* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 409.12 KB | |
| 2006-05-26 10:22:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  850 | 3023 | Rövid leírás | Teljes leírás (53.08 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 9. 3. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KAMIBA, 1879. január kén. 3-llE TlBennyoloíadik évfolyam. fél «rr» . .4,1 u»t7«d árre . . 4 , \' £?V sxsns 10 *r. f HMitéssK a basából petiuorbaa 7, m»iod«sor 6 i niin.I«u továbhi sorért 5 kr. NVILTTÍRRBR soronk«at 10 krsrt TS- trtü.k fal Kincitari illetik minden oirdetíiírt 1 30 kr fixetendfi ■■Jlji tinit illstS koslnnányak p«dlf a kiadóhoi b^rm«ntrfl iotetoQdok -. NABYKANIZaA Wlasslsssaz. BérmuUütii l»?.l.k. esak iBmttt mankatar \'■aktol fofmdtataak el. ^Esmiratok TÍH«a ntn kOJdetntk. ZALAI KÖZLÖM ^^ előbb: .ZAL A-8O MOGYI :KOZíL.Or<ű- "X-.« Uniti tet-hiTatalos értealUje. kai,il„,t,„állr.. 8 tSbb N.-KanlzaaTároa helfhatóíáganak, „n.-k»nizg»l 5nk. tüioltó-egylet", a ,n.-kanli*»i kereskedelmi i l»arb«nk«, „n..kaiUxg»i Uk«rékpéaitár« a lület", a ,n.-kanii8ai kUd«d-a«ielé oejpuület", a .soproni kereakedolmi s iparkamara llelenklut kétszer, vasárnap- s cxutörtököü ...egjeleuó vegyes tartalmú lap. Kérelem e lap t. pártolóihoz. 1879. évi első számmal a „Zalai Közlöny" 18-ik évfolyamába lépett, bizalom-mal felkérjük a megyében e leg-régibb lap t. pártolóit, hogy va-lamint előfizetéseiket mi\'guji tan i,ugy e lapot terjeszteni szíveskedjenek. Hirdetések gyorsan s jutányo-sán közölteinek Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható. Hazafias tisztelettel A KIADÓ-HIVATAL. Nagy-Kanizsa, Január 5. 1879. Ez ér elején, alig vehetnék kezünkbe a tollat örvendeztetőbb eszme ünnepélyesi-tésének eszközlésére, mint midőn hazafias \'elismerésünkkel adózunk a nagy-kanizsai .Polgári Egylet* legnjabbintézkedése iránt, hogy t. i. kebelében könyvtárt létesít. Napjainkban egyesek alig-alig áldoz-hatnak megerőltetés nélkül a hazai közmű-velődés oltárára, mert a különféle teher-viselés oly nyomasztó, az ezer és ezerféle kiadás oly snlyos, hogy a legjobb akarat, a leghúbb szándék mellett is az irodalom-pártolást szűkebb korlátok közé kell szorí-tani; pedig mindinkább érezzük, hogy nem-csak kenyérrel él az ember, s szinte kedély-beteg ÍZ ember, ha a naponkinti szellemi tápot nem találhatja fel s a lélek e szomját ki nem elégítheti. Nagyon Helyesen cselekedtek tehát a fentisztelt .Polgári Egylet* derék tagjai, midőn a tiszta jövedelem egyrészét a hazai irodalom pártolására fordítani elhatározták; amit egyesek nehezen tehetnek, azt egy társulat könvenés megerőltetés nélkül teheti. Vajha e nemes ösztönből keletkezett határozat előbb érvényesült volna, hol álla-nánk most! Dunántúl legszebb könyvtárá-val dicsekedhetnénk. A jó egyébként soha sem késó. A jó mindig jó, a nemes cselekedet mindig ne-mes cselekedet. Az alapkő le van téve, adja Isten, hogy fokozatosan épüljön s gyarapodjék, melynek bírásában hosszú évek során át szellemi örömet, szellemi szórakozást talál-janak e város polgárai s polgárnői. Kincses bánya az irodalom, melyet is-merni, tanulmányozni az élet legszebb öröme, legmagasztosabb ténye; ennek bírásában, okszerű használásában nemcsak önmagunk-nak szerzünk ártatlan szórakozást, de pártol-juk is egyszersmint hazai nyelvünket, nem-zeti irodalmunkat. Vajha minden egylet, minden kör, minden társulat minél nagyobb mérvben tenné magáévá e nemes törekvést s nem-csak városokban, de falu helyen is létesit-tetnének közkönyvtárak, ennek használása mellett mennyi lelki élv boldogítaná nem-zetünket ! Ismételt elismerésünket nyilvánítva, kívánjuk, hogy jólét s a polgári erény leg-szebb jutalmául az utódok bálája koronizza a nagy-kanizsai .Polgári Egylet" nemes intentióból keletkezett hazafias intézkedését! Jegyzőkönyv, a nagy-kanizsai általános ipartársulat választmányának 1879. évi január hó 2-án tartott rendkivvli üléséről. Jolán voltak; Elnök: Heeca Antal; alelnök: Kápli An-tal; ugrées: Lengjél Lajos; a választmányi ta-gok körül : Libor Ignáo, Bartoa Jánoe, Topo-liti József, Weiszberger Zsigmond, Kocsis Fe-renc/, Koorczer Károly, Hartmann Ignácx, Füldy Ferenci, Dancs Kálmán, Benőik Jóuef, Nagy Károly, Kiss Ignáci, Fehér Gíyörgy, ör. Lorinoy Pál és Vass Károly. Tárgyai: 1. Elnök jelenti, hogy a p«nztáruok tiszt- ségéről lemondott; uj péniUrnok válasstását kárt megejteni. Alelnök, Saller Lajos pénitárnok ügy-buzgósága feletti öröme kifejezése mellett saj-nálattal veszi tudomásul lemondását; továbbra is óhajtaná tisztségében megtartani. Tetsiö helyesléssel fogadtatott. 2. Eln8k, a hanyagul fizeti tagok évi járulékaiknak mikénti beszedését tárgyaló bi zottság kijelölését indítványozza, mire a vá- lasztmány : Lengyel Lajos agyész ur elnöklete alatt Bartos János, Weissberger Zsigmond, Topolits József, Kiss Ignác* és Hartmaon Ignács ura kat kéri fel kebeléből, kik erre vonatkozó né-zeteiket a legközelebb megejtendő választmá-nyi gyűlésen írásban beadják. 