Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
4.54 MB
2006-06-21 11:37:19
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
642
6858
Rövid leírás | Teljes leírás (611.24 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1875. október 81-89. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

Siöl-tANEBA, 1878. október
81-llC
Tiaennegyedtt éTfotjrwn,


i
onatm
10 *»•
Ktrtttitit
6 huiboi p«üUorbaA
\ DÚodMor 6 ■ miadaa
további aerirt 6 kr.
CineJSán ill*Uk atíndan [j „ bird.t*tón kOlt JO ki. fis»usdS.
ZALAI KÖZLÖNY
előbb: .ZALA-SOMOOTI KOZLON Y.' '
A iap auilnai ét f raci rflasftt illesd kOs-l
1 reclamatíók lat a uer-
TtUrékp. -iiíri épMM,
földtsmL
Birmentatlea levelek Mtk iMtri aukatár-uku&l fot><iuu«k «1
Kiiir&tog
taoy-Kanizta yár«s h»lytut««a^uk. MiakOiöabwu ,M*é zalai ügyvéit-agyl«t<'.a.jiagy kuiztai karstkadelm < ipartank", a .nagy-kamzuü takarékpénztár-a .zalamogyei általaim tanlté-twtfflef, a ,Zaia-S«Mgy gözhajKasi réwvénytárwlat t több megyei és Kiroii egyesület hivatalét értesítője.
lap.
Hetenkliu kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú
Felhívás előfizetésre!
A
„SÁLAI K<
f. éri október 1-én 14-dik évfolyamiruk negyedik negyedébe lépvén, mindazokat tisz-telettel felkérjük, kiknek elófizetésök e hó végével lejár s e lapot tOTibb is pártolni kiviDJik, hogy azt mielőbb megújítani szí-veskedjenek.
Előfizetési ár: Okttber - deczemberre a frt
Pályázat
A sümeghí államilag segélyzett IV. osztályú reál tanodánál üresedésbe jött ta-nari állomásokra pályázat hirdettetik :
1. Természettan, számtan ésfranczia-
oyel?.
2. Magyarnyelv, irodalom és néiuet-
nyelv tanszékre. A rendes tanár évi fizetése
8UU frt. s «U frt lakbér és uyugdij élvezet;
helyettesé 700 frt. A fizetéseknek leeudó
felemelése még e tanévben kilátásba helyez-
letis. Folyamodványok f. évi okt. hó 9-ig
Sümegit város iskola bizottsági elnökség-
hez czimezve, SQmegb (Zala m.) küldendők.
Sümegh, 1875. sept. 24.
CSEH LÁSZLÓ.
iakola bÍKotuági elnök.
Részes ilirág.
Zalamegye állandó választmányuk 1876.
évi september hó 15-ik napján tartott ülést
jegyzökönyvéből:
Felvétetett Cznkelter Józstf megyei
számvevő urnák jelenteié, mely mellett a megye területén felállított mértékhitelesiti hivatalok 187',',-ik évi szükségleteinek ter-vezetét összeállítva felterjeszti.
A bemutatott költségtervezet tárgya-lás és vizsgálat alá vétetvén, az egész ter-jedelmében elfogadtatott, s a megyei állandó választmány tiszteletteljesen azon vélemé-nyével mutatja be t tek. megyei bizottsági közgyűlésnek: miszerint azt megállapítani és két példányban elkészítve, a nagyméltó-ságu magyar királyi belOgyministeriumhoi felterjeszteni méltóztassék.
Végfil tisztelettel megjegyeztetik, hogy jelen költségvetési előirányzat jelen véle-mény kapcsában a törvény értelmében a központi irodában közszemlére kitéietett és minden bizottsági tag nrnak kézbesittetett. - K. m. f.
Kiadta:
CZUKELTER LAJOS m. k.
m. aljegyaS.
FelhiTás a mfibarátokhoz.
