* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 446.61 KB | |
| 2006-06-01 15:41:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  582 | 2172 | Rövid leírás | Teljes leírás (74.27 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. június 26. 51. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1879. Június 36-á« TbsennfolciadH\'évfolyam. ElHutxl ár: 4tr. . fii 4ir. . .4.1 atfjed int. . t . \' 10 *r A lap itallami rtoail ill«t(! kti f u>7»fi reuit UIMl kSsl«nfa;ek padif » kiadóból berto«nlra HMaUtak • boibol petiuorbto 7, Biaodnor 6 f mindn totabbi wrirt 5 kr KYILTTÉBBEN ••nmkiot 10 kiút ••- tetuek Í©1 Kioevtari illeték minden NAGY KANIZSA wiutlaakái BénssDtetlao levala ciak timtrt mBokatar. •akbSl íocadutaak el t Uratok ZALAI KÖZLÖNY Z t. O 3«J" -y.1 .a.-kuinal Ukaríkpémtár*, a k "so kr faeuadi. ""í tíőbb: .25 A T-. -A.-S O 3MC OGTI K O ilUláao* Unltétei- ef;jel én rár*«i e*j<>«m«t hff.Uloi érte«iUj(«. N.-KulnaTáro* helrh»té»á*ának, ,n.-k«nlis»J önt. tflíOltó-egjlef, ■ ^i.-kuilxmű kWMkwlflml a Iparbuik tDlet«, « ,B.-k«nli»»l Uided-aeTeli tgjmbléf, • soproni kereskedelmi ■ Iparkaaár* n.-kaniwal ki Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csOtOrtököu megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési feihiváa a ..Zalai "Közlöny" heteukint kétezer megjelenő lapra. Előfizetési dij: Jnl.-decz. félévre . . . 4 frt. jul.- -szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy a lap rendes szétküidésé- bet akadályok támadjanak. < Hirdetések gyorsan és jutányosán közölteinek. Kérjük t. közönségünk becses párt-fogását s lapunk szíves terjesztését. Nagy-Kanizsa, jnnins 16. 1879. Kiadó hivatal. WAJOITS JÓZSEF ka-yvkere.k.tó.. i\'úutcza Wlassicsház. Az országos kiállításról. (Folytatás.) Megelőző közleményem végszavában tett igéretemet beváltandó, szóljunk a a kultusminiszterinm gyűjteményes tár-latáról. Találkozhatunk itt oly régiségekkel, melyek becse annál nagyobb, mennél több kor halad el felettök. Az őskor arany, réz, broncz és kórégiségei, a rómaiak, s nép-vándorlási korszak, valamint, egyáltalá-ban szólva, a középkor becses régiségei kü-lönféle tárgyak, s hazai zománezos éksze-rekben mind itt láthatók. A nemzeti mú-zeum régiség tárából a Polgárdiban ta-lált római jósszék szinezüstból, a 16. század különféle drága edényei nagy meny-nyiségben láthatók itt. A honi műépíté-szet remek részeinek másolatai s helyre-állítási munkálatok a gotb. ízlésű kassai székesegyház s Mihály-kápolnából, mely utóbbi többek erősítése, de az én tudtom-mal is még az első koronás magyar ki-rály idejében épült, nemkülönben a po-zsonyi, brassói, nagyszebeni s jaki tem-plomokból egyes kiválóbb s a kor építé-szeti irányát nagyban ismertető részletek feltűnő s oly ügyességgel állitrák ki, hogy azokat egy magyar sem tekintheti meg anélkül, hogy lelkében a régi kor iránt •egy nemes szikra azt ne mondja : Oh mily remek! S vajmi nagy különbség a régi és az ojkor között! A kultnsminiszterium 7 évről szólló jelentései, az ország összes tanintézeteinek értesítői, térképek, föld-gömbök, tanszergyüjtemények az ABC-tól kezdve fel egészen a magasabb tudomá-nyok müveléséhez megkivántató eszközö-kig mind elénk tárulnak itt. Ugyancsak e gyűjteményes kiállítás emelésére szolgálnak ama szemléleti ké-pek, melyek a fenyő feldolgozását, a mér-ges növényeket, ehető gombákat, lenter-melést, továbbá az, élet- és kórboneztani intézetet, egyetemi könyvtárt, s más tan-ügyi épületeket ábrázolják. Nem csekély érdekkel tekinthetők meg az alapítványi uradalmak tárlatai, hol különösen az any-nyiféle fanemek természetes és fényezett mintákban állitvák ki. - A bpesti üveg-festészeti intézet mümintái, és Szentpé terynek ezüstbe vert dombonnüve is itt ékeskednek, ez utóbbi azon harezot áb-rázolván, melyet Nagy Sándor harczolt Pórus király ellen. A párizsi magyar egylet gyűjtemé-nyes kiállítása kétszeres érdeklődést kelt lelkűnkben, mert oly mümunkákkal talál-kozunk itt, melyeket magyar kezek álli tottak eló, de nem a hazában, hanem a hazán kívül, s a hazán kivül is, ott hol immár becsülni tudják a magyart, Fran-cziaországnak fővárosában, a nagy világ városban, Párizsban! A párizsi magyar egylet életében vörös zsinórként húzó-dik végig az iparos jelző, amennyiben tagjai legnagyobbrészt iparosokból áll. Ki is tettek magukért Zichy Mihály testész hazánkfia elnöküknek ösztönzésére agy, hogy ha azok a magyar hangzású nevek német, vagy franczia nevek által helyet-tesittetnének: külföldi-eskedésben tetszelgő mágnásaink még azt is elhitetnék velünk, hogy oly becses műtárgyakat magyar ipa-ros nem is volna képes előállítani. Pél-dának okáért, ki hinné azt el, hogy azt a hálószoba bútorzatot, mely XVI. Lajos korára emlékeztet, s mely országos tárla-tunkon oly nagy feltűnést kelt, magyar ember készítette volna, bárba Párizsban is! — Avagy Bartafy József könyvkö-tészeti, Nyilas Barna szűcs, Horváth Jó-zsef s Rontó András szabó, Házas Ist-ván, s Ruprich Károly bútor s munka-körüknek megfelelőleg kiállított tárgyai nem olyanok-e, melyek láttára önkényt arra a gondolatra jövünk: Váljon miért távoztak el körünkből e becses közműve-sek, mikor itthon is pártoltatnának any-nyira, hogy idegen földön nem kellene a honvágy maró kínjait elviselniök ? Hja! de mikor nálunk annyira uralg a külföldi-eskedőmámor,hogy még az iparosok között is ismerünk valakit, ki leánya hozományát Párizsból hozatja! Pedig £ az, ki légin kibb jajgatja, hogy nem pirtfogoljik a magyar ipart! kell-e ehhez kommentár!? Alig mondhatok én erre máét, minthogy idézem egy a partos riligban termett költeményem két sorát: .Szórnom a magyar világ folyása Ha a magyar maga magát elássa !* Munkácsy Mihály müvei fényképe-zett másolatokban, Zichy Mihálynak pe-dig azon képe, melyet a kaltusminiszte-rium rendelt meg, 8 mely .Erzsébet ki-rálynét Deák Ferencz ravatalánál\' ábrá-\'zolja, több százra menő rézmetszetben van itt képviselve. Eredeti olaj festmé-nyeket állítottak ki a kérdésben forgó pá-rizsi egylet részéről Ébner Lajos, Fle&ch Tivadar és Tílgyessy Arthur. Az olajiestmények tárlatában az élet-képek matatnak számra nézve legtöbbet. Weber Ferencz, ki ez idószerint München-ben szaporítja a magyar festészet dicsősé-gét, édes kedélyességet árai el azon fest-ményével, melynek .Nehéz feladat* czi-met adott. Kitunó festményekkel képvi-seltetik még nevöket e tárlaton Székely-Bertalan Széchy Mária történeti képével,\' § Orlay Samn,. Margitnak III. Endre magyar király leányának zárdába lépését í ábrázoló festményével, továbbá Molnár Jó-zsef, Aggházy Gyula, Mészöly Géza, Te lcpy Károly, Markó András, Grimm Re-zső (volt rajztanárom Kecskeméten) Than Mór, Vastagh György stb. A magyar-óvári gazdasági taninté-zet, melynek feje még a m. kir. felelős ministeríum kormányzatának 12. évében sem beszéli az állam hivatalos nyelvét: az érdiószeghi vinczellérképezde és sel- TÁRCZA. Elmerengek olykor .. . Elmerengek olykor a mait tOndúr kepén, Körid életemnek fénye* hajnalán ; Mid6n ottan éltem as alföldi róna — Köiepében álló kedves kit tanyán . . . Ac alfnldi rúnia, hol a ■Mbadaágnak Gyönyörű rómaija illatoava D3. 8 hol a végtelenben lengó dilibáb egy Uj tündér világot varásaol elő. Lelkem ott holyoog *« illatot muSkSo, Hol gyermek korombau annyit futkosáw, fi látom kis tanyánkban munkálkodni as«p«n Temetőben nyugvó kedves jó anyán. A tanya előtt egy oagy akáccfa bámul A kalásztól leagó runaságon át, Beárnyalva ntepeo a nyugalmai hajUk Nyugat fele néiB kisded ablakát. A kit Unya mellett csikorgó kútágai fc* asoc tnl BQIÜ tolgyerdó Tirol; Gyermek eveimben gyakran jártas ott ᧠Madár feuket isedtem a fák ágiról. Örvendve futottam haia a feazekkel, 8 -otthon kegyetlennek mondott jó anyám. NMB lajnálod Aket? kinlw* gyakorta 8 isarait még moat it mintha ^MMÉT Üb I mini nerctuík én moat >■ ottan Wüi, Hol Tidámao tültim gjr«rmek éveim ; Oh 1 miként vágyódom ott bolyongni újra A n*gy rónaaágaak %%ép vidékein. Ai alfOldi rónán, hol a ■sa).adsáp>ak Gyöoyörü rónája illataivá DÓ, 8 hol a végtelenben !