* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 399.85 KB | |
| 2006-05-31 11:14:54 | |
 | |||||||
Nyilvános  709 | 2708 | Rövid leírás | Teljes leírás (40.31 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. március 9. 20. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. SAGT-KANIXS.i. 1879. márcaslus 9 én. Bftntirl ar Síre . . » frt fél évr. . . * . ne(70d étre . . 2 . rHrfttett* < huiboi petiuiorb«n 7, BModMOr 6 g niin>i«o j: toTábbi sorért f) kr. I1 NYII-TTÉRI1EN •őrönként 10 krért vé- \'.etuek fel Kineattri illeték minden u hirdetőért kilóul 30 kr 6spundo. ■ ■ anyagi ritaé-t illető fcöilem*nyek pedig » kísdÚbos bírantn NAGY KANIZSA Wlaislttfcir BénnentetUn levelek, eask icncrt mnnkatár ■aktól fogadtatnak el. ZALAI KÖZLŐIT clflbb: ,Z -A. L A-S OMOGYI B^OZIL.Or>J Y." knjdrtoek. __ _ i - . -.—_ _ mn N.-Kani/»aiíros hel/hatósáeínak, -n.-kaiiizsili önk. trizoltó-egTlft0, a »n.-kaniihai keretkeilcinii s iparhank", ,n.-kanlinai Ukarékpénltár", a „lalaraegjei ilUlinas Unitétes-tülpt", a .n.-kanixfiai kixled-ncteló p^psillet1\'. a ,»oproui kereskedelmi » iparkamara n.-kanizxai külTálamtmiDja- s töhb meejel éa lárosi ewetólet hiTaUlos értesltije. Hetcnkiiit kétszer, vasárnap- s csülörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Hitelviszonyaink és a kübirtoki j\'ókihitel. FclolTfcstntott * ,TinJM-Kóri\'-bpti MiraAr 16-án 1819. — A .Magyar földhitelintézet\' a leg-hasznosabb a legaldasosabb nemzeti közin-tnzoteink egyike, működése azonban szer-vezetinél fogva a nagybirtokos osztály hi-tel szükségletének kielégítésére irányul, czentralistikus fekvésénél fogva pedig ne-hezen lehet hozzá férni, 14 évi fennállása óta csak 1000 frtos s azon felüli kölcsönö-ket engedélyez, ezt is csak ugy, ha a jelzá-logul lekötött ingatlan 20 hold, és igazolt évi tiszta jövedelme 120 frt, s mindemel-lett a közép és nagy birtokos osztály hitel-igényeinek kielégítésére ezen intézet sem képes. Egyik utóbbi évről kelt kimutatása szerint egy év alatt beérkezett hozzá 900 folyamodvány l\'i millió 87 ezer hatszáz forint összegig, megszavaztatott 566 köl-csön 9 millió 443 ezer kilencz száz forint összegig, tényleg kiadatott 31.5 kölcsön i>.852,700 frt összegben. Igaz, hogy a .Ma-gyar földhitelintézeten* kívül a .Xemzeti bank\' más záloglevél kibocsátó intézetek, némely takarékpénztárak is nynjtottak jel-zálogi kölcsönöket többnyire a nagybirtoko-soknak,de mind e jelzálog kölcsön oly ke-vés, hogy ha elfogadjuk Horn Ede .Állam háztartásunk rendezéséről" czimü müvé-ben fuglalt azon számítást, hogy Magyar-országban a földbirtok 3 milliárd 800 mii liii értéket képvisel, ennél fogva 1225 mil-lió hitelre tarthat igényt, meggyőződhe-tünk arról, miszerint a földbirtok hitel-képességének \'/,, részét sem képes kihasz-nálni. Azt mondhatná erre valaki, hogy hiszen meg van rakva a? ország minden része különféle bankokkal, hitelintézetek, szövetkezetek és takarékpénztárokkal és hogy birtokos és földmivcló osztályunk in kább nagyon is eladósodott, arra azt felel-hetjük, hogy az az adósság nem jelzálog adósság, hogy pénzintézeteink nem a föld-birtokra tehát jelzálogra, hanem személyi hitelre adnak rövid lejáratú nyereséges kölcsönöket, mely kölcsönöknek czélja a ka-mat jövedelem szaporítása, a részvényesek osztalékának nevelése. Azaz adósság tehát, mely földbirtokosaink vállait nyomja, nem a földhitel alapjain nyugszik, hanem a föld jövedelem természetével ellenkező, lebegő bizonytalan kimenetelű adósság, a mely csak akkor zuhan alá a föld birtokára, midőn már óriási összegre szaporodott s a személyi hi-tel azt már fentartani nem képes. Alázuha-násában azután lerombolja földbirtok hitel-képességét s az potom áron vándorol egyik kézről a másikra, mint valami elértéktele-nedett ingó dolgok. A földhitel a hitelviszonyok egy kivé-teles ágát képezi s ezen kivételes állapota a föld jövedelem természetén alapnl. A föld-birtok évenkint egyszer, határozott időszak-ban hozza meg jövedelmét s ha a termés nem sikerült, várni és számítani kell\'a jövő évre, ha pedig a termés sikerült, de a ter-ménynek ára nincs, várni kell az ár emel-kedésre. A föld jövedelem ezen természete határozza nrg a földhitel természetét. Itt a kölcsön nem a föld birtokosának, hanem tényleg magának a földnek, a