* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 535.95 KB | |
| 2006-06-02 08:43:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  560 | 1926 | Rövid leírás | Teljes leírás (57.59 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. július 10. 55. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGJT ltASIBU, 1879. július 10-én. Tliennyólcudlk ▼iana a»a ■ Silaoiajak ptdlf • kUdikn bara»a.<r. j •IlllMlUl - BfemaatetlaD lévaiak. eaftk icaiaTt mnmkatái-•»ktí| b(»áu«a*k ZALAI RQZLQNY UldaUak. .ZALA-SOMOOTI ulnmTároii a*«7»até«á»7áiiakt tület*, » ,n.-kant*»al kl»4«í-nn»«l6 3nk. ttwltő-egTl*\'". • ^.-fcBitattl k«**k,n4el.al • Ipu-kaalr*. .a.-kutnwl taiar*k»«ut*r«, * „xalaatogjol ÜUiáau , » ,»aprani kermkft4eM«íi > iparkamara n.-kuüiul kfllf»l«MtnU«\'»- i tabb met;jel én Tárul Mrjwölet hiutal** Helenkliil kétszer, \\asan.ap> s csütörtökön ...egje.eaö vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás , Zalai Közlöny*\' netenkist kétszer megjelenő lapr*. , Előfizetési dij: . , •• Jul. -de«z- félévre ,. . .1 £ frt-: jul.—uept. negyedéire.., < „2 írt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni ba ai összeget, frelyoek eszközlését idejekorán leírjuk, nehogy a lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetek. Kérjük t. közönségünk becses párt-fogását s lapuiik szives terjesztését. Nagy Kaniisa, június 16. 1879. Kiadó hivatal. WUOITS JÓZSEF u**™*^ Főuteza WlassiesUaz. Nemiet-í?a\'(la84ii?l egylet. (Foljtatás.) Bzen baj orvoslásának tekiutetébúl is, mintán gyermekekre természetöknél fogva a csemege élvezése ingerlőbb csíbitó erővel bir. mint krjaiknak megtakarítása, nehogy csalás- és lopási hajlamuk na- .gyobb mérvet öltsön, a paedagogia által előirt egvéb gyógyszerek alkalmazása mel- \' lett tanácsosabb a pénzek megtakarítása és e végből az iskolai takarékpénztár meghagyása, illetőleg behozatala, mint annak beszüntetése és mellőzése annyival is inkább, mert ennek kezelése mellett, valamint a tanító bizalmasai megkérdez-heti növendékét: hol vette krjait ? ogy a szülék is gyermekeik betéti könyvecskéit megvizsgálván, szamot kérhetnek töllk, és így a bajt mindketten ellenőrizhetik. , . Az erkölcsi élet a szó szoros értel-mében vett vagyonnagyságtói siíriatünk sem függ ugyan, de hogy a szegény-ségnek vagyanos állapotra vergődése és ennek eszköze a takarékosság az erköl-si életre nagy befolyással bir, az is tagad-hatatlan. Tapasztalis szerint ugyanis azok, ki* a napról-napra való megélhetés nehéz gondjaival küzdeni kénytelenek, ai erkölcs ösvényéről könnyebben és hamarább le-siklanak, mint kik - habar nem is nagy — de szükségleteik fedezésére kellő va- gyonnal bírnak; a pazarlásból eredt vég- efszegényedéssel párosult úrhatnám vágy- nak fattyusarjai: a napirenden levó lopás, csalás, gyilkolás és öngyilkosság: pedig — mint a társadalomnak megannyi torz- képei, a takarékosság szükségességét még- iukáob igazolják. A közügyek iránti lelkesedést sem oltja ki ezen intézmény sem a gyermekek, sem a felnőttek tivébol, hanem arra in-kább szilárd alapot vett A társadalomra nézve ugyanis az iskolai takarékpénztar a fölkeltett, de nem zaklatott szerzési i ösztönt nem egyedül czél gyanánt, lia-nem inkább azon fociéiból fejleszti, hogy a növendékek a szivökbe csepegtetett és vésett felebaráti- és hazaszeretetnek, — miként már emlittetett — necsak «zifra szavakkal való fennenhangozUtására, ha-nem akár áldozatokkal járó tettleges gya-korlására is tehetséggel biró lelkes hon-polgárokká váljanak. Azt pedig, hogy a takarékosság felnőttekben sem nyomja el a közügyek iránti lelkesedést, a takaré-kosság utján meggazdagodott számtalan aagy hazafiak és honleányok példája -6 hogy messze se menjünk, maga ax is-kolai takarékpénztárnak első magyar após tola, a minden üdvös, és hasznos Sgyre áldozni készséges hazafi Weisz Bernát P. királyi tanácsos ur tettleg igazolja. De kttliaben is a lelkesedés a magyar em-bernek, sót már a gyermeknek természeti tulajdonsága, jelleme léíéa, főleg arra kell törekedaünk, hogy ezen gyönyörű szivvirágot a szegénység fagya cl ne her-vaszsza, hanem a vagyonos állapot üditó légköre nemes gvQmölcscsé érlelje. 4. Tapasztalati szempontból. Helyesen illittatik, hogy a pazarlás oka nem annyira a takarékosságnak, mint a nevelésnek hiányában fekszik; ebből ugyanis az következik, tehát neveljttk az iskolai takarékpénztár által felvilágosítva és szoktatva már az iskolás gyermeket az öntudatos takarékosságra; és ez lehetsé-ges, mert — miként már kifejlett, — nem csopin a szolgálattal szerzett, hanem a jutalom és ajándékpéozt is — bármily ritka és kevés legyen is az, érdemes meg-becsülni es összegyűjteni. Attól pedig hogy a gyermek megtakarított pénzét egy-szerre valami haszontalanságra dobja ki, félni nem kell ; mert tapasztalás szerint a gyermeknek is természetében fekszik, hogy minél nagyobb összeggel rendelkezik, annál értékesebb tárgyat kivin rajta venni. Mondatott még ellenvetésül az is, hogy ezen intézmény csak egyoldalú és kizárólagos. — Valamint az egyéb eré-nyekben, ugy a takarékosságban való ne- velés is általános; kizárva a legszegé-nyebb sorsn és legifjabb kora tanuló sin csen, áldásaiban részt vehat minden is-kolai növendék — csak hogy nem köte-lezetten; — amint hogy voltak is töb-ben a legszegényebb sorsa növendékek közül, kik közttl egész éven át t -2 krnál többhez nem jstottak, de ezen kis mindenöket is az iskolai takarékpénztárba tették. így van ez a közélet más agyé-ben is: a bíróságokat sem veszi igénybe minden ember, de azért a bírói hivatal még sem egyoldalú, hanem álulánot; a hadkötelezettség eem veszt általános jel-legéből, ha a hibás testalkatuak felmen-tetnek is alóla. Azon ellenvetésre: „A gyermeknek nincs szüksége: szülei mindenne) ellát-ják.