Zalai Közlöny 1879 07 17 057sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	457.37 KB
Keltezés:	2006-06-02 08:49:03

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	564
Megtekintések száma:	1923
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (72.43 KB) Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. július 17. 57. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY KASI-MA, 1879. Jtalliu 17-én. B7-11C évfolyam egsss int . . • Int Ml évre . . 4 . I styed évre . . 3, .. • búól pettlsorban 7, másodtsor 6 ■ miodeo további torsn i kr KT1LTTÍBBBS toronkést 10 krért vé- ütnek fel Kincstári illeték mindéi !„« hirdetésért koloi 80 kr DzetendS ZALAI KÖZLÖNY Z LON eiíbb: ,Z A I, A-BO MOO i lap átallni rétiét 1 illeti koslesséayet. • ■wrkesitoaoz. url\|i Timit illeti \' •Sslsstéeyok pedig • kiadóból béraetttve Bertssatetlen levelek. guk isaert munkatárs : ssktol fogadtattak el. UUntok HMtCBtk. N.-líanIXMTárot helyhatéfásjáiiak, „n.-ka»iisai önt tozolttmsrylef, a ,a.-kuilBtti k«nk«.el».l ■ Iparfcaak-, .a.-kaaiual takarékjéaitár, ■ .xalataegyel általáaos ta.ltotes-tílet", ■ ,n.-ka»l»ai klided-nevelo epjertlet, a „soproni kereakeaolail ■ Ipai-kasaara a.4aaixaal UlTáiautaaara* • ta» aMgyel «• városi egyeaMet hivatalt érteslUJe. Hetenklnt kétsze}, vasárnap- s csütörtökön u.e&ieleuő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás a , Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lapra. Előfizetési dij: Jul. —decz. félévre . . . 4 frt. juL—szept. negyedévre . . 2 frt. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybevételével küldeni be az összeget, melynek eszközlését idejekorán kérjük, nehogy » lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Hirdetések gyorsan és jutányosán közölteinek. Kérjük t. közönségünk becses part-fogását s lapnnk szives terjesztését. Nagy Kanizsa, június 16. 1879. Kiadó hivatal. WJUDITS JÓZSEF k^7,k««k.dé.. Fóntcza Wlassicsház. A köz* hadsereg (Hadi tengerészet) ét honvédség beszáilásolása. Mindazon városok és községek, me-lyek eddigelé a katona és honvédség be-száilásolása által érdekelve voltak, nem tóiéra, hogy az 1879. évi XXXVI ik törvényt nem a kellé megelégedéssel fo-gadják, hisz a magas kincstár által az egyes beszállásolások után megtérített ősszegre oly tetemes összeget fiiettek reá, hogy ezáltal a polgárságot nem csekély mértékben pótlók utján terhelői kénytele-nek voltak, különösen a tiszti szállások reá fizetése vette a városi és községi pénztárokat a legnagyobb mérvben igénybe, mert itt e helyütt mindenkor a kincsUi-által megtérített összegen felül nevezetes összeget pótolni kellett, csak Nagy-Ka-nizsát véve, hol a tiszti szállásokra éven-kint a város pénztára 8117 forint reá fizetést eszközölt, s mind ez i eddigelé anélkül helyettesitette, hogy érette csak legcsekélyebb kárpótlást is nyert vagy csak követelhetett volna, mely összeg 10 évi átlagban a város pénztárából 81170 — forint összeget vett igénybe, mily szép és jó lett volna ezen összeget a vá-rosnak akár közmivelódési, akár ipari ezé-lokra fordítani s ezzel e téren a város anyagi és szellemi vagyonosodását gyara-pitni, no de ez igy volt, bár a beszállá-solási osztály megváltoztatását szorgolta és érette többszörösen felfolyamodott, hogy e téren ha a IV-ik osztályból, melybe el-helyezve volt csak a ülik osztályba he-lyeztetik is mégis észrevehetóleg kiadásai-ban csökkenést nyert volna, mindazonál-tal az örökös ide-oda irkálással az idő lejárván, mig végre e téren most az ál-talam hivatkozott törvény lesz hivatva segíteni, — nézzük tehát a törvényt mennyire fog e bajon segíteni s ezzel a polgárság érdekeit, szemben a közös pénz-tárral megóvni. A hivatkozott tőrvény I-sö fejezete tartalmára az általános határozatokat mi-nők 1-ső §-a a beszállásoiás, mely tar-talmára nézve megkülönbözteti az állandó vagy ideiglenes beszáUásolást — módjára nézve pedig, közös vagy egyenkinti be-száUásolást. — Állandó beszállásolás alatt a csapatok béke időbeni elhelyhezésc. — Ideiglenes beszállásolás alatt pedig a csa- patok v. csapattestek átvonuláshoz bestál-lásolaísa érando, merj játroonlás a csapa-tok oszpontositása vagy fegyver gyakor-latokra Összevonása alkalmával foganato-átatik, és csak is ezek tartamára lép életbe közös beszállásolás alatt agyalogság fél vagy egész századonkinti elhelyezése, a lo-vasság és műszaki agy a tüzérségi had-testek kiegészítését képező fél századok és ezek hadi eszközeinek elhelyezése és ezek raktárai értendók, és ezen közös beszál-lásolásra oly külön helyiségek jelelhetők ki, melyek egyideüleg más czélra nem hasz-náltatnak. — Az egyenkinti beszálláso-lásnál a legénység lehetőleg i szállást adó lakásától külön álló szobában vagy kam-rában helyhezendó el, melyek a szükség-hez képest világitandók és tél idején fü-tendók. A közös beszállásolásra mindenekelőtt az állami laktanyák, rendelkezésre álló s bizottságilag alkalmasnak talált egyébb állami épületek, az ország, a megyék, a községek vagy magánosok által rendelke-zésre boesájtott laktanyák és a fiók lak-tanyák használandók, a törvény következő részeiben sorolutik el a laktanya alkata fiók laktanyáké és a beteg ápoló házak és csapat kórházak hova sorozandók, el mondja a törvény azt is, hogy- a magá-nos beszáilásolas csak az esetre eszközöl-tethetik, ha a közös beszállásolásra alkal-mas tér helyiség ki nem jelölhető, mi végből ezen közös beszáUásolást érdekló-leg az alispán elnöklete alatt egy a pol-gári elemből alakítandó bizottságot a kö-zös hadsereg és honvédségi had testéből hason mennyiségben kiküldendő tisztikar együttes működésével a kijelölendő fekhe- lyek megvizsgáltatnak és megállapítatnak, ax ekként tótesfllt kftzfts eljárás ét mag. állapodás a honvédelmi minisztériumhoz felterjesztendő és igy a szakminiszterek együttes megállapításához lesz az ügy be-fejezettnek tekinthető, — most tehát oly egyesek, kik az ily helyiséggel rendelkez-nek, vagy a netán létező épületeiket egy közös bár fiók laktanyává átalakitni óhajt-ják, érdekükben álland a majdan szervezendő ezen bizottságnál jelentkezni, hogy igy helyisége megvizsgáltassák a netáni átala-kítás foganatosítására utasítást nyerhes-sen, az ekként átengedett laktanya vagy fiók laktanya csak ugy változtatható meg, ha a tulajdonos más alkalmas helyi-séget enged által, különben az a szerző-dés teljes lejártáig a felvételi minőségben fog maradni. A beszállásolásnál következők azon szolgáltatási tárgyak, melyeket a katonai igazgatás ezen törvény alapján az illetékek mértékében követelni jogosítva van, 1-ső a helyiségek és meUék szükségleteire, a, állandó vagy ideiglenes szolgálatban álló havi dijas katonai személyek, továbbá ezek családai, szolgái, lovai és szekerei, b, beszál-lásolaodó csapat legénysége ezek családai és csapat lovai számára, • azon egyéb helyiségek, melyek a törzsek s parancsnok-ságok számára szükségeltetnek. A természetben való szállás adásnak és a többi mellék szükségletek szolgáltatá-sinak kötelessége a házbirtokot illetőleg az átadandó egyéb helyiségek birtokát terheli. - Mi végből kötelesek a községek a köz-igazgatási hatóság felügyelete alatt és el-lenőrzése mellett ugy a rendes valamint a beszállásolásra alkalmas, valamint a szűk- TÁRCZA. Sir a lelkem... (1879. márcz. 