Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
447.55 KB
2006-06-07 11:18:18
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
473
1797
Rövid leírás | Teljes leírás (51.62 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. december 21. 102. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

1879. deesember 21-éu.
1O2-UC
TUennyolczadlft évfolyam

EUtastsslir:
A lap WBiUin
»ll«*t5
J fiffV t**"* J* *r l\'
| HlrtetM*
| * haaáboa p«tiuorban ■!} 7, maiodmor 6 ■ anin.Uii ;j további lorert 5 kr j NYILTTÉRBKH " onmkínt 10 krért ?i-
:«tu«k fal.
jj tCincfttiri illeték miodeo ie(7«« hirdettVaírt kfl.onf j 30 kr fi.öt.udR. i
kisdobos i»»Sr >»•»•. i«
lénnon tellett 1ev«U*
iKéairatok »isf«a «••
í
ZALAI KÖZLÖNY
el jbb : ,ZALA-8
OMOGTI BC Q Z 1* O S3" Y.\'
>í.-Kanlz&#171;aT&#171;rii&#187; h&#171;ljhat&#171;&#171;aeán&#187;k, &#8222;n.-kanizgai önk. tfiMltö-egylct", a &#8222;&#187;.&#8226; &#9632; tű let", a .n.-kanimai ainded un&#171;ló pgjMulftf. a &#8222;soproni k&#171;rx&#171;k**l<ita
kaainai kftrMkrxklmi t iparkank*, .B.-kanimal Ukmrékpénztár*. a .zalamegyei általáno*) U&#171;lt&#171;t&#187;&#187; .1 t iparkamara a.-kaniznat kBlváiaM7.tmán;&#187;* t több mnirypi ét lárotl es;vmill&#171;t hivatalát értf&#187;itfj&#171;.
IIeteiiktiit kétszer, vasárnap- s csütOrlököH megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás
t
&#8222;Zalai Közlöny"
1880-dik évi 19-dik folyamára.
&#8226; Daczára az idő mostohaságáriak, egy jobb jövő reményében folytatólagosan ki-adom az általam alapított, s nem csekély áldozatul fenntartott s 19 dik évfolya-mába lépő .Zalai Közlönyt\' hasonló alakban s független szellemben szerkesz-tetten.
1 A megye minden részében van e lapnak önzetlen munkatársa és azért min-den nevezetesebb mozzanat gyorsan és hitelesen közőltetik s minden más helyi lapot jelentékenyen megelőz azáltal, hogy hetenkint kétszer adatik ki, mi a hirde-tésekre nézve is sokkal előnyösebb és méltán figyelembe vehető.
Bízva tehát a mélyen tisztelt kö-zönség hazaBas érzületébe, törekvésemben lelkes pártolásával fog továbbra is buz-dítani s csüggedést nem ismerve, tömeges részvétével, szellemi és anyagi pártfogá-
" sával lelkesíteni.
Előfizetési ár:
1880. januir&#8212; -Bírt. ítHegjrudic 8 frt
január &#8212; június félévre 4 frt.
, január - decz. egész évre 8 frt
Az előfizetések idejekorán való meg-
&#8226; tételét kérem, miután feles példányokat nem nyomatok. A vidéki előfizetések esz-közlése legczélszerübb postai utalványon, melyek egyenesen hozzám intézendók.
WIUDITS JÓZSEF
kiadó laptuUjiionoi konkre Nagy-Kami
A régészetről.
Felolraau Or. Uay Vilma a .Tarmaj-Kór- boa Nagy Kanton, decz. 7. 1879.
(Folytató..)
Legérdekesebbnek és legháladatosabb-nak mutatkozott eddig a görög és római régészettel való foglalkozás, melyek kü-lönben is szétválaszthatlanul vannak egybe forrva. Sőt, hogy épen hazánkra, vidé-künkre nézve a classicus régészet fófon-tosságú szerepet játszik, arról alább bő-vebben fogok nyilatkozni. A régészet ezen ága kikerekitett történelemmel bir és sok helyütt valóságos hivatásszerű szak tudo-mány nyá fejlődött ki. Ezen tudomány a nyelvészeti, szépészeti és kritikai előisme-reteken kívül felöleli a görögök és róma-iak politikai történetét melléktudományai-val együtt, ugyanezen népek magán- és nyilvános régiségeit, irodalom, beszélő művészetek és tudományok történetét és a tulajdonképeni régészettudományi, mely ismét a görögök és rómaiak még meg-levő emlékei és műremekeinek ismeretét a régészeti műtaut, a rajzoló és képző művészetek történetét, az építészet-, érem-és fölirattant foglalja magában. Ugyan-ezen tnd<?nUÍBJCT**r"^* iamoroto fc J)J&#163;&#163;&S
mérvadó a középkor régészeténél is.
íme! t. hallgatóság, e rövid száraz elósorolásból is kitűnik, hogy a régészet szakszerű kezelése mily háladatos és él-vezetet nyújtó, ép oly fáradságos és sok munkával járó is. Már Horiz, a rómaiak nagy lyríkusa monda, hogy nehéz munka nélkül mitsem adtak az istenek a halan-dóknak. A munka dija az eredmény, a tudományos vívmány, a közvetlen haszon, mely ezáltal a tudományra magira, köz-
vetre az egész emberiség művelődésére háramlik. Ily pályabérért harczolni: .hasz-nálni az emberiségnek" &#8212; minden be-csületes embernek azon a téren, melyre ót a gondviselés állította, első és legfőbb kötelessége.
A gyakorlati régészet kutat, fölis-mer és gyűjt, az elméleti a talált vagy gyűjtött anyagot tudományosan feldol-gozza, azaz a megfelelő helyére illeszti, osztályozza, levonja belőle azon tanúságot, melyet nyújt. Minden uj régészeti felfe-dezés első sorban is vagy egy-egy héza-got tölt be azon tárgykörben, melyhez tartozik, vagy valamely homályos pontra vet világosságot és eszmelánczolatnál fogva a már ismert jelenségek egész sorozatát teszi érthetőbbé, világosabbá ; vagy végre mindkét hatást egyszerre gyakorolja, mert a közelebbi vagy távolabbi múltnak a kézzel fogható emlékeknél ékesebben szóló tanúi nincsenek, nem lehetnek. A múlt idők képe pedig még korántsem áll oly tisztán lelki szemeink előtt, hogy abban hiányokat, egész ámyrészeket ne födöz-hetnénk fel. Azt egészen, minden részle-tében tisztába hozni valószínűleg soha sem. fog sikerülni, de a tökélyt legalább itt megközelíteni, a régészet feladata. És hogy eme törekvésében már eddig is je-lentékeny, mondhatni nagyszerű eredmé-nyekre jutott, hogy csak egyet említve, a történetírást és buvárlást gyökeresen átváltoztatta és a régiebbnél ezerszerte jobbá, biztosabbá, hitelesebbé tette, azt hosszasabban bizooyitgatni egészen feles-leges volna.
