* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 463.48 KB | |
| 2006-06-01 15:44:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  539 | 1925 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. július 3. 53. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. HAfll KAStfiU, 1879. Jnlius 3-án. 5 • k-ábo. 17 mi"*\'"" » • "*•\'"" Sto.ibb. ior*rt o kr. NYILTTÉRBKN ;..roiik4ot 10 krírt ?*- \' l.lu.k fel I! Kincitlri illetik minden 7«a SinietiUrt k(U9 30 kr 6»et«odS. ZALAI IOZLOIT OQ eWbb: .A.-SO Í A U» aallaBl ittmkf 1 wrkMtttbta, | aojafi Tinit in«tV bSskminyak p«dif • ki&dóhoi b4rm»«U« intiuodtk : NAOT IAHIIS1 Wlati •iitól (o(»dutilEk S \'"i«ix«.»áro. h«ii7k«tóiifc!iii«k, „a-kMtoal ört. tüioltó^gjlet*, a ,».-kanlMal k«re«kedelnil ■ i»arbank», ,«.-kanlnial UkaríkpéaiUr*, a ,»la»ecjel 4IUIáiio« UnlUtM-tülTt- a .B-kaBlis^ kl«l^-aet.lé «gí«*let«, . ^o»ro.l kererteíel-l . i»ari—»r. ..-kuiliui kttltalMxtmknya\' ■ több mogjei é. .ácoM eKje.Ql.t kiraUIn értMlUJ*. Heteiiklnt kétszer, vasárnan- s csülOrlORów me^eleuő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a ,Zalai Közlöny" hcienkmt kétszer megjelenő lapra. . Előfizetési díj: . Jal. — dccz. félévre . \'. . 4 frt. jul.—sxept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az feszeget, molynck eszközlését idejekorán kérjak. nehogy a lap rendes swHküidésé ben akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan éa jutányosán küzöltctnek. Kérjük t. közönség&nk becses part-fogását s lapunk szíves terjesztését. Nagy Kanizsa, június 16. 187\'J. Kiadó hivatal W&JDITS JÚZSEF knnj»ker(.«kMií.»» Fóutcza Wlassicsház. A földadó cataszter. , Alig képzelhető fontosabb mozzanat a gazda közönség körében, mint ép a föld adó rataster tárgyában folyamatban levú eljárás, mert ezen a föld birtok tiszta jövedelmének kipuhatolása okvetlen maga után vonja, hogy gazda közönségünk ezim eljárásban hatékonyan közreműkőájék, ezt tenni annál inkább is szükséges, mert az 187í>. évi Vilik törvény ezen eljárásra a garda közönséget is utalja, és mivel a tiszta jövedelem kipuhatolása mint a kir. bccsló biztos ugy a járási becslö bizto-sok együttes közreműködése alatt most van folyamatban, nem lesz tán felesleges ha a törvény idevonatkozó szakaszait ez nt-tal felelevenítjük. — Nézzük tehát a törvény ide vonat- kozólag mit mond. — t A térfogat kiigazítása és az e tárgy-ban beállt intézkedés a tőrvény 35-ik § a folytán már a múlt évben fogaaatositatott és ezen alapos a föld adó szabályoaá&a megtörtént, a törvény 36-w §-» szériát a megalakult járások saját kebelükből a járási bec&löt megválasztván ezek a 37. § szerint a járások leírását foganatosítván, mint ilyen munkálatot a bizottságok, kell hogy a törvényből folyó kötelességüknél fogva megvizsgálja mint egy etsó lépést az átalános föld adó átalakítására elintéz ték, ezt annál inkább is megvizsgálni és a járás viszonyaihoz alkalmazni kellett, mert a lörvény 38 ik §-a folytán a kö-vetkező rendeltetik .a becslók a bizott-ság által átvizsgált s megállapított járás leírás adatai (:J7. ij) alapján a minőségi osztályok s tiszta jövedelmi fokozatuk fel-állítása iránt javaslatot dolgoznak ki, Ö. a. t. E szerint tehát világos, hogy a munkálat további folytatását és sikeres elintézését a határ leírás képezvén, ennek alapján készülhet el a minősítés és így tovább a tiszta jövedelem kiszámításához szükséges adatok begyűjtése, tehát mind azok, kik azon véleményben vágynak, hogy a becslő biztosoknak a birtok állomány minősítése és a tisxta jövedelem kiszámí-tása körüli eljárások szent írásnak tekin-tendők, nagyon tévednek, mert az ezen biztosok által készített és a községi föld adó bizottságok hozzá járulásával szer-kesztett munkálatok még a járási bizott- ság elé lesznek terjeaxtendók, mert a tör-vény 39 ik §-a ezt határozottan rendeli, s mert a tervezett tiszta jövedelemi foko-zat alapját a becslók kötelesek megne-vezni azon községi határokat illetőleg hüllőket, melyekben az egyes minőségi osz-tályok előfordulnak s az azokat jelző minta tereket kitüzék, erről a hely ka-lön leírásával jegyzőkönyvet vesznek fel, s azt külön kimatatják, így a község ha-tárában levő birtok állományt a minósit-vény szerint alkalmas osztályba sorozzák, s mindezt, miot fentebb is érintem a községi bizottság és netán az ügy iránt érdeklődő birtokosság vagy ezek képviselője jelenlé-tében teljesíteni utalvák. Most c$ak az a kérdés, megfelelt-e? a községi bizottság ezen magasztos hivatásának és a birto-kosság mennyire érdeklődött az ügy érde-mében közreműködni, mert e két tényező adhat Ifiket a törvény holt betűinek és ez uion lehet csak a némely helyen elka-patott becslő biztosnak az ügy iránti túl-buzgóságát lehatni és mint egy a törvé-nyes keretbe szorítni, Elmondja a törvény tovább azt is, hogy azon dflllók, melyek talajminőségüknél fogva egyezők, egészben véve egy osztályba teendők, inig ellenben azok, melyek bár egy düUübrn léteznek, de részben eltérő talajminőséguek ezek a nekik megfelelőbe sorozanóVik, az egy ka-taszter holdat tevő terület azonban ha ez talapminősége részhen különbözik, ez azon osztályba sorozandó, melyhez nagyobb minőségénél fogva leginkább alkalmatos. Az ideiglenes adómentességet