Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
10.86 MB
2010-02-17 09:12:45
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
598
2728
Rövid leírás | Teljes leírás (203.7 KB)

Zalai Közlöny 1904. 036-039. szám szeptember

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
43. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1904. szeptember hó 3-án.
3B-ik szám
XLIII. évfolyam.
ElSfltettti ár:
Ecíii í»re . . 10 kor. — 611 Fél évre ... & kor. — fill.
Negyedévre . . 2 kor. fill. KtryeH nx&ni 20 üli.
HIRDETÉSEK b halálos pelittorbao 14, mi»o<!txor 13, i minden toribbl íorérl 10 Qll
NYILTTÉRBEN
oL\'út aoroukéut 20 filléréri léteinek fel.
A nagykanizsai , Ipar-Teatttlet,• » „nagykauizsai Takarékpénztár részvénytársaság,■ a .Kotori takarékpénztár
A lap szellemi résiét illetó minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt llletfi kőz-lemények pedig a kiadó nevére címzetten Nagykanizsára bérmentve intézondok.
Bérmentetion levelek nem fogad-Útnak el.
Kézirat vissza nem küldetik.
részfény társaság,* „uagykauizaai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,* a .nagykanizsai tanítói járáskor,* a , nagykanizsai keresztény jótékony
nőegylet,*
„n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyánegylet,* a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagykanizsai külválagztmányának hivatalos lapja.
HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ TÁRSADALMI HETILAP.
A mi vízvezetékünk.
Minden pénzbe kerül. Nem minden körülmények kOzt vigasztaló tényállás ez, de az ember ezzel a ténynyel már megalkudott és ez a legokosabb, amit tehet,-mert hisz ehhez az álla-polhoz alkalmazkodni kell. Természetes dolog az is, hogy a városok ivóvize, hogy at kijogástalan legyen, szintén pénzbe kerül. Ebben a száraz nyárban megtanultuk méltatni a vizitek értékét, különösen mi, kik folyó vagy álló vízben szűkölködünk. A kutaink ugyan nem száradtak ki, mert a mi lakosságunk nem szereti a vizet, az utcákat se öntözték tékoz-lással, a csatornákat se öblitöttük, a tüzet se olthattuk, hát miért is fogyott volna el a vizünk ?
Mi mindeddig a házi kutakkal értük be. Ivóvizünknek eddig is veszett rossz liire volt, de most már a pcce éi trágyagödrök befolyása alatt any-nyíra megromlott, a csatornák bűze annyira kihívja a lakosság éi a közegészségügy kritikáját, hogy ez az ügy megérdemli, hogy a városi hatóságok épugy, mint Nagykauizsa város közönsége vele foglalkozzék. Hallomás szerint a városi tanács már foglalkozott is ezzel az ügygyei, a mérnöki hivatal tervet is készített, de ezek a tervek X. szám alatt az irattárba kerültek és a nagyközönség mitsem tud az egész ügyről, pedig a város közönsége érdekében történnék a vízvezeték létesítése, a város közönsége fizetné a költségeket. Alkotmányos eljárás volna tehát, ha a város közönsége felvilágosítást nyerne ilyen életbevágó tervekről már akkor, mikor
azok nincsenek még a megvalósítás stádiumában.
A vízvezetékek pénzügyi fundamentumát vagy részvénytársaság veti meg, vagy a városok házilag kezelik és épitik meg a vízvezetéket Nálunk a fiuancirozás csak ez utóbbi formája jöhet tekintetbe, mert egy nagykanizsai vízvezeték nem lehet annyira jövedelmező, hogy valaki tőkéjét vízvezetéki részvényekbe fektesse.
A vízvezeték irányára vonatkozólag még a laikus közönség is tisztában van azzal, hogy kelettől nyugot felé lehet csak, mert városunk keleti része magaslaton van, nyugoti része pedig lapban. A vizet tehát nem kellene a magasba pumpázni, ha a vízvezetéki hálózat keletről nyugat felé vonulna. A vízmennyiséget pedig csakis kutakból nyerhetjük, mert Kanizsa környékén nincsen olyan forrás, moly a várost vizzel láthatná el. Kaposvárott is kutakból nyerik a vizet.
Egy vízvezeték felállításával városunk egészen más képet nyerne. Nemcsak a főutakat lehetne öntözni, hanem a főforgalmi mellékutcákat is. Amig most az öntözésre összesen csak 26 lajt víz kerül, addig vízvezeték mellett egy öntöző lajt óránként 4 töltést, naponként 5 órai munkaidőt számítva 20 szor járhatna, S lajt pedig 100 szor. Ha pedig fejen-kint és naponkint 80 liter vizet számítunk akkor a VI. és VII. kerület kirekesztésével Nagykanizsa város lakosságának körülbelül 14400 hektoliter vizre volna szüksége. A minimalis fogyasztás 50 liter is lehetne fejenként.
A vízvezeték tervezésénél természetesen nemcsak a lakosság mostani
nagyságára kell tekintettel lennünk, hanem a természetes gyarapodásra is, mely 10 évben átlag 20\'/,. A lakosság gyarapodását azonban vízvezetéki terveknél 40 éven tol terjedő időszakra figyelembe venni nem szokták.
Nyilvános kertjeink megkapnák az öntözésre szükséges vizet, a csatornákban stagnáló bűzös rothadó folyadékok és anyagok nem terjesztenék a fojtó gázakit és a mostani • ürülék rendszer is megváltoznék. A tűzveszély pedig városunkban minimalis fokra szállna le.
Nem idegenkednénk többé attól, hogy az első vagy második emeletre menjünk Jakni, mert a vizet nem kellene többé az emeletekre dézsákban szállítani. Más kérdés az, vájjon városunk még egy törlesztéses milliós kölcsön felvételére megnyerné-e a közgyűlés hozzájárulását.
Mert egy vízvezeték költségei nagyok. Csak hozzávetőleg közlünk néhány-számot.
Két szűrőkészülék költsége 330,000 K. (Építkezés és belső berendezés.) Előszűrő 55,000 K. Szűrők tetőzete 20,000 IC Szivattyúk az elevátorokhoz 32,000 K. Magas tartány 200,000 K. Szivattyú és kazán 170,000 K. Emelőtelep 12,000 K. Különféle berendezések 14,000 K. Már ezek a tételek a csővezeték költségei nélkül is 1 millió 43 ezer koronára menő összeget jelentenek és mi még az első közkutnál tartunk és vízhiányunk megszüntésére összesen 10,000, mond tízezer koronát irányoztunk elő.
Ezek a számok gondolkodóba ejtenek mindenkit, aki városunk pénzügyeivel tisztában van. Ilyen nagy
kiadással szemben lehetséges lesz-e valaha a vízvezeték eszméjét megvalósítani, mikor pótadónk úgyis meghaladja a 617,-ot?
Nagykanizsa város közönsége a millennáris év óta sokat áldozott kaszárnyákra és épületekre. A vízvezeték áldásait minden lakó egyaránt élvezheti. Ez a vezeték minden lakóra nézve egyaránt szükséges. Kell, hogy erre a kiadás fedezésére is idővel megtaláljuk a módokat és eszközöket.
Nagyon üdvös volna, ha a vízvezeték ügye legalább elvben dűlőre jutna, mert az évtizedekre menő lassú tapogatódzás abban akadályoz meg bennünket, hogy az öntözés és a közkutak kérdése megoldást nyerjen más uton.
Ha az eddigi rendszert nem fejlesztjük, ha a vízvezeték kérdését előbbre nem visszük, akkor _két szék közé a földre ülünk.
Marad majd minden a régiben. Nera lesznek elegendő számú köz-kutaink, de vízvezetékünk se lesz.
A városok jövedelmi világából.
Városaink nem igen vannak rózsás anyagi viszonyok között. Jövedelmeik nem igen vannak, ellenben kiadásaik roppant bőségben. A modern életviszonyok követelményei készületlenül is találták, meg rohamoisn is érték. A közegészség és a közművelődés igényei roppant terheket varrtak a nyakukba és a még egyrészt a multak hiáoyait kell pótoloiok, másrészt a jelen haladásával is lépést kell tartaniok. Éi ez tálán nem Is minden. A lakosság mivoltában is Bok a hiány. A független, jómódú középosztály, a városok áldása kevés. Iparunk nem fejlődik éa mig egyrészt szaporítja a gyárosok számát, fogyasztja a kézműipar
emlőin előre törekvőkét A kisiparosok, a jómódú kisiparosok, akiknek lelkében nem Ot tanyát az irigykedés, a mogorvaság és az olkeseredé*, hanem nyílt homlokkal, bátran, szabadon szállnak Bzembe az élet küzdelmeivel, megnyitva lelküket a társadalmi és községi élet követelményei előtt — kipusztulnak. Ciak a tisztviselők, a fix fizetéses hivatalnoki gárda szaporodik. Ezeknek is a legnagyobb része vagy az állam, vagj a községi hatóság fizetett embere. Ezeknek van ugyan érzéke, gyakorta tulcsigázott is, a közügyek iránt és tudják, hogy miféle alkotások emelnék prestigében is, jólétében is, közintézményeiben is a városokat: de sem érdekük, sem anyagi vonzalmaik nem igen kötik ahhoz a helyhez, ahol munkaidejük egy-egy részét eltöltik. Innen van, bogy leginkább azt az elemet képviselik, amely hazafias törekvéseivel sokat lendit a nemzeti eszme megerősítésén éa terjesztésén, de az anyagi előbbre-jutás nagy munkájában direkte nem igen vesz részt. - ,
Az anyagi erő hija, az anyagi eszközök forrásainak csekély száma és soványul tápláló ereje néhány évvel ezelőtt arra kényszeritette a városok polgármestereit, hogy köíös érdekeik megvitatáséra, főképp pedig a gondjaikra bizott törvényhatóságok előbbrejutásának módozatai fölött tanácskozzanak és aonak eszközeit kutassák.
Pozitív eredményt eddig nem igen tudnak fölmutatni. Erre természetes, hogy az idejük sem volt elegendő. De meg ugy áll a dolog, hogy ez nem is rajtuk áll. Benső, termékenyítő, produktiv, értjük anyagilag prodnktiv erejükben mintba meg fogytak volna a városok és ők ia kénytelenek a kormány támogató keze felé óhajtozni abban a reményben, hogy majd csak megteszi az állam azt, amit a törvényhalóság megtenni képtelen.
Ez az óhajtásuk kűiőnben is régi, kipróbált kísérleten alapszik. Mert az állam már több ízben nyújtotta ki segitő kezét a törvényhatóságok felé, hol közvetlen, hol közvetett támogatás formájában. Mikor az italmérési jogokat megváltotta, a törvényhatósági joggal felruházott
TÁRCA.
Lidércfény vonzott ....
~ A »Zalai Köílöny* eredeti l4tcAja- -
Lidércfény vonzott.... Iugováuyba csalt |bt> .... Süilorl magával piszkos áradat, Kéj mámorában meg se\' látta lelkem, Mily szennyes hullám az, mi rá tapad. Hogy ébredés is lesz, az nem gyötört, lillti serlegéből ittam a gyönyört.
jött a perc.... az öntudatnak perce .... A szégyen kínja — hittem — eltemot, if® ™lt erőm még futva elrohanni-i ™ tisztán hoztam még ki lelkemet. Mocsoktalanl Nagy volt az ára bár! Nem lett sírommá — nem lett a mocsár I
Mire! előttem fényed imbolyog még, felém kínálva mámort s élveket: Ulália már — oh hált Istenemnek >!«á» i;ród rám végkép\' elveszett I % szebb jövővel biztat a remény \' CMtlag fényét hittel várom ón l
almássy endre.
Hullán Ágnes.
- A .Zalai Klilöny. eredeti tárcája. —
•Vflrimi 3 Míonáiban, Itti Szalay Sándor, lí\'i "\'»r«le.«Blt a nagylisnliial nyári nln-\'S\'lxa izombaton, I9O4. augimtui 27-tn.
Szalay Sándor már sok évvel ezelőtt m«8irla darabját, akkor, midőn a nép-
színmű még in fioribus volt. Ma már hanyatlóra áll fi kedves ós egészséges drámai műfaj csillaga, különösen sokat veszített pedig népszerűségéből a népszínmű amaz ideális faja, melyhez Szalay darabja is tartozik: molybon költői figurák-" \' tói duzzad a paraszt beszédje és a szenti- : mentáiizmusig érzékenykedik a föld kérges tenyerű és erős lelkű munkása. Az okos reálizmus az, mely Gárdonyi utján a népszínművekben is tért hódított, melynek legfontosabb kelléke az élethűség és eszköze a megfigyelés. Azonban Szalay Sándor darabja e modern felfogás hiányának dacára is nagy hatást ért el érdekfeszítő meséjével, szépen szövött bonyodalmával, nemes egyszerűségével és színekben gazdag nyelvezetével.
Meséje amily érdekes, ép oly hálátlan is és bizony Szalay Sándor Qgyes kezo kellett hozzá, hogy ebből a lényegileg visszatetsző tárgyból élvezeteset tudott alkotni.
Adva van Kondor András jómódugazda és ennek második folesége Hullám Ágnes. A gazda halálát érzi közeledni és vagyonát végrendeletiig második feleségére hagyja, ki folytonos bizelgéseivel elhiteti vele, hogy hűséges hitveslársa. Ám Hullám Ágnesnek hamis a zúznia. Nem szereli ó vén urát, hanem egy Baracs Pali neTezetü közhuszárt, ki viszont Juliskával. Kondor első feleségétől való leányával, Hullám Ágnes mostoha leányával szerelik egymást kölcsönösen. Az öreg Kondor szívesen us adná leányát Baracsnak, de ez a jó szándék hajótörést szenved Hullám Ágnesnek borzalmas intrikáin. Ez a kegyetlen feher,
személy ugyanis minden pollokou keresztül magának akarja hódítani a huszárt és ezért a következő tömeges gyilkosságokra vetemedik:
Hatos Pista szolgalegénnyel, ki őt halálosan, bután szereli, viszoulszerelmet hitet el, aztán ezzel a Hatossal elteteti láb alól az öreg Kondort, oly módon, hogy Hatos az öregei a színfalak mögött lezajló Ijib-dobogások ós jajkiáltások közepette vad csikókkal agyonrugalja. K jól végzőit munka után Ágnes ogy drótoslót utján elhiteti Juliskával, mostoha leányával, hogy Baracs már nem szereti, mire az érzékony kis leány miuden hosszasabb megfontolás nélkül neki megy a Balatonnak. Arra járó öreg asszonyok csak a fejkendőjét találják meg a parton. E szapora elhalálozások után Ágnes immár Baracsé lehetne, illetve Baracs lehelne Ágnesé, ha meg most Halos Pista, nem lenne az útban. De sajnos, nagyon is útban van, sőt midón észreveszi Agues igazi érzelmeit, az ablakon át rálő lísracsra, szerencsére azonban emberhalál nem történik, Baracs csak megsebesül, Hatos pedig a községházáról, hová ideiglenesen becsukták, elmenekül. Ilyenképpen aztán nem is exiszlál már más, csak Ágnes és Pali és előbb-utóbb bizonyára egymáséi is lennének, ha most meg elő nem kerülne Juliska, kit a hullámok élve partra vetettek. De hát Juliska előkerül, előkerül továbbá a tőt ember és Hatos Pista is, kik miután ily szépen összejöttek, kiderítik Hullám Ágnes bűnösségét kit aztán Hatos Pista a színfalak mögött agyonlő. Aztán pedig, bogy a
magja is kivesszen a gonosz társaságnak, magát is agyonlövi. Annál meg mi sem természetesebb, hogy ennyi viszontagság után Baracs és Juliska ogymáséi lesznek.
Eddig a mese. Mint látjuk, a váza az, bogy Hullám Ágnes magának akar ogy legényt megkeríteni, de ez nem sikerül noki, mert három omber az útjában van. Ezeket tehát elteszi láb alól évvégül maga is elpusztul.
Hullám Ág nes az egész előadás folyamán alig jön le a színpadról. Elejétől végig ott monológizál, inlrikál, szerelmeskedik és gyilkol. AGTéle nagystilű lélek, it la Cleopatra, telve kiismerhetetlen csodás rejtélyekkel. Intrikust főhősnek megtenni, vele egy darabot végig játszatni, bizony nem tartozik a leghálásabb, dolgok közé és ahogy gondolkodom felette, egyedül csak Shakespeare színigazgató ur jnt eszembe, ki ezt sikerrel megkísérelte. Bármily megható is Hullám Ágnesnek, e bukott angyalnak nagy szorolme, szikráját sem tudja a rokonszenvnek maga iránt felkelleni és igazán megkönnyebbül az ember, mikor ezt a Jáger Marit végré is „elteszik" láb alól. Ez a brutális (ehéruép különben kisebb fontosságú szerepben és végletekbe vesző tulajdonságainak kevésbbé markans módon való kiszínezésével igen jó alak lenne a színpadon. Így sok benne a
Vannak még más kevéssé valószínű dolgok is a darabban, de ezek már nem oly feltűnők, mint melyek Hullám Ágnes személyében és (elteiben rejlenek. A többi
alakok tisztán, világosan vannak megrajzolva, élő, húsból való személyek és nem csupán nagy kezdőbetűs nevek a sor elején. Hatos Pista alakjában sok megfigyelés van. Nagyon kedves a naiv, ártatlan Juliska. A huszár kissé színtelen\'.
Kormai hibának azt tarthatjuk csak a darabban, hogy az első felvonás menete . lassú és folytonosan monológokba ütköző. Ez a hiba azonban tovább már nem fordul elő, az események gyorsan következnek egymás után, mígnem a bonyodalom a második felvonásban egy nagyon hatásos jelenetben csúcspontját éri el. A szceuirozás ügyes, élénk. A nyelvezet Szalay Sándor színdús, szép stilusa. Az egész darab pedig olyan, mint Szalay Sándornak minden irása: tiszta, mint a hegyi patak vize, kedves és lebilincselő hatású.
Hatás nagy volt. A szerzőt minden felvonás után zajosan hívták a lámpák elé és egy babérkoszorút nyiytottak fel neki. Ez az ováció nemcsak az írónak, de közéletünk szorgalmas munkásának is szólt.
A szereplők jól megálllák helyüket Makó Ayda. a társulat kiváló tagja, nagyon jó volt, Almássy szintén. Hevessy Mariska — somper eadem örökké a vértelen, szentimentális leáuy. Kozma 6zépen énekelt. Déri és Károlyinó is jók voltak.
Nagy Samu.
XLIII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904-. SZEPTEMBER 3-én.
városok területén gyakoris ndó jogiból kifolyó adókövetelését a vírosoknalt adta bérbe. Ezt a béri, amely nem jár hasion és támogatás nélkül, mostanság is fenntartotta az állam. Épp ez id6 szerint folynak az erre vonatkozó tárgyalások. Kétséget nem szenved, hogy minden város szívesen fogja bérbe venni ax államtól ujabb időközre ia a szeszes italok után esedékes adót, már csak azon okból is, mert legtermészetesebb jövedelemforrás, tekintettel az 1888: 35. törvénycikknek 68. §-ában foglalt rendelkezésre, amely érvényben hagyta a viro-Boknak az italmérés gyakorlására, nemkülönben a sör-, bor- és égetett szeszoa folyadékok után esedékes községi szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéseket.
Ugyancsak ez a törvénycikk mondotta ki, bogy amennyiben 1893-tól kezdve többet tenne ki az államnak áz állami italmérési jövedékből eredő tiszta jövedelme, mint amennyi az összes kártala-nitÍ8Í tőke ksmatainak és évi törlesztési járulékainak fedezésére szükséges, ezen tiszta jövedelmi többletből a törvényhatósági joggBl felruházott városok is része-sitendők, smennyiben az italmérési jogot a nemesi birtok jogán vagy a törvényen (úrbéri jog), vagy kiváltságon, vagy bármi más jogcímen birták és az italmérési jövedék tiszta bevétele többre rúgna, mint amennyi az illető város összes kártalanítási tőkéjének évi kamatjaira és tőketörlesztési járulékaira szükséges. I Ezt a kedvezményt azonban csak igen \'kevés város vette igénybe. De ha vette -is, aj a csekély kártalanítás, amely ezen a cimen osztályrészéül jutott, messze elmaradt azon veszteség mellett, amely a szeszlorgalmi. továbbá a cukor- és sörfogyasztás! adóról bzóIó törvények életbeléptetésével hárult az egyes községekre. Ezen törvények rendelkezéseinél fogva megszűnt az emiitett fogyasztási adóknak kőzségenkínt való beszedése. Ennek a megszűnésével pedig,elesett az az alap, amelyen kapták volt a városok és a községek az 1888: 35. tcikkben említett pótlékot. De elesett — és ez volt a fővesztnség — az a jelentékeny üzleti uyereség, amely a városoknak a cukor-, szesz- éB söradók beszedési jogának a megváltásából, illetve bérbevételéből támadt. Hogy ezt a veszteséget kárpótolja az állam, az 1899: 6. t-c. kimondotta, bogy azoknak a városoknak, amelyek az 1888: 35. t.-c. 69. §-a alapján az italmérési jövedék tiszta jövedelmében részesülnek, 1899. január l-től félévi részletekben olyan összegeket fizet az állam, amely az 1895—1897. években italmérési jövedék tiszta jövedelme cimén illette volna meg az illető városokat.
Igénybe is vették a városok ezt a jövedelem-részesedést. Csak az a baj, hogy a törvény .méltányos\' részesedésről szól és ezt a méltányos szót rendszerint ugy értelmezik a pénzügyminisztériumban, hogy csak részecskéjét kell megadni, a mi járna. így esik, hogy a városoknak, értem a legtöbbnek, az az egyetlen jövedelme, amely indirekte jutna neki osztályul, restringálódott. Pedig a városokon csak az segitene, hanem csak kegyelemből kapnának méltáuyos kárpótlást, hanem megkapnák az egész fogyasztási adójövedelmet.
Ma-holnap ennek a megadása különben is eminens szükség lesz. A városok tisztviselői csak azért nem sürgették meg eddig jövedelmeik megoagyobbitisát, mert várták, hogy uem gondoskodik-e róluk, az ő felszólalásuk nélkül is, a kormány. De ma-holnap megszólalnak. Pedig a városok nem birják. A pótadók és a kölcsönök roppant mód szaporodnak. A kulturális és a hygienikus követelmények roppant ősszegeket emésztenek. Ezeknek fedezésére pedig a mi indirekt jövedelemmel nem rendelkező városaink képtelenek. Virva-várják, hogy a fogyasztási adókat engedje át nekik. A míg azonban ez bekövetkezhetnék, addig ia jó lenne, ha a bérleti összeget fokozni. Moet indulnak meg erre vonatkozólag orBzigszerte a tárgyalások. Mutassa meg a kormány, bogy átérti a városok kultu-riliu jelentőségével kapcsolatos anyagi kötelezettségei uagyságának a horderejét és segiteni kívánja őket benne. Az első segítés az legyen, hogy az italjővedék bérletét lehetőleg alacsonyra szabja.
B.
közül — annyi volt neki mikor jött — az egyiket itt, a mi barátságos körünkben eltörte. Do hit minek ia jött Kanizsára, ha tudta, hogy oly törékeny a liba? Elvégre szükséges, hogy az embernek némi önfentartisi ösztöne ia legyen. £n példial roppant érzékeny vagyok a hideg irínt és ezért nem expediciózom az északi sarkra. János barátomnak nagyon ingerlékeny a szagló szerve, ezért sohasem megy Díniibs. Ha Goldmaun Igiícnak törékeny anyagból van gyúrta a liba, akkor utazza körül ax Egyenlítőt, menjen el Nipolyba és haljon meg nyolcvan év múlva, de őrizkedjék attól, hogy Kanizaíra jöjjön, feltéve, bogy nem hatírozott ezín-déka a libáit ampulíltatni.
Goldmann Ignác ur különben .tekintélyes zalaszentmihilyi kereskedő" — igj| irja a Zala — ki színházat litni jött el Nagykanizsira. Volt is a nyíri azínkörben, ki i« jött abból, de hazajövet a legsötétebb Kölcaey-utcában oly alaposan nekimeot egy útszéli cöveknek, bogy a libát lörle. .Tanúim — irja Goldmann ur a Zalában — Dr. Deutech éa Halphen ügyvédjelölt urak\'..... mintha bizony egy
törött líbhoz még tanukra ia lenne szükség.
Igen tisztelt uram, Goldmann ur. én sajnálom önt; higyje el, az ön törött libí-val együtt vérzik a azívem. Ezenkívül becsülöm ia buzgóságát, hogy mielőtt törött libit bekötöztette volna, sietett azt a Zala hasibjain a nyílvínosaág előtt felmutatni. De birmennyire becsüljem éa sajnáljam is, én, X. Y., a zalaszentmihilyi tekintélyes kereskedőt, én Semper, hírlapíró bátor vagyok egy kárörvendő, csúnya mosolyt megkockiztatni. Mert hisz, uram Isten, mégis csak nagy okom van hálát adni azért, bogy nem én voltam a Kölcsey-utca első áldozata, ki pedig minden este megteszem azt az utat, melyen Goldmann ur mindjárt az első alkalommal oly érzékenyen rajtavesztett. Aztán meg Goldmann ur szerencsétlenségére szükség volt Goldmann, vagy Goldberger, a nevek mellékesek. Bizonyos, hogy a Kölcsey-utca botrányos sötétségében és undok rondaságaiban valakinek ott kellett hagyni egyik nemesebb testrészét. Isteni szerencse, hogy csak egy láb az, mely ötvenkét vezércikkünk és ugyanannyi garmonduuk jóslatát igazolja.
Goldmann urnák kívánunk jobbuliat és ezzel végeztünk vele. Azonban, sajnos, nem végeztünk még a tanulsággal, mely az ö esetéből levooódik.
Midőn azt mondjuk, hogy az az utca olyan, amilyen, még nagyon finoman beszélünk. Azonban, sajnos, erösebb jelző nincs az öreg Ballagíban, melyet a büntető törvénykönyv is jóvihagyna. Nyakig sáro», a fulladásig poros kocsiút, hegylincolatok-tól tarka gyalogjáró és fedetlen csatorna. Kriminális rossz világítás, undorító piszok és rettenetes büz. Zrínyi Béla hazinkfii küld nekünk efféle útleírásokat Tibetből éa tudja a jó ég még honnan, ho\'í csak hozzá és Goldmann Ignáchoz hasonló bátor emberek mernek behatolni. Megjósoltuk az automobilBzerencjétleuBégst, a kÍBkanizsai kaszák eredményét és a Kölcsey-utcai szerencsétlenséget. És most uem tartjuk túlzásnak a Goldmann I<uácé-nál súlyosabb balesetet jósolni annak a visszataszító utcának rendezetlenségéből éa piszokjából.
Es jósolunk még egyet Azt, hogy egy láb hiába törött el és hiába fog eltörni még egy, az az utca rendetlen és piszkos és főkép sötét lesz tlz év múlva is, bár halljuk, hogy mozgolódnak arra felé is és kövezui fogják a gyalogjárót. Mert bizony láb és láb kőzött óriási különbség van és a zalaszentmihilyi láb még nem elég olökelö ahhoz, hogy az ö kárán tanuljunk. Előkelőbb libaknak kell méi eltömiök a Kölcsey-utcíban, mig egyszer oda is fogja hinteni sugarait Franzék áldása és mig oda is el fog tekinteni az öntöző kocsi. Addig pedig, akinek nincs vasból a nyaka, vagy a liba, ne járjon a Kölcsey-utcában.
Semper.
Goldmann Ignáo.
Goldmann Ignác eljött Kanizsára. Mikor jött, ép nyaknak, deréknek, ép karoknak és libaknak volt boldog birtokosa. Mikor tivozott, még mindig ép volt a nyaka és dereka éa épek voltak a karjai. Mily isteni szerencse! Ellenben nem voltak épek a libái. Mily malőr I A kettő
HÍREK.
— Személyi hlr. Dr. Korinyi Frigye8 egyetemi tanár, udvari tanácsos augusztus 30-án több beteg látogatásira városunkban Urt&zkodott.
— Városi közgyűlés. Nagykanizsa r. t viros képvlaelőteatülete tegnap, szombaton d. u. 3 őritől kezdődöleg Vécaey Zsigmond polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott .. .
A közgyűlés tárgysorozata a következő négy pontból állott: „ ,
1. A v. számvizsgáló bizottság iltal felülvizsgált 1903. évi virosl aírószim-adisok előterjesztése.
2. A v. számvizsgáló bi/oltsíg iltal megvizsgált v. tiszti, segéd, kezelő- éa szolgaazemélyzet 1903. évi nyugdíj számadásának bemutatása.
3. A városi ,közkórhiz 1906. évi költségvetési tervozetének előterjesztése tanicsi javaslattal.
4. Tanicsi előterjesztés az elemi lőtér területére vonatkozó szerződés 6-ik ponijának módosítása tárgyában.
Az első és második pontban előterjesztett számadásokat a közgyűlés tudo-misul vette és a felmentvényt megadta.
A harmadik pontnál elhatározták, hogy az ápolási dijat 6 fillérrel felemelik, de csak az esetben, ba ezen terhet a minisztérium viseli.
A negyedik pontban a katonaság azon javaslatát, bogy a lőtér terület eredeti visszaállításáról a város lemond, ha al olt emelt épületek a viros tulajdoniba mennek it, elfogadták.
Végül a póttárgyban felhatalmazták a taoícsot, bogy a Gruber Gyula lemon-disíval megüresedett tornatanitói illiara azonnal pályázatot hirdethessen.
— Jubiláló táblai elnök. Pécsről jelentik: Blaskovích István, a pécsi Ítélőtáblának felállítása óta elnöke, aki azelőtt a budapesti kereskedelmi váltótőrvényszéknek volt elnöke, a héten ünnepelte a bírói pályán eltöltött negyvenedik évfordulóját Balogh Károly ítélőtáblai tanácselnök szép beszédben méltatta a jubiláló érdemeit a bírói pályán, mely beszédre az üDnepelt mélyen megindulva válaszolt Az ünnepeltnek albumot nyújtottak át, melyben a kanizsai törvényszék és a pécsi ítélőtábla összes bírói személyzete le van fényképezve. A pécsi polgárság nevében Majorossy Imre polgármester tolmácsolta a jókívánságokat Ax üdvözlők között volt Fejérváry Imre dr. báró főispán is.
— A miniszter képvlaelöje. A ceáktor-uyai tanítóképző intézet fennállásának negyedszázados ünnepségét szeptember
■ bó 6-in nagy űonopélylyel ülik meg. Az ünnepélyen a vallís- és közoktatásügyi minisztert Hertelendy Ferenc, vármegyénk főispánja képviseli.
— Egyházmegyei lilr. A veszprémi egyházmegyében a megyés püspök Neu-mayer Károly aranymisés íldOzópapot, karádi plébánost, a lelkipásztorkodás terén való lioaszn és áldásos működése elismeréséül szentszéki ülnöknek nevezte ki. — Doby Vince híromfni és dr. Ciizmadia Pál gyömörői plébínosok egyházhatősági engedélylyol javadalmat cseréltek.
— Kinevezések. Ó felsége a király Szerdahelyi Károly sümegi járásbirósági albirót az eoyingi járásbírósághoz jírís-biróvi kinevezte. — Kovics Ferenc helybeli királyi adóhivatali díjtalan gyakor-ook a kismartoni kir. adóhivatalhoz dijas gyakornokká neveztetett ki.
— Névváltoztatások. A m kir. belügyminiszter Uirscbel Zsigmond nagykanizsai lakód családi nevének .Halmos\'-ra, kis-koru Weisz Sámuel, Ferenc, Arnold és Muki nagykanizsai lakósok .Fehér\'-re kért itváltoztatisát megengedte.
— Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a zalaegerszegi kereskedelmi tirsaskör alapszabályait jóváhagyta.
— Blaha Lujza fogadtatta*. Impozánsan nyilvánult meg hétfőn este virosunk közönségének Bíró 8plényioé Blaha Lujza Iránti legmélyebb tisztelete éa azeretete. Midőn a nemzet csalogányát hozó vonat egy félórai késéssel ai állomásra megérkezett, a sok százakra menő közönség viharos, szűnni uem akaró éljenzéaael fogadta. Ax állomáson Stalay Sándor a
vám közönsége, Mágics Ferenc ax lro-dalmi éa Művészeti Kör nevében üdvözölte a nemzet nagy művésznőjét Kövessy Albert színigazgató a aziutáraulat nevében fejezte ki hódolatát a halhatatlanná vílt dalművéaznőuek. A bevonulís a Kazincy-utcín ít történt a közönség zsnfolt sorfala között, egészen a szent Ferencrendiek plebínia templomiig, hol a lelkes ifjúság kifosta a Blaha Lujxit vivő kocsi lovait és óriísi tűntető éljenzés közepette húzta be a kocsit a Koroniig, hol a művésznő megszállt. A búcsúzáskor a művésznő éltette ax ifjúságot, mire a fiatalság óriási lelkesedéssol éltette azt a nagy művésznőt, kinek művészete dacolt a mindent romboló ídő^vaafORával.
_ A virosl tisztviselők ÜzetiSs-rendezése. Végre a városi tisztviselőkre is felvirid a nap. A belügyminiszter a városi hatóságot felhívta, hogy a város vagyoni viszonyairól, tisztviselői létszámáról és fizetéséről kimutatást terjeszszen feL Ezen felhívás előmunkálata azon tervezetnek, melyet a belügyminiszter az öszi ülés időszakában az országgyűlés elé fog terjeazteni a városi tisztviselők fizetésrendezéie tárgyiban. Helyén való lenne ezen felterjesztés kapcaín a belügyminiszterrel közölni, hogy a vírosi képviselőtestület kegyei jóvoltából, mióta húzódik a munkivaf is agyon sanyargatott vírosi tiaztviselőiok fizetésrendezése.
— Megszűnt zárlat. A virosunkban uralgott lépfene megszűnt, a zárlat feloldatott, melynek következtében a mar-hík a legelőre kihajthatók és a szerdai hetivíaír már meg fog tartatni.
— Színházi hírek. Margó Zelma, a Magyar Szinbíz kivíló operett-énekesnője a jövő hét folyamin Kövessy meg-bi vására Nagykanizsára érkezik vendégszereplésre. A jó hírnévnek örvendő primadonna legjobb szerepeiben mutatkozik be a kanizsai közönségnek. Fellépését nagy érdeklődéssel várják,
F. hó 1-én szerdán AI m á s s y Endre jutalomjítékául azinre kerül Moser remek vígjátéka ax .Ibolya faló", melyben Almássy Berudt Viktor huszárhadnagjot egyik legjobb azerepét kreálja. A darab a budapeati azinházban állandóan műsoron vao. A darabban Kövessy Albert színigazgató egy cseh káplárt játsza. Az előadásra a jegyek mír most vílthatók.
— Az uj főgimnázium. A gimnázium ideiglenes épülete elkészült és a régi gimnázium uj ideiglenes otthonába költözködik. Százhuszonkilenc évet töltött a régi hajlékban, melyben annyi nemzedék szívta magiba a tudomány elemeit. A növendékek közül sokan vezetői lettek a társadalomnak és a nemzetnek, sokan napszámosai.
Az uj épületet Baumgarten műépítész, miniszteri megbízott alaposan megvizsgálta és azt, tekintettel ideiglenes voltára, teljesen megfelelőnek találta. A közfalak teljesen szárazak és egészségügyi szempontból nincsen semmi kifogásolni való.
— Typhus. Szepetnek községben a typhua járványosán lépett fel.
— Hirtelen halál. Dávldovics litván helybeli cipész augusztus 30-án hirtelen meghalt. A halíl okit a boncolás alkalmával tnegillapitani nem lehetett A halott belső Bzervait a halíl okinak megállapítása céljából az országos vegyésznek fel-küldötték.
— Fürdőkből. Varaxsd Toplicín a fürdővendégek száma augusztus végéig 2455.
— Téli menetrend a kesztbelyvidéki vonalon. Miut értesülünk, az ítlamvasutak igazgatósága a téli menetrend tervezetét már kiadta. A bennünket érdeklő helybeli vonalakon a nyári és jelenleg érvényben levő vonalkö\'lekedéa változatlanul megmarad a téli menetrendben is. A délutáui kanizsai gyorsvonathoz csatlakozó 6183. sx. vonat és a tapolcai esti vonat folytatása, csatlakozással at esti kanizsai személyvonathoz (mely csak mijos 1 tői lett engedélyezve) azlnte változatlanul megmaradnak.
— Dervisek városunkban. Hétfőn délután 2 órakor utazott keresztül váro-
sunkon 3 törők dervis. — A dervisek Sziszekről jöttek és Bécsbe utaztak.
— Lopás az állomáson. A nagykanizsai állomás-főnökség panaszt tett a rendőrségnek, hogy ismeretlen tettes 19 tömlőkapcsolót ellopott A rendőrség a tolvajt egy 13 éves suhanc személyében elfogta.
— Katonáék koréból. A közös hadügyminiszter az újoncok bevonulásiról rendeletet bocsátott ki, amely Bzerint at összes csapattestek és intézetek njoncii október 10-én vonulnak be. Az egyéves önkénteaeket és a hadi tengerésztk újoncait október 3-ára fogják behívni, a póttartalékosokat 8 heti kiképzésre vonjík be. A katonai kerület parancsnokságának azonban joga van a gyalogság, vsdász-csspatok és a vártüzérség póttartalékosait — ha az elhelyezési viszonyok ugj kívánják — 1905. tavaszira behívni. Híziezredűnk helyben illomésozó 2-ík zászlóalja f. hó 30 ín éjjel utazott Sop-ronba ezered összpoutoaitísra. — A leg közelebbi ulóíllitás a 48 ik hadkiegészítő parancsnokság területére szeptember hó 20-ín fog virosunkban megtartatni.
_ SéUhnngverseny. A helybeli szépítő egyesület kútalapja javára f. bó ll-én délutín a sétatéren ax V. honvéd-kerületi m. kir. honvéd-zenekar ezives közreműködésével sétahangversenyt rendez. Ugyanis mélt Cech József ezredes ur, ki az egyesület iránti élénk érdeklődésének és jóakaratának már számos jelét adta a feutjelzett napra a zenekart az egyesület rendelkezésére bocsáj-tani szíves volt.
ELADÓ:
Féderei kocsiOlés
Özv. Horváthnénál Nagykanizsa Kinizsy-utca 5. szám.
Tnyakönyvi hírek.
— 1S04. augowlos 27.151—■xeptember 1-íg. —
Halálozások: Özv. Hirschl JózBelné, Keszler Juliínns,
magínzó, 70 éves. Bali György földmives, 88 éves. Bogdán Ilons, 15 napos. Tóth Anna, 2 éves.
Özv. Rigó Kálmánné. Genebelics Karolin,
napszámos, G3 éves. Dividovícs István, cipész, 33 éves. Glöckner Dénes, korcsmáros, 60 éves. özv. Horváth Jánosné, Muraközi Juliánná,
napszámos 76 éves. Herjavec JózBelné, Kováci Katalin, földmives 30 éves. Hegedűs Juliánná, 7 éves. Reithoffer Míria. 15 napos. Kircbfeld Károly, korcsmáros, 45 éves.
Házasságot kötöttek : > .
Gudlus László, hegyi písztor — Szalay
Katalinnal. Nagy Ferenc, földmives — Matalícs
Rozáliával. Gríc József, mü\'akatos — Imrei Annávsl. Szmodics József, földmives — Dsni
Juliannával. Szerdahelyi Sándor, földműves — Liplm
Juliannával. Harret József, vasúti váltóőr — Babics Katalinnal.
SZÍNHÁZ.
Pénteken elbuCBUzott Korányi Fridi. Katalin cárnői játszotta a .Katalm" operettben. A büszke, szerelmeskedő, szeszélyes cárnő hüebb személyesitését Korínyiéníl képzelni sem lehet. Mellette uj tehetségként feltűnt Komíromy Gizike nagy ambíciójával és megkapó kedvoaié-gével. Szép sikere volt, remélhetőleg nem utolsó ebben a szezonban. Ugylálazik, a kiaasszooy megfelelő szerepkörben jó erő.
A szombati elöadisról, a .Hnllám Ágnes" szí nrebozatáláról, mai tárcánk emlékezik.
Vatírnapró! meg kell emliteoi Makót. Almísayt, Latabáit éa Maryarit, kik ai .Ördögűző huszártiszt\'-et diadalra segítették.
AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER4.
JlLIII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. SZEPTEMBER 3-áo.
Hétíín megjött Blaha Lujza, a magyar múzsa nagy szolgálója éa kedden (ellépett » P.ros bugyclláris\'-baii. Ai egyszerűség fo"tÍB7.taság nagy kBltöjének, Homérosnak bqíí3zcUi kell abhoz, hogy a bírálat mílió adóját lerója ez 5rSk ifjú, hatalmai aa*7.ooynya1 szemben. A négy előadiaon, t,ie!)vlícn Blaha Lujza szerepelt, a Bzin-i5r a zsúfolásig, a? egérlyukakig tSmve volt és zúgott a taps, mint a vihar. Szerdán ,Náni"-ban, — calllSrtíkön a MenyfC3kék"-hen lépott fel Blaha Lujza. Kz a riíey nap — péntekre ia itt maradt a\' művésznő — epochája a nagykanizsai nyári szinkőr életének.
Kedden kiváltak Almássy, Nagy DezBÓ, Déry, Lntabír, de igen jól játszottak a többiek ia, illő kegyelettel magas kollégájuk iránt.
Szerdán Nagy Dezsó éa Latabár brillíroztak a .Náni\'-ban.
Ciütórtököo nemwak mi, de Blaha Lujza is felfedezte a társulat egyik nagy tehetségű tagját, Hevessy Gusztikét. — llartnónikusabbat, reálisabbat, rz ősaz-játékhoz ftlkalmazkodóbbat ritkán láttunk az ő második felvonásbeli alakításánál. Blaha Luj\'a maga yolt, ki az ifjú mtt vészoőt a közönség hívására a lámpák elé vezette. A .Menyecskék* kritikáját már az első alkalommal hoztuk.
KÖZGAZDASÁG.
Gabnaárak szeptember 2.
E hélen lényegesen visszamentek a gsbnsárnk, csak árpa maradt szilárd; a kínálat tartós, de annál gyengébb a vételkedv.
A mai jegyzések 50 kg.-ként: liuza .... 10.20 -10.40 kor.
Rozs..... 7.30-7.50 ,
Árpa.....7.00-8.—
/,.;l>.....0.80—7.— ,
ü tengeri . . . 7.--7.30 „
— A veszprémi kiállítás. Veszprémben aug. 28-an uyilt meg a mezőgazdasági és iparkiállitás. A tetszetős, csinos iiállilás megnyitására összesereglett a vármegye egész közönsége és sokan jöttek el a szomszédos megyékből is. A megnyitó ünnepet, sajnos, szerencsétlenség zavarta meg, amenuyibeu egy viharágyu felrobbant s két ember igen Bulyosan, néhányan pedig könnyebben sebesültek meg. A veszprémiek egyáltalán igen meg lehetnek elégedve kiállításukkal, mert ugy a gazdag mezőgazdasági-, terméoy-éi állatkiállitás, mint az ipari termékek felhívjak magukra a figyelmet éa becsületére válnak a termelőknek s előállítóknak. Megnyitáskor Kolossváry lóispán üdvözölte a kormány képviselőjét, Makíalvay államtitkárt és sajnálatát lejezte ki, hogy Tallián miniszter családi gyásza miatt nem lehetett jelen a kiállítás megnyitásán. Kérte az államtitkárt, hogy tolmácsolja \'faliján miniszternek a vármegye üdvözletét és nyissa meg a kiállítást. Nagyelismerésben részesül ujnépi Elek Ernő « fajsertés és hizó disznóból álló kiállítása tsa Weíser J. C. gyár Zala-drill tetOgépe is. A Weíser cég gépe az első ilijbau, aranyéremben részesült. Ez a második aranyérme a cégnek az idén. A! elsőt e hó 15 én a hódmezővásárhelyi kiállításon nyerte.
- A balatoni halászatot bérlő vállalat Szabó Imre elnöklete alatt í. í\'i augusztus bó 21-én tartotta Siófokon íti remles közgyűlését, melyen a részvényesek nagy számban jelentek meg. Az 1903/4. üzleti évre vonatkozó mér-
132,49-1 kor. 30 fillér nyereséggel J4ral.-A mérleg kedvező eredményének fótéoyeiöju hslpikkely termékek reDd-li,0li mennyiségben történt előnyős értékesítése volt.
irodalom
— .Zalavirmegye az 1848-49. éTl Btabad»ágharchaDa. A fönti szám alatt \'SSS-beti, 176 lapra terjedő könyvben Megörökítettem ama löbb eseményeket.
Zalavármegye területén lefolytak 1848—49-ben. A munka nem volt teljes M kézagtalan, pedig csak megyénk levél-«ból is 13 napig szedtem hozzá adatat. De hézagossága mellett is annyira Wekes volt, hogy .első kiadása (600 pld.) Mr régen elfogyott. Megjelenése óta 15 ütendő telt el Össze is szedtem a 15 " alatt megint annyi ujabb adatot, hogy Wnjvetn bővített kiadása 350—400 Wmtatott lapra fog terjedni. Zalavár-®«eje hazafias közönségéhez fordulok
00 \'"éssel, hogy .előleges megrenda-
lésekksl* tegye lehetővé nekem kiki, hogy könyvem .bővített* kiadáia meg-jelenhessék. Ha a pártolás nagyarányú lesz, képeket is vehetek föl a munkába. A könyv megjelenik 1905. év húsvét napjára. Az előleges megrendelők 3 kor. kedvezményes áron kapják. A megjelenés útin 4 korona lesz az ára. A 3 koronát be lehet küldeni azonnal. Lehet pénz-bekdtdé8 nélkül is rendelni előlegesen.
Zalaogorszegon, 1904. szeptember 1, . Hazafias tisztelettel Nóvák Mihály.
Nyilttór
Az e rovat alatt kőziöttokért nem vállal felolősségot a szerkesztőség.
Szerkesztői üzenetek.
— Jó tanács. Tircikkal cl vagyunk Jitra. Elbeszélése nem közölheti.
— Aggódó szülő. A tanintézetekben az cUenSrzés hiánya szüli á visszaéléseket a Uoi-rok részéről i«. Tegyen jelentéit a miniszternek, de ne névtelenül, hanem teljes névaláírással és lakásának pontos kitételével.
— Divathölgy. Igaza van. Most van ax évadja a rohakészitésnek. Nagykanizsai nói-szahóink tnl vannak halmozva munkával. Aki csak teheti Bécsbon csináltat. De mégis csak megszívlelendő a mondás: .Addig nyújtózkodjál, meddig a takaró ér."
— Sshüiázttitogató. A színi birálat vidéken nem lehet kíméletlen Hogy a biráló túlságosan feldicséri a szereplőket, azt annak kell betudni, hogy- a színészeket a bírálók nem Márkus Emmával vagy Újházival, sem 8zamo«i Elzával vagy Krammer Terézzel mérik Össze. Aztán ne felejtse el: mezővárosból lett Kanizsa rendezett tanácsú ráros.
— K L. A kérdexett Böhönyén birtokos.
— B. F. Est a betegséget ugy hívják: Paranoia Zárt intéseiben kezelhető.
— H Ö csak footoskodó és negédes. Szereti önmagát hallgatói, de sem tndásáuak, sum tebetség-\'nek semmi alapja nincs.
— F. L. A politikát nem a kávéházakban intézik. Itt csak szórakoznak, tereferéxnck és kártváznak. A köpkö lés tilos, de minden intézkedésnek jósága attól függ, hogy hogyan hajtják végre.
— Zeneértő. Wagner Richárd nem született Kanizsán, ellenben sok más Richárd igen
— Sxavaxó. A szépségversenyek idejüket multák Mi nem tartjuk egyébnek, mint reklámnak. A legszebb asszonyok nem verscnyez-iek
— Városi képviselő. A várost első sorban a rendőrség kormánjrozxs, nem pedig a bürokrácia, csakhogy — a többi latinul van vagy pedig orossul.
Szerkesztőség : I>r. Villányi Henrik, felelős sacrkesstő. Kiadó: Jfj. WajdUs József.
Vese, húgyhólyag, hngydara & a köszTénybóntalmak ellen, torábbáa légtó és emésztési szervek huratofl bánUImainál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve lesz. UnKyhajtó hatáaa!
Kellemes 1251 | Könojei eraésztfaeto
Kapható ásványvizkereskedésekben és
gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen
>HIRDETESEK.
csak közvetlen I fekete fehér és szinos <0 kr.-tól 11 frt 35 kr.-ig metorenkint. — Bérmentve és már elvámolva a házhoz szállítva. — Nagy mintagyQjtemény azonnal. Heuneberg selyem-gyár, Zürich.*
Minden családnak
saját jól felfogott érdekében c*aki» a
Kathreiner-féle
Kneipp-maláta kávét
•zabadna pótlékul használói a a mindennapi kávéitalhoz.
vegryjes.
- Biztos gytfybatil. BWuA Mk enénUa Y.ii aaíkrekedé. kírrtkeitébeo (el-fUTÓdiaban, MOrutiaban, Kttjiabaii. ít.áer-b lányban iut egyéb bajokban aMnwdM*, a
álul blatoa *">ek
ÍT i kor. Bxetfcflldéa DapoaU nUnTétellel Hall A rróCTaieriax, ca. éa klr. air. aaállW-tólBéct, I^Tuchlaoben ». A ridéki u<>17""-
íLíbü bálirozotuo mű A. "
b gyári j«l»é«yéTel é. »liir*air»l kére»d«.
limsiHUül
| wam ü
Éti hszhlo m
1 kivonatai 1
u Uszfifsunk i
1 L Á 8
feiBü™!
A Pesti Napló uj karácsonyi ajándéka A MAGYAR (ír
Páratlan «li«0, kQU8 klillitisáhan it bcls5 tartalmában egyedül áUó remekmű ax, a melyet a .Plltl Isplé* ax I9O4. év karácsonyára sxánt meglepetésül, olvasóinak. Eddigi karácsonyi ajándékainak disxcs xoroxatát folytatja most a „Psstl ImI<i\'\' uj él minden eddigi ajándékot messxo túlszárnyaló dlsxmüvel, melynek cimo cz lesz:
A MAGYAR FESTŐM ÖVÉ SZET ALBUMA
A magyar festőművészet remekeinek gyönyörű foglalatja len ex a páratlanul álló díszmunka, amely a magyar festés remekeit fogja felölelni a XVII. sxAxad nagy magyar festőitől, lupseky-töl és lás/lkj-tól kezdve egész a jelenkorig, amikor laikácsy Mihály, Székely Isrtslsa, Letz lároly. Bssczsr fiyuls. Itiarász Viktor és Zichy Ilkáir vezetésével hatalmas gárda szolgálja a magyar feslőmtlvészetct. A magyar iriMblomb.m nincs még olyan mü, aniely a magyar fe^tömUvésxetet ilyen gazdagságiéin mulatja 1.0. fitlIR ssiysrsbáin fsstaéayl szc-ineltilnk kf, amelyet mesteri kivitelű
lesz, olyrn, mint amelyek a fcrüsiBsrly-lllbanst cseménynyé avatták a magyar könyvpiacon.
EzenkivQl a magyar festőművészet történetét a könyvben elsőrendű esztétikusaink érdekes és népszerű előadásban fogják bemutatni. A sxöveget számai fsitnsnyssk a axöveg köxé nyomott másolata fogj* kisérni, ugy, hogy ax ötven töhbxzinnyomásu műlappal együtt á Ijar FssteaiTészit Albuma a leggazdagabb és legdíszesebb tára lésr a magyar festőművészeinek. 1 „laijar Fistsnirsszat Albsnát" meg fo^ja kapni a Pesti Isplt minden előfizetője, aki az év végéig, akár havonta is, de állandóan és megszakítás nélkül előfizető marad. Minden félreértés elkerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok az uj előfizetők, akik az I9O4. évre szóló előfizetésük fejében a Vörösmarty-Albumot megkapták, a Magyar Festőművészet Albumára csak ugy tarthatnak igényt, ba egy további egész évre előfizetnek. A Pesti Napló előfizetési ára egész évre 21 kir., félévre 14 k«r., negyedévre 7 hír., egy hóra l ksr. 41 fillér. — Szerkesztősége és kiadóhivatala.\'
Budapest, V|. Andrássy-ut 27. szám alatt van.
i
ötven mülapon
mutatunk be a magyar közönségnek. Az ötven mtllap nagyrésxe gyönyörű
sok színnyomású kép
lick János imakfinyvai 1 forint 20 krttl 10 forinUg.
NAGYKANIZSA, 1904. szeptember hó.
t. gz.
Vagyok biitor legalkalmasabb
* J Á ■ D É I T 1 R 6 T A I X A.L
dúsan felszerelt üzletemet szives figyelmébe ajánlani.
Raktáromon képes könyvek és Ifjúsági Iratok minden nem és kor számára ajándék és dlszmüvek, pompás kötésű imakönyvek, emlékkönyvek, dlszlevélpaplrok, Írószerek, táreza- és fali-naptárak, társas-játékok, legújabb hangjegyek, nagy választékban találhatók. A hazai irodalom gyöngyein kivül a német irodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetben módot nyújtok becses igényeinek kielégítésére. Ez alkalommal szives figyelmébe ajánlom
HAI6SZERKERESKEDÉSEMET
a hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos cs maradandó becsű ajándékokkal. Zenélő műveket és mechanikai hangszereket, melyek díszes ajándékokat képeznek, szinten raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szívesen átengedem. Továbbá legyen ozabad több uj betűfsjból dúsan felszerelt
KÓIYYBT8MDAMAT
becses figyelmébe ajánlani. Névjegyeket, esketésl cs báli meghívókat ízlésesen és jutányos árakért készítek el. Üzletemet szives jóakaratába ajánlva vagyok .
mély tisztelettel
EFJ. WAJDITS JÓZSEF
könyv-, papir-, .zenemű- cs hangszerkereskedó.
Toljoaon folsaorolt montorhoerodú Igen finom klvltolbon, kltdnö hnnrírnl, vonóval ós zArható tokkal CSAK ÍO FRT.
A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenét hallgatni és tánczolni szeretnek, ott nélkülözhetlen a
..MIGNON" te,
szalon zenélő mú, mely a leghosszabb operákat, tinoz-zenét stb. hangjegyről játszik.
A táicz-zuét ■•iszikitás lélkll szolgáltatja. Ara 26 is 32 forint Virié|liilknk ii|yii fontai.
Psllss ntgj Liilkan H klUtkia lélkirkitisku ári 88 frt.. rétzlitazitésri ii nigkapkati.
XLIII. ÉVFOLYAM.
A L A I KÖZLÖNY
1904. SZEPTEMBER J-áo.
Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
íí; ^m^
Sctvícht-szappan

