* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 488.48 KB | |
| 2006-06-02 09:20:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  579 | 2051 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. július 31. 61. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. , 187*. július 81-én. Tlzennyolcradik évfolyam. Wrsrtése* « bsaftot petlteorban í, Bteoeeior « • mlrnlee tovakbi K>r*rt 6 kt NXILTTiBBEV serééként 10 kiirt vi-tetnek fal Kincstári illeték minden eryee hMetíeert k«]Bi 30 kr |MM« ZALA KÖZLÖNY el óbb: illeti kO*l«meary«k • sserkeevttaos, anyagi retset illeti BSilemeDTek pedig* a-kiadohoE bermentve inteuadik : SAGT IANIM1 Wiasstostol Beraentetlen levetek. ulk laaurt ajankeláf* eakuíl fogadtattak el kWntok viasza eeaz J zUdetzsk. ( ■KaalMavárt* belykaté«ágừk, „ft.-k*nizaai önk. tftioltó-egjlet", • >a.-kutaal kernkptelmi ■ Inarbank\', .n.-kaaiusl taJUrekpéattár*, a „zalaaegrel általános tanltétw tllet*, ■ ,«..-kanlital kiidei-aeveló egrertlet*, » „aonroai kereakaielal • iparkamara |.-kaai*MÍ kaiválaaztoUaTa* • tibk megyei *« városi efveatlet hivatalai érteiitíje. MetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. /t. Egyesüljünk * belipar pártoUuira. (Folytatás.) Mivel azon vagyont, melyet a HU-fBldtól nyers termék s félgyártmány kivi-telünkért évenkint kapánk, iparcikkekért, munkákért s számtalan más egyébért oda ismét minden évben vissza is fizetjük, ezen okból nálunk tártalék tőkék nem képződ-hetnek, hogy ha egy mostoha időjárású év kivitelünket csökkenti, vagy egyéb baj ér, ahhoz újulhatnánk, abból segíthetnénk magunkon, pótolva a hiányt. Mi minden évben szigorúan esak az azon évi jövedel-münkre vagyunk utalva kiadásainkban, s ha az a kellőnél kevesebbre dt ki, azonnal zavar, uj adósság, nj teher állanak be nálunk. líint aminó jövedelmünk, oly bizony talanok jövőbe nyúló számításaink, terve-zeteink is, oda kel Ivén mindig gondolni: -Ha a bevétel kedvező lesz; ha telik. Évről évre élünk csak, mint a napszámos napról napra, ki napi keresményét minden nap el is költi s ha nincs elegendő munkája, nincs keresete, adósságot csinál, hitelre él a untán napi keresményének nagyobb ré-sze mindig hitelezőinek zsebébe megy. Ily állapotoknak azután mily követ-kezményeket kell szülni hazánkban minden téren, minden tekintetben! Azt mondják, hogy az iparczikkekért külföldre kiadott vagyon nem veszteség, mertannyi értéket kapunk is, mint ameny-nyit adunk érette. Ábránd! Minden egyes iparczikk értéke két részből áll, úgymint azon anyagnak tény-leges értékéből, amelyből az iparczikk áll; és az iparczikknek az azon anyag vagy anyagokból előállítására fordított munka és idő névleges értékéből. Az iparczikk vétel-árában tehát megtéi itjflk anyagának tény-leges értékét, s ezen felül dijjazruk az előállítására fordított munkát és időt. Az előállítási munka és idő dijj pedig italá-ban mindig és pedig a legtöbb csetbeo igen sokkal — nagyobb az iparczikknek tény-leges anyagi értékénél. Tehát az iparczik-kekért külföldre folyó vagyonúnknak csak kis résxe térül vissza azok anyagában, nagyobb résxe pedig, mint előállítási és munka dijj nyomtalanul kienyészik. A külföldi iparcxikkekkel azonban még is csak kapunk valami kis tényleges értéket is érettök adott vagyonunkért, de hány oly millió megy ki tőlünk évenkint a külföldre, melyekért semmi tényleges ér-téket, — csnpán személyes munkát, — szolgálatot — vagy élvezetet — kapunk, Azt mondják, hogy amennyivel a külföldi iparczikknek tényleges anyagi ér-téke kevesebb, mint vételára, azt kipótolja a használatából származó haszon, vagy azon szükségletnek kielégítése, amely czélra véve lett. Meglehet; de ha azon iparczikket belföldi iparostol vettük volna, szSgségle-tünk szinte agy ki lett volna elégítve, a mellett, hogy az érette kiadott pénz is itt bent maradott volna. De ha egy belföldi bárminemű iparczikk kevesebb hasznot ké-pes is használata által tulajdonosának nyúj-tani, mint egy ugyanazon nemű de kül-földi, a belföldi mégis hasznosabb a kül-földinél, mert a belföldi iparczikkel együtt az érette adott pénzünket folytonosan is használjuk a közvagyonosság, kSrjóllétnek reánk is háruló összes jótékony következ-ményeiben s ezen haszon sokszorosan pótolja azon hasznot, a mennyivel egy belföldi iparczikk talán kevésbé haszonhajtő, mint egy ugyanazon nemfl kolföldi. Azt mondják, ha van behozatalunk, van kivitelünk is; s mit a behozatalon vesztünk, a kivitelen megnyerjük. Hason-lítsuk össze tehát behozatalunkat kivite-lünkkel. Vegyünk a külföldi ipaczikk be-hozatalra százmillió forintot, 8 a mi kivi-telinkre is ugyanannyit. Az iparczikkeknek tényleges értéke közép számmal vételáruk busz százalékánál soha sem több; tehát a külföldi iparczikkekért adott 100 millió forintunkból csak húsz millió terül vissza az iparczikk anyagában, nyolezvan millió pedig, mint előállítási és munkadijj, kie-nyészik. A mi kivitelünk rendesen nyers termék, ahol a szállítási költségen kívül ugy szóllván semmi munkadijj — s fél-gyártmányok, melyekért csak csekély mun-kadijj — foglaltatik a vételárban, ahol tehát a vevő, néhány százalék híján, annyi tényleges értéket kap, mint amennyit ád érette. A mi kivitelünknél a szállítási és munka dijj közép számmal a vételár húsz százalékánál nem megy többre. Azon száz millió forintért tehát, melyet nekonk a külföld kivitelünkért ád. kap tőlünk nyolez-van millió forintnyi tényleges értéket. Mi tehát a külföldnek a tőle kapott száz millió forintért adunk nyolezvan millió forintnyi tényleges értéket, míg a külföld a mi száz millió forintunkért nekünk csak húsz millió forintnyi tényleges értéket ád. E szerint tehát mind a behozatalnak, mind pedig a mi kivitelünknek egy oldalaiig csak a külföld veszi hasznát. Kivitelünk nekünk csak annyiban hasznos sót szük-séges, hogy terményeinket mint kötött értékű tárgyakat folyó értékűvel — pénz- zel — cseréljük ki, mint mosdani szokás pénsé toazflk, hogy által* kUdáü azük-ségleteinket fedezhessük. Azon vagyont, mely belföldi iparter-mékekért kézimunkáért vagy egyébben lett kiadva, az államtestület egyik tagja adja az ugyanazon államtestület másik tagjának. Azon vagyon nincsen ugyan többé közvetlen birtokában annak az egyénnek, ki azt kiadta de mivelhogy az akinak adta, szintén ugyan-azon államtestületnek a tagja, ennélfogva azon vagyon továbbra is részét képezi a közvagyonnak, s így továbbra is tulajdona marad az