Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.51 MB
2010-02-13 21:45:09
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1169
4133
Rövid leírás | Teljes leírás (487.2 KB)

Zalai Közlöny 1902. 027-030. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
40. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 5-én.
27-ik szám.
XLI. évfolyam.
Előfizetési Ar: Egósz óvrc . . 10 kor. — fill Ki-1 i\'vrc . . . í» kor — fili. Nojry. ii«\'-vro 2 kor. ftn fill.
Ksvpx :H/ám 20 fill.
HIRDETÉSEK
6 hasábos i\'Ctitnorlian 14, másodszor 12, » initiiícu további soróri 10 ti 11
NYIITTÉR8EN
{•etil sorojikóut 20 lillórcrt vfttet- !
KOZLOIY.
A lop grcllemi réséét illető minden közlomény & felelős BzerkesztŐ nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bér-mentre inlézendök.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza ucm küldexnolr
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület/ „a nagy-kanizBai Takarékpénztár részvény-társaság,8 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,B „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony uóegylet," „szegények tápintézete/ a ,katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Pályaválasztás.
• XaujkanlMn, lilOS. jullns
Pozsonyban ezelőtt néhány esztendővel megjelent egy hasznos könyv: „Életpályák* a cime. A könyv szerzője uagy szorgalommal összeállította a különböző életpályákra vonatkozó adatokat, természetesen arról sem feledkezett meg, hogy az egyes állásokkal minő fizetések járnak. Ez a könyv most talán a harmadik vagy negyedik kiadásban forog közkézen. Nagyon kapós portéka. Szülők és tanulók egyaránt keresik. A szülők is, a tanulók is azt igyekeznek belőle kibetűzni, hogy melyik pályán lesz az ember hamarább kenyérkereső, mennyi lesz az első, második, harmadik fizetése.
Szóval: eléggé józanok és számitók vagyunk, midőn pályát választunk magunknak vagy gyermekeinknek.
Eddig nincs baj. Mindenki arra törekszik, hogy a mindennapi kenyerét jól, rosszul, nehezen vagy könnyen megszerezhesse. A szülőt, aki sok-áldozattal nevelteti gyermekeit, nem érheti vád ez aggódóskodó gond miatt, mert néki fölöttébb kívánatos, hogy minél előbb könnyítsen a terheu, amely vállára nehezedik; a gyermeket sem érheti vád, midőn arra törekszik, hogy fölmentse szüleit a gondtól, tehertől ... és mégis fáj nekünk, ha ezt a józan, de lázas sietséget látjuk a pályaválasztásnál. Nagyon józan és nagyon lázas. Az évi fizetés, a hamar célhoz jutás eshetőségei, összeköttetés, támogatás jobban előtérbe lépnek, hogysem kívánatos volna.
Az ifjú, kiuek zsebében van az érettségi bizonyítvány, elmegy tanácsot
kérni Dióstól, okos\' és\' tapasztalt emberektől, akik már régóta keresik a kenyeret. Ám vajmi ritkán fordul elő, hogy az érett ifjú önmagától kérne tanácsot. Fontolgatná, hogy mire van hajlandósága, mihez vonzza, öt a szive; kihagyná a számításból azt az ,öt-hat esztendőt, mely öt az első fizetéstől elválasztja; kihagyná a számításból azt is, hogy ez alatt az öt-hat esztendő alatt neki esetleg éheznie is, fáznia is kell: gondolna csupán arra, hogy lelkének hívó, unszoló, lglkesitö szózatát követi. Nekünk ugy tetszik, hogy az ilyesmi homlok-egyenest ellenkezik a mai józansággal. Jelszóvá lón: „boldogulj minél könnyebben!* Hamis jelszó ez; az a néhány, akinek látszólag sikerül a könnyű szerrel való boldogulás, nem szentesíti; az a sok ezer, aki megpróbálja, s zátonyra jut, megcáfolja, meghazudtolja a hangzatos, józan jelszót.
Száz meg száz olyan embert ismerünk, aki józan tanács után indulva választott pályát, s csak későn ébredt annak a tudatára, hogy rosszul választott. Henye alkotórészévé lett egy óriási gépnek, mely folyton dolgozik, zakatol, végezi a nemzetélet munkáját, s az egyes alkotórészek erről a nagy munkáról nem tudnak semmit, ezért a munkáért nem lelkesednek. Nekik az mindegy: jó-e, rossz-e, üdvös e? Számokká változtak, mint a költő-agy teremtette minta-társadalomban. hol az egyéni akarat, rátermettség megszűnik.
Gyakran panaszkodunk egy-egy-üdvös és hasznos intézménynek a sikertelensége miatt, s ilyenkor nem jut eszünkbe, hogy az eltévesztett pálya rovására írjuk fel a munka
meddőségét. Intézményeket ostorozunk, s az egyének lagymatagsága, lelkiismeretlensége a hiba; a gép rosszul működik, mert alkotórészei rosszak, törékenyek, korhadtak.
Vannak élet-pályák, amelyekre özönével zudul az ifjúság, vannak viszont olyanok, amelyektől fázik mindenki. A gazdag fiu más pályára siet, irint a szegény ember gyermeke; a gSzdag leány csupa kedvtelésből Bzerez tanítónői oklevelet,\' a szegény leányt a mindennapi kenyér gondja téríti ide — s, fájdalom, maholnap oda jutunk, hogy gyermekeinknek még csak az utat sem .jelölhetjük ki, mert mindenütt diplomás ifjút és diplomás leányt találunk.
Hány fog közülök boldogulni: ne is kérdezzük, mert szomorú volna a felelet. A kenyér parancsol s nekünk engedelmeskednünk kell. Az államnak meg volna az erkölcsi felelőssége arra nézve, hogy a dolgozni akaró kéznek és elmének munkát adjon, de az állam ennek a kötelességnek eleget nem tehet, mert minden téren nagyobb a termelés miot amennyi a szükséglet.
Ezért olyan nehéz kérdés, ezért lesz hova-tovább még nehezebb a pályaválasztás. Okoskodhatunk, elmélkedhetünk róla, de elintéznünk ezt az örökké függő kérdést nem lehet.
A bökezü munkaadók.
— A záróra. —
Jókai egyik regényében leír egy több □ kilometer terjedelmű mesebeli tengeri szörnyet, mely ráfekszik a viz felszínére és meg nem mozdul évszázadokig. Azalatt jönnek a koráitok és rárakódnak a hátára, majd növényzet sarjad a képződött talajban, a növényeket követik az állatok
és az állatokat az ember, aki csinál oda ipart, kereskedelmet, palotákat épit, létesíti a technika nagyszorü müveit, 8 mikor azután leélt már egy jó darab történetet, akkor egyszer csak megunja a szörnyeteg a fekvést, nagyot nyújtózik és ÍBmét a viz alá merül, magával vivén fi tenger fenekére azt az ezerszínű kis világot, mely a hátán alkotódott. Hát az a szer-ros lény, amelyik mozdulatlan marad oly bosszú időn keresztül, hogy rajta egy világ létesülbet. bizonyára megtestesülése a maximális mértékben a lusta tehetetlen- f Bégnek. Ámde ez a szörny csak meso. De van a mi társadalmunkban egy valóban létező egész osztály, mely a tehetetlenségnek hasonló fokán áll, mint ez a mesebeli szörny. Egy osztály, mely hasouió mozdulatlan tehetetlenséggel tűri, hogy a bátán élősködjenek mások, amelyet nem ébreszt tettre a sérelmek halmaza, a ki/sákmányoltatás, s amely abban különbözik a Jókai szörnyétől, hogy egyetlen mozdulata is, oem rombolás, s megsemmisítés, hanem vakaródzás, nem radikális orvoslása a sérelmeknek, banem csak annyi, mint mikor a beteg hűsítőt vesz csillapítása végett fájdalmainak.
Ez az osztálya a magyar társadalomnak a kereskedelmi alkalmazottak osztálya. Nincs osztálya társadalmunknak, mely oly kevés erélylyel törekednék sorsa javulására, mint a kereskedelmi alkalmazottaké. A szocialisztikus mozgalom a munkások körében, már körülbelül egy félszázados, de van-e ország, ahol a kereskedelmi alkalmazottak csatlakoztak volna hozzá? Van-e ország, ahol ők is rájöttek volna arra az igazságra és hirdették volna azt, hogy a munka elsőbbrangu ténvezöjo a termelésnek, mint a tőke éa tehát a termelés előnyeiből nekik is, mint munkásoknak, nagyobb részre van joguk az élvezetnél? Nem akarjuk mi távolról sem azt, hogy a kereskedelmi alkalmazottak is a szocializmus karjaiba vessék magukat, s józanságuknak örülni tudunk, CBak mict lethargiájuknak jellemző tünetét hoztuk fel azt a körülményi, hogy sehol sem közeledtek a szocializmus felé, holott pedig, ha hevülnének a maguk érdekeikért, akkor akadt volna köztük véglet is.
Nem I A kereskedelmi alkalmazottak — most specialiter hazánkról szólva — mindezideig nem adtak életjelt arról, hogy ők komolyan tndják akarni helyzetűk javítását, s hogy erre energiával bírnának. Mert az ö kongresszusaikat ez irányban nem tartjuk — kimondjuk nyiltan — mégCBak komoly dolgoknak sem, annál kevésbbé tarthatjuk annak az olyan lokális mozgalmakat, mint a kani-zsai, amelynél a segédek már lemadza-golva érzik magukat azzal, hogy néhány főnök saját iniciativájából hozakodik elő az esteli 8 óráig tartó munkaidővel (reggel 6 órától I) és az akció fonalát ezzel elejtik.
A kanizsai gyárak kéményei pontosan megszólalnak este 6 órakor és a gyárakban ekkor megszűnik a munka. Ezt a rekkordot az ipari munkások dicséretes kitartással, de leginkább Bzoros szervezkedésükkel érték el. Ha a kereskedelmi alkalmazottak nem követik az iparosok példáját, nemcsak bogy a mostani sanyarú helyzetükön nem fognak soha javítani, de még a status quo megtartására sincs garanciájuk. A munkaadók tegnap nagylelkűek voltak, de holnap már ismét előtérbe léphet önzésük és a szűkkeblűség és nincB törvény, mely meggátolja, hogy ismét ki ne nyújtsák a munkaidőt esti 9, sőt 10 óráig is. Pedig ez az ajándék, melyben most részesültek a kereskedő segédek, nem kielégítő. Az ő munkaidejük még így is napi 14 óra.
Az első lépés megtörtént és bár csekélység az egész, mégis gratulálni lehet hozzá, mert megtörtéut erőszakosság nélkül, a kereskedők és alkalmazottak barátságos megegyezése alapján. A segédeken áll, bogy az első lépésnek folytatása is legyen.
Az ovodaiigyröl.
Irtunk már ebben az ügyben egy cikket nem is olyan régen, de nem volt hatása. Náluuk a cikkek kilenctized része haszontalan munka, falra háDyt borsó, a közönséget képviselő lapok felhívásával csak annyit törődnek, hogy elolvassák, ba már a napilapokat át-
tarcz a.
Kató szerelme.
Irta: Mauricc Cabs.
— A \'Zalai Kóíldti)** táic&ja —
Minden temetőben, a nagyvárosokéban épp ugy, mint a kis falvakébau egy elkülönített szomorú hely van, ahol szabadabban nó a dudva, ahol a szikkadt rögöt vad bogáncs veri föl. Kérges gyökereikkel lehatolnak a sirok mélyébe és durva száraikkal benövik a hantokat, amelyeken itt-ott egy-egy vadrózsabokor virágai díszlenek. A vörös mákvirágok szomorúan bólongatnak a hűvös szellőben.
Ez az elkülönített rész az. elmúlás szomorú birodalmában a bűnösök, az elitéltek nyugvóhelye . . .
Müuslerben, a francia-német határon fekvő kis városkában, a temető egyik sarkában, bozótoktól elkerített helyen, hét-nyolc sírhant domborul, a hová a bűnösöket, az elítélteket temették. Sötétlom bu fenyők és szomorúfüzek hűs árnyékot adnak a föld alatt pihenőknek . . .
Amott a keskeny uton, egy fehér kőkereszt mögött egy árnyék suhan el . . . egy nó . . . Vagy talán a halál jött el csöndes országába? Ha emberi lény, milyen nagy fájdalom, sorvasztó bánat epesztheti, hogy olyan halvány, sáppadt az arca ? . . .
Mindennap ellátogat a temetőbe. Örák-, hosszat imádkozik az egyik sirnál.
Katalin, a szegény kis Kató a mindennapi látogatója ennek a bus helynek, ijftnsterben mindenki ismeri szomorú
élettörténetét. — A Tanek felé vezető uton egy kis. barátságos külsejű házacska állott. Bársonyos moha fedte a tetejét és kőröskörül zöldeló földek terültek el. A kis kertben illatos virágok diszlettek és szőlőindák futották be a ház falát.
Ez a kis házikó, kertestói, földestől Neumann Jánosé volt, egy ügyes gyári-munkásé, aki szép pénzt keresett munkájával. Felesége és tizenegyévés kis leánykája otthou a házi teendőket végezte és gondosan művelték kicsinyke földjüket. Neumannak a vadászat volt egyedüli szórakozása. Ez volt egyedüli szenvedélye és igen sokszor áthágta a törvény szabályait. Mint vadorzó, tizmértfcldnyi területen űzte vadászszenvedélyét- Mindenki jó barátja volt, az egész környéken csak Katjuin. az erdőkerülő volt az ellensége.
Egy decemberi estén, mikor a gyárakban elnémultak már a zakatoló gépek, fíaquin egy vad nyomát vette észre a friss hóban és látta, amint szomszédja, Neumann János a fenyóerdőbe sietett. Vállára kapta fegyverét és utána meiit.
Hogy mi történt azután, azt senki sem tudta meg biztosan . . . Két órával később visszatért Neumann. Kezén vóruyomok voltak láthatók. Mikor átlépte házának küszöbét, a fejéhez kapott és a földre roskadva fölkiáltott:
— Gyilkos . . . gyilkos vagyok!
Másnap megtalálták Raquin holttestét az erdő szélén, átlőtt mellel, vérbe-fagyva. Estére csendőrök jöttek e) Neumann lakására. Mikor bucsut vett feleségétől és gyermekétől, rideg és\' dacos volt. De mihelyt elhagyta a kis házikót, sírni,
zokogni kezdett, mint egy gyermek. A csendőrök szuronyai között ment végig a városka utcáin. Az asszonyok ökölbe szorították kezüket és megfenyegették.
— Az akasztófára vele! — kiáltották feléje.
Ebben az évben már a harmadik erdőkerülőt ölték meg a vadorzók. S Neumann meglakolt valamennyiükért. Az esküdtek-szigorú példát akartak adni. Neumannt Münster főterén végezték ki ... És a kis Kató kétszeres árva lett: anyja megörült nagy fájdalmában.
A kis leánykát egyik nőrokona vette magához. Halála után kis vagyon maradt rá örökségül. Szomorú volt a szegény ártatlan gyermek sorsa. Társai ujjal mutattak rá, ha látták és tűrnie kellett a megvetés, a szégyen érzetét atyja bűne miatt.
Hallgatag, bus volt mindig ós a jószivü emberek szánakozva mondogatták :
— Kár érte, hogy a szegéuy anyja sorsára jut.
S á kis Kató, akiből időközben szép, sudártermetű leányzó volt, mindennap kiment a temetőbe, hogy atyjáért imádkozzon . . .
Ma is, hogy eljött erre a szomorú helyre, egy ismeretlen ifjúval találkozott, akinek szelíd, gyöngéd tekintetétől megdobbant a szive. Azt érezte ebben a pillanatban, amit a virágok érezhetnek, ha a nap süt reájuk. Érezte, hogy még soha senki sem nézett ugy reá, mint ez" az ifjú . . . Valami különös vágytól dagadt a keble, kezét szivéhez szorította —v-
és gyorsau elsietett a temető félreeső sarkába.
Az iíju utána lopódzott. Megleste imájánál és bekísérte a városba. Sóvár pillantással vett bucsut tőle s aztán eltűnt Másnap és a következő napokon megint találkoztak Kató érezte, hogy szeretik, érezte, hogy ő is szeret. A gyilkos vadorzó leánya forró szerelemre gyuladt.
Katót űzte, kergette a vágy, hogy megismerkedjék azzal az ifjúval, aki megrabolta szivétől. Észrevette, hogy az ifjú mindennap egy ós ugyanannál a sirnál térdel és kezét összekulcsolva, szemeit az égre szegezve, az ég kegyelmét kéri. Elhatározta, hogy meglepi fohászkodása közben az ifjút. A háta mögé lopódzott és amint meglátta a feliratot a mohával benőtt sirkŐ lapján . . . felsikoltott\' és leroskadt a földre. Mert az. akit szíve mélyéből, lelkének egész melegével titkon szeretett, — az erdőkerülő fia volt, az ifjú Raquin, aki nap-nap után atyja sírjánál öntötte ki bánatos könuyeit...
Másnap, amikor a favágók az erdőbe mentek, a hegy szakadékábau egy fiatal leány összeroncsolt holttestét találták. Azt a sziklát azóta még ma is a „Siránkozók sziklájának" nevezik.
Kató holttestét ugyanazon a helyen találták meg, ahol husz évvel azelőtt Neumann vadorzó lelőtte az erdőkerülőt.
(-)
A sózónál.
irta: Rekettye Pál.
— A »Zalal Közlöny* tárcája, —
Május elsején vizsgálgattam a szabad természetben az erős dór által okozott károkat. A szőlőben semmi kár, a magaslatokon a gyümölcsfák jól állanak, csak a mélyebb fekvésű helyeken a diófa és bükk fiatal hajlásai fagytak el s kezdenek feketedni a nap sugaraitól. Éppen a fölött gondolkodtam, ha a jégfelhőket vihar-ágyuval el lehet oszlatni, lesz idő, amikor az ész örökké kutató szikrájából kipattan egy gép, melynek segélyével a késői fagyokat el lehet hárítani, sietve jön felém Mozgó András, a haraszti vágás erdőőre. Illó köszöntés után a következő szavak kíséretében egy levelet ad át: „Tisztelteti a nagyságos asszony, ami ebben a levélben van, 3zt holnap tessék elküldeni a kastélyba.44 No lássuk, mi van a levélben ? ! Tisztelt Tölgyesi ur. I Kedves vendégekre számitok, kérek egy ózbakot.
Áldott, jó úrnőm parancsát teljesítendő, rögtön elküldtem Mozgó Andrást a többi erdőőrökhöz, lakásomra rendelvén őket délután négy órára.
A mondott időben rövid tanácskozás után elindultunk a körtvélyesi vágásrészbe. hol elállítva erdöőreinrot, magam a sózóhoz jO lépésnyire feláílitótt, magas fára készített széken foglalt\'ám helyet.
Az idó kedvező, §z$csend van, még az apró rovarok mászkálása is felhallatszik hozzám a parasztról,.
Amint a nap al^otíyodik, az erdő > csacskája, a fekete rigó hallatja erős
Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva.
XLI. ÉVFOLYAM
zalai közlöny
1902 JULIüS 5-én
futották, vagy jó unaloműzőnek, ba más Bzórakozás nincs. Vannak mindenütt süket fülek, melyek nem hallanak, hanem olyanok, mint a mi Büket faieink hetedhétországon nem találhatók. Ezek a fülek megérdemlenék, hogy másodszor eljöjjön a Messiás, mert oly nagy BÜketség gyógyítására földi orvos nem képes.
Nem haj, ha "ez a cikkünk is a többi sorsára jut, elmerni a feledés mélységes tengerébe, irunk. mert az a tudat boldogít bennünket, hogy szándékunk nemes.
A kisdednovelés városunkban fontos tényező, ugy az előkelő, mint az alsóbb családokra nézve. Minden szülő tudja, hogy a papa és msma kedvence egész nap mennyi galibát csinál és a szülő bármennyire szereti is gyermekéi, örül, ha naponkint néhány órára megszabadul tőle. Ez csak mellékeB tekintet. Sokkal fontosabb a kisdednevelés az alsóbb néposztálv gyormekeire nézve, kik a szülő elfoglaltsága folytán a szükséges felügyeletben nem részesülhetnek. Ki vannak tévő minden balosetoek, az udvaron kútba esés, gyufával játszás folytán beálló tűzveszély, veszedelmes játékok késsel. A kis gyermekek egész nap az utcán "szaladgálnak, kocsi eltiporhatja, ló legázolhatja, sót egy-egy mérgesebb kutya is megharaphatja őket.
A kis gyormek teste törékeny, gyenge, minden belogség veszedelmos reá nézve, mindon káros külbefolyás az egész szer-vezetre bénító hatással van. A kisdednek tízszeresen árt minden baj, mint a felnőtt embernek. Egy kis léghuzat, hőmérséklet változás,, halált okozó httlést okozhat.
Ennélfogva a kisdedek nevelése sok gondot, figyelmet és körültekintést igényel. Azonban a szülők nem lehetnek egész nap a gyermekekkel, sőt a nap jó részében a szülőket is zavarja a munkában, ha pedig mellettük nincs folytonosan, arról gondolkodik az aggódó anya, vájjon nem történt-e vele valami baj. Azért legjobb a gyermeket ovodába járatni, így a szülök megszabadulnak a terhes felügyelettől és a gyermektől is, b nem kell miatta aggódni, mert ott gondos felügyelet alatt van.
Közönségünk íellogta a kisdednevelés fontosságát, hogy megalakította és pártolta a kisdednevelő egyesületet, minthogy azonban az egylet feloszlásban van (?) t. i. már feloszlott, az ovodák a város tulajdonába monnek ét. így mondták, de tényleg nem így van. Az egylet feloszlott, nem is, a város az ovodákat átvette, nem is. vagyis magyarán mondva az ovodák közös tulajdont képeznek, miért egyik gazda sem gondoskodik róluk: szén az egész ovodaügy gazdátlan jószág göcsejiesen bitang valami.
A tandíjat a szüiók tióuapuk óla nem fizetik, mert nem tudják, hogy hova kell fizetni, mivel az ovoda senkié, a tandijat szedni senkinek sincs jogosultsága. Az ovodák időfolytán ugy elromlottak, hogy
semmi tekintetben sem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek, sőt mi több: egészségtelenek. Már télen panasz volt, hogy n petőfi-ulcai ovodábat a kályha ugy füstöl, akárcsak egy régi nyitott tűzhely. A központi ovoda falain majdnem a tetőzetig fölmegy a nedvesség, a padló lazult, minden lépésnél inog, ha öntözik, akkor valóságos sár keletkezik rajta. A VL és VII. kerületi ovodában a padló rothadt, néhány helyen be van szakadva. Az arany-jános-ntcai ovoda ablakai rosszul zárnak, rongyokkal és papírral kell bBtőmni a hasadékokat, 6 ennek dacára van mindig egy kis léjh vonat, a sarkokban nedvesség vebetff észre, melyet a vékonyka zöld penész réteg is bizonyít. A nádor utcai ovoda kertipadjai végnapjukat élik. A kuglizó is javításra szorul.
Köszönet igazán Tuboly Viktor v. képviselőnek, ki lapunkban megjelent cikk alapján a közgyűlésen interpellált Némelyek azt a megjegyzést tölték, hogy kár az ovodaűgyet annyit emlegetni," mikor a növendékek vizsgája sikerült. Csakhogy ez nem az ovodafentartó közeg, hanem az óvónők érdeme, kik nedves, rothadt padlója, dobos, léghuzatos és télen füstös teremben lelkiismeretesen tanítottak, 8 fáradozásukat az említett ovodafentartó közeg azzal jutalmazta, hogy hónapokon át nem adott nekik fizetést
A kisdednevelést és ovodaűgyet igy népszerűsítik nálunk. A kisdednevelésro fölügyelő bizottság már intézkedhetett volna, s a város már most a rendelkezési alapból jő karba hozhatná az ovodákat A kiadást az átvétel után a kisdednevelési alapból meg lehet térileni a rendelkezési alapnak.
Ezeket elmondtuk már a .Zalai Közlöny\' 23-ik számában, most megismételjük felhívásunkat és a városnak becses figyelmébe ajánljuk az ovodák rendezését, mert az ovodák javítása sürgős kérdés. Még a jogi vitáknál in előbbre való.
Az értesítők.
Az értesítők kiosztásával csattan az iskolaév utolsó napja. Némely tanult könnyes azemekkel vesz bucsut az iskol*. falaitól, hisz csak bua emlékezeteket, szekundákat visz el magával otthonábu Másoknak az egyesek a klasszifikációba„ meg ábránd alakok. Lapunk régóta logl»| már állást az osztályzatok nyilvánossági, hozatala ellen. A rossz osztályzat mijáo sok ifjú kebelbon hézag támad, a Jő osztályzat pedig olyao dicsőség, mely kétes ködruba.
A számadások bevégezvék. A főgin>. názjuin érlositőjébí\'U Dr Perénvi Józk,> közöl leveleket Szemere Miklós hagy*, tékából, bevezetéssel és jegyzetekké) látja el. Ezeket a leveleket Siemere Tompa Mihályijai váltotta. .E levélj,
hangját, nem messze tőle egy szajkó iparkodik utánozni a siókánya hangját, ezzel akarván elhallgattatni sötét ruliáju csacsogó társát, míg mindkettő bele uem fárad s ismét csend lesz. Messziről egy flgrecsísenéso hallatszik. A nesz mind orösebb lesz szarvastehenek mennek a mezőségre legelni. Hossz helyre jöttünk. Óz ma nem jön, másik vágásba húzódtak, innen a szarvasok miatt távozniok kelleti, pedig Füles Peti határozottan állította, liogv egy hét óta ezen a részen tartózkodnak
No de várjunk még. a hold és a csillagok elég világosságot nyújtanak.
A sózón lnlról, mintha emberi léptek közeledését hallanám, vagy\'egy magányos óz bolyong, keresi társait. Kevés idő múlva ismét siri csend honol, csak távolról hallatszik egy vörősbundás ugatása, hihető nyulat hajt lesben álló társának.
Mig a csaholás irányára figyelek, távolról kocogó léptek neszére lettem figyelmes. S mielőtt láttam volna valamit, közel hozzám erős durranás, utána valami nagyobi) vad vergődését véltem hallani. Krdőöreim nem lőhettek, mert őket más irányba állítottam. Óvatosan leszállok helyemről, zajtalanul közeledem a vergődő állathoz. Nagy bámulatomra ott látom Lesi Pistát, a környék legvakmerőbb orvvadászát, gyönyörködve a jól talált
vadkan vergődésében. Pár másodperek, gondolkozva, rák-iáitok : Tedd le a íegyvp. redet! Megállj! I^vök! Mór a stlrfi szélén vau. egy pillanat és eltűnik, K ravaszt megnyomom, a durranás ut£n | egy jajkiáltás, utána csőrtetés hallatszd Erdőőreim a lövésekre hozzám jotLt, 3 lelőtt vadkant nagynehezen az erijj. szélre kurcolták, onnan kocsin a télyba szállították. Én pedig hizalt^ erdóóröm. Mozgó András kíséretéi,f.n mentein Lesi Pista után. megtudandó, mi eredménye lett 6-os számú töj(£> ; nyeinnek.
Kerestük mindenütt, dn nem találj. Tudom, komolyabb baja nem lehet, legfeljebb a kimondhatatlanján lehelj apróbb köralaku folytonossági hiányok, melyek egv időre az ülés kcllemete^I gétól eltiltják.
Lelkifurdalást nein érzek Lesi esetén, mivel ő két, nagycsaláda őrömet nyomorékká tette.
Pár nap múlva ez eset illán Járviíiir(,s Dezsó körorvos barátom látogatott tneg. kit megkértem, nézze meg Lesi Pistit] mig az ebéd elkészül. Járványos bar^toni ki is szedte az ólmokat kimondhatsz,, jából s hálálkodva kérte dr. barátomat hogy gyógyítsa meg, pénze nincs de aj első özet neki viszi.
legbecsesebb adatai azok, amelyek az akkori idő irodalmi viszonyaira, az irodalomban Bzerepet játszó férfiakra vonatkoznak.\' ,,, ..
Két halottról is megemlékezik az ÉrtesitO Perger József é« Pongrácz Adolfról Perger Józsel tanítványainak, tanár társainak s a város közönségének szeretőiét magával vitte a föld alá. Kanizsai fiu volt, szülővárosához ragaszkodott és bizalmas beszédbon rokonaival barátaival töltötte el legszívesebben szabad idejét. Visszakívánkozott oda, mondja rendtársa, Mátyás József, ahol ízületeit, hol gyermekéveit vidám boldogságban töltötte el, molynek minden egyes rögéről, minden egyes fájáról elragadtatással beszélt, sőt mondhatjuk szülő-földjéért, annak igazi tősgyökeres magyar népeért valósággal rajongott (Van-e Kanizsának más népe is mint magyar?)
Pongrác Adolf 1Í68. óta volt torua-taoára a főgimnáziumnak föérdeme volt, hogy a testgyakorlat művészetét átvitte az iskola szűk falai közül az éleibe, a helybeli társadalomba. A sport világ tisztelte őt. Kikísérték a temetőbe, ünnepélyes temetés volt Megkoszorúzták koporsóját, do földi kincseket hátra nem hagyott. A tanári kar 18 tagból állt. Van az intézetnek gyakorló iskolája, Markovics gyorsiróköre, ifjúsági segélyző egylete.
Jeles eredménynyel végezték tanulmányaikat Pitó János, Waligurszky Béla, Zverina József. Hauser János, Uorváth Lajos, Korber Nándor, Láng Béla, Lengyel Józsel, Löwenstein Endre, Marton Vilm03, Steinberger Károly, Strém István. Toppler István, Acél Géza, Horváth Sándor. Imrey JeDő, Kovács László, Ledofszky Dozső, Erdősi Ferenc, Góiony Ferenc. Krátky István, Fábián Jánop, Lówonstein István, Spitzcr Lajos, Wontzely Sándor, Bariba István, Blau Arthur, Blumenschein Henrik, Kaffka József, Kovács János, Rozgojyi Vendel, Tóth István, Vegele Károly, Bariba József, Simon Kálmán, Süle Antal. A nyilvános tanulók száma 421 volt, kik közül levizsgázott 391. ^ ^
"hírek.
— Szerkosztól hír. Lapunk fololős szerkesztője Dr. Villányi Henrik több béli nyári tartózkodásra Nagykanizsáról elutazott. Távollétébeo Nagy Samu bei-munkatárs vállalta el a Bzerkesztői felelősséget.
— Halálozások. Ajkai Ajkai Miklós keszthelyi aljárásbiró életének 59. évében Keszthelyen junius 30-áu meghalt. Kanizsán is ismertük a dereshaju összes aljárásbirót, akinek halálát a gyászjelentésből tudtuk meg. Halálát özvegye, három gyermeke és nagyszámú rokonsága gyá-
j SZOIJtl,
Unger Ferenc, Nagykanizsa legidősebb polgára, szerdán délelőtt 9 ór.kor, 94 éves korában elhunyt. A boldogult édes atyja volt Unger Alajosnak kerületünk volt függetlonségi képviselőjének. Nagy rokonság gyászolja az elhunyt öreg urat. kőztük 5 gyermeke, 13 unokája és 5 dédunokája Temotése csütörtökön délben ment végbe nagy részvét mellett.
Galba Lajos pécsi kir. főügyész, a nagykanizsai kir. ügyészség közvetlen főnöke, szerdán délelőtt meghalt Pécsett. Galba, mint a szatmári kir. törvényszék elnöke, vezette a testvérgyilkos Papp Béla tárgyalását is. Nemrég nevezték ki Pécsre főügyésznek. Vesebaj ölte meg a javakorban levő férfiút.
Silbermann Sarolta. Kreiner Gyula anyósa, f. hó 3-án hosszas szenvedés után elhunyt F. hó 4-én délután helyezték örök nyugalomra.
— NDvviHloztatás. Kiskorú Lővy Miksa komárvArosi lakós családi nevét .Lukács\'-ra, Ossterreicher Ödön zalaegerszegi lakós nevét .Ország"-ra változtatta.
— Névmagyarosítások. Kiskorú Kohn Ernő nagykanizsai lakós .Karcag"-ra, — kisk. Lamberger Jakab zalaegerszegi pénzügyőri vigyázó .Lukács\'-ra — és kisk. Vucsics Mária nagykanizsai lakós ,Pálfi"-ra magyarosította vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel.
— Hirdetmény. A zalaegerszegi m. kir. pénzügy igazgatóság 1902. évi junius hó 26-án 34G6?|1902. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel közhírré tétetik, bogy
alolirt hivatalnál a hivatalos órák folyó évi julius bő 6-tól foljó évi augusztus hó 31-ig hétköznapokon reggeli 7 órától délután 1 őréig, vasár- és ünnep napokon pedig reggeli 9—12 óráig egyhuzamban fognak tartatni. A be és kifizetések hétköznapokon 8—12 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig 9—11 óráig teljesíthetők. M. kir. adóhivatal. «
— Ai Egyletkert. Több oldalról kapjuk a panaszt, hogy az Egylet-kertben, mely immár a város tulajdonát képezi, még most sincsenek a padok kirakva. Nem tudjuk, hogy mi legyen ennek az oka. bár már legfőbb ideje volna, ba a padokat kiraknák, mert a közönség esténként tódul ezen egyetlen, valamit érő üdülő-helyre. Reméljük, bogy a padokat mielőbb kirakják.
— A. telefon. A telefon tulajdonképpen arra való, hogy távollevő embertársainkkal is érintkezhessünk anélkül, hogy el kellene hozzá fáradnunk. Nagykanizsán is van telefon. De mostanában redukálták a hivatalos időt. Előbb ugyaniB, mig kevesebb volt az előfizetők Bzáma, lehetett telefonálni reggel 6 órától este 11 óráig. Most, hogy többen haaználják. a hivatalos idő: reggel 8-tól este 9 óráig. A helybeli felügyelőség ugyan azt állítja, hogy azok a felek, kik egymással 9 óra után beszélni akarnak, éjjel is össze vannak kötve a hálózattal, de előre nom látható, hogy nem áll-e olö anoak szüksége is, hogy telefonon más is beszélhessen mint Franz Lajos.
— A levélszekrény. Ujabban a város északi részének lakósaága panaszkodik a levélgyűjtő szekrények hiánya miatt Ezen az egész részen csak a Sugár-ut elején levő Littke-palotáo van levélgyűjtő szekrény, de azon tul egy sincs. Pedig pl. a Sugár-ut végén nemcsak elférne egy, de egyenesen kellene. Kérjük a poatafelügyelőséget, hogy ez irányban intézkedni szíveskedjen és nemcsak a jelzett helyen, de általában a város nagyságához mérten szaporítsa a levél-gyüjlő-szekréoyeket
— Nagy jégrlhar. Szerdán délután óriási jégvihar volt Nagykanizsán éa környékén. Lapátolható mennyiségben feküdt a mogyoró és diónagyságu jég az utakon és mezőkön, tönkre téve gazdáink legszebb reményeit.
— Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Udvardy Ignác zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai igazgatót a Vll-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő.
— Ezred összpontosítás. A helybeli 20. honvéd gyalogezredhez tartozó kör-uiondi 3 zászlóalj és a fiumei század bétfőu megérkezett Nagykanizsára, hogy a törzszsol csatlakozva, folytassa 8 gyakorlatozás!. Ugy a körmendi, mint 8 fiumei katonaság e bó 28 ig maradnak városunkban
— Hazai fürdókból. Mini berkules-lürdöből értesülünk, ott Dr. Klein Eber-hard szívbajosok és asthmstíkusok Bzámára az Oertel féle terepkurát és a Scbolt-félo neucheinni gyógymódot meghonosította.
— Közvesifclyes őrült, A szerencsétlen élőhalottak száma kedden ismét szaporodott Ujolag BorBOB István nyug. vasúti altisztet kellett őrizet alá veuni, mert közveszélyes őrült És ezek a szerencsétlenek éjjel-nappal verseny-orditást rendeznek a rendőrségi cellák ban, a rendőrség pedig tehotellenűl áll, mert akármit csinál, nem képes kivinni, hogy ezen embereket valamely tébolyda befogadja. Valóban szomorú állapot.
— Megjöttek a huszárok. A pallioi méntelep buszárai kedden érkeztek haza 4 bóra beosztott állomásaikról. Leszerelés után a felesleges mének a kisbéri és bábolnai állami gazdasághoz lettek szállítva.
— Tanulmányul. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Wiesinger Krtroly sümegi állami reáliskolai tanárt 300 korona díjazással külföldi tanulmányútra küldte ki.
— Ösztöndíj. Zalavármegye alispánja a törvényhatósági bizottság által létesített milleniutni ösztöndijakra — egyenkint 400 korona — pályázatot hirdetett. Az ösztöndijakra csak a nagykanizsai, illetve a zalaegerszegi főgimnáziumba járó, zalamegyei születésű szegénysorsu jeles tanulók pályázhatnak.
— Iparos-szálló. Nagykanizsán eddig a vándor iparos segédeknek nem volt
menedékhelye. Hol egyik, hol a másik pálinkás butikban, de legtöbbször a rendőrségi cellákban kellett az éjjelt lölteoiök. Ezentúl másképp lesz, mert az ipartestület egy kényelmes iparosszállót épiltet a saját házában. Az épület nemsokára készen lesz, amikor a szegény iparos-segédeknek is lesz, ahova fejüket lehajtsák.
— Záró-óra. A záró-óra kérdése még mindig kisért. Füszerkereskedóink nagy lelkeaedéssel elhatározták, hogy
majd\' be fogják zárni az üzleteket este 8 órakor. Gyűléseket tartottak ez ügyben és itt meg is állapodtak. Vasárnap délelőtt is ez ügyben jöttek ismét össze a kereskedők, de eredményre ujr« nem jöhettek, mert a pénzügyminiszter még nem felelt a táviratra. Kimondották tehát, hogy a további intézkedéseket július hó 15 ig függőben hagyják. Addig talán kapnak választ. Ezzel tehát el van odázva a záró-óra kérdése. Szinte sejtjük, hogy 15-én haBonlóan tesznek, mígnem elejtik az egészet.
— Aszfaltoznak. Városunkban szerdán megkezdették az aszfaltozást. Örömmel jegyezzük fel e napot, mert hosszú idők éta ekkor lettek valamit a rettone-tesen elhanyagolt járdák érdekében. Aszfalt járdát kap a Kazincy-utca, az Erzsébet-téri és Fő úti urodalmi házak és a törvényszéki palota. Valóban kívánatos volna, ha a báziurak közül többen követnék a Bzép példát és aszfalttal látnák el házuk elejét.
— - Baleset. Sajnálatos szerencsétlenség történt kedden a közeli Ujnép pusztán. Pint Imre helybeli 22 éves kőaives dolgozott egy álványon, miközben valahogy megcsúszott és oly szerencsétlenül esett le, hogy alsó állkapcsát egészen összetörte, fogait pedig mind kitörte. A súlyosan sérüli fiatal embert behozták a kőzkórbázba, ahol ápolás alá íették.
— Letartóztatott kereskedő. Hodsál Frigyes gráci keroskedő 40-000 korona elaikkasztáaa után megszökött A Csáktornyái csendőrség elfogta és letartóztatta.
— Rablás. Vakmerő rablást követelt el 4 ismeretlen cigány Korecsenyben. Pethó István kerecsenyi mezőőr észre vette, bogy 4 cigány lopja a szénát. Oda ment, de ezek megtámadták, egy fejszével főbe ütötték, azután elvették értékesebb dolgait é» elmenekültek. A cigányokat a csendőrség üldözi.
— Yeszett ob marás. Veszett eb járt e hó 1-én Audrásbidán és Zalaegerszegen megmart 14 gyermeket és egy embert, kiket a budapesti Pasteur intézetbe kellett szállítani.
— Agyon taposta n bika. Zalaszentiván állomáson egy tiszthelyettes Bzállt ki az állomáson és gyalog át akart menni a közeli ollári állomásra, Ollár községben a bika neki rohant és agyongázolta.
Nemrég történt, hogy Rigyácon a községi bika agyontaposta Kámán István csordást s most a közeli Liszón történt hasonló szerencsétlenség. Scbtnolc György csordás egy tehenet akart a kukoricából kiterelni, de ekkor bőszült dühvel routott neki a bika éa feikapva a szerencsétlen embert, magasan a levegőbe hajította. Majd elkezdett rajta tipródni. A csordást haldokolva hozták be a helybeli köz-kórházba.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
Születések: _ 1902. jnn. 28-töl—juliul 5-igr. —
Csontó Lajos ezinháii ruhatáros: Lajos. Ebedli Anna házvezető: Mária. Uorváth Katalin cseléd: Antal. Steszlin György földmives: György. Tüttő Károly napszámos: Pál. Mikó Ferenc földmives: László. Ötvös János földmives: Rozália. Knausz László földmives: Józsof. Molnár Lnjza magánzó: Ida. Yajda Ferenc napszámos: Anna. Munkácsy József borbély: Mária. Zsohár József téglás: Jenő. Vellák József váltóőr: (halva szül.) Tiszai Teréz napszámos: Józsel. Vittek Mária napszámos: Anna. Horváth József napszámos: Anna. Nagy György földmives: József. Singer Izidor mészáros: Rozália. Kunica Borbála napszámos: Rozália. Polgár Jáuos csizmadia: Ilona.
„MeMieberg-selyem"
fekete, fehér és Izines 60 kr. tói 14 írt 65 kr.-ifr. Sima, .ivozolt, kockázott, mintázott damii-tok itb. (ca. 240 különféle mln5«égG ét UOOO uiaben, mintában.)
Menyasszony-leljem 65 kr.-tól 14 írt. 65 kr.IS.-loi.lard mlnliiott 66 kr.-tól 8 írt. 65 kc. S elyem-damuitok 65 . U . 65 . BálUelyem 60 . 11 . 66 .
S -bitxtr. rabiakéul 8 Irt. 65 kr. 42 . 76 , |8«ljom.irenadinok 80 . 7 , 65 . méterenként portó é> Mltsójmenteson házhonOllltra. - Mlalik azonnal kOldetnok, kettő, levélportó 8>»Jeba.
HENNEBERG G„ seiyemíf&roi, Zürichben é. u,. ni^um.
XLI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JULIUS 5-én.
Halálozások:
— 1002. jön. 23-161—jalius 5-ig. —
Ordovics Ilona rk. 5 hónapos: tldóburut. Tóth Gfea rk. 14 bóoapos: kanyard. Gsratl Gizella IC éves: izr. tQdőgümökór. Tresztenyák Erzsébet rk. cseléd, 22 éves:
tüdővéüz. Máté Katalin rk. 2 éves: bélhurut Undvai Appolóoia rk. 63 éves: tüdS-gQmökór.
Éder András rk. ny. kocsimester, 60
éves: szervi szívbaj. Klucsarics Angella rk. cseléd, 22 éves:
tüdőgümőkór. Unger Ferenc rk. magánzó, 94 éves:
végkimerülés. , .
Üzv Silbermaun Lipótné, Weiler Juha izr. magánzó, 70 éves: szívbaj.
Házasságot kötöttek:
_ 1902. juo. 28-tól—juliu» 5-iS- — Mankovica Mór kömives - Horvátb
Katalinnal. Domány Ármin tanár - Krausz Olgával. Vugrinec József, kömives - Szakon,. Máriával.
színész is. Az est sikeréhez hozzájárult még Arady bájos játéka. Végre Kozma jobban énekel, mint játszik. A zenekarról és Jászai Mariskáról jobb nem Btólni semmit. I
SzerkesttO**Q ■ lir. Villányt Henrik, ielclöi ..crkeiítö.
Kiadó: Ifi- li\'altUls József.
Bőr ápolása
1 hosszt lili idí »t« oksetleo lliktije! a
testet alapi>» tisitilis is deiloFctttt.■ «»» • — Ehh« a vis mm dtgaígo, sokkul tokibb atüsnu dostaScttW fsappa.n kell hasil.Mmmk. A Icgjolíb ssappsnok etekher va- A fe.
Ixmlnt mimlen íllrdís <Sa mosi.bor. a Sarfler-fila lílriirialí", • jfKA.B-^ B.ry.r-fil. íljcsrlt Htrujiiip- \\ Q J. pisi, a Bsri.r-lils carijol-sj.p-pH. Kapható a Monarchia üss.es syósyt5rttai>. Valódi csak csen védjegygyei.
vegyes.
_ Fiuikípezö VészUletck dilotinsok Mii-mára. Mit.dcikit.ek, kik > finyképeré. ezen kclietues És bárki által MoDjen mcgtanulba ó .port iránt érdcklüdnolc ajánljuk ai 185U. ÓU fen ál ló klllönöien Knykópesó ké»» ékrtkjl loclalkosó A. MoM cs. és klr. tidr. latlliti B«s fucUucbcn 9. Ogct . ennek MWti tárjegj-STktok 25.M.Í® M\'J kívánatra ingyen Wllde-tik meg.
Nyiltt.ór
At e rovat alatt kS.IMtekírl nem sállal felelősséget u sserkesztCség.
SZÍNHÁZ.
Pénteken a .Nebántavirág\'-ot láttuk. Régi operotte és mégis újra, meg újra gyönyörködünk benne. A sikerben légügyibb része Arady Arankának és Kövessynek volt. Aiady bájosan adta szerepét; mindig a természelbüségbez ragaszkodik. Éppen oly jól adta a járdában « P^koa kis leányt, mmt amennyire
azemérmeteskedett a színfalak mogö t Énekszámai jól sikerültek s ebben van
ee, kis érdeme Kozmának .a, aki különben mindén bentöség és hév nélkül adta a szerelmes hadnagyot. Kövessynek sokat nevettünk, bár ó sem mond le a színigazgatók privilégiumáról, t. l. gjakran veszi hasznát a súgónak Pompáa vo Latabár, mint színigazgató és végre Pesti is az őrmester szerepében.,A zenekar ismét nagyon hungosau kisért, régi hiba, amit különösen az első padsorokban ülők sinylenek meg. A nevezeit 11 Ugu zene-karban ugvauis 1 mond: egy elsóhegedüs van S ennek kell minden este megküzdeni az elsőbbségért egy fuvolással, egy klarinétossal, két "dászktlrttel é. egy
niaztónnal. Szemkápráztató és fülrepesztő e küzdelem, melynek rendes vége a hegedű menekülése, mig ellenfelei két-három taktusoyi közökben üldözik.
Szombaton és vasárnap a fonoc.nema színház tartotta előadásait az arénában.
Hétfőn Sardon és Na)ae szellemes vígjátékát .Váljunk el\'-t adtik. Nohá ez volt eddig a legrosszabb előadási Pa látnivaló volt az ok is, hogy miér játszottak színészeink annyira kedvtelenül. Eddig ez volt a legüressbb haz. Uogy nem tudja már közönségünk megértőm, liogy minden idealizmustól eltekintve a jó előadás a belépti dijak ellenértéke. Benedek és Latabár a szerepüket sem igen tudták. Köoyves sem játszott jól mert ez voltaképpen nem is neki való szeren, tla szerepet cseréltek volna Latabárral, talán többet mulattunk voloa. Makó Ayda játéka már nem sokat segített Végre a mai olöadás alkalmából Horthy Sándort is megdicsérhetjük: szerepét élethűen adta. Ha leszokik arról, hogy mindig a közönségnek beszél és sohasem annak, akihez szól, még lehet belőle hivatásos szioész is.
Kedden „Szulamif-ot láttuk. Erckövy dicséretet érdemel. Arady Aranka valószínűleg a nagy hőség miatt oly lenge öltözéket öltött, amilyenben a szemer-metes izraelita bajadonok aligha jártak, legalább még akkor nem.
Szerdán Rákosi és Guti .Sasok\'-jáuak előadását láttuk. Bolondság az egész, tehát volt mit novetni. A férj őrülten féltékeny a feleségére, de csak addig, amig oka nincs rá, mikor ő maga hozza össze a feleségét a csábítóval, akkor végre megnyugszik. Benedek valósággal remekelt s jól játszott Makó Ayda is-De határozottan a legjobb megint csak Latabár volt. Olyan Pry Pál-féle szerep jutott neki s eonek pompásan megfelelt. Kitűnő volt Soroló Margil, s Könyves Jenő is. Végre a közönség néhányszor kitapsolta a Maiikét. Kár, hogy már kiskorában reászoktatják az allektált hanghordozásra. Mert ha kivetkőzne művészi mivoltából e prózai kérdést intézném hozzá: ,Köll-e árpacukor?• máéképp felelne rá: Mért ne? miot azt szerdán este tette.
Csütörtökön este a .Boszorkányvár ment. Az énekszámok igazán magas niveauia emelték az előadást. Mányay kitett magáért és Érckövy megmutatta, hogy nemcsak jó énekes, hanem jó
Mi« a legutóbbi időkig egyetlen víz I sero volt egészen biztosan adagolható a vérköpésben, szívbajban I és aszthmában szenvedő emberek-1 nek. az ujabb kisárletekliut kitlerillt.t hogy ilyeneknek egyedül a [
tn tv •ttj N
— o
- c
tvj_
•-o tu
®K
•■Z\'O
c-
3OCX3OCX>OOOCXmOCX30OCXXXXXXXX3DOOnQnOO
melyek mér évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint könoytt hashajtó feloldó
ajánltattatnak, az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minősé-szivesen bevétetnek.
1 OS a-
8i*il,íl srS
IM jí —
l/l \'0> -O QS
ív JS
Oi;-nj cjsra sn >
feteN
Bük következtében még gyermekek által .o --------------------
Ejy 15 pllnlát tartalmazó doboz 80, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél
egy tekercs bérmentve szállíttatik. [KWOÍliisi IAÉD iflftlV Nenstein F. hashajtó labdacsait. Csak akkor ""SStKf IVtnwllRiV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé-^jnyileg bejegyzett cSzent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEU8TEIN APOTHEKER aláírásnak kell lenni.
NEUSTEIH FÜLÖP
„Szent-Lipóthoz\' cimsett gyógyssertára Z. K.
___ j. WIBJÍ, I., PlankengaSBO 0. ,,
g Raktár Nagj-Kanissín: BEI.L\'S LAJOS él KF.1K GVUI.A gyógyaicrésseknél. g
aaDQooaaaaanoaaaDaaa53aaaDQaoocxjaQQQOOQaaooo
..MARGIT"!
GYÓGYFORRÁS
MA.RGITTELEP, Bcregmcgye.
■ani iiii~i"irrirrr^r*"IL"wwtl
vize ajánlatos fogyasztásra, a Helyezek mellett nemcsak a húgyszervek betegségeiben a k-giobb víz, hanem a legkitűnőbb borvíz s enyhén sós íze miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor cs légcső hurutos megbetegedéseinek
Országos föraktar:
ÉDESKÜTY L. BUDAPESTEN, es. és k. udv. szállító.
_ Asváiíjvlz-iiugykerestedö. -
Kapható mindenütt.
Vese, húgyhólyag, liugjdara és » köszvénybnntalmaí ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek, által a Llthlon-forrás
SALVATOR
sikerrel reudelre lesz. Hnnyhajtó hatásul
Mlects ni! 1 KÖDDjea eméütketö
Kapható ásványvitkereskedésekben é>
gyógj\'sserlárakban. A Salvator-íorrás igasgatósági Eperjesen
HATTONI
ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE
gyógyhely Budapest (Budán),
Idény április hő 15-től október hó 15-lg
Kiváló gjógyhalással bír
női bajokban és altest! bántalmakban.
Rendelő orvot dr. P0L6AR EMIL Ejt»z«é(«a ftkvia. Jutányos lakájuk JivendéjH Villamos vasúti ölszekSIIelis a Hvárossal.
WILHELM
antiarsbritihs" és antireuraalikqs
egész csomagokban 2 koronáért az összes gyógy tárakban kaphatók.
Jó és olcsó órák. 3 .
éri jóitállAssal pririt vevőknek \\
KONRÁD JÁNOS ^
óragyára arany, ezQít é» ékszer áruk »zálllt<5-háza BRÖX (Csehor*í&s) Jó nickel-rem-órA trt S.7S. Valódi eíüjt-rero.-óra írt. 5.80 Valódi ezüst láoc frt. 1. 20.
Nickel ébresatő óra frt. 1 95. Cégem a cs. és k. birodalmi címerrel van kitüntetve, számtalan arany, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi elismfi-rő-levél van birtokomba. Nagy képes árjegyzéket ingyen ésbérm.
elvállal teljes malom berendezéseket, átalakításokat, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szállít:
i Hengerszékekel minden éf^ffinlrrendsze-
ben, tömöröotés és por- rOeket- .... cel áo beugerekkel.
1 Ff".01* ^lomkóveket Turbinák ^é. &tiziW
legjobb minőségben é* kpk ^^ kör cg Mal
malomjáratokat, gabo- JagfQrészek, fagyalnló
na-osxtályozó tengere- és csiszológépek kőtő-
ket és fejkoptatókat sa- r5klcel ^ zuz6.gépek
ját rendszerQeket. mindennemű érc és ko-
Konkolyv&lasztó. Eure- va,bazalt, mészkő, cba-
ka. Tararek, lisztke- m0"° gíp8Z ré,2ére\'
verő gépek, dara éa gőz- Mindenféle szürke és
tisztítógépek, elevato- ^feg^^fg^^^^^^ fémontéí saját és Ide-
rok és szállító-csigák, gen modellek és rajzok
trauszmissiók, tengely- ----
T5iuöröutésürostéIyok stli.
szerint.
ajánl tátik, a már 20 év óta bevezetett, orvos tanárok, gyakorló orvosoktól folytatott ós a közönség folyton nagyobbodó rétegeiben bovezetett gyógymódot, mely csak külső mosásokból áll, olcsó és bámulatos ha\'ásu,
megismerni. Kérjék a.-roár 26. kiadásban f3 □ B 0 •3 E3 E3 □ □ 3 □ megjelent brozsurát
.JMetegséiiefc és a EQtaütésról"
Welsstnann Romántól, m»lyet Botfy KáUán
gyógyszeriára Sopronban ingyen szétküld. ■
Nagyon fontos oyomorbetegeknekl
ÉtTÓgytalanság, gyomorbajok, rosszullét, főfájás, rosöí emésztéstől gyo-morgyengeség, emésztési zararok stb. megszüntetnek az Ismert
Brady-fóle Wáriacelli gyomor-cseppek.
MINDEN GYÓGYTÁRBAN\' KAPHATÓK. Sok ezer köszönő ós hála Irat. Egy üveg ára használati utasítással együtt -10
kr. Kettős üveg 70 kr. Központi szétküldés C. Brady gyógytára a .Magyar Királyhoz", Bécs 1.
Hamisításoktól óvakodjunk - »i*J-
a valódi Márlnczelll gyo- rá,t
moroseppeknek védjegyet és kell viselni.
Ügyeljünk arra, hogy régi hírneves valódi Brady féle Máriacclli gyomorcsepp.ek üvegje -40 kr. Kettős üveg 70 krba kerül, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb áron legtöbbször 85 kr.-ért lestuek eladva.
Legolcaöbb Arak! Árjegyzék ingyen bérmentve.\'
yy Hengerrov&tkoiksok leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett. 1§
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
Hongcrrovitkoló és köszörülő-gépek, villanyos-világítási telepek. Tervezetek, költségvetések és praktlkas tanáosok gyorsan és Ingyen.
Vezérképviselőség és raktár a magyar korona országai részére Dénes B.-nél
duiIL..) VT vu; íiXrai ci

