Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
438.58 KB
2006-05-26 10:47:09
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
530
2164
Rövid leírás | Teljes leírás (43.96 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. január 26. 8. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

RAGY-KUmtSA, 1879. Január 26 in.
nxennyolozadlk évfolyam.

EMtatitl ir
.491
!&#9632;(<&#8226;> 4rr. Hl lm .
A lap nellemi résmét C kosleméarek *
kSalemények pedig a
kiadóbos béraentve
\'. intéMndftk:
; NAGY-KANIZSA
Wlasslaskix
Bérmentetlen levelek. eiak ismert mnnkatar , iáktól fogadtatnak el.
HMtltllt uáliog p&#171;tiUúrb&#171;B 7, májoduor 6 i minden toribfai lorirt ft kr. \'
NYILTTÉBBEN
aeronként 10 krírt Tá-
j tetDek fel.
[ Eisotiri illetik minden
ÍyM hirdetett MIS 30 kr fiieteadS.
i
ZALAI KÖZLÖNY
MOG
jp^n . . . _ . j ^ ÖIUUU: ,JE. .**. j^ ^*.-&#187; O JML O &#187; Y I K OZLO 2W ^C".# á küldetnek. |
r.-K.ni...T&rot helyh.tóaisáns*, &#8222;n-kanlzs*! önk. tüzoltó-egylet\', . wn.-k&#171;nix&#171;*[ kere-kedoloil B lp.rUnk&#171;, B&#171;.-luuütt&#171;U takarékpénztár", a .laUmeffjftl álUUno- Unitot^
Wi&#171;t&#171;, a ,n..k&#187;nlissi ki-ded-neveló egre-ölet*, a &#8222;soproni keretkénéi*, . iparkamara ..-kantjcnt tt.TálMstBánys* g t&#187;bb megyei é* rároal egjMAtot WriUlog értesitfije.
Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csutörtóköu megjeleoő vegyes tartalmú lap.
Nyílt levél az Ipái-társulatokhoz.
az ez évben megtartandó ortzágot iparos gyülé$ tárgyában.
Midőn arról van szó, hogy a magyar iparosok 7 év lefolytával ismét egybegyül-jenek, hogy a törrényhozás és a kormány, &#8212; a nemzet figyelmét egy impozáns országos gyűlés erkölcsi súly árai felhívjak azon érdekekre, melyek az ország érdekei, azon hanyatlásra, mely a nemzet anyagi jólétének hanyatlását jelenti: jól meg kell fontolnunk. Tajjon a viszonyok olyanok-e, miszerint számítani lehessen azon mérvű közfigyelemre es érdeklődésre felfelé és lefelé, melynek hiányában sokkal jobb még egy ideig várni, hallgatni és &#8212; pusztulni, mint igazainkat életbevágó gyakorlati ered-ményekre való kilátás nélkül hangoztatni.
Azon ér, melyben az utolsó országos iparos gyűlés a fővárosban megtartatott, a korlátlan iparszabadság proclamálása által forduló pontot, igen sokak meggyőződése szerint végzetes forduló pontot képezett hazánk ipartörténetében, s igyaz 1872-diki ipartörvény meghozatala, és tegyük hozzá, minden átmeneti rendszabályok nélkül történt életbeléptetése, úgyszólván kény-szer okokat szolgáltatott az iparosok orszá-gos tanácskozására.
Ne foglalkozzunk most ezen gyűlés eredeti czéUatuval ana&k lefolyásával és , végeredményeivel; mindenki, a ki a dol- ; goknak csak némi ismeretével bir, consta- | tálui lesz kénytelen azt, hogy az 1872-ki ipartürvény által teremtett alapokon h, a mi különösen a társulati szervezkedést és az eunek kifolyását képező némely hasznos intézmények létesítését vagy újjászervezé-
sét illeti, a mi tőrtént, az nem legcseké-lyebb részben tulajdonitható azon törekvé-seknek, melyek eme gyűlésből és a törvé-nyes szervezetére bár papíron maradt, de azért erkölcsi hatáskörét sok irányban fen-tartott országos iparos szövetségből nyer-tek kiindulást.
Jelez-e az 1S79 diki év iparunk to-vább fejlődésére és az iparos osztály exis-tentiális érdekeire nézve szinte valamely forduló pontot ? egy oly uj helyzetet, mely vaskényszerüséggel utalja az iparosokat arra, hogy azzal szemben válvetve állást foglaljanak ? &#8212; Én erre határozottan azt merem válaszolni, hogy: igen.
Bár az Ausztriával létrejött uj köz-gazdasági kiegyezés egészében keveset vál-toztatott az 1867. óta köztünk és Ausztria közt fenállott közgazdasági viszonyon, még-is az iparosokra annyiban nj helyzetként nehezedik e kiegyezés, mert most már vég-legesen elzárvák előttünk iparunk verseny-képesítésének és felvirágoztatásának mind-megannyi első rendű tényezői. Bgy önálló vámterülettel biró Magyarország (* független bank szükségszerű folyománya a vám elkülönítésnek) kezében tartaná mind-azon leghathatósabbaknak bizonyult állami eszközöket, melyekkel az iparfejlesztés te-rén egyedül lehetséges nagy és maradandó eredményeket elérni, de azért a váriközös-ségnek feutartása nem jelenti szüksígképen ipari érdekeink feláldozását, mert a helyes szabad kereskedelmi irányú vámpolitika, ha megóvja a/, ország pénzügyi érdekeit, ha közeli j<> puezokat biztosit az ország nyrs productiója számára, ha olcsón és jcí minőségben juttatja a fogyasztásnak mind-azon iparczikkeket, melyeknek előállítására
a szükséges előfeltételek és erők nálunk egyelőre irányzanak : az ily vimközösség s az i 1 y szabad kereskedelem &#8212; lassan és nehezen is csak kSzvetve ngyan, de még mindig sikeresen megindíthatja egy tulnyo-mólag földművelő államban t belterjes in-dnstrialismus fejlődési processusát.
Tehát akár önálló vámterület: ok-
1 szerű mérsékelt védvámos irányú kereske-
delmi politikával; akár vámközösség, a sza-
bad forgalomnak valódi biztosításával és az
eddigi pénzügyi károsodások megszűnteté-
sével: a több éven at minden mást háttérbe
1 szorított nagy kiegyezési kérdéseknek ezen
| egyik, vagy másik irányban való megoldá-
; sara el kellett készülve lennünk.