27-én.) Sir a lelkem; forró néma kAnyje Halaviny arcaomra leomol, Min^ virágkehelybSl a btnutgyoogy Színét Tetetett, fonyadt szirmokoD. Sir a lelkem, mert ngy szerettelek MiDt a virág az égő naptngárt ; Keblembe tartalak, • hajnalom, kajb, Mégis Útit, bus éjszakára vált Bemego szívvel gondolok reá, Midőn a válispercz elérkezett: T e mosolyogtál csakhogy felvidít* .. . Obi engem megöl as emlékesét Gyötrelem, kin, kétség, fájdalom Újra egy-egy sebet vágnak belé, E szívbe, mely messze távolba* Is Csak drága lényedet szerethetét Szeretett nagyon véghetetlenfll, Hőbben, jobban miot önön életét, 8 te, leányka, mégis olyan könnyen Hejb I olyan bamar •lfelejdhetéd 1 KUBÁNYI BÉLA. Borára derű. Besaely. Irta: Sxnkats Lajos. I. — Oh sora kegyetlent karoddal rajtsa még ? meddig tart meg e uomoru,teiigídí állapot; med-dig kell még böec haragodnak tehetetlen rábuol-gaja lennem. Talán még nem kinoiál eleget, talán még nem virassUl reim gjiuteljeab sá-pokat ? Oh >iölj nem voltam-e eddig uigoru pvanoodnak engedelmes tOro siolgája; talán rosisul c«olekedem ismét, a vagy akaratod el-len tervezgetek, ohajték így kielégitíbb, — egy jobb, — nyugodalmas!) állapot után. Isme télre rostkelő, mély fáj dalom tol áthatott han-gon kérlek, miként cselekedjem vagy mily ne-hés Bsolgálalot tegyek részedre, a mi által ki-engetstelhetleonek látsió haragodat némileg irántam csillapíthassam, enyhíthessem. Ssabd elém kirácaisagodDak bármelyikét, késstes* bár-mily cselekedetre, csak hogy ennek sikeres elvégestérel megérdemelhessem, kivívhassam megelégedésednek legcsekélyebb jutalmát. Látom már, ax élet reám csak kiapad-hstlsji kin és ssenvedés, mely megtagadja a jot kioltja keblemből a jöví változásinak reményét, nSveslti s bnt i fájdalmat Nem, nem esntán már nem lessek, köve-teld, kíváncsi ssomoru sorsom folyása felöl. így gondolkodék as ifjn ss oroságut mel-letti keskeny árok porteli füvére leereszked-vén. Fáradt Ugjai már alig bírák ressketo tea-tét eltartani, miután már esek it megtagadták szolgálatukat, kimerültén állspodék meg. A kék égre mereven ssegesvén fájdaiomteljes te-kintetét, (üti tovább reménytelen gondolatait Napsütötte arcza, porral erősen belepett ruhája, elfeslett lábbelié eléggé Unuskódának a vándor helyzetéről. Körültekintve maga körül, nagy nehezen ismét felemelkedett. Szemeiben könyek ti dalának. — Nem, tovább nem kinostatom magam fájdalommal ellepett asivem enyhitó tapaszrs ugy sem talál. Nem olyan az, a melyet otak a pillanatny-i elosüggedéc ssfil, oh nem, — bár csak as lenne. De miért is kívánkozom élni, miért is engedem magam a remény kecsegte-tett: által tápláltatni, —miért vagyok oly egytt-gyii, hogy ki tudok békttlni szomorú sorsom mai, bízva a jövőben, — hiszen as agy sem virssst reám jobb állapotot. Lassú léptekkel haladt a közel levS he-gyek felé. A festőiét vidék teljes pompájával ékeskedék, a vidám madárkák a «ürü aárny teljes lombok kösötl ide- s tova ugrándojra csicsergő dslsikst lengedezek a táxadt utas felé. — Csak ti kedves teremtmények, csak ti vagy-tok, a melyek bttl fájdalmamat víg danátok-kal akarjátok keblemből kiűzni. Bár merre mének, mindenfitt csak s megvetés szégynntel jes jeleit látám felém irányulni. As emberek ajkairól csak a gúny, a rágalom vtszhangjs csengett füleimbe. Hány emberiíl baliám már: .Mily ifj«, mily ép, mily erős s saar is milyen hanyag mnnka kerüld I* Könnyen beszélhettek ti emberek, — gondolám — mikor a sors kemény csapásait még nem érzetek. Hit ér e kar, ha annak hasz- nát nem vehetem. Hányt tor akartam már mes- terséget, késmüvet, vsgy egyéb íoglaUtosságot elfogadni ortmteljesen, hogy tanyám életemet egy kissé felvidíthassam. De mikor csak mist- , dig ast mondották as emberek : j .Önt nem hassnálhatom. Ön nagyon gyen-ge. Ön nem mesterségre való. Ét tndja as ég, ! mily elutasító válaszokst kellett elhallgatnom, j — Jól van, —gondolám — tehát ha sehol sem akarnak mesterségre felfogadni, elmegyek bármilyek Ügyvédhez, jegyzőhöz, írnoknak. A ; legcsekélyebb dijert fogok részéreéjj«l — nap \' \' psl dolgosni, csakhogy megélhessek, csakhogy elűzzem a fájdalmat keblemből, mely móvégre isfelemésst. As első városkában mint hallottam, ho?y a helybeli Qgy védnek szüksége van irnokra.Örö\'m-\| teljesen, mint kis gyermek, midőn tsép sjáo-\| dékot akarnak részére adni, futottam oda, hogy I valaki meg ne előasön. Ét íme ismét mit kellett hallanom. .Nem, önt/el nem fogadhatom, miután nincs jo ruhája. Üsletemből, irodámból még jó ismerőseim is elidegenednének, ha önl csinosan bebutorosott szobámban meglátnák. Keressen ifjú más állast; sajnálom nem lehet." íme es volt második vagy harmadik ki< sértetea, és igy est követé igen sok. £gyik he-lyett ez, a minik helyen ismét mis ok nem on-gedé felvételemet. Voltam végre nem régen egy jó arcau s akaratu embernél a ki mir-mir sorsomon meg-könyörült volna, — ki fajdalmaimba, keser-veimbe belitott; tel tudta fogni a sors hideg mostohasagat. Neje oly nyijas, oly ked7es volt, mintha szeretett kedves jó snyámat láttam volna benne, oly réssvéttel, oly anysilag pil-lantott reim Hég magam is könyesék, midőn ilUpotomat előtte ecsetelém, t kerek arciára forró k&nyeket liték peregni. Tohát mi akadályoz, hogy pártfogasába nem részesülhettem, mi hitrisUU, mi tarts, vissza a jó emberek oltalmazó karját ? Oh ha csak reá gondolok, ssi vemben önkéntelenül óri-ási fájdalmak élednek fel. De mégis elmondom, — esáltal mintha erezném bogy fájdalmam hsmarább enyhül, roin\'ha k«blraben elrejtem, eltitkolom^ TIZENNYOLCZÁÖtK 6víÉX>LYAM. JÚLIUS 17 éa 1879 Bégbeit beszállasolásra még igénybe ehe kevésbé alkalmas férő helyeket kipuhatolni és nyilvántartani. Minő férhelyek igény éltetnek, ast^ el- mondjuk a jövő számban. - \' (Folytatása követkenk.) 1 nagy-kaniegal -Polgári Egylet* t tagjaihoz. Nea rég volt, hogy a „Zalai Közlöny\' hasábjain Dr. FarDok jjászló é> Földy Ferencz arak a hasai ipar és kereskedelem emelése tár gyában irt s mélyen átgondolt czikkeik megje-lentek, élénken ecsetéivé a: mily utón keli egyértelmüleg baladüuak s mitől kell elssok-nunk, mint oly tényes6TctolT melyek iparunk ■ kereskedelmünk hanyatlását idézik elö. Nem akarunk ismétlésbe esői, de nem is hagyhatjuk említés nélkül ason komolyan ag-gasztó s ferde irányt, melyet a nagy-kanizsai .Polgári Egylet* kebelébea szomorúan esik látnunk ■ tapasctalauak, s melj ép a felemlí-tett eszme s hazafias óhajjal homlokegyenest ellenkezik. Mielőtt azonban a felveti tárgyhoz szól náok, engedtessék meg nekünk ugy áltaiáaosan véve azt a kérdést koctkáítatnunk : UgyaB mi c-télj» ran az egyletnek V agy hisszük nem csak as egyletekben rendezett nagy ét késések-nek, vigalmaknak, s egyéb szórakozásoknak folyton résstvevói legyünk, hanem az ügyie-teknek az a főtendentiija volna, hogy tagjai-nak extstentiáját is, amennyire a körülmény és b« tájkor engedi, előmozdítsa, megvédje, szó-val a polgári s társadalmi jólétet biztosítani tö-rekedjék. Ki ne ismerné a helybeli „Polgári Egy-letet?" s minÓ tagokból áll? Nemde helybeli polgárokból! Ki alapította s ki tartja fe) ? Nem é a helybeli polgárok ? S mégis közbotrányt idé-sett elö a jelenlegi választmány akkor, midőn a közdicséretet érdem 15 kony vtáralapitási iutéz-kedés keresztül vitelét oly felszeg eljárása egyé-nekre bizta, kik e város polgámit semmibe sem réve, iparos s kereskedő tagjait vérig \' sértve mellőzték, különösen a helybeli könyv-kereskedőket s anélkül, hogy a beszerzendő könyvek árkülönbözetét megkérdezlek volna, Káth Mór fővárosi könyv kereskedésében téte-tett 154 