet fiai lehetnek azok, kik behunyt szemmel nézik azt, hogy testvéreinket a legnagyobb vandalísmua-
*) Borritb M. Fureetlenséfi barca tört \' t köt. 7J_ lap.
Ezen indítvány beható /tárgyalás után, — melynél különösen hangsúlyoz tátik, hogy a jövedelem megállapítása nál követendő máa eljárásnak is vannak árnyoldalai; Bevezetésen, hogy az jelen séget idézhetne elő, melyek a társadalmi viszonyokra zavarólag hathatnának hogy a jelenlegi eljárásnak m»gváltosta tása, mert törvényen alapul, a törvény nek megváltoztatását kívánni, a mí egy hamar meg nem történhetik; ée hogy as adókivető •¦ bísottságoak legközelebbi munkálata- három évi ér7Ónynyeí birand — többségileg elvettetett.
218. A felolvasott ügyleti jelentéé szerint a> utolaó ülés óta 544 beadvány érkezett és intéztetett el szabályszerűen.
Közöttünk találtetik 277 átirzt ipar bejelentésekkel, 85 árjegyzék élelmi sze rekról, vasúti körözvény uj díjszabályok életbeléptetése a gyors- és teheráru for gólomban eszközölt változások és uj vas uti állomások megnyitása tárgyában, 4 jeegysék a mapy. kir. vámhivataloknál be- és kivitt áramenynyiaégekról; 17 át irat kamarai illetéklajstromokkal; 3 ér tesatés kereskedelmi és ipartársulatok megalakulásáról, — ¦ bizonyítvány kincstári szállításokra vállalkozók megbizba. tóaágáról és szállítási képességéről; 1 átirat kiállítási tárgyában; — megkeres-vény a katonai kincstár részére szállított csikkekért felszámított árak helyesség\' nek bizonyítása tárgyában;
219. Kamarai illetékek fejében 1
folyt
„ Csáktornya! , ... 51 ... 221/, , „ muraszomboti „ ... 43 , 177»* . felsŐ-pulyai . ... 24 „ 96 „ , zalaegerszegi „ ... 43 „ 69% . . sárvári .... 365 , 94 ,
. kapavári . . . • 133 , 67 , , kaposvári .... -5 » 38 „ . soproni * • - • ,84 ,
^ cípregi ff ... 22 . Q2V, • , aümegi . ... 129 , 76V, *
, eíroa? «, ... 181 «. 09\'/, ,
r kőszegfai i, ... 164 „ 887, , , szombathelyi , .... 98 , 197, , , n.-kanizsai „ ... 38 w 96 , , zalaegerszegi » . . . 34 . 107a * B kismartoni „ ... 24 , 747a * .kapuvári .... 21 , 54 , , muraszombati„ ... 21 . 48 n . felső-pnlyaí . ... 16.. 07 % . „ Csáktornyái .... 7 . 07ys „ . hegyesei „ ... 20 B 59 , „ sárvári . . . 43 , 04 .
d kaposvári . ... 32 . 63 . . sopvoni .... 809 , 39 . . veospKmi .... 297 . 59 . Bodonhely kosaégétől . 2 . % .
Összesen 3838 frt 147, **. 220. Idegej kamarák részérő! jegyzőkönyvek érkeztek és pedig:
a brassói kamarának július 9, és október 22-én,
a brüni kamarának aagnsstus 13, a hndweisi kamarának augasatos 26. és október 6-án,
a salczborgi kamarának augnsstua 28., Bsept 26. és 29., okt 23 áo,
a trieszti kamarának azept. 3. éa 21., október 12-én,
aa insbrneki kamarának sxeptem-
bor 10-én,
a klagenfurti kamarának szeptember 10-én.
a csepregí adóhii , szombathelyi r . n.-kanizsai , . kismartoni B , kőszegi ,
„ német-ajvárí a
261 frt 277, kr 136 . 237, • 84 9 92 „ 75 . 87% *
»Vt a
34 .
66 55
Bal lemészárolják, fiíldjeíaket, házainkat elpusztítsák? Irtózattal gondolunk viasza a fölkelt rácsok ée oláhok szörny tetteire, kik csakugyan az emberiesség s aa erkölcs követelményeinek megvetésével hsvosoltak, ok nélkül, tudatlanságból, ellenünk.
Nem láaadás, nem forradalom volt esen harca részünkről a felsőbb hatalommal szemben, hanem őovédelem\'ama vasiakkal szemben, kik tűzzel vasasai pusztították mi odaát, * mi magyar. Tehát 1848/49-iki saabadságharcsnuk sem nevezhető el jogosan forradalomnak vagy éppen lázadásnak, hanem erre nézve az egyedüli korrekt kifejezés .önvédelmi harca.8 Aki a hercsot máa névvel illeti, aaisetteaak rossz akaratból vagy tudatlanságból teheti.
Eme sorok czélja nem egyébb, mint az eddigiekből is kiviláglik, felvilágosítani a tudatlanokat a felől, hogy mily helytelen | kifejezéssel élnek akkor, midőn önvédelmi harcsunkat a .forradalom" névvel illetik. Felvilágosításul szolgáljanak továbbá e sorok még azoknak is, kik e barosben a magyar nemzet érdekeiért küsdöttek, s mégía eme helyte len kifejezést használják, midőn elmúlt harcsaikról beszélnek-
A siker bistos reményében bocsátjuk világgá tiltakozásunkat s hazafias Önelégültség fog el bennünket annak tudatánál, hogy szavunk oem poastában elhangzott szó, hanem oly szó, a mely visszhangra talált.
az olmfitsi kamarának rseptembi
18-án,
a feldkirchi kamarának szeptember 19-én r \'
(Folytatása követk.)
vetkezőket közli; 6 már öt éven át szenvedett emésztési bántalmakban, ekkor orvosának tanácsára Hoff János-féle ma-látakivonat egészségi sört használt, ami reá nézve gyógy hatásos volt — Dr. Goericke gyakorló orvos Strauszbergben; Én már igen gyokrao ajánlottam ezen maláta-kivonatot s továbbra is fogom ajánlani mindenütt ahol azt jónak fogom találni. — A Hoff János-féle maJátaki-vonat egészségi sör már tömérdek nagyszámú beteget gyógyított meg, s erről a világ minden részéből köszönő és elismerő iratokat kapott Hasonlóan feltalálója is számtalan édrem érmet s jutalom-dijat, fejedelmi, udvari szállítói oklevelet, az orvosi tudomány részéről s vélemény nyilvánítást és érdemérmet vívott ki magának. Az állam iránti érdemeit őfelsége a király is elismerte, midőn az ünnepeltet ö felsége maga a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki ezen szavakkal. „Örvendek egy oly férfint, mint ön tüntethetni ki" — A Hoff János-féle ma-á takészitmények föüzlete Magyarország Bécs, Braunerstrasse 8. se
CSARNOK.
A deák-conczert
Hírek.
Hajgato Sándor költeményei már elhagyták a sajtót; azért a ssivee gyújtókét Kérjük, miszerint a megrendelési Íveket hoazá vagy szerkesztőségünkhöz? legkésőbb február l-ig szíveskedjenek beküldeni, hogy a szétküldés haladéktalanul eszközölhető legyen.
— Dr. Kele Antal ügyvéd urat .As aj magyar \'gyorsírás tankönyve* czimü munkájának megjelenése óta már néhányan kérték, hogy vezesse be őket rendszerébe, ó tehát elhatároeta, hogy a jövő hó elején megkezdi tanfolyamát. Ak.k tehát abban részt venni óhajtanak, jelentkezzenek nála e hó végéig. A tanítási díj eg sz tanfolyamra 6 frt lesa. Korunkban már igen nagy gyakorlati hasznát veheti bárki ia; azért nem ajánlhatják eléggé annak megtanulását. Dr. Kele rendssere annyira elemi, hog\\ egyetlen rendszer sem sajátítható el rövid időn Ugy, mint as övé.
— Gyasxünnepély. A helybeli íar. hitközség részéről f. ó. január 27-én dél után 4 órakor bold. Faasel H. B. főrabbi Ur lelki üdvéért hítssónaklattal egybekötött gyász isteni tisztelet fog tartatni, miről a boldogult tiastelőí értesíttetnek.
— Gyászhír. Következő gyászjelentést vettük : Jnng Károlyné, szül. Lub-schik Jozefin, Jung Károly éa Jung Béla szomorodott saiwel jelenti édes anyjának, napának, illetőleg "öreg anyjának öavi Lukschik Máriá-nak, folyó évi január hÓ 25-én reggeli 8 érakor 73 éves korában végelgyengülésben történt gyá bzob elhunytát. A boldogult töldi ma radványai f, hó 26-án tétettek Hild S. I. nagy-kanizsai temetk-zési vállalata által Batthyány utcza 23. aeámu házból
helybeli rom. katholikus sírkertben Örök nyugalomba. Az engesztelő szent miaeátdosat f. hó 28-án d, e. 10 órakor fog a szent Fereoctrendü plébánia temp fiamban a Mindenhatónak bemutatlatnl. Béke poraira I
— A mi mnlandó a mi állandó. A „Pester Lloyd"-ból a következőket veszszük át: Azon alka\'omból, hogy velünk Bécsből a Hoff János-féle maláta-kivonat egészségi sör jubileumi ünnepélye közöltetett (midőn ezen sokszorosan szabadalmazott gyártmány egy fél emberéltet megért, — ha egy emberéltet 70 évre teszünk) meg kell jegyeznünk, miszerint ezen gyártmány annak idejében az által különbözött minden más egészségi szertől, hogy ezen Hoff János-féle maláta-kivonat valamennyi orvos tetszésével találkozott, s azt ajánlataik a rendeléseik által be is bizonyították. Hacke főhadnagy Berlinben, Alte Jakobsstrasse 64. ezeket írja: Özvegy Weth hadnagyné asszony (Cbaritestrasse 10.) 17 éves fia súlyos beteg volt Ax orvosok az ön mali ráki vonatát rendelték neki Erre a beteg csakhamar magához tért magánki-vüli állapotából, szemei újból felélénkültek, újból képes magánosan járni s életkedve ismét visszatért. By gyorshatásu eredmény mindenkit csodálkozással tölt el. Az orvosok annak folytatását ajánlják, sat. — Voümana J. Greifwaldban a kö-
Megkspám a aaebsdjegyet Éa én e szabadjegyen .jóizün, szívembői neve* ték.* Ekes, lúdtalppal mért betűkkel fityege ott a vezetéknevem; utána meg a keresztnevem helyett egy, as ismeret-leu firmákat pótoló w3sbt.\'t — Neaze barátom, itt van a legszebb bizonyítvány, hogy nem tartozol a Tamás bátyó család\' jába ; ismeretlen vagy; gondolám ma gamhas.
Vevém tehát, akarom mondani: magamon hagy ám azt as elrálhatlao kabátot, melyet dicsőült Megyerinkéhez hasonló oknál fogra hordanom kell, „m ig széjjel nem ssakad;* és becsórtették az égő szivek menyorisá-fának tornácsába. Egy kedélyesképü professor fogadott, a felém kőteledvén, sárkánytyutían igyekezettel parodisálta *z én sarkanytus lépéseimet (Ugy hiszem: es vaia ott magyar voltunknak legártatlanabb parodisáíáaaí) .
Nsgy Ügygyei, bajjal feljuték a kakasok .... akarom mondani : most as angyalok ülőjére. Már ezt csak annyiban mondtam ki egéss bátran, mívei mégférfi.Bzakálaj, avagy bajuszos angya-kokat még senkisem számitott as angyalok karába, a így nem kell ¦ legkevésbbé sem tartanom attól, hogy valaki a fonti elnevezésért kinevet, dr. Tuboly Gyula uria a karzaton 1 e-v én. (Ezt a sort voltam kénytelen ide írni ason sor fejében, melyet ő maginak helyül kért ás amelylyel — azt be nem töltvén — közleményemet csorbán hagyta.)
Bocsánat e kis magyarázatért l Azért nem feledtem szavam végét. Tehá-as angyalok ülőjéről néztem és hallgattam végig ast a szép, kellemes éa meglepő zenét, melynél kellemesebbet éa meglepőbbet ason estén csak V e n c z » 1 B e a s Ő tanár ur élvezett, mikor Bajosan megtapsolták a sikerért
Hallgatott ís ám áhítattal minden k i. As áldottkópü, — főtisztelendő reotor urnák lolke telj-s élénkséggel rajzolódott ki aselid szemeibe. Minden biadnynyal azt as életet álmodta végig újra a maga acingazdagságával, amit valaki a .Zalai Tanügy* tárczájiban színtelenül dióhéjba szorított.
És talán nemcsak Ó volt ott az együli álmsdó?
Kí ce Álmadozotj-volna a pacsuli illatos birodalmában, mámorától az illata nak, mámorától az észbódító szemeknek?!
Mivel pedig jÓ magam ia érezem, hogy szédülni kezdek, üstökön ragadott a bitveetárai lelkiismeret és hűség; vitt, vitt ragadott\' . .".\' V kanosaik kevésbbé is él y ©a, semleges területére.
Köszöiet Vencsel tanár urnák ar \' * utolsó gyújtó Bordalért, ami esároya-kat adott nekem, hogy a hásasaágbontó
szemek augárösÖnébÓl kiszállhattam a hogy annak a mozgó angyal tengernek nem lettem légyen Icaruaává.
Na hanem azután szólt a kotyogó csendes !
Olyas nyugodt szemekkel néatem ott már ast a sok jóravaló hivatalfelejtntt arcaot De mindenkit felülmultak ac én egykori bajtársaim, a bús magyarok, kik egytől egyig frakkban dicsérték as urat. Istenem, és ők azt hiszik, hogy én lettem istentagadóval ók, akiknek Is-tenök nem is volt soha, mart abboi fölemelkedni nem bírtak * .. . amiatt a honfi saiv miatt, mely frakk alatt is nyugodtan ver.
A legtöbb még legalább üresen hoata fecske-farkját, hanem a maJegbáti kor les vezér, Zala vármegye poétája, a minden ünnepélyek alkalmiság*, a toll-szárrágó rögtönzés nagy mestere, auagy-léve eresztett kötöttbeezéd kiérdemült, osztatlan babérú genieje, a rímekkel stemplíző prókátor, — as s frakkja hátulját — telebosta.....nmekkel.
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM
ZALAÎ KÖZLÖNY
JANÜÁB 27 én 1884.