14f»7|a 902.
Árverési hirdetés.
Gondnokság olatt levő Szalai Kali éa Rozi, ugy kiítoru Síalai Jómeí tulajdonát képező DKgykauizsai 1073 sztjkvboii 8053|a hrsz. alatt felvett 174 Q-Sl terü-letQ, ugy az ugyanazon tjkvbcn 8053|D hrsz. alatti 173 Q-61 területű ingatlanok (házhelyuk KiskauizBán) nyilvános önkéntes árverésen
1902. julius 19-én d. e. 10 órakor
NK. város árvaszékének hivatalos helyiségében (városháza XI. emelet) gyámhatósági jóváhagyás föntartása mellett eladatnak.
Az ingatlanok kikiáltási ára egyenkint 500 korona, melynek lOVát vagyis 50 koronát a venni szándékozók bánatpénz gyanánt letenni tartoznak.
Az árverési Kitételek az árvaszéknél a hivutaloa órák alatt megtekinthetők.
t. GZ.
Örömmel van szereícsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy könyv- és papir-kereskedésemet egy uj üzletággal
Gyermek- és Ifjúsági Kölcsönkőnyvlárral
bővítettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt állandóan bővíteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel.
Nem az volt a célom, liogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitttnó könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az ó számára Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul.
Kölcsöndij egy hónapra GO fillér.
Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifja olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek.
Magamat a t. szttlók jóindulatába ajánlva maradtam
Nagykanizsa, 1902. julius hó.
Kiváló tisztelettel
Ifj. Wajdits József
könyv-, papír- és írószer-kereskedés Nagykanizsa.
MOLL SEIDLITZ POR
1902. JULIUS 5-én.
■Iili liginl
50 lill. fOJla-kill.ég elterítsen
■ lati Iliin!
20 lill potla-
elleniben
Teljes tejfel csokoládé
— táblákban és hengerekben. — A legtejfelgazdagabb
Tej-csokoládé.
Legutolsó újdonsága a vi-
lághirü csokoládegyárnak
PH SUCHARD^
ü\'javalyntSréü.
Ki nebézkórban, görcsükben éa mis idenee állapotokban szenved, kérjen ezekről brochurít Ingyen és bérmeDtve kap-ható Schwanen Apotheke, Franklurt alMain által.
» Fürdőidény móju*—október.
Fürdőidény mijan-októbcr. K
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
vas- és fémöntöde résxv.-társ. - SZOMBATHELY. =
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15,
SfElKB
óffvintézet
GRACZ MELLETT IDÉNY: május-október.
330 méter fc tenger irioc felelt. 2 vasúti állomás Grácból ]roc»i*al egy ón. Poiu- él t&Tirda. állomM.
nélkülözhetlcn háziszer.
Kapható mindenütt.
Fog és fogtöhuzás a legújabb amerikai módszer szerinti érzéstelenítéssel teljesen fájdalom nélkül.
Fogtisztitás fájdalom nélkül. Fogtömések aranynyal, platina, ezüst, cement, opál, üveg és porcellánnal.
Fogak és fogsorok mesteri kivitelben, kitűnő anyagból.
Szájpadlás nélküli fogak, fogsorok és arany koronák készítése a gyökereknek eltávolítása nélkül. Legújabb fogsorok fémlappal. Mérsékelt árak.
Katonák, vasúti és állami hivatalnokoknak 50 százalék engedmény.
Szegényeknek ingyen délelőtt 8—9-ig,
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 12-én.
28-ik szám.
XLI. évfolyam.
Et&fi*cté*l ár:
K«f»* >rt* ■ kor — hVI r»re . . . f» k«r. — dli. .Wry<l"»r*< 2 kor. fk« IIII.
Ktfjre» »*aw 20 (lll.
HIROETÉSE*
j i i»At.o» i-rlit«or>i»a 1 i, tii*c»«1» »or
JJ. • rr.iinU\'u trtill.M tortri 10 Öli
NVILTTUB EH
pclíi tnronktiil W fillírífl rítPt-rr!« írJ.
*R
I KÖZLŐIT
T
A nagy-kanizsai „ Ipar-TestQlet,
A hp ai«]lcml illeti mSo-
d«a köiUator » felelői tx?rktiit£ nerére, u anTajl tUkI Illeti köi-Ictoóoyelc jv^oíc * kii<í6 nővére Cicacetteo Najrj-XacUifcra bér-acotve iot^*ee<í6k.
Bórnenttllcr. lcTrlek nca fojad-Útnak el.
Kéziratok Tinücanpin kQldemek
„a nagy-kaoitRai Takarékpénztár rfozvény-tfraa&ág,■ a .Kotori takarékpénztár r^szrény-lárs-aság,\' .nagy-kanizsai é* * galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kisdodnevelő egyesület,\' a .nagy-kanizsai tanítói járáskör, nőegylet.* „o.-kanizsai izr. jótékony nócgjlel," .szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet
IIKTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
uagy-kanizsai keresztény jótékony .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külvilasztmányának hivatalos lapja.
Az aratás.
üaciluls.a, ÍMC. II.
Az aratás megkezdésének rendes határideje, Péter-Pál ünnepe elmúlt ugyan, de »z aratási eddig csak egyes lielyekeD, szórványosan, kezdték meg. Az aratás nagyhete a rendes időnél 8 nappal késúbb áll be és ezt is csak annak köszönhetjük, hogy a műit hét végétói kezdve a meleg loljvást fokozódott s az éretlen terméseket hamar, talán tulhamar megérleli, Az aratást tehát a jövó héten — a felvidék kivételével — országszerte megkezdik és az eredmény iránt, — hacsak váratlan komplikációk közbe nem jönnek, ma már alig lehet kétség.
A (öldmiveléíi minisztérium legutóbbi termés-becslése a buza hozamát ■10-8, a rozsét 12 9, az árpáét H\'8, a zabét 10.fi millió métermázsira becsülte; e becslést szembeállítva az 1901. évi aratás tényleges eredményével, a buza a tavalyi termést 7*1. n rozs 1 C>, az árpa 0.9, a zab 0 S millió méiermázsával haladja meg. Az eredmény ennélfogva mennyiségileg megfelel a jó középtermésnek, süt a buza a jó középtermés átlagát is meghaladja valamivel. Minőségileg a várható terméssel in: még kevéssé vagyunk tisztátlan, mert nem tudjuk, hogy a hirtelen beállott hőség következtében a szemek, amelyeket a hőség fcjletlenfli talált, mennyiben szorultak meg és asztak össze, valamint nem tudjuk, hogy minő időjárás vár az aratásra, az azonban máris bizonyos, hogy elsórendQ buza és árpa nem nitgy mennyiségben kerül majd piacra. A külföldi termés-viszonyokról szintén kedvező liirek érkeznek; Oroszország.
a Jlalkán-államok aratása részint jó közepesnek, részint kitűnőnek ígérkezik, Franciaországban is sokat javultak * hOvös, esős időjárás által elcsigázott vetések, Németország és Ausztria jó középtermést várnak. Észak-Amerikában mintegy 75 — 80 millió bus-hollel lesz ugyan kevesebb a búzatermés, mint tavaly, de a várható mennyiség még mindig megfelel a középtermés állagának.
Az idei aratás tehát világszerte mindenütt kielégítő eredroénjuycl biztat, minélfogva a gaíonancmiick értékesítése nehezebb problémát fog \' képezni, mint az előző kampány folyamán, midőn nz. európai fogyasztó országok jóval nagyobb mértékben voltak kénytelenek a termelő-államok feleslegeit igénybe venni. A vámviszonyok az 1902/3. évi kampány folyamán — eltekintve az nngol gabonuváoioktól — még nem változnak ugyan, c tekintetben tehát a szokásos körülményekkel számolhatunk, de a német gabona-védvám mégis előre veti árnyékát, mert hiszen már az, előző évben is tapasztalhattuk, hogy Németországba irányuló gabonaexportunk mennyire Csökkent. Ehhez járul, hogy az angol piacokat teljesen az amerikai, a német piacokat pedig az orosz és a Halkan buza foglalták le maguknak, mivel árak tekintetében ezen provenienciáju gabouanemOekkel nem versenyezhetünk, az uralkodó gazdasági depresszió közepette pedig mindenütt az olcsó áru részesül előnyben és a minőség csak másod ! sorban vétetik Ogyclcmbe.
Azt is tapasztaljuk egy idő óta, hogy nemcsak nyers gabona, hanem liszt-exportunk is csökken és uj fogyasztó-piacokat egyáltalán aem
vagyunk képesek hódítani. . Mnláta-kivitclünk azonban jól áll és ez a körülmény mindinkább előtérbe állítja azt az eszmét, hogy mezőgazdasági terményeink feleslegeit feldolgozva, liszt, korpa, dara, maláta, sör és ízes* ilakjában való piacra juttatását kell minden áron munkálnunk.
Az elmondottakból következtetve, kétséget alig szenved, hogy a gabonaárak az öszi hónapokban ugy « bel-, valamint a külpiacokon esni fognak. A budapesti gabona tőzsdén beállott árdeprcsszló már e héten is jelentékeny volL Ma a budapesti piacon a buza legmagasabb ára 00 kg.-kint már alig éri el a 9 koronát és ha az ataíáshoz fűződő remények nem csalnak meg, a buza árának 8 k.-ig való esését még e hó folyamán várhatjuk. A további áralakulás reánk nézve főleg Ausztria szükségletétől függ ős mivel ez kisebb lesi, mint az előző évben, a 10 k. maximális búzaár visszatérését az 1902/3. évi gabona-kampány folyamán nem remélhetjük. Valószínű ennélfogva, hogy a termés-többlet egy részét a mérleg másik oldalán ax árveszteségek fogják paralizálni.
Állatvédelem.
Az állatvédő ogye.-ületok a leghéké.\'cbb és legártatlanabb egyesületek az öt földrészen. Békéi családapák és idült hon-leánjok az egyesület tagjai, olyan emberek, kik ctupán azért alakitaDak egyletet, hogy semmit F.e tegyenek. Minden tagra jut valami tisztfég. u legtekintélyesebb lesz. köztük az elnök, választanak niá?odeloököket, bizottságokat, albizott-sásokat, szűkebb körit albizottságokat éa választmányt a miután az egylet ily módon minden tagját elhelyezte valami tlsiuégbe, clértü célját É< okos dolog, hogy az állatvédő egyesületeknek ily
Vöuoyen olérhotő a célja, mezt ba azt tűzné ki célul, azuit nevében visel, az á.Intők védelmét, bizony hiába fáradoáuak a békés lagurak és jószivü asszonyok, ezt a célt az egyesület sohasem érhetné cl, Ar ilyen egyesületek mind jdonték-teleoek ahhoz, hogy a törvényhozást befolyásolhatnák azűkkörüek, hogy az egész országra kiterjesztbölnék működé* .ükét és tárgyuknál fonva nem tudnak msguk iránt nagyobb érdeklődést kelteni. Minden józan ember. aki az állatvédő egjeaűlet kiá-tványait olvassa, azt gondolja migában: .Nem vagyok bolond állatokra fordítani a pénzemet, holott ha aeuitoui akarok, zogitbetek embereken is.\' Kz az: érv igen okos, mert bizony leghelyesebb lenne ai állagvédelmet ar emberen kezdeni. Társadalmunknak egész osztályai vannak, melyek épp ngy nem rendelkeznek semmi eszközzel éa tehetséggel a maiink érdekeit mecvédoDÍ, mint az állatok éa az ö sorjuk Is, léto-zésük ósTj-ildogulisak feltételei éppúgy mások, a hatalmasabb osztályok közeibe vannak letéve, mint az állatok élete az ember kezében. Akit rávisz a jó szivei, boizy magán kívül mással is törődjék, az lesz pártoló tagja vtilamoly jótékony nóogyletnek, lesz szabadkőműves, vagy O-iztOltat bableves!, de bizonyéra QOm fog állatiédó egjeaületot támogatói, mert ahhoz nemcsak jó sziv, de ráérő idő é-1 pénz is kell, bogj az ember legalább a jó példa kedvéért maga is növeljen állatoknt, amelyekkel alkalma legyen jól bánni.
A beállott gyilkos hőség aktuálissá teszi e lémát két szempontból. Külön az állatok éi külön az emberek szempontjából. Nem jó szív, csupán titztesség-érzet kell hozzá a 80 fokos hőségben kímélni az állatokat, molyok közül a hasznot hajtó háziállatoknak ugy is most akad a leguebezobb munkája. Az aratás idején különösen a lovak megszeovedaok azért a megkülönböztetett tiszteletért, melyben a többi állatok közül at ember részéről részesűluek. Igaz ugyan, hogy mindenki magának használ vele. lia hasznos állatjával emberségesen bánik és gazdálkodó emberek legtöbbször nemes gyengédséget tanudtanak munkás állataik
iránt,, azonban ez. a gyecgiídxéK még nenj felel meg az állatvédők magasabb eszményének és még sok követelni valót hagy maga ntán.
A liizi.illz.tok csoporíjítól az állatvédelem szempontjából külön áll a madarak csoportja. 0 róluk beszélni nem a bőség következtében aktuális. A madarakat a mellőzött költőkön kívül senki aem szereli és pusztítják őket, ahol érik, gumipuskával és kilences flóberttel. Pedig a madarak a legártatlanabb tercmtéíei az llristennok, sőt hasznot is hajlanak az embernek. Az állatvédelemnek, ha nem csupán a lelki nemességre apellál, hanem tonni is akar valamit, a madár-pusztitással szemben akad munkája és tere. A vadászat omollott, hogy kegyetlenség, « leeüresebb passzió Európában, hol az erdő kevés és lakallan. Törvényeink nagyon enjbék az állalpuszlilát-a! szemben. Az állatvédelem a vadászat korlátozásában megutálhatná hivatását.
Az ember szempontjából beszélve ismét a bőségre kell hivatkoznunk és kifogásolnunk koll a túlságba vitt állatvédelmet Nemes dolog az állmokkal emberségesen, de túlzás voIDk, mint emberekkel bánni. Mint sok ember, az állatok is csak anyagi életet élnek, felenlegosck tebát velllk szemben az olyan intézkedések, melyek az állatok szellőm! .életét célozzák. Ma még eszményi szempontból az ember személyen szabadsága is hagy maga ulán követelni valót, idő előtti tebát a kutyák azcraéJyw szabadságát tisztelni. A poézis szempontjából ugyan épületes dolog a farkas szabadsigszeretote, amelyik lenézi a megláncolt, de hizott kutyát, azonban a valóságban, moly minden költéízet halála nem igy áll a dolog, mert o zsiroe koccért valószínűleg a legemolkedettebb lelkű farkas Is otthagyná azabadiágát. Csak az ember aremélye-s szabadsága vívmánya az újkornak, a kutyák abszolút szabadsága azonban ázsiai állapotot jelent. A nyárnak egyik legnagyobb rémo a veszett kutya, jó volna tehát, legalább nyáron kissé korlátozni » kutyák ezabad-eágát. Nálunk, Kanizsán, különösen helyes volna megrendszabályozol a kutvákat\'és kimenőjüket azükebb határok közé szőri-
T.A RCZ A.
k majom.
Itt- : Djuiínt Alphonr.
- A •Z.xUi KytiU^y tiipjj.
Szombat. l»crfuet«> nap. .Már esto /•rr.Mik a vége, a iná.«uaj> lehirradó sS-j\'iru*i>. A xsibongú t*r»»t. IciiiHíts. knvái & i korc-smx\\jtól;nfil feltorlódó tome>: érdekessé teszik. A munkíUnép i> zuhatagos Áradatában i-gy kis alacsony asszony törekszik. Vékony kendőkéje alig takarja vézna testét lesovíoyodolt »rea oly szerencsétlen tekintettel, oly *iomonian révedes a tolongásban. Hová int? Kit kor**? Gjons lépteiben, merertokioteteben, mely járásnak gyorsaságát még illaoóbb-iiak töriMi fel. \\-z a kérdéi látszik kísérteni: „Vájjon ké&óji jövők-e?\' — — — lítáua fordulnak a népek és gúnyt űznek Ixil&lo: minden munkiU ember ismeri « rútsága miatt guny nerel kapott.
„Híjátok, itt van u majom. Valentin majma, most at úrit megy keresni, kf-z, k.ss, keress, koress.\' Igj ingerlik a szerencsétlen teremtést, anélkül, hogy ügyelne ráiuk. zihálva fut tovább, mert a birrit\'rek felé vezetó ut meglehetős meredek. -- Végre megérk«izik a munkás város túlsó végére a Iíoulevardok legszélső •zvgleiéig. Kgy óriási gyár elé. Már éppen n kaput csukják zakatolva. A kieresztett ugy fOtyúl, mint egy állomásra éró lokc-ütoliv. Mintlii a kimulú munka utolsó IcSekxetvétele volna.
Minden lámpa kialudt, csak egr rács mögött pislog n jM-nztáros lámpája, mert .ízi is ép eloltják. Tebát ké-són j&tt. már kiűzették a béreket. J)o hát mitevó legyen most? hol kereke fel az urát. hogy kormai kotfll kiragadja bérét, hogy el ne dorbézolj*. A gyermekeknek niucn guuyá-juk, a pék nem hitelez tovább és ó nem birjn. Nem, s oda roskad egy szegletkőre. mozdulailau szemével belebámulva a avté: éj«zakáb«. A gjrárváros korcsmái majd kigyúlnak, olyan világosak. Az elnémult gyárakból ezekbe a barlangokba úzönlótt át minden élet. Az ablakok mögött, melyek üvegei homályosan vannak mázolva ni asztalon sorakozó, haragos, xOldszinQ, mérges abbszinl, rczsaszinO gyoinorkeserll és nranyos csillámlásu múbor palackjai szórják szerte bóditö sugaraikat, fellixngzik az ordítás, a nóta, a poharak csörgése én n pétizuek pokolian édes csörgése. A fekete munkáskezek csak ugy dobálnak szerte * gurulva torlódnak óssze az asztal kózepén. Közösen inulatuak. 1 Kifelejtik, hogy otthon a sivár tQzkelyílkön i nem ég még a tftz . . . Az alacsony ; ablakok mellett egy kicsiuy árnyéi suhan el az\'utcán. Keress, szegény majom I Kg)ik korcsmától a másikig .vuiian, leguggol. kendőjének egy csücskével nyilásl töröl a gózpárá* ablak homályán, b<kukkant s azután tovább fut lázas nyugtalansággal. Hirtelen aztán összerezzen. Ott Ol éppen vele szemben egy erós tagbaszakadt liatal munkás fehér zubbonyában, aki bOszko szép barua hajára és fekete leomló hajára. Körülfogják a pajtások, ép ó i buszéi. Kzalalt a *tegény majom künn
áll fagyoskodva, arcát mintegy beletemetné ablaküvegbe, melyben az ö részeg urának és vig cimboráinak tQkórképo csillan fel, az asztalt is körüllűkröztetve, amelyet körüloluek. Kz a női are olyan, mint a testté váll mardosi lelkiismeret De Valentin ezt nom látja. Kimerül a bornál ínég ártalmasabban kábító korcsmai beszélgetésbe és a kis majom nem mer hozzá liemenni, csak int neki sovány ujiaival, hogy végre valaliíira é^zrevegyo. Igen bemenne, ha nzép volna, de ó csúnya, nagyon esunVa. Ks haelszólitami pajtásaitú), az rá szégyen, nagy szégyen volna.
Pedig milyen üde, fiatal és csinos volt. mikor megismerték egymást. Reggelenként, amidőn munkába menet találkoztak, mindig olyan kokéit és ennivaló volt, mint maga ez a csodálatos i\'áris. amelyben 8elyvmsEallagokat is virágokat áruluak utoo-utfélen.
Az első pillanatra egymásba szerettek, du sokáig kellett várniok, mert nagyon nzegényck voltak. Végre a suhanc anyja adott egy derékaljat az ágyából és a leány anyja is ugyanezt telte és mórt a kicsikét a műhelyben veszettül szerették, olt gyűjtöttek számára e£y pír frankot, így alapították meg a tűzhelyüket.
A menyasszonyi ruhát egy barátnője kölcsönözte neki, a fátyolt a fodrász, a templomban, a polgármesternél, mindenütt sokáig várni kellett, inig a gazdagokkal végeztek. Aztán a külváros legvégső végén, egy téglával kirakott szomoni szobába vezette ót a bites ura egy bosszú, komor folyosó legutolsó szobájába, mely rnellií még számos, más odúi sorakoztak, a
perpatvar, l.irnia és szenny ördögeinek. A híízassag bűnhődése volt e lakás. Szerelmi boldogságuk sem lartotl sokáig. A részegesek között lakolt és velők kellelt I neki is részegeskedni". A liaial asszonyka azután minden bátorságát elvesztette, hogy a többiek könnyeit látta. Mig ó a korcsmában időzött, az asszony a szomszédba kódorgott és eltompulva, megalázva, : végnélkűli siralom és panaszok kózt babusgatta karján nyomorban született gyermekét. így rutuit éi nsszolt óssze aztán napról-napra és igy kapta azután a műhelyekben a majom gúnynevet.
Az asszony még mindig ott leng, teng al ablak alatt a hideg éjben. Hallani lehet cuppanó lépteit az esős liideg éjszakában és heves, meg-megujulo száraz köhögését. Meddig fog még igy türelmesen vánszorogni? Már kilincsén volt a keze, de nom mert benyitni. Végre erőt ad neki a gondolat, hogy a gyermekek otthon éheznek, fáznak. Belép. De alig jelent meg a küszöbön, már is gyökeret vert a lába a megjelenésén föltörő gúnyos hahotáuál. .Valentin itt van n majom", a majmod!"
Reszketve és leverten állotl a szegény asszony egy helyen, mint a cövek. De az ura dühösen fölugrik. Ili az., ez a csúfság még ót megsiígyenlteni raorésxli a cimborák előtt 1
— Na várj, te eondra, megkeserülöd! -— Ks ökölre szorított kézzel rohan feléje.
Vad kacagás közt szökésre fogta a dolgot a kis majom, oly gyorsan, ahogy c.sak bírta, ó utána fut éa két három
ugrással az olcaszeglelnél eléri. Köröskörül vad sötétség van, senki so látia őket. Oh. szegény majom (<<! I).- nom! Cimboráitól elszakadva a jiárisi munkás nem szörnyeteg. Szómtól szembe a kii majommal, alázatos, bátortalan lesz. .Majdnem bűnbánó. Karonfogva indulnak hazafelé és sz uszonynak a hangja nz. mely messze hangzik szidalmaival, panaszaival és rekedt zokogásával a kísértetiesen csendes utcák éjszakai sötétjében
A majom ineghoszuljn magit . . .
Gondolafolt.
Ha Kleopátra orra valamivel rövidebb lelt volna, egész földünk más alakulatot nyeri volna.
Az eró a világ királya s nem a közvélemény ; de a közvélemény rendelkezik s bánik nz erővel.
Akarod, hogy jót inoudjannk rólad? lo ne mondj magadról soha jól.
Az iuquizieió és a társadalom az igaz-ság ostorai.
Hu a rosszakarat észreveszi, hogy az igazság az ó részén van. örömmel hangoztatja az igazságot.
\' PitCl.
xli Évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JÜL1US 12-én
tani, mert Ián Konstantinápolyban sem kóborol több bitang eb az utcákon, mint nálunk. Sót s billogos kutyák szabad-■igát1 ii lehelne még korlátolni, meri bir az ebeknek ez 11 osztálya halósági engedéljt visel is a ntakán, mégis vannak tolják, kik > hatóság felsőbbségét nem respektálják és a billog dacára ia megveszni bátorkodnak.
Arait sz ember személyes szabsdsága körűi érdemel sz újkor magának kilitott, rontsa azt le a legújabb kor azzal. hogy megvonja a kutyáktól« személyes szabadság jogát és ez a legújabb kor parancsoljon rá minden kulyskapacílásra kivétel nélkül, igy a Csengery-utca tarkán hűsölő Ruszlánra ia:
.Ruszlán ur, vagy legyen azivea, mco-jen el nyaralni Osxlendébe, a tenger mellé, vagy ha itthon marad, .tessék bezárkózni belső termeibe, mert a kutyának rali nagy bőség árt < Béllóságod egé^s-ségének.*
Városunk kertjei.
Beköszöntöttek a forró nyári napok. Ritkán van egy kis esőzés. Medárd napja utáni negyvenedik nap csak folyó bó lg-án lesz, t a mindennapi esőzés mér junius 27-én megszűnt, éppen huszonegy uappal előbb a lejáratnál. A közönség vagyonosabb részo fürdőbe megy, ott I élvezi a nyár áldásait, főlírissiti elornyedl I tagjait, míg mi szegény ilthonmaradollak | álélvezzűk az asíalókemeccében kezelt szilva összes változásait, a nap melege , Összeráncolja bőrűnket ugy, hogy olyan le,íz. mint a sült alma. Saját izzadásunk levét főKurrslja a bőség és éget bennünket kegyetlenül, mint & tálba esett legyet a gőzölgő leves.
Szaporodik a sült lökök sz-átna. Igaz, hogy a tök szeptember végén és október olején érik, ellenben a mi várOsuekban lévő tökük, melyek szalmakalap alatt vannak, éretlenül f ölnek meg a melegben. Kői lük nálunk nincsen, mert az idevaló lökök va«alt cilioder alatt som (ölnek — a gondtól, mivel nálunk a gondolkozás kezd kimenni a divatból, b éppen azért, bír a puskát furulyának nézzük, szóval kocavnjászok vagyunk .... mégis sokszor bakot lövüoit.
A napi munka után mit csináljunk. Nyolc órai harangaró után lefeküdjünk? Igaz, elmegyünk színházba. azaz elmennénk, de kabá\'.unknak egy lényeges része a zseb, ugy megakadályoz ebben bennünket, mint féltékeny asszony a táncmulatságra való készQlésbon a papucskormány alatt lévő férjét. Közönségünk csekély része töltheti csak mindkét hónsjwt fürdőben. Egy rész néhány hét után visszatér hozzánk, ekkor a zseb már hasonló a learatott gabooafőldbőz. Aki pedig (ürdőbo nom mehet. őrOl. ha hetenkint háromszor látogathatja a színházai. Így léhát nálunk az ittbonlevók nem képesek mindennap színházba járni, akik meglehetnék, azok ninisenck itt, ók a közeli és lávoli fürdők parkjában áldják a gondviselést, bogy két hónapra megszabadultak a kedves otthontól.
Ax itthoni szánandó teremtések a Oengory-uton élvezik a teherkocsik állal fölveri, a lassan leüllepedő finom port. A Teleky-ul fölöli még esto tíz órakor is úszkálnak a hasznos tehenek, a kedves borjuk és a szeretetreméltó cocák állal fölveri uliporból való icike-picike kis bárányíelhócakék.
A többi utcák hasonlók ehhez a két utcához, Kazincy-utcában a hintók még éjjel is gyárlják a porködöt.
Hova meneküljünk hál, ba színházba nem megyünk? Teremben, vendéglőben, kávébárban meleg van, az utcákon por gőzölög és lassacskán hulldogál a aéta-térre. Csakhogy ilt ujbold idején sötét van éa északi légáramlat alkalmával a városban fölkavart por ide száll le. A sétatér kissé léire esik a várostól, csupán cwk kerülő utón lehel megközelíteni. Az összekötő Bstlhjányi-ulcsi híd cl-készültéig és néhány évig — míg a fák lombosabbak nem lesznek — a sétatér ax esti eétákhox egy kissé keltemellen lesz. A pavillon is megvan, de tetőt nem ksp. Pedig már lehetne benne a tűzoltó zenének némely este jálsxani.
Ax Egyleikertcl megvotto a város a Polgári Egylettől, de nem aokat törődik vele. A lapok már löbb ixben sürgették a padok fölállítását, de mindig eredménytelenül. A kert köztulajdon, ott joga van mindenkinek sétálni, a kis gyermekeknek kellemes játszóhely, s ezelőtt szoktak ia ott játszani, most azonban érthetetlen okból nsppal zárva van.
Egyébiránt nem baj ha nincs pad ax egylelkerlben. A közönség nem tudja méltányolni és megbecsülni ezt a kellemes kia üdülőhelyei. Eoténkiot ilt axól a zene.
egy-két vendég 01 ax asztaloknál, legtöbbször löbb az asztal mint a vendég. Hanem a Korona és Cenlrál kávéházak elóiti aszfalton, rozsdás drót és nyomorait csenevész olcander fák állal határolt zugban egymás bátán görnyednek az omberek. A lanyha nyári szellő némelykor porral paprikázza a fagylaltot éa pótkávé gyanánt azl a bizonyos xöldsxlnü lisztet szórja a jegeskávéba, melyet a belivásári állatok termelő képességo és a napsugár asxalócreje késxiloll a városi önlörés segítségével a kortózó közönség számára.
Fagylaltozni valópénxünk sincs minden eate, azért jól esik Ofty kis ingyen ábrándozás » zöldbon. Erre a célra az egylelkert a legalkalmasabb.
A gimnáziumi kerlben ősidők óla nincsenek padok, podig exl a belje\'. is gyakran látogatja a közönség. A közönség kénjeimére nébány kerti padol (el lehetne állítani, akár a város akár a szépítő egyesület gondoskodhatna ennek a kertnek rondbesxedéséról.
A lü öisze-víssza nö. a iák kezdenek nzáradni, sok helyen a kerítés is meg van romolva. A Petőfi-utcai sarok (elé két méler bosszú helyen hiányzik a léc.
A Guliuiann-léle kertet is sürgette tavaly a Friss lljság mellékletében megjelent legelső vezércikk. Egy ízben lapunk is foglalkozott vole. Igazán érthetetlen, hogy miért nem nyitják meg o kertel a közönség részére. Tizenegy óráig minden r-stc nyitva lebeloe, saxontul záiva reggelig. Nappal és este niig közönség jár 011, a kert bopisxkitása ilyenkor nem lehetséges, lízenogy óra uián I kerl úgyis zárva van.
Ezeket az üdülőhelyet lassankint rendbe kellene hozni. Illó dolog hogy a mindenható körök figjelme azokra is kiterjedjen, kik nem képesek fürdőre menni, hanem itthon kínlódnak, mint a velencei gonosz-levők a borzalmas ólomkamarákbin. meri a hőség nálunk hasonló az. Obsitosok állal elmondott sialonnapiriló olaszországi napsugárhoz.
Fáradt, kiszáradt testűnk felüdiléséro jól esik egy kis esti szabad levegő.
"hírek."
— Személyi hlr. Dr. gróf Jaukovich László főispán Odor Géza pénzügylgaxgaió társaságában hivatalos ügyben szerdán Nagykanizsán időzött.
— Nász a Festetics családban. Festetics Tatsilo gró! v. h. I. tanácsos, fópohárnokmoster leánya: Mary grófkisasszony és Fűrslenborg Károly herceg esküvője julius 23-án lesz Keszthelyen. Az esketési szertartást báró Hornig Károly megyés püspök végzi. A fényes i esküvőre több kOKóldi hercegi család is Keszthelyre fog érkexni, ahol az esküvő alkalmával fényes Onnepségekot fognak rendezni.
— EgybkzIklnoteiések.Tomka Géza vöröstől lelkész geszti, Erdősi Károly kiakomáromi segédlelkész lapsonyi plébánossá neveztetett ki.
A veszprémi püspök Szinyi Ferenc Isrányi plébánost csehi plébánossá nevezte ki. — Festelits Tasziló gróf, Bonc József keszthelyi káplánt, a Balatonvidék szeret kesztöjét, lírányi plébánossá nevezte ki.
— Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gérec Károly sümegi állami reáliskolai tanárt a VlII-ik fizetési osztály harmadik fokozatába, — Schmidlné Itéíly Laura és Katonáné Korbal Róza zalaegerszegi polgári leányiskolái tanítónőket a IX-ik fizetési osztály első, — Sxauermanu Mihály nagykanizsai polgári iskolai tanítót a XI ik fizetési osztály második, — Nánay Sándor ba\'aton-lürodi gazdasági felsőnépiskolái igazgatót a X-ik fizetési osztály első, — báró Jeszenák Anna Csáktornyái polgári leányiskolái CaniCóoót a X-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő.
— Megerősítés. Ax igaxságügyminisz-ter a nagykanizsai törvényszéknél ideiglenesen alkalmazott Sámuel) Olló aljegyzőt ebben az állásában téglog meg-erősítette.
— Egyleti élei. A nagykanizsai épitó iparos-segédek szakegylete állal vasárnap tartott felolvasás nem sikerűit Még a kiadáa sem lelt fedezve s igy a marti-niquei szerencsétlenek számára semmi sem jul. Felűlfizeltek a kővetkezők: Molnár György, Berec István 1 — 1 kor, Msncsek Ferenc, Vajda István, Németh Lajos, Szántó Lijos 40 — 10 611., Móger György, N. N. 20—20 üli. Fosadják a szakegylot hálás köszönetét.
— A Ker. Jót. Nőegylet Úréból. líapocb Gyula ügyvéd ur állal, bold. emlékű neje Itapoch Gyuláné — Grűnhnt Szelina urnő emlékére leli 2000 koronás alapítvány ex évi kama-
taiból ax alapító levél rendelkoxése szerint IC (tizenhat) korona a Nőegylet pénztárába átutaltatván ezen összegből őzt, Muaza Károlyoé éa Sabján Anna részeaOliek segélyezésben.
— Kimutatás. A nagykanizsai róm. kath. Fclsótemplom javára adakoztak: 1902. április l-tól jun. 30 ig. X. Y. b.
2 kpr. 02 fill, Maninger Józaef hagyománya 100 kor.. Délzalai Tkptárral Egyes. öos. Szövetkezet 189l>|901 ért. tagjai 11 kor. 93 aiL. N. A. 1 kor. 26 fill., Scbneilzer József 4 kor., Erlékpapir kamal 20 kor., E. A. 5 kor., FOger Adolfné gyűjtéséből 15 kor. 70 fill. Hegedűs Llszlóné — Plánder Anna hagyománya 89C kor. <0 fill. Összesen 105G kor. 31 fill. azaz ezerőtvenbat korona 31 fill. FOger Adollnó gyűjtése: Steinberger Károly 3 kor., Jolenica Mván. Teatér Mibályné, Petrils Ferencné 2—2 kor.. Giosek Mariska 1 kor. 20 fill. Okos Gerzson, Guteins Vilmos, Filger Adolfné 1 — 1 kor. Kastere. Jach Edéné CO—CO fill. Nagy Mihály, Eiospiuner Lajos 40 —<0 fill, Weisz Ignác, Fieischskker Ádám 20—20 fill, Némelh Kalnlin 10 fill. Összesen 15 kor. 70 ÉH. II. Vagyon kimutatás- 1902. évi junius 30. Értékpapír 1000 kor, Kerea-kedelmi és Ipsrbank 244. sz. betétkönyv 4171 kor. 43 fill. Délzalai Takarékpénziát 7720. sx. betétkönyv 654 kor. 93 611.. Délzalal Takarékpénztár 15187. az betétkönyv 951 kor. 03 fill,. Nagykanizsai Tkp. 18054. sz. betétkönyv 995 kor. 27 fill. Nagykanizsai Tkp. 24352. sz. betélkönyv 14901 kor. 99 fill, üaln-rnegyei Gazd. Tkp. 149. sr.. betétkönyv 1633 kor. 38 fill.. Zalamegyei Gazd. Tkp. 082. sx. betétkönyv 2997 kor. 19 611, Zalamegyei Gazd. Tkp. 713. sz. betétkönyv C2I0 kor. 11 fill, Zalamegyei Gazd. Tkp. 1560 sz. belétkönyv 719 kor.
03 fill. Összesen 34334 kor 36 fill. azaz liirmiocuégyezecháromszáz harmincnégy
korona és 36 fill.
£perjcsy Gábor
h. pínst.
— Városunk kSIcsfluc. A megyei törvényhatósági bizottság e hó 8-án tarlóit ülésében a városi képviselőtestületnek a 2 milliós bölcsön ügyében hozott határozatát jóváhagyta.
— Aszfaltozás. A Kazincy-utcában uiár befejezték az aszfaltozást, most pedig az Erzsébet-téren folytatják. Itt már nehezebben megy a dolog, mert a vizmérték ugy kívánja, hogy a Blau-féle ház előli 30 centiméterrel lejebb menjenek, mint eddig volL Az üzletek elé tehál 3—4 lépcsőt kell alkalmazni, mert ezentúl annyival magasabb, mint a járda.
— KrtesltiSs. A tisr.*l áe. h Iv. evang. egybázkeiület eperjesi Oollegíuuiának jogakadémiáján az 1902—1903. tanévre a beiralások f. évi szeptember 1-étól 12 éig oszköxleudők; az előadások podig szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek sxepl. 13 — 15-ik napjain dékáni-, azután pedig tanári kari engedélyijei lehet hoiye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szotgálalukal í. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok halárideje szeptember 1-étól 15-éig terjed. A jogakadémiai hallgatók állatában részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló lápintézet kedvezméuyeiben (ax erre nézve megállapított félévi dijak a következők: ebéd és vacsoráért 62 K, ebédért 38 K.). Ax erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium állal évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra; valamint a szegénysersuak landijmoolességre, táp-inléxeti-dij elengedésre s a jeleutékeny alaptőkével rendelkező .Jogász segélyegylet* támogatására számíthatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a colié-giumi osgy könyvtár a hatigalóság rendelkezésére fog állani. Mindennemű felvilágosításokkal szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága.
— Bohltsch. Sebestyén Lijes és családjának megérkezésével a rohitschi lürdóévad tetőpontját érle el. A legmagyarabb fürdőhelyen, — itt csak magyarul beszélnek — vígan hangzik most a barátom és testvér aró. Sebestyén Lajos finom distinkcióval alkalmasra ezeket a kifejezéseket. Mikos Géza neki lestvére, de pl. Scbsvarx Adolf vagy Rothschild Ssmu csak barátja. Itt van a nagy palóc Miksxáth Kálmán is. Gyujló rakéták szállnak most ég felé, mind adomákkal ét viccekkel megtöltve. Kár hogy a nagy társaaág nem igen közelitheti öt meg. Ó is mondja magáról, hogy közelről nem élvezhető ember, hanem messziről mint a havasi kürt. Itt van ltosvay Lajos, a műegyetem rokiors, a khetnla jeles professzora. Ax öltözködés poétája a lürdö igazgatója Trotler Viktor, aki érll
a magyart, de csak németül beszél, meg-forditottja Mikos Gézának, aki magyarul beszél, do a némolet csak némelykor értL Nagy előkészületeket tesznek az Anna bálra, melynek egykori híres tlő-tíncosa Tuboly Gyula volt. RemélhelŐ, hogy Kanizsa összes Aooája ex alkalomra itt lesx.
— Sárdombok, Ugy mondják, bogy a Kaxincy-ntca az egyetlen valamit érő eélahely Nagykanizsán. Uát igaz, hogy ugy este nagyon kellemes a Kaxincy-ulcai fasorban sétálni, de vannak dolgok, melyek egy kissé kellemetlenül halnak. Ilyen pl. ax la, hogy egész sárdombok vannak ax nton. Mikor u. i. sár toll, azt összehúzták és olt hagyták. Ennek pedig nincs értelme, mert hiszen az megszárad és porrá vállvs, újra belepi az utal. Ezen felül pedig akadályozza a forgalmat. Arra kérjük tehát a déil vasul helybeli felügyelőségét, mint az ut tulajdonosát, szíveskedjék ezeket a sár-dombokat elhordatni az otról-
— EiikDdlek összeírása. Az esküdtek alap lajstroma ax 1897. évi XXXIL L c. 9. alapján az összeíró bizottság közreműködése mellett ősszeállltlatott. Ezen alap lajstrom 1902. évi július hó 6-ik napjától kezdve 15 napon át vagyis
1902. évi julius 2 l-éíg az összeíró bizottság hivatalos helyiségében (polgármesteri hivatal) közszomléro ki van téve és az bárki által betekinthető. Mindazon nagykanizsai lakósok kik cskOdlszéki szolgálatra képesítéssel bírnak éa az alap lajstromból netalán kimaradtak, e tárgy-bani felszóllalisukat a fentebb kitűzőit 15 napoo belül; mindazok pedig, kik az alap lajstromba felveit de esküdlizéki szolgálatra képesítéssel nem biró egyének ellenében kizárási okokal tudnak, és ismernek, e tárgybsni éairovljíeleiket í. évi julius bó 22-ílól—29-éig áx összeíró bizottság elnöke előtt ugy szóval mint Írásban elő terjeszthelik,
— Szabók mulatsága. Vasárnap tartotta meg a .Nagykanizsai Ssabómun-kások éa Szabómunkáinók Szakegylete\' rendes nyári mulatságát. Az egylelkert ez alkalomból igeu szépen fel volt diizilve, olől xöld galyakkal körül rakott táncbely tolt, hátrább pedig az asztalok voltak elhelyezte. 13ár az idő kedvezett, mégsem jöttek össze sokan s így a szabók nyári tánctígalma anyagi lekin-tetben nem mondható fényes sikerűnek. Körülbelül "ÍjIO óra Icbolell, mikor a dalárda énekétől kezdetét tette a mulatság. Szünetek alatt ax egylet dalárdája szórakoztatta precíz énekétel a jcleu-levőkoL KOlön dicséret illeti Banekovicb János egyleti karmestert, kinek önfeláldozó és buzgó fáradozásának köszönhelö. bogy a szabó szakegylet dilárdíja róvid idő alatt ily tökéleles összhangzásban énokel. A kerli mulatság, mely körülbelül 30 korona jövö<lelmet hozott csak a hajnali órákban ért véget. Felülfizet-tek: .fipitó iparosok azakegylelo\' 3 kor, N. N, Offenbeck Károly 2-2 kor, Xgoslou Flórián 1 kor. 20 fill, Flegár Kálmán 1 kor. 20 fill, C.óka Ferdinánd, Kigloilocr I-tváo, Klkeca Mihály, Kiss Vince, Móger Ignác. Németh Lajos, Lódner József, Mágiát János, Csillag Lajos, Komanovics Pál, Králky Kálmán, Schlesz Antal, Deulsch Adolf, Heidekker Ferenc, Hencsics József 1 — I kor, Hoff-mann Izidor 80 fill, Tancenberger József. Kápolnai N, Fitos Imre, Kutka Samu, Kransz József, Farkas N. 60—60 fill. Gödinek János, Farkas N. 40—40 611, Erdei Fereoc 30 611. A nemeaszivü adakozóknak ezúton mond köszönetet a vigalomrendeiö bizottság.
— UBzoda-megnyltiiü. Nyár tan, valóságos nyár. A kánikula napjait éljük. Most már bátran lehel fürödni. A gőzfürdő bérlője is Igy gondolkodott, mert tegnap megnyitotta ax uszodái.
— Záró-óm. A íüszorkereskedők mozgalma mégsem lesx eredménytelen. A pénzügyminiszter véleményt kért a helybeli pénzügyőrségtől arra nézte, váljon nem-e lesz hátrányos ax, ha azon fűszer-kereskedők is 8 órakor zárnak, akik kis tőzsdével birnak. A pénzügyőrség véleményében semmiléle hátrányt nem lát ahbau, ha jelzettek ís 8 órakor zárnak, meit a 7 tőzsde úgyis kielégíti a közönség igényeit. A pénzügyminiszter igy valószínűleg megengedi a 8 órai zárási, mely 15-én lép életbe.
— Bnesn. A vasárnap megtartott kiskaniisal bucsu fetjegyxésre méltó. Ez volt ős idő óta az első eset. mikor bucsu alkalmával oem verekedtek össze a kis-kanixsai legények, hanem dicséreles békességgel mulatózlak mindrégig, fis ez a dolog már csak axérl Is említésre méltó, meri ebből ait látjuk, hogy Kis-kanlxsáo Is keid uralkodni a békesség és citilixáció.
— A bntoros kocsi. Érdekes eset történt vároiuokban. A napokban a budapesti Gnthwillig és Dick szállító cégtől két bútoros kocsi érkezett: .Sontag Pál nagybirtokos Nagykanizsa* — címre. A vasút kereselt-kutatoít, de bizony ilyen novü urat nem talált Nagykanizsán. Értésére adta ezt a Gulhwillig éa Dick cégnek, ahol ezen értesítés már csak azért Is nagy koosternációt kelleti, mert ők sohasem szállítottak Soutag Pálnak bulorokal. utána jártak a dolog, nak, mikor is kiderüli, bogy itl osgy turpisság van. A kocsikra u. i. 600 kor. volt (elvéve mely Nagykanizsán léit volna ulánvélelozendő. Végül Is rájöttek, hogy a Gulhwillig és Dick cégnek voll egy Stern Lajos novü alkalmazottja. Ez meg-rakla a kocsikat kövekkel és más érték-leien dolgokkal is felvéve a 600 koronát, elküldte Nagykanizsára. Most már ülhetik bottal a csaló oyomát, mert az Amerikában élvezi ax arany-szabadságol.
— Katona-xenekar. A székesfehérvári V. honvédkorüteli zenekar, mint értesülünk, holnap vasárnap érkezik Nagykanizsára.
— Legyen világosság. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szorkcüziő ur I Mi Nagykanizsán még a világterem-tés előli vagyunk. Ugyanis a tílác-alkolás első nagy müve a világosság megteremtése tolt. Nálunk még most is sötétség uralkodik. No tessék ezt átvitt értelemben venni, mert én sem ugy gondolom: A KSIcsey-ulcáról van u. i. sző. Hisxeu ön tudja, szerkesztő ur, hogy olt most esténként száx és szát ember jár. ön már tolt szíves néhányszor megemlíteni, hogy milyen veszélyes járda vsn ezen utcában. Kérle, hogy ~ javítsák meg, de nem tetlék. Hogy miért nem javítják, azt én oem tudhatnia, de sejtem, bogy azért, mert oem törődnek
a mi életbiztosságnnkkal. De már ba & járdát nem csinálják meg, legalább teremtsenek világosságot, hogy lássuk a gödröket, melyekot keresxlül kell lépnünk, hogy • lábunkat, vagy a nyakunkat ne törjük. Helyezzenek el a Kőlcsey-utciban még egy-két lámpát, mert hiszen — ha jól tudom — a sxinházba is adófizető polgárok járnak. És ba már a saját városunk elöljárósága nem törődik telünk, akkor kire támaszkodjunk ? Tisztelettel K. M.
— Halálos esés. Schermann Gyula 12 óvos Petőd-utcai (iu csütörtökön délután (elmászott egy hársfára, de 12 méter magasból alábukott s rötld Idő multa agyrázkódásban meghalt.
— Írva fiuk Ingyen felvétele. A balaton-lflredi Erzsébet szeretetházba ez. évi augusztus bónspbsn mintegy 12 árva fiu (og fölvétetni. A pályázatnál a következők tartandók szem előtt: Növendékeiül a teljesen árvák és vagyontalanok vételnek (el, a csak ezek hiányában
; vétetnek fel másod sorban a félárvák. A kérvények, az igazgató-tanácshoz intézendók. s Itagy a tanöcs eluökéhez Segesdy Ferenc kir. járásbiró úrhoz, tagy alulírott igazgatóhoz küldendők be augusztus hó l-ig. A kérvényekhez a következő okmányok melléklendők: a) családi érlesilő (nem pedig keresztlevél) b) szegénységi bizonyítvány, c) orvosi bizonyítvány a fiu testi és szellemi épségéről s az ujraoltásról, d) netáni iskolai bizonyítvány. A kérvények és mellékletek hélyeglolenek. amennyiben szegény árva iránt történik a kérvé-nyezés. Csak oly árvák vételnek fel, kik 6 évesek elmúllak már, de 10-ík élel-évökel még nem töltötték be és magyar honosak.
— Jő fogás. Kílűnő fogást csinált rendőrségünk. Elfogott egy közveszélyes és rég óta körözőlt embert Egyik rendőr hétfőn észre vetle. hogy egy ember ékszerokot akar eladni. Igazolásra bzóIÍ-tolla (el, de miután axonban az magát nem tudta igatolni, be akarla kisérni a kapitányságra. Csakhogy ez nem ment olyan könnyen, mert az ember a roodőr elól megugróit. Lett erre híjsza. Nagy Bokára mégis elfogták és bekísérték. Itt kiderült, hogy volt oka megugrsni. Mihályka Németh János a neve, heocsei születésű, 26 évee kocsis. Németh Ferenc nagy-kuliul lakósnál szolgált, de innen 230\' korona ellopása után megszökött. Szombalholyen bevásárlásokat eszközölt, majd a megmaradt péoxen Kanizsára jölt. Kiderült hogy Zalaegerszegen a múlt évben a .Korona" szállóban lopást követett el, amiért körölték. De körözteti őt a golsei csendőrség ia, csalás és sikkasztás miatt. A jeles 6rmát átkísérték a xalaflgersxegi kir. ügyészséghez.
— Céllövészet. A holyben állomásozó 48 gyalogezred tényleges szolgálatban álló legénység folyó évi Jnlins bó 14. 15. és 16-án reggeli C órától kexdto Kis-
xu ÉVFomM-
ZALAI KÖZI, ö K Y
190Í. JU1IOS 12-én,
kíoiiss, Bi;«e, jzepoloekl m»j«r és a Píiocipális ktoílis állal bstírolt I6téren bsraicrí «éll4TéíKlot Url. S reodór-
kípitiojr íelhivja i MiSnaéget, bosr «
jolzott tcrűlec 6000 lípía MrOlolbcn ezen cípon StikorOljí, mert at ott 1m!íz; kudís d lel veszélyes.
— A Ko:orí Önkéntes Tüzolté KhjI" zaoniS-Mztály létesítse javíro, (. bi
(> á□ 7Íi(k«iü tíocmulaCfiigol rendezett, melyen fellliaielDÍ roltak kesyeiík. Tdr<»-tiií Alsó-Dombomról 6 kor., Zalín Pisla •í kor. 20 611., Ke!c György 2 kor. 20 611 ■ Utati József, J)r. Erim, MiháK Jíoos, VIsbím Rókus 2—2 kor., Vidories Ríkoí, Farkas JsoOí, Füs Rókus, Hámerl Károljr. Visíícs Remoj. Pollik Jen6 1 — 1 kor., •iaiió Gyula 90 fii\'., Kémet, Vend), Trívoik Károly, Trelecky, CrJlm Bernát <0-40 lill. Az egylet w utón is kószö-jiOíot mond » jészivQ ídooiínyokért.
— Kalouti ízillltis. F. évi július bó ÍO-éo d. o. 10 órakor fl soproni cs-U kir. kalooai élelmezési raktároéi
FlitodoTf«r-ut 20. »!■ nyilfíoD) ajíoldt
tárgyalín lesz a ca. í-> kir. bsdseres soproni. szombjiliflyi, kóazcKÍ és kanizsai íl!oiní»okoa elhelyezett renjutai sziíuh, szalma, tfliiía ía Mszéc. Mflkííglet biztosítósé láríyábín f- é. szeptember !,i 1-1<SI 1H0S. évi augusztus bó 31-ig lerjídő időtartamra.
— JK-II tunl, A c!. kir. az*b. dili vaspálya • lársasÍK budapcst- csiktoroja ■ lutirszéli voualán Lepsény állomás (s ií«1m0i>-Világos Űiogáltóboly között (okvö Bfilaloti Aliga íorKftlftii kitéró í. ér julius hú ) ín bexirólag szeptember bó vígéig, jövőben pcdic a nyári évad tartama alatt, n7.p,T. május hó 1-161 szeptember bó végéig személyek, ulipodgyisi. és kutyák szilli lásira Meg íog oyiUntoi, és olt a nnjtOola közlekedó 205, 206 , 209. é< 210. sz-sieuiéijvonstok. a junius hó 20-\',<1 szeptember bó 10-ig terjedő idöbeu naponta közlekedő 211. és 212 fiz- személyvonatok és a julioj hó 1-tól íugustlus hó 31 ig lioüep éj vííirotipokoo kóziekedö 213. (a 214. az. személyvonatok r.z utasok be, iUotve kisxílláfia céljából feltételesen meg fognsk állaai. A Budepont d. v. és 8|>esi-Kelen(Sld álloai\'Oiró!, továbbá Ssékosfeíliírtír íllomíjrél Balaton-Aligíra
maiik részérő a íoljé évi íürdóérad Mrlnma alaii Siófokig, illelvc Balalon-ViíSgwig síJilí íördó évad mcuóltérli jegyek lesicak kiíiolgéllntva.
""\'"s zínhá Z.
^ aí.<rosp cniíOdsxor oieat z .Bor".
iléslóo este a .Svibíkokat" adták, Ziobrcroek Mt az ijmurl operettjét. Lnlebír hálás szerepét egéiz tebotségé-vel kiaknázln, a aizal a bü\'éggel, raely-Jyu) a Laiidilrftieber iypu>át elénk álli-lotta, egész e^téo át dcrőltségboo Car-lotln a kózüoiéget. Méltó partDere volt K&vessyoé. Alakjuk íeltíinó oltéréso dacíra is jílékukban hnrnmoia volt Bokody a íogadós jelectéktelen szerepében is tudott érvéoycsölni; Posri és Máoyay oIIcd szintén nem lehet kifogisuok. Kovma csekély botsat ért el énekszámaival, amit nt énekszámokról általában is clmood-hatuok, s réjzbí\'G magyarázatul talán nzt hoibamók fel, boy sz 0)wrett ÍHlbc-ruáfzó mflodiákban dcth bővelkedik. C-op.ín Kóve-\'^oé kljpléys sratott nsgy tetszést piLr3ns szövegével. Aradi és Somló mcsébo vnló cKyoorubéjukbsn kedves látványt nyújtottak.
Kedden nevezetes kastélyt" játszották. A darab bár szelleow, rofgis uoalrnas vott. A rószorepet benne Benedek vitte, a a közSméget cséjz osie o^yedot ó mulittatta ebveo játékával.
CítJlörtdkőn oagy Vivánc-siat mentünk Kostand nsgybirQ dnrabjánsk a ,Cyrano de Bergeracnak* előadására, Yajjon meg-értik-o síinészeink. hocy ez a küíőoös dráma kü:5n3s játékot, kiv/jn, eltérést a rendes szabályoktól. A lyrai elom túlnyomó levén benne, necn szabad visasa-risdni a versek iskolaiierO szavalásától, » Ott, abol a színpadon nom folyik Ose-lokniény, érrénycsiteoi koll azt a meg-, kapó póezist, ami t versekben le van rakva. Ezt a követelményt Benedek — w;doj — nem vette észre. í, drámai jelenetekben — értve oz alatt ason jelenoíekot, melyekben ctelckméDy folyik a szinpadon — igen jó] megfelelt. Játékában 0 helyeken igazság éa megfigyelés volt. de ahol Cyiano. a költő szerepelt, pld. első párbaja előli, az erkélyjelenetben etb. nem besrél?; olég rytbmikujan és egyúttal értolrooioo, ugy bogy a vertek sok finom •zollcmossége, 8 poeiise a közönség számára elveszett, igen jól jíttzott a haldoklási jelenetben, a a 0»t«térea, emikor hatalmasan kitapsol-jav. Somló Margit (Itoxan) az utolsó \'"\'Óráiban kissé siintelen volt, az oli-rOilen azonban jó batási keltett Lát-
szott, hogy ezekben megértoite a «ere-pét. flortby (Christian) és Érckővy (Lo Bret) játékában aemmi művészetet nem láttuok. Jiindon laikus megjátszotta voloa igy. Kozma is sokat kiabált, a kevéssé színezett, e dicséretet Könyvesről aora mondhatunk. A gascognoi íiuk jelmeze nagyon azedott-vedett volt, s ők\' maguk nagyon nyáplcok voltak ahboz, hogy őket a francia hadsereg virájjáoak elfogadhattuk volna.
irodalom
— A Magyar Könyvtár most rneg-jolcr.t joniusi eorouca ujv* több éildkw ÍÖMUcl ^ítdacitoUa ozX a Aotal
sx«rkeHzCotte kivíló fyrüjlera-íujt, A 291.
J<5V:ai Mór: Petőfi Sándorról cimü füxeto. Napy v*oo»k bfooe (íssie-
pjrOjtvö Jókainak Sáudorról iroíl
amelyek eddig caak ujtigokbun eldzárva jolcolok cieg tt OtveBe« érek eiejo ótu, 6 ameijrek most ír)\' opy íöl?.etben k^tségteleoöl nemcaák cnitit olvasmányok felette .érdekeik, hanem egyuttal egy uj Pítífi biográfiának legfőbb forrásműokájit íoteják képet.ni. A ÍQxctct Várdai Béla állította rtaíty gonddtl, ó Wta el jegyr.etekkel, s a fözethez igen ízép b0TCí0ié3t is Irt a Jókai te Pctóíi kőíti visionyról. — A 292. tixsrn lRnota«: Váltosstok « G-buron cioimcl n modern magyar irod»Iomosk egyik legértékesebb mflveldjét oiutaija be. IgoOUunak oélíiiúy* a legszebb prózában irt IcöKoniéoyét közli dw5eg)\'öjlyo» nroelyckbea a kiváló iró mély filozofikus ■ egyénisége & «tilus milvísxcte igeo nagy ! mérldkben érvényre jut. — A 283—289. I Kxácno kettóü fú^et a M«gy*r Köoyvtár uj magyar siiak^pere-jét gazdagítja a Romeo áa Juüa kiváló aj fordításával, amolyot Telekei Híla, a jelpa poéta k^szitett a legújabb *xö*ogkritikn íel-hxsxoálásával. At aj íorditásnsk kDlöoóspn lyrai résxlcU\'i. amelyekkel n Romeo Jotin telve van, cyöogyei Díúfordiiói irodalmuokosk. A .Miitryar KóoyvUr egy-így ezáíua 30 fillér. Ug)\' ecyes fűzetek, valamiot n gyöjtcméoy eddig megjeleot összes íflzetei megrendelbetók egyszerre ré«lol6zcl^re is a kindóc«&o£J, n \\Yod»aner-íéie udv. ktfnyvkorwkedésbcn, YU Aodráj*y*ut 21. axáro.
Sz-crkcAitGf&r : l>r. VW&nyl JlenrU^ Íelel5» »»erke>»tí>. Ki&d6: Jf). Wajdtts
vegyes.
~ MüVc-ívelők fényiépoceiébíi ? Eliieccrt
»u.lt>a outiit íóoykőpoti kt-lc uj fClOlaulbk(atl«D piUana^ojri Jcíii-Scó-
loiálibA miadí\'iiní\'ttii k«Jc A. .Moll <8. kir. uilmi Sí<klli<ÓDÍI, El«<*. j l. Tucblmbco f- Fénykípcxí keltek Oxl<i piltKotl 1654 KivíaaCn Dfcfy kepei írjegy-
t^k foyjea.
J, Nyilttér
Az c roTit t\\m köxlö\'.ttfkjrt :cm t&IIaI ioleliJítí-cot h nerkeixtJiífc
„margit"
GYÓGYFORRÁS
«a?2llfomi-telep IBERE&-MEGYE}
A tiudupwli ra. kir. cjyt\'lcia vcjtyclíoi^ie **Criot kctí» »wti*d cllíobcn »ok
sx6o»xya» uhtrlumol <i lithiamrf lurtklmax. Kt«a laUjt2onsAKA< xiok, cHj^k a buo&ló íuttlítolö rixek í\'Jló etnolik. KiiOoiJ hxtUu ^ IÓJCSUX B tQ4ö hartilOM ikllapotaln&l, kOl<itii>*cn ha a kOpct a«>>rz«o ixftkfcd fel; tDdlSTéSKí\'Kcknél díj: akkor ii, ha r^rkO-pfiűk rao, a „M»r plt-YJx.1* soejibccsöltxo-WllOO nolRiVUtokaC t«s korép a**ba<3 seío-íjlvídü fogra Kiriló bnti»t Illői ((!(> rv gyoiuor íi bpíck lmratoa állapotainál, tölcg azoa CMtckbco, hol a tolta mconyi-líjoco ktpxSdOll txr ok» a towx tssftz tOioík.
A LuíjJarat tik lerakodixAt akadilyoxvAo,
b<cws woJfi^lnot tnx toribM a hólyas
horntojc W.ülalaaiokl, a k4- éx homok-képxödis c.i©telb«tt, talárt íj a ba<)»peatl é< böcal egyetem orroetanAral, miül ax orro>rll(ig egyéb elíkcl*i<gel a lef»xire« Mbbvo baixnilllk, cJöbj-i adoak a „Xargll"-forriaoak a houibuoaló Oixxc\'.ílelü gj\'ógj-Yixck fOlőtt-
MT MINT IVOVIZ m
klválí 6vÍK«fo«k bU«nyvlt l*rra»y«» be. tegil-g«k Idcíín, fíltfl typint ellen.
i\\ü donii il1ali30s idrelk^Kt őmcí.
TORAXTARÍ
ÉDESKürY L. BUDAPESTEN,
c«. VI kir. Qilr.
- AsTünyrlr-nagykereRkcdS.-
Kaphiti xalnd<n gy6gyiz«rtirbit, fDuer-
keretkedéibw és vwdéfllJbao.
Y^fte, hegy hólyag hogydara éa a kSíztínybnttlalniaU ellen, torábbAft lígzó fe emésztfeal szervek huratos bántalcnainíl,orvosi tekiotólyok állal a Lllblon-forráB
SALVATOR
alkcrrcl ríUdtlYO
l(ui;y h nj tó hat Aa a!
JMkott ízi! ím I Kíflojet róilkttö
KajibaU- ÍLiTiúyritkorcikojÚBOkliOU
Hyd^axOfiArakbuo, A S»lvator-(orrK» Ignxgaliiiga Kperjei«o
MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDÖiE
tyioy^piy Budape.t (Bu.Uu), Idóoy íprllla hó lő\'tól oktőbor bő 15-lg
KivAlí jjyígybitiiHl bír
női bajokban és altesti bántalmakban.
Rt»<tlS orvos dr. POLGÁR EMU. Eíiiisí.jll f<kvé> ]u!Snyo«UHi»k lá*(náé[!S Víll.nnl vnoti fin:elcöttetbí a rívifoiut.
lílLÜELM FE8EKG UBKAS.
0y6gy»zwé»2, Neoekfrchra bel WIW, Otatr.
KMlndta reklitn dicíérelnü\' í«Oiíge-wbb iu Cti lobajo elífige £i<sérbcl6 Wllh<lmlíleao0*rtl>riiikwí8aotirh(\'ufoa-(ikm tcAjt.
M4r tObb <>* <ila "xOQTodlotn íhfucák-bxo, i oly zcltca«c40o, boj^ héthoiaxat
ax Ajjybae kellőit Jdőzotin), a legbor-
xaixtóbb ffcjdalmakit ctucnrvdtcxo, ni-tiira ía c^re tietn it noadojhaiiaín, e mlodca criStzakoi sic xfiiot tíactariik, iclxiQfAk, keoöci^k í-i fatd6k» fűnJötík-ka) úí- azappa&okkal oojbltcU^k btr a lájdaltaakat, de a JegkOjtolebbi jdőrAlto-xisail újra •\'ICvctt a r^^I bajoco, n^g po^iR uajfyobb nírtikbeo. u^y hogy *rüim »x«űtto»A»t hanyatlottak.
KkkOfAltasUni a .BeríiocTTagcblatl1-bao ax Öu theJJ* ajioliliU, «Src rO*-Ksdollein hkroai exomagot; exek clhiixailAxx uUn cnyhülíit kaptarp, J\'|, ír óta az előirt idolarUtnokbaa Ot olvaa kíiiáccuíayayíl a kerit tovAbb folytalUm <5» bila nemek, annyira licljro vagyok AllUra, bo*y CR-fn<a tg^xzi/\'goack írxom magamat, £s a
^isoLi^rt étvágy keictkcxtíbo ccíii ii
óleiridA-i ragyok, ói ezen 5nsxcl 1Ócn dacira x atriock row* Idíoek Oxlelileg vlfoglalva a txabadbau tudok lenoi aoí-lkel, boiy a fájdtlomaak leg kieebb JtS6t U érexném. — Kxtot l^eo lilLtclt urarú, Önnek kOaxfinhi-tom.
liircsak síicdco $xearc«15 Xöic^l rl^bb ét leijei bixAloamal fordulna xz ön «oOii haikiu tcAJibox, hogy ey^gyolAat éi írin élctkodrct nyerjen, í hogj1 Önnek mint 4a i» lc-k->Klcxoitjo legyeo. lUISs oagyrabectOlfiiet
Monrel 3Prlg:yoB
Mű. cr<léaxet! txépíotlö, Ficdlor Ad Gotllob utódai poittó ítyira, Opatovek Kaliaob melleit, oroix t,e0Kycl0rt8lg 1ÜS9. XarACiouy.
HlRDETESEK.
mmmmmm.
riclkülözlictlcn háziszer. Kapható mindenütt.
XXXXtlHX XK
Nyári
idónv
és őszi 1902.
Valódi Brünni szövetek
tgy coupon 3.10 miter, teljes url ru-hil. (kabíí, nad/íg óa mellíny) caak
f« 2.7$, 3.70, 4.80 jv ; „ .
mir,<5\'<Rü \\ falód!
frt 6 —0.80 jobb )
frt 7.76 f.r.om.ibb ) BJaPJu
frt Ő.0S It/Ünnmabb / gjövfit
frt 10.- 5<ivál4 r»nom f. Egy coupon fekete szalon suliitkos 10 f*t, tovíbbí fcWItő Sííivetck, turiila da-töc, lígfir.omabb kAmmgarnok *ib. gyiii Arakon áxéiVüld * iiv<.?c>s<£<s é> Ulkiis* incietcíiick ímhcíI pósslógyóii rafct*r;
Siegcl Imhof Erűimben.
MLtttAk lágyon óa bérmo&tve. MIq-ta»xorinti irillltAjiórticoxoaVcoílve.
a rortg-invevú előnyei neveteket hn rcndclr.i a gyári helyről, igen nafcyok.

jrfy,

V\'i\'irdőltU\'ni nnijpit—oktáber. W íí W J-\'iirílőí<lcjl>\' Í3J!.JUH—okíólicr.
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
(Szlavóniában.)
A cs. kir. díll vr.tpMya AÜooi^ía. — (K&tv«len ötiícV.öt:civ-» l-:uiJ=|K\'t • RWí.)
Yastartalmu forrás- ós Iszapfürdők.
báláiul kir a; »um lii bi|jiail, iíri:ig»ip«[iil ii r«snix i{«ind«tlilil. Újonnan ^Jiüli Kangy-O^tliljrok, Rcgdiixy^&tick a scniücivilH\'ca KyOsyh*li»- ílfBlirl ÍlTÍa|iltappil, Pínye« etoJmínyek írh«bk el Idill, cíuzoj <i reamSs bxjoknAI, GOr*<lyw gyermekek iiaicc cfcy ,5jiraiinuiilj" kínyelnieí eí-jtoydi aiOílozAiok melletl, ipp nio« lélei\'il, Mít a Tvmxi ij^k <•!.-» rÍKKiríí, ;Obx?A<u fünlv a >tt.nvOníai kOiiphegyek gyvnyörü r-M-Ky-ílxo, in.iga%lxto!«Ol kC.iUU.ive. A gyOgyheJylvégek egy remek, ^mytíiot >íi.\\ny kOiepín fekízeíie>. Ae«iylen>l6gt2cixvllAgii^r /totUút, lxvn*t<nni>, teVcpilys, üaeinubuxgok. k^kívn-kiuyvtir. üy^ny^i. kirin<luUi«k * stotteítikg érdekei i* tijkípllt^ ^yínyOra kőrnyíkb-m. Főágéi íítAk, avelyek leglnkibb nyujtolrjwt fel^altil Iji<ny35 vXroibknak 3lkx1ms,»»k,
Tsijes ellátás a fördöszállodábaii: (I. osztály) 40 frt. ill. osztály) 30 frt.
KivMO elií<keoy kÍMoTgilAt, A l. ««ak. illaini <» va^oii tlutvlvtlvk kcdvcjcx\'íiyl.cu
r-iHejiifrit\'/c. Ai elv* <i:Oidínyben teteme* Árengedmények, firdíi rrn dr flicltr, «on\'<ivüi n vArotbatt »<}; k\'ít orvot uiUkWlV. I\'tovpekl-itokkal, felvili^úiítAiotct.al k<w<Ke«en »7olc"-l m
nrttdnlml fürcío-Icny^AtiSKní:.
w—Uv—WCm^UWI . —Hr.—XV—iw^lü -.vjC
• t■.vvú O^V.VA".V.a aVirtttM\\\\K LJX/
acbtylen
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
oly ftíctjlcd WuűU\'kc\'. jxMIEUoal:. moly alnífo kÍT^Q&losank megioltl. Kufl siedea iiiinjt cifjtítmettek:
Robbnuílsblitoiiaíj:,
Aatomatlkus ík sald»«ágos frdifeijlesiWs, El(irhctfll«i» tleslB ín gyón otíntöllös, Solid klrltel (h ogí)z$rü kexftlé*.
SAjit !í«V)id»lraaV EurípA és Aaoriki lrgtlgyoVIt ilUcuih.Q
AjAcljAíc e.Rckll tovllibi Acílylon tílepek mini]ra kirltílbfn
e« napjAAgbnn
iVrufrpckla.ok, í]iimír5-[riloic, líí.Üi^jwrYpítttV ia^yen oi bfreentre.)
Elsőrendű Carbld »*»k<i<
xXllitLLtilc.
Fómnyomdai munkák >\'*f»ii;co< íi, .»r« borS«oy, «ipact».tb,
--------Tt)tfiK mi&lik .íffiut gyoT.ii ct olí.íin clkp-
Mltl<le«k.
járUn, tlaxteBAég^s Vcpvi^clók bere.itettiek. . —-- ■ n -rr, -<f>s Sí, #< ti\'í ■*!>
12 munkásra, Tillamos világítás berendezéssel, szalag-ínrész Tillamos crSre; ezeo ipírttzlei 25 év íta ál! fenn és előkelő revő összeköttetései vaunak, halál&scl köretkeztében azonnal bérbeadó, esetleg *z egész telep 597 D öl terjedelem, díszes lakházza| egyQtt eladé. Bővebb a<J»toick»l szolgál
Nagy József borkereskedő, Sopronban.
XLI. ÉVFOLYAM.
ALAI KÖZLÖK Y
,1902. JULUJS 12-ío.
Bii{tok-eladás.
iítfO kai. holdas irtásbéfUt horvátországi magyar vidékm rövid ideiq használva — kiiünö UaaUrmó fódck, összes gazdasági ípiilelekket élő és holt instrukcióval nagyobb váüaD:o-M miatt rÖglín tovább adó. ZZ^ZZZ Cím e lap kiadóhivatalában. ~
• TARTÓS votéP&v AZOKNÁL «
8 Vastartalmú táp ós erSsítoszer, vértképzö és Idegerösitö U ízletes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
v Főraktár Zalamegye részére:
V Prágei* Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán. ,
iÉjsxpaxpaxDCOcra^
JPE" CiWaUpfmtöMOM

A
cry 5Jcníidú> bxJőitiilÖiíOr. anútyea KutópMiAn líilo «»l
TOll. )Jw CvOaiay ,.lf l|)ÍHÍbél uiift.Ic.1 tf<ttnt\\ BIJI killKhil mtaegy i li\'.cr Jp«-llJ*lilt" * indyncX. xíiaiádO* hxt Ml vjtlóton mindenkit megtel*. A b»J mit At <ur. raoon. «Sii birontiif oljie lirE l«« biiíit «|&Ub vOli. A haj laki iocjC "Cin öiíil-A klj lÖrilÓdlMÍrt felelÜMcgct v.MW-tA. Iirpa aeOrtfiJil lllinlt 1 UJJ Cltnif iltiil Jpi-iíljöil" í írt. M OMujpe 1 ínén .. liillilfiúV. lltníJcn *ilij:<tktl)c, (y? v»»i<2 « ). bekilt&\'c elleniben, csc:l<x 1i*tyeí>e» A gyekben vx^f Ut4nv4iuJ) MindcikincV íftjAt érdekében in. 1iöj>y i ilyen <««<iuk. rxlodl .|px-ka|TBÍf wcgrc*xleljcft. KgyfcMiiw «it-llu&k Un Jpt-lxjiittl" -lYCtcVl.cn nxjy-
j-Xz ««»*\' Í\'M l\'ÍD if * fr,irl 5rl111 n,t
ratmleflkl Nín birtfctttt. mert rhWn fog mru-T«it* * oÁa.ft fiatom S|Jtl"l w«kOl*A<a
\'áaiRt: r.tx. vAllalbalcok. Eliv amerikai „OOA" vMU1»l. 8íCí. IX. WíhríngefBtra»»0 10 I- «rv>ctet
Q^^agjQOOOCXXiOQC^QOCX^OOOOPQCKjaPOOOOOOg^ o,
B1
Z.K. »/„ 902.
MOLL SEIDLITZ POR
Caak aiXor valM(<A:. ha xalodozyl* íobo* Moll A. ridjo^yót és
aláiriant tfllltítl fol-A Usll A.-fMo Solállti-f«rii tarlíi rjiiyhalln a lot=aka«»bb jy««pr- il «J-tflltbáatalpak frotanríörtl íi rVi^, rí^zstt HfVfíVadai, V*r
Ifhlil. iríayfpt íl » ltjVSWiiti«iíbl> «H tfo", s jflci b»iiuomík
úrUítáok Au xúiodic flltíijtdtil Iiení«. — Ari m |r;eoiit»[t *r»-
íill dib>2i>k 2 kor
Hamisitások tSrvényileq fenyíttetnek.
B~OLL- FELÉTRANCI A]
mim^ES^Em
Csak akkor valödi.
ti a«í MOI.T, A. »WjtfT<\' lQ=t«li
,A. Ntll* felir»hi íaozniul T»o-íArrA. A Ksll-rtls
leldi.í Kul, 1 m » ,» lU l "
luiallutumoíi, eird i ktllt«t lM »
lyjn rtMd\'Sl Uimdlk « OlíjfMtókOtk í\'
« «UjL.kV»A ..jUj\'í ()k«rBlt«Uk. E»MI »
hiuoiJili oItm (EJl.wO, híEÍ Wkl
1 * h<([ ^ „jjjií,,. A „cáicl llrgrcr"1 ttKírt\'-
hílS, »oílkal, k«t> tl>«iU0< ktll
kaltioWiWini:\'
lirelltikratt f> mliisoiilbiriUit, ml) «>k íi olíjítnik (Ml bo » pillli a otyutul Hoj\' i> td. K«írl cjr«rftn >l)iÉlií,hsli»!« rvSii r«5T uj T»IJ«1«0 blffid mlodis (ollót, karibii miiolif. Yoa wütin
tlaxU ttnjuitt (ui»ew(!oa>
u| í> purktlro, mílj- oufln fí»J>
Kűtí\'iiöiAi pitktirc I olnjíMttkkíl ihir tx&ucH trhifi.0 i:i pjJIMr* . .
C-»k «Q>1 li, tocílíoj" acm 10<íi t! » litoullrlr. Psltuitmg kírtlbolol 35 oif)-«íg l«4t iiobltl t«M) 6 Irt 30 kr„ »1CT
A küi«ll» mefiríndfltóiek mladtii vtroib«>, »bol rakttrxk iunk, idi kllldtidfk. Mi»iinl«1l»k H proipoktowk ingj" bínoontte kftlactoek. A bfTl»(uUloll jd] risjrítol i. • »
tan Jw/c, tslrcl est » tobt. miDl 1850 íve sjírlniny I wkítK- «IÉ««2ÍV H Umiiiljik,\' «okka] lOixnbbp s ByfckrAB * c/:leik míg o(a l<lcH iíübca boíidk r&TKftlombi.
SifiitiKiakiiiisii KEIU XL£]li c^l. PiRgUBT-FÉNIMiZ Crisloph FeBMtól.