föld hitelké-pességének adatik, mely azon rajta nyug-szik, azt évről-évre törleszti s magával a földbirtokával megy át az örökösökre, azért a földbirtokra, más szóval a jelzálogra adott kölcsönnek hosszú lejáratúnak, olcsónak és részlettörlesztéssel összekötöttifek kellé len-nie, mely képessé tegye a gazdát, hasznos beruházásokra, okszerű földmivelésre, erre rövid lejárata, szigora feltételek mellett adott kölcsön nem alkalmas, mert az ilyen kölcsön a földbirtokosnál nem prodactiv, hanem consumtiv tőkévé válik, mely ót előbb utóbb tönkre teszi. Igen sok földbir-tokos ment már tönkre a földbirtok termé-szetével ellenkező hitel használata miatt, míg ellenben sok földbirtokost az okszerű befektetésre alkalmas productiv hitel, va-gyonossá és gazdaggá tett. „ Helvécziában és Németország némely államában a föld V, része jelzáloggal van terhelve és virág-zik ez országban a mezőgazdaság összes ipar ágaival, mert a külföldi gazdák a hosszú törlesztési kölcsönöket befektetik földjükbe és folyóvá teszik annak termé-szeti kincseit." ■) Ha Magyarország nagybirtokosai hi-tel igényeiket, mint fentebb elmondottuk az egyetlen e czélra alapított .Magyar föld-hitelintézet* kölcsönei utján nem képesek kielégíteni, mi történik a magyarországi kis-birtokos osztálylyal ? De hát ki gondolna a magyarországi kisbirtokos osztályra, mikor mi Európában magasabb politicai missiok betöltésére vagyunk hivatva, nekünk az európai mivelt vagyonos, hatalmas államok sorába kell emelkednünk, nagy szabású in-tézmények létrehozásán buzgólkodnunk s a világ piaczra kell kilépnünk. Ezek szép, de egyelőre elérhetlen, merész sőt veszélyes ábrándok, melyek mellett ép azon érdekein-ket hanyagoljuk el, melyek nemzeti vagyo-nosodásunkat legközelebbről érintik. Ha- \') Dr. K>kuj>; GyuU ,A kiabirtoki földhitel szerveseié 1876." zánkban a kisbirtokok nemzetgazdasági ér-dekeinkre, a kisbirtokos osztály pedig nem-zetiségi érdekeinkre komoly fontossággal bimak. Magyarországban kisbirtok (5—30 holdas) van 2.348.110, kis-közép birtok (30 — 200 holdas) 118,981 összesen 2,467,091. Ezek területileg össszesenkép-viselnek 21,767,886 holdat a mi Magyar-ország termőföldjének 45\'/0 » *) tehát cse-kély hijáva! fele. E szerint, ha nálunk a kisbirtok elhanyagoltatik, rosszul miveltetik s jövedelmet nem hoz, a nemzetre nézve el-veszett fő jövedelmének fele s hoszabb idóre be van szüntetve fele vagyonának jö-vedelmezősége. Pedig nem tagadhatjak, hogy már kis-birtokaink az elértéktelenedés veszélyei kö-zött hányódnak és kisbirtokos osztályunk a tönkre menés örvény szélén vergődik és aki azt hiszi, hogy ez a körülmény nemzet-gazdasági érdekeinkre csekély befolyást gyakorol és ezt a körülményt mi — anél-kül, hogy emiatt nagyobb veszélytől kellene tartanunk ignorálhatjuk, annak ismételten az elóbb idézett számokkal felelünk t. i. a kisbirtok Magyarország termőképes földte-rületének felét képezi! Oly arány, melyet vagyonunk s jövedelmi alapunk figyelembe vétele mellett a számitásnál kihagyni nem lehet. De tekintsük magát a kisbirtokos osz-tályt, melyről azt állítottuk fentebb, hogy nemzetségi tekintetben is nagyjelentőségű. A magyar kisbirtokos és főldmivelö néposztály a legutóbbi népszámlálás ered-ménye szerint a magyar birodalom népes- ) Keloti ,n««iok ■ néjw.- TÁRCZA. Két feleség.*) (Költői elbc»éléa.) I. írjak, ne irjak? Est kérdezgetem Határozatlan ax "t ojjamon. S kiixdük magammal, mint a tengerész Küid a libArral vad hullámokon. l>e hát a szikra megfogant agyamban, É« ég lobogva, éa dalolni készt. Kohau;onk hit vakon a tenger-Árba Ka ne tekinliOük se vihart, a« vét-tL Bolyg-i te ! kit azünetlen üz a vágy KJ. nom nyughatsx meg ssük léted körén, K* lelkedet, miat gondtalan (int Szünfüen üldö* érhetlen remény, - KogJ hát a la»tot ős dallj kedvtelést?! S ifjan ti mm vei vig dalt, víg re^ét, Feifjud cl azt, hogy lelked már tnegóaiült, H hogy ai aivár lett, és ko-an*, sötét. KöltGi ábránd l mome «óte*apongiS Stilaj kodt\'ly, téged szótit&Iak 1 Vezea* el álránd — világod hon.