Zalai Közlöny 1879 10 09 081sz.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	450.02 KB
Keltezés:	2006-06-06 12:59:26

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	582
Megtekintések száma:	1805
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. október 9. 81. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1879. október 9-én. 81-llt érfolyi EMtntMár t 10 kr Nrrsstsse* i huiboi petiuorbn r \'j 7, műodator 6 ■ min.len . n torábbi torírt 5 kr , jt NYILTTÉBBEN \' \' leoronként 10 krért .«- j\| tetoek fel ; Kiocttsri illeték minden legrei birdeteeert kOlönf 30 kr iMtendS. l ZALAI KÖZLÖNY előbb: .25 A L. A-S OÍVIOOYI KOZLON Y.\' 1 A lap nellemi rtsaetf ( illet! kSaUmfarak > í <Mrk«et6b.6e. H reuét illeti ij kiadóhoi beraeo(T« mteieodik : NAOY K4NIIBA witnlnMi. BérmestMlen lerelek. cemk tanért mnnkmtir-■aktiM fofadutaAk el. tairuok ttana ktld.ta.t V.K»nlM«T»ro« hfllfhaténagán^t, „n.-Unliwl önk. tOxolté-eCTl\'t", . ,«.-k»«l«»i Kr^bodelmi » ip.rb.rtk\'. „n..k»ni>w»i Ukartkpímtái-, . ,iMUmegjr\'uuikno, UnltétlT llllíit « .n.-knl««mi klided-nífoli <.«f»ül«t, > .soproni korMkodxIai » iparkamara ■.■kaniuai ■üLála.rtminja\'- ■ több mfl^jcl é> TÍrosI ugymHH hifataloi «rtMtUj«. Hetenkhit kélszeft vasárnap- s csütörtökön megjelelni vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhivás a , Zalai Közlöny" • üetcnkint kétszer megjelenő lap f. éri IV- dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed megkez-detvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük mait hó végével lejárt, hogy azt megújítani idejekorán szívesked-jenek, nehogy a lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Vidéki előfi-zetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az. összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közölteinek. Kérjiu !. közönségünk becses párt-fogasat s lapunk szíves ÍCrjesatését. Előfizetési ár: okt,— decz. negyedévre s \' ■ . 2 frt. okt. —mart. 1880 félévre \'. 4 ,\' okt.—jun. , 3 négy. évre 6 , okt. — szept. , egész évre « , • okt. —decz. , őt negy.évre 10 . W&JDITS JÓZSEF <,.«.«». Fóutcza Wlassicsház. Néhány szó a eselédögyhöz. Cselédeink rosszak, gonoszak! Hallani minden lépten-nyomon asszonyaink ajkáról, olvadhatni a sajtóban, de mind a mellett c tűrhetetlen állapottal megvagyunk elé-gedve, mert javítására nem is gondolunk. Az ügy pedig fontos, megérdemlcné, hogy elsó sorban asszonyaink lépnének, a kedezményezési térre; azért mondom, hogy asszonyaink, mert a cseléd legközelebb áll úrnőjéhez, ennek parancsait teljesiti kedv-vel, vagy anélkül. Tényleg mit tapasztalunk ? Azt, hogy asszonyaink tülságos clné-zúk, hogy soha sem vizsgálják, kit fogad-tak házukhoz? Hol szolgált? Mi nemű mnnkát végzett? Meddig volt az utóbbi helyen? Ha néni szolgált, hol volt, mit mivelt, és mért nem szolgált ? Ugyan kérem, kinek jutna eszébe mind ezen apróság; azért nem szolgált, mert otthon volt, punktum, ez a katego-rikus felelet a sok kérdésre. Uram teremtöm! Hány cselédnek van gyanús otthonja, a hol a javulás helyett napról-napra, fokról-fokra lefelé sülyed a bűnben, a kárbozat-bn\' Tudom, asszonyaink közül sokan fog-nak neheztelni reám, de kimondom, talán . be is bizonyíthatom, hogy asszonyainkat Dcai kevés mulasztás terheli, mert s cse-lédügynek nem tulajdonítanak kellő fon-tosságot. Ismerek nót, a ki maga is tart, kö-rülbelül másfél évtized óta folytonosan cselédet, hol kisebb, hol nagyobb kelle-metlenséggel, neki is voltak boszos napjai álmatlan éjszakái és mit cselekszik ez az asszODy? Csak azt: minden udvarbeli uj cselédet ó szólít meg legelőször, kikérdezi hogy fogadta az asszonya, hogy nézett rá ? Szép szemmel, vagy görl>e szemmel ? Mit kapott enni? Hol aludt? Van e be\\ csületes ágra? Különben vigasztalja, nem leszesz te ott két hétnél tovább, minden cseléd megszökik onnan, mert nem kap enni, a dolog, no az megvan, bőven. Ft az asszony még azt is tudja, kinek mije van a nagy mosásban, megbeesöli mennyit ér, és csak ugy örvend gonosz lelke, ha egy kis per-patvart eszközölhet. Ezen fra-ternizálás a cselédekkel sem nem szép, sem kedvező eredményre nem vezethet, mert ha egyszer ott rágódik, a neveletlen cseléd fejében a bogár, hogy az a hely, a hol ó lakik igen rósz hely, nem kap enni, a földön fog aludni, dolgozni fog éj-szaka is, hiába válóság ott minden humá-nus bánásmód, elesik a kedve mindörökre. Ismerek egy más astzonyt, a ki a világért sem beszél semmiféle házidologról más ember cselédjével, hanem a helyett minden este kiadja cselédjének a forintot, a holnapi szükséglet fedezésére. A cseléd pontos, mindent összevásárol míg az asz-szony fekszik, a számadás mellett azonban, minimum tíz krajezár bent marad a zse-bében ; házi asszonya pedig nem számit utána, de ezért nem panaszkodik, hogy rósz a has, a főzelék meg kevés, más valami pedig méregdrága! Ismerek végre asszonyt, a ki hogy megmutassa, mily nagy asszony, há- rom cselédet fogadott elsó szülöttje ked- veért. Szakácsnét, szobaleányt és dajkát. E három cseléd azután egymásnak csinált dolgot, egymással pereltek szakadatlanul. A tiatal menyecske mit tett? Kibékitette mind a hármat, vet! nékik egy-egy uj ruhára valót. Az éti-i pedig mind ott pe- nészedett, romlott rakásra, nem kellett senkinek, mert elég nyalánkság jött ki ugy is az asztalról, sokkal izletesebb a liba- pecsenyénél. Ez az asszony rövid három év alatt tön\'k.