* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 526.34 KB | |
| 2006-06-01 15:34:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  578 | 2447 | Rövid leírás | Teljes leírás (51.85 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. június 12. 47. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1879. Június IS-én. 47-1H: Tl«ennyolci*(int < hasábos petitsorban 7 msaodesoro s minden Wváfcbi sorért o kr. , Mramkéot 10 krart fe-lettek fel-Kincstári illeték minden egyes hirdetőért kilo 30 kr naeuadt. I KÖZLÖN ZALAI R0ZLM1 O G elíbb: ,SS A. X* A-S O [ Á ha átsüss* ram* 1 Ulsto kostám jarslr ■ •serksarlAas, a»va»i rsesst mstl khlwáipk pezsf • ■aOT-KABltta Bérmeetarlea lerelsk.-esak ismert monkatái. eaktol foradUtaak el MUstsek. IKMratok Ti J UU(t KiialnavárM kelrhatéságáBak, „■.-kanizsai ónk. tüzoltó-egyM", * „a.-ka»l*»ai kereakeíelml • iparkuk", „n.-kaniuuü takarékpénztár*, a .zalsmegyel általán*. tulUtm-tület", a .«..kanii»ai kirteí-a-CTeU egrartlcf, a .M-roal .ereskHel.,1 i Iparkamara a-kaaitaai kttliiiMitmaay." ■ t«»b megjei él városi egyesUet .UvatalM ert«*1UJe. Beteuklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön inegjeleuő vegyes tartalma lap. g egylet. (Folytatás.) A gyermekek czukorélvezésének pár- tolását illetőleg: hogy a csont és izom- képzódésére szerintttnk is szükséges czu- kor és czukros eledelből mikor és mennyi adassék a gyermeknek ? ez az édes anyák gondja és dolga; a gyermek megbírálni nem tudja s éppen azért, ha pénzhez jut | és nincs módja azt megtakarítani, csupa , torkosságból mind arra költi és mérték- | telén élvezésével gyomrát elrontja. Mind- | emelett a aukor és gyümölcs kelló élveié- | tének egészségi szempontból a magáét mi is megadva, még a takarító gyermeket sem korlátoztuk annyira, hogy pénzét olykor- olykor erre ne adhassa; azonban az elsat- nyulás eltávolítására és erós nemzedék elő- állítására az evés, ivás, dolog, játék, álom, tornázás és fürdés kelló élvezését a testi erú még hathatósabb edzószereinek tartjuk. A. mi pedig a gyermeknek a kísér- téssel való megküzdését és annak legyő- zését illeti, valamint a hadfinak minden vitézsége mellett alkalmat mutatni, s fegy- vert kell adni kezébe az ellenség leveré- sére, ugy a gyenge gyermeket a pénz elfecsérlésére, többnyire elnyalakodására csá- bitó kísértésének legyőzése végett mégin- kább szükséges valami eszközzel gyámo- liununk; és miután 1 - 2 krján vágyait kielégítő érdekesebb tárgyat nem vehet, ily védeszközeul az iskolai takarékpénztár ajánlkozik; — ennek hiányában, hacsak pótlásra maga magának takarékperselyt nem csinál, utóvégre is elesik a küzde- lemben: haszontalanságra költi el pénzét. Ezen intézmény továbbá materiális -musra sem vezeti a növendékeket. — Ugyanis semmi egyebet nem czélozván, mint a gyermekeket meggyőződés alapján takarékossághoz való szoktatás által oly aoyagi helyzetre vergődött emberekké nevelni, kik a helyett, hogy mindun-talan másokra szoruljanak, magukon s embertársaikon segíteni képesek legyenek; ezen elv és elli nvetett vastag materialis-mus lejtője között igen nagy hézag van annyival is inkább, mert a takarékossághoz való szoktatás koránt sem történik a sziv-nemsitó egyéb erények háttérbe szorításá-val, hanem ezek ápolásán kívül melléke-sen, és csak ezekhez illeszthetóleg kezeltetik. Ajánltatik továbbá az iskolai taka-rékpénztár helyett a munkássághoz való szoktatás azon okból, mert a gyermek pénzt keresni ugy sem tud; s azért leg-fölebb csak azon iskolában véleményez-tetik fentartandónak, melyekbe a házi-ipar behozatott. — Tekintettel azonban arra, bogy a gyermek nem csupán rendszeres munkával is szerezhet pénzt, hanem ki-sebb szolgálatai, jöviseletc, szorgalmas ta-nulása s egyéb érdemeiért, sőt néha aján-dokul is kap egy pár krt; és e csekély-ség éppen oly érdemes a megtakarításra, mint a nagy összeg, mert hiszen kr. lesz frt, és ki a keveset nem becsüli, az a sokat sem érdemli; továbbá figyelembe véve, hogy a takaritni vágyó szegénysorsu gyermek addig is, mig az általunk és óhaj-tott házi-ipar iskoláinkba behozatik, talál módot a pénzszerzésre: például összerakja a tört őregdarabokat. baraczkmagvakat gyűjt, gyógyfüveket és rovarokat szed; ezeket eladja, s mindjárt van pénze. — Ezeknek előre bocsátása után bebizonyí-tott dolog lévén az is, bogy takarékos- ság nélkül csupán munkássággal senki meg nem gazdagodhatik, már pedig csak gaz-dag polgárok tehetik gazdaggá a hazát; az ajánlott munkásság mint a gazdálkodás-nak ugyan első, de nem egyedüli ténye-zője, a takarékosságot, mint édes testve rét a ténykedésből joggal ki nem zárhatja. — Célszerűbben ajánlható etv tehát ez: neveltessenek a gyermekek mind a kettő, t. i. mind munkásságra mind takarékos-ságra Azonban, miután a házi-iparnak ál-talános meghonosítása a tanítói karnak hozzá képesitéséné! fogra hosszabb időt — talán éveket igényét, ez okból Kenessey Kálmán miniszteri osztálytanácsos orral egyetértve az iskolai takarékpénztár élet-beléptetésének a házi-ipar meghonosításáig elodázását mi is károsnak tartjuk, mert ami üdvöset az iskolai takaréktár addig is létrehozhat, az sem megvetendő haszon ; amig egyik kéz senyved, jobb, ha a má-sik dolgozik, mintha mindakettó nyugszik. Ami pedig különösen az ajándok-kraj-czárok megtakarítását illeti, miután ezek-nek meggyőződésből eredt megbecsülése nagyobb lelki erőt igényel, mint a fárad-sággal szerzetteké, még nem becsülése pe-dig emezeknek elharácsolását is maga után vonja: azok megtakarítása az önmeg tagadás