* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 362.03 KB | |
| 2006-05-31 11:04:58 | |
 | |||||||
Nyilvános  801 | 2837 | Rövid leírás | Teljes leírás (65.18 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. március 6. 19. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGT-KANIZ8A, 18T9. márczhis G án. 19-llc TUennyokzadlk évfolyam. Elillftáll ir EQV H9ám 10 kr 1 HIrdetéiefc ft h&sábos petitnorban i 7 fBjfcfodflxor o S rűin»i^n t totábbi lorírt 5 kr. f NYILTTÉRHEN í iorookínt 10 krírt vé- : leioek fel. :, Kinutlti illeték minden ei biideUiirt k 30 kr fiteteodS előbb: ,Z .A. ZALAI KÖZLŐI! A.-& O TH O I KÖZLŐN xnyagi ré«ít illetS kOt|«inilnyek pedig a kiadóhoi bérm«nt»e iotéseodfik : NAGT-KANIZSA. Bénnentétlen ler*lek. csak nm«rt mankttú •mktól fogad t«ta»k el. visn* nem k8ld«tnflk. N.-KanlzsaTáros helyhatóságának, ^n.-kanizsai önk. tüzoltó-egylet", m „n.-banizsai kereskedelmi g Iparbank*, ,n.-kantz«*i takarékpénztár", a 9Mlame;yei általános tanítótes-tület", a „n.-kanizsai kisded-neTeló egyesület4*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara ...kanizsai külTálasztmanya" s több megyei és tárosi egyesület hiiaUlos értesíUje. Hetcnklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hitelviszonyaink és a kisbirtok) fildhitel. — Felolvaatatott a „Tírtu-Kör\'-ben febrnir 16-io 1879. — A ki felolvasásom czimc után azt hiszi, hogy én valami magas tinancz tudományra adtam fejemet, vagy valamely általam fel-talált Tilágrenditó pénzügyi politikával akarom a hazát boldogítani, az nagyon fog csalódni, ilyesmire se képesnek, sem hiva-tottnak nem érzem magamat. Felolvasásom, nagyszabású czime da-czára szerény határok közt fog mozogpi, tárgyát közönséges, hétköznapi tapasztala-tok képezendik s honbolűogitó ertdeti ter-vekben nem fog bővelkedni. Minden nemzetgazdász által elfoga-dott s a gyakorlati élet eredményei által is igczolt, általános vélemény az, hogy a hitclforgalomban a szabad verseny, a con-currenczia az árakat mérsékli, annak kizá-rása pedig azt, a kínálat és a kereslet közti természetes egyensúly és szabályozó arány megzavarását idézi elö. Ezen vélemény oly természetes, oly világos, hogy bizonyitgatni is felesleges; mert ez már az összes világkereskedelmi piaezokon ugy is igazolta magát és mégis nálunk Magyarországon ezen megdönthet-lennek látszó igazság nem igazolta magát, ez az igazság itt nálunk egészen fordítóit alakban jelentkezett. A magyar törvényhozás azon nemzet-gazdászati elvből kiindulva, hogy az árakat egyedül a kereslet és kínálat közti arány szabályozza, egy merész és a kor szellemé-nek megfelelő szabadelvű intézkedésre hatá-rozta cl magát. A külföldi államok után indulva az 1868. 31. t. ezikkben eltörölte az uzsora törvényt s ez által a hitei forga- | lomban korlátlan tért nyitott a szabad ! versenynek, független határokat biztosított a kamatláb hullámainak. Ezen szabadság, ezen függetlenség megfelelt ugyan a keres-kedelem, a nemzetgazdászat modern fogal-mainak, de eredményeiben nem felelt meg a várakozásnak. Részint az uzsora törvény eltörlése következtében, de még inkább és különösen az uj alkotmányos élet beálltával felébredt a pezsgő politikai élet és éltető hatása alatt a bankok és minden nemtt pénzintézetek egész sora keletkezett; lássak minő eredménynyel: Addig, mig nálunk néhány szerény takarékpénztár állt csak fenn, mig néhány bank dominálta a helyzetet, Magyarország hitel igényei, ha nem is teljesen de tűr-hető mórtékben s általában mérsékelt kama-tok mellett volt kielégítve, mikor azntán meglepett bennünket az alapítási szédelgés, mikor a házi szolga is gründult, mikor minden utcza sarkra kiírták, hogy: ,Qcld für alles!" nem lehetett pénzt kapni sehol, vagy ha igen csak méreg drága s a tökét magát is felülmúló uzsora kamatok mellett, 18(i7-ben volt Magyarországon őö takarék pénztár 68.037.9!>1 frt forgalmi és alap-tőkével 7 bank 9.457.524 frt forgalmi és alaptőkével, 1875-ben már 296 takarék-pénztár 57 különféle bank s 85 szövetke-zet \') csábította kölcsönre a hitelszomjas \') Kar.*] Józief .HitelTijionjaink •■ « Vuora tö(Vénjrj*va«>a.t 187^. ■ közönséget s mig az 1867-ben működött 67 pénzintézetnél 6%-toli, legfellebb 8% kamatra lehetett kölcsönt kapni, 1875-ben már a 478 és még ezentúl is évről évre szaporodó nagy számú pénzintézetnél a kamat 7 perczenttói kezdve egész 11< /„-ig felcsigáztatott, sót voltak pénzintézetek, melyeknél a különböző czimeken szedett illetékek, még ezt a százalékot is meghalad-ták ; nevezetes e mellett még az, hogy mig a kevesebb pénzintézet képes volt a ma-gán tózséreket a péazpiaczról, ha nem is teljesen leszorítani, de üzlet kötéseiket legalább némileg mérsékelni, addig épen akkor, mikor körül voltunk rakva roppant sok pénzintézettel a magán uzsoráskodás leginkább felburjánzott, akkor űzte lelket-len fosztogatásait legmértéktelenebbül, leg-szabadabban, minden tartózkodás nélkül. Ezek a tények mindenki előtt ismere-tesek s ezekből kitűnik, hogy nálnnk a szabad verseny nem szülte azt a hatást a mi rendes viszonyok közt a szabad verseny természetes következménye szokott lenni. Mikor aztán elviselhetlcnné kezdett válni a helyzet, mikor az ország minden részéből egymást érték a feljajdulások, mikor már türhetlen állapotot idéztek elő az egyes fosztogató uzsorások vakmerőségig magas kamat zsarolásai, általánossá vált az óhaj, hogy az állapoton segíteni kell. Társadalmi téren indult meg a mozgalom az elhagyott irány felé 3 a társadalmi mozgalom tevé-kenységre sarkalta a kormányt. A kormány eiry bizottságot hivott össze, melynek feladata volt a bajok or voslásának módjára véleményt adni. A bizottság abban a véleményben állapodott meg, hogy a bajon törvény-hozási utón kell segíteni, igy született meg az 1877/8-ik törvényczilik, mely az uzsora törvényt vissza állította azon módosítással, hogy a törvényes kamat lábot S7o-ban állapította meg. Mikor ezen törvény létre jött, életbe\' lépett, azt hittük segítve van a bajon s nyugodtan vártuk az eredményt. Senki sem kétkedett s máig sem két-kedik abban, hogy az uzsoráskodók vissza-éléseit teljesen meggátolni, az uzsorát tel-jesen kiirtani, megtörni és megsemisiteni, ezzel a törvénynyel sőt még szigoni bün-tetó-törvénynyel sem lehet, mint nem tud-ták ezt megtörni (ialicziában, a hol pedig szigorú büntető törvény áll útjában az uzsorának, bár a kamatláb határozott fok-ban nincs megállapítva s egyik legnépsze-rűbb pénzintézete a „Husukal kredit Ans-talt\'és 12*/„ -lékra kölcsönöz, de az 1877/8. tőrvczikktól mégis más eredményt vártak mint a mi tényleg bekövetkezett. Kórul-be lfll másfél éve annak, hogy az uzsora-tör-vény életbe lépett s az eredmény mindenki előtt ismeretes. A hitelforgalom lendületet nem nyert, olcsó kölcsönöket kötni nem lehet az uzsora és pedig az előbbinél nu»t már sokkal veszedelmesebb