* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 385.66 KB | |
| 2006-05-31 11:30:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  637 | 1983 | Rövid leírás | Teljes leírás (46.59 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. március 23. 24. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGYKANIZSA, 1879. márczlus 23 án. szám. Tlzennyolczadlk évfolyam. Elitutúl ir: 6 jegész érre . 8 frt-l i ftl 4vr» . . 4 . n<(yed érre . . 2 . ■ Egy -ám 10 *r Hirdettük I, I ka«ibo« petiuorban 7, m»«od»»or fi t minién 1 tOTlbbi torért 5 kr. j NYILTTÉBBEN \' .oroiikínl 10 krért TÍ- I Mtuek fal Mtue I Kwcatari illeték mindea jt. hitdetí.irt kü,«D-30 kr GteteiidS. ZALA KÖZLÖNY ozt.org- előbb: .25 A X* A-S O 3VI O O A lap ll.U.mi rfasit UetS kotleminvek a H»rkMTt51lSt. anyagi részét illeti kOElemdnyek pedig- > kiadóhoz bérmsntve UtteseodSIt : BUQT KANIZSA Wlstiltibiz. BérmiDtetUn lévaiak. eaak iratrt maakitir iáktól fofadtatnak el. [Kéziratok visua BSI N.-Kanii«a»aroii lelvhatéaágának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kaniz»ai kereskedelmi a Iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár\', a „ialame?vel általános Unitétea tület", a „n.-kanizsai kisded-nevelő ecjeHület*, a „fioproni kereskedelmi » iparkamara n.kanir.Hai külfálasztniánja" a több megyei és rárosi egyesület hitatalos értesitdje. Heteukiiit kétszer, vasárnap- s (siiioriökdii megjelenő vegyes tartalmú lap. az kívülről vagy belülről, mérjenek rá csa-pást az elemek vagy politikai viszonyok, érzik, tudják és vallják, hogy magyarok, és mint magyarok kötelességüknek meg is tudnak, meg is akarnak, meg is fognak felelni. Alkotmányos életünk ez a legszebb és legnagyobb diadalma. Nagy nemzeti calamitások rendesen azon próbakövek, melyeken egy nemzet életképessége vagy bebizonyul vagy hajó-törést szenved. Jobb, ha nem jönnek, de ha az isteni gondviselés ránk küldi, mint most, férfias elszántsággal meg fogunk küz-deni velők. Koronázott királyi párunk és a nem-zet közérzülete, összefogása Szegedet, Al-földünk ezen gyöngyét ismét felfogja tá-masztani hullámsirjából, mert a földet és a magyar szivet a viz sem moshatja el, és mert Él magyar, áll Buda még Hitelviszonyaink és a kisbirtoki J\'Mhitel. — FHolvastxtuit a „THrsaa-Küru-l><>ii Miriutr 16-áu IHTJ. — (Folytatás.) III. A mezőgazdaság elólegcgylctek. A mezőgazdasági clólegcgyleteknck czélja és feladata: tagjaikat egyfelől apró betételek által saját toké gyűjtésre s en-nek folytán takarékosságra és munkasze-retetre ösztönözni; mésfelűl azokat olcsó hitelben részesíteni, nevezetesen: mező-gazdaságuk vezetésére forgalmi tőkéül és rendkívüli szükségleteik fedezésére segély-kölcsönkép rövidebb idejű visszafizetés mellett előlegeket (földbirtokra, szóllókre, kézi zálogra, személyes hitelre [kezesség melletti és mezőgazdasági termesztmé nyékre) uyujtani, és saját tagjaik szá-mára hosszabb idejű (az évek hosszabb során át leendő) törlesztésre jelzálog köl-csönöket központjából közvetíteni. A mezőgazdasági elólegegy letek köl-csönengcdélyeik megadásánál, ugy nem-különben kölcsön-közvetitéseiknél minden-kor meg fogják bírálni: van-e a kölcsön-kérónek a kért kölcsönösszegre mezőgaz-dasága érdekében csakugyan szüksége. A mezőgazdasági előlegegyletek tar-toznak ngy a központi egyesület által engedélyezett jelzálog-kölcsönök járadéka-inak behajtásánál felelősség mellett a köz-ponti egyesületnek segédkezet nyújtani, mint általában a központi egyesület igaz-gatósága részéről nyert megbízásokban eljárni, s az egyesület érdekeit minden ben előmozdítani és támogatni: miután az egyletek érdekében áll egy szilárd, nagy hitelt élvező központtal bírni, a melyből nemcsak tagjaik részére hosszú idejű törlesztési kölcsönöket, hanem tő-kehiány esetén saját hitelezéseikre is tő-keerőt nyerhetnek. Az egyletek mindazon-által önálló testületek, s mint ilyenek külön alapszabályokkal és czéggel, ugy nemkülönben szabad üzlelmüködési körrel bírnak, melyre a központi egyesület csak annyiban gyakorol befolyást, a mennyi-ben a szervezet köz\'s érdeke követeli. A mezőgazdasági clölcgegyletck meg-alakulásánál a kereskedelmi törvényben a ,szövetkezetek"-ról foglalt határozatok értelmében a központi egyesület által ki-dolgozott mintalapszabály fog vezérfona-lul szolgálni, melyszerint a mezőgazda-sági előlegegyletek alakulnak és működ-nek. Ezen minta-alapszabály az egyletek által az illető vidékek helyi viszonyaihoz képest módosítható. Az egyletek terület-köre egy vagy több városra vagy köz-ségre terjed. Tagja valamely egyletnek lehet minden az egylet területkőrén lakó feddhetlen, józan életű honpolgár, a ki magát, a vidéki viszonyok szerint megál-lapított törzsbetéti tökének egyszerre vagy apró (havi, heti) részletekben az egylet pénztárába leendő befizetésére