* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
444.33 KB | |
2006-05-31 13:04:04 | |
Nyilvános 595 | 2404 | Rövid leírás | Teljes leírás (36.44 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. április 24. 33. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. TJA6T-KAMX8A, 1879. április Uéa. \' 33>lk évfolyam. t Crt.( i 1 lén #Wr». . "fel *Wr« . MrtMiss* • hasábot petitaorban 7t Básodt«or 6 I mio\'len további torért 5 kr. NYILTTÉRHEN trónként 10 krért vé-tetnek fel ioettári illetik mioden es hirdetésért knlS; 30 kr SseteudS ZALAI KOZLOHT előbb: „Z A H. A\'BO MOO ltUf aiellesú réesat ,f illett klltlesaáayek • I •eerkeevtobJe eayafi ressét UletS hosleeaények pedig a kladőhos bementve I iatesendSk : ! NAGYKANIZSA Wlsssleseál Bérmentetlen levelek. \' eaak iemert maakatir eaktol fogadtatnak el Uralok ktldetaek. N.-Kanliaaváro" helyhatóságának, „n.-kanizsal önt. tazoItó-egTfot", a ,n.-kaiiizaal kereskedelmi « Iparbank*, „n.-kanizsai takarékpénztár", • „xaltmegrel általános tanltótm.. tület", ■ .n.-kanliial kisded-nfielo egyeafilef, a „soproni kereskedelmi a Iparkamara a.-k&niual kültálimtmanra" a több megyei én TircMi egyesület hltataloa értealUja. Heleiiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuo vegyes tartalmú lap. Valamely nemzet legszebb jellemvo-nása mindig azon szeretettel párosult oda-adó hűség, melylyel felkent vezére : feje-delme iránt viseltetik; s viszont a feje-delmek életében legszebb s legmaradan-dóbb vonás az, midőn méltányolva e ra-gaszkodó búséget, szeretetet: egyedüli czélukká tűzik ki népük boldogitásira, felvirágoztatására hatni. — Mert csakis azon ország lehet boldog s virágzó, mely-ben a fejedelem s nép közt a kölcsönös bizalom, szeretet s hűség vezérli a szi-veket, készteti tettre a karokat, s nincs áldás azon országon, hol egyik részről az önkény, népmegvetés, a másik részről a gyűlölet, pártoskodis és engedetlenség üti fel szörny-fejét. Hazánk ezredéves történelmét lapoz-gatva, minden sorából kirí a magyar nemzet azon szép jellemvonása, mely lei-kent királyai iránti hűség s szeretetteljes ragaszkodásban nyilvánult. Fájdalom, gyak-ran visszaéltek e tántorithatlan hűségé-vel nemzetünknek annyira, hogy szeretete már-már gyűlöletté fajult, de önérzettel vallhatjuk be, hogy mégis ritkán találko-zunk oly esettel, midőn a gyűlölet any- nyira túlfeszült volna, miszerint minden engedelmességet megtagadva, tettlegességgé fajuljon az ellen, ki elsó szent királya ko-ronáját viseli fején. Együtt érzé felkentjei örömét, s együtt viselé annak bánatát, gyászát. — Volt idő, hogy kicsikarták kezéből leg-szentebb jogát, midőn tndta s akarata Délkai idegen fejére játszák a szent ko-ronát; s a nemzet, mert fején látta nagy királyai koronáját: magyarnak nézte az idegent, s letette néki hiség-eskajét, fel-ajánlá vérét és életét! 8 jött idó, midőn a magyar király már a szomszéd ország trónjáról intézé e nemzet sorsát, — hogy előbb kelet, majd nyugot felől jövő világ-rengés ingatá meg s dönté le a tróno-kat, s a magyar, mert hűséget esküvék: megvédte királya trónját, koronáját Hűség, ragaszkodás királya iránt, volt mindig legszebb jellemvonása a ma-gyar nemzetnek, melynek minden körül-mény közt — a történelem tannsága sze-rint — tettleges jelét adá. E tőrhetlen húségének és ragaszko-dásának kivan ma is kifejezést adni, mi-den dicsőn uralkodó királya s imádásig szeretett királynéja, egybekelésének ne-gyedszázados évfordulóján őröm-ünnepet ül. S reánk nézve magyarokra kétszere-sen nagy ez ünnep. Nem akarom azon annyira fájdal-mas múlt időnek képét felidézni, mely negyvennyolez után hazánk felett elvo-nult ; eléggé mélyen van az minden ha-zafi leikébe vésve; csupán azért említem fel, minthogy ez időbe — 1854 — esik felségesen uralkodó királyi párunk egy-bekelése. Nem örvendhetett akkor e nem- tst, mert gyászt viselt; s nem