* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 442.07 KB | |
| 2006-06-07 10:15:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  538 | 1786 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. október 26. 86. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1879. október 26-án. ee-iu: Tlnniijoleudlk évfolyam. BHalMir Up Ulatt •urkentüMi. •D7«r ríuít illat! k6slamÍD7«k p.di« • kiadóból bérmMtr* f7 ■ Eff» -ám 10 kr. f Hlriltillk 6 huibof p«tíUorbaB \' 7( BMoaiioc 6 s n>in.l«n loiibbi torírt 5 kr. NYJI.TT*BBE» \' toronként 10 krért »i- leln«k fel Kiccitiri illeték mindeo >irdet«««rt S0 kr í.et.od!. NÁQY I4N1I8Á BiraMttattn Ittalak. csak nisvrt oiaokatár-Hktil lofiiuank al [Mntek TÍMU ••■ ZALA KÖZLŐIT elíbb: , N.-KanlMUTároft httlrkatótirinak, „n.-kanlrsal önk. tOlft", • .n.-kanli«ai ki«ded-nMelé JLT-.Jk.-BO MOGTI > .B.-kulwsi kerMkedelm! • iparbank\', ,n.-kanÍDial Ukirékpénitár*, i ,i»I»mefjel iltalánOf UaltttM ■ soproni kermkedelnl a Iparkamara n.-kaniuai kaiTálantman^a" • több megye! él Táróul egyesület hhaUIoi értet1Uj«. Heleiiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön nifígjeleuő vegyes tartalmú lap. iltalános közgazdászat! helyzet *) A letelt 1878. évije való visszapil-lantás kevés örvendetesét nyújt. Ha már az ország a legközelebb le-folyt években a politikai kül- és belvi-szonyoknak bizonytalansága, majdnem min-den értékeknek folyton növekvő veszte-sége, az ingatlan javaknak szűk korlátok közt mozgó forgalma, az uralgó magas kamatláb, a kinnlevö követeléseknek lasso és nehéz befolyása és az adónak snlyos nyomása alatt küzködni kénytelen volt; - ugy ehbez az 1878. év még meg-hozta a bosnyák- és herczogovinai tarto-mányoknak megszállását, ezzel a keleti kérdésben való tettleges fellépést és vé-res háborút, valamint az ebből » országra hiruió tetemes költséget, minek folytán az adónak ismóti fölebbemelése, az amúgy is már megszorított fogyasztásnak még nagyobb megszorítása, és minden pezsgő életnek, minden vállalkozásnak további Ie-n\'yilgzése van közeli kilátásba helyezve. A kamarai kerület mezógazdászata még mindig az ősi megszokás békói közt teng. Ha a munkásoknak általános hiány* miatt tetemesen felszökött jmunkabórek, az adók magassága, ugy a haladó mive-lödés következtében a mezei gazda ház-tartásában felmerült nagyobb igényeket a termények áraival összehasonlítjuk: akkor azon, 8 gazdára szomorú tapasztalatot fog-juk tenni, hogy a kivántatott kiadás, a földbirtokából merített jövedelmet majd-nem fölemészti, és hogy szükséges beru- * A iopront kereskedelmi éa iparkatnlirÁnftk ■ winmteriiimhoi felterjeKtctt fSjelentfae a mait évről. Érdekeaoek Úrijuk koiléiit. S«wk. házasokra kevés marad, megtakarításról pedig szó sem lehet. Kivételt ebból legfölebb népes váro-sok és jelentékeny ipartelepek közelében fekvő helyek képeznek. A termés, noha a gabonanemek mi-nősége sok kivánandót hagyott, mennyi-ségileg meglehetősen kielégítő volt; mind-azonáltal a gazdának abba helyezett re-ményei nem valósultak, és mindenütt sú-lyosan érzett pénzhiány meg nem szűnt, mit főleg a kereskedelemben uralgott lany-haság és az áraknak nagy csökkenése okozott. Az iparos tevékenység általán pangott. Az ipar az uj ipartörvény korszaka alatt, — a szakszerű kiképzésre nyújtott eszközök elégtelensége mellett, alig ész-revehetóleg, és nyugati szomszédunk ha-ladásához képest megfelelő módon bizony-nyal nem emelkedett. Az iparos osztály az ipartőrvény-nek ígért módosításától várja a segélyt. Várakozása csak ne legyen tulcsigázott. Iparosaink nagy része, különösen a régi iskola hívei, ezen módosítástól a kis iparnak minden üdvét vélik reményelhetni. Ezen remény azon feltevésen alapul, hogy az iparnak úgynevezett reformja nem je-lenthet sem többet, sem kevesebbet, mint a régi ezéhrendszerhez, minden hiányai-val és előnyeivel való visszatérést. Ez pedig veszélyes csalódás, melytől az ille-tőket óvni óhajtanok. Kivántatni fog ugyan, hogy az uj ipartörvény némely kényszerrendszabályt megállapítson, mint példánl az önálló iparosokra nézve a tár-sulati, és az iparos sarjadékra nézve az oktatási kényszert, de kell az is, hogy mind oly intézkedéseket mellóitón, me-lyek képesek lennének a tőkét és vállal-kozási szellemet az ipar teréről leszorí-tani, vagy tőlök a tevékenység és specu-latio ezen terét elzárni. Nem mellőzhetjük e helyen sajnála-tunkat kifejezni azon rendelet kibocsáj-tása iránt, mely szerint az iparügyekbeni harmadfokú hatóságnak a földmivelési- ipar-és kereskedelmi minisztérium által való gyakorlása a közigazgatási bizottságokra ruháztatott. Ezen intézkedésnek nemcsak jogosultsága, illetőleg törvényszerűsége sok oldalról, sót számos törvényhatóság részé-ről is tagadtatik; de élénken megtámad-tatik ezen intézkedésnek czélszerüsége az érdekelt körök és ezek törvényes képvi-selői, a kereskedelmi- és iparkamrák ál-tal is, melyek közt e tekintetben a sop-roni kamara első volt. Az iparosok nem tudnak abban meg-nyugodni, hogy mint legfőbb iparhatóság oly testületek szerepeljenek, melyeknek összeállítása az clvileges határozatoknak következetessége iránt kellő bizonyítékot nem nyújt; egészen eltekintve a válasz-tott tagokra befolyást gyakorolható helyi és magán érdekektől, ilyen ügyeknek hn-zása-halasztása a közigazgatási bizottsá-goknak csak időnként történő összejöve-tele álul biztos kilátásban is áll. Végre a majdnem száz különbözőképen összeállí-tott közigazgatási bizottság határozatai-ban való clvileges öszhangzás egyenest képzelhctlen. A kamara bizton reményli, hogy az ebbéli ismételt felszóllalás még is figyelemre fog találni. Mi a kereskedelmet az 1878. év fo-lyamában általán illeti, ugy — fájdalom — nem jobbalis, hanem a korábbi évek-hez képest rosz&bbulis észlelhető. A ter-ménykereskedés az utóbbi hónapokban meglehetősen élénkült ugyan, mintán ne-vezetes szállítmányok Swajczba, déli Né-metországba és Bajorországba mentek, de a vidéki piaczok e körül csak csekély mérv-ben részesültek. A vidék terményüzletébem élénkte-lcnség a kereskedelem más ágaira is visz-szahatott. Valamivel örvendetesebb