alakban az általánossá vált váltó kölcsönök alakjában teljes virágzásban van ma is, és ezt az uzsorát a váltó jogi és forgalmi természe-ténél fogva ellenőrizni, korlátozni és aka-dályozni nem lehet. A váltó a kereskedelmi forgalomra nézve igen szerencsés találmány, mert a kereskedelmi életben hivatva van közvetí-teni a pénz és áru forgalmat, könyiteni a szállítást, rövidíteni a kereskedelmi ügyle-tekből származó követelések kölcsönös ki-egyenlítését, de hivatása csak is ez és nem egyéb. A ki azonban tudja, hogy Magyar-országban mily kevés az ily kereskedelmi váltó- és még is mily általánossá vált a válté használata s mily roppant mennyi-ségű váltó használtatik fel a kölcsín ügylet kötések körül, az be fogja látni, állításom valóságát, hogy az uzsora virágzik s pedig veszedelmesebb alakban mint eddig. A váltó olyan embernek való, ki an-nak kellé ieit, természetét s jogkövetkezmé-nyeit ismeri, érti s előnyeit felhasználni tudja, olyan embernek, ki kereskedelmi ügy-leteket ki-t vagy ilyeneket közvetít s álta-lában ilyenekkel foglalkozik, a kinek ennél-fogva jövedelmi forrását naponkénti for-galma ké >ezi, de az olyan embernek is csak akkor, ha a váltó létrejötte valamely meg-előző kereskedelmi ügyleten alapul és foly-tonos, naponkénti forgalma mellett számo-lása körül felmerült pillanatnyi zavarait akarja kiegyenlíteni. Ellenben aki jövede-lemre csak határozott időközökben számit-hat, a kiiek bevételei csak az év bizonyos szakaira vannak szorítva, azt a váltás, vagyis a gyártott váltó, mely kereskedelmi váltónak nem nevezhető, tönkre teszi. A váltó szigorú feltételeinél, rövid lejárita-nál fogva olyan kölcsön ügyleteknek, me-lyeknek feladata volna olcsó hitelt befek-tetésre a.kalmas, gyümölcsöző tokét sze-rezni nem alkalmas, mert a kölcsönzött tőke csak az esetben lehet gyümölcsöző vagyis I productiv, ha olcsó és hosszú lejáratú s a i váltónál mindkét eset lehetetlen. A pénzinté- : zetek azon vannak, hogy részvényeseiket I minél nagyobb osztalékkal lepjék meg. ezt csak a forgalmi töke minél nagyobb haszno-sítása mellett érhetik el, a mit mű nyel-ven legmagasabb fructiticatiónak neveznek, s erre csak a váltó alkalmas, melynél az el-járás szigorú gyors, kifogást nem tür, a kamat korlátlan s a tőkét egy évben négy-szer vagy többször is megforgatja sokszo-rozott jövedelemmel. Addig mig a kamat korlátozó törvény nem volt, azért volt drága a hitel, mert a sok uj nyerészkedési válla-lat, „Bau vérein\' .Rente bank\' s külön-féle czimek és nevek alatt alapított inté-zet, a közforgalomtól a tökét elvonta, most midőn a csupán nyerészkedés czéljából ala-pított vállalatokat az 1873. pénzügyi vihar halomra döntötte és elsepertc, azért drága a hitel, mert a hitelre szorult ember a pénz szerzés a kölcsönnyerés legkönnyebb, leg-gyorsabb módját kénytelen elfogadni, a mi könnyű és gyors ugyan, de eredményeiben veszélyes t. i. váltót ir alá, azért, mert a hitelező csak váltóra hajlandó hitelt nyitni. Azon országokban a hol a kereskede-lem virágzik, a hol kivitel a behozatalt tul-szárnyalja, a hol az ipar előre haladott, a hol ennélfogva a nemzeti vagyon fó-forrá-sát nem a földbirtok nem a főldmivelés, ha-nem a kereskedelem és az ipar képezi, a gyártott váltó üzlet következményeiben nem oly káros, nem oly hátrányos és nem oly v««aélf«8 a hitelviszonyokra, mint ott, a hol a nemzet egyedüli vagyona a termő föld. Magyarországnak, a magyar nemzet-nek e tekintetben, kivételes helyzete van. Nálunk a nemzeti vagyon értékét a föld-birtok képezi, a mi jövedelmünk a termés minőségétől függ, a földbirtok azon alap, azon központ, honnan vagyoni képességünk ereje kisugárzik, a földjövedelem képezi létfeltételét s éltető napját kereskedelmünk és iparunk fejlődésének is. Nálunk a főld-mivelés, a földbirtok egy központi erő, mely-nek hatalmas érütéseit megérzi az ipar a kereskedelem s megérzi társadalmunk min-den osztálya. Ha a földbirtok nem termel, ha a földbirtokos terményét potom áron kénytelen, — a kedvezőbb piaczi ár bevá-rása nélkül, — elvesztegetni, ha a földmi-velónek pénze nincs, ha tőkét gyűjteni nem bir, szegény a kereskedő, nem bír lábra kapni az ipar, elszegényül az egész nemzet, mert nálunk a kereskedelem korlátolt ösz-szeköttetéseinél fogva, az ipar fejletlensége miatt nem képes pótolni azt, a mi a föld-birtoknál a nemzeti vagyonra elveszett s nem birja helyre állítani hitelviszonyaink-ban az egy évi rósz termés által megzavart egyensúlyt, mint történik ez kiterjedtebb kereskedelemmel, és fejlettebb iparral bíró más országokban, a hol a belföldi tőkék nem vándorolnak külföldre az ipar és ke-reskedelmi czikkek beszerzése végett. Mi minden intézményeinknél, s igy hitelviszo-nyaink megszilárdításánál, szervezésénél is kiindulási pontul s minta-képűi a külföl-det tekintjük, nagyszabású hitelműveletek-kel, complicalt linancz operatiukk.il, nagy hirü bankok alapításával experimentálunk s mig a magas politikán törjük fejünket, mig külföldi eszményképeken ábrándozunk elhanyagoljuk vitális érdekeinket, elveszt-jük hivatásunkat, ignoráljuk hazánk agro-nom erdekeit, azután mikor azt tapasztal-juk, hogy hitelviszonyaink javulás helyett roszabbakká válnak, mikor látjuk, hogy évről évre szegényülünk, sallangós politi-kai szónuklatokban szidjuk a kormányt, hogy a bajon nem segit. Ne méltóztassék megijedni, hogy fel-olvasásomban a politikát és a kormányt felemiitettem, mind ennek daczára én nem fogok « politika, de legkevésbé a párt po-litika terére átcsapni, csak azt akarom egyszerűen constatálni, hogy anyagi érde-keink romlásának okai részben magunk vagyunk, mert nem ott keressük a bajnak gyökerét, a hol az valóban létezik. Helyesen mondja egyik elismert nagy-hírű nemzetgazdász ltoscher Vilmos, hogy ,a nép gazdasága bizonyos természet tör-vények behatása által kifejlesztendő orga-nicus egész s az ebben rejlő gazdasági élet jelenségeinek megvizsgálása, az ebben je-lentkező elveknek felismerése vezethet csak a gazdasági élet fejlődési törvényeinek meg-alapítására.* Én abban a szerény vélemény-ben vagyok, hogy hitelviszonyaink javítá-sára a mozgalmat társadalmi utón kell meg-indítanunk, s e mozgalmat, mint földmiveló országnak, egy időre kizárólag főldmivtlési érdekeink előmozdítására, felviragozására kell irányoznunk. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MARCZIUS 6 in 1879. Mindenki előtt ismeretes, azért hossza-sabb bizonyitgatásra nem szorul az akSrfll-mény, hogy a terményeknek ára nincs, tz ingatlan földbirtok elértéktelenedett, ipa runk 6s kereskedelmünk pang és a magyar nemzet évról-évrc, napról napra szegényül es mi folytonosan keressük ennek okát. Ennek pedig igen egyszerű és termé-szetes oka van. Mezei gazdáink nem juthat-nak hitelhez, nem bírnak productiv befek-tetésre alkalmas tökét szerezni s nincsen (>Ky oly hatalmas, az egész országban el-ágazó hitelszervezet, mely mező gazdasági érdekeinket támogatná. Hiányzik a befektetési alap, a forgalmi tűké, az olcsó hitel. Egyetlen intézet léte-zik, melynek czélja a földhitel igények ki-elégítése s ez az 1848-iki XIV. t. ez. ál-tal lett már kilátásba helyezve, de a mely a bekövetkezett politicai viharok miatt csak később lett tényleg felállítva, a provizorius kormány által 500,000 frt. állami dotatió-ban részesittetett s melyet ö felsége a ma-gyar király lfit>2. évi augusztus 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával erősített meg. Ezt azt egyetlen intézetet az ujabb alkotmányos törvények kiváltságokkal, a parlamentaris kormány pedig anyagi segély nyújtás törvénybe iktatásával támogat s a támogatást meg is érdemli, ez a .Magyar földhiteliutézct." (Folyt, köv.) A gaidaküzSnségnek fontos gép. A „Gsudisagt Lapok" múlt évi október l:Vén kiadott 42, — úgyszintén a „Fóldmive-lési Erdokeiuk" czimiigazdasági lapnak ugyan-csak múlt évi október 7 éa kiadott 40 ik szá-mában egy olyan gep lett ismertetve, mely * csöves kukoriczát csutkájával együtt egy idő-ben morzsolja, töri, zúzza, darálja, ugy, hogy a garatba öntött csöves kukoricza, kivánathol köpést, durvább avagy finomabb daraminőség\' ben folyik alá a gép alBÓ részén : a gép pedig pgy lo által a garat alá helyezett farud segélyé-vel hozatik működésbe. K közlemény alföldi gazdáink egyikének, Korács Ferencz urnák ügyeimét fölköltvén, miután meg volt győződve arról, hogy a kuko-riczacsutákban tápláló erő s anyag van, esen gép által az darává alakíttatván át, a takar-mány- s abrakféléket nagy mértékben ssapo-ritja, s ezért a mi gazdaságainkban hasznos té-nyező leend: elhatározta azon gép meghozata-lát s meg is hozatta részére Fehér Miklós bu-dapesti gépraktáros ur Amerikából, honnan az a párisi világkiállításon több példányban ki-állítva volt. A gép november hó végén meg is érke-zeit s az óta a szükséghez képest folyvást mű-ködésben van K. F. ur valahányszor darálta-tott, mindig hívott meg gazdákat, kiknek vé-leménye szerint a gép a gazdaságban kitüoő szolgálatot tesz. Múlt évi decz. hu 21-ik napján pedig a helybeli gazdászati iskola szaktanárát, Takó Ferencz urat Bartha Mihály jómódú gas-datirsunkkal hivta meg szemlére a bírálatra, s mint halljuk, Takó Ferencz ur annyira el volt ragadtatva a gép kitűnő munkája s hasznos-sága fűlött, hogy kijelentette: miképan annak rendkívüli előnyeit a gazdaközönség érdeké-ben a belyi lapokban megismertetni kötelessé-gének ismerendi, aőt annak a minta-gazdaság számára is meghozatalát illető helyen ssinte ja-vaslatba hozandja. K. F. ur a darát lovak és sertések Ki-mára készítteti. Lovak számára sós vízzel meg-paráholva kitűnő abrak ; sertések — a szecs-kává vágott luezernát és darát forró viiben le-ön tve, föleresztve — rajta jól telelnek. Marha-hizlalásnál kétségbe sem vonható sikeres al-kalmazása. A. kísérlet, uraim ! áldozattal jár; de ha sikerülj az áldozat nemcsak a kisérlettevónek, de a nagy közönségnek is hasznára válik. Várva várjuk tehát\'Takó urnák igért kösleményoit; s agy vagyunk meggyőződve, hogy Takó or a gazdaközönség elismerésére tarthat számot ak-kor, midőn azt értesiti arról, hogy van egy gyakorlati értékkel biró gép, mely a mi gaz-dasági viszonyainkba sikerrel válik be az által, hogy gazdáink az eddig vagy végkép veszen-dőbe ment, vagy ciakis tüzeli anyagul haja-pált nagymennyiségű knkoricsa csntkát da-rává alakítva jószágaik táplálására, javítására fordíthatják. A gép ára Budapesten 130 frt; Kanisiára gyorsárukép szállítva 150 frt. Ily dara-mutatvány lapunk szerkeszti-ségi irodájában megtekinthető1. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a tala-egerszegi kir. törvényítékíöl. 1879. évi márctius 6ii: 3350/B. 878. Ss. I. Pacsona György és társa snlyot testisértései vádoltak elleni ügyben Ill-ad bírósági ítélet hide\'és. 139/B. 879. Ss. 1. Németh János tolvaj lássál vádolt elleni ügyben III ad bírósági ítélet hirdetés. 155/B. 879. Sí. I. Bálé József lopással vádolt elleni ügyben Iü-ad birósági ítélet hirdetés. Márciiai 7-én. 183/B. 879. Ss. 1. Egyed György végre-hajtásnak ellenszegüléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 218/B. 879. Ss. I. Barát János vesztege-tési kísérlettel terhelt ellepi ügy ben végtárgyalás. 219/B. 879. Ss. 1. Dömök Vendel és társa súlyos testisérléssel vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 269/B. 879. S«. 1. Farsang László tolvaj-lással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 271/B. 879. Ss. I. SmudiU Gábor és tár aai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 278/B. 879. Ss. 1. Vissi Mihály és táisai végrehajtás ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 330/B. 879. Ss. I. Kgyeg Erise sikkasz-tással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 375/B. 879. Ss. I. Kiss Károly és társai súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben víg-tárgyalás. 424/B. 879. Sz. I. Bogár István ember ölessel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 585/B. 879. Ss. 1. Babocsehay Sándor sikkasztás és közokirat hamisítással vádolt elleni ügyben Ill-ad birósági ítélet hirdetés. Márctius 13-á n. 171/B. 879. Sz. I. Márton János sikkasz-tással vádolt elleni ügyben kir. t. ítélet hirdetés. Márcsius 14-én: 2937/B. 878. Ss. I. Fürst Ferenci és tárta súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ttgybtn vég tárgyalás. 3296/B 878. Sz. 1. Kamarás János és társa tolvajlással vádolt elleni ügyben végtár-gyalás. 197/B. 87U. Soós Oörgy és társa tolvaj lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 253/B. 879. Sz. I. Kovács Zsigmond sik-kasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 391/B. 879. Ss. 1. Török János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtár-gy slás. 433/B. 879. Ss. I. Barkócsi György nyil-vános erőszakossággal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 474/B. 879. Ss. I. Horváth Pásztor Fe-rencz emberöléssel vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 502/B. 879. Ss. 1. Farkas Imre tolvaj lás-sál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. M á r c z i u s 20-á n: 68/B. 879. Sí. I. Vissi Pál súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben Il-od birósági ítélet hirdetés. 134/B. 879. Ss. I. Tóth Mihály és társa tolvajlással vádoltak elleni ügyben III ad bíró-sági. ítélet hirdetés. * 140/B. 879. Ss. 1. Horváth Lisi, Virág Genovéva tolvajlással vádoltak elleni ügyben Ill-ad birósági ítélet hirdetés. 157/B. S79. Sz. 1. Magyar István és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetés. 284/B. 879. 3.. 1. Horváth Rigó Ferenci súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetés. 359/B. 879 Lt. Németh Qelsa Ferenc, és társai emberöléssel vádolt elleai ügyben II od birósági ítélet hirdetése. 