kiálthatott .hosannát", mert a ránehezttlő nyomás csak ,jaj\' kiáltást csalt ki belőle. De ma, midőn a terhes nyomást bölcs uralkodói kéz már levette vállaink-ról, hogy keblünk szabadon emelkedhetik; a a felleget, mely a nemzet homlokán Olt, letörlé a királyné biztató égi mo-aolya: ma kétszeres erővel tör ki ajkun-kon az udvriadal, mely imaként száll a magas egekig, boldogságot kérve felséges uralkodó páránk koronás fejére! Az Adriától a Kárpátokig minden igaz, hű magyar keblét azon tiszta óhaj emeli e mai nagy ünnepen: vaj ha az ég felkent királyát még soká, igen soká tar-taná meg e hazának, hogy bölcs és ke-gyes kormányzata alatt e nemzet tovább is emelkedjék, virágozzék és boldog le-gyen ; s vele együtt legyen boldog dicső királya is, ki nemzetét azzá teszi. S királynőjét, ki nemtóje, védő an-gyala e sokat szenvedett hazának; kinek égi mosolyára milliók szivében kél a re-mény szebb világa; azt áraszsza el az ég mindima boldogsággal, mit földi angyalai-nak jutalmul szánt ! Igen ! minden igaz, hú magyar ke-belt egy érzelem dagaszt ma, minden ma-gyar ajkról egy ima száll a magas ég felé: .Isten! magyarok istene, áldd és éltesd felséges királyi párunkat, miként azt hú magyarjai együttesen kivánják. Ugy legyen!\' GARAY SANDOE. A szegediek Javára, Sümegien 1879. april jff-án tartott hangverteny. Ott, a kanyargó Tisza partján, hol arany-kalászt terem a rónaság • a nap forró hevében rengj délibáb fest tavakat asiomjuzó földra, ott, hol ai éjetendes nyugalmának beálltával ai enyelgő játszi uél tündér-meeékról ragált • a csillagok fényénél, ai itt-ott lobogó őrtüzek vi-lága mellett andalogva járt a múzsa, hogy el-tanulja a piaitorok dalát s a holdvilágot éje-ken caudás nymphák, etütt baja hableányok farossték bó-kebleiket a snsogó folyó hullámai-ban, ott, hol annyi boldog családi tűzhely ét kedve* .otthon" gyújtó könábe a rokon lelke-ket, ott, a nem rég tarka élettel ssongó utciá-kon, ma livitó szélvész korbácsolta hullámok rohannak tova, elpatatitTa, elsöpörve miodent, mi utjokba akadt, a szennyes habok hideg sír-jába temetve egy egéis világot, ezer éa ezer boldogságot! S ott, hol csak nem rég város ál-lott büszkén, fényesen, ma piszkos tenger terül el s a véghetlen omladék az óriási rom felett az enyészet szelleme sir, i víg danák, ábrándos furalya hang, langy fuvalom helyett a haldokló halál hörgétét, a\' vizbefult utolsó sóhaját, a pusztulás száguldó ördögének gunykaczaját viszi tova a rad éjszaki szélvész I Alföld büszkesége: Szeged a szép ■ vi-rágzó város romokban hever, elpusztult, meg-semmisült, elnyelte a szennyes tenger árja! Oda van minden! — Hosszú évek keserves szerzeménye, évtizedek fárasztó munkájának eredménye, ezer és eier élet, sok, nagyon «ok alig kezdódó boldogság, hány meg hány náaz-koszoru, mely elhervadt a pisikos habokba hűlt; még mielótt vőlegénye forró kebelén pi-henhetett volna meg a szép ara. Ifjú és agg, férfi és nö, egymással verse- ! nyezve, egymást biiUtva a kétségbeesés végső I erőfeszítésével küzdött, hogy gátot vessen a 1 bóss elemnek; de hasztalan ! a fékvesztett hul- lámtenger eltemetett, ai örvény mélyébe sodort mindent; de mindent, vagyont, életet, örömet, l szerelmet, boldogságot! . . . Elrabolt mindent, f csak egyet nem, caak egytől nem volt képes I TÁRCZA. A királyi pár ez&8Mnen)egzőjén. (1379. aprilia 24-és.) Látjátok-e a nemietnek Édes lásban égó arcaát? Látjátok-* esemeiben Ac öröm lángoló sápját f • Keblaoket ma a buldogtág Tündér kese elragadta ; 8 „éljen a jó királyi pár!