* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 460.78 KB | |
| 2006-06-01 15:38:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  573 | 1959 | Rövid leírás | Teljes leírás (51.67 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. június 15. 48. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGY KAXim, 1879 Juntus Iá-én. llt szám TüsennyolcjuNlIk érfolr*m. Umltéte.- f BMntwIir: [•fin •«• fíl írr. . lllif fuEM r«a*f ! illet! klMu4*r«k a \\ .1 iaarkaarttb.9*. ! kiadéboi HIHttiia BAOT-KAHU8Á _7, ma»odB«or 6 t i i toTibbi iorért 5 kr. >| SY1LTTÉBBEB •oroakaot 10 krart lé- , \'\' ietn«k fel\' \', J Eincitin illeték minden k 30 ki •akUSl fof««t»taak al. Untok Tiaaaa kUdateak. előbb: .21 A L A-SO MOG YI KÖZLÖNY.\' önk. tüzoltó-egjlet", a ,».-ka»li»»i k^reakoíelmÉ ■ lf»rb*nk", „n.-kulxmi takartkpéutár*, a .lalamegjel > »«Ofroal Uere«kMl««lntl ■ lp»rk»a«»r« n.-k»nli«ml kulTilMitimáaja" • több me?jel 6a városi ("Kjenttlet UvaUlos ZALAI KÖZLŐIT « K«l«.»Aro» h..lIl..té.á*á.i.*, „ \'tOlef » n -kanlwai ki.íwl-iieT.lé Hetet.kl.it kétszer, vasárnap- s esütörtökú.. megjelenő vegyes tartalmú lap. Az országos kiállításról. Felöltőm alatt balmellemen 1879. - pünkösd első napja óta egy nemzeti szinü ♦szalagon függő emlékérmet viselek, mely-nek egyik felén, ,Gróf Zichy Jenő a ki-állítás elnöke\' körirat olvasható, s a nemes gróf arczképc látható; másik fele pedig Székesfehérvár város és Fehérmegye egyesi-tett czimere csergalyaktól övezve díszeleg. Mi mást jelenthetne ez, minthogy a Szent-Lélek malaszttal teljes sugarait Fehérváron kerestem, s keresték velem együtt mindazok, kik a pünkösdi ünnepek alatt magyaroknl jelentek meg az ősi ko-ronázó s anuyi derék magvar király ham-vait falai között rejtő Székesfehérvárott. S büszkék lehetünk rá mindannyian, hogy a Szent Léleknek nem ugyan vakító, de derengő fenyü sugarait megtaláltuk, s meg-találtuk azokban azt a kedves lelki tápot, mely harmatcseppek alakjában hullott a magyar ipar üdveért dobog.) sziveinkre. A szegénység, mely annyira hódítja rongyoE sátorába még azokat is holnap, kik ma dúsgazdagok, szerencsénkre még ueiu ragadt lelkeinkre! Nem vagyunk mi lelki szegények az ipar terén! Haladtunk rajta nagyot! S örömet sugaraztak sze-meink, midón láttul; a magyar ipar ily nagy haladását. A sápadt irigység arcza kipirult, s a konok rósz indulat elhall- | • gatott ez országos kiállítás termékeit | - látva, mert egyik sem merte volna hinni, hogy a kormány tutelája nélkül elő le-hessen teremteni azt, mit előteremtett Gróf Zichy és az ő nemes bajtársai ! Sokat olvashattál már — ki e so-rokat végig futod — a fehérvári kiálli tás egyes kiemelendő pontjai s tárgyairól. Nem is szándokom tehát figyelmedet is-métlésekkel gyötörni; de azt az egyet csak megengeded, hogy ami az én lclke-met kiválókép megragadta, elmondjam ne-ked is, s örülsz velem; merthisz az irás mondja : ürüljetek az örvendókkel! Szo-morkodjatok. a szomorkodókkal ! Nem kezdem én a gépek során igénybe venni figyelmedet, bárha a kiállítás iránti részvét e tekintetben nyilvánulván a leg-szélesb terjedelemben, tulajdonképen a gépcsarnok képviseli a kiállítás óriási sze-repét. Itt láthatod a ma már hazánk-ban, azt lehet monáani, meghonosult Clay-ton és Shuttleworth gózmozdonyait és cséplóit, amikben Robey, 8 Roston Froc-tor is kitűnnek, Brogle és Müller tri-örjei Marshall Sohn, Nickolson, Kotzó Pál, (trossmann A. Moskovits M. kü-lönféle külföldi gépgyártól ezégek képvi-selői szintén többnél-több, s ujabbnál-ujabb találmányok bemutatásával állauak szemlélő közönség elé. Kühne Sde, Vi-dats, Gnbitz László, Miskolezi, Rock István, Wőrner és Láng, Geitner és Eausch belföldi gyárosok szintén egy-egy kart képviselnek a haladás emeltyűjében. íme nem akartalak a gépkiállítás-ban részt vett kitűnőségek képviselőivel untatni, 8 még sem állhattam meg hogy legalább el ne surranj mellettök velem egytttl Ugyan bevezesselek-e a vasipar ha-ladását reprodukáló épületekbe ! Ha ke-mény a szived, jöjj be! Meg lesz az itt aczélozva, ha kívánod; de meglágyítva is, ha tudsz érezve gondolkodni azon ve-rejtékek felett, melyek a szegény mun-kások homlokáról izzadva csepegtek azon ezer meg ezer tárgyak s műszerekre, me-lyek itt a szorgalmas kezek büszkélkedő, s gyönyörködtető gyümölcseiként vannak felhalmozva Zellérin Mátyás bpesti bá-dogos, lieinzclmann gyáros, Aiidrássy Dé-nes és Manó, Schlick, Wiese, Wertheim, Kann és Hellcr, Kollerich Pál, Goburg Gotthard herczeg, Fungfer Gyula és gróf Csáky László, valamint Molnár és Sár-kány kiállított müvei mind olyanok, me-lyek előtt m egál hatsz és gondolkodható!. Mit inoudjak a bányatermékekről, melyekkel egy teremben remekelnek gruf Slaray Antal zempléni s veszprémi erdő-gazdasági termékei s házi ipar tárgyai, i-áthatsz itt állatbőrökből teremtett sző-nyegeket, fabimbókat kövülve; itt látha-tod a gróf Károlyi Gyula, Zichy Jenő, Turr István és Lederer Sándor tulaj-donában levő nemtii kószénbánya (Nóg-rádm.) gyönyörű kiállítását, a Dunagözh. Társ. pécsi bányatermékeiből épített két magas oszlopot, valamint a zsilvölgyi kir. kószénbánya, a selmeczi bányaigazgató- j ság vörös rézkazán lemezeit, továbbá a i m. - s z i g e t i sóbánya sóloborját.