erényének gyakorlásánál fogva még előnynyel is bir. Azok közül, kik az iskolai takarék-pénztár intézményt elvben elfogadják, né-melyek egyedül az üzletreképzó ipartano-dába, mások az ismétlő, s ismét mások a népiskoláknak csak felsőbb osztályaiba vé-leményezik célszerűen behozandónak. — Ez mind fél rendszabály lenne. — Ugyanis: a takarékosság nem kizárólagosan az üzlet-embereknek, hanem minden sora- és rang-belinek, szegénynek, boldognak szükséges és hasznos; azért ezen üdvös intéz meny áldásaiból még a kisebb gyermeke ket is kizárni kár és igazságtalanság lenne. — Az I. osztálybeli hat éves gyermek-nek már több esze van, semhogy egy-két krját betéti könyvecskéjével a tanítónak át ne tudni adni; egyéb pedig nem kí-vántatik hozzá, a többi a tanító gondja és dolga. Némelyek tovább menve, ez intézményt még oly helyeken sem tartják az iskola feladatival m egegy értetne tó nek, hol a házi-ipar tanittatik azon indokolással; mert a gyermek a szülője iparcakkeit ezek által vásárolt szerekkel és anyagból készíti, tehát gyermeki kötelménél fogva leghelyesebben cselekszik, ha szüleinek terhén segít. — Hogy a gyermek szüleinek terhén segít-sen, ezt ÍZ iskolai takarékpénztár nemhogy ellenezné, hanem javalja, sőt éppen a kr-jok megtakarítása álul a gyermekeknek szüleik érdemleges segélyezésre kivántató képességöket eszközli és előmozdítja. — Ugyanis, amidón a gyermek elkopott kalapja, rongyos nadrágja helyett új-nak vásárlásához vagy elszakadt csiz-mája megfejeltetéséhez szűkölködő szegény szüleinek nagyobb összegű megtakarított pénzt adhat, szükségükön érezhetőbben se-gít és sorsukon többet lendít, mintha ke-resett néhány krájezárját nekik azonnal átadj*. De hála! van elég oly jómódú azmlí is, ki gyermeki segélyre nem szórni, gyer-mekétől nemcsak keresete átadását, de a házi iparhoz szükségelt szerek, eszközök és TÁRCZA. Az én pályám .. . A pálva, melyen én járok iLasdea, lemondásbos vesét; Ssfovedni rtju fö erény, U)OS0oek lenni élreaet. Anyán] tanáeslá énnekem, Hogy est a pá\'J** válas*azsm Mart rajt tövis, babér Uram. A pilya, melyen én járok Palota, (unjrbábom rezet; VigaacUl, áld, erényt Hitet A lankadónak nyújt k««el Anyám tanáftalá énnekem á. t b. A pilis, meljen in járok Dus édeokertje az égnek. Kert, benne véss, hőségben ie K.bWnk viréjri megélnek Anyám tanácalá énnekem S. t b. A pálya, melyen én járok As or kiválasztott fö!de ; Aaol jotékonj nap granánt Mftfa. is pár évet tolta. Anyára tanieslá énnekem \' S. t. b. A pálya, n»elj«n én járok Revpartja > mennioniáfnak ; A balt» emberek mécia Faléje aem esonakáanak. Okát kérdeani len merrm Aat mondanák, asért nem kall : Mert njt tori., babér terem. 0 TÚROM. Vak szerencse. (Nem mindennapi történet.) 1848 ban as ausztriai hadseregben, mint lovas kapitány szolgált gróf *** János, magyar mignia. Haxafias éneiméi által üastSkéltetre éa ftlrevesettetve, ax hitte legjobban szolgál-hat hazájának, ha Ausztria elleoségeinek aora-ib* átmegy. Elh*Kjta tehát mint szökevény azt a zászlót, a mel;n-.k hőseget esküdött, s hoczá csatlakozott Károly Albert ki-ráJy aeregéhez, a ki akkor Ausztriának badat izant. Jelen\'ékeny részt Tett a Pastrengo, GoÖo, Rivoli, Sommá Champagna-i csatákban, Píz-gigbettone és Peschiera bevitelénél, és a mint Karolj Albert a norarai csatát elvesztette, H-DOS grófot bisooyára seeki sem vádolhatta e miatt, mert o harcsolt mint az oroszlán. A midin már minden elveszettnek látszott, szá-zadjának élén, a kétségbeesés dühével robant neki az ellen sorainak. Egyszerre csak kilőtték a lovat alóla és o egy osztrák etred közepén találta magát. A gróf, kiaek vére több sebből patakzott, fogoly lyá tétetett. Bekötötték sebeit, ápolták és meggyó-gyult, de csak ekkor kezdődött talajdonképen hósünk drámája. As olasz foglyok, a kik nem tettek egye-bet, minthogy hazájok faggetlenségeért har-caollak, egyes várakba küldettek, hogy s há-ború folytában osstrák foglyokért kicseréltes-senek, vagy pedig a békekötés után basájukba el bocsatasaanak. E bánásmódra a asökevénj, ki fegyver re! kezében fogatott el, nem tarthatott igéuyt. ót a szökésre kiszabott törvények égést ssigo rának kellett injUni. As e fafta foglyok, magyarok és lengye lek, hadi törvényszék elé állittattak, amely nem tehetett egyebet, minthogy a személy ogyanuonosság felderítése utási, golyó általi hairlra ítélte okát. 1849 április 23 án, s novsrsi csata után egy hónapra, bírái elé hivatva, a szerencsétlen gróf a nélkül hogj elsápadt volna, hallgatta végig as elóre ismert Ítéletet, mely másnap as elao reggeli órákban volt rajta végreiiajtandó. Hajnal hasadtával egy pap lépett as el-itéltek börtönébe; tizenöten voltak. A lelkéss bátorságra buzdította ókét, elfogadta gyónásn-kat, rájuk adta áldását, s elkísérte ókét egy erdó szélére, ■ U u iléUtat kellett rajtuk végrehajtani. Az elitéltek egy karjaikat osszekStó kö-téllel voltak egymáshoz fttsve. Azon pontra érkezve, a bol el kellett es-niök, hogy soha többétel ne keljenek, a szol-gálattevó tini parancsára egy sorba állottak, ■ ejöket magasra emelve, s mellöket kifeszitve. A tissl kardjával jelt adott, egyetlen rob-banás hallatszott, s egy és ugysoason pillanat-ban tizenöt ember esett arczcúű a földre .... János gróf, társaihoz kötve s esésflk ál-tal lerántva, sziote földre esett. Dácsára ennek, sajátságosképen semmit nem éraeit, legkisebb ütést sem kapott. Megvolt róla gyósodve, hogy egy pillanat múlva a golyó, amit kétségkivfil kapott, jelen-létét egy nevezetes szarv sméuzakitása által fogja fájdalmak közt éreztetni . . . Semmi, még mindig semmi . . . Pedig már a végrehajUs^óta legkevesebb St pereinek kellett elmúlni . . . £ kinos helyzetben hangokat és lépteket hallott, mik közeledtek. As őrmesteré és kisé rójéi voltak, kiknek meg Tolt hagyva, bugvba a kivégzettek közül még valamelyik életjelt adna, adják meg annak a kegyetem döf est. .Megállj !