Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
391.67 KB
2006-05-31 10:54:58
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
403
1958
Rövid leírás | Teljes leírás (55.98 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. február 23. 16. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

3AGT-KAS1ZÖA, 1879. február 23 in.
azá,m
TUeaayolcía Uk évfolyam.


lap Mellem! reaaet UletS kSaleaiearek a
anyafi résaet UletS
tfixlemanyek pedtf a
kiadóhox bermenvve
; intéaeadSk :
NiaT-KANIMA
! WltStltsziz.
\' Bérmentetlea tevelek, eaak lantért mtmkatár aaktól fogadtatnak el.
Résiratok vieasa oaai| koldetnek.
Hlrtttsitfc
< hajihot petiuorban
7, náiodnor 6 &#9632; min-len
|l további sorért b kr.
| NYILTTÉBBEN
.soronként 10 krert vé-
* Uluek f.l
I Kii.otári illetek mioden &#187;{;&#8226;&#8226; kirdetíeert kűlSof
i 30 kr &#187;.et&#171;d5. l előbb: ,Z A. Ha
gHJi "M8
N -KanltMTároii helyhatézáirina*, &#8222;&#9632;.-buiiinal önk. tüioltó-egylft
ZALAI IOZLOIY
. O MOO
:ÖZLON
a &#8222;n.kaninal kereskedelmi s Iparbank", .n.-kanlcui UkarékseniUr*, a &#8222;ulamegyei általános Unitótes-tfllet\', a .n.-kanliial klzdxd neieló egyrafilet", a &#8222;soproni keretkeielml &#8226; Iparkamara &#9632;.&#9632;kaaixaal kaiTilaaitmaara" &#8226; több megyei és városi eg/Mület hlratalss értesitíje.
Hctenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
nagy, mert nem csak kereskedő or3zág, de az ipar és kézmü világcsarnoka is.
A tőrvényhozó kötelessége a nemze-tet, annak érzületét, szellemét, intentióit, s italán kül- és bel viszonyait ismerni, &#8212; mielőtt számára törvényt alkotni akar. Ha ezeket nem ismeri, ha bölcsességét ezek mérlegelése nem vezeti, a legjobb szándék káros gyümölcsöt terem, a nemes törekvés nemzetét tapodja le, hazájának átkát viszi jutalmul sírjába. A jó szándék, &#8212; nem tudva miként használhatunk vele, csak véletlenül eredményez jót.
Legelőször is Magyarhonipartörvénye nem jó. De nem csak nem jó, hanem inkább rósz; rósz pedig azért mert intentioiban inkább a kormány &#8212; de nem ám a status gazdászat &#8212; érdekeit óvja, mintsem az iparosok előnyét biztosítaná. Kosz az ipar törvény főleg azért, mert mindenkit jogosít annak gyakorlására, még olyanokat is, kik az ipart nem foglalkozásul, hanem nyerész-kedés végett Ozik. Magyarhonban a szabad ipar nem termi meg a kívánt gyümölcsöt nem eredményezi azt, a mit általa Anglia és Frankbon felmutathat. Miért? Azért mivel a nevezett két ország világ keres-kedelemmel bírván, népei gazdagok, s a pénzaristokratái is gyártulajdonosok, gyártmányaikat hazájuk jeles intéz-ményei folytán a világ nagy piaczára képesek szállítani, s mert nagy mennyiség-ben állittanak elő, kevés nyeremény mellett is a nagyforgalom kellő nyereményt hoz; ná-lunk a pénzaristokraták gőgjeiknek élnek, a világ bálványainak hódolnak, tőkéiket fény-űzés által olvasztják, az iparos osztály előt-tük kis pont, és sokkal többre becsülik ma-
tengődik. Ezen három gazdálkodás bár-melyikének emelkedése csak káprazat, szem-csalódás ; kirUlrSI piros almát ábrázol, be-lől rothadásnak indáit A gazdálkodás ezen három ága nem fogja jelen czikkemnek tár-gyát képezni, czélul csupán az ipart jelöl-tem meg, s a kereskedést is csak annyiban fogom az előbbiek ntán futólag, s helyen-ként érinteni, a mint azt közleményem az ipar érdekében elkerülhetetlenné fogja tenni.
Tekintsünk Francziaországra, vájjon a nagy porosz háború után reája erőszakolt mesés hadi sarcznak még mesésebb hamar-sággal való lefizetését mi okozta? Minő talány, s hol fogja megoldását lelni, ha csak nem az ott virágzó ipar kincs aknái-ban nem. &#8212; Azt állítják: Francziaország nagy és világ kereskedéssel bir, hitele kiapadhatatlan, népe külellenséggel szem-ben egyetértő. &#8212; Igaz. &#8212; És, hogy Frank-hon külclleneivel siemben egyetértő, s .a haza minden előtt* elv lelkesíti népét, az tagadhatatlan, a történelmet hol ezen elvé-nek annyi fényes bizonyítékát mutatta be a világnak, - meghazudtolni nem lehet; de, hogy Croesus kincsét nem a kereskedés bocsátja rendelkezésére, vagy legalább nem csak a kereskedés, azt bebizonyítom, s állítom, hogy Francziaország éppen ugy meg lett volna törve, s a határt nem ismerő porosz győzelem legalább is egy fél századra löki azt vissza, ha csupán kereskedésére leendett utalva, hanem az ipar, a kézmü fejti ott a magában termő kincsét, s nemze-tének, népének hazájának történetében a félszázadot készpénzzel váltotta be, s a drága zálogot, hazájának szeretetében örökre meg is fogja hűen őrizni. &#8212; Francziaország
Hazai iparosaluk érdeke.
n.
Azt mondám: rá fogok matatni a fe-kete pontokra, melyek az ipartörvényt bé-lyegzik, és a status oeconomia roszasaga miatt a kormányt vádolják.
Hazánk iparosainak aggasztó helyzete nem egy kisded kép, melyet színtelenül is zsebre lehessen tenni; nagyobb az sokkal, mint a minőnek lenni státus férfiaink képzelik.
Egy nemzet, egy egész ország létér-deke fűződik hozzá, s a lenni és nem lenni nagy kérdését kell abban megfejteni. Talán sokan lesznek a kik aggályomat fölösleges-nek, vagy legalább is nagyobbnak fogják állítani, mint az a valóságban létezik ; de ezen optimisták tévednek, a gyakorlat em-bere nem fog nrnájoknál ősszeseregleni.
Sajátságosnak tűnhetik fel az is, hogy iparoBaínk érdekét azonossá teszem a haza érdekével, s hogy azt állítom, hogy a lenni éa nem lenni kérdése iparosaink részéről, &#8212; kihat a hon anyagi létére is. Pedig ha ugy Ítélünk ezen tárgyban, a mint kell, bí-rálatunk beható és elfogulatlan marad, meggyőződhetünk róla, hogy mi magyarok főldmives és iparos nemzet lévén, szükség-leteiuket ezenkiiül az állat-tenyésztés és kereskedés pótolja; földanvelésünk ered-ménytelenné válik a haszon kérdésében, mert nem tndjnk, nem lehet azt kellően értékesíteni. Az állat tenyésztés hatalmas korlátot talál a földmivelcs eredménytelen-ségében ; kereskedelmünk pedig tengerek hiányában, s a kormány intézkedései foly-tán külföldhöz viszonyítva: kiskoraságban
gnkat mintsem, hogy kereskedést űz-nének, Y&#187;gy épen iparos gyártmánynjal foglalkoznának, sót szükségleteiket is kül-földről szerzik meg, a hazai ipar terményei előttak értékkel nem bir; ezen betegség ragályos, atszivarog a közép osztályra, és erról a népre, 8 a kárt növeli a külföldi gyártmányoknak nálank nagy mennyiségű felhalmozása, mi a rósz Tám törvény mellett lehetővé teszi a külföldi gyártmányoknak (leginkább a tőkepénzesek) terményeiket ná-lunk a versenypiaczra tenni, hol a hazai czikkek általunk kivannak szorítva. A ki-szorítást könnyűvé teszi a) mert roppant mennyiségben szállítják be, b) mert a nagy forgalom mellett csekélyebb haszonra ad-hatnak, c) a fogyasztók azonnal kielégíthe-tők, s végre d) mert a kiváló csin azokat kelendővé s kapóssá teszi.