< s
| 1 M«t UoiT. Dr. SZXSZ GÉZA f»K«rvM d roll Ab.zií lOcdíctvoí ti>xto!oltel tadlira sdjt » »»Wírdei«0 MKtaségoeli, id«.glo»c«
tart6.1codí«lt iutn. « oasréidoma kístosésnek Dí8y pirtfogíí. ffll.lt ! W,dj. b íll.üdí»Q inon mint »pe«ialÍ8t» fogorvos Jotol^d.k í«
Ert.ébet kirdjoí-Kr i- .!»« » W I 1 toűlcimíl mcgofitjt, t oigy<rd«ml kíiSntíg pítlfojísit to»ibbr« i« kírrc,
) ) ti«ilelelte1
í J)r. SZÍSZ OÉZA »poci«liB(« fogorvos.
Szájpadlás nélkilii fQoak, fog-j 5 sorok és arany koronák készl-~ tése a gyökereknek eltávolítása nélkül. Legújabb fogsorok fémlappal. Mértékelt árak.
Katonák, vasúti és állami hivatalnokoknak 50 százalék engedmény.
Fog és fogtöhuzás a legújabb amerikai módsser szerinti érzés-idemtíasel teljesen fájdalom nélkül.
Fogtisztitás fájdalom nélkOt. Fogtb\'mések amuynyal, platioa, ezüst, oement, opál, flreg & I porcelláonal. Fogak és fogsorok mesteri kivitelten, kilünS anyagtól.
CF\\AND PRIX PARIS .
igOOyT
CHOCOLAT >
Suchard
XCACAO
JiSZTASÁGERT
^ezeskedem
J^ÍTÜNŐ\' MINŐSÉG.
Szegényeknek ireíiyen délelőtt 8-9-ig
Gyümölcs és szöllö bnr készítési gépek.
fruaciU borliciz él ocTfixctMca ciiat f4|űaloajöil|[ipitfi bfdtrzlílítl «ir IcAsiT^ar, caox a mepbötil csyíb kfttetkí-iaÓQXMaél l*j;iimcjrotoi«bb ofcpiaer. — Egy iMUlt orad«U Jvaj tra I kar. 90 «H.
MOLL Gyermek szappanja.
Lírfo^íaRbb, l<*aJ»M> m^uer «orin( kí-ixitoV gyermek hilgx t blr okizofD áp«lá»ir* bt filBÍHek ttulf.
Ar« darabraUwl — 40 «IL öl d*r»b — I kor. 60 1UI.
Mloicn dmb M<11 V^IW*^ dUU*._
FJezUküUÍ
Moll A. gyóflyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tacblaubon 9. nz-
YW6kl oscKroodeléKk aij»OoU po*UnUfl*it Mellett t«ljoiitt€tock.
raktárakban tzssék határozottan MOLL Á. aláírásával és védjegyével eU-átott kámtmények&t kérni. . Raktár: Na^y-Kaniz-ián RoSönfeld Adolf ÓS Fía.
oáobQboQiSgő^röTCOc^o^^c^^
Nyomatott If|-
Férfink ingyen kapnak.
t^yia u) :»Ulrn)»yo «r*o»ií«l, -••e\'y Xl «lvc«*l<U crCli uja IVvtac-ioawjoí *
oliI>l.\\< !<«V*y«<i j<it iux>-<n
V^j.jAV x U\'< v\'«ic itIit a UJ*-
iiiúlhlínilr/.lw- IllOljf íac>;irtcíitcit
ct,<,\'<<!. x li.MAlkoJÍ VlliAj;&»o!t folytán
Ixi^AIiat), wil\'iU-itcn, vj.Ustnl <t*e»jitc<l fvdícrö-^n Atcuvc.lncV. Kt okból cJhxUtOtlA xc tttKVcl, lvc.j:y c«y Jnpycn ojv^ji-y. cajjywii^ könyvvel c^yótt min.IcAViiick Ingyen knlOL Krtcl a hivlor-vo»»4(jgAt ű boj oSlbúft o^jylünt^ » a kik a líitilkorl kihlj;i.toM>ól »xXrtuu^ nítftl í.ijokboii, Kellemi ci^yOnKlKM\'on.vAuy IrOnlVut »i<nvc<5«V, olthon cy6g)rUb*t)Uc eíijí-kai. Ki a Jíjr^jyíMf kv-*c!c!tenül luo\'cra. a \\sct~ v<kc< hal, a hol a mcj:cr4ív"Jíí txCXU^tt c<oJA-laioi C.\'cbiinynyol nyóRytljA Sl ivek AU bct<jj*<vs<k«l. Oi<g. egyaránt Ubai Siate
Medlc«) Ittv\'.UulnaV; ft/ alhnl jt\'.c^t ciirtíc. n h<"l-
tvm x ctoauc«t r^Rlvrt clkQldtk\\ A* ir«!£*c< inkiW) asoStal aJcarji tMjfiKnUai, » Vlk kctclts at ot;hOttVikat nw h»ijyiaij&V <1. A |>íébfcWoaug mo£m«u«i% nitljr kJanyeo
kigyógyiiKitó^ ebbíJJ » :cnenc<« bxjb^l o«li«>u-As fn!6t«« kiriiclt nem MimlenVHfbal ítcHe b>ikc.Tinwi suKTacu.1, ui«r« tilokt>krtl« melleit fordulliVAl c-£y InRycn corvoiiiRűt kxp mxfyuSj.& kvftyirrci egylet. tr]o= avég rn*. A cwmi; <jty u^pen bc vart CiOmJigOlva, U>gy a tiftalüb\'it icaklitiu íojjjk méíjWxlftL A levele: ijíy k<ll dtrtemi: State MeJlcxl InUll^c, 17 Wekuoa JíulMlujj, KoU WxyíKv l*^1- ArAuft*
A levetek ratndli b«ra<ox«!i<udiV:.
íolytoconu bxtt> ke«5í <mcltyí mr*«*itel,
A ttönk» kép Wifcflm!r1 bir««ly»*» t^kh Hydraulikus sajtók.
SiSllfi es EylBölcj iml
él bopy^ KSrjioliV.
Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.
SxNIÖ t< ÍTÍ»«" írlilr. A...W kíuOlOkti mnOIM i\' ---
A legjobb vetSgépek
Majra.lb n. fi lAr.a lcgoiabb ««k««(n
„R G R 1 c O L A"
i.»14Tc!ik<rík-rcoii.tr) TMÖ/íptl. Windtottfí \'nií:-
íl kaWcM.5 n»(!B«;
kfll, düml.OD ar.sy ti&CO, a It,k6oo)\'rtb jkr,la. lirj-ikal ülőnek ki
A >rb«« .cjaa^bb "-^ifíJ^\'ÍS^^^^ISK «r,„«k. K5H.\'M...H.kH irt«- íl \'""X l»íMrfk Íkák b«sir»v ii bir«.«k»« « !«-
„érta^ jallUtaoak
^^tfarxh PK, ÉS TÁRSA
EanJ»li(! íípjjlraV, Tiiüalídílc í. taibiraorBÍrok
Alap. 1872. BÉCS, HA Taborstrasse 71. SiO munká..
KiLOaKtro ÍSO «a.t í.b»n«írco10,el,aa!1...«oa1robbk[ll!ia.olcoü.
HÍLlítt. lajyco. - Kípri.oWk 5. tI.»« eltolll« kcKltatotk
vas- és fémoutódc résatv.-társ. SZOMBATHELY.
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15.
Jd és olcsó órák, 3
íri jíuállil.il prirll TCTÍkoak
KONRÁD JANOS
firagyira araay, iilit 4. tkmr írak Ktllltí-Wtra \\ SROX (Clíborulj) Jt aid;íl-xoca.«ra trt Í.76. YalWi c.c«\'Xtoj.^ra frl. WO. YalMl «0« Unc írt. 1. SO.
Kickíl ibromí íra frL 1 ÍS. C^íffi a 6. k. btxMalwl cimírríl yao kilOotelTt^ islotalao arany, <a0.l kiilliUal íntn rajamlnt íxcroyi elilpift-/v-ltríl ran blrlakonba. N«ty kópw áíjcgyxíkol ioiytn «.bínn.
í?
n , , ! Mindcunemtt MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZOIX)MUva.-Gyartunkl GÉPEKET. Kitan6 8Zetk«el« BENZINMOTOROKAT 2-30 lóerőig, stabil alakban különféle ipari ólokra. valítDinj Immobil alakban gaalaaigi gápek stb. h.jtfeára -- Teljes» MBMAtOT BERENDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJGYÁUTÁSHOZ ^f " BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvállalmik MINDEN A PÉKSZAKMÁBA VÁGÓ ALKALMI 8ZÜKSÉGLETEK rnrkcsztését és kmWie\'-Modern berendel VAS- ÉS FÉMÖNTÖDÉNK MINDENNEMŰ VAS- ÉS FÉMÖNTÉST nyers ía megmunkált állapotban szállít.___
Wajdit; József kUayvnyomMjáhjo ffagj-K&oiísín.
5
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 19-ón.
29-ik sz^m.
XLI. évfolyam.
WtrlzcUxt ír: Ejí«i e»re . . 10 Kot — fi" fel é.re . . . í. k«. - rt\'-5 knr. üli.
KCJes 30 nI1-
kiroetéstk l hi.il.i.>|.i\'t>iiorli«o U.uii.iHl«J«r 11, > oisdJpu inribbl "tríri 10 ti"
k v i l frts 8 £ N
>.,.-,.,ii..-.,i ao niieiéu «\'«-[n-> rvl.
~~ A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénztár
A lip »rcllonsl rí.iét illető o!o-den kflílnmény . íelolS, merkemö ne»én\\ ar anyagi rémi itletS köi-Icwínyek ji\'dip k Vi,d6 r.e-rírc fifniruen Nagy-Kuntzaíra W-r-dicoitc Intézeteiül:.
nérmeiitetlen levelek Dem Ltn.lc cl.
KézlrAlokrls.Kxaneni k Ilidéinek
Az 1889-ben Wadowiuban és Glatzban folyt fortélyos bünpérck, melyek altkor általános érdeklődést keltettek, eklatnns bizonyítékai azon bűnszövetkezetek gazságainak, melyek a kivándorlók csalására, zsarolására és kifosztására alakultak és amelyek számos vasúti tisztviselőt és hatósági egyént tartottak zsoldjukban. Tudjuk, hogy «z esetek nem egyedül állók. Láthattuk, hogy ez üzlet Porosz-Szilé-ziábati egész perfid-nyilvánossággal folyt és annak majdnem minden kivándorló körülményeihez képest adózott is. Ez azonban csak kezdetét képezte azon kalandoknak és szenvedéseknek, melyek a kivándorlóra az oceánon tul vártak. Azon eset, melyet fentebb a modern rabszolgákra vonatkozva felemlítettünk, a kivándorlókra nézve még egyike a legkedvezőbbeknek, De a börze Amerikában is hullámzik; a ma még fényesen jegyzett iparvállalatok holnap tönkre mehetnek, egyetlen betevő falat nélkül hagyva I a bevándorlott munkások ezreit, akik I mig korosethez juthatnak, százankint : pusztulnak el a nyomor miatt, i Ha tehát a hatóságok a kivándorlást minden áron akadályozni akarják és ha ez akaratuk keresztül vitelében némi törvénytelenséggel határos túlbuzgóságot fejtenek ki: ugy azt tőink különös zokon venni már csak a hazafiasság és humanitás szempontjából sem lehet. Jelentékeny azon kivándorlók száma, akiket hatóságok csendőrséggel feltartóztatnak anélkül, hogy erre a törvényes okok mind fennforognának. Jogilag senkit sem volna szabad megakadályozni abban, liogy más hazát keressen, ha itteni kötelezettségeinek eleget tesz. Mégis különféle ürügyek alatt vagy minden
indokolás nélkOU ezrekre megy azok száma, akik útlevél iránti kérvényükkel a hatóságok által elutasittátnak. Igaz, hogy njabban legtöbbször az, aki Amerikába igyekszik, vagy éppen nem vált útlevelet, vagy csak Európára-vagy annak egyik államára szólót kér, mert minden rendőri szekatúrák dacára is tudja, hogy ha a magyar határon átjuthat, az ut előtte mindenfelé nyitva áll. Vannak ismeretes jólolltü agenturák, melyek védszárnyai alatt a külföldi hatóságok zaklatásai ellen eléggé megóvatik.
Magyar hatóságaink a legkülön-nomübb módon alkalmazzák a csendőrség segédkezését a kivándorlók feltartására. Igaz, hogy már a hatóságok sem annyira pretenzivek e tekintetben a cscndőrséggel szembeD, de mégis vannak még mindig vasúti ügyeleti járőrök, melyeknek különös kötelességévé tétetik a kivándorlók feltartóztatása. Ha szigorúan vesszük, a csendőr e tekintetben keveset tehet és amit tesz is, annak nincs meg a kellő eredménye. Egy vasúti ügyeleti járőr ama pár perc alatt, mig a vonat a pályaházban áll, bármennyire járjauak kezére a vasúti alkalmazottak, egy vonal kivándorlásban gyanús utasait nem képes mind átkutatni, illetve útleveleiket előkérni. De maguk a kivándorlók már ismerik az ily állomásokat és a csendőrrel való találkozást gondosan elkerülik, azaz egyszetüen a megelőző állomások egyikén leszállva, gyalog vagy kocsin folytatják utjokat azon vasúti állomásig, melyen magukat biztonságban érzik. Igaz, hogy ily utvonalakon sürüen portyáznak a járőrök, de a kivándorlók is óvakodnak azokkal találkozni.
Sok kivándorló első kocsiosztályon utazik, természetesen az álruhából azonnal kirí a tót paraszt és igy köny-nyen lépre kerül,
Ma már a kivándorlók az útirányt a fővárosokon át veszik, mert kevesebb feltűnés nélkül elérhetik a porosznémet határt. Akik pedig Délamerika felé Trieszten át, vagy akik Szerbia, Románia és Oroszország felé utaznak ki, azok sem azelőtt, sem most nincsenek különös módon háborgatva utaikban.
A csendőrség és egy-két város rendőrsége mindamellett még mindig igen sok kivándorlót ad át a hatóságoknak, de e jelenség inkább csak az államhatalom éberségének kimutatása, mint célravezető intézkedés kifolyása.
Politikusaink és nerazetgazdáink sokat várnak az Egyesült Állairok kormányának ama szándékától, mely-lyel a proletariátus elleni bilit szigorúan végre hajtani, azaz a vagyon nélküli csőcselék kivándorlását megakadályozni törekszik. Állítólag máris mutatkozik annak hatása. Igaz. hogy a bevándorlást tengerentúli állam üöny-nyebben megakadályozhatja, mint a kontinentális állam a kivándorlást, mind e mellett mi azt hisszük, hogy mélyebben rejlők a kivándorlást előidéző okok nálunk és csábítóbb a .dollárok szaga* ar, amerikai levegőben, hogy azt akár a proletárság elleni bili, akár a rendőrségi karhatalom sikeresen meggátolhatná.
részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki öokéntes tűzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a ,nagy-kanizsai tanitói járáskőr," a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet* „»-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tipjiuézete,* u .katonai hadastyánegylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A kivándorlás.
X.vytantua, 10CÜ, jollnj IS.
Még csak hozzávetőlegesen sem lehet meghatározni a kivándorlók számát; mert lehetetlen e tekintetben pontos statisztikai adatokat szerezni. Bizonyos, hogy útlevéllel aránylag csak kevés ember vándorol ki. Egyébiránt az ideiglenes kivándorlókat meg kell különböztetni azoktól, akik azon szándékkal utaznak ki, hogy soha többé vissza nem térnek; de hány Oly ideiglenes kivándorló van, aki már az uj hazában határozza el magit az ottmaradásra: szóval e tekintetben határokat vonni nem lehet. A kivándorlás egyik sajátossága azon kétlaki állapot, melyet a treDcséni, árvsi. turóci és liptói tótajku lakóknál találunk. B megyékből drótosok, pléhárusok, gyolcsosok, házalók, olaj-kások (gyógyíükereskedők) stb. igen jelentékeny számban tartózkodnak és kereskednek Oroszországban. Trencsén-megyéoek egyetlen járásából 1SSS-évben kerek számban 18,000 férfi volt távol, minden útlevél nélkül, egyszerű igazolvány mellett. Ez emberek Oroszország tivoli vidékeit bekalandozták, egyes városokban lakást vagy raktárt tartanak, sőt volt eset rá, hogy ott is megházasodtak. Időnkint egy pár hóra hazatérnek és keresményöket visszamaradt rokonaikkal vigan elköltve, ismét eltávoznak.
Egyébiránt a kivándorlás utóbbi években Délamerikába is jelentékeny lendületet vett, bár ujabban ismét csökken; mindamellett az északamerikai Egyesült Államok adják a legnagyobb kontingenst; a többi irányok, bármily jelentékenyek is, ehhez képest alárendeltek.
Útközben. .
RoLIttcb, jtilíus hkvibia.
Néhai Trefo\'rt mioiazternek szép, de terméketlen eszméje volt, hogy a magyar fajt a közegészségtannak az iskolá-
ban való előadásával akarta regenerálni. Hiába való erőlköte! Ilit ér a szegény tét gimnáziatánsk a közegészségtan, ha otthon kénytelen kromplit meg zabke-nyoret enni! Sokkal többet tesznok a közegészségügy érdekében azok az emberbarátok, a kik szünidői telepekre küldik a gyermekeket nyaralni. A szegény felnőttekről iájdalom még nem gondoskodnak intézmények, azok csak a saját költségeiken melioinek nyaralni,.pihenni. A sok ezer keretskedő, kereskedelmi alkalmazott, gyárimunkás is piben a maga módja szerint. Fülledt lövegében alusznak, otthon. vagy feláldozva az éjjelokot, az utcán töltik a nyarat. Do a pihenésnek eliö kelléke hogy elhagyja az ember azt a kerékvágást, melyen minden nap forog az élet keroku, aztán menjen kies fekvésű faluba, hol Petőfi falusi élete njódjára még1, a legyet is elhajtják az oiTáról, még a szemhéját is kinyitják az omberuek ha látni akar, hpl egjáltalán nem akar az ember semmit, mert mindent mások végeznek el bolyette.
Mint a haláruskodáshoz, ugy a fürdőzéshez is három kellék szükségeltetik pénz, pénz és péoz. A kérdés itt csak az, sok-e vagy kevés? Hát én ismerők itt ,Rohitsch*-ban -jómodu embert, aki három koronából képes napi szükségleteit fedezni, anélkül, hogy nélkülöznie kellene, viszont ismerek olyant is, aki 30 koronát költ el. De ha nekem 40 kor. vao, mit elkölthetik, hát\' elmegyek ebbe a Kanizsához 4 óra járásoyi ÍOrdóbo és ott költőm o), nem pedig Balaton-Berénybeo, hol jó hazafinak tartanak mire! magyar fürdőbe megyok, de ahol nekem egyebet kellemetlenségnél éa gorombaságnál nem igen adnak. Külőmben. ha magyar fürdőbe akarok menni, Igazán Rohitschban kell nyaralnom, mert itt kevesebb német beszédet hallok, mint Nagy-Kanizsán. Itt minden magyar ember tüntot a magyarságával s azt Steierföldön sonki zokon nem veszi, Szeretni hazáját szülőföldjét nem érdem, csak szent kötelesség, de ha Országom határain kívül impozáns mődoo tudom öntudatra hozni, a többi nemzetiségűeknek hogy ime. a magyarság nélkül a ti fürdőtök nem léteznék, oz jóleső büszkeséggel tölt el, bár közgaz-
tárcza.
Pol i n ka.
— A -Zihi K&iliny tXreijs.
Délután két óra. A „Párisi újdonságok* divatáru házában ugyancsak élénk ar. elet. A segédek egyhangú kiabálása arra az iskolai neszre emlékeztet. mikor a Umító parancsára a diákok emud egyszerre fvn-hangon olvassák a leckét. Sem a hölgyek nevetéiid, sem az üvegajtó csapkodása, sem ar inasgyerek szaladgálása uem teszi változatosabbá ezt a zajt. Az egyik bolti asztal előtt ott ál Politika. Andrejevna Máriának, egy divatszalon tulajdonosának n leánya. Alacsony, sovány kis szóké leány, k szemével keres valakit.
— Mii parancsol kísasszouy ? — kérdi nagyon komoly bangón egy kis fekete fickó.
Engem mindig Timofejics Miklós szo-kolt kiszolgálni, — feleli Polinka.
Timofejics Miklós már rendbeszedte a bolli asztalon he ve ró szöveteket és mosolyogva néz Poliukára. Karcsú, barna fiu, a haját sütteti, divatos ruháit s nagy nielltüt hord.
— Szergejevna Pelágeja, van szerencsém, — szólal meg kellemes bariton hangján, — mivel szolgálhatok?
— Ali. jó napot, — szól Polinka r wla siet hozzá. — l/ássa, már megint itt vagyok. Valami paszomántra van szükségem.
— Milyen célra lesz az ?
t — A ruha mellére, meg a hátuljára. %általán dísznek.
— Rögtön.
Timofejics Miklós kirakja vevője elé a paszomá utókat s Polinka hanyagul kezd turkálni köztük, közben pedig alkuszik.
— Bocsásson meg, kisasszony, egy rubel nem is pénz érte, — mondta a segéd, jóakaratúan mosolyogva. — Hiszen ez kiváló linóm 1\'ranezia paszomáut! Kap hat nálunk olcsóbbat is, méterét negyvenöt kopekért, de az perszo más minőségű.
— Még oldxldiszre is volna szükségem zsettból bevont gombokkal. — szól Polinka s lehajtva fejét a paszomántra, nagyít sóhájt. — Kaphatok ugyan ilyen zsotlponpont is ?
Ó igen.
— Polinka még lejebb hajlik és halkan kérdi:
— Miért ment el tóJönk csQtörtököu olyan korán, Timofejics Miklós?
— Hm, kölönös, hogy észrövotto, — felel a segéd ínég mindig mosolyogva. Olyan jökedvöen, élénken elbeszélgetett azzal a deákuríival, hogy igazán csodálkozom, hogy észrevette.
Polinka mélyen elpirul és hallgat. Miklós ideges kézzel fedi bo a skatulyákat s gondtalanul rakja óket egymásra. Egy pillanatra csend támad.
— Kérem, mutasson még zsettcsipkét — mondja Polinka s a bűnös alázatos-ságával tekint a segédre.
— Miuőt ? A tdllból készített, akár fekete, akár szines, most nagyon divatos.
— Hogy ?
— A fekete $0 kopektól felfelé, a a szines 2 rubel 50 kopek . . . Önök-
höz többet soha be nem teszem a lábamat, — teszi aztán halkan hozta
— Miért nem ?
— Miért nem? Nagyon egyszerű. Könnyen megértheti. Minek kínozzam magamat ? Azt hiszi, hogy örülök, ha látom, hogy hogyan tipródik maga köríti az a diák? Látok és megértek mindent. Már az ósz óta jár maga ulúu s hn olt van látogatóbau akkor maga lo sem tudja venni róla a szemét, ugy uéz rá, mint valami szemre. Szerelmes bele; minden rendben van.
Polinka zavarodottan hallgat.
— Nagyon jól látok mindent — folytatja a segéd. — Hát akkor mi értelme volna, hogy ellátogassak önökhöz? Nekem is megvan a magam büszkesége. Nem akarok ötödik kerék Jönni. Mivel szolgálhatok még ?
— Az anyám még sok mindent mondott, de olíöletettem, hogy mit. Igaz, még tolldiszl kérek, de divatosat.
— Tolldiszbőn a legdivatosabb a he-liotrep. vagy pedig a kanah. Ez az utóbbi sötétvörös sárgával. Nagy választékunk van bolóle. Hogy mi lesz ennek a dolognak a végo, azt nem tudom — s Timofejics Miklós arczára vörös foltok ül-, nek ki. Izgatottan morzsolja a kezében levó diszt s igy folytatja: — Azt hiszi, hogy el fogja venni önt ? Soha 1 Arról ne is álmodjék! Diáknak nem szabad házasodni. Azt hiszi, hogy bec-sületes szándékkal van ? Ksze ágában sincs. Biz ugy, a diák urak IcnézueK bennünket JÍ3 majd már orvos, vagy ügyvéd lesz, akkor az eszébe jut talán. ,Volt nekem
egyszer egy szóké szeretóm, ugyan mi lelt belóle ?" Most meg dicsekszik a kollégái elótt, hogy milyen eslnos kis varróleánya van.
Polinka elgondolkozva ül le s nézi a ! fehér skatulyát.
— Nem: nem veszek tolldiszt, hátha nem lesz jó. Válaszsza ki maga az anyám. Kérem adjon hát arsin fekete rojtot a
! uvgyven kopekesból, meg füles gombokat. ; Timofejics Miklós becsomagolja a mog-| vett árukat. Polinka néz rá és várja, ■j hogy tovább beszéljen. De a segéd hallgat és sötét arccal szedi rendbe a holmit az asztalon.
— Ugy . . . majd elfelejtettem, hogy még hálóköntösre való gomb is kell, — szót Polinka rövid hallgatás után, a zsebkendőjét a szájára szorítva.
— Kérem, itt vannak vörös és kék gombok, itt pedig aranyosak. Nem értem, hogy maga is nem látja be. Mi lesz a vége azoknak a sétáknak ?
— Magam sem tudora, — suttogja Polinka, lehajtva a főjét — magam sem tudom, hogy mi van velem.
K pillanatban egy tdósebb segíd közeledik hozzájuk s Timofejics Miklós előrehajolva s kényszeredetten mosolyogva súgja:
— Tegyen ugy mintha válogatna. Istenem, hiszen egészen sáppadt és beteg, az arca is el van változtatva ... KI fogja hagyni önt Pelágéja Szergejevna Ha pedig feleségül veszi, akkor nem szerelemből, hanom éhségből veszi el: a pénzéért. A hozományát arra használja majd, hogy szépen berendezkedjék 8
aztán szégyellő msgát ön miatt. Műveletlennek tartja. Hiszen ön csak varróleány, aki nem tud müveit körökben forgolódni.
— Igaz, — rebegi Polinka, — most jut eszembe, hogy Olga megkért, hogy vegyek neki fűzőt.
— Az ön szeme . . . tele van köny-nyel, — kiált fel Timofejics Miklós ijedten — Mi az ? Jöjjön velem a váll-fűzők osztályába, én majd j>léjo állok.
S affektált könnyedséggel kísérve át Pol inkát a vállfüzó-osztályba, elrejti egy skatulya-piramis mögé.
— Kérem, melyiket parancsolja — mondja aztán hangosan és súgva hozzáteszi : — Törölje meg a szemét.
— Én .... éu ... . negyvennyolc centimétereset kérek, béleltet, valcwli halcsonttal .....Ikszélnem kell önnel,
Timofejics Miklós, jöjjön cl ma.
— Mit beszélhetnénk mi? Niucs nekünk egymással beszélpi valónk.
— Ön az egyetlen, aki szeret engemet, másom senkim sincs, akivel beszélhetnék, Ne nádat . . . hanem valódi halcsontot.
— Mirói beszeljünk ? Azért ma mégis sétálni fog vele.
— Bo . . . én. igen sétálok vele.
— Hát akkor miről beszéljünk? Az ugyan nem segít rajtunk. Hiszen szerelmes beléje.
— Igen, — robegi Polinka elszorult szívvel s a szeme megint megtellik köny nyel.
— Mit beszélhetnénk akkor? susogja Timofejics Miklós elli alaványodva s íde-geson rángatja a vállát.
XLI. ÉVFOLYAM.
zalai közlöny
1902. jul10s 19-<n
dasági szempontból káros. Da nekem uincs kedvem Siófokon 300 k. fizetni lakásért, G0 f. kávéért, 2 k. húsételért, lm éu mindezt oly minőségben megkapom Rohitschban. vagy Ciliiben vagy akár melyik alsó steien fürdőben egyharmad ároó. Azonkívül itt nem tányéroz a cigány mint Balaton-Füreden. Játszik a zenokar, (és jó zeno at) csekély díjért, szórakozom. í hogy jónak látom. Az egyik alsózík, a másik szereti a kiriodulísokat, a harmadik a táncot. Kiki megtalálja azt a mit korcs. A bolyro egy lajdinan-dok itt Dem igon találnak alkalmat a ,[lirf-ro. do annál nagyobb becabon részesülnek a lavon-tennisezö cibilek. kik különben háláé pnblikcmot képeznek, mert a gyárleromboc hamisan énykolő kisasszonyokat és a gajdoló énekesnőket szívesei) meghallgatják, fio szivesebbon hallgatom az erdő énekeiéit, molyekcek batigját Kabos Ede és Gárdony Géza magasztalnak versben és prózában. Mikszáth Kálmán leghálásabb vendége Ko-hitseboak. F.viól-étre ide jár nyaralói. Szerényen meghúzódik egy szegletben és Virginia szivar mellett szövi meséit, melyeket Lígrúdi jól fizet meg ceki. A fürdőnek leghálásabb vendége Stross-raayer. diákovári püspök, aki már 40 év óta jár ide. Az idén is eljött pontosan. Az agg főpásztor nagyon törődött embor már de arca fiatalosan üde és némi őrömet okoz neki, ha a borrát hölgyek sietnek neki kezet cíókoloi. Nekünk bizony veszedelmes ellenségünk a délszlávok apostola. Itt azonban perelik, mert a horvátok az ő kedvéért szivesoo látogattuk el Robitsebbe.
A batár forgalom itt jelentékeny. A Dunántúl, Alső-Steier és Hortátország szolgáltatják a türdővondégok zömét. Hogy mindenki megtslálja-o azt a kincset, a melyet itt keres nem tudom, do valamelyik fürdővendég igy panaszolja el aggályait.
A nap mai utján:
Immár a legfőbb fokra élt; kilouctől.
Tizenkettőig három hosszú óia.
fo semmi hatás öt gramm glauberióra.
VllMni/l Henrik.
A katholikus temető.
A .Nagykanizsai Friss lljsig\'-ban f. hó 10.-én figyelemre méltó közlemény jelent mog a nagykanizsai temetőről. Szerzője sok mindent elmond róla. fölsorolja a javitani valókat, elmélkedik fölötte, legelőizör azt etnliti mit a .Zalai Közlöny" mult évi november 3.-iki számában a városi tanács és a képviselötos-lülot figyelmébe sjáolt. A cikk éppen az 1902. költségvo\'.és tárgyalása előtt jelent meg. s azután két hét múlva küldték ki [ a közgyűlési meghívókat a költségvetés lárgyelására.
Az ÍDtézó körök, főleg a javaslat-tervezet készítői indítványunkat bevobotték voloa a költségvetésbe, vagy ha az már nom volt lehetséges, akadhatott volna ogy városi képviselő, ki indítványt nyújtott volna be. De hiába az elmélkedés. Nálunk mindookor közönyös emberek állottak a város élén. Mint közönséges polgárok nagy hangon beszéltek a közügyek szőroyeo siralmas állipotáról, és választás alkalmával pártot alakítva bejuttatták embereiket a képviselőtestületbe, do a választas utáo mélységesen hallgatnak ők is.
Mennyi üdvös, mennyi hasznos intézményt sürgetnok a lapok, ba azoknak
— Nincs szükségünk beszélgetésre. Tórölje meg a szemét. Ez iniuden amit kérek . - . Más kívánságom niocs.
Egy hosszú, sovány segéd lép oda a skatulyák piramisához, erro Timofejics Miklós odaáll PoIídIíí elé s iparkodik ól is. meg a maga izgatottságát is elrejteni. Kínos erőlködéssel mosolyog s igy Któl:
— Kétféle csipkénk van, kisasszony : pnmuk és selyem. Itt van valencioones, eroché, l\'orollert, emitt soul eliolle, cambro . . . Az Isten szent szerelmére, törülje meg a szemel, jönnek.
S mivel a Polinka tovább sír, szinto kétségbeesetten hadarja tovább fenhsngoti:
— Rokokó, sout ehette, cambré . . . harisnya Yíui lil de cots. soivom, pamnk ..
Oiohov Antal.
csak negyedrészét is figyelembo vennék, rároiank gyorsabban fejlődne é-i csico-sodna is.
Igazán órtbetetlon.hogy éppen a lapok véleménye elöl zárkóznak az Intéző körök. Pedig a lapok a közóbaj kifejezői, az ujságokoak kellene közvetíteni a nagyközönséget a végrehajtó és kormányzó közeggel.
Amdo nálunk ez a közvetítés teljesen hiányzik. Pl. itt van a temető ügye.
Már évek óta közóhaj az, hogy kutat létesítsenek a katholikus temetőben. Minden valamire való városban kőt még mezővárosokban van kot a tometőbeo. Nem ii kell messze menni. Keszthelyen a temetőben közel a kápolnához kerekes szivattyús kot van. Gondoljuk meg jól a dolgot. Megakadályozni a közönséget abban, hogy elhunyt szerelteinek sírját gondozza vagy legalább megnehezíteni, esetleg a nohézsségeket érthetetlen csökönyösséggel el nom hárítani oly lett, — mely közel van a kegyeletsértéshez.
Nagyon közönséges szivrn mutat, ha valaki megengedi, hogy az é\'ő családtagok olbalt rokonukat, szüleiket, testvéreik sirját csak ugy öntözhetik meg, hogyha elmennek az öt percoyi távolságban lévő Kossuth-téri kúthoz, és ez a valaki az, kinek kötelessége arról gondoskodni, hogy az élők a szeretet és hála adóját a holtak iránt minél kegyololosebben róbassák le.
A kutig az ul öl perez, vissza tíz perc, összesen 15 peri, tehát két kánná viz 30 porcnyi vesződséges munka.
Száras időben a temető szomorú képet Dyujt A virágok bágyadtan hsjtják lo a fejeiket, a eedrutlák leiele bervad. 11a tovább tart a szárazság, a növéorek elhervadnak. Nincs gondozója, nincs rendezője az egész tometőnek.
Az egyetlen Birásó a maga munkájával is eléggé el van foglalva, ráéiő idejében pedig keveset végezhet. Kell a sírásón kívül egy rendes tömető kertész, ki az utak és sirok közti helyek tisztántartásáról is gondoskodik.
Néhány kerti fecskendőt koll beszerezni a közönség részére, hogy a sírokat kén\'yolmesen megöntözhesse, azonkívül a kertész köteles logyen miodon héten háromszor minden sírt megöntözni.
Igy a tömető külső képe Ízléses, csinos lesz. Nam szabad megengedni, hogy a sirok kopár dombok maradjanak még a legszorgalmasabb gondoskodás mollett is.
Az ember a halálban megsemmisül, örökre ellüoik embertársai elől. Csupán emléke marad meg, s az emlékezetet és az élők szeretőiét az egykori egyén iránt hirdetik a sir virágai, mint a szeretet külső jelei.
A szeretet érzolme nem szűnik meg, I meri a mily szeretettel visoltetlüok az élő iránt, épp ugy becsüljük a holt emlékét.
E magasztos fólemoló érzésnek külső jeleit védeni kell, részint az időjárás, do főleg a mindeo emberi érzésből kivetkőzött ama durvalolkü gazfickók ellue, kik a temetőbe lopni járnak.
Evek bosszú sora óta már a kutkérdés előtt hallatszottak panaszok a közönség köréből, bogy a virágokat a sírról letépték, a rózsafákat megfosztotiák a legszebb rózsáktól, sőt tövestől és gyökerestől szelitek virágokat.
Mindez megtörtént, jeleolcg történő és a jövőben is előforduló dolog, csak az a kérdés hogy meddig.
A .Nagykanizsai Friss Újság* mindezeket elmondotls, de elfeledte megemlíteni hogy a temető egyúttal szemétdomb is. A keloti oldal keritésénél ar. első korosztuttól a kilenc-tizedik Btrig észak, és a kápolnáig dél .felé, továbbá ugyanazon helylyel átellenben a hátsó sövényig hevernek rozsdás drótok, régi koszorúk, elhervadt virágok, hitvány íüciomó, felhalmozott gazból álló dombok. Figyelmes vizsgálat utáo embercsontokat is találhatónk.
A másik botrányos állapot oly felháborító, hogy annak jellemlésére a magyar nyelv szólárábtn nincs méltó kifejezés. A teraoló végét az árkot illemhelynek használják, sőt vásott kölykek pajkosságból a közöli sírokat sem kímélik meg.
Rendőr kovés van, s a temetőben egy embor semmi, mert mindenütt oem lehet, a az egészet figyelemmel nem kisérheti.
A sövény nem elég, tüskés drótkerítést kell hozni a sövény mindkét oldalán legalább addig a hatvan évig, mig a temető egészen bo lesz koritve.
A temető rendezése tOrgös ügy. Nem vészit a temetőfenUrtó közeg semmit som tekintélyéből, ba a figyel mezletéieket észreveszi. Vagy ba már annyira fáj a lapok figyelmeztetése és sérti a hiúságukat, hogy Inkább vesződséges munkával a felhőkben keresnek olyan intézményt, ami nem volt még benn az ujaigbao, mintsem a legszükségesebbeket alkotnák meg, akadályozzák mog a lapok okve-totlenkedéséi azáltal, hogy figyelemben és eszmékben megelőzik őket.
Az értesitök.
II.
Az izr. bitközségtói íenlarlott elemi , polgári és felső ker«k. iakola értesllóje a polgári iskola\'felóttlatásáról is loszá-tnol. A polgári iskola a jövő tanév élőjével megszűnik. 1890.-ben nyilt meg 171 tanulóval. A közösség nagy része azonban részbon a magas tandijak miatt, részben azért mivel szivesebbon tesz próbát a gimnáziumi tanulmányokkal, csak gyéren küldte gyermekeit at intézetbe. A városban különben jól szorve-zelt állami polgári iskola is van. Ennyi kedvezőtlen befolyással és olyan versenytárssal mint az állami polgári iskola a felekezeti iolézet megküzdeni nem tud. Szép, nagyon szép volt az eszme, hogy a hitközség kozdve az olemitól fel a felső kereskedelmi iskoláig a saját intézeteibe akarta járatni a tanulókai, de szép kilátásokon kivül ogyebet nem szerzett hanem fizetett, sőt sokat rá is Szelelt. Azért a polgári iskola (eloszlatását határozta cl az előljárólág. Hasonló kedvezőtlen helyzetben van a felső keresk. iskola is. Ilt is nagyobb pénz alap hiányában nehézségekkel küzd az intézet. Létezése a több vagy kövesebb taodibjól és a város sogélyezéíétől függ. A tanárok fiielése rendezetlen, nyugdíj nincs 11
Nem csoda hát, hogy az intézetek válságos helyzetben vannak, mert lelkesedésből megélni nom lehet, segélyt pedig az állam nem ad. Ösztöndijakra a község fordított 897 k. Szegéoy tanulók ruháztatiaára 1606 k. Adakozásokból befolyt 2429 k. Az iskolailap 22932 k. Az elemi fiu iskolában járt 166, az elemi leány iskolába 119 tanuló. A polgári iskolában a létszám az év végén volt 7$, a (első keresk. iskolában 97. A tanulmányi eredmény kimutatásiban találjuk, hogy az eredmény a hittan és kereskedelmi ismeretekben volt a logjobb.
Az értesilóben Markovita Dávid tanár értekezik ar. értékpapír üzletről világosan érthetően népszerűen.
Az állami polgári Qa- és leány iskola értesítőjében Bariba Gyula igazgató lesz jelentési az intézel állapotáról. Négy év alatt őt tanerőt ragadt tl a haláL Ez a körülmény nemcsak szomorú az omberi érzésre, hanem az iskola szellemi munkájára nézve is. A leányiskolában a rajztanítás körül volt fennakadás. Az Iskola év harmadik időszakában rajztanítás egyáltalán nom volt. Az iskolahelyiség higienája sincs rcodboo, különösön a rajz-és tornaterem elleu snlyos kifogások vannak. A tanulmány! eredmény a fiúiskolában kevésbbé kielégítő mint a leányiskolában.
hírek.
— Eljegyzés. Schvarcz József kereskedő, Braun Sándor cég üzletvozetője, eljegyezte Bród Róza kisasszonyt Nagy-Kanizsán.
— Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Patachicb József zalaegerszegi kir. p. fi. számtanácsos, számvevőségi főnököt a komáromi, Lángh Lajos komáromi számvevőségi főnök, kir. p. 0. számvizsgálót pedig a zalaegerszegi kir. pénzügylgazgatóság mellé rendolt számvevőségből helyezlo át, mindkettőt azonos tiszti mioóségbeo, a szolgálat érdekében, tehát államköltségen.
ö felsége megengedto. hogy dr. Svaslics Géza enyingi kir. albiró a zalaogorszegi kir. járásbírósághoz helyeztessék át.
— Katonai szemle. Frigyes ő cs. és kir. fensége, táborszernagy, az 5-ik
hadtest parancsaoka kedden este 10 óra 16 perckor Pozsonyból Nagykanizsára érkezeit. Fogadására a pályaudvaron megjelent a városi tanács néhány tagja Vécsby Zsigmond polgármesterrel és az egész tisztikar. Ö fensége egyenesen a .Szarvas" szállóba hajtatott, szerdán délelőtt pedig a kiskaoizsai gyakorlótéren szemlét tartóit a 48. gyalogezred 2.-lk zászlóalja fölött. Délben a Szarvasban bankett volt, délután 2 órakor pedig ó fensége már elutazott városunkból. ,
— A. honvédség koréból. A Nagykanizsán összpontosított 20. honvéd gyalogezred e hó 19.-éo Inkére, onnan pedig Bőbőnyére\'megy, hol 28.-ig fog gyakorlatozni, és 29. én az egész ezred vissza tér Kanizsára, 30.-ác pedig a Fiumei és Kőrmondi katooaság elhagyja városuokat.
— Tanítói áthelyezői. Keceethy Gyula perlaki és Molnár Béla frigyes-falvi áll. elemi iskolai tanítókat a közoktatásügyi miniszter kólcsöoÖ3en át-bolyozle-
— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hild László okleveles taoitót a perlaki állami elemi népiskolához rondes tanítóvá nevezte ki.
— Kltüntotés, Kalwis Iván dr. nyugalmazott cs. és kir. főtörzsorvos, mibályfai földbirtokos nyugalmaztatása alkalmával a Ferenc József lovagrendet kapta Ö felségétől.
— Húkedreló elóadáa. A nagykanizsai épilő iparos sogédek szakegylete vasárnap délután a gótfürdő helyiségeiben nyári táociigalraat rendezett. A koribon folyt lo a tréfia játékok sorozata, este pedig a teremben uionologokal és Borza György helybeli kömives ,a kőműves" cimű azintcűvél adták elő.
— Népünnepély. A nagykanizsai róm. kath. felsőlemplora épitö-hizottsága elhatározta, hogy augusztus 20.-án oépUn-oepőlyt reudez.
—.Jegyzó választás. A Zalaszántón megejtett jegyzőrála/ztáson Sarkay Károly zsidi jegyzőt választották meg.
— Aszfalt-jlrda. Ha ugy nem állaoa a dolog, mint a hogyan áll, azt is adhattuk volna hiroek : .Megvalósult álmok." Sajnos, még csak félig valósult meg. Az aszfaltot olvasztó kazánok már napok óta fostőlögoek városunkban. Az ogyik urodtlmi báz olótt már befejezték a munkát, most folytatják a máiikoál, aauián monnek a törvényszéki palota elé. Dehát lássuk csak hogy\' néz ki most t az Erzsébet-téri urodalmi ház elótt a járdát jóval lejebb szállították és ha a Blau-féle ház előtt is folytatják akkor ott 3—4 lépcsőt koll az üzletek elé alkalmazni, oly magas & járda. Igen ám, do Blau Pál protestál az ollón és nom etigodi a járdát leszállítani. Minthogy pedig igy tovább aszfaltozni nem lehet, ott hagyták az egész muokát. Már most tca3ék meguéznl, milyen gyönyörű ott sz egész járda. Kiváocsiak vagyunk, hogy meddig hagyják igy?
— A xnnnka jutalma. Zalacsányban gróf Batthyány Jótset uradalmában Magas-házy János gazdát miniszteri kilüntetés-ben részesítették. (100 kor. 8 díszoklevél) hosszas bü azolgílaláért.
— Kereskedelmi alkalmazottak kongresszusa. A keroskedolmi alkalmazottak kongresszusa Iráot, — mely tudvalevőleg Szent István napján lesz Nagykaoizsán, — szélesebb körökboo nagy érdeklődés nyilvánul. Eddig már a legtöbb testvéregyesűlet bejolon telte részvételét és több főnöki ogyesület is részt vesz az alkalmazottak koogresszusáo mint Tendég. Igy többek között a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Bodaposti Kereskedelmi Testület, az Országos IparogyesOlet és több kamara bejelentette már a kongresszusra képviselőit- A nagykanizsai rendező-bizottság élén Linzer Béla elnökkel osgybau buzgólkodik a kongresszusra érkező vondégok ellátásáról és az egész kanizsai társadalom érdeklődéssel kiséri az előkészület munkáját. A kongresszusi javsslatokat legközelebb megküldik a résztvevóknok, úgyszintén a kedvezményes utazásra igazoló-jegyekot is.
— Hamis pí-nzkószlló, Fischl Miksa nemesbükki korcsmáros 2 drb. hamis egy forintost adott át a csendőrségnek, melyet ismeretion egyéntől kapott. A csendőrök a személyleírás alapjáo az ismeretlent föltalálták Bohir Sándor felső-
kustínyi lakós személyében. Bohárt veje lakásán, Berta József ugyaooda való géplakatosnál találták meg a nyomozó csendőrök. Bertának megmutatták a hamis forintokat, kérdezve, nem az Ő keze alól kerültek-o ki. Tagadó válaszára házkutatást tartottak nála s akkor a atobájában levő stokréoyból 4 drb. gipsz öntvény került oló. egy forintos, illetve 20 filléres lenyomattal. A bűnjelekre Berta beismerte, hogy a gipsz óntvényoket ó készítette s a mult hó 2S.-án gyártott S drb. forintost és 2 drb. husifillérest cink kaoál-ból. Két foríotot apósáoak adotl, aki azonban nem tudta, hogy azok bamisak, a buszfilléreseken podig ó egyik kustáoyi korcsroárostól szivart veit Bertát a keszthelyi kir. járásbíróságnak átadták.
— Savanyu Józsl\'hires botyár volt 16—18 évvel ezelőtt Dunántúl. Bekerült életfogytiglani fegyházra ilélvo Illavárra s ott megtanulta a cipókészitést. Szorgalmas volt s pár száz forintot össze is takarított részére koresméoyéböl a fegyház igazgatósága a mert jól viselte roagil, 15 év leteltével feltételes szabadságra eresztették. Persze nem jött Dunáolnlra, a hol a rossz emlékek útját állták volna boldogulásának, hanem letelepedett Gyöngyös környékén, a benei pnsztán 8 éldegélt tisttosségesen, mint cipí- és csiz-makéttilő iparos. Legalább azt kell hinnünk, hogy tisztcségeseo él\', mert rossz hirt nem halottunk felőle. S íme: melyik áldozatának régi átka logant meg vájjon 1 Moit ugyanis egy rövid gyöngyösi sürgöny ait adja tudtul, hogy Savanyu József pusztabenoi cipészt orozva baltival megyilkolták.
— A bostu. Az Esti Ujság-ból vesszük ál ezt a jóizü tréfát: Egy alföldi hires katona-városban törtéot. A vendéglő kerti helyiségében kél társaság volt csak: az idő éjfélre járt. Az egyik asztaloál őt tiszt Olt, a másiknál három polgár. Egyszor odainti egy főhadnagy a már-már elstu-nyadó cigányt:
— A Golterhaltét huzd!
A civil-asztalnál megmozdulnak. Kettő le akarja inteni a cigányt, a harmadik azonban őket inti lo.
— Várjatok csak, majd ugranak ezek mindjárt.
^ A cigány bolevág, mire a tisztek fölálltnak s az egyik odaszól a szomszéd asztalhoz: .
— Tessék fólállani.
Azok fölállnak, s mikor a cigány abbahagyta, újra leülnek, öt perccel később megéheztek a tisztarák és pecsenyét kértek. Nemsokára oll állt elöltük a forró pecsenye. Ebben a pillanatban az egyik odainti a cigányt:
— A Gotterhaltét hutd I
A cigány megérti a tréfát és belekap, sz úriember pedig odaszól a tiszteknek:
— Tessék fölállni.
A tisztek fölálltak, s mire leültek a pecsouyo megfagyott. Tiz percre rá odament hozzájuk a kiszolgáló kisasszony beszélgetni. Az előbbi ur megint oda-szólítja a cigányt:
— A Gotterhaltét httzdl
Aztáo odaszólt a tisztekhoz:
— Tessék fölállni.
Boszusso bár, do kéoytolooek voltak ai udvarlást abbahagyni, fölállni és tiszteletteljes komolysággal harmadszor is moghallgatnl a Gotterhaltét. £jfélután egy óráig még négyszer kellett abba-hagyoiok az udvarlást, hogy tisztelegjenek a népbimousznak. Ekkor azonban már megunták a dolgot és dühösen otthsgyták a boszuálló magyarokat.
— Bablógyllkosság. Koch Imre zala-lövói tyukász fényes nappal a zala-szeut-iváoi állomásról hajloti hazafelé, a midőn egy 20 év körüli czlpészlegény kéredzkedett fel kocsijára. Útközben bizalmasan beszélgottek. A legény kitudakolta, hogy a lyukésznál nagyobb összeg pénz van. A mint azonban a Zala-Szont György é« Cséb község közötti erdőhöz érlek, a bizalmaság egyszerre megszűnt s a legéoy forgópisztolyt rántva oló, a tyukászra közvetlen közelből négy vagy öt lövést tett. A lövések közül három talált; ilo halálos sebet valószínűleg ogyik sem okozott. A lövéstől megriadt lovak erősen vágtatni kezdtek, minek következtében « rabló a kocsiról leesett, a tyukász pedig megmenekült. Most a zalaegerszegi kórházban ápolják. A zalalövői cseodírórs a nyomozást azonnal megindította, do
^M V M ■ ám ^^ MM ti feljebb — 4 meter — valamint\' mindig a legújabb fekete, fellk ailnea „Heooeberr
jWb ■ m BM ■ ■« #H| rt ■■ mwt BjV f1 J Selyemben CO kr.-iél 14 frt. Cs kr-lj - alma, távozott, kockitotr, minliaett, dioatitek att>.
9G1V6IUhD10i1S0K Z.«s£fe Irt. m^r s^M^ur
\'-W VHI Hl W S-Wütttr.nibioMat8 írt to kr. 42 . 76 , IStlyca-snjMdíiwk 80 7 . eí .
.... __méteronkdat port* éi kólu$geaeat««oo hLtbox»»AlHiTi. — MiotAk ucoflfl*! kdldelaok, keltói
lorílporU* 8Tftj«t>&.
HENNEBERG G., seijeiííJro^zöiiicHBEN o,.é.ki,.D4.ari...uiw.
XU. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JÜLJÜS 19-én.
odáig roindösBio csak annyit tudott kh-dcritooí, hogv a vakmerő rabié míg az □,p Kie a kirtnendi állomáson jegyet váltott ButlapMlro.
— Tüzek. Tűzvész puíztitntl o h6 11-ÍD a kízoli Dióskíl Muégbeo, mely alkalommal elégett BaDgé György, Ríc Jáooi és Bíró Mihály híza " hoxíátarlozókkal együtt. A tűz kelet-kelésének oka eddig ismoroüeo, az éjiülotek biztosítva voltak.
Széke Károly zalaegerizogi é*. közép Horváth Jóuo! ebergéoyi l.akézoknak a Oogáohegvi fordulatban lérőtiesji hajléka leégett. A tOc ucy lárnadt, hogy Szökő Károlynak J«o«i terű 5 érős fia gyulai ulált s azzal a bajlék mellé berakott azaloiál mcsüYU)totta. A tOz cjakbamar átcupott Szökő bajlékára és aegiuég ntro lívéi.a közelben, Korválbéval együtt lo-égőit. A kár Összesen 1000 koronát tcít kl.
— Halálos esés. Haláloi szeren«et-lonség történt kedden délután a közeli Mura-Kercstturon. Jókedvű logéoyek mulattak » falu korcsmájában, aziáo vala-, bog* ö«2CTe.*zt*sk, aminek sí lett a vége, hogy az esrik garázdílkodót: Stefanuica Józsefet kidotiták a korcimából Stefan-ctiC! a 3—1 lépcsőn lejjel bukott ki, még pedig oly szerencsétlenül, bogy koponyája mesrcpedt éi halva maradt. Véber\' Károly kir. törvéoyjréki vizssáló-bíró csütörtökön a helyszínére utazott és a vizsgálatot azonnal foganatosította. Stcf«ocsi«ot — állítólag — Saroaa Jakab dobta ki a korcsmából.
— Uj óra. N\'ap-oap után jobban bontakozik ki az uj hODVéd kaszárnya n álványok tömkelcgíbölT Az impozáns épületnek oern csekély dijzéro fog válni a/. uj toronyóra is. A hatalmas órát — moly a legrövidebb idó alatt mír jelzi a pontos idót — Locke József helybeli derék órásmosler készíti. Az éra öté-szerkezete érc öntés és hangja oly erős, hogv még itt bent a városban is meg lehet hallani. Az óra magyar gyártmány lesz tohát, tuert az öntés Sopronban késiOlt. Az érdeklődőknek az érát Locko József készséggel megmutatja Erzsébet-téri Dzletébeo.
— Mérges gombik.Piacaiokon ismét lazul at ellenőrzés. Aooyira szigorú, hogy mérges gombákat lehet árusilani. Salotoon György helybeli napszámos gombát vett azerdáo a piacon. Délben evett belőle, de rövid idó múlva oly rosszul lett, hogy a közkorházba kellett vinni. Olt konstatálták, bogy gombamér-gezésben betegedett meg,
— HegSIte » gyermekül. Folyó hó ll-éu Markotáoy János rendőr jelentéit lelt a kapitányságnál, bogy Nagy Játosoé született Csillog Teréz, kinek férje Elok l.ipótuál koe«i<, egy gyermeknek adott életet, de a gyermek nincs sehol. Ugyanakkor a helybeli kir. ügyészséget néUolen levélben értesítőitek, hogy Nagy Jáoosné a magzatelhajtás büalellét kövotto el. A rendőrség e két feljelentés alapján kutatni kezdett s snlyos gyanuoiok alapján Nagy Jánosáét letartóztatta. Széles alapon indult meg * nyomozás, kihallgattak eddig 16 tanút, kik egybohangzóan azt vallották, hogy Nagy Jánosoé áldott állapotban volt. De hogy a terhesség báuyadik hóoapjábao volt, arra nézve a tanuk nem tudtak felvilágosítást adni. A városi ortos megvizsgálván az asszonyt, véleményében oda nyilatkozott, hogy Nagy Jánoscé normális állapotban, ogy teljesen érett gyermeket szült. így tehát nem tcaradt más feltovós, minthogy a gyermeket a szülés után nyomban megölték. A rendőrség már most azon fáradozott, hogy a gyermek holttestét előkeritse. Fölkutattak minden helyűt, ahol Nagyné megfordult, do nem bírtak\' nyomra akadni. A városi gyepmestor svédei a szemétdombokat és árnyék-székeket kutatták át, de mindeddig eredménytelenül. Nagy Jánosné, aki CJOdálatoskíp teljosen egészséges, nom akar a dologról tudni, sót azt állítja, hogy ő egyáltalán nem volt terhes állapotban. Az asszonyi a rendőrség már átadta a kir. ügyészségnek, hol a vizsgálatot tovább folytatják.
SZÍNHÁZ.
Vasárnap este a .Svibákok* repriset láttuk Ores báz olőtt.
Hétfőn Könyves juUlomjítékául a .Narcist, vagy a párisi bohóc\' mont. A darab maga nem ostromolja az egei, ebhoz hozzájárult az is. bogy ?z őssz-jálék által veszített értékéből.-Könyvej-aek ez a szerepe a legjobb alakitások
volt. — Ö volt az est hőse. ~ Nagyon szépen interpretálta az ulolsó Olötti szinben a jagodlival való
társalgást. Különösön a monologjti sikerültek. Jól alakított Bokody, Benedek is. Látszik, hogy gyakorlott színészek. Makó Ayda és Somló Margit jáléki kissé affektált volt Hoity jó katona tenne meglehetős szárazsággal és rövidséggel mondta el mondókéit, ami némely helyen helyén való, do pl. mikor Narcíast zavarba akarja hozói olyan bangón kezdegetto mintha & mannscbaít é3 a muoicíó mikénti állásáról informálná. Különben elég fess kapitány volt. A darabbal elég jó hatást értek ol, szinte megnyugtatóiig halott a közönségre, miknr egyiket jobbra," a másikat balra veri agyon a költői igazságszolgáltatás. A diszleioket nem nagyon válogatták össze. Ugy látszik pusztai jolcnetekhez való az a díszlet, ami itt a mennyezotet ábrázolta, mert mi Olt felhőket láttunk, akárcniol akartunk is mást látni.
Kedden az .Őrnagy ur" nem voazott akkora közöoséget a körbe, mint a mokkorát a direktor várt. Ez a bohózat pikautoráró! biresodolt el. A szegedi szioügyi bizollság oem engedte szinte hozói. Nálunk ez hil- Isteauok nem történhetik meg, mert a mi azinügyi bizottságunk igen bölcsön tartózkodik attól, hogy művészi kérdésekbe beleavatkozzék. Kényes toriné,<zetO miatt botiltani egy darabot: korlátoltság. Ezen a jogon csakugyan be kellono takarni a Nemzeti Muzeutu meaalelon szobrait, s az iskoláktól távol kellenu tsítani a görög művészetet. A szülők legyenek óvatosak, s mielőtt leányaikat sziobázba viszik, informálódjanak az oladandó darab természetéről. Ritérvo az előadásra: az eléggé sikerültnok mondható. A mű maga som szárait nagyobb igényekre, a nem is nyújt alkalmat « művésznek tehetsége érvényesítésére. Benedek nagyon jó volt e címszerepben. Sokat mulattunk Lítabárnak, és élvezettől hallgattuk Mányait midőn t .Lennék <n
rózsabimbó......" ismeri ds-lamát
énekelte. Károlyiné játékában is sok figyelemreméltót találtunk, e pompás alakítás volt & Bokody ügyes patikusa.
Szerdán a .Modell" operetto ment, sziotéo Ores báz előtt. Szép melodiáju operett a .Modoll" s Mányai és Aradv kedves molodiáju betétekkol növelték az ének hálását. A baj koddon is az volt, bogy a zenekar túlságosan erős, amikor podig az énekek izövege is fontos. Operettekben oz egyébbíránt mindig így van. A dallam csak a szöveggel egytltt képez egy egészet. Egyenrangúak , tehát egyikei a másik rovására nem volna szabad kultiválni. A címszerepben Mányait láttuk. Játéka igen kedves, fürge b könnyed volt, hangja azonban — amit azt mér többször konstatáltuk — az alsóbb regiszterekben gyakran felmondja a szolgálatot. Kozma oznttsl is jól énekelt, lobban, mint játszóit. Kedves volt Arady, Siolla szerepében, s egy táncáért viharos tapsot kapott Lstsbár s Pesti állandó kacagásban Urlották a közönséget. Ök kiváló komikusok mindig, Károlyiné a szerelmes özvegy szerepében jól belotnlálta magát.
irodalom
— Vadászok Dgyolmébe. A vadászidény megkezdése küszöbén fölhívjuk vadász sport t. kedvelőink figyelmét a .Vadászat és Állatvilág" clmü szaklapra, melyet Bársony István és Tónagy József közreműködésével Parlhay Géza szerkeszt A .Vadászat és Állatvilág" szaklapjaink ogyik legjobbika és e mollett még díszesen is van illustrálva. ^Mutatvány számokat síiveson és ingyon küld a kiadóhivatal Budapesten, Rottcnbiller-utca 30. szám.
Sxcrkctxtóséff : jDt*. Villányi HmrUc, feleiéi i.crktiilí. Kiadó: ///. Wa)dlU Jiiatí,
vegyes.
— F^njrkdpíixfl kéiuctttetok dllolAasok bxA-niára. MiodeaVtacVr, kik * ftoyk6pcx& w«o kcilcBM it birki ilul könnyen raffUnullut^ iport iriat érJeklWo«k *fíoljok ja 18M éT ÓU íeailló kQlÖD^Ma Wnjrkép«x5 kétxQlíkekkel (o£liJkox6 A. Moll ct, éi kir. u<lr. exillitó Bóci Tndisucbcn 9. e^get » ennek íllaulri\'t ixjcgjr-tlkizck iiofiíiít, atlj Idtinxtm iocrenktüde-tik ncf.
Nyilttér
Az e rovat alatt líSalOltfliért \'oea .illa! te\'eMii^cet a aatrkcaztSiíi.
Vese, hagyhólyaí, hngydara és » kÖ8ZTénybnntalmaV ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek hurutot bántalmalnál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrns
SALVATOR
likőrrel reudolre ]«»/,. II11 K 7 h Jij t ó h a t k « !
Ifikért ui! | Köaja (c^ilklc
Kftpbat^ k»TÍoj»ixkere»ked"éJ*kbco
gyóayjxorUr&kbAn. \\ Salvntor-lorrit Kp<rjc«OD
MATTONI ERZSÉBET SÓSFÖRDÖJE
gy^yhely 8ctí»peit (BuJxa),
Idény áprllU hó 15-tól október hó lő-lg
Klv&lö üyfijylixtiMAl bír
női bajokban és áltestl bántalmakban.
Rexddí. orvo» ár. P0L6AR EMIL. £g<*mí«« ftkvéi.Jnlinyoi liUwk J6 vrodéíí6 Vlllinoi Ykiali 5nxoWltötc» a í4viron*l.
Bőrkiütések és a bör tisztátlansága x tefiokiucavbía i• le.-oícivbbin a llffir-fitl Ij}|j1{ty9tl«\\ltl tőinek k««lvc, nt!)f<V Jo í/ <x.a viUj*hísA^.irvcn>J«ock. A bár *jijjji fokoita at embc.\' ejj-ívkíkt:. viuwron az Ivavcft liir»lc:^tíkböl m önnek Icj-iaVAbb tívcj;-Íclci5 lirjir«íí\'c íiA\'^yuu (mlaJca ^y^ytiibai) Vaphi\'.ó) hvwr.i];a »it o>C»dli ÍOfdtibtc <» a bvf<t a!atititiljjil ft^ja. Kv»Wnót«n a1kal»a»»k a Kiuiny Klycerin-kJiiiAivy. borax catbol* i;,-\\pj>jiTioV\'.VAl6J5c»aV o»cnv<nl;cf:)r-jycl G. licité Co-JOl »jiren»jnaV.
Egy a körjót, illeíóleg még coin-dig keresett, iamerígyógyaxergyógy-erejéról n kővetkező hálauyil&tkoiat wól legékosöbbon:
Bucsyllvány. — Alolirt hUü netet mos-d * WibeJa Fcreoc gy^jcy-sxer^te urt61 Neookfrcbín BÍC4 coellett kért ■ j>óit& utjAjd kxpott Wilhclm-íólc jLOtÍAjrlliritiVas «> ft&tirbcocD&tikui teát É« leijei b&tist gvxkorolt, pe^ig mldío X felet elbuxailUro, kGrüJbclűl & nip utia cxillijKKSott xi x borxxnti rheooi-likus lljd&loco, mely x. bal caipvta it libxabxn rolt, a mclj nir zaxjJocm 3 h^oapig Urto«, 41m*tla.n éjjeleket okozott éi minden orvotí ixerack dxcolt, x^y hogy ix igyot olbt*yhitUm a tlxi teeodíinet régexbetteo. — Minden ily bctegi^bea ixenredíoek kfialoa e*en oleió éi bititos Wllbelm Ferenc gy6gyMcréJx or ííoonklrchen - Béci oelíctt vórUiztllA teJ.ját.
riutelettcl Haber lt*rbArft nxxoay .zuta KO>»ll/
Ae«cb Neatenbacb, Kxnb\'n Zaricb.
Scbwclx, 1301. fcbrulr b6 10.
HIRDETÉSEK.
ajioluilk, x oir 20 ír berexetett, onoi Uoirok, gyakorló ortoioktól folytatott ét x kOieaxf^ folyton nagyobbodó rftejceiben berwetett gyógyn6do«, mely csak köl»5 moiiaokböl Wl, olcx4 ó< biaalatoi ba\'isa,
roe-gixmorai. Kéijtk a okr 2$. kiadóban Q Q 0 0 Ű Q 0 3 0 0 0 taegjeleot brouorát
pli6ilete£sécet és a ntalKsiil"
WcUinXBQ Ronanlil, nolyot Botiy Kilain
gyigywertAra Bopronbaa Ingyen ixétkold.
lehalok Henrik |
.HIRDETÉSI IRODÁJA!
ÍBfc»,I,W0ll8lle 11, flllsillt és 1.516181 j
I Alapíttatott 1873 B Ttlephstl 809. I I A ca 5c, p^ttalakar^kpéoztlr Cltirlog-izim-lija SOí. 816.
! ajinlja ma<Jlt kírdltill octblzij«k |y»ra ;
is ólaié elialézilíri Hal- él külrildi u|iagtk |
riizéra. :
i SzaktaDloisk, hirdstisl lervozittk, árai*- ; bálok úiJneRleicD.
Lffsjabb nagy kifl.p.tr^yz.k bírdlKkatk ; Uaysa is bórsslatvo.
Saját gylljt8móny08-h!rdet6 !
rovat a
„Stt-f fttit !W a Jm« ffr. TigMitt" j
blrlapokbsa QÍcdcaccaü iirJccíi linire,
csínt: Adaa-viltll k9z!i>ek tji.dsa Dilst- !
Ijoak, Tára. képvliilatl. UgyaSki, álláit- !
kiniD, a|Li>lati hlrídtitk atb. ;

msrnm .m r Qj «
CD oo I- -
-s ^ -
v(J3 a. z w Z Q « . ~ a> _ \'-Í w |
-a s J 5 í
i-SÍ-IS; i
-- "foí -
3= sz~S

STKVKB
gyógyintézet
TÖBEL-FÜRDÖ
GRACZ MELLETT IDÉNY: május-október.
3S0 méter a teeger xaioe felett. 2 vastUi állomá* Űrácból koexiral egy óra. Posta- (•» lirirdt iUooAi.
R^g Ismert yajtartatmu (akrotberae) ac4lforrl> 30 fok C- meleg (2S íok IU Míriék«k klima 25 fok C. éa 20 (R.) erís tó crdólcvej?5, kiterjedt íenyvejerd&k. Oyógy-javalatok, Jd«-gbioUlaiak idcggyeof:exí«. bítRerínc-betegiíg, byitoria. göreaí»k, aeoralgia itb. ellen Nó« betegingek: *ér»zeténpég, Wl- hólyajcburct atb. Ijc«o ajáalbztó ftdftlókoek {» gyeocc gyermekeknek. Oyógyexzköx: kölOn gyógy- ó» uizóbaxla. kidfOrdök xnolpgrltxcl, fenyóíttrdők, villanyos ÍQrdik. eowaago, xubanygyógykexeléi, napíördók aat, Olosó Saktiok é» egyei axobik, rlllik, gyógyterem, kitönó étterem, kitQcó zenekar. -A fQrdÓlgAügfttíJsÁgnal kimerítő prospekUí loj:yoa <!■» bérmentve.
Dr BLVMAL\'KH SAXDOil, orrox tulajdoaoa.
carbolineum
Avenarius szabadalma "VwP 25 év \'ota bevált faconserválószer. Cg^*
■»»■ UlántatokM C\\>akcdiunk. ta
Carbolincum-gyár R. Avenarius, Amstetten, N.-ö.
Iroda: Béca, III|L, Hauptstrasse 18. Raktár: FESSELHOKER JÓZSEFNÉL Nagykanizsán.
12 munkásra, villsmos világítás berendezéssel, szalag-fűrész villamos erőre; ezen iparQzlct 25 év óta áll fenn éj elókcló vevö Ossze-kOUolésci varaiak, haláleset következtében azonnal bérbeadó, esetleg az egész telep 097 O fii terjedelem, díszes lakbázzal együtt eladó. Bővebb adatokkal szolgál
Hagy József borkereskedő, Sopronban.
537. szr, szim.
Í9Ö£
Székesfejérvári m. k. állami méntelep parancsnoksáfl.
ARLEJTÉSI HIRDETMÉNY.
A szíkosfején-árí m, kir. állami méntelep székesfejérvári, bábolnai nyítrai nagyatádi és palini oszUlyaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1902. november hó 1.-től 1903. október hő végéig szflkséglendő kenyér, zab, széna, alom- és ágyszalma, tűzifa és kőolaj biztosítása iránt a székesfejérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1902. évi augusztus hb 21-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tároyalása fog megtartatni.
A közelebbi szállítási feltételek a székosfejérvári m. kir. állami rnén-tolcp számvivő irodájában megtudhatók, ahol a szállítási feltételek fizető is betekinthető, és a honnan az árlcjtési hirdetmény kívánatra megküldetni ín-
Az érdeklődők ennélfogva erről azon felhívással értesíttetnek miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivQl hagyatnak.
Kelt Székesfejérvár, 1902. jnlius bő 10-én.
Ili
XIX ÉVFOLYAM.
Z A I.
acetylen
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
olj attlylea kíuolfke. .."HUíii, «lí ■«» kismalomnak meglel. H,i<! talcJíO bil»r< Q«ii"l«lfk :
Kobbauásblxtonság,
Automatikus és gazdaságos gáz(ejlcszté», Elérhetetlen tiszta «a gyors ntíntolleB, Solld klrltel és egyszerű keielés.
Saját szabadalmak Enripi és Amerika legoatjobb állmaiban AjioliUc oaiükai loribbl Acelrl.n telepek lita.ltéaere mlad.n kUllelben J és nagyságban.
iPrwjwkuuoV. ditmerő-lratok, kíllséfterreaelek i»tjo és béraealte.)
Elsőrendű Carbid \'"\'^uí.St Fémnyomdal munkák
uUtttotk.
Az (nstallatlokban jártas, tl,xte»séses_kópri,olók kerestetnek-
1902. JULIUS 19-én.
STUBIGA TÖPLITZ HÉVVIZFÜRDÖ
Uj fürdóiyazgatóság. "1 trendem.
Fürdőidény : május x-töl október végéig. A zagoriai vonal Zabok állomásától \'/. Stubica Töplitz megálló állomástól \'/, óra távolságban.
Ezen 63-b C. (oku béttix (Slulmulbailae hatású (óleg csúzos izom s ízület, fájdalmak, idült csontbártyalob, idegxsábák, főleg Iscbias, izíleti zsugorok s idült Brighlkór ellon. . , . , •
Természetes iszapfürdője s modern berendezésű izzasztó helyiségei (Oal-darien) nsgybatásuak női bántalmaknál igy méblob utan vi.sr^aradt i.xad-máoyok felszitódására. Egyéb gyégybatáoyok Masssge, tillanyoiis galrán és faradicus árammal, villanyos Masssge s. a. t.
A fürdő Zágoriánsk egyik legszebb tág viilgyében fekszik kiterjedt szép árnyas erdei sétányokkal.
Alisodé gyógjzene, I.iwn Teonis, tekepálya.
Kocsik mindeo tonatboz Zabok s Stubica Töplitz állomásoknál Több tnsu családunk ajánlatos sx érkezési előleg bejelentem. Föltűnő oleso árak, lakás. Wrdő s étkezésnél, kilünő konyba, lermészoles borok.
Útbaigazítást ad a (ürdőigazgatőság, 8 dr. Spannor I. ttrdóorros magyar nyelten. Prospektus ingyeo s bérmeotte.
lrbelétS loaal, begr \' «a«bák a rnisolls alatt Is buinUuttissiosk, misei a kell"*"" szil is Ima ragadé. ailradta, mely as olíjle.lákoek és „ oíajlikaak ..jt.ií elkerültük. Emellett a ha.sallsla olyan ffys.trt, kojy klkl mari .<*«-
heti » BáMlást A patti tárWR^ WMjOl-
hM5, anélkol. hogy cliesiicaí "ajéi. Mct kell kOlOabOitelai:
Mluezoll siobapalld-fénymázl .lrtS.bsr.it í. atiisjoslbsraát, mely »kJf aa StajíesKk ftdl bo a pslUli ad. Kiírt egysrlnt ali.tsissiilé ríjl tsgr o) nltlé.a. Tatlesw b»(M m\'-ndsn loltol, korlbbl mázolási stb., tan ui\'.Uu llszla fínymáa (ailn.xcllen) a) .atlíkra f« parkltr,. utlj wnpin Kar" »«-h\'olóaíKo paiketre s olajfe.ttkkel Bár bemásolt íKészcn aj psltftkra vitó. ,
Csak (Sajt ad, ennélfogta nem I6di cl a l"""™; p.stacaaaiaa kOrnlbdol si négy.sSs i1" k{.<(pnafru.tu szobit! txld) I- Irt 90 kr„ tsjt
9 A Hmíisa msreaíeléiek sslade. várasba. .W raktárak taaaak. Ids küldeaíJk. M.ala»taoliaek e. pro.pektnsok ingjui és bírmeotso koldelník. A brrisirlksnU l«sék jJl a cégre s a
tjlrl jeoTO, mi.rl eil a »bb =•« "í"1;
eylrlviayl sokfelt ollaozzál bamssDák.l■ sokkal ío...ibb, s xjskras i cílaik =<í \'<\'e» ■»\'»»• tígben botlik (orxilocobi.
Kitbiló ÜigsliíiBit W & UEIS Kgtil. P A Rí OET-FBH YM AZ Crismt Ferenctőt.
rNyári cs őszi idény 1S02.
Valódi Brünni szövetek
Valódi gyapjú szóiéi
Ö B
Vastartalmú táp és erösltöszer, vértképzö és Idaaerösitö izl8tss és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
Főraktár Zalamegye részére: Prágor Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán.