-ba Hol képxelegDi megtanulhatok, S ha majd a lant szilaj jókedvben (Vizúg Ka tulrsapong <■ szűk világ kfirén, KfO\'-eRj Ttharzó akkordot majd hozzád la kUlil t>% a beteg sxiv, tört remény. * * Nagy in« ne, nie*M**, tul a-t Óceánon |-> tul a sárga Hoanghó vi«ín, Nagy Indiának forró légköríbwn Hol s*«bb az ílet. Odébb a ramíny, Ahol a látkflr ftrt*ffo}yva vén* i-l fijtemünk előtt, mint íordon. ködfii éj : Bíbor köxött, iralgva meine fOlriÖn At>t>Q-Cbal«ba-t\'bincha herei-g H. * MautTinj egy nagyobb költói Saerk. Lágy in csicsergő ki* folyam tövében Széleire nyúlt a nagy herrzeg laka. Vén thaja fák erűn romlatlan iga K\'pT.ék tetÖj\'H. ebbffl állt fala. I,a?yan kSroxték illatos virágok S S»élesre nyíld ró*sÁk serege, De a tok virág közt legszebb virág volt A ben ChalebaChincha két neje. Higamiábao az^nvedett Chaleba; l>e megia bánta ideje-korán, Hogy két nőt vett. Hiat ebb^l Ppy ía nntig Elég lett volna, »űt sok is Ulán. Knté ía rég, hogy két nS Urtja féken ÉJI •ulynsbilják gondjait, baját; lli»rza<1va kfxdte észrevenni »gy««er, Hogy elveszíti lassaukint haját. De Kvvé különben bájoa is volt, S hogy bősünk ra<>K**erette. DPm raoda. Korall ajkán ott <ilt hnditó lángban Szerelmi kéj és vágyuk mámora. Szép sárga ÍÜrye hoaKzan ö Lágyan foná be finom UTmi\'tct, 8 sxeméuek caáboa, étzrontú tüz V égheti en kéj sugara ömle sméL Kg) kor szegény volt. Piaatomép KoJöit^ föl hn-iünk a «íp leányt, Mid">n még durva, oasn\'t\'.c ruhában Ka ^nfaragU famipühe járL Elvitt\'- és itetyfin-bárannyba vonta, Meg^axtá véle trónját, bíborát És ittasait gyönyörrel Hívta be A Rserelémmel sú bftazló mAmorit. Hódolt Dfki * kegyét kerf^t. folytan : Sxnlgíja lett, tpnyéren hordozá ; 8 míg i(fy magát boldognak lengi réjé LueveitznCb\'n adlly»d«tt alá. A csalfa U" kesdetto f< lhaaznillm A rábízott óraimat éa kegyet 8 |>apacakoru>ányoyi váltoiUfta laaau ÁM •C7*tértd i boldoc élet*. Aben kénnn keidet te ég«revBnni Mivé fajait az édes nw»Um, Megkiaérté a rudat visnxahajUni De már ekkor késővé vált a szer. És megfogadta Vianu sztot tOzéoél, Hogy asazonynéppel többé atót se\' vált, Én irn \' Alig tolt egy év, — njra viuaa HAJU Hymennek linexáha nyakát. Ez igy történt: mélyen asemébe nézett Kgy a«ép leánynak s rneyizerett* St. Gondolván ; len ki elsimítja majd Areaa redöit a oltárboa vivé. De haj ! a BiPn-íe, bíbomjko lányka Hamar heMtta, nint áll a dolog Ks A|>f>nnak, ki siÖiit<-len 8t legyezta, Szerelmet idt de gondol is ad<>tt. Abcn szívesen átengedte Toloa Most bárkinek két tSaazemfl n-jét, D» hát kí merné elfogadni őket Ki mcru« rájak felvetni számét. A sor* azonban, me!y agy megboazalta, Megszánt* végre houin nyomorát, Miként leírja rendre, aorra e Kinekbe fcoidott rersnyaláb alább. IQNÁCZ. Könyvismertetés. NA-karénekek gyújleméayc ; két, három éi négj BwSlamu karénekek, nók vagy gy*1^ raekek számára. Ss«rkeictették: Bartalus Iit ván és Üvortyíoffy István. I. kötet (Budapest, Vár. A taDÍU,k-ipxŐ mtézetbeo. Ára lfrtöOkr.) — Ily czimü mii jelent meg e napokban. A leány iskolákban működök régen érez ték egy oly énekgyQjtemény hiányát, mely leányoknak való itaekeket tartalmazzon ; olj-énekeket melyek megfeleljenek a oú iseryi taiajdonaioak, DMtlysk BeaérUaSk a uőiewéget, melyek át öleljék a m3i kedély világ mindaa énekssükségletét és a melyek ídleg nemietiek, magyarok legyeitek. Ugyan ily elveket hangoztatva bocsaj-tották ki a tieraók előfizetési felhívásukat a magyar Unitókhoz és leány neveléssel foglal-kosókhos. Én igaxáa örültem a vállalatnak, mert tudtam, hogy égető asOkségen lett se-gítve a nö énekek megjelenése által. Tapasz-tatásból tudom, hogy leányiskoláink *agy részében naíndeat énekeinek, csak aat nem, a mí nőnek való és actnem, ami magyarnak való". Pedig menynyire szükséges, hogy a dal a gyer-mekben az aeathetikai érzés és ízlés fejlesztése mellett, a haza szeretetet is emeljél A walaerek és polkák pedig, vagy egyéb, idegen nemzeti-ségű dalok, — melyekkel eddigi, gyermeknek szánt ének füzeteink elvannak árasztva, — nem fogják a nemzeti értületet emelni sem rythmaeuk, sem szövegük által. A magyar gyermeknek első torban magyar népdal való. — Örültem a vállalatnak azért is, mert bíz-tam a szerzők paedagogiai és művészi éné-kükben. — Hajó tankönyvet írni művészet, akkor jó ének-tankönyvet írni kettős raüvé-ttet, mert a gyermekdal írónak kétszeresen kell figyelnie a müscabályokra, figyelnie kell arra, hogy a gyermek fogalomkörén belül essék a szöveg tartalma; figyelnie kell a dallamra, mert a gyermek hangterjedelmén