3. Alelnök, az ipartársulat érdekében Bu- dapestre tett utasásánsk örömteljes eredményé- ről értesíti a választmányt; különösen kiemelé azon magas férfiakat, kik a hszai iparra kihaló pártolásukat a nagy-kanizsai ipartársulat szel- lemi és anyagi támogatásra vonalkosólag eleve megígérni szíveskedtek. — Etek között felem- lité gróf Zichy Jeni ö méltóságát, kinél Szé- kes-Fehérvárott a társulat érdekében tisztel- gett; — továbbá Nagy Kanizsa város minden nemes ügye iránt lelkesülni tudó nagyérdemű országgyűlési kédviselónk, nagyságos Csengery Antal urnái tett alázatos lá:ogatáaát ecseteié, ki — valamint ai iparos tanoncsok szellemi fejlődése agy az általános ipartámlat emelke-dés s feletti meleg részvétének adott nem csak szóbeli kifejezést; de egyszersmind saját könyv-tárából az ipartiraulatuok rétiére, Kubinyi: .Házi ipar* könyvét ajándékosa, melyet et úttal alelnök bemutatott, mit harsány éljenek és hála köszönet nyilvá-nitása mellett fogadott a választmány azon ha-tározattal, miszerint erről ő nagysága jegyző* könyvi kivonattal értesittetsék. i. Ugyancsak alelnök élénk lUnel ecse-teié a nagyméltóságu vallás és közoktatási mi-nister urnái tett lépéseinek eredm ényét, mely éppen a nagy-kanizsai iparos tan ónozok ssel-lemi oktatására hat ki, úgymond an. méltósága minister ur, belátván az iparosok nyomor hely-zetetét, nemcsak az iparos tanunezok előme-netelét, de az ipar felemelését elősegítő magas kegyét megajánlani síiTeskedett. Kápli Antal, társulati alelnök ebbéli ér-tesítése, szűnni nem akaró éljenzékkel fogad-tatott, s neki ez ügyben tett fáradozásaért el-ismeréssel párosult köszönet nyilváníttatott 5. A könyvtár rendezésére kiküldött bi- zottság eljárásának eredményére kéretett fel. E bisottság jelenté, míazerint, megvizs-gálván a könyvtárt, azt teljesen rendben ta-lálta a legkésőbb felvett leltár szerint, — a hol a volt könyvtárnok által be nem adott s most hiányzó könyvek nem utalhatók. 6. Elnök felhívja a választmányt, hogy az évi rendes közgyűlés nspját határozná meg: mire a választmány kimondja, hogy folyó évi január hó 26-án d. u. 2 órakor, a szokott helyen tartassék meg. 7. Elnök indítványozza, hogy a Székes- fehérvári országos iparkiállitásra válalkotók, kötelező aláírási íven értesittessenek, hogy be- küldendő tárgyaikat f. évi mártius hó 15 ére az ipartársalat választmányához nyújtsák be. Helyeslő tudomásul vétetik; az aláírási ivek elkészítésével jegyző megbizstik. 8. Elnök által olvaatatik, Gáspár Ferenci, választmányi tagnak a gyűléseken meg nem jelent elmulasztását betegség okosta mentő levele. TÁRCZA. Elfelejthetetlen. Hint * virág barmit atia ><Sbajtoi, Hint * tipor meleg atán enyhet hot, iixut » vihar nem hagyj*.el *x eg<>t, Vgj én 5t i 5 nem felejthet eDgémet. Ő volt fényes menyorstagom csillaga, 0 volt kinő* £ajdaimamt>o éjuaka, Ó lets magán jelétemnek napfénye Ó less letűnt-ixereccséniiek reménye. fts.Ten. ogakit benoe látja Örömét Nélküle fts életem u íj aötét, SxerelmébfD újra virít * rdua, Há meg balok, tVIébrecsthet bS csókja. R. n. Hogy lett házas ember PlsU bá-tyámból ? — Humorúik. — Irt*: Kompölth. Iatenem, Teremtem ! bát még olyan em bért ÍB teremtettél e föld hátira, kinek a világ gyönyörei, tel sem tűnnek, ki előtt más gyö-nyör oem létezik, mint a pipa, ki máshoz nem ért, miat a füst és felh<5 eregetés mesterségénél. Arról pedig, hogy még valami magasabb ér-zelem is t-ao, ami két egétzeo idegen lelkei a gyöngéd Toowűom alapján eJváJaaxthaÜanul ösesekót, ami\' ugy hívunk, hogy •terelem, oem caak, b\'>gy ezt oítn ismeri, de talán biztos mondhatjuk, még astsem tudta, hogy léteiik-e. Nem látta as éa kedvM Pifta bityámal senki ssép TÍlágéletében norel tKizéloi, kivéve édes aiiyjÁt. Üe a midőn egy éjjel esen is megesett ac, amit senki sem kerülhet el, ami mindenkin megesik, hogy elaludt, és pedig oly mélyen és oly hossxa időre, hogy majd csak ai angyalok troisbitálása fogja felkelteni, meg-szűnt női ittmereUége Nem i* beszélt ó azóta senkivel sem, azok közül akik szoknyát visel-tek, kivéve kedves kereszt apjával » plébá-nossal, mert hiába ezeket is néhány órára raig a reverendát le nem vetik, szintén a s^uknyás világba kell számítani. Nem hiába moodta bol-dogalt Beroáih Gazsi bátyám, hogy a reveren-dádak igen furcsa magyar neve van. Csak egy öreg szolga volt a hasnál, aki még szépapjánál sxolgált, aki nemcsak 61, atyját, hanem ate\'g nagyapját is kezén hordozgatta. De ez is szegény már annyira öreg volt, hogy a hamut is mam u-nak mondta. £z az öreg képeste egyedüli társát, ez volt az akivel beszélgetett. Egyszer történt meg életében az, hogy a fiatal menyecskék tudván azt, hogy 6 milyen vad, hogy jobban tél a nőktól mint az Ördög a tömjén füsttől, megtréfálták. Ugyanis egy al kálómmal édes anyját ekkor váratlanul meg látogatták. Pista bátyám körülbelül 18 éves lehetett, tehát azon korban, midőn a fiatal em-ber szive olyan mint a spiritoa, hogy hamar meggyullad, olyan mint a lőpor, hamar lobbot ▼et. O éppen szuonyadozott a pamlagon, as emésztés kéjeinek átengedve magát, halkan horkolt; fejét hátra veié, kezében öblös tájt pipája volt. A menyecskék gyorsan melléje ül-tek, az egyik jobbról, a másik balról; s az asz-talt, mely a pamlsg előtt volt, kö*vétlen elé-jük hatiák. Pista bátyára iszonyú szépet álmodott. Álmában virágok mesAben feküdt; mellette két felül két Kép alma fa volt; mindkettőről gyÖ-nyörü píros almák lógtak le, és önmagukat kinálgatlák. A langy szellő meg meg ingatta a fák leveleit, melyek ama sajátszerü susogásba jöttek, mely oly andalító a magasabb röptü •se.lemnek, mint például a szerelmesnek, aki aztán ugy elábrándozik, agy elméláz, hogy valami goromba léleknek, vagy valami átko-zott esetnek kell felrÁmi ábrándozásából. A fa levelek *gy zsongtak, mintha azt mondták volna az én gyümölcsömet szakaid le, a másik is az enyémet. Pista bátyám már kinyujtá az egyik után keiét, midőn hirtelen a liget goromba pásztora megjelent és őt egy nagy doronggal agyon akarta sújtani, de ezer szerencséjére megbotlott és igy ő helyette a fát üiötte meg. Nagy koppaoás hallatszott; PisU bátyám felébredt, de meny-nyire megütodött, midőn a két fa helyett a két fiatal menyecskét találta; — nem is