Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
469.1 KB
2006-06-02 09:03:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
571
1965
Rövid leírás | Teljes leírás (66.66 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. július 24. 59. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

!UGT KASTCpiA, Vfít. Jnllus 24-én.
59-tK

(IMlttMlir
1 A lap tw J* Illotí ki
U «rk
mltai rinh kftsierefersl •
> W \'
ftl *TF.
I in7*f. riwAt ilt«t0 h«»Umá»7*>k p*dif • •rUdAhof beSrracntvM
Ípti.«Qé*(t: NAGY KAN1ZS\\
Wlattlashái \' BénB«ntfU»ti i«T«l«ti.
cSsvk is.tt.sirt muiskávtaif-
•aktál focttdtstuak el.
Hlrsstttsk
« fauiboa p«tiuorka» 7, aUaodaaor 6 I mindaa \'lo*abbi sorirt 5 kr
KY1LTTÍRHEN .„rookínl 10 krírt »•-
tétnek fel
Kin illeték mindeo efrea kiraeUaért kilói 30 kr BaeUaiS
II
ÍKtaireUk vise.a ••»!
kUd«t»k. l
ZALA KÖZLŐIT
előbb: .95 „n.-k&aisaal önk.
A-BOMOOTI KOZLONT.1
a ,*.-ka»liaal kereakedelml • Iparának*, wa.-kaaliaa.| Ukarékp«»tár«, a .zalasasgyel általán**
atAroa
Ulet\' a ,n.-kanl«aai kiiasd-nevelé egTMJUet", ■ „roproai kereskedelmi • Iparkamara ívkanlxiuü kültil»»itmUj«« • több negyei in Táros! egyesület hlr>tal«n érteaiUje.
Heteuklüt kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleiiő vegyes tartalmú lap.
nizsa város tekintetes kép-viselő testületéhez é ügyben.
l.
A hosszú és egészséges élet az, mely útin minden embernek törekednie kell; ez kötelességében áll az embernek hármas szomponlbúl és pedig természetszerűleg a) önmag*-, b) családja-, és társadalmilag c) a társadalom iránti szempontból, mely alatt az állam is értendő.
Legrégibb történetírók tesznek emlí-tést, hogy kornkban a még kezdetleges állami rendszer mellett is már feladatát képezte a törvénykezésnek s társadalmi szabályoknak a közegészségügy körüli in-tézkedés, nyomai a görög és latin népek-nél korántsem vesznek el, sót a történe-lem szerint eddig leghósiesebb nemzetnél a spártaiaknál ki lón a kormány figyelme terjesztve még a gyermekek nevelésére is olyannyira, hogy azok közköltségen ne-veltettek fel, s lettek erősek s edzettek az élet terheinek elviselésére. Az ily nemzet Leonidásokat mutathat fel, mert népe a harezban erős, kitartó, s haza-szeretete a halált megvetteti vele, mert az állam egy nagy család, melynek min-. den na őrömmel áldozza életét a közös jólétért, melyben a megmaradottak időt tnlnaladó emlékeket állítanak a hősök sír-jai tölé.
Bn azonban nem hős nemzetek di-csőségét akarom felsorolni, de még elbe-szélni sem, mert akkor czikkem csaknem •végtelenné válnék, — lévén a letolyt századok hőstettekben oly gazdagok, hogy joggal lehetne föltenni a kérdést: leszen-e
a jövő ezredek kora a multakkal egybe-hasonlitható.
Erre rálaszt halandó nem adhat, ez az idők titkát képezi, melybe .szemünk bele nem tekinthet.*
Az egészségügy az, mely tollat Té-tetett velem fel; s bár nem engedem ma-gam elragadtatni az eszmelánczolat foly-tán eszembe ötlött, s a közegészségügy-gyei kapcsolatos fentebbi népnevelési rend-szer által, mégis annak rövid felemlitését nem tartom egészen czélszerütlennek már azért sem, hogy a kik czikkem további folyamát nem fognák is helyesen felfogott érdekűnek tekinteni, azon reményem Tan, hogy ezen kevesekből meg fogok hódítani eszmémnek, habár csak néhányat is azál-tal, mert ilyeneket a példák, habár ós-korbeliek legyenek is azok, gyakran buz-dítanak s igy számát hiszem szaporítani azoknak, kik velem eme tárgyban egy urna előtt fognak sorakozni.
Csak az alig múlt időben volt az, midőn elsápadt a megrettent világ az Oroszbonban kiütött ragály hírére. Egész Európa fegyverkezett visszaülni a .fekete asszonyt,\' mozgásba jött minden nemzet, s a népek csaknem kétségbe voltak esve.
Volt tanácskozmány, tettek nagysza-bású óvintézkedéseket, megszavaztak a szükségletekre óriási összegeket, 3 az egészségügyi szakosztályból száz mértföl-dekre siettek a hivatlan vendég elé, ne-hogy az jöjjön felénk. Mi lett az ered meny? Az hogy ha csirájában elfojtani a vészt nem lehetett is, de terjeszkedésé-ben meggátoltatott. Az elköltött százez-rek meghozták győmölcsüket, mert a he-lyes intézkedések, mik egyetértőleg lőnek
foganatba véve végre is kört, még pedig a terjedés arányához képest elég szűk kört jelöltek ki a vész számára, s száz ezrek élete lett megmentve.
És ez igen helyes eljárás volt, mert a népek nemcsak azért állanak testüle-tekbe, nemcsak azért képeznek társadal-mat s kormányt, hogy ezek egymás kö-rött vélt jogokért versengjenek, s az ököl-jog diadalát emeljék érvényre; és nem, hogy pillanatnyi szeszélyért százezrek éle-tét vessék a küzdtéren áldozatul oda; ez csak kinövés, melyet inkább orvosolni kellene a helyett, hogy öldöklő fegyverek különböző nemeinek alkalmazásával a né-pek egymást kiirtani vagy legalább lc-igázni siessenek.
Miért állanak tehát népek, nemzetek egy testületbe s társadalomba össze ?
Ennek minden részbon megfelelni czikkem feladatát nem képezi, ebből csak egy csekélynek látszó, de fontosság kér-désében a legfelsőbb fokon álló részecs-kéjét kívánom röviden érinteni, melynek elnevezése: közegészségügy.
Az ember természeti tulajdonánál fogva egészséges, életvidor kíván lenni; s mig ilyen, az élet legfőbb áldását élvezi. Az egészséges ember anyagi bőségének közepette mindenre gondol, csak arra nem, hogy hátha beteg találna lenni? Ha be-teg minden vagyonát hajlandó lenne egész-ségének helyre állítása végett mérlegbe vetni; lehet, hngy ez csak pillanatnyi felhevfilés az egészség birhatása végett; természetes alapon, de tény magában véve már, bogy ez a mellett igazol, hogy az egészség ama drága kincs, melynek birása előtt az arany ragyogása elhomályosodik.
Az egészséges ember ha szegény, nélkülözni kénytelen, azzal vigasztalja ma-gát: legalább egészsége van, s a min-dennapi kenyerét munkája által megszerzi, s ha nem sikerül: könyebb nélkülözni.
Kern akad ember, ki elég merész lenne azt állítani, hogy hadd legyen beteg, csak pénze legyen elég. Egészséges ember pénzt mindenkor kereshet; — beteg em ber egészséget pénzzel, mint eszközzel, csak olykor szerezhet.
Nincs állapot az ember sorsában, mely az egészség kérdését az első fokról
— hová már a végzet által osztatott be
— beszoríthatná; bármily lényegeseknek
látszassák is sok fontos kérdés, elrö-
pülnek akkor, ha köztük és az egészség
között kell választani.
E themát ivekre terjedő hosszaság-ban lehet fejtegetni, és ellentétbe sem az író, sem az olvasó magával soha nem jö-het Kern akarom tehát e kifogyhaüan értelmet még tovább értékelni; áttérek azon áldozatok rövid ismertetésére, a mi-ket az egészség fentartása végett kinek-kinek oltárra kell tennie; a közjólét ezt követeli tőlünk; s fel kell itt említenem, hogy az egyesek maguk iránt, társadal-mak már az egész társaság iránt, — ál-lamok népeik iránt s a világ az emberi-ség iránt van ezen kérdésnél szorosan érdekelve.
Tény, hogy egyesek nem fejezhetnek ki oly erőket, melyek igényeiknek min-denben megfelelhessenek; akadályozva van-nak körülmények által. — Egy társaság mint p. 0. egy város, melynek ezrekre menő lakossága Tan, habár több esetben van is kitéve az elhárítandó állapotoknak,

TÁRCZA.
Mikor szép ...
Mikor nép • r-\'i" ? A mikor "■*« bimbó. Hát a uó mikor a*ép V Mikor míg Uástso.
Mikor lelke tiatta, Mint a patak babjs ; Mikor mef kia aaivít 8teQ*edely oem lakja-Mikor kebelében Ca»k a eMrelsa ér, Csak a asereleaoak Sarat Hsa lángol még!
Ifi. VÁiUDY FERBNCZ.
Borara derű.
Bxiélj
Irt*: Snkáts Lajos. (Folytatát.)
— Ezen időtól fogva ide- a tor* tengőd-
tem. Majd egyik, — majd másik ember jóamivü
pártfogásait igénybe vére. Az siet tengerén majd
erre, majd arra hányatva végre a aon szeretett,
jó atyáboi rezérelt, kinek kitogyhatlan jószirll-
ségét egyszerű, faáraimmal meg köszöDni nem
bírom. Oh de csak szüleim, igen őket tudhatnám
ismét Tiasoat láthatni,tonom folyiaamas irányt
nyerne.
— Ugy ran az mindég, midfa állapotunk
•Mgráltoiot^nagjobbull egy kÍMé,nemvagyunk
iámét magelégedre jobb él jobb alán türékasÜDk,
iparkodunk.