s ezáltal öntöke gyűjtésre kötelezi. Az egyieti tagok zömét földbirtoko-sok, mezőgazdák, haszonbérlók, iparuzők s munkások képezendik, de emelett föl-fogják vétetni magukat az egyletekbe rendes tagokul a vidéken lakó honoratio-rok is, kik, mint az alsóbb néposztályok vezetésére különben is hivatott vezérelem, az cgylcti élet meghonosítására hatni és az egyletek vezetésében közreműködni fog-nak. A tagok igényt tarthatnak az egy-letük nyereményéből rájuk eső osztalékra. Az egyletek a központi egyesületből kölcsönt nyerni óhajtóknak kölcsönkérvé-nycik elkészítésénél és az azokhoz szük-séges okmányok beszerzésénél segédkezet nyújtanak azáltal, hogy minden egylet fgy esy tisztviselőjét megbízza az idevágó teendők végzésével, a miért az illető fél bizonyos meghatározott csekély dijt fize-tend. így a kölcsönkérók mentve msrad-| nak a zugirászok által való kizsákmányo-, Iástul. A kölcsönkérók által a központi egyesületnek jelzálogul felajánlott ingat-lanok becslését az egylet igazgató bizott-sága rövid utón maga eszközli, még pe-dig oly módon, hogy az a lehető legcse-kélyebb költséggel járjon. Az egyletek tagjaik hitelszükségleté-nek kielégítése végett, a mennyiben saját tőkéjük erre elégtelen volna: magánosok-j tói, közhatóságoktól vagy pénzintézetektől | kölcsönöket vesznek fel, a vagy igénybe veszik a központi egyesület hitelezéseit. Az egyletek tagjaikért, valamint önma-gokért a központi egyesület és idegenek irányában elvállalt kötelezettségeikért nem-csak tartalék-alapjukkal s a befizetett törzsbetéti tőkékkel, hanem rendes tag-jaikkal együtt, az ezek által befizetni kö-telezett lőrzsbetéti tőkéknek báromszoros összege erejéig jótállanak, A mezőgazdasági előlegegyletek ve-zetésére azok tagjai igazgató- és felügyelő-bizottságokat alakítanak. E bizottságok-nak néhány tagját, azon szervezeti össze-függésnél fogva, melyben az egyletek a központi egyesülettel állanak, ez utóbbi-nak kijelölésével, a többieket pedig egé-szen önállóan és függetlenül — az egy-letek tagjai oly egyénekből választják meg, kik jó hirnév, igazságszeretetük, ugy nemkülönben értelmiségüknél fogva már jó eleve biztosítékot és megnyugvást nyúj-tanak ngy a reijok bízott tőkék ha ke- zelése iránt, valamint arra nézve is, hogy egyletüket a fennálló alapszabályoknak és a tagok s az egész hitelszervezet jől felfogott érdekeinek megfelelőleg, czél-szcrüen és bizalomra keltő módon veze-tendik. A központi egyesület a vele szö-vetséges egyletekre a felügyeletet saját vidéki bizalmi férfiai s a szükséghez ké-pest kiküldendő biztosai által gyakorolja. Budapesten, 1878. évi márczios havában. ,A mag}-, kiskirtokosok országos földhitel-egyesületé "-t 1 ó te t it o bizottság. Ezen alapszabálytervezet a pénz-ügyminister által 1878. év őszén egy-behívott vegyes bizottság megállapodásai folytán némileg módosítva lett ugyan, de azon módosítások oly jelentéktelenek, hogy azok miatt ezen eredeti terv lényegében változást nem szenvedett. Ez alapszabály tervezetből látszik, hogy a földhitelegyesület, az egyes vi-dékeken ezen mezőgazdasági előleg egyle-tek által működik. Kzen vidéki elő-leg egyletek mig egyrészt tőkét gyűjte-nek tagjaik számára azok filléreiből, addig másrészt közvetítik a hitelszervezet szi-vével a központi intézetteli érintkezést, mig egyrészt gyorsan és azonnal segíte-nek a megszorult főldmivesen rövid le-járatú kölcsönnel, addig másrészt a köz-ponti intézettől hosszú lejáratú, nagyobb jelzálog kölcsönöket eszközölnek ki tag-jaik számára. Mig saját hatáskörükben saját magok által választott tisztviselőik és közegeik által önállóan működnek, ad-dig másrészt elősegítik s egyúttal ellen-őrzik a központi ügykezelést, szóval: a mezőgazdasági elólegegyletet a kisbirto-kosok földhitel intézetének oly szerves kiegészítő részét képezik, hogy annak ezen előlegegyletek nélkül működni s kitűzött üdvös czélját elérni valamint az elólegegyleteknek is a kisbirtokosok föld-hitelintézete nélkül létesülni fennállni működni lehetetlen. (Vége következik.) JÉl magyar, áil Buda még .... ** A költő szavát fényesen igazolja a magyar nemzet. A romboló vizár Magyarország egyik legnagyobb városát, hősi önfeláldozó véde-lem után úgyszólván elsöpöri a föld sziué-ról, és az egész magyar nemzet, mint egy ember r talpára áll, hogy a bősz elemtől sújtott testvérein, honfitársain segítsen. A legelső magyar ember, a király, itt is, magasztos hivatásához híven, a nemzet élére áll, személyesen siet a vész szín-helyére, hogy, mig egyfelől véginségben sinlődó hü alattvalóinak vigaszt és eny-hülést nyújtson, hogy megjelenése által kebleikben a jövő iránti kétségbeesésnek útját vágja, másfelől királyi tekintélyével a mentési munkálatokat siettesse, a csüg-gedőket kitartásra, a lankadtakat uj mun-kára buzdítsa. De ó még ennél is