* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 420.09 KB | |
| 2006-05-31 11:48:01 | |
 | |||||||
Nyilvános  603 | 2079 | Rövid leírás | Teljes leírás (42.18 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. április 6. 28. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KA SIMA, 1879. április 6 án. széim. Tlxennvolcxadlk érf«ljr>m. EKtlItMlár: af[é« érre . . 8 frt. fíl árra . . 4 . nagjed érre . . 2 . \' Effy tnám 10 kr HlrditiMk 6 hftaibos patitsorban 7, Dásodaxor 6 I min.laR további lorért 5 kr. NVILTTÉEBEN •oronkéat 10 krért vé- ifluek fel Kinctliri illeték minden jefjei birdetéaert knlOof i 30 kr fiaetendS. I A lap ••állami réa»ét illetS koileméorek « I •.arkeartShS.. anyagi réasét illetS koalemanjak pedif a kiad6hos bérmeotre í intéaendok : ! NAOY-KANIZSA I WlaulHkáz. B^rmeatetlm ievalak. caak iámért moukstár \' aaktol fogadtatnak ei. lKésiratok Tiiaas Dem J küldetnek. ZALA HOZ ONT eióbb: .ZALA-SOMOQYI B: O 2. t. O r>ff "X".\' N.-Kanizuaxíron helj hatósáeának, „n.-Wanizsai ünk. tűzoltó-egylet\', a .n.-kanizhai ki>rf8ked«lmi » Iparbank". „n.-karjlMai Ukxr^kpénilár*, I ,I«J»me?jeI iltaláaos Unltótei tület", a .n.-kanizsai kiadod-nPTeló Peypiülef. a »»oproni kprfiakxdcimi s iparkamara n.-lianiraai külválasztiiianya- » több megyei és Táróul PfrjfsDIet hl tataion érteniUjo. Helciikliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön incgjelcuo vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! Az első évnegyed m. hó végével lejár-ván, tisztelettel felkérjük mindazokat, kik> nek elúfi/.etésök m. hó végéig lejárt, hogy azt megújítani szíveskedjenek ideje korán, nehogy a szétküldésben hiány merüljön fel. Előfizetési ár : apr- j un. évnegyedre . . . 2 frt. apr —szept. félévre . . . 4 , apr—decz. 3 évnegyedre 6 » Nagy-Kanizsa, márcz. 27. 1X79. A. „ZALAI KÖZLÖNY" kiadó hivatala. W\'ajdits József könyvkereskedése. A borzasztó elemi csapás, mely ha-zánk második városában s környékében dúlt, kihat többé kevésbbé minden honpol-gárra, l.\'gy vagyunk vele, mint az az ember, ki a tenger mélyóból emelkedett ki, szét néz s látja embertársait ma^a körül. Ily mámorban vagyunk mindannyian. Szét nézünk a világban, látjuk a tündöklő na-pot, a szép kék égboltozatot, de ennek hatása kábitólag hat reánk. Megvagyunk azonban győződve, hogy ép ezek adják vissza éltető erőnket. Ma Szeged város polgársága, velünk együtt, szemmel kiséri a tündöklő napot, (a pénzgyüjtést) a szép kék égboltozatot s azon a ragyogó csillagokat, (azon jóté-kony előadásokat), melyektől éltető erőt nyer. A mi a pénzgyüjtések eredményét illeti, tudjuk, hogy még Amerikában is elkövetnek mindent enyhítésünkre, az an-golok meg éppen gazdag összegekkel szol-gálnak ; a mi pedig a jótékonyczélu elő-adásokat illeti, ez sem más, mint pénz-gyüjtés a segélyre, csakhogy ez.ért élvezni kívánnak az adakozók. Ha már mindenki s mindenütt adakoztak, előállnak egy egy hangversenynyel, színházi előadással s az emberek ismét zsebeikbe nyúlnak, vesznek jegyeket, meghallgatják az előadást s így ismét adakoztak közvetlen a sújtottak javára. Ma az ország minden városában, de még külföldön is csak ugy hemzsegnek a fal-ragaszok a sok hangversenyi hirdetések-kel; mindegyike érdekesebbnél érdekesebb műsorral vonja be egyik embert a másik után, hogy adakozzék a vizkárosuitak ja-vára. S van-e egy is köztünk, ki el ne menne filléreivel áldozni s gyakran füleivel áldozatot hozni? No ez utóbbi, ha meg is történik nem csoda. Honnan vegyék elő a legeKbbkelö erőket minden alkalomra? Csak ritkán vagyunk abban a helyzetben a műsort tökéletes előadással hallhatni s igy nem csoda, ha az ily előadást igórő hangversenyek megtelnek hallgatókkal. Az j meg ép a legritkább szerencse, hogy egy oly geniust s utolérhetlen művészt hallhas-son közönségünk, mint a mi ennek játé- kit élvezhette az utóbbi napokban fővá-rosi s az ide özönlött közönség. Iiiszt Fercncz a redoute nagy- termében egészen hozzá méltóan ismét játszott. __ A kkor midőn még Kolozsvárit volt, hol a város ünnepélyt rendezett tiszteletére s fáklyás menettel, teljes kivilágítással, ban-quettekkel stb. hódolt a királyhágóntali magyar hazánk nagy fiának, akkor kapott sürgönyt az .