élvezhető területek is eznttal osztályba sorozandók, még pedig oly osztályba, melybe mivelés alá vételük és uUjminóségükuél fogva hasonlók, ilyenek például az erdei mivelés alá vett kopár területek, valamint a szól-lóvel beültetett területek, mivel ezek ez-úttal a tulajdonosnak csak kiadást, de semmi jövedelmet nem hoznak, igy azok mint adómentes területek vétetnek ugyan fel, mind azon által, nehogy a tulajdonos büntetés alá jöjjön és ellene az 1868-ik évi 21 ih törvényt alkalmazni kellessék, köteles a terméketlen területnek hasznossá váltát feljelenteni, még pedig az 1868-ik évi 25. törvény 7-ik íjában irt kedvez-mény elnyeréséért is, mert különben csak azon időtől nyerheti t kedvezményt, mely- , ben bejelenti; az 1875. évi VIL törvény 6 ik §-a U biztosíték, ide nem értetik azonban azon erdő terület, mely eddig is mint erdó kezeltetvén, vágás alá mint to-vábbi erdő mivelés alatt álló terület, ke-zeltetik, miután pedig vágynak oly terü-letek, melyek a tulajdonosnak csak tete-mes költekezéssel hoznak jövedelmet, ezek szinte ezattal jclelendók iieg. — Mtly előre bocsájtottaknál fogva kell hogy a községi bizottságok és birtokosok egész odaadással a községeikben megje-lenő becslöknek sogéd keaet nyújtsanak és őket mind ezen adatok felvételében beha-tnlag támogassák, s mert ók mint folytou ott lakók, mint azon birtokot viseltetik és mivclők legközelebb adhatják a kellő felvilágosítást, s mert a törvény, melynek végrehajása most van kftszöbon csakis az igazságos megadóztatást tűzte ki czélul, de ha az érdekeltek jelen munkálat ke-resztül vitelénél félre voaíinak, agy a bec-tlők, kik tán csak jelen munkálst alatt látják a birtokot és annak termo képessé-gét, meglehet hogy most kedvelő alapon TÁRCZA. Sokat bol)ongott&m. 8ok«t boly ontottam, t«»te>si lolketa fáradt; 1>^ végre elértem est a kiesinj báaat, Hol örömmel várják rinu érkeséiem, Éa hol olj*n édes a nyugalom a*kem Újra itt vagyok bit **•\'{> Iciwjk* uá|*d, Éi A nagy ftrümtől 8S<:mea> köuybfu láhaj, Mert míg mindeo tiMös Angéla ■ Yiligun-Ilt A areretetn*k umjri jelét látom. T«rt i«r«kkai vártok há* bátynor ia >6onek, i> n&gjon tmnultok mindig mikor elmék, 8 kértek, hogy bármikor e ridéken járok — Hfc csak egy peresre ÍB térjek be hoxsátok. Megígérem • B>táa elindulok njra, Élet cailoin tUiu A görtirjjjjöl ntra; 8 h» a kQsdel«mb«D kifárad a lélek, l\'j erSt íyOjtfendS, gyakran D« aoHt D^m nec7*Jc el gyQaj&TÜ virágom ; Mit ía keressék ÚQ már a a*gy világon? Hi«s a miért ktUdtem, *.t mind m-g van adva 8 te lés* kötelmimnek UffdK*ÖM> ja\'tlma. ZAKÁÜ. JÚZSKF. Deák Ferenez álma, (Horráth Mihály hátrafaagjott (y g) Jgj teléoek as évek •gjmácatia, alig hovváo mié váltósait *« emberpár életébe, miat ho^v as Ussankint miod több tagból áiió CM- Uddá acsporodntt. As öröm, m<új Őket népen n»v«kedö gyem»>*k«ík táttár* boldogitá, laMao- kint etfaJedtoté velők uelsópuradioaua élveit; fc k kk Jé k é* ennek eredméojo pótolá. Haamoe muoká-ban, mel; kivált táplálékuk, ruhiialuk, lak-keiyök elüállitásáj-a, ac éiet olaú M(LkaégeÍDok fedesésére vonatkozult, utálták eseotul legjobb i idótöltéveket, és munkájok sikere képesé leg-nebb örömeiket. Ezen örömeiket én ÍB lehető-leg gvarapiiáro Sok olvfóle DÜvényt vetetné nyestem a pliotáltam lakbnlvük köselébeo, mely élelmükül, ruházatukul asolgÜhfttott. A vadócsokat álüitettw, kerewteséa, ojuia áJul nemesítem; B nagy orom ár»sstott el, midűa éurevettem, hogy ac általam plántált nóvé nyéket ápolják, ásóknak kelld haasüálaiat, tenyéestéai éá neroesiiéai titkát as én mü-ködésem ét példáim DTumán laBBuikint töl-fed esik. A siker, melyet ekként aratának, mind hatalmasabb öettonUl ssolgála nekik a goadolkodáara, lelemény ességre ét Bsor. g&lomra. S a megkedvelt munka asátaaúrosao. áraastá gyümölcseit, áldását a Örömeit gyara-podó hástartásukra. multak igy el, ■ as ember-pár egén néppé taaporodott, mely»ek egyes tagjai as okiaktól mind távolabb köitosének, mindoMganayi tflrssei^ó válaadók a külön né p^EBek. £ körülmény as én föla4»tom k#rét is mindikább tágifá B o6veié, de egyssttnmtnd könayité mun kiMágonat. Nem kaUe ásóstul csak lopva as éj magányában és látallanal aüködnöm. Bátran uegJAianiheitaiB köstük % nélkül, hogy Isten tüaima elienére kilétem tit-kát elárulnám. Egy idő maivá fölkeresem tehát a távolabb költözőiteket, köséjUk TegyiUtoa, s így őket s*4vaJ és p«Idival oktalgatva, köny nyebbea s gyorsabban értem caáit, Uiaden ttj l lepnél több évet töltik, hogy bistosaágoi »»- restek magamnak oktatásaim sikeréről. Csak akkor kölWJiteni tovább, más embertel éphez, midőn a sikert már állandósítva hittem. A ssá-■adok homtu folyamában Lőbbször is vissza-tértem a külöü népcsoportokhoz, hogy Ludasuk-ban a hóságokat pótoljam, »• elfeledteket em lékttetiikb\'; visss»ideszem, fejlódéeükst gyára pitsam. Hol e fejlődést as égalj sselidsége, a nép fogékonysága szerint nagyobbnak találtam, ott aztán a mükerté&setben ia oktatgatám as embereket. Mindazon újítások é« saépitések, melyek as ó és újvilágban * kertessel terén felmerültek, jobbára as én kexdeméDyeséseim valáoak. Miadazon a«vesetesebb kertek, me-lyeknek emlékesetét at ó és újvilági történe-lem feotsrtotta, as én vezetésen és tanácsaim