Szegény Sanyi barátomat traktálta vele. A kököDeóg szerencséje, hogy San^\' barátom nem evett vaoaorit.
Miután tndjuk, bogy neki roppantul kedveakedtlnk vele, álljon itt matat, ványai néhány rögtönsete, melyeknek mindegyike egy-egy | levélke ai ő t?oh« nem fonnyadó költői koatorajának kez dettel ée véggel nem biró karikájához.
„A bál-terem
Ró ss ét terem.
Rózsaszálak
Lengnek szállnak.
Csillár csillog,
Szátatem v-llog ; Csak én szegény — Vesztett remény! —
ülök, állok____
S a* világok Ezer nupja Vissz1 nem adja s Aat a tüzet, Mely e fejet Valóságos,
Holdvilágot. Éjjé tette.* Már mért aem Tála akkor több sznfla tadőnkben, bogy teljesen kíkecsa-gódtunk volna.
De ez nem savará a minden rímes kútfők halhatatlan torrását. Tovább eké-pen bugyogott:
„Én vagyok az én vagyok ám : Ki pörgettflm annyi rokkán; S a vásznon helyt \\6 magamnak FájdnlomI most még sem adnak." Továbbá: .Atom, ázom azt gondolom,hogy esik Pedig csak a tbeás edényt most viszik l Áldás e es bus, babéros tejemre, — Vagy a szesz már eként megy tán fejembe ?
Áldassák é.-te &L Aranka nagysád jóakarata, ki végre pakoltatott a pa-p val.
Hanem azután jött a javat
Magunk maradtunk.
Keserves képpel verte egy osim-balmos a Sanyi barátomnak „vagy rendeletére" ast, hogy A csap utcaán v é g i g, v é g i g, v é g i g". Hát egy-sserre mint valami lábakon járd balpárti förgeteg, bezúdul a „f Í a k a i i b \\a nyomában a .banda," hassa a Kossuth* induló*. Azután, na azután .... a többit úgyis tudod kedves olvasóm! Annyit én is tudok, hogy annak a kscsagtató ko-molyságu fiskálisnak megígértem, miké-pen vinelt dolgarakat feledni nem fogom. Majd less idő, mikor as emlékeset világát meggyújtva, aat a néhány órát visszavarázsolom; e e varázslat hatása alatt irom le.
Most a szedőgyerek itt..silbakol a hátam megett; nem érek rá. Most tehát: .Kedv, remények, Lillák, Isten veletek 1«
VASS ALMOS.
A közönség köréből *)-0 Egy tanító kinek az iskola büdös.
Hahót, jan. 17 én 884.
Felfordult világot élünk ma nem csak a politikai téren, de társadalmunk -minden rétegében.
Társadalmunk fakélyeíoek kinővé-
•) E rovat alatf közlöttért, tens alaki sem tarnűmi tekintetben nem vállal felelőséget a Szerk.
¦ej nagy m érvben a népnevelés hiányos-•íjában rejlik. Más a tsorendszer, a fegyelem ée minden esaakba vágó intézkedés városokban. Rólunk falusiakról, k ik a nemzet somét képezzük, meg van ieledkeave, mintha nem ia e hazának nevelnénk gyermekeinket. Nálunk a taailo — tisztelet a kivételnek — függetlenül önállónak képzeli msgát, úgy tesz a mint neki tetszik; mtotha azon utasítások, azon ministeri rendeletek pmrsgra fn<4,. a melyek csupán a tanitót illetik, az nem is neki, —- hanem egy más téren működő egyénnek szólnának; így vagyunk mi a mi arkadiánkban F.-Hahó-ton a Heged tani tóval.
Baj bís az, midőn reklammot kell csinálni as ilyféle dologból, de ha sem egyházi sem világi tanfelügyelőség, sem közigazgatás, sem semmi néven nevezendő hatóság nem orvosolja helyzetünket, kell, hogy a sajtó terén szerezzünk magunknak elégtételt, — itt orvosolják ezen rákfenéhez hasonló bajainkat.
A habóti iskola rozoga épületéről ezúttal nem szándékom beszélni, — sem azon megyés\' püspöki leiratról, melyet nem rég lelkészi hivatalunk agy iskola-széki gyűlés alkalmával velünk közölni ssives volt, — ezen elévül: ügyet bonci-kés alá vesszük annak idejében. Azonban kezdetlegesen beszélünk és pedig a szerénység korlátai köst, — ezen rozoga épület benkjében történendő dolgok rozogább állapotáról a tanrendszerről.
Ügy látszik, hogy ezen iskola fa lain belül működő fiatal tanító ur megfeledkezik arról, hogy ő népneveid — es hogy tóle a művelt társadalom megvárja, hogy mindenki irányában nyájas és a népnevelői ősimet kiériemelt előzékeny-seggel bizonyítsa állásának hordsrejót. Több oldalról tett panassok után meggyőződést Bzereendő, mint iskolaszéki tag jó szándéktól vezéreltetve, folyó bó 9-ón elmentem fentnevezett iskolába, hol tisz telgó bemutatásom után csakhamar meggyőződtem a több oldalról tett panassok valóságáról. Hideg fogadtatás Után felkértem tani tó urat, hogy as általa vese-tolt naplóról ée a tanítás miként törté -uendó kezeléséről felvilágosítással szolgálni asiveskedjék, — erre elődob egy elődje által már késelt naplét, melyben olaj, seprű, fa és más dolgok bevétele és kiadása jegyesve van. Felkértem a tacórák beosztásáról nyilatkozni, erre ods mutat az iskola hátsó részében függő tanórás: rendjére, mely elődje E. B. aláírással van ellátva. Megkértem, bogy a magyarnyelv, számtan, történelem vagy más egyébbel as ekkorig való haladást bemutatni szíveskedjék, — ekkor orrfintorgatva utasított vissza, hogy ma annak hinos ideje, tessék akkor jöní, ha azokból less feltalálva.
Azonban mindezen modora a fiatal embernek még megbocsájtbató volna, ha egy más lónyegeeb hiba nem ütné föl fejét t. i. as, hogy „büdös neki as irkola*. Szerencsétlenül épült iskolánk északi és déli részén ievŐ ablakokat, azért, hogy as iskola levegője orr alkatának nem couveniál — a hideg késő őszi napokoo nyitva tartotta naphosszat, — mely légáramlat követ testében saámtalan tanonca flilfájác, rheuma következtéüen kéoytelenitva van aa iskolát egy időre elhagyni. Aa ily bajok sokator megörö-ködvén, leaz a tanonczból kész koldus.
Ezen fiatal tanitó, ki nem rég rázta
le magáról a csurgót iskola porát, kinek állítása és álsttapatatalfsBga abban cul-minál, — hogy Plató, Hómét, Aristote-les s több más bölcseket iskolázatlan embereknek deciarái, — szerinte a katona nem más, mint rsalm atsik-roató éa csak as less katona, kit a világ másra nem használhat, elölte minden idősb tanitó értetlen egyéniségnek van ismerve, — előtte s „Budapest* és minden provinciális lap csak ponyvairodalom. — As ily minden emberi humanitást nélkülöző egyén az maii valóságos fekélye az emberi társadalomnak és nem érdemli, bogy tekintélyes és ügy buzgó tanítóink sorában tiszteljük. NensziedW. János.
Nyílt kérdés a polg. egyle\'í választmányához. /
Azon eljárás következtében, — melysserint a tagsági dijat tólem senki fel nem vévén, folyó Ovi január bő ll-én postára adtam s aa innen a nélkül lett elvive, hogy azóta a nyugtákat szokás-sserüleg kézrekaptam volna, sőt ráadásul folyó évi január 23-án tartott válaest-mányi Ülésben as agyjeti tagok sorából ia kitöröltettem, — ugy bísz-m, joggal kérhetek feleletet a- nyilvánosság előtt azon kérdésre: váljon as ilyen eljárás összeegyez te theiö-a, ha mással nemis legalább a tisstssséggel ?
As egylet morális testület lévén, sokkal nemesebb hivatása és feladata van, mint egyesek insultáláss. Tisstelettel
N.-Kenissa, 1884. január 24.
DAXNER JÁNOS.
Vasúti menetrend.
Érkezik. Seggel. Indul.
Ó. P.J Ô. P.
B. üjhely P.t. 4 81 Pragerhof P.t. 4 48
\' Bada P.t. * 18 Barca P.t & 10
Fiam. Gy.v 5 27 Bada Oj.t e
Pragerhof 9y.. S 46 1 J B Ujh.ly V. t. e 15
1 Bada V. v. 7 15
Délben.
Sopron V. t. 12 le i [ Bada P.t. 2 _
Pragerhof P.t. 1 15 Pragerhof IP. t. 2 45
Bares V.t. 1 tri \\- Sopron V. t 2 55
Mái P.t. 1 58 J / Bare, 7. t. S _
Éjjel.
Bada V.t. 8 •VI j Pragerhof Qtt 10 60
B. Ujbely P.t. 10 «8 Fiam, er.t 11 5
Bada 8j.t 10 881 Bods P. t. 11 5
Pragerhof P.t. 11 19 B. Djh.ry P. t 11
Barcs P.t. 11 s|
7991. tk. Érk. 1883. decz. IB-sn.
I. Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. trvszék telekkönyvi osztály a részéről közhírré tétetik, hogy Dr. Férnek László Ügyvéd, nagy-kaniceai lakók vógrehajta tónak Málih János és nej* Faili Magdolna végrehajtást szenvedő újlaki lakóé elleni 42 frt 75 kr. tőke, 6 frt 87 kr. per, 6 frt 10 kr. végrehajtás kérelmi. 8 frt 60 kr. árverés kérelmi b még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvssék területéhez tartozó, az újlaki 68. ss. tikben A I. 1-3 s 13—18 törsz, alatt Faili Magdolna tulajdonául felvett f 305 frtra becsült ingatlanok, miután as 1883. évi november 5-iki vevő ifj. Malik János 100 frt ígéretét ennek egy tized réssévei meghaladó utÓajánlat tétetett Fűrst L. n.-kanizsai lakos részéről, ujabban 1884. marosius 8. napján délelőtt 10 órakor Újlakon a községbiró hasánál Dr. Farnak László felp. Ügyvéd ur helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak.
Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartosnsk a becsár 10*/v-át készpénzben vagy óvsdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételért három egyénié részletben, még pedig es elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számi-taudó 15 nap alatt, 2-at ugyanattól 30 nsp alatt, a 3-at ugyanattól 90 nap alatt, minden egyes részlet után ax árverés napjától ssámitandó 6c/„ kamatokkal együtt as árverési feltételekben niegha tározóit helyen éa módozatok szerint, lefizetni.
As árverés végrehajtására Fábián Ferencz kir. végrehajtó küldetik ki.
Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság.
Nagy-Kanizsán, 1883. évi deczemb hó 2l-ón.
Lápvézér és kiadó: SZÁLAI SANDOB
Felelős szerkesztő : VASS ALHOS. Laptnlajaonos : WAJDITS JÓZ8EF.
legjobb Asziafi-és üditö ital,
kitűnő hatásúnak Mzosyalt koséflésnél, gége
bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK(az eraésrtésBlSsfliiUésérs). Mattoní Henrik, rarisöíítew ¦.c&t&ttztz..
TAMASSY. elnök,
KISS. jegyző.
A s alább következő megezáfolhar ian elismerési íratok melyek dr. J. G. Popp es. kir. udv. fogorvos árhoz, a világ híres Anatheric szájvíz előállítójához érkeztek, felmentenek minden ajánlgatás-tóli T, cs Popp os* k. udvari fogorvos-urnák. As ön anatherin szájvizét megvizsgáltam és ajánlhatónak találtam.
Oppolcser tanár Rotor magúit A cs. k. bécsi klinika tanára. Szász k. v. udv. tanácsos etc.
Ezennel elismerem, dr. J. G. Popp oa. k. udvari fogorvos Anatherin szájvizét már hosszabb idő éta nagy eredmény-nyel használom és annak jó hatásáról teljesen meg vagyok\'győződve.
Báró Perrsira Lajos s. k. Alólirot ezennel Örömest és igazsághoz mérve elismeri sis. J. G, Popp cs. k. fogorvos urnák, hogy^anatharín szájvizét hosszabb idő Óta használja, s ast nem csak jósága, hanem kellemes ise miatt is általába mindenkinek legjobban [ajánlja. Bécs. Hercs. Eszterházi Teiéz.
Igen tisztelt uram 1 Fogadja legior-rdbb - köszönetemet azon emberszerető te és jóságáért, melylyel a Mária-Erzsébet egylet ápolása alatt lévő szegény gyermekek irányában viseltetett Ezen gyermekek egynéraelyik gümökóroa szájv r-sésben ssenvedett ön ingyen kiszolgáltatta nekik az un gyógyerejü Anatherin szájvizét és as ön buzgó eljárásának kössönik [tyors és teljesfelgyógyulásukat. — A gyermekek, kik megszabadultak íájdalmaiktól, és as egylet nevében fogadja tísstelt aram háládatos elUmereaüc-ket és Köszönetünket Fries grófné, a M ári ^-Erzsébet egylet elnöknője. Pog-ÖlOffij odvas fogak önkézieti kitömésére, ára 2 frt 10 kr.
Ánatherin-fogpep.ára 1 frt 20 kr. Hövenyzetl fogpor, ára 63 kt
Kapható: Nagv-Kaoizsán: Belns Józs. iryógysx. PrágerB. gyógy. Pestelhofer József Eosenberg F.Rosenfeld A. AJaó-Lendrán Kiss B. STŐgysz. Harczaübsn: Kiss István gyógy. Marassa mbatban: Banócsy A. gy. Keszthelyen, Braun P, gyégrsz. Z.-Egersiegen: Hollósy gy: Karádon: BoehJits L gyógyu. Tapolcaán: Glaser J. evógy*z. SOmeghen : Stamborsxky L. ff. Perlakon: füpos K. özvegye, gyégysz. Nasj-Atád: Pfísterer K. gyégysz.\' Nagy-Bajomban: Zlaezky M. gyégysz. Csurgón: Plach* nsr P.gyógyss. Csáktornyán: Göncz L gyógy.