«sg5 délibáb \'gj Uj tflntjer világot varásaol elG. ZA&AB JOZSKF. Föntö&dl kirándul&s. Víg társalgás költ múlott as idő, mig figyel műnket lODgorán játazott ma^ar darabok vonták magukra. Mi fiatalok eltnentüok ast meghaltgatoi 4* as öregeket as aulainál hagytuk. — Aszta-lunktól mintegy htus lépásnjire a dumboo egy terjedelmes, üvegból épült hasból hatott ki a gyöojorü soogorahaog, mely annál is inkább kedves volt, mert magyar darabok voltakasok. — Bécsben gyakran hallhat as ember magya-ruljátasani, hanem ugy el van korc*oaodva, hogy H ember alig ismer reájok ; de most itt, mond-hatom Bécsben létem óta ilyen jó magyarul játssaoi elossür hallottam. A wne elhaogwtt és balról tói Hók egy hegytörés, (Steinbruch) — melyről o vendéglő „mm Steinbruch* nevet nyerte — vonta mi-gárs figyelmünket, — odasiettünk, de égessen kö*el nemssabsdutt menni, mert egy a bejárat-nál levő köretkesÓ feliratn tábla: .Die hier nioht Besoh&ftígtaa ut der Eivgang strengstens verbotben" a bemenettől visszatartott. Hanem asért gyönyör&en ki lehetett venni a begyssakadást, m*lj luindmegannyi lapot képet a meredek begym, ^s oly gyonyfirü «gy-nevésett .emaillirosoit" stint öltött ■MgáraT hogy a tsemlélÓ alig bírt elválni e gjAayftrfl látványtól, melyen ac ^IvesettÖl elragadott és telhetetlen ssem ide-oda csirkált. — KttoJ bajra egy meredek hegyen vesat fel ai at as »JJ- ne vésett: vHimmel"ber melyen ssintén látoga tott mulatóhely van. Mi nem m AD tünk fal, mert azt mondták a bécsiek, hogy a hegyen még egy jó óráig kell menni felfelé, mig as ember felér; as idő pedig már kósel hasaindalóra járt. — MáaréssrÖ\'l ta-lán nem is lett volna tanácsos a felmenés mert Péter apostol as „im Ilimmel" kapuján be sem bocsátott volna, mert ma haragos volt, egy kii es<3 esett; tehát hiába való fáradság lett volna felmenni. Pedig sokat bessélnek róla a bécsiek, hogy milyen gyönyörű kilátás nyílik fenn, egéss Bécs és környéke sM még a távolabb kö-ros kftrül messse, nagyon messze elterüló tár gyakat is láthatni. A snne ssólt, mi visszamentünk ast ball gatni; d&isaurhjttgyek kaniltre sétáltak láb\'yü-miivéss urakkal és ugy állottak í*s\\, mioths francsiát akartak volna tánosolni. A táocs mogkesdódött Kgy különösen ficskándosó déssahCilgy, (abécsiflk „Küchendragoner11 nek aevesik a dé-ssahúlgyet) vonta magára figyelmünket, ki a többi kirt\'tt a legvidorabb volt. - Febér .moll" vagy „Till* ruha lehetett rajta, melyen a csip-kéket a letiport ruhadarabok ée ruhacsafran-gok képestek; as ugy ne vésett hátsó réss elől volt, as eleje hátul; égessen felforditva. — Bor-sas frisurája csak agy dobálta magát minden tánczugráanál, mely déxsnurhölgy ő nagysága oly méltóság teljes fordulatainál keletkesett; — hordókarcsu derekát egy még a tizenhatodik ssásadból lessármasoU, hih«trt"l*g dédorftgany-jától örökölt (egykor vörös rolt) Kaiag övedsé körül, mig baloldalát kö*el a baltérdbes egy hstaimas zöld folt diasiett a fehér ruhában, na \' lyet talán spinátUl kent be; ámbár consUtáln1 nem akarom a folt ottlétének okát, hanem ta-lán, midőn fáradtan a fűre heveréssettés ... no de nem akarom constatální még sem, mert bis-tos eredményre agy nem vezetne; elégedjünk meg assal, bogy elneveztük mi .spinátos kis-asszony unak. A sene ismeret!** darabot játszott, de a táncs a francsiáhos\' volt hasonló. Egy arramenő pincsértól kérdem : ,Sie was ist das ?• .Eíne böhmische ^uadrille." .Mi az?" — kérdek útitársaim. ,Et, egy böhmischeQasdrillemitipiDat.\' A sene megssünt, a táncsnak rége SZA< kadt és dézuurhöigy & nagyaágaék egéss ki-merültél) a táocs fáradalmaitól egy fenyőfából négy lábra készült lócza... akarom ntondaai köreveire dobák magukat, savóssJoü varáss-ssemeikkel magák elé idézvén a lábtylimüréss udvar lók egéss seregét. — Távolt énekhaogok-kal vegyült sene hatott füleinkig és a körülöt-tünk levők figyeliBMtettek bennünket, hogy menjünk a kert kerítéshez. — Odssiettünk é* alig tudott a ssem eleget látni a sok látni való kőiül. — Épen előttünk, mintegy stikkelt szőnyeg terült ni a fóVáro* Bécs és gyönyörű tekvését mrfg növelte a körülötte elterülő hegyek hossiu sora. — Balról tőlünk már említett hegyaza-kadás (Stainbruch) emelkedik, melynek folyta-tását a gyönyörű elénk sóid s*61Ők képesik, jobbra sci a te ssJSIlőhegyek vonalnak végig mig a szem csak Iát, de ások innenső réssén gyö< nyftrtt nyaralók feküssnek árnyas zöld ligetek kösött. — ZALAI KÖZLÖNY. •nZENNYOLCZAÜIK ÉVFOLYAM meczi bányászati akadémia kiállításai, me-lyekből nevezett intézetek haladás iránya önkéntelen és szembetané, kivállanak * tanügyi kiállításban. A hangszerkiállitásban Schunda s Be-rekszászy mellett a fúvó és vonóhangsxeré-szek közül képviselve vannak Barabás Menyhért, Welder Pál, Flikker, Stovasier csinos kartökkel, és Fischer Henrik az Ocarina-gyáros Bécsből ; az orgonakészi-tók közOl liesse Karoly, DangI Anul (Aradról) s Nagy József Brassóbúi a zougorások közQl pedig Bpestról l^édeczy, teljb-il Szálai,- Kolozsvárról Friska Fe-rentz, és Kassáról Kluzsinszky Ágoston, kik mellett a bécsi Berger és Schneider is ott láthatók. Ebből is látható, hogy a hangszerkiállitás gazdagabb lehetne azon igényekhez képest, melyek e tekintetben hazánkbau észlelhetők. (Vége következik.) 1 Aioni. m. klr teneakademta. E hét nspjai alkalmat fognak nyújtani meggy ősöd éatssereshelni ama hal adásról, melyet as .Országos m. k. teneakadetnia növendékei négy éven keresztül elsajátítottak. E-a intését az egyedüli hazánkban, melyre bár ki is büatkéii tekinthet, meit ugy áll kös-liluk mint világító torony a tengerben. A művészet mezején, biatua cselt elérni, ma már es inuázet né\'.kül alig képseihető, nem m mulasstjs el egyike aem ásóknak, kik haj-lammal viseltetnek a sene iránt, hogy as inté-zetet meg ne látogass* a ba nem tikerülne-e neki abba mint tanítvány bejutni V Nem csoda tehát, h"gy as elmúlt négy fölveti vixagálat alkalmával caak ugy özönlőn a aok tanulni vágyó fiatalság a litkári aiobából as igasgaloéba, a honnan astán vagy meg-nyúlt arcsetai lávosoti, várva a következő íel-véti évre vagy pedig ujjongva tudatni környe-tetőkkel a aikeriilt felvételi. Esen orsiágos intését életbeléptetése s 4 évi működése határosott lenaülalet adott zene-attvéasi életünkaek. Addig as egy .Nemzeti senedé n* kívül-specialiter a aeue képzésére kUiön inléaet nem volt. Ai itt-ott magánoaok áltat nyitott zene taniolézetek pedig már szervetetuk és égést egyéni irányuknál iogva sem felelhettek meg a müvésiet magasabb igenjeinek. A magáu oktatás volt tehát at egyedüli mód a tanulmányozásra — a ez, mondanunk sem kall, hogy sokasor, mennyire káros befo-lyással volt a van a tehetséges, destegény sorsú tanulokra. Hány tehetség véss el nyomtalanul ? Hányan vonták el as éltük táplálására szük-séges estkotoket csakhogy mesterüket tUethes-sék a legtöbb esetben még aem értek ctélt. Végre életbe lett blptelve at „Oissígos magyar királyi teneakadémia.