Pedig az anyag, melyből ama termé-kek előáUitvák, nagyrészt hazánkból kerül ki, a nyers termény olcsón kivándorol a gyártmányt drága pénz árán vissza váltjuk. s tőkéink aprónkint de mégis milliókban szivárognak külföldre, s mi magánk sem tudjak miképpen, csak látjuk, hogy elsze-gényedtünk.
Igen is, elszegényedünk, mert pénzeink kifelé szállíttatnak s nagyobbrészt ipar czik-kekért, melyeknek bent kellene iparosaink által termeltetni, s az ngy kivándorolt tökék-nek hazai iparosaink között kellene s lehetne megosztva lenni, s az ily módon az ország-ban maradott pénz, &#8212; a pénzforgalmat idézné elő, a mi kétségtelenül a népek min-den osztályára kedvező viszonyt állítana elő. Csak ily módon maradnak a milliók bent valamely országban, s mert Anglia és Francziaország kormánya azt tudja, azért
TÁRCZA.
Anyám sírján
(1877.)
JÓ, hogy pihente mir rég a sir Ölében, Jo, hogy bevéptéd örregy napjaid;
Itten dudája, hogy ily kort rlértél
Mi tartott mis &#187;&#171;m téged ? &#8212; mint a hit. Bennem veted rtmJDyed horgonyát Pedig éltem baj kftit asró naszád.
Öavegységed buját, baját feledre AsxaJ rig&Htalád mindig magad :
Kit a ion messse tárol tUÖtt tffUd Fiad lakása egykor befogad. Ottao fogod le élni életed Kerít peresét, mit ég enged neked.
Ráicna\'sve e* lett volna tán aseiencae ?
Ea egyet is megrontás i51em Ég I Itt térdelek bedőlt tirhaltna mellett
Szememben a keservnek könnye ég.
Lakod kihalt miként e búi kedély,
A melyben a csalódás férge él.
T&#171; itt a mély &#8226;írnak nyugodt ölében Nem ércen többé lerami földi bajt;
Fiad, ki itt térdel mostan iirodai] Lehullt terel, mit a sors Teste hajt. Kedresb helyet oem lel Letek aeaol: Sírodnál, melyre asenem kOnnye íoly.
Jó, hogy pihenn már rág a air olébaa Jó, hofy nem éried siirem bánatát;
Mert meg repedne sifld a fejd atom tál Kiad boldognak, hogy nem láthatid. Ai ég oly jó Tolt, ssandar fityolát Tente rád, mely néked nyugtot *d.
Te, agg napodnak alkooyit megérted
Ko sirba amáilnek ellennek delén ;
Mit ér oly 4Ut, a&#171;ly csal&láat iaour ?
Jólét, SBerenes* nem mosolyg felém. Ha majd kereasted sírodról" ledül Én állok ottan hön emlék-jelUl I
GYÚROK ANTAL.
Elvira.
&#8212; Novellette. &#8212; íru: Ifj. Táradv Ferenci.
Itten tudja, hol, hol nem, elég ai hoicá egy valamely Tároaban éldegélt egy jó módú csatád. A családapa ó&#171; nemeii származására bütske lévén nagy urias hiút vezetett. Nagy-reményű leánya, Elvira kisasszony mellett még francsia nevelőt it tartott, hanem hát ez volt a bökkeni, et volt ai, a mi a hál csendéi nyu galmát feluvarta.
Elvira kisaassony addig-addig pötyögött, azaz, hogy társalgóit a nevelővel francfiául, míg hamarosan magyarul belésseretett. A ne-velő magyarul is értett, még pedig jól; de semmikép tem akarta Elvira lángoló sterel-mét megérteni. Mind a mellett ritka ssinésti tehetséggel tetette magát, mintha ssásssorta nagyobb hévvel sserette volna. Elvira igen-igen boldognak eresé magát a nevelő karjai között; kedveaett it neki, a mint csak lehetett Mindenben a legjobból, a legsaebból részesité; sőt olykor olykor egy kis ssivarra valót is csusitatott éhes ssebébe. A nevelő persie annál inkább tette a szépet.
Furcsa, furcsa. Ugyan hát már mért nem sserette igasán, ősiinte ssivvel eit a tiegéuy &#8226;sérelmes Itta libát?
Talán csúnya volt ?
Dehogy is volt csúnya. HÍM olyan gyö-nyörű, bűbájos teremlés volt, a minőt a leg-
merésxebb költői képzelem is csak véletlenül teremhet magának.
Taláa vénecske volt?
Dehogy is volt vénecske. Hiss szellemben dus életének legssebb kora tavaszában virult.
No talán rozs volt?
Ah! dehogy is volt rósz. Hiss oly jó volt mint a falat kenyér.
Ez mm, as tem; hát váljon mi volt a dolog bibébe?
Csak az, hogy a nevelő a szobalányba volt szerelmes. De ezt igen ügyesen titokban tárta. A hiziak soha, de sóba sem vették észre; de még oask nem is gyanították, hogy a szoba-lány és neveli között mily szoros viszony fej-lődött ki.
Szo ami szó, a neveli igen jól játszotta intrikus swrepét, még oiak súgóra sem szorult. Gyakran Idborult Elvira lábai előtt és égre fóldre eskudösött csalhatatlan ha szerelmet a sirig &#8212; sőt még talán ason túlit is!
Elvira hitt a mézes-mázas tsavaknak. S napról-napra mindig hőrpemett fel többet töb-bet a szerelem varáts Halából, míg végre má morossá lett, ssivecskéj* 6cskándoani kezdett, ébredt benne as érsékiség a elsausynyadt agyában a karakán ideák között az éra, a józan gondolkodó ész.
Egy darabig esak képet volt rajtegetni kedves szülei slótt a dolog mivoltát, de bizony nem sokáig. Ilyen a leány, ha ki nem jönne a &#8226;zaján a mit dobogó keble érez, bizon hizon zz oldalát fúrná ki éa ott jönne ki; de benn a világ minden kincséért sem maradna.
Történt egy alkalommal, a tisztes urí családot valamelyik rokonuksak lakodalmára hívták meg, már erősen kéaaühek a han.k,
uak Elvira maradt vesstegen. Folytonosan szemecskéit törölgeté a az ablak előtt ábrán-dozott egy frannia regényt szorítván ketect-kéiben. A jó szulöknek azonnal feltűnt Elvira maga viselete s kérdezték: mi baja, mi bántja a lelkét O csak hallgatag maradt, még mindig nem monda ki eper ajka, mit szive ér-tett. A sok kérdezgetée, vallatás után fájdal-mas hangon tört ki belőle a szó, hogy ő nem és nem megy el s lakodalomra.
A ssdlők mit sem sejtvén, mondák:
Hát ha csak as a baj, akkor nem me-gyünk el, itthon maradunk.
Elvira azért még is csak folyton folyton búsult. Napjában ezer meg ezerszer sóhajtott, de oly nagyokat, hogy ki sem mondhatom.
Végre egy borongós délután, midőn a
papa is a mama is látván, hogy Elvira makacs
msgstartása nem hogy megssunnék, hanem
egyre nő; erősen ostromolták, hogy kivegyék
belőle a lappangó, titkos but. Mit volt mit :
tenni Elvira már tovább nem tarthatta, piron-kodva, könnyező siemekkel kilálalá, hogy ő bizon s nevelőbe halálig, kimondhatlanul szerel-mes és csak ts boldogíthatja ét csak annak késs jobbját nyújtani ét ha hozzá nem engedik menni nSul, ugy vege vége mindennek; mert ő zkkor kútba ugrik!