e&T couj>do 3-10 méter, telje» wl ru-h.«t, (ScabAt. nidrig 61 meHér.y) c»aV. frt 2.76, 3.70, 4.80 j-\'
miiw\'sií^ó
frt e-o.eo joi>b frt 7.76 Ílrwrr.íbb Crt 8.Ö6
Jtrt 10.— kiváló finom Ecy coupon fekete h.t»l<in rulülw/. XO frt, tovább* fcUittő >zóv<KV. turüU fór. lrptinow»bt» k*mmK«irnoJí »ih. pynn trAion » -.ivste^gcs c< tflkiu-
í ractf<t<*nek >vr.<«t poíAtöpyiti nktar:
Siegel Imhof Brünnben.
MlntAU Ingyor. binuentvo.MiTX-ta.sx«x-iatl axftUltiiEÓrtJcczoiiVodvo.
A
l<« rcnc
--------
iliU ingyen 6b binuenfcvo.Min-
z«x-iatlaxftnitii*órt)cozoiiVodvo. B
eSSnyci szöveteket közvet- I j
rea»J<:ni a i^iri h<l>\'f\'l, igen rtípyo\'c. j j
%%
ÍIYEB" r ^^
GEPGYA
vas- és fémöntöde részv.-tiir.s. SZOMBATHELY.
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15.
o
Suchard
GRAND PRIX
PARIS 1300.
Gyí
, , -i Mindennemű MEZŐGAZDASÁGI £S SZOLOMUYÍ.. ^artuillt; Lggi GÉPEKET. Kitűnő szerkezetű BENZ1NM0T0-KOKAT 2—30 lóerőig, stabil slakban különféle ipari célokra, valamint locomobil alakban gazdasági gépek stb. hsjtisíra. — Teljes MCMALOM BERENDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJ GYÁRTÁSHOZ szükséges BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvillalunk MINDEN A GÉP-SZAKMÁBA VÁGÓ ALKALMI SZÜKSÉGLETEK szerkesztését és kifitclét.
Modern berendezésű VAS- ÉS FÉMÖNTŐDÉNK MINDENNEMŰ VAS-\' ÉS KÉMÖNTÉST nyers éa megmunkált állapotban ittállit.
Jó és olcsó órák. 3
éri jitlálUisil prltlt tűsőkook
KONRÁD JÁNOS
drajyára araay, tzisl éa ikstar árak szlllltí káxa 8RÖX (Csoborsaás) 06 nlckot-rem-éra trt 8.16. Yilidl exOsl-rca.-éra írt. S.&O. Validl emu lánc (rt. 1. SO.
Nlckel ibreaslí éra ízt. 1 »S. Cégem a a és k. birodalmi címerrel Tio kilCntetYO, sticaulao arany, ezflst killlltlsi írem yalamlnl-ciernyl ellsmo-rö-lCrM tan birtokomba. x»ty képes lijepzékel latjen fsbíim-
Fürdőldíny mAJu—októbcr. « « » FllrtlSldén}\' in.Vjnx
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
-okíóbcr.
(Szlavóniában.;
. „ V(, dtli vatpilva iComlsa. — (KOsvwlre OsmMtUU. Kudiyeil .... .,
\\ Hőfok 31- SÓ\' C. yjrrivy. V-or«lli«-.
Vastartalmú forrás- es iszapfürdők. .....................
. , taltjr-íttap- r\'..x if:rJr.\'.. Slksrss ,ys,y-
ra^es \'ííí, melyok ..gtaklbl, nrcg.lma. »«f4 Vn f\'rl
Teljes ellátás a fürdöszállodában: (I. osztály) 40 frt. dl. osztály) 30 rl.
Huolgsu, a =. 11.-1 e. <7 Fls.w
m-ntlnlzul fürdö-lgnscííalosiitB:.
taBBaaaae
További gyártmányok: MindennemU üvegek, üveg zárók, ablak üveg belgiai ós német mód szerinti, Uvegöntés. dom-bor-üveg. (szabad, dombor Uvegbetük) stb.
Z.K.\'/.. 902
MOLL SEIDLITZ POR
Uaak akkor sralidlak. ha mindegyik d»bo« Moll A. srődjegyit és alilriaát ttntotl fol.
W.uí ííSirTa U^WrtSSS ail b.l«.»,.k e jele. bAalsaeraslc
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
[MTCTL HÜ2
SCTliTF^IITR A N ClA]
Csak akkor valódi,
ka nlodegytk 0»eC "OI.L A. téjjenrél <f\'
----- -------A. M«H* felirata ínozaiul rao »irta. A Mall-rtls
h.aasla t.raltaz is st Q.Y«st«ten mint fá|dal(a<oiHlapll4 1.«<1*rxaz«r
ÖS és »" k«..tke.m5a,oiaíl t.«ls»or«e.sbb népsaer.
- Esy i.sr.il aradéit lt.S ára I ker. 90 (III.
MOLL Gyermek szappanja.
UtSnomabb, lejnjabb nédszer ...rint kíssilek jyermek és bMiy \'"P?"
a bír ikrnrJ ápo ására tyar.ek.k és fslaállek riszire. a Hír .ksm^po.Mk^^ _ ^ ^ ^ ^ _ [ ^ ^ „„
Sündea darab oemek-mppan 11,11 A. r>d)aaytv,l rin ellálra.
— F^ó szétküldés:
Moll A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító állal,
Bécs: Tncblauben 9. sz.
Vidéki netrendclések oaponla posUnláns-íl mtlletl teljoalttrtoek.
A raktárakban twék határozottan MOLL A. aláírásával ti védjegyévd ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kaniuán RoS8nfeld Adolf 08 Fia.
!T IrAnvvnCAmdÁÜban
Nwa-Kaaiisin. f
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 26-án.
30-ik szám.
XLI. évfolyam.
Elifi*cttK( ár: Kjíji i\'tc . . 10 kor. — fi" K.M ftce . . . í\' kor. — fili. .Wjj-fJ.Wrc . 2 kor. 60 611. Ksjea »xáin Í0 »ll. HIRDETÉSEÍ li, i nun.len loiAbM joréri 10 lill
SYIlÍTTBBEN
yelU torcokcoi 20 plWrirt vitet, atk «!.
ZAUI KÖZLÖNY.
A l»p ixolietnl rfaxíl illeti inio* Jco kOxlí-ttíoy i felelős mrkeaito vcrérc, xx anyait rfjxt illető köx-lcta^oyík * kixd6 serére
€ÍDi*ct:eo N&KX-X&nltsáru b£r-caeotvc Inlfxond&k.
Bóracotetleu Ic-relck cem foijad-
Kfxtratok YlKstaiiomküliloinek
A nagy-kanizsai . Ipar-Tcstűlet,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,\' a .Kotori takarékpénztár
a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kitdcdncvelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet" szegények tápintézete," a .katonai hadastyánegylet.* a .soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külvilasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MBQJELMÓJBQYK8 TARTALMÚ HETILAP.
részvény-társaság," „nagy-kauizs3i ós nőegylet," „n.-kariizsai izr. jótékony
Xtóö lal^ffiM-
ü»K}laul«a, 1002. J»ll°» 25.
A belügyminisztériumban lázas munka folyik. A közigazgatás egyszerü-sitéséu dolgoznak. A kormányelnök vezetése alatt, a vármegyei tisztviselők meghallgatásával már a m»lt hónapban tanácskoztak a közigazgatás ezer meg ezer jogesete felett Az anyagot most \'dolgozzák fel, hogy kész javaslat kerüljön a ház asztalára.
Lassan-lassan érvényre jut az elv: több szóbeliség, kevesebb irás; kevesebb forma, több lényeg-
A mai költséges, hosszadalmas eljárás helyett a jogkereső gyorsabban, olcsóbban, s mert az uj eljárás közvetlenebb, bizonyosabban is jut igazához.
Lassan-lassan érvényesül ez az elv az állami gépezet minden részében.
A törvénykezés terén is ujitás készül! Az uj bűnvádi eljárás már megvan.
Készül az uj polgári törvénykönyv, u uj magánjog. A váltóper 1000 koronán aluli subsztralummal kivétetik a reodes eljárás alul. Olcsóbb lesz, nem kell hozzá fiskális.
Az avult végrehajtási törvény helyébe uj novella lóp, olyan, hogy a hitelező is megkapja a pénzét, de az adós se jusson teljesen tönkre.
De mit ér mindez, ha napról-napra fogyunk, anyagilag tönkre megyilok?
Mit ér-a közigazgatás egyszerűsítése, ha nem lesz, aki a haszuát vegye ?
Mit ér a végrehajtási eljárás olcsósága, ha már nincs mit lefoglalni, ha a nép nem birva a terheket, cl adósodva, más hi2ába bujdosik s vagyonát dobra vereti a bank, talán éppen a nemzetiségi bank ?
Földje megterhelve 10 százalékos adóssággal, küzd, dolgozik éjjel-nappal, a (öld azonban nom hoz 10 százalék hasznot, s nem képes jóllaktatni azt a hatalmas mololiot, a takarékpénztárt, s ő a termelő, küzdelmes, verejtékes munkája mellett is éhezik, családjával együtt.
Mi baja a magyar gazdának? A drága pénz!
Pedig a pénz olcsó-, ime takarékpénztár csak 4\'A százalékot fizet a betétért, a kölcsönért azonban 10-et vesz.
Évekkel ezelőtt látták már ezt.
Megindult a mozgalom, segíteni, javítani a helyzeten, társadalmi utón is. Agrárbankok keletkeztek.
Megindult a mozgalom állami téren is.
A belügyminisztériumban évekkel ezelőtt összeült egy ankét. Tárgyaltak, tanácskoztak a nép nyomoráról, az eladósodott gazda helyzetének javításáról, a módokról.
Világos elme, jóságos lélek meg-penditott egy eszmét: a községek által állíttassanak takarékpénztárak.
Vártuk, hogy a közigazgatás újjászervezése alkalmával, az évekkel ezelőtt nícgpenditett, de Isten tudja | miért, a\' napirendről levett eszmét \' felszínre hozzák ismét.
Sajoos, lepi azt az aktát tovább is az idők pora.
Pedig fontosabb kérdés ez a világ minden egyszerűsítésénél.
Nézzük a mezőgazda életét, matematikai pontossággal ki lehet számitani, hogy a magyar gazda mennyi idő alatt fog teljesen tönkro menni, elzülleni vagy kivándorolni.
Ha a magyar kisgazda ma akár befektetés, akár vagyonjogi, örökösö-
dési kérdések tisztázása miatt pénzhez akar jntni, kénytelek a takarékpénztárhoz fordulni, sőt mielőtt még az a kérdés eldől, hogy kaphat-e pénzt, fizet a banknak azért, hogy birtokát a kiküldött hivatalnok megtekinti, százakat fizet a különböző bizonyítványokért, a költséges, drága ügyvédi bekeblezésekért sokat. Fizet a kölcsönért 8 százalék kamatot, 2 százalék kezelési dijat, ez 10 százalék.
Hol az a föld, amelyik a hatalmas adó mellett 10 százalékos kamatot hoz?
A községi takarékpénztárak eszméje egységes volt.
Íme pár alföldi város, a Dunántúl pedig Pinkafő község létesit községi takarékpénztárt, s a legválságosabb időben is képes C százalék mellett kölcsön adni, erkölcsi testület vezetése alatt álló banknak nem az volna a célja, . hogy részvényeseinek zsebé; tömje, hanem gazdasági életünk fellendítése, a szociális kérdések megoldása.
A szomszédunkban van egy parányi állam; Románia. Ez a jóformán 30 esztendős állam nem ismer más bankot, csak államit, és nem is 10 százalókra adja ám a pénzt, de nem is vándorol ki ám az oláh paraszt onnan.
Minden községnek van alapja, egy kis jóakarattal, egy kis észszcl minden község teremthet bankot, amelyik kölcsönt ad a megterhelt birtokra, vagy a befektetésro.
És vájjon nem lehetne-e az 1877. XX. törvényen segíteni, hiszen már ugy is elavult?
Ez a törvény megengedi, hogy az árvák pénze ingatlanokra kölcsön adassék, az ingatlanok egyharmad értékét képviselő összeg erejéig.
Nem lehetno ezen a törvényen változtatni, s kimondani, hogy ezentúl kétharmad értékig adható kölcsön?
Avagy az árvák pénzére biztosabb egy magántakarékp^nztár? Hiszen az sem ad többet 5 százaléknál.
A bürokrata urak talán felhozzák, hogy hátha visszaélések történnek az árvák pénzével?
Banális érv! Nincs elég felelős tisztviselője a vármegyének? Szolgabíró, községi képviselőtestület, azoknak együtt és szcmélyenkint vagyonuk?
Talán több garanciát nvujt a magán intézet?
Segítsünk, mert maholnap árvábbak leszünk az árvánál.
Mi a közigazgatás? A nemzet fizikai, szellemi és gazdasági élete.
Nem az államnak, a kormánynak volna-e kötelessége tehát, hogy éppen most. mikor a közigazgatást újjászervezik, foglalkozzék az annak keretébe tartozó gazdasági élettel is?
Szedjék csak elő az irattárból azt a hatalmas akta csomót, kész, egészséges javaslatot foglal az magában, s állami fennhatósággal megvalósítani.
S ha majd G százalékos pénzhez jut a magyar gazda, bizonynyal nem fog kivándorolni, haootn itt marad és dolgozik, 8 a gazdátlanul maradt falusi hajlékokba nem vonulhat bo a külföld népe.
A sxépitö egyesület.
Sok nemes czyesület keletkezőit már városunkban. Valamennyi nemes szándékkal alakult. Mindeftjik egy-egy kulturális vagy társadalmi elv megvalósítását tüzto ki célul. Az ósszoa egyesülőtök közül kotló van mely roiodorikor logjobbau megfelelt hivatásának, az egyik a .Kisdodoovelö Egyesület" a másik podig a .Szépítő ügylet." Az olóbbi
feloszlott, az utóbbi már évek óta küzd a közönség közönyével, a bálára nem számítva, c-upÍQ önkéntes kötolességér-zetból szorgalmasan működik.
fia valahol a várost szépíteni, csinosítani kell, ugy oz Kanizsán százszorta inkább szükséges, mint más városban. Tekintsünk a múltba. Nem volt az egész városban vagy környékén egy Ízléses boly, ogy park, vagy kert hol a közönség sétálhatott volus. A sörkort megszűnt létezni, a zöldfákért kicsiny, az egyletkert minden szépsége mollott egy hátránynyal bir, t. 1. kis terjedelmű, azonkívül városban, zárt halyen fekszik. Azért csupán a rekkooö melegségben való pihonéire alkalmas.
Nézzük a jelent: Ma már van egy szép eétatérünk. Évről-évre diszesobb lesz. A lehelő legjobb bolyon fokszik, magas talajon van, a fóldtelűlot dombos, könnyen lefolyik a viz és hamar szárad, — s arci a fö — a belyen mindig van egy kis lég áramlat.
A sétatér mogalkolása már magában vévo elégséges arra, bogv az említőit egyesület életrevalóságát bizotiyitsa. Ha meggondoljuk, hogy mennyi vaskalapos balvélométiyovel kellőit mügküzdcui, mig a sétatér jelenlegi helyén elkészülhetett, és mily kevés volt at anyagi eró, kismérvű érdeklődés az egylet működése iráot — sőt gáncs, — gunyolás, sületlen élcok jutalom és elismerésül hála főjében, akkor csodálkozni fogunk azon, hogy az egyesület már az olső évben nem oszlott fól. Minden túlzás nélkül a tiszta igazságot szem előtt tartva nyugodt lolkiismorottel állíthatjuk, hogy a szépítő . egyesület már eddig is omberícleui munkát végzett.
Valaki egyazor elkürtölto magát, hogy hát bolyteleo dolog a sétateret a temető mollé vinni, mort részint kegyelotBértés, másrészt a sétálok lelkiállapota kellemetlen báláit gyakorol a távolból a tometőkeresztok látása és az odahallatazó búcsúztatás, esetleg a szollomok leütik láthatatlan kozolkkel valamelyik előkelőség fényesre vasalt cilinderét arról a nagy üres dióról, melyet a nyakuk fölött hordoznak.
tarcz a.
A becsület.
IrU: Monojmjf.zintÖI B1GELY GYÖRGY.
A .Zitil KOiISny" c««Jí!i (S;caja- —
A hogy az ilju öreg Cseri János neki fordult s répási rezulának, a rekettyés mögül lábujjhegyen felbukott a nap. Csak pitymallott iné^, harmat ülte meg az iratos gyepet. Néha-néha zörrent meg itt-ott a csalit, valami szunnyadó miulár rebbent fölró. vagy rigyelő őzek sikain-loltak odébb ii bozótból. Cseri János csak ment előre nom nézett, wm jobbra, sem balra, karimás kalapját mélyen belevágta főjébe s csak néha tekintett az ég felé. Nézlo * fel-fel szállinkozó pacsirtát, moly fejő felett a mennyet verdeste és ugy SOinolygoll a madárra, mintha értené a szavát:
— Ne félj tőlem no! Nem Viutalak no I Hiszen jó ember vagyok. Aeél fokosával belesuhirilott levegő-égbe rán-ezokba vonva homlokát, s fogai közül mormogta a szavakat:
— l)e a becsület! A becsületI . . .
Hiába, nom akarta hinni, hogy a bo-
esület ilyen nagy nr legyeu 1 Tovább ballagott. Kgy tapsi-füles nyúl keresztezte a tnesgyét. Kz nom jó jel 1 Párszor megállt, visszatekintett, nézte azl az ulat, mii idáig megtett. Ugy tanakodott magá-bin : visszamenjek ? Végig tapogatta dolmányán a pitykéket: megvannak-ö 1 Mint ahogy a kis gyerkőcök szokták, számolgatja: Menjek? Ne menjek? Az jóit ki,
hogy nem! Hát visszaforduljak? hu? Megint elmosolyodott. Gyáva, sunyi vol-, nékKii ? Cseri János ? Gyáva ? Ks pillanatra a harag hevétől elragadott öreg ugy megvillogtatta acélvorolü fénylő fokosát, hogy szinto belesápadt, majd meg fáradtan lépdelt, do szüntelenül tanako-lott: i — Hát mit akarok vele? . . . Agyon I essk nom ülőm. A jó szó is őr annyit i néha. mint a fokos .... Megmondom neki hogy szép szerivel térjen\' vissza. Agyon sírja rnagál a gyönge asszony, a lányom, kit <> kúuyszeritelt magához!. . En nem akartam, te magad mondtad, hogy nem élsz meg nélküle . . . Mikor aztán feleséged.lett, bitangul megcsaltad, ott hagytad azért a szemétért, a Kovács Julisért. — Hál érdemes volt ... No gyoro haza Pisla! Sir ulánad a fiad, a kis Marci.
. . . Hát nom sajnálod ? . . . Akkor mért nem gyűs.\\z ? Hántott valaki otthon ? Az asszony mindig jó volt hozzád ; tudod ? No. gyere haza fiam, légy becsületes ember! . . .
Kgészen ellágyult, csak tépelődött ma-gába\'n az öreg Néha-néha nagyot nézett a levegőbe, mintha olvasna belőle. Ai a görcsös fűzfa tulv.in ott az ulon, mintha mondta volna : jól mondtad öreg 1
Csak csoválgstá, boliogalá hajlós ágait . . . Ott, a bo! a rétlaki-ut neki kanyarodik a kéri pusztáuak, a kereszt uton megállt. Kőrülnézotl valami boly után, aztán ledűlt; könyöke alá gyűrto dolmányát. tenyerébe hajtotta bozontos fejét. Elmélázott . . . Kósza szellő ringatta az utszéli avart. Mosl már elevenedni, éledni
kezdeti minden körülötte. Szivárványos harmat cseppek csillogtak a leveleken, a hogy a fénylő na^esókolgstta őket . . . Valami nyikorgős \'csézu poroszkált az utoii, kél fáradt pej uyiharászvs vonszolta odább . . . Cseri János tisztességtudóaii megbillentette karimás kalapját, talán a lovaknak, vagy a kocsisnak, avagy annak az úrfélének, ki olt a kas hátulsó részében aludt. Hosszasan ulánuk nézett, mint támad a porfelhő, hogy oszlik a szemébe, hallgatta folyton a távolodó kocsi zaját, zörgését.
Évvol oszlatta öl unalmát az öreg, meg az időt, no meg azt a sok gondol, melyek sürögtök, forogtak, kápráztak szemei előtt. .... Aztán egyszerre felütötte fejét a kételkedés. Hátha nom orré jón? vagy már elment? Avagy talán már nincs is ott! I)o ott kell noki lenni! Világosan megmondták! . . . . Felállott az öreg. Körültekintett. Messze-messze, a meddig ellátott a szem megmérhetetlen gabonavetést ringatott a langyos szellő, hullámzó felszínén olsikamlott a nap. Az öreg máskor hizlalva végig legeltette a szeméi, ugy őrült noki, mintha az óvó volna. De most ? Most nom ! Szimatolva vizsgálódóit, kutatva koresett. Újra felbukott olótto a kételkedés: Hát nem jőn? . . .
De jött! . . A rétlaki dűlőről leka-nyarodolt a kéri útra. Messiiról fütyült, dalolt, nagyot kurjantva. Az 8reg mindjárt mogösmerte, botyko riugó járásáról. Megrázta vállán a dolmányát, ledűlt vissza a helyére; nem állt az útjába; bevárta egészen! . . Folyton folyvást közeledelt a legény. Mikor azlán elhaladt az öreg
előtt, hetykén felkapta a fejét, még a kalapját sem billentette meg, mondván, hogy adjon isten !
... Az ilju öreg Csőri János arcába szökött a vér, megrázkódott, pillanat alatt Lalpra-ugrotl, pár lépésre előre ment, végre megállt. Újra tanakodott: vissza menjek? . . . Hagyjam a sorsára? . . . Vagy megszólítsam ? . . . A legény ez alatt messze elhaladt már. Hiába, csak nein tudta rászánni magát valamire. Hát gyáva, sunyi voloék ? ... Kn ? . . . Cseri János? . . .
Nom gyáva, nom fól ó, még ha ozer lolko volna is! . . .
És ulána ment 1 A fűzes alján már a nyomában haladt.
— Pista! kiáltott utána az öreg, de 3 legény niogsü fordult; csak eleresztette fűlő mellett a szót, mintha nem érlolto volna. Fütyülve tovább haladt, mintha végét som akarná adni a nótának, a mibe belekapott.
— Pista 1 pergett újra a szó M öreg szájából. Valami madárfólo ijedten kapta fel fejét neszelve. A legény csak tovább inent, suhogos nádbot volt a kezébe, avval vagdosta csizmája szárát.
— Pistái Allj meg csak egy szóra A legény megállt; megfordult, rá nézett az öregre, kinek félre billent kalapja alól kilobogó ősz forteivei incselkedett a pajkos szellő.
— Mit kiván tőlem ?
Csak ugy foghegyről vetetto oda a legény a szót.
— Pista : hát neiu ösmersz ?
— Do ismerem kegyelmedet!
— llát nom állsz velotn szóba. Pista? A legény végig nézett az öregen.
— Beszéljen !
Az ilju-őreg Cseri János csontos markával megnyomta a fokos fejét, s mintha sir mélyéből jönne, olyan bánatosan rezgeti minden szava.
— Hál nincs Istened ? vagy rfcm érted meg 3 szót ? Elhagytad a feleséged, az én gyönge lányom,, meg a kis íiadat? Hát nem félted az Isteni? . . . Sokáig elnéztem, eltörtem, majd keresek ón nékik ezután is, do hogy meggyalázzál, azt nem tűröm el . . Add vissza a becsületemet, Pisla! ... A becsületünket.
Az öreg pillanatra elhallgatott, dolmánya uijaival végig törölte homlokát, melyen kivert a gyöngyöző veríték, aztán folytatta:
— Mint a tolvaj, ugy lesek rád. Pedig to vagy a tolvaj, mivel az üdvösségünket
raboltad el.....Jól van! . . . Most
már nom is akarom, hogy vissza gyero hozzánk, az asszony ugy sö szívelhetne ; do azt megkövetelem, hogy Kovács Julis-
hoz ne menj vissza!.....A legényt
uiiulU a beszéd, fütyörészve nézett kérésziül az öregen, aztán mintha boszan-tani akarná, dobta oda a szót:
— No hát vissza mogyok azért is 1
— No hál nem mégy vissza!!.... Mintha a villára cikkázna végig az égen, ugy megvillant az öreg kezében a fokos, süvített egyet a levogóbo, aztán lecsapott .... Az a hetyke legény megrengett, szédült, keringeti, aztán lefordult az útról, az iratom gyöpön tajtékot túrt a kibugy-gyaut vér . . .
XLI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JULIUS 26-án
Az eszmét soksn helyesnek találtík és szajkómódra fecsegték tovább, ugyany-uyira, hogy már már a közvélemény is a" sétatér alkotói ellen kezdett fordulni. S imo a sétatér meg van a kifogásolt bolyén, a fölhozott hátrányok nélkül, és a közönség kedvenc tartózkodási helye.
A temotőt n sétatér középső részérói már nem lehel látni, a búcsúztatás nem hillatszik ide, meg a közönség nem is oly érzékony, hogy ilyesmi oly lehangoló hatással lenne kedély állapotára. A temető közelségét tartották bolytolennek a ugyanakkor a közönség mái hely hiányában a temeti be ment sétálni.
A sétatér meg no. Szép. Csakhogy ex még nem elég. Tovább kell fejleszteni. A7, ogyesülct bizonyára paradicsomot csinál a kis francia kertből, ha a közön -cég a szükséges támogatást megadja hozzá.
Igazán szégyen hogy egy 23619 lakós-sal bíró városban csak 160 egyén találkozik, ki ogy ily derék egyesülolbo beiratkozik. Legkevesebb ezerhitazáz tagja lehetne a szépitö egyletnek. Minden házigazdának erkölcsi kötelosségéoek kollcoo tartani, hogy oda beiratkozzék.
lgir.. hogy a közönséget valóssággal kiszipolyozzák a különféle egyesület, testületek é« gyűjtések ; s a közönség már tepasztalt és óvatos, nem megy bele a látatlanba, mint a Dungó és Mohácsi. de a szépitö egyesületbe mindenki beállhat, mert eooci\'a tőrekvéao és müködéso ismeretes.
Kiránduló helyűnk nice.1. A szépitö egylet t»ir tervezto a réctoi erdőt, hova egy menházat fo; építeni. A sétatéri össze szándékozik kötni egy vasbid által a Batthyány-ultival, egy szélknt létesítése is tervbe van véíe, azonkivül a sétateret is évről-évre nagyobbítják, végül a görög koleti temetőtől az őrházig egy íaeort ültetnek.
A lesutóbbi sétahangverseny mutatta meg igazán, hogy míkép .lőhet olcsón és keliomesen szórakozni, mit szintén ezon ügyes egyletnek köszönhetőnk.
Aki szereti szülőföldjét, és akarja, hogy az omlitett torvek megvalósuljanak, lépjen bo a szépitö egyosületbo, legyen tagja ennek a zajtalanul, szerényen munkálkodó kis társadalomnak, mely keveset beszél és sokat tesz. A tagsígi dij nevetségesen csekély: bárom korona. Ily tagsági díj mollctt egy ilyen egyesületnek egy 23 ozor lskóssal biró városban 150 tagja van t\'z igazán elszomoiitó állapot annál :t inkább, mert ekkor* közöny legfeljebb csak az afrikai vadak közölt lehetséges, do olyan társadalomban, hol csak csirája van a czivilizácziónak, az ilyen furcsa arány ki van zárva.
Szezónképek,
_ Olljált a tlroibliK- -
Szombaton este a tűzoltók uj nyári egyenruhában teljes felszereléssel kivonultak a városháza elé és tüzet fújtak. A békés polgárok, kik itthon maradtak a szezonban, ijedten dugták ki az ablakon hálósapkás fejüket és megkönnyebbülten hajtották azt ismét ilotnra, miután meggyőződtök róla, hogy a városházát fecskendezik.
Tehát csak a városháza ég. Bánja az ördögi Ha valamelyik cigíoysítor ég el, van aki kesereg annak a romjain. Do ki törődik a városházával ? Az mindenkié én senkié. Ha leég, fizet a biztositó társaság. Nagyobb baj nem esik.
Az öreg megállt. Gyökeret vert a két lába essk bámult . . .
Aztán eldobta z fokost, oda rontott i vonagló legényhez, letérdelt melléje, nézte azt a nagy ürességet. c«p4vi nyomát, majd meg költögetni kezdte:
— No kelj fel Pista 1 . . Gyere fiam mi hozzánk haza 1
I)e a legény alig tudott mozdulni már, csak nyögött, \'nyöszörgött:
— Hagyjon már engem édesapám. Nagyon mégtalált kend ülni; mégis halok én mindjárt I Csak menjen kend innen; nagy bajba hozott engem is. magát is.
Megemelte fejét az öreg, melyből lassan szivárgott a vér:
— Kelj fel nol Ne bolondozz no! Hiszen nem akartalak ennyire 1 Begyógyul ez még! No gyere fiam !
Csak megrándult egyet a legény, nagyot fujt, sóhajtott, tágra nyitotta szeméi, aztán lezárta és nom nyitotta fel többel.
Az ifju-öreg Cseri János szóméból megeredlek a könnyek. Sirl, pedig soha sem lette azelőtt. Egy összemarok földet kapart fel, végig szórta hosszában a ie-gétiven. mialatt zokogva nyögte a szavakat:
— A böwolct! A böcsülotl . . .
Azonban szerencsére nem égett a városháza. A tűzoltók csupán gyakorlatoztak és miután közönségre is volt szükségük, tüzet fújtak. Robogtak a fecskendős kocsik, a főparancsnok sípolt szünetlenül és Knobloch, a karmester dirigálta a bandát. A zűrzavarból végre kezdett kibontakozol a lényeg. Egy hatalmas uj lélrát állítottak a városháza falihoz és a létrát komplikált gépezetek sogélyével felhajtották a kétemelotes épület tetejére. Sipszóra aztán nekiindultak » tűzoltók és gyors tempóban felmásztak a tetőre. A villanylámpák szokásos éjjoll álmukat aludták, a hold is elbujt a felnő templom háta megett és a kapaszkodó tűzoltókat sötétség takarta cl az alanlálló tömeg szemei olól. A gyakorlatoknak vagy ötsziz bámulója volt, de midőn «z oltó tűzoltó elérte a létra legfolső fokát és homályos, megkisebbedett alakja megjelent az épület szélén, a lámpák percegése » hallható volt a népea utcin. Mindenki lélekzet-vluszafojtva bámulta a nyaktörő munkát s néhány ideges asszony borzadva takarta el szemeit. -v)
Ez alatt vígabb dolog folyt a főtér egy másik kétemeletes háza előtt. Ott a második emeleti ablakokból ugráltak le, vagy ztikbin csúsztak lo az életmentők, kikel alant lárt karokkal vári Unger Ullmaon Elek a többi vörös keresztosűkkel és a szerencsésen leérkező tűzoltókat ölben vitték a postahivatal elé, ott azokat tábori Agyakra fektették, bekötözték őket valtával, meg miegymással ugy anDyira, hogyha s. magasugrástól nem is lott bajuk a tűzoltóknak, a sokféle patikaszertől most könnyen megbetegedhettek.
Az egyik tűzoltó megfeledkezett róla, hogy noki az ugrás után a nyomorékot kell markirozoi és futva igyekezett segély nélkül a tábori ágyak felé. Azonban egy rendőr hátulról megkapta a kabátját és dorgáló hangon mondta noki:
„No szaladjon barátom, vírja meg mig viszik; mert magának most ki van lörvo a nyaka, törölt nyakn tűzoltót pedig még az öregapám se látóit szaladni:"
Tizooegy óra leié véget értek a gyakorlatok áa a tűzoltókat a banda visszakísérte a laktanyára. Mikor végig execiroztak a főutcán, a korzó népén, amely tanuja volt a merész és gyönyörű rendben végbomont gyakorlatoknak, őszlnto lelkesedés vett erőt. Meg is éljenezték a derék embereket, sőt városunk egyik kiváló szociológus siócoko!«» nyilvánította ama véleményét, hogy loghelyesebb volna a katonaságot szétoszlatni és a tűzoltóságot országos alapon szervezni, aminek ballatárt városunk összes szakácsnői oépgyülésileg tiltakoztak a veszélyei tan olloo.
-A M.. K. F. U. megzavartaiul a közön-sége^ hogy Kővossi társulatánál ki a legkedvesebb színésznő. Az eredmény eddig ugyan még oem tudható, azonban kétségtelen,hogy a versenyben az egyedüli nyertes az újság kiadója lesz. Ugyanis a szavazólapok egy részét képezik az újságnak és az eddig leadott mintegy ötrenozer szavazat, ugyanannyi krajcárt jelent a kiadónak. Tehát ók kapták a legszebb ajándékot, pedig valóizioü hogy nem Krausz és Farkas a legkedvesebb színésznői Kövosii társulatának. A színházba járó közönség aránytalanul kevés Kanizsán, mégia a szavazatokból kettő jut városunk minden lakójára, Piri Lajosra is és a ma született cseceomöro is. Ugy látszik, valaki itt a mecenast látszotta és ezrével fogyasztotta a Friss Újságot.
Apolló örömkönnyeket sir ily lelkes müpártolás láttára.
hírek
— FóurI esküvó. Gról Festetics Tasziló leányának, Mária grófnőnek Fürstenborg Károly herceggel megtartandó esküvőjére a következő főnemesek érkeznek a jövő hét folyamán Keszthelyre: Psxis Miksa herceg, Dratkovlch Dénes gróf. Széchényi Béla gróf, Festetics Vilmos gróf, Líchteai-toiu Henrik herceg, Fürstenborg tartományi gróf, Schöuborn Buchsteim Ervin gróf, Iokey István báró, Estorházy Pál gróf, Esterházy Mór gróf, Pallavielnl György őrgróf, Esterházy Lajos gróf, Fürateoberg Miksa herceg, Festetics Alex és Ella grófnők, Fürstenborg Emil herceg, Khevtenbűller Antal gróf, Fürstenborg Etti és Amália hercegnők. Monacói Lajoi herceg, Festetics György gróf, Fürtten-berg Amália horcegoő, Pad Is Banzi hercegnő, Hohenlóhe herceg, Kinsky Feri gróf, Fürstenborg Inűa hercegnő, Kiasky Margit grófnő, Khowenhüller gróf nagykövet, Festetics Jenő gróf, Fürateoberg
Leontioo hercegnő, Festetics May grófnő. További Hornig Károly báró veszprémi püspök, ki az esketési szertartást végzi.
— Eljegyzés, Braun Sándor helybeli rőfös és divatáru kereskedő eljegyezte Fiscber Paula kisasszonyt. Fischer Antal jóhlrfl gabona kereskodő kedves és szeretetreméltó leányát Békés-Csabio.
— Házasság. Csillag Károly nagykanizsai posta- és távírda altiszt vasárnap vette nőül Stefics Katica kisaiszonyt AUó-Domboruo.
— Atholyozcs. A vallis- él közoktatásügyi miniszter Kázsonyi Mihály veszprémi állami polgáriskolai igazgató; tanítót a zalaegerszegi állami polgári leányiskolához helyezte át.
— Klnevozéi. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Kocsis Janka okloveles tanitónót Perlakra novozto kL
— Névmagyarosítás. Kiskorú Dou-pona István nagykanizsai lakós iDeik,-ra magyarosította vezetéknovét belügyminiszteri enged éíylyol.
— Táncvlgalom, A balaton-berényl nyaraló ifjmág kedden este a .Magyar Tenger\' szállóban, hangversenyoyel egybekötött jótékonycélu táncmulatságot rendezett. A mulatságot a közbejött nagy vihar megzavarta és igy sikerültnek nem mondható. A programra 6 szímiből 3 olmaradt. Göndör Ilonka zoogoráo, Balázs Sándor felolvasással és Arányi Adila hegedű-művészetével szórakoztatta a közönséget.
— Városi közgyűlés. Nagykanizsa r. t. város képviselő tostülete 1902. évi julius hó 25-én d. u. 3 órakor kezdódóleg a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgyso-rozotlal: 1. Tanácsi előterjesztés a v. képviselő testületnek 1902. évi június hó 23-án 66/jkv. a. határozatával kinyittatni rendelt utcákhoz szükséges területek megvétele tárgyában. 2 A v. képviselő testület 1902. évi június hó 4-én tartott üléséből 53/902. jkv. az. határozata alapjáu a pécs-varazsdi úttest áthelyezéséről kapcsolatos ingatlanok vétele és átengedése irinti tanácsi javaslat. 3. A fógymnisiumi torna tanilói állás rendszeresítési, évi fizetésének megálla-pitisa, továbbá az 1901|902. tanévben a helyettes torna taoitók tiszteletdíja tárgyában tanácsi javaslat. 4. Zollnor János honosítási ügyében tanácsi javaslat. 5. Darázs Hormina illetőségi ügyében tanácsi előterjesztés. Badiorszka Ilona visszaho-oositása tárgyában tanácsi javaslat
F.lső és második pontot nem tárgyai-tik, mert a megkívánt abszolút többség nem volt jeleo. Néhai Pongrác Adolfot helyettositő Némulk \'.Mihály és F.rdóssy Bálint tiszteletdiját 600 koronában állapították meg. A tanácsot utasította a közgyűlés, hogy hirdessen pályizatot, a tornatanitói állásra. Ax 5. 6. 7-ik pontra nétvo ugy határozta a közgyűlés, hogy kérelmezőket a községi kötelékbe felveszi.
— Kossuth-szobor Amerikában. Az Amerikában élő magyarok nagy kegyelettel ülik meg Kossuth Lajos emlékét. Cleveland amerikai városban szobrot emelnek a nagy férfiúnak s hogy a szobor olt is valójában magyar földön nyugbissék minden vármegyéből egy zsáknW földet vitetnek a szobor talapzata alá. Megyénkből Doák Ferencnek, a .haza bölcse- szülőházának udvaráról, Söjtör községből szereztek földet.
— A .Szépltóegylet\' által 1902. évi julius hó 18-án rendezett térzene alkalmibóli felülfizotések : Ebenspanger Leó 10 k. Belus Lajos, Tripammer Gyula 4 k. Grűnhut Henrik 3.20 f. dr. Haoser Ján03 3 k. dr. Fábián Zsigmond "2.20 f. Grűnhut Alfréd, N. N., Unger Ullmann Elok, Zcrkowittz Oszkár 2—2 k. PálC Lsjoi 180 f. Wittenberg J. 1.40 L Als. E. Árpid, Eperjessj Gábor, Eisinger Henrik, Havas Samu, Neufeld Ödön 1—1 k. N. N.. dr. Tuboly Gyula, Vébor Károly, 80—80 f. Birk Oszkárné. Franz Lajos, Fischer Sándor, Kertési Lajos. dr. Kies István, N. N„ N. N„ N. N„ Práger Béla, Rosenfeld József 60 — 60 f. Borényi Elek, Lányi Ernő, N. N. 40-40 t. dr. Blau SimOD, N. N., N. N. 20—20 f. Összesen 52 k. 80 f.
— Meghívó. A Letenyei Önkéntes Tűzoltó-Egyesület sajátalapja javára 1902. évi augusztus hó 3-án, aPapsürűben tombolával Ó3 tekevorsenynyel egybekötött nyíri mulatságot rendez. Belépti dij aze-mélyenkint 1 k. Egyenruhában mogjelenó tűzoltók belépti dijat nem fizetnek, Kezdete délután 3 órakor. Tombola és teke-tárgyak, ugy felül Síelések köszönettel, fogadtatnak. Kedvezőtlen idö esetén f. évi augusztus hó 10-én fog megtartatni
— öngyilkosság. Laci Sándor salavári lakós saját padlásán felakasztotta magát. Mire ésxrovotték, már meghalt
— KoszoratpMló adomány. F. hó 14-én elhunyt Müller Divid ur irinti kegyeletének jeléül adakoztak : A gyí-szóló-család 100 k. A Grünhut-csilíd lő k. A Mauihoer-csalíd 10 k. Összesen 125 k. A nkanlxaal Chevra Kadisa.
— A színlelt üzletnyitások. A-keres-kedolemügyi mloiwter körrendeletben hivta fel az Iparhatóságok figyolmét a sxinlolt üzletoyitíaok eseteire. Megtörtént \'ugyanis, hogy egy-egy váróiban Idegen kereskedők és Iparosok ctak azért víl-tanak iparigazolvínyt. hogy ezen a részen szabadon gyüjthossonek megrendeléseket és a mikor ezzel a munkájukkal végeztek, odébb állanak. A miniszter körrendeletében utasítja a hatóságokat, hogy az ilyen szédelgők ellenében a legnagyobb szigorúsággal járjanak el.
— Elhunyt rendór. Rondőrségünk egyik derék, buzgó és régi tagja hunyt el f. hó 22-én. Már 30 esztendő óta állt a város szolgálatában Andri István rendőr, mígnem kedden 54 éves korában meghalt
— Nagygyakorlat. Tűzoltóink szombaton este tartották évi rendes nagy-gyakorlatukat. Este V>10 órakor tűzet jelzett a trombitás, mire dübörögve vágtattak a nebéz kocsikkal az uradalmi ház elé, ahol a gyakorlat lefolyt. Bámulatos gyorsasággal szereltek lo- és fel a tűzoltók s általában mindenen meglátszott, hogy nagy szakértelemmel dolgoznak. A gyakorlatokat Koortzer György fő- és Deik Péter alpirancsnok verették. Különös dicséret illeti a mentőket, kik a meotési rounkilatokat végezték toljes megelégedésre.
— A birkózás vege. Szalay János molnár Csórónk Pál napszámossal birkózni kezdett va«árnap délelőtt a Franz-íéto malomban. Végül Csórónk ugy vágta földhöz Szalayt, hogy az lábát törte. Bevitték a közkórházbi.
_ A potya sör. Weisz és Schmidt
helybeli kereskedő cég egy wiggon sört hozatott, mely kedden reggel érkezett Kanizsára. A cég kiküldött a sörért, de egyszerre természetesen oem lehetett behozni. Amig a kocsis egy kocsi sörrel a sírósban járt, ai alatt Brück Márkus és Társa szillitó cég Bsksa Jínos, Ssbján Józsof, Nagy György és Szabó János novű kocsisai feltörtek néhiny ládát és vagy 70 üveg sört megittak. A rendőrség még az nap elfogta a zörtolvajokat, kik tettüket beismerték és azzal védokeztok, hogy ők a potyát sohasem szokták megvetni.
— Elfogott sikkasztó. A siófoki csendőrség tárnáiban értesítette i helyboli kapitányságot, hogy Gyazai Miksa oltani kereskedő Rotner Mikaa nevü alkalmazottja 20 k. clsikkasztása után mog-siökölt s a Jelek útin utalva Kanizsa felé velte uíjít Rendőrségünk nyomozni kozdett és fáradozását csakhamir siker korouázta, amennyiben Rozoert egyik pálinkáé butikban elcsípte.
— Halál a börlönben. Marcin Mírtoo János 19 éves fint nemrég a nsgykanizai törvényszék holmi bűnös cselekményért 6 havi börtönre Ítélte. Marcin nomrég kezdette cneg büntetését, do nem tölthette ki, mert aterdán éjjel 12 órakor hirtelen rosszul lelt és meghalt. A boncolás a halál okául tüdószélhüdést állapitolt meg.
— Záró-óra. A füsierkereskedök mozgalma még mindig nem nyert befejezést. Mint tudjuk, a kereskedők azért nem zárhattak bo 8 órakor, mert a miniszter nom felelt azon kérdéaükro, hogy váljon a tőzsdével birók is zárhatnak c, miután a törvény értőimében 9 ériig kötelesek nyitva tartani. A kereskedő ifjak megbízásából Révé3* Lajos szerkesztő kod-don tisztelgett Odo: Géza zalaogorszegi péozügyIgazgatónál, aki kijolentette, hogy a nagykanizsai kereskedők kérelmét pártolóiig terjesztette fel a péozügymiolsi-torhei és egyben mogigérte, hogy ai ügyet megsürgeti. Révész Lajos pótkérvényt nyújtott be, molyben azt kérte a kereskedő ifjak nevében, hogy addig is, mig a miniszter válasza megérkezik, a saját hatáskörében engedje meg a 8 órai zárást. Odor Géza megígérte, hogy a válasz nemsokára Kanizsára érkozík. Yalószinü tehát, hogy a kereskedők rövidesen 8 órakor zárják üzleteikot.
Lapunk zártakor értesülünk, hogy a pénzügyigazgatóság válasza tegnap dél-■útin megérkozett, moly szerint a lüszor-kereskedók közül azok is zárhatnak S órakor, akik tőzsdéről hirnak. A 8 órai zárás ma, szombaton, veszi kezdotétt.
— Tűzoltók országos vádira. A nagykanizsai öok. tűzoltó testület kebeléből alakult vigalomrendező bizottság aug. hó 3-án tréfás jelenetekkel kapcsolatos oraiágoi vásárt rendoz a .Polgári Egylet\' kerthelyUégeiben. Lesz körhinta, panoráma, több sátor mindenféle érték-
tárgyakkal felhalmozva, melyek szelvények utján lesznek elárusítva, szóval minden ami egy országos visír jellegét kölcsönzi. A kellő jó hangulatról is gocdoskodva loaz, amonoylben a testület zenéjo és egy Jóhirü cigány zenekar fog közremükődui. Belépti dij 40 fillér. Bővebbet a falragaszok.
— UJ posta utalványok, A kereskedelemügyi mioiszter rendelőiére aug. elsejével Horvátország- és Szlavónia-, Bosznia- és Hercegovioa-, valamiot Ausztriára! való pénzforgalmak lebonyolitisira uj, világoszöld szlott postai utalványok kerülnok forgalomba. A külfölddol való érintkezésben azonban a sárga blanketták továbbra is forgalomban maradnak. At előbbieken magyar és horvit, az utóbbiakon magyar és francia felirás lészoo.
— Gépkezeló vizsga Kesztholyon. A gőzgépkezelők és kazánfűtők soproni vizsgálóbizottsága. f. évi angusztus hó 9-én Keszthelyen tart vizsgát. A vizsgálatra jelentkozbotik mindenki, aki a törvényes
elő feltételekkel rondolkerik. Idevonatkozó írásbeli megkeresések a gépkezelók vizsgáló bizottsigához Sopronba inté-zendök. , . , . ,
— Ylzbefultnk. A Zala folyó minden évben megköveteli áldozatait: do az idén hatványozott aráoyokbso. Néhány héttel ezelőtt Zalaegerszeg mellett rövid egymásutánban 3 egyén lelto halálát a Zalában. Egy kis leány, egy honvédbnszár és egy kereskedelmi iskolai tanuló. Most meg sziotén Zalaegenszeghoz közel s„ martonfai molnárnak egyszerre két gyermeke esett a folyóba; a 8 éves Tóth Gyula s az egy éves Mariska. A siko-gatásra olösiotelt szttlók a fiút még idejekorán kitudták menteni; de a kis leányi az ár a kerék alá vitte s csak később találták meg összeroncsolt holttestét. , , .
A Murába fulladt egy 17 éves legéoy, ki fürödni akart s az áv elsodorta, Szegény özvegy anyja kenyérkereső nélkül maradt.
— Beleugrott a Murába. Életűn\', ember volt Fórján Vince (olsőszotoenyei lakós. Anyagi bajai is voltak, betegség is bántotta. A mull héten kisétált a Mura partjára s belevetetto magát a vízbe. A folyó az esőzéstől nagyon meg volt dagadva s a hömpölygő ír egy szempillantás alatt eloycltea boldogtalao embert.
— Gyilkosság. Tegnap reggel,virradóra Tóttó János Némotfalusi lakos a községi kertek alatt ics Dávid ugyanottaoi lakost agyonlőtto. A vizsgálatot a tapolcai kir. jbirósig a helyszínén megiodito-.u.
_ Vihar áldozala. A múltkori vihar előtt Tóth Józsof borsfai lakós leánya a 14 éves Flóra a mezőn dolgozott. Amint a zápor megeredt, ösztönszerűleg egy nagy fa alí menekült s ntt gubbasztott szegény leányka nagy szepegéssel. Mikor a leány vihar elmultával Bem tért haza, apja keresésére indult s ott találta mog a fa alatt őssteperzselve. A villám belecsapott a fába s a fiatal leíoyt agyonsújtotta.
Egy várhelyi gazda vezulto ökreit, 8 a viliim mindkét ökröt, moljokért a megelőző napokban S00 koronát Ígértek, agyonsújtotta. Csodálatosképpen (holott láncnál fogva vozotte azokat) a gazdának az ijedtség és veszteségen kívül nem esett bzja.
— Vásárátholyezés. Riczkanizsío sugnsztus 10 helyett augusztus 11-én, Csabroodokeo augusztus 10 helyett ang. 7-én, Sümegoo augusztus 2-t holyett aug. 25-én, és ugyancsak Sümegen október 26 helyett október 29-én lesz orszígos vásár.
— „Kárpitok gyöngye" Troocséo-Teplitz fürdőből értesülünk, hogy az alaposan elrontott junius után végre a pompás julius meghozta a fürdővendégec nagy karavánját a jog08an .Kárpitok gyöDgyéook" nevezett hiros fürdőholyvo. Többek között Metternlch-Sándor Paula hercegnő is, ki tavaly ugyancsak ott töltötto nyári kúráját, odaérkezett, állandó látogatója a Sioge igazgató által ügyeaon vozetett színháznak is és egyáltalában nagyon lelkesült lisztelőjo Troncsén-Teplitzoek. Ott valóban rendkívül jól érzi magát mindenki és Hemnch dr, fürdőigazgató szorgosan gondoskodik arról, hogy a fürdőközönség kitünóon érezze magát é« a legjobb szórakozásokban részesüljön. A thermaforrások száma nemrég egy ujabbival szaporodott és valószínűleg a jövö évre eme u) meleg, forrásnál la szép fOrdöpalota épül, mort a fóidénybeo a különféle fürdőhelyiségek gyakran kicsinyeknek bizonyulnak a tok gyógyulást keresők befogadására.
-Ingyenes dlsamó ajfcndük. Aki o címet elolvassa, akaratlanul Is Amerikára,
XU. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902 JULIUS 26 tv.
* képtelenségek bizíjiri gondol. Pedig ezntlil sokkal közelobbrö!, Budspestrél, kél szárnyra oBir. A Pesti Napló Magyarországnak o legrégibb pártoktól éa klik-kektól tolje^en függoilen, szabadelvű éa siókimoodó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesón ingyen — agyónyOrO kötésű, remek illnsztráciékkal diazitelt Zichy Mihály albumot. E valóban értékes is nsgy irodalmi becícstl bíró müvet, — melynek az Athenacum kiadásában meg-jelent eredetije 90 koronába kerül — a Pesti Napló <ij kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden áliaodó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az aj elódzetók is, akik egész, éren át fél, nogyedév vagy havon-kiot, de megszakítás nélkül Gzotoek eló a Pesti Naplón.
SZÍNHÁZ.
I\'ón tokén „Náui" mont meglehetősen üres ház előtt. Náoit Kóveasyné íieoélyeiitette, kinek játéka nem szórni dicséretre. KóvesayniS mindig bájos éa kedves, n közönség nyilt szinon néhányszor kitapsolta. Jó volt Kreuzer Micbel Pesti Kálmán. Lalabír mintSzopi bohóságaira! gyakrar, megnevetette a közjótól. Kozma (Józsi) elég jól játszott éa énekelt. A többi szereplőkről is csak a legjobbat mondhatjuk; az egész elóaóás összevágó és precm *olt-
Vanárnapa .Kégiszerető- ez. népszínmű, hétfőn pedig Köveasy énekea bohózata, a ,Vigécek" kerültek szinro. A Vigécek előadásán a színházat szép srámu közönség töltötte meg. A melv valójsággal Onnepolte a zzerző Kövess)\'t ki mnga is, mint Albelesz Sáron játszott a darabban. Az ő alakítása kimagaslott e többiek játéka lelett éa moggyőzödltlnk róla. hogy Kővessy a művészet tekintetében is első tagja társulatának. Élénk derültséget keltettek a vigécek többi karrikaturái, melyeket Benedek, Kozma, Pesti és Lstabár izetnélyositetlék. A többi szereplók is elég Ogyeseo játszottak még nem nehéz szerepüket. Fontos szerepe volt Aradi Arankának, ki Küry-léle allűrökkel igyekezett hatni.
Kedden Kehegarsy drámája a .Folt » moly tisztit\' zsúfolásig megtöltötte a szicházat. A látogatottságot különben az a körülmény is elősegíti, hogy a darabot Makó Ayda jutalomjátékánl választotta. Az előadás igen szépen indult, ámde a nagy vibsr annyira megzavarta, hogy a második felvonás elején le kellett ereszteni a függönyt, mert az eső és menny-dörgés okozta nagy zajtól »emmit sora lehetett hallani. Kgy negyedórai szünet ulín folytatni lehetett «i előadást, mindazáltal áz eső kopogása a deszkalalakon mindvégig zavarólag hatolt. Eonok dacára és igazi élvezettel hallgattuk Makó Ayda művészi játékát Msthild szerepében. Igazán megrázó hűséggel alakatilott, különösen abban a jelenetben, midőn Feroand védekezését nem akarja meghallgatni és kidobja. Játékával klér-demolte azt a zajos ovációt melyet a közönség srinpadra léptekor percekig tartó lapisal, s valóságos virágzáporral előlegezett neki, Méltó partnere volt Somló Margit, akin cgyállalában mindig meglátszik, hogy jó megfigyelő, s ezerepének taeuimányozója, ha a szöveget magát gyakran csak hiányosan tanulja is meg. Könyves (Fernand) nem született tragikusnak. Játékában nem volt a/ érzés, bév, s egyáltalábin nem érti a beszélés műrészeiét. Ebben a részbon tanulhatoa Bokodylól, kinek egyik nagy előnye, hogy holyesen beszél. Ez estén is mint Bon Justo kiváló alakítást nynjlntt. Jó volt Károlyiné (Donna Coneeptie) a részrehajló rokon szerepében. IMUjr (Julii) csekély feladatát igyekezett jól megoldani, éa eltekintve gyenge hangjától, uz sikerült is neki.
Szerdán az .Asszonyregiment\'-et adták. A darab maga tartalomnélkOli, elcsépelt zenéjü opsrott, azonban vannak benne szerepok, melyek jól fölfogva és kiaknázva hatnak. Ilyen alak Mandl Móni, kit Körorsy sremélyesitett élénken és eredeti felfogással. Kupiéi álla-lános derültséget keltettek és a közönség többször kitapsolta értük a népszerű igazgatót. Aradi Aranka remekül táncolt és srépen énekelt.
Ritka élvezetes estében volt része csütörtökön a szinbázjáró közönségoek. Csiky .Nsgymama" cz. vígjátékát adták Ceti Zilai Margit kisasszony vendégfellép-tével. A kisajszony Rákosi Szidi bpesti szioiakadémiájáoak másod éves növendéke és nagykanizsai szülők gyermeke. A Nagymamában Mártha szeropét játszotta meglepő ügyességgel. Játékának különös Varázst kölcsönzött az őszinte érzés, mely
azt áthatotta; kevesebb benne a rutin, do több a művészet és helyesen mérsékelt. tartózkodó, mégis fosztelen modora a. legjobb hatást kellette. Jóslatokat mondani a kisasszony jövőjére természetes még korai voloa, azonban csütörtöki szereplése arról meggyőzőit bennünket, hogy a kisasszony loheteégo az átlagon felülemelkedik. Szerémi grófné fontos szerepét Benedekné játszotla magas szievODa-lon álló művészettel. Az ó csütörtöki alakítása egyike volt a legjobbaknak, melyet eddig sz arénában láttunk. Játéka gondos tanulmány és megfigyelés eredménye volt, ami annyival it inkább olis-merést érdemel, minthogy tudvalovóleg a tanulmány és megfigyelés az, ami a vidéki sziuészek legnagyobb rénzénél föltűnően hiányzik. A többi szeroplök is jól megállták az esto helyüket Bokody, Pesti, Benedek. Károlyiné, Latabár éa Könyves ügyes játékukkal mindnyájan hozzájárultak az est nlkerébez. Csülör-tököo esto adták a közönség tudtára a színésznők ^kedvesség-vorsenyénok" az eredményét. A legtöbb szavazatot Arady Aranka kapta, összesen leadtak mintegy 60.000 szavazatott s ebből Aradyra 15.000-et.
Szerkesztői üzenet.
— B. J. Jiclcbffíiliall. Sii»ciía vcssxak. de hogy x. nyári cikkek do nyaljanak a télbe, ktijok, koidjp mieübli.
SrírA\'Mlíőí^ff : fír. t\'Wántll Bcnrlh, iclclís uerkciitS. Kii«: //>. Ifnjtiíís Jizte/.
VEGYES,
— Wéktdvtfík fiaykipt*fciébRJUase:: legjobb »x*loo íi nujiil íéaylcéperi kHiQlt-kok aj íolOlraulhxtttlaa pNUontoyl Mxl-Jcé-•xQlékcfc, tOTAbbk mindennonű Íéayképeíőkellé-kek A. Moll c*. H kir. udvari aa&llilónil, Hiti, í. TacbUuben 9. FíoyképeiS kellék Oxlct alapíttatott 1$M. — Xirlaalra nagy képf4 iriegy-iajjeo.
Nyílt tér
Az e ront alatt köxlCtttkért cea vUlat felelútsécet a ixcrkeíatSiit.
Teae, bogj-hálj-HK, lingydara és a köszvénybiintalmak elleo, torábbáa légző és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tokintélyek által a Llthlon-forrns
SALUATOR
»ikerrol i-<md<jlv« I«». HoKyhaj tó hat ágo!
Mía*s \\i\\\\ ím | ^ XÖBtjes ea&ttetö
Kapható i&yi.ayrixk«rc8kc^(iekboo é«
rjrógysxcrtéirakbao. A SAlrator-íorri* fgaxgaiáilga Ep«rjwoa
-m N 3
E 2 51
•m g 3
un na
p\'ílis Slflr
te S te
• >i£ ÍS-s
>.cn sí
MATTONl ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE
Bsíaput (Bcdta),
Idény áprlllshó 15-től október hő 16-lg Kiváló íjisílittisisl Mr
nól bajokban és altesti bántalmakban.
Retárt-5 arvol ír. POLGÁR EMIL. Egiszsigas tikvii. JiU»y«s IsUl.k 16 vndijli Villisasi-vaiati öiizekítletér a fdvAroiiat.
HIRDETÉSEK.
3049. tk. 902.
Arvercsl hirdetmény.
A nagykanizsai kir. tazék mint ikvl hatóság köihirré leszi, bogy a nkanizaai takarékpénztár vhajtatónak őzv. Sresraén Józsefná szül. Pevecz Anna légrádi lakós vbsjtást szenvedeti elleni 500 k. töko ennek 1899. dcczember SO-tól járó S°|, kamatai, a lejárt kamatok 8*U késedelmi kamatai, 41 k. 00 f. per, 23 k. 40 f. vhajtás kérelmi. 20 k. 70 f. árverés kérelmi és a míg foimerülondő költségek iránti vbajláli Ogyében a nkanizsai kir. tsrék területéhez tartóié s a légrádi 2103 sz, tkbeo t 4-t60 hrsz. alatt felvett s 2053 koronára . becsült ház, istálló, udvar és kert
1902. évi augusztus 22-én d. e. 9 órsior
Légrád községházánál megtartandó nyil-vános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVét készpénzben vagy óvadékképea pspirban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. tvszék mint te-lekkönyvi hatóságnál. 1902. évi május hó 20. napján.
X*?XXXKKXXKXKKX
Telje? tejfel csokoládé — táblákban és hengerekben. — A legtejfclgazdagabb
Tej-csokoládé,
Legutolsó újdonsága a világhírű csokoládégyárnak
PH SUCHARD.
PliWifl
"WWW
?
mmj4i
nclkülözhetlcn háziszer. Kapható mindenütt.