a pásator akarta megütni, hanem as egyik menyecske, ki a zsebkendővel merakarta legyinteni, hogy felkeltse, de véletlenül a pipát Ütötte meg, amely aztán Pista bátyám kezéből nagy ujjal a padlóra esett; — ennek koppanása keltette íel Pista bátyámat mély és boldog álmából. Amily boldognak érié magát as álomban, époiy boldogtalannak a valóban. Mellette a két menyecske; a szabadulásnak még reményétől is meg Ifln fosztva, amennyiben azt a szeren-csétlen asztalt elóbük húzták a menyecskék, es pedig minden szabadulást elzárt. Iszonyú egr helyzet. Dioaysos (Bachus) midőn kedvencs szolgájával Xauthiasaal ai al- ( világba lement, amint est a ssellemdus Aris j tophanes vígjáték iró a ,Bikák* czimu vígjá-tékában elmondja, nem erezheti* magát ugy akkor, midőn a korcamárosok nemcsak szolgá-ját, hanem még ót is ellazanakolták. Nem érez-heti magát ugy még a szerelmes sem, akis megtörténik as a malheur, hogy a midőn hold-világos éjjel a kedves ablaka alá lopódzik, és gitárján a kedvesek szokott dalát : .Képeddel alszom el" vagy .Ha a fecske útra kél\' vagy „Te kedve* ium, te szép csillag* stb. pengeti, és dalolja, ábrándozásaiból a hideg víz, amivel a kedves mamája nyakon ön te, hogy gyógyul-jon ki betegségéből, hirtelen magához téríté. Vannak fatális helyzetek as életben, de még soha senki oly állapotban, oly iszonya helysetben nem volt, mint Pista bátyám. Miu-tán rajta most ezen helyzetben emberi közbea-járás nem segíthetett, mert két oly Őre volt, aki előtt még as ellenség is meghajlik ; maga-sabb szellemtől várta a csadálatos megszaba-dítást. Ssépen összerakta keséit, szemeit az égre veté, mint a ki imához készül, de 0 báto-rítást és erőt kért a boldogságos ssüs Máriától, kihez igy fohászkodott: — Boldogzágos ssüs Mária édes anyám segíts meg; — ördög ne kisérts; Midőn a vele kötődő menyecskék (kik többek kőit felhozták azt is, hogy már háza-sodjék is meg, mert már nagy) elkezdtek a monduttak felettissonyuaD nevetni, felhasználta Pista bátyám a savart, felborította as asztalt, és ott hagyta a faképnél a görcsös fuldokláab* kitört menyecskéket. Ezen eset óta több év folyt le; Pista bá-tyám már anyja halála után teljesen Önálló ember volt, de minden önállósága daczára mé-gis önállástalan, mondhatni gyámoltaian volt. Végre ai ég megköayörült rajta. Adott neki három jó barátot, akikkel igen furcsa. T1ZBSNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 9 ín 1879 Tudomáiul vitetik. y. Elnök álul készített. .Ssgély pénitári" alapszabály olvutatik. Éljennel fogadtatik; a temetkezési rend-szabályok elkészítésére pedig a foDt jeígett bi-zulUig kéretik fel. 10. A lakbér kifizetését sürgeté Knorczer Károly ur. Első sorban kifizetendő, miről pénatirnok értesitendő. 11. Molnár Ferenci milkertéss, u ipar- társulat tagjai közé óhajtja magát felvétetni. Felvétetett. Kmf. KAPU ANTAL, társ: slelDök. Jegjiette: JUHÁSZ PÉTER, tirsnUti jfgy»Ö. Sylveszíer estéje Sümegben — 1878. — Ha igaz ax a közmondás: „hogy legjobb aaszooy,, legsterencsésebb onsag a legboldogabb város az, a kiről, illetóleg a melyről legkeve-sebbet beszélnek*, ugy bátran el merem mon-dani, Hogy mi, Sümegh varosának lakói va-gyunk a legboldogabb emberek az egész föld-kerekségén; mert rólunk bixooy oly keveset beszél a chrooica, mikép ma holnap azt sem tudják vagyunk-e a világon vagy sem ? — De hát mit is beszélnének felőlünk ? hisz oly unalmas egyhangúságban élüok, hogy — egye-dül usafc szép leányairól híres — városunkban Clio embureiüek. csak nagy ritkán akad dolga, hacsak társas életünk unalmasságáról, a virágzó „clique* rendszer árnyoldalairól, s a „ha te ■ igy, én azért is ugy* féle elv merev kexeaitül vitele hátrányairól nem akarnak az utókor sz&iuÁra memorandumot készíteni. Ily esemény — Bzük világban, tehát nem csuda, ha minden kicsinységen kapva-kap a „Fáma" B ha a kis dulgokat Dagy lébe ereszti fttl a kis városi „nyelvészet" s különféle varia tiokban adja szájról szájra. Gondoljunk csak a sümegi hölgyek több tagja álttl a közelmúlt év utulsó napján rendezett „batyubálra", háoy ót* hány féle hír nem keringett e minden tekio-t.nbeu kitűnően sikerült tánczestólyről ? Beszél tek azt megelőzőleg tartott ülések — gyűlé-sek, tanácskozmányok — conferentiákró*!, sőt tuiniha csak a keleti kérdés eldöntéséről lett volua szó, még zajos congressusokról is, melyen a kuluDvélemÓD}ek által felizgatott elnök a gyűlést állítólag tel is osztatta, volt ssó a .megbízás nélküli ügyvitelről" is, amennyiben t. i. a balyubál előleges teendőinek keresztül-vitelére felkért bizottmány, némelyek véUmé nye szerint szabályszerű meghatalmazás nélkül járt el a így a haute voleé érdekeit jogosan módún ismerkedett meg, amelynek elmondá-sába majd más alkalommal becsátkozom, mert inost nagyuu messze vezetne betinünket, és igy nagy kerülút kellene tenni foualunk felvételére. Ez a három jó barát meglette rajta azt az álváltoítatast,,hogy lasaankint nem ugyan núi társaságba, mert uzektöl nagyon irtózott, hanem íérSak közé vitték, 8 itt annyira ameoy ■yire kellemes társalgáauvá lett. KülóDÓB elŐszerntettel bearélt a pipáról, annak tisztítási módjáról a dohányzacskó ké-szítéséről, a puBkáró). kutyáról, vadászat és több efféle térti a B dolgokról. A társaságban nagyon megkedvelte egy öreg földbirtokos, aki s? ere tett vele ingerkedni, ■ folytonosan astal ijesztegette, hogy a leányát aeki adja nőül. Megtarthatja, kedves uram bátyám ma gának, monda Pista bátyám mérgesen, majd megélt-lt én magányosan is, ss én öreg János bátyám lókkal többet ér, mint magának mind a négy leánya. Ugyan ugy-e? kérdé gúnyos faggatod-„sassal