* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 511.52 KB | |
| 2006-06-02 10:18:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  580 | 1996 | Rövid leírás | Teljes leírás (50.67 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. augusztus 24. 68. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KÁMZSA, 1879. augttóítus U-éa. O3-1K. TUennyolcsadU évfolyam. anyagi réasit illeti bozlemenjek padif • kiadóból bérmaetre Hlrestisek haaáboa petitaorbaa * iI p dazor *> s min-Ia-ti torért 5 kr NAQT.aUHlZSA Wlaatttaami. BenaeBteUaa levelek. \' eaak iámért BBnkatar-aaktoi fogaautnak el. lEMratok viasu aaas kUdeteak. |7t eaáa i • NYILTTÉBBEN atronkéut 10 krért li- \\ tetuek fel KiiKatari illeték minden iprrea hirdeleairt 30 kr elóbb: .35 -A. ZALAI KÖZLŐIK O MOQ gf»»-^ \'\'■^Hl ga» i,— . .—«aa >..Kaniuaiáro« hflrható»ácának, „n.-kanlrsal önk. tüioltó-egylet", a .n.kaBitaai kereaketloltiil • iparkuk*, .n.kanlraal takarékpénitár*, a ,t«la«egjei általános taaltóte* taiet", » .n.-kafllz«al kitileii-ncTplo egjAnaiPt", a .soproni kereakodelml • iparkamara n.-ka»ix«al kulfUajxtmánva" ■ több megyei éa Tároal earyeaitlet klTavtaloi értmiUjs. Helcnklní kétszer, vasárnap- s csulórtökön megjeleuo vegyes tartalmú lap. t zalamegyel általános tanító tes- t ületnek nagy gj ftlése előtt. Augusztus hó 26-ára. A véletlenség gyakran eredeti játé-kát űzi az emberrel, az események lénye, ideje gyakran eredeti elmélkedésekre vonja lelkűnket, a maró, fájó Tiszaemlékezést előidézi gyakorta a jövőbeni bizalom, sor-sunknak jóra változásának hite és re-ménye. E nap fájdalomtel tcn emlékeztet a mohácsi vésznapra, lelki szemeink ott me-rengnek a vértől áztatott tereken, ott hol egy országnak disze, virága elhullott, azon téren, melynek minden darabja a honfinak szent ereklye, melyen minden fűszál, a szellőnek minden susogása, a dicsó múltnak szomorú regéjét panaszolja, azon tércu, hol mindannyian elestek, kik a haza jóvoltát szivükön hordozták, hol elhullott a legelső magyar ember és el-hullott mindenki, és elveszett minden, megmaradva csak a honfiúi bu és a vég-pusztulásnak indáit hazánk romjai. E szomorú visszaemlékezést előidézi lelkűnkben e pap, melyen évekkel ezelőtt a mohácsi vész előestéje kezdődött. És ha kérdeniük, mi okozta a vész-napot, mi okozá, hogy hazánk „a bátrak hazája\' ily pusztulásnak lett kitéve, fe-leletül nyerjük, hogy ezt nem az ozmá--no\'k ezrei, nen. a rajongás által izgatott törökök okozták, \' hanem okozta az ön-keblünkben támadt viszálykodás, okozta nemzetünk elkorcsosodása, mely a hazá-nak szent ügyét az önérdeknek aláren-delte. E korszakban látjuk, hogy egy fia-tal királyt a nemzet nagyjai félre veze- tik, hogy akarat akaratjával kebléből a szent és nemesnek minden csirját kitépik, csakhogy a szenvedély dühöngő tengerére taszíthassák, hogy ez által alkalmat nyer-jenek az ország éltető erejét lüktető erét megbéníthatni, hogy annál biztosabban halászhassanak a zavarban. Ezen önérdek tévé azt, ho«íy korának első férfia tá-volról hallgatta seregével és lesve nézé hazájának végpusztulását, mert ő e ha-zát annál biztosi martaléknak Urtá, mi-nél mélyebb lón azon seb, mely rajta vágatott. És midőn szeretett hazánknak a halálos döfés megadatott, midőn a hal-dokló haza végvonaglásaiban feküvék, a sivitó halálmadarak fennen reszkedtek, hogy a biztosnak vélt prédából kiki ré-szét kivehesse, a prédán összecsaptak és miután egyií sem birta kizárólagosan ha-talmába keríteni, széttépték és osztoztak az árva űnfiaitól elhagyott és elárult ha-zán. — Ezt tévé a hazafiatlanság, a meg-hasonlás, az önérdek hajhászás! Mig lelkűnkben e szomorú vissza-emlékezések támadnak, mig a múltra való gondolat sóhajt fakaszt keblünkből, sze-münk elmereng, azon vidékre néz, hol most augusztus 26-án, e szomorú emlé-kezetű napon a nemzet szerény munkásai összejönnek. Tapolcza felé nézünk, megyénknek e kies fekvésű helyére, mely egy szeren-csétlen költőnek életet adott, a szeren-csétlen üldözött, tlzőtt Bacsányi születés-helyén tartják Unitóink ez évi nagy gyü-lésöket. Bus gondolatim szórnom elmélkedé-sem,-minő zavart képet tárt elém: Mo-hács, Bacsányi és Unitok! Zavart a kép, különbözik az egyé-nek és mégis tán van, és igenis van, e három közt össznasonlás. Midőn III. Napóleon feltnvalkodott-ságában a franczia, — német háborút kezdte, melynek miiétét és végét mind-egyikünk tudja, mert e történelmi idősza-kot átéltük volt; midőn Napóleon göge és felfnvalkodottsága megtőretett, midőn a németek a veszélyes és nem keresett ha-bomból diadalmasan és megerősödve tér-tek haza, minden német ajk imára nyilt és dicséretet mondott, dicséretet mondott a német néptanítóknak, a „Schnl-meiste-reknek" mindenki azt hangoztatta, min-den ember azt hirdette, hogy ezek ver-ték meg. ezek tették tönkre a büszke franczia hadsereget. És igenis nagy igazság Tan abban, mit a nép hirdetett, a nemzeti életre leg-nagyobb befolyással bírnak a nép taní-tói, mert tudjuk, hogy a lelkesülés, az ember erejét nagyobbitja, hogy a lelke-sült katona kész nélkülózni, éhen és szom-ján elveszni, mert szivében a hazafiasság szent érzete, kötelességnek tudata van. És e csirát ki uszolja, e magvat kihinti? mondanunk tán fölösleges, mert hála istennek, nemzetünk már annyira érett, hogy jóltevőit felismerni képes. Ha elődeink már