>COO©OOOQOTO@OOOOOMOOOOQOg
FERENCZ JÓZSEF 8
keserűvíz. í
Dr. Korányi tanár ^L\\ÄV*M\'^ | Dr. Kézmárszky tanár kÄT^
tÓ tí«.«
Dr. Gebhárdt.tanár SÄ™"*1
Kéretik a forrás hssználásakor mindig az egyedül helyes elnevezést .FERENCZ JÓZSEF" kes-rüvis használni. Kapható Fes-selhofer Jósaef, Rosenberg és Welísch, Schwarz es Tauber, Stróm és Klein uraknál, a gyógyssertárakban és ftiszerkereskedésekben Nagy-Kanizsán. 1179 2—4
Sá széttlliési icasiatósai BnianB&ten. Täczi-stcza 18. az. O OeTOSOOOOO@OOOt300QQSt30000oS
Statisztika :
A betegségek, melyekben a malátagyártmányok, Hot? János remiszera használtattak, a következők: köhögés, légzÉ szervek csúza, tüdövészkór, altestbajok, hämorrhoid, elerőtlenedés, hagymáz, vérszegénység, emésztési nehézségek. Használt gyártmányok: malátaklvonati egész-Regi sör, maláta-chocoláde, conczentrált maláta kivonat, mell-malátá ezukorkák. Valamennyi
_Soff Jáitos rendszere szerint.
A hol a megbetegedett élet már eltűnéssel fenyeget
ott is gyakran találunk gyógyítást a valódi Hoff János féle malltá-gyógytápsse.-ekben, maláta-kivonati-egésviégi sörben, koncentrált maláts-kivonsS, maláta-Osokoládá és mell malátaczukorkákban. Innen az üzlet tartós fennállása (35 év), a magas, kitüntetések (számszerint 59), a sok hálairat (körülbelül egy millió).
A maláta-gyártmányokban lévő gyógyfürek már ezreket gyógyítottak meg. A .Wiener Zeitung* ée a „Berliner Zeitungéban e hónapban olvassak : A Hoff János-féle malátakivonat feltalálójának és egyedüli gyárosának, Európa legtöbb fejedelmei udvari szállítójának, kir. bizot\'sági tanácsos, as arany koronás érdemkereszt tulajdonosa, magas porosz és német rendek lovagja stb. atb. Hoff JánOS urnák Bécsben, Graben, Brauneratrasao 8. — Nőm l\'/i év óta metlbetegségben, eápkórban és gyomorbajokbao szenvedett. Semmi aem akart használni. Végre as Ön malátakivonatí — egészségi sör és maláta-csokoládéját használtam. Rögtön javulás állott be; a mell megtisstult a nyalkától és a vérnek egészséges pirosaága visssatért. (Köszönet)
Balter, porosz k. rendőri hivatalnok Berlinben Wilsnaokerstrasse 8. Bécsből. Férjem Krauss J. riast-vásso ngy áros tüdŐgŰmŐkorban ezenvedett, sem ehetett sem nem tudott nyugodtan aludni, vért hányt és felgyógyulása iránt reményünket feladtuk. Végre a Hoff János féle maláta-kivonat használására elhatároztuk magunkat, 30 palacsk és néhány sacskó mellmaláta-ezukorka használata után csodálatos változás állott be, nem hányt többé vért, egészséges, jól eszik és alszik.
Kransz Franczíska, bástulajdonoenŐ Bécsben, Ottakring, Fiotzersle 64. IX, JPűu pápa használta a Hoff János-Jéle maláiakivonatot, melyet Scipio Capeüo bibomok áU&l megrendelt és a zihálásban könynyébuUst talált. Ál orosz császár megrendeiteti azt Zarskoje Selo várába gróf Schutoaloff főhadsegéde által.
»J*«rSr-í«i *• \\ » *! »l***1"! I A HOFF 1ANOS-M. m»liukÍTon«t feltalálója éa gT.ro.ib«, . Írtabb
európai fejedelmek udv. szál Utójához, os. kir. tanácsos, a koronával dissített arany érdem-kereszt tulajdonosa, a magas porosz és német rendjelek lovagja itb.
HOFF JÁNOS
Becs L Grata Branierstese Kr. 8. Gy ár: Grata&of Bramerstrassc Nr, 2.
¦Főraktár Nagr-Kaniisán KlTítlV FCTGIICZ a „Hegvaltó\'-hoz ccimaet sjógyMertariban. lOTibbi FiiiilhiUr Jótíefés. Str.m ós K I e i n füa«-rkere.lcfdéaeibeD. Zala EgerKeg: Hlbiüllk; Adolf Sopron: II fl 1 I t r P. Wah|ovuky, Koasíhelyea
28 palack 15 frt, 68 p»Iao*k 30 frt, V, kiló malíta^sokoladó I. 2 frt 40 kr., V, 1 írt 30 kr, kiló 70 kr. H. */» kUt 1 irt 60 kr.\',» kilo 90 kr, «/, kilo 50 kr. HL \'/, kilo 1 frt, V» kilo 60 kr. >/i kiló 35 kr. Maliu-rjsukorkák 1 saoikó 60, 30 ét 16 kr. Halála kivonat 1 SregCM frt 1.22, kiaobb 70 kr. GjermektipliMt 1 irt. Ég, egésa maláta fúrdó 80 éa 50 kr. Malit»-n5véoy-aaappan 80, 60, 40 éa 20 kr. — Nagyobb roegreodeleeeknél árkedTeamÓny. A caomagoláa a Ingolcaóbbao Baáiaittaűk. Aa első Talődl nyálkaoldó Hoff János féle mell maláta eznkcikák kék papírban Tannak, Tételnél c&ak iljenefc kérendik.
Wlntk.Fi
lílndenűtt a r»a©SSZEi.t»o-fct éucéirË.
U82 2—6
Ea BJ^g^er aem blaonyult oly na^y ha-láannak köhBgö,t reketaég, elnyáikiaodás ii kamt ellen mint a kitünS a gyógyáruk S11T2WEGES10H nítínybol kénalt ea biatoa Ta\'anUnt gyors hatása miatt nagrra-tKaOlt
rjitzwBíiericl-
M CBonbt
(Bonbons,)
Scksldt Viktor sa Haltéi Bécsben. Valódi miuSaégben csak a gyógytárakbnu 1001 e—11
A 8urdi uradalomban [vasúti állomás Zákány] ez idényre a hágó koseladás megkezdetett.
Netaláni iratbeli kérdések ifjabb gróf Zichy Ödön személyéhez Surdra intézendök.
dDSZOftHAEiíAD.E fiYFOLTAM
ZALAI KÖZLÖK?
Hl EPET E S EK.

Alalirt urodalmi tisztség ezennel közhírré teszi, hogy a Tolnai gróf Festetics Tasziló cs. és kir. kamarás nr talajdonit tevó keszthelyi áradatomhoz tartozó következő haszonvételek:
1. A Keszthely mezővárosban és egész határában gyakorlott palinkemérési jog.
2. A Keszthely polgárvárosban és egész határában gyakorlott pálinkamérési jog. 3.- A Keszthely mezővárosban gyakorlott kóser bor iruláai jog az éhhez kap-
csolt s ugyanegy házban gyakorlott szabad borméréssel.
4. A volt .Gőzös* vendéglőben gyakorlott italmérési jog;
5. A volt ,\'V^irSs korcsmában" . , .„
6. A volt ..Posztós\' . » . .
7. A Deák Ferenci ntczában „ . .
8. A ,Papí atczában , „ .
9. A „Kis utczaf* nyári bormérési jog ;
10. A .Lehel* ntcza felső részi egész évi italmérési jog;
11. A ,LeheJ* iitczai nyári, bormérési jog.
12. A .Hosszú utczat\'tifelaó részi nyári bormérési jog.
13. A..Bajoai. é« Hajdú utczai\'\' , ¦ „ ,
14. A balaton fenéki, balatoni\' hidvám-szedési jog;
15. A hkUfón fenéki korcsmában gyakorlott italmérési jog.
16. A hévizi felső malom- és malomjog.
17. A hévízi alsó malom- és malomjog.
18. A hévizi. alsó vendégió és ebben gyakorlott italmérési jog.
19. Az Als6-&id kőzségDen és határábai gyakorlott italmérési jog.
20. A SármelleV\'k\'Sis\'égben és határában gyakorlott italmérési jog.
21. A szántói országos vásároni helypénzszedési jog.
22. A Vojárcz községben és határában gyakorlott italmérési jog.
1884. évi február ho 19-én és következő napokon a keszthelyi számtartói irodában árvarezés utján három egymást követő évre, vagyis 1884. april 24-toi 1887 aprH>.244g hsszenbérbe adatni fognak.
Az előleges feltételek a keszthelyi számtartói irodában betekinthetek.
Megjegyeztetik, hogy a fenntirt haszonvételekre nézve bezárólag 1884. évi február 17-ének d. e. 8 órájáig mai naptól zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Eaet.a-kesztkelyi számtartói irodában adandók -be, a hogy ha a zárt ajánlat sikerre vezet: az illető- haszonvétel az ájjjerezendök közfll kimarad.
Kelt Keszthelyen, 1884. évi jan. 25-én.
Hirdetménye
Az urodalmi tisztség.
. Aiulirt urodalmi tisztség ezennel közhírré teszi, hogy a Tolnai gróf Festetics Tasziló cs. és kir. kamarás nr tulajdonát tevő balatou-szt.-györgyi urodalomboz tartozó következő haszonvételek:
1. A Balaton-&t-György községben gyakorlott italmérési jog.
2. A b.-szt-györgyi (keszthelyi) vasút állomás melletti vendéglőben gyakorlott italmérési jog. \'
3- A bottyáni korcsmában gyakorlott italmérési jog.
4. A Balaton keresztár községben és egész határiban gyakorlott, italmérési jog.
5. A Főnyed községben és egész határiban gyakorlott italmérési jog.
6. A .Sávoly községben és egész határiban gyakorlott italmérési jog.
7. A Tikos községben és egész határában gyakorlott italmérési jog;
8. A Vörs községben és egész határában , gyakorlott italmérési jog.
1884. évi február hó 15-én d. e. 9 órakorába-latonazent-györgyi számtartói 1 a k b a n á r v e r é s utján a legtöbbetigéróknek hirom e gy m i t t ,k 6-vetó évre ás pedig 1884, ápril 24-tól, 1887. évi ápril 24-ig haszonbérbe adatni fognak.
A., rlóieges feltételek a b-azt-györgyi, számtartói irodában bárki ittál\' be tekinthetők.
Megjegyeztetik, hogy a fenntirt haszonvételekre nézve bezárólag 1884. évi február 15-ikének délelőtti 8 órájáig a mai naptól kezdve zárt ajánlatok is elfogadtatnak ; ezek a b.-szt.-györgyi számtartói irodában adandók be, >. hogy\': ha valamely haszonvételre vonatkozólag a zárt ajánlat folytan történik aha- \' szonbérbe adás: ezen haszonvétel az árverezendők közül kimarad.
Kelt blalaton-Szt Györgyön, 1884. évi január 25-én.
arodalmi tisztség.
J.
\'IBIT
SobSi
könyvnyomdájának megnagyobhitása.
Van szerenesém értesíteni, hogy 1862-ik év .óta., jól berendezett, ugy folyton működésben levő könyvnyomdámat
uj diszbetiikkel és egj\\jq gyorssajtöval (amerikai)\' nagypbbjftpfteme
Ugy jelenleg a három gyorssajtön kivül egy Sigl-féle kézinyomó, simitó, fenyítő,_ arunyozó, dombornyomó
és gyorsmetsző gépek, állnak működésben.
Föfelíidatomnak tűztem ki, hogy minden nagyon tisztelt rendelőmnek kivánatát a lehető legolcsóbb árak
mellett gyOFSail és BOIltOSáli teljesíthessem.
Elfogadok mindennemű e szakmába vágó munkákat ju.. m:
eljegyzési- és esketési jegyek, számlák, körlevelek, monogramotok és névjegyek, leyélfejejk^jí^ táblázatok, falragaszok, czégnyoraatu borítékok, bevásárlási jegyek, .vásári- és helypénzjegyek. kereskedési irókönyvek minden nagyságra, váltók:és utalványok, lapok és folyóiratok,bármily nagyterj;edelmüumunkák^mindenA nyelven,
könyv-nyomatú részletivek, részvények, oklevelek és jczimkék J^,, ,,a J^t^ff^pbjb. kiállításban jutányos árak mellett készttetnek. nXi8zte}ettel
WAJDITS JÓZSEF,
könyvnyomdatulajdonos.
Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán.
rjrimekk
JÍVi. k
MGY-RAXIZSA, 1884. január 31-én.
EififizrttU ár:
Cfétx é»re ...... 8 frt.
íéi ó?r...... 4 ,
oe^ed érre......3 ,
Egy nám 10 kr.
HIRDETÉSEK ¦i hasábos petitaorban 7, misodsi-oi 6 ¦ minden további torért 5 kr.
KTTLTTÉEBEK fóronként 10 irért vétetnek fei Kincstárt illeték minden egyes hiráj-tétért 30 kr. fizetendő.
Hngzonharmadik éyiolyain,
A kp txeHesi réssét illeti kí-leiné-nyek i szerkesztőhöz, tcyagi részét flleíá közlemények pedig s kiadóhox bérmentve intézendők: NAGY - KANIZSA Wlfcsaissaáz.
Bermentstlen le-elek cssk ismert mnnkstáriaktól fogadtatnak *L
Kéziratok v-í-szs. nem fcafdetueí.
s ^soproni keres-
.Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,zalamegyei általános tanítótestület", a .nagy-karizsai kisdedneveIoi egyesölet*. % .nagy-btaitsai tiszti önsegélyző* sz&vetkezet*
kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kolválasztmánya", s több megyei és vároBi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A községi elöljárók hivatása és az uzsora.
Az állam életereje a család, a közigazgatási orgánum a községekben találja azt, mit az állam a családban. Ebbel indult, ebből kellett kiindulnia a törvényhozásnak, mikor a magyar önkormányzatot kizárólag a község körébe szorította. Ma a megye jérosi s központi igazgatása, a szabad cselekvőséget nélkülöző végrehajtó közegé a kormánynak. Hajdan politikai kerület, ma végrehajtó orgánum. A parlamentalis rendszer következménye.
Lehet helyes, lehet nem. Nem ezzel, de a községek hivatásával, a községi elüljárók feladatával akarok foglalkozni. A községi elöljárók feladata közigazgatási s társadalmi.