az öreg, hát aztán miért? — Miért V — Csak azért, először, mert as én Jancsi bátyám már meg ran. Astán a msgs leánya leány, ha férfi volna akkor talán elvenném, de igy ssó sincs róla. mert én s nö ket kinem állhatom. De egyszer az ián Jaacái bácsi is meg-elégelte a hosszú szolgálatot, és elköltözött sí örök nyugodalom békés hónába. Ekkor érsé csak Piáta bátyám maga\', igazán elhagyatott-nak. Seokije sem vult az ég alatt. Csak egyik barátja könyörült meg árvaságán, ez Pistába tyám husszas kérésére hozta ment lakni. En-nek a barátjának uri neve Peterdi Sanyi vott. Peterdi nem szűnt meg öt folytonosan sar-kalni, nógatni arra, hogy nősüljön meg. Les-sük meg egy ily beszélgetésüket. Már kóeó éj volt. Mindketten nyughe lyeiken vannak. A szoba sötétségét ahold esust ssinü fénye üzi -A egy egy helyen, amint a re-dflnyök kost be be pislsotott. — Ej-ej! Pisükám, ez már mégis sok, — kezdi Paterdi Sanyi — nem veszed-e Híredre a*t, hogy mikép puntul sxép gazdasagod. Már nem U képviselhette, súgtak-búgtak azután még arról is, hogy az .irányadó körök" már cansilianiot is tartottak a .haldokló eszme* felett, sőt mások meg ugy gondolák, hogy ei a consilinm csak ai „abeundi" osztogatása vé gett ült volna Össze. Nagy volt tehát a csudál-kozás, midőn a .haldokló eszme" még is egy oly felségesen sikerült táocsflstély.yó nőtte ki magát, a minő Sümeg he D már régen volt • hamarjában talán nem is lesz. S hogy a batyu-bál még a legvérmesebb reményeket ia túlszár-nyaló sikerrel ütött ki, étért főleg a bájos és müveit lelkű hásiasssony : Ssékely Guntávné úrhölgy Ő nagyságának tartozunk legfőbb kö-szönettel, ki a sok gonddal járó hasi asszonyí szerepet magára vállalni s azt a legszeretétre méltó*bbau betölteni s Önzetlen áldozatkészsé-gével a táncs-eetély sikere elé gördülő akadá-lyokat leküzdeni segíteni szíves volt. Hogy azonban szépeink oly jókedvvel és oly sokat taacsoltak, ez a tapolezai, s egyébb vidékbeli fiatalság s a keszthelyi gazdasági tanintézet azon néhány hallgatóinak érdeme, a kik váro-sunk néhány vígkedélyÜ seladonjával együtt fáradhatlanul áldoztak a Terpsicboreoak s oly általános jókedvet varázsoltak elő, hogy éjfél után, a „damen wahlu-ban megpörgetett öreg urak is, ugyancsak kezdték aprósni a csárdá-sukat, egész reggeli fél nyolrzig. amidún végre stétoszladozott, a jókedvű fesztelen társaság, édes emlékkel, ébredező szerelemmel, sebzett szívvé! — mert tndom, hogy voltak ilyenek is — térve hasa, hogy as álmos Morphms kar-jaiban keressen nyugalmat. A dolgok rendja — módja szerint refera-dámat as estély szépei legszebbikének meg nevezésével kellene végesnem, csakhogy tessék megmondani, melyik volt legszebb azon ko szómban, melynek virágait Babos Malvin, Babos Marcsa, Btnder Etti, Binder Péteroő, Győmörey Vioczéné, Hladoy János té, Hor váth Iza, Jobbany Irma, Jenvay Coruelia, Jenvay Irén, Kecakeméthy Albertnő, Kecske-méthy Irén, Oszterhuber Péterné, Reile Jóssefné, Surgóth Miksáné, Székely Guaztáviő, Takách Janka, Takách Margit, Takách Vilma, Tafier-ner Béláné, Vórós-Meních Vilma úrhölgyek képezték és éppeo azért mert eldönteni, hogy a sok szép közölt ki volt a legszebb még BZÓ-többséggel is vajmi nehéz, s mert magam sem tudnám megmondani, vájjon as a kökéoyBzemü barna kis látiy — kinek s/iotén nem kevés érdeme volt abban, hogy a Sylvester estét oly kedélyesen töltöttük el, vagy as a szende, setét fiLrtU szépség, avagy as as araoyhaja leányka, vagy az a bájos kis menyecske volt-e legszebb — aki a vacsora alatt oly jó akarótag gondoskodott rólam, hogy tartottam attól, miszerint összes táncs tudományomat a teritett asztal mellett feledem, igézA szemeinek két éve, hogy zsidó kézen van, olyan csekély bért kapsz érte, hogy nem elég az élelmedre, amit itt a vendéglőben vessesz; — aztán olyan rendetlen as a te életed; már nem volna rósz, ha benőne fejed lágya, és elhatároznád magad végre valahára barátaidnak örömére, hogy nők kózé mégy, mert azután majd csak a többi maga után jönne. Ha est tennéd. Ugyan mi lenne akkor, szakitá félbe tfl relmetlenül Pista bátyám a praelectiót, amely semmikép sem tetszett neki. — Mí hát az lenne, felelt bosxankodvs Peterdi, hogy a leányok először is nem ijeszt- getnék egymást teveled, mint a kis gyerme- keket a mumussal; — aztán uem szolgáltatnál annyi élesre és gúnyolódásra alkalmat, mert megmutatnád azt, hogy mégis legény ám a tal- pán a Csóry Pista. No hiszen akkor nevetnének ám aztán csak igazán ssemtől szembe; akkor gúnyolná-nak ám csak ki, mikor ugy állanék köztük, mint amikor ssegény boldogult anyáin két ka-ezér menyecske vendégje maga közé szorított, és gúnyolódtak velem. Talán az a küiömbség lenne akkor, hogy nem futnék ki, és nem vet nék keresztet magamra. — Tudod mit Pistikára, holnap bál lesz, elmenjünk oda, ott lesznek a környék szépei. Elmenjünk. Ugye te is eljösz. — Már csak én el nem megyek. Engem ott ugyan nem láttok. KlŐasÖr is én táncsolni nem tudok, másodszor nővel még éo anyámon kívül senkivel sem beszéltem, azt4a káztyü sohasem volt as én kezemen, harmadszor én bálban még sohasem voltam, s igy nem tudom mt mindent kell tenni as embernek. Ó édes Pistikám nem is kell olt neked tánctolni, sem a n3kke! beszélgetned, sem kéztyüt húzni, hanem csak s mellék szo-bába mégy sz öreg urakhoz beszélgetni, s a bor mellett beszélgettek, pityizálgattok, s közbe közbe a terem felé is pislantass, majd ott látod a repülő tündéreket; egyet kiválást tass, majd nekünk megmutatod, és mi elme-gyünk, megkérjük ssámodra, és elvessed. Ugyan S*nyi, hát lesne olyan bolond s gyújtó sugarai pedig .... no de csitt, hagyjuk