sserint késsültek. Egyptorn és Kis-Ázsia, Bsbi-lónia és Perz**ia, Róma és Konstantinápoly s mindazon tartományok, melyekben a keleti muvésset virágzott, kedv eső éghajlatuk mel-lett nekem, as éa kesdoméoyesésemnek köesfln-hették csodált kertjeiket A népvándorlások vihara nagy hanyatlást hosott a kertéazetbaj sok helyt as vég kép passtalásra juttatta, a leg-egysserübb növény ápolást is feledésb« meri tette. Éa ekkor sokat b inul ék, midőn aanyí ssáasdok munkáját megsemmisítve knll^tt lát-nom, istea nagy próbára tette kitartásomat s odaadásomat, midÓo vándorlásai mbao látám, hogy ajra kell kftsdin^m a munkát. De végre csak lecsillapodtak a pa^xtitó harezok viharai s én f oly tatám művimet, ürömömre agy tapaszta-lam, hogy a oépek lemgott viharaiban fölfris-sült, mngifjodott emberiségben amiveltség «zen ágában sokkal nagyobb a fogékonyság, mint as ó világ Gépeinél. Nagyban segélyemre volt a keresrte"oy vallás enaberséges szelleme; s a fcárdik falai mögé vomiltssers»t«selE;Mnek első s tanulékony tanítványaim, kik aatáa a föld művelés egyéb ágai mellett a kertészet művé Btetét ia ápolásuk alá fogták. Néhány szásad alattiamét virágzásnuk )aduit a kertészet, mig-nem végr« a fejlettségnek mind kültó, mind belső terjedelmére néz?e, mai magas fokára emelkedett. Látja Ön etekből — monda tovább egv kis stüuei ut^a — hogy éo életkoromat évez-redek sserint saámitum. U<a turelmejinst, kitar-tásomat s megnyugvásomat\'a gondviselés vég-Sftteiben nemsokára már megjulalmaxaudja as Örökkévaló. Napjaim e füldi éleiben, Istennek bála, már m**g«zámláiválu Pár hét elfltt álmom-ban valahára megjelen elő aa Ittenouk évesre-dek előtt megígért hírnöke e bistusita, hogy az esemény, melyhez életem tartalma kölve volt, megtörtént- a paradicsom atoo fájának, melynek gyümölcsét megiilelve, az első ember-pár véikezett, utolsó csemetéje ia végkép kive-sse tt a földről s as Örökkévaló engem kevés napok múlva magához ssÓUtand. .De mielőtt es törtáosék, — így végsé beszédét a mennyei hirsők — menj el a Duna partjára, Magyarország fővárosába, s keresd! föl ason öreg beteg íérBut, kit nemsete nÖr^ ursak* nevez, Deák Ferenciét, kit as Isten ? nemsokára magákos scólítafid. — fisén öreg ember most mindazon töri tejét, hogy miután a sserencse naki oem adott kincseket, melye-ket aem is kerasett, hátralevő kevés napjaiban mikéftL tehetne még némi jót basájával, ma-ly«t éleién ál míadoodk fölött forrón szeretett, — Vigy neki egy koúrral legssebb gyömöU c^eidből, s külöaíM*n ason, Őssi baracskpkból, melynek fáját egykoron Pwsstibat nemetitet- ftVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JÚLIUS 3 lm 18*9. .1 érve ha önmagukra hagyatnak, ezen álla-pot szerint hozzak a javaslatot az on-tályba sorozás tárgyában, de az esetre ha a kízségi bizottság és birtokosság kar-öltre jár el, a járási bizottság ügy köre is megkönnyítetik, mert a becsWk az e tárgyban felveendő munkálataikat a járási bizottság elé terjesztik, mely bizottság azt az 1875. évi VH-ik törvény 40 §-» folytán felülvizsgálja, mind a tiszta jöve-delem fokozata, mind az osztályokbani so-rozás felett különös tekintettel az egyes tételek arányosságára határoz, mely mun-kálat tárgyalásával ha akár a járási becsló akár a bizottság egyes tagja a a helyszíni vizsgálatot kívánja, az is el-rendelendő, és ezen hely színi vizsgála-ton mind i járási bectló, mind pediga kir. becsló biztos jelenlenni köteles, az ily el-járásról szóval a bizottságnál történt vál-tozásról jegyzőkönyv vezetendfl, mely jegyzőkönyv az összes iratokkal pótvizs gálatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a kerületi föld adó bizottsághoz lesz felter-jesztendő. Az ekként felterjesztett munkálato-kat a kerületi föld adó bizottság a tör-vény 41-ik §-a alapján vizsgálat alá ve-szi és ugyanazon eljárásba részelteti, me-lyet a járási bizottság ez ügyben tett, t. i. a saját alakulásakor már kijelelt kül-döttség által ha szükségesnek látja a helyszíni vizsgálatot ő is teljesiti, ellen esetben azt teljesen mind az osztályozás mind a tiszta jövedelem fokozatára nézve tekintettel a szomszédos járások hason munkálatára saját körében elintézi és azt 42-ik §. alapján a küldöttség! mun-kálat érvényesítésével a szomszédos kerü-leti bizottságok és a járási bizottságok-nak megküldi azon felhívással, hogy ezek netáni észrevételeiket 50 nap leforgása alatt vele közöljék. — A járási bizott-ságok a hozzá leküldött összes munkala-tokat s a minta terek jegyzekét a köz-ségeknek oly felhívással küldék ki, hogy ezek a felállított minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek s végre a földek osztályba sorozásáról meggyőződ-vén, ugy az általok mint tán egyesek ál-tal beadott kifogásokat 25 nap alatt a járási bizottságnak írásban adják be, mely beérkezett felszóllalásokat a kerületi bi zottság újra vizsgálat alá veszi, s a szük-séghez képest helyszíni vizsgálatot rendel és az összes iratokat a pénzügyi miniszte-rinmhoz felterjeszti. (Folytatása következik.) BOuilgyl tárgyulások jegyzéke a nagy-kanizsai kir. törvényszéktől, lt{<9. jtUiut havában. Juliu« 3-áo. 761/79 Türk János és társa kozadóktik-BMitáa bűntettével vádoltak elleni ügyben vóg-tárgyalia. ted meg, tizenkét darabot. Mond