377/B. 879. Ss. 1. Olasz Antal súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben Il-od biró-sági ítélet hirdetés. 418/B. 878. Ss. 1. üreg Kis Ferencz tol-vajlással vádolt elleni ügyben II od birísági ítélet hirdetés. M á r c • i u s 21 é n: 304/B. 879. Sí. 1. Zsizsek István és társa sikkasztással vádoltak elleni Ügyben végtár-gyalis. 444/B. 879. Sí. L Koczeth Márk és társai hamis okirat késsiléssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Márcsius 27 én: 104/B. 879. Ss. 1. Németh Görhes János tolvsjlással vádolt elleni ügyben 111 ad bírósági Ítélet hirdetés. 172/B. 879. 8i. 1. Kovács Vendel sikkasz-tással vádolt elleni agyben Il-od birisigi ítélet hirdetés. 436/B. Sí. 1. Balogh Férem súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben II od birósági ítélet hirdetés. Kelt Zsla-Egersiegen, 1879. évi már czius 2 án. MUZSIK KÁLMÁN, iroda Jegyzőkönyv felvétetett a sümeghi járás tanítói kör választmányának J. évi február 9-én tartott üléséről. Jelen voltak: Elnök : Künnye Jóisef, Ádám Iván, Varga Jótsel, Bán fi Alajos, Németh Béla, Scharf Ká-roly, Csiga Mari k. a. Károlyi János v. tagok. 1. Elnöki megnyitó atán olvsstatott a műit v. ülés jkönyve, mely módosítás nélkül hitelesittetett. 2. Tárgysltatott: a .Magyarországi tani- tocgylelek ssővetsége". Sümegh tanitó köre a végrehajtó bísottság javaslatát általánosságban magáévá teszi, azonban észrevételeit a követ kezükben nyilvánítja: IV. fejeset. 4. §. b) Minden társegylet év-dijat tizessen; s felvéti dij nsetes tekiutve sí úgyis elég kiadást egyes tanítók s jköröknek — hagyassék fel. VI. fej. G. §. A központi válasz tmány ÜO helyett 100 tagból álljon, hogy az esetleg elmaradókon kívül a havi gyűlések határozat képesen akkor is megtarthassanak, ha csak fele jelennék is meg; e 100 fővárosi tanért legyen, mert az egyletek küldötteinek megje- lenésére, már as anyagi viszonyok miatt sem lehet ssámitani. Hs tigyelembe vesszük a teeu- dőt, a hármas ügy kezelést, 100 tag bizonnyal nem fog fölösleges lenni. VII. fej. 17. §. A szövetségi közgyűlésen bírjon minden jelen levő ssúvetkezett egyleti tag tanácskozási és szavazati joggal, AZ ügy érdeke ast követeli, hogy a jogosított képvise- lőkön kívül minél több tanfértiu vegyen részt a vidékeken megtartandó gyűléseken, ha pedig ily alkalommal ssavasati jog nem adatik, bi- sonnyal nem less rá nésve oly vonzó, oly érde- kes a gyűlésre való menetel vagy abban részt- vétel. IX. fej. 39. § A társegyletek halárosati javaslataikat, munkálataikat tartozzanak vétel utrfn kél bó alatt a központ által kitűzendő idő tartam alatt beküldeni. Tapasztalás bizonyítja, hogy a .lehető rövid kitétel" nem fogna a ki-vántczélnak megfelelni. XI. faj. 55. § Egyet értünk as aradvidéki tanító-egylettel. Ha a szövetség működésében bármikor ellenes törekvés nyilvánulna, az állam betiltó hatalma úgyis érvényben van és marad. 3. Bán fi Alajos a történet tanítási mód- ssertsnát nagy ssakavatottsággal adta elő, hozzá szóltak : Ádám Iván reál igazgató, Könnye József s többen ; melyből igen üdvös eszmecsere fejlődött. 4. Elnök bejelenti: Gállik Mari helybeli tanítónőt, ki a kör tagjai közé magát felvétetni kívánja. Kartárai üdvözlettel fogadtatott. 5. A jövő gyűlésre Németh Béla óvoda vezető, .Mily vissonyban áll as óvoda, as elemi tanoda első osstályával* Könnye József pedig a gyermekek fogadásáról fognak értekesést tsrtani. 6. A jövő gyűlés márczius 2-ik vasárnap- jának délelőtti 8 órájára tűzetett ki. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárta. Kmf. KÖNNYE JÓZSEF, elník. KÁROLYI JÁNOS, Peltan és műemlékei. <Neaanj lap uti nsplímbáJ.) (Folytatás.) Mikor körvonalaiban jegysóknnyvembe lekaptam a síremlék alakját és körülírását, szerencsém volt találkozhatni a portás uraság-gal is. Nem tetszett neki, hogy oly soká je-gyesgetek a kapuban. Talán ispionnak nézett ez is mint a fraknói vár felügyelője, ki mun kim köiepében avval állott elő, hogy tekint sem szegénységét és családját és ne tegyem sze-rencsétlenné őtet és apró cselédjeit. Hiábsn okoskodtam vele, a jámbor tele volt félelemmel. Kénytelen voltam abban hagyni felvételemet és jobb időkre halasztani. A pettaui satyafiról sem mondhatom, hogy a finom társalgót valaha olvasts; ször-nyű marcsona képet vágott. Német construc-tjóira valamely nyelvtanár szörnyet halt volna. Én tűrtem fülemnek e kínszenvedését és vár-tam, mig kibetüshettek valami okos szót feltett kérdéseimre. Kérdezősködtem a vár ura útin, itt lakik-e jelenleg, ssabad-e a termeket is megtekinteni és hasonlókat mást. Figyeltem, mint ai amerikai indián; hasztalan, semmit sem értettem, pedig ugyancsak kerepelt portás-nyelve. A vár ujabbszerü épület: régibb létezé-sét tanúsítja a bástya néhány réssé és a vár ndvarán levő alagút félkör-záratu bejárása. A vasrostélvos ajtó tárva volt; belsejét nem néz hettem meg, de a faragott kőből rakott bástya sseril fal, a kitűnő falragasz és az ajtózirás legalább is s XIV. ssásad elejére utal. Kérde-zősködtem monographia után. Ast válaszolták, hogy elfogyott. Fides penes suctorem. A kastély a vár udvarán emelkedik; gyönyörű helyen vetekedik ily nemű épGletek fekvésével. A szűk határba sioritott kis város, s Dráva ezüst fonalu kigyósása, az erdős szi-getek, eleven színű terjedelmes rétek, a falvak-kal, erdőkkel és szántóföldekkel vegyitett tág sik és annak végkerületén köröskőrüt a válto-zatos hegylánczolatok oly festői képet szereznek, melynek emléke éveken át sem mosódik el em-lékesetünkből. Van valami a mi e görbe világot uj meg uj kellemmel ruhássá: as örtikkén üde söld pázsitok és eleven színű lombozatok. Nem kopár és sivárba föld tartójában semmi. Alig sar-lózzák a kalászos tagokat, már ott van a fiatal hajdina, luczerna, répa, vagy minden vetemény hiányában a fel burjánzó gaz. Minálunk a káni-kula rekkenő hősége ezt is megfojtja. Sárga vagy sötét barna a íöld, a meddig a szem ellát; mintha tűz perzselte volna le a természet minden ékes-ségét. Hiányzik nálunk sz Uditő harmat, mely hosszú száraz időkben az esőt is pótolgalja. Nem így volt ez hajdan. Mikor falu és meső veteke-dett faival az árnyékos erdővel, és nem oly ké-nyesen feszelgette hébe hóba egy egy árva bek-tikás BZÍI- vagy jegenyefa, nem volt annyi panasz a tartós szárazságról. Irtották mód nél-kül a fát, a hol látták, és nem gondoskodtak fiatal pótlásról. A gondatlan gazdálkodásnak most issszuk meg a levét. Az uj épületet csinos két emeletes Ugo-zásával kénydmes lakást és élvezetes tartózko-dást adhat; mű becse azonban nincs. Ott hagy-tam ás lementem a városba. A Urává partját kerestem. Szeretem kimondhallanul a csörge-dező, folydogáló vsgy hullámzó vizeket. N»m tudom sz okát, de jól esik már as, ha partján állhatok, is tünedesó hullámaiba merenghetek. Keresem az eviczkéló ifjú halivadékot és gyö-nyörködöm virgoncz fürge mozdulataiban. Mint