A .műcsarnok' építkezése szemláto-mást halad. Még ez évben tető alá körül a díszes ház, mely a hazai művészetnek ál-j landó csarnoka lesz, tanúságot teendő arról, hogy a magyar közművelődési törekvéseknek eddig elhanyagoltabb ágában is immár té-nyek és tettek váltják fel a régi panaszok és reménytelen buzdítások korszakát.
Az ige testté válik; a kitűzött czél megközelítése érdekében a képzőművészeti társulat, mint kezd eményezó megtette azt, a mit tőle jogosan várni lehetett: megkereste és összhangzó közreműködésre indította or-szágszerte az óhajtott siker mind meg annyi tényezőit - Fáradozásai a nehéz anyagi
viszonyok daczára, nem maradtak eredmény nélkül. — Lelkes és vagyonosabb mfibará-taink számos és tetemes adakozással igazol-ták bizalmunkat. — A hazai művészek ré-széről pedig a legnemesebb erőfeszítések tör-téntek a .műcsarnok javára rendezett mü-sorsolás sikeresitésére, a mi lehetővé tette, hogy 50.000 frt. értékű 300 nyereményt bocsáthatott sorsolás alá. — E művek je-lenben a társulat tárlatában ki vannak ál-lítva, s mindenki meggyőződhetik a nyere-mények múbecséröl és értekéről.
Ha van még, a kinek jóakarata köz-reműködését folytatólag igénybe venni a czél érdekében kötelességünk : ugy a hazai, mí-pártoló nagy közönségé az, melynek részvéte a müsorsoiási sorsjegyek vásárlása körül eddig nem áll az áldozatkézség azon magas-latán, melyet egyes műérzó hazafiak részé-ről oly hálás elimeréssel tapasztalni alkal-munk volt. — A művészek által ajándék-kép felajánlott müvek becsértéke ugyanis az eladott sorsjegyek árára1 még korán sincs fedezve. — Hogy ereszben az óhajtott ered-ményt elérhessük, s a művészek áldozatkész-sége kárba ne menjen, még egyszer fordu-lónk a nagy közönséghez azon kérelemmel, hogy mintán az eleve kitűzött határidő rég letelt, a sorshúzás pedig hatósági felügyelet mellet f. év. október hó 24-én okvetlenül meg fog tartatni, mindazok, kik bizonyos számn sorsjegyeket megtartottak, azok árát beküldeni szíveskedjenek ; azon műpártolók pedig, kik sorsjegyeket még nem birnak, ilyenek vásárlása által egy közhasznú nem-zeti intézmény sikeres létesítéséhez bár még oly csekély áldozattal hozzájárulni siessenek.
A nyeremény lehetőségén kivül kinek-kinek az az öntudat lesz jutalma, hogy köz-
művelődési érdekeink fejlesztése körül része és érdeme van.
Tervezete:
Zalamegyében felállított mértékhiideáti hivatalok szükségletének 1875/6-ik években.
1. tétel. A hivatal tii•t e k <■ ■ ■ o 1 g á k
f i • e « él e.
