* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 14.52 MB | |
| 2010-02-14 20:12:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  1056 | 4007 | Rövid leírás | Teljes leírás (271.92 KB) | Zalai Közlöny 1903. 006-009. szám február Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 42. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \'NAGYKANIZSA, 1903. február hó 7-én. 6-ik szám. XLII. évfolyam. Előfizetési Sr: Kqíií É«e . . 10 kor. — 611. pél ívre ...\'■> kor. — üli. Neüj-fdfTre . . . J kor. 5(1 Bsycs szám; 20 IMI. HIRDETÉSEI: i liasibot i>elit««rb(in 14, aí"»"\'-\'\'\' 12, « minden loribhi sorrr: 10 mi NYILTTÉ08EN pciii iort.Dkéi.t 20 rillér&i <ríiel-uck ícl. — A nagy-kanizsai ,Ipar-Testület,\' „a nagy-kauizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részTény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tllzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kísdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskBr, nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," - „szegények tápintézete," - A lap szellemi részét illető minden közlemény & felelőt sxerkestt$ nevére, a* anyagi részt illciő közlemények pedig n kiadó nevéro címzetten Nagy-Kanizsára bér-rucntYö iniézendők. Bérmeutetlcn levelek Dcm fogadtatnak el. Kéziratok YlssranomkBldctaek a „ nagy-kanizsai keresztény jótékony katonai hadastyánegylet, * a „soproni kereskedelmi .iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. „L, nouiioui líit . jvvvuvu; —--DJ---> "---O- V - f HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. XagylanlMa, 1908. február 6. Beleronui az íparpártolási mozgalomba a magyar kereskedelmet, kétségtelenül igen nehezen megoldható feladat. Aki a mindennapi kenyérért küzd, .aonak vajmi kevés hajlandósága van reformokra. Az örök logika törvényei 6zerint előszűr a keres-■ kedelem megerősítésén kellene kezdeni. Először a kereskedelmet kellene recipiálásra képessé tenni és a meg-, erősített kereskedelmet kellene azután erélyesen igénybe venni az íparpár: tolás doigában. Első sorbsu biztosítani kellene a belső fogyasztást a magyar kereskedelemnek, ezzel párhuzamosan minden eszközzel a már meglevő magyar ipar megerősítésén kellene dolgozni. Aközben a magyar társadalmat hozzá kellene szoktatni a magyar iparhoz, fel kellene ébreszteni szuny-nyadó iparpártolási ösztönét, hogy az existenciájában biztosított magyar ipar, felvilágosult fővel és erélyes kézzel láthasson bozzá természetes feladatához. Ezen átmeneti állapot alatt is azonban a súlyos viszonyok által nyomott magyar kereskedőnek minden tőle telhetőt el kellene kivetni, hogy a magyar ipar haladását elősegítse. Ha már elfoglalva a létfentartás küzdelmeitől figyelmét a magyar ipar fejlesztésére nem koncentrálhatja, legalább annyit meg kellene tennie, hogy hozzásimul a lassan-lassan felvilágosuló közönség iparpártoló törekvéseihez. Semmi esetre sem szabad azonban útját állania a mindennapi egvéni fogyasztás tárgyát képező iparcikkek előállításával foglalkozó uj gyárak fejlődésének. Ez már a hazafiságba ütköző dolgok, melyet eléggé el nem Ítélhetünk. Látható, hogy nem foglalunk el intransigens álláspontot e kérdésbeu, minthogy kezdettől fogva abból az álláspontból indulunk ki, hogy\' a magyar iparfejlesztést ésMparpártolást csak a kereskedelemmel karöltve lehet megoldani. Azonban erre a mi mementónkra szükség van. Napról-napra szaporodik azoknak a kereskedőknek tábora, akik sbból az álláspontból indulnak ki, hogy egy uj gyár ,auf Gnade und üngnade" ki van szolgáltatva a kereskedelemnek: Ezek a jó urak kegyvesztéssel büntetik azt a magyar gyárost, ki kérelmével a közönséghez mer fordulni, retorziókkal fenyegetőznek, mire a gyáros rendesen meghátrál és megszakít a nagyközönséggel minden szellemi összeköttetést. Nemrég egy gyár alakult Budapesten, mely egy, a miudennapi szükséglet tárgyát képező, cikket honosított meg... |