neki költse el asokat, de magvait ne veeae el, hanem megazá-ritván, gondosan órizse szekrényében, mert mire harmadszor megtelik a hold, ama baracck-magok mindannyi gyémántokká válnak. E gyémántok megmérhellen becsüuk leaanek. A bírnök eseket mondván, eltűnt én pe-dig, monda as öreg kerté»a fötébredtetn a ke-sémbe vnvén e kosár gyümölcsöt, 5nhös aiet-tem, végrehajtani aa Örökkévaló rendeletét. Mert hogy es valóban as o rendelete nem pnsita álom volt, felébredésemnél a legkétaég-bevoahatsllanabb bísonyitványát tapasztaltam önmagámon. Ason évezredeken kereaztűl, rai> óla a Mindenható a földi élet vándorlásaira as emberi testtel rabásott ffil, én tolyton ugyan-ason alakban, egy középkorú ember alakjában maradtam. Az évezredük hoszu tora se hajamat, se tzakállamat nem őstitete meg, se erőmet so csökkenté; mindig változatlan voltam ason éjig, midőn Islen hirníjko előttem magjelent. \' Felébredésemkor enmagam is alig ismertem magamra. £ hófehér b«j és szakáll, as aggkor-ral járó erotrsoség, \'-melyet tagjaimban érsek, miod hirtelen egy éjen át lepett tiieg. Kétség-telsn bisonjilványa es a Mindenható kegyes rendeletének, megváltásomnak. Ezu\'án fötállván, bucsara kesét nyújt*.; Itlen önnel, úgymond, a kosel viszontlátásig a 1268/79 Deutsoh Ernő ssűló bántál ma zátés lopásstl vádolt elleni tgybea reg tár-cyaJás. — 1377./79. Dolgos György kftahatosági koseg elleni erőszakkal vádolt elleni Ügyben III ad bírósági Ítélethirdetése. Jnlius 4-én. 1Í12./79 Horváth András biríi zárMrés-ael vádolt elleni figyben végtárgyalás. 1270/79. Gondos Jóa»ef .ulyos tesü sér-téssel vádolt elleni ügyben véglárgyalás. 1276./79. Fassti György ragalmasáasal vadult elleni ügyben véglárgyaláa. WLASSICS KDE, . iroda igasgato. (Folyt. követkesik.) Bflnttgyl tárgyalánok jegyieké a zala-egerszegi kir. törvényszéktől 1879. évi július 4-én. 1315.B/879. Ss. I. Novak János tolvej-láaul vádollak elleni ügyben végtárgyalás. 1597 B/879 Ss. I. Olass Jóssef tolvajlás sal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1639.B/879 Ss. I. Kurucz Jóssef és társa lolvajlással vádoltak elleni Ugy ben végtargy alás. Július 7 én. I389.B/879. Let. Horváth I.tván éa tár-sai rablógyil kossággal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Július 10 én. 11O7.B/879. Sí. 1. Caeke Imre ée társa lopáasal vádoltak elleni ügyben 2-od bir ítélet hirdetés. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. (Folyt, kóvetkesik.) Az ékszerek. Kitűnő éksser as igaz gyöngy, mely épen olyan drága mint a gyémánt, mert .ritkát a tengerből nagy veesélyíyel jár felhosatala gyöngytermö tengeri csigák: adjak. Legssebb ét legdrágább a kelelindiai, főképpen a tejfeliér t átlátszó, ezért a atép, tiasta, a fehér fogak „gyöngysor* nevet viselnek, s akit Meretünk, ast .gyöngy" ömnek czimetsük, ■ a tissta asiv b6! fakadt kónyek as érselem gyöngyei. Igaz gyöngyökkel behintett rabat viselt Lollia P»u ■ lina, hlaligula római caátsár neje. Gyöngyös volt az ősi magyar párta., mely íölaégesen állott a teremtés gyöngyének, a magyar eladó leány nak fején. As erény asziv tengerének gyöngye. Vikl6ría angol királynőnek indiai shwálja, mely buta évig készült él titka a készítővel tirba ssállt, gyémántos, aranyssálas ét gyön-gyökkel teljes, értéke több millió forint. A ma-gyár koronában háromssás harmincs nyolcs darab gyöngy fénylik. — C»upa gyöngy a a»o-lakkai dutgasdag oúoek kalapja is, melynek kerülete m»jd három méter. Tele volt gyön-gyökkel és drága kövekkel a mesebeli éden-kerti templom, mely a bűnbeesés után isiben ezer villámtól lesujutott, s a gyöngyök és be-cseekövek egy része felugrott ai égre, bol a tejutat képesték, másik réssé pedig letűnt s földbe, honnan a kincatsomjas emberek felak uásaák. Így lámadlak a drágakövek, melyek kosé léiig meddig azobssidián is tarto-zik; e fehérszinü a üvegféoyü földpátol Obssi diusz római polgár hozta először Rómába t in-nen a feltaláló nevéről hivalik ugy. A türkitz (törökkő) sem megretendS ékkő, melynek gyönyörű kékasine igen alkalmaa arra, hogy a túlvilágon ?" S est mondva, oly erősen meg-ssoritás megráaá kesémet, hogy ssinte fóliaj dúltam fölébredtem? AÍ első dal. .GjönyörO egy paradicsom Es a kert itt, Inten bizony!" Szila E» Ádásáboi .Rózsa kedvom TOIDK mázta, Gyajtiaok kérlek egy Botára t" 9 hozzá it nyult a lirahot. - Ádaai gazda mit eiiaá^jon? KHont itten ke&an álljon? Zokon veni:« az Évája. S caeag«u. zang«u x dnetta, — A iegalso da«U lett a11 — S tapsolt Kd n fll.