■ vaBy ==
Jegygysl
IsWobb. leolclidésatb s snnéirogn leQolcsóbb szappan. — Minden kiros alkatrészektől mentes.
„k uloi"
Mindenütt kaphatói
| Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy minden darab szappan a „Schlcht" névvel és a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva.
!!
Gyümölcs és szőlő sajtók,
.HERCULES" folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és nyomóerő szabályzóval a legmagasabb rmmkaktipcsBég garantálta.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különösen magas nyomás és nagy munkaképesség elérésére.
Szőlő és gyümölcs zúzák
ííb bogyó morzsolók. Teljesen felszerelt szüretelj készülékek. Szóló és gyümölcs örlök, aszaló készülékek
gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó éshá mozó-gépek ujabb szerkezetű szabad. önműködő .SYPHONIA" fa és szőlővessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vérteta kiirtására; szóló ekék.
A legjobb VETÓGÉPEK
May far th Pb. és Társa „Agrlcola" (tolóvetőkerék rendszer) velőgépei.
Mindenof-mn mit;- éa különbéző migmennyi.ég uínin váltokerekek nélkol, dombos nagy likon, a legkönnyebb járás, legnagyobb Uriósiág él mind a mellett a legol-.lóbb ár által Kintiek ki A lebetö legnagyobb munka, idö- éi pénzmegtakarítás teaiile lehetővé. Külünlrpcssrfcrketjszénn é< arató gereblyék, *z-naforpatók, aréna- éx szatraapré-lek kczl ha.MKnaiafra, knkotiea morzsolok. cséplőgépek, Járgányok, gabonaroaták, trtenrök, ekék, hengerek, boronákban és Ukarman) kéizitéire ixotgáló gépeket a legújabb reedmer és jótállás mellett gyárunaV cl izátli aoak.
MAYFARTH PH. és TARSA. gaidasigi gíjgárat, möstötö is ekegáril Bécs, ll/l. Taborstrasse 71. szám.
Kitűntette több mint í»00 arany, cidlt éremmel itb, az öiizei nagyobb kiállitáiokon. Részletei árjegyzék ingjen él bérmentve. — KépviielSk él riuont elároiiték krreiteteek.
eriz. flazd. ktállltáa. Pozsony ; I díj, aranyérem.
Árjegyzék ingyen.
BORSAJTOK
§ .Kincsem*, „Hegyalja*. ,Kö« J nyök-szerkezetü\', .Mabllle* és , Acélorsós", a hegyaljai bortermelők legkedveltebb borsajtói.
^UetMosari sajtót
nifryOzemO préseiéibe*.
Föelőnye i =r
A must sehol sem érintkezik vásrészekkel! Egyszerű kezelés! Óriási erikifejtés! A törköly egy darabban és könnyen kivehető! Egy ember által =könnyen kezelhető ! = Szőlözuzók és bogyózók!
•Villia\' legijaM ttilrifigilis logjóiótá Hlógí^t.
Szilágyi és Diskant gépgyára Miskolcon.
5709./tk. 904. \'
A nagykanizsai kir. törvizék, mint tkvl batóaág közhírré testi, hogy Vllhelm János é» neje Peati Etelka esitergáli lakós régrehajtatóknak Borta Ferenc pogányvár) Ukóa ellen végrohsjtáí szenvedett elleni 11 kor. 82 fillér hátr, kamat tőke a jár. eddigi, valamint Kaszás Istváo pogány-várbegyi lakós végrehajlatónak u. aaon végrehajtást szenvedett elleni 34 kor. 40 fillér tőke s jár., ugy a még felmerülendő költségek Iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s a palkonyai 9. sz. tkrben f 126. hrsi. pogányvári szőllő és pincének Borza Ferencet illető l/s része 146 korona; a palkonyai 84. sz. tkvben f 128. hrsz. pogányvári szóllő s lakháznak síintén Borza Ferencet illető \'/a része 524 kor. éa a palkonyai 84. sz. tkvben t ISO. hrsz. pogányvári azőllönek Borza Ferencet Illető (ele része 66 kor. becsértékben
1904. évi szeptember hó 23-ik napján d. e. 10 órakor
Dióskál—Falkonya község házánál Orosz-váry Gyola és Győrffy János felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1904. évi julius hó 14 napján.
Indulás Havreból minden szombaton. Utazási jegyek a
Franzősiiche Llnie
álul. Jó és gyors utazás. Kitűnő ellátás, borral és liquerrel együtt Amerikai vasútjegyek minden állomásra eredeti árért.
Közelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a
Französische Llnie
Bécs, IV., Weyringergasso 3.

