* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 429.61 KB | |
| 2006-05-26 10:40:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  841 | 3099 | Rövid leírás | Teljes leírás (64.15 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 23. 7. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGT-KASIZ8A, 1879. Január 88 án. 7-llC a»» TliennyolcMdlk évfolyam. A l«p nallemi illet! nerkeeatfksi, anjagi remet illeti kSsIemenyek pedig ■ kiad6hoi bementve iattundok : NAQT-IANIZSA Wlaaaleaaár Béra*Dtetlaa Isrelak. HMttissk a hasibos petitsorban 7, Básodssor 6 I nin.len rabbi sorért 5 kr. NVILTTÍBBEN I saranként 10 krert lé- tetaek fel. Kincstári illeték minden «s hirdetésirt knls 30 kr taetando. ZALA ROZLOHY , sastól fogadtatnak el. . o ivr OGTI kaslual kereskedelmi ■ KÖZLŐN "X".\' laarbank\', .n..|uslxsal takarékpénztár*, a \\Kesiratok Tiant netl eiJbb: g Hldettek. N..KanU«avároii helvhatéaigának, „n.-kaatzsai 5nk. tuiolté-egrlot", a ,«. tQlet", a .í.-kaaiiaai kl>de4-neveló egjesület*, a ,««pronl kereikedel álUlánoi Unltot(t«. ni a Iparkamara n-kaulxul küIiálMUmanya" i több megyei él varoal egyesület hlvataloa ért«»lt4je. Hetenklot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Idealitsmus és valóság. Tin niDCs két eszme, mely oly nagy ellentétben illant mint az idealismus és » valósig ; és mégis közeli rokonok: az ide-alismus magasztos csak akkor, ha egykor valósággá Tálbatik; mert máskülönben az idealismus magasztosságát, dicsőségét és nagyságát veszíti és nevetségessé fajai. A valóság, mely előttünk fekszik, a valóság, melyet előrehaladott századunk nyújt, egykor tin az idők őskoriban, midőn vad fanatismus, zajongó fajgyűlölet ural-kodott, egykor egyes egyének agyában a mai valóság idealismus lehetett. Megszoktuk aluliban, hogy az ide-alismust mint valami nevetséges életre nem képes tárgyat tekintsük, mely tárgy össze-ütközve a levő és valóval, nem tarthat jo-got arra, hogy a higgadt, számító és min-dent mérlegezni szokó ember csak tekintetbe is vegye. De téves felfogás ez; az idealistikus ember, ki egy tökéletes jó, egy tökéletes boldog és szerencsés világot alkot magának, ki az embert valóban embernek képzeli és ezen eszményképei mellett ő valósággal boldognak képzeli magát, mindaddig míg a rideg való jéghideg kezét forrón dobogó kebelére nem fekteti és csak akkor ébred fel: f,z ily ember sajnálatunknak, de nevet-ségflnk tárgya soha nem lehet. Ha az idealismus magasb körbe ra-gad, a valóság visszaránt a földhöz, itt mu-tatja nekünk, hogy miként ütközik érdek érdekbe, miként aljasul hat a legnemesebb és legszentebb is az önérdekét hajhászó em-ber kezébe, miként aljasulhat le egészen az undokig. A valóság mutatja, miként kell az emberiséget és annak minden szent és nemessel ön számításunk tényezőjévé tengi; megtanít minket arra, hogy a valóság vilá-giban mindig az én a főfaktor. A természet világiban ismert tör-vény az, hogy két ellentétes tárgy egymást vonzza, miért ne lehetne ez az eszmék vi-lágában is? — Hogy igy van-e, vegyük kissé az idealismust és valóságot karunkban fejtegetés alá. Gondolat szabadsig! Szizadunk a humanismus és szabadság szá-zada, az emberiségnek megadá a gondolat szabadságit, feljogositi az embert, ki éppen gondolkozása által tűnik ki az állattól, megadá neki a jogot, hogy szabadon gon-dolkozhassak és gondolatainak szárnyat is adhat. Igen megadá, hanem ugy, hogy csak ugy gondolkozhatik, a mint egyes egyének, kik épen a hatalomra vergődtek, akarják, szabadon gondolkodhatnak, mig az ögondo-latjok a hatalmas érdekével, annak czéljá-val összeütközésbe nem jő, de ha ez történ-nék, akkor igen gondolkodhatok szabadon továbbra is, de oly helyen, hol gondolatjai-val nem árthat. így tehát századunknak valóságos gondolat szabadsága nem más mint idealismus. Népakarat! Századunk fennen nevezi magát az alkotmányosság századá-nak ; egy század ez, melyben még oly nem-zetek is, melyeknek politikai életük alap-köve a despotismus vala, még ily nemzetek is alkotmányért kiáltanak, alkotmányért harczoitak és vivtak, mely század lehetett volna alkalmasb arra, hogy bebizonyítsa, hogy a nép akarata valósággal Isten aka-ratja is, mely század lehetett volna alkal-masabb, hogy a népnek kellő befolyást hagyjon, a nemzet életére és viszonyaira? És mégis századunkban is a nép szava egy hang, mely a pnsztasigba szól, egy hang, mely hiába kiált, hiába jajdul fel, tekintetbe nem vétetik, sőt az a szárny, mely képzelt jog által nőtt és magas röptéhez készül, megcsonkittatik, hogy ólom nehézsége által földre rogy és igy belátják és azon való-ságra ébrednek, hogy igen a nép aka-ratja megvan, de csak idealismuskép. Egyenlőség! Egyenlőség volt az eszme, mely történelmünk uj korszakába vezetett; egyenlőség vala a jelszó, melyért egy Danton és Mirabeau dühöngtek, melyért Francziaország pusztította magát; egyenlő-ség vala az, mit a világ megváltója e sza-vakban: ,Minden emberek testvérek !* hir-detett ; egyenlőség volt az, a miért a nyo-mott és lábbal lapodott emberek kiáltanak. A nép eme jajveszéklése félre érte-tett, ez akarat, c szent czél önérdek és személyeskedés által megfertőztetett, a szü-letési aristokratia helyett rut pénzaristok-ratia állíttatott, mely minden szépet, ne-meset magitól taszít és csak a mammonnak tár karokat. Egyenlőséget a nép mint ember köve-teié, egyenlőséget a Jog előtt, egyenlőséget a polgári életben. És hogyan adatott ez meg ? A polgári életben a hivatal osztási-ban, a jog osztásában nagyobb vagy kisebb mérvben a protectió, nem a tudományosság, hanem a rokonság bir döntő befolyással. És igy kérdezzük, miéit ontatott annyi vér, miért szenvedtek annyian kinhalált, miért fogott annyi kéz oly örömest a fegyverhez egy eszméért, egy eszméért, mely korunkig nem lón más mint idealismus. így tovább mehetnénk századunknak valamennyi vezér elvein, kimutathatnék, hogy egyik, de egyiksem lön a valóságig kereaztülvive. Hogy mi ennek oka? — Nem mondhatunk mist, minthogy az em-beriség, mint egység, nem érett még arra, hogy e magasztos elveket keresztnlvihesse. .Ennyi vér\' jajduihatnink fel, hiába ontatott; annyi nemes hiábaildoztatott fel, szivünk fellázadna, a történelmet intéző kéz ellen, ki teremtményeit irtatja és pusz-tittatja semmiért. De e vád jogtalan, mert a természet-ben és történelemben minden pontoama ki-számítva ; a drága véren megvásárlóit és általánossá vált eszmét korunkban már nem tekinthetik idealismusnak, hanem oly való-ságnak, melyhez eljutni minden müveit nép, minden müveit embernek törekvése. Igy kapcsolódik az idealismus a való-ságba és jaj azon nemzetnek, mely oly prózai, hogy idealistikus egyéneket szülni képtelen, annak jövője, életereje a hideg számításban, a rideg