■ kiálts as őrmester a gróf altit megállva, ,ugy látom van itt valaki, akinek szívósabb élete van, mint másnak. Valóban, még mozog. Siessünk kínlódásának veget Telni I* Abban a pillanatban János gróf nyaka és falének alsó része közt egy puskacsó hldma-gét érezte. Csaknem aszal e^y idóben egy bor-zasztó dordulésto! agyát hitte szétropedai, és most as egyszer olyan érzés lepte meg, mintha ai élet lassan lassan kezdené már elhagyni. És mégis csak a megrázkódtatástól ajs.lt el János gróf, Mert kevés iéo mnlva, nelynek tartamáról azonban nam tudott semmit, kezdte érezni, hogy nem cssk él, de tajjesen asrtat-len, egy sebe sincsen . . . A golyó valószínűleg falé és nyaka kast ment ki, meg sem ksresolta ot. Leirhstlan orom vett rajta erót; teljes erővel élveste az életben maradás gyönyörét, de oh! ez a gyönyör-érzet cssk rövist idáig tartott. Mert a mint elóvigyázattal körülnézett, észrevett egy csapat katonát, kik ásó és ka-pakkal felfegyverkezve, sírok ásásával foglal, kosták, a melyben ez elhalt áldozatok nyugal-mat találjanak. Mit tegye* ? Kiabáljon, hivja ókét, jslt sdjon nekik? Es snnyit tenne, mint s halalt szólítani, a melytól oly csudálatos módon sza-badult meg . . . Mozdulatlan maradjon s há-■yasas be földdel magát ? Akkor százszor rst- T1ZÉNNY0LCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖVT. JÚNIUS 12 én 1879. anyagok megtérítését sem kivonja, annyi-val inkább, mert látja, hogy azt nem fe-csérli el, hanem Ssszetakaritgatja. Az iskolai takarékpénztár intézmény több oldalról még veszélyesnek is tartttik azon felhozott okokból, hogy t. i. a gaz- dag- és aegénysorsu szülék gyermekei kö-tótt a vagyonkülönbséget előtérbe tolja, köztflk válaszvonalat állit, az egyenlóség elvét sérti, sót — mi több — a szegény-során növendékekb«n a takaritni képesek . iránt irigységet, gyűlöletet kelt; továbbá . hogy a szegény, de különben jóviseletQ és szorgalmas gyermeket iparkodasára idővel várandó vagyonosodási reményében elcsüg-geszti. — Ezen ellenvetések mind meg annyi agyrémek ét csupa, gyanitásra ala-pított állítások, melyektől — kivált okos tapintatn kezelési eljárás mellett - tartani nem kell; mert ezek az ijesztésül fölho-zott veszélyt ép ugy nem szülik, mint ama mindennapi körülmény, mely a ron-gyos öltözékü és száraz fekete kenyeret rigicsáíó gyermeket a barsonrnhás és ka-lácsot falatozó növendékkel az istula ugyan-azon padjára - sokszor egészen tőszom-szédságába hozza. — Ily különbség meg-van az életben is minden lépten-nyomon, de azért veszélyt nem hoz méi; akkor sem, ha valaki nálánál érdcmetlenebbct maga fölé boldogitúbb helyezetbe emeltetni, és akár aranycsillag, kereszt vagy egyéb disz-jellel kitüntetni látja. Szerfelett túlzott kö-vetkeztetés tehát, hogy csak egyedül az is-kolai takarékpénztár-intézmény tüntet-heti fel gyermekek között a sorskülönb-ségei ; még tulzottabb pedig az, hogy gyen-géd szivökbe az egymás elleni irigység ere-dete évezredekkel előre, a történelem első korszakára, az emberi nem ősapjánál* ide-jére — amikor pedig iskolai takarékpénz-tár csakugyan nem volt — vihető vissza. Ellenkezőleg, a közéletben a legrégibb idők-től fogva létezett és minden socialisticos törekvés daczára mindenkor létezendő rag-és vagyonkülönbséggel idéjen korán meg-barátkozván a gyermekek, továbbá, lát-ván és tapasztalván, miszerint tanítójuk által csakis az erényes magaviselet és szorgalomba helyeztetik az érdem, s végre az ezen érdemek alapján a legalacsonyabb sorsból is magas polczra emelkedett nagy emberek életképei eléjök terjesztetvén, idővel várandó vagyonosodási reményük-ben korántsem csüggednek el, hanem in-kább megerösittetnek, mert hozzá szok-nak, hogy csakis az erény, munkásság és takarékosság ntján, nem pedig a com-manismus veszélyes lejtőjén keressék és szerezzék meg jövendő boldogságukat. tentőbb halálnak nés elébe, mid a mit birái uabuk reá. . . .Honim katonák!" kiáltott hirtelen, erős hangon, „fejenétek be munkátokat és hamar legvétek!" El lehet képselni aiok rémületét, a kik ily módon lettek szóllitva. Némák maradtak B mosdulatlanul csodálkozva tekintettek egy-másra. „Nos hit" kiáltott ai elítéli újra anem hallottátok, nem értitek mit akarok ?" „Tökéletesen, kapitány ur,\' felelte a káplár, mialatt füle tövét vakarta, ,de . . .■ .Mit de? Miai?" ,Mi csupán ait a parancsot kaptok, hogy egyszer lójjünk önre, de ai nincsen meg mondva, bog; kétaser ia Ujjunk, előbb tehát jelentett kell tennem a tUtt urnái." A káplár elmondta aa esetet a tisztnek, a ŰMt %s ecredeanek, az esredes a hadi törvény-széknek, a mely buigó megfontolás utón kö-relkesó ítéletet hosott: .Tekintve, hogy gróf *** János kapi-tány mint szökevény agyonlüvetésre ítéltetett; .tekintve továbbá, hogy fennt nevetett gróf nemcsak a végrehajtástal megbiaott ősa-pa t tiiielését kiillotta, de a kegyelemdöfés is stabálysseriileg alkalmaz\'atván reá, as ilélet-■sk teljes valóságában elég tétetett: „határosss a törvényszék, bogy as elitált, aa ítéletnek megtelelóleg április 23 áa agyon-lövetett, hogy o akár él akár hsh, a törvény előtt meg vao halva, s ennélfogva as emberi Téves állitáfl további, hogy az is-kola csak az utat szokU megmutatni, mely