fcv^fpapi tja a
íc<jjo(>6 cxmtícuiípapíz.. Kapható:
papit (icic$fi&dc»c(w%.
Stefánia szálló
I II, Taborstrasse 12.
központi (elcvéa, 6 pete aa Istvia-lérlJl, S pere a városi pályaudvartól. Omnlbui és titfal vaut mindenfelé és apátyandrarokhoz a izál\'ótél ÜIoo-nan éa modemet berendezte. VlUamoe riUriUi mindenmt, (Ordík és melec\'izrezeték. Lej-nujobb kényelem. 8iobairak: I. em. frt 180, II. etn (Irt 1 80, III ,n. frt 140 kiisolgálái éa vilititáaaal. AraateMay kar. alazéjaak «a hasszabb altartóz<a*4aail. Nincs éikeié.l kafiyaaer.
_ WUmihohh Síróig talajdoaoa.
nonpoexxaqgoooooooooo o«xXM::ooooqpgoooooooy
M OLL- FELE
SEIDLITZ-POR
vMJogyót és
Caak utor v.tódiak. ha míndogyik doboa K<
alilxi.it tűnteti f«L A Dall A.-féla SaUtttz-parek tártét négylatiaa • legmakiei.bb |yaMr- t< t.stbá.talMk, gyomorgnre. >\' gyomorbér, ríigzött azikrakadis, májbáoulom, vár tstatás. aranyér él a legkntnnbasébb atl bttafai|ak ellen, e jelei bizlisernek évtized.k éta mindig naryi.bb oiterjedéit szerzett. — Ara a|y lepioiet.lt .re-<atl tfabezaak 2 kar
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
M OLL-FELE
SOS - BORSZESZ
Csak akkor valódi, kJ •>■;,<«"; «ve, KOt.t. ,é.ij>net tet
-- ,A. Mali (ellratn énozatul van zárra A Datl-HIa
ais tarusaz nevezetesen mint ftUateaoslllapIté bsdirzsiiasl szar köazv^ny, ejnz él a megbSIés egyéb következményeinét legiitnereteiebb népiser. — E|y iaezatl aradatl Oym ára I kar. 90 til
MOLL Gyermek szappanja.
legfinomabb, legújabb nödazer izcrint késaitek (yamek éa bal(y izappaa a bér akazarl ápaláaára tyaraakak a f.l.lttek riazára.
ára darab.akiat — 40 DM. Öt darab — I kar. 80 (ti. Minden darab gyeraek-iaappaa Mail A. védjasyivel van ellátva
F őszétküldés:
Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szátiitó által,
Bécs: Tacblauben 9. az. Vidéki megreudeléiek naponta poiUutánrét mellett teljesíttetnek. A raktárakban Intsék halároiotlan MOLL A. aláírásával U védjegyével ellátóit készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanütán Roseflfeid Adolf Fiai.
i53oaaaitX}oaaoaaaaiaaaaaciSaaa