áJlamtestiiletnak: azt az egyes tagok adják, kapják, nyerik, vesztik ugyan egymás között, de maga az államtestaiet, mert az mégis folyvást tagjainak tulajdona marad, nem veszti el. A belföldi ipartermékek és kézimunka tehát az államnak miat testületiek sémi-jébe sem kerül, mert semmit sem ád ki érette közvagyonából. Ha tehát összes tagjai csak a belföldi ipartermékeket és kézimunkát használnák a mellett, hogy ipartermék — s kézimunka — béli szük-ségleteik így is kivolnának elégítve, az ezekért ár, dijj fejében járandott összeg és a testületben maradván mint közvagyon, meg lennének gazdálkodva azon száz milliók, melyek most ipartermékekért s kézimun-kákért a közvagyonból évenkinta külföldre folynak, mely szász milliók évenkint itt kent maradván a közvagyont évenkint annyival növelnék. Mivel pedig az állami közterheket, mint adóalap, a közvagyon viseli, termé-szetes, hogy minél nagyobb ezen alap, a közvagyon, a közteherbűl minden egyes tag TÁRCZA. Ne sirj t Ne flirj, ne sírj olyan nagyon Bxentelkedo kii angyalom, Kern én vagyok, te vágj bibit, KtsS már a liráVrivál. Szerettelek forrón, bivea. Csak éretted lángolt esivea; De bük* eaerettelek. Árny* lettel életemnek. Picii e*iTed váltoió Tolt, Mist u igen rtlndoklö Mi, Hol elfogyott hol megtelletl, Hol engem, hol aáat szeretett. Mikor máiul cókolídtil. Mert nevettel, mert nem lirtil ? Hejfa ! dertre jOo * born, I>« aiért ae légy iconora. Ne eirj, ne tirj barom kii lány, Ai en etiveei hideg márvány, Könnyed kzt meg nem lágyítja, flsaanor inkább megkaait)a I IIJ. VÁRABY FERENCZ. Borara dertt. Beesély. Irt*: Saakáu Lajos. (Folytatáa.) , ,«\' — Istenem, Istenem, mi kint adjak tud- tára. Pedig Mm sokára elmegy, vagy taJáa már m«gy ». — Mag van - szólt Methild. — Saólj kérlek, minden perei drága. Igj gondolkodtam ki a igj joialeai: hogy atyád ne tudjon aa egéas dologrójaemmit, majd egj kia papírra írjak neg, bogy várjon engem ax erdő mellett. — Nagyon jó — asólt megelégedetten Terei. — Tamáa látván, hogy Váralji urnái min-den lépéae hiába raló, — fájó aaÍTTel, k5ny-telt esemekkel Tett tőle bacaat utoljára Caakaifájtlegjobbaa, hogy Téréitől nem baosaihatott el, hogy még egyner nem hallhatta kedvee, caengo hangját. Épen egy utolsó tekintetet vetett rinn még egjuMrai udvarra Teréa amobája fele, midőn ai egyik ablak meg-nyílt • abból bájna lekinteMt látta teteje irá-nyulni. Néhány pillanat malva pedig egy pipir etomag eaett a földre. T.máí gyön léptekkel odaaietett • fel-vette. — Amint felbontá, kiváncaiaagtol ellepetva aconoal olvaani kexdé: .Ssereiett Tamá.. Az erdocake mellett várakoaaek egy kiete barátnóm Hathild aaonaal odajöa. FosKa k$> lesi valója van Snnel. A viaxontáiáaig Tárca." Tamáa arcaán ináét aa orom logánjtt, keblét iámét remény itlté. Ssivére aseritá a le-velat, — kóeaöaoleg intett kalapjával aa ablak felé, ■ gyora léptekkel eltávozott. Aiig érte el aívd&cekét, midin Uálhildot már közeledni látta. Amint megérkezett, azonnal elmondá ajánlatát, a melyet TaauU megelégedetten el iz fogadott. Palánky rtr birtoka, — kinek épen olj férfira volt aattkeége, mint Tamáa, — Varalji uré mellett terült ét. Ettől c*ak keskeny rósz ut válantá el. Már az efií rénben ia láthattuk, hogy Váralji or nem vol t barátságos viszonj bao Pa-lánky árral, már olt is tapasztalhattak azon ellenszenvet, a melyet magiban táplált. Szóval mint tudjuk Váralji or igen haragot indalatos természetű ember volt, — csalna Fanek ar rest hitegetései o.»án tartotta magát, — má-sok tanáceaioak nyomdokai atán nem óhajtott ! járni, — habár ha azok jók e> helyesek is ve-Iának, — ennélfogva könnyen ösazepörlekedett egy alkalomkor .különös szomsz^ájával", a mint nevezni szokta. Tehát ezen úrhoz veseté Uathild Ta-mást — Aa éltes ar épen a pamlsgon heveréazeU s pipájából felfelé csigádzó, majd kankádzó füstöt szemlélgetta, midin Mathild belépett. — Isten hozta kedvee káaaszony, mi jót hozott? — szilt Palánky ar kényelmes kelyze- tébói felemelkedve. — Nem tudom, hogy miként fog Palánky árnak tetazeni — jol e vagy roeeial. — Foglaljon helyet sálunk kisaassonyí — Köszönöm, -- ezzel heljet foglalt. — Talán a kedves papától boa valami hirl? — kérdé kíváncsian s Dvajas hangon Pa lánky or. — Oh dehogy. Nem. -Tehát?... — No nem akarom sokáig halaastgatni a dolgot elmondom röviden. — Ujy va». — De nem fog Palánky ur magbara- gadni, vagy nem veszi roaz néven, ha nem meg- elégedettsége szerint oselekedtem I... — Már miért ia. Oh dehogy, — szólt Pa- lánky ar s a derült mosoly vonult végig bar- oás arczán. — Mint hallottam, Palinky urnák jó szolgára volna szüksége. — Ugy ran. Bizony pedig nagyon is nagy szukaégem volna reá, miután Jánost, azt a reat embert már barom napja, hogy elkerget, lem, — a szó szoros értelemben el, én a lezen- got. Talán a kedves kisasszony ajánlana ré- szemre valakit? — Ugy van ; igen. — Hiszen igy akkor meg vagyok végké. pen nyugodva affaiol, hogy rosszat nem fogok kapni. — — Ugy van. Mondhatom igen becs Hetes, jóravaló egy fiatal ember. — Ha aaabad kérdenem, szólt nyájeeaa Palánky, — honnan ismeri ? — Terézékeél volt eddigelé. — Váralji urnái ? a mindenért hiragvó szomszédnál? — Ott igen, ott, — Hm, hm. Hiszen, mint hallottam Vár- alji ar igen meg volt vei* elégedve Tamázeel. Ugy hiaamn igy te hívják. ^ Igen. igen. — No ez különös. Már miért, is küldhette el akkor?.. . Palánkj ur kiakará puhatolni az elküldetéa okát. Hátha olyasmit tehetett, a mi- ért talán biaoav 5 sem fogadhatja fel. — Na — hinzea szolt zavartan Mataild — miatta sebogy sem akarta, elauudaau »Wc- TIZENNYOLCZADIX ÉVFOLYAM. ■i magánvagyonára aoaál kisebb részlet jut vagyonarinylag. ; Ha tehát a kőzvagjron nfivekyik, \'; meg érzi azt az államtesttUetnek minden egyes tagja, — mint jelenleg £i)dalommái erezi az ellenkezőt is, - és pedig elóazör is adója könnyebbüléseibeu, mert Tagyo- Dának kevesebbed része kiváotatnék meg az illám közszükségleteire- Amennyivel pedig kisebbedért adum, magánvagTOOom tényleg mar annyival szaporodott; ssert amennyivel kevesebb ugyanazon vagyoni Allis mellett összes adóm az idén, mint tavaly volt, az a pénzem, mely ezen az utón maradott meg, mir nyerességem, tényleges basznom, mert ha adóm sem kevesbült volna, azt a pénzt, mely most megmaradutt, az idén is oda kellett volna adóba adnom. — Igen, de az államteátü- letnek közuügséglete az idáu is csak akkora mint tavaly volt, hogy tehát adóm mégis kevesbült, az csak onnét származhatott, mert a közvagyon mint adóalap gyarapo- dott, azaz tagtársaim nagyobb részének vagyona növekedvén, vagyonuk növekedé- sével arányban a közterhekből is nagyobb részt viselhetnek most, mint tavaly s igj amennyivei ók most többet viselnek, mert viselhetnek, ream annyival kevesebb jut belőle. _ . (Folytatása következik.) j»-V.. Tanügyünk. 