Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
1.85 MB
2010-01-26 09:03:50
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
486
3517
Rövid leírás | Teljes leírás (279.54 KB)

Zalai Közlöny 1899. 022-025. szám június

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
38. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1899. június hó 3-án.
22-ik szám.
XXXVIII. évfolyam.
El3fi*eté*i
Egéii érre . . . 5 írt — kr.
Fél érre Negyedévre .
. 2 Ért 60 kr. . 1 Lrt 25 kr. 10 kr.
HIRDETÉSEK . 5 hjsibo: :> rbau 7,ma»oáaior fi, i minden további sorért 5 kr
NYILTTÉRBEN
petit Koronként 10 krétt vétetnek fel. Kincstári illeték mind •:. egye* hirdetésért 30 kr. fiaetendö.
A lap szellemi révét HIetS min-\' dűl közlemény t felelői szerkesztő nevére, «z agyagi részt illeti* köz-leméayntk pedig a kiadó nevére címzetten Naa-y-Kantisara bérmentve intézeadők.
ZALAI I0ZL0IT.
A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,* „s nagj-k&nizsai Takarékpénztár részvény-társaság," ». .Kotori takarékpénztár részvény-társaság, * , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitéi járáskor, "\\a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadasfyán egylet," a .soproni kereskedete iparkamara," nagy-kanizsai knlválasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Bérmentétlen levelek sem fogadtatnak el
Kéziratok t Issza nem küldetnek.
Még egy szó a nagykanizsai tárházak megnyitásához 1
N&fTT-líanUsa, 1S99. jaalos 2-ám.
Megnyíltak a raktárházak és átadattak a közhatalomnak. Most még tirességtŐl tátong a .két terjedelme* épület, de remélhetőleg rövid idó múlva megkezdődik a szállítmányok ber a k tarozása.
. A közraktárak felépítése városuok irgalmának növelését célozza; egy reg érzett hiányt pótol ezen vállalat, mely hivatva van kereskedelmünket a múltban elfoglalt magas nívóra emelni
A ki figyelemmel kiséri a Dunántúl városainak folytonos elóhaladását, felvirágzását; a ki tudja azt, hogy városunk kedvező földrajzi fekvésénél fogva, már a természettől kereskedelmi gócpontot képez és ennek dacára visszafejlődik; okvetlenül arra a következtetésre jut, hogy hosszú időn át zsebretett kezekkel néztük, mint bontakoznak ki a homályból & dunántúli városok gyors fejlődésének körvonalai, míg ellenben mi magunk, városunk emelése, kereskedelmének fejlesztése érdekében semmit sem tettünk.
Ha nemzetgazdasági szempontból tekintjük, hogy egy állam iparának, kereskedelmének, közgazdaságának fejlődése, vasúthálózatainak minél szé iesebb rétegekben való elterjedésével egyenes arányban áll: ugy a jó vasúti politika, kitűnő közgazdasági politika is!
Ha tehát ezen szabály az állam közgazdaságának felvirágzására áll, a vidék közgazdaságának emelésére is kell, hogy vonatkozzék! Márpedig Nagy-Kanizsa kereskedelme a vas-
utak építése óta rohamosan léteié sü-lyedt. Dá hát mi ennek az oka? Talán tényleg a vasutak, melyek a forgalmat decentralizálták és ennek következtében a szomszédos városok kereskedelmét mozdították elő? Nem, ez ok nem lehet! Kereskedelmünk hanyatlásának okát egyedül Önmagunkban kereshetjük. Évtizedek óta nem tettünk semmit, hogy a vidéket visszahódítsuk; látták, tapasztalták kereskedőink a visszaesést, de a baj elhárítására és kereskedelmünk uj alapokra való fektetésére nem gondoltak!
A hdadó kor, mely uj eszméivel folytonos tettre sarkalja az emberiséget és rohamos fejlődésével magával ragadja még á conservatívul gondolkodókat is: városunkban is oly áramlatot teremtett, mely dicséretes energiával és ambícióval bevonta eszmekörébe a modern intézmények iránt bizonyos ellenszenvvel viseltető maradi kereskedőket is és ennek üdvös eredményeként született meg városunkban a tárházak eszméje, ...