* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 1.76 MB | |
| 2010-02-13 21:21:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  854 | 4942 | Rövid leírás | Teljes leírás (287.13 KB) | Zalai Közlöny 1902. 005-008. szám február Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1902. február hó 5-én. 7-ik ssrám. XLI. évfolyam. Előfizettél Ar: EgéiK cvrc . . 10 kor. — fill Ft-I óTrc . . . kor — fili-Sfgj\'. J.\'tre . 2 kor. Ml üli. Ktryos *xám 20 nll. HIRDETÉSEK 5 hiiit\'Oi pctiuorh.n 14. iui»oiUr«r 13, ■ Qiiniloo [ovililii sorért 10 fill NYILTTÉRBEN petil soroukóut 20 fillérőri rótct- zalai közlöny. A lnp íxfllcmi részét illető mio- rten ktfxlemény t felelős B7.erke«rtŐ nevére, i»y ati\\í,;l rím illető köz- i leoiényi k p- dig a kiadó netére . ClDlZOl\'lQ Nagy-Kanizsára ter- in. ítve iniéxemlők. Rfrnu\'ntf lei, ler< lek nem foKad- tatnak o!. Kézhato k vlssy.anemk Ilidet Jiek I A. nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,■ a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izrs. jótékony nőegylet," „szegények tápintézetc," a .katonai hadastyánegylet." a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kisiparunk. Xagikaniz*a. 190jan. 31. Hogy Magyarországnak valaha fejlett ipara volt s hogy e tekintetben egykor egész Európában vezető szerepet játszott, ezt ma elgondolni is nehéz a magyar iparnak pangó állapotában. Aki pedig ezt a hihetetlenül hangzó állitást kissé szivére véve, utána néz a történelem lapjain, hogy mi hát a valóság, mi volt — és mivé lett a magyar ipar: az nemcsak rájön e hihetetlenül hangzó állitá* valódiságára, hanem a leküzdhetetlen érdeklődés íölkutattatja vele azokat az okokat is, hogy miért tüot el a hajdan virágzó magyar ipar és miért kell ma szégyentől piruló orcával beismernünk, hogy amit apáink gondo sau, előrelátással, szorgalommal és mély hazafias öntudattal megteremtettek, abból mi, korcsutódok, nem tudunk mást fölmutatni, mint a tények — történetét. Igenis, volt időszak, mikor a magyar az ipar terén vezetett. Nemcsak megalkotta pedig a mindennapi vagy időszaki szükséglet nélkülözhetetlen tárgyait, hanem azokba művészetet, izlést öntött s keresetté lette a magyar ipartermékeket. Sót a mindennapi szükséglet határkörén messze túlemelkedve, a . fényűzés terén sikerrel érvényesülő műalkotások körül is elsőrendű sikereket aratott. Kigondolni is merészségnek látszik azt a tényt, hogy a külföld e ótt a magyar ipar évszázadokon át tekintély volt s iparcikkeink az ország határain messze tul is nagy keresletnek örvendtek. Ma, midőn a magyar ipar termékeinek a belföldi piacot, minden hazafias és társadalmi agitatio dacára sem sike- rül csak szük hal árok kőzött is meghódítani. nagyon b.ijos elképzelni egy oly előnyös és uj.ibban hasztalauul vágyott állapotot, hogy a magyar ipar virágzott, tekintélye volt 8 termékei nem vesztek a termelő nyakán, sót még a külföldön is kereslet tárgyait képezték! Ha pedig mind ez tényleg igy volt, lehetetlen, hogy minden magyar embert, hazafit ne érdekelne az a kérdés, hogy ez az örvendetes állapot miért és kinek a hibájából változott át a magyar ipar mai siralomházává, midőn minden politikai és társadalmi erőlködésünk dacára sem tudjuk a magyar ipar számára csupán a föntartás, az egyszerű létezés biztosítékait megszerezni? Kissé különösen fog hangzani a tények történetéből merített válasz ezekre az önkéntelenül elénk tóduló kérdésekre; de az igazságot mégis be kell vallanunk s ismét csak szégyentói szorongatott szívvel kell beismernünk azt a sajátságos tényt, hogy az egykor virágzott magyar ipar nem más, mint a népek és nemzetek századok óta imádott ideálja ölte meg s ugyancsak az nem engedi halottaiból föltámadui. A magyar ipar gyilkos mentője a szabadság volt. Igenis, a szabad iparban ós a szabad versenyben, a szükségesnél előbb és teljesebben érvényesült szabadság, ami ily alakban tulajdonképpen inkább hamis jelszóvá törpült s igazi nevén szabadosságot jelent. Magyarországon az ipari célok előmozdítására szervezett s később oly hatalmas politikai túlsúlyra vergődött céhek sokkal több irányban fejlődtek ki, mint a külföldön. Franciaországban ugyan sziutén tulfejlódtek a céhek az ipari célokon, de a községi i administratión tu! nem terjedt ki a | hatalmuk; Magyarországon pedig ez gyakran az országkormányzatra is kiható tultengéssé fajult; a helyi be-i folyás, illetve a hatalmaskodás sokhelyütt valóságos államot alkotott az ; államban. Ily körülmények között rég | megérett dolog volt a céhek jogai-\' nak megnyirbálása és nem volt ha-: zdfi — politikus vagy nemzetgázda — aki ezt már egy század óta I tiszta szívből nem kívánta volna. De | azt. ami tényleg bekövetkezett, valóban nem kívánta senki. Legalább nem I kívánták azok, akik a dologhoz értettek és a szélsőségeket igaz meggyőződéséből kerülik. T. i. a céhek eltörlését, az évszázadokon át céhszerü gyámkodás alatt, mint az üvegházban, minden szabad napsugár és szellő érintése nélkül elkényeztetett délszaki virág: a magyar iparnak minden védelemtől és oltalomtól való megfosztását ; a szabadság örve alatt a féktelen és ismeretlen versenynek való kiszolgáltatását. Az absolut korszak alatt megszigorított céhszabályok, mint valóságos bilincsek, törték az ipar végtagjait, akadályozták a szabad mozgásban, sőt attól végleg el is szoktatták. A kiegyezést követő évek ezt a bilincseket egyszerre leszedték az évszázadokon át gyámkodáshoz szoktatott iparról s ez — fölszabadulva a valónál is súlyosabbnak képzelt rabságából — nemcsak azonnal a saját lábaira akart állni, hanem megrészegülve a soha nem élvezett szabadság bódító levegőjétől, repülésbe fogott, hogy — mint egykor az ókori Ikarus — szárnyaszegetten hulljon vissza a földre, a honnan eltávoznia nem is kellett volna soha egy pillanatra sem. Nem lehet komoly gondolkozású ember, aki a céhrendszer eltörlését ne helyeselné s igy mi sem magát ezt a tényt kárhoztatjuk, midőn a magyar ipar bukásáért és jelenlegi tehetetlen vergődéseért okoljuk De kárhoztatjuk a módszert, az előkészítés mellőzését, az átmenet biztosításának elmulasztását. Mert ha a szabadlábon soha nem állt embert járásra, önál-lásra 3karjuk szoktatni, ugy ezt nem a futáson és repülésen kell vele kezdeni, hanem a lépésre, biztos fönállásra kell először megtanítani. Ennek a fokozatos eljárásnak az elmulasztása okozta elsősorban, hogy a magyar ipar az elsó szabad lépé3 után mindjárt megbotlott és elbukott. l)r Forffon Lttjnn. Bejelentő hivatal és a szegényügy. Lipouk a múlt évben már foglalkozott e minden tekintetben fontos ügygyei. Egyik oovomberi számunkban jeleni meg egy cikk „szegónyügyünk uj világításban" címmel, melyben a bejelentő hivatal működését kapcsolatba hoztuk a városban élő szegények nagy számával. A.t-meneti intézkedésekot ajánlottunk a szegériyügy végleges rendezéséig, melyet ugy véltünk megvalósítható!, hogy a bejelentő hivatalból szerzett adatok alapján a városból minden oly idegen egyént ki kell toloncolni, kinek kenyere, keresető nincs I\'iy csakhamar felényire apasztanánk a városuokban élő szegények nagy számár, tnert szegényeink legoajjyobb részét a falukból bevándorolt családok képeik. Különböző okokból jőuoek ezek a családok a városba Legtöbben nem szeretnek dolgozni, vagyis kasza-, kapakerülök, faluban a levegőből nem élhetnek, tehát sereglenek a7. igéret földjére a városokba, hol ha nem is keresi meg véres^,verejtékkel az ember kenyerét, ha nem dolgozik is szorgalmas munkás ember módjára hanem ölbernkott kezekkel nézi a nap kelését, hold változását, a csillagok forgását, ha nem csurranik mégis cseppen annyi, hogy a lusta ember is elmondhassa: ,Sült galamb repüli a számba" és valahogy csak eltengődik Az ilyen egyének las*aukint elszoknak a munkától, mert míg helyet nem kapnak, rövid szolgálatokkal keresnek annyit, hogy megélnek valahogy, ez a kényelmes életmód megtetszik nekik, mulatnak a páliukamérésekben, hol üres óráikat el-töltik és gyakran megbotránkoztatják a jóizlésü embereket. A szeszes tanyában összeü ö csapat egyik tagja mindenféle üdvös dologra, szép társalgásra tanitja a másikat, olyik olvassa a Népszavát is és saját nézetén átszűrve adja elő barátainak az üdvös eszméket, mely a pálinkától eléggé eltompult agy még zöldebbeket gondol s a szesztől már idegessé lett szervezet és izgékony kedély még dühösebb lesz. Az ilyen ember részegen hazatámolyog s szidja az asszonyt,\' hogy adjon pénzt, végigveri az egész családját, melynek ö nem ad kenyeret. Ez csak sötétebb oldal. A bevándoroltak között kevés van ilyen, de abban megegyeznek mindannyian, hogy egy idő múlva beadják a kulcsot és azi mondják a népkonyhának, nőegyleteknek és a városnak: hogy „szegények vagyunk," miből az következik, hogy a város tartsa el. a nőegyletfck segélyezzék, a népkonyha etesse őket. A bejelentő hivatalnak kellene leg-szigoruabban ellenőrizni a bevándorlókat és mindazokat visszatoloncolni, kik kereset-iorrást kimutatni nem képesek. Adjon a bejeleutő hivatal néhány napra időt, hogy az idetévedt egyén foglalkozás után nézzen a ha az adoti idő leteltével sincs keresete, ki kell utasítani, mert nincs szüksége a városnak foglalkozás nélküli csavargókra. Még idevaló egyének is annyian vannak, hogy nem kapnak munkái, lehetetlenség és ki van zárva, hogy szükség van másokra és mások munkát kapjanak. El kell riasztani azokat, kik nem munkát TÁ R C Z A. Manyacsks-bál. (Fcbr. I.) A .Zalxi KOilöny* ereileli tircija. — Ragyogö fcnyben van a »Si«rra*« disitcrmc, Sincs egyetlen xuga, mely setéibe veszne. Vidiman reidill meg a hegcdil húrja, A hatandó síivneV: ott nincs semmi buja. Az ajtó íekirul. Szem éi sz4j mind bimul. Stép, kcc%cs menyecskék lejtenek be rajta, Egy so közönségen, mind gyönyörU fajta. Bilra gyűlnek össze, vig, jótékony biln. Hogy mosolyt csaljanak a nyomor arcára. Beszédes ajkukon bijvariw ömlik szét, Hófehér kebelük földnek rejti Üdvét. Mint Nymphlk stillongnak, Szivet elbijolnak. A karcsú termetet drfcga mez takarja, Mely a test bájait, mind átragyogtatja. Nemzetközi a disr, elegins és csinos, K uivQk verése, alatta rohamos. N\'em a göröngyös föld .. itt a bijos menny van, Kiszórva kincseit szerteszét pazaran. Sorakoznak rendbe. Hölgy és férfi egybe. A piciny Ubocskik tOzesen mozognak, A hurok rezgési kedvet csak fokoznak. Ezek — mond minden ajk — nem is földi lények, Egy titkos viligból alijött tündérek! Szorongó szivekbe öntenek sok enyhet, S menynyé vazixsoljlk ezt a rögös földet. Azután eljxAllnak, Miként édes Almuk, Vigyat hagyva szivünkben, forrót és lángolót: Vajha adtik volna örömöt állandót! Nagy g>nd ül A fején a »Jury«-nak de nagy! Es e g >nd homlokán mély barázdákat hagy. ■ Kinek adja majd a győzelem pálmáját, Látván a szépségnek ennyi sok csodáját. Hisz mindenik kebel. Százat is érdemel! Mi azt javasoljuk: szerezzen többet bc. Hogy egyet nyerhessen minden szép menyecske! Nith Norbert. A boldogság felé. — Filips. — - A •Zalai Közlöny* tárcája. A feleségem feltűnően csiuos, feltűnően. Soha még csodálatosabb szemek nem világítottak be bajosabb és remekebb arcot. Ks rendkívül jó. Én szeretem ót, ó szeret engem. Ks valóban hat hónapja ma, hogy házasok vagyunk, csak hat j hónapja. Lehetséges 07. ? Ks már is cl 1 fogunk válni ! Teguap határoztatott el könnyek közölt. Ah hogyan sírtunk ! Annál a gondolatnál, hogy soha többé nem látjuk egymást, mindkettőnket kegyetlen fájdalom marcangolt: mindkettőnk lelkében iszonyúan rombolt a kin. l»\'gv látszott nekünk, hogy ez lehetetlen. És mégis lehetséges. Lehetséges lesz, neki, nekem, mindenkinek. Mit fog tenni nélkülem! Ks vájjon mihez fogok én ó nélkülo! Megjegyzendő, hogy semmit, egyáltalán semmitsem vethetek a szoméro. Nő az én feleségem vétek nélkül. Kimagya-rázhatatlan rejtély, akit én meg nem értek. És az ó sérelmei ugyanazok velem szemben. Egyedül azt hányta szememre, bogy férfi vagyok és hogy nem értem meg, amit nem lehet megérteni. Erről a nőről, aki a feleségem, nem tudtam semmit, semmit . . . — Ah. miért nincs kristályból a homlokod ? mondtam neki. Látnám agyadnak csodálatos gépezetét, látnám, mint terjed a gondolat agyadban. Nem volnál előttem megmagyarázhatlan élő talány, mint amilyen most vagy. Ks azután ki tudja V (íyöngéden, tinóm arany vésővel, amint az órás igazítja a zsebórát, téged az én egyéniségemhez igazíthatnálak. Krre ó igv felelt: — Kedvesem, miért nem átlátszó a te kebled ? Talán megláthatnám szived dobogását és összhangba hozhatnám az én szivem dobogásával. Megfoghatatlan a józan ész elölt: elfogunk válni, mert a feleségemnek nincs kristályhomloka, ami ugyan egy nőnek sincsen és mert ó nem láthat be az én keblembe, miként a többi emberébe sem. Micsoda szomorú őrültsége az éleinek ! Ha a mi házasságunk aflelo esetleges vagy erdekegyesülés lett volna, amely annyiszor előfordul, mikor két léuy bensó-leg egyesül, kik egymást vnem ismerik, rokonszenv, vonzalom, a lelkek közös bálványozása nélkül, akkor nem panaszkodnám. De nem 1 mi már mint gyermekek ismortük egymást, együtt játszottunk ó ós én Még látom öt a zöldpázsit közepén nem messze a vízmedencétől, ahol hattyúk úszkáltak, részint fehérek, részint feketék; látom ót rövid szoknyában meztelen lábakkal, nyakára hulló aranyszőke fürleivel. Hányszor ölelkeztünk! Ó értett engem, én értettem öt. Ezt olvastuk egymás tekintetében, sziveinkben, abban a nagy családi képeskönyvben, amelyből anuyiszor olvasgatott nekünk az ő anyja, mig_ mi könnyezve, mosolyogva hallgattuk. Ó ugyanabból a szellemből volt faragva, mint én ugyanabból a hűsből, mint én, csak az ó szelleme finomabb volt, husa gyöngédebb. Mindig felindultan és elragadtatva követtem : később álmaink, gondolataink, érzelmeink közös-ségo bensőbbé lett. mélyebbé, értelmesebbé, egész addig, hogy ugy látszott, egy lélek uralkodik mindkettőnkben. Kgyformáu érzékenyek voltunk egyformán lelkesülők. Ugyanazon könyveket szerettük, ugyanazon zenét ugyanazok voltak imáink, ugyanazok szegényeink, föleiben, művészetben. szenvedésben nem volt egy ténv. egy álom. egy könny, semmisem, mely nem vágott volna egybe. Kii legalább azt hiszem. Kgyébkéut talán nem is történtek meg ezek a dolgok, melyeket emlékezetből felsoroltam. Kn újra érzőm azokat, de ki tudja, hogy tényleg léteztek-e? Vájjon nem az én képzeletem nevelte-e őket? A benyomások, az érzelmek, melyeket felsoroltam és melyek enyéim voltak, körülfogták őt, de rá bizonyára nem hatottak. Kn csak a lelkem fényének visszaverődésén keresztül láttáin ót. Miért láttam ót igy ? * Az idő eltelt és mi házasfelek vagyunk, amit már gyermekségünk óta terveztek szülőink és terveztünk mi Tegnap este Clairrel a ház melletti kis erdőben sétál-tuuk. Az éj leszállt a földre. A mozgó leveleken át a homályos égen halványan feltűnni láttuk a csillagokat Sürü árnyék borult a főidre a fák törzsei között, melyek- nek kérge helyenként elveszúen csillogott. Az illatos ösvényen, hol szinte egybeolvadva jártunk, öreg ember jött elébünk. Hátán nagy csomó gyökeret és levagdalt faágakat vitt és mélyen meghajolt sulyuk alatt. Bennünket látva megállt. — Már rég lefeküdtek a gilicék és gerlieék fészkeikben nz ágak között . . . fös ti vájjon hová mentek. ? . — A boldogság felé! felelte feleségem, akinek keze remegett az enyémben. — Ah. hát akkor szerencsés utat! De fel ne ébreszszétek a rigókat, mert azok tréfás madarak! Ks vállain feljebb rántva a faág és gyökér csomót, folytatta útját. Mintha kacagás futott volna végig az ágak között. Ks a fák mögött méltóságteljesen égő rózsaszínben felkelt a hold és kikandikált a gesztenyefa ágai között. — Nézd csak — szóltam Clairenek — mily rózsaszínű a hold! Claire alattomos pillantással rátekintett a fényes bolygóra, mely lassan haladt felfelé az égi bolton — Kó/saszinü ? azt mondod hogy rózsaszínű ? A hold ? Bolond vagy ! — mondá ó — ki látott valaha rózsaszínű holdat ? — Nézd meg jól! — ismételtem. Ü felvonta a vállait és azt kérdezte: — Miért akarod, hogy a hold rózsaszínű legyen? Miért mondod, hogv rózsaszínű? ... — De édes lelkem, mert ugy látom! Röviden, hangsúlyozva szólalt meg: — Tehát te azt állítod, hogy a hold rózsaszín-i ? Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. keresni, hanem élősködni jönnek ide. Nem kell megadni a letelepedési engedélyt olyannnk, ki némi vagyont kimutatni nem képes, ha pedig kilátás van arra, hogy vagyon nélkül is keresetéből képes megélni, föltételes Iakási engedélyt kell adni a ennek leteltével számon kérni minden munkának bizonyítékát, melyet az illető végzett, ha erre nem képes... akkor obsit. önzésnek látszik véleményünk, de nem az, hanem a tulajdonnak megvédését célzó indítvány, mert ha más község eltartja saját szegényeit, mi is tartsuk el a magunkét, ha mis község nem eteti a mi szegényeinket, miért etessük mi másokét. Vájjon van-e joea követelni valakinek, hogy városunk táp\'álja a megye összes szegényeit, kik nekünk egy 611ér adót sem fizettek. A bejelentő hivatal nem vesz tudomást a bevándorló csőcselékről, hanem lelkiismeretesen bírságolja azokat a polgárokat, kik későn jelentik be, vagy későn jelentik ki cselédjüket. A bejelentő hivatal a közérdek előmozdítója különösen gazdasági és csak mellékesen bünüxyi szempontból. Szegényügyünk eddig nem volt. eddig csupán a koldulási ügyet rendeztük oly-formán, hogy azoknak az egyéneknek, kik évok hosszú során át fizették az adót, hozzájárultak a kö/.terhekhez, » a sors szerencsétlensége folytán elvesztették vagyonukat, ellenérték fejében kaptak egy kutyabéiyeggel egyenlő rangú táblát, hogy megkülönböztessük őket az idegen koldusoktól. Irtózatos közönyoyel fogadjuk a szegényügy rendezését sürgető cikkeket, pedig az a hires milleniumi díszközgyűlés a Bzegényügy végleges rendezését ie elhatározta, s nem tudhatjuk, hogy azok közül, kik álmosan fordítják el fejüket a szegényügy hallatára, kiknek ez unalmas tárgy, vájjon nem lesznek-o valaha kényszerítve a:ra. hogy embertársaik könyörülete-aséRébőI éljenek meg, mert semmi sem lehetetlen s a sors utjai kifürkészhetetlenek. Az Osztrák-Magyar bank. Jegybankunk az 1901. évről szóló zárszámadásai előttünk fekszenek a a kővetkezőkben közöljük a nagyközönséget leginkább érdeklő adatokat. Milliókban. Az össz-pénztári forgalom volt k. 63 240 1900-ban „ 54 423 1901. nagyobb „ 8 817 Igen érdekes a 20 koronás*, 10 koronás és 10 forintos bankjegyeknek forgalmi kimutatás, mely tisztán mutatja azoknak forgalmi szaporodását 8 az utóbbiak fokozatos bevonását: Forgalomban volt 10 forintos 1901 jan. 1-én 32 millió drb. lekerekített számban 10 forintos 1901. dec. 31-én 10 „ „ 20 koronás , jan. 1-én 4 „ , , , dec. 31-én 25 , , 10 koronás , aug. 31-én 1 , , „ „ dec. 31-én 13 Csodálkozva hallgattam el. Nagyon csodálkozva. Mert elvégre is mi kőzöm van ahhoz, ha a hold rózsaszínű, kék vagy sárga, vagy piros, fólog éppen akkor. Szilárdan, kihívóan feleltem: — Rózsaszínű, rózsaszínű, rózsaszínű! Claire ledobta magát egy fatörzsre, mely ott sötétlett az ösvény szélén fejét kezeibo temette ós görcsösen zokogni kezdett. — Istenem. Istenem — sóhajtott fel — ó már nem szeret! Óh mily szerencsétlen vagyok . . 6 már nem szeret ! . . Leültem a feleségem lábaihoz. — Imádott kincsem — könyörögtem — nincs igazam. Nem rózsaszínű. nom, valóban uem rózsaszínű. Olyan az. amilyennek te akarod. . . . nincs igazam . . . bocsánat. 1 — Nem, nem. hagyj eng«?m, _ könnyezett Claire. Gonosz, te azt hiszed, hogy rózsaszínű. Önkéntelenül nem voltam képes «igy kis ellenszegülést elnyomni. — Es hogyha azt hinném? Micsoda vonatkozás van a rózsaszínű vagy nem rózsaszínű hold és az én — a mi szerelmünk között? Kkkor Claire egész őszintén méltatlankodott. A készpénzforgalom kimutatásában a nagykanizsai fiókintézet 78 intézet kőzött a 39-ik helyen szerepel 100.5 millió koronával. Az össz-váltóleszámitolás volt 1.506 millió darab 2569 millió korooával. (Nagykanizsán 10.579 drb. 9.2 millió korona.) A váltók lejárati átlaga (a leazámitoláa napjától az esedékesség napjáig számítva) 17 naptól (Linz) 77 napig (Rzeazóvr) terjed. Nagykanizsa 78 intézet körött 69 nappal az 56-ik helyen áll, mi arról tanúskodik, hogy a zalavérmegyei pénzintézetek átlag csak rövid ideig tartják tárcájukban a szerzett váltóanyagot és ha fogadjuk, hogy ezen váltóanyag túlnyomó része 3 hónapos váltó, akkor kitűnik, hogy 92 nap közül csak 23 napig vannak otthon- A leszámítolt váltók átlagos összege 531 kor. és 3878 kor. között változik. Itt Kanizsa 78 kőzött 871 koronával a 21-ik helyen van, tehát Zalamegyében a váltók legoagyobn része kisebb összegekre szóló váltókból áll. Szombathely átlaga 1317 kor.; Soproné 1739; Pécs 949; Bécs 2460; Budapest 2124; Graz 2399; a legnagyobb Spalato 3878 kor., a legkisebb Besztercebánya 531 koronával. A lombard (kézizálog) kölcsön üzletben uj kölcsön nyújtatott 276 millió korona visszafizetések 277 „ , 1901.dec. végén állomány66 a Nagykanizsai fiókintézet lombard kölcsön állománya legkisebb volt juliua havában 84.000 koronával, legmagasabb december havában 376.000 koronával. A giroforgalomban a bevételek összege 15 896.7 milliókor, a kiadások „ 15 817.4 „ , összforgalom 31.714.1 , . Nagykauusán: millió kor. készpénz-befizetések . . . 8.420 különféle bevétel .... 8.792 átutalások helyben számlárólszámlára .....0.694 átutalások más helyokról . 21.285 készpéuz-ki fizetések . . . 14 982 különféle kiadás.....16.810 Í2\\\\W : Összforgalom 78.239 A tiszta jövedelem 1901-ben az 1900. évi áthozattal 12.708 millió korona Ebből a részvényeseké 10.290 millió kor. a tartalékalapé 0.459 , a nyugdijalwpé 0.085 a két államfélé 1.890 részvényenként még 40 kor. 60 fill. OHztalékot fizetnek vagyis a befizetett alaptőke 4V10Vál (1900. évben 79 k. 70 f. vagyis 5 693V) az első. félévi rész-osztalék volt 28 kor. A bank aranykészlete volt 1900. év végén 919.6 millió kor. 1001. , 1.116 1 . tehát nagyobbodott 196.5 , k.-val Az egész érc-kincs volt 1900. év végén 1.218 , kor. 1001. , 1.448 Bzaporodás 230 Felkiáltott: — Micsoda vonatkozás? 0 kérdi! Oh mily szemtelenség! Mérgesen tördelt szét egy fakérek darabot annyira fel volt induíva, hogy egy pillanatig valami idogrohamtól féltem tehát karjaimba fogtam és elhalmoztam becéző szavakkal. — Nyugodj meg, édesem — susogtam Igen, valóban van vonatkozás, bensó szükséges vonatkozás. Hogyne smerném! Tudod csak játszottam . . . Dehogy rózsn-sziuO, nem lehet rózsaszínű, sohasem lesz rózsaszínű. Rózsaszínű hold! A surduin! Rózsaszínű holdI ha! ha! hal . Letagadásaimban annyira mentem, hogy nemcsak a hold rózsaszínét, hanem még a létezését is kezdtem tag dni. Megszelídülve ós elégedetton így suttogott Claire: Látod k dvesem . . . látod . . . azután sohase mondja, hogy a hold rózsaszínű soha . . . ♦ Még aznap este azt vettem észre, hogy örvény nőtt köztem és nőm kőzött. Talán meg volt már régóta talán csak ma bizonyosodott be előttem. ma először vettem észre. A napok, a hóuapok, amint teltek, csak azt bizonyították, hogv az A bank moat 45 osztrák és 34 magyar, tehát 78 fő és fiókintézettel, továbbá 56 osztrák és 72 magyar mellékhelylyel működik, összeseu 206 bankhely. A bank 8zemélyzete:(64-el több mint tavaly.) Tisztviselők 888 Altisztek 69 Szolgák 356 Munkások 371 Munkásnők (a bankjegynyomdában) 1-19 1833 személy. Nagykanizsai tisztviselőtelep. Ily cimmel e lap 3. számában terjedelmes cikk látott napvilágot," a melynek szerzője azt mondja, hogy városunk tele van a nagykanizsai tisztviselőtelep ügyével. Ha így van, nagyon örvendetes, mert az általános érdekfődés igazolja az ügy életrevaló.\'ágát aőt szükségességét. Cikkíró két szempontból tárgyalja a telep Ügyét, pénzügyi és humánus szempontból. Én csak a pénzügyi oldalát akarom megvilágítani, mert ez az emiitett cikkben teljesen téves kiindulási pontból tárgyaltatott, mert cikkíró a telep szabályait nom is iumerhette meg. Az ügy érdekében a következőket mondhatom el a nagykanizsai tisztviselők házépítő szövetkezetéről: Nem részvénytársaság lesz az, hanem szövetkezet és így a nagy közönségnek tiszta humanitásból oem kell részvényeket vennie. Minden szövetkezeti tag (minden rendű éa rangú hivatalnok, tisztviselő) belépésekor 200 koronás tagjegyet vált (részletenkint is lefizetheti.) Ez a tagság jogosítja ót az építésre, a melyhoz neki a pénzt a szövetkezet szerzi meg. A szövetkezeti tagoknak egyetemleges felelőssége nincs, csak a 200 koronás tagdíj erejéig. A finan-cirozó pénzintézetnek (már nébáuy ajánlkozott erre) a biztosítékot részint az nyújtja, hogy a szövetkezet, telek tömbéből való telekrészt mindenki kifizeti még az építés előtt (a mi az olcsóságnál fogva uem ütKözik nehézségbe; részletenkint is fizetheti) részint pedig, hogy minden épitő tag az építéshez szükséges kölcsön erejéig jelzálog életbiztosítást tartozik kötni. így azután a szövetkezet kötelezett-."égeinok minden körülmény kőzött megfelelhet, a tan meghalása esetén pedig a ház az örökösöknek tehermentes tulajdonába megy át. Nem folytatom tovább a részleteket; csak azt jegyzem még meg, hogy egy kies tisztviselő paradicsom. Nagykanizsának egy leendő látványossága lebeg a tervezők lelki szemei előtt. Minthogy pedig kilépés esetén a 200 koronás tagdíj visszaadatik. ha valaki nem épit, tehát egyéb Áldozattal nem jár a belépés, mint 10 korona beiratási dijjal. Azért tisztvisolőtársak no késsetek és minél tömegesebben jelenjotek meg az nlakuló gyűlésen, mely a legközelebbi jövőben már a tett mezejére szólít berniünket. A tervezők egyike. örvény «gyrc nő szélesbedik. Nem bor-zisztó összeütközések és rettenetes féle-zem folytáu, de e/.er apróság ingerlő folytonossága. ozer mikroskopikus kicsiség rendki üli és folytonos közönségességo fol tán. Ks az örvény mely elválasztott, nem volt már örvény, hanem i»gész világ, határok nélkül végtelen, nemcsak térbeli világ, hanem gondolat érzelem világ, egy tisztán értelmi világ oly polusok között, molyok között niuos legcsekélyebb közeledés sem. Innentől keiévé az élet büntetéssé vált. Habár egymás mellett voltunk, éreztük, j hogy örökre elváltunk és testünk folytonos és látható jelenléte még fajdalma^ab ban és érzékenyebben mutatta lolkeink ; eltávolodásának rendkívüli nagyságát . . . I Mégis szerettük egymást . . *. De mi is az a szerelem? Ks mit érnek az ó rövidke 1 és nyomorék szárnyai akkora végtelenséggel szemben ? Látva Clairet sirni, azt kérdeztem önmagamtól : Talán a szenvedés az egyedüli dolog, mely közel bb hozza a férfit a nőhöz? . . . Talán ! ... De miért sirt Clairo? . . , Szexenképek. Diikbil. — Abbixia. — Menyecskebil. — A Sximpliciai. Soha még olyau kelete nem volt a belyi lapoknak, mint most, a farsang szakiban. Azok a fiatal urak és hölgyek, kik valamiféle talentumot titkolnak magukban és csak a farsangi estélyeken adhatnak anoak kifejezést és leányok, kiknek talpa az unalmas nyári és őszi szezon után feleuged most a báli termek par-quettején, örömmel olvassák nevűket a helyi lapokban, a közreműködők és a .jelenvoltak "névsorában. A közreműködők a produkciók kritikáját hozó lapokat elteszik késő vénségükre, hogy unokáiknak azzal bebizonyíthassák, hogy voltak ők is valamikor fiatalok. A leányok pedig megőrzik a lapokat, hogy a ráncos öregség napjaiban, a csendes családi élet vasárnapi unalmai között visszaálmodják néha a szerenádos, selyem ruhás, ibolya-illatu ifjúság nyughatatlan boldogságát. A gazdasági pangás.....brr 1 de kopott és unalmas ez a téma! Mit nekünk a börze, mit a kiállhatatlan, szemérmetlen munkátlanok I A bálterem kedvesebb a börzénél és Carnevál hódítóbb az éhezőknél. Úgyis rövid a farsang, lesz még időnk az év 365 napja közül elmélkednünk a világ folyásáról. Most hunyjuk be a szemünket és legyünk süketek, veszítsük el minden érzékünket a szomorúság és a bajok iránt, csak egy maradjon meg, élvezni a mi azép, a mi boldogít. Ifjú Carnevál, ez a fékevesztett tömeg, mely lábaidnál hódol, olyan mint a strucc mely a veszély elől a homokba fúrja a fejét é3 azt hiszi, hogy veszély sem látja őt. Az elmúlt hét báli krónáját a kereskedelmi iskola növendékei nyitották meg egy sikerült koncerttel. Mulattak az ifjak, táncoltak, ittak, sőt cigarettáztak iö I Mondja még valaki, hogy nincsen Magyarországon tanszabadság! A tanár ott áll a diák báta megett, mikor az rágyújt a szivarra, a melytől hihetőleg rosszul lesz, mikor elszívta. De a tanár most nem utasítja rendro a diákot ügy tesz, mint a fent emiitett strucc a homokba dugja a fejét, illetve eluéz az otromba nagy szivar felett és nem akarja azt észrevenni. A diák pedig boldog, hogy ily olcsó áron férfi lehetett egy estéu át. Abbáziái Az már más. Egészen más. Ott csupa komoly emberek vannak. Hercegek, grófok, diplomaták, tőkepénzesek, kik nem akarnak itthon egy levegőt szívni a szegéuy emberekkel. Elmennek a napsugaras délre. És miért is ne mennének, mikor oly kevésbe kerül nekik. Egy jegy és esetleg egy fiakker. De no tegyük tréfának a dolgot. Voltak a vasárnapi mulatságon olyan kapacitások ík, kiknek módjukbin lenne elmon.ii az igazi Abbáziába is, ha kedvük tartaná. De nem tartja kedvük. Meg-elégesznek azzal, hogy a páholyból, madártávlatból végignézhetik a hazai Abbáziát. És bizonyára mulattak itt is olyan kellemesen, mint az Adria szigetén. Lent. a parqetten vizet lehetett roln* rekeszteni a aok herceggel és gróffal, hogy ne említsük a koronás főket, kik nagy számú voltuknál fogva egéBzen hitelüket vesztették. Bódító volt ez az elegáns világ, szemkápráztató és igéző. Kinek is jatott volna eszébe a pazar csillogás közepette, hogy az az impozáns mágnás egész gázsiját költötte toilettejére és ö feleégét. a hódító királynők reggel négy órakor már detronizálni fogják. íme, a kifogástalan gavallér most hajtja meg magát utolérhetetlen sikkel egy doktor-kisasszony előtt és a kisasz-szony nem mondja a lovag azomébe: .Uram, ezt a szellős nyári öltözetet ön épp ma váltotta ki a zálogházból, hová telelni csapta be." Viszont a gavallér tartózkodik észrevételt tenni a feje-delemnő polgári származására. Elismerik, hogy a doktornőknek megvan a kellő kvalifikációjuk, hogy a villany melegít, mint a nap, hogy az üveg az ékszerekben gyémánt, hogy az atlasz Belyem, az oldalszoba Quarnero és a nagy terem Abbázia. És egy estén át boldogok, mert többnek látszatnak valójukuál. De hát,... .Forgó viszontagság... atb," vagy: .Álom, álom, édes álom," avagy: .Minden csak pára, kőd..." ... Ma üres a nagy terem, a geográfusok azt állítják, hogy Abbázia csak ott van, ahol ma egy hónapja volt és a .Személyi hirek" rovatában nyomát sem találjuk, hogy az elmúlt négy hónap alatt csak egy fia herceg is érkezett volna Nagykanizsára. Ahogy » hétfő reggeli napkorong felemelkedett a láthatáron és bepillantott a Polgári Egylet nagytermébe, látott ijesztő ürességet, sivárságot, egy letűnt fénykor hátramaradt csontvázát: eltiport galyakat. hervadt virágokat éa mágnásokat, főurakat a billiardasztalon és még többet az asztal alatt. És érezte a sok elpocsékolt szeszesital erős illatát. A kicsiny, célszerűtlenül bútorozott, még homályos szobában a rövid álom után zavartan nyitja fel szemeit egyik detronizált királykisasszony és lemondó sóhajjal susogja: .Szép volt, Istenem de szép . . . Csaljuk igy egymást és magunkat, igy könnyebb az élet terhe. Van e hét folyamán, éppen ma este egy demokrata bál is: a .menyecske bál." Csupa paraszt asszony. És ami legérdekesebb, a menyecskék legnagyobb része leány. Az estély clouja a szép«ég királynőjének megválasztása titkos szavazás utján. Hát ez nagyon kellemetlen valami. Egynek túlságos sok lesz az elismerés szépségéért, kilencvenkilencnek pedig túlságos sok lesz a keserűség a mellőztetésért. De, én mondom, fejedelemnő. ne bizza el magát és maguk, kilencvenkilencen, no vegyék komolyan a dolgot, mert ez a titkos szavazás nem megbízható. A fiatal urak egy része tréfálni fog, a másik része pedig szerelmes. Igazságos biró nem lesz köztflk. Különben is. ezek a menyecske leányok nem annyira szépség-királynők akarnak lenni, mint inkább — menyecskék a Szarvas termén kívül is. Nyúlik ez a szezonkép, mint a gummi Annyi a bál és a koncéit mint az égen a csillag. Az Isten a megmondhatója. Még csak Szimpliciusról kell valamit mondani. Legalább is auuyit, hogy egy este 300 forintot tányérozott össze. Tudja a jó ég. hogy hétköznapokon hol van az a sok péoz Nag)kanizsán eldugva, ami igy piros betűs alkalmakkor előkerüli Annyi bizonyon, hogy nom a vasárnapi Abbázia\'oeli gentlemannok zsebeiben. A. 3. BIIREK.. — Klrálji kitüntetés, ó felségo a király gelsei Gutmanu Ödön beliscsei nagyiparosnak és földbirtokosnak közhasznú tevékenysége elismeréseül a harmadosztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozta. A kitüntetett férfiú a nagykanizsai Gutmann S II. cég egyik főnöke, a Gu\'.mann testvérek legidőaebbike, ki a legutóbb tartott hadgyakorlatok alkalmából, fivéreivel egyetemben nagy és elismerés érdemlőt áldozatkészséget tanúsítót\'. — Halálozások. A főgimnázium tanári karának ismét gyásza vau. Pongrác Adolf tornatanár f. hó 29-én elhunyt. Csak néhány napig volt fekvő beteg, bár egy halálos betegség csiráját magában hordozta régi idő óta. 1868-han korült Nagykanizsára, hol apját követte a hivatalban. A torna művészetét különösen fiatal éveiben szerette, ebben lelte az erős, izmos férfiú örömét. A tornaegyletnek feunállása óta vezetője volt, ő benne megtalálta a mindenkor vidám, jókedvű sportembert. Halálát özvegyén és nagyszámú családján kivül sok ősziute jó-barátja gyászolja. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: özv Pongrácz Adolfnó, született Fonyó Juliánná a saját, usy gyermokei Pougfácz Géza, Irén. Málvin, Izabella, Zoltán, Jenő, Margit, Joláu. Elemér és Cornélia, valamint Pongrácz Gézáné szül. Vass Róza menye, és Dezső mint unoka, és számos rokouság nevében, mély fájdalomtól megtört szivvel jelenti, hogy a forrón Rzeretett férj, illetve a legjobb atya, nagyapa, ipa és rokon azt,-miklósi és óvári Pongrácz Adolf tornatanár, 1902. évi január hó 29-én d. e. 10 órakor életének 62-ik, boldog bázaeságáoak 3l-ik évében rövid, de kinosszenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után csöndesen elhunyt. A szeretett halott földi maradványa f. hó 31-én d. u. 3 órakor fog Selyem-blousok 2.35 frt. é« feljebb -- 4 meter — Talamint mindig a legújabb fekete, fehér él ixines „Heaneborg-Selyemben 60 kr.-tól 14 frt. 66 kr-ig — »ima, íátoiott, kocklxol», mintAiott, damasztok itb. Menjauxony-ielyem 65 kr.-tól 14 frt, 65 kr.lS.-foutard mintázott 65 kr.-tól 3 frt 65 kr. Soljrem-dam&iztok 65 . 14 , 65 , Bili-«elyem 60 „ 14 „ 65 , 8 -biiztr. rabínként 8 írt. 85 kr. 42 „ 75 „ |3elyem.gronadinok 80 „ 7.66. méterenként portó és költségmentesen bizbouiillitra. — Mintik azonnal küldetnek, kettői leTélportó Srajeba. HENNEBERG G., selíswaros, Zürichben Ci. és kir. udvari-szállitó XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 1-én. F<5 ut 19. az. gyászbáibao n rém. katb. hitvallás szertartásai szerint beszereltetni és a helybeli rém. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent piise-étdozat február bó 1-éo d. e. \'1,9 órakor fog a szt. János-egjhiz féltő tetuplomhatt a Mindenhatónak bemutat-tatni. Kell Nagj-kaniztiáo, 1902. január hó 29-én. Áldás és béke lengjen porai feletti Ö/.v. Pallini Inkey Zsigmondné szül. Batthyányi Antónia grólrö elhalt jan. 24-éo Pozsonyban életének 73 érében. Vasúton a c.-urgói állomáson át Iharosba szállíttatott, bol a kegyúri templomban jan. 27-én ravatalra helyezték és 28-áo <i e. 11 órakor a templom alatti család-sírboltban ilonepélyes beazentelés után ócök nyugalomra tstték. A requiem 29-én d. e. 9 órakor volt Koszorúkat és csokrokat 86-ot teltek a ravatalra. KőziQk vollak következő fel irat lal. Csáki Vidor éa családja. Rokoni szeretettel — Esterházy Gizella. Ö\'ZÍnte tiszteletök jeléül — Dessevffy Miklós és neje. Tini. Jetiy. in unaus-loeh ichöter Dsnkbarkeit. Krzherzog Fridrich. Erzherzogin Izabella. Tilda, Józsi, Pisti, Eugénia. Józsi, Pál, Neszi, .Mase. Róza. Antal. A legjobb SDyának — Béla. Mariane Rónay Leoobardi in íreuer Aiihanglichkeit und Verehrung. Pista Jolán. Menyhért. Ilona. Io íreuer Verehrung Addy Esterházy Maigit. Ella. In auínchtiger Verehrung. Julié, Ludwig. llerbersteiii. Matbild Pál ff/ — hü barátságból. Valéria Odeaalcbi. Laya — Ziiga. László. Le báron el la baronne b\'Cchtrilz. Fsmilie Maldeghen. Josephine. Felejt hetetlen úrnőnknek — a hű összes cselédektől. Gróf Boldza Pál és neje. Gróf Szapáry Pista éa neje — tisztelet jeléül. Zicbi Géza éa cialádja. Unserer nnvergesslichen Freundin und Gonneriu Funiilie Somssich. Gróf és Grófné Erdódy Lure. Deine Ella. Latnorel Tonchelle Taseise Mariu Wolkeostein in treuer Verebrung. Gróf Pongrácz Amália. Neszi — Msse. Tiszteletem és szeretetem uto só jeléül — Esterházy Gyula. Erőst und Mar.ska Pianer. Letzler Grusz — Antónia Nepomuk. Lajos — Gábor. In treuer An hiiaglichkeit. Murié, Franz SchsalT;otsche. Kedves néoéjének, Batby áuyi Gézáné. Báró Fekete Aladár és családja. Margit — Rota. Familie Kaiaez. In treuer Erinneruug und Verebrung Gisl\'I. Ia treuer Lieb und Erinnerung Itudl Ödön Ö. Anna. Letzter Giuss der uovergesslichen Tóninéni Irma Kund. Felejthetleu nagyuénének — Jankovich Tivadar. Spitzer József volt becsehelyi vendéglős és főldbiitokoa f. hó 29-én életének 62 évében elhuny!. Még csak ezelőtt kél évvel nősült. — Előléptessek ■ Tirmegyfcnél. Erdős Gyula IV. oszL írnokot 111 ad oszl. Írnokká, ennek helyére Hsrtl Istvánt, ennek helyére Grubita Antalt és eunek helyére Gotidy Iitvínt a főispáo előléptette. — Névváltozások. GutmannJenő felsőkereskedelmi iskolai tanuló zalaegerszegi Iskós nevének .Lévai\'-ra, Vlasits And* tás és kiskorú Gabriella Erzsébet éa Andor Zala-apáti lakóiok vezetéknevének ,BAlványosi\'-ra, Deutscb Albert a Nagykanizsán állomásozó 20 honvédgyalog-e?redbeli őrmester nevének „Sugár" ra, kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — A Nemzeti Szioház uj rendezőjévé gróf Keglovich Iitvao mteudans Dr. Hevesi Sándort, Iloffmann Mór igazgató tanár bál szerződtette. Hevesi Sándor egy évtized óla loglalkozott a szinmüirodalom-mal. Első irodalmi munkájs: Dráma és színpad eredeti, önálló felfogásáról tett tanúságot. Nem haladt kitaposott országutakon, de nem ia különcködött. A színpadi berendezés és a drámai technika alapos ismerete valamint otthonossága az európai azinmüirodalomhan felhívták az illetékos körök figyelmét Hevesi Sándor kiváló hivatottságára és f. é. szép* tember 1-én végre oly működési körbo lép, a mely az ő tulajdonképpeni domi-niutna. Szakértelme rövid idő múlva őt az első színpad szimnttevő faktorává fogja avatni. — HoghiTők. Az Alsó-Lendva-vidéki takarékpénztár részvénytársaság 1902. évi február bó 16-én d. u. 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében IIL évi rendes közgyűlését tartja meg, tárgysorozat: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. A zárszámadás megállapítása és jóváha-nyá-s, az évi nyeremény felosztása iránti határozat hozatal; a felmentvény megadási. 4 10 igazgatótági Ug és esetleg egy felügyelő-bizottsági tag megválasztása. Ő. Az egyik megüresedett ügyészi illás be vagy beoem töltése iránti hatá- rozat, esetleg választása. 6. Netáni indítványok az alapszabályok 17. §-a értelmében. Az 1901. évi tiszta nyereség 12304. kor. 66. fill. A letenjei Casino 1902. február hó 2-án saját helyiségében jótékonycélu zártkörű tánceslélyt rendez. — Ifjúsági hangverseny. Jól aike-sfllt hangversenyt rendezett a felső keresk. isk. ifjúsága január hó 25 én. Mind az egyes énekszámok, melyeket a hatalmas ifjúsági énekkar adolt elő Hirschfeld Rezső tanár dirigálása közben, mind az egyes szavalatok és zeneszámuk kivívták a jelenvolt nagy közönség, osztatlan figyelmét és dicséretét. Különösen kitűnt Büchler Mór azép hegedüjáléká val, Schwjrc Károly precíz zongorakisére tével Feoyó Vilmos u molodráma előadásával. Kjury Jenő a víg szavalatot jó alakítással adta elő. Szép sikert értek el a ,Concertaote* quintett előadásával is, melyben Büchler M. és Schwjrc Káro-lyon kívül EhreoBiein Győző, Kőve-di Iván és Szitár Béla is résztvett a szép összjátékukkal kivívták maguknak az elismerést. A hsngverseny után láncra per dűlt az ifjúság a jó kedvvel mulalotl reggelig. A jótékony célra való tekintettel felülfizettek: Domsny Ármin 2 kor., Bun Samu 5 kor., Dr Villányi Henrik 2 kor., Dr Blau 2 kor. 29 fill., Iteicben-feld Ssndor 2 kor, GrOss Mór, Vértes Antal 1 —1 kor., Grünhut Henrik 10 kor., Láng Miksa I kor.. Scbwsrc Richárdné, Kővesdy Jenő, Bóhm Emil 2—2 kor,, Özv. Dr Szukits Sá-idorné 6 kor, [lenc-falvi Lincer Béla, Rosenberg Richárd 10-10 kor., Holtai József 14 kor., Dr. Rosenberg Mór, Frank Vilmos 2 —2 kor., Dr Ollop Mór 5 kor., Klein Oizkár 1 kor- Dr Rothschild Jakab 9 kor.. Pető Bernát 2 kor., Scherr. Richárd 7 kor., Frank Manó. N. N., Krámer Lajos, Dr. Pollák, Strém l-l kor.. Szőllősi Arnold, Markoviul D.ivid 2—2 kor, Felüifizeté-sek összege. 99 kor. 29 fill. — A farsang vidéken. A gelaoi ipa-rosifjuság januar 25 én sikerült táncmulatságot reudezett olvasó körének javára. A tiszta jövedelem 40 korona volt. — Az ál andó Tál»Bzlmhny folyó évi február hó 3-áu délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyülésiermé-ben ülést tart. — E fogott betöró. Forgács hirea betöró és gyilkossággá! vádolt kolompár cigányt, e hó 24-éu a pacsoi csendórőrs derék őrsvezetője a felsó rajki mezőn elfogta. A híres fekete (010 cigány üldözőire a uala levő revolverből többször 1611, Pocak Józaefet a vállán könnyebben meg is sebesítette. Társai R\'pacs és Manné elmenekültek. Forgácsot erősen megvasalva Egerizegre kisérték. — A Yörfls Keresat. A sümegvidéki Vörös Kereszt Egylet 1902 jan. 25-én közgyűlést tartott Sümegen. Darnay Ksjetánné elnök bejelentene, hogy Tapolczán újra alakult fiókegylethoz, korábbi évekből Sümegen kezelt pénz 134 kor. 84 fill. odaküldeteit. Woilen-hofer Ferenci és neje Eitner Mária Győrből házasságuk 40. évfordulója alkalmából 80 koronát küldöttek hozzá oly célból, hogy abból 40 kor. a Vörös Kereszt, 40 kor. pedig & helybeli nőegylet szegényeknek oszszák ki. A 40 koronát azonnal átadja a jelenlevő nőegylet elnöke. Dr. Bárdió Györgjnének. A közgyűlés a nemes adományért mély köszönetet moud és azt jegyzőkönyvben Győrbe megküldi. A számvizsgálók jelentése alapján a sümegi választmány pénztár állománya 2303 kor. 14 fill. a fiók egyleté 1265 kor. 94 fill. összesen 3569 kor. 8 fill. Pénztárosnak a fölmenlvéoy a kezelésért nagy köszönet melleit meg adatott, özv. Székely Gusztávné elhalálozása folytán a nőegyleti elnöki azék megüresedvén ezen tisztre > Vőröz Kereszt Egjlot buzgó pénztárosa. Dr. Bárdió Györgyné választatott meg. — A csuz fcs köszvényes betegek a báziszerek sok fajtáját alkalmazzák anélkül, hogy orvoa tanácsához folyamodnának. Köztudomásu, hogy a Zoltán féle csuz éa köszvény elleni kenőcsben oly kipróbált szert ismernek orvosok és betegek. melytől még azok it, kik 15—20 év óta szenvednek s fürdőket és különféle szereket eredménytelenül használták, néhányszori bedörzsöléa után meggyógyultak. Ezt bizonyítja számtalan köszönő levél és azon hiteles orvosi nyilatkozatok, melyek a fővárosi, vidéki és külföldi kórházakban folytatott kísérletekről és azok eredményeiről állítottak ki Zoltán Béla budapesti gyógyszerész részére, kinél e szer üvegenként 2 koronáért kapható. — A Nagykanizsai Irodalmi és <4-vészetl Kör 1902. évi febraár hó 8-lkán > Polgári Egylet termeiben tánccal egybekötött farsangi dalestéin rendez, a kör elnöksége. A hangverseny kezdete pontban 8 és fél órakor. Műsor: 1. Fohász. Huber Károlytól. Zongorakísérettel énekli a férfikar. Tenor aolo Vidos József ur\' Baryton solo Roth Miksa ur. 2. a) A mi nőegyletünk. b) Sikertelen kísérleteim az esőcsinálás terén. Irta és felolvasBa Haksch Lsjos ur. 5 perc szünet. 3. Valami hibája van. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Gondinet. Fordította Gabányi Árpád. Személyek: De Lusaan André orvos Rsdnai benő ur. Ceciie, neje Dr. Engel Sándorné uruö. Balancourt, magánzó Un-ger Ullmann Elek ur, Nanette, szobaleány Heimler Anny úrhölgy. Színhely: Pária. 4. Énekhangveraeny akadályokkal. Irta és előadja Haksch Lajos ur. 5 perc szünet. 5. Fiuale ,New York szépe\' című óperettből. Irta Kerker Gusztáv. Előadja a vegyeskar. Kitty Lajpcig Aolalné urnő. Violet Prager Unna úrhölgy. Harry Radnai Jenő ur. — Messmer lheij», elérhetetlen kitűnő keverékek. Valódi tea szakértőknek és a finomabb közönség márkája. Minden kisérlot uj híveket szerez e márkának. Mintacsomagot 100 grammonként I kor. éa 1 kor. 25 611. — Eny fó Iszie.\'endö Lelkész nr levele. Tek. Wiihelm Ferencz urnák udv. gyógyszerész Neunkirchen Alsó-Ausztria. Már löbb izben használtam kedvező eredménynyel az Ön Wiihelm antisrthrítikus és rheuma elleni vértiszlitó teáját beteg állapotomban, máj és lép lolulásnái, szív és gyomor tulnővésénél, zsírréteggel, rheuma hálvelöszenvedések-nél, gyenge emésztésnél, vérszorulásoál fej felé, agynyomu\'ásnál, stb. olyannyira hogy egy teljes gyógy kezelést fürdőben vagy gyógyvizhelyen takarítottam meg melyhez sajnos sem elegendő szerem lenne, sem hivatáiomhoz képest időm. Biztosítom Önt, hogy részemről kötelesé-gemnek taitom ezen kivá\'ó Wiihelm antiarthrltikus és rheuma elleni vér-lieztitó teát, minden eme betegségekben sinlődőknek melegen ajánlani fogom hol csak tehetem, háladatosságot kimutatni az Öu szerencsés találmányáért, figyelmeztetni fogom az ebben szenvedő emberiséget. Kiváló tisztelettel P. John Viuce lelkész. Rsdosevitz (Ssehország.) SzcrkeatíGstv : Dr. VillAnyl Henrik, felelői iserkciitö. Xiad6: If). WattiUs Jbitcf. VASÚTI MENETREND VONATOK INDULÁSA. Budapest 12 óra 52 p éjjel postav. 5 47 , reRf?. gyor.Hv. 9 30 , a vegyesv. 2 10 a d. u. p08tAV. n 5 • 03 a a gyorav. Béci (Wien) 12 „ 50 , éjjel poatav. 6 a — »egK. »7.emv. n 1 2 20 , d. u. gyors?. 2 - a a poatay. Pragerhof 12 12 , éjjel gyorav. 4 42 a reggel postav. 12 10 , délb. gyorav. „ 3 47 . d. u. postát. Baros 4 • 57 a reggel , B 2 25 . d. u. B 4 25 , , személyt. Csáktornya 6 n — , B tegyear. Z.-8zt.-Iván 5 20 , a » YONATOK ÉRKEZÉSE. Budopeet 12 óra 02 P- éjjel gy. »• 3 58 a regg. po-tuv. U 57 . d. e. gyorav. 1 25 d. tL postav. 8 t 45 a eato tizemv. Béos (Wien) 3 42 regg. posUv. . 1 O 35 d. u. 4 08 a , gyorav. . 10 22 éjjel azemv. Pragtrhef 5 32 reggel gyor«T. 12 09 , délben posUT. 4 „ 53 d. 11. gyorav. 11 22 éjjel poatav. Barcs 11 m 10 d. e. azemv. 1 26 a d. a. poeUv. 11 52 „ éjjel „ Ctiktornya 8 10 regg. vegyes*. Z.-8xt -Iváa 8 05 B VEGYES. — Sok éri negfigyoléi. Eoésrtósgyeogesó-geknél és étvágyh lánynál Aluliban minden gyomorbajnál, a valódi ,MolI-félo seidlitx porok* bixonjultak a legsikerebbeknek & többi sxerek fölön, mint gyomor eróíitók és vértisxtitók. Egy dobos Ara 2 kor. SsétkOldée naponta utánvétellel M»ll A. gyAgyazeréit ci. és kir ndr. txállitó álul. 8éc«,I Tuchlauban 9. A Tidéki kjórt-iicitárakban határoiottan Moll A. készítménye kérendő a* ó gyári jclvéyétel él aláírásával. Nyilttér As c rovat alatt köxlöttekórt nom vállal felelősséget a szerkesztőség. Yeae, húgyhólyag, hugydara és a koszrénybÁntaimak ellen, továbbá a Iégtó éa eméattÖBl azerrek hurntos bántalmainál,onro3Í tekintélyek általa Llthlon-forráft SALVATOR sikerrel rendelve losr.. Hnnyhajtó hatása! Kelta na! I Könajea ejnáitbetó Kajibatö ásványvixkercskedcsekben 6s RyAgysxcrtárakban A Salrator-íorrái igazgatósága Eperjesen WILHELM FERENC ÜRNAX, 0y6fly»zeré»z, NeuaklroheB bel WIEN, Nled. Oestr. , Minden reklám dicséretnél\' fenségesebb ax ön sohase eléggé dicsérhető Wilhflmtéleantisrthritikcsésantjrheuma-tikut teája. Már több év óu rzentediem rheumá-ban, s oly rettenetesen, bogy hétbosszat ax ágyban kellett időrnöm, a legborzasztóbb fájdalmakat elszenvedtem, a!-váira és evésre nem is gondolhattam, s mindrn erő»zakoi sxer mint tincturák. mixtúrák, kenőcsök és fQ dők, fürdősók-kal és szappanokkal enjhitoiték bár a fájdalmakat, dc a legközelebbi időválto-xásnil újra ••lővett a régi bajom, még pedi* nagyobb mértékben, ugy hogy erőim szemlátomást hanyatlottak. Kkkorolvastam a .Bürlii:erTageblattu-ban az Öu theája ajánlását, mire rögtön rendeltem bárom csomagot; ezek elhasználása után enyhQlést kaptacr, és 1 I, év óta az előirt idútarUmokban öt olyan küldemény nyel a kúrát tovább folytattam ét bála ezen szernek, annyira helyre vagyok állítva, hogy egészen rgéíxaégemek érzem magamat, és a visszatért étvágy következtében erős és életvidám vagyok, és e/.on Gszszel és télen dacAra a szélnek és rosnx időnek Q«letileg elfoglalva a szabadban tudok lenni aeé kül, ho|y a fájdalomnak l»f kisebb Jelét li érezném. — Eztet igeo tisztelt uram, önnek köszönhetem. Hárciak minden szenvedő minél flőbb és teljes bizalommal fordulna ax ön csodás hatású teájához, hogy gyógyulást és friss életkedvet nyerjen, s hogy Önnek mint én ia lekötelezettje legyen. Hálás nagyrabecsüléssel Meozel Frigyes MŰ erdészeti és szépfestő, Fiedler Ad. Gottlob utódal posztó gyára, Opatowek Kaliscb mellett, orosz Lengyelország 1899. Karácsony. HIRDETÉSEK- KÖ8ZÖnat agy levelezőlapon. (Alant közjegyzőileg hitelesítve. Tisztelt uram I Disznóim nem eltelt, » nagyon nyomorultak voltak. Véletlen embereimtől kaptam 1 cvjmaR disznó hizlaló port és csodálatos, disznóimat most nem tudom elcgge etetni, s néhány nap óu roppantul hiznak, hála ezen kitűnő szernek. Mindenkinek melegen tudom cs fogom ajánlani. Kérek posUíordultával ö kiló disznóhizlaló port. 31 lo, l&oo. Tisztelettel El|liSCh Jtzsif, vasúti felvigyázó, Bctlscse — Slavonia. Fenti másolat teljesen megegyezik az eredetivel, mely egy 4 filléres cs 2 filléres bé-lycggel ellátott levelező lapra volt irva. Leibach, !9ol. 3|lo. PlasUs lus. cs. kir. jegyző. Minden sertes tulajdonos vegyen Doctor Trnkócy d szno tapporát mely minden kereskedőnél kapható. ha nem, Ufiy postán: Trnkócy öyógyszertár, Laibach, Krajna. I CáomuK 50 fill. 5 csomag 2 kor. Jó ós olcsó órák. 3 0 évi jóttálláiial privát vevőknek KONRÁD JÁNOS óragyára arany. ezSit és ékszar Arak szállít ó-hiza BRŰX (Csehország) Jó nickel-rem óra trt 3.76. Valódi exöst-rem.-óra frt. 6.80. Valódi esQst lánc frt. 1. 20. Nickel ébresztő óra frt 1 95. Cégem a cs. és k. birodalmi címerrel van kitüntetve, sxámtalan arany, ezöst kiállítási érem valamint ezernyi elisme-rő-levél van birtokomba. Nagy képes árjegyzéket ingyen éibérm. m § i A Rlchtor-fölo Llnlment. Caps. mi Horgony • Paln • Expeller og\\- régi kipróbált báziszor, n moly már több mint 33 év óta meg-bizhaióbedórztöléftfilalkalmaxUtik Uurtifití. ctiuil ^ aefkkléutsti. Intóá. Silányabb utánzatok miatt j bovásiirlAskoróvatosak legyünk <9* csakis orodeti üvegokot •Jobor.okb.-vn a ,.lir|#tf" védjogygyel a ..Biclltr" cégjegyzéssel fogadjunk el. — 80 í., 1 k. 40 f. nft 2 k. Arlwn a legtöbb gyógyszertárban kopható. Kóraktir: Tő\'rök Jóxmí gyógyszerwiznól Budapesten. Ricliter F. Ad. ós társa, <•«*««. ci kir. udvari iiklliták. Rudolatndt. Sclmlek Henrik HIRDETÉSI IRODÁJA ; Bécs, 1., Wollzeíle 11, fóldsaBl és 1. emelet . Alapíttatott 1873 » Telephon 809. ! A ci k pósuukarékpéoztár Clearing-sxám- .\'; Iája 804. SÍ6. J ajánlja msitát hirdetési meRbizások gy«rs ; és oloté oiintézésére bel-és kfllf8ldi íjságok részére Szaktanácsok, hirdetési Urvezetek, árszabások di|ss<ateseo. : Legújabb nagy hirlsp-ár|egyzek hirdetőknek 1 ingyen ét bérmentve Sajat gyűjteményes-hirdető rovat a ..ütne Freie l\'resse" is „Hties Wr- Tajklall" \\ hírlapokban miadeanenQ hirdetés részére, í mint: Adás-véttli közlések minden üzlet- :; ágnak, Tsrs, képviseleti. Qgyn8ki, állást- í keresó. ajánlati hirdetések stb ^ HIRDETÉSEK, pjj ^^ fe 1 v étetn ek e lap f I kiadóhivatalában. Elárasztva minden földicsert gyógy«terekkel tQdö é» torokbetegeknek; de egyik ner semall •l\'eclora« f<Jl6tt. A nagynéni eredaieoycVct a tJdö. ralamint a torok beteglégeknél kOvctkezo irito\'c bixonyitjü: (At eredeti iratok mindenkinek mcgteklntét végett reodelkciéscrc Mlanak.) M. 8. igazságügyi tanácsos nejo W.-ben : Etennel ti.jtelcttel kiiek azonnal utinrittel li c»omag »Pe<torit* küldeni. A hati» mindig nagyon j6. F. S. ur O.-böl: Stiveikedjék mindenesetre •20 csomaggal küldeni a« ún theijibOl. Már a 3. ctoax-ignil csodálatot haU»t upanultam ét hiisem, hogy iit mindenkinek ajinlhaiom. Fót. A. S. lelkész ur R. ben: űrömmel értődtem Ont. liogy thc-Sja egy, 3 év óta nehéi tildü-Uajban sxenvodö 3U éve« nőnél kitOnóen hawnilt. At illető nem dicsérheti eléggé. Küldjön, kírem proipektu%t utaiitiit 5 ctoroagot utánvéttel egy Idősebb ur ré»xere uját címemre. Oh. R. betegápolónö, 8-ben; Kérem at nnal a küldemény .I\'edorif A fiatal leány állapota nagy»ieiüen javuL Sieretnék alapoi kűrit vegexni, aiért kéreoi * t. Küldeinenyt. Ü ugyan buii, hogy uiir nem volna tiüknégci. Ar Uten nagy-íiertt adománya rénilnkro a »Pectora« Hogy csakugyan valödi .Peetorit« kaphatunk. c»ak a Diana-gyógyszertárból kérjük, Budapest, Kiroly-kőrut 5 »*- honnan 2 koroaá* csomagokban küldik. KüttKKKXKXttXKXtt XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. aaex30oi00ooocxxxxxx:ancx3opooooootxx)C3ocMDtxxx)o Z. K. v. 902. BfilHMIHiihhl Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A_ ródjogyét és aláírását tünteti foL A Moll A.-féla Seldlltz-porok Urtóa gyógyhatAa* a legmakacsabb gyomor- éi tl-teítbántílaak, gyomorgörc* gyomorhér, rögzőtt azékrakadéa, mijbioulom, vir tolilál, aranyér éi a legkolflnbÖrSbb nd! betttfliégek ellen, o jelea háziíseraek úvtixedsk ÓU mindig nagyobb elterjedést sxorzott. — Ára egy lepaoaéteU ere-datl doboznak 2 kor Hamisitások törvényileg fenyittetnsk._ [MOLL-FELE FRANCIA! BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi, ba mindegyik flveg MOLL A. téjjegyét tünteti (el .A. Moll\' felirata <Jnox&tUl ran játtá. A Holl-féla franojla borazeiz és JÓ nevezetesen mint fájdaloraojillapltí bedörzaSléai szer köszvény* c«ux 6s a meghflléa egyéb köT«tkozrnóayeinál logísmoretesobb népszer — Egy ónozott eredeti Dvog ára l kor 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legnjnbb múdszor t/erint készítek gyermek és hölgy szappan a bír okszerű öpelásár* gyermekek ós felnőttek részére. Ara dsrabeoklnt — 40 III. üt darab — I kor. 80 flll. Minden darab ^j-ertnek.SE.ippiMi Kall A. védjegyével van ellátva Főszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállito által, Bécs: Tucblauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta postsatáavét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 08 Fia. Nyavalyatörés. Ki nebézkórban, görcsökben és más ideees állapotokban szenved, kérjen ezekről brocburát. Ingyen és bérmentve kapható Schvranen Apotheke, Frankfurt alMain állal. § a ooocxxxsüDOOiDQDOTOabGOonoíXWooaDooQGtDOOoaaao A magy, kir. szab. Osztálysorajáték föelárusitója. — Saját termésű és J61 kezelt természetes borok aladása. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj talMmlnyu orvojigot, mely ax elveszett ct3t újra meghoiia, Próbactomagot » egy sxix oldalas könyvet postia, jól becsomagolva, ingyen kapjik mindazok a kfle irto írnak. Ex a legbi-mulatramíltóbb csodaorvowig, moly megmentett exreket. a kik fiatalkori klhkgfcsok folytán nemi bajokban, txlfilhbcn, valamint elvevxiteU férfierő-ben wenvednek. Ex okból elhatározta ax intíxet, hogy egy ingyen orvoiigot rnagyarixó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. Üxxel a bazior-vossággal a baj otthon gyógyítható, t mindazok a kik a fiatalkori kibigiiokból sxirmaxó némi bajokban, ixellemi elgyöngOl^ben.vagy króniku* bajokban szenvednek, otthon gyógyithatjik magukat. Eí a gyógyster közvetetlenül azokra a szervekbe bat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos eredménynyel gyógyítja az évek óta tartó betegségeket. Oteg. fiatal egyaránt irhát State Medical Institutaak az alant jelzeit cimre, a honnan a csomagot rOgtön elküldik. Ax intézet leginkább azokat akarja mogmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatjuk el. A próbacsomag megmutatji, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajból otthon. Ax intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát éretto bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senkisem fogja megtudni. A levelet így kell cimexni: State Medical Imtitute, 17 Elektron ltuilding, Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmentesitendÖk. S 7, ö 1 ő v e s s z ő á r j e g y z é k TELEKI ZSIGMOND, PEOSETT cs, és kir. udvari bornagykereskedő, szőlőbirtokos ás mszöiskolatulajdonos. Az árak kötelezettség nélkül készpénzfizetés vagyis az összegnek elíró való beküldése, vagy utánvét mellett, csomagolás nélkül Villány vagy Pécs állomáson átvévo, ezrenként koronaértékben értondók. Amerikai alanyok Vitís Solouis (nagylevelü) . . . Riparia Portalis (GJoír de Montpellier) Rupestris Montikola (dtt Lot) . . Rupestris Metallika...... ColombeauX Rtipest. (fiam Couderce) AramonXRupestris Ganzin 1. sz. . SolonisX Rupestris...... MourvedreX Rupestris 1202. . . Arak ezrenként I. OSIt. II. Q)tt-;|L OSZt.HL OUL 25 20 30 20 I 20 35 , 120 IG -IC — 16 — 16 j -16 • — 20 14 20 | 14 60—-)0 Európai vesszők, korcsok és ojtványok Belföldi borlajok..... Francia imponált boríajok . . Asztali szőlők...... Sima zöldojtvány..... Gyökeres fásojtvány .... Berlandieri-korcsok..... Selectionált PerlandiűrisX Riparia Alant felsorolt legújabb korcsok Árak ezronként Gyökcros Sima -rösostőle VOOBÍŐk I. ont. tt. ont} T. oiu. lI. ont. 20— 30 S — 20 20—30 10 — 20 30 — 40 12 — 50 — _ 100—110 250—300 — — — 50 — — — 100 — 100—2U0 50—100 Kapható nálara: akáe esemeto i 10.— korona, Gleditsehia á 12— korona ezrenként. 2 éves diófa 50 fillérért darabonkint. éves válogatott spárgapalánta á 3.— kor., legjobb fajú földieper á 1.— kor. százankint csomagolás nélkül; — végül yorkshir angol telivér malaczok á 1.10 kor. kilogrammonként élősúlyt számítva KKSZLETEN VAN: FRAKCOXAMERIKAI Kd AMKRICOXAMERIKAI KORCSOKliÓL: RipariaXRupestris 101. 330b, 3300, EipnnaXSolonis 1615, 1616, PinotXRupestris 1805, CabcrnetXRupestris 33*\', ChassclasX\'Jol- AramonXEiparia 143, Gros ColmanXRupestris 1G0A, BourisconXRnposIris 601, 60S, YorksXSyrah 1101, Cbasseias rosé\'xRupestris 4401, RupestrisXaorcs Azemar 215,.RipariaXCordifoliaXRupestris de Grassct 2\'/7. SolonisXRobusla. RipariaXRupesIris Jnger 1. sz. SIMA ZOLDOJTYANYOK : KADARKA — Riparia Portalison, Rupestris Montikola, Rupestris Metallika és Berlandieri korcsokon; OPOIÍIO — Solonison, liup-Montikola, ColombeauXRupestris, Riparia-Portalis, Rupestris Montikola és Berlaudieri-korcsokon; OLASZ RIZLING — Rupestris-Montikolán és Rupestris MeUtlhkán. Solonis és Berlandicris-korcsokon; CIIASSELAS BLANC, ROUGE D\'OR, CONTODLIER. MU. OAT LÜNEL ML\'SCAT ALEXANDER — Berlandieris koresown, SoIodísou Riparta Portahson, Rupestris Montikolán és Rupestris Mctallikán; ZÖLDSYLVANI — Rupestris Montikolán is Berlaodieris-ko,-csokon; JARDOVANY — Riparia Portalison; KEVERT FAJOK — kevert alanyokon. ■ o , • ÖY,^.fLBS FASOJXVANYOK: OLASZ RIZLING - Riparia Porialison, Rupestris Montikolán Rupestris Metsllikáu -\'^l- K.pana-portahson, Rupeslris-Monükolán; FURMINT - Riparia Portalis. Rupestris Monükols Solonis; KKhA/jblí (lianater Bisshng), AramonXRupestris Ganzin I. és Solouison; CHASSELAS (spanyol) YÖRÖS ES FEaÉR — S^m.xwf Pu?est™ Montikolán, Rupestris Metallikán: TRAMINI - Riparia Portalisoü és Rupestris Metallikán; KOYIDINkA — Solomson és Colombeau Ruposlrisen;.ZÖLDSYLVANI - Riparia Portalison; OPORTO ES KADARKA - Rinofio Uft»-l,ilioAti An \\í___jíl. . 1 / v» l"- r Awnnv ■ . * . r, , ■ . X - _ _ _____ . latne Augevine, Olaszrizling, Tramin, Pinotblanc, Gamaybianc (miudkettó fehér Burgundi), Semillon; VÖRÖSBORFAJOK-Nemes-Kadarka, Oporto Cabernet franc. Pinot és Gan.ay noir, Alicante Bouchet, Grand noir de Calmetto. Aramon. Cinsaut Cartgnan, St.-Laurant ASZTALt SZÓLÓK: Cbasseias blanc, ronge dor. Thommery. Fontainbleau, Barducis, du Bar sur Aube Mnscat Lunel, Alexander, Irontignou, Ferdinánd Lesseps, Sarbelle, Juillet, Chasselas Napoleon, Gamai zamatos, Kecskecsecs! Kosa Mtna dt Vacca, Passatutli, Ökörszem. r> ^ Arendelések a beérkezés sorrendjében jegyeztetnek oló s ha készlet valamelyikből uincsen, mielőbb tudtul adatik Rendelés esetén az összeg •/, resze kepezi sz előleget Vászoncsomagolás simavesszónél egy koronába s ládába való csomago-jeSendő1 meg kwon,iba kerí1\' m\'S gyökeres vesszőknél a kétszeresébe. A cimzott neve, lakhelye, állomása, pontosan Az alanyvesszók használatára nézve a következő tapasztaialok mérvadók: RIPARIA PORTALIS csakis mészmenles i.i„h.n Sonolis sárga, legfeljebb 2o7„ mészUrtalmu, Rupestris Montikola bótermófajok számára meleg 60°. -ig Utca rossz fehér, kagylós és salétromos hegyi talajban, 4ramonXRupestris Ganzin 1. sz. kötött (szilárd) , Co ombeauXRupestns a legrosszabb, egészen 50°,„-ig meszes, földben használandó. A francia tapaszta- humus gazdag talajban Sonolts sárga, legfeljebb 2o% mészUrtalmu, Rupestris Montikola bótermófajok számára meleg 60°, -ig meszes Rupestris Metallica rossz fehér, kagylós és salétromos hegyi talajban, AramonXRupestris Ganzin 1. sz. kötött (sziláid) esetleg 40 l0-.g meszes, Co ombeauXRupestns a legrosszabb, egészen 50°,„-ig meszes, főidben használandó. A francia tapaszla-? ^„fri ^bb-meSft,b\'r-el a "ourvédroX Kupestris 1202. és a hazaiak szerint a SolonisX Rupestris mely náluk S-tionáltátott és Franciaországban ismeretlen. ..»««» i j . ,. A .1[«™sfteze,t (hj-bridált) alanyfajok jobb minőséget érlolnek, mint az eredeti alanytypusok és ez különösen a Ber-landten korcsoknál tapasztalható. A tálá hoz való viszonyilást illetőleg a RipariaXSolonis a Riparia és Solonis közt a SoLiVv Rupestris a Solonis és a Rupestris, a RipariaXRupestris pedig a Riparia és a Rupestris köz^ I. N^r^elmét érd rn^a PmoIXRup^tns 1305 es BouriscoeXRupestris GOl és 603, a melyek mint fajborík alanyai a legjobb Ufrt s»UlWiák Az általam forgalomba hozott francoXamerikai korcsok legtöbbnyiro olyanok, a\'melyek a legrosszabb talaiviszonyok eladhatni. A^ipar^X^ria^etis\'^^Rt^e^tri^Borism^ mSf fet\' V",mmt lexi0bb mmiséget Pécs, 1901. december hó. Teleki Zsigmond. laQOODOooncKX^nnpntviootxxwiooonoMoootxMooan melyek már évek óta jók- 0 nak bizonyultak éshirneves g orvosoktól, mint könn>a Q hashajló feloldó nzer g ajánl tat tatnak, o az emésztést nem zavar- S ják és Ieljesen ártalmat- q lanok. Cukrozott minősé- Q gOk következtében még gyermekek által is szívesen bevétetnek. Q Bfiy 15 pllnlát tartalmazó dobos 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, • c tehát 120 pllnliit tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél f egy tekercs bérmentve szállíttatik. ^ u&n IIÍIII/ Nesstein F. hashajtó labdacsait. Csak akkor g MKlJUníV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé- 5 [nyileg bejegyzett .Szeut Lipót" védjegyünkkel van ellátva C vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink g □tasitásaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN q APOTHEKER aláírásnak kell lenni. C , HEUSTEÍM FÜLÖP § .Stent-Lipéthoi- elmictt gyógyszertára Z. K. Ö WIBX, I., Plankengasso 6. 8 Raktár Xá«j-K«oissin: BELOS LAJOS és RBIK GYULA, gyógyszerészeknél. g isoQaaQaQOQtsaeaQaaooaaaQnaaaQOQoaoanaaoaaaoaa 98]lk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré (étetik, hogy Kohn Gáspa\'r végrehajtatnak özv. Hegedűs Ferencné úgyis mint k. k. Hegedüa Rozi ée Mari t. t. gyámja és tsai végrehajtást szenvedő, orosztonyi lakósok elleni 6512 kor. tőke, ennek 1899. évi szeptember hó 21. napjától járó 7%, kamatai, 64 kor. 30 £11. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az orosztonyi 506. sz. tjkv-ben A I, 1—2. és 4—5. sorsz. a. (elvett 329 koronára becsült úrbéri birtok, — A IL 1—7. sorsz. a. felvett 500 koronára becsült \'Is telek, -ifi. sorsz. a. felvett 15 koronára becsült legelő illelő-Bég, — A f 2. sorsz. a. felvett 15 koroDára becsült erdő illetőség, — A f 3. sorsz. a. felvett 7 koronára becsült legelő illetőség, — A IV. 1—7. sorsz. a. felvett 505 koronára becsült urb. telek, — végül az orosztonyi 695. sz. tjkvben A l lOIJa hrsz. a. felvett 456 koronára becsült 81. bz. ház, udvar és kert Her-telendy Béla utóajánlata folytán 1902. évi február hó 26. napján delelőtt 10 órakor Orosztony községházánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Még pedig az elsorolt ingatlanoknak Hegedűs József. Anoa és k. k. Hegedűs Rozi és Mari tulajdonát képező feleré3ze, az orra özv. Hegedűs Ferencné javára bekeblezett özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten bocsájtatik ugyan árverés aiá. de avval együtt csak az esetben adatik el, ha ezen szolgalmijogot megelőző jel-zálogi követelések fedesésére szükséges ősszeg és pedig sz orosztonyi 695. sz. tjkvben foglalt ingatlant illetőleg 1000 kor. az 505. sz. tjkvben felvett ingatlanokat illetőleg pedig 6000 kor. beigér-telik, ellenesetben az árverés hatálytalanná válik 3 a fenti ingatlanok a szolgalmijog nélkül u. azon napon újból elárvereztetnek. Kikiáltási ár az orosztonyi 5. számú tjkvben felvett A I. 1—2. és 4—5. sorsz. ingatlanokra nézve 222 kor. 20 611., — az A IL 1—7. sorsz. a. ingatlanokra nézve 550 kor., — az A f 1. sorsz. a. ingatlanra nézve 115 kor. 50 fill., — az A f 2. sorsz. a. ingatlanra nézve Z10 kor., — az A f 3. soraz. a ingatlanra nézve 77 kor, — az A IV 1—7. sorsz. a. ingatlanokra nézve 1435 kor. 50 511., — végül az orosztonyi 695. sz. tjkvben felvett A I. 101 [a hrsz. ingatlanra nézve 605 korona. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°(o át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuni. Nagykanizsán, 1902. évi január hó 10. napján. Skabuí^y & JbHNsON-féle BENSON-TAPASZA A leghatásosabb szer Köszvény, csúz, derékfájás, csipöfájás, hátba], melibaj, köhögés, minden meghűlés allén, intlijisit niKlyitb értili lümteutll Louis Rite & Co., Hamburg. ■ESREI0ELÉ8I KELTEK: Dr. Eifir l.í a E||tr J. |yi|yi»rtáritti . WlMtl II.. láczl-kint 17. Terek Jénd jjoiysjirtírátx lídmit IMIj-itei 12. Nyomatott Ifj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1902. február hó 6-én. 7-ik ssrám. XLI. évfolyam. El&fiteténi Ar: E?ö»* övre . . 10 kor. — fiit. »I értr ... 5 kor — fii). SefjrMir* 3 kor. 5il fill. Kgjc» sxám 50 1111. HIRDETÉSEK & hifii-ó* prtiuorhan l-i,mi»od«aor 12, • minden további lorért 10 fill HYILTTERBEN potít noroukéul tlllvréit vitelnek fel. zalai mm. A 1ap ixollemi rl«zét illető minden köxlemény • felelői »xerke«»tó nevére, >t auya^p rfast illető köi-leoiényrk p> dig a kiadó nevére citnxetten N\'agj-Kanlisár* bérmentve inléxendök Bértnentctlen levflek nem fogad-útnak el. Kéziratok Tinssanem küldetnek A nagy-kanizsai , Ipar-Testület,* „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,■ a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,\' .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tQzoltó egylet/ a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület/ a „nigy-kanizsai tanítói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet/ „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete/ a .katonai hadastyánegylet/ a „soproni kereskedelmi iparkamara/ nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A [\'kamatláb leszállítása és a vidéki pénzintézetek. Nazjkanlxie, 1002- febr. 7. Két irányban van napirenden a kamatláb leszállítás. Egyik a takarékbetétek után fizetendő kamat lába, melyet a budapesti nagyobb intézetek már tényleg le is szállítottak. A márií\'ti Qtnirák-magyar bank rátája, mely uonbto termétzirieaéa t Uaiámi-loláú kamatlábat tll*Rt. Kit eltéri dolog ugyanegy forritbdl. A> okok [ebit aaonottk, vájjon u eredmények ti exoaotkk lettnek n, ti mi* kérd*.. Attól t hiedelemtől axonban, mintha • hexti kamatláb vitxonyok * gaxda-íigi életnek kedvező lemérve! tóinknak. lajnoi, tirtóxkodni kelt. At. a ki 0Hkb.il * jelenségekből arra következtetne, hogy " or«4gb*n nagy • lóiét a ennélfogva a kOiöa-légnél a péna tényleg bőven vao, alapoian tévedne. A forgklrol exakö tAk bóiége <«ak azt biinnyitja, hogy a gaxdiiigi dipreeuo wlynttbb fűlikba jutottunk : non a péox bő, hanem irinte i-Sképielbet étlen ntgy •• 0«1*t teieniég éi i(ty pang mindeo erf, rlelek fAi én tl kötik, Ma ludjok fel bkiuálni a meglét 6 illőmánjt Ha mia uraiig mérvadó bankja nyal a kamaliibletailliU* »«*i l«l-emelée ixtbélyoxó etzkAséhet, li átérjük a kéxkelets indokokat, amik a bank elhal ar óráiéra hatottak. Magyar <>rraág néző pontyából axoohau mit a lit-lyiet Nálunk, ha I* kell uilllUx a bank ritat. nem a bótéget, mint ilyent jelenti, hanem a gazdaaági élet uomnro pangiait mely immár érek óta nyomja, retteneteken nyomja o axegéoy éi fejlttlen onxigot. Sót tovább meni mgjktlIOobAzUlé-seket is kell tennünk. A menuyibea u. n. pénzbőségről lehet szó, ugy más a központ, más a vidék helyzete. A központban beállhat és most be is állt az, hogy a betétek feltorlódnak, amelyeket aztán ar. intézetek nem képesek kellőleg értékesiteni, mert .nincs üzlet." Ilyenkor kétségtelenül nagy teher a betét. Az 1900. év végén a budapesti hitelintézetek takarékbetéte 413.462,000 k-ra rágott, az ország Összes hitelintézetei takarék betétének,8egf«W«4n>.Magában vév. éi fólipg a kSIfólddel «ST OtaxehatonliUtbtn ea oem oly ónitl Snieg, amelynek megfelelő elbelye léte komoly fejlAréet okozat a péiu-vilig embereinek De. uomoru }«l. aa idők folyiiinak, hogy még ei ax Aaateg it oly terhet képen aa lnté-letekre, miaunál a betétkamatlib mailliiiaa álul igyekeznek egyfalil e terhi!, kta.ytt.ol, miifelöl védó vonalat hűim aa u|abb betétek iram l.ti ellen. A vidéki intézeteknek a jeltett eirtendé régen 1100 millió k-ra mg ott beíétiJIomtojtk. A betétkamatlib leuillitiiir* abban aa earteedó »«« tolt U bajiam, tali.0 egyik miaik \' liroaban követték k t kAlpontot. ^ de «aak rótid Idéra éa itmenetiieg. \' aaUn minden a régi kerékvigaba tért. A vidéki mtáaetek, ngy lilnlk, moat nem hajlandók aa akkori eljártán. aoibil talán arra lehet következtetni, hogy vidéke, ninca Oly nag,mérift lókebóeég. A vidék péatintéaeieir. a gaidaaágt ÍM knllim-liaai nem la hatnak Olya. díolóleg, mint a kOipootra. Ei paradoxonnak lálaiik, it a tények biionyitjik. mert ai el6tó éri, de a lefolyt tv mérleg*! ia igatoljik. hogy a vidéki intézetek !_jjere«éj;e ngyanaxon a txlnraaalo. maradt, mint más esztendőkben, míg a központban l^ebb szállott. Ez igazolja, hogy a vidék a maga tőkéit eltudta helyezni, sót köztudomásu, hogy jelentékenymérvü escomptot vett igénybe az Osztrák-magyar banktól és kOzponli intézetektől. Van-e a vidéken bő pénzállomány, ez szerintünk főleg a visszleszámilo-lás számaiból állapilható meg. A vidéki intézetek ebben keresnek kárpótlást és itt mutatkozik u. n. baTrV^ftlitikáj.uk. A betétkamatlábhoz ; uem aaivOTes n,DlniTtr"*>ert a^nak a viaaoaylag nekély betétre, amivel mdelkrxoek. gonddal vigyáztuk é* ■ óvjik aa .Ivoaia elél. Ha keiét ax igények klelégitéeére a b.tétillominy, Mglt a viatieexémitnlia. melyet nagyobb mérvben igényelnek Ha viaxoot aok, letUlliljik a viaaxleuimiuliet, D« egyébként, é. ea ae|é!aigo* éi eeamteMtre lem ftrvendete* jel, hogy a vidéki iméteUk kamatlába eróaen hajlik a kAvwedé. felé. Oioébb, drigibb-e a péu a kAtponl btn, ennek ingarti nem nagyon halnak be a vidéki ba.kbnn.n-k aaaMUtu. Vagy legalább nem jelentékenyen. Innen van, hogy . vidéki kiterjedt nagy kOiAneég némi köiBn bAeeéggel nézi a kamatlábpolitikát, mely mia államokban, hol élénkebb a lállalkutéa, nagyobb a tókeuSktég-let, oly kihaló jeltaláaégB Igax. a ■agyar vidéki pénatntétetek helyxete ia tokban mát. Anyaga nem mutat 1.1 oly vilUuatooágot, kOmyed.bb moagltt. mint amazoké, fii ez indokolja tokban migeurtiaakal így a betét kamatláb leuálhtáaa terén. Ma enek aa volna vagy lehetne eredménye hogy a betéttékék el rónainak tóiflk, kétaégleleoll inlyoa tolna nemcsak az intézetekre, de a vidék egész gazdasági helyzetére, mert & vidék iránt éppen a központban kelleténél tul nyilvánnl a bizalmatlanság. A betétkamatlábpolitika fthit másként bírálandó el a központban és másként a vidéken. E birálat egyik eredménye, hogy a vidék nem képes követni a központot e téren és ha talán kOvetné is, nem járna azzal a remélt hatással, mint a központban, mert e töke aligha keresne értékpapírokban és vállalatokban elhelyezést Vigyis nem lenné termékenyebbé " i~j[*»d*\'>igL éledet. Hogy a betéte? ja»»^-éa-j.köl-odaOk acliv kamatlába kOxAtt ki-eiégitóbb aránynak kellene lenni, a mini nt a kAagtidaaágl aaerietti rendé. mAkAdéte megokolj, ax két-légtelen Am Itt a kalönleget magyar vidéki hely»t éa péntpiaci élet hagyományok rendjével kell atámot vetni A lidék. mely aajua. alig «Htr, vajmi kevéaaé érdeklódik anyagi vállalkDtáa é> alkotiaok iránt éa nlylytl elitté c«tk a vidéki rém-vénylártaaági pénai.téxet blr, tetemet Igényeket támaazt rétxvéoyei jAvtdtl-roe.Atége Iránt. Aa intézetek terméneUa*. axámnt-vetnek euel, ét ax egykor o. n Jobb idók ben elért oiztalék qnoUhox ragatx kodnak. Ka houa magival a két — patti i ét acliv — kamatláb kAaAtt való ditparitéat Ke innen van. hogy a kamatlábak hnllimzáta kevétbbé it éret bal 6 éa így ni. néne a péna-bdvég cttk elméleti értékű Silnté conaoUdált kamatláb uralkodik mélynél nagybu ée egétiben kAzOnbök. akár iwaillitják a kAtponli nagy pénunlétMek a ttkarekbetét kamat lábát Türelem a társadalomban. Ax embernek lehetőleg srra kell törekednie, boíy jó tulajdonságait tökélete-sitie, a rosszakat eltüntesse . . . ngy legalább fofcjraszszi. A mai társadilombin exzel ellentétben az a fellogii, hogy jó lulajdoníágs-iokat hirdessük, a rosszukat tagadjuk vagy pedig rábeszélő tehetségünknek minden fegyveréi fölhanználjnk am, hogy azokat jónak minősítsék. A aok rossx tulajdonság kóxül mely az emberiséget oufitja ketlő vao mi legcsunyíbb jellem-vouása r mii táread.lomnak: ez az irigység éa türelmetlenség. E két ladhajtSa annyira elharapódzott a nép minden rétegében hogy nincs ember ki e kél rossz érzéstől szabadulni birna. Mélyen gyökerezik az emberi i2Ítekbeo, miot az aranka a iSKiTÍDWeken. miid itt mtjd ott üti lét (éjéi. kiiitkaUUa. éi fttnüiéja. el-latayiiója Biodet U aemeeebb ér-aéeMk. At Igul beléottétot Mtkl •«« kt-rtti • toecelécedell.égbeo ktaem t péti •tin fni mitdttki. » lélek el vtt ka ayttolvt, aa elme i t»t lultije, mit-dee \'ágyntk vét irátynl, begy (txdtgok legytak. Elképulitk milytt boléoftág leket Mai léay •• ngyegái kíxepetu, milyen muijn ái.exel létyw tégye.10-(tloaiagi<<i«iiiiiif»tt»e ptxar telyem bér kény rakibte, trti,lit«tl éktterek-kei pévikkodei, kglAtlegweégeiktl. item uemagékkei éttL «tép hétutk .blaktl-béi légéeee UekittMi t .itgéty Uldét ueuO Jiréketékr*. éa mily lettel dolog. KiMal t bémtlé nlég ttMlatk itga-rékta. á Itidigiéttt . . . el tem értetvén, mltdetkl miiMii vad lykléJeUal lelik mrf txtve kiok irityébet. klktek t Ml txeexely* hMyiá. t bétég reirtjiból lóbb (tton Akiméi irigyléek itltmit km luxig\' ■nek i kire ktrtgtiaak Utél itmmlt h> iflrflek el El ekoxit ttt t aagy U\'tlnellMkégei. melyet . Ukéatég mit-ée* rét«tét>*t WiHálhatttk. át elége-deUeoeég Idegeeeé ét .iet»l«tt éné-kenytré I*H. Nem térjék ti a Utkitebb etfptelédéet látettt k*tte»«k at TARCZ A. Haldoklik a farsang . . . - A .Zalai Köxldny* eredeti Urcija. - iUUloklik a faring; baja gj-ói-yilbatlan. Minden otvosolit immár hatzontalan! A hiu clveVhűl sok volt a porció. Végre it beállott a k«»mj.Iikicid. A mív billentyűje laia, elégtelen, Kiliguit a ltS«lö, »jolg.Uni Véptelen. A gyomtír nem em(«it; mukOdéte «l&gnftl, Vcíc a máj, egyik >e funkcionál. SiAral: elromlott at egé« orc*númos, Nem i» várhat má* ri. mint a: gjritx tamulut. ITntlil \'löljün hit »rrba, a hitvány nymnorék, 11i«en ctak nyUg lenne * •Oberflutt* tartalék! Ax mex híjjjrjin volna, ha cvi\'g mAga <re»xae. Érette » nemünk egy ctepp kOnnyt te ejtne. Amtle tok, f\'atal élet U megy véle, Mikel goiHitnág* *Ht a %ti]éte# Mert hit a »ig farting ralAJi tfrátó, At élvp«»hir melleit kexében ax ito. Axt - oor.Jultig töltve — autig kínálgatja, Addig a >iigüilrüt cxxel igaxgMj* Kétféle a lege; van: hi.leg ét meleg. Halát* egyíornwn kirot ronniegylknek. Hideg lege: a hUn. mely iánk fagyott leh«l. Meleg: a uenvedély; puutit, ha lángra kel. Sok elveket nyújtott, de mind drága áron, Sulyo. tetbet hagyott, a txülöl vállon. A papa ertzény© Urettégtül tátong, A terv nem sikerült .. . mama axétt láxong Mégit van eredmény; de jónál több a rotit! Sok ha t liny arca, mint virág herradox. Oh.\\ öbö, ilhó! kiállt már a vcv.hang, Mire a kakuk tiól, tnély gyát/.t hox a farwng. F-ty hang-Siói köxóten mindnyájunk ajkáaotí i\'utxtuljon a farsang! menjen el e tájról I S ha jobb exkölctóket nem veend magára, Ugy ne it txtllettea többé a világTa! Nith Norbort. Párisi lutiraátiisok.* (A kdiépiikolii iatemllulolc Itír.IéKhei.) — A >Ztlil KÜIU\'J-.Y" IXrcij^ — Krancisország az ioteraátusok haxája. A llu- és leAnyuevelés egyformán ez intézetekre van utalva. Magában Párisban nagy száma van ezen növelő-intézeteknek, mert az a meggyőződés hatalmasodott itt el, hogy az akarat kiképzésének egyedül biztos eszközei. A szabad köztársaság nem ad i tradícióknak kiváltságot, az egyénnek a iáját képességeivel kell a társadalomban helyet kivívnia, ez pedig csak erős akaratképzés mellett történhetik. A család nagyon jótékony melegágya a gyermek fejlódésénok, de az enyho légkör nem képes a jellem, az akarat kifejlesztésére olyan mértékbeu, hogy az élet erós viharaival dacolhasson a benne nevelkedett egyén. A nevelő-intézetek célirányos szigorú disciplioája ugyan nehéz iga az ifjúságra nézve, do célszerű iskolája az önlegyózésiiek, melynek talajából fejlődik az igax, megdönthetetlen akarat. Nem abbin áll a fegyolem ereje, hogy kérlelhetetlen a legigénytelenebb kiván- •) Dr. Hlrllax Anl.l .Eurtpal lot«nltoiok« címa mÜTÍWl. K.phitó minden cijjobb könyr-icretkcdtsbon it t iiiriíln^l Budipell.a VIII.. Sienlklrklyi-utM. Ar» 7 koron. aégtinkkal netdbe* haaam tbban hogy a huzamos ownegiagtdaa utejriagii xéleáért küzdeni, megmulatja az\' akti.i módiéi A szülő gyenge ahhoi. hogy a meg-állapított napirendet hajszálig megtartassa növendékével: az intézet nein ismer semmi kivételt és már maga a ludat, hogy a szabályoktól eltérui lehetetlen, könnyűvé loszi az erősen akarást, moly tartósan folytatva, erősen akaró lerinészetté csontosodik. A mai társadalom rákfenéje az akaratgyengeség, — ebből kigyógyítani az, ifjúságot és atyáiknál erósobb nemzedéket teremteni — feladata a francia internátusnak. Az akarat helyes fejlesztésére képtelen a gyengéd szülői kéz, még tehetetlenebb az a.nevelési reudszer, amely a magán-nevelők utján van alkalmazásban. Aki nevelésre vállalkozik családoknál, rendesen nem tudja, hogy milyen fába vágja fejszéjét. Mügyarorsiágban, ahol a születés még kenyér, ahol selyemágyban születni még szerencse, nem lehetséges, hogy a családok megértsék a nevelés magasztos voltát; következőleg, a gond, mely a neveléshez szükséges, nálunk másodrangú. Amit a magasrangu szülő gyermekétől kiván, az összefoglalható igen rövidre: legyen a gyermek egészséges, modora distinguált, a szülői tekintélyt mindenek fölé helyező. íme látnivaló, hogy ebben legtöbb van azon elemből, arai nevelésnek nem nevezhető. A szülői omnipoten-cia lerontja a nevelést vezető minden fölényét a gyermek fölött; pedig ha a növelő a gyermek szemében nem u legnagyobb ember, akkor nem tudom, vájjon a neveié, vagi a gyermekaeve\'ia veuteli • IóMmh Káért nem ér > inagán-netelee aktunk •emmO. a dMinggéll moder miben áll * Ing-többek felfogásé ízeniit í- Tiidjgs-megjelenni ugy, hogy fellépéséTogiöü sejtesse születését eltudja magát eléggé zárni azoktól, akiktől talán elporosodhatik ós legyen egy pár szava az ,élet minden körülményei közStt, melylyel lelki ürességét takarhatja. A kedély képzése nem a finom, érző és fogékony lelkivilág megteremtése, hanem inkább az állandó vig és derült hangulat, mely hogy milyen visroliyban áll a lélek nemességéhez, kevésbé kereseti állá^ont. Én ugy gondolom, hogy a modor a lélek külsóitése. de ók ngy fogják fel, ltogy a külső dress/.ura teremtheti meg a belső sziv-nemességet Hogy az ilyen reá ragasztott máz n maluritás utáu az első orkán alkalmival lehullik és marad egy puszta szkeletou. az csak nem mehet csoda számba? A msgán-nerelés sikeréhez a lélek magaxzlosan szárnyaló gondolkozása éi érzülete kívánatos, do ez a kondíció nálunk rilka fehér holló, azért csak vissza az icternátusokhoz, ahol megmaradhat a szüléi jóiékouy befolyás, de kapun kivül marad a gyengeség, fogyatékosság, szeszély, osztálygóg és mindeu egyéb romboló elem. A felnőttekből a megaludt vér ki nem űzhető, megmenlendók szerelő lélekkel a gyermekek, akik épp oly fogékonyak lesznek az uj aerábau a jóra, mint amily mohón szívják a múlt idők dohos levegőjét magukba, hogy vérüket gyógyíthatatlanul megmérgezzék. Franciaország, midőn az \' mUmátmokri feVteti t nevelői mlypoolot, ebből 1 betegségből gyógyitjl ti kt ifin- Üget. mellben még ml Iivábu kgonltiltnk Piri. •laóraagu iniernétuaal fteolaa ; Albert-le iirtnd el l-apltee. íeale Ucer dair». Collége Stioulki. Lyoee 8t. Lomi leüriud, Lycée.ttéori jV l.joée Molien. Lycée Jans de Sailly, Lycée du Prerei, Kcole Bossuete és St.-Denisben Maison d\'Education de la Légion d\'Honneur, molv leánynevelő azon gyermekik számára, akiknek aljjok tagja a légion d\'IIonnoiir-nok. Azl gondolná az ember, hogy az ilyen óriási nagy városban, ahol a telkek "bizonyára méreg drágák, az iskolákat inkább a levegőbe, mint a földön épitik. Lacordaire-féle intézetnek kétszer olyan nagy parkja van csak, mint a buda-posti népliget: a Maison d\'Education de la Légion d\'Honneur angolkertje végében a nagy Mária-szobrot egész kicsi babaalaknak látja a néző a kert másik végéből; ez intézet olyan nagyszabású, hogy külön temetője is van az intézeti Dame-ák és növendékek számára. Az épületeket kivétel nélkül költségkímélés nélkül emelték és uem kaszárnyaszerüen, hanem nagy területen, lágasan, styl- és célszerűen. Ha az intézet szűk. képesek alagutakkal több é|.0letet összekötni, amint ez az Instilut du Kreres-nél látható, akik fölös jövedíl-meiket minden évben az intézet nagyobbí-tására fordítják, a célszerűtlent lerombolják és hihetetlen áldozatokkal mindent pazar féoynyel rendeznek be. Minden legkisebb kongregációnak külön kápoloája van. a legdrágább éa lígizlésesebb szobrokkal diizitvo, do őzen számos apróbb Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. érdekbsráuágokit, az érdekházasságokat, 8 természetesen csalatkozunk. A csalódás csak fokozza az elkeveaedést, minden érzékeny, irigy. csalódott ember bemenekül zugába és sötét világgyűlölet sze müvegén kérésitől vizsgálja az eseményeket. Nincs ideál a társadalomban, nincs egy közös eszme mi a társadalmat közős munkára lelkesítené. Itt ia ott is fölvetnek egy egy kérdést, tíz tizenkét részre tagolva a társadalom, minden része más és más koncon veszekszik. Az ilyen cél nélkül való bolygást szintén a türelmetlenség okozza, mert első sorban is mindenki saját céljait akarja elérni, és a saját érdekeit a közérdek fölé helyezi. Minden lelki emelkedettség nélkül igazságtalanságnak bélyegzi némely ember azt a körülményt, ha önérdekét a társadalom közérdeknek el nem ismeri. Pedig az önérdeket közérdeknek a társidalom ctak akkor iBtneri el, ha azok egy körös vonás jellegével birnak, agy, hogy a közönség kívánsága s az egyén kívánsága ogy, mert mint Roscher mondja: Miként a természetben a centrufutál és centripelál látszólsg ellentétes erők b«-tása a pbárák összhangját szüli, akképp egyeoliti ki életben az önérdek a közérdeket." Az egvotem több az egyénnél, mindenki csak annyit ér, mennyit embertársainak használ, ha nem dolgozik nem használ semmit, akkor valóságos dudva, gyom az emberiség kertjében,—s en fölfogni nem képes nagyon sok egyén, hanem ellenkezőleg, uj ideát teremt magának, mely Bzerint a világot az ő kedvéért teremtette az Isten, s a világ nom teljesiti az égi rendeltetését, tem bzcI-gál és tőmjéoez neki. Különösen a nagykanizsai társadalomban talált kedvező talajra ez a vesző-delmes járvány Örökös elégedetlenség, panasz, jajgatás hallatszik a közöoség köréből, olyan képet nyújt a mi közönségünk szemlélőnek, mint egy folytonosan morajló, hullámzó tenger. Ha valaki igazi lelkesedéesel a közügy iránt tenni akar, lohurrogják, személyét rendkívül erős birálat lárgjává teszik ki. .Szegény bolond, azt akarja mog-tenni, mire én sem vagyok képes." .Neki feleannji sütnivalója sincs mint nekem, mégis bírt ad magáról akkor, mikor én a világ közepe hallgatok." Ezek a legenyhébb bírálatok. A vezetni akaró egyén lépésének okát szorgosan kutatják. Kik velu egyenlő nézeten vannak azoknak a lekenverezettje vagy megölették, kiket sért a fellépés, azoknak biztos ellenségo. Ilyen körülmények között a jó ízléssel bíró embernek nincs kedve a közügyekkel tüzetoaen foglalkozni. A közönség zöme pedig mindönkit okoz, mindenki bűnösnek tartja magán kívül az egéaz világot. így soha sem találják meg a baj igazi Okát, hanem száz és száz képzelt betegségben gyötrődnek. A harag minden évben más pontra irányul, a közönség szeme nem látja a jót, cíak a rosszat, és gyűlöli a szive mélyébői azt, ki kegyvesztett lelt (gyakran ok nélkül,) a közügyet összetéveszti magándolgokkal, s özekből ki-iodulva akar működni, ez az oka aonak, hogy elégedetleokedüok és csak bosszu-bosszu idő múlva segítünk maguokoo, legtöbbnyire akkor midőn a harag telje kápolnán kivül egy nagy kápolna képezi a ház díszét, melyet még akkor is lehet élvezni, ha Páris összes templomait megnézve, jövünk ide. E hely az év egy pillanatára sincs magára hagyva, mert mindig kell, hogy egy szerzetes adorálion. Miért fejtenek ki ekkora luxust, Lérdeztem az igazgatótól. .Az Istennek kell helyének lennie,\' felelt. De oemcsak az Istennek, hanem Thaliá-nak is olyan szinliázat emeltek amelyben 3000 hely van. Ezen épületben altkor voltam, mikor a volt növendékek játszottak zsúfolt közönség előtt. A feszület itt sem hiányzik és céltalan darab számára nem nyitják fel a vigalom e helyét sem. Az. előadáson a szülők, temérdek apáca, <0—50 tanár, GOO vagy 1000 növendék és számos vendég vesz részt és e színház is azoti kapcsok egyike, melylyel az intézet az életbe kapaszkodik és a végvizsgálat után is fentartja az összeköttetést a növendék és nevelő intézete kőzött. Ugyanezt teszik a jámbor társulatok is, melynek gyűléseire a város minden részéből összesereglenek az intézet egykori növendékei, akik most már mint apák kisérik egykori nevelő helyűkre gyermekeiket. .Mi sohasem hirdetjük reklámokkal intézetünket; mihozzánk azok gyermekei járnak. — úgymond az igazgató -akik inaguk is itt nevelődtek." sen kitört, ekkor aztán ártatlanoknak ia nekirohanunk, mert a harag vak is igen rossz taoácaadó. Szabad Egyetem. Náluok eddig csak annak volt módjában tanulni, aki iskolába járt. Otthon ki-ki tanulhatott ugyan magának, de tanítója az olyannak, akinek pénze arra nem volt, hogy magához tanitót járasson, nem akadt. Ha kikerültél az iskolából, aenki se törődött azzal, hogy tanulsz-e, vagy sem. Jó. ha legalább azzal törődtek, hogy bekerülj az iskolába. Ha az elemi négy osztályát elvégezted, vagy iskolába jártál tovább, vagy autodidakta Ietléll Sehol aonyi autodidakta nincs, mint nálunk. Hogy autodidaxiatsal ritka helyütt tanult az emberek nagy része olyan keveset, mint náluok. az is igaz, de az más lapra tartozik. Persze annak, aki maga akar tanulni, nagy intelligenciával kell birnia. ha vinoi akarja valamire a tudományban. Ereden-dó intelligenciával, a mely kevés ember adománya.* Volt még egy nevelője nálnnk « közönségnek: az újság. Jó módszere a nevelésnek. Kívánatosan és szórakoztatva nevel tanít, szinte önkéntelenül tanul az ember íz újság révét). Históriát, földrajzot, fizikát, kémiát és minden egyebet. Mert az újság hova-lova mindenről ír, a miről újságolni való akad a akadna újságolni való mindenről Kóréitól Csilléig, az eszlrukokló! a pápuákig. Persze az újság tauitásában minden egyéb van, csak rendszer nincs s hs miről oem kerül újdonság, arról nem ír az újság, az nem is tanítja hát. Ideje volt már, hogy nálunk tanítsák már egyszer azokat is, akik kikerültek az iskolákból, de még taoulni akarnak. Vannak ilyenek tokán, de ha kevesen volnának is, akkor is megérdemlik, bogy tanításban részesüljenek, sőt kötelessége az államnak és a társadalomnak gondoskodni arról, hogy tanulásra való törekvés ne legyen hiábavaló s a törekvés elérje célját. Idegen országban jó régóta gondoskodik már erről az állam és a társadalom. Náluok csak elvétve. Külöubőz.ő irodalmi és tudományos társaságok tartottak eleddig ia holmi népszerű felolvasásokat, melyeket valamelyes azűkörü közöoség látogatott nem annyira a tudományért, mint inkább az előadó vagy felolvasó kedvéért, jobbára személyes ismerotflég vagy személyes érdeklődés révén. Haszna az ilyes felolvasásoknak és elő-adásokosk ha kevés is, de mégis volt. A jelenlevők mégis csak hallották az előadást, ba ügyelniük nem is koncentrálódott arra és így taouitak valamit. Az ilyen tanilás sem rendszeres, csak ugy, mint az újság, nem tanit rendesen. Idegenben rendszeres tanítást is nyernek már jó ideje azok, akik óhajtanak belőlo. Kiváltképpen Angliában, ahol sx University Extousiou intézménye honos. A tauulni vágyó itt tudja, hová kell fordulója, ba tanulói akar. Nem kell kipécézoie az újságból, bogy hol és ki miről készült ismeretterjesztő előadást tartani, hanem egyenest fordul az University Extensionhoz a ott miodenbi részesülhet tanításban. Ezt az intézményt kellene hozzánk kicsibeD áttelepíteni. Megkellene nyitni összes tanintézeteink kapuit mindazoknak, kik még tanulni akarnak. Mert ha a tudomány szabad, legyen szabad a tanulás is, mindenkinek, aki tanulni vá-eyik. Iíunffartu. Nagykanizsai Ker. Jót. f Nőegylet. A Ker. Jól. Nőegyesűlet f. hó 2 án tartott ülésén Eperjeay Gábor titkár a kővetkező jelentést terjesztette elő: Tisztelt Közgyűlési Alopszabályszerű kötelességünknek megfelelően van szerencsénk a titkári jelentést a következőkben előterjeazteoi. Az 1901. ér a Nőegylet 14-ik életéve elég változatos és mozgalmakban gazdag volt Nem miDtha valamely különösebb előrehaladás törtéot volna, de viazont a sanyarú anyagi és társadalmi viszonyok dacára sem mentünk bátra, sőt némiképpen előre, amennyiben az év végén a tiszta vagyon 7901 kor. 10 fill.. tehát ai 1900. év végével szemben 216 kor. SÍ fill. nyi gyarapodást tűntet kii Ha nem is valami fényes, de mindenesetre örvendetes eredmény ez annyival ia inkább, mivel a csekélyebb bevételek dacára is (mint ez később kitűnik) a uitgy gazdasági dekadencia által meg-szaporitott szegényeink ez évben még a ZALAI KÖZLÖNT szokottnál ia jobban szorultak segélyezésre, minek bizonysága pl. aj is, hogy április hóban a teljes u. n. téli segélyezésben részesültek. Áttérve az év történetére, ennek elrő tárgya az 1901. évi január 5-én tartott téli mulatság, mely a honvéd zenekar által szolgáltatott hangverseny éa táncmulatságból állott. Bár « jelenvolt elite közöoség és az uralkodott jó hangulat a mulatság erkölcsi Bikerét lényesen igazolta mindazonáltal a téli mulatságokon már mogszokott nagyobb jövedelem ez alkalommal elmaradt, mert a nagy regie miatt a tiszta jövedelem alig 400 koronát tett csak ki. Némileg pótolta ezt ugyan a juoiua 9 én megtartott nyárt mulatság, mely 331 kor. 17 fill. tiszta jövedelmet hozott, de a reudea évi kiadá-rok fedezésére ez sem mutatkozott elegendőnek. Azonban minél oagyobb a veszély, annál közelebb van Isten segítsége isi így volt ez a Nóegylotnél isi Mintegy kárpótlásáuhaz elmarsdt jövedelmeknek mind sűrűbben jelentkeztek az adakozók. Heltai Jőzaefné urnó 50 kor.. Nagykanizsai takarékpénztár 50 kor., Délzalai takarékpénztár 25 kor., Dezsényi Géza ur egy általa talált szekrény értékét 22 koronát, bg. Batthyányi Strattman Ödön pedig a szokásos fa segély készpénz értékéül 66 koronát adományoztak. Ugyancsak 1901. évben nyertünk értesítést Kapoch Gyuls ur által bold. eml. neje Rapoch Gyuláné — Grünhut Szelioa urnó emlékére telt alapítványról, fc honnan ia az alapitó levél rendelkezése szerint a kamatok (ele 116 korona évenkint juuius bóbau 2 szegény asszony közötti elosztásra n Nőegylethez át lesz utalva. Végül pedig Szentgyőrgyvári Slirliog Sándor ny. cs. és kir. őrosgy 1901. évi junius hóban a helybeli Felső-templomban általa (elállított páduai Szent Antal szobor mellett elhelyezett sjűjlőptrsely jövedelmét ajánlotta fel a Nöegyletoek & szobor fontartásának kötelezettségével, hogy mily nagy jótétemény ez a Nórgyletre nézve mutatja az is hogy már az ellő kiürítés alkalmából (1901. novemberben) 150 kor. 95 fiil. ért. összeg volt a perselyben. A választmány minden egyen alkalommal jegyzőkönyvileg szavazott köszönetet a nemeslelkü sdakozókuak és ezeo köszönetét a helyi hírlapokban is közzététel le. A téli felruházás ia oagyobb mérvbea eszközöltetett, miut más évben amennyiben a dec. 14 én megtartott felruházás alkalmával 20 gyermek teljes — 12 gyermek pedig részleges felruházásban részesült, a Nőegylet jóakarói ez alkalomból 164 kor. ért összeget juttattak a Nőegylet péoztárába a nemes cél minél nagyobb mérvbeni gyakorolhatására. A rendkívüli és havi segélyezések összege az év végéu 2071 kor. összeget tett ki. Elég tekintélyes összeg, ha meggondoljuk, hogy ugdijjak-ból mindössze csak 1129 kor. 60 fill. ért összeg folyt be a Nőegylet pénztárába. Attérvo a statisztikai adatokra a következőket jelenthetem: az 1901. évfolyán 1 rendes évi közgyülé*, 8 választmányi ülés tartatott, melyeken a folyó ügyek 33. szzim alatt leltek elintézve. Franz Lsjosné urnö vál. lag s városból végleg elköltözvén helyébe a póttagok közül dr. Bentzik Kerencoé uroö hivatott be a választmányba. Végül (el kell említenünk, hogy Kálóczy János II. titkár ozeu állásától (szóbelileg) lemondott, lemondását a választmány sajnálattal bár eifogsdta, tekintve rendkívüli elfoglaltságát. Helyettesének megválasztása a mai közgyűlés feladatai közé tartozik. Amidőn ezekbea joleotésemet belejez-ném. kérem a közgyűlést tudomi-ul venni és a számadóknak a felmentvéuyt megadni kegyeskedjék. HÍREK. — Za avármegve törvény hatósági blxousiga február hó 10-én közgyűlést tart A tárgysorozatba 37 pont vau felvéve Nagykanizsa város közönségét c-ak a 26. pont érdekli, ameonyiben a községi pótadó törlése tárgyában hozott határozat kerül szőnyegre. Ar alispán jelentéséből a következő érdekes adatokat közöljük: 1901. aug. 1. — december 31-ig Nagykanizsán születtek 290. meghaltak 235. A vármegye iskoláiba járt 65.261 tanuló; 24493 fiu. 23186 leáuy. A nagykanizsai Kisdedvédelemnek eddigi egyesületi keretéből városi kezelésbe átvitele iránt a tárgyalások folyamatban vannak. A nagykanizsai adókerületben ai 1901. év végével 124,307 kor. adóbátralék volt Nagykanizsa városánál az űgydarabok száma aug. 1. — dec. 31 ig 10690 volt. elintéztetett 9650. Hátralék maradt 1010. — A városi képviselet. A városi képviselőválasztások közelednek. Élénkebb mozgalom tapaszulható. A közönség érdeklődése felébredt. Bármilyen nézeten legyenek is az egyes vezérlő férfiak, az az egy tónus kiérezhetó minden értekezletből, bogy a városi ügyek vezetésében a képviselőtestületnek aktivebben kell részt vonni, mint eddig éa bogy az alkotmányos ellenőrzési jog gyakorlatáért senkit gáncsolás, kinézés vagy harag ne érjen. — Henyecskobál. Az izr. Jótékony Nőegylet farsangi bálja egyel több biznnyitéka annak az ügyességnek és űgybuzgóságnak, melylyel a nőegylet vezetősége hivatásának él. Ez a februári-i mulatság oly fényes volt és a látogatóknak annyi szórakozást nyújtott, hogy annak rendezői és szereplői működésüket teljes siker által lathatták megjutalmazva. Este 9 órakor már zsúfolásig tele volt a nagy terem az érdeklődők sokaságával. A nemzeti színbe öltözött menyecskék csoportja már magában is szép látványt nyújtott, de midőn 10 óra tájban a közönség elé vont kordonou belül megjelent a palotás táncosok gárdája, a közönségnek igazi műélvezetben volt része. A táoc legszebb pontja volt Blau Margit éa Heimler Anna kisasszonyok bravúros szólótánca. A palotásban résztvettek: dr. Engl Síndorné, Fantl Mórné, ilj. Fischer Fe-rencné, Grünhut Henrikné, Goldhammer Károlyné. Lukács Miksáné Neu Lsjosné, Rosenberg Richardné, dr. 8cbvraro Adoll-né, Weiszmayer Lipótné, Beréoyi Zsófi, Blau Margit. Bogenrieder Stefi, Berg-Btein Józsa, Brod Rozai, Fleischacker Melánia, Fischer Irma, Qross Aranka. Gross Elza, Heimler Annus, Hirschler Hermin, Ksufmann Gizella, Kraut Margit, Kaíser Emma, Lóvry Melania, Neu Carolin. Oasterreicher Elza, Perko Vlada, Práger Margit, Philipp Károlin, Pbilipp Hermina, Scherz Fáni, Spiegel Szidónia, Weisz Margit. Weisz Ilonka, Weisz Zsófi. A közreműködőket és mesterüket Mayeraberg Frida kisasszonyt a közön ség tűntető ovációkbao részesítette utóbbit hálás növendékei gyöoyörü csokorral és egyéb értékes emlékekkel tüntették ki. (Éjfélig a menyecskék, illetve hölgyeké volt az uralom, ök rendeztek, ők kértek fel. sióval ök voltak a helyzet urai) — Rapoch Aladár ur aoya-könyvvezotői tisztét igen szellemesen töltötte be. Az első négyest, melyet két kolonbsn 82 pár táncolt, dr. Eogal Sán-doroé és Weisz Zsófi rendezték. — A menyecskék szépség pálmáját titkos szavazás alapján Grünhut Heorikné, a lányokét pedig Heimler Anoy vitte el. — Grünhut Henrikné után a legtöbb szavazatot nyerték: Grünhut AKredué és Deák Péterné, Heimler Anny után Scherz Fanny ós Perkó .Vlada. A vigalom összbevétele meghaladja az 1800 korooát, melyből mintegy 1500 kor. marad az egylet jótékony czéljaira. — Dlikbkl. Az idei szezou egyik legsikerültebb bálja