az eredményre vezet; hiszen min-den tantárgyban gyakorolja is növendékeit, sót a 6ukkal vadonexcsemetéket nemesit-tet, a leánykákkal pedig harisnyát köttet, különféle ruhaneműt varrat, foltoztat s olt; ez pedig nem csupa útmutatás, ha-nem eredmény. — A takarékosságot il-letőleg is czélszerübb a gyakorlat, mint a puszta útmutatás. A pénzörvényébe is csak azok meg-győződése, elve, jelleme és becsülete sü-lyed, kiknek szivébe a nevelés egyéb esz-közei ezekre szilárd alapot nem vetettek, kik a pénz okos használásában nem gya-koroltattak, és ennélfogva azzal mind maguk, mind mások kárára visszaélnek. Azon ellenvetésül felhozott némely gyermek pedig, ki. állítólag sok esetben még tiltott módon is fogja tőkéjét szapo-rítani nem más ezélföl, hanem hogy di-csértessék vagy dicsekedhessek, okos ta-nító vezetése alatt, ki még betétei alkal-mával is a gyermeket nem betett össze-géért, hanem az eztsjeredményezö érde-méért, jóviselete és szorgalmáért dicséri és oly szellemben nevelt tanulótársak kö-zött, kik ily dicsekvésre .ceuimrt sem ad-nak, czélját nem fogja elérni, s ennek folytán a dicsekvésscl is fel fog hagyni. (Folytatása következik.) A törvényszéki tárgyaló teremből. — Mijo. Í3. 1S79. -(Folytatás) 0 fellege a király nevében! A nagykanizsai kir. tvszék. mini bün-tetd bíróság gyilkossággal vádolt Nagy György nagy-kanizsai lakos elleni bűnügyben a vég-tárgyalási eljárás befejeztével, a kö/.vádlő által előterjesztet^ vád s Dr. Fárnek Lisaló ügyvéd, hivatalból kinevetett védi védbenzéde. után 1879. évi május hó 29. napján tartott nyílva noe ülésében következőleg ítélt: 187\'j. évi márczius hú 18. napjától v<u gálati fogságban letartóztatottRgyilkosaág bün tettével vádolt Nagy (György kis-komáromi születésű, 45 éves, rom. kath. uőft, asouban 2-ik nt-jélöl elválva él, gyérmekteleo, vagyon-talán, irni olvasni tud, tasekas, nagy kauizaai lakos, büntetve nem volt, — a gyilkosság bün tettének elkövetése miatt bünóeuek kimonda-tik, s eaért jelen ítélet jogerűre emelkedésével kmél által végrehajtandó halál büotetéere Ítél telik. — Etmarasztaltatik a kir, államkincstár ja-vára lö frl 50 kr. vizsgálati rabélelmezési, s a felmerülendő végrehajtási, — Jandraaits Ist-ván és neje Topiák Rosi nagy kanizsai lakos javára 35 frt 78 kr. temetési költségeknek va-lamint hiv. kinevetett védő Dr. Fárnek László igasaagszolgáltatáa szamara nem marad máa hátra, mint az isteni kegye-lem előtt mégha-joloi." Es így történt ax, hogy János gróf 1849. április 23-án\'meg nem halt, daczira annak, hogy kétszer Idtték agyon. Mai uapig ép egéss- aéges s még es órában is örvend as életnek. Ó maga beszélte el ezt az eaetet, mely bármily hihetetlennek látsaaasék is, elejétől fogva végig való igas. ^ P. V. Tavaszra vált.. Tavasára vált a bús teli természet, Vigit!Í|rra Tilt búm, mely étidig emésztett ; Délkeletről TÍMXaiizáltott a haris. < Mastse fóldrdl riiszatértaoi magam U. A tavaszban párjára lelt a madár És énnekem rózsát bosott a szép nyár, Piroi rónát, píron arcán leánykát, Kinek minden GUIéae mauDjet áj. Eljött as S»z, Uhullt a birs levele A rózsám ti sírba balloU l« vele, Boaao Hallott délkslstre a bari*, Bnsao izálltam mewze földre macáin ű. Bideg tel lett, de barts a bu« madár Délkeleten tavaszra lelt akkor »á\', -A h»va éa jatottan ott tel vala S saivem fM6tt bánatboras éjszaka. M«rt kOloahen akár tarata, akár njar, Nem birt volna vigaurtalast adni már — Haja lehetett volna bármi miattam : Én csak bervadt viráf ómat sirattam 1 tfj. VÁB1DT FEEENCZ. • nagy-kanizsai lakos javára 50 írt védődij vég-rehajtás terhe alatti megfizetésében. I n d o k o k. Folyó év miroaius 17 én eati 8\'/< órakor Ress Lajos, Lubliiz Zsigmondé* Wieland Gyula tanulók a h.-lybeli fonlcsa 18 az. háznak — mely a Széchenyi térre is birkijarással s mely-ben Reas Lajos lakik, — a főutcáira szolgáló kapujához fii v-n e kaputól a ház udvarára vesetó hosszú saük folyoaó vegén egy fér6 és egy nőt egymással dulakodni láttak s a nn se-gelykiiltását hallak • midül Ke*a Lajos a fo-lyosón végig haladt, a dulakodók a folyosóról az udvarra mentek s Reas Lajos még Jti sem ért a folyosóról, mellette egy ismeretlen férií aeboi léptekkel és osssehuzódva, a löutczára nyíló kapun eltávozott. — Késs Lajos társaitól bucsut vevén, amint a folyosóról as udvarra kilépett, attói 3 lépésnyire kosztos asszonya 6iv. Kelemenné cselédjét, JandrasiU Katalint álló helyzetben tántorogni s eresen vérezni s csakhamar összerngyni ktja s nMdón a látottá Itat elbeszélendő, özv. Kelemenuéhez l>esza ladt s es lámpával az udvarra . kisietett, Jand-rasits Katalint vérében fekve, hallva, szájában nyelükkel 2 njnvira kilátszó két plékanállal találta. A tett elkövetésének gyanúja vádlott Nagy Gy5rgyöt terhelvén, ki állítólag Jandra-sits Katalinnal szerelmi viszonyban élt, Nagy (jyörgy a rögtön megejtett vizsgálat folyama-ban beismerte, hogy szerelmi viszonyban élvén Jandraeits Katalinnal, midőn a kérdéses estén ezt megiátogalá részeg állapotában, a leány At goromba szavakkal, melyekre oem emlékszik, elutaailá s kalapját leülé, mire részegségtü\'l má-moros Iövei s indulattól elragadtatva, nem tudva mit cselekszik, a zsebében levő kuatora késsel egy szúrást mtézeit a leány felé és elsietett. Azonban vádlott emez előadásival szem-ben, az orvosi b\'inczvizsgálat és vélemény, a tanuk hittel .erősített vallomásai, a helyszíni szemle rajz és egyéb vi.s-álat es vegtirgya-lás lolyamaban felmerült »dalok íulyun j.