Kaniuai mértékhitelentj hivatal tiutnak 1875. évi májai Iá-tói 1875. évi deoombor 31-ig a 1000 trt, 1875/6. évre pedig ÍDdítYÍn/0.-tatik. 625 frt. Ugyanannak 1876-ik évi január W 1-tól decwsmber hó végéig 1000 frt. Za-laegerszegi mértékbitelelilö hivatal tiutnek 1875. évi mgttitm 1-tól 1875. évi deccember 31-ig a 600 trt — 250 fru Ugyanannak 1876. évi január hó 1 til deaember hó végéig 600 frt. Keuthelji mértékhiteleiitó hivatal tint-nek 1875. évi iteplember hó 1 tíl 187S. éri dociomber hó 31-ig a 600 frt— 200frt Ugyan-annak 1876. éri január hó 1-tíl deosmber hó »é,{éig 600 frt. Tipolcxai mértékbitelaaitó hivatal tiactnek 1875. évi wptember hó 1-tíl 1875. évi d raember hó 31 ig a 500 frt — 166 frt 66Vs kr. Ugyanannak 1876. évi január hó 1-tól deciember hó végéig 500 toriot. Lendrai tnértékhitelesitd hivatal tiutnek 1875. évi leptember hó 15-tól 1875. évi deczember hó 31-ig a 500 frt — 145 frt 83'/, kr. Ugyan-annak 1876. évi január hó 1-lói decsember hó végéig 500 forint Kanisaai hivatalnál alkal-mazott uolganak 1875. évi mijoi bó l»-tól tton évi deciember bo 31-ig a 24Ü frt — 150 frt. Ugyanannak 1876. évi január bó 1-tól aion évi deciember végéig 240 forint. Zalaeger-szegi hivatalnál alkalmaiott szolgának 1875. évi aogostui bó 1-tól deciember hó 31-ig a 160 trt — 75 frt Ugyanannak 1876. évi január 1-tdl decsember bó végéig 180 forint. Keizt-helyi hivatalnál alkalmaiott uolganak 1875. évi leptember hó 1-tól deciember bó 31-ig a 180 frt — 60 frt. Ugyanannak 1876. évi ja-nuár hó 1-tól deciember hó végéig 180 forint. Tapolcui hivatalnál alkilmatott uolganak

TÁRCZA.
A hazaáruló.
Mettue, — tixol a Tiláffi újtél Tol a bírc*en, — ctsadw Töljy Oléu Áll eg/ Itta kápolna «xr«<l ót* Vadref4o7«* «r44 kOsepJn
Btáudo* CMT lomb-doa korosij* bo* bomájjt Ttt a ki* kápolaára
Tttlvíláfi Ca«oJ uralg • tijoo, Htlkio xörren fO, U *• virif; Mii-d*", minden, » madár io ngj
M«uDj-ai uuít ha haliaoai
Száiadot CJÍT lomb-dos korouija Bui homályt rt% a ki» kápolnárju
B«DD • (Mnthely
Hol örök tUi d«r«Dg
Porba halira Urdel *fj urándok
ÖMteUv« reaikctő knit...
^»i«»do» c*»r lomb-doi koronája
BQJ homályt T*t a kii kápolnára.
Porba bulira tórd«l a tarándok, BS foháat kél lrtk« mályibao Őrig ÍT& hó f«a*r aaakilál Uf7 fQrOsati föld porában meg . .. 8záaado> eatr Jo»b-do* koronája, Bui homályt ret a kia kápolnára.
Stent iioiosava avof r«nk*tS ajkin &$i tts gynl kit aMmAb^a fel ; Mála bangón — miatba »irból j&ae Ctodáa áhítattal éa«k*l ■.. Éa a lonh-dui cserfa koronája Boa homályt rat ■ kia kápolnára.
„ör&k UUa - awcí ániÚttal —
Kit imád a UremUtt világ,
Kinek Cbarub Urd«l uáaBolyauáJ
Halld m-t kírlek, - halld mef hS l«ia I —
K*f7«* atyja minden irgalomnak ,
NjujW kegyelmet vétkaaS avolgidaak !"
„liü>t Qldflt5tt, — Um«reÜ«n tájon Bolygók nert* nejjel axflntelen ; Olthatotlaa kin eméast a nyugalmat tiem lelek >«m nap, — aem ájjeles .. .■ Kegje* atyja minden irgalomnak Nyujta kegyelmet retkeafi szolgádnak!"
.Oh mert poklod láng emeastS rinja Aa ily nagy, ily fájó nem lebet; Nem! — mert minden tiaok fajd alminál Nagyobb a gyfitr5 lalkiiamtret . . Kegye* atyja minden irgalomnak KynjU kegyelmet rétkesS ssolgidaak t"
Boaau eged dOrgő MbSíből KflIdd le rám nlUm.d nenykorÍL, Semmiaitad mee;, bflntead, romboljad • VátkM isívet fajdalmiral aset I Kegye* atyja minden irgalomnak Nyujto kegyelmet retkeafi ■•olgadnak !'