— Kiaaasiony kegyed nem tudhatja mily
nagy kebelembea a vágy viasont láthatni, wmét
körükben lehetni. Ilyenkor tudja ai ember
helyesen megítélni: mi a axüióktit nélkulüsni.
— Szegény Tamáa Hogyha Méretett asü-
lAit feltalálná — mondja — UHünk eltármnék,
körünkbe viamM n^m jönne. Elválnék telünk
mikor . . ■ igen, mikor aseretjük önt.
" Kiaaaazony elhUaeis, bogy igen tiaatalt atyja elAtt sieretetét, bíxalmát teljeaen kinyer-tam de ...
— Igen — atíh hirtelen kfts.be Taré* ha
axuleit iámét feliamerh«tné, tílüok eltárolnék.
Mikor annyira önhös ragyunk saokra, mikor
annyira . . . aaeretjük. Igen Tamás, nem ia
reményli mennyire . . . Nem, Tamáa ön nálunk
marad.
— Oh kisaanony, mily jóasivu kegyed,
mennyire aggódik torábbi helyaetem felett,
mintha .... Mintegy meggondolatlanul akarrán
éraelmeit elmondani,— hirtelen félbeasakitá.
— Mondja . . . aióljon . . . non ?
— Oh bocsánat nem . . . nem kisaanony,
miként ia gondolhatok ilyesmit.
— Ejnye Tamás, tehát ily bisalommal
viseltetik irányomban ? Meg vallom est nem
tételeitem rolna fel 5nr6l, nos mondja — a
mindinkább nyájasb tekintetet reteU reá.
— De kmaaaaoay, — menlegatAdsék Ta-
más, — megaértetre fogja magit éresmi, ha
\'elmondom.
— Tehát nekem lea meri elmondani —
euel oly kedves, elragadtató tekintetei iráay-
sott ai ifjú felé, hogy azonnal igy asóll:
— Hiaaen kegyed oly jé, oly nyájas a mit
nem is érdemelnék mag. . . as igas, miért nem
mondhatom el.

— Tehát?
— Mintha assratstt testvérem lenne oly
jo akarattal, oly bisalommal riseltatik irányom-
ban. —
— Tokát est nem meré elmondani. Mikor
oly réstréttel csüggők sorsa felett. Terég ugy
ssolt mint akik már benaő értelmeiket elmond-
ra, ssabadoD el cseveghetnek bármiről.
— Oh kisasszony kegyed már többet tesc,
a mit megérdemlek. Kern találok szót, mely
köszönetem nyilránitasára megfelelő lenne. Na-
gyon köszönöm becses társalfíáa.U, a melylyel
szerencséltetni tetszett. Bocsánat, hogy esntul
távoxnom kell miután némi teendőim még rendbe
hozatalokat, elrendeléseket várják.
— Ellenkezőleg, nekem kellene köszönetet
mondani, — szólt Teréz, — hogy volt asires
szórakoztatni. Nem fog haragudni, ha ezen
szívességét többször igénybe venni óhsjtanám.
Nem is reményű, mennyire kiránkosik keblem
ily szórakoztatásra. Lesi ssives elfogadni kére
semet. Igen ?!
— Bár mikor kisasszony, — bár mikor
örömteijesen.
Térés magaviselete, tnlayájsaságs igen mélyen hatott Tamásra. Határozottan ennek valódi okát nem tudá megmagyarázni. Ön ma-gáról is érmé, bogy keblében oly vonsóérselmek támadtak. Midőn másnsp e tárgyról gondolko dott, ekkor jutott eszébe, — ekkor magyarázá meg azon kedves tekinteteket, a melyet Teréz feléje irányozni nem tagadott meg. Ekkor itélé meg azon benső nyájaaságnt, a mely egész be-szélgetésén végig rónait. A kedves tekintetek, mosolyok, mint az érzelmek bH tükrei, elárulói keblébe, észrerebelo viltonásokaak rsláaak felébreastói.
! Reggel rolt, midin a kisasszony szobijá-
ban a bútorok rendezgetésérsl foglalatoskodék. Amint egy siéket helyéről elemeit, kispapír cso-msg tunt a főidőn szemei elé. Semmit sem gya-nitvili felvette, — megtekintendő, hogy abenne foglaltaknál ítélve, mint oem hsainál ható, vagy talin mint értékkel bíró jutott-e oda. A-mtat a sorokra tekintett e néhány szó tant leginkább szemei elé:
,Olj jó, oly nyájas, hogy kívánságom aligha talált volna szerethetőbbre."
Öakénytelenu! eszébe jutott, hogy nem illendő1 másnak írásba tett gondolatait mintegy lopva kilesni; engedetem nélkül elolvasni, — de kíváncsisága annyira növekedett, bogy annak nem bírt ellen állni, mig a sorokban foglaltakat el nem olvassa.
Miután óvatosan körül tekintett maga körül, hogy nem látja e valaki, reszkető kézzel emelte ismét szemei elé 8 lassan olvasni kezdé:
rKedves Mathildom.
A hallgatás erős lánozit nekem kell vég-tére is megtörnöm. Oly régen nem váltottunk egy szót sem; — mikor oly ritkán láthatjuk viszont egymást személyesen, tehit iráabelHeg tudosi tálak, bocsátkozom reléd érintkezésbe.
Képzelheted mennyire vágyódtsm m£r utinnad, mennjire növekedett kívánságom ismét koromben lithatni egy oly barátnőt, aki irttlt testvéri szeretettel viseltettem; akit bensőleg szeretni tndok.
Ne vedd talán" szaraimat mint hiú dicsak-vésképen, oh hiszen tudod miként érzek, miként viseltetem irántad.
Oh talán fájdalmaid ismét szomorltanak, elboritik kedélyedet, szíredet? Tsláa ismét 9 juta énedbe. Ne vedd roji néven, ha gondola.-
TIZEKííYOLOZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLŐ NT.
1879.