* Dr, Csáthi Szabó I. Miskolczról üveggyártó homokja, Wallenfeld K. bányatulajdonos, Danabogdány, Pilis-Marót, Szob, Apát-kut, Kis Oroszi, Mária Nosztra, és Ze-begény bányatelepeiből az útburkolatra való kövek stb. jelesül képviselvék. Ge-renday tarka márvány asztalai, székei, oszlopai; a kőbányai téglagyár fülfaldi-szei és az első magyar aszfalt részvény-társaság csövei mindannyian méltók az elismerésre. Felmayer J. és fia festőgyáros egy egész pavillont rendezett be 1842 óta Fehérváron fennálló ipartelepéből, melybe ha belépesz, azt vélhetnéd, hogy egy ke-leti kis kápolnába jutottál, hol önkényt haladó imára kívánsz leborulni íme mire nem képes az ipar ügyes keze lelki ha-tás tekintetében is ! Hogy az ország többi festógyárai, minő pl. a győri A. is, ki vonták magát a kiállításból, azt alig le-h»t másnak tulajdonítanunk, mint egye-dül annak, hogy iparosaink között is ta-lálkoznak, kik csak azért szeretik a ma-gyart, hogy annál duzzadtabb zsebbel s hogy annál gyakrabban rándulhassanak Bécsbe egy kis grófos mulatságra. Mikor ilyenekről szerzünk meggyő-ződést, akkor jó ha mosdószerrel rendel-kezünk, s mintha a véletlen is ugy akarná, egy oly térimbe lépünk, hol az ily sze-rek nagy mennyiségben képviselvék. Flesh és Machlup Flóra gyára egy egész oltárt állított elo merő gyertyaszálakból. Mosch özvegye pedig épen azon szerekben válik ki a több közöl, melyekre imént vala szükségünk, mosdó és állatszerekben. A soproni Bader meg már egész szappan- varat épített. A komáromi Schneller s Szombathelyi £ogel J. L. szintén szap-pan áruikkal állottak versenytérre. (Folytatása következik.) Nemzetgazdasági egylet. (Futtatás.) 3. ErkSicti szempontból. Vannak, kik az iskolai takarékpénz-tár által a gyermeki jó szivet az önzés-, szűkkeblüség- és fnkarságra iajnlástól fél-tik. A neveléshez igazán értő, növendé-keinek erkölcsiségét atyailag gondozó és arra buzgón munkálkodó tanító keze alatt levő gyermekeket ettől félteni nem lehet; az eszéiyes tanító ugyanis tapintatos el-járásával a takarékosság megkedveltetése mellett növendékeinek keblébe oltott jó-szívűséget nemcsak kihalni nem hagyja, de éppen a takarítás által ápolja legin-kább; mert képessé teszi őket annak tett-leges gyakorlására. — Segitni embertár-sán a csupán jószivü csak akar, de az egyszersmind takarékos akar is, tud is. Ott lehet tehát a hál ál kodon szánakozó jó szív, ha segítésre tehetséggel nem bir. — Ennél — miként a közmondás tartja — még az irigy is többet ér. — In- kább legyenek tehát gyermekeink mások falatját mézzel édesítő takarékos méhek, mint fütyörészve hivalkodó, de sokszor koplalni kénytelen tücskök. Ismét mások azt állítják, hogy a gyermekre koldulási jellem ragad, s a kapzsiságtól megmételyezve, szivének ár-tatlanságát elveszti. — A gyermek az iskolai takarékpénztár álul kapzsivá és szüleit koldulással zaklatóvá legfölebb dol-got erőltető, a gyermekeket betétekre 1 zaklató, a betétekbe kiváló érdemet helyező I és a takarító növendéket a szegénysorsu fölött előnybe részesítő tanító rósz eljá-rása mellett válhatnék, ha t. i. ily ügyet-lenség csak egyetlen egy tanítóról is fel-tételezhető volna. — Továbbá, valamint a gyermek ártatlanságának üdeségét csak a bűn rabolhatja el, ugy szivét is csak ez mételyezheti meg. — Az iskolai takarék-pénztár pedig ügyes kezelési eljárás mel-lett oly forrást, melyből nem bűnök, hanem, miként a tapasztalás igazolja, a fentebb jelzett erények fakadnak. Némelyek a piszkolódásig ragadtatva valószinünek gyanítják, hogy ezen intéz-mény által a növendékek kislelkü, zsngori, haszonleső, pénzimadó, szennyes és becste-lenül élő emberekké fajulnak. Ezen aggo-dalom ellen, ámbár az elfajulásnak a vilá-gon minden olyannyira ki van téve, hogy még az Isten parancsait is számtalanok megszegik, emberileg lehető biztosítékot nyújt a szülék és tanítók őr&zeme s jó nevelésmódja, kik a fattyukinővéseknek elejét veszik : ha pedig mégis mutatkoz-nak, azonnal észreveszik, s lenyesni nem késnek. Válhatnak tehát, s Tálnak is a takarító gyermekekből mind magukon, mind emberbarátaikon segitni tndó és jó neve-lés mellett egyszersmind akaró nemesszivü, s nagylelkű becsületes emberbarátok. Fel-téve azonban, de meg nem eDgedve a gya- nitást, kérdés: vájjon a tékozlás vagy zsu-goriságból ered és hárul-e több rósz és ártalmas következmény valamint egyesekre, ugy az egész hazára? Meg lehet minden ember győződve, hogy a pazarlásból. Az pedig: vájjon azon gyermekekből Tárha-tók-e haszonvehetőbb polgárok, kik nya-lakodási vágyuk kielégítésénél nemesebb feladatot nem ismernek, avagy azokból, kik — bár csekély mértékben — a nélkülö-zést már kiskorukban megszokják? — Kz már kérdést sem szenved. Azon ellenvetésre, hogy a vagyono-sabb családok gyermekei — talán aaűleik által is segélyeztetvéu — a több betétei által elbizakodotukká, kérkedókké és gőgö-sekké válnak: előre bocsátva, mikép a gyermekek csupán munkájuk által meg-szolgált és érdemeikért jutalmul nyert vagy ajándékkrjainak — nem pedig szüleik pén-zének betételére szólittatnak fel, ha mind-emellett mégis egyik vagy másik gyermek betéteinek gyarapítása végett szülei által segélycztetik, ez nem baj; hisz az iskolai takarékpénztárnak egyik czélja az, hogy a takarékosság a szülék és családok között is elterjedjen ; — de sőt haszon ; — ugyanis miként a közéletben tapasztalni lehet, a gazdag szűléknekszámtalan esetben tékoz-ló fiai lesznek és pedig csupán azért, mert dús állatpotjukbaa gyermekeiket a krok megbecsülésére és takarítására nem szok-tatták , az iskolai takarékpénztár tehát a szülék ezen mulasztásit pótolja; a növendé-kek pedig — miként már fentebb mos datott, — látván, hogy tanítójuk csakis erkölcsi jó viseletük és iparkodásuk szerint becsüli őket, és ebbéli érdeménél fogva legszegényebb