kivételt tett a borkereskedés, mely a philoxera vasta-triinak Francziországban való elterjedése folytán,magának utat kezdett törni Swajczba. Örömmel írjuk le ezen tényt, de attól tar-tunk, hogy c viszony nem fog tartós lenni. Élénk borkereskedésnek két akadály áll útjában: a magas vámok és különösen a közlekedési intézetek drága viteldijai. Á kamara semmi alkalommal el nem mu-lasztotta ezen régóta létező bajokat ki-emelni és azok elhárítását sürgetni; de mindeddig sikertelenül és kevés kilátás is van arra nézve, hogy ezen viszonyok a legközelebbi jövőben jobbra változni lóg-nak, minek következtében e borkereske-désnek élénkebb lendülete iránt nagy re-ményt nem nevelhetni. Akadálya továbbá a kereskedelem-nek általában a valuta ingadozása. Nem akarjuk tagadói, hogy papir valutánknak érték-csökkenése a forgalmat bizonyos időkben elősegíti és azt némely czikkek-nél egyedül lehetővé teszi, de ezen inga-dozás a szolid üzleti forgalmat legfonto-sabb miveleteiben megzavarja és mellette még oly óvatosan mc ginditott vállalat kocz-kázattal jár, mivel helyes számítás lehetetlen TÁRCZA. Emlékezés szülőföldemről. Hogy énekeljem meg emlékedet JÓ Táros! hifit oly rég kikergetett Védő üledbCl i hin remény, — Ah! mert egykor sokat reméltem én — Hogy már talán csodálni nem lehet, Ha végkép elfeledném képedet... De mint hajói előtt bőax tengeren A kis ganyhÓnak kép« megjelen, Melyben liknak szive szerettei, Ah! oly Dehéi Sket felejteni. Vagy, miot oá* a paszta homokon A beduin leikébe beoson : ■ Akként bűvös képed sxfloetlenQl Kedves város elmémbe fölmerül. Mikor látom szerette tájidat? Virnló rétjeid ■ hagy alatt? Melyet körülvesznek zöld jegenyék, — Miken a sxellS játot bűvös zenét — Hányszor, mídÓn eljött a kikelet. Téptem virágot ott s falevelet fi beszórtam a TÍZ liuta tükríbe, Mely elragadta s vitte messzire . .. Oh Így vigye el mind virágomat A sori i nekem csak a tövis maradt. Oh hányszor andalogtam ott magam, 8 nem Tettem isire, hogy borulva Tan A láthatár de zivatar elül A gyermek oly hamar menekül. Nem igy van most! ha vén vihar fényit, Bi»to« tanyát nehés, keresnem itt — Lelkem téged vaj! hányszor emleget Kis lak tel a virágos domb felett. Reád a kelő nap rózsát rakott, Szivükbe vették azt a jó lakók 8 egémr^ap csak örombang xenge Tel, Bőről $itsem tadott ott a kebel. S aztán a j<í Öreg -. emlitsem-e Orombea, mint nszott nemes seive, Küreje, ha gyűlt ai ifjo sereg I Hely oktató éneket kezde meg. Él mint monda gyakorta: .fiaim, Kikí segítsen embertársain." Oh! hír csak, kik itt élnek vslem. Hallották volna, agy rés*vitelen Nem futnának metlt-ttem el Ulán, 8 agy könyül A kebel ré*»vét asaváa! De jaj! a mint mindem eszembe JŐ, Keled néiek kis vá-Oi, könnyraíín, S áldást mondok búian nevedre majd Ha tán, quffl egykor fil«dbe hajt ; Magnyagszooi ott és visszafoglalom Mit elveuték, sok régi ssép napom TEKEMI GT. TIHAMÉR. Tíiríik közmondásak. Ford: Stukát* LajoH. (Folytatás.) AB európaiak ügyeMé^ét,éa találmányait, a melyekről némi tudomások van, >ot a kik a tenger parthos ís eljutnak terjedelmesen isme-rik, de több isionynyal mint csodálkosáasal tekintik, minthogy a mi adományainknak roas szellemeket tulajdonítanak, őket tel je»«n kielégíti as Islam Viröta, mely róetükre a próféta bol-dogságokkal telt paradicsomit önként megnyitja és nekünk sserényes átengedik as Aki t (ésst) s a mít essél képesek vágjunk létre bosni, földi kirpotlék axon javakért, melyeket u pokolban a hová mi mindnyájan biftoo eljutunk, örökre nélkülösni fogunk. Még mindig ásókhoz ssámitatunk a tar-tomány legbelaejébeo, legalább a régiek előtt, királyainkkal és eiek tengeri és ssáraaföldi seregeivel együtt, a kik , mint alattvalói a avultánnak köteletek vagyunk engedelmeskedni, minthogy as 6 türelmes kegyelme alatt állunk vagyis követketetéseD miot láaangók a kiket Jeigátni tartotik. E képen parancsolt* meg a krími háború-ban vasalásainak as angol királynénak és a fraoczia császárnak, segédkesésüket felajánlani a lázongó Nikolaj ellen. Ilyen formán lett nekem bemutalva a szultán szövetsége a nyugati hatal makkal. Hogy as ily nézetek mellett nem nehéz az uralkodóinak Seikhul-Izlam által, vagy ennek ágensei által , a fanatizált dühöngést fel-ébreszteni a keresztények és más vallásnak ellen, as könnyen érthető ; hanem azért a fa-natismubt , mint bizonyos nemét ac erény-telenségnek , nem esab&d ssemükre vetni. A mi a vendég-s<eretóséget illett, ugy tapass-taltam, hogy a keresztényekre nécve Ís a leg-nagyobb mértékben nyilvánul, és megvagyok gyösodve, hogy egy keresztény, szükség eseté-ben, minden hasson érdek nélkül egy töröknél inkább talál befogadást mint egy Beduin seiknél. Egyáltalában minden idegen iránt legyen as keresztény vagy moslim kellőleg van gon-doskodva , esserint látható, hogy a vendég szerété* mindenkinél milyen természetes kö-telességnek tartatik. A postával utaztam, azaz volt egy nyerges — és egy teherhordó lovam kísérővel együtt, természetesen a ssintén lovagtyjzürüdsü — vagy postás, a császári postától, a melyet én a legol-csóbbnak és legalkaJmatoaabb módnak tartok bármely vidéknek beutazásánál; miot hogy as elfire haladás gyorsan történhet, nem ugy mint as a magánbérlők lovaival szokott előfordulni, mert eléggé ismeretesek a velők folytatott csiva kód ások és ngyébn nehézségek. Miután a magán lótulajdonotok vagy emberei sokkal több gondot fordítanak állataikra (ka a lássa és gyakran megszakított menés által is), mint as utazóra, és mivel lovai nem leesnek felváltva, és legtöbb-nyíre igen rosszul lesznek táplálva, ugy hogy igán hamar kifáradva Összeroskadnak kivált a teherhordó lovak. Hig ellenben a posta erőteljes\' lovakkal szolgál mind a lovaglónak,mind pedig a málnának ,8 ezekkel csak akkor tart lépest ha az nt. (vaspilya sehol sincs)kényszerűsége m »g kívánja. Hogy ha oly alkalomkor érkeztem raiamely kis helységbe, midőn meghalni akartam, vagy továbbra is ott időzni óhajtottam, de nem volt Chan azaz Ksravánilakhely, akkor Maizafir —•■ Odascy-hos (az utazónak szent szobájába) ve-zettek. Ily hely nem ritkán istálló volt, a