de mert részint közvetve, részint közvetle-nül az égisz társaság létén érdekelve, ösz-szetett vállal mindent megtehet a mi etó-nyére szolgál, s eltávolithat mindent, mi első kötelességének teljesítésénél, vagyis a közegészség ügynél, — útjában 411.
Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. (Folytatása következik.)
Egyesüljünk a belipw pártolására.
;-- Azonegyének összesége, kiket ugyan-\' azon kormányzat, ugyanazon a tőrvények, ugyanazon átalános jogok és kötelességek kapcsolnak össze egymással, egy társoda-lomnak nevezett\' testületet, azon- földterü-lettel együtt pedig melyen a társadalom él, egy államot — képez.
Mint az egyének, mint tagok, együtt-véve képezik az államtestületet, mint személyi egységet; ugy ezen összes tagok-nak összes létező vagyona együttvéve ké-pezi az államnak mint testületnek köz-vagyonát, mint vagyoni egységet. •
A közvagyon nincs s nem is lehet ugyan az államtestület tagjai között egyen-letesen szétoszolva, hanem abból egyéni-leg az egyik tag többet a másik keve-sebbet bir tulajdonul; de az államtestü-let legszegényebb tagjának kunyhója s fillérei is épen ugy részét képezik a köz-vagyonnak, mint leggazdagabb tagjának uradalmai s milliói.
Mind az államnak mint testű\'étnek, mind az egyes tagoknak vannak kiadásai és bevételei, mind a kiadás mind a be-vétel általán véve kétféle vagy bel vagy pedig kfll.
Bel kiadás az, mikor akár az egyes tag, akár az állam mint testület az állam egyéb tagjainak ad vagyonából; mikor tehát a vagyonforgalom csak magában a testületben annak tagjai között marad. A vagyonnak ilyetén bclforgalma által az egyes tagoknak magánvagyvni állapota változik ugyan, mert ipar, szor-galom, szerencse által vagy más okokból az egyik tag vagyona gyarapodik, a má-siké fogy, de a közvagyon ez által se nem nyer se nem veszt, mert a vagyon csak magán tulajdonost cserél, de azért folyvást az államtestületnek közvagyona marad. Ebből következőleg bár mily nagy belkiadásokat tegyen is az államtestület,ez reá nézve nem lehet veszélyes, mert a maga vagyonát adja maga magának; tagjaira nézve csak önannyibban teher, amennyiben az egyesek vagyonának egy bizonyos részét mint adót magának be-
húzván, azt a tagoknak csak valamely munka vagy szolgálat teljesítése után adja mint fizetést Túsza.
Belbevétel az, mikor az államtesíü-letnek egyik tagja kap valamely vagjont másik tagtársaitól. Mivel a bevétel ér-telme aulában azonos a vagyon szaporo-dásával, ennélfogva a belbevétel csak a tagoltra nézve egymás között valódi be-vétel, amennyiben általa az egyes tagok-nak magán vagyona azon vagyonnal me-lyet tagtársaiktól kapnak, szaporodik. Az államte3taletnek belbevétele nem le-het, mert amit tagjaitól bár mi czimen kap vagy beszed, az által a közvagyon semmit sem szaporodik, mert a bevett vagyon már előbb is a közvagyonház tar-tozván az államnak mint testületnek sajátja volt, mely lyel testületileg úgyis ren-delkezhetett.
Külkiadás az, mikor akár maga az állam mint testület, akár pedig egyes tagjai, vagyonuknak több kevesebb részét a külföldre adják. Ez esetben mind az egyes tag magánvagyona, mind pedig a közvagyon a külföldre kiadott vagyonnal kevesbült.
Külbevétel az, mikor vagy az ál-lam mint testület, vagy egyes tagjai, va gyónt kapnak a külföldről. Ez esetben a közvagyon mindig szaporodik a külföld röl kapott vagyonnal.
Mint minden egyes háztartásnak meg-vannak a maga magánszükségletei, ugy az államnak mint testületi háztartásnak szintén megvannak a maga közszükségletei, minők: a kormányzat, közigazgatás, köz-intézetek stb. melyek mivelhogy az egész államtestületet közösen érdeklik, költségeik és a testület közvagyonából köz adako-zás — adó — által fedeztetnek. Az állam-testület közszüksegleteire az államnak min-den egyes tagjától vagyonarányba szedett adomány — adó — az államtestület köz-terhet képezi, melyet a közvagyon visel, abból vétetik.
Az államtestület tagjai magánszQk-ségleteiket részint a föld, részint pedig az ipartermékeiből elégítik ki.
A magánszükséglet ezen mindkét ne mének kielégítése i észint beltermelés — részint pedig a külföldről behozatal — által történik.
Őstermelés, földtermékek tekinteté-ben hazánk oly kedvező viszonyok között van, hogy nemcsak ebbéli összes szükség-leteit fedezheti, hanem ezenfelül évenként
még kivitelre is tetemes mennyiséget for-díthat.
Nem igy áll a dolog az ipar termé-keire nézve ; itt már a beltermelés mel-lett még nagymérvű behozatal is létezik. Ipartcrmékbeli szükségleteink kielégítése tehát jelenleg két utón történik, úgymint beltermelés és behozatal álul
Lássuk, mily következményű álla-munkra a küHBldra behozott — és mily következményű a belföldön előállított — ipartermékek fogyasztása.
Minden vagyon, mely bármi czimen, te-hát az is, mely ipartermékekért, kézimunká-kért adatik ki a külföldre.mertcnnélfogva nem képezi többé államtestületünk tagjainak ta-lajdonát, megszűnt államtestületünk köz-vagyonához tartozni. És mert azon vagyon nem csupán csak, hogy többé nem azon egyeseké, kiknek tulajdona volt s azt ki-adták, de mivel hogy a külföldre adván így az többé államunké sem mint testületé, ennélfogva az érette egyszer kapott ipar, ezikken kézimunkán vagy egyében kívül azon vagyonnak sem azon egyesek, kiknek elóbb magántulajdonuk volt, sem az állam-testület többé semmi hasznát sem veszik; az a közvagyonból egyszeri használata után, kienyészett.
Mivel pedig a mi közterheinket csak a mi vagyonunk viseli, a tőlünk külföldre folyt vagyon pedig többé nem a mienk s ennélfogva a mi közterheinket sem viseli, ezen okból a kőzterheknek azon része, melyet az innét külföldre folyt vagyon viselt volna itt bent maradása esetében, most a még itt bent létező közvagyonra esik, melynek ogyis meglévén a maga arányos terhe, ezen terhet szaporítja.
A közvagyonnak külföldre folyásánál tehát nem csupán csak az a kárunk van, hogy a külföldre folyt vagyont csupán egyszeri használata után elvesztvén, vele együtt további használatát s hasznait is elvesztettük, hanem még az is, hogy bár hasznaiban többé nem részesülünk, de terheit mégis folyvást viseljük; mert a közteberből mindegyikünkre annyival több jut, amennyi a külföldre folyt s igy a köztcher viselése alnl el vonatott vagyon által itt bent maradása esetén viselendett közteherből, mely most szintén közöttünk oszlik szét, vagyon arányban mindegyikünkre esik. —
Vegyünk például, hogy százmillió forintot, — ez azonban csak példa, mert tényleg sokkal többet — adunk ki éven-kint iparczikkekért s munkákért a külföldre,
tehát közvagyonunkból ennyit vonónk el a közteher viselése alul. Ha minden egyes ál-lamtag évi összes adóját átlagosan vagyo-nának ötszázaiéiára teszszflk, a mondott száz millió forintból öt millió forint esik adóra. Mivel pedig ezen öt millió forint is az állami közszükségletnek a közteher-nek nélkülözhetlen része, az a százmillió forint pedig, mely után azt a kormány kapta, a köiragyonból kienyészett, ezen öt millió forintot tehát az összes adózók között kell arányosan felosztani, mind-egyiknek adórészletét annyival feljebbemel-vén amennyi kívántatik, hogy ezen ösz-szeg daczára annak, hogy alapja, mely azt viselte, kienyészett, mégis befolyjon a kormányi péaitárba. Ugyanis a mon-dott száz millió forintért külföldi ipar-ciikkeket vásárolván külföldi munkákért fizetvén, ez által azon belföldi iparosaink s munkásaink jövedelme, akik között osz-lott volna szét, ha az a külföldiek he-lyett az ó azon nemű ipartermékeikért s munkáikért lett volna adva, annyival ke-vesbült, amennyied részéből azon száz mil-liónak mindegyikök részesült volna ; jőve-delmök, vagyonok tehát annyival keve-sebb maradván, utinna annyival kevesebb adót is fizethetnek mint fizethettek volna akkor, ha vagyonuk a mondott elmara-dott bevétellel szaporodott volna. így tó-lök a kormány a külföldre folyt száz mil-liónak megfelelő ötmillióval kevesebb adót vehetvén, az adót általánosan kell emelnie, tehát azt az elmaradott öt milliót mindnyájun-kon hajtja be. Mig ha az a száz millió fo-rint itt bent maradott volna s ha átalában a külföldi ipartermékek s munkák haszná-latáról lemondva s csak belföldieket hasz-nálva ennyit évenkint meggazdálkodnánk, közvagyonunk, tehát adóalponk minden év-ben száz millióval növekedvén, ez néhány év alatt az összes kőzterheknek tetemes könnyebbülését idézné elő. (Folyt, köv.)
Helyi hírek.
- A nagy-kanUutai önkéntes tüzoitó e$y let t. el DökaégétAl következő sorokat kaptunk: Tekintetes tierk esető ur! Becses lapjának 5ö-ik scámábao as fuglalutik, hogy a tücoltóaág, ha-bár szakszerű eljáraaánáf fogva aTeleky-utcsá ban volt tűz terjedését meg is gátolta, a saerkoesi eldteremtése nehéckea volt ■ «■ okból a tüsoltótág kés£ii érkerott a véss helyére. E köz-leményre vtjnatkoaólag kérem a kovetkeső felvilágttsitást köeséteoni: A tUsoltóság saer-kocsija s egjálaljában minden fa Isiére lése * a védelemre mindig késsen áll, tanát ha jelen