* At évek hőst Btu során át tartott tárgyalások, tervbenyujtá-sok s egyesek kitartó buzgalmának volt kössön hetó, hogy a magyar orstággyülés et intését fontosaágát végre fölismerte s megssavasts rá -a, lehetőleg asiik marokkal mért őssteget. A Közvetlen előttunk\'a tőlünk leveMtó lép cső végén, ahol as alaóbát van épilve, a falból egf kia fojrás bugyog ki és a két-három leg alsó léposőt kristály tiatU vizével elboritis *s gyors csörtetve folyUtja útját a tolunk mint egy huat lépésnyi távolban levő medrében mi egyateramind kalauzul nzolgálhat a várotig\'an-■ak.aki az utat nem ismeri. Amott nyugatról tarka aereg eroatkedik le a hegyekről az országúira éa fuvola, harmo-nicaéslant kíséretében gyönyörű alpesi dalt énekelnek. - Ifjak, leányok told gályákkal dittlletlék fel széle, karimáju sárga stalma-kalapjukat és a régi tősgyökeres alsó-sutttriai •tokást követve gyönyörű valóban elragadó énekeket hallattak. - A tájék és az éneklsek regényességét még nüvelte tton körülmény hogy a lenyugvó nap, mely elóbb a felhők mögé rejtótótt, most kiérve a tittta égboltra bágyadt buceu .ugarait hinté a táj és népre mely at egéatuek olyan kiaértetiet tsint kS|. csönte. Olt elnéztem volna órassám, ha nem üt-Bek vala a vállamra, mondván : .Sanyi, hazamegy ünk!" Belenyúltam zsebembe és ha csak e»y krijctárrsl több lett volna nálam, még egr ki-Oiit itt maradtam volna ; mert 7 óra llmuh most már, egy órai gyalogoláa és agy órai lóvo. natoni utaaáj van még hátra, tehát 9 óra alán érünk basa ; — ha pedig tiz óráig otthon nem vágjunk, akkor nagy uratj»t.i,k a ..perrgeld" «s énnekem őrizkednem kellott attól, minlho£» «SÍ krajcárral kevewbb péntem volt mint közvélemény éa a napisajtó egyhangúlagüdvS-aólte al onsággyülés et intézkedését. £ k ötben toriént, hogy aao bs hozatott a ssi-Diképesdének összeköttetése et oj iméntiéi; de beható tárgyalások folytán — legalább egyelőre — lehetetlennek bisooyult el eszme korosától vihelóségs, mely körülmény sémi hslaaitással volt as akadémia megnyitására. Li.tt Feruncsnek as országos zene akadé-mia elnökavé leit királyi kinevezés* folytán minden más combioátió elmaradt s ngyedul as intését megnyitáss toglalkottatá az ügyvivőket mxly 187S. nov. 14 én végbe it ment. At álUl, bojy at intézet elnökévé Lilit Ferenctet ■ikerült megnyerni, nagy elSnybe réstesUlt, mert benne azt at embert nyerte meg, ki Európa minden pontján iamaretesskia művé-szet terén a legcsodassbb diadalokat aratva emelte a magyar némtet tekintélyét s aymbu sát is. Ól Pánt, Berlin,London, Amerika egyaránt tárt karokkal s dusgasdtg kincs felajánlásával fogadu volna, ha valamely zenei inlétet vezér-sterepét átvette volna. 0 azonban mindetekről tudni sem akart • a külföldiek alkudozása tár gyeoan csk ast szokta volt mondani: ,Éa hasamé . aenki mase nem vagyok." l^isst Fereoca elnök mellé, Krkel Ferenc* nevettetett ki igazgatónak, Volkmann Kóbert, id. Ábrányi Kornél és Nikolits Sándor tanároknak. A hasai sajtó örömmel vette tudomásul e hirt,mert meg vollgyó*ódve,miszerinloly erók közreműködése mellett, mint a milyenek at intétet vetélésére kinevettettek, lehetetlen nem uagy lendaletet sdai az Ügynek s ezáltal ki nem hatni egész zenei ügyeinkre is. Eme kinevezések tulytán ütni lehetett, bogy nem ss eredetileg kidolgotott szelet keretű tervet fogadta el a cultusmiuissterium, hanem összevonva caakia a legszükségesebb tantárgyak késelésére fektette s aulyt, melyet azonban a lehetőleg tökéletes feldolgozásra storítotL A fönt elmondottak rövid viatsspillaatá-sai akarnak lenni aa .orsságot, avagy kir. aene\' akadémia" nk létrejöttéig, érdekesnek tartot-tuk a mostani alkalommal sorainkba ssóai at akadémia létrejöttének fonalát annál inkább, mert most, midón a negyedik tanév végéhet jutottuuk, ismét nagy valtosás fog beállói as intései nemcsak belaser vese téré vouatk»sólag, hanem kültzerveseiére nézve is. At intéswt elhagyj, eddigi lakhelyét (a haltért) a kikelti tik a sugárúti saját palotájába, hol a követ-keso tanévet mlr ott fogják megkesdeni s igy a fölveti vizsgálstok is nár ott fognak ini*gtar tatni. Az uj palotában, — ha nem is as elau évben — bizonyára ason eredetileg kidolgozott széles keretű tervrajzot fogják követni, melyre az akadémia eszméje tulsjdnnképen fektetve volt. — Et intétet létrejötte álul Magyamraság z ezáltal a magyar nemzet lagadhatlanul ntgy lépést tett előre a mü véssetek mesejéu s habár u;y is, a hogy nlmult három tanév alatt Upasa Ulluk mttkodéai körét, lulemelkedett minden várakozáson, mégia szükséges lest, azt miha marább sséleabiteni . kiegészíteni aem caak as osttályok asaporitásával, hanem a tan tár gyak nagyobb számának f.\'.lvélelével i«. sAan JÓZSEF. kell; nem is bsnrem megmondani, hogy csak négy krajcsái-om volt, mert fÁlek bopy kine vetnek. Hanem léléa iiie, Més oda, laasan csak bucaut vettünk a kedvea helytíl és totyogva ballagtunk a> ulon tovább. Az öregeket be akartuk egy kocáiba tuaz kölni, hogy mi fiatalok — épen egy fertály tu ctat — uabad folyvást engedjünk érselmeink nek; de az öregek mindig makaorkodók, s igy moat i. azok maradiak. A panastkodások at ut fáradalmairól al öregek részéről moat bár kettds lendületet nyert, de enyhül szolgált az, hogy mi hátulmaradot-tak igen igen jol feltalálluk magunkat a párat-lan angyal lársaságábsMi, aki .... no de patt! máskor többet róls. • Végre még az nap sterencsésea haaaér késtünk. SLrlratok. H.nt I! bátran a pálrán . . . .Mtgállj- nilt a aalil — ,Ki lant ol; J6 baladtál, Sáa füiit nebb pálya TÁT. II. Ki iu m*(álaz a simái E holtat ne airaad ; Jol haruolt • \\„ bizonynyal njert 6 égben yigaaat. TERKJil TIHAMÉR. aUUton-FQred vidékéről — joniai 18. — Tiszteli tzerketsló ur I Először történik, bogy bwses lapja — a .Zalai KözlöDybC Írok Már bogy aznián lát-nak e e sorok Dapvilágot, vagy pedig elvándo-rolnak népen a papírkosárba, boldogítván , mi hamarabb .valami — sajtost vagy hentest, sí más dolog. Eióre is kijelentem, misseriat a t. olvasók ne várjanak holmi érdekfessito ejse-ményeket, tnerl en nem akarok et igénytelen sorokkal .nagy port verni", csak a balatoo-vidéki tajlalan életet rajzolom le fóbb vooáaai-bat. Ha talán sokaknak igényeit a stílus nem olégitendi ki, uwlgáljoo mentségemui: „jobb inkább egy kissé eltévedni as ösvényen, miot pgyátslábun semmit aem haladni!" Tehát miut mondám: Füred vidékéről, és nem a lürdSröl van stó; azért ne tessék ám ssishiii tudósítást, (hist még nincsenek is sti-nésxek B Füredeo) vagy ehet hasonlót várni. - De tán már elég is less as introductión-ból, lássuk a variácziót! (alias: ,Lássak s medvéi", fogják önök mondani.) Ea évben annyi csapáa érte a mi édes hazánkat, hogy évtizedek kellenek, mig azt kiheveri. Szeged veszedelméről boldeg, boldog-talaa eleget hallott, arról köteteket lehetne írni, bogy asonbsn a asegediekbes hasonló viskárosullak itt Füred ridékén it igen aokan vannak, arról talán önök nem bírnak tudomás-sal? Vagyunk bizooy, éa — fájdalom, szép atámmal vagyunk, kiknek a balsor, s steren-csétlenségbol boss haragjában érdemen fölül mért. A Balaton partján levő rétek as idó sze-rint kevés kivétellel víz alatt vannak. Itt ka-szálásról Btó1 sincs. Mi nem dalolhatjuk most .Széna, aaéna, azéoa terem a réten". N<> hiaz Ktért valami kevés csak terem a rétek külsején, de mi es a régi terméshez mér-ten ? Statakra ment asoo össseg, mit a Balaton melletti kötaégek lakói éveakint takarmányért kaptak; a moat? — ettől a jövedelem forrástol is elestek. N\'t-ra nagyítom a dolgot, midón azt mondom,hog} kevés oly gatda ember voltaié vi-déki közróg<;kben, ki évenkint cssk pár stnkér takarmányt in n* adott volna el, melynek árá-ból mint «Kokj»k nwndani: .knrült egy kis nyári költség;" bezzeg nem ugy van mos*. Bitvást elmondhstjuk : gizdámk jelenleg nem tudják értékesíteni terményeiket; mert nevet-heto-e az értékeaitésnuk, mikor a hajdan oly hí-res salai borokat hnctóra 6 krért kérik; azelőtt pedig akajaérl is xdiak 10—12 furiutot. Éa es nem mese, ex - tény ! S igy azután nem cso dálkosom, ha: „bus arezokat Utók én, vala merre tekintek". A