csak e kényei kérdés eldöntését a ssivre, ez majd btzonynyal megfogja rtgni m í üdénknek, hogy ki volt a királynője. ? Az igawág érdekében! Ai 1879. januir 1-én megjelent ,ZaU" 1 aŐ számában, nTán*skörbŐi" mim alatt, egy szerény hangon kezdődő, de mégis vesstjósló hang kondult meg a nsgy-kanizsai társaskör fölött, mely mintegy örvesdesve hirdeti azon kevesek állal álmodott véleményt: „hogy a társaskör immár sserencsésen eljutott ason lej-tőhöz, melyen tul as eddigi körülmények közt fennállásának lét joga megszűnt." — Kinek-kinek a maga bité aserínt, de sok-szor hallottam, hogy a kinek holt-hirét költötték még soká élt h*iáJa után, és nagy valosaiottság gel igy leend jelen esetben is, habár czikk iró jóslata csak rósz siylogismuaának eredménye, mert ha ismerné a társaskör választmányát vagy tuduá kik vannak abban mint választ-mányi tagok, nem hiszem, hogy maga is el hinné azon merész állítását, hogy az „nem áll feladatának magaslatán*; mert eltekintve attól, hogy ások mini éltesb B régibb választmányi tagok, nem tag*dbatj* meg tötök, hogy soha virágzóbb, nagyobb számú s Összetartóbb a társaskör nem volt, mint éppen ezen választ-mány alatt -- ■ ast gondolom tisztviselőire BB mondhatná; sót tovább megyek és ic.jeJ»n?em, ha olvasta volna valamikor a „Társaskör" alap-szabályait s a tagok névsorát, maga is bámulna rajt, hogy dobhatta el agy a sulykot, midőn ezen választmányt illetve annsk néhányát terrorizál ászai vádolta?! — A társasköri botrányukról csikkirón ki vül aligha tud valaki, ha csak azon bal véle-ményt nem akarja esalatt értetni, mely a tár sasköröo kivül éppen azon m&velt elemek által okoztatoit, kiknek megugrasztásáról csík kiró beszél, de a melynek, hogy a társaskörben hullámokat verni, Így a válatztroinyt compro mitilni, az előítéletes ssükkeblüséget patai? és kihívó magatartással a társaskör ellen föl-idézni volt cteMja és kiszámított faladata, csikk író is sejthette ! Kőnek volt eredménye a jó egyetértés megzavarodása is. Hic Rodus hic salta. A kárhoztató ítélete czikkirónak m**g engedem, hogy sokak álul — még maga a társaskör kebelében is helyeseltetik, de ez — azt gondolom legkevesebbe sem zárja ki azon jelentkezők hibáját és mulasztását, kik abban a véleményben voltak, hogy müve,Uég és jelemmel, családias elvek éa bevett tiokások betartása nélkül is elég magukat as ismeretlen-ség köpenye alatt a jó sorsra és senki másra világon, aki én hozzám jönne nőül, aki engem megszeretne. — Már hogyne volna. Do van ám. Még pedig több is, nem egy. De mond csak hogy eljösz e velünk a bálba ? Nó ! majd holnap reggelig megálmodom vaj on elmenjek e. Most mind a ketten a fal felé fordullak és egyesült erővel versenyt horkoltak. (Vége következik.) Tél, ne szállj le. TAt, De ssállj le M»g/»rhonr«! HÍIK itt hiromuAa er óta Ijgy il tél vagyon : BeboruWa agttuk boltja. Nem aflt a DapcQgitr róla HSn ii imAbadoa. TU, u, ••állj 1« M»ifarkonra I Ne érexae heg7, r6\\gj i raaa BabliS knadet : >li»<m úgy il kirabolták, MindeDéból kifoiitotlak Rég s Demsat.l Tel, ne Hallj le U»jy«rhof!r» ! Keted földére De ronja Honin födeled: Hiuon ugy is eltemették. Rideg >irh»Iamb> tették Már e aemiete\'. T* o« ■•állj le Magja rhooral N« té(7 patakra ■ fo\\j6n J^gbiUacáeket: Iliesen ÚfJ il bilinca csurog A nitr Mjkm népe folttt ... K«>d, ha neo> hiníd. Tél, ne szállj la llugyarboara! Ne illgjoo orkánod torka OI7 siralmat™: Hiszen ngy is zúg e nemlat, J»jgat es Djrog íjriglkesarret Fajon s untaim Tél, ne ssállj le Magjarboiira! Hiaz itt biromsiáa ar ota Ufj is tél vagjoa De reméljük: lesz kikelet, HUt jiap Djra fejQak felett H60 ét nabadoa. ViitOflY MIHÁLY bitói! mintha ciim, raog, vag/ Uiraadatmi illit aterinti mersv elvek itt il iránjMdok t jogot adók teniAurk; -* asért aaüy kóDoyeo biitak a .tora beaja nihil aliad\' ban jelenlkeaók, goadoloDa oly könojoo asámolsak aiok ia lel-kiiaineretkkal, kik reájuk it ,nem\'-mel taa- THUk. Ferdén ideii ctikkirő a< alapnabáljokat, mellette felekeewtiség ea olúitélelskrSI bcasél, de én bátran kimondom hogy aa a kiatirtet, mrlyet sokan a ajtétaégiwn látnak: valóban nem Mteak, * ai olctó tkandalamoknak — mint ozikkirf} fent ia látta — nem mi vagyunk barátai. Hogy ferdén idéí, azt ason narai iga-zolják, „minden müveit és kifogáatalan egyén felveendő a társatkörbe* ea pedig nem all. mert a 4. § caak a lehetfoé\'grSl beaiél azai >/, axiU)bbe«get it kiráa további kellékül de a minek meg nem nyereae itmét nem egy a „nem jelleméének" decláráláaaal, Mert aaért min-denki marad a mi volt", oa&k 3/t taótobaége nem lévén, kell a kSzgyuléehei esiránt folyamodnia, t aat hissem oem it kell asért leköaiönni m vá-lasatmánjnak, hogy jekntkezúk fel nem vétet-tek, s aiáraas kör létjoga sem tzfint meg ei ál-tal, t vitália érdekei tincsének m«gtértve a a jó egyetértés tinoa mrgiararvi, mert el csak ason esetben kellene, hogy megtörténjék, ha a válasstmány fölött nem volna egy fblebbexébi fórum, s as esetben ha oly tagot veat (el, ki fel nem vehető — ami ellen aztán közgyűlésnél tincaen orvoslás. Hiuthogy pedig eeikkiró maga is meg győsúdhetik, hogy ason korjelek leginkább nem létesnek miket felhoz, s csak kísérteteket lát, a választmányt is helytelenül nógatja le-köszönésre, mert as addig roig lelkiismeretes emberek vetetik — mint Milliadet: bittos as Istennek kedvesétéról, mondom, meggyösodhe* tik, hogy jóslata hamis jótlat, mert a kör lét-joga s vele a kör áll, mint a bibliai szikla, melyre arunk templomát építtetni parancsolta! Sapienii panca. EGY TASASKÖRI TAG. Helyi hírt* Mardnkovlcs Károly. — „Károly bác#i\' oinca tib:<é! Hó