\' Tapasztalás után állíthatjuk: meg-esik, hogy a gyermeknek is van szftksége és pedig néha épen olyankor, midin sze-génysorsa szüleinek nincs módjuk azt ki-elégíteni; mily jó ilyenkor, ba van ma gának a gyermeknek egy kis megtakarított pénze. De hit helyes-e, szabad-e, t gyer-meket megfosztanánk az eszköztől, hogy jó szive sugallatát ne csupa sopánkodó saj-nálkozással jelezze, hanem könföradomá-oyával is valósítsa? Felhőit tik még ellenvetésül: .A pénzforgalmi eszköz; rendeltetése, hogy kézból-kézbe menjen át." Tehát meg se hagyjak nilunkifl eleredni, hadd mesjeD, a mint jött! Hja 1 de mától holnapra is keli ám az embernek gondolni, s mindig szem előtt tartani a bekövetkezhető szükséget, betegséget s egyéb balesetet, — a tervbe vett, s pénzerónket meghaladó nagyobb TÁRCZÁ. Fakó lovam. — Kedvet lovam e* a í*ké énnekem, Eaeu szoktam honid ját ni kedve-em. 8 exen ro<ny*k t*4p CsiTWgfM éjstaka, L tflleá" rouá« eo baaa. Hint a bouUlt ftirkány agy jír a liba, A madár U alig ér a nyomába, 6 nem kell neki ■« kStSfék, te lMOtir, MégU mindig a 1-jgjobbik atoa jár. Ugy iraieri Kantokat mint magam, Szemb«kotve is megtudna meir* van, fi agy nieguokta már a járáat *rr« ki, Talán o«a is tndna •IfelcjUD. Mikor padig eléri a hasatok, tfiot a TÍllam oljan gyorsan barohog. 8 ajtrfd elítt ntjy k4aj«teB lesi&kftm, R j4 fakóa hegj Ülik i*ép*n sekúlöm. A a számára pgy kii cxnkrot keres«k, Mint gklambom caokod ép oly édeart, & mir«lt hogy kedvemre járt a Iái.*, Uj ■aftröatia. teríteni « káb Kedfes lovam •* a fakií ii-o Baeo .ttokta.ni boiaád jínfri kedv S «wa aagysk Bég e holtlaa é1*s*ka A pánt ír M tCl*d rónám éu ba&a. MATKOVITS OYÜLA. A tearatok történetéhez. — Cantn ntáa. — Va.Iftk.aek a^étxs^ge^rt iooi vagyis po-bár koct ÉelkdwoDtaoi: a legrégibb i«oká»ok kötté Uu-tosik, A görögöknél Homeroe koriban (1000 évvel M&mitáauiik keuiete el6tt) kölcsöndaca ítuk már egymás egó#s*ágeért & jó baritok, hogy az iulvágyat fokoxsák. E stükáa philotetia névvel birt. valamint ugyanessel maga a tárta-aág ia, mely gyönyörűségét as Rgyiitt-iváaban keree\'e. Hogy rendbe Éienjen a f^lkössöntftek Rora, az iil^s kesdet^t borkiráljjiak m-gválasi tás* elölte meg, A félkfiat/in\'irSaékre jelt adui en-nek bivatalos jogköréhez tartoxott. A trónfogla-tas uertartáaaegy?»erü volt, — a mftgtölt«U bil-likomot A emnlte «lö«ífir ajkai hot és * kézrftl-kéire járt pohár oly módon Ktemtt alattvaló-kat, hogy a kik betAle it\'anak, kötolesve őrei-tek magokat »t egjtHtmaradia idejére a borki-rály iránt eogedélmeanek, a társakkal Kernben pedig barátiiágosnak raaradni. Boldogtalannak érette magit az, kire a kölcsönös felköszöoté-■bk fulyamában eielleg teoki sem emelte poha-rát, mert ast kellett hinnie, hogy senkinek sem bírja rokonszenvét. A philotosiában vagy keményed kellett inni, vagy megssőkoi, rnert olykor megtörtént, bogy a borkirálynak ítélete folytán a vonakodó fejére vagy nyakába lett öntve a bor. A douche asokásbaD volt már ak-kor Íi, — tene és ének kSveteM minden egye* felkSss5ntéfll. mely énekek as istenek ét bOrik tiszteletére zengettek. A rómaiak együtt ivasinál virágkossoru-val ékesítek halántékitikat é* megelégedtek eleinte ilyea egyuzerü óhaj elmondásával: „Kt-Tánom. hogy li és mi. vagy te és éu egéssaége-wk legyünk." De behozatván későbben a keleti fényűzés, rendkivQliség hajhássaa váltotU fel as &-i pgysKjrüeógeU Qjorsao jirtak ugyauis kc.\'beo a oagy serJrgek, megt<v« Uassicna vagy Falernus burával, vagy a mely nedű az Archipnlagua sziklás szigetei a sajioltatott • a dicsőség azé lett. ki legtöbbet tudutt inai. Sot ss epalók tisztes hÍ7ataioeve is elveszítette las-san kint líooe\'t jellegét, mert n néven késAbb azon rabssolgák vagy tányéroyalók neveztettek, kik az ivó vend^gAk ki«zolgálás*ra álltak ké-aieu. Holott az i-pulólt kezdetben 3 vagy hét tagból álló p»pi testületet képeztek, mely c»l-legium s főbb ístunek tiuteietére rendeseit val-lási lakomák korü! ía\'.éskedeti. Dt a késAbbi Kiímábán as epulók, mint árnyak ácsorognak a vendégek nyugágyai mögött, melyek as ó korban székeinket pótolik, éa vagy a maradékra vooatkozaak, vagy a borterhelt fűk halántékain as ingadozó virágkoszorut igazgHtják, vagy pe-di<? karjaikkal támotgatják Aket, nmidAn a vo mitoriuniba U*torogoak, hogr gyomrukat ujabb iul b*f»gadáaára képmiiisék. Pincték 300 eier amphora befogadiaára épültek egy-egy amhpora 26—28 litert te-vén, közel 140 ezer nkdra rug a mensyivég. SPJ-ika éa Peruiából hutott függönyök védik a dűzsülókftt a léghu-am, por és törejtöJ, — a legdrágább araoyedényekb&l ez^r meg ezerve-gyüleiü ílUtfdlhö párolog. Éoek ét lene hang zik, kőzbea-kösben eloallaak a pantomimek, bohóczok; gladiátorok, kiknek olykor vére ia befticskeodi a bárom sxögleiü iv/asztalt. A kó«-társaaág vég éveiben ssokásba jött a pohárkül-dés, roelr ssertartá* abból állt, hogy as, ki T«Q-détráre akart kössönteni, mngtötlőuo saját po barát borral, lwz&rc«(>lt nébáoy csepp«L belőle és ugy kttldé vend\'tgének egy szolga által, ki a fenékig firilott poijarat azonnal viasz* U hor.tu. így Taliíbaa n^m volt nehóx a venjégeket aor-asztal alá iooi Üonepélyes alkalmakkor *i-*g lóoek koszoruzva még a poharak is. sfltaborbs rósaa asiromlevelek hintve, —faiértiaasokasba jdtt ax ily mulatságokat ,corojian bíbora" név-vel j«li>lai. EieÍDte a rokonok, jábacátok, párt-Cofök, kedveaak agénaégin iUik, d«ac>á<iár «A)5 Wlrojoit.\' utáu » Osáuiréra ia. Éleaellek velélykudve folyl a tréfa, aiot Áraduió £oljA(u némoiyik ÍK>rraí irta kedvesa o<*vét az aa»Ulr., mii roeg aoayi poliarat iiritoU ima4oUj»flgéas-■égére, ahány Dolliból anatk »oli) AllüU. Sokkal egytxirabb eljáráat követlek • kelták, gallok, brillek é. getmanok. Kaok caak e|ry kSaoa kapát körtetek aMgok kost • miod-egyikök, ki a«t ajkáhos emelte, legközelebbi asf mttédj^t tikepélteié : BN,,óo rád köasöDiuk!" éa mégÍB a mulauág vége rendesen veaiekedéi volt, o4ykor véreogcés i«. Talia épen e» okon kárhmtatu euokaat Ambroa milá*«Vi paipők (élt S4O— 397) él liltotta el papj«iuk as ilye-tén z»joa malataágokoQ vató raegjefeneWt, vala mint azt ii, hogy valakiaek egéiuégére pohárral koasöntMBek. Ugyan e tilalmat a petrikawi ÍMgy*l «»i«at ia, »«ly 1510. noretabar ll-«« UrUtott, magáéra tatt« a Ungyel papokra nésve. Aki az angoloknál ebéd végéi felköMöo-tot akart mondani, piritutt kaay«Srdarabkát vetett poharába és körS«t-Ue a vendégek közt, uak aoimáo TiaazakitrUlt kossá aaast megaue, "-\'.