mely-nek egyik végén kis hely vott elzárva az utas wáraára, és a mely kirda tóval volt ellátva. Ha épen hideg van, akkor rögtön nagy tusét rak-nak, a melyen megmelegedni és szükség esetében megszáradni lehet Ezek után a bentakók de leginkább as előkelők közül számosan üdvösölni jönnek az utashoz. Ha as ember nyelvüket érti, vagy be-széli is ugy igen jól és mindkét részről tanulsá-gosan lehet ezen falusi néppel társa lógni. Ezalatt megtétetnek ai előkészületek a ká^é főzéséhez, és később a midőn társalogva és dohányozva feketéjét mindenki elköltötte, csinos asBssooyok jönnek. Gyakran igen jó, eléggé kielégítő ételt hozva as utazónak. Ezután ismert elkezdődött a beszélgetés és a nagymérvű dohányosa*. A mint azonban lefeküdni kiváu-kottam, rögtön matracsot, puha párnákat és meleg takarót (mind igen tisztát) hoztak «< asszonyok, és a kandaló mellé holyesfitt gyé-kénre ágyat vetettek, a minek következtére a látogatok mindnyájan visszavonultak. Másnap korán reggel legelóssör is a házi gazdát vártam a ítímlá^I. de bUxUUo, senki TI2ENNY0LCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBER 26 la 1879- A valuta ingadozása tehit gazdászati be-tegség, melynek orvoslása valahára min-den rendelkezésre álló eszközökkel foga-natba veendő. A kamara kötelmének ismeri, valu-tink teljes értékének helyreállítására, mint egészséges gazdászati állapotnak sürgős kö-vetelményére súlyt fektetni. Az 1878. év végén a kereskedelem-politikai teréfl vészes felhők merültek fel, miután kereskedelmi- és vámszerzódésnek Németországgal való megkötése, a legbuz-góbb alkudozások daczára sem sikerült, és a franczia kormánynak nyílt idegenke-dése az osztrák-magyar monarchiával való kereskedelmi és vamsxerzódésnek létesulé-sét mintegy lehetetlennek tűn tété fel; a kereskedelmi szerződésnek Olaszországgal való megkötése is kétségesnek mutatkozott, azonban még a végórákban megkezdett tár-gyalások az ügynek kedvezőbb fordulatot adtak, miután mindezen államokkal ideig-lenes megállapodás jött létre, mely szerint reménylhetőleg sikerülni fog. a nehézsége-ken rövid időre áthatolni. A magyar kereskedelem felvirágzására nézve vámegyezménynek Szerbiával való kötését-, ugy Dalmát- és Bosnyákországnak az osztrák-magyar vámszövetségbe való belevonását igen sikeresnek tartanok. Ezen kereskedelmi területek, kivált Bosznia és Szerbia, kereskedelem-politikai tekintetből reánk nézve a legnagyobb fontossággal bir-nat és a monarchia keleti kereskedésnek lám pontjául szolgálhatnának. A közlekedési ügyben az 1878. év folyamában lényeges htiadás nem észlel-hető. A vasutak létesítése iránti vállalko-zási hajlamnak csökkenése úgymint a letelt években, most is határozottan mutatkozott. U6y ihogy *z e téreni működés csupán Bosznia megszállásától igénylett csekély mérvre, t. i. a dálya-vinkovezei vonalnak építésére szorítkozott, mely vonal a magyar kereske-désre nézve jövőben fontossá válhatik. Ha-sonló fontosságúnak mutatkozik Magyaror-ország délnyugati részének kereskedelme te-kintetében Sziszeknek Novival való össze-köttetése. A vasutak árszabásait és az árak osz-tályozását illetőleg még mindazon bajok fenállanak, melyek évek óta a kamarának felterjesztésekre okot adtak. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal ismételten arra utalni, hogy véleményünk szerint csak az összes vasutaknak állami ke-zelésbe való átvétele lehet képesezen a ke-reskedelemre nézve fófontosságu kérdésnek megoldását biztosítani; a míg pedig ez meg történhetik, a figyelem legalább a legsú-lyosabb bajok orvoslására volna irányzandő. Magyarország belkereskedelmének egyik leglényegesebb akadályát, most is mint az előtt, az országutak állapota és az úgyne-vezett vieinal-utak majdnem teljes hiánya képezi. Sajnos , de tapasztalatilag igazolt tény, hogy a vasúti hálózatnak hazánkban! tökélyesbitése óta, a közataknak a nemzeti vagyont súlyosan károsító elhanyagolása kö-vetkezett be. £ tekintetben! haladásnak és felisme résnek jeléül mutatkozik az állammérnöki hivataloknak felállítása. Ezzel az útépítés-nek ügye a megyék kezéből részben ki, és az állam gondviselése alá vétetett, mi azon reményre jogosít, hogy jövőben az ország-utakra nagyobb gond fog fordittatni Hogy a közmunkának eddigi módon való leszolgá\'ása a jelenlegi viszonyoknak már meg nem felel, végre mérvadó helyen is be-ismertetett, minek folytán törvényjavaslat készült, mely az ügyet, legalább ideiglene-sen megoldani czélozza. (Vége következik.) Jegyzőkönyv, a „Zaíamegyei általános tanító-testület\' közp. választmányának 1879. okt. 19-én. Keszthelyen tartott havi rendes üléséről Elnök : Cnnthó Alajos Jelen voltak : Üzv. Emeczné, Braum Borbála, Nagy Mariska, Belányi Tivadar, Klúg József, Hol ez mann Ferencz, Pöliz fal, Ujlaky Mátyás, Fried Ignátz, Haschpel József, Linter János, Biró József, Brliller Mór, Kiich Miksa és Vöröst János közp. választ, tagúk. Elnök emelkedett szavakkal ildvözlé a választmányt, a« ttlée tárgysorozatát terjeszti elő, mely elfogadtalváu az ülést megoyiloílnak nyilvánítja. 1. Múlt bavi ülés jköoyve olvastatván fel, észrevétel nélkül hitelesíttetik. 2. Elnök bemutatja Fried Ignátz uj tag- társat a választmánynak, mely nevezettet zajo- san megéljenezte. — 3. Elnök jelenti; hogy a múlt havi ülés ben nyert megbízatás alapján köriratot intézett a jkörók eluökeihez, hogy a j körökben megvi* tatott azon tárgyakat, melyeket a jövő évi kösgyülés elé óhajtanak venni 1880. uj évig kC\'djék be a központhoz; továbbá kérte a tan- felügyelőséget, bogy a megyénkbeli közs. Uni- tok névsorát küldje mg. — Tudomásul vét. — 4. Elnök felemlíti, hogy a: ideiglenesen megalakult .Tanító egyletek országos szövetsége központi választmányának egyik ülésén a f. é, testületi közgyűlésünk álul elfogadott és a szövetség titkárságához beküldött, a nyugdijtrv. néháuy § ára vonatkozó módosítási javaslatunk és a szövetséghez való csatlakozásunk bejeién- tése felolvastakIt; a nyugdijtrv. javaslatunkra nézve1 határozatba ment, hogy ez a többi tanító-egyletekkel közöltetik, a csatlakozásúikat p-«iig az ülés örömmel fogadta. Ezután érkezett a szövetség választmányá-hoz a miniszteri leirat, melyben jelezve van, hogy a szövetségnek a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végeit felküldött alapszabálya a szokásos jóváhagyási záradékkal nem láttatott el, ennek következtében a szövetség ideiglenes kőzp. választmánya feloszolt és a hozzá bekül-dött miodeo iratot, igy a nyugdjtrv. módosí-tásunkat is a III. egyetemes tanitó-gyülés vég rebajtó 50 es bizottságához tette át Ezzel kapcsolatban felhozza — elnök, — hogy a somogy megyei tanitóegylet Szalay Imm orsz. képviselő közvetítésével a nyugdijtrv. 