napok óta keserűen lapatztaltulc, h gy a fiatal kedélyü jó öreg, széles körben és sokak álul csak .Károly bácsinak" nevezett kitflno jó-barát a totgyökeret magyar ember rohamosan halad sirjáhos, feltuooen hanyatlott egészsége, 1878. évi november 20-ka óta pedig ágyába ssegeate, s teljesen megtörte. Január 5-én este megszOnt élni t szenvedni! A gyászhir nem volt meglepi t mégis igen fájdalmasan esett; a .Tártat Kór\' helyiségén gyászlobogó lengett. Temetésén oly nagytsámu helybeli t vidéki közönség jelent meg, minőt ilt nem láttunk. Megyénk figyelmes alispánja ezép jelét adá kegyeletea érzelmének, midin személyesen megjelent és a megyei közügyek derék bajno-kának koporsójához ditzórize\'üt a megyei haszárokat rendelé. A kisdedneveló egyesület nói választmánya mély gyászban testületileg jelent meg, óstintéo osstosván as egyesület nagyérdemű elnöknojének köztissteletben ál-lott térje halála által okozott iájdalmábtn ; \'.es-tftlotilíg jelent míg a Táraas-Kör, Tllsoltó-egy let aat. Cs. kir. közös hadsereg t m. kir. hon-védség összes tiszti kara, állami, megyei és városi hivatalok képviselői l mindenrendii s rangú közönség; kocsik végtelen tora lepte el a hossza Teleky utoaát s a koszorúkkal, szala-gokkal ditsitett koporsót vivő gjánkocsi laa-san haladhatott a temetőbe a hulUmtó népuV meg közepei te. A gyászjelentés igy szól: Msr-tinkovics Károlyié ízül. Gyóry Vilma és Misetai F.biáoioa Igaáca fÜdbirtokos, mélyen szomorodott szívvel jelentik, a felejthetlen férj. nek. illetőleg sógornak Martinkovics Károly ttgyvédnek f. évi január 4 én d. u. 5 órakor, hostzss tsanvedéa után életének 57 ik, boldog házasaágának 33 ik évében, uivhUdésben tör-tént gyászos elhuny tát. A boldogultnak httlt tetemei t. hó 6-án d. u. 4 órakor fognak a hely béli sírkertben Srök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. évi januir 7-én d. e. 9 órák <r fog a helybeli Ferenctren due.k templomában a Mindenhatónak bemuUt-tatni. Kelt N.-Kanizsán, 1819. jan. 4. Béke hamvaira! A boldogult Pölőtkéo születet\', hol atyja tiszttartó volt: elemi iskoláit Bursu-Stent-Lásslón kezdette meg, felsőbb iskoláit Kanizsán, Győrdtt folytatta éa PetMen végezte; a* ttgjvédi viiagát 1840-ben letevén, Zala-■Mgye liasteletbeli ügyésze lin, majd gyámi szolgabiróvá neveltetett ki t ekkor itmerke-dett meg nsgy hazánkfia Deák Féréseiéül, k> u időben a zalamegyei árvaaaék elnöke volt. A fiatal, tetterőé és szorgalmat agy védet a»y-nyira megszerette Deák Ferencz, hogv halála ZALAI KÖZLÖNY. TIZENHYOLCZADIK ÉVFOLYAM. elótt pár héttel ia tudakozódott Károly Sctcas és nejének, hogylétéról, tanoaága vonlaiménak az í«, hogy nemesi kardját éa kúcsagtollát Deák Ferencs Marlinkovics Károljnak ajándékozz emlékül, e drága ét becsei ereklyék as özvegy birtokában vannak. Viuont Martinkovics Ká roly is lángoló szeretettel viseltetett Deák Fe-rencz személye iránt, bár politikai elvében nem osztozott. 1848 ban nemzetin kapitány volt 1849 ben pedig az 56 ik záulóaljbelí kapitány s komáromi kapituláns. Az 50-ei években Kapomakon tigyvédkedett. 1867 ben kapor naki járási főszolgabíró volt, bat év leteltével ismét gyakorló ügyvéd lett s ez időben tdrhetlen egyik vezéreként működött az ellenzéki elvek diadala elnyeréseért; a fusio megtörténtével buzgó tagja volt a szabadítva körnek s nagy tiszte ője Csengery Antalnak. Testvérei elhal tak mind, Lóri, messze vidék kiváló szépsége, még Pölöakén elhalt, Béla saabadsáitharczi rettenthellen tüzérhadnagy karjai közt Kapor-Bakon, mig Terézia nővére Fabianicsné Miseíán múlt év végén Karácsonykorhalt meg, kinek elbalálozáaa már nem adatott nékitudtil. — Nagy kedvelője volt a dicsóült a rózsák tenyésztésének, élt a barátságért s összetartó gyupontja volt a fiatalságnak. Benne a közügy s társadalmi élet tevékeny, becsületes, jószivü előmozdítóját vesztette el. Áldás emlézezetén ! — A hetedikl tánczvigalom, (már csak igy nevezzük a január 7 kit) fényesen igazolta a hozzá kötött reményeket, a helybeli és a vidék szépei oly nagy számban jelentek meg, minoVe eddig nem emlékezünk. Sajnáljuk, hogy igazo- lásul azonnal nem közöljük a jelen volt hölgy kudzoru névsorát, időnk rövidsége miatt jövő számunkra halászijuk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy fény- és elegántiában, kedélyeuég- beo az eddigieket túlhaladta. — A .Társaskör" január 6-ki rend- kívüli közgvttléae a választmánynak bizalmat- lanságot szavazott, mine*. folytán a választmány leköszönvén, jövő vasárosp aj választás lesz, — Creton bált tart tombolával egybe- kapcsoltan a kisdednevelő egyesület január 25. Belépti dij 1 frt50kr. s,minden jegyhez két tombolakártya adatik. Óhajtjuk, bogy mind mulatságra, mind jövedelemre nézve örvendetes eredményű legyen. — Zulamegyénék közigazgatási bizott- sági január havi ülését január 13-áo tartja. — A balaton-filredi .Szeretet háa"- ban a karácaonfa ünnepélye a lefolyt évben is méltólag tartatott meg A műsor érdekei volt. Adományozni kegyeskedtek: Orbán Ignáctné Dákun Kosalis, Krausi Arminné és Hirschfeld Testvérek. — Uj pintünk len. Es évben bankjegyek jelennek meg és pedig mindének- előtt az 1 frtoa éa 5 frtos államjegyek fognak a forgalomból kivétetni s belyettők uj egyesek és ötösök, — természeteién azintéo caak min\' állami nem pedig mint bankjegyek — forga lomba hozatni. Legfogósabb kérdéat képezett i czimer kérdése, melyen azonban a kormány szerencsésen átesett. — A papír jegyek kicee- rélése elfogja tüntetni a forgalomban levő tö merdsk bamis egyes éa ötöaöket, azért idej\' korán figyelmeztetjük a kozGoaéget, hogy kész létben tartott