volt a főgimnázium ifjúsága által f. hó 5-én rendezett estély. A produkált műsor minden egyes pontja nagy tetszést aratott és a szép számú, előkelő közönség szívesen tapsolt az ifjú műkedvelőknek. A Ssuermann Mihály tsuár által dirigált zenekar az általa előadott számokat & legnagyobb precizitással játszotta meg, valamint az ifjúsági énekkar játékát is a legtisztább összhang éa szigorú fegyelmezettség jellemezte. Nagy hatást ért el bumoros szavalatával Sxalay János VII. oszt Un., ki Gabányi .Desperát ur* cimű monológját szavalta el anoyi természetes közvetlenséggel, smennyit műkedvelőnél ritkán Ulálni. Tetszett Sülé Antal VIII. oszt tan. szavalata is, ki a .Kovácsok sztrájk-já"-t szavalta őszinte érzéssel éa keresetlen egyszerűséggel. Gürller István VIII. oszt. Un. és Ssuermann József VIL oszt. tanulók Tóth István VII. oszt. tan. zongorakisérete mellett Nesvadba József egy rövidebb dallamos művét adták elő hegedűn. Játékok tiszta és összbaogzó volt és a közönségnek igazi műélvezetet nyújtott A műsor bevégez-tével megkezdődött a tánc és tartott a késő reggeli órákig. Leányok: Ábrahám Katinka, Bartha Róxsika, Bartos Irén, Birger Teréz, Berényi Vanda, Beierl Maris, Blau Alice, Blau Margit, Bogenrieder Stefi. Boncs Jennj, Cxenger Terka, DeuUch Margit (Barcstelep), Erdősy Lujza, Farkas Vilma, Farkas Joláu, Farkas Margit, Frk Ágnes, Furtinger Szidike. Goldstein Ella h Margit, Grünhut Luczia, Groiainger Annuska, Geisl Ella, GrOnbaum Katus, GrOnbaum Eózsl, Grunner Emil la, Gerstner Janka, Huckstedt Irén, Hayek Miczi, Hofrichter Emma, Krátky Margit, Kollarics Paula, Kellermann Józaa, Koho Mariska, Kaiser Emma, Kaiser Carolin, Kluger Hermin. Krippel Paula, Lenkei Malvin, 1902. FEBRUÁR 8-án. Mercx Ilona, Matolay Etel, Mayerhofer Ferike, May Margit, Mair Tinka, Mayers-berg Frida, Nagy Matild, Neumann Elza, Noll Viktória, Orbán Irmus (Sümeg), Olxch Erzsike, Polednak Anni. Pelcz Idus, Pranger Ktrolin, Práger Erzsike, Reinitz Henrietta, Riedlmayer Miczi, Sauer Margit, Schmied Aranka, Schwarz Irén, Sallér Ilonka, Ssuermann Júlia. Sebestény Kató, Samek Clementin, Szenté Margit, Gizella, Vilma, Stefánovics Vilma, Thassy Ilona, Török Rózsika, Török Ferike, Varga Gizella. Varga Irmus. Vicenty Lujza. Véber Maria, Weiser nővérek, Weisz Ilonka, Wilde Annus, Wiltmann Terka. Asszonyok: Berger Károlyné, Berényi Elekné. B\'umenschein Vilmosné, Blau Lajosné, dr. Beotzik Ferencné, dr. Blau Simonoé, Bogenrieder Józsefné, Blanken-berg Vilmosné, Czenger Nándorné, Csizmadia Vilma, Deák Péterné, DeuUch Izi-dorné (Barestelep), Erdósi Bálintné, Frank Vilmosné, dr. Fodor Aladárné, Gencsy Ödönné, Gasscoann Lajosné, Grünhut Alfrédné, Goldstein Matild, Goldmann Samuné, Gózony Sándorné, Geisl Miksáné, Grünbaumm Jakabné, Gerstner Adulfné, Gleim Richárdné, Huckstedt Gocsárdné, Hayek Józsefné, Kutich Béláné, Knoll Forenczné, Ksufmann Mórné, Kellermann Lipótné, Knortxer Györgyné, Kaiser Jakabné, Klein Arminné, (Bécs), Kobald Istvánné, Krátki Józsefné, Kohn Emiiné, Krippel Józsefoé, Lenk Józsefné, Latzin Gyózőné.Lang Miksáné, Ledofski Arminné, Mencsikné, Mair Józsefné, dr. Neumann Edéné, dr. Neusiedler Antalné, Németh Józaeloé, Olach Pálné, Pálfy Alajoané, Práger Béláné, Poletonk Antalné, Péter Lajosné. Pelcz Jakabné, Perger Károlyné, Pflanzer Gáborné, Pillitz Gyuláné, Rapoch Gyuláné, Roinitz Gyuláné, dr. Rothschild Jakabné, Révész Lsjosné, Riedlmayer Károlyné, Raitmann Alajosné, Rosenberg R chárdné, Rothschild Zsigmondné, Rothschild Ödőoné, Sauer Ignácné, Scbmied Zsigmondné, Schwarz Izsákné, Satler, Dávidné, Schuch Lajosné, Steinberger Károlyoé, 8auermaon Mibályné, Sebestény Lajosné, Samek Lsjosné, Szente Ferencné, Suták Elekné, Scherz Richardné, Tóth Györgyné, Unger Ullmann Elekné, dr. Viola Ignácné, (Geise), Vencel Rezsőné, Walligurszky Autalné, Weiser Józsefné, Weisz Lajosoé, Weisz Mórné, Weisen-böckné, Weisz Samuné, Wittioaon Má-tyásoé, Wilde Ferencné. — A Polgári Egylet közgyűlése. A Polgári Egylet vasárnap Urtott közgyűlése a tisztikart a következőleg válssz-tolta meg: dr. Bentzik Ferenc elnök, Oszterhuber László alelnök, Tóth Hérics Lajos háznagy, dr. Rosenberg Mór titkár, Eperjeay Gábor pénztáros, dr. Bród Tivadar ügyész, Tóth István gondnok. A választmány uj tagokat nyert: Sebestény Lajos és Hertelendy Béla személyében. Sebestény Lajos eddig háznagy volt. — Este kedélyes bankettől tartottak, melyen mintegy azázsn vettek részt. — Lopta a templomban. A (első-templomban páduai Szent Antal szobra mellett állott a .szegényak koayere" felírású persely, melybe jótékony emberek dobtak uéha-napján egy-két fillért a szegények számára. Ez a persely a naiiokbao eltűnt, pedig erös pántokkal volt a falba erősítve. A lopást elBŐnek a sekrestyés vette észre, aki oem Urtji kizártnak, hogy a tolvaj álkulcscsal hatolt be a templomba és erre vall az a körülmény is, hogy a sekrestyés az ajtót nyitva találu. A rendőrség a tolvajt nyomozza. — Közgyűlés. Az önk. lüzo\'.tó testület Lengyel Lajos városi főjegyző tQzoltótestületi elnök elnöklete alatt f. hó 3-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a működő és pártoló tagok igen számosan vettek részt. Az elnök megnyitó beszédében bejelentette a választmány azon határozatát, melynek értelmében fel fogja kérni az egylet a a módosabb háztulajdonosokat, hogy s. testületbe mint pártolóUgok lépjenek be. Az elnöki megnyitó után Réthy Lajos titkár olvasU fel jelentését az elmúlt évről, melyből kitűnik, hogy a mult évben csak Dégy tűzeset lordu\'t elő, a mentő osztály pedig 9 esetben volt igénybe vére. Ezután Knortzer főpa-rancsuok lelkes beszéd kíséretében ki-osztotu az orsz. Tűzoltószövetség által megküldött szolgálati érmeket, majd a főparancsnokság előterjesztése szerint megejtették a tisztújítást a következőleg: Elnök: Lengyel Lajos. Aleloök: Grünhut Henrik Titkár: Réthi Lajos. Ügyész: dr. íried Ödön. Pénztárnok: ifj. Fessel-hofer József. Orvos: dr. Szigetby Károly. A választmánynak Ugjai leltek: dr. Bentzik Ferencz. Belus Lajos. Ebens-panger Leo, Kürschner I<nác, Summer Sándor, Tbomka Endre, Vagner Károly, Vécsey Zsigmond, Unger Ullmann Elek, XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. dr. Hauaer János, ilencfalvi Lioter Béla é» Scbmidt Friujes. Számvizsgálók: Eperjesy Gábor, Poredua Antal és Scha-Vtíl Lbj\'08. Műkődó tisztikar: parancsnok: Knort-zer György. Alparancanok: Deák Pétor. Szakparancsnok: az I—V. kerületben: Schavel Lajos, (mászó osztály), Moran-dtai RoraAo, Jutási Litván, Brück Sándor éi Kranz Lajos (szivattyú-osztály.) A VI—VII. kerületben mászó oaztály parancsnok: Nováth István szivattyú osztály parancsnok : Tiszai Mihály. Szer-tárnok : Schável János, mentő osztály parancsnok: dr. Ollop Mór, axakparaucs-uok: Brandlhoíer Antal, — Rtjvezetők az I—V kerületben: Meskó István és liiarló Boldizsár (mászó-osztály), Ko-vtincky József éa Folkmayer József (szivattyú-osztály.) A VI—VII. kerületben rajvezetók: Botos Balázs és Hegedűs György. Zászlótartó: Staab József. Rjffdy István volt alparaocsnokot tiszteletbeli alparancsnoknak: Heffer József volt szivattyús rajvezetőt tb. szakaszparancsnokok választották. Deák Péter az uj alparaucsnok tartalmas felszólalása után Lengyel Lajos eluók szép beszéddel bezárta a közgyűlést. — A tanítói nyugdíj revíziója. A kultuszminiszteriuiuban immár befejezték n nyugdíj törvény küszöbön álló revíziójáról való tanácskozásokat s most Klau-zal unácsos dolgozik a javaslaton. E szerint a gyógy pedagógiai intézetek tanítóit kivették a/, országos nyugdíj hatásköréból és tiszti nyugdijat utalvá oyoznak részükre. A polgári iskolai tanárokat azonban továbbra itt meghagyják a tanítói nyugdíj mostohább elbánása alatt. Ugy értesülünk, hogy a mérleg-készi\'.ö szakember erre nézve csak utasítást sem kapott a számítások megtételére. Ugyancsak a mértegkészitó szerint biztosra vehető, hogy megmarad a negyven é-es s/olgálati idö. A tanítói földek jövedelmét 8 kataszteri érték kétarere-sével fogják fölbecsülni és a gazdasági i«tné:lö iíkola nzáz koronás dija is mmit a nyugdíjba. A tiszti nyugdíjra számító polgári iskolai tanárok közt persze uagy az elégületlenség, annyival is inkábt*, mert az alkotmányos korszak elején az elsó állami polgári iskolai tanárok tényleg tisztinyugdíjban részegek. Erre a bitre vonatkozólag kaptuk a párkányvidéki tanítóegyesületnek egy nyilatkozatát, a mely a fentjelzett kiszivárgott hir kapcsán újólag felhívja az ország összes tanítóit 8 különösen ama 200 taoitó-egyeaüJetet, amelyek ez ügyben már eddig is rendkívüli gyülé-»eket tartottak, hogy ne nyugodjanak meg mindaddig, míg teljesen nem biztosítják jogaik megvédését A fenti birek szerint el lehetnek a tanítók készülve, hogy sérelmeiken a memorandumoknak özöne sern fog segíteni. Ha tehát a tani lók ez uton nem nyernének megball-K\'atratást, lépjenek a cselekvés más leréro, amely biztosan célhoz vezet. Ugyanis minden tanítóegyesület (de ezzel kéáoi nom szabadi) küldjön saját kebeléből 2 — 3 tagot a kerület országgyűlési képviselőjéhez, kinek nocsak jóindulatát, bauern a tanítók ügyének tárgyalása al-kalmávali védelmét és legfőképpen szavazatát már előre is megnyerni törekedjenek — A Kereskedő if]ak egylete köré bői. A nagykanizsai Kereskedő ifjak önképző egyletében csütörtökön este lársaavacsora volt, Ilencfalvi Linzer Béla elnök, Haltai József alelnök éa az újonnan megválasztott tisztikar a választmány tiszteletére. — Folyó hó 15 éo pedig Pichler Győző országgyűlési képviselő az egyesület meghívása folytán felolvasást fog tartani. Ezen felolvasással kapcsolatosan tartj i meg az egyesület az idei mulatságát. — Betörés. Linzer Béla uradalmi főbérlő hivatal helyiségébe ar éjjel betörtek. Elvittek az íróasztal 6ókból mintegy 160 kor. készpénzt, továbbá az előszobából egy értékes lőfegyvert, melyet azonbao a betörő, tartva attól, hogy a paíka árulója lehet, az udvarban eldobott. — Valóságos kincs az emberiség részére a Zoltán-féle kenőcs, melyről "zámonao, még a társadalom legelőkelőbb köreiből is Jegnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. így: Gróf Auersperg, Hip-politi bárónő, Daun Kapy Karolina grófnő, Wóiffy gróf, Markotach báró, Keglevich wtff, lovag Weilenhüller József. Nyáry Kálmán gróf, stb, kik mind azt írják, o°8J o páratlan Mer régi köményes « wuioa bajukra pár napi használat Ryóijyulást hozott E kiváló kenőcs 2 korona Zoltán Béla gyógyszer-Budapesten. — Az ipartestület koréból. A* egyea elégedetlen iparosok közül hangoztatott azon rágalmak, hogy as ipartestületnél a jegyző és a pénztárnok által kezelt pénzkezelésénél a legnagyobb rendetlenség és szabálytalanságok merültek fel, bennünket mint az ipartestület számvizsgáló bizottságát ia mélyen sértette. Mult év auguiztus hó 26 án a pénztárikönyvek megvizsgálása alkalmával miudent a legnagyobb rendben találtunk. Ezen vádaknak beigazolása végett folyó év február hó i én és 5-én ismét megjelentünk a pénztárikönyvek felülvizsgálása iránt, hogy magunknak mindenből meggyőződést szerezhessünk, bogy mi hiányok és szabálytalanságok mutatkoznak a vezetés körül. A midőn a jegyző és pénztárnok által vezetett könyveket tételről-tételre, ugy bevételeit, mint kiadásait átvizsgáltuk azokat a legnagyobb rendben találtuk, a mit nevünk aláírásával is megerősítettünk, azon megjegyzéssel, hogy eme vádakat rágalomnak jeleutjük ki, mert ezen rágalom boszu müve volt a vezetőség ellen. Mi, mint ax ipartestület számvizsgáló bizottsága, ezennel meghatalmazzuk az ipartestület jegyzőjét, hogy nevüukbeu a helyi lapok hasábjain ellenük elkövetett valótlan rágalmakat a nyilvánosság előtt is közzé tehesse. Ezen nyilatkozat közhírré tevése mellett a számvizsgáló bizottság megbízása folytán, Murakőzy Lajos — Egy földbirtokos írja. Tek. Wilhelm Ferencz urnák udv. gyógyszerész Neunkirchenben Alsó-Ausztria. Szíveskedjék postafordultával 2 csomag Wil-helm antiarthritikus és rheuma elleni vértisztitó theáját küldeni. Ugyanezen theát küldje Szathmáry Gábor urnák háztulajdonos és földbirtokos Debrecieube, 1664/~az. A theát ezen betegnek ajánlottam. miutáo ezen theával sok embert gyógyítottam meg. Szíveskedjék tehát a vértisztitó theát postafordultával magyar használati utasítást mellékelve utánvéttel megküldeni sürgősen, fentnevezett beteg még többet is fog azüksé-gelni, miután annak legalább 2 hónapi haaználatát ajánlottam néki. Ismételten figyelmébe ajánlom fenti czimet ős kéretik azonnali megküldését utánvéttel. Kiváló tisztelettel Liszkay Ferencz földbirtokos 13. Újváros. TÖRVÉNYSZÉK. EskUdtszéki tárgyalások. Kir. törvéoyszékQnkDé! a február havi eskQdtazéki ülésszak UrKjsliszi f. hó 4 éo és 5-éti tartattak meg. Az eUő □ ap Bakos Katáim gydrgjruajori 19 éves leány állt az eaktldtbirák előtt azért a bűnéért, bőgj 7 betea Terézia leányát 1901. nov. 27-én megfojtotta. A tárgyalás elnöke volt Tóth Liazló kir. törvényszéki elnök; szavazóbirák: Cicáznák Mikiéi és dr. Kéri Szabó Jené voltak, a jegyzőkőnyvut Szene* Dezső vezette, a vádat dr. Orosdy Lajos kir. Qgyész képviselte, a védelmei pedig Varga Lajos ügyvéd. A vádlott cjinoa külsejű leány és naiv lelkű. Ugy adta elő az esetet, hogy uovember 26. éa 27-ike kőzt éjjel gyermeke folyton airt, oem tudta lecsillapítani, közben szülei gya lázata miatt egyra szidalmazták a ilyen elkeseredett Állapotában zsebkendőt telt a gyermek szájába és ezzel elhallgattatta örökre. Vallomását a tanuk is igazolták. A kir. ügyész azándékoa omber-ölés bűntettében kérte a vádlottat bűnösnek kimondani, a védő poétikus beszédében azzal aliegált, bogy védence erős feliuduláabao cselekedett és felmentést kért. Az esküdtek az erős fel-irdulás tényállását elfogadták és a mint axt dr. Plosazor Iitváu, főnökük kibir-dotte, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek a leáoyL Ezen verdikt alapján a törvényszék két évi börtönre Ítélte a vádlottat és az ítélet jogerőt. A második oap Klucaarics Lukács éa Koaák Mihály benkoveci lakótok állottak az esküdtek előtr, az előbbi rabláa bűn-lettével, az utóbbi orgazdasággal vádolva. A tárgyalást Mikoa Géza kir. Ítélőtáblai biró vezette, szavazóbirák dr. Neuszittdler Antal éa dr. Kiss István voltak, a jegyző pedig Pileh Ernő. A vádat dr. Orosdy Lajos kir. ügyész, a védelmet pedig dr. Fried Odőn képviselte. A tényállás a*, hogy a két vádlóit egy harmadik társukat, ki velük együtt mulatott, 1901. október 18 án éjjel megrabolta 9 korona erejéig. Ezért 4 hónapi fogházra és két év! hivatal-v esz lésre ítélték Klucsaricsot, kit csak lopás vétségében találtak bűoöiuek. Ko- aák Mihályt pedig orgazdaság vétségeéri I hónapi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre Ítélték. SxcrkraxiCttg : Dr. Villanyi Henrik, tslolí. i.erkeislö. Ki.dó : Ifj. WaíiiUt Jöttei. VEGYES. — KQIai kaaxaálatra. Tettréuek fájdalmai, ctátot éa köxrénjet bajok éa aiodeonemü gynla-diuok a .Moll-féle francia bortxett*-•iel gyógyíttatnak bittotikerTe). Kgy Öreg ára 1 kor. 80 öli. Sxétküldéi naponként utántételM Moll A gyógyítóról* ea. éa kir nd». txillitó által Béca, I. Tuchlauben 9. & Tidéki gyógytxer-tárban éa any»gker*«k<détekben batiroxoltaa Moll-félo ké»xitméoy kérendő ax ő gyári jelvényétől éa aláiráaával. Nyilttér Ax e rovat alatt kOxIOÜekért oem vállal felelőtléget a izerkeaxtSiég Yeae, hu«ybólyaKt hugydara éa a kÖ8zvénybnntalmaU ellen, továbbá a légxó éa emésztési szervek burotos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrna SA LUATGR alkerrel rendelve lesx 11 u K y h aj tó hatáaa! Kellemes no! 1 Koanjco «né>ilhelő Kaph*ió áaványvixkcreakedúiekbcu éa gyteytxertá^rakban. A Salvator-forráa igaxgatóiága Kperjeieo Egy a közjót, illetőleg még min dig keresett, ismert gyógyszer gyógy-erejéről a következő hálanyilatkozat szól legékesebben: Biiooyltváiy. — Alalirt h^láa kótxO-nctet mond x Wilbelm Fereoe gyógy-axeréax úrtól Neaoklrohen Bécs mellett kért ■ póita utján kapott Wilbelm-féle anti»rtbntika« éa antirheumatlVui teát. Éa teljea batáat gyakorolt, éa pedig midőn & felét elhasználtam, körülbelül 8 nap után caillapodott ax a borxaa»tó rbeuma-tikun tájdalom, mely a bal csipőm éa lábamban volt, a mely már majdnem 3 hónapig tartott, álmatlan éjjeleket oko-xott és minden orvosi sxernek dacolt, u#y hogy éa ax ágyot elhányhattam a báxi teendőimet végoxhettem. — Minden ily beteg»égben axenvedőoek ajánlom eaeo olcsó éa batiaos Wilhelm Ferenc gyógysxerésx ur Neunkircbea - Béca mellett vértisxtiló teáját. Tisztelettel Haber Barbara assxooy .xum Röaali," Aesch Neatenbach, Kaniin Zürich. Scbweis, 1901. február hó 10 HIRDETÉSEK. Fa-eladási hirdetmény. Közhírré tétetik, bogy a Korpavár kózaég volt úrbéresei erdeje faállományának a f. évi február hó 15-ére hirdetett eladása elmarad. Ellenben ezen volt úrbéresek erdejébeo ulálható összes faállomány apróbb részletekben f. évi február bó 24., 25.. 26. és a kővetkező napokon reggeli 9 órakor a helyszínen nyilvános szóbeli árverésen készpéuz-6zetés mellett a legtöbbet ígérőknek fog eladatni. Nagykanizsi, 1902. íebr. hó 6-én. Lábos Elek, m. kir. crdGgvnUnuk. Fa-eladási hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a Fűzvölgy község volt úrbéresek erdejébeo található összes faállomány spróbb részletekben f. évi március hó á . ö. éa a követkeiö napokon reggeli 9 órakor a helyszínen uyilváuos szóbeli árverésen készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőknek fog eladatni. Nagykanizsa, 1902. febr. hó 5 én. Lábos Elek, m. kir. erdógoadook. 181(902 végrb. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott btiósági végrehajló az 1881. évi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizaai kir. járáabiróságoak 1901. évi S. p. I\' 682|3 számú végzése következtében Rapoch Gyula nagykanizsai ügyvéd álul képviaelt a nagykanizsai maláta gyár r. L javára Ouhr Károly jelonleg kotori lakói ellen Ö85 kor. S fill. a jár. erejéig 1902. évi január hó 10 én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt éa 700 koronára becsült 1 automata zene 8 kotta hengerrel nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nngykanizsai kir. járásbíróság 1902. évi V S9|2 számú végzése folytán 685 kor. 06 fill. tőkekövetelés, ennek 1901. évi junius hó 24. napjától járó 5*1, kamatai, Y!» váltó díj és eddig összesen 33 kor. 45 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a sörgyár telepen levő vendéglőben leendő eszközlésére 1902. ÉVI FEBRUÁR HÓ ao. NAP-JANAK DÉLELŐTTI 9 ÓRÁJA határidőül kitOzelik és ahhoz a venni szándékozók oly megjogyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ai 1881. évi LX. t-cz. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek brceáron alul is el fognak adalui. Kell Nagykanizsán, 1902. évi február hó 5. napján. Maximovits György kir. bír. vhajtó. MEGHÍVÁS. i „NAGYKANIZSAI VII. TEMPLOMTÉRI KERESZTÉNY FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET" FOLYÓ ÉVI FEBR HÓ 16-án D. U. 2 ÓRAKOR A „POLGÁRI OLVASÓKÖR" HELYISÉGÉBEN RENDKÍVÜLI közgyűlést tart, melyre a t. c. szövetkezeti tagokat tisztelettel meghívja AZ IGAZGATÓ3AG. 1. Lemondás folytán megüresedett elnöki és 2 igazgatósági póttag választása. Nagykanizsán, 1902. évi február hó 5-én. Csak RÉTHY-félét fogadjunk el! A valódi Réthy-féle pemetefű-cukorka csak a ékszitőnét vagy az alábbi gyógyszertárakban kapható: Nagykanizsán : BELUS LAJOS és PRÁGER BÉLA gyógyszertárakban. Lctcnyén: Özv. Pcttcr Károlyné gyógyszertárában. W Szöllömivelőfr éa mezőgazdák számára 1 A szőllőtelepek befecskendezéséhez valamint a gyümölcsfákat károsító rovarok, továbbá a szegecs es tormáncs teljes kiirtására MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA FÉLE szabadalmazott MT őnmüködó "W ugy hordozható, mint kocsira szerelt U____ r\'o\'ksadil. • legjobbakukk biioajuluk » mtljek szivattyúi! otlklll » loljradékot ínwflkSdfifeg » DOrlnyokre pormotcsik B<eo fecikond&ka.-k már agk ezerrs meaő ■étdsaya rfto alkalmaxistiaa éi szinos atisaurG blzoayltvány ig&icvlja ezeknek flfilix-haliaa kiriló^git roiodea mij ríndíiírrei izemben A legjobb vetógépsk Mftylartb Pb. és tiria legújabb txfrkftzclQ „A G R I C O L A" (tolÓTetákcrék-rendixcr) rctígépci. Micdtanena n*f-é* különböző migmeaayiség sxáxnira, riliökcrckck nélkül, dombon »r»gy likon, a legköonjebb jirái, leg-otgjobb unóisig éi mind a mellett * leg <lc*óbb kr __ilUl tűnnek ki. A leheti legnagyobb mank», Idő- ét pénrmegUluriUUt te«*ik lehetőié. KUBilMMié|»kat íiéna- éa aralMapréiek- kézi Uimálatri. kukorloa ■ornalék, cióplőgépek, Járgiaypk, |«b»iaro»ták, trleurík, ekék, hongerok él boronákban a legújabb rendixer é« dlimert legjobb alkotia alkalmaxisa mellett gyártanak ét ixilllUaak JHajfartli Ph. és társa C4. éa kir. kU. asabadalnuuoU mesŐgaxdaaAgi gépgyárak BÉCS, II. Taborstr&sse 71. több mint 490 arany-, eiQit és broocéremmei kitQotetre. Kimentő áijegyxékek éa elitmerő okiratok kiTánatr* ingyen küldetnek. Képritelők ét itmétoladók alkalmaxtainak. XI-I ÉVFOLYAM. ZALA! KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 8 áa. Z. K.\'/. 002. CuV MOLL SEIDLITZ POR akkor valódiak, ha mlodogyik dobos Moll A., vódJoRyót és alairánát tüntoti fol A Kell A.-félt Seldlllr portk Urt6« gjóxyhaUia a lc*maVac«»bb gyoa«r- éi al-teatbinlalBak, jcjromorgórea Ji ?yomorhér, rógxött aiékraktdit, nUjbAntal-xa, vér Itlalii, aranjér ét a lcgVolAoböíóbb nil betefliégek elleo, e jelei hiaiaxrrnck íitixedek óu mindi* nagrrbb w\'terjcdéít nerxott. — Ara egy (apaoiélalt ar»-dall dobozuk 2 kar Hamisítások tör vó n yi I 8g f en y i 11 e t n e k. SOLL^FlLEFRÁNC IA1 §MsW44Í4HMdÉ Csak akkor valödl. h» minden," «»•« moi.i, a. .éjjeijrét mowi i«i - .A. Mull- felirata idomul i.n airra. A ü.ll-féll fraaeila boraién él eé oereretrien mint fAjdal.aioaillaplté beű&ríiölíil azer k\'•*i\'""t, cina él a me*bQléi ezyéb kOTetkeiménjeio-l IrKiamereteiébb népner - Egy éioiitl aradat) ivej ara I kar 90 III. MOLL Gyermek szappanja. Lfgflooraabb, legojabb módszer ik.i\'d! kéuiltk (jrrarlc ft ho! jj luppu a bir akaiarü ápolAiára ayamakak éa ftlatttiJi mién. Ari diraboaklat — 40 III. Ól darab — I kar. 80 III. Minden darab zjc-raek-aiappan Hall A véd|8flyével van ellátva r 5 1 t é t ll 1 I d é~ Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlauben 9. ht.. Vidéki mesreDddéick naponta poiIaQtkűrét mellett teljeiitletnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával is j védjegyével ellátott készítményeket kérni. i Raktár: Nagy.Kanizsán Rosenfeld Adolf 8S Fia. c oooooooaooo aacxjöö&ooaoaaooaoaQocwo ooooaoa 971902. végrb. síim. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. §-» értelmében ezen-ool közbirró teaii, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1901. évi V. 1434 1482.11 — 1902. V. 32J1 számú végzése következtében dr. Bufferlini Alfréd, dr. Weisz Lajos, dr. Murányi Ernő ügyvéd által képviselt Bortoló Tamáai, Szilái Károly, Steioer Ignác jnári Kövesdi I (Jakab Jeoő) nagykanizsai lakó) ellen 86 k. 76 fillér, 1700 és 100 kor. s jár. erejéig 1901. évi december hó 16-áo foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felólfoglalt és 842 korona 70 fillérre becsalt különféle szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek » nagykanizsai kir. járásbíróság 1901. évi V. 1434|2 számú végzése folytán Nagykanizsán a helyszínén leendő eszközlésére lgon ÉVI FEBRUÁR HÓ 2o. NAPJÁNAK DÉLUTÁNI 3 ÓRÁJA határidóQI kitözetik és abboz 1 venni azándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-Cí. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, 1 legtöbbet iiíérónrk becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagjrkaniz.án, 1902. évi febr-hó 6. napján. Maiimovits György kir. bir. v haj tó. Sző 0 V 0 s s /, 0 a r j c v /, 0 K TELEKI ZSIGMOND, PÉCSETT cs. és kir. udvari bornagykereskedő, szőlőbirtokos és vssszóiskolatulajdonos. At Arak kötelezettség nélkGI készpénzfizetés vagyis az összegnek elörc való beküldése, vagy utánvét mellett, csomagolia nélkül Villány vagy Pécs Állomáson átvéve, ezrenként koronaértékbert értendők. Amerikai alanyok Arak ezrenként Európai vesszők, korcsok ó3 ojtványok Árak ezrenként Oyokoron || Hlmn VOH"KÓ»C_l VonitZÖJt I. OSZt. II. ONÜ.l <.v,r. II. na,!. Oyökoro., Simrv vonsaök 1 v.a.mOlc 1. U.It. II. OUI I. Ottl.\'ll. o.tt. Vitis Solonis (nagytevelQ) . . . Riparia Portalis ((iloir de Montpellier) Rupestris Montikola (du Lot) . . Rupestris Metallika ...... ColombeauxRnpost. i(iam Couderce) AramönX Rupestris Ganzin 1. sz. . SolonisX Rupestris...... MourvedreX Rupestris 1202. . . - 26 2.1 120 r. in « 10 — n 26 14 CO — tll ItelfÖldi borfajok . . . Francia importált borfajok . . . Asztali szólók....... Sima zóldojlvány...... (íyőkeres fásojliány..... Itérlandieri-koresok...... Selectionált MerlandierisX Riparia • Alant felsorolt legújabb korosok 20 - 30 20 — 30 30 — 40 250—300 100—200 , 8 — 20 10 —20 12 — 60 100-140 60 — 100 — 60— ion Kapható nálam: akác csemete SKJíÍW\'Í"\'\'.\'* YorksXSyrah 1101. Chasselas roséXRupestris 44OI. litipestriaXkorcs Ázemar 216. ltiparia\\CordifoliaX Bupeslris de tirasset 227 SnloniaXRobusta. liipaiiaX Rupestris JSger I. sz. . . , . LIJOJTVANYOK : KADARKA - Riparia l\'ortalison. Rupestris Montikola, Rupestris Mctallika és Berlandiori wbnitSr - Sol«n\'»«. Rup-JIontikola. OolombeauX Rupestris. Riparia-Porlalis. Rupestris Montikola és Herlandieri-m kVP m-A- nít r í-™, fU,^tríS:.MoDlifcol,i" " ltuP«lri» Metallikán. Solonis ós lierlandleris-koresokon; CHASSELAS BOR CONTOUL ER Ml: CAT I.UNKI. .MI SCAT ALEXANDER - Berlandieri, korcso.on, Solonison, Ti R AVi vT SdM°°" n,lin rS RupfS\'ri3 HctallifcAn ; ZOLDSYLVANI - Rupestris Montikolán és lierlandiem-kor- JA®,y.A„^ te*,,l0vrUliS0n: KKVKRr FAJ0K - ter"1 \'ivókon. és SolnniJ■ »AS,OJTVANYOK: OLASZ RIZLING - Riparia Porti ison. Rupestris Montikolán Rupestris Metallikán ínffiffiii 1 Riparia-Portalison, Rupestna-Montikolán ; FURMINT - Riparia PorUvIis. Rupeelria Montikola Solonis; Bml p!i.rT o AramonX Rupestris (Janzin I. és Solonison: CHASSELAS (spanyol) VÖRÖS ES KEHER - ontitolán. Rupestris Mel.llikín: TRAMINI - Rip.ri, PortaLn é.s Rupestris MeUllikán; R,Wi. PnrialiZ, S?lo"\'"on Cobmbeau Rupe«tr,sen;.ZÖLDSYLVANI Riparia Porlslison; OPORTO ES KADARKA -POrFURŐpAI & ÁSZTALIFAJ-KOLÖNLEGESSE(íEK - kolónbózö alanyokon. -.....EuROPAI \\ tóSZÖK. KKHftli BOR AJOK: Mézes. JSrdovAny. Ezerjó. Kollblanehe. Clairette blanc. Piquepo Zöldveltelini. Muskotály; FEHÉR CSEMEtiERORFAJOK: Made-. I»ne (mindkettő fehér Burgundi). Seinillon; VÖHÖSIIORFAJOK: Pinot es Uamay noir, Alicante Bonchet, (iran.l noir de Oalinotte. Aramon. Cinsaut, i\'or, Thommory. PoiiUinbleau. Bardueis, du Bar sur Aubo] Juillet. Chasselas Napóleon Gamai zamatos, Keeskewc., Kövidinka, ^F.ra.iir^iü-T^ffi.^ Nemc^Kadarka O^Lj^T \'T^ feni."" ^VÖRÖsíoRF.U?^ cZ^n St^dnS? \\S7TA t sfe/\'pi °S "°ir\' Al\'can"! \'\'<> Aramon. Cinsau,. m3i\\™1 i SZÖLÖK: Chasselas blane. rouge dor. Thoramery. Fonlainblean, BardneU, du Bar sur Aubo, Rendelés ose^r^^V/\'\'^0^/0"-0\'1\'\'^\'!^ M 8 h» valamelyikből uinesen, mielőbb tudtul adatik, lásnál ezrenként^ Ká,, \' K Wszon^magolás simavesszónél egy koronába » ládába való esomago- jelölendó meg g,ukeres \' kétszeresébe. A címzett neve. lakhelye, állomás., pontoL Az alanyvesszök liasználatira nézve a kővetkező tapasztalatok mérvadók: RIPARIA PORTAI,IS csakis mészmonles ZTZ 40- , tv íigTl6" *? hrW talajban, ArainonxRupeslris Ginzin 1. sz. kötött" (sziláid* ^k Lrint\'LS^\'^T^ ,XB«pt,l,!\'5 a 60\',..ig men»s. földben használandó. A francia tapwu !^á1■l"™LXbLrar^rule,relT\'édreX^P,,,,ri, \' \' So,oni»X Rupestris. mely náluk "Xt i".bb minőséget érlelnek, mint az eredeti alanytypusok és ez különösen a Bor- llotőlcg a RipariaV^ntnnía t Rín^río óc QAIA..^ I.X«4 _ O.I__.v , p. ■ .. « . -- - rv«..w, •• »(wn*/\\uu{>oiun potlig a Riparia és PinotXBupestns 1305 és BouriscoeXRupestris 601 és 603, a melyek mint fajborók alanyai a lagjobb"f.jb5"rl szolgállitják: >rc»ok legtőbbnyire olyanok, a melyek a legrosszabb talíjviszonyoa-hatók az ameTikoX.me7iF.Í"kore7ok. -----------°*g!r0,,b "\'^WWP^k » pW««>x«r. ellen jobbu ^ánl- eladhatni, nehérwgeket SvRuneMri. , w 1 R"PM.,ns\' » B\'pan.XRupestns pedig a Riparia és a Rupestris közt áll. Nagy figyelmet érdemel a I.uotXRupestns 305 és BouriscoeXRupestrts 601 és 603, a melyek mint Tájborok alanyai a legjobb fajbort szolgáltatják „ , • , forgalomba hozott francoXamerikai köreik legtőbbnyire olyanok, a melyek a legroLzabb l.l.iviszonv»k mi A^Rifáriatu^ .llil?,bb„ menyiségn RipariaXBerlandierist adhatok el, de jövő évbén már jóval többet remélek n\'.A t k -ft, z i" ,S °s RupestrisX Berlandieris azon alanyokat szolgáltatják maid, a melyek a leCT^zabbUl.i melésé^í\'L^bynirford^^1\' "\'"rainl k,gí°Ml SzólóvLóiskot^ilSXk^: Pécs. 1901. december hó. ^ . . . „ . _____________■___ leleki Zsigmond. k rnigy. kir. szab. Osztálysorsjáték fóilárusítója. — Saját termésfl és jól kezelt természetes borok eladása. 24281901. TÓgrb. sxím. Árverési hirdetmény. Alulírott birósáRi vjínrohnjtó az 1881. évi LX. L c. 102. § a értelmébea ezennel köxbirré teszi, ho«j a oagykaoizaai kir járáabiróaá«nnk 1901. évi V 1103(1. arátnu véRzéae követkertébon Dr. Ploaszer István oaRjkanizaai Qgjrréd által képviselt Bajrer Gjult nagjkaoizaai javára Fodor Ferencz nagykaniziiai lakós ellen 1250 kor. « jár. erejéig 1901. évi «zep teinber bó 12-én fogauatositott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt éa 960 koronára becoQlt 1 nyolcló erejQ gőz-mordony, 1 cséplő és a hozzá tartozó összes felszereltnek felo része njilvános árteréseo eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járáabiróság 1901. évi V 1103|3. fzámu vógzéso folytán 1250 kor. tókeköveteléx, ennek 1901. évi augusztus bó 15. napjától járó 5*/0 katni-tai válló dij éa eddig Összesen 130 kor. 72 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a belystinén leendő eszközlésére. 1902 óvi február hó 19. napjának délutáni 3 órája határidóQI kitQzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX l.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek bewároo alul is el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1902. évi lobruár bó 4. napján Maximovi ts György kir. bir. vbajtö. 9056|tk. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi. osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. állam kincstár végrebajtatónak Bayer János végrehajtást szenvedő légrádi lakós elleni 118 kor. 24 fill, tőke. ennek 1901. évi március hó II. uapjátó! járó 5*j# késedelmi kamatai, 14 kor. 90 fill. lejárt kamat, 15 kor. 90 fill. végrehajtás kérelmi. 15 kor. 70 fill. jelenlegi a a még felmerülendő költségek iránti Ogyében a fent nevezett kir. törvényszék terülotéhez tartozó a légrádi 571. sz. tkvben A f 3023. brsz. a. felvett 450 koronára beoült rét a Prekap dűlőben ugy a légiádi 83 tkvben A I 134. hrsz. a. felvett 1250 koronára becsült 85. nlp orsz. bár, udvar és kert 1902. évi február hó 24. napján d. e. 10. órakor Légrád község bázáuál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO*/»-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságoál, 1901. éri oov. hó 15. napján. Férfiak ingyen kapnak, olyan uj uUlmtaya orrovlgot, aeSy u cl«ct:(ctl «iöt ujr» Pr4>ucMai£9t » c^y tiii oNUUt ííinyvet pottln. jól ticcsoma^ajWn. ingyen k»|>jik mimUtok a kik irtc Írnok. Ki a tcgU-mulaliaméltólih ctodaorvoitü^, mely inc^nkentcM ezreket, a kik fiatalkori kihi(;isok folytin nemi hijokl>»n, uiAlUben, raLamlnt elvculietl f^rücrü-lien ttenveJnek. Hí okból elhatárolta at inthet. h..«y egy Ingyen orro»fcgt»t majjyariió kftnyvvel ejiyUtt mindenkinek ingyen küld. í&txel a hi/.iot-voitiggai a baj otthon gyógyítható, « mindiuok a kik a fiatalkori kihágiu>kból .lArmaró nCral bajokban, tiellcmi elgyflngaié»beo,vagy krónikut bajokban wenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Et a gyógyuer kö*»eteilenül uokra a wcí-vckre hit. a hol a meger$>vd(f »tak%^get cvodá-l»tO» ete<!m*nynyel gyógyit>a zi ívek óta tartó beteg**gek«r. Öreg. rtatal egyaránt írhat State Nlcdical Inititutnak ar alant jelzett cluire, a hon* nan a ctomagot rógtón elküldik. Az Inttret leg-Inkább arokat akarja megmenteni, a kik kezelni cíljJtbol az otthonukat nem hagyhatják eh A l>róbac«oinAg inegmutatji, hogy cnily kóniiycn kigyógyithatók ebből ^ rettenetet bajból otthon. Ar intézet kivételt nem te»z. Mindenki irhát éretto bárhonnan magyatul, mtre titoktartá* mellett potla-fordultával egy ingyen etomag orvo»vJ.got kaj< magyarázó könyvvel egyJtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell elmerni: State Medical Institute, 17 Elektron Kullding, Kort Wayne, Imi. Amerika A levelek mindig bérmentcsitendOk. JOtíOGOOOOCOOaODDODOaDOOOOOOQCOQDQOOOOOOanD leustcírT: íasT^loTa^ac^il melyek már óvek óu jóknak bizonyullak és hirnoves orvosoktól, mint kőnn\\Q haahíjló feloldó szer _ajinlututnak, ar emésztést nera zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minősé- KÉRJÜNK gQk következtében még gyermokek által is sziveseo bevétetnek. Err 15 pllnlát fartulmizó doboz 30, egy tekercs, raely 8 dobozt, tehát 120 pIlnlAt Urtilmiz, csíkikor. 