1 A .Nemiét napszámosai* mint dicső Kot-vQaflok, a világhírű íré és államferfiu uagyon helyesen a tanítókat eloeveste, egy iskola évi Uradalom, enyésztő muukálkodád u»án nyugi-mat nyertek. Tíz havi teati és szellemi erő meg iessités atáo kél havi nyugalmat kapnak. Vajba e pihenés mindegyiknek édessé, üdvössé válnék! Mig 6k. az emberiség jdltev/ti pihennek, Tassüiikmia mennyiben ason korlátolt viszonyok költ, melyekben vagyunk, tehetjük, egy pillan-tást működésük eredményére. Est tenni mi kötelességünknek tartjak, mert a tanügy azon ügyek küzé tartozik, mely nemcsak a vele foglalkozókat, hanem a hala minden jó hunfiát érdekli, mert igaz RÍ. mit egy jeles bolcséss mond: „Két intézmény van, me-lyért a nép leghálásb lehet; a jó igazság szolgál tatás s jó nevelési iutéielokért, as elsúre java-dalmait, a másikra legnagyobb kincseit, gyer-mekeit bizsa." Megyénk nevelésügye s eit benső mege-légedéssel mondhatjuk szép haladásnak iádul, est részint a kir. tanfelugyelöeég erélyes, Uradat lan működésének részint megyénk intelligens osztályának, részint p^dig annak köszönhetjük, hogy mind inkább nagy ODUB nagyobb mértékben terjed *»on helyes nézet, hogy a haza felvirág-zását;\' «\'jólét növekedését csak a jó iskola hozhatja. — . A*yag> viszonyai ok,#e«biHci is kesytalen eiistjerni, aapról-napra roaaaabak leasoak. esen körolméayaek mlajdeoubato as, hogy a tasev ben Km igen dicsekbetünk aszal, bogy valami sok ujiskalit nyerttak volna,hanem igsaiadiee» kedhetüsik azial, hogy mindenütt étink arde-kellaaget találunk as iskola Ugye iránt. Megyénk össses tan intézeteiről nem szolha-tunk, hasúm következtetve azon iskolákról, melyak a sierkesatoeégbee érteaitvényeket be küldöttek, képei alkothatunk magunknak a többiről. Kezdjük tehát Nagy-Kanizsa iskoláinál- I. .A kegyes tanitó rendiek vezetése alatt álló togrssnasina.* E kitúnó Wgymnaaiumo*, mely basánk legjelesb taniatésetei kist is dicsőén megállja helyét, mint as előttünk fekvő érleaitvényből látjuk 342 tanuló látogatta, ezek közöl 22 tanuló érettnek nyílvániuatott, kik kötött 8 egy hasi, 6 jngi, 1 orvosi, i technikai, 2 gazdasági, 1 er-déaseti és 1 postatiszti pályát választott. Ez in tésetbftn rendkívüli tárgy gyanánt a francsia nyelvet,a gyorsírást, a máéneket, a senét s rajzot tanították. E fógymnaaium diaséreválik gyakorló iskolája, valamint segély sí egylete, mely szegény tanulók segélyesésere 228 frt s 5 krt. fordított s melynek kamatozó tokéje 1968 frt. 70 krból áll. As 1878/79 iki iskolaévben oseetoodijak-ra összesen 1150 frt. lett kiutal ványosva. A gazdag taassargyüjtemeBy mellett, melyre Nagy-Kaniaaa közösfigyi bizottsága ez évben 480frt 60 krt. ajánlott, van „Tanári könyvtár", melyre szin\'én a már emiitett bizottság 129 trt. 30 kr. adott- e könyvtár jelenleg 951 munkából áll, van továbbá .Ifjúsági könyvtára- mely 656 müvei bír. As intézetnél működött 12 kegyesrendua 4 világi tanító. Hogy a kath. valláatFótisztelendóBersay Elek s Szeitcz Alajos tanította az értesitvéíyMI láthatjuk, de hogy más felekezetüek kitől nyer-tek hitoktatást ei a« ertesitvéoyben sincs. E gymnasium Főtiszt. Farkas L-áasló <ir vezetése alatt áll. Az értesitvényt becsesé teaai Bertalaa Ala-jos által irt ertekesés .A drága kövek s ások baaaaálata az ó, közép is újkorban* melynek átolvasása valódi élvesetet nyújt. II. A nagy kanizsai államilag segélyaelt községi, polgári íiu iskola értesitvényébo! látha-tó, miszerint ez intézetet 131 tanuló látogatta hat osztályban, kik közöl 33 másodrendű vagy 24 y%. Az intézetben 11 tanitó működött, kik közül egy, mint a testület névsorából láthaló, irodalmilag is működött. A tantestület könyvtára 188, as ifjúság könyvtára 576 mából áll, járt a iakoláoak to-vábbá 9 lapja. Az intézet jóltevói voltak: A mméll. vallás b közoktatási ügyér, nsgys. Tsllían Ede ságr. kanonok, a nagy.kanizsai vároai hatóság, a takarékpénztár, Ebenspanger Lipót, Witt Ftt löpsat. . Kendkivilli taatárgyak-foltak: Fmaania BTelv, aeoe és bási ipar. Ks értositveayben , nselyet Morge»b«s»er János aserkesstett, Hoff masa Mar Gothe, akii ti király .Hermán s Dorotbee." czimil értéke-lése áll. TXI. A nagy-kanizsai falai és alsó mf is kólák értesítője sfjerint, as intéseteket 1450 taauló látogatta ; es iskolák kitűnősége mellett siói azon körülmény, hogy csak 4Í< máaodrendü tanuló, vagyis a növendékek asimáoak 3.4*/« a Ez iskolában a tanítást cs\'icélységUnk véiemé nye sserint nehezíti aaon körülmény, hogy az első osstályok S csoportba vannak ontva, mi egyenló ahhoz, miulha egy tanitó vezérlete alatt három osztály állna; de máskülönben sem va-gyunk képesek e szervezetről magnóknak hA Ldpet szerezni, mert is a tanuló éltének 6-ik évébe* lép ss első ossiájyba, olt 3 évet kell töltenie, tehát míg a gyermek as első osztályt elhagyja 9. évet betöltötte, hoszá adva most, hogy a gyermek a többi 5 osztályt is végezni akarja mig a népiskolát elhagyja, élténsk 15 esztendejébe lép. — Eltekintve ettől a tanító feladat* az első osztályban rendkívüli nehéz s s gyermeknek 3 éven át as egy osstálybani ma-radás is hátrányos. Jelen szerény észrevételünket nem asert tettük, mintha.mi birálgatat akaraók az iskolát, minket ez észrevételre hirlapirói kötelességünk vesét s mert tudjak, hogy Nagy-Kanizsa város lelkes iskolaszéke, ki tanodái ügyeinek felvi rágxásaérdekében mindent megtesss Kagy-Ka-nissa városa, ki a tanügy oltárára annyi nemes áldozatot hos, jelen észrevételünket figyelembe véve, u ügyel megbírálni és a ját magáévá tenni fogja. Az intézetben 4 hitoktatón kívül 18 rendes s 5 szaktanító működőit A tanulók jóltevói voltak; a városi tanács s iskolaazék, a nagy-kanizsai takarékpénztár Knasz, Boldizsár iakolaaséki tag. As értesitvényben értékűié, írva nincs. Est azért kell megjegyesni mert czik-künk végén e tárgyra visssatérendünk. Nagy-Kanuaa többi iakoiáiról érteaitvé-nyek bossánk nem érkeztek, mi annál inkább sajnálható mert caak így leitank volaa képeaek Nagy Kanizaa iskola iwyérol hü képet adni. IV. A keaithelyi kath. kis gymnaaium értesitvénye Dr. Lipp Vilmos által lónsserkeszt ve, ki es intézet igazgatója, mellette működött 5 egyházi t 3 világi tanító. A gymnaaiumot 79 tanuló látogatta. . Van igeo saép taoszergyüjteménye, rend kivül gazdag könyvtárral, mely 4K55 kötetből áll. E gymnaaium tanulói közótt kegjadomá-nyok a ju\'Hlomdijsk gyaoánt a jobb Unulók kost 553 toriat lön kiosztva. As érteailvény elején Sebessy Laj<* orte-kezik szakavstotuággal a .Hüllőkről.