többet tett. Ki-rálvi áldozatkészségéről szólni nem akarunk. Ez mind rá, mind Erzsébet királynénkra, Magyarország szeretett Nagyasszonyára, sértés volna. A királyi pár egy rövid hó múlva ünnepli esküvőjének negyedszázados évfor-dulóját. Öröm ünnep ez, melyben a biro-dalom minden népe osztozik, de a melybe most annyi ezer szenvedő honfitársunk iránti fájdalmas részvétünk vegyül. A feje-delmi öröm az emberi részvét elöl vissza-vonul, és ezáltal azt magasztosabbá, di-csőbbé teszi, mert bebizonyítja, hogy a fejedelmi szivek nem vigadhatnak ott, hol az alattvalók szivei szomorkodnak. Nemes, fejedelmi tett ez, mely a feje-delemnek épugy mint az embernek a leg-nagyobb becsületére vilik Hazai történel-münk ezen lapjára királyi párunk utódai egykoron büszkén fognak visszamutathatni. De a magyar nenurt is, a mint hogy az nem is lehet máskép, e válságos körül-ménynyel szemben, hü önnön magához, hü nemzeti jellegéhez. ila, a Kárpátoktól Adriáig nem talá-lunk mást, mint magyar embert, magyar szivet, melyet csak egy érzület hevit; se-giteni a szerencsétlen szegedieken. Bellatincz, márcz. 1879. Elvégre is tehát kormányunk belátva mulasstását, & magyarnyelv oktatásának a néptanodákbaoi kötelességéről szóló törvény-javaslatit, a ház asztalára letette. Gyöngédebb, méltányosabb törvényja-vaslatot képzelni se lebet, agy bogy a ki még es elleo is kifogist talál, as azután nesu is méltó arra, hogj e hasa levegőt ssivja. — Na de hit asexprofeso nemzetiségi izgatóknak as mindegy, ők a tiasta derült egén is borút látnak, és a> kákán is csomót keresnek. — Avagy nem gyermekies duzzogáahus hasonló-e aa, hogy oláh és ráci testvéreiok egy réssé, vagyis as ultrák, boszaakodnuk azért, hogyha a magyar magyarbeszéd közben oláhaak é« rácsnak nem pedig románnak és szerbnek nevesi ókét, pedig hát ez épen nem gunyelnevesés, de s6t talaj-donkép nem is magyar találmány, hanem még a romai időkből veszi eredetét — Ugyanis őseink as oláhokkal és rácsokkal as akkor itt uralkodó rómaiak által ismerkedtek meg, a> rómaiak pedig miot tudjak as oláhokat vala-chusoknak, a rácsokat rascianusoknak neves* ték, és innen lett azután a magyar oláh és rága elnevezés. Kor, vallás és nemzetiségi különbség megszűnt. A nemzet frnynapjaiban vissza-vonás, czivódás, egyetnem értés által fe-cséreltük cl, forgácsoltuk szét erőnket, ma egy magyar város veszedelme fölébreszti bennünk az összetartozandóság érzetét, an-nak baja, a mi bajunk, a közös anya, szere-tett hazánk, nem hagyja, nem hagyhatja el gyermekeit, mert hiszen e kivül nincsen szá-munkra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élnünk, halnunk kell. Az összetartozandóság eme impozáns nyilvánulásának, mint az minden hazai kis és nagy lap hasábjain a legmeglepőbb mérvben tárul ki, van még egy igen fontos és a közfigyelmet nagyon is érdeklő oldala. És ez az, hogy a világ látja, hogy mi tudunk egyek lenni, ha akarunk, hogy mi, ha a szerencsében veszekedünk is egymás között, a szerencsétlenségben még sem Tiagyjuk el egymást, hogy hazánk legkülön-bözőbb ajkú polgárai a vész idején, jöjjön T1ZENNY0LCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MARCZIUS 23 án 1879. Avagy hát miért nem haragszik a német, hogy a magyar saját nyelvén németnek és nem deutschnak nevezi, és viszont a magyar Be veBZÍ roaz néveo, hogy a nemet ungarnak mundja. Valóban ideje volna már as ily czélho* nem vezető ellenségeskedésekkel felhagyni, éa inkább kezetfogva a közhaza javán munkát\' kodni, ugy is mikor akkor, de meg fog jönni azon idó a melyben, vulamint mi most a köcép-századbeli-ket kárhoztatjuk, hogy a vallás miatt üldözték egymást, ugy az utókor ÍB elfogja mondani a kárhuzatot felettünk, hogy a nyelv végett gyűlöljük és pusztítjuk egymást. — De hát miért is ne élhetnénk meg szép békesség-b«n egymás mellett, hisz azért mindenki szaba-don mivelhetí hnyanyelvét, de az már csakugyan szükséges, hogy főkép az oh vegyes nemzeti-aégü államban mint a mienk, tegyen egy Össze-kötő nyelv, a melynek segítségével a különféle nemzetiségek egy máit megérthetik, és miután az ily összekötő nyelv Magyarországban több oknál fogva csakis a magyar lehet, tehát kötelessége ia az államnak ennek a megtanulá-sához alkalmat nyújtani, — következve a kor-mány által legújabban beterjesztett törvény-javaalaloi épen a nem magyar ajkú honpolgárok örömmel fogadhatják, mert legalább gyorme keik odahaza könnyen megtanulhatják az ál-lam nyelvét. Magyarországot valamint Európát részint a természetes határok miatt, részint pedig egyik másik nemzetiség sérelme nélkül nemzetiségek szerint felosztani lehetetlenség, — így p. Fran-czia éa Spanyolország közt természetesen határ a piren-i íiegylánczoíat, de ezen begylánczolat mindkét oldalát egyeredetú nép lakja\' a Bask, és így vagy Frauczíaurszágnak erredulö