BBfin0i Tagyok ! — a Tétkem g
BttnSe, bftnfti mily e»ek«ly • iaá,
Te todod, mert tadood kell, mit tns aa: Ki mint en . . . . ah i .. . hautáralú .. . Kegyes atyja minden irgalomnak Nyojts kegyelmet retkesS aaolgádnak !■
Laázaa ajkkal m«g torább ia «órja
önmagot rádolva átkait ;
Nem nyújt többi rigaszt, nyugodalmat
fi reményt aíTár lelkének a bit,
lm még hallik hangja bSsa napának :
„Nynju kegyelmet T*UM6 isolgádn«k !*
Égi tfit helyett as agg taenekbfil Vad láng lOvelt elő tordonan ; _ 8 meaaae — a a*rándok gy(Vtr«lmítol Ket>egbe«nneo elrohan. Még csak hangja ballik bSax saarának : Njto kegyelmet rétkezS aaotgidaak !•
, — tárol a Tilági aajtol Tol a bercaen, — eaendaa vBlgy Ölen, £ll fj kíi kápolna eared óta Vadregiajea erdí kö«p*ti. ..
Saáaadoa oaer lomb-dna koronája Rábajlik a kiaded kápolnára.
POZSOOÍE GYULA.
Hat hét Olaszországban.
Irta: Dr. XoAy Kristóf
(Foljutás.) Bénii
Innen * S. M a r i » Haggioro templomba menttink, ea egyike a leguebb tem-plomoknak: 132 lépés hoestu és 53 lépés uéles, bárom hajója V»D, 42 joniai oszlop t*rtja agjö-njörü tetóietat- Körül sok uép kápolnával bir, melyekben * legnevezetesebb pápák mÚrészi síremlékei vannak, legsiwbb V ik Sixtus ká-polnája, mely most javíttatott ki igen féojesen. Állítólag a jelenlegi pápa IX ik Piui kijelen-tette volna vég&karatáb&n, hogy majdan itt ki-váoja küzdelmes élete alán örök álmait nyu-godni.
Kiatán a S. Hirii degliAn-g e 1 i nevű templomhoz hajtottunk, ez Mi-chel Angelo által egy régi római furdóhazból lett átalakitvft, gömbölyű és röppent nagy, itt nyugszik Salvator Rosa, a jeles festÖ. — iffeo s*ep képek díszítik az oltárokat. Mellette vao egy karthauai kolostor, melynek udvara, folyosó árkádjai a középkori építésiét jellemsó szép mővei.
Délelőtt még a Mária de) Po-p o 1 o templomot néztük meg, sok szép kép ▼an itt, de legnagyobb nevezetessége a f6-oltár tabernaculama, melynek dombormAvei bámu-latos Ízléssel és tökélylyel készültek. Megjegy-sem, hogy a leirt tempiomokoo kivoi többekot
is néztünk meg, melyekről feleslegesnek tartom megemlékezni.
Ebéd után a messze-messze Tiberisen túli
rirosrészbe kocsistank. A város falán tol C es-
ti u s pyramidjáboz értünk, es egy
néhai gazdag nr ve la, ki még életében el kosta t-
teté 110* magas, alant 87' széles pyramid em-
lékét Érdekes régiségeket találtak esirbohban.