-(Folyt, következik.) Helyi blrel. — Wlassica Antal kir. törvényszéki ftlnók ur ő nagysága hosasasb távollét után, körünkbe érkezvén, a törvéoyssék vetélését ujolag átvette. — Pintér Éndm » nagy ka^izaai ű- gyrnn. köztíszteletü taastra Tatára heirnfeleU K^iásfón«a> áávijazgatósak. Sajnáljuk ugyaí UttiUt, é» ga-Wsidüok kitutitetesén: — BtMldeteU Dr. Fárne k Láss ló fsg/ved urnák N. Kanizsán. Megnyugtatására legyen siabaal^ielemlitni, hogy a N. Kanizsai korháiok áthalVestetése a vároai tanács iuditvá- ■yira a városi képviselőség és a kossagugyi birwtuág által raár letárgyalUlott, miaek ko- vetkesteutn egy snáaik felépítése há*árostatott és padig ! U\'Jgy, as, bumáoitáai es Arvotf-rendé- saeá asemnoatbol czéljának tökéletesen meg feleljen. Legyen szíves eszel tudomásai venni hogy a vároai képviselőség sajáU saorgalmi ösz- töne kifolyásábel már mteskodett astn Ugybea, s es által msgsloau tiastalt uraaacoáaak véle- mény ae javallatát. Egyébként e tárgy bas. t. munkatársunk Dr. Schreyer Lajos úrtól, mint a városi közegészségügyi bizottság elnökétől, igei érdekes válassf kaptánk átjövő számunk bán kösoljdk, melyre előre is felhívjuk"olva- sóink figyelmét — Szerencsétlenség.GdimbotFerbiici n.-kanizsai napszámosnak 3 éves Treska leánya, kinek anyja ágyban fukvó nebes beteg, és ad- dig mig as atyja a pajtában foglalkozott a kis leány tűzhely korul a tűssel játszott mely alka- lommal a tflzlang szoknyája njjába kapott és mire a* atya a leány sikoltására befutott, a rajta levó ruhája lángbaa*voh, meiyuak köv«tkeslé. ben az egésa testén 3 ad foka égést aten fedett és 24 órai iazonyu kinokv kosit dartnenetben meghajt. \' ^ — A .JPicrt figyeld\' jul.26 ki 30 dik számiban Zagonyi GyOrgy nagy harsány i fóta- nitó .JCmbernyusásNagy-Kanizaáu-ezimiigen éles csikkel támadja meg a nagy-kaniasai indo- bás tissti s ssolg\'i személyzetét, nemkttl$abea as .Arany Oroszlán" vendéglőt. Ki a dolaghos nem szolhatunk, mert határozottan személyi; de csodálkozásunkat nem fojthatják el s elvárjuk az illetők válaszadását, elhallgatni lehetetlen! Mi a nagy-kaaizaai áltoaás főnökét szigorú, de igaiaágos s nem német, de tősgyökeres nagyar embernek ismerjük s nem .Schleifer" orsságbol való. VHJha minden magyar ember ily hazafias érselmú volna, s minden nemseti ügyet oly hón pártolnál mint Markó Antal állomásfónök ur, ki aemeaérselmu nejével minden magyar asmi előadáson, s miuden magyar müvéas hangver, versenyei! jelen van, mig német színi előadáson nem láttuk soha. Ez téuy \'. E tekintetben tehát a czikkiró állítása — hogy kárára és tségye nére volaa nemzetünknek, — miaden alapot nélkülöz, réuunkról e sübás és sértő állítást visszautasítják. - UtoitálUU, rablás és vesaélyessé vál-ható fejsértések. F. é. július hó 26-án két vendajku araW gazda a h.sst.-miklósi koros, mában este tájban betért, és ott borosai kos-ben, at egyik jegysóköny vecakéjét elővette és abban jegyesgetelt: a korcsmában többen lé vén azt figyelemmel kisérték, és mikar u ara-tók eltávosuk 4 egyén utánuk ment, — aa a Szt.-Miklós és móricshelyi puszta kösölti utón okét elérvén, megtámadták, botokkal fejüket véresen Sasse verték és az egyiknél levő 30 temeket, — Váralji urnák nem kell sok ok, — azonnal meg tud haragudni minden csekély-Bégért is. — Bizony farosa egy ember, — állitá Palánk;. Hol van most Tamás, mondja csak kisasszony ? — Itt van. \' — Itt nálam a hámál ? . . — Igeo kün. Palánky felkelt a pamlagról s ki akart menni, hogy Tamást behívj.. Hathild azonban nem engedé. — Tessék csak maradni, majd behivom. Kszel Mathüd kisietett s rövid idő múlva visz- siajott Tamással. A megegyezkedés igen gyors volt. Tamás Honnal Palánky ur aeolgálatába lépett, i Ismét a vidámság fcgta el Mathild, de meg inkább Teréz örvendett, midőn megtudta, hogy Tamás Palánky urnái maradt. Ismét boldog volt, hogy kívánsága be-teljesült ÍV. Palánky or rövid ido alatt igán megsze-rette Tamást. Nem is ssólitá ót másként, mint fiának. .Majd eit végeid al most fiam." .Most e»ért foga elmenni fiam.* Jól van fiam, — lá-tom derék ember vagy, most már mindent nyu-gotl lélekkel reád bisok." „Nyugodjál fiám ma már eleget tettél.* Ily s hasonló meguollitások, a megelé-gedettség kifejezói hangzottak Palánky or aj-káról. — Alig múlt el egy-két hét, már is oly ro-konszenvvel viseltetek al ifjú iránt, mintha beue n«retett gyermekét birU volna, a kit pe- dig a sors még mint kis gyermeket ragadott el tőle. - Sokszor, igen sokasor jutott assébe kis fia. Neje is hányszor emlegette Endrét. Hol lehet, merre lehet, miként kedvez a sors részére, milyen állapota? Ntm-e asenved talán? Vagy maglehet, hogy már a töldi élet pályafutását be is fejesé. így a tul világon éri majd al ast, a mit e földön nem élvezhetett. így gondolkoztak, ily kérdések felett sso-ték következéseiket. Tamás épen nem volt hon. Hessére való ban Palánky ur háza, mint otthon volt. Palánky ur kedves nejével beszélgetett ismét Endréről, — elfelejtbeüea gyermekükről, — as Tamásról. — Látod kedves Ferenciem. — ssoit Pa* lánkyné, — én ssintén megszerettem eaen ifjút; már arczából is oly jóság sugaraik, a milyen- nel nagyon kevés ember dicsekedhetik. Szavai- ból, minden tetteiből a jóakarat, jószívűség látszik. — Én is ugy vagyok. Látod Tamás egé- szen másként tOnik fel mist János. — Hiszen az még ast sem érdemié meg, bogy a levegót bessirja — sióit gúnyosan Pa- lánkyné. — Meglátszik már most is Tamáson, hogy derék ember fog belőle válni — Szegény Endrénk — sióit ismét Pa- lánkyné fájlaló hangon mily derék ember lett volna most már belóle. — Bizony derék ember. Nem bánnám már ast sem, hogy ha ót többé nem is tudnók feltalálni, csak arról lehetne tudomást szerez- nem, hogy midőn a vasútnál, — ha jól emlé- kezem, — milyen ember késni kfl«é jutott. Nem vitték-e el valami csigányok, a vagy kol- dusok, a kik gyönge testét megbéníthatták, hogy esáltal keresőtök annál jövedelmesóbb és bistosabb leheasen. — Ssegényke . . szegényke — tsólt