Hogy csak röviden néhány gyakor-lati példára utaljak, felemlítem, hogy
épen vidékünk, a bajdani Pannónia törté-nt te vajmi hézagos volna, ha az esemé-nyek egész sorának emlékezetét a római\' császárérmek köriratai nem tartották volna fönn; az itt lakott rómaiak és barbárok \' magánéletéről a régészet álul felkutatott . vagy felfedezett eszközök, dísztárgyak és fegyverek nélkül úgyszólván semmit sem tudnánk, &#8212; az itt létezett városok, fal-vak és települések hajdani hollétéről fo-galmunk sem volna, sem pedig arról, mi-lyen lehetett ezekben a köz- és vallásos élet, a közigazgatás mily tényezői mű-ködtek itt, hacsak a régész a föliratos emlékeket nem gyűjtene össze és tar-taná fönn azért, hogy a netáni utóbbi felfedezések által összehasonlítás és egybe-vetés által a múltnak még kielégítőbb, kerekdedebb képét nyerhesse. Hisz a ró-mai történetírók épen Pannóniával foglal-koztak legkevesebbet, általában az egy Tacituson kivül, csak a provinciákban viselt háborúkról emlékeznek meg rövi-den, szakadozottan, nekik csak Kóma és egyedül csak Róma volt -a világ közép-pontja.
És most t. hallgatóság, elérkeztem azon ponthoz, melyről mint föntebb mon-dám, bővebben kell nyilatkoznom. A gya-korlati régészetet mindig a helyi viszo-nyok határozzák meg, annak mindig az adott anyaghoz kell alkalmazkodnia. Sőt tovább megyek és azt mondom, hogy mi itt a vidéken csakis apró részletekkel, gyakran igen is apró részletekkel foglal-kozunk, mert nagyszabású régészetet csak az űzhet, kinek egy nagy, gazdagon fel-szerelt múzeum áll rendelkezésére, &#8212; de mi ezen apróságokat is becsüljük, mert

TÁRCZA.
Anyám sirhalma.
Oly b&oatos, oly*o bú* iigyok, Kedves jó anyám, rád gondolok ! Tőlem elragadott a halál, Engem itt bosaD, krria hígykl.
AE én latvem olyan oagjon fáj, Fájó gondolatom m&#171;n&#187; j*r Tui u esUttbuliáma Danin. ADyámnak elhagyott sirhaJmán-
Pa&#187;U e air, csak fü nö rajta, Hej, biasen tenkíaem ápolja; A Kereszten ninc*en kotsoru. Niocs, anyám ki erted ixomom \'&#9632;
Egy tanár életéből.
BeBaél/. (Folytatás ét vége.)
Egy boldog mellett egy boldogtalan ment végig az utczán, Irén léptei lankadoi keidének és Aladár karjára támaszkodott, mo&#187;t egy má-sik utczába kanyarultak. Aladár boldogsága éneiében nem ia látta ai elmenőket, kik tisste-1 ettél jesen emelek kalapjaikat, nem &#187; vévé éazre Irén haWánynláaát, ea lankadását, midőn egy ház előtt elaetáltak.
Irén u ablakba tekintett, egyaterre hi-dagaég fatotta égési tettét át, feje elkábult > mig Aladár ít viMxatarlanl birta volna a földre hanyatlott.
Aladár majdnem elájult, midőn kedveaét a íöldön holtan látá, Irén aaemei becaukodtak é&#187; halotti halványság borítá arciát.
A nép aionnal őtsxecaódült, kik kíván-caian és kérdeiósködre állottak törül, midón Aladár Irént felemelni igyekeiett, mig egy kocái érkezett melyen a aaerenuétlent haja &#8226;táliiták. .
Tanárunk uéttekintett ai utcián , &#8226; ime hol találá magát, ason utciában, aaon hái elótt, hol as ügyvéd lakott, minden világos volt előtte.
,0b én aterencsétlen I* sóhajtott fel Ká-kay, midón Irén holttestére tekintett, remény-telenség saáila ssivére, hisc 6 pár óra elótt még boldog vala, oly boldog, mtnót csak képaeloi lehet és most a leguerenosétienebbek egyike a földön. &#8212;
XII.
Kttsdés as élet jeltiara és ha egy littt-lött ciél lobogója késünkben van már és fá-radtuok kitartással, mig caélunkat értük és most midón a vérea lobogót, melyért vért on-tani is késsek leltünk volna, egy hirtelen vi-har elsodorja, sxomorusn és vigasstalhatlanol állunk ason helyen, hol a aors rétiünkre oly mostoha vala. Ilyen ax élet I
Mindent elkövelett,aemmit se tárta nehéz-nek Aladár, hogy ast magáénak mondhassa , kit oly hiven szeretett; övé volt már, karján resete kedvesét, fényit szemeibe tekinthetett, osokokkal halmoihatá ít, hiss ez vtla jutalma küzdéssel telt éveinek, de a sors, a keserű sors sem számit, nem vesai tekintetbe ason nehéz-ségeket, melyekkel tárgyunkat magunkévá tettük, kiragadja kesühkb/l és s holt tetemei fektissnek ott szemeink elStt.
Aladár véres könnyeket hallatott Irén hamvai fölött, szive magrepedni akart ason gondolatnál, hogy mindent elventett, vigau-
Ulhatlan vala. Eltem ették a kedves halottat, egy keaergö atya kiaérte lirjíhoi egyetlen lá-nyát ; a réurét nagy vala, Aladár szenvedett, uenvedett annyit, mennyit még ioba aenki éa vigasitalhatlaoul vétó magit pa ml agára. Emma ia Momora vala &#9632; midón aienvedö bátyját meg-pillantá, könnyek hallottak fliemeiból.
Ninoiienek &#9632; tavak, melyekkel Aladár ke-délyállapotát é* éraelmeit tolmácsolhatnám, borcasstó kínok valának a*ok, hiss miudeot elvevitatt már, tsüldit kitérte a sírhoz, kedve-tét kiért annyi évek hoasia során át szenvedett, most még csak Emma vala hátra; á\'élhetet-lesnek tartá a csapást, mely boldogságát ssét-roagálá.
&#8222;Ne ssomorkodjál annyin Aladár" ssóla
Emma és melléje a pamlagra ült .ne add át
magad annyira a bánatnak, mely éltünket
caak keseríti, hiss él még egy , ki felettünk őr- ,
ködik és hencünket vezérel." |
&#8222;Ssereocaétlen vagyok Emma" keserge Aladár &#8222;nincs semmi ami vessteségemet pótol- I hatná, rám nésve csak teher ai élet és csak a sir adhatja ssámomra meg a nyugalmat, melyet e földjo hiába keresek ,
Szemei megteltek köoyekkel, ez vala as egész mí fájdalmát enyhitheté, kissé megkönnye-bOlve kelt fel helyéről és a subában fel és alá járkála. Gondolatai a múltba tekintenek vissza, essébe jutott aze^éay anyja, ki gyermekiért majd íeláldocá magát, mindazon küzdelmek, melyekkel egy kitűzött csel felé vitorlázni nem vaft. neki elég fáradságos, maga előtt látá Irént fájdalmas mosolyával és mig igy elgon-dolkodott, hány fáradságos *5t veszélyes válla-latba kapott, képzelme egy ponton megállóit, ott hol földi létünk vógm&ük.