írt érték ben megrendelés, holott agyao ason árért s ugyan azon kedvesmény-nye) itt helyben is beszerezhetők lettek volna a könyvek s még a szállítási költség is megta-kart itatott volns. Avagy nem mi s polgártársaink tartjuk é fel a Polgári Egyletet s viseljük a város ter-heit, mindenes mivel járul Ráth Mór a buda-pesti lakos ? A .Polgári Lgylet* válasstmánya e bot-rányos;i cselekedeteért méltán megér desBel né a bisaimatluaágot; mag vagyunk azon Uan gyó-sódTe,hogy számos, viiuk, kik átlátják: ha már péns adatik ki, adassák ki e helybe-lieknek azon polgároknak, kik annak össsesé-eéhes járultak a kik az egylet virágaáaát szi-vükön hordozzák. Kgjikünk 20 év óta Ugja as egyletnek, tőt atyja egyik busgó alapítója is — —és most pirulva kell szemlélnünk néhány-nak intéskedését, hogy a polgári érzet legssebb sománcsát mi>cskol}a be. Ily rákf-oét kérjük kimetszeni áron test-bŐl, melynek köwl félssátados B«e: .Polgári EgyUt." Melyre eddi* minden kanizsai polgár büszke o)t Még ra«g«rjüK: hogy oémet köny-veket Bécsb.11, krétát Cinci un -ti ból s palatáb-lát New Yorkból hozatnak. Asért szólunk pedig a .Polgári Egylet-tiszteit tagjaíhos: lássák a dolgok állapotát s méltólag róvhassák meg az ily botrányos in-tézkedést. De meg erkölcsi elégtételt akarónk szeresni, wemben ily eljárásnak, mert es által kereaked-li jóhirnavüiik van aláásva mintha mi vidéken nem azon as áron adaók a könyveke\', mint máshelyen. Egylet által tett ily lépesek után mi aratják a gúnyt és kine-vetést,\' holott mi polgárok tartjuk fol as egy-letet. — FISCHEL FÜLÖP és WAJDITS JÓZSEF. A szemek gondozásáról. Ereo, ast hisszük, minden olvasóra egy-íráot érdekes tárgyról dr. J a v a 1 a párisi ,S o c i é t é de fiiologie" nevű tarsa-lat ülésében nem régibbe a egy felolvasást tar-tott, mely a .Oasette Medicina! d e Paris" csimü orvosi lapban látott nap-világot. Ez érdekes felolvasás folyamában dr. Ja-vai bebizonyította, hogy a szemeknek minden foglalkozása között, azokra as olvaaás hai legfá-rasstóbban. Asért is ajánlja, bogy hosszabb ideig szakadatlanul egy folytában, főleg azok, a kiknek szamok már csak némileg is mrggyeo-gült, olvasással ne foglalkossanak, hanem idŐ közönkint as olvasást szemeik pihentetése vé gett szakítsák félbe. Minél sötétebb azután s helyiség, a hol valaki olvas, annál fárasztóbb a etemre as ol-vasás. Épen a kellő világosság hiánya miatt fárasztó és ártalmas as alkonyat felé is, midőn már esemeink a világosság hiánya miatt többé a betűket tisztán kivenni nem képesek. Mi helyt tehát alkooyodai kesd fel kell as olvasás-sal hagyni. Ártalmáé továbbá a szemre as olva-sás akkor is, ha szemeink előu a beük réteg-nek, a mint est sétalás kö-toeni olvasásnál ta-pasztaljuk, de még inkább kocsizás és vasúton való utasásnál észlelni lehet, a mikor is, ba erős a rezgés gyakran annyira meg kell eről-tetni szemeinket ai olvasásnál, hogy ások ko- nyesni, »őt nem ritkán fájni kesdenek. A ki Mt tapasztalja, as rögtön mondjon le a sétálás, kocsisa és vasúton való utasa* alkalmával az olvasásról, ha szemeit komolyabb bajoknak kitenni nem akarja. Megerőlteti a szemeket a tul hoéssasoru nyomtatás olvasása is. Különösen fárasztó es a saemre, ha mind a tárgy, mind a fej mozdulat-lanul egy helyben áll, as olvasás alatt, mert ekkor a szemeknek igen erős oldalmozgást kell as olvasáénál végesni, ami esután annál tárass-tobb és igy annál károsabban is hat a ssemre minél közelebbről kénytelen valaki olvasni, mivel annál hegyt«ebb ssögbe menő mozgást kell a szemeknek végezni. S ha elgondoljuk, h°£y °%y peres alatt 100 sort könnyen képe-sek vagyunk elolvasni, a mikor tehát assem-mosgató izmainak es oldalmosgást százszor kell egy peres alatt végesoi, épen nincs mit csodál-koznunk azon, hogy a tudományok embereinél oty gyakoriak a szembajok. As olvasásnál előoyt kell tehát adni a kis alakban nyomta tott könyveknek a nagyobb alakban nyom-tatott könyvek fölött, s előnyt kel) adui a több-ször hasa bozót t hírlapoknak is. De ismét a túl-ságosan rövid sorok olvasása is fárasztó a szemre, mert as meg könnyen elkápráztatja azokat. A sorok legcsélsserübb hosszasága S—10 centi-méter. Hosszabb sora nyomtatások olvasásánál, Önkéoy telenül is elkezdjük fejünket jobbra balra mozgatni, hogy ezáltal ssemeinknek asily sorok olvasása közben végzett munkáját könnyitsük. As apróbb betűk olvasáaa is fárasstólag hat a ssemre, e tekintetben dr. N o r i n g new-yorkt orvos a következőleg nyilatkozik : Az egészséges ssem 30 centiméter távol ról 1 milimeter magasságú betűknél kisebbe-ket már nem képes tisstán kivenni, ha pedig ast akarjuk, hogy a nyomtatást még 45 centi méter távolról is jól olvashassuk, akkor a betűk-nek legalább 1 ya milimeter nagyságnaknak kell lenni. Tanácsos azonban ason esetben, ba szeme-inket hoessabb ideig kell olvasással táraastani, hogy a betűk legalább még egyszer íly maga-sak vagy legalább 2 milimeter magasságúak legyenek. (l]/x milimeter nagyságnak az agy-nevesett Girraopd betűk amily betűkkel t i. a lapoknak legnagyobb réssé és regénye ís nyomtatva van, s 2 milimeter nagyságúak a Cicero belük, amivel lapunk vesércsikkei ssedetnek.) Minél kisebb betűkkel volt valamely lap vagy könyv ssadve, aanál köselebb kell ast szemeinkhez tartani, és ugy, hogy m nyomta-tást mindkét szemünkkel egyszerre olvashsssak, annál TÚsb mérv ben vétetnek szemeink igény be A tuUsgosan Dgy betűk olvasása dl ■•a ben sziotén far»sxtnlag hat. As egyes sorok közötti távolaáguak, hogy az olvasás (uiságo.-au ne fá rassza a szemet, szintén legalább 2 miltméter-nek kell lenni. Ugy a kisebb, mint as ennél nagyobb távolság is zavarólag hat. A nyomtatásra használt papír színét Uietőleg pedig ugy a tapasztalás mint a tudom\'ny is oda nyilatkosik, nogy a halvány chamotsssiaQ papír as, mely a szemre legjótékonyabban hat. A többi színes papírok, meg a halvány kék is. sémi féle előnjnyel nem bírnak a fehér lőlótt, ■ miután as ujtáglapokhoz használt papirhos a kéasitésnél rendesen tgj kevés faanyagot is szoktak venni, ami a papirosnak már magától egy kis sárgás ssinvegyüléket ad, óhaj Un dó, hogy a papír gyárosok hagyják meg annak: esen a ssemre oly jótékony hatása színét, s ne igye-kezzenek különféle színek hozzá keverése által elvenni, miután ast tiszta fehérré ugy sem, ha-nem csakis szürkés fehérre képesek tenni, a mi szintén losiabb hatással van a ssemre a tissta fehér sstooél is. Hogy a közönségnek islése e részben a helyes utón vao, mutatja as ujabb időben ily chamois papírra nyomott müvek-nek, kivált diszmüveknek tetssetőséga. Semmi sincs tehát útjában annak, hogy a halvány chamois szint az ujságlapokhos és as iskolás könyvekhes vett papirosnál is aj ne fogadjuk. Még a világítás hatásáról a szemre kell ssólanuk. Nem ezéitzeruas ágjban agy feküdni, hogy as ablak világossága egyenesen BzemiLokrejőjjÖn, mert a pillák által as alvásnál eltakart ssemek homályban lévén tartva, a felébredéskor egy-szerre igen erős világositásba jönnek, már pe-dig a Bzemnek misem árt jobban, mint igen különböző alaka világítás gyora váltakozása. Epén ezért nem ezéIszerű as ablakok túlságos befüggöuysése sem, mert as érzékeny szemekre, a szobát elhagyva csak még izgatóbban fog hatni a világosság. A használatban lévő fehér rouleartx-k is határozottan károsak a szemre, mert csupán bizonyos derengő fényt engeduek a szobában uralkodni, a mely mellett a szem-nek folyvást erőlködni kell a