Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.11 MB
2010-02-10 20:28:12
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
655
5815
Rövid leírás | Teljes leírás (535.28 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1872. 054-061. szám július

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
11. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA, 1H72. jullus 4-én.
64-1K azéim.
Előfizetési
f*gú»z évre . . 8 írt. fél «vr« .... * , negyed nTro . \'2. 9 KQV raám 10 kr.
Tizenegyedik évfolyam.

Hirdetések Jutányosán
nyílttériben
jl iorookínt 10 krért ró-
tetnek fel. ^
m>
r*>
A lap tielltmi rSaaét
illeti közlemények a »«<-rkenuJUt*»,
anyngi része*. illető közlemények- peulg a kisdóboz liértaemr* io * Uwodók:
I NAÖV.KAHISWA . i WlMtlMkál. 4
nierr-
m (a „zalamegyei gazdasági egyesület" ét a ..nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője, i
Heten ki 111 kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
~n»>rrg
Könyv Ismertetés.
,A niytunitők nyuydijaidia, özvegyeik t ár-udik gydmolitdtu külföldön í* hazánkban.\' Irta Molndr Aladár.
(Folytat**.)
A munka második főrésze az európai mfivelt külföld egyes tartományaiban tesz körutat 8 a külföldi törvényhozó testületek által időről-időre hozott törvények vagy az egyes kormányok által koronkint kibocsátott szabály-rendeletek idézése mellett roppant szorgalommal összegyűjtött egyéb adatok s személyes tapasztalatok alapján mutat fel a külföldi tanitók anyagi állapotáról s jövőjük szilárdsága- vagy ingatag bizonytalanságáról egy réazrehajlatlan, a czáfolhatlan tényeken alapuló tiszta tükröt.
Ily megczáfolhatlan tényekben mondja el: hogyau áll a tanitók nyugdíjazása Németországon: I. a szász királyságban, II. Würtenbergben, III. Badenbeu és IV. Poroszországban.
tízen adatokból szomorúan győződik meg az olvasó, hogy a tanítói állás javítására a tanitók özvegyei- és árváinak segélyezésére, gyámolitására évtizedeken keresztül mind ez ideig aránylag igen koYéssel történt nagyobb haladás, mint hazánkban azon rövid pár év alatt, mióta népoktatási törvényeink szentesittettek.
A szász királyságban a rendes tani-fizetése 200 és 2G0 tallér, a városokban állomásozó igazgató-tanitók fizetése 450 és 800 tallér, a segédtanítók fizetése pedig 140 és 150 tallér között variál.
„A nyugdíj évi összege volt: 10 évi szolgálat utáu a 25-ik szolgálati évig \'/»-da, 25-tól a 35-ik szolgálati év betöltéseig V4-de, 35 szolgálati éven felül a/j-da a hi-vataloskodás utolsó évében élvezett összes hivatali jövedelemnek. Azonban a 10 és 25 szolgálati évek közben nyugdíjazottnak évi nyugdija 100, a 25 szolgálati éven felül nyugdíjazotté pedig 150 tallérnál kevesebb nem lehetett még akkor sem, ha különben fizetési törvényszerű hányada szerint kevesebbet kellett volna kapnia."
Hogy a németországi tanitók anyagi állapota\' mily sok kívánni valót hagy maga után, annak bebizonyítására legyen szabad a szerző saját szavaival a fegyveres győzelmek után híressé vált porosz néptanítók helyzetéről — melyet a 71-dik lapon tárgyal\' — a kővetkezőket megjegyezni:
„Uár (Jousin már az 1830-as évek beu tanügyi tanulmányokért Németországon tett utazasai utáu azt moudá, hogy , Poroszország a kaszárnyák és iskolák elás-, sicus hazája; a/, iskoláké, hogy a népet nevelje, a kaszárnyáké, hogy azt megvédelmezze" ; mindamellett a tanitók anyagi helyzete s« nyugdíjaztatása, talán valameny-nyi német allaiuok között*) a legrendezet-lenebb Poroszországban."
tís továbbá 73-ik lapon; „A tanítok helyzete és díjazása pedig annyira rendezetlen, hogy semminemu tör vény nyel, vagy kormányrenuelettel nincsen sem a tanítói fizetések minimuma, sem nyugdíj biztosítva.
Némely egyes pro.vincziakra nézve egyszer-másszor adattak ki, a tanítói fizetéseket szabályozó rendeletek, de a melyek inkább csak vidékenként felmerült bizon...