T. c.
Örömmel van szerencsém a t. közűnség szíves tudomására hozBi, hogy könyv- és papir kereskedésemet egy uj üzletággal
Gyermek- és Ifjúsági Kölcsönköiiyvlárral
bóviteltem ki Általános óhajnak vélek ezzel eli\'get teuni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönköityvtáramat, hogy azt állandóan bővíteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenései vei.
Nem az volt a célom, hogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitünó könyveket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az ó számára íródtak, amelyekből szórakozik és tanul.
Kölesöndij egy hónapra 60 fillér.
Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, 8 méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol if|U olvasót vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a köoyvet az iljuság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szüló szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek.
Magamat a t szülők jóindulatába ajánlva maradtam
Nagykanizsa, 1902. julius hó.
Kiváló tisztelettel
tfj. Wajdits József-
Nyomatott I(j. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán.
finomgyárftnány
Egyedüli elárusító nagyban tyagyaronzóqon;
BRAZAY KÁLMÁN ^BUDAPEST VIII. József körút 37-39 if
NAGYKANIZSA, 1904. szeptember hó 10-én.
37-ik iiím
RISrtxettil ár: Kíétt rrre . . 10 kor. — fill Rl írre . . . í. kor. — Üli. Negyd^rc í kor. ím 611.
íli; ttxiln 20 011.
HIRDETÉSEK & hihM.\'m pctitlftrbaa H, nfcaodaxor 12, i an\'jdi\'1 [ovililii aorért 10 fill
NYILTTÉRBEN
petit ooronki\'uc lilk\'rói t vAtet-nok fel.
XLIII. évfolyam.
A lap uelleml rfaxít Illet* min. den közlemény & felelóa izerketitö nerére, ax anyagi réazt illeti k6z. Icménjek pi-dij a kiadó Herére címzetten Nagykanizsára bér-mentre IntézendSk.
Bérmentetlon levetek nrra fogad-tatunk el.
Kézirat rlsitxa nem küldetik.
A nagykanizsai .ipar-Testület,\' a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság,- a .Kotori takarékpénztár részvénytársaság,\' .nagykanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,- a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,• a .nagykanizsai Unitéi járáskor,- a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," .„.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények.tápintézete,- , .katonai hadastyánegylet,- a „soproni kereskedelmi iparkamara,- nagykanizsai Választmányának Hivatalos lapja
HBTENKINT EGYSZER, SZÓMBA TOK MEGJELENŐ TÁRSADALMI HETILAP.
A drágaság ellenszere.
A panasz az egész országban általános a drágaság miatt. És ez 8 panasz igaián jogos, mert ma alig van ország a világon, ahol a legalacsonyabb munkabérek, a mérsékelt kereset és a már hosszú idő óta tárté gazdasági pangás dacára olyan drágaság tarthatná magát, mint a milyen most nálunk kezdődik. Ha az egész még csak a kezdetnél maradna, ugy még megbékülhetnénk vele valahogy, de csalhatatlan jelek arra mutatnak, hogy ez a drágaság az árak fokozatos emelkedésére fog vezetni, ami egyértelmű az állandó és változásoknak alá nem vetett keresettel bírók fogyasztóképességének megbénításával, sok esetbeo pedig ogyeues tönkretétclével.
Súlyos csapás ez a drágaság külOnöscu két gazdasági osztályra: a munkásokra és a hivatalnokokra, akikben pedig meg kellene lenni annak az összetartó erőnek, hogy a drágaságból a jogtalan és puszjáu kizsákmányolási célokat szolgáló részt leszorítsák. A munkásosztály Magyarországon ínég mindig meglehetős keveset keres. Az elózö évtizedekkel összehasonlítva, a munkások keresete ugyan jelentékeny mértékben emelkedett, de azért mégis alig hogy lépést ludott tartani a fogyasziási cikkek-ír- és adóemelésével. A kulturális élet által a munkásokra is kirótt terh"ket bizony már nagyon nehezen birja ki a magyar munkabér, nem Így mint Angliában és Franciaországon, ahol a kulturális kiadás fedezésére bőségesen jut a méltányosabban megszabott munkabérekből. A mun-
kások szervezkedési ereje azonban mind növekedőben_van, ngy hogy ez., irányban legalább \' valamely számba-vehető támaszuk vau a munkásoknak.
Nem igy a hivatalnoki osztály. Magyarországon a tisztviselők anyagi helyzete ma is épp oly sanyarú, mint amilyen fél évszázad előtt volt, a mikor az ország politikailag és gazdaságilag egyaránt gyOnge lábon állott és amikor a megélhetés köny-nyebb, a jogos és természetes igények a maiaknál sokkal szeréuyebbek voltak. Magyarországon minden megdrágult, csak az intellektuális képzott-séget és erőt kívánó tisztviselői hivatal bére maradt meg régi ala-csonyságában. Hosszú küzdelem után végre az állam tisztviselői valamelyes könnyebbülést nyertek a fizetés-rendezéssel, mi által hí nem is jutottak az azelőttinél sokkal kedvezőbb helyzetbe, de legalább meggyőződhettek a legnagyobb munkaadó: az állam jóakaratáról, amelyik ez állal példát akart adni a többi muukaadó-nak, hogy a tisztviselők lehetetlen helyzetén javítsanak, mert a rendezett élet legelső sorban magának a munkaadónak az érdeke. Ebben az irányban a munkaadók nem élhetnek azzal a kifogással, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok nem engedik meg a a fizetésemelést, hiszen a kedvezőtlen gazdasági alakulás legelső sorban és legnagyobb mértékben az államot sújtja, amelyik ennek d teára a tizenkettedik órában tisztviselői megmentésére sietett. És akármit mondanak a munkaadók, mégis ugy van, hogy ók nagyrészt hibásak a stagnáció állandósága körül éppen a munka díjazásában elárult szükkeblüséggel, mert ha a munkás- és hivatalnokosztály
fogyasztóképessége, jobb bérviszonyok között kedvezőbb volna, akkor a teljeseu letöri termelési ágak is könnyebben lábrakaphatnának. Ezt azonban a munkaadók nem látják be. Illetőleg vannak, akik belátják, de hát azzal > dolgon segítve nincsen, mert oz a gazdasági törvény csakis abban az esetben érvényesül, ha azt a munkaadók összeségo követi. Erre pedig kilátás nincsen, hacsak ez a mostani drágaság parancsoló erejénél fogva ki nem erőszakolja az intellektuális segédszemélyzet bérének emelését, a minthogy ennek, a mai viszonyok fejlődése mellett, előbb-utóbb be kell kövotkeznie. Ha ezt sikerül kivívni, ez lesz a mai drágaságnak egyetlen fényoUlala, amivel szemben ezernyi árnyoldal mutatkozik, ugy hogy mindenkinek kötelessége lesz, legelső sorban az arra hivatottaknak, hogy legalább a mesterséges drágításnak útját állják.
Ebben az irányban leghatalmasabb és legparancsolóbb ellenszernek bizonyul a két. szociálisan legfejlettebb államban sikerrel alkalmazott kísérlet, <J fogyasztók országos szövetségének megalakítására. Angliában az ugy-nevezelt fogyasztók ligájáuak, Németországban pedig a fogyasztók országos szövetségének elnevezett tömörülés, sikerrel küzd az élelmi cikkek mesterséges megdrágítása ellen. A leg- j nagyobb hatalom ezekben az országokban a ligák negatív erejében rejlik, mely szerint ott még csak megkísérteni sem merik az élelmi cikkek mesterséges megdrágítását.
Ha egy agitatorius elme az élére állana ennek a mozgalomnak minálunk, elmaradhatatlan sikere volna, sót a folytonos meglepetésektől is megmen-
tené az ország fogyasztó közönségét. Mert nézzük csak sorba, mely gazda sági osztályokat sújtja és mennyiben, az élelmi cikkek drágulása. Először tekintsük az érdekelteket: 1. A mezőgazdák helyzete az élelmi cikkek árának emelésével nem kedvezőtlen. De tekintetbe kell vonni, hogy a termékek árának emelkedése a termés mennyiségi eredményével szoros összefüggésben van, mi által a haszon nagyrésze illuzoriussá válik. Más részről viszont az nagy előny a mezőgazdasági osztálynál, hogy az élelmi cikkek nagy részét házi uton, saját maga előállítani képes és igy még sem érzi a magas piaci ár nyomasztó voltát. Az ipari termékek természetszerű áremelkedését megérzi ugyan, de helyzetének kedvezőbbre fordulása folytán könnyebben elviseli annak terheit. 2. A tökében bővelkedő nagyipart a drágaság kettős szempontból érdekli. Elsó sorban mint a folyton dráguló nyersanyag beszerzőit és mint a drágább munkabér fizetőit, másodsorban pedig annyiban, hogy az általános drágaság a kartell-egyesü-lésre külöuösen alkalmas időszak. Bármily ellentétesnek lássék is, mégis ngy van, hogy mennél drágábbak a közhasználati tárgyak, az azok kar-telljére való törekvés annál nagyobb sikerrel kecsegtet. Ezt az elméleti igazságot túlságos mértékben bebizonyította a drágaságban par excellonce elsőrendű jelen, amikor jóformán minden egyes nap egy-egy ujabb kartell alakulást jelent. Sőt nemcsak az ipar, hanem az eddig teljesen szervezetlen és csakis kis területeken működő és emellett sokakra eloszló tejtermelés is kartellen töri a fejét és nemsokára meg lesz az osztrák-
TÁRCA.
Társadalmi fejlődés.
Iit«: Atrftr Cjírij.
- -V • /..ilai K ">rl.\'\'iy• crc.Jcii lirciji. -
i IS. század második felében a természettudományokkal erős konekszusban a swciologia egy uj fejlődési irányt veit, amennyiben az olt eléri kotoszális ered-Bínyekdl a társadalmi szervezetre is át-iti organikus világban működé ,;r"kfl a társadalmi szervezetben is mint lulo fröket veszik fnl. Azon feltevésből indulnak ki, liogy miután minden organiz-míf határozott rendszer szerint működik, a nagy társadalom is. mely szintén t! organikus szervezet, feltétlenül alá van Mre 1 substaneia térvényének: erő és kölcsönhatásának.
Minden létezőt egy tökéletlen állapot wzoit meg a természetben. Kant és késébb »« leliese.1 függollenül Za Plaee által
ai lt,"oríl\'11 a naprendszer keletkezé-« állatában a naprendszerek fejlő-"ötrol a csillagászat jelenlegi állása meg-"Wli- A ködfoltok fölfedezése a theoria bizonyít és pedig szemünk elélt S l W »i vi% keletkezése swaemíi állapothói cseppfolyóssá és utóbbi-
aiuA í" kill0llts és sl\'toadés folytén «»nl állapotba. Tehát a létezé substaneia megy keresztül, a mi fel-iSS™ fejlődik és mindig töké-
«\'lk"zé«re vonatkozólag, természettudós ÜTtLjelenlegi állása képttffi- VlclUl mSs megoldd nem elfogadjuk ezen theoriát mint
igazMÍgot és ezen alapon empirikusan kutatunk tovább. A szervezetlen világot ilyen alapon felismerve a szerves világ kutatásánál csak hasonló eredinéuyre juthatunk. Jjamarque majd késébb Darwin tapasztalati bölcseiele, mondjuk jobban természettudományi fejtegetése forradalmat és radikális átalakulást vittek véghez az anlliropologiában és Ixiibnitz beraklározási élelthcoriája ina már miuden komoly természettudós elült nevetséges sziliben Ulnik föl Darwin deseendenlalizniusa, vagyis — emberi felfogás szerint — egy tökéletlen <<gysojtll organizmusból a mai ku\'turenibor kifojtődéso nem más,-mint az anorganikus világ Kant — Za Flace féle theoria — szerinti fejlődése. Kifogadva az utóbbit, az előbbi bizonyítására már közelebb fekvő adataink vaunak az orvos-tudományban, a kőzetekben talált kihalt állali csontvázakban és az analógiában, melyek mind a biogenotikus fejlődés melleit empirikusan tanúskodnak. Különben Darwin továbbfejlesztője Heckel Kmő utolsó müvében HWi*llretset"-ben inonizmusának bebizonyítására nagy hévvel, tudományos készültségével vállalkozott és azt hiszem sikerült l)u llois Keyinond rfguorulizmus\' beszédjére a cáfolatot megadni és álláspontját megvédelmezni.
A társadalomtudomány mai állapeta sajnos még csak nagyon kezdetleges és kockázott dolog tudománynak nevezni azt, amiben nem állanak rendelkezésünkre határozottan megállapított törvények. A társadalmi rendszerek határozottlaosiga és a legkülönfélébb körülménytől függő bató erők sokoldalusága még nincs annyira kellőképp megvizsgálva, hogy képesek | lennénk a kapott egyos pontos eredineny- I
magyar tejkartell az elmélet embereinek nem kis csodálkozására.
Ez a két osztály az, amelyik a drágaság közepette is megtalálja a maga számadását. Ezzel a két osz-tálylyal szemben áll a fogyasztók hatalmas tömege, akikre nézve a drágaság, jövedelem szempontjából, csak nagyon kevés vagy semmi emelkedést sem jelent, ezeknél azonban a kiadásokat a drágaság olyan jelentékeny mértékben terheli, hogy összetett kezekkel lehetetlen nézniök az önkényes drágítás terjeszkedését. Ide tartoznak: 1. A munkások és tisztviselők hatalmas tömege, akiket minden ellenszolgáitatás nélkül ér ez a csapásnak beillő drágaság. Tekintve a szervezett munkásosztályban rejlő intellektuális erőt, a fogyasztás érdekeiből való szervezkedés sikerének gerincét ók képeznék. A tisztviselők, éppúgy a köz-, mint a magántisztviselők, alacsony bérek mellett vállaltak munkát a politikai és gazdasági élet gyermekidejében és ezek a bérek az azóla eltelt 40--50 év alatt jóformán mitsem változtak, annak dacára, hogy azóta az élet, minden . gazdasági megnyilvánulásában, jelentékenyen
megdrágult. Az ebben az irányban megindítandó mozgalom tehát nemcsak a mesterségés drágításnak útját állaná, hanem egyúttal az arra hivatottak összeségét összehozná a díjazásnak a természetes szükségletek mértéke szerint való megállapítása érdekében. 2. A kézműves iparosokat is sújtja a drágaság ugyanazon az alapon, mint azt előbb a nagyiparosokról elmondottuk, anélkül azonban, hogy nekik módjukban volna kartell-alapitással kárpótolniok magukat. A nyersanyag-beszerzés drágul, hasonló-
nyel akár dedektiv, akár induktív módszerrel olyan pozitív üsszeredményt ki-mutatni, mely, mint pl. a matematikában megdönthetetlen. A vaserös örök logikájú munkabér törvényről tudjak ma már. hogy nem oly vaserős mint Zassalle hirdette, a vámrendszerekkel sem vagyunk még teljesen tisztában és sok egyéb gazdasági .alaptörvény változik az idők folyamán. Vagy talán oly határozott igazsággal "tudtuk eddig megíatfolui a kapitalisztikos termelés fölényét a kollektív termelési rendszer fölött?l Nemi sőt ellenkezőleg az ujabb-kori „szocializmus- támaszkodva a lormé-szeltudományokra. az etliikára és a „szükségszerűségre" a kulturemberiség jelen álla-potában a kollektív termelési rendet tarlja nemcsak feltétlenül bolyesnek, hanem a .fejlődés" következtében feltétlenül bo-következendőnek. És ha abból a szempontból tekintjük, a szocializmus jövőjét, mint már előbb említettük, hogy minden tökéletlen ugy a szerves, minta szorvezetlen világban tökéletesbedik, akkor határozottan állíthatjuk, hogy a szocializmusé a jövő — az evolúció folytán, mely a társadalomban olyan erő, mini az örök világban, Kosmosbau, az anyag folytonos sűrűsödése és a szerves lényeknél kiválás folytán annak magasabb nívóra való törekvése.* Én tovább megyek azonban. Az emberiség olólt ma bárom olyan társadalmi rendszer van, amelyek közül az egyik — a kapitalisztikos — uralmon van, a másodikat — a társadalmi termelést — megakarják valósítani és a harmadik az individualizmuson és közös megegyezésen alapuló társadalmi rend — az anarkizmus. Míg a társadalmi termelésre a kulturemberiség megérett, addig ai anarkizmus az ó íntranzigons
individualizmusával — legalább az emberiség inai állapota melleit — koroszlűl-i vihoteüeu, tehál az, mint komoly rend ma még számításba nem jöhet. Azonban képzolhetó-e az, hogy a szocializmus a legtökéletesebb társadalmi rend, moly örök ideig fog fenn állani ? I Létezik egyáltalában tökéletes alkotás?! Nom, hanom a mai szellemi fejlettségünk alapján törekszünk egy tökéletesebbre, mely az össznek meg. felel és mely a fejlődési lépesózoton az embűriFtégel egy fokkal magasabbra emeli. A lopcsózetnok azonban további fokozatai vannak, melyekre az emberiség feltétlenül fel fog jutni. Hogy melyik lesz a legmagasabb fok, ezt a kérdést nom adhatom föl. mert akkor éppen olyan joggal kérdezhetnem, hogy hány év múlva fog a föld kihűlni.
A társadalmi rend tohát mini a világ egyetemben minden tökéletlen dolog folytonos fojlídésen megy keresztül és a különféle társadalmi rendszerek, csak átmonotí az omberiség mindenkori állapotát íollüntetó gazdasági, azaz megélhetési, együttműködő es haló erők összetételei, melyek a fojlottség különböző fokain különféle rendszerboi nyilvánulnak.
Darwin descendentalis thcoriájáoak alkalmazása a társadalomtudományban óriási haladási jolont, amennyiben önnek alapján megérthető, hogy különböző történoti korszakban — beleértve a praehiszturikust is — az emberiség összcselelcedote, fejlődési fokának mindenkori kifolyása volt és a külső körülményekhez való alkalmazkodási kepessége - kiválasztás _ illetőleg az alkalmazkodási kényszerűség folytán ösztönszerűleg jutott egy magasabb stádiumba.
I Eszerint az emberiség történetében nincse-
nek ugrások, hanem folyományok — fejlődési fokozatok. A családok törzsekké, állammá alakulnak — élotfenlartásból! Az államokban már mint társadalmi fokozatot megtaláljuk I) a rabszolgaságot S) függetegséget, 3) a szabad polgárt és ezzel összefüggésben a megfelelő társadalmi munkát. Nem-o látjuk itt, hogy tulajdonképpen ugyauazzal van dolgunk miut a természettudományban a fejlődéssel\' mely nem ismer mást, csak progresszív irányt és ha néha visszafejlődést, vagy stagnálást tapasztalunk bizonyos irányba annál hathatósabban tör magának utat á mesterségesen visszatartóit természetes áramlat, mely esetbcu néha pusztítással jár.
Nagyon természetes, hogy a tudománynak ezen a téren való cikuziói az egyházzal éles összetűzést idéz elő, mert mii; egyik oldalon a legteljesebb felvilágositól és megismertetés alapján a gondolat- \' szabadság : megőrzésével az omberiséget ugy akarják nevelni, hogy csölekedoteivel no tőle kivűl álló lénynek, hanem saját magának és az összességnok tartozzék felelőséggel és ezáltal egész más életfelfogással bírjon, addig a másik oldalon a gondolatszabadságot bilincsben akarják tartam égy megrögzött és saját előnyeit előmozdító eél érdekében. A harc Giordano Brúnóval kezdődik, akkor máglyával ma exkommunikációval végződik. És az eredmény mi?! Nom más, mint tovább-háliáltatása a tudományos világfelfogás szellemeben való neveltetésnek, mely utóbbi pedig képes lenne a társadalmi rend helyes kialakulását gyorsítani. A lelkek depressziója azonban csak addig tarthat míg az erősebb ovoiució, moly a társadalmi organizmusnak már természetes
XLin. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904-. SZEPTEMBER 10-én.
képpen a megélhetés is és emellett még nehézségekbe ütközik a termeivények elhelyezése is, mert a fogyasztóképesség csökkenése a drágaságnak természetes kieérő körülménye. 3. Az ügyvédek és orvosok is lelkei lehetnének a\' mozgalomnak, mert őket a drágaság épp oly súlyosan érinti, mint a tisztviselőket. Az ügyvéd egy periratért, vagy az orvos egy vizsgálatért nem számithat többet azzal az indokolással, hogy az élelmi cikkek drágasága a megélhetést megnehezítette. 4. A kereskedőket is sújtja a drágaság, mert az árubeszerzés nehezebb, a fogyasztóképesség kisebb, a munkaerő drágább és igy semminemű kárpótlásra sincs kilátásuk a drágaságért.
Csak igy nagyjából véve ezt a négy osztályt, ezek olyan hatalmas szervezetet tudnának alkotni a drágaság ellen, hogy egész Magyarországon senkinek sem jutna eszébe az élelmi cikkek mesterséges megdrágítása. Mert az bizonyos, hogy a mai drágaságnál tényleg mesterséges drágításról van szó. És még az a legszomorúbb, vagy talán azt is mondhatnók, hogy a legkomikusabb a dologban, hogy maguk a termelók vajmi keveset látnak a magas árakból, hanem egyes érdekcsoportok húznak belőle hasznot, maguk helyett a termelök érdekeit tolván az előtérbe. Németországban rövid fél év leforgása alatt olyan virágzásra juttatták a fogyasztók ligáját, hogy ma már közel 400,000 tagja van az egyesületnek, amelyik keresztül is tudta vinni, hogy a berlini élelmi piac a kontinens összes élelmi piacai között a legolcsóbb. Nálunk is mozgolódnak már ebben az irányban és ha cl nem ejtik az ideát, nagy hasznot biztosíthatnak ez által nemcsak az országnak, hanem az egyeseknek is,
CriiJo1 Emil.
Városunk jövedelme.
Városunk fejlődésének természetes következménye az volt, hogy szükséglete fokozatosan szaporodott. A nagy arányú szükséglettel Bzemben azonban városunk törzsvagyonának jövedelme nem emelkedett, 8 igy, hogy az egyensúlyt fen-tarthaasa, a pótadót 59%-ról folyó évre 61%-ra volt kénytelen emelni, a polgárok áldozatkészségének igénybevételével. De nem csak nálunk van így, hanem igy van az az ország összes városaiban. Városnak ezen mcstoha viszonyai közepette, még szereocsének mondható, hogy a fogyasztási adó kezeléséből tekintélyei összegű jövedelmet fordíthatott előző években saját háztartása javára; mert ha a múltban ezen jövedelme nem lett volna, ugy városunk pótadója ma már a 100\'/o-kot elérőé. Mert városunk, mint a többi városok, nem csak Bajit belügyeit látja el, banem a közigazgatás majdnem minden ágazatában tisztán állami feladatokat képező munkálatot teljesít és pedig nagyon jelentékeny költséggel, ha meggondoljuk, hogy a városi adóhivatalnál 12 személy, a katonaügynél 1 személy, az árvaszéknél ő személy, a rendőrségnél 35 személy majdnem kizárólag állami funkciót teljesít A fogyasztási adók jöve dolmo tulajdonképpen nem mondható állami Begitségnek, mert ez a polgáraink vagyonából kerül ki; de mégis kevésbé észrevehető alakban. Azonban ez jövő évre alighanem megszűnik, mert míg a városoknál majdnem mindenütt leszállították már a tárgyalások folyamén a fogyasztási adók bérletét, addig nálunk azokat felemelni szándékoztak, de a város vezetősége ez ellen a pénzügyminiszterhez felebbezett, bol azt hisszük, hogy a város által felajánlott összeget fogják elfogadni, mert ők tudják; hogy minden város mily állami funkciót teljesít.
jelensége, reakció alakjában föl nem lép és a különben sima átmenetet gyorsabb tempóban sietteti, ldoig-óráig kormányozhatják a lelkeket individuális tetszés szerint, de ha fejlődés következtében megérett a társadalom átalakulásra, az organizmust az anyagnak és erőnek kölcsönhatása folytán elóbbeni állapotában meg néflrtsrihatjuk, mert ez már a substancia örök törvéuye ■ alá tartozik felvilágosítással való nevelés — fejlődés.
Az 1899. évi VL illetve az 1901. évi XVIII. t-cikk a városok vagyoni viszonyainak állami támogatás mellett való rendezését 1904. évi december bő végéig befejezni rendeli. Ezen törvénycikknek ugylátsiik érvényt fognak szerezni, mert a belügyminiszter a városoktól bekért kimutatások alapján a tervezet elkészítését megkezdette, mely majdnem biztos, hogy az őszi ülésszakba törvényre emelkedik.
Itt az ideje, hogy városunk anyagi helyzetén is javítva legyen, mert ellen-esetben nem tudjuk hova jutunk.
F
HÍREK.
A mi ivóvizQnk.
(V.) Idegennel ültem a kávéházban. A „Korona" ponyvájára tűzött a nap. Akkor még a nagy szárazság napjait éltük és sok vizet ittunk.
Az idegen vizet rendelt: „Mátyás, egy pohár vizet" I Az idegen szokott gyorsasággal megkapta a pohár vizet. De alig, hogy megizlolle, felhúzta orra hegyét, kiköpte és szidta Saxlehner Andrást és nemzeti hősünket, Hunyadi Jánost.
Azt nem tudtam, szólt az idegen, hogy Önök közönséges használatra keserű vizet isznak.
„Mátyás, egy üveg gieshübli vizet I"
Ez aztán már ital Ára 56 fillér-1
„Miféle vizük van Önöknek, kezdte ismét az idegen?" — A képzelhető legtisztább talajvíz, föléltem.
— No, ebben is elég lehet a trágyáié vagy pöcegödör folyadék, szólt Doininik ur. Önök nem tudják, milyennek kell lenni a jó ivóvíznek. Nem hozhattam magammal ivóvizet. No do van újság zsebemben. Abban elolvashat cikket a jó ivóvízről. Közölje kérem lapjában, íme a cikk :
A laikus ombor azt hiszi, mentől tisztább a viz, annál jobb is. Ez a nézet téves. Vegyileg tiszta viz, mely esak oxygén és hydrogénből áll, ugy hat a szervezetre, mint a méreg. Ennek a viznek az a hatása, hogy sókat mohón old. A gyomor nyálkahártyáira ugy hat, mint valamely sav. Kilúgozza a szövetekből a sókat és azok idővel széjjel malinak. Az ivóvíznek bizonyos mennyiségű sókat kell tartalmaznia. A természetbon előforduló ivóviz mindig sókat tartalmaz
A jó ivóviz legyen színtelen és szagtalan, szaga még főzés titán se legyen. Legyen benne annyi szabad szénsav, liogy üditóleg hasson és főleg ne tartalmazzon rothadó anyagokat és salétrom savas sókat, minta kanizsai viz. Baktériumokat csak igen elenyésző mértékben tartalmazhat. A jó ivóvíznek hőfoka 9—12* 0. legyen.
Az ivóviz rendesen baktériumokat tartalmaz. Egy liter vizben 100.000 baktériumot nyelünk le. Amig ezek a baktériumok nem származnak fertózó betegségekből, nem veszedelmesek.
A modern technikának van eszköze, hogy a baktériumokat azonnal ártalmatlanná tegye. Ha a vizbo ozont vezetünk, a baktériumok tönkro mennek. A viznek szűrése ilyenkor nem elegendő.
A mély talajvíz sokkal jobb, mint a sekély. A mély talajvíz is a felületről beszivárgó vinból származik, de a föld rétege hatalmas szűrő és jobb szűrő, mint a technika által előállított bármely szűrő.
Nagy mélységben a viz tiszta és baktériummentes. A mi kutaink nagyon sekélyek. A sörgyárnak van két kntja, mely teljesen megfelelő, baktériummentes vizet szolgáltat.
A talajvíz vasat tartalmaz oldott állapotban. Ez a vas, mihelyt a viz
a levegővel érintkezik, kiosapódik és a viznek tintaizet ad.
A vizet egyszerű szellőztetéssel meg lehet fosztani vasizétól.
A mi talajvizünk tele van salétromsavas sókkal, -azért van annyi csapadéka, ha forraljuk. A kazánokra ez a viz nagy veszedelem.
A higiena követelménye, hogy minden városnak jó ivóvize legyen és baktériummentes. Ha az ivóvizet vízvezetékből nyerjük, a vízvezeték megóvása fertőzésektől első követelmény, mert egy tisztátlan,. megfertőzött vízvezeték nagyobb veszedelem a sekély kutaknál, amint ezt a veszprémi és pécsi .typhus-járvány bizonyítja. Ez a járvány a megfertőzött vízvezetékből indult ki.
Eddig terjed Doininik ur újságcikke.
— Hát Önöknél hogyan áll a vízvezeték ügye? — kérdezé Domi-nik ur!
— Nálunk irattári stádiumban van.
— Hogyan értsem ezt?
— Hát ugy. hogy már le van tárgyalva, hanem mo3t épülnek a mély közkutaink. Kérem 10.000 K van előirányozva erre a célra, szóltam kanizsai büszkességgel.
— Igazán? No. ezt nem hittem volna. A mi vízvezetékünk évi jöve-dolino 3 millió korona.
— Mátyás, hozzon egy spritzert, szólt az idegen.
— •Sajnálom, vágta vissza Mátyás, künn esak vizet vagy ásványvizet szabad inni. Nem engedi meg ti finánc a szeszes italok kimérését az utcán.
— Akkor menjünk, szólt az idegen ijedten.
. . . Fizetni kérem I . . . Köszönöm alásan ...
— Erzsébet. A mindennapi élet zajában rémes emlékként emelkedik ki szeptember 9 ik napja. A levélhullás lágy neszébe belevegyül a suttogó szél danája, mely arról a helyről jön tán, hol Erzsébet királynénk a földre rogyott, gonosz kezektől meggyilkolva. 8ok szentegyház emelkedik, az ó nevét dicsőítve. De a legszilárdabb szentegyház a magyar nép szive, melyben az ő szent emléke élni fog a legkésőbb nemzedékekig. Szeretet és bánat fűződik az ő nevéhez. Reményeink sziklája volt ő, mely eltüut az enyészet tengerébe, de nyoma meg fog maradni a magyar nemzet tudatiban mindörökké.
— Halálozások. Főispánunk nejét, Hertelendy Ferencué szül. űaál Irént súlyos csapás érte. Éles atyja gyulai G a ál ÖJőn élete 62-ik évében a Fereoc József kórházban Budapesten elhunyt. Holttestét Lesence-Tornaira szállítják.
Dr. Haudok igo-ton a pannonhalmi fiapáti szentszék tanácsosa és Co.ngregació Episcoporum et Regularium consultora nyugalmazott tauár- és jószágkormányzó folyó évi szeptember hó 1-én éjjeli Vl órakor, máj és epebaj következtében Rohitschbao váratlanul kimnlt születése 52-ik, szerzetes élete 33-ik, p»p. ságának 27-ik évében. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 3-án, a rohitschi temetőben helyeztetnek nyugalomra.
— Személyi hírek. Lengyel Lajoa v. föjegyiö, helyettes polgármester, szabadságáról viaszatérvén, hivatalát I. hó 6-án elfoglalta.
Getaei Gutmann Vilmos kir. tanácsot éa gelsei Gutmann Ödön családjaikkal Nagykanizsára érkeztek.
— Révai (Ulrich) Jáz»ef dr. gimnáziumi tanár a piarista rendből kilépett Jelenleg Temesváron tartózkodik, ahol értesülésünk szerint állást is fog vállalni. Kilépésének okát nem ismerjük.
— Cdgviltozks. A régi, már évtizedek óta fennálló Irmler József-féle vászon- éa fehérnemü-üzlet gazdát cseréit Irmler Józaef a kitűnő hírnévnek örvendő üzletét Szabadszállás? Bélának adta el.
— A zalaegerszegi Izr. templom felszentelése. Mintegy 180 ezer korosával csinos kéttornyú templomot építtettek
maguknak a zalaegerszegi izraelita vallásnak a Wlassics-utcában. A román 6> góth etilben épílt Imaház egyik elsőrendű mflékeaségo a városnak is. Igen Ízléses főleg belsejében az oszloprend és a feBtés. Dicsőségére válik Morandini Tamás építőnek és a zalaegerszegi iparosoknak, kik nagyrészben kéBzitették a tervezet szerint. A tervezetet Stern József budapesti müépitéaz készitetto. Ezt az oj templomot szeptember 1-én avatták fel lelkes, szép ünnepélylyel. Az ünnepélyen részt vett Zalaegerszeg városának minden oixlálya valláskülönbség nélkül. — A nagykanizsai hitközséget Dr. Neumann Ede főrabbi, Qrünbut Henrik, Rosenberg Richárd és Barta Lajos titkár képviselte.
— A tej ára emelkedik. A Bzegény embur leglőbb tápláléka a kenyér után a tej, amely minden háztartásban elmaradhatatlan élelmiszer, s amely eddig tűrhető árou került a piacra, a takarmányhiány titulusa alatt szintén megdrágult. Már e hó elejével a legtöbb tejárusitó 12—14 fillérről 1G—18 fillérre emelte fel a tej literjét. Ki tudja oz az áremel kedés bol fog megállani? 8 nagyon könnyen érthető, hogy ha a tej ára emelkedik, az összes tejtermékek árait is fogják emelni. Drágább lesz a turó. tejfel, vej éa sajt Megint csak a legszegényebb embereket sújtja a tej drágulása, mert a szegény ember fogyasztott eddig is legtöbb tejet.
— Névváltoztatások. Kiskorú Lövy Lajos nagykanizsai illetőségű ugyanitteni lakós vezeték nevét ,Dömötör*-re, Beck l<nác szepetneki illetőségű, nagykanizsai lakós. tanárjelölt, családi nevét ,Dénes"-re változtatta.
— Rendelet a piaci tej- és tejfel-kóstolgatás ellen. A rendőrség a városi t. főorvos üdvös javaslatára szigorú rendeletet bocsátott ki, melyben eltiltotta a piaci lej- és tejfelkóstolgatást. Ez a közegészséget veszélyeztető szokás végre megszűnik. A cselédek, beteg, sebajku, tüdőbeteg asszonyok, amint jirnak-kelnek a piacon, kóstolót kérnek a tejből, túróból. Kiveszik a tálból a kanalat és belekóstolnak egymásután az élelmi szerekbe. — Ennek a rossz szokásnak fogja elejét venni a rendőrség tilalma: .Aki kóstolui akar, hozzon magával kanalat. Akit rajtacsípnek az efféle inyenckedésen: keményen megbüntetik I" Azonban ennek a rendeletnek az a legnagyobb hibája, hogy —- nem nálunk, hanem Székesfehérvárott lép éleibe.
— Egy törekvő város. Boldog az a város, melynek élén oly intelligens polgárság áll, mely e haladó kor hivő szavát megértve rálép a modern fejlesztésnek azon útjára, mely nem pusztán külső sikerekben, banem tartalmáuál fogva is megbecsülhetetlen kincsét képezi az emberiségnek és az nem más, hygienikus intézményekről való komoly és kimagasló és öutudalos gondoskodás. Éppen most értesülünk, hogy Sárvár város képviselőtestülete e bó 2-án értekezletet tartott, melyen elhatároztatott, hogy a helyi igényeknek megtelelő csatornázási és vízvezetéki tervek és költségvetések hivatal ból leendő elkészíttetése iránt kérvényt intéz a földmivelési kormányhoz.
— Színházi hírek. A színtársulat két legidősebb és legtevékenyebb tagjának Károlyi Lsjosné és Károlyi Lajos jutalom-játéka lesz szerdán. Nem kell ismertetni bővebben sem Károlyit, kinek városuukban a színészet állandósítása is egyik nsgy érdeme, sem Károlyioét, kit majd mindennap a színpadon látunk. Az előadás iránt már most legnagyobb az érdeklődés. Megjegyezzük, hogy Károlyi Lajos 35 éve, Károlyi Lajosné 25 éve áll szolgálatában a magyar színészetnek.
— Házasság, Dr. Láng Béla temesvári ügyvéd eljegyezte Goldsteiu Böske kisasszonyt Goldstein Fülöp cementgyáros leányát Goldstein Fülöp sok éven át volt tekintélyes kereskedő Nagykanizsán.
— Díszelőadás. Kossuth Lajos halálának éviordn\'óján szeptember hó 24-én az Első Magyar Asztaltársaság kezdeményezésére díszelőadás tartatik, A diszelőadás után az asztaltársaság társasvacsorát rendez.
— Fonyód község. Fonyód fürdőtelep közönsége elhatározta, hogy önálló községgé alakul. Fonyód eddig Lengyeltóti községhez tartozott, azonban lakósai az utóbbi évek folyamán annyira megszaporodtak, hogy a törvény megkiváota kötelezettségűknek, mint község megfelelhetnek.
— Iparosaink a soproni kiállításon. Holnap, vasárnap reggel Dancs Kálmán Ipartestületi alelnök vezetése mellett 15 helybeli iparos rándul Sopronba, hol résztvesznek az ipari kongresszuson éa megtekintik a kiállítást.
r Tr FJ Neu Dezső és
Ledofszky Ernő helyben börvászon- és váazoncipő-gyárat szervesnek. A kedvez-
Öt \' ""
— Az előadások megnyitása, a helybeli kath. főgimnázium igazgatósági értesiti a főgimnáziumi ifjúságot, hogy 5 tanévet megoyitó .Veni Sancte" szeptember 15-én reggel \'/,9 órakor fog meg. tartatni, ezután történik az iskolai fegyelmi szabályok felolvasása és osztályreodezéi. Szeptember 15-én reggel 9 órára a nem kath. vallású tanulók is kötelesek u intézetben meljelenni.
— üj gazdasági tudósító. A (ölj. mivelésűgyi m. kir. miniszter Fülöp Józ»( zalaegerszegi lakost Zalaegerszeg r, t. város határára nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.
— Szerencsétlenség. Tabelyi Vince kiszállási váltóőr lábát tolatás közben t vonat eltörte. A súlyosan Bérült embert szerdán reggel hozták be a városi közkórházba ápolás céljából.
— Rejtélyes halál. Topiák Jórael 84 éves aggastyánt pénteken délután a principális csatoroába halva találták. Az öngyilkosságot kizártnak tartják. A rendőr, ség n nyomozást megindította. A hulla a temető hullaházába szállíttatott.
— Belratások. A zalaegerszegi lőgim. náziumban mintegy 275 tanuló iratkozott be. Hétfőn volt az ünnepélyes megnyitás.
— Halál a vadászat közben. Saodli János szentpéteruri erdész az ottsni uradalom halastavához ment vadkacsákra vadászni. Vadászás közben egyik meglőtt kacsa a halastóba esett, melyért Sandli oly szerencsétlenül hajolt a vizbe, hogy a tóba bukott, bol halálát lelte.
— Hofrichter Emma kisasszony, hegedűmúvésznő hazatérve nyári szünetéről, megkezdte a tanítást.
— Katonaság köréböl. A 20-ik honvéd gyalogezred összpoutositásárs a fiumei század f. hó 6-án, a körmendi zászlóalj f. hó 8-án érkezett, és az 5-ik kerületi honvéd zenekar f. hó 15-én érkezik városunkban.
— A nagykanizsai szépítő egyesület a ro. kir. honvéd zenekar közreműködésével Bétahangversenyét f. bó 17-én délután 4 órakor tartja meg.
— A Dunántúli Közművelődési Egyesület f. hó 5-án Pallavicini Ede őrgróf és Ríkosi Jenő elnöklése alatt igazgatósági ülést tartott. Komároramegye törvényhatóságának meghívására elhatározta az ülés, hogy az egyesület idei közgyűlését jövő hó 12-éo Komáromban tartják meg. A folyó ügyek eliatézéje mellett jegyzőkönyvileg köszönetet mondott a pénzügyminiszternek, aki engedel-met adott egy tárgysorsjátékra, amolynek jövedelmével a társadalmi támogatta hiányát akarja pótolni.
— Tűz. Pénteken délután Kiskanirsio a llomokkomáromi-ulcában tűz volt. Elégett Hegedűs Józaef és Gudlio József tulajdonát képező 1 istálló és 2 pajta. A tllz keletkezésének oka vigyázatlanság.
— Záróra. Rendőrségünk ugy látszik, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvénynek csak a főbb utcákon szerez érvényt, az estéli 8 órai zárást pedig, kereskedők csak a forgalmasabb utcákon tartják be. Ugy a rendőrség, mint a kereskedők ezen viszás állapotok megszüntetése érdemében lépéseket tehetnének.
— Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a .Ferenc József keserűvíz" valamennyi hssonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva; már kis adagbau is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet.
— Szilágyi és Dlskánt miskolci gép-gyáros cég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb .Villám* contrifugalis-bogyózó-
é« zuzó-gépeire felhívjuk olvasóink ügyeimét Kiemelendök különösen a cég által feltalált éa készített .Kincsem\' és „Hegyalja" borsajtók, nemkülönben a nagy préseléshez készített .kettős kossru\' sajtók, amelyeknél a régi világ fából készített prése geniálisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, banem csak a fával, ami a most színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is kőnnyeo ki lehet venni. Az 190Í. évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a cée borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitűntetve. A cég Ízléses árjegyzék" kívánatra minden érdeklődőnek megküldi-
SZÍNHÁZ."
A fővárosban szép sikert aratott .Kaméliáa férfi,\' Kövessy uj darabja karült szinre szombaton. Dacára, hogy Blaha esték után adták, a azinkör telve volt.
A .Kaméliáa férfi* tipikus Kövessy W8 darab, nem magas ezárnyalatu, de alkalm" arra, hogy több estén is, a közönséget állandó derültségbe tartsa. Szól egy ötletes
XI,III ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1904. SZEPTEMBER 10-ín.
uri embernek, Kikéayi Igoácnak Bierolmi kalandjairól. A magában egyswiü törté-n" t a nmi illíMto kitttoí jelenetek-kel szellemességekkel. A darab miusikája «7Beéa?ej. K\'ikényi pompás szerepét maga S/f játszotta. Ugy játszott, abogj
/okolt: ötletesen, jöizQ bumorral. Kapott Ht koszorut is a sok 1«P« ™ » -Az egyiket Nagykanizsa társadalmától. KSvessy után lejjebb -P l« Erdős Alicének, kiben tehetséges, intelligens színésznőt ismertünk meg. Dér. Rózsinak tűzről pattant menyecske szerep
intőit részöl. , .
Ocskay brigadéros vaséruap este került színre üres ház előtt.
Aranyhíd hétfőn másodszor került színre kifogástalan összjátékban.
ISob herceg. Margó Zelma, mint vendég hódította meg » közönséget Bob hercegben. C-ongö szép bsngjával, üde, kedrus játékával enuivaló Bob úrfit mutatott be közönségünknek, mely minden jelenésé! viharos tapssal és két csokorral jutalmazta. Csodáljuk, hogy még akkor 80in játszanak színészeink kellő ambícióval, mikor vendég művésznő van itt. Nagy Dezső, ki Poniponius szerepét nem unta még meg, hatásosan játszott Komáromy Gizi mint énekesnő is megállta helyét.
Az Ibolyafaló. Moser hirea vig-játékát, mely Almássy jutalomjátékául uJatott, lelt ház nézte végig, mely inkább Alméssynak, a közöuség kedvencének szólt, mint a darabnak. Almássy nagyon jól játszott. Makó Ayda és N«gy Dezső, mint mindig, ezúttal is a legjobbat adták. Hevessy Mariska kedvvel játszott. Latabár ismerőseit a páholyban üdvözölte. A csuh káplár helyett inkább Kövessyt néitOk volna, mint Magyarít, ki szerepének komikumát bohóc módon játszotta.
Nőemancipáció-ban Margó remekelt. a többi szereplók törekedtek bzod, hogyMargó művészetének méltó keretet biztosítsanak.
Ármány és szerelem pénteken ment féihelyárakkal. A szereplők mindegyike\' kifogástalanul játszott. Hevessy Mariska, bár még mindig nem tökéletes, beleélte magát szerepébe. Ismét csak több természetességet ajánlhatunk.
Szerdán Károlyi pár jutalomjátékául ,Zsábaa kerül színre. Az előadásra a jegyek már most válthatók.
KÖZGAZDASÁG.
A tárházak készlet kimutatása m/m.-ban.
Készlet azeptember 9-én.
Buza 11533. Rozs 2851. Árpa 20938. Zab 5774. Tengeri 6071. Olajmagvak 4900. Hüvelyes 1301. Különféle 3340. Beraktározás szeptember 9-ig.
Buza 3933. Ilozs 553. Árpa 6135. Z»b 98. Tengeri 340. Hüvelyes 99. Kiraktározás a ze p 18 m b er 9 - i g.
Buíb 295. Rozs 98. Árpa 2455 Zab 300. Trugeri 244. Különféle 139.
— Balatonfüred és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság alakult I. lm 4-én. Igazgatósági tagok: Hirschlold Sámuel, Horváth Mihály. Oblatl Rudolf, Révész Adolf, Varga János, Zollner Sámuel. Részvénytőke százezer koroua.
— A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület e bó 3-án d. e. 10 órakor Zalaegerszegen Kolter István elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A gyűlésen jelenvoltak: Voigt Ede mint jegyző, Bogyai Máté, Bezerédy Lsjor, Botka János, Ányos Kálmán, dr. Csanády Gusztáv, Dezső Béla, Hertelendy József. Malatinszky Ferenc, O.tay Guidó, Rsischl Vencel, Srideckj Béla egyesületi tagok. A közgyűlés az első magyar általános bíztositó társasággal kötött szerződés G. pootja értelmében a fenti társaság gyűlésére egy állandó kiküldöttet választott. A közgyűlés a zalamegyei tej- és egyéb mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezetek szövetsége alapszabályainak III §. e) pontja értelmében a szövetség igazgatóságába megválasztotta Hayden Sándort, Szűcs Dezsőt, Szentmihályi Dezsőt és Vizlendvay Sándort. Malatinszky LajOB főszolgabírónak a községi bikák biztosítása tárgyában beadott indítványát. Viosz Ferenc főszolgabíró a Magyar Gazdaszövetség részire kidolgozott válBszt, P. P. S. K. K. megye gazd. egyesület a szatmármegyei gazd. egy. a magyar szőllösgazdák orsz. egy. átiratára, s végül az Omge átiratát a galíciai, román, oroszország felől tőrténő bevándorlás tárgyában közgyűlés hozzászólás nélkül, pártolólag tudomásul vette.
— A tapolcai vincellériskola igazgatósága az 1905. év január 1-én kezdődő egyéves tanfolyamra pályázatot hirdet: Felvételi kellékek: 1. 16 éves életkor betöltését igazoló keresztlevél, vagy katonakönyr. 2. írni és olnani tndáat \'gazoló iskolai bizonyítvány 3. Fedhetlen
előéletről szóló községi erkölcsi bizonyítvány. 4. Ép, egészséges és munkára alkalmas testalkatról azóló orvos! bizonyítvány. 5. Szülő vagy kiskorúaknál a gyám írásbeli nyilatkozata arról, hogy fiukat a tanfolyam tartama alatt az iskolából kivenni nem fogják.
— Hirdetmény. A co. és klr. közös hadügyminisztérium nyilvános árlejtést hirdet a cs. és kir. közös hadsereg 1005. évi bőrnemü ruházati és fölszerelési cikkeiből a hazai kisiparnak fentartott mennyiség szállítására. Szállítandó különféle lábbeli bakancs és csizma, továbbá szűcs-, szíjgyártó-, gombkötő-, kötélverő-és egyéb munka. Az ajánlatok legkésőbb f. évi október hó 31-ikéig kamaránknál nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető. Sopron, 1904. évi szpp-tember hó 5-ikén. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
Szerkesztői üzenetek.
— P. J. Az Ocyvítlek fegyelmi liitóliga ax Ogjrvédi kamara. Tudtommal a klrdéiea Ogyred ellüutegjelcai eljárta folyamatba tévő nincs. — Feljelentést mágiától ia adhat bc a katoar^faoz, tehit Ön ia.
— K. J. A tüdővésznek elömozditAja a por. Hogy miért leprik az utcit iiappil7 Azért, mivel a .ajtón és a köxcgésxBégQgyi bixotuágoo kivűl nem törődik as Ogygyel ■coki.
— Olvasó. Sxerkeiztfiiégank rnir egéiz hírlapírói ginlát nevelt Nagjrkanixsio. Csak. néhi>iy aeret említünk: Salgó Sándor, Fehér l.ipót, Dr. Kim Ern6, Dr. Per nyi Jóuef, Dr. Nagy Lajos, Gixpir Béla, Nagy Samu stb. A kóxérdek szempontjából melléket, kogy melyik lapnál dolgomat volt munkali-laiak. A dolog lényege Dém ax, hogy az iró hol dolgoxlk, hanem, hogy mit ir éa hogyan szolgálja a köxűgyct Ax Igazi hirlapiró a társadalom minden rétegével érintkcxxék. Csak ily midőn ismerheti a köx-véleményt él lehet ennek xxóclöté A kózvéle ményt irányítani is kell. Kit aohasem tévcax-tettQk sxem elült.
HxerkestlOaéQ : £>r. VtlMnut Henrik, lelolöa ■aerkeaxtft. Kiadó: Ifí. Wa)dils JöztcJ.
VJEGYJES.
— Egy népszer. A .Moll fit* sás-boruetz\'
álul a belCKoknek egy ép oly gyójcybatiiu mint o!c«6 »xer nyujtatik köszvényes éa caaxoi bán-talmaknfcl, sebeknél és daganatoknál. Egy Oref ára utasítással együtt k. I 90 Szétküldés naponta utánvétellel Moll A gyógyszerén, ca. éa kir. udv. szállító ilUl, Bícf. I. Tucblaubeu 9. A vidéki gyógyszertárakban éa anyagkor akedé-aekben határozottan Moll-füe késsitmény kérendj ax ö gyári jelvényével éa aláírásával.
Nyilttér ~
Ax e rovat alatt kóxIOlKkért nem villái felelfixxécet a axcrkesxtőség
Yese, hngyhőlyac, hugrdara és a böszrény bántalmak ellen, továbbá a légió és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a tilthlOD-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve lesx. üunyhajtó hatásul
Kellemet un] | Köanjei eaésillislo
Kapható áaváoyvixkereakedésekbea éa
gy<5gyaxertárakbaa. A Salvator-lorráa igazgatósága Kporjeten
MATTONI
ERZSÉBET SÓSFQRDÖJE
flyójytieiy Budapest (KudinJ,
Idóuy iprlllsho Iö-iól október hó 15-lg
Kiváló gyógyhatáaaal bír
nöi bajokban és altesti bántalmakban.
Rendeld arvas dr. POLGÁR EMIL. Egésztéflei fekvti. Jutányos Iakáaak Jt ».ndé jli Vlllansat-vasMlI lunMII.ti. a réváraaaal.
Minden családnak
jaját jól felfogott érdekében csakis a
Kathreiner-féle
Kneipp-maláta kávét
tzabadna pótlékul használnia a mindennapi káréitalhoz.