A községi lakósok a teljes jogegyenlőség alapján emelik az elöljárókat arra a polczra, melyre választatnak, ennek megfelelni a díszes hivatal elvállalására a megválasztott birót a községi tőrvény pénzbírság terhe alatt kényszerifi. Ez az angol seligovernement meghonosítása a spe-czialis magyar viszonyokkal megegyeztetve. Ez a rendszer követeli a társadalmi hivatás betöltését, mert igy valósitutik meg csak az önkormányzat nemcsak közigazgatásilag, hanem társadalmilag.
A magyar gentry, a magyar mágnás, ki uzsoráshoz fordul uzsora-jamatu kölcsönért vagy nincs bitele, vagy pöffeszkedő állhiuságból nem veszi igénybe az olcsó kamatlábú pénzintézeteket. -Az első sajnálatra méltó, a másik megvetésnél mást nem érdemel. Önmaga rohan saját vesztébe.
Az uzsora nem politikai, de társadalmi kérdés. Eladósodott állam politikai utón meg nem valósíthatja.
, E kérdés megoldása első hivatása, első feladata & községek elöl-
járóságainak s a rendezett tanácsú városi polgármestereknek.
Az uzsora keletkezési oka a nép nyomora. A magyar földmivelö nép keresményét a téli időben uzsorakamatokra előre eladja az uzsorásnak; a társadalom e rákfenéjének keres, hogy uzsora-kamatokat fizethessen. Ezzel kapcsolatban járul, hogy a földbirtokos nélkülözi a birtokának produktív tételére a beruházásra szükséges tőkét.
Nagy baj ez, óriási baj. Ott, hol az anyagi függetlenség hiányzik, ott a korruptio, a nepotizmus, a megvesztegetés, a politikai függetlenség hiánya üti fel kaján fejét- E társadalmi bajokat elősegíti a nép tudatlansága, az irni és olvasni nem tudók nagy százaléka s a váltóképesség korlátlansága. Kossuth Lajos hazánk nagyfia egyik levelében számadatokkal mutatja ki, hogy Pestmegyében, hol az irni s olvasni tudók jóval nagyobb százalékkal vannak képviselve az irni és olvasni nem tudók felett a politikai s társadalmi függetlenség is ugyannyi százalékkal nagyobb, mint a felsőbb megyékben.
Ebből lelhető fel; hogy miért nincs uzsora-kérdés Bácsmegye német ajkú községeiben.
Segíts magadon, Isten is megsegít, e zászló győz az uzsora ellen, e zászlót győzelemre vezetni hivatása a községek elöljáróinak, ha e .zászlót győzelemre vezetik, társadalmi hivatásukat megoldották.
Ott van az uzsora 8 a káros hitelügyletekről szóló törvény, meg-, adja a jogot a lelketlen uzsorás\' eilen fellépni. Ott van a kisebb peres1 ügyekről szóló törvénynyel a 20 frtig terjedő sommás perek a községi elöljárók hatáskörébe utalvák ; az 1868. évi népoktatási törvény intézkedik, hogy a tanköteles gyermek a! szülőkre rovandó bírság terhe alatt\'
kényszeríttessenek az elemi tanoda szorgalmas látogatására. A törvényhozás sokban segítette a községi elöljárókat feladatna megoldására, a törvényt csat végre kell hajtani, vagy annak végrehajtására lelkiismeretes segédkezet nyújtani s a feladat oroszlán része megoldva leend.
A feladat másik része a nép helyes s okszerű vezetése, a nép oktatása, kezdeményezés olcsó s gyors hitel szerzése végett községi takarékpénztár s népbankok felállítására, az anyagi függetlenség megszerzésére tegyék meg az el só lépést. Ott van a példa Bácsmegye németajkú községeiben, a népbankok községenként alakulnak, nincs ott uzsora. Ha a kisbirtokos olcsó hitelt kap, ha megtakarított filléreit népbankba teheti, hogy aztán azokat gazdasági beruházásokra fordíthassa: eltüuik az uzsora.
Actio ellenszere a reactio. Eejt-senek ki a községi lakósok vezetői az elöljárók a kisbirtokosok tönkre tételére irányuló uzsora ellenében kétszeres erélyű actiót, mutassák meg a népnek az olcsó hitel forrásait, legyenek kezdeményezők a népbankok alapítása terén, oktassák, neveljék a népet, adják a bizalomért zálogul a nép anyagi s szellemi függetlenségét, mert csak így érdemesitik m gukat választóik bizalmára.
Anyagi s szellemi függetlenség nélktti nincs önkormányzat.
MUKITS 8IM0K.
A testi büntetésről,
A gyermeknevelés mindenha a legnehezebb feladatok sorába tartozott. Tndja, érzi ezt mindenki, azért ügyelnek is az iskolák körében nyil-vánuló elvre országszerte mindenütt féltő gonddal, vigyázó aggodalommal szülők, nevelők s tanügybarátok.
Nem lesz tehát érdektelen a nevelési elvek történetére némi pil-
lantást vetni a reprodukálni hazánk kitűnő paedagogusa, Lederer Ábrahámnak a testi büntetésről irt és legújabban megjelente) kiváló mű véből az erre, vonatkozó részt
.A történet a jelen tanitója; megtanít arra, mit kerüljünk és mihez ragaszkodjunk; a régiek hibáira és előítéleteire figyelmessé tesz és haladásra bnzdit. Vessünk csak egy pillantást az emberiség történetére, intézzünk e tárgyban is kérdést hozzá. Kérdezzük, hogy mért alkalmaztak a szülők a régi korban botot, korbácsot és más kemény testi büntetéseket gyermekeik nevelésénél ? Azt találjak, hogy az nem a bölcsének, hanem a durvább, vadabb erkölcsnek kifolyása volt.
Akkor még nem tudták a gyermekeket szép, nemes példa, nyájas, szeretetteljes szoktatás s érdekes oktatás által nevelni. Nem tudták a kellő tekintélyt szellemi fensőbbség által kivívni, azért testi fensőbbsé-gttket, fizikai erejüket éreztették a gyermekkel. De éppen azért a gyermeke engedetlenség és ellenszegülés által atyjuk haragját csak fokozták, s ez ingerült állapotában mind erő-sebb-erősebb testi büntetéa hez nyalt. Néhány vad népnél a gyermekeket ma is ütik-verik, perzselik és szurkálják, hogy a fájdalom iránt érzéketlenné váljanak.
Az indusok közül sokan örülnek ha a gyermek anyját megveri. A tnngnzóknál az apa és fin gyakran párbajt vív, mely nem ritkán a két fél közül egyiknek halálával végző-ük. Elijesztő példák, de mindenikből az látszik, hogy durvaság, harag, boszuvágy voltak, a testi büntetés alkalmazásánál az első okok és nem a paedagogíai belátás. A későbbi korszakokban a családi nevelés és az
iskolai fegyelem mindinkább az uralkodó vallásos befolyástól, az állami intézményektől s a szokásoktól függ. így a középkorban, a tüz- és viz-prőbákkal való rettenetes kínzások idejében, az iskolai fegyelmezés is igen kemény volt.
As iskolai fegyelem ezen időből való képét az 1540-ben megjelent. és „Síében bőse Geister, welche heute die Dorfschulmeister regieren" czimtt röpirat következő szavakkal adja:
Ha az iskolamester a hóhér tisztét végezi, azt a szegény gyermekeknek türelemmel kell viselni. A gyermeknek le kell feküdnie és a tanító a következő mondatokkal kiséri a botütéseket:
„Nominativ
Genitiv
Dativ
Accusativ
Vocatv
Ablativ
Leg dich! Streck dich! Über die Bank! Mach\'s nicht lang I Es thnt mir weh! Thu\'s nicht mehr I"
*) a tOftí büntetés a családban ¦ az iskolában. Irt* Lederer Ábrahám. Budapest Ar. 20 kr.
Kínozták a gyermekeket különféle testi büntetésekkel azon hitben hogy ez által a gyermekeket javítják. Háberle németországi tanító a 18. században irt önéletrajzában maga beszéli el, hogy 50 évi tanítói .működése alatt 20 000 arezcsápást, 911427 botütést, 124010 vessző-, 20938 vonalzó-ütleget, 7965^p6-fozást, 1158800 fejbeütést, egyszóval 2,223.140 ütleget osztott ki.
E században végre az állami, a katonai fegyelem mindig szelídebb lett és a szelídebb erkölcsök nagy befolyást gyakoroltak az iskolai fegyelemre. Szelídebb lett ez is. Már 50 évvel ezelőtt Varga János tanár, az 1837-ben megjelent, a magyar tudós társaság által a Marczibányi Lajos-féle jutalommal koszorúzott .Vezérkőnyv az elemi nevelés és tanításra\' czimtt pályamunkában a testi büntetés alkalmazásáról a következőben nyilatkozik.
TARCZA.
Tudtam I . . .
TadUm, hogy rajtad «nir Orvosság nem segit, — Régóta ¦támlái tara - Életed pereseit: Mégsem taliit készen Halálod érája, Hogy lelkem * végtS Nagy csapást kiállja.
Nem bírta kiállói — Sűrűn omló k&njetn Kimosta gyökerét, Kiszakadt belőlem ... Nálad nőik lil agyia Fél lelkem roít csupán; Az a fél is elment Jobbik fele a tán.
Fönn a ravatalon Szépen melléd borolt, — Agyul ssolgáh neki LeesHago kotxomá. Lélek volt, nem látta Senki, hogy ott feküdt S koporsóba zárták Ót is reléd egytttt.
Kibontott áét hajad Volt a szemfedője: Ugy hallgatta, amint BuesnitAttak tóle. TBIe bneenztattak, Mikor ott rótt nálad, — Elrejtett UztcsttSl Soha el sem válhat 1
Nem tudták * TivSk Felfogni: hogy lehet Oly nehéz az a te Átlátszó tetemed-Padig a koporsót Ai rj éhezi tó meg,
Hogy^r.ett& \'Olt benne : Kgy^est, meg egy lélek.
Kgy test, a te kihalt, Megmei-erűlt tested, MelY a beteg-ágyban MindeX"í!lJL^lveSrtett -8 lelkem, aki magát Élre holtnak érzA S akit a fájdalom Tett ólom-nehézzé . , ,
Nem is élek én már. Hogyan is élhetnék? Hisz é!Ó lelkemet A sírba temették! Lábamon egy gyaxló Tömeget hoidozok. Mely csak Bntndatlan, Gép módjára morog.
Csapa* olykor élek, Ha egy pillanatra Tóit szállását lelkem Meg-meglátogatj a. Elmondj*: mint 5rli Ott porrá * féreg . . . Aztán tijrz elhagy 8a a kóbor lélek.
KULCSÁR JÓZSEF.
Jellemvonások ós adomák Beethovenről
Seyfried lovag, Beethoven kortársa, kiről • sorok közlője niótt a bécn ssékes-egybáa karnagya, HöltI is igen kedvesen emlékeseti meg, mint olyanról, a kit ssnmólyesen ismert, egyetmást faljegy* zett a nagy művész életéből, amit olvasóink nagy része talán érdekkel fog olvasat nemcsak azért, mert nagy emberek jellemvonáséi általában anulságosak, adomáik pedig jellemzik Őket, hanem •sért is, mert ások, melyeket itt kősóim í
fogunk, teljesen bitelesek, míg nem le bet sok másról ugyanezt állítani, a mit as utókor valamely kitűnő férfianak tu
lajdonít.
As idézett forrásból merítve tehát álljon itt néhány adat Beethoven éle tóhoz: a.
Beethoven a nyári hónapokat éven-kint Bécstől távol, a vidékéo szokta volt tölteni, hol as ég asurboltja szemlélete meilett legszívesebben szokott és legsikeresebben tudott múzsájával foglalkozni.
Egyszer a regényes Módlíngbeo bérelt magának lakást, hogy as aisó-ausstriai Schweizot, a festői Brielt amúgy szive vágya szerint élvezhesse. Négylovas teherhordó szekérre rakta tel kevés bátorát, de annál több zenemüvet, kótát, az igy torony magasságra felsővékedett jármű, nagy komolysággal és lassúsággal ataak indolt, s mindama kiaosek birtokosa boldog megelégedéssel masírozott asapostolok ssekerén előre.
Alig hagyta el a mester a sorom pákai, a virító a as enyhe fuvallat ringatta basavetések kost, a dalos pacsirta dicsén eke mellett, mely csicseregve emel-kedék as éghez ás aaáila csendesen ismét vissza, üdvözölve a várvavárt kikeietet, feiemelkedék az Ő szelleme Js: gondolatok váltakoztak, nyertek körvonalakat, gyűltek szépen rendbe, kerültek írónőéi papírra, —¦ a tisztára el lett felejtve a czókmókoi szekér, a vándorlás oaélja és \'ránya. A jó ég tudja, hol ás merre tévelyeghetett as egész hosszú idő alatt; elég az hozzá, hogy csak alkonyat felé tért meg, csorogva isadtságtÓl, po, lépet-
ten, étlen szomjsu, as eldülésig fáradtan kiválasztott toskulurnába. De, ó egek 1 minő rémséges látvány tárait ott ssemeí elé I Fuvarosa keréktörés és egyébb na gyobb kisebb baj nélkül megmászta a eaigautat, de a gazdát, a ki felfogadta s a ki mindjárt ki is fisette, két óra bots-ásat csak várta várta, de hasztalan, A nevéről fogalma se volt, nem is tudakolhatta hát; a lókötő pedig as éjet mindenkép otthon akarta tölteni, — szórt kur-tán bánt a dolgokkal; a sok micsodát egyszerűen lerakta a piacztér közepére, megfordul s odábbállt, — Beethoven eleinte köré meredt, tisztességesen teremtettézeit, hanem csakhamar dörgő hahotába tört ki, mint nagy méreg u*án rendes esokáaa volt, kissé gondolkodott s aztán fóltucsat bámészkodó utosaí suhan* ezot nekiáilitott, a kiknek ugyancsak kellett lihegntok, hogy a bakter álmos szavára: „dicsértessék egek ura, tisen kettő már az óra,s késsen lehettek i munkával s Beethoven Luna ezüst világítása mellett képzelete szülötteit tető alá vihette s már ugy ahogy, csendes békés nyugalomra hajthatta dus fürtű fejét.
Beethoven egy ismerőse, a kit a művész folytonos dicsekvései miatt nem valami nagyon kedvelt, ritkító nagy be* tűkkel nyomatta a neve alá a névjegyére: Nagybirtokos, ilyenné! gratulált Beethovennek újévkor. Nagy mohósággal ragadta meg a műves? az alkalmat, hogy a hányaveti hiúságot megtromfolja, rögtön Ő Is megküldte névjegyét visson sásai, a név alá est irva : A g y b i r-okos.