\' De a megoldás politikai kényszerűsé-
gek következtében, sem az egyik, sem a másik irányban nem történt. A vámközos-ség fentartása mellett oly kereskedelmi po-litika inauguráltatott, mely a külfölddel \' szemben határozottan védvámos ki-! zárúlag Ausztria iparának javára, ellenben Magyarország és Ausztria közt a korlátlan szabad forgalmat fentaitja és ezál-tal beláthatlan időre továbbra is Ausztria ipari egyeduralmát biztosítja.
Nem lehet tehát joggal azt mondani, I hogy az nj közgazdasági kieegyezés &#8212; j akár a vt.mügyi, akár a bankagyi, akár az 1 indirect idókra vonatkozó financziális ren-| delkedést tekintjük, merőben uj helyzetet teremtett ? Akár fektetünk nagyobb súlyt az uj kiegyezésnek némely elvitázhatlan előnyeire, akár annak még inkább elritáz-hatlan snlyos hátrányaira, akár bírnak re-ánk nézve a tisztán politikai szempontok döntő sulylyal: a fődolog az, hogy most már Magyarországnak a gyarmatihoz rend-
kívül hasonló függő közgazdasági helyzetére nézve csakugyan oly stabilitás állt be, mely vaskényszerüséggel más irányt kell, hogy adjon a hazai ipar emelésére, sót igen gyak-ran csak a létezőnek megmentésére ezélzó állami rendszabályoknak. Mondjuk egészen világosan: a mely törvényhozás a vámtarifa megállapításánál és a kereskedelmi szerző-dések kötésénél fótekintettel lehet a n e m-zeti munka érdekeire ; avagy az a par-lament, melynek nem kell állandó óriási deficitekkel megküzdeni, az bátran mellőz-het minden olyan kisebb szabású és leg-többnyire csak igen közvetett kihatással biró állami intézkedéseket, melyek a mi helyzetűnkben annál mellozhetlenebbek, mennéf inkább kezdenek az eddigi egy ol-dalú közgazdászainkból eredő veszélyek őstermelésünk mindmegannyi ágaira nézve kézzelfoghatókká válni.
Ha pedig ez igy van, ha nj feladatok várnak törvényhozásunkra és kormányunkra, uj akadályok, súlyosbodó versenyviszonyok, uj terhek és uj erőlködések az iparosokra : akkor igenis helyesen van az idő megvá-lasztva az iparosok országos tanácskozására.
Azonban még egyéb körülmények is kívánatosnak, időszerűnek, sót halaszthat-lannak tüntetik fel a vidéki iparosság részé-ről évek óta sürgetett második iparos ,Congressus\'-nak ez év bem megtartását, oly körülmények, melyek egyszersmind biz-tos reményt nyújtanak arra nézve is, hogy meleg érdeklődés és rokonszenv fogja ki-séroi amoígalnvit mindenütt ott, a hol ér-zék van az ország anyagi fejlődésének any-nyira elsőrenda tényezői iránt. Vegyük sorra, bár csak egészen röviden.
Először: mindazon kérdések, me-

TAHCZA. j
Tolnék c&ak aa, ml nem vagyok! j
(1852) |
Volnék csak as, mi oem vafjok, |
Volnék cwk én a felhő, Eafivel teljes enió. Melyből a fold &#8226; a tengerek, Mint anyjoktAt a gyerekek Tiplilatot remélnek, &#8212; Majd adnék CB kint a menőnek Olr sok viráfOt fénrÜiésnek, Ragyogni kebelére, &#8212; Talán, hogy annál több kúró L&#171;aT&#171;n Bae&#187;i&#187;t &#8226; t41r*t f &#8212; Kn ajtnyt sok helyeit Hagrnék canpán egyet S bouojira a hötleneknek Hivoám azt elfetej tsaek.
Tolnék csak aa, mi neoi ragyok,
Volnék caak és a bosake IU!
Mérkfixni ixárnr&immal
Nem volna bérez elég magas &#8212;
8 mi volna akkor a oagy ég! &#8212;
Még ast csodálnám rajt eanpán, hogy kék. -
8 nem lenne többé semmi mély
Előttem, oasitaltn
Takarná el titkát ax éj :
Átt&#171;arnyalaain véghetlenét,
KikörmOlné* e&#171;tét saemét &#8212;
8 nem l&#171;one többé éjssaka,
Uralkodnék a nap magát
Volnék csak as, mi B&#187;m &#8226;arjok, Volnék caak én A aap I Bessélne bár miként a &#187;*p, De én nem lennék olyan jé,
Csuk ingjén jött sterdék gyanánt,
Hogy mindenekre egyaránt
Pasai oám ast a drágít &#187;ép sugáit &#8212; &#8212;
8 tacglátnátok, mitidjÁrt
Kern lenne annyi naplopó I
Volnék csak é&#187;\' a viliim \'
Hová kell Qtni. hfj,
Majd én ast jobt>au tudnám t
Besditleo altra íena a t 9 Így
KeíDÖk kúxé merengd -
De a kulid g a * aiw ssúlna,
Ist&#171;nre, hofjhx gondolna :
Nem Bt eitliib* aeoykŐ!
De igy ugyan mit irthatok. Ha JÓI ftiluinoiom, MiodOiisie i* több oem &#9660;&#187;fjok : Aton * réten ep/ fBroU, A melyet a halál ktsiál t
JBKKVAT LÁSZLÓ.
A szőkékről és barnákról.