FONTOS
GYOMORBAJOSOKNAK!
í.tváuyhtányt, gyomor-fiijdnl inaiul, émoljfést,
gyomorgyengóseget,
omésztcul zavarokat, fS-
rftJÖKt xtb. megsinntct axonoal a világhirQ valódi
BRÁDY-fólo MARIACELLI GYOMORCSEPPEK.
Sok exer köszönő éa elismerd nyilatkozati Kit üveg hasxn&lati ntaaitással KO alléi,
nagy nveg 1-40 korona. == Gyjpyszertarakban kapható-
i-\'»\'r>kli.-: Bli.lDt C. gyógyszerlira a .Magyar Királyhoz1 Bécs, honnan kiiiaatra Ingyen klldetlk az érdskas .Specialhroachör,\' ú kor. bckoldése ntin 0 kii flvej, kor. beküldése mellett 3 nagy Qveg lesx bérmentve ktlldre Képviselet Magyarország réaxére: TOROK JOZSKF gyógyszertára Bndajieat, Király-ulea IS
Úvakodjiak itiazalsktíll A valódi MARIACELLI gyomorcacppck fenti védjegygyei éa aláirissal kell, hogy ellátva legyenek.
A ■ Pesti Napló uj karácsonyi ajándéka A MAGYAR íí
Páratlan tli»tO, kah5 kUUiliW&ban és bclsS tartalm&ban ogyedQl Mló remekmű az, a melyet a ,Pí«ll liplé* ai 3 904< év karicsonyára axájjt meglepeté*Ql, olvasóinak. Kiltligl karicsimyi ajimlékaliiak dlue» sorozat&t folytatja moit a „Pllll liplo^" uj . és minden eddigi ajándékot messze lulstámyalA disunüvel, melynek cimo ez lesz:
A MAGrAR FESTŐM ÖVÉSZET ALBUM A
A magyar festőművészet remekelnek gyönyörű foglalatja lesz ez a páratlanul álló dUtmunVa, amely n magyar festés remekelt fogja felölelni a XVÜ. század nagy magyar (cstüitftl, Koptckj-lől és láliyoky-iól kezdve egész n jelenkorig, amikor Iiakácij Mihálj, Székalj lirtalai, Lotr Karoly, Biaczor Eynl*, laOríiz Tiktor és Zlcbjr iikály vezetésével hatalmas gárda szolgál j;i a migyar fcslCuiUvészctet. A magyar IrtMlalomhan nincs még olyan mii, amely a magyar fcstiiinüvéstctet ilyen gazdagságban muiatja W Öttin ai|yi7lbáta (eitaiéayt szemeltünk ki, amelyei mosteri kivitelű
ötven mülapon
mulatunk bc a magyar közönségnek. .Az ötven millajt nagyrésze gyönyörű
sok színnyomású kép
lesz, olyan, mint amelyek a Yöréinartj-Alkaait eseménynyé avatták a magyar könyvpiacon.
Ezenkivűl a magyar festőművészet történetét a könyvben elsőrendű esztétikusaink érdekes és népszerű előadásban fogják bemutatni: A szöveget szánéi faataiiayaak a szöveg közé nyomott másolata fogja kisérni, ugy, hogy az ötven többszinnyomásu mlilappal együtt A m»-lyar Fattíafiiészat Albánt a leggazdagabb és legdíszesebb tára les? a magyar festőművészeinek. A „laiyar Fiataniriazit Albanít" meg fogja kapni a Ptsll lapla minden előfizetője, aki az év végéig, akár hayonta ts, do álkn-dóan fcs megszakítás nélkül elÖilzető marad. Minden félreértés elkerülése Yégett azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok ax.uj előfizetők, akik as ly04, évre szól6 előfizetésük fejében a Vörösmarty-Albumot megkapták, a Magyar Festőművészet Albumára csak ugy tarthatnak igényt, ha egy további egész évre előfizetnek.
A Pesti Naplő előfizetési ára egész évre 28 kar., félévre 14 kor., negyedévre 7 kar., egy höra 2 kor. 40 ílllör. — Szerkesztősége és kiadóhivatala:
Budapest, Vi. Andrássy-ut 27. szám alatt van.
4°|o-
-OS
törlesztéses kSIcsnket
nyujtuuk budapesti
és külföldi elsőrangú pénzintézetektől földbirtok és ingatlan »/» értékéig I. éa II. helyre 16—65 évig terjedő időtartamra. Személyhitelt! papoknak, katonatisz-teknek, állami- és magánhivatalnokoknak, kereskedőknek és iparosoknak kezes és kezes nélkül 1—15 évig terjedő időre gyorsan és dlscreten. Bank- és magánadőságolt convertélása. Mellár Lajos és Társai
bankbixominy Budapest, TI., Dávid utóza 15.
(Törvéayáaíkileg bejegyzett czég).
(Yálaax bílycg \'
ÍSST Hock János Imakönyvtl I forint 20 krtól 10 lorlntis.
T. CZ.
Vagyok bútor legalkalmasabb
1.IJÍID
NAGYKANIZSA, 1904. szeptember hó.
ÉK TAR6YAKKAL
dúsan fclsze/clt üzletemet szives figyelmébe ajánlani.
Raktáromon Mpo* könyvök cs ifjúsági iratok minden nem. cs kor síúinrirn ajándék w diszmOvek, pompás kötésű Imakönyvek. emlékkönyvek, diaxlevólpaplrok, Írószerek, lárcza- és fali-naptárak, lársaa-játékok, legújabb hangjegyek, nagj\' választékban lalálhntók. A hnzni irodnlom gi\'öngycin kivul a nómot irodalom keresett műveit is beszereztem, ugy, hogy minden tekintetben m>\'«Jot nyújtok bccscs igényeinek kielégítésére. Ez alkalommal szíves figyelmébe ajánlom
HtaOSZERKERESKEDÉSEMET
n hol különösen a tanuló ifjúság számára szolgálhatok hasznos és maradandó bccsü ajándékokkal. Z«nélö müveket és mechanikai hangszereket, melyek diszes ajándékokat képeznek, szintén raktáron tartok s esetleg részletfizetésre is szivesen átengedem. Továbbá legyen szabad több uj betüfajból dúsan felszerelt
KORT YITOIDAMn
becses figyelmébe ajánlani. Névjegyekét, esketési és báli meghívókat Ízlésesen és jutányos árakért készHek el.
Üzletemet sxives jóakaratába ajánlva vagyok
mély tisztelettel
IFJ. WAJDITS JÓZSEF
könyv-, papir-, zenemű- é* hangszerkereskedó.
Teljonon folszorolt moatorhogodü laron flnom kivitelben, kltOnö hnngrgnl, vonóval 6a z&rhatö tokkal OSAK lO P»T.
A hol zongora nincsen, s gyönyörű zenét hallgatni és tánozolni szeretnek, ott nélkülözhetlen a
^ „MIGNON"
szalon zenélő mű, mely a loghoss/.abb operákat, lánoz-ncnét stb. hangjegyről játszik.
táacz-zinét megszakltát nélkül szolgáltatja. Ará 25 és 3a forint. V«ndégl6sGknak nagyon fontot.
Pillát nagj Lexikona 16 kittiben filbörkitétkiB ira 96 Irt., részlitlzatiira It nagkaphati.
XL1II. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904 SZEPTEMBER 10 én.
Ml LKA SUCHARD
alpesi tej kakaó .. czukorból áll< Páratlan különlegesség.
Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
Jónak, a jobb az ellensége.
Tényleg a legjobb ai eddig használatban levő szappan, szóOa, por, stb. anyagoknál vászon és pamut nihanemQck mosásira, a Sehicht állal újonnan fchaláh
mosókivonat,
„Asszonydicséret"
védjeggyel, a ruha beásztatás&ra.
Elönyökí
1. Ax eddig szükséges volt mosási időt a felére csökkenti.
2. Fáradságot a negyedére.
3. A szóda használatát teljesen fölöslegessé teszi
4. Minthogy tisztábbá, tehát fehérebbé is varázsolja a ruhát
6. Ugy a kezeknek, mint a ruhának telliesen ártalmatlan, amiért *s alant jegyzett cxég kezességet vállaL 6. ReruJkivül kiadósaga folytán olcsóbb, minden más mosószernél.
BélkWözbetetUnnó válik minden háziasszony ás mosónönéi sgj eojszerl kísértet ntán. 4 Mindenütt lcapbató.
i\\ Schicht György, A.ussig.
A legnagyobb gy&r a iimfra xxeraőbexv. eu& ouropul sssdrazföldön.
Síubica TOpliíz hévvizfürdi
Uj füi\'döigazgatosag. Uj berendezés.
Fürdőidény: május i-től október végéig. A zagoriai vonal Zabok állomásától */, óra, Stubicu Tóplitz megálló állomástól \'/, óra távolságban.
Ezen 53\'b C. foka hévviz lölülroulhállan hatású, főleg c?útoa izom b izületi fájdalmak, idült csonthártyalob, idegzsábák, főleg Iscbias, izületi uu-gorok a idült Bríghtkór ellen.
Természetes iszapfürdője s modern berendezésű izzasztó helyiségei (Cal-darion) nagyhatásuak női báotalmaknál igy méhlob után visszamaradt izzad-mányok_ felszívódására. Egyéb gyógyhatáuyok Massage, villanyozás galván és faradícus árammal, villanyos Massage s. a. t.
A fürdő Zágoriának egyik legszebb tág völgyében fekszik kiterjedt szép árnyas erdei sétányokkal.
Állandó gyógyzene. Lswn Ten.iis tekepálya.
Kocsik minden vonalhoz Zabok a Stubica Tóplitz állomásoknál. Tóbb tagu családnak ajánlatos az érkezést előleg bejelenteni. Fóllünó olcsó árak, lakás, fürdő s étkezésnél kitüuő konyha, természetes borok.
Útbaigazítást ad a fürdőígazgalóság, a dr. Spaoner I. fürdőorvos magyar nyelven. Prospektus ingyen s bérmentve.
aonooc
?! Z.K.
0000300000000000 OOOOO COOaOOOOOOOOOOOOO
Z. K.\'/, 904.
Cuk
M OLL-F ELE
SEIDLITZ-POR
aklcor valódiak, ha mindegyik dobos Moll * védjegyét és aláírását tünteti fel. A Moll A.-féta Ssldlllz-porak tartót gvóg/batáaa a logmakae.abl, g.»»,r. él al teitbáatalNik, gyomoréra ia gyomorhév, rőgzítt ezékriksdás, ■aaibiaulnm vér tolatás aranyír é. a legkülönbözőbb níl betsgtigek ellen, e jelet bázítzernek évtizedek óta mindig nagy.bb olterjedélt tzoraett. — Ara egy Ispsoiatelt ara-dall doboznak 2 kar »
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.

moll-féle I A.ÜL+Mjd
Csak akkor valódi, h» mindegyik nreg MOI.L A. véJjetyét muuiü lel
——- »A. Hall* feliratú őnozattal van zárva. A Moll-téle
sel-borazetz nevezetesen mmt (á|dalo«osillapiló bedörztöltsl mr kótxvíny,
sré°rcio41 -
MOLL Gyermek szappanja.
Legfinomabb, legújabb módszer lacrint kétzitek gyermek 6a hölgy trapuao a blr okszerű ipolátira gyermekek i felatttek rétzért.
•Ira darabonklnt — 40 III. öt darab — 1 kar. 80 III. _Minden darab gyermek-szappan Mail A. vámagyával van ellátta.
F ó a z é t k ü I d FT-Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tnchlaubon 9. az. Vidéki megrendelések naponta poiUutáavét mellett teljeiiuctnek A raktárakban teisék határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Baktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf Fiai.
foooocxxxxxxxaoooaoooaaáoaöaaatMaiaaö^gSaaa^1
világhirti finom cjyárhrtány
Egyedüli elárusító nacjybao tyagyarországoij:
BRÁZAY KÁLMÁN ^BUDAPEST VIII. József körú!37-39.
eo

s:.< M | =
• ü— ° JB a. z C
511 ■ f-i
í i5 ,
KÉRJÜNK CSAKIS
GL OBUS-TISZTITÓ-KIVOIÍA TO T
mint ezen ábra
\'\'HtíidoBl
miután sok
ÉRTÉKTELEN
utánzatot kínálnak.
Fritz Scliulz jnn.
Aktiengesellschaft, Leipzig u. Eger.
Indnütü Havreból minden szombaton. Utazási jegyek a
Französische Linie
által. Jó és gyors utazás. Kitűnő ellátás, borral és liquerrel együtt. Amerikai vasútjegyek minden állomásra eredeti árért.
Kózelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a
Französische Linie
Bécs, IV., Weyringergasse 3.
S Hclinlck Henrik
\'HIRDETÉSI IRODÁJAí
| Bécs, 1, Vollzeile 11, roldsíiol és I. emelni j
! Alapíttatott 187.} 8 Telepben 800 \' A es k. pnatatakar^kpéualár Cleariog-axácti-
ltja 80(. SIB. . ajánlja magát hírdelét] megbijtfclok gyárt ! •• 4« aloii •liatizéléra bal-és kllfildi ajtagok \' réazéra. ;
: Szaklaaáotok, birdeléai lervozolok, áraza-
bátok dijMalataa. : Legojabb aagy klrlip-ár|egyzik hírdottkaik logyea éa bórataatve
Saját gyűjteményes-hirdeti
rovat a
|„Keie Freie Presse" és „Keies Wr. Tagblatt" s
: birlapokban miodeanema blrdet^a réaxére, i
) mint: Adáa-vételi kStléiek aiindaa üzlet- :
: ágaak, Tara. képvlaolati Igyaikl, álliat- ! 1 kereaű, ajáalali Urdelétek alb

tevét,
pa pitja
cjírttfctwípopw..
Kapható:

Gyümölcs és szőlő sajtók,
.HERCULES\' folytonosan haló kettős emeltyű szerkezettel és nyomóerő szabályzóval a legmagasabb mnnkakfept\'aaég garantálva.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
különösen magAd nyotnás éa oigy munkiképeaaég elérésére.
Szőlő és gyümölcs zúzok
és bogjó morzsolók. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szóló és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek
gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümőlca-vágd éshi mozó gépek, leg ujabb szerkezetű szabad. öumúkMó .SYPHONIA* fa ;és szőlővessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vértetil kiirtására; szóló ekék.
A legjobb VETŐGÉPEK
Mayfarth Pb. és Társa „Agrlcola" (tolóvetőkerék rendszer) vetőgépei. MíndenocmQ mag- és kOlönböíö ma^mönnyitég saámára vállokcrekek nélkQl, dombon avagy tikon, a legkönnyebb járás, legnagyobb tartósság él mind a mellett a legol-sóbb ár által Időnek ki A lehető legnagyobb munka, iiiö* ét pénxmegtakariláat teszik lebetör.\';.
KS15n!ere»«éreket!si6na avato-gereblyék, sz-naíorgatök, széna- éssailmapré-■eV kézi h&sxnáUtra, kukorica momsolók, cséplőgépek, Járgányok, gabonarostik, Irlenrilk, ekék, hengerek, boronáklian és t»k»rmányké»zlt«»re ízolgalO gépeket a legújabb rendtatr él jitállás mellett gyártanak ét aaáUlianak.
MAYFARTH PH. és TÁRSA, pidisigi {^flint, iasön»5dék;ís etegjánk • Bécs, ll/l. Taborstrasse 71. szám.
Kitaotette tobb mint fi00 arany, etOtt éremmol atb, az összes nagyobb kiállításokon. Réixletet árjegyzék ingye\'n éi bérmentve. — Képviselők és viszont elárutitók kerotletnek.
gazd. kiállítás Pozioay ; dlj. aranyérem.
BORSAJTOK
.Kincsem*, „Hegyalja\', ,Kö< § nyök-szerkezetű", .Mabille* és - .Acélorsós", a hegyaljai borter | melök legkedveltebb borsajtói.
l.ogitjallb 1 "" 1 "1"L
~ rendszerű, I — QagjnxomQ préselésbe .
Föelönye i
Árjegyzék ingyen.
A must sehol sem érintkezik vasrészekkel! Egyszerű kezelési Óriási erőkifejtés! A törköly egy darabban és könnyen kivehető l Egy ember által = könnyen kezelhető I = Szólózuzók és bogyóról;!
.Viliim" legnjaUi ttitriíiigilis bogjózói« iKÓgépet.
Szilágyi és Diskant gépgyára Miskolcon.
Nyomatott Ifj. WajdiU József kfinyvnyocndájában Nagykanizsia.
T. c.
Örömmel van szerencsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy könyv- és pipir kereskedésemet egy uj üzletággal
Gyermek- és Ifjúsági Külcsönkönyvlárral
bővítettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt állandóan bőviteui fogom a MAGYAR GYERMEK- és IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel.
Nem az volt a célom, hogy mennél több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitűnő könyveket adjak az iljuságoak, olyanokat, melyeit az ő számára Íródtak, amelyekből szórakozik és Unul.
Kölcsöndij egy hónapra 60 fillér.
Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifja olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvel az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elől menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leáoynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek.
Magamat a t. szülők jóindulatába ajánlva maradtam
Nagykanizsa, 1902. julius hó.
Kiváló tisztelettel
Ifj. Wajdita Jóxuef.
NAGYKANIZSA, 1904. szeptember hó 17-én.
38-iK szám
Eisntctisi ír: Egén évre . . 10 kor. - üli Fél 4 vre . . . l> kor. — a . Negyedévre . . 2 kot. 50 flll-figyes szám 20 011. H I R D~ET É S E K
6 b»ibo> petlliorban 14, mi»od«or 13, i minden Invibbl íorérl 10 fill
N V I L TTFR BEN
pelii aoroDkcut 20 fillérért vSlet-nek fel.
A nagykanizsai .Ipar-Testület," a részvénytársaság," .nagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet, nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények ttpintézete," a

„nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a .Kotori takarékpénztár a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagykanizsai tanitói járáskör,"
XLIII. évfolyam.
A lip .Kellemi részét illető minden közlemény A fűlelfie izerkeíití nevére, as auyfigl résit illető közlemények pedig a kiadó nerére eimietcen Nagykanizsára bérmentve lnlózondík.
Béiracntetlen levelek nem fogadlatnak el.
Kézirat vissza nent kUldolik.
a .nagykanizsai _keresztény jótékony
katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ TÁRSADALMI HETILAP.
A hatodik érzék.
Nemrég olvastuk, hogy egy budapesti kereskedőcég százéves jubileumát ülte. Ritkaság ez minálunk, ahol a kereskedelem elejét éli, hogy százéves fennállását lássuk valamely jóravaló, módos boltnak. Ugy emlékszünk, hogy a jubiláns cég egynémely alapítványt is tett. A jótékonyság nem szokott hoppon maradni az ilyen alkalommal. Biztosan tudjuk azonban, hogy a kereskedelmi szakoktatásnak, nagyobbszerü közgazdasági céloknak semmi sem jutott ez alkalommal. A jubileum részletei elmosódtak az emlékezetünkben és világosan, élesen csak arra a részletre emlékszünk, hogy a szakoktatásnak mi sem jutott a kereskedelemnek egyik ünnepe közepette. Ez a visszaemlékezésem koráut-sem rekrimináció a jubiláns céggel szemben, személytelen megjegyzés ez csupán. Altalános baja a mi közgazdasági társadalmunknak. A hatodik érzek hiánya: a kellő jótékonyság, a komoly anyagi érdeklődés. Ez hiányzik a mi közgazdasági életünkből. És hiányzik talán a gyakorlati közgazdasági érzéken kívül az érdeklődés a közgazdaság elméleti kérdései iránt. Ha gazdag kereskedőink, vállalkozóink, mind ama tőkepénzeseink, akiknek érintkezésük van a közgazdasággal, figyelemmel kiséruék az európai eseményeket, amelyek a kereskedelemmel, a kereskedelmi szakoktatással kapcsolatosak, lehetetlen lett volna észre nem venniök, hogy a külföldön mi történik a kereskedelmi főiskolák fej lesztésének a területének. Köln, Aachen, Frankfurt, mindhárom német város kereskedelmi lőiskoláit gazdag alapítványok teremtették meg és látják
el busásan anyagi erővel. A kölni meg a frankfurti főiskolát két gazdag polgárnak az alapítványa helyezte bele a közgazdasági valéságba, hogy a német közgazdasági szakoktatásnak díszére és a kereskedelemnek, a gazdasági életnek haszuára váljanak. Az aacheni főiskola mögött humanitárius alapra berendezett pénzintézet áll: az Aachener Verein zur Beför-derung der Arbeitsamkcit. Ez az aacheni példa arról is szól, hogy milyen üdvösek az ilyeu pénzintézetek, amelyeknek nincs részvényes szervezetük és hogy Magyarország kulturális meg közgazdasági intézményei sokszorosan megsioylik, amiért csupán csak részvényes alapra fektettük vidéki pénzintézeteinket és nincsenek községi takarékpénztáraink, mint Európa legtöbb államában.
Egy szerény ösztöndíjon kívül, melyet a régi 1845-ben alapított takarékpénztárunk ad a helybeli felső keresk. iskolának, ezt egyetlen egy pénzintézet sem támogatja. — (Szerk.)
A közgazdasági philantropok azonban másutt is felbukkannak, nemcsak Németországban. Még csak nem is régen örökítette meg a nevét Bocconi, milanói gazdag polgár, aki hatalmas alapítványt tett, hogy Milánó, az amúgy is gazdag és erős Milano, a kereskedelem céljait szolgáló egyetemet rendezzen be. Az amerikai nábobok szédítő alapitványairól nem is szóira, ott van Franciaország példája, ahol a kereskedők és kereskedelmi vállalatok számos ösztöndijat tűznek ki a keres-. kedelmi iskolák abituriensei részére. Méltóztassék végig nézni a magyar részvényes-vállalatok mérlegét, milyen kevés jut — a jótékony adományok
_TÁRCA.
Hilda.
— A • Zalai Közlöny* eredeti tárcája.
„Jaj, nagyságos asszonyom, persze, lia ez a gyermekem nem volna." ■ B. asszony ott áll a hölgy elölt, ki őt fényes bizonyítványai dacára nem fogja ót házába fogadni. A piros orcájú 8 éves Hilda aggódó várakozásbi»«siinul kenyeret keresó anyja mellé. A másik nőnek „boldogsága" ujjongva rohan a szalonon keresztül, hisz az egész ház jóléte az övétől függ.
Egy vidám oly kevéssé érti meg a szegény és gazdag közötti különbséget, mint egy madárka, mely dalolva ringatód-zik az ágon. Igy Hilda még alig sejti, hogy ó a többi kicsinyekhez hasonlítva az élet sötét oldalán áll. Csak némelykor rémlik előtte, mintha az élet valóban nem oly vidám volua, amint azt a többi iskolásgyermekek sajtolják, akik csokoládés ünnepségekkel, születésnapi meghívókkal dicse-keduek ós uj ruháról adnak hírt! Óh, ezzel Hilda semmit sem törődött 1 Az ő kis szivének csak egy bálványa vau: anyja. Ha ez mosolygott, valami ugy ujjongott a gyermek szivében, mi édesebb volt, mint a csokoládé; s lia anyja sóhajtott, ugy tetszett mindig Hilda előtt, mintha egyült járnának egy sürQ erdőben, abol sohasem ragyogott a nap és sohasem fénylettek a csillagok. És ez a sötét erdei érzés nagyon IS sokszor környékezte a rózsás gyermeket.
„Hajrá, lovacskám" — kiabált Pali az első emeletről egy fél órával később, mialatt
a hazatérő Hildát bosszú, szökő hajfonatáu ragadta. .Hajrá! gyere lovacskám I" S | árkon-bokron keresztül rohan a vadászat. Hilda uem is gondol inost az emeleti szobácskára, amelybe anyja most megy.
B. asszony bizton remélté, bogy most állást fog kapni. Bizonyítványai a lehető legjobbak. Azt hitte, inikor a férje meghalt, hogy egy jól ajánlott .támasz" könnyen megtalálja kenyerét. Azt azonban uem ludta akkor, hogy mily nagy ama jól ajánlott „támasz"-ok száma. Nemsokára megértette ezt is. .Hisz látja, feljegyzem cimét. Tehát olcsóbbau nem Állhat be?" .Hisz nagyságos asszonyom hallotta, . . . gyermekein ..." l)ei feljegyzett címek dacára a levélhordó sohasem hozott felszólítást, hogy jelenjék meg; sok jól ajánlott .támaszt" kapni olcsóbb pénzért.
B. asszony nem csüggedett. Csak, mivel hónap-hónap után múlik el, hallja Hilda gyakran o siót: „Hja, hogyha e gyermek nem volna ..."
Az asszony nem rossz szándékból mondja: Bizonyára nom. Csak sohasem gondolkozik afölött, hogy ezeknek a szavaknak az értelme, fájdalmasan fog egykor a gyermek tudatába jutni. Mert végre is, egy anya sokat áldoz gyermekeért. Mentül keservesebb a kenyérért való küzdelem, taláu annál bensőbb szeretetlel szorítja szivéhez gyermekét.
Tanácstalanul lép B. asszony az ablakhoz s letekint a nyüzsgő utcára. Ott rohanoak el egymás mellett azok az emberhaogyák. Ugy tüut fel előtte, mintha a jó Isten onnan az égről egy marék homokot hullatna a másik után a földre; az egyik szemecske az alkalmas foltra esett s kezdett világítani; a másik époly zajtalanul merült az éjszakába
sorában — a kereskedelmi szakoktatásnak. Milyen kevés jut a kereskedelem munkásai, a magántisztviselők humanitárius intézményeinek 1
A hatodik érzék, a közgazdaság szerveinek kellő anyagi támogatása nincsen meg a magyar közgazdasági életben. Igaz, hogy a gazdasági élet emberei felülről sem kapnak sok buzdító példát. A kormány sem siet túlságosan a kereskedelmi főiskolák támogatására. A minisztériumban mindennek bureaukratiljus az utja és a bureaukratja utja tudvalevő, hogy lassúság dolgában túltesz a vicinális vasutakon. A közoktatásügyi minisztériumnak, igaz, hogy nehéz a helyzete. Mert sok mindenre van pénz Magyarországon, dc kulturális célokra nagyon is kevés van és a közgazdasági művelődés céljaira különösen vékonyan csörgedezik nz állami támogatás forrása, lia mi volnánk a közoktatásügy minisztere, akkor első dolgunk volna, hogy világosan lássunk ezekben a dolgokban. Miért, hogy Berzevicy, ez az európai ember, félre nem teszi a bureaukratia unalmas formáit és nem néz közelről a szemébe a kereskedelmi iskolai kérdésnek? Meg kellene látnia, hogy a kereskedelmi iskoláknak fele is elég volna, dc ezek erős anyagi támogatásra szornlnak, hogy úttörőivé lehessenek a magyar világkereskedelemnek.
A kormányzó hatalom lassúsága ezekben a kérdésekben összefügg a magyar társadalom bántó közömbösségével. A magyar kereskedelem sem támogatja a kereskedelmi iskolákat. A gazdag magyar vállalatok, a magyar tőkepénzesek nem vesznek kellőképpen tudomást a magyar kereskedelmi főiskolák exisztenciájáról és ez inté-
zetek megerősítésének a szükségéről. Hogy a kereskedóvilágnak mekkora a közömbössége a közgazdaság kérdései iránt, mutatja a magyar közgazdasági irodalom csenevész volta. Csak most érezhető valami kis mozgás. Nagyban és egészben azonban semmi érzék sincs a közgazdasági irodalom támogatására. Hogy mást ne említsünk, ott van a Magyar kereskedők könyvtára, amely dr. Schack Bélának, kereskedelmi iskolák királyi főigazgatójának a szerkesztésében bocsájtja közre érdekesnél-érdekesehb füzeteit és még sem részesül a kereskedővilág részéről abban a támogatásban, amelyet magas színvonalánál, hézagot pótló, jeles füzeteinél fogva megérdemelne. Más országban ezrével fogynának az olyan munkák, mint a Magyar kereskedők könyvtárának a kötetei és minálunk az érdeklődés e részben is sok kívánni valót hagy. A hatodik érzék hiányzik itt is; a magyar kereskedők, akik panaszokat hallatnak, hogy a foglalkozásukat nem becsülik meg eléggé, a művelődés eszközeivel, szerveivel szemben mintha lenézéssel viseltetnének és elfelejtik, hogy a tisztességen kivül a képzettség az a tulajdonság, amely a polgárnak megbecsülést szerez. Ha a magyar társadalomban kifejlődik a hatodik érzék, a közgazdaság miudennemü szervének a kellő méltánylása, támogatása. ha a kormány is teljes szeretettel fordul a közgazdaság kulturális céljai felé: ez az ország megerősödését fogja jelenteni a szellemiekben, anyagiakban egyaránt. A magyar kereskedelmi szakoktatásnak, kOlöuöseu pedig a kanizsai kereskedelmi iskolának nagy szüksége volna egy közgazdasági philantropra. Mikor
fog elkövetkezni az a Semsey Andor, aki nagyot lendit a nagykanizsai iskolán.
ICreultcr l.ijjót
Utcagondozás.
Nem magas tervektől izzad fejünk, midőn ismét utcáink gondozásáról irunk. Nem érdemes kutatni a város költségvetésében, mennyi pénzt fordít utcatatarozásra, kliukerezésre, kavicsozásra stb. Mi lesz ebből a sok léniából rövid idő múlva? Por és sár, olyau anyag, melyet a szél és a lakó mindenüvé elbord, még a szmyroa-svőnyeggel fedett lsk-osztályokba is. A lakosztályok porát sok száz szorgalmas kéz vagy az ablakon vagy az udvaron dobja ki a szabadba. Az utcán a seprők és utcakotrók aztán ismét felverik, felkavarják, míg sikerül a szemet egy részét k szabadba kivinni.
Városunk porcsapásának egyik oka a város klinkerburkolala és a hiányos öntözés. Sokkol ellentállóbb burkolatra volna szükségünk, ha azt akarnók, hogy sikerrel megküzdjüuk porral és sárral.
A klinkerburkolot alkalmazása az eltűnt nemzedék lelkiismeretét terheli.
Mikor a 70-es évek elején Kanizsa mandzsúriai elhanyagoltságából kezdett kibontakozni, a város vezetőinek az a szerencsétlen ideája támadt, hogy a köz-kutakat klinkerrel burkoltatja, a háztulajdonosoknak pedig szabályrondeletileg meghagyta a téglával való járdaburkolást. És ez mindazért tőrtént, mivel a város tulajdonában téglaégető kemence volt, mely később oly keveset jövedelmezett, hogy egészen felhagytak vele mégis. Még máig is azt halljuk, hogy Hollaudíában némely város is ki van klinkerezve, a hollandiai városok pedig tiszták. Igen, csakhogy a hollandi városokban, ott ahol klinkerburkolat van, a teher- és kocsiforgalmát nem a közúton bonyolítják le, hanem a viziutak szolgálnak forgalmi csatornákul,
A porkalamitáít nagyon terhes eltűrni városunkbau, különösen julius és augusztus havában. Szerencsés sz, nki lerázhatja saruiról a kanizsai port. Aki csak Bzerét
ós a sötétségbe. Ö ós Hilda bizonyosan a sötét oldalon hulltak alá. Még uem volt szükségben; de már közeledett a szükség; vaijeo nemsokára nem ragadja-e magához kiterjesztett karokkal s két embort: az anyát és a gyermeket?
A hölgyek, óh a hölgyek I Mennyire neheztelt reájuk, kik gondolkozni nem tudnak. Hát nem éppeu a gyermek miatt kellene az anyának foglalkozást adni? Kzek a vagyonosak, kik magukat annyira ápolják kik magukat mások által kiszolgáltatják, kiknek gyermekeit minden körülveszi, ami őket tatán később az élet küzdelmére alkalmatlanná teszi, nom gondolkodnak semmit. Sehogy sem tudják megérteni az oly nőket, kiknek a férjök sem jó szobát, sem cselédeket, sem fürdőre való költséget nem adhat? Nem, nem! Nincs szivök 1 Hál talán jobb sorsa van a nevelőnőnek, ki a szobácskát vele megosztja ? Mit használnak fényes okmányai ? Ki gondol arra a husz esztendőre, mely alatt idegen gyermekek szivébe a szeretetet
ség óz: .Kisasszouy! fiatalabb erőt deresek!?" Nem sejti-e a hölgyek közül egy sem, hogy ez a szó milyen csapás az alig 40 évesre?
A lakótárs éppen most tér haza. Csak egy sóhaj. Ez az egész társalgás. Mindkettő tudja, mit jelent e sóhaj : ismét egy nap, amelyen hiába mutatkoztak be. Mindkettő testileg fáradt a sok és nagy úttól, s csak csendesen tekintenek le az utcára
Harsogó zajjal robognak most haza kocsis és Hilda. Egy ugrással nyakán terem a kis leány aiiyjának. Egy tekintet elegendő: a gyermek hangos vidámsága elnémul. A mosolygó napsugaras kis terem-
tés meg van változva. Igy megy ez most majdnem naponként. Valami megmagyarázhatatlannak sejtelme alatt összoszorul a szivecske. Vétkesnek érzi magát anélkül, hogy tudná, miért? .Igen, ha gyermekem : nem volna!" Százszor is közönyösen hallgatta ezt a szót a kis Hilda, anélkül, hogy a legcsekélyebb benyomást tette volna reá. S most, majdnem a leg-\' gyermekibb vidámság mámorában, oly í örvény nyilik meg előtte, melynek mélyébe 1 ö sohasem tekintett. Mint a villám, ugy jött a megértés. Szegény kis Hildái
B. asszony fel-alá járkál s késziti az estebédet. Feld k. a., a nevelőnő, egy ma még nem olvasott hirdetési újságot tanulmányoz. Hilda kezében tartja ugyan bábuját, de lelke távol van. Hogyha a gondolatoknak erejük volna látható világosságot vagy sötétséget teremteni valamely térben, ugy éjszakának kellene most lennie B. asszony szobácskájában.
.Igen, ha én nem volnék itt," — ma gondolja a gyermek logolőször. Miudenféle fantasztikus torvek hálózzák körül kis elméjét. Nem mehetnék- talán\' Afrikába, vagy Amerikába? Futni, mindig tovább futui! De nem; akkor anyácskát nem látnám többé! Az nekem nagyon fájna Kdes Istenein! mondd meg, hogyan togyem, hogy messze, nagyon messze legyek? Hiszen nem szabad maradnom, hdes Istenein, te bizonyára segíthetsz rajtam. Minden este könyörgök hozzád: Tégy jámborrá, hogy a menyországba jussak! Tedd meg kérlek, édes Istenem\'I Bs azután, nagyon, nagyon szép lenne. Mert ameuuyire ludom, egészen uem a menyországba jutunk; valamit én belőlem
atyám malié temetnek. És azután szép rózsák nőuek ki házomon, csupa kicsi, piros bimbótökák; s anyácskám meglátogatna engem s a rózsácskákat megöntözné. S a jó állást is megkapja, mert hiszon csak én vagyok útjában. De kérlek, édes Istenem, ne hagyj tulipánokat a siromon nőni! A rózsák sokkal szebbek s oly szépen illatoznak."
Az anyja a vacsorára hivja. A kicsike telve van terveivel, uiucsen étvágya. Szeretné a dolgot vele, vagy a kisasszonynyal megbeszélni, de nom mer. Talán jobb is losz az anyját meglepni. Hiszen még nem is tudja, hogy miképpen kezdje, hogy elkerüljön; gondolkozni akar erről, mindig, mindig.
Szegény kis Hilda!
Nom! a szoba nem sötétült el. Közönyösen süt az esti pír a házomra. Ma tűnt fel a gyermek lelke előtt legelőször a kép, hogy neki tulajdonképpen el kell tűnnie ; ma oselt kebelébe a szikra. Elalszik-e vagy kigyul-e? A gondolatot gondolat fogja-e követni, míg valami viz vagy valamely ablak csábítgat ?
Szegény kis Hilda!
Lent az udvarban hívogat a játszótárs: Jer, négyesbe játszunk mostl Frigyes és Margit itt vannak.
A gyermek hallgatózik, felugrik. Kicsi karjaival ugy csimpaszkodik auyjába, mintha sohasím akarná elereszteni. Nevetve tolja el magától az asszony a gyengéd leánykát. Pillanatokig nom érez mást, mint anyasága örömeit. A kis leány pedig csak azt érzi, mennyire szoretne maradni; hogy nagyon inessze ie van az ég e napsugaras helyocskétöl, s hogy mily szomorú dolog az, hogy mennie kell.
XLIII. ÉVFOLYAM.
ejtheti. Kanizsáról nyáron távozilr. A táTOzók közt van városi tanácsos, polgármester, főjegyző, városi képviselő. Korántsem akarunk mi ebből olyan következtetést levooni, mely az utazó közönségünket kedvezőtlen világításba helyezné, de azt óhajtanék közönségünk érdekében, bogy a haza és a külföld regéoyes vidékeit és városait no csak a globe-trotter élvezetével szemléljék, hanem tanulmányozzák is az idegen célszerű berendezéseket Nagykanizsa város hasznára.
Minden polgárnak van alkalma az ulcagondozást Csehország nagy fürdőiben vagy másutt is tanulmányoznia, miért nem hasznosítják tapasztalataikat itt a szűkebb hazában?
Miért nem interpellálnak városi képviselőink a közgyűléseken? Miért nem terjesztenek be indítványukat a pénzügyi bizottság tagjai a költségvetés tárgyalása alkalmával a viszonyok javítása iráot?
Az utcaseprés mai rendszere célszerűtlen. Az utcák Beprelésével a város a tűzoltókat bízta meg. A közönségre nézve egész mindegy, ki végzi a seprést, hacsak jól végzi. Közömbős tehát, bogy a tűzoltók végzik a seprést bizonyOB ellen-szolgálmányok fejében, miket a város a tűzoltóknak ad. De az 1890-ben kötött szerződés újításra és bővítésre szorul. Sok utcát nem vontak be akkor a tisztogatandó utcák övezetébe és nem kötötték ki az éjjeli és reggeli seprést. Jelenleg egy seprőgéppel próbálkoznak, mely bevált és molyet a tűzoltó-egylet 1400 K.-ért meg akar vásárolni Ez is mindenesetre baladás, ba a seprőgép mellett a cirokseprő szorgalmasan működni fog különösen a mellékutcákban.
A csatornák dögleleteB bűze sem log mindaddig megszűnni, amig a trágya-dombokat és disznóóllakat p. város belterületén megtűrjük.
A vasár- és ünnepnapi köpködések ellen a rendőrség rendeletet nem adott ki, bár a belügyminiszter a köpködést eltiltotta. De nézzük csak végig éppen a városház járdáját, a kávéházakat és egyéb nyilvános helyiségeket és nem bisBzük, hogy undorral ne fordulna el mindenki az utálatot gerjesztő és különben is az egészségre veszedelmes köpetektől.
A kanizsaiak légzőszervei igazáo kemény megpróbáltatásoknak vannak kitéve. A halandóság felét a tűdövész okozza. Egjéb fertőző betegségektől a város széjjelBzórt építkezési modora óvott beo-uűnket. De az utcagondozás BÜrgős reformot igényel.
Nemtörődömséggel, urhalnamságg&l és renyheségééi bizony nem lőhet reformálni semmit! A chinai copf is csak ugy tűnik el, ha levágjuk.
Szezonképek.
— A szemek fllrtje. — Kis diákok. —
— Miért nfiro volt szerencsénk Nagysá-dot tegnap az esti korzóo látni?
— Mert nem voltam ott!
— E<t mindjárt gondoltam, s talán abban sem tévedek, hogy maga ismét rossz hangulatban van. Nem mondaná meg az okát?
— Erről ne beszéljünk. Hanem inkább mondja meg nekem, mi gyönyörűségük van maguknak férfiaknak abban, bogy minden asszonyt, leányt ugy szembe néznek a korzóo, mintha valamennyi aznap érkezett volua meg a Fidsi-szigetekről ?
— Ezt tessék megkérdezni a barátnőitől, ők bizonyosan bővebb felvilágosítással tudnak szolgálni e tárgyban.
— Eszerint azt biszi, hogy mi megtisztelve érezzük magunkat szóktól a — hogy is mondjam csak — epedő pillantásoktól.
Haugos zokogásba tör ki. Az anya becézi, csókolgatja, mint már régen nem; do éppen ez a jóság szilárdítja meg a gyermek hősies elszántságát.
A fiuk kiabálnak: „Hilda! nem hallod? Négyesben I" Hilda elrohan; lent pajkos lárma. Egypár másodporc és a gyermekek elrohannak.
Ma esett a szikra a kis kebelbe. Elet, kegyellen élet. ne adj tápot neki; hadd aludjék oll Öld meg a fáradtakat s no taposd össze a gyermek-bimbóeskiU, aki téged még szerot, kinek szemei még
kérdőiéig fordulnak feléd.
«
Egy órával később lassan kúszik a gyermek fölfelé. Ismét kőrűlrajzzák a nehéz érzelmek: „Ha nem lennék itt? Miudezok a jó állások ..." Ma ismerték meg egymást: a gond és a gyermek. Az álom nom akar velük társulni; a különben oly vidám szemek nem hunynak lo.
„Oly nagy a föld, oly az.éles és még sincs helyecske számomra I Edos Istenem éa mégis azt mondják, te szereled az
— Sőt meg vsgyok győződve, hogy a vacsorájuk el volna rontva, ha egy nap elmaradnáuak. <
— Látja itt a tévedés. Most egész komolyan beszélek. Ha szerelmes valaki, akkor más módot ia választhat lángoló érzelmeinek a tudtul adására, ha pedig nem, akkor, hogy enyhén szóljak, frivol játék az egész.
— De miért, hogy éppen most fedezte fel ezt? Van rá valami különös oka talán?
—. Tudtam, hogy ez lesz a válasz.
— Jó, éo megengedem azt is, hogy mindig igy gondolkozott, de ez kivételes álláspont, meg különben is tagadom, hogy az Ilyen pillantások után, mindjárt szerelemre kellene gondolni. E\', ba már motiválni muszáj, csak a szépségnek való hódolás.
— Köszönöm az ilyen bődolást. Hszog ság az egész s azon fordul meg a dolog, hogy a két tekintgető közül melyik hiúbb, s ki hiszi el a másikról, bogy . .. hogy nem hazudik.
— Van benn valami. De én azt gondol\' nám, bngy többé-kevésbé mind a kellő elhiszi, csakhogy azért egyik sem forog nagyobb veszedelemben, mint amikor még csak a cipőjük hegyét szokták vizagálni hölgyeink s egy pillantástól a konlyukig elpirultak. Sőt orvosságnak is használható szerelmi láz ellen.
— Nagyon szellemes ma. Vélekedésének azt a részét, amely ránk vonatkozik az egész uői nem nevében köszönöm. De nem gondolja, hogy ezzel legalább is megölik a leányiélek zománcát, bogy az asszonyokról ne Is szóljak.
— Nem fáj a feje magának? Nagyon jót lesz fejfájás ellen egy aspirin-labdát bevenni. Nem próbálná meg?
— Egy evőkanálnyi komolyság magának sem ártana. Isten vele.
— Kezét csókolom. Viszontlátásra az esti korzón.
Megjöttek a gimnázisták, de ab üres a régi báz. A vastaglörzsű, nagy koronájú fák hiába válják a jókedvű, hangos diák hadat. Egy darab ismét eltűnik Kanizsa romantikájából s meglátják bánatában még újjáépítése előtt össze fog omlaoi n karcsú tornyú, régi ház. Néma már a kis harang, amely olyan kedves hivő szavú volt, mikor elsőt csengettek 8 oly rémes kongásu. mikor az előadás kezdetét jelezte. Akár a tanulóteremből hallgattuk, akár ugy verte le a szél hozzánk — a városba.
Do a diáksereg a régi. Megjelenése muBt is esemény egyhangú városunkban. A szállást adó nénik arculata mosolyra derül jöttükön, a kis leányok s a gyümölcsös-kofák szive is, csak olyan egyformán dobban meg láttukra, mint egykoron. Az utcák is elevenebbek a sok bálvány, piros gyermekarclől, különösen mindig a másik utca, mint ahol tanáraik, a komoly piaristák szokták napi sétájukat végezni. Most nem ludom mi lehet az oka, de még a XIX. század utolsó éveiben az okozta, hogy az igazgatói könyvben igy év elején meg szokott jelenni egy ukáz, melyben szeretettel és óva intették az ifjúságot, hogy a korzón b az úgynevezett KaBzinó sarkon ne csoportosuljanak, mert ... a löbbit ngyiB eltudja képzelni az olvasó, az okkal együtt, amit az időben még meg lehetett tudni, az — áll. polgári leányiskola kis növendékeitől is. De a. mostani kis diákok bizonyosan a tanulásban lelik egyetlen gyönyörűségüket s az is csak rosszakaratú ráfogáu. hogy a redakciókban ilyentájt érthetetlenül megszaporodó lírai versek a az ő megjelenésűk közt lenne valami oksági kapcsolat. De ne zavarjuk őket a tanulásban, a folytatásról inkább beszéljünk — Péter és Pál napján.
IjUClUH.
embereket mind, mind .... Dc rózsák legyenek á síromon . . . édes Islcnom . . hallod ? . . . Es mulasd meg nekom u/.t, hogy anyácskának no legyen többé leánykája . . . Annyira szeretem ól . . . annyira, annyira szeretem ..."
Szegény Hilda!
Németből: H. M.
ZALAI KÖZLÖNY
hírek.
— Közgyűlés. Nagykanizsa r. t város képviselőtestülete 1904. évi szeptember hó 17-én d. u. 3 órakor kezdődöleg a városháza nagytermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata: 1. A városi gyámpénztári szabályrendelet és adóslevél minta tervezetének előterjesztése. 2. A kél városrész közötti úttest áthelyezésével kapcsolatos csereszertődés, Zalai Gizella ingatlan eladási, Bedenek Joli ingatlan eladási és Ats János és társai ingatlan vételi ügyéuok tárgyalása. 3. Kőid és bázbérleti szerződések bejelentése. 4. A járvány-kórbáz épületének átvétele és az ^pitési költség elszámolásának előterjesztése. 5. Özv. Boltfy Károlyné kegydij iránli kérelme tanácsi javaslattal. 6. Avárnsi képviselő választók névjegyzéke összeírása, a legtöbb adót fizető v. képviselők névjegyzéke kiigazítása érdemében tanácsi előterjesztés. 7. A v. rendőrtisztviselők ellen befejezett ügyek bejelentése.
— Vármegyei közgyűlés. Hertolendy Ferenc főispán elnökletével nsgy.érdeklődés mellett folyt le béltőn a törvényhatósági közgyűlés. A 000 bizottsági tag kőzöl — ritka eset — 400-án is voltak. Olt láttuk Farkas József, Eitner Zsigmond országgyűlési képviselőket ia Vala pedig ez a nagy érdeklődés azért merL választás volt. A meghalt Fűzik Gyu\'a helyébe uj főszolgabírót kellelt választani Sümegre. A gyűlést 10 órakor megnyitotta az elnöklő főispán 8 szomorú kötelességét teljesítve felidézte emlékét az ez évben meghalt Szabó Imre, Csillagh Gyula, Gaál Odöe (Hertelendy főispánnak apósa), dr. Handek Ágoston, Hertelendy István és Harkányi Ede bizottsági tagoknak. Emlékűket jegyzőkönyvben is megörökítik. Az alispáni jelentést felolvasottnak tekintik és elfogadják. Néhány gyorsabban lefolyó tárgy után jött a válasziás. Hatan pályáztak a sümegi főszolgabírói állásra: üolyómi Tivadar perlaki, Szalmay József Csáktornyái, Dénes Sándor nagykanizsai, Bogyay György zalaegerszegi, dr. Sághváry Jenő tapolcai azolgabirók és Bödy Zoltán vármegyei aljegyző. Elnök őt szavazat-szedő biznttságot küldölt ki. 8olyómi és Szalmay már 16—18 éve Bxolgabirós-kndnák, a szolgálati érdem, a méltányos • ság azt kívánta, bogy első sorban ők jöjjenek tekintetbe. És a választó kőrön-ség, nem kell tagadni: a teli tévedésen okulva, moat szivének jobbik sugallatára hallgatva, méltányolta Solyómi Tivadarnsk 18 sznlgálali évét b megválasztotta főszolgabírónak 139 szóval, 4ö szavazattöbbséggel.
— Uj magyar bárdk. A .Magyar Hírlap" és a bécsi .Zeit" hozza a hirt, hogy Ö felsége a király a Gutmann család négy férfi tagját és pedig gelsei Gutmann Ödön nagyiparost a III. osztályn vaskorona-rend és a francia becsület-rend lovagját gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsost, nagyiparost és földbirtokost, gelsei Gutmann László földbirtokost és nagyiparost, gelsei Gutmann Aladár mérnököt és nagyiparost és törvényes utódaikat magyar bárói rangra emeli. Ez a ritka kitüntetés azon érdemeknek szól, miket a négy férfiú a közügyek a nagyipar és a közgazdaság terén szerzett A közhasznú tevékenység elismerő jutalma a kitüntetés, melyet városuuk lakossága osztatlan helyesléssel és őrömmel fogad. Különösen gelsei Gutmann Vilmos volt sok éven át lakója városunknak, jelenleg is a zsidóhitközség és IX. község kerület elnöke és itt Nagykanizsán jótékonyságával és bőkezűségével valamint vendégszeretetével megnyerte társadalmunk szeretét és rokonszenvét. De szól a kitüutetés azoknak az érdemeknek is, miket a család négy tagja a faipar és gyáripar terén szerzett. A beliscai telep és tannin-gyár az országban a legelsők közé tartozik és sok száz munkásnak és alkalmazottnak biztosit kenyeret és exisztenciát. A legfelsőbb
elhatározást a hivatalos közlöny e napokban fogja közölni.
— Kitűntetett főúr. Gróf Festetics Tasziló v. b. t. tanácsos, kir. főpohárnok-mestert az angol király a királyi Viktoria-rend nagykeresztjével tűntette ki.
— A soproni kiállítás. A zalamegyei ipar nagy elismerést aratott a soproni kiállításon. Majdnem mind kitüntetést hozott haza. Ezek közt Nagykaaizsán: Jozifovics és Fasching tengelygyára, Miltényi Sándor cipész, Blau M. Fiai cognacgyára aranyéremmel. Betllheim W. Jánoa nádszővő-gyár ezüstéremmel.
— Jubileum. Folyó hó 1G án volt 25 éve, hogy az Osztrák-magyar-bank városunkban létesült A bankfiók első főnöke Schneider Ferenc volt, jelenlegi főnöke Hiemeích Frigyes.
— Nagykövet városunkban. Gróf Khevenhűller József párisi nagykővet városunkba érkezett és nébány órai itt tartózkndása után Bőrzöncére utazott gróf Festelicb Tasziló látogalására.
— Halálozás. Ozv. Kondor Józsefné f. hó 10-én reggel 6 órakor elhunyt. Férjét Kondor Józsefet, aki nébány hét elölt elhunyt, követte az özvegy a halálban. Dr. Kondor Jenő kir tőrvényszéki jegyző édes anyját gyászolja. Nsgy részvéttől temették I. bő II-én.
— Eljegyzés. Seifer Zeno L-ijos, a R M. irodavezetője, a Zászlónk adminisztrátora eljegyezte Krausz Erzsike kisasszonyt, Nagykanizsáról, Budapestre.
— Seprőgép. Seprőgéppel leszuek próbát a Fő úton és Sugár-utoo. A próba bevállt és mint bálijuk, a tűzoltó-egyesület, mely a város utcáinak öolö/ését és seprését közegeivel végezteti, a gépBt meg is veszi- A gép megvétele szép baladás a seprö-tecbnika terén, de csak ugy, ha reggel vagy éjjel seprik az utcákat, nem pedig nappal.
— A Csáktornyái tanítóképző jubileuma. A csáktornyai állami tanttóképzö-intézel folyó bő G án tartotta 25 éves fennállásának emlékünnepét. Megjelent az ünnepélyen Ctertán Károly alispán a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a főispán kiküldöttje, Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, lovag PruzsinBky cs. és kir. kamarás, dsiüás-őrnagy, Simon Lajos kir. táblabíró, Kol-benschlag Béla főszolgabíró, Kecskés Ferenc egyházkerületi tanfelügyelő. Wollák Rezső az izraelita hitközség elnöke, Szalay Sándor a megyei tanilótestület elnöke. Csáktornya küldöttsége élén a városbiróval, a helybeli összes tanintézetek, hatóságok s hivatalok küldöttjei. Az intézet tornacsarnoka ez alkalomra fel volt diszitve. A nemzeti himnusz eléneklése után dr. ltu/.sicska Kálmán kir. tanfelügyelő gyönyörű beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt a üdvözölte Cserián Károly alispánt, mint a miniszter kiküldöttjét, melyre alispán ur hatásos beszédben válaszolt. A vallás- és közoktalásűgyi miniszternek és a főispánnak üdvözlő sürgöny küldetett. Ezután Margitai Józsel igazgató vázolta az intézet 25 éves történetét.
— A lelencház malntsága. A nagykanizsai azakacsuök és szobaleányok 100-as bizottsága 1904. évi szeptember bő 17-éu a .Polgári Egylet" termeiben a Nagykanizsán létesítendő lelencház alapja javára szavalatokkal, monológgal, konfettiéi szerpentin-csatával egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépti dij: személy-jegy 1 korona. Karzati ülőhely 60 fillér. Karzati állóbcly .40 fillér.
— Cselédotthon. Cselédineubelyre gondo\'uuk, amely a belynélküli uócselédok-nek menedéket nyújt addig, inig tisztességes helyre szolgálatba állhatnak. Az úgynevezett cselédolthon. nom föle! meg a célnak. A vidékről, messze idegenből városunkba jövő nöcselédek, vagy ilt holynélkűl maradó szolgálók, szobalányok atb. olyan egyének kezébe kerülnek a legtöbb esetben, ahol kizsarolják, kihasználják, rosszra kényszerítik őket s ha egyezer letéritetlék a szegényeket a tisztesség útjáról, vissza se igen térnek többé 8 addig henteregnek az ördög párnáján, mlg a szemet ellepi őket és soha meg uom tisztáinak. Nem erkölcs nemesilő szanatóriumot, vagy holmi Vesla templomot óhajtanánk mi, hanem egy olyan hajlékot, ahol a büu kényszere elől menedéket nyerhetnének ezek a
1904-. SZEPTEMBER 17-én.
világba kilökött nőszemélyek, akiket a sors arra késztel, hogy mint cselédek becsületes muukáviil tartsák fönn életűket.
— Dj szent knt. Mint belavári tudósítónk értesít, ismét egy uj szent kut tartja izgalomba a lakósságob Mintegy háromhete ugyanis, hogy Bélaváron (Babócsa mellett) egy polgár udvarán kutat ástak. I\'ár nap múlva egy odavaló polgár aBszooy a kútba nézett 8 kijelentette, hogy benue a Szűz Mária képét látta. Azóta ezrével özönlik a nép a szent kuiboz. A dolog egyszerű magyarázata pedig az, bogy a kut vize gázzal van telive s ez buborékokat vet a viz felszioéu 8 a belenéző éppen a saját képét látja a viz felszínén színesen ragyogni, Szlavóniából íb száz számra csődül a nép a szent kúthoz.
— Sztrájk. A Fischel-féle könyvnyomda szakszemélyzete f. hó 12-én sztrájkba lépett. Értesülésünk szerint azért tőrt ki a sztrájk, mivel a cég főnöke a gépeknél nem alkalmaz szakembereket és mivel a nyomdászok a pincehelyiséget, melyben a nyomda el van helyezve, nem tartják az egészségügyi szabályoknak megfelelőnek. A sztrájkoló munkásokat a cég elbocsátotta.
— Népesedési viszonyok. Ez év első felében Nagykanizsán azűleltok: 462, megb. 413, szaporodás 49, Zalaegerszegen szül.: 237, megb. 200, Bzaporodás 37, a lapolcai járásban szül.: 879, megh. G00, szaporodás 179, a zalaszentgróti járásban szül.: 500, megb. 304, szaporodás 196. a keszthelyi járásban szül.: 636, megb. 416, szaporodás 220, a nagykanizsai járásban szül.: 728. megb. 628, szapnrodás 200. a pacsai járásban szül.: 592, megli. 340, szaporodás 252, a\' zalaegerszegi járásban szül.: 754, megh. 461, szaporodás 293, a novai járásban szül.: 670, mesh. 270, Bzaporodás 300, az alBŐIendvai járásban szül.: 1023, megb. G19, Bzaporodás 424, a letenyei járásban szül.: 618, megb. 427, szaporodás 254, a perlaki járásban szül.: 996 megb. 694, szaporodás 302, a csáktornyai járásban szül.: 1022, megh. 551, szaporodás 471. Az egész vármegye területén ezülútlek 9G52, meghaltak 6117, a szaporodás tehát 3535 lélek.
— Változás a keszthelyi fógimnúzlnm tanári karában. A csornai prépost-praelalus Kőhaloiy Márton, Molnár Sza-niszió és Grátzer Alfonz premootrei tanárokat a keszthelyi kath főgimnáziumhoz kinevezte. Varga Ignác világi tanár államszolgálatba lépvén, Keszthelyről eltávozik.
— A zalamegyei 1848/9-es honvédek egylete fo\'yó évi szeptember 18-áa Zalaegerszegen a gazdasági egyesület helyiségében délelőtt 10 órakor választmányi ülést és délután \'/,3 órakor ugyanott r. közgyűlést lart, melyre az egylet tagjait ezennel meghívja az elnökség.
— Sterneck Zsigmond. Városunk kiváló zenetanára, Sterneck Zsigmond szokásos nyári szüneteléséből ismét hazatért és zenetanári működését már újólag inog is kezdette. Mint mindig, ugy ez alkalommal is az idegenben való tartózkodása blatt művészi ludáaát hangversenyekben ismételten bemutatta. Münchenben és Bajorország nagyobb városaiban éa fürdőhelyein tartóit hangversenyeket, — molyek mindegekén nemcsak miut gordonka művész aratta a legnagyobb sikert, hanem zenei sokoldalúsága is általános bámulatot keltelt. Örömmel és büszkességgel olvassuk a legelőkelőbb müncheni lapokban azoo dicsérő bírálatokat, melyek Sterneck tauúruak a .Kaiui-aaul" Bíinbázban törtéut fellépése alkalmából láttak napvilágot.
— Betörés a felső-templomba. A felső-lemplomban szeptember 12-én éjjel betörők járlak. Gonnsz teltüket azonban siker nem kisérte, mert csak az egyik persely lakatját tudták leszakítani. Mielőtt azonban onnan a pénzt kivehették volna, valószínű munkájukban megzavarták.
— Katonai gyakorlatok. Városunk és vidéke az elmúlt héten megélénkült a különféle fegyvernemü katonaságtól, kik a vidékünkön végezték gyakorlataikat.
A 20 ik honvéd gyalogezerod f. hó 8-án megkezdett ezered gyakorlatát folyó hó 15 éu fejezte be. 16-án délután 2 órakor a körmendi zászlóalj és a fiumei század vissza nlazott helyőrségére.
AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
XL11I. fiYFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. SZEPTEMBER 17-én.
A 48-ik gyalogé? ered U-ik zászlóalja
[ hó 15-én érkezeit vissza Sopronból, liol ezered oa^pontositáson voll.
Lovasság is tartott vidékünkön gyakor-latot A Csáktornyái, varazadl éa székesfehérvári uhlmiu.H csapatok Murakeresztur is Kol-\'átszeg vidékén várták támadását a Ke«tbclyen állomásozó 8-ik koovéd huszár ezpred Il-ik osztályáuak, mely két napig voll Kiskanizaáu elszállásolva. A kisebb méretű katonai gyakorlatok befejezése uián a három évet kiszolgált katonák f. hó 17-én tartósan szabad-fágollattak.
— Bizottsági ülés. A közegészség-ügyi bizottság a trachoma osztály (elállítása ügyében f. hó 17-én ülést tartott Dr. Szekeres József elnöklete alatt.
— Vnsntl nem közhivatalnok. A nagykanizsai kir. törvényszék szeptember hó 15-én tartott folytatólagos tárgyalásán az összes vád alá helyezett keszthelyi m. á. v. alkalmazottakat azon indokolással hogy a: .vasutas uern közhivatalnok*, felmentette. A felmentő Ítélet mindenkiben megelégedést keltett.
— Zár alá helyezés. Miháld községben a járványos száj* és körömfájás fellépte Olialt a zár elrendeltetett.
— Szilágyi és Diskiiut miskolci gépgyáros céc kitűnő borsajlóira, valaniiut li\'gujabb .Villám" cenlrifugali8-bogyózó és zuzó-gépdre felhívjuk olvasóiok figyelmét. Kietueleodök különösen a cég által feltalált és készített .Kincsem" és .Hegyalja" borsajlók, nBmkü:önben a nagy préseléshez készített .kallót kosaru" s-ijtók, amelyeknél a régi világ fából készített prése geniálisan egyesítve van u modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must szioét, izét, zamatját uembefolyá-so\'ja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 11)02. évi egri és a pozsonyi ILroevő-gszdasági országos kiállításon a cég borsajtót első dijjsl, aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég Ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi
SZÍNHÁZ.
K<-dden Margó Zelma vendégfelléptével a „ChanBOuette* operette került exinre. Igazán raeglepó volt az a résztéllenaég, ami Margó összes veudégfelléptét kísértő a kö/.önség részéről. Pedig busáwan rászolgált a kőzönuíg pártfogására. Éneket, táncát, valamint játékát ií wupa Mcbik éd elegencia jellemzi. Vinelte (Vivauti impresszárió leánya) szerepében igazi képét nyujfotta a nagyvilági chansonelte énekesnőnek. Játékát hQrQ tap.ssal jutalmazták. A többi azereplők is igyekeztek tőlük telbttőleg hozzája emelkedni játék tekintetében, ami legjobban Magya-ryunk Bikerült. Nagyon flgyes alakítást nyújtóit (Mazuehetli Antónia) szerepében. Megemlítjük még Komáromyt (Terezina neje), továbbá Nagy Dezsőt (Vivanti impresszárió).
.Hamlet * Szerdán este Makó Aydán&k volt jutalomjátéka. Hamletot adták félig telt ház előtt. Bizony ezen előadás minden volt Makóuak, csak nem jatalom-játéka, hacsak azt a három gyönyörű csokrot nem számítjuk. amit színre lépésekor kapott. — Jobb szerepet már nem választhatott magának, mint mikor Schakespeare ezen örökszép iragédiájában lépett fel. Igazán kitűnő aUkitást nyújtóit Hamlet szerepében, ugy bogy nyílt sziuen többször kitapsolták. Szerepének gazdag szép égét kihasználta átérezte, habár a félig Üres ház nagyon nyomasztólag hatolt játékára. A többi szereplők meglehetősen lanyhán játszottak, általában volt valami ugylátszik levegőben, a mi a teljen összjátékot meggátolta. — Magyary (Poloniua kamarás) szerepében elég jó volt, valamint Hevessy Mariska (Ophélia).
,Az erény utjai." A kedvezőtlen időjárás egymásután csinálja Kövewynek az Ores házakat. Csütörtökön „A* erény utjai\'-t edták teljesen Qres ház előtt Az egész nap szitáló eső megakadályozta a közönséget a színházba menésben. Pedig ugy a darab, valamint a szereplők elég jó összjátéka megérdemelte volna a telt házat.
TÖRVÉNYSZÉK.
— A karmacsl bűntett. Nagyobb-■szabásu bűoperben Ítélkezett f. hó 12-én » nagykanizsai kir. törvényszék Mikoss Géza táblai biró elnöklete alatt Világot Sándor, Sebők János s még öl karmacai legény ültek a vádlottak padján a B. T. K. 232. §-ába Ütkö/S erőszak elkövetése miatt. A panaszos Reznek Rozália 16 éves
karmacsi leány volt. A büntettet L évi július bó első (elében a Karmacscsal határos szőlőhegyen követték el a minden emberi érzést feledő bűnösök. A fenn megnevezett két elsőrendű vádlottat négy-négy évi, a többieket egyenkint három évi fegyházra ítélte a törvényszék. A védők enyhitésért felebbeztek.
KÖZGAZDASÁG.
Gabnapiac szeptember 17.
A több napon át tartott árcsökkenés ma megazünl, a hangulat megszilárdult, a vételkcdv megélénkült, minek következtében Ozlelkötések magasabb árakon voltak köthetők.
A mai jegyzések 50 kg.-ként:. Buza .... 1060-1070 kor.
Rozs.....730-750 .
Árpa..... 7 60-8 30 .
Zab.....G 85 — 6 9ő .
Ó tengeri ... 740-7 50 ,
A tárházak készlet kimutatása mm.-ban.
Mai készlet: Buza 12798. Rozs 2815. Árpa 22965. Ztb 5678. Tengeri 6975. Oiaj magvak 4480. Hüvelyes 2020. Különféle 3119.
Heti beraklároz.ás: Buza 1150. Rozs 277. Árpi 4820. Hüvelyes 706
Heti kiraktározás: Buza 202. Rozs 198. Árpa 1767. Zab 98. Tengeri 98. Olaj magvak 424. Különféle 100.
— A mózsxüret. Az idei év nem ad bó mézszüretet, mert a nagy szárazságban a méhek nem takaríthattak elegei; rétek, mezőségek le voltak sülve, sót sok helyen még a fák lombjai is. Sok méhesben már ma szíomézzel etetik a kis munkásokat, bogy kiteleltelbessék őket. Természetes 1 így ctak a uiéz veszett el, de a méz-gyűjtőket kell megmenteni.
— Perlaki takarékpénztár rt
cég alatt uj pénzintézet van alakulóban a zalamegyei Perlak községben, 80,000 kor. alaptőkével (400 drb. 200 k.-s részvény.) Az uj takarékpénztár alapitói itj. Neumann Miksa, Mózes Bernát és Zakál Henrik (Csáktornya,) Tamás János dr. ügyvéd, Szabó Zsigmond dr., Zakál Lajos dr., Kbenspanger Miksa, Zala József, Hirschsohn F. Viktor, Sostarics Pál (Perlak) és Haris Károly (Muracsány). Az alaptőke (elét, 40,000 k.-t, már befizették és a második (ele 1905. január 5-ig fizetendő be. Az alakuló közgyQlést október 2-áu tartják meg.
— Kendezett tanácsú városok jegyzői községi pótadómenlességre igényt nem tarthatnak:
A m. kir. közigazgatási birÓ9ág 1003. évi 1334. sz. határozata. A közigazgatási bíróság X). Béla M. városi íőjegyzö és P. Gyula városi aljegyző m—i lakósoknak terhükre előirt 8 tőlük beszedett községi pótadók leirása és visszatérítése tárgyában M. vármegye közigazgatási bizottsága által 1902. évi dec. hő 12-én 3397. sz. alatt hozott határozat elleni panaszát az 1896. évi XXVII. t.-c. 34. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja.
— „Keresztény " gőzmalom rt. Nagy-klklndán. A nagykikindai szerb és német gazdák között mozgalom indult meg egy részvénytársasági alapon álló .keresztény" gőzmalom létesítése érdekében olyképp, hogy e gőzmalom részvényese csakis keresztény ember lehessen. Mivel v kereskedelmi törvény ilyen részvényjogi megkülönböztetéseket nem ismer, alifj valószínű, hogy az illetékes cégbíróság az ilyen — különben is jogrendünkbe ütköző — alapszabályokat jóváhagyja.
Lovrencaics Tamásné, Pusztai Katalin, cseléd neje, 62 éles.
Házasságot kötöttek:
Horváth József, gőzmalmi munkás — Kiss Máriával.
Szerkesztői üzenetek. »
— R. S. Leánynevelő Intézet bennlakásial van Kőixegeu, Sopronban. Pettauban leányotthon van, ahol ISzni la tanulnak.
— L-M Tekintettel a nemes célt, a lelencház ügyét minden nőtlen embernek ügyeimébe
báz ügyét ajánljuk.
— F. L. A költségvetést tnostanaoan targyaya a pénzügyi blsottaág A közgyűlés a költségvetést jóváhagyja. Felszólalások, ha jól emlékszünk, figyelembe már olt nem vetetnek, még ba Indokoltak és méltányosak la. — HováiT lenne a pénzügyi bizottság tekintélye, ha a költvaégvetó-sen minden képviselő változtathatna ?
— Dr. E A traeboma-kórháx nem járul hozzá a trachoma terjedéséhez. Trachomáa beteg ellenben a Muraközből jOhet be elég a piacra, ahol aenki (eléjük se néz. Inkább azt kellene megakadályozni, hogy a fertőzőbetegségben ezen-vetteket parasxuocslo be ne hozzák a váróiba. Elmebetegek megfigyeléiére még mostanában sincs megfigyelő osztályunk. A piacfelügyelet elég gyarló.
— L. B. Negyedik gyógyszertárt legalább ia 8 évig nem fog engedélyezni a miniszt-r. Nem várható, bogy a közegészségügyi btxollaág javasolja.
— K. K A borba vixet sem izabad keverni 1 Ez Is borhamisítás
— Trafikul. Ha valaki több laivart veax ki a akatulyából, mint amennyit megfiset, ax ép ugy követi el a lopás véuégét, mintha va\'aki egy lakás clóaiobijából egy öltónyt emel el.
-I I Larocbefoncxnld mondta: Mindig elég erőiek vagyunk, hogy máaokoak bajait elviselhessük.
Szcrkcstt&aéo : Dr. yUlAnvi Henrik, iolelői s.erkeaxtó. Kiadó : If). H\'tildits József.
60 kr -tói 11 írt Só kr.-ig mötc-renkiot, legol-elóbb újdonságok. — Bérmentvo éa már elvámolva a báxbox szállítva. — hagy mintagyajtetnény axonnal. Hcnneherg aelyemgyár, ZQrlch.
VEGYES.
— Sok évi Keflflflyeléi. Emésztési gyenge-ségckntl és étvágyhiánynál Aluliban minden gyomorbajnil, a valódi „Moll félő aeidlitz porok" bizonyultak a legsikeresebbeknek a többi szerek fölött, mint gyomorerősítők éa vértisztitók. Kgy dobos ára 2 kor. Sxótkaldda naponta utánvétellel Moll A gyógyszerész, ca. és kir. ndr. szállító álul, Bécs. 1. Tncblauben -9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. készit-ménye kérendő as ó gyári jelvényével é« aláírásival.
Nyilttér
Aa o rovat alatt köalóttekért nem vállal felelőaaéget a axerkesxtőxég
Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvénybántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hiimtos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Lltb Ion-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelve lesz. Hugyhajtó hatásul
Kelleies ual \\ s>» Kó»;» raésilbelö
Kapható ásványvixkereskedésekben éi
gyégyaxortárakban. A Balvator-íorTáa igaagatólága Eperjeaon
JP^L—-1
HIRDETÉSEK.
ANYAKÖNYVI HÍREK.
— 1904. szept. 10-151—16-ig. —
Halálozások:
Tiperics Mária, varrónő, 23 éves. Özv. Kondor Józsefoé, Krausz Róza,
magánzó, 63 éves. Tomplak József, favágó, 84 éves. Tőke I-tván honvéd, 24 éves. Hegedűs Etelka, 7 hónapos. Persics Mária napszámos, 48 éves. Nóvák Róbert, lakatossegéd 25 éves. Antalica Ferenc, órássegéd, 26 éves. Hoffar László, 12 napos.
Sclialek Henrik
HIRDETÉSI IRODÁJA
Bécs, L, f ollzeilc 11, roliuiit ét L emelet
Alapíttatott 1873. 8 Telephon 809. A ea k. póltatalcarékpénztár Clearing-axám-
lája 804. 816. ajánlja znagát hirdetési megblxáaok ,yara és iloai elintézésére bal-éa kSIrtldl íjrtjok riutn.
Szaktaainok, MrdatésI tervezetik, áraza-
báiok dijmalnn. Lcgajabfc a agy hlrlaMtarz\'k hirdetft.sk
lagyea is
Saját oyüjteményes-hirdet
„Hcae Fbíí Pttae" éi i.Kwes Wt.
hírlapokban mindennemű hirdetés ríssére, mint: Adás-vélell kWéí* BiadM Mst-ágtnk, Társ, kápvlstírti, »iy»»H, állást-Mratő, ajáalati
SUCHARD
Csokoládé
^főzésre és nyersen való^ evésre egyaránt a legjobb