Uínél rohamosabban tünt a mest* hallóképeasége s növekedtek egyébb test1 bajai, melyek élete utolsó éveit elkeserítek, annál gyorsabban bontakoztak elő a kinaó hypochoodria kellemetlen nyilvánulása). A gonosz, csupán csalfaságra és hazugságra termeti világ, kajánság, hamisság és ravaszság fölött kezdett panaszkodni; aat hajtotta egyre, hogy nem ís találhatni már egyenes embert; módónt fekete színben látott • utoljára még gazdaasszonyában se akart bisní, a ki pedig sok évi szolgálata alatt eléggé be-bisonyitá hűségét. így egyszerre elhstá-rozá, hogy függetleníti magát; ezt a gondolatot astán, mint minden más furcsaságot, melyet egyszer a fejébe vett, rögtön megvalósította. Maga járt a piaezra, válogatott, alkudozott, Veszekedett, vásárolt a astán bossálátott sajátkezűiig a f6lésbe*. Ei igy tartott egy darabig s mikor as a néhány barátja, a kiket maga körül még megtűrt, e miatt ssemrebányást tettek neki, kipattant mérgében s hogy meggyósse őket, minő alepUlanul ki» csinyitik a nemes konyhaművészet terén vató bőséget ismereteit, meghívta Őket másnap ebédre. Mit tebe\'tek a meghívottak, mint azt. hogy pontosan megjelentek, szorongva lesvén a történendőket. Hálókabálbtn találták a gazdát, fején hálósapkaval, kék konyhakötény volt eléje kötve, felgyűrt ujjakkal szorgoskodott a tűshely körül.
Hintán vagy másfélórai kemény próbát kiállt már türelroök & a gyomor követelő fellépését alig bírták a tréfás időtöltő beszélgetések, pajkos czél sások, a legújabb .muzsikába\' szakácsra, csiti taői, valahára találtja gasda, persze ss-
HÜSZOS HARMADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANUÁR 31 én IP«4.
.Általánosan: maradjanak el azon büntetések, melyek az egészségnek csak legkevésbé is ártanánakj: annyival inkább a pofon- s agybaverés, hajtépés stb. embertelen rontó eszközök; még vesszővel is csak utolsó esetben egész önmérséklettel — két, legfeljebb bárom ütéssel, kell élni: itt is, csak az erkölcstelenségek orvoslásában, soha nem tanulási fogyatkozásért; mert a kit a józan vezetés s czélszerü Ösztön által a tanulásban tehetségéhez aránylag nem hhet elővinni, azt az ütés nem fogja előhalasztólag bölcscsé tenni; csak a többszöri erkölcstelen séget, visszatartóztató!^, lehet szelíd ütéssel is fenyíteni.*
Ezen időtói fogva az utolsó félszázadban történt bámulatos általános baladásnak daczára az iskolai büntető-rendszer nálunk nem tett nagy előmenetelt? Igaz ugyan, hogy a m. kir. kormány az iskolai fegyelemre vona tkozó rendeletében a használandó büntetések felsorolásánál a testi büntetést fel sem említette. De ennek daczára nálunk még a legtöbb paedagogiai irő a testi büntetést ma is czélszerünek és szükségesnek állítja. Az előbbi évtizedekben a korbácsbüntetés még minden házban divatozott; ma már a műveltebb családoknál humánusabb szellem uralkodik ugyan, de azért a testi büntetést a legtöbb házban kivált a jó, de ideges anyák cxél-szerutlen módon és alkalmatlan időben alkalmazzák. Még most is a megboszulás érzelme az első ok, még1 most is a természeti ösztön a verés inditó oka. A boszan kod ásnak kellemetlen érzelme mozgást követ el és ez mint arczulcsapás, mint oldalba lökés s mint hátim ütés mutatkozik. Még most is a harag, a rosz kedv az oka annak, hogy a szülők gyermekeiket Terik.
A rossz példa és a szokás hatalma, a gyermekkorban szerzett tapasztalatok sokat tesznek arra nézve, hogy botot és korbácsot még oly gyakran használnák a családban, ugy mint az iskolában.
S. G. Cotton anglikán lelkész 17 év óta igazgatja a rábízott goatsorni árvaházat, melyben mindig 20 —30 gyermeket nevelnek. Egy rendőr a mult hónapban az árvaház közelében a mezőn egy gyermeket vett észre, kt egy nagy darab tuskót vonszolt maga után. A fadarab a gyermek meztelen lábához volt kötve lánczczal. A rendőr pár nap múlva egy másik, mintegy 8 éves gyermeket Tátott hasonló fadarabbal járni a mezőn. Kiderült, hogy a gyermekek éjjel-nappal lábukon hordják ezt a béklyót A törvényszék előtt az igazgató ur nem tagadta, hogy ezt a büntetésmódot az ó parancsára alkalmazzák azért, hogy a gyermekek el ne szaladjanak (!). Egy alig 13 éves leánynak tíz éjjel és tiz napig kellett Öt fontnyi fatuskót vonszolni a lábán s a mellets el kellett végezni az. intézetben dolgot. Az igazgató természetesen elmondta a gyermekeket tolvajoknak, hazugoknak, a kikkel nem lehet máskép birni. A törvényszék azonban a védekezést nem vévén figyelembe, nagy pénzbírságra ítélte el.
játkezüleg. A leves hasonlított ahhoz a valamiféléhez, a mivel a koldusaereg fazekait szoktak a népkonyhák megtölteni; a marhahas alig volt félig ia megpuhulva és truct-gyomornok látszott szánva; a főzelék, a vis és zeir barátilag i-gyesült keverékében úszott s a pecsenye olyasformáról tannakodott, mintha a kémény füstről most vették volna le. Hanem azért a lakomát rendező háziúr becsületesen hozsálátott mindegyik tál.ételhez s abban a kistos reményben, hogy barátai ót nagyban eldicsérik, rózsás kedvre derül\', [magát „eserszakács\'-nak czimezte s részint saját példájával előljárva, részint „es csak pompás, ez sikerült, nos mit ssóltok hosaá ?* bistatáeok-kal kínálgatta és nógatta késlekedő vendégeit. De ezek nagy bajjal bírtak egy* kél agyonrá^ott falatot legyűrni, biztosi-iák a gazdát, hogy "már tele vannak a megpukkadtáig, a hozzáláttak az egészséges „erő házikenyér" hes, üde gyümölcshöz, édee süteményhes s hamisítatlan hegylevóhes. Szerencsére nem sok időre e nevezetes lakoma után megelégelte a hangok királya a konyhaaraimat, önkényt letette a kormány kanalat a visszavonult saját birodalmába, a gazdaasszony megint elfoglalta állását, előbbi méltóságának visszaadása mellett, a lelépett patrónus pedig odaült as íróasztalához 8 ura\'kodtatc egymás mellett háború nélkül, békében, asületett hivatásuk szerint.
Beethoven tanítója a senestersésben nem kisebb volt, mint maga Hayden József, ki akkor Mozartnál ia többnek lartatott. De egy nagy zeneköltő nem nagy tanító ia egyszersmind. A sors sajátságos aso esélye nem sokára ssétvá-i aszta e két nagy szellemet. Ugyanis Beethoven gyorsan jelét adá annak, hogy nem hajlandó. »s eddigi merev szabályok és formák köió szorítani képességeit és Haydn, a mindig nyájas és jólelkű férfiú, mosolyogva rázta fejét, midőn tanítványa hévvel véddmeze ssját álláspontját, minek azonban rendesen a tanítvány engedékenysége vetet: végett, ki nyugodtan nézte, miként javítja ki a mester a kifogásolt helyeket. Egy alkalommal Haydntól távozva, találkozók Beethoven egy ismerős ¦ alíala nagyrabecsüit ieneköliö-vel, Schenkkel, a ki kíváncsian bepillantott Beethoven könyvébe, mely teiadvá-
Jegyzökönyv
a soproni kereskedelmi ¦ iparkamarának 1883-ik évi november hé 22-én tartott renden kosos üléséről (Folytatás)
220. Idegen kamarák részéről jegy-sÓkooy vek érkeztek, és pedig:
a bécsi kamarának szeptember 19-a pécsi kamarának szeptember 24. és november 12-én,
a zágrábi kamarának szeptember 25. ée október 29-én,
a csernovicsi kamarának szeptember 26-án,
a zenggi kamarának szeptember
26 án
a reichenbergi kamarának szeptember 27. és november 5-éo,
a miakolcsi kamarának szeptember
27 én,
a temesvári kamarának szeptember 27 én,
a linozi kamarának ok\'éber 9 én. a kolozsvári k amarának október 20-án,
a fiumei kamarának oktoóber 26. és az egri kamerának október 8. tartott üléseikről,
221. Egyéb nyomtatvány érkezett;
nyait tartalmazta. Sohsnk figyelmezteté Beethovent, hogy hibák vannak a szerzeményben, Beethoven elcsodálkosott, állit ván, hogy Hsydn épen most javította ki az egésset. Amint viragálgatják ketten a könyvet, mindig több és több hibát fedésnek fel. Beethoven lángra lobbant, ason gyanú támadt benne, mintha Haydn készakarva hagyta volna meg a hibás helyeket s es annyira megr«gsdá kedé lyét, bogy még néhány látogatás után el ˇált. mesterétől. Utóbb a két művész teljes elismeréssel adósott egymás alkotásának, sőt Beetthoven 2. számmal jelzett sonatáit Haydnnak dedicálu, dea rokonszenv megszűnt köztük Örökre.
Két müvéről került elő egyszer a szó egy barátja előtt, utóbbi e nőseinek adott kifejezést: „A művész szabadon aikosson, csak kora esetiemé lebegjen előtte • uralkodjék as anyag fölött; csakis ily feltételek mellett képes valódi müveket teremteni." Beethoven elgondolkozok e ssavakon s válaszolá : „Helyes, de kora szellemének se hódoljon meg, különben vége minden eredetiségnek . . . Ha müveimet as akkori időknek írtam volna, talán megtapsolta volna mindenki (itt egy példát említett egy sserzőról ki a vihart senésite\'.te meg.) De én nem vagyok képes müveimet a divathos faragni, ízlése szerint szabni, a mint azt sokak inye megkívánná. As aj ás eredeti magától születik, a nélkül, hogy gondolna rá az ember.
Függetlenségének a szegény muzsikus — mint magát többször nevesé — érvényt tudott szeresei legtöbb pártfogóival szambán is. Igy Líchnovssky berezeg,, ki tói dijasást Beethoven elfogadni nem akart, ressint fővárosi palotájában, részint nyaralójában egész lakosztályt rendesett be számára, a palota házirendje rettenetes volt a művésznek. Igy panaszkodik egyszer barátjának: s Aztán naponkint délután félnégykor otthon legyek, átöltözzem, szakaiamat rendbe
hozzam.....est én kí aem állom" —
— Hányszor ebédelt inkább vendéglőben, itt fesztelenül társaloghatott barátaival. Egyszer kedve jött lovagolni • a hercseg az egész ménest rendelkezésére bocsátja. Inas, lovászok egymást érik, kérdésekkel ostromolják, melyik lovat parancsolja! egyikről lebeszélik, mert levett, másikról, mert ágaskodik stb,
A „Központi - Értesítő* 76—92. számai.
Magyarország áruforgalma A nastri á vai és más orsiágokkai, 1883. július és augusztus havaiban.
A községek háztartása és a pótadók
Budapest fővárosa as 1881. évben. A népleírás é* népszámlálás eredménye.
A kvssai és mískolcsi kereskedelmi és iparkamaráknak 1882. évi lejelentései.
A bel aj stro mosott védjegyek jegyzéke 1883. július haváról.
Recueil dea traité* et convention». A bécsi kereskedelmi és iparkamarának 1880. évi statisztikai főjelentése.
Morvaország iparának statisti zaja. As I. kötet VII. füz-ie és a II. kötet II. füzete.
Térvények és rendeletek gyűjteménye, illetve a tengeri és kikötő saol-gálatot as osztrák magyar monarchiában ,
A kolozsvári ss. kir. városi ipar is. kólának l88*/a jelentése.
As 1832. éví szabadalmi ka\'e-logus.
Jelentés az amsterdami 1883. nem-setkösi kiállításról.
Kiállítási útmutató. A soproni m. kir. állami tŐreálisko-lának l88*/3. jelentése.
Statisztikai évkönyv. Közzété\'etett :
222. A nagym. megy. kir. főidőéivel és-, ipar- és kereskedelemügyi minis-terivmnak f. évi szeptember 15-áu 33064. aa. a. kelt rendelete, mely szerint a Ném e torsságban, Francsiaorstágban, Görögországban, Angol országban, Olaszországban, Németalföldön. Törökországban Romániában és Oroszországban levő valamennyi osztrák-magyar konzulátusnak meghagyatott, a működésük területén felmerülő csődökről él bukásokról jelentést tenni.
223. Ugyanazon magas ministeri-umnak f.évi október ll-d.i 43789. ss. a. kelt rendelete ason értesítéssel, hogy a kázaló keresked-is Esztergom es. kir. vároB, nemkülönben Sz. Tamás, Víziváros, és Szent Győrgymoző községek területen —¦ a házalást szabályok 17. § ában bizonyos vidékek lakosainakbiatosított jogok épségben tartása mellett — betiltatott.
224. A nagym. csász. és kir. kosos hadügyminisztériumnak f. évi október hó 12-én 1705, sa, a. kiaszott hirdetménye, a szabad versenynek feuntar»ott ruhása I ok-nak es a katonai felszerelés hes tartozó tárgyaknak szállítása végett.
225. A magyar bortermelők szövetkezetének tádósitványa, mely szerint a borok eladásra közvetítését felajánlja.
226. A pozsonyi cs. és kir* katonai ügyelőségnek hirdetménye, as 1884. év-
Beethoven megköszöni a szívességet és — lovat vett magának. Egy iában as inasok megvárakoztatták Beethovent, hogy előbb a berezeg parancsait teljesíthessék; a herczeg ezt megtudva, dörgő hangon utasítja a szolgálattevő vadászt, hogy jövőben, ha ő és Beethoven egysz»rre csengetnének, előbb Beethovennél jelentkezzék. Beethoven ezt as ablakén áthallotta s meg azon napon inast fogadott.