tul hiába írnánk dalt, azt ő nem volna képet elénekelni; tekintetbe kell ,veDoie a szólam vezetést és a több hangra irt daloknál az fozhangosítást is. Complicált össshangzattal nem képes egy gyermekkar megbirkózni. E szabályokra kel lett a ctimzetl mU az*rkeMtőinek figyelniük, hogy jó müvet hozhassanak létra. TIZENNTOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 9 6a 1879. ségánek egy harmadát képezi \') s magában véíe már ez is elég figyelemre méltó kö-rülmény, de c mellett még nem szabad fe-lednünk azt sem, hogy ezen néposztály ké-pezi nálunk a magyarság, a tiszta magyar-ság zömét. Ez az osztály conservativ ma-kacssággal ragaszkodik ó;i intézményeinkhez fentartja ősi szokásainkat s ez által megőrzi sajátságos nemzeti jellegünket. Ha valaki némileg is figyelemre mél-tatta valaha a magyar köznép életében az életviszonyok különböző alakzatai közt je-lentkező mozzanatokat, annak lehetetlen volt észre nem vennie, hogy ez a nép a többi európai minden nép fajtól elütő saját-ságokkal bir. Figyeld meg ezt a népet mu-latságai vagy fájdalmai közt, kisérd figye-lemmel tetteit, midőn örül vagy szomorko-dik, s megtalálod nála azon hamisillan, ősi vonásokat, mely az Árpád vezér alatt ke-lotröl áttelepült magyar nemzetet ezer é után is oly találóan jellemzi, a magyar köznépnek, a magyar ki*birtokos osztálynak minden hibái mellett, van egy eltagadhat lan, fényes érdeme s ez az: hogy magyar, ís nem is akar. de nem is tudna más lenni mint minden izében csak magyar. Ez a kö-rülmény már maga is kötelességünkké te-szi a kisbirtokos osztály támogatását. A kisbirtokos osztály a magyar királyságnak nemcsak legmagyarabb, hanem egyik legszí-vósabb, lcgéletre valóbb része is.Legutolsó le-helletéigragaszkodikazon röghez, mely tulaj-donát s hazájának egy darabját képezi szenved, nélkülöz nyomorog, de ezt a darab földet végső erőfeszítéssel is kezei közt tartja, mintha sejtené, erezné, tudná, hogy földjével együtt másra száll át az ő függet-lensége, önállósága, szabadsága, belőle pedig lesz földön futó proletár, kinek soha sem sikerülend többé elvesztett paradicsomát viszsza szerezni. Ezen szívósságának, ezen ra-gaszkodásának tulajdonítható, hogy a foly-tonos rósz terméseknek, az olcsó tőke hiá-nyának daczára ez osztály roppant küzdel-mek közt máig is fentartja magát s addig, mig a nagy birtok jelentékeny része, mig számos nagy birtok részint bérlet, részint tulajdon \' Keleti „Haüuk > néi>e.J szerzés utján, f ő 1 d m i v e 1 6 s s e 1 nem foglalkozó az ingatlan föld-birtok természetét nem ismerő, kereskedésre hivatott néposz-tály kezébe vándorol, a kisbir-tokot máig is a füldmivelői osz-tály tartja kezei közt s bizony kívánatos, hogy ne is legyen kénytelen azt soha kezei közül kibocsátani. (Folyt, köv.) Pettau és műemlékei. (NóhAny Up Qti napl^mWil ) (Folytatás.) Mikor visszatértem a városba, feltűnt nekem a várba vocetf ut lábánsl ások léha egyen ruhás katona-ember. Bámészkodtak néhány tűzoltó productióján, kik az emeletes házak tetejére másztak és a felvezetett gummicso\'bAl esőt eresztettek rájuk. Svindlereztek ezúttal is, mint mindig, mikor a ragyogó egyenruha és a tornagyakorlatok viszik a főszerepet, és a dal-nak vége: kanerió, mulatság. Most vetlem észre, hogy a ház. melyen szalsmandereink „csúsztak, másztak, nvarga-l\'ilak," keresztény jeleket h\'ird. Afódél ormány kereszt, a kapuzat felett Isten szeme és a szent-irásból vett igen elmosódott felírásnak nyomai Bizonyosan zárda vagy kórház. Kérdéseimre azt válaszolták, hogy katonai laktanya. Ez is jó! A mellelte levő kis templomot elválasztották közepén fa menyetettel. Most abrak és széna-tár. Mintha as unita Itália földén volna a ha landó, hol a rend iránti buzgóság annyira lelke-si\'.