a gondolat sziporkázik egy másik halifjoncz a víztükör felett, hogy a következő pillanatbao a mélységbe rohanjon. Nem hiába mondják: jól érzi magát, mint a hal a vízben, ugyancsak meglátszik rajla, hogy vigan éli napjait. Ha kedélyem kissé elborul, patakot vagy tócsát keresek. Elpusztul tőle a szív baja, mintha szentelt vízzel kergetnók az ördögöt. Mikor módomban van, leülök egy kiálló sziklára vagy korhadt fatörzsre, és építek vízesést, gátonyo-kst, hidakat és czölöplakot. Nem vagyok ma-gam : ott van képem a víztükrében, ott ezernyi ezer gondolatom, mely légvárakat Begit épileni, midőn kezem a primitív hídfők és a vizépi és elemeivel foglalkozik. Mily kimondhatlan jó érzés az, ha apró-ságaink sikerülnek; a kezdetleges malom forog, a visesések ezer változatban csötlenek-botlsnak sziszegve, sustorogva a mélybe. A test elfáradt: keresünk számára heverő eleven pamlsgot, hun-nét szemünk kényelmesen élvesheti a vizet és spró müveit. Iiyen a világ. Nagydolgok véghezvitelére ritkán születnek az emberek. Azok is egy egy sikerdus fontos esemény után kifáradnak és visszadülnek, hogy aprólékos dolgokkal ismét aczélozzák tetterejüket. A nagy tömeg kicsiny-ségekkel bíbelődik mint mi, és arra való, hogy a nagy emberek müveit megtapsolja. Eszembe jutott Pettau fénykorából egy eset, mely s világ nsgy embereinek elismeré-séről és fényes tettek külSnbBzo felfogásáról és megiteiéséról hatalmas tanúságot tesz. A vár előtti síremlék tulsjdcinosáoak egyik hasonnevű őse lehetett, ki a Xll.század elején elég népsze-rűséget szerzett magának avval, hogy a közel-fekvő magyar falvakat ée puazIákat zsoldosaival megrohanta és kifosztotta. Dusán megrakodva prédákkal visszatért pettaui fészkébe, hogy torbélyozásoan elkölUe a rablott jószágot és uj alkalmat várjon betörésekre és pusztitisokra. Hogy dicsőítették övéi, hogy magasztalták ótet! Geiza királyunk intette és figyelmeztette, de hasztalanul. És midőn Eberhard salsburgt érsek felssólitására sem hsgyolt fel garázda életével, az Ur Isten zabnlásta meg kellőleg. Rögtön meghalt. — Hol vannak ez ember ma-radványai, hol van dicsősége, hol van emléke ? Ott a hol a többi nagy emberek emléke, kik nagyságuk hirére ezer és ezer halandó jajkiil-tásának árán jutottak ! Így volt ei mindig, és ez lesz orökségök azoknak is, kik hssouló mi-nőségben napjaink nagynevű férfiai! Az igall nagyságok nem ily snyagból valók, s nem is ilyen a jutalmuk 1 Sok kalandozzis uUn végre sikerült a Driv. partjihoi jutni. Egyszerű gyalog ut vezeti a sétálót a folyó hosszában. Mindjárt a vUpsvltol TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 6 An 1879. emelkedik a halom, mely a Drárát északfelé keríti. Lumbosatofl oldal* visssa tükrözik a folyó vicében. Itt ott még néhány czölöpre épült há-zikót ie láttunk, melyek regényes fekvőiével csak dülcdesett rozzant alkotmány uk retekedik, mely kitűnő motívumot ád ugyan a tájképesó-nek, de elég Dyomoruságos menhelyet viharos időkben a lakóknak. Hogy irigyeltem ezen egyszerű emberek sorait! A vízpart lestői emelkedésén lakhatni, mily élveset ée gyönyörűség lehat! Szokásom ily idyli helyeken azon pontot kikeresni, melyen letelepedném, melyre építtetném egyszerű haj-lékomat, ha ... módomban volna. Legkevésbé sem zavar azon gondolat, hogy még eddig nincs meg a kellú nervus, de még okszerű kilátás BÍncs rá, hogy a közeli időben annak birtokába játok. Mindegy. Egyelőre élvezem a lehető helyzetet tervezésekbe, a valóság ugy is meg szokta fosztani himporától a legkedvesebb com-binatiókat. Ezen eljárásnak megvan jó oldala két irányban. Először is nem kerül péozbe, a mi a mostani világban nagy előny, mikor a Krisztus koporsóját Bem Őrzik ingyen; adó alá Bem vetik, pedig a sok fej-, személy-, föld- és ebadó mellett as Üzlet megadóztatása is jelen-tékeny terhet ró a becsületes mesteremberek-és iparosokra. E tervezgetésekrŐi továbbá áll az, hogy Bem emberbarátom érdekét nem sér-tem vele, sem anyagi aprólékeeságokkal nem vesződöm. Ez sem megvetendő nyereség. As annec tálas jelen korszakában az emberek egymás váltán kapaszkodnak az uborkafára, és mikor elérték helyűket, ehaszitják láb alól a lépcső-nek használt vitézeket, hogy teljes kényelem ni el és szabadsággal lóbálbassák drága jármű-vöket. Persze, hogy még szerencse, ha as ubor-kafás eleven lépcsőit narancs módra kifacsarja és elhányja és nem ül a nyakukra, h"gy onnét drezzirozza hála fejében birkát! — Az anyagi vesződsógek alóli felmentés meg tiszta nyere méoy. Az öröm megvan, ha képzeletemben kü lonféle modorban a legszebb pontokra helyezem villáimat, és a rögtön kész nyárotokba azonnal behurczolkodom, rendezkedem ée minden irány-ban élvezem gyönyörűségei;. Ha nem tetszik, lerontom és építek mást helyébe, vagy tetszek oly változásokat, melyek kivánataimnak meg-felelnek. Éa mindez a pillanat müve. áldozat, segít-ség, caalatás és mérgelődés nélkül, mit as bi-zonnyara nem mondhat, ki valaha már valóban építtetett. Ürömöm tehát tisztább és szellemibb, minthogy csakis eszményben létezik, és sokkal tartósabb, mert az élv tudvalevőleg a vágyak és remények stádiumában a legjobb eszü, míg a valóság legtobbayire sírásója neki. Nem tagadom, van bennem jó adag kép zulodés fény és árny oldalúival. DÓ kibe ne volna ez árnyék világban, hol a halomra szö-vekedC csalódások megfosz\'.ják minden hitelé-től a prózai ígéreteket. Még jó, ha meláncho-liába nem esünk ; a tömérdek kellemetlenség és bajtól kitellpnék. Szerencsémre van jó portio könnyelműségünk is, és ez legtöbb esetben kiegyenlíti a kedélynek tiltott utón causzo-mászó kinövéseit. A helyes sarjakat kissé kan tározzuk, a tulcsapongásokat nyesegetjük, és meg van az arany küzép ut, mely a föidi bol-dogságra, a megelégedésre vezet. Ez a millioná riu* koldus tarisznya, mely százszorta többet ér, mint a telhetetlen aranyzsák. Jól érzem ma-gamat vele. Nyugodt és gondatlan az ember, mint a légbea röpülő daláraink, annak védelme alá futunk, ki a mező virágait táplálja, ruházza, B ki csáfolhatlanul Ígérte: Boldogok a lelki sze-gények, mert övék a mennyek országa, — ó maga tanított arra, hogy földibe helyezzük bi-zodalmunkát, hanem éljünk azon örömömbe, melyet a túlvilág adaad, ha kötelmeinket becsü-letesen teljesítjük. — Magánk fajta ember a szükségből erényt is csiaál. Hiába, bennünk lappang a régi Ádám; tessssük vessssük, de miodig csak annyit, hogy meg ne erőltessük magunkat. Természetes, hogy addig a lelki szegénység is igen gyanús lábon áll, míg kap-«*oUtban vao vele a koldus tarisznya. No de emberek vagyunk, és azért mondjuk el min dennapi imánkban: és ne vigy minket a kísér-teibe. Ál. (Folyt következik.) Helyi hírek — KÖsxönet nyilvánítás. A nagy- kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f. é. febr. hó 18-án tartott közgyűlésében a nagy- kanizsai ág. hit. ev. Uáoygyülekeset részére 3fi frt