Midőn már égess súlyával ránehe-sedék a művész vállaira a szerencsétlenség, midőn elvesstva mindent, mit az élet Örömének neveznek, megfoastá legfőbb kincsétől a végzet, a hallástól, báró Pro-nay a hetosendorfi nyaralóban adott neki ást; Beethoven nagyon őrült a vendégszeretetnek, felüdité lelkét a gyönyörű táj, mely mindig szemei előtt volt, mert a palou azt a részét jelölé ki részére a báró, honnan legszebb volt a vidék. D» es Üröm is csak kevés ideig tarthatott. Valabáo\\rzor Beethoven a báróval találkozók, ez mindig majdnem a földig hajolt előtte; a müvéss jól tudta, hogy ez valódi tisztelet nyilvánítása volt, de annak ily túlságos jelei visszatetszettek a egény muzsikusnak" — s nyár közepén megköasönto a vendégszeretetet a kiköltözött. Ez elhatározását aszal indokolta egy barátja előtt, bogy ő nem képes oly melyen .meghajolni, mint a báré ée igy ninca meg köztük a I egyenlőség!
Midőn müveire porosa, francsia és orosz uralkodók tettek megrendelést, az orosz udvari marsall esen kérdést intézte hoszá írásban : nem óhajtan*-* jntalom-d:j helyett valamely rendjelet? mir; Beethoven válasza igen lankonikus Tolt. „maradok, a ki vagyok, kérem a pénzt0 Rudolf csász. tóherozeg, a későbbi olmÜtsi érsek, Beethoven legkedvesebb tanítványa volt s a főhercseg példás tisztelettel csüggött tanítóján. Több isben meg volt biva az udvarhoz ebédre a as udvarmester roppant fáradságok köst igyekezett Beethovent kitanítani, miként lépjen, miként mozogjon stb, Beethoven azonban nem akart beletanulni a ceremóniába s a főhercsegnél lelmentetését kérte a megjelenéstől a midőn őszintén elmondá okait, a főhercseg kiadta a rendeletet, hogy meBteret senki sál na tar-túz\'KSSH, hü hozzá menni akar.
b*n kerületében szükségessé válandó mindennemű fuvaroknak bístositáaa
végett.
227. As országos borászati kormány bistottágnak közleménye as 1884. évre kiadandó „borássati törzskönyv* tárgyában.
228. A magy. kir, dohány jövedéki központi igazgatóságnak hirdetménye, az általa BZÜkségelt vászon-, kötél és zsineg-cemüek beszerzése tárgyában.
Elintézett ministeri leiratok:
229. A nagym. m. kir. főldmivelés-, ipar-, éa kereskedelemügyi minis terium-nak f. évi október 12-én 45132. ss. a. kelt rendelete, mely szerint a létező papírgyárakról kimu\'stás és a rongyokból származható ragályos megakadályozás czéljából azokban alkalmasait külön óveljárás, valamint arról ia jelentéé ki-váotatik, hogy a rongyok kivitrlénél más országokba nury. rendssabályokalkahnaa-tatnak á ragadós betegségek kíhorczolá-iának meggátlázára.
230. U?yanasonx minísteríumok CL évi oktsber 23 án 47310. ss. a. kelt rendelete, mely szerint Wolf Lipót fiának az országos esimer haeználhetáéa iránti kérelmére véleményes jelentés kívántatik.
231. Ugyanason minUteriumnek f. évi november 9-én 49616. ss. a. kelt rendelete, érőbben tó szerek elŐál litáaával foglalkozó gyáéak jegyzékének fel terjesztése végett.
Elintézett megkeresések:
232. A bécsi cs. kir. udvari és
állami nyomdaigazgatÓságDBk megkere sése as 1884. óvjb kiadandó „Hot und Staatq-Handbnch" csimü műhöz kívántató adatok végett.
233. 234. 235. As osztrák magyar bank nagy-kanizsai, győri és sópreni fiókjainak átiratai, as üresedétbe jött
áltőbirálói helyek betöltése tárgyában. 236- Vasmegye alispáni hivatalának átirata, mely szerint a muraszombati ezukor, kávé éa sörfogyasztási adókivető bizottságba a kamara által kinevezett bizalmi férfiakat felhivatni kéri, hogy ezek ebbeli tisztüket teljesítsék.
237. Mülter Ignács szombathelyi kerefkedőnek megkeresése a gyógyszertári asikkeknek árulhatása végett.
238. Köhler F. csehországi, lomniosí lakosnak megkeresése a gőz-, mfl- ét hengermalmok kölese végett.
2391 Puisch Sándor pint afói lakosnak panasza, a Romániában gyakorolt sérelmes vámkeselés ellen.
240. Sopron szab, kir. város polgármesterének meghívása Ö Felsége a legkegyelmesebb királynénak névnapja alkalmából rendezett tisitrlétre,— minek megfelelve lett.
Vásár engedélyezések:
!241. 242. 243. 244 és 245. A nm.
De őnállŐ lelkének legfényesebb bizonyságát adta as „Eroica symphonia" teremtése által, Beethoven rajongott a francsia forradalom nagy szellemeiért s különösen Bonaparte Napóleon alakja folyt\'-n szemei előtt lebegett. De csak egy remény, egy várakozás tette előtte oly nsgygyá Napóleont; Beethoven erősen hitt a világbékében s törhetlan meggyőződése aa volt, hogy Napóleon adja ast meg a világnak, ót a béke szelleme szülte, az vezérli diadalról diadalra, hogy kiküsdje minden népnek a szabadságot s eszel a békét. Lobkoviiz berezeg és Bern adotté, akkori francsia követ a bécsi udvarnál, megpendítették előtte as eszmét, hogy valamely nagyszabású zenekari müvei dicsőítse meg a hőst. Beethoven Örömmel állt rá, 1802-ben munkához látott s 1804. tavaszán létre jött a hóti-eymghonia. Beethoven szépeD kiállitatta a kéziratot, üresen hagyott czimlap-jára nedtg aajátkezüleg irta e siókat: BonaparJ* (a egészen lannt) Luigi van /Beethoven. A francsia követség utján a müvet épen elakarták Parisba küldeni, midőn Bécsbe érkezett a hír, hogy Napóleon caászárrá tette magát. „Én voltam az első — mondja Re* Beethoven tanítványa — ki Beethovennek as újságot megvittem. Beethoven egy székhez tántorgott s átható szemeivel nézve rám, felkiáltott: tréfálni méltóstatik ? — a midőn hivatkoztam a köztudomásra, kitört a művész dühe: „Hát ez aem jobb a többinélII* felkapta a müvet, ketté hasitá a czímlapot s az egészet esitkosó-dások köst a sarokba dobta. Nem volt szabad előtte többé a müvet említeni, mig Lobkovítz berezeg maga számára kölcsön kérte egy időre ¦ e csellel menté meg a haihatstlan zenealkotást talán a megsemmisítéstől. De csak oly feltét alatt egyezett bele Beethoven s kiadásba, hogy Lobkovítznak dedícáltatsék ily felíratta): „Eroica synfonia, compost* per festeg-giare !1 sovvenire di un grand nomo." S midőn évek múlva a azt. Illonaifogoly elhunytáról megjött a hir. Beethoven gúnyosan megjegyezte: esen véghez már tizenhét év előtt megírtam neki a Haójfi zenét* — a symphonia második réssét, a BxivTenditŐ gyáazindulót értette. —
magy. kir. főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniateriumnak öt rendbeli rendeletei sseriot megengedtetett:
bogy zftkmegyei Perlak községében as október 2 án meg nem tartott országos vásár helyett október 23-án, —
salamegyei Zala-Apáti községben a szeptember 8-án meg nem tartott országos vásár helyett decsember 17-én.
zalemegyeiSzent-Gróth községében a szeptember 1-én meg nem tartott országos vásár helyett okt, 8 án, —
zaUmegyef Zala-Egerszeg községé ben szeptember 10-én meg nem tartott országos vásár helyett október 8-án, — pétvásárok tartassanak és bogy
a vasmegyei Iváa-Eg*rsseg kőzné-gében október 3-ára eső OMságos váras ugyanason hó 10-éo tartassék.
A kamarának tudomására bosatik;
246. A nagyméltósága m* kir. főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniateriumnak f. évi október 4-éo, 43650. ss. a. keit rendelete, a vaséti Üzletazabályzathoskiadott VII.pótlékkal, mely sserint as említett szabály satnak.az élő állatok ssállitására vonatkosó 40. §-a módosittatik. -
247. Ugyanannak f. ó. október 4-éo 38659. es. s. kelt rendelete, s Spanyolországba elállítandó árakra vonatkozó azármasási \' bisonyitványoknak kiadása, tárgyában.
248. Ugyanannak f. évi október 11-én, 46,006« .as. a, kelt rendelete, a magas m. kir. pénz ügy miniateriumnak 50889. ss. a. kelt határozatával, mely szerint Hirachmann Sándor Csáktornyái kereskedő által az adókivetés körüli eljárás miatt emelt panataának ason okból, — mert sem as adókivető bizottság alakulásában, aem eljárásában a törvény szabályai meg nem tértettek — hely nem adathatott. Különben esen határozatában, vonatkozással a kamarának -illető felterjesztésére még kijelenti ast, misserint aaon kívánalom, hogy az adókivető bizottságban szakértők, azaz a kereskedők ét iparosuk képviselve legyenek, tekintettel as 1876, XII. t. os. 10. § ára nem csak méltányos, hanem jogos is, egyúttal az adófelügyejőséget utasitvj o, hogy a kinevezendő bizottsági tagoknak megki • ván;at«ttkópeaaégórs figyelőmmel legyen.
249. 250. Ugyannak f. évi október 16-án ós f. évi nov. 18-án 46685. és 51600, ssámok alatt kelt rendeletei, a marhavésznek okából Bukovina ellenében tett óvintézkedésekről.
251. Ugyanannak t évi október 19-ón, 45606. ss. s. kelt rendelete, mely szerint a kamaráknak utasítást ad arra nézve, hogy azon esetben, ha az országos cstmer haasnálhatása végelti kérvények felett véleményt adni felhivatnak, "e körül minő körülményekre kelljen ügyelőmmel lennék.
252. A soproni klr.tanfelügydőnég-nek tudósítása arról, hogy a nm. m, kir. vallás- és kosok tatás Ügyi minísteríum Sopronban egy kereskedelmi .tanintézetnek felállítását elvben elhatározta.
253. A Bzombatholvi kereskedelemügyi ismétlőiskola bizottságának köszönő irata, az ezen iskolának megszavazott segélyért.
254. As utolsó közös ülés óta két bízottsági Ülés\'tartatott.
(Folytatása követk.
Hírek.
— A nagy-kanizsai kath fögym». ifjúsága által f. hé 23*éa rendesett hangverseny alkalmával \' f Jülfizetsek : Főtisztelendő Berzay Elek 3 frt 50 kr. Főtisztelendő Pap János igazgató 3 frt 50 kr. Főtisztelendő Bujk Béla 1 frt 50 kr. Főtisztelendő N. N. 50 kr. FótisstelendŐ Nyáry József 1 frt 50 kr. Főtisztelendő Szeiiz Alajos 1 frt 50 kr. Főtisztelendő N. N. 50 kr. Főtisztelendő Cserey József 3 frt 50 kr. Főtisztelendő Hám Jów-f 3 frt 50 kr. FótisstelendŐ Ssaroovsski Ede 1 fn 50 kr. Bandios Ernő 2 feL Kajdos Károly 2 frt, Ctükkor József 50 kr. K. B. 1 frt 50 kr. Vusstl Alajos Ifrt, Halis István 1 frt, Bogyay Márton 2 frt* Bettlheim 3 frt, Lőwtoger Ignács 2 frt, , N. N. 50 kr. Plíhál F-ronez 2 frt 50 kr. Pete Lajos 5 frt, Osv. Farkas Imréné 5 frt, Főtiszt. Etlényi Istváo apát 2 fn, Győrffy János 5 frt, Fi. Nagy Béla 50 kr. Schrott József 50 kr. Pollák Ármin 50 kr. Rács Antal orvos 50 kr. Freiler Adolf 50*kr, Vlziendvay S. 50 kr. Patros L. 50 kr. Vislendvay J. 50 kr. Vioss Fe reecs 50 kr. TóttŐssy Béla 50 kr. Gutt. mann N- 8 frt 60 kr* Gelseí Guttmaon Vilmos 10 frt, Dobrin N. 60 k<-. Dr. Szekeres JÓÓssef 50 kr. 0 E, 50 kr. N. N. 50 kr. Ebenspooger Lipót 5 frt, Eben-Bpanger Leo 5 frt, Bitinger Henrik 2 ír. Goldtein N. 1 frt 50 kr. Ossessli N. 1 frt 50 kr. Pap K. esperes 3 frt, If j. Fee»«l-hoffer József 5 frt. Bachrsch J. H. 1 frt. 50 kr.
— Nyilvános bncsn, Budapestre történt hivatalos áthelyezésem oly gyorssá követkesett be, hogy a legjobb akarat mellett sem volt időm arra, hogy tisztelt, barátaim — és ismerőseimtőlisttémélyetea bucsut vehettem volna, ennélfogva es utón fogadják isjvélyea^vuosusáaomat;
HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖ-ZLÖNY
JANUÁR 31-én 1884.
kívánva minden jót, a kérve tartsanak I kacsa rokonaikkal együtt zavarják a Ba meg továbbra is nagybecsű emlékezetöV Mat"»:i partnak
! ben, feiedhetlen kedves barátságukba: Nagy-Kenírsa, jan. 28 1884. Kna* Vilmos.
— Az országos vásár január 28-án as árucsikkeket illetőleg nagyon silány volt, de annál népesebb és élénkebb a marhavásár.
— A -Zala", f, évi 15. számában a következőket olvassuk: .Városi dol gok. Figyelmeztetve lettünk, hogy Nagy Kauissa város aIBÓ 4. osztályú nép- ée osztálya felső leányiskolája költségvetésének .Szükséglet" rovatában „Fizetések* esime alatt 16 rendes tanító (ós tanítónő fizetése van felvéve, ugyanannyi .lak- és kert(?) — illetmény* ; — holott ez iskolában tényleg csak 10 rendes tanító e illetőleg tanítónő van alkalmazva.