Számomra az élet, igy gondola, őrömet nem tetrem, küzdelemteljes évek feküsznek a múltban eltemetve, magánosán állok e rideg földön és ha Emmát nem birnám , ugy állnék , mint egy fa a pusztaságon, me lyet senki sem ápol. Szegény Emma eléggé sajnálom, bogy mellettem örömet nem lelhet, csak 6X tehetném biztonságba, akkor nyugodtan halnék meg. Különben as orvos derék jó barátom védi ke-séire bízom s u^yhissem atyja leend egy árvá-nak, ki egyedül áll a világon.
Emma ez idő alatt némán tekintett báty-jára, ki nyugtalanul sétált a szobában, arcza rendkívüli halvány vala s egész alakja par napi szenvedés alatt megváltozott,
&#8222;Mit gondolkodói Aladár?" szol a Emma kérő hangoi &#8222;hisz azt, kit már elvesztettünk , ugy sem találhatjuk többé s ba kivered fejed-ből e goadolatokat,ugy még nem késő, nemcsak egy nő van a világon , ki szamodra érdemes , ttlrj és ne keserítsd eltemet ily hasaont&#187;lan tetteiddel!"
.Nem oly könnyű az, mint minőnek te a dolgokat fested" felele Aladár és egy székre ült &#8222;igen vannak, igen sokan vannak de soha többé nem fogok találni Irént es oem is kere-sek, elhaltak már bennem azon érzelmek, me-lyekkel egy nót boldogíthatnék s igy mégosak °gy vigasz van sxámomra hátra, hogy ugy sem fogom soká e földet tiporni r mely uly mostoha irányomban."
Felkelt és szótlanul távozott a mellékszo-bába, Emma sokáig tekintett azon ajtóra, me-lyen át Aladár eltűnt, furcsát képzelt magának, as ntolsö ssavak megfejihetlenek valának előtte és nyugtalanul, bortustókat képzelve tölté el a nap hátralevő óráit.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
DECZEMBER 21én 1879

tudjak, hogy azok egy szerves egésznek részei és e s*rint az egész kép kiegé-szítéséhez szükségesek, nélkülözhetlenek. Tekintsük különlegesen Zalamegyét. E terület a mostani előtt már három, egy-mástól lényegileg elütő művelődési kor-szakot élt át, látta az a római, ómagyar és török világot. Legérdekesebb, mert legkifejlettebb ezen korszakok között min-den esetre a római volt és ez az oka miért kell a magyar régésznek kiválólag a classicus archaeologiát tanulmányoznia. E korszakból őrizte meg az anyaföld a legtöbb és legszebb emlékeket és habár ezen végtartományban, Pannóniában, a szó szoros értelmében vett műremekekre nem számíthatunk is, habár kutatásaink-tól irodalmi vagy anyagi kincseket nem várhatunk, mégis a római házi-, köz-, kivált katonai életnek, továbbá a római, barbár elegymüvelódésnek, azon erőteljes bár talán kissé durva elemnek, mely ké-pes volt a római birodalmat hanyatlása korában több századig a bukás örvényé-től távol tartani, &#8212; annyi nyomaira aka-dnnk, hogy az igy is nyert eredmény bőven kárpótolja fáradságunkat. A nagy-szerű ha bukik, maga alá temeti a fél világot, még bukásában is nagyszerű. Váljon nem méltó-e a tudományos mun-kára, hogy azon világbirodalmat, melyet virágzása fénykorában lelkesedéssel ma-gasztalt, elkísérje a szétmállás. szétfosz-tás pillanatáig figyelemmel kutassa azon külső és belső okokat, melyek a szétbom-lás folyamatát vagy siettették vagy időkö-zönként feltartóztatták ? És épen a mi vi-dékünk, Pannónia volt az, mely Rómának utolsó nagy császárjait szülte, kik mint nagy államférfiak és kitűnő hadvezérek a már-már haldokló birodalomba uj, bár csak néhány századig tartó életerőt ön-töttek. Honi régészetünk egyik legszebb feladata épyh ezen császárok nagyon is zavaros történetére minél több fényt de-ríteni, emiéköket minél tisztábban az utó-kor elé állítani.
A római korszakot nyomban követé az éjszakról délfelé nyomuló népvándorlás vagyis a nyugotrómai birodalom szétzu-zatása a germánok által, mely egy kelet felől jövő népáramlat, a hun fergeteg. ál-tal oldalban találtatott. A mindkettőből támadt harczok és küzdelmek szintén a mi vidékünkön húzódtak át, talajában szükségképen bennhagyták nyomaikat) És ámbár a hun birodalom alkotója, Attila
Fényessy fel és alá sétálva szobájában egy reggeli pipa füstjét fuvá maga elé és nyug-talanul vára reggejije megérkezését hisz már Hl nyolczra és még most sem hozzák. Leült azután asztala elé és egy hírlapot forgaU kezé-beD, midőn az ajtó megnyílt és egr férfiú hV lálsápadtan lépett be; az orros megörült, bogr valahára ő róla u megemlékeznek és midőn hátra fordult Jánost látja nu^t előtt, ki re\' megvc alig bírt egy szít kiejteni.
,Nos mi baj János?" szóla ai orros a megrémültét totótól talpig mórv-j.
&#8222;Szegény tanár ur !&#9632; héberé a szolga, ez v,ala az egész, többet nem szolt, é&#171; eltűnt az aj-tón. Megrémülve tekintett a> orvos maga elé, nem birá e szárakat megfejteni, talán csak Aladárnak nem esett baja. Gyorsan utáoa sie-tett a szolgának, hogy tóle bővebb felvilágosí-tást szerezzen , de ez már eltűnt szemei elől.
Az utczán nagy tömeg tódult azon utczába hol a tanár lakott, megkettőzteté lépteit és nem-sokára a kapu előtt állt, hol * kíváncsiak tö-mege elzáxák előtte as utat. Nem is szolt sen-kinek, mindenki kitért a tiszteletteljes férfiú előtt é&#187; pár peftt mólra a tanár szobájába -ért. -
Borzasztó látriny Uralt szemei előtt, egy síró hölgy fogadá őt, ki kiáltozva es riminkodra rété magát az ágyonfekrő hullára ; a tanár teste vala az,as orros majdnem a földre rogy ott, midőn legkedvesebb barátját halra lati, köze-lebb lépett ai ágyhoz, megvizsgálta őt de a mentés későn rala, a szerencsétlen megmér-geate magát, egj dvegpohár állott az asztalon, ez tartalmai* a halálos mérget, mely életének régett rete.
halála után ismét alkatrészeire felbom-lott, ámbár maguk az egykor oly rette-gett hunok a világ minden részeibe szét-verettek, szétszórattak, az Ázsiában meg-indult áramlat a hunok után az avaro-kat és a népvándorlás befejezéseként, mint utolsó néphullámot, a IX. században a magyarokat, őseinket hozta Európába, kik azután itt állandóan meg ia települ-tek. &#8212;
A honi régészetnek, mint a mire már előbb is utaltam, őseink őskorával is kiválolag kell foglalkoznia, mert kit ne érdekelne közöttünk őseink története és ki ne erezné fájdalmasan azon űrt, mely ismeretkörünkben a magyarok po-gány órát illetőleg oly sötéten tátong felénk ?