És ... és ... ét majdnen kővé változtak ennek hallatára a nemes nülok, különösen pe-dig a nemesi kuljabírre oly biisike családapa.
Nos feleség 1 &#8212; tzól kétségbe-eaeUen a mamához &#8212; mit szólsz ehhez ?
Hát mit szilnek mást, &#8212; mond a gyen-géden szerető mama &#8212; mint, bogy ha már így van a dolog, hát Itten neki, boldogítsák egymást!
TIZF.NNYOLCZADIK ÉVFOLYAM-
ZALAI KÖZLÖN T.
.; )", \'T ií; ..\':"!
23 án 1879.

lettek ők a vilig uraivá, s azért nem tehette Franciaországot az ellene el-tiprás végett vezetett poroszhibora sem tönkre. Az ily ország mint PhSnix képes hamvaiból megifjodva ébredni fel.
E mellett a gyártmány cakkek ter-mészetesen olcsók ; olcsókká lehetnek mert igen olcsón vihetik ki a nyers terményt, mi-ntán bennt nincsenek elég mühelyek, melyek azokat szüfcségelhetnék, előáll annak folytán a szép de rósz gyártmány, s a mellett olcsó is. A fogyasztó közönség elhiteti magával, hogy olcsón vett, mert azon véleményben él, hogy a mi olcsó, az jó; pedig téved, mert a mi jó az az olcsó. Jót csak hazai iparosaink tudnak készíteni, s jó nevű ipa-rosaink termékei 10 annyi idóig tartanak mint a gyári czikkek, de mert iparosaink a fentebbi okból drágábban állíttatnak kissé eló minden czikkct, azért a közönség a gyáriakat, mint olcsót szereti, iparosaink pedig felhalmozhatják készleteiket, & ha örökké nem akarják megtartani, kénytele-nek az árt leszállítani, s kezökbe a vándor-botot yenni.
Dr. FABNEK LÁSZLÓ.
Leveleiés.
A sümeghi kaszinó-bál
&#8212; 1379. fobruir 15. -
Eimereogve, egyedül ülók szobámban* merőn bámulva kandallóm hamvadé tüzet; de gondolatom másutt &#8212; a múlt emlékei között tévedés. &#8212; Körülöttem néma csend honol s csak néha-néha riaszt fel almaimból a zordon téli &#171;té), amint ablakomból ülódik, > rémet da lukat dudolva száguld tova.
Oh, pedig oly jól esik így bál után álmo-san, végig nyújtózva a pamlagon sxivar füst mellett álmodozni a tegnapi .kaszinó-bál" át-élt eseményeiről s visszaidézni emlékünkbe a közel múlt édes perczeit.
Lelkem a múlt s jelen között mereDg s mintha még mindig álmodnám, tündén képek vonalnak el szemeim előtt, A zene most is fu-lemben zsong s a szédítő keringek trillái össze-folynak, édes ellankadástól mámoros agyam-ban a tüzes csárdások szikráival. Újra hallom az epedő sóhajokat, a lázasan verő szivek ban-gOB dobogását, érzem azoknak a piczi bársony keséknek villanyos érintését, látom azokat a tulvilági tündéreket, kik a tegnapi, rövidnek tetsző éjen át, oly igézúen röpködtek a táncz-terem fényes csarnokában s újra felélénkülnek emlékezetemben a gyönyörű arczok &#8212; az ifjú ság bűbájos sugár-koronájával, égő fekete s áb-rándos kék szemekkel, &#8212; mint ragyog6 álom-képek a közel múlt valóból. Lelkem önkényte-lenül visszaszáll az örök-tavasz virányos me-zejére, hol a csevegő madarak dala annyi édes, varázsló hangban csendült meg tánczosnőim rózsa-ajkairól elreppeuő szavaiban. Végig szár-nyalok gondolatban az elmúlt bál tündéri lát-ványain s az édes emlékek kéjiitassá tesznek s ha véletlenül, amott az Íróasztalomon heverő
Mit ? Micsoda ? Ezer ördög a pokolbaa, hoaizu haj, rövid ész, szokás mondás. Majd mindjárt rendbe szedem én a dolffot. Lányom a nevelőről le kell mondanod ! Érted ? Nave-lővel az én évszázadukon át neme* nri csalá-domat nem fogod raegttégyeniteni 1 Érted ? Akad még számodra valahol, hozzánk illő, rangos ember is. De ett még a herknpáternak sem engedem meg I Értetted?
Ugy hát &#8212; monH Elvira kitörő szenve. délylyel &#8212; vagy birom ot, vagy meghalok.
Halj meg inkább, aa nm fog ugy fájni atyai szivemnek, mint ez, a hogy fájna, et m gyalázatos hátasság. Ezzel fejébe csapta Ma-gyár Miskásan a komót sapkát ét kirohant.
A mama utána kiáltott:
Hóra, hova az Isten szerelméért, oly d&höten ?
Kiadom ennek a semmire való nevelőnek a ház helyet, hogy még ma el tisztuljon a há zamból. Hangzék a folyosón.
No de kérlek Már kétőn volt.
Dühöt haraggal berontott az öreg ur, a nevelj szobájába.
Ön boldogtalanná tette leányomat.
De nem, kérem . . .
Semmi, de nem kérem ! Vág közbe az öreg ur. Itt előre három havi fizetése.
Igen szépen kötzö ....
Semmi igen szépen kérem! Vág ismét közbe az öreg ur. Szedje ötsze holmiját.
Igen értein ....
Semmi igen kérem ! Még ma hagyja el házamat. Adieu! Ezzel hátat fordított ét távozott.
söld levélkén akad meg tekintetem, vagy ha arra a Qtfaos cotillun jelvényre tekintek, me lyet puha ku kacsóival .ő* tűzött, égő stemet-rej megtebaett szivemre, keblem tnég hango-sabbal dobog s érzam, hogy addig addig Bea-tem azokba a meoyországot rejtő szemekbe, mig nem a lángtekintet rabbá ton.
Dö kinefc is maradhatott volna helyen szive at oly fényesen sikerült február lő iki ka-tzinó-bálbao, mely várnaunk s vidéke leg-szebb leányai s menyecskéinek volt közös ta-lálkája s a hol a* a sok szépség, ttőkék, bar-ník, se nem szőkék te nem barnák ugyancsak igénybe vették a fogékony szivek sóhajait.
Esti 9 óra lehe;ett, midőn a-fényben otsó teremben felharsant a zene a a fény, a ragyogás, az édes mosolyok csakhamar feledtettek min-dent, a kábító illat, az enyhe lég, a síiveket édes álmadozasba ringató zene h&#171;ogjai, a kö-zelgő bókok, epedő pillantások lorró kéztzori-tások, édes szerelmi vallomások mámorossá tel-ték a párokat, kik a vidámság mosolygó derű-jével aprózták a csárdást, lejlék a négyest, fo rongtak a keringőben s repüllek tova a szédítő galoppban, mig fel n&#171;m jött a hajnali caillag s bucsut kellett mondani a földi paradicsomnak. &#8212; Az ábrándos leánykák, fiatal bájos me-nyecskék még egy sóvár pillantást vetettek a táncz-t&#171;rem bűvös ajtajára, a ,garde des da-me"-ok még egyet ásítottak, a papik utolszor tapinták meg lapitott tárczáikat, azután előáll-tak a fogatok, tova repültek az angyalok a kö-vetkezett az álom &#8212; az édes álom !....