tárgyak körvona Iáit kivenni. Miután pedig a világosság szemeinkre a legjótékonyabban akkor hat, ha felülről jön, a mint ast künn a természetben is kapjuk, valami czélsser üti énebb találmány alig létesik, mint azon felhuz-3 függönyök, a melyeket csak alul-ról felbuzui, de felülről leereszteni nem lehet. Ha ily függönyöket használunk, azokat ugy kell késsiteni, hogy azokat felülről lefelé le has sen ereszteni. Esek as ugy nevesett festő rou- loaux-k. Az iró asstalt ugy halyezoi, hogy anoál ülve bennünket a világosság egyenesen szemben érjen, ssintén határozottan ksros a szemre. A világosságnak arra miudig balról kell jönni. Balról kell tehát arra estve a lámpát is el-helyezni. A mesterséges világítást illetőleg meg a gázláng nemcsak azért van as olvasásnál káros batásaal a szemre, mert lobog és egyenetlenül ég, hanem mert annak széuvegyüléke Bem ren-des, miután benne a kápráztató színek tul súlyban vannak és kevés benne a sárga szín. Szüleim, . . i ígen ők. Nem árért, mert ta-lán ellenzék, — bár azt tehetnék most,— vagy talán, bogy ason jó emberek veiok ellenségéé viszonyban éhek volna. Ób nem csuk azér\', mert nem tudtam őket megnevesoi, nem tudtam végre megmondani, kik azon kedves bzülűk a kiknek szeretett gyermekök as élet védsteljes tengerén most ugy ide- s tova hányatik. n Látja barátom, — így ssula hozzám — leiken mélyéből sseretoé m, bogy házamnál al-kalmazást nyerhetne, hogy egy oly gyermek a ki szüleitől megfosztaiva kell sanyarút életet folytatnia, legalább )ó emberük pártfogását nyerje el. Ne haragudjék barátom, — látja én sseretDém, — hogy nálam mint inas teljeviteue nézni csekély teendőket, de mikor a megállapí-tott törvények szigorn parancsai nem engedik azt tennem. Én miután ai állam részére tescek szolgálatot, — ssép fizetésemet veszíteném el, valamint állásomat és rangomat, hsa törvénye-ket megszegném. Oly embert, látja aki nem bir isolgálati vagy caelédkönyv bizonyítványokkal, felfo-gadni a gazdának nem saabad. Ha volna némi írása as elöljáróságtól, akkor felfogadhatnám. Ne haragudjék, — nem tehetek semmit a törvények ellen. A jó Isten segítse meg, adjon önnek, erőt, egészséget, — itt van e kis péni, a melynek nálam csekély értéke van, de aouáJ nagyobb segítségül lehet részére • Kzcel öi forintot nyomon a kes#mbe. As életben tehát egyedül csak még ezen emberekre találtam, akik sanyarú sorsomon megkönyörülve, némi képen m-ritem iparkodtak. Azután tí kedves madárkák, melyek ked ▼ős-én csicsergő dalaitokkal akarjátok ielvidi-tani fájdalomtól ellepett bus szivemet. Volt idő, igen volt, midőn váiiosatos éne-ketek oek osabitó hangjait elmerengve haiigat-lam. Midőn elnyomott kedélyemet szép daná-tokkal feltadtátok vidítani, élénkiteni, midőn osfig-gedéteimet elbírtátok üui, — 4^ asoo jó idők már igen régen valinak. — Ason érzete-ket M élet luyaru változatai rége* kitlsék keblembűl. AK érsek bennem eltompult, csak a bus hangok hatása bir reám benyomással. Ily gondolatok közepeit haladt. A ma-gas hegyormok felé. Halvány arczára a komor képek hu tükre húzódott. Gondolatai ismét szomorúbb és elcaüggedi képselmek borsalmas valója felé veselék. Kimerültén vivutt most nehéz küzdelme-ket a lét és elenyészet, megsemmisülés meg gondolásának pillanataiban. Az életktserüsége, könyörületlen moslohaságáaak kifogy batlan változatai, mint szigorú bírák késztetek hatá-rozott vallomásra: élőt avagy a halál válaaz-tásában. — Oh ne fagyassBzatok ti kinsó gondola-tok rémséges alakjai. Egy i tok remény te t, jobb jövőt, álUpotot ígér, Dicsekvő, ékes szavakkal festi, tünteti elém jó oldalait Feledve a sort hánykódtatáaát. A másik ssigoru, határozott hangon int a sir enyhítő állapotára, a tul világi ország boldog életére, a melybe öröm tel jesnn fogadtatnak b« a szenvedők, nélkülözők, bol-dogságtól megfosztott szívek. N«m dicséri nem magasztalja, la tő szavaival előre csak azt re bezgeti: jöjj és győződjél meg önmagád. Igen, — ennek bódoiok ; euuek adom át magamat* Ebben bízom, mert nem álnok, nem dicsekvő nem igérgniA, am csábítgató. Egyszerű esavaí csak meggyőződésre tűidnek. As előbbi, a csalfa, as álruhába öhözkö-do\'t gouoas szellem, catk a boldu\|{sg iranú osá bitó saavaval remény ot • biztos igen, hogy el-érem. Nem osalss m-g, ssánaus év hosszú során már eléggé jól megísmeréUk. Üáuyssor rebesget tél OSAIÍ* szavaiddal, hanyssor téptél al álnok-ságuddal, mely at mindig a ssumurueág és sa-üyaruság követett? Nem, t* nem kellesi, mg-vetlek. Legyenek szavaid bármily igézőt, reám még csekély hatást sem gyakorolhatnak. Igen, — neked óh b«lál, neked adom át magamat. A jövő, a melyet karjaidban tartass boldogabb állapot télé int. Ai ifjú mély gondolatokba merülve el-érte a hegyoldal bél meredeken kiemelkedő ko- pár sziklát, mely alatt tátongó mélység honolt. Halvány arczárói látesdU,hogy kebelében mély k üsd elmek zajougnak. M-ijd ismét habozni látszott, szemeibe bá-nat, keaerv kuoyek lóduIának. Felmászott a magas sziklára, a melyen ide-tova ingadosék. — E könyek melyeket szemeimből as élet saoyarusagának sújtó karja facsart, legyen szeretett, éde. imádott szüléimért, E köoyek, a melyek hullaték, legyenek az utolsók. Töb-bet e földön a sönt úgysem facsar ki. Bocsássa-tok meg ti szeretett ssiilök, hogy határosatom oly ssilárd, oly megmásít ha tlan. Bármerre jár-tok vezéreljen titeket a sors áldott kese. Ne sújtson Oeuneteket, mint ast nekem szenvedni kellett Környezzen titeket a jólét boldogság kiap«dhailan mérve. Sírom felé nem kívánok vajmi dicKekvő ékességet, azért választám e he-lyet, hogy csak a mogorva sziklák legyenek ta-núi öngyilkosságomnak. Még egyszer kívánom boldogság tokát, ss Isttm áldjon meg benneteket 1 * Épen a tátongó mélységbe akarta magát vetni, midőn hátulról egy hatalma* kar meg-dá — Szegény ifjú szolt as idegen fájlaló hangon — az életei, a mely reád vigaszt nem derite megunva, megsokalta, — meghalni akar- tál ily ifjú korodban az élet tavaasáo. Tekints ream, mint megraantódre, ki egyssersmint a megelégedett életnek ismét visesa ád. Az ifjú aleltao tekintett as idegenre. Ö.i kívüli állapotban volt. — Igen ifjúén végig hallgattam uomoru beszédedet, melyen a fajdalom e« keserr vonu.lt át — itt a sziklák mógüi. Keblemben telébredt a rokouérset, hogy téged miut as emberek tői el taszítottál oltalmam alá vegyelek. Kis csalá- domnál nyújtok réssedre foglalatosságot. Állapotod —\' biztos reményte-m, — majd meglátod, — igen javulni fog. Hogy as életnek ísmé\'. vissza adtalak, — nem engedve a halál martalékául, — ennek tudom később te is ór-vtsndeui fogaz Mid^n az ifjú magához jött, ss idegen telemelte s karjainál fogva élvezeté a hegy tuUÓ oldala mellett fekvő lakhelyébe. IL As idegen, ki a vándort magához fogadá, — mint inasul,—- Varalji Faroncz eléggé va gyonos ember volt. Birtoka épen a hegy nyu gaii oldala mellett terült el. Férfi gyermeke nem volt, csak leány gyermeke. Neje már régen meghall. így tehát csak egyetlen leányában pontositá össze minden vigaszát* AZ ig»z Váralji ur eléggé gyöngéd volt szeretett Teréze irányában, de emellett mégis nagy hibája as volt, hogy minden külvilági érintkezéstói visszatartotta. Ha valahová el is vezettetek, — sok kérés után, — az atyuska ügyelő szemei minden léptét, minden tettét ki-sérték. Atyjának eseo tulajdona folytán, nem csodálhatni, hogy ha Térés valahová el is ve-zettetek, — us pedig csak nagy kivétrlkftpen történt, — sehogy