Akaratlanul bár, de bekell vallanoa, hogy a honi régészet ez érdemben még igen keveset tett, vagy legalább is nem annyit, mint a mennyit a tárgy fontos-sága megkíván. Már csak hazafiasságból is terjedelmes és rendszeres kutatásokat kellene eszközölni ezen és a szomszédos Somogymegyében, mint oly területeken, hol a magyar pogányság hatalma, legké-sőbb törött meg. E tekintetben még pénzáldozatoktól sem kellene visszaretteni azon köröknek, melyeknek az ily tudomá-nyos munkáin tokra, ha kell, még a kor-mánytól is anyagi segély áll rendelkezé-sökre. A magyarok pogány korszakának története még úgyszólván egészen parla-gon hever, ezen homályba világosságot hozni már a nemzeti becsület is kívánja.
Megjegyzem itt azt is, mire már előbb hivatkoztam, hogy a régésznek e vidéken még az njkor kérdésébe eső tö-rök világot <-sem szabad figyelmen kívül hagynia é&#171; minden erre vonatkozó adatot, legyen ez akár okmány, akár tárgy, mint nemzetünk történetébe vágó tényt számba kell vennie. Csak hazafiui kötelességét teljesiti , ha nemzetünk múltjának eme gyászos lapjaihoz egy-egy felvilágosító, helyi érdekű mozzanattal járul.
Csak mellesleg érintem meg, miután épen az újkorról van szó, hogy a régész nem régiság, hanem ritkaság cziraén, ki-vált a kisebb müipar köréből sok oly újkori tárgyat gyűjt és ezáltal megment az enyészettől, melyek mű- vagy törté-neti becscsel bírnak. Ide tartozik a cin-quecenti. a renaissance-sttl egész müipa.-a, az ékszertől kezdve a masolika-cserépiparig. \' a barockstil mozaikmüves bátorai, régi
Két kftnnyeaepp gördült szemeiből és pár perczig tekintett e testre, mely egy küz-delmes élet rabja vala, aaután vigasz szaraival tározóit Emmától, ki félig ájultán állott a meghalt ágya előtt.
Fényeany egy levelet rive magával, me-lyeta boldogult haUlaelótt irt neki, egy szeren-csétlen öngyilkos irá le bűneit és egy kérelem, mel fordult hozzá, hogy atyja legyen Emmának, ki árván es elhagyatva áll a föidön.
KOSENBEKÜER IZIDOR.
Téli kép.
Kép elStton, A tel képe... Nem kérdeven: Kut-e, &#187;ep-e?
Csak ast látom, Hogy isomoro. Mindég f.lQl Oyássos bora.
Fellejtílje. A< ég boltja, Mintha asoo Nap se volna.
A aid egésa
Hiszem fedi!, Ninesn a fin Egj csepp levél.
Kopása miadea Pa és cserje, Ámbár lombbal Voltai telve.
Sehol i Mostan virág, Minta* kihall Von a világ.
cséhtárgyak, történelmi értékű zászlók, fegyverek, régibb cséhtárgyok és több efféle.
A régészet sokfelé ágazó és egész-ben mégis helyhez kötött működésének, ha sikerre akar vezetni, a nagy közönség buzgó pártfogolására van szüksége. Hisz mindnyájan tudjuk, hogy a leletek, felfe-dezések kilencz tizedrészét csak a szeren-csés véletlennek köszönhetjük. És mit ta-pasztaltunk e leletek körül nagyobbára? Azt, hogyha szembeötlő anyagi értékök nincsen, a találóktól semmibe sem vétet-tek. Vagy elszórták azokat, vagy néhány krajezárért elharácsolták annak, a ki kérte. A leletek csak egy csekély része jutott valami szakértő kezébe, &#8212; az edények, minthogy a nép azokban kincset sejt, rendesen irgalom nélkül szétznzattak. Vagy fölakarom tenni, hogy egyik másik leletet egy,az értelmiséghez tartozó egyéniség sze-rezte meg, ahelyett hogy vagy egy muzeuin-nak odaadta .vagy szakértőnek tudományos használatra átengedte volna, rendesen fél-tékenyen eldugta és annál nagyobb érté-ket tulajdonított neki, minél kevesebbé tndta, hogy az voltaképen mi. És azután mi történt ? Az örökösök potomáron oda-adták valami tolakodó ambuláns régiség-kupecznek, ki természetesen a magyar-honi mürégiséget egy külföldi múzeumnak jó drágán eladta. Hogy mennyi emlékünk vándorolt ily módon külföldre a magyar tudomány világos kárára, azt bővebben nem is kell magyaráznom. (Vígé kör.)
A z&la-gzeui-gróihi ag. e>. imahát és iskola
felszentelése alkalmával moadottszenlbeezédnk:
II. DUBOVAY BÉLA zala isivándi ev.
lelkésztől. (Folytatás.)
Elmnlván teháta régiek, mindenek meg-ujultak az apoetol szavainak értelme szerint as ö korabeli efezusiakni); elmúlván a régiek mindenek megujultak es időaserint tenálad is z.-szt-gróthi agost. *>v. ker. leány gyülekezet! &#8212; Megújulva látlak mindnyájatokat; sőt meg-újulva érzem magamat is, midőn ezen uj szó-székről, eme kettős szent czélra rendelt helyen hirdethetek nektek először oly örömei, melj minden józan gondolkodású, szabad szellemé-ben nerell és nerelendő népnek ia egyszersmind öröme!
De állapodjunk csak meg egy kissé di-csekedő örömünk nyilránitásaban es kérdezzük va;on a külsők megujulaaa mellett megujultak-e nálunk a belsők is? felöltöttük-e magunkra az uj embernelc emez uj viszonyokhoz illő kedve* szép aUkjul ? Templomunk ée iskoláok meg-
Madár írek. Ve^kep !..%&#171;! Most a* élet
C&#187;k a >zél dali Níaa-néba: Ki otjíóül, Mel; u*m néma.
De ha feling Zord danája: Megreodfii a Filld ii raja.
Ur Homora A tel kepe; Nem kerdexn: Bnt-e, acp-e?
Ég, föld s minden Bánatuljes ; Nekem a.ert Oljan kedves.
Kedves nekaas A tét nagyon ; Mert keblemmel Égess rokon.
Miként a tél, Keblem i> bu. &#9632;-Bánatban é* Orasiban oly dm.
Sőt txomorBbb Keblem mélye, Mint a telnek Zordon kepe.
Mert van anoak Téiisftldje. .. De keblemnek Ninna reoieay*.
VAROST MIHÁLY
ujulásakor nem maradt-e raj uok a régi bus-gótaUnságoak, pártoekodásnak egymással való östseférhetlnoséga*k. a saját boldogságunk elő-mozdítására ezélzó üdrbs törvények iránt vi-seltető tiszteletlenségnek szégyeoieodó, sseny-nyesi ruhája? Megujult-e bennünk az akarat a jóra, bu&#171;&#163;Ú törekvés a tökéletesedé* terén való haladásra, összetartás a közügyek terhének rálvetve leendő viselése körül; megujultunk-e annyira, hogy isten váiaastottjaioak társasá-gaiban miut szabad lábra állított polgárok egyi künk a másikáért jót állva megazuritás nélkül élvezhessük eme dicső alkotráoyuok boldogitó áldásait; egyszóval: megujult-e, megerúsudött-e lelküukben a komoly elhatározás arra nézve, hugy egyenkint ét) beesésen ée oda törekszünk, miszerint e szent helyen hirdetendő üdvöe tu-domány által teljes odaadással engedjük ma-gunkatistennek élő,ssent és kedves templomaira telepíttetni?