ssa- kadosott hangon Palánkyné, a mire szemétből aehéa kooyek tudulUk. — Jó as Isten, — megsegíthette, — vá- laszolt nyugtalólag Palánky ur nem akarván, bog; ő is elérzékeny üljön. — Láad öregem. — aaólt iámét Paláe- kyné, — aekunk ninos gyermekünk, ainos akit sseressiink ; — már azon is gondolkodtam, bogy esen ifjút mint gyermekünket fogadjuk soagunkhos. Meglehet talán esáltal majd oly boldogok lessünk., — ha sorsán segítünk, va- gyonnal ellátjuk, — mintha szeretett Endrénk- kel cselekednénk hasonlólag. Majd szerez maga mellé nőt, a kivel boldog életet folytathat. Tekintaúk mint szeretett gyermekünket. — Nem bánom, nem elleniem. Életem úgyis már negyvenöt felé hajlik. Legyen leg- alább valaki akit boldoggá tehetek, a mi ál- tal magam ÍB az leszek. Esen beszélgetéstől láthatják, hogy Pa-lánkyék mily jósiivuk, mily jóakarók va-lának. •— Családi életek as igas nem folyt eddig va-lami rosszul Inkább mondhatni eléggé megelé-gedetten. De mit ért mind birtokuk, mind pedig jó élésmódjuk, ha nem volt gyermekik, a ki-ben boldogságukat összpontosíthatták volna, akiben örömüket lelték volna. Rokonnk csak egy volt. Ei ÍB ross hir-ben állott, miután váltó hamisítások miatt, a bünteti törvényszék elé kerülvén, — neve as t«éss orsiágban ismeretes Ion. Ennélfogva még hallani sem akartak felől. Pedig hányszor in- tette Padlóst — igy hivták — Várálji ur, hogy térjen le asou ross osvéuyrói, a melyen halad. Kossdnetu! még Padlós, gúnyos megvető ssa-ssavait kellett hallania. Persse mint miaden ilyen ember, ugy ő is esak később látta as in-telmek hasznos oldalát. Pedig a mi ast illeti Palánky ur ssivöromest segített volna rajta pénsdulgában, de a nagyra vágyónak á segély mint hassontatan kicsinységnek tant tél, — fitymáiva viitazautásita. (Folyt, kivetkezik.) Bort kezembe... Bort kezembe, röszsgitij bort ide, HoK/r szivemnek laogját oltsam maja vals. Adjatok caak réai«gilő bort nekem, Tán Hitemnek kinjat majd felrjtiot.ai ! . . . É* e bor tan engemet majd maftaait,, Hogy felejuetn keblein égS kínjait, Ka 9 bor Issa majd a balssam s szíven. 8 feledem, hogr 6a asersttem St híven. S tán ha e bor sssaolS fejembe aiáll, 8 süt ker«st«m, lelkem arra ráta ái : Tán felejtem, hogj sserettem en • lánjt, ü érte lalkeio csepp nrugalmat nem talált. Táa elérem, amit lelkem agy keres : Kueledoi ! Vágjaim határa es ! Eireledoi ast a sok kint, ast a bat. Melytől lelkem mindlgtnkabb ••onorubb. Kelre, félre bor, ba nincs annyi erőd. Hogy melletted kittsink rVUjtanoi; Mert a ftlflou, a« találok oly vigaszt, M.ly isivftiarSl ennyi kint, bat lessakasst 1 CSC8ZNBKV. TIZENNYOLCZ.A.DIK ÉVFOL YAM Z A.L A I , K ö Z L ö N Y JÚLIUS 31 ín 1879. Árverési hirdetés. A kis-komáromi uradalmi tisztség részéről közhirrtS tétetik, miszerint folyó évi szeptem-ber hó 9-én délelőtti órákban a kis-kornáromi tisztartósági irodában tartandó nyilvános árve-résen 1880-ik évi január 1-től stámitandó há-rom évre haSEonbérbe fog adatni a Galambok nevezetű községben levő orodalmi korcsma, mely napra a bérleni szándékozók a stzüksé-ges bánat pénzzel ellátva ezennel meghivatnak. Kelt Kis-Komárom július hó 28. 1879. Az urodalmi tisztség. (901 1 - 8) A ZaU-Tirnofci közös községi iskolánál üresedésben lévő tanítói s kántori illomisra pilyUít hirdettetik. Ezen állomással összekötött illetmények következőkből állanak. 1. A magas kormány által építtetett lakás, hozzá tartozó minden mellék épülettel ac udvaron kot és ai egész fnndus bekeritve 2. 8 hl. bnza. 8 bl rozs. — 3. Lélsfc pénz 30 frt. Harangozásért 20 kereszt gabna ké-vékben és 25 akó bor. — 4. minden tanköteles gyer-mek utáa taodij 1 frt, tankötelesek árama 140 — 150—. 5. Stola mintegy 14 frt. 6. 10 hold szántó föld 4 hold rét s 10 hold legelő. 7. 17 szekér fa 8. vallás alap 3 frt. T. pályázók felhimtnak okleveles tanítók legyenek a kérvényeket erkölcsi bizonyítvánnyal felszerelve aug. hő 25-ére mikorra a választás is kitüzetik. A Z.-Tárnoki iskolaszéki elnökéhez küldjék meg, a választás az 1879. évi augusztus bó 25-ik délelőtti ki leuez órakor fog megejtetni. Z.-Tárnok, ^ , . „ , . (902 1-2) •*-•♦« Deák József. iskolaszékí elnök. kr larUlmaió jegyzőiöoyvecskét elvették, niiután a vélt bankjegyek a könyvecskében nem léteztek, as urdalmi bérló urakkal kötőit szerződéseket és egyébb reájuk nézve nem értékos jegjzeleketai utón össietépléi. Ajegyióköny *iaA» *)liuH«f a •.••rt-miktósi korasmires kocsisánál feltaláltatott. — Az ugy az illeti bí-róságnak bejelentetett. — íaptmtla KiadótaJajiWaosa Wajdita József ur egéstaégi azempontböT jelenleg a hévízi furdúl használja, azért fontosabb üzletiamagán leveleket oda kaldetni kéri. Posta: Kewtbely- Héviz. — Robot István t. collegánk s elődünk jelenleg a BSomogy\' szerkesztőjének ő felsége az irodalom éa jótékonyság terén, valamint a kwugyek előmozdítása korul sserztsit étieinai ért a Ferenci József rtud lovag keresztjét ado mányotu. Gratulálunk! — Crigánv battdáknak nevezi t. col- legánk a .Keszthely" utóbbi számában a azé kesfehérvári és nagy kanizsai czigány zene- kart, eltekintve hogy a nagy kanizsai volt Kovács Gábor s most Horváth Laczi ze- Mkarábon izraelita zenészek is vannak, egyái- talán nem helyes egy egy jobb képzettséggel a szerinte is yisak-angzatos jáiéku\' társulatot per .banda" traktálni, sokat le von ez elnevezés lekinw-lyükból és sérti törekvési hajlamukat; a zenészeknek is adjuk meg s tisitességet, ha mar kellőleg máskép ugy sem díjazhatjuk. Az- tán egy .tusi alatt azt is megsúgjuk, bogy nem találjuk ildomosnak a bévvizi fürdővendégek neveinek közlésénél azt a .személy" szót sem, furcsa hangzású biz ez; van erre nekünk szép .