«-fáj«l LUő verseny, «ltü vita: H irdemli mg a dijt T a Mívest avagv a maréra*? Mu«rl6k<n folvaaiodnak S iladisk ,a esalogányaiik Az OgjOk.t, is itel 6. S bog; Mbangzott az ítélet, A díj bízón; Éráé lett. Mi is volna itt a csoda ? Rzahben hangzik bixonjára Ha ráütünk egy bordára Miotaa porra Utaeak odal W1TT FÜLÖP. baj ellen uliimán gyanánt visoltóssék. Leg-több törökköve van as o r o s i csárnőnsk. as éktserek iránt vsJó ragaszkodás benne gyökereiik as emberi Krmesselben. A picsi gyetmek a r.gyogó napot, a fényes holdat t a liindlikló csillagot meglátván, apró k«osóival müven élénken s egyre hivja magáhos, s ami csak csillogó villogó, legyeo as bár gyenya vagy tuz, miod magáhos kaparni igyekssik. Még as állatokban it meg van as éksserek iránti hajlam; igy példáal a majom, ba as em-ber ujjain Iái drágakövea aranygyarttkel, irigy szemekkel nésegeti asokat, asután vézi me rengve saját keséit. E tekintetben a madarak szintén kiválnak ; igy a varja, holló, csóka és ssarka asereti a ragyogó köveket s egyéb tün-döklő tárgyakat, a eaekkel feldíszíti fésskét. As aolilráliii "zárkák kűlő.iosen Méretik fess-keiket berskni csillogó tárgyakkal. A zsidó thalmud szerint Noe bárkájában * drágakövek világi totuk. Van drágakő abc is, melyben a gyémánt as »a", aa igas gyöngy a ,,bB, a rubin a „c*, a smaragd ,d" s igy tovább. — Móaos korában Áron ssidó főpap ruhája csak ugj csillogott ss arsny, etüst és drágakő halmaztól, mellvértjén tizenkét féle beesne kő rolt, melyekre a 12 nemsetaég vala belevésve. As égen a koronacsiliagutban a legna-gyobb ctillag neve gemma, az az ékkő. Az in-dusok aranyoya! és drágakövekkel ékítik ma-gokat, edényeiket nemes eresből késsitik s ne m-t kövekkel rakják ki; már két es«r év előtt kerenkedést űztek, Phoenicia, Arabia. Kóma, és Göröghon hajón vittek tőlők ékköveket. Salamon ssidó király is onnan hordatta. Drága-kövekből állott Romában a kapitaliami Jupiter templom gyertyatartója ; ékkövekkel rakatták ki saraikat Eliogabalaa éa Galienna csáesárok. Konstantius császár becses kövekkel feldissitett arany kocsin vonult Kómábs. Nagy Konstantin csáasár ékesítette fel előesör a koronát drága-kövekkel. Huaan budai török basánsk hasa csillogott a 16. ssásadban as aranytól, esüst-s ékköveklól; kertjében virágok helyett drága kövek ragyogtak. Komulus és Kemut korában már a gazdag stabimik ékk\'ives gylrüket viseltek. Nagy Sándor maczfdiinifti király drágaköre vésette sroaképét; haaonlóképon tettek a gasdag macse dóniai urak ia. Certoaa di Pávia városában a 14. Bzá&Kilbau épült karthausi sárda templomá-zt»k f<V>llÁra merő drágakövekből van k Honnan álll elő eonyi sok ékkő? A ré-giek azt hitlék, hogy szók a földnek kigőzőlgé-aéből erednek. Ezt majd el lehetne hinni, ami-dón tény, hugy csupa nemes kövekből készült Amnon Itten képosslopa az egyptusi Amnoo templomában, pedig as rettenetes nagy volt. Van a bécsi ásványtárban egy ]uagy virágbok-réta különféle becses kövekből önasoállitva, s egy bogárgyűjtemény azinle azokból; mind a kél művészi t értékes tárgyat Mária Terézia adta férjének, I. Ferencsnek neve napján. Aranytól, ezüst és drágakövektől hemzseg a madridi főtemplom ugy, hogy Staohope angol tudós igy kiáltott fel: .Európa fejedelmeinek kincsei felét sem tennék ki a madridi Boldog-aágot kincseinek." Temérdek drágakővel van kirakva Mohamed török próféta koporsója is, melyei Medina váróéban a mecseiben (templom-ban) 4 ezer ember őriz folytonosan éjjel-ntppal nehogy a szent ereklye eltűnjék Íme az ékszerek mindenült előfordulnak : a templomban, palotában, az élőknél ta holtak-nál, a koporsóban, a földön, a föld belsejében s a tengerben, kivált ha többen akadnak olya-nok mint Krátes görög bölct, ki minden aranyát,, ezüstjét s ékkövét a tengerbe dobta, mondván: „KImentiek titaket, nehogy ti merítsetek el majd engemet." Ennél okosabban telt a chinai bölcs, kinek nem lévén kincse, nyomról nyomra kísérte a drágakövekkel ékesített nagy-urat, hogy ennek ékköveiben gyönyörködhet sék. Midőn már kigyonyörködte magát, igy ttólt a nagyurhos: . Kőatönőm a drágaköveket, melyeket nekem adtál ajándékba." Elképpedve nézett a dúsgazdag a bölcsre, mondván: .Nincs" mit köszönnöd, mert mit sem adtam neked.". Mire legott felelte a ludóa: „De igen ! ékkőveid épen ugy az enyimek mint a tieid ; mert más hasznát te sem vessed mint én, mind a ketten csak néztük és gyönyörködünk azokban. De neked még roszabb, mivel czipelned it kell azokat ..." — Még csak a gyémántot érintjük meg, mely at ékkövek fejedelme, legkeményebb s legdrágább minden becses kő között. A esi szoltnak karai ja 100 forint, a a kössörülotlen é ho.es torint, melylyel a négysetre emelt kara-tok száma megssoroststik. Lefraagyobb gyé-mántja van a portugál királynak, 231/, lat sú-lya, értéke 67 font millió sterling Egy fon. ■teriing tis forint. A kövek fejedelmének >«(rvogása kápráz Utó. Amerika legnagyobb gyémántja, melynek neve .Délafrika csillaga," egy négeré volt, ki aszal mindenféle betegséget kuruzsolt. A mese tserint a legdictíbb nemeskí ugy terem ttadér-honban mint a gomba; ott as aranyhsju kis-asszony ruhája gyémántos, s gyémántot tases nyelvű kígyók fújják és griff madarak írsik. A jó nő gyémánt as élet kertjében, a, lsemben gyémánt tas ég s a köny gyémánt csepp. A babonás hit sseriot ki esen legkitűnőbb dráf v kóvel kesébeo megy a t»mplomb«,Itteu nem ta-gadj • meg kérését. Ha s gyémánt náras for-gácsra tétetik: akkor fuatBlög s elég; e fü.t ssent s Isten előtt kedves áldosat. Ez pénze mese; de as már igaa, hogy e legremekebb ékkő a nap hevének kitéve, magába veszi t augarakat ■ eteket aelét helyen astán kiasipor-kássa, tehát világit. Fóbb vonásaiban ime röviden elmondot-tunk egyetmást as ékszerekről, melyeket egyik kisebb másik nagyobb mértékben törekszik megsseresoi magának. Azonban ennél vannak becsesebb éksserek is, melyeket s legssegényeub it megszerethet. Vájjon melyek ások? A Gra-chuaok anyjának ékszerei. Esen