\' CT»jls" rámnuilókajám. E striton kanyér darabkáröt, melynek toast angol neTA a torreo lurrui, tostum latin igéből ssánaasott, Tették elnevezéaoket az. asztal feiettí (etkíiazötttéBek): (toaiiok ) A hösépkori talhajtott ad»ariaaa«g kftlönóe szokásokat ia bosutt be, iBeljek sci-I^KU megtartása tcellochetlen readasabály lAu mindenkire oézvn. így ha valamely lovag a tanaság valamelyik hölgy tagjára kősomött ati>«3£ KÖZLÖN TOENOTOLCZADIK ÉVFOLYAM :r "értéktt tárgy megszenéíére pedig raétoxe-rttbb elóre, mint ntóligouui takmritni. — * Megnyugtatásul azonban tz iskolai Uk» rékpénztár csakugyan «egis felel aí el- lenvetési kívánalomnak; mert a pént a ^yennek kezéből a tanítóéba, ebből 1 köz- ségi takaréktárba, i inait a forgalomba megy át, honnét ismét a gyermek kezébe \'-kerül vissza. r GyanitUtott még, hogy a gyermek "az iskolai takarékpénztár iránt rósz czél-~ból érdeklődik. — Tapasztalásból bizton • állíthatjuk, hogy a takarító gyermek pénze gyarapítása iráot — a nélkal, hogy a takarékosság üdvös voltának ecsetelését tanítója ajkairíl annyisxor-ameBnyisrer is- mételten hallania kellene, — csak azon jól felfogott és átérzett czélból érdeklő- dik, hogy — miként már elmondatott, — mind magán, mind misokon a csemege- és szivarnál érdekesebb és fontosabb do- logban segíteni tudjon. Attól sem kell tehát félni, hogy az önérdek kiöli az önérzetet. A takarító gyermekek közül ugyanis sokan társaikon és károsult honpolgárokon való segélye-lésök által kitüntették, hogy nem csu-pán* ön-, hanem nemesebb érdekből is gyűjtik össze pénzöket; — de önérde-küknek sem önérzetük rovására szolgálnak, mert krajezárjaikat azon öntndat és ér-zettel takarítják meg, hogy ez által na-gyobb jót mivelnek, mintha elharácsolnák. ,,-, , Felesleges attól is tartani, hogy a gzttlélí a tanítót gyanúsítani fogják, mert gyermekeik betéti-ivét naponkint megnéz-hetvén meggyőződhetnek, hogy a tanító csakugyan annyi összeget irt be, mennyi neki átadatott; továbbá belegyezésükkel gyermekeiknek betett pénzük a megfelelő kamattal együtt, mikor kívánják minden- .yJtar azonnal és hiány nélkül kiadatik. .: (Vége következik.) A kereseti adóügy kérdéséhez. Miután Gytirffy uraz50-ik számban hozzá intésen kérdéseket elhallgatta es azokra nem faléit, a helyett ujabbazemélyetkedésekbe megy át, így én őt mjpt bebizonyított henczegót a tisztelete jeléül vagy egy öltözék darabját vsgy mát egyebet dobott mindnyájok Mtme láttára a tüzbe, és ez áldozatot meghozni minden ké-sedelem nélkül, a tiraaaág minden férfi tagja tartozott. Igen eredetien ütött ez ki egykor Sir Malcholm Sidney házáoá). Midőn ugyani* bi-sslmas barátainak egyike látná, hogy a házi gazdának gyönyörű csipkés nyakravalójs van, csak azért ráköszöntótt egy jelenlevő hölgyre, hogy oyakravalóját túzbe dobhassa,\' mit ter-méuet«a«n a többi férfiakkal együtt Sidney Qr is Dtásozni kényszerült, bármi >ebexen eaett b neki. É« mivel még hozzá ki » viczelték érte, feltette magában, hogy boszuttaaul nem °*gyjs Byakravalóját. Midőn legközelebb igen fájt foga, össsehivts a károrvendó vendé-geket mind és o köszöntött a hölgyre, — de hogy legyen mit a tusba vetnie egy odshiva-tot! sebéazszel fájós fogát ráutalta ki, mely fájdalmas operáczion csupa udvariasságból minden férfiasak, keresztül kellett esnie I Két római Imperatdrnak ■jmboluma, mely jeleolegi állásuakhos alkal-mazható. Rudolphua austriacus posl 29 Maoriim interegnum, inepéravit aanis 18— obüt anno Dnilíi9l — aeiatis 73 anBorum —. Symbol: Helinj beoe imperare, íjuam imperinm ampliare. Királynak országit jobb jól igazgatni És gyakorlására ami jó igazgatni, Mint búviteoiast, sok oly emberekkel, Kik nem oltalmazzák talajdon vérekkel Még i» egyet: Sigmandus IViinperavitqaa Romaaoram Imperator 27 annis ■— qaa Kex Hungáriáé 51 — Bobemiae 17 ais obiilanno Dai 1437 aetatis 70 BBBOmm. Symbolum. Mala ultro ad tant Serény lábakon jár a szerencsétlenség, önként reád rohan, mint goaoaa ellenség. A ki bólosön vigyáz sok veszélyt elkerül, Uv Melyek, miatt Bajra bánatban nen merül. \' Gyűjteményeimből T. A. ZALAI melyen tisztelt olvasó knaoaaog unUtaVaára utá-«ozni wm fogosm, egyonertoa a vot» folyt po-lejnia megbiráláaára kérem, nam kagyk»tom •ionban szó nélkül aion saemélyaakodaBit, hol azt mondja, mikép én falui tani ti veltaan, erre osak büszke vagyok, mert egy oly testületnek lehettam tagja, mely testalet a tiantelot ét be-osüjést magának Biindenha kiérdoojelta, mely testület önállóságit biztosítván, atiat ilyen a haxa hasznára működik, de hogy Gyorfv or nini dicsekrt aoadesnikus nem tadott óoálló ságra vergődni, ez csak együgyüségéró\'l tesz ta-núságot, miglehet, hogy eljárásában ama sza mos botlásokat is ezért köreti el. Még csak a rágalom szó kifejezésének megvÜAgitáaára nézve teszek észrevételt, mit U hogy rágalmaztam volna ezennel viasza uta-sítom, mert én tényeket soroltam el, azokat meg nem czáfolta, igy miQtbebiaoayitottak áll-ván fenn, rágalmazás alapját sem képeshetik, ezt mint akademicus csak megtanulhatta, de bofy meggyőzhesae magát, ttunk w alispáai hivatal ba tálasénál, ott majd a kottorí korcs-mártn eredeti nyilatkozatát betekintheti, mi don ^általa hirdetett brachium beszüntetése ügyében a sértett felek folyamodtak, és 6nnek törvény telén eljárása végett oltalmat as alispáni hivatalnál kerestek és nyertek i», mert 5n a karhatalmat nem alkalmazhatta, t. i. nem kapott. — Ezzel én U részemről ezen vitát befője zettnek kijelentem. KOVÁCS JÁHO3. Zalamegye monographlája ügyében Zala vármegye törvényhatósági bizotlsá gának Zala Egerszegen 1879. évi május hó 5-én t folytatva tartott közgyűlése jegyzi-könyvéből. 