n*p arczán meglátszik a jobb lét utáni epedés, mintegy leolvasható róla: .Nem ugy van most, mint volt régen". Pe-dig az égen ia ugyku at a nap ragyog, a virá-gok is agy illatoznak, csak as emberek lettek kétasiuüvé. Tömérdek nysvalya van, melyek-nek orvosUaára kívánatos volns mielőbb va-lami hastnos recipét kitalálói. A sok kösül le gyen elég csak at uzsorát említeni. Igas, bogy et ellen legjobb szernek bizonyult a — takaré-kosság, de hát tessék akkor takarékoskodni, mikor már egyszer valaki az uzsorások körmei kosé keveredett. A Bzáa kara polip elóbb ke gyxlmez martalékának miut ezek ; pedig ezek a szörnyek embereknek neveaik magukat. Meg-esik RgyBSer máskor, misserint törik-szakad, de „pént k«ll". Hát hul kapunk! Ki ad 8\'/„ ra kölcsönt? A takarékpénztár, mondják önök! Igen ám ! mrgkikszönöm éo ezt a bölcs tanácsot. Jóllehet a puakaport nem én találtam fel, de azért ezt én ia kepee lettem volna kisütni. — Csakhogy nekem holnaputánra 50 frt kell. Mire azt a takarékpéuztáruál felvehetem, akár megbolooduljak a sok lótás futásban; s akkor u fiskálisra, egyre másra elmegy annyi, hogy marad épenaéggel 40 Irt. De ha mint mondáin, holnapután okvetlen péns kell, hát a végaó szükségbnu elmegyek valamelyik uztoráshoi, ahol bizonyosan kapok 00 frtot, fiselvén róls 25— 30°/, el. Ez még csak istenes! Máshol többet is fitetnek. Az a 8*/0-es törvény at a papiroson igen szépen veheti ki magát, azonban az életben még nem nagy praxisnak örvend. Adja IsUto, hogy mielőbb virágozzék 1 mert ilyen körülmények kötött a legjobb akarat mellett sem lehet kihalóim a bajból. Miként viszik aa uzsorások jign a ase-gény embert, kiteUtik abból, hogy öt forintot kölcsönből két év alatt ezer kétszáz forint lett; s t ttép etíllól elvette a zsidói Megtörtént ám et l Ne tették rajta almélkoani! Vidékünk vérstopóil et alkalommal aem nevettük még meg, de ha soká folytatják, caak annyiban it ártunk nékik, miszerint el-tengjük herostralosi tetteiket s nevöket meg-örökítjük, hadd olvassák a késő utódok is. Nem fog ártani egy kis zuhany, ugy is most van a birkamosás ideje. Vetéseink (leszámítva a sok téli nedves-ség álul okotott károkat) meglehetősek. Ha otak ezután nem éri veszedelem, jó aratásnak nézhetünk elébe. Különösen sokat ért etekre Bétve at urnapi ét tegnapelőtt! esősét. At árpa JÚNIUS 26 áa 1879. uemlátomást nő. — Bortermésünk ia kecseg-tető, a mint t. L a tőkék mutatják, — ámbátor még at is IsUa kesében vsn. A kspás nővé nyék is (kukoricza, krumpli) a tépek. Ha agy marad, mint igér kötik a termét, .tán m e g-é I ü s k valahogy!" — Mull évi bortermésünkből még mindig meglehetős a késsiet, de nem igen keresik. Ellenkezőleg állunk gabona dolgában; ennek megemelkedett at árt, ebből meg a kosziét kevés már. — Egyik-másik községben virágzik a .takarékmagtár". No,en-uek áldáidus voltáról hallgatok, a ki bővebben akar arról tudni, kérdésié meg at astófóieket, mint a kiknek siintén virágzó magtárjok val. Ajánljuk azon községek figyelmébe ahol még nem volna. Ez i. hatalma, gát ám az uzsora terjestkedése ellen ! Bátran kiálthstjuk : ,Ta karék-magtáru, jöjjön el a te országod!" Anyagi jobblétünk mielőbbi felvirágzást! megérendők, fogjunk összevetett vállal a mun-kához. Segítsünk első sorban magunkon, t megfogjak látni, misserint st Isten ít megsegít I Nem kell mindjárt elcsüggedni, ha néha a balaor* keze nehezedik is válunkra, mert vala-mint igát; .megbünhödte már e- nép" .... ugy igát: .még jóni kell, még jóni fog" . . . l adja Iatno, hopy et a kor mielőbb eljőjön ! BALATONMELLÉKI. Az ékuerek. At arany, eittllB a különféle drágakő ké-peti a stebbnél-stebb s értékesebbnél-ériékesebb ékszereket, melyek iránt at emberek világ kezdete óta kisebb nagyobb mértékben szere-tettől — néha rajongó imádatul — viseltetnek. De et nem is csoda, hiasen as égbolt sem egyéb mint egy végtelen ssámu éksserekgyűjteménye hol az arany nap, al ezüst hold, a pi-ros hajnal s alkony, e nagyszerű két rubin, asokféle színű B fényű caillagmiriad, asen tün-döklő mennyei ékkő csoport, és maga a tistta mennyboltozat, e határtalan satirkó, pompásan szerepelnek. Leginkább megragadó a tafirkó n i n e, mely talán legelterjedtebb a mindenségben mi-vel az n«vut reánk a derűit magasságból, az csábit a távolság ködében z at mosolyog a nsgy vitek sima tükrében. A zafir aiine a változatlao a állandó hűség jelképe volt már a régiek előtt ÍB, kik a nevezett drágakövet mint bűvös talit-mant hordották magokkal, hogy es álul a ba-rátság és a steretet sirig tartson. Talán étért kndvelte azt olyao naigyon Konitanciiot római f^áft^r is, kinek gyűrűjében ötvenhárom karai sulyu óriási satirko féoylett, melyre vadássst volt metazve, e mellett Csezarcs várost jelké-pező uői alak és még ezen felirat ia: „Konstan-csiua Augusztus". Legtöbb és legnagyobb zafirköve ran a földkerekségén a volt spanyol királynőnek, Issbellának. Esen becses kőből százötven darab van a magyar koronában ia. A pogány hit sze-int a mérges kigyó harapásától nem félhet ason egyén, kinél tafirkó van, mivel et még a csörgő kígyó halálos mérgét it megtoezljs ve-szélyes hatásától. A zsidó thalmud hagyomá-nya azerint pedig, az éden kert közepén, az első emberpár számára az Ur angyalai által drága-kövekből épített azent templom tornyai é* ku-polái zatirkóvekból állottak, melyeknek barát-ságos színe intette Ádámot s Évát a magaaság-beli Iaten paraucsának állandó megtartására. Némely zafirko gömbölyűre köesöralve, ha forgallatik, h»l augfcru teher tényt ló vei; euuek neve, caillagoe zafir. Ilyenhez basonlilta-lik az égazioü sugárteljes bűvölő Bzem ia. A zatirkónél előkelőbb a rubin, melynek piroa aziue én axemkápráxtató ragyogása olyan lángoló mml sz égő luz. Ktea ékkő,a babonás:\' hit szeriiit megtabolátza a heves szivbeu szik-rázó haragot. 1 linius szerint » dúsgazdag római deluóknél rubinlükrök azere-peltek, melyekbe hogy ha a feliaduit uri hölgy belenézett, akkor a kebléban dühöngő harag lecsillapodott. A szász-weimari nagyherczegnónek legLobb ru bioja van. E fajta drágakőből a magyar koro-nái ötven darabékesiti. A rubin, ha tÍBzlakar-min piros, néha még drágábban is fizettetik, mint maga a gyémánt, mely a becses kővel legdrágábbja; különben pedig karatja átlago-san harmmet forint. A pirot ajak rubin ajak-nak mondalik. Mind a kék taphir, mind a piros rnbia az ugy nevetett korund fajhoz tartozik, mely néha gyöngyfényű t átláutó, de ha búzavirág szinti, akkor ,ind>gozauhird-nak, a viitiszla ,fehér tapbir\'-nak, s a violattinú .keleti ame-tytt"-nek bivatik. A barna korund neve gyé-mámpát. A koruo a gyémánt után legkemé-nyebb; a tit keménysagt fokban a kilenctedik lépcsőn magasadik. Nem utolsó at ékkővek kost, fóképen a nép előtt, a gránát mely ha stép veret síin fi s állátstó, ,nemes gránát" -nak nevettetik, a barna stinü pedig éa kevéssé fénylő „közönsé-ges gránát" nak mondalik, amit drágakőül szolgál, emes pedig a vaiolvaszlásoál alkomat- TIZENNYOLCZADIK ÉVTOLYAM. ZALÁT KÖZLÖNY. JUKIUÖ 26 in 1879. Ö- ! t .tik. Van zöld gránát u, melynek neve „gros-uuUr.