33. és 41. §. (1 és 4. pontjának) módosítása ügyében kérvényt nyújtott be a képviselő házhoz. — A választmány a .Tanító-egyletek orsz. szövetsége alapszabályának jóváhagyási záradékkal el nem látását szomorú tádomásui veszi és érdem-leges határozatba az eloök ;,: t■.I elmondottakra nézve az ügyekoek további fejlődésekor bocsát kozhat. 5. Eluök bemutatja a zalain. ált. taules- tület tisztviselői, — közp. választmányinak tagjai, — jkörei — és ezeknek li&ztvist-lői — és tagjai számára rovatozolt és részben már betöltött iv.t, mely egy egy pldban a jkörük- höz is át leond téve. Az ülés a bemutatott ivet a kiállított alakban helyesléssel elfogadta. A jkön tisztviselők — és tagok névsorát ez ideig (melynek alapján elnök a kimutatási ivet összeállította) a z.-egerszegi, muraközi, kessthelyi, sümeghi és n.-kanizsai jkórök elnö-kei küldték be az elnökséghez. A kimutatási íven látható, megyénkben ez idő szerint hat jkör van működésben, hat pedig a közel jövő. ben fog megalakulni. 6. Pőltz Pál Keszthely jköri elnök azon óhaját fejezi ki, hogy a körp. választmány a picsái járásban Fridrich Ferencz Zala-ast. mi hályi közs. tanítót a z.-egerszegi jkürnok tag- ját bízza meg a pacsai jkör megalakításával, s kitűzvén az "ssrojővetelre alkalmas napot és helyni az alakul., gyűlésre egy vagy két közp. választ, tag is megjelenhetnék. — Helyéseltetvén , határozatra emeltetett. 7. Olvastatik Vidóczy Ferencz z. eger- szegi jkör elnökétől a tantestületi elnökséghez I. és Ü. ss. iratai. As 1. aa. tartalmát, mely testületünk tisztviselőinek üdvözletéből áll, örömmel v-szi az ülén tudomásul. — A 2. ss.-ra névé elnök az irat érkezése után azonnal átküldötte a jköri elnök által kívántakra válaszolt, mely tudomásul szolgál. 8. A muraközi taniió körnek 1879. izept. 24 én tartott választmányi gyűléséről felvett jkönyve pontonkint tárgyalás alá vétetvén, határoztatott hogy a muraközi jkör választmá oyának az irkák hátlapjaira vonatkozó ezen véleményét: „legczélazerübb irkák boríték lap- jait tiszta-fehér v. színes papírból készíteni,\' Bruller Mór, Bíró József és Keich Mikss hozzá szólása ntán a választmány addig is, mig vala mennyi jkör e nembeli dolgozatát beterjeszti — tudomásul veszi Az alapszabályok módosításira vonatkozó jk. óhajtást, (bár sok tekintetben osstja is a kőzp\' választmány,) esnttal figyelembe nem veheti. A somogymegyei tanító egyletnek azon indítványára nézve; hogy a tantestületek a tanító ellen megindított fegyelmi eljárásnál a kőzigazg. bizottság Ítélet hozatala előtt, mint törvényileg illetékesek hallgattassanak meg; a muraközí jkör választmányának nézetet á köz-pont magáévá teszi. Egyidejűleg Jeney Gusztáv marakin jkör elnökének a szóban levő választmányi ülés jkőrét kisérő iratából felolvasta lőtt azon rész, melyben a jkör h ilysete ecse.elve van és mely-ben a nyugdijtrv. 9. §-áuak a jkör válaazim. álul igy óhajtott módosítása: ,30 évi beszámítható hivataloskodásután minden rendű óvó, elemi és poig. tanodái ren-des v. segédtanító élethosszig élvezend nyugdíjul akkora összeget, s mekkora volt működésének az utolsó évében tanítói fizetése" - oksdatol-\'ik. — Tudomásai vétetik. Az egyetértést padig mély érzetéből kívánja a központ is. 9. A n. kanizsai népiskolai tantestületnek a n. kanizsai jkörhöz leendő csatlakozás — vagy külön kör alakítása tárgyában i. é. okt 4-én tartott gyűlése jkvéből kiemeltetelt, hogy a gyűlés saját kebeléből egy öt tagú bizottsá- got nevezett ki, melynek az ügy eldöntése lesz feladata; erre elnök hivatkozva Kumszauer Simon n -kanizsai jkör elnökétől es ügyben hozzá érkezett tudósítására, kimondja, hogy a n.-kanizsai tantestületeknek a Q.-kanizsai jkör-\' höz történt csatlakozása befejezett tény. Az ülés arámét nyilványitja a csatlako zás fölött. 10. Elnök utalva a sümaghi közgyűlés jkönyvére, felhívja a választmányt a szakosz- tályok megalakítására. Az illés különös tekintettel a pénz- és könyvtárnoki szakosztályokra, azoknak mega lakitását bizonytalan időre elhalasztja; ezután elnök kéri a választmányi tagokat, hogy az ország különböző részeiben előfordulandó neve zetesebb tanügyi mozgalmakról amennyiben tudomásukról jut, tegyenek jelentési a havi üléseken. — 11. Elnök testületünknek egyik főczélja- az elaggottak, özvegyek, árvák stb. segélye- zése ügyében (addig is, a mig ebben a közgyű- lés szerv ezése megtörténnék) óhajtaná, ba testületünk számára as alapitó pártold tagok gyűjtése körül a mozgalom megiodittatnék és ba ez utón a pénzkészletünk sikerr* biztató gyarapodást fog ttiuUlm, akkor egy bizottság alapszabály tervezetet dolgoznék ki, mely- megkü\'dendő lenne a jkörökhöz és hqzzászólás végett és igy összhaugzatosan egy beállítva annak minden ogyes poulját, terjesztessék a közgyűlés elé v«gleg*s határozat végett. Az ülés elfogadja elnöknek előterjesztését s Belányi Tivadar alelnök, Biró József, Keich Miksa pénztárnokot kéri fel a további teendőkkal. 