2 k. 4Sf. előleges bekoidésénél egy tektra bérmentve szállíttatik. Neasteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor valódi, ht minden doboz hátulján a mi törvé-Inylleg bejegyzőit .Szent Lipót* védjegyünkkel van ellátva I vörös fekeit) nyomással. A mi törvényileg védett dohozaink lutasitáiaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN | APOTIIEKER aláírásnak kell lenni. NEUSTEIN FÜLÖP ,Steat.Lipóthoz\' cimictl gyógjixrriin 2. K. \'/. ...........WIKS, I., Plank.DKaa.e «. RakUr .Sau-kaolaaln: BBLIIS LAJOS (l R8IK (ÍVULA f76»ja<tréaztkn«l. aoaaaaaa oa o aaoaasaaoa aaaoooaaoaa aoaooo aa elrillal teljes aalon bfren lníafket. iulakitia«kat, oindeo rtndaz.r ft \'erjtdelcabea vln (t aailllt: Htaj.rarékrkot minden i«jak, peneljtk Hell, r oagjUjbaníim^J.fi! ^^^BtlB. éa jcjOrűkcnéi r.adlia- l»a, temerOoté. it por. rQfkrt Ml Aa a.nicrekket. /II Saidatijl milagk kéli Francia cnalomk4rtk.it OT^^Bffij^OC? " íir*l°r h*l,1,rv legjobb minfilógbon éa ^jh^^^^^P^ötitinlU* Tnrbln.k éa rlalkeré- malomjáratokát, tabo- mfí^^^BBBmHlrnlMM keret, kör ra aaal na-oii!ályoa6 héngero- \'tilVÉjé lagfOréaiek, ragjalaló ketésféjkoptatókataa. éa ctisiolósépek kítö- "■H^B^mMHH^^^ rökkel él anzA-gépék tiiuitóíéíik" *!?t«Ó.\' ^WSIBBS£ffi?k lllldflféli lllrtl él rok éa aiillltó-ctlfik. \'áaiatts saját él Ida- tnuaamlulék, ttogoly- ^^^^WÍB^^P^ ■•dllllk éa rajzok Tömörőntésílrostéljok stb. " J^Cc.MÖ arak! <•» Ariénak lHfflm M,mmtt.er tm~ H«n,«rrOTÍÜtoliaok ItJJJoraabban él olcaóbban, azlllkál jétállia mtll.lt LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. B.n,.rr«.ktkoló éa k^airalö-,ép.k, rill.nr,„.,||éfltAal telepek. klltaélvitélak és »rakllk.l U.áoa.k p.raa. és l^y... TezérképriMlöil^ 4a riklAr a aVJ.r korona ora^al réuéro Oéaia B^nél Sadipeit, Ti. VAci kdnit «l. Njumatott lf|. Wijilits Jójsof könyvnyom lijibio Nagy-K»oúsin. NAGYKANIZSA, 1902. február hó 15-én. 7-ik ssrám. XLI. évfolyam. fílifintUii Ar: KcSis <rre . 10 kor. — öli. >VI etre . . . í, It\'ir — fill. ,\\Yfy 2 Wur. 50 litl. Hjyes «í« 20 HU. HIRDETÉSEK 5 h iiibot pttiuorban 14, miio.l.ior 13, • mioiúo továbM lorórt 10 fill 11*1 IT TTR BEN |irtii inronkéut 20 fill.rért tíici. nck (cl. zalai rozlohy. A Inp ttellemi restét illető minden iöxlemény t felelSt txerke«»lő nevére, ax "tv^ réíxt illeti Xöx-leményrk p. di* x kiadó liftére cinixetten Nagy-KanlxtarA bér-mentve inlfxcndfik. Rémien totlen levelek oem fordulnak el. KéxlrAtok Yla*xanemkllldetnek A nagy-kanimi .Ipar-Testület,■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,\' a .nagy-kanizsai tanítói járáskör,■ a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet.* a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. IIETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A IBIM felsfidlyezo. N\'agjVunlui, 1002. febr. 14. Egy uj földtehermentesités mozgalma lódult meg napjainkban. Az első az lS48-iki, midőn az úrbéri szolgálmányoktól mentesítették a földet, a mai a második Magyarorszá gon, s ma az adósságoktól kell azt mentessé tenni. Mindkettő a korra nézve, melyben vógbemegy, jellemző. A 48 iki a francia forradalom által világgá bocíájtott jelszónak: a szabadságnak szolgálatában, egy világra szóló, s egész Európát s az Újvilágot is álható eszmének szolgálatában állon, a mai a nemzeti eszmét szolgálja. Az idők folyása, ez az elmúlt 30 esztendő azt bizonyította be, hogy a magyar nép a szabadság nagy versenyében uj földtehermentesi-sésre szorul. Ámbár korántsem szabad ezt egyedül a szabadság rovására írni, mert igen nehéz gazdasági viszonyok voltak azok, melyek a magyar birtokosokai a m«i szorult helyzetbe juttatták, de annyi bizonyos, hogyha a paraszt pátronatus alatt állott volna, a licitációl kikerülte volna, s — bár nagyon keservesen — ősi hajlékában ellengette volua életét. Mindazáltal perverz gondolat visszaóhajtani a régi állapotokat, s a mai kisebb rosszat még nagyobbal cserélni fel. A mai állapotok szanálásának többféle más módja van. Az uralkodó felfogás szerint az első az, hogy állami központi intézet felálli-lásával tegyük lehetővé a létező adósságok kontrahálását, ez által nyujtsunk a földnek igen olcsó és igen hosszít lejáratú kölcsönöket. Egy más felfogás szerint a mai állapot orvoslásának egy módja a járadékbirtokok létesítése. Égy harmadik szerint a parasztbirtok oszthatlan-sága, vagy a törzsörökös rendszer (ancrbenrecht) s végül a tűzhely-mentesítés (homestead.) Mindezen eszközök köztll csupán az első az, amely látható segélyt nyújtana. A többi csupán jogi formá-ciók által akar hatni, ami ha egy-félül eredményes is lehet, másfelől más érdekeket sért és sikere kétes. Ámde az első eszköz sem adhat radikális orvoslást, mert adósságot adóssággal helyettesit, s nem akadályozza meg azt, hogy idők multával megint csak ott ne álljon a földbirtok, ahol ma áll. Gyökeres segélyt itt csupán a lőld termelékenységének emelésétől lehet Tárni. Ha többet termelhetünk, s lehetőleg olcsón termelünk s ez által termékeink versenyképességét a világpiacon előmozdítjuk, akkor remélhetjük, hogy lassankint minden adósságtól megszabadítjuk a földet. A termelékenység emelésének számos eszköze van, amelyeknek egyenkint való tárgyalása neküuk nem lehet célunk, mert az sok helyet, időt, s nagy szaktudást igényel. Mindenesetre legfontosabb intenzivebb földmivelés meghonosítása, s ugyancsak az állattenyésztésben is az istállórendszert kellene behozni. A kertmüvelés nálunk nagyon alacsony lábon áll, pedig napról-napra lehet olvasni, hogy Angliába is mily tág tere nyilnék a kerti vetemények s a gyümölcs kivitelének. Ide ugyancsak tojást is sokat szállítanak Amerikából, s Európa egyébb országaiból, csak még Magyarország nem fedezte fel ezt a jó piacot. Legfontosabb lépés volna e téren a földmivelés szakszerű oktatásának felkarolása. Ma igaz léteznek nálnnk a falukban ismétlő iskolák, hol a növendékekkel efféle ismereteket közölnek, de mindez uem ér sokat, s amellett kevéssé veszik szigorúan. Rendszeres oktatás volna szükséges direkt e célra rendelt földmives iskolákban. Szóval nagyon sok eszköz kínálkozik arra, hogy a föld termelékenységét fokozzuk. Csak ebben az irányban kell haladnunk, s nem ideiglenes hatású kúrákat és kétes jogi konstrukciókat keressünk radikalis orvosság helyett, akkor remélhetünk sikert És ezt a dolgot nagyon komolyan kell fogDunk. A társadalom máig sem jutott tudomására annak, hogy mily Demzeti erő pusztul a parasztban. Nem döbben meg. amikor egyre-másra hallja megütni a dobot a parasztember hajléka felett. A paraszt egyre vándorol kifelé; szolgálatba áll; bérlő lesz, s egyre pusztul ez a jelentékeny nemzeti elem. Itt Kanizsa közelében feltűnően sok a tönkrement paraszt. A közeli Obornok község minden gazdáját már ellicitálták. Tönkrement az egész falu, s lassankint szét fog oszolni mostani lakóssága. De egyébb falvakban is megdöbbentő rohamossággal pusztulnak a birtokosok. A nagy kamat, s a tőkének az a sok járuléka, amit pénzintézeteink szednek, a sok költség, amivel a kölcsönök felvétele jár, mindehhez egy rossz esztendő a termésben, 8 be áll a krach. Mikor aztán már egyszer bíróság elé kerül az adós ügye, akkor az már a vég kezdete. Egy ideig még húzhatja ugyan halasztásokkal, de a költség egyre szaporodik, majd eléri a tőkét, s a nagy teher alatt végre összerogy az adós. Ez a torténoto rendszerint a parasztember anyagi pusztulásának, s ha ezt tétlenül nézzük, a parasztember ilyen pusztulása sok vidéken a magyarság pusztulása lesz. Egyelőre természetesen első teendő az adósvágok konvertálása, s a mostaniaknak helyettesítése igen olcsó, s igen hosszú lejáratú, leginkább amortizacionalis kölcsönökkel. Mert ezek a mostani adósságok a mai pénzviszonyok között annyira drágák, hogy tönkretehetik az adóst. A kanizsai pénzintézetek például 7 és 8\'/.-ra kölcsönöznek pénzt, s emellett megkövetelik, hogy első helyen álljanak, második helyre már csak a segély-egyletek adnak. Ez a 7 és 8\'/. ma, amikor az intézetek 4%-ot fizetnek, nagyon önző finaucpolitikára vall, s arra vall, hogy az iotózetekből hiányzik minden szem előtt tartása a közérdeknek Igaz. hogy ök magánvállalatok, de viszonyok alakulásánál, régiségüknél, szilárd állásuknál fogva ók mégis monopolisztikus helyzetben lévén a közérdekkel is némileg kellene törődniök. Ha ók ezt a szempontot követnék, akkor működésük valóságos áldás lehetne vidékünkre, a annak parasztnépérc A szegények bankja. A zálogházaknak manapság meglehetős veszett hírük van. A közvélemény a zálogházi Ogj letel azonosítja az uzsorával, a zálogházak céljául azt tartja, hogy támogassa az erkölcstelenséget, a zálogházak felei szerinte a lumpok és a zálogosok vérszopók. Ez az általánosan elterjedt nézet nem egészen alaptalan. A zálogháztulajdonosok oljárására bizony sok esetbeo ráillik a bün-tetólőrvényköoyveek az uzsorára vonat- kozó meghatározása. Aki a zálogházakkal operáltatja pénzügyi műveleteit,az mindenesetre szorult helyzetben van é.s akinek feje felett ég a ház, az nem ér rá bonyolódott kamatszámítással foglalkozni. Ily körülmények közi pedig angyali becsű-leiességünek kell lenni annak a zálogosnak. kit a hiszékeny és pillanatnyi pénzzavarban szenvedő közönséggel szemben nem visz rá a lelkiismerete, hogy a törvényes 16%-os kamatlábat, hacsak egykét százalékkal is feljebb ne emelje. Az ellenőrzés e tekintetben nagyon gyenge és a zálogos úgyszólván basáskodhatik felei felett. Ez az oka, hogy akioek csak módjábao van, míg elkerülheti, nem is veszi igénybe a zálogházak drága kölcsönét, hanem igyekszik magén más ilton segíteni. Ily módon vetkőzött ki a zálogház intézménye eredeti jellegéből és ez a jótékonyságot, a szegény néposttály segélyezését célzó intézmény igy lett egyszerű nyerészkedési üzletek forrásává. £s bizony a zálogházak mai Ozlelvitelébö! alig lehet kihámozni azoknak eredeti célját Nevetségesen hangzik ma már, hogy a zálogház intézményét szerzetesek altpitották és az első zálogházat .monte pietáoak", kegyelel hegyének nevezték el. Az volt, aminek napjainkban íb szerelnök látni, a szegények bankja. Pénzintézet, mely olcsó zálogkölcsóot nyújt a szegénynek, kinek személyi hitele niucsen. De hát a nemes cél s tőrléoelcm folyamán elveszett a nyerészkedési vágy mögött és a szegények mértani haladványban szaporodó sokasága jó üzletté változtatta át a kegyeletes intézményt Pedig tán sosem volt nagyobb szükség egy oly intézményre, milyennek eredetileg a zálogházakat tervezték, mint ma, a munkanélküliség és kiáltó nyumoruság napjaiban. Hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok nem normálisak, az elismert tény. Igyo-kezoek is segíteni a kétségbeejtő állapotokon, ahogy lehel. Újságcikkek és közgyűlési szóuokok sokat koptatott jelszava a czegényűgy rendezése. Itt, a bajok gyökerében akarnak rendezett állapotokat teremteni és örömmel tapasztalhatjuk, hogy o téren az. utóbbi időben értek is el szép eredményeket amennyiben időről-időre megtelik a szegények szája TÁRCZ A. Emlékhangok *t Irodalmi és Művészeti Kör" „Farsangi Dalestély-éröl. (Fcbr. 8.) - A »/.alai Közlöny* crcdcli tárcája. — Hajdan az «Oíymp • -ni\'< tzép, lejlöt oldalin, tizenkét uobor Alit, hallgatagon, némán. 1\'hidU* keiének remek alkotitl, s • * Jlyc*»i»« itteninek gyönyörO Uépmáti. Itt hódolt voíc ezer N\'ép. évenkint egytzer. li\'.<Vt>an, vivltban híit vertenyre kelte\'*, " íyuztetek fejtlkre tzép kotxorut nyertek. • Olymp* volt az .Egylet* lángfényQ ditzterroe, •Mutvi»« UtennŐl jelentek meg benne, ín iontAny t müvttret \'Dalettélyt" rendezett. Melyen az *t föld hévvel ölelkezett. Kőháti ttilll röpülve, /.ongora kitérte. A hang <gí>e hatolt, » lett mennyei ézzés. N""gyíe« — • eióröl folyt tx*p értekeié*. Kí\'eii oldaUn a fénye* teremnek, >«ÍDjia»l emelkedett, dittei minden tiemnek. vejeptö kit »ereg bátran lépett rája. s tzökött legott haLavány orcája. Vígjáték lett aztán, Kgy felvonít ctupán, Y\'haro» tapt axllJt a közönig ajkára, $ fej-Jk* öveié dictfény •GlórU«-ja. F«thang«Ht mott a dal, a kar víg éneke, Pwrt ít pengett * vér minden egyet ctöppje S mlkínt a .Seraphok* dlctöült zenéje, a ,UJ, t ragadott a hetedik égbe. ,New-Yorknak x txépe* .. \'-*51 »* eitély víje. Aowoim font babén, gyöngéd kerectkéje, ^etejdük, <lal>tok gyöxelmot fejére!\' Szép volt a .Dalettély * tok élvet nyújtott, Síivekben, lelkekben OrOuillngot gyújtott llubinat felhőit eldite, hajtotta. S reink a boldogtkg egít ragyogtaita. Sok. édet emlékkel. Váll trivünk tüle el. Bpp iítit hü óbaj hangzik inoit ajkunkról: Dalotok iltxón but, m4g vokixor arcunkról! iNith Norbert. Álarczosbálok. — A »Zalai Közlöny tárcája. — Az álarczosbálok igen mul&t&ágosxl; I yzoktak lenni — különösön a csirkások-nak. Ahol a fölÍ5raorhet«tlens4g a főszabály. ott jól érzik magukat a zsebmetszők Knnek okából n rendőrség elhatározta hogy különös gonddal len az Opera álarezosbália iránt. Ott ugyan nem fog nak garázdálkodni a gazok! Három szemfüles dedektivet küldtek ki a bálra. A titkos rendőrök, bogy könnyen elvegyülhessenek a maszkok között, ravaszul kieszelték, hogy ők is maszkba bújnak. Az egjik felöltözött torreádornak, a másik lovagnak, a harmadik Krüger apónak. Akkor aztán nagy nyugodtan elindultak az Operába. l)e mikor a dedektiv-módszer szerint el akartak .vegyülni\' a tömegben, meg-döbbenvo látták, hogy az urak nem jelmezben jelentek meg, hanem frakkban és mindenki a három jelmezes urat veszi szemügyre. Kónyolinetlenül íeszengvo vonultak félre, de a kíváncsi nép minden zugba nyomon követte őket. Sót alig ültek lo a pálmák alatt egy padra, egy „ur," akinok frakkja viszon- (agságos múltról beszélt fa akinek arca Hgvik ékexséga a rendőri albumnak, kötekedve súgta fülébe az egyiknek: — Ismerlek, szép mtsrk! « Álarczosbálról lévén szó. elmondom az 1 L\'zés hercegnő egyik estélyinek a történetét is. A hercegnő, aki tudvalevőleg egyik legbuzgóbb hive a francia royalista-pártnak. álarcosbálokat szokott rendezni B bálokon a royalista párt tartja titkos tanácskozásait, mert ilt legalább nem lr.shetik meg a rondőrök őket. Kgyszer a hercegnő isinél egy ilyen álarcosbálra kért »»ugedélyt a rendőrségtől, do a rendőrség megtagadta a kérését. A hercegnő ekkor egyenesen a rendőrfőnökhöz ment a kérésével. A főnök udvariasan mentegetőzve mondta: — Végtelenül sajnálom, do az engedélyt nem adhatom meg, mert nem vagyok biztos benne, hogy nem lesznek-e azon a bálou államellenes konferenciák. Do egy esetben teljesíthetem a kérését; ba a hercegnő megengedi, hogy két megbizható emberem is jelen lehessen a bálon. A hercegnő méltóságteljesen emelte föl a fejét. — Az én bálomon? Soha! — üe hercegnő, én nagyon méltányolom a kegyed ekszkluzivitását. I)e biztosíthatom. hogy a rendőrség nagyon sok előkelő novü úrral áll összeköttetésben, akik méltán megjelenhetnének a hercegnő estély én. — Az mindegy! Spiclit nem fogadok, ha gróf ia! — Jó. Akkor csak azt kérem, hogy kegyeskedjék bemutatni a meghívottak listáját. — Ezt már nagyou szívesen. A hercegnő elsorolta, hogy kik lesznek jelen a bálon, a rendőrfőnök pedig hallgatta nagy figyelmesen. Aztán megnyugodva mondta: — Most már nyugodtan megadhatom az engedélyt, meri a meghívott urak között hárman is vannak az én embereim közül. A hercegnő elsápadt. — Kik azok ? Sevezzo meg őket. — Ha megengedi a hercegnő, ezt elhallgatom. De annyit mondhatok, hogy most már minden aggodalmam eloszlott. A hercegnő lesújtva távozott, a rendőrfőnök pedig diadalmasan fölkacagott. No mert természetes, hogy a meghívottak közt egyetlen dedektiv sem volt. Hanem azért bizonyos volt benne, hogy azon az álarcosbálon ugyan mindenki tartózkodni íog a szomszédjától ! Enyhe talak ás — elhanyagolt kirtek. 1. Alig hogy — összegyűjtve gondolatban a keretbo tartozó anyagot — leirtam ezt a ciinet. megjött a cáfolat, hóvihar és elég kemény hideg kíséretében. De — mindegy — jöjjön már ezután bármi is, az 1902-iki telet már csak az enyhék közé fogjuk számithatni . . . . . . A még januárban szedett „ Hófehérke,- rózsaszin Bellis, itt virít előttem bizonyságul. A törpe somperflora rózsa-szegélyekeu még minden héten találtam két-három friss piros bimbót, sót — a mi a legritkább — néhány nap előtt még h rezeda is zöldell és illatozott a fal tövében ... A mult hónap közepén teljes virágzásban voltak a mogyoró bokrok ... a fák, cserjék rügyei veszedelmesen meg vaunak duzzadva . . . Hogy a tél enyhe, bizonyos tehát. Eltekintve még attól a legfőbb bizonyítéktól is, hogy nom csak a hőmérő jelzi, de érezzük is a tiz-tizenöt fokos meleget . . . A cim «lsó fele tehát aktualis. A másik fele, sajnos, mindig az. . Mert elhanyagolt kertek, vannak, voltak és lesznek mig a világ világ, illetve, amióta kertek vannak s amig lesznek. Sokszor megfordult az eszemben ezeknek az elhanyagolt kerteknek a sorsa ezon az enyhe télen ! Vájjon ez alatt a kertészkedésnek megnyert néhány hónap alatt, háuy ilyen kertnek javult meg a sorsa? Vagy az ilyen kertek elhanyagolt voltát, épp az illető tulajdonosok, kertészek, nem veszik észre és igy ineg sem fordul az a gondolat az eszükben, hogy mi mindent lehet csinálni — kipótolni vagy megelőzni — tiz-tizeuöt fokos téli moleg-bon. ámbár a naptár makacsul ragaszko dik ahhoz, hogy mo-.t a csikorgó fagyok, öles havak ideje van ? ügy általánosságban, a kertészek kétségen kivül munkálkodtak ezen a téten. Valószínűleg egyik is másik is kísérletezett valamivel. Hol igen korai melegágyat akart produkálni, hol ar. üvegházban igyekezett, a napfény segítségével, tavaszi XLI ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 15-én. kenyérrel és bablevessel, de sajnos, sem a karéj kenyér, sem a tányér bableves egyszeri élvezete nem képes egy életre való táplálékot nyújtani a kiéhezett testnek. Itt van a hiba a szegényügy rendezésének módja körül. Az a baj, hogy a javulás, mely a szegények helyzetébeu a könyörületes szivek jóvoltából beáll, csak időleges napról-napra való és nem gyökeres, tartós változása a nyomorúságnak. Mert nem jótékonysági bálokra, felolvasásokra, templomi perselyekre van szükség, bánom állandó és szilárd intézményekre, melyek nem csupán arra szol gálnak, hogy egy nyomorgó élet napjainak határát tolják kijebb az idők végtelenébe és hogy támogassák a munkanélküli proletariátus szomorú osztályát, hanem, amelyek időleges megélhetést biztositBanak annak, ki muoka nélkül van és szilárd alapul szolgáljanak a rossz viszonyok közt tengődő munkásosztálynak. Nem ingyen kenyér kell, hanem olcsó kenyér és nem ajándék, hanem olcsó kölcsön. Ez is egyik nagy támasza a szegénységnek, anélkül, hogy munkátlanságra csábitana. Ilyen intézmény leune, a javából, a zálogház régi céljaival és berendezésével. Ma .kegyelet begyének" éppen nem nevezhető a zálogház és még ennek a tisztán üzleti spekulációra épitett intézménynek is van előnye éa létjogosultsága. A szegény ember, ki rászorul, bár átkozza a zálogházat, de még eem tud nélküle ellenni. Jobb hiján kénytelen azt igénybe venni és hagyja magát sok esetben becsapni, fizet kamatot duplán és használja a méreg drága kölcsönt. De azért, ha van benne egy kis őszinteség, hálaimát kell rebegnie, hogy legalább egy hely van. hol a bőre árán 16°|,-os kölcsönt kaphat a íejvánkosára. A kanizsai szegények azonban meg vannak fosztva ettől a Bzomoru előnytől íb. Eddig volt bárom zálogházunk, oly berendezéssel, mint a zálogházak általában az országban. Ma azonban egy sincs. A három közül az egyik megszűnt, mert tulajdonosaik a .monte pietából" szédelgő vállalatot alakítottak, a másik pedig megszűnik még ebben a hóban, mert tulajdonosa kivétel volt a zálogosok táborából. Tisztességgel akarta üzletét vezetni, de becsületes üzletvezetés mellett a zálogház nem jövedelmezett, a harmadik ugyan fennáll továbbra is, mert a tulajdonosának öröme telik benne, hogy zálogházzal bírjon, melyben zálogot nem fogadnak el. És igy a szegény ember a legjobb akarat mellett sem tud túladni fejván-kosán, hogy azt tűzblőfára átváltoztassa. Nagy baj ez igy tél idején. Ez is egy hatalm&s darab az okoknak ama óriási tömegében, melyek az általános nyomorúságot előidézik. És ami a legnagyobb baj. nincs is rá kilátás, hogy a helyzet javuljon. Mert ha nyílik ia uj zálogház, külömb a* sem lesz a többinél éa a panasz sosem fog elhallgatni azoknak a* ajkán, kik egy tisztességesen és becsülettel kezelt és elegendő tőkével rendelkező zálogházban erős támaszt lelnének a mindennapi megélhetésért folytatott végoélküli harcukban. A zálogházmizeriákat ideje volna már orvosolni másutt íb, nálunk is. És erre csak egy elfogadható mód volna, mely megszüntetne minden panaszt, mely a magánzálogbázak ellen hangzik. A zálogbáz-ügyet vegye a város, a község a kezébe. A zálogházak régi nemea célja csak ily módon érhető el és kívánatos volna, hogy a közgazdaság eme nagy fontosságú intézménye ne legyen az egyesek kezében a közönség kizsákmányolását célzó üzlet. A város által kezelt zálogház megfelelhetne hivatásának, ki lenno zárva a nyerészkedési vágy, a haszonlesés és ez a tálogűalet rendelkezne elég tőkével, hogy a reá-szorulók igényeit kielégíthesse. Lenne egy intézmény, melyre a szegény ember bizton számíthatna, anélkül, hogy zsarolástól és szédelgéstől kellene tartania. Ez által a kanizsai szegényűgy igazán jókora lépésBel haladna előre, mert a szegényflgy körébe nemcsak a koldusok ügye tartozik, hanem a munkás, de mégis nélkülöző ekzisztenciáké is. Közkertek és sétaterek. Hideg uyirkos idő van, arccaipős eső szobába kényszerit mindenkit. Az unalom — miut malomkő csügg a nyakamon — elfásulttá tesz egy darabig, gondolataim majd erre, majd amarra csapongnak, szállnak egyik tárgyról a másikra, összeszedem minden erőmet, hogy legyőzzem e kellemetlen érzést s megszabadítsam magamat ettől az éppen nem kedves vendégtől, de hiába. Igy vagyok egy darabig, míg elkezd agyvelőm a közügyekkel foglalkozni és képzeletem előtt egymásután jelennek meg azok az álomképek, melyeket a helyi lapok mint BÜrgős, a közel jövőben életbe lépő javítást írogatnak meg cikkeikben. Az időt ne töltsük ásitozással, hanem gondolkozzunk, hogy mi hiányzik, mit kellene tenni a jövőben 8 hogyan lehetne kellemessé tenni a nyarat. Hopp, megvan. Sétatér és kertek kellenek. Az emberi sziv, természet szereli a Bzabad mezőséget, rétet vagy erdőt, ha sokáig szobában vagyunk, oly nagyon vágyódunk a zöld után. E vonást örököltük ó-kor előtti Ősapáinktól, kik vadregényes vidékek, sziklák, hegyek, erdőségek, buja legelőkön töltötték egész életüket. Ma is mioden művészet a természetből ered, a természetet utánozza, eszményíti 8 minden művészet annál magasabb virágzást fakasztani . . . Talán szereuoé-vel érlelte meg az őszi barackjait, csoda-hamar viszi a virító, hagymásnövényeket, szamócát, dinnyét, zöldséget a piacra . . . De vájjon hánynak jutott eszébe, a kiuek üvegház és melegágy mellett, elhunyagolt kertje is van, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül, úgyszólván egy ember oróvel, tengerlépő cipővel előzheti meg azt a sok boszuságot, arait virágos tavasz, leveles nyár idején, egy elhanyagolt kert minden lépten-nyomon okoz! Az elsó nagy akadálya anuak, ha oz a sok jóidó többlet kárba veszett, nem az volt-e, hogy ritka kertész, vagy korttulajdonos szereti beismerni, vagy tudja felismerni, hogy az ó kertje el van hanyagolva? Gyakran csak akkor jönnek rá az illetők, mikor már a természet kérlelhet-len következetessége mindenütt szemmel-láthatólag bizonyította be, hogy ez meg az, a minek pedig meg kellett volna történie, annak idején nem történi meg. Bocsássanak meg kertész társaim, én is közéjük számítom magamat, ha eltérve kissé a tárgytól, megemlítem azt a közöttünk csodálatosan gyakori jelenséget, hogy bár legtöbben szeretjük a foglalkozásunkat, azért mégsem találtatik bennünk elegendő mennyiségben az a bizonyos „kertész-vér:" Az a kitaláló, eltaláló, előro látó gondoskodni, elintézni, hibát helyre hozni tudó, valami, ami nélkül pedig teljes lehetetlenség az eredményes kertészkedés I . . . Némelyikünket valóságos munkaláz emészt. De sajnos ugy bánunk ezzel a jeles tulajdonságunkkal, mintha nem is földet forgató és vegyítő kertészek, de azok a bizonyos hajdankori szellumleá-nyok lennénk, a Danaidák családjából, a kiket arra kárhoztatott a büntetési osztó Isten, Jupiter, hogy feneketlen hordóba folyton-folyvást vizet hordanak! A tanulságra nézve igazán mindegy, hogy az egész csak mese . . . Nem elég-e igazságnak, hogy mi is — akárhányan — dolgozunk, dolgozunk . . . de nagy munkahevünknok csak annyi a látszatja, mintha versenyt hordanánk a vizet, regebeli ismerőseinkkel I Hogy lehet ez? Ugy: Hogy inoggoudolatlanul dolgozunk, nem törődve a sorrenddel, vagy a körülmény parancsolta. sorrendkivűli teendőkkel. Csekélységeknek igon nagy fontosságot tulajdonítunk, ezzel kétszerezve-három-| szorozva, munkánkat. Feledékenyek, olykor tán restek vagyunk. Tulhalmozzuk magunkat: többszörösen többet produkálva, mint a mennyit a szükséglet kíván, a rendelkezésünkre álló piac elfogyaszthat. Vannak közöttünk, akik folyton folyvást: soha be nem ütő kísérletekben ölik erejüket és idejűket. Vannak, akik görcsösen ragaszkodnak a megszokotthoz s nem alkalmazkodnak a folyton változó körülményhez. Vagy pedig minden egyéb a feje tetejére állhat, csak kedvenc vesszőparipákon lovagolhassunk . . . l\'a\'idk MArtha. fokon áll. mennél inkább megközelíti, vagy Bzépiti a természetet és ha természetellenes, akkor elveszti becsét, mig vonzó ia csak akkor lesz, ha hü utánzata egy természeti képnek. Nyáron kell egy üdülőhely a közönségnek, hol a rekkenő meleg után egy kis szabad levegőt, enyhe árnyékot élvezhet. Egy ilyen üdülőhelyünk már van. A sétatér. A sétateret évről-évre szépítették. bővítették s ma már olyan szép, hogy a közönségnek legkedvencebb tartózkodási helye. Ujabban ismét egy földet vettek hozzá, beültették és páxsilox-ták. A vaskalapos maradiak alapnélküli beszédét elvitte a szellő, a bölcs fejek és nyelvek sem hirdetik már azt az eszmét, hogy a sétatér messze van a váróitól és közel van a temetőhöz. A temetőben lehet sétálni, do egy sétatér nem lehet közel a temetőhöz. Csak az a kár, hogy senki sem támogatja a szépítő egyesületet, ugy, hogy nem képes egy scélkutat létesíteni, pedig víz nélkül, ha egy ideig tartó szárazság van, elszárad a növényzet mert nálunk a talaj nagyon száraz. Azonkívül a sétatér elesik a központtól, mennyiben a Szentgyörgyvári és Csengeri-utcákon keresztül lehet csak megközelíteni. A tervezett Batthiány-utcai hidat minél előbb — lehetőleg még az idén el kell készíteni, badd kedvelhesse meg a közönség még jobban a sétateret éa legyen látogatott városunknak ez a szép. de elhagyatott utcája. A városban is kell üdülőhelynek lenni. Ha van, akkor azt meg kell nyitani a közönség számára és használható állapotba hozni. Mikor a Polgárt Egylet a kertet eladni szándékozott, óriási áron vette meg a város, hogy megmentse ezt a kedves szép kertet a pusztulástól. Mert ha magánember kezébe jutott volna, az illető eladta volna jó nyereséggel házhelyeknek. 8 hangzott volna a fejsze-csapá8 és néhány év alatt kopár terület volna a szép kertből Azonban nem tudjak mit akar a város tovább a kerttel a mi a célja vele, mert az egész éven keresztül zárva volt és padokat mikroszkóppal sem lehetett fölfedezni benne. Néhány padot el lehetett volna benne helyezni, de Isten neki.... fakereszt, hagyjuk a multat, bízzunk a jövőben és reméljük, hogy az idén már lesz pad bőven az Egylelkertben és a séta után fáradalmainkat zöldben pihenhetjük ki. A Guttman-féle ház előtti kert mióta emlékezni bírunk, r.árva van. De nem tudjuk miért. Igaz, hogy kis kertecske, de szép. Kicsit rendezni kell, utakat csinálni, az utak körül drótkerítést vonni és van egy kedves kis kertünk. Csupán attól lehet félni, hogy éjjel a kertet illemhelynek használják, de ezt meg lehet akadályozni azzal, hogy tíz órakor becsukják a kertet. Addig ott van közönBég. A harmadik kert az Eötvös-téren lévő róm. katholikus főgimnázium előtti kert az ugyi evezett pap-kert. Szintén igen kedves kert. Ebben ismét nincsenek padok, hogy a kertet a közönség jobban látogassa, ülőhelyeket kell benne létesíteni. Mielőtt az. említett kertek a közönség előtt megnyitva és ülőhelyekkel ellátva lennének, ajánljuk, hogy készítsék el a Batthiány-utcai hidat és ha a közönség nem pártolja a szépítő egyletet, a városi képviselőtestület kötelessége, hogy Baját erejéből elkészíttesse a szélkutat és anyagilag támogassa az egyletet Az üdülőhelyekre annál inkább gondot kell fordítani a városnak, mert nálunk sem fürdő, folyóvíz nincs, az erdők kissé távol esnek és a vidék — szép ugyan — de nem vadregényes, tehát ideiglenes rövid használatra való pihenőhelyekről kell gondonkodoi. Az Irod. és Müv. Kor estélye. Az Irodalmi és Művészeti Kör farsangi estélye egyike volt városunk legjobban Bikerült mulatságainak. A műsort a férfikar nyitotla meg Huber Károly Fohászával. Már az első összhang megnyerte a közönség tetszését és bizonyította a dalárda fegyelmezettségét. Gyönyörű volt Vidoa József és Roth Miksa urak szóló éneke. Következett Haksch Lajos két felolvasása. Haksch urat az emelvényre lépégkor a közönség Upsviharral fogadta. ,A m» nőegyletüok" éa .Sikertelen kísérleteim az esőcsinálás terén\' cimü felolvasások mindegyike nagy derültséget keltett öt perc szünet után jött az estély fénvpontja a .Valami hibája van* cimü egyfelvonásos vígjáték. A szereplők mindegyike ritka élvezetet nyújtott a közönségnek. Radnai Jenő ur kitűnő orvos volt dr. Engel Sándorné urnő kedvesen adta a rendetlen asszonykát, Unger Ullmtnn Elek ur ugy mutatta be a félszeg nő-gyllölő falusi nagybácsit, hogy színész is megirigyelhette volna, Heimler Annuska kisasszony a legaranyosabb szobacicuBává változott át A színdarabot Bzünni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Most ismét Haksch Lajos ur következett, az .Énekhangveraeny akadályokkal\' cimü saját szerzeményét adta elő. Utolsó volt a Finale .New-York szépe\' cimü operettből, előadta a vegyeskar. Mikor a függöny azétnyillott, a közönség ugy járt, mint Mátyás király udvarában a török császár követe, meglepetésében csupa szemmé és füllé vált. De volt is mit látni ős hallani A három szóló énekes Kitty. Lajpczig Antalné, Violet, Práger Ilona, Harry, Radnai Jenő mint operaénekesek mulatták be magukat. Ollop Ernő zongora-kieérete nagyban hozzájárult az est sikerének emeléséhez. Az estélyen városunk összes leányai éa asszonyai megjelentek. Ritkán lehet oly nagy számmal müveit közönséget együtt látni, mint az Irodalmi és Müvé-Bzeti Kör ezen legutóbbi szép estélyén. HÍREK. — Megértettol: egymiist! Igenis, értekezletek is voltak, olyanok is, a melyekből semmiféle tónus nem hallatszott ki, ahol mindenki uni sono a jelenlegi állapotok változatlan folytatását óhajtotta és voltak olyan értekezletek ahol a hat éves városi parlamentariB ciklusnak bajai éa hiányai is szóba kerüllek. Hogy melyik értekezlet haladt a helyes csapáson, ki tudoá azt elbírálni, vagy eldönteni? Az ember az igazságot csak kereai, de soha meg nem leli. De a 6 éves ciklus bajainak felpanaaznlása, a helyea kibontakozás keresése ezeken az értekezleteken a meggyőződés annyi erejével történt, hogy a megnyilatkozásban kell, hogy igazság is legyen és ezt az igazságot mi csak formuláztuk, midőn kijelentettok, hogy az alkotmányos ellenőrzési jog g)akor!aláért senkit gáncsolás, kinézés vagy harag ne érjen. Hogy ez mégis a lefolyt ciklusban megtörtént, annak ismét csak a képviselőtestület az oka, mert neki az elvitázbatatlan joga, hogy az ellenőrzést nyiltan gyakorolja és ha ebben valaki megakadályozza, keresheti az orvoslást az akadály elhárításában. Ha laptársunk a ,Zala\' azt hiszi, hogy a szabad vélemény nyilvánításnak megakadályozása nem méljebbre vdgó ok. akkor mi nem értettük meg egymást. De ha ezek az okok elenyéBz-tethetők, akkor csakugyan meg fogjuk egymást érteni. — Uj főllgvéjl. 