Uim nem egyeznek mag a történtekkel, ha lé-vetek, ■ nem teljesüllek be épen igy, a mint én gondolom. Ha azonban uem tévedek, ugy ne aggódjál, ne gyötörd magad gondolataidnak atomóra monetével, — ae kívánkoztál ily korán ifjúságodnak Uráliin oda — a hova Mentő Bélád költőiek.
El a sors bekövstkasó a elrnsradhatlan •ujtó végsete.
Légy nyugodt, mély fajdalomtól,elbontott sebeid enyhülni fognak.
Kemélj a jövőben, a mely as emberek, •lóval mindnyájunk állapotainak változását hordja magával. >*
Ne csuggedj, legyenek Havaim biiUtáinl erősítésül, hogy bízhassál, reményheasél. Fe-lejlad el búdat, mefy annyira gyötör. Felejtsd el a multat, mely részedre aiomorúságot, fájdalmat okoiott.
Belátom, hogy állapotod gyászteljes, vi-gaazra egyhamar nem talál; de ne sulyosbitsa még inkább a reménytelenseggel, — ne változ-.tasd még súlyosabbá képselmeiddel,melyek oaak a siomoru emlékeket ébrentik fel kebledben.
így Toltam én is sorsommal. Tudom azon-nal est fogod mondani, hogyan most már meg vagyok elégedve? Igen meg. Nem tagadom, miért tenném eit előtted mikor te sem tilthatod el soha sem, a mit te értess. Boldog vagyok, igen boldog. Furcsán fog előtted feltanni, hogy most igy szólok hozzád. De engedj meg, nem akarom magamban tartani keblemnek érselmeit — jobban értem, ha elmondom.
Kedélyem, — mindezen megváltozott Hogy mi birt ily változást reám gyakorolni,— gondolhatod, — histen önmagádról is tudhatod jol, mikor oly helyzetben voltál: mikor Mérettél.
Szerelmem asonbanmég titok, mintán még nem áru) ám el. De láthatja, de tudhatja, hogy •se-retem. Oly jó, oly ny»JM, hogy kivánságom aligha talált volna aaerethetóbbre. Ai ifjú mki rokonsseo vemet, asere tetemet megnyerné, — oh De vedd talán roti néven, — aem mái mint ki hámoknál van.*
Tamást e torok annyira meglepték, hogy majd kiejte keiéből a papirost. Arcsa lángolt. Ssive erÓaen dobogott. £ meglepetés oly hatás Bal volt, hogy álomnak hitte, a melyet csak addig élve* ai ember mig alsiik. Itmát gyö-nyörködni kezdett aa iratokban.
A sors u aa igas mostohán bánt vele, erről nem tehet. Nálunk talált vigasst, jobb állapotot.
Kedves Mathildom csak most tudom va-lóban mit test Méretni, mit tesz valaki után epedni. Most látom át raavainak igaaaaga.it, va-lóságát. Most tadok valóban éretni, mint te értél. Boldog vagyok mint te v»lál.
Soraimat áitaia küldöm hossád, — ha tudná mit tartalmainak . . .
Látogatótokat mentői előbb elvárva, — óh
akkor különben bessélgethelftnk eleget Csó-
kollak , Téré*.\'
Amint elolvaaá még egyaaer tekintetével végig futotta, — ■ iámét aaon helyre tette a honnan felvett*.
Végtelenül boldognak éné magát
A asiv, mely érte eped titokban a papíro-son elmoadá talán nem is akarva; e véletlen pedig keséibe jut tata érseJmeiaek kifakadáaait.
Káért tok in te oly kedveséé reám, — esért voasódék oly annyira felém, hogy körömben lehessen. Oh Iit«o«m miként háláljam meg jóságodat, hogy siegény gyermekedet ily hol-
dog örömökkel elárasstád. Oh sort megbocsá-tasz, hogy akkoron csapásaidat oly tagolódva, eléguletlenQI viselem Mikor nem is hittem volna hogy boss haragodat oly gyoraao megszünteted, s oly mosoljogéaa tekintesz majd felém.
Mily aggasstós volt állapotom, mily re ménytelenül tekintettem a jövőbe, amelyben részemre vigaszt lelni nem is véltem, miként növekedett elcsüggedésem, midőn minden nap stomorubb és szomorúbb helyzetre ébredek fel. Oh most oly jó, — oly sseretetre méltóan tekin test felém. Ne kívánj tőlem szolgálatot, a mely-lyel jóságodat meghálálnám, erre igen gyenge vagyok, nem találhatok módot, a melylyel eat tehetném. Bár köszönet nyilvánításom igen csekély aton cselekedetekhez mérten, a melye-ket értem tevéi, de ne tekintsd aat ugy, hunéra fogadd el, mint agy bensó megelégedettség, leg nagyobb, legmélyebb tagallatát.
Ily gondolatok támadtak as ifjúban. Épen a kis szobát akará elhagyni, midőn Terézgyora léptekkel be lépett
— Szorgalmatoskodik Tamás, — mondja
csak nem látott valahol egy kis papirost —
szólt nyájasan Teréz s kedves tekintetét az
Ifjúra függeszté.
— Talán a tekintetes ur valamelyik ok-
mányát gondolja a kisasszony, ha szabad
kérdenem ?
— Oh nem ... az enyém volt. *
— Bár lehetnék oly esereziosés, hogy
vissza kézbesíthetném.
— Ah itt van ... itt van, meg van —
ssólt örömteljeses) Teréz, midőn keresgélve épen
• esek alá tekiutett. Less ssives Támas — foly-
tatá — elvinni barátnőmből Mathildhot. Tudom
ón igenje, — s teljesiti kívánságomat. Legalább
megleszek bizton nyugodva, hogy oly kézbe adtam levelemet, a mely rendeltetés helyét aem fogja eltéveszteni.
— Szívesen kisasszony. Kívánságára bár-
mily szolgálatot is magtestek. Mikor kegyed i«
oly jószivu.
— Cssk ily későn fedeshette est tel, csak
most meri nyíltan megmondani.
Szólt Térés s a levelel lepectétalé.
— Miként is gondolhattam volna erre.
Miként is támadhatott volna ez keblembea.
— Itt van Tamás tehát a levél. Tamásnak
átadta a levelet a jobbját feléje nyujtá.
Legyen e késssoritás — folyiatá kedve-sen — jutalma táradságának. Teréz nem erestté el as ifjú jobbját még a ketssorítás után sem.
Tamás érzé a kecses kés remegéaét, mely mintegy a benső érzelmek kifejezésének nyil-vánulását árula el.
Még egy forró késsxoritáa s tekintet mindketten értelem teljesen váltak el egy-mástól.
III.
Egyik nap után a másik, — egyik hét után ismét a másik legjobban múlt el. Szerel-mök már nem volt titok.
Teréz boldog volt, még boldogabb Tamás. Mily édesek voltak a pillanatok, midin tekinte-teik találkoahattak ; nily hatásos Tolt, midőn napközben mentői többet érintkezhettek. De otsk titokban, ha ss atyaska esm volt hoen. Hiszen ba tadta volna, — akkor azonnal ko-morrá változik álUpotjttk.
De niaes rosta tövis nélkül. Egy nyári szép hűvös esten félreeső lúgosban Öltek a egy-más szemeikben gyönyörködve s értelmerknk széles határt engedve beszélgettek.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
JÚLIUS 24-ín 1879.