és alkalmas szavunk: egyes. Különben béke verllak 1 — GyáaűUr. Egyik régi mukatársunk elhalálozásáról vásznak szomorú tudósítást. A boldogult nem volt ugyan kiváló tehetség, de szorgalma, törekvése, bazz&ui tiszta érzelme e baráti szeretete kiemelte ót a miadeonapiaaság koréból sörömmel neveztük 6l munkatápsaiuk közé. A tisztolt család fogadja részvétuuket. A családi gyáazjelenlét tgy szól : Kotter AnUlné szül. Kiodl Fanni, maga és gyermekei Janó, Kálmán, valamint széleskörű rokonság, azomo- Todott szívvel jelenti felejthellen férjének, aty- joknak, illetőleg rokonuknak Notter Antal a péusi kölcsönös segélyzö eg> let uyugaluiHZOlt tisztviselőjének foi} ó 1879 évi július 24 én dél utáni D érakor élte 39 ik évében hoazaasrenve dés és a halotti seenrségek ájtatos felvétele után\' történt gyászos kimnltát. A boldngultnak bült tetemei f. é. július 26-án délután beasenteltsltek és innen a budai külvárosi kozsirkertbeöröknyu falumra tétettek; azin^esztelő Rzent mitie ál- dozat pedig 1. é. július hú 2Ö-án délelőtti y óra- kor belvárosi plébánia-templomban a Minden hawnak bemutattatott. Pécsett, 1879. évi július hó Az órok világosság íényeakedjék neki I Áldás emlékezetén. Béke hamvain 1 — Balaton-Füreden jul. 22 ig 831 folyó számban a 15 ik szániu kimutatás szerint IÍJM\'.I fiinlóvend^R jelent meg; köztük vaonak Kovf.cs Zsigmond püspök, Veoosz cs. püapök, tir. Péchy Manó, Báró Füldváry Lajos, Kónig mayer kamunk. Ur. Zichy Lívia, sat. , — L\'J mise. Scberupecher József kc- gyesrendi tag múlt vasárnap mulatta be a Min- denhatónak elsó szent-miséjét a homokkoraá- romi szépen feldíszített templomban. Valami lenséges, megható van ily ünnepélyes cselek- vényben, melyet a rideg stiv ia érzékenységgel szemlél; amidőn as ifjú lemond minden anyagi érdekről, minden világi élvről s lelki nyug- vással lép az oltárhoz. A templom zsúfolásig megtelt, az ujmiaéa szülei, testvérei, rokonai, ba- rátai, iskolatársai s számos tisztelőitől volt kör- nyezve. Az egyházi segeakezést főtiaztelendő Papp Károly Kts-Komáromkeriileti esperes ple bános ur volt szíves teljesíteni. Az egyházi szó- noklatot főtiaztelebdó Nyéky Pál bakónaki plébános ur tartotta zengzetea, erős hangon. Tartalma velős és tapiotatos volt, megható ér- zéssel festette az uj áldozár aziv világát a élet- feladatát, a azon szerencsés helyzetet, hogyema- gasztOB Ünnepélynek tanúi lehetnek jó azülei s gyermekük kezéből vehetik az ujpap első ál- dását. Nvoszolró lányokként megjelentek: Ko vács Iréu, Bátor£ Emma, Gy-rtyánffy Malvin, Hóter Iza, Sáringer Koza és Halis Anna kis- asszonyok. Sswnt mis* után Laugvisan, a ttt lói háznál tartatott a diazebéd, melyet szebb nél-szebb pohárköstoalések hossza sora fűsze- rezett. Papp Károly esperes-plébános ur szólt előazBr, ama tiszta ékesszólásssl, gyengéd érze- temmel a megragadó hatásossággal\', mely csen- dea patakonként csörgedez ajkáról s felszínen csillogtatja az édes érzelmek ragyogó gyön- gyeit, igaz és természetes eszméit, a a helyzet bez mért gondolatait, természetesen az aj áldo- zir-t üdvözölte, mint paptársát, a mint a kegyes taimorend tagját. Nem kevésbbé zajos élieaaést arattak hatásosbnál hatáaoab szép beszédeikért. Nyéky Pál plébános, Kovács János ügyvéd, Nagy Béla Szfr. lelkész, Talabér Gyula, Kelé Antal, Haliz István, Zombory Lajos urak sat. AzMinnepeU új mise* sün le érzéVeny \'szavak- ban kSnSnte tel as egén társaságot. Vacsorá-nál a leghaláaosb íelkOuöntéat Szemányi Igoa ton Ssrfr. áldozar mondotta. Ai iltsJános joked vet az idöjáráa mogorva szeszélyből megiri-gyelte s szélixzte a kedélyes társaságot és csak reaifcw tartották ki kivUá^oa kiíiraátij. Rövid lUrek Uj Titrafureden július 1 7-ig íajjiirdőrendéf; jelentkezett. — Az alföld finzafi vasútvonalon Si-ged ét H. M. Vásárhely közt jul. 26-án a forgalom korlátlanul megnyit-utott. — Gr. Aodliaay a pipától a Fisz rend nagy keresztjét nyerte. — Uj Szegeden épitett barsktaUpot a nép vBánom£aift-anaJk ztarMtA. — A Pó áradása 40 ezer hold föld termését tette lünkre. — Sopronba* a népiskolai tanítok a magyarnyelv tanitáaa ellen kikeltek. Saiate hihewtioo. — Moszkvából 270 uzsorás utaaitta- tott ki. — Veszprémben Liedl Ferencz jelee he- gedüoiarészUnk aug. 9-én az .Arrogaate* hajó károsultjai javára hangversenyt ad. — Lendon ban társulat alakult a város és ország telephon- hálózat készítésére. — Egy párisi eonavriium 80 millió olcsó kölcsönt ajánlott fel Szegednek. — Napóleon hg. kardját a zuluk királya vias-a kttldé az angoloknak. — ki nyert? Bpost. Jul. 28-án: 23, 36, 34, 7, 31. Lincz. . , 13, 69, 73, 40, 54. Triest, . „ 42, 13, 76, 11, 46. Irodalom (E rorat alitt mpgemlii^tt mnnkák Nafj-Ka-siuáa Wajdiu Jotwf ksnrrk«nsk«<lése álul m«g-reD*i«ihctJ>k — Lapunk tarczájában körlölt .Petőfi Sándor Beck Károly tollában* czimtt kitüní rajz Witt Fülöp mesteri hű torditáaában igen díszes kiállítással megjelent Berliubsn Gensch H nyomdájából. A „Nurd és Süd* szerkesztő-sége által jogosított ezen kiadást Tuboly Vic-tor irólársának baráti rokonszenve jeléül ajánlta a forditö. Ára 30 kr, s minden könyvkereske-désben kapható. Felhívjuk rá a t. küzo»«^ n Vegyes hírek. — Egy féloir magyar Nitpoltonida trón kflvetelő. I. Napóleon tía, a reichsudti herrrzeg, 1830-ban Béoben, a nagy árvíz alkalmával, Somogyi Mária kisasszonnyal iamerkedett meg s beleszeretett. Metermcb béremet; ezt a szerelmi viszonyt elősegítette, hogya-ííap jleon párt embe-rei akcióját paralizálja, kika reiehstadtikerceget elóbbegy francia festess leánya utóbb KUler Fáni hirea táaesosnA által igyekeztek Parisba csalni. A h*rczeg titkos házaságra lépett a grófnővel Bécsben, 1831-ik év márczius havában. Az es-küvé Heuraicb. beleegyezésével történi a Wie-den külvárosban, a piaristák templomában. Mint tanuk Schwarzeaberg Frigyes hg. késAbb a „Lanzkutchl* elnevezés alatt biressé lett fér-fiú, és Grünne gróf szerepeltek. A 6atal hasas-pár több isben elválssztatoít egymástól. Mária grófnő Becset szfllóivel kénytelen volt elhagy ni. Azonban egy év nmlva erezné, hogy szive alatt férje szerelme zálogát hordozza, a hlaawág többé soká nem maradhatott volna titokban. Hogy, hogy nem, a bonapartista ügynökök ezt a titkos házasságot megtudlak és fölhasználván a reichstadti heroeg neje igvravagyáaát, ezt Pályázat rávették bogy férjét szökésre bírja Franciaor-szágba, hol a bon&partistikus pártőtcsász.lrnak kiáfhotta voina ki. A hánaapár oaakagyan meg ia szökött Bécsbíl 1832 ben tavasz vége felé. Meternich azonnal értssAit mindenről és meg is tett mindent, hagy assokevenyeket iámét hatal-mába kerilse, a kik állal Európa békéje veszé-lyeztetve volt. Meternicb küldöncei a szökevé-nyeket Wurceonél egy erdőben érték utol. Itt összeütközés fejltdoU ki Meternich küldöncei és a reichstadti herceg kost. A gyermek ez al-kalommal sebet kapott a hátán. A reichatadú herceg 1882-ik év június havában halt meg. Halála okáról sok mindenféle monda van elter-jedve. Mária grófnő larteskodáai helyéről a wur-zéni katasztrófa után senki sem tud semmit. Ké-sőbb asoubaa Horecsky Nándor báró nejévé iea, de férjével nem sokáig maradt jó egyetér-tésben, hanem elhagyta ót éa Dresdába költöz-ködött, hul még 1847 