8avel Kálmán volt pécsi főügyész helyébe a király Galba Lajost a szatmári kir. törvényszék elnökét nevezte ki pécsi főügyészszé. — UJoncozásí napok a meg.fóben, Keszthelyen március 1., 2., 3., 4., 5. Szentgróthon 6.. 7., 8., 9 , 10. Zalaegerszegi járás U„ 12.. 13., 14., 15. Zalaegerszeg város 16, 17. Pacsa 18., 19., 20.. 21. Letenye 22., 23, 2-1., 25., 26., 27., 28, 29., 30., 31., április 1. Nova 3., 4.. 5. Alsó Lendva 6, 7, 8., 9., 10. Ciák-tornya 11., 12., 13., 14. 15., 16. Perlak 17., 18, 19., 20., 21., 22. Nagykanizsai járás ápr. 23., 24., 25 , 26., 27., 28. Nagykanizsa város 29., 30. Tapolcai járás március 6., 7., 8. 9., 10.. 11., 12. Sümegi járás 13., 14, 15, 16, 17. — Törvényhatósági blxottskgl kös-gytt\'ós. Zalavérmegye törvényhatósági bizottsága gróf Jankovicb László dr. főispán elnöklete alítt f. hó 10-én tartotta rendes évnegyedes közgyűlését. Főispán bejelenti, hogy Sólyomy Tivadar szolgabírót tb. főszolgabírónak nevezte ki. Az alispáni jelentés nyomán Koller István bizottsági tag felszólalván, hogy sajnálatul vett tudomást a fennálló tetemes összegű adó éa egyéb hátralé- kokról s indítványozza, hogy a vármegye alispánja utasitassék, miszerint a behajtható hátralékok erélyes behajtása s a bebajthatlanok törlése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ezen felszólalásra elsőben is Csertán Károly alispán szolgált felvilágosítással. Következvén a nyugdíjazás folytáo üresedésbe jött vármegyei főpénztárnoki — esetleg az al-pénztárnoki állásoknak választás utján való betöltése: Hertelendy Ferencz ezen tárgynál indítványozza, miszerint tekintettel arra, hogy a vármegyei pénztárak éa számvevőségek állaóiositására vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés miodkét háza álul már elfogadtatott b ezen törvény már a napokban szentesítve is lön, hngy az üresedésben levő főpénztárnoki állás a törvényéletbe léptéig helyettesítéssel töltessék be. a közgyűlés ezen indítvány egyhangú elfogadásával annak értelmében határozott. A tárgysorozat rendjén következvén ugyancsak Hertelendy Ferencnek az olasz borvám klauzula eltörlése tárgyában beadott indítványa, melyet a közgyűlés elfogadván s az országgyűléshez feliratot intéz. A duoántuli h. é. vasutak zalavármegyei vonalain folyó évi május bő 1-től kezdve életbeléptetendő menetrendek célszerűbb berendezése kérdéséhez hozzá szóltak Haudek Ágoston dr., Hertelendy Ferenc és Hajós Mihály bizottsági tagok s a közgyűlés elhatározta, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést intéz. A vármegyei telefon létesítése kérdésében bemutatott küldöttaégi jelentés felelt a közgyűlés napirendre tért, A vármegyei központi segéd éa kezelő tisztviBelók lakbér rendezése iránti kérvényét a közgyűlés n;,szeptemberi közgyűlés elé terjeszti. Á Zalaegerszegen működő egyeues adó felszólamlási bizottságba Csillag!) Gyula éa Hátzky Kálmáo rendes, Szily Dezső és Hajik István pedig póttaggá választatott. — Varga Lajos t- Varga Lajos ügyvéd halálának szomorú híréről referálhatunk a héten. Az ö halála gyásza városunk egész társadalmának, mert nagy tudással, ambícióval és önzetlen munkássággal szolgálta ezt egész életében. Azon kevesek közül való volt, a kinek munkájára közéletünk minden körülmények közölt számithatott, a aki eszmékért is tudott hevülni e pénzkereső világban. A 70-es évek végén nyitotla meg ügyvédi irodáját, melyet Veazter Imrétől, akkori kaoizsai ügyvédtől, jelenleg országgyűlési képviselőtől vett át, s mely csakhamar az egész vidéken egyike lett a legkeresettebb irodáknak, mert Varga Lajos nagyon képzett jogász, s általában nagyon tanult ember volt. Egytdőben a mi pályánkon a hírlapírói pályán is járt, mint a .Zala, szerkesztője, nemrégiben pedig a rövidéletű .Nagykanizsa és Vidéke" cimü lap élén állott. Mint a városi képviselőtestület, a megyei törvényhatósági bizottság és az ügyvédi kamsra és Társaskör választmányának Ugjs élénk részt vett e testületek működésében, mindig a vezetők között volt, de nem a reprezentáló, hanem a munkás vezetők kőzött. Egyidőben elnöke volt a kanizsai szabadelvű pártnak is. Az utóbbi idöbeD betegeskedett; tavaly erős influenza gyötörte; ez érte el az idén is ugy, hogy a mull hét csütörtökén ágyba kelleti feküdnie. A baj vérmes természete, s kövérsége következtében légzési nehézségekkel komplikálódott és folyó hó 10-én este leié fulladás következtében elhunyt. Ravatalát gyászoló családján kívül a városnak ogész társadalma mély megilletődéssel állotta körül. Temetése folyó hó 12-én délután ment végbe óriási közönség részvételével, Megjelent a temetésen a birói éa ügyvédi kar, a kir. ügyészség, a városi tanács és számosan az előkelő világból. A koporsót a következő koszorúk díszítették: Szerelett jó atyánknak — gyermekei. Szeretet jeléül — hü testvéreid. Utolsó utadra — Nőd. Drága vömnek — Schuleg János. A .Zala\' szerkesztősége és kiadója — a .Zala" egykori szerkesztőjének. A nagykanizsai ügyvédi kar — szeretett kartársának. Felejthetetlen jó barátjának — Hertelendy Béla. Felejthetetlen mesteremnek — Dr. Ciempesz Kálmán. Kedves barátjának — Lsjos. Felejthetetlen jó barátjának — Tóth István és neje. Választmányi tagjának — a Társaskör. Hálám jeléül — Csillag Béla. — Irodája részére, a zalaegerszegi ügyvédi kamara gondnokul Foulard-selyem 60 fcr. .-tói 3 Irt SS kr.-ij valamim folytonosan a lepijabb fekete, fehár ia uloe, Bentieberg-ielvtmbtn 63 kr.-tól méwrenkinl, 14 trt, es kr.-lg >imi, Uvoxott, kockázott, mintiiott, damasztoknli. Menjawjonjieljem 65 kr.-tól 14 frt. 65 kr.lS.-fooIard mintiiott 66 kr -161 S frt. «6 kr. Sclyem-dam&iztok 65 , 14 . «5 , Bili-wlvtm 60 . 14 , S5 . a -biutr. rahinként 8 frt. 65 kr. 42 . 75 „ IStlyem-jronadinok 80 . 7 . 65 . mittrenként porti «> kőlu6|cneate»en hlihomillilva. — Miotik azonnal koldslnsk, kettői letólportó 8»ajcba. HENNEBERG G., seljcmiiaroi, Zürichben Ci. és kir. advari-BUIM XU RVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1902. FRBRUÁR I5 én. Sebestyén Lajos nagykanizsai ügyvédet rendelto ki. _ Anyakönyvi klnerízfcs. Bronner Mihály regéd jegyző dekanoveci anyakönyvi korlllelbo anyakönyvvezető helyettessé n belügyminiszter kinovezto. — EsköTÓ. Slcinlőweni Porzezioszky Vilmos, az Osztrák-Magyar bank nagykanizsai fiókjának tiezlviselójo f. bó 8-áu tartotta M8g esküvőjét starigradí Sogorc Bella urleáoynyal. Koszorús leányok voltak: Segerc Kata, Birck Mimi. Horváth Jenoy és Lajpcig Lolly. íőfélyek: 8egerc Rezsó uhlánus hadnagy, Birck Miksa földbirtokos, Lajpcig József banktisztviselő és Fesaelhoíer József. — Fölolvasás. A kereskedő ifjak önképző egyesülete meghívására Dr. Pichlur Gyóző országgyűlési képvisoló f. bó 15-én a „Casinó" dísztermében felolvasást tart. — Közgyü A nagykanizsai izr. szent-egylet tegnap délután \'],4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Dr. Szabó Zsigmond elnöklete alatt. Az. évi jelentést Goldmann Sstnu titkár terjesztette elő. — Ai Ipartestület közgyülóso. Az ipartestületben a konzervatív irányzat és a klikk uralom már oiy teljes mértékben megkövcsedtok, hogy azoknak már nem árthat som ellenzék, sem forradalom, még kevésbbé egy olyan tábor oppoziciója, mely nem akar ismerni csendes megalkuvást éa egyéni önzetlenségen és ambíción kivfll egyéb fegyvert nem képes harcba vinni a copfhadserege elloo. Az ipartestület f. bó 3-én vasárnap délutáu megtartotta rondes közgyűlését, melynek egyik kiemelkedő mozzanata, a vezetőség megválasztása toljes mértékben diadalra juttatta Muraközyé-ket. A választás eredményű előrelátható volt, részint azért, mert az opponáló ipatosok nagy részénél a nemes felbuzdulás az utóbbi idöden lelohadt, másrészt pedig azért, mert az ellenzék kijelentette, hogy mig a városi taoácsoál kérelmezett vizsgálat nem losz befejezve, addig tartózkodni fog az ipartestület minden mozgalmától. És az ellenzék eme célszerűtlen visszavonulásának köszön-hotte Muraköz)- azt az óriás többséget, melylye! pártja a vezetőségbe boválasz-tatott. A gyűlést Csóka Nándor iparhatósági megbizotl nyitotta meg. A szokásos jelentések letárgyalása után, molyot a türelmetlen iparosok csak fél füllel hallgatták meg, mogkozdödött az. elöljáróság megválasztása. A Muraközy-pártiak közül leadtak 138 szavazatot, az ellenzéknek a gyűlésen megjelent töredéke pedig 75 öt így tehát a Muraközy-párt 63 szavazattöbbséggel győzelemre vitio jelölljoit é8 az uj elöljáróig a kővetkezőképp alakult meg: Klnök: Geisl Viktor építőmester (uj). Alelnökök: Dants Kálmán aazlal03 (uj), üullmaon Sáudor kádár (uj). Elöljáróság: Varga János volt elo. csizmadia (uj), Ixidner Ferenc pék (uj), Stoiner Fülöp cipész, Nováth Í3tván bognár, Hoch József mészáros (uj), Scliwarz M.hály szíjgyártó, Hoch Fülöp kovács (uj), Totola Lijoa kalapos, Fusofazky Sándor borbély (uj), ifj. Horváth József csizmadia (uj), tjzáiioger Antal szitakötő, Keller Mátyás cipész volt alelo. (uj), Csillag Károly asztalos, Turek Gyula csizmadia (uj), Török Ferdinánd bádogos, Kohn Samu lakatos, Scherman Antal asztalos (uj), Nagy Károly csizmadia (uj), Sárkózy Kálmán bábos, Németh Lsjos szabó (uj). Nikicser György kefekötó (uj), Kugier Antul aranyműves (uj;. Számvizsgálók: Gertner Vilmos, Iliid Ferenc, Németh György mind ujak. — Hul&lozkíi. Vettük a következő gyáiz-jolontést: Ozv. Tollée Gyuláné szül. Feich-tinger Adél, ügy saját, valamint gyermekei: Hedvig, Matild, Lajka és az összes rokonság nevében fájó azivvel jelenti szeretett férjének, a gondos jó édes atyának, testvér, vó és rokonnak Tollée Gyula kis-komáromi uradalmi számtartónak f. hó 14 én élte 58-ik, boldog házassága 28-ik évében, hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek példás lelvétele után történt gyászos olhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 16-án délután 3 órakor fognak a feltámadás reményében a kiakoináromi sírkertben nyugalomra helyeztetoi. Az engesztelő szont mise-áldozat folyó hó 17-én reggel 8 órakor a helybeli plébánia templomban fog az Urnák bemutattatoi. Kiskomárom, 1902. február hó 14-éo- Az örök világosság fényeskedjék neki I — Gazdasági elóadíts. Abonyi Károly gazdasági szaktanár és Dlicsnyi Károly Csáktornyái m. kir. kerületi szőlészeti éa borászati felügyelő 6 gazdasági és 6 szólőmiveléa és gyümölcsészeti előadást fog tartani a VI—VII. kerületi polgári olvasókőrben és pedig február 20. és 27-én a gazdaságról, 20. és 28-án szőlőmivelésről mindenkor délntán 2 órakor a többi 4—4 előadás március hóban lesz megtartva. — Jóvábnuyás. A belügyminiszter a 2.000 000 kölcsön ügyében hozott városi képviselőtestületi határozatot jóváhagyta és Hegedűs LAszló és társai felebbezóket elutasította. — Köszvényesek öröme sz a kellemes hir, melyet a Zoltáu konőcsról számtalan meggyógyult csuz és köszvényes beteg mond. E páratlan kitűnő szer már néhány napi használat útin a legmakacsabb csúzos és köszvényes bajokat meggyógyítja, mit számos köszönőlevél és több orvosi nyilatkozat bizonyít. Ovogje 2 kor. Zoltán Béla gyógytárában Bpeaten. — Yivú-tanfolyam, Városuokban a mai nappal vivótanfolyam nyilt inog báró Chxppon Károly vívómester vozetéao alatt s mint halljuk, fiatalságunk számos tagja vesz bonne részt. A tandíj egy hóra 15 korona. A vívómester a tanfolyamot 2—3 hóra tervezi. ANYAKÖNYVI HÍREK. Szülctósok: — Febroir 7-t51 14-ig. — Kálovics József földraivos: Sándor. Mátyás István caizmadit: József. Kollarica FerencV vasúti: Erzsébet. Godioek Láazló szobafestő: Lajoo. jUedonek Fereocz íőldaiives: Mária. Farkas Jáoox asztalos: Istváo. Mikéi László főldmivcs: Katalin. Rwicher Erzsébet nzakáciuó: Anna. Aodri Józsel íóldmivos: Juliánná. Major István földmivos: Aons. Tóih Lídia házvezotó: Mátyás. Horváth György fóldoiives: György. Fieiner Mór Ügynök: István. Tóth Katalin szakácsnő: Mária. Junker Rer.*6 mozdonyvezető: Hona. Bolí György vasutiíékező: Aona. Sebesi József honvédőrmester: halvaszületett leány. Molnár Fcrencz bognár: Ferenc*. Bonedek József kőraires: Anna. Bolí László földroivcR: László. Sirics Mária varrónő: Lajos. Körösi Teréz cseléd: Gizella. Zerkowitz Lajos bornagykereskedő: l György. i Stomlic* József téglás: Franciska. I Reinbergcr József pincér: Gizella. Ualáloz&sok : — Fcbroir 7-lól U-ig. — Kálovics Ferencztté Máté Értse r. k. napszámos 70 éves: veselob. Molles András r. k. v. szegény 72 éves: szívszélhűdés. Regulik János r. k. drótostót 70 6vos: influenza. Marticsec György r. k. földmivos 71 éves: Yizkór. Gréci Péter vasúti munkás 17 éves: szívbaj. Bedenek Mária r. k. 3 órás gyengeség. Horváth Juliánná r. k. napszámos 53 éves tüdóvész. Peti GyÖigyné Kálovics Katalin r. k. 30 éves: lüdőgümőkór. Tóth Viktor honvédőrmester — Tóth Rozáliával. Heffer Géza cipész — Tóth Katalinnal. Házi Ferencz uzijgyártó Pacsáről Zsivai Katalinnal. Sxcrkf-axtösto : Dr. Villányi IlcixrUc, telelői i«erke»xt6. Kiadó: Jff. Wajdll* JbxseJ. VEGYES. — Megbírható gyögykexclé* Zavart emíK-tí-Mcl e látott cgyínck icik ítTágjhiáoybuD, a felfaródMbaa, gyomorgörcJökbeo rendetlen »xékelé»ben ixeavcdnek, a ,Xoll-fóle seldlltz por\'- baixnilata által rö*id idv »uIt* rimanye-rik egóxxségQkct K*y doboz ára 2 kor. Szitkaidé* naponta atioréttcl Molt A. gj^Ry»xe-rt-ix. ct kir. udr. szállító álul Béca. I. Tuchlauben D. Vidéki g)ó?y»xertárakban határozottan Moll féle kfcxitmény kérendő ax ó gyári jelvényére! (t aláiriuáTal. Nyiíttér ,1 C ro*al alall kftilöttfkírt ot-m válla) felelősi,* sierVcntSiil2. Köszönetnyilvánítás. Isteuben boldogult Varga Lijos ügyvéd elhunyta alkalmából barátai s ismerősei az igaz részvétnek oly folojthetetlen jelét adták, moly a családra mért véghetotleu csapást nagy mérvben enyhítette. Kötelességünknek toszűnk elo-get. midőn mindazoknak, kik fájdalmunkat a részvét bármely jelével enyhítették o helyen hálás köszönetet mondunk. A gyászoló család. Veso, hugyhólyaj, hugydara és a köszvénybnntaimak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a LItblon-forrSs SALUATOR sikerrel rendelve lesz. II u k y h aj t ó hatású! Krilrw ni! +m I üöisTfi tsfeilWő K.i;ili.\\:i> Áavanyvizkerttke\'K\'ivkiicu és gyógyszertárakban A Sál7*tor-(orrit igusát-Siájti Eperjciea S952/tk. 901. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről kőzhirró tétetik, hogy a magy kir. államkincstár végrehajtatnak, Szijár\'ó Imre és neje Tomasics Katalin végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakósok elleni 38 kor. 97 611. tőke, ennek 1901. évi március hó 5. napjától járó 6°1o kamatai. 10 kor. 20 611. végre-bajtia kérelmi, 13 kor. 30 611. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentoevezett kir. törvényszék területéhez larlozó s a paliui 88. sz. tkvbon felvett A f 99. hraz. 672 koronára becsült Főrbonc hegyi szőlő és pinco 1902. évi március hó 8. napján d. e. 10 órakor palin községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett bccsár. Árverezni kívánók lartozuak a becsár lO\'/o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi dec. hó 3. napján. ^KKKKKKKKKKKKK Ke iapossad vlábbal a mit I«:en néked a termétretben ajindékorost. | mii WTCtkextf Iratok Í^AtolnaV;. <A* «rc«letick . a>i:»>l<n<iac\'< >i«t«kírtthetC»V.) Bit itjik: M. poláármoiter M.-ben. Tüitclettcl kí:<m néVcm min \'*\' c\'oaiag .rrcctori* •! köhlcni a | Va:h.Mha< ii kOb^cs elleni ha»raálatta. Az cl»í> ; küMcmiwy K\\»*n>l.u.\'vnSt n*Ar nagf javulA* Állott bc. ! 0. Jé<án R.-ben. Kétcm még <gy»x<r a ka- ; jóit VUlilcroeay l\'teccota menuyWget kuMcai. A | ica a nyilfcJit olilja. s vxom»ié«lomnil jOl bevált, i ö. G. N.-beo Bajorország. Eicnncl felkérem ( nékcirt ismételten lO c<onwg PccctorAt küldeni, i inluiin ai kildnó txolgáUtokat tc*i 2N éve* b.\\- | joainll a te\\t folytatni ákaros, miután régóta | >rciv>c.lcu aithmában % mir Ji érc* vagyok. G. ur K.-ban. KüldjOn nékem rógtön 10 c»o- I inag rreotorát, <n ait mir IS95. ugy Űó-b.\\n jö ere.Imértynyel hawailtam. Elíró legjobb JcOs/inct é» Cdvíilet. A P. ur P.-bon. Kérem küldjön aionnal kJ-lUn5 |\'re<toiá;áb<M .*» ciomagot garathurutom ellen akarom ha^xnilnl Ex kitanöen haMnált a tavaly orvosoktól hUla keielt tadiicucí hurutomnál. Hogy 1 valödi PrcCOrit kaphattuk fordulj-ank a Diana gy<Jgytiettarhos Bu\'iaj>«st. Károly-Wrut mely csomagonként 2 koronáért küldi ixét HIRDETÉSEK. Fa-eladási hirdetmény. Közbirré tétetik, bogy a Korpavár község volt úrbéresei erdeje faáliományá- _____ ____________________________nak a f. évi február hó 15-ére hirdetett Neumayer Györgyné Igri Erzso r. k. 27 1 eladása eimarad. Ellenben ezen volt Eladó nyári xr^r^: kiránduló hely. Dunámul egyik legélénkebb városához lartozó 4 hold ierűk-tű szőlő, gyönyörű gyümölcsös, kaszáló éa szántó, melv nyári és téli kiránduló helynek igen alkalmas, előnyöa feltétolek mellett eladó, vagy tóbb évre bérbo adó. A vételár 5—6 év alntt is fizethető. A vételár hátralék után 5"i, ksraat fizetendő. Cim a szerkesztőnél megtudható. éves: tűdőgümőkor. Bódi Ilona r. k. 22 éves: tüdőgümő-kór. Varga Lajos r. k. ügyvéd 52 éves: szívszélhűdés. Véber Jánosné Milich Anna r. k. 71 éves: veselob. Özv. Svercsics Domonkosnó Barbarics Anna r. k. magánzó 59 éves : tűdólob. Kovács Kataliu r. k. koldus 72 éves: tűdólob. Lackenbacher Ármin izr. magánzó 78 éves: tűdólob. üaudrik Géza r. k. 5 éves: vőrbeoy. Major Anna r. k. 2 éves: hörghurut. Gáspár Jánosné Pipái Juli r. k. <0 évos: tüilölob. Vencel Gyula r. k. cipész tanonca 18 éves: agybártyalob. Házasságot kötöttek: — Kebniár 7-lil K-ij. _ Mácsok Mibály csizmadia — Mácsek Máriával. Beocek Józset vaauti pályafelvigyáró gyakornok — Horváth Rozáliával. Szilágyi Alajos könyvelő Kaposvárról — Mekovec Franciskával. Horváth József pincér — Tirászi Máriával. Németh János íllomásketolő Gyékényes — Knausz Katalinnal. Porzezinszky Vilmos banktisztviselő — Segerc Borbálával. Gudovics Konstantin szakaszvezető Székesfehérvár — Selig Szidóniával. Lichtenfeld Sándor zsibárus Szigetecról Rosenberg Szolinával. úrbéresek erdőjében található összes faállomány apróbb részletekben f. évi február hó 24. 25., 26. és a következő napokon reggeli 9 órakor a belyszinen nyilvános szóbeli árverésen készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőknek fog elad&tui. Nagykanizsa, 1902. febr. hó 5-én. Lábos Elek, ca. kir. crd$g9QdQok. Fa-eladási hirdetmény. Közhírré tétetik, togy a Fűzvölgy község volt úrbéresek erdejében található összes faállomány spróbb részletekben f. évi március hó 4 ,5. és a következő napokon reggeli 9 órakor a holyszinen nyilvános szóbeli árverésen készpénzfizetés mellett a legtöbbet igérőknok log eladatni. Nagykanizsa. 1902. febr. hó 5-én. Lábos Elek, m. kir. erdógondnok. Nyavalyatörés. Ki nehézkórbsn, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen özekről brocburáL logyeo éa bérmentve kap ható Schwaueu Apotheko, Frankfurt alMain által. XKKXXKKKKX**** Férfink ingyen kapnak. olyan uj találmánya orvovigo!, mely ax elvesttett erőt újra meghor/a, Prdbactomago! * egy »rái oldala* könyvet jx>»tán. jOl bccionugolvs. ingyen kapják mindazok a kik érto irtuk. Ex a legbá-mulatraméltúbb c«»daorvo.\\ság, n«oly megmentett elteket, a kik fiatalkori kihágások folytán nemi bajokban, MililUbco, valamint elveuitett férSerö-ben szenvednek. Ex okból elhatárolta ax intézet, hogy egy ingyen orvoiágo! magyarázó könyvvel ! egyiltt mindenkinek ingyen küld. Ezzel a há/ior-l voi»iggal a baj Otthon gyógyítható. » mindazok , a kik a fa: •.\'kori klhágátokból *iáimazó némi , bajokban, szellemi elgyöngUlésben.vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ex a gyógyszer kötvctetlenill axokra a szer-1 vekre hat. a hol a megerősödés szükséges csodá-lato. ere<lménynyel gyögyitja az évek óta tartó betegségeket. Öreg, íiatal egyaránt irhát State Medical Institutnak az alant jelzett eimre, a hon-nan a esomagot rögtön elküldik. Ax intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés Céljából it otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsomag megmutatja hogy mily könnyen Jcigyógyithatók ebből a rettenetes bajból otthon. Ax intézet kivételt nem te»z. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mtre titoktartás mellett postafordultára! egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még taa. A csomag oly sjépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senosem fogja megtudni. A levelet igy kell cimezni: State Medical Institute, 17 Elektron Building, Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmeotesitendök. SQsbcrszesz nclkülözhctlcn háziszer. Kapható mindenütt. Bérházakra vidéki városokban hol irigyei székhely, törvényszék van, előnyős 30—50 év kózti időtartamra nyújtanak- Mzlioiiosok közöljék mielőbb cimöket. ház értékét bérjövedelmet, betáblázott terhet e címre „Vidéki bérházak rendezése" (hirdetési nyugtára) Pos:restant, BUDAPEST, 55. sz. postahivatal. A Messmer tea manapság a hangadó márka. A kitűnő keverékek kedveltsége finonmbb körökben óriási. Messmer teája a hozzáértők mindennapi reggelije és c\'aládról családra tovább ajánitatik. Mintacsomagok 100 grammonként 1,1,25, 1.60 és 2 koronáért Strem és Kleluníl Nagykanizsán. keres mindönki, ki kelendő sokat koroséit czikkeket magíinvovőknck elad. — Közelebbit KLKKKLDT, Boriin. Sirass-burger-Stra>so 59. — Vezérképviselet kerestetik. 03 V) •S3 » s z "i w - jí - o ^ -v 1 a> J S-S-SÍ* i"2:" £ — - M rt K Ul = ._ u. s - S. Yl -J :í VlligkiillllA- Piria 1900 .Graod Prix." Védjegy iör»t-uyeicu Vilagliírü orosz \'saraTön tbeat K. & C. Popoff testvérek cégtől Moszkvában. J éa királyt udvari szállítók. Leghoornabb márka -IZT— L<yfinom*bb raírkn. Iroíla: Bécs, YII|2, Breltecnwí© 9. Dítailbao minden srakbavigö finomabb Qzletbcn crodctí cíomagokbAn kaphuö. XU É\\ FOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRDAR 15 #0. Z. K.: 902. MOLL SEIDLITZ POR Csak vódjogyöt és akkor valódlak. ha mlndogyf* dobol Moll oláinUit tünteti fol. * Moll A.-félt SalílUl-parik tartói nyógrhatAia a legmakaeiabt, lyaaer. él al-IrilbáatalKak, gyoroorgnres él gyoraorliér, rögiött irékrikadái. mAjbAtual.ua, r\'r (•lilái, aranyér éi a legkol*oböi5hb a*l kelHáéíak elleo, e jelt* hAilixeroek éttliedak óu mindig Digy bb alterjedéat aierxett. — Ara agy ipio Ml il 1 art-dall dobolnak 2 kar H amit i tá sok törvényileg f enyittetnek. |MOLL-FÉLE~FRANCl>Í1 msnmMM^GM Csak akkor valödl. fraoozla boriietz ét »6 aerezet«ton mint fá|da lomonill api tó bedórxtÖliHi axer köirrény, e»o» ói a meghnléi ejyób köTetkeimóayeinAI l*jji»roerete«ebb nepixor - Egy ónoiott eredeti üveg in I kor 90 fll. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb raWixrr npriot Jrfiiitek gyermek él bötgy irappan i bír akiiarD ápalAaára gyaraakak ti falainak rállán. Ara dirabaaklal — 40 III. öl dirib — I kar. 80 «ll. Minden darab gyermek-iiAppan Mail A. védjegyével van ellátvA. FI. I > é I k 1 I i f ■: Moll A. gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. az. Vidéki megreodeléiok papontA poiuutAuvét mellett leijeaittetook. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyívei ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán R08enfeld Adolf 88 Fia. 2261902. végrb. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teazi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1901. éti V. 132811 számú végzése következtében Dr. Wetsz Lajos nagykanizsai ügyvéd által képviselt Hattesdorfer Ignác nagykanizsai lakós javára Geisler János nagykanizsai lakós ellen 380 k. » jír. erejéig 1901. éri november hó 19-én foganatosított kielégítési régrebsitás atjáo lefoglalt és 960 koronára becsült egy 8 lóerejü gőzmozdony, 1 cséplő és a bozzá tartozó összes (elszerelésnek fele része nyilvános árverésen eladatnak. Uely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1901. évi V. 1328|4 számú végzése folytán 380 k. tőkekövetelés, ennek 1901 évi október hó 15. napjától járó 6"l. kamatai, VI, váltó dij és eddig összesen 96 k. 25 fillérben már megállapított költségek erejéig Nagy-Ksnizaán a helyszínén leendó eszközlésére 1901. ÉVI FEBRUÁR HÓ 19 NAPJÁNAK D. U. 3 ÓRAJA batáridőm kilüzetik 61 ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelmében kéBrpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1902. évi február bó 4. napján. Maximovits György kir. blr. .hajtó. A magy. Hr. szab. Psztálysorsjáték loilarusltoja. - Saját tirmésü is Jól hazait tirmészitis borok aladáia. Sző1ővessző á r j c g y z 6 k TELEK/ ZSIGMOND, PÉCSETT cs. és kir. udvari bornagykeriskidö, szőlőbirtokos és vnszölikolatulajdünos. Ar árak VSteteiottaég nélköt kéiipémíliatéi vagyii ai óllzegnek elöra való bekGIdéia, vagy utánvét mellett. caomagoláa nélkGI Villány vagy Péca ájlomáaon átvivő, ezrenként koronaértékben Artondók. Amerikai alanyok Arak ezrenként Európai vesszők, korcsok és ojtványok Arak ezrenként Oyókeros , ölra» Touiúk íj veonxók t. o*it. II. owt;,L oitt.\'TÍToKt. OySkares voaaiók Simft vpaaaök Vitis Solonis (nagylevelQ) . . . Riparia Portalis (üloir de Montpellier) Rupestris Montikola (dn Lot) . Rupestris Metallika ...... ColombeauXRupest. (Gam Couderce) ArnmonXRup^tris Ganzin 1 sz. . SolonisX Rupestris...... MourvedreX Rupestris 1202. . . MIMIM " 1 I \' = — IC 10 — IG 10 — 1 25 14 120 60—10 Belföldi borfajok...... Francia importált borfajok . . . Asztali szólók....... Sima zöldojtviiny...... Gyökeres fásojtvány..... Berlancieri-korcsok...... Seleclionált BerlaudierisXRipAria . Alant felsorolt legújabb korcsok 20 - 30 20—30 30 — 40 260—300 100—200 8 — 20 10 — 20 12 — 50 100—140 50 — 100 — 50—100 hapliato nálam: akac csemete á 10.— korona. Gleditscbia á 12— korona ezrenként, 2 éves diófa 50 fillérért darabonkint. eves válogatott spárgspalánta A 3. kor., legjobb faja földieper A kor. százankint csomagolás nélkol; _ végol vorkshir ,.,. telivér malaczok 4 1.10 kor. kilogrammonként élősúlyt számítva „„. „. ^SZLETEN VAN: FRANOOX AMERIKAI Ki AMKIÜCOXAMERIKAI KORCSOKBÓL: RipariaXRupesIris .01, I motx Rupestris 1305, CabernetXRupestris 33a>, ChasselasXOOI. AramonXRiparia 143, Gros UolmanXBupestris IGOA, BouriMonXRupesIris KOI. Bn». YorksXSyrah 1)01. Chasselas rosóXRupestris 4401, RupeílrisVkorcs Aiemar \'215. RipariaXCordifoliaXRupestris de (irasset \'227, SolonisX Hnbt.ala, RipatiaX Rupestris Jiger I. sz. 1 1 SIMA ZOLllOJTVANYOK : KADARKA — Riparia Portalison, Rupestris Montikola. Rupestris Metallika és Berlnndieri korcsokon: OrOKrO — Solonisou, Rup.Montikola, ColombeauXRupestris, Riparia-l\'orlaiis, Rupestris Montikola és Berlandiori-Korcsokon: ObAM RMLING - Rupestris-Montikolán és Rupestris Metallikitn. Solonis és lierlandieris-korcsokon: CHASSELAS BLANt ROUGE DOR, CONTOUL1ER. MUSCAT LÜKÉI. MUSCAT ALEXANDER _ Berlandieris korcso.on, Solonison, Riparia Portóhwn Rupestris Mont,koláti és Rupestris Meullikán; ZÖLDSYLVAN1 - Rupestris Montikolán és Berlaadieris-kor-cspkon: JARDOVANY — Riparia Portalison; KEVERT FAJOK - kevert alanyokon -.<... FASOJTVANYOK: OLASZ RIZLING - Ripari. I\'orla\'ison, Rupestris Montikolán Rupestris Metallikán k*iii-v/\'i!-»°i!\' D--;.. B\'Paria-I\'orlalison. Rupestris-Montikolán ; FURMINT - Riparia Portalis. Rupestris Montikola Solonis; KHhA/ahK Ui»"»ter Rissltng), AramonXRupestris Ganzin 1. és Solonison; 01IASSELA8 (spanyol) VÖRÖS ES KEHKR -KífJmiVKA 80"\'<! ?U?e4! ^ Montikolán, Rupestris Metallikán; TRAMINI _ Riparia Porlalison és Rupeslris MeWIikán; KÖVIDINKA - Solonisou u Colombeau Rupeslráen; ZÖLDSYLVAN1 - Riparia Porlalison: OPORTO ES KADARKA -Rtparta lortahson « Rupestm Monliko áu; KÜLONFELE ASZTALIFAJ-KOLÖNLEGESSBGEK - különböző alanyokon. K«ri.li»k, lE J1 V1,fSíÓK- *B"SR, BOK\'-AJOK: Mézes, Járdovány. Ezerjó, Follblsucho. Clsirette blauc. Piqnepoul, Kosidinka. Bakator iormint. Csomomka. Tökös, Zöldsylvani. Zöldveltelini, Muskotály; FEHÉR CSEMEGI---------- " \' , ■„„,,;„. ni ■ .\'•••• "i.....:....., .„.„„„^ mu,™,,; ruur.it CSEMEGEHORFAJOK: Msde- Olaszrizling, Tramin. Pinotblanc. Gatnayblanc (mindkettő fehér Burgundi!. Semillon; VÖRÖSBORFAJOK: i cs ,ü\'mh} AIÍMn,° Bo,"\'h,il\' G™nd <>0 Oalmetto, Aramon. Cinsant, 2 ,™ - S^\'-ÓK: Oh^sela, blaue, ronge d\'or. Tliomtnery. Fontainbleau. Bardueis, du Bar aur Aube ^Mii^i^rsűrazr........ ^ 8arboi,°\'jaii,ei\' ^^ »«»•">»• ^^ Rendelés Jti\'nt" ^^^ beárkojLÓ, sorrendjében jegyeztetnek elő s ha készlet valamelyikből nincsen, mielőbb tudtul adatik, fenál errenkéűtl T***\'* "1.\'!,,>l\'«et "ászonesomagolás simavesszöoél egy koronába s ládába való csotnago- jelöTendó még ""S ,es8tSkDÍ1 » "taeretóbe. A címzett neve, lakhelye, állomása, pontosan Az alanyvesaők használatára nézvo a következő lapasztalatok mérvadók: RIPARIA PORTALIS csakis mészmentes humiis gazdag talajban Sonolis sárga, legfeljebb 2o» ., tnészlartalmu, Rupestris Montikola bótert^fajok Smía meTeTs.\' me .es Rupestris MeUllica rossz fehér, kagylós és salétromos hegyi talajban. AratnonXRupealns Ganzin I s" kötöttV* á d) Szerint\'SLStt ^Tv "ÍX m1^ * lT°SSM-b\' m08Ma- «Mb» használandó. A franci. UPS ti^álUtou L l^ucUországban ismcretíen.rf Bupestrts ,202. és a hazaiak szerint a So,oui.XRupestris. mely náluk "selek- landiari l-nr,AnS"rarftS\'\'-vb/idí"> ,l«"yfai\'>11 i<>bb minőséget érlelnek, mint az eredeü alanytypusok és ez különösen a Ror-R :^ lTZU ba\'0-, A viszonyitóstilletóleK a Ripari.XSoloni» a Rip\'ar" és Solonis közt. a SolonisX PinoTvRuDesM, ■ nPe- \' » „R|P"".XKupeslns pedig a Riparia és a Rupestris közt áll. Nagy figyelmei érdemel a P.nolXRupes ns 130O es BounscoeXRupestris 601 és 603, a melyek mint Tájborok alanyai a legjobb fajból szolgáltatják, nak és k ll ,10 u ta.ox.si.ril.li korcsok legtöbbnyire olyanok, a melyek a legrosszabb talajviszonyok- SLök J fS^a^iW kr^ " \' még\'9 n>gy°bb t°>r>*> » philloxera ellen jobban a^nl. nlaHhatni a^—"J^ ■\'"f\'\'1\' """\'í\'^811 RipariaXBerlandierist adhatok el, do jövő évbén már jóval többet remélek nehéXke, ír1^- !" Tk4* RI\'P"»lriíXBerl»ndieris azon alkokat szolgáluliák majd, a me™yék , legroMZ«bb UI^ nehézségeket ktbirják ts a legtöbb termést, valamint legjobb minőséget eredményezik. 8iílívLtói»koUVe«.n .í»yf^ok tor- _ Teleki Zsigmond. melésére a 1 gondot fordttja. 1901. december bó. melyek már évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint könnjQ hashajtó feloldó azer ajánlUltátnab^ az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minőségük következtében még gyermekek által la szívesen bevétetnek. Kfry 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egy íekercs, mely S dobozt, tehát 120 pllalát tartalmai, c»«k2kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél egy tekercs bérmentve szállíttatik. ]|/fn ifíUV !ieo"t«,Ii f- hashajtó labdacsait. Csak akkor l\\Cl1ÜUI1l\\ Valódi, ha minden doboz hátulján ami törvényileg bejegyzett .Szent Lipót\' védjegyünkkel van ellátva vörös fekele nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEU8TEIN APOTHEKER aláírásnak kell lonni. MEUSTEIN FÖLÖP ,Szent-Llpótbóx\' cimiell gyócyizértAra Z. K. , VTIKN, 1., Plankcogasie 6. Nanr-KanUaAil: BKLDS LAJOS Si R81K GTOI.A gyófjKeríiieknól. □0000000000002200000000000000000000 oo Nyomatott Ifj. Wajdiu József kanyvnyoradijibw ííagy-Kaniisin. 467|tk. 902. Árverési lilrdetméiiy. A nagykanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy ílaba József végrebajtatóuak Pávics József ós neje Gál Katalin végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakósok elleni 64 korona tőke, ennek 1901. évi február hó 14 napjától járó 5°|, kamatai 24 k. 20 I. per, 12 k. 40 f. végrehajtás kérelmi, 18 k. 30 f. árverés kérelmi, továbbá dr. Tripammer Rezső Ogyvéd csatlakozott végrebajtatónak 286 k. tőke, ennek 1901. évi juníus 23-tól járó G°l, kamatai, 6 korona 86 fillér óvási \'),"l0 váliódij, 29 k. 10 f. per. 25 k. 90 f. végrehajtás kérelmi, 20 korona jelenlegi és a még felmerflleDdő költségek iránti □gyében a feotnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 1618. sz. tjkvben Pávics József és neje Gál Katalin tulajdonaként A f 8379 hrsz. alatt felvett 883 koronára becsalt 592 sz. ház, ndvar és kert Kiakaniztáo, az ottani 2815. az. tjkvben Gál Kati tulajdonaként A t 9125 hrsz. alatt fölvett 292 koronára becsült cigányberki szántó, s 6953 hrsz. alatt felveit 116 koronára becaült sukaldombi szántó, az oltani 5171 sz. tjkvben Pávics József tulajdonául A t 34541a brsz. alatt felvett 188 koronára becsült ollaki szántó; 6447 hrsz. a. felveti 179 koronára becsült dáviddülői szántó és rét; s 7151 brsz. alatt felvett 44 koronára becsült hidegkúti szinió; az ottani 6398. sz. tjkvben Pávics József és neje tulajdooaként a -f 91331b hrsz. alatt felveti 292 koronára becsOlt cigányberki szántóföld 190a. évi márcz. hó iá. napján d. e. 10 órakor ezen tltvi hatóság hív. helyiségében; továbbá a bakónaki 609. sz. tjkvben ugyanazok tulajdonaként A t I032|b brsr. alalt felvell 665 koro uára becsült bagósütői szántó, végül sz oltani 1311 sz. tjkvben ugysnazok tulajdonaként A t 1031 ]D. 2. hrsr. alatt felvett 372 koronára becsült bagószőlői szántóföld pedig 190a. évi mire. hó 13. napján d. e. 10 órakor Bakónak községházánál dr. Tripammer Rezső és Faica Lajos felperoai ügyvédek vagy helyetteseik közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10V*l készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, 1902. évi február hó I. napján. 