segélyt szavazott meg, mely össteg □evezett czélra már át is adatott. Ezért a ne raea lelkű segély adományért fopadja a hasa- 6M éa jótékony ezélok előmozdítását anyagi áldozatok nyújtásával is szivén viselő rész- vénytársaság az ev. gyülekezet őszinte köszö netét A gyülekezet elfiöksége. — Érdekes tárgyalás tartatott múlt csütörtökön a nagy kaoiuai kir. törvényszék bűn fényi tő osztályában, amidőn gyermekgyil-koláuat vádolt Nagy Vendel merényei lakót, ki négy hó óta letartóztatva volt s kire a kir. ügyémség 20 évi börtönbüntetést kórt, azonnali szabadlábra heljelétével a vád alól felmente-tett. Védő ügyvéd Dr. Fárnek László volt, ki ez alkalommal begyűző, hatalmas véd beszédet tartott. — A nagykanizsai iparossegédek önképző egyesületének alapszabályait a belügy - ministerium a bemutatási záradékkal ellátta. — A műkedvelői előadás minden kívánalmat meghaladón kitüoőleg sikerült. A díszterem zsúfolásig megtelt, mint halljuk 620 frt volt a bevétel. Kohn Hedvig kisasszony művészi játékát már többször hallottuk, míg Gulyás Gizella kisasszonyét először s valóban meglepő volt, a viharos tap« után önállolag is játszott. Bachrach Győző ur szép magyar dalai igen tetszettek. A vígjátékban szereplők egytől egyik teljes igyekezettel oldották meg tsere peiket a minden jelenés után megtapsoltattak. Fogadják Pollak Karolina, Milhofer Paula kisasszonyok és Stern Ignácz, Klein Dezső, Ledofssky Lajos, Kaufmann Béia és Práger Gyula urak nyilvános elismerésünket, s kiváló köszönetünket, hogy a derék műkedvelők ma gyár darabot vettek elő. Országh István veterán stinész szíves fáradozásaiért sziotén köszönetet vívott ki. As előadást tánczkoszoru követte s elképzelhető a népesség, midőn az első négyest 126 pár lej (ette. — AM ixr. iskola helyiségeiben múlt vasárnap este zártkörű nagy lakoma tartatott. — Tűzoltók figyelmébe. A király 25 éves kormányzása alkalmából 1873. doci. 2 án több biztosító társaság alapítványt tett oly tus- oltók számára, a kik kötelességük teljesítette közben súlyos beteggé vagy nyomorékká let- tek ; valamint azok hátra maradt családjai ré~ szőre, a kik életüket tűzoltásnál elvesztették. Ez alapból as IS79 ik évre 25 stipendium tog kiosztatni 50 forintjáva!. A kik erre igényt tartanak, folyamodványaikat Colditz vezérigaz- gatónál (Bécs, Schottenring 13) nyújtsák be. Ugy magyar, mint osztrák alattvalók segélyére van ez az alapítvány, valamint a pillanatnyi segélyre is igényt tarthatnak a szerencsétlenül járt magyar tűzoltók s az ez iránti folyamodá- sok az év folyamán bármikor elfogadtatnak. — A hírneve* tlorenczi négyes társulat márczius 17 én ad egy hangversenyt a .Szarvas " diBztermébeD. Jegyek már kaphatók Práger Béla ur gyógytárában, mire különösen a vi- déki közönséget figyelmeztetjük, nehogy ké BÜbb jegyet ne kaphassanak. — Ctément Lipót, palini bérlő ur egy érdekes kis rauokát irt ezen czim alatt: A ló- tenyésztésről, különös tekintettel Zalamegye lótenyésztésére. A munka sajtó alatt van s leg- közelebb fog megjelenni. — A sátor-tábor ügyét néhány lap elég meggondolatlanul elúre szellőzteti, holott az még a kezdet kezdetén van. Egyébként Oscrhalmay Ferenc* honvédbizottsági főnök ur ez érdemben következőleg; nyilatkozik : A .Füg- getlen Hírlap" febr. 27 ki számában az V. honvéd kerületben tervezett sátor tábor építés ügyében megjelent közleményre következő fel- világosítással szolgálhatunk. Ezen tábor építési ügy a honvédelmi minisztériumban még érdem leges tárgyalásra nem jutott, mert, eddig a kerületi parancsnokság cs«k tájékozó javaslat tételére utasíttatott, — mire nézve azonban jelentése ez ideig nem terjesztetett fel, Pécs város ajánlata pedig csak febr. 23 án — tehát a kanizsai tárgyalások után — közvetlenül a a miniszterbe* terjesztetvén fel, a két város ajánlata itten összehasonlítható sem lévén, a a hely iránti elhatározás még szóba sem jöhetett Egyébiránt e tárgyban minden körülmények kösött csak azon érdekek lehetnek irányadók, melyek a helyiviszoayok tekintetéből, a tábor rendel tetejének ethelyezési, közlekedési, gya korlati s harczászatí ■ e mellett különösen költ ségkimélési szempontból leginkább megfelelők; oly érdekek azonban, melyek az idézett közle- mény ben érintett protekcióra vonatkozhatnának, a miniszter elhatározására befolyást nem gya- korolhattak. — Érdekes mutatványok. Sneider Emil tanár Brassóról városunkba jött és mu- tatváeyokat készül adni, amelyek azonban az egyszerű ködfátyolkópektói annyiban külóo- bóznek, hogy készüléke négyszeres heliostat; gyönyörű tájképeket mutat Drumoud féle féoy mellett, mely Hydrooxygén gi.t által a közön- ség szemei előtt fejlesstetik. Azonkívül 18 osil- tagássati képet mutat, melyek napreadaserünkre vonatkozóak. — lénye* eskiivő. Február hó 22-én Farkas Józaef földbirtokon oltárhoz vezette Sü- meghy Kora kisasszonyt, özv. Sümeghy Fe- rencsaé bájos leányát. Nyossolyóleányok Ma- riska, Magda (a asépmeoyasszony két testvére) és Kerkápulv Magda, vőfélyek Gozooy László <W Botka Ferenc*; as osketest Svaatics Karolj apát ur végeste. — Esküvő után a boldog pár Felső-Bajodba, a vőlegény birtokára utazott — Halál a korcsma asztal mellett Mo- nostor Apátiban, olvassak a RK*-bea, egy víg kedélyü foldroivea nem akarta a csak most el- múlt farsangot szomorúan bezárni. Betért tebát húshagyó kedden a falu korcsmába s elóssör bevett egy jó nagy adag pálinkát, utána bort egéss nap as eléénél is többet. A hamvasósserda is a korcsmába érte a gyomros emberünket. Ivott egéss nap, mint a csap. Éjfélkor még egy liter bort hozatott asztalára. Ebből már nem ihatott; egy peres sJatt meghalt, ssélbfídés érte. — Söcid hírek. Berlinben egy korcs maros ingjen adja a sört, de ai illetőknek enni kell. — Laibachban egy nAt orgyilkosságért tkasztófára Ítéllek. — Karczagon Nagy Lajos tgy véd .Óriási per a jászkunságból a m. kír. kincstár ellen" ciimü történelmi s jogi tanul • máoyt adott sajtó alá. — A soproni hadastyán egyesületnél a sássióanyai tisztet királyné ő felsége elfogadta. — Ziedényi Ede jótékony- czélukra 160 eser frtot hagyományozott. — A marassombati vásár febr. 17. helyett apr. 17 én fertatik meg, — Oalicziábao dühöng a marha- véss. — n. drinápolyi görö^ érieket a bolgá- rok agyonverték, — Csonka Sándor e«ter- go m megyei 3-ad éves hittanhallgató febr. 19-én meghalt. — Bosniába szóló levelekre 5 kros bélyeg helyett 10 kros teendő. — A Lipót- mezőről elszökött őrültet megfogták. — Bécs- újhelyen egy czipéss 3 gyermekét s Önmagát meggyilkolta. — Az „Ellenőr\' megszűnik. — Serajevoban nincs ügyvéd. — Kolozsvárott as unió emlékére nagy szobor felállítását tervesik. — A Tiazs áradása sok helyett vessélyes. kinyert? Bécs, marcxius 1 én: 53. 25. 40. 17. 50. Gh-ács . , 48. 32.83. 71.82. Temesvár „ 70. *0. 39. 7n. 22. 1864 ki államsorsjegy marcz. 1-én tör-tént húzásában következő sorosatok nyertek : 217. 