régen felismerték volna a népnevelésnek nagy horderejüségét^ akkor a mohácsi csata nem lett volna oly szo-morú, oly gyászos és végzetteljes. A haza ügye, a népnevelés ügyével szoros összekapcsolatban áll, aki az első nek jóvoltát kívánja, az a másodiknak ba-rátja, támogatója és ápolója leend. A népnererés legnagyobb, legfonto-sabb tényezője a tanító. Hazánk tanítói ezt büszkeséggel és honfiúi megelégedés-sel, mondhatjuk a müveit költőiddel is, kiállják a versenyt és ha van is, hol a kellő műveltség hiányos, ott a vasszorga-lom, folytonos munkálkodás, a mérleget egyensúlyban törekszik tartani. A hazai tanítóság nemcsak műveltséggel, hanem erélyes akarattal, szilárd törekvéssel bir, kitűzött czélját elérni. Bár gördülnek elébe akadályok, bár neki is, mint szegény köl-tőnknek Bacsányiuak anyagi viszonyai le-hetőleg a legroszabbak, mégis, ki már megszokta azt, hogy jót tegyen feleba-rátival, az a jótétemény gyakorlásában, az önzetlen munkálkodásban nyeri legszebb jutalmát, a kötelesség hü teljesítésének jutalma ez, az öntndat. Nemes öntudattal lépnek megyénk tanítói Tapolcza földjére, öntudattal ülnek a tanácskozás asztalához, hogy higgadt belátással, nemes törekvéssel megyénk tanügyének nagyobb s nagyobb lendületet adjanak. Azonban e működést bár szépnek, de e tantestület hatáskörét elég tágasnak nem tarthatjuk, nem tarthatjuk azért, mert a legfőbb tényező mi egy müveit osztály sikerdus működéséhez kívántainak megadva nincs sex — az önrendel-kezésijog. Tanító s iskola ügyekben legtöbb esetben »em tanítók, de nem is tanfér-fiak ítélnek; rólok náluk nélkül ítélnek. Pedig ha az ügyvédek megnyerték az ügyvédi kamrákat; mért ne lehetne, ily TÁRCZA. Temetőben. T«me1öbcQ kii kápolna, Jaj de bútaa ver harangja, Jaiotha szólna tort síirsmbíii: Caaládázrol, eDyéazetróL Amott jön a gyáazkizéret Könrbe vegy&It ének mellett; Huiló levét miudeo hangja, A airó uél elelkapja. Felém na*J, itt ia marad Szomorn füz lombja alatt; Hóra átallna tovább innen, Ide illínk mind a ketten. Lelkemból ú mély aohaj kel, 8 együtt nj-Og a búa szellővel; Dúlt remény az in halottam, Eúges régen elairatum. — Letették mar a koporaot. Most vetik ri aa utolsót, Attin kiki háta iodnl. Temetőre alkon/ torul. Ktliel, tárol méla caeod ül, Vele minden elaaenderül: Kájdalom, bú, gond-világom; J6 lehet aa OrSk alom. — HAJQATÓ SÁNDOR. A karezok napjaiból. TSrSk Ernőtől. (Folytatás) KOD; ha 4> noba eien népnél egy éa ugyan->i; azon teremtményt, mely életének minden pereiében legtöbb jóban réaaeaiti, barmát, mist jótevőjét megbecsülni óhajtván talán, négy fala kSié veteti be. Félig vad, műveletlen, a nép, a termettet által rérébe öntött ravaszsággal; meghanyáal-kodik izemben, de annál borzasztóbb hátai. Ide érkezett a magyar hadsereg, — hol baratságoi kézzzorítással, meghunyásskodó alá-ratossággal iogadtatik .... siinleg. De legyünk néhány lépést felre, előzzük meg a mieinket. Előttünk rohan a Boana vize, köröe-koral éktelen magasba töró bércstömeg terül ei, egyik oldalon egj kopaai domb nyajtóakodik kényei. meseD, imitt-amott terem meg rajta apró gva-logfenyo. Itt ott a földre telepedve lá\'aaik egy mar-ezone caapat piaakos, elnyűtt, rongyos Slttiaék-ben, öveikben pisztolyok, oldalukon \\\\ttvini~. ketökben halultolto fegyver. Néhány tőrök kényelemmel lábait maga alá szedve bámnl a semmibe; Allah nagy és hatalmas, ha neki igy. tetsaett, hogy ellenség törjön belegyen ugy, nincs izollasa Allah iotéa-kedesei ellen : — ha meg kell halni ugy sem tehet róla, mert hizztn minden meg van Írva oda fent, a végzet alól kibúvni lehetetlen. ,Allah nagy as hatalmas, Mohamed aa 6 prófétája* — hangsik fel a másik csoportban, a szóló éktelen hsdonával kísérvén saavait — itt vannak előttetek a gyaurok, jönnek lerom bolni mecseteinket, jönnek eltörölni minket apáink tóidéról! Tűrhetitek e azt?\' A szóló szavát zúgó moraj kd>eté I „Hit súgtok, s miért nem szóltok hango-san ? nem tudom férfiak vagy tok-e, vagy bábuk? apáink nem tanakodtak, hanem cselekedtek, a buaake Budavár ssólhat aaok diesoeegéról, ti csak törpe, gyáva , elaatnyult nemzedék vagytok.* .Ki mondja azt, — rivalltak fel egyszerre a mozgók — és handzaáraikat, pisztolyaikat ragadták fel. ,Én mondtam — felelt ai elóbbi nyugod-tan — és mondom mindaddig, a mig eltűritek, hogy gyaur taposta Bo*nia földét, mig a gyaur parancsa ssent előttetek, mig megengeditek, hogy asszonyainak fátyolát büntetlen keaekkel a gyaurok letéphetik.* Orditát augott fel a többiek ajkairól, fegy-vereiket égre emeltek, mások arcára borulva Allaht hívták tégelyül „De mit tehetünk mi eaeren ssáseierek elleneben,eltipornak,eifujnak beunUnkets akkor mi lett azokból, kik nem féríak, kik nem a hareztér számára teremtvék, mi lesz ártatlan gyermekeinkből, aastonyainkból* — szólalt fel egy a sok közfii. .Akkor, midőn ellenséggel állunk izem kőit felelt az első szóló — aaámunkat latba vetni, a gyáva dolga; — nem leltem aaatonya-inkat, nem féltem gyermekeinket, fegyvert átok kezébe is, a ravatat meghatni mindenik tudja, mindenikben egy halál S nem is magunk vagyunk ; ha hegyeink közé jó a gyaur, egyik oldalán meglepjük, l még ott védi magát, elő-buvuuk háta mögött, mikor nem is gyanítja; a moszkó által rettegni tanalt török ka tonák nyomukban vannak, mi tetstik tehát ? alázat-tal fogadni, s kedvező pillanatban rajtaütni as ellentégen, vagy kezeinkre, nyelvünkre bilim-eset, tárt tetetni? — ha mind elhagytok is, én magam is stembeaaállok velők, addig rövöm, addig ölöm mig Állatinak, a hatalmasaknak tetszik." .Akkor mi is ott lestünk mindnyájan" — dőrgött tel at elhatározó végszót. Pár perez muiva egy csoportot láttak siet-ve menekülni a sziklák mögött, mire rögtön jelt adtak, s a két csapat egy máihoz kötelgett, a futók alig tudtak beszélni. Elpanatzlák, hogy városuk ég, asszonyaik caectemókkel hajléktalanok, at ellenség, — a gysur — jő, mint sáskasereg, nincs menekvés ki kell bujdosni egy stebb haaába. Megállította a futókat a mi szónokunk, addig bessélt nekik, mig etek is cstpatjáhoa állottak ; a fotók száma folytan növekedett a csapat gyorsan szaporodott. Szervezkedtek, kémeket állítottak fel hír-nököket küldöztek ttét segélyt kérve és Ígérve. így haladtak a dolgok, jött aatán fényes rubel, jött lőpor és fegyver éterével, nem hiányzott a bistató aló sem a felizgatott tarto-mányban. A tábori őrtüzek a measte távolban elha-lóan fel felpialanak; at addig ismeretlen fára-dalmat és nyomort kiállott magyar seregnek végre valahara sikerült egy éjét nyerni nyug-vásra, at előttők állott felkelőkel könnyű sxerrel szétugraaitvin. Az uj hold a nyugoti égbolton bágyadtán hinti fényét a csillagok milliárdja ragyogva lepi el a láthatárt, mit a sötét hegyormok kor-látolnak ét tárnak, A sokat szenvedett legénység édesen pihen a kemény földön; nem érti, hogy elotifáaott tette, mert álmában a szerető hitves, a kedvet leányka ölében pihen suttogva örömtelten, ua-relemittaaan.... ZALAI KÖZI-ÖNT TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM fék intézményt a tanítóknál is létre hozni? Erős meggyőződésünknek adunk kifejezést, ha mondjuk, hogy ily intézmény tanügyün-ket emelhetné csak a virágzás tetőpontjára! Üdvözöljük megyénk Unitóit Ba-tsányi születés helyén, legyen keblökben ama erős szilárd meggyőződés, hogy az ország bonfiai, hazánk jobbjai működésü-ket nem fogják félre ismerni, mint a szegény Bacsányiét, hogy létük nem ma-rad hasonló mindeddig Bacsányi létéhez, hanem nem sokára eljövend ama kor, melyben mindannyian befugják látni, hogy országunkat nem az ágyuk bömbölése, nem a kardok csattanása, nem a katonák ezrei; hanem a tanítók működése által lehet nagygyá, hatalmassá tenni. Ha általában minden országra vonat-koztathatjuk azi, hogy az állami életnek fentartő ereje fiainak honfiúi érzetében fekszik, ugy e szavak különösen hazánkra illők. Vérrokonainktól távol estünk, ha-zánk főldirati fekvése oly szerencsétlen, hogy nincs szomszéd állam, mire, légyen nyelv vagy fajrokonságánál fogva bizton támaszkodhatnánk, nincs szomszédunk, ki ről bizton mondhatnék, hogy szükségünk-ben gváinoló karját, segédkezét fogja nynj-. tani, — Önmagánkra, önerőnkre vagyunk utalva, Utunk, honfiúi érzetünktói önzet-len hazaszeretetünktől függ, mely mindent kész a hazának áldozni. Tapolcza lelkes polgárai a haza sze-rény munkásainak nyujták jobbjaikat, ven-dégszerető házaikat feltárják elóttök, ma-gyarhoz méltó vendégszeretettel fogadják megyénk tanítóit. Üdvözöljük Tapolcza polgárait, le-gyen nékik a tanügy nevében köszönet mondva. Ujolag üdvözöljük megyénk tanítóit, legjen működésük dus sikertől kisérve, legyen működésük a hazára, gyermeke-inkre, a jövő nemzedékre üdv hozó, hogy \' majdan, ha haziuk virágozni fog, ha nemzetünk nagy 8 műveltség által hatal-mas leend, a hálás utókor őket megtisz-telve elmondhassák: „Ezt tanítóinknak köszönjük !" LÖB IQNÁCZ. Műkedvelőink előadása. Mult szerdán, Szent litván napján ada-\'te*t * városház dísztermében nagyssámu dmci közönség elSU Ssigeti vígjátéka : ,A falusiak ! Nem lehet ezúttal feladatunk a d»rabot magit birilat tárgyivá tenni, csak műkedvelőinkről akarunk megemlékezni, kik alig kezdették meg játékukat, már ia mükedvellek lottók. Ai ol-vasó látja tehát, hogy e szójátékom leas birá- latom irányadója és eesentiája, és ait búwem, hogy még a kaján irigyaég sem nevelhet restre -hajlónak, ha az egész előadást felette sikerült-nek, mert szabatosnak éi össsevágónak és ennek követkei ében elragadónak mondom. A közre-müködók, kik szerepeiket nagy goaddsl és szorgalommal tanulminyoitik, eifeledtették velünk, bogy dilettánsokkal van dolgunk — a megtapaolá* dolga. De hadd uóljak rólak abc szerint. — Berecz Imréné ajasooy élethiven játszott azaz átvitte a színpadra saját „én\'-jét. Ováriné egyenlő Berecanével. A mi Bereczné az elet-ben, az volt Óváriné a színpadon: Derék ma-gyar bázi asasony, gondos éa gyöngéden szerelő anya, aseretetreméltó Lársalgóné és müveit úr-hölgy, kinek méltóságteljes jelleme és modora mégspiiffeszkedó Erdey grófnak is imponáltak. E derék anya kedves színpadi leánya Bátorfí Emma kisasszony volt. Most pedig csakugyan megszorítom tollamat, hugy igen nagyon el ne ragadjon. Bátorfi Emma kisasszony, a fóvárosi művészeti intézet kitünó aövendéke — tóról metszett, szeretetreméltc, naiv, mükedvet falusi liba volt, éi Jeaa Paul egyik almásának M illustráczióját képezte. A nevezett bölcs agyán azt állítja, hogy minden kis leány, ha a nagyob-bitó üveggel nézzük, meglett asszonyhoz hason lit, ép ugy sürőg és forog, ép ugy nevet és sir és ép ugy kaczérkodik ás hamiskodik ; — el lenben pedig, ha egy felnőtt asszonyt megnézünk kisebbítő üveggel — előttünk áll egy kedves kis liny. Még egy Írót kell idéznem — az pedig nem más, mint ő felsége és ő bölcseségs Sa« Iámon király. Egyik példabeszéde — hogy melyik, azt keresse fel müveiben a nyájas olva sónÖ, vsgy olvasó, én nem érek rá, mert a szedő gyerek vár esorokra — egyik példabeszéde, mondom, ugy hangzik, hogy : .Már játékáról ismerheted fol a gyermeket." Ha ennek a „já-ték" szónak átvitt értelmet adunk ugy a Bátoiü Emma kisasszonyra ruházhatjuk. — tíily boldog az oly apa, ki ily ifjúsági, fürtöktói környezett, üde arezban megifjodva láthatja magát, megifjodva akkor, ha sajrit gondolat-tárad! homlokát csak gyér, önzfürtok fogják körüllengeni. Kitszeretó, itju kéz fog támogntni, ha a fáradalmas élelh* rezban el ulálna lun kadni, kit illatos tavasz fog környezni ssját életének lombtarolt óazén. D- hallg.tok. A biblia azt mosdja: Ne irigyeld fele- és jóbará-tod boldogaágát! — .Hol is hagytam ?\' A ,P" betűnél. Payer Lenke kisasszonynak, ki mint vendég idós városunkban, nem tudjuk eléggé megköszönni szíves közreműködését. A viharos, súgó tnpa, mely énekének gyönge visatbangjs volt, meggyőzhette, hogy hangja közönségün-ket nem csak fülén, de szívén találta. Ne .al-konyodjék," hanem hajnalodjék boldogsága és dicsősége vezércsilluga, és merre, merre, merre jár a művészet világában — legyen szagos minden utcza, és a rozmaringot csak az tűzze kalapjára, kitol legszívesebben elfugsdja. — Zalay Gizella kisasszony áldozatkészségről és szerénységről tanúskodó rövid szerepében meg-mutatta, hogy nagyobbat ia tudna ép oly ügyes-séggel és keltemmel eljátszani. — Rothmann Béla ur oly otthonosnak találta magát a színpa-don, mintakuglizón, hol disztekézés alkalmáv»l az aranydijakat szokta elnyerni. Teraánczky Gyula szerepét feszült figyelemmel, sót kár — Örvendő kíváncsisággal kisírtuk, mert lélektani szempontból sok nehézséget és akadályt gördít a színén elé. Az ily szerepek azt kívánják, hogy mosolyt hazudjunk ajkunkra, ha sírni szeret* n\'nk, mint a gyermek, bogy kaczagjunk, ha ■zivfink a kimond hatatlan fájdalom és keserv-től vérezve sajog és sajog, hogy némák marad junk, ha kurjantani és belvenkédui való ked-vünk volna, hogy távozzunk, ha a legnagyobb hatalom, mely meg nagyobb mint a bolgár fejedelemé, a ssei-tlem varázshatalma földhez ««-get, hogy lélekuyngndtsággal hányattassunk — majd fel az égig, majd le a pokolig — »z indulatok és szenvedélyek hullámain I Ez érzel- meket kifejezni, tagadni, demonstrálni, elfojtani — volt Tersancsky ur feladata— mitfényenen meg is oldott. — Zalay Lajos jó barátom, azért nem akarok neki dicséretemmel ártani,de annyit mégis mondok bogy szerepétnoblesse és elegan czia juftemezték. Ha már most mind a mondót titkai sorj.iba összeadom, ugy lesz a facit: Orazagh István, veterán ssinész, ki az egéasnek lelke volt. Ifjabb Teraáncsky Józzef urat Bem hallottuk — mindenesetre a legnagyobb érdem mi egy lúgó dicséretére válhatik. Végül Berecz Imréről sem szabad megfeledkeznünk, ki szín- ién nsgy érd -mmel járult az est sikeréhi-s,amejiy- nyiben ha Berec* uincsen, nem játazhatott volna — Bereczné. Ne szólj nyelvem, nem táj fejem t WITT F. Helyi hírek. — József főhercMeg 6 fensége, mult pénteken délben szerencsésen körünkbe érke- zett, az indóháznál s bent a városban a közön Bég lelkes éljeuzéssel üdvözölte. Palinban ebé desett, sógora birtokán. Délután a laktanyákat vizsgálta meg. Szombaton reggel nagy szemlét tartott. — Iskolai értesítés A nagy-kanizsai 6 ositályu polgári fiúiskolában a beiratások f. bó 29-én kezdődnek és szeptember 3 ig eszkö- zöltetnek, naponkint délelőtti 9 óratói 12-ig délután 3 órától 5 ig a polgári iskola épületé- ben (I. emel.) az igazgatói irodában; ugyanek- kor tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok is. September 3-án tul csak igazolandó alspos okuknál fogva vehető fel a tanuló. — N. Kani- zsán, 1879. augusz\'us 22. As igazgatóság. — Disxebédet tartott Szent-István nap. ján a nagy-kanizsai kegyesrendi ház köztiazte- ietu rectora főt. Berzay Elek ur, kinek e napon lévén születés napja, asámosan megjelentek őt Udvözőlnis jókivánatukat kifejezni. A 80 terilé kü diszebédet természetesen lelkes pohárkössöo- tések fűszerezték. Zajos éljenzés kisérte Farkas György cs. kanonok, Kovits János ügyvéd, Berzay\' Elek bázfónök és Simon Gábor ügyvéd urak által mondottakat. — Iskolai értesüés. A nagy kanizsai polg. iakolai tantestület által minüteri engedély lyel feiserdült leányok számira rendezett Un folyamra a beiratások septomber hó 1 étól egész 3 ig, mindig reggeli 9—12 ig és délutáni 3 —5 ig eszközöltetnek. Jelentkelhetni a polgári iskolai igasgatósági irodában (I. emel.) N.-Kaniuán, 1879. augusztus 22. A polgári isk. tantestület. — Bucsu-lahoma rendeztetett Farkas László főgymn. igazgató ur tiszteletére mult AUGUSZTUS 24-4n 1879 csütörtökön este a „Szarvas" fogadó díszter-mében. A körünkbűi távozó s közbecsülésbea részesült Unférfia tiszteletére ssámoaan meg-jelentek s élénk ovatioban részesítek. — Htvtaen aug. 14-ig 649 fürdóvendég jelent meg. — A dohánytermelők figyelmébe. A m. kir. pénzügyminiszter következő hirdet- ményt bocsátotta, ki: TapasiUtltalván, hogy engedélyezett dohánytermesztők a növény- ágyakban nevelt, éa engedélyezett terület be- ültetése után visszamaradt dohánynővényeket ki nem irtják, hanem azokat rendszeres ápolás- ban részesitik, érésig az ágyakban meghsgyák — tekintettel azon körülményre, hogy ezen a dohány termelési engedélyben megjelelt terü- leteken kívül eső, csupán plántik nevelésére szánt növényágyakban dohányt termessteni ti- los, rendeltetik : miszerint a növényágyakban nevelt plinták as engedélyezett terület beül- tetése után azonnal legkésőbb július hó végéig miodeu évben megsemmisítendők. Erről as összes dohánytermesztők mihez alkalmazás vé- gett értesítettnek, és figyelmeztetnek, hogy ellen esetben a dohány tilos termelésére előirt eljárásnak ieend helye, és hogy oly termelők . kik jelen rendeletnek nem engedelmeskednek, jövőre dohány termelési engedélyben részesít- tetni nem fognak, — A földadó szabályozása tárgyában a hivatalos lap fontos rendeletet tesz közzé a pénzügyminisztertől. E rendelet utasításokat tartalmaz as iránt, hogy mikép kelljen a föld- részleteket a talajminőségnek és egyéb tulaj- donságaiknak megfelelő minőségi osztályokba sorozni. Az osztálybaaorozás a kir. becslőbiitos illetőleg erdóbecslő és a választolt járásbecslő esetleg helyettese által együttesn hajtandó végre. A kataszteri igazgatósig a becslők rendelkezése alá bocsátja a község kataszteri telekkönyvét, a térképvázlatot és ott, a hol a részletes katasz- teri földmérés történt a birtok vázlatot, a kstasz- téri mérnök által készített különbözeti ivet és a helyszinelési és osztályozási munkálatokat. As osztálybasorozási sorrendet a kataszteri igazgatósig ál!api:ja meg. A sorozás nspját a kir. becslőbiatos az illető községgel legalább 10 nappal előre tudatja a birtokosok értesítése vé- gett. Al osttálybaaorozás a topográfiai rend lehető megtartásával hajlandó* végre. Az osc- tálybazorozásoil s birtokos meghallgatandó, Ha a röldrésslet több tulajdouoira ment át, as tört alakjában az eredeti szám megtartásával je!óiund<*> meg; stb. — Ajánljuk a rendelet szö- vegét a földbirtokosság figyelmébe. — A zalaegerszegi önk: tűzoltó- egylet zászló avatási ünnepélyének programmja: IS79 augusstus 30 án. I. A vaspályán érkező vendégek ünnepélyes fogadtatása esti 8 órakor a .nekeresdi" majornál; — innét együttes be- vonulás az órtanyára. II. Ismerkedési estély «sti 9 órakor a so\'rházkertbon, — tényleges tusoltóknak belép\'.idij nélkül, más vendégnek 20 kr. díj mellett. 1879. augusztus 31-én. I. Reggeli 5 órakor ébresztő, ennek végeztével a zászló anya lakása előtt tene. II. Ztsiló fela- vatási ünnepély a Kazinczy téren dél előtt 11 órakor. III. Diazebéd, délután 2 órakor a .Zöld. fa-hoz czimzett nagy vendéglőben, 1 frt. 50 kr- díj mellett. IV. Diszgyakorlat a Kazinczytéren délután 5 órakor. V. Sorajitékkal összekötőit Hus Halló lebbeo tova tova, mire az ál-mádon! máaik felére fordul és álmadozik tovább elhagyott otthonáról, keaergő övéiről, eheti gyermekeiről... Megrázkódik a látott képtói ■ után felébred, körültekint meggyőződni, vaj-JÓD álmodott-e mindenkiről valbbaa? Áitán egyet Kihajt, álom helyett a képzelet szár-nyain repül fel a magasba t ODnét arra, hova isivé vooja, Ei nem alszik csak, bornyuját fője alá helyeive, köpenyében beburkolozva oéziauail-lagokat ei éber katona, Súmeghy Ák» volt. Ossse-viessa gondolt mindent; eazébe jutott, bogy néhány óra válasziá el üdvéaek, boldog-•áginak legmaguitosabb perczétól, melyben ■livfiknek Iiten előtt kötött frigyét a világ elótt is az egybe hangxó „igen-\'nel megpe- esételendők voltak Ember tervei, Iaten végei El kellé búcsúznia ; látta sápadt halovány menyasszonyát élettelenül ösazeroakadui; vi-gasztalta a szerencsétlent ugy a hogy tudta mondván: „Tegye félre angyali Erasike a me-nyasszonyi koszorút, késiilaen melléje egyet a csatából majdan győztesen visszatérő Ákos •lámára." Utoljára a természet követelése gyóiött Ákoson • Jótevő álom boralt szemeire: de lelke ébren vala, elrepült messze éjssakfelé, belopod •ott a Tigaaitalan menyasssony nyughelyére és hallá annak ajkairól kéjéten uerelmoaen suttogni .Ákosom, édas Ákosom l" Kora hajnalban ai előőrsök jeladó ISvé sei riasztották fel a nyugvó tábort, meghar-aantak a trombitik, s pár perei alatt mindenki a csatasorban helyén állott. Folkelók közeledtét jelezték az előőrsök, s alig, hogy a nap kiemel kedett a bérelek ölé bői, látni lehetett a fölkelők csapatjait kibon-takozni as erdőség szélén. A mieink nyugtalanul várták a vezény-szót a tüzelésre, ressketett a levegő, közbe-közbe tompán bődultek meg az ágyuk múld két részről. •A fölkelők magasan lőttek el a mieink fölött, de annál biztosabban czéloztak esek az ellenség sok halottat éa sebesültet veszítvén, néhány órai küzdés után eszeveszett bomlásnak indáit a csatarend, ki merre rést talált, arra futott, a mi fiaink örömrivalgáasai eredtek a futók utis. Ákos caapatjiva! egy völgy be ereszk edelt s ő mindenütt as elaók között rohant fegyve-rébői pusztító halált röpítve a menekülőkre. Az ellenséges csapat egy mély vizmosU árokba ugrál s fut tovább ssakadatlanal ; egy-szerre egy fordulónál az üldözők ellen viasza fordulnak, egy velőtrunditő orditás és gunvka-csaj s nyomban reá tompa dübörgés, fóldrázó csattanás hangzik fel. Meglepetv e néznek körfll a jó magyar fiuk, látják a felkelőket, mint a rajt előbuk-kanni a bokrok köról, látják a magasból alá hentergő sziklsdarabokat közéjok rontani, akit egy darab talál, lefekszik szépen s nem szól többé az életben senkinek. Túlnyomó ellenséf minden oldalról, itt menekülni nem, csak meghalni lehet; de drága ezen. honfivérnek mindsu cseppje az ellen-ségre, e»y sem adja meg magát, hanem néhá-nyat előbb ellenei közöl előre küld a mis világra; — a bátor csapat folyton fogy, de nem vitézsége és nő a felkelők ádáz dühe a maroknyi csapot ellen. — Ákos egy kiálló ssirt alá húzta magát onnan lódözve gyorsan bistos kézzel: de észre vették őt is a szerencsétlent, öt—hat fegyver dördül meg, és Ákos is, elterült rejtbelyén Lefeküdt as utolsó harozoa is , elnémult a fegyverropogás, a vad hacezi lárma, a lezu-hanó sziklák csattogása; csak szitok, durva rekedt káromlás hangzik a felkelők ajkairól, kik közelebb és közelebb siettek halottainkhos, a kiket talált a söpredék rabló, kivont handzsár-ra! össze vissza vagdalt, majd egy-két levágott véres fő ssuratott póznákra, mi azt eredmé-nyezé, hjgy eszeveszetten rohantak a rablók szegény viiézeiakre.... egyik fő a máaik után .... A hol Ákos feküdt, oda is felmászott egy marezona véres fejű alak, arczán pokoli kár-öröm kifejezése ült. .Ugy e te hős vitéz — s megrágta a testet — meg adta fegyverem neked is a tulvilági útra a szabadságot, s hogy könnyebben, kéve- sebb teherrel járj, majd megkönnyítetek, szólt s kivoná handzsárját, felemelé és suhintott, de aczél markolatára egy csattanás, keze megbé nitva hanyatlott alá, a kard lábainál hevert. Remegve fordult viasza a nem várt jele-netre, aroza lakó sárga szint öltölt, lábai • föld-hoz gyökereztek. Előtte egy karcsú termet talpig fegyver-ben, kipirult arciozal, lihegj kebellel; — a kő zöuiégeuél hosszabb göndör hajazata vállára omolt, ragyogó szemeibea angyali jósig, egéai valóján játszi kedély csendie nyugodtsággal párosult. .Nezaa mit háborgatsz engem ? kérdé » lefegy vérzett — mi közöd neked, ha megöli ellenfelemet feje nélkül eresztem a hosszú útra, hol különben fejére semmi szükség?" (Folyt következik.) Világ gyűlölő. Hit ír nekem ei «t élet, Hogyha niocseo egyebem, Mint is Isten álul adott Stívem ■ s kit ép kezem, Olyan ertékteleo tóke: Melyet ienki nem bectOl, Botsai vagyok rígondoloi: Uofjf a világ igj törpfli. Élet hnJlAnsó t*nff©rén Oly ferde % f-lfofát, Ctak as a* ember a talpán; A ki pénzes! S teokí más! A nagyok pedig azt tartják FÖD a héjason heocsugYe, Bárón kaidódik ii ember Bár el U isegénjedfe. Oh! ti vaksácbaa stnlodok Lehetlek rég-koldtuok. Akkoron majd kérdettetek: .Kik tehetnek boldogok-1 Ki as ember hát a talpam-? Kérdetd meg as «*s uiTát! Kinek ssive i becinl«te Heg nem tAgadja tugát! RUISZ SÁNDOR. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 24 eo 1879. népiUnepély délután 6 órakor a Rozeakrancz íéle kerlhelviaegbeo, — belépli dij óOkr,.tény-Isges lüioluSkn.k dij oélkttl. — 1 drb. sorsjegy ára 20 kr. VI. Tombolával eg/bekdtöu ziri-körlx tfnctvigalora aa .Arany bárány" ven-déglo nagytermében, Baléplidij ; saeraélyjegy 2 frt. csaladjegy 5 trt. 1879. szeptember 1-éo. I. A dunántúli t&zoltó szSvetaég kCzgyUlése reggel 7 órakor, a polgári iskola rajztermében. _ Balaton-Füredről veszazttk a ks-vetkezí sorokat : A« idén még ai Anna-bál után\'iB élénkség uralkodik ; a sétányon, « park-ban és a Balaton partján csak ugy özönlik a vendégek sokasága, kik részint szórakozáíbél, részint egé»zségi ssemponlból randáinak oda. Comforte tekintotében Füred .okai haladt egy-két év óta, a mi leginkább a buzgó igaigatí Erav Láazlónak érdeme. A fedett .eutér oly hi-án/t pótol, melyet nem lehet eléggé méltányol-ni Slintámuíatunk .. buzgón működ.k; de al előadásokat fajdalom gyéren látogaljak Cutör-tökon Boros Mihály .A két Kóza- c,,mü UJ, 1 f«lroná»o» vígjátékát adták letazés mollott. Pén-STktakiTfa-™ .A piros bugyéllári.- kerül, Biinre és a jelenvolt arintocrátia : C.iráky, LM-terhází és Dóri walád ugyancsak sokat tapsolt (Z.ónuafc)Keiner Anioniának. Szombaton Reiner Antónia jutalmául „A vereshaja, c.mtt nép-színmű adatott telt ház elolt. A művésznői 3 erönyörii virágcsokorral és percekig Urló tapssal fce.dták és többszörös ováliókban része-sitették, Mellette dicséretet érdemel Rutt M.n és Ferenczy. A társulat e hó regével hihetőleg Zala Egerszegre indul - az Abonyi pár kivé-telével - mely már megbüntette közreműkö-dését. - — A xasxló /eíarotóít* ünnepély rész-letelt magában foglaló útmutatás. As ünne-pély kezdete 11 órakor leend. Ugyanazért ugy a zaszlóaoya, nem különben a mar eleve felkért koszoruhölgyek 10 ór«k,.r a megyeház nagy termében fognak össtegyúlekezni. A helybeli tüioltó egylet csapatja a vidéki egyletekkel együtt, 91/, órakor a holybeli lüzoltó egylet íierházánál jön össze s 10 és félórakor indul teljes díszben zeoeszó mellett zászlókkal az egy-let szerházától az ópostaulcza, újváros, nagyte-raató- és fehérképi ulcián át, ai ünnepély szín i\'ielyére, hol is az ünnepély alkalmára jelentke zetl vendég egyletek a helybeli egylettel betű-rendben akként fognak az álványnyal szem-ben elhelyezkedni, hogy el«« sorban a zászlós egyletek, utána pedig a táblával jelölt egyletek lógnak betűrendben állást foglalni és végül a helybeli egylet. Ezen elhelyeakedéa alán meg-Bzóíal a zene és minden egylet két tagot küld a koszoruhölgyeknek a megyeház nagytermé-ből leend.\'. lekisérése végett, kik ia a helybeli egylet elnöke és a tászlóanyának veietése alatt újból felharsanó zene mellett a felavalás terére térnek, s mig a kosioruhölgyok az egyletekhez történt beosztásnak megtolelúleg ennek betű-rendje szerint a számukra kijelölt helyet elfog-Isljik, addig az ókét kisért taroltuk előbbi illáaaikra visszatérnek. JSme bevezeti tény megtörténte után a város réazérol kiküldött bi-zottsági tag üdvtiitó beszéd kísérőiében aladj» a zászlót felavatás végett az egylet elnökének, \' ki is ünnepélyes szónoklatul a zászlót felava\'ja ; s midőn a fölavató beszéd után közvetlenül a zászlóaaya az általa készített díszes szalagot a felavatott zászlóra felkötné, következik a síe-ljek beleverése, még pedig a kővetkező sorrend ben : a zászlóanya, az egylet elnöke, a városbiró a koazoruhölgyek, oly sorrendben, amint a be- tűrendet felosztáshoz képeit ülni fognak, zászló felavatásra meghívott vendégek, a vidéki egy leteknek egy egy tagja, aa egylet alelnöke és ennek minden választmányi tagja, öl muködó tag és végre a» ünnepélyt rendezi bizottságink tagjai. Ily sorrendben a .Hrmnos" és .Szózat* lelkesítő zenéje mellett megtörténvén a szegek beveréae, az egylet elnöke felemeli a zászlót és buzdító beazéd kíséretében átadja azt a főpa-rancsnok kezében, ki is lelkesítő szavakkal nyújtja azt át a zászlótartónak. A zászlótartó pedig három tag kíséretében a számukra kije-lölt koszorahöígyek elé viszi a zászlót, kik is azt felkoBZOruzsák. Ezeket követik a betűren-des felosatás szerint a többi egyletek mégpedig akként, hogy minden egylet két tagot küld a zászlóval, illetőleg az egylet nevét magán fog-laló táblával, mely két tag, másik kél helybe-li tűzoltó kíséretében a legelső csoport példájára szintén a számára kijelölt koszoruhölgyekhes megyén ée a koszom feiillesstéte atáa helyére visszatér. Hidón minden egylet elnyerte már a számára készített és emlékszalaggal átfuzöU koszorút, felharsan az ünnepély alkalmára ké atitett .tűzoltó záiilófelavatáBi induló," mely-nek lelkesítő hangjánál ngy a helybeli valamint a vidéke egyletek először a felavatott zászló kórul és utána a záazlóanya és koasornhölgyek előtt tisxtelegnek, éa ezzel az ünnepély véget érvén, a tásslóanya és kossoruhölgyek a megye házaagy termében viaszakisértetnek. Isoö Alajos, elnök. Árvay Lajos, jegyző. — Rövid hirek. A bécsi tűzvész áldo-zata 3 egyén. — 1880 ban meg fog történni az ami minden száz évben csak háromszor fordul elő: hogy február hónapban öt vasárnap lesz. El 1920 , 1948- és 1976-ban esik meg ismét. — Sz.-István ünnepére Bpestre 7842 egyén utazott. — A peati lövölde ssept. 15 én nyitta- tik meg a király jelentélében. — A pápa beteg. — A horvátok kiviszik, hogy a városi válasz- tásokban a nők is aktív válaszójoggal bírjanak. Ki nyert ? Briion &ug. 20-in: 58, 45, 34, 80. Irodalom. (E rovat alatt •nef*mlitett maakik N*cy K»-Diuirt W&jáiU József kSny<rker0»k«<iése álUl mep-reDlelhftSk.) — .Családi kípet lapok\' Hehner Vilmos kiadásiból a 22-dik füsei viltosato* unilom- mfcl M i«4p képekkel megjelent. Ára 30 kr — Aigner (Abaf) Lajoa nerkeszt&e és kiadásában megjelenő .Nemzeti könyvtár" 32. 33 és 31 dik fíUete bekaldeteit honink, tar Ulma: Karmán Jóssef müvei II. Vitkorics Mi- htil/ müvei 7. e* Zrioyi Miklós. Szigeti vesxe delem 3. Ára egy egy füietoak csak 30 kr. Ujolag ajánljuk % t. kösGnség pártfogásába. Vegyes hirek. — A budaptMti kir. tudamáoy egyetemből A oagy méltóságú m. kir. vallás és köeoktá*ttg/i miaissler ar f, é. JUDÍOJ 28-án 17318 sváma rendelete lutytán as egyetemi beiratkozásra vo-natkosó nabályok módosíttattak, ennek folytán a beiratások értelmében fog*nasitt»tnak. I) A rendes beiratás a tudomány egyetem mindnégy karára nésve as I tő félévben sseptember l^n kcidődik. és besárólag L2-ig tart. 2., sieptcmber 12 — 15-ig kari illetőleg dékáni, szeptember ló. becsróUg 23 ig pedig tanácsi illetőleg rectori engedély alapján történhetik aa utólagos beira taa. A kedvezményes biratásra való engedélyért a folyamodványok az illető karnál nyújtandók be, melyben a mulaaztas kellőleg igazolandó. 3., A fenti határidő után a beiratár as egyetemen bessüntettetik, és az ezután netán előfordulható rendki üli esetekben a beiratájra való engedély megadását a vallás- és közoktatásügyi minisa-terium magának tartatta fenn. 4., Kivétel csak tényleges katonai szolgálatban lévőkre létetik, kiknek ha ezen körülményt kellőleg igazolták a beiratkozásra való kedvezmény octóber 5 ig terjesztetik ki. 5 , A quaeeturában tortént bei-ratkozástól számított 3 nsp alatt a hallgató tar-tozik az illető tanárnál jelentkezni, akár rendes időben akár kedvezmény mellett toriént is bei-ratása. A bábsszati tanfolyamra a beiratkosá-sok szintén szeptember 1 én kezdődnek. Buda pesten 1879. évi augusztus hó 18 án. — Trtfort Aqott közoktatási minÍMter urat mint a legúazinlébb részvéltei halljak, aj* jabb nagy caapátérte. Leánya Ilona, egy ritka müvetségü kedves hölgy, kin elmeaavar nyomai már régebben mutatkoztak, most vegkép aldo- aata lett e betegségnek, miért is gondnokság alá kellett helyesni. — Hoyy van a papa ? Rudolf trónörökös mindig nagyon barátságosan sxokott beszélget ni bármily alsóbbrangu katonákkal. Minapá- I ban egy ónkényteet ia megszólított s ez utóbbi | annyira nekibátorodott a trónörökös nyájaa saa vsira, hogj atoljára aat kérdé : BÉs hogy van a papa meg a mama ?\' De már erre a trónörö-kös elkomolyodott kissé s így válaszolt : ,Leg utolsó híreim szerint császár és császárné ő fel-ségök jól érzik magukat." A vitéz csak ekkor vette észre megszeppenve, hogy nagyon is >e talált menni a bizalmaskodásban. Üzleti szemle 1879. ugusst t3. fdójáráautjk u «gé» he te a it derült ét me-I<g TOU Ai üslet nála ok • héten s«m igen aok eletet fojtott ki. Noha hoaaulunk jelentéktelen volt, M irak alig Urthaxak magokat, aSt némelyik csikknél Ute-meU\'i hanyatlottak. Ily gabonában általán még ca*-kúly forgalom fejlődött. Külornág mindeddig nfcgyon pmaaiv volt, i belföldi malmainknak nem létén n*gy biaadalmnk a jelenlegi mag&i ir&khos, viteleket ca*k a I«gk5*elebb ....agfcéglet índetéaéig terjetaték. Hibe-töisiff «. ka*&abSn 1«T6 nSrároai giboni éé magTátá-rokoak sikerülni fog, e csendéletnek véget retni ét as Qftlatfoly&matnak kttdresfibb iráajxatot adni, Buiibaa a bét •lején jobb banfoiat volt mely axonban a bet folytán Un«t elveasect A. forgatóin r*«k«t7 rolt. Arik U— 90 kmd «14bb axilluk. Roubao amfyoa cMkely mennyiségek jöttek piacxanka. Arak foaurthaták mxgakat. Árpa lányba iriaja&tot követett. Árak je lenté-kenyen csökkentek Z&b. Uj ára mir tOm»fe*«bbeii jBo píaciankra. Eddig meg elkelj SgyeUmre Ulilt. \' Kakoricsa ntot«a ciekaly irdekl ídést keltett. D&csárs annak, hogy JÖTÍ tarmtUankre ta«ttoni kili-táaaink vanuak, e cwkk árak n«m etaelkedheUek. MinStag ta.tj.-Ut: Baaa .... 10-— — 11.40 Kosi ... 7- — 7 40 — Árpa .... 8— — 9 60 — Zab .... 640 — 6 10 •_ Kukorirsa 6 — _ 6.40 — Ciaquaatin . . 7 30 — 7 80 — K. 1 Vasúti menetrend. A badá-pesti idórouLató óra szériát, lastal Kanlzaarál Voaal »«»a; laám Ora P«re. lát 306 K«4k, Moaa<a,DoaibiiTár • Fio«»ba 4 48 rsf (•> S15 . . , , z (0 dílot Sl2 Bada-FHtro 4 í« r.,,.1 102 . . . S 6 iálsL 904 , 11 30 ••«• S13Bic.b. (8»oiab«Ui«ly, Biu-Ujadr {«I4)Í S r««.l 301 . 11 48 astra 915 Sopronba 3 38 délnt 503 Triastba is Prigerhofoa kereutol Gracz ii Bécabe 4 58 rcgfel 301 Trieatbe éa Prif«tbo(oo keiontQl Grán «• Bicsb 2 47 délit Érkeilk Kanizsára 216 Esaak, Monac, no«hová> s Fi Mai Ml 1 41 dalát. "— 11 satrs ao tffi í Ubu. 44 estre 37 aatva 5 raggel it 4fial. 103 B..ím Paau-51 4 SOI 1 SÍI , 9 314 Biesbgl (Saoabstt. Bao. UJh»lr)frl51 10 8*» .. - . .4 163 Soproorb*! 11 214 Btubgl Orics, Harborf. Prafarbof f«lJI 4 ti dalát. — est»a leaafeatbSI ifeatbtl J(H Tríaaat 4a Bicabjl H.rbur,, PrafSr- kot MSI I 104 Trienl- éa VilUcbbil Prifiol (•■II 11 Harbnrfba MÚmkotás Tillaok aa Fraí Heti n»a.jptö,r-. Aufsisztss 24 tél safSlrtsi 30-la, 1879. Hi- aa hali- Kath. ia prot 3trl| aap I aaptár aaptár !.« 34. A. irgslaus saoiarisir^l. Lakács X 24 Vaasrsap E 12 Beru 12 G 12 Pko. 25Betf! Lajoa kir. 13 Vaiim. JB 26Ksdd Sámul 14 Mieba fi !27,8aarda tü. J4... 15 N. B.aszz, wm 28 CaDtQrtek AfOiton 16 Uiomid l29^>Mtek Jan. faj. 17 M7T00 7 30S.ombat Biaa i.Ol. 18 Flórian s Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. H 1 R 0 E T t S. Hirdetés. A \'baltavári arad&lomhoz tartozó agy nevezett Hegyaljai, egy kerekO és két kőre alkalmazott vízi malom, a hozzá tar-tozó fOld éa réttel együtt, folyó év szep-tember 14-én reggel 8 órakor, november 24-től három évre, árverés utján a fenn nevezett uradalmi irodában kiadatik. Kelt BalUTár, 1879. ang. 4. Kropf József, melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az órlés kitüuóbb minősítése végett igen előnyösek. |Hf Ezenkívül mindennemű er-p (s öntödei ninn- kklatokat, kérgöutv^nvn kerekeiket bánviszati mankálatokat stb. A PZükv»í\\i.«r. áii uíaianus liuiKiioauii - Iegna- fryobb kitüntetés, az aranyéremben r.\'szcüült. Haszonbéri kiadó hirdetés. Szonbathely-en a fó piacion GjőngySj ulctában egy nagy bolt, nagy ablakkal három iscobával, egy konyha, két pioeao, raaktÁr, padlái, fahii, asonnal haitonbérbe kiadandó. Barid fSntebbit ai már 24 dik októberbe folyó étbe átveheti, bírebb tudoaitáat Slombathelyen Stíöder TítllS urnái mog-aiererhetí. — 4 dik bál uáro. \' (912 2—2) Mayer E. és Pia gazdasági gépgyára Szombathelyen Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű kézi és járgány cséplőgép eit J— 4 lóerőig, álló vagy szallithatökat, tisztító szerkezettel, vető, tengerimorzsoló a uiú3 miudeuaemü gazdasági gépeit. Még: különösen ajánljuk az eddig ismert Trieurok (konkolytisztitók) között a legjob bakat, azelettynvel vagy anélkül 95 frtól fölfelé, (89i8-io> Vetőgép eladás. i* íflitlf ílHJí Négy darab számfolötti a legjobb karban levő Garrett-féle tizenhárom soros vetó\'gép igen jutányos áron eladó, minden közelebbit. H.-Szt.-Miklós u. p Nagy-Kanizsa a bérnök-ségnél tudható meg, postai megkeresésekre azonnal válaszol tátik. (896 6-6) Árverési hirdetés. ♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦a e>* e>4>e>«> e>e>e>^.>«.>e>«>^ iiiiiii A kU-komáromi uradalmi tisztség részéről közhírré tétetik, miszennt folyó évi szeptember hó 9-én délelőtti órákban a kis-komáromi tisztartósági irodában tartandó nyilvános árverésen 1880-ik évi január 1-tó\'l számítandó három évre haszonbérbe fog adatni a Galambok nevezetű községben levő urodalmi korcsma, mely napra a berl«ni szándékozók a szüksé-jgea bánat pénzzel ellátva ezennel meghivatnak. Kelt Kis-Komárom július hó 28. 1879. i Az urodalmi tisztség. (901 8-8) Nqff-K*aiaia, nymatott * kúdó Uptml»j<ioao« Wajditt |