ben lakott. Fia, kit Napó-leon József Jenőnek kereszteltek meg. 1847 ben Szászországba ment. Látogatási jegyein a her-cegi címet viselte. Azonkívül wiirzUurgi érsek-től birt egy iratul, melyen ez törvényes szüle-tését elismeri; a vrartembergi kormánytól pe-dig az útlevélben ia mint Napóleon József Jenó herceg volt nevezve. Később a bécsi törvény-széknél is megindított egy keresetet, a melyben elismerését ás örökségét követelte; nemkülön-ben György izász hercegnél és ennek uejénél,ki szülelésére nézve portugálli királyi hercegnő, kihallgatáson volt. Később Laguerroniér és Houhtr val bocsátkozott levelezésbe és szándéka volt Parisba utazni. A bonaparüsta párt azon időben még Eugénia excsáazárné és fia érdekeit pártolta, s igy nem érhetett célt. 8eká nem tnd ták, mi lett belőle. Most azonban ismét hallat magáról. Stutgártban van a Páriába azándéko- I zik utazni, bol Kouher val akar öaszeköttetézbe lépni. — Ahol uabad Uányt itőkutni. Szabad- kán Oapi renden van aleányazöktetés, alig mú- lik el hét hogy egy-egy szenzáciiosszöktetési eset fel ne vilsnyozná a lakosság kedélyét. — Koae- lebb egy bunyevácz család rozmaringszála ug- rott meg egy bún imádott lovagjával, hátra hagyva a kesergő szülőket. Ezek elmentek a bírósághoz, t előadták a nagy esetet — bepo- rolték a csábítót, a bíró megdrirzsnlte kezét, a a következő ítéletet borta : .Biz ez baj, de ifjú nem hibás, mert a ki szökni akar, magától ia elazö- | kik. HaauDló as asssonyórzés, miotFáíegy köl- 1 teményben megírta, egy zsák bolha őrzéshez, j Elmehetnek." ! : AselkopUtott virág- \' nyelv helyett egy gjakorUtt • merik ki levélbe- \' lypg Devft talált ki * ..sérelmesek •■ámárft. Ha A le vél bélyeget a levél aUű baloldalára ragastt- \' jak r.t »tt jelenti: ....veretlek," ba megfordítva, i teassük ugyao oda, .ssivem a másé" egyéne- \' aea lenot „Iiten veled, kedveaero, iiten veled.\' egy éne** o leoo a jobb tuegleteo .Ne irj töb- bet", B fels^ réss kösepéo .ig«a* wemkAst \' .nem", a jobboldali (.zSgleiua derékszög alatt „MereUm-e ?" a baloldali•«ogleton „gyűlöllek", I a jobb sarkon rÓhajtom barátságodat", a bal tseglet kóaepéa „óhajtanék veled megismer . kédni#, a czimmel egy sorbita „fogadd el n«- relmemetr a«alatt .el vagyok foglalva\', agyán* | asoa helyen jobb BsegUten ,txer«taélek látni*, \' a jobboldtli steglet kostpéo ,irj asonnal". J Piaci! irak. 100 kiloc. száaútfa. Pápa: Boa> 9 2O-IO-—BOM 5 40—6 » Árpa 6 *>•—« Zab 5 10-5 60 Knkorína 4-eO—5 SO sVaszsUmsJjí: Busa »A0—10.—Rozs S.10.-«.W Árpa 6 50 -» 60. I«b6S0-6J0. Kzkorlcss 5. 90— 5»0. 8ySr: BuaalO— .-11— Eo» 6-50 — T-. Ar»a « 00.-7*0 Zab 5-45—5.80. Kqkoricza 5.15.—5»5. Sssrsa Bai> 10.80.—10-80. Bosa 6-80—7.10 Arpa7 10—T.SOZab «•«).— 6 50. Kokoncza 6-20 —SJO SzskszrsWrvár: Boa* ». 10- Bon 6 60. 6 70 Árpa 4-70—4 80 Zab » «O—S (6. Knkoricaa t-*O— 400. Pses Bnsa\'8 5O--8 80. sV>u 5.70—6—. Ái 60-5-70. Zak 5 60—6.75 Kukorioa 4<O^-4\'80. ns<a»ail Busa: 10^0-11-10. Bou S 60-7-20 Árpa 6.90—6.10 Zab 5 4 í - 5 »0 Kokorieaa 5.aO— 5 85 VSSXsrtei : Busa 10. 10 60. Boa. 6 6 50 Árpa 6-10—6 40 Zab 6>0—630. Kskorieu5 40— 6 10 Szerkesztői líseuet. 3561. ,A lombok alatt." Gj.sra, slaarUt-.Békástébaa" fun»« a 4aloláa ■iüBi. V. Ái 61 rartaünéort mafkaptuk. 8663. L. Bpest R.!j«l A lap kit pUUaj-bau klldeük. 3664. Eit«\', .Száll a madár" nom koaelb\'tjk 3666. Dr. H. Kassa. Kwzarmlel i.tttt 356K. W. Hsrriz. Miottkil részről riasoat. TeljM udolesc ki>án<iDk> 3667. B. A. A .Slurm- utánit kSUIjnk. 3666. Z%i%-Kftm*fr<-. J9v6 azáoiiIDk hotsa, it ?*0t6rtoki lapra mo)(keielt. As ü^r tiksresiteaera kaaaa4fg«l boaaá járalnii k. V i > i t I menetrend. A buda-pesti idómutató óra sterint, lualal Kaulnanról Vout ftsMHa -■ ni.il On P.to. US 205 t..»„kUuh «t.,l)o=.b,i,«, a riamtha 4 4i raj,. 215 . . . í 30 díloi t Ul\'i HuataPMw 3W . . » . . IH s«SJ(t< ...... . S 6 MlaL S04 . . 11 3(1 <itva 31 :Bfc-ib.(H« • batbalv, Bics Ujkely Í.I4)6 H rff.\\ 301 . il 48 wtve 315 Sopronba 3 38 íl HÍ 203 Tn.itb. is Pricerhofon ksreaztU Uráca 4. Bécabe 4 58 rejg.l 201 Tríestlx ia Práceibsfca keraaaUI Gráez ia Bicabe 2 47 diltit Érkesik Kanizsára Ü16 Eaaík, Mokáca, Üonaerár s Fioakibol 1 41 dilut. *>« , . .11 II aatva 203 R»da-P««tr5l 4 20 r.jj.l SOI „ 2 5 delnt 211 ., 9 44 eil.e 3U Bioa4.il i»^«b.cl Kici UJkol„(J6110 J7 aalvs 302 „ . .45 r»gr«l 316 Bopioarból 11 53 delej. •l\\t HicabSl Orics, Uarbnr;, Prai(«rb«f M(l Ili raggsl lOt Triant (• Bío.bíl M.rhm-r Praier- no( fsISI 1 21 delet. KI4 Triixit-ia Villael>li«l Priferbof falHI 11 — om a)arbor|ba eaatlakoaáa Villatb ii rraucufeatbol Felelős szerkesztő: Bittrfl UjtS. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. fciájc- H I n s EJ A székesfehérvári országa „„„^^r, a legna-gyobb kitüntetés, az aranyéremben részesült. Mayer E. és Fia gazdasági gépgyára Szombathelyen. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és jarganycsépldgépeit 1 — 4 lóerőig, álló vagy szállithatókat, tisztító szerkezéttel, vető, tengerimorzsoló s más mindennemű gazdasági gépeit. Még különösen ajánljuk az eddig ismert Trieurok (koukol)tisztítók) között a legjob- bakat, szelettyüvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé, • (896 ^ 1II1111111111111II III1111 Illll llll I Ilii I RAVISSANTE Dr LEJOSSí i Paris. A t. bölmilápak eoetleo ártalmatlan borsiépitü szere, a*on j«l«i tulsjdonaigg&l bír, hogy a bSrsserve Mtté tg, felfrliiltílef hiHno*k mükft<Jé*ére foko-ó élteV) befolyá*í»| bir. *A 1-gdicsóbb toUette-»»«r ■linden hölgy itimir*, mely minden bórbetega«fet fcltirulit i h bőr srinét fiiUlitja és i«épiti. Mint lá-gyító-, bKrfejlesitS-ater mindon t*iranyagot és olaj-fA.étfölOlnwl, miatin H börtrendkivül hajlékonynyi, fyőügrddé él fehérré teaxi Nayy ÖTÖJ árm 2 frt. 5Q kr. kis ütej I ftt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE • Itflkedvaltifeb (lin-uifiu a Mrula uiaitÉtárs ét Javításira Haitnálata után a bir bárSOiytlM leni éfl igen kellemes illatot (891 3-*) tart meg. Bfy doboaaal (S drM I rrt SS kr. darabonklut 50 kr. Valódi raínólégben kapható a köxpouti ffirnktárbin, Schwarl Henriknél Bndaptat, rnuaeum korut lü. ai. Nag)-Kajii*eán : Práger Béla, ur gyíg vaaeitJtribari. Sieai.sa ■■ Keváes Afcart el garaaajr Uraly urak gy6fr««ertáráb»o, l\'tgl\'.KCZEXníN : OSlI Viador {» Dr. Rntaduek V. Emil arak gjvjysicrtaribao KOLOZSYÁRTT Talfntini A. gyógy\'* éa naevobb sryÓKyUirakbau. OTTÓ FRANCS, ciésj. különlegességei "Wtí Bécs, ■aríahUferstrasse Nr 38. Ctátgár i»»^./^.tt MrályUag kiiirólagosan szabadalmazott PÜRITAS haj ífjitó-tej. A PmrHaa nea kajfotek, kaaem tájaiéra lolyadtk, melj majdne™ aaon oodilatoi hatáaul bir, kogj febér hajú meiifiluiii, ataa lauaokiat eg pedig itaMattb Unn«tT na alatt ama nint Tiataaadja neljlypl •r»d«iit«g birt! Ki; palacsk , Puriti.