\' Zeagi mindegyikünk ajka. liteo helyett sx áldosár Kebeg 6p áldáot rátok-, S a nép izava Isten gsava, afostan UpaasUlhatjitok. Siivböl eredt iljáit kiált A* egész hoo éltetekre . . . Hillgatia aieg ■ adja mrg art A terenitS atent kegyelme. Szivetek, mely kQISnben ie Ha aa Udröeség taojája. Teljes kéjtengrrban tnxik, A oagy lelkesedért látva. Uh. legyen e lelkeaedéa S fűid. OdvDiatgtek őrök; Bámuljon ak ég onaga ia Gy<Ssyoin éltetek fBIOtt. Réeteaoljetek agy miként Sseut latvia éi Liisld régen: R4exesf!ljetek epea agy Hazánk hó taeretetebeo. Nap legyen e ksaaceretet, Melynek arany sugárárja Duaao a éltetoleg aassoa Saotok boldogitáaára. Mint NaiT Lajos király alatt, Terjedjen el hatalmatok \\ Matyii király fenyostlae Tündököljék ti rajtatok. a mtot e nagy királyi aeve: Gyöngyünk legyen aevetek is, Melyben bfleakeaégét lelje A magyarok lateae is. VAROSY MIHÁLY A kártyahőit. (Beesély.) Irta: Siakáts Lajos. I. A fSváros egyik külréazében, ahol as emeletes házak caak imitt-amott emelkednek ki, a szétszórt alacsony házsorok közül, a hol kövezett, szabályos utczákra csak néha-néha akadunk, a hol már inkább vidéki életmód, mint a nagy városi fény, pompa lakozik, mintha önálló, terjedelmes mezőváros terülno el; — ott lakott Csataji Mihály szeretett nejével és két leányával. Foglalkozása, jobban mondva maatersége, a kosárkötés volt. Neje Zsófi sas-szony pedig néhány elffkelő háznál mosott, varrt, takarított. Nem subád elfelednünk egyik kiváló és nagy ügyességét: a vasalást. Z*í6 asszony ezt magas tökélyre vitte egyszerű sárgarés va-salójával ! Kezei alól kikerült férfi-ingek, gal-lérok, késelók eléggé tanúskodtak vasalónőjük ügyességéről Oly fényló, oly egyöntetű vasalt ingek, ki nem kerültek egy mosó intézetből sem, mint Z»ófi asszony primitíven beren-dezett mosókonyhájából. Ezért nem kellett a legkisebb négert kiaggstnia a hás zöld kapuja felé, ugy is voltak mindig as ugyneveaelt jó „kundsehaftjai*. A jó Csataji Mihály uramnak azonban kis mestersége korántsem ment oly kielégitón, mint a szeretett Zsófikat. Bármily csinosan, bármily változatos szépséggel fonogatta is a kis kosarakat, a vevók száma igen alacsony számsor között váltakoztak. Nálok épen ugy, mint az emberiség nagy részénél feltalálhatjuk azon nem kedves körül-ményt, hogy a szerencse kiosztásánál csekély kosárkával jutott rész. Esen adományt azon-ban teljesen lödözé boldogságuk és örömük. Eléggé tudhatjuk magunkról ia, mennyire ké-pesek vagyunk egyet-máat nélkülözni, csak a boldogság bizonyos fokával és nemével ia ko>-nyestetünk. Nem kellaaonban eaea boldogságot vajmi gasdaaágban, vagy mnnkátlan semmi-tevésben össspontopítanunk. Oh dehogy, — a legcsekélyebb valóságában, állapotában kell tekintenünk. Nemde mily boldognak érzi ma-gát as atya, — bármily ssegény is, — ha pi-cciny ártatlan gyermeke örömteljesen mosolyt; feléje, ha a megelégedettaég hü tükrébe, arcaára tekint, mennyire elfelejti a sors nagymérvű hi-deg mostohaaágát, ha észleli, hogy már kis gyemekéoek szeretetét, as iránta vitelt legegy-szerűbb vonzódásból leolvashatja. Így volt Csataji Mihály is, ki mindet boldogságát, büszkeségét, leányaiban, a kettó közül is leginkább az egyikben látta összponto-sulni. Hogy miatt volt Margit iránt ily kiválóbb sseretete mint Julcsa iránt, ast abban találhat-juk fel, mert Julcaának, nem ó volt valódi édes atyja, hanem csak gyámalyja. Nem kell ezért Csataji Mihály uramat agy tekintenünk, mintha talán örökbefogadott leányf iránt rosjz akarattal, gyűlölettel visel-tetett volna. Ha est állitanók. akkor csak ál-nok rágalmazásnak vehetnók és nem egyébnek Hiases tudjuk, minden etuMnek, gyermekei kötött van egy, akit szeretetükkel jobban elárasi tanak, mint a többit, de asért azoktól sem von-ják meg; bizonyos fokát. Csataji Mihály gazdagságát, megmérhet-len kincseit, kimondhatatlan örömét és boldog-ságát leányaiban találta (el. A valódi gazdag-ságban, bármily édesgeti lett volna is, caak kül érzékeit találta volua kielégítve, — de azon fény, melyet szeretett leányairól érzett maga felé irányulni, neltzervezetét, keblét, el-lepé as mindene részére birt gyönyörköd-tetéssel. A sors legkeményebb csapását viselte volna, ha édes Margitjától