Snérdekben örökké elbukik. LÖB IGNÁCZ. Felhívás a hazai hölgy-közönséghez. A jövő érben május hóban Slékesfejér-virott megnyitandó oraaagos ipar-, termény-, állat- éa makiállitaaon a aiékesfejérvári .Jóté-kony Nóegylef a hölgyek foglalkoaáai karé-nek productumaiböl gyujteményes-kiállitái •lakjában óhtjirán réaitrsnni, bogy eaáltal a magyar női-munkának a kiállitáaoii valé ver-senye minél inkább lehetővé tétaaiék, ■ illeti-leg, bogy a női munka-körnek minél laéleaebb mérv ban elismerés saereitesaék : aaon batafiaa éa tiaiteletteljes kérelemmel fordul al oraaág ÖMIOS nő-iskolái, nőképeidéi, aárdái, nőegyletei, gaadaaasonyi egyesületei, valamint érdemteljes gaadasaionyai ■ általában as egéaa haaa hölgy* világából, misseriot öt nemea feladatának ki. TÁRCZA Barna kis lány... Barna kis láuy a mióta birlak. Feléin ragyog két jyőoyGra csillag, TundakIS ég boslskodra neti ; Mert ha látja, •legénységet érti. Le u küldött egy csiUagot hoixim Elti ssellS láng? furalmi ssirayio, S axt ftsente cseréljek aeg Télé, Ide adja minden fényét erce. Hold és csillsg maradjon as egén E* egyik u granyoTk&dlet eof«e>; Hejh mióta barna kll lány birlak, Bűtét neken minden égi csillag! Ifj. VÍRADY FEBENCZ. A bndanjlati magyar társaskör éi ennek eUö, tánezvigalommal egybekö-tött hangversenye. Ai elei múlt évi 4ec«ember hó 5-én, aa ntóbbi f. évi január hó 11-én ment végbe. Tudnia kell a t. olvaaónak, hogy es a Badaujlak, (nemeiül Nefutifl), egyik kiegéaiitó résie uj, de már mégii elég régi teie-pitvéoye, külvárosa a nagy kiterjedésű Bu-dapeatnek Sokban haaonlit em egy cainoaan rendaiett ■aatmármegvei, vagy bánáti aváb meadvárot vagy falahoa, • fekréae, — környezeténél fogva, lem fővároai, sem meaóvároai, hanem egéasen aiőllóvároai jelleggel bir, a mennyiben előtte a Duna folydogál méltóaágotan, ■ hátte-rében kSroakSrfll kiea saöllokertek-, hegyek kel van koaaormia. £ aorok irója már majd- nem két éytiaed óta lakik e eundea vároaréai-ben, itt dolgotsa ki emlékiratait, ■ legújabb •ainmüveit, éi egy nagy irányregényét, mely-nek l-tli faaete a jövA béteu kerül ki •ajtó alól, — s ei alatt elég alkalma volt al ide való népet koaelebbrfl kiismernie. A budaajlaki nép, veleaattletett termé-aaeténél fogva igen takarékos, kuporgató, de munkáa, laorgalmaa, kedélye*, vidám nép, sae-réti a magyart, de caak ugy, ha jól és pontoaaa megfijeü, » nem ócaárolja borát, aa 6 terméaét, mintán itt majd minden 3 ik, 4 ik háaban van bormérés, s a vendégaaerető gaada együtt boros ga>t vendégeivel egéas patriarchális modorban. A budaujlaki nép legjobban gj ülöli a mindinkább emelkedA adót, ai acciaet, a miatt, mert al előtt évek hoatau során át elójogoe pol-gári királuága volt aaabadon, adósai nélkül kimérni borát, törköly pálinkáját. Boráért nagy adót fisetvén, visaont & is nagyban adóstatja meg vendégeit, bel- és kut földi vevfiit; s bár most a múlt acttretkor bo éajó termése volt, a sok roas termésű év kár-pótláaául egy fillérrel sem akarja alább erősí-teni, lejebb aaáilitani borai diját, de most még jobbat ád mint aaelótt, s mi esért egy oaeppet sem haragasunk rájuk. A badaujlaki polgárok a saabad bormé-rési jog beasuntetéae után, ai adó éi aceue be-hoiatala miatt saörnyen haragudtak előbb a Bach féle, utóbb a magyar kormányra, s egy résabea a Tis.a veietéae alatt állott elleniek, — a baiköaép pirthoi oaatlakoauk, de a póli-orok, a viriliaUk által kormáayaott többség, a Deákpárt a marseilleae francaia k5itársasági induló harsogó senéje mellett megannyiaaor laasavaita 5ket, miért annyira boaaankodtak, hogy ujabban már nem ia akartak éini aaava-aati jogukkal. Éa csak midőn legújabban ai éjaaaki vas-pálya derék igaigatóját, Ivankalmrét lép-tették itt föl képviselőjelöltül, ki jól tud nyel-vükön beaaélni, s ki képviselő diját segélye-iéiül siegényebb sorsú válasstóinak ajánlá nagylelkűen, keadtek ismét élénkebben mo-•ogni, s a társas életben beállott pangáa, tea-pedés, al apáthia mindinkább elenyéasett. Ivánka megTálaaitáaával egésaen aj sael-lem, egy nemeaebb jobb irány togialt h«lyat a budaujlakiak költ, kik caak a miatt nem igán aaeretik a magyar siót, mert régi randámra növeltetésöknél fogva nem értik ait, • mivel a kormány és a városi hatóság caak ii magyar nyelven köilekedik velők hivatalosan, holott aa öregebbek kedveért kellett volna még egy-ideig a kettői MOveg mellett manulai, s hogy jövőre megértsék ait gyermekeik, a magyar nyelvre síivea késsaéggel taníttatják aiokat, a minthogy ai ujabb aemiedék már nagyobbára érti s beaiéli a baaai nyelvet, a rövid időn ai egéaa Meuatift uj magyar telepilvény leend- £ mellett mint buigókatholikusok a pro-testáns éa mólos vsllásuaknak nem igen nagy baráti, aa utóbbiakat huaavonával vádolják, holott ők maguk is protestánsok, egyre protes-tálnak a tuloaigásott nagy adó, aoeise ellen, s nem csak a bort, de aa ételeket is caak oly drá-gán adják, mint ai elao rangú pesti hoteliérek, kiknek padig igen sokba karoló háatartáauk (regivjök) van, mig itt többnyire maga a caa-lád saolgálja ki a vendégeket a maga saját bá-lában, a miért lakbért, magas lintet nemfiiet. Egyébként mint már említem, a budauj-lakiak igen jó, kedélye*, barátságos nép, • én koitttk most már égésien otthonosan énem ma-gamat s alkalmasint költük fogok meghalni, a caáaaárfördó ttditő, életadó gyógy forráaai mel-lett, s ai egésaseges, lélekviditó, jó bort termő badaujlaki esóllóhegyek tövében, aljában vég-aendembe síép harmoaiában egyesített irodalmi és ivodalmi pályámat. És ha a bor láng hevétől Örökre majd olailaom. Saőlló virággal födjétek. H5 barátim, sirhantom. A\' jeltett viaaoayok és korttlmények kost ujabban sokkal könnyebb faladat volt Badauj lakon egy oly társaskört létrehoani s több időre megalapiuni, melynek oaélja : a magyar nyelv s haiai miveltaég terjeaitéae, megkedveltetéae, finomabb táraalgáa, a puaata péoaolvaaáaon, tóiul-emelkedő kSnyv és hirlapolrasáa utján. — Né-hány magától megneveitetni, dioaőittetni aem kivánni lelkes férfiú buxditáaa, erélyes műkö-dése folytán végre csakugyan megalakult as, mi több évvel eielőtt saalma tóiként lobbant felésa&yáuattal. D acmara a kishitOek a gyengébbek vési jóslatainak, a badaujlaki társaik5r most már teljes biitositékokkal bir arra nélve. bogy nem egyhamar fog felosalani, sőt mindinkább vi-rágió állapotba jön, kitflaött maga»tos daliá-nak mindinkább meg fog telelni. E tekintetbea egyik főbistositék aa, bogy a casíuó helyiségét as illető bisoltmányi tagok igen jó tapintattal válaaatották meg, midőn Bu-daujlak egyik legjelaaebb bortermelő polgára aa öreg Kilmmerling Joaai bácsi kedvelt kivé. báai helyiaégét alakították át caaikóvá, oly TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 23 án 1879. "rilelében erélyesen támogatni ■ illetőleg a 1 fentnevesett .Jótékony JMegrlet" késMéjoe közvetítésével a kiálliti*)* résstve*BÍ ,sn-veskedjenek. A kiállításon részt vehet minden honle-ány különbség nélkül. A kiállítandó tárgyakra nézve pedig a következők szolgáljanak mérv-adóul: 1) Kiállítható minden tárgy, mely a> általános nJi tevékenység eredményeként jelentkezik, tehát a varrás minden nemei, a múvarrás, fehérvárra*, to- vábbá szabásminták, hímzés, kötés, horgoláa, gyöngyfűzés, hálózat. valamiDt szövés, foois, a nennyiben háiilag kezeltetnek, szóval: mind- azon női cselekvények productumai, melyek a „női munka" neveset fogalma és köre alá vonsndók. 