* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
362.03 KB | |
2006-05-31 11:04:58 | |
Nyilvános 787 | 2820 | Rövid leírás | Teljes leírás (65.18 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. március 6. 19. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGT-KANIZ8A, 18T9. márczhis G án. 19-llc TUennyokzadlk évfolyam. Elillftáll ir EQV H9ám 10 kr 1 HIrdetéiefc ft h&sábos petitnorban i 7 fBjfcfodflxor o S rűin»i^n t totábbi lorírt 5 kr. f NYILTTÉRHEN í iorookínt 10 krírt vé- : leioek fel. :, Kinutlti illeték minden ei biideUiirt k 30 kr fiteteodS előbb: ,Z .A. ZALAI KÖZLŐI! A.-& O TH O I KÖZLŐN xnyagi ré«ít illetS kOt|«inilnyek pedig a kiadóhoi bérm«nt»e iotéseodfik : NAGT-KANIZSA. Bénnentétlen ler*lek. csak nm«rt mankttú •mktól fogad t«ta»k el. visn* nem k8ld«tnflk. N.-KanlzsaTáros helyhatóságának, ^n.-kanizsai önk. tüzoltó-egylet", m „n.-banizsai kereskedelmi g Iparbank*, ,n.-kantz«*i takarékpénztár", a 9Mlame;yei általános tanítótes-tület", a „n.-kanizsai kisded-neTeló egyesület4*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara ...kanizsai külTálasztmanya" s több megyei és tárosi egyesület hiiaUlos értesíUje. Hetcnklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hitelviszonyaink és a kisbirtok) fildhitel. — Felolvaatatott a „Tírtu-Kör\'-ben febrnir 16-io 1879. — A ki felolvasásom czimc után azt hiszi, hogy én valami magas tinancz tudományra adtam fejemet, vagy valamely általam fel-talált Tilágrenditó pénzügyi politikával akarom a hazát boldogítani, az nagyon fog csalódni, ilyesmire se képesnek, sem hiva-tottnak nem érzem magamat. Felolvasásom, nagyszabású czime da-czára szerény határok közt fog mozogpi, tárgyát közönséges, hétköznapi tapasztala-tok képezendik s honbolűogitó ertdeti ter-vekben nem fog bővelkedni. Minden nemzetgazdász által elfoga-dott s a gyakorlati élet eredményei által is igczolt, általános vélemény az, hogy a hitclforgalomban a szabad verseny, a con-currenczia az árakat mérsékli, annak kizá-rása pedig azt, a kínálat és a kereslet közti természetes egyensúly és szabályozó arány megzavarását idézi elö. Ezen vélemény oly természetes, oly világos, hogy bizonyitgatni is felesleges; mert ez már az összes világkereskedelmi piaezokon ugy is igazolta magát és mégis nálunk Magyarországon ezen megdönthet-lennek látszó igazság nem igazolta magát, ez az igazság itt nálunk egészen fordítóit alakban jelentkezett. A magyar törvényhozás azon nemzet-gazdászati elvből kiindulva, hogy az árakat egyedül a kereslet és kínálat közti arány szabályozza, egy merész és a kor szellemé-nek megfelelő szabadelvű intézkedésre hatá-rozta cl magát. A külföldi államok után indulva az 1868. 31. t. ezikkben eltörölte az uzsora törvényt s ez által a hitei forga- | lomban korlátlan tért nyitott a szabad ! versenynek, független határokat biztosított a kamatláb hullámainak. Ezen szabadság, ezen függetlenség megfelelt ugyan a keres-kedelem, a nemzetgazdászat modern fogal-mainak, de eredményeiben nem felelt meg a várakozásnak. Részint az uzsora törvény eltörlése következtében, de még inkább és különösen az uj alkotmányos élet beálltával felébredt a pezsgő politikai élet és éltető hatása alatt a bankok és minden nemtt pénzintézetek egész sora keletkezett; lássak minő eredménynyel: Addig, mig nálunk néhány szerény takarékpénztár állt csak fenn, mig néhány bank dominálta a helyzetet, Magyarország hitel igényei, ha nem is teljesen de tűr-hető mórtékben s általában mérsékelt kama-tok mellett volt kielégítve, mikor azntán meglepett bennün... |