Egyik ablak mélyedésből gyönyörködtem egy ideig a zene édes hangjai mellett mulató ifjúságban, mely mindent ssépjek talál s ma gát mindenek között legszebbnek, melynek a virág csak illatot lehel, mely örök-tavasz fény-ből szó szűz lep^l; kedvesének, melyet egy mo-soly, egy forró kézszoriiás képes tulboldogtrá tenni s mely a csillogó szemek, andalító ma-gyar nóták mellett elfeledve at élet ezernyi bajait, oly jól érzi magát itt, a táncz terem fé-nyes csarnokában, hol boldogságtól ragyog minden szem, megelégedést tükröznek vissza a rózsa piros arczok, ep*dő, reménykedő sóht-jokkaJ van tele a lég s hol a paha kacsok vil-lanyos érintése oly könnyen lángra lobbantja a szerelem>ovár sziveket....
Te éjdzemü barna leányka, te aranyfürtü szőke szépség, &#8212; te mosolygó kis menyecske, jertek, jertek csak ide, nétzétek mint vigad, mint repked a gondtalan ifjutág a jókedv ró-zsaszín felhőiben, hallgassátok csak mily éde-sen szól a zene, mily lázasan dobognak a szivek ! olt egy gondoson őrködő mama mellé éppen most ül le a tüzes csárdásban kipirult leány-kája, a mama egy &#8212; kettőt igazit haj ékén s gyönyörrel legelteti szemeit legnagyobb kin-csén, ki ugy elfáradt, alig piheg szegényke. Nem csuda, hisz ma van elősaór bálban! &#8212; Ott egyik ablak mélyedésben, félre vonulva a mulatók zajától, ábrándos ifjú suttog édes sze-relméről imádottjának, &#8212; hangjukat nem hallja lenki; de a tüzes szemek annál többet beszélnek, amott egy &#8222;csiribiri* gavallér epe-dez szive bálványa előtt, itt a falhot dőlve egy kifáradt tánezos liheg, amott meg ugyaac&ak czifrázza a csárdást néhány tüzes vérüs eladón. -- De a jó példa nem is mar.id soká követők nélkül, láuczra perdül minden pár 8 Themis komoly fiai, technicusok, medicusok, filosophu-
A nevelő nagy hahotára fakadt.
Pompás véletlen ! Már korábban kicsinált terv szerint e nap volt, azon nsp, melyet a szobalány nyali szökésre kitűzött; gondola magában: ha, ha, ha pékem már nem kell szökni, csak szöktetni.
Fütyöréstve eló.zedé holmiját éa erősen packol. Midőn javában rakosgat a bőröndbe, hát nyilik az ajtó. Váljon kijött be ?
Háló.
De kló?
A kiaaaszony 1
Váljon mi hosta be ?
Mi ám, mi mis, mint az a ellenállhatlau szerelem.
Benn volt mint egy öt perczig némán, dé még egy árva szót sem ejtett ki ajkán. Csak sírt, csak sirt ét terelgette gyengéden finom selyem kendőcskével tzeuvedő arcainak köny-nyektól harmatos rózsáit. Kis, rövidke várlat után mégis megszólalt akis bus gilicze:
Nevelő ur kérem, nem szólt önnek vala mit a papa?
Nekem a ... édes kisaaaaooy e . . . nem mondott e . . . semmit.
Nem ? 1 .... Hát mért packol ?
Ja vagy agy 1 most ertem mire ozéloi a kisaaasony. Hát bison a papája aat monda, hogy föl it ui, meg le ít ut.
Ét ÖQ itt megazakadtkinosszava
ét lerogyott * pamlagra, magán kívüli álla-potba ételt
(Folyt következik.)
tok, journalitták, ugyancsak tüzesen kezdték rugdalni Stsndi tüzes nótáira magák alatt a tü-relmet padlót.
Elmerengtem a tok azépaegen, el voltam bűvölve t akaratlanul eszembe jutottak a né-met költő király szavai:
.Ehret die Frauen aie űecuten uod weben Himlische Kosén int irduwbe Leb\'-n."
Igen szépek, bájolók voltak ők mind; de ha azt kérdeznétek tőlem, ki volt mégis a leg-uebb ast mondanám, hogy oly taép, oly igeao, oly bájot volt ."\' ettttt levelek kel s fekete bár aonynyal diszitett fehér kasmir ,toilette*-ában, mint a mosolygó tavasz, mint az aranykalászon rengő gyöngy harmtt, mint tpnstták délibábjá-val enyelgó napeagár, mint egy tulvilági tündér, ki csak szert jött a földre, hogy megtanítsa a fértí szivet igazán szeretni, vagy talán nem il tudnék zavaromban felelni, ha azok a kis bár-sony keiek megkötni nem sagitik aa est virá-gaiból azon díszét konorat, melyből ki ki tet-szése szerint választhatja meg legkedvesebb virágát.
Először is tehát a azisazorezépel Vilmái,
ábrándjaim mosolygó királynőjét fűzöm a kotao
ruba, azuun oda tűztük a piros rózsát Izabel-
lát, Laurát a győugy virágot. Karolint a came-
üt, az aranyhaja Vilmát a nefelejtset, Jankát
a karcsú liliomot, Lajtát a kék búzavirágot,
Irmát, a fehér rózsát, Marcsit a szerény ibo
lyát; most fonjunk a csokorba egy kis örök.-
zöldet, azután tűzzük oda de ne, ne foly-
tassuk tovább, tépjük széjjel phantaaiánk ko-
szorúját, hisz minden szépet ugy sem egyesít-
hetne magában és mert annyian aspirálnak a
királynői koronáért, hogy talftn a görög trón-
ért sem versenyeztek többen, minden diploma-
ticas hajbakapások kikerülése végett terjetf-
szük inkább választat alá a trónkövetelőket:
Bxboes Marcaa, (fehérbea.) Bogyay nővé-rek:; Botka Folin (fehér tárlatán loiletteba) Chernél Gyuláné (kék selyem, créme szin tu-nifjue) Forintos Irma (fehérben) Gyömörey Vinczéné (vadgalambtzin selyemben) Haczky Gizella (fehér, vörös atlasz disauel) Horváth Iza (mezei virágokkal disaitett elegáns tárga atlasz toilettobau) Jobban Irma (rózsaszín tár-latán fehér virágokkal.) Kijact Elekné (kék selyemben) Kijácz Gyuláné, Mojzer Janka, Merkly Gabriella (rózsaszín tárlatán) Noaziopi k. a. Ostterhuber Féterné (vörös selyemben fe-hér ditzttel) Pintér Lujza (kek tárlatán, ezüst disaazel) Pülls-r k. a. Keile Józtefné (lila se-lyemben) Székely GuBztávné(vöröt s fekete at-laazazal ékített elegáns fehér terno toiletteban) Szmodiss Károlynó (iekete selyem) Szentmi-hályi Etelka (rózaa szin tárlatán) Takács nő-vérek (csinos fehér tárlatán toilletteban) Ta-kács Laura ízléses, fekete bársonynyal díszített rózsaszín tarlatánban) Vörös Menich Vilma (fe-kete bársony s ezüst levelekkel distitett ele-gáns fehér kasmir toiletteban) Viastics Nina éa még számos szépek, mind, mind megérdemlik a koronát, csak a közvélemény nagy hatalmas-ságától függ, kinek ítéli azt oda.
Sokat, nagyon sokat mondhatnék még a
február 15-iki kasinó bálról; de mert az égő
szemek s olvadékony szivek harczárói, az ele-
settek s megsebesültek számáról beszélni nem
sz-ibad, azt pedig, hjgy hány sziv lett boldog s
hány boldogtalan, hogy mily sok mosolyba,
köny be s pénzbe került az, megmondani úgy-
sem tudnám, letettem fáradt tollamat, gyer-
tyám agy is utolsót pislant, szemeim álomra
csukódnak. &#8212; Mielőtt azonban Morpheus kar-
jaiba ajánlanám magamat, arra kérlek bennete-
ket szép leánykák, bájot menyecskék, kik égő
szemeitekkel, oly tok férfi homlokról simitot
tatok le az élotgondok szántotta redőket s oly
sok kebelből űztétek el a fájdalmat, tegyetek
el a hajatokba font nefelejts virágokból egy
kis ágacskát, e telejtbetlen est édes emlékéül,
hisz ugy is tudjátok, hogy a aefelejtt az em-
lékesét virágai &#8212; ? &#8212;
Pettau és műemlékei
(Néhány lap uti napiamból) (Folytatás.)