é, a podestákat, hogy folyton uj meg uj csapa-tokját helyeznek el az aeraríum épületeiben. Csupa közbiztonság a pápista vakonduk fondor-kodásai ellen. Egy idő óta nem fér el a sok persagliere sem az állam, sem a város közhe-lyein. Ujakat kellene építeni. De minek V Ott vannak a kolostorok, ugy sem valók már a felvilágosodott korszakba. Dictum factum; a barát es apacza útlevelet kap és pensionárius ígéreteket, a kolostor celláit kidöntik kaszárnya-termekre, és a katona berukkul a szentelt he-lyekre, hogy katona módra folytassa ott a szer-zetesek imáit. Ara celi-ben meghallgatta minap az Ur Isten könyörgéseiket. Azt mondják a lapok, hogy csodálatos módon senkinek haja ssála sem görbült meg as írtózatos ossterobba-násban. Váljon as Ur Isten másodszor és har-madszor is ily csodálatosat} menti e m*g uj Bzol-gáit az élét veszélyből, vagy tanúságnak, pél-dának és figyelmeztetésnek adja e azoknak, kiknek estük van és nem értenek: es természe-tesen az Ű titka. A raktáros templomról csak annyit tud-tam meg, hogy sí. Rocbus tiszteletére szentelték fel 1645., midőn a borzasztóan pusstitó pestis BZ. Rochos közbenjárására a városban megszűnt; mostani elhagyatottságát M természetellenes szerepét II. Józsefnek köszöni. Kisszerű méretei, valamint harmad félstásaa élete nevezetesebb fontosságot nem kölcsönös-nek neki. Egyszerű gyarló renaissance épület. Annál magasstosabb és tekintélyesebb a város dombja, mely ugy arányai mint kivitele tekintetében a csucsives Btyl alkotmányainak igen sikerült másodrangu épületeinek egyike. Épült 1312 ben tehát a góth styl fénykorában, minek befolyása meg is látszik rajta lépten nyomon. Építészét is ismerjük, neve Wand Mihály. A szentély 100 évvel későbben épült, mert gyámoszlopai valamint ablak mérmüvei már kései stylt árulják el. A templom, a góth illés jellege szerint, kitűnik hossz és magassági arányaiban. Uárom hajós teste nem a német csarnokos modort, hanem a tranczia alacsony mellékhajóé elren-dezést követte. A mellékhajók ablak-müvei a körréssletek összetételeiből állanak, mig a szen-télyét már a bullám és másodfokú görbék szeleteit mutatják. Feltűnők a mellékhajók feletti kerek küllős ablakok, molvek a göthi-cában rendszerint a nyugati Ultéren fordulnak elő mint rózsa vagy virág ablakok. A küllők közötti mér-mü sziute tiszta góth (is igen ha-nonlit keszthelyi egyetlen kerekablakunk belső felosztásához. A köséphajó tövei nem a pillér hanem az oszlop ftlesstményét mutatják, s igy szinte a fraoczia befolyás jellegét viselik. Ke-reszthajója, altemploma nincsen; tornyot sem találtam, kivéve a szentély tetején ülő orom-toronykát, mely azooban sokkal későbben ké-szült, mint maga a szentély. A hajók gerincs-hordói lenyúlnak a talapig; egyszerűek és isié sesek ; a tövek fejezeteiben réaau esznek ! máso-dik kapilaeljük nincsen. A gerinczezet a ke-reeztboltozatnak vál, átlós éa heved\'-r-gerio-czeire szorítkozik, mig a szentély mennyezetén már halhólyagos mintákkal találunk. Ál. (Folytatása következik.) Helyi hírek — BommfUÓ\' népünk érzületére nézve lealázo, hogy a szentgyörgyvári ssólóbe vezető ut mellett ültetett szép titlal frkat erővel kitör- delik, kivágják. EshetőUges tetten kapáson szigorú büntetést várunk éa kérünk. — Liedl Ferettcx hegedu-mfivésa ha- zánkfia\' kiről már több ízben megemlékeztünk, valószínűleg e hó 10 én városunkba érkezik s hangversenyt fog adni. A fiatal művész méltó pártolására előre is felhívjuk a müértő közön- •éget. — Lapunk í. évi 10 dik számiból a kiadó hivatal néhány példányt készséggel visz- szavalt, miután teljesen elfogyott. — A kenxthelyi gróti lakban csütörtö- kön esti 10—12 óra közt ismeretlen tettetek akartak garázdálkodni. Bementek azon szobába, hol as ezüstnemfiek vannak el hely esve, de gas tettüket nem hajtották végre, mert a gyertya világa eláruita Ókét, s & lármára ssétngrottak. Nyomozásuk nagyban folyik. — Króö Pál ur, zaUmegyei fdtanfelü- gyeló\' szerdán, a délelőtti órákban Keszthelyre érkesett. Csütörtökön délelőtt a kósségi elemi fiiskolát, délután a leányiskolát, — pénteken pedig a polgári ti- és felsőbb leányiskolát láto- gatta meg. — VfttÜk a kis czelli Ukarékpénstár múlt évről szóló kimutatását, mely szériát a forgalom 2067,620 frt 9 krt. a mérlpg 526982 frt 22 krt a veszteség és nyereaégszámla 65,759 frt 32 krt tüntet föl. Többire nézve külön tu- dósitásunk szól. — Nyilvános köszönet. A n.-kanizsai önkéntes tüznltó egylet múlt hó 22 Ón megtar- tott vigalma alkalmával az összes bevétel a felül fizetésekkel együtt 375 fri \'ijő, a kiadás pedig 215 frt 9(J kr. s a tiszta jövedelem l.