írói- éa művészi" kör igazg. választmányától, hogy a szegediek javára működjék közre hangversenyükben. Min-den habozás nőikül küld-\': vissza az igenlő választ, sót a hangverseny napját is meg-határozá m. hó 26-ára, mely e szerint ne-künk nagy ünnepnek lön kitűzve. Azon kevesen, kik vele szorosabb összeköttetésben állnak, jól tudják, hogy nyilvános hangversenyek közreműködésétől egészen vissza vonult, sőt nem egyszer állitá a leghatározottabban ebbéli szándokát. Már 1847 ben akart utoljára játszani, abban az évben mondott le a hangver-senyzési szándékról, de hála legyen az Urnák nem teljesíthetett föltevéséből egye-bet, mint azt, hogy nem az ó anyagi helyzetének javításáért büvöit mégis mű-vészetével, hanem azontúl minden hang-versenyi jövedelem jótékonyczélu adomány volt részérói, jótékonyczélokra minden fon-tosabb körülmény között. Liszt Fercncz már mint gyermek szakadt el hazájától s egészen a 40-cs évekig nem látta azt. Szive azon-ban mindig vonzással volt hozzá, melyet számtalanszor bizonyított be. Éppen Velcnczébcn volt, midőn ama leverő hír jött tudomására, hogy Bpest, hazája virulásnak indult fővárosa, vész-teljes vizáradás következtében (1838) az inség és pusztulásnak van kitéve. Mint villámszikra ugy hatott e gyászhir lelkére s rögtön átérzé hazafiui kötelességét Bécsbe utazott, hol Bpest Ínségesei részére hang-versenyt rendezett, melynek eredménye 24 ezer frtnyi összeg volt. Bécsből Olaszországba utazott vissza, honnan nagyobb körutat tett s igy jött a 40-es években először fővárosunkba. Hogy milyeu volt fogadtatása azt jelen soraim-ban nem vehetem föl, de lehet képzelni, csak annyit akarok ide jegyezni, hogy ez alkalommal is minden hangversenyi jöve-delmét nemzeti czélra fordította. Jóté-konyságának szétárasztása annyira ment, hogy értesülvén, miszerint márvány-szobra fölállítására tetemes összeget gyűjtenek, azt deprekálta s a begyült összeget mű-vészi ezélok előmozdítására kérte fordítani. Azóta hazánkban adott hangverse-nyei mind jőtékonyezélok előmozdítására voltak irányozva s bátran merjük állítani, hogy ily alapon legalább egy milliónyi összeget hagyott alaptőkéül. Nemes szive mindenütt enyhítést és balzsamot nyújtott sebek részére. Ember-társai nyomorát elviselni soha sem tudta s ott, hol segíthetett i volt az első, ki a küzdtéren megjelent. Igy tehát csodálni sem lehet, hogy, most midőn a szegedieket a borzasztó ka-tasztrófa érte, hangverseny teremben talál-kozunk vele. A redoute nagy termének közepén volt fölállítva két díszes virágokkal elhal-mozott zongora s szék, melynek egyiké-hez pontban 7,8 órakor ült nagy mes- TÁRCZA. A zsidó lány. Tüiiijiáu hangáik a K)ágcpiift Tépi Amram a ruháját Nem halottat temetőnek, MeggiratjA él ó lányát ; A Hr mej Tárja. A laidúknál rógi szokás. Hogy ki kitért a bitéből. — Így kivánja * tzentiria T»rlik az élat kübSl A sir meg varja A ■irkuvét kiállítják Ujülekeznck tetemesre, Sírkövére pétiig írják. Mikor veaitettc cl l A s>r meg várja ! GQD\'1 ólában, Velenczébrn Ül, kit élve eltemetlek, Leventéje hű ölében. Kgvmi«« iirókre leltek A iir csak várja ! Egymásé Őrükre lettek, Igy eakudte szeretője; 8 hogy e nymaié után Caerbeo hagyta — megejtüje. De sírja várja : Haját tépi a megejtett -Mitévő leix t UtagyoUan ? S esiibe jut — mit (Wejtett — Ai elhagyott éd.a ,otthon,* 8 a sir ia várja! Foazláayokba beburkolva Haxafelé veaxi Utj it, Hazafelé megy kol talva, ]3as*, ugy, hogy ne ia tudják 1 Csak sírja várja. Kjjtl najlial »xott-lúz«rf. Holt maursAiját eltemette. Nem ia sirt ó« D\'*m in<irott Némán néma földbe letté, M«-rt sírja várja ! 8 hasa megyén — tftnctnbe, H<il a »1rja m<»g T»» ina, Hílnr imát v*R»»* — végre! S bel.- rt»kad a ijrjiba ! A sir megvárta ! WITT FfLuP. A sivatag virága. Bfozíly. Czumpű I.ajoH-tói. Szüojél szép gyermekem busuDgm ! Siüo tesd kuojüid patnkzú fuljáait, mely túrként hat jovŐd feioU Aggódó szivemre. A kösiivut ki vérben fürdik egy gyenge lány siralmas panaszai sohasem fogják tn^giá^vitaDÍ. Szünjól, szűnjél szép g^ennekeni ! L^ííy eri\'sielkü! Hisz tudud, ODZtoro keservedet, íájdalmid részese vagyok, de bánatomnak csak egy tanúja vao. — az éj. Szerelmem jó szülőm ■\' Csak te vagy egyetlen ürömöm, stavaid vigasza mindenkor édes, bús harmatként hull bánattól hervadó szívemre! De — ah most! most re menyem utolsó virága is hervad ! Míg édesen andalog.am ajkid igéin, midón mondád, b/>gy van egy érzelem, mely e földön boldogít s az életet gyönyörre, hinti bn, s ez a szeretet, s hogy a harezok bajnokát ez vezérli, ez ád erít karjaiba, es önt