* Végre a caeh gránát vagy pyrop. mely vérvörös szioü, ékuerül bHosnaltatik, vagy a gj-ógytárbao, mint Ura (mérlegeli stemer) szerepel. A gránát a babonát bit szerint arról ne vezetet, hogj mig\' viselflje fris agénaégnek ör-vend: addig síép piros színű; ámde mihely ai embert a betegség Btorongatja: legott a gránát is el halványodik. Éten becses kd a Dép oyelve szerint kar buokulusnak hivatik, mely a meseként aton ugyént, kinél van, láthatlaoaá tenzi; a babonés emberek azt olyan világító kőnek tartják, mely még A setét pinuiét ii ugy megvilágítja mintha csak a nap sütne. A pornak ut hiszik a kar-buokulutrúl, hogy ez az ékkövek királya, az éj szövémeke, a sárkány és a sas fejében terem, tuzíényü s az éjét vakitó sugaraival megvilá-gítja, fóképen ha at ember gránát aJmát va-caorál. — A borsárga Uvegfénytt, viztiaita s áüát-nró becses kő neve : nemes topái, mely a ke raényséj; uyoloiadik. fokán áll és kuraija husi lorint. Találnak némelykor tóid, kék, veres és szürke topáit i«. Ezen utolsó .közönségesé-nek neveztetik. Legbocoesebb, a kék és piros; sárgából ég-té« által piros nyerbetS; de ez nem olyan Bzép mint a természetes pirds. Me-legítve villanyos, mely apró papirdarabkákat roagúhuz vonz s azután eltaszúja. A topáz a ré-giek meggyóiMése sterint biztos gyógyszer volt a melancbolia (méla bukór) ellen. A nagy természet zöld esinében játasik a umaragd, melynek ragyogása uditó mint a lü ^zűnyeges mező, a lombkoronáa erdő és a re-luéDj\'ftég zitld színe. A hitrege szerint a napia-l»n biboiraháját smaragd kövek vakiták ; He rudutos görög történész pedig azt állitja, hogy Tyro.fi vároabau a Herkules templomnak oas-lopai smaragdok voltak a éjjel rendvül fényiét t*k. Ilyen drágakő a világon legnagyobb van Krzsébet mugyar királyné birtokában. £ te-kintetben dicseltedbetett Eugénia tranczia csá-szirnö is, kinek híres smaragd ékszerei valának, melyeket cavk nevezetesebb alkalmakkor hor d>»tt és megértek háromszáz ezer forintot. Pli-uius természettudós szerint a mesésen duagas-<iag N*\'>ro romai CAltazar tükrei smaragdkövek voltak. Ezeu becses kő karatja állag ötven fo rint keménysége két és nyolcs közt ingadozik. Már az ókorban is nagyra becsülték, mivel a gyémánt s igaa gyöogy után rögtön a smarag-dot tőitek. Fórrá törve még mint gyógysser is alkalmaztatott sokféle lázas betegség ellen. A kékeszöld szinü smaragd neve aquamarin. Ez nem igen drága, valamint a „brazíliai sma-ragd" nem, mely voltaképen közönséges értékű brazíliai zöldnr-inü turmaliukó csak. Érdemes ékkövek akadnak a kovag ^kvarcz) csoportban is. Ilyen a .nemes kovag\' vagy hegyi j*gecs, mely Marmaros megyében is lévén, iunen „mármaroai gyémánf-nak mondatik. A csinos violakék kovag neve „amethyssl* (viulakő), melynek ragyogása olyan bánatos, mint az őszi mennybolt; azou-bao a régiek a részegség ellen használták gyógyszerül, azegyptusiak pedig mint\'amulet-let hordták betegség és megbüvölés ellen: A viaszféuyü kovag jaazpiaznak hivatik, a ez az fai pogáoyok előtt nagy becsben volt, mert reá vettetett a szent turony rovar képe, mely istent, napot, holdat és höat jelképezett; • egy ilyen ékkó Óvszernek tekintetett a vészé lyek ellen, sót a babonáa hit szeriut akárkit, ki azt magánál hordor.Ka, kigyógyit az asskórból. Ilyen babonás ékkő a kalcsedou ia, mely több nyíreazürkK.a nehéz vállalalsikerét előmozdítja; a veres karneoi kó p**dig, mely a néphit Bserint a szomorú lelket felvidítja a mint talizmán, a bajok ellen valódi őrangyal. A cbrycopráz kö-vet, ezen almazöld kvarexot: Nagy Frigyes po rósz király kedvence ékkő gyanánt becsülte »«y. ""gy gyűrűit, szelencééit és palotáját csak ÍB ezzel ékesítette fel. A» ag a t, e tarka-barka kovag keverék, szinte gyönyörű ékkő s amulet a rósz lelkek ellen. A koarctf»jok ke-ménysége a hetedik fokon áll. Dicaó drágakő u opá), mely Ml csoda\' szép példánya volt Noniuns római Bzenatornak, kit Antonius triumvir száműzött a birodalons i>ól, de azt monda neki, hogyha ékkövét oda adja. a büntetést elengedi ... B az ősz Koniusz assimüzetéat választotta. Jozefa francziaCsászár-nőnek volt egy tüs apaija, mely égő azinjáté-káért .Trója égésé\' nek neveztetett. Z«ir vagy ttvegfényfi ezen becses kő, m«ly ha fehér sliofl, nemes vagy magyar opi| nevet visel és találtatik Vöröavágison (Cservenitcza) Kassa mellett Sáros megyében; szivárványssint ját-szik, négy azemernyi tis forint, a nagyobb da-rab ezer forint is. A legnagyobb- magyai: opál a bécsi udvari ásványtárban van, 12\'/, cm. (ö") hosszú és 6\'/, cm. (2\'/*") vaatag, aulya 586 gramm, (sgy font és S lat), érteke padig némelyek sterint 700 ezer forint, mások sze-rint azonban két millió forint. Ragyogása ezen drágakőnek szende s a hajdan korban amulet gyanánt szerepelt, s£t láthatatlanná tette bitrege szerint az embert, hogyha magánál hordozta. Keménysége 5 és 7 között ingadozik, s már az öt ídóbeB a legbeoaeaebb ékkövek egyike voli. (Folyt, következik.) Helyi hírek. — Lapunk kiadó tulajdonasa haza£aa ténvkedést tanúsított a •serencaetlen szegediek iránt, midőn tudva, hogy a romboló vizelem az idei naptárakból is sokat megsemmisiteti, 120 példányt dijnélkul küldBtt Szeged város polgár mesteréhez, kitől következő levél érkezet: 1286 ela. at. tekintetes Wajdita Józset urnák N.-Kani- teán. Midőn szivee, jóakarata küldeményét átvevén nyugtáznám a megemlíteném, miként óhaja sterint 40 darabot Csongrádmegye mél- tóságos főispánjához a kellő kiosztás fogana- tottihatátaértáttetteaiegyszenimindmind magam mind Szeged város közönsége ne7ében, mély köszönetemet nyilvanitom jóakaratu részvéteért Stéged, jun. 11. 1879. Fálfy Ferenci m. k. polgármester. — Értesítés. A nagy kanizsai polgári iskola folyó június hó29-én r»ggel fél 10 órakor a polgári iskola rajztermében ének-, zene- és szavalatból álló zárünnepélyt rendez, mire a t. azülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. N.-K.anitaán, 1879. június hó 24 én. Az igazgatóság. — Arverének Zalamegyében. Szép Já nos 1279 frtra b. ingatl. L.-Ujfalun (a -lend- vai járás) jus. 28. — Kovács Pál 1503 frtra b. ingail. Újfalun (A.-Lendva) I. jul. 8. II. aug. b. — Simon János 6787 frtra b. ingatl. Kálóct- fán I. jul. 5 II. augusztus 5. — Bálint József 2221 frtra b. ingatl. A.Zaiden (keszthelyi jb. I. aug. 6. II. azept. 6. — Cseh György 2427 frtra b.fingatl. Cserszeg Tomajon I. aug. 6. II. szeptember 6. — Pollák József 2000 frtra b. ingatL Adriasiczon (a. lendvai jbir.) június ló-én. — A kereskedelmi ifjak juníálisa múlt szombaton este megtartatott a .Zöldfa* keftben kevés de díszes közönség jelenlétében. A kivilágítás gyönyörű és költséges volt; a a színes tttzi játék sikerült A második négyest 42 p.ir lejtette. Igen kár, bogy tömegesebb láto- gatásnak nem örvendhetett, pedig megérde- melte volna. Halljuk, hogy a derék egylet a kotterii árvíz- és tüzkárosullak javára hang- versenyt rendez ! a nemes szándékot üdvözöl jük B fényes sikert óhajtunk. — A fógymncMtumi ifjuaágsárünn*- pélye kitűnően aikerult; a rajzterem zsúfolásig megtelt díszes körönteggel, s zajos taps és él- jenzéaael jutalmazta a derek ifjúságot, érdemes tanárait, kiválólag Qrossmann Ignáct és Berec< Imre zenetanárokat. A mfiaorozat következő volt: 1 Isten dicaőaége Beethoventől Előadta a fogymn. énekkar. 2. Souvenir de ma patrie, Székelytől, zongorán előadta Keindl Arrain VII. oszt. tanuló. 3. Készlet .Ai ördög a földön" csimü operettéből, Suppétól. Előadta a fogy ran. zenekar. 4. Magyar népdalok, átírta Tariczky. Előadta a fógymn. énekkar. !>. Tetemre hívás Arany Jánostól. Szavalja Premus Domonkos, Vl.osttály Unuló. 6 Kováts Űibor hattyú- dala. Előadta a főgymn. tenekar. 7. Elegia Ernsltől. Fuvolán előadta zongora kiséret mel let GodiaaLajos VI. oatt. tanuló. 8. Vig vadá- szok. Ástholz\'ól. Klőadja a fc\'gyra. énekkar. 9. Panna néni Kék Ilyacintlól. Szavalta Spitz- kopf Gusztáv III. oszt. tanuló. 