-e telte a férjét is, magát is. Jelenleg ó maga a rseléd. . Nagyon természetes, ha most ily esc- léd máshová vetődik, a hol nincs oly ok-talan pazarlás, a ruhavétellel sem igen sietnek, a piacira is maga jár a tens asszony, nem lesz megelégedve, iparkodni fog mennél előbb szabadulni oda a hol Kilátás van egy második havibér megta-karítására. Mig ezen természetellenes müvelete-ket el nem fogjuk ejteni, nem iparkodunk mindenben az egyöntetű eljárásnak eleget tenni, csclédügyünk javításáról szó sem lehet - A cselédügy pedig javítható, ha szi-gorúbb kezelés alá veszszük a cseléd köny-veket, ha a minósitvényeket lelkiismere-tesen fogjuk kiállítani megmondva benne az igazat, ha olyan cselédet, a kinek mi-nósitvénye kifogás alá esik, szolgálatba nem fogadunk, ha a cselédszerzők lelkiismerete-sebbek lesznek, nem adnak a cselédnek hamis útmutatásokat, mit tudnak, mit nem tudnak, mert nekem is volt már oly cse-lédem, a kire azt mondta maga a cseléd-szerző asszony, hogy mindent tud, de végre is kiderült, hogy még teríteni sím tud, a tűzésben pláne még csak hozzá sem konyit pedig a könyvében bent volt mint sza-kácsoé szolgált X asszonynál 3 hónapig. Istenem, teremtőm, be más világ van a vidéken még a cselédekkel is, nagyon jól tudom, kedves, kisszülő városkámban, nem is fogadnak, kevesebb egy évnél, szolgálatba senkit és nem fordult elő kellemetlenség, igaz, hogy ott uem beszélik le senki cse-lédjét, harmincz lakó sincsen egy udvar-ban, a kik csak a mások dolgával törőd-nek, a magukét pedig elhanyagolják. V. J. .TÁRCZA. Egyszer nyílik... Egyszer nyílik az életben sxerenrsf, Moat Iehetivl volna babám menyecske, De mar kéa mtgcaaltad lifi szíremet. A oM\'ly téged oly liogoiva SE eretett, Ast gondoltam, hogy igazán Btcrettíl, Amikor rAm oly i\'a«B6n nevettél ; Pedig dehogy, — ast nevetted galambom, Hogy -i«reUek érte megcsalsz, -r fajdalom. A lelkemből bioatbaruk kelnek föl, KönyegS hall bobinato» szememből \\ No de sebaj, borún, derű jü, Efi útin felüdül a levegő Hamis a lány, et hamitabb, mint amaz, J6 nereocce, ba ixü körQI egy iga, Te » csalfa, bfi szivemet megcsaltad■ De att tartom azásizor inkább magadat, Elbirfúita fejkötódet szent Dirid, VirbatSK akár SE Hí let napjáig, . Oda adhat édes anyád örökbe QnggOD fllo vén lány roartdfli örökre ! Ifj- VÁRADY FBRESCZ. Az első eztkk. Ssukáts Lajostól. Vegyem ? ne vegyem ? Oh jaj, sehogy sem tudom agyán mit csináljak szegénynyel? Hisxen mir oly régóta Önöm akár valami nagy kincs«t, mindig a &5tétbeo tartom fogva, mint valami nehét bűnöst, z aatta! kis fiókjában. Pedig ssegéovke semmi rosszat sem követett el, hogy oly nagyon i« caakra kell lennie. De mtt tegyek vele í .. . Hah, ott maradsz, hol voltál; forrd ki magad, majd csak less belőled is valami! Me-gint a sutét börtönbe retettem ssegénj irtbtlao czikkecakét. Hssctalan volt az, ismét elfogott a lelki íurdalás Oh jaj már mit ii tegjek vele? Nem bánom elviszlek, el én, — gondolám, — de ha a papírkosár mélységes fenekére jutsz, no ak-kor már keresltet vethetBs, — akár tucsat számra is — a napvilágot látásra Hiszen ha még csak oda jutnál boldo-gan erezhetnéd magad. Valamikor majd kike-rülnél a — hová V — sehová sem más hová, mint a sajtoshoz. De SE eDgesztelhetlin ttzer keselő ur ennyire nem méltat, hanem egyéne* sen a kályhába hajigál itt axután as ördög el-visa örökre. De el ám. No jöjj, egy kettá, must már elérkesett az Ítélet napja vagy óls, vagy el viaz as ördög. Reaiketó kéxrei dugtam a xeebembe, an-nak is a légion ekére s egyenesen a aserkeaatói iroda télé mentem. A husasu utón egyéb bró) sem gondol kod. taxn, mint cxikkemrAl. Elfogadják e nem e? Hit szol majd a aierkeutó ? Hála as égnek, hogy elértem vaiahára a a swrkesitői irodát, mert valóban már nem tart-hattam volna mély zsebemben, miután valami as oldalamat ugyancsak nyomta. Talán a csikk? Egyéb sem kellett volna. A lelki íurdalás volt as a valami. Hsjd elállt a lélek setém, mikor as ajtó nagy kilincsére tettem a reukető kesémet. Ssintugj borsongott a hátam, mintha tél kö-sepe lett volna ugy vacsogott a fogam. Pedig ba jól emlékesem as utón majd elolvadtam oly nagy volt a hőség. A sierkesstA, a munkatársak sorra reám függesztették viMgilódi) tekintetöket. Tudom, oly helyzetben még Btinéss sem volt, midőn a scinpadra kilépve száz meg ssáz látcső irányul feléje, — mint mikor a aserkesK-tóség minden embere csuk angem nésett. Ua jóitmlékazem talán mókáztam is vala-mit. Elég az h»zzÁ oly helrzelbejulottam, hogy azt sem tudtam álmodom-e, vagy ébren vagyok. Hát még akkor mennyire zavarba jöttem, mi-kor a uzerkest£ ur hidegen így asólt hossán : — No ifjú barátom mit hozott? Azt sem tudtam, hogy feleljek•; vagy cáfck »zépen hallgassak. Mágia jobbnak láttam az utóbbit. Tehát hallgattam. — Talán csak n?m verset ?... Ezt már kereken merten tagadni. — Nem. — Tehát prózát? — Nagy csuda! Látja ifjú barátom Ön ma eddig as elsó, a ki prózát hozott. Neue csak — eizhl egy nagy ládára mutatott, — as csupa vers! Vers ismét csak ven! No gondoltam — itt akár minden elfifise-löaek más és mis verset tehetnének a lapba. — Mai világban ssólt a sserkesstá mo- solyogva as egyik munkatárs felé fordulva, a ki a tintát ugyancsak fogyasztani iparkodott — ha a kis gyermek elhagyja a bölcsőt már ver •eket kezd irni, s krumpli osukorhos, a mesés kalácshoz, a ross dajkáról, a hálósipkáról, és tudná as ég elóssámlilni még miról Ha már ir, hát csak irjon, de ne küldj* melegibe ide hotzánk, hogy közöljük. — Hja ilyen a mai ííju nemzedék! sióit ac egjik munkatársa tintáé ujjait ugjao csak sxaporáa t\'irülgette. — Küasöojük ifja barátom, aa ilaenetek* ben majd megválik, hogy mily aort ári pró-láját. — Hála aa égnek, hogy megaaabadaltam mind csikkemtól, orind pedig a sserkeaatfii iro-dából. A mint az utcaára értem aaonnal szaba-dabban lihegtem. Még csak must lepett el a kíváncsiság. Kár kora reggel felkeltem, hogy keasimhu kaphassam az újságot mentői előbb. Fái! Egyetlen egy árva betű sincs csik-kemről. Itt van et;y regiment sserkeestoi iite-net, de csupa vererói, ei u csak versről, no de mind csak vererűl egytől-egyig. A mi sok ai már mégis sok! Haragosan dugtam tfaebre a hírlapot. Eljött a másnap reggele. Még korábban keltem fel. Alig bírtam • keséim kSsStt tartási a lapot, annyira renket-tem. — Áhá van ismét egy csomó sserkeastoi üsenet. H. L. urnák (Komárom „Elmegyek, 6rSkre el." Jól teaxi, ha versét ia elviaai magával. B. S, urnák (Váoa.) Mily érmet bánta engemeL" — Soletlen fuifa verseset. — De nem ú mi. - G: E. úrhölgynek (BpMt) Kiaaé hoasu. — no de majd meghát-rának. F. Q. (BpMt.).HegbásUm már esersaer." csakhngy megbánta. Ön valóban boldog lehet. M I. (Krshgy.) ,k keserv. Nagyon ke-serves. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBER 9 én 1879. Jegyzőkönyve a .zalamegyei áU. tanitó-teitiilet központi választmánya 1879. sze.pt. hó Xl-én Keszt-helyen tartott rendes havi ülésének. Jelen voltak: Belánji Tivadar, BinS József, Nagj Ma-ri.k. k. »., Klug József, Haachatel lőttéi, Uj lakj Mitjás, Pöltz Pál, Vöróss János és Ertl Karolj közp. választmányi tagok. Ai elnöki uéket Csathó Alajos tantestületi elnök gyengélkedése folytán Belinji T. alelnök toglalá el, ki melegen üdvözölvén a val. tagokat a< üiéet megnjitottnak nrilvánitá. 1) Felolvastatott a f. évi aug. 26-án Ta-pnlcián tartott éri rendes közgyűlés hitelesített jegysököDyve é« tudomásul vétetett. 2\| Alolnök jelenté, hogy a Tapolcián tar-tott közgyűlés megbiiásábal ai elnökség a njug-dijberizetési ivek kelhez szolgáltatását « Bitgyei tsofe!ugyelúségnél kérvényezte, a tanitó egy-letek oraz. Követségénél a csatlakozást, bejelenté s ugyan ehhez beküldéa laniló nyug-díjtörvény revisiuját sUrgelú jkúoy vi kivonatát a tapolezai közgyűlés jköoyvéből; körirat boaájtatolt valamennyi járáskörhöz, hogy tiszt-viselőik s tmgjaik névsorát küldjék be a sgyuttal felkérettek a körök az irkák hátlapjaira vonat-kozó pályatétel kidolgozására ; ai alapszabályok módosítására vonatkozó kérvény a nmllgu m. kir. vall.- és közoktatási minisztériumhoz fel-küldetett; OberlaoderS. kővágó-eörsi izr. Unitó ttgyében a megyei közigazgatási bizotteághoz kérvény-intéztetett; Tapolcza város tanácsához a szíves fogadtatásért köszönő irat menesztetett. Ezeken kívül több más folyó ügy nyert elinté-zést. Erre bemutat* alelnök az elnökségi ikta-tó könyvet, mely a fentebbiek elintézését iga-, tolja, valamint azt is, hogy az elnökség f. évi aug. 2Ü-tól mai napig 15 folyó szám alatt 37 ügy darabot küldött síét. Örvendetes tudomá-sul vétetett. 3) Alelnök jelenti, hogy a .keszthelyi já- ráaikör" választmánya a kör pénztirkészletének egy harmad részét már áttette a tantestületi pénztárba. Tudomásul vétetett s egyúttal azuu Óhaj nyert kifejezéitt: vágyba a többi járási kö rök s mielőbb hasonlóképen cselekednének. 4) Biró József azon örvendetes hirt hozi s. választmány tudomására, hogy a legközelebb tartolt városi képviseleti gyűlésen t. Balás Ár- pád isk. széki elnök s városi képviselő ur mele- gen szólt a mellett, hogy a városi költségvetési előirányzatba egy meghatározott összeg a gyű- lésekre menő tanítók napi dija és útiköltségeik fadesésére vétessék fel, s hogy ezen felszóhtás folytán ai 1880-ik évi költségelőirányzatba fel is fog vétetni. Örvendetes tudomásul vétetett. 5) Biró József indítványára a választmányi ülés megbizá az elnökséget, miszerint kérje fel valamennyi járási kört, hogy a körben megvi- tatott azon tárgyakat, melyeket a jövő évi közgyűlés elé óhajtanak vinni, legkésőbb 1Í80. évi január l-ig küldjék be a központhoz, hogy itt megvitattathassék s e végbol\'a járási körök- nek U kiadattathassék. ü) Pöltz Pál szorgolmi óhajtja azon közi-gazgatási járásokban és a tanító járási körök mielőbbi megalakítását, melyek\'ben eddig nem Tolt, mint p.o. a pacaai, tapolczaistb járásokban. A Tájftutmány hosszú uszmecmre mán abban állapodott meg, hogy megbízza az elnök-séget : miszerint átiratilag keresse fel a megyei Ne bogy t. olvasónkat valami baj érje, a papírkosárba dugták. Egyik munkatársunk még most is szenved veraének elolvasása foly-tán. Nem gitár a lant, a melyet minden cseh trombitás pöngetni tud. H, I. (Helyb ) Mint látjuk ön azt sem tudja, hogy mi fán terem a vers. Hogy tud ilyen sdletlenségeket írni ilyen forró időben ? Ejoye hát hol van már az enyém ? Meg van már, meg vao. ,Sa. L. (Bpeef.) Besoroztuk.* No hát valahára. Csakhogy uuglich! Előbb még alig bírtam lélegzeni a ezen egy szó .besoroztuk* óriási hatást gyakorolt. Mintha 2 Kiló nehézségű Buly esett volna le a keblemről, oly annyira megkönnyebülten érestem magam. Oly jókedvem lett azután, hogy ott van * szerkesztői üzenet, még Sipinek a kis ku-tyának — is meg akartam mutalDi. hogy : nézd komé, elfogadták a czikkemet! De eszembe ju-tott „hogy utoljára még eltalálja olvasni smajd orötnebeo megeszi az újságot,* ezért tehát nem reazkiroztam. Másnap ismét korán virasztottam. Már örültem, de mikor a tárcza rovat czimét el ol-vaaUm, mintha dézsa vizrel öntöttek volna vé-gig. Már-már aggódtam, hogy nem jön a csikk. Talán nem is nekem szólt az üzenet! Elo sem lehet azt számlálni, hogy mily kétségbe ejtők Toltak ekkor gondolatim. Btggel már alig vártam a hírlapot. Mi- Unfolügyelőséget, s kérje meg, hogy a községi isk. Unitókat a tantestületbe való belépésre hí vauiból utasítsa s ások névsorát küldje mag az elnökségből. Egyéb tárgy nem lévén az ülés bezáratott BELÁNYI TIVADAR m. k. tas-.nleti alelnök, ■int • grllia elnöke. Jegyiette: ERTL KÁROLY, m. k. a salam- ált. tan.-tert&let 6 Eszmék a acepticuN világból. Tagadhatatlan, hogy * boszniai, uoviba-tiri vállalatból Aujztria-Magyaromsignak ez idejüleg mi haszna sincs, sőt hogy az nagy ál dósatokat igényelt, a még igényleod, a* tiaitáa ál! előttünk. Ámde ez a képnek csak egyik oldala. — Az államok életébea előadja, magát oly alka-lom, melyet elszalasztani nem lehet, nem asabad habár annak használata a legnagyobb erőfeszí-tésbe kerül is. At államok előtt néha azon dilemma áll: vagy-vagy! A muaskáknak * balkin fólszigetbőli ki takarodáaok, mit sem hasánál, ha as ottani tar-tományokbani primitív állapotú népek maguk-ra hagyatnának. — Ekkor rövid ido alatt, a kölcsönös vetélkedés, a muszka izgatás — fuly tán a lángok ott újra kitörnének, — eseknek eloltására a magával is tehetetlen török állam képes nem lenne, — ut pedig, hogy az ezen tartományokbani kereszténység a pasa-gazdál-kodás alól felszabadult a civilizatíó és huma-nitás érdekéből csak helyeselni lehet, de ez po-liticailag is szükséges volt, mert a későbbi muszka beavatkozásokra! ssép ürügy, éppeu csak ez által vétethetett el. E helyzetben tehit nemcsak a mi légion toaabD érdekeiek, de Európa érdeke folytán i* elutasithaÜaD szükséggé vált ottan egy oly ha-talomnak fellépése, mely minden tekintetben elég képességgel birjon a munka, s panazláv fulánkokat kiszaggatni astattuquo ellen intézendő merényleteket csirájában elfojtani, a oda hatni hogy az ottani népek közötti jósán fejlődés le betővó tétessék, s a nyugoti cultgra roeggyö kerestessék. Ezen nagjsserU feladatnak foganatouti-sára természetes, hogy fekvésénél fogva egye-dül Auaztria Magyarország volt és van hivatva. A moet mondottakból kitetszik, hogy as 1877. és 1878. években ki tört keleti véren drámának lefolyásánál, Ausztria-Magyarország és Németország részéről a következő ezélok tü zettek ki : 1 ör. A török államnak a mostani álla- potraí devalválása. 