bátorságot szivébe. Midőn mondád, hogy e szeretet nagyra képes, hogy a miodenséget is ei érzelem hocta létre, hogy a hold, a csillagok a szeretet virágai. Midőn mondád, hogy van egy idó, midőn M emb«ri szívben ia kinyil e szép virág, — melyet ax emberek szerelemnek hivnxk, — oh akkor oly szépek vatának álmaim. — Liad jó anyára, most ismerem az értelmet kinyílt szivemnek e szép virága; de oh nem csak baldogságot nem hozott, de eddigi Örömeim ía eltűntek. Szá» motora nincs boldogság e földon. Karnare, szép gyermekem! haljad, • nem feledéd szavaimat, melyeket síi vem adott aj-kaimra, azon stiv, mely téged szeretni tanított, mely mint a serdülő leányka örömeit, ugy a zokogó hajadon bánatát is osztja. Dr« atyád szive kemény mint a hegyek gránit bérczei, — s amint ezek nom értenék a cnalogiiny panaszos dalát, ugy ü sem figyel bána-tos HÓhajidra. Knnyüid hiába folynak, csak •WvasztjAk ifjú arezod szép virágait, d*» haszon-talanok, mert te mégis Tam^z neje lesiesz. N\'-.m anyám ! — nem! Hcrvassszák bár kúnrüim éltemet, legyek hnlvány mint a hold, de panaataim nem *iuno«*k, — s Allah kegyes lesz — meghallgat engem ! * * Arabia téréire lépOnk, hol ai fiskor pat-riarchai nyájaikat legeltetve imádák Izrael Istenét, hol örök derű honol az égen, s a nap forró csókjától ég a talaj. Végtelen síkság terül ei a szemléló előtt; látni a messzeségben az eget mint szer*-tű testvért a sivatag ég<3 homok-keblére boruloi. M*jd távol egymástól itt, ott, föltűnnek egyes zöld pontok, mint kisded szigetecskék, a végien homok tengeren. Egy ily oás történetünk ssinhelye. — K»jtassép koronás pálmák diazUnek, alul p-dig ; a föld zöld bsrsonyboz haannló gyöngéd füvei van benőve, alacsonyabb mélyedésein a kis bokrok közt, ecust színű forrás csorgedes s partjait broraelia dracootium, tillaodria, caleo dula, eríca s még sxámtalan apró virág pompa Bzinvegyületben ékesíti s kellemes illattal tölt" el a léget. A Ben-Fay törés iduz itt. A forrás környékét a beduinok ormos sátrai borítják «1 kettős sorban, kissé távolabb áll azemir sátora, mely nagyságén fényre nésve a többieket nagy-ban fölül múlja. — Előtte bekerített kís térség van, mely tanács helyül szolgál, itt jönnek össte a torra idösbjei, a törxs közös órdek.etr61 tanácskovandók, vagr a hadi tervet elkássiteA* dfik. Lépjünk közelebb a sátorhoz — épek ssét van nyitva a bejárat függönye, s igy könyeo bejuthatunk. A sátor belsejét gazdag S«ÖQvégfalak osztják kérészre, az egyik rész az emirnek szolgál lakul, míg a másik a nők lakhelyét képezi. Két aUk tűnik itt szemünkbe. Körép-koru nC> Ül a gazdag szőnyegekből készült kereveten, drága öltözéke előkelő állására mutat, göndör fekete hujfürtjeit fényes gyön-gyök ékítik; a csillogó szempár, a piros ajk. e« a még mindig üde arc* egykori igéző szépségé-ről tanúskodnak. Némán és buaongva nyug-tatja fejét kezén, a bánatosan tekint néha & mellette üiŐ ifjú nőre. — E nő as emirneje. — A mellette ülő, halvány gyermekded alak, ragyogó gyöngysor ékíti haját, mely hullámot fürtökben takarja gyönyörű vállait. Arc*a hasonló a nyári viradathos, rajt a hajnal bí-borát a legpiroeabb ajkak képesik, nemet sötétek, mint az éjfél, s ragyogók mint ékszeré-nek drá^a kövei, termete karcsú mint a pálma, mnlynek árnyában született. A ki őt fénye p-rzsa s indiai ruhákban boglár s drága kövek kel ékítve megpillantaná, az ősregének szép ség istennőjét véloé szemlélni twone. E b>jo TIZEOTÍÍOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ÁPRILIS Gin 1879. terünk Liszt Ferenc z. A mint az emelvényre lépett — lehet képzelni, — hogy kitört a taps mennyire üdvö-zölték megjelenését. Öröm sugárzott min-den arczrúl s mintha csak mondani akarta volna mindenki: .lm nemes szive nem engedte nyugodni, ki kellett jönnie rejte-kéből, hogy segítsen az ínségesek balsor-sán* A tapsvihart Schubert „Gyász-indulnj&*-nak első hangjai némitak el. Ekkor az ezernyi tömegben oly csend állott be, mintha egy élőlény sem volna a teremben, ünnepies volt e látvány s Liszt belemélyedt a fájdalmas harmó-niákkal telt zeneműbe s ugy játszotta, mint embernek arról addig fogalma sem volt. Ujjainak bűvereje alatt a zongora hangjai varázsként hatottak a hallgatókra; ily játék többé a nagy közönség füléhez nem ér, legfeljebb baráti köre, jó ismerősei hallhatják a csodaszerü játékot. Tanítvá-nyai is eléggé bámulják akkor, ha egy-egy részt játszik