érdemes ró-mai nőnek nem volt aranya, esüstje t ékköve és midőn dusgasdag barátnője kérdette, hogy hol vaaoak ékaserei? reá matatott asorgalmas s erényes gyermekeire, mondván: .Esek aa én ékssereim!" VAROSY MIHÁLY. Helyi hírek. — A kiadednevelö egyesület július 5 éo választmányi ülést tart óvodai helyiaégé- ben, melynek főtárgya at idei tárünnepély kér- dése less. — — Z<Uamegye gasdatági egyesülete a kanizsai kereskedelmi testület kftsrem&ködéee mellett Nsgy Kanizsa vároaban a III ik gabna és bor vásárt es évben is reodesni ciélal ki- tüste. — Miután esen gabna- és borfásárusk létesítése királólag a gasda, illetve termelő kö- sönség érdekében asért rendestetik, hogy a ter- melót a kereskedővel öastehosni, s egyiket a másikkal megismertetni lehessen, ennél fogva óhajtandó, hogy gasdakösönségűnk terményé- vel minél tömegesben jeleotkesní ssiveskedjék, mert csakis e téren lest elérve a gazdasági egye- sület ason nemes törekvéw, hogy a gasda il- letve termelő közönség minél inkább terménye értékesítésével a kívánt cselt elérhesse. A múlt évi vásárok eredménye igazolta, hogy a gas* daaági egyesület helyesen fogta fel as essmét, midőn a kanizsai kereskidó testület megkere- sésére a váaár rendezéséi kesébe vette, moat csak a térmeló kösönségtől függ, hogy esen eazméuek tettet adjon a tömeges réesvétte!, hiss a kereskedő sorsa termelőével oly össze- forrt, bogy ast elválasztani csupa lehetlen, igy a kereskedelmi osztály részéről minden el fog követtetni, hogy a vidéki de még a külföldi kereskedők it minél tömegesebb megjelenése éa a vátárbani réssvéte megnyerettesaék, evég- ból gondoskodva leas, hogy a vasúti menetje- gyek leszállításával köanyitéa érettessék el, e tárgyban Zalamegye gazdasági egyesületének ügybusgó elnöke Glavitta Lajos or elnöklete alatt június 29 én at alakuló gyűlés meg- tartatott, hol a bizottmány kiegészíttetvén mű- ködését meg is kezdette. Adja as ég, hogy ezen őszinte törekvést siker koronássá. Egy jelenvolt. \' — SvatUea Benő megyei kottinteletil alispánunk június 30-án Balaton-Füredre érke-zett, másnap, július l>én Sturm kir. főmérnök a füred-veszprémi ut kissj^tilása ügyében a\' bely esinén hivataloaan intézkedeodő. — Zala-Eger»X0g fiataltága jul. 19 én tűzi játékkal egybekötött nyári mulatságot tsrt a féltő erdőben. — Krób JPál salamegyei tanfelügyelő ur a múlt hó végén körutat tett Keetthely-Ta- polcza — Süm**gh Csabrendeken s vidékén. — LátMló napján atép ünnepet ült Balaton-Füred. A steretetház növendékei mint minden évben, ugy HZ idén is ossinte tanujelét adák szeretetüknek nagyérdemi jótevójök Écsy László ur ő nagysága iránt, ki ez nap tartá névünnepét. A növendékaég at intézet derék igazgatójának vezérlete alatt szabatos ének és értelmes tsavalásssl adtak kife- jezést űdvösletük-és jókivánatuknak, melyet a nap ünnepeltje kegyes jóssivuséggel és meg- szokott nyájaeeággal atyailag fogadott. Délben distebéd tartatván ssebbnél ssebb pohárköatÖD- lések fűszereitek att, kitűnően beszéltek: Dr. Groes oras. kösegéas. tanácsos, Köves János pré- : post,Endridy Sáador.Némethy Ernő kir. ügyén, ; László Jóssef ref. lelkész sat. Kívánjuk, mi is, hogy a kies hasai fürdő éber s tevékeny stellemü őre. a finom s taplutatos igasgató még sokáig éljen 1 — A. nalamegyrt tankeruietbó! a Szé- kesfehérvárott tartandó hasi ipar és női kési- mnaka pólta-otoljamra Tóth Kálsuáa hodosáni állami elemi néptanító és Krób Kosa sala-eger- szegi felső leányiskolái taaitóaó küldetett. — Balaton-Füreden július len nyi- totta meg Magvasty Mihály országosan ismeri jeles tornatanár aa annyira hassnos ived gyógy- gymuuükai tanfolyamát. ZALAI KÖZLÖNY. TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM -^ \' —\' — A ketuthelyi orsz. m. kir. gazdaaági lauiuléaelben a nyárt félévi zárvizzirák a» első é.wk asimira juliu. 14-én • má.od *• harmad évesek ..imára pedig jul. 10 én kezdőknek., mind hárnm évfolyamra nézve juliuz 28 áo fejeztetnek be. . _ Pactán kir. postamesteri állásra nyittatott pályázat _ JRdv«Z Mrek. Eugénia császárné Horvátországban birtokot veti. - A Nemzeti Hírlap rés.véthiány folytán mefzzünt. — Afga-nistáabaa egy elpusztult vároat fede.tok fal. — 0r. Csáky Alfon. a volt .Délibáb, szerkesztő kiadója meghalt. — Karádon a püspöki arada lom egy nagy épülete villámütés következté-ben elegeit. — Som köiségben 50 bix elégett. — A spanyol király Kriaatina osztrák hzguől veaai PŰUl — A .Kassa éa vidéke\' ci. lap mega.ünt. Irodalom (E rotat aUtt meremlitett mnnkák Naty-Ka-ni.