esetben > kozöntignek * tüzoltótág megjelenése késedelmeinek tüntfel, •nnak valódi oka abban rejlik.bogyTrippámerur lovai,ki csak az éji idő-ben tartozik azokataz ortanyai.tálójában tartani, ép akkor fuvarosálban voltak.asierkocsi vontatá-zára tehát lovakat kellett előteremteni • igy o» esetben megtörtént az, hogy Iperpóker dióekáli lakóinak, kinek lovai erőszakkal befogattattak 1 frt fuvardíjat kellett fiietni, tisztelettel vagyok Nagy-Kanimán, 1879. juliui 12-éo Orozzváry Gyulaanagy kanizssiönk. tűzoltó egyletelnöke.
Uj találmány Wsjdits József könyv
kere.kede.eoek kirakaUban igon érdekes ttj lalálminyu slereolypnyomat látható. Az Esz-l„rgom él vidéke*-nek egy eredeti alakúixáma és egy stereotyp, melyről a neveaett lap követ-kezőleg ir: Mai aiámunkhoz melléklettel ked-vezkedüuk, mely a jelei és ügyes Bt—édes Sán-dor nagyérdekü műve és aaját lapunk 12-ik ■lámának első fö C"lumnsjit ábráiolja, • Be Kédai azon műlalálmánya zierint készült, melyről mir budapeati nagy lapok egy ízben dicséretül emlflkeztek meg, i legközelebb eiérl a székesfehérvári omágo. kiállitáaon arany éremmel lett kitüntetve. A kitflnS művész ezen világhivatásu találmányáról magiban Eszter-gomban ia caak elvétve hallottak, de arról foga-lommal »em nem birUk, lem behatóbb tudomáat venni nem mutattak érdeklődért. Lapunknak jutott a tzereneze, hogy alt valóságában váró-■uok határain tul, a nagy világuak bemutassuk, i arra különösen a tudói világot figyelmeztessük, inert eien találmány van hivatva, hogy ai úgynevezett kinc Beket éróincunabulák, adrága folianaok, nemaeti büszkeségünk a Corvinák tok zzorositassauak, • nyilvános és magán könyv-tárak stámara raegszerezhetókké váljanak éa a tudóeok előtt kii fáradsággal hozzáférhetővé téteaaenek. Bezzedei Sándor találmányát .Fény-véaetnek* neveli, minthogy a asedést, tördelést, él nyomált I.tenUuk napjának művészete által mBjjhodilott .ugarai véglik, melyek egyaierz-mind halántékai körül a nagy mfivéaa nimbus ■át képeiik. Volna 6 német, frauciia, angol, vagy amerikai: már a széles világ — csudálná ; de hát magyar és — esztergomi! . . . Lingeeae teremtenének megvalósitáea lapunk utján eien mutalványnyal kezdetét vette, moit csak — előre I é« megnyílik előtte a dicsőség éi halha-tatlanság kapuja]
— SMvágyi Gyula helybeli ev. lel-
kész urat ■ családját mély gyáia érte, öt ével
kii fiuk a dyphtheris áldotala lett. Vasárnap
délután tartott temetés alkalmával fit. Andorka
3 János éiperew ur elmolkodett szellemű basiédet urtott, mely a nagyisámu rétstvevőkre érzé-kenyen hatott.
— Ürmtotgi J&taef főispán ur július
2i) án délután mérnökökkel, a járáai szolgabiré
■ másokkal Legrádon megjeleut a Mura és
Drávaviz szabályozása ügyében.
\' \' — Úftniae Z. SsL-Gróihoa. Folyó hó
15-én mutatta, be al Urnák el»o • ünnepélyes áldozatát templomunkban Rigó Zsigmond Szom-bathely egyház megyei alduaár ■ a Sít. Oróth - polgárvárosi állanáuosan tisztelt néptanítónak na: ni»ly alkalommal a nagy sxámu helybeli * \' > a közel vidékről .összesereglett ájtatóa közön-ség zsúfolásig megtöltötte az Ur lakát. Valóban megható volt látni ax örömkönyaket hullató
De nem ugy lón mint gondolák Váralji ur as iga* ason meghagyással távotott, hogy caak holnap délfelé vagy legroassabb esetben csak délután jöhet haza, miután ügyeit kell elvégesnie ügy védével a jó Fanek úrral. A rend be hoaatal pedig időt igényel, igy tehát legjobb akarata mellett sem tehet ugy, a bogy Méretné, így no még caak megjárta volna a dolog, de másként fordult.
Fánek urnák — igy hívták nagyságot, néha tekintetes, már nagyon ritkán a caak kü-lönös esetben tisztelt czimfl ügyvéd urat, — épen égetően aürgói elintécci való dolga támadt a közellevő városkában. Igytehát Váralji ur ré-szére igen roasra fordult a dolog.
Épen akkor Ulálkoiott Fanek úrral, mi-dőn Mihály gazda lelketkirázó s fogatvaczog-tató kocsijára iparkodott felmászni.
Az ügyvéd nr nem győzte legmélyebb sajnálatát kifejezni; Váralji ur pedig nem győ-zött boszankodásiin tul adni. Még Mihály gaz-dát is szidta, hogy miért van oly jó kerektt ko-csija, iakább as egyszer, — most igaziUna va-\' lamit rajta, hogy Faneket el ne vihetne. Örö-mest aaját zsebéből fizetné meg a , kireperálta-tast*, már csak az Ugye minél elóbb elvéglód-~h ölnék.
Mit volt mást tenni végre is, mint szépen limit haza menni s as ügyiek elhalanrását tűrni. —
Haragosan ért hasa. A Mohákban, akár-melyiket végig járta a padlón erősen kopog tatva botjával — senkit sem Utálhatott fel.
Tamás nincs sehol, Teréz lincs sehol. Ez meg inkább fokozta felindulását. Végre is a
szülőket; ha elgondolja az ember, hogy bizony a szerény tanítói fizetősből vajmi nagy megszo ritással kellett éveken át nem kis áldozatot hoz niok, mig gyermekftk e szép czélt elérhette óssinte elismeréssel, osztozik az örömben. A fényez segédlettel tartót: mise után, mely alatt jelei alkalmi szónoklatot voltunk szerencsések Ft. Horváth litván püspöki titkár ur ajkairól hallhatni kedélyei és elmnndhsljuk valóban lacalluai gazdag ebédre jöttünk össse; uebbnél szelib loasitokat hallottunk ez alatt a helybeli plébános Kollor Ignáes, továbbá Horráti litván püspöki titkár éa Kropf N. tanár — jelölt atb. uraktól as ujmiaeare, annak sitiiéire, a jelenlevő hölgy koszorúra stb. mondva. Délután pedig Tóth Lujsi bandája rázendítvén a talpceiklán-dozói a áaulsag késő éjig hivéa átdosutt Tor peichore kizaazzony szeszélyeinek. A }*leovolt kedvez hölgykossoruból felemlítjük mint na gyobb részben koszom lányokat: Pesalman Irma (Keszthelyről) Saalnaásy nővérek (Hár-masról) Msyer J. (Szombathelyről) Németh Irma, Kigó M. Pék Teréz (T. Szt Péterről) kis asszonyokat, továbbá: ÜláaorGyuláné, Koiáry Aurélné (Zalabérből) Bertalan Istvánné (Szom-bathelyről) Németh Zaigmondné úrnőket, hs moat bezárjuk nyulaebtében irt referádánkat aton őszinte kívánattal: adjon az Isten az uj áldozarnak rövid káplán éveket éa mint plébá-nosnak hosszú, boldog életet, hogy az ur izőlfi jében Isten dicsőségére a haaa jóléte, az emberi ség művelődése, a keresztény szellemű felvilá-gosodás megszületéseérdekébeo baacnosan mun-kálkodva majdan 50 év mulUval szintén ily örömök és ünaepélynaségek közt mondhassa el arany- miséjét. Békén K.
— A madárvilág statáriumát lapunk
leírása szerint számos lap közölte, némelyek
gúnyosan. A .Bajai Közlöny* azonban köret-
kesőleg bóvité: Hasonló esetnek voltunk mi
tanúi pár évvel ezelőtt Baján. Esj véreb ugyanis
beröpült egy a Hugovicza parton épített fecske-
fészekbe, mit a féltékeny fecskék éWevevéo,
százával röpültek a fészek eléespicziny csőrük-
kel összehordott sárral és egyéb anyagokkal
a verebet elevenen befalazták.
— A mala-fxent-ffrótM főt plébánia
hivatal részéről következő sorok küldettek be
hozzánk: Mai alulirt napon Kanizsáról egy
névtelen asaJa-SEent-gróthi plébánia hivatalhoz
15 frtot küldött Paál Pongráczné részére, mely
mai postával a szent-gróthi postahivatalnál ré-
zsére utalványoetatott, bizonyitjn a postahivatal
Talasalat a Tárosi jegyzői hivatal is. Jut. 19.
1979. Sa. Gróthi plébánia hivatal.
— A kis-komáromi vegyes ipartár-
sulat alapszabályai a bemutatási záradékkal
ellát tatlak.
— A uala-egertmcgi fiatalság Zala-
Egerszegen folyó hó 19éa a püapöki érdiben
fényes tánczmulatságot rendezett. Nagy és vá-
Jogatott közönség gyull össze a pompás, árnyas
helyen, mely ez alkalomra nagyszerűen volt
feldíszítve. Délután 3 órakor dördült el az elsű
taraczklővés, mely az ünnepély kezdetét, a ki-
indulást volt jelzendő, és mely utál nemsokára
a kocáik robaja csalta a kíváncsi közönséget as
utcaákra, hosszú sorokban szállítva á meghívott
vendégeket a „L-ombcsarnok* ba, hol Kontó
Sándor jól rendezett zenekara mellett megkei
dődött a kedélyei mulatság. Szépekben, midőn
kertbe ment. Botját azonban már nem hurczolla magával. Azt magába hagyta az egyik szo-bában. —
Amint a lúgoshoz közeledett, már-már fenhangon akart szitkolódití, midőn füleihez igen nyájas hangok jutottak.
Ez igen különösnek tűnt fel előtte. Laasto a sűrű lúgoshoz húzódott • hallgatodini kezdett.
Teréz és Tamás épen bizalmai beszélge test folytatott.
K tekintetben nem hiszem, hogy engesz-telbetlen lehetne, — izolt Térés atyáaál — oh hiazen majd bxlátja, — vagy hanem, ugy én fogom arra kérni és birni.
— Ez igen nehéz lépés volna.
— Bízza reám, — biitatá Teréz.
— Nem — kérem ne tegyen e tekintetben
semmit, talán a legroszabbra fordulhstna. In-
kább majd később. Majd később kedvesem.
— Nem Tamás, tudom miként cselekszem,
de elóbb vagy utóbb most már mindegy. Ne
féljen.
— De mit tehst kegyed, ha azután vég-
képen eltávolít engem. Mit tehetek én? Óh ta-
lán örökre is nem láthatjuk egymáat.
— Micsoda?! mii kell hallanom, láncz-
hordtal No várjatok majd adok nektek I gondola
magában s már már majd elkiáltotta, magát.
— Nem azt nem teheti, — nem.
Örökre hü maradok önhöz, légyen bár
mily sorsom de as öné maradok. Igosj a tied leszek, de másé e földön nem
— Oh Teréz, — imádandó lélek ....
Angyali teremtés. Oh kedvesem.
Brr* a kél swrelnu forró ítélkezésben
Zaia-Kgerszeg és vidékének válogatott közön-sége gytt! össze, el lehet képzelni, nem volt hí* ny ; de hogy a szépek közt meg is ki volt a legszebb, — ki érdemelte ki az elsőséget a töb-biek fölött, azt meghatározni sokkal nehezebb, mint aem azt: hogy hány fényes csillag gyö-nyörködött azon este a szebbnél szebb sngya lókban. Mert mindegyik oly szép volt, oly ke-c*ei alak, hogy az elismerés koszorúját, melyet a kgszebbnek szántunk, mindegyikkel kell megoazlanunk. Azonban egy valakit még is ki kell emelnünk, egy igen kedvéét, nemei tulaj-donokban szépet, ki Bieretetreméltóságávsl min-denkit felülmúlt; ki leeresskedó előzékenység-gel kereste fel a kedélyxa társaságot, asztaltól-ssstslhos mrnve, hogy velük pár nyájss szót váltson;s ez: Méltóságot Ürméoyi József ur megyénk kössseretetben álló toispáajs. Adja al ég, hojy még sokai; s mienk legyen, s gyö-nyörködhessünk « kitűnő z erélyes ferfiu nemes jó tulajdonaiban. E«te a víg társaságot igen jól ■ikerült tűzijátékok mulattatták ; de sajnos, ez alkalommal egy kis kellemetlenaég történt, a mennyiben pár vigyázatlan kocsis lovsi elsza-ladván a kocáit összetörték. Szerencse, hogy egyéb baj nem történt. Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül as igen tisztelt rendező ura-kat, kik páratlan feláldozás és roppant költség kímélése nélk öl számunkra ily, — Egerssegen még nem élvezett mulatságot rendestek. Fogsd-jik ssives figyelmükért eliim-ró köszönetünket, Bödy Jóisef.
— A uala-egemeffl önk. tűzoltó egy-
let részéről következő körlevelek bocsáttattak
ki: I. Tisztelt hajtanaink! A dunántúli kerü-
leti szövetség közgyűlését 1879-ik évi szeptem-
ber hó 1 én Zala Egerszegen tartja, — azért
tisztelettel felkérem tisztelt tagtársaimat, — mi-
szerint az érintett gyűlésre as ügy fontosságát
figyelembe véve minél számosabban megjelenni
Bziveskedjenek s egyszersmind figyelmeztetem
bajtársaimat, miszerint netáni indítványaikat
1879 évi augusztus hó 2 ig hozzám beküldjék,
hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvétethessék.
Zala-Egerszegen, 187!) július 1-én Kovács ker.
szövetségi elnök. II. Szeretett bajtársak ! Zala-
Egerszeg városa belátván a tüsoltó intézmény
hsssnossagát és csélsserüségét, — hogy ezeo
elismerésének tényleg is kifejezést adjon, — a
sala egerszegi önkéntea tűzoltó-egyletet egy
zászlóval ajándékozván meg, — ennek ünne-
pélyei felavatását 1879-ik évi augusztus 30. és
31-ik nspján hstároituk megtartani. A tüzol-
tóűgy terjezztése és fejlesztése tekintetéből, de
különösen s tűzoltó egyleti lárauellemből folyó
bajtárai szívességgel hívjuk megönöket zászló
avatási ünnepélyünkre s baj tárai szeretettel fel
kérjük; miizen\'nt ezt minél nagyobb asámu
megjelenésükkel emelni s ezúttal nekünk va-
lódi tiszta örömöt szerezni szíveskedjenek. A
jelentkezési ivek egyes részeit kitöltve augusz-
tus hó 10-ig beküldeni ne terhel lessenek, hogy
sz igazolási és vasúti igazolványokat a többi
küldeményekkel egjgyütt mielőbb átssármkz-
talhaasuk. Kelt Zala-Egerszegen. 1879. július
hó 4-ikén. Kischer Láazló elazallssolási elnök.
Kutich Sándor elszállásoláii jegyző.
— Balaton-Füredre* 13 ik számú
kimutatás szerint július 15 ig 714 folyó szám-
ben 1193 fürdőrendég érkezet. Köztük van:
Báró Földváry alezredes, Knrkapoly Karoly,
adott kifejezést boldog éa megelégedett érzel-meiknek.
Továbbá már Váralji ur nem türheté; már ezt is végig hallgatni nagy kin volt. Épen karja-ikból bóntakoatak ki, midón Váralji ur előtoppant.
A meglepetée, a váratlan megjelenés kép-zelhetni mily hatást tett. Mindketten elpirultak.
— Mát te mit kéretsz Itt Teréz ?! patto-
gátolt Váralji ur.
— Semmit papa ... az az, hogy . . . nem
. . semmit . . csak — szolt Térés teljét zavarral.