A Düi azópaég oly Uga&#171; fogatom, hagy ait biioojos korlátok kosé azoritaoi, részint * fogalom széles köre, réssiat ai islés kfllöoféle-sége miatt majd lehetetlen. &#8212; Már at ókor legaeveietesebb népei: a görögök B romaiak, igjekestek az ideális népség határoiott fogal-mát megalkotói; áronban fáradozásaikat c&#187;e-kélj &#9632; múló siker kuronásU; mert ők sem vol-tak képesek ason kérdésre batárosott faJelete-adni, rajjon a szőkéket, vágj a barnikstilleti a Afrris almája? Ámbár az Őskorban mégis a sedkék rabolták el a diadalt a barnáktól, főleg a görögöknél, kik e tsAke hajat s a kék in meket as ideális népség malhatian kelléket gyanánt tekintették, sőt még a mjthologia jótevő ssellemei is tzökékaek képteltettek, míg a gnnon ielkekfit fnkete^ kaszált bajjal ábrá-colták s asöo meggjózódéében voltak, hogr a szikék mint isteu előtt kedvesek az égé, a bar-nák a földé s a gonosz ssellemekéi lesznek.
A Középkorban, &#8212; a loTagias aseilem s s>el^ vallásos érielem korában, melvoek fÖ
vonását a bAsi jellem, valódi szerelem, szigorú
erényeeség képesek, &#8212; inkább a szelídebb sza-
kák, mint a kaczerabb barnák voltak Unoapel-
tebbek. Az ujabb Korban kfÜönósen afr&#171;nosiák
kifáradhatlanok a ss6kek magasstalásában s az
ókor olassious szépiégeit^l kezdve, as újkor
szők* szépségeiig kifogy hat Un ok ai >araoy-bnj
s a nefelAJcs-icemAk dicséretben, mig &#171; svMek,
angolok, némntek majd mindig a barnáknak
adták as elismerés koszomját.
| Nemzetünk e téren is loragias akart tna-
I radni és sem a szákrfk, sem a barnák réséére | nem döntötte el a diadalt s majd az eMbbink-I nek msjd ai utóbbiaknak nyújtotta a babért; j k1Ü6n5s&#171;n kedvesek elfltte az ngy nevezett .gess-en^e-barnák." kikben a szőkék ssrnde-segs, fl*iintesége. a barnák e!eren8<cgeVf|>l, kis kftcsérságáva] steretetre méltóan van egyesülve; a*ert mondja a népdal is:
.Se nem ssöke, se oem barna: Ax ss igaz magyar fajta.*
Azonban ezen hia fessageteaeknél, melyek végre mit bem ered meny estek, sokkal több figyelmet érdemeinek a phrenologok s a phy-siognomusok vizsgálódásai, kik a sx^ke és barna DÓk lelki sservesete, sselleoii élete, arcsvonásaí s ebbAl következtetve értelmi, kedélyi s aka-rati működéseik köxött lényeges kalöabs4g&#171;t fedeztek fel.
Állítások aserint a barna nfik árosa a pathognomiai jegyek határosottsbb kinyoma-tát viseli, mint a szőkéké, s ez az oka, hogy a kevésbe szép barna nőt a kedély nemessége, szellemi maveltaége sokkal kedvecAbb színben tünteti fel, mint a scokét; mig az erény -teleoség ssülte ross lelkiismeret, bár minden
női arccot megfoszt bájától, de a barnákét fu-riákéhoi teszi hasonlóvá.
A SBÓkék homloka nagyobb, magasabb 8 mint a tapasztalás tanítja, a tudomány térén sokkal ssereocsésebbek, mint a barnák; mert bár felfogó tehetségük nehezebben működik, \' mint az utóbbiaké: de mig ások csak felületes ismereteket szereznek, addig ők a dolog lé-nyegébe hatolnak.
A sók képzelme általában élénkebb, mint a férfiaké s gyakran merész, tulsott, f<5-leg a barnáké, kik gyakran észrevétlenül a bisarrba osapnak át, igazi elemök a phantas-ticam, kedvelik a regényest s ál tálába a as érselesn hevessége, kedélyesség, teUavágy jel-lemzik őket, mig assÓkék ábrándosak, naiv ok, méretétre méltók, őszinték; de nem a ssere-lem d&#171;lgábaa, &#8212; könnyen lemondani tudók, ásottban aa élet bajaival saeasbsn kevesebb lel-ki erőt tanúsítanak a barnáknál, kiket e tekin-tetbe* bátorság, vetsérylyel kütdeoi szeret és jeUetnes, a barna nő inkább keresi, mint ke-rüli a veszélyt, éléok képzelme egy ideát ala-kit, melyet valóéi tani élte feladatává tess, azért él, küld, szenved s a gvőselem még sem Kzeres beásó1 megnyugvást; mert a barna n<3 a boldogság édené be ju t va, innét as égbe vágyódik.
A szike érzelgó, szelíd, gyengéd, résst-vevő ss&#171;avedélye gyenge s iokább as indula-tokra hajlandó, mtg a barnák tsenvedélyeeek, asenvedélyök romboló, mely egy pillanav alatt mégse mm isi ti a józanész alkotta müveket; az ily kedély állapotban misem tartja őket vissza, aa ésvokok, tanács osak gúnyt s megvetést szülnek, a vesxély pillanatában gyorsan ha-tárosnak, behatóbb megfontolás nélkül vélik
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
JANÜAB26-i&#187; 1879.

lyek most kell, hogy &#187; napirend tárgyát ké-pezzék, teljesen mentik minden p o 1 i t i-k a i jellegtől, tehát teljesen kizárják &#187; lehetőségét annak, hogy u úgynevezett iparos mozgalmakból ez idő szerint bármely politikai párt tökét csinálhasson. Mindenek elótt^\'ajánljuk ezt szíves figyelembevétel vé-gett .felfelé.\'
Másodszor. Az 1872-diki ipái-törvény módosítása, s evvel kapcsola-tosan az eddiginél életképesebb iparszerve-zet alapjainak megvetése, végre valahára törvényhozásunk által is &#8212; a kormánynak ez iránt még mnlt évi június hóban adott utasítás folytán &#8212; határozattá van emelve. A szakministeríam tehát továbbra el nem odázhatja ezen kérdés nyélbe ütését, &#163; mint hírlik, egy országos jellegű, bár a dolog természetéhez mért szűkebb kört enquéte-tanácskozmány fog már legközelebb egybehivatni.
Már most az enqoéte által megállapí-tandó főbb elvek vagy megfelelnek az or-szág iparos értelmisége nézeteinek és jogos kívánalmainak, vagy nem. Az első esetben hivatva lesz a nagygyűlés ezen Ssszhangza-tot a törvényhozás tájékozására constatálni, ellenkező esetben pedig feladatát képezendi a törvény módosítására vonatkozó eltérő javaslatait, szakszerű, higgadt megvitatás eredményeként az országgyűlés elé ter-jeszteni.