- árm 8 frt u-lkttljétlél 20 kr. kiluég.) E éltlrai Egjell*. Jiéfitíltfr lem Tansnjeibet kiUtnSaég él jó hatiira a .koTiráfgal". OlajOl Odito alkabéalekbSI elSiliitra, eltárolit »«n ner ro\'id idó illtl alepISt, májfoltokat, böratkikat. bSrpattaouokat «b. el aa arobSrnek íiajlí íebérieget, üde él finomiigol kSIciSnoa. Legjobb Tédssar aa Saai «■ teli Mrd UregS bebatáaa ellea, aaért sél-kOHXheUea oSi •, épitín.r kfllSnSaeu a farungban, ára 1 forint. l>éaai aiaare Haaar* Szeat-Ojrörgj virág, febér &• rümaa aainbea, a bo--^röu urtdi éi láthatUo, jócágára a legkitűnőbb minSségfl A ritiport leginkább a folyékony HeDt-gyorgj\'Tirág haasnálata atáo ajánlaatjak, mi aa arelaliuek íeltíoS gyengéd naomaáfot kSlcaOnós. KfJ dobol ára 60 krajcár. rjrilaitiM aa egyedfili aier a asakál axe^itASe ÍM poháu tartáeára, min- I l)dcu súrüaaág báuanagyáu nélktl, ára egy palánknak 80 kr. n aMaa laarTUuuraJa-aajkraSoa orTofi itaaitái neriut káaxitTe, a baj ezépitéara éf fennUrtáaára, megOT a bajhulláai korpakipaMáatol éa er6titi a bajüort, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. j isid dióhéjból gondolán késsitre, l»i kitono Ulajdoíaág-g, hogy a febér, £n és vorOl bajnak egy tortnélsateanek látasó ■ötét Mint kölnönöa, ára egy nagy palánknak 1 frt. La Jawa igen jelea aaakál-BdTentd, melylyel a ixakált ig«u asép fekete, barna, ragy xSkáre lebet félteni Kekite raf j ••Utbarea haj-nál a La Jenné igen esélaaertlen alkaüsaihato, ára egy le«élké>ek a houá urtoaoTal 3 frt. rp képaödéatSl éi fakadiaoktil, elomo.ditja a kiállott bptegaégek ntán, u. m. tyhoa, hiavio, gyer- palaeakcak 1 frt 60 kr. Uraata (hajaun) kitanö batáiaal a haj él bajb«rre, a kigSíOlgílt el5-aegiti, meg8ria a korpa képaödéatSl éi fakadiaoktil, elomo.ditja a bajnövélt kalönöeeu kiállott bptegaégk ntá u m tyhoa hiavio gyer-mekágy itb., ára egy nagy TJlayakrMa, gyógytreja liijv.i roi< iiag ellá>olitá^ra, rendkiríl J6I-Ql.,5 él SditS hátánál, ára egy palaraknak 1 írt 30 kr. Naty-Kaaiaaáa raióji ninSiegben PrágW Béla |j*|yut Berber-\'"" orroai KÁTRÁNY-SZAPPAN mindennemű liörkGtegek late ai arrzbSr atladeaféle tlaitfUlaal ■lat ul r at f I karp> ll> | aá(al ellea kiMk Mial > bőn Ara darakeakeat aatraalatl itaartásaal anftl 38 kr A Berarer>reie aatrlwj miau 4O*.-k» i:>m*aj fakábiari urkü-u^Mitubb ,..d,», .u k,^i., . >..r<o~> tlltabeiik aúeaa earill, a *\'■==\'csltlások Üiferltiége Tégett — a (yóg/nertáiakban kérendő ^ a™,-* ^****^\' ■—^-* ■ ■■ aavai ■ aK|* aj i. aiu jjin». TIOPPAV, K: Kapható Nagy Kaaiziaa, Priaar Béla ír lyéfyuertárakaa ee Zala^ierareaai HaHIasj ar lyáfyutrtaraaaa t82v 10—12 araél. (Sós 12-26) Bérleti hirdetmény. Vasmegyei Duka községben egy majdnem teljes 200 holdból álló és esetleg negyedfél száe holdra is kiegészítő birtok, megfelelő gaz-dasági épültekkel együtt, folyó évi Szent-Mihály naptól, a bérlő kivanatához képest több évre bérbe adandó. Bővebben értekezhetni a tulajdonoanő. öz- vegy Tóth Antalnéval, Dukáö. Utolsó posta Jánosháza. (898 2-2) I * X .* XX.Z.X.X _%.%_%.%_X. Keskeny Utifü-mellczukorkák, * tfidó és mellbajok, köhögés, fojtókőhögés rekedt-ség és tűdóhurnt blitos A tennáixet által a aaeavedó emberi-leg javára teremtett megbeciülbetlen keakenyg DtifQ aaon már eddig fel nem derített titkot! foglalja magában, milaerínt a gége éa légcao* I rendater gyulladt nyakBártyajára való aaon-l aali gyön éi eoybito hatái gyakórláaávall a* illecS beteg laervek gyúgyuláaát muidec| tekintetbeu lehetőleg •loiegiti. Kiotán gyármánynnknál a cmkor .. keakeny otirabtl üuta vegjnlikrot knwkedank, kalonSa figyelembe ajánljak hatóságilag bejegyzr-t vediegyunket, aaL doboaoa levS aláiraiaakat, "atert caak eaek igaaolják aanak valodiaágát. (8«7 17-50) Schmldt Vfctor & fiai a. kir. $tab. gydrotok Bic*, Witdsn, Aleegassc 48. Kaphatóit: Práger Béla gjógjMertarabaa Nag;-Kaniaaáo, Kalivoda J. Leleoyén Kiaa Adalb. gyógj-asertarábaQ Alao-Leodván, Dorner Kaj. vaa- «a füaaerke«-iia-kedeeebeo SUmegbdn Wsrli M. gyógyHertárában Kap-roDOián éa Idfob. Moaell F. Vaivároo, Hollóaj JAaaef E. gjAgylsertárábao Zaia-£gerasegeo, Árlejtési hirdetmény. A salavármegyebeii átlamntak f. évbeni fOntartálára nOklágelt ati* nereaxkoaSk beaxenéae a nagympltóaágit kOamonka éa k&ilekedéei mi-ailUríaa 1879. évi joljttl bo 18-án kait 11,839 laárun magas raade-letável 774 frt »<> krnyi öwiaggel aagadélyestetetl. Kaen manka bixtoaitáaa tekintetéből alAlirt hivatal irodájában folyó 1879 évi aoguntua hó 4-én regleli 10 órakor, tráabeli ajánlatok elfo-gadásával páromlt nyilvárioi aaJbeli árlejtca fog tartatai, melyre a vái-lalkoani aaáutlékotók aiaal bivataak meg, hogy as ártajUabani rétal* vxvéi eaerért\', magnbai a fent kitett datieg 6"{e.vel BUAt báaatpéniael elláaák, mely vállalkoaái eseUben aaonnal 10% biitoailákra leu ki-egeaaitendS. Ai írásbeli ajánlatok fannt kitett nap reggeli 10 óráig fogad-tatnak tl, et.kben a> ajáalattevo neve, lakáaa ei polgári álláaa |Kintoian kiteendS; továbbá eaámmal ée saöval kiírandó aaon laáltóli elangadáa, melyért eaen mnnkálatokat elvállalni laáudtikoaik, világoaatt kifejeaeado végre, hogy ajánlkoaó a munkálatokat éa feltételek tartalmat iameri él t-lfogadja. Ai iráabeli ajanlatokból a vállalati Sflteg 10^-je kéiapénrbel vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfitaerelvények éj feltéulek aa alulírott hivatal Irodájában a asokott birauloa órákban mfütekintketók (899 2-2) Zala-Egeraieger,, 1879 évi Julim b.i 2S-én A zaiamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Hirdetmény. A .pécsi takarékpénatár réaaérftl hiratkaaáual a folyó éri májai 15-én kelt hirdetményére eiennel k&ihirré tétetik hogy mindeo régibb, így ajjon&an is kiadaauló jelaálogfc&lcaönei atán JÖTÓ 18.80 ik éri jaaoir 1-líl keadve további iatiakedéaig a kamatláb 7"/,, túlira laállitUtott le. Kelt Péaaett, 1879-ik éri Julim 10 én tartott igasgató- aági ülésből, (894 3-3) A pécsi takarékpénztár igazgatósaga. E gy okleveles tanítónő, ki az angol, franczia nyomatott > kiadó laptnltjdonoí W»jdite Jóisef gyorsMkjtójin |
