Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
488.48 KB
2006-06-02 09:20:42
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
311
1483
Rövid leírás | Teljes leírás (62.94 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. július 31. 61. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

, 187*. július 81-én.
Tlzennyolcradik évfolyam.


Wrsrtése*

« bsaftot petlteorban í, Bteoeeior « • mlrnlee tovakbi K>r*rt 6 kt NXILTTiBBEV serééként 10 kiirt vi-tetnek fal
Kincstári illeték minden
eryee hMetíeert k«]Bi
30 kr |MM«
ZALA KÖZLÖNY
el óbb:
illeti kO*l«meary«k • sserkeevttaos,
anyagi retset illeti
BSilemeDTek pedig* a-kiadohoE bermentve
inteuadik : SAGT IANIM1
Wiasstostol Beraentetlen levetek. ulk laaurt ajankeláf* eakuíl fogadtattak el
kWntok viasza eeaz
J zUdetzsk. (
■KaalMavárt* belykaté«ágừk, „ft.-k*nizaai önk. tftioltó-egjlet", • >a.-kutaal kernkptelmi ■ Inarbank\', .n.-kaaiusl taJUrekpéattár*, a „zalaaegrel általános tanltétw tllet*, ■ ,«..-kanlital kiidei-aeveló egrertlet*, » „aonroai kereakaielal • iparkamara |.-kaai*MÍ kaiválaaztoUaTa* • tibk megyei *« városi efveatlet hivatalai érteiitíje.
MetenklDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.

/t.
Egyesüljünk * belipar pártoUuira.
(Folytatás.)
Mivel azon vagyont, melyet a HU-fBldtól nyers termék s félgyártmány kivi-telünkért évenkint kapánk, iparcikkekért, munkákért s számtalan más egyébért oda ismét minden évben vissza is fizetjük, ezen okból nálunk tártalék tőkék nem képződ-hetnek, hogy ha egy mostoha időjárású év kivitelünket csökkenti, vagy egyéb baj ér, ahhoz újulhatnánk, abból segíthetnénk magunkon, pótolva a hiányt. Mi minden évben szigorúan esak az azon évi jövedel-münkre vagyunk utalva kiadásainkban, s ha az a kellőnél kevesebbre dt ki, azonnal zavar, uj adósság, nj teher állanak be nálunk.
líint aminó jövedelmünk, oly bizony talanok jövőbe nyúló számításaink, terve-zeteink is, oda kel Ivén mindig gondolni: -Ha a bevétel kedvező lesz; ha telik. Évről évre élünk csak, mint a napszámos napról napra, ki napi keresményét minden nap el is költi s ha nincs elegendő munkája, nincs keresete, adósságot csinál, hitelre él a untán napi keresményének nagyobb ré-sze mindig hitelezőinek zsebébe megy.
Ily állapotoknak azután mily követ-kezményeket kell szülni hazánkban minden téren, minden tekintetben!
Azt mondják, hogy az iparczikkekért külföldre kiadott vagyon nem veszteség, mertannyi értéket kapunk is, mint ameny-nyit adunk érette. Ábránd!
Minden egyes iparczikk értéke két részből áll, úgymint azon anyagnak tény-leges értékéből, amelyből az iparczikk áll; és az iparczikknek az azon anyag vagy anyagokból előállítására fordított munka és
idő névleges értékéből. Az iparczikk vétel-árában tehát megtéi itjflk anyagának tény-leges értékét, s ezen felül dijjazruk az előállítására fordított munkát és időt. Az előállítási munka és idő dijj pedig italá-ban mindig és pedig a legtöbb csetbeo igen sokkal — nagyobb az iparczikknek tény-leges anyagi értékénél. Tehát az iparczik-kekért külföldre folyó vagyonúnknak csak kis résxe térül vissza azok anyagában, nagyobb résxe pedig, mint előállítási és munka dijj nyomtalanul kienyészik.
A külföldi iparcxikkekkel azonban még is csak kapunk valami kis tényleges értéket is érettök adott vagyonunkért, de hány oly millió megy ki tőlünk évenkint a külföldre, melyekért semmi tényleges ér-téket, — csnpán személyes munkát, — szolgálatot — vagy élvezetet — kapunk,
Azt mondják, hogy amennyivel a külföldi iparczikknek tényleges a...