— Nos . . . nos? I Keséi is mozgásba
hozta mintha axzal is feleletre akarná, készíteni^
indítani.
— Tamáa... igen ... történetéi beszélé el.
— Él ? szolt haragosan Váralji ur lábá-
val egyet topantva.
— És én végig hallgatám
— Mást nem teliéi \'t 1
— Nem papa . . . nem.
— Leány ? I hogy mersz eaemeimbe ha-
sadni mikor . . .
— Oh atyám, a lyám, sírva fakadva dSl
karjai közé.
— Távon tőlem 1 egy ásót sem. Mindent
tudok 1 ...
De tekintetes ur kérem . . . tekintetes ur — szólt közbe Tamás engeaztoleg.
— Micsoda ? ! ne szólj mert mindjárt ösz-
•setörlek. Azt goudolod, én süket vagyok. Ta-
lán még védeni is akarod ? I te . , . kah 1
A magvetés s gúny tekintetét irányozá feléje.
(Folyt következik.)
Báró Rudics család, gr. Zichy Jánosné, Dóry bari, Szögyén fóiipán, Báró Fiáthék stb. A ,V. ujs.\' utóbbi ssátna a jelenegí Füred szép képét közli, nem különben az első fürdő házat sss 1820-ból szóló képet. Valóban igy is láthatni mily óriási haladás történt e kies fürdőhelyen Liedl Ferencijeiét hegudömuvéet hazánkfia juliui 22 én a színházi hangversenyen fellépett. B.Ftt-redríl viaza tér Veszprémbe, hol zug. 9 én lép fel. — Rövid hírek A bpesti fóposts hiva-talba betörtek ■ több pénzes levélből kiszedték a pénzt. — Két iatal ember egy pisztolylyal főbe lőtte magát. Bpetten — A kegyearendiok uj tartományi főnöke Kalmár Endre\'kormány-zói titkár lett — Kenetsey Albert hajózási felű gyeló meghalt. — Aguszticfa Imre orazággy üléai gyorsírójul. 17-énelhunyt. — Carey hadnagyot, ki IV Napóleon Lajost cserben hagyta, a hadi-törvényszék halálra ítélte. - -Szílősseti coogre ■ua lesz szeptemberben Bpesten — A londoni pénzpiaozon nagy péozbőség van. — Berlinben elfogott zulukat mutatgatnak. —Aszékesfehér vári kiállítás tinta jövedelme 28 eier frt. — Balázs Frigyes egykor a .Hölgyfutár* moat a .Torontál\' szerkesztője Eleméren meghalt. — Varsóban nagy fogbási zendulés volt. — A vá-csi uti rablógyilkos Tardoskedden elfogatott. — 1200 hadiérem osztatott ki a Boszniában reszt-vet tartalékosok közt. — Székesfehérvárott s*g7 jégeső volt, a kár miatt egy szölös gazda megőrült. — 47 milióval a francziák adója le-szállitatik. — Patti Adél sseat pétervári egy felépteért 25 ezer frankot kap. — Debrectem-ben egy 14 évet fiu szabadkézzel 10 forintoso-kat hamisított. — Végrendelelileg Saalacty József debreczeni polgár a királynak 6 frt. 5tí krt. hagyományozott. — Wenckheim helyét ideiglenesen Tisza Kálmán tölti be. — Block varsói bankár Lercsny várost megvette. — B. Sz. Andráson az itr. tanítót azért csapták el, mert a ez. helyett a c. használatit tanította. — Kom polthy Tivadar .Váczi Közlöny ez. lapot indít meg. — Vácson egy czigány fiúból lelt kii papot szenteltek fel. — Liszt. Ferenci abbé, czimz. kanonokká neveztetett ki. —
Nyilvános
Mindazon tisztelt barátaimnak és jó aka-
róimnak, akik kedvet s felejthetetlen emlékű
fiamnak Szilvágyi Gyulának 1879. július 20 án
történt ellentétesén részt venni siiveskedtek —
különösen as énekkart képeső Berecz Imre
Szalay Karoly, Kécsey György, Bachrach, Zsig-
mond és Venczel Hesső uraknak, valamint a
kereskedelmi ifjak önképzó kör tagjainak ha
lás köszönetemet fejezem ki, e nem szokatlan
utón. ^
SZILVÁGYI GYULA.
•v. Ulkiaz.
kinyert?
Bécs, július 19 én 26, 82, 57, 32, 11,
l\'rága „ , 63, 45, 8, 72. 6á,
Temesvár . 7, 83, 22, 80, 85,
Vegyes hírek.
— A „Kisbirtokotok Országos Földhitel
intézőié\'-t létesítő bizottság e napokban ülést
tartott gr. Festetics Pál elnöklete alatt. Jelen
volt a kormány képviselője Beretvás Endre
osztály tanácsos. A létasitó bizottság egyhan-
gúlag elfogadta a kebeléből kiküldött albizott-
ság ét a kormány által ai alapszabálytervezet-
nek egyen, még függőben voltsaakasiairanéive
egyetertoieg történt módosításokat és egy vég
rehsjtó bizottságot küldött ki kebeléből, hogy
az a létesítendő intézet ügyét as alakuló kó:-
gyüléi napjáig vezesse. Ezen végrebsjtó bizott-
ság elnökévé megválaeatatott: gr. F e • t e -
t i c a Pál, tagjaivá : Dl. A p á t h y István,
B e 1 i c z e y István, Bittó István, B u -
j a n o v i t s Sándor H e 1 f y Ignácz, K r a u s
Lajoi, Nagy György, T i a a a Lássló és jogy-
zóvé: Végh Ignácz. A létesítő bizottság végül
határosatilag kimondá, hogy a létesítendő inté-
zőt alakuló közgyűlése legkésőbb folyó évi
augusztus hó második felében tartassék meg és
az alakuló közgyűlés napjának ezeo határidőn
belől leendő kitűzését a kiküldött végrehajtó
bisottaágra bízta.
— Mikor Ugjobb a bort imt. Erre egy
latin vers, mely as osztrák kolostorokban száj-
ról ssájra jár a követkeső orvosi véleményt Írja.
Saluber vinam rabidum, Antemeridianam, Meridianum bibulum. Non miaut facit sanum, Sub nocte saluberrimum, Et nocte non eslnoxium. A mi magyarul körülbelül annyit tesz, bogy a bor reggel egészségéé, nem kevésbe jó délben, ezte csuisik legjobban, sőt még éjjel som ártalmas Eszerint tehát a bor mindég jó — még a hajnali harangazora, sőt, mi löbo — mi-kéot egy bőid kedves urunkbátyáak ssokta mondani — jó aa még az aludt tejre is. A mi pedig nagv ssó.