12. Elnök a havi ülések megtartására e^ry határozott napot indítványoz. Az inditvány ekép emeltetik érvényre : a közp. választmány ezentúl havi rendes üléseit (a jövőben való változtatásig) minden hónap második vasárnapján fogja megtartani. — sem jelenkeaett bármi némi csekély követelés-iek sót értésemre jutott, hogy a falubau minden bál a reá következő sárban az utasókat ellátni tartozik; csupán csak jómódu utalótól szabad tetszés aserinti ajándékot elfogadni mig a sze-gény, mint a falunak igasi veudége, felebaráti szeretetből tartatik el. Némely vándorló legényeink, henyélé Bük ápolásira eien jótéteménynyel gyakran visnaélnek és sokat beszélhetnek ezen török szokásról; némelyek pedig nagyban üsik éten élet módot vagyis koldulást. Hég azt as egyet kell megjegyeznem, ha valakit asoa szerencsétlenség éri, hogy egy ará-biai falában ellátásra izórul, mert a számla utáni kérdezösködésre a vendéglős bármennyire szabadkozik, hogy az ő háza, az én házam, ■ hogy ő semmilsem kér, azt sohasem szabad stó szeriut veooi, még kevésbé egy udvarias, nagy lelkű vndegoek, a kitől az ellátásért felülmúl-hatlan Bakhaist elvárnak. Ha ez a vendéglős magas felfogása szerint rosszul üt ki, akkor a csupa önzetlenséggel olhalmo70tt beszéderögtöo megváltozik kincs szomjas, gyakran goromba követelése a nagyobb bérért és a kiszolgáltatás-nak megszakadatlan elószámlálása; ugy hogy a tSbblet oda dobása után az utasnak boszusan és gyűlölettel Kell távoinia. A törökök között ilyen esetet sohasem tapasztaltam, bár mindent ilyen olcsóaa fizettem. A nőnem valóban igen alacsony fokon áll de azért nagy tévedés volna ezt kizárólag a sok nejüséggel és erkölcstelenséggel vádolt férfinak tulajdonítani. A tok nejűség azon rósz, mely a ■ónek valódi értékét megbecsül tetését legtöbb ssaV hittérb* szoritja, és saját magukat iinérze-_«k elítt u a legssolgaiasabb szolgálóvá leals- csoayitja, s a családi életnek minden bensosé-gét bizalmát megfosztja De as korántsem örvend oly nagy elterjedé-nek mint azt közönségesen, tudni tévos és mondani szokták; én inkább a könny üteget a házassági elválásról sokkal nagyobb és súlyosabb következményflnek tar-tom a családikötelék feloldásira és erkölcstelen-ségére nézve. Éten kívül ehhez. ó» a nŐ lealacsonyité sara még azon körülmény is közre működik, hogy egy általiban minden vallási érietet még inkább nélkülÖsbet mint mt a Korán megfen-gedb\'itné, vagy atra befolyást gyakorolni meg-gátolhatná. Szellemi ás lelki képeségeiket oly csekélyeknek becsütik, hogy senkiaem törődik a felett, legalább az alsóbb körökben, váljon másért miot a férj iránti ruthütlensé^ éa enye-detlenaég kivül U;heLne*e felelőségre vonni. Mint neje egy hivŐnek, a kinek vallási ismerete akül-söies kapocs mely által meg van óva; esen kis vallási ismeret: „Az iateo egy — ét Mahomed az ű prófétája?" egyszersmind az mit a vallásról tud, vagy a n)i neki mint vallás érvényes. A nflknek az islam fél ki zárató* a leginkább a vidéken a gazdagoknál és elökelöeknél van szigorúan keres ital vive, valamint a lefátyolo- ! ■ál is. Különben a tartomány belsejében kivált a városokban és a hol katonák tanyáznak titkos gonoszságok előfordulnak, borzalmas tettek tör-ténnek, nem lehat ttltúkolm; h^nem miudan esetre a csivilicalt Európa ebben jobban szen-ved mint a barbárnak tartott Törökország váró eai és vidékei egyaránt, ■ a fővárosainkból visszatérő török teljesen jogosultabban szólhat földiéinek a mi cuvilisationknak hajmeresztő gTümőlcaeiröl , mint egy eumpat-törökorsság barbár belsejétől. S út a mi nagyon vallásos [est igen szeretik hangoztatni kivált az utóbbi há-ború u\'án] Németországunk sokkol több tolvajt, rablót, gyilko.it, csalót stb. stb* rejteget égje dül egy fővárosában, mint kis ázsiai tartományok benföldét ösasevéve. Maguktól ázott lakozó töröktől hallottam, h"gy a templomokban gar.dag németország egyes részeiben mily ritkán lehet találni al*is-lenfeiésl, kivált a jámbor fuluisak között főleg fedhetetlen szüzeket; ugy hogy 30 — 50 perczent je a gyermekeknek a haEvsság kívül születik, és a szülök, rokonok és a szüftleány asszony szomszédHÍ legkevésbé követik azon keleti szo-kast, mely az ily rut botlást a legszigorúbban megírd, megbüntet. Megsemilletodoek az egész dolgon mintha nem történt semmi sem, ha vz náluk a töröknél is megtörténhetnék iszonyodva csapná össze kezeit és mirólunk hitetlenekről kíméletesen szólna és a lenézett benlakó keresz-tényeket sokkal magasabbra emelnék felettünk mint a hogy mi ezeket lenézzük. Tudja meg honom és az egész előre haladt Európa, itt távol Törökország belsejében a törő kök és a keresztények között tiszteletlen szabad leány [rabszolga nő is kevjs van] nem találta tik, és épen oly kevés ház létezik a hol az ember elállatiasitásáhos az állam nyújtana szaba dalmat. Játék barlangok és egyéb félén nincsenek sőt még női Asambos[köléltáoctoané, szemfény vesitókj sem. Röviden itt kevésbé észleltem pogányiast mint nálunk,babir nem találtam az emberiséget oly fokon mint a melyre még nálunk sokakat a még megnem hamÍBitott keresztény-ség felemelt. Azon megjegyzéssel zárombe beve-zetésemet, hogy a tnröknép nyers szellemi anya ga még igen sok egészséges elemet tartalmaz, bizonyítja, s a családi életnek minden bensősőgét bizalmát mégosztja. De az korántsem örvend, mely még sok gyümölcsöt termeszthet, ha a rósz kormány el nem fojija össze nem rombolja, és végre ha az izlam önző munkája ÍR nem bi-li ncselé. Hansm térjünk vissza a közmondásokhoz. A közmondások némelyikének olvasása ró- rar^lep.T P: <tdmenyre jutunk, ha nem is szó szerinti,de éetelmi hasonlatosságot, megegyezést a-mi népünk közmondásaival igen igen soknál találunk. De hogy a különböző népek tapasz-talatai ugyan azon gondulatva, eszmére vezet-tek azon legkevésbé kell csudálkozni. Persz* oly népeknél mint az európaiak, a kik egymással különféle szellemi közlekedésben állanaz. némely közmondásoknak egybehangzását igen köny-nyen a közlekedésre lehet visszs vesetni. A mi a \'örököket illeti, azok épen ngy legkevésbé kölcsönözték tőlünk, a mint mi tőlük; és habár szegény nyelvünk gazdagítására a perzsái és rábia nyelvből számtalan szsvat egész beszéd-részekel elbasonlitottak, és ezen nyelveknek irodalmát át ültették saját nyelvükre, igy nj irodalommá alakult,a mely forráíképeu szolgált a miveltség kiképzésére vagyis mint a törökök állítják a szellemi élvekre megnyitottak [mint-hogy ss o irodalmuk leginkább történet] mind-azon által közmondásaik teljesen a népközül valók, létesült és őstulajdonná vált, minden ide-gen műveltség hatása nélkül. Már sok száz arábiai közmondást olvastán-és must a török kösmondásu1. áttekintésénél hasonlatos