részét Spanyol, vagy emezét Frauciia országhoz kel-lene catttoiui, — és a két állam közt nem ma-radna tenuétjzeleö határ. — Szerbia és Kumáuia közi a természetes határt a Duna folyam ké-pezi, ugy de akkor Szerbiának a Dunára dűlő vidékét, tehát miutegy Ötödrészét Komániához kellene adni, miüthogy a lakosság románnyelvü. — Némely ultra szerbek Bacsmegyét a Dunán által Szerbiához óhajtanák cBatoltatni,— huiott különben is Bácsmegye lakosságának csak ölöd részét U-Bzik a óbitü szerbek, a többiek magyarok, németek, dalmátok, oroszok stb. maga a magyar lako6Bág mintegy 160,OtK) leiekből áll. — Kérdés tehát mit szólnának mind ezek az ily commassatióhoz. Az ember embernek Bzülatett egyformán, valamint vallását ugy nyelvét se Uoita maga val a világra, ezeket caak később üröklé, azért hát mint testvérek szeressük egymáat, a vallás és nyelvkülöfltéleségébe pedig nyugodjunk meg akkép amint van. MOOSÁUV JÁNOS. Helyi hírek. — A fÖvö hó kezdetével lapunk folyó évi második év negyed ebe lépvén, tiszteletté] felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük lejár, hogy azi mielübo megújítani n/iveskedjeuek. — Ml in mei\'énseí közui j ük a nagy - kauizatti kisded neve. lő ugyesület lelkes női választmányának a szegedi árvízkárosultak ré szere tett gyűjtésének következő eredményét: (Az adakozók névsorát lapunk jövő számában közöljük,} Martiukovica Károlyné gyűjtő ivéo 92 In 3U kr. — Blau PaJué és Vagimr Ká- roly oé gy. ívűn : f»J frt 1*7 kr. I,aky Kriotúfné és Chmurányi Gézáué gy. ivén : 111 frl 74 kr. Fii hal F«*re.nczné és ljów inger Friderika gy. ivén: 223 trt ttO kr. Kocb Mibályné és Scherz Albvnné gy. ivén: 101 frt 50 kr. Knáuas Bnl diznarué és Szigethy Károlyné gy. ivén: 45 frt 9 kr. Bi»u Náudorné é* Ktsing-r rl-nrtkué gy. ivén : -12 frt tJO kr. A kisdedoevnlö egyesület adománya 10O trt, összesen T■ »41 frt. Ez összeg Szeged város túpoigármcaturéDuk UIBIHUH^ el- küldetett, azon kéréssel, hogy uzeu Ü8ttzege.t a ssegedi júlékuny uüegy Int elnoks\'-génuk adja át következő levél kíséretében: A jótékony uü egylet mélyen tisztelt eluóksegéuek Szegeden. Rokonszenves mély fajdalommal vetítik a rut- tentö csapás gyaiur hírét, hogy Szegedvarosát a romboló vizar elbontá és leirhatlan nyomort idézntt előf őszinte részvétünknek jelét adandó, egyesületÜQK nöi választmánya azonnal ülést tartott, 100 forintot az egyesület vagyonából kiutalványuzott B gyűjtést rendezve, aa ered- ményt összesen 760 forintot midőn ide mellé- kelve átnyújtjuk, kérjük a teatvéregylet bazgó elnökségét a választmányát, fogadja tótunk szívesen s legjobb belátása szerint a szeren- csétlen vizkároaultak közt, figyelve különösen a kisdedekkel birok nyomorára, kegyesen ki osztani szíveskedjék. A távolság miatt fájda- daíoDj! egyébbel nem segíthetvén a borzasztó állapoton, fogadják ebbéli küldeményünket szívesen, azon imaszerü óhajunk kapcsában: leljenek vigaszt a magyar nemzet oestatlao részvétében, melynek mi is érzelmes tagjai vagyunk. Adja Isten, hogy a rettentő csapást fcielvci, virágzó városuk éa a polgárság jólétén mielőbb örvendezhessünk. Testvér egyesületi üdvözlettel maradván a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület nevében Nagy-Kanizsán márcziás 20. 1*79. A ssegedi jótékony nő-egyesület mélyen tiszteit elnökségének aláza-tos szolgai: Ö7.v. MartinkoviU Károly né egye-sületi elnök. Bátorfi LajnB egyesületi titkár. — Sagy-Kaniztta város képviselő testületének 1470. evi márezius 15 én kelt ha- tározatához képest a polgármesteri hivatalnak 1120/79. szám alatt kibecsájtott 1-aő számú gyűjtő ivén alulirt kiküldött keséihez következő adakozások történtek a Tisza áradása folytán Szeged város és vidéke vizkároaultjai részére: D*xi*er 50 kr, Pollák Samu 1 frt, Axenti György 5 frt, öuttmann György 2 írt, Gottlieb Sándor 2 frt, Lendvay 1 frt, KnÖuHer Mór 30 kr, Nagy Károly 3u kr, Schlechta 10 kr, Perger Imre 30 kr, Krompacher János 20 kr, N. F. 20 kr, Abrah*m Heléna 1 frt, Kováts Pálnő 30 kr, Szondra Ferenci 1 frt, Vachter Gyula 40 kr, Pintér Sándor 40 kr, Simon György 30 kr, Balog Katalin 20 kr, Imrei Katicza 40 kr, KaBpar Antal 10 kr, JoBefin Steinicz 20 kr, Butfy Károly 2 frt, Tóth Lajos 10 írt, Plihál Ferenci ó frt, Benedek János 1 frt 20 kr, Dr. Horváth Antal 5 frt, Schlesinger Samu 50 kr, Horváth Ferencz 3 frt, Czimbalek János 2 frt, liruoer MátyásoŐ 20 kr, Sabján Anna 10 kr, Czukelder Ignácznó 10 kr, Nagy JánosnŐ 10 kr, Juhász Sándornő 10 kr, Varga Juli 20 kr, B trnaki János 1 frt, Bognár István 20 kr, Kriegler 2u kr, Guiidits Mihálynó 1 frt, N. N. 20 kr, Viihmaun Mari 30 kr, Horváth János 1 frt, özv. Pálfy Józaefuö 1 trt, Schulcz Károly 1 frt Knorczer Károly 1 frt, Balog István 50 kr, Kercsmár Dani, Király János uemesdtídi egjrütt 20 kr, Pe»tek Antal ;">0 kr, Dócker Ferencz 