9993/22 jk. Alispán ur előterjeszti Pest-Pilh-Kis Kunmngye aliipánjáaak átiratát a megye monographlája megírása tárgyában hoazá múlt évi 8171/878 szánt alatt intézett alispáai stég keresetre, továbbá bogy ezen kózérdekt mü a várakozásnak megfolelóleg mielőbb befe-jezésre juttatassék, indítványozza, hogy a vál-lalkozó írókkal kBtőtt szerződés a közgyűlés által megerositleaeék s a monographiáboz szüksé-ges adatok gyűjtése a megküldött s irányadóul szolgáló kérdipontok alapján elrendeltessék. Végíés. Alispán nr előterjesztésének elfogadásá-val as átirat tudomásai vétetik; egyszeramiud a megye története megiráta tárgyában az 1875 évi május 3-iki közgyűlés 3524 szám alatt kelt határozatával kiküldött bizottsáe által Nagy Imre, Nagy Gyula és Véghelyi DeatA urakkal, mint vállalkozó Írókkal 1878. évi. július hó 18 án a megye nevében kötött azeizódés jóvá hagystik s annak a jóváhagyási záradékkal el-látott eredeti példánya a megyei levéltárba el-tétetni, hivatalos másolata pedig 2 példányban, — egyike a vállalkozó irók rózsére — Barcxa Sándor bizottsági elnök urnák kiadatni hata-rottatik. A vállalkozó irók által a szükséges adatok czélsierfi összegyfijiéaéoek eszközölhe-téae végett megküldött kérdó pontok kalló számú példányokban oly-felhiváasal küldetnek ki a járási szolgabiró uraknak, s Nagy-Kauissa város tanácsának, hogy azokat a gyüjtet mun-kájára vállalkozó értelmiség, birtokosok, lelké-szek, tanitók, jegyzők, gazdatisztek, szóval mind-átok kiitStt, kiknek állásuk és foglalkozásuk-nál fogva laginkább van módjukban a néppel közvetlenül érintkezni a speciális helyi viszo-nyokkal megismerkedni, — az odavágó fel* jegyzések megtétele végett osszák ki, s a be gyűjtendő adatokat 1880 évi jsnoár hé 1-éif a megye alispánjához terjeezszék be. Miről ezen végiés Barcta Sándor ursak mint a bizottaáf; elnökének, továbbá as összes szolgabirák és Nagy Kanizsa város Unácsáaak kiadatni rendeltetik. Kmf. KisdU GOZONY LÁSZLÓ m. k. 1.) Van-e helyben valamely k6z- vagy magán levéltár? miféle, vagy kié? miképen volna eszközölhető, bogy a monographia irói hozzá férhessenek. 2.) Bir-e valaki valami régi iratcsomagot könyvet, vagy egyes okiratokat és levelekel? miképen lessnek ezek közölhetők a monogra-phia íróival. 3.) Kérjük a község jelenleg használt pe-csétjének gondosan- készült tiszta lenyomatát, vörös spaajol viaszba nyomva. 4.) Kérjük a község régebbi pecsétéinek, ha ilyenek még megvannak hasonlóan készült lenyomatait. II. 1.) Helyek a községgel határos körtetek éspnsiták? ~ ^T 2.) Vannak-e a kSztég haUrin" aí e\'lótl kívül állott s jelenleg abba bekeblesett puszták • melyek azoknak neveik? Y. 3.) Melyek a hátaiban élő helynevek, ? H, aj. majorságét, puMBak, hegyek,, lombok, völgyek, térséctk, erdők «aezők, rétek, legelők, tintások, dalok, ntak, folyik, patakok, Uvalűp ntocsárok, hidak, ttb. aoni. ? 4.) Melyek a nelin végbe ment Ugotitia elótt még élt, ds azóta kiveszett feledésbe ment ily nemű nevek. ? 5.) Jeg/ntesseaak fAl a mennyire ember emlékeiét engedi a földrajzi változások, u. m. kiirtott erdők, feltört rétek éslegoMSk,kkzárait vagy lecsapolt folyók, tavak, patakok aat. III. 1. Jegy éltessenek föl a nép k-ost élő tőr téaoti hagyományok ét mondák hivsn, agy a mint a nép emlékezetében és száján élnek. 2.) Hány lakota van a községnek s.) nemzetisig szerint? b.) vallás szerint. ? 3.) Jegyezze fel a t. gyűjt* a népességi viszonyok körül netán szerzett becses tapaszta-lait. - 4.) Helyek a községben éló vezeték és csalid nevek.? &) Jegyeztessenek fii, ka ilyenek tudva vannak a kihalt család nevek. 1- .. ;■ . IV. 1.) Ki volt as utolsó földet ur? 2.) Ki a volt földesnri birtok jelenlegi talajdonosa. ? V. 1.) Van-e a községnek iskolája? milyen ? hány osztályú ? háoy tanítóval vagy tanár-ral. ? - 2.) Van-e templomát hány és milyen vallásu ? uj e vagy régi ? 3.) Va«-e lelkésze? hány és milyen vallása. ? 4.; V.nask-e templom és lelkészaélkttli felekezetek és fiók gyülekezetek? ezek mikor alakultak? melyik anya egyházhoz tartóz nak? — 5.) A matrikulák (anyakönyvek) melyik esztendőben kezdodzek s időn kint micsoda nyelvéé Írattak?. 6.) Van-e a községben valami közjóté-konysági vagy pénzintézet s egylet vagy t-ir saskör ? jegyeztessenek tel as ezekre vonatk ozó érdekesebb ailui-<k. 7.) Vau e a községaek orazágatja, vas-útja, postája ? 8.) Vannak-e vásárjai? 9.) Vannak-e malmai vagy másnemű ipartelepjei és gyárai ? 10.) A lakoaság kiválóan foglalatot e va-lamely iparágban ? 11.) A mezőgazdaság iránya, afdldraive lés vagy az állattenyésztés jellemével bir e in kább? 12.1 Jellemeatasoék rövides a kozerköl-csiseg állapota ? 13. Írassanak le a feltünSbb, jellemzőbb népszokások és a népviselet. 14.) Iraasék le s táplálkozás módja. 15.) Van e kfizaéf határában valami regi épület ? vár, templom, rom, fal, eánea, vagy (óldhányás ? Mindezek a netán hozzájok fűződött ha-gyománynyal együtt jegyeztessenek töl: Kö szonettel veszssük az ilyeneknek térrajzait ia, ha a t. gyűjtők által becses feljegyzéseikhez netán mellékeltemének 16.) Jegyeztessenek föl a község határá-ban netalán talált régi pénzek t egyéb régisé-gek leihelyei. Helyi hírek. — Zárünnepélyét a aagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület as uralgó vörös miatt Dr. Schreyer Lajos egyesületi orvos ur indit ványára az eddigieknél korábban, július 19 én tartja meg a .Polgári Egylet- díszes kerthelyi- ségében, mely alkalommal a kisdednevelő egye sülét iránti tekintetből nem tagok s ezek csa- ládjai ia résst vehetnek. Kedvezőtlen idő eseté- ben másnap tarutik meg; belépti dij egyénen- kint 20 kr. Gyermekek felét fizetik. Esle tánez- koazoru rendestetik. Felhívjuk a U közönség buzgó részvétét és pártfogását a kisdedek e negyedik évi kedves emlékezetű ünnepélyére. — WlasHet Antal kir. törvényszéki elnök szabadságidejét élvezve, azt egészségére fordítandó, családjával együtt