öszhangzalra mind a kettőben nem emlékezem. Perzsiai közmondások gyűjteménye sohasem juthatott kezembe, azokat csupán szét-szórva itt ott találtam, és igy nem vagyok ké- ALAI KÖZLÖNY TIZKNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Elnök megköszönvén a választmány-nak teljes szimbsn való megjelenését a tapÍTi-tstos közreműködését, sz ülést bemarj*. Kmf. CSATHÓ ALAJOS, m. k. testületi elnök. VÖEÖSS JÁNOS, m. k. testületi ll-od jegrsS. ttelyl htrek. - Hynum Okt. 22-én tartatott meg Oszeszly Anul városi ellenőr ur menyegzője » bajos Tretter Karolina kisasszonynyal Szom-bathelyen. Az egyházi szertartást KSnigmsjer Károly spát-kanonok ur ő nagysága teljoeité; a megyénkben is köztisitoletü lelkes főpap ma\'-i gaaztoa és emelkedett szellemű szent beszédet I .Urtott az oltár előtt. A diwebéd a menyasszony [ n.gy.tyj. . nagyanyja hazánál volt A kii6.no í ételek s italokat Garai jó zenéje mellett a lel-! ke»bnél-lelke«b pobárköazöntések faszerezték. j Szombathely derék polgármestere keidatte meg, az örök vidor kedélyességbó! ki nem esi Kö-nigmajer kanonok ur »zellemdui szörpigéje az eaés sió korul lorgott, Bátorfi a kivetkező emléksorokat olvasta fel: Édes öröm s tartós boldogság Legyen osztályrésze az uj párnak! Jelezze ezt évek Borán át Egyetértés! Üdvee világnak. — Nemes akarat vezényelje Az egymásért dobogó sziveket, Zivatar, sorsvihar kímélje Úgyis — általán — rövid életet Jóság legyen a hölgy virága, Példás honszerelem a férfié — : Áldás »zill ekép az uj párra, Ritka áldás: Istené B emburé! Mindhárman az ujpárt éltetve. Kovács Béla jbiró ur remekelt, hét féle magasztos kö-telmet jelezett, mely ogy jó nőt ékesit s egy-B»V családot buldogit. Plihál Ferencz közjegyző uí nagy tetszés közt azt a kölei.net tünteté fel, melylyel a férjnek a szülői házból elviíó hölgy iráni Kell viseltetnie. Balogh Gyula szerkesztő barátunk a virág törzseért a ezüHkért emelt poharat, Gyúrffv János ügyvéd ur uj szomszéd-uké, a roényaszzonyért, Török Ernő szerkesztő barátunk a hölgy koszorúért, Urimm polgármes-ter ur kanonok ur ő nagyságáért, Lendvay Jó z«e( pénzügyőri biztos ur a nagyszülőkért, Saa-kooyi József főkapitány ur a nanznagyokért, liitorti Szombathely polgármestere és nejéért emelte poharai. Többen szollak még s többször egy á.taíán vévefesttelen kedélyesség 4, jókedv között. Következett a táncz, a bucsu vacsora és a fájdalmas nlvális. Hajnali vonattal az ujpár ka-nizsai vendégeivel haza érkezett s okt. 24-én pcö a felett döuteni váljon * törökuép ewn kut-íurráeból raerilette üti azon szembeszökő külön féleség a jellemre nézve, melyei » törökök és a parcsáknak, vagy egyik a másikDak e tekin-tetben adó»ai. A rendbe szadéa, melyet konyább átte-kintés végett szükségesnek láttam tenni, legke-vésbé szigorú vagy tökéletes, mert minden ••■gyes kot mondáit több oldalról lehat tekinteni ugy vizsgálni; de act hiszem felfogásom mégis némi tekintetben megfelelő Hanem azon ter-vemről, hogy a közmondásokat a lefordítások öaoyelvére a latinra is fordiiaam, erről lemond-tam, már átért ia minthogy eteo íu^i;e)ék leg-kevésbé a nyelvészetinek, mint inkáfrb Alino-logiai követelménynek felel meg. Ezen furditá auk lehetőleg szószerintiek. A ki a töröknyelvet ismeri, fogja tudni, hugy ecen oyelv mennyire használja a végletekig aparticipiuini-cooslructi okát, és más szavaknak tulajdnneágai mennyire nehezítik a lefurditást, ha csak sxótalanyokka.. nem akaruám az olvasót fárasztani. Isten és sors. AB ember rendet (tervet) csinál, isten a sorsot (elhatárolást). A vak madárnak fészkét isten késsiti. Hogyha résied (sors) akkor Jementől jön de ha nem a te rászed, akkor száj ejti el. (rimti). A véletlen kö megsérti a fejet, (rimes) Ac idegennek imádsága elfogadtatik. (ka-pós, kellemes). Ember tervez, isten végez. (UftgJ- és Kémei). Igen megragadó kép, isten gonfroskodáai ról a szerencsétlennek és elhagyottak stb. írást Az ember sorsa isten kesében van. (N.) Kit isten véd. »xt ne féld. (M.) A véietlen sok bajnak aiülóje. Törökök kik egykor európai utasokat láttak imádkomi, e feletti örömüket é* csuda! koiásukat fejezték ki, mi által nékik e kös-mondás mint igazság érvényes. Szerencse 6$ sserenesetlenség. A szerencse* üveg, ha sokat fánylik: törik. A fold vas, az ég réz (rimes). Az e»«5tál menekülő jégsáporral Ulálkosift. Budapestre utazott. Fellegteleu boldogság ko-szorú iia szent frigyöket! — Zalamegye törvényhatosiga terülő tén alakalt .szentbalázsi vegyes ipartársalat\' alapszabályai megerősitettek. — Zala-egemegi születésű Ssommer Pál pozsonyi kir. ügyészségi tisztviselő ar októ- ber 26 án tartja esküvőjét Becsben a ssép Kala fony Róza kisasssonynysl- — Paatán az aug. 14 én meg nem tartathatott országos vásár október 27 én tar- tartatik meg. — A kesMthelyi tanítói járáskor okt. 29 én tartja közgyűlését — A letenyei kir. járásbíróságnál egy irnoki á Hasra pályázat nyittatott. — Jégverés szüret napján. Köveskálláról irja lapnak levelezője: A szüret nálunk f. hó 15-en kezdődött. E napon nagy szerencsétlenség soj-totta a szőllőagasdákat. Zivatar keletkezett s a jég elverte szőlő-termést a kőveskállai és a szomszédos szentbékállai szőlőhegyekben. — Oly sok jég esett a szőlőkben hogy 8 centimeternyire hal-mosódott fel. Tőnkre tette a szőlőket legkeve-sebb Vi »dAt- Másnap okt 16 ikán pedig való-ságos fergeteg volt, s a szél erősen hordta a havat. Azután beállott a ssép idő, s asóta folyik a szüret A bor kitűnő leas. A most hektolite-renként 6—9 frt. — Oyásuhir Mikor még Dunántúlon alig volt három lapja, az időben igen szorga! - mas munkatársa volt lapunknak Kugyeray Márton Ede mohAcsi postamester, okt 18 án este néhány napi súlyos betegség ulán jobblétre ssenderült. A*s elhunytban a társadalom egy munkás és becaületeeUgotveszítettél ; özvegye és négy neveletlen árvájára kipótolhatlan vesz- teség a jó férj és felcjlhstlen atya kora halála. - Nyugodjék békében! — StinéHMet. Sümegben Balog Alajos Sümegh kerületi igazgató dráma, vígjáték és népszínmű társulata által f. évi okt. 18-árahir detett ,Egy katona története, vagy az ártatlanul szenvedő gályarab" ssinmú 5 felvonásban czi- mü darab közben jtjtt akadályok miktt 19 én vasárnap szép számú közöaség jelenlétében ada- tott A társulat tagjai vonzó szerepléssel mutat- ták be magukat; bár as előre jelzett irányzat szerint szerep változás történt még is correkt szabatossággal, benső értelem tükrődzessel folyt le a játék. Mint a színmű szövege magával hoz- za, de különösen a természet hO játszás okozata következtében szép nemünk nagy része könnyek kel telvén, még csillogóbban lőnek kénytelenek tükrözni. Előadás után a lelkes fiatalság táncára perdült 1 Szombaton: 25-án adatik „Kmiss" a szinirodalom legujxbb terméke franczia bohózat 3 felvonásban. 