Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
476.02 KB
2006-06-07 10:11:26
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
254
1165
Rövid leírás | Teljes leírás (55.21 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. október 19. 84. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

, 1879. október 19-én.
Tiaennyolesadlk évfolyam.

a OHottsl ir ]•!*«• ívre . . * trt
II fii .VT. . • * •
II n.o.J ívre 2 .
£yy o«m 10 hr
■ Mriitisek
« haaábol p.MUOrban 7 luoánor 6 • min-l.n \'további lorert 5 kr
NYH.TTÉRBEN •onmk.ut 10 krírl IÍ-
ictuek fel
gjnutari illetek misdeo M hirietéairt k«l8 30 kr ftaetudt.
1
ZALAI KÖZLÖNY
la> ta.ll.Bi résaaf ■Heti kSaleaasrak i
n.rk.avtaaSi.
anyagi Tinit illeti
koalaa.ayek p. dif i
fciadéhoi barm.flt*»
I NAGY-IANI184
Wlaszriskaz
Bermaatatlaa lev.l.k eaak !.sart aojikatár-•aktdl Cafaatataak el.
KOZLOJÍ
előbb:
JKéaiislak visaas a.a
fcll7fcat*»áf;á»a«, sn.-ka»Hsal önk. tüzolto-egylet", a ,B.-ka«lxa«l k»>r.iki>4«l».i • lt«rb.nk\', ...-kaBluial Ukarékpé«zlár-, i ^»|.,ez;jel áltaMioa UnltéUz tnlef a ,n.-ka«lz«»l kliíed-»ível* í.»;}«a*l.t", * „sonroi.1 kerertetlslai s iparkamara a.-kanizaai kAlválaaztmUfa" s t«»b metjjel t* Tárni ecjetllet UraUlcs érteaiUJc.
Hctcnkliit kétszer, vasaruap- x csülörtökóii me^eleuo vegyes tartalmú lau.
Viszonyaink.
A fák levelei megsárgulnak ; a mező a rét pompáját, tarkaságát elveszíti, égy-tormává lesz, a természet lassanként el-hal az élet kevésbé zajos lesz, hajlékába vonul az ember; a nehéz súlyos fáradal-mak után, szobájába nyugalomra tér; mely nyugalmat, a fáradtság telt idó után, va lóban mpgérdcmlené.
De népünk ez évben tud-e nyugodni? Képes lesz-e hajlékában maradni; nem zavarja-o ót semmi nyugalmában?
Beu\'ó sajnálattal bár, de e kérdésre csak tagadó választ adhatunk. A nyuga-lom édes s zavartalan csalr ugy lehet, ha a testtel együtt a lélek is nyugba-tik, ha súlyos gondok, nehéz aggodalmak eszménket nem zavarják.
Ily értelembeni nyugalom , sajnos kevés emberre tár. Nem várhat, mivel a gondok legnagyobbika, az élet fenUrtasa-nak kérdése, zavarja elménket, busitja szivünket.
Hazánk a földmivelés országa, élet-fentartásuk forrása, termésünk, létünk a uedvező időjáráshoz van kötve; a szor-galom a munka, a fáradtság egyedül nem biztosithatja számunkra a megélhe-tést; a véietlenség játsza itt főszerepét. Az időjárásához van jóllétünk kötve.
Hogy ez, ez évben ránk nézve ked-vezőtlen volt, hogy termésünk lehetőleg a legrosszabb volt; ezt mondani fölösle-ges, érzi ezt, gazdag s szegény egyaránt. Sötét, bus kép tárul elénk, ha a jövőre nézünk. A föld nem hozott annyit elé, miből a tulajdonosa megélhetnék ; honnan
vegye a vetőmagot, honnan vegye axon pénzösszeget, melylyel az állam iránti kö-telességeinek eleget tegyen?
Kétségbe ejti az embert e kérdé-sek felvetése! Lemondjon a jövő termés reményéről? Vagy állampolgári köteles-ségeinek ne tegyen eleget; az elsőt ép oly kevésbé teheti, a mint a másodikat tennie szabad! Mi vár tebát reánk?
Sanyarú nélkülözés!
De van-e, lesz-e népünkben annyi erkölcsi erő, hogy nélkülözni tudjon; nem fog-e, ha családjában az ínséget a nyo-mort látja, a bűnhöz folyamodni, nem fogja-e kezét felebarátjának tulajdonára tenni?
Sajnos, hogy e kérdésre nem me-rünk föltétlenül ,nem*-mel válaszolni.
De kérdezhetjük mit tegyen a csa-ládapa, ki zsenge gyermekeit néz...