30 kr, Ed^nhoiler Lajos 30 kr, Cseplics István oO kr, Kiss János 10 kr, Fricz Mihály 10 kr,Sável József 10 krT Fcdota Jakab 20 kr, Keresztes Anna 10 kr, Knorczer Anna 2ü kr, Knorczer Károlynő 40 kr, Matus Mari 20 kr, Vucsek Kata 20 kr, Katifmann Samu 1 frt, Kovács János 1 frt 70 kr. Összesen liO frt. Mely befolyt összeg rendeltetése helyére leendő eljuttatás végett a nagy-kanizsai tek. polgármesteri hivatalhoz benyujtatván midőn az összegnek át nyújtását jelzem, a mélyen tisz- telt adakozóknak a szerencsétlenek, nevében a legforróbb hálaköszöoetemet nyilvánítom és ez úttal adományaikra nézve beszámolok. Kanizsa, márczius 1U. 1879. Kovács János ügyvéd, vá- rosi képviselő, mint az I. számú gyűjtő iwel megbízott. — Ellameré* az értlemnek! A juta- lomnak, — melyet valaki igazságos kezekből nyr — mindig kettős, növezerint: erkölcsi es anyagi értéke van. A katonát, kit a harczlian érdemjellel díszítenek, nem a nyert érem, mint inkább az azzal járó nemesen büszke öntudat boldogítja. — Általiban tehát &<<ha sem mag* a jutalom, mint a vele kifejezett elismered emeli lelkünket. A nmtt. p. ü, minisztérium 10<>U BZ- a. rende.léaéb»n a zala-egerszegi kir. adó- felügyelúuek bizonyos összeget bocsátolt rendel kezesére, .hogy azt a köz-adók behajtása körül az 187H. év folyamában igyekezettél és siker- rel közre működőit kúznégi és vároai tisztvise- lők között mérsékelt**o tucgallapitMudó ii8s»e- gekbeti jutaloot gyanánt osztaná ki." — Leg- nagyobb urnmünkre — a mint halljuk — ezeü — bár anyagilag csekély, de erkölcsileg annál nagyobb értek ü jutalomban vároituok köz el is- merét t érdemlő, derék ndó-fllenórjf, Oszeszly Autal ia részeltetett. — Kzt a zala-egerszegi kir. adúfelüg)el\'\'> 2G\'Jt>. sz. a leiratában neki hiva talosaii adja tudtam. Lásauk e leir»tb<il a tüze- tf*B-D ide vágó sorokat: „Midőn tehát Csakis a l\'-^érdemesebb^k szerén) mérvű, és inkább er- kölcsi h»ia»t czt\'izó jutMiuiuzta\'ásról v*n szó. ieítníiiin\'íl orónuuel ragtidoui nieg az alkalmat, hogy tílf-uór ürül egy 15, tizeu«>t loriutnyi ju\'a- loinbuu ré-H£eltfSA<rm, s mid<"n az<>n mánik — VMIOUI jmalimiliüx — m^lvet a teljesíteti köti*- lenség tudaia ébreszt a tértiu keblében — őszinte udvozluiuiiiel kitnjezeiu. egy u Hal biztoci\'oin elUnőr urat arról, hogy buzgó törekvése é» odaadó igyekezete iram részemről mindenkor állandó eliamereíwel és töltetlen btcsüléssel visel tetem" stb. Z. Egersze^t-a, 1879. marcz. 17 én Balogh Samu, kir. adófelugrelő. Fogadja ré- szünkről ez alkalommal jutalmazott őszíute örömmel kifejezett szerencse-kívánat unkát és elismerésünket! Kgy n.-kanizsai polgár. — A nagy-kaniz#(it bankegyesület részvénytársaság Ötüdik évi üxletjelentéaét vet- tük, melyseeriut a mérlegszámla 599.375 frt 7H krt. A veszteség- és nyereségszámla 35.300 frt 16 krt tüntet elő. A tiszta nyeremény 2(>.O44 frt 92 krt tesz. A 100 frtos részvények szelvényei 10 írttal váltatnak be. — Örömmel jelezzük, hogy a tavasz városunk szépítésére jótékonyan érkezett meg. A felső templom előtti téren kut aaatik » as utcza széle a temetőig fákkal ültettetik be. — Mélyen meghatja az embert azon meleg, rokontzeuves részvét, mely Kurópa min deo részének a szerencsétlen siegediek iránt nyilvánul, ami az európai sajtó érdeme, mert minden közlöny adakozásra buzdítja a közön-séget, — c*ak a muszka BzolgaUtban álló egy pár hazai szláv lap viseli magát éhetetlenül, sőt gúnyolódik. Különösen a fraoczíák, ango-lok, bécsiek és berliniek, továbbá a prágaiak, frankfurtiak, grácziak, brünniek, bukarestiek, stb. stb. tej t-nek ki nemes butgólkodáat a se-gély gyűjtésére. A magyar nemzet mély hála-érsete gyökerezik azok iránt, kik a szerencsét-lenségben BegitŐ kezet nyújtanak feléje. — Gyásxhir. Tisztelt munkatársaink Guóth Gyula és Győrffy János barátainkat B családjikat mély gyász érte. Kgy jó »nya, s min- den nemes ügy lelkes pártolója elköltöztével sze géoycbbek lettünk ; a családi gyászjelentés igy szól: Guóth Gyula és oej« Lippich Kristina, Guóth Mari es íérje B^rxa-nyi Klek magok és gyermekik, ugy Guóth Ida é» férje Győrffy János mély fájdalommá! jelentik felejt hetién édes anyjok, illetőleg napájok és nagyanyjok nak: ÖEV. guótf»lvai Guóih Lajnsné szül. pós- falvai Tulok Judith asszonynak f. é. marcziiiB hó 21 éu Nagy-Kanizsán, 74 éves korában végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogult nak hűlt tetemei márczius 23-án délután 4 órakor fognak a nagy kanizsai sir kertben az ág. ev. hítv. szertartásai st\'-rint örök nyugalomra tétetni Nagy Kanizsán, 1*79. évi márczius \'12 én. Áldás és béke lebegjen a legjobb anya hamvai felett! — Hangrwseny. Liedl Ferenz hege dümüveaa hazánkfia, kiről lapunkban már tubb- s/ör megemlékeztünk márczius 23-án, ma va- sárnap tartja hangversenyét a „Szarvas" ven- déglőben. A