azért, hogy előadási modort tanuljanak, de ezt is ritkán teszi. Schubert után J ó k a i n é asszony szavalta „A bölcső"-nek czimü költeményt férjétől. A művésznőt is igen élénken tapsolták meg, mert ő is elrej-tőzve tartja művészetét s csak igen ritkán uyujt szavallatával élvezetet közönségünk-nek. B u s s e éneke is tetszett; három dalt választott Liszt-, Eubinstein- és Áb-rányitól. Ezek után ismét Liszt ült a zongorához s elhangoztatá a .Petőfi szellem é"-nck irt művét a „C a n-tique d\' amou r\'-t egymásután. A taps itt szűnni nem akaró volt. Liszt Ferenci oly magasra emelte a zongorajáték művészetét, hogy ne is gondoljon arra valaki, hogy valaha utol-érheti. () mint zongora virtuóz s magya-rázó genins hasonlításba sem jöhet az összes művészi noíabilitásokkal, mert ö az egyedüli és utolérhet-1 e n. O nemcsak virtuóz tekintetben utol-érhetlen, hanem főleg azért, mert ugy tudja az egyes zeneműveket magyarázni, mint a hogy eddig még csak sejtelme sem volt a művész világnak s még az a bámu-latos mellette, hogy pl. egy Beetho-ven sonalát vagy más müvt;t számta-lanszor magyarázott más-máskép s mindig szépen és tökéletesen. Orisisi hatalmival leigézó s bámulatra keltő s mellette olyan bfiv erővel bir pl. a pianissiumok játé-kában, hogy hozzá foghatót legföljebb az angyalok énekében képzelhet ember. Ne is beszéljünk róla, mert nem vagyunk rá képesek. Mi csak bámulni tudjuk s aztán hallgatni róla. Ahhoz, hogy játékát tökéletesen ecseteljük, kevesek az ismert szók s legfeljebb bódulatainknak adha-tunk kifejezést. A hangverseny utolsó száma egy Schubert ábráud volt. (.Wauderer Bsépaégü nő a mellette iilőuek gyermeke, a törs« emirjének leánya; a siv*i»g virága. A pár-bencéd atan, mely az anya és leánja közt folyt, csend állott b«, s oémáo fűzik tovább gondolataik fonalát. Az éj már bekö-szöntött, milliárd csillag fénylelt az égen, a hold BUgarai ezüst t\'énynyel áraszták el a szige-tet, melyen miuden mély álomban szundergett, csak a sátrak körüli ezúveiekhez kötözött lo vak horkantásai zavarák néita a mély csöndet. Kamare és anyja is nyugalomra hajiak le fejőket és az álom csakhamar Ugy karjában ringatá őket. Édesen piheo gyakran csendes álom ölén, a nappal saklalotl kebel. — Megjelennek olykor a szunyadü lelkeelött a drága«B/.mény-fcépek, melyek szemlélésében boldogságul találja. Benne gyakran teljesül a sziv forró vágya, a haldokló remény ismét feléled, a a lélek oem háborítva a testtől, sebes szárnyon száll el, s mim a kis méh az illatozó virágokon mesét, ugy gyűjt ó a multak édes emlékein balzsamot a ssiv sajgó sebére, hogj azt csak némileg is roegeoy bitté. — Máskor tovább fiiaodik az átélt asea védések fonala; gyötrő pillanatok, rémes jeleoetek merülnek fel a lelek előtt, kiszóbbak fájdalmasabbak, mint a való eseményei. Majd a legsimeljetebb játé- phantasie") melyet Liszt Mi-halovics Ödönnel az ismert nevű zeneszerzővel játszott. Kz előadásról jobb ha nem is szó-lunk, ugy vagyunk vele mintha az afrikai sivatagra homok szemccskét hintenénk vagy a tengerbe egy csöp vizet öntenénk, hogy terjedelmesebb legyen. A hangversenynek vége volt, min-denki tapasztalhatta, hogy ujjai alatt a művek oly sajátságos varázst gyakorolnak, hogy felejteni az estélyt soha nem fogja. Örökké lelke előtt lesznek a csodaszép harmóniák, mindenki szivében emelkedett érzést fog tapasztalni, ha a hallott han-gokra visszafog gondolni. Barátai, jó ismerősei még ezentúl is fogják hallani; lesz még alkalmuk bá-mulni s imádni az égi hangokat. A hangverseny teremből csak ugy tolongott a sokaság Liszt felé; fiata-lok, öregek egyaránt közeliben akartak lenni s bámulni kilejezűsteli\' arczát. Ma hála Istennek ép, egészséges, szemei sokat mondók, hajzata dus — persze majdnem hófehér-, arcza kifejezés teli, minden mozdulata könnyed. Tartsa az ég igy sokáig hazája szá mára, melyhez annyira ragaszkodik. SÁGH JÓZSEF. A nagy-kauUsiil ált. betegségéi) zö egylet, Alig van városunkban jótékonyczélu egyesület, mely aránylag kevés anyagi áido-zattal oly áldásosán működik mint a n. kanizsai ált. bptegs-gélyző egylet; de viszont alig van városunkban jötékjnyczélu egylet, mfly <la czára áldásos működésének a nagy küz<in»ég részérói oly kevés pártolásban részesülne mint épen az érintett betegsegélyzó egylet. E kettős állítást boVen igazolja ez egy-letnek f. évi márczius HO ki közgyűlésén fül-olvattolt számjtdási jelentéa, melyből kiderül, hogy az intéz"t kizárólag önerejéből, csupán 232 forintnyi külaegély mellett, betegek se-gélyezésére , orvosi gyógykezelésre. lenint-kezési és i-g.. db költségekre !