2 or a muszkának a balkán-félszigetből örök időkrei kiszorítása, — B a további beavat- kozhat&pra a szép ürügynek minden korrai el- vétele. 3 or. Az ottani tartománynkbaD a jósán és békés fejlődésnek biztosit. »a tekintetéből, - a tényleges felügyelettel Ausztria Magyaror- szágnak, — Európa résiérőli megbízatása. Eme három pont megfejt mindent, a tör-téntekről minden homályt elossla\'. Igen természetes, hogy az ige, — csak is Auafctrra-MagyarorsKágojik.Németorsziggali elő-zetes egyetértése, és megállapodása folytán, válhatott testé. Hogy éten elósete egyetértés a két állam kor belepislantottam, valami olyan érzés fogott el, a minek nsgy hatását még most sem felej-tettem el. Alt sem tudtam hová legyek. Majd a földhöz csaptam az ujdonat uj kalapomat tiszta örömömben. A szerkesztő urat mindjárt meg pusziltam volna, ha vele találkozom. Meg én 1 A szivar áru* csak nézett, nézett, — mi I kor néhány pillanat múlva ismét hosszú bolt-jában megjelentem, * egyszerre öt darabot! ötöt vásároltam meg abból a hírlapból. Majd u egyiket majd a másikat nézeget tem gyönyörrel, hogy megegyeznek e? Már majd a menyorntágban éreztem magamat, mi-kor örömtől csillogó szemeimmel végig vizsgál tam, egytől egyig , a azt tapasztaltam . hogy mint egy kapta fára van készítve. Még haza értem legalább háromszor vagy négy-szer pislantottam bele, persze csak a tárcsa-rovatra. — Jaj de boldog volUm végtelenül boldog. Már arany rámába is akartam rakni, hogy ágyam felé akasztom a kedves hírlapot. Valóságos édöui életem volt az nap. A sok gyönyörködtetéstől kaprásott a szemem s majd el fel ed késtem as ebédről is. Szóval ekkor boldag valék, valóban tol világi érzelmek ringattak. Est pedig mind az at eisóczíkk élesztette, okost a, a melyiket oly sokáig csukva tartottam, rejtegettem, őrizget tem as asztal fiók fenekén. között már a keleti háború kitörése előtt meg ▼olt, — annak abban az időben már félreis merhetlen jelenségéi voltak, sot azt már akkor • mi csekélységünk is ugy látta. Idézzük itt a „Zalai Közlöny\' nek 1876 éri nov. és deczemb. közzé tett 93 és 103 számai ban megjelent csikkünket, mely igy hangsik: Aastria Magyarortsig és Németország meg-osztozott testvérként tekintendők. E két állam — a történet, a geographiai helyz et, alkotnia nyos intéz vények, a nemzetgasdászati, — ipar s kereskedelmi téren a legtermészetesebb szö vetségeseknek tűnnek fel. Míg egyetértenek, urai a helyzetnek. Ausstria Magyarországnak biztonsaga Németországtól feltételeztetik, vitsont Auszt-riának bukása — a német ilUm fölényére, sflt egységére názve is végzetszerü twinény lenne. — Nincs oly osztalék, mely Németorszignak Ausztriát pótolni. E két illám közötti szövetség zajtalan, csendes — mint a mély vtz létét dobszóval nem hirdeti, de anak idejében - benne rejlő leg-szilárdabb élet erőt, tények fogjak igazolni. Jobbhs ellenségeink ez iránt illusióban élnek. A keleti vihar kitörését m*g kellett a német egységnek előznie — igy lett a bennünket fe nyegető veszélynek éle el tompítva. Fel tartóztatja n düh vei rohanja meg már a muszka a törököt. Nem tudjuk, mi van a sors könyvébe írva, csak as az egy bizonyos, hogy ha mindjárt Törökország préda lenne ii, az oraszlánrészt nem a mutzka fogja zjbjébe dugni. — Olasz, németegység mind jó, de a muszka raszényelt — pansiavismusam-gtestesültöröljog a szabadságnak gyilkosa. A német egyuég megalakulván, meggy ti knreztetése, biztonsága még sok gondot kivan. Villámhárítóról is kellett gondoskodni s es a keleti kérdés. Paradoxnak, képtelenségnek litssik ugyan de mégis mély valóság, hogy Bmroarknak merész asz? vonszolta moet szőnyegre A keleti kérdést. Ö tnegBzámitolta roir, mily höaau küz delme lesz itt a muszkának! mennyi vér- s pénzébe kerül ez neki! megmassália a helyzet bői a németre három ló előnyöket is. Bismarknuk legtitkosabb cabineijében számszerűleg ki vau as is mutatva, hogy e küz-delemben, ha tejtetőre áll is a musska, minden nrŐködéaei füstbe mennek — eredménykép — a vélt hassonból caak annyi jut neki; mennyit a német- s Ausztria Magyarország akar. A ki-merült muszka mellett pedig sokáig vígan fü-tyül a német. Most már végre axt kérdi valaki, váljon mikor less hit vége as occupatiónak? Ha majd a balkán félszigeten lakó népek a cultura azon fokára emelkednek, hogy a muszka pansliv izgatások terimí talajra többé ott már nem találnak, b eeeii népük a béke malasztjait, Bajit otabadsigukat megtanulták többre becsülni , mintsem hogy botorul a muazka járom uti\'i soh.AJtoit.inak, ha Muszka-orsságban absolutismua elenyészvén ezzel együtt a támadó B hódító pulitica a napirendről letöröl lelik, ha » tőrük álUmban, az őszintén óhajtóit reg.tnerat.io siknriilend, — ekkor v£go lesz az occupatiónak, minthogy zzel az azt előidéző ok is megszűnt. Természetes, hogy addig még sok víz f<i lyik le a Dunán! It.rrk. — Omzágoft rásár lesz jövő hétfőn Nagy Kanizsán, mely a legélénkebbek egyike szo- kott lenni. — Hymen. Dr. Dietrichstein Dávid zalamegyei t. főorvos ur kedves leányát, Sarolta kisHSHsonyt. okt. 19 én vezeti oltárhoz Blum- schein Miksa ur. Áldás kísérje frigy őket! \'■ — Bérlők kerertetnsk. Két egymásba nyitó elegánsan bútorozott szoba két müveit fiatal ember számira kiadó; ajánlatokat kérjük Wajdits József könyvkereskedésébe küldeni. — Zalamegye a következő sxioikerU letekbe osztatott be : Székesfehérváriba Balaton Füred, igazgató Károlyi Lajos; pécsibe Nagy-Kanizsa, igaagató Ctóka Sándor ; szom- bathely ibP Keszthely, Zala Egerdzeg, igavgató Fáy János; BÜmeghibe Tapolcsa, AIBÓ Lend^a, Szent Gróth, Csiktornya, Letenye és Kővágó- Eörs, igasga\'.