Valahányszor e nőpinezéreket látom, min-dig eszembe jut egy öreg barátom mondata: a cseléd legyen cseléd és ne kisasszony. Van sok jó oldala ennek az intézkedésnek, de elég kel-lemetlen is. Ha összeszámítjuk a pro ét contrá-kat, alig ha fel nem emelkedik a nőpincsérke-dési intézmények serpenyője. Kényelem épen nem található mellettök. Már az, hogy a vendég mindig genirosva van beatedében ét rendezke-désében zaját tetszése szerint eljárni igen nagy hátrányára válik eien intézménynek. Nem értem én a tisztesség tökéletes negligálását. A kik mosdatlan siájuak, azokat a nő jelen léte sem fékezi De értem azon otthonias ságot, azon családi kedélyenéget, mely mint a tiszta hegyi patak csőrgedet akkor, mi-kor hallgatózástól, pletykától ét rágalmazástól nem kell tartani. É oAcaelédeknek atonban mát hátránya it van, mely még inkább megerótiti
bennem az ellenszenvet. Mar mi tagadat benne* az általános többiét\' kOtöttuk bizony gyenge erkölcsi láboa áll. Ha olykor találkánk ia de-rék, tolid DÓ, enMnmar azon alternatíva eMtt áll, hogy vagy változtat önnSnmagán, vagy a toiajdonot kiad rajta, mint ki vendegei iránt semmi vonzerőt nem gyakorol. Tudjak pedig, hogy ez üzleii kérdés, és a legjobb fogadót sem tehet különben. Pedig a nő ezen exittentiája ily körülmények között a nőiességnek, a azelld, értéken,), vailáaot kedélynek hátrányára, tőt legtöbb esetben lerontására van. Hol volna axon no, ki éten ezernyi csábitásnak szóban, mimi-kában, sikamlós nyilatkozatokban és általános hitegetésekben ellene tudna állani &#8212; et lau-dabimaseam! Mindenféla ember unformát látja, rajta a gyalolatban napatámot ét a ledér köve-zet-tapadó élezeit és émelgós édességei egyaránt gyakorolhatók. Senki sem védi, mindenki aat hiszi, hogy ea nem lehet máskép, azért pin-eaéraő, aaért nyilvános helyiségek cselédje.
Tudjak továbbá, hogy a szép nem eredeti bűneihez tartozik a hiúság, a cjuaskaság és a feledékenység. A mázas, raeaes aaavak az ó kígyói, melyeknek ritkán áll ellent. Eleinte tűri, későbben kedveli, mig végre kívánja ét provocálja. Feje tele képtelődétekkel, mikor a rendes imádó seieg nincsen jelen, ét tökélye-tesen kifordított, mikor tzok sóhajai, intétei, pillantátai és bókjai mindenhová kisérik. O érzi, hogy mozgásai, nettedét figyelemmel kité rik, és &#8212; figyelmetlen a többi vendégek iránt. Két ornak nem lehet szolgálni. Tetszelegni seladonokkal éa prompt, körültekintő szolga-lat nem fér öatze.
Nagy baj még az is, hogy eaen pinczér-kisasszonyok kitűnően tudják, mivel tartozik jóravaló férfiember csupa illemből a gyenge nemaek Figyelmetlenségökért kiaté dorgálni, szórakozottságukra figyelmeztetni vagy plaae BÍmnlékoDy, naiv megjegyzéseiket köiúnyuyei fogadni vagy rendre utasítani &#8212; erimen laesae. A kit kigyó kezd sziszegni es keret alkalmas helyet és időt, hogy megmarjon. Mintha sértet-lenség! szabadalmuk volna, a donettáknak I
De meg világos dolog, hogy a nő termé-szete nem is a nyilvánosság terére való. 0 ott-hon kipóulhatlan. A kis családi kört egyedül ó képes paradicsommá változtatni. A kis tér teljesen hatalmában van. Intézkedik, readet-kedik páratlan izléaael és ritka türelemmel. A nyilvános étterem tágas éti tarka publicuma erősebb kelekre ét szigorúbban fegyelmezett szolgákra szorul. És et annál inkább ott, bnl a publicum véralkata hevesebb és forróbb, éa a nnpttokás a nőnek családiabb és rejtettebb tért szabott. így keleten a nőpinezérkedéa valóságos botrány volna, a mint a Chinában és Japánban előforduló esetek bizonyítják. Európa déli tar-tománt ában sem honosíthatták meg e ttokáat, bár elég kísérleteket tettek, bizonyítják. De még minálunk is elitélte a pnblikum azon sze-mélyeket, kik ily foglalkozásra vállalkoztak, amint tény is, hogy jóravaló aót nem is kapnak ily üzleti czélokra.
Egészen más a nő helyzete oly népeknél, de ott is kiveendők a nagyobb varotok étter-mei és ivócsarnokai, &#8212; hol, mint azokat mon-dani, aludt tej vérü vendégei oly tokiig soha-sem hevüloek, hogy az által a köz-erkölcsiség megsértetnék.
Már csak képzeljük el azon esetet, mikor jókedvű fiatalságunk mulatozásánál csinos nymphák hordoznák a fogyasztásra stánt enDÍ és inni valót, ét mikor különben is lelket phau-tatiája mellett felhevült érzelmei nyilatkozá-sainál határt nem irmer és nem akar : hol volna az a család, mely ily társaság mellett megférne, de hol az a komoly ember, kit ezen vitelét legitelidenb alakja ia meg nem undorítana?
Jelen voltam több esetben és különféle helyeken tarsas mulatságoknál, melyek az Isten őrizte, hogy valóságos bachanaliákban nem végződtek. Mint mindenütt, ezeken is nem a tüzet fiataltág, hanem a tehetetlen vének ké-pezték a garázdaság eoripbaaiait. Tiaatelet be-csület a kivételnek I
Vannak eaen intézménynek jó oldalai it, nem tagadom. A nő rendszerint tisztább, hívebb, készségesebb, nem csavargó és nem iszikot, et mindenek felett: a legolotébb személyzet. Ön-érzetes leányok megállják kellő felügyelet mel-lett a sarat tisztességes helyeken. Sok helyen szelídebb természetük miatt igen jó befolyátsal lehetnek kicsapangóbb vendégeikre. De ezen eredmények mind csak attól függnek, hogy a nőtzemélyset felfogja-e erkölcsi és polgári hiva-tásit vagy sem. Mert ellenőrizni a rótt atazoay t tudvalevőleg a teljét lehetetlenség egyike-
Mig én hasonló gondolatokkal fűszerez-tem ebédemet.addig ijedős pinezér-kisattaonyom tivolról nétte, hogy végiem én at evetnek műtétét. Ha meg nem térteném vele, aat ten-ném fel felőle, hogy terméezetviasgáló tag, ki-éles mefrfigyelét m.llett kitudja, váljon a raga-dotók közé torolandó-e előtte rágdicaáló ven-dége, vagy pedig a szelídebb terméeaetü gátlók köté tartozik e? Eaen fiaom dittinguilás kiit-meréte nem tartozik a lehetetlenségek közé.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
FEBBUAR 23-án 1879.