sorsa, semmi betéttel Bea biró társakat az akármennyi betétet hozó, de rósz magaviseletü vagy hanyag gyer-meknél nagyobb szeretetben és kegyeletben részesiti, az elbizakodásra és kérkedésre semmi alapos okot, hanem igen is a munka és érdemversenyre mind nagyobb is nagyobb ösztönt nyernek. A pazarló szülék gyermekeiről pedig az állittatik: akár van betéti könyvecské-jük, akár nincsen, miként a szülék, ők is pazarlók lesznek. Ellenkezőleg, az iskolai takarékpénztár a takarékosság megkedvel-tetése és gyakorlása által őket szüleik rósz példájának követésétől szép módjával elvonj* sőt még azon eset is előadhatja magát, hngy épen a gyermekek jó példája kelti fel az ilyen szülékben az első ösztönt a takarékosságra és jobb útra téríti őket. Felhozzák még azt is, hogy fognak találkozni gyermekek, kik a szüléktől « czím alatt kért pénzt nyalánkságra vagy egyéb rosi czélra fordítják. Ennek elle-nébe áll a szülék feltételezheti okossága mely szerint gyermekeik által magukat megcsalatni nem hagyják; ésigea könnyes: betéti könyvecskéjök csupa betekintésével ellenőrizhetik őket. Vannak továbbá, kik az iskolai taka-rékpénztár által a bir- és nyervágynak felébresztését is erkölcspusztitásnak bélyeg-zik s kérdik: ugyan melyik szülének van érdekében gyermekéből már zsenge ifjúko-rában Gechsaftemberl neveltetni? A bir. ZALAI ö Z L ö N Y. JUNTUS 15 én 1879. és njervágy mir a gyermeknek termé-szeti tulajdonsága lévén, és ez a napon-kint növekedő igények és szükségletek által vele együtt növekedvén, a midőn azt az iskolai takarékpénztár is ápolja, s — nehogy elfajuljon, s fanyar gyümöl-csöt teremjen, egyszersmind helyes irány-ban vezérli is, ha a gyermek különben nemcsak az iskolában, hanem otthon is en-. nek igazságos úton-módon való kielégíté-sére neveltetik, erkölcspusztiiu ncin lehet: ellenkezőleg, a szegénységből minél előbb leendő kibontakozásuk indokánál fogva min-den magyar embernek melegen ajánlható. A Gechsáft-embcr alatt pedig nem valami csalfa, hanem a becsületesség határai között pénzét gyümölcsöztetni és egyéb vagyonát értékesitni tudó életrevaló üzletembert ért-vén, — az iskolai takarékpénztár által, mely semmi hamissággal és mások meg-károsításával nem jár, gyermekéből ilyen G-echsáft-embert neveltetni, bizony kevés szülő van, ki nem akarna; -- sót vajba máf-apáink bennünket erre neveltek volna! akkor nem szivárgott volna és szivárogna máig is pénzünk és vagyonnak a/, üzlet-hez értő idegenek zsebébe. De hogy valaki ily életre való üzletember lehessen, arra nem nagy, hanem ifjúkorában kell és pedig meggyőző felvilágosításra alapított gyakor-lati szoktatással nevelni. Azon kérdésre : , Fog-e a gyermek — feltámadt takarítási vágyánál fogva —-az eszközökben válogató lenni?" azt felel-jük : csupán jó eszközök lévén elébe ter-jesztve, a roszak pedig valamint az okos szülék, ugy az ügyes tanító által tóle eltá-volíttatván, válogató csak a jó eszközök-ben lehet. Hogy mindemellett a szatmári népiskolában állítólag mégis azon eset adta magát elő, miszerint az iskolai takarék-pénztár behozatalával a növendékek csak-ugyan bazudók, csalok és lopok lettek, ennek oka korántsem az intézményben, hanem annak elhibázott rósz kezelésében, t. i. vagy a betétek kényszerítésében vagy azok tnlbecsülésében, tóleg pedig abban rejthetik, hogy azon gyermekek szivében a mások tulajdonjogának tiszteletbentar-tasa gyökeret nem vert. üzen tehát, vala-mint a némelyek által felhozott csuíoló-dás, nem egyéb, mint visszaélés. Mintán pedig nincs a nap alatt oly üdvös és szent intézmény, melyben megtörtént visszaélések-re ujjal mutatni ne lehetne, ezek vala-mint egyebütt, ugy, szemben az iskolai takarékpénztárral sem lehetnek érvek, annál kevésbé döntó hatásúak. Ugyanis, hány-szor használtatott már fel a kés, fejsze, kard, puska, tüz, gyuta, sót maga a sajtó rósz ciélokrs, mások kárára és veszedel-mére? Jutna-e mégis valakinek eszébe : pálezát törni ezen eszközök hasznossága fölött és kiirtásukra szavazni? (Folyt, következik.) ^Székesfehérvár, jun. hö 1879. A kiállítás minden váraion felüli, a gép-telep oly impozáns látványt nyújt, ha végig tekintünk rajta, hogy akaratlanul is le kell látására kalapunkat emelni, a gépkiállítás jóval télül múlja a béoai világkiállítási géptelepet, megkísértem a jury tagtársaim nyilatkozata folytán, hazai gyárosaink néhánynak neveit ét tárgyait közölni. Ganz és társa vatöntó ét gépgyára Budapest, őrlőtzékjei 1. kéreg öntetn hengerekkel, X. Mechwart szabadalma henger izékéi, nyomás mentesítő gyűrűkkel, 3. villany világító gépei. Walser Ferenci Budapestről tűzoltó gépgyáros gépei szép látványt nyújta-nak, vitssálliió hydropholjs, abrot fecskendője kitüno népek. Wömer J. és tárta Budapert, praktikus mumalma gőzerőre általános elisme-résbe részesül. Tuury János és Kosls Budapest, favó gyártmányai, ugy Erdóay Júttef asztalos Sár-Szent Miklósról, uj találmánya mákveto gépe, Hencz Lijos rajztanár Alsó Lendvárói, a népnek nevezett uj találmány u kukorieza mor-zsoló padja általános sentatiot keltett, 5 frtjával mar lobbit eladott, éten találmány a köznépre valódi jótétemény. Bokor János gépgyáros N.