2) KiáJlithstó minden tárgy, mely a n 6 háti tevékenységének eredmé- nyét képezi, melyek tehát a háttartáshoz • il- letőleg a nőnek, mint gazdasszonynsk cselek- vési koréhes tartósnak, mint péld. befózóttek assalt gyümölcsök, bási ssappan s agyáltalában minden itt taxatíve elő nem sorolható báii Me- rek és gazdasssonyi csikkek, amennyiben h á- zilagkébsittetnek t külön Kiál- lítási csoporthoz utasítva nincsenek. — A tsé- kesfehérvári „Joték. Nőegylel" kiállítási bisott- sága rendsseresen sstrvesva lévén egyenes ösz- sseköttetésben áll a kiállítás végrehajtó bizott- ságával s így feleslegessé tesz minden más irányban teendő kérdetőaködést, a mennyiben hozzáforduló egyeseknek, mint társulatoknak a legnagyobb késaaéggel a kívánt bejelentési iv«- ket haladéktalanul kissolgáltatja, bővebb fel vi tagosítások kai szolgál, a jelentk esőknek a a kiállításon legjobb belátása s meggyózó- dése szerint előnyös helyeket bistosit, scóval, mindent elkövet, hogy a női mnnkaversenynek a kiálli\'áaon méltó ■ előkelő hely szereztessék. Székesfejérvárott, 1878. nov. 19 én. SZÖGYÉNY-1ÍARICH LÁSZLÓKÉ, « saíkesiejírvári .Jíték Nötrvlet\' védnCkc, ni kiállítási bi«otu>igi elnlir FLATT GASTON, a Jót ÜSéfjM- tkkars, mint biaottaági js«ji5 ür. NEUMANN ÁRMINNE, bizottsági tag. HOLLÁN ERNÓNÉ. . bi«oiuigi u». B.UiÓ PUTHONNÉ, bitottsagl tag. FOKINYÁK GYULÁNÉ, biiotttági tag. GEBHARD IGNACZNÉ, bizottsági tag. Észrevételek az „utóhangok a tár-saskörből\' czimü czlkkre. Valami V. L. fölvette rég heverő tollat, hogy megpróbálja, nem-e ette meg még a ronda? S agy látszik nagyon meg volt elé gadve annak tökéletes épségével, mert végbe tétlen sok egybe nem illő tárgy össsekarmo lására fölhasználta azt egy szuszra a Zalai Közlöny 6 ik szamában. Vannak emberek, kiket bánt as, hogy a „világ" aehogysem akarja éssrevonni, mitza-rint ők is itt mozognak a földön, eseknek minden áron szerep kell ha az még oly áldás-talán is; mert hiss ók nem azt keresik, hogy használjanak, hanem hogy mozgásuk fölfö-döztessék. És ismét vannak emberek oly sze rencsétlenek, kiket mindig a jóakarat vezet, de mintha csak átok ütötte Tolna tel tanyáját környezetükben felporzsolnek éa megsemmi-sítenek mindent a mit a sors arra kárhoztatott, hogy keséikbe kerüljön. E két fajtájú emberek csoportjának egyi-kéből való lesz okvetlenül a régen heverő V. L. is, ki, hogy öreg-e vagy fiatal azt természe-tesen tudni sem, osak combinilni lehet. Ha as ember a hang után Ítéli meg őt, melylyel a fiatalságról beszél, a kicsinylő fitymáló modor után, melylyel a fiatalsággal elbánik, korára nésve a vének közé kell őt habozás nélkül be-sorosni, de ha bírálatunknál abból indulunk ki a mit elmond, akkor emberi ssivünk a kétel-kedés labyrinthjébe kell, bogy eltévedjen a fölött való töprengésében, hogy elemeden essU okos ember mondhat-e oly sok semmit, oly nagy önteltséggel, mint a t. csikkiró: A válság — mondja — be van tejesve még pedig ugy, bogy — mint hissi — annak semmi atóhatása nem less. Mi szükség volt hát akkor aa „utóhangok\'-ra? Hírek merülnek fel — mondja, — melyek valósulása sajnos volna, de egyúttal bistoo re-ményű, hogy azok teljesedésbe menni iiem fognak. Minek hát akkor asokst skkép ujsá golni s ellenük oly hévvel dabatérozni, mintha ások nemcsak kisértetképen zavarnák czikkirö éji nyugodalmát, de bevégsett tények volnának ? A fiatalság — mondja, miután már eltbb as igazgató választmányt csnpán kezelési dol-gokra állította hivatottnak — csak oly téren szorult le a vezértzerepről, mely idősebbeknek bizonyult valódi feladatút. Ha volna bennem roszakarat összehasonlítást tennék a volt és a mostani tisztikar között, de így csak azoo malitiosus kérdést engedem meg magamnak, hogy nemde csikkiró benn van as uj vá-latstmáDyban? Osztogat azntán tanácsokat jobbra át balra is a fiatalságnak, mit volna tenni okos és mit nem, lévén saját magával oly túlságosan eltelve, hogy megkoczkástatja még azon szerény észrevételt is, miszerint a fiatalság ha taná-csait nem követi csak azt bizonyítja meg, hogy az igazság nála süket fülekre talál. Kár a czikk-irónak a fiatalság helyes irányba terelése mel-lett agy buzognia, tnd a fiatalság nemcsak éresni hanem gondolkodni is s ha valamiben fennakad, nem szegyeit és nem is röstelt taná-csot kérni, csakhogy akkor megválogatja as arra hivatott embereket. E néhány töredékes mutatványból ki. tűnik, hogy mindaz, a mit a csikk hossza lé-ben föleresztve a társaskörre vonatkozólag el-mond, vagy fölöslegea vagy még e mellett sértő és a tagok egy nem jelentéktelen részére nésve, s legfölebb, ha a fiatalság nem birna kellő mérséklettel s a sértést nem mindig a sértővei viszonyban mérlegelné, ilyoemü támadások, ily időszerű tlenttl csak ast eredménresbetnék mire néhány nap előtt egy V. L. nevtt t. tár-saskori tag a fiatalságot össtouözte. Elmondjam mire ösztonóz\'e? Elmoadom csak azért is, ne-hogy azoo malitiosus teodentiava! bírónak látssassam, mintha azon osstönzéssel csikkirit akarnám gyanusitan., mivel esetleg neveik keadöbetüi találkoznak. Tehát arra ösztönözte, hogy váljunk ki a társaskörből és alakitsuak külön kört. Igái ugyan, bogy az erre {sztornó t. V. L társasköri tag azóta a társaskörben tit kárrá lett, de azért én mégsem akarom gyanú-sítani őt as „utóhangok " Írásival, nem gondol-ván, hogy ily csekélység oly cardinalis nézet-váltosásokat okoshatna. Megtettem es észrevételeket nem azért, hogy a fiatalságot védelmezzem, sz arra nem szorult s különben is vannak tértétek, mik el-len nem ssokás védekesni; de megtettem azért, hogy rámutassak hová vezetnének sz ily „utd-hangok" ha iemé.eitetőének. Dr. BENTZIK FERENCZ. Helyi hírek — OrmágoB vásár. Nagy-Kanizsán as évi első orsságos vásár jövő hétfőn, január 27 én tartalik meg. — Dr. Wlaesicg Gyula megyénk jeles képzettségű szülöttje, lspunknak rég idő óta kedves munkatársa, s jelenleg igazságügy- ministeri fogalmazó január 21 én tett* le ki- tűnő sikerrel sz ügyvédi viwgát. Óhajtjuk, hogy ezután, több ideje leven a nyilvánosság- nak dolgosai, többasör találkosaasauok