ó Balogh Alajos. — Árverések ZaJamegyébeo. Tanosic« György 2100 írtra b. ingatlan. Taliao-Dörög- dön^upolcsaijbir^nov. 5. Vig József 2525 írtra b. ingatl. Gyenes Diáson (keszthelyi jbir) okt. 18. Csőd Nnmtz Fülöpii.-k«ntsaai Uk<tt«lln, perugyelő Simon Gábor ügyvéd. — Hirachl Kataliaa n. kanizsai lakós ellen mftgiwün- tetett. — — Tüxi lárma, tegnap este felé dü höngn ssél közt kigyulladt a föutczin levő Weiaz féle két emeletes ház kéménye, dacaira az er/ÍB szélnek, as mely a nagy ssiporkikat ire vitte, as ijedelmen kívül mii baj nem történt — A soproni kir. pénzOgyigasgatosig Subó Miklós IV. osst. adótisstet III-ad osat. apohivatali ellenőrre Letenyére nevezte ki. — Gyámthir Deik Lajos zalatámoki birtokos hftBMBit ssenvedés útin a múlt hét végén jobblétre ssenderült. A kedélyes öreg mesne vidéken ismeretes val a, benne\' eey ere- deti alak szilit sírba. Béke hamvaira! — HatáfOS hírlapi közlemény. Az ako lendv»i községi elóljárósig a műit hóban fel* tsoJitotta a ,N. P. Volksbiatt* aserkesstoségét, hogy egy egy ottani ssegény Özvegy : Aranyos Anna részére gyűjtsön segélyt. A saerkeestó kösse tette a felhívást s megküldte lapját a királyi kabinet irodának is. A napokban innét leirat érkezett a iőhadparaoc8noksighoz,mely ben ez feUzóllittatott, hugy vizsgálja meg a ssegény özvegy viszonyait, hogy érdeme* e a segélyezésre ? — Hárma* mrtvárvány. Vasárnap d. u. 4 órakor alig litasott valami kis felhő, a nop tisstin ragyogott, a tetőiránytol kiwé nyu- gatra tündökölt a magasban egy kisebb síi várvány domború ivovol nyugatra a nap felé, és homorú részével kelet felé fordítva, bemé asöldés violatsinsk voltak leginkább kifeji Ad ve — távolabb nyugatra volt látható a tetemesen halványabb mellélusivirvaDy, ettől déli irány ban pedig as előbbiektől helyzetre egészen különböző szivárvány ai előbbinél sokkal élén kebb színekben pompázott. Öreg emberek mondják, hogy az égbolt e táján még soha sem láttak szivárványt; e szép tüneményt nemcsak városunkban, de a távolabbi vidéken is szemléitek. — 8erencsé tolvaj. Szept. utolsó napjára virradóra ugy éjféltájon, egy tolvaj két bolt ajtóval megpróbálkősik , hogy azt feltörje. Elsőben a ssepetki boltot veszi ostrom alá, de est bevenni nem sikerült, mert a boltos észre veszi, lármát kiált. De mire emberek jöttek, a tolvaj elillant. A boltos revolveresen maga mellé vesz egy duplapuskáB embert, kutatnak a aze -potki korcsmában. Onnan át mennek Iatváodrn ott a bolt ajtó elolt elhaladnak as utcsán mit Bem észlelnek. A lakaeoba ablaka atatt meg cnend van, vissza néznek a bolt ajtó felé, » ugy látják hogy nincs zárig betéve. Őde mennek, az ajtót kinyitják a belsót bezárják. Itt valaki van. Ki van itt, szólj, mert mindjárt meghalst! A dupla késsen késen. A tolvajnak itt mene-külni nem lehetett. A stobiba nyiló kis bolt ajtó becsukva nincs, azon belép, a szobán végig megy. A külső ajtón kereait vas van, astieteasi-A Ltorcamáros felriad. A tol vaj kiugrik, a korcs maros utána, megfogni készül, B a mint átölelni akarja sárba visbe hanyatt esik. A tolvaj megfu-tamodik. Akét fegyveres előtte terem. Megállj\' kivagy V A tolvaj félre ugrik. A puskás rá fog-ja puskáját s agyon lövi, ha fegyvereosötörtököt nem mond. — Jegyxö válasxtá. Felső-Ssemenyéa okt. 1 én volt a körjegyzői választás, melyre egyhangúlag Hajgató Lajos letenyei kir. járie- birósági írnok, egyszerBinint okleveles jegyző választatott meg. Sok szerencsét hoszi! — Bómer Flőris, nagyérdemű tudó sunk, kí mostanában Zalamegyát kereste föl ré- gészeti kutatások ezriíjából a megyei roono- graphia számára, csaknem szerencsétlenül járt. Útitársával kereste a monostor-apiü-romokat. Egy völgy mély édes mellett a hol haladtak, a ka- lauz tiun vették észre, hogy tökéletesen nem ké- pes magát orientálni. Egyszer csak Hómer elkezd lefulé vagy 12—15 lépésnyire cu«ni, nem tud lábának biztos helyett .találni s ha egy közben- osó bokrot mintegy ösztönszerüleg meg nem kap balkezével, a mi veresre karcsoltatott, ugy eshetik el, hogy latán a kösnlfnkvő szikla dara- bun egyszerre agyonüti magát. De a bokor kiálló agát megkapva, némileg ellensúlyozta az erós moederút s igy történt, hogy esése életve- szélyessé nem lett Lezuhan, de hátára, oly onV sen, hogy néhány peresig szóhoz sem juthatott. A mint hazafelé jöttek, emlité, hogy test törzse a nyakcaigától egész végig megsértetett, — mindezen baleset azonban nem tett reá nagyobb beny ománt. — Rövid hirek. Kisfaludy Sándor .Hunyadi János czimu drámájának eredeti kézirata az egri érseki lyceum kÖnytárába 7an. — Hirsch, a vasút király, több főnyereményt csinált. — Az Arrogante ünnepély tÍBZ\'a jöve- delme 10 02* frt. 27 kr. már elküldetett. - BUmarck kalap jött Bec-.be divatba. — A zir- ci i apát iastallaüojx. nov. 10-én lesz. — Ai ame- rikai egyesült államok elnüki székére egy nő is jelöltül felléptetett — Luther Márton sajátkezű végrenduUténez. fenynyomatu másolatát adu a P. H. — Nagy Jakab tílinkós, fővárosi rendőr- biztos lett. — Gr Zichy Viktor államtitkár helyébe B. Bánffy Dezső említetik. — Tóth Kálmán „Nők az alkotmányban" ciirau Btia- üve Belgrádban aserbnyalven nagy lelkese-dés8~l adatik. — Madarász János rablógyil-kost a kegyelmi tanács nem ajánlotta kegye lemre méltónak. — Szibériába az idén 70 eser egyén azilliUtoit. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 9-í« 1879. Ki nyert? Bpeit, okt 4-ín: 60, 28, 74, HO, 86 Linci, , , 32, 65, 29, 70, 36 Tn«t . . 40, 6, 36, 74, 34. A tiegédi és tiszsvidéki árvízkárosultak ji.vára rendesett rendkívüli állami aorsjáték hízása szepl. 30. délutin 5 órakor történt meg. A 8 írshusáa eredményéről fővárosi lapok után a • k.ivelkesíket közöljük : A sorsjáték 6308 nye ^ p-ményból állt, melynek összes nyereménye 220.000 frtol tesz, A sorsolás ama 5000 nyere tlény klhuzásávsl kezdódött, melyre a legkisebb nyeremény, t. i. 10 frl. esik. E szeri Dt nyertek a következő 50 sorozat össze* számai egyenként iOfrtot készpénsben: 91, 160, 181, 17, 188 kl>7, 287, 353, 42«, 470, 559. 