Harmadszor: Közel harmad-fél évi provisoroim után a kereskedelem-és iparügyi ministeri tárczának akadt végre gazdája és van végre kihez szavunkat emelni. Rég leszoktunk már olyféle ártat-lan ábrándokról, hogy ezen szaktárcza élén oly férfiút üdvözölhettünk, ki valaha életé-ben az ipar- és kereskedelmi ügyeket spe-ciális tanulmánya tárgyává tette, avagy pláne feladatául tekintette volna (azt mond-ják pedig C h i n á b a n van erre eset) (&#9632; téren a gyakorlati élet igényeinek és fejleményeinek gondos megfigyelése által némi gyakorlati tapasztalatokra és szak-szerű tájékozottságra is szert tenni. Ré-szünkről sem férhet a legtávolibb kétely sem ahoz, hogy báró Kemény Gábor minister ur a jóakaratnak és az ügybuzga-
lomnak egész gaxdag tőkéjére Umuikodra fogott hozzá a tárczájánik hármas ressort-jában reá váró nehéz problémák megoldá-sához ; ámde az, mit hivatalba lépte óta is tőle hallottunk, az, őszintén megvallva, épen nem alkalmas a különben nagyrabe-csült egyéniségéhez az ipari érdekek tekin-tetében fűzött igen mérsékelt reményeket fokozni.
Ha a t. minister ur valamely , föld-mi velési, állattenyésztési és bányászati* tárcza vezetésére vállalkozott volna, legki-sebb kifogásunk sem lehetne akár a ressort-beli hivatalnokaihoz intézett ismert be köszöntő, akár pedig&#171; törvényhatóságok-kal közölt terjedelmes közgazdasági prog-ramm ellen; ámde tekintettel azon számos és nagy fontosságú feladatokra, melyekkel az ország közgazdászat! ministerének az ipar terén is mulhatlanul foglalkozni kel-lend, azt már méltán rósz néven vehettük, hogy sem az egyik, sem a másik programm-szerü nyilatkozatban még csak nyomára sem akadtunk annak, hogy például az ipartörvény revisiójinak immár elodázhatlan Ugye az ipari szakoktatás országos szervezésé-nek nem kevésbé állami fontosságú kérdése stb. ő exellentiája részéről ép oly melegen fel fog karol tat ni, mint akár a birkatenyész-tés, akár az arany- és ezüst bányászat. Szerencsétlenségre összeesett ezen reánk nézve nem épen kecsegtető enuntiatiókkal azon ridegen visszautasító, méltatlan fogad-tatás, melyben az állami építkezések kö-rüli sérelmes verseny-eljárás tárgyában legközelebb a közoktatásügyi minister ur nál tisztelgett ipartársulati küldöttség részesült.
(Vége következik.)
Keszthely, Január hó 1S\'<9.
&#8212; Qazdáacatbál. &#8212;
Sok, viszontagságteljes vándorlás s egy évi hosszas távollét után bekövetkezett végre az 1879 ik évi farsang s megérkezett veleas első fecske, a keszthelyi m. kir. gazdasági tan-intézet hallgatói iltal &#8212; segélyegyletiik javára rendezett tánccvigalom.
Üdvözlünk téged, te bufelejteto s s 6a-talságra oly kedélyes napokat hozó farsangi idény, megérkezésedkor, mely által nemcsak
kellemes, változatos és szórakozssteljes napo-kat hozass nekünK, hanem egyszersmind H y m e n róssalánosaival ii oly sok egyént füzesi örökre össze.
Ohsjtva vár téged s táncsvigalomért vágyó fiatalság. Epednek utánad azon &#8212; magukat >zép reményekkel kecsegtető &#8212;egyé-nek, kik jövendő boldogságukat e te megérke-zésed áltál vélik valósulhatni. Átkoznak azok kik biztosnak hitt ssép reményük valósulhatá-sát megérkezésed alkalmával &#8212; maguk sem tudják, mi okból &#8212; nem lelhetik fel.
De hagyjuk e hiu ábrándokat, bízzuk as ilyféle ssép remények megvalósithatáeát az il-letőkre, s térjünk át valódi tárgyunkra, a keszthelyi gtzdászbál leiráaara.
A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által &#8222;segélyegylettik ja-vára rendezett tincsvigalom folyó hó 22-én tartatott meg.
As intézet hallgatói által választott bál bisottság tsgjsit személyesen ismervén, előre is a legjobb sikert reménylettuk.
De valamint a látssat csal, ugy csalt meg bennünket as ezen bál kimeneteléhez fü-zött hiu reményünk is.
A közönség nem karolta fel es évben a keesthelyi gasdássbált oly melegen, mint est as elébbi években tévé.
Kern tudjuk s nem is akarjuk ama kö-zönyt kutatni, melylyel valamint a keszthelyi, ugy a vidéki közönség is a tánczvigalom iránt viseltetett.
Esü 8 órakor léptünk a gazdáss czimer és különféle gazdasági eszközökkel is igsn iz-lésteljesen és díszesen ékesített terembe.
Alig maradt időnk a teremben már jelen levő hölgyeket egy pillanatra megszemlélhetni s esek izlésteljee és szebbnél szebb választékú öltözékében gyönyörködtetni, amidőn a hirte-len megharsant zene a bálanya megérkestét értésünkre adta.
Pontban fél 9 óra volt, midőn a bálanyai tisztséget viselő Balázs Arpádné, Osesznák Olga urnó ő nagysága a gyönyörűen díszített terembe lépett s ünnepélyes megjelenésévei a táncsvi-galmatmegnyitá.
Üdvözöljük e lapok terén a bálbizottság tagjait, azon tapintatóe intézkedéseért, hogy Balázs Arpádné urnó ő nagyságát, e azellemdus s minden jelenlevő iránt oly barátságos hölgyet volt szerencsés a bálanyai tisstaég elfogadására megnyerhetni.