megfosztatnék. Míg Margit folyton otthon tartózkodott, addig Julcsa a nap caak egyes résaeiben élvei-tette ast. Mindig el volt szegényke foglalva, majd ezzel majd assal. Maga is belátla, hogy ó nem tehet ugy mint Margit. Megkell már av-val ia elégednie, hogy oly jó emberek magok-nál tartják, ugy tekintik, miit édes leányukat. Tehát ó azon iparkodott, hogy a jó emberek jószivüségét mielőbb, tőle kitelhetőleg viszonoz-hassa. Zsófi asszonynak mindenére segédkezet nyújtott. Még egyik takarítását is elfogadta. A gyermeki kis keblet boldog érzések gyönyörökkel ékesített csokrai lepték el. így megelégedetten dobogott szive. Ha ssegéoy szüleire viasza gondolt, akiket alig hogy ismert máris oly korán el kel lőtt hagynia, — fájdalmas érzések gyászteljes leple fogta el azonnal; mily jól esett, ha gyámezttleire, jósággal telt cselekedeteikben találta fel vigaszát. A hogy caak tudott, akkéat iparkodott könnyebbitani sorsukon, fáradságaikon. Margit aaintén a báatartisban, majd a> egyéb leenrUkbaa nyújtott segédkezet Ma- leinek. ^Folytatása következik.) i! «Ul K homlakira, vsgy jóság s szivnemességMl su gárzó szemeibe tekintettel, örömest ott hagy-,tadvolnaotolaó nlleVwlet ia, haamrltóságtelj^a aloeaellattrae^ nett pillantod a sz-nde ibolyát: Takács Laura úrhölgyet, kinek szelíd zseniéiben ott láthstád a fóldSn futókká leltek sorsát, megható kérés alakjában kifejezve, őnkényte-lenül megosztád tehát pónsedet, hogy tőle ia nyerhess egy köszönet nmndó pillautast. As élvezetes estély — mely a sümeghi nagy vendéglő termét egész a zsúfolásig megtölté városunk s vidéke mindn readu és rangú kö-zönségével — Bcethowen .Egmont\' nyitá-nyává! kezdődött, melyet liinder Péternő és W»ter Teréz úrhölgyek zongorán négykézre művészi felfogással s a legnagyobb szabatosság-gal játszottak. Kzután a műsor második s hang-verseny egyik legfényesebb pontja kivetkezett: — a berlini kir. opera színházban f. évi wár-Cíius hó 29-én a szegediek javára tartolt zoné-szeii maiin.-, alkalmára — Clasr Emil által irt prolog: melyet magyar fordításban, a „e-ze gedi árvíz* cziméu Vörös Heniuh Vilma »r-hölgy tisztán, édeena csengő hangon, költői fel fogással, meleg érvelemmel, művészi szabatos Bág^al s meglepő elegnntiával szavalt s az el-ragadott kósönségssüuai Bem akaró tapsvihara, as emelt ónyre Bzórt csokrok s koszorúk, zá-pora között fejezett be. Ihánna Tafferncr Bé-láné úrhölgy, zongorán két kézre hibátlanul 8 kifogástalan \' ssabatoss.iggal jitstá: Székely Imre .Te vagy, te vagy barna kis lány" czimü magyar ábrándját. A műsor negyedik pontja voll a Keukeméthy Maliid és Irén úrhölgyek által, általános tetszés között énekeli duett. Ezt követé „K\'.bert le diahle" zongorán négykézre, művészien B a legszebb önhangban előadva Binder l\'cternu és Horvá\'h Iza urkölg, ek által. Ennek végesével Kisfaludy Mariska urhr.lgy, tiszta csengő hangon, átérezve szavalta (iyur-kovics Béla a .szegedi fecskéhez" czimü alkalmi költemény ét, azután Horváth Iza úrhölgy, vir tou«, érztWteli s a közönség zajos tapsai folytán ismételt zjugora játéka következett, ki jelesebb magyar népdalokkal kolé le a tapsokban nem fuvarkodó közönség figyelmét. A műsor 9-ik pontját „Békót vertem kese lovam lábára" czimü magyar népdal képesé, melyet zongora kiaéret mellel\'. Kecakeméthy Mtthild úrhölgy szépen érz&sel, tisztán csengő hangon énekelt B a zajos tapsok folytán ismételni is szíves volt. Végül Tsfferner Béláné úrhölgy ült . zongorá-hoz 8 Liszt Ferencz .Rákocty indulóját jáuzá művészi szabatossággal és ezzel az élvezetes estély a közönség szűnni nem akaró tapsai kö-zött véget ért s azután, — mert hiában csak mindig igaz marad as a közmondás, hogy . sírva vigad a magyar — tánezra perdült az ifjúság s reggeli 2 óráig áldozott Terpaichore oltárán. Végül a báj-js műkedvelőknek » a fárad hatlan rendea&ségnek, — kik míg egyrészt él