a wSrtbi tó egyik kiesb partjára utazott. — TO* Három ház és három mellék- épület égett el múlt vasárnap délelőtt a Teleky utczában. Mosta tűzoltóság szerkocsijainak ne hézkes előteremtése miatt bar később érkezett meg, mégis szakértelmes intézkedésökkel eleve gátol vetettek a rombol4 tüzelem tova terjedé- sének. — ÉH Márünnepéti/. E lapok saer keaztőja a fővárosban időzött, mikor a nagy kanizsai polgári iskola zirünnepétye tartatott «írt helyinlevőnek találjuk, ha « .Zala" oz. hetilap ide vnbatkos* közleményét átvejtizttk : A nagy l.niwai pnlg. iskola évi zirttouepélye junius hó 29 en fél tiz órakor tartatott meg. Di •zes, nsgyrészben hölgyközönség töltötte meg 10 fa 1879. s polgári iskola tág«s rajztermét agy, hogy tzo-rongáaif ijj^Plt. Ai előadott ének ét zeneda-rabok ■ ■ szavalat a hallgatóság zajos tetszésé-vel találkozott > fáradságért méltó elismerést érdemel a kitűnő zenetanár Berec i Imre ur. A Rakóoay induló előtt Hprgonbesaer Jánna igazgató fejtegette rövid beatedben a polgári iskolának mindinkább érvényre jutó jelentősé-gét. Nucsecss József, fáradhstlan buzgalma ia. kolsszéki elnök pedig szép bestédet intézett a közoaoaghaz és a növendékekhez s e tantestü-let által a rioBgálatok folytán kimutatott ered-mény felett megelégedését nyilvánítván, kiosz-totta a dijakat a tanulók között további s szor-galmas munkálkodásra bazditotta őket. Ajzép ünnepély fél tizen kettőkor ért veget a bizonyít-ványok és értesítők kioazlatával. — Múlt számban megjelent közle- mény kiegéasitoseül vau sserencsénk a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, hogy a volt nagy kanizssi, de tökéletesen feloszlott da- lárda tagjaiból egy újonnan szervezkedett „nagy-kanizsai dalárda * módosított t a nmélt. m. kir. belügyminiaztariamhos jóváhagyás vé- gett (elterjeoatett, alapszabályok értelmi szerint alakult, — ét téttleg működését meg ia kez- dette. Ebből kifolyólag értesítjük egyszersmind a n. é. közönséget, miszerint a módosított s jóvá- hagyás végett felterjesztett alapszabályok sze- rint a pártoló tagságok eltörölve lettek, — mi- ért ia a t. pártoló tag uraknak a dalárda iránt több éven át tanúsított felkarolásukért ezennel köszönetet mondunk és ünnepélyesen lemon- dunk netán irányukban Wormálhaté minden jogainkról, a jövőre pedig valamint li.é, kö- soaséget, ugy a volt pártol* tag arakat ia kér- jük, hogy az ujoonan szervezkedett dalárdát tehetségűkhez képest támogatni szíveskedje- nek. — N»<y Kanizsa, 1879. július hó 8. A oagy-kanizsai újonnan megalakult dalárda nevében: Derlik Falöp m. k. alelnök. Roth msns Béla m. k. titkár. — Kőt<etk«mö sorokat kaptunk : Köz- szeretetben álló és sokaktól iimert becses lap- jának legutóbbi számában, .Szép tett* czim alatt azon köalomény jelant meg, hogy os. k. eiredorvos Dr. Jákob Hűller s szélhUdea által környezett Engbarth ólnak ui olao segélyt nyújtottam. Bár hivatásom as emberiesség, és minden ssttnvedő embert tekintet nélkül állá- sára, orvosi segélyben részesíteni, kötelességem sz igazsághoz Brven « kérdene* közleményt oda módosítani, hogy a cs. kir. katonai csapat kór- házban nyujtatott a segély, de nem általam, hanem m. k. honvédezrodorvos Dr, Toocaányi Imre ur által. Nagy Kanizsa, julias hó 8-án 1879. Maradok a tisztelet kiváló jeleivel tekin- tetes szerkesztő urnák kész kötelet szolgája. Dr. Müller cs. k. ezredorvoe. — Mfíkay Dexsé mohácsi járásbiró- sági albiró a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki. Imre megyés püspök ur a kévvizi fürdőbe érkezett. — &*eretu*e-jelentés. 1879. jut. 17-én legfelsőbb utasítás folytán azon államsorsjáté- kok sorházasa leeod, melynek jövedelme kivé- telkép jótékony intézetek és ilynems alapít- ványok ösztöndíjára fog fordittaini. Minden előjel oda mutat, bogy es alkalommal it jelen- tékeny nyeremények lesznek elérhetők, mivel már most is, s huzási nsp köteledlÍ75Í, a vétel- kedvben nagy haladat mutatko.ik. A sorshú- zás lajstromának előnyeiből «rtesitűnk, hogy a nyeremények száma ^6272) valamennyi ez\' megelőző államsorsjátékoknál, sokkal nagyobb különösen a nyeremény viszony a sorsjegyek számához oly kedvező, bogy már minden 43 ik sorsjegyre egy nyeremény esik. A nyeremények öeszeRe 230.200 frt, e közt 70.000 frt készpénz- nyeremények. Remélhető, hogy ezen a cs. kir. lottójövedék igazgatóságának vezénylete alatt álló vállalat nemcsak a játékkedvelók részvé- tében fog ezen gazdagon fölszerelt torsjáték olcsó sorsjegyárai mellett részesülői, hanem azon kört is föl iogjs rá buzdítani, a mely avé téllel a jótékony czélt előmozdítani ia kívánja. Ily eredeti aonjegyek, míg a készUt tart jul. 14-ig szerkesztőségünknél kaphatók. Ára 2 frt. — A meékaifehérvári kiállítat alkal- mával Zalamegyéból való kiállítók közül kö- vetkezők tüz tettettek ki a jory által; Din- oklevele* nyertek: Keszthelyi gazdasági egylet. Keszthelyi m. kir. gazdasági intézet. Arany érmet nyertek: Keller Ignáci Nagy Kanizsán. Fsckh Gedő Badacsonyban, Skublics Sándor Zala-Szent Mihályon. Es Ut t érmet: Gelsei Guttm.nn 8. H. NagyKani saáa, Gr. Fotteties György Csáktornyán, Ba- laton füredi .Szereuiház", Felsőbb leányis- kola Nagy Kanizsán. Bronz érmet: Va dona János Keszthelyen, Veraa* Sándor Nagy- Kanizsán, Engei Adolf Nagy Kanissán, Hart- manó Igaács Kagy-Kanizaáa, Hollósy Somo- gri Elek FelsC Orion, Chépely Karoly Bala- tatón-Fnredén. Gróf Deym L. "fomajoa, Éger Ignácz Nagy Kanizsán, Fátyol T. Ké%zthe- lyan, Miltenberger S. Nsgy Kanizsán, Pál Sán- dor Nagy-Kanizsán, Henca Lajos Alaó-Lsadváa, •TttENNTOtCZADIK ÉVFOLYAM. >K 0 « L G N Y. JULIU8 10 sn 1879. Szeretetház Bslaton Füreden, RoseiibeTg Hsn-rika Zala Egerssegeo, Felsőbb leányiskola Keszthelye*, Stafeniti Kár«i> Kessthelyeii, Vejtsy Károly Keszthelyen, Henci AnUl Nagy-Kenizaán,és Vw Károly Nagy-Kanizsán. — A balatonfüredi furdívendégek asáma 9 ik kimutatás narint július 2 ig 473 folyossámban 811 volt, Köztük <u Gr. Zichy János, Jusák