Ha a hotelok ttoba-pinctérje egy pillantásra kiveheti vendéget, mely emeletre tzájlásolhatja rangja Bierint, ugy bizonyára lehetséges at i&#171;, hogy ai ily gyakorlott női nam estre veaii ai ebéd elköltés különféle módjaiból, kinek mi a legkirívóbb lelki kinövése. Mir kinek ne tttot volna hl vaauti állomásokon ebédszí tártatá* nal az állati mohóság, a két pofira való gyö-mÖBiu\'ée és ai el- és kikapkodása a> ételeknek és italoknak a szolgálók kezéből stb. Mások, szelídebb természetűik, állva, futva nem tud nak enni. Keresnek maguknak helyet, hogy a megszerzett gyomortSltelékel kényelemmel el költheasék. Lassúságukkal még a conducteurok-nek is szereznek bajt. Figyelmeztetik, kérik, könyörögnek, lármáinak és sxidjik, hogy el-késnek, itt hagyják. Mind haszontalan. Végm belelökik a vaggonba éa tovább robognak. &#8212; Mekkora különbség a terméttetben! Al ügye* pinczérkisasazony meg oe tudná, hogy e külső nyilatkozatoknak belső rugói vannak?
(Folytatása következik.)
Helyi hírek
&#8212; Meghívás. A nagykanizsai üaiti
önsegélyző szövetkezet igazgatóságának t. tag
jait 1879. éri februári* hó Í7én ealve C óra-
kor saját helyiségében tarundó igazgatósági
rendes ülénre tisztelettel meghívom. Tárgy. 1.
A mólt igargatósagi ülés jegysi\'ikönyvének fel
olvasása és hitelesítése. 2. Bátorfi Laj^s és Zók
Nándur igazgatósági tag urak lemondása. 3.
Kérvények elintézése. 1. Hátralékok elintézése,
ö. Notaláni indítványok. N.-Kani*sán, 1879.
évi február hó 21-én. Manhardt.
&#8212; A nagy-kani*#al kereskedelmi és
iparbank 1878 ki zárszámadásában a mérleg-
számla 174,886 frt. 66 krt. a veszteség é&#171; nye
reségszárala pedig 17,962 frt 23 krt tüntet
föl. Tiszta nyeremény G174 frt. 43 kr.
&#8212; A nagy kanitaal bankegyesület
márczius 16 án délután urtja dtődik évi rendet
küzgyttlését.
&#8212; Műkedvelői előadást rendez mar
czius 1-én az I. nagy-kanizsai kereskedelmi
itjak ónWpző egylete, mely táncz\'igalommal
lesz egybekötve; a tiszta jövedelem három
részre ajánltatott fel, epyrész a kisdednevelő
egyesülőié, másik rész az izr. jótékony nőegy-
leté s a harmadik rész saját könyvtára gyara-
pítására fordittatik. A nemet törekvést üdvö-
zöljük s valamint a kisdednevelő egyesület
női választmányát, ugy az izr. nőegylet tagjait
s egyáltalában a minden jó szép- és nemetért
kevülő közönséget méltó pártfogásra felkérjük.
Az érdekes müaorozat a következő: Műsorosat.
Belhoven Rondo, zongorán négy kézre előadva:
Kohn Hedvig és Gulyás Gizella kisasszonyok
által. 2. Dalok a &#8222;piros bugyelláns\' czimü
népszínműből, éneíli Baohraeh Győző ur. 3.
J&#171;ell .Norma". Zongorán előadja: Kohn Hed-
vig kisasszony. Kzt követi: &#8222;A Közügyek-
Vígjáték 1 felvonásban Bérezik Árpádtól.
Személyek: Kenderfa!vi IIiber Ferencz, gaz-
dag polgár Stern Ignáo ur, Etel, Olga leányai
Fóliák Karolina k. a., Milaofer Paula k. a.,
Lakot Andor, Olga vőlegénye Klein Dezső ur,
Jyórint, ügyvéd Ledofsaky Lajos ur, öooti
Muki Kaufmann Béla ur, Itas Práger Gyula ur.
JÍ rendőrség figyelmébe. Ma midin
it mindinkább fenyegető pestis elhárítása végett as ország majd minden városában szigorú óvintézkedéseket foganatosítanak,meglepő, hogy városunkban a közegészségügy valóságos gúny-iára a legnagyobb tisztátalanaág tapasztalhat*, as udvarok büzhödt mocsár, sir és hulladékok-kal telvék, oly annyira, hogy a tavaazi olvadás ét langyos időjárás esetén ezen rothsdékokból fejlődő kigőzölgés egymaga elég, hogy a jár-ványos bajok befészkeljék magukat városunk-ban. Figyelmeztetjük tehát az érdekelteket, tegyék meg a tzükaéget elháriuS intézkedett ket, mivel baj esetén a feioltelég első torban őket fogná terhelni, szolgáljon mintául a kassai városi kapitányság e tekintetbeni legújabb intézkedése, mely szerint a háziurak ét házfel-ügyelők felszólittatnak, hogy a házaik udvará-ról a télen át felhalmozott havat ét szemetet f. hí 25-ig kihordásiak és a pecegödrSket kitisz-titassák, mert elmulasztás esetén az 1876. 14. t. czikk 7. §. .zerint egész 300 forint erejéig fognak mogbüntettetni. A fuvarosok annyira megterhelik szekereiket életes zsákokkal, hogy a szekér elé fogott szegény párák kimerülve kénytelenek megmegállani, a mikor aztán oly ütlegelés és itténteleni állatkínzás következik, hogy minden jó érzésű embernek föl kell hábo-rodnia. Az ily állatkínzás jogosan büntethető A kassai kapitányság közelebb 100 írttal bír-ságolt egy fiakorett, ki lova nyelvét kiazakitá. &#8212; Kérjük nálunk is a tiigoru büntetés beho-zatalát az állatkínzókra.
&#8212; Geröfl Andor színtársulata Kassá-ról vidékünkre jó, húsvét hétfőjén Kanizaán Wavitmii uug előadásait, a fürdői idényig itt szándékoziklenni, a fttrdíi idényt Ketzlhelyen töltandi, t innen az őtzre Szombathelyre megy.
Gerjfi színtársulata a vidék legjobbja, nemcsak dráma- és vígjátékban, de operetteben is. Ör-vendünk idejövetelének 1 A közönség biso-nyára műélvezetet előadásokban részetQl. Ezt megelőzőleg maroaiu 15 tói virágraaárnapig Szuper színtársulata len nálunk, Marczaliboi érkeznek ide.
&#8212; A .Bemdésueti KötdOny f. évi
34. száma, a rendőrhatóságok figyelmébe ajánlja
ujolag azon körülményt, bogy a gyors körözé-
sek, mind a köíőnségre, mind a rendőrhatósá-
gokra nézve fölöttébb előnyösek. A közönség
azon tagjai, kiknek érdekében közzététetnek
az ily körözések bizonyosan a legszívesebben
térítik meg a költséget, melybe az ily hírlapi
közzétételek kerülnek. S mégis, a legkevesebb
rendőr tisztviselő használja fel a .Rendészeti
közlönyt" e ezéirt, pedig ez csak a legolcsóbb,
s egyszersmind a legelterjedtebb eszköz annak
elérésére; &#8212; restellik bizonyosan az ily köziét
beküldetttével járó fáradságot. &#8212; Végül kije-
lenti az emiitett lap, hogy &#8212; az ily gyors k3
rözvényeket a közönség érdekében ezentúl
minden díj nélkül vészen fel.
&#8212; öngyilkotwg. Gottschalk Ágoston
poroez-sleaiai vagyonos molnár Hura-Kereutur
és Kanizsa közti vaauti posta-vonaton febr. 19 én
ette tziven szúrta magát egy vastag zsebkéssel ;
a kocsiban 13 katona és négy mát utas volt
jelen s csak a tett elkövelése után vették észre.
A boldogtalan őrdtési rohamban gyilkolta meg
magát, már Zákánynál kiakart a kocsiból ug-
rani ; nőt ét 4 gyermeket hagyott hátra, 37
évet volt ét zsebében csak 2 frt 83 kr. találta-
tott. Unokatettvére il vele utazott.