10. Hunyady induló. Előitdta a fógym. ének és zeuekar. Diastornázás. Kiváló elismerésééi adóiunk a becses figyelemért, hogy kitűnő népzenészünk Kovács Gábor hattyúdalát előadta a zenekar. Spitzkopf Gusztáv azavttlata pnmpiaan sikerült A főgym. érdemdús igazgatója szokott humoros beszéddel köBBöote meg a közönség érdeklődé- sét és megjelenését. A disztornázáa éléok Wt- szést aratót*. — A polgári iskola fáradhatlan tanári kara állal .felnőit leányok" »záraára nyitotta minÍBzterileg engedélyezett tanfolyam próba- téte múlt vaiárnap tartatott meg, a kiváló siker 8 gyakorlatias taus&ermúd aMcalmasása ujabb meggyőződést nyújtott arra nézve, hogy e tan- folyam megtartása és pártolása mily elóny- nyel jár a fokosatosb mérvbeoi igénybe vétele igen kívánatos. — Megtekintettük az elemi oskola leányoaztályaioak női munkakiállitáaát, raety tárgvsokaságra és a kiállított munkák Ízlése és csinosságám nézve elismerésünket örömmel nyilvánítjuk. Egyébként e tárgyban Blan Pálné a kiadednevelő egyesület bnsgó másod-elnökének jelentését as iskolaszékhez közölni fogjuk. — Feihirát. Miután ó cs. királyi felsége, legkegyelmesebb védaaazonyunk aa egylet működéséről szóló jelentézeit tndomásul venni a as elnökség ét igazgatóság megválasztását jóváhagyni méltóstalolt, kérjük aa ige a titstelt ivtartókat, hogy a fiókegyleteket a 8. §. értel- mében, i ott ahol lehetséges a vidéki válutt monyokat is (23. § ) raegalakitaák, s a történt megalakulást, t aa egy len tagok aevlajatromát velünk folyó év suguastus hó utolsó napjáig tudatni szíveskedjenek. Az egyleti iroda Bpeaten II. kortlet 10&V, ez. alatt létezik. A magyar országot aegélyzo nóegylet központi választ mánya. Ivánka Imre, gazda. — AísicurOMitUli Generáli. Éten bit- tozitó intézetnek utolsó közgyÖlesében meglar tolt választásnak eredménye a következő: Igaagatónak Triestben V di S. Segré nr 566 szavazatul. Aligazgatónak Triestben D. R. Calabi ur 566 szavazattal. Aligazgatónak Ve lenezéban Elia b. Todrot ur 586 Bzavazattal. Igazgatótanácsnak Korizmica László Bpesten 566 szavazattal. Igaagatótanáosnak Camillo b. Treveadei Bonfili Velenczében 586 tzavazatul. Örömmel bizonyitbatjuk, hogy ezen intézet jelentőség tekintetébe vételénél, a belföldi üz- letnek Korizmica László urat mint igazgatóta- nácsnak választotta, melyhez báró Wodianer M. ur it, kinek a belföldi vitzonyok azintéo a legjobban iameretesek, tartozik. — BeküldeteU. Azon .egy jelenvolt", a ki a .Z, K." 50 ik számában tette tudotitá ait, hogy ó méltósága a tóispán ur megtekinté az átviz és lüz állal aujtott Koltorit aat. ezt el találta, az az hogy jelenléteben jól látta és hal- lotta; de hogy Hjrschler tettvérek 2000 irt ára fát küldöttek Kottoriba, hogy az elöljáróság ki oszsza ! ezt bizon nagyon elhibázta; és nem tekinthető máa, mint túlzott jó akaratnak, a mit nem hiszem, hogy Hirtchler tettvérek kö- taönetle] fogadjanak ; mert hogy a atwencaét- leneknek, az árvíz alkalmával ugy a tűskor élelemmé1 szolgáltak, as utóbbinál pedig Dom- borun sajstLezüleg deszka a épületfát otttottak ki, at igaz; de mint hallom a jelenlegi üzlet menete a a szenvedett kár; hogy 2000 frt ára fát adjanak, nem engedi! ha pedig talán az illető .egy jelenvoll" buzdításul akarta tudósí- tását felhasználni; akkor kár volt a fáradság, mert erre ezen jó lelkű embereknek nincsszük- ségük, jó szívből és nem elhiroazteléeből tettnek a mit testnek, még ia messte igen messze tudja azt mindenki igen jól; hogy pedig aa Isten őket igen Boka él\'.eate, ezt azután magam is el. mondom, hanem azért a korigáláaért ne hara- gudjék ám kedves egy jelenvolt! — Egy a ki siínte jelen volt. — A atObrendekim. kir. iliami nép iskolában az évi zárvizsgálatok június hó 30. és julins hó lén fognak megtartatni. A tanév július hó 2 án ünnepélyes hála isteni tisztelettel leaz befejezve. — BtUaton Híredre a 4 ik számú kimutatás sserint június 12 ig 204 folyóazám- ban 319 fürdóvendég érkezett Lippikbe pedig jun. 14 ig 164 folyósaám alatt 208. — Ax alaó-lendvai rom, kath. elleni tanodánál azévi vizagálatok juliua 10 — 12 nap- jain a következő Borrendben fognak megejtetni: 10-éu I. oBzt. 11 én II. oszt. 12-éu III., IV., V. osztálynak leend vizsgája. Mindezen vizsgákra a t. azülők B minden tanügybarát tisztelettel meghiva\'ik. A tantestület nevében: Pozsogár Lájoa okt. tanító. — A mentpéteri uj iskola felépítésé hez Barla Sándor csurgói orvosur, himlőoltás végett a közaégbenjun 23 án történt megjelen tekor 10 forintot kegyeskedett adományozni. Hálás köazönet érte. — Jó gyalogló. Csák Árpád budapeati joghallgató erős gyalogláat vitt végbe e hó 9 és 10 én. Csák folyó hó 9-én reggel 5 órakor iudull el Budapestről, s 9 mértföldet gyalogolva, még az niip e«te 8 órakor Székesfehérvárra érkezett. 10 én kora reggel útnak indulva, dél után I és fél órakor Vesaprémbeu, este pedig T»polcván megpihenve, m-ts nap 11-éo d. e. ÍO órakor Keazthaiyre érkezett. Leszámítva a pihe- nést, rövid 36 óra alatt tette meg e 25 mértföld- nyi utal; » igy 1 rafre 1\'/, óra, — körülbelül 7f>—80 perez. — e»ik. — Egyes kózbee»ó köz ségekben Unitóktól, jegyzőktől, biroktól stb. bizonyítványok kérése okozta, mi sok időt vont el a derék fiatal embertől, hogy néhány órával később érkezett Keszthelyre. — A Sxékesfehéreárra e hó végéig 75*/s retmetdij elegendés mellett utalhatni. E rendkívüli kedvezményért elismerés illeti a déli vasnt társaaág főigazgatóságát, óhajtandó, hogy minél tömegeaebben vegyék igénybe. — Körül hirek. 2\'M6 kiállító küldött tárgyakat Fehérvárra. — Az országgyűlés II. ülésszaka okt. 2-án kezdődik. — Gróf Andráa- syt betegeskedéae alatt a királyi pár meglátó gatta — Hadsi Lója megszökött, de elfogatott. — Napóleon Lajos (Lulu) a Kapföldön zuluk által meggyilkoltatott. — Zágrábban 1881 re iparkiálliláat tervétnek. — Török-Szent Mik- lós határában szökött katonák, miut rablók garázdálkodnak. — Oiman paaa kincstári sík kasaUaaal van vádolva. — Prágából cseh ki- rály koronázási bír hallható. KI nyert? i Béct, JUB. 21-én: 16. 81. 14 9. 1. Graca . 72. 49. 65, 69. 78. Temesvár „ 53. 68. 42. 8. 52. Irodalom. (E rorftt alatt nefemlitett munkák niuio W*jrJiU Jóf kkk rondeLh«tffk. ggi irodalom. A magyar gas daköadaaég figyelmét nmét elten telbirjuk a Gond* Béla által aierkeutett .Gasdaaágí Mér-nök 9 csimú fol/öiratra, a mely a meséi gasda-■ág minden ágára kiterjedő B ai eciel kapoaola-tot mfttnaki ismeretek terjetstéaét tQ«te faláda-táal • ai ország legjeleaebb asakférfiaitÓl kötól maradandó becaü dolgosatokat. Ki év el»í felé-ben mintegy 50 ily nagyobb ciikket köaolt, öasaesen 45 fametaaetii ábráral. £ kóiérdekü djlgoaatok köxülológ leucaak néhányat fölém Utánunk, hogy olratóink megg;öi6djenek e folyóirat kbsbauimaágáról. Ilyenek: KohitAny F. m. óvári gaad. akad. tanártól: A talajjaviUa kérdéaéhei; }Pataky Jtóf: Iodigd-termeiét MagyaroruágoD; DiÓMeghy 8. tói : A talajjá-vitái ogy elhanyagolt neme; további „Ai idő-jóalat fontoaaága a meséi gaadaaág terén ; Dei-ningor Imre gacd. akad. tanártól .A f&mag ter-metstéae érdekében ; Ropper J -tol: AsaasphaJt ipar, külftnfe tekintettel a hasai telepekre; Duka Maroséitól. Hat heti es£ ésjas alácaövesett földek ; Bertáitól: A csukorrépa uj mtivelétmódja; Túrr tábornoktól: Viseink felbaunalasáról, to-vábbá : Folyóasabályosáaainkról, különöt tekin-tettel a Tissavölgy rendeséaére; Doleoako M. tói: As istállók isellóstetése, ée Faraktárak bistoaitása árris alkalmával ; Qer.ter Bélától; New-York állam csatorna háJóxata, továbbá: A visek atatüstikája itb. Figyelmet érdemel-nek meg a következő ismertető csikkek : Jég vermek; Amerikai létra, Qarrett sorbavető gé-pei, Bertel répamŰvelö gépei, vislecaapoló gép, Samuelson aratógépei, a Klinkerfues féle nod-veaiégmérŐ ; Kgy fraocsia locomobil: Cormick ÖDinúködú arató és kévekötő gépe stb. — A Gasdasági Mérnök megjelenik minden hó 1-én es 15 énkétivDyitartalommal, rajsokkal illuui-trálva. KlőfiMtéai ára egéas évre 6 frt.