vezetés estélyt szereztek városunk s vidéke közönségének, másrészt önzetlenül nyújtottak Begélyt azoknak, kiket nnra önhibájuk, nem em-beri vétség; da a sors vad — szeszélye sújtott a legiston) ubb csapással - 1,-gytn szabad a szenvedők nevében méltó elismerésünk s hálás köszönetünket egyszerű czitra szavak nélkül kifej -zni. A szeretet és kiérdemelt hala övezze minden időben e nemes lelkeket, kik az éhe-zőknek enni adtak s megvigasztalták a kétség boesotteket, a földön futókká lett szenvedők hála könnyűi legyen a legezebb s legméítóbti jutalma nemea tettöknek, melyet szóval meg-hálálni, megköszönni ngy sem lehel; mert az igaz elismerés, a valódi, hála szó nélküli s ott, hol a jó tett önmagában hordja jutalmát, hol tiszu. .mzetl-,, jószándek a tettek ru»ója elné-mulnak az ajkak s csak a stiv, a lélek én: azt. mit szóval elmondani nem lehet, a szó úgyis elröppen, de a nem«* tettek emléke örök s cao-dákat mü»el. JENVAYGÉZA. Szlnészet. - klv<«et»s órákat nyújtott . „ - szinház látogató közönségnek szombaton estve Uerőfy igazgató, midőn Angiar Emil minden nagyobb ssinpadon zajos tetszénsel fogadott. .Fourcham bank család* czimü színművét hozta stinre, m«ly<M színészeink a legszebb egyöntetűségééi adtak elí. Minden agyes szerep jó kezekben volt, de különösen szépen domboriták ki szere poiket Kőmivesné (Leterier Mari) Gerőő (Ber. nard) és Toldi, kik zaju« tetszésben és tapsok-ban részesültek. — Vasárnap .Csecse l\'anna" népszinmü a bosnyák occupaiio alkalmából — adatott. Mint minden alkalmi darabnak, ugy ennek is megvan azon tulajdonsága, hogy nmen semmi belértcke. — Van négy felvonása, melyek kö sül az első — szerencsére leghosszabb — mu lattat ugyan, eaakhogy e mulatságot igen drá-gán fiieli meg a hallgató az ezután következő három felvonás végig nézése által. Színészeink i^yekuztek a semmiből valamit nyújtani, külö-nösen Tolnay llermia ^Csecse Panna) Febérváry (Áron asidó ) Balog (Miska) és Bercsényi (And- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM megfosztani as elsulyedt város romjai felett kesergőket: a nemzet, az egéu müveit világ azon önsetlen s határtalan rásztretéu*!, mely meggyujtá a kétkedőknek** ranaenvség vilá-giló fáklyáját, hogy annak fénye ne csak a tit-kos jövő homályába világítson be, hanem visszahatva, megszépítse ama setét napok emlé-két is, melyeket átélni <>ly kínos, oly fájdalmas volt! — \' Az elpusztult város jajkiáltáaa, tulhsr sogva a hullámok iszonyú zaját, Kárpátoktól Adriáig terjedő vidékeken túlra is elhatott, bejárta az egész müveit világot B a avAmoru hangra megdobbant minden értő szív. Még el sem vonult a bősz áradat a romba dőlt város felett, még ott kesereg háza romjain a megmen-tett szegény, az ifjú még várja menyasszonyát, a né férjét — pedig azok talán már a hideg \' hullám sírban aluszszák <>rök álmaikat — mit is ezer honfikar nyúl segitüleg a szerencsétle-nek felé, száz ezerkcs gyűjti a könyőrüiet fillé-reit, melyeket oly örömmel áldoz mindenki a haza oltárára. Egész Európa megmozdult, hogy letörölje a szenvedők könyüit, hogy enyhítse a nyomort, hogy az elsulyedt város helyébe ujat építeni aegits«n. És ha egy egosz vilá^ rész-véte enyhili a fájdalmat, ha egy nulló Bzrn !•• kint a gyászos omladék felé, ki kéielkedliH\'ik, hogy az öszedult romokból a közel jövő ben palota sorok emelkednek fel, hugi regélj.* nek a jörő nemzedéknek az egykori Si.-.^il catastrophájáról ? D\') addig is, míg a nemes szivü fojedMein, < — ki első sietett letörölni a szerencsét!.n.k fáj-dalom könyüit — jóslata, miként:.Szeg. d nem volt, hanem less.* Teljesüléebe menend, a fe dél nélkül maradt nép zokogva esd a p.ilauat-nyi segélyért! - Ne.m kérnek százakat, .