Közel ionén a Monté Testatioról,
mely 160' magas, felséges kilátást élv estünk a
Táros esen részére. Soká, soká kocsikiaván, job-
ban, mint nem, a mesoségre értünk, mignem
végre Rómának, de talán a világnak legszebb
templomához S. Faolo fuorí lemn-
rihoi jutottunk. j
Iga*, hogy Péter nagyobb, — a Latarán és Maggiore régibb, de ea a modern izlés neto-vábbja. Inkább íejedelmi diszterem, mint tem* plom, — míg as óriási Péter a sok oltártól és közép építmény tói át a-m tekinthető1, as méltó-ságteljesen felséges egyszerűségé ben bámulatra és hódolatra ragad lángsszü építője iránt
Méltoztasaék egy 120 m. hosszú, 00 m. aséles és 23 m. magas, csupa oszlopoktól tartott óriási termet képzelni, — a 80 oszlop gránitból, a talajzat remek márvány mozaik, oly fényesre csiszolva, mint egy udvari elfogadó teremé. Kö-rös-körül a magasban az összes pápák mozaik arcaképei. A főoltár menyeseiét tartó 2 •árgás alabastrom oszlop az agyptömi aikirály, — a Malachit tartályai a tabemacalumnak Miklós orosz erir ajándékai. IX-ik Pitu mesés ésase-gsket fordított e*en templom dissitéeére, való-ban annak minden porczikája remekmű is lett! Kérdeztem, mi lehet annak oka, hogy a legszebb templom nem a városba építtetett — ■ azon Tálasat nyerem, mert s* asoa hdjf 4ol
ÁH
1875. éri sept ember hó 1-tól decsember hó 31ig a 120 frt — 40 frt. Ugyanannak 187ti. évi január bo l-lől deczember bú végéig 120 frt. Lendvai hivatalnál alkalmazott szolga nak 1875. évi septemb-r hó Ibiül decwmber hó 31-ig a 120 frt — 35fri. üxyanacnak lH"t>. évi január bo 1-tól azon évi deczember végéig 120 frt. Összesen 1875/6. évre inditvá-■yosUtik 5787 frt 50 kr.
U. tétel.
HirtttloB heljiiégelt bérle-tére.
Nsgy-kafaissai, zalaegeiwgi. keszthelyi, lendvai é» tapolcsai hivatali* helyiaégek uiáo iáro haszonbérekre szerződések szerint 1875/6. évre inditványuztaúk 265Ö frt 331/* *r- Össze-sen: 1875/6. évre indítványoztak 265« frt
33 Vi *r-
JJL tétel.
A hivatalok felszerelési költ-ségei.
N _ kioitsai mértékhilelesitő hivatal számára: a közp. mértékhitelesítő bizotuá* ál u) kiszolgált több re.odoeli tárgyakért utólagos atejtiériiéa mellett ^omagolás és *zálliiási díj bele nem számításával 1875/6. évre inditvá-nyoztatik 1337 frt 95 kr. A zalaegersregi és also-k-ndvai bivaulok számára szükséges bite-letitési késtúlékek ara fejében a megye törzs-vagyonából előlegezve 1006 frt 8 kr. A zala-egerszegi hivatalhoz szükséges készülékeknek. szállítási költségei -fejében a megye törzs7agyo-nábói eJolegezve 48 frt 80 kr. Az alsó-leodvaí hivatalhoz szükséges ké*züiékekn*k C*áktor-
75/tí
62 kr.
IV. tétel.
Irodai szükségletekre.
N.-k«n«aai hivaulhoz beszerzett műszaki bútorzat s egyéb tárgyakért l«75/6. évre in- j ditványoztatik 405 frt 72 kr. Z*W»;erfczegÍ hi vauihoz beszerzett bútorral és egyéb tárgyak-ért 166 frt 6 kr. Keszthelyi hivatalhoz beszer-sett bútorzat é* egyéb tárgyakért ugyanannyi. Tapolctai és lendvai hivatalokhoz szükségUndö butorxat és egyéb tárgyakra 200 frt. A kani-zsai, ulaegerszegi, keszthelyi, Upolczai és lend vai hivataloknak kiszolgált nyomtatványokért 72 fri. A felállított 5 bivatai fűtéséhez és bé-lyegzésekhez szükséges 45 öl tiiiif* a 15 frt — 675 frt. A ielállitoti b bivatai részére szükség-lendő irodaszer és a\ omutványok 200 frt. Könyvkötő munkára iUíHrt. Összesen : 1875/6. évre indítványoztatok 1984 frt 84 kr.
V. tétd. Elíre nem látott költségekre.
Előre nem látott költségekre 1875/6. évre inditványoztatik 500 frt. Összeseo: 187Ó/6. évre inditványoztatik 500 frt.