Z A LA I KÖZLÖNY
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
— Saomorv *mUi«nn«l). E M 18-in Tolt
79 én annak, bog; Posaony Tarosa két no »e
ssvktdéae kovetkestében majd Bem egéawn a
lángok m.rUlókivá lett. A Mihály utcsibatt
ugyanja, egy ott lakó >UIOBT balkirántái alatt,
caolédjével ösasevetiett • arcául ütötte. Ebből
dulakodás keletkesett, mialatt feldontíitUSk a
forró ssirral telt l»ba»t, mire e fair lobbot Vet-
rén, kiaiállt kéményen • lángba borili a hasa\',
mibó\'l csakhamar-majdnem as egéss várói ling-
leDgerben áilott. E eserencsélleu nap asomoro
emlékét as által eleveníti föl a vároa minden
érében, hogy meghusatja a városháx nagy ha-
rangját, a asékeaegv hasban pedig a rá köretkesi
Taaárnapon nagy miiét uolgáltatnak, a külön
iateni tisiteletet tartanak.
— Sitrenciitlentíg. Péteri pusstán folyó
hó 15 én egy 20 évea fiatal ember, egy kocsi
derékaaénát vitt a tanyára, hol több aanony éa
leány dolgosolt. A kerék valami sokkenöbe
ment, a legény pedig aaséna tetejéről leosossva
a lovak kosé esett. Ettől a lovak megbok-
rosodván easevessetten nyargaltak a tanya
körül, a ho! ama mnnkásník, kik a le-gény Momorn helysetét látták, aivalkodnikesd tok, a mitől a lovak ijedaége még jobban foko-sodván, a fiatal embert addig harcsolták és rngdosúk. mig lelkét ki nem adta.
Pl&cci árak.
100 kiloc. ssámitva
Piai Basa 9 20—lO-Eoss 5-50-6— Árpa 440—5.—. lab 510—5 40 Kokoriaa 4 «O—6 »0
Hiisillilltl- "■ - ° S-60 Bou 6.C0.-6—
Árpa 5 20—5 40 Zab 5 20—5-60. Kokorícsa 4.80—
5—■
GYÖT. Btwa 9S5.-i-60.Eou650—6-80. Arja b-50-6\'50 Z»b 5-90—«.—. Kskoricsa 5-25.-580.
Start*: Busa 9.40.&#8212;1060 Bo<a 6-80&#8212;7.10 Árpa620&#8212;7 &#8212; Zab &#171;-40&#8212;6-60. Knkor.au b-60&#8212;6\'20.
&#9632;akiét: Bnu 8 50&#8212;9.&#8212; Eou S-40&#8212; 5 80 Árpa 3 50&#8212;3.90 Zib 4 40&#8212;4 60. Knkoricsa 4 80-5.&#8212;
BsvafMt: Bm 980-1O50. Rou 660-6-15 Árpa 4.80&#8212;6.40 Zab 5 30- 5 80 Knkorícu 4.90&#8212;510
Vsstsria : Busa 9.20&#8212;10-40. Bou 6. 6 30
irpa 6-40&#8212;5 60 Zab 6. 610. Kikorio* 5 20&#8212;5 40
Szerkesztőt Oeenet.
Si56 S>. Bpeit. A lapot r.odenn klldjsk
3U7. Cubrealek. A> Umeruti. mii >sSki&#171;c** rolna, kícjak!
8658. Eala-Efensaf. A nevet nev tsdtvk ki-batlssi, Iffr a> *fitt&#171;t el kalla sagvauk.
3569. Bo^jiíj Már mifkésett
3560 A. D. Caak a jGtS ninbao hosbatoB Odvoalet I
Vasutl menetrend.
A bodi-pesti idómoUtó ón txerint, iü4Bl Kaulsaárél
Tóul AOTNI .-
&#8226;sáa Ora P&#171;re. idt
906 Ki.ík, Uohi^.Do-bo.inFl.míb. 4 48 r*fl
S15 . . . . S 90 díh.t
iH Bxli-Puuo 4 M r*ff&#171;l
JOi S 8 aataL
104 11 30 &#171;Mv>
31SB4t&#171;b&#171;(8.oBib&#171;b.lr. B&#171;&#171;a-Ujk&#171;l; f&#171;l&#171;)5 8 r&#171;ff.l
SOI . 11 48 útra
JÚLIUS 24-in 1879.
SIS Sopronba S 88 dalu.
903 Trijstb. aa Pragerhofon sereestM
Oiia &#171;&#171; Béeab&#171; 4 58 reggel
301 Trieitbe éi Priferbofon kereaalül
Grata <&#8226; BAe.be J 47 Mtnt
Érkeiik Kanizsára
| 316 E&#171;Ak, Mohán, Dombóvár &#8226; Flanfttfl 1 41 AUut
, &#187;>6 . . , . 11 11 eetvel
\' 303 Hada-Pétről 4 &#187; .*fge
SOI &#8222; . . * A léJa.
8U &#8222; 9 44 ettve
S14Bi&#171;.b81 (.8MHlM.it.. BÍM-Ujbel7)Aíl011O 27 Mtv.
3°2 &#8222; &#8222; , .45 reggel
316 ftoproojMI 11 53 delel
214 BiesbSl Orica, Mvbirg, Pr-gerb&#171;f
f&#171;J8l 4 13 raggel
901 Trí&#171;nt- *&#8226; B*esb*M lUrliiirg, Prag&#171;-
W&#171;&#171;l 1 Jl Mlot.
904 Trieaat-*&#9632; Yillaebbtil Prágerbof fel 81 11 _ wtve mfarbargba osatUko-ás Villa&#171;h *&#9632; Krant&#187;&#171;fe*tb6.
Felel-e aerkesziéT\'ÜtOrf Lajet.