mun- kálataival. — A nagy kanizsai áníén:eni&io]<6 egylet f. évi február hó 22 én a .Szarvas" ven deglő nagy termében tombolával egybekötött tánczkoazorut rendes. Bel.pti dij 50 kr. Jegyek előre válthatók: Wajdits József ur könyvkeres- kedésében, a „Korona" vendéglő kávéhásában én este a pénztárnál. Kezde 8 órakor. Mint- hogy a tiszta jövedelem zászló beszerzésére for- dittatik, tombola tárgyak, melyek Wajdits Jó ssef urhos küldendők, ugy szíves felülfizetések kötsonettel fogadtatnak és hirlapilag fognak közöltetni. Felhívjuk a t. közönség figyelmét és kiváló párlfogáaába ajánljuk önk. tűzoltó egyletünk igyekezetének va\'óaitását, hogy mi- előbb dieses záaslóval bírjon. — Érdekes tudnunk, hogy a tavali mozgósítás alkalmával Kagy-Kanissán a va suti állomáson keresztül Boszniába és Hercse- gorinába 3416 tiszt, 150,516 kösvités, 29,776 ló és 5758 ágyú s társsekér száltitatott. — SeraJevÓÖÓl visszaérkezett nagyvá- radi tisstek január 18án mentek keresstüt Kanizsán, kik január 1 én indultak el Bosznia fővárosából s ast beszélik, hogy javában szán- tanak-vetoek a bosnyákok, oly enyhe időjá rás uralg ott. A drágaság nsgy ; kUlíoben csend és rend van. A boanyák hölgyek is álta- lában katonásan szalutálnak tisztjeinknek- Egyébként as a körülmény ÍB jelezheti a drá- gaságot, mÍBzerint Nagy Kamzsiról Serajevoba szállítandó egy métermázsa füstölt azalonnáér 40 Irt fuvarbert fizetnek. — QVámhir. Bosnyák Gusztáv. Bos- nyák Lissdó, Bosnyák Károly, Bosnyák Sa- rolta férjesett Zsifkoviu Elekné, Bosnyák Mária férjautt granasstói Rihmer Kálmlnné, Bosnyák Lajos és Bosnyák Anna férjesett Ssa.ay Bertaianné fájdalmas szívvel jelentik ■swete.i fivérüknek >elsA pataki Bosnyák Fe reacr volt kir. sljárásbirónak sok évi szenve- det után élte 4S-ik évében Lengyaitotibrn f. évi janu\'r 15-ss) a haldoklók stentségének áj- tatos fölvétele után tőrtént gyissos kimuliát. A hűlt tetemek január 17 én tétettek örök nyugalomra: az engaastelő sat. mise-áldozat pedig ugyanott január 31-én fog megtartatni. AldÁB hamvaira! ! — Jótékony nöegylet van alakulóban Csáktornyán és Keszthelyen. Üdvözöljük a ne mes törekvést? A gyesgéd aői szívek honleá- nyi érsitletének egyik legmagasstosabb jele ez. — Venprémi születési! hasánkfia Liedl Ferencs hegedl-müvéss, ki Parisban a világkiállítás alkalmával kiváló el- ismerést nyert játékával, melyről múlt évi júniusi egyik számunkban mégis emlékestünk, mivel e lap mrkmtőjs őt a D\'aboakir termi- ben adott hangversenye alkalmával sBaméljo- sen hallgatta meg,s azután Európa több nagy városában működött, hazánkba érkezett t f. évi marcziusban Dunántúl nagyobb városnit szerencséitoti látogatásával ér egyik kitűnő Eongoramavéssnőnk kíséretében hangversenye ket fog adni. Miről annak idejében bővebben szolunk. Klóré is feibivjuk a seaekedvelők figyelmét 1 \' — A Vitbe fuU. Kosaras Péter, sala megyei, tüske sientpéteri származású mólnlr legény mint a V. L. ban olvassuk, e hó 10 én a gyeli malom rekeastujét felemelni akarván, megosussolt, s a stilipea le a kerék alá jutott. Belefult a vízbe. Meghivás Az alsó-lendvai nőegylct 1879. febr. 5-éo a „Casinó" nagytermében sártkörü táoczkóssorncskát rendes, melyre onuágodat és caaládját ússtelettel meghívja az egylet nevében: Király Rósa, egy!, elnök. Hajós Terét, egyl. alelnök. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyeokint 1 frt. Fölütfisetések köszönettel vétetnek, és hirlapilag nyngtástat nak. Belépti jegyek a meghívó elomntatása mellett Tomka György és Freyer Fülöp urak kereskedésében éa este a pénztárnál válthatók. — Zala Egerateg s vidéke fia altagá- nak több tagja Zala-Egerszegen, a „ Bárány •- Voz czimzett vendéglő termeben 1879. évi feb- ruár hó 8-án sártkőrü táncsvifralmat rendez. Árvay Lajos, Banffay József, Boncban Gyula, Boncban Emil. Botka Ferencz, Cseasnák Mik- lós, Csessnák József, Dr. Cs nder István, Er- dős Géza, Fsrkss József, Filos Márton, Gózony László, Dr. Háry István, Hertelendy Jóa*ef, Horváth Förencs, Marton György, N..gy Ist- ván, Kunkovics Sándor, Rajky Lajos, Tbassy Kristóf, Thassy Ferencz, Tóttosy Béla, Vislend- vsy József, és Zárka Miklós. Kezdete 9 órakor. A meghívó másra át nem ruházható s kiváoatra módon, hogy a kecske is jól lakjék, a kápossta is meg maradjon. Ugyanis a volt kávéház nagy termét azét szedhető s összerakható Üvegfalak kai választoltak két felé, s most a casinónak is vai tekéző, olvasó és kártyázó terme, s a kávéhál ía megmaradt valamivel kisebb, de azért elégeéges körre szorítva. A hossaas ter-vezgetéa köaepett akárki gondolta est ki, föl-állította a Columbus tojását s ketté vágta a gor-diusi casinót. Ezen czéU«erüea berendezett s csinosan felszerelt helyiségben tartották meg a társa* kör ünnepélyes megnyitását, mait évi deczem-ber hó 28 in. Itt ott a lapokban volt már em-lítet esen, a mi városrészünkre néavSoly nagy-fentoaságn ünnepélyről egy két felületesen oda dobott szó, de mivel annak horderejét még eddig>enki nem emelte ki kellően, nekem mint régi magyar írónak, ki az öeaset magyar tanai és politikai élet kifejlődésére oly nagy befolyás-sal volt. Festi, nemzeti s ellenzéki körök egyik ftagitatióra, éltető lelke voltam, mindenki tudja, hogy es nem hitt diesekvés, — basafiui köte-lességem e jelentékeny ünnepélyt híven és iráayadólag leírni. A budaujlaki értelmiség SSÍM, java meg-jelenvén esen megnyitási Ünnepélyre, a jól ren-deseit basquett alkalmával legeldssőr is a társaskör derék tevékeny jegysöje s fentartója emelt aaót, • örömét fejezte ki a fölött, hogy a ssép csélu társaskör ■ megnyitási ünnepén a mi kerületeink országgyűlési képviselője, Ivánka Imre ur is szíves volt megjelenni, s es-sél tanositani azt, hogy intésetüak iránt rétt-véttel viseltetik és tőle telhető hazafias baagó Sággal fogja ast pótolni. ívunk a Imre, mint Msjtapasstalásu, frsora világfi, a proMotori étimnek ráruhásását nea fogadu el; — asonban ó is Oromét tejaste ti a fölött, hogy a társaskör éteaOlt s ily izép és művelt tártatág gyűlt egybe annak felavatáai ünnepén. Szónokunk, mint lovBgiat jellemü férfiú, ki már a negyve-nes években, midőn mi nemzetiségünk zászlója alatt hadat üsentUnk a külföldi divatok maj-molátainak, as általános magyar fajbeli élkor-csusulásnuk, — a divatba jatt magyar körlán-csok, mint nádorezred teli hussár főhadnagy Prágában a legelső körökben elterjeesté s ez által nemzetiségünk iránt a csehországi deloo ket is réssvétre hangolá, — tehát Ivánka Imre mint orsságot képviselőnk mellőzve s politika tanai önaő érdekeit, a társadalmi térnek e kör-ben történő ujabb fordulatára vezette a körfi-gyelmet, s poharat emelt a budaujlaki művel-tebb társas élet örömeinek, magasabb ssellemi elveinek kifejlesztésére nem csupán a