-lon légeket szolgáltainak arra nézve, hogy vidlott letté nom pillanatnyi fnlhevülés szüleménye, hanem vádlott azt előre eltökélletl szándékos ságbúi tervszerűen vitte fceresitül 8 igy ások teljes bir.nnviték"t szolgáltatnak a gyilkosság alanyi é« tárgyi tényálladékáuak vádlott elleni m< ^nll:tpitliatáeára. A lm tárgyi tényálUdékot illeti, vádlott fennt emiitett azon Bnbeisroerésén kÍ7Ül, hogy a túrást Jaiidr»»iU Katalinon H ejtette az nrvixi boBczviza^\'ilaUúl felvett jngysükönyv és orvosi véleményből kétség elén, hogy Jamlra-síU Kaulin halála a nyakára ejtett erósés mit níésíel párosult Rzurás, illetüleg a külsrl fejfltér a torkolati vérér és a b ilygideg harántul ke-reszlüi metszése folytan történt külbó elvérzés miatt következett be a hogy a halál aa ejtett sértés szukségképeni következménye volt. A gyilkosság alanyi tényálladékának be-gyózénére podig kóvelketók sxulgilnak : Vádlott saját vallomása saerint 4 év óta szerelmi érzést táplálván Jaudrasits Kalalin iránt, vele szerelmi viszonyban ia volt; asonban hogy k«*te éj a leány költ sierelmi viszouy valóbaD lét>>?etl vnlua, vádlott állitás.in kivül sem a vizsgálat sem a végtárgyalas során sem-mivel sem igaxoltatik, aot inkább ama körül-ményt, hogy a vádlott által táplált szerelem Jandrasits Katjtlin résséról nem viazonoztatott, azámoa adat bizonyítja; így ; a) a leim e. viszonyról s.iha senkinek a legbizalmasabb\'~baritnéjának sem beszélt, atyja éti anyja által több Ízben kérdőre vonat- ván, folyvást tagadta a vádlottali viszonyt. b) a leány részérói Bturoenschein Lotti- nak mondott ssavai: aInkibb kötelet a nya- kamra, mint ezen emberé lenni.* c^ a leány által egy ízben szüleihez inté zett szavai, midón esek szemrehányást tettek leányuknak vádloltali viszonyt illetőleg a vá-rosban terjengú hírekről : ,inkább felakasztom magamat, mint Nagy Györgyhöz menjek." d) vidlott Stefin Jánosné tanúnak a tett elkövetése elótl 8 nappal akkép nyilatkozott: pnőbl akartam venni, de nem jón hossám, maat steret.* e) A tett elkövetése estéjén Wieland Gyula tanú iltal hallott, a leinj által mondott szavak, melyek Nagy Györgyhöz intéztettek Bnem mégyxz ki innen te faosér, takarodjál ki." f) A meggyilkolt Forttmarics Mari tánn elolt többször akkép nyilatkozott, hogy Nagy Györgytói fél, tőle tart s hallotta, hogy a meg gyilkolt Nagy Györgyöt, midőn es hossá jött, többször kiutasította, mert — mint a meggyil- kolt tanúnak elbessélé — vádlott goromba volt hoszá. — g) özv. Kelemenné vallomása szerint meggyilkolt többször, ha ót este valamiért el küldé, egész ijjedve s megzavarodva jOtt basa és elpanaszkodo\'.t, hogy ot valaki mindig lesi és üldözi, aseretné, ha tanú Kanrssirol el- menne, A is elmenne vele mindjárt, legalább Bem rágalmainak ót annyit." — Vidlott 4 év óta tehát még első neje életében folytatta állítása szerint a ssarelmi vissonyt meggyilkolttal, időközben a mait év-ben első neje elhslálozván, meggyilkoltat en-nek azGleitól soha meg nem kérte, nőül vételi szándékával fel sem lépett, sőt meggyilkolt anyja előtt enoeit vallomása sserint vádlott akkép nyilatkosott: „nem vessem ám el a lei nyit, mert a leánya k . , . ." éa pisskolta a tanú vallomása szerint leányát utón útfélen. E körülményekből egyéb következtetem nem vonhitü, mmtnogy vádlott a leányt csakis érseki vágyai kisUfitése ezé jából maginak megkeriteni igyekezett s miután ebbéli lörek vései sikertelenek maradtak, ■ajánlatai a leiny résséről visszautasitattak, e feletti boszu ér-sete kelté fel benne as elhatározást küiina ess lekménye kivitelére, a melyet, hojy előre ter vezetten s ravaszsággal igyekezett végrehsj tani, igazolják as alábbiak. Vádlott a tett elkövetése délu.inján ipa ro» létére dolgozó napon, egyik és másik korcs-mában ivott, s minél több tanút igyekezett sze-resni arra nézve, hogy bort iszik; erre mutat az, hrwy délután \'/,4 órakor Heskó György korcamijiban megfordult, itt kórül-belül egy liter uj bort elfogyasztvin, hasonló mennyi-sége bort egy üveggel lakására haza vitt La-kasiról csakhamar elment as .utolsó garas* korcsmába, itt cserepesek által borral kináltal-vin, 3—4 pohárral inegivott. — E helyen ta lalkosván Siefán János tanúval, ennek ama kérdésére: .miért nem dolgozik ?■ vidlott ta nunak hittel erősített vallomása sseriot ast te-leié: .se teleségem, se gyermekem, egynek ni* meg kell halni." — mely ssavai vádlottnak határozott bisoayitéknl szolgainak arra, hogy szindékterve az napi kivitelére mar ekkor lé-tezett. — Kikeseredett lelkületének kifejezése volt később Stefin Jánosné tanú előtt mondott Hzavai: .se feleségem, se gyermekem, minek, dolgozsam" e tanúnak asonban többet nem mondott, hanem fennti ssavaíhoz hossá tévé: „az én ügyemben több vö nem kell." (Vége következik.) Helyi hírek. — Mély megilletődéssel s bensó fájda- lommal vagyunk kénytelenek jelesoi, bogy szeretve tisstelt barátunk, Nagy Kanisaa volt érdemdús polgármestere, Bellis József lelkét jó nejének elhunyta fölött átélt fájdalom meg I törte; a rettentő esetet közréaavét kiséri a es-rek imája szilt a mindenség Istenéhez, hogy gyógyulva térjen vissza hőtiaslelóioek elárvult körébe. Múlt kedden déluiio szállíttatott Buda pestre. — MitulUMOk, kik aa I. nagy-kanizsai kereskedelmi Ujak óukép/ő egylete által f. bó 11 én vagy kedvezőtlen idő esetére f. hó 21 én a .Zóldfa" eztma: kertben rendezendő kerti ünnepélyre meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, kéretnek magukat Stern Ig- nácz urnái (.doháuy fótözade) jelenteni. ÁHkoUli érteáités. A nagy-kanisaai pol-gári iskolai tantestület iltal ministeri engedély. lyelaerdulőioáayokssáuiáranndezeUUnfolyam sárvizsgája f. június hú 2i én reggel fel ü óra-kor a polgári iskola rajztermében fog megtar tatni,mire a l. ez. szülök és tanügy baritok ezea ne> tisstelettel meg hivatnak. N.