pénzét váltsa be ezüstre még ezen és a következő hónapban, mert a bank jegyek kötött akadható hamuitványok, melye ket küJöo ben nem igen lehet felismerői, nem fognak uj bank-éa államjegyekkel becaeréltetn As ezüst most épen egyenlő áru a papírpénzzé — Dr. IApp Vilmos prem. kanonok rendi tanár, a „Vaamegyei Közlöny\' szerkesz- tője s a .Vasmegyei régészeti egylet" nagyér deroü titkára Szombathelyről Keszthelyre he lyeztetvén át, algim. igazgatóvá neveztetett ki — Rövid hírek. Veszprémben a ta vaazazal óvoda nyittalik. — Dr. Karika Antal UyórtSti .Győri Lapok" at azerkeazt. — A múlt évben 1527 hajótörée fordnlt elő a világ tengereken. — Székelyföldön egy sorsjegy ügynök fogatott el, ki fiatal leányok elarnsitá sával foglalkozott. — Kossuth Lajos nSvére Bpeiten van s kitüntetésekben részesül. — Moocazi spanyol merénylő jan. 4 éa végeztetőt* ki. — A telephont Chiniban már 962 ik évbeL iamerték. — Ó felségeik Bécsbe utaztak — Rudolf trÓQÖrököa .15 nap a Dunán* ez. má- vet irt. —. Botniában marhavész titött ki. — Gr. EsswrbáiT József Oalaotán végelgyengfl lésben meghalt. — Péozett a lovak takony kőrr megszűnt. — Grimm Rezső pécsi jelez rajzta nár megőrült. — A magyar nyelv tanítása k6 telezővé tétetik az országban. — Bécsnek 5Í millió frt háiber jövedelme van. — 3200 zaan dár leaz Boszniában. — Az elaő magyar hírlap megjelenésének jövő évben leaz 100 éve; u Atherjaeum 100 aranyat tuz ki a magyar hír lapirodalom töaténetének megiráaára. — Fran keoburg Adolf irói jubileuma fényesen ünne Pelteteu mag Sporonbas. — Qyoagyftaön "öllomttves oazUly olvaaékört alapit. Ki nyert? Béoa, jaa. 4 én: 27. 14. 3. 29. 76. Gráci, . „ 65. 18. 7. 82. 12. Temesvár , 21. 51. 53. 84. 2. Irodalom — pHárfa hangok\' csimen adja ki köl- .eményeit tehetséges fiatal költőnk Gajmosay vin Sztlágy-sseat-Kj\'áiyon. Ára 1 frt. diaz-ötéaben I frt 70 kr. — A Oatdatdgi Mérnök czimfi népszerű jazdaaÁgi és möazaki folyóiratból, — melyet Gronda Béla műegyetemi magántanár szerkeszt, — megjelent az ea évi elaő s*ám, igen osinoa kiállitáaban, 10 famntaz td ábrával s a követ- kező nagyérdekU. éa változatos tartalommal: Miért nem gyarapodik nálunk az egyéni és nemzeti vagyon? Önműködő viz lökő gép (2 ík ábr.) K. Jóuaa Ödön műegyetemi magántanár- tól. — A talajjavitáa kérdéaéhez. Caontliazt e vagy superphosphát. Koautány Tamáa m. óvári gazd. akad. tanártól. — Jégvermek éa jéghá- zak (2-ik ábr.) — Uj szerkezetű kettős létra [4-ik ábr.) — Amerikai kukoricza-morzaolósze- elővel kézi erőre (l-lö ábr.) — Egyazerü gép .tönaek kiemelésére (1-aí ábr.) — Hasznoa udnivalók (bogy lehet megvédni a ssivatóa kutakat a befagyástói ? A gabona zsákok tar-tóss.4 tételéről, óvszer a rozsda ellen.) Irodalmi értesitó (Építési tanácsadó. Handbuch dea ndvf. Waeaerbaui. Laodw. Banweeen.) — Vegyes közlemények (a magyarországi rizl-termeaztés. Amerikai fák Parisban. Papiros hordók. Magyar asphalt. A hazai foldöntozée.) Epltd anyagok éa munkabér. Grabonaárak. Hir-detések. A Gazdasági Mérnök, — a mint az itt közlótt tartalom jegyzékből ia látható, — nem elméleti fejtegetések, de maradandó becsű, közhasznú dolgozatok tárháza s különös figyel met fórdit arra, hogy közleményei a mezogaz daaág minden ágára kiterjeszkedjenak, folyto-noi tekintettel lévén hazai viszonyainkra, hogy tehát ugy a talajjavitáa, továbbá a gazdasági és ipari növények termesztése, valamint a gas daaági eszközök és gépek helyes megválasztása és kezelése tekintetében, ugyssintén a gazda sági építkezés terén s végül a b*l»ó, a házi gaüdaaag s a mezőgazdasági és háii ipar köré-ben felmerülő érdekesebb műveletek, gyakor-lati értékű felfedezéaek éa találmányok tekin-tetében mintegy atmutatója, rézzrehajlatlan és őszinte tanácaadója legyen a magyar gazda-közSnaégnek. A Gazdasági Mérnök előfizetési dija egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely összeg a lap kiadóhivatalába (Budapest, üllői ut 24 sz.) küldendő. — Ajánljuk e haaznos ez életre-való folyóiratot a művelt gazdaközönség szivei figyelmébe. Vegyes hírek. — A Páter Lloyd juHUuma. A ,P. L." mely nemcsak Magyarország, hanem a monar-chia U-gelterjadtebb lapjainak egyike és a ma-gyar érdekeknek éa viasonyokoak a külfölddé\' szemben hathatós véd Imezője és ismertetője, újév napján ünnepelte fennállásának 26 ik évfordulóját febr. 6-án pedig díszlakomá-val. Mellékelve hozta ez alkaiomból hu másola-tát az elaő példánynak, mely 1854. jan. lén jelent meg s érdekes világot vet az akkori lajtó- és irodalmi viszonyokra. Meglehetősen sovány tartalma által eklatánsán illusslrálja ez a szám azt, hogy mennyi nehézségbe ütközhe-tett akkor, a aajtó-azabadaág hiányában s a rendőri cenzúra ffioaálláaa mellett, egy lapot ösazeállitani. Az eísó oldal csupa börze hírekkel s néhány jelentéktelen újdonsággal van meg töltve. Tárolaja a kalendáriomok r ó 1 diakurál. Kivalólag megémik a cenzúra szaga a politikai rovaton. Jellemző, hogy elaó sorban itt is as oroaz török viszályra vonatkosé híreket találunk. A lapnak akkori, tehát elaő azerkeaztoje Weiazkirchen Károly volt. Jelen-legi szerkesztője dr. Falk Mikaa, kinek a lap mai tekintélye* álláaát voltakép köszönheti, ■sámos üdvözletet kapott ez alkalomból, amely jó ktvánatokhoi a sajtó minden munkása óazinte őrömmel csatlakozik. — A CMdr haragja. Szentpétervárról ír- ják : A nyagtalaaaágok, fóleg pedig a tanulók tüntetései, a czár és trónörökös kSzt fölötte heves éz szenvedélyes jelenetekre szolgáltak alkalmat. Bármennyire iparkodtak ezeket el titkolni, ma egéza Pétervár tudja, hogy a czár, midőn a koronadrökös a tanulók kérvényét élsz szavakkal