Kereskedők,\'
Kereskedő segédek, Kls-kereskedők,
kik Dgyes-bajo8dolgaikban, u. m.: adó, tőzsde, italmérés, hadmentesBóg, viteldijak, illetékek, díjszabásokban tanács nélkül saját tájékozottságukra vannak utalva, saját érdekükben rendeljék meg a Magyar Kereskedők Zsebnaptárát 1905. évre. Ara 2 korona (bélyegbon is beküld-botő.) Tartalmazza az alkalmazottakra vonatkozó lörvényekot és értelmes magyarázatokkal (elsorolja a kereskedőket érdeklő ösz-szes törvényeket és hasznos tudnivalókat. — Czim:
Siubica Töpliíz hevvizfürdő
Uj fürdölBazgatóság. Uj berendezés.
Fürdőidény: május i-tfll október végéig. A tagoriai vonal Zabok állomásától \'/, óra, Stubica Tóplitz megálló állomástól \'/, óra távolságban.
Ezen 63-b C. íoko bévviz fölülmulhsllan hatású, íőleg csúzos izom 8 izületi fájdalmak, idült csonthártyalob, idegzsábák, főleg Iscbias, izöleti zau-gorok s idült Bríghtkór ellen.
Természetes iszapfürdője s modem berendezésű izzasztó helyiségei (Cal-darien) nagyhatásuak nói báotalmaknál igy méhlob ntán visszamaradt iizad-mányok felszívódására. Egyéb gyógybaUnyok Missage, villanyozás galván és (aradicut árammal, villanyos Massage s. a. t.
A (ürdő Zágoriának egyik legszebb tág völgyében íekszik kiterjedt szép árnyas erdei sétányokkal, v .
Állandó gyógyiene. Ltwn Tenuis tekepálya.
Kocsik minden vonathoz Zabok s Stubica Tóplitz állomásoknál. Több lagu családnak ajánlatos az érkezést előleg bejelenteni. Föltűnő olcsó árak, lakás, fürdő s étkezésnél kitűnő konyha, természetes borok.
Útbaigazítást ad a (ürdöigazgalóság, s dr. Spsnner I. (Qrdőorvos magyar nyelven. Prospektus ingyen s bérmentve.
XLIII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
- 1904. SZEPTEMBER 17-éj.
Schicht-szappan
"•zarvas"
===== vagy ■
jegygyei
Iealobb. legkiadósabb s conSIfosTa legolcsóbb szappan. — Minden káros alkatrészektől mentes.
„knlei"
Mindenütt kapható T
M Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy ■ | minden darab szappan a „Schlcht" névvel és J J a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva. • •
Mindazoknak, kik a gyomor meghtttésc, vagy tolicrbelcsc, ro.sz, nchojcn cméuthető, nagyon meleg, vagy hideg étetek elvezete ittál, vagy rendetlen életműd következtében gyomotbetegségei, mint
Gyomorhurut, gyomorgörcs. Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk egy kitűnő hiztizert, melynek kitQnö hatisa mar évek éta ki van prObitva. Ez n
Hubert Ullrich\' féle növénybor.
I Ezen növénybor kitűnő, gyógyhatásúnak talált füvekből, jó borral van kánltve és I erősiti, életre kelti az ember emésztő szervezetét. — A növénybor megakadá-| lyozza az emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjiképződéséU |
A növénybort idejekorán használva, gyomorbetegségek még a csirájukban elfőj -tatnak. Symptomák mint: Főfájás, felböí&gés, gyomorégés, felíuvódá*. rosszullét hányással, melyek chroníkut (itlüs gyomorbetegségeknél oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivis után.
S7£L*rí»L\'<<»H£<s és ennek kellemetlen következményei, mint szorulás, kólika, sziv-
OiCMCKCUCi rfobogis. álmatlanság* valamim vértolulás a májban, q»ében és a nagy Zsiger-érhen (Arány-ér bántalmak) a növénybor által gyorsan megszüntetnek. A növénybor megszünteti az emészthetlenséget és könnyű székelés által eltávolíttatnak a gyomorbúi és belekből alkalmatlan fészek. I
Sovány, halovány kinézés vérszegénység, elerőtlenedés,
legtöbbszőr a rossz emészUH következményei, hiányos vérképződéi és a máj beteges állapotáé. c,tvágyhiánynál, ideges bágyadtig éi rossz kedélyhangulat, továbbá főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan egészen elpusztulnak. WC Növéuybor az elgyöngült életerőnek uj lüktetést ad. Növénybor fokozza az étvágyai, az
emésztést éi táplálkozást elümozditja, elíiscgiti az anyagcserét, gyorsítja a vérképződéit, megnyugtatja a feldúlt idegeket és életkedvet szerez. Számtalan elismerés és hálanyilvá-nitás igazolják ezt.
Növénybor kapható 3 és 4 koronáért a Nagykanizsai, Ujudvari, Kis-Komáromi, Csákányi, Ncmcs-Vidi, Tapsonyi, Ltühönyci, Nagy-lJajomi, Kel*ö-Segc*«H Csurgói, Berzcnc/ei, (.ióJai, I-égrádi, Alsó-Iíomborul, Koturii, Mura-Csányi, Ráíkai, Podtureni, Srelniczai, Alsó-Lcn«l*ai, Pákai, Iiaksal, Novai, Baki, Pölöskei, Paciai, Alsó-Rajki, Nagy Kadai, Kéthelyi, Marczalii, Kaposvári, Nagy-Alátll, Tarányl, Virjcl, St.-Georgcni, Kalinovaci, Novigradi, Kaproncai, Perlaki, Csáktornyái Vaiazsdl stb. gyógytárakban és faszerOzletekben, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában.
A kanizsai gyógytárak 3 és több Üveg uCvénybor rendelésnél eredeti árak mellett küldik szél mindenüvé a monarchiában.
&SQT Utánzásoktól óvatik.
Kérjenek csakis
crrC^S1 Hubert Ullrich\' féle növénybort. ffi*^—.,
190 2 orsz. fltzd. kiállítás, Pozsony ; l-ső d(j, aranyéren.
BORSAJTOK
.Kincsem", „Hegyalja", .Kö. nyök-szerkezetü\', .Mabille* és ,AcilorsÓ8", a hegyaljai bortermelők legkedveltebb borsajtói.
^dtrUettőstösaiiisaji.
uagyozemtt pr6.ele.be-.
- Fő előnye 1
Árjegyzék ingyen.
A must sehol sem érintkezik vasrészekkel! Egyszerű kezelési Óriási erőkifejtés! A törköly egy darabban és könnyen kivehető I Egy ember által = könnyen kezelhető ! = Szólózuzók és bogyózók! .Tilláii" ItgijaMi centrifigilis togyőzók és
Szilágyi és Diskant gépgyára Miskolcon.
világhírt! finom gyártmány
Egyedüli elárusltöragyban ÍWarorszáqon:
BRAZAY KÁLMÁN ^BUDAPEST VIII. József Körül 57-39
M "S
3 25
? -5 ■s aSSÍi -
E S |=f í = ll1!
Indnl&a Uavreból minden szotn-batoo. Utazási jegyek •
FranzBsische Linie
álul. -Jó és\' gyors ntazáa. KltOnö ellátás, borral és liquerrel együtt Amerikai vasútjegyek minden állomásra eredeti árért.
Közelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a
Französische Llnie
Bécs, 1*4 Weyringergasse S.
6977/(k. 904.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. tvszék, mint tkvi balóság közhírré teszi, hogy Busa István kocsis eszteregnyei lakós végrebajtatónak, Mikó György nagykanizsai lakós végrehajtást szenvedett elleni 8 kor. kamat, 15 kor. per, 8 kor. végrehajtás kérelmi, 12 kor. 10 611. átverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tvszék területéhez tartozó s a 8197. sz- tjkvben t 4224/0. hrsz. alatt (elvett ház és udvar 600 kor. és u. a. tjkvben f 4223/9. hrsz. alatt felvett Magyar-utcai szántólöld 29 kor. becsértékben
1904. évi oktober 31. napján d. e. II órakor
ezen tkvi hatóságnál Oroszváry Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese kösben-jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenDÍ.
Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1904. évi augusztus bó 18 napján.
Olcsó csel áijtoM!
ö kiló uj lépés 9 kor. 60 fill., jobb minőségű 12 kor., fehér pebely púba tépéi 18 kor., 24 kor., hófehér pehely puha tépéa 30 kor., 36 kor. Szétküldés bérmentve utánvéttel. Kicserélés és visszavétel, portó megtérítés ellenében, megengedve.
Benedickt Sachsel, Lsbes 278.
Post Pllsen, Böhmen.
S&éncutf
fcué-ípa pi&ja a
(e<jjött coont\'et\'-fpa pí-t.
Kapható:
pa p it-fí ep es