férfiak, hanem a Bzépjssámmal megjelent hölgyekkel együtt még kellemesebben élvezhető családias öss pontosítására. Azután e sorok írója emeltpoharatanagy, gróf áséohenyi István emlékére, mint. a ma gysrhoni casinók, társkörök, dicső megalapító-jára, ki ez által hazánkban az egyesülés, egyet-értés, s az ebből támadt nemzetiea, hazafias egyesületek intésetek, vállalatok áldásos, üd vös eredményeit idézte elő teremtő iángsselle-mével, — s reális iránya, önsetlen hazafisá-gával. - Ignatovics ismert jeles budai Ügyvéd as ünnep emelésére, földiazitésera meg-jelent ssép éa lelket hölgykossoraér< ivott áldomást. Végül ismét a sorok Írója jelölte ki a tár-saskör jövőjének egyik főbiztosítékát a két elnök, Weissecbacher Endre és Tóth Ferencs nrsk egyéniségében, kik mint értelmes, tubádéivá, erélyes ét humánus férfiak jó tapintatnkkal minden lehetőt elfog aak követni arra nésve, hogy as ily azépen magalakult budaujlaki társaskör ne ephemer sserü tünemeoy, hanem mint szilárd alapra fektetett, a legszebb egyetértésben előre haladó testület minél virágsóbb s hosassbb életű le-gyen, s Budaujlak derék polgárait a kölcsönös sseretat becsulése s hasans igban kemény érez-kapocaként egybetartsa. A kedélyes lakoma után as öreg Horváth Ma\' esi jó magyar zenéje mellett tánezra pat-tant fel a fiatalság a világos virradóig rakta a különböző fajú, de itt a jelenvoltak példájára teatvérüeg egyesülő s ölelkeso tánezokst, de legkivált s legnagyobb hév- és lelkesedéssel a magyart. A hölgyek a meghívó jegy jelzése szeriut egyszerűen, de igon finom, nemes ízléssel vol-tsk öltözve, s leginkább kitűntek a két, For-gács grófholgy, Weistenbalberné, Holrapuch Aídrásné, Wankéné, Fohrerné, Stumpf Fri-derika éB Lídia, Frdmmet Vilma s Kossovits Erssikb úrhölgyek. A f. évi január 5-én ugyan ezen társas-körben tartott hangverseny és tánczv igalom szintén fényesen sikerült. A jó tapiatattal saerkesztelt megnyitó beszéd után a jeles zenetanár Kossovits ur ál-ul ügyesen ösazeállit-tt népdaleaokrot, a kör férfikarsJhiép ósthangxáasa! és szabatosan da-lolta, ReaBÍni Teli Vilmos csimtt operájának nyitányát Dobay Erzsi kiaaaszony és Pétarfy Árpád ur songorán 4 késre kitűnően t zajos tapsok kíséretében adták elő. Baató Tivadar orvos növendék Vörosmartynak „Az ari hólgyhós" czimü ma. gasstos iránya költeményét ssépen, értelmesen sssvalta, hanem a helyi vissoftvokhos képest nem helyeselhettem a váitsstást, s jövőre egy könyeo megérthető humoristiktts, tréfás költe-mény előadásával nagyobb sikert fog aratni A Kunok czimü opera egyik legszebb duettje} két hegedűn és zongora kísérettel megható ér-zéssel és művészi technikával adták elő Kosso-vita Jóssef, Zssdányi E. és Guoth Gyula urak. Ámde a zeneelőadások fénypontját a Dobay Erzsi kisasszony ált*l a tánczvigalom vége felé songorán rögtönözve igazi magyar zamattal ét szívhez szóló msgysr érzéssel el* játszott csárdás dalok képezték, — s utóvégre Kozgoovi Cseosiliák és Zrínyi Ilonák kicsi s mégis bájos alakjaira emlékeztető Dobay Erzsi kisasssony terméssetes kecsdus, fesztelen ma-gyár táncsa tetézte a kedélyes mulatság ko-szorúját, t ő a közönséget elragadva bebizo-nyitá, hogy nemcsak kezével, de lábaival is, t azaz testestül, telkestül igazi derék müveit magyar hölgy; kire reá illik a k<o ének: Magyar hölgynek születtél Tedd hivatásodat! Egy hon nemtóje lenni Mi szép egy gondolat! 0 hölgy, ki ezt betöltéd Mi szép vsgy és mi nagy Rendeltetés az égből! _ A földön áldva vagy. Még valamit. A H o n izimü politikai lapnak bevándorlónak féle ferde, eiuraitott kifejezését illetőleg meg kell jagyMoem, hogy mi nem budaujlaki születésűek, nem holmi jött-ment, bevándorlóit, hauem Budaujlakon meg-telepedett magyarok vagyunk, részint nemet lelkű, subád elvű vidéki magyarok részint meghonosult szabad sohvajeziak, németh- és ctehortiágiik, kik nem születésinkre, vagyo nunkra, ámbár többen kösülüok ezzel ia Dir-nak, hajtemarra vagyunk büszkék, hogy eszuuk, értelmiségünk, tanulmányaink, a nagy világ-ban asersett tapasstaiataink és szorgalmas mun-kánk által becsületes utmi imljuk meg keresni kenyerünket, borunkat, sót a mi a viUgkiálli- TIZEKKYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR 23 á« 1879. felmutatandó. Belépti díj: Személyjegy 2 frL — Családjegy 5 frt. — Jegyek elíró válthatók t. Horváth. Miklós ur kémkedésében. A tán ex vigalmon Kontó Sándor kitűnő zenekara fog játtsani. — Említve volt lapunkban, hogy f. hó 13 in > Zsla-Szent-Ivintól Zala Egerssegre vezető utón egy egyén meglövetett; a vizsgálat öngyilkossági kísérletet constatált; ugyanis a nevezett napon Gk>)d«chmidt nevű egyén, ki princzipálisát meglopu, köröstetvén. öngyilkos akart \'.enni. Tettét önkéot bevallotU. — A csáktornyai polg. egylet f. hó 17 én tartott Tál. ülésében elhatározta, hogy 2 tánczkoszorui rendez. Még pedig február 4-én és 22 én. A rendezóbirottságba Hirsch mann 3- biz. elnökön kivttl Bernyák, Fehér, Király, Hargitai, Séra, Szilágyi.Sztrahia,Tódor és Zakál urak választattak meg. — Kiss. Z.-Szt.-Grótbon Tibolt János polgártársunk pajtija közelebb az éj óráiban i»meretlen tettes álul felgyujtatott és leégett. Neveseit károsolt nr nyilvánoe köszönetet sza vai Lohonya László éa Szüos Imre uraknak, mint kiknek a heiy színén tortént rögtöni meg- jelenésók és az oltás körül kifejtett önfeláldozó erélyök mentette meg m közvetlen kdmelben lévő istállót és benne a marhákat. — Tóth Alajot népzenési Zala-szt.- Urótbon uj zenetársulatot szervezett; a társulat eliwmerésre méltó szorgalommal törekszik a kö- zönség igényeinek megfelelni, eleget tenni és azon helyet, melyet a megyénk területén jó hírnévnek örvendett, de nemrég Szombathelyre költözött, és ott Dsráss Miska társalatával összeolvadt Tóth Imre-féle társalat üresen ha- gyott — lehetőleg betölteni. Miután ezen uj társulatról a közönség — ■ kfizel vidéken is — alig hallott valamit, alkalmat vessünk most ép midin Carneval ur: in floribus! — e társu lat létezését s a lakodalmazó és ebben az agyon exekváltó bosnyákos világban is bármi egyéb alakban vigadni akaró közönséggel tudatni. . . . r ... 