jövedelem harmadik részét a a te gedi árvízkárosultak javára wjánlá t\\:\\ a hang vefS\'-nviő. JIiiü(ir(>zat a köv-tke/ű : I. Sonata (F dur) tongora és hegedűre L. Ií-eihuveo. Kl<"- «dja OJop Krnő ur és a h*ngvers<*nyző. II. Faust ,ábránd" (uj) Vieux\'emps. Klőadja a hangversenyző. III- „A holt költő szerelme" irta Jókai M-\'ir, zenéjét szerzetté Liszt Ferencz. Szavalja Berecz Imréné úrhölgy Berecz Imra ur kísérete mellett. IV. &) Kavatina KHÍF. b) etir Varicé Vieuxtemps. Előadja a haogver senyző. V. Magyar népdalok. Énekli Bachrach Gy. ur. VI. í\'zigányhangok (uj) Sarasat*. Elő- adja a hangverBenyzf\'\'. N. B. B\'-recz Imrcné úr- hölgy valamint H-r >c/ Imrtí t*iiAr ur, úgyszin- tén Ollop Ernfl éa Bachrach Gyula urak azives közreműködése mellett. II-lyárak: ZárU2ék 1 frt. — B-menet*X) kr. Diákjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók Wajditr József ur kereskedésé- ben é* «Bt»» a pÁnwtárnál. Kezdete fél 8 órakor. A j«le« ifjú művészt m^leg^n ajánljuk a mü- partoUi közönség méltó párttogÁsába. Kitűnő niiivéftz hazánk fin kűrünkből Csáktornyára megy s kedden r hazari is szellemű városban ad hangversenyt. — A kereske<leliHÍ lfj*ik tevékeny tiuképző egylete J<>si-tfv It\'«fae.| genialÍH svDgnra-müvesz haz:íiikíiál m-glúv-\'a Nagy Kanizsára HZ alföldi vtzkároriuluk javár» rctnlr>zendő mű-kedvelői pkijidásbani részvételre. Nagy sikere lesz ! Joavtfyról jövő számunk közleményt hoz. — Hymen. D«7sftnyi Ilona kisasszonyt Dezsényi F«?rencz bajos leányát marcz. lSán vezette oltárhoz Szent-Miklóaon B-nczik József bseódi ügyvéd. — Holtán Ernő honvédtábornok ur a sátortábor ügyében Pécsről Nagy Kanizsára érkezett. — A királyi tábla decentraliHálása ügyébeni mozgalom igen koraiunk Utazik, mert ujabb éritisülésüuk Bzeriut még messze távolban van annak létesítése. — Meghívás* A keszthelyi m. kir. gazdasági tauiutézet dalárdája által f. hó 20-én a színházban, — felerészben a szegedi vizkáro- suluk jüvára rendezendő tÁnczczal kapcsolatos liHDgvorBenyt tart. A dalárda bizottsága. Kez dete e«ti 7 órakur. Hr-lyáiak: Páholy 4 frt, Körszék I frt ;\'K> krr zártazék I frt 30 kr. Álló- hely 1 trt, Felülti£«lés«k kö*zi>nettel fogad- tatnak. — Dvemlt\'iból Asc.herberg Hí/a született Weiser úrnő ó uag)8j*ga \\Vei»er Józs<-f ur Inlk\'-s nővére nemes szivén-k érzületét követte, midőn a -tzegedi árvízkárosultak részére 30 forintot küldött hozzánk. A hazáját és nemzetét meg nem tagadhatja az érzelmes nő, midőn a szeren- csétlenségen segiihdt. Küldjék üdvözletünket! -- A xaUi egerntegi nőegyesület mácz. 15 ki tombolával egy bekapcsolt tánczvigalma 3<K) frt. körül jövedelmezett, melyből 50 frt a szegedieknek küldetik, ugyan ectélra a dalárda t. hó 25 én dalestélyt ad. — Podhuren községben (Muraköz) marczius 19 én délután oly nagy tüz volt, hogy 35 házégettel a melléképületekkel együtt. — Bec*e/ielyen f. hó 17 én viradóra, korcsma előtt as utczán egy 26 éves fiatal em ber czivakodás folytán három társát megkéselte. A tette» Lntenyén fogva van. — A keszthelyi m. kir. gazd tanintézet dalárdája áUal 1H79. márczius 29 én. VVünsch Ilonka kisasszony, Garay Sándor, Cavallár József, Molnár Jáuos és ifj. Stukker Antal urak becses közreműködésük mellett, a színházban telerészben a szegedi viskárosultak javára ren-desendő jótékonyciélu hangverseny müsorozata: I. 1. „Egyvejeg" magyar népdalokból. Énekli az össtea kar. 3- .Magyar népdalok" CavalUr és Molnár urak álul hegedűn és zongorán elő adva. 3. „Magyar uépdal." Énekli Girsik Gyula III. éves gazd. 4. „Adele keringő (egy kés»I.) Gr. Zichy Gézától. Zongorán előadja Stokksr Antal «ir. 5. „A köny.- Vittetól. Előadja as énekkar. II. 1 .Öalop di Bravura." Schulhoff-tól. Zongorán előadják : Wünsch Ilonka k. a. és Garny Sáodor ur. 2. „Távol a rónán." (Ket-tősdal.) Előadják Girsik Gyula és Horváth Aladár III. gaz urak. 3- .A ledőlt szobor." Pelóíi Sándortól. Szavalja Z*kár József I. évee gazd. ur. 4. a Borús az ég határa. Előadja as énekkar. — A Csáktornyái dalárda álul 1879. évi márczius hó 15-én a szegedi árvízkárosul-tak javára rendezett dalestélyen a nemes czél előmozdítására fel ül fizettek : Neuwirth Samu 40 kr, Hirschmann Sándor 30 kr, Tódor József 1 frt, Pecsornik Károly 1 frt, Pecsornik Ist-ván 1 frt 30 kr, Ziegler Kálmán 5 frt, tiréss Alajos 1 frt, Molnár Elek l frt 40 kr, Leppen X. lelkész 4 trt 30 kr, N. N 40 kr, Pecsoroik János 1 frt, Szántó Károly 40 kr, Mayer Sala-mon 1 frt, Grész László 1 frt, Dr. Schwarz Albert 1 frl, Vrancsics Károly 1 írt 40 kr, llcncz Lajoa 1 frt, Hajós Mihály 1 frt 40 kr, Karabély ős János 4 frt 40 kr, (Leodvárol), tlochsingfr 1 ezüst frt. Vrabecz Liokak. a. 1 frt 40 kr, id. Strahia Ferencz 40 kr, Stefán Ferenci 40 kr, Fischer Fülöp 40 kr, Honenberg Kudolf 40 kr,N N.3Okr,GríffaldiN. 