Híg tehát emez alkalomszerű kérdé-sekre kiki közülünk önmagában keresné meg a kellő feleletet: fordítsuk addij; érdeklődő fi* gyelmüoket ünneplésünk eme felszentelt tár gyára közelebbről azt vizsgálva:
Mily kellékek teszik ezt Itten előtt való-ban kedves templommá?
1-ör. Maga az ur Jézus Krisztus mint szegletkő.
2-or. A lelkek tökéletesítése, mint tő. czél.
3-or. A valláabeli szelíd türelem, mint legszebb ékesség.
A legelső és elengedbetlenül megkiván-tató kelléke tehát szeretett hallgatóim magasz-tos reudalttjt<>8ének ezen mos: átadatott, azent heiyünknek arra Désve, hogy Uten előtt raló-. bau kedves templom lehessen : maga, hitünk imádott fejedelme az ur Jézus Krisztus még pedig ai alapul választott ssent leczke eme sza-\' varnak értelme szerint: &#8222;a próíétak és aposto-lok álul eltoglalt alapon építtessetek fel, mely-nek szegletköve as idrezitóur Jézus Krisztus.\' &#8222;Uram ! kihez mennék máshoz, életnek beszéde rao le nálad " így szólt egykor ssent lelkesedéd hangján Péter apontol végig hall-gatva nngy mesterének azon beszédét, melyben az általa megalapított tudományt u^y rajzolá mint aiVrok élének kenyerét. &#8212; Sokan oh sokan nena értették akkor, sokau nem akarják érteoi IUH is eme nagy jeleu őaégü szavakat, noha pedig az élet, a tapasztalat ez a részrehaj-latlan Wniló folyvást ezt hirdeti, fulyráat ezt haDgoztat)&#187;. &#8212; Kérdezd meg csak édes atyám fi--t M királyt, ki mint H népu -k atyja alattva-lóinak jóllétében, boldogság*bau gyönyörkö* dik: ha nem azon jezusi tudomány lelke által vezettetik -e köteleaségének Bok helyütt tövi-sekkel s éles kövekkel megrakott utjain, mely tudomin/ a kötelesség hü teljesítésében he-lyezi as igazi boldogságot? Kérdezd meg a zsarnokot, ki ssentaégtelen lábbal tapodva is-teni törvényt, emberi jogokat esernyi ezerekár-utlanul kiöntött vérének gőzében túrdik s év-századok műremekeinek lerombolásárai hal-hatadanttja aikos nevét: midjo rombolási ra-gyának pokoli lángja löbbé nem tüzeli, midőn fényes koronája izzó parázskent égeti homlokát s megdobban keblében a azir azt hangoztatra: ez a tóid uem hazad hanem csak szállásod, van még rajtad kirül hatalmasabb nr is, ki számon kéri tetteidet: vajon önkénytelenül ia nem igy fohássko lik>e: uram bocsásd meg bűneiméi,mint éti is megbocsa\'.uk ellenem vét kezőknek, kóve\'.vén azon Jézus utasítását, ki a raeglérókoek Is:en bünbocaá:ó kegyelmét hir-deti. &#8212; A világhódító hadvezér, ki mindenha-tónak, legyőzheileonek képzelve magát korlát-lanul barangol orstágokou keresatUl népitok-kalt letiport nemxetek gyász könyeivei táplál-kozva mindenütt, mikor fövényre épített dicső-ségének tetőpontjáról egyszerre a ssulgaság ala-csony rabigájába taszittatik: megtörve testben lélekben, rajon akaratja ellenére u &#8212;- bármely nemzetnek, bármely hitfelekezetnek tagja le-gyen &#8212; nem jut e eszébe az az igazság, melyet a világ megváltó Jézus ekép fejezett ki: .&#187; ki magát felmagaaztalja, megaláztatik." -&#8212; A bé-kés iparos, a szorgalmú földműves, a keres-kedő, a kenyerét izzadva kereső napszámos v&#171;gy bármely rendű és raogu ember, ki lelki-ismeretes buzgósággal, tehetsége mértéke sze-rint kamatoztatja a reá bízott talentumokat egy hajszálnyira sem térve le a becsületnek és igazságnak utjiról: rajon az ó tetteikkel hallgatagon U nem azon Jézust dicsérik-e, ki ily utaaiUst adott: .Keressétek mindenek-előtt Isten országa, és annak igaz^ágit és min denek megadatnak tinóktok.\' Umasaatok, ofc mutassatok nrkem világ ti.i Jézus tudomány* mellett olyant, melynek igéi igazabbak, igém-teí kedreaebbek, utasításai boldogitóbbak, a szivet és lelket édesebben gyónyorkodtetők vol-nának ; akkor én a könyvet elhajítva magam tói a más ujat fogadnám el! H&#187;lad az időéi benne as emberiség óriási léptekkel halad * müreant, tudomáay ipar ezerféle irányban ki-

ZALAI KÖZLÖNY.
oooooooooooooooooooooo
oooooooooooooooooooooo
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
rerjödí mezején, a baladó emberi éat megdönté ma már a természet csudáit, szép sikerrel utá-nozza tüneményeit, mfgzaboluzzit még a TÍII* mot is, caéljaira torditja még a legellenségesubb elemeket is, eeyik tudós ennélfogva isteníti a pór gyermekét, másik az Isten fiáiól is megta-g&#187;djn vakmerőségében a> istenséget és én mind-ezen tünetekkel szemben ast mondom, sót a meggyőződésnek lelkesedettségig fokozódott hHU^ján hirdetem is, bogy bármennyire balad jon in a világ. HZt a magaslatot nem fogja meg-haladni sóba, melyen Jézus, ez az Isten ember rr-egdi csőül t- A/ért rakják bár elibém a világ-nak miudea tudományos müveit, a szellemi és anyagi haladás VHlameunyi drága gyöngyeit, vagy nyissák M előttem a lurfomauyoa világ minden könyvtárát és ha köztük drágábbat, kedvesebbet, általánosabb értékűt, minden kö-rülmények közt HJanlhatóbbat ^találok : a szent Írásnál, ugy akkor inog ma felmondom hitem tejedelmének az engedelmességet, még ma, e pillanatban kitépem keblemből tt szivet, mely eddig Krisztusom szeretetétől dobogott ; azon Kriaztua szeretetétől, kit magamnak hitemmel eljegyeztem éa a kit üdvöseégem templomiban sz>-gletkövii! állítottam!