1 — Megemlítjük egyúttal olvasó kő zonaégüsknek, hogy a zala-azt. gróthi kórház alap javára rendezeti sorsjáték húzása február hó 1-én leend megtartva. Alkalmunk lévén szemlélhetni a 150 drb. nyeremény tárgya\', igazán dicséróleg nyilatkozhatunk rólok, egy- től-egyig értékesek azok. Ily közel lévén a húzás napja: áldozzék ki —ki nélkülözhető1 filléreiből ezen par excellencze jótékony czól oltárára! Egy db. sorsjegy ára 60 kr. tásokou is legnagyobb kitüntetésekben része sült budaujlaki gázmalmaink, fiaum őrleményei ált&l nemcaak kenyeret adaak ssámoe helybeli szegény népnek, de az egész nagy világnak, nem csupán kenyeret, hanem legjobb minőségű kalácsot is, s e mellett a magyar haza és sza-badságért készek vagyunk minden - áldozatra. VAHOTIMRE Ifjú szépünknek, kik boldogok akarnak lenni. Ki tagadhatja, hogy a földi boldogság-nak talpkuvét. biztos alapját a családi élet örö-mei képezik ? Ki vonja kétségbe, bogy ily csa-ládi élet örömeit éivezni nem minden ember van-e hivatva? Ki mondhat ellene annak, hogy az élet ezen kel\'emea vígjátékának sikere nem e a szereplőktől függ? s bár az élet e nagy szin-padán a szerepek lejátszására a végzet, e nagy szerep osztó hatalma ellen küzdeni kell ie, de mint árny elvonultával a felhőtlen ég szelíd moBolyiyal tekint le hozzánk, — a hatás höl-gyeink hatalmában áll. Nem a kor azon haeteráihoz kívánok én szólani, kik arany esőben fényiének, s kik az első őszhaj varr elad redó megjelenésiékor a nyomor szele által, söpörtetnek el, nem; ha-nem asoa ifjú népeinkhez, kik aruiy-eső Bei-kül is tündökölhetnek s kiknél aa első ószhaj ▼agy homlok redű megjelenése caak érdemeik nagyságát tünteti elő, s Dár ha rejteni többé nem lehet is, de a dicsfény, mely e jelekben ragyog le magasztos homlokukról, s mint a hasa védő hőseinek nyílt sebjei, — érdemjelek-kint tündökölnek ott, s megérdemlett büszke •egeiknek jelvényeivé válnak. Mily varázs hatalom rejlik bennetek ifjú szépeink! a világot kormányozzátok vele ha a«t rendeltetéetekkint használjátok; hanem esten erő csak akkor nagy, ha azt önérzet ve xérli; csak ugy Ieh«t vele világot igazgatni ha a benső erőt érvényére vagytok képesek emelni is. E nélkül mint a növényt a nap caak el hervasztja, s az eso elrothasstja, — csak rom és Itárhozat lépdel nyomaitokban. Ne állítsatok magatok elé caalfa képeket, miniket az ábrándok sUrrnek. — Am ábránd teljesülése határos a képtelenséggel; megrontja az életet s megmérgezi a számatokra nyíló virág illatát; ti vagytok, kik az ily virág illa-tának körében elsők vesztek el, s nyomtalanul — Zala Ut.-Gráthon 25 kros heti betétekkel „Önsegélyző egylet\' alakolt, ms-ködését mint értesülünk — febr. elején kezdi meg, a egyelőre 3 évig tart; alapszabályai Mentesítés végett az illetékes helyre már fel-küldettek, a részvényesek száma már eddig meghaladja az earet, de folyton sorakosnak s igy a meglévőnél nagyobb, tömegesebb részvét jósoltatik. Ez. mindössze amit egyelőre ezen egyletről közölhetünk. Szivből üdvözöljük ke-letkezésének hajnalán, mint oly egyletet, mely hivatva lesz a kivált e vidéken elijesztő mérv-ben grassáló uzsorát ezen a nép testét szörnye-teg szipjai- s caapjaival elbénitó szálkám poly-pot, ezen a nemzet életfajának gyökerein rá gódó veszélyéé férget, melynek lelketlen igéje: „Nyúzni egééi az erekig, egészen a csontokig !" ha nem is kiirtani, de hatását az által, bogy a pénzreszorult ember, enyhébb feltételek, köte-lezettségek mellett juthat pénzhez szűkebb, kisebb térre szorítani, áldozatainak számát csökkenteni 1 Békefi. — Rövid hirek A .Felvidék- részvét hiány miatt beszünt. — Bécsben egy hizas-pár tüdővészben egy óra alatt balt mez. — Kossi a fővárosba érkezett 23 tagú társulatával. — Saáron egy hadnagyot 3 paraezt agyonvert. — Plener volt közös pénzügyminiszter a jégen karját törte. — Zsebkendőn Nevf-Yorkban lap jelenik meg; újság és zsebkendő egyszerre. — Nevadában megkövült erdőt fedeztek fel. — A veszprémi mészáros ipartársulat j«n. 21-én fenállásának szás éves jubilaeumit tsr- totta. — Szerbiába a lókiviteli tilalom beszün tettetett. — Berlinben 1880 aprilban halászati kiállítás lesz. — A franczia katonáknál a vörös nadrág bessunlettetik. — Mária Terézia rendje- lért 54-en pályáztak. — Simon Gyula mosnnyi alispán édes atyja, János meghalt. — Kacs kovic* Ignácz Somogy jeles fia meghalt. — 2000 communistának adott kegyelmet a fran- czia kormány. — Liszt Ferencz Bptstre érke- zeit és májusig a fővárosba marad. — Gróf Aadrássy leánya Ilona herczeg Monte- nouvo Alfrédhez megy nőül s igy királyunk rokona lesz. — A horvát tartománygyülés elnapoltmtott. KI nyert i , j Grácz . Temesvár Béca, ja> 18-án : 79- 23. 85. 26. 24. Gá 90. 12. 21. 76. 4. 69.46.29.11.62. enyéaatek ol nenj hagyva msga\'.ok után áldá aos emléket sem. — Ábránd nélkül legyetek őrei a kertnek, melynek virágait ápolnotok kell; gondot kezekkel távolitsátok el a rózsák töviaeir, s veszély nélkül élvezhetitek a varázs illatot, mely bűvös hatalmával egész körötöket elárasztja. Az ify virág szirmai tartósak és csak a természetkóvetkezeteshatalmával enyésa nek el, s a bájt hervadásukban is megtartják. Az élet regény, da tárgya a valóságbél kölcsönzött; saép de munkás, ós kedves, de gondterhes. E»en jellem-vonás--kai nélkülöző éittt n\'\'ra boldogító, ilyennek végen egy Cleo-patra azt állította, hogy szeretett volna nem születni, és egy Pompadour utolsó sravai vol lak: ha. Bég egyszer születnék csak anya szeretnék lenni. íme a világ két legbámultabb hölgye, kiket fényes csipkéik között az eijész világ irigyelt, s a szavak, melyekben a világtól éa hatalmaktól elbúcsúztak, arról tanúskodnak, hogy ók is irigyek voltak a családi boldog-ságot élvezi n6k sorsára, — tehát mig a világ hitte, hogy boldogok, ok t u d t á k, hogy bol-dogtalanok. A boldogság nem a bibirt, nem a drága csipkéket, sem nem a palotákat keresi ful, terembet aa sserény kunyhóban ugy, mint Aladin tündér meséiben. At élet legyen költői, de kell, hogy s költészetet a nő varázsolja át a gyakorlati életbe; a nő, ki ily költészettel bir, az boldog; feladata a boldogitás, jutalma a boldogság. Es ti ssép hölgyek nem vágynátok bol-dogok lenni? én azt hiszem, hogy igen. Az tőletek függ; övezzétek kebleiteket hármas paizszsal körül, s vértezzétek magatokat a bilisig, fényiem tetszés és munkátlanság ellen, ha ez sikerül s nem fogjátok tudni, hogy szé pek vagytok, de önérzetté!: hogy fényesen jár hattok de szerénységgel, hogy munkálkodtok de akaratul, — ugy hivatásukat betöltőttétek • a kör, melynek vezetőjévé sorsotok kijelölt, égi fényt lát bennetek, s önalkotta világotok-nak isteneivé váltok. Feladatotok nagy és nemes. Töltsétek be azt szép hölgyek, s ha közleményem olvasása nem szül bennetek visszatetszést, a .boldogság titkát\' számatokra jövő közleményemben fel fogom jegyezni. BIHARI. Irodalom — A nagy kanizsai zenemii barátok egyik kiváló, jeles tagja UUop Ernő úrtól .Halifax* czimü polka francaise jelent meg zoBgorára alkalmazva és a nagy-kanizsai kor- csolyázó egylet hölgy tagjainak ajánlva. Ára? — A tizzta jövedelem szinte a korcsolyázó- egylet javára van felajánlva. Igen örvendünk midőn társadalmi életünkben a müvészat terén valaki szellemileg is íelemelkedni óhajt s rej tett kiocsképen homályban nem marad; kétsze- resen örvendünk, hogy az ifjn s igy Bzép és nagyreményre