Egy jó hangú és teljesen jó karban levő
ZONGORA 180 FORINTÉRT
eladó.
Megtekinthető vasárnap ós hétfőn
délelőtt II—12. óráig ZZZZZ Batthyány-utca 13..
ö/CKfCkCCCS tobozt. «sulUr.»ijt.
MioduoV^ik, kik x gyvenor mcghStítc, rx£j luit«hcU(e, lotn, r.cbetta r»j)-»xi m<l<jC, vjjjy búicj; <«!ck <lv««to va£y c<n-í<tl<n VOvetkcit
gyomosb-ctczXC*1\' mint
Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdaloto. nehéz emésztés, vagy nyálkósodást kaptak, ajánlunk
«jjr Vt\'.eaS hiziixer:, tacJyncV: VicIlaS b»ti»» r»i: ívd Oík kl v»a juOÍ.J\'.va. Ki *
Hubert Ullrich\' féle növénybor.
I Ercn növénybor kilOnö, füvekből, j«J b^rí-Al vxn d» J
«rO»HI. HeUo V.«lti ai ember emé«t$ ♦xejvexetíl." — A növénybor meg*k*dá-íyorza xx emé>ttíjl ztv*rokat <t előmoxditjai xz egétxst^ci vér ujjiképzödétét. |
A a5v<rvyl»ct i\'íc;<*OfAQ hajiailvi, j;yosnötb<{<iíié^<V n-,í}j * ctirijukbiA elí<íj-UtruV. Sjpiptamü miat: fvíijXi, felbCftgíi, gyom<»íéi;éi, fclíuv^lit. ro»nul«<i >iinyi»\\»l, melyeV chroiiikuv (Mö») gy0oi0íi»ctec»<i;c\'<n<1 o5y ^ya\'traa eli>íorálylo*k elmulnnk n{biayno?i (v&m min.
! hoi j\'.Ii, kö\'.üi, nir-i x mijbia, ei^bo <» a rixgy (Arany*ét blatilmAi) a nitínyWf alts] f;yori»n m<gt:antctn<V. A
nővínylhjr moguOtitelJ <u «né*«hMleoWjj<: éi Jcöony.l »{<<c!<-t áltAl elÜvoliluin»k a jjyotnoib65 <í» bclckbv) *tVrtlmMlan rétiek.
Sovány, halovány kinczcs.vcrs2cgcnység,clcrőtlcncdés,
a ro*.M tavíulíi V$v€í.V«ca<r.yeJ, biLiyoi t\\ x etij U«£c>
ilíapotié. W^jíyhliaytiü, {dcjttt bAgyadta* í» ro»»x k<dttyb»ni:ula!, tovibbi fiSfijiioY, klointUn é)j<lt\'< llv egyéne\'*; li»»*n c;;4»tcn elptuitulaak. 1 ^ Ndvínybor
ai elgyvii|;ili élctcrwacJc M) lükic\'étt |lp Növénybor fakóit* rx étvijjyat, s* tljilMkoil»í cJötnoidilja, clöiejjtll ti uiyagct-crii, gyor»|{)* x ^érkéínödíJil, mcg.nytxu.ijA a feldúl: idegeket életkedve: wei<«. SjXmlalAű eH»oieít» <» hiUayilvi.. nltii igAtolji*. est.
Nóvéoybor kapható 3 é* 4 koroniéft a NagykAfthvii, Ujudvarl, KU-Komiromf. CíJikinyi, NemcvVíiii, \'raj.ionyl, JíihOnycS. Nagy-HajómI. .KeM-Segcsd^ Cauigdl. Ueriencxcl, Cdlaf. l^gíiill. AU6-l>0mb0ful, Kotoxll, Muin-CsiiiyJ, Kittkal, Podtureni, Sielaicí.ii, AKO-Kec-dvAl, l\'Akal, üakvai, N\'oyaI. IlaVt, r^l&jkei, l\'aciai, AU^-Ka;kl, Nagy Kulil, Ké?iie]yir MafCixHí. Kafovvlri, Na£y-All«U4 Tíjiayi. VJjjei, St.-Ccorgenl, KaUnovicl, No>!gra«ti, Ka^:occa<, Perlaki, C»iklo;r.yai Vuutdi «b. gyOgytiraktan faueraxl«<kban, é» x* otítcAk magyar m-oaarchLa legtébb gyég>lirlban.
A kanl/val gy^gyli/ak 3 é» tObb üveg nCvénybor rendeléani! eredcll Arak mellett kOldik mlm.icniW4 a monarchiAbaa.
&S$T UtAnzisoktól óvatik.
Kéljenek w\'<U
cC^SP" Hubert Ullrich\' féle növénybort. i
ACETYLEN
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
oly itcljlta kéiiOUkct i^llíucxlí, n«tj nícíra kitAoiloaaik uttítít). Kriíl silcdea hlAoyt cae^xQotcltelc.-
Robbaná-iblítooság,
AutnmntlkuH ía gaíd««ágos gáírojlosutüs, Klfrhotttlen tlsiU és grort utántöltés, Solld kliltel és ogyszorD kemlés.
Ssj&t iiabftdslm.k Kuróp. íi Amerika li-gcsgyoiti AlUraslbin. Aji&ljik r-.igokit tovilibl Acsljlín t«ltj>rt IMnilUsérs mlnilfn Vtrllílbfn v (t n^ErsAgbrin.
(Prűiíxktawk, cHiaíröwrstsk, x^\'.uíjtírrncu-k ingyen íi bín-enire.)
Elsőrendű Carbld \'oijt«nM»D > inkírt
:--- siillltuuk.
Fémnyomdai munkák urrirti. bortmy, «ipi««nb.
- r.jrok Ti^y nintik ncnol xyonío íi olciic elkí-
siitt«to«k.
Ai ld8Ull»tlokbnn Jártas, tlsrtcssóges Itóptlselók kcrí8totn»k.
vas- és fémöntöde részv.-társ.
- SZOMBATHELY. -
Raktár Budapesten V. Upót>kSrut 15.
fttrártnnt\' Mindennema MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZŐLŐMÜYE-U J di ü uuh-« LÉ8I GÉPEKET. KitQo6 swrkezcta BENZINMOTOROKAT 2—30 lóerőig, stabil •alakban kalSnféte ipari célokra, valamint locomo.bil alakban gazdasági gépok stb. hajtására. — Teljes MÖMALOM BBRSNDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJGYÁKTÁSHOZ siúks&es BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvállalok MINDEN A GÉPSZAKMÁBA VÁGÖ ALKALMI SZÜKSÉGLETEK szerkesztését és kivitelét.
Modern berendezésű VAS- ÉS FÉMÖNTÖDÉNK MINDENNEMŰ VAS- ÉS FÉMÖNTÉST nyers és megmunkált állapotban szállít.
MOLL SEIDLITZ POR
mm
1902. JUL1US 26 ín
Minden elíbbl mint clIM-
KwUll Orcjt SO JtrtM 1 IrtSOkrij.
12 munkásra, villamos világítás berendezéssel, szalag-fürész villamos erőre; ezen iparüzlet 25 év óta áll fenn és olókolő vevő összeköttetései vannak, haláteset következtében azonnal bérbeadó, esetleg az egész telep 597 □■öl terjedelem, díszes lakházxal együtt eladó. Bővebb adatokkal szolgál
Nagy József borkereskedő, Sopronban.
Gyümölcs ág szöllo bor készítési gépek.
fo\'.jtoaouo bjfó k<l\'-5i cmetljfi uírkwcllc), él oy«Bj&trő ajubilyzóTtl.
A Buok»kipMiéj22"l, nitt blr««lyi»í> ,»|UiM.
Hydraulikus sajtók.
Nyári és ószi idény 1902.
Valódi Brünni szövetek .
Efty coupon 3.(0 méter, te1jc» ur| ruhát. (kábát, Aadrij^ mellény) c»ak ftt 2.76, 3.70, 4.80 jó / y ....
minís^ü 1 YalOŰI
írt 0-6.90 lobb J nYaoj,|
JVt 7.76 finomabb ) HJ»FJM
frt 8.05 tcKrtnooiűbV I S2ÖV8t frt 10.— kivild flnom \\ Egy <ou?í-a fekete *z«lon ívHihox 10 frt, továbbá felöltő sxóvetek, tur&U r«Sc, legfinomabb kiimmgiunok Mb. gyári árakon szvtkiild a lisstc**egea ó lelkiis* meretcsnek ismert posxtúgyiiri raktár:
Siogel Imhof Brünnben.
Minták ingyen 6s bórmentvo.Mln-taaxorlntl axidlitiLsórtkoxoskodvó.
A magínvevó előnyei szöveteket közvetlen rendelni n gyári helyről, Igen nagyok.
Kitti laiftsl
lill. i«»U-VZV.itg elleniben
Mltll Itpju J
•A) 61L j«oua-VXuiz elleniben
<ty »xenzActo> kajiómttoitir. amilyen Kuróp&bon liííl Rl| SIB Hit. Egy <«omag Jpr\'-ki|)ftflá&ól minden gyermek mi|« kiizllkit mintegy \'2 liter „Ipí-VljTlllt" a melynek tZMZldls kltáll valóban otudeeikli meglep. A Mj uur 1 ct<C> iivosív ctiu kíííainr «lj»í J«r« Itw A
mini előbb A baj Ilii meg r.em o\'llil. _ A kíj llriliduiíft fcMfestgct villatunk. ---
--K«rp» azonnal iltüolk I aijy ci«mj t*IpíI
..lpi-h»»j«<1" 2 írt. fii csomagot 1 hUn
, tiálllimik minden viligiiMbe, (az duzeg J. bek&LUtc elleniben, etetteg btlyegje- J. gyekben ra^y csiav^.ieJ) Mindenkinek érdekében Ali, hogy i ilyen -c<onug nlcdl .Ipi-biJJBal" megrendeljen. RgyíbltAnt szál-líiuuk ktsz Jpi-kljrlíll" ü Üvegekben nagyiig wc/lnt 2-SQ 1-50 ü I írtin Orlzzi »i|
mlndenti et-n bir<ícti»t. mezt ritkin fog megjelenni Tessék * czlore piitiui S|j«1s1 me« mi<k4»nbca fele W»»*gee uem vAlUlVítuofc. EU5 iMexCtaí ..OJA" vAllalat. 8ícs. IX. Wíhringerstrjits« 10 I. omolef.--— ■
A Pesti Napló karácsonyi ajándéka
ZÍCHY MIHÁLY ALBUM
Jd és olcsó órák, 3 sJ-vj
trl jWUlKliil priill TCTÖkoek
KONRÁD JÁNOS
irsgy&rs [fcí^S]
srABY, «fl»t ói óktzw árak SRgjBS
tZlIllt-\'-IÚZK Ssw&tt
8RÖX vCieboríiis) nptfftt
J6 oickeJ\'rí\'ca\'órA trt 5.75. YslWi eiöit-reD.-ir* frt. 6^0. YaIWÍ exttit lioc írt. 1. 20. x Kickel óbrcwtS óra fit. I 95. Cógcta k cj. k. birodalmi clmcrríl ma kitOotelve, nimUlan waoy, e*0»i killliUti íren rjJimint exerojl eli»nc-ri-lcrél ti a birtokersbu. Nagy képca Arjcgyxékct logyen ésbéroi.
Székesf ej érvári m. k. állami méntelep parancsnokság.
Férfiak ingyen kapnak, olyan taUI«4nyu orvotigot, mely m «lv$j.ilett cról újra megbona, Pr-Jbacíomagol i J&y oldalai Vvriy»ct poilla, j61 becioinagolv*. ingyai
rLtpjlIi mindixok a-kik érte Inuk. Ei a legí-i-_ iaula:rafli41:öbí» evolaorvottlg, mely raegaveotelK
ezreket, a kik fiatalkori kUilgXtok folyté eetni
- bajokban, ttihlKben, vaUmlnt elveazitett fírfieríí-
_ ben itenyedneV. Ki okK\'l cUiat&iOita xi Intixel.
-Öl >iOgy egy ingyen ojvo«igoí migytriaó Utjrwel KSH! egyfltt míadeakineV. iugyen küld. iiuel a hkrk-t-^Jj *o»»iggal a baj OStion gyögyitba\'O, » aiodxiok a kik a HataUori Icibigiwkb^l ximuuO n<mi bajokban, «elícml elgyöngdWiboo.vagy krónlkui W bajokban stenvevUscV, oltbon gyögyilba^ik magu-W kat. V.t a gyOgywer kCuvclclle&Ol azokra a uet-w vekre Kii, a bol a tr.egerSjvddi n&k»iges etodi-O l»!o> eredsicaynyel gyógyítja m <ax taito O bolegí-ígeket. Öreg, fiajal egyarint irbai State rj Modlcal toiuiainak ax alant jelzett címre, a hots-O nan a cvotnAgo: rögtön elküldik. A* inWz« leg-inkAUi atokat alarja megmenteni, a kik kezcU* M CíljlbOl az ottbonukal nem bagj-batjik eí. A W pr0bac»O3»Ag megaiGUtjs bogy mily k^noyea kigyögyitbitok ebb& a rettenetet bajból ottboa. vr Az in«tbt kivitelt nem t««». Mindenki irbat írette Q blrhonnan magyarul, mire titokUrtls mellett poita-y fordulUval egy ingyen ctomag orroulgot kap j^l nugyarixO könyvvel egyöit. lijon míg ma. A H oly titfxa be vaa otOmigolva, bogy a
^ tartalmit veaki»<a» fogja megtudni. A levelet Igy LS kell címezni: Siíate Medtcal Inititnte, 17 Elektron &ŰÍ3 Building, Fort Wayne, Ind. Amerika.
A levelek mindig bírmcoteiltcnd&k.
Nyomatott Ifj- W*jdit" Jnz<cf könyvnyomdijíbia Na^y-KHtii/AiíLű.
árlbjtési hirdetmbny,
A székosfejérvári m, kir. állami méntelep székesfojérvári, bábolnai, nyitrai nagyatádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1902. november hó 1.-től 1903. október hó végéig szükséglendó konyér, zab, széna, alom- és ágyszalmn, tűzifa és kőolaj biztosítása iránt a \'.székesfejérvári m. kir. állatni méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1902. évi auflusztus hb 21 én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni.
A közelebbi szállítási [eltételek a székoafejérvári m. kir. állami méntelep számvivő irodájában megtudhatók, ahol a szállítási teltételek füzete is betekinthető, és a honnan az árlejtés! hirdetmény kívánatra megköldetni fog.
Az érdeklődők ennélfogva erről azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidóig annál is inkább nyújtsák bo, mivel a később érkezettek figyelmen kívlll hagyatnak.
Kelt Székoífojérvár, 1902. jalius hó 10-éti.
Vastartalmú táp és erösitbszer, vértképzö ós Idejerösitö izlstes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
Főraktár Zalamegye részére: Práger Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán.NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 5-én.
27-ik szám.
XLI. évfolyam.
Előfizetési Ar: Egósz óvrc . . 10 kor. — fill Ki-1 i\'vrc . . . í» kor — fili. Nojry. ii«\'-vro 2 kor. ftn fill.
Ksvpx :H/ám 20 fill.
HIRDETÉSEK
6 hasábos i\'Ctitnorlian 14, másodszor 12, » initiiícu további soróri 10 ti 11
NYIITTÉR8EN
{•etil sorojikóut 20 lillórcrt vfttet- !
KOZLOIY.
A lop grcllemi réséét illető minden közlomény & felelős BzerkesztŐ nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bér-mentre inlézendök.
Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza ucm küldexnolr
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület/ „a nagy-kanizBai Takarékpénztár részvény-társaság,8 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,B „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony uóegylet," „szegények tápintézete/ a ,katonai hadastyánegylet." a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Pályaválasztás.
• XaujkanlMn, lilOS. jullns
Pozsonyban ezelőtt néhány esztendővel megjelent egy hasznos könyv: „Életpályák* a cime. A könyv szerzője uagy szorgalommal összeállította a különböző életpályákra vonatkozó adatokat, természetesen arról sem feledkezett meg, hogy az egyes állásokkal minő fizetések járnak. Ez a könyv most talán a harmadik vagy negyedik kiadásban forog közkézen. Nagyon kapós portéka. Szülők és tanulók egyaránt keresik. A szülők is, a tanulók is azt igyekeznek belőle kibetűzni, hogy melyik pályán lesz az ember hamarább kenyérkereső, mennyi lesz az első, második, harmadik fizetése.
Szóval: eléggé józanok és számitók vagyunk, midőn pályát választunk magunknak vagy gyermekeinknek.
Eddig nincs baj. Mindenki arra törekszik, hogy a mindennapi kenyerét jól, rosszul, nehezen vagy könnyen megszerezhesse. A szülőt, aki sok-áldozattal nevelteti gyermekeit, nem érheti vád ez aggódóskodó gond miatt, mert néki fölöttébb kívánatos, hogy minél előbb könnyítsen a terheu, amely vállára nehezedik; a gyermeket sem érheti vád, midőn arra törekszik, hogy fölmentse szüleit a gondtól, tehertől ... és mégis fáj nekünk, ha ezt a józan, de lázas sietséget látjuk a pályaválasztásnál. Nagyon józan és nagyon lázas. Az évi fizetés, a hamar célhoz jutás eshetőségei, összeköttetés, támogatás jobban előtérbe lépnek, hogysem kívánatos volna.
Az ifjú, kiuek zsebében van az érettségi bizonyítvány, elmegy tanácsot
kérni Dióstól, okos\' és\' tapasztalt emberektől, akik már régóta keresik a kenyeret. Ám vajmi ritkán fordul elő, hogy az érett ifjú önmagától kérne tanácsot. Fontolgatná, hogy mire van hajlandósága, mihez vonzza, öt a szive; kihagyná a számításból azt az ,öt-hat esztendőt, mely öt az első fizetéstől elválasztja; kihagyná a számításból azt is, hogy ez alatt az öt-hat esztendő alatt neki esetleg éheznie is, fáznia is kell: gondolna csupán arra, hogy lelkének hívó, unszoló, lglkesitö szózatát követi. Nekünk ugy tetszik, hogy az ilyesmi homlok-egyenest ellenkezik a mai józansággal. Jelszóvá lón: „boldogulj minél könnyebben!* Hamis jelszó ez; az a néhány, akinek látszólag sikerül a könnyű szerrel való boldogulás, nem szentesíti; az a sok ezer, aki megpróbálja, s zátonyra jut, megcáfolja, meghazudtolja a hangzatos, józan jelszót.
Száz meg száz olyan embert ismerünk, aki józan tanács után indulva választott pályát, s csak későn ébredt annak a tudatára, hogy rosszul választott. Henye alkotórészévé lett egy óriási gépnek, mely folyton dolgozik, zakatol, végezi a nemzetélet munkáját, s az egyes alkotórészek erről a nagy munkáról nem tudnak semmit, ezért a munkáért nem lelkesednek. Nekik az mindegy: jó-e, rossz-e, üdvös e? Számokká változtak, mint a költő-agy teremtette minta-társadalomban. hol az egyéni akarat, rátermettség megszűnik.
Gyakran panaszkodunk egy-egy-üdvös és hasznos intézménynek a sikertelensége miatt, s ilyenkor nem jut eszünkbe, hogy az eltévesztett pálya rovására írjuk fel a munka
meddőségét. Intézményeket ostorozunk, s az egyének lagymatagsága, lelkiismeretlensége a hiba; a gép rosszul működik, mert alkotórészei rosszak, törékenyek, korhadtak.
Vannak élet-pályák, amelyekre özönével zudul az ifjúság, vannak viszont olyanok, amelyektől fázik mindenki. A gazdag fiu más pályára siet, irint a szegény ember gyermeke; a gSzdag leány csupa kedvtelésből Bzerez tanítónői oklevelet,\' a szegény leányt a mindennapi kenyér gondja téríti ide — s, fájdalom, maholnap oda jutunk, hogy gyermekeinknek még csak az utat sem .jelölhetjük ki, mert mindenütt diplomás ifjút és diplomás leányt találunk.
Hány fog közülök boldogulni: ne is kérdezzük, mert szomorú volna a felelet. A kenyér parancsol s nekünk engedelmeskednünk kell. Az államnak meg volna az erkölcsi felelőssége arra nézve, hogy a dolgozni akaró kéznek és elmének munkát adjon, de az állam ennek a kötelességnek eleget nem tehet, mert minden téren nagyobb a termelés miot amennyi a szükséglet.
Ezért olyan nehéz kérdés, ezért lesz hova-tovább még nehezebb a pályaválasztás. Okoskodhatunk, elmélkedhetünk róla, de elintéznünk ezt az örökké függő kérdést nem lehet.
A bökezü munkaadók.
— A záróra. —
Jókai egyik regényében leír egy több □ kilometer terjedelmű mesebeli tengeri szörnyet, mely ráfekszik a viz felszínére és meg nem mozdul évszázadokig. Azalatt jönnek a koráitok és rárakódnak a hátára, majd növényzet sarjad a képződött talajban, a növényeket követik az állatok
és az állatokat az ember, aki csinál oda ipart, kereskedelmet, palotákat épit, létesíti a technika nagyszorü müveit, 8 mikor azután leélt már egy jó darab történetet, akkor egyszer csak megunja a szörnyeteg a fekvést, nagyot nyújtózik és ÍBmét a viz alá merül, magával vivén fi tenger fenekére azt az ezerszínű kis világot, mely a hátán alkotódott. Hát az a szer-ros lény, amelyik mozdulatlan marad oly bosszú időn keresztül, hogy rajta egy világ létesülbet. bizonyára megtestesülése a maximális mértékben a lusta tehetetlen- f Bégnek. Ámde ez a szörny csak meso. De van a mi társadalmunkban egy valóban létező egész osztály, mely a tehetetlenségnek hasonló fokán áll, mint ez a mesebeli szörny. Egy osztály, mely hasouió mozdulatlan tehetetlenséggel tűri, hogy a bátán élősködjenek mások, amelyet nem ébreszt tettre a sérelmek halmaza, a ki/sákmányoltatás, s amely abban különbözik a Jókai szörnyétől, hogy egyetlen mozdulata is, oem rombolás, s megsemmisítés, hanem vakaródzás, nem radikális orvoslása a sérelmeknek, banem csak annyi, mint mikor a beteg hűsítőt vesz csillapítása végett fájdalmainak.
Ez az osztálya a magyar társadalomnak a kereskedelmi alkalmazottak osztálya. Nincs osztálya társadalmunknak, mely oly kevés erélylyel törekednék sorsa javulására, mint a kereskedelmi alkalmazottaké. A szocialisztikus mozgalom a munkások körében, már körülbelül egy félszázados, de van-e ország, ahol a kereskedelmi alkalmazottak csatlakoztak volna hozzá? Van-e ország, ahol ők is rájöttek volna arra az igazságra és hirdették volna azt, hogy a munka elsőbbrangu ténvezöjo a termelésnek, mint a tőke éa tehát a termelés előnyeiből nekik is, mint munkásoknak, nagyobb részre van joguk az élvezetnél? Nem akarjuk mi távolról sem azt, hogy a kereskedelmi alkalmazottak is a szocializmus karjaiba vessék magukat, s józanságuknak örülni tudunk, CBak mict lethargiájuknak jellemző tünetét hoztuk fel azt a körülményi, hogy sehol sem közeledtek a szocializmus felé, holott pedig, ha hevülnének a maguk érdekeikért, akkor akadt volna köztük véglet is.
Nem I A kereskedelmi alkalmazottak — most specialiter hazánkról szólva — mindezideig nem adtak életjelt arról, hogy ők komolyan tndják akarni helyzetűk javítását, s hogy erre energiával bírnának. Mert az ö kongresszusaikat ez irányban nem tartjuk — kimondjuk nyiltan — mégCBak komoly dolgoknak sem, annál kevésbbé tarthatjuk annak az olyan lokális mozgalmakat, mint a kani-zsai, amelynél a segédek már lemadza-golva érzik magukat azzal, hogy néhány főnök saját iniciativájából hozakodik elő az esteli 8 óráig tartó munkaidővel (reggel 6 órától I) és az akció fonalát ezzel elejtik.
A kanizsai gyárak kéményei pontosan megszólalnak este 6 órakor és a gyárakban ekkor megszűnik a munka. Ezt a rekkordot az ipari munkások dicséretes kitartással, de leginkább Bzoros szervezkedésükkel érték el. Ha a kereskedelmi alkalmazottak nem követik az iparosok példáját, nemcsak bogy a mostani sanyarú helyzetükön nem fognak soha javítani, de még a status quo megtartására sincs garanciájuk. A munkaadók tegnap nagylelkűek voltak, de holnap már ismét előtérbe léphet önzésük és a szűkkeblűség és nincB törvény, mely meggátolja, hogy ismét ki ne nyújtsák a munkaidőt esti 9, sőt 10 óráig is. Pedig ez az ajándék, melyben most részesültek a kereskedő segédek, nem kielégítő. Az ő munkaidejük még így is napi 14 óra.
Az első lépés megtörtént és bár csekélység az egész, mégis gratulálni lehet hozzá, mert megtörtéut erőszakosság nélkül, a kereskedők és alkalmazottak barátságos megegyezése alapján. A segédeken áll, bogy az első lépésnek folytatása is legyen.
Az ovodaiigyröl.
Irtunk már ebben az ügyben egy cikket nem is olyan régen, de nem volt hatása. Náluuk a cikkek kilenctized része haszontalan munka, falra háDyt borsó, a közönséget képviselő lapok felhívásával csak annyit törődnek, hogy elolvassák, ba már a napilapokat át-
tarcz a.
Kató szerelme.
Irta: Mauricc Cabs.
— A \'Zalai Kóíldti)** táic&ja —
Minden temetőben, a nagyvárosokéban épp ugy, mint a kis falvakébau egy elkülönített szomorú hely van, ahol szabadabban nó a dudva, ahol a szikkadt rögöt vad bogáncs veri föl. Kérges gyökereikkel lehatolnak a sirok mélyébe és durva száraikkal benövik a hantokat, amelyeken itt-ott egy-egy vadrózsabokor virágai díszlenek. A vörös mákvirágok szomorúan bólongatnak a hűvös szellőben.
Ez az elkülönített rész az. elmúlás szomorú birodalmában a bűnösök, az elitéltek nyugvóhelye . . .
Müuslerben, a francia-német határon fekvő kis városkában, a temető egyik sarkában, bozótoktól elkerített helyen, hét-nyolc sírhant domborul, a hová a bűnösöket, az elítélteket temették. Sötétlom bu fenyők és szomorúfüzek hűs árnyékot adnak a föld alatt pihenőknek . . .
Amott a keskeny uton, egy fehér kőkereszt mögött egy árnyék suhan el . . . egy nó . . . Vagy talán a halál jött el csöndes országába? Ha emberi lény, milyen nagy fájdalom, sorvasztó bánat epesztheti, hogy olyan halvány, sáppadt az arca ? . . .
Mindennap ellátogat a temetőbe. Örák-, hosszat imádkozik az egyik sirnál.
Katalin, a szegény kis Kató a mindennapi látogatója ennek a bus helynek, ijftnsterben mindenki ismeri szomorú
élettörténetét. — A Tanek felé vezető uton egy kis. barátságos külsejű házacska állott. Bársonyos moha fedte a tetejét és kőröskörül zöldeló földek terültek el. A kis kertben illatos virágok diszlettek és szőlőindák futották be a ház falát.
Ez a kis házikó, kertestói, földestől Neumann Jánosé volt, egy ügyes gyári-munkásé, aki szép pénzt keresett munkájával. Felesége és tizenegyévés kis leánykája otthou a házi teendőket végezte és gondosan művelték kicsinyke földjüket. Neumannak a vadászat volt egyedüli szórakozása. Ez volt egyedüli szenvedélye és igen sokszor áthágta a törvény szabályait. Mint vadorzó, tizmértfcldnyi területen űzte vadászszenvedélyét- Mindenki jó barátja volt, az egész környéken csak Katjuin. az erdőkerülő volt az ellensége.
Egy decemberi estén, mikor a gyárakban elnémultak már a zakatoló gépek, fíaquin egy vad nyomát vette észre a friss hóban és látta, amint szomszédja, Neumann János a fenyóerdőbe sietett. Vállára kapta fegyverét és utána meiit.
Hogy mi történt azután, azt senki sem tudta meg biztosan . . . Két órával később visszatért Neumann. Kezén vóruyomok voltak láthatók. Mikor átlépte házának küszöbét, a fejéhez kapott és a földre roskadva fölkiáltott:
— Gyilkos . . . gyilkos vagyok!
Másnap megtalálták Raquin holttestét az erdő szélén, átlőtt mellel, vérbe-fagyva. Estére csendőrök jöttek e) Neumann lakására. Mikor bucsut vett feleségétől és gyermekétől, rideg és\' dacos volt. De mihelyt elhagyta a kis házikót, sírni,
zokogni kezdett, mint egy gyermek. A csendőrök szuronyai között ment végig a városka utcáin. Az asszonyok ökölbe szorították kezüket és megfenyegették.
— Az akasztófára vele! — kiáltották feléje.
Ebben az évben már a harmadik erdőkerülőt ölték meg a vadorzók. S Neumann meglakolt valamennyiükért. Az esküdtek-szigorú példát akartak adni. Neumannt Münster főterén végezték ki ... És a kis Kató kétszeres árva lett: anyja megörült nagy fájdalmában.
A kis leánykát egyik nőrokona vette magához. Halála után kis vagyon maradt rá örökségül. Szomorú volt a szegény ártatlan gyermek sorsa. Társai ujjal mutattak rá, ha látták és tűrnie kellett a megvetés, a szégyen érzetét atyja bűne miatt.
Hallgatag, bus volt mindig ós a jószivü emberek szánakozva mondogatták :
— Kár érte, hogy a szegéuy anyja sorsára jut.
S á kis Kató, akiből időközben szép, sudártermetű leányzó volt, mindennap kiment a temetőbe, hogy atyjáért imádkozzon . . .
Ma is, hogy eljött erre a szomorú helyre, egy ismeretlen ifjúval találkozott, akinek szelíd, gyöngéd tekintetétől megdobbant a szive. Azt érezte ebben a pillanatban, amit a virágok érezhetnek, ha a nap süt reájuk. Érezte, hogy még soha senki sem nézett ugy reá, mint ez" az ifjú . . . Valami különös vágytól dagadt a keble, kezét szivéhez szorította —v-
és gyorsau elsietett a temető félreeső sarkába.
Az iíju utána lopódzott. Megleste imájánál és bekísérte a városba. Sóvár pillantással vett bucsut tőle s aztán eltűnt Másnap és a következő napokon megint találkoztak Kató érezte, hogy szeretik, érezte, hogy ő is szeret. A gyilkos vadorzó leánya forró szerelemre gyuladt.
Katót űzte, kergette a vágy, hogy megismerkedjék azzal az ifjúval, aki megrabolta szivétől. Észrevette, hogy az ifjú mindennap egy ós ugyanannál a sirnál térdel és kezét összekulcsolva, szemeit az égre szegezve, az ég kegyelmét kéri. Elhatározta, hogy meglepi fohászkodása közben az ifjút. A háta mögé lopódzott és amint meglátta a feliratot a mohával benőtt sirkŐ lapján . . . felsikoltott\' és leroskadt a földre. Mert az. akit szíve mélyéből, lelkének egész melegével titkon szeretett, — az erdőkerülő fia volt, az ifjú Raquin, aki nap-nap után atyja sírjánál öntötte ki bánatos könuyeit...
Másnap, amikor a favágók az erdőbe mentek, a hegy szakadékábau egy fiatal leány összeroncsolt holttestét találták. Azt a sziklát azóta még ma is a „Siránkozók sziklájának" nevezik.
Kató holttestét ugyanazon a helyen találták meg, ahol husz évvel azelőtt Neumann vadorzó lelőtte az erdőkerülőt.
(-)
A sózónál.
irta: Rekettye Pál.
— A »Zalal Közlöny* tárcája, —
Május elsején vizsgálgattam a szabad természetben az erős dór által okozott károkat. A szőlőben semmi kár, a magaslatokon a gyümölcsfák jól állanak, csak a mélyebb fekvésű helyeken a diófa és bükk fiatal hajlásai fagytak el s kezdenek feketedni a nap sugaraitól. Éppen a fölött gondolkodtam, ha a jégfelhőket vihar-ágyuval el lehet oszlatni, lesz idő, amikor az ész örökké kutató szikrájából kipattan egy gép, melynek segélyével a késői fagyokat el lehet hárítani, sietve jön felém Mozgó András, a haraszti vágás erdőőre. Illó köszöntés után a következő szavak kíséretében egy levelet ad át: „Tisztelteti a nagyságos asszony, ami ebben a levélben van, 3zt holnap tessék elküldeni a kastélyba.44 No lássuk, mi van a levélben ? ! Tisztelt Tölgyesi ur. I Kedves vendégekre számitok, kérek egy ózbakot.
Áldott, jó úrnőm parancsát teljesítendő, rögtön elküldtem Mozgó Andrást a többi erdőőrökhöz, lakásomra rendelvén őket délután négy órára.
A mondott időben rövid tanácskozás után elindultunk a körtvélyesi vágásrészbe. hol elállítva erdöőreinrot, magam a sózóhoz jO lépésnyire feláílitótt, magas fára készített széken foglalt\'ám helyet.
Az idó kedvező, §z$csend van, még az apró rovarok mászkálása is felhallatszik hozzám a parasztról,.
Amint a nap al^otíyodik, az erdő > csacskája, a fekete rigó hallatja erős
Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva.
XLI. ÉVFOLYAM
zalai közlöny
1902 JULIüS 5-én
futották, vagy jó unaloműzőnek, ba más Bzórakozás nincs. Vannak mindenütt süket fülek, melyek nem hallanak, hanem olyanok, mint a mi Büket faieink hetedhétországon nem találhatók. Ezek a fülek megérdemlenék, hogy másodszor eljöjjön a Messiás, mert oly nagy BÜketség gyógyítására földi orvos nem képes.
Nem haj, ha "ez a cikkünk is a többi sorsára jut, elmerni a feledés mélységes tengerébe, irunk. mert az a tudat boldogít bennünket, hogy szándékunk nemes.
A kisdednovelés városunkban fontos tényező, ugy az előkelő, mint az alsóbb családokra nézve. Minden szülő tudja, hogy a papa és msma kedvence egész nap mennyi galibát csinál és a szülő bármennyire szereti is gyermekéi, örül, ha naponkint néhány órára megszabadul tőle. Ez csak mellékeB tekintet. Sokkal fontosabb a kisdednevelés az alsóbb néposztálv gyormekeire nézve, kik a szülő elfoglaltsága folytán a szükséges felügyeletben nem részesülhetnek. Ki vannak tévő minden balosetoek, az udvaron kútba esés, gyufával játszás folytán beálló tűzveszély, veszedelmes játékok késsel. A kis gyermekek egész nap az utcán "szaladgálnak, kocsi eltiporhatja, ló legázolhatja, sót egy-egy mérgesebb kutya is megharaphatja őket.
A kis gyormek teste törékeny, gyenge, minden belogség veszedelmos reá nézve, mindon káros külbefolyás az egész szer-vezetre bénító hatással van. A kisdednek tízszeresen árt minden baj, mint a felnőtt embernek. Egy kis léghuzat, hőmérséklet változás,, halált okozó httlést okozhat.
Ennélfogva a kisdedek nevelése sok gondot, figyelmet és körültekintést igényel. Azonban a szülők nem lehetnek egész nap a gyermekekkel, sőt a nap jó részében a szülőket is zavarja a munkában, ha pedig mellettük nincs folytonosan, arról gondolkodik az aggódó anya, vájjon nem történt-e vele valami baj. Azért legjobb a gyermeket ovodába járatni, így a szülök megszabadulnak a terhes felügyelettől és a gyermektől is, b nem kell miatta aggódni, mert ott gondos felügyelet alatt van.
Közönségünk íellogta a kisdednevelés fontosságát, hogy megalakította és pártolta a kisdednevelő egyesületet, minthogy azonban az egylet feloszlásban van (?) t. i. már feloszlott, az ovodák a város tulajdonába monnek ét. így mondták, de tényleg nem így van. Az egylet feloszlott, nem is, a város az ovodákat átvette, nem is. vagyis magyarán mondva az ovodák közös tulajdont képeznek, miért egyik gazda sem gondoskodik róluk: szén az egész ovodaügy gazdátlan jószág göcsejiesen bitang valami.
A tandíjat a szüiók tióuapuk óla nem fizetik, mert nem tudják, hogy hova kell fizetni, mivel az ovoda senkié, a tandijat szedni senkinek sincs jogosultsága. Az ovodák időfolytán ugy elromlottak, hogy
semmi tekintetben sem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek, sőt mi több: egészségtelenek. Már télen panasz volt, hogy n petőfi-ulcai ovodábat a kályha ugy füstöl, akárcsak egy régi nyitott tűzhely. A központi ovoda falain majdnem a tetőzetig fölmegy a nedvesség, a padló lazult, minden lépésnél inog, ha öntözik, akkor valóságos sár keletkezik rajta. A VL és VII. kerületi ovodában a padló rothadt, néhány helyen be van szakadva. Az arany-jános-ntcai ovoda ablakai rosszul zárnak, rongyokkal és papírral kell bBtőmni a hasadékokat, 6 ennek dacára van mindig egy kis léjh vonat, a sarkokban nedvesség vebetff észre, melyet a vékonyka zöld penész réteg is bizonyít. A nádor utcai ovoda kertipadjai végnapjukat élik. A kuglizó is javításra szorul.
Köszönet igazán Tuboly Viktor v. képviselőnek, ki lapunkban megjelent cikk alapján a közgyűlésen interpellált Némelyek azt a megjegyzést tölték, hogy kár az ovodaűgyet annyit emlegetni," mikor a növendékek vizsgája sikerült. Csakhogy ez nem az ovodafentartó közeg, hanem az óvónők érdeme, kik nedves, rothadt padlója, dobos, léghuzatos és télen füstös teremben lelkiismeretesen tanítottak, 8 fáradozásukat az említett ovodafentartó közeg azzal jutalmazta, hogy hónapokon át nem adott nekik fizetést
A kisdednevelést és ovodaűgyet igy népszerűsítik nálunk. A kisdednevelésro fölügyelő bizottság már intézkedhetett volna, s a város már most a rendelkezési alapból jő karba hozhatná az ovodákat A kiadást az átvétel után a kisdednevelési alapból meg lehet térileni a rendelkezési alapnak.
Ezeket elmondtuk már a .Zalai Közlöny\' 23-ik számában, most megismételjük felhívásunkat és a városnak becses figyelmébe ajánljuk az ovodák rendezését, mert az ovodák javítása sürgős kérdés. Még a jogi vitáknál in előbbre való.
Az értesítők.
Az értesítők kiosztásával csattan az iskolaév utolsó napja. Némely tanult könnyes azemekkel vesz bucsut az iskol*. falaitól, hisz csak bua emlékezeteket, szekundákat visz el magával otthonábu Másoknak az egyesek a klasszifikációba„ meg ábránd alakok. Lapunk régóta logl»| már állást az osztályzatok nyilvánossági, hozatala ellen. A rossz osztályzat mijáo sok ifjú kebelbon hézag támad, a Jő osztályzat pedig olyao dicsőség, mely kétes ködruba.
A számadások bevégezvék. A főgin>. názjuin érlositőjébí\'U Dr Perénvi Józk,> közöl leveleket Szemere Miklós hagy*, tékából, bevezetéssel és jegyzetekké) látja el. Ezeket a leveleket Siemere Tompa Mihályijai váltotta. .E levélj,
hangját, nem messze tőle egy szajkó iparkodik utánozni a siókánya hangját, ezzel akarván elhallgattatni sötét ruliáju csacsogó társát, míg mindkettő bele uem fárad s ismét csend lesz. Messziről egy flgrecsísenéso hallatszik. A nesz mind orösebb lesz szarvastehenek mennek a mezőségre legelni. Hossz helyre jöttünk. Óz ma nem jön, másik vágásba húzódtak, innen a szarvasok miatt távozniok kelleti, pedig Füles Peti határozottan állította, liogv egy hét óta ezen a részen tartózkodnak
No de várjunk még. a hold és a csillagok elég világosságot nyújtanak.
A sózón lnlról, mintha emberi léptek közeledését hallanám, vagy\'egy magányos óz bolyong, keresi társait. Kevés idő múlva ismét siri csend honol, csak távolról hallatszik egy vörősbundás ugatása, hihető nyulat hajt lesben álló társának.
Mig a csaholás irányára figyelek, távolról kocogó léptek neszére lettem figyelmes. S mielőtt láttam volna valamit, közel hozzám erős durranás, utána valami nagyobi) vad vergődését véltem hallani. Krdőöreim nem lőhettek, mert őket más irányba állítottam. Óvatosan leszállok helyemről, zajtalanul közeledem a vergődő állathoz. Nagy bámulatomra ott látom Lesi Pistát, a környék legvakmerőbb orvvadászát, gyönyörködve a jól talált
vadkan vergődésében. Pár másodperek, gondolkozva, rák-iáitok : Tedd le a íegyvp. redet! Megállj! I^vök! Mór a stlrfi szélén vau. egy pillanat és eltűnik, K ravaszt megnyomom, a durranás ut£n | egy jajkiáltás, utána csőrtetés hallatszd Erdőőreim a lövésekre hozzám jotLt, 3 lelőtt vadkant nagynehezen az erijj. szélre kurcolták, onnan kocsin a télyba szállították. Én pedig hizalt^ erdóóröm. Mozgó András kíséretéi,f.n mentein Lesi Pista után. megtudandó, mi eredménye lett 6-os számú töj(£> ; nyeinnek.
Kerestük mindenütt, dn nem találj. Tudom, komolyabb baja nem lehet, legfeljebb a kimondhatatlanján lehelj apróbb köralaku folytonossági hiányok, melyek egv időre az ülés kcllemete^I gétól eltiltják.
Lelkifurdalást nein érzek Lesi esetén, mivel ő két, nagycsaláda őrömet nyomorékká tette.
Pár nap múlva ez eset illán Járviíiir(,s Dezsó körorvos barátom látogatott tneg. kit megkértem, nézze meg Lesi Pistit] mig az ebéd elkészül. Járványos bar^toni ki is szedte az ólmokat kimondhatsz,, jából s hálálkodva kérte dr. barátomat hogy gyógyítsa meg, pénze nincs de aj első özet neki viszi.
legbecsesebb adatai azok, amelyek az akkori idő irodalmi viszonyaira, az irodalomban Bzerepet játszó férfiakra vonatkoznak.\' ,,, ..
Két halottról is megemlékezik az ÉrtesitO Perger József é« Pongrácz Adolfról Perger Józsel tanítványainak, tanár társainak s a város közönségének szeretőiét magával vitte a föld alá. Kanizsai fiu volt, szülővárosához ragaszkodott és bizalmas beszédbon rokonaival barátaival töltötte el legszívesebben szabad idejét. Visszakívánkozott oda, mondja rendtársa, Mátyás József, ahol ízületeit, hol gyermekéveit vidám boldogságban töltötte el, molynek minden egyes rögéről, minden egyes fájáról elragadtatással beszélt, sőt mondhatjuk szülő-földjéért, annak igazi tősgyökeres magyar népeért valósággal rajongott (Van-e Kanizsának más népe is mint magyar?)
Pongrác Adolf 1Í68. óta volt torua-taoára a főgimnáziumnak föérdeme volt, hogy a testgyakorlat művészetét átvitte az iskola szűk falai közül az éleibe, a helybeli társadalomba. A sport világ tisztelte őt. Kikísérték a temetőbe, ünnepélyes temetés volt Megkoszorúzták koporsóját, do földi kincseket hátra nem hagyott. A tanári kar 18 tagból állt. Van az intézetnek gyakorló iskolája, Markovics gyorsiróköre, ifjúsági segélyző egylete.
Jeles eredménynyel végezték tanulmányaikat Pitó János, Waligurszky Béla, Zverina József. Hauser János, Uorváth Lajos, Korber Nándor, Láng Béla, Lengyel Józsel, Löwenstein Endre, Marton Vilm03, Steinberger Károly, Strém István. Toppler István, Acél Géza, Horváth Sándor. Imrey JeDő, Kovács László, Ledofszky Dozső, Erdősi Ferenc, Góiony Ferenc. Krátky István, Fábián Jánop, Lówonstein István, Spitzcr Lajos, Wontzely Sándor, Bariba István, Blau Arthur, Blumenschein Henrik, Kaffka József, Kovács János, Rozgojyi Vendel, Tóth István, Vegele Károly, Bariba József, Simon Kálmán, Süle Antal. A nyilvános tanulók száma 421 volt, kik közül levizsgázott 391. ^ ^
"hírek.
— Szerkosztól hír. Lapunk fololős szerkesztője Dr. Villányi Henrik több béli nyári tartózkodásra Nagykanizsáról elutazott. Távollétébeo Nagy Samu bei-munkatárs vállalta el a Bzerkesztői felelősséget.
— Halálozások. Ajkai Ajkai Miklós keszthelyi aljárásbiró életének 59. évében Keszthelyen junius 30-áu meghalt. Kanizsán is ismertük a dereshaju összes aljárásbirót, akinek halálát a gyászjelentésből tudtuk meg. Halálát özvegye, három gyermeke és nagyszámú rokonsága gyá-
j SZOIJtl,
Unger Ferenc, Nagykanizsa legidősebb polgára, szerdán délelőtt 9 ór.kor, 94 éves korában elhunyt. A boldogult édes atyja volt Unger Alajosnak kerületünk volt függetlonségi képviselőjének. Nagy rokonság gyászolja az elhunyt öreg urat. kőztük 5 gyermeke, 13 unokája és 5 dédunokája Temotése csütörtökön délben ment végbe nagy részvét mellett.
Galba Lajos pécsi kir. főügyész, a nagykanizsai kir. ügyészség közvetlen főnöke, szerdán délelőtt meghalt Pécsett. Galba, mint a szatmári kir. törvényszék elnöke, vezette a testvérgyilkos Papp Béla tárgyalását is. Nemrég nevezték ki Pécsre főügyésznek. Vesebaj ölte meg a javakorban levő férfiút.
Silbermann Sarolta. Kreiner Gyula anyósa, f. hó 3-án hosszas szenvedés után elhunyt F. hó 4-én délután helyezték örök nyugalomra.
— NDvviHloztatás. Kiskorú Lővy Miksa komárvArosi lakós családi nevét .Lukács\'-ra, Ossterreicher Ödön zalaegerszegi lakós nevét .Ország"-ra változtatta.
— Névmagyarosítások. Kiskorú Kohn Ernő nagykanizsai lakós .Karcag"-ra, — kisk. Lamberger Jakab zalaegerszegi pénzügyőri vigyázó .Lukács\'-ra — és kisk. Vucsics Mária nagykanizsai lakós ,Pálfi"-ra magyarosította vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel.
— Hirdetmény. A zalaegerszegi m. kir. pénzügy igazgatóság 1902. évi junius hó 26-án 34G6?|1902. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel közhírré tétetik, bogy
alolirt hivatalnál a hivatalos órák folyó évi julius bő 6-tól foljó évi augusztus hó 31-ig hétköznapokon reggeli 7 órától délután 1 őréig, vasár- és ünnep napokon pedig reggeli 9—12 óráig egyhuzamban fognak tartatni. A be és kifizetések hétköznapokon 8—12 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig 9—11 óráig teljesíthetők. M. kir. adóhivatal. «
— Ai Egyletkert. Több oldalról kapjuk a panaszt, hogy az Egylet-kertben, mely immár a város tulajdonát képezi, még most sincsenek a padok kirakva. Nem tudjuk, hogy mi legyen ennek az oka. bár már legfőbb ideje volna, ba a padokat kiraknák, mert a közönség esténként tódul ezen egyetlen, valamit érő üdülő-helyre. Reméljük, bogy a padokat mielőbb kirakják.
— A. telefon. A telefon tulajdonképpen arra való, hogy távollevő embertársainkkal is érintkezhessünk anélkül, hogy el kellene hozzá fáradnunk. Nagykanizsán is van telefon. De mostanában redukálták a hivatalos időt. Előbb ugyaniB, mig kevesebb volt az előfizetők Bzáma, lehetett telefonálni reggel 6 órától este 11 óráig. Most, hogy többen haaználják. a hivatalos idő: reggel 8-tól este 9 óráig. A helybeli felügyelőség ugyan azt állítja, hogy azok a felek, kik egymással 9 óra után beszélni akarnak, éjjel is össze vannak kötve a hálózattal, de előre nom látható, hogy nem áll-e olö anoak szüksége is, hogy telefonon más is beszélhessen mint Franz Lajos.
— A levélszekrény. Ujabban a város északi részének lakósaága panaszkodik a levélgyűjtő szekrények hiánya miatt Ezen az egész részen csak a Sugár-ut elején levő Littke-palotáo van levélgyűjtő szekrény, de azon tul egy sincs. Pedig pl. a Sugár-ut végén nemcsak elférne egy, de egyenesen kellene. Kérjük a poatafelügyelőséget, hogy ez irányban intézkedni szíveskedjen és nemcsak a jelzett helyen, de általában a város nagyságához mérten szaporítsa a levél-gyüjlő-szekréoyeket
— Nagy jégrlhar. Szerdán délután óriási jégvihar volt Nagykanizsán éa környékén. Lapátolható mennyiségben feküdt a mogyoró és diónagyságu jég az utakon és mezőkön, tönkre téve gazdáink legszebb reményeit.
— Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Udvardy Ignác zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai igazgatót a Vll-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő.
— Ezred összpontosítás. A helybeli 20. honvéd gyalogezredhez tartozó kör-uiondi 3 zászlóalj és a fiumei század bétfőu megérkezett Nagykanizsára, hogy a törzszsol csatlakozva, folytassa 8 gyakorlatozás!. Ugy a körmendi, mint 8 fiumei katonaság e bó 28 ig maradnak városunkban
— Hazai fürdókból. Mini berkules-lürdöből értesülünk, ott Dr. Klein Eber-hard szívbajosok és asthmstíkusok Bzámára az Oertel féle terepkurát és a Scbolt-félo neucheinni gyógymódot meghonosította.
— Közvesifclyes őrült, A szerencsétlen élőhalottak száma kedden ismét szaporodott Ujolag BorBOB István nyug. vasúti altisztet kellett őrizet alá veuni, mert közveszélyes őrült És ezek a szerencsétlenek éjjel-nappal verseny-orditást rendeznek a rendőrségi cellák ban, a rendőrség pedig tehotellenűl áll, mert akármit csinál, nem képes kivinni, hogy ezen embereket valamely tébolyda befogadja. Valóban szomorú állapot.
— Megjöttek a huszárok. A pallioi méntelep buszárai kedden érkeztek haza 4 bóra beosztott állomásaikról. Leszerelés után a felesleges mének a kisbéri és bábolnai állami gazdasághoz lettek szállítva.
— Tanulmányul. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Wiesinger Krtroly sümegi állami reáliskolai tanárt 300 korona díjazással külföldi tanulmányútra küldte ki.
— Ösztöndíj. Zalavármegye alispánja a törvényhatósági bizottság által létesített milleniutni ösztöndijakra — egyenkint 400 korona — pályázatot hirdetett. Az ösztöndijakra csak a nagykanizsai, illetve a zalaegerszegi főgimnáziumba járó, zalamegyei születésű szegénysorsu jeles tanulók pályázhatnak.
— Iparos-szálló. Nagykanizsán eddig a vándor iparos segédeknek nem volt
menedékhelye. Hol egyik, hol a másik pálinkás butikban, de legtöbbször a rendőrségi cellákban kellett az éjjelt lölteoiök. Ezentúl másképp lesz, mert az ipartestület egy kényelmes iparosszállót épiltet a saját házában. Az épület nemsokára készen lesz, amikor a szegény iparos-segédeknek is lesz, ahova fejüket lehajtsák.
— Záró-óra. A záró-óra kérdése még mindig kisért. Füszerkereskedóink nagy lelkeaedéssel elhatározták, hogy
majd\' be fogják zárni az üzleteket este 8 órakor. Gyűléseket tartottak ez ügyben és itt meg is állapodtak. Vasárnap délelőtt is ez ügyben jöttek ismét össze a kereskedők, de eredményre ujr« nem jöhettek, mert a pénzügyminiszter még nem felelt a táviratra. Kimondották tehát, hogy a további intézkedéseket július hó 15 ig függőben hagyják. Addig talán kapnak választ. Ezzel tehát el van odázva a záró-óra kérdése. Szinte sejtjük, hogy 15-én haBonlóan tesznek, mígnem elejtik az egészet.
— Aszfaltoznak. Városunkban szerdán megkezdették az aszfaltozást. Örömmel jegyezzük fel e napot, mert hosszú idők éta ekkor lettek valamit a rettone-tesen elhanyagolt járdák érdekében. Aszfalt járdát kap a Kazincy-utca, az Erzsébet-téri és Fő úti urodalmi házak és a törvényszéki palota. Valóban kívánatos volna, ha a báziurak közül többen követnék a Bzép példát és aszfalttal látnák el házuk elejét.
— - Baleset. Sajnálatos szerencsétlenség történt kedden a közeli Ujnép pusztán. Pint Imre helybeli 22 éves kőaives dolgozott egy álványon, miközben valahogy megcsúszott és oly szerencsétlenül esett le, hogy alsó állkapcsát egészen összetörte, fogait pedig mind kitörte. A súlyosan sérüli fiatal embert behozták a kőzkórbázba, ahol ápolás alá íették.
— Letartóztatott kereskedő. Hodsál Frigyes gráci keroskedő 40-000 korona elaikkasztáaa után megszökött A Csáktornyái csendőrség elfogta és letartóztatta.
— Rablás. Vakmerő rablást követelt el 4 ismeretlen cigány Korecsenyben. Pethó István kerecsenyi mezőőr észre vette, bogy 4 cigány lopja a szénát. Oda ment, de ezek megtámadták, egy fejszével főbe ütötték, azután elvették értékesebb dolgait é» elmenekültek. A cigányokat a csendőrség üldözi.
— Yeszett ob marás. Veszett eb járt e hó 1-én Audrásbidán és Zalaegerszegen megmart 14 gyermeket és egy embert, kiket a budapesti Pasteur intézetbe kellett szállítani.
— Agyon taposta n bika. Zalaszentiván állomáson egy tiszthelyettes Bzállt ki az állomáson és gyalog át akart menni a közeli ollári állomásra, Ollár községben a bika neki rohant és agyongázolta.
Nemrég történt, hogy Rigyácon a községi bika agyontaposta Kámán István csordást s most a közeli Liszón történt hasonló szerencsétlenség. Scbtnolc György csordás egy tehenet akart a kukoricából kiterelni, de ekkor bőszült dühvel routott neki a bika éa feikapva a szerencsétlen embert, magasan a levegőbe hajította. Majd elkezdett rajta tipródni. A csordást haldokolva hozták be a helybeli köz-kórházba.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
Születések: _ 1902. jnn. 28-töl—juliul 5-igr. —
Csontó Lajos ezinháii ruhatáros: Lajos. Ebedli Anna házvezető: Mária. Uorváth Katalin cseléd: Antal. Steszlin György földmives: György. Tüttő Károly napszámos: Pál. Mikó Ferenc földmives: László. Ötvös János földmives: Rozália. Knausz László földmives: Józsof. Molnár Lnjza magánzó: Ida. Yajda Ferenc napszámos: Anna. Munkácsy József borbély: Mária. Zsohár József téglás: Jenő. Vellák József váltóőr: (halva szül.) Tiszai Teréz napszámos: Józsel. Vittek Mária napszámos: Anna. Horváth József napszámos: Anna. Nagy György földmives: József. Singer Izidor mészáros: Rozália. Kunica Borbála napszámos: Rozália. Polgár Jáuos csizmadia: Ilona.
„MeMieberg-selyem"
fekete, fehér és Izines 60 kr. tói 14 írt 65 kr.-ifr. Sima, .ivozolt, kockázott, mintázott damii-tok itb. (ca. 240 különféle mln5«égG ét UOOO uiaben, mintában.)
Menyasszony-leljem 65 kr.-tól 14 írt. 65 kr.IS.-loi.lard mlnliiott 66 kr.-tól 8 írt. 65 kc. S elyem-damuitok 65 . U . 65 . BálUelyem 60 . 11 . 66 .
S -bitxtr. rabiakéul 8 Irt. 65 kr. 42 . 76 , |8«ljom.irenadinok 80 . 7 , 65 . méterenként portó é> Mltsójmenteson házhonOllltra. - Mlalik azonnal kOldetnok, kettő, levélportó 8>»Jeba.
HENNEBERG G„ seiyemíf&roi, Zürichben é. u,. ni^um.
XLI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JULIUS 5-én.
Halálozások:
— 1002. jön. 23-161—jalius 5-ig. —
Ordovics Ilona rk. 5 hónapos: tldóburut. Tóth Gfea rk. 14 bóoapos: kanyard. Gsratl Gizella IC éves: izr. tQdőgümökór. Tresztenyák Erzsébet rk. cseléd, 22 éves:
tüdővéüz. Máté Katalin rk. 2 éves: bélhurut Undvai Appolóoia rk. 63 éves: tüdS-gQmökór.
Éder András rk. ny. kocsimester, 60
éves: szervi szívbaj. Klucsarics Angella rk. cseléd, 22 éves:
tüdőgümőkór. Unger Ferenc rk. magánzó, 94 éves:
végkimerülés. , .
Üzv Silbermaun Lipótné, Weiler Juha izr. magánzó, 70 éves: szívbaj.
Házasságot kötöttek:
_ 1902. juo. 28-tól—juliu» 5-iS- — Mankovica Mór kömives - Horvátb
Katalinnal. Domány Ármin tanár - Krausz Olgával. Vugrinec József, kömives - Szakon,. Máriával.
színész is. Az est sikeréhez hozzájárult még Arady bájos játéka. Végre Kozma jobban énekel, mint játszik. A zenekarról és Jászai Mariskáról jobb nem Btólni semmit. I
SzerkesttO**Q ■ lir. Villányt Henrik, ielclöi ..crkeiítö.
Kiadó: Ifi- li\'altUls József.
Bőr ápolása
1 hosszt lili idí »t« oksetleo lliktije! a
testet alapi>» tisitilis is deiloFctttt.■ «»» • — Ehh« a vis mm dtgaígo, sokkul tokibb atüsnu dostaScttW fsappa.n kell hasil.Mmmk. A Icgjolíb ssappsnok etekher va- A fe.
Ixmlnt mimlen íllrdís <Sa mosi.bor. a Sarfler-fila lílriirialí", • jfKA.B-^ B.ry.r-fil. íljcsrlt Htrujiiip- \\ Q J. pisi, a Bsri.r-lils carijol-sj.p-pH. Kapható a Monarchia üss.es syósyt5rttai>. Valódi csak csen védjegygyei.
vegyes.
_ Fiuikípezö VészUletck dilotinsok Mii-mára. Mit.dcikit.ek, kik > finyképeré. ezen kclietues És bárki által MoDjen mcgtanulba ó .port iránt érdcklüdnolc ajánljuk ai 185U. ÓU fen ál ló klllönöien Knykópesó ké»» ékrtkjl loclalkosó A. MoM cs. és klr. tidr. latlliti B«s fucUucbcn 9. Ogct . ennek MWti tárjegj-STktok 25.M.Í® M\'J kívánatra ingyen Wllde-tik meg.
Nyiltt.ór
At e rovat alatt kS.IMtekírl nem sállal felelősséget u sserkesztCség.
SZÍNHÁZ.
Pénteken a .Nebántavirág\'-ot láttuk. Régi operotte és mégis újra, meg újra gyönyörködünk benne. A sikerben légügyibb része Arady Arankának és Kövessynek volt. Aiady bájosan adta szerepét; mindig a természelbüségbez ragaszkodik. Éppen oly jól adta a járdában « P^koa kis leányt, mmt amennyire
azemérmeteskedett a színfalak mogö t Énekszámai jól sikerültek s ebben van
ee, kis érdeme Kozmának .a, aki különben mindén bentöség és hév nélkül adta a szerelmes hadnagyot. Kövessynek sokat nevettünk, bár ó sem mond le a színigazgatók privilégiumáról, t. l. gjakran veszi hasznát a súgónak Pompáa vo Latabár, mint színigazgató és végre Pesti is az őrmester szerepében.,A zenekar ismét nagyon hungosau kisért, régi hiba, amit különösen az első padsorokban ülők sinylenek meg. A nevezeit 11 Ugu zene-karban ugvauis 1 mond: egy elsóhegedüs van S ennek kell minden este megküzdeni az elsőbbségért egy fuvolással, egy klarinétossal, két "dászktlrttel é. egy
niaztónnal. Szemkápráztató és fülrepesztő e küzdelem, melynek rendes vége a hegedű menekülése, mig ellenfelei két-három taktusoyi közökben üldözik.
Szombaton és vasárnap a fonoc.nema színház tartotta előadásait az arénában.
Hétfőn Sardon és Na)ae szellemes vígjátékát .Váljunk el\'-t adtik. Nohá ez volt eddig a legrosszabb előadási Pa látnivaló volt az ok is, hogy miér játszottak színészeink annyira kedvtelenül. Eddig ez volt a legüressbb haz. Uogy nem tudja már közönségünk megértőm, liogy minden idealizmustól eltekintve a jó előadás a belépti dijak ellenértéke. Benedek és Latabár a szerepüket sem igen tudták. Köoyves sem játszott jól mert ez voltaképpen nem is neki való szeren, tla szerepet cseréltek volna Latabárral, talán többet mulattunk voloa. Makó Ayda játéka már nem sokat segített Végre a mai olöadás alkalmából Horthy Sándort is megdicsérhetjük: szerepét élethűen adta. Ha leszokik arról, hogy mindig a közönségnek beszél és sohasem annak, akihez szól, még lehet belőle hivatásos szioész is.
Kedden „Szulamif-ot láttuk. Erckövy dicséretet érdemel. Arady Aranka valószínűleg a nagy hőség miatt oly lenge öltözéket öltött, amilyenben a szemer-metes izraelita bajadonok aligha jártak, legalább még akkor nem.
Szerdán Rákosi és Guti .Sasok\'-jáuak előadását láttuk. Bolondság az egész, tehát volt mit novetni. A férj őrülten féltékeny a feleségére, de csak addig, amig oka nincs rá, mikor ő maga hozza össze a feleségét a csábítóval, akkor végre megnyugszik. Benedek valósággal remekelt s jól játszott Makó Ayda is-De határozottan a legjobb megint csak Latabár volt. Olyan Pry Pál-féle szerep jutott neki s eonek pompásan megfelelt. Kitűnő volt Soroló Margil, s Könyves Jenő is. Végre a közönség néhányszor kitapsolta a Maiikét. Kár, hogy már kiskorában reászoktatják az allektált hanghordozásra. Mert ha kivetkőzne művészi mivoltából e prózai kérdést intézném hozzá: ,Köll-e árpacukor?• máéképp felelne rá: Mért ne? miot azt szerdán este tette.
Csütörtökön este a .Boszorkányvár ment. Az énekszámok igazán magas niveauia emelték az előadást. Mányay kitett magáért és Érckövy megmutatta, hogy nemcsak jó énekes, hanem jó
Mi« a legutóbbi időkig egyetlen víz I sero volt egészen biztosan adagolható a vérköpésben, szívbajban I és aszthmában szenvedő emberek-1 nek. az ujabb kisárletekliut kitlerillt.t hogy ilyeneknek egyedül a [
tn tv •ttj N
— o
- c
tvj_
•-o tu
®K
•■Z\'O
c-
3OCX3OCX>OOOCXmOCX30OCXXXXXXXX3DOOnQnOO
melyek mér évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint könoytt hashajtó feloldó
ajánltattatnak, az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minősé-szivesen bevétetnek.
1 OS a-
8i*il,íl srS
IM jí —
l/l \'0> -O QS
ív JS
Oi;-nj cjsra sn >
feteN
Bük következtében még gyermekek által .o --------------------
Ejy 15 pllnlát tartalmazó doboz 80, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél
egy tekercs bérmentve szállíttatik. [KWOÍliisi IAÉD iflftlV Nenstein F. hashajtó labdacsait. Csak akkor ""SStKf IVtnwllRiV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé-^jnyileg bejegyzett cSzent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEU8TEIN APOTHEKER aláírásnak kell lenni.
NEUSTEIH FÜLÖP
„Szent-Lipóthoz\' cimsett gyógyssertára Z. K.
___ j. WIBJÍ, I., PlankengaSBO 0. ,,
g Raktár Nagj-Kanissín: BEI.L\'S LAJOS él KF.1K GVUI.A gyógyaicrésseknél. g
aaDQooaaaaanoaaaDaaa53aaaDQaoocxjaQQQOOQaaooo
..MARGIT"!
GYÓGYFORRÁS
MA.RGITTELEP, Bcregmcgye.
■ani iiii~i"irrirrr^r*"IL"wwtl
vize ajánlatos fogyasztásra, a Helyezek mellett nemcsak a húgyszervek betegségeiben a k-giobb víz, hanem a legkitűnőbb borvíz s enyhén sós íze miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor cs légcső hurutos megbetegedéseinek
Országos föraktar:
ÉDESKÜTY L. BUDAPESTEN, es. és k. udv. szállító.
_ Asváiíjvlz-iiugykerestedö. -
Kapható mindenütt.
Vese, húgyhólyag, liugjdara és » köszvénybnntalmaí ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek, által a Llthlon-forrás
SALVATOR
sikerrel reudelre lesz. Hnnyhajtó hatásul
Mlects ni! 1 KÖDDjea eméütketö
Kapható ásványvitkereskedésekben é>
gyógj\'sserlárakban. A Salvator-íorrás igasgatósági Eperjesen
HATTONI
ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE
gyógyhely Budapest (Budán),
Idény április hő 15-től október hó 15-lg
Kiváló gjógyhalással bír
női bajokban és altest! bántalmakban.
Rendelő orvot dr. P0L6AR EMIL Ejt»z«é(«a ftkvia. Jutányos lakájuk JivendéjH Villamos vasúti ölszekSIIelis a Hvárossal.
WILHELM
antiarsbritihs" és antireuraalikqs
egész csomagokban 2 koronáért az összes gyógy tárakban kaphatók.
Jó és olcsó órák. 3 .
éri jóitállAssal pririt vevőknek \\
KONRÁD JÁNOS ^
óragyára arany, ezQít é» ékszer áruk »zálllt<5-háza BRÖX (Csehor*í&s) Jó nickel-rem-órA trt S.7S. Valódi eíüjt-rero.-óra írt. 5.80 Valódi ezüst láoc frt. 1. 20.
Nickel ébresatő óra frt. 1 95. Cégem a cs. és k. birodalmi címerrel van kitüntetve, számtalan arany, ezüst kiállítási érem valamint ezernyi elismfi-rő-levél van birtokomba. Nagy képes árjegyzéket ingyen ésbérm.
elvállal teljes malom berendezéseket, átalakításokat, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szállít:
i Hengerszékekel minden éf^ffinlrrendsze-
ben, tömöröotés és por- rOeket- .... cel áo beugerekkel.
1 Ff".01* ^lomkóveket Turbinák ^é. &tiziW
legjobb minőségben é* kpk ^^ kör cg Mal
malomjáratokat, gabo- JagfQrészek, fagyalnló
na-osxtályozó tengere- és csiszológépek kőtő-
ket és fejkoptatókat sa- r5klcel ^ zuz6.gépek
ját rendszerQeket. mindennemű érc és ko-
Konkolyv&lasztó. Eure- va,bazalt, mészkő, cba-
ka. Tararek, lisztke- m0"° gíp8Z ré,2ére\'
verő gépek, dara éa gőz- Mindenféle szürke és
tisztítógépek, elevato- ^feg^^fg^^^^^^ fémontéí saját és Ide-
rok és szállító-csigák, gen modellek és rajzok
trauszmissiók, tengely- ----
T5iuöröutésürostéIyok stli.
szerint.
ajánl tátik, a már 20 év óta bevezetett, orvos tanárok, gyakorló orvosoktól folytatott ós a közönség folyton nagyobbodó rétegeiben bovezetett gyógymódot, mely csak külső mosásokból áll, olcsó és bámulatos ha\'ásu,
megismerni. Kérjék a.-roár 26. kiadásban f3 □ B 0 •3 E3 E3 □ □ 3 □ megjelent brozsurát
.JMetegséiiefc és a EQtaütésról"
Welsstnann Romántól, m»lyet Botfy KáUán
gyógyszeriára Sopronban ingyen szétküld. ■
Nagyon fontos oyomorbetegeknekl
ÉtTÓgytalanság, gyomorbajok, rosszullét, főfájás, rosöí emésztéstől gyo-morgyengeség, emésztési zararok stb. megszüntetnek az Ismert
Brady-fóle Wáriacelli gyomor-cseppek.
MINDEN GYÓGYTÁRBAN\' KAPHATÓK. Sok ezer köszönő ós hála Irat. Egy üveg ára használati utasítással együtt -10
kr. Kettős üveg 70 kr. Központi szétküldés C. Brady gyógytára a .Magyar Királyhoz", Bécs 1.
Hamisításoktól óvakodjunk - »i*J-
a valódi Márlnczelll gyo- rá,t
moroseppeknek védjegyet és kell viselni.
Ügyeljünk arra, hogy régi hírneves valódi Brady féle Máriacclli gyomorcsepp.ek üvegje -40 kr. Kettős üveg 70 krba kerül, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb áron legtöbbször 85 kr.-ért lestuek eladva.
Legolcaöbb Arak! Árjegyzék ingyen bérmentve.\'
yy Hengerrov&tkoiksok leggyorsabban és olcsóbban, szállítás jótállás mellett. 1§
LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK.
Hongcrrovitkoló és köszörülő-gépek, villanyos-világítási telepek. Tervezetek, költségvetések és praktlkas tanáosok gyorsan és Ingyen.
Vezérképviselőség és raktár a magyar korona országai részére Dénes B.-nél
duiIL..) VT vu; íiXrai ci