A terem ugy nézett ki, mint valami vi-rágos kert, melyben egy válogatott virágokból összeállított csokor tűnt szemeink elé. E csokor legszebb és legkiválaaztottabb virágát a bál-anyai tisztséget viselő Baláss Arpádné Csessnák Olgs urnó és testvére Csessnik Mariska úrhölgy tevék.
As általunk emlitettcsokorszebbnélszebb
virágait tevék tavibbá s következő urliőlg AmbergMatild (Keszthelyről.) Bittó Ilka (MsMtagnyérol), Gálba E m i 1 i &#187; Gargor Eugénia, GlázerTinka (KicKomáromból), Gliian G y ö r. gyike, Juhász Vilma (Puszta Ko-vácsiból), Patáky Lujia, Pethó Gabriella (Csurgóról), 8 t o o k a r Vilma és Szabó Etel, mégis G a-ray Sándorné, Nagy P á 1 n é, Szép Lá.ilóné ás Villásy Pálaé úrnők.
A tánczvigalom igen kedélyesen folyt le s esti fél 9 órától reggeli óráig tartott.
Elmalassthatlan kötelességünknek tart-juk a rendező bizottságnak, de különösen Sze-kely István, Vértessy Kálmán, Semetke József és Engelbrecnt Károly araknak, valamint a terem dissi\'ése, ugy a füzér táncz ügyet és tapinlatos rendezése körül tett érdemeikért is, elismerésünket a nyilvánosság terén kijelenteni.
A tánczvigalom tiszta jövedelme körül-belül 50&#8212; 70 frt. lehet,
S . . . LEZI.
Helyi hírek
&#8212; A nagykattftsai tornaegylet elnö-
kévé újból Valbach Mórur választatott meg, ki
as egyesület létrejötte- s fentartásában kiváló
érdemeket sserzett.
&#8212; A nagy-kanUgai tiszti önsegélyző
szövetkezet január 31-én tartja közgyűlését
délután 6 órskor a polgári iskola helyiségében.
Uérlege 10.667 frt 18 krt. tüntet fel.
&#8212; K&rvacaora. rendestetik minden
szombaton a .Polgári Egylet\' helyiségében;
egy teríték ára 60 kr.
&#8212; A creton-bál, mely a kiadedneveló-
egyesület alaptőkéje javára rendeatetik, jövő
szerdán, január 29*én tartatik meg. A tánczvi-
galom, tudvalevőleg tombolával van egybe-
kapcsolva, e czélra Chinorányi Gézáné úrnő
igen ssép toilette dobost küldött, mely a többi
tombolatárgyhoz csatoltatott.
&#8212; Igen könnyű, szegletes angol irón
kapható WajdiU József könyvkereskedésében,
melyet jósága mellett sz is ajánl, hogy olcsó,
csak két krajcsár darabja. Síin te hihetetlen, de
igaz. &#8212;
&#8212; Nyilvános kömönet. A múlt év
végén e^y beteges anya segélyezésére hivatott
fel a t. kösöuség részvéte. Az illető bilis köszö
netét jelenteti ki általunk s Isten áldását kéri
mindazokra, kik segélylye] enyhítették nyomo-
rát. Befolyt 18 frt 18 kr. a következők kegyes
adományaiban: Hauser 1 frt, Sommer József
1 frt, WajdiU József 1 frt, Bátorfi 40 kr, N. N.
20 kr, Lestner Hermins 20 kr, Bosenberg M.
20 kr, Valbach 40 kr, Hanhardt 40 kr, Grün-
hut 40 kr, N. N. 30 kr, Berger Regina 50 kr,

oda magokat a sorsnak, hogy ez a kétségbeesés örvényébe sodorja okot, vagy kijelölje azon i>svényt, melj a boldogság honiba vesét. &#8212; Ellenben a asóke vilsÁgue pillanatokban ha-tározatlan, kétkedő, gyengesége érzetében ha-mar a kétségbeesés könnyeihez folyamodik.
A szőkék s barnák közöshibája a csacs-kaság; de különösen a barnik nagyon bó-beuédflek, mig a szókék között ifibb a hallga-tag, ellenben a duzzogás, dacsosaág as utóbbiak tulajdona. HinjBzor nem látunk azelid kék-stemü leánykát daitoskodni ? néha csekélység miatt, miskor sseszélyból, vagy, mert szép re-ményei meghiúsultak, öseseredósi sima hóm-lokit, kiduizasztja picsi ajkait.
A barnik valódi, vagy képzeit érdemeik, &#8226;zépségok túlbecsülése iltal büszkékké lennek &#187; érdemeik elismertetését illetőleg mások irint követóleg lépnek fel s igy fennhéjázókká, go-gfeekké vilnak.
Az angolok a nagy nőket rendesen tétle-neknek tartják, &#8226; minthogy a aaokék kosott több magas nót tálalónk, általiban a szőkéket &#8212; az angolok után indulva &#8212; mindenki tétle-nebbeknek gondolja, mint a báróikat
A barnák mélyebb érzelmüknél fogva a müvéssethez, zenészeihez nagyobb hajlammal viseltetnek s általában finomabb illéssel bírnak mint a szőkék. Az affectálásban valódi művész-nők, gyakran mosolyg arcsuk, midőn leikök sir, nevetnek mikor lehet, sírnak mikor akar-nak. A barna nő megretéét matat az iránt, kit leginkább körébe akar vonni.
Ámbár az affectalás főleg a barnák tulaj-dona, de a szőkéket sem lehet esett hibától tökéletesen mentnek mondani; mert ok több-íyire a komolyságot s a tudományosságot sffec-ttlják, mig a barnák naivságot, bátorságot, érzékenyléget szenvelegnek.