sem érsé magát jól. Gondo-latai csak as elzárkózott otthoni élet felé irá-nyullak. — Ismerősei ilyenkor többwör kérdesték, hogy miért oly idegenkedő, oly tartózkodó. Könnyű volt ezt kérdezgetniük, mikor sehogy sem mert társalgásaikba ssintén bele elegyedni. Csak legbensobb barátnéjávai váltott né hány szót. Már igen sokszor felakarta említeni atyja előtt megelégedetten állapotát, elsárkóstatásnak okát, — de inkább tűrt, remélvén a helyset bekövetkező változásán; asután tudta jól, hogy mily haragos, mily megváltozhatlannak látásik akaratában. Váralji ur miután a gasdássat iránt igen érdeklődve, — mintegy végképeo annak szen-telve magit — leányáról teljesen meg fel ed ke-sék. Nem goadeikodfftti s-áfett, hogy leáajra már már azon kort elérte, midőn a sIllőknek ■nZEmfYÓLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JÚLIUS 17 e> 1879. Az estvéli kivilágítás mellett való olvasásnál arra kell törekedni, hogy a szobában a világítás leheti egyenlet legyeo, vagyis, hogy agy a szemek, mint a nyomtatvány i» ugyanason vi-lágitásbsn legyenek, mivel, ha, amint ez aa el-leniekkel ellátott lámpáknál történik, vagy ha azemellenzéket használunk, a szemek kuiebb világitálban vaunak, mint ai olva»á«ra hass-nilt nyomtatvány, a i«mek igen megeróltet-nek mivel e» esetben , csak bizonyos mérvtt szemhunyoritásaal v.gynnk kepeiek olvasni. Ha nemeinket erösb izgató világítástól óvni akarjuk, mert ez azokra izgatólag hat, akkor legjobb átlátszó zöld selyem tafotából, ké-.zült szemellenzéket használni. Epén ily át-látszó (öld selyem tafotából, fehér mollal bélelve lámpa-ellenzéket is készitem, ha szeme ink a lámpafényt neheaen tűrik, vagy igen tokát vseyunk kénytelenek lámpavilágitás mellett olvasni. Másféle lámpa ellenzékek még aaért i> károsan hatnak a szemekre, mivel ily ellenzékek használata mellett a ssobá egyen-lőtlenül lévén megvilágítva, ha abban helyt változtatunk, minduntalan máa é» más világi-táaba jut szemünk, ■ a szemekre a világosság különböző fokinak gyön változás., amint már fentebb i» mondottuk, határozottan károsan hat. A jelepleg divatban lévó tejüveg lámpagolyó-kat sem lehet Udvö« találmánynak nevetni,mi-vel azok fehér szine, vakitó fehér — s kikö-szörült fényes részei — (virágok, arabeszkek) kápráztatélag hatnak a szemekre. Rósz hatással van a szemekre még a há-zak fehér fala, különösen midin azokzt a nap erősen bevilágítja. Ez annyira káros hatáau a szemre, hogy igen helyén volna — főleg váró sokban, hol a szem nyugpontot az utozán alig talál, — a házak fehérre meszelését egyenesen betiluni. A szobák falának fehérre meszelése szintén roez hatással van a szemekre, szobák fa-lának festésehei legczelszerübbek a világos chamois és szürke, a (öld és kék színek. Napernyőkre is legsnjánlatosabbek a sö tél kék és sötét szürke szövetek s ugyané szí-nezet lehet leginkább a núkrtek fátyolul is ajánlani. A fehér és fekete fátyolok igen sok-uzor okozói a nőknél nem csak egyes szembán-talmaknak, hanem a nőknél gyakori úgyneve-zett niigraÍDnek is. Helyi hírek. — A nagy-kani*ai Sok. tűzoltó egylet f. hó 13 ura kitűzött nyári táncivigal mát ugyanazon nap szép stámu Itösöaaég jelen-létében megtartotta. Bevétel belépti jegyekből 99 irt (30 kr. felü.lfizetésekból27frt 95 kr.összesen 127 frt 55 kr. levonva a kiadásokat 64 irt 19 krjávsl: marad a segélyalap javára, mint tiszta is kötelességökké válik szerető férj után tekio teoi. vagy pedig leányok szivének választására szükséges alkalmat szolgáltatni. Ezeket mind mé\|> koraiaknak mondotta. Fedig sokszor hallá ismerősei >ől: „Ejnye, ejoye Váralji ur, de el zártan tartja szeretett jó leányát, talán csak nem akar belőle apáczát nevelni. Hagy beszéljenek, — gondola ilyenkor Váralji ur, — uekem beszelhetnek bármit, annyi szívességet már csak megissza: réacökre, hogy végig hallgatom beszedőket, de hogy ulá-nok igazgassam inag-iraat, már ilyesmi lehe-tetlenséget nem érnek el, ha akár reggelig is tanácsolgainak, fejtegetnek. No csak ez volna szép, mások hóbortos tanácaai után cseleked-jem! Hahaha.. . de már miként is goádolhat-nak ilyesmit rólam? Es valóban különös. Egyébre nem magyarázhatom a dolgot, mint arra hogy talán oly szellemi szegény embernek tartanak, aki saját esze járását aem veheti igénybe. Hahaha ... ez nagyszerű ! (Folyt, következik.) A fokozat. r — Németből _ A kis veréb fogott egy nnnvogot, \' Amint a sold gypen agrindosott "/. , Hiába kért kegyelmet a ssegeoj. \' .Envém vagy, mert legrSstelék, Kegyelmet én nem ismerek.\' Jön a karvaly megfogta a kajánt, Kegyelmet ai bar szüntelen kiált. Megette 5t, miot ő a szúnyogot- „Enyíin vagy mert legyőztelek, Kegyelmet en nem ismerek.* A sas meglátta a gonosztevőt, MegfogLa és hamar megölte. Király a sas, nem iamer máa urat, „Enyém rag; meri Iegv6stalek, Kegyelmet én nem ismerek.* De a raaáis ojila moet mag-inban, Ssivén találva a király sohaa. ,Hert öltetek óh must meg „ng.tnet ?\' .Enyém vagy mert legyőstelek, Kegyelmet éa nem ismerek." . ^ Gondold meg ett szegény or él király . «> B°t7 bUtoaan a kelyseted nett án. jövedelem 63 frt 36 kr; miért és mélyen tisztelt pártfogóinknak legoszintébb köszönetünket nyilvánítva, maradtunk kiváló tisztelettel. A nagy-kaniasai őnk. tűzoltó egylet nevében Kaortaer György egyl. titkár. — Axaratást megkezdték vidékünkön is s daczára a kedvezőtlen esoe hűvös napoknak szakadatlan erővel folytatják. Gazdáink azon- ban csüggedt fővel számláJgatják egén évi fá- radalmuk gyümölcseit: a kereuteket, melyek most korántsem oly dúsan eresztenek, miit máskor, —• egy hektolitert alig ad egy-egy — a mellett a felette innormális légmérsék válto- ■ás következtében a basa is nagyrészt szorult. Vájjon meddig kell még várnunk a valódi jobb időkre ? avagy nem bünhödte-e meg e nép már a multat s jövendőt!? — A kisbirtokotok földhitelintézeté- nek bizottsága elhatározta, hogy aa alakuló gyűlést legkésőbb angnntns második felében megtartják. Megasületik hát vslahára már a csoda gyermek, mely Meeiásává volna hivatva lenni aa elárvult hazai kisbirtokoaság óletügyc nek. Bár ugy lenne! — Statáriumot tartott a madár- világ kedden délután a .Zőldta\' kertnél ; ugyanis egy veréb bement egy fecske fészek be, erre száz és száz fecske körülvette, számos ve- réb segítségére sietett társuknak s volt lárma, harca és háború. A fecskék győztesek lettek, kék czérnaaaálon valóban felakasiloták a bűnös verebet, nyaka körül a tollat letépték s mikor megszűnt élni, lett békés a madársereg. Ez öss- tönszerü viadalnak igen számos nézője akadt. — A (Ante^/k-mihályfai községi isko- lában az ez évizárvixagálatok folyó hó 6 án tar. tattak meg. Lapunk egyik munkatársa, e vizs- gán jelen volt, és az ott szerzett tapasztalatok alapján, e feníi iskolát megyénk egyik legjelesb tanintézetei közé sorolhatjuk. A felmutatott ered- mény, tekintetbe véve azt, hogy 6 oszt. áll egy unité vezérlete alatt; csak ugyan meglepő; a tanulok szabadon Mellek; s minden egyes fe leletből kittinek, hogy a mit tanultak tökélete- sen értették is. Es iskola dicséretété válik a derék tanítójának Tóth Lajos urnák. Bessenyei Ernő országgyűlési képveselő, mint a fentemlitett is- kolasaék elnöke a vizsgálatot azakavatottságga I vezette, e derék tanügy barát, kinek az iskolalé- tét köszönheti fáradhatlan szorgalommal mükö dik ez intézet felvirágozása érdekében, miről ta- noskodik, a( általa tett alapítvány s egyéb pénz- beli adományai, melyek