Nem, oh nem édes atyámfíai! E köoyv, Krisztusnak tudománya nem változékony ter-mészetű dívatezikk; nem pillanatnyi Itatásra számító magas hangú kiáltvány, mit egy ujabb &#187;^y hutalniasabb könnyen kiszoríthat helyéből! Lelkem e könyv lapjain Istent látja teljes dica fény nyel lerajzolva; minden szavából ast ol-vasom, hogy uz valóságos &#8222;isteni hatalom, min-d.tu hívőnek üdvösségére." &#8212; Közel kétezer éves életo elég kezesség nékem arra, hogy teljesülni lássam iidvezitőm eme szent jósla-tát : &#8222;HZ ég és fold elmulhatik, de az én be-ttzédem megmarad örökké." &#8212; Ugyanazért az * templom, az az ur háza, melynek ily szeglet köve vau,lehetetlen, hogy kedves ne legyen is-ten előtt,s lehetetlen hogy acoo akár az időnek akár a pokoli ármánynak hatalma győsödel-4Blet vegyen valaha.
Ilyen, oh bizonyára ilyen less szeretett hallgatóim s.-szt-grótai kedves ayájam az ur-nák szentelt s egyszerűségében is oly kedves \' templomotok mindaddig, mig ez a szegletkő tartja össze ennek miodin részeit, mig. benne hilÜDk imádou fejedelmének Jesusunkna.lt egy-általánosan boldogító tudománya tisztán, iga-zán, érthető nyelven hirdettetik, ilyennek fog az egész világ által elismertetni, mert ezen az alapon biztos léptekkel közelít.
(Folyt, következik.)
Helyi hírek.
&#8212; Meghívás. A nagy-kanizsai tiszti
önsegélyző szövetkezet igazgatóságának t. t&#187;g-jait 1879 évi deczember hó 23-án este 6 óra-kor ssjil helyiségében tartandó igazgatósági ren-d-B üiéare tisztelettel meghívom. Tárgy. 1. Múlt ülési jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 2. Elnöki jelentés. 3. Kérvények említésére. 4. Nelaláni indítványok. N.-Kanizsán 1879. évi deciember bó 20 án. Mauhardt szöv. elnök.
&#8212; Nagy Kanizsán hosszabb ideig
tartózkodott Haas Dezsó 69-ik zászlóalj béli
honvéd gyalogbadnagy, ebbéli rangfokozatá-
ról és cziméröl önként lemondván, honvédkó-
telezett&#171;égén"k tartamára\' a 64-ik zászlóalj
szabadságolt állományába mint őrmester be-
osztatott
,: _ Megérösité*. A vallás és közokta -tásügyi miniszter az 1876 évi 28. t. ez. alap-\' ján újból szervezett mlamegtei tankerületben tanfelügyelőül ideiglenes minőségben kineve-zett KTÓO Pált állomatán végleg megerősített*.
&#8212; Említettük lapunkban, hogy flf
deli vasattársulati kaWuz lábát törte nem ugyan
a kanizsai, de a bogiári állomáson. Kanizsára
szállíttatván a kórházbau meghalt. Budai ille-
tőségű lévén, rokonai a hullát decz. 18-án el-
szállították.
&#8212; Tehervontatátra használt s vasa
latlan falusi szánokkai a fordulások éa kité-
résekre szokatlan falusi lovakkal lelkiisme-
retlen kocsisok a város utczáin eszeveszetten
hajtanak. A napokban is egyik helybeli vég-
rehajtó nejét sértette meg érzékenyen ily fe-
lusi szán. A városi kapitányság a városban
levő összes kocsisokat berendelte, a sebes haj-
tást betiltotta. De hát a vidékieknek is jó volna
parancsolni valahogyan!
&#8212; Árverés Zalamegyében. Horváth Mihály 1710 frtra b, ingatl. jan 19. Meszes-Györkön. &#8212; Bili Józsefné 500 frtra b. ingatl. január 14. Tapolczán. &#8212; Ungar Ádám 727 forintra becalllt ingatlan januáz 14. Ne-measzeren (Keszthely.) Ugyaneunek Szeot-Pé-terurón 2998 frtra\' b. ingatl. jan. 13-án. &#8212; Böcskei István 476 frtra b. ingatl. jan. L0 Disselen. &#8212; Gelencsér Pálné 2435 frtra b. iog. jan. 23. Mindsz->nlkállán. &#8212; Sctier Antal 3200 frtra b. ing. decz. 27 Szent jakabfán (Tapolcza.) &#8212; Orbán Anna 390 frtra b. ing decz. 27. Alsó-Lendván. &#8212; Balazsin Józaef 778 frtra b ingt, jan. 9. Tóth-Szérdabelyeu. &#8212; Major Istvájwé 800 írtra b. ing. jan. 26. Prá
gán (Z.-Egerszeg.) &#8212; Báió Beesz 2584 frtra b. iug. $savsskovec*en (Csák\'ornya.) &#8212; Császár Ignácz 980 frtra b ing. jan. 3. Kapósán (Al-só-Lendva.) &#8212; Czápáry Kozalia 2028 ftra b. ing. jan. 12. Nagy-Kanizsán.
&#8212; A auegényekért. Harminca év óta
nem volt olyan szigorú tél mint as idén. Az
utczákon végig sivít a fagyos szél, a járóke-
lők arczát belepi a zúzmara, s a kit jó meleg
ruha meg nem véd a zord fagy ellen, vörösre,
kékre dermedi tagokkal didergi át élte legoe
hezebb időssakát a telet. A gazdagabbak, a te-
hetősbek futott kályha mellett feledik a hide
get, légmentesen elzárt szobáikban
puha szőnyeg, tápláló é\'el , enyhe le-
vegő, mind arra szolgál, hogy elzárja a te
let, s nyájassá, barátságossá tegye aa otthont.
De bajh ! a szegényeknél! A munka most fö-
lötte kevés, az élelem drága s a hideg kínzását
elviselbetlenül súlyossá tessi as emberi fáj-
dalmak legborzasatóbbika: az éhség. Eladják
bútoraikat, eladják ruháika\', melyek alig ta-
karják didergő teátokét, hogy vehessenek ma
guknak és szegény gyermekeiknek egy falat
kenyeret. Kifogynak ebből is s az éhség nem
szűnik meg. Szobáik, melyekbe nyolczan, ti-
zen vannak összezsúfolva, egészségtelenek,
mert kinyitni ajtót ablakot uem mernek, hogy
legalább a test kigózölgésének melege el ne
szálljon. Ugy üln-jk ott, egymásmellé gub
bacskodva, mereven a hidegtől, rongyosán
éhezve, Jaj azoknak, kik ilyenkor aa éhség
szavára hallgatnak. Az éhség rósz tanácsadó.
Ast mondja nekik: nézd, a gazdagok uszoak
az örömben, egész sor termet futnék lobogó
kandaliókkal, mig te egyetlen zugolyodban
holtra válsz a hidegtől, dúskálnak az ételben,
mig te meghalhatsz éhen. Igazság ez ? Te is
csak olyan ember vagy, miot ő! S megszüle-
tik a büo. S a test kínai meg5lik a szegény
emberek lelkét. Mentsük meg őket! A társa-
dalomnak kötelessége megtenni mindent, hogy
ha meg nem szüntetheti, enyhítse a nyomora,
tegye legalább elviselhetőkké a szenvedése-
ket. A mozgalom már megindult, 8 hiszszük,
hogy az ország minden városának törvényha
tósága, közönsége, jótékony egyesületei, tes-
tületei a szív nemes részvétének igaz lelke
sedésével fogják fölkarolni az ország szegényei-
nek ügyét!