14f»7|a 902.
Árverési hirdetés.
Gondnokság olatt levő Szalai Kali éa Rozi, ugy kiítoru Síalai Jómeí tulajdonát képező DKgykauizsai 1073 sztjkvboii 8053|a hrsz. alatt felvett 174 Q-Sl terü-letQ, ugy az ugyanazon tjkvbcn 8053|D hrsz. alatti 173 Q-61 területű ingatlanok (házhelyuk KiskauizBán) nyilvános önkéntes árverésen
1902. julius 19-én d. e. 10 órakor
NK. város árvaszékének hivatalos helyiségében (városháza XI. emelet) gyámhatósági jóváhagyás föntartása mellett eladatnak.
Az ingatlanok kikiáltási ára egyenkint 500 korona, melynek lOVát vagyis 50 koronát a venni szándékozók bánatpénz gyanánt letenni tartoznak.
Az árverési Kitételek az árvaszéknél a hivutaloa órák alatt megtekinthetők.
t. GZ.
Örömmel van szereícsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy könyv- és papir-kereskedésemet egy uj üzletággal
Gyermek- és Ifjúsági Kölcsönkőnyvlárral
bővítettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt állandóan bővíteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel.
Nem az volt a célom, liogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitttnó könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az ó számára Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul.
Kölcsöndij egy hónapra GO fillér.
Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifja olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek.
Magamat a t. szttlók jóindulatába ajánlva maradtam
Nagykanizsa, 1902. julius hó.
Kiváló tisztelettel
Ifj. Wajdits József
könyv-, papír- és írószer-kereskedés Nagykanizsa.
MOLL SEIDLITZ POR
1902. JULIUS 5-én.
■Iili liginl
50 lill. fOJla-kill.ég elterítsen
■ lati Iliin!
20 lill potla-
elleniben
Teljes tejfel csokoládé
— táblákban és hengerekben. — A legtejfelgazdagabb
Tej-csokoládé.
Legutolsó újdonsága a vi-
lághirü csokoládegyárnak
PH SUCHARD^
ü\'javalyntSréü.
Ki nebézkórban, görcsükben éa mis idenee állapotokban szenved, kérjen ezekről brochurít Ingyen és bérmeDtve kap-ható Schwanen Apotheke, Franklurt alMain által.
» Fürdőidény móju*—október.
Fürdőidény mijan-októbcr. K
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
vas- és fémöntöde résxv.-társ. - SZOMBATHELY. =
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15,
SfElKB
óffvintézet
GRACZ MELLETT IDÉNY: május-október.
330 méter fc tenger irioc felelt. 2 vasúti állomás Grácból ]roc»i*al egy ón. Poiu- él t&Tirda. állomM.
nélkülözhetlcn háziszer.
Kapható mindenütt.
Fog és fogtöhuzás a legújabb amerikai módszer szerinti érzéstelenítéssel teljesen fájdalom nélkül.
Fogtisztitás fájdalom nélkül. Fogtömések aranynyal, platina, ezüst, cement, opál, üveg és porcellánnal.
Fogak és fogsorok mesteri kivitelben, kitűnő anyagból.
Szájpadlás nélküli fogak, fogsorok és arany koronák készítése a gyökereknek eltávolítása nélkül. Legújabb fogsorok fémlappal. Mérsékelt árak.
Katonák, vasúti és állami hivatalnokoknak 50 százalék engedmény.
Szegényeknek ingyen délelőtt 8—9-ig,
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 12-én.
28-ik szám.
XLI. évfolyam.
Et&fi*cté*l ár:
K«f»* >rt* ■ kor — hVI r»re . . . f» k«r. — dli. .Wry<l"»r*< 2 kor. fk« IIII.
Ktfjre» »*aw 20 (lll.
HIROETÉSE*
j i i»At.o» i-rlit«or>i»a 1 i, tii*c»«1» »or
JJ. • rr.iinU\'u trtill.M tortri 10 Öli
NVILTTUB EH
pclíi tnronktiil W fillírífl rítPt-rr!« írJ.
*R
I KÖZLŐIT
T
A nagy-kanizsai „ Ipar-TestQlet,
A hp ai«]lcml illeti mSo-
d«a köiUator » felelői tx?rktiit£ nerére, u anTajl tUkI Illeti köi-Ictoóoyelc jv^oíc * kii<í6 nővére Cicacetteo Najrj-XacUifcra bér-acotve iot^*ee<í6k.
Bórnenttllcr. lcTrlek nca fojad-Útnak el.
Kéziratok Tinücanpin kQldemek
„a nagy-kaoitRai Takarékpénztár rfozvény-tfraa&ág,■ a .Kotori takarékpénztár r^szrény-lárs-aság,\' .nagy-kanizsai é* * galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kisdodnevelő egyesület,\' a .nagy-kanizsai tanítói járáskör, nőegylet.* „o.-kanizsai izr. jótékony nócgjlel," .szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet
IIKTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
uagy-kanizsai keresztény jótékony .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külvilasztmányának hivatalos lapja.
Az aratás.
üaciluls.a, ÍMC. II.
Az aratás megkezdésének rendes határideje, Péter-Pál ünnepe elmúlt ugyan, de »z aratási eddig csak egyes lielyekeD, szórványosan, kezdték meg. Az aratás nagyhete a rendes időnél 8 nappal késúbb áll be és ezt is csak annak köszönhetjük, hogy a műit hét végétói kezdve a meleg loljvást fokozódott s az éretlen terméseket hamar, talán tulhamar megérleli, Az aratást tehát a jövó héten — a felvidék kivételével — országszerte megkezdik és az eredmény iránt, — hacsak váratlan komplikációk közbe nem jönnek, ma már alig lehet kétség.
A (öldmiveléíi minisztérium legutóbbi termés-becslése a buza hozamát ■10-8, a rozsét 12 9, az árpáét H\'8, a zabét 10.fi millió métermázsira becsülte; e becslést szembeállítva az 1901. évi aratás tényleges eredményével, a buza a tavalyi termést 7*1. n rozs 1 C>, az árpa 0.9, a zab 0 S millió méiermázsával haladja meg. Az eredmény ennélfogva mennyiségileg megfelel a jó középtermésnek, süt a buza a jó középtermés átlagát is meghaladja valamivel. Minőségileg a várható terméssel in: még kevéssé vagyunk tisztátlan, mert nem tudjuk, hogy a hirtelen beállott hőség következtében a szemek, amelyeket a hőség fcjletlenfli talált, mennyiben szorultak meg és asztak össze, valamint nem tudjuk, hogy minő időjárás vár az aratásra, az azonban máris bizonyos, hogy elsórendQ buza és árpa nem nitgy mennyiségben kerül majd piacra. A külföldi termés-viszonyokról szintén kedvező liirek érkeznek; Oroszország.
a Jlalkán-államok aratása részint jó közepesnek, részint kitűnőnek ígérkezik, Franciaországban is sokat javultak * hOvös, esős időjárás által elcsigázott vetések, Németország és Ausztria jó középtermést várnak. Észak-Amerikában mintegy 75 — 80 millió bus-hollel lesz ugyan kevesebb a búzatermés, mint tavaly, de a várható mennyiség még mindig megfelel a középtermés állagának.
Az idei aratás tehát világszerte mindenütt kielégítő eredroénjuycl biztat, minélfogva a gaíonancmiick értékesítése nehezebb problémát fog \' képezni, mint az előző kampány folyamán, midőn nz. európai fogyasztó országok jóval nagyobb mértékben voltak kénytelenek a termelő-államok feleslegeit igénybe venni. A vámviszonyok az 1902/3. évi kampány folyamán — eltekintve az nngol gabonuváoioktól — még nem változnak ugyan, c tekintetben tehát a szokásos körülményekkel számolhatunk, de a német gabona-védvám mégis előre veti árnyékát, mert hiszen már az, előző évben is tapasztalhattuk, hogy Németországba irányuló gabonaexportunk mennyire Csökkent. Ehhez járul, hogy az angol piacokat teljesen az amerikai, a német piacokat pedig az orosz és a Halkan buza foglalták le maguknak, mivel árak tekintetében ezen provenienciáju gabouanemOekkel nem versenyezhetünk, az uralkodó gazdasági depresszió közepette pedig mindenütt az olcsó áru részesül előnyben és a minőség csak másod ! sorban vétetik Ogyclcmbe.
Azt is tapasztaljuk egy idő óta, hogy nemcsak nyers gabona, hanem liszt-exportunk is csökken és uj fogyasztó-piacokat egyáltalán aem
vagyunk képesek hódítani. . Mnláta-kivitclünk azonban jól áll és ez a körülmény mindinkább előtérbe állítja azt az eszmét, hogy mezőgazdasági terményeink feleslegeit feldolgozva, liszt, korpa, dara, maláta, sör és ízes* ilakjában való piacra juttatását kell minden áron munkálnunk.
Az elmondottakból következtetve, kétséget alig szenved, hogy a gabonaárak az öszi hónapokban ugy « bel-, valamint a külpiacokon esni fognak. A budapesti gabona tőzsdén beállott árdeprcsszló már e héten is jelentékeny volL Ma a budapesti piacon a buza legmagasabb ára 00 kg.-kint már alig éri el a 9 koronát és ha az ataíáshoz fűződő remények nem csalnak meg, a buza árának 8 k.-ig való esését még e hó folyamán várhatjuk. A további áralakulás reánk nézve főleg Ausztria szükségletétől függ ős mivel ez kisebb lesi, mint az előző évben, a 10 k. maximális búzaár visszatérését az 1902/3. évi gabona-kampány folyamán nem remélhetjük. Valószínű ennélfogva, hogy a termés-többlet egy részét a mérleg másik oldalán ax árveszteségek fogják paralizálni.
Állatvédelem.
Az állatvédő ogye.-ületok a leghéké.\'cbb és legártatlanabb egyesületek az öt földrészen. Békéi családapák és idült hon-leánjok az egyesület tagjai, olyan emberek, kik ctupán azért alakitaDak egyletet, hogy semmit F.e tegyenek. Minden tagra jut valami tisztfég. u legtekintélyesebb lesz. köztük az elnök, választanak niá?odeloököket, bizottságokat, albizott-sásokat, szűkebb körit albizottságokat éa választmányt a miután az egylet ily módon minden tagját elhelyezte valami tlsiuégbe, clértü célját É< okos dolog, hogy az állatvédő egyesületeknek ily
Vöuoyen olérhotő a célja, mezt ba azt tűzné ki célul, azuit nevében visel, az á.Intők védelmét, bizony hiába fáradoáuak a békés lagurak és jószivü asszonyok, ezt a célt az egyesület sohasem érhetné cl, Ar ilyen egyesületek mind jdonték-teleoek ahhoz, hogy a törvényhozást befolyásolhatnák azűkkörüek, hogy az egész országra kiterjesztbölnék működé* .ükét és tárgyuknál fonva nem tudnak msguk iránt nagyobb érdeklődést kelteni. Minden józan ember. aki az állatvédő egjeaűlet kiá-tványait olvassa, azt gondolja migában: .Nem vagyok bolond állatokra fordítani a pénzemet, holott ha aeuitoui akarok, zogitbetek embereken is.\' Kz az: érv igen okos, mert bizony leghelyesebb lenne ai állagvédelmet ar emberen kezdeni. Társadalmunknak egész osztályai vannak, melyek épp ngy nem rendelkeznek semmi eszközzel éa tehetséggel a maiink érdekeit mecvédoDÍ, mint az állatok éa az ö sorjuk Is, léto-zésük ósTj-ildogulisak feltételei éppúgy mások, a hatalmasabb osztályok közeibe vannak letéve, mint az állatok élete az ember kezében. Akit rávisz a jó szivei, boizy magán kívül mással is törődjék, az lesz pártoló tagja vtilamoly jótékony nóogyletnek, lesz szabadkőműves, vagy O-iztOltat bableves!, de bizonyéra QOm fog állatiédó egjeaületot támogatói, mert ahhoz nemcsak jó sziv, de ráérő idő é-1 pénz is kell, bogj az ember legalább a jó példa kedvéért maga is növeljen állatoknt, amelyekkel alkalma legyen jól bánni.
A beállott gyilkos hőség aktuálissá teszi e lémát két szempontból. Külön az állatok éi külön az emberek szempontjából. Nem jó szív, csupán titztesség-érzet kell hozzá a 80 fokos hőségben kímélni az állatokat, molyok közül a hasznot hajtó háziállatoknak ugy is most akad a leguebezobb munkája. Az aratás idején különösen a lovak megszeovedaok azért a megkülönböztetett tiszteletért, melyben a többi állatok közül at ember részéről részesűluek. Igaz ugyan, hogy mindenki magának használ vele. lia hasznos állatjával emberségesen bánik és gazdálkodó emberek legtöbbször nemes gyengédséget tanudtanak munkás állataik
iránt,, azonban ez. a gyecgiídxéK még nenj felel meg az állatvédők magasabb eszményének és még sok követelni valót hagy maga ntán.
A liizi.illz.tok csoporíjítól az állatvédelem szempontjából külön áll a madarak csoportja. 0 róluk beszélni nem a bőség következtében aktuális. A madarakat a mellőzött költőkön kívül senki aem szereli és pusztítják őket, ahol érik, gumipuskával és kilences flóberttel. Pedig a madarak a legártatlanabb tercmtéíei az llristennok, sőt hasznot is hajlanak az embernek. Az állatvédelemnek, ha nem csupán a lelki nemességre apellál, hanem tonni is akar valamit, a madár-pusztitással szemben akad munkája és tere. A vadászat omollott, hogy kegyetlenség, « leeüresebb passzió Európában, hol az erdő kevés és lakallan. Törvényeink nagyon enjbék az állalpuszlilát-a! szemben. Az állatvédelem a vadászat korlátozásában megutálhatná hivatását.
Az ember szempontjából beszélve ismét a bőségre kell hivatkoznunk és kifogásolnunk koll a túlságba vitt állatvédelmet Nemes dolog az állmokkal emberségesen, de túlzás voIDk, mint emberekkel bánni. Mint sok ember, az állatok is csak anyagi életet élnek, felenlegosck tebát velllk szemben az olyan intézkedések, melyek az állatok szellőm! .életét célozzák. Ma még eszményi szempontból az ember személyen szabadsága is hagy maga ulán követelni valót, idő előtti tebát a kutyák azcraéJyw szabadságát tisztelni. A poézis szempontjából ugyan épületes dolog a farkas szabadsigszeretote, amelyik lenézi a megláncolt, de hizott kutyát, azonban a valóságban, moly minden költéízet halála nem igy áll a dolog, mert o zsiroe koccért valószínűleg a legemolkedettebb lelkű farkas Is otthagyná azabadiágát. Csak az ember aremélye-s szabadsága vívmánya az újkornak, a kutyák abszolút szabadsága azonban ázsiai állapotot jelent. A nyárnak egyik legnagyobb rémo a veszett kutya, jó volna tehát, legalább nyáron kissé korlátozni » kutyák ezabad-eágát. Nálunk, Kanizsán, különösen helyes volna megrendszabályozol a kutvákat\'és kimenőjüket azükebb határok közé szőri-
T.A RCZ A.
k majom.
Itt- : Djuiínt Alphonr.
- A •Z.xUi KytiU^y tiipjj.
Szombat. l»crfuet«> nap. .Már esto /•rr.Mik a vége, a iná.«uaj> lehirradó sS-j\'iru*i>. A xsibongú t*r»»t. IciiiHíts. knvái & i korc-smx\\jtól;nfil feltorlódó tome>: érdekessé teszik. A munkíUnép i> zuhatagos Áradatában i-gy kis alacsony asszony törekszik. Vékony kendőkéje alig takarja vézna testét lesovíoyodolt »rea oly szerencsétlen tekintettel, oly *iomonian révedes a tolongásban. Hová int? Kit kor**? Gjons lépteiben, merertokioteteben, mely járásnak gyorsaságát még illaoóbb-iiak töriMi fel. \\-z a kérdéi látszik kísérteni: „Vájjon ké&óji jövők-e?\' — — — lítáua fordulnak a népek és gúnyt űznek Ixil&lo: minden munkiU ember ismeri « rútsága miatt guny nerel kapott.
„Híjátok, itt van u majom. Valentin majma, most at úrit megy keresni, kf-z, k.ss, keress, koress.\' Igj ingerlik a szerencsétlen teremtést, anélkül, hogy ügyelne ráiuk. zihálva fut tovább, mert a birrit\'rek felé vezetó ut meglehetős meredek. -- Végre megérk«izik a munkás város túlsó végére a Iíoulevardok legszélső •zvgleiéig. Kgy óriási gyár elé. Már éppen n kaput csukják zakatolva. A kieresztett ugy fOtyúl, mint egy állomásra éró lokc-ütoliv. Mintlii a kimulú munka utolsó IcSekxetvétele volna.
Minden lámpa kialudt, csak egr rács mögött pislog n jM-nztáros lámpája, mert .ízi is ép eloltják. Tebát ké-són j&tt. már kiűzették a béreket. J)o hát mitevó legyen most? hol kereke fel az urát. hogy kormai kotfll kiragadja bérét, hogy el ne dorbézolj*. A gyermekeknek niucn guuyá-juk, a pék nem hitelez tovább és ó nem birjn. Nem, s oda roskad egy szegletkőre. mozdulailau szemével belebámulva a avté: éj«zakáb«. A gjrárváros korcsmái majd kigyúlnak, olyan világosak. Az elnémult gyárakból ezekbe a barlangokba úzönlótt át minden élet. Az ablakok mögött, melyek üvegei homályosan vannak mázolva ni asztalon sorakozó, haragos, xOldszinQ, mérges abbszinl, rczsaszinO gyoinorkeserll és nranyos csillámlásu múbor palackjai szórják szerte bóditö sugaraikat, fellixngzik az ordítás, a nóta, a poharak csörgése én n pétizuek pokolian édes csörgése. A fekete munkáskezek csak ugy dobálnak szerte * gurulva torlódnak óssze az asztal kózepén. Közösen inulatuak. 1 Kifelejtik, hogy otthon a sivár tQzkelyílkön i nem ég még a tftz . . . Az alacsony ; ablakok mellett egy kicsiuy árnyéi suhan el az\'utcán. Keress, szegény majom I Kg)ik korcsmától a másikig .vuiian, leguggol. kendőjének egy csücskével nyilásl töröl a gózpárá* ablak homályán, b<kukkant s azután tovább fut lázas nyugtalansággal. Hirtelen aztán összerezzen. Ott Ol éppen vele szemben egy erós tagbaszakadt liatal munkás fehér zubbonyában, aki bOszko szép barua hajára és fekete leomló hajára. Körülfogják a pajtások, ép ó i buszéi. Kzalalt a *tegény majom künn
áll fagyoskodva, arcát mintegy beletemetné ablaküvegbe, melyben az ö részeg urának és vig cimboráinak tQkórképo csillan fel, az asztalt is körüllűkröztetve, amelyet körüloluek. Kz a női are olyan, mint a testté váll mardosi lelkiismeret De Valentin ezt nom látja. Kimerül a bornál ínég ártalmasabban kábító korcsmai beszélgetésbe és a kis majom nem mer hozzá liemenni, csak int neki sovány ujiaival, hogy végre valaliíira é^zrevegyo. Igen bemenne, ha nzép volna, de ó csúnya, nagyon esunVa. Ks haelszólitami pajtásaitú), az rá szégyen, nagy szégyen volna.
Pedig milyen üde, fiatal és csinos volt. mikor megismerték egymást. Reggelenként, amidőn munkába menet találkoztak, mindig olyan kokéit és ennivaló volt, mint maga ez a csodálatos i\'áris. amelyben 8elyvmsEallagokat is virágokat áruluak utoo-utfélen.
Az első pillanatra egymásba szerettek, du sokáig kellett várniok, mert nagyon nzegényck voltak. Végre a suhanc anyja adott egy derékaljat az ágyából és a leány anyja is ugyanezt telte és mórt a kicsikét a műhelyben veszettül szerették, olt gyűjtöttek számára e£y pír frankot, így alapították meg a tűzhelyüket.
A menyasszonyi ruhát egy barátnője kölcsönözte neki, a fátyolt a fodrász, a templomban, a polgármesternél, mindenütt sokáig várni kellett, inig a gazdagokkal végeztek. Aztán a külváros legvégső végén, egy téglával kirakott szomoni szobába vezette ót a bites ura egy bosszú, komor folyosó legutolsó szobájába, mely rnellií még számos, más odúi sorakoztak, a
perpatvar, l.irnia és szenny ördögeinek. A híízassag bűnhődése volt e lakás. Szerelmi boldogságuk sem lartotl sokáig. A részegesek között lakolt és velők kellelt I neki is részegeskedni". A liaial asszonyka azután minden bátorságát elvesztette, hogy a többiek könnyeit látta. Mig ó a korcsmában időzött, az asszony a szomszédba kódorgott és eltompulva, megalázva, : végnélkűli siralom és panaszok kózt babusgatta karján nyomorban született gyermekét. így rutuit éi nsszolt óssze aztán napról-napra és igy kapta azután a műhelyekben a majom gúnynevet.
Az asszony még mindig ott leng, teng al ablak alatt a hideg éjben. Hallani lehet cuppanó lépteit az esős liideg éjszakában és heves, meg-megujulo száraz köhögését. Meddig fog még igy türelmesen vánszorogni? Már kilincsén volt a keze, de nom mert benyitni. Végre erőt ad neki a gondolat, hogy a gyermekek otthon éheznek, fáznak. Belép. De alig jelent meg a küszöbön, már is gyökeret vert a lába a megjelenésén föltörő gúnyos hahotáuál. .Valentin itt van n majom", a majmod!"
Reszketve és leverten állotl a szegény asszony egy helyen, mint a cövek. De az ura dühösen fölugrik. Ili az., ez a csúfság még ót megsiígyenlteni raorésxli a cimborák előtt 1
— Na várj, te eondra, megkeserülöd! -— Ks ökölre szorított kézzel rohan feléje.
Vad kacagás közt szökésre fogta a dolgot a kis majom, oly gyorsan, ahogy c.sak bírta, ó utána fut éa két három
ugrással az olcaszeglelnél eléri. Köröskörül vad sötétség van, senki so látia őket. Oh. szegény majom (<<! I).- nom! Cimboráitól elszakadva a jiárisi munkás nem szörnyeteg. Szómtól szembe a kii majommal, alázatos, bátortalan lesz. .Majdnem bűnbánó. Karonfogva indulnak hazafelé és sz uszonynak a hangja nz. mely messze hangzik szidalmaival, panaszaival és rekedt zokogásával a kísértetiesen csendes utcák éjszakai sötétjében
A majom ineghoszuljn magit . . .
Gondolafolt.
Ha Kleopátra orra valamivel rövidebb lelt volna, egész földünk más alakulatot nyeri volna.
Az eró a világ királya s nem a közvélemény ; de a közvélemény rendelkezik s bánik nz erővel.
Akarod, hogy jót inoudjannk rólad? lo ne mondj magadról soha jól.
Az iuquizieió és a társadalom az igaz-ság ostorai.
Hu a rosszakarat észreveszi, hogy az igazság az ó részén van. örömmel hangoztatja az igazságot.
\' PitCl.
xli Évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JÜL1US 12-én
tani, mert Ián Konstantinápolyban sem kóborol több bitang eb az utcákon, mint nálunk. Sót s billogos kutyák szabad-■igát1 ii lehelne még korlátolni, meri bir az ebeknek ez 11 osztálya halósági engedéljt visel is a ntakán, mégis vannak tolják, kik > hatóság felsőbbségét nem respektálják és a billog dacára ia megveszni bátorkodnak.
Arait sz ember személyes szabsdsága körűi érdemel sz újkor magának kilitott, rontsa azt le a legújabb kor azzal. hogy megvonja a kutyáktól« személyes szabadság jogát és ez a legújabb kor parancsoljon rá minden kulyskapacílásra kivétel nélkül, igy a Csengery-utca tarkán hűsölő Ruszlánra ia:
.Ruszlán ur, vagy legyen azivea, mco-jen el nyaralni Osxlendébe, a tenger mellé, vagy ha itthon marad, .tessék bezárkózni belső termeibe, mert a kutyának rali nagy bőség árt < Béllóságod egé^s-ségének.*
Városunk kertjei.
Beköszöntöttek a forró nyári napok. Ritkán van egy kis esőzés. Medárd napja utáni negyvenedik nap csak folyó bó lg-án lesz, t a mindennapi esőzés mér junius 27-én megszűnt, éppen huszonegy uappal előbb a lejáratnál. A közönség vagyonosabb részo fürdőbe megy, ott I élvezi a nyár áldásait, főlírissiti elornyedl I tagjait, míg mi szegény ilthonmaradollak | álélvezzűk az asíalókemeccében kezelt szilva összes változásait, a nap melege , Összeráncolja bőrűnket ugy, hogy olyan le,íz. mint a sült alma. Saját izzadásunk levét főKurrslja a bőség és éget bennünket kegyetlenül, mint & tálba esett legyet a gőzölgő leves.
Szaporodik a sült lökök sz-átna. Igaz, hogy a tök szeptember végén és október olején érik, ellenben a mi várOsuekban lévő tökük, melyek szalmakalap alatt vannak, éretlenül f ölnek meg a melegben. Kői lük nálunk nincsen, mert az idevaló lökök va«alt cilioder alatt som (ölnek — a gondtól, mivel nálunk a gondolkozás kezd kimenni a divatból, b éppen azért, bír a puskát furulyának nézzük, szóval kocavnjászok vagyunk .... mégis sokszor bakot lövüoit.
A napi munka után mit csináljunk. Nyolc órai harangaró után lefeküdjünk? Igaz, elmegyünk színházba. azaz elmennénk, de kabá\'.unknak egy lényeges része a zseb, ugy megakadályoz ebben bennünket, mint féltékeny asszony a táncmulatságra való készQlésbon a papucskormány alatt lévő férjét. Közönségünk csekély része töltheti csak mindkét hónsjwt fürdőben. Egy rész néhány hét után visszatér hozzánk, ekkor a zseb már hasonló a learatott gabooafőldbőz. Aki pedig (ürdőbo nom mehet. őrOl. ha hetenkint háromszor látogathatja a színházai. Így léhát nálunk az ittbonlevók nem képesek mindennap színházba járni, akik meglehetnék, azok ninisenck itt, ók a közeli és lávoli fürdők parkjában áldják a gondviselést, bogy két hónapra megszabadultak a kedves otthontól.
Ax itthoni szánandó teremtések a Oengory-uton élvezik a teherkocsik állal fölveri, a lassan leüllepedő finom port. A Teleky-ul fölöli még esto tíz órakor is úszkálnak a hasznos tehenek, a kedves borjuk és a szeretetreméltó cocák állal fölveri uliporból való icike-picike kis bárányíelhócakék.
A többi utcák hasonlók ehhez a két utcához, Kazincy-utcában a hintók még éjjel is gyárlják a porködöt.
Hova meneküljünk hál, ba színházba nem megyünk? Teremben, vendéglőben, kávébárban meleg van, az utcákon por gőzölög és lassacskán hulldogál a aéta-térre. Csakhogy ilt ujbold idején sötét van éa északi légáramlat alkalmával a városban fölkavart por ide száll le. A sétatér kissé léire esik a várostól, csupán cwk kerülő utón lehel megközelíteni. Az összekötő Bstlhjányi-ulcsi híd cl-készültéig és néhány évig — míg a fák lombosabbak nem lesznek — a sétatér ax esti eétákhox egy kissé keltemellen lesz. A pavillon is megvan, de tetőt nem ksp. Pedig már lehetne benne a tűzoltó zenének némely este jálsxani.
Ax Egyleikertcl megvotto a város a Polgári Egylettől, de nem aokat törődik vele. A lapok már löbb ixben sürgették a padok fölállítását, de mindig eredménytelenül. A kert köztulajdon, ott joga van mindenkinek sétálni, a kis gyermekeknek kellemes játszóhely, s ezelőtt szoktak ia ott játszani, most azonban érthetetlen okból nsppal zárva van.
Egyébiránt nem baj ha nincs pad ax egylelkerlben. A közönség nem tudja méltányolni és megbecsülni ezt a kellemes kia üdülőhelyei. Eoténkiot ilt axól a zene.
egy-két vendég 01 ax asztaloknál, legtöbbször löbb az asztal mint a vendég. Hanem a Korona és Cenlrál kávéházak elóiti aszfalton, rozsdás drót és nyomorait csenevész olcander fák állal határolt zugban egymás bátán görnyednek az omberek. A lanyha nyári szellő némelykor porral paprikázza a fagylaltot éa pótkávé gyanánt azl a bizonyos xöldsxlnü lisztet szórja a jegeskávéba, melyet a belivásári állatok termelő képességo és a napsugár asxalócreje késxiloll a városi önlörés segítségével a kortózó közönség számára.
Fagylaltozni valópénxünk sincs minden eate, azért jól esik Ofty kis ingyen ábrándozás » zöldbon. Erre a célra az egylelkert a legalkalmasabb.
A gimnáziumi kerlben ősidők óla nincsenek padok, podig exl a belje\'. is gyakran látogatja a közönség. A közönség kénjeimére nébány kerti padol (el lehetne állítani, akár a város akár a szépítő egyesület gondoskodhatna ennek a kertnek rondbesxedéséról.
A lü öisze-víssza nö. a iák kezdenek nzáradni, sok helyen a kerítés is meg van romolva. A Petőfi-utcai sarok (elé két méler bosszú helyen hiányzik a léc.
A Guliuiann-léle kertet is sürgette tavaly a Friss lljság mellékletében megjelent legelső vezércikk. Egy ízben lapunk is foglalkozott vole. Igazán érthetetlen, hogy miért nem nyitják meg o kertel a közönség részére. Tizenegy óráig minden r-stc nyitva lebeloe, saxontul záiva reggelig. Nappal és este niig közönség jár 011, a kert bopisxkitása ilyenkor nem lehetséges, lízenogy óra uián I kerl úgyis zárva van.
Ezeket az üdülőhelyet lassankint rendbe kellene hozni. Illó dolog hogy a mindenható körök figjelme azokra is kiterjedjen, kik nem képesek fürdőre menni, hanem itthon kínlódnak, mint a velencei gonosz-levők a borzalmas ólomkamarákbin. meri a hőség nálunk hasonló az. Obsitosok állal elmondott sialonnapiriló olaszországi napsugárhoz.
Fáradt, kiszáradt testűnk felüdiléséro jól esik egy kis esti szabad levegő.
"hírek."
— Személyi hlr. Dr. gróf Jaukovich László főispán Odor Géza pénzügylgaxgaió társaságában hivatalos ügyben szerdán Nagykanizsán időzött.
— Nász a Festetics családban. Festetics Tatsilo gró! v. h. I. tanácsos, fópohárnokmoster leánya: Mary grófkisasszony és Fűrslenborg Károly herceg esküvője julius 23-án lesz Keszthelyen. Az esketési szertartást báró Hornig Károly megyés püspök végzi. A fényes i esküvőre több kOKóldi hercegi család is Keszthelyre fog érkexni, ahol az esküvő alkalmával fényes Onnepségekot fognak rendezni.
— EgybkzIklnoteiések.Tomka Géza vöröstől lelkész geszti, Erdősi Károly kiakomáromi segédlelkész lapsonyi plébánossá neveztetett ki.
A veszprémi püspök Szinyi Ferenc Isrányi plébánost csehi plébánossá nevezte ki. — Festelits Tasziló gróf, Bonc József keszthelyi káplánt, a Balatonvidék szeret kesztöjét, lírányi plébánossá nevezte ki.
— Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gérec Károly sümegi állami reáliskolai tanárt a VlII-ik fizetési osztály harmadik fokozatába, — Schmidlné Itéíly Laura és Katonáné Korbal Róza zalaegerszegi polgári leányiskolái tanítónőket a IX-ik fizetési osztály első, — Sxauermanu Mihály nagykanizsai polgári iskolai tanítót a XI ik fizetési osztály második, — Nánay Sándor ba\'aton-lürodi gazdasági felsőnépiskolái igazgatót a X-ik fizetési osztály első, — báró Jeszenák Anna Csáktornyái polgári leányiskolái CaniCóoót a X-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő.
— Megerősítés. Ax igaxságügyminisz-ter a nagykanizsai törvényszéknél ideiglenesen alkalmazott Sámuel) Olló aljegyzőt ebben az állásában téglog meg-erősítette.
— Egyleti élei. A nagykanizsai épitó iparos-segédek szakegylete állal vasárnap tartott felolvasás nem sikerűit Még a kiadáa sem lelt fedezve s igy a marti-niquei szerencsétlenek számára semmi sem jul. Felűlfizeltek a kővetkezők: Molnár György, Berec István 1 — 1 kor, Msncsek Ferenc, Vajda István, Németh Lajos, Szántó Lijos 40 — 10 611., Móger György, N. N. 20—20 üli. Fosadják a szakegylot hálás köszönetét.
— A Ker. Jót. Nőegylet Úréból. líapocb Gyula ügyvéd ur állal, bold. emlékű neje Itapoch Gyuláné — Grűnhnt Szelina urnő emlékére leli 2000 koronás alapítvány ex évi kama-
taiból ax alapító levél rendelkoxése szerint IC (tizenhat) korona a Nőegylet pénztárába átutaltatván ezen összegből őzt, Muaza Károlyoé éa Sabján Anna részeaOliek segélyezésben.
— Kimutatás. A nagykanizsai róm. kath. Fclsótemplom javára adakoztak: 1902. április l-tól jun. 30 ig. X. Y. b.
2 kpr. 02 fill, Maninger Józaef hagyománya 100 kor.. Délzalai Tkptárral Egyes. öos. Szövetkezet 189l>|901 ért. tagjai 11 kor. 93 aiL. N. A. 1 kor. 26 fill., Scbneilzer József 4 kor., Erlékpapir kamal 20 kor., E. A. 5 kor., FOger Adolfné gyűjtéséből 15 kor. 70 fill. Hegedűs Llszlóné — Plánder Anna hagyománya 89C kor. <0 fill. Összesen 105G kor. 31 fill. azaz ezerőtvenbat korona 31 fill. FOger Adollnó gyűjtése: Steinberger Károly 3 kor., Jolenica Mván. Teatér Mibályné, Petrils Ferencné 2—2 kor.. Giosek Mariska 1 kor. 20 fill. Okos Gerzson, Guteins Vilmos, Filger Adolfné 1 — 1 kor. Kastere. Jach Edéné CO—CO fill. Nagy Mihály, Eiospiuner Lajos 40 —<0 fill, Weisz Ignác, Fieischskker Ádám 20—20 fill, Némelh Kalnlin 10 fill. Összesen 15 kor. 70 ÉH. II. Vagyon kimutatás- 1902. évi junius 30. Értékpapír 1000 kor, Kerea-kedelmi és Ipsrbank 244. sz. betétkönyv 4171 kor. 43 fill. Délzalai Takarékpénziát 7720. sx. betétkönyv 654 kor. 93 611.. Délzalal Takarékpénztár 15187. az betétkönyv 951 kor. 03 fill,. Nagykanizsai Tkp. 18054. sz. betétkönyv 995 kor. 27 fill. Nagykanizsai Tkp. 24352. sz. betélkönyv 14901 kor. 99 fill, üaln-rnegyei Gazd. Tkp. 149. sr.. betétkönyv 1633 kor. 38 fill.. Zalamegyei Gazd. Tkp. 082. sx. betétkönyv 2997 kor. 19 611, Zalamegyei Gazd. Tkp. 713. sz. betétkönyv C2I0 kor. 11 fill, Zalamegyei Gazd. Tkp. 1560 sz. belétkönyv 719 kor.
03 fill. Összesen 34334 kor 36 fill. azaz liirmiocuégyezecháromszáz harmincnégy
korona és 36 fill.
£perjcsy Gábor
h. pínst.
— Városunk kSIcsfluc. A megyei törvényhatósági bizottság e hó 8-án tarlóit ülésében a városi képviselőtestületnek a 2 milliós bölcsön ügyében hozott határozatát jóváhagyta.
— Aszfaltozás. A Kazincy-utcában uiár befejezték az aszfaltozást, most pedig az Erzsébet-téren folytatják. Itt már nehezebben megy a dolog, mert a vizmérték ugy kívánja, hogy a Blau-féle ház előli 30 centiméterrel lejebb menjenek, mint eddig volL Az üzletek elé tehál 3—4 lépcsőt kell alkalmazni, mert ezentúl annyival magasabb, mint a járda.
— KrtesltiSs. A tisr.*l áe. h Iv. evang. egybázkeiület eperjesi Oollegíuuiának jogakadémiáján az 1902—1903. tanévre a beiralások f. évi szeptember 1-étól 12 éig oszköxleudők; az előadások podig szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek sxepl. 13 — 15-ik napjain dékáni-, azután pedig tanári kari engedélyijei lehet hoiye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szotgálalukal í. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok halárideje szeptember 1-étól 15-éig terjed. A jogakadémiai hallgatók állatában részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló lápintézet kedvezméuyeiben (ax erre nézve megállapított félévi dijak a következők: ebéd és vacsoráért 62 K, ebédért 38 K.). Ax erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium állal évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra; valamint a szegénysersuak landijmoolességre, táp-inléxeti-dij elengedésre s a jeleutékeny alaptőkével rendelkező .Jogász segélyegylet* támogatására számíthatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a colié-giumi osgy könyvtár a hatigalóság rendelkezésére fog állani. Mindennemű felvilágosításokkal szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága.
— Bohltsch. Sebestyén Lijes és családjának megérkezésével a rohitschi lürdóévad tetőpontját érle el. A legmagyarabb fürdőhelyen, — itt csak magyarul beszélnek — vígan hangzik most a barátom és testvér aró. Sebestyén Lajos finom distinkcióval alkalmasra ezeket a kifejezéseket. Mikos Géza neki lestvére, de pl. Scbsvarx Adolf vagy Rothschild Ssmu csak barátja. Itt van a nagy palóc Miksxáth Kálmán is. Gyujló rakéták szállnak most ég felé, mind adomákkal ét viccekkel megtöltve. Kár hogy a nagy társaaág nem igen közelitheti öt meg. Ó is mondja magáról, hogy közelről nem élvezhető ember, hanem messziről mint a havasi kürt. Itt van ltosvay Lajos, a műegyetem rokiors, a khetnla jeles professzora. Ax öltözködés poétája a lürdö igazgatója Trotler Viktor, aki érll
a magyart, de csak németül beszél, meg-forditottja Mikos Gézának, aki magyarul beszél, do a némolet csak némelykor értL Nagy előkészületeket tesznek az Anna bálra, melynek egykori híres tlő-tíncosa Tuboly Gyula volt. RemélhelŐ, hogy Kanizsa összes Aooája ex alkalomra itt lesx.
— Sárdombok, Ugy mondják, bogy a Kaxincy-ntca az egyetlen valamit érő eélahely Nagykanizsán. Uát igaz, hogy ugy este nagyon kellemes a Kaxincy-ulcai fasorban sétálni, de vannak dolgok, melyek egy kissé kellemetlenül halnak. Ilyen pl. ax la, hogy egész sárdombok vannak ax nton. Mikor u. i. sár toll, azt összehúzták és olt hagyták. Ennek pedig nincs értelme, mert hiszen az megszárad és porrá vállvs, újra belepi az utal. Ezen felül pedig akadályozza a forgalmat. Arra kérjük tehát a déil vasul helybeli felügyelőségét, mint az ut tulajdonosát, szíveskedjék ezeket a sár-dombokat elhordatni az otról-
— EiikDdlek összeírása. Az esküdtek alap lajstroma ax 1897. évi XXXIL L c. 9. alapján az összeíró bizottság közreműködése mellett ősszeállltlatott. Ezen alap lajstrom 1902. évi július hó 6-ik napjától kezdve 15 napon át vagyis
1902. évi julius 2 l-éíg az összeíró bizottság hivatalos helyiségében (polgármesteri hivatal) közszomléro ki van téve és az bárki által betekinthető. Mindazon nagykanizsai lakósok kik cskOdlszéki szolgálatra képesítéssel bírnak éa az alap lajstromból netalán kimaradtak, e tárgy-bani felszóllalisukat a fentebb kitűzőit 15 napoo belül; mindazok pedig, kik az alap lajstromba felveit de esküdlizéki szolgálatra képesítéssel nem biró egyének ellenében kizárási okokal tudnak, és ismernek, e tárgybsni éairovljíeleiket í. évi julius bó 22-ílól—29-éig áx összeíró bizottság elnöke előtt ugy szóval mint Írásban elő terjeszthelik,
— Szabók mulatsága. Vasárnap tartotta meg a .Nagykanizsai Ssabómun-kások éa Szabómunkáinók Szakegylete\' rendes nyári mulatságát. Az egylelkert ez alkalomból igeu szépen fel volt diizilve, olől xöld galyakkal körül rakott táncbely tolt, hátrább pedig az asztalok voltak elhelyezte. 13ár az idő kedvezett, mégsem jöttek össze sokan s így a szabók nyári tánctígalma anyagi lekin-tetben nem mondható fényes sikerűnek. Körülbelül "ÍjIO óra Icbolell, mikor a dalárda énekétől kezdetét tette a mulatság. Szünetek alatt ax egylet dalárdája szórakoztatta precíz énekétel a jcleu-levőkoL KOlön dicséret illeti Banekovicb János egyleti karmestert, kinek önfeláldozó és buzgó fáradozásának köszönhelö. bogy a szabó szakegylet dilárdíja róvid idő alatt ily tökéleles összhangzásban énokel. A kerli mulatság, mely körülbelül 30 korona jövö<lelmet hozott csak a hajnali órákban ért véget. Felülfizet-tek: .fipitó iparosok azakegylelo\' 3 kor, N. N, Offenbeck Károly 2-2 kor, Xgoslou Flórián 1 kor. 20 fill, Flegár Kálmán 1 kor. 20 fill, C.óka Ferdinánd, Kigloilocr I-tváo, Klkeca Mihály, Kiss Vince, Móger Ignác. Németh Lajos, Lódner József, Mágiát János, Csillag Lajos, Komanovics Pál, Králky Kálmán, Schlesz Antal, Deulsch Adolf, Heidekker Ferenc, Hencsics József 1 — I kor, Hoff-mann Izidor 80 fill, Tancenberger József. Kápolnai N, Fitos Imre, Kutka Samu, Kransz József, Farkas N. 60—60 fill. Gödinek János, Farkas N. 40—40 611, Erdei Fereoc 30 611. A nemeaszivü adakozóknak ezúton mond köszönetet a vigalomrendeiö bizottság.
— UBzoda-megnyltiiü. Nyár tan, valóságos nyár. A kánikula napjait éljük. Most már bátran lehel fürödni. A gőzfürdő bérlője is Igy gondolkodott, mert tegnap megnyitotta ax uszodái.
— Záró-óm. A íüszorkereskedők mozgalma mégsem lesx eredménytelen. A pénzügyminiszter véleményt kért a helybeli pénzügyőrségtől arra nézte, váljon nem-e lesz hátrányos ax, ha azon fűszer-kereskedők is 8 órakor zárnak, akik kis tőzsdével birnak. A pénzügyőrség véleményében semmiléle hátrányt nem lát ahbau, ha jelzettek ís 8 órakor zárnak, meit a 7 tőzsde úgyis kielégíti a közönség igényeit. A pénzügyminiszter igy valószínűleg megengedi a 8 órai zárási, mely 15-én lép életbe.
— Bnesn. A vasárnap megtartott kiskaniisal bucsu fetjegyxésre méltó. Ez volt ős idő óta az első eset. mikor bucsu alkalmával oem verekedtek össze a kis-kanixsai legények, hanem dicséreles békességgel mulatózlak mindrégig, fis ez a dolog már csak axérl Is említésre méltó, meri ebből ait látjuk, hogy Kis-kanlxsáo Is keid uralkodni a békesség és citilixáció.
— A bntoros kocsi. Érdekes eset történt vároiuokban. A napokban a budapesti Gnthwillig és Dick szállító cégtől két bútoros kocsi érkezett: .Sontag Pál nagybirtokos Nagykanizsa* — címre. A vasút kereselt-kutatoít, de bizony ilyen novü urat nem talált Nagykanizsán. Értésére adta ezt a Gulhwillig éa Dick cégnek, ahol ezen értesítés már csak azért Is nagy koosternációt kelleti, mert ők sohasem szállítottak Soutag Pálnak bulorokal. utána jártak a dolog, nak, mikor is kiderüli, bogy itl osgy turpisság van. A kocsikra u. i. 600 kor. volt (elvéve mely Nagykanizsán léit volna ulánvélelozendő. Végül Is rájöttek, hogy a Gulhwillig és Dick cégnek voll egy Stern Lajos novü alkalmazottja. Ez meg-rakla a kocsikat kövekkel és más érték-leien dolgokkal is felvéve a 600 koronát, elküldte Nagykanizsára. Most már ülhetik bottal a csaló oyomát, mert az Amerikában élvezi ax arany-szabadságol.
— Katona-xenekar. A székesfehérvári V. honvédkorüteli zenekar, mint értesülünk, holnap vasárnap érkezik Nagykanizsára.
— Legyen világosság. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szorkcüziő ur I Mi Nagykanizsán még a világterem-tés előli vagyunk. Ugyanis a tílác-alkolás első nagy müve a világosság megteremtése tolt. Nálunk még most is sötétség uralkodik. No tessék ezt átvitt értelemben venni, mert én sem ugy gondolom: A KSIcsey-ulcáról van u. i. sző. Hisxeu ön tudja, szerkesztő ur, hogy olt most esténként száx és szát ember jár. ön már tolt szíves néhányszor megemlíteni, hogy milyen veszélyes járda vsn ezen utcában. Kérle, hogy ~ javítsák meg, de nem tetlék. Hogy miért nem javítják, azt én oem tudhatnia, de sejtem, bogy azért, mert oem törődnek
a mi életbiztosságnnkkal. De már ba & járdát nem csinálják meg, legalább teremtsenek világosságot, hogy lássuk a gödröket, melyekot keresxlül kell lépnünk, hogy • lábunkat, vagy a nyakunkat ne törjük. Helyezzenek el a Kőlcsey-utciban még egy-két lámpát, mert hiszen — ha jól tudom — a sxinházba is adófizető polgárok járnak. És ba már a saját városunk elöljárósága nem törődik telünk, akkor kire támaszkodjunk ? Tisztelettel K. M.
— Halálos esés. Schermann Gyula 12 óvos Petőd-utcai (iu csütörtökön délután (elmászott egy hársfára, de 12 méter magasból alábukott s rötld Idő multa agyrázkódásban meghalt.
— Írva fiuk Ingyen felvétele. A balaton-lflredi Erzsébet szeretetházba ez. évi augusztus bónspbsn mintegy 12 árva fiu (og fölvétetni. A pályázatnál a következők tartandók szem előtt: Növendékeiül a teljesen árvák és vagyontalanok vételnek (el, a csak ezek hiányában
; vétetnek fel másod sorban a félárvák. A kérvények, az igazgató-tanácshoz intézendók. s Itagy a tanöcs eluökéhez Segesdy Ferenc kir. járásbiró úrhoz, tagy alulírott igazgatóhoz küldendők be augusztus hó l-ig. A kérvényekhez a következő okmányok melléklendők: a) családi érlesilő (nem pedig keresztlevél) b) szegénységi bizonyítvány, c) orvosi bizonyítvány a fiu testi és szellemi épségéről s az ujraoltásról, d) netáni iskolai bizonyítvány. A kérvények és mellékletek hélyeglolenek. amennyiben szegény árva iránt történik a kérvé-nyezés. Csak oly árvák vételnek fel, kik 6 évesek elmúllak már, de 10-ík élel-évökel még nem töltötték be és magyar honosak.
— Jő fogás. Kílűnő fogást csinált rendőrségünk. Elfogott egy közveszélyes és rég óta körözőlt embert Egyik rendőr hétfőn észre vetle. hogy egy ember ékszerokot akar eladni. Igazolásra bzóIÍ-tolla (el, de miután axonban az magát nem tudta igatolni, be akarla kisérni a kapitányságra. Csakhogy ez nem ment olyan könnyen, mert az ember a roodőr elól megugróit. Lett erre híjsza. Nagy Bokára mégis elfogták és bekísérték. Itt kiderült, hogy volt oka megugrsni. Mihályka Németh János a neve, heocsei születésű, 26 évee kocsis. Németh Ferenc nagy-kuliul lakósnál szolgált, de innen 230\' korona ellopása után megszökött. Szombalholyen bevásárlásokat eszközölt, majd a megmaradt péoxen Kanizsára jölt. Kiderült hogy Zalaegerszegen a múlt évben a .Korona" szállóban lopást követett el, amiért körölték. De körözteti őt a golsei csendőrség ia, csalás és sikkasztás miatt. A jeles 6rmát átkísérték a xalaflgersxegi kir. ügyészséghez.
— Céllövészet. A holyben állomásozó 48 gyalogezred tényleges szolgálatban álló legénység folyó évi Jnlins bó 14. 15. és 16-án reggeli C órától kexdto Kis-
xu ÉVFomM-
ZALAI KÖZI, ö K Y
190Í. JU1IOS 12-én,
kíoiiss, Bi;«e, jzepoloekl m»j«r és a Píiocipális ktoílis állal bstírolt I6téren bsraicrí «éll4TéíKlot Url. S reodór-
kípitiojr íelhivja i MiSnaéget, bosr «
jolzott tcrűlec 6000 lípía MrOlolbcn ezen cípon StikorOljí, mert at ott 1m!íz; kudís d lel veszélyes.
— A Ko:orí Önkéntes Tüzolté KhjI" zaoniS-Mztály létesítse javíro, (. bi
(> á□ 7Íi(k«iü tíocmulaCfiigol rendezett, melyen fellliaielDÍ roltak kesyeiík. Tdr<»-tiií Alsó-Dombomról 6 kor., Zalín Pisla •í kor. 20 611., Ke!c György 2 kor. 20 611 ■ Utati József, J)r. Erim, MiháK Jíoos, VIsbím Rókus 2—2 kor., Vidories Ríkoí, Farkas JsoOí, Füs Rókus, Hámerl Károljr. Visíícs Remoj. Pollik Jen6 1 — 1 kor., •iaiió Gyula 90 fii\'., Kémet, Vend), Trívoik Károly, Trelecky, CrJlm Bernát <0-40 lill. Az egylet w utón is kószö-jiOíot mond » jészivQ ídooiínyokért.
— Kalouti ízillltis. F. évi július bó ÍO-éo d. o. 10 órakor fl soproni cs-U kir. kalooai élelmezési raktároéi
FlitodoTf«r-ut 20. »!■ nyilfíoD) ajíoldt
tárgyalín lesz a ca. í-> kir. bsdseres soproni. szombjiliflyi, kóazcKÍ és kanizsai íl!oiní»okoa elhelyezett renjutai sziíuh, szalma, tfliiía ía Mszéc. Mflkííglet biztosítósé láríyábín f- é. szeptember !,i 1-1<SI 1H0S. évi augusztus bó 31-ig lerjídő időtartamra.
— JK-II tunl, A c!. kir. az*b. dili vaspálya • lársasÍK budapcst- csiktoroja ■ lutirszéli voualán Lepsény állomás (s ií«1m0i>-Világos Űiogáltóboly között (okvö Bfilaloti Aliga íorKftlftii kitéró í. ér julius hú ) ín bexirólag szeptember bó vígéig, jövőben pcdic a nyári évad tartama alatt, n7.p,T. május hó 1-161 szeptember bó végéig személyek, ulipodgyisi. és kutyák szilli lásira Meg íog oyiUntoi, és olt a nnjtOola közlekedó 205, 206 , 209. é< 210. sz-sieuiéijvonstok. a junius hó 20-\',<1 szeptember bó 10-ig terjedő idöbeu naponta közlekedő 211. és 212 fiz- személyvonatok és a julioj hó 1-tól íugustlus hó 31 ig lioüep éj vííirotipokoo kóziekedö 213. (a 214. az. személyvonatok r.z utasok be, iUotve kisxílláfia céljából feltételesen meg fognsk állaai. A Budepont d. v. és 8|>esi-Kelen(Sld álloai\'Oiró!, továbbá Ssékosfeíliírtír íllomíjrél Balaton-Aligíra
maiik részérő a íoljé évi íürdóérad Mrlnma alaii Siófokig, illelvc Balalon-ViíSgwig síJilí íördó évad mcuóltérli jegyek lesicak kiíiolgéllntva.
""\'"s zínhá Z.
^ aí.<rosp cniíOdsxor oieat z .Bor".
iléslóo este a .Svibíkokat" adták, Ziobrcroek Mt az ijmurl operettjét. Lnlebír hálás szerepét egéiz tebotségé-vel kiaknázln, a aizal a bü\'éggel, raely-Jyu) a Laiidilrftieber iypu>át elénk álli-lotta, egész e^téo át dcrőltségboo Car-lotln a kózüoiéget. Méltó partDere volt K&vessyoé. Alakjuk íeltíinó oltéréso dacíra is jílékukban hnrnmoia volt Bokody a íogadós jelectéktelen szerepében is tudott érvéoycsölni; Posri és Máoyay oIIcd szintén nem lehet kifogisuok. Kovma csekély botsat ért el énekszámaival, amit nt énekszámokról általában is clmood-hatuok, s réjzbí\'G magyarázatul talán nzt hoibamók fel, boy sz 0)wrett ÍHlbc-ruáfzó mflodiákban dcth bővelkedik. C-op.ín Kóve-\'^oé kljpléys sratott nsgy tetszést piLr3ns szövegével. Aradi és Somló mcsébo vnló cKyoorubéjukbsn kedves látványt nyújtottak.
Kedden nevezetes kastélyt" játszották. A darab bár szelleow, rofgis uoalrnas vott. A rószorepet benne Benedek vitte, a a közSméget cséjz osie o^yedot ó mulittatta ebveo játékával.
CítJlörtdkőn oagy Vivánc-siat mentünk Kostand nsgybirQ dnrabjánsk a ,Cyrano de Bergeracnak* előadására, Yajjon meg-értik-o síinészeink. hocy ez a küíőoös dráma kü:5n3s játékot, kiv/jn, eltérést a rendes szabályoktól. A lyrai elom túlnyomó levén benne, necn szabad visasa-risdni a versek iskolaiierO szavalásától, » Ott, abol a színpadon nom folyik Ose-lokniény, érrénycsiteoi koll azt a meg-, kapó póezist, ami t versekben le van rakva. Ezt a követelményt Benedek — w;doj — nem vette észre. í, drámai jelenetekben — értve oz alatt ason jelenoíekot, melyekben ctelckméDy folyik a szinpadon — igen jó] megfelelt. Játékában 0 helyeken igazság éa megfigyelés volt. de ahol Cyiano. a költő szerepelt, pld. első párbaja előli, az erkélyjelenetben etb. nem besrél?; olég rytbmikujan és egyúttal értolrooioo, ugy bogy a vertek sok finom •zollcmossége, 8 poeiise a közönség számára elveszett, igen jól jíttzott a haldoklási jelenetben, a a 0»t«térea, emikor hatalmasan kitapsol-jav. Somló Margit (Itoxan) az utolsó \'"\'Óráiban kissé siintelen volt, az oli-rOilen azonban jó batási keltett Lát-
szott, hogy ezekben megértoite a «ere-pét. flortby (Christian) és Érckővy (Lo Bret) játékában aemmi művészetet nem láttuok. Jiindon laikus megjátszotta voloa igy. Kozma is sokat kiabált, a kevéssé színezett, e dicséretet Könyvesről aora mondhatunk. A gascognoi íiuk jelmeze nagyon azedott-vedett volt, s ők\' maguk nagyon nyáplcok voltak ahboz, hogy őket a francia hadsereg virájjáoak elfogadhattuk volna.
irodalom
— A Magyar Könyvtár most rneg-jolcr.t joniusi eorouca ujv* több éildkw ÍÖMUcl ^ítdacitoUa ozX a Aotal
sx«rkeHzCotte kivíló fyrüjlera-íujt, A 291.
J<5V:ai Mór: Petőfi Sándorról cimü füxeto. Napy v*oo»k bfooe (íssie-
pjrOjtvö Jókainak Sáudorról iroíl
amelyek eddig caak ujtigokbun eldzárva jolcolok cieg tt OtveBe« érek eiejo ótu, 6 ameijrek most ír)\' opy íöl?.etben k^tségteleoöl nemcaák cnitit olvasmányok felette .érdekeik, hanem egyuttal egy uj Pítífi biográfiának legfőbb forrásműokájit íoteják képet.ni. A ÍQxctct Várdai Béla állította rtaíty gonddtl, ó Wta el jegyr.etekkel, s a fözethez igen ízép b0TCí0ié3t is Irt a Jókai te Pctóíi kőíti visionyról. — A 292. tixsrn lRnota«: Váltosstok « G-buron cioimcl n modern magyar irod»Iomosk egyik legértékesebb mflveldjét oiutaija be. IgoOUunak oélíiiúy* a legszebb prózában irt IcöKoniéoyét közli dw5eg)\'öjlyo» nroelyckbea a kiváló iró mély filozofikus ■ egyénisége & «tilus milvísxcte igeo nagy ! mérldkben érvényre jut. — A 283—289. I Kxácno kettóü fú^et a M«gy*r Köoyvtár uj magyar siiak^pere-jét gazdagítja a Romeo áa Juüa kiváló aj fordításával, amolyot Telekei Híla, a jelpa poéta k^szitett a legújabb *xö*ogkritikn íel-hxsxoálásával. At aj íorditásnsk kDlöoóspn lyrai résxlcU\'i. amelyekkel n Romeo Jotin telve van, cyöogyei Díúfordiiói irodalmuokosk. A .Miitryar KóoyvUr egy-így ezáíua 30 fillér. Ug)\' ecyes fűzetek, valamiot n gyöjtcméoy eddig megjeleot összes íflzetei megrendelbetók egyszerre ré«lol6zcl^re is a kindóc«&o£J, n \\Yod»aner-íéie udv. ktfnyvkorwkedésbcn, YU Aodráj*y*ut 21. axáro.
Sz-crkcAitGf&r : l>r. VW&nyl JlenrU^ Íelel5» »»erke>»tí>. Ki&d6: Jf). Wajdtts
vegyes.
~ MüVc-ívelők fényiépoceiébíi ? Eliieccrt
»u.lt>a outiit íóoykőpoti kt-lc uj fClOlaulbk(atl«D piUana^ojri Jcíii-Scó-
loiálibA miadí\'iiní\'ttii k«Jc A. .Moll <8. kir. uilmi Sí<klli<ÓDÍI, El«<*. j l. Tucblmbco f- Fénykípcxí keltek Oxl<i piltKotl 1654 KivíaaCn Dfcfy kepei írjegy-
t^k foyjea.
J, Nyilttér
Az c roTit t\\m köxlö\'.ttfkjrt :cm t&IIaI ioleliJítí-cot h nerkeixtJiífc
„margit"
GYÓGYFORRÁS
«a?2llfomi-telep IBERE&-MEGYE}
A tiudupwli ra. kir. cjyt\'lcia vcjtyclíoi^ie **Criot kctí» »wti*d cllíobcn »ok
sx6o»xya» uhtrlumol <i lithiamrf lurtklmax. Kt«a laUjt2onsAKA< xiok, cHj^k a buo&ló íuttlítolö rixek í\'Jló etnolik. KiiOoiJ hxtUu ^ IÓJCSUX B tQ4ö hartilOM ikllapotaln&l, kOl<itii>*cn ha a kOpct a«>>rz«o ixftkfcd fel; tDdlSTéSKí\'Kcknél díj: akkor ii, ha r^rkO-pfiűk rao, a „M»r plt-YJx.1* soejibccsöltxo-WllOO nolRiVUtokaC t«s korép a**ba<3 seío-íjlvídü fogra Kiriló bnti»t Illői ((!(> rv gyoiuor íi bpíck lmratoa állapotainál, tölcg azoa CMtckbco, hol a tolta mconyi-líjoco ktpxSdOll txr ok» a towx tssftz tOioík.
A LuíjJarat tik lerakodixAt akadilyoxvAo,
b<cws woJfi^lnot tnx toribM a hólyas
horntojc W.ülalaaiokl, a k4- éx homok-képxödis c.i©telb«tt, talárt íj a ba<)»peatl é< böcal egyetem orroetanAral, miül ax orro>rll(ig egyéb elíkcl*i<gel a lef»xire« Mbbvo baixnilllk, cJöbj-i adoak a „Xargll"-forriaoak a houibuoaló Oixxc\'.ílelü gj\'ógj-Yixck fOlőtt-
MT MINT IVOVIZ m
klválí 6vÍK«fo«k bU«nyvlt l*rra»y«» be. tegil-g«k Idcíín, fíltfl typint ellen.
i\\ü donii il1ali30s idrelk^Kt őmcí.
TORAXTARÍ
ÉDESKürY L. BUDAPESTEN,
c«. VI kir. Qilr.
- AsTünyrlr-nagykereRkcdS.-
Kaphiti xalnd<n gy6gyiz«rtirbit, fDuer-
keretkedéibw és vwdéfllJbao.
Y^fte, hegy hólyag hogydara éa a kSíztínybnttlalniaU ellen, torábbAft lígzó fe emésztfeal szervek huratos bántalcnainíl,orvosi tekiotólyok állal a Lllblon-forráB
SALVATOR
alkcrrcl ríUdtlYO
l(ui;y h nj tó hat Aa a!
JMkott ízi! ím I Kíflojet róilkttö
KajibaU- ÍLiTiúyritkorcikojÚBOkliOU
Hyd^axOfiArakbuo, A S»lvator-(orrK» Ignxgaliiiga Kperjei«o
MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDÖiE
tyioy^piy Budape.t (Bu.Uu), Idóoy íprllla hó lő\'tól oktőbor bő 15-lg
KivAlí jjyígybitiiHl bír
női bajokban és altesti bántalmakban.
Rt»<tlS orvos dr. POLGÁR EMU. Eíiiisí.jll f<kvé> ]u!Snyo«UHi»k lá*(náé[!S Víll.nnl vnoti fin:elcöttetbí a rívifoiut.
lílLÜELM FE8EKG UBKAS.
0y6gy»zwé»2, Neoekfrchra bel WIW, Otatr.
KMlndta reklitn dicíérelnü\' í«Oiíge-wbb iu Cti lobajo elífige £i<sérbcl6 Wllh<lmlíleao0*rtl>riiikwí8aotirh(\'ufoa-(ikm tcAjt.
M4r tObb <>* <ila "xOQTodlotn íhfucák-bxo, i oly zcltca«c40o, boj^ héthoiaxat
ax Ajjybae kellőit Jdőzotin), a legbor-
xaixtóbb ffcjdalmakit ctucnrvdtcxo, ni-tiira ía c^re tietn it noadojhaiiaín, e mlodca criStzakoi sic xfiiot tíactariik, iclxiQfAk, keoöci^k í-i fatd6k» fűnJötík-ka) úí- azappa&okkal oojbltcU^k btr a lájdaltaakat, de a JegkOjtolebbi jdőrAlto-xisail újra •\'ICvctt a r^^I bajoco, n^g po^iR uajfyobb nírtikbeo. u^y hogy *rüim »x«űtto»A»t hanyatlottak.
KkkOfAltasUni a .BeríiocTTagcblatl1-bao ax Öu theJJ* ajioliliU, «Src rO*-Ksdollein hkroai exomagot; exek clhiixailAxx uUn cnyhülíit kaptarp, J\'|, ír óta az előirt idolarUtnokbaa Ot olvaa kíiiáccuíayayíl a kerit tovAbb folytalUm <5» bila nemek, annyira licljro vagyok AllUra, bo*y CR-fn<a tg^xzi/\'goack írxom magamat, £s a
^isoLi^rt étvágy keictkcxtíbo ccíii ii
óleiridA-i ragyok, ói ezen 5nsxcl 1Ócn dacira x atriock row* Idíoek Oxlelileg vlfoglalva a txabadbau tudok lenoi aoí-lkel, boiy a fájdtlomaak leg kieebb JtS6t U érexném. — Kxtot l^eo lilLtclt urarú, Önnek kOaxfinhi-tom.
liircsak síicdco $xearc«15 Xöic^l rl^bb ét leijei bixAloamal fordulna xz ön «oOii haikiu tcAJibox, hogy ey^gyolAat éi írin élctkodrct nyerjen, í hogj1 Önnek mint 4a i» lc-k->Klcxoitjo legyeo. lUISs oagyrabectOlfiiet
Monrel 3Prlg:yoB
Mű. cr<léaxet! txépíotlö, Ficdlor Ad Gotllob utódai poittó ítyira, Opatovek Kaliaob melleit, oroix t,e0Kycl0rt8lg 1ÜS9. XarACiouy.
HlRDETESEK.
mmmmmm.
riclkülözlictlcn háziszer. Kapható mindenütt.
XXXXtlHX XK
Nyári
idónv
és őszi 1902.
Valódi Brünni szövetek
tgy coupon 3.10 miter, teljes url ru-hil. (kabíí, nad/íg óa mellíny) caak
f« 2.7$, 3.70, 4.80 jv ; „ .
mir,<5\'<Rü \\ falód!
frt 6 —0.80 jobb )
frt 7.76 f.r.om.ibb ) BJaPJu
frt Ő.0S It/Ünnmabb / gjövfit
frt 10.- 5<ivál4 r»nom f. Egy coupon fekete szalon suliitkos 10 f*t, tovíbbí fcWItő Sííivetck, turiila da-töc, lígfir.omabb kAmmgarnok *ib. gyiii Arakon áxéiVüld * iiv<.?c>s<£<s é> Ulkiis* incietcíiick ímhcíI pósslógyóii rafct*r;
Siegcl Imhof Erűimben.
MLtttAk lágyon óa bérmo&tve. MIq-ta»xorinti irillltAjiórticoxoaVcoílve.
a rortg-invevú előnyei neveteket hn rcndclr.i a gyári helyről, igen nafcyok.

jrfy,

V\'i\'irdőltU\'ni nnijpit—oktáber. W íí W J-\'iirílőí<lcjl>\' Í3J!.JUH—okíólicr.
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
(Szlavóniában.)
A cs. kir. díll vr.tpMya AÜooi^ía. — (K&tv«len ötiícV.öt:civ-» l-:uiJ=|K\'t • RWí.)
Yastartalmu forrás- ós Iszapfürdők.
báláiul kir a; »um lii bi|jiail, iíri:ig»ip«[iil ii r«snix i{«ind«tlilil. Újonnan ^Jiüli Kangy-O^tliljrok, Rcgdiixy^&tick a scniücivilH\'ca KyOsyh*li»- ílfBlirl ÍlTÍa|iltappil, Pínye« etoJmínyek írh«bk el Idill, cíuzoj <i reamSs bxjoknAI, GOr*<lyw gyermekek iiaicc cfcy ,5jiraiinuiilj" kínyelnieí eí-jtoydi aiOílozAiok melletl, ipp nio« lélei\'il, Mít a Tvmxi ij^k <•!.-» rÍKKiríí, ;Obx?A<u fünlv a >tt.nvOníai kOiiphegyek gyvnyörü r-M-Ky-ílxo, in.iga%lxto!«Ol kC.iUU.ive. A gyOgyheJylvégek egy remek, ^mytíiot >íi.\\ny kOiepín fekízeíie>. Ae«iylen>l6gt2cixvllAgii^r /totUút, lxvn*t<nni>, teVcpilys, üaeinubuxgok. k^kívn-kiuyvtir. üy^ny^i. kirin<luUi«k * stotteítikg érdekei i* tijkípllt^ ^yínyOra kőrnyíkb-m. Főágéi íítAk, avelyek leglnkibb nyujtolrjwt fel^altil Iji<ny35 vXroibknak 3lkx1ms,»»k,
Tsijes ellátás a fördöszállodábaii: (I. osztály) 40 frt. ill. osztály) 30 frt.
KivMO elií<keoy kÍMoTgilAt, A l. ««ak. illaini <» va^oii tlutvlvtlvk kcdvcjcx\'íiyl.cu
r-iHejiifrit\'/c. Ai elv* <i:Oidínyben teteme* Árengedmények, firdíi rrn dr flicltr, «on\'<ivüi n vArotbatt »<}; k\'ít orvot uiUkWlV. I\'tovpekl-itokkal, felvili^úiítAiotct.al k<w<Ke«en »7olc"-l m
nrttdnlml fürcío-Icny^AtiSKní:.
w—Uv—WCm^UWI . —Hr.—XV—iw^lü -.vjC
• t■.vvú O^V.VA".V.a aVirtttM\\\\K LJX/
acbtylen
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
oly ftíctjlcd WuűU\'kc\'. jxMIEUoal:. moly alnífo kÍT^Q&losank megioltl. Kufl siedea iiiinjt cifjtítmettek:
Robbnuílsblitoiiaíj:,
Aatomatlkus ík sald»«ágos frdifeijlesiWs, El(irhctfll«i» tleslB ín gyón otíntöllös, Solid klrltel (h ogí)z$rü kexftlé*.
SAjit !í«V)id»lraaV EurípA és Aaoriki lrgtlgyoVIt ilUcuih.Q
AjAcljAíc e.Rckll tovllibi Acílylon tílepek mini]ra kirltílbfn
e« napjAAgbnn
iVrufrpckla.ok, í]iimír5-[riloic, líí.Üi^jwrYpítttV ia^yen oi bfreentre.)
Elsőrendű Carbld »*»k<i<
xXllitLLtilc.
Fómnyomdai munkák >\'*f»ii;co< íi, .»r« borS«oy, «ipact».tb,
--------Tt)tfiK mi&lik .íffiut gyoT.ii ct olí.íin clkp-
Mltl<le«k.
járUn, tlaxteBAég^s Vcpvi^clók bere.itettiek. . —-- ■ n -rr, -<f>s Sí, #< ti\'í ■*!>
12 munkásra, Tillamos világítás berendezéssel, szalag-ínrész Tillamos crSre; ezeo ipírttzlei 25 év íta ál! fenn és előkelő revő összeköttetései vaunak, halál&scl köretkeztében azonnal bérbeadó, esetleg *z egész telep 597 D öl terjedelem, díszes lakházza| egyQtt eladé. Bővebb a<J»toick»l szolgál
Nagy József borkereskedő, Sopronban.
XLI. ÉVFOLYAM.
ALAI KÖZLÖK Y
,1902. JULUJS 12-ío.
Bii{tok-eladás.
iítfO kai. holdas irtásbéfUt horvátországi magyar vidékm rövid ideiq használva — kiiünö UaaUrmó fódck, összes gazdasági ípiilelekket élő és holt instrukcióval nagyobb váüaD:o-M miatt rÖglín tovább adó. ZZ^ZZZ Cím e lap kiadóhivatalában. ~
• TARTÓS votéP&v AZOKNÁL «
8 Vastartalmú táp ós erSsítoszer, vértképzö és Idegerösitö U ízletes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
v Főraktár Zalamegye részére:
V Prágei* Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán. ,
iÉjsxpaxpaxDCOcra^
JPE" CiWaUpfmtöMOM

A
cry 5Jcníidú> bxJőitiilÖiíOr. anútyea KutópMiAn líilo «»l
TOll. )Jw CvOaiay ,.lf l|)ÍHÍbél uiift.Ic.1 tf<ttnt\\ BIJI killKhil mtaegy i li\'.cr Jp«-llJ*lilt" * indyncX. xíiaiádO* hxt Ml vjtlóton mindenkit megtel*. A b»J mit At <ur. raoon. «Sii birontiif oljie lirE l«« biiíit «|&Ub vOli. A haj laki iocjC "Cin öiíil-A klj lÖrilÓdlMÍrt felelÜMcgct v.MW-tA. Iirpa aeOrtfiJil lllinlt 1 UJJ Cltnif iltiil Jpi-iíljöil" í írt. M OMujpe 1 ínén .. liillilfiúV. lltníJcn *ilij:<tktl)c, (y? v»»i<2 « ). bekilt&\'c elleniben, csc:l<x 1i*tyeí>e» A gyekben vx^f Ut4nv4iuJ) MindcikincV íftjAt érdekében in. 1iöj>y i ilyen <««<iuk. rxlodl .|px-ka|TBÍf wcgrc*xleljcft. KgyfcMiiw «it-llu&k Un Jpt-lxjiittl" -lYCtcVl.cn nxjy-
j-Xz ««»*\' Í\'M l\'ÍD if * fr,irl 5rl111 n,t
ratmleflkl Nín birtfctttt. mert rhWn fog mru-T«it* * oÁa.ft fiatom S|Jtl"l w«kOl*A<a
\'áaiRt: r.tx. vAllalbalcok. Eliv amerikai „OOA" vMU1»l. 8íCí. IX. WíhríngefBtra»»0 10 I- «rv>ctet
Q^^agjQOOOCXXiOQC^QOCX^OOOOPQCKjaPOOOOOOg^ o,
B1
Z.K. »/„ 902.
MOLL SEIDLITZ POR
Caak aiXor valM(<A:. ha xalodozyl* íobo* Moll A. ridjo^yót és
aláiriant tfllltítl fol-A Usll A.-fMo Solállti-f«rii tarlíi rjiiyhalln a lot=aka«»bb jy««pr- il «J-tflltbáatalpak frotanríörtl íi rVi^, rí^zstt HfVfíVadai, V*r
Ifhlil. iríayfpt íl » ltjVSWiiti«iíbl> «H tfo", s jflci b»iiuomík
úrUítáok Au xúiodic flltíijtdtil Iiení«. — Ari m |r;eoiit»[t *r»-
íill dib>2i>k 2 kor
Hamisitások tSrvényileq fenyíttetnek.
B~OLL- FELÉTRANCI A]
mim^ES^Em
Csak akkor valödi.
ti a«í MOI.T, A. »WjtfT<\' lQ=t«li
,A. Ntll* felir»hi íaozniul T»o-íArrA. A Ksll-rtls
leldi.í Kul, 1 m » ,» lU l "
luiallutumoíi, eird i ktllt«t lM »
lyjn rtMd\'Sl Uimdlk « OlíjfMtókOtk í\'
« «UjL.kV»A ..jUj\'í ()k«rBlt«Uk. E»MI »
hiuoiJili oItm (EJl.wO, híEÍ Wkl
1 * h<([ ^ „jjjií,,. A „cáicl llrgrcr"1 ttKírt\'-
hílS, »oílkal, k«t> tl>«iU0< ktll
kaltioWiWini:\'
lirelltikratt f> mliisoiilbiriUit, ml) «>k íi olíjítnik (Ml bo » pillli a otyutul Hoj\' i> td. K«írl cjr«rftn >l)iÉlií,hsli»!« rvSii r«5T uj T»IJ«1«0 blffid mlodis (ollót, karibii miiolif. Yoa wütin
tlaxU ttnjuitt (ui»ew(!oa>
u| í> purktlro, mílj- oufln fí»J>
Kűtí\'iiöiAi pitktirc I olnjíMttkkíl ihir tx&ucH trhifi.0 i:i pjJIMr* . .
C-»k «Q>1 li, tocílíoj" acm 10<íi t! » litoullrlr. Psltuitmg kírtlbolol 35 oif)-«íg l«4t iiobltl t«M) 6 Irt 30 kr„ »1CT
A küi«ll» mefiríndfltóiek mladtii vtroib«>, »bol rakttrxk iunk, idi kllldtidfk. Mi»iinl«1l»k H proipoktowk ingj" bínoontte kftlactoek. A bfTl»(uUloll jd] risjrítol i. • »
tan Jw/c, tslrcl est » tobt. miDl 1850 íve sjírlniny I wkítK- «IÉ««2ÍV H Umiiiljik,\' «okka] lOixnbbp s ByfckrAB * c/:leik míg o(a l<lcH iíübca boíidk r&TKftlombi.
SifiitiKiakiiiisii KEIU XL£]li c^l. PiRgUBT-FÉNIMiZ Crisloph FeBMtól.

