* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 407.58 KB | |
| 2006-06-01 08:57:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  541 | 1831 | Rövid leírás | Teljes leírás (60.56 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. május 15. 39. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. yAGT-KA5rra8A, 1879. május 15 én. 39-llE Tlsennrolcsadlk évfolyam. mi t<n<t Uménrak a I A lap ntlla f ttlet! kSsU ! narkMit anTsg-i rétiét Ulet5 k5»i«inények pedir a tadóhoi béraeatvs wthttidSk: HaGY-KANIZSA Wlusltskál. Bérmsotstlso leval«k. csak ismert nmnkatar-uktdl fog-adtatnak el. HMstSSsk < hasiból petiuorbao 7, máioduor 6 t nuodaa torábbi torért 5 kr. NYIL.TTÉKBEH ■orooksut 10 árért Té- \\ tetuek fel. \'\' Kincstári illeték míndea r e(7~ hirdMéiirt kOlS k 30 kr SntuK. -=— II i lEisiratok riam kUd.to.k- ZALAI KÖZLÖNY előbb: .Z A T-. -A.-S O M O G "X" N.~K«jiU«s.váro« hefjíi»tÓ8i?án»fc, „n.-k»nlzs»l önk. tüioltó-egylpf, > ,n.-kanix«al kereskedelmi Iparbank*, „n.-ksnimal takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótes-tület*, a .n.-kanizsai kltded-neielo egyesület", a .soproni kereskedelmi • iparkamara n.-kaBiiaai külfálagitmiaja- s több megyei é« rárosi egyesület hlTatalos értesltíje. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütórtököu me^Jeleuö vegyes tartalmú lap. Ujabb erdőtörvény-Javaslat. Az erdóipart egész ujabb korunkig általában sehol sem mélutták kellő figye-lemre, daczára annak, hogy nem csupán nemzetgazdászati, de közgazdasági és egész-ségügyi tekintetből is igen nagy fontos-sággal bir. Az erdőt nem tekintek más-nak, mint a természet szimbavehetó ado-mányának oly helyeken, hol egyéb hasz-navehető dolog már ugy sem létezhet, s melyet e szerint tetszésüktől függőleg bármely idő és mennyiségben — amint a körülmények kívánták — hasznukra fordithatának. Nem ismerve az erdők fenn-állásának rendkívüli szükségességét, nem gondolva azok hiányának következményei-vel : folytonos pusztításnak valának ki-téve, anélkül, hogy a kipusztitott helye-ken uj erdőt létesíteni valakinek eszébe jutott volna. Ezen szomorú tény következménye lón azután, hogy nem csupán egyes ki-sebb területek, de országrészek változtak meg ugy, hogy ahol a nép csaknem munka nélkül kapta a legbővebben a természet adományait az erdők kipusztitása ntán legmegfeszitettebb munkájával alig tudá életét tengetni. Ennek szomorú követ-kezménye lón az is, hogy oly helyek, me-lyek eddig nem ismerek a vizáradásokat, szárazságot: az erdúk kipusztitása után legyakrabban sujtattak ezek által. Be van bizonyítva, hogy Sicilia, az ókorban Róma és Karthágó ezen Eris almája, a legdasabban tenyésző, legeny-hébb vidék : a folytonos erdő pusztítás miatt jutott oly állapotba, hogy éghaj-lata rekkenúvé, s ezáltal vidéke kopárrá, dúsan termő talaja pedig terméketlenné vált; s népe, a hajdan annyira irigyelt siciliai nép nyomorba sülyedt. Tény az, hogy Francziaországban a Rón folyó ret-tentő károkat okozó áradásai azon fékte-len erdőpusztitás következményei, mit a felszabadult nép elűzött földes urainak erdeiben vitt véghez a Rón vidékén. 8 végül hazánkban a Tisza gyakori áradá-sainak okául sem vehetünk mást, mint ama rendszertelen pusztítást, mit a már-marosi erdőkben vittek véghez. Ily szomorú intések végül figyelmessé tették a tudományos világot az erdőket illetőleg, s kezdek ettől fogva belátni, hogy mily fontos szerepet játszanak azok a természet háztartásában. Belátták, hogy nem csnpán azért léteznek az erdők, hogy kivágatásuk által egyoldalú hasznot hajt-sanak, de rendkívüli nagy befolyást gya-korolnak valamely hel... |