-Czenkről erősen kettőit gépei, FeiLtelmtyer K. Potaoaybol erős bortajtói, Szilágyi Mihály Vaztpriinből, tteazpirló kazánjai kötik le % figyelmet, Krompacb henárdi gépgyáriból, 12 fűrészre destkametsto gépe, répavágó, élesíti prései láthatók, aj találmánya vas t«tí«ete öntött rabol, igen czélszarunez- matatkosik, Vidaos István gyára Budspett, kapáló gépei banttoróvel, kétüaratdát ekéi, és Mélyei szed-heti közönséges vasekéi igen ajánlhatók, Sí mon János h- prímás esttergomi gyárából isléatel késrtlt ve\'ő, borsajtoló é. vaskntjai müértóleg késtültek, Láng L. gépgyára Bpoat, im sttergapadja, 1 li ló erejű fekvő gépe eme-lendő ki, Mayer E. és 6s stombathelyi gatda-tági gépgyára, isiéire, mÜértelemre ét tartó s»j;ra nétve, a kiállított gépik a jury-esoport elismerését vivta ki, (i.em hagyhatom érintet-lenül ezen alig néhány év óta épült gyár viv-mányaits annak fiatal gyárosát és építőjét, Mayer Károly urat, ki saját öattönéból be utazta Angliát Belgiumot, Franctiaoretágot, Svaicaot, a gyárakban dolgotvt, gyüjté a tudo-mányt, édes atyját pedig haisjövetelekor angol mérnöki diplomával elitté meg. melyet maga oak kivivolt. Adjon at ég hálánknak több ily fiatal szorgalmas embert. Rock István gépgyára Bpest, állógóa cséplőgépei, stabadalmatou jár Kányái figyelemre méltók, Stróbl, Baris és Kollericb Bpitst, bomajtói, boronái, s több gépei előttünk mind jok ismeretetek, Philip W. Bu-dapeat, kismalma gőzerőre, cséplőgépéé lóerőre sieleló és rostával ellátva jó minőségre mutat, szélyel rakható rostii megfelelők, Fehér Mik lóe budapesti raktáron gazdagon kiállított gépei szép látványt nyújtanak. Ctaylontíhaltleworth szélszivatlynja az égést telepet dissiti, de legyen ebból elég. Hetest kellenének e gatdagon kiáll-litott tárgyak leírásai a, mert itt egy égést vi-lág tárul gazda közönségünk kényelmére, itt bámul at ember rajia, hogy Magyarország mennyi gyárral rendelkezik, a gépteleptol jobbra esik a vagönlödék, és vasúti társaságok, báoyá-statok g**dag kiállítása, itt képviselve van minden e stakmába vágó vasoeraüekkel, itt állanak llartmann lgnács uagy-kanizsai laka-tos és mérleggyáros kei kályhája és tUedes il-léssel készült mérlege is, a jury elismerését nyilvániU folöttök, e»en épü\'-t háta mögötti keretbe a méhészei és fateuyészléd látható, esen tu! van as állatkiállitás, visszatérve ér-jük a főemelete** házat, folyosói, földszinti sto-bái, ugy as egész emelet ziiufolátíg mind kéti munkákkal, kéznfü ipar csikkekkel van lul-halmozva, az emeletbe találjuk Modrovics Nán-dor gépész kazalotó gépét Nagy-Kanitaáról, a Jury elismeréssel nyilatkozott fölötte, annyit irhatok, bogy egyállaljáa a Nagy-Kanizsáról küldött tárgyak néhány kivételével eli»mer.»b,-részesülnek, Vass Károly köteles as én csopor tómba brouz éremmel tüntetett ki, (a többit mé^r nem tudhatom, mert a többi asoportok még nem végeztek.) Most értesültem, li"gy Keller Ignáca kanizsai csípést társulati tag arany éremmel lünleltetett ki, valóban *zrn derék iparos gyönyörű munkákat átlitnlt ki, s meg-érdemli a magasabb korok figyelmét, a lábbeli csoport oly meglepő, hogy bármely világkiállí-tásnak is díszért válnék, itt található Eger lg nácx ízléssel én jólkészitett munkai fi^yelfimb-ré*««sitve lettek, még Kollmann Jóssef C4Ízma-dia tag arodalmi béres csizmái, Stommer Ká-roly női csismái, Kngel Adolf szappan oroes lánya, Weinberger Zsigmond rézöntő mesteri-leg kéttitett kutréssletei, Lóbl Lipót lámpái, Mtlteuberger Sándor czipétiz kirakata, Verhás Sándor kenőcséről jelenlétemkor folyt a vita, szóval KsnizBa büszke lehet iparosaira, csak támogatni kell okét, ók megmutatták bogy mesterek, a azossoros éneimébe, a támogatás egyszerű — nem kerül semmibe a községiek, náluk kell dolgoztatni, nem kell a vidéki ipart utánna majmolni, ha hazai iparunkat pártoljuk emeljük a magyar ipart, a pénz a hazában ma rad, eleget testünk hazafiul kötelességünknek, s így remélhetünk boldogabb jóvűt és testvéri szeretetet; te írtad egyster a párisi világkiállí-tásról kedves barálom, hogy leborulss as ipar tudomány előtt, mely a világtárlaton előtted elterült, most én irom országunk iparáról, meg kell hajolni a szakértő embernek ennyi mester mii előtt, mely a székesfehérvári kiállításon látható, főuraink bámulva nézik az esurny-i ezer jól és isléssel késtült niüdarabokal, fárad-hatatlan elnöke a kiállításnak Qróf Zichy Jenő ur kora reggeltol setét estig rendes, ni gyaráz, mutogat, s oly óriási erőt fejt ki, hogy féltjük drága egészségét, hs ló uraiuk, csak títedréstét tennének is iparügyünkért, ma már Magyarország a fél világgal versenyemé, a gat dástat is mát lábon állana, nem vándorolna egyik nagybirtok a másik után as uzsorátok körmei kosé, — ezt pedig mÍDd az okotta, hogy nagy uraink gyermeke nem tanulták, tzégyen-lettek agazdatágol megtanulni, a bazai ipart kicsinyelve, a külföld teremtméuyeit tízszeres áron vásárolták, és et által tőnkre tették va gyonukat, menjetek el ti tékotlók, most ha joljttok meg a székesfehérvári kiállítat előtt, a basa ipara előtt, kit ti támogatni elmulaat-titok, bűnhődjetek. KÁPLI ANTAL. Z.-Szt-Gróth június 9-éu 1879. Szent-Gróthról a b. lapok 46-ik bao megjelent „Germanizalodunk Zalában" csimH közleményre vonatkozólag bitonyot K. ur (vajh\' ki ő és hol a hazája?) szivet volt meg-jegyzést tenni, cgytiersmint védelmére kelvén t fenti ctim alatt e lapokban megrótt neveló-oőknek, vagyis inkább aiok általam elitélt aton eljárásának, amely szerint német szövegű majáim meghívókat nyomattak. Szép cseleke-det, ha valaki hivatva s illetékesnek éravén magát védeimére kel egy némely alaptalanul bántalmazottnak, vagy egy méltatlanul bevi-dohnak; de a tterecaenl fehérre mosni vagy például az alpbát omegáoak mondani és azt elhitetni akarni, amily hálátlan és czél talán oly sikertelen törekvés. Én Pilátus szavaival mondva .amit írtam, megírtam" és a privát érdekek, személyes ismeretség, vonzalom stb. álul nem vezérelt s nem korlátozott feKogásu hazafias olvasó kölöDség megítélésére bízom kifejezett roazalásomat jogosultnak avagy mél-tatlannak stb. uyilvánitani, arra bizom — is-métlem — még szemben avval is, hogy K. or tudomásukra hozta, misteriot as illető nők is raeliták. Csikkiró snnyira kimatatta, hogy avatatlan a dologban s oly tok elferdített állí-tása van, hogy csak néhányának helyreigasitá-sába vagy czafolásaba bocsájtkothatom, bárha lehetőiéi; hü s teljesen kikerekitett képbe akar-nám a valódi lényálladékot kideríteni.