296. 894. 1O6C. 1120. 1329. 1771. 1904. 1921. 2436. 2909. 3094. 3412 és 3524. Irodalom. — Megjelent Lampel Róbert bisományá- ban Dr. Duday Józaeftől A fekete asz- B s o n y, vagy as oroszországi pestis, annak keletkezése, óvszerei ée orvoslása. Ara 30 kr. — Pettaloxti válogatott paedagogiai munkáiból as első kötet «l*o füzete megjelent Zsengeri Samu fordításban, ki egysserBtniat magyarázatokkal is ellátja. Ára 50 kr. A for- dító saját kiadása lévén, nála rendelhető meg. Zseügeri uroat hazafias köszönettel tartozunk e nagy műnek nyelvünkre történt átültetéseért, hiszssük, hogy a nevelés barátai méltólag felkarolják. — Üj zenemüvek. Táborszky & Parsch urak zenismükereakedésében megjelent »Ni- niche" polka íran^aise zopgorára sxerzé ifj. Fmhrbach Fülöp. Ára 50 kr. — Továbbá: .Hadd szóijók hát as a csöndes!* 1. Jurátus nóta. 2. Egy kis lány sétál a váczi utcsán (Mokány 3erczi nótája) két eredeti dal zon- gorára szerzé Szentirmay Elemér. Ára 60 kr. — Magyar ctiphsek lapjának 5 ik száma is megjele.it magyar és német szöveggel és egy minta melléklettel ; tekintve a czélt, hogy a külföld alól akarja emancipalni a magyar lábbeli ipart, kívánatos, hogy az érdekelt hasai csizmadia és czipéaz közönség pártolja, Ha- vonkint 2 sxer jelenik meg, ára évnegyedre csak 1 frt Vegyes hírek — As eUd magyar biztosító-társulat, — mely ő felségeik jubileuma alkalmából huss- eser frt alapítványt tesz, és pedig tízezret as akadémia javára, tízezret a tűzoltásnál meg- sérült tusoltok részére — a multéVre 1.454,000 forint nyereséget mutat föl, a melynek követ- kező íoioszUsát fogja as igasgatótág a márczius 15 iki Közgyűlésen inditványosui; 600,000 frt a részvényesek között való elosztásra, tehát réazvényenkint 200 forint; 600,000 frt a tőketartalék számára; 126,000 frt • meglevő értékpapírok árfolyam-különbözetei ssámára szolgáló külön tartalék fölemelésére; 128,000 írt leírás ti a társaság két házának értékéből; össeesea 1.454,000 frt — Tors tMüiött- G\'csén egy ösvegj ass- szony a múlt héten egy csoda szülöttet hozott * világra. Mondják, hogy valóságos nyúl fület voltak, c»ak egy itime é* bal kesén hat ujjsi K torz gyermek, mely as utczáa látott napvilá- got, a midőn as asszony ép a malomba ment, még mástél óráig élt és meg is keressteltetett. — Fog ülteié*. A tudomáay haladása nem sokára Uhstővé fogja tenni, hogy a fog. orvosok a beteg fogat mit termükben kirepe- ráJják, mi alatt a jogos tulajdonos ssép csen- desen otthon ül. As orvos a fogat kiemeiai, na**viszi kitisztítja, elbWolüjsv jrjíla a szuvas reVat s aztán víssza vlixi a patiensnek B vissza ftltoti fogát eredeti helyére, Henri de ParvUle természettudományi iró Magitot, Pietkievici s Th. Dávid orvosoknak több ilyen eredeti műveletét hozza föl. Már Hip pókra tea tanltá azt, hogy a fog kihúzható s sikerrel ismét visszaültethető. E régi tant az amerikai sebé-szek ismételten megerősítek. Hunter, Cooper, Philippean a fogakat állatok bérébe oltották • azok ott is tenyésztek. — A gyakorlatban moet kesdik e tényt kihasználni, — a beteg szuvas foggal jelentkezik as orvosnál, mely helyéből el távol ítandó. E fog a felső állkapocs-ban van. Ugyané betegnek az alsó állkapocs-ban van egy más egészséges, de ross helyen levő foga, amely amellett fölösleges is. Ai or-vos kihassa mindkét fogat, a szuvast eldobja s ss épet addig fórja, faragja, míg a beteg fog halyére beillik. Itt est egy kis késsülékkel megerősíti s tíz nap múlva a fog gyökeret vert. A helyettesítés likerült. Dr. Pietkievicz Pirifl-ban ily módon a napokban cserélte föl egy fiatal nő két fogát. Magitot már 62 ily műté-tet végsett. Mindannyiszor » beteg fogat ki-emelte, otthon tetszés szerint bánt el vele, egészségessé\' tette s aztáa ismét visszaültette. — E 62 müvelet közül 57 sikerült. Dávid a maga részéről 22 esetet jelent, melyek kötül csak egy nem sikerűit. — Hogy jár a ki Tisza Kálmánnal leve- lez. Egy szabadkai polgár, mint a „Szabadkai Ellenőr" irja, levélben Tisza Kálmánhoz fordalt, panaszkodva a pénzügyminisztériumnál heverő ügye elintézésének késedelmessége miatt. A levél hivatalos beadványnak vétetvén, meglele- testetett. Sajátságos, hogy a fél hamarabb meg- kapta a többszőrön bírságot rárovó fizetési meg- hagyást, mint a szorgalmazott határozatot. — A pestié. Pétervárról azt távirják, hogy Prokopjev, az a paraszt, kin az állítólagos pestist ésslelték, már egészen meggyógyult * legközelebb el fog bocsáttatni. Egy pótervári orvos állítása sserint nincs kizárva as az eshe- tőség, hogy as asstrachani pestis hasonló beteg- ség, mint Prokopjevó, a mi az érzéki élvekbe merült s rendkívüli TOBZ egészéégi viszonyok kost élő nép kost nem is lenne feltűnő. Külön- ben az oroszok most is azt hirdetik Pétervárról, hogy as Asstrachánban jelenleg egy beteg sincs. — Berlinben tegnap as a hír volt elterjedve, hogy ott kiütött a pestis. A hír a börzén bor- zasztó zűrzavart okozott. A hir onnét eredt, hegy egy sörház személyzete borsok ás hus élve zése miatt trichinosat kapott, B ezt egy orvos foltos typhusnak nyilvánította. A hírt termesze* tesen rögtön megcsáfolták, a lapok azonban nem hallgathatják el, hogy az orvosok nem merik biztosan tríchíoosának állítani a sörbál- ban ét ti el t betegséget, mivel as bizoayus isme- retlen tünetekkel van egybekapcsolva. — Egy rendkiviili nagyságú hógörgeleg Bleibergbon (Karinthia) egy egész utcsát a köcséghással és gyógyszertárral együtt temetett hó alá. A gyógyszerész és egéss családja meg- haltak. Hány személy van még a hóhalmax és házromok alá temetve, nem tudni. Eddig csak nyolcsat mentettek meg. Dalmácziá ból és a partvidékekből szintén szomorú hírek érkeznek as utóbbi napokban ottan dühöngött orkán pusstilásairól. — A peítinü világitotorjny a>ét- romboltatott, valamint a Bastelnuovo, trau éa castel staffileoi küötŐk erŐditvényei is. — A poreri világítótorony nagymérvű sárüléseket sseiTedett, a voloskai, abasai, rovignoi, s«ccai és a felonegai rasuti gátak pedig teljesen ssét- romboltsttak. — Német lapok körülményesen írnak agy allgaui tehénről, mely süketnéma, Lon- donban pedig egy ökröt mutogatnak, mely egy mély nyakáig érÓ visbe eevén egéss éjjen át abban vesstegelt,saggodalmábsjireggelre meg- ŐBZÜlU PiaczI taik. 100 kilóg, azámítf*. Seprés Bnza 8 8 60 ROM 8-20.—fi 40 Árpa 5 90—6 10 Zab 570—ft 90. Kakoricza 4-*0—480. SlWSlüwty - BosaT 60—S.40 Rozs 5—40 -6. Árpa 5* 6 40. Z*b 5 10-5 40. Kakoric** 460— 4 SO. PMi: Basa 7 10-7 30. Rosa 5 10—5-20. Árpa 4 30—4 70. Zab 6 30—5 50. Kokoricsa 4 4 10. PáfS: B««a 7 8-40 Ross 5- 5fiO Árpa 4 60-—5 40. Zab 5*10—640. Kakoricu 4\' 4 30. Vtszsrési Bán 7-60—ö-60. Kox< 6.