jogositó Ollop Ernő ur kilép a nyilvánosság terére. Éljen! Óhajtjuk minél többször találkozzunk vele I — Filhivdi as olvasó s a társaskörökhöz, valamint minden hasafihoa. A azomszéd Romá- nia fővárosában Bukarestben ez év elején újból megindult — félévi bat forint előfizetési árral — .Bukaresti Híradó" czimü magyar lap. Hazánknak kiváló érdekében van, hogy az ott kétszázezernyi főt meghaladó magyarnak ma- gyar lapja legyen; valamint az is, hogy azon jóindulatú, hazafias szellemű lap, Ügyen szellemi összekötő kapocs Magyarország és Románia közt. Ez pedig az által biztosittatik leginkább, ba e lap hazánkban minél nagyobb támogatásban részesittetik. A legmelegebben ajánlom ennélfogva az egyleteknek, köröknek és átalán vagyonos honfitársaimnak, hogy elő- fizessenek reá minél számosabban. Kérem egy- úttal mind a fővárosi, mind a vidéki lapok szerkesztőségeit, legyenek szívesek vagy e fel- hívásomat lapjaikban közölni, vagy ez ügyet olva*ó közönségük figyelmébe ajánlani. Buda- pesten, január 16. Madarász József. — Tábortiky it Parteh urak zenemű- kereskedésében megjelent .Studenten-gruss" polka-francaise, zongorára szerzé itj. Fahrbach Fülöp. Ára 50 kr. Kapható WajdiU Józaet könyvkereskedésében is. — A ,Gazda*égi Mérnök* czimü nép- szerű gazdasági és műszaki folyóiratból meí jelent a 2-ik szám, a következő gazdag és köz- érdekű tartalommal: A talajjavítás egy elha- nyagolt neme (1 ábrával) Diósseghy Sándortól — - Magyar mérnöki tervek és rajzok kiállítása a párisi világtárlaton \\l.) Mojsisovics Vilmostól — Uj szerkezetű petróleum lámpa önműködő eloltó szerkezettel (1 ábrával!. — Qarrett R. és fiai suffolki iorvető gépe (1 ábrával). — A fa mint építő anyag Gonda Bélától. — Hasa- nos tudnivalók. (A czukoirépa műveléséről. Fa czölöpők tartóssá tétele. Hogy szennyeződik be a kutak vize?). — Irodalmi értesítő. — Szakegyesülettsk és társulatok működése (Te- mesvidéki mérnökegylet. — Orsz. gazd. egye sülét. Nemzetgazd. egyesület). Vegyes közle- mények (M. Mérnök egylet közlönye. Angol gépgyárosok kitüntetése. A székesfehérvári ki áliitáa, öntözés Coioradoban.) — Epitő anya- gok és munkabér Gabonaárak. Hirdetések. & Gazdasági Mérnök megjelenik minden hó 1 én és 15 én két ívnyi tartalommal, csinos kiilli tisban, rajtokkal illusztrálva. Előfizetési pra, félévre 3 trt, mely összeg a lap kiadóhivata- liba (Budapest, üllői ut 24 ) küldendő. Vegyes hirek — Mit isznak a különböző nemzetek ? A chinaiak theátisznak; a mohamedán népek kávét és rákit; az oroszok pálinkát, theát és kwasst; a németek általánosságban sört, as északi németek mellesleg .Kümmel*-t, arajna- mellékiek jobbadára bort. Az angolok isznak theát, "őrt (.porler1 t és „ale" t) pálinkát (whisky es brandy) és sherry bort. A francziik bort, almabort és absynthot fogyasztanak. A spanyolok nemzeti itala a csokoládé, aa indiui népeké az .arak." A turkomáook és baskírok erjedésbe átment lótejet isznak. Az egyesült államok lakói grogot, pálinkát és theát. A ma- gyarok bort, a lengyelek pálinkát. Cypros sziget lakói fügéből készült borral, a közép afrikai népek pedig pálmaborral élnek. Végre az eszkimók nemzeti itala a — balzsir. — Harc* smberevökkél. Birara-szigetén Ausztráliában, a múlt áprilisban öt misszioná- rust gyilkoltak meg. A hittérítők Fidzsi-szigeti bemzülöttek voltak, a Malikola parton a feke- ték megtámadták, agyonütötték és — meget- ték őket. Erre Brown misssionárus, az ottani misszió főnöke, 9^y sereg fehér emberrel, s né- hány barátságos tBrzszsel a kannibálok ellen indult, egy napi harezot vivotl Telük, s közülök 80—100 embert msgölt. A Duke of York-szi- getek bensiülöttei is fellázadtak a tehérek ellen s három fehér embert megöltek. A kannibaliz- mus egy másik esetét Queensland partjairól je- lentik, hoi egy kereskedő bajó zátonyra jutott. — A feketék a legénységet agyonütötték, s húsukat megették. — Sajdudgoi 6ngyilko*$dgi eset fordult elő e hó én Tarpán (Beregmegyébea.) Ottani levelezőnk irja a következőket: Egy tarpaiem bérnek, midőn fáért ment as erdőre, egyik lova bedőlt a sárba. Kezdte az ember szépen költn- getni, de a midin látta, hogy a ló nem akar feláUani, nyugodt hideg vérrel igy szólt: Nem kelss fel Pojkó? No jó, hát lefekszem éa is, pi-henjünk el mind a ketten", s azzal szépen haza ballagott. .Asszony te! — szólott feleségéhez — add ide csak sz istrángot.\' .Minek az ?a .Fel akarom magam akasztani.* Persze az asszonynak kisebb gondja is nagyobb volt an-nál, hogy férje kérését esuttal teljesítse. .Jól van no — sióit az ember — van a város kul ján egy kőtél, jó lesz az is" ée eszel elment. Nem Bokára azonban ismét visszajött s bezárta magát a kamarába. As asszony roszat sejtve, beszólt bozzá: .Ilit csinál kend ott?" — .Isten áldjon meg feleség, mindjárt készen leszek" — szólott az ember belölrólbideg vérrel. Erre az aasaony zörgetni kezdte az ajtót s erősen kör-tette snnsk kinyitását. .Elmenj a 1 ... egyen meg! hát már nem engeded az embert békében meghalni?" Es volt utolsó szava, mert midón a megrémült asszony a szomszédokat meghívta 8 az ajtót felfeszitették, már akkor az erdber megvolt halra. Mondja aztán valaki, hogy nincs a magyar parasztban is angol vér. — Maddtn, aki az angol királynőt meg ölessel fenyegette, e hó 13-án állt a londoni (Nevgate) fenyitó tőrvényszék előtt. A vádlot- tat senki sem védelmezte. A vádirat felolvasása után Gibson törvényszéki orvos kijelenté, hogy a vádlottat deci. 19-ke óta naponta észleli, « azt tapasztalta, hogy rajta tébolyodnál jelei mutatkoznak. Az esküdtek ennélfogva Maddent nem ítélték el. A törvényszék elrendelte, hogy a vádlott a broadmoori téboldába szállítanék. — Elevenen tltemétve. Luzernban a múlt héten életfogytiglani börtönre ítéltek egy Renncl nevű embert egy rendkívüli kegyetlen, seggel elkövetett bűntett miatt. Kennel Churban megismerkedett Voegli Margit nevű leánynyal Utóbb Surseebe, (Luzern kanton) ment lakni t itt nőül akarta venni Suelli Jósefát, a kinek kis vagyonkája is volt. Attól tartott azonban, hogy Voegli, ki érdekes állapotban volt, aka dály lesz e tervében. — Meghívta tehát Sur-seebe. A nő el is jött. Rennel elvezette a hely-ség melletti erdőbe, egy íélreesó helyen vas rúddal főbe verte, bolökte egy sirgödörbe, me lyet már előre megásott a számára, a gödröt betakarta gályákkal ée hantokkal, azután el távozott. De a nő nem halt meg, pár óra múlva eszméletre ébredt és ekkor észrevette, hogy elevenen el van temetve, A kétségbeesés erejé-vel kaparta szét a hantokat és sikerült is néki fejét kiszabadítani a sírból. De tovább nem birta az iszonyú munkát. Hosszú ideig fe-küdt ott a sírban s idóközönkint segítségért kiáltom Végre egy arramenő meghallotta a se gélykiáltást és