. — Ezen határozottan nem törvényes állapot megszűnte lésére felhívjuk az iskolaszék figyelmét!" — Az igazság érdekében szükségesnek tartjak kijelenteni, hogy a .Zala" tévesen van informálva, mert igás, hogy 16 rendes tanítói állomás vsn felvéve, de ebből 14 tényleg be vau töltve; kettőnek betöltése pedig — amint értesülve vagyunk — folyamatban vau. Ennél fogva szükrégtelen volt ez iránt a Táros érdek ellen felszólalni. Mit szól ilyen dologra a ministerium, ha ˇalami .jóakaratú" egyén hozzá az ily kötleményt eljuttatja?! Ugy \'» nagy keservesen juthat városunk évenkint a tanügyi subventióhoz. Miért kellett éppen mjndoyájank közös esent ügyét téves informátió alapján felbolygatni?
— A deák coneertról irt sorainkból véletlenül kimaradtak aP e t e L j o s zongora-játékára itt dicsérő sorok. üSsép játékáért es attal adózunk elismeréssé!.
— A vasa tra verető gyalogút azon része, mely az állomáshoz legközelebb esik, nedves, esős időjárás alkalmával oly roppant aáros, hogy az ember lábbeliéi mar adási veszedelemnek vau kitéve. Felhívjak e körülményre az állomási főnök nr esívos figyelmét. A kavics szállítás nem jár nagy nehézseggel; a bajon tehát könnyen Segíthetni.
— Jeckelfalnsy, ministeri tanácsos, január 28-án városunkban időzött, megvizsgálván is itteni poata-hivatalt.Szauter Gyula fónök ur és sz egész postatiszti-kar iránt nagy megelégedését és elismerését fejezte ki.
_ Kimutatás és köszönet nyilvánítás. A nagy kanizsai kath. főgymn. aagéiyzó egyesülete nevében van szeren-: ceém a n. ó. közönségnek becses tudomására hozni, hogy a főgymn. ifjúsága által f. hó 23-án rendesett tánczvigalom-mal egybekötött hangverasuy Összes bevétele 906 frt.mely összeg bŐla 381 irt 37 kr. költség ievonásaután tiszta jövödelmül 524 frt 63 kr. maradt; ezzel egyetemben kedves kötelességemnek tar-\' t\'om a t. cs. szülőknek s általában a n. ó. közönségnek a nemes czél iránti szíves rézvételükért köszönetemet nyilvánítani. Az igazgatóság.
— Képviselő-választás tartatik ma, azaz 3l-ó., városunkban? 50 kilépő képviselő helyébe.
— Toldi meghalt. Folyó hó 17-én temették Hahóton Toldi Ferenczet de nem azt a Toldit, kinek irodalmi müvét birjuk;< — sem aat, kit évtizedak előtt erejénelfogva bámult ,e Világ, — igas, hogy es a Toldi is nevezetes annyiban; hogy egy ülő helyében képes volt egy 12 fontos soroksári- nagyságú kenyeret magába temetni. Nagy ehetőségénél fogva oíy munkára nem hívták, hol a munkásnak éUlmi cxikke* is adtak, — és eanél fogva nagy nyomorban nélkülözésben tengődött családjával együtt elmondható rá, hogy jobb neki ott, hol sem étvágy sem más \'bajok nem zaklatják a föl*
dieket.
— A sümeghi takarékpénztár
f. évi január 26-kán tartotta közgyűlését. A részvény társulat jótékony czélra szénen adott. A s elemi iskola tankönyves ruha beszerzés alapra 100 frtot. Ugyan a sümeghi iparos tanalók oktatásra (tankönyv) 60 frtot. Elhagyottak hátának 78 Irtot. Szabadság szoborra 50 frtot. özv. Kntsssynenak 25 frtot. Összesen 313 frt. A tifstikár — felügyelőség újból meglett választva; elnöklő 71. Páli,14000 esperesnek a gyűlés tapintatos vezetésért kössönetet mondott. A mérlegről máskor. —
— A jég a Balatonon olvadni
kezd. A tavaszias időjárás felolvass tá a vastag kérget a kis magyar tenger egyes helyein, agy hogy most már rámenní is veszélyes. Más években es időtájban még nehéz kocsi terhekkel egész bitran jártak át a tavon, ma azonban es a \'közlekedési ut as enyhe Időjárás következtében nem h asz d álható.
— Sok « vádiad. A Balaton-vidékéről értesítenek bennünket, hogy a vadludak egész seregestő! lepik el a partokat nagy Örömére Nimród követőinek. Baj azonban as, hogy * jégre rámenni már nem lehet s a jégdarabok pedig a csolnakázást akadályozzák meg, nagy Örömére a gágogó nádUkúkoak, melyek
méla r-snndjét
— Hamis 10 forintosok. Hamis tízforintosok vannak ismét forgalomban a fővárosban Egy ily hamis tízforintossal fizettek a napokban Weisz Róza di vatáruanónek zsibárus-utcza 3.szám alatii üzletében. Egy araaan Öltözött or egy kis leányt vezetve jelent meg azüsletbeu és egy 3 frt 60 krros kalapot vásárolt, lij tisforintossal fizetett, melyből a maradékot vissszaksprán, gyorsan eltávo-sotL Vfeiazné egy közeli Üzletben f>i akarta a tízest váltani, hol azután figyel meztelték annak hamis voltára. Jelentést tett a főkapitányságnál, hol erélyes nyomozást indítottak a pénzhamisító elfogatására.
— Tfegzetes ellentállas. A pó nitsi (n.-ujvár mellett) erdős nejével többek társaságában az ottani korcsmában matatott. A záróra leteltével a csendór-órjárai (egy őrsvezető ós egy csendőr) a maiatokat távozásra szólitá fel; as erdős azonban ellenkezett, erre dulakodás is támadt köztkk. De miután az ordőst semmikép sem bírták távozásra bírni,\'a csendőrök fenyegetőzve eltávoztak. Másnap reggel 5 órakor a két csendőr megjelent az erdős lakásán, őt elhajtandó. Azonban ismét heves ellenállásra talállak. Mire az őrsvezető, a meredten szem. beszálló erdősre lőtt, és oly szerencsétlenül, hogy a golyó egyik oldalába fúródva, a másikon kijött, mely sebében az erdős délelőtt meghalt. Vizsgálat folyik.
— Yároskapltany, mint pana
SXOS. Több ízben tapasztalta » fehérvári színházba járó közönség, hogy a jegyek eladása körül mily fejetlenség van, (többször eladják a bérlők helyeit, az előjegyzett jegyeket stb, Seidel rendőrkapitány is igy járt a napokban. Először a megelőző előadásra adtak neki páholyjegyet, majd észrevévén a tévedést, uj jegyet vittek neki, — ez meg egy másik család rendes bérleti páholya. A kapitány a család j.ránt való tisztetetérsetbŐt lemondott a jegy rój-; de Bambek alkapitánynyal, mint panaszos jegyzőkönyvet vétetett föl s ez itéletileg 10 frt pénzbüntetésre ítélte a rendetlenség okozóját, a szinbási titkárt, ki belenyugodott as ítéletbe.
— Reltelyes eset. Már több év
óta elválva ólt feleségétől egy pecsenyéd. íc->. Az asszony Sopron mellett Kohlén* hofban lakott s as ács a napokban irt feleségének, hogy vasárnap meg fogja látogatni. Bement Sopronba, itt kissé többe*, talált bevenni a jóból s tovább ment Kohlenhof felé. A győri utou lévő egyik téren, éjnek idején, állítólag nejének hangját vélte hallani, mit nyomban súlyos feJBzecsapás követett, mely emberünk fejét érte. Összerogyott, de anoyiraJ még eszméleténél volt, hogy nejét egy 1 híd íeló látta futni sógorával. A sebesül-
tet bevitték a rendőrségre, hol esetét el-b-sxélla. Mivel azonban hoHréateg volt, s elbeszélése . agyon különös színben tűnt fői, valószínű, hogy fejsebet valami veszekedés közben kapta b esen esetet as ő borgőzös képzelete alkotta olyannak, mint a milyennek előadta.
— Egész falu leégett. Borzasztó
tűz véss pusztított Veszprómmegye enyingi jáaá-ában Csejághon, folyó hó 18 áo. A tűz egy parasztházban ütött ki, hogy mi okból, még nem lehet tudni. A- községben szerebuaélioiiBügre éppen a legnagyobb szélvész, valóságos orkán dühöngött s igy a tüz rohamos gyorsasággal terjedt egyik házról a másikra. A tűs terjedésének meggátolására gondolni sem lehetett, a lakosság legnagyobb része fejét vesztve futkosott ide s tova s csupán az élet és az ingó vagyon megmentésére tehetett szoritkosni. A kár borzasztó nagy. As egész fala — három has kivételével — leégett! A osaládok fedél nélkül állanak a dermesztő hidegben, as éhség nagy, mert az élelmiszerek nagy része is elpusztult. A szerencsétlen tüs-károsultsk nyomorán sietősen ^kell enyhíteni, mert]a legnagyobb kétségbeeres vett erőt a koldussá lett\'embereken.
— Hányadik virágzás? A „M, és V.* irja ét \\ állal gsraocziát s következőkért: Miskolczou van egy 97 éves Öreg asszony, ott lakik a nyakvágó atezábau. Ezzel az asszony nyal az a csodálatot dolog történt, hogy négy évvel ezelőtt nagy foga nőtt ki egyszerre; két évvel ezelőtt egy betegség következtében utolsó Őss haját is elvesztvén, helyére egész fekete haj nőtt, ea napokban as a blr terjedt el róla, hogy most újra egy .foga nőtt.
— A Csáktornyái takarékpénztár résr vény-társulat 1884 február hó 16-án d. u. 3 Órakor Csáktornyán a városi tanácsteremben XII. rendes közgyűlését tartja. Tanácskozási tárgyainak sorrendje: a. Elnöki megnyitás, b. A közgyűlési jegysőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése, c Az igasgatóság és felügyelő bizottság jelentésének felolvasásé és a felülvizsgált évi számadások feletti határozathozatal, d. Határozathozatal a tiszta jövedelem mikénti felosztása iránt. e. Jelentés aszövetkezeti állományról- f. Hás vagy egyébb ingtitlaa meeszerzéee érdemében megbízás, g. A folyamodványok elintézése, h. Vlnök, alelnök, 6 igazgatósági tag és a felügyelő bizottság megválasztása, i. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1884. január hó 10-én- As igazgatóság. A mérleg szerint a pénztár forgó tőkéje: 324, 443 frt. 28 kr, A nye reség számla:31,677 frt 95 krt. tüntetett ki.
— Savanya Józsiról, erről a híres betyárról már egéss mandakör kering hol itt, hol ott látták, egyszer arí ruhában, másszor drótosnak öltözve. Leg-
alább — mint pápai levelesónk irja — Pápán volt társával Náreival. Folyó hó 12-óu est 9 óra tájban egy ross parssíst-ruhába Öllösőtt férfi kopogtatott a pápai urad. téglahás ablakán. A kopogtatásra kijött a gazda, a látta, hogy * paraszttal agy nő rnhába öltözött férfi is van, kik tőle szállást kértek, mit ő, hivatkozva az uraság rendeletére, megtagadott. Ekkor a férfi kezétt nyújtotta a t glásnak, de az nem fogadta el. .Azt hissi as nr, hogy mi ross emberek vagyunk ?¦ kérdek « téglástól s eszel eltávoztak. Alig mentek 20 — 25 lépésre, a férfi előhúzza ssüre alól baltáját s azzal visszafordulva fenyegető a téglást- „Megállj, majd még as ágyadból is kiugranál, ba még egyszer szállást keresnénk* s szzel eltűntek. A téglás leírass szerint a férfi Nárai a nőru-hába öltözött pedig Savanya volt. Másnap jelentették az esetett a rendőrségnek, de már nyoma sem volt a betyároknak.
— A gyékényes! csurgói es szilvágyi zsidóellenes zavargások. A budapesti fenyítő törvényszék s gyékényes!, csurgói szilvágy: zsidóellenes zavargások Ügyébe már meghozta a vádhatárosatot.A gyékényééi MVargásban 44 egyént belestek vád alá lázadás büntette miatt. A vádhatárosat szerint UngerSamu, Uuger Hermann, Unger Móraé, KasstI Ádám és neje s Márton Mór 20.000 frtot meghaladó kárt szenvedtek. Felbujtók és vesetők voltak Tori Pali József és Kovács J. csurgói lakósok, kik a zavargás rendezése céljából mentek gyékényesre. Kovács József volt az. eki Unger házába be tört s a tünegnek zogorásott.
— További eredmények. Napról-napra szaporodnak a tanúsítványok azon nevezetes eredményekről, melyek a dr. Liebaut-féle regeneráló gyógymód áltaí, (mely dr. Liebaut kórházi főorvos 40 évi gazdag tapasztalatain alapszik) eszközöltetnek. Igy folyamodett többek közt májas 7-én a c Schwieger F. ur karlsru-hei tőkepénzes (Kaiseralr. 162.) a regenerálásáról irt könyvecske olvasása után annak kiadójához tanácsért, az ú saját súlyos bajában: .Az én előhaladt 70éves koromban, daczára még miod\'g eléggé erős testalkatomnak, évről-évre mindig nebezebbbnek találom az engem gyakran zaklató srauyeres s rheumatikus bántel-máknak rhabsrbara s más egyébb pallia-tiv szerekkel való leküzdését stb. stb." Július 2-kán, midőn dr. Liebaut tanácsát követte volt, már est Írja Schwieger F. or: „Van szerencsém arról tudósítani, hogy a kúrát a mai napon a vett utasítás tserint, már befejeztem. Örvendek, hogy hálás elismerésem adhatom a legkedvezőbb hatásról, melyet as reám is gyakorolt. A gyógybatást következőkben jeleshetem : a légcső hurutus hántalma megszűnt; izmaim megerősödtek s rheumatikus fájdalmaim, melyek minden test-
mozgáskor, járás; leülés vagy lefekvés közben háborgattak, eltűntek. Mintegy 14 nap múlva, as ezelőtt alig félórai sétáimat mint több időre terjeszthetem ki fi most oly ruganyos vagyok, mintha legalább is 10 évvel megifjodtam volna e ugy éreera magam, mint hajdan legegészségesebb, munkabíró napjaimban. Nem hánt többé se elfulladás, se semmiféle nyomás, a fejem se szédül többé. A chiragrs is, melyről utóEb írtam volt, agy látszik, egészen elhagyott stb. Fogadás íorró kö-ssőnetemet az ajánlott, de gondosan meg Is tartott győgvmód ily kitűnő sikereiért azon BEÍves kijelentésem mellett, hogy bárkiuek szívesen szolgálót.értesítéssé!.* NB. Dr. Liebaut „Regeneráló gyógymód* cz. könyvecskéje kapható Lampel R. könyvkereskedésében váczi utcza 12. 30 krért.