2G án .Piros bagyellária nép- színmű 3 felvonásban írta: Cdepreghi Ferencz. Vidéki szinpártoló közönség érdekében jövőre A lóról leesettnek ápolás szükséges, s teve rcl leesettnek ásni (temetni) szükséges. A szerencse, nadszál könyen törik! (M.) Ki az esőt kíméli, aokaser rábe tapos. (M.) Magasról nagyot esik as ember. (M.) Barátság. • A barit a veszedelmes időben invrte tik fel. A ki a tevebajtóval barátságot köt, annak az ajtót nagyon kikeli nyitnia. Éhessel ne légy barátj az mondja, nem eszem, pedig hasát hizlalja. A baráttal egyél igyál ; de (adist-vevést) kereskedelmet ne uzs. A milyen a szappan olyan a mozadó. Ki aljas emberekkel frigyre lép, tűrnie kell ezek durvaságát. (N.) Addig barát, mig euni lát (M.) Az clósdiektől óvakodui kell. (W.) -Azon tapasztalatból, hogy pénr.dolgában megszün mioden barátság. Szeretet. Szeretőnek Bagdad n«-m messze van, hogy kedvesét kövesse. Ki a szivet szereti : az szép. Egészen perzsiasan cseng. A szerelem nem ismer gátat. Az igaz szeretet nem érsi a munkát. Ki mit szeret, ha nem stép is, ked ves annak (M.) (Vége következik.) Vlguztalás. Ha szivedet a titkos bu emészti: Legvél arőc! s küzd le fájdalmadat, 8i«M a bánat gyükának kitérőit \' Méreg gyanánt 01 az — bár lassao hat Keress vigaszt barátság lágy Síében S bizalmsam tárd ki a kebledet; Kedéljed visazatér rózaáa mezében Lelked talán nvogodttá ia leheti 8 ha ment léazaa mi- az é«etS kínoktól Vad szenvedélyt ne hordozz kehleden. S biu Tágjid, ha száműzöd magadtól: ^\'rnrodt lehetsz! bu nem lesz élteden! RUI8Z 8AHDOK. előre fogjak s heti ma sorozatát közölni. F. évi okt 22-én színre kertit: .Egy magyar haszár káplár Bécsben.\' Vígjáték 5 felvonásban. Irta : Costa Károly. Fordította: Huszár Imre. E kü- lömben is kedélyes darab de a még inkább sikerült előadás, alkalmat szolgáltatott a társa- lat egyes tagjainak, hogy őket a közönség meg- kedvelje s tömeges pártolásban réesesitse. Sü- eaegh közönsége kedvelője a víg daraboknak a ha ehhez ily tagok közmuködéee járul, mint HsJmay, Rajzné, Balog Árpád akkor bátran hívhatjuk fel vidékünk figyelmét a jelenleg városunkban időző társulatra. Mielőtt át térnénk a. részletesebb ismertetésre megmondjuk a más- ként hü szerepében volt István káplárnak, hogy máskor kardbojtját ne felejtse a kaszárnyában, mert a kapitány könnyen észre vehetné. Van meg a társulatnak több jeles tagja is, kikről jövőben. Kedden október 28-an adatni fog: .Oh ezek a férfiakt" osöWrtőkön 30-án .Veres- haja* szombston nov. 1-én „Boldog asszony templom harangozója* vasárnap 2-án .Magyar fink Boezoiában.\' C... — BeOatinCM okt 21. 1879. tekintetes Svastits Benó szeretve tisztelt alispánunk akös- vetlen szomszéd Stajerhonban kiütött marha- vész alkalmából a Maramentében felállított őr- telepek személyes megtekintése után tegnap este Nagy József járásbeli szolgabirink kísére- tében városunkba érkezett és t Ssirmay Jóssef helybeli tiszttartó ur ismert vendég- szerető hasában szállott meg, a honnan saem leutját folytatandó ma korán reggel ismét elutaxottL — Adja az ég, hogy a buzgóságáról, erélyéről, és tevékenységéről ismert nemes fér- fiú fáradozásait a kívánt siker koronázza, mert ha as idei silány aratás után még a mondott csapás is meglátogat bennünket, akkor astin csakugyan mint as itteni köznép mondani szokta .fertig\' vagyunk, és a legnagyobb in ségnek nézünk elébe. — Sümeghen hó elolvadás után aie\'oek a Bsóllő* gazdák a fön maradt fürtök le szede tésével; a termés ellen panass niuca, a must több főkor mutat a tavalyinál, e szerint minő- sége is jobb ! Német atyafiak hordják már nagy mennyiségben városunkon k*\'-esztül az uj bort; bgy knzölük e hó 21-én szerencsétlenül járt; mrgbokrosodott lovai keresztül vontak testén a szekeret azonban szerencse a baj között! ki állott fájdalom mellett ő maga épségben maradt — Egri mtr»játék. Fölkérettünk a következő sorok köcléeérei Eger város sorsjá- téz-bizotuága,mi[jlh<gy már csak néhány nap választ el a sorshúzástól, mi váltoshatlanul november I -ére van kitűzve, tisztelettel felkéri v nagy közönség mind azon tagjait, kik asegri sorsjegyeket megtartották, de azok árát feledé- kenységből, vagy bár mi okból még be nem küldöttek, hogy számláikat a legrövidebb idő alatt rendezni s a péozküldeményeket egyéne aen a sorsjáték-bizottsághoz czimezve, a kísérő levél számlaszám világos megjelölése mellett postautalványnyal, vagy pedtg ha levélben ugy a postadíj viaazalariáaa mellen porlómenleseo megküldeni szíveskedjenek. Kérjük ezt annál inkáub, hogy a sorsjáték bizottság azon kelle- metlen helyzetbe ne jöjjön, hogy a játékterv 7. és 8. pontjai sserint legyen kénytelen eljárni. De midőn nzt kérjük, a közönség kényelmére, de azon körülményre való tekintettel is, hogy mindig tetemes (10.000) számlánk, van kiegyen- lítetlen azon caapán a nagyban elárusítókra nézve megállapított kedvezményt, hogy külde- ményeiket e hó utolsó napjáig postára adhatják, az egyesekre is kiterjesztjük. A sorshúzás november hó 1-én Kgerben a városház tanács- termében történik. Hegrendelésre sorsjegyekkel még mindig szolgálhatunk, és posta fordultával szolgálunk. Eger, 1H7\'J. október j ÍJ én, a bizott- ság nevében Alraássy Félix b. elnök. — lUirid Mrek Liszt Ferenoz január közepén jő Bpestre. — Gorcsakov hg. lemond állásáról. — Spanyolországban az árvis pusstit. — Eugénia excsászárné a zulufőidre készül, hogy imádkozzék azon a helyen, hol fia elesett. — Királynénk K-nz lovardájában jelen volt múlt szerdán. — Topali C. D trieszti nagyke- reskedő öngyilkos lőn. — Jóssef fhg. 500 frtot adott a serajevoi tüskárosultaknak. — A kis lutri nyereményeire 10*/, adó vettetik. — A szegedi szinház nov. 3 án megnyílik. — Moor mellett okt. 17 én 3 ember megfagyott. — Bosznis és Hsrezegovins polgsri kormányzója Kussevics főispán lesz. — Gr. Andrássy Nyitrán lép fel keretül. — Liszt Ferencz oki. 22 in volt 69 érés. — A jberényi izr. templomot kirabolták KI nyert ? Prága okt 22-én 7, 50, 46, 67, 54, l.