«áo Wajíit" J6«aef kSnT\'ker«ak»«e>e által m«r-rcadelbftSk _ Eliijuttin ftlkivit a következő bárom korszerű szakmunkára: I. — Budapest hányat lása Tekintettel az általános vállalkozási szel. lein uj felélesztéaére. - Budapest, négy hely-raiti s az .uj házszámozást is feltüntető" tér-kepével ás bél ábrával. II. — A nyolcz kétjegyű máMalhaogzó eeyaaerüaitéaéoek rendsaere a ma gy»r helyesírásban. — Kilencz mintaUp mel-léklettel III. - Tanulságok Szeged sor-sából. Magyarország, Szeged s az alsó Duna térképmellékletével. Irta borsodi Szilá-gyi Dezső, segédmérnök. I. — Koruokbzn, mi-dün s magyar államiság létérdekei első sorban ia a legszomorubb financiális müveletek által •odoruttak a végörvény szélére, alig lehetne komolyabb a korazerttbb törekvést feladatul ki tűrni egy olyannal, mint a melylyel pénzügyi s anyagi helyezetünk javiláaát, habár caak egy W" szempontból ia, de határozott siker-rel elómoidithaloók. Budapest bizonyára igen hatalmas lényesóként szerepel a magyar állam kincstár bevételi rovatában, misdaaaltal caak a legsajgóbb szivvsl tekinthetjük ama Matiszti kai adatokat, melyek kétaégen kívüJ bizony it-ják a.t, hogy a magyar főváros a fokoaatos hanyatlás stádiumában moaog, hogy jövedel-mei napról-napra fogynak, hogy a népesedés s közegészségügyi viaaonyok elriasztók, a. épít-knséa a más iránya gyarapodás ugy aaólváa semmi stb. Nézetem a., hogy e nyomasztó helyeaat mielőbbi gyökeres orvoslása, a meny-nyiben ast a jelen politikai légkor áramlata a a. általános pén.Ugyi viaaonyok ia lehetővé teaaik, egyik legkiválóbb állami s nemzeliér-dek, nézetem aat, hogy midőn a. orsaág romba-dőlt máaodik városának újra épitéaéo fáradoauak, fel kell haainálni mindaat, mi a vállalkoaáai aaellem fokoaatoa újra éledéaének a fővárosban s elegendő tápot a mozgató erót kölcsönözhet S mert ily iránya elvek véteriének nézeteim kifejtésénél • dolgoaatom megaikotáaánál, mely meggyőződésem augalja, hogy a tudományos aaakbiiálat sem fogja ezektől fdltétlen elismeré-sét megvonni. Mi különben e dolgoaatom na-gyobb térkép mellékletét illeti, ea a „Légrády Testvérek" helybeli kitűnő mfiintfeetéból került ki, s réaaemről a — legnagyobb költséget a ál-doaatokat sem kintijve^lehatóvé tenni igyeke-zetem a.t, hogy dolgoaatom mellatt avval ne csak egy — érdekes mümetsaetet, de .meny-nyiben a. a tüobi kö.t a „legújabban életbe-léptetett házszámozást*, a. általános szabályo-zási, caatornáaáai, befáaitáai s egyéb javasla-tokat is kiváló ponotoesággtl feltünteti, egy égető szükséget pótló kézi térképet is nyújthas-sak. II. — A nyolc, kétjegyű mássalhangzó egyaserUsitéaének kérdése (mondja a M T. Akadémia által legújabban kiadott ,A magyar helyeairás elvei és szabályai* cimü füset 9. § a,) már többször merült tel a. Akadémia körében is, s maga a. eszme mindig saámos pártolóra talált; de az eddig javasolt rövidítések, — tekin-tettel a nagy és kis belük, a nyomtatás és kés-írás belürendazorén kereaztül öaazehangzó kooy-nyü éa azép formákra, nem voltak kielégítők stb. Én az egyszerűsítés, illetve a magyar helyes- í irás e nagy fontosaága kérdését, melyekkel már \' évek óta foglalkosám, egy randaaeres alapra fektetve oldom meg, s épen azért, mert eljárá-somban minden tekintetben — egy egyöntetű s alaposan indokolt — rendasert érvényesítek, hiszem, hogy ez az illetékes akadémiai saakbi-rálat előtt is szilárdul meg fogja haiyét állani. S valóban, rendszerem már eddig is oly azámoa s kiváló irodalmi tekintélyeink osztatlan elis-merésével találkozott, hogy dolgozatom kőire-bocsátásával rendszeremnek határozatommá vált elfogadtatáaa a életbeléptetése ellenében komolyabb akadályra azámitani már egyálta-lán okom sincsen. Magához a dolgozathoz kü-lönben még kilencs mintalapot is csatoltam, s pedig először azért, hogy azemléletileg is kimu-tatbaaaam, miszerint rendszeremnek ugy kesi-ráai mint nyomtatási betfljegyei ép oly életre-valók s alkalmazhatok, mist a mily kiváló ssépek és páratlanul előnyösek, másodszor, hogy ez aj rendszernek (z mennyibon dolgoaatom 8 eredeti .Képírás mintáim megszerzést:, utóvégre is mindenkire nézve elkerülbetlenné fog válni,) a közéletben leeodó helyes irányú, gyors s ál-talános e)sajá*itáaát is minél inkább megköoyit-heasem. III. — „Tanulságok Szeged sorsából*, czimü szakmunkámra már egy ízben (fcpril 8.) bocsátottam ki elö&.etéei Wet, de az előfizetések, fájdalom, oly kis (alig 70—80, számban jelent-keztek, hogy miatán dolgozatom aajtó alá bo-caátására 4—500 elofiaetés nélkül gondolni is alig lehet, kedvezőbb siker reményében kény-telen vagyok ezúttal erre vonatkozó felhiváao-mat megújítani. Azokhoz, miket előbbi felhívá-somban már részleteztem, most még caak aat | csatolom, miszerint ezen dolgozatom, tekintva, hogy ezt idókö.ben egy, a legaló dunai (izerbiai, oláhorazági s dobrudaai) három nagy átmessésre vonatko.ó érdekes csikkel s megfelelő térkép mellékle\'-tel egészítem ki, tartalomra is gazda-gabbá leend, miként aat első alkalommal jeles-tom; kulöuüden megjegyezvén ezúttal még aat, hogy Szeged város belterületének mellékelt JÚLIUS 3 aa 1879. helyrajai térképe a — legkisebb réasletakig valamennyi ut- éa utczái al a katUstropha előtti, állapotot is feltűnteti. Ezek után kifejezést adni bátorkodom még azon óhajomnak, vajha jelen ujabb vállalatom is mielőbb érdemszerü pártolásnak örvendhetne a müveit közönség részéről, már csak annál is inkább, miután a három munka, daczára a különváló tartalomnak, bárki előtt hézag pótló leend, s mart pártolás hiányában aaok a kiállítás költséges volta miatt egyáltalán meg sem jelenhetnek. A három szak-munkának melyek július hó végén kerülnek ki sajtó alól, egysttas előfizetési ára: 3 forint ; mely ugy szólván caak fele a kiszabható bolti árnak. Aa elófisstés két, tetszés tzerinti részlet-ben is teljesíthető, ha ugyanis a. eiso részlet aa aláíráskor, a máaodik ismét a könyveknek pos-tai utánvétel mellett leendő