Sekűídetett
1.000,000 doboznál több
fogyaastatik e! évenkint a Brandt R. gyógyszerész svájcsi íabdacshibÓl, s azt mindenki beláthatja különös bizonyítás nélkül is, hogy eunyi csakugyan nem fogyná el, ha tényleg nem tenné azt a szolgálatot a szenvedő emberiségnek, a mire ajánl tatnak/ t. i, biztos és kellemes gyógyszerül a gyomor-, bél-, máj- és epebajokban. Egy dobos Bvájczi labdacsot 80 kron lehat venni gyógyszertárakban.
Szerkesztői üzenetek.
A „Zala" t szerkesztőjének Nagyon sajnáljak, hogy óhajának addig eleget nem tehetünk, míg a visszavonási nyilatkozat iránt a hír közlőjét meg nem kérdezzük:
Azon t. munkatársunkat, ki velünk T. L. ur kir, alügyéazségre való pályázását — mínt megtörtént dolgot —-közölte, kérjük ; szíveskedjék ez érdembet, tüzetes felvilágosítást nyújtani — mivel Y. L- ur ugy nyilatkozik, hogy pályásai eszeágábau sem volt. Ennek kijelentését — teljes joggal — lapilag is óhajtja. Mi azonban est szabályszerűen csak a közlő nyilatkozata után tehetjük. Ha pedig felvilágosítást nem nyerünk, ugy jövő számunkban — a beleegyező hallgatás alapján — nyilatkozni fogunk.
Lapvezér ós kiadó: SZÁLAT SANDOB .
Felelős szerkesztő : YASS ALMOS.- y Laptolajaonos : WAJDFES JÓZSEF.
500 i
szép kifogástalan •¦ivarkát lehet készíteni az én, a cs; kir. dohánygyárakban Is használt
szivarka
TÖLTŐ-GÉPEMMEL
mely érczbőli gen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vékony, kötépfaj vastag, különbség nélkül, használati ntasitástsl eRjütt 65 kr Csak skiíor valódi, bt ezógem bele vsn vétve.
Az és szIvarks-bBrelyei*, »zintén bárom erősségben, otakls a vslóúl
„Lt H ablon"-papírból (fehér) vagy Ka kerlozs-papirból (sárga) következő árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, sima 1000-re —.80 Szipka rész nélkül elegáns arany-
jegygyel, 1000-re ..... 1.30 Szipka részsae), sima 1 karton
500 drbbal...... . 1.05
Szipka részszel elegáns arany,
kék vagy fekete jegygyel, 1
karton 500 darabbal .... 1,50 II. rendű minőség szintén fehér
vagy sárga, melyet mások elsS-
réndQképen ajánlanak ára; Rzipkaráss nélkOl, sima, 1000 drb. —.60 Szipka iész nélküí, elegáns arany,
jegygyei ~
Szipkával, sím*, 1000 drb. . . 1.S0 Szipkával ét elegáns arany, kik
vagy fekete jegygyei, loOO db. 2.20 Közönséges tömő gépeetke hozzá —10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy as Összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot sápnak.
Belejegrzett védjegy. Ovati HaaűaitásoktoU megóvások czéljából minden karton a testi keresk. Wrvényziékileg bejegyzett gyár-jegygyel van eÚátva.
Cawley <L Henry párisi
franezia szivarba és gépecskék raktára :
Vt7T.a,cti. Albert.
Bécs, Mariahilferstrasse 58. («selStt Prateritrasse 18)
jg 1200.
}| oi. 1884-
!5 ^C^^^^^^S\'CS^^^\'IS^^^^S^ ^^^^»^^^f^SCe^^*^S^^Í>
u
Zalavármegye alispánjától.
Pályázat
Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1883. ávflebruár hó 19-én tartott közgyűlésének 3034/2. jk. szám alatt hozott s a nagyméltóságú magy. kir. belügy* ministeriom mait évi 13500 számú rendeletével helybenhagyott határozata alapján a megyei árvaszék, továbbá a tapolczai-, sümeghi-, nagy-kanizsai-, zala-egerszegi- és Csáktornyái szolgabírói hivatalokhoz évi 300 frt fizetés 8 60 frt lakbérrel engedélyezett közigazgatási gyakornoki állomásokra Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1"883. évi május hó 7-én tartott közgyűlésének 8014/15 jk. szám alatt határozata folytán ezennel pályázat hirdettetik.
A pályázati folyamodványban igazolandó az 1883. évi I-sö t. cz. 3-dik §-ában meghatározott képzettség, illetőleg az tntézett törvény 3. §-a d.) pontjában előirt szabályszerű tanfolyam elvégzése, ez utóbbi minősitvénnyel birokra nézve mindazáltal a törvény 5. §-ának végbekezdésében előirt feltétel alatt.
Felhivatnak a pályázni kivánók, hogy a fent megszabott kellékeket igazoló pályázati folyamodványaikat a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számított négy hét alatt és pedig közhivatalban állók hivatali főnő-kük, mások illetékes közigazgatási hatóságuk utján alulírotthoz annál bizonyosabban benyújtsák, mert az elkésetten érkezett, vagy szabályellenesen beadott kérvények figyelmen kivül fognak hagyatni.
Kelt Zala-Egerszegen 1884. évi január hó 25-ikén
Svastits Benó s, k.
alispán.
íHIPtHI
31
I
SS X
1
X X X
$
X X X X X X
I
II KÖUÖS f
JANIJA* ífcén ittPi:
H r R P JB T E S E JEC.
J[ Hirdetmény,
Alulirt urodaltoi tisztség ezennel közfairré teszi, hogy a Tolnai gróf 7% Festetics Tasziló cs. és kir. kamarás nr tulajdonát tevő kesy.lhelyi nratlil- m lombos tartozó következő haszonvételek: Á
9. 10.
n.
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
, A Keszthely mezővárosban és egész határában gyakorlott pálinkemérési jog. . A Keszthely polgárvárosban és egész határában gyakorlott pálinkamérési jog. A Keszthely mezóvárosban gyakorlott kóser bor árulást jog az ehhez kapcsolt s ugyanegy házban gyakorlott szabad borméréssel.
A volt , Gőzös" vendéglőben gyakorlott italmérési jog;
A volt .Vörös korcsmában" , » »
A volt .Posztós" , , » ,
A Deák Perencz utczában „ . „
A „Pap" utczában , „ , _
A mKa níczai" nyárid bormérési jog;
A ,Lehel* ntcza felső részi egész évi italmérési jog;
A .Lehel" utczai nyári bormérési jog.
A „Hosszc utczai" felső részi nyári bormérési jog.
A .Rajnai- és Hajdú ntezai" , . ,
A balaton fenéid, balatoni hidrám-szedési jog;
A balaton fenéki korcsmában gyakorlott italmérési jog.
A hévízi felsó malom- és maíomjog.
A hévizi alsó malom- és malomjog.
A hévizi alsó vendéglő és ebben gyakorlott italmérési jog.
Az Alsó-Zsid községoen és hatérában gyakorlott italmérési jog.
A Sármellék községben és határában gyakorlott italmérési jog.
A szántói országos vásároni belypénzszedési jog.
A Vojarcz községben és határában gyakorlott italmérési jog.
Hirdetmény.
1884- évi február ho 19-én és következő napokon a keszthelyi számtartói irodában árvarezés utján három egymást követő évre, vagyis I8S4. april 24 tol 1887 april 24-ig haszonbérbe adatni fognak.
Az előleges feltételek a keszthelyi számtartói irodában betekinthetők.
Megjegyeztetik; hogy a fenntirl haszonvételekre nézve bezárólag 1884. évi február 17-ének d. e. 8 órájáig mai naptól-zárt ajánlatok is elfogadtatnak, ezek a kesztkelyi számtartói irodában adandók be, s hogy ha a zárt ajánlat sikerre vezet: az illető haszonvétel az árverezendők közDl kimarad.
Kelt Keszthelyen, 1884.\\évi jan. 25-én.
Az uradalmi tisztség.
Aiulirt nrodalmi tisztség ezennel közhírré teszi, hogy a Tolnai gróf Festette. Tasziló cs. és kir. kamarás nr tulajdonát tevő bal aton-szt.-györgy" urodalomhoz tartozó következő haszonvételek:
1. A Balaton-&t.\\György községben gyakorlott italmérési jog.
2. A b.-szt.-györgyi (keszthelyi) vasút állomás melletti vendéglőben gyakorlott italmérési jog.
3. A bottyáni korcsmában gyakorlott ital mérési jog.
4. A Balaton keresztúr községben és egész hatariban gyakorlott italmérési jog;
5. A Fényed községben és egész határában gyakorlott italmérési jog.
6. A Sávoly községben és egész határiban gyakorlott italmérési jog.
7. A\'Tikos községben és egész határiban gyakorlott italmérési jog;
8. A Vőrs községben és egész határában gyakorlott italmérési jog.
1884. évi február hó 15-én d. e. 9 órakor a b á-laton-szent-györgyi szán tartói lakban árverés utján a legtöbbet Ígérőknek három egymást követő évre és pedig 188*4, ápril 24-től, 1887. évi ápril 24-ig haszonbérbe adatni fognak.
Az előleges feltételek a b.-szt.-györgyi számtartői irodában bárki által betekinthetek.
Megjegyeztetik, hogy a fenntirt haszonvételekre nézve bezárólag 1884. évi február 15-ikének délelőtti 8 órijáig a mai naptél kezdve zárt ajánlatok is elfogadtatnak; ezek a b.-szt.-győrgyi számtartói irodában adandók be, s hogy ha valamely haszonvételre vonatkozólag a zárt ajánlat folytán történik a haszonbérbe adás: ezeo haszonvétel az árverezendők közül kimarad.
Kelt Balaton-Szt. Györgyön, 1884. évi január 25-én.
Az nrodalmi tisztség.
Lógzőhurut, teljes étvágytalanság, légzési szükség, mellfáj s heves és kinosköhögéB meggyógyíttatott
Bátorítás a vigasztalanoknak és nehéz betegeknek!
Ezerén, kiket már mindenki csaknem elveszettnek hitt, e gyógyhatású italnak köszönik életüket ós
élvezik most annak örömeit.
(A meggyógyultak saját szavai.)
Hoff János cs. kir, udvari szállító urnák
Bécsben, gyár: Grabenhof, Brüunerstrasse 2., gyári raktár és iroda L, Graben, ^rinnerstrasse 8.
ll Rozsnyó, 1883. szeptember 21*
El&ő sorban fogadja legbensőbb forró köszönetemet jé kimondbatlan gyógyhatású Hoff-János féle malátagyártmányaiéct, melyekkel L3 ezer hála tstenaek — sok és súlyon bajámat csiilapílotta. 64 éves nő vagyok, férjem timár, a leghidegebb, legzordabb télben is kénytelen vagyok vásárokra jérni. aokat szenvedtem nehéz lélekzésen, melifájásban, köhögésben, még pedig súlyosan, 3—4 héten ét feküdnöm kellett és gyakran 9—10 napon át Ójjel-nappsl kény* telin valék ülni, mert a fulladás\'ól képtelen voltam feküdni, a gyógyszerek pedig oadályoktól és veaicatorra! ngyCktt sem sokat használtak. Ekkor olvasott férjem a hírlapokban az ón gyégyhatása szerei felül s 1879 éta használom az Ön kifejeshetlen jótékony H\'tff Jánoa-féln meláta-gyógytápgyánmányeit, istennek hála, a legjobb eredménynyel. Mégegysztr legmelegebb köszönetemet 1 Bátorkodom 30 paUck Hoff János-féle friss maláta-kivonati egészségi sört gyorsezáí-litmányként, utánvét mellett kérni.
Rozsnyó, Felsí-Magyarország.
Tisztelettel
I egészségi sört gyorsssál-
Kirner Jozefina,
Baja, 1881. november 27.
Tadstom önnel, hogy se ön Hoff János féle maláta-kivonatának használata, 73 eves atyámnál, ki makacs légaőhnrntban és teb\'os étvaeytal a nsáí-Dao szenvede^toely betegséget minden gyógyszerrel dacaollak\'^ barmot -ImnlwatOKa -étvágyát isméi helyreállította. K6Tetkezik a megrendelés 50 paiaczk malátakivonati egészségi Bőrre, 2 kilő maláta-csokoládéra és ft zacskó malaW csuknrkára. Tisztelettel D. LÖWv.
Czim Dentsch Simon Tokajban, Magyarországban
Statisztika ós elismerés.
áir
Alapitasi év: 1847. — 69 kitüntetés. — Tóbb mint 1 millió kössöad-irat.
A Hoff János-féle malátar-gyógytápszerük eladása minden művelt
ruan tessék meg6g7.ll» . védjegyet (Hoff Jáno. folUlalö arakipV\'allí o\'»«Jb«».) E véjde\'gy
[ szigo-
Főraktár Nagy-Kanizsán Király FereUCZ a .Megviltó\'-bo. cim,.. Byógy.Mrtir41),n. MVbi Fe...lho,.r J0...M. Str.m és Klein rWkereskedé.eibe.. Zal-Egerareg: Hubinssky Adolf Sopron: Müller P. W«hJov,,kv. K«..b.l,.. : Wünsch Fereoo i-nél, akHjn.cieii-u.tt a. mmrn^n.v.<-.-<-«. -a.—^—^ \' \'
Hoz 2—6
Mmüenutt a megazabott ó-réirt.
A surdi uradalomban [vasúti állomás Zákány] ez Idényre a hágó koseladás megkezdetett.
•Netaláni iratbeli kérdések ifjabb gróf Zichy Ödön személyéhez\'Surdra intézendők.
Egy egészen uj, sötét kékre festett ruganyos hajtó kocsi csinos kiállítással, egyjó karban levő homokfutó avagy egy használt faktonért kicseréltetik Mayer Gyula gazdatisztnél Vörösökön, Puszta-F.-Szemenye.
W&idi:
József könyvnyomdájából Nagy^Kamizsáu.