-Kanizsán, június hó 9 én. A polg. isk, tantestület. Iskolai értesítés. A nagy kanisaai 6 osztályú polgári fiúiskolában as 187fc/9. évi rendes zarvizsgálaiok 1, június hó 23-án veen-dik kezdetükkel és tartanak ugyan e hó 28-ig bezárólag. Enekzene- és szavalattal összekötött zárünnepély napjául június 29-e tűzetett ki. A magán vizsgálatok június 30-án fognak meg tartatni. A vizagálatok kezdődnek leggeli fél 9 órakor a polgári iskola rajztermében. Mindé zekre a t. ez. szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. N.-Ksnizsin, 1879 június hó 9-én. As igazgatósig. Ax I n latnizaai kereskedelmi ifjak öuképzo-egylele könyvtira javira 1879. június 14-én Nagy Kanizsin, a .Zöldfa* czimü kert-ben fényes kivilágítás mellett, melynél a hatá-lyos Drummond-fény itt elüsiör alkalmaztatik nyilvánosan, tánczkoszoruval egybekötött zárt-körű kerti ünnepélyt rendes. Belépti jegyek a másra át nem ruházható meghívónak elómuta tása mellett válthatók este a pénztárnál. Belépti díj: személyjegy 60 kr. csaladjegy 1 frt. 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadlatnak és hir-lapilag nyugtás\'atnak. Kezdete 8 órakor este. Kedvezőtien idő esetén a mulataig június 21-ikére halasztatik. Magas elismerés, A nagy-kanissai kisdednevetó egyesület elnöksége következó sorokat kapott. Zalavármegye főispánjától 151. ss. Tisztelt egyleti igazgatósig! F. évi május 25-ről kell 2103, sx. alatti kegyes belügyi mi- ni ssteri rendelettel azon megtisstelő megbisast vevém, miszerint a tisstelt egyletnek Boania és Hercsegovina megszállása alkalmiból a mozgó- ritottak csalidai részére eszközölt gyOjtéa, vala- miat a sebesülteknek a szükségessel való ellá- i TIZENHYOLOZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 12-é« 1879. kedéseikért. Horváth-Körösről az ifjúsági da lárda in megjelent, s három horvát dalt énnkelt, de bis az nem igea gyújtott - KOtHd hírek. A „Vasáraapi Újság* ugy „Magyarország és a nagy világ" Wenin-ger Vincze arcsképét hozza. — AB uj bolgár-tejedelem r> ndjelének felirata: az érdnm ju-talma, a czár és Andrásay gróf ss első megtisz teltek. — Siberiát Nihiláriának kezdik ne-vezni. — Bittó István a duns-drávai vasút elnöke lőn. — Soldosné férje is a tsinpályára készül — énekeznek. — Saolovjeff a caár el leni merénylő kötél aluli halálra Ítéltetett. — Giskra Károly volt osztrák miniszter meghalt. — Országos kertészeti társulat alakult. — Dr. Farkas Etek fővárosi orvos meglőtte magát — Lulu veszélyét beteg. — Zágráb és Bródban küteges hagymás dühöng. — Patti Sarolta Ausztráliába megy, hamarabb is tehette volna. — Londonban „Szt-Kstalia1 kórhát 700 éve áll fenn. — Az Aetna kitörése megssünt — Novi-Bazárba július középen vonulnak be katonáink. — Siklóson elrablóit 2 gyermeket találtak a koldusoknál. — Irodalom. Apolló seoemfifoljrd-irat július deciemberi folyamira. At Apolló senemüfol^óiratot nyolc* évi fennállása aJatt aanyissor ismertettük már és ajánlottak a t. senekedvelö kösőnség figyelmébe, hogy e he lyen elégnek tartjuk a bocsiak legutóbb be küldött júniusi fü«et tartalminak koslése mel-lett a. t. kosÖnség«t csupán arra figyelmestetni, hogy a lap kiadó hivaUla a folyó évi július — deceemberí félévi folyamra uj előtisetéet nyit. Esen félévre aa előfiselési díj három forint, ami-ért a. t. elŐfitetők mintegy 30 — 35 darab válo-gatott sesemüvet, tincs- ssáloa- és klaasikus senét tongorira, kedvelt népdalokat elegáns songora átiratban és külön énekre letéve, B bébo korba harmoniumra • songorak isérette 1 más hangszerekre irt senemuvoket ta kapnak A folyó évi júniusi ssám tartalmáét: 1.Ábránd Mendelssohn — Barholdy Bódogtól, 2. Sserenád gordonkára és songorája Bella J. L -tói. 3. Lehallott a fehér róssa levele, Ussuésfris Mül-ler Józseftől. 4. Piros, píros, piros, népdalcsar-dá* a Piros bugyelláris csimü népssinmübea énekelt legkedveltebb népdalokból. Vigvölgyi H- Bélától. Esen ssám előfizetés utján csak 50 krba, egy négy oldalra terjedő zanemtt tehát csak 12 krba kerül. Hogy a minden egyes ssám-ban megjelenő valamennyi (4—6} lenemü mindenki igényeinek teljesen megteloljen, KE lehetetlen,; mert niig a zenekedvelők egy nagy réssé csaknem kisárólag táncszenét játssik, a másik rész csak a klaasikas senét kedvali, s akinek például nincs alkalma hogy kettősöket (hegedűvel, gordonkával) játssék, as egyelőre ily senemuoek hassnát nem veheti, ; de épprn asért nynjt oly sokfélét a vállalat, hogy a rend-kívüli olcsó ár mellett mindenki teljesen kielé gitve legyen még akkor is, hacsak a neki meg felelő zenemüveket vessi számba, s még így is a rendes árnál hasonl\'thaüaoul olcsóbban vessi a neki megfelelő icoemuvitfcet, s mellette\' még ason el<"ny*> van, hogy más irányú senemüvek kel is megismerkedvén, es által ugy islés mint technikai tekintetben haladásra mintegy kény-sseritve less. Való as, hogy minél régebben já-ratja valaki as Apollót, annál inkább megked-veli ast. B nem csekély ások ssáma, kik as Apollót néikülothetlen hasi barátul fogadák, és a kik knsdetbon alig voltak képesek ab-ból egy-két könyebb senemüvet lejátssani, U <s tinit körül szeriéit érdemeiért • királyi kor-mány elismerésé*, nyilvánítsam. Mit is ezennel atzinteszereDCte kívánásom kapcsában tintáiét tel teljetitni tietek. Zals-Egerszegea jua. 3. Ürményi József m. k. — 