——5.60 Árpa 6-80—5 80. Z%b 5 10—6 20. Kakoricaa 4 W -Í5Ö. BsáaHS4: Basa 8 36-9-70. Bosa 6 70 AJ^ g«0—. ZA 5 60 . Kokwitxa 4 50 — Köt«f 5 35. MfkAM: Bu«a 7—7*30. Ross 5—-—. Árpa 4 80 Za» S—40. Kakorícsa % 50—3 80. Béét: Buxt 9 25-9 30 Ross K 20—ft 40. Z*b 6 7- 6-10. Kakori^a 530 - 6 ÍK>. RepcgeoUj —• —• Ssess. —■—. Győr\' Bo*a 8 30-8 90 Ros«5 90— 6 10. Árpa _._._._ Zih 5-80—590 Kokoric«* —■—■—. KsMSTér: Ba^a 7-50—8—. Rosa f> 40—5-80. Árpa 520-6-jBO. Kukorie«»3-7.0—4 30. Z»b 6 20-5"4O. SzéftSSfetiérvár. Busa 7 50— 8 10. KORI 6bO. 6 70 Árpa 4 7o-5 "A) Zab 4-70—4 90. Kukoricaa 380-4- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS6-ia 1879. PapLrszeletek — Fogfáj" ellen: *éfj e$y kanisaai Memlet, dugd a fájót fog Orog^bo ét bannilni fog. — Fogbaj ellen: hu« rá jó Taatag hala iip-kat, ne gnndolj •eromíre, még arra sem, hogy fejed VID, és nem fog többé fájni. — A bor megsaranyodáaa ellen : ki kell inni, mielStt megaavanyodhatnék. Torokfájás etlen: rendkívül szoros nyakra-ra?al<S gyorsan aegit, fSkép, ha jóféle kenderbffl ké-dzült, ámbár némely helyeken a s«lyem U hasonló szolgálatot tesz. Stíírnyen adTarias. Egy els5 oastályn rasoti kocsiban : — Ab, Z.-.. ur örrendek, hogy oly hotszu iilÜ múlva vitzont láthatom. — Bocsánat asszonyom ... de .. . igazán ... tifm emlékszem. — Ín Lablandné vagyok. — Ah csakugyan !.. . eser bocsánat asszo- nyom . .. Néhány év óta annyira megöregedtem, bo gj nem ismertem már kegyedre. Meghalt a ciigány fia. Mid5c «s asszony a lelkem előtt sírt és panaszkodott, ez aszal ▼ifrasz-talta, liogy hisz a fiának jó dolga van már most, <><ia fenn az angyalok kiiit. — Hát i»«n ázs megle-het, ide* főliítelfindó arám. De áxt angyalok se fug-jak bánni, hogy olyin jó kis hegedíst kaptak. — Ha én király Tolnék! — sóhaj tá a disx- n^ pásztor. — Hit akkor mit tennél ? — kérdik tőle. — Mit? Hát akkor lóháton Srisnéma dissnó- kat! — volt a felelet. — Hogy hijják kendnek ? kérdi a bach-kor-szak béli hiratainok a kérelmei5 paraszttól. Paraszt : Szilágyi János. Hivatalnok : Wass Sie : írom kendnek Ligyi Jinoa. — Azt gondolu a lurkó, hogy a paraszt titu-láltatui akarja magát. Egy fodrait és egy borbély asoo TÍtatltostak, hogy melyiknek a meitérsége elsőbb. I Uram — saíll végre a fodráas — mire I T*J<5 ti a sok haMoatalan benéd? kegyed előtt I mindenki fejes tarthatja kalapját, mif •■ al\'Kam a király is UvMsi! Rothschíld báró Parisban szóvitába elegyedett egy francsia katooatitzttel. A milliók ara Mak-Ifahon elnökről valami sértőt talilt mondani, mire Ói a tíait párbajra hitU. — Ha -zabád kérnem, — sxólt Rothschild a kihiváara — micsoda viszonyban él Bo « elnökbe- ? — EU5 tegéd tisztje vagyok, moadi bflu- kén a tiut — Jól van, Tálatrolt erre nyugodtan Rothschild — tehát majd Begbíiom ela5 küDyv- vesetőmet, hogy Törekedjék aeg Önnel. A MvetkMÓ eset tarmészet««n nem Nagy-Kanizsán történt A féij bejep és lirja, hogy a biri barát meg-csókolja felezget. MéIl*n*0(lT* felkiált: — Hogy lehet ily gondatlan amonyom ? — Ha most más valaki lepte volna meg! Bankár: Hogyan, Ön leányom kezét ssandé-kotik megkérni ? Mi foglalkozása van önnek ? Kerti; Holt még csak diuroiata vagyok, de igen szép kilátáaaim vannak. Bankár : Jaj taratom a axép kilátáshoz látciŐ kell nem feleség. BörtSnűr : — Fogja be a asAJát! ha mondom impertinena kötekedő ember, igazán megórdemlené, hogy kidobják u atexára. Fogoly : — Oh tessék, könyörgöm alássan, a sors e Csapását is lUgolódá* nélkfll fogom venni. Kömivei nyáron: Hallja soaga 1 hogy az fi borjucaumb avval a farokkal ? ! KOmivet télen: Ugyan kérem, alássan tekin-tetei méuároa or, hogy az a tütio avval a torokkal ? iré- Lgy tutal ember, ki nagyon uerette fát, ekként mutatta be barátját egy hölgynek — Vafi axerencsútn X. — urat betniiUUii éa biatotitom kegyedet, hogy ü nem oly ottoba, mint a milyennek látseik. — Kegyslmes asszonyom, — monda ekkor a bemutatott ifjn, éppen as a különbség köitem éa barátom kört. Panaszkodik a ssakácsné a hentesnél, hogy nagyon csontos volt a hul. — De kérem, — mondja ekkor a hooten, — én arról nem tehetfk, mert nézse csak, nekem, magá-nak, de általában minden diáinknak vannak csontjai ! — Magyar helyesírás. Éden anyanyelvünk helyesírása ellen magyar váronnkban a vendég-lökben naponkint kOvettetnek el merényletek, melyek mcgssflntfltlsét csak oly nton véljük eszknEnlhfttn], ha a corpas delictit Byilvinogiágra hoizok. íme egy példa: Étlap. BOfsatSk. Bostiloi. Rantat faorcsa. Fiattet kobbóu (füstölt kolbász.) Ritkásá liebaa próleki (libaaprói ék kai.) Kaschani Tirttü. Sonkó. Paprikos Szaiona. Moszkó hal. (líasskahal) 8ór. Bakator 73, 77, 72. Bor. BikssaÓU. Oláhnyi viz. Fe-kete fejher kávé. Tbéá (The*). Az Orvot inté a czigányokat cbolera idején, Srizkedjenek, nehogy a cholerát megkapják. — Jaj tekintetes ur 1 nem szomlttmk mi a cholerira — éhen is meg tudunk mi halni. Ssobaleanyt fogad egy oro5. — Mindenek előtt tudni akarom, Tan e öonek kedreae ?! — E pillanatban ninca, de e« nem nagy aka- dály, ha parancsolja, a jövő vasárnap már gondos- kodom egyrSl. LátogatJk vannak a mamámnál. Bevezetik a kia Gyulát. Terméaietesen min-denki ketiveakedik neki, megcsókolja 8 kérdez tőle valamit. Hát ín axép vagyok-e kis fiam ? — kérdi tálé egy, az elvirágzás felé siető hölgy. (íyuU ránéz a kérdezőre éa — hallgat. — Nos miért nem felelsz ? sürgeti a kérde»3. — Mert ha felelnék . . . tudom előre, hogy ve- rést kapnék a mamától. Szerkesztői üzenet. 333$. K.—K.—cs. A gontlulat jó, de a kidől-gozá* felette gyenge. 33Ő1Í V. M. ,Az ékszerek" cximü kúslcméuyt meg kaptuk. 3360. M Bpeat. Joróre ú kérjük. S361. W. A. Várjak a rilastt. 3362. B. H. Mindenkor kétaiéggel. 3363. .PaloUtol a kuoyóig* Közöljük. 3364. F. F. ,Vi«haug"-ot k5*5lni fogjak, mi- helyt a megkezdett czikk sorozat befejeave leas. Azért kérjük & tt,lbit is. 3365. M. köüyTbirilatát mielőbb kSxSljük. 3366. B. A. tirczalevél féle ksilemény bOMza, terünk most felette igénybe van véve. Vasat! menetrend. A boda-pesti idótmoUtó óra szerint, inda! Kaolisár^l Vonat hova: >zám Ora Pere. Id5 306 Eszék, lfoháes,Dombovárs Fiaméba 4 48 reggel 215 ,. . , 2 30 délut. 212 Bada-Pestr« 4 68 reggel 202 , . . . : 2 6 délnt. 204 . II 30 estve 313Béesbe (Ssombathely, Bées-Ujhaly felé)5 8 r«ffg»l 301 . 11 48 estv* 315 Sopronyba 8 88 délat iO3 Triesztbe és Prsgerhofon keresstfil Qrács és Bécsbe 4 50 reggel 201 Tnentbe és Prágerbofuu ker«»tal Grác. és Bécsbe t 47 délu hontiM: Itlü Kssék, slohárs, Dombóvár * Fiúméból 1 41 délnt 206 B . , . 11 11 egtve 203 B>ida-PeetrSI ........ 4 20 re«g« 201 „ 2 5 dilnt. -211 9 44 estve. 314 Bécsből t8*omb»th. Kécs-Ujh»ly)fel5l lü 27 estve. 302 „ „ . .46 reggel 316 Sopronyból 11 53 délei 214 Bécsből Grács, Marbnrg, Prmgerhof felől 4 12 r«gg«) •A>t Tnmnt- és iUcsbÖI Marburg, Prager- hof felftl 1 21 délut ri«s«t-és Villacliból Prágerhof felSI 11 — estva. Marborgba eaatlakozÁs Vülacn és Fraoceslestbe FfSl Felelős szerkesztő: Bátor fi LajOS. , nyouutett i kiadó laptolajdonos Wajdits József gyorssajtójiD |