034, G43, 675, H3, 1006, 1009, 1068, 1070, 1221, 1246, -.•248, 1280, 1380, 1407, 1473, 1485, 1493, 3:">35, 1582, 1591, 1641, 1734, 1837, 1840, 1844, 1876, 1918, 1928, 1Ü78, 2021, 203Ü, :>12ö, 2280, 2282, 2367, 2522, 2642, 2177, •; 2940. A nagyobb nyeremények husásánil a lf.nyeremény, mely 50 eser forint 6 asásalékos adómentes magyar aranyjáradék kötvényből Ali, a sorozat az. 41C, szám 77-re esett. 20.000 írtnyi aranyjáradékot nyert toros. as. 1952. ss 75 — 15,000 frtnyi aranyjáradékot nyert aurt az. 535. u. H. 10.000 frtnyi »ranyjá. nyer. Lor n. 786. t. 89. Irodalom <E rovat alslt megemHtett munkák Kagy-Ks-m.aio Wajdiu József kfttJ^rkereakedéae Által mg-r.-Dilelhft.ik.) — -4 ctdbtát Xetfptt iíij>oi 20 ik fútéin meg jelent. Érd^km tartalom mellett B. fíaymerlij Henrik arcsképét is közli. Kindja: Mehner . Vilmos. Ára 30 kr. — Mdtlté Domokos udvari togorvos úrtól harmadik kiadáaban megjelent: A legszüksége- sebb tudnivalók a fogak és száj ápolásáról szóló népszerűén irt kúzhaszau könyvecukc, melynek egy magyar család hasából sem Btabad hiá- nyuzoi; a könyvecske hasznosságát nemesük ac ajánlja hogy 3 dik kiadást én, de acon kürüU meny ia, miszerint a vallás- és k:>zokUtási mi- niszterium méltónak találta * népiskolai tani* tiknak olvasmány ul ajánlani, A szakértei ;oes azertő méltán köelismerént érdemel. Ara > aak 30 kr. - — Metógazdasági irodalmunk terén min ,iea esetre igen figyelemre és ejísmerésre méltó MÓD törekvés, am«ly numcsak a ptuatan gai-■ lasitgi, de egyszersmind az ezzel kapcsolatos és önnek úgyszólván nélkülözhetetlen kiegészítő léezét képexö műszaki ismeretek terjesztését is í< ladatául tűzte. E helyes irányt képviseli a < iunda Béla műegyetemi m. tanár áltat sBerkesz-latt gazdasági mérnök" csimü folyóirat, amely egyszersmind a Tiszavölgyi társulatnak is hiva-talos közlönye lev^n, a gazdasági ismeretek terjesztése melleit különös gondot fordít ax ármeiitesités. csatornázás és fíildAntazés nagy . .uniozUiágu és omzágoe érdekű ügyének fiigget-leo képviseletére és elő műid itaaara. — A lefolyt harmadik évneg^ edbeu ssinién azámosuly íigye-. lemre méltó dulgczatot közölt e folyóirat, a melyek nem csekély mérvben hivatvák elűmoz ditaoí a közérdekű gazdasági s eszel kapcsolatos műszaki ismeretek terjesztését. Elég legyen a zikkek. kosul csak a következőket fölemlíts uünk : A tÍBzavölgy rendezése. Gonda Bétától. A selyemtermelés Magyarországon (2 közi.) Hervol Edétől. Az aranka kiirtásáról. A légköri villamosság és a növény élet. Lengyel István tói. — A gazdasági szakoktatás szervezésekhez , ^ kózt) üonda Bélától. — A déli tenger kiszá-mítása (2 kösl. egy térképpel) — A külföldi zakértok ssemle-utja. —Gróf Károlyi Sándor emlékirata a Tisza szabályozásról.— A Saek-:ÓU sorbuvetú és kapáló gépek (18 ábrával.) Katona Endrétől. — Gőzcséplogép (4 ábr.) Faragó Lászlótól. — A talajvizsgálat gyakor-.ati jelentősége, Korilsánszky Jánostól. — Uj zerkexetü vizemelű ca<\' Itícaapólási és öntözési :reiokra (1 ábrával) stb- — A Güzdaságí Hér-nok megjelenik minden hó 1 én és 15 én két \' ívnyi tartalommal, igen csinos kiállilásbatt. rajzukkal gazdagon illuaztiálva. -\' Etoíisetéai :ira égést évre C frt. Eli\'- tize léseket ez év al-jé-lol még folyvást elfogad a Gazdasági mérnök kiadóhivatala (Budapest, Üllói ír. 24.) — Uj zentmüvek Táborzsky és Par^ch zenemükereskedésében megjelent; Négy kedvelt népdal 1. Haszállott a vadgalamb a "öld ágra. lí. Fekete szárú cseresitnye. 3. Ei a kis ÚL^ jól vigyázzon szivére, 4. Kecsepicze haj! Ének- liangra zongorákisérettel (va^y zongorára kUioo) alkalmazta Huber vándor Ára 80 kr, — Rautmann Frigyes kiadása a Pokorny J«no szerkesztésében hézagpótló uj. villalat in- dúlt meig: ^franczia-magyar és magyar fran- tzia »tótár. A kiállítás disxes: ára füaeteo-kint csak 30 kr. Eddig két füzet jelent meg. Melegen ajánljuk as érdekeltek figyelmébe. Vegyes hlr. — Orosiortiágból. A szentpétervári titk<« forradalmi lap a Ztmsj* í Volja egyík legujabb •sáma leírja, ht>gy az orOM kormány barbár preassiója minfi sirí csöndet teremtett Orossor- sságban, hogy senki sem mer az államtól vala- mit követelni, azután igy folytatja: Megszokták nálunk a kivégzéseket és eltugatásokat, de ezek az utóbbi idÖkbnn oly mérveket öltötte, hogy még a hideg vér ü emberek is elrémülnek. A ta nulókat és nihilista núket tisatviselók, tisztek, grófoők é» udvari hölgyek követik. Mi less ebböi ? Meddig fog az tartani V Hát a mostani czár haláláig minden embert ki fognak végexoi a kinél tiltott könyvet találnak ? Csak egy or- ozágot. egy korszakot ismerünk, melyben a siri csend mellett ilyen terrorismus uralkodott és«z Nápoly volt a Bourbonok alati. Ott is evreket vetettek börtönbe, sötét kazamatákba egy így könyv, egy pecsét vagy levél miatt. De a nápo- lyiak szerencsésebbek voltak, mint mi. Sorsuk miatt egész Európa fölháborodott és az angol miniszterek nyilvánosan megrótták a rabomba minisztereit. De ki törődik velünk, ki ismert a mi Poerioinkát é Pellicoinkat \'t még a filantróp Gladstonenak RÍncs szava bombáink ellen. Ez a mi helyezetünk. Senki sem tudja, hogy a leg- közelebbi pillanatban nem less-e a hóhér áldó zata és seuki sem mer kifejezni e miatti félelmét vagy aggodalmát. — Károlyi Ede gróf szept. 28-án reggel hosszú és súlyos szenvedések után meghalt. Az elhunyt a köztisztrlntben álló Károlyi litván gróf legidősebb fia volt. Mint ifjú résztveit az 1848 — 49 évi szabadság harcsban. A GOu évek hazkíias mozg.-ilmiban is élénk része volt, s egy ízben S.-A.-Ujbelyrn 1« is tartóitatták s Kassára vitték, a honnan 3 hónapi fogtág után bocsátották szabadna. Ez időtől kesdve egész 1875-ig mindig részese volt a politikai küzdel- meknek. 1362-btín Pslfy Mórici gróf helytartó- sága idején börtönbe és grófi rangja elvesztésérr ítéltetett hazafias irodalmi működése miatt. A későbbi r>r»zággy ülések alatt a Deákpárt ta^ja volt, majd az úgynevezett középpárt hot csatla- kozott. Az 1875.