8*áax (7 íftiia, városunk szépteheUégU szülöttje már elkésíité » nemzeti színház zzá-mára Szigligeti Ede melliiobrát. A szobor jelen-leg aa írók ét művészek társatága hely itégébea van kiállítva. A melluubor sikeres kivitele csak nagyobbithatja Szász Gynlánmk • terén kivívott művészi hírnevét, mert Szigligeti alakja felülmúlja mind a bű alkotás, mind a művészi kivitelben at általa eddig készített mellszobro-kat. Sgáaz Gyu\'i művészetében a rsalisticut irányt követi, melyhez itt iá hü maradt. Sike résen fettói hatást tudott adni árnyalatok állal a szemekben, melyekből ai arctkép hlségeig •ugaraik ki Szigligeti nagy tehetsége ■ derült tekintete. — Ballet a .Zöldfa" kertben, Carlo de l\'esqualés Kómából és Fabri kisssszony ssóló tánczOBDŐ a bécsi c«ií««ári udvari uinházból ballet előadást meglehetős válogatott köaón«ég elótt tartoiuk, többször upsban részesültek, ha jól értesültünk, e müvének meg egy előadást rendesnek. — Halva Jónsef o«. kir. százados ur, ki több mint 10 éven át a 48-ik aiámu Ernő tűherczeg gyalog ezredének Nagy-Kanizsán el helyesett hadkiegéssitü irodájában kezelő tiaat képen míködött, szakavatott eljárása éa nor galina, ugy humánun bánásmódja által mind Nagy-Kanizsán, mind a megyében közleletet vivott ki, mint értesülünk, Nagy-Szebenbe belyeztetett ugyan át, mindamellett derék ez- redünk kipróuált erényéről ismerttisztikarához tartozó marad Távozását sajnálattal regist- ráljuk. — Iámét öngyilkosság. Hó bor N. napszámos szombaton éjjel ismeretlen ok mi- att felakasztotta magát, buncxolása vasárnap délután tartatott meg. — Tüx eset fordult elú a járásbirósáei épület melletti uv»graktárban hétfőn délelőtt. A mentés több kárt tett az üvegben mint a tüzelem. — Meteorológiai észleletek a nagy- * kanizsai tögymuásiumnál 1879. évi május hó- ban. Közép légnyomás: 744 32 milliméter; legnagyobb légnyomás: 7f)l*7 mm 30-án reg- gel 7 órakor ; legkisebb légnyomás: 732*1 mm 10 én délután 2 órakor. — Közép h/ímérnéklet 13G1*C; legmagasabb hőmérséklet: 27 2* C 31 én déluUn 2 órakor; legalacsonyabb hő mérséklet: 20" C 11 én délután 2 órakor. — Közép párany»más: 9 87 mm. — A levegő nedve*»ége százalékokban : 82 9*/„ ; legeseké lyebb nedvesség: 46*/s 26 án délután 2 órakor. — Ki>.ap felhőzet (O-tdl 10 ig stámitvs) : 6-5 ; egészeu tiseU ég észlelletetl 2 szer, telj?»*-n bo rult (10 zel jelölt) Ü&ssfir. Közép wlerősség (0 tol JO ig számítva) 2-5: 5 nél erősebb szél \\ észlelutett 3 napon. 93 észlelet kösül jegyez teteit összesen 89 szél, és pedig: északi 21, északkeleti li keleti 7, délkeleti 3, déli 33, délnyugati 10, nyugati 7, északnyugati 2; asélcaetid p«d\'g 4 szer. — A légköri csapadék íeső, hó, jég, köd) havi összege : 138*66 mm. /Legtöbb csapadék (45-3 mm eso)méretett 4-én. / Esö esett 26 napon, havazott 1 napon, jég esett ( 2 napon, köd volt 2 napon, égi háború volt 3 \\ napoo. — £ hónsp legnagyobb része rendki-\\ vül nedves, es6s volt s különösen első fele a /szokottnál hüsebb, alacsony barometrumi ál-lássál. A rendkívüli időjárás hátráltatta a nö vény tenyészetet. Ki. és 1 1. közötti éjj*l nagy vihar támadt, mely majdnem változatlan erő-vel tartott 13. estig. K három aap alatt rend kívül zord, hideg idő uralkodni sok esóvel. 11 én havas esö esett. 14-re virradó éjjel az idő csendes esőre fordult. 18 án és 22 én meg- lehetős surtt, de apró jég esett záporral, minél fogva a Tárosban ét környékén nem tett kárt. F. — A „talameffyei általános tanító testület\' központi választmánya folyó hó 14 én szombaton délután három órakor ülést tart, mi r.\'l a vidéki tagok ezennel érlesittetnek. Fő- tárgy : a lapolczai nagygyűlés tárgysorozatá- nak megállapitáss. Az elnökség. — Beltajthatlan kincstári illeték leí- rása rendeltetetl el 103 zalamegyei községben; az e tárgybani munkálat f. évi jut. 1-én veszi kezdetei — J&ismeréssel közöljük a következő torokat; Zala-szent balázsi plébánia hivataltól a nagytekintetü „Zala-negyei Köalbay* szer kosztóségének Nagy-Kauízsáii. Alulírott háta fiat tisztelettel kéri a fent czimzetl szerkeszti séget, miszerint szenvedő embertanaink — magit a viz álul károsalt Kotori bonfitinaink részére ide mellékelt összeget méltóztaaték Kotoriba eljuttatni, és nagyra becsült lapjában az alibbi adományokat nyugtázni. Ambrus Fnreocz szt-balázsi lelkész 3 drb. ezüst húszast, Báafy József sst-baláati segédielkész ur 60 kr. Kalivoda Júlia 1 darab ezüst buszait, Bátter- nay Gabriella k. a. 2 frt, szentbaiássi hivek 2 frt 22 kr. pölStkefói hívek 68 kr. Öreg CsU-mazia József sztbulásti lakot 40 kr. Andallet János 10 kr, Gódor Jánosáé 20 kr. Kiss Ven-éel 20 kr. Holl János 20 kr. Takács Aana 10 kr. Összesen C frt 60 kr. o. é. ét 4 darab regi ezüst húszas. Kelt Z.-Sat.-Balázson május 24. 