3815|I901. MM ámíti MMw A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részérói közhírré tétetik, hogy Kppinger 8ándor és fiai cég végrebajtatónak Berger Károly végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakós elleni 4520 k. tőke, ennek és podig 920 k. után 1901. jnn. ll-től, — 2600 k. után 1901. jun. 26-tól, — s 1000 k. után 1901. jun. 30-tól járó 6»|» kamatai, 18 k. 60 I. óvási, 3 k. 55 f. közlési, Via váltódij, 106 k. per, 60 k. bizt. végrehajtási kérelmi, 55 k. 70 f. kio). végrehajtás kérelmi. 87 k. 82 f. tárlat foganatosiUsi, 11 k. (árnyalAii. 48 k. 30 f. jelenlegi, ugy Kraasz Mayer és fiai csatlakozott végrebajtatónak 110 k. lőke, ennek 1901. márcsius 18-tól járó 5*!, kamatai, 60 k. 90 L per, végreh, térvényi ét foganatosiUsi, 18 It. 80 f. folyt végreh. kérvényi, továbbá Tóth József cjstlakozotl végrebajtatónak 69 k. 90 f. tőke, ennek 1901. márc. 27-tól járó 5°|, kamatai, 25 k. 60 f. per. 12 k. 60 f. végreh. kérelmi. 14 k. 50 f. végreh. fo-ganatositási, 11 k. 20 I. folyt, végreh. kérelmi, 10 k. tárgyalási s végül a n.-kanizsai takarékpénztár állal alapitolt önsegélyző szövetkezet csatlakozott végrebajtatónak 1000 k. tőko, ennek 1901. jan. 15-tól járó 6Via kamatai, 54 k. 60 f. per, 28 k. 60 f végreh. kérelmi, 31 k. 30 f. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti ügyében a fentnevezett kir. törvényszék terüleiéhea tartozó a nagykanizsai 2955 sz. tkben felveit A t 641 hrsz., 326 sz. ház és udvarnak Berger Károly tulajdonát képező s 1146 k. 50 fillérre becaült \'|„ rész, az oltani 3992 sz. tjkvben felveti A t 12711a 1 hraz. 1029 sz. ház és udvarnak ugyanazt illető 643 kor. 50 fillérre becsült \'I,, része, végül ugyanott 3699 sz. tkvben felveti A t 645 hrsz. 330 sz. biz udvsr és kertnek ugyanazt illető s 524 k. 50 fil.-re becsüli \'I,, része 1902. évi mire. hó 11 napján d. e. 10 órakor ezen tkvi ható«ág hiv. helyiségében dr. Kreizler József, dr. Bontzik Ferenc, dr. Dálnoky Béla és dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbejöltével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO§/9-Át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1901. évi novemb. hó 25. napján. Nagyon fontos gyomorbetegeknek! Étvágytalanság, gyomorbajók, rosszullét, fófijii, ro»«« eméaitéatöl gjo-morgyengeség, emésiUal zavarok stb. Mtftz3atflla«k az Inert Brady-féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDEN\' GTŐBTTARBAN KAPHATOK. Sok ezer koazöní éi hála Irat. Egy Qveg Ara haaioAlati ataiitAasal ogyatt 40 kr. Keltői öveg 70 kr. Központi ixótkQldft C. Brady gyógytira a .Magyar Királyhoz*, Béci I. HaaiUlliiskUI dvakedjesk _ alélta valádl MArlaozellI jyo- A/iSSZy ráat ■aroieppeknek védjegyet ói kell viselői. Ügyeljook arra. hogy régi blrrtevea valódi Brady fi le MAriacelti gy-omorcieppek nregje <0 kr. Kettói n»eg 70 krba kert), mert a sem valódiak otAoaatok olcióbb áron legtöbbizör 35 kr.-órt lennek eladva. Jo és olcsó órák, 3 éri jóttilláaial privAt vevőknek KONRÁD JÁNOS iraayira araay, ezBit él ékizar árak szaililókáza BRUX (CiehorajtAg) Jó olckel-rem.óra trt 8.75. Valódi eanat-rem.-óra frt. 5.80. Valódi eillit lánc frt 1. 10. Nlckal ébreaatö óra frt I Í5. Cégem a ca. éa k. birodalmi címerrel van kitűntetve, námulan arany, ezQlt kiUHUai érem valamlst ezernyi eliime-rö-levél van blrtókotaba. Nagy képes irjegyxéket legyen íabérm- NAGYKANIZSA, 1902. február hó 13-én. 7-ik ssrám. XLI. évfolyam. Előfizetési ár: évre . . 10 kor. — fill. Kél érre . . . f, kor. — fill. NrjtjedíTr© . . 2 kor. 5o fill. Egyes Mám 20 nil. HIROETÉSEK 5 hatibospctittorban l4,mÁsoiliror 14, 1 minden tovAbbi sorért 10 fill NYILTTÉRBEN petit soronként 20 fillérért vétót-nck fel. zalai i0zl0ni A Isp tzeUfiDÍ részét illető mia-dcn közlemény & felelős szerkesztő nővére, az anyagi részt illető közlemények p-"dig 3 kiadó nevére címzetten Nagy-Kanlzx&ra bérmentve iotézend&k. Bénnentetlen lcTelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vlH»zaneni küldetnek | A nagy-kanizsai , Ipar-Testttlet, ■ „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,« „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Munkanélküliek. N»S)Vanlu», 190S. (ebi. 21. A problémának azt a részét gondoljuk, mely állandó orvoslást igyekszik keresni az időnként meg-meg-ujuló baj ellen, nem pedig azt. mely alkalmi munkák nyújtásával igyekezik a bajon segíteni. Ez felmerülő konkrét esetben álmeuctileg segíthet egy-egy csoport munkáson, de magát a kérdést nem oldja meg. Igaz, hogy külföldön sem találtak még bevált gyakorlati módszert, mely a munkások bevonásival állandó szervezet alakjában biztosítsa a keresetnélküli munkást a munkátlanság nehéz csapásai ellen. Hazánkban az ily irányú kísérletnek elöföltételei Dincsenek meg. A munkások száma, szervezete és öntudata akkora fokra még nem emelkedett, hogy éppen a legkényesebb feladat megoldására igénybe lehetne veuni. Ami kár. Nagy hátrány nálunk, hogy az ország székvárosán kivOl más központokban műveltebb, szervezettebb munkások nagyobb tömegben nem élnek és igy ez oldalról sincs kísérletezésre elég alkalom. A munkanélküliség megoldására nálunk tehát csak a régi módokhoz kell nyúlni, az ad hoc segítséghez. Ámde éppen akkor, . midőn a gazdasági helyzet rossz, amidón tehát konstant jelenség a munkanélküliség, ütközik legyózhclleu akadályokba a segítség, meri pangó viszonyok közepette a gazdasági foglalkozások valamennyi ágazata egyaránt szenved és nem képes az egyik a másikban fölöslegessé vált industriális rcservát föl venni. Éppen ez utóbbi a munkanélküliség hátrányai ellen való biztositásnak szinte legyózhetlen pénzügyi akadálya. Az igények, amik az ily pénztár ellen támasztatnak, szerlölött nagyok. És munkanélküliség esetén, amint ezt a legkitűnőbb munkás-szervezettel biró Anglia példái mutatják, nem képes a szervezet tagjait kellőleg ellátni. Talán a kényszer-biztositás, ami pedig betegség, baleset, rokkantság és aggkorra behozatott, sem vezetne célra, mert hatalmas tökét igényelne és oly áldozatkészséget, melynek altruismussági magas fokán a mai társadalom munkásai sincsenek. Mig a jelzett munkásbiztositási nemek mellett régi emberi humanisztikus törekvések szólanak, a társadalmi élet békéje és rendje is követeli, hogy betegség, baleset, rokkantság és aggkor esetén a szerencsétlen munkás magára ne hagyassék, addig a munkanélküliség mellett csak az iménti szociális szempontok szólanak, de, jeleztük, még ezek sem forrtak ki annyira, hogy az állam már most rendezóleg cs szervezőiig avatkozzék be e kérdés eldöntésébe. Az állampolgárok egy részének eltartása akkor is, amikor kereset nincs, bizonyára nagyjelentőségű elvileg, mely ntra való első lépést a többieknek kellene követui, mert hisz nemcsak a munkás szenvedhet keresőképtelenség esetén, de sújthatja e sors a társadalom vagyoni és gazdasági erőben nem kevéibbé gyönge elemeit is. És igy ami joggá válhatik egyikre, azzá kell lennie a másikra nézve is. A munkanélküliség ellen való biztosítás ez elméleti akadályainfii talán még nagyobbak az anyagiak. Jeleztük, hogy ily szervezet fentar-lása rendkívüli pénzügyi teherrel jár. Életképes működéséhez tehát arány- talanul kell megterhelni a munkást, amelynek viselésére ez sokszor nem képes, de hajlama sincs, uem számit-ván a munkanélküliségbe való jutásra. Érthető is. Betegség és balosét .mindnyájunkat érhet," valamint a rokkantság a kor haladtával beállhat és az aggkor is osztályrész lehet. Vau statisztikai alap, van valószínűségi számítás e kérdés földerítésére. Van védelem és óvintézkedés azok ellen. Csak a munkanélküliségben nincs és uem lehet rendszer. Ennek esélyei uem számithatók ki. Változbatik országosan, vidékenként, helyenkéut, iparáganként, iparcsoportonként. Fölléphet hirtelenül és pusztíthat rohamosan. A munkanélküliség kérdése tehát egyik legérdekesebb szociális ügy, melynek megoldása a jövőt terheli s lehet, sót bizton remélhető, hogy miként a többi munkáskérdésben, ugy ebben is meg fog találtatni a gyakorlati és elvi megoldás. Addig azonban megmarad a társadalom nagy kérdőjelének, mint másutt is, nálunk is. Addig csak az említett ad hoc megoldás a fő segítség, amit munkaalkalom nyújtásával az állam és társadalom adhat. Hogy ez. kevés és az ügy mélyére nem hatva, a munkanélküliségnek csak kiáltóbb hiányait alkalmas elsimítani, baj, szomorú valóság. Am partiális segítség is valami. Krre a társadalomnak is kell gondolni s erőbirását igénybe venni, mert ingyen kenyér és tej nem oldja meg az égető s függő kérdéseket. A kaszárnya és az odavezető utak. Az emberi szellemnek meg van az a képessége, hogy megtörtént dolgokat, újra maga elé képei idézni, még akkor is, hu azok nagyon régen történtek. Gondolkozzunk . . . vagyis inkább emlékezzünk az összes közgyűlésekről, melyeken elhatározták a kaszárnya építést, akkor eszünkbe jut minden bizonynyal az moly legközelebb van hozzánk, s ez az a májusi kőzgjülés, hol a kaszárnya építéssel Harkáoyi Edét bízták meg a tanácsi javaslat értelmében. Itt szó volt arról is, bogy a Sugár-utat meghosszabbítják a mezőig, Huoyadi-utcát egész Vörösmarty-ulcáig 3 az Árpád-uteából a Rákócy-utca keresztezésénél kiinduló elzárt sikátort kinyitják. Az indoklás az volt, hogy a kaszárnya maga felé tereli a forgalmat, s ba a városon kivül van, azért szerves összeköttetésben kejl lennie a várossal, a kell, hogy a kaszárnya felé több utca vezessen, bogy így minden irányból megközelíteni lehessen. Beszéllek valamit a Petőfi-ut végétől a kaszárnyáig létesítendő téglázott útról is. Ez is csak beszéd. Meglett beszélve, megemlítették, papírra irták és eltették ponészledni a többi üdvös intézmény mellé a város nagy irattárába a penészgombák tenyésztése 8 a spórák szaporítása végett. A kaszárnya sokat eegitott a városon. Mogszüuik nz a veszedelmes lövöldözés, melyet éveokint oly sokszor rendeztek a honvédkaszároyában. A Hunyadi-utcai ■kertekbe, sőt uémelykor az udvarokba is berepült egv-egy ólomgolyó, mely ba valamely fejjel összetalálkozott voloa. köimyeu kiolthatta voloa a szerencsétlen ember életét. Szerencse, sőt csodával határos az a körülmény, hogy eddig szerencsétlenség nem történt. A nagy zaj és lárma kellemetlen a város lakóinak, most megszüoik. Az uj kaBzárnya tágasabb lesz a réginél, és ba tágaBabb, kényelmesebb is. A régi honvédkaszárnya szobái alacsonyak, ablakai kicsinyek, folyosói szűkek, s igy nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak. Ráadásul huzatosak is. Az uj kaszárnya tehát a legénységen is segít, mert az egészséges helyiségben \' való tartózkodás, a tágas termekben való pihenés jótékony hatással lesz a gyakorlatban kifáradt hadfiakra, elősegíti a mozgás állal megindított vérkeringés által a szervek táplálását, erősödését. A kaszárnyát Harkányi Ede olcsón és bámulatos gyorsasággal építette fel. Az épület nagyarányú, éa hatalmas méreteivel uralkodik a kőroyék apró házai fölött, mit akkor lehet legjobban észrevenni, ha Palin felől tekintjük Kanizsát. A város belsejéből csupán a Hunyadi-utcán át lehet a kaszárnyát meglátni, onnét is csak egy részét, de ez az ogy rész is emeli a kilátás szépségét. A régi épülettel mi lesz. Kem tudja senki. Némelyek szerint bérház, mások szerint ide heiyezik a gimnáziumot addig mig az uj elkészül. A legújabb nézet, hogy tisztviselő telep lesz. A legvalószínűbb pedig az, hogy itt is lesznek katonák és az uj kaszárnyában is, a régiben azonban sokkal kevesebben mint előbb voltak s a régi kaszárnya épületét fogják kisegítő laktanya gyanánt használni az apró kaszárnyák helyeit. Igy a város jővedolme szaporodik, a régi épület is jövedelmez, az uj is hasznot hajt. Mi csupán az épület déli részével akarunk foglalkozni, azzal mely a Rozgooyi-utcára néz. A kőfalat el kell bontani, a déli oldalon ajtót törni, s az épületet iskolává alakítani át, melynek a Rozgonyi-utca fulöl legyen a bejirata. As épület szép, tágas és elemi iskolai helyiségnek minden tekintetben mogfeletó. az udvar nagy. Rozgnnyi ulca csendes utca, a az épület az utcáktól távol fekszik, a tanítás zavartalanul (a külső nesz behsllftlszása nélkül) folyhat. Mielóit a cikkot befejoznénk, a tervezett utakat és utca meghosszabbításokat ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Amint a kaszárnyába beköltöztek a katonák, arra az utcáknak és utaknak készen kell lenni. Azonkívül ajánljuk a Sugár-ut, Rákócy és Hunyadi-utcák kanálisainak sürgős rendezését mert ezen az utcákon végigmenni alig lehet, csupa sár, víz xz egész, a domború kocsiutról a víz lefolyik a gyalogjáróra é3 magával hordja a sárt is. Különösen a Sugár-ut folytatása van botrányosállupotban. Vájjon katonáink is nyakig sárban mászkáljanak TÁRCZA. Állat az smberbsn. A ,ZaUi Köilöny\' ereilcli tlrcija. — Tekintetes Szerkesztő ur! . Ua b. lapja legközelebbi számára szüksége van egy riivid hírre, legyen szíves tegye közzé, hogy ellenem fegyelmi vizsgálatot indítottak. A bírt \'méltóztassék kúmlbelol igy megfogalmazni: Cím: -Állat az emberben.- Még jobb lesz tán: „ Vadállat az emberben." Sőt molegen ajánlom ezt a cirnet: „Mcnazseria az emberben." Mert én. tekintetes Szerkesztő ur, a bögöziek állítása szerint magamban egyesítem földünk egész faunáját, kezdvo a vaddisznótól a vérszopó tigriMg. Sót még a tigrisen felül is van bennem egy még ragadozóbb vadállat. A tigris hozzám képest kezes háziállat. Higyje el ezt kérem, Szerkeszti ur, hisz már én is elhiszem magamról. Mert _ bár a legnagyobb .lelkiismeretességgel átolvastam Brehm „Allatok világa- cimü korszakalkotó természetrajzát — mondhatom. sehol sem akadtam nyomára, hogy valamikor a legdQhösebb tigris is felpofozott tolna azért egy gyermeket, mert az az orrát kifújta. De én, Szerkesztő ur, ezt megtettem. Megtettem! No hát, csapjanak el, vágjanak négygyé, de én mégis megtettem! Én nem bántam meg, becsületszavamra nem. Az a pofon nekem \'Ken jól esett. (Tudom, a gyermeknek Mondhatom, egészségemre vált. V* gyereknek sem ártott.) De fogalmazom tovább a hírt: „Egy tanító visszataszító kegyetlenségéről értesít bennünket bögözi tudósítónk. Dániel János, ottani elemi iskolai tanító Kardos István tekintélyes bögőzi kereskedő nyolc esztendős Béla tiát, mert a gyermek felelés közben az orrát fojta, kétszer ököllel oly hatalmasan fejbe vágta, hogy a szegény fin ájultan esett össze. A községben a felháborodás általános. A szívtelen tanító ellen megindították a fegyelmi vizsgálatot.- Igy, Szerkesztő ur! Mondhatom, ez a hír nagy hazugság, de mégis, mi ez azokhoz az óriási hazugságokhoz képest, melyeket községembeliektól hallana Szerkesztő ur, ha most valahol, pl. a „Zöld szerecsen--hoz címzett fogadóban találkozhatna velük. Ott határozottan azt beszélik rólam, hogv sürgöuyileg elkérettem Budapestről a Ganz-gyár legnagyobb pörölyét és azzal ütöttem „Kardos István tekintélyes bögözi kereskedő nyolc esztendős Béla fiát." Legyen szíves. Szerkesztő ur, tegyen jót velem s hallgasson meg. Elmondom annak a szerencsétlen orríuvásnak a történetét. Előre bocsájtom, hogy — ideges ember vagyok. Előre bocsájtom még azt is, hogy mikor megszülettem, nem voltam ideges. Még husz éves koromban sem voltam ideges. Most az vagyok. A mesterségem tett azzá. ís azért lettem ideges, mert jó tanitó vagyok, mert szeretem a mesterségemet és szeretem ezeket a nebulókat, ha csak egy szikra kis észt is fedezek fel bennük. Ha uem volnék jó tanitó, ideges sem volnék. Akkor meghíztam volna 100 kilóra és nekem is oly szép tokám volna, mint Kardos István helybeli tekintélyes kereskedőnek, kinek a tiát megpofoztam. Mit tudhatja egy ilyen tekintélyes hasú, tokás kereskedő, mily óriási munkát végzek én ő hozzá képest? Kardos István azt hiszi, hogy az én foglalkozásom csupán abból áll, hogy magyarázok, aztán kérdezek. A gyerekek pedig tudnak, vagy nem tudnak és jók. vagy rosszak. Ha tudnak és jók, akkor J megdicsérem őket. ha pedig rosszak és ordítanak, akkor becsukom őket. Kzeken kivül pedig vasárnap orgonálok a templomban. Ilyen kényelmes mesterség mellett bizony szépen meghízhatnék az ember. Oh, Istenem és boldogságos tanfelügyelő. ! ha csak ennyiből állana az egész! Ha ; csak ordítanának, verekednének az akasztó-i fáravalók ! Bánnám is cn! Közibük vágnék a vonalzóval, arra majd elhallgatnának, én pedig étvágyat kapnék a gusztusos ütéstől. Kardos Istvánnak vau kilenc gyereke, lányok és fiuk vegyeseu, de mondhatom, bár én az ég alatt egy gyermeket, se fiút, se lányt nem mondhatok sajátomnak, Kardos István nem ismeri ugy, akár 3 saját gyermekeit is, mint én. Ha ismerné őket, bizony engem is többre becsülne a munkám után. Nem tudja ez a tekintélyes kereskedő, hogy mi az. amivel a gyermeki vérig, halálra tudnak engem boszantani. Azok az apró, zseniális gyermeki gazemberségek, válogatott raffineriák, melyeket, ha otthon művel a gyermek, a .szülők összenéznek és azt gondolják maguk-\'ban, hogy mégis csuk bolond Szerbia kormánya bogy oly soká kutat trónörökös után, mikor itt van ez a kis lángész, ezt az Isten is trónörökösnek teremtette. Ezek a megnevezhetetlen huncutságok, ezek megölnek engem. Számtan óra volt. Jó kedvem volt. Kihívtam fülelni Kardos István tiát. a Bélát, akit aztán később felpofoztam. Különben igen szerettem ezt a gyereket. Jó képű, jo « s2ü gyerek. De nagy huncut. -Ám ezt nem bánom, csak csípjen rúgjon, harapjon, verekedjék nyíltan, őszintén. Az engem nem bánt. A törtekről volt szó. Azt kérdeztem tőle. mi nagyobb: kétharmad, vagy két-negved. A gyerek a kétnegyed mellett .szavazóit. „Szamár vagy fiam, de az nem baj. Mindjárt felvilágosítalak.\'* Klóvettem minden jóindulatomat és pedagógiai tudományomat. Beszéltem a gyereknek tiz percig egyfolytában a számláló és nevező fontosságáról. lényegéről, szerepéről a rnathe-matikában. Magyarázataimban hivatkoztam i az almára, a körtére, barackra, túrós- ! lepényre és mindenre, ami csak pászol egy nyolc éves gyerek .feífogásához. Eltördeltem előtte három krétát, szétszaggattam két itatóspapirost, telepingáltam a fali táblát számokkal és almatörtekkel. Beszéltem a számmal, a kezeimmel, meg a lábaimmal. Beszéltem, mig csak a lélekzetem tartott. Szerkesztő ur! Kíván-e Ön ennél többet tőlem? A gyerek okosan, értolmesen nézett rám. „Hát érted már. Béla fiam ?" A gyerek a legnagvobb határozottsággal felelt: „Igen." „ Tehát melyik nagyobb?" „A kétnegyed." Becsületemre kijelentem, hogy higgadt maradtam, mint az aludttej. „A kétnegyed nagyobb?" Kérdeztem oly haugon. hogy a gyerek mindjárt észrevette magát. „Akarom moudani, 3 kétharmad!" „Hát ezt akartad mondani. Jól van. Hát mi nagyobb: kétnegyed, vagy kétötöd?" „A kétötöd? vágta rá minden gondolkodás nélkül, alkalmasint ugy gondolkodva, hogy a kétnegyeddel már egyszer blainirozva magát, tehát ezentúl tartózkodni fog ettől a számtól. „Látod, nem érted" — mondtam olyan nyugodtan, mint ahogy Verne angoljai beszélnek. Ismét előírói kezdtem a magyarázatot. Most egynegyed óra hosszat magyaráztam azt. mit előbb, csakhogy egyszerűbb szavakkal és még kézzelfoghatóbban. A végén már egészen rávezettem a gyereket, hogy mit válaszoljon. A szájába rágtam a szót, csakhogy éppen magam ki nem mondtam. „Nos tehát nagyobb a . .. ." Vártam, hogy azonnal rávágja: „A kétnegyed!" De nem tette. E helyett csak nézett rám üresen, közönyösen, aztán megvakarta a füle tövét, a jobb kezével a bal karját, akkor köhintett egyet, kívetto a zsebken- Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. majd olyan kocsiúton végig, a mely mellett a gyalogjáró is olyan, hogy jószívű ember nem hajtaná rajta végig a lovát. Népkonyha. Koncertes, zsuros, íelolvasásos és menyecskebálos társadalmi életünknek szomorú háttere a nyomorúság. És ebből a sötét háttérből kirivó színekkel, átmenet nélkül bontakozik ki a jó mód, a hatalmas festmény kellemes része, az élet gyönyörűsége. A tél pedig vakító fehér havával, báljaival, mulatságaival elmossa még azt a csekély ároyalatot is, mely átmenetet képezne a visszataszító háttér és kellemes előrész között Elől a jólét, a farsang, a vig kacaj, zene, tánc, selyemruha; dus karácsonyfa, jóleső melegség a családi életben, a tél, melyik kellemes, örömekkel telt; a háttérben a tél. mely csak nyomorúságot hoz, éheéget, megdermedt alakokai, betegséget, beszámíthatatlan tolvajokat, börtön-tölteléket és anarkiát. És vájjon a múlatás e szakában érez-e önvádat a jó mód? A társadalmi berendezkedés óriási igazságtalanságai kelte-nek-o lelkében némi méltatlankodást, van e érzéke a maga alá nyomott tömeg jogai iránt és van-e jó hangulata ahhoz, hojíy az elnyomottak panaszait, a nyomorúság hörgését meghallgassa? A jelenlegi társadalmi rendszert bíráló eme kínos kérdésekre feleletet találunk egy négy lapos füzetben, mely előttünk fekszik. A uépkonyha zárszámadása az. Rövid kis kimutatás, beszédes statisztikával és jó szivü emberek névsorával. A felelel, a mit kérdéseinkre ad, mint a beteg ember egészségi állapota: a körűimén) ekhez képest kielégítő. Azt mondja, hogy az orkánszerű íelháborodáR, mely a nyomorultak lelkében él az élet igazságtalanságai iránt, jóindulatu belátás erejéig él a gazdagok lelkében is és hogy egy helytolenitő fejctóválás erejéig osztják ők is a szegények lázadó nézeteit. És ez uern csekélység, nem üres hangulat és nem csupán jótékonycélu bálokat jelent, jelenti azt az áldásos intézményt is, mely kenyérrel szárítja le a szegények könnyeit. E belátás és fejcsóválás üdvös eredménye a népkonyha ia. A népkonyha rövid zárszámadásával érdemes bővebben foglalkozni. Mert ez az intézmény annyira a uyilváuos?ágé. hogy nem jogot, hanem kötelességet teljesít mindenki, ha annak működését figyelemmel kiséri és ellenőrzi. A zárszámadás elsű oldalán az alapító és az örökös tagok névsorát olvassuk. Hamar végzünk vele, kevesen vannak. Van a népkonyhának 30 alapító és 21 örökös tagja. A 30 alapító közül 22 idegen és csak 8 városunk lakójs, e 8 közül pedig 2 pénzintézet és még a harmadik jogi személy Nagykanizsa városa. Tehát városunk polgárai közül 5 (ót) alapitótagja van a népkonyhának. Nagykanizsai örökö3 tagja pedig 15. Hát ez nagyon 3zomoru eredmény, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy nincs intézményünk, mely a szegényügy terén a népkonyhánál eredményesebb működést fejtene ki és ha emlékűnkbe idézzük, hogy a nálunk csak nemrég lezajlott farsangi mulatságok is mily nagy, könnyen nélkülözhető tőke létezetét árulták el. De hagyjuk a bírálatot későbbre, talán más tétel alatt találunk elégtételt és találkozhatunk a nemes szivüség uagyobb számú megnyilatkozásával. A bevétel rovat egyik pontja igy szól .évi tagsági dijakból 512 korona." E\'. is egy kiáltó szám, szomorú vád a havanna szivaros és zsuros közönség ellen. Érdekes ez a tétel is: .Egy mulató társaságtól 30 korona.\' íme. ez a leg-i igazságosabb és a legjobb célra fordított \' adó. Van a zárszámadásnak még egy figyelemre méltó pontja, raelylyel érdemes bővebben foglalkozni. ,1660 ebédért á 20 fillér=332 korona." Kz az 1660 imponáló arám és ha a •zárszámadás végén nem is lalálnók azt, hogy a népkonyhán tavaly 25535 ebédet szolgáltattuk ki. már maga ez a szám ia igazolja azt, hogy a népkonyha telje-siti hivatását. Ezzel szemben azonban nem látszik előttünk a népkonyha céljával összeegyeztethetőnek, hogy a népkonyha a zárszámadásban kimutatott 11215 koronányi vagyonát ily módon is növeszsze. a fenti 332 koronával. A népkonyhán étkeznek gyermekek ingyen és felnőitek, ha egy-egy ebédért 20 fillért fizetnek. Igaz ugyao, hogy ez a 20 fillér csekélység aonak, ki többel is rendelkezik. de bizony tőke a népkonyha kosztosai előtt és ki tudja hány ember éhezik és nem keresheti fel a népkonyhát amiatt, mert s szükséges 20 fillért nem tudja olőteremteui. Az a 332 korona, n mely a 20 fillérekből egy év alatt befolyt, nem sokat lendít a népkonyha vagyoni viszonyain, viszont azonban óriási tőko a népkonyhán étkezők önzésségénéi is. És tekintetbe kell azt is venni, hogy az olcsó ebéd még nem mindenkire nézve jótékonyság, vannak ijesztő nagy számmal olyanok, kiket csak az ingyenes táplálás menthet meg az elpusztulástól. Átlag 300 megfizetett ebédet osztanak ki havonta a népkonyhának. Pedig bizony Kanizsán aránytalanul több azoknak a szegényeknek a száma, kik a rooguk emberségéből nem tudnak megélni. Ezeket csupán kát ok tarthatja attól vissza, hogy felkeressék a népkonyha olcsó eledelét. Az egyik a 20 fillér, a mit fizetni nem tudnak. A másik pedig a szemérem. Ép, erős, munkabíró ember nem szívesen fogadja el iskolás gyermekekkel egy sorban az nlanmsnát A mi ugyan dőjét és három percig az orrát fújta. Addig persze én várhattam. .Hál beszélj már, szamár, mi nagyobb. Ugyo a . . . .- Megjegyzem, már remegtem a méregtől. Ez a* ke (elleti köhögés és orrfuvás mindig dühbe hoz. Síer-kesztő ur. csak a tanítóknak van fogalma róla, hogy mit jelent az. mikor egy gyerek felelős közben az orrát fújja De Béla csak nem felelt. Előbb szépen, uyugodtan elhelyezte zsebkendőjét valamelyik zsebébe, aztán fölszedte a földről a sok üvegcserepet, gombot, egy gyanta-darabot. egy összegabalódott spagétköteget, gombostűket, szivarvéget, krétát, elhasznált bélyeget, egy rongyos nyakkendőt és egy törött fülspriccet, melyéket mind egy zsebéből ejtett ki akkor, mikor a zsebkendőjét kihúzta. Kn vártam, vártam. Összefontam a a karjaimat és kíváncsian lestem, liogy mikor lesz hajlandó a gyerek már velem is foglalkozni. Mondhatom nem hiába vártam. Megint összeszedte magát és rám nézett. Megfogtam a gyerek jobb karját és a szemébe néztem. -Leszel szíves fiacskáin felelni arra. amit kérdeztem ?" To akasztófáravaló, beszélsz már! Most már kiabáltam. .Mi nagyobb? Kétnegyed, vagy kétötöd ?fc A gyerek zavarban volt. Forgolódott ide-oda, reszelte a nyakát gallérjához, köhögött, vakarózott. Ez eltartott jó két porcig. Aztán, hogy sokáig néztem rá, mintegy szuggerálni akartam a feleletre, a gyerek csak megint bámult a semmibe, aztán a legnagyobb flegmával, mint a ki tudja, hogy azt teszi, a mihez joga van. kotorászni kezdett a zsebeiben a kabáton, a nadrágon, végre kihalászta a sok gomb közül a zsebkendőjét és fújta az orrát, oly erővel, hogy megingott tőle a templom tornya. ítéljen el, Szerkesztő ur, vessen meg! Ember vagyok, gyenge vagyok. Nem volt erőm ellenállni a kitörő szenvedélynek. Vak voltam, süket voltam a méregtől. Nem láttam, nem hallottam, Normális állapotomban tudom, hogy az orrki-fujis egyik legszentebb joga az emberiségnek. De most erről a veleszületett jogról megfeledkeztem egy percre. És elbuktam. Megfogtam a Béla gyereket. Egyszer pofonvágiarn és a vonalzóval egyet vágtam az alfelére. .Takarodj a helyedre! Szamár vagyl" Ei történt !) órakor. A gyerekek 11 órakor montek haza. Láttam, a Béla gyerek egész jó kedvvel távozott oz iskolából. De bizonyos vagyok benne, hogy otthon az ajtó előtt már elkezdett bőgni és a mamája aggódó kérdéseire elpanaszolta, hogy a tanító ur félholtra verte, mert kifújta az orrát. A társai pedig tanúképpen még tódították a hazugságot. restelni vsló van az ő nyomorúságos állapotán, az nem az ő szégyene, de pirulni mégis, neki kell érte. Ezért Tolua ajánlatos, ha a népkonyhán az ingyen főzelékhez még az a tapintatosság é* gyengédség is párosulna, hogy méltányolnák a felnőtt szegények eme nemes szégyenét és az által, hogy velük szemben, a jótékonyságot diszkrétebb módon gyakorolnák, elkülönítenék őket a gyermekektől és általában kifejezésre juttatnák velük szemben azt, hogy az ingyen kenyeret nem a jómód kegyes szivo adja nekik, hanem hogy nekik szomorú sorsuknál fogva ahhoz joguk van, akkor nem lenne több akadály, mely a nzegényeket meggátolná abban, hogy a népkonyha adományát elfogadja. A zárszámadás utolsó lapja a forgalmi kimutatás. Számok, melyek bizonyítják, hogy a népkonyha betölti hivatását és rászolgál, hogy városunk közönsége minden erejéből és tehetségéből támogassa azt. Az a 25535 gyomor, mely a népkonyha eledelén táplálkozott, élő köszönet éa hála azok iránt, kik a téli bó gyönyörű fehérsége mögött meglátják az ijesztő nyomorúságot, amit az magával hozott. Dr. Pichler Győző Nagykanizsán. Azok közé tartozom, akik a nagyhangú falragaszok Ígéreteit némi kétkedéssel fogadják. Mert rendesen csak tört részét váltják be annak, amit külö ben szentül fogadnak 8 igy nem egyezer esik meg velünk, hogy békétlenül hagyjuk ott a termet, a hová feszült várakozással téptünk volt be. A kereskedő ifjak önképző egylete ez idei mulatságára csak egyet ígért, azt sem nagy garral, hanem az Őket jellemző szerénységgel a ez az volt, hogy Dr. Pichler Győíó orsz. képviselő estélyükön felolvasást fog tartani. Nos bát ez is egy kin metamorfózison meot keresztül, amennyiben felolvasás helyett egy kia szellemi csevegés, mondhatnám elmefuttatásban volt osztályrészünk. És nem volt senki, aki e miatt megaprehendált volna. Sőt ellenkezőleg; Dr. Pichler Győző kedves csevegésével mindenkit elbájolt. Megmutatta, hogyan lehet rövid idö alatt sziveket hóditani. Nem hiába mondja róla a fáma, hogy nagy meeter ő ebben a művészetben I Pedig semmi sincs rajta, ami első pillanatra azympatikussá tehetnél Nem igen dicsekedhetik azzal, hogy Venus isten asszonya pazarul öntötte reá bájait. De ha megnyílnak ajkai a végig járatja rajtunk okos szemeit a megcsendül, lágy, 8 szivbe lopódzó hangja, feledjük arcáoak a szép szempontjából nem éppen tökéletes vonásait, csak sugárzó szemeire, átszellemült arcára és elragadóan kedves csevegésére figyelünk. („Szegény fiam, hát tehet ó róla, hogy oly nagyon szereti a tisztaságot" — siránkozott Kardosné.) A gyereket levetkőztették meztelenre és csakugyan találtak is a testén két zöldeskék foltot, melyeket tavaly szerzett az akasztófáravaló a képviselőválasztáskor, mikor a társait kapacitálni akarta, hogy a néppárti jelöltro szavazzanak. De hát most ezeket az alkotmányos foltokat is nekem tulajdonították. Es Kardosnénak jó nyelve van. Két óra múlva tudta az egész község, hogy én megtiltottam a gyereknek az orrfuvást és emiatt egy gyereket agyonvertem. És ma fegyelmivizsgálatot indítottak ellenem. Alapos kilátásom van, hogy egy hónap múlva már nem lesz állásom, dacára annak, hogy tegnap igazolásul a gyerekekkel vezényszóra tizenkétszer ki-fujattam az orrukat. De ez semmit sem hasinál. Itt ölök busán, fegyelmi vizsgálat alatt, szegényes szobámban. Es ha feltalálnám a repülőgépet, ha megnyerném az Akadémia nagy diját, ha Hamlettel: .Innám mérget, enném krokodilt," ha megrepedek, ha a plafonig ugrom, a szomorú tényt mégsem cáfolhatom meg, hogy felpofoztam a Kardos István nyolc éves Béla fiát, mert az orrát fújta. N. S. Szép arci Kevés halandó a hordozója. Egyetlen vonásnak az elmozdítása és oda a széphez kötött remény 1... Eszembe jutnak Savonarola szavai. A mikor ugyanis meginditotta az antik világ ellen a reakciót, a festők ellen is hevesen kelt ki, erős hangon korholva őket, miért festik a testi szépséget és nem a lelkit, a mikor csak az utóbbi a felemelő. .Nézzetek meg egy embert, amint áthatva a Bzent igétól imádkozik és látni fogjátok, hogy arcán az Isten szépsége és szent*ége sugárzik ki s arcvonásai angyaléihoz lesznek hasonlók I" Az arc mindig hü tüköré a lelki életnek. Ezért hallgatjuk Pichlert ia oly sziveseo, hisz ott sugárzik arcán a nemes eszmékért küzdő lélek. Már a bevezető szavaival megnyerte a jelenvoltak osztatlan rokonszenvét. Bocsánatot kért, hogy nem felolvasást tart, de ugy tudja, hogy nem a novelláját akarják megismerni, amelyet erre az alkalomra irt volna, hanem őt magát, az ő személyét. .Egy kia csevegés terére lépek tehát s ha az Önök köréből rövid időre el tudnám Űzni az unalmat, b néhány kellemes percet szerezhetnék Önöknek, ugy boldog volnék, mert nom jöttem hiába.