*:!."> írt 4* krl fordított, mejv oszazrg, ha tekintetbe vesz-szük az egylet szerény jiived>\'lini forrásait, melyeknél ttigva a bevételek és kiadások közti egveosuly fmtartása az ügy kezelőknek nem csekély erőfeszítésébe került. Kuiliié-. tétetik továbbá azon testületek. röl, melyek az egylet javára adakozva, annak érdekeit előmozdították, és a jótevők, neve-zeleseu Z*l»ine(jvi) németi pénztár l. k-zelő bizoltmáuya, a nrfgy-k*tiiz*ai takarékpénztár, a n»gy kani/sai segélyegylet iránt halas el-ismerését kil-.jezve. méltán megjegv/i, miként az egylet részéről a szenvedő emt>eriseg javára sokkal toub tönéuhetuék. „ha részvét bittuv", közöny és megbuciáthaüttn Kiaknázást vágy emésztő féreg gyanánt nem rágódnék az intézet életfáján. Ily viszonyokkal tizemben onkényteienül kerdcziik, mi t>ka annak, hogy oly egylet, mely ni .g.isztoa Iliva\'ánáitKk megfelelve, szám-talan siegéuy *orsu beteget ápol és gyámolit, ii) utuort és ínséget i-nyba, és a sors ü dozu-bó^klo^ia.uuokuak nyomasztó helyidét lür-he\'övé, elvmeibetővé tenni törekszik, mi oka kot iizi, a legrémesebb, legrérfagylalóbb jelene-tekből -gyszerre az üröm karjnioa viszi az al-nmdót. Min\'egy kárputláat nyújtva naiti az okozott szenvedésért KaiuHre is elszunnyadt, de a lelkében dúló vihar még álmát ÍB megzavar1:!. — K-d ves szép ligetben járt, hol a legszebb virágok terj\'-sztek kellemes illatukat; ő gondtalan Bzakitá a legszebbeket, míg egyszerre a közeli bokrok közül, a gyűlölt Tainer lép elő, jobbja ban vértől ázott kardot villogtatva, s felé ro hant, megragadta kezét, B a bokrok közé vonta. Jer — ugymood — 8 lásd meg eltorzított hulláját annak, kit élőmbe helyeztél. — de nincs ő már, neked eqyémnek kell lenned! — Kamare ereiben megfagyott a vér e rémhír hallatára s csak alig tudta Tamert kö-vetni. — Alig hagyták el azonban a bokrokat Fetrab deli alakja lünt elő villogő kardjával kezében, pár perez és Tamer élettelen dőlt a púba gyepre. — Kamare öröm könyek közt borult a holtnak vélt d\'-li hóa kebelére, Hagyjuk a kedves lánykát, ss édes álom ölébe pihenni, hogy belőle erőt meríthessen a jövő nap szenvedéseinek elviselésére. (Folyt, következik.) annak, kérdjük, hogy ily egylet a nagy közön-ségnél oly kevés, vagy legalább nem oly mérvű pártolással találkozik, a milyent az emberszerető irányánál fogva, nagyon is megérdemel ? E kérdés megfejtéséi az eg,\\ let vezetői-nek azon sajátságos eljárásában találjuk, mely szerint azon elvből kiindulva, hogy „a jó bor-nak oem kell ezégér* föladatának megfelelni vélnek, ha szerény igény telén működésükkel öntudatukat és lelkiismeretüket megnyugtat-ják és a helyett, hogy más hason irányú in tézetek példájára ember szerető polgártársunk nagylelkűségéhez folyamodva, pártoló:Rgokra szert tenoi iparkodnának, azt biszik, hogy az egylet czimének varára-rejével sikerül majd a keblekel meghódítani, és az egylet zászlóját lobogtatva azt vélik, hogy a jóakaró pártolók • inként CHoportosuiaudnak körötte. Mindezt nem roszalásképen emiitjük, mert gáncaolásra illetékesek nem vsgyuuk, de az egylet lendítése érdekében melegen ajáljuk a propagálást, mely mai világban minden vállalatnak leghalalmasb emeltyűje; tisztelt polgártársaink pedig megbocsássák, ha becses figyelmüket oly intézetre irányozzuk, melyet eddig tan még névről sem ismernek, de mely kellőleg támogatva, idővel városunk legüd vösebb kozin\'.éz-tévé válhatik. Helyi hlr.t. — Atlóklretö bizottság megalakulása ügyében következő hivatalos irat érkezett Nagy-Kanizsaváros polgármesteréhez: „A ma- gyar királyi ad ófel ügyelőtől. 1694. síim. Tekintetes városi polgármesteri hivatalnak Nagy Kanizsán. A magyar királyi l\'énzügy- miuisier ur ó nagy méltósága f. é. február hó 13-án kelt 7i)44 számú magas leiratával az ottani adókerületben illetőleg: Nagy Kanizsa városban működő 1X79. évi adókivetö bizott- sághoz az 1M7Ö- XV. i. ez. 19 §-a értelmében elnökké: Hirlus József házbirtokost én gyógy- szerészt, — helyettes minőkké Oseeszly Antal várusi adó ellenőrt: reudes tagokká Wajdita Józíef éd TIsrdchi Edét, póttagokká KulUricw János és QjidpÁr Ferenc/ét kío«v«*rni méltós- talott; mírúl azon felhívással értesítem, bogy nevezetteknek hivatalos eljárását támogatni sziv(;skiídj«\'k. Zala Kg<:r»z^g 1 H"í\'- miírcziilf* 2(>. JlrandniUttcr 8. k. kir. Hilúfeliiiíyeló heljettfíB." — KÖxtpyiUé*. A d.