< s
| 1 M«t UoiT. Dr. SZXSZ GÉZA f»K«rvM d roll Ab.zií lOcdíctvoí ti>xto!oltel tadlira sdjt » »»Wírdei«0 MKtaségoeli, id«.glo»c«
tart6.1codí«lt iutn. « oasréidoma kístosésnek Dí8y pirtfogíí. ffll.lt ! W,dj. b íll.üdí»Q inon mint »pe«ialÍ8t» fogorvos Jotol^d.k í«
Ert.ébet kirdjoí-Kr i- .!»« » W I 1 toűlcimíl mcgofitjt, t oigy<rd«ml kíiSntíg pítlfojísit to»ibbr« i« kírrc,
) ) ti«ilelelte1
í J)r. SZÍSZ OÉZA »poci«liB(« fogorvos.
Szájpadlás nélkilii fQoak, fog-j 5 sorok és arany koronák készl-~ tése a gyökereknek eltávolítása nélkül. Legújabb fogsorok fémlappal. Mértékelt árak.
Katonák, vasúti és állami hivatalnokoknak 50 százalék engedmény.
Fog és fogtöhuzás a legújabb amerikai módsser szerinti érzés-idemtíasel teljesen fájdalom nélkül.
Fogtisztitás fájdalom nélkOt. Fogtb\'mések amuynyal, platioa, ezüst, oement, opál, flreg & I porcelláonal. Fogak és fogsorok mesteri kivitelten, kilünS anyagtól.
CF\\AND PRIX PARIS .
igOOyT
CHOCOLAT >
Suchard
XCACAO
JiSZTASÁGERT
^ezeskedem
J^ÍTÜNŐ\' MINŐSÉG.
Szegényeknek ireíiyen délelőtt 8-9-ig
Gyümölcs és szöllö bnr készítési gépek.
fruaciU borliciz él ocTfixctMca ciiat f4|űaloajöil|[ipitfi bfdtrzlílítl «ir IcAsiT^ar, caox a mepbötil csyíb kfttetkí-iaÓQXMaél l*j;iimcjrotoi«bb ofcpiaer. — Egy iMUlt orad«U Jvaj tra I kar. 90 «H.
MOLL Gyermek szappanja.
Lírfo^íaRbb, l<*aJ»M> m^uer «orin( kí-ixitoV gyermek hilgx t blr okizofD áp«lá»ir* bt filBÍHek ttulf.
Ar« darabraUwl — 40 «IL öl d*r»b — I kor. 60 1UI.
Mloicn dmb M<11 V^IW*^ dUU*._
FJezUküUÍ
Moll A. gyóflyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tacblaubon 9. nz-
YW6kl oscKroodeléKk aij»OoU po*UnUfl*it Mellett t«ljoiitt€tock.
raktárakban tzssék határozottan MOLL Á. aláírásával és védjegyével eU-átott kámtmények&t kérni. . Raktár: Na^y-Kaniz-ián RoSönfeld Adolf ÓS Fía.
oáobQboQiSgő^röTCOc^o^^c^^
Nyomatott If|-
Férfink ingyen kapnak.
t^yia u) :»Ulrn)»yo «r*o»ií«l, -••e\'y Xl «lvc«*l<U crCli uja IVvtac-ioawjoí *
oliI>l.\\< !<«V*y«<i j<it iux>-<n
V^j.jAV x U\'< v\'«ic itIit a UJ*-
iiiúlhlínilr/.lw- IllOljf íac>;irtcíitcit
ct,<,\'<<!. x li.MAlkoJÍ VlliAj;&»o!t folytán
Ixi^AIiat), wil\'iU-itcn, vj.Ustnl <t*e»jitc<l fvdícrö-^n Atcuvc.lncV. Kt okból cJhxUtOtlA xc tttKVcl, lvc.j:y c«y Jnpycn ojv^ji-y. cajjywii^ könyvvel c^yótt min.IcAViiick Ingyen knlOL Krtcl a hivlor-vo»»4(jgAt ű boj oSlbúft o^jylünt^ » a kik a líitilkorl kihlj;i.toM>ól »xXrtuu^ nítftl í.ijokboii, Kellemi ci^yOnKlKM\'on.vAuy IrOnlVut »i<nvc<5«V, olthon cy6g)rUb*t)Uc eíijí-kai. Ki a Jíjr^jyíMf kv-*c!c!tenül luo\'cra. a \\sct~ v<kc< hal, a hol a mcj:cr4ív"Jíí txCXU^tt c<oJA-laioi C.\'cbiinynyol nyóRytljA Sl ivek AU bct<jj*<vs<k«l. Oi<g. egyaránt Ubai Siate
Medlc«) Ittv\'.UulnaV; ft/ alhnl jt\'.c^t ciirtíc. n h<"l-
tvm x ctoauc«t r^Rlvrt clkQldtk\\ A* ir«!£*c< inkiW) asoStal aJcarji tMjfiKnUai, » Vlk kctclts at ot;hOttVikat nw h»ijyiaij&V <1. A |>íébfcWoaug mo£m«u«i% nitljr kJanyeo
kigyógyiiKitó^ ebbíJJ » :cnenc<« bxjb^l o«li«>u-As fn!6t«« kiriiclt nem MimlenVHfbal ítcHe b>ikc.Tinwi suKTacu.1, ui«r« tilokt>krtl« melleit fordulliVAl c-£y InRycn corvoiiiRűt kxp mxfyuSj.& kvftyirrci egylet. tr]o= avég rn*. A cwmi; <jty u^pen bc vart CiOmJigOlva, U>gy a tiftalüb\'it icaklitiu íojjjk méíjWxlftL A levele: ijíy k<ll dtrtemi: State MeJlcxl InUll^c, 17 Wekuoa JíulMlujj, KoU WxyíKv l*^1- ArAuft*
A levetek ratndli b«ra<ox«!i<udiV:.
íolytoconu bxtt> ke«5í <mcltyí mr*«*itel,
A ttönk» kép Wifcflm!r1 bir««ly»*» t^kh Hydraulikus sajtók.
SiSllfi es EylBölcj iml
él bopy^ KSrjioliV.
Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.
SxNIÖ t< ÍTÍ»«" írlilr. A...W kíuOlOkti mnOIM i\' ---
A legjobb vetSgépek
Majra.lb n. fi lAr.a lcgoiabb ««k««(n
„R G R 1 c O L A"
i.»14Tc!ik<rík-rcoii.tr) TMÖ/íptl. Windtottfí \'nií:-
íl kaWcM.5 n»(!B«;
kfll, düml.OD ar.sy ti&CO, a It,k6oo)\'rtb jkr,la. lirj-ikal ülőnek ki
A >rb«« .cjaa^bb "-^ifíJ^\'ÍS^^^^ISK «r,„«k. K5H.\'M...H.kH irt«- íl \'""X l»íMrfk Íkák b«sir»v ii bir«.«k»« « !«-
„érta^ jallUtaoak
^^tfarxh PK, ÉS TÁRSA
EanJ»li(! íípjjlraV, Tiiüalídílc í. taibiraorBÍrok
Alap. 1872. BÉCS, HA Taborstrasse 71. SiO munká..
KiLOaKtro ÍSO «a.t í.b»n«írco10,el,aa!1...«oa1robbk[ll!ia.olcoü.
HÍLlítt. lajyco. - Kípri.oWk 5. tI.»« eltolll« kcKltatotk
vas- és fémoutódc résatv.-társ. SZOMBATHELY.
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15.
Jd és olcsó órák, 3
íri jíuállil.il prirll TCTÍkoak
KONRÁD JANOS
firagyira araay, iilit 4. tkmr írak Ktllltí-Wtra \\ SROX (Clíborulj) Jt aid;íl-xoca.«ra trt Í.76. YalWi c.c«\'Xtoj.^ra frl. WO. YalMl «0« Unc írt. 1. SO.
Kickíl ibromí íra frL 1 ÍS. C^íffi a 6. k. btxMalwl cimírríl yao kilOotelTt^ islotalao arany, <a0.l kiilliUal íntn rajamlnt íxcroyi elilpift-/v-ltríl ran blrlakonba. N«ty kópw áíjcgyxíkol ioiytn «.bínn.
í?
n , , ! Mindcunemtt MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZOIX)MUva.-Gyartunkl GÉPEKET. Kitan6 8Zetk«el« BENZINMOTOROKAT 2-30 lóerőig, stabil alakban különféle ipari ólokra. valítDinj Immobil alakban gaalaaigi gápek stb. h.jtfeára -- Teljes» MBMAtOT BERENDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJGYÁUTÁSHOZ ^f " BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvállalmik MINDEN A PÉKSZAKMÁBA VÁGÓ ALKALMI 8ZÜKSÉGLETEK rnrkcsztését és kmWie\'-Modern berendel VAS- ÉS FÉMÖNTÖDÉNK MINDENNEMŰ VAS- ÉS FÉMÖNTÉST nyers ía megmunkált állapotban szállít.___
Wajdit; József kUayvnyomMjáhjo ffagj-K&oiísín.
5
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 19-ón.
29-ik sz^m.
XLI. évfolyam.
WtrlzcUxt ír: Ejí«i e»re . . 10 Kot — fi" fel é.re . . . í. k«. - rt\'-5 knr. üli.
KCJes 30 nI1-
kiroetéstk l hi.il.i.>|.i\'t>iiorli«o U.uii.iHl«J«r 11, > oisdJpu inribbl "tríri 10 ti"
k v i l frts 8 £ N
>.,.-,.,ii..-.,i ao niieiéu «\'«-[n-> rvl.
~~ A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a .Kotori takarékpénztár
A lip »rcllonsl rí.iét illető o!o-den kflílnmény . íelolS, merkemö ne»én\\ ar anyagi rémi itletS köi-Icwínyek ji\'dip k Vi,d6 r.e-rírc fifniruen Nagy-Kuntzaíra W-r-dicoitc Intézeteiül:.
nérmeiitetlen levelek Dem Ltn.lc cl.
KézlrAlokrls.Kxaneni k Ilidéinek
Az 1889-ben Wadowiuban és Glatzban folyt fortélyos bünpérck, melyek altkor általános érdeklődést keltettek, eklatnns bizonyítékai azon bűnszövetkezetek gazságainak, melyek a kivándorlók csalására, zsarolására és kifosztására alakultak és amelyek számos vasúti tisztviselőt és hatósági egyént tartottak zsoldjukban. Tudjuk, hogy «z esetek nem egyedül állók. Láthattuk, hogy ez üzlet Porosz-Szilé-ziábati egész perfid-nyilvánossággal folyt és annak majdnem minden kivándorló körülményeihez képest adózott is. Ez azonban csak kezdetét képezte azon kalandoknak és szenvedéseknek, melyek a kivándorlóra az oceánon tul vártak. Azon eset, melyet fentebb a modern rabszolgákra vonatkozva felemlítettünk, a kivándorlókra nézve még egyike a legkedvezőbbeknek, De a börze Amerikában is hullámzik; a ma még fényesen jegyzett iparvállalatok holnap tönkre mehetnek, egyetlen betevő falat nélkül hagyva I a bevándorlott munkások ezreit, akik I mig korosethez juthatnak, százankint : pusztulnak el a nyomor miatt, i Ha tehát a hatóságok a kivándorlást minden áron akadályozni akarják és ha ez akaratuk keresztül vitelében némi törvénytelenséggel határos túlbuzgóságot fejtenek ki: ugy azt tőink különös zokon venni már csak a hazafiasság és humanitás szempontjából sem lehet. Jelentékeny azon kivándorlók száma, akiket hatóságok csendőrséggel feltartóztatnak anélkül, hogy erre a törvényes okok mind fennforognának. Jogilag senkit sem volna szabad megakadályozni abban, liogy más hazát keressen, ha itteni kötelezettségeinek eleget tesz. Mégis különféle ürügyek alatt vagy minden
indokolás nélkOU ezrekre megy azok száma, akik útlevél iránti kérvényükkel a hatóságok által elutasittátnak. Igaz, hogy njabban legtöbbször az, aki Amerikába igyekszik, vagy éppen nem vált útlevelet, vagy csak Európára-vagy annak egyik államára szólót kér, mert minden rendőri szekatúrák dacára is tudja, hogy ha a magyar határon átjuthat, az ut előtte mindenfelé nyitva áll. Vannak ismeretes jólolltü agenturák, melyek védszárnyai alatt a külföldi hatóságok zaklatásai ellen eléggé megóvatik.
Magyar hatóságaink a legkülön-nomübb módon alkalmazzák a csendőrség segédkezését a kivándorlók feltartására. Igaz, hogy már a hatóságok sem annyira pretenzivek e tekintetben a cscndőrséggel szembeD, de mégis vannak még mindig vasúti ügyeleti járőrök, melyeknek különös kötelességévé tétetik a kivándorlók feltartóztatása. Ha szigorúan vesszük, a csendőr e tekintetben keveset tehet és amit tesz is, annak nincs meg a kellő eredménye. Egy vasúti ügyeleti járőr ama pár perc alatt, mig a vonat a pályaházban áll, bármennyire járjauak kezére a vasúti alkalmazottak, egy vonal kivándorlásban gyanús utasait nem képes mind átkutatni, illetve útleveleiket előkérni. De maguk a kivándorlók már ismerik az ily állomásokat és a csendőrrel való találkozást gondosan elkerülik, azaz egyszetüen a megelőző állomások egyikén leszállva, gyalog vagy kocsin folytatják utjokat azon vasúti állomásig, melyen magukat biztonságban érzik. Igaz, hogy ily utvonalakon sürüen portyáznak a járőrök, de a kivándorlók is óvakodnak azokkal találkozni.
Sok kivándorló első kocsiosztályon utazik, természetesen az álruhából azonnal kirí a tót paraszt és igy köny-nyen lépre kerül,
Ma már a kivándorlók az útirányt a fővárosokon át veszik, mert kevesebb feltűnés nélkül elérhetik a porosznémet határt. Akik pedig Délamerika felé Trieszten át, vagy akik Szerbia, Románia és Oroszország felé utaznak ki, azok sem azelőtt, sem most nincsenek különös módon háborgatva utaikban.
A csendőrség és egy-két város rendőrsége mindamellett még mindig igen sok kivándorlót ad át a hatóságoknak, de e jelenség inkább csak az államhatalom éberségének kimutatása, mint célravezető intézkedés kifolyása.
Politikusaink és nerazetgazdáink sokat várnak az Egyesült Állairok kormányának ama szándékától, mely-lyel a proletariátus elleni bilit szigorúan végre hajtani, azaz a vagyon nélküli csőcselék kivándorlását megakadályozni törekszik. Állítólag máris mutatkozik annak hatása. Igaz. hogy a bevándorlást tengerentúli állam üöny-nyebben megakadályozhatja, mint a kontinentális állam a kivándorlást, mind e mellett mi azt hisszük, hogy mélyebben rejlők a kivándorlást előidéző okok nálunk és csábítóbb a .dollárok szaga* ar, amerikai levegőben, hogy azt akár a proletárság elleni bili, akár a rendőrségi karhatalom sikeresen meggátolhatná.
részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki öokéntes tűzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a ,nagy-kanizsai tanitói járáskőr," a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet* „»-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tipjiuézete,* u .katonai hadastyánegylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A kivándorlás.
X.vytantua, 10CÜ, jollnj IS.
Még csak hozzávetőlegesen sem lehet meghatározni a kivándorlók számát; mert lehetetlen e tekintetben pontos statisztikai adatokat szerezni. Bizonyos, hogy útlevéllel aránylag csak kevés ember vándorol ki. Egyébiránt az ideiglenes kivándorlókat meg kell különböztetni azoktól, akik azon szándékkal utaznak ki, hogy soha többé vissza nem térnek; de hány Oly ideiglenes kivándorló van, aki már az uj hazában határozza el magit az ottmaradásra: szóval e tekintetben határokat vonni nem lehet. A kivándorlás egyik sajátossága azon kétlaki állapot, melyet a treDcséni, árvsi. turóci és liptói tótajku lakóknál találunk. B megyékből drótosok, pléhárusok, gyolcsosok, házalók, olaj-kások (gyógyíükereskedők) stb. igen jelentékeny számban tartózkodnak és kereskednek Oroszországban. Trencsén-megyéoek egyetlen járásából 1SSS-évben kerek számban 18,000 férfi volt távol, minden útlevél nélkül, egyszerű igazolvány mellett. Ez emberek Oroszország tivoli vidékeit bekalandozták, egyes városokban lakást vagy raktárt tartanak, sőt volt eset rá, hogy ott is megházasodtak. Időnkint egy pár hóra hazatérnek és keresményöket visszamaradt rokonaikkal vigan elköltve, ismét eltávoznak.
Egyébiránt a kivándorlás utóbbi években Délamerikába is jelentékeny lendületet vett, bár ujabban ismét csökken; mindamellett az északamerikai Egyesült Államok adják a legnagyobb kontingenst; a többi irányok, bármily jelentékenyek is, ehhez képest alárendeltek.
Útközben. .
RoLIttcb, jtilíus hkvibia.
Néhai Trefo\'rt mioiazternek szép, de terméketlen eszméje volt, hogy a magyar fajt a közegészségtannak az iskolá-
ban való előadásával akarta regenerálni. Hiába való erőlköte! Ilit ér a szegény tét gimnáziatánsk a közegészségtan, ha otthon kénytelen kromplit meg zabke-nyoret enni! Sokkal többet tesznok a közegészségügy érdekében azok az emberbarátok, a kik szünidői telepekre küldik a gyermekeket nyaralni. A szegény felnőttekről iájdalom még nem gondoskodnak intézmények, azok csak a saját költségeiken melioinek nyaralni,.pihenni. A sok ezer keretskedő, kereskedelmi alkalmazott, gyárimunkás is piben a maga módja szerint. Fülledt lövegében alusznak, otthon. vagy feláldozva az éjjelokot, az utcán töltik a nyarat. Do a pihenésnek eliö kelléke hogy elhagyja az ember azt a kerékvágást, melyen minden nap forog az élet keroku, aztán menjen kies fekvésű faluba, hol Petőfi falusi élete njódjára még1, a legyet is elhajtják az oiTáról, még a szemhéját is kinyitják az omberuek ha látni akar, hpl egjáltalán nem akar az ember semmit, mert mindent mások végeznek el bolyette.
Mint a haláruskodáshoz, ugy a fürdőzéshez is három kellék szükségeltetik pénz, pénz és péoz. A kérdés itt csak az, sok-e vagy kevés? Hát én ismerők itt ,Rohitsch*-ban -jómodu embert, aki három koronából képes napi szükségleteit fedezni, anélkül, hogy nélkülöznie kellene, viszont ismerek olyant is, aki 30 koronát költ el. De ha nekem 40 kor. vao, mit elkölthetik, hát\' elmegyek ebbe a Kanizsához 4 óra járásoyi ÍOrdóbo és ott költőm o), nem pedig Balaton-Berénybeo, hol jó hazafinak tartanak mire! magyar fürdőbe megyok, de ahol nekem egyebet kellemetlenségnél éa gorombaságnál nem igen adnak. Külőmben. ha magyar fürdőbe akarok menni, Igazán Rohitschban kell nyaralnom, mert itt kevesebb német beszédet hallok, mint Nagy-Kanizsán. Itt minden magyar ember tüntot a magyarságával s azt Steierföldön sonki zokon nem veszi, Szeretni hazáját szülőföldjét nem érdem, csak szent kötelesség, de ha Országom határain kívül impozáns mődoo tudom öntudatra hozni, a többi nemzetiségűeknek hogy ime. a magyarság nélkül a ti fürdőtök nem léteznék, oz jóleső büszkeséggel tölt el, bár közgaz-
tárcza.
Pol i n ka.
— A -Zihi K&iliny tXreijs.
Délután két óra. A „Párisi újdonságok* divatáru házában ugyancsak élénk ar. elet. A segédek egyhangú kiabálása arra az iskolai neszre emlékeztet. mikor a Umító parancsára a diákok emud egyszerre fvn-hangon olvassák a leckét. Sem a hölgyek nevetéiid, sem az üvegajtó csapkodása, sem ar inasgyerek szaladgálása uem teszi változatosabbá ezt a zajt. Az egyik bolti asztal előtt ott ál Politika. Andrejevna Máriának, egy divatszalon tulajdonosának n leánya. Alacsony, sovány kis szóké leány, k szemével keres valakit.
— Mii parancsol kísasszouy ? — kérdi nagyon komoly bangón egy kis fekete fickó.
Engem mindig Timofejics Miklós szo-kolt kiszolgálni, — feleli Polinka.
Timofejics Miklós már rendbeszedte a bolli asztalon he ve ró szöveteket és mosolyogva néz Poliukára. Karcsú, barna fiu, a haját sütteti, divatos ruháit s nagy nielltüt hord.
— Szergejevna Pelágeja, van szerencsém, — szólal meg kellemes bariton hangján, — mivel szolgálhatok?
— Ali. jó napot, — szól Polinka r wla siet hozzá. — l/ássa, már megint itt vagyok. Valami paszomántra van szükségem.
— Milyen célra lesz az ?
t — A ruha mellére, meg a hátuljára. %általán dísznek.
— Rögtön.
Timofejics Miklós kirakja vevője elé a paszomá utókat s Polinka hanyagul kezd turkálni köztük, közben pedig alkuszik.
— Bocsásson meg, kisasszony, egy rubel nem is pénz érte, — mondta a segéd, jóakaratúan mosolyogva. — Hiszen ez kiváló linóm 1\'ranezia paszomáut! Kap hat nálunk olcsóbbat is, méterét negyvenöt kopekért, de az perszo más minőségű.
— Még oldxldiszre is volna szükségem zsettból bevont gombokkal. — szól Polinka s lehajtva fejét a paszomántra, nagyít sóhájt. — Kaphatok ugyan ilyen zsotlponpont is ?
Ó igen.
— Polinka még lejebb hajlik és halkan kérdi:
— Miért ment el tóJönk csQtörtököu olyan korán, Timofejics Miklós?
— Hm, kölönös, hogy észrövotto, — felel a segéd ínég mindig mosolyogva. Olyan jökedvöen, élénken elbeszélgetett azzal a deákuríival, hogy igazán csodálkozom, hogy észrevette.
Polinka mélyen elpirul és hallgat. Miklós ideges kézzel fedi bo a skatulyákat s gondtalanul rakja óket egymásra. Egy pillanatra csend támad.
— Kérem, mutasson még zsettcsipkét — mondja Polinka s a bűnös alázatos-ságával tekint a segédre.
— Miuőt ? A tdllból készített, akár fekete, akár szines, most nagyon divatos.
— Hogy ?
— A fekete $0 kopektól felfelé, a a szines 2 rubel 50 kopek . . . Önök-
höz többet soha be nem teszem a lábamat, — teszi aztán halkan hozta
— Miért nem ?
— Miért nem? Nagyon egyszerű. Könnyen megértheti. Minek kínozzam magamat ? Azt hiszi, hogy örülök, ha látom, hogy hogyan tipródik maga köríti az a diák? Látok és megértek mindent. Már az ósz óta jár maga ulúu s hn olt van látogatóbau akkor maga lo sem tudja venni róla a szemét, ugy uéz rá, mint valami szemre. Szerelmes bele; minden rendben van.
Polinka zavarodottan hallgat.
— Nagyon jól látok mindent — folytatja a segéd. — Hát akkor mi értelme volna, hogy ellátogassak önökhöz? Nekem is megvan a magam büszkesége. Nem akarok ötödik kerék Jönni. Mivel szolgálhatok még ?
— Az anyám még sok mindent mondott, de olíöletettem, hogy mit. Igaz, még tolldiszl kérek, de divatosat.
— Tolldiszbőn a legdivatosabb a he-liotrep. vagy pedig a kanah. Ez az utóbbi sötétvörös sárgával. Nagy választékunk van bolóle. Hogy mi lesz ennek a dolognak a végo, azt nem tudom — s Timofejics Miklós arczára vörös foltok ül-, nek ki. Izgatottan morzsolja a kezében levó diszt s igy folytatja: — Azt hiszi, hogy el fogja venni önt ? Soha 1 Arról ne is álmodjék! Diáknak nem szabad házasodni. Azt hiszi, hogy bec-sületes szándékkal van ? Ksze ágában sincs. Biz ugy, a diák urak IcnézueK bennünket JÍ3 majd már orvos, vagy ügyvéd lesz, akkor az eszébe jut talán. ,Volt nekem
egyszer egy szóké szeretóm, ugyan mi lelt belóle ?" Most meg dicsekszik a kollégái elótt, hogy milyen eslnos kis varróleánya van.
Polinka elgondolkozva ül le s nézi a ! fehér skatulyát.
— Nem: nem veszek tolldiszt, hátha nem lesz jó. Válaszsza ki maga az anyám. Kérem adjon hát arsin fekete rojtot a
! uvgyven kopekesból, meg füles gombokat. ; Timofejics Miklós becsomagolja a mog-| vett árukat. Polinka néz rá és várja, ■j hogy tovább beszéljen. De a segéd hallgat és sötét arccal szedi rendbe a holmit az asztalon.
— Ugy . . . majd elfelejtettem, hogy még hálóköntösre való gomb is kell, — szót Polinka rövid hallgatás után, a zsebkendőjét a szájára szorítva.
— Kérem, itt vannak vörös és kék gombok, itt pedig aranyosak. Nem értem, hogy maga is nem látja be. Mi lesz a vége azoknak a sétáknak ?
— Magam sem tudora, — suttogja Polinka, lehajtva a főjét — magam sem tudom, hogy mi van velem.
K pillanatban egy tdósebb segíd közeledik hozzájuk s Timofejics Miklós előrehajolva s kényszeredetten mosolyogva súgja:
— Tegyen ugy mintha válogatna. Istenem, hiszen egészen sáppadt és beteg, az arca is el van változtatva ... KI fogja hagyni önt Pelágéja Szergejevna Ha pedig feleségül veszi, akkor nem szerelemből, hanom éhségből veszi el: a pénzéért. A hozományát arra használja majd, hogy szépen berendezkedjék 8
aztán szégyellő msgát ön miatt. Műveletlennek tartja. Hiszen ön csak varróleány, aki nem tud müveit körökben forgolódni.
— Igaz, — rebegi Polinka, — most jut eszembe, hogy Olga megkért, hogy vegyek neki fűzőt.
— Az ön szeme . . . tele van köny-nyel, — kiált fel Timofejics Miklós ijedten — Mi az ? Jöjjön velem a váll-fűzők osztályába, én majd j>léjo állok.
S affektált könnyedséggel kísérve át Pol inkát a vállfüzó-osztályba, elrejti egy skatulya-piramis mögé.
— Kérem, melyiket parancsolja — mondja aztán hangosan és súgva hozzáteszi : — Törölje meg a szemét.
— Én .... éu ... . negyvennyolc centimétereset kérek, béleltet, valcwli halcsonttal .....Ikszélnem kell önnel,
Timofejics Miklós, jöjjön cl ma.
— Mit beszélhetnénk mi? Niucs nekünk egymással beszélpi valónk.
— Ön az egyetlen, aki szeret engemet, másom senkim sincs, akivel beszélhetnék, Ne nádat . . . hanem valódi halcsontot.
— Mirói beszeljünk ? Azért ma mégis sétálni fog vele.
— Bo . . . én. igen sétálok vele.
— Hát akkor miről beszéljünk? Az ugyan nem segít rajtunk. Hiszen szerelmes beléje.
— Igen, — robegi Polinka elszorult szívvel s a szeme megint megtellik köny nyel.
— Mit beszélhetnénk akkor? susogja Timofejics Miklós elli alaványodva s íde-geson rángatja a vállát.
XLI. ÉVFOLYAM.
zalai közlöny
1902. jul10s 19-<n
dasági szempontból káros. Da nekem uincs kedvem Siófokon 300 k. fizetni lakásért, G0 f. kávéért, 2 k. húsételért, lm éu mindezt oly minőségben megkapom Rohitschban. vagy Ciliiben vagy akár melyik alsó steien fürdőben egyharmad ároó. Azonkívül itt nem tányéroz a cigány mint Balaton-Füreden. Játszik a zenokar, (és jó zeno at) csekély díjért, szórakozom. í hogy jónak látom. Az egyik alsózík, a másik szereti a kiriodulísokat, a harmadik a táncot. Kiki megtalálja azt a mit korcs. A bolyro egy lajdinan-dok itt Dem igon találnak alkalmat a ,[lirf-ro. do annál nagyobb becabon részesülnek a lavon-tennisezö cibilek. kik különben háláé pnblikcmot képeznek, mert a gyárleromboc hamisan énykolő kisasszonyokat és a gajdoló énekesnőket szívesei) meghallgatják, fio szivesebbon hallgatom az erdő énekeiéit, molyekcek batigját Kabos Ede és Gárdony Géza magasztalnak versben és prózában. Mikszáth Kálmán leghálásabb vendége Ko-hitseboak. F.viól-étre ide jár nyaralói. Szerényen meghúzódik egy szegletben és Virginia szivar mellett szövi meséit, melyeket Lígrúdi jól fizet meg ceki. A fürdőnek leghálásabb vendége Stross-raayer. diákovári püspök, aki már 40 év óta jár ide. Az idén is eljött pontosan. Az agg főpásztor nagyon törődött embor már de arca fiatalosan üde és némi őrömet okoz neki, ha a borrát hölgyek sietnek neki kezet cíókoloi. Nekünk bizony veszedelmes ellenségünk a délszlávok apostola. Itt azonban perelik, mert a horvátok az ő kedvéért szivesoo látogattuk el Robitsebbe.
A batár forgalom itt jelentékeny. A Dunántúl, Alső-Steier és Hortátország szolgáltatják a türdővondégok zömét. Hogy mindenki megtslálja-o azt a kincset, a melyet itt keres nem tudom, do valamelyik fürdővendég igy panaszolja el aggályait.
A nap mai utján:
Immár a legfőbb fokra élt; kilouctől.
Tizenkettőig három hosszú óia.
fo semmi hatás öt gramm glauberióra.
VllMni/l Henrik.
A katholikus temető.
A .Nagykanizsai Friss lljsig\'-ban f. hó 10.-én figyelemre méltó közlemény jelent mog a nagykanizsai temetőről. Szerzője sok mindent elmond róla. fölsorolja a javitani valókat, elmélkedik fölötte, legelőizör azt etnliti mit a .Zalai Közlöny" mult évi november 3.-iki számában a városi tanács és a képviselötos-lülot figyelmébe sjáolt. A cikk éppen az 1902. költségvo\'.és tárgyalása előtt jelent meg. s azután két hét múlva küldték ki [ a közgyűlési meghívókat a költségvetés lárgyelására.
Az ÍDtézó körök, főleg a javaslat-tervezet készítői indítványunkat bevobotték voloa a költségvetésbe, vagy ha az már nom volt lehetséges, akadhatott volna ogy városi képviselő, ki indítványt nyújtott volna be. De hiába az elmélkedés. Nálunk mindookor közönyös emberek állottak a város élén. Mint közönséges polgárok nagy hangon beszéltek a közügyek szőroyeo siralmas állipotáról, és választás alkalmával pártot alakítva bejuttatták embereiket a képviselőtestületbe, do a választas utáo mélységesen hallgatnak ők is.
Mennyi üdvös, mennyi hasznos intézményt sürgetnok a lapok, ba azoknak
— Nincs szükségünk beszélgetésre. Tórölje meg a szemét. Ez iniuden amit kérek . - . Más kívánságom niocs.
Egy hosszú, sovány segéd lép oda a skatulyák piramisához, erro Timofejics Miklós odaáll PoIídIíí elé s iparkodik ól is. meg a maga izgatottságát is elrejteni. Kínos erőlködéssel mosolyog s igy Któl:
— Kétféle csipkénk van, kisasszony : pnmuk és selyem. Itt van valencioones, eroché, l\'orollert, emitt soul eliolle, cambro . . . Az Isten szent szerelmére, törülje meg a szemel, jönnek.
S mivel a Polinka tovább sír, szinto kétségbeesetten hadarja tovább fenhsngoti:
— Rokokó, sout ehette, cambré . . . harisnya Yíui lil de cots. soivom, pamnk ..
Oiohov Antal.
csak negyedrészét is figyelembo vennék, rároiank gyorsabban fejlődne é-i csico-sodna is.
Igazán órtbetetlon.hogy éppen a lapok véleménye elöl zárkóznak az Intéző körök. Pedig a lapok a közóbaj kifejezői, az ujságokoak kellene közvetíteni a nagyközönséget a végrehajtó és kormányzó közeggel.
Amdo nálunk ez a közvetítés teljesen hiányzik. Pl. itt van a temető ügye.
Már évek óta közóhaj az, hogy kutat létesítsenek a katholikus temetőben. Minden valamire való városban kőt még mezővárosokban van kot a tometőbeo. Nem ii kell messze menni. Keszthelyen a temetőben közel a kápolnához kerekes szivattyús kot van. Gondoljuk meg jól a dolgot. Megakadályozni a közönséget abban, hogy elhunyt szerelteinek sírját gondozza vagy legalább megnehezíteni, esetleg a nohézsségeket érthetetlen csökönyösséggel el nom hárítani oly lett, — mely közel van a kegyeletsértéshez.
Nagyon közönséges szivrn mutat, ha valaki megengedi, hogy az é\'ő családtagok olbalt rokonukat, szüleiket, testvéreik sirját csak ugy öntözhetik meg, hogyha elmennek az öt percoyi távolságban lévő Kossuth-téri kúthoz, és ez a valaki az, kinek kötelessége arról gondoskodni, hogy az élők a szeretet és hála adóját a holtak iránt minél kegyololosebben róbassák le.
A kutig az ul öl perez, vissza tíz perc, összesen 15 peri, tehát két kánná viz 30 porcnyi vesződséges munka.
Száras időben a temető szomorú képet Dyujt A virágok bágyadtan hsjtják lo a fejeiket, a eedrutlák leiele bervad. 11a tovább tart a szárazság, a növéorek elhervadnak. Nincs gondozója, nincs rendezője az egész tometőnek.
Az egyetlen Birásó a maga munkájával is eléggé el van foglalva, ráéiő idejében pedig keveset végezhet. Kell a sírásón kívül egy rendes tömető kertész, ki az utak és sirok közti helyek tisztántartásáról is gondoskodik.
Néhány kerti fecskendőt koll beszerezni a közönség részére, hogy a sírokat kén\'yolmesen megöntözhesse, azonkívül a kertész köteles logyen miodon héten háromszor minden sírt megöntözni.
Igy a tömető külső képe Ízléses, csinos lesz. Nam szabad megengedni, hogy a sirok kopár dombok maradjanak még a legszorgalmasabb gondoskodás mollett is.
Az ember a halálban megsemmisül, örökre ellüoik embertársai elől. Csupán emléke marad meg, s az emlékezetet és az élők szeretőiét az egykori egyén iránt hirdetik a sir virágai, mint a szeretet külső jelei.
A szeretet érzolme nem szűnik meg, I meri a mily szeretettel visoltetlüok az élő iránt, épp ugy becsüljük a holt emlékét.
E magasztos fólemoló érzésnek külső jeleit védeni kell, részint az időjárás, do főleg a mindeo emberi érzésből kivetkőzött ama durvalolkü gazfickók ellue, kik a temetőbe lopni járnak.
Evek bosszú sora óta már a kutkérdés előtt hallatszottak panaszok a közönség köréből, bogy a virágokat a sírról letépték, a rózsafákat megfosztotiák a legszebb rózsáktól, sőt tövestől és gyökerestől szelitek virágokat.
Mindez megtörtént, jeleolcg történő és a jövőben is előforduló dolog, csak az a kérdés hogy meddig.
A .Nagykanizsai Friss Újság* mindezeket elmondotls, de elfeledte megemlíteni hogy a temető egyúttal szemétdomb is. A keloti oldal keritésénél ar. első korosztuttól a kilenc-tizedik Btrig észak, és a kápolnáig dél .felé, továbbá ugyanazon helylyel átellenben a hátsó sövényig hevernek rozsdás drótok, régi koszorúk, elhervadt virágok, hitvány íüciomó, felhalmozott gazból álló dombok. Figyelmes vizsgálat utáo embercsontokat is találhatónk.
A másik botrányos állapot oly felháborító, hogy annak jellemlésére a magyar nyelv szólárábtn nincs méltó kifejezés. A teraoló végét az árkot illemhelynek használják, sőt vásott kölykek pajkosságból a közöli sírokat sem kímélik meg.
Rendőr kovés van, s a temetőben egy embor semmi, mert mindenütt oem lehet, a az egészet figyelemmel nem kisérheti.
A sövény nem elég, tüskés drótkerítést kell hozni a sövény mindkét oldalán legalább addig a hatvan évig, mig a temető egészen bo lesz koritve.
A temető rendezése tOrgös ügy. Nem vészit a temetőfenUrtó közeg semmit som tekintélyéből, ba a figyel mezletéieket észreveszi. Vagy ba már annyira fáj a lapok figyelmeztetése és sérti a hiúságukat, hogy Inkább vesződséges munkával a felhőkben keresnek olyan intézményt, ami nem volt még benn az ujaigbao, mintsem a legszükségesebbeket alkotnák meg, akadályozzák mog a lapok okve-totlenkedéséi azáltal, hogy figyelemben és eszmékben megelőzik őket.
Az értesitök.
II.
Az izr. bitközségtói íenlarlott elemi , polgári és felső ker«k. iakola értesllóje a polgári iskola\'felóttlatásáról is loszá-tnol. A polgári iskola a jövő tanév élőjével megszűnik. 1890.-ben nyilt meg 171 tanulóval. A közösség nagy része azonban részbon a magas tandijak miatt, részben azért mivel szivesebbon tesz próbát a gimnáziumi tanulmányokkal, csak gyéren küldte gyermekeit at intézetbe. A városban különben jól szorve-zelt állami polgári iskola is van. Ennyi kedvezőtlen befolyással és olyan versenytárssal mint az állami polgári iskola a felekezeti iolézet megküzdeni nem tud. Szép, nagyon szép volt az eszme, hogy a hitközség kozdve az olemitól fel a felső kereskedelmi iskoláig a saját intézeteibe akarta járatni a tanulókai, de szép kilátásokon kivül ogyebet nem szerzett hanem fizetett, sőt sokat rá is Szelelt. Azért a polgári iskola (eloszlatását határozta cl az előljárólág. Hasonló kedvezőtlen helyzetben van a felső keresk. iskola is. Ilt is nagyobb pénz alap hiányában nehézségekkel küzd az intézet. Létezése a több vagy kövesebb taodibjól és a város sogélyezéíétől függ. A tanárok fiielése rendezetlen, nyugdíj nincs 11
Nem csoda hát, hogy az intézetek válságos helyzetben vannak, mert lelkesedésből megélni nom lehet, segélyt pedig az állam nem ad. Ösztöndijakra a község fordított 897 k. Szegéoy tanulók ruháztatiaára 1606 k. Adakozásokból befolyt 2429 k. Az iskolailap 22932 k. Az elemi fiu iskolában járt 166, az elemi leány iskolába 119 tanuló. A polgári iskolában a létszám az év végén volt 7$, a (első keresk. iskolában 97. A tanulmányi eredmény kimutatásiban találjuk, hogy az eredmény a hittan és kereskedelmi ismeretekben volt a logjobb.
Az értesilóben Markovita Dávid tanár értekezik ar. értékpapír üzletről világosan érthetően népszerűen.
Az állami polgári Qa- és leány iskola értesítőjében Bariba Gyula igazgató lesz jelentési az intézel állapotáról. Négy év alatt őt tanerőt ragadt tl a haláL Ez a körülmény nemcsak szomorú az omberi érzésre, hanem az iskola szellemi munkájára nézve is. A leányiskolában a rajztanítás körül volt fennakadás. Az Iskola év harmadik időszakában rajztanítás egyáltalán nom volt. Az iskolahelyiség higienája sincs rcodboo, különösön a rajz-és tornaterem elleu snlyos kifogások vannak. A tanulmány! eredmény a fiúiskolában kevésbbé kielégítő mint a leányiskolában.
hírek.
— Eljegyzés. Schvarcz József kereskedő, Braun Sándor cég üzletvozetője, eljegyezte Bród Róza kisasszonyt Nagy-Kanizsán.
— Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Patachicb József zalaegerszegi kir. p. fi. számtanácsos, számvevőségi főnököt a komáromi, Lángh Lajos komáromi számvevőségi főnök, kir. p. 0. számvizsgálót pedig a zalaegerszegi kir. pénzügylgazgatóság mellé rendolt számvevőségből helyezlo át, mindkettőt azonos tiszti mioóségbeo, a szolgálat érdekében, tehát államköltségen.
ö felsége megengedto. hogy dr. Svaslics Géza enyingi kir. albiró a zalaogorszegi kir. járásbírósághoz helyeztessék át.
— Katonai szemle. Frigyes ő cs. és kir. fensége, táborszernagy, az 5-ik
hadtest parancsaoka kedden este 10 óra 16 perckor Pozsonyból Nagykanizsára érkezeit. Fogadására a pályaudvaron megjelent a városi tanács néhány tagja Vécsby Zsigmond polgármesterrel és az egész tisztikar. Ö fensége egyenesen a .Szarvas" szállóba hajtatott, szerdán délelőtt pedig a kiskaoizsai gyakorlótéren szemlét tartóit a 48. gyalogezred 2.-lk zászlóalja fölött. Délben a Szarvasban bankett volt, délután 2 órakor pedig ó fensége már elutazott városunkból. ,
— A. honvédség koréból. A Nagykanizsán összpontosított 20. honvéd gyalogezred e hó 19.-éo Inkére, onnan pedig Bőbőnyére\'megy, hol 28.-ig fog gyakorlatozni, és 29. én az egész ezred vissza tér Kanizsára, 30.-ác pedig a Fiumei és Kőrmondi katooaság elhagyja városuokat.
— Tanítói áthelyezői. Keceethy Gyula perlaki és Molnár Béla frigyes-falvi áll. elemi iskolai tanítókat a közoktatásügyi miniszter kólcsöoÖ3en át-bolyozle-
— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hild László okleveles taoitót a perlaki állami elemi népiskolához rondes tanítóvá nevezte ki.
— Kltüntotés, Kalwis Iván dr. nyugalmazott cs. és kir. főtörzsorvos, mibályfai földbirtokos nyugalmaztatása alkalmával a Ferenc József lovagrendet kapta Ö felségétől.
— Húkedreló elóadáa. A nagykanizsai épilő iparos sogédek szakegylete vasárnap délután a gótfürdő helyiségeiben nyári táociigalraat rendezett. A koribon folyt lo a tréfia játékok sorozata, este pedig a teremben uionologokal és Borza György helybeli kömives ,a kőműves" cimű azintcűvél adták elő.
— Népünnepély. A nagykanizsai róm. kath. felsőlemplora épitö-hizottsága elhatározta, hogy augusztus 20.-án oépUn-oepőlyt reudez.
—.Jegyzó választás. A Zalaszántón megejtett jegyzőrála/ztáson Sarkay Károly zsidi jegyzőt választották meg.
— Aszfalt-jlrda. Ha ugy nem állaoa a dolog, mint a hogyan áll, azt is adhattuk volna hiroek : .Megvalósult álmok." Sajnos, még csak félig valósult meg. Az aszfaltot olvasztó kazánok már napok óta fostőlögoek városunkban. Az ogyik urodtlmi báz olótt már befejezték a munkát, most folytatják a máiikoál, aauián monnek a törvényszéki palota elé. Dehát lássuk csak hogy\' néz ki most t az Erzsébet-téri urodalmi ház elótt a járdát jóval lejebb szállították és ha a Blau-féle ház előtt is folytatják akkor ott 3—4 lépcsőt koll az üzletek elé alkalmazni, oly magas & járda. Igen ám, do Blau Pál protestál az ollón és nom etigodi a járdát leszállítani. Minthogy pedig igy tovább aszfaltozni nem lehet, ott hagyták az egész muokát. Már most tca3ék meguéznl, milyen gyönyörű ott sz egész járda. Kiváocsiak vagyunk, hogy meddig hagyják igy?
— A xnnnka jutalma. Zalacsányban gróf Batthyány Jótset uradalmában Magas-házy János gazdát miniszteri kilüntetés-ben részesítették. (100 kor. 8 díszoklevél) hosszas bü azolgílaláért.
— Kereskedelmi alkalmazottak kongresszusa. A keroskedolmi alkalmazottak kongresszusa Iráot, — mely tudvalevőleg Szent István napján lesz Nagykaoizsán, — szélesebb körökboo nagy érdeklődés nyilvánul. Eddig már a legtöbb testvéregyesűlet bejolon telte részvételét és több főnöki ogyesület is részt vesz az alkalmazottak koogresszusáo mint Tendég. Igy többek között a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Bodaposti Kereskedelmi Testület, az Országos IparogyesOlet és több kamara bejelentette már a kongresszusra képviselőit- A nagykanizsai rendező-bizottság élén Linzer Béla elnökkel osgybau buzgólkodik a kongresszusra érkező vondégok ellátásáról és az egész kanizsai társadalom érdeklődéssel kiséri az előkészület munkáját. A kongresszusi javsslatokat legközelebb megküldik a résztvevóknok, úgyszintén a kedvezményes utazásra igazoló-jegyekot is.
— Hamis pí-nzkószlló, Fischl Miksa nemesbükki korcsmáros 2 drb. hamis egy forintost adott át a csendőrségnek, melyet ismeretion egyéntől kapott. A csendőrök a személyleírás alapjáo az ismeretlent föltalálták Bohir Sándor felső-
kustínyi lakós személyében. Bohárt veje lakásán, Berta József ugyaooda való géplakatosnál találták meg a nyomozó csendőrök. Bertának megmutatták a hamis forintokat, kérdezve, nem az Ő keze alól kerültek-o ki. Tagadó válaszára házkutatást tartottak nála s akkor a atobájában levő stokréoyból 4 drb. gipsz öntvény került oló. egy forintos, illetve 20 filléres lenyomattal. A bűnjelekre Berta beismerte, hogy a gipsz óntvényoket ó készítette s a mult hó 2S.-án gyártott S drb. forintost és 2 drb. husifillérest cink kaoál-ból. Két foríotot apósáoak adotl, aki azonban nem tudta, hogy azok bamisak, a buszfilléreseken podig ó egyik kustáoyi korcsroárostól szivart veit Bertát a keszthelyi kir. járásbíróságnak átadták.
— Savanyu Józsl\'hires botyár volt 16—18 évvel ezelőtt Dunántúl. Bekerült életfogytiglani fegyházra ilélvo Illavárra s ott megtanulta a cipókészitést. Szorgalmas volt s pár száz forintot össze is takarított részére koresméoyéböl a fegyház igazgatósága a mert jól viselte roagil, 15 év leteltével feltételes szabadságra eresztették. Persze nem jött Dunáolnlra, a hol a rossz emlékek útját állták volna boldogulásának, hanem letelepedett Gyöngyös környékén, a benei pnsztán 8 éldegélt tisttosségesen, mint cipí- és csiz-makéttilő iparos. Legalább azt kell hinnünk, hogy tisztcségeseo él\', mert rossz hirt nem halottunk felőle. S íme: melyik áldozatának régi átka logant meg vájjon 1 Moit ugyanis egy rövid gyöngyösi sürgöny ait adja tudtul, hogy Savanyu József pusztabenoi cipészt orozva baltival megyilkolták.
— A bostu. Az Esti Ujság-ból vesszük ál ezt a jóizü tréfát: Egy alföldi hires katona-városban törtéot. A vendéglő kerti helyiségében kél társaság volt csak: az idő éjfélre járt. Az egyik asztaloál őt tiszt Olt, a másiknál három polgár. Egyszor odainti egy főhadnagy a már-már elstu-nyadó cigányt:
— A Golterhaltét huzd!
A civil-asztalnál megmozdulnak. Kettő le akarja inteni a cigányt, a harmadik azonban őket inti lo.
— Várjatok csak, majd ugranak ezek mindjárt.
^ A cigány bolevág, mire a tisztek fölálltnak s az egyik odaszól a szomszéd asztalhoz: .
— Tessék fólállani.
Azok fölállnak, s mikor a cigány abbahagyta, újra leülnek, öt perccel később megéheztek a tisztarák és pecsenyét kértek. Nemsokára oll állt elöltük a forró pecsenye. Ebben a pillanatban az egyik odainti a cigányt:
— A Gotterhaltét hutd I
A cigány megérti a tréfát és belekap, sz úriember pedig odaszól a tiszteknek:
— Tessék fölállni.
A tisztek fölálltak, s mire leültek a pecsouyo megfagyott. Tiz percre rá odament hozzájuk a kiszolgáló kisasszony beszélgetni. Az előbbi ur megint oda-szólítja a cigányt:
— A Gotterhaltét httzdl
Aztáo odaszólt a tisztekhoz:
— Tessék fölállni.
Boszusso bár, do kéoytolooek voltak ai udvarlást abbahagyni, fölállni és tiszteletteljes komolysággal harmadszor is moghallgatnl a Gotterhaltét. £jfélután egy óráig még négyszer kellett abba-hagyoiok az udvarlást, hogy tisztelegjenek a népbimousznak. Ekkor azonban már megunták a dolgot és dühösen otthsgyták a boszuálló magyarokat.
— Bablógyllkosság. Koch Imre zala-lövói tyukász fényes nappal a zala-szeut-iváoi állomásról hajloti hazafelé, a midőn egy 20 év körüli czlpészlegény kéredzkedett fel kocsijára. Útközben bizalmasan beszélgottek. A legény kitudakolta, hogy a lyukésznál nagyobb összeg pénz van. A mint azonban a Zala-Szont György é« Cséb község közötti erdőhöz érlek, a bizalmaság egyszerre megszűnt s a legéoy forgópisztolyt rántva oló, a tyukászra közvetlen közelből négy vagy öt lövést tett. A lövések közül három talált; ilo halálos sebet valószínűleg ogyik sem okozott. A lövéstől megriadt lovak erősen vágtatni kezdtek, minek következtében « rabló a kocsiról leesett, a tyukász pedig megmenekült. Most a zalaegerszegi kórházban ápolják. A zalalövői cseodírórs a nyomozást azonnal megindította, do
^M V M ■ ám ^^ MM ti feljebb — 4 meter — valamint\' mindig a legújabb fekete, fellk ailnea „Heooeberr
jWb ■ m BM ■ ■« #H| rt ■■ mwt BjV f1 J Selyemben CO kr.-iél 14 frt. Cs kr-lj - alma, távozott, kockitotr, minliaett, dioatitek att>.
9G1V6IUhD10i1S0K Z.«s£fe Irt. m^r s^M^ur
\'-W VHI Hl W S-Wütttr.nibioMat8 írt to kr. 42 . 76 , IStlyca-snjMdíiwk 80 7 . eí .
.... __méteronkdat port* éi kólu$geaeat««oo hLtbox»»AlHiTi. — MiotAk ucoflfl*! kdldelaok, keltói
lorílporU* 8Tftj«t>&.
HENNEBERG G., seijeiííJro^zöiiicHBEN o,.é.ki,.D4.ari...uiw.
XU. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JÜLJÜS 19-én.
odáig roindösBio csak annyit tudott kh-dcritooí, hogv a vakmerő rabié míg az □,p Kie a kirtnendi állomáson jegyet váltott ButlapMlro.
— Tüzek. Tűzvész puíztitntl o h6 11-ÍD a kízoli Dióskíl Muégbeo, mely alkalommal elégett BaDgé György, Ríc Jáooi és Bíró Mihály híza " hoxíátarlozókkal együtt. A tűz kelet-kelésének oka eddig ismoroüeo, az éjiülotek biztosítva voltak.
Széke Károly zalaegerizogi é*. közép Horváth Jóuo! ebergéoyi l.akézoknak a Oogáohegvi fordulatban lérőtiesji hajléka leégett. A tOc ucy lárnadt, hogy Szökő Károlynak J«o«i terű 5 érős fia gyulai ulált s azzal a bajlék mellé berakott azaloiál mcsüYU)totta. A tOz cjakbamar átcupott Szökő bajlékára és aegiuég ntro lívéi.a közelben, Korválbéval együtt lo-égőit. A kár Összesen 1000 koronát tcít kl.
— Halálos esés. Haláloi szeren«et-lonség történt kedden délután a közeli Mura-Kercstturon. Jókedvű logéoyek mulattak » falu korcsmájában, aziáo vala-, bog* ö«2CTe.*zt*sk, aminek sí lett a vége, hogy az esrik garázdílkodót: Stefanuica Józsefet kidotiták a korcimából Stefan-ctiC! a 3—1 lépcsőn lejjel bukott ki, még pedig oly szerencsétlenül, bogy koponyája mesrcpedt éi halva maradt. Véber\' Károly kir. törvéoyjréki vizssáló-bíró csütörtökön a helyszínére utazott és a vizsgálatot azonnal foganatosította. Stcf«ocsi«ot — állítólag — Saroaa Jakab dobta ki a korcsmából.
— Uj óra. N\'ap-oap után jobban bontakozik ki az uj hODVéd kaszárnya n álványok tömkelcgíbölT Az impozáns épületnek oern csekély dijzéro fog válni a/. uj toronyóra is. A hatalmas órát — moly a legrövidebb idó alatt mír jelzi a pontos idót — Locke József helybeli derék órásmosler készíti. Az éra öté-szerkezete érc öntés és hangja oly erős, hogv még itt bent a városban is meg lehet hallani. Az óra magyar gyártmány lesz tohát, tuert az öntés Sopronban késiOlt. Az érdeklődőknek az érát Locko József készséggel megmutatja Erzsébet-téri Dzletébeo.
— Mérges gombik.Piacaiokon ismét lazul at ellenőrzés. Aooyira szigorú, hogy mérges gombákat lehet árusilani. Salotoon György helybeli napszámos gombát vett azerdáo a piacon. Délben evett belőle, de rövid idó múlva oly rosszul lett, hogy a közkorházba kellett vinni. Olt konstatálták, bogy gombamér-gezésben betegedett meg,
— HegSIte » gyermekül. Folyó hó ll-éu Markotáoy János rendőr jelentéit lelt a kapitányságnál, bogy Nagy Játosoé született Csillog Teréz, kinek férje Elok l.ipótuál koe«i<, egy gyermeknek adott életet, de a gyermek nincs sehol. Ugyanakkor a helybeli kir. ügyészséget néUolen levélben értesítőitek, hogy Nagy Jáoosné a magzatelhajtás büalellét kövotto el. A rendőrség e két feljelentés alapján kutatni kezdett s snlyos gyanuoiok alapján Nagy Jánosáét letartóztatta. Széles alapon indult meg * nyomozás, kihallgattak eddig 16 tanút, kik egybohangzóan azt vallották, hogy Nagy Jánosoé áldott állapotban volt. De hogy a terhesség báuyadik hóoapjábao volt, arra nézve a tanuk nem tudtak felvilágosítást adni. A városi ortos megvizsgálván az asszonyt, véleményében oda nyilatkozott, hogy Nagy Jánoscé normális állapotban, ogy teljesen érett gyermeket szült. így tehát nem tcaradt más feltovós, minthogy a gyermeket a szülés után nyomban megölték. A rendőrség már most azon fáradozott, hogy a gyermek holttestét előkeritse. Fölkutattak minden helyűt, ahol Nagyné megfordult, do nem bírtak\' nyomra akadni. A városi gyepmestor svédei a szemétdombokat és árnyék-székeket kutatták át, de mindeddig eredménytelenül. Nagy Jánosné, aki CJOdálatoskíp teljosen egészséges, nom akar a dologról tudni, sót azt állítja, hogy ő egyáltalán nem volt terhes állapotban. Az asszonyi a rendőrség már átadta a kir. ügyészségnek, hol a vizsgálatot tovább folytatják.
SZÍNHÁZ.
Vasárnap este a .Svibákok* repriset láttuk Ores báz olőtt.
Hétfőn Könyves juUlomjítékául a .Narcist, vagy a párisi bohóc\' mont. A darab maga nem ostromolja az egei, ebhoz hozzájárult az is. bogy ?z őssz-jálék által veszített értékéből.-Könyvej-aek ez a szerepe a legjobb alakitások
volt. — Ö volt az est hőse. ~ Nagyon szépen interpretálta az ulolsó Olötti szinben a jagodlival való
társalgást. Különösön a monologjti sikerültek. Jól alakított Bokody, Benedek is. Látszik, hogy gyakorlott színészek. Makó Ayda és Somló Margit jáléki kissé affektált volt Hoity jó katona tenne meglehetős szárazsággal és rövidséggel mondta el mondókéit, ami némely helyen helyén való, do pl. mikor Narcíast zavarba akarja hozói olyan bangón kezdegetto mintha & mannscbaít é3 a muoicíó mikénti állásáról informálná. Különben elég fess kapitány volt. A darabbal elég jó hatást értek ol, szinte megnyugtatóiig halott a közönségre, miknr egyiket jobbra," a másikat balra veri agyon a költői igazságszolgáltatás. A diszleioket nem nagyon válogatták össze. Ugy látszik pusztai jolcnetekhez való az a díszlet, ami itt a mennyezotet ábrázolta, mert mi Olt felhőket láttunk, akárcniol akartunk is mást látni.
Kedden az .Őrnagy ur" nem voazott akkora közöoséget a körbe, mint a mokkorát a direktor várt. Ez a bohózat pikautoráró! biresodolt el. A szegedi szioügyi bizollság oem engedte szinte hozói. Nálunk ez hil- Isteauok nem történhetik meg, mert a mi azinügyi bizottságunk igen bölcsön tartózkodik attól, hogy művészi kérdésekbe beleavatkozzék. Kényes toriné,<zetO miatt botiltani egy darabot: korlátoltság. Ezen a jogon csakugyan be kellono takarni a Nemzeti Muzeutu meaalelon szobrait, s az iskoláktól távol kellenu tsítani a görög művészetet. A szülők legyenek óvatosak, s mielőtt leányaikat sziobázba viszik, informálódjanak az oladandó darab természetéről. Ritérvo az előadásra: az eléggé sikerültnok mondható. A mű maga som szárait nagyobb igényekre, a nem is nyújt alkalmat « művésznek tehetsége érvényesítésére. Benedek nagyon jó volt e címszerepben. Sokat mulattunk Lítabárnak, és élvezettől hallgattuk Mányait midőn t .Lennék <n
rózsabimbó......" ismeri ds-lamát
énekelte. Károlyiné játékában is sok figyelemreméltót találtunk, e pompás alakítás volt & Bokody ügyes patikusa.
Szerdán a .Modell" operetto ment, sziotéo Ores báz előtt. Szép melodiáju operett a .Modoll" s Mányai és Aradv kedves molodiáju betétekkol növelték az ének hálását. A baj koddon is az volt, bogy a zenekar túlságosan erős, amikor podig az énekek izövege is fontos. Operettekben oz egyébbíránt mindig így van. A dallam csak a szöveggel egytltt képez egy egészet. Egyenrangúak , tehát egyikei a másik rovására nem volna szabad kultiválni. A címszerepben Mányait láttuk. Játéka igen kedves, fürge b könnyed volt, hangja azonban — amit azt mér többször konstatáltuk — az alsóbb regiszterekben gyakran felmondja a szolgálatot. Kozma oznttsl is jól énekelt, lobban, mint játszóit. Kedves volt Arady, Siolla szerepében, s egy táncáért viharos tapsot kapott Lstsbár s Pesti állandó kacagásban Urlották a közönséget. Ök kiváló komikusok mindig, Károlyiné a szerelmes özvegy szerepében jól belotnlálta magát.
irodalom
— Vadászok Dgyolmébe. A vadászidény megkezdése küszöbén fölhívjuk vadász sport t. kedvelőink figyelmét a .Vadászat és Állatvilág" clmü szaklapra, melyet Bársony István és Tónagy József közreműködésével Parlhay Géza szerkeszt A .Vadászat és Állatvilág" szaklapjaink ogyik legjobbika és e mollett még díszesen is van illustrálva. ^Mutatvány számokat síiveson és ingyon küld a kiadóhivatal Budapesten, Rottcnbiller-utca 30. szám.
Sxcrkctxtóséff : jDt*. Villányi HmrUc, feleiéi i.crktiilí. Kiadó: ///. Wa)dlU Jiiatí,
vegyes.
— F^njrkdpíixfl kéiuctttetok dllolAasok bxA-niára. MiodeaVtacVr, kik * ftoyk6pcx& w«o kcilcBM it birki ilul könnyen raffUnullut^ iport iriat érJeklWo«k *fíoljok ja 18M éT ÓU íeailló kQlÖD^Ma Wnjrkép«x5 kétxQlíkekkel (o£liJkox6 A. Moll ct, éi kir. u<lr. exillitó Bóci Tndisucbcn 9. e^get » ennek íllaulri\'t ixjcgjr-tlkizck iiofiíiít, atlj Idtinxtm iocrenktüde-tik ncf.
Nyilttér
Az e rovat alatt líSalOltfliért \'oea .illa! te\'eMii^cet a aatrkcaztSiíi.
Vese, hagyhólyaí, hngydara és » kÖ8ZTénybnntalmaV ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek hurutot bántalmalnál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrns
SALVATOR
likőrrel reudolre ]«»/,. II11 K 7 h Jij t ó h a t k « !
Ifikért ui! | Köaja (c^ilklc
Kftpbat^ k»TÍoj»ixkere»ked"éJ*kbco
gyóayjxorUr&kbAn. \\ Salvntor-lorrit Kp<rjc«OD
MATTONI ERZSÉBET SÓSFÖRDÖJE
gy^yhely 8ctí»peit (BuJxa),
Idény áprllU hó 15-tól október hó lő-lg
Klv&lö üyfijylixtiMAl bír
női bajokban és áltestl bántalmakban.
Rexddí. orvo» ár. P0L6AR EMIL. £g<*mí«« ftkvéi.Jnlinyoi liUwk J6 vrodéíí6 Vlllinoi Ykiali 5nxoWltötc» a í4viron*l.
Bőrkiütések és a bör tisztátlansága x tefiokiucavbía i• le.-oícivbbin a llffir-fitl Ij}|j1{ty9tl«\\ltl tőinek k««lvc, nt!)f<V Jo í/ <x.a viUj*hísA^.irvcn>J«ock. A bár *jijjji fokoita at embc.\' ejj-ívkíkt:. viuwron az Ivavcft liir»lc:^tíkböl m önnek Icj-iaVAbb tívcj;-Íclci5 lirjir«íí\'c íiA\'^yuu (mlaJca ^y^ytiibai) Vaphi\'.ó) hvwr.i];a »it o>C»dli ÍOfdtibtc <» a bvf<t a!atititiljjil ft^ja. Kv»Wnót«n a1kal»a»»k a Kiuiny Klycerin-kJiiiAivy. borax catbol* i;,-\\pj>jiTioV\'.VAl6J5c»aV o»cnv<nl;cf:)r-jycl G. licité Co-JOl »jiren»jnaV.
Egy a körjót, illeíóleg még coin-dig keresett, iamerígyógyaxergyógy-erejéról n kővetkező hálauyil&tkoiat wól legékosöbbon:
Bucsyllvány. — Alolirt hUü netet mos-d * WibeJa Fcreoc gy^jcy-sxer^te urt61 Neookfrcbín BÍC4 coellett kért ■ j>óit& utjAjd kxpott Wilhclm-íólc jLOtÍAjrlliritiVas «> ft&tirbcocD&tikui teát É« leijei b&tist gvxkorolt, pe^ig mldío X felet elbuxailUro, kGrüJbclűl & nip utia cxillijKKSott xi x borxxnti rheooi-likus lljd&loco, mely x. bal caipvta it libxabxn rolt, a mclj nir zaxjJocm 3 h^oapig Urto«, 41m*tla.n éjjeleket okozott éi minden orvotí ixerack dxcolt, x^y hogy ix igyot olbt*yhitUm a tlxi teeodíinet régexbetteo. — Minden ily bctegi^bea ixenredíoek kfialoa e*en oleió éi bititos Wllbelm Ferenc gy6gyMcréJx or ííoonklrchen - Béci oelíctt vórUiztllA teJ.ját.
riutelettcl Haber lt*rbArft nxxoay .zuta KO>»ll/
Ae«cb Neatenbacb, Kxnb\'n Zaricb.
Scbwclx, 1301. fcbrulr b6 10.
HIRDETÉSEK.
ajioluilk, x oir 20 ír berexetett, onoi Uoirok, gyakorló ortoioktól folytatott ét x kOieaxf^ folyton nagyobbodó rftejceiben berwetett gyógyn6do«, mely csak köl»5 moiiaokböl Wl, olcx4 ó< biaalatoi ba\'isa,
roe-gixmorai. Kéijtk a okr 2$. kiadóban Q Q 0 0 Ű Q 0 3 0 0 0 taegjeleot brouorát
pli6ilete£sécet és a ntalKsiil"
WcUinXBQ Ronanlil, nolyot Botiy Kilain
gyigywertAra Bopronbaa Ingyen ixétkold.
lehalok Henrik |
.HIRDETÉSI IRODÁJA!
ÍBfc»,I,W0ll8lle 11, flllsillt és 1.516181 j
I Alapíttatott 1873 B Ttlephstl 809. I I A ca 5c, p^ttalakar^kpéoztlr Cltirlog-izim-lija SOí. 816.
! ajinlja ma<Jlt kírdltill octblzij«k |y»ra ;
is ólaié elialézilíri Hal- él külrildi u|iagtk |
riizéra. :
i SzaktaDloisk, hirdstisl lervozittk, árai*- ; bálok úiJneRleicD.
Lffsjabb nagy kifl.p.tr^yz.k bírdlKkatk ; Uaysa is bórsslatvo.
Saját gylljt8móny08-h!rdet6 !
rovat a
„Stt-f fttit !W a Jm« ffr. TigMitt" j
blrlapokbsa QÍcdcaccaü iirJccíi linire,
csínt: Adaa-viltll k9z!i>ek tji.dsa Dilst- !
Ijoak, Tára. képvliilatl. UgyaSki, álláit- !
kiniD, a|Li>lati hlrídtitk atb. ;

msrnm .m r Qj «
CD oo I- -
-s ^ -
v(J3 a. z w Z Q « . ~ a> _ \'-Í w |
-a s J 5 í
i-SÍ-IS; i
-- "foí -
3= sz~S

STKVKB
gyógyintézet
TÖBEL-FÜRDÖ
GRACZ MELLETT IDÉNY: május-október.
3S0 méter a teeger xaioe felett. 2 vastUi állomá* Űrácból koexiral egy óra. Posta- (•» lirirdt iUooAi.
R^g Ismert yajtartatmu (akrotberae) ac4lforrl> 30 fok C- meleg (2S íok IU Míriék«k klima 25 fok C. éa 20 (R.) erís tó crdólcvej?5, kiterjedt íenyvejerd&k. Oyógy-javalatok, Jd«-gbioUlaiak idcggyeof:exí«. bítRerínc-betegiíg, byitoria. göreaí»k, aeoralgia itb. ellen Nó« betegingek: *ér»zeténpég, Wl- hólyajcburct atb. Ijc«o ajáalbztó ftdftlókoek {» gyeocc gyermekeknek. Oyógyexzköx: kölOn gyógy- ó» uizóbaxla. kidfOrdök xnolpgrltxcl, fenyóíttrdők, villanyos ÍQrdik. eowaago, xubanygyógykexeléi, napíördók aat, Olosó Saktiok é» egyei axobik, rlllik, gyógyterem, kitönó étterem, kitQcó zenekar. -A fQrdÓlgAügfttíJsÁgnal kimerítő prospekUí loj:yoa <!■» bérmentve.
Dr BLVMAL\'KH SAXDOil, orrox tulajdoaoa.
carbolineum
Avenarius szabadalma "VwP 25 év \'ota bevált faconserválószer. Cg^*
■»»■ UlántatokM C\\>akcdiunk. ta
Carbolincum-gyár R. Avenarius, Amstetten, N.-ö.
Iroda: Béca, III|L, Hauptstrasse 18. Raktár: FESSELHOKER JÓZSEFNÉL Nagykanizsán.
12 munkásra, villsmos világítás berendezéssel, szalag-fűrész villamos erőre; ezen iparQzlct 25 év óta áll fenn éj elókcló vevö Ossze-kOUolésci varaiak, haláleset következtében azonnal bérbeadó, esetleg az egész telep 097 O fii terjedelem, díszes lakbázzal együtt eladó. Bővebb adatokkal szolgál
Hagy József borkereskedő, Sopronban.
537. szr, szim.
Í9Ö£
Székesfejérvári m. k. állami méntelep parancsnoksáfl.
ARLEJTÉSI HIRDETMÉNY.
A szíkosfején-árí m, kir. állami méntelep székesfejérvári, bábolnai nyítrai nagyatádi és palini oszUlyaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1902. november hó 1.-től 1903. október hő végéig szflkséglendő kenyér, zab, széna, alom- és ágyszalma, tűzifa és kőolaj biztosítása iránt a székesfejérvári m. kir. állami méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1902. évi augusztus hb 21-én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tároyalása fog megtartatni.
A közelebbi szállítási feltételek a székosfejérvári m. kir. állami rnén-tolcp számvivő irodájában megtudhatók, ahol a szállítási feltételek fizető is betekinthető, és a honnan az árlcjtési hirdetmény kívánatra megküldetni ín-
Az érdeklődők ennélfogva erről azon felhívással értesíttetnek miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidőig annál is inkább nyújtsák be, mivel a később érkezettek figyelmen kivQl hagyatnak.
Kelt Székesfejérvár, 1902. jnlius bő 10-én.
Ili
XIX ÉVFOLYAM.
Z A I.
acetylen
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
olj attlylea kíuolfke. .."HUíii, «lí ■«» kismalomnak meglel. H,i<! talcJíO bil»r< Q«ii"l«lfk :
Kobbauásblxtonság,
Automatikus és gazdaságos gáz(ejlcszté», Elérhetetlen tiszta «a gyors ntíntolleB, Solld klrltel és egyszerű keielés.
Saját szabadalmak Enripi és Amerika legoatjobb állmaiban AjioliUc oaiükai loribbl Acelrl.n telepek lita.ltéaere mlad.n kUllelben J és nagyságban.
iPrwjwkuuoV. ditmerő-lratok, kíllséfterreaelek i»tjo és béraealte.)
Elsőrendű Carbid \'"\'^uí.St Fémnyomdal munkák
uUtttotk.
Az (nstallatlokban jártas, tl,xte»séses_kópri,olók kerestetnek-
1902. JULIUS 19-én.
STUBIGA TÖPLITZ HÉVVIZFÜRDÖ
Uj fürdóiyazgatóság. "1 trendem.
Fürdőidény : május x-töl október végéig. A zagoriai vonal Zabok állomásától \'/. Stubica Töplitz megálló állomástól \'/, óra távolságban.
Ezen 63-b C. (oku béttix (Slulmulbailae hatású (óleg csúzos izom s ízület, fájdalmak, idült csontbártyalob, idegxsábák, főleg Iscbias, izíleti zsugorok s idült Brighlkór ellon. . , . , •
Természetes iszapfürdője s modern berendezésű izzasztó helyiségei (Oal-darien) nsgybatásuak női bántalmaknál igy méblob utan vi.sr^aradt i.xad-máoyok felszitódására. Egyéb gyégybatáoyok Masssge, tillanyoiis galrán és faradicus árammal, villanyos Masssge s. a. t.
A fürdő Zágoriánsk egyik legszebb tág viilgyében fekszik kiterjedt szép árnyas erdei sétányokkal.
Alisodé gyógjzene, I.iwn Teonis, tekepálya.
Kocsik mindeo tonatboz Zabok s Stubica Töplitz állomásoknál Több tnsu családunk ajánlatos sx érkezési előleg bejelentem. Föltűnő oleso árak, lakás. Wrdő s étkezésnél, kilünő konyba, lermészoles borok.
Útbaigazítást ad a (ürdőigazgatőság, 8 dr. Spannor I. ttrdóorros magyar nyelten. Prospektus ingyeo s bérmeotte.
lrbelétS loaal, begr \' «a«bák a rnisolls alatt Is buinUuttissiosk, misei a kell"*"" szil is Ima ragadé. ailradta, mely as olíjle.lákoek és „ oíajlikaak ..jt.ií elkerültük. Emellett a ha.sallsla olyan ffys.trt, kojy klkl mari .<*«-
heti » BáMlást A patti tárWR^ WMjOl-
hM5, anélkol. hogy cliesiicaí "ajéi. Mct kell kOlOabOitelai:
Mluezoll siobapalld-fénymázl .lrtS.bsr.it í. atiisjoslbsraát, mely »kJf aa StajíesKk ftdl bo a pslUli ad. Kiírt egysrlnt ali.tsissiilé ríjl tsgr o) nltlé.a. Tatlesw b»(M m\'-ndsn loltol, korlbbl mázolási stb., tan ui\'.Uu llszla fínymáa (ailn.xcllen) a) .atlíkra f« parkltr,. utlj wnpin Kar" »«-h\'olóaíKo paiketre s olajfe.ttkkel Bár bemásolt íKészcn aj psltftkra vitó. ,
Csak (Sajt ad, ennélfogta nem I6di cl a l"""™; p.stacaaaiaa kOrnlbdol si négy.sSs i1" k{.<(pnafru.tu szobit! txld) I- Irt 90 kr„ tsjt
9 A Hmíisa msreaíeléiek sslade. várasba. .W raktárak taaaak. Ids küldeaíJk. M.ala»taoliaek e. pro.pektnsok ingjui és bírmeotso koldelník. A brrisirlksnU l«sék jJl a cégre s a
tjlrl jeoTO, mi.rl eil a »bb =•« "í"1;
eylrlviayl sokfelt ollaozzál bamssDák.l■ sokkal ío...ibb, s xjskras i cílaik =<í \'<\'e» ■»\'»»• tígben botlik (orxilocobi.
Kitbiló ÜigsliíiBit W & UEIS Kgtil. P A Rí OET-FBH YM AZ Crismt Ferenctőt.
rNyári cs őszi idény 1S02.
Valódi Brünni szövetek
Valódi gyapjú szóiéi
Ö B
Vastartalmú táp és erösltöszer, vértképzö és Idaaerösitö izl8tss és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
Főraktár Zalamegye részére: Prágor Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán.