< Klőssör is: K. ur szavai sterinl: A kö rülraényeknet viszonyítva megrovást sem ér demelnc, mert ók as izr. tanodában működnek, melynek pártolói (!) as izraeliták, a kik — mi inkább sajnálható — magyarul érteni is alig képesek* . . . Uram I e^y egéss feleke-zetét e városnak ily valótlan, minden alapot nélkülöző ráfogással, teljesen igaztalan váddal illetői legalább is, hogy gyengéden fejeszem ki magamat, ig«*n nagy méltatlanság, a miért meeérderaletié hogy e mi\'jjsértett, mert ma gyárul igen is mindnyája beszélő és általában véve tna^yaiul IS értő izraeliták roitHZalásukat a vúd teljes visszautasításának kíséretében a legkémeletlenebb módon és alakban jelentsék ki önnek ; de különben ez állítás miadnn olvasó elölt rögi<>n feliiiui\' hihntetlttnsége toiytán maga magara süti az absurditás bélyegét. De teltéve bár — ismétlem — meg nem engedve, hogy a helybeli izraeliták az ön szsvai Bl<rint „magyarul érteni is alig képesek* még akkor sem volna helybohagyhato as általam szellőzte-tett eljárás: 1 szór egyál\'alán hstafiság stem pouijál\'ól, Sí-s/.or : mert miuden magyar neve-lőn<-lc vagy tanítónak ss\'-nt kötelessége a ma-gyarosodást terJRStteni. Azutáu meg milyen védelmeső K. ur? ha és mikor imigyeu érvel és ír: n— — —* a két t. hölgy mély előrelátása, minthogy tu dák, hogy vannak ellenük olt helyben, a kik moszMOHiaikra figyelnek és stb. stb. ennek elejét ve«-ndő magyar meghí-vókat is Hserséne k." Tehát nem magasabb kötelesség tudatában, hanem csak mivel tartottak a méltó rosszalástól ? tíyarlú védelem ! „Adtál uram eaőt, de nincs benn kö-szönet* — mondhatják rá átvitt értetembeu az ily védelmet azt hiszem me" sem köszönő tisztelt hölgyek. Továbbá: a lagbizto.abb érles*lés alap ján még azon állítást, hogy nevstett hölgyek as izr. tanodában mftködnek, megezafolom; mert utt csak egy férfi tanító működik, ók a több teremmel id biró iskolai helyiségben egy bérbe vett tanteremmel biruak c*ak, ahol mint magán — nevelónők oktatják több szülő gyér roekeit kézimunkára ntb. Czikkiró urnák azon gyanuaitását, hogy kerestetik az alkalom a boszu tőrét a hüvely bői ellenök kiragadni stb. amennyiben szemé Ivemre vonatkoztatja megsértett öntudatom teljes índígnatiójával utasítom vissza; rémké-peket lát ugy a két nevelőnő, valamint aczikk-iró is akkor, ha ilyen ellenségek létezéséről beszél; de amennyiben lé esnének is, rólok semmi tudomásom, velők semmi OwMkötteté-sem vagy érintkezésem sincsen és ha irok min-dig megőrseudem a sajtó terén működőkben fókellékképcu szükségeltető részre hajlallan igazaágszeretetet s tel Öl tudok emelkedni pilla natnyi benyomások és érteteken. Ad vocem: képletet kifejezés jeleiül .gyermek-kert" csak anoyit, hogy fájt nekem miszerint akkor, midőn a dicső Frőbel nagy nerü módszere s sservesete hasánk nagyobb városaiban it még csak ez atóbbi években kez-dett meghoQosuloi, már is a csitnmel visszaél-nek, cimbitorlást köveinek el; s miért? csu pán, a nsgyszerüsitét kedveért. Kárhosatos nagyzás! . . . Különben e téren — teljes tisz leletbe tartana mellett czikkiró társadalmi állá tának és müveltnégének — ast mondom, hogy ugy láttáik nagyon távol állunk ftgymáilól, mert e tárgy K.. ur előtt terra incogoita lehet s eteket előre bocsajtva — már csak asért is. hogy vsltmit mégit helybenhagyjak — elfogt-dom, hogy stavai szerint a képletet kifejeié •ekhet ,nem igen tokát* értek. Ennyit óhajtottam et ügy felöl ét o«kk-iró K. urnák at egésa testemet megboraódttato .teljes halálos csapás* d.czára is t i n a irs e t o d i o elmondani. Fiat iottitia I r. I. A törvényszéki tárgyaló teremből. — Hájoa iü. 1879. - (Folyt, ét vége.) A korcsmából majdnem unszolva lakásárt hivU Stefán Jáaoa, Stefan Jáuosué ét Máté János tanukat, és eteket megvendéglé, t a Metkótól hozott borból etek jelenlétében ivott láUsolag jó kedvet mutatott, hogy tette elkövetése után hivatkoshassék Unnkra , kikkel ittasaágat taükség esetéu igasolhassa. Nevetett tanuk laká-sáról eltávosván esti 7 óra tájban daczára hogy aajat vállomásaacerint a varosba ,tutyinakfl nevesett, lábbeliben soha sem szokott járni a dactára a kérdéses időbeli bideg időjárásnak, tutyithusottlábára elővigyátatból t indultján-drasits Katahnhos, hogy léptei zajt ne okoz-zanak s Jandrasits Katalin hitbeliéi figyelmessé ne legyenek ; mi világos jelensége gonosz czél-tatának. — Bár vádlott tudomással bírni arról nem akar, hogy a kérdéses estén tatyi lett volna lábán, de Balog Antal, Csokitt Henrik, Kese Lajos, Lublitt Zsigmond és Wieland Gyula tanuk egyhangúlag igazolják azt, bogy kérdé-ses estén látott egyén tutyiban volt és lépteiben csoszogott, de Ssukovilt ét Benedek rendőrök is vádlott eltogatása alkalmával tutyit látlak vádlott ágya elótt.. Vádlott a kérdését ház bot érve a háttó Széchenyi térre nyíló kapun ment beaajst valló mása szerint — s vádlott ugyan akkép adja elő, hogy egyenesen a konyhába nyitott Jandra.