-Izalai takarék- pénztár kebelében alnkult gyüjiö-egylet kóz gyulám* «pr. !4 én lesi. — y^\'ífy t\'ttUiftztékn ki*4bb-nagyubb imákíinyvt-k vutinak Wajdiia Józsof kóny v- kereakedésében elsdá-ra kétt/en, melyeknek már megtekintés ís érdeke*; áruk p\'\'dig rendkívüli olcsó Uvén, hunvéti ajándékul a kath. hivtikotok méltán ajáolható. Fnlbirjuk a lelkészek, tanítók s általában mindHZok H^yel- , inét t-i imukrkiiyv r.tksár nvglekintésére, kik j öveiknek emléket nyujuni kívánnak A közelgő ttzrut ütni-pt"k alkalináv.tl. — Ixmétefre ri^yplmeztfitjük a t. k»xöDBégt-t H IIIHÍ, tiütavidéki árvixkurueulmk I javára iar:and<> nagy hiingversenyre, melyen Joat-ify li.itüi-1 ur hkixánk hírneves zungora müvénie, ki már városunkba érkezett, Kartsch mureff Le • ur, Borunk*y Amália k. a. éa •Stern Ign^cz ur szivesMégbűl kozretiiük<HÍnek- A zon^ura *-z alkalomra B\'wendorf-ir mütárá- ból sxallittaiik. A liHngvertx\'nj t táncz kövoti. Jegyek váhh*tók a dohány fótoz^déb-n én eatt- u penzlaruai. A ktizooaPg láu>g«tása által ritka élvezőiét nyer és a mellett ily nemes czélr- mor.dit elő. — .Sxegeil pnnztul<Í8(i* czimen End rényi L^-joa és Tárnánál megjelent Kakay Ar»ojos N>* 3 (Mikéaaih Kálmán) í^en érdé kos íuz-t, mely a r*-tUjntü calastr\'pbát híven és kúrUlményeseo irja le. Ára ? — Kapható Wajdi\'s J<l7»et kony*k\'ireHkííd\'idébfii is. — Őtxtnte Őrömmel értesültünk, hogy I)r. M»u nt-r Kudolf j-lea trh-tíégü és ulapos tudományu orvostudor varosunkban \\>: t-^p-dvén, kiválóbb orvosHÍnk számát nagyob bitolta Dr. Mnulner, ki szép mutttal és gnzd:*g tapasztalatokkal bír, a gyógyászát terén jó hirot-vet szerzett magának, minél fogva eddigi működésének helyein kozbizalnmbun és általá- nos elismerésben méltán részenült. Múltjából a kővetkezőket tartjuk kiemelendonek. Bnld. Miksa császár kíséretével miot katonpi főorvos Mfxicíba ni\'-n\', hol rövid idd alatt törzsorvoxi rangig vife; atntun Törökországba ment, hol elfinte alUmH/ulgátattixn áll van Konstantiná- polyban a katonai kórház s-bészeti osztályát vezette, később több éven át azotUoi vjmutUr- salat részéről főorvosi miodiiégbea alkalmazta tott, végre az ntotsó orosz-torfík háború alat a vor5« féldboldnál mint osztályfőnök mÚködrén, e minőségében ernyedetlen tevékenysége és ügyet műtétei által különösen kitüntette ma- gát Törökországot, hír szerint caapán hon vágy ból és avoo indokolt óhajtás* folytán hagyta el, hogy M tapasztalásait ét jales orvosi képsett- ségét hon Ursai javára értekesitbesíe. Bizton re-méljük, hogy Dr. M. ur, ki mellesleg említve ki-tünö művelő w, kösőnségünk bizalmát rövid idő alatt nemcsak nagy mérvben kiérdemleodi, de fényesen igazolandja is, és megvagyunk győződve, miként mindazok, kik a derék orvost közelebbről ismerik, e reményünkel teljesen osztják. — JSépnevelesi előrehaladás. FÓtiaz- telendő Papp Károly kis-komáromi esperes ur teljes megelégedését fejezte ki e hó elsején tett látogatása, alkalmával szomszéd rárosank Kis Kanizsa gyermekeinek oktatása fölött. Külö- nösen megtetszett neki az alig 6 — 7 éves leány- gyermekek kézimunkája, s ezért köszönetét is füjezie ki Horváth Vendel tanító ur kedve* n**jének; s egyszersmind megkérte, hoery aa egyházi ruhák késeitésében is adna a tiatal lánykáknak oktatást. — Az olasz királyság és a franczia köztárn&ság közt f. é. január 15-én létrejött ideiglenes kereskedelmi szerződésnek életbe- lépte következtében az osztrák-magyar mo- narchiából érkező áruknak Olaszországba való bevitelnél eddig megkívánt származási bizo- nyítványok többé nem követeltetnek. Mi ezen- nel közhírré tétetik. Sopron, 1879. april 1 én. A kereskedelmi és iparkamara. — Az éxxak-amerikai egyesült álla- mok kormánya elrendelte, hogy f. é. január 1 tői fogva az osztrák magyar monarchiából az említett államokba kivitelre szánt áruknak a vámozás ezé Íjából megkívánt érték megha- tározásánál, nem mint eddig, az ezüst forint. hanem a magyar v. osztrák 8 frtoa aranypénz tog alapul vétetni, és hogy ennél fogva jövőre az illetú áruUjstromokban a p*pir péuznem- bn kitett ériékek az amerikai CODÖUII biva\'a- lok részérói az emiitett aranypénznembe fog- nak áÍKíámittatni Mi ezennel kö2tudomá*ra hozftik. Sopron, 