litván püspök, Köves János prépost uL A balaton-furedi .Szeretetház\' növendékeinek július 14-én délután lessen viss- gájs, melyaa a DUH így barátait szívesen látjs as igazgatóság. — A Bopronqkereskedelmi és iparka- mara elnökévé, Flaodorffer Igaács lovag he lyébe, ki már több éven ái volt a kamara el- nöke, nagy mérvű elfoglaltsága éa előrehala- dott kora miatt azonban leköesönt, Zergényi Uyuls kereskedő és kamarai tanácsos válassta- tott meg. — BOvid hirék. A síékesfehérvári ki- állítás bevétele 31.642 frt. volt. — Doloi-Tus- lábau 500 év után múlt vasárnap szólaltak meg a katb. templom harangjai. — Köves János veszprémi kir. alügyéu törvénysséki bíróvá: neveztetett ki, — Bon. tábornok nővére Szibé- riában nyomorg. — A győri ostrák magyar fiók bank jal. 1-én megkezdette működését. — 40 es«r forintos kardot sjándekosott Vilmos csassár a csámak. — A zultáo Bulgária feje- delmének látogatását nem fogadta el. — A sae- gediek javára addig 2,325.000 írt gyűlt be. — Amerikában magyar lap is jelenik meg. — ki nyert ? A Uuitorijé<iftk]n\\. 1. végbement busá-sakor a következő soroiatok husatuk ki: 213, 360, 450, 502, 1542, 1845, 1967, 2066 2518, 2885, 3314, 3435, 3984, és 4194. A blcri kBttigi sorsjegyek jul. 1 síi husi-•án a követkesó 12 sorosat buzatott ki; 707, 1088, 1250,15:6,1562,1625,1635,1889, 2136, 2523, 2543 és 2683. At 1854. dUanuortjtgytlc busása alkal-mával a kovetkeso sorsaámok huzattak ki: 32, 87,188. 224, 421, 450, 534, 685, 1045, 1079,1132,1159, 1229, 1397, 1500, 1557. 1588, 1634, 2067, 2069, 2084. 2202, 2397, 2457,2774, 3008, 3114 3300, 3335, 3402, 3533, 3654, 3790, 3872, 3968, 3979. A briiuntcJtungi tonjigytk közül; 147, 664,795.876,927, 991, 1333, 1689, 2153, 2221, 2438, 2556, 3349. 3620, 4037, 4188, 4669,5222,5294, 5528, 5712, 5849, 6124, 6179, 6268, 6279, 6770, 6939, 6967, 0969, 7080,7137,7467. 7477, 7568, 7685 \'7828, 7941, 7942, 8125, 8196, 8615, 8713, 8780, 8865,8918,9072,9161, 9167, 9213, 9500, 9713, 9885, 9919, 9928 sorosatok. A $idn-witiningi $crtjtgytk kosul: 68, 146, 305, 479, 527, 685, 610, 638, 909, 1150, 1533. 1596, 1663, 1747, 2243, 2463, 2526, 3013,4177,4351,4784, 4830, 4885, 4913, 5009, 5017, 5043. 5044, 5070, 5138, 5781, 5945, 6420. 6760, 6856, 7245, 7324, 7587, 7618, 7924, 8163, 8535, 86()5, 9119, 9215, 9461, 9547, 9825, 9948, 9953 sorosatok. Irodalom (E rovat alatt megemlített máskak Nagv-Ka-oiuán Wajdiu József kGnvTkeroakadése - utal m«f-ruteUetSk. — Vj ktinyvk. A Fr»nklin-Tár«ulat ki-adásiban Budapesten ujabban megjelentek: Eisenmáyer Sándoréi Góbol Coeleelin. Állat-gyógyássat avagy a lovak, BSarvasmarhák, ju-hok, kecskék éa sertések s egyéb haasnos hasi állataink betegségeinek megismerése s gyógyí-tása. Állatorvosok, falusi gasdák és gasdatisz-lisstek ssámára. Harmadik kiadás, ssámos a ssovegbe nyomtatott ábrával. Ára tűzve 80 kr. K4ibinyi Lajos. Iparos-gazdák könyve. Az ipa ros-gazda családok ssámára. Rajzukkal ellátva. Ára fiisve 70 kr. Kis nemzeti Múzeum 44 füzete Bánfi János. A Szántó-család története. Elbe-szélés HÍ ifjúság és a nép ssámára. Ára fiisve 50 kr. Zámolyi Varga Mihály. A há*i nevelés. Példákban előadva. SsttlAk nevelók s különö-sen népkönyvtárak ssámára. A testi ápolás. Ára fiisve 1 frt 50 kr. Találmányok könyve. Isme retek a kézműipar és miiipar meséjéről. A foidmiveléa-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium megbízásából átdolgozta Freoakai János. Sok képpel. 35-40 füzet. Vége. (IV.kö-let 5—10 füzete. Egy-egy fuset főzve 40 kr. Ára a most teljoe négy kötetből álló munkának fűzre 16 frt. A 35— 40 füzet tartalma: A sor alkotó részei. A sajtolt élesztő. — Azeczetgysr-tás. A savanyú erjedés mivolta. AsecseUsv elő-állítása. A regi eljárás ■ gyorsecsetgyártás Dobereiner modesere. Fűszerek, orvoslószerek és mérgek. A hus és használata. A szsppanfő- szerek. A világítás, különösen a gásvilágitáz s as essél kapcsolatos iparágak. Fűtés s szellőzés. Gyanták, firniszek és lakkok. Ksuuuk és gutta- perchs. A bőrgyártás z enyvgyártás. A fehérí-tés. A kelmefestés ■ kelmenyomás. A tapéts s viaasosvásson gyártása. — A .Hamar Lmütm\' 30 éa 31-ik ftt- zete megjelent Magyarország ni ik térképével,, mely az átlagos homéraéki viszonyokat tüntet1 elő Hatsek Ignács tervesete és rajzolása szerint* és s vasali kocsik rajzával. Terjed Birma ásóig" — Mehntr Vilmos kisdásában aagyérdekü manka jelenik meg ismét: A ,föld és népei* Hellwald Frigyes és egyéb szerzők nyomán ki- dolgozta Dr. Toldy László. Ara egy egy fosét- nek 30 kr. Eddig két fttset jelent meg ssámos igen asép képpel. Az előszót Hasfal ry János irta — — Üj tentmüvtk Táborssky ésParscoze- nemükereskedésében Bpetten megjelent: Szé- kesfehérvári kiállítási emlék. Fehérváron szép az élet. — A kis leány kertjébe. — Piros, piros, piros. — Csiagiliagi — Ez a kis leány jól vi- gyázzon szivére. — Heczepisze hsj. — Csárdái zongorára szerkesstéEllea bogén Adolf. Ára 80kr. — KiptM Ctalódi Lapok 18 ik füzete szép kepékkel a gazdag tartalommal megjelent. Ki- adja Mehner Vilmos. Ara 30 kr. — Aigntr (Abaf) Lajot aserkezstsse ás kia- dásában megjelenő „Nemzeti könyvtár- 25. 