«mberg . , 16, 24, 65, 80, 63, Szeben . „ 22,24, 32. 64. 44. OKTÓBER 26-ia 1879. Irodalom. tE rovat alatt nefemlitett mnnVák Nagv-Ka-nissán Wajdiu József koarrkereskedese által mef-eadelhetok.) — Mekntr Vümot kiadásában magjelent a .Magyar szabadságharca történetének 11 — 15 füzete. Irta Vargyaa Endre. Ára fuzetankint e képes vállalatnak csak 20 kr. - Ugyancsak itt megjelent .Képes Családi Naptár* első év- folyamban, szokott naptári részeken kiről köz- hasznú, s mulatható közlemények s Bzámoa szép kép tártai másítja. Szerkesztése ügyes keire matat. Ára igen olcsó: 60 kr. — Abafi (Aigntr) Lajoi szerkesztése és kiadásában megjelent a .Figyelő" októberi fi sete igen érdekes tartalommal. Án 1 irt. Vegyes birefe. — A Ftrmtci Jóatf czimü budai keaertt-viz forrásra vonatkozólag a „Neues Pester Joni. nal" székesfehérvári kiállítás levelezője a köret-kezőkot írja: A Ferencz JózBef keserüviz forrás szám szerint (graphicus) összes állítást közöl melyből látható hogy esen forrás évenkint közel egy millió palaczkot küld szét, és hogy évról évre jobban terjed egyes orssigcsoportokban, mennyi re hatolt mindinkább nyugat feles ma már New-Yorkban épen ugy található,mint Indiában. A bu dai keserüviz források otthonában pedig Buda-pesten és Bécsben oly nagymennyiségben talál-juk ezen torrás vizét elterjedve, hogy az erélyes és értelmesen eszközöl szétküldéstől illet, igasga tóaiga legfőbb elismerésünket meg nem vonhat-juk. Első sorban minden esetre ezen forrás vizé-nek példásan gyors elterjedését kell kiemelnünk mely a forrás terménye jelességének köszönheti — mert valóban egyeilen egy kísérlet ia elég, valódi gyógy értékének fúlinmerésére, meg akkor i& ha nem nyilatkoznának mellette ajánlataikkal oly európai tekintélyek mint Leube Unix, Er-langenban Bámberger bécsi Qerhard würsburgi, Immerman bázeli, Korányi budapesti, Kuss-maul strassburgi klinikai tanárok a keresett nő orvosok és tanárok Brsun. Fernwatd Károly Bécsben. Seangoni Wursburgban, Spiegelberg Borosaiéban, Zweifel Erlanganben, híres orro-sok mint Mussbaum rezérorvoz, Gietl kir. test-orros Münchenbeu, Varrentrapp a német orszá-gos egészségügyi hivatal tagja Frankfurtban Clo e\'tta tanár Zürichben, Landenberger orvosügyi főtanácsos Stuttgartban, Meynert, L\'idesdorf, Bühm Lorinser Bécsben s Gebhardi tanár Buda-pesten. Nemcsak a párizsi akadémia és a bécsi által, kórházzal egyeuraugu kórházak, hanem a C4. és k. birodalmi hadügyi miuiszteriam, a katonai kórhazak jelen\'ésenroraáo, elismerték ezen viz kitűnő gyógyhatását. Az .o eredmény, melyet a azélküldó igazgatóság 10 évi működése, alatt elért egyúttal a hazai ipax eredménye is, melyet a kiállítás biráló tagja az által, hogy arany éremmel tüntették ki, még mindig nem-tüntették ki tulsottan. — A Bomidiól hazakerült bakának áll most a világ. Van miről beszé\'ni elkezdve a pénzváltó bosnyák aranyaitól a piaskos bosnya hölgy gazdasazonyi remekéig, a .lingosu-ig, — Nagyokat mondanak a fiuk, és sokszor agy hárantékosan ugy elütnek az igazságtól, hogy a jámbor hallgató fantáziája megakadva kétaé\\ geskedni kezd. Egy dologra nérre azonban valamennyi viszszatért katona egyformán nyi-latkozik : drága az ital. -~ Lőre borok literjét 30 — 40 krajezárért mérik, s még a pálinkafé lékénél sem áll szóba egy hatoson alól a bosnya. Must. hogy az utak készen vannak, s az élei mes szállítók elláthatják czikkeikkel a tarto-mányt, némileg enyhült a drágaság, de azért bizony — mint a bakák mondják — keveset lehet megtakarítani ma is a lőbnugbóL — As időjárás most épen a szessélyes zaisonbsn vsa ; egy nap tulsagoa hideg, másnap erős meleg. As egészségi viszonyok, mint értesülünk kedvesők. Sserbeszttil üzenet. 3690. R FI. A beesés értesítést ig,n köszön- jük. Nem siettünk. 3691. Nyílra. Sajnálatunkra azon számUljeasn elfogyott. Általiban kiadónk lenés felöl példaart OJO mattat Aaért jo elo6aetai. 36W. Bpeat. K—a szüreten van Bajkon. Azért nem falel. 3693. L A jelzett paazust ki fórjuk hagjni! 3694. Sz Béea Sok szerepeiét éa boldogságot. A meghívást koszSnjOk, aajoáljnk, hogy aen veue- tlnk ráazt. 3694. U. Bpeat Közöljük. 3696. K L. Tihany. Koszosét a zaivea SgTe-lenért. HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak V feltűnő leszállított árért kaphatók. ban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következfi 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgy- mint 1; 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonal- lap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9 egy törlőgumi. 1<>. egy szép jegyz\'íkkönyv arauynyomattal. Ára összesen Be\'csben 1 frt. és .0 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében Csak 85 kr 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy színes csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papír és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. . . Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meg- bivókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsótviaszk Különlegesség, (Specialitat) y, kilo pecsétviaszk csak 40 kr •/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül cnak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 írttól kezdve 4 fttig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. 70 kr. 3 frt. 4 frt. 5 frt Irodapapirok 500 iv iroda papír csak — — — — — — — — 1 frt 500 iv „ finomabb ________ 2-20 500 iv finom y, miniszter csak — — — — — — — Réztoll 500 „ „ „ havana „ — — — egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb tisztelettel. Wajdits József |