1879. april 1-én. A keres- kedelmi én iparkamara. — Kotoriban f. hú 2-án tartott tánez- koHtoru jüvcdüliue 33 fit, mely összeg hozzánk b<\'küld\'Hvén. rendeltetése helyére Szegedre juttatjuk. A nemes iutentióju tánczkoszoruról jóvü számunkban bővebben. — Hymen Kunzl Tibmcz 4-ík inuuár eznulbeli fóhndn>igv folyó hó 2 áu lépett örök frig\\ re Gárger Károliu urliftlgygyel. Gárger Vida umdalmi állatorvos BZ^llemdushiányával, Keszthelyen. A féuyee nászkisérut tMgjai vaiá- n»k C^eeztiák László királyi tanácsos mint násznii^y, a menvHuszuny édt-e auyja és nővére EU^CIUM, herczeg Kuhuu Jenő 4 ik és Heinle lő-ik hu^rárezr\'dbeli füludnagyok, «* orgróf Püllavicdiny H -la íb ik hun zárezred bel ihüd nagy. — A keszthelyi gazdasági tanintézet .Dalköre* által rende/ett jótékonyczélu estély a lehető legszebben sikerült, mint egyátalán mindnx, mit e városunk minden jó és szépért lelkesülő iíjai a jótékonyság szellemétől vezé- reltetve — rendezni szoktak. Hét óra után már (elt páholyok é* padsorokon legeltetheté szemeit az ember, ttHzta szívből örvendvén ot-ro. cs»k a remény.llietö jövedelmen, de azon édes tudaioti ift, hogy városunk és vid-\'ke íntelligeu- liíiJH mindig a l\'-gnagyobb készséggel gyülem lik össze olt, hol a nyomor enyhítéséről van szó. Miuden arezon a részvét fajú vonása kéve redett az öröm közé, részvét országos csapásunk, öröm azon iparkodás föititt, melyet intézetünk érdemdús iíjuí kif»-jtettek, hogy a nyomor eny- bilésétiez hozzájáruljanak. A függöny felgördült a előttünk álltak a dalrakész ifj»k, keökben H jól megforgatott hangjegy köny vec*kti»el, mel- lükön j"Ivénvny*-l, kozbül véve szeretett kar- mesterüket — M<>lnár János helybeli mentért, kinek etjy kézmozdulatára gyönyörű összhang- ban kezdek énekelni, „Ns húzd, ne húzd azt a vígat" magyar egyveleget, mit eajoa taps és éljeozés közt végt-stek. Ezután C»vallár Emil ur tette ker-BZtbe nyirettyüjét gyönyörű hangú hegedűjén, s Molnár János ur zongora kiaéreta mellett mfivészi íelfo^áastHl h^g^dülé , Kom ló kerti emlék" magyar ábrándot, mit lábizga\'ó c-*árdá«okk«l főzett be. A műsor harmadik, s egyszersmind legszebb pontja Gírsik Gyula III. évea gazdnsz magán dala volt. Magyar népdalt énekelt oly *zép«n csengő hangon, hogy ismételnie kellett. Kzutáu Wünsch Ilon k. a. és Gamy Sándor ur zongora játékának kellett volna következnie, mi azonbttn, a közönség sajnálatára — W I. k. a. gyengélkedése miatt elmaradt. Őiödik pont Witte ,Köny" négyese volt, énekelve a „D-dkör" által szép öszhangban. Euü\'-k végeztével ZukÁr Jtfset 1. éves gázdás* szavalta Petőfi .Szobor\' czimü magas roptü, köheméojet, szép felfogáas*1 és meleg érz<-lem- mel. Jött ismét egy Bzép része az estéknek. Girsik Gy. és Horváih Aladár III- éves gszdá- szok duettje, mit élénk tap^vihar kfiit fejeztek be Végül az összes kar által ,B >ru-t az ég ha- tára" csimü népd»l adatott elő. És \'i . . És azután az , A mázon* °*gj termében as U\'olsó felvonásra gyűltek öasse, ahol azonban a dicsőséget a vidám ifjúság minden irigykedés nélkül a „Fekete gyerekeknek", liUtve bufe- lejtő Bzerssámaiknak adta it régi jeluara. ZALAI KÖZLÖNY. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM mallctt: „Kivüágos vin-ndtig!* A kedélyes mu-Uta&gbau ott láttuk: Weltner nővéreket, Tö-reky n«v. (Vitáról) Haany uúv. (Magyarodról) Kég<*niip*rger növ. Lakner Autika, Pat»ky Lujza, (il-Mman Gyürgyi. Király Lujxa, (ialba Kmilift. Hitel Matild, Samornil Antónia, Kollár Jolán. Kohn nővérek, Sípos Ilka, Geischlpg^r Mili. Iircít\'.r ízidi. Hoffmann K*gicza, Stocker Vilma stb. k. a. továbbá: Osaa u.yn.íf Viliágy né, Garayní1, Hantynéstb. urhnlcvRkpt. — v —r—. — 1\'acHán 1679. évi april hó 1 én Minhn^v a „Zalai Közlöny" 23-ik ssiíinál.an. hftlyi hírek rovatában az orosztunyi tentvér- gyilk(fB8ágra vonatkozólag egy oly „picant* kotUmÓDy t\'ogMuiik, melynek éie csakis a kuc.gRZgat.tti ftzulg»birilság.e]l<>n irányul; s a tényállad\'-k oly ssinbt-n luntutietik fe), raiulh* a ízolijabiróság muU*2táaa vagy hanyag el-járása miatt ttirtCDt volna a tetiea megazokéne; mely közlemény ujabb bizonyítéka annak, hogy a körülmények összezavarhatok ugyis, — hogy a Ii\'gbnlciebb sern tájékozhatja magát, 8 végr* ía az ártatlanból lesz a otdlott fél; — tehát: „fiat justilia" ! — mely sterint kérjük a tekintetes szerkesztőséget, méltóziaMékhecaes lapjában a következeket közzé t«nni: Az orosz t<>nvi leetvCTgyilkossá? bűneseté né! a l.