\'VJ Irt 66 kr, mely összeg zászló-alap czimén a nagy ka- nis»ai takarékpénztárnál f"g elhelyertetni. F»- lülfizettek: Lówinger Ignácz 10 frt, Löwinger Lajos 5 frt, Hertelendy Béla 10 írt. Hirschel Kde 5 frt, Heim Mihály 50 kr, Schavel János 40 kr, Karciag testvérek 9 frt 50 kr, Simon Károly 50 kr, Frii-dmann Henrik 3 frt 50 kr, Hanny Elek 1 írt 50 kr. Nucsecz Jówef 50 kr, Schillinger Károly 20 kr, Ed. Mayer 50 kr, J. M. Kirschner 50 kr, lg. Steioer 50 kr, Tarnayné 50 kr, Gansl 50 kr, Löwinger 50 kr, Blumenschein 50 kr, Simon Gábor 1 frt, Oroaz- váry 10 frt, Bartos János 50 kr, TŐtűsy 50 kr, Weísmayer Mór 5 frt, Schertz Richárd 50 kr. Oizeazly Antal 1 frt 50 kr, Zerkovitz Vilmos 3 frt, G.>!dstein 3 trt, Fhiilipovits 50 kr, Weis- mayer Teodor 50 kr, B-lua Jó*sef 4 frt 50 kr, N. N. 3<J kr, Tisch 20 kr, Grünhut 50 kr, Hősenberg Ernő 50 kr, Siern 50 kr, Mantuano József 1 frt, N. N. 20 kr, Hosenberg Richárd 50 kr, Tuboly Victor 50 kr, Hobinka 1 frt, Ratmann Béla 50 kr, Plander György 50 kr, Walbaoh Múr 1 frt f>U kr, Wajdits József 50 kr, Tutnka Eudre 50 kr; tumbola tárgyakat küldöt\'.ek: Wajdits József, Nagy-kaoízsni da- lárda, BÍCZÍ Julcsa, Munkácsi Anna, Hosenthal Dávid. Horváth Boldizsár, Perger Emília, J«ada Károly, kiknek nemes pártfogását az egylet nevében ezennel szívélyesen köszönöm. Nagy- Kaniza*, 1879. márcnuB hó 6 án. Oroszváry Gyula, egyleti elook. — A kitt\'Czelli takarékpénztár múlt hó 23 án tartotta közgyűlését. Minthogy tudtom* No de meojtiok át a fent csimzett miire. Lassúk, menynyire sikerült szerzőknek ki-tttiött czéljukat elérniük ? Az előttünk lekvij müvei áttanulmá-nyozva, im a következükben bátorkodom Mt as érdekelt olvasónak bemutatni: A 111 oldal terjedelemmel biró mii 100 dalt tartalmai, a népiskola 5. és 0. osztály leánytanulói, a fels. és polg. leányiskolái, nem- különben a taniténóképező intézeti növendő- kek számára. K tankönyvet az említett inté- seteknél at ének abc elvégzése alán, mint éoek- olvaso tankönyvet czélszeriien fel lehet hau- , nálni, természetesen as illető tanítványok kép- ! se\'tségéhez mérten kiválasztva az illeti dalo-kat. Azért gondoskodtak a szersók, hogy 2, 3 és 4 hangú dalokban válogathasson az ének tanító. A dalok tárgyuk és tartalmuk szőrint igy vannak osztályosra: Van a műben 20 vallásos, 6 gyáss, 5 hazafias, 24 vegyes (tavassi, 6ssi, reggeli, esti sat.) — és 45 népdal (komoly és tréfás.) Látjuk, hogy majd minden gyermek dal műfaj képviselte van. Induló nincs a munkábau. E műfajt ssoüban a sserzúk v»ló-ssinuleg a 2. kötetben szándékozzak bemutalni. A daloknnk legnagyobb réssé magyar népdal. Ezen kívül — nagyon helyesen — külföldi ■•neszersiSk müveivel is találkozunk, mert a szerkeszlík ugylátszik megakarják ismertetni idegen classiucs írók termékeit is. Különösen vallásos énekeket találunk ily szerzőktől. A vallásos érzés emelésére ssánt énekekbél lás-suk p. o. a ,Hit, remény és sseretet" ctimü-nek BTCvegét öyertyánffy fordításában, mely igy szól : Van egy Isten, o lát mindenkit. O boldogító hit!_ Áldást csak 6 ad; Ő véd,vezet. Ó égi szeretet! Jobb élet virul a sir ölén. O drága szép remény ! És a ki hisz, szeret, remél, Csak az boldog, az él 1 Éten kivül agy folytában Niander, Han-del, Qluck, Heim, Beethoven, Weber, Hendel- Bohn nevével találkozunk. A gyászdalok közül a következőt említjük, melyre Schubert F. irt megható zenét: Oly mélyen alszik kis barátnénk, Annyi szenvedés után, Elköltözött jobb hazába. Sirassuk őt! Gyászoljuk «t! Hulljon sírjára, Könynyüok sápora. .Isten hozzád! Hú barátnénk!* Kmlékud mindig, Élni fog köziünk. A gyász dalokat Krkcl „ílymnusza,\' Egreasy S8sózatja" és más hazafUs dal kjfjvcti 4 hangra Írva. — Ezek után a tavasz, vihar, ősz, hajnal (Mozarttol), a csillsgoa ég, az éj-szaka (Beethoven és Schuber), az alkony, .aludj kedves gyermek" (Cherubini gyönyörű dala) sat. következik. Végre régibb és ujabb magyar népdalok-kal találkozunk, p. o. „A csap utczán." „Hull a levél . . .*, „Sárga uborkának . . .", „Erdő, erdő, Bürü erdő . . .", .Maros vize . . .*, .Fakó lovam . . ." sat. csimüvel. A szöveg — termé-szetesen — módosítva van, még pedig ügyesen. A mtt e részét Bartalus látta el szebbnél ssebb dalokkal; néhány ügyesen össshangositott nép-dalt Káldytól is láttunk. — Mutatványul néhányat idézünk: Iaie egy ismeretes nép-dal módosítva: Vékony héja van a piros almának, Mért nincs nekem oly jó kedvem, mint másnak, Haj! csak azért, mert as anyám nem látom, As ő édes, kedves szavát nem hallom sat. . . . Vagy kedves p. o. az 58. dal szövege. Dallama : Margitai J.