&#8212; Séfft patriarchális szokást elevenitett
fel néhány izólóbirtokos, t. i. különböző szőlő
hegyen összejövetelek tartatnak és pedig csü-
törtöki napon, az első Németh György komár-
városi derék bíró karoti szőlejében volt febr.
20-án, a gazdag magyaros ebéden Kovács János
ügyvéd ur hatalmat felköszöntésben monda el
e régi szokás eredetét. A borkezelés megbeszé
léte mellett vidám beszélgetés fűszerezte az ó
és ajbor fogyni nem akaró kóstolását. &#163; hegyen
az ujbor hectoliterje 6 frt 40 krajezáron kel.
&#8212; Ml hastma volt, hogy nyert ? A
zala-egerszegi kis lutrit szenvedélyesen rakta
egy baki (Zala-Egerszeg melletti) ember, a sors
végre kedvezett neki, s mint írják 1600 frtot
nyert a múlt héten, a mely öaszegat rögtön
fel is vette. Hazament egy &#8212; útközben eső &#8212;
vendéglőben feletégével együtt hatalmasat mu-
latott, s midón hazaért, azt vette észre, 1100
forintot elveszített, mely összeget még máig
sem sikerült megtalálnia.
&#8212; A tála egersneffi iparos ifjúság álul
1879. febr. 15 én a városi kórház javára ren-
dezett táoczvigalom öeszet jövedelme 103 frt.
10 kr; ebből levonva a kiadást, maradt tiszta
jövedelme 30 frt. Éhez járullak mint adományo-
zók, tek. Horváth Miklós ur gyűjtése folytán ;
Ár vaj- István 2 frt, és Farkat Dávid 5 frtot.
adományoztak : Ketsaldor Mihály 2 frt, Fischer
Láttló 1 frt 40 kr. Tbeodorovitt Károly 1 frt
40 kr, Tretter Viktor 40 kr. Estve a pénztár-
nál íelülfitettek Hollósy Lajos gyógyszerész 4
frt 40 kr. Dr. N. N. 1 frt 40 kr, Dsutsch Ödön
1 frt, Krausz L. 40 kr. Rigó Ferencz orvos
60 kr, Vöctköndy László 40 kr, Róza Ferencz
40 kr, Sipos Jánot 40 kr, Schutte Péter 40 kr,
Fischer Lajos 40 kr, Stein Samu (Budapestről)
50 kr. Fischer Miksa 40 kr, Rigó Ignácz 40
kr. Botchán Emil 40 kr. N. N. 80 kr. Moj.er
Antal 40 kr. Németh Endre 40 kr. Jónás Or-
bán 40 kr, mely szép adományok és felülfixeté-
sekért hálái köszönetét nyilvánítja a ren
dezí ifjúság.
&#8212; TapoleMáról írják nekünk, hogy
ott a tűzoltóknak felszerelésük gyarapítására
febr. 16-án rendezett jelmot bál 300 frtot jőve
dolmezett s igy várakozáson felül jól sikerült,
volt egy pár jelmez it, de aránylag keret tán-
ezot nő, vidékről sok jelent meg s dacsára a kit
teremnek ét a tok népnek, kivilágoe kivirad
tig mulattak.
&#8212; A CSabrendtJci állami elemi népis-
kola tanítóit Crotatony József, Löb Ignácz,
Galambos Lajos ét Saabo Herminet a vallás-
éi közoktatásagyi miniszter állomásukon vég
leg megerősítette.
&#8212; SOvid hírek. As óctai járásbírósá-
got kirabolták. &#8212; Bartók Lajot szerkesztő és
Horváth Gyula képviselő párbajban mindkető
megsebesült. &#8212; Győrött május lén nyitutik
meg a bankfiók 1 millió dotatioval. &#8212; Csik-
Szeredán a tanulók közt szembetegség ütött ki.

&#8212; A tepliozi hiret gyógyforrás eltűnt. &#8212; Zat-
dényi Ede jelet hazánkfia, febr. 20-án m
halt. &#8212; Az airikai expeditióra ajáalkosott
hazánkfiai nem váltak be. &#8212; Caiky Gergely
hosszabb időre külföldre átázott. &#8212; Király
nénk ő felsége febr. 80-án elutazott Iriaadba.
&#8212; A kormoczi pénzverdében tarai 10.518,121
db. magyar péaz Teretett 8.315,064 frt 94 kr.
érték bea.
&#163;1 nyert?
Brünn, febr. 19 én: 89, 78, 80 50, 56.
Irodalom.
&#8212; Tttlti Kándor is Tana kBny vkeres-
kedéaében Budapesten magjelent t bekfildeteU
hozzánk ,A közelmúlt titkaiból*
czimü aagyérdekü munkának máaodik füzete
it; e röpirata maszka interveaczioiól a dunai
konibederáczioig szól. Ára e 10 ivet toaaStt
kiállítása könyvnek csak 40 kr. Kapható
Wajdita József köny vkereskédesében is.
&#8212; Zalamtgye tehetséget szülöttje, ifj.
Donátsy Fereacs élénk tollából megjelent
&#8222;Ladi Croovet Ella* ozímü eredeti
regény, 25 ivet vastag kötetben. Ara 2 irt A
derék s igyekező fiatal sserzőnek e mQve meg
rendelhető Wajdits József könyvkereskedésé
bea. A mü átolvasása után hozzá szólunk.
&#8212; A .Btamadok" czimu történelmi folyó-
iratnak február havi főzete mint mindig, most
is gazdag tartalommal jelent meg. nagynevű
történetírónk Szilágyi Sándor szerkesztésében.
Tartalma: Dr. Paaler Gyulától; Szent litván
ét alkotmánya. Dr. Fraknói Vilmostól: A
Martinovics-féle oeszeesknvét. Továbbá Petty
Frigyes, Dr. Ortvay Tivadar, Dr. Maretali
Henrik ét Dr. Lipp Vilmottól vannak érdeket
közlemények.
Weittmann Testvérek kiadásában meg-jelenő &#8222;Világtörténet- első kötetének második füzete is beküldetett Khufu és Khefren királyok pyramisának s az emberfajok főbb typasai arcaképeinek rajzaival. E füzetet kiadványt Sebestyén Gynla vonzó modorban írja, ára 30 kr.
Vejcyeg hírek
&#8212; A paradictom Egy külföldi lap azt bi-
zonyitgatja, hogy azon vidék, melyet a mai tu
domány a bibliai édennek tart, tudniillik a ba-
byloniai tiktág, mely az Euphrat két oldalasai
terül el, a világ legegétztégtelenebb vidéke
l egyszersmind kutforrása az ázsiai pettiinek.
Itt vonul el a siita-zarándokok útja, kik éven-
kint gyakran tetzík meg a hotmzu ntat az írá-
niaí fönnsiktól azEuphraton tui levő pattié-be
lyekig; mégpedig többnyire az úgynevezett
halott karavánok kíséretében, melyek gazdag
és igen jámbor perzsák földi maradványait
szállítják a nemzet védtzentjei: Ali ét Hasáéin
nyughelyéhez. Az e helyen összegyűlt temér-
dek hullát ét esek hanyag eltemettetését tart
ják a pestit okának.
&#8212; Dj foglaücotát, mely Parisban dirik.
Vannak egyének, kiknek lakásukon levő czini-
táblájukot, vagy finom vizitkártyájukon ki
van írva, hogy .N. N. tizennegyedik." Ezek
oly egyének, kik nagyobb ebédek vagy vaeao-
rák színhelyén tartózkodnak, a legfinomabb
ruhában és jó étvágygyal felfegyverkezve, hová
azért hivatnak meg, hogy az ominózus 13 izám
elkerűltesték. Többnyire jó társalkodók, kik
minden újságot tudnak, és méltóság és tartóz-
kodással lépnek fel. Ott, hol as ilyenre mint
14-dikre szükség van, nem fogad el fizetést,
csak kitűnőét eazik ét iszik. Fizetett a bor- éa
élelmi szerek árosaitól kap, kiknek italait és
ételeit ajánlgatja.