-zro-kot, csak annyit, ki-ki mennyit adhat, hisz fil-lérekkel is meglehet menteni az éhezőias éhha Iáitól, néhány nélkülözhető forintul is valósit ható a vizbefult utolsó eedése, néb íny garassal is megvásárolható az árván maradt csecsemő, a haldokló anya élete! És az ezrenkiut földön futókká lelt szerencsétlenek nem is lösznek el-hagyva, a didergő kisdedek, magzatjuktól megrabolt anyák nem fognak elveszni éhen, ■ nyomorban, hisz az elsüledt város megtalálta nemtójét az egész világszerte nyilvánuló óriási részvétben, lellelte vigasztaló angyalát hazánk minden szépért s jóért lelkesülő hölgyeinek Bzivében. — Ott pedig, hol a nők szeretete, áldásos keze működik, az eredmény el nem maradhat, mert as ő tevékenységüket mindig valami nemesebb ihlettség, szívből szakított érzés, kitartás B a felkarolt ügy diadalára lel-kesítő küzdelem jellegzi. — Aférfissivkicsiny-nok találva földet, gyakran fenhéjázva emel kodik a naphoz s a csillagok között keres ta-nyát; de a női kebel részvéte mindig szívesen hajol alá a porba, hogy felemelje azokat, kiköt földre sujtolt az élet terhe, — és csakugyan, ha van a közéletre kiható tér és Ugy, a hol és mely iránt a nők meleg részvétére mindenkor bizton számíthatunk, ugy a könyőrüiet a sze-rencsétlenek sorsának enyhítése az, — me)y szivük magasztos világának éltető eleme, a sze rencsétlenek bánatának vigasztalója a vesér-fáklyája mindenha, hisz a női szivei már vég zite is ugy alkotá, hogy ne csak a boldogság rózsás utain; de a Bzenvedémk setét ösvényén is szeretve s biztosul kalauzolják azokat, ki-ket védő szárnyaik alá vetlek. És most az elaülyedi vároe, Susged sze-rencsétlen lakói jutottak e gyengéd védssár nyak alá s hazánk fenkult szellemű hölgyei ujbfil megmutatták, mint kell nemesen érezni B önzetlenül segíteni a les.ijtotta.kon. S csakugyan, ha bámulat.m a női jőté-tekonyság, még bámuUtnsabl. a leleményesség, melylyel a könyörület eszközeit előteremteni képes-k! Cseppenkint mariiénak a forrssr.ól s éppen elrben áll hatásuk általánosságának és kifogyhatlanaágának titka. S ha mindez nem elég, találn.k 6k módot: műkedvelői előadások, hangversenyek, tombolák, táneiestélyek ren-dezésével «« adakorök körébe bevonni azokat is, kik «ey<.bként m-ntek maradtak volna Es büszkén elmondhatjuk, vámsunk min den szépért .jóért lelk-Biilo höljyei is ilyenek, kik ott, hni a s*»nved.l emberiség sorsinak enyhítéséről, az áld.za\'k^z nagylelkűségről »an szó, soha s»m «Z"kuk elmaradni. — Ijry voll ez most is Atnn m<Uv. h"gy az alföld vizkárosnlt sz»ren<»ifllenein«k sor«« eeyhité •ére vár, a tett mezőjére gyüjté az áldozatkész lelkeket s a< igazi réstvét a forró vá»y : bármi csekélységgel is enyhíteni hazánk rómb.dSIt büszkeségi faléit kesergő honfitársaink fájdal-mai, ii t h< I6í» tartott -fial g-versenynek adott létet, m»lv mind szellemileg, mind anyagilag a lehető leg-fényesebben sikerülf, a mennyiben a bájo« mfi-kedvelők müvéasien oWák m-g az általuk «t vállalt szerepeket, az árv™ károsultak javára pMitr, a feiülti.e énekkel egi Ott, 224 trt j.,vö-deh».:íatt « így i menyben f„lül megtöltés pénztárt, melynél Székely Ouaztávné o nagysága volt szíves őrködni, kinek ha nemes Y. ZALAI K ö. ns). Szekszárdi (ciigany) folytonos derültséget okosqU.a karzati piükiictim fcgsött. Bé\'fó .Kis toatyecsksj* Lcco^ite Kifnly kedreazenéjü oponlteji: ..látott, kongóaaiaház flres ssék-k ciőü. Ugylátszik, hogy a ,Üis me-nyecskének\' nem volt oly TOBzereje, mist a aKoraevi]li harangok" kedves csendes — bon-gásának. Pedig a vBLis meayecske" nem áll igen megette cs >ok elveseiét nyújt, kivált ha oly kedvvel adjak, mint Ti este asiaÁizcink. Élve-settel néztn a k ,zdu%éi: különösen Balog, Roth E. Toldi és .Szegsaárdi játékát, n-ra kevéabbé Tolnay Hermin és íehé>»»ryet. Helyi lilrck. — ürőinümw)>et ül a nemzet, tninot századuk óla nem ünnepelhetett; a felséges királyi pir ezüst lakodalmának ünnepélyét ma tartja a birudalum minden sép»; ima száll az egnk urához ma palotában, kunyhóban lakók tói egyaránt: <;ii<*n a királyi pár, népek szere tétében • boldogságéban ! — A tuiffy-k<iHÍ*sai fürdő részvény- társulat es évi rendes közgyűlését f. évi april hó 27-éu reggeli 9 órákor a kereskedelmi s iparbank h dyisé?