£lófise-téeeket as év elejétől még fulyvást elfogad a kiadóhivatal (Budepeat, Ullöi ut 24-) — A jeU$én sserkesstatt „Szegedi Hír. adó" július l*tdl napi lappá alakul. Helyet! Vegyes hírek. — 200 megmérgesett ember. Lille vároa- sában, Frankhunban 200 munkás ember lett megmérgesve állítólag marhiabustÓl, melyet egy méssároatül vettnk, Meg nem halt ugyan egy te kösülök, de mind ft-kvó betng tett. As egéss onnan asármasik, mivel a húst. nem vicagátták meg orvosilag, a marha pedig bisonyosan beteg volt. — Blanqui. A „ LAntérne" egy tudósí- tója, ki Blanquiot lakásán meglátogatta, ugy irja le At, raint megt5rt ör^g embert, ki maga ast mondja magáról: „Nekem végem van !** Vén koráról besséive, Blanqui hosza tetu: „Hugó Victor, bár vénebb, mint én. jobban megtartotta magát; pedig ő lángész. És ason- felül nntn roxsdáaodott ugy tnng, mint én. Hogy frísnek maradjon as ember, nem csak gondol- kozni kell, hanem iroi is. Börtönben asonbaq ez nem könnyű. Mindig attól féltem, hogy kézi- ratomat elveszik. így »ztán az ember álmado tanokba merül és megruzsdásodik.* A mostani nemzetgyűlésről szólva, azt monda Biawjui, \' hogy az tönkm teazí a kör.társaságot, s az urle- anUták kerére játMstt azt. — A „Revulution FranCAÍse" leírj* azt a látogatást, mel\\el a lüp oyoroda-scemélysetfl Blanquiná) tett A küldött- ség feliratot nyújtott az oaz oépvezéroek melyre ez a kAvtkerflag válaszolt : .Látják kedvet barátim, hogy üdvözlésük igen megiudit. Üoök az első munkáftűk, a kikhez sz^renosés vagyok szólhatni. Bociiaiák meg nrért elfugatásumat, Irtgyennk meggyózódve, hogy nyájas tsavaik igen jól esnek pékem és hogy éltem utolsó nap jáig védeni fogom as önök ügyét. A lapnak, melyet öuök nyomnak, scerkasztöaége a forra- dalom vezérkara.\' Blanqui esulán a lap két főszerkesztőjével beszélgetett. — Egy $*ol<pUatJUs9 ismeretlen. Szom- baton történt, hogy egy józsefvárosi tsegény natóoané regaleadót ment fizetni a régi Tároa- háeára. Bud«p<«t-n a péoztárnál tokán lévén, a folyosón leült egy padra és várakozott. Mar jó darab ideig ültort, midőn egy előtte ismeret- len iri ember meg; hossá ét ast kérdi: min várakozik? .A regaleadómat jöttem befis^tai kérem aláatan 1" „Igen, no jöjjön velem — monda a asolgálatkéaz ur — mindjárt elintés- teteoa a dolgát, ne várjon olyan sokáig." A A szegény astsony örömmel követé as ismeret- lent a Ill-ik emeletre, hol as egy ajtón bemenve ast moDdá, hogy ,m»ga várakoásék künn.. Pár peres mnlva kijön as ur ét ast mondja, hogy már minden rendben van csak adja ide a pénzt; as atasony átadja, melylyel as ismeret- len ur ismét a szobába tér, honnan rtfid idö maira egy irátaal jött viasza, — melyen mint monda — .nyugtásva van a péns." As ass- szony ájtatoaan megköszönte a rendkívüli ssi- vesaégét, mire as ur elsietett. As asszonynak lejövtt eszébe j ut, hogy máskor, midin JÚNIUS 26-ia í«79. ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 6 regale-adót fisetett, ms elismervenyre egj kek p**c*^tet ssnktak Qtni, es pedig hiánysik. Bo u állított Tele Terö végrehajtó hiv. RnSkhös, hot astá,n ast a saotnoríto felvilágosítást nyerta hogj as. a síivályes ur oein volt máa, iniot egy csaló. Utána nestek ajt ipssének, de bisonj nem találtak megsebol. — BudaptH gyomra. A foVáros 1878 ban elíogyssitott 55.890 db. Tájfomáraal, 65.869 borjut, 29.3U5 birkái. 52.133 aa fél bárányt ea malscsut, 4419 fét süldőt, 116.006 aeruíat, és 8346 métermassa egyéb búst. De «■ sem, B«f - Vetendő ssáu), a mit a ssárny ásókból, vádakból . stb. itleles pecsenyének elkéssitettek.így beho-satott l»78-ban 517.270 db. pulyka, lad 282.421 kacsa, kappaa 2.021 208 db. csirke tyúk, galamb; 14Ó éa fél saarraa, dámvad, 161 vaddiasuó, 789 db. v»dsüldo, 6a serge, 41.069 nyúl, \'.2995 fácsán, tatnk, lOiflí cauiármadár, erdei asalonka; 7727 db. vedlud, radkácaa, fogoly, 30,989 db. fürj, fenyomadár, 2469 klg. egyéb vadhas. Moat már mit ivott mindarra Budapest? — írott 226.799 hactoliter bort, »2 745 hactolit. sort, 16 hli. ttrmost, 21 594 hl. bormutot, 180 hl. liqnert és 42.219 hl. bor-aceaal; d«- es otobbi mér alatt gyakran Urmoa ia scerepel. A város fofryasstaai adübao IH78- , b»n &O7.474 frt 71 M fél krl nadatl be;f. ■ jövedelem meg ma aeni érte el as lB72diki \' magaslatot, mikor fiigyaaatáai adóból 016.19Ő ■ irt folyt b«. — A gonott vit. Nagyváradon tortént, hogy egy hölgy, ki magát szépnek akarta mu taioi, megfiirdótt a Félixlurdil kénes v.itében, - aaunbáD meglepetve tapasztalta, hngy a (ÜTd6 vise megfestette. Képzelhetni at ijrdolmet \' — Hivatja rögtön a ftirdAst • komolyan kérd<Ve vessi, mi oka annak, hogy a Ardívia fást 1 A t&rdta bele merít egy poharat a viaba, a kris-tálytiasu viaet ven belólo. — De uram — mosdja a hölgy — ea mag vagyok festve, néase arcsomat, keséimet. — Hja I válauolá a fürdői ennek a viinek aa a síukás* van, hogy meg-megbaniitja a festéket. Paplrsaeletek. — Egy fukar rOpSk ajtaja f»lé est irá: — csak beesfllete* embereknek asabad bemenni\' — Olvasváa ast egjik ismerős*, ki meg akarta látogatni, kardé aa ott ácsorgó esolfátol : — 1> Jancsi, hát arad hol jár be > — .Mofealtál f .- kordé metijedve Farki pajtását, kit véletl.eol ngj »eg koppintott f.koeával. hoiry aa azonnal végig aynh a gyepen. Nem — feléié as — hanem ladok breaélni mert a mint látod, m( r K»y tatai eaiUr, kikeuOISIxa vnlt m«(l)áaatodBÍ, a»mrit j5T«ad^b*li apú*an*k házahi» n«ova, ottaraján»k jelentl^t^brn ijry nyüat-koiott : .Én ast akarom, bog? pontban 11 órakor ]r|CV«ll az pskOtfl. Akarom hog> a lakonái\'ál jó i«ne l<^ryea- ákarOM, holrj a Ukona ■ l»c«lXkel<\'bb TCBdé(t5b*>< Ivsjea n«CT«ad*i««. Akarow hosjr a lakodalom után ralo uap ParUba uuxxunk !■ aA IA jüv<>ndüb<>li fÁrjed ugyancsak aok félét akar," mobd-ja a mf\'TaatsonT anyja fc mijt a fiatal •ofbar állá-rosfttt. -Hajyd 6t,m i«(rjreau mag a fiatal laany ami-lyofva, .végakaratát oyilváaitja.- — Tadonasnl a nip orr atáa vágyó esiberi-aAgack. £|ry dilneaistorvaaci lapbao a kSvelkeaö hirdatúi olraabató .Onaya, vuU(, pine orrok a le«rovkd«bb i.lo alatt áulakitutoak ■ A nemM m6-tí<« nev« : Hei>slar Hanehbaeh. Bad<>n-Hadenb«n _ A megvalaialott kipviolS tinter«ír« ki viláritájt rendwett K. viroi .I61járóaá(ta- A Wvili-(ttáa eráj* a varoai dobónak kell* hirdetni, ki aal if7 kiáltotta ki: .Tudtára adatik mind—kinek, -ih.lyt látják, hogy a vároaaáaa ií, aaonnal kiki. gyujtaa mfg iáját háaát. K«t hajcaár egritt -snt, .lottók tomiríek Volt idö, »lkor Náoánpíttyonb«i mi.d.n taa-etara* f&lakaMtoUak — taol aa egvik. No pajtás, akkor aeklnk neai lett volna ta-ou lenai aiottd aobajtra a máaüt. üj bígot »ett a . . . i . ■ ceigánj.nnetársulst - a kosos jóvedtlembol\', harmad nap anlvs s bí-gls bogí.tal meguOkott, de a ssomssád várma(yibe» elesiDtsk. .Hogy mertei megszokva f vallatja s ssolgabiro. .Kenyergea álláain, in nem isektem meg; nagyon fájt volna esegény aaivemnek a bucsosáe, áairl inkább l.ncn.átlán mentem a nagy világnak, hogy kenyeres pajtásaimmal versenyt kelljen sírnom.\' Sserkeuztől üzenet. Ü&U8 l>r. K U K-,i«onet a asivas figjele-márt 3009. Ss. Bécs. Kivánesisk vagynnk as Ogy 3510. A távirat vétele elolt már három nap- pal elklldetetl. 3511. K. BHlred. Folytatolsgoa kflldásre biaa- lommKl kérlek. Pénteken expediáltam. /í :iolz. Aliófő. (sak eredetieket knslQnk. Nem-esek a jelaett, de több helyre ia jár iapnnk. 3413. Oy Kondaet a helyreigazításért. 2614 Vesaprsm falatle aajnálom, hogj nem v, kelek ressl, léten áldását kérem a esent tényke-déare. Ssivélyes Q<i»ősl*tl 3515 A kottorii jegysnkonyv-l |6v! ssámonk egéas trijedelmaben bossa. Hálás kAestnet 5515. H. Bécs Kendben u> minden 3M6 „Vén caigány* gyarló maakálat ogba N y. jll 3417 egeuaa macin jflletfl. S&1B. Oáktoroya A kUnrtjefyaeket m,e.Sbb mefkíldotalk. Vasúti menetrend. A budi-pesti idómatató ón szériát, Inslsil Kaniuárál Vonat hova : auiia r>" Pere. Ido 306 Ea»ek Iáob4™,l>o-bo.