Az akaratnak tétovázása, a gondolkodás ide-oda csspongáaa, a szeszélyesség a barnák rozs tulajdona, az ily nő észrevétlenül,oly any-nyira rabjává less szeszélyének, hogy utóbb nem less képes önállóan gondolkodni, ingado-sóvá less tettereje s ssessélye még szabad esz-mélésél is megzavarja. A barna és uőke nő
azonban leginkább különbözik egymástól s sze-relemben. A nő mindig előbb sseret mint a férfi, minek egyszerű oka az, hogy &#8212; bár a nő szervezete müvéssiebb s össselettebb, mint a férfié, bár alkotására nézve gyengébb s kisebb, &#8212; mégis előbb indul fejlődésnek* sz érzéki élet korábban fejlődik s midőn a lelki tehetségek kibontakosával a homályos érzetet, egy tisa-tább tudat váltja fel s s szellemi élet fejlődé-sével a gyermek át lép az ifjú korba, tol a kép-zelem határozottabb működéét kezd s as inger-lékenység a a fogékonyság a legmagasabb to-kot éri el, midőn a fantázia hatalma, a kedély fellobbanása indulatokat, szenvedélyeket szül-nek, as érzelmek sokasága között a saüzi ke-belben egj édes érzet &#8212; a szerelem &#8212; előbb kezd kibontakozni, mint as ifjú szivében. Ezen ismeretlen érzés lesz esután, mint titokssertt hatslom, a lelki élet irányozója s a képzelejn-nek kimftríthetlen tápot ad. A természet eme kiforkéazhetlen működésénél ss ifjú &#8212; no ta lányává lesz önmaga előtt, keblét eddig nem ismert érzések töltik be, s minden gondolata ezen ismeretlen érzelemre van irányozva, (mig a ssüzi szemérem azt elpalástolni törekszik, as ess s kebel folytonos küzdelemben vsnnsk egy-mással ; de a győzelmet többnyire a ssiv érzé-sei aratják. Boldognak, boldogtalannak érzi magát egy perez alatt, mindent szépnek talál s magát mindenek között legszebbnek, szépnek mint az örök tavaasbsn viruló liliom, mely szé-ditó illatát csak azért árasztja, hogy kedvesét: a szállongó lepkét elkábithaata. Ábrándos lé-lekkel mámoros boldogságot alkot, hol a kéj ölében halni óhajt azért, kiért oly soká élni sseretne, kinek érzéseivel az övéi a szellemi ro-konság homályában találkoztak.
A barna nA keblében előbb kezdődnek meg ezen benső harcsok, alig hogy gyermek-szobáját odshagyja, ábrándos lelke egy lényt keres, kit első szerelmével megajándékozni óhajt.
A szőkék igen soká csak a hin ábrindo k kai kénytelenek megelégedni; mertssemérmök még csak sejtetni sem engedi másokkal szivök benső érzéseit, hallgatagok óvatosak leesnek,
nehogy s lég, vagy a néma falak árulóikká lehessenek keblök első fellángolásának, mig a barna nő, már as első sserelem felejthetetlen boldogságában szendereg, vagy cialódva as életről lemondani tanul, minden érzés mintegy kihalni látszik az ily kebelből, előtte érdekte-lenné less a világ s a kit előbb a mindtinBCg lé nyei kösött legtökéletesebb, legjobbnak gon-dolt most mint csábító daemont csak megvetni, gyűlölni tud.
Az ábrándos ssókék ábrándjaik által a képzelgés tündér birodalmába jutva, többesör kénytelenek csalódni, mint a barnák; mert a fanlasia annyira feledteti velők a köznapi életet, hogy a valót az álomtól megkülönböztetni majd alig képeaek. A képzelgés hatalma bűvös körében fogva tartja őket, de gyakran egy félreértés, egy elejtett szó elégséges arra, hogy as élet kopár sziklái közé taszitaaaanak, hol már nem oly boldog a szerelem, nem oly édez a virágillat, madárdaJ, a honnét kietlen síkságon, elnyeléssel feayegeto tengereken át vesét az élet útja az sayssast falé, s s hol boldog álmok atáa tAbbayir* ksxnyes szemekkel ébrednek.
A bsnst W a szenless dolgában nyíltabb, őszintébb, mint V&#171;>\'&#171;Aebl&#171; legrejtettebb ér-téseit is feltárja szive választottja előtt, eayelgó játszi, a jelen mámorától elkábittatva örök bol-dogság édenébe képzeli magit, forró csókokkal borítja kedvese sjkait, melynek melegétől a legrídegebb kebel jege is felolvad.
<V szike mélyen érző, epeda, hallgatag, as sjksk csendesek; de a ssemek annál többet mondanak, as epedo szemek kék egén feltűnik a ragyogó naj., melynek égető sugarai ellan-kssstják as idegeket, egész lényén valami vonzó, magasztos különösség ömlik szét, gyö-nyörittas szemeiben a boldogság tűse ég, keble hullámai alatt szive igsz szerelemtől dobog, a szerelem varázserővel övedzi körül, a kedves-nek mosolya agy gyengéd kézzzoritás, egy forró csók ffUdtetik vele sz sgész mindenséget.
A barna nők tetsselgok, hoditanivágyók, keblok nyílt a bókok befogadására, aserelmet mutatnak majd mindenkinek, valóban boldogok
ha sok udvarlóval bírnak, a solid férfiakat di-csérik : de nem szeretik: szivök végzete, hogy mindig tiltott s elérhetlen szerelem után vágyódik.
A saőkék szeretnek, hogy szorettessenek. Igaz szereimért küzdenek, ezért élnek, ezért kisérik Ámor vezércsillagát, mely ótet a bol-dog szerelőm hónába vezetni ígérkezik; de gyakran ők sem oly szendék, mint arezuk mu tatja, ajkuk édes szerelmet zeng; de gyilkos mérget rejt, érzelgő azivők sokssor a valódi szerelem befogadására képtelen, kezök kicsiny de elégséges arra, hogy élted boldogságát örökre összezúzzák.
A szőkék többnyire gondos házi dók lees-nek, e as örökfrigyben aseretetreméttók; mert mig a szőke nő férjének mindene, addig a barna nő sokszor férjét halálra gyötöri.
JENVAY GÉZA.
L. S. barátomhoz.
Mi ffl&#171; engem hozxád, ftit meg nem mondhatom,
Ah ! de trttm érsi a ki nem moodhatót.
Keresek ssót, de flresen cseng ajkamon
3 nem testesíti meg sa igaxt &#8212; valót.
Oh, de te asert megérteti jó barátom !
Megérted azt, a mire gsót nem lőlek.
Nagy &#9632; uent titok &#8212; melynek knlcaái nem találom &#8212;
Rxirembco is ertted lingxó ereset.