86 és 27 ik füzete megjelent. Tartalmazza: Vitko vios Mihály müveinek 3 és 4 ugy Zrínyi Mi- klós : Szigeti veszedelem 2-dik füzetét. Ára 30- 30 kr. — Könfvi$ut. Ujonan megjelent könyvek Abafi, Figyeli irodalom történeti köslőny VI. k. ára 4 frt. Balogh, a magyar gyógyszerész könyv kommentárja gyógyszertani késikönyv rámás fsmetazetü ábrával 1-só fele as egész munka ára 12 frt. Caáktornyai Lajos, költemények irs 1 frt 50 kr. Dr. Vutkovich, s pozsonyi Toldy-kör évkönyv;, I. ára 1 frt. Eisenmáyer és Gohel, állatgyógyászat ára 80 kr. Az uj er- dőtörvény ára 50 kr. Kovács, Egyházjogtan ára 5 frt 40 kr. Módszer útmutató a magyar nyelv tanítására ára 20 kr. Hsir as oktatás szsbsdság ára 1 frt 20 kr. Mangold, világtor ténelem kössptanodai hasznalata újkor 1 frt 50 kr. Mangold, a legújabb kor törtenete ára 60 kr. Nemssti könyvtár sserkessté Ab.fi III. ára 1 fri 50 kr. A népszínház műsora 1. a Vereshaju ári 50kr. 2. Kokó ára 50 kr. Ring Annin. A minőleges elemzés alapvonalai fel- sóbb tanintézetek használatára ára 80 kr. Rot- hert, kis Livim I. ára 60 kr. Scholtz Albert, as osetr. magyar monarchia földrajza ára 1 frt 20 kr. Simár á babona oXTkr. Simonyi rend- szeres magyar oyelvtao ára 1 frt 50 kr. Simo- nyi ADlibárbárus ára 50 kr. Vitkovica Mihály munkái I. költeményei rész árá 2 frt. \'Varga Mihály, a bázi neveltetés példákban előadva 1 frt 50 kr. — Vj Menémti. Megjelent Roaensweig Ár- mintól Székesfehérvári kiállítási emlék induló, -e seneroü küj kiállítása is díszes, ajánljuk a kő-sönség figyelmébe. Ára 60 kr. — üj Ménamüvek. Az .Apolló" zenemüto- lyóirat legújabb (július bavi) száma következő 1 tartalommal jelent meg: 1. Dalosokor eredeti dalokból, Magurányitól, 2. Ábránd Meudelaohn — Bartholdy Bódogtól. 3. üröuiteljea viazontlá táa polkamasur Au Lajostól. 4. Masurka Fanz ler J. L.-től 6 Szépen ragyog . . . eredeti ma-gyar mfidal szersé id. Ábrányi Kornél. Jó lenne, de jaj lenne, népdalcaárdás Vágvölgyi M. Bélától. As Apolló előfizetézi ára a július deosemberi félévre 3 frt, mely as Apolló kiadó-hivatalához (Budapest, rár, Verbóozy ■ utcsa 179. lun.) czimezve küldendő be, legczétsse rüebbeo postautalvány utján. Az Apolló ezen egyetlen hasai aenéazeti közlönyünk eyolcsévi fennállása alatt már is egy oly becses magyar seneirodalmi gyűjteményt alkotott, mely ugy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zene-gyűjtemény díszére válik, olcsóságra nézve pe dig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányuk kai s ezért pártolásra méltán ajánlhatjuk. — Ssbettyin Qyula világtőrtéaete meg- szűnvén, elhatároztak e ma vevőinek as eddig megjeleni 5 tüzet helyett, a kiadásunkbsn meg jelent P. Ssathmáry Károly féle emberi műve- lődés történetéből ugyanannyi főzetet cserébe megküldeni minden felülasámitás nélkül. Tiss- telettel kérjük tehát a Sebestyén féle mtt ve- vőit, kik e oserét óhejtják, (meljr rájuk nézve semmi költséggel nem jár) as öt főzetet nekünk megküldeni s ezek fejében részünkről kézbesít tetjPk a Szathmáry féle mu ugyancaak 5 füze- tét, tekintve a P.Szathmáry-féle mübecsétstor jedelmét{25 füzet) s folytatás megszerzésének árai >em tetemesek. Tisztelettel Tettey Nándor könyvkereskedése Az első füzet beküldetett szerkesztóságünkbez, melynek kiállítása, asép képei s kossorus iróok irmodors méltás aján latossá teszik : a legmelegebben sjáaljak s t, közönség pájticyisába. na tok rendeslatoek: és pedig szombaton assz július 12-én 11 óra 48 pereskor éjjel Bécsbe. Vasárnap július l3-án4óra50 perc-s reggel Fiume, Triest és Velencsébe indalnsk. Szállítási díj zz odsmenet éz visszajőve tért Ka niszáról Bécsbe IL oszt. 9 frt 70 kr. HL oszt. 6 frt 50 kr. Trieszt vzgy Fiumers II. osst 14 frt 30 kr. III. osst. 10 frt 80 kr. Triestbe és Velenczébe II. oszt. 26 frt 30 kr. III. osst. 18 írt 70 kr. Trieztbe menet közt látogatás tétet-hetik ás adelsbergi barlangban. Triestbei ki-rándulás a tengeren Miramareba. A jegyek Béci, Fiume, Triest és Velencsébe 14 napig érvényesek. A visssamenet tetszés szerint egyenkint minden személyvonattal (kivéve a gyors- és gyorsposta vonatokat) eszközölhető. Bővebbet ezen menetekről a déli vaspályának minden állomásán kifüggesztett falragassai és s kimerítőbb sorozatokbzn láthatók. Utóbbi a lap kiadóhivatalában ingyen is kapható. — Egy régi történ* a ozérna szabóról V—ben van egy ilrirat, mely igy szol: Czérns szabó koporsója itt nyugszik, Msga pedig a korcsmába Felesége bossajára Ugyanannak kontójára Bort iszik. E sirversnek következő a története: Czérna szabó rendeaen a korcsmában lakott, a miért majssterné asszonyom nagyon buslakodott, bo-szsnkodott. — Végre Czérns szabót megölte a bor, be is tették egy koporsóbs : fentzokogvs kisérte kifelé az asszony a koporsót. Oh baleset! a koporsót leejtik, a fedél felnyílik, Czérna szabó kiugrik a szalad a korcsmába. Jól berú-gott, eltemettette a koporsót s a föntebbi sorokat irattá s fejfára. — Kinc»4m jvbiliuma- A legyőzhetetlen kancza, mint emiitettük, napokban vivta ki Berlinben 60-ik győzedelmét. Kincsem 1876- b»u mint 2 éves ló kezdé meg győzelmi pályá- ját s azóta még egyetlen egyszer sem szenve- dett vereséget. Első futass asopronyi versenyen volt a misor 4300 forintot nyert. Még ugyan- azon évben megnyerte Budapesten a két éve- sek diját, s Bécsben s kladrubi diját öszszesen 13.050 frt értékbea. 1877-ben, harmadfü korá- ban 11-iser. 1878 10 szer, s ez évben hatszor tntott osztrák-magyar gyOpöa s nyert e három év elejében 54.722 irtot, másodikában 30.872 frtot, a az idén 19.525 frtot, ugy hogy aieddig Ausstrik Magyarországban nyert dijai 122.470 frtot tesznek. Németországod „Kinosem. két éves korában nyert 198.215 márkát, harmadfü korában 49.000 márkát, s as idea 21.600 márkát az utóbbi kivételevél, mely araov serlegből és 10.000 márkából áll. — Angliában tavaly július 30-dikán nyerte meg a Groodwood cupot, s Franeziaorizágban ugyanez évben a grand prix de Dtravillet. As első 480 sovereigoet. Az utóbbi 15.000 frankot hozóit be. Az összes nye remények eddig jóval meghaladják a 200.000 frtot, ezenkívül vaaaak még a nagyszámú dias- tárgyak, melyeket nyert, továbbá a fogadások melyek többet tessnek egy millió torintnál. — A borravaló KattUa. Londonban egy közkertben, hova kutyát bevinni tilos, Lady F . . . kis öiebével akart bemenni. Asszonyom ide kutyákat bevinni tilos, ssólt a kapuőr. A lady egy pár garast csúsztatott a cerberus mar- kába. — Nem látja ón, hogy macska ? De igen, szólt a megvezstegethetlesüeg, a mint a pénst zsebre vágta. — Vilmos esdfsdr ás a biblia. Vilmos császár a berlisi papnő vendékek intéselének jubileumán, melyen a császárnéval együtt je len volt, az egyházi flnnep végeztével követ- kező bessédet mondontteőveudékekhez: Uraim! A