e&T couj>do 3-10 méter, telje» wl ru-h.«t, (ScabAt. nidrig 61 meHér.y) c»aV. frt 2.76, 3.70, 4.80 j-\'
miiw\'sií^ó
frt e-o.eo joi>b frt 7.76 Ílrwrr.íbb Crt 8.Ö6
Jtrt 10.— kiváló finom Ecy coupon fekete h.t»l<in rulülw/. XO frt, tovább* fcUittő >zóv<KV. turüU fór. lrptinow»bt» k*mmK«irnoJí »ih. pynn trAion » -.ivste^gcs c< tflkiu-
í ractf<t<*nek >vr.<«t poíAtöpyiti nktar:
Siegel Imhof Brünnben.
MlntAU Ingyor. binuentvo.MiTX-ta.sx«x-iatl axftUltiiEÓrtJcczoiiVodvo.
A
l<« rcnc
--------
iliU ingyen 6b binuenfcvo.Min-
z«x-iatlaxftnitii*órt)cozoiiVodvo. B
eSSnyci szöveteket közvet- I j
rea»J<:ni a i^iri h<l>\'f\'l, igen rtípyo\'c. j j
%%
ÍIYEB" r ^^
GEPGYA
vas- és fémöntöde részv.-tiir.s. SZOMBATHELY.
Raktár Budapesten V. Lipót-körut 15.
o
Suchard
GRAND PRIX
PARIS 1300.
Gyí
, , -i Mindennemű MEZŐGAZDASÁGI £S SZOLOMUYÍ.. ^artuillt; Lggi GÉPEKET. Kitűnő szerkezetű BENZ1NM0T0-KOKAT 2—30 lóerőig, stabil slakban különféle ipari célokra, valamint locomobil alakban gazdasági gépek stb. hsjtisíra. — Teljes MCMALOM BERENDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJ GYÁRTÁSHOZ szükséges BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvillalunk MINDEN A GÉP-SZAKMÁBA VÁGÓ ALKALMI SZÜKSÉGLETEK szerkesztését és kifitclét.
Modern berendezésű VAS- ÉS FÉMÖNTŐDÉNK MINDENNEMŰ VAS-\' ÉS KÉMÖNTÉST nyers éa megmunkált állapotban ittállit.
Jó és olcsó órák. 3
éri jitlálUisil prltlt tűsőkook
KONRÁD JÁNOS
drajyára araay, tzisl éa ikstar árak szlllltí káxa 8RÖX (Csoborsaás) 06 nlckot-rem-éra trt 8.16. Yilidl exOsl-rca.-éra írt. S.&O. Validl emu lánc (rt. 1. SO.
Nlckel ibreaslí éra ízt. 1 »S. Cégem a a és k. birodalmi címerrel Tio kilCntetYO, sticaulao arany, ezflst killlltlsi írem yalamlnl-ciernyl ellsmo-rö-lCrM tan birtokomba. x»ty képes lijepzékel latjen fsbíim-
Fürdőldíny mAJu—októbcr. « « » FllrtlSldén}\' in.Vjnx
ÁSVÁNY- ÉS ISZAPFÜRDŐ
-okíóbcr.
(Szlavóniában.;
. „ V(, dtli vatpilva iComlsa. — (KOsvwlre OsmMtUU. Kudiyeil .... .,
\\ Hőfok 31- SÓ\' C. yjrrivy. V-or«lli«-.
Vastartalmú forrás- es iszapfürdők. .....................
. , taltjr-íttap- r\'..x if:rJr.\'.. Slksrss ,ys,y-
ra^es \'ííí, melyok ..gtaklbl, nrcg.lma. »«f4 Vn f\'rl
Teljes ellátás a fürdöszállodában: (I. osztály) 40 frt. dl. osztály) 30 rl.
Huolgsu, a =. 11.-1 e. <7 Fls.w
m-ntlnlzul fürdö-lgnscííalosiitB:.
taBBaaaae
További gyártmányok: MindennemU üvegek, üveg zárók, ablak üveg belgiai ós német mód szerinti, Uvegöntés. dom-bor-üveg. (szabad, dombor Uvegbetük) stb.
Z.K.\'/.. 902
MOLL SEIDLITZ POR
Uaak akkor sralidlak. ha mindegyik d»bo« Moll A. srődjegyit és alilriaát ttntotl fol.
W.uí ííSirTa U^WrtSSS ail b.l«.»,.k e jele. bAalsaeraslc
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
[MTCTL HÜ2
SCTliTF^IITR A N ClA]
Csak akkor valódi,
ka nlodegytk 0»eC "OI.L A. téjjenrél <f\'
----- -------A. M«H* felirata ínozaiul rao »irta. A Mall-rtls
h.aasla t.raltaz is st Q.Y«st«ten mint fá|dal(a<oiHlapll4 1.«<1*rxaz«r
ÖS és »" k«..tke.m5a,oiaíl t.«ls»or«e.sbb népsaer.
- Esy i.sr.il aradéit lt.S ára I ker. 90 (III.
MOLL Gyermek szappanja.
UtSnomabb, lejnjabb nédszer ...rint kíssilek jyermek és bMiy \'"P?"
a bír ikrnrJ ápo ására tyar.ek.k és fslaállek riszire. a Hír .ksm^po.Mk^^ _ ^ ^ ^ ^ _ [ ^ ^ „„
Sündea darab oemek-mppan 11,11 A. r>d)aaytv,l rin ellálra.
— F^ó szétküldés:
Moll A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító állal,
Bécs: Tncblauben 9. sz.
Vidéki netrendclések oaponla posUnláns-íl mtlletl teljoalttrtoek.
A raktárakban twék határozottan MOLL A. aláírásával ti védjegyévd ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kaniuán RoS8nfeld Adolf 08 Fia.
!T IrAnvvnCAmdÁÜban
Nwa-Kaaiisin. f
NAGYKANIZSA, 1902. julius hó 26-án.
30-ik szám.
XLI. évfolyam.
Elifi*cttK( ár: Kjíji i\'tc . . 10 kor. — fi" K.M ftce . . . í\' kor. — fili. .Wjj-fJ.Wrc . 2 kor. 60 611. Ksjea »xáin Í0 »ll. HIRDETÉSEÍ li, i nun.len loiAbM joréri 10 lill
SYIlÍTTBBEN
yelU torcokcoi 20 plWrirt vitet, atk «!.
ZAUI KÖZLÖNY.
A l»p ixolietnl rfaxíl illeti inio* Jco kOxlí-ttíoy i felelős mrkeaito vcrérc, xx anyait rfjxt illető köx-lcta^oyík * kixd6 serére
€ÍDi*ct:eo N&KX-X&nltsáru b£r-caeotvc Inlfxond&k.
Bóracotetleu Ic-relck cem foijad-
Kfxtratok YlKstaiiomküliloinek
A nagy-kanizsai . Ipar-Tcstűlet,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig,\' a .Kotori takarékpénztár
a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kitdcdncvelő egyesület," a .nagy-kanizsai tanitói járáskör," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet" szegények tápintézete," a .katonai hadastyánegylet.* a .soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külvilasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MBQJELMÓJBQYK8 TARTALMÚ HETILAP.
részvény-társaság," „nagy-kauizs3i ós nőegylet," „n.-kariizsai izr. jótékony
Xtóö lal^ffiM-
ü»K}laul«a, 1002. J»ll°» 25.
A belügyminisztériumban lázas munka folyik. A közigazgatás egyszerü-sitéséu dolgoznak. A kormányelnök vezetése alatt, a vármegyei tisztviselők meghallgatásával már a m»lt hónapban tanácskoztak a közigazgatás ezer meg ezer jogesete felett Az anyagot most \'dolgozzák fel, hogy kész javaslat kerüljön a ház asztalára.
Lassan-lassan érvényre jut az elv: több szóbeliség, kevesebb irás; kevesebb forma, több lényeg-
A mai költséges, hosszadalmas eljárás helyett a jogkereső gyorsabban, olcsóbban, s mert az uj eljárás közvetlenebb, bizonyosabban is jut igazához.
Lassan-lassan érvényesül ez az elv az állami gépezet minden részében.
A törvénykezés terén is ujitás készül! Az uj bűnvádi eljárás már megvan.
Készül az uj polgári törvénykönyv, u uj magánjog. A váltóper 1000 koronán aluli subsztralummal kivétetik a reodes eljárás alul. Olcsóbb lesz, nem kell hozzá fiskális.
Az avult végrehajtási törvény helyébe uj novella lóp, olyan, hogy a hitelező is megkapja a pénzét, de az adós se jusson teljesen tönkre.
De mit ér mindez, ha napról-napra fogyunk, anyagilag tönkre megyilok?
Mit ér-a közigazgatás egyszerűsítése, ha nem lesz, aki a haszuát vegye ?
Mit ér a végrehajtási eljárás olcsósága, ha már nincs mit lefoglalni, ha a nép nem birva a terheket, cl adósodva, más hi2ába bujdosik s vagyonát dobra vereti a bank, talán éppen a nemzetiségi bank ?
Földje megterhelve 10 százalékos adóssággal, küzd, dolgozik éjjel-nappal, a (öld azonban nom hoz 10 százalék hasznot, s nem képes jóllaktatni azt a hatalmas mololiot, a takarékpénztárt, s ő a termelő, küzdelmes, verejtékes munkája mellett is éhezik, családjával együtt.
Mi baja a magyar gazdának? A drága pénz!
Pedig a pénz olcsó-, ime takarékpénztár csak 4\'A százalékot fizet a betétért, a kölcsönért azonban 10-et vesz.
Évekkel ezelőtt látták már ezt.
Megindult a mozgalom, segíteni, javítani a helyzeten, társadalmi utón is. Agrárbankok keletkeztek.
Megindult a mozgalom állami téren is.
A belügyminisztériumban évekkel ezelőtt összeült egy ankét. Tárgyaltak, tanácskoztak a nép nyomoráról, az eladósodott gazda helyzetének javításáról, a módokról.
Világos elme, jóságos lélek meg-penditott egy eszmét: a községek által állíttassanak takarékpénztárak.
Vártuk, hogy a közigazgatás újjászervezése alkalmával, az évekkel ezelőtt nícgpenditett, de Isten tudja | miért, a\' napirendről levett eszmét \' felszínre hozzák ismét.
Sajoos, lepi azt az aktát tovább is az idők pora.
Pedig fontosabb kérdés ez a világ minden egyszerűsítésénél.
Nézzük a mezőgazda életét, matematikai pontossággal ki lehet számitani, hogy a magyar gazda mennyi idő alatt fog teljesen tönkro menni, elzülleni vagy kivándorolni.
Ha a magyar kisgazda ma akár befektetés, akár vagyonjogi, örökösö-
dési kérdések tisztázása miatt pénzhez akar jntni, kénytelek a takarékpénztárhoz fordulni, sőt mielőtt még az a kérdés eldől, hogy kaphat-e pénzt, fizet a banknak azért, hogy birtokát a kiküldött hivatalnok megtekinti, százakat fizet a különböző bizonyítványokért, a költséges, drága ügyvédi bekeblezésekért sokat. Fizet a kölcsönért 8 százalék kamatot, 2 százalék kezelési dijat, ez 10 százalék.
Hol az a föld, amelyik a hatalmas adó mellett 10 százalékos kamatot hoz?
A községi takarékpénztárak eszméje egységes volt.
Íme pár alföldi város, a Dunántúl pedig Pinkafő község létesit községi takarékpénztárt, s a legválságosabb időben is képes C százalék mellett kölcsön adni, erkölcsi testület vezetése alatt álló banknak nem az volna a célja, . hogy részvényeseinek zsebé; tömje, hanem gazdasági életünk fellendítése, a szociális kérdések megoldása.
A szomszédunkban van egy parányi állam; Románia. Ez a jóformán 30 esztendős állam nem ismer más bankot, csak államit, és nem is 10 százalókra adja ám a pénzt, de nem is vándorol ki ám az oláh paraszt onnan.
Minden községnek van alapja, egy kis jóakarattal, egy kis észszcl minden község teremthet bankot, amelyik kölcsönt ad a megterhelt birtokra, vagy a befektetésro.
És vájjon nem lehetne-e az 1877. XX. törvényen segíteni, hiszen már ugy is elavult?
Ez a törvény megengedi, hogy az árvák pénze ingatlanokra kölcsön adassék, az ingatlanok egyharmad értékét képviselő összeg erejéig.
Nem lehetno ezen a törvényen változtatni, s kimondani, hogy ezentúl kétharmad értékig adható kölcsön?
Avagy az árvák pénzére biztosabb egy magántakarékp^nztár? Hiszen az sem ad többet 5 százaléknál.
A bürokrata urak talán felhozzák, hogy hátha visszaélések történnek az árvák pénzével?
Banális érv! Nincs elég felelős tisztviselője a vármegyének? Szolgabíró, községi képviselőtestület, azoknak együtt és szcmélyenkint vagyonuk?
Talán több garanciát nvujt a magán intézet?
Segítsünk, mert maholnap árvábbak leszünk az árvánál.
Mi a közigazgatás? A nemzet fizikai, szellemi és gazdasági élete.
Nem az államnak, a kormánynak volna-e kötelessége tehát, hogy éppen most. mikor a közigazgatást újjászervezik, foglalkozzék az annak keretébe tartozó gazdasági élettel is?
Szedjék csak elő az irattárból azt a hatalmas akta csomót, kész, egészséges javaslatot foglal az magában, s állami fennhatósággal megvalósítani.
S ha majd G százalékos pénzhez jut a magyar gazda, bizonynyal nem fog kivándorolni, haootn itt marad és dolgozik, 8 a gazdátlanul maradt falusi hajlékokba nem vonulhat bo a külföld népe.
A sxépitö egyesület.
Sok nemes czyesület keletkezőit már városunkban. Valamennyi nemes szándékkal alakult. Mindeftjik egy-egy kulturális vagy társadalmi elv megvalósítását tüzto ki célul. Az ósszoa egyesülőtök közül kotló van mely roiodorikor logjobbau megfelelt hivatásának, az egyik a .Kisdodoovelö Egyesület" a másik podig a .Szépítő ügylet." Az olóbbi
feloszlott, az utóbbi már évek óta küzd a közönség közönyével, a bálára nem számítva, c-upÍQ önkéntes kötolességér-zetból szorgalmasan működik.
fia valahol a várost szépíteni, csinosítani kell, ugy oz Kanizsán százszorta inkább szükséges, mint más városban. Tekintsünk a múltba. Nem volt az egész városban vagy környékén egy Ízléses boly, ogy park, vagy kert hol a közönség sétálhatott volus. A sörkort megszűnt létezni, a zöldfákért kicsiny, az egyletkert minden szépsége mollott egy hátránynyal bir, t. 1. kis terjedelmű, azonkívül városban, zárt halyen fekszik. Azért csupán a rekkooö melegségben való pihonéire alkalmas.
Nézzük a jelent: Ma már van egy szép eétatérünk. Évről-évre diszesobb lesz. A lehelő legjobb bolyon fokszik, magas talajon van, a fóldtelűlot dombos, könnyen lefolyik a viz és hamar szárad, — s arci a fö — a belyen mindig van egy kis lég áramlat.
A sétatér mogalkolása már magában vévo elégséges arra, bogv az említőit egyesület életrevalóságát bizotiyitsa. Ha meggondoljuk, hogy mennyi vaskalapos balvélométiyovel kellőit mügküzdcui, mig a sétatér jelenlegi helyén elkészülhetett, és mily kevés volt at anyagi eró, kismérvű érdeklődés az egylet működése iráot — sőt gáncs, — gunyolás, sületlen élcok jutalom és elismerésül hála főjében, akkor csodálkozni fogunk azon, hogy az egyesület már az olső évben nem oszlott fól. Minden túlzás nélkül a tiszta igazságot szem előtt tartva nyugodt lolkiismorottel állíthatjuk, hogy a szépítő . egyesület már eddig is omberícleui munkát végzett.
Valaki egyazor elkürtölto magát, hogy hát bolyteleo dolog a sétateret a temető mollé vinni, mort részint kegyelotBértés, másrészt a sétálok lelkiállapota kellemetlen báláit gyakorol a távolból a tometőkeresztok látása és az odahallatazó búcsúztatás, esetleg a szollomok leütik láthatatlan kozolkkel valamelyik előkelőség fényesre vasalt cilinderét arról a nagy üres dióról, melyet a nyakuk fölött hordoznak.
tarcz a.
A becsület.
IrU: Monojmjf.zintÖI B1GELY GYÖRGY.
A .Zitil KOiISny" c««Jí!i (S;caja- —
A hogy az ilju öreg Cseri János neki fordult s répási rezulának, a rekettyés mögül lábujjhegyen felbukott a nap. Csak pitymallott iné^, harmat ülte meg az iratos gyepet. Néha-néha zörrent meg itt-ott a csalit, valami szunnyadó miulár rebbent fölró. vagy rigyelő őzek sikain-loltak odébb ii bozótból. Cseri János csak ment előre nom nézett, wm jobbra, sem balra, karimás kalapját mélyen belevágta főjébe s csak néha tekintett az ég felé. Nézlo * fel-fel szállinkozó pacsirtát, moly fejő felett a mennyet verdeste és ugy SOinolygoll a madárra, mintha értené a szavát:
— Ne félj tőlem no! Nem Viutalak no I Hiszen jó ember vagyok. Aeél fokosával belesuhirilott levegő-égbe rán-ezokba vonva homlokát, s fogai közül mormogta a szavakat:
— l)e a becsület! A becsületI . . .
Hiába, nom akarta hinni, hogy a bo-
esület ilyen nagy nr legyeu 1 Tovább ballagott. Kgy tapsi-füles nyúl keresztezte a tnesgyét. Kz nom jó jel 1 Párszor megállt, visszatekintett, nézte azl az ulat, mii idáig megtett. Ugy tanakodott magá-bin : visszamenjek ? Végig tapogatta dolmányán a pitykéket: megvannak-ö 1 Mint ahogy a kis gyerkőcök szokták, számolgatja: Menjek? Ne menjek? Az jóit ki,
hogy nem! Hát visszaforduljak? hu? Megint elmosolyodott. Gyáva, sunyi vol-, nékKii ? Cseri János ? Gyáva ? Ks pillanatra a harag hevétől elragadott öreg ugy megvillogtatta acélvorolü fénylő fokosát, hogy szinto belesápadt, majd meg fáradtan lépdelt, do szüntelenül tanako-lott: i — Hát mit akarok vele? . . . Agyon I essk nom ülőm. A jó szó is őr annyit i néha. mint a fokos .... Megmondom neki hogy szép szerivel térjen\' vissza. Agyon sírja rnagál a gyönge asszony, a lányom, kit <> kúuyszeritelt magához!. . En nem akartam, te magad mondtad, hogy nem élsz meg nélküle . . . Mikor aztán feleséged.lett, bitangul megcsaltad, ott hagytad azért a szemétért, a Kovács Julisért. — Hál érdemes volt ... No gyoro haza Pisla! Sir ulánad a fiad, a kis Marci.
. . . Hát nom sajnálod ? . . . Akkor mért nem gyűs.\\z ? Hántott valaki otthon ? Az asszony mindig jó volt hozzád ; tudod ? No. gyere haza fiam, légy becsületes ember! . . .
Kgészen ellágyult, csak tépelődött ma-gába\'n az öreg Néha-néha nagyot nézett a levegőbe, mintha olvasna belőle. Ai a görcsös fűzfa tulv.in ott az ulon, mintha mondta volna : jól mondtad öreg 1
Csak csoválgstá, boliogalá hajlós ágait . . . Ott, a bo! a rétlaki-ut neki kanyarodik a kéri pusztáuak, a kereszt uton megállt. Kőrülnézotl valami boly után, aztán ledűlt; könyöke alá gyűrto dolmányát. tenyerébe hajtotta bozontos fejét. Elmélázott . . . Kósza szellő ringatta az utszéli avart. Mosl már elevenedni, éledni
kezdeti minden körülötte. Szivárványos harmat cseppek csillogtak a leveleken, a hogy a fénylő na^esókolgstta őket . . . Valami nyikorgős \'csézu poroszkált az utoii, kél fáradt pej uyiharászvs vonszolta odább . . . Cseri János tisztességtudóaii megbillentette karimás kalapját, talán a lovaknak, vagy a kocsisnak, avagy annak az úrfélének, ki olt a kas hátulsó részében aludt. Hosszasan ulánuk nézett, mint támad a porfelhő, hogy oszlik a szemébe, hallgatta folyton a távolodó kocsi zaját, zörgését.
Évvol oszlatta öl unalmát az öreg, meg az időt, no meg azt a sok gondol, melyek sürögtök, forogtak, kápráztak szemei előtt. .... Aztán egyszerre felütötte fejét a kételkedés. Hátha nom orré jón? vagy már elment? Avagy talán már nincs is ott! I)o ott kell noki lenni! Világosan megmondták! . . . . Felállott az öreg. Körültekintett. Messze-messze, a meddig ellátott a szem megmérhetetlen gabonavetést ringatott a langyos szellő, hullámzó felszínén olsikamlott a nap. Az öreg máskor hizlalva végig legeltette a szeméi, ugy őrült noki, mintha az óvó volna. De most ? Most nom ! Szimatolva vizsgálódóit, kutatva koresett. Újra felbukott olótto a kételkedés: Hát nem jőn? . . .
De jött! . . A rétlaki dűlőről leka-nyarodolt a kéri útra. Messiiról fütyült, dalolt, nagyot kurjantva. Az 8reg mindjárt mogösmerte, botyko riugó járásáról. Megrázta vállán a dolmányát, ledűlt vissza a helyére; nem állt az útjába; bevárta egészen! . . Folyton folyvást közeledelt a legény. Mikor azlán elhaladt az öreg
előtt, hetykén felkapta a fejét, még a kalapját sem billentette meg, mondván, hogy adjon isten !
... Az ilju öreg Csőri János arcába szökött a vér, megrázkódott, pillanat alatt Lalpra-ugrotl, pár lépésre előre ment, végre megállt. Újra tanakodott: vissza menjek? . . . Hagyjam a sorsára? . . . Vagy megszólítsam ? . . . A legény ez alatt messze elhaladt már. Hiába, csak nein tudta rászánni magát valamire. Hát gyáva, sunyi voloék ? ... Kn ? . . . Cseri János? . . .
Nom gyáva, nom fól ó, még ha ozer lolko volna is! . . .
És ulána ment 1 A fűzes alján már a nyomában haladt.
— Pista! kiáltott utána az öreg, de 3 legény niogsü fordult; csak eleresztette fűlő mellett a szót, mintha nem érlolto volna. Fütyülve tovább haladt, mintha végét som akarná adni a nótának, a mibe belekapott.
— Pista 1 pergett újra a szó M öreg szájából. Valami madárfólo ijedten kapta fel fejét neszelve. A legény csak tovább inent, suhogos nádbot volt a kezébe, avval vagdosta csizmája szárát.
— Pistái Allj meg csak egy szóra A legény megállt; megfordult, rá nézett az öregre, kinek félre billent kalapja alól kilobogó ősz forteivei incselkedett a pajkos szellő.
— Mit kiván tőlem ?
Csak ugy foghegyről vetetto oda a legény a szót.
— Pista : hát neiu ösmersz ?
— Do ismerem kegyelmedet!
— llát nom állsz velotn szóba. Pista? A legény végig nézett az öregen.
— Beszéljen !
Az ilju-őreg Cseri János csontos markával megnyomta a fokos fejét, s mintha sir mélyéből jönne, olyan bánatosan rezgeti minden szava.
— Hál nincs Istened ? vagy rfcm érted meg 3 szót ? Elhagytad a feleséged, az én gyönge lányom,, meg a kis íiadat? Hát nem félted az Isteni? . . . Sokáig elnéztem, eltörtem, majd keresek ón nékik ezután is, do hogy meggyalázzál, azt nem tűröm el . . Add vissza a becsületemet, Pisla! ... A becsületünket.
Az öreg pillanatra elhallgatott, dolmánya uijaival végig törölte homlokát, melyen kivert a gyöngyöző veríték, aztán folytatta:
— Mint a tolvaj, ugy lesek rád. Pedig to vagy a tolvaj, mivel az üdvösségünket
raboltad el.....Jól van! . . . Most
már nom is akarom, hogy vissza gyero hozzánk, az asszony ugy sö szívelhetne ; do azt megkövetelem, hogy Kovács Julis-
hoz ne menj vissza!.....A legényt
uiiulU a beszéd, fütyörészve nézett kérésziül az öregen, aztán mintha boszan-tani akarná, dobta oda a szót:
— No hát vissza mogyok azért is 1
— No hál nem mégy vissza!!.... Mintha a villára cikkázna végig az égen, ugy megvillant az öreg kezében a fokos, süvített egyet a levogóbo, aztán lecsapott .... Az a hetyke legény megrengett, szédült, keringeti, aztán lefordult az útról, az iratom gyöpön tajtékot túrt a kibugy-gyaut vér . . .
XLI. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902. JULIUS 26-án
Az eszmét soksn helyesnek találtík és szajkómódra fecsegték tovább, ugyany-uyira, hogy már már a közvélemény is a" sétatér alkotói ellen kezdett fordulni. S imo a sétatér meg van a kifogásolt bolyén, a fölhozott hátrányok nélkül, és a közönség kedvenc tartózkodási helye.
A temotőt n sétatér középső részérói már nem lehel látni, a búcsúztatás nem hillatszik ide, meg a közönség nem is oly érzékony, hogy ilyesmi oly lehangoló hatással lenne kedély állapotára. A temető közelségét tartották bolytolennek a ugyanakkor a közönség mái hely hiányában a temeti be ment sétálni.
A sétatér meg no. Szép. Csakhogy ex még nem elég. Tovább kell fejleszteni. A7, ogyesülct bizonyára paradicsomot csinál a kis francia kertből, ha a közön -cég a szükséges támogatást megadja hozzá.
Igazán szégyen hogy egy 23619 lakós-sal bíró városban csak 160 egyén találkozik, ki ogy ily derék egyesülolbo beiratkozik. Legkevesebb ezerhitazáz tagja lehetne a szépitö egyletnek. Minden házigazdának erkölcsi kötelosségéoek kollcoo tartani, hogy oda beiratkozzék.
lgir.. hogy a közönséget valóssággal kiszipolyozzák a különféle egyesület, testületek é« gyűjtések ; s a közönség már tepasztalt és óvatos, nem megy bele a látatlanba, mint a Dungó és Mohácsi. de a szépitö egyesületbe mindenki beállhat, mert eooci\'a tőrekvéao és müködéso ismeretes.
Kiránduló helyűnk nice.1. A szépitö egylet t»ir tervezto a réctoi erdőt, hova egy menházat fo; építeni. A sétatéri össze szándékozik kötni egy vasbid által a Batthyány-ultival, egy szélknt létesítése is tervbe van véíe, azonkivül a sétateret is évről-évre nagyobbítják, végül a görög koleti temetőtől az őrházig egy íaeort ültetnek.
A lesutóbbi sétahangverseny mutatta meg igazán, hogy míkép .lőhet olcsón és keliomesen szórakozni, mit szintén ezon ügyes egyletnek köszönhetőnk.
Aki szereti szülőföldjét, és akarja, hogy az omlitett torvek megvalósuljanak, lépjen bo a szépitö egyosületbo, legyen tagja ennek a zajtalanul, szerényen munkálkodó kis társadalomnak, mely keveset beszél és sokat tesz. A tagsígi dij nevetségesen csekély: bárom korona. Ily tagsági díj mollctt egy ilyen egyesületnek egy 23 ozor lskóssal biró városban 150 tagja van t\'z igazán elszomoiitó állapot annál :t inkább, mert ekkor* közöny legfeljebb csak az afrikai vadak közölt lehetséges, do olyan társadalomban, hol csak csirája van a czivilizácziónak, az ilyen furcsa arány ki van zárva.
Szezónképek,
_ Olljált a tlroibliK- -
Szombaton este a tűzoltók uj nyári egyenruhában teljes felszereléssel kivonultak a városháza elé és tüzet fújtak. A békés polgárok, kik itthon maradtak a szezonban, ijedten dugták ki az ablakon hálósapkás fejüket és megkönnyebbülten hajtották azt ismét ilotnra, miután meggyőződtök róla, hogy a városházát fecskendezik.
Tehát csak a városháza ég. Bánja az ördögi Ha valamelyik cigíoysítor ég el, van aki kesereg annak a romjain. Do ki törődik a városházával ? Az mindenkié én senkié. Ha leég, fizet a biztositó társaság. Nagyobb baj nem esik.
Az öreg megállt. Gyökeret vert a két lába essk bámult . . .
Aztán eldobta z fokost, oda rontott i vonagló legényhez, letérdelt melléje, nézte azt a nagy ürességet. c«p4vi nyomát, majd meg költögetni kezdte:
— No kelj fel Pista 1 . . Gyere fiam mi hozzánk haza 1
I)e a legény alig tudott mozdulni már, csak nyögött, \'nyöszörgött:
— Hagyjon már engem édesapám. Nagyon mégtalált kend ülni; mégis halok én mindjárt I Csak menjen kend innen; nagy bajba hozott engem is. magát is.
Megemelte fejét az öreg, melyből lassan szivárgott a vér:
— Kelj fel nol Ne bolondozz no! Hiszen nem akartalak ennyire 1 Begyógyul ez még! No gyere fiam !
Csak megrándult egyet a legény, nagyot fujt, sóhajtott, tágra nyitotta szeméi, aztán lezárta és nom nyitotta fel többel.
Az ifju-öreg Cseri János szóméból megeredlek a könnyek. Sirl, pedig soha sem lette azelőtt. Egy összemarok földet kapart fel, végig szórta hosszában a ie-gétiven. mialatt zokogva nyögte a szavakat:
— A böwolct! A böcsülotl . . .
Azonban szerencsére nem égett a városháza. A tűzoltók csupán gyakorlatoztak és miután közönségre is volt szükségük, tüzet fújtak. Robogtak a fecskendős kocsik, a főparancsnok sípolt szünetlenül és Knobloch, a karmester dirigálta a bandát. A zűrzavarból végre kezdett kibontakozol a lényeg. Egy hatalmas uj lélrát állítottak a városháza falihoz és a létrát komplikált gépezetek sogélyével felhajtották a kétemelotes épület tetejére. Sipszóra aztán nekiindultak » tűzoltók és gyors tempóban felmásztak a tetőre. A villanylámpák szokásos éjjoll álmukat aludták, a hold is elbujt a felnő templom háta megett és a kapaszkodó tűzoltókat sötétség takarta cl az alanlálló tömeg szemei olól. A gyakorlatoknak vagy ötsziz bámulója volt, de midőn «z oltó tűzoltó elérte a létra legfolső fokát és homályos, megkisebbedett alakja megjelent az épület szélén, a lámpák percegése » hallható volt a népea utcin. Mindenki lélekzet-vluszafojtva bámulta a nyaktörő munkát s néhány ideges asszony borzadva takarta el szemeit. -v)
Ez alatt vígabb dolog folyt a főtér egy másik kétemeletes háza előtt. Ott a második emeleti ablakokból ugráltak le, vagy ztikbin csúsztak lo az életmentők, kikel alant lárt karokkal vári Unger Ullmaon Elek a többi vörös keresztosűkkel és a szerencsésen leérkező tűzoltókat ölben vitték a postahivatal elé, ott azokat tábori Agyakra fektették, bekötözték őket valtával, meg miegymással ugy anDyira, hogyha s. magasugrástól nem is lott bajuk a tűzoltóknak, a sokféle patikaszertől most könnyen megbetegedhettek.
Az egyik tűzoltó megfeledkezett róla, hogy noki az ugrás után a nyomorékot kell markirozoi és futva igyekezett segély nélkül a tábori ágyak felé. Azonban egy rendőr hátulról megkapta a kabátját és dorgáló hangon mondta noki:
„No szaladjon barátom, vírja meg mig viszik; mert magának most ki van lörvo a nyaka, törölt nyakn tűzoltót pedig még az öregapám se látóit szaladni:"
Tizooegy óra leié véget értek a gyakorlatok áa a tűzoltókat a banda visszakísérte a laktanyára. Mikor végig execiroztak a főutcán, a korzó népén, amely tanuja volt a merész és gyönyörű rendben végbomont gyakorlatoknak, őszlnto lelkesedés vett erőt. Meg is éljenezték a derék embereket, sőt városunk egyik kiváló szociológus siócoko!«» nyilvánította ama véleményét, hogy loghelyesebb volna a katonaságot szétoszlatni és a tűzoltóságot országos alapon szervezni, aminek ballatárt városunk összes szakácsnői oépgyülésileg tiltakoztak a veszélyei tan olloo.
-A M.. K. F. U. megzavartaiul a közön-sége^ hogy Kővossi társulatánál ki a legkedvesebb színésznő. Az eredmény eddig ugyan még oem tudható, azonban kétségtelen,hogy a versenyben az egyedüli nyertes az újság kiadója lesz. Ugyanis a szavazólapok egy részét képezik az újságnak és az eddig leadott mintegy ötrenozer szavazat, ugyanannyi krajcárt jelent a kiadónak. Tehát ók kapták a legszebb ajándékot, pedig valóizioü hogy nem Krausz és Farkas a legkedvesebb színésznői Kövosii társulatának. A színházba járó közönség aránytalanul kevés Kanizsán, mégia a szavazatokból kettő jut városunk minden lakójára, Piri Lajosra is és a ma született cseceomöro is. Ugy látszik, valaki itt a mecenast látszotta és ezrével fogyasztotta a Friss Újságot.
Apolló örömkönnyeket sir ily lelkes müpártolás láttára.
hírek
— FóurI esküvó. Gról Festetics Tasziló leányának, Mária grófnőnek Fürstenborg Károly herceggel megtartandó esküvőjére a következő főnemesek érkeznek a jövő hét folyamán Keszthelyre: Psxis Miksa herceg, Dratkovlch Dénes gróf. Széchényi Béla gróf, Festetics Vilmos gróf, Líchteai-toiu Henrik herceg, Fürstenborg tartományi gróf, Schöuborn Buchsteim Ervin gróf, Iokey István báró, Estorházy Pál gróf, Esterházy Mór gróf, Pallavielnl György őrgróf, Esterházy Lajos gróf, Fürateoberg Miksa herceg, Festetics Alex és Ella grófnők, Fürstenborg Emil herceg, Khevtenbűller Antal gróf, Fürstenborg Etti és Amália hercegnők. Monacói Lajoi herceg, Festetics György gróf, Fürtten-berg Amália horcegoő, Pad Is Banzi hercegnő, Hohenlóhe herceg, Kinsky Feri gróf, Fürstenborg Inűa hercegnő, Kiasky Margit grófnő, Khowenhüller gróf nagykövet, Festetics Jenő gróf, Fürateoberg
Leontioo hercegnő, Festetics May grófnő. További Hornig Károly báró veszprémi püspök, ki az esketési szertartást végzi.
— Eljegyzés, Braun Sándor helybeli rőfös és divatáru kereskedő eljegyezte Fiscber Paula kisasszonyt. Fischer Antal jóhlrfl gabona kereskodő kedves és szeretetreméltó leányát Békés-Csabio.
— Házasság. Csillag Károly nagykanizsai posta- és távírda altiszt vasárnap vette nőül Stefics Katica kisaiszonyt AUó-Domboruo.
— Atholyozcs. A vallis- él közoktatásügyi miniszter Kázsonyi Mihály veszprémi állami polgáriskolai igazgató; tanítót a zalaegerszegi állami polgári leányiskolához helyezte át.
— Klnevozéi. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Kocsis Janka okloveles tanitónót Perlakra novozto kL
— Névmagyarosítás. Kiskorú Dou-pona István nagykanizsai lakós iDeik,-ra magyarosította vezetéknovét belügyminiszteri enged éíylyol.
— Táncvlgalom, A balaton-berényl nyaraló ifjmág kedden este a .Magyar Tenger\' szállóban, hangversenyoyel egybekötött jótékonycélu táncmulatságot rendezett. A mulatságot a közbejött nagy vihar megzavarta és igy sikerültnek nem mondható. A programra 6 szímiből 3 olmaradt. Göndör Ilonka zoogoráo, Balázs Sándor felolvasással és Arányi Adila hegedű-művészetével szórakoztatta a közönséget.
— Városi közgyűlés. Nagykanizsa r. t. város képviselő tostülete 1902. évi julius hó 25-én d. u. 3 órakor kezdódóleg a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgyso-rozotlal: 1. Tanácsi előterjesztés a v. képviselő testületnek 1902. évi június hó 23-án 66/jkv. a. határozatával kinyittatni rendelt utcákhoz szükséges területek megvétele tárgyában. 2 A v. képviselő testület 1902. évi június hó 4-én tartott üléséből 53/902. jkv. az. határozata alapjáu a pécs-varazsdi úttest áthelyezéséről kapcsolatos ingatlanok vétele és átengedése irinti tanácsi javaslat. 3. A fógymnisiumi torna tanilói állás rendszeresítési, évi fizetésének megálla-pitisa, továbbá az 1901|902. tanévben a helyettes torna taoitók tiszteletdíja tárgyában tanácsi javaslat. 4. Zollnor János honosítási ügyében tanácsi javaslat. 5. Darázs Hormina illetőségi ügyében tanácsi előterjesztés. Badiorszka Ilona visszaho-oositása tárgyában tanácsi javaslat
F.lső és második pontot nem tárgyai-tik, mert a megkívánt abszolút többség nem volt jeleo. Néhai Pongrác Adolfot helyettositő Némulk \'.Mihály és F.rdóssy Bálint tiszteletdiját 600 koronában állapították meg. A tanácsot utasította a közgyűlés, hogy hirdessen pályizatot, a tornatanitói állásra. Ax 5. 6. 7-ik pontra nétvo ugy határozta a közgyűlés, hogy kérelmezőket a községi kötelékbe felveszi.
— Kossuth-szobor Amerikában. Az Amerikában élő magyarok nagy kegyelettel ülik meg Kossuth Lajos emlékét. Cleveland amerikai városban szobrot emelnek a nagy férfiúnak s hogy a szobor olt is valójában magyar földön nyugbissék minden vármegyéből egy zsáknW földet vitetnek a szobor talapzata alá. Megyénkből Doák Ferencnek, a .haza bölcse- szülőházának udvaráról, Söjtör községből szereztek földet.
— A .Szépltóegylet\' által 1902. évi julius hó 18-án rendezett térzene alkalmibóli felülfizotések : Ebenspanger Leó 10 k. Belus Lajos, Tripammer Gyula 4 k. Grűnhut Henrik 3.20 f. dr. Haoser Ján03 3 k. dr. Fábián Zsigmond "2.20 f. Grűnhut Alfréd, N. N., Unger Ullmann Elok, Zcrkowittz Oszkár 2—2 k. PálC Lsjoi 180 f. Wittenberg J. 1.40 L Als. E. Árpid, Eperjessj Gábor, Eisinger Henrik, Havas Samu, Neufeld Ödön 1—1 k. N. N.. dr. Tuboly Gyula, Vébor Károly, 80—80 f. Birk Oszkárné. Franz Lajos, Fischer Sándor, Kertési Lajos. dr. Kies István, N. N„ N. N„ N. N„ Práger Béla, Rosenfeld József 60 — 60 f. Borényi Elek, Lányi Ernő, N. N. 40-40 t. dr. Blau SimOD, N. N., N. N. 20—20 f. Összesen 52 k. 80 f.
— Meghívó. A Letenyei Önkéntes Tűzoltó-Egyesület sajátalapja javára 1902. évi augusztus hó 3-án, aPapsürűben tombolával Ó3 tekevorsenynyel egybekötött nyíri mulatságot rendez. Belépti dij aze-mélyenkint 1 k. Egyenruhában mogjelenó tűzoltók belépti dijat nem fizetnek, Kezdete délután 3 órakor. Tombola és teke-tárgyak, ugy felül Síelések köszönettel, fogadtatnak. Kedvezőtlen idö esetén f. évi augusztus hó 10-én fog megtartatni
— öngyilkosság. Laci Sándor salavári lakós saját padlásán felakasztotta magát. Mire ésxrovotték, már meghalt
— KoszoratpMló adomány. F. hó 14-én elhunyt Müller Divid ur irinti kegyeletének jeléül adakoztak : A gyí-szóló-család 100 k. A Grünhut-csilíd lő k. A Mauihoer-csalíd 10 k. Összesen 125 k. A nkanlxaal Chevra Kadisa.
— A színlelt üzletnyitások. A-keres-kedolemügyi mloiwter körrendeletben hivta fel az Iparhatóságok figyolmét a sxinlolt üzletoyitíaok eseteire. Megtörtént \'ugyanis, hogy egy-egy váróiban Idegen kereskedők és Iparosok ctak azért víl-tanak iparigazolvínyt. hogy ezen a részen szabadon gyüjthossonek megrendeléseket és a mikor ezzel a munkájukkal végeztek, odébb állanak. A miniszter körrendeletében utasítja a hatóságokat, hogy az ilyen szédelgők ellenében a legnagyobb szigorúsággal járjanak el.
— Elhunyt rendór. Rondőrségünk egyik derék, buzgó és régi tagja hunyt el f. hó 22-én. Már 30 esztendő óta állt a város szolgálatában Andri István rendőr, mígnem kedden 54 éves korában meghalt
— Nagygyakorlat. Tűzoltóink szombaton este tartották évi rendes nagy-gyakorlatukat. Este V>10 órakor tűzet jelzett a trombitás, mire dübörögve vágtattak a nebéz kocsikkal az uradalmi ház elé, ahol a gyakorlat lefolyt. Bámulatos gyorsasággal szereltek lo- és fel a tűzoltók s általában mindenen meglátszott, hogy nagy szakértelemmel dolgoznak. A gyakorlatokat Koortzer György fő- és Deik Péter alpirancsnok verették. Különös dicséret illeti a mentőket, kik a meotési rounkilatokat végezték toljes megelégedésre.
— A birkózás vege. Szalay János molnár Csórónk Pál napszámossal birkózni kezdett va«árnap délelőtt a Franz-íéto malomban. Végül Csórónk ugy vágta földhöz Szalayt, hogy az lábát törte. Bevitték a közkórházbi.
_ A potya sör. Weisz és Schmidt
helybeli kereskedő cég egy wiggon sört hozatott, mely kedden reggel érkezett Kanizsára. A cég kiküldött a sörért, de egyszerre természetesen oem lehetett behozni. Amig a kocsis egy kocsi sörrel a sírósban járt, ai alatt Brück Márkus és Társa szillitó cég Bsksa Jínos, Ssbján Józsof, Nagy György és Szabó János novű kocsisai feltörtek néhiny ládát és vagy 70 üveg sört megittak. A rendőrség még az nap elfogta a zörtolvajokat, kik tettüket beismerték és azzal védokeztok, hogy ők a potyát sohasem szokták megvetni.
— Elfogott sikkasztó. A siófoki csendőrség tárnáiban értesítette i helyboli kapitányságot, hogy Gyazai Miksa oltani kereskedő Rotner Mikaa nevü alkalmazottja 20 k. clsikkasztása után mog-siökölt s a Jelek útin utalva Kanizsa felé velte uíjít Rendőrségünk nyomozni kozdett és fáradozását csakhamir siker korouázta, amennyiben Rozoert egyik pálinkáé butikban elcsípte.
— Halál a börlönben. Marcin Mírtoo János 19 éves fint nemrég a nsgykanizai törvényszék holmi bűnös cselekményért 6 havi börtönre Ítélte. Marcin nomrég kezdette cneg büntetését, do nem tölthette ki, mert aterdán éjjel 12 órakor hirtelen rosszul lelt és meghalt. A boncolás a halál okául tüdószélhüdést állapitolt meg.
— Záró-óra. A füsierkereskedök mozgalma még mindig nem nyert befejezést. Mint tudjuk, a kereskedők azért nem zárhattak bo 8 órakor, mert a miniszter nom felelt azon kérdéaükro, hogy váljon a tőzsdével birók is zárhatnak c, miután a törvény értőimében 9 ériig kötelesek nyitva tartani. A kereskedő ifjak megbízásából Révé3* Lajos szerkesztő kod-don tisztelgett Odo: Géza zalaogorszegi péozügyIgazgatónál, aki kijolentette, hogy a nagykanizsai kereskedők kérelmét pártolóiig terjesztette fel a péozügymiolsi-torhei és egyben mogigérte, hogy ai ügyet megsürgeti. Révész Lajos pótkérvényt nyújtott be, molyben azt kérte a kereskedő ifjak nevében, hogy addig is, mig a miniszter válasza megérkezik, a saját hatáskörében engedje meg a 8 órai zárást. Odor Géza megígérte, hogy a válasz nemsokára Kanizsára érkozík. Yalószinü tehát, hogy a kereskedők rövidesen 8 órakor zárják üzleteikot.
Lapunk zártakor értesülünk, hogy a pénzügyigazgatóság válasza tegnap dél-■útin megérkozett, moly szerint a lüszor-kereskedók közül azok is zárhatnak S órakor, akik tőzsdéről hirnak. A 8 órai zárás ma, szombaton, veszi kezdotétt.
— Tűzoltók országos vádira. A nagykanizsai öok. tűzoltó testület kebeléből alakult vigalomrendező bizottság aug. hó 3-án tréfás jelenetekkel kapcsolatos oraiágoi vásárt rendoz a .Polgári Egylet\' kerthelyUégeiben. Lesz körhinta, panoráma, több sátor mindenféle érték-
tárgyakkal felhalmozva, melyek szelvények utján lesznek elárusítva, szóval minden ami egy országos visír jellegét kölcsönzi. A kellő jó hangulatról is gocdoskodva loaz, amonoylben a testület zenéjo és egy Jóhirü cigány zenekar fog közremükődui. Belépti dij 40 fillér. Bővebbet a falragaszok.
— UJ posta utalványok, A kereskedelemügyi mioiszter rendelőiére aug. elsejével Horvátország- és Szlavónia-, Bosznia- és Hercegovioa-, valamiot Ausztriára! való pénzforgalmak lebonyolitisira uj, világoszöld szlott postai utalványok kerülnok forgalomba. A külfölddol való érintkezésben azonban a sárga blanketták továbbra is forgalomban maradnak. At előbbieken magyar és horvit, az utóbbiakon magyar és francia felirás lészoo.
— Gépkezeló vizsga Kesztholyon. A gőzgépkezelők és kazánfűtők soproni vizsgálóbizottsága. f. évi angusztus hó 9-én Keszthelyen tart vizsgát. A vizsgálatra jelentkozbotik mindenki, aki a törvényes
elő feltételekkel rondolkerik. Idevonatkozó írásbeli megkeresések a gépkezelók vizsgáló bizottsigához Sopronba inté-zendök. , . , . ,
— Ylzbefultnk. A Zala folyó minden évben megköveteli áldozatait: do az idén hatványozott aráoyokbso. Néhány héttel ezelőtt Zalaegerszeg mellett rövid egymásutánban 3 egyén lelto halálát a Zalában. Egy kis leány, egy honvédbnszár és egy kereskedelmi iskolai tanuló. Most meg sziotén Zalaegenszeghoz közel s„ martonfai molnárnak egyszerre két gyermeke esett a folyóba; a 8 éves Tóth Gyula s az egy éves Mariska. A siko-gatásra olösiotelt szttlók a fiút még idejekorán kitudták menteni; de a kis leányi az ár a kerék alá vitte s csak később találták meg összeroncsolt holttestét. , , .
A Murába fulladt egy 17 éves legéoy, ki fürödni akart s az áv elsodorta, Szegény özvegy anyja kenyérkereső nélkül maradt.
— Beleugrott a Murába. Életűn\', ember volt Fórján Vince (olsőszotoenyei lakós. Anyagi bajai is voltak, betegség is bántotta. A mull héten kisétált a Mura partjára s belevetetto magát a vízbe. A folyó az esőzéstől nagyon meg volt dagadva s a hömpölygő ír egy szempillantás alatt eloycltea boldogtalao embert.
— Gyilkosság. Tegnap reggel,virradóra Tóttó János Némotfalusi lakos a községi kertek alatt ics Dávid ugyanottaoi lakost agyonlőtto. A vizsgálatot a tapolcai kir. jbirósig a helyszínén megiodito-.u.
_ Vihar áldozala. A múltkori vihar előtt Tóth Józsof borsfai lakós leánya a 14 éves Flóra a mezőn dolgozott. Amint a zápor megeredt, ösztönszerűleg egy nagy fa alí menekült s ntt gubbasztott szegény leányka nagy szepegéssel. Mikor a leány vihar elmultával Bem tért haza, apja keresésére indult s ott találta mog a fa alatt őssteperzselve. A villám belecsapott a fába s a fiatal leíoyt agyonsújtotta.
Egy várhelyi gazda vezulto ökreit, 8 a viliim mindkét ökröt, moljokért a megelőző napokban S00 koronát Ígértek, agyonsújtotta. Csodálatosképpen (holott láncnál fogva vozotte azokat) a gazdának az ijedtség és veszteségen kívül nem esett bzja.
— Vásárátholyezés. Riczkanizsío sugnsztus 10 helyett augusztus 11-én, Csabroodokeo augusztus 10 helyett ang. 7-én, Sümegoo augusztus 2-t holyett aug. 25-én, és ugyancsak Sümegen október 26 helyett október 29-én lesz orszígos vásár.
— „Kárpitok gyöngye" Troocséo-Teplitz fürdőből értesülünk, hogy az alaposan elrontott junius után végre a pompás julius meghozta a fürdővendégec nagy karavánját a jog08an .Kárpitok gyöDgyéook" nevezett hiros fürdőholyvo. Többek között Metternlch-Sándor Paula hercegnő is, ki tavaly ugyancsak ott töltötto nyári kúráját, odaérkezett, állandó látogatója a Sioge igazgató által ügyeaon vozetett színháznak is és egyáltalában nagyon lelkesült lisztelőjo Troncsén-Teplitzoek. Ott valóban rendkívül jól érzi magát mindenki és Hemnch dr, fürdőigazgató szorgosan gondoskodik arról, hogy a fürdőközönség kitünóon érezze magát é« a legjobb szórakozásokban részesüljön. A thermaforrások száma nemrég egy ujabbival szaporodott és valószínűleg a jövö évre eme u) meleg, forrásnál la szép fOrdöpalota épül, mort a fóidénybeo a különféle fürdőhelyiségek gyakran kicsinyeknek bizonyulnak a tok gyógyulást keresők befogadására.
-Ingyenes dlsamó ajfcndük. Aki o címet elolvassa, akaratlanul Is Amerikára,
XU. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1902 JULIUS 26 tv.
* képtelenségek bizíjiri gondol. Pedig ezntlil sokkal közelobbrö!, Budspestrél, kél szárnyra oBir. A Pesti Napló Magyarországnak o legrégibb pártoktól éa klik-kektól tolje^en függoilen, szabadelvű éa siókimoodó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesón ingyen — agyónyOrO kötésű, remek illnsztráciékkal diazitelt Zichy Mihály albumot. E valóban értékes is nsgy irodalmi becícstl bíró müvet, — melynek az Athenacum kiadásában meg-jelent eredetije 90 koronába kerül — a Pesti Napló <ij kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden áliaodó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az aj elódzetók is, akik egész, éren át fél, nogyedév vagy havon-kiot, de megszakítás nélkül Gzotoek eló a Pesti Naplón.
SZÍNHÁZ.
I\'ón tokén „Náui" mont meglehetősen üres ház előtt. Náoit Kóveasyné íieoélyeiitette, kinek játéka nem szórni dicséretre. KóvesayniS mindig bájos éa kedves, n közönség nyilt szinon néhányszor kitapsolta. Jó volt Kreuzer Micbel Pesti Kálmán. Lalabír mintSzopi bohóságaira! gyakrar, megnevetette a közjótól. Kozma (Józsi) elég jól játszott éa énekelt. A többi szereplőkről is csak a legjobbat mondhatjuk; az egész elóaóás összevágó és precm *olt-
Vanárnapa .Kégiszerető- ez. népszínmű, hétfőn pedig Köveasy énekea bohózata, a ,Vigécek" kerültek szinro. A Vigécek előadásán a színházat szép srámu közönség töltötte meg. A melv valójsággal Onnepolte a zzerző Kövess)\'t ki mnga is, mint Albelesz Sáron játszott a darabban. Az ő alakítása kimagaslott e többiek játéka lelett éa moggyőzödltlnk róla. hogy Kővessy a művészet tekintetében is első tagja társulatának. Élénk derültséget keltettek a vigécek többi karrikaturái, melyeket Benedek, Kozma, Pesti és Lstabár izetnélyositetlék. A többi szereplók is elég Ogyeseo játszottak még nem nehéz szerepüket. Fontos szerepe volt Aradi Arankának, ki Küry-léle allűrökkel igyekezett hatni.
Kedden Kehegarsy drámája a .Folt » moly tisztit\' zsúfolásig megtöltötte a szicházat. A látogatottságot különben az a körülmény is elősegíti, hogy a darabot Makó Ayda jutalomjátékánl választotta. Az előadás igen szépen indult, ámde a nagy vibsr annyira megzavarta, hogy a második felvonás elején le kellett ereszteni a függönyt, mert az eső és menny-dörgés okozta nagy zajtól »emmit sora lehetett hallani. Kgy negyedórai szünet ulín folytatni lehetett «i előadást, mindazáltal áz eső kopogása a deszkalalakon mindvégig zavarólag hatolt. Eonok dacára és igazi élvezettel hallgattuk Makó Ayda művészi játékát Msthild szerepében. Igazán megrázó hűséggel alakatilott, különösen abban a jelenetben, midőn Feroand védekezését nem akarja meghallgatni és kidobja. Játékával klér-demolte azt a zajos ovációt melyet a közönség srinpadra léptekor percekig tartó lapisal, s valóságos virágzáporral előlegezett neki, Méltó partnere volt Somló Margit, akin cgyállalában mindig meglátszik, hogy jó megfigyelő, s ezerepének taeuimányozója, ha a szöveget magát gyakran csak hiányosan tanulja is meg. Könyves (Fernand) nem született tragikusnak. Játékában nem volt a/ érzés, bév, s egyáltalábin nem érti a beszélés műrészeiét. Ebben a részbon tanulhatoa Bokodylól, kinek egyik nagy előnye, hogy holyesen beszél. Ez estén is mint Bon Justo kiváló alakítást nynjlntt. Jó volt Károlyiné (Donna Coneeptie) a részrehajló rokon szerepében. IMUjr (Julii) csekély feladatát igyekezett jól megoldani, éa eltekintve gyenge hangjától, uz sikerült is neki.
Szerdán az .Asszonyregiment\'-et adták. A darab maga tartalomnélkOli, elcsépelt zenéjü opsrott, azonban vannak benne szerepok, melyek jól fölfogva és kiaknázva hatnak. Ilyen alak Mandl Móni, kit Körorsy sremélyesitett élénken és eredeti felfogással. Kupiéi álla-lános derültséget keltettek és a közönség többször kitapsolta értük a népszerű igazgatót. Aradi Aranka remekül táncolt és srépen énekelt.
Ritka élvezetes estében volt része csütörtökön a szinbázjáró közönségoek. Csiky .Nsgymama" cz. vígjátékát adták Ceti Zilai Margit kisasszony vendégfellép-tével. A kisajszony Rákosi Szidi bpesti szioiakadémiájáoak másod éves növendéke és nagykanizsai szülők gyermeke. A Nagymamában Mártha szeropét játszotta meglepő ügyességgel. Játékának különös Varázst kölcsönzött az őszinte érzés, mely
azt áthatotta; kevesebb benne a rutin, do több a művészet és helyesen mérsékelt. tartózkodó, mégis fosztelen modora a. legjobb hatást kellette. Jóslatokat mondani a kisasszony jövőjére természetes még korai voloa, azonban csütörtöki szereplése arról meggyőzőit bennünket, hogy a kisasszony loheteégo az átlagon felülemelkedik. Szerémi grófné fontos szerepét Benedekné játszotla magas szievODa-lon álló művészettel. Az ó csütörtöki alakítása egyike volt a legjobbaknak, melyet eddig sz arénában láttunk. Játéka gondos tanulmány és megfigyelés eredménye volt, ami annyival it inkább olis-merést érdemel, minthogy tudvalovóleg a tanulmány és megfigyelés az, ami a vidéki sziuészek legnagyobb rénzénél föltűnően hiányzik. A többi szeroplök is jól megállták az esto helyüket Bokody, Pesti, Benedek. Károlyiné, Latabár éa Könyves ügyes játékukkal mindnyájan hozzájárultak az est nlkerébez. Csülör-tököo esto adták a közönség tudtára a színésznők ^kedvesség-vorsenyénok" az eredményét. A legtöbb szavazatot Arady Aranka kapta, összesen leadtak mintegy 60.000 szavazatott s ebből Aradyra 15.000-et.
Szerkesztői üzenet.
— B. J. Jiclcbffíiliall. Sii»ciía vcssxak. de hogy x. nyári cikkek do nyaljanak a télbe, ktijok, koidjp mieübli.
SrírA\'Mlíőí^ff : fír. t\'Wántll Bcnrlh, iclclís uerkciitS. Kii«: //>. Ifnjtiíís Jizte/.
VEGYES,
— Wéktdvtfík fiaykipt*fciébRJUase:: legjobb »x*loo íi nujiil íéaylcéperi kHiQlt-kok aj íolOlraulhxtttlaa pNUontoyl Mxl-Jcé-•xQlékcfc, tOTAbbk mindennonű Íéayképeíőkellé-kek A. Moll c*. H kir. udvari aa&llilónil, Hiti, í. TacbUuben 9. FíoyképeiS kellék Oxlct alapíttatott 1$M. — Xirlaalra nagy képf4 iriegy-iajjeo.
Nyílt tér
Az e ront alatt köxlCtttkért cea vUlat felelútsécet a ixcrkeíatSiit.
Teae, bogj-hálj-HK, lingydara és a köszvénybiintalmak elleo, torábbáa légző és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tokintélyek által a Llthlon-forrns
SALUATOR
»ikerrol i-<md<jlv« I«». HoKyhaj tó hat ágo!
Mía*s \\i\\\\ ím | ^ XÖBtjes ea&ttetö
Kapható i&yi.ayrixk«rc8kc^(iekboo é«
rjrógysxcrtéirakbao. A SAlrator-íorri* fgaxgaiáilga Ep«rjwoa
-m N 3
E 2 51
•m g 3
un na
p\'ílis Slflr
te S te
• >i£ ÍS-s
>.cn sí
MATTONl ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE
Bsíaput (Bcdta),
Idény áprlllshó 15-től október hő 16-lg Kiváló íjisílittisisl Mr
nól bajokban és altesti bántalmakban.
Retárt-5 arvol ír. POLGÁR EMIL. Egiszsigas tikvii. JiU»y«s IsUl.k 16 vndijli Villisasi-vaiati öiizekítletér a fdvAroiiat.
HIRDETÉSEK.
3049. tk. 902.
Arvercsl hirdetmény.
A nagykanizsai kir. tazék mint ikvl hatóság köihirré leszi, bogy a nkanizaai takarékpénztár vhajtatónak őzv. Sresraén Józsefná szül. Pevecz Anna légrádi lakós vbsjtást szenvedeti elleni 500 k. töko ennek 1899. dcczember SO-tól járó S°|, kamatai, a lejárt kamatok 8*U késedelmi kamatai, 41 k. 00 f. per, 23 k. 40 f. vhajtás kérelmi. 20 k. 70 f. árverés kérelmi és a míg foimerülondő költségek iránti vbajláli Ogyében a nkanizsai kir. tsrék területéhez tartóié s a légrádi 2103 sz, tkbeo t 4-t60 hrsz. alatt felvett s 2053 koronára . becsült ház, istálló, udvar és kert
1902. évi augusztus 22-én d. e. 9 órsior
Légrád községházánál megtartandó nyil-vános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVét készpénzben vagy óvadékképea pspirban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. tvszék mint te-lekkönyvi hatóságnál. 1902. évi május hó 20. napján.
X*?XXXKKXXKXKKX
Telje? tejfel csokoládé — táblákban és hengerekben. — A legtejfclgazdagabb
Tej-csokoládé,
Legutolsó újdonsága a világhírű csokoládégyárnak
PH SUCHARD.
PliWifl
"WWW
?
mmj4i
nclkülözhetlcn háziszer. Kapható mindenütt.

Egy jó hangú és teljesen jó karban levő
ZONGORA 180 FORINTÉRT
eladó.
Megtekinthető vasárnap ós hétfőn
délelőtt II—12. óráig ZZZZZ Batthyány-utca 13..
ö/CKfCkCCCS tobozt. «sulUr.»ijt.
MioduoV^ik, kik x gyvenor mcghStítc, rx£j luit«hcU(e, lotn, r.cbetta r»j)-»xi m<l<jC, vjjjy búicj; <«!ck <lv««to va£y c<n-í<tl<n VOvetkcit
gyomosb-ctczXC*1\' mint
Gyomorhurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdaloto. nehéz emésztés, vagy nyálkósodást kaptak, ajánlunk
«jjr Vt\'.eaS hiziixer:, tacJyncV: VicIlaS b»ti»» r»i: ívd Oík kl v»a juOÍ.J\'.va. Ki *
Hubert Ullrich\' féle növénybor.
I Ercn növénybor kilOnö, füvekből, j«J b^rí-Al vxn d» J
«rO»HI. HeUo V.«lti ai ember emé«t$ ♦xejvexetíl." — A növénybor meg*k*dá-íyorza xx emé>ttíjl ztv*rokat <t előmoxditjai xz egétxst^ci vér ujjiképzödétét. |
A a5v<rvyl»ct i\'íc;<*OfAQ hajiailvi, j;yosnötb<{<iíié^<V n-,í}j * ctirijukbiA elí<íj-UtruV. Sjpiptamü miat: fvíijXi, felbCftgíi, gyom<»íéi;éi, fclíuv^lit. ro»nul«<i >iinyi»\\»l, melyeV chroiiikuv (Mö») gy0oi0íi»ctec»<i;c\'<n<1 o5y ^ya\'traa eli>íorálylo*k elmulnnk n{biayno?i (v&m min.
! hoi j\'.Ii, kö\'.üi, nir-i x mijbia, ei^bo <» a rixgy (Arany*ét blatilmAi) a nitínyWf alts] f;yori»n m<gt:antctn<V. A
nővínylhjr moguOtitelJ <u «né*«hMleoWjj<: éi Jcöony.l »{<<c!<-t áltAl elÜvoliluin»k a jjyotnoib65 <í» bclckbv) *tVrtlmMlan rétiek.
Sovány, halovány kinczcs.vcrs2cgcnység,clcrőtlcncdés,
a ro*.M tavíulíi V$v€í.V«ca<r.yeJ, biLiyoi t\\ x etij U«£c>
ilíapotié. W^jíyhliaytiü, {dcjttt bAgyadta* í» ro»»x k<dttyb»ni:ula!, tovibbi fiSfijiioY, klointUn é)j<lt\'< llv egyéne\'*; li»»*n c;;4»tcn elptuitulaak. 1 ^ Ndvínybor
ai elgyvii|;ili élctcrwacJc M) lükic\'étt |lp Növénybor fakóit* rx étvijjyat, s* tljilMkoil»í cJötnoidilja, clöiejjtll ti uiyagct-crii, gyor»|{)* x ^érkéínödíJil, mcg.nytxu.ijA a feldúl: idegeket életkedve: wei<«. SjXmlalAű eH»oieít» <» hiUayilvi.. nltii igAtolji*. est.
Nóvéoybor kapható 3 é* 4 koroniéft a NagykAfthvii, Ujudvarl, KU-Komiromf. CíJikinyi, NemcvVíiii, \'raj.ionyl, JíihOnycS. Nagy-HajómI. .KeM-Segcsd^ Cauigdl. Ueriencxcl, Cdlaf. l^gíiill. AU6-l>0mb0ful, Kotoxll, Muin-CsiiiyJ, Kittkal, Podtureni, Sielaicí.ii, AKO-Kec-dvAl, l\'Akal, üakvai, N\'oyaI. IlaVt, r^l&jkei, l\'aciai, AU^-Ka;kl, Nagy Kulil, Ké?iie]yir MafCixHí. Kafovvlri, Na£y-All«U4 Tíjiayi. VJjjei, St.-Ccorgenl, KaUnovicl, No>!gra«ti, Ka^:occa<, Perlaki, C»iklo;r.yai Vuutdi «b. gyOgytiraktan faueraxl«<kban, é» x* otítcAk magyar m-oaarchLa legtébb gyég>lirlban.
A kanl/val gy^gyli/ak 3 é» tObb üveg nCvénybor rendeléani! eredcll Arak mellett kOldik mlm.icniW4 a monarchiAbaa.
&S$T UtAnzisoktól óvatik.
Kéljenek w\'<U
cC^SP" Hubert Ullrich\' féle növénybort. i
ACETYLEN
KLEMM ÉS NOWÁK KOLOZSVÁRT
oly itcljlta kéiiOUkct i^llíucxlí, n«tj nícíra kitAoiloaaik uttítít). Kriíl silcdea hlAoyt cae^xQotcltelc.-
Robbaná-iblítooság,
AutnmntlkuH ía gaíd««ágos gáírojlosutüs, Klfrhotttlen tlsiU és grort utántöltés, Solld kliltel és ogyszorD kemlés.
Ssj&t iiabftdslm.k Kuróp. íi Amerika li-gcsgyoiti AlUraslbin. Aji&ljik r-.igokit tovilibl Acsljlín t«ltj>rt IMnilUsérs mlnilfn Vtrllílbfn v (t n^ErsAgbrin.
(Prűiíxktawk, cHiaíröwrstsk, x^\'.uíjtírrncu-k ingyen íi bín-enire.)
Elsőrendű Carbld \'oijt«nM»D > inkírt
:--- siillltuuk.
Fémnyomdai munkák urrirti. bortmy, «ipi««nb.
- r.jrok Ti^y nintik ncnol xyonío íi olciic elkí-
siitt«to«k.
Ai ld8Ull»tlokbnn Jártas, tlsrtcssóges Itóptlselók kcrí8totn»k.
vas- és fémöntöde részv.-társ.
- SZOMBATHELY. -
Raktár Budapesten V. Upót>kSrut 15.
fttrártnnt\' Mindennema MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZŐLŐMÜYE-U J di ü uuh-« LÉ8I GÉPEKET. KitQo6 swrkezcta BENZINMOTOROKAT 2—30 lóerőig, stabil •alakban kalSnféte ipari célokra, valamint locomo.bil alakban gazdasági gépok stb. hajtására. — Teljes MÖMALOM BBRSNDEZÉSI GÉPEKET, valamint AZ OLAJGYÁKTÁSHOZ siúks&es BERENDEZÉSEKET ÉS GÉPEKET. — Elvállalok MINDEN A GÉPSZAKMÁBA VÁGÖ ALKALMI SZÜKSÉGLETEK szerkesztését és kivitelét.
Modern berendezésű VAS- ÉS FÉMÖNTÖDÉNK MINDENNEMŰ VAS- ÉS FÉMÖNTÉST nyers és megmunkált állapotban szállít.
MOLL SEIDLITZ POR
mm
1902. JUL1US 26 ín
Minden elíbbl mint clIM-
KwUll Orcjt SO JtrtM 1 IrtSOkrij.
12 munkásra, villamos világítás berendezéssel, szalag-fürész villamos erőre; ezen iparüzlet 25 év óta áll fenn és olókolő vevő összeköttetései vannak, haláteset következtében azonnal bérbeadó, esetleg az egész telep 597 □■öl terjedelem, díszes lakházxal együtt eladó. Bővebb adatokkal szolgál
Nagy József borkereskedő, Sopronban.
Gyümölcs ág szöllo bor készítési gépek.
fo\'.jtoaouo bjfó k<l\'-5i cmetljfi uírkwcllc), él oy«Bj&trő ajubilyzóTtl.
A Buok»kipMiéj22"l, nitt blr««lyi»í> ,»|UiM.
Hydraulikus sajtók.
Nyári és ószi idény 1902.
Valódi Brünni szövetek .
Efty coupon 3.(0 méter, te1jc» ur| ruhát. (kábát, Aadrij^ mellény) c»ak ftt 2.76, 3.70, 4.80 jó / y ....
minís^ü 1 YalOŰI
írt 0-6.90 lobb J nYaoj,|
JVt 7.76 finomabb ) HJ»FJM
frt 8.05 tcKrtnooiűbV I S2ÖV8t frt 10.— kivild flnom \\ Egy <ou?í-a fekete *z«lon ívHihox 10 frt, továbbá felöltő sxóvetek, tur&U r«Sc, legfinomabb kiimmgiunok Mb. gyári árakon szvtkiild a lisstc**egea ó lelkiis* meretcsnek ismert posxtúgyiiri raktár:
Siogel Imhof Brünnben.
Minták ingyen 6s bórmentvo.Mln-taaxorlntl axidlitiLsórtkoxoskodvó.
A magínvevó előnyei szöveteket közvetlen rendelni n gyári helyről, Igen nagyok.
Kitti laiftsl
lill. i«»U-VZV.itg elleniben
Mltll Itpju J
•A) 61L j«oua-VXuiz elleniben
<ty »xenzActo> kajiómttoitir. amilyen Kuróp&bon liííl Rl| SIB Hit. Egy <«omag Jpr\'-ki|)ftflá&ól minden gyermek mi|« kiizllkit mintegy \'2 liter „Ipí-VljTlllt" a melynek tZMZldls kltáll valóban otudeeikli meglep. A Mj uur 1 ct<C> iivosív ctiu kíííainr «lj»í J«r« Itw A
mini előbb A baj Ilii meg r.em o\'llil. _ A kíj llriliduiíft fcMfestgct villatunk. ---
--K«rp» azonnal iltüolk I aijy ci«mj t*IpíI
..lpi-h»»j«<1" 2 írt. fii csomagot 1 hUn
, tiálllimik minden viligiiMbe, (az duzeg J. bek&LUtc elleniben, etetteg btlyegje- J. gyekben ra^y csiav^.ieJ) Mindenkinek érdekében Ali, hogy i ilyen -c<onug nlcdl .Ipi-biJJBal" megrendeljen. RgyíbltAnt szál-líiuuk ktsz Jpi-kljrlíll" ü Üvegekben nagyiig wc/lnt 2-SQ 1-50 ü I írtin Orlzzi »i|
mlndenti et-n bir<ícti»t. mezt ritkin fog megjelenni Tessék * czlore piitiui S|j«1s1 me« mi<k4»nbca fele W»»*gee uem vAlUlVítuofc. EU5 iMexCtaí ..OJA" vAllalat. 8ícs. IX. Wíhringerstrjits« 10 I. omolef.--— ■
A Pesti Napló karácsonyi ajándéka
ZÍCHY MIHÁLY ALBUM
Jd és olcsó órák, 3 sJ-vj
trl jWUlKliil priill TCTÖkoek
KONRÁD JÁNOS
irsgy&rs [fcí^S]
srABY, «fl»t ói óktzw árak SRgjBS
tZlIllt-\'-IÚZK Ssw&tt
8RÖX vCieboríiis) nptfftt
J6 oickeJ\'rí\'ca\'órA trt 5.75. YslWi eiöit-reD.-ir* frt. 6^0. YaIWÍ exttit lioc írt. 1. 20. x Kickel óbrcwtS óra fit. I 95. Cógcta k cj. k. birodalmi clmcrríl ma kitOotelve, nimUlan waoy, e*0»i killliUti íren rjJimint exerojl eli»nc-ri-lcrél ti a birtokersbu. Nagy képca Arjcgyxékct logyen ésbéroi.
Székesf ej érvári m. k. állami méntelep parancsnokság.
Férfiak ingyen kapnak, olyan taUI«4nyu orvotigot, mely m «lv$j.ilett cról újra megbona, Pr-Jbacíomagol i J&y oldalai Vvriy»ct poilla, j61 becioinagolv*. ingyai
rLtpjlIi mindixok a-kik érte Inuk. Ei a legí-i-_ iaula:rafli41:öbí» evolaorvottlg, mely raegaveotelK
ezreket, a kik fiatalkori kUilgXtok folyté eetni
- bajokban, ttihlKben, vaUmlnt elveazitett fírfieríí-
_ ben itenyedneV. Ki okK\'l cUiat&iOita xi Intixel.
-Öl >iOgy egy ingyen ojvo«igoí migytriaó Utjrwel KSH! egyfltt míadeakineV. iugyen küld. iiuel a hkrk-t-^Jj *o»»iggal a baj OStion gyögyitba\'O, » aiodxiok a kik a HataUori Icibigiwkb^l ximuuO n<mi bajokban, «elícml elgyöngdWiboo.vagy krónlkui W bajokban stenvevUscV, oltbon gyögyilba^ik magu-W kat. V.t a gyOgywer kCuvclclle&Ol azokra a uet-w vekre Kii, a bol a tr.egerSjvddi n&k»iges etodi-O l»!o> eredsicaynyel gyógyítja m <ax taito O bolegí-ígeket. Öreg, fiajal egyarint irbai State rj Modlcal toiuiainak ax alant jelzett címre, a hots-O nan a cvotnAgo: rögtön elküldik. A* inWz« leg-inkAUi atokat alarja megmenteni, a kik kezcU* M CíljlbOl az ottbonukal nem bagj-batjik eí. A W pr0bac»O3»Ag megaiGUtjs bogy mily k^noyea kigyögyitbitok ebb& a rettenetet bajból ottboa. vr Az in«tbt kivitelt nem t««». Mindenki irbat írette Q blrhonnan magyarul, mire titokUrtls mellett poita-y fordulUval egy ingyen ctomag orroulgot kap j^l nugyarixO könyvvel egyöit. lijon míg ma. A H oly titfxa be vaa otOmigolva, bogy a
^ tartalmit veaki»<a» fogja megtudni. A levelet Igy LS kell címezni: Siíate Medtcal Inititnte, 17 Elektron &ŰÍ3 Building, Fort Wayne, Ind. Amerika.
A levelek mindig bírmcoteiltcnd&k.
Nyomatott Ifj- W*jdit" Jnz<cf könyvnyomdijíbia Na^y-KHtii/AiíLű.
árlbjtési hirdetmbny,
A székosfejérvári m, kir. állami méntelep székesfojérvári, bábolnai, nyitrai nagyatádi és palini osztályaiban elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1902. november hó 1.-től 1903. október hó végéig szükséglendó konyér, zab, széna, alom- és ágyszalmn, tűzifa és kőolaj biztosítása iránt a \'.székesfejérvári m. kir. állatni méntelep parancsnokság számvivő irodájában 1902. évi auflusztus hb 21 én délelőtt 9 órakor zárt ajánlatok tárgyalása fog megtartatni.
A közelebbi szállítási [eltételek a székoafejérvári m. kir. állami méntelep számvivő irodájában megtudhatók, ahol a szállítási teltételek füzete is betekinthető, és a honnan az árlejtés! hirdetmény kívánatra megköldetni fog.
Az érdeklődők ennélfogva erről azon felhívással értesíttetnek, miként az erre vonatkozó ajánlataikat a kitűzött határidóig annál is inkább nyújtsák bo, mivel a később érkezettek figyelmen kívlll hagyatnak.
Kelt Székoífojérvár, 1902. jalius hó 10-éti.
Vastartalmú táp és erösitbszer, vértképzö ós Idejerösitö izlstes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál.
Főraktár Zalamegye részére: Práger Béla gyógyszerésznél
Nagykanizsán