évben létrejött fúzióban is volt része. — — Bokrosodé és ragadó lovak megfékezé- sére egy amerikai i#«ii alkalmas késsüléket talált föl. Ez egyszerű készülék rendeltelése nem más, mint a ló szemeit rögtön eltakarni mihelyt nekiszilajodik B ragadni akar. A BZC mek elfodése a Simis A. által feltalált és ssaba dalmat nyert kantár állal történik, amelyen al- kalmazott zsinórral minden pillanatban Össze- vonható aló szemellenzője és így amegszílajult állat tökéletesen a lovas vagy kocsis hatalma alatt áll s minden pillanatban megállíthatja, — A védtörvény. Azon rövid törvényja- vaslat, melyet a kormány a hadsereg eddigi létszámának további 10 éven át való fentartása iránt fog az országgyűlés eié terjeszteni, nem érinti ma^át a véd törvény kérdését. A kormá- nyok azouban a közös hadügy n>iniazterr<>t rgyutértőlei* erre nézve is szándékoznak később módosításokat javaslatba hnzsi. E, javaslat* magyHi szövegének a reicliBritih elé terjeexteadő- ével nem kelleod azonosnak lennie; elvei és alHpvonalai asooban mindenesetre a kinsiw hftkl ügytniniszteriummal együttesen fognak megál- l&pittainí. E tnódt&itÁsoknál nemcsak aa egyé- ves önkénytesi RzolgÁUt iuiézményéről van szó, mely te oézvu kiváhkepen az a kérdés bír fon- tossággal, hogy az Önkéntesek egy része, sors- húzás alapján, nem volna e a honvédséghez beoaztanao, hanem még több más nem lényeg- telen inutzk«dé»ekrol iá — Cteiszövö rabbi. A beregszászi rabbi ellenségének, a fiatal kántornak megrontására ünnepélyek alkalmából ujabb cs^laxévényhez fordult, mely valóban eredeti a maga nemében. Segélygyüjtés ürügye alatt egy bizalmas embe-rét Gallicsiába küldte, tényleg azért, hogy a kántor ellen adatokat gyűjtsön. Feltűnt az is némelyeknek, hogy a pap és párthívei pár hét óta rejtegetnek egy idegen vénasszony t s gyak-ran összegyűlnek egymással suttogni. — Nem is sejté senki, milv hatásor szioi jelenet fog rendaxtetaii. Az ünnepet megelőző szeptember 16-án délután istenitisztelet volt rendexvn, me lyen az ifjú kántor is részt veit. A templom elóti csoportok alakulnak. Az aj\'óhos vau állítva a vén idegen asídóas^zony. A templomi közönség oszlik, a kántor >« jő, sietve ifjú nejéhes B gjer-mekéh\'-z, de nlig lép ki az ajtón, midfin e sza-vakkal: „Ah kedves drága férjem, csakhogy végre feltaláltalak!" nyakába borulás idegen zaidoasflzony. Hatásos jelenet. A kántor nem ismeri A noj t a uo bizonyitváuyokkbl áJJ eíú, melyekkel bőségesen el van látva; kesében van a házassági bizonyítvány is. A közo\'usttg egy része kétkedik, maii része ujjong. Kell még egyéb bizonyítvány ? A nő azt is tudja, hogy a kántor csomóján t%y forradás van. A kántor lecsipntik, ruhája leráotatik, a forradás megta-láltatik. S-m mi kétség : ő a férj. Büntt: kettős hásasaáff bigamia Előre a rendőrséghez, onuét a dutyiba ! Most is ott ül a sserencaéUeD viza gálali fogságban, mert még nincs kiderítve tel- jesen, hogy való-e a vád V Azonban a pap csél-ját érte.mert mint ai „Egyetért.* nk írják, ha feimnnt^tnék is » vádlott, bj\'« leone állását visszanyernie. Cslet. — A buuirak jórő alakulata. g} ron»tkonSlag Treysr J. „(ielroide Qaachüfu benebt" czímü lapjában a termetekre néave i* egy i\|(en foDlosfigyelmeiteteatolTuuuk. Ugyan-it f-lhuxva azon körülményt, hogy miután a vilag-piacs állása &st mutatja, hogy Amerikán kivúl csupán Olaasoniág, Komáoia ea Török oraság az, a mely as idén busában fölösleggel bir, de a mely as utóbb megnevezett bárom ál-lamnál as idén asintén aokkal kiasbb, Qiinlmú években, mig enel lsemben a többi államok asuluéglete sokkal nagyobb mint es államuk ssállitáai képessége, még ámerikát ia bele értve. — Nagy kérdés megismerve as európai szük-ségét, nem fog e Amerikának essébe jutni, mi-után a termés — dscsára a busával es évben brretett nagyobb területek Amerikában it ki-aebb, mint volt a múlt évben, óriási árakat kö-vetelni busájáért ? Ebból tehát önként követ-kezik, hogy termelőink közül, akiknek még készleteik vaunak, bisvást megmaradhatnak követeléseik mellett, hogy a busa ára alább szállaaa, arra nézve semmiféle jósán ok nem lé-tezik, Megeshetik ugyan, hogy az árakat rövid időre as üsérkedét lejebb fogja nyomni. Ugyan-is rég elismert dolog az, hogy a gabona keres kedők saját előnyüket nem as árak roelé»ében hanem inkáhb azok letsállitáaában keresik, a hogy as Usérkndés egyik fű fegyvere abban áll a termelúvei sserob?n, hogy késsiet tartása he-lyett, nagymennyiségű búzát kinálnsk ugyan, de ami cssk üsérkedési fogás, mert as«al egy-általában nem bírnak, a minek az eredménye I azután as, hogy ax áruk p. o. s buzs jobban kináltstván mint kerestetvén, as árak lenyo-mainak. Ez által a kereskedők ritkán szén vednek vessteséget, mivel tudják, hogy a ter-m»l6k az adók, a drága munkaerő mellett, és és másféle támogatás hiányában erős es kitartó ellentállást nem képesek kifejteni, sennélfogvs ok azután a nyomott árak mellett olcsón vá-sárolhatnak. É baj tehát rövid időre nálunk is beköszönhiít, de az amint as ily szüksegbeli el-adások megsEünnok, uintén meg fog Bzünni, s as árak el fogják újból érni szt a magasságot, a mely a mi vissouyaink sserint egyedül ter messe tes. Placzi áruk. 100 kilót ixámito Siaiess Bau 1(1 11— Uo« 7 50—8 — Ár\|,» T- 7 50. Zah 5-K0— 6— Kuk. 6 50—7.— Bses: Bou n 25-13.4U Ru» 8 S0—9 S0 Arp. 7 90—HM Z«b 7 25- 7-3(1 Kakon«.» « 20 » 25. Ps«a: Busa 11-SO -12— Ro<s 8—8i«— Árpa 8.-8 4<i Zab 5-8U-6-40 Kukoricsa 6 60 — 7-4(1 Győr: Hu»« 11 HU - 12 KIR,,.. 8 20— 8 50. Arjx 7 511 - ;.8O Zal> B 10—« 20 Kukorica* 6.40.— 6-46. SlMSkltMy: Ku>a VI 20— I2.IO l<ntl 8 40 - «.!« Ar\|i» 7 8 ). \'4ab B 6 40.Ku".orici« «-tX>—7 20 Baas««t Bn.» 12 3O-13-S0 Eo«« ti 3b -8-40 Ar\|i» fi.OO-GüO Z,»b li ÍO- fi 30Knkoricu G.65-6 7o Ka>el>tr : !!UM 10-1(1—11 —. HÓM 6\'üil 7 — Árp« « 9- -. Z«b D-CO -5.91) Kukorirt. fi 4\'l - fi-VI. SsfTM Buz» 12 12—13— Roi»\'.ISO—10 3(1 ÁrpmrtMI— lOÍOZab «40— 6 60 Knknnru S M) -7 50 Vtsisréa KDM 1S.3O-13— Kot. 8.