támogatta, dühtől elragadtatva a Cezárevics tróaörökoal sétabotjával megfenyegette. A czár a nagy ingerültség folytán beteg lett, a trónóroköe pedig palotájában, a melyet rendőrök éz ar ~ dárok állnak körül, fogva tartatik. — 33-ik gytrmtUntk születését érte meg egy jámbor száizonsági polgár Drezdában. A boldog apa jelenleg második házaazágát éli s elsó nejétói caak 5 gyermeke volt, máaodik neje azonban ki faataaor ikret nfijt 28 gyér mekkel ajándékozta meg. Még az a legkülS nősebb, hogj a* apa oaak 40 évei ■ a aó 30-ou felal. Placíi árak. 100 kilo,, számítva. PtM: Bnaa 660— 7 40. Bon 6 30—6-50 Árpa 4-8O - 5 —. Zab 5 40— 5.60 Kazoricsa S\'8o—4 Siaakatazly : Bnaa 7 60—8. Boza 5-40—6-30 Árpa 5 20-6 60. Zab 6-S0-5-60. Knkorieaa 4\'SO— 460 Vaatarza : Busa 7 60—8 80. Hoat 6.S0— 6 90. Árpa 5 SO— 6 50 Zab 5 10—5 40. Knkorícaa 4 10 —4 60. SafTM: Boaa 7 50-9 30. Bou 5 30—6-60. Árpa 6 80—6 (0Zab 5-M—620. Kikoricza 4-80—6S0. SMfsk: Bo.a 7-55-7 60. Árpa 5 40-6 50. Kukorieza 3 70 — 3-85. SzttMMérvár: Basa 7 50—» 30. BoH 500 6 70. Árpa 470-5 30. Zab 5 10—5 30. Kukoricza 3-80-4. taattvar-. Baaa 710—7 80. Roa 6 40-5-80 Árpa 5\'AJ—6-60.KokoriouS80—S 90.Zab 6 ÍO—640. Paplrseeletek Ebben as a legérdekesebb, bofj X váróiban ungtOrttnt. E|j asiioajrsáf temérdek acorkát kOIMtt etj áaik MHioojsáfiiak. — Kiért kaidon U/en iok agorkát a tans- aaszoovod T — moodja as asazoDVlág a raelédaek, mintha ■okaloá. — Mert a piacaon nem rttte neg senki — fe- lelt a kérdnetl Mért, mért nem, ne fnrkprustk ai okot, elíg as Botsa, hogr ii iapáo irgalmatlaotll bel* markuk •gr czigioj bajiba, s rista, miat a fát azokat, hogy lehalljon ai ereu grflmKlea rála. A exigáaj as ok ec okosat linczolatiaak folvtonoaaága alapján el-D7ekkentett« magit. — Ördög bújjék a kapeaájába — ereszti meg a czigány as áldást as ispán fejére, aukor atár aanvira elment, hogy nam tarthatott l61e, hog7 az ipán kese ismét érintkezésbe jöjjön bajival. — A kapesámba bvlebojhatik — mondja az ispán nevetve. — Ds az álkapcsajiba ám — kiáltott vissza a esiginr a tehetetlen bosiu dtthévaL Egf főhadnagy soklaor veseoyerte leténysé-géoek, bogy a puskát emsljék válhos, csélossanak, de ae sflasék «1, baaen csak ngv lagysnek, miotba löuéoek, a lövést .markiroszák." Ez a szo annvira megtetasett «gr parasztból lett órmesternrk, bog7 besxédébs miudaatslan kozbfl bökte, lett légyen al-kalomazera, Tsgv nem, assal csipetet se tdrfiaott Mikor s legénység Dem hxjgüta lábait a dob mélsbos aternei szsrint, homlokát ba^jóaUtu ráncsokba ssedT« rákiáltott: — SsedteTettaláncaoslobogös, Ba) á r k ! r o z-a i t o k- kicsit a lépést, gjarakek. Efj férj atageakadott feltéksay, d. zsortoKs-kodö oldalbordájáriak, hogj sukinak la nd\'arol — A ts azkadnek nincs erkölcsi értéke, aaert miudig hamisan esksdol — moadjs a a5. — Életemben egrsser eskndteat haasizan, akkor, mikor az oltár aJStt arra •akadtam, hogy té- ged — sssretlek — válaszolt a férj. Egv fosvenr, hosszas lelki kladelem után risdu fajét, hog7 elmegr s ssiohisbs. ElSadál kos-beu egj baritja beaaalad hoasi aaoa orfimbirrel, hog/ a hasa kigyuladt, — te bit siesaan basa. — Hon I meg a Szilinak, bog; oltsák a 10-set, mert én befizettem magamat * ssiobicba, nsm mehetek basa, mig vég« nem lesx — szabadkozott a fo*vén7. KérSka klldte nőtlen barátját a házasulandó ifja, kinsk keséről elosipte a mennvassaoayt. 8 mi-kor kérdések tőle: mit caelekedett? — Hja, aki másnak veriaet ás, maga esik bele. Mér: nem hivtok orvoat abeteghai? aondjaa vá-ro>í smbar a falnaiboa. — Már mi csak urmésseus halállal akarónk kimtuai, jegysi stég a falnsi aatber. Ef7 vidéki varos olvaaó kMrébsn elaok sgv orvos, aUlnök egy gjogTlseréas s szolga a slráaö. Farosa véletlen! A latal mama csokrot sd kis laiavának, és Hiedelemre akarván szoktatni, kérdi tóié : Mit kell mondani, ha cankrot ad valrki? Adjon még, — feleli a kicsike. üzenet. 3314. Q. Szilágy-sient-Kirá!/. Feletta sajnáljuk t. peldánvnral mar aem ssolgálhabank. 8315 V. F Pécs. Nem jelsnt még meg: tárlak aslk. Ecjébkéat as igértakat várjak. 3316 .A mi kadves uzsorásaink • Sok igasaág vaa almondva, ds íalra borsobánvás. Nem kososuk, 3217. Zsls-isMt-Gróthri. Megslaknlt a ,$*■ géljegjlef? Ha igss, kérjük isitas radoaitaaáb 3318. R. Pécs. Áudatott a kiadó furatainak, 3319. 3. Hudapest. Nincs semmi baj. Át néz- ték aa osztrák bélreget Cdroslet I 8130. B. M. Gj Versei nesz koztJlhalík, igen gjengek. Talán tannlmáav otán. V un ti menetrend. A boda-pMti idótmuUtó óra szerint, IsHlml Kaalzwáraíl VlUl *,,, ; saám Ura Pára. ld< 106 Eaaék, MoUaa,Doasb«vár s Flaaséba 4 48 raggal 315 , . . . i aO aéfat JANUÁR 9-«a 1879. 913 aada-Faatre 4 M 308 I « & 304 11 10 .ni lUBécsba(8x»b.il..lj>tMea-Ujasljfals)6 8 rajfal 101 . 11 48 satt. 316 goprosjba 3 88 dtsat tO3 Trissstba és PragarhDfoa karazaMl Qrics és Béasba IN raffal *)l Tnasalba és Fráguhofoa ksraastal Ories és Kéobs t 4T a*t«t Érkezik aiaulzaiira kommflt Sli Saaék, Xobáos.Doabovárs Hazaikéi 1 41 <élat M< , , . . II 11 astva JOS hná,-P.mf\\ 4 SO raz«< SOI S 6 délsz. 211 !U aatva. SMBéeabtlCSsoaibatb. Bée».Ujhei7)M<l lu « Mtn 303 „ „ . .45 nggil 816 Bopronjból II 51 HM 114 BéesbCI Oracs, alarbarg, Pragarhof faltl < 13 raggal SOI Triesst- ét Béesből alarbtirg.Pragar- bef falSI ISI délat ■2ti4TnM.t-i.VilUeLbilFrij.rbofi.HI 11 — sstva. Markargba eaaUakoaáa VUluh éa rtaawaaiaatka . , . FiaaeMfestbSl Feleída azerkesztó: Batorfi !! \\ ivmany!! W.Jditl József köoyTkereskedé&ében Nagj-Kanlzaán megjelent: Olvasási dij havanként csak 50 kr. Nagv-Kanirsin, DTomttott a kiadó laptulajdooos Wajditi Józaef gyonsajtóiia. |