ssó, melyet as iménta szószékről hallottak, kí- vánom nyerjen tért és alakot miades szívben és gondolatban. Most történik előnör, hogy a hasnak és kápolnának, melyet boldogult fivérem alapított, küssöbét átiéptsm és örvendek, bogy enaek rendeltetése eddig teljesen be vao töltve. Ha a mai világ életében és mivoltában valami megállapodást adhat, azon alap lehet az egye- dül, mely a Jézus Krisztusban fekszik. Ne en- gedjék tehát önök magokat megtántoritani azon áramlat által, mely a világot, különösen a mai napokban mozgatja, s ne csatlakozzanak a nagy tömeghez, mely a bibíiál, mint az igaz- ság\'egyedüli forrását vagy egészen figyelmen kivül hagyja, ragy legalább saját esse szerint hamisan magyarázaa. Mindnyájan tudják önök uraim, hogy én teljes és szabad meggyőződés- ből ama positiv uniohos tartósom, melyet boldo- gult atyára alapított. Az alap és szikls, mely- hez nekem és mindnyájunknak ragaszkodnánk kell, az a hamisítatlan bit,melyet a biblia tanít. (A császár itt fölemelte kesét.) Sokan vasnak, kik nem egészen sst az utat követik, de minden ki legjobb belátása es meggyőződése szerint cselekszik a akként istési tetteit, cselekvését éa akaratát. Én ösztelemaj becsalom és tűröm ókét, de s ki e szövetség^} f^^ \'*PD\'» m\'nden- idősebbek nagy tömege is, kik korábbi időkben már kiképeztettek. — Legyen mjpAoTijoknsk es a mai nap arra szentelve, hogy isteno»l és egyszülött fiának a Jézus Krisstasnak megis-merése, mist az ifaa ttd-«, egyetlen forrása bennők elomozdittasék. Cselekeahet mindenki, s mint lelkiismerete diktálja, de mindnyájas azért még is oaak egy alapra kell, hogy építse-nek a biblia és as evangélium alapjára. Csak ha ez megtörténik, akkor fejthetaek ki Önök mindnyáján áldásos nyilvános működést kiki a maga módja szerint. — EUvtnen dttmttvt voli múlt keddi tis órától kezdve másnap délig egy Járányi neva napszámos, ki a „Vadázzkarf korcsma kútjába ereszkedett annak megvizsgálása vé- gett — Alig hogy nevezett a kútba leereszke- dett reádolt annak kófalázata éz a 13 öles kut a felBleteni 3 Blnyi nyilas kivételével megtelt kó és földtörmelékkel, hat napssámos éjjel nap- pal dolgosott felváltva s törmelék felazállitásával végre is sikerült as eltemetettnek megmentése és pedig élve, mert feje felett keresztbe doh ge- renda által védve voltaz agyonnyomáatól. — A megmentett egyén gyomrocskájának sem esett valami nagy baja, mert elölegeeen egy messelyuyi pálinkát kebelezett be, malj jó meleget adhatott a hideg kutbani kényssera tartózkodás után. — Fordul a koctka; elóbb Fiume félt Trieszttől, annyira, hogy sem is mert éltti, most meg Trieszt kezd félni Fiúmétól. A tri- eszti kereskedik uagyon apprehendilják, hogy a magyar kormány százezer forinton tárházat építtet Fiúménak ■ most 6k is követelik, hogy as o kormányuk nekik is éptttessstt. Bsj as ra- jok nésve, hogy a bécsi kereskedők is észre kezdik már venni, bogy Fiume két mértfölddel van közelebb Bécshez, mid Tríezzt, s igen sok áru már is versenyt képess fiumei forgalomban a triesztivel. Az is bsj, hogy Fiaméban nem kell helyi illetékeket fizetni, mint Triesztben, már pedig az oestrák kereskedő sem sokát tö- rődik aszal, magyar kikötőből szállitja-e áruit, vagy pedig osztrákból, mihelyt a hassfiság több pénzébe kerül. — Ntmtt cttítktitt. Egy magát megne veztetni nem akaró nemes emberbsrát Berlin- bit 10,000 frtot oly óiéiból küldött a miniatar- elnökhöz, hogy ast belátása szerint jótékony- czélokra oazsza ki. Ezen összegből s miniszter elnök a folytonos vizáradások által átlelepü- lésre kénysserített hevesmegyei Ttasa-Haláss község Iskóinak segélyezésre 2000, az\' írói segély egylet alaplókéjeaek gyarapitáaál* 2000, a nemzeti ssinház nyugdijiotésete alaptőkéjé- nek gyarapítására 2000 és azoo szegedi egy- házak segélyezésére, melyeknek temploma, illetőleg imahása elposstalt, különös figyelem- mel azon egyházra, melynek esetleg iskolája is romba dőlt, 40lX) frtot readelt ki. — At vptirjtti collegrum jogakademiájá- ban a jövő 1879/80-d iskolai év elejétől fogva a szabályszerű előadások miad a négy folyam ban megfognak kezdetni. <— A szabályszerű btjiratások ideje 1879 d évi szeptember 1-töl 6 ig tart. O. Végh Dániel coll. gyűlési jegyző. — ISSIÍS napig iketftí. A ssegedi gyár lelep- nek egyik istállójába benssorult az árvis által egy hízott dissnó. Most. hogy a víz húzódik le- felé, az istálló hoszáfórhetoré vált. Midún be nyitják, ott találják á disznót csontra, bőrre le- eováayodva, de még életben. E reedkivali SZÍVÓS állat száz napig élt as istállóban, hol szemét és hulladékon kívül, csak a sajátzsirján táplál- kozhatott. — Az álrat már ismét eszik és élet- ben megmarad. — — RmUciaUi lakodalom volt a napokban Bpesten. A vőlegény egy csonka Este-bska, ki mind a két kesét ott hagyta Bozzoiában, s ugy került viasza szüleihez. A menyasszony egy csinos jámódu polgár leáay volt, ki a szeren- csétlenül járt ifjút már Boszniába, menete előtt u sserelte s a mit as ép deli legénynek megígért, megtartotta a csonka hőssel. Az egybekelésnél sokan voltak jeles, mély megindulás ,|af«ou minden arcson és nehéz lett volna elhatározói, vajon a bénahareznt, vagy pedig a ssea;asz- szoDyát illetik-e s részvét könnyei. Piaeri árak. 100 kflo(. uámitTZ. fasteksjazty : Basa 7-80—8-SO Boas «»(-610 Árpa 4-80—6—. Zab 610—6-60. Kskoril iaí i -60— 6—. I Pest: Busa 6 50-7 30. Bm 4(0— íf. Árpa 4-40 —4-bO. Zab 4 80—520 Knkorfeea * 20 -#( ) Byir: Buia 8 86 — 9 —. Roat & —.— I lj. Árpa 5-40.—5-«0 Zab 5-30—5 35. KakoriettSloJ—5- 5 Sesrsa Buxa 9 9-60. {Utas 6-7Ü.-I-7 - Arps 5-90—6-70 Zab 5-90—«•». lokoricaa 5-7t>—620. SieksafSssrvir. Busa 84U—8,*0. BD<S 6 60. 6 90 Arps 4-70-5- Zsb 5-20-5 40. Kuz>ri»a 440-460. Páss : Boaa 7 30-8-40 Soaa 5 30—6 60 Árpa 4 20—4«0. Zab 5-10-5 50. Kokoricaa 4\'4fc—6Í10. \' Árpa 10-3 30. Zab 510— b 11. Kakofiesa 4 U-*•*» Vsszsrsa Haas 8 40—9 40. Bos> 6 40—6 60 Árpa 5- 5 26 Zab 6 JÓ—fi-60. lakoricM 5 63U |