-tíl.) így asól: Szili felettem dara, gólya. Kérdem tőlük merre, hova? El ismét el, messze délre, A Balaton vidékére. Akkor kérlek megálljatok, Mig valamit bízok rátok ; Mondjátok meg jó anyámnak, Hogy nincs baja leányának. („Hasznos mulattatóból.") „Hull a levél" sat. czimü népdal szövege így van módosítva: Hull a levél a virágról. Kiválók en a világtól, Isten hozzád édes, Isten hozzád kedves Baráti-cakám \' A tréfás dalok közül lássuk p. <>. a 79. et. YJZ A kis lány bf, he, be, begye* As a másik be he, he, hegyes NVm tanulja meg a, meg a leczkéjét Kgyeleken töri a fejét. Be jó dolga van a csibének Mert nem kell tanulni szegénynek. Akár mit mondjanak, pi pi, pi-pi, felőled Még is, még is tyúk lett belőled. Lássuk a 89.-et! A tyúk a szemetén anynyit nem kotyog, tyog, tyiig. Menynyit ci a kis lány magába motyog, tyog, tyog. Pedig éjjel nappal e?yre mindég kotyog Anynyit nem kotyog, menynyit C> motyog. Lectkén nem tud semmit, as iskolába, ba, ba. Kérdenek valamit: motyog magába, ba, ba. Másutt jár u esze, Hol ? hol nem V el vesse. Megjö valaha ? Ha. ha, ha, ha, ha. „Ki volt itt?" erimü ismeretes népdal szövege igy van sikerültén módositva : Ki volt itt? Ki volt itt? Kinek a pipája maradt itt ? Az én édi* bátyám, aa volt itt, Annak a pipája maradt itt, Eredeti a 94. dal ssövege: Tul A Tissán aa a módi leányok, Minden leány a konyhán föz magának. A hogy fúzí, ugy essi meg, i hajjá ! Kinek a rántása, kinek a mártása Koxmás, de jó magának. Budapesten az a módi, leányok, Minden asszony szakácsnőt tart magának. Főznének, de uíncsen mibe, nincsen mit. Ha van is rántása, ha van is mártása Nem jó senki fiának. De legyen elég ennyi a sok szép népdal szövegből,czélomat azt bissem sikerült elérnem e rövid ismertetéssel is. Att akartam elérni, hogy at érdekelt mi-dal barátokkal betekint* eünk e paedagogiat tapintattal összeállított műbe, melynek szersói oly ügyesen testesitet ték m*-g az elritizetési (elhívásban jelzett elve-ket. Víijha e rnú, mely hazánkban még egye-düli a maga nemében és a mely a paedagogiaí irodalomra nézve nyeregég, mint hasenos tan könyv az illető iskolákban minél előbb használtatnék. Csáktornyán. MARGITAI JÓZSEF. Anyám szenved .. (Utbau) Oh t ereid át azt * vihart Mely itt <tul fij» KÍvcmb^n, Tiliaa itz-mtl rottanA »zftrny S röpülj T«lem seheseblten . . Anyám íiented ! , . . A ki engem tifty s*eretf>tt Jobban miat iK\'me vilijfit 8 bogi * vt>gxet K)*Á.«z p*r&nr**> A gjüro<ilca3t s uiy*. ágit Kgyma*tól el, 8*át ssak&nsti. Mennyi könayem omlott «rte ! S é üdvömért fobáaiTal A urDt eget miként kérte. Moit ex ildott éde« anyit Kínok ölyve marja .. tépi; Mi« éu tárol . . . mt^llí-m* Un . .. Várj, oh v»rj, jüvúk... ne lépj ki Stcreliid bavO* kSrébői. Kéül! még... rnijd fiad tjk t StenTtíéiid vad falláakjá I Ima kőiben kic«ókolja... y <>h ! érexd át *xt « vibjurt, U<-ly itt tlul fajú sr.irémben, TiUet uemu rohaoú asOrnt S röpülj vei«m sebe-iebben. GÜ GYULA. ZALAI KÖZLÖNY. ■nZENKYOLCZADIK ÉVFOLYAM mai Zalaniegyében is vannak nevezett intézet-nek ugy réstvényesei, mint betevői is, czélsze-riinek tartom a kiiigyülés lefolyását becses lapjábani siives felvétel végett rüviden vazolai. A row idí é« utak daciira a réMvéoymeknek ««étküldöu meghívóban kitett idíre a vidékről ia számos részvényem érkeivén be, a közgyűlés 30 résivényes jelenlétében, kik összesen 175 részvényt képviseltek 10 órakor tek Berzsenyi Miklós ur elnöklete alatt mpgnyittatott. — A* igazgató elnök t. Roaenberg Henrik ur évi jelentése, melyben asüzlel lefolyása kimeritúun közültetett, feszült figyelemmel hallgattatott végig, mire tek. Berzsenyi Midéi ar az összes részvényesek nevében küszöoetet mondott az igazgatóságnak. — de különösen t. Rosenberg Henrik igazgató urnák, — ki az intézet ügyé-ben fennállása óta, előbb mint aligazgató, je-lenleg pedig, mint igazgató, fáradhatlan felál-dozó tevékenységet tejtett ki. A felügyelő bi-zottság, jelentése szerint többizben telt vissza* latot a hivatalos helyiségben s mindég ugy * pénztárt, mint a könyvvitelt és a legnagyobb rendben tallta; az ügyvitelben som tapasztalt aemniit, mi az alapszabályoknak, vagy a tör-vénynek meg nem falelve. — Az 187H ik évi tisítajövedelom felosztása a következőképen lett indítványozva és egyhangilUg elfogadva: frt fi25<>, osztalék, mind\'n n*zvény után 20 frt. , 440<\' :">l kr, a tartaléktökébe* . 