879 Ambrus Ferencz, m. k. Bzenlbalázsi rom. k.lh. lelkész. — AitO-UmdvárÖl utólag értesülünk hogy Csáktornyáról is többen jelentek meg májas 22-én nevezetesen Dngovics Pál, Huszár Ferencz és Vrancsics Jeni részesültek a bér máláa szentségében ; ez alkalommal a Csáktor- nyái inlelligentia számos tagja megjelent püs- pök ur ó méltóságánál és az üdvözlő be- szédben azon dhaj is kifejezést nyert: vajha Muraköz mielébb a szombathelyi megyéhez csatoltatnak, melyre ő méltósága oda nyilatko- zott, hogy at ő életében alig rtn ahhoz re- mény - — Kotoriban nagy tűz volt június 9 én eate, .mint halljuk, 152 ház égett el. — Cxodn borjú. FelsőZsitfán (Somogy- me?ye) ezelőtt tíz nappal egy foldmives tehene szemek éa fark nélküli borjúval lepte meg gazdáját. — A sormart népiskolai növendékek i. évi június hó 7 én, a falu erdejében gyönyörű lombos fák árnyábaD tavaszi mulatságot tartot- tak, mely várakozáson felül kitűnően sikerült. A növendékek délelőtt 11 órakor, tanitójok t. KumssaufrrSimonur által vezetve ssép rendben, zene kíséretével — telve keblük örömmel — mentek a zöldbe ki. Délután 4 órakor kezdődött a szavalat és aM, amely nagyon változatos éa szépen összeállított volt, amely annyira megnyerte a t. közönse*; tet- szését, hogy utóbb néhányat — közkívánatra itmételniök kellett. Ugy a gyermekek és tsü lók, mint a közönség öröme teljes volt; mely örömben kétségen kivul legnagyobb érdeme ran t. Rumssauer Simon községi tanitó urnák, ki buzgalmának, lankadatlan kitartásának, helyes tanmódsserének, szelíd, megnyerő modo- rának ez alkalommal épugy, mint egyébkor fényes tanúbizonyságát adá, s ezért nem csuda, hogy á község osztatlan becülésében részesíti. Nem is mulasstották el ugy Unitványai mint a közönség es alkalommal sem, hogy az iráau tanúsított szeretőtöknek tóbb ízben harsány éljenzésse! élénk kifejezést ne adjanak. A mulatság legszebb rendben éjjeli 11 óráig tartott, a midőn a vidéki vendégek, — miután meg- elégedéseknek kifejezést adtak, — tőlünk uucsul vettek. Ugy Nagy- és Kis-Kanizsáról mint a közút eső falvakból érdemes vendégek szerencséltették becses megjeleoésökkel szerény mulstságunkst, a miért fogadják köszönetünket. Megemlítjük még, hogy Sormáson a Unuló ifjúságnak ez volt első Uvaszi mulatsága, mely, hogy ennyire sikerülni fog nem is re- méltük, s ezért hiszszük, hogy ezen sikertől fel- buzdittatva nem is less es egyszersmind az u t o t ó miről ugy a községi tanítónk, mint az érdemes iskolaszékünk Ü£ybuzgósága biztosit. — A Csáktornyái lelkes nőegylet sorsjátékkal egybekötött juniálist Urtott jun. 7-én a kies fekvésű Szent-Ilons szigeten; a kedélyes mulatság szép anyagi eredményt i* nyújtott, melylyel a nemes intentióju nóegylet számos segélyt ad az arra szorult szegények-nek. Vidékről is szép számmal jelentek meg ; ott volt a kerület köstisstetetü képviselője, Sssbó Imre ur is családjával, oszUtlanul bájos leányának szavazUtott meg a bálkirálynői koszorú. Teljes elismerés illeti a nóegylet buzgó Ugjait, körültekintő, fáradhatlan tény- szorgalom és kitartás mellett egy pár év a)a tt az efréstet a v i s t a teljes könny üteggel t élvezettel jáisaák. A t. előfizetik a féléven át hangszerükön havon kint megjelnő Apollóban oly nemes élvezetet nyernek, aminőt 3 forintért semmi más utón nem saeresheUének. s azért e vállalatot pártolásra mi is melegen ajáaljnk. Megrendelések az Apolló kiadóhivatalhoz. Bu-dapest Verbócy-utcza 179. aa. küldendők be. Vegyes hírek. Autcurantmi Oenemrali. A nevezett intézet részvényesei álul május 24-én Trieszt-ben tartott közgyűlés elé terjesztett számtétel bői kitűnik, miszerint az 1878. uzletevosaznye resége 289.475 frt 25 krra rúgott, igy tehát • többre az elősző évinél. Az osztalék részéényeo- : kint 61 frt. 20 kr. aranyban, s június 10 aktiI kezdve fog kifizettetni. A lebonyolítások min- • tssaerü pontossággal vannak felállítva, t rilágo- \' san bizonyítják, menynyire iparkodik az inté- ] zet kitűzött czelját: a biztosítéki alapok nagyob- 4 bitásál a tartalékol emelése álul érvényesíteni. *, Ezek összes növekedése az 1877-ki évhez j képest 748. 249 frt. 18 ax. teaz ki, miáltal a -i Urtalékok 17.693, 217 frt. 79 krra. rúgnak, 1 a mely összeg a következőképen oszlik meg: 3 az elemi biatoaiusok tőkésített nyeremény-Ur- | Ulékai 713.798 frt. 15 kr.; aa életbishieitások tokétitett nyeremény-tartalékai 778.557 fii. 59 kr. rendelkezés alatt levő rendkívüli Urulé kok 200.000 frt. értékpapírok árfolyam inga-dozásának UrUlékjai 43.814 frt 16 kr. folyó elemi biztosítások UrUlékjai 1.593,510 frt 15 kr. folyó éietbittositások tartalékai 14,281.537 frt. 74 kr. künolevő kétea tartozások Urlalékai 70.000 írt. összesen 17,693.217 Ért 79 kr. A lebonyolításokhoz az életbiztosítások tartaléká-nak pontos kiszámitásai|vannak csatolva, ugy hogy azokból minden osztály és minden élet-korra nézve a Urtalékok ssemlélhetókké vil-nak. A 61 frt 50 kr.oszUlék tetemesebb összegre emelkedhetett volna, ha at intézet előnyösebb-nek nem tekinti a feltételes életjáradék üzlet-ből elért 194.9S6 írt. 84 kr. nyereségnek felosz-tás alá nem bocsátása helyett, ezen összeggel inkább az osztály tartalékalapját gyarapiuni,\'t mi álul az üzletekre a kamatokat jövőre nens■\', mint eddig 5 százalékkal, hanem csak 4*/t számíthatja. Több tárgy nincs. A kunhegyesi izr. hit-község gyűlésén az elnök először a községi kurátor urat kérdőre vonU : .kinek adta el a templom udvarán levő luezernáat?" Ez azt, feleié, hogy e bizonyos már ígért érte 4 frtot, li de ő kész bárkinek eladni, ha ennél többet ad érte. Az elnök ur ezen válaszon megdöbbent, s a kurátor úrra rohant, azt nyakon calpts és mindketten s földre heveredtek, oly gyorsa-sággal, hogy senkisem volt képes e komikus jelenetet meggátolni. Azzal az elnök ur a föld ről felkelt, s ,tőbb tárgy nem lévén" s gyűlést feloszlatU. Sserkesztől üzenet. 3489. Y. Ve«zjtiéRi. Utána nastünk, reudeaes küldetik. 9490. B. Kgeme*. Rc».4utl oWutuk 3491. AI^od>« iia rSrid «■ lárijilagoi Ion — igea Egyébktot reszuokról •lég volt tév* s kár bolrgatiu. 8492. .Sirtratok" jSoi fognak. 34U3. Bict. Válassolluok. S4»4. Kaposvárra. 1 BKuiedlűok. 348Ó. Császárfllrdi. ÚrruidQok kQldottOok OrSiaiiek Felelős szerkeszti: BátoHI UjOl. N*gj-K«DÍzsin, nyomatott t kiadó Uptulijdonos Wajdits József gyoratjtóján |