OTTÓ FRANCÍ. ni*
különlegességei \'VC Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38.
Csá**ár MIAW^ hirályilag
kizárólagosaa
szabadalmazott
PÜR1TAS
hajifjitó-tej.
A Parftas ne&#187; hajfeiték, hanem ujuertt folyidák, melj najdaam .KOD ctodál&to* haUufcl bir, hog; ff.faAr hkjftt megifiiUni, Ma* l*a&#187;&#187;nkint még pedig i&#171;tkét4U tizméfy up alttt imi &#187;int riiisudja, mciTlyfl &#8226;r&#171;d&#171;til&#171;g bírt!
K(ty p&Uctk .Poritáj" in S frt (elkflldétsél 30 kr. kölu*g.)
TJivtrtf Ec7&#171;tlM) uépitStEer sem Ttr-enyeibet kitünfttég él jú hatásra -LJ-a .hávirácial". Olajos Qdilő alkabéuekböl előállítva, pltivolit e&#171;os &#9632;mer rüvid idó alatt ueplSt, mijfóitokat, bSfatkakat. bSrpatUnaiokat slb. és &#187;* arcaborn&#187;k fénylő fehiriéget, üde és finomságot kölc&#187;önö&#171;. L&#171;|jobb védtser a&#171; őni és téli zord levegű behatása ellen, axért aél-klhl Ői i/épitőuer kfllönösen a fmnaocban, ír% 1 foriot.
B
i9ti &#171;ip&#171;re rílftr- Sient-Ojőrgy virig, fehér és róua sxinbeo, a bő-rön tartus ét láthatl&#187;n, jóságára a legkitlieSbb minSaégü i riiíport l&#171;ginkább a folyékony neot-gyArgy-virág hannáiata után ajánlhatjuk, mi as arciaiiooek feltfljiő gyengéd fíuomaá^ot köic*öqö&#171;. Egy dobói ára 60 krajctár.
DrlMUtlM as egjedOÜ u&#171;r a izakál txé^itéte éf puhán tattá,ira, &#187;in-&#9632;L\'dec s-irosaág hátrahagyása nélkül, ára\'egy palaotknak 80 kr.
n
tl&#171;a{M 8&#187;arva&#187;marb.*-hajk&#171;aőcj orvosi ataaitás taerint k&#163;asitv&#171;, a baj átépítésre &#163;&#9632; fvi.DUrtáaára, megóv a hajhullás, korpák épsódectól is erSiiü a b-jb\'irt, irm eg] í^gí" t^flynelt 1 frt 50 kr.
TAl* oUj Xöld diAhéjbAl gondosAt. kéazttve, uon kitűnő tol&#187;jdoD&#171;áK--A-\'|xl, hogy a fehér, 5s&#171; éa vöroii Hajnak efj t&#171;nn^i.&#171;tesiiek liUió &#8226;ötét ssint kftlnöoÖB, ára egy oagj paUeskDak 1 frt.
T a J&#171;Hn igen jele* siakál-oiWe&#187;itö, meiyly&#171;l a *jsak4<t ig&#171;a ssep &#9632;\'-\'fekote, barna, vágj n&#171;3kére lehet feitooi. Fekete T&#187;KJ aOtitb>rDa baj nál a La Jsune ígeo e&#187;élB&#171;erÜen atkalm&&#187;b*t6, Ara cgj letélkéaek a hoHi Urtox&Ttl 3 frt.
TTr-Orfm (hajnetz) kitQnS hatiiB.1 &#187; haj <&#8226; hajbőrre, a kig&.5lg&#163;tt &#169;i3 ^tegiii, nsgSrii a korpa képgűdé.töl és fakadásokt&l, előmot-ditja % hajsövéftt kölön&sun kiallott betegség*k után, u. B. tjbos, h.mlS, Jjer-mekigj atb., ira egy nagy p&lacxknak 1 frt, 50 kr.
rm, U^KJ^rejll itájviz roi&#171; ts&g eltivolitására, rendkirül jói-éi 0dttő hatással, ira egy paUcakaak 1 frt 20 kr.
[avT-Kaninaii valódi minBgégbea PráQ6T Béla lyifyue
lé! (853 11&#8212; 25)
.Alulírott a keszthelyi gazdtsigi intézetbe, óhajt-
ván adni fiit, ha taliltoznék Keszttalyan oly szfilő ki
teljes ellátás mellett cserébe elfogadni, a minőben síin
tén itt Pécsett alulírottnál az illetőnek gyermeke ré-
szesülne, felkéri ezen szülőt ebbéli szándékát velem tu-
datni szíveskedjék. 893 2 &#8212; 3
Pécs, 1879. jul, 14.
Náray Gyula,
DijazUtott lS67-ben Parisban!
Fehér mell-syrup
G. W A. Nüfer-iól B&#187;ro&#187;tlóbno és Bémbeo
U j y &#171; r O. A. W árnak Boroaztóban. ~ plin, angast
megjei isamTevfi.



Ct.kir. szabad.
köszvény
C8ÚZ
hárító
&#163;>eo ujonou laarreaett kianasy u eaaz aarrlé, atel/aek katau
phjiikai lorrénven TillinjotOr"" alap&#187;&#171;ik. minek ok.etlen k5v.tke.nie
kall, miután mindenkiaek ti konvénj &#187;&#171;JJ dúibin &#9632;&#8226;onved, oílkOlöí-
botion. Hatau mar rSvid baaaoalat atia a fajdalnak ea;blllé>iv*l ma-
Utkoaik; bouxabb viaelil ntio eieo k5nvea; íl c<úi lOo.minj.i &#9830;&#187;&#171;&#9632;
wo, alvMuek. Efí iljan kárítóaak ai ara baunilati utaaitaual afjrait
4 frt. Tidtkr. p~J.g a 4 frt 30 kr. b.kaldb&#171;tő. (B18 6-16)
Efvadal k&#171;ph&#187;tí caak a uabadalom tDlajdonoújiáL
Grátz Gyula,
&#9632;VT Báea, VI keriltt BarlaMiferatraate Nr. 79. *&#9632;>&#9632;
oooooooooooooooooooooo
Keskeny Utifíí-mellezukorkák,
a tüdő és mellbmjok, köhögés, fojtóköhö^s rekedt-ü^g és tüdóhomt blgtos gyóg
A t*rmintet áJtal a tsenretid eroben-
8*g javára t&#171;remti>ttiB&#171;gbecaalh&#171;L]en keskeny
utiítl fiaoD már eddig fel nem derített titkot . foglalja magában, niuerint a gége &#163;&#9632; légcső I rendszer gyulUdt nyakhárty4j*ra való aton-
nali gjors ét enyhítő batas gyakorlásával
a* illetS beteg iserrek gy ágyul isit mioden
tekiotetbea lehetSleg &#8226;l^egiti.
Miutio gyárna anyu oknál cinkor es keikeny ntifúből tiuta
vegyaUkrSt kexetkedQak, kQlSaCs figyelembe ajánljam
bejegyxet védjegyQoket, aat. doboxon levS aláirátaokat, mert
caak esek ígasolják annak valódiiágát. (867 14-50)
Sclimldt Vlctor & flal
c*. kir. unb. gyár ótok Bia, Wieden,
Kaphatók: Práger Béla gyógywerUrábaii Nagj-Kanimaio, Kalivoda J. Lotenjáii KÍM Adalb. gjógy-&#9632;lertaj-ibao Alaó-LendTán, DornerKaj. vaa- és flusarker&#171;s-kedAsében Siimegh<;n Werli M. gyÓ^yasertárában Kap-roDctáo ét Id6ab. MOMU F. Vasvároo, HolIrVsy Jóuef K. gyógyísertárában Z&#187;la-EgerB&#187;&#171;gen.
XJOOOOOOOOOOOCíOOCOOOOOC
Vetőgép eladás.
Négy darab asámfölötti a legjobb karban levő Garrett-féle tisenhárom soros vetőgép igen jutányos áron eladó, minden közelebbit. H.-Szt.-MiklÓ8 u. p. Nagy-Kanizsa a bérnök-sógnél tudható meg, postai megkeresésekre azon-nal válaszoltatik.
(896 1 &#8212; 6)
RAVISSANTE or LS&#8222;SSE
i Parit.
A t. .ölirriláfiat eíietleii ártalmatlan lóraépítö szere,

*s IIOD jel&#171;a talajdonság^al bir, hogy a bSrn&#171;n&#171; if, MfrUaltílei hat aonak mOkSdéaere foko 6]tető befolyással bír. A l&#171;gdic*5bb toileLte-&#187;&#171;r UiD^en bölgj aaámára, mely minden bőrbetegséget &#171;ltávulit * a bfir altost fiütalrtja ee isépiti. Hint lá-Ryitó-, b&rfejl&aztS-aser mistlrn sairaojagot ét olaj-félét fÖÍQlmal, miután a bfrtreD<lkÍTQl bajUkonyajrá, gySogiddé ét fehérre teszi Nagy üveg ára 2 frt, 50 kr. kii Öreg I frt. 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
&#8226; ttfkssvsltstb sltere-iussaj a Wrsrm utaitésén és |avltáaára
HannilJUa ntio &#187; bér &#8226;ársesysima le" &#171;&#8226; igen kellsmai illatat
(891 S -&#8226;) uri míg.
Egj dobosaal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkiot 50 kr. Valádi minotigb&#171;D kapbató a k&xpoati rSraktirbao, Kchwari Hoorikníl Bndap-.t, nnaam ktro! 10. ii Nagy-Kaniuin Prigar
Bila, ur gr/.gji>. riiriiian. Sntsaea Ksváos Alksri &#8226;&#8226; Bareaajr
Ursty urak iróiyiKTtiriban. HKBKKCZENHKN : Gr.tl Niodor
&#171;&#8226; Dr. K..urhnok V Kmil oc.k gvógvnortáriban. KOI.ÜZSVÁRTT

I &#9632; I I I I &#9632; I I I I II I
Valentini A. gvógvu. ftt amcjobb Kj4gftárakban.
A székesfehérvári országos kiáilitáson a legna-gyobb kitüntetés, az aranyéremben részesült. Mayer E. és Fia gazdasági gépgyára Szombathelyen.
Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű közi és Jarginycséplőgépeit I &#8212;4 lóerőig, álló vagy szaluthatókat, tisztító szerkezettel, vető, tengerimorzsoló s más mindennemű gazdasági gépeit.
Még különösen ajánljuk az eddig ismert
Trieurok (konkolytisztitók) között a legjob-
bakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól
fölfelé. (895 i -&#8226;)
njomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gjorssajtójan.

Insert failed. Could not insert session data.