xxjucoooo txxxraipoooooqoooooouuqp
M O LL- FELE
SEIDLITZ-POR 1
Cnk ekjcor valódiak, ha mindegyik dobom Koll A. védjegyét és
aláirtait tünteti fel. A Mali A.-féla Saldlltz-por.k tartót gyégybatisa a legmakacsabb ly.H.r- tl .1. laatkáatalaiak, gyomorgflrci íl gyomorhév, rögxött székrekedés, mijbántatnui vér talaiáa, aranyér éa a legkülönbözőbb >11 betegségek ellen, e jeles biziizernek é.tizedok éta mindig nagyobb átterjedést szerzett. — Ara agy tepeoiét.lt .ra-dall debezaak 2 kar
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
OLL-FEir
SOS - BORSZESZ
Csak akkor valddl,
ba mindegyik llvcg m0i.l A. védjegyét tnntoti lel .A. Ball* felirata dnozattal van zirva. A Mell-fáit
lés barszaaz nevezetesen mint fijdale»eilllapltd bedSrz.Sles! azer köszv.\'-ny, cans éa a meghűlés egyéb következményeinél logismereteiebb népszer. — Egy taazatt aredett Bv,j ara I kar. 90 fit.
MOLL G.yermel( szappanja.
legfinomabb, legújabb medsaer szerint készitek gyertnek és balgy azappu a blr ékszert ápatására (yaraiakek s felatttek részér..
ára d.rabeaklat — 40 >11. St darab — I kar. 80 III. Minden darab gyermek-ssappan Mait A. védjegyével van ellátva
Föszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: Tacblauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta postaut&nrét mellett teljesíttetnek
A raktárakban leisík határozottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár. Nagy-Kaniisán Rosenfeld Adolf Fiai.
Jooaoooöoooadóaöooooa oaotíaooaadtoauaadÖMa\'S
Gyümölcs és szőlő sajtók,
.HERCULES* folytonosan bató kettős emeltyű szerkezettel és nyomóerő szabályzóval a legmagasabb munkaképesség garantálva.
HYDRAULIKUS SAJTÓK
kfllÖDÖüeD magtw nyomás éa nagy munkaképeauíg elérésére.
Szőlő és gyümölcs zúzok
iss bogyó morzsolók. Teljesen felszerelt szüreteli készülékek. Szőlő és gyümölcs őrlők, aszaló készülékek
gyttmölta és főzelék aszalásra, gyümÖIC«-vágó é,-há mozó-gépek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő .SYPH0NIA* fa és szőlővessző permetezők, a szegecs és tormáncs valamint a vérteta kiirtására; szőlő ekék.
A legjobb VETÖGÉPEK
May farth Pb. és Társa „Agrlcola" (tolóvelőkerék rendszer) vetőgépei. Mindennemű mag- és kQlOnbézfi magtnennyi.ég acélaira viltokerekek nélkül, dombon avagy zikon, a legkönnyebb jiris, legnagyobb tariéssig és mind a mellett a legol-.sóbb ér által lőn ek ki A lehető legnagyobb munka, idő- él pénzmegtakarítást teszik lebetévé.
Kfllönlegeaséfreketjsxéna és araté gereblyék, ss-naforgaték, széna- ésszalmapré-sek kézi használatra, kokoilca morzsolók, cséplőgépek, Jirgényok, gabouarostik. trleurök, ekék. hengerek, boronákban éa UkarntanykésslUsre szolgálé gépeket a legújabb rendszer és jótillis mellett gyártanak éi szilli anak.
MAYFARTH PH. és TARSA, gazdasági géfgjirílí, vasönt5dék k etegjárdt Bécs, ll/l Taborstrasse 71. szám.
Kltontetre tObb mint f>00 arany, eaQit éremmel stb, az ésszes nagyobb kiillltisokon. Részlete, árjegyzék Ingyen és bérmentve. — KépviielSk él vlizont eliruziték kerestetnek.
Néhai Talabéi* Kálmán Sárazegi birtokán,
nemes fajtája gyümölcs, alma és körte, folyó hó 18-in a legtöbbet Ígérőnek a helyszínen egyes fák szerint is eladatik.
Jerffy Adolf
zárgondnok.
N o\'tiatd-t t»: w.„.n.. »._
XLIII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. SZEPTEMBER 24-éu.
Sierdáü Károlyi-pár jutalomjátékául , .Zíába\' került szilire. Károlyi-pár iránti szerétét a k5z8nsón tüntetően kimutatta azon szép fogadtatással, melylyel 6liet a színre lépésük alkalmával fogadta. Hevessy Mariska ezúttal ügyeson játszott. Malié Aydáról nem mondhatunk ujat, 6 a társulat leglelkiismeretesebb színész-„sju. Magyari állandóan derültségben (ártotta a kSzónséget. AlmáBsy uem volt
hangolva.
Csütörtökön Il-ik Rikócy Ferenc fogsága kerüli szinre jó összjálékbsn. Makó Ayda, Nagy Dezső, Almássy Endre és Déry Béla értek el nagy hatást.
Pénteken a Gőrögrabszolga került zziure félhelvárakkal a régi szereposztással.
TÖRVÉNYSZÉK.
— Vasúti sztrájk. Mu\'t számunkban megemlékeztünk Riduóiby Ödön és társai keszthelyi mscysr áilam vafUti hivatal nokok blliiptlréiől, moly ellenük a szolgálatnak állítólagos megtagadása miatt folyt. a nagykanizsai törvényszék a vádlottakat felmentette, de nem azon alapon, mint tévesen írva volt, hogy a vasutBs nem közhivatalnok, banem, mert uem látta beigazolva a kötelosaée mulasztást.
— Furfangos váltóhamisítás. A legnagyobb oiővisyázattal tett meg mindent Pevec Mátyás Csáktornyái lakós egy- 200 koronás váltó elkészítéséhez. De először nem kezeseket keresett, mint más ember, hanem községi bizonyítványt hamisított arról, hofy Horváth Antal és Pevec Mihály kÖJBéKi lakósok enyütlesen írták alá az ő váltóját s hogy tehertől mentes birtokuk van. A községi bélyegző lenyomásának megszerzője után a kitöltött váltóra a neveket egy hat oszlendős iskolás leánykával íratta. A törvényszék ítélete, amely nem méltányolva minden oldalról kifejteti óvatosságát, magánokirat-hamisítás vétsége miatt hét hónapi börtönre- s a felvett tőkének kamatos megfizetésére Ítélte, a közokiraihamisitás vádja alól pedig tekintve, hogj azzal tisztán a vátió értékesítését célozta, elejtette.
KÖZGAZDASÁG.
A tárházak készlet kimutatása mm.-ban.
Készlet mai napon: Buza 13628. Rozs 2788. Árpa 23621. Zab Ö726. Tengeri 0876. Olaj magvak 41Ö6. Hüvelyes 2854. Különféle 3024.
Beraktározái e héten : Buza 429. Árpa 200. Zab 40C- Hüvetyea 227.
Kiraktározás e Léten: Buza 301. Rozs 31. Árpa 214. Zab 2. Tengeri 292. Olaj magvak 213.
— Gynpjuszovőgyár Sopronban.
K»nn és larsa bécsi gyspjuízövő cég Sopronban 300 munkással és 400 szövőszékkel — 1.200,000 korona befektetéssel — gyapjuazövőgyárat létesít. A cég him-zéihez való fonal gyártására is berendezkedik.
— Sxatmár város vlllamosmúve. A
Magyar villamossági rl. azt az ajánlatot lette Szatmár városának, hogy bérbe veszi öO évre a villamos telepet. A tanács elfogadásra ajánlotta a javaBlalot, a közgyűlés azonban visszantasitotta az ajánlatot.
— A Badacsonyvidéki Bortermelók Szövetsége Tapolcán tartotta választmányi ülését, amelyen egyhangúlag elfogadták az igazgatóságnak azt az indítványát, hogy november hóban borvásárt rendeznek. A syülés szükebbkőrü bizottságot kü\'dölt ki a részletek megállapítása céljából. Putheány Géza báró indítványát, hogy az olasz bornak ujabb beözönlése ellen állást foglaljanak, a szövetség egy-h.ngulag elfogadta és elhatározta, hogy bazánk összes gazdasági, szőllőszeti és és borászati egyesületeit, valamiot az összes hazai borkereskedőket a hírlapok utján megkeresi, hogy ehhez a mozgalomhoz csatlakozzanak.
— Árverések, amelyek a bor- és husadó beszedési jogának bérbeadása tárgyiban kiírattak éa lapunkban részletesen már közölve lettek, de amelyeknek batárideje még le nem járt. Az árverések az alábbi pénzügyigazgatóságoknál tarlatnak meg:
A zalaegerszegi ro. kir. pénz-Igyigazgatóaágnál f. é. szeptember bó 29-én Zal.szentbalázs 1956 K. 26 611., Kiskomárom boriuladó 3993 K fill., buslogyasztáai adó 469 K, összesen 4462 K. 24 611., Komárváros 2516 K. 60 fill., Oporovec 715 K. 60 Hl., Kisrada 375 K. 68 fi"., Bakónak H12 K. 78 611., Alsó- és Felső-Hahót 2426 K. 96 611.
Ugyanott október hó 3-án Eger-Araoa 618 K. 54 611., Bakóbáza 827 K.
611, Szentpéterur 770 K. 20 Bili, fád 507 K. 98 611., Wiudoroya-8zíll6« "2 K. 21 fill., Udvarnok 825 K. 14 fill.
— Hirdetmények. A m. kir. államvasutak zágrábi Ozletvezelösége pályázatot birdet az 190Ö. esetlog 1906. és 1907. években szükséges faragott és termés kő, továbbá dynamit, dynamit-gyutacs, gyújtó kanóc, égetett fali tégla és fedélcserép, vessző- és cirok-aeprö, valamint fehér szappan szállítására. Az ajánlatok benyújtási halárideje folyó évi október hó 1-eje. A pályázati hirdetmény kamaránk hivatalos belyiaégében megtekinthetők. 8oproD, 1904. évi szeptember hó 13-án.
A ca. kir. szab. déli vaspályatársaság budapesti üzletigazgatósága 1800 köbméter cserhaeábfa és 2000 köbméter fenyőhasábfa, továbbá 1000 métermázsa kőolaj szállilása, a m. kir. államvasutak igazgatósága pedig a folyó év második felében összegyűlő ócska fémanyagok oladása iránt hirdel pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje a déli vasútnál folyó évi október hó 6 lka, illetve 5-ike, n m. kir. államvasutakuál folyó évi szeptember bó 28-ika. A pályázati hirdetmények kamaránk hivatali helyiségében megtekinthetők. Sopron, 1904. évi szeptember hó 13-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— A szüreti kilátások hazánkban igen kedvezők. Az eső, mely az egész-országban beállott, szinte csodákat müveit: a szőlők felüdüllek még olt is, abol sokat pusztított a hőség. Sajnos, van olyan vidék is, ahol az eső elkésett, de ez csak elvélve fordul elő, máskülönben a szőlők állapota ez idő szerint teljesen kielégítő és arra a lőllevés jogosit, bogy termésünk, ha mennyiségileg nem is baladja meg a közepest, de minőségileg igen jó lesz. E föltovésbez képest élénken indul meg az üzlet. Belföldi és osztrák cégek élénk érdeklődést tanúsítottak az idei termés iránt és nagy üzletre készülődnek. Hogy eddig kevés nagyobb kötés létesült, ez főleg onnét van, hogy termelőink az olasz borbehozatal megszüntetésére számiiván, magaa árakat követelnek, melyeket a kereskedők már azért sem adhatnak meg, mert az olasz kereskedelmi szerződési tárgyalásokban észlelt huzavona folytán olyan homátyos helyzet támadt, amely mellett senkinek sincs kedve nagyobb kötésekhez. Az a bir, hogy 400 000 mm. olasz bort fognak bebocsátani, lelohasztotta a vételkedvet és igy most még nem lehel szó áralakulásról. A vevők igen tartózkodók és csak olyan cégek vásárolnak, melyeknek BÜrgősen szükséges a korai édes must. Da még a musiüzlet is sok kívánni valót hagy fenn, mert az nsztrák cégek, melyek tavaly ide kezdtek szokni, most megint Tirol felé gravitálnak.
IRÖDALOM
— A „Honi Ipar" legutóbbi száma nagy meglepetést okozott a lap olvasóközönségének. A lap ugyaui. megváltozott formában, oly gazdag tartalommal hagyta el a sajtót, amelynek párját a közgazdasági irodalomban biába keresik. A nagy formátumu, kötetnyi olvasmányt nyujió lap rovatai a legbővebb információval szolgálnak a közgazdasági dolgok iránt érdeklődő olvasónak. Külön rovalot Bzentel a lap az önálló vámterületért való szakadatlan agitációnak, az iparpár-tolásnak, az állami iparfejlesztésnek. Külön ügyeimet érdemelnek azon rovatai, melyeket a muukások és munkaadók közötti viszonynak és a közszállitási viszonyoknak szentel, melyek valóban migas színvonalon állanak. Imponálóan domborodik ki a műszaki része Is, mely tanulmányi forrása lehet mindeu iparosnak. A rovatok élén érdekes cikkek vannak, melyeket Sugár Oltó, a lap felelős azer-kesztöje, Kunz József, az Óinké alelnöke, Vágó József, Vázaooyi Jenő, Löbl Mátyáa és még többen irtak. Hisszük, hogy azok a nagy áldozatok, melyeket ezen kiváló lap hozott, kellő értékelésre fognak találni az ország olvasóközönsége réizéről. A Honi Ipar kiadóhivatala Budapesten, VI1L, Mária Terézia-tér 2. sz. alatt vau. Elő-fizetéal ára egéaz évre 16 korona.
Szerkesztői üzenetek.
— N. 8. „Laciul* név alatt lapnak bel-rounkatáraa Snle Antal Írja hangulatos cikkeit.
— Dr. H. Abból a konilernáeiébót bizony lemtnl lem érezhető a váróiban, de axért ax Ogy elintézve nlnca, mert a vároti kOzgyMéi bizonyara meg fogja uavaani.
— B. K. Saiveikedjék a mérnök] hivatalhoz fontolni, ott kaphat felriJágoiititt.
— 0 E Állálpontnuk nem ellenzéki. Ml czak aat óhajtanék, hogy Kaolzaa legyen uerény, do üaxta él modern vároaka, melyben a kareika-delem, Ipar «• a Umdalml élei JjjlMtaéoek
ueicm, \'i
elégtelen intézmények él viaaxáa útját ne vágják, A baladáat e]»5 iorban a munka biatoaltja. Az úgynevezett ur. aki caak él, de nem dolgozik, felesleges ékeliége a tárcadalomnk.
— K. B. Orvoiaígot nem ajánlunk. A leghat-j hatéiabb gyégvtényeiSk a levegő, fény él a hideg vagy m< síeg ila.
VEGYES.
— Kitti haizaálatra. Tejtrénok fajdalmai, ciuxea éa közzvényei bajok él mindennemtl gyuladáiok a , Mell - féle liihtr.zMz\' -i.cl gyógyíttatnak blatoi sikerrel Egy Oreg ára kor. 160. 8 étkHldéa naponként utánvétellel Moll A. gyógyizeréia, ci. 4a kir. ndv. isállité által Béo, 1. Tdrhlauben 9. A vidéki gyógyazer-tárakbaa éi anyagkereskedéiekbea határoiottan K.ll-íilc készítmény kérondí u 0 gyári Jelvényével éa aláírásával.
Nyilttér
As 0 rovat alatt kOalOttekért nem vállal teleír,s.éget a ixcrkcaxtSség
BierkatUMg-. -Dr. VWánvi Henri*, feleik iMikeartí. Kiadó: Ifi. WaldiU Jüutf.
Vese, húgyhólyag, hugydara és a köazvénybiintalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntOB báuulmuinál, orvosi tokiutélyek által a Llthlon-forrös
SALI/ATOR
sikerrel rendelte Imx. Hunjhaj tó hatásnl
Kellemes na! ^ | Köfiajea emésilbelő
Kapható áavánjrvixkereakedésekben és
gyógy sxeriárakban A 8alrator-íorrás igaxgalósága Epetjesoa
Eey főtiszt
Wilhelm Ferenc gyógysxerésx, cs. és kir. adv. sxallitó urnák Niunkirchen, Alsó-Ausxtria.
Ba dovrea i t c, Csehorsság, n. p. Bilin.
Iimételten jó eredméoTnyel hasxnáUam k. ön Wilhelmféle antlarthritikus aoti-rcuioatikui vértisxtitó teáját beteges állapotaimban, mint: a máj. lép, »*ít éa gyomor elxsirosodásaiuál, rcumatikus hátgeriocbántalmaknál, gyenge emésztés-nél, vértolulásnál, agynvomásnál, stb, ngy, hogy exáltal mcgtakaritoltam magamnak egy fürdői vagy hidegvixgyógy-intézeti kurár, amihex különben aajnoa nincsenek i» meg ax anyagi esxkösök, Hivatásomból kifolyólag pedig hiányaik a ■xQkiégei idd,
Bixtositom arról, hogy a magam réaxé-ről csak kellemes kö elességemmé tesxem, hogy ext a kitQuó Wilhelm-íéle antiarth-ritikus antireamatikus tértisxtitó teit minden ilyen bajban sxenyedönek legmelegebben ajá»lom és ahol csak tehetem, föl fogom dicsérni, hogy igy önnek kitünö találmányiért valamiképpen kimutassam hálámat és hogy a txenrodŐ emberiséget, ahogyan ax ön oly pompásan
fyógyitó készítménye me£ «s érdemli, gyelme£8é tegjem erre a gyógyesxköxre.
KitQnő tisztelettel VittMtuz Johan JP., lelkésx.
Kérjen mindenki
saját írdekcbcu
Valódi Kathreiner-fele
J<neipp-maláta kávét
csak oly ciKimacokban. a melyek a Kneipp pite/ vMj?-nyct és a Kath-rcinct nevet vi»«Uk, f* kerülje gondolán a silány utánzatok elfogadását.
HIRDETÉSEK.
Stefánia szálló
J II, Tabor»trawe 12.
központi fekvéa, 6 perc aa Iatváa-tértfl, 2 peré a vároai pályaudvartól. Omnibua éa nloai varat mindenteté él apályaudvarokhox a szállóiét. Újonnan éa moderofil berendezve. Vitiamoa világitáj mindenott, fürdők él melegvizvezeték. Legnagyobb kényelem. Szobaárak: I. em. írt 1-80,
II. em Hitt, III em. frt 140 ktiiolgáláa és világttáaaal. Art^eteéay kar. atazMaak it b«saxabb elUrtózkHáwit. Nincs étkaéai
hszhlo kivonatai Mszhfsünk

•Tev^fpapi íja o
•fc^o^G oovttícvéípaptt.
Kapható:
A Pes.ti Napló uj karácsonyi ajándéka A MAGYAR d
Tárailan dtsxO, külső klálUtásábaja ét bel$5 tartalmában egyedül álló remekmű az, a melyet a .Pllll Ispló\' ax I9O4. 4r karácsonyára szánt meglepetésül, olvasóinak. 1 Eddigi karácsonyi ajándékainak disics sorozatát folytatja most a „Plltl ItpU," uj \\ és minden eddigi ajándékot messro túlszárnyaló diszmüvel, melynok elme ez lesz:
A MAGfAR FESTŐM ÜVÉSZÉT ALBUMA
A magyar festőművészet remekeinek gyönyörű foglalatja lcii ez a páratlanul álló dhrmunka, amely a magyar festés remekeit fogja felölelni a XVU. század nagy magyar festőitől, Kipicky-töl és líljflky-tól kezdve egé« a jelenkorig, amikor lukácsj Mihály, Székily lirtilu, Litz Károly, liiezor Sjili, lidsrái; Viktor és Ziekj Mihály veietésével hatalmas gárda wol-gálja a magyar festőművészeiét. A magyar iiodalomban nincs még olyan mű, amely a magyar festőmüvéMeiet ilyen gazdagságban mutatja be. ÖtfOB aagyxrabsso fastoéiyt szemeltünk ki, amelyet mesteri kivitelű
ötven mülapon
mutatunk be a magyar közönségnek. Az ötven miilap nagyrésze gyönyörű
sok színnyomású kép
lesz, olysn, mint amelyek * VórőlHartj-Albiast eseménynyé avatták a magyar könyvpiacon.
Ezenkívül a magyar festőművészet tőrténeíét • könyvben elsőrendű -esztétikusaink érdekes éa népszerű előadásban fogják bemutatni. A szöveget izámst ftltménjBlk a szöveg közé nyomott másolata fogja kisémi, ugy, hogy az ötven többszinnyomásu mülappal együtt A ■!-|jar FlltönÍTÍizll iltauna a leggazdagabb és legdíszesebb tára lesz a magyar festőművészeinek. k „Magyar FistöaBvászit Alhataát\'-\' meg fogja kapni a Patti Itpla minden előfizetője, aki az év végéig, akár havonta is, de állandóan és megszakítás nélkül előfizető marad. Minden félreértés elkerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok az uj előfizetők, akik az 1904. évre szóló előfizetésük fejében a Vórősaarty-Albumot megkapták, a Magyar Festőművészet Albumára csak ugy tarthatnak igényt, ha egy tov&bbi egész évre előfizetnek.
A Posti Napló előfizetési ára egész évre 28 kar., félévro 1* kar., negyedévre 7 k»r., egy hóra 2 kar. 40 fillér. — Szerkesztősége és kiadóhivatala:
Budapest, VI. Andrássy-ut 27. szám afátt van.
Witmmann Károly tnlajdonoi.
CSOKOLÁDÉK
TEA-SÜTEMÉNYEK
BONBONOK
DESSZERTEK
KAKAÓ
CAKES
KÁVÉPÓTLÉK
CMOCOLÁT LO

vilá^hira finotn^yárhnány
Egyedüli elárusító tagyban /V)agyarországor)^
BRÁZAY KÁLMÁN ^BUDAPEST VIII. József Körül 37-39,
as Is-tSL-?
5 li "
M 5 1 4
1904. SZEPTEMBER 24-án.
Xr.III. ÉVFOLYAM
Tek Zwieback Lajos és Testvére Wien, VI/2,
Marinhllferxir. 111.
Kérem mintagyüjteményét megküldeni.
Tisztelettel
Walter Emma.
LUDWIG ZWIEBACK & BRÚDER
Wien, VII2. Mariahilfersfcrasse Nr. 111. Pompásan illusztrált divatkatalogus
Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában.
5391/ik. 904.
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvazék, mint tkri hatóság közhírré teszi, hogy Bnncom József kiskanizsai lakós végrehajtatónak Tiszai Ferenc és neje Faica Katalin kiskanizsai lakós végrehajtást szenvedettek elleni 56 kor 59 fillér töke, ennek 1903. évi november hó 14. napjától járó 6"/, kamatai, 24 kor. 80 fillér per, 10 kor. 80 fillér végrehajtás kérelmi, 11 kor. 30 fillér árverés kérelmi és a még felmerülendő költaégek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó, ■ a nagykanizsai 3404. az. tkvben t 5097. hrsz. gyékéoyeaí első dűlői szántó és rét 169 kor., a nagykanizsai 1357. sr- tkvben f 7702. hrsz. kiskanizsai báz és belsőség 1051 kor., a nagykanizsai 2896. sí. tkvben t 1085/b. brsz. fecakeparti szántóföld 287 kor., a nagykanizsai 2607. az. tkvben f 6423. hrsz. bodonknti szántóföld 79 kor. és a nagykanizsai 2416. ss. tkvben f 6984/b. hrsz. szokoldombi szántóföld 244 kor., becsértékben
1904. évi október hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor
ezeu tkvi hatóságnál Faics Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezői kivánók tartoznak a becsár 10V.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1904. évi július hó 15. napján.
XXXXXXXXXXXXXX
1902 • -1 x^\'"™* l>im>\\JíUK
! R a- _ .Kincsem", „Hegyalj!*, ,K8«
- v I s nyök-szerkezetü\', .Mabille" és I \\ I ~ • Acétorsés", a hegyaljai bsrter-
- \\ ! mel<>>( legkedveltebb bortajtói.
i »«Jj|j Mm A mutt Mho1 ,em érintkezik
a itsií |»ÍMjwS|H I " vasrészekkel! Egyszerű keze-
I = lét! Óriási erőkifejtés! A tör-^g^P^^ÍH^^g köly egy darabban és könnyen
* W | kivehető! Egy ember által
d .Vilik* lejojíH ailtiíijilis togjóiót és
I Árjegyzék Ingyen. ínzógépft-
Szilágyí ós Diskant gépgyára Miskolcon.
Legfinomabb, iegnjabb rMíjier aaerint kéuitek gjermek 4a halgv napptn í a blr ikszarfl ápolására lyeratkak • felninek réaiira. j> ára darabonklnt — 40 ML öt darab — I kar. 80 <11. C _Minden darab gyeraek-aiappan Dall A. vidjegyival ran ellátta, *
F ő s t é t k ü I d é~s- i
Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, t
Bécs: Tocblanben 9. sz. £
Vidéki megrendeléaek naponta poatantáavét mellett teljesíttetnek. f
A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ü S
védjegyével ellátott készítményeket kérni. í?
Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf Fial. ;
»noooocxMooooacx)ooDJOoooaoaoodiaoQóágBo55^
!""f*» • vtgy „knl<
j Jegygyel
rríP I lujobb. ItgkliMutt t mailfMn <mmmmmm4
ktp Itgalcsbbb tzippu. — Mlldti 65
I «lk«trt»»HII wiM. _
Mindenütt kaphatói
Bevásárlónál különösen arra QgyeljOnk, hogy minden darab szappan a „Schlcht" névvel és a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva.
5 kilő uj tépéa 9 kor. . JTT, 60 fill., jobb minö-140:3 ségü 12 kor., fehér pehely puha tépés 18 kor., 24 kor, hófehér pehely puha tépés 30 kor., 86 kor. Szétküldés bérmentve után véttel. Kicserélés és viss2avéteb portó megtérítés ellenében, megengedve.
Benedlckt Sachsel, Lobes 278.
Poat Pllaeo, Böbmen.
Indulás Havrebő! minden szombaton. Utazáai jegyek a
Französische Llnle
által. Jó éa gyors otatás. Kitűnő ellátás, borral és liquerrel együtt Amerikai vasútjegyek minden állomásra eredeti árért.
Közelebbi felvilágosítást ingyen és bérmentve ad a
Französische Llnle
Bécs, IV., Weyringergasse 3.
Nyomatott Ifi. Wajtli.s Jóxseí liönvvnvomdáiáh.i.