lehetővé tevék azt, hogy e vizsga napon a tanalók közt körfli-bel&l 30 frt. készpénz vaiamint több darabközhaaanu könyv osztatott ki. Ily nemes bacgalom ily áldozat- készség dicséretre a magasztaláéra neui szorul! Nem mulaszthatjuk el e helyen, hogy a tanagy nevében mely hálánknak kifejezést ne adjunk nagys. Simoo úrnőnek, ki a vizsga alkalmával a szegény tanulok kóct ruhanemüeket kiosztani szíveskedett. V»jha bazáuk hölgyei minél sürü- ebbee követuék e nemes aasaony példáját. — Heghivót kaptunk a zala-egerazegi felső erdóbeu i879 jul. 19-én tartaudo nyári mulatságra, Rendezők : Arvay i^ajoa, Bánffay József, Beserédy Lajos, B»scháu Gynla, Boacbán Emil, Botka Fctreucz, Dr. Osinder István, Er- dős Géza, Fitos Mariuu, Góumy Lászl--, Dr. Háry István, Hertelendy Jüzaef, Hertelendy Ferencz, H jrváth F«njnCí, 3iartoo György, Kagy Iatváo, Nunkuvita Sándor, R^jky Lajus Thaasy Kristóf, Thassy Ferenci, Vizlendvay József, Zárka Miklós, Dr. Zárka Zsigmond. Keadete d. u. 3 órakor. — A meghívó belépti jegy gyanánt is szolgál s másra át nem ruház- ható, mint külön érleaiteuek bennünket, igen kevés meghívót bocsátottak ki s külöoösen fi gyeimen kívül hagytak a Zala-Egerssegen lakó iar. családokat. Pedig est kár teuni, pláne Za- la- E^erssegen, hol iskoláikat is egyesítették s jótékony nőegyletet, kórházat alapítottak s tartanak fel. — A vasmegyei régészeti egylet pár- toló tagjaivá leltek Kentthelyeo : Kiss József gazd. tanint tanár; áparazam Pál, gaad tan int. tanár; id. Keischl Veuczel, városbiró ; Gaal Miklós s.s»lgabiró; Cseaznák Miklós, k.albíró; Osztrich Lajos, telekkSffyvvezotó ; Pölts Pál, elemi tanító: Bíró János, fels leányiskolái la- nitó; D. nyűg- kapitány; Stieder Lajos ügyvéd Puly János kereskedő; Beek Kálmán ke- reskedő ; Dr. Singer J. orvos ; ifj. Keischl Vencsel, sörfőző; Polácsek Máté kőfaragó; Wttnsch Károly, kereskedő ; Dr. Prei- sah J. orvos; Dóssá Nándor m. k. adópénztár- nok; Lénárd Jenő ügyvéd; Hoffmana Soma ügyvéd; Stoosiky Ágoston,taoár;Ksthy Gyula tanár; Vértessy Iván, ügy véd; Beck Sándor kereskedő; Roich Miksa, azerkessM; Csathó Imre fels. leanyiak. tanító. Szombathelyen: Booányi Jósaef, ügyvéd; Dr, Keleti Vincze tanár ; Lajos Ferencz, segédlelkész. — Greröfl Andor derék színtársulata Keszthelyen múlt vasárnap adá Vahot Imrének magysrsa.matujódarabjáta„Buszárcsinyt* Ge- rőfyaé e köákedves^égu örökvidor művésznő jókedvvel jettszotts, sssrepét s awetetremélsd •tép kit huszár vált belőle. Balogh Árpid ssép ^1 faW 8Oflob(»JB hangja és erőteljesebb játéka sokkal termesze- [ tesebb mint előbb volt, hiába a fiatal erő, ha ; ladhat elő, csak akarat kell kellő .... Gerőfi igazgató éleUúvee ssemélysité a féltékeny pa-rasztot; örömmel oooatatálhatjuk, bogyeazépts-hetségü s nagyjóvőjü fiatal erő aa ossnel fel-lép a nemzeti zsinhásbsJi s megvagyunk győ-ződve fényes aikeraratiUáról. [gy ügj ifjn mü-vésspár az orsságus intcsonésyek eiismerésébea oaztakosván, haaa£as örömünkre szolgál a törek-vés jutalmassaa és s tehetség elismerése. — Boglárról reszuük s szomorú hírt, hogy július 13 án 6 egyén csónakázott a Bala- tonon, a csónak felfordalt s egy színész s két iparos segéd belehalt, a többi hármat egy ha- lász, kimentette. — MuU évben már volt alkalmunk Dr. Rózsai urnái Koionban levő nevelő Kőhler Mari kisasszony hivatásának ténykedéséről dicsérőleg meg emlékesni; — jelenleg ismét sikálom van, bogy az idő óta, tSJiitványaiaak bámulatos előmenetelét szorgalmai fáradhatat- lan és tapintói eljárás által a megérdemlett leg- nagyobb dicsérettel halmozzuk el ; — s most a mtdón Kottoribaü hivatásának megfelelve tá- tozik, gratulálhatunk ason csal adnak a hova jönni fog. — Balaton türeden a 11 -dik száma kimutatás sxerint fuüus 7-ig 594 folvószámban 1U05 Hir dó vendég jelent meg. — A* alaó-lendvai rom. kath kántor- állomásra pályásat nyittatott. Jövedelem át- lag ezer forint. — BOvidhirek. A XX. dik államsors- játék Szeged javára less fordítva. — Az orosz hadsereg békelábra helyeztetett. — Kassa mel- lett sárga azinü egereket találtak — 12 iparis- kolát szándékozik a kormány felállítani. — Báró Lo Presti Árpád meghalt. — A Bpesti ga- bona és bor visés aag. 27 en tartatik meg- — A velenczei dogé palota egyresse beromboltatik. — Németországban a bírósági tisztviselők egyenruhát kapnak. — Afioenische Coreapodens félhivatalos lap megszűnt. — A Duaa rohamoaan árad. — Petőfi vJánoa vitéze" fruncziára forditta- tott. ~- Asanzibariznttánjöróévben körutat tesz Európában. — Preradovio horvát költő hamvai Bécsből Zágrábba szállíttattak s nagy unne pélyesaéggel tamettettek el. — B. Kemény Gábor miníster Erdélyben utazik; nem ártana, ha felénk is jönne. — A Kraasnavölgyben 10 ialut borított el a viz. — Teheránból 2 perzsa gyalog érkezett Kolozsvárra. — A sáakák Kis várda felé vették ntjokat. — Gróf Andráasy Ischlben van. — ki nyert í Bpest. jal. 12 éa: 51,21,75,8,68, Lii.cs , , 22,20, 2tí, 74,47, Trieest , „ i 6, 64, 73, 75, 38, Irodalom ,K rovat alau n>eg«u:itett munkák Nagy-Ka piasán Wajdiu Jóuef ^Oajvkereake^éae által meg rendelhetők — MtjjtltM a Dr. Ribiry Feren :z álul irt „Képes Világtörténet" első kötelének 11 dik füzete Mebuer Viloios kiadánában. Ára 7\') kr. A Weiszmann Testvérek által megindí- tott Sebentvén feie: Világtörténet kiadása az 5- dik füzetnél beszüntetvén,Mehner ur nyilatkozik, hogy azokat becserélni kész, mird az érdekeltek figyelmét felhívjuk. — Künyviittt A magyar büntető lörvéuy- >6oyv a kihágásokról ára 40 kr. Az uj erdőtör- vény ára 50 kr.-A magyar ifjnaág könyvei ha- zai elbeszélések. 2 kötet kötve ára 1.60. Puky, a sebkezeléeről ára 1.50 kr. Homorád, A két DÓ vér társadalmi regény ára 1.20 kr. Vegyes hírek. — Agyomdgott UítortU. Tai doskeddröl Írják a „Pesti Napló"-nak, hogy olt bizonyos Béncze Ferencz, kit e község szívtelen uzsorás- nak ismert, ily pénzügylet utján helyezkedett Vanya János földbirtokába Több, mint egy éve, hogy köztük ama föld terményei miatt, élez súrlódások és fenyegetések folynak. 16 án kiment Bencse Ferencz több munkással as em- lített birtokra füvet kaszálói. Kevéssel később kiment Vanya is egy felnőtt fiával, ugyanoly szándékkal. As összeütközés megtörténvén, Vanya János puskát ragad és az őt fenyegető egyik kaszásra, ki komája BencsiDek rálő. Ben- cse megragadja Vanya kezében a fegyvert s du- lakodás kezdődött. Vanyának fia, atyját veszély be& látva, kasmájával oly iszonyú vágást ejt Bencaén, hogy az azonnal szörnyet ha.lt. Apa és fia elfutott s helyssinéről s följelentették magukat, a helyben lakó szolgabiróaágnál, bol őket letartóztatták. — A divat mint büntmenS Pécsett, mint s ,P. Figyelő* írja, egy idő óta nagyon elha talmazott a zsebtolvajlás. As ottani rendőrség- nek végre sikerült megcsípni a rejtélyes tolva- jokat károm 9—11 íves elemi: \' \' \'—■ "- személyében. Tettüket azonnal bevallák, • in ql ob»i/i * Ü dokáal a divatot hoztak fel, mely ez ídók szerint sst diktálja, hogy assebsnói rohs hátsó részen legyen, melynél fogva igen cse-kély ügyesség kell ahhoz, hogy abból a tulajdonos tudta nélkül bár mit is ki lehessen venni. Elő-ször csak zsebkendőket csentek pajkosaágból, — s csak később került as erszényre a sor. A három nagyreményű csemeténél es utón szer-zett 6 drb. erszény mintegy 50 frt tartalom mai táláltatott — A budapttti kidllitds helye már ki vsa esemelve. Mist a „K. I. L. írja, a meghozz- szabbitott váczi-ut és a