kiszabadította a szerencsétlen nőt. De hasztalan. A nő az nap megbabázott és azuton a szrre\'őjétől kapott sebek következ-tében meghalt. — Hogym kUlönbStlttik meg az asszo nyok magokat a leányoktól? Nálunk, mint az európai egyéb népeknél egyszerűen a főkötú a férhetment nők jelvénye s tudvalevő, hogy as uj asszony uszei a íejdiszszel nem minden büszkeség néikül jelen meg. A kontyolás vagy IV köti teltevés pedig a mennyegző (öltétleo ünnepélyes folytatása országszerte. — A kis- oroszoknál az asszonyok még s legnagyobb me- legben is sötét vastag gyapjukendőt csavargat- nak fejökre, hogy a leányoktól megkülönböz- tessék magokat. — A mongoloknál a menyecs- kék egy tonadékba csavarják bajokat, mig a leányok két fonadékot viselnek. — Uj Guinea keleti szélén a férjazett nők rövidre nyírják hajókat, mig a férfiak és leányok hosszú hajat viselnek. — A .tsukatsuknál\' az asszonyok hajókat oly mesterségesen fonják össze, hogy ÍZ valóságos kupsisakot képez. — A mautsék asszonyai (egy néptörzs e> Mong ku és Hve- letsau közt elterülő fensikon) oly sajátságos szokást tartanak, hogy tBleikre egy egy gya- pottal telt kosárkát akasztanak, melyekre orsó van szúrva. Eszel valószínűleg a házi nő hiva- tását jelzik. — .Afrikában" a babukunik asszonyai nemcsak ftilkagyléikat fúrják ál s rakják meg fűszálakkal, hanem az ajkakat is illető helybken, annál díszesebb áz asszonyi ék. As orrok hasonló ékitése is igen divatos az odavaló fiatal asszonyoknál — Más néptörzsek női meg abban keresik az aaszonyi díszt a leá- nyoké ellenében, hogy ajkaikat szerfelett fes- tik, s hogy még tartósabb legyen a pipere akácztövisekkel beszurkálják s vssporral be dörgölik. — Non pUu ultra. .Zsebkendő* czim mel indult nem rég egy napilap New-Yorkban. Egyéb újságoktól annyiban különbözik, hogy nem papírra, hanem tarka ssélü vászonra nyom- ják. Á praktikus haszna pedig az, hogy mikor az ember végig olvasta, szépen zsebre dugja, s az nap használhatja zsebkendő gyanánt. A szerkesztőség igy mindennap tissta zsebkendő vei látja el olvasóit. A lap olónsetési in agy egy évre 10 dollár, s az előfizetők száma már is jelentékeny. Most ugyan egy másik kisdó viszont „Nyakkendő" czimü konkurens lapot akar megindítani, mely valamivel drágább ZALAI KÖZLÖNY. I TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. lesi ugyan, de arnnyo* njom^aaai selyemre lau nyomtatra. Ect meg as olraaáa után nyak-kendő gyanánt lehet majd haujiálni. Piacii árak. 100 kilóg. isámiUa. P»»«: Bota 6 80-7-50. Ro«i 5S0—5-40. Árpa 4 SO-4S0. Z«b 5 50—5.70 Kokoricma 3 7O-3-9J. SjertltWy : Bort 6 40—8.40 SOM 5 40-6-Árpa 4 20—6 60 Zab 5 20—5 60. Knkoricsa 4 40— 460. VesZlTtei : Bor. 7-50—9 —. Rost 6.10—6. Árpa 6- 6f). Zab 5 10—6 SO. lokoricea 4 10 T-440. \' Mekáta: Bua 7—7-40. Rou 5-5-30. Árpa ■ . Zab 5—40. Knkoriaa J 20—8 60. Párt: Bnsa 7 —9. Rou 4-80—6 <O Árpa. 4 80-5-20. Zab 416—5 60. Knkoricsa 3 80—4-10 Byör: Buta 812-8 Í6. Kost 6 10—6 3S. Árpa 5-70—6 50. Zab 540—5 80. Seprea Bnsa 750-9 »ű. ROM 5 90—6-80. Árpa 5 60—6 80 Zab 5-70—< 10. Kakoricaa 4-80—5 30 Betl Bua 9 10-9-15. ROM 640—6 70. Zab 6-15- 6-30. Kakorieaa 6 10- 6 20. I: Baaa 815-9 70. Zab 5 67-5 73 Pftplrszeletek Jánoe: FrOttíkőlt-e már F.tar tsomssád ? Péter : Még Bem vert meg a feleiégem. Kissiisony : Igas Papik*, bogy bátyád otthoo mindennap emleget? Pepi: Igas bisony néniké, tegnap, i* mondta, hogy csak i p é n r. i é r t resti cl Sajtóhibák. Ilikor már rege felt járt Budavár riiln (vívása.) Aa elkoUBsDtt nem roll oly lil;tn (lángésni. Mutatvány uersoaek tajtó alá rendetctt k ö teléből (kötetéből). A. Ugyan hogy tudjátok ei< ai X-et követnek feléptetal, hisseo nag y laamir as. B. Nem illik mást a bita megett kiuebbiteoi. B. egyetemi taaár nagyon életei ember toll. ét éleseit rendeten kétártetallleg alkalmaata: ak-isben kovetkrso\' tsavakkal keadé bestédét: ,As elei idSeeakban betlehem a lovaknak éa tsamaraknak, (egyet eaippant), moat pedig a Marvasmarhiknak (egyet esippum) kBIBnf-le betegtégeirSl fogok nolani* képedet a Pioknss: Fáuilében matasd rá pipámra. F.ni: Miért éde* Pinkánkat. ? Pi-ikost: Le akarok taokni a pipásáeról. Be nép foga IU a it kajámnak, eaolt «gj kia lány a másikhot. AB én anyámnak van nép — felelt egj kit •fvflgvO, aat meg ki ti lehet nedűi Te, én nem látom a lyakat sehol — ssólt egy réaseg a máiikbot — a knloilynkat keresgetve. — Asért\' látok én hát kettőt, felelt a másik. Zlidó: kérek egy darab iQteatényt Cankrátl: Tesaék. Zsidó : Még it inkább egy pohár liqaert ké-rek. A iQteményt viiasaadja, a liqnert megisiaa éa távosni kéttal. Ctakrásst Még nem teomett kineetoü a liqnert. Zlidó: NO bát nem adtam érte luteményt? Ctnkráas: Igen, de ast lem tetssett kifixetui. Ztidó : Nü bát megettem ? Tanitó: Mondjál egy mondatot. Tanuló A ló bui Tanító: Mondd «ft fanneaolo módban Tanoló Oyi te bSI A kis Kalitka >\'/, éves volt, • már akkor ii mily leleményei cnfl, bisonyitja a követkeso eset. Egy isben a aagyatyjával látálni ment, s midőn a táros utctán végig haladtak igy taolt: Kagy apó! Itt el lehetne dalolni - aei aa atcsa Tágig lárol" la X-i kántor bajában a boriulnak adu na-gát. Egy laban nagyon hamar megártott neki at Ital, éa meg délutánra baaatáatorgott, a nelyM aion-ban, hogy a paüóo ment volna keretttal egyeoeaen a pocaolyákDak tartott. — Te réateg diaanó, bát nem tudtál a palUn k«r«atll njenni, dorgálá neje.. — Hadd el lelkem, agy ii bele estem rolna. felelt amit . . Biiooyoa előkelá, igen aaép és igen kedvet de kalandot n3, bámulatot toka tartotta (en« uép-■égét éa fiatalságát. Ban Kriistián lipciei tanár, hi-aolegve it akarrán, St • ttarakkal tldrOtSlte : Asaso-■yoii! On hasonlít a cremonai hpgedflhos, mentfll tovább játsaanak rajta, annál jobb t" A nS hirtelen rálaasolt: ,0a pedig olyan mint a komiaa poevto, mentfll öregebb annál gorombább.\' Suerkesitől Dzenet. 3S45. T. P A nnek rossak. 8246 M. Csáktenya. As alapesabályokat «sak keddea adhattak poétára tároUét miatt. 3247 8a. S. .Boalniába át naasa- nS bár mikéot van papirosra inra, egyre megy; átolrasáa ntán tiólhatnnk hotaá. SV48. Zala KgerMegre. Egy adótiaat magart-aalatéril aailó kOalemenyt a taerkeaatoséf nem kU-aolbelj. 3349 V M A kllteményeket koeaOneltel >el-tak; keetbb Tietsatérnnk rajok. 3250. S. x Suta. Intéakedtnnk. SÜ51. H Poaony. Amit lelet, »i.l5bb. 3152. K. Badapeat. tgétt terjedelmében k>-toljQk Aa agy fontot! 3253. .KMra\' kStoltetik- de mikor keríll rá a tor? ast nem radjak. 3264. 8. Bndnpeet. Magán ler.l.t inuk, a kívántat díjtalan mcgktUdöttok. 3265 B. Helyben, ktátkép már nem lekeUU 3266 C. Perste. V a 8 a t I meuetrend. A badt-p«sti idótmutató ón sierint, Imelenl Kanluárél , nyomatott t kúdó Uptulajdonos Wajdits Józwf gjorwajtójin. |