kéabesitésekor fi. zettetik le. Előfizetést, mely hozzám is (Bpest, IV. keokeméti utcza 17. sz. H. em.) küldhető junio. hó végéig minden tóvárosi és vidéki könyvkereskedés elfogad. Csupán egyik mun-kára, amennyiben mindhármat együttesen kel sajté alá bocaátanom, előfizetést ezúttal nem nyitok T. gyűjtőimnek 9 példáuy atánl ingyen példánynyal szolgálhatok. (Egy példánynak számítván a három, de külön-külön természe-tesen öoálló kötetet képeső munkát) Bpnsten, 1879, juniu. hó 1-én. BORSODI SZILAGYI DEZSŐ, segédmérnök. P&pirszelet«k. Megjárja. E»J hajói kapitány lo»»t vett. Ki-oián kinsaiu as árát, kérdi a iökopecstól: — No moill mir mondja meg öaaiotéu, mi bibája van esés lónak, nagyon fontol ait tudnom, —Mi oknál fogva? — kérdi a lokopees. — Tengeri útra akarom vinni. — Tengeri útra? No ott cs&k mjgjárja, mert a ssá- raxon ugvan nem venné nagy ousoát! Jó Unaea. — Hová, hova, oly baragoiau ? ktrii egy nrac. barátját. — Megyek fsladni N La-ciit, ki tagnap ■umáruak neveaett! As Illeoirt ne tedd azt, mert utoljára bebiaooricjt, Aitáo képield mennyire lennél blamirosva ! Felelős szerkesztő: BátOrÜ ŰajoT \' JE3 2204. ez. ez. 879. Árlejtés, hirdetmény! Zalamegye azámvevöaége részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a me^ye 1880 évi alább részletezett szükségleteinek, u. m. mennyi-sége. mennyi- sége. Beszerzendő tárgyak megnevezése I 1879.1 M b. || ■zeraé-j " n árak egyen kint trt|kr. Beszerzendő tárgyak megnevezése 1879. évibe saerzé siárak egyen kint. Irljkr Beszerzendő tárgyak mennyi sége. megnevezése 1879. évi be-»erzé ( BÍ árakl ^ "3 egyen [&, kint írtkr Beszerzendő tárgyak mennyi-•ige. 1879. ivi be szerzé-si árak egyen kint. frt|kr, I. Babához atflkaéges kelme- 160 drb. ]160 „ |320 . 24 drb. 160 „ 160 , 91" mt. 1507" o 1135" w 26- , 8-5 — - 30 l59O» . 96 tábla 30.- r 22 50 8.30 119\'/,, 186\'/,, 133\'/\', 20.1 — 6.\'4O 5.50 drb. _ 98 pár 1.55 — 45 15 Bu.avirág B.IDÜ kék posztó Sötét s.űrke posató Fehér béllés vászon Kanavászon Kemény vászon Sárga béllés nagrági.khoz 249" Vitorla vászon ,102\'\' Dupla saövetű vászon Vatta 10 K.apoca 11 Elé. makk gomb. 10 Rnaaa gyürü drágongomb 20 13 Caontgomb teher \'* Köpenygomb ó Fekete oontgomb n. Subómanka. I24 !47 184 160 160 16|Kék atilla elkéautéaei Kék nadrág „ 18 Nyári öltöny Nyári poazto dolmány el 19 el- éezitéeei 30 Téli posztó dolmány :éazi lései 75. 76. 27 33 20. 27. i 72. 56. 21 Szürke poazto köpeny el- kva.ilései 22 Nyári öltöny elkAseítései 23 Saürke posztó nadrág len gyei ..abáflu elkéesitései III. Sapka és kalap. 24 Kék posztó sapka kiál. 25 StUrke poazto sapka kiál. Kall 26 alap IT. Sificsmnnka. 160 27 Téli posztó dolmány be 80. béllelése 80. V. Zslpórzat 13. 28 Kék atillára éa kék oad 30. ragra sárga zsinór 4.|29 160 30 160 Nyári poastó dolmányra told zainórzat Téli pos.tó dolmányra told zainórzat TI. Csínná. 31 bórbfll sárga SBÍBOT ■rlszvrkaDi^UTfti ujctisma 24 ;32 Bag 40. b*Vből aárga zsi-nórral aarkaatyu nélkül uj csizma l.jlO 1.110 -Í90 2 08 33 Bagaria l>őrből zsinór nél kűl uj csizma 34 Bagaria bőrből fejeié. TII. Nyikraialó. Nyakravaló VIII. Irodaszerek. 36 Miniaterial papír Iroperiftl Medián S9|Uedíán meri tett ióagyőri . 40 fehér kisiroda merített Register Nagy borilék -jf>9|43K>gál 4 Nagy comept 45 Kis comept 46 Spárga 47 Réztoll Kuhnféle 1050 48 6nom pecaétviasz 9 köz , ÓOpekete tinta örfia tinU 90 par 320 160 1X4 drb. 4 rizsma A 15 6 65 2 35 2 25 140 45 klgr 170 akt 5 klgr 50 , 80 liter 55 üveg |52Tekete iron |53JStines irón j jste»ringyertya [56 deegr. csomagban 55Fagyugyertya 56 Tollnyíl 57 Pecsét ostya .50 58 Selyem zsinór 70 méter rel számítva egy kötetet 59 Authograph tinta 60L>thographia papír IX. VllagiUs. Hivatalot helyiségek fo-lyosóinak kivilágításához petróleum 62 45 60 2 otetai lámpának havon kinti kivilágítása. 40 kötet 40 , 300 klgr 18 . 300 drb. 18000 . kntet ttveg rizam. 130 klgr egy lámpa tói havonk. 75 1 24 64 4 75 26 25 szállítása iránt f. évi juliua hó 24-én délelőtti 9 órakor Zala JEgerszegen a megyei számvevői irodában írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni, és az elősorolt cikkek azállitáta a legolcsóbban ajánlkozónak kiadatni, megjegyeztetvén : hogy a hazai gyártmány szállítók előnyben réaaesitlnek. — Miről a vállalkozni szándékozok oly megjsgyaéaael érteaittetuek: hogy ajánlataik az árlejtést megelőző napon délutáni 6 óráig annál inkább benyújtandók : minthogy a később ér-kezett vagy hiányos ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. — Az ajánlatokhoz a lállaliti frszr\'rnek megfelelő tk saáaalék mint bánatpénz illetőleg óvadék vagy készpénzben vagy állam kötvényben csatolandó, — az ajánlatok szövegében padig a esállitáai árak szám és szóval kiirandók, ugy sziltan felveendő az is: hogy az ajánlkozó az ebbéli árlejtéti fellételakat éa a szállítási czikkek minláit ismeri éa áa áriojtesi feltételeknek ma-gát aláveti; végre as ajánlatok kellőleg lepecsételt koritékán határozottan megjelölendő : hogy az ajánlat mire tétetik. A szállítási czikkek minta példányai és u ár lejtési feltétételek alulírottnál megtekinthetők. — Zala-Egerszegen, 1879. juniu. hó 22 én. N»gj-K»niz8in, nyom»tott a kisdó Uptultjdonos Wajdite József gyoraajtóján |