nagy lőportorony-utcsa közt levő régi temető tágas térségén fogják a kiállítási épületet emelni. A kiállítási épitkezé sek alapjául valószínűleg Plataer Antal épitéas azon tervesetei fognak elfogadtatni, melyek a székesfehérvári kiáilitásoo is be voltak mutatva. A részletekre nézve terméssetesen jelentékeny változások leessek. A kiállítás fővédnokségéaek elfogadására Rudolf koronahercseg fog föl- kéretni. — Egy igm fontot találmányról beszél- nek Lvooból, mely szerint alenrostnak egészen eelyemszerü alakot, fényt s ruganyosságot ad- hatnak, agy, hogy aa a selymet idővel még ki is ssorítbalja. Föltalálója a lyoni selyemgyá- rosoktól 3 millió frankot kért A találmány ál- tal egy kiló lenctérnából 9 frankért oly szöve- tet lehet állítólag készíteni, mely 35 frank ér- tékű selyemmel egy értékű, sőt azt sok tekin- tetben fölülmúlja. A kísérletek fényesen siker- rflltek, a kívánt összeget megadták • rögtön alakult egy réssvénytársulat, a mely oly hírre tett azért, hogy 500 frank értékfi részvényeit két nap múlva már 30 szazalék fölűlfizetéesel keresték. — Zulu-törvény. A suluk nem lehetnek épen oly zuluk, mint a hogy képzelik az ango lok. — Van nekik egy törvényük a házaaság- törésre, mely azt rendeli, hogy midőn a BŐ kö- veti el a büaU, köteles csábítója elvenni, mi- helyt a megcsalt férj panaszt tesz. Ha vonakod- nék a csábító boldoggá tenni a nőt, halállal bűnhődik. — A szív. Beneke marburgi tanár hoessa évsoron keresztül beható vizsgálatokat folytat a szív nővéai viszonyai felett e végűi a követ- kező érdekes következtetésre jut: A ssiv leg- jobban as első és második életévben nő s a második életér végén már még egyszer oly nagy, mint a minő első éves korában volt. Ez- után a 15 ik évig iámét mindinkább laaaubb a növés. — A 20<ik évben körülbelül >/a »d résanyivel less nagyobb, mint a milyen volt a 15-ik évben. Az erre következő korban aztán tniad lassúbb laseubb a növéa, de egész az 50 ik. évig, agy hogy a szív térfoga\'a ez éli t ez életévben a 250 ról 2B0 köbcaentimeterre emelkedik. Az 50 ik évtoT ugyan nagyon kis mérvben, de a eziv térfogata kisebbedni kezd, mi az öreg korbefolyása. Érdekes még, hogy a gyermekkorban mindkét nemttek szive egy- forma nagyságú, de a serdültekzél a női asiv fejlődésére nézve sokkal hátrább áll, mint a férfi sziv, agy hogy a külön beég körülbelül 25 — 30 köbezentimeter, mely különbség aztán az egész élatkoroa keresztül felmarad. Placzi árak. 100 kilo,-, uimitva. Sisosttssly : Bui 8. 8-60 Sozs 5.60.-6— Árpa 5 20—6 40. Zab 5 üü— 5 60. Kukoricaa 4. 80— 5 —. Pies Buaa 8 44-7-30. Boas 4 60—4 80. Árpa 4. 4 11). Zab 5 5-JO. Kukoricás t 80-4 50 By.\'r: Bu»a 8 75—»jO Ros. 6 6 25. Árpa •■60.-7- Za» &«O—6-76. Kskonczaö.lO.-ö-iO Sesres: Btna 8.40.—9 60. Eoia 6-70— 7.— Árpa0-90—6 30Zab 840.—660. KikoricaaS-60—620. SzskssfshsVvár: Baia 8 40—8 80 Kon (60. 590 Árpa 4 70-6 —. Zab 6-SO—ö 40. Kukoricza 4 40— 4 60. Kaassvár ■ Bnu 8 60—8 90. ROM 5 5-30. Árpa 4-8D-5-10. Kakoric-a4-80—5-10. Zab 4.80-6 20. ■esáes : Bma 7 «>—7-eO Re.j s—5 40 Árpa 3.40-3 50. Zak 4-40-4-—. Kokoricza 4 80- Bssssszt: Bm 9 25-10-50. Bozi 6 76-s-10 Zab 5 45-5 66 Kakoricaa 5 10-5 15 Psvpirszeletek. Hatalmas távciS. ügy Snkeoytes eUejJ a látazereaabes es vesz magának egy tábori távcao-v«L As id8 estefelé járt es a fiául haresos próbál\|-a-tás ksaben kérdé: — Kilátni vele messzire? — Oh igen! — Például felmértfsldnrire? — Hit felmert-ffildnrire? — jegraé meg a látsieresz. — Ötveneser mertfdldrel — Urjan ne nondjai — Taláa Bem bi-s»i ? Forduljon csak arra. Noi mit lát ? — A fekeU holdat — féléié as Onkésvtes. — Ne lássa, hogv iga-ut mondtam. A hold 60,000 mertfóldnri távolban van fsldlDktol, ■ in nig a félhomálybaa ii ere-z-■m Hsztás láíja — Tívedél. Ovnjtogatot vMet eg, jo nev« ved! ItTvéd. — üraia. — keadé, gondolják meg OnOk: vádlou éhezett Cáaott. . . — De Qgyved ar, gondolja aec, ezétt vé\'teaeaeoek nem kellett volaa felgrojtaol egj egéas falut, — ssolt kdibe az elrok. — Boesá-uat elnök or, tévedtem; abba abesaédbe fogtam bele. amit holoap %J fa-totraj érMekebPa kell tartanssi ^-. ALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Bendei — T. Mikia. rniu i\'ett aa 4n ocsem itt a Tároaban? — kád. a faláról b«j«t Öreg bácai uaoka6»c» ina-át. <- Ok igeo, nagyságoa »- ram ! — •ríiitt Mikaa — 5 mind.nnap ette R • •- d • ■ • n .. \'»s«a \'• — Mílto boraid. BméaatetU a ír"" "" gyog M . . pirili polgárt, bőgj »ej. Mltl.ll. Rajt. i> kapta, millió kedreaáral mulatott. A wreiaraa pir rémül ««p«g, midin belép * férj. Kia, de boruisto — uOnet. Fírj: uram, 60 •loibitotta nómet. Bonut állok . . . Urtaa meg 8t! Ce«bil6 As On bonzuix, ftraa tgaaaagoa, io — kegyetlen.* — Cdrarolt a garaliér bétíoo nu a riroartt hotito sétányán imidotyáosk, nem m«iaa«Táii el séubotjáTal oapkodni a fák ái bokrok (ilyait Egysaer né; kesére! Ii bossáoyult egy lehajló gsly- bós, • ait sddig hn«u, »if a falj lMOrt E felott •noyirs megijedt as udrarlást es«ii»e<ie« kiaaasaony hogy vra «érw imidóját, miesariat »e rongálja a fákat, mert • banán épei a napokban kuáruk b« — egy borját. Mésea betek, üj hasatok roitai ; -ágis »ár dtyrédet ksreetak t^omp »i.d a kOto. ■ ki tt« errtlassas ágytól aanaltöl. A S»«aJ fárj és íaul felesig a.t bo.tt M »ád«l egymás elle., kogl_egyik a fírj, mieik a feleeég bo«>-a.Tá. adu «\'»^» -titokba. T.aát ilyen keidet •dl«tl ai 41«tt efj«tt ib«ik I gaerkesstól Osenet SMS. Életem- kiányoe dolgosat. Garas nincs már • etórl bort n— idnánsk. Másik j8»i fog. 3544. L. Elkerülte figyelmet régen kéasSlnek a 100 éies Oooepély megtartására, kolonoieo Arséon gyaltik a« e<ldig megjelent lapok egy-egy példányát. Megkésett a felfairás. SM4 O A Sohitaeh. Kapod-i a lapot/1 Sej. Lipik. Detto ÜdTOslet mindkét résare. «b4«. ,Wt ér . . ■-, .»• sirj\'—, .Hol »m-gyoo" kezdett költeményeket megkaptak, aor SMriat J"° S647. W. Al utóbbi laámot AuseMbs küldöttük. 3648 Ol. Hérii. A lapot megindítottuk. SUt L Mmraaaombat. IntéJtedUUk a kiadó hintalbu. 860 Kottori. Vaaárnap ran<<-3661 .Viaar olStt\' StügjakorUt. Vasat! menetrend. A bad»-peati idómuUtó ór» szériát, Indal KnuIixÁról c. Uo rafg»l d«l«t. aain Ur> Por 306 K..4k, ll„káo.,Hon.).OTr ■ Ki.a.<h> 4 18 316 . . . . a 30 2lS BaiiPmn <H dál«. raggol aatre delut regjel détat JM 6 KM , 11 10 S13Báoaba(8soiabatk«l/, BicUjkolj Í«U)5 8 tOl , 11 48 316 Sopronba « 88 SOS Tri«aib. il Prájerbofon ktrasdl Órád í. Béeabo 4 58 901 Triettbt éa Prá(erliofi>m karuatal Gráca U B«cab< 2 47 JB3LJU9 17-» 18 79. Érkezik Kanizsára 216 Easák, UsUca, Doatborár a Fisadból 1 41 diiut 906 . , . , 11 11 tatra 103 K..da-PMtrSI ** "CT\'\'> S01 * 6 dán. jil \'n 9 44 eatie 814 Bá«.b5l (rHoakuh. B4«.-Ujbelj)M5110 27 «a«. 803 „ „ . .45 rauel 816 Roproojból 11 6Í délal. 