Összegek Összesítése.
A hivatal tisztek és szMgák fizetéseire 1875/6. évre inditvinyozutik 5787 frt 50 kr. j Hivatalos helyiségek berletére szerződének sze- : riot2658fri 33'/, kr. A hivatalok felszerelési ' költségeire 2418 ifrt 62 kr.Irodaszükségletekre ' 1984 frt 84 kr. Előre nem látott költségekre '. 5<O frt. Ösezesen : 1875/6 ik évre indítványoz- I utík 13549 frt 291/, kr.
^agy-Kanizsa, ssept, 30-án 1874.
(rf.) A legutóbbi közgyűlésről húzott referádánk ellenében Hirachel Kde ur jónak U-Islta sj.ját reputatioja tekintetéből as egéaz ügy-folyamot e l»pok legutóbbi Márnában viasza-magyaráxni, B térin te r. f. jelentőnek, ámbár ez neoi éu vagyok, mert nem egy, ba a pontot akár-hová teszsíük, de ugy latszik, minket értett, tehát válaszolunk, magunk és a tárgy iránti te-kintetből.
Semmi kifogásuok es ellen, de mert hír-lapi ruferádánk tétele támadtatott meg, van *gv uéháov észrevételünk, hogy még sem mind arany, ami fénylik.
Ugy látásik, a közgyűlésről hozott referá-dánk elevenre Ulált,mi miatt Hirschel ur ugyan-csak szeretne visszavágni; csakhogy a azinbáx-l>a való, hogy a harczosok védelemre c*«lt gyenge és papiros-"verteket használjanak, — Hirachel ur papiros vértjtr bizony- bizooy nem Alija ki a sarat.
Azon állításomat mondja absurdumnak, hogy a köz/vüléseo a tárgyhoz bárki ib hozzá-szólhat, ez ugj-an nem lenne absnrd állítás, ^ert bizony az mégis e»»k ugy van, hogy a körgyü lésen a tárgyhoz bárki is hozzá KZÓIhat, no de vigasztalja m^gAt, ón ezt sem n«*m írtam, sem nem állítottam, szegénységi bizonyítványát te-hát teljes tisztelettel visszanvujtom, tála a még hattzuálbatja.
ÉD s^m többet, sem kevesebbet nem inon dotlam, illetőleg állítottam, mint, hogy hely te lennek tatáljuk, hogy bárki akárhányszor ugyanazon tárgyhoz boszászóIhasson. Ue ugy látszik, nem is az állitóUgos absurd állítás a bibi, hanem a szegény bárki a hibás, mert pápa szemén át Hirschel ur átoéxtd, az akárháinazor nót és v bárkiben akadtak meg szemeinek ha-ragos villámai.
Én oaztofom a rám tukmált absurd állí-tásban és hiszem is, hogy a tárgyhoz bark! is hozzászólhat, de nem akárhányszor, ha pedig a bárki fáj — hát előre is kijelentem, hogy nem ismerek nyelvészt, ki a bárki szót deroiouiiv jelentőttégüoek tartaná, mely álul talán vaUki nek polgárerénye csorbittatnék meg. hacsak valaki szégyent nem talál abban, ha többi tár-saival egyenlő tekintet alá esik, a büszkeségét meghagyom Hirschel urnák.
HOKT a tárgyalás folyamát helyesen ir tam le és Hirsche! ur kiigazított állítására önma-ga sem fog emlékezni, segítségére megyek em-lékező tehetségének.
A közg} ülé*en épen Hirschel úrhoz tétetett e kérdés: vájjon ha jó köuyvvivője van és e<;y roánik ismeretien 50 frttal olc-óbban akar szol-gáim, elbocsáiana-e ismert egyénét?
„Az mar más" mondja Hirschel ur — én ilyen bolondot n**m tennék, — de a község ha pár forintot szereshet, ilyen bolondot is köteles tenni.