éhen tartanrlja meg. A köz- gyűlés tárgyai leendenek : 1. As igazgatóság jolenlése s vállalat állapotáról általában s a lefolyt év üzleti eredményéről. 2. A felügyelő bizottság jelentése, s ezzel kapcsolatban az elu- terjeazlult évi számadás feletti határozat. 3. A szavazatszedő bizottság cs a közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő tag megválasztása. 4. A felügyelő bizottság és az igazgatóság tsgjai kö- zül az alapszabályok értelmében kilépelt kö- vetkező 4 ti.g és pedig Hirschel Ede, Weisz ^amu, Dr. Schreyer Lajos és Lówing-T Ignácz urak helyett ajak választása vagy isméti meg- választása. A mérleg s igazgatósági, ugy a felü- gyelő bisollsági jek-utés > társulati pénztárnok- nál vagy a kereakt-dulmi iparbank helyiségé- ben mától fogva bármikor mogtekinth-tú. Kgyuttal felkéretntík azon részvényes urak, kik régi részvényeiket a múlt évi felszólítás dá- csára még oddig ujakkal tel nem o^rélték, ezan részvényeiket mielőbb a délzalai takarék- péuztárnál ujakkal kiu^ert-ini, illetőleg azokat átvenni szíveskedjenek. Kelt Nagy-Kanizsán, a fürdő részvény társulat igazgatóságának 1879. évi ápril 10-éo. tartott ülésében. Az \'ga»ga lóság. — AUtelyenéx. Uombás Antal nagy ka- nizsai kir. törvényszéki biró saját kérőimért: járásbirói mindégben a tapolezai járásbíróság- hoz helyeztetett át. — IHmtelóadAn a szinháiban csütör- toklln f.hó !>4 én este ó cs. kir. apostoli felségé nek dicsőségesen uralkodó 1-ső Ferencz József királyunknak és királyi nagy asszonyunk Kr- tsébet királynénk Ő felségüknek negyed szá- sados házasságuk örSm ünneplésére adatik Hős P á 1 ff y. Eredeti alkalmi látványos színmű történeti és allegóriái képletekkel és a magyar nemzeti hymnuss éneklésével. Ez ünnepi alka lomra irta Jókai Mór. Örömmel üdvözöljük a d\'-.rék társulat hazafias figyelmét. Úgyis váró sankban e nagy és nemzeti öröm napon alig történik valami. De különösen figyelem és méltó pártfogást érdemel azon buzgóság s áldozat készség, hogy kuszorus irónk ez alkalmi da- rabja adatik eló. — TüM volt rault vasárnap éjjel; a vas- pályához közel levő Bay féle ház leégett. — Értesité*. Tisztelettel érlesiljük a nagyérdemű városi és vidéki közönséget, hogy a nagy kanizsai általános ipartirBulat azon tagjai, kik a székesfehérváriorezágos kiállításra kiállítandó tárgyaikkal előre nem látott akadá- lyu1; miatt lmlyben elkésluk, ma már tárgyaik a városház nagy termébe közszemlére szinte ki- téve vannak, ezen oknál fogva az összes tárgyak jövő vasárnap april 27 ig délutáni 6 óráig be zárólag folytatólag közszemlére kitéve lesznek, mire a nagyérdemű pártoló közönség becses fi gyeimét Mhivja » rendezőség. — Következő körlevelet intézett az első m. ált. bizt. társaság a biztosító közönBÓghez. A jégbiztositáai idény közeledtével visszapillau tást tóven intézetünk eddigi működésére követ közökre hivjuk fii tigyelmükot: llidón tekin-tetes igazgatóságunk több év olött azon ked-vezméuynyel lepett a jég ellen biztosittató közönség elé, hogy az ezen üzletágból eredmé-nyező tiszta haszon egy ötöd részét biz tositott (elei között kiosztja, epén azon időben a jégűzlet pár éven át kevésbbé kedvező ered ményt, vagy épenséggel veszteséget mulatott fel, és ezen sajnos körülménynek volt tul\'ajdo niiható, hogy a nyeremónybeni részeltetés nem vált azon általaszandókolt kedvezményé, mely-ly.il nagyobb mérvben óhajtotu volna kivívni biztosíttató közönség figyelmét és méltánylá- tával a 1 a jelzett kedvezmény jelentékennyé vált, hogy már tavai is G°/u elengedésben része-síthettük füleinket, s különös megelégedésünkre szolgál tudathatni. Önökkel, hogy az idén a nyereményréss fejében dijeleogedé* 81/,\'/, ra sát. — De két év óta a jégüzlet jobbra fordul- APRILIS 24 é-» 1879. emelkedett, és hogy további sikeres működéi mellett ezen kedvezmény még jelentékenyebbé viDiatik. Gsnaríat a tavali jégüzlet eredménye által azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy ama feleinket, kik múlt évben termésüket — dohányt és ssolót bele nem értve — intéze tünknél biztosították, jégkártéritósben nem ré- ssesflltek, és terményeiket jelen évben is inté- ze tttak ne biatasitják, a múlt évben fizetett tistts dij 8!