ír ■ Kiuxsks 4 48 r*tl\'1 si* . . . . a *u «•\'•\' 11* Rada-Pestro . . 4 61 raffel aoi . s 6 d««t. 2O| . 11 30 eetve 31SBe«ebe(8.ombat«ely, Báea-Ujhalr f«U)6 8 retf.l 501 . 114B astve SIS Sopronba 3 38 "l"\' 303 Triaetbe es Prágerhofon kerentel Grács i< Bééibe 4 68 rej-j.l 301 Triestbe és Prágerhofon keresital Uracs ee Becbí 2 47 délut Érkezik Kanizsára 216 Kasik, Hoháca, Dombóvár e Finmsbol 1 41 deln . KK . , . . 11 II eetve. SOS Knda-Peetrtl 4 2U r.jj.l jUl , » 6 delot al l M ... 9 *■* e«tve 314Bi«ehftl(8>„i*b*Ui. Ktoa Ujbeiy)f\'-ISI 10 27 estve 302 . „ . .45 rafgfjl 316 8opro»,b6l 11 53 del.l. SU IUcel>,~il Oráca, Maiburf, Pragerhof felíl . * 12 reggel 21H Trieast- ti Rieih.M Marbnrg, Pr.ger- bof f.181 1 21 delot ■HA Tri™.t- ee Villaohael Prájarhoí faHI 11 — eetv. liarbargb> eaadakoeáa Vill.eh e. Fraace.f.-ttbu . rianr.efeatb.i Felelős szerkesztő: Bitorfl Lajot. NINCSTÚBBÉ KÖHÚG£S! Efg»r Codcon mellpaatillái > lcgkellcn>aebb leKbittoaabb (roiv-ea-r köhögés, rek.dtég, torokbánUlmsk eUyálkáaodáa éa mindanneaní kaiarna ellen Kapható eredeti csomagokban haasnálsti nta<itásaal 50 kr Badapeaten, Erzsíbellér 9. íz. a aaálliU. naponként saakadatlan po.U nUKányra vagy ntánvétellel. - AsonkivBI eredeti •""o*"" H.,lloiy Jósaef gyégyaaeréaa nrnál Zala-F«era<egeu 8ok eKamerési irat megtekinthető OUK sii>nft<rc«i irai meflenininelO. Sz. 794 T cm. fcgger A. urnák ! Budapestéi Mintán aa Bu mell partUlai kebogés ellen kitnoí jó hatással vsn nsk Wrek bel«!6k 5 M árát ntán vét mellett kUd.nt °~*^1 "° (817 6 61 E*í" "" *\'""\' KáRUOS OEROELV. OTTÓ UtA.MZ. rxég. külünlegcsségei "^m Bécs, HUriahilferstrasse Nr 38. kiralyilag kizárólagosan szabadalmazott PIRÍTÁS haj i f j i tó-tej. A Pfjrttat nem hajfesték, hanem tejssera folyadék, mely majdnem saon esodálsloe hatással bir, bogy f,\'b*r liajat megifiilani, asaa laasanktnl ii. ég uedig tsakeaiks tlieaaasj aaa alatt <u >siut viaassadja, me!yly<\'l eredetileg birt: Kiy palánk „Puritáa- ár» 2 Irt (elktlMéSnél ÜO kr. költség.) lJ4v1rria|. Kgyetien Bs«|)it>;kser aem veraenyeaket kitanoaég él jó bstásra -a-a-a Bbóvirá<Kal"- O.ajoa űttilö alkat,essek 1.51 előállítva, eltáv.-lit ea<o a>er rsvid idú «lau azepiSt, májfultokat, bGratkákat. börpattanáS"kat atb. éa aa arexbörnek intiylö fehérséget, Udp él finomságot koleaftnos. Legjobb védlser aa Saai é* téli EOM levpgu behatása ellen, azért nél- kalochetleo aSi a/.épitőaaer kalonöaen a farsangban, ára 1 forint. Ueatl Betart rlsaer Saeut-Uyörgy virág, fehér ée roa.a. aainbru, a bo- -E-fron tartoa éa láiliatUn, jóaagára a legkitűnőbb minoségfl A risiport leginkább s folyékony a>eut-(yi,rgy-virág haasnálata ntán ajánlhatjuk, mi aa arcisritinck feltnnfi gyengéd Guomsá.ot kfilcaouöa. iiy doboz Éra 6U kr.je.ar. ■ UrilaaUas ss egyeUQIi sier a asakál sséntíaa ú pnbán lartáaárs, min -^-\'deu s-irouág uatrat.agjáaa uélkal, ára egy palacaknak 80 kr. U enmlat saarvasntarha-liajkiiiioca orvoai nlasitáa szerint káasitve, a haj aiépitéar. éa fenntartására, n.egov a bajbullási korpaképsodéstol és erősíti a hsjuSrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt !*> kr. jjK-oUj lOld dióhéjból ifonJoaaa kMsitve, azon kitQno tolajdouaág-gal, liogy a febér, «>a ca v.,,oa bajuak egy terméaaatesaek látaao aotét .i,i,t kOlcaouOs, ára egy nagy palaczknak 1 ftt. T a lesse igen jelea ssakál-uoveaztő, uielylyel a szakált igen szép ""fekete, barna, vagy a«ók*re lehet f„«enl. Fekete vagy eBtethsrna haj nál a La Jeano igen cséltseril.n slkslmsahatí, ára egr lüvélkéaek a bosa urlo.óval 3 frt. TJraaia (híjsseaa) kitilnü balásaal a haj éa b.jbörre, a kigo.51gést elö. seglli, megunt a koipa képz.\'ídéatöl éa fakadúoktól, elömoaditis s hajnovest küluiio.ei, kiállót! beteg.íg.k ulá.,, u. m. tyhna, himlS, iyer-mekágy atb., ára egy nagy palacaknak 1 (rt 50 kr raa«, gjögyerejn. asájviz ro.a .sa< eliávolitiaára, rendkívül jól-5 éa Od.to hatással, ira egy palaraknak 1 frt 20 kr. Prager Béla ,,..,.» (8SS 7_26) -Na.y-Kaniuán valódi aünSaéaben >éal araál **! illil j;«í ,Í*&I*«ÍÍ!.;Í — "° o _i ^. tj — M —" ^J" •• OJ ._ -^ ^j p^- aav rj k4 BV I*. W ■" ^^ M ^^ "^ ^n* ~~ ■— ^éí U *^ - e*. *<( «^ fw **1 *1 -■SfS -a-ü-i t-s í* ••?■= >o° \'p a -S Keskeny Utifíí-mellczukorkák, m tfldó éfi mellb-yok, köhö^s, fojtóköhöpé« reked t-í&& és Udóhnnit bUtos g> ó-rTmerrel. A l«riD4M.M álul & i«e«v«ió .•m.ifrí-s«g javira ti*rv«niteU ■i«^rec«üJ\'\'«tl»1n Wo^k^nj-ulifG atOD már etldic f«l aem dertt»u titkol fo»jlaUj* m&cábAo, mift.t-rtnt » g*€^ *• léctaoj rrnduer gjulUdt nyakhirtf4j*r* \\*iA MIXI nkvli nyom ét cnyhitC b*(J-» tjrakúrtitára t* iltelS b«teg t«TTi*k jjógjulásil mindéi,! t«kÍDt«tb«n lcbec€l«f *>l&»«giti. Hhitin gjárninyajiknil a nőkor A« k«t.k«i>y nttftsbAI litsta ^~ »ejtjaiV4rót kraobkxdauk, k ül unó. 6gjr*>l.-iib« ajánljuk hatóaáfilag bwjegjxet *éiiit*gyíluk«t, i»t. dnboz«D Irvo aliiri»w»k-.t, mert cttak esett igftKoljik annak v.lód.Ugát. (867 6—60) Schnüdt Vií\'tor Á fiai et. kir. nab. gyárotok Bict, Hátadén, AIrrKaiaite 48 Kaphatók : Fráger Béla gyógysurtárában Nagy-ríanissán, Kalivoda J. Letenyén Kiss Adalb. gyógy azertarábau Alvó Leodván, Dorner Kaj. vas- éa fQszerkftrea-kedéaében KOmegh^n Werli M. gyógyszertárában Kap-roncsán. és Idósb. Moselt F. Vasvároo. IOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Itt helyben megszemlélhető egy Clayton lt*8 Shnttlewort gyarbéli használt 8 ló erejű gőzmozdony cséplőgéppel újonnan felsaerelve ugy, hogy azonnal használatba veendő, jutá-nyos áron eladandó. Bővebb tudósitártt wWCauSvl sJuUUS vankereskedésében Clayton <<8 Shuttlewort gt^praktára Nagy-Kanizsán. ént saakadstlan áron raktáron (8U 2-3) Par Existenz und einff bender Sta Sieheidt tvuf Graud 23 jibri^er Erf^hrungen B^obuch áí-n m*...* g\\ínxe„d h*hw«lirten iMtnkUM f «t ntftMÍ(r«ii Ilonormr filr gebildate li«rreu rediichfn,elireBti*ften Ct.ar»kit>rg, — in Wien. YarU*x siilmllirh und uobenbei s<-lirii\'tlic)i aad »«hr grüud-liebe AnlfituDgea bei vollntlotiiRer praktiseher Ejiifnhrang iu AtUm, im n-eilt-n, aclitbftren, aolidoii. itabilftn nnd itiisgi^b^a GeldY,»H,en*n — ja der Provin*, »af dem Lknde odmr im Auluid* dojnili.irt?ad, aacb briedlfh fBr jeden St*nd uad in jed«B Orte xoe ■ofortiff«D ürömiUug K mit grower Zukuafi meh ohne K&pital und ohne Domiliíilrer-Haderung sogleich uoter Guraiit.e d«fl E.folgeti. Einsig in §eincr Art uhué Conrurreui in Europ*; Alljáhrlich mit rielen Noa49ruDg«n, VerbesseruogtiO und einer aoseholícheD Bareiche-rttugin ^ro*4tto !ukr*tiV*JD Zweigon. Bei ge«cbtckt«r ratioaeller Füh-ruog, Aiud*u«r, aufmerkiamer Ptífgo and rttetler Haodhabuag ■íod pro aoao -uch 30.000 bie 50.000 fl. al» Ke.ogewiüD, oach Umitüodec. aber auch mehr ftls d«s Doppelte cu verdienea. Eioe Meng.t ttprecheüder Beweiie bslencbtea Ge»gtes durcb die herrlich^o LicbUtrMhl^n der glünzeodeo Erfolge. (8712-36) A«r»s«<-: Leo Blnder, Wien, KxisDeratrutK 29. Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajénlják a azilárd kivitel, k.\'inyfl járá«, uagy munkaké^eaaég, ée tiasta Caépléar.l l«>gelönyO>ebben iam«rt körülménye, ugy rámán álló, mint korekrkea járó kézi ét járgány-ctéplikészaieteiket IMI 8 lé, vaiy «kir erej«lf Tovább* keaaitnnk különí.-l,- nagyaág és elismert jó minőségű linxiilcí roMákal. kukoriri* inonwolaSkat és wc.k>v>g»Lal. 1,836 22 — 25) Képes árjegysékek baiai ujelveo intvén és díjmnntMien. Egy tüzfecskendő, régibb Kserkezetü, háritócsővel még jól el-tartva igen olcsó ár mellett eladatik. Látható az eladó tulajdonosnál Ji-i) Strém B. Ntgy-Kanizsán. Nagy-iUiűisin, nyomatott a kUdó Uptilajdono. W.jdita J&uel: gyomajtójin |