Erreén is, képvuelő társai, de Hirschel ur is nagyon jói fog emlékesni, pedig ez igazán absurd állítás, melyért nem igen lenne máshová, mÍDt Afrikába sorozható — a tengert elengedem, mert az állítás amúgy is felette vizenyős volt, én majd csak u. bor mellett maradok, az leg-alább as ily állításoknál könnyebben csúszik. A czikk többi részéhez semmi korom, hogy mit tesznek, vagy nem tesznek a tisztvi-selő urak, nem tudom, hogy mit kellene a péns-
ügyi bisottaágnak és nem a Unácsnak javasol«i, nem az én dolgom, hanem a kösgyütéié. Amit irtam, átáraz tényállás, a referens leírása és n«m jelentése, a dolog lényege pedig a koagyulea Urgya, akár mit csinál vele, «i ő dolga,mi csak történetül bírjuk mi történt, a formai és anyagi rése vitatásag lehet vezéresikk, de nem r*ír>rada. VégéncsMtiaoik Hsoetor,(megenged Hirschel or e kifejezéví plágiumért.)
Látta e már F-HsUffot ?
Az épen olyan ltrhet rémes barcsi kön-tösében, mely rettenetesen hívja az ellenséget, c»ak arra kéri, hogy melléje ne Álljon ; így hiv eugem is maga ellen, ha kedvem tartja, támad-jam meg, de mellette na szóljak.
O>y régi politikustól, mint Hirschel ur, fe-lette éretlen e nagy bátorság — vagy tán nem tudja, hogy a magyar hírlapirodalom nem a Styx-ek ssiványhuóa , hol kedv szerint támad-nak, ssebeloek és zsarolnak, hanem a közjó Őra a magyar hírlapirodalom, mely dorgál, hol ér-dem van rá és dicsér, pártol, minden jót még a tevők akarata ellenére is — és ez e^ygyel dicse-kedni fogunk és tessék, vagy ne tessék Hir-schel ur rettenetes bátoraigának, fltni fogjuk, ha rosszat tesz és pártoljuk, ha jóra törekszik, mert hála Isten, még nálunk n«m honosait meg a Styx-ek journalistikai rabló hada.
A .Budapesti kö/.li>ny*-ről.
Jó ideje már, hogy szellőztettük e kényes, de a provincziákra mindenesetre fontos ügyet, a mennyiben valamennyiünk bőrére megy 1
A kormány által kiadott hivutsJos lapnak, ugy, mint az jelenleg megjelenik, — semmi más értelme nincs, minthogy pár száz ezer fo-rintot jövedelmezzen s kiválóiig azon a téren, melyei országszerte köoyek nyomor és rongyok takarnak 1
Mi volna eg\ ik legfőbb czélja a kormány ezen orgánumának i*
Hogy a ninii unények minél több ember álul olvasva, a lap miiéi több kézen megfúr dúlva, lehető eredményt routasítanak fel. Ha pályázat hirdettetik, legyen annál több jelent-kező ; ha elárvereznek valamit, legalább a vi dékekbelí veuoi szándékozók megjelenjenek, hogy ot: csak az árverési költség kerüljön ki a viszonyok által ugy is nyomott vételárból, ha-nem s szegény adós vagy csódbe esett értéké hea arányított összeget kapjon.
A czél nt-m az, hogy pén t gyüjtaünk s az Üres állainpéuztar elkelt millióit ily utón akarjuk pótoluí; pár cséppel a tengert képvi-selni !. . Hanem, hi-gy a szegény népen ugy is nagj bajaiban Isbetól-g segítsünk ■ kezére ad-juk az eszközöket, melyekkel a hínárból szaba-dulhat.
S mit érnek el a hivatalos lappal?
Éppen ez ellenkezőt,
A lap a mint beérkezik a községbe, ott bever a jegyzők asztalán ; ezek is legfeljebb ak-kor pillauunak bele, ha épen ráérnek, s nésik elől a kiuevezéseket; hátul az apró betűs sibil-láo ugy*n leevée rontja szemét! A másik