ínyáll:.il<:k «ÍZ: A \' Kyilkiwsáfr — mihelyt a közigazgatási szolgabirúságn&l bejelentetett, nevezett luvatal rögtön erélys imézkedóat tett B keílü utasítással rt;nd".ri kozegi-ket küldött a helya/iném a tettes elfogaUsa végytt, a mi meg is történt. A szolgabirói hivatal egyúttal intézkedett, hogy a vizsgálat megejtése A hulla bonuzolása végett a kir. törvénystéknek mint a \' törvény értelmében egyedül illetékes hatóság-nak ai eset színien azonnal b«jfilentess<>k. E> is megtöriéut. A törvénysrék megbízottja és orvosa a hely »zinén Orosztonyban megÍBJ«lent, az elfogott bütiöst átvette, — a vizsgálat meg ejtett, a hulla honczoltatott, a tettes tehát már ax illeték"* hatóéi* kezében volt. E köz-bon mÍudani\'\'llett a közigazgatási járási szol-gabiró óvatosságból maga is a hely színére m*-ntr és midón a j--lz itt körülményekről tudo-mása lett, — raelyBEtriot az o „míasiója" ott továbbra feleslegessé válf, csak akkor távozott; de a rendőri kbiegek, habár a kir. törvéoyBték kikuidúitjci maguk is hoztak magukkal fog-lárt, — az illetékes hatóság rendelkezésére továbbra is ott h»gy»ttak. Azt kérdezzük te hát: az illetékes hatóság a helyszínén ha már működik, intézkedik, — akkor a közigazga-tási szolgabiróság mint illetéktelen hatóság bár mely irányban, ha intézkedéseket akarna még teoní, nem bermáluinét e ez tolakodás-nak vagy hivatían beavatkozásnak; továbbá azt kérdezzük: ha a jelen volt rendúri közegek i)!y vigyázatlanok voltak, hogy ar elfogott s a kt\'ziik közt If\'vó tetteit megszökni engedték, a vád e miatt a közigazgatási szolgabiróságra hárithatú-eV! Méltányos v»gy lovaginseijárás-e egy hirlapi maiamban elmarasitólagicy sopáu-kodni, hogy: .országos kózrendészet éa köx- igazgatis bol kÓJel az éj homályban!\' Való-ban a nyilvánouág terén igy vádolni vagy védekezni akarni, csak homályt vethet átokra, kik igy akarnák kezüket tisttara mosni • a bajt más nyakába akastlaoi. Egyébként a józan közönség ezekből a logikai következteté-seket levonhatja s igazságosan elbírálhatja, hogy tulajdonképpeu hol fekszik a nyúl a bokorban. Ennyit a tiszta igazság érdekében. Picsái járás szolgabirósátja. — Sajtóhiba. Múlt számunk „Biblia búi" oimü költeményének ezen soraiban: „S ellenedbe népjog és a Szellem é g o véderúk helyett é g i véderok olvasandó. — Kéj menetek. r?vdíi\\\\l\\\\ leszállitottme-net-árakon, a közelgő húsvét-ünnepekkor, Bécs , Fiume , Trieat- és Velenczébe. Esek a húsvét-ünnepek alkalmával fognak megtartatni, ét pedig: Kanizsáról Bécsbe április 12 én este 11 óra 48 perczkor, Fiume-, Tne*t- és Velenczébe azonban április 13-án 4 óra 50 pereskor reggel. A kiadott mennt jegyek menetjövetre, rendkí-vüli leszállított árakon kaphatók, melyek a visazajúvet alkalmával 14 napig, egyszeri félbe-szakítással akármelyik állomáson tetszés szerint tartható meg. Ezen jegyeknek ára Kanizsától a következők: Kanizsától Bécsbe II. 970111. 6-50 Fiume vagy Triesztbe II. 14 30 III. 10 30 Trieszt és Veiénczébe II. 26 30 III. 18-70. Minden közelebbi értésitést e menetekről, a minden állomáson kifüggesztett falragaszok és APRILIS6án 1879. éppen az itt ingyen kapható resilatna ir-teáit vények. -Rövid hírek. A kép. hás szünideje apr. 26-ig tart. — Remisek Antal tircii apát meghalt. — A .Fertőben" nagy halbóség van. — Mosonymegye uj főispánjának betgtatási ünnepélye már ez. 27-én volt. -— Csanád-megye főispánja Kávay Tamás meghalt. — Passanante kegyelmet nyert — Olaszország-ban ai Összes köztársasági egyletek f eloszlat-tatnak. — Msnter Zsotía Szentpéter vár ott a szegediek javára hangversenyt ad. — Hol-landiai katonatisztek ló vásárlásokat t«sznek hálánkban. — A „Rendészeti Közlöny" ezen-túl hetenkiüt jelenik meg. — A Boszniába küldött adományok nagy része még most is Bródban fekszik. — Martonfalvay gyilkosa Aradon elfogatott, tettét bevallá. — Ghyczy Kálmán leköszönt képviselői állásáról. KI nyert? Brünn, apr. 2 in: 7. 6. 67. 64. 43. Hit»Uor$jegy«k apr. l-én történt házasá-ban következő sorozatok nyertek: 425. 462. 731. 905. 997. 1253. 1728. 1946. 2191. 2257. 3100. 3900. 4025 éi 4035. A Béca váro«i köloSnnél pedig: 37. 862. 1664. 1773. 19S9. 1968. 2218. 2333. 2453. 2642. 2044 é» 2993 Egyeli közlwtiyelik ktly »iSke »l«tt HindUk. Felelős szerkesztő : BatOrfi LajOS Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtójaa. |