* Az államférfink hiúságáról szólott azután. .Ha ugy pongyolában nézzük a politikai szereplőket, azt fogjuk látni, hogy a legjobb hazafit is alapjában csak a biueág vezérli. S ennek ugy is kell lennie. Mert a kielégített ambíció tétlenséget jelent, ellenben a hiúság folyton ujabb és ujabb munkára ösztönöz." S hogy a hiúságtól a legnagyobb államférfiú sem ment, egy kia történeti anekdotával "bizonyítja. Gorstakoff orosz kancellár 1878-ban a berlini kongresszus alkalmával mint az oroszok mindenható cárjának a képviselője jelent meg. Mindenki hajlongott előtte, csupán Andrássy Gyula gróf mert véle szembeszállani. Természetes, hogy az egész szerződésen rajta van az orosz bélyeg. Gorstakoffaak feltűnt az ékes nyelv, amelylyel az okirat meg volt irva s a mikor kíváncsi volt a szövegezőjére, egy fiatal francia attaché-t mutattak be néki, akivel hosszabb ideig elbeszélgetett Végre e szavakkal vált el: .Dies a vos compatriotea, que vous avez vu le grand lion dans sa cagel* És ekkor felébredt az attachébau a francia esprit a o szavakkal vágott vissza: .Oui, monsieur, jo le dirai, que jai vu ce grand animall" A franciák hiúsága nyomja el a könnyelműségüket. Hiúságuknak tulajdonítható, hogy oly ízléses és fejlett iparuk van. A franciák mindenben tündökölnek 8 még ma is a .gloire"-ért küzd minden igaz francia. A mi nemzetünk, úgymond nem tartozik a biu nemzetek sorába. De mindnyájunknak, még a legkisebb kérdésekben is, törekeduünk kellene a magyar nemzet gloirejára. Legyünk egyek ebben az iparkodásban, amint egyek voltak ebben a nagy Széchenyi. Kossuth éa Deák, bár mindegyikük máa-más uton haladt a cél elérésére: a magyar nemzet társadalmi egységének a megállapítására, a haza felvirágoztatására a polgárainak boldogitására .... Erős, majdnem dörgő hangon mondotta ezeket. Mintegy éreztük, hogy ő maga ia lelke tisita idealizmusával rajong ezekért az eszmékért s a lázas pir, mely arcát elöutötte, csak megerősített bennünket e feltevésünkben. Aztán uj thémára csapott át, s behízelgő hangon beszélt az udvari bálról, a politikusokról, Makkairól éa sok máa apróságról oly megkapó közvetlenséggel éa oly könnyed szellemességgel, hogy ellentállhatatlanul ragadta magával közönségét, amely lelkesen tapsolt a jóizüen mulatott az eredeti Ötleteken. Majd komolyan folytatta: .Én jól éreztem magam ott, mert azon a bálon a demokrácia győzelmét láttam. Egybevegyült ott a legmagasabb arisztokrácia és polgári elem; fesztelenül csevegett, hullámzott a tömeg s ekkor láttam igazán, hogy csak az a demokrácia jó és üdvös, amely felülről jön .. .« Vázsonyit védi, mint minden nagy tehetséget, amely ,a szellemi lovagok hadseregében az egység érdekében síáll síkra;" de neki rontott a sötétség, a reakció lovagjainak, akik éppen az ellenkezőre törnek- Majd a szabadelvüségről szólva, kiemeli, hogy ő mint ellenzéki politikus azt az irányt követi* amely aggódó lélekkel formálódik ki a klubb élbtbeo. .Nem az a liberalizmus, amelyet igen sokan önző érdekeiknek használnak fel és ezekért szállanak síkra, hanem az, amelyet Árpád, a honfoglaló, hirdetett volt a honalapítás alkalmával azzal, hogy nem pusztította ki az itt lakó népeket, haoem a maga népébe olvasztotta be őket Az az igazi szabadelvűség. amelyet Sz. István is követett azzal, hogy az összes felekezetek vallásét tiszteletben tartotta, bár a pápától nyerte koronáját Ezt a 8zabadelvüséget hirdette Rákóczy és Bercsényi a tetteivel és azt a szabad-elvüséget vallja ő ia magáénak, amelyet nagyjaink megpecsételtek azzal, bogy vér nélkül mondottak le előjogaikról." Ez az ősi szabadelvűség vezérli őt ia elhatározásaiban és cselekvéseiben, mert csak ezzel űzhetjük el ,a sötétség rongy fátyolát" E komoly hang, e nemes páthosszal elmondottak után ismét csevegő hangon beszélt a Wagner zenéről, Trisztán és Iaolderől, majd párisi élméoyeiről. S mindezt oly lebilincselő hangon, hogy szinte zokon vettük tőle, hogy hirtelen fordulattal befejezte beszédét. Iparkodtam legalább az egyes részleteket lehetőleg hűen reprodukáloi. De ki tudná visszaadni Írásban azt a szellemes fordulatokban gazdag beszélgetést, amelynek pontjai éppen a megfelelő hanghordozással és mimikával keltettek élénk derültséget. Szóval kedélyes volt az egész és hamarjábao bizony nem tudnám eldönteni, ki dicsekedhetik jobban: Dr. Pichler Győző orsz. képviselő-e, aki boldogan távozott, .mert hát nem jött hiába," avagy mi, kiket ily élvezetes estében részesített. SxőUőai Arnold. HÍREK. — Sauer Emil. Sauer Emil, a világhírű zongoraművész, a bécsi mesteriskola tanára, március hó 16 án Nagy-kanizsáu hangversenyez. A 40 éves művész már 10 év óta a legjelesebb zongoraművészek közt foglal helyet Technikája tökéletes, a zongora hangjain teljesen uralkodik, színezi a hangot, az élettelen- burokba életet ölt és elragadja a hallgatóságot Városunkban is nagy érdeklődéssel vannakja március hó 16-iki hangverseny iránt — Fölolvasások. Az .Egyetértés* szövetség f. hó 23-án a .Polgári Egylet olvasó termében felolvasó estélyt rendez. A műsor a következő: A néprajz köréből" felolvasás, tartja Szóllösi Arnold tanár. Fáradt vagyok monolog, előadja Farkas Sándor. Quintette, hegedűre, előadja az „Egyetértés" szövetaég műkedvelő köre. A Munkásképző Egyesületben Dr. Villányi Henrik tanár és szerkesztő március hó 2-án előadást tart a .társadalmi problemák\'-ról. — Nagykanizsai Bankegyesület. A folyó év február hó 8-áo tartott közgyűlés határozata szerint: a nagykanizsai Bankegyesület 28060 kor. 90 fill. tiszta nyereségből 20000 kor. 5°|0-os osztalék kifizetésére fordít, míg 8060 kor. 90 fill. maradványképpen uj számlára előír. Az eszerint részvényenkint járó 10 korona a 2ő| 1901. számú t»zelvéoy ellen az intézetben a pénztárnál felvehető. — Yldékl takarékpénztár. A zalaegerszegi központi takarékpénztár folyó hó 17-én tartott rendes közgyűlésén Tibolt Kálmánt, Dr. Czinder Istvánt és Dr. Háry Istvánt igazgatósági tagoknak választotta meg. — A* Ixr. szent egylet. F. hó 14-én tartotta évi rendes közgyűlését Dr. Szabó Zsigmond elnöklete alatt. A szép számban megjelent közönség figyelemmel hallgatta Goldmann Samu titkár jelentését, melynek tartalmából a kővetkező adatokat közöljük: Az egylet évek óta foglalkozik az aggok házának létesítésével. De ezt a kérdést csak egy nagy szabású lakomával, (?), illetőleg a lakomán jegyzendő hozzá járulásokkal oldható meg. De ezt a lakomát sem lehet az idén megtartani. A kórházban 33 beteget 816 napou ápoltak. A Schey Mária-féle alapítvány kamatai 405 kor. Az aggok házának alapja 7697 kor. 8zegényekre az egylet 3528 kor. fordított. „Henneberg-selyem" fekete, fehér ét sxines 60 kr. tói 14 frt 65 kr. ig, Sima, siroxott, kocklxott, \'mintázott damas-tok itb. (ca. 240 kölöníéle minőaégü és UOQO axinben, mintában.) Menyasszony-selyem 65 kr.-tól 14 frt. 65 kr.lS.-foalard miniixolt 65 kr.-tól 8 frt. 65 kr 8elyem-4amasxtok 65 . U . 65 . BAH-«ely«m 60 . 14 , 65 . Ö.-báMtr. ruhánként 8 írt. 65 kr. 42 . 75 . |Selyem.gr«aadiűok 80 . 7 . 65 , méterenként portó éa költségmentesen háxboxiiAUitT*. — Minták axoonal küldetnek, kettői lotélportó 6T«jcba. HENNEBERG G., minőim, Zürichben c. n,. ^-.mu* XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. Az egylet által az 1901/02 évben eltemettetett 57 személy. A kilépő választmányi tagokat újra megválasztották. — A Ker. Jót Nó egy let koréból. A nagykanimi takarékpénztár a nőegylet céljaira ismételten 50 koronát volt kegyes adakozni, melyért bálás köszönetet mond az elnökség. — Osztrák jög. Ar Úristen nem akarja Magyarország külön vámterületét. Adott az idén olyan telet, mely hozott sarat eleget, de jeget annyit sem, mennyi egy nőegyleti korcsolyabál megtartásához s/üksége? és ha véletlenül a karinthiai Wőrtbi tó be nem fagyott volna, ugyancsak drága sört ihatnánk a nyáron. így azonban Ausztria kieegiti Nagykanizsát és vidékét, importál nekünk 30 centiméter vastag jeget, a mennyi c?ak kell, métermázsáját ideszállitva 140 koronáért. Biz ez elég drága jég és nagy boazu-ságára szolgálhat a korcsmárosoknak ar. a tudat, hogy ugyan ezt a jpget a Wőrthi tóról egy hónappal ezelőtt 40 korouával is beszerezhették volna. Azóta szállott fel rohamosan a jég ára, mert már a Wörthi tó jégháta is lazul és nincs rá kilátás, hogy az idén még egyszer befagyjon. — Katonaxene. F. hó 19-én városunkba érkezett a 48. gyalogezred zenekara a még aznap este megkezdte működését a Korona éttermében mely zsúfolásig megtolt hallgató közönséggel. Két napi itUrtózkodásutáo a zenekar 21-éu távozott városunkból. — Gazdasági tudósító. A főldmivelés-Ogyi miniszter Ányos Kálmán köveskuti lakost Zalavárm. keszthelyi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — Árvízbe falt. Horváth Ignácz kerka-Hzt.-királyi lakós 59 éves íöld-raives a háza elé kiömlő Kerka folyóba esett és belefúl L — Uyttjtfcs templom öpltösre. A pelri-kereszturi róm. katb. templom helyreállítási költségeire az ország területéi) való gyűjtését (azonban csakis saját hitsorsosai között) 3 hónapon át a m. kir. belügyminiszter az érdekelteknek megengedte. — Csodaszámba me^y azon rendkívül jó hatás, melyet a csuz és köszvényes bántalmakbati szenvedők érnek el a hires Zoltán-féle kenőcs használatával. Oly betegek, kik már 13-20 év óta szenvednek és fürdőket s különféle szereket eredménytelenül használtak, e szer néhányszori használata által meggyógyultak. Üvegje 2 kor. Zoltán B gyógyszertárában Bpe3ten. — Hirdetmények. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1902. évben összegyűlő különféle ócskaanyagok (?inek és lémnemüek kivételével) eladása iránt pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. évi március hó 8-ikáig nyújtandók be. A részletes föltételek kamaránknál megtudhatók. A zalaegerszegi állami építészeti hivatal i. évi március hó 11-ikéu a draskovcci \\plebániai hivatal helyiségében zárt ajánlati versenytárgyalást tart a draskoveci r. kath. templomon és paplakon teljesítendő helyreállítási munkák biztositása céljából. E munkálatok 3959 K és a hitközség részéről természetben kiszol-gáltandó, esetleg 1200 koroua készpénzért megváltható 1133 kézi és 93 Jgás napizára erejéig engedélyezvék. A részletes föltételek a zalaegerszegi m. kir. állami építészeti hivatalnál tudhatók meg. Sopron, 1902. évi február hó 18-ikán. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Egy jó házból való fiu, nyomdász tanoncnak í£j. WaJDITS JÓZSEF könyvnyomdájában azonnal felvétetik. gyermekeiket. Az erre vonatkozó fejezeteket mágnás éa plebs egyforma tanulsággal olvashatja éa jó volt följegyezni ezt a jövendő nemzedék számára is. Azután elkísérhetjük gróf Károlyi Gábort utazásaira, a hol a legkülönbözőbb emberekkel ismerkedik meg. Ez a mü, két, egymással mélyen rokonszenvező egyéniség és szellem egyesülésének eredménye. Már ennélfogva is magában áll az irodalomban. Azt a kérdést, hogy ki ar. irója, ki az alkotója a műnek, Eötvös Károly maga oldotta meg és iey további találgatásnak nincs helye. A müvet egé*z teljességében Eötvös Károly irta. Ezt különben is könnyű volt kitalálni. Gróf Károlyi Gábor elmés, vidám, szeretetreméltó, demokrata gondolkozású és érzelmű főúr volt. Csupa sziv, csupa kedély, caupa fürgoség és elevenség. De író nem volt. Nem is akart azzá lenni. Ellenbnn az, a mit átélt, érdemes volt a följegyzésro. A költészetnek és a kortörténetnek bőségei anyagot szolgáltatott. Eötvös Károly biztatására ur. adatokat összegyűjtötte meglehetősen zavart, kuszált, nyers formában éa megőrzés végett átadta Eötvös Károlynak azokat. Halála után Eötvös elmorüU az adatok buvárlatábun és egy egész világot talált azokban, érdemest arra, hogy kötetbe gyűjtve ar. utókorra szálljon örökség gyanánt. Szerkesxtömfff: Dr. VtUAnyi Henrik, tclelős szerkesztő. Kiadó: Jf}. Wajdlts Jóxite/. VEGYES. ~ Tartós gyógyslker. Fájdalmas oűznál, a derék-, testrészek és a forgó köszvényes bántalmainál x .Moll-féle francia borait*** és só*-val faló beJörzsőlés sikerrel használtatik. Egy Oveg ára 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. én kir. udv. szállitó á\'tal Bécs, I. Tucblsuban 9. Vidéki Kyógyszertárakban és anyackereskedésekben határozottan Moll-féle készítmény kérendő ax e gyári jelvényével és aláírásával Nyilttér Az o rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. VeRe. húgyhólyag, hngydara és a köszvénybnntaímaU ellen, továbbá a légzó és emmtöal szervek hurotos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrns SALVATOR sikerrel rendelTo les*. Hujcyhajtó hatóan! Mtm uő! | KÖsajea eaéulfeető Kapható ásváoyvizkereakedésekben és gyógyszertárakban. A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen IRODALOM — Gróf Károlyi Gábor feljegyzősel két kötet, irta Eötvös Károly. llogv a két kötet tartalmát egész részletességben ismertessük, arra a kiszabott tér nagyon is szűk. Csak azt regisztrálom itt, hogy az első kötet ?aló>ágos regény, amellott egyszersmind kortörténeti és költői mü is. Gróf Károlyi Gábor mozgalmas életét tárgyalja születésétől, vándorlásain át fiinak és apjának haláláig. A külső események kaleidoszkop-szerü változatosságában gyönyörködünk. Sokat megtudunk itt a Károlyiakról s a Károlyi család tagjairól, ami eddig titok volt. Sok uj adatot kapunk, de mindig költői tormában gróf Batthyiányí Lajosnak, a vértanúnak elfogatásáról, kivégzéséről és temetéséről. MegösraerkedOok azzal, "ogyan lelt demokratává éa emberszerető gróf Károlyi Gábor, akit pedig ■ziutén mágnásnak neveltek. S nem utolsó itt megtudni egyszersmind azt is, °°gyan nevelik a magyar mágnások Tisztelet a tiszteletreméltónak! Wllhalm Frreno cy&gyizerész urnáit Neuaklrchen 8éo» mellett. Alulirt mar 70 érős vagyok éa tia ér óta Üülel.csuzéa aranyerei Körcsökr.en licnred-tera él nem lodlam gyúrjulx.l találni — Caakia aa Cg Wllhitm-fiis antlarttirltlkus anlIrhouaiallkuB I hsája Ryózyitat mc* szenvedéseimtől teljcieo. — A li\'gforróMi koaxó-DOlerect nyilvánítom Önnek. mysiintín a «rMnöack, kinek dyiUtkoaatAt ai ujaigok-bao olTMUm. KilüoS tiaatelett.l Aokormnnn Kereazt, jiradík élvoaó Allonaban Hamburg mellett Reicbeaitrasse 6. Minden gyógytárban kapható. HIRDETÉSEK. 48J902 végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajló az 1881. évi LX. t.-cz, 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1901. évi V. I356|l számú végzése következtében Stieder Lajos keszthelyi ügyvéd által képviselt Keszthely vidéke tkptár részv. t. javára Deli György éa Magyar Vince dióskáli ellen 1166 kor. s jár. erejéig 1901. évi október hó ő-én íogauatositolt kielégítési végrehajtás uiján lefoglalt és 1120 koronára becsült Deli Györgynél 2 ló 1 szekér, 2 lóra szerszám, Magyar Vincénél 2 ökör, 2 lóból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykauizsai kir. járásbíróság 1901. évi V 13ő6[2 számú végzése folytán 1166 kor. tőkekövetelés ennek 1901. évi október hó 5. napjától járó 6% kamatai, Vlo ,ái\'ő dij és eddig összesen 109 kor. -10 hllérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Dióskálban a helyszínén leendő eszköz-lésére 1902. évi március hó 5. napjának délelőtti 11. órája batáridőül kitflzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy nz érintett ingóságok az 1881. évi LX t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek hecsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagykanizsán, 1902, évi febr. hó 18. napján. Haximovits György kir. bir. vhajtó. 8815|1901. MM ímm MMmn A nagykanizsai kir. tszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Eppinger Sáudor és fiai cég végrehajtató-ntik — Horger Károly végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakós elleni -1520 kor. tőke. ennek és pedig 920 kor. után 1901. jun. 11 tői, — 2600 kor. utáo 1901. jun. 26 tói, — s 1000 kor. ulán 1901. jun. 30-től járó 6°j0 knmalai, 18 kor. 60 611. óvási, 3 kor. 5? fill. közlési,\'— Vi. váltódíj, 106 kor. per, — 60 kor. bir.t. végrehajtási kérelmi, 65 kor. 70 fill. kiel. végrehajtás kérelmi. 37 kor. 82 fill. zárlat foganatositási, — 11 kor. tárgyalási, -18 kor. 30 fill. jelenlegi. — ugy Krsusz Majer és fiai csatlakozott végrehajtatóaak 110 kor. töke, ennek 1901. március 18-tól j.író 5*|0 kamatai, — 60 kor. 90 611. per, végreb. kérvényi és íoganatositási, — 13 kor. 30 fill. folyt, végreh. kérvényi. — torábbá Tóth József csatlakozott végrohajtatóoalt 69 kor. 90 611. tőke. ennek 1901. márc. 27-tól járó 5°|„ kamatai, — 25 kor. 60 fill. por, — 12 kor. 60 fill. végreh. kérelmi, — 14 kor. 50 fill. végreh. fogaua-tositssi, — 11 kor. 20 fill. folyt, végreh. kérelmi, — 10 kor. tárgyalási s végül a nagykanizsai tkpénztár által alapitott önsegélyző szövetkezet csatlakozott végrehajtatnak 1000 kor. töke, ennek 1901. jnn. 16-től járó 6\'l,\\ kamatsi, — 54 kor. 60 611. per, — 28 kor. 60 fill. végreh. kérelmi, 31 kor. 30 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iráoti ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 2955. sz. tkben felvett A f 641. brsz. 326. sz. ház és udvarnak Berger Károly tulajdonát képező 8 1146 kor. 50 fillérre becsült \'|„ rész, »z Oltani 3692. sz. tjkben felvett A f 1278|a 1. brsz. 1029. sr. ház és udvarnak ugyanazt illető 643 kor. 50 fillérro becsült \'],, része, — végül ugyanott 3596. sz. tkben felvett A t 645. brsz. 330 sz. báz, udvar és kertnek ugyanazt illető s 524 kor. 50 fillérre becsült \'I,, része 1902. évi márcins hó 11. napján délelőtt 10 órakor ezen tkvi hatóság hív. helyiségében Dr. Kreizler József, Dr. Benczik Ferenc, Dr. Dálnoky Béla és Dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbejöltével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lOV.-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhoz letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi halóságnál, 1901. é^oovemb. hó 25. napján. Nyavalyatörés. Ki nehézkórban, görcsökben és más ideges állapotokban Bzenved, kérjen ezekről brocburáL Ingyen és bérmentve kap. ható Schwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. XXXXXXKXXXXXXX Jé és olcsó órák, 3 éri jétuUHsaal privát verőknek KONRÁD JÁNOS ór&gyára ariny, pzflst és éksxw árok szállító-háza BRÖX (Csehország) Jó nickol-rem-óra trt S.7Ő. \' Valódi ezQst-rem.-óra frt 5.80. Valódi eiQU lánc írt. 1. 20. Kiekel ébresztő óra írt. 1.9Ő. Cégem a cs. és k. birodalmi címerrel van kitüntetve, siámtalan araoy, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi eb\'sme-rő-levél van birtokomba. Nagy képes árjegyiékot ingyen ésbérm. Köszönet egy levelezőlapon. (Alant közjegyzőileg hitclc&itvc. Ti>ztcít uram I Disznóim nem ettek, i nagyon nyomorultak voltak. Vcletlcn embereimtől kaptam 1 csomag disznó hizlaló port cs csodálatos, disznóimat most nem tudom clcggc etetni, * nchány nap óta roppantul hiznak. hála ezen kitűnő szemek. Mindenkinek melegen tudom és fogom ajánlani. Kerek postafordultával 5 kiló disznóhizlaló port. 31 lo. l9oo. Tisztelettel Eailiscb Józsii, vasúti felvigyázó, Ikliscse — Slavonia. l enti másolat teljesen megegyezik ax eredetivel, mely egy 4 filléres cs 2 fillére* be-\'y^Kgcl ellátott levelező lapra volt irva. Lcibach, löol. 3|to. flastsa Ifin, cs, kir. jegyző. Minden sertés-tulajdonos yegyen Doctor Trnkócy disznó tápporát, mely minden kereskedőnél kapható, ha nem, ugy póstán: Trnkocy gyógyszertár, Laibach, Krajna. 1 csomag 50 fill. 5 csomag 2 kor. A Rlchtor-félo Un/meni. Caps. comp. Horgony-Paln-Expellor egy régi kipróbált hiiziezér, a moly tníir több mint 33 óv óta mc-g- bizliatóbedömótfeűl alkalmaz tátik kíuítajul. ctniil és atfltUukiti. Intés. Silányabb utánzatok miatt bovásArláskoróvatosal: legyünk és csakis orcdeti üvegeket dobozokba a „Bírj»if" védjegygyel ós a ..Ritliltr" ozégjegyzéssíl fogad-junk ol. — SO f.", I k. 40 f. w 2 k. árban a logtóbb gyógyszort/irban kapható. Fóraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. Richter F. Ad. és társa, f Miil.M kir. uit»arl itülltílt. Rudolatndt. m Scluilek Henrik HIRDETÉSI IRODÁJA : Becs, I., Wollzcil8l!,r«lösiiDl és I. emelet Alapíttatott 1873. S Telephon 809. • A C3 k. póstatakarékpéoztár Clearing-szám-í Iája 804. S16. ! ; ajánlja magát hirdetési meRbizisok oyors ; és o\'osó elintézésére bel-és külföldi újságok részére Szaktanáosok, hirdetési tervezetek, árszabások di|menlesen. ; Legújabb nagy hirlap-árje^yztk hirdetőknek ingyen és bérmentve. S Saját gyűjteményes-hirdető \\ rovat a \\ I „Neof te IW c\'j „Kenes Wr. Tagblall" ; hírlapokban mindeanemn hirdetés részére, mint: Adas-vételi körlések minden özlet-; ágnak. Tars, képviseleti, ügynöki, állást-kereső, ajánlati hirdetések stb. ----------modernebb Utánzás ellen védve 16S07. sz. tcchnikai viv-máoyok kftzőtt, orvosi Jcapsritások szerint, a legelsóbb helyet foglalja cl és c téren & legtökéletesebbnek bizonyait Fent ncvezott cégnél az összes betegápolási cikkek, kötszerek, gummiáruk stb. a legjobb minőségben jutányosán beszerezhetők. Nagy képea árjegyzék ingyen és bérmentve. \'»» (Fenti cimrc ügyelni tcuék) ■j kiadóhivatalában. pEABUI^Y & JOHNSON-féle BENSON-TAPASZA A leghatásosabb szer Köszvény, csúz, derékfájás, csipöfájás. hátbaj, mellbaj. köhögés, minden meghűlés ellen. inWjiaafc ci.táljtbh Irtilí aláalataHill Louis Ritz & Co„ Hamburg. ■ESREHOELÉSI KELTEI: .-«\'r. Eigar Lió a Egoir J. ,j>irnirt<ri,ai Budapeti TI., Uczl-karat 17. Tirik Janit BjisjiiirtáriSia iatfipitt mrílr-alca I?. (f?55gt Isss XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. FEBRUÁR 22-én. A Dél-zalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet folyó évi március hó g-én délelőtt 9 órakor saját helyiségében tartja XXI. RENDES ÉV! KÖZGYŰLÉSÉT melyre a t. üzletrészbirtokosokat tisztelettel meghivja AZ IGAZGATÓSÁG. TÁRGYSOROZATi 1. A szövetkezet elnökének a lefolyt ttzletóvröl szóló jelentése. 2. A felügyelő bizottságnak a szövetkezeti köoyvek és számadások 1901. évi felülvizsgálatáról) jelentése, s ennek alapján a vagyonmérleg és osztalék megállapítása s az igazgatóság és számadók felmentése. 3. A társulati hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. Az alapszabályok 23. §-a értelmében kilépő Harkányi Ede elnök és az elhányt Szegó Gyula alelnök helyett uj alelnök, továbbá a kilépő 5 igazgatósági tag u. m.: Bettlheim Győző, Dr. Fábián Zsigmond, ifj. Fesselhofer József, Fischer Ignác és Dr. Hauscr János helyett ujak, vagy ugyanazok, úgyszintén a 3 tagu felügyelő bizottság megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1902. évi február hó 9-én. JEGYZET: A felügyelő bizottság által felülvizsgált vagyonmérleg a szövetkezeti helyiségben bármikor betekinthető. A társulat könyveibe bejegyzett üzletrészbirtokosok szavazatlapjaikat folyó évi március hó 7. éa 8. napjaiban a szövetkezeti helyiségben átvehetik; a közgyűlés napján szavazatlapok ki nem adatnak. * magy. Ur. szab. Oaztálysnrsjáték fiilirmUója. — Saját termésű és J6I kazalt tarmétzatBs borok ilidáia. Szőlővessző ^^^^ árjegyzék TELEKI ZSIGMOND, PÉCSETT cs. ós kir. udvari bornagykereskedő, szőlőbirtokos ós vssszóiskolatulajdonos. A1 Arak kötelezettség nélkül készpénzfizetés vagyis az összegnek előre való beküldése, vagy utánvét mellett, csomagolás nélkCI Villány vagy Pécs állomáson átvéve, ezrenként koronaértékben értendők. Amerikai alanyok Arak ozreuként Oyokoros r ~ Sima ~~ vosazök vosszok I. o-ítt.,U. osit. l. ojit.LL oszt. n ilis Solonis (nagylevelll) . . . Riparia Portalis ((iloir do Montpellier) Rupestris Montikola (du Let) . . Rupestris Metál lika...... ColombeauXRupcst- iGam Couderce) AramonX Rupestris (íanzin 1 sz. . SolonisX Rupestris...... MourvedreXRupestris 1202. . . — 120 | »J0—40 Kapható nálam: akác csemete á 10.— korona, GU-ditschia — I 26 — 25 20 3* 120 Európai vesszők, korcsok ós ojtványok Belföldi boríajok..... Francia importált borfajok . . Asztali szólök...... Sima zöldojtvány..... liyökeres fásojtvány .... Berlandieri-korcsok..... Selectionált HerlandierisXRiparia Alant felsorolt legújabb korcsok koroua ezrenként. 2 éves diófa .10 fillérért darabonkint Arak ezrenként ay&keroo Stm\'i vasasok veiazok 1. o*xt. II. o*xi.|[t. oíU.\'It. o*it. 20 - 30 8 — 20 20 — 30 10 — 20 30 — 40 12 — 50 — - 100—140 250—300 — — — — 50 — — — 100 — 100—200 50—100 éves válogatott spárgapalánta á 3. kor., legjobb fajú földieper á 1.— kor. szátankint cstanagolás nélkül;— végül yorkshir angol telivér mabezok n 1.40 kor kilogrammonként élősúlyt sz.\\iiitva KESZLETEK VAN: KRANCOXAMERIKAI ÉS AMERICOXAMERIKAI KORCSOKBÓL: RipariaXRupestris 101, 330(1. PincitxRupestris 1305, CabernetX Rupestris 33A». ChassolasX901. AramonXRiparia 143, Gros ColmanXRupestris 1G0*, BourisconXRupestris tiOl, 603. YorksXSyrah 1101. Chasselas roséXRupestris 1401, RupestrisX korcs Azemar 215, RipariaXCordifoliaXRupeMris de Grasset 227. SolonisX Robusta. RipariaX Rupestris Jriger I. sz. SIMA ZOLDOJTí\'ANYOK : K AD Ali KA — Riparia Portalison, Rupestris Montikola. Rupestris Metallika és Berlandieri korcsokon; OPORTO — Solonison, Rup-Montikola, ColoinbeauXRupestris, Riparia-Portalis, Rupestris Montikola és Berlsndieri-korcsokon: OLASZ RIZLING - Rupestris-MontikoMn és Rupestris Melallikán, Solonis és Berlandieris-korcsokon; C1IASSELAS BLANC. ROUGE Ü\'OR. C0NT0UL1ER. MUSCAT l.UNKL MUSCAT ALEXANDER — Berlandieriskorcsoion, Solonison, Riparia Portalison. Rupestris Montikolán ós Rupestris Metallikán: ZÖLDSYLVANl — Rupestris Montikolte és Berlandieris-korcsokon; JARDOVANY — Riparia Portalison: KEVERT FAJOK — kevert alanyokon. . ... x i --.........-......- —-------- ----(spanyol) Rinarm Portalison. Rupestris Montikolán, Rupestris Metallikán; TRAMINI - Riparia Portaíison és Rupestris Melallikán; KÖVIDINKA — Solonison és Colombeau Rupestrisen; ZÖLDSYLVANI - Ripurin Portalison: OI\'ORTO ES KADARKA — Riparia Portalison és Rupestris Montikolán; KÜLÖNFÉLE ASZTALIFAJ-KCLÖNLKGESSEGEK — különbózó alanyokon. EURÓPAI VESSZŐK. FEHER BORFAJOK: Mézes, Járdovány, Ezerjó. Follblanche, Clairette blanc. Piqucpoul, Kövidinka, Bakator. Furmmt. Csomonika, Tökös, Zöldsylvani, Zöldveltelini, Muskotály; KEHÉI! CSEMEGEBORFAJOK: Made-laine Augevine, Olaszrizling. Tramin, Pinotblanc. Gamayblanc (mindkettő fehér Burgundi), Semillon; VÖHÖSBORFAJOK: Nemes-Kadarka, Oporto. Cabernet franc. Pinot és Gamay noir, Alicante Bouchot. Graud noir do Calmette. Aramon. Cinsaut, C^ingnan St.-Laurant. ASZTALI SZOLÖK: Chasselas blanc. ronge d\'or, Thommery, Fontainbleau, Barducis, du Bar sur Aube, Mnscat Lnnel. Alexander. Frontignon, Ferdinánd Lesseps. Sarbelle, Juillet, Chassolas Napoloou, Gamai zamatos, Kecskecsecs, Rosa Mina di Vacca. Passstutti. Ökörszem. A rendelések a beérkezés sorrendjében jegyeztetnek eló s ha készlet valamelyikből nincsen, mielóbb tudtul adatik. Reudeles esetén az összeg részo képezi az előleget. Viszoncsoinagolás simavesszönél egy koronába a ládába való csomagolásnál ezrenkent 2 koronába kerül míg gyökeres vesszőknél a kétszoresébe. A címzett nevo, lakhelye, állomása, pontosan jelölendő meg. Az alanyvesszők használatára nézve a kővetkező tapasztalatok mérvadók: RIPARIA PORTALIS csakis mészmentcs. humus gazdag tabjban. Sonolis sárga, legfeljebb 2o»/„ mésztartalmú, Rupestris Montikola bótermófajok számára meleg 50\\-ig meszes Rupestris Metallica rossz fehér, kagylós és salétromos hegyi talajban, ArainonXRupestris Ganzin 1. sz. kötött (szilárd), esetleg 40"|„-ig meszes, ColomboauXRupestris a legrosszabb, egészeu 50°;o-ig meszes, földben használandó. A francia tapasztalatok szerint legtöbb meszet bír el a MourvcdreXRupestris 1202. és a hazaiak szerint a SolonisX Rupestris moly náluk selek-nonáltatott cs Franciaországban ismeretlen. A keresztezett (hybridálti alanyfajok jobb minőséget érlelnek, mint az eredeti alanytypusok és ez különösen a Berlandieri korcsoknál tapasztalható. A talajhoz való viszonyítást illetőleg a RipariaXSolonis a Riparia és Solonis közt. a SolonisX Rupestris a Solonis es a Rupestris. a RipariaX Rupestris pedig a Riparia és a Rupestris közt áll. Nagy figyelmet érdemel a PmotX Rupestris 1305 m BouriscoeXRupestris 601 és 603, a melyek mint fajborok alanyai a legjobb fajbort szolgáltatják. Az általam forgalomba hozott francoXamcrikai korcsok legtöbbnyire olyanok, a melyek a legrosszabb talajviszonyoknak és legnagyobb mesztartalomuak, ellentállanak, mégis nagyobb ellentállóképességük folytán a philloiera ollen jobban ajánlhatok az amerikoXamerikai korcsok. . .. ^Ez évben még csak kisebb menyiségü RipariaXBerlandierist adhatok ol, do jövő évben már jóval többet remélek Stwt . x.T\'^1i,ll,|"l,S RupestrisXBerlandioris azon alanyokat szolgáltatják majd, a melyek a legrosszabb bü^j-.SKlJí^ ,1""tot ^obb Szólóvesszóiskolá\'m ezen alanyfajok ter- legnagyobb gondot fordítja. Pécs, 1001. december bó. Teleki Zsigmond. aqpqoqinoocxxxxxxx3Q00Ooacx«x}00OOQ00O00D000gp Z.K. \'/„ 902. MOLL SEIDLITZ POR Caak akkor validlak. ha mindegyik doboa Moll A. vódjogyót és alálriaát tünteti fel. A Moll A.-fél. Saldlltz-porok tarlói gyöfrybatAaa a lograakaeiabb gyomor- él it-te.tbáitalaak, gyomorgarcj ía gyomorliér, rögzatt .zékrekedéj, mljbánlalnm, vér t.t.lás, aranyér él k legkülönbözőbb nűl bctegiegek ellen, o jeles bitiizernek óitiW.k ÓU mindig nagyobb slterjedéll nerxett. — Ara egy lepeolétett il.lt d.ü.zaak 2 kor Hamisítások tőrvényilag fenyíttetnek. IMOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi, ba mindegyik Öreg MOI.L A. Tédjeryót tanteli lel „A. Moll\' felirata <Snoxattal vsn sárrA. A. Mell-file fraaozla borszesz él <i nevezetojeo mint fájdalomoiillapitő bodörziőfésl azer köwrény, c»u* éa k moghűlés egyób IcóvetkoxmóayeiniJI legiamoretcaobb népaxor. — Egy ónozott eredeti flvog ára I kor. 90 flll. • MOLL Gyermek szappanja. í.egfioimabb, leftujabb mödner iieriot kéazitck gyermek 61 hölgy n.ppan a bír ak.z.rQ ápotá.ára gytr»«k«k öi folníttik rj.zére. Ara dirabonklot — 40 <111. Öt dirab — I kor. 80 OH. Minden darab gyermek-URppan Moll A. védjogyivit *»n etlitra. Fö szétküldés: Moll A- gyógyszerész, cs. ós kir. udvari szállitd által, Bécs: Tuchlauben 9. sz. Vidéki mcgrcaddéiek naponta poitautáovél mellett teljoiittctaek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott késsitményekel kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. □ouooa oaaooaoQGDaDOOOoaaaacxx3E!aoDoaaaD Viltgklálliláa Pirii 1900. .Orand Priz.- Yilajliiril orosi iararái itisat K. & 0. Topoff testvérek cégtől Moszkvában, esi. és királyi udvari szállitók. Legfinomabb márka. —Legfinomabb mirk*. Iroda: Bécs, YIIj2, Breltegasse 9. Détailban minden szakbavigó önom&bb üzletben eredeti csomagokban kapható. Védjegy törvényeién órra. DGoaooocoGooacoDGOoocDOOQOoacDanaaoGDOoaaa eustein asliajíoTa^ac^ai melyek már évek óta jóknak bizonyultak ^sbirneves orvotsoktól, mint könnvQ hashajtó feloldó szer ajánltutUtnnk, ar. emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott miaőaé-Kük következtében gyermekek által is sziveaen bevétetnek. EFy 15 pllnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél eey tekercs bérmentve szállíttatik. KÉRJÜNK ^eo8te,n ,abdac8ai}-Csaif akk°/ 8 ,\'alódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé-nyilog bejegyzett .Szeut Lipót" védjegyllukkel van ellátva vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utssitá\'sink és csomagolásainkon PIIILIPP\'S NEUSTEIN APOTHEKER aláiráioak kel) lenni. NEUSTEIM FÜLÖP „Szent-Lipóthoz* címzett gyógyazerlára Z. K. \'i1,, WIBN, I., Plankeagasse 6. ti g EakUr Nagy-KaoltUn: BEMIS 1AJOS í< KEIK GílltA íyófjaxeréiaekaél. g aanoaaaanaaoaaa □ anaafflaaa aoaaooaaoonooaoooaa gótííit, vas-«réitklMe. 20 KllCSTEIES, Heaflirizókekot minden nagyságban éa min<$ lég-ben, tömöröntés éa porcéi áa hengerekkel. Francia malomköveket legjobb minőiégben és malomjáratokat, gabo-oa-osztályosó hengerüket és fej koptatókat saját rendsserüeket. Keukolyvátaaztó. Kuróka. Tararek, liixtko-verő gépok, dara ós g tisstltógépek, elevátorok éa ixillitó-ciigák, tranixmiisiók, tcagely- elvillal teljéi malom berendezéseket, italakitáiokat, minden rendazer éi terjedolemben gyárt éa izállit: ágyak, penelyek.Sell\'r él gyOrflkenéireedsze-rOeket Gazdasági Halmok kézi éa j&rgány bajtisra. Turbinák éi tisikere-kek, keret, kör es ixal lagfűréBxek, fagyaiuló éa csiwológépek kőtó-rökkel éa ruxó-gépek mindennemű érc íi kora, baxalt, méixkó. ebi-molte ós gipis réixére. Mindenféle izUrko él fimSntéa iáját él Ide-gen nodollok él rajzok •zoriot. Töiuőröutésörostélyok stb. Legolcsóbb árak! Árjegyzék ingyen bérmentve! W HengerroTitkoliaok leggyorsabban éa olcióbban, ixillitáa jótállás mellett. "Wi LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Bengerrovátkoló él köizörQ15-gípek, villaoyrx-viliriláii telepek.. Tervezetek, Hll.igv.Hi.k éi praktlkm máonk priraaa 4. lagyta. Veaérképritelőiíg <« raktár a magyar korona oruágii részére Dinéi B^aél Bnd.p.it, VI. Váci kflrnt «l. Nyomatott Ifj. Wajdiu József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. |