&#8212; /-z oraitantáji puíU iránt- A ,Mar-
maros\'-ban olvassak: Kérdés intéztetven me-
gyénk főispánja által a belügyminisster orhos
az iránt, hogy mivel Mártmarot at országnak
batáraséli megyéje, a mely tékát legközelebb
étik a pes is által inficziált Oroszországhoz, ne
keJljen-e megyeileg ia intézkedéteket tenni a
Bukovina ésGaliczia felől eső határszéleken levő
pattotokon, a hol a kereskedők által legkö
nyebben behurczolható t vész: a belügy minist
ter ur megyénk főispánjához a kivetkező táv-
irat válásit küldötte: Marmarotmegye főispán-
jának. Budapest, 1879. január 18. At a hír,
hogy Odeseában él Kistonefben patüs-atetek
merőitek volna fel, lem valósait. Az osztrák
kormány intézkedése folytán Bukovinában
Novotaelitsa állomása* ee orvot rendőri meg.
figyelés és útlevél-vizsgálat már tényleg éietbe
léptetteUtuTovábbáavámhívatiiokÓalicaiábu
él Bukovinában utaiittatak, hogy az Oroszor
szagból hazatérd felső magyarországi házalókat
orvosok közbejöttével vizsgáltaasák meg ét
málháikat fertótlenittaasék. Ugyanerre utasít-
tatott a fcsiléziai orezágos kormánybatoság is.
Ennek folflám Máramarot megye részéről a
tekintetben intézkedésre szüksége niacs. Tisza.
&#8212; 3t4kufMrv<lrr<n irják, hogy Vay
Sarolta fiatal grófnő nagy feltűnést kell férfi
rónájával. A grófkisasszony különc saége nett
ismeretlen a fővárosiak előtt Legújabban sad-
rágo\', nemez kalapot, kezében ituczczeret pál-
osát hord, ajkai közt pedig szivart szopogat
Most már nem kitérgetik ugy as ntezán, a
ratzteriaasok, mint aaelőtt, mert fel sem tűnik,
hogy as a caiaos gavallér voltaképe* egy kit-
asezoay, míg eddig félig férfias, félig pedig
aszzoayot öltözéke nem egyszer caAditette ostse
as atcaai Wazasakottokat.
Paplrszeletek
Eg* skót városban a tanácsOlézsn &#171;ln&#171;k kér-dést intis errik tuaczbtliluz, hojr miért maradt el az otolaó UiarSl &#8212; Feleségemet Mmettem. &#8212; Ez alapos ok, &#8212; fslsté az tisok, &#8212; Uáf Biadajáísa H; jó sMBts&gst todnánk felhozni mnlaasiizanB. tál ssszsbea.
jf ét botzkeaé{. &#8212; Öo na^on k,t4ly kiaawsonvl &#8212; mond az omff a B&#171;veloD5nek. &#8212;-Ttiáa csak bflszks, &#8212; válactolá smes. &#8212; Mi klllőab-zéf van-a kattS közt, ba szabad kérdeznem ? &#8212; Az, kogj ksvélTtertel másokat lírtUnk, botzkezéggel pedif Dnnafuikat vé4)flk I &#8212; volt a felelet.
Már tlnnlt sfy tv, még afv krajesart i&#171;at fizetett a laki. &#8212; B&#171;ront noazá tj rectel a bizinr és a&#171;f7 bstcseu ririvall -.
&#8212; Ha az ornak nincs pénse házbért nzetni, akkor min nem vsas zufinak kiaat?
Saerkesitöl Qzeuet.
3SM. Péti. .Azt mondjátok.\' KozSIjok.
3SS6. V. X. Az njzbb 3 kolíunénvt meg-kaptak.
833&#171;. 8n&#187;.,k- Az UlstS hsrrre mejkOd.tett mai rsáaiattk.
XO1, B. 3. H. M.ctettOk A .FOofYirchner Zeitasg\'-gsl a&#171;m vafyank caereviszonybao I így a jalzett ealkket a&#171;m U olvashattuk.
8388. Kaua. ,A (oreaa kaland* leiratát meg* kaptok, majd helvat szorítunk.
3339. Sz. Tapolcsa. Örvendünk a toll fel-
véulénak, csak minél gyakrabban történnék. TObbirt
Qézv&#171; iatéakedtütk.
3340. K. BOm.gh Megkaptuk, kozoljok
U41. W. A. Bp.it Mielőbb elinlézauk.
&#187;34i. G. A. Kassa. Utána járunk s meg-
írjak ; mi Örvendenénk a likernek.
3343. F. 0. Szánt-Péteren. KOiiunjíIk >z
inlézk.dizt Várjak !
3344. K. B. Még egvazer megtnüékezank.
Filrzir 23-ttl BÍPOZIII l-ig 1879
Ho- éa bati- \' Kath. éa prot. G 9 r 9 g \'5
tat | naptár J naptár |atj
8. Jéznt világtalaat gvogyit meg Lokáot XVIII
11 O. 3. Sor 3"
12 M.lBt fff
13 MarU,, &#8222;*
14 Anzent m*
15 Pamph.
16 Onlzi.
17 Tódor
23 Vitáraat E. Qoinq. &#9632; &#9632; Hétfő Mátyás 25 K&#171;4d : Húshagyó S6\' ftzards Hamvas. 27; Csatáruk Lsanser 28 Péntak Bozsan 1 Szozzbat \'Antónia
Vasúti menetrend.
A bnd*-peati időtmuutó óra szériát, lattal Kaaizsárél
7onat h&va:
ssáB Ura Főre. 1JÍ
MA Enik, Mohlez,DoniboTÍrfFiaiiiél>a 4 48 rsggol
>1S . . . 2 30 délut.
112 Bada-roatn 4 58 reggel
202 3 6 déint.
904 . 11 30 unt
SlsBéeakttSaoatkaUol,, B&#171;-Ujk&#187;l, 1.14)5 8 cgg.l
101 , 11 (8 aatva
315 goproeyba J S8 délnt
IOS TiiaaAk* és PragvkoCaa konasUI
Gráezt ét Béoska 4 50 raggal
201 Tn&#171;aatba éa Prágarkofoa kar.a.lUI
Qráoa éa Bécaba 1 47 déla
ÉrkcsJk Kaalzaára
kotuxét:
116 Itzék, Mokáea,Donikovára Kiaazébol 1 41 délnt
aos , , , . ii it .&#171;v.
K>3 Baza-r&#171;atr&#171; 4 90 ngge
Wl , &#187; S délnt.
311 &#8222; 9 4.4 aatva.
114 BéaakSI (8a.&#8222;bata. BaVas-UjkelTXelSI 10 XI as*n
*n . &#8222; . .46 r.gg.1
31* SopronvbOl 11 53 délei
114 Béeabti Gráes, Maíburg, Pragarhof
fa4U 4 U raggal
90Z Trúam*. é. BinMl Maitmg, Pragar-
koí MSI 1 21 délnt.
204 Trieaat- és Villánkból Prigerhof f&#171;151 11 &#8212; oatra.
Msrbnrgba eaatlakoaia Villaeb áa Franceafaatba fíbSl
Feleföa gerjeszti: BÍ.tÖf#IajOS.
HIRDETÉ8.\'
Vetőmag eladás.
Ax alsó-lendvai főbérnfikségi magtárban készletben lévó
240 Hektoliter Uvasri vétó baza, és
60 , , , rozs ela-
dásra bocsájUtik. (803 2-3)
A bozának ára a Csáktornyái pálya udvarhoz siáüitra 8 frt 50 kr., &#8212; a rozsé pedig 8 frt méter maisanként.
Az AM-L&#171;rihn ét *m*tt
tlMroíktift.
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó iaptnlajdonoa Wajdits József gyorssajtójin.