-85 0-. Ár[,» 7.50—B— Z»b6tU—640. KDkoriu>620-650. P«plrszeletek. Kgy alkalommal i^y kiilkiufel tí. Pista : ,ob in ostoba!" aNa csskbogj mir eg)-u«r igazat is mondtál I j»sT«* mej egy UlóU 8x. urnák haja fehér, acftkiUls p«diü Tekvtf rn\\l, f. urnák meg ellenkexúleg. £\|rj«zer P. ur mefkúrdritp, mi ok* iebet «noek. — Ax onnae TUI, — felelt a« tflmú* Se ur, — hogy én ai esean«l, 6a pedig u illára! «to-kott dol^oxni. Ea miir baj X. iir Hluent volt. •> hiliaj« cl-l.f>iW-re in igen Méretétre m^ltú utit vett el, kt TalAdi uonveflAlTn\'il ment hmi. Asooban kéohb es ia oly •Kert-nr-étlen lett, huny fAl 3ceoén mejr^akut. Férj* sAJnjtlknxott <• Tenxte^ú>\'-B, n hozxit toré: Nüm tnind xxáitül A li\'g-jtibb ax^ximr > rilágon. c\'Kk ax M ecj kellemetlen re^m DÚKrr. hogj Tele soh« flennit nem regélhetek !U\'g7 szem küxt." Kgv sx»búle)>étirt hétfüb rpgg. 1 vittek ftkaax\'.aui — Na, ex » bet is mir mefint népen kextlS dik ! — monda -Jjkedvllon a kOrülStte áUíknox £gy arharbter bepanaiiróltx X. israelitát a rM>injU, hi>gv ax semmiféle apró markát nem aiokott nU schacbterolutui. t afidoo a rabbi X urat exert mrgf,-ddeU( 8 felbivti, bogr a vallA koroteliaeiiyeinek pontotan feleljen meg, a lecközeiebbi pénteken X. egy amta-ctut kuld&tt a scharhb\'rbex srbacbtolú régeit Még c»ak mon jött igaxio x»«rba » >cha<bter gy y t hogj oh »>in kAsiönt addig mÁ\'Q^ hárki lefj«n i t, mif R vele tlálkoí nem ea«lt« meg kaUp jlt, Si3t mi több, •> aeki n«m kOntadket mtg )> Ui Egy alkslosmal erT nobrot ax»mle!3 diák mellett ment el. A disk nre ••m vette a melletti elhaladót, • igy nem kSx zont iieki. — síinek Urt 5B «ageni ? A diák risaxafordul ■ csodátkoxTa mondja. .Derek becrtlete. embernek,* — De dn egr gorombs fatnskól — Ifj bát — mond A diák - < mindketten esalatkoctttnk egvmiaban. — Kedelvei pirbasxM P. Jó estet őrmester or. K SsiTeMn. P. Axac enfedelaaet, ismén csak káplár. K. Semmi baj. \' P. Ilát bejsttek mii a ssisadokr K Ó mir rtfUL. KeleaU . Lsasa ketek, ba tíjuik >»oa. P. önaeri a sagoiom^t? K Hit hogyne P. Mondja meg aeki : túteli a rokonjiaak a rokonja, a sógor biesiaak a fe[»eefe az ángri, »• az ingyinak a* nra, sógor bácsi — s buaiat. A kix lesig néxi nézi naaájat, egvsxer astia megtxolal : — Oatt) milyen isep vaiTT te mamal Kar, bog)* a tbittnak vagy a feletege, különben el- veDnélek. Vasúti menetre.1 d. A budi-pesti időmaUtó ára szerint, iád-ál Ka-aisaiérál Vonat a«im Ora Pere. IdB 306 E.«.k,alub4e.,n„™ho,,,. Kiamibs 4 48 raggal 215 . . . , S 90 iünl 212 Bnda-PeelT-- 4 6» raggá 902 ... . . t 6 síhB. 204 11 30 astve 2U Bieib. ((Womb«tfc.lr, Br. Ujhel; fel<)5 8 ragg-l 301 . 11 48 estve .115 Sopronba » 38 dilut. .103 Triestbe « Pragernofon keresatOl Grács í. B^ibe 4 58 reggel 20! Triestbe éi Prigfrhofon .aereaxtfll Uricx é* Béobe ..... 2 47 düot Érkezik Kaulzsára 216 KsiJk, Mobica. Dombóvár • Fiúméból 1 41 delat. 2O« , , . . 11 11 eatre »O:\| H.,a«-P««irol 4 20 raggel 301 „ . . . J 5 delut 211 ... 9 44 eitte 3M :!;...l.5l(«...ml,.n, Hi.M 1J,l..-lri/..l(ll 10 27 ■■»• 303 , . .45 reggel 1«3 Kopronjrból 41 58 dtlel 211 lU^.hóI ((,«,., M.rh.irí. Prag">">f felöl . 4 12 reggel 2H2 Triemt ■ Her.bAI Huburg, Priger- „of felül 1 21 d«lUt •KH Trióit- • VillicbbólPrigerhnf felöl 11 — MtTe Usrbnrgb. r..Ü.knúl VilUrh i. FranoeifestbSl Felelős sierkesitó. Bátorfi Lajos. Miatán eddig minden Írásbeli fnlsaólitá som Ön tartozásának lefisitésére haszontalan volt, ezennel érteaitem Ont, ha 8 nap alatt tartozását nálam le nem fizeti, az egész nerét éa lakhelyét nxmcaak eseo, de saját költsége-men még több Ispbsn is nyíltan kösse fo* gom tenni. — Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, Nagy-Kanizsán. gat nm rherk. HIRDETÉS. Főmolnári állás üresedésben van a karidi gőzmalomban — Somogy megyében — mely állás f. Évi nctober 15 én elfoglalható; ezen szolgá-latra vállalkozók, kik szakaratosak, a finom és paraszt őrlésben gyakoroltak, ajánlatu-kat, bizonyítványokkal ellátva f. hó 20-ig Günsberger Lázár úrhoz Boglárra, Somogy megyében intézendók. — Ezen szolgálat utáni évi fiietés: 600 forint, háztartás-hoz eddigé adatott lisztjárulék. 20 méter tűzifa és lakás. (933 1 — 1) HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- ds papirkereskfdtísdben Nagy-KanizsAn kuvotkezü tárfryak V feltűnő leszállított árért kaphatók. u. m: mindennemű iró. rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, író, rajzoló, valamint szinn.s czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, sziues és ruhabeiró tinták, veros t?n színes pecsi.\'£viaszc>k, parafa, fa- és c.sont tnllnyelek, bel- és külfcildi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállí-tással, három szeg és szegmérők, író- és :-ajzmiiicák, köszönti! kártyák és papírok: f.;hér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint doboz-ban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő, ld czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgy-mint 1: 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes dulioz kitüin\'i aczéltoll. 4. három tolltartó, ö. három igen jó irón. (i egy vonal-lap. 7. egy lap szivopupir. 8. egy nagy darab pucsótviaszk. 9 egy törlögumi. in. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr 1" angol Itfvélpapir 10 borilókkal egy sziues csomagban ára csak 15 kr nagyobb 20 kr. színes monogrammal 2i> kr., levélpapírok dobozban 40 kr. f.:ljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 Irt 00. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparilzleti-nyomtatványokat továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meg- hívókat, körleveleket, gyászjelentéseket atb. stb. . ■ Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitiit) y, kilo pecsétviaszk csak 40 kr y, kilo rinom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. . • írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. Irodapapirok öOO ív iroda papír csak — -~ — — — ■ — — — 1 frt 70 kr. 3 frt. 4 frt. 5 frt. 50<> iv , finomabb — — — — — — — — 2 20 500 iv finom y, miniszter csak — — — — — — — 500 „ „ ., havana „ — " — — Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-níl kezdje feljebb tisztelettel. Wajdits József \|V Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek nyomatott a kiadó laptalajdonos Wajdits József gjorssajtóján.

Insert failed. Could not insert session data.