/iVs elengedjük, mely elengedés az eddig gyakorlat aserint az idei kötvényen lesz letzámitaaao. Ezen kedvező eredmény után kétség krVti most inkább méltáayolandja a biztosíttató közönség azon előnyt, melyet inté- zetünk a nyereménybeni részesülés által nynjt B melynek nemcsak az a ezéija, hogy a feleket az intézetflnkh.>z való ragaszkodásra ösztönözze, hanem hogy azokat mennél nagyobb kedvez- ményekben részesítse, s a biztosítás eszközlését könnyebbé téve azt mindinkább megkedvel- tesse Tudatjuk továbbá önökkel, hogy a jelen évre ÍB fönnmarad azon kedvezmény, mely sserint feleink kalászos véleményei biztosítását — repezét természetesen bele nem értve — május hó 25-i g a termésben előállható változások Bzerint, szabályozhatják. — Mar többször kifejtettük tts igazgatóságunk ezen intéskedésének a biztosi\'ó közönségre való nagy elöny<< és csak arra kérjük önöket, hogy el ne mulasszák a biztosittató feleket kellőleg telvilá- gositaoi az irán\', hogy mennyire fekszik saját érdekükben azon tanácsunk követés*, minél fogva a bevallást minél korábban, lehetőleg május elején adják be. Tisztelettel az első ma- gyar általános biztosító társaság soproni főügy- nöksége Lenek Samu. — Korán kezdi. Nagy Kutason (Zalá-ban) egy ottani lakosnak 2 gyermeke van, az egyik 13é\'-es tiu, a másik fiatalabb leányka, a fiút vad gyűlölet szállottá meg húga iránt, s már korábban oly v.iszélyee fenyegető nyilat-kozatokat tett, hogy húgának soká élni nem szabad, mert ez as ő örőkségi reményét csök kenti; nagy pénteken ezen fiút elküldötték heringért és választóvizén, piros tojás czifrázá sához; ezon alkalmat ragadta meg a korán el-vetemedett tiu a a húgának szánt heringet az eliibb választóvízzel megnedvesitett papírba gyöngyölgette, a kia lány ette-ette a heringet, de a választóvíz hatása azonnal szomorúan je leatkezett, öaszeégette azáj.it, nyelvét arczát, a korán igénybe vett orvosi segély megmentette a lánykát; az apa a kegyetlen gyermeke* jól elverte irtózatos tetteért, ki ÍB e miatt a kör jegyzőhöz szaladt apját feljelentendő. Majdnem hihetetlen as ily kora erkölcsi aülyedés t hanem a választóvíz elárulgatásáraÍB jó volna es ottani hatóságnak talán egy kis figyelmet fordítani t — Egy balatoni halász folyamodott a miniszteriumh.is: eogedtessék meg neki .a fogas halászat, a legszebb példányt ó felségeik-, uek küldendi, a többit pedig a Bsegediek ja- vára adja el; kérelmu elntasitatott, mert a halászat tilos. tay kanonok ur jelenleg a tapolezai kerületben tartja körútját. — ROvM hirek. B>ania éa Hercegovi nábanjun. 15 én népszámlálás eszközöltetik. — Magyar azüietésü orosz táborok halt meg Odessában, neve Orlay M. F. — Deák Ferencz szobrára 147,101 írt 24 kr. gyűlt be. — A Kő röe folyók kiöntése nagy károkat tettek. — Szegeden a bércsónakok árait meghatározták, egy óra 40 kr. fél nap 1 frt 20 kr. — József főherczeg és családja az egész nyarat Margit- szigeten tölti. — Kramer Álórt moat körözteti a rainiaztxrium. — Horvátországban a marha- vész megszűnt. — 37 magyar színtársulat vau jeloiileg. — Zimborban állandó magyar ezin házat építenek. — Újvidéken a nihilisták mű- ködnek. — Komániánk r>8 millió frankjába került a törók háború. — A .Magyar Hírlap" szerkesztője Tóvölgyi Titusz lett. — A szegedi vár házhelyekre osztalik fel. — Szeged város polgármestcréhes 140 ezer frt segély érkezett |