&>C7 szeretlek nagyon, kimondhatatlanul, Jól étik &#8226;siremnek; &#8212; de a gondolat, Hogy u én ssÍTem U kihal &#9632; áldatlanul Ott porlik egykor majd a airhaot alatt, S akkor a neretetnek is T*ge . . . : Fáj, bár tudom, hogy esak kinoi sejtelem, Mit lelkem alkot a jör6 sord ködébe, De nem hiu ea nem hihet sohasem.
Mert oh 1 eo bóo, lelkem mélyebÓl Méretlek, Szeretiek tintán, Méretlek stabadon, Ámbár, s mi fogra tartja még lel kémet, Nincsen lerázva a njOgs^ porhon, De ha majd e bilincs i&#171; iierw t*ejjel hall 8 lelkMa a Tégtelenben tUrajr* kei : Todom lingersenenyem majd s&#171;a&#187;akra gytt S a nagy, a asent titok U knJesára lel.
ZFOLYTOLGTI BÉLA.
TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖK T.
&#9632;il.
JAKUAB 36-áa 1879.


Vuitl
P. N. 20 kr, N. N. 50 kr, Feswlhoferne 50 kr, N. N. 20 kr, Krompacher Irén 30 kr. Milhofer Lajot 20 kr, N. N. 10 kr, Tabolj Viktor 20 kr, Leipnik Emília 20 kr, Tarnay Jóuaf 20 kr, Z. 20 kr, NncMCi Jóttef, 1 frt, Gátasán 1 6% N. N. 20 kr, H. N. 30 kr, Grünhot 50 kr, Schreyer Lajoené 50 kr, Kocsis Ferencsné 30 kr, Farkas Jáoos 30 kr, Lakyné 50 kr. N. N. 30 kr, öir. Peruéi Károlyné 20 kr, Varga Imréué, 60 kr, Smettena Karolin 40 kr, Pál-fyné 20 kr, Berecz Imre 20 kr, Riti Antalné, 2ü kr, M. M. 40 kr, Tertánczky Jótsefné 20 kr, Tóth Józsefná 30 kr, Baj B. 30 kr, Bank Bán 20 kr, N. N. 30 kr, Farkat 40 kr, W. H. 30 kr, D. Zt. 30 kr, N. N. 10 kr, N. N. 8 kr.
&#8212; Értesité*. A nagyméltóaágn m. kir.
kereskedelmi ministerium 1879. janaár 9-én
kell 621/IX sí. rendelete folytán a távirdai
dijjegyes nyomtatványok használata 1879. év
február utolsójával beezüntettetik ét f. é. már-
czius 1 étől kezdve a távirati dijak készpénz-
ben firetendők. E naptól kezdve Uvirdai dijje
gyek dijjegyet nyomtatványok vagy dijjegyek-
kel ellátott táviratok nem fogadtatnak el többé,
banem ásóknak netán kívánt beváltása oséljá-
ból 1879. Augusztus végéig a Budapesten,
Kassán, Kolozsvárott, Temesvárott ét Zigráb-
ban fennálló távirda kerületi pénztárak vala
melyikéhez kell fordulni. 1879. szeptember
1 jétól november végéig a fennt megnevezett
értékczikkek csupán csak a budapesti országos
távirda pénztárnál váltatnak be, ezen utóbbi
határidón tul pedig értéküket teljesen elveszt-
vén, többé sehol sem fognak beváltatoi. M. kir.
távirda főállomás. N. Kanizsa, 1879. évi január
hó 22-én. Donáth.
&#8212; Vimer Pál, Zalamegye m. tanfelli-
g\\elöjejan. 25 én Nagy Karnisán a koréba
tartozó tanintéseteltet vizsgálta meg. E kitünó
Untérfiut üdvözöljük körünkben !
&#8212; Érdekes volt látni: mnlt pénteken
48 élö fiatal szarvast szállítottak roppant nagy rekeszekben BöhönyérSl Nagy-Kanizsán ke-resztül egy vadas kert számára.
&#8212; Emlékirat. A .Zala-Szt.-Gróth já-
rási tanító-egylet\' egy tiszteletbeli tagját
Beasenyey Ernő országgyűlési képviselő urat,
kinek mint t. mihályfai földbirtokosnak áldo-
zatkészségét és lelkesulését a tanügy iránt sze-
les e megye ismeri és több elismerd irat, vala-
mint a virágzó mihályfai községi néptanoda
fennen hirdeti, &#8212; kösalebb egy emlékirattal
tisztelte meg, melynek szövegét is van szeren-
csénk egész terjedelmében közölni: Tekintetes
Besaenyey Ernó országgy. képviselő urnák Bu-
dapesten. Igen tisztelt tekintetes ur! A ,Zala-
Szt.-Uróth járati Unitói-egylet* 1878 ik évi
november 28-án Stt.-Oróthon tartott gyűlésén
elmulaasthatlan z kedves kötelességének tar-
totta uratágodnak, mint egyletünk tissteletbali
tagjának ét a tanügy namstkablfl barátjának a Unitok ugy anyagi mint ssellomi s társa-dalmi emelkedésén hévről boigó ismert párt-fogónak, a kerületben f. évi aug. hó 8-án tor-tant képviselővé válustatát* feletti örömét és egyhangú t őszinte üdvösletét kifejezni. Hidón uj szerepkoréhez Istentől áldást, kitartó erőt, működésében teljét sikert s eredményt óhajtó egyletünk értelmeit, e> egyszerű alakban &#8212; a szerény keretben &#8212; uraságod tudomására hozni bátorkodunk, engedje meg, hogy legalázatosab-ban kérjük : legyen jövóben is &#8212; nagyobbalt működési &#8212; s hatáskörében it &#8212; a tanügynek lelkes apostola; maradjon a tanitók &#8212; a Mé-retett közhaza ezen egjsserü napszámosai &#8212; igaz és tsent törekvéseinek ezentúl it &#8212; jelen magas, e befolyásos állásában is &#8212; támogató s Tédeló oszlopa. Magyarország néptanítóinak kegyelete* hálahangja és ama legszebb hang, mit saját nemes öntudata sugal, leend érte a legérdekesebb jutalom e világon! Végül mi-dőn &#8212; kerületének néptanítói magunkat öta-sses, de minden ha csak igazságos és jogos érdekeinkkel együtt becses figyelmébe s párt-fogásába ajánljuk, üdvötletünket megújítva kiváló tisztelettel vagyunk a tekintetes képvi-selő urnák. Kelta f. n. gyülésM! Ilock Pál egyleti elnök, alázatos szolgái egyletünk nevé-ben s megbízásából Békefi Elek egyleti jegyzó.