1 frt. Ösa^aen 34 frt. T<»mboU tárgyakat a következő urak és höl-gyek voltak szívesek felajánlani: Hargitai Józsetué, Pecsornik Jáuoa, Gréss Alajos, Neu-maun Albert, AUzeghy Alajos, ifj. Strahia Ferencz, Tód r József, Börnyák Karoly, Pe-csornik, Valló Vilmos, KraBOvecz Etelka, Maroevics Irma, Konyáry Irén,Szeivert Antal, Gajer Karolin, Szirk Frigyes, VlasicsGyörgy, Ziegler Kálmán ur pedig 10 frlot ajánlott föl tárgyak vételére. A tiszta jövödelem a felül-lizetés-kkel egyetemben 135 frt 47 krt tett ki, mely összeg a nagy méltóságú belügy min is-teriumhoz uíy megkereséssel küldetett fel, hogy as fele részben a Szeged várost, fele részben pedig a szeged vidéki károsultak között nat-tassek tel. Fogadják nevezett urak és hölgyek tőlünk a szerencsétlenek nevében mély köszö-netünket nemes áldozat készségükért. Csák-tornyán 1S79. évi márczius 1. a dalárda vá-lasztmányának megbízásából Rhédey Ferenc* j-gyzŐ. — ItÖvid hírek. Győr velünk tartott, Rzinte 500" frtot szavazott meg a vízkárosultak- nak, Pét* 4tKH> trtot. — A tróuörüküs Spanyol- országba kés/ül. — Kói+iegen német színészek vaunak. — yCutmvics eletvenzelyea bajba esett Szegeden. — Fehérraegyei Velenczében egy szobában forrás fakadt. — Pénzügy miniszterünk anyja gróf Szápáry Józaetjé 99 éves korában halt meg Gyöngyösön, Ki nyert? Brünn, márci 19-én: Iti, 22, 32, 45, 23. Irodalom. — Uj tenémü. Táborszky és Parsch urak zenemu kereskedésében megjelent ,Fluidé" galopp zongorára szerié ifj. Fahrbach Fülöp. Ara 50 kr. — A Oazdtu\'igi Mérnök cziraü népszerű tolyóirat, mely a közérdekű gazdasági B ezzel k»pcsol»to« műszaki ismeretek terjesztését tűzte f>-h\\dataul, a lefolyt évnegyedbeu is szá- mos -ily maradandó becsü és általános érdekű czikkel köbölt, a melyek a közhasznú iflm-T«- lek terjedését nagy mértékben hivntvák elő- mozdítani. Ilyenek, hogy a sok közül csak néhányat említsünk: Miért nem gyarapodik nálunk az egyéni és nemzeti vagyoni — A taUjjavuás kérdőéhez K"suUoy Tamástól. — Indigó termelés M»gynrur3zágon és a magyar indigó-növény (teatö csülleog) termesztése P«taky Jánostól. Magyat mérnöki tervek és rajzok a párisi világtárlaton. (4 czikk) Moj- sisovics Vilmostól. — A talajjavítás egy el- hanyagolt neme. Diószeghy Sándortól. — Á fa, mint építő anyag. Gonda Bélától. — A fümag-i**rmeaztéa érdekében. Dmninger Imré- től. — Vizeink felhasználásáról a földmivelés, ipar és kereskedelem czéljaira. Türr tábor- noktól. — A ezukorrépa uj müvelés módja. Berteltől. — Az asphalt ipar. Popper I. tói stb. Az ilyen naeyobb czikkek száma es évben 25 re ment, üsBzesen 30 ábrával. Er.en.kivul a Hasznos tudnivalók, az Irodalmi Értesítő s a Vegyes közlemények rovatában szintén több érdekes kisebb közlemény látott napvilágot. A Gaadaa&gi mérnök megjelenik minden hó 1 én és 15 én két ívnyi tartalommal, hazai szaklap- jaink közt legcainoBabb kiállításban a miDd-n számiban több Bzép fametizetü rajtzal. Sser- TIZKNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MARCZIÜS 23-án 1879. Bab ifehér) Bah (tarkx) liOkköoy Árpa Zab k\'Szti Gnnda Béla niüft^yeterai magántanár. KK\'Hze\'ési ára télévre 3 frt, ecé*7. évre G frt. Kli\'titftések eí év elejétől még mindig ctfo gadt&tnak a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalá-ban (Budapest, UllCi ut 24 u.) Vegyes hírek — A Ungyel Rózsa Sándor. A hirbMt rabló, Orlovszki kapitány, ki 15 íöMl álló bandftja élén a legvakmerőbb tetteket vitte véghez Orosr-Lengyelorszáü több kormányzó gigában ős a kit mintegy G hónappal ezel*>U azon pillauatban fogtak el, midún egy szép Qt-mei húlgyet akart az oltárhoz vezetni, a na- pokban piolokovi börtönébűi megugrott. A BZÖ- késnél a rettegett a regényes rablót menyasz- szonva aegitette. Az orosz kormány a megazö kütt rabló fejére 5000 ezüstrubelt tűzött ki. — Boszorkányt égettek meg Orossonwág- ban. A novgorodi kormányzóság Vracsevo falu- jában a lakosuk «*gy Ágra fen a Ignaticva nevű ntít égettek m+g elev«oí!D. mert azt mondták, hogy boszorkány. A ház ajtaját és ablakait, hoi a nevezett nű tartózkodott, a falu bölcs vén parasztjai tanácsára bedeszkázták, » liAzat kó- rülrHkták szalmával és fával, azntán meggyuj- tolták. A babonás maszka barbárság áldozata a s£Ú 8íur\')» értelme beu porrá ég*tt. A rémitA jelf-net\'-t mint\'-gy száz parajét, közte H falu pó- pája nézte végig. Így esett *>z az est\'t a 10. azAzad v^ge felé szent Oroszországban. — Szentpétervárról távirják f. hó 4-rül; Kievbúl hivatalosan jelentik : Kgy följulentéa kövei köztiben, hogy itt titkos könyvnyomdák vannak, február 23 án este 8 órakor két la- kasban motozás tartatott. Az e czélra kiküldött cseud\'irökft és rendűn hivatalnokokat golyó\' záporral fogadták és az utóbbiak kényszerülve voltak fegyvereikéi használói. Kgy altiszt el- esett, egy tiszt, két rt;ndr>rkatoua és egy csend. úr