214 BáeabSI Oráca, Harl»r(, Prafwhaf f.lSJ 4 12 ragxel SOI Tríxst. it Rioabdl Hsrburg, Prag»r- bof Í.I61 1 21 d<lnt. 904 Trisaat- it Villubbol Prigerbof W51 11 — eatre Marbnrgba ea&tlakoftás Villaeb 4a Praaesaf eatbo B , ■ Ktaneosrestbó Felclós szerkesztő: BatOrfi UJM. OTTÓ FR.4\\CZ. riég. különlegességei Bécs, Maríahilferttratse Nr. 38. szabadalmazott kizárólagosan P U R I T A S haj ifji tó-tej. A PariUt nem hajfaaiék, b&nam tejtsera foljadík, mely ■■..dnem a.ou etodiUtua batitsai bir, hogy fehér hajit BiegifiiUai, uas lsuavokiot méK pedig lfl\|ké«éM tizMftéfy «M atatt n» -\'Qt vi«u&dj&, -aeljljel er»d«Üleg btrt! Klj palack .Puritáa1 ira 2 frt (elk öld étnél 20 kr. kftlUÍg.) Egyetlen ítépitoaser Bem TBret)j«.bet kitün&aég ét jó b&t&irft \'■raggal". Olajos öditó alkati éax«kMM^ •ISillitTa, eltávolít •»■ a«or rÖTid idő alt>U ReplSt, májfoltokaM, bgratkikat, bSrp&tUaLlokat •lb. ét ae arcib$ruek fénylő feb«~rséft, &de ót finomságot kftlcaOnQm. Legjobb védtxer as Sasi é. tSli «ord laT«gS b»hj.t4u ellen, aiért néi-kalOshetieii női a ópitőas»r katOuOcen a f&rsmllf baa, ir» 1 foriat. i p>9«r> rUp«r a-ent-Oy&ray viric, fehér «a ró>u tiiobeo, a bQ-i Urtót ét titbatlao, jóaigái-a » IsgklUlaSbb niaSvéga A ristport lepinkAbb & folyékony «>ent-gj-rgj-ir4»; busnil.ta atin ajinlbatjuk, int as arcsaiíonek foltflufi gyengéd finomaiijot k61raönÖ». Egy dobos ira 60 kr-j.-.ár. UrilUtlM u egyedttli aier t. aukil it^itr4#« éa pahiu ttxtáaira, min-^■^^den « irouágbátral\'&fyáaa. Bilkü), ira fgy paiacskn&k.8O kr. TTtlBlH 8x«irTMinarba-ha\\jkeDSca orrot, stuiláa txeríut kéuitr, a AJ-haj asépitéar- éa f-nnUrti-Ari, meg^T a bajfaoliáai korpaképsódéstöl éa er£»\'LÍ a haj bőrt, ára egy »«gy tégoijn-k 1 frt &O kr. T^M olaj sOld dirfhéjbAl goodocaa kéaiitTe, uon kitfloó talajdoDaág--L\'lt., hogy a fehér, úti ét v&r&a hajúak «gy tsrmélMtetnek láuaá »ÖL«t szint kulr.öud, ára egj nagy paUcxknftk 1 frt. T m J«M8 igeo jelei ttakál-oSvettst^, mélylyel a nakájt íg«n uép ■^-^fekete, barna, vagy stők^rt: Ifhet f<-.i»DÍ. F-kate vagy aOtétb>rna\\ haj nál a La Jcune igen oéltKerQ«a alkal(n-.h»to, ára «gj levélkéaek i boxsá UirtosöTal 3 frt. TTraala ^ttegtii j.iea.) kilÖi.5 b&IÁtaal a huj éa hajhSrre, « kigS-Ölyést «lö-igőris a ko; pa k^paűd^alöi éa f»kadiaokt<il, el&motditja a. ajndvó.t kQiun»a«» kiillotl b«-tt3f(.^gek iiUn, n m. tjh«, himlS, gyer- j j Látással, ára rgy Hlaf« t"vG mkáRy »tb., ám egy nagy paUcxkiiak 1 irt 50 kr. bnsk 1 frl l kr ry,y«« (853 10-26 Na yKajiissáa valódi Min3kegl>«ii reu iraát. Práger Béla Keskeny Utifü-mellczukorkák, tüdő és mell bajok, köhögés, fojtókÖhögés rekedt-ség és tűdúhurut biztos g> ót A termiaxet által a la^nveáó ember\'-sAg javára torentettnegbecaQlhvtleii keakeny otifQ non már eddig fel nem derüctt titkot] foglalja magában, mísseriDt a gf>ft és ll rendaier gyodadt ayakhártyájára raló oali gyora ét enyhíti hatia r7&k6rlásával\| a illető1 beteg sserrek gyógyuláaát min de D tekintetben lefaetSleg lAü Mintán gyáraiányónknál csukor éa keakeny Dtifftbol ttasU TegjQlékrőt ketnkedaok, kaloooa figyelembe ajánljuk hatőságiUg b«jeg7Z>-t rédiegySBket, sat. dobosoa 1«TS aJáiráiankat, mert ««ak esek igasolják a«t>ak valódiságát. (867 l2 -50) Schmldt V letör Á fla! cs. kir. uab. gyárosok Bdes, Wi#Ut Ale«K«fi«e 48. Kaphatók: Prágw B^la gyógy Mer tárában Nagy-Kanísaán, KaÜvoda J. Letenyeo K>M Adalb. gyógj-iiertarában Alaó-Lendváo, DoroerKaj. TU- és futaerkerdt-kodéaéb«a Sümegh^D Werli M. gyógywerUraban Kap-roocsán éa Idötb. Hoa«lt F. Vas Táron, Holló/ JÓ—ef £. gyógyszertárában Zala Egersiegen. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Ctkir. szabad. kőszvény áa csúz hárító K»ea cgoaua t-rr«ctt ktantey «• ttu-kériU, ■tlynck tutá-m pbyaiktú tftrvéayen ▼illmayoBi4roD a\\Up-.ik, minek okvetlen kOvetkesnie kell, miatin mind«ii-ioek ki kn«eny ra^y ctú«b»o isenTed, Dlkfllö»-betlen. Btvtia* már rövid hatsnáUat atáo a fájdaJaftk enyhülésével un-Utko-ik, hosaxabb vitelét utio ex«D kSazvéDy és C«úa tfioemén/ei efé- tvMaaek. Egy ilyen hirítóaak »■ ira. husnálati aUaitisaa! együtt 4 frt. Vidéke p«dic a 4 frt 80 kr. be«aldb«t5. (8™ 6-16) kapható caak « axbadaJom iniajdonosánál. Grátz Gyula, \' NH, VI kartltt mariaMHerstrasae Hr. 7. ~Wm oooooooooooooooooooooo orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN álul utal*. Aa " s«se>raaa«, IT mindennemű börkül ■tat ixlat u areiblr a^adeaféle UutAtfvUalUirŰ «U«tt ka1«oAMn ■ rb. u idfth •■ ptkkalr ubmir «Ua, a k«m, a aaaatr »aa«-isay. a fej fi mki! korjM ollea. a naplA. wáiTolt. H i0MtNtl flliatT, a Camaf. dankisiok mint i b.\'>rt tiaxtit« »(»4rWii-r já«!tatkaiik. Ára fartlWBkéat hasnálati lUsltátMl efyltt 35 kr ;«r01ése Tépett ___ ■ figyelni keli a ■714 eaoaug-oláfn > -i ide m«Uéksh A atrsvr-r«l kU-ty-•>•>•»», «<r.-k. UM>; faUtriaji urtel-■ta. faistlákb c»"^«-u T« kruiti. ■ IcMpya. kaUaMsik auadata afjékk, a la HELL «■ HS>S> Kapható: N«gy KaaJzsti. Prager Béla ur gyáfyszertáraBaa. ^B ZU-Efflraz«f«a Hvllsiy ír gyógyszertárába! K\'ii\' 9-1L>. »oooooooooooooocooooo< üj Bab, egy kosárral 4\'/. Kilo tiszta snlyn, 1.60 Uj nagy Bab, egy kosárral i\'/Á Kilo tiszt snlyn, 1.50 üj nagy Hagyma, egy zsákkal 4/»Kilo tiszta snlyn. 1.80 Orosz Szardínia, egy 5 Kilós hordóval, 1.75. Beeczetelt hollandiai ikrisHering, 5 Kilós hordó 2.30. Conwd Beáf, leg-jobb füstöt húsa, zsir, és csont nélkül, nagyon finom, és tartós 5 szelenezével egy egy szelencze 1 Kiló. öszesen 4.60. Osztrák magyar birodalom posta álomásaira vám, és bérmefltve küldök csomaglás ingyen nem kedvre valót ntávételel vissza küldhető. Triaat A. L. Mohr. (888 II. I 1) JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOí 3OC RAVISSANTE o,p A t. Ml£fyilá£iat epetlen ártalmatlan tJőrszépítö\'szere. £« »>-n jtl«« tulüjilonnig^a] bír. hogy a bőrszprve »akité I\|, rxlriaaltílei >»t annsk luilknjé.ire f..k„-BÓ eltftu befoljaísil bir. A l»K<liclóbb toiletle-sser min-li-R hölg7 számára, mely mioden bórbetegség^t rltárulil ■ A bír asinet fiaUlilja es stépib. Hint Iá-gjitd., bSríejleaztő-aser miodrn ssiranjagot és olaj-félét folOInml, miután a bőitrrndkival hajlíkonynyí, gjSngéddé éa fekírre Uti, N«gr üreg ára 2 frt. 50 kr. kis üreg I fit. 50 kr. SAVON RA7ISSANTE ■ Hfkee>velte»!> alare-s«»»aa • Mrazta síéflteaére el ]avl(á«ára Baa«Dálata után a bér hártHyalasa less és igen kellemes illatot (891 1 — •) tart meg. Egj dobossal (3 drb.) I frt 50 kr. darahonkint 50 kr. Valódi miaAségben kapbalo a központi főraktárban, Kcnwarx Heniikné! Budapest, museum knrnl 10. ss. Nagy-Kunir^ái] : Prái;^r Brla. nr íjig,.i-rtárábsn. Sztf— Ktvio Alkart ■• Barewy Ur«ly orak «j<>íi»«-rUríb.n. hr\'.HRK\'.\'ZKVHKN Göll NAn.icr es ür. RnUch ek V Kmil nrsk gjogys.erláráb.n KOLOZSVÁRIT Valenüai A. gyó\'gysz. és oagyobb Joaet Wajdits Bachhandlong übernimmt PraenomerationeD auf nachstehende Mo-denzeitongen pro Juli-Sept.—Dezember Modenwelt pro ■/, Jahr —75 fl. pr. Post 1— fl. 1-50 fl. 1-60 fl. bazár , , — die elegante Walt l 80 La mode illustree , , 1-80 fl. Berliner Modenblatt „ -60 fl. Frauenzeitung «. 1-80 fl. 2- fl. 2-50 fl. 2-10 fl. 2-10 fl. .72 fl. ♦ G. A. W. Mayer fehér mell-syrupja $ Dijaztatott Parisban 1867. évben, Kitflno gyógy- és enjhiiS ner, roadkivOli ked»esö sikere által 20 ÍT óu magas kegybeo 411 a n. 4. kosOuápiel. Mio-den rmoRU és minden mdreluégfokn magma é< aireada állása eg7<nektSI. nemkülönben sok orrosto! is, a kik eaen ssert gya-korlatukban alkalmasnak, elismert miat biatos gyóg7aser köoy-nrebb megbtteseknél, bártniaS köhögésnél, beD/álkásodáaiai, rekeduegnél, torokbajoknál, a torokdió is a gogsip gynUdáaá-»ál, és hurutnál ; _ elismert toiábhá mint aegit!- és enyhit!-«\' a, mell- és lélekso-saerrek idillt bajainál, atskornál, kalo-Dösen köhborutnál, mioden gyermekbetegségeknél, melyek to-roklobbal Tannak oesaekotre, rérkopésnél és mellsaoraWsiiál. Valódi minőségben kapható egjedíl : Práger Béla nrotrraertiribu Nagy-Kanisaán. (7M IB. —•) Nagy-KaaiBan, nyomatott a kiadó laptulajdono Wajüts J6»ef gyomajtójin.

Insert failed. Could not insert session data.