114* f.3 . jutalékokra „ 4()4 12 „ jótékonycié\'okra ;>HÜ remunerátiókra, ÖBSzes»:n ftl2b:i.\'i lü kr. A tartalmúké fenti ósz-»z<-g által 2\'KXJO lorinlra emelkedett, mi az in- tézet hitelét, os az iránta való bizalmat csak is fokozhatja; ugy hiszem kevés intézet dicse-kedhetik aránylag ily szép tartalék tökével. — A részvényesek legnagyobb szama pártolja t. Kosenberg Henrik ur azon tervének kivitelét, miszerint a tartaléktőke minél elébb egészítse ki a részvénytőkét 50,000 forintra, minek tör-téntével a tartaléktőke szinte minél elébb újra 25,000 forintra volna emelendő az évenkinti jövedelemből; — adja Isten, hogy ezen terv kivitele köiel években sikerüljön. Igazgatóvá-lasztás alkalmával az általános bizalom iámét t. Ruseuberg Henrik ur személyében öazpon-tosult, de hogy ia ne! hisz neki köszönheti in* tizetünk nagy részben virágzását, ő volt az intézet életbeléptetésének egyik tő tényezője, és egész feunállása óta fáradhatatlan működik az intézet érdekében. Aligazgatónak t. Dr. Ber-zsenyi Jenő ur választatott meg újra, ki eddig is nagy eiíoglaltsága daczára sok órát és napot szentelt intézetünk sikeres vezetésére és emelé-sére; — az igazgató választmány tagjai: Dr. Stadler Antal Kis Cell, Pick Zsigmond Kis Czell, Berzsenyi Miklós Kem. Sömjén, Spissich László Vönoczk, Konkolyi Lajos K Vath, Gömbös Sándor Kis-Czell, Freund Benedek Kis Cell, Fiacher Lipót Kis-Czell, az intézet titkárja és ügyvédje Marton IMI. Vöníiczk. A felügyelő bizittság tagjai u m. íjarlay Károly K.-Vath. Berzsenyi Dezső Kis-Czell, Leporis Lajos, Szombathely é> Schniber Bernát Kis Czell, nemkülönben az eddigi napibittodok újra megválasztottak, csak boldogult főtiszt. Tóth János kiérd, esperes ur helyébe t. Buda József ur (Vönöczk) választatott. Azon indítvány, hogy a napibiztosok helyett egy rended fizetésű ellenőr alkalmaztassék, azon okból ejtetett el, miszerint az eddigi szokás mellett több alkalom van nyújtva a részvényeseknek az üzlet vite-lébe betekinthetni. — Zalamegye állandó közigazgatási bi- zottságának rendes havi ülése marczioi 10-én tartatik meg Zala-Egeszegen. — Rövid hírek. Sir Ali khan meghalt. — Pavel Mihály nagy váradi gk. püspökké nevettetett ki — A tepliczi forrás újból meg- találtatott. — A pestist a halkéi eskedés éj kaviár idézte elő. — New Yorkban az utczá- kat mosgó kemenozékkel fűtik. — Odeasában dr. Blau főconsul szivén lőtte magát. — Hay- nald érsek biDómokká neveztetik ki. — Kos- suth anyjának arczképe Vahot Imre hagyaté- kában meg van. — Gr. Lónyay Menyhért Jókai Mórt párbajra kihívta. Ki nyert? Brünn, márei. 5-ín: 31.16.34. 59.3 Szerkesztői Gzenet. 3367 V. Az ujabb verseket is megkaplak. Azonhan anuvi vau, hogy alig todonk helret szorítani. 3368. V. M. Minden közleményre mi nem Írhatunk levelet. Olyan nincs ! 3369. V. 8. 1. Légy aaivca leválunk tartalma azurint intézkedni. 3370. Boglár. Nincs már mag. 3371. K. B. KSwilnatwl Yettak. 3372 ,Kisvárosi bojt.- JÖTÓ számunk hm» Jelen uámra már ke*Jn kaptuk. Küldőben a bSjt hossza. MARCZIUS 9 én 1879. Vasúti menetrend. A bnda-pesti idómuUtó óra szériát, Intial Kanlnárél Vonal hova! ••*■ Ora Perc. Id! 906 Eszik, Hohies,Doal>oTár • Flnnsba 4 48 rag(el 810 .. . , J 30 dílat. »11 Bo4a-Pe.tr i r,% r.et.| Mi 1 Ü"L 2°* . 11 31) HM 81BB^tbe(8.oi.kat«elj,Be<!.Ujhalylele)6 8 reft.l 301 . lt 48 eet». 31S Sopronvba 3 38 a,lut XX) Trieeatbe is Praf.rk.ofo. kerenUU \' Gráes is Heeebe 4 50 reg«.l 201 Tneaatbe ie Prágerhofoa sarasaiul Orácm •■ Bseaba I 41 dtlu ÉrkMik kaulu.r. 216 Eszsk, Mohács, Dombóvár a Fiaméból 1 41 deUt 806 . . , . 11 11 eatte ÜU3 B.da-PertrSI 4 20 t.ere 201 SS dilit. *U „ J 44 e»t»e. 314Bee.b51(8»<ii.bath. B«^. Ujhelr)M5l 10 »7 eatve. SU2 .. - . .46 reggel 31S Soorooybíl 11 53 delel 1H Becsből Qráca, ktarbnrg, Prsferhof feHI 4 IS reggel •JOt Trieazt- «■ Bicsbo! al.rburg Prager- bof felSI 1 S| J4UI «H Trieeat- ie VillacUb41 Prágerkof felöl 11 — eauo. liarbargba etatlakomae Villvb «, fr»u,-»«l«ilbe . , . FianceefeathSl Felelős szerkesztő: BátOrfl LajOt. N*gy-K*niz8in, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorsaijtóján |
