* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 433.89 KB | |
| 2006-06-06 12:03:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  583 | 2128 | Rövid leírás | Teljes leírás (60.32 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 14. 74. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. UAGY-KASHWA, 1879. szeptember 14-én. 74\'llC f egets erre Ml erre . negyed érre . . i . | Bn «•<*»• 10 kr. ( \' HMstéssk < haaáboe petiuorbea 7, ma»"d«or 6 a roin.len torábbi torért 5 kr. „ NYILTTÉRBER \'tornaként 10 krirt ti- < lelnek fel Kinettári illetek minden legyet hirdetésért kdlSaf J 30 kr BeetendS. | ZALAI KÖZLÖNY elóbb: ,5B -A. H. .A.- S O 3MC O 1 Alap BÜlMl TWi P á> j* Ulstf kStlemfayek • l fc \'I rntkanOk 1 :»• anyagi rétaét illeti • 6.1.menyek pedig a kiadóhoz btrmeasre inteaendok : HAQT-KAH1ZSA Wltttlttaái Bernentstlen lerslek. eaak lemért mnakatir jsaktel fogadtatnak el. {Ksafeatok rlaaaa nem)\' kUdeUek. Hetciikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. tület" N.-K>nlr.a».vnro» hflyhatóeáeának, „n.-kanizftai önk. tüzoltó-egrlet", i ,n. én.-kanizsai kluded-ncveló «gj<Mlll«t% * „aoironi kermked«li kanliul korckcdelmi i lparbank«, »n.-k»nli««l Ukar«kp«Bztár*, ■ „zaUnegvol álUláaoa tulUto* »i • l.arkam.™ »..ka»lmii«l kulválantmitnja- . több «iaÍJ(.l «s ,áro.i eryesulet hlvataloi értmltgje. A nagy-kanizsai vidékbcli IV-ik gabona- és borvásar. Jegyzőkönyv, Jtlvétetett Kagy-Kanizsán 1879. szept. 9-A zala megyei gazdasági egyesület a -i. 1879. évi május 5-én tartott közgyűlése 6/38 sz. a. hozott végzésével a gabona és borvásár megtartását elhatározván, a ren-dezéssel megbízott bizottság által annak határnapjánl kitűzött s kellőleg kihirdetett mai napon délelőtti 9 órakor G lavina Lajos egyesületi elnök ur, N. Balás Árpád mi-niszteri bisztos nr jelenlétében a vásár helyiségében rendező bizottság kíséretével , megjelenvén, üdvözötle a megjelenteket s előadván, hogy ámbár a gabona vásárok czél\'szerüsége és haszna iránt a vélemé-nyek eltérők, melyeket csak az idő és tapasztalás fog majd igazolni, annyi még is bizonyos, hogy a vidéki termények mi-nősége, mennyisége bemutatása, megismer-tetése a termelőre és vevőre hasznosan hat, e a mezei gazdászat s kereskedelem előnyére szolgál, ezt igazolja az, hogy mindenütt a hol nemzetközi országos vagy vidéki gabona vásárok kezdettek tartatni, azok meg nem szuntettettek, évenkint megtartatnak, ez inditatta a zala-megyei gazdasági egyesü-letet is. hogy a nagy-kanizsai IV. gabona-és borvásár rendezését elhatározza, amely a mai nap megtartatott, a melyen a magy. • kir. fuldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter is képviseletére N. Balás Árpád urat megbízni méltoztatott, előad-ván még hogy a megypi és vidéki termés eredményéről biztos adatokat előterjeszteni, miiión a kedvezőtlen időjárás miatt a ter-més oly különböző hogy 15 — 39 kilogramm között váltakozik, nem lehet, még is a beér- kezett tudósítások és közvetlen tapasztalatok egybevetése folytán a vidéki termésről elő-adja, hogy egy 1200 Q öles holdon az átlag termés búza 5,22 mm. rozs 3,78 mm. árpa 6,24 mm. zab 6 mm. a bortermés jó középszerűnek, a ha az időjárás a szü-retig oly kedvezőieg folyik le, a múlt évnél jobbnak remélhető, a tengeri középszerűnek a hajdina és köles jónak, a takarmány mind mennyiség tekintetében bőnek, mind minőségre nézve jónak mondható; ezek elő-terjesztése után a nagy-kanizsai vidéki IV. gabona- és borvásárt megnyitottnak nyil-vánította. A vasár 11 óráig lanyha volt, de miután az adatok magasb követelései által alább szálltak, felélénkült*.oly hangulatban foíyt le végig, melyen 21 bejegyzett ügy-lettel eladatott búza 9000 mm. 10 frt. 50 kr. 11 frt 75 kr. 5300 mm. rois 7 frt. 8 frt 50 kr. serfózésre árpa 7100 mm. 9 frt 25 kr. 10 frt 50 kr. etetésre való árpa 1500 mm. 6 frt 70 kr. knkoricza 800 mm. 6 frt 50 kr. 6 frt. 80 kr. zab 1000 mm. 5 frt 5 frt 80 kr. tarka bab 200 mm. 7 frt. Borban egyátalán semmi üilet sem tortént. A bevétel következd: be- folyt jegyek után 124 frt. vásár napján 162 frt, asztalokért géphelylyel együtt 48 frt. elárverezett bor és palackokért 25 frt 41 kr. összesen 359 frt 41 kr. mely összegről ugy a még be nem számolt 40 drb. belépti jegyről a rendező bizottság részletes száma- dást az egyesület közgyűléséhez beterjesz- teni tartozik. Ezzel a jkönyv felolvastatván bezáratott és aláíratott. Kmf. GLAVINA LAJOS SZIGETHY ANTAL Egjházi beszéd, melyet szent István Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a ni. kaptuzinus atyák templomában 1879-ik évi kisasszony hava 24-én mondott Papp Károly, zala-kiskomáromiesperes plébános. ,Ő litentol küldetett a nemiét megtéri-l«tén.* Sirik 49, 3. A basáját sserető magyar örb\'mtAI dobogó saivrel taámitja most már nemoeak as éveket, hanem a napokat, melyek a honalkotás etred-évet évfordulóját koielebb houák. Ki ne borulna le hálaadással Itten előtt, ki basánkat t nemzetünket annyi baj, veszély, vitsontagság közóu fenntartotta? Véres külhá* boruk, b*lvillongások, párttuaik, teetvéihar-cvik nem egyaser sodorták e aokal szenvedett hasát a veszély örvényének tsélére. És voltidó, midőn ellenségei kárörömmel tombolva vélték hallani a lélekharangot haldokló nemzetünk fe-lett. El ime! ezer év óta .ól magyar, áll Buda még • ! t a magyar nemset, — megfogyva bár, de torvg „,m — »árja a nagy ünnepel, midőn majd a hála mély értelmei k6sé, melyekkel a múltért áldosik Istenének, a jövő fele epedd ohajtsaok fognak vagyaim, melyek a nemset kozöa imájává olvadva szállnak föl aa ég oráhos, ujabb ezer évet kérve a sseretett hasának. Oh igen-uj ezer év ! ea as: mit a magyar-nak mindenkor kiváuia, sőt nem caak kíván-nia, hanem tehetsége szerint arra kóBremankál-nia ía kell. — Én is esen honfiai kötelességnek akarok megfelelni ma, midőn szí, István első apoatoli királyunk, emlékünnepén , ki Istentől küldetett a nemzet megtériiésére"*) — ét as ur Jézus Krisztus keresstjérel kezében vér — s ragado-mányezomjás világkalaodor őseinket megszelí-dítette, polgárosította, as earupai nemset csa-ládba igtatta, és a keresztény hit világa által a dőuthetlcn sziklára épített a4 kath, egyházba bevezette; azon életerőről kívánok tsóllani, mely nemzetünket az első ezer év alatt fenntar-totta, hogy némikép-atmatatáat adják rétiemről •) Sirák 49, 3. is arra, milyen életeror* less irüksége némtet tönknek, hogy a második raredéves ér forduló-it megérhesse? Nem habozom kimondani: Ei n«m mát mint azon erkölcsi erő, melyet a Kritsttu szent vallása által az emberiség keblébe Sntőu erkal-cti érzet megssentel. Míg erről röviden szólok, becses figyeimőket kérem. A ember társas életre van taremtve. Es miveltaégének, jólétének, boidogsígának elü-mosditója\', nélküle fensőbb HselJemi és erköiosi tehetségei soha tisztán ki nem fejlődnek, sikeres munkálkodásra nem ébrednek, óhajtott tökélyre soha sem emelkednek. Hogy asonbaa a társas élet ilyen lehessen, hogy a társasait sépek s nemzetek életét s feotállasát a bukástól, a meg semtnisüléstől megóvhassa, szükséges: hogy alapja, összetartó, tdkéletositő főelve a religio legyen. A religio ép oly ss&kséges a társadalom-nak, mint a léteksés as embernek. As ád a morál saabályainak oly szentesítést, melyet a legjobb torvények sem pótolhstnak. Ugyan> azért „semmiféle államiszerkezet sem felelhet meg a szükségnek, ha as állam nélkülözi azon erkölcsi bistoaitékot, melyet csupán a vallás kőlcsönezhet." (Estvös a XIX. száz. eszm. be-foly.) - Mihelyt tehit akár vallástalanaág, akár erkölcstelenség, akár ferde vallási fogalmak a religiot erejétől s tekintélyétől meg-foetljak, akkor előbb-utóbb a táraas élet, és ezzel együtt a miveltaeg, jólét, boldogság szétbomlásának is bekell következnie. A vallás megvetése, az erkölcsi érzet fogyatkozása legbisonyosb elő-jele as államok bukásának, a nemaetek pusztu-lásának. — Bisonyirja a történet. Nagy és dicső volt s hajdani Róma. Ha-talmának csaknem a félvilág megbodolt, — mindennel rendelkezett a mi emberi erőtől ki-telik arra, hogy as elért nagyságot fenntartsa, s hódításait aa enyészettől megóvja, és — még is ledőlt, — még is elpusztult, mert egynek hí-jával volt, a keresstény erkölcsiérzet által tá-mogatott életerővel nem bírt. Elbukott, — es bukásában magával ragadta a félvüágot. TÁRCZA. Az élet képe. Leány *i ifjn lejt « gj Szerelmi dal zeog ajkukon ; Arany keheljben nyújt íelejok Gyönyört a MÍT ljpten-nyomoo. Ők Uuik hou.at, ideírt ; — Virágra eiedul mámoruk. Múlok ax élet érieménji, De UdröstUhetsz általuk. ErdSk, Tiráryok mind Hereinek ; N*p-caók hevében reag a lég, Csilltgeugár, a hold világa Szerelmet iot, e kéjbea ég. Mienk a földi bájoionl — Ujjong tovább as itju pir, — ElSre! míg a eiír doboghat, Orank vigaa, oroore jár. Telettük hegy, kopár tetojín Egy oai alak borongra iU | £vek eorán kutatia mélyen : Mi ii tehát a let t halál... Bottá enyelgre exol a dal: No, dSre belet, im itt a jok I Matúra Titted.. . felkaeaagaak, 8 le aa : DO, no, ridor bobok ! — HAJGATÓ 8ANDOR. Az örves-kányák — Vátlatot raja, a radáeaati állattanból. — (Folyt, és vég«.) A prédát fóleg a légből lecsapva támad-ják meg, de a földön sétálva il vadáéinak. Hoaiiu lábaik különösen alkalmasak a fóldőn való vadáazztnál B képesíti ókét a paszta föl-dön, — sekélyes Utcaikban, — egyáltalán vizenyős talajon, a ffl 6a ritkiaabb visinövé nyék között ia működni., még p«dig kiváló ügyességgel. Éten kirül oeak olyan gyön fu-tók — mint kitűnő repülők; a leggyorsabb iramtata rőpképtelen madár, vagy egér a leg-többssór el van veszve, ha általuk üldözőbe vétetik; ennek tudatában gyakran leeressked-nek a földre, ée lassan léptetve — vagy fut* koava vadásznak. — A megnersett prédát, — sőt a kitebb midártojiaokat is — ha caak le-hetaégea — mindenestfil elnyelik. A nap melegebb réaaeit leginkább pibe-néatel töltik valami göröngyön, batárkt>T6n, vagy uomMk tetején, de a legtSbbasör tUril fa, — vagy magájabb viiinSvényaet köiótt jól elrejtSire. Általában pihenéa vagy éjali nyugvaa al-kalmával —- a baglyok tempója taerúit — ugyancaak jól elteaiik magukat Ugy látásik a \'ejtosködét iránti elóaaeretet, ralamiat a ki-váDoaiaág és (Urkéaiési vágy is — fóbb taoká-saik kSaé tartosik. Sajáuágos, hogy fára — semmi féle k8 rülmenjek költ — nem tsál agy faj sem. Féaakeléai osódjak valamannyi aa^jar-oreiagi ragadó madárétól kalőnbonk; férakS ket kiaárólag a folaín, átnaüan itiítifí vi- zi növényeket — vagy a vetés kosé építik — — igen ssegényesen, ceak a P. rufui ssokott visben álló alacton tatbokorra, vagy sürü és magas nádasban — mintegy oda ékelve - féss-ket rakni. Miod a 4 faj fészkelő ideje nsgyrészt az időjárás kedvező vagy kedves őtlenkörülményei-tói íilgg a vizinüvényzet tenyészetére nézve. Il-letőleg mennél későbben fejlődik ki tavaaxszal a vízinövény élet, annál későbbre esik ax ör ves-kányák fészkelő ideje, vagy normális vi-szonyok közt ellenkezőleg; e miatt természete-sen — hol korábban, hol későbben láthatnak a fészek építéshez, mert (a P. rufos kivételével) rendesen megvárják azt as időpontot, midőn eléri a vísÍDövényzet magasságának ason stá-diumát, mely a fessek elrejtéséhez alkalmas. FeaskUk tsjátazerS, giz-gazból — főleg vízi növényekből galybilott — meglehetős ter-jedelmű lasa építmény, a mely igen ssegénye-sen vsn kibélelve. Tojásaik alakja hasonlít a baglyokéhoz, inkább gömbölyded — mint ovális, ssinak zol-desfehér. A tojás testen ritkán fordulnak elő pettyek vagy foltok. Tojásaik ttáma rendesen 4— 5, ritkábban 3 vagy 6, abnormis esetben 2. A tojásokat osak a nőstény üli, és pedig oly hűségese*, hogy csak a közvetlen közel leró radáss robajjára hagyja el a fészket. A köseledó orves-kányákat — sajátsáért repülési modorukról — tetemes távolból is kony-nyen felismerhetni. Reptitk szép látványt nyújt, azonban a •) Finom, t kőaljad átérett tollasatok nagyobb sólymok pompás repülésébe* korán sem hasonlítható, mindamellett talán kitartóbb azokénál. Ezt az u okozza, hogy testüknek tollasata sokkalfinomabb és pabább mtat a sólymoké, ezenkívül könnyed; emiatt a légben való mozgásuk illetve repülésük igen könnyed és zajtalan mint a baglyoké, asonban mozdu-lataik sokkal élénkebbek a hasonlitbatlanul ügyesebbek a baglyokénál, reptuk pedig any-nyira kitartó, bogy e tekintetben bármely ei-rálylyal (Lsrnt) versenyre kelkelnének. Repülés közben magasan a testük fSlStt tartják szárnyaik hegyét, mi ismertető jelül szolgálhat, valamint az is, bogy repülésükből hiányzik minden rohamos jelleg, s nincs hatá-rozott iránya. Csavarogva hol előre, — hol ol -dal irányba repkednek, s gyakran vissza ke-rülnek egy — már elhagyott bizonyos pont fölé. — A magasba ritkán emelkedik egy faj i*t s nincs ssokásakban a légben örvéarelni mtot pél. a tatoknak ét ölüknek (Butso.) Általábasr rőptük alanti, s nem sokkal magasabb azon me-zei vagy vízi növényzeténél, a mely felett ha-ladnak, osak akkor emelkednek kissé maga-sabbra, ha nem vadásznak, hanem egyik tótól vagy réttől a másikhoa hasnak. •• Éléak oishtntzttbaa ált Uetlknek Itint é n ily aaeru BÜaóeegérel, mely a reodmmel nagyobb mérvben btrja a lefálstlsti tojajdouágot; e nüatt a legcsekélyebb lebbentei — melyet taárajsikkal okosnak, alig teetOknek aaoonaU el««elésehet. LAKATOS KÁROLY. TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEHBER 14 éa 1879. Hogyan is lehetett volna máskép ? As irtenteleatég nem hogy kevés vakmerőre srom- . lottra szorítkozott volna, hanem oly polgárok is űzték, és terjesztették ast, kiket társadalmi helyzetók, s ritka tehetségűk mind annak vé-delmére hitt fel, a mi a társadalomban hasznos, és tiszteletre méltó. — A Caesarok magok épít-tettek a nyilt kéjelgésnek palotákat, melyeket éjjel kí világíttattak, hogy a bűnnek egy gyei több ingere, a egy gyei kevesebb fátyola legyen. Az udvaronczok a föbbreodüek oly ocsmánysá gokra vetemedtek, melyeket százszor elolvas az ember, és mindig hihetetleneknek tart. A - .legkiválóbb szellemek oly fertelmességeket ta-nítottak : mintbossut, könyörtelenséget, vaksor-■ot, nőközosséget, gyermekülést, vérfertőz te test, vad kéjelgést, részegséget, hazugságot, eskűsze-gést, öngyilkosságot s. t b. melyek folyton el-képzelhetni, milyen társadalmi erkölcsök diva-toztak a nagy tömegnél. BA római nép — ugy mond egy szellemdus író*) — midőn erényes volt, még erényei is természetellenesek valának. Csak szelleme volt, szép, de jelleme utálatos." — Ugyde ha az erkölcstelenség a társadalom ssellemi életébe, ha a szivek világába fésikelibe magát, az dul, pusztít, és rombol ott; az erköl- csi romlás pedig menthetetlenül dicstelen bukás felé ragad. Igas tehát, mit koszorús költőnk is mond: > „Minden ország támasza, talpköve A tissU erkslcs, melT ha megvén Kóma ledül, ■ rsbigábs görbéd." Berzsenyi. Hazánkban is mi okozta a siralmas ,ta-tárfulást\' —sagyászos emlékű „mohácsi vészt" mely majdnem as enyészet sírjába döntötte a nemzetet ? II. Endre lelkiismeretlen uralkodása, — a Jagyellök minden tekintetben kárhozatos kormánya, a féktelen oligarchák hatalombitor- lása, a nemzet nagyjainak erkölcsi hanyatlása, a mi aztán egy általános erkölcsi megromlás- nak és elsülyedésnek lüu kútfejévé. Mert min- den körben Önzés, érdekleséa emelkedett ura- lomra, az fisi erény s nazaszeretet kihalt a keb- lekből. „Mint jeles történetírónk irja" : „a nem seti a társas élet minden jogi s erkölcsi kötelékei megstakadostak , és a nemzet s az ország nagy-léte Mohácsnál sírba szállott; — erőjólét dicsőség eltűnt, — százados szenvedések, kínos •orvadózás, végkimerültség szomorú korszaka állott be.\' (Horváth Mih. Magy. orsz. Tör. 11.) És mit mutat a jelen ? Neszünk szét és ítéljünk. Minden a mit magunk körül Utunk s tapasztalunk csak félelemmel és fájdalommal tölthet el bennünket. A társadalom összes vi-szonyaiban egy oly idült s iszonyú mérveket öltött forradalom uralkodik, mely előbb-utóbb félelme* megrázkódtatásokra, és t ársadalmt bomlásra vezet. A családban, az iskolában, a népben, az egész társadalomban észlelhető, s napról napra messzebb terjed az Istentőli elpár láa. Pusztul a keresztény érzelem, fejlődik as uj pogánystg, mely Krisztus és egyházát job-ban gyűlöli, mint sz ó kori üldözte. Iszonyú harci vivatik a kereszténység ellen. Pedig „minden támadás mely a kereszténység ellen in teste tik, merénylet a társadalom érdeke, s a nép jóléte ellen ; mert a hitetlenség s erkölcs teleutég mindenkor sirásój A volt a népek bol. dogságának.\' Igen természetes ! mert a hit is-teni adományának megfogyatkozásával, és a keresztény erkölcs elhanyagolásával, fogy és pusstnl * természet feletti élet, — a természet feletti élet pusztulásával fo?y és enyészik maga ss értelmi élet, — as értelmi élet megfogyatko-zásával pedig a szenvedélyek ragadják maguk-hoz az uralmat, — a szenvedélyek uralma, bü-BÖk uralmává fajul, — és a hol egyszer ezek kezdenek uralkodni, ott az emberi nem legszebb i legdrágább javainak pusztulása elmaradhat-lanul bekövetkezik. — Örökké igas aszentirás szava: „Az igazság íölemeli, a nemzetet; — a bün pedig szegényekké teszi — megrontja a népeket.- Péld- XIV. 34. Szeretem hinni, hogy a magyar prov idén -tislis nép, melyet Isten azért vezérlett, e enge-dett megtelepedni s izmosodni e hon fóidjén, de egyszersmind azért is vetetett Krisztus egyhá-zába, hogy mint „fegyverre erős nép" — vitéz-sége, — miut busgó keresztény vallásos elköl-csisége álul szolgáljon védbástyául a mivelt keresztény nyugotnak, a keleti nyere erő s barbárság általi elnyomatás ellen; de ha Istené-től elpártol, ha a keresztény erkölcsiségből ki-vetkőzik, — a világtörténet nyomán mondom — a legcsadálatosb vitézséggel sem fogja meg-óvhatni sem magát, sem másokat a pusztulástól s> meg semmisüléstől. Ha az íitentŐli elpártolás még a választott népet — izraelt is megfősztá nemseti önállóságától, a magyar nemzete* is előbb-utóbb befog valósulni, a miv b üssej leimé-ben a költő mond: .És hol a nép . . a dicsS nap f Nevében él csak, többé nincs jelen.\' j Oh bár megszívlelnék ©st azok, kik nálunk iá laUa aélktl akarásk államot alkotni, —kik aa erkölosöt a hit emlőiről letépni, a vallást as erkölcstől elválasztani, szóval a kereszténysége akarják kiirtani, és népünket elpogányositani Bár megértenék aa évkönyvek in teáét mely szerint azok, kik a keresstény religiot gondosan meg Mm őrizték, vagy kik attól égessen elpár-toltak, nem csak vakság — s vadségakb* vias uadflltenek, hanem polgári viszonyaikat is megsolyositva, nemteti lélöket elveaztte, zsar-aok önkiny alá jutának, vagy végkép is elpuss-tultak. — Még nem késő visszatérni ,*s élóvis kutfejénei" Istenhez, ki ámbár keményen <*-toros, még végképen tán nem fordult el tőlünk-Jó példában, buzdításban, feosobb segélyben nincs hiány. Ott ül Magyarország ősi trónján az após Loli király — a nagy Habsburg dicső fia, — mellette nemzetünk áldott őrangyala — nt-£rssébet utóda, a szeretett királyné, mindkét ten mély vallásos érselroök s erkölcsi fensé-gökbeo tündöklő példaképül szolgainak a hoa fiainak s leányainak, melyből megtanulhatják mit kell követniök, hogy elégedett boldog caalá dot képezzenek, és oty ivadékot neveljenek, mely nem csak szép reménye, hanem stilárd oszlopa is legyen a hasának. Olt ül sst. Péter székéD „IS égi fény" XIII Leo a dicső pápa — ki az egyház örÖk-igaz tanai s elvei alapján nyugvé erkölcsi ren-det törekszik érvényesíteni, és csalhatatlanul megmutatja az igaz utat, melyen haladnánk a magasztos cselt, melyre törnünk kell. — Mellette a „honszeretö hü papság" mely szóval tettel buzdít, serkent, és mint egykor Mózes égre emelt kezekkel kéri Istent, hogy tartsa és áldja meg a drága hasát. Olt fönn egekben nemzetünk nagy saz-ssonya. szÜs Mária, kire sst. István bízta orszá gát s népét, hogy védelmezze mint örökségét és nem hagy senkit gyámolitatlanul, ki oltal-mát kéri, pártfogásáért folyamodik, közbenjá-rásáért esedesik. Ott van „dicsőült szenteink szóscóllása, melylyel szüntelen kérik Istent, te fc intsen kegyesen nemzetünkre, tartsa meg köztünk a szent hitet, viragoztasaa az erkölcsi-séget, adjon békességet hazánkra. Ügy esi Ütik mind ezekkel buzgó imán-kat, s igaz szivii törekvésünket, és mint hajdan első királyunk apostol kodásával térítette meg a nemzetet, ugy gyakoroljuk mi is a keresztény apostolság müvét, nyerjük meg Hz egyeseket — és akkor lassankint de biztosan a jelen po . gány világ ismét kereszténynyé.fog válni min dea iatéiményébeo, astán befog teljesedni a» is, mit ihlettaégében a legnagyobb Magyar mon-dott: „Magyarország nem voit, hanem lesz! Te pedig első apostoli királyunk szent István! esedessél Istennél magyar népedért, hogy tán tori thatlanul ragaszkodjék Krisztus-hoz és egyházához, félje az Istent, tisztelj- a királyt, engedelmeskedjék a törvénynek, ked-velje s gyakorolja az erényt s igazságot, szeresse a hazát, őrizze meg s ápolja gondosan at, élet-adó s fenntartó erkölcsi érzetet, melytől áthatva még sok ezer éven át elégült szívvel zeng-hesse: ,Oh magyaroknak áldott Istene! Miénk vagy a miénk ! bssséli a múlt 8 az ostor, mer fölöttünk pattogott Azért tartunk mi minden nemxetek k<~xt Tehoxsid legki"ihkép n»nt jogot — Oh magyaroknak Idea Istene! Ámen. Wjer i&ui. HtszBiílt kútfők: CiQto Caeaar világtQrL Chu-teaubriand kertest szellemi. Horváth Mih Migyaron*. tört. — Katbotiku nttff. Neue 8ion Beligio. Sebee-be u Patríotisohe Blatter, «tc etc. Helyi hírek. — Tarányi Ferencwné úrnő ő nagy g, mint zászlóanya, a zala ogerazegi tűzoltó egy letuek 1000 forintot adományozott. A nemes lelkű szép adomány, a fáradságot nem kimilŐ személyes jelenlét méltán jelezik a leikés úrnő hüoleányi erényeit éa a humánus ügyérti láng-buzgalmát. Nagy a hölgy a családi boldogéig tűzhelyénél, nagyobb as anya dadogó kisdede-inek angyali körében, de legnagyobb honleányt erényeinek önzetlen gyakorlatában... e szent háromság puszta szeot-Uszlói oltárához teszstük a közeliimerés hervadhatlan koszorúját, lengjen felette a magyar nemzet geniuaának boldogító áldása, Örökvidor mosolyai — A hadgyakorlat végett Sopronban, állomásozott 48 ik sz. tartalék ezred múlt bét főn visszaérkezett Nagy-Kanizsára; a behívott szabadságolt állomány béli honvédek pedig ssepl. 15-én bocsittatnak haza. — Árverések Zalamegyében, Belő vári Jakab 3H51 írtra b. ingatl. Alsó Kraljevecsen I. okt. 10. II. DOV. )0. — Maicsecs Imréné 1945 írtra b. iogatl. Nedelicsen I. okt. 14 II. Nov. 14- — Tóth József 2055 frtra b. ingatl. Koppányon (*. egerazegi törvaz.) ssept. £9. — Kadovics Jótsef 4195 frtra b. ingatl. PaJoTe- czen (Csáktornyái jbr.) okt, 6 — Popper Ja- kab sümegi lakos ellen, ugy szinte Rerlinger Mór csáktornyai lakó* ellen a csőd mepzun- tettetett — Emiitettük, hogy a kanizsai torony órák reodetlen járás* közbotrányt idéz elő ; a botrány kellemetlen ugyan, de ennél még többet is okoz, t. i. kárt. Tény, hogy a helybeli kir, törvényszéki ik Utóban & órakor as iglató lezá- ratott, esután jött az ügyvéd s halasztást nem türŐ sáros határidőt jekó beadványát hozza, de mely már nem Tétetett fel, hiába hivatkozott, hogy habár as egyik toronyban elütötte az 5 órát, de a másikban még csak hirom negyed ötre. Ki most már ennek as oka? Bizonyára a magasban levő toronyóra, de mivel est búDtetni nem lehet, as órást kell megfenyíteni, de ki büntesse ? — Jó lesi, ha a 22 én tartandó kép viselői iiJéson sióba hozatik ez a kérdés. — A t&MOltó SMŐvetoég sala egerszegi közgyü\'ésen elfogadtatott a Pápa várói tanácsa rétién* 1 érkezett meghívás. E szerint a jövő évi közgyűlés Pápán lesz. Kínok: Dr. Szabó Kft\'oly Páp»; Alelnök Haoser György Győr Titkár Szokoly I^náoz Páp*; Panstárook Ssvo b"da Vencxe! Pápa; Választmányi tagok : Baro nyi István Szelestey Lajos, Antal Gábor, pipa iak, KovÁca Kárulv ^.•Kgersteg, Lankovits Jó zsef Szombathely, Nagy Aladár Tapolcea, Csir ke Isiváo Dnvecser, és Krausz Adolf János háta. — A hátai kézműipar egy jeles müve a tala-egerizegi önk, tűzoltó egylet zászlója; a veres „Noblesse" szövet 21/, rőf széles, egyik oldalán araoyoyal hímzett kossoruban e felirat Zala-egersz^gi lüsoltó-egylet 1^70*, má*ik ol dalaii Zilamegye és Zala-Egerszeg 7áros czi mere a magyar koronával, több színben és aranynyal gyönyörűen hímezve, minden egyes része, roé£ lándzsája is remek mii, 3O0 frtba került. Késxité Keller Adolf nyori aranyműves. — Az ortmágo* m. kertészeti egyesüUt I ső vándorgyülési Deés.n október hó 20—25 napjain, A»s-rvezés alatt lévő orsz. m. kertészeti egyesület I sú v.io<lr>rgyüléoét az alapszabályok VII. pontja értelmében folyó 1879 ik évi ok tó ber hó 20—25 ik napjára — a kővetkező napi rend és tanácskozási tárgysorosat mellett — Szolnokon Dobukamegynk székvárosába Deéere ezenn»l összehívom, és fölkérem as egyesület t. tagjait, hogy minél nagyobb számban megjelenni és uetÁni indítványaikat — illetőleg tárgyalandó kérdésfik^t — az egyesületi idegi, igazgatóság- ak eleve bejelenti wiveskedjeaek. K*-lt Ssigli gttten, 1879 ik augusztus hó 3-án. Gr. Pute-áni Géea, egyesületi ideigl. nlnök. ~ Ifimét egy magyar bukott vállalat. A boglár-révfulo\'pi gőzhajó* társaság, mely a Balatonon egyetlen gőzhajóval a .Balaton"-oal igyekezett közlekedői, — mint lapunknak írjak — megbukott s amaz egyetlen gőzhajó dobra került. A társasát;; 32000 trton vette s most 8000 frton kelt el. No de ez is pénz ; hátha rgy semmivel kevesebbet adott volna a valaki érte. így actán a „Balaton4 a napokban elhagyta a \'Balatont. — Balaton füredröl veszszük e soro itat: Itt sok az uj vendég. .A legszebb időjáris. A ssólló már teljesen érett, A legostobább divat, hogy a fürdőidénynek B. Füreden már augu^z- us utolsó napjával vége, holott még ax c-zakón \'ekvő HelgoUijdban ia octóber 18 án mindig usciunk. Legnagyobb kára Füredaek, hogy külföldiek nem ismerik. Szinés\'ek 1 l-éa hagy ak el bennünket A légmerő árnyékban 25, lapou 30 R. fokot mutat. Az igazgatósig min-dent elkövet a fürdő emelésére. Az aisósétány cftaknem egészen helyre van már alánra. A fíataj Écsy urnák mindenre kiterjed a figyelme. Ű igen jól f"gja majd pótolni nagybátyját, h ■> az visszavonul as igazgatóságtól. A Balaton rend\'-a-íD tükörsima, 20 R. foknyi. — Siófok éé B -Füred köa közlekedő ^Kisfaludy" gőchajó jelenleg naponta egyszer közlekedik. — Itfkolabarát Kissovics József vesz prémi apát kanonok é* városi 1 el kéét. a vesz- prémi r. k. iskolában tartandó ismétlő oktatásért évi 50—50 frtot, továbbá a Szent Liazlóhot czimzett iskola építési költaégeiaek fedezésére 14»>0 frtot meghaladó összeget adományozott. A vallás éé közoktatásügyi m. kir. miniszter, ne vezett tanügy-barátoak, elismerését frj**zte ki. — Körmenden í hó 7-éo a Batthyány- vár szép üanepélyu<*k volt színhelye. F^rster Beia herczeg Batthyány Gusztáv teljhatalmú igazgatójának fia: Ottó akkor vetette oltárhoz Vasmegye egyik ősrégi családjának, bold. Rumy Miklósnak a báj és szellem dus egyetlen leányát: Mariskát. Az ünnepélyre megérkező megyés- püspök, a tŐispán ő méltóságaikat a vaspályái indóháznál a hercteg képviselője W . . . ezre- des, a herczegi igazgató, a városi papság és a kerületi szolgkbiró fogudták. A.X egyházi szer- tartást Szabó Imre megyés püspök ő méltósága végié a vár kápolnájában. A sz-rUrtás be- fejezéséül ő méltósága, a magas szellemű főpap mint a szónoklat nagymestere, ismét oly ssi vekh"« szóló fon kelt bessédet tartott, hogy a jelenvolt fényes nássrendégeknek lelki busgal. mát egész sz elérsékenyülésig felkelte. Meg ragadó volt a jeleset, midőn a ÍŐpáazlor az uj házaspárt emLékezUté; .Innét as oltártól lép- tek as élet hullámos tengerére vigyétek magatok* kai e.st. helyről aa Istent, s adjátok meg an- nak nástsxtásiokban azon helyet,-* melyet meg- érdemel, — as elsőt! — A magasztos szónok- lat elhangzása után, k ön j telt s sernek kel távo- zott a kSsönség. A magyar szokás szerint rmQ. den annepélyt lakoma szukott követni, mért ís a díszes társaság délután egy órakor nagy dísz- ebedre gyftlt össze, mely a vár márvány ebéd. lőj ében hercsegi fénynyel rendez letett mintegy 70 személyre. A felköszöntések sorát a megyés püspök, nritotta meg, poharat emelve berczeg Batthyány Gusztávra, kinek ma ősi varában at ő Vendégszeretete folytán Vas, Baranya ét Zalamegyének legelőbbkelői megjelentek, Azu- tán a megyei főispán üdvözölte az uj házaspárt kívánva nekik boldog jövőt. Az ezt követő szá- mos toasttok k<>zt H. 1. ügyvéd élteté a nyo- szóló asszonyokat, majd a megyés püspök 6 iréltósága az öröm anyát és s bájos koszorúé hölgyeket, H. I. pflsp. titkár Csattanósan az üo- üepély tanúit. Mindezek közepette pedig tzá- mosan adának kifejezést azon őszinte tisztelőt és hódolatnak, a mely ly el Ssabo Imre tizom- bathely megyés püspöke iránt szivükben éfex- nek. A kiknek jó kivánataihoz az egész fényes vendégkossoru a lelkesedés kebeli óhajával já- rult: Bár adjon ai £g basánknak sok ily szel- lemdus, ünnepelt f\'papot, mint Szombatiul v- nek jelenlegi püspöke, Szabó Imre!!! Éjen soká. A lakoma végével a püspök 5 méltósága a többi vendégek által kisérve megtekinti a ritka szépségű várkertet, a honnét rövid, kel- lemes társalgás után, minden jót kivinva az uj házaspárnak, ki ki lávozén családi tűzhelyé- hez. y . ... s — Rövid Hírek. Gr. Aodráesy szept. 25 én adja át a külügyi tárcsát Báró Haymer-ieoek. — Kabulban az ufghauok legyilkolták as angol őrséget. — Madridban egy világkiál-lítás rendezésén fáradoznak. — Níkita fejede-lem vissza utazott Bécsből. — Kassa mellett a czigányok congressuat tartottak. — Nagy Ja-kab tilinkóművész Felsomagyarországoa hang versenyez. — Erkel Elek „Székely KaUÜn\' ez. operettet irt. — A népseinházban arab ak-robatatársulat tartja mutatványait. — A nKi-kéri ki\' szerkesztője Ferencz Jú?sefrendet nyert. — Djasewffy Emaouel prépost Szathmart meg- halt. — Bécsben Waldowszky és Noll banká- rok elfogadtak. — Az ,Arrogante" ünnepély tiazta jövedelme 10975 írt, országos gyűjtés pedig 11.498 frt. — Beményi a télen Kalifor- niában hangversenyez. — A musaumi Deák- Ferencí szoba berendetéséra azóló 4000 frt ki- adását a péazügy miniszter ez évben megtagadta. — A Növi Bazárba bevonult hadsereget még komoly baj nem érte. — Rajoer Pál volt bel- ügyrainiiter sziveu lőtte magát. — Ki nyert? Prága, szept. 11-én: 37, 62, 25t 27, 88 Liinbwg. w 12, Cl, 21, 14, 32 Sz(;ben, , \'n 72, 77, 68, d0, ti. Irodalom. (E rgvat alatt mpgem\'itett munkák ~S*ff~Ktl\' sán Wajdiu József könyvkereskedése álul meg-leth.-tők.) — Mshner Vilmot kiudásában megjelenő a A főid és népei" czimü képes füzelek 7. é* 8-ik száma beküldetett hozzáok. Ára 30—30 kr. A nagyérdekii, díszes kiadványt ajánljuk. — Lsgujabb zenemüvek. PirnitzerFrigyes apaftti jóhirü mü éa hangjegy kereskedésé b«n megjelentek : 31 dik magyar ábránd (I. Nincsen annyi tenger csillag az égen. 2- Foga dásom tiltja see re In i. 3. Ua bemegyek. 4. Huz zad csak. 5. Nagy az én rózsám ereje népdalok elett, zongorára szerzé Székely Imre. Ára 1 frt 50 kr, — Gruss aua Boanieo polkamacur L. Pejakoviu Ára 50 kr. — 4 eredi népdal 1. Maglai dal. 2 TeU VAU az orgouafa. 3 Szeret-ém itt hagyni. 4. Besok csillag ragyog. Sterse Huber J*nő. Ár* 1 frt. — Ein Albumblatt für DO von Henri Gobbi, Ár* 1 frt 5 kr. — Két titi magyar dal 1. Nincs e földön bub&tiat-oál egyebem. 2. Szelíd szellő fu a mezőn. Ének-hangra zongora kísérettel szerséBeliczay Gjula Ára 80 kr. A Piros Bugyelláris, Csepr^ghy egujttbb nép^zinmüvéuek legkedveltebb dtilaí, inekhangra soogorakíséretiel alkalmazta Alt--chul Kazsó. Ára Blaháné arciképével ellátTft 1 forint. Vegyes hírek. — Sokan kivánctiíüc, hogy hány virágsó tavaszt látott már a szép Blaháné asszony ? ., . Ah! be szögleteeak azojc az ujiágirók, már nem tudták elhallgatni, hogy caak 29 éves és hódí-tása már rá megy«o szássiur annyira; tisitelői tizezarszer annyira, barátainak nincs szima; tapsolja pedig az egész nemzet. -A Pápán megjelenő .Magyar Vidék* csimQlap kiadó hivaula pályazatot hirdet. 1-Ör:egy eredeti kisebb regényre, roelyoes: tárgyas hazai társadalmi életből kell, hotf meritve legyen: jutalomdij 13 drb. cs. wr. arany ; 2 or egy társadalmi beoélyre; — »*r" ZALÁT KÖZLÖNY TTEZNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM gva szintén hasai legreo — jutalom 5 drb araoy : 3 or: <-gy humorisztikus btszéljra — 2 drb. arany jutalom; 4 er : agy ismeretterjesz ó czikkre, nwly » magyar vidéki juuraalistilta törtéoelmét s külföldi hírlapirodalommal Sssze-haíonüivfc tárgyalja: — pályadíj 3drb. ca. kir. arany. Egy H*zafias szellemű költeményre, jutalomdij 2 drb. arany. — Beküldési halár idő 1879-ik év dectember bá 15-ig. A birá ]at biralmi férfiak részéről fog easkocöltetoi B a ju\'.alomdijak, * pályanyertet szerzők-nek, az eredmény közzé tétele után fognak ki-szolgáltatni. A késiratok névaláírás nélkül, de egy jeligével ellátva küldendők be. — A magyar otztrák banknak f. hó 2-án 4933- az. a. kelt tudósítása szarint a nagy* kaniuai bankfiók, a részére kijelölt helyiség-ben, működései megkezdve, mindazon üslet-ágakkal foglalkozni fog, melyek általán a bank-fiókok ügykörébe tartótnak. Kzeo uj bankfiók-nak összes doiaíiójt* az osztrák-magyar bank budapesti igazgatósága által további intézkedő-iíg egy millió forintra lett megállapítva, mely-ből nyolczszaieser forint kölcsönökre rendelte-tett. Mi ezennel az érdekelt üzletvilág tudomá-sára bozatik. Sopron, I87Í*. ezept. 6 án. A ke-reskedelmi és iparkamara. — LÖkisértétek a viz alatt- Ismeretes do-log, hogy a pánczélos hajók vérteseié csak két-három méternyire terjed a vii alatt, mert azt tartják, bogy e mélységen alól a VÍB ellenálló k^p-ssége mindent erejétől megfosztja a legerő-sebb lövedékei irt. Báró Uchattui tábornak, a róla elnevezett á^ruk híres feltalálója, legutóbb gyakorlati kísérleteket tett a vis alatti lövé*sei s az eredmény teljesen igazolta as eddigi vé leményt. A Werndl puska elsütése & vis alatt minden baj oélkül BÍkerült, sőt még as az előnye volt, hopy a csőbe toluló víi minden lövés után kimosta a csövet. Czéliáblaul egy hüvelyk vas tag deszka szolgált; a viz alatt levő puska el-sülése hosszabb zsinór segélyével lörtéot. Az eredmény vHÍoban meglepő: másfél méternyi, vagyis négy és föl íábnj i távolságból a golyó érin-tésé Dek méz csak nyoma sem volt a deszkán; egy és egy negyed métsrow távolságból há-rom millimeternyire beíuródott a deszkába, egy méternyiről végre keresztül farta % deszkát Tehát egy fél méternyi (másfél lábnyi) különb-Bég elegendő arra, hogy a vizben hatástalanná j tegye a golyót, mert a levegőben eseo UpAsre öJ. Kíséri etet tettek olyfurmán is, hogy a pus- i kucsovet eldugaszolták, hogy a viz a osóbe ne . mebesttsen é* a golyónak itt ne álljon ellen; de \' az eredmény lemmível sem változott. Végül a tábornok uj kísérletet tett: a partról lövetett a viz alá merített deszkára; ekkor kiderült, bogy a szabad levegőről tortéoő lövés hatána még gyöngébb, mert a g"lyó csak akkor fúrta át a deszkát, mikor csupán egy láb vastag vízréte-gen kellett áthatolnia; két lábnyi vizrétegoél már hatástalan maradi — Vasúti talpfák üvégbSL Régóta, ke- resnek «>ly nnyugot, mely erős, tartós, a rotha- dásiak és a férgek bántalmazásának kitéve nincs mely egyúttal az idö viszoutagsagaival is da- czol. Ezt Bnckuall J. bayswateri gyáros (Ang- lia) az üvegben találta fel és r$vid idő óta sa- já(sá^o>i kompoxíczióju üvegből vaauti talpfá- kat ÖDt és e gyártmányaira szabadaloméri fo- lyamodott. — A trótwrököt és a szabadságot kato- nák. Hudolf trónörökös. szabadságidőt kap* ván, Prágából elutazott Becsbe. EluUsás előtt a kaszárnya udvarán öscegyüjtött ezredéhes a következő beszédet intézte: .Holnap szabad; tágra megyünk haza szüléinkhez, testvéreink- bez, barátaiokhoz. Mi mindnyájan szerettünL -titeket, s ha valaki iránt szigornak voltunk ezt csak a szolgáUt követelte. A tisztarak min dig meg voltak elégedve veletek, mert ti de rék, pontos katonák voltatok, akikre mindas féle körülmények kost számíthatott az ember, s as ezrednek mindig becsületet szereztetek Viseljetek magatokat otthon is ily derékul, mulassátok meg jövendő állás tokban is, hogy kitűnő Ziemioczki ezredhez tartóitok. Benad emlék füt Össze mindnyájunkat; meglehet, hogy nemsokára viszontlátjuk egymást s talán egy kor egymás mellett harcsolank istenért király ért és hazáért." A trónörökös erre levette fejé rŐl a kis tábori sapkát, s kiáltá: .Éljen 6 Fel-sége t" mit a katonák háromszor viszonoztak. A trónörökös által saját kezűleg aláirt ssabad aáglevelet becses emlék gyanánt viszik magák kai a katonák. — A kötiltdnctotok királya. Blondin, a híres kötéltáoczos, jelenleg Bécsben idős, hol legalább is annyit beatéinek róla, mint Nikíta fejedelemről. Hanem Bloodin meg is érdemli a nagy érdek.ildést, melylyel a bécsi közönség iránta viseltetik. Mutatványai a maguk nemé ben páratlanok. A világkislli\'áai rotuodában produkálja magát, hol egy a szédítő magasban kifeszitett kötelén nagyobb biztonsággal köny nyedséggel és gráciziával mozog, mint sok em bar a sik földön. — Mindazonáltal a nemiéi\' ket borzadáiy lepte meg, midőn Blondin bekö tött szemekkel, zsákba bújva haladt vé^ig, * később pedig egy férfiút vitt át vállajn a köté-len. Blondio mutatványait a király is meg fogja tekinteni, — Nem less érdekteled meg* említeni, bogy Bloodin, ki jelenleg már5ö4vet nemzetiségére nézve franczia. Mar mint négy éves fia rendkívüli bátorságnak és ügjességnsk adta jeleit, a miért atyja a Jyoni tornászat, is-kolába küldötte, hol hat hónap multával as igazgatóság ilta! arra képesittetett, hojjv a kö-zönség elő.t tarthasson mutatványokat. Bioodin volt as, ki tudvalevőleg gyakran meot ái a Nia-gara tabu tag fölött kifeszitett kötélen. Az angol trónörökös, ki szemtanúja volt e hajmeres<tő produkciónak, Blondint később magához ké rette, ■ ast kérdé, vájjon mit érez, midőn a kö-téien megy ? „Semmit azon ssfikségességea ki-vül, hogy megtartsam az egyensúlyt" — vi szonsá Blondio. Piaczl árak. 100 kilo;, aaamitva. 8y5r Bnaa 12-50 - 13 75Ro». 9 25 -9 50 Árp« 9.75.-10.— Zab 5.S5—6 75. Kiikoricsa 6.t&.—6-M). ■•MM : Buaa lü 50—10.80 KOM 6 80 Árpa 6—.—.— Zab 5*0— —. Knkoricia 6 10- — Pia* Dui 11- II 80 KOM 7 80-8 — Árpa 7.80 - .8 40 Zab 5-70-6— Knkoricaa 6 JO — 740 SlMkatktfy: Bnn 11.60—i2.SU ROM 7 80 8.40 Arp« 7-40—8 »O. Zab 6 SO—Í.40 Kekoricaa 8-80—7 aj 8aáaa«st: Busa; U45-12S5 R»II 7 80-8 10 Árpa 6.70—7 10 Zab 6 8 < - 6 — Kukorica 6 60—S 75 KafMirir: Busa 10S<>—11 20. Rou 7 60 <S 10 Árpa b.4<> — 9-60. Zab 6 W-6 30 Kukoriraa 7 7 40 VtUprn : Bo«» 11—11 80— Roa«7 — 7 60- Árpa 8 9 20 Zab 6 -t»—« 80 K bkorícsa 6 40 - 6 80 SearM: Bma IS ——12«u. Boát 9—.—9 50 Arpai^íO—10.40 Zab «■«).—6 90. Kckoricsa 6-30-7 60 PéM Buu í 60-10 20 K<«i 6 70—7— Árpa 6 80-7 _. Zab 6 6 20 Kukorica 6 70 -« — B»et:Bu«al2 lü-13.— K..»« 8..S0—» 8u Árpa • 50—7.15Zab 6 80-840. K«kono»a 6 10 7 30. SltkMftkérvir: Boaa 11 80—12-50 Bon 8-50 8-60 Árpa 6-90-7-70 Zab 6-80—T —. Kukorica* 850—6.75. Paptrezeletek. L«gibai parendum ett. A törrAnyok caak a sstUSkaek va!6k. dftcaplieem hosUm exweitom diridt M lákopscseket anui ki- apad Maratbooa. MM az ilaratbonoal Hoste. ifoe f»rroqo« deletaxi erant nrbem Ai ellenség M fan«k«t vasul torta fel rárotbac. Sonanis mii ti baj io pagna ad Trebiasa fortl- ter pajTiandora erat. A rumás katonák Terobessn nagrok.t buk-tak rala. — Akis oko-. Lelkwfiltea b«t>4. lSm«ss4kb«D a pap • revtikulált trófea. A kis l»«lDyk* odafUg anjjábos: Kainál »iért oent araastik ki abból a lá-dából azt a bácait, mikor oljtn na^roo harafasik? A) Mibeo kflisnböstek a Baeh-hmaárok s m. kir. hivatalookoktdl T b) Abban, bogy míg a Bach-hu szarok arany-uíaórftatu Talósásos magrár ruhában jflentek meg a hjvataloa oigrobb OoDep^lyekeo, moit « nagvar kormány legfőbb hivatalnokai írakk, piaca, pantalon éj kamáslibttn. C) No, bogy laáradas rajtok 1 Jinoi or éveken át ssolgtlt egy hásnil, hol a férj ki ásókon térni a n8 barátai *151, ét nejétSI rvadsi b*« fisetétt boa. E háitó- egy macik bog, #gjr tgétsea ünt«t-eihas került. E n»)okb»n egy honvéd tábornok csenget be bcres*>(teti magát a nagyságot asssonjhot, öt percxotel otdbb a férj is haxajSn « be akar menni a asalooba. Az inas uasteleU«Ijflseo atját állja. — Nem lehet kérem, a tábornok ur Tan benn lagraágos asszonynál. A leghauoo-abb DÖ»énr. A napokban egy igea birea terméaseUndóiuakat kérdezték meg, hogy iz-riat« melyik s leghaxiDOMbb nOvény? wA kender — fel-lt ő, — mert eltel bajokat kötnek ki, haran-gokiu boznak i a gazembereket félealitik meg." keil«m«tlpn mulatság elől aa illető caak ngj ■ euekulhet, ha ott hamarjában kiválaazt egj leányt geo sok aaokott ÜJ esetben megjelenni,) • assal megebkQasik. Lamartioe, mid^s egykor neje karte, hogy •17 ta«p kóltemeoyit rlStte olfaaná fal, igy njilat-koaott: .AasaODjoa ! remeket Brtimeat írok, m«rt fise-tik, haaem asokat olraiaom rendkiTttü analmaa a Gniz!:ow egyik bírálatában Elaler Fannit a neripatetica« tÁaetMÜk Arintoteleaéo«k, Graba Lnczilt i labgymnftetika kOltöaöjeiiek, Qriai CharloOet pedig ythnoanak neveste. Kanttól kérdőitek épkor: oogjr lehet as r*gj a roas fró aaámtalanssor jó bírálóra Tálik 1 — Ax ng7 törtdnik, mint a bor átváltoatatája\' J9fj»i mef a bolesáas, ,a fjrange borból aokaaor a legjobb ecert leax." sserkesztAl (1 zenét. S6.6 F. L Koloaatar. AV.lt MstailH >-lkflldoitem. UegkapUd? S\' 27 R. .Kagjoi aaM fu- nem idoasera a ioaléee. Jobbat, jobbat! 3BJ8 O. P aaepL 12-éo kaptak meg BpestrSl aaonaal ioU^akedtOnk. Magán larelet ia kaldflak. 3(29. S. L Aa érintett lapból viaaek. 3630 .Halaránj rágj- igaaa Tan. Kár a innka ily férűaelmeojre 36J1. Orics. K«m efj ridéki lap esik kere-be Yaló. 8ZEPTEMBKR 14-ín 1879 3632. B.-Füred 4i UlrtS hely«n kopofttttuk S633. Beo. Sok a köiiemécj s axk •OriM TOlia iiitu elo a kéaolelmet. Ai njabbaiu nwa Va«att menetrend. A bada-pesti időmutató óra tterint, iuiul Kanluáról Tíoai tiáo 906 E..ík, Hobaea.O 215 . 212 Ba4a-Pastro Í0i . ... 204 S18 B«cb6 (8.o«bmlb 301 , S15 Sopronba SOI Tr.Mtb. <■ FráfrerbofoD karentll Grici «• Bécibt ...... 901 Tri«stbe éa Prigerbofoo kareattfl] Gracs 4a Bic.be É Tíi hova i Ura Pare. lil ibOTar •Fiiiaaba 1 48 . , S 90 6» 6 r.fjtl SS d.lat 11 80 MITI )6 8 raf(»l 11 48 —l-re % 88 dílot. 4 58 2 47 déluL 4a Bic.be 2 Érteelk Kanizsára Ixmntt: 216 Ewók, Mohád, Dombóvár > Fiaméból 1 41 Jelűt. SOS , . . . 11 11 MM Í08 Ruda-Paatrtl 4 20 r«fj-el 201 S 5 dtlot. 211 „ » 44 eatn 314Rical>81(8«>aiaaUi. B<oa-Ujbely)reKl 10 27 eatre 303 „ „ . .46 raual 163 Roproojból 11 68 dilal. 1! B*eal><l Ori,», Marb<U|, Prafwbof MSI ....... 4 12 regfal SOI Tríaaat- «t Bícíól kfartmrf, Prafar- ko( MII 1 21 dílnt. 2OiTriwat-ai Villaohbíl Prifarhof (alti 11 — eatr« Heti 8w»t«ai>«r 13 tal szaftMkw 2O.|| 1879. Uarbar(ba eaaüakoaaa Villaob ei Krano.ifeatbSI , , . KiaooaareatbCl (i 0 r « naptár alath. ea prut. naptár (7. A UimiiQnróL Lukacs VI1 JtjVaiana 15 |Ur •i a 16 Ma. j Ludmilla Kantor t Tamás Koaiád t ;Euitaca. t 16 Keod 17 S..rda 18 CalltortUk 19 Péntek 20 8»ombat 3 Antit. 4 Babjla. 5 Zakáriáa 6 M.hálj 17 3oatéo. |6 Kia Aaal. Felelős szerkesztő: BitOrfl Lajos. TTZENNTOLCÍADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 14 ia 1879. Hirdetmény. Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 1879. szeptember 16-án takarékpénztár-utcza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölcsönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalványok kiál-lítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, kölönféle szelvények és ér-tékpapírok bizományképeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladá-sával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, ille-tőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifi-zetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal biró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. (923 2—3) OSZTRÁK-MAGYAR BANK Nagy-Kanizsai fiókintézet. SEIDLITZ - PORA. Hal-májolaj. Krohn. ésursaté OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Si OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO B ynlA/4í ba minden dobot caimlapián a tal VU1UU1, j, „ in .okeioroaitott ciégem TH; lenyomva. . / 80 év óta a lefjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gy.aMe^ Majtéiek ét ratutial ajutttlyak, (mint etvágyhiány, huatoi<ilá.),*ir ■ttMt. él trtlyir ellen. K0I6o5a.il oly egyéaekoak aiáolva, kik HloMeit- ;-JlJ •• folytatnak. : ■ fi HwlaltiMk tirvéiyll* kíatelMktt. // Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. t.£ CRANCZ1A BORSZESZ SÓVAL ■ A iegmegbúbatűbb nnsrgé.yiö asere a sfear«d<j emberiségnek I mindén beliro é« kfllsG Kyullaiiaaflil. a leg\'.óbb betejrteg ellen, min. (reanemű aebeaQléeek, fej-. fül- é« togfájáa. regi tervek éi nyilt a.bek-rákr»kAlyek. Halok, acemgytUaaás, mindennemű bénaláa ea aérUlea itb, atb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. i. é. (Norvégiában!. Éten hahnif zairofiij talamennyi, a keretkedelemben elüfordaló faj köiöU ai ejjwlűli, mely orvoii c»élókra hWíoiliiatfi. írt egy Qvegnafc használati utasítással I frt o é, ró u Moll A. gyógyszerész, ct. kir. udvari szállítónál, Bécs Tncblaabeo. Raktár aa illám minden hirnerm a^ÓKTgaertarában Tagr ffiaaer-kereikodéaeb.n. Raktár nílkali b.ely>étekben maiánegránek oagyobb Bagreodeleaaknél megfelelő ir\'eengedeibeo reiaaeülnak. A t. ea. kölooaéf keletik hatirozotLan llolNtále kélzitmanyt MDdelni éa eaak oljasokat elfogadni, m«lvsk aajil órjegyem éa aliirá-foaamaj raaaak ^twíra. Raktárak : Nagy-Kuitaa Fráger Béla grígy.i. Botenberg Ferenc. Ibofet Jóaa«f BoMofeld Adolf. — Zala-Egejnaeg .Oyógyezertár a wt léleVhef. — Barca Dorner S. Caiktornya Q&oca L. v gyógyaae-téaa Kapotvir Kohs J« Scbr6<ler Sándor gyógy. Tb. Kecskéaay gj«gy-Kaproncaa. Werli U. gyógy. KSneg Caaeainoviea let. gyógy. KQttel lat. <y«C7 Kea.tk.l; Scblaifer A. Wnnsch F. ESrmesd Bála Ján. Saombat Filiteh Terme»_gyógy. Sopron_ Maley And. gyogyaaereaa gBánok Hirdetmény. >bb nMSffcagyia folytán eiennel nn*gindit tátik egy rendkívüli Magyar Királyi ilamsorsjáték, melynek tutik jövedelme 5. a é« Apo»loli Királyi Kelaegének 1879. évi april hó -2 l-t a kelt alkatar.iása fátylát a azefeell e» tniavidékl árviz-kár.a.lt«k javára- r^ f*pe)lttatai. E sorejaték -in.\'.. — 5308-kaa mtfillapltatt ayeremeeiyel a. alább kovetkeaö játéktér Kz.rint 230.000 forintra rúgnak, mdgptdig: ai I. nayermúrjr 50 000 frt. > II. . 20 000 i III. . 15.000 a IV. . 10 000 i-sj 5 ?>• aiutan 4 nyerem, egyeokiat 5000 frt 20 000 . 4 , . 3000 . 12 000 . ♦ . . 2600 , 10 ON nemkülönben 3000 frt. 6000 . 7000 . 7000 . 10 000 . 50.000 . 2 nyeremény, egyenkiot 1500 frt. « .1000, 1* . 500 , io . loo , 200 . 50 . 5000 sowzeti nyer. . 10 . 50.000 \\ I IV A bnaaa Tiaaaaronbatlamil 1S79 éri eeptember hd 30-in fog ■V A aonjegyek ára egyenkint S írttal van megállapítva. "M Sorajegyek kaph.tók : a lottoiga»(tatóaignál Knda)>e.ten (Peit fí-vimhái, félemelet); — valamennyi lottó-, só- éa adóhivatalnál; a legtöbb, poetabivatalnÁl, éa minden városban és neveseteeebb, hc-lyiségb.u feállitott egyéb aorijegyáruló köiegaknél. M. kir. lottotarasKalóiiag *lnlo<l Alnjos. Budapesten, 1879. atig. 20. m. kir. oaitálytajiáca «s lottóig. i.Utánnyomat nem dijuutik) Cs. kir. szabad. köszvény es csúz hárító fisén njonnan t«»rre««tt ktuvéiy *• OMt-Uvtté, melynek háti fajtilUtt törrénjetj rilUnyoitifOB alapszik, mtDek okretlen k5T«tkeiiüe keli, mintán míndenkiaek ki künvén/ vagy cióibia ameiiT«d, nélkülöt- b«tlaD. Hatiia mar rÖTid hatsnilmt atin a fájdalmak enyhöléiéTel mi- Utkocik; hoflitabb Ttaelét atin ezen kSuvéay és C»ú« tüneményei egé- szen, eWe«nek. Egy Gyen háriUioak a* ara hascnalati utaait4nal •gyött 4 fit. Vidékr» pedif a 4 frt 80 kr. b«küldhető. (878 13—16) kapható ctak a •zabadalom tulajdonosinál. Grátz Gyula, , II. ktriM PrftorataiM Nr. 49 MelKt VI. keriltt \' Marl«HftritrUu Nr. 79. Zalamegyébe, Alsó-Páhokon 10 drb. válogatott fejős bival ugy szinte juhászatba szüksé-ges birka szer, eladandó. (920 3-*) E PILEPSIA « ratöríí iri«it«f pyAfyittltik Dr Killiiri. ipecialut* által Dreidiban Már több miot 11,000 •ikPrrel pró- fitutou. 924 1-3 oooooooooooooooooooooo 1 Malom bérlet. Gróf Pestetiss György nr 6 eíellentiíja Ollári nra-dilmához Urtozó Ördög-Henyér három keretQ Zala TÍZÍ malom, folyó évi october hó 8-ik»n reggeli 10 órakor, Ollári gazdasági irodában tartandó nyilvános árverésen, 1880-dik évi april 24-tíl kezdódó 3 évre ki fog bérel-tetni. A bérleni kívánók kelló bánatpénzel ellátva ezen-nel meghivatnak. 1-3) Urodalmi tisztség. Nagv-Kaniisán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos WajdiU József gyor«aajtój*n. |