Közli: r. I.
&#8212; Csáktornyán a nagyvendéglo ter-
mében kedden, 1879. évi január hó 28 án mű-
kedvelők által &#8222;Csalódások" csimü jeles víg-
játék adatik elő. Helyárak: Körssék 1 frt.
Ssirazntlhely 80 kr. Földszinti állóhely 50 kr.
Gyermekjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók
Tódor József ur kereskedésében, s előadás
napján este a pénztárnál. A mai előadás tiszta
jövedelme a csáktornyai ,nőegylet" javára fog
adatni Felülfizetések köszönettel fogadtatnak
és hirlapiiag nyugtástatnak. Kezdete 7 órakor*
Előadás után tánctkostorn leend. Jegyek a
tánczkoszoruha este a pénztárnál kaphatok ára
50 kr.
&#8212; Rövid Mrek. Wagner János vörös-
vári apát meghalt. &#8212; Kuszt város nem csak |
lerótta 1878 ki adóját teljesen, hanem 1879 re
elóre is fizetett. &#8212; A Deákttob\'.rra eddig
126.206 frt 26 kr. folyt be. - Munkácsy
.Milton" ját tebr. 8-án a fővárosba hozzák. &#8212;
A budapesti értéktőzsdén csak két magyar-
nyelvű cségtábla van, a többi német. &#8212;
Bécsben a mnlt héten 37 öngyilkosság történt.
&#8212; Angliában 1878 ban 15.059 kereskedő bu-
kott meg. &#8212; Fiáth veszprémi főispán le akar
mondani állásáról. &#8212; Az afrikai expeditióbani
részvételre 200-nál több jelentkezett. &#8212; Sze-
geden a város 1000 frt subventiót szavazott a
színházra. &#8212; A közót hadsereg hadgyakorlatai
ez évben elmaradnak. &#8212; Hír szerint Erdélyben
a pestis kiütött. &#8212; 3 győri polgár Serajevóban i
H I H D El
hentes boltot nyitott &#8212; Laibachban nagy postasikkasstát történt
KI nyert t
Brünl
jan. 22 én: 68. 37. 79. 83. 36-
Üzleti szemle.
Nts.y Kattztil, 1879. janaár 25
Ai időjárás, m.lj a hét lefnarrotb rasatn át nini ia hidag roll w>Uó napokbu anavira mefUnjhult, bofr iiintíraideink-l aiajdoem &#171;s&#171;.i*n &#9632;&#8226;tfonlá jótékony ból.pelj&#171;kt61 ú ,v darab óta kiHnó országúinkat unit f.oekotUnokki t.&#187;é.
Csittünk &#8226; h*Un ii folvtatá múlt tndótitá-tonkban jelzatt iaavba iránvaatát. &#8212; A forsaloai csak Déhánv oikkeljn Tolt redskálvi, raif a lat több gabnan&#171;mak, fSkepen ások, mtljeknek az id8-Bxakban fótierepet kellene rUelniOk ftlhanragolvak, él koreslst nélkül vsának.
Buia. Híg Ónom fajoknak meg raisdif jó ka-l^nk vas csekélyebb non.k iriat aapoaként &#9632;or.k-&#8226;sik az irdaktalenaéf. Árak keveset változtak.
Rozsban némi eladások litoitsttek; árak vala-airel javultak.
Árpa lokeleleieo lanjha irátiTZatot követett ; árak néTiaerintiek.
Zab e heten oesii figvelasva talált; arak as elSbbiek.
Kukoricás mer ontadic renvba iráavsatot kO-&#8226;&#171; ; árak álbatatosak voltak.
B&#171;b báiradt; árak eerre haavatlariak.
Bnkkonrbra mér ninrUf mm feji Mik as ts-let; árakban Táltosát nem törtetőt.
HjaMf saeriat:

Basa . . . 6 50 &#8212; 8 10 &#8212; kr
ROM .... 5- i 40 &#8212; ,
Árpa ... 4-60 &#8212; &#8226; 50 &#8212; ,
Zab .... 630 &#8212; 550 -
Zab oj . . .
KspcM . . . 4.&#8212; &#8212; 4 85 &#9632;&#8212;
Bab (fahir) 690 &#8212; 7&#8212;Zl._ ,
Bah (tarka) 5&#8212; &#8212; B-&#171;6 &#8212;
BOkkon; . . 4 &#8212; &#8212;
E. B
8ierkesztől Ozenct.
3367. L. Csabrandek. JOTS iiám hoiu: 325H 0. H. Uj. A hangjecvek.t elkoldntten. 3159 H. Pouonr. KeTt.ei soreshrtSnk be Amit lehet izivesen ]
3260 8 S. Kassa. Lnelnak elment Kspja a
lapot ren lesen ?
3261 S. B. Bpert K5&#187;&#171;ooetlel TetsuOk s
mioden eeetre tneg-emlékeituik róla.
3S6S Grács. Atonnal iudtuk a kiasőbiTaiaJ-nsk ÜdToiGljukl
3263 B. Badapest. Taláa kisKbb.
3264. Ö&#171;T. M Nairead. I&#171;pj&#171; TUuakQldetTei), aj csimen kaMöttak el iamet.
3366 .Hit m&#171;c efrjner*. Nsra ks.6lk&#171;ü. Huba ijeaitijet, horv raáa lapba kaldi. Tessék 1
3368 .Raji a delegatiobol*. A illld a&#187;UIoal iotéztriie <&#9632;! 8so &#8226;igei rUa, bogr aUtkot &#171;liruIDók
32<7. Kessthelyre. A kiadó bivatalhos tartónk. Átadtuk
S2IJH. K Budapr.t Kit, ideerkeMtt levelet kald.-.tttm &#171;|.
826*. S>. A. Arad. A kiriotat eipediáltnk.


Nagj-KaniaáB, nyomatott a kiadó Uptnlajdonoa WajdiU Jóisef gyorswgtójan.