&#8212; A ualaa*ent-mihályi állomátfő
uök Kanizsára helyeztetett át s helyébe a kral-
jeveczi vaspályái főnök rendeltetett.
&#8212; Goricsányba Imrey Főreoez kis-ka-
nizsai ssületésü káplán Slavoniából áthelyez-
tetett. &#8212;
&#8212; Gyilko**AgoH Alsó Lendváról ir-
lák: A hídvégi bíró György Imre a.-lendvai
szőlőhegyen Tóth Jánost és testvérét Imrét
szóváltás közben bicsakkal megszurta. Mind-
kettő meghalt. A tettes Zala-Egerssegen
f >gva vau.
&#8212; TigyáMatlanságból Dobriban egy
kocsis gazdája fiát szivén lőtte.

&#8212; fejet öéna alsó lendvai m. kir.
postakezelő a Keaslhely -vaspályái kir. posta-
hivatalhoz postamesterré lett kinevezve.
&#8212; Zágrábból értesülünk, a farkasok
ott annyira elszaporodtak, hogy a városba is
bemennek zsákmányra; egy tanuló ifjút a vá-
ros halárában teljesen széttéptek, csak köny-
veit s ruhadarabjait találták m^g.
&#8212; A* ideihea hasonló ínséget jeleznek
az öregok 1813, 1838-ban is ssinte mint most
Göcsejben és tótságbao a iengubát, kukoricaa
torzsál, falevelet, hajdinát, zabot és ocsut őrlet-
tek össze kenyérnek s ez volt táplálékuk.
&#8212; Rövid ttirefe. Kiss Miklós Kecs-
kemét főispánja meghalt. &#8212; Boszniában adó
miatt lázadás ütött ki, &#8212; Rohonczon távirda
állomás nyittatott. &#8212; Mentovich Ferenci író
meghalt. &#8212; Dunassekcső mellett meggyilkolták
a szekérpóstást a l264frtot raboltak el. &#8212; Ab-
dulKerim haldoklik. &#8212; Borosa Mihály Szé-
kesfehérvárott uj lapot indit meg. &#8212; Az indiai
alkirálj elleni merénylő elfogatott. &#8212; Gyomán
és Brassóban egy-egy család fuladl meg a kő-
széntől. &#8212; Kossuth beteg, Nizzába megy üdüini.
Decz. 28 án este holdfogyatkozás lesz. - Tren-
csénben a város közepén nsppal kél gyermek
megfagyott. &#8212; Csongrád rendezett tanácsú vá-
rót nagyközség lelt. &#8212; Miakolcz vidékén 6
ezer hordó bort vásároltak össie a francziák.
ki nyert?
Prága, decz 17-én: 60, 88, 48, 46, 83. Síében, &#8222; . 72, 69, 27, 56 15. Lemberg . &#8222; 50, 64, 17, 63, 48.
Irodalom
(E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka~ nizsán Wajdita Jo&#171;Hf kaoy*kereskedése által meg-rendelhetó.)
&#8212; üj tsmmll. Tábonzky ésParsch urak zenemű kereskedésében mesrjelent: Par Sym-pathie. Polka ponr le piano oompoaée par Fhi-Uppe Fabrbaoh jr. Ara 60 kr.
&#8212; Iparotokfigytimáb*. Az év végén fel-hívjuk müveit és közügyeink iránt érdeklő ipa-rosaink fígyelméta s Magyar Iparosok Lapja"-ra. E kitbnően saerkesstett iparlap eddig a l-f tó kéletesebb enemü szaklapok közé tartozik és kiváló gondot fordít az osrzes iparügyi érdekek-nek a sajtó utján való előmozdítására. Az ipa rosokat nemcsak folyton tájékoztatja a legú-jabb, hasznos és utánzásraméltó mozgalmak iránt, de az iparágak gyakorlati fejlődésére is gondot fordít, amennyiben uj eljárási módo-kat, találmányokat sat ismerteti *söv*gben és a szükséghez képest rajzban ia. A ,M. Iptrosok Lapja" szerkesztősége köspontja a vidéki ip* rosok kérelmének, amennyiben minden ujabb vagy régibb dologra nézve szivesen nyújt fel-világositásokat, útba igazításokat sal. A lapot Uelleri Mór szerkeszti, ki egy évtized óta fá-radozik e hazai iparszakirodalom fejlesziésén és a .Magyar Iparosok Lapját*, taámos első-rendű iró és a legkitűnőbb iparosszakférfiak támogatása mellett, oly magas fokra emelte , hogy bátran állitható a külföld legjelesebb ipar szaklapjai mellé. Ily szaklapot minden értemes iparosnak kötelessége vo\'ua pártolni. Melegen ajánljuk figyelmükbe. A minden héten egy nagy íven díszes kiállításban megjelenő lap ára egy negyedévre csak 1 frt 50 kr, Az elő-fizetési pénzek a kiadóhivatalba, Budapest, sugarat 60 sz. alá küldendők. A kaasinók, ol-vasókörök és kávéházak figyelmét is felhívjuk e hézagpótló lapra.
&#8212;&#9632; Bíaiitdmunkkoz mellékelve veszik ol-vasóink a Franklin-Társulat kiadásában meg-jelent köny vekjegyzéket, valamint ugyancsak a Franklin Társulatnál megjelenő hírlapok előfize tésifölhivását.Ez utóbbiak között a legrégibb,az immár 27 ik évfolyamába lépő Vasárnapi Új-ság, mely nagy képes hetilapnak, az olvasó közönség e kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása képeinek évről évre szaporodó száma és szebb kivitele mellett, kiváló irodalmi erők által kiállított, folyvást növekedő válto-zatos tartalma, mely teljesen fölöslegessé teszi a magyar közönségnek hasonló külföldi lapok járatását; mig tárjtapja a Politikai Újdonságok a politikai heti események gondos éa hü össze-állítását adja.A képes néplsp a legolcsóbb képes hetilap, a kevésbé vagyonosok vasárnapi ujaága tanulaágvs és mulattató tartalommal,s a politi-kát tárgyaló rendes rovattal: esek kiegissMdje a Világkrónika czimü képes melléklap mely hetiköslönyoek, ép ugy mint a &#8222;Képes Nép-lapénak, egész évi ára csak 2 frt. Ez iv tar-talmazza ezenkívül a Jogtudományi Közi őny szaklap előfizetési fölhívását, továbbá s Frank-lin-Társulat által kiadott naptárak, ünnepi és alkalmi ajándékul szánt könyvek, ifjúsági ira-tok, szépirodalmi müvek, regények és novellák, tudományos müvek, közérdekű népies iratok , népköltészeti és adoma-gyüjteméoyek, nyelv-tudományi, történelmi és földrajzi müvek éa ima könyvek bő és aagy választékú jegyzékét, a mint erről a mellékelt iv megtekintésével mindenki meggyőződhetik.