-sits Katalinhoz, de a későbbiekből kitűnik, bogy at ndvarnak a bátsó kapu pitvara melletti sarok-ban leselkedő helytetet foglaltéi;— ugyanit ózv Kelemennénél levő koattos diákok Balog Antal és Csukila Henrik tanuk vallomásaik sze-rint a kérdéses estén H-óra körül szobájukból az udvarra kijővén, hátul at udvarban levő aarokban elrejlötve a sötétben egy egyént vet lek észre, kit tolvajnak tartván, Balogh fával dobálta meg, mire* ason ítmeretlen egyén a Széchenyi térre szolgáló kspuhot vezető pitva-ron keresztül dörmógve és csoszogva futott s a kaput erősen becsapni haliák a nélkül, hogy a sötétben láttak volna ucnan valakit kimenni, mire nevexttek azon hiszemben, hogy at illető eltávozott, szobijukba tértek s at esetet özv. Knlemennének elbeszélvén, miután ama hiede lemben voltak a kapu becsapása miatt, hogy az illető eltávozott, tovább nem törődtek a látottakkal. Vádlott e részben azt adja elő, hogy ő az udvaron hátul, egy sarokban elrejtőzött ugyan, de nem leselkedési czélból, hanem jandraaits Ka-talili utasitaxa folytán, ki ugyanit a deákok ki jö-vetelekor att monda vádlottnak : .álljon télre mig a deákok vissza bejönnek". Azonban hogy a le.-lny e bizalmas szavakat mondta volna vád-lottnak, elleukezésbeu áll a leány által vádlott-nak később roi\'Ddn-.t s Wieland Gyula tanú álul hallott szavaival: „mégyat ki innen te faczér, takarodjál ki*, továbbá BessLijoa tanú által a leány részéről hallott szavak: „taka-rodjék, mit keres más háza udvarán", mely utóbbiak kitárják annak lehetőségét, hogy a l\'ány vádlottal előzőleg oly bizalmasan bestéit volna, de ellenkezésben áll a körülményekkel in, tmenny ibeu vádlott a végtárgyaláa s»rán maga Valija, hogy ép au>n pillanatban először Jandrasits Katalinhoz bemenni akarva, a kony-ha ajtói kinyitotta, jöttek ki a diákok a kony-hán keresztül, miután a konyha ajtajáhoc a de-ákok szobájának ajtaja 1—2 lépésnyire tá-volra van, lehat lehetetlen is lett volna a leány-nak vádlóiul bessélni a nélkül, hogy a deá koktól észre nem vétetett volna. Továbbá vádlott előre számítását igazolja at is, bogy marcz. hóban esti 8 órakor már teljesen setét lévén, szándéka kivitelére ezen esti sötétet haaználá fel, hogy senki által fel ne ismertethették s tzándékolt cselekménye senki által ne látassék. — Ily körülmények kört, — sikerülvén a meggyilkoltat a kony-bibol kicsalni; Forttmanics Mária tanú sze rint a leány vádlottat kiutasítani akarván, rgéss a fóuiczara nyíló kapuhoz vezető folyo-sónak as udvarról nyíló ajtajáhot értek, a itt vádlott ét a leány között a Rest, Wieland és Lnblict tanuk által látott dulakodásba kevo-redtek, mi kosben vádlott a leányon ama vég-zetet szúrást ejtvén, sebezel és osstebusva magát, csoszogó léptekkel a főulczára nyiló ajtón kisietett. At eltorolt előzmények, vádlott leselkedo-helyzete, világossá teszik támsdo szándékát, t at, hogy s kérdéses alkalommal Kas., Wieland és Lttblitt tanak vallomásai szerint a leány att kiáltá : „ifjurak segítsenek, ez az ember meg akar engem varai\' mutatja, hogy megtámadott volt; továbbá abból, hogy vádlott nem tartotta elégségesnek a nyakbai sturást, hanem nagy erőnek alkalmafásával mélyen él ítélésen ha- nmün .j-4 «.» ÍV< sjFS- -. *\' l\' _ m "» -. sr n- SEIDLITZ - PORA. Ifl-tfíiflurir;!rií|l íí -ikcrfk melleit fanuAll lnÍDa*oDaniU flyMItr iJályok, Inlnl éttíjjhiány, h«.i»orul*.), «if- O. Klllín»««n olr enjír.fVnck «jinlv«, kik alt élet Hmltltéttk tlrvenyllti MltlttatMfc Egy lepeciételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL r. A! n.od.n lialx\'i í. kdl- \' JMI lák(.k»ly«k, Ol.\'-li. ...mKvBlla •H-. ellen ^p A lMhtb A^i^ dó .li..,*!, > laKtCbh I.••lej.íj íll.n, min. foftfájáa, rigl aírrsk ét nyilt »ébok i, dindeonemO bí. ulii «■ itrülél >th Üvegekben használati utasltástal együtt 80 kr. o. é Hal-majolaj. KrohuB ístérsítól B«rgenben (Morvégiibao). Ki«n hklmáj-itirnlaj v*l«m«»n;i, k kertikedelernben elCfor\' raj kniótt «i eR^edüli, nely orvoti rtélokra bMBu4lh«t4Í. ra egy Üvegnek használati utasítással I frt o é. F6 ■ • • 11 1 t á « Moll A. gyógyszerész, cs. kir. ndvari izállitónál, Bécs, TuohlaabeD. Raktár M álUm miudan birnevM fjói/tiartirábao rm§y fOtser-ker»k»déaéban. Raktár uAlkUlt helyaáfnkb eo magáa«grÍDek nagyobb n»|r«oiUll»ekH«l in«(ftlclfi árU«og«d«kl>i»n Te>ifliOln*V. A t. <-l ktitAoRr-^ kératlk határniottan Moll-tAlt kétsltmenyt raodflut «• nak olyanokat alfogadui, malyek ■ftját órjegyttn ei aláirá-•onmkl vasnak allálTt. Raktárak: N.-KIDÍII I Práger Bála 17^17. Botvnharg Faraaoi FeM«ll>ofer JiSuef. Roianftld Adolf. — Z al a-R f • r ■ 1 e | ,070(7- nartár a Sít. l«lekb«I — B a r o t Dsrnr 8. C • á k t o r- n 7 a OttDca L. r. fyó(7aaar»ia Kapoavár Rohn J Bunrüder Sámlor (yógy. Th. KeokÍMy |jí|J- Kaoroocia Warll M ÍJÍgy Kínig Ciacilnoilo lat. tJ*|7 KBtMl lat. fyotr. K t ■ 11 b • I 7 Soaleifn k WOnicb F. KOrmand Ráta Jáo 8«o»bathtly Pllllch rerenca (70(7.8 ° p r o ■■ M#m«y Aod. (7ö(7 B á n o k-8 a.-0 y 0 > | y A C Flblc(io(7. Záfráb aUtUbaok 8. (j6() Jr(alnariii>a |y4«t. gtalou.k Schwa.i Oojatár f76,j (765 24—(3) Különösen fijíjuleiTire nu\'ltó a hírnevén ür. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely reudkivilli gyógyereje, ejválasitó, érleli s fájdalom csillapító hatáaa által leggyorsabb, legbistosabb ft egy-sxerimiDd gyökerei gyógyulást eszközöl kUlttanemU ba-jokban. — Ily bajok a torokgyulladás, MgcsShurut, b 6 r k é »■ barnaság, hárljáa^yik (Croup, angina) miű-d^unemü megsértések, harapás, szúrás, vágás vagy Igén állal támadható sebek, rnegforrátások, darázs- vagy méhBzufúsok, konok fekélyek, susatok (contuA)ók) meg-lepó gyors fájdalornoaillapitásaal — rijg»(í<t daganatok, gumók, tályogok, pokolvar, (oarbuuoulus pustula mi-ligna), megkemónykedések, genf édesek, vérknlesek, minden mir)gyb«legségek, gőrvélyes fekélyek, fagyda-gauat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, tagssivacs, csont-■zu, kiticzamitás és mvgráudulások, helyi ouz; továbbá a szülés folytáni lábfelfakudások és sobek, fájós, fekély-z.Ut vagy már genyes nAi mell. — Sok nó már csirá-ban volt emlóraktól, — a különben elkerlllhetlen élet-veszélyes sebesei miitétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles Stfbtapaax használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méh fullánkja csupán esen ta-pasmak rövid idei használata iolytán annyira elótUnik, hogy azután a testból közönségesen szabad kézzel, sebésai műtét ét fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik. Ezen megbecsül hetién gyógyszer, melynek jelessége leghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bár-mikor felmutatható bizonyítványai által már régen 4 legfényesebben elismertetett — rendkívüli a legklllönne. imibb esetekben megpróbált hatásánál és feltUnu sikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapitott hírét kétségbe-vunbatlanul igazolja. Egy csomag ára 60 kr, nagyobb csomagé 1 frt haszná-lati utasítással egyUtt, postán küldve 20 krral több. Kgy forintnyi csomagnál kissehb MáHitmány nemteljesilteljk. Központi kulderaényesó raktár: Protrn TÖKÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, királyuiosa 7-ik sí. a. Nagy-Kaniznán: Práger Béla gyógy-szertárában, B e 1 u s Jótief gyógyszer-tárában, A I só•Lendván: KiiBéla gyógyszertárában. Sümegen : gtamborszkv L. SBomhathelyen Pillich P, gyógyszertárban. A t. ez. gyógyszerész urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felssóllittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készitójéhez FORTI LÁSZ-LÓHOZ czimeave: Budapest (Káováros, Bocskay tér, 719. szám) beküldeni ssiveskedjesek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. 09" Vidéki bérmentes levelek általi megrendelé- sek as árnak késtpénsbeni beküldése, vsgy postai utalvány, vagy utánvét mellett tUitént és legpontosabban tel- jeaittetnek. (658 47-60) a TIZfeHNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ■Ví/ai í ÖZ LÖN Y 15-& S I fa. P JS B ooooooooooocx>ooooooooo Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségi javak urodalmi kormányzósága részérói j. 1879 évi jtdius hú 21-én délelőtti 9 órakor SülMghen az ottani tiszti iroda helyiségeiben a következő bérleményi tárgyak és javak fognak zárt ajánlati .versenynyel egybekötött nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérő vállalkozóknak bérbe adatni: 1. Balaton-udvari község határában a püspökséget megillető balaton tavi halászati jog; 1879. évi szeptember hó 3teától — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 25 frt. 2. Tapolcza városban levő ,als6\' kétkerekű örlS-malom és lak ház; 1880. évi jannár hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 31 ig. — Bánatpénz 250 frt. 3. Tapolcza várót határában levó Jelsö-hatosi\' malom és lakház, a hozzá tartozó réttel; 1880. évi január hó 1 tói — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 200 frt. 4. Ugyan Tapolcza város határában fekvő „alsó hatost\' malom és lakház, az éhez tartozó réttel; 1880. évi január hó 1-től — 1882. évi deczember hó 31-ig. — Bánatpénz 150 frt. 5. a) Kövágó-EÖrs község határbeli 7 hold szántójóid és 16 hold erdei legelő, — mégis b) Rendes község határában fekvő 6 hold szántó-JÖld és 4 hold erdei legelő; — 1880. évi január hó 1-től — 1882. évi szeptember hó 30-ig. — Bánat-pénz együttesen 25 frt. 8. Tagyon község határbeli 68 hold szántSJoid és 22 hold erdei legelő; 1880 évi jannár hó 1-től — 1882. évi szeptember hó 30-áig. — Bánatpénz 100 frt. ..\'_.- T Borszörcsök község határában fekvő 106 hold szántóföld, — 37 hold rét, és az u. n. .sárerdei\' legelő; 1880. évi január hó 1 tői — 1882. évi szep- tenbér hó 30-áig. — Bánatpénz 250 frt. v 8. Ugyan Borszörcsök községben a püspökséget megillető italmérési jog, korcsmaház, mészárszék és melléképületei; 1880. évi jennár hó 1-től — 1882 évi deocember hó 31-éig. — Bánatpénz 75 frt, — s végül: Nyirád község határbeü örlS-malom és Ukhiz 1880. évi január hó 1-tól — 1882. évi deczember hó 3l-ig. — Bánatpénz 40 frt. • Árverezni óhajtók az egyes árverések megkezdése előtt az illető bérlet után kikötött bánatpénzt készpénzben letenni tartoznak. A zárt ajánlatokban beígérendő évi bér határozott összegben, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, számmal és betűvel kiírandó, valamint kiteendő az is, hogy ajánlattevő a részletes bérleti feltételeket ismeri, s hogy azoknak minden pontját kötelezóleg elfogadja. — Az ekként kiállított és az illető bánatpénzzel ellátót\' ajánlatok, kellőleg lepecsételve az árverés megkezdéséig vagyis jövő július 2l-ig t. S?ékely Gusztáv urad. számtartó urnái Sümeghcn nyújtandók be. — Minden egyes tétel alatti bérletre, külön ajánlat leszen beadandó, miért is több rendbeli bérletre vonatkozó ajánlat egy offertbe össze nem foglalható. — Az ajánlatot tartalmazó borí-ték kül lapján a bérlet, melyre az illető ajánlat tétetett, pontosan feljegyzendő. A felsorolt bérietekre vonatkozó közelebbi adatok, — valamint az nrodalomban megállapított részletes bérleti feltételek Veszprémben az alulirt kormányzóság\' nál, — úgyszintén Sümeghen a fentnevexett urad. szimtartóságnál megdudhatók. (872 1 3) Kelt Veszprémben, 1879. évi janis hó 1-én. RATH IVÁN, s. k. a veszprémi püspökségi javak kormányzója. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánljak » nilárd kitiltl, kinjO j»r*», nagj monkaképMíéc, *• Ui«a caépliar«l leplOiiyJokken iraert kdralmínr*, <H7 «■*■ állá. miit torekekei jiró kézi és jirginy-ctéplókétzületeiket IMI 8 lé, »ny Ikir tre)M| ToTibbá kilsitOak kftlönfile nagyftig *i eKnnert jó minőtégfl tiratitó rostákat, knkoriria mongolokat éa aieeaka vágókat. (836 19-26) Képei árjegytékek hátai oyeWeo ingyeD ée díjmentesen. XXK>0000000000000000 j ez»«t-erH»Mlkití«t»tv« Parl>ivllagkiáilitili878 2 l GANZ é8 TÁRSA, vasom tódé én gépgytr-réuiraj-társnlat, Buda pesten II. ker. Ajánljak (8(18 8 -tU) kerg«ntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmok-brn eddig használatban levó köveket mindinkább £i háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitünóbb minősítése vúgett igen előnyösek. fT EzeaJdrül mindennemű gep és öntödei mun-kalatokat, kereöntvtnjü kerekeiket bányászati munkálatokat stb. "Vb Ajánlat. Egy j6 bitoojitrioyokkal Viiro ok), taaitó n pRyssHTsniind r*A)U- «o)4, ki mir mint neretö M •ik»**»«in nttklMlÚU. »yáiiJkoiík a két hari sxfln\'id&ri> orí oiat&dbox n»UlAn otthon líro uyermckcikhpx, »* alr«ál vaUm«l; oittilyanivk *ffyik UnlÁrgyibAl javító TiMg&Utottov&baK, raf j még csak i-Bálbft Mmenendü E;,rTta«kh0I. KrUfcr.lir-t.n vele jtaniu »9-.g ilj óim aUtt \' ■ (B&S 2-2) f 422. "1879. —io~ft \' szim. 1. B. Baret-T«l«p, Somomogym-fje Poste r«itaiite. Keskeny Utifíi-mellczukorkák, a tadó és melUajok, köhögés, fojtóköhögée rekedt-ig és ttdoJmrut bütos g, ogrszerrei. A tfrmíraet által a MenTfJí emberi s6g itvira t«rsmtett MafcbectülWIen ke*k«« ntilH un mar eddij fel nem derii.u titkol, foglalj* magában, niMeriol » gAg*1 *H légcaő reodurr gvuU\'dt nyakbartyijara »al4 a«oo. Balt jyors él enyhíts h»<a« f;ak6rli»ÍT»! a> illelS beteg laurrek gyigyulitit mindeo| tekiolatbeo leketSleg •l&ugiti. Miatin gyT f esakor i« kukeay titifúbCl tiuU vcfE7&l^kr5t kételkedőnk, kolCnOa 6gjele«b« mjáQljuk gg jeftjx jgy caak nek .8»»olják annak Talóduágat. Sctamidt V letör & fial bejeftjxt-t védjegyünket, tat dobozoa levS aliirá^Bnkat, mert k k lják k lódá (867 350) (867 3—50) c«. kir. uab. gyúrótok BÍG*, Witdsn, Al 49 Kcpbatik: Priger Béla (tyógyt»ertárib»n N«gy-K.sni*sin, Kalivoda J. Leteoyén KIM AHalb. gyigy-uerlaj-ában Alaó Lendvan, Dorner K»j. va»- éx füBterkeres kedésébe& Stimegh^n Werli M. gyógyiizertái\'ában Rap-TOtctin.% Idtab. Moielt F. Vasváron. Hirdetmény-. A nagy-kanizsai polgári egylet tulaj-donát képező bérház, kert és italmérési jog három egymásután következő évre f. évi ok-tóber hó 1-től bérbeadandó. Ajánlatok f. évi június hó 15-éig bezáró-lag az egylet elnökéhez irásbelüeg nyújtandók be* Bérle.i feltételek az egylet elnökének és titkárának lakásán, valamint az egylet helyi-ségében bármikor megtekinthetők. Nagy-Kanizsa, májas 25-én 1879. (864 6-6) Az elnökség. " CsépKgépeket sser 1—4 vonó marhára muTfc, w*lmtvká«j6Tft). rótta é* tiMrtitó, U ét »g^*» r» állványon Uguj*bb ■serkmtaiü, tartói, *k felottfl ok»ó árakon twUlituak a rondas kirit«lciek Bécs- éi P«rtről j6tálláa mellett. 99* Jóravaió ügynökök kerestetnek, ^p ■iyfahrt Pb. ét társa Qépgyáruk Franifurttan a Majna mellett. (852 6—14) II i I f r « i c h Xjiaxa. V LlnVi Zw ■rkudliebM fiewikrl«latam *«r IQrslliehe Za«chriflen Qber dle HeilwirkoDg d«a Job*nD SoíTichen Malxextract-Oeaoitdheitii. bieres ah beat«s St&rlcQaglQi.ttel, In Verbiodang der tfals-G««liDd1l«ÍU-Cboeolade <iad BmstmiJ«bonbon» bei Erkaltaag conc«ntrirt«. U»\\t. ■xtract filr Lvngenleideode snr Scbmersllnderagi B8«. Maj**tat der Kőnig TOB Dinemark hu mir -i.en Anftrac ([*>-(•b*^ Ihoen tnitsQtbeileo, mit welcb«r Freudé Hochder*«lbe di» ttfilbrin-f«ad« Wirkung Ibres Bieres beobachtet hat iowohl nni mehreren Mit-gliedern s«io«r hőben Familíe, wie bei mphr«rea B«kaDten Auf B«feW : L. CaittneWaM, AdjuUDt. .Ich Tgrpife diese ítelpgenheit, no aoeh roa meiner Kei te die ganz «Q*gfeeithnete Wirknng ihrtM Tortrefflirhen UaUextraru auzu-erkennfB, denn na^h drm knrcem Gfebmacfce dietes vobKefarMfkendea O*>trtakea empfiode icb die *tarkend« Kraft deiselben ín koham ErnMtÍn« T Sw&ine, ^3 3O-jaü r.i<t> í*l kiofíi--lt>raateu-IMplom« roo Kaiifrn; Kö tfeda<1|ea aos allén liaapUtadtcn Kuropaü w&hreud B-Bialieun d«i Oearhaftei gurKntirteu dí*í Vor<dgHcli>CftÍt Kr4«ugniase der kfciicrlichwj and königlich«n Hor-4al«extract Hra »ii dea l>Ul«prap*ratenFat>rtkauUa Jobiaa Hofí i" Wien, G, liráonerktraMp Nr 8. Wrtrnaíig. tfan foriJere tiur echte J.>aann HofT>tcb.e (áai*f»brik»te mit dir dorch dtvs k. k, llumleUifericht in Oecterriich Qrd Oni(*ro e»o- refiatirteii ^huticmarkf iBildni»-t (fos Rrfindem). (Ju»>cht«a Erteafoisa«a anderar feblen di* H^ilkr&at«rntoff« mid dia ricktig* Ber«iU.iif«weiiie | der Jobaan Hoff"t,cb.t*n Malsfabrikate naj kfinn^a naca Auiftage d«r f scliadlicb wirkeo, (Die ecbt«Q Johnno HofT»cfaeo Broít-Ualibnn- siód >n bUueta Papier.) Zo babeo bei Herren Strem & Klein, aberg t Welliacb in Gr -Kanitta. 869 l~l« E PILEPSIA « n_T»rtlyatt>réi iránllag (rrápyittaiik Dr Kiilisrh apeeialina által l>r«*dibau N áá Már ifibb mi gjitutott. U,000 likM-rel gjó- 833 7—15 Nagy-Kanizsán, nyomatott t kiadó laptalajéonos Wajdits József gyorssajtójáo. |