megsebesült, öt asszony és tizenegy férfi — ez utóbbiak között négy súlyosan meg sebesült — elfogatott. A házmotozásoknál különböző" irományokat, egy könyvnyomdát minden hozzátartozóval, különféle intézetek hamis pecsétjeit, hamisított okmányokat, fórra dalmi röpiratokat, revolvereket és tőröket találtak. A vizsgalatot megiudilák. Üzleti szemle. Nagy KajHztáa, 1879. mi mi un 15. A* időjárás e hít-n i* megtartá váltoiékony\' ságát Míg a het elején lati\' ti a n verÓ lényen napjaink voltak, utolsó napokban AZ időjárás itmét Htordnlt és telios jelleget vett fel, sőt tegnap az idén már nem várt bó esőstől lépettünk meg. A nehézság folvtá-t, melylyil a ro«z orazág-uuk végett a hozatal eMkr.zöIhKíI, továbbá a kiHó-gitlen hir-k k\'Wftkrziobpn. melyek az 6s«i vetések aUAiiar.\'.l felmerülnek gabnaaxletfliik e héten sokkal kedvezőbb alakot öltött és már régóta nem tapaai-talt éK\'nk«.\'-B»*t fejtett ki. A gyér hotai . tnlajilono-sokat napy-n visszatartóikodóvi tévé mi az (\'-lénk kerssleltet ssembes majdnem miuden cxikkelyuél ár-emelkedéseket idézett elő. Boia és roam szilárd irányiatot követtek, és kivált linóm minőgégfkben könnyen k< it.-k el Árak elsőbb czikknél 3U-4U krral, utóbbinál 15-2U krral emelkedtek. Áq>x /-a zab megtarták eddigi lanyha irányza-tukat. A forgalom jelentéktelen volt, árak nem változtak. Tengeri iránt élénk kereslet nyilvánult minek f .lytáu árak I5-2U krral fritebb me. tok. Kiadók toiaágos kuvetrlései vígttt e czikknél ax Dzlet nagy nftiézs. tekkel van egyl>ekütre. Bab. Mig (-UT bab figyeiemnélkül maradt, t.trka babban külföld nr.ámára nagy >bb vú^járlúok toriéiilek. Azáltal, hogy e csikk hossxu iJőn át majd-nem eUdhata:l«n volt a kótul-fk belőle oly roppan-tok, hngy a jabb keleü^ííjég mindetldig nem birt irtmlkéjéneket eirndózni. Bukk\'invbfü i* a. vi-té*i i\'Uny elürelialadánával ioHh hangulat jutott érvényre. — Árak caek-\'ly vál-tozást szenvedtek. ftliu<"s«K Bxariat: 7 8 60 - 5 40 — 5-70 - 4 50 — 6 80- 530 — 550- 4.25 - 4 40 — , fi 20 — 6.50 ■ — 5-20 — 5-40 — •— . 4- 4-20 •— , K. B. Szerkesztői Ozenet. 3-;79. E Bpeit. A U ve leket asonnal kíibeii-UttOk S380. M. Bcllatínc*. KOsrőnett«l vettük. 3X81. •* Bár késSbben is, küiöitük Másiknak békét hagyaiik. S3h2. F. Karmars. Nem reflerUlhatunk reá. 3383 A IX Űrömmel vettUk, válassoluttk "384. .Mankómból • Közöljük. 3385. „Ne menj el," MegapmmiiittetMt. 33U6 B. Sxékesfehérvár. Vártalak, kerestelek, de sehol nem leltelek. 3387. R. V, Meglesi. Felelős szerkesztő: Bátorfl LajOS. Samu urnák. CtikkjAböl am tűnik ki, hogy engem Samu ar nem értett, — vagy épen nem akart megérteni ; rn*»rt ha figyelme»en olvasta volna át nyilatkozatai-ma , uem hihftem, hogy ily lépésre szánta volna magát Másodízben irt xoraim netn egyebek, Samu urnák velem történt be*ielpcté«ére tett feleletnél ; — mely bearúlgetétra kettőnk k»*ül ki kereste ax al-kalmat. czélszerOnek látom vtlágoacágra hozni. Sams ur első nyilatkozatom megjel néae ntáni napon, vagyis t. hú H-én délben, engem a -Hein kávéhát* ajtajában várt, s pár ssóra frlkért! Én amt el fogadám, ■ elbeszélgettünk a történtekre! Én, mint feleletemben is kifejeztem, agy nyilatkoz-tam előtte, bngy fellépésemet már megbántam -, s beszélgetéseink közben megemlítem, hogy atíiidé-komban van még egy rtikket inti. Samu ur elvi-Uannkkor kAn&yes stemekkel kért, hogy azt még a I*-iki mámban tegyem közzé, — én megígérem, a ezt nu-g ia tettem ! <te mint látszik 9amu ur esea sziveKséffCmet nem csak, hogy el nem fogadta, de * E rovat alatt kfislflttert felelősséget nem vállal a 8««rk. azzal visszaélt — Vizsgáljak csak hosiám íotéset pár sorát: Hivatkozik S«mn nr a szellemi és társadalmi naflreluégre, melyet 5 maga mennyire tartott uem előtt? . . a n. é. olvago kozODség ítéletére bízom. Azt pedig, bogy engem leáoya férjelU aoha DU ^hajtott, nyilatkozatom utín tadtotnra adnia, — mint bárki íi beláthatja, — feleslegei volt: hogy pedig önmaga beismeri, misserint éo lépéat nasl tettem, — mi dón mondj t: „de h* $ tett volna 14-písekef stb. — esiel csak azt bizonyítja, mit én ÍJ állítottam; s ijry a birt, melynek eltérjedene kitti* get nem Menved, alapUlanná tenni segitmt; • M eogem kielégít Él mert iimerSseim egyikéról tW tegícm fel, hogy nevemet aUptaitn nir aiíatt, ft meude-tnonda nem legdiszessbb eionyeg^rű hozal képes vo\'na, csak azt mondom : nem moeng a fa. levél, ha a szél nem fújja! .... Samu ur kif-jezti *ajaálatát ii, bogy áluia megtámadásnak gondolt nyilatkozatom ellen, uinCi törvényes oltalom\'; a»t azonban tudom, hogy a „magyaró pilcxávaJ" val6 felelet ellen vas. Mivel pedig az ido drága, ne csodálkozzak 3amu ur, ha ezutání sorait, szeriote .dorva" fele-letem Qélkül bagyaim. N.-Eaoizsin, 1879. mircs. 22-én. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyormjtóján. |