íS\'i.tí IS . "5 -i
ars -o * &#8226;?_ &#187;^ &#177; - *&#187; &#8226;* &#171; u 2
&#8212; Karáctcni és újévi sjándokul mele-gen ajánljuk Palotásy János páratlan szépségű dalait, melyeknél emelkedettebb és minden ízben magyarabb dalok nem láttak napvilá-got Palotásy dalainak kiadhalási költségeit az elhunyt költő megyéje viselé az ezekből befolyt összeg hátrahagyott, szerencsétlen csa-ládja részére forditutik. A dalok kiállítása fényes és méltó rtá, hogy egyetlen magyar zenegyüjteményból ne hiányozzék. Palotásy 30 válogatott dala megjelent két füzetben, a szerző híven talált arcsképevel, oly zongoraki-aérettel ellátva, mely magában (énekhang nélkül) is játszható. A dalok ára füzetenként
DECZEMBEK 21 éa 1879.
1 frt 20 kr mindkét füzeté 2 frt. A 30 dal < díszes, aranyozott vaszonköiésben 3 fn 50 kr. \' ez ntóbbirs asonbin kéretnek s jókori meg-rendelések. Palotáay dalai kaph.lók Rietoer József zenetaoárnál Jáasb*réuyben, ki azokat az árak előlegéé beküldése m-llett postadij-montes&#171;n; különben pedig utánvé tel kü>di meg a m. t. megrendelőknek.
&#8212; Aigner-Abnji Lajot szerkesztése és ki-
dáaában megjelent .Figyelő* irodalomtörténeti
közlöny ez évi utolsó füzete s így a VII dik
Kötet befejezve van Irodalmi történetünk e nagy-
érdekü kózlöoyének méltó pártfogására fel
hívjuk a t. közönség figyelmét. É\'enkint 10
füzet jelenik meg s ára 8 frt, mig egyes fttzet
ára 1 frt.
Veftyes hírek.
&#8212; Nt aókold a kutyát! A harmadvi-
rágzsson tul levő n5k, de sót fiatalabb del-
nőcakék is szokták a kis ölebecakékel csó-
kolni. Mint egy külföldi lapban olvassuk,
legközelebb egy szolgáló, kinek arnóje na-
gyobbra becsülte öieb csókját , mint a férfia-
két, a kis kutyát szintén megcsókolta. A lány
hervadni kezdett, a az orvosoic consutállák,
hogy a baj oka a kutyaosókokban rejlik. A
kis ölebeknek tisztának vélt s idősebb és hi-
degebb nők álul különösen kegyelt nyelve
férgekkel van tele, a miket csók vagy egyéb
érintkezés kosben a négylábú ellentállhatla-
nok átplántálnak Éva excentrikus leányaiba.
&#8212; Egy kapondri polgár elment az adó-hivatalba hátralékot adósságát lefizetni. Mi dón a nála levő pénzt átadta s megtudta, bogy m\'g 8 frttal tartozik, hazament, kiküldte családját a szobából, felállóit egy székre s a raeatergerendára felakasztotta magái. Midőn felesége benézett az ablakon s látta a szörnyű tettet, kiáltott: &#8222;Mari visznek ám!* A ni arre a szomszédhoz szaladt tanácsot kérni. A bölcs szomszéd azt a jó tanácsot adta, hogy a kovácshoz menjen olyan szerért, melylyel az akasztott embert le lehet venni. Mire a ko vács a ssert elkészité s az ajtót betörték, a szegény ember megfult,
Papirgzeletek.
&#8212; Mi akarsz lenni Pepi? kérdé eg, atjs kis
fiát.
&#8212; Cukrán, p&#187;pácik&#171; - fe]eh a kit fio.
&#8212; Cinkráss ? Éj miért éptn as ?
&#8212; Hogy megédesitsem papim ör&#171;,f&#171;&#171;ge4et.
E&#171;ry ta&#187;ít6 így kexdé halotti bucsaitatóját: &#8222;Nem nagy msebbel T&#187;gyon öt, &#187;va&#171;jy h*t alma D&#171; nagyobb mind-tőnél as Isten hatalma. Axért fekszik amott kiterítve Sára. Bii a nem megy többé kanizsai vitáira.
A: Hogy van az, ha valaki meghal a nagy emberek kBiSl, azt mint nevet etos eieményt meg ir-ják az ajiagok, de ha zsttletik, fel nem említik ?
tik tObbé aagy &#8226;mberl
Fölkap a kávéhátban egv iparlovag egy lapot, mire a tulajdonos rá kiált: &#8212;Hej, uuli kalapom ! &#8212; Pardonná, ast gondoltam hogy máié.
Szerkesztői üzenet.
8828. Zalamegjenek a Kuraisabályoiái ügyé-ben az or.zággyaléibez intézett feliratát köszönettel vettük. JÖYS számnak hozza.
3829. T. A . A izent-gritbi heti yáaár történe-
tét targyazó közleményt kSizöojOk mielőbb kszoliak
3830. Aleiandria Decz 20-délig nem érkezett
&#8226;emmi lem. így tebat nem vágynak oka lemminek.\'
363L. S. Csabreodek. A mai &#171;&#171;*-ma| összesen a izekéryostáo küldetett meg.
Feleiós szerkesztő: Bátorfl Lajos.


&#9632;íaszpr Hipx
psa fBjjsrjií jj9STn&#171;*n?l soníjzg
\'lm íipoijsopuoS pi|os s? )J3^ojoq 9? ip9I&#171;i \'
qqoEO(o8a] &#187; n&#171;<83ia(9AO3i| sa usuuofü js^qozs qqoj Í3oq &#9632;i &#171;
uMaoCn zsaSa iSs \'i)sn^mo|(jaia) -zonaaaj Í naqnauaj? \'
na Í2oq \'JiaoSasajzoq -zo \'5 B mop&#187;
oij \'J]H "60 -jra8&#187;ni
: 8ip&#171;d B&#187; ".Ap.la aa.v8ut p.iSjn na ^nis -
uiaupfi?^
(&#163;-&#163; A I
&#9632;zs 7. asstóiauSog \'ip<)g \'saag 8OAJ0B0; Jl)|
ddOd
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Soj a|9jiip|t)3( jjpjajdiso &#171;f> jjaííeAnuiazs
sjDÍíaAnuiazs <?]|! UVSOJOZS 3f.iuniuazpaSuaA.ri v uoquo|ns( uian
JOABJ B JllUaZS BfBlDOJKÍB UiajBp|BjyY
"Jiil *so \'zs9j9zs.CS0.es -y
0*000000000000000000001 rr \'\'!".;;".*:ÍT.JÍ?
&#9632;? *e -n| 08 U!&#187;B8 |B88Bi!8B;n \\\\t\\\\
&#187;? -10J -f&#187;} \'
qqnutouifőaj
pirid&#171;ianxo mvmoXaaix^ -(.\'drfa)t i
1^ 1*q \'ni^J-f;! Bmo^o vjJldkd 01009 ( &#8212;"01&#8212;1 Ui &#8212; -9 JJJ
qqOl8a| í S &#171; ajaia
1VA0S ZS3ZSH09 VIZONVü
oooooooooooooooooooooo
\'8 0 IJJ | BJE zoqop !J9p9J8 ;|8}9839da| A63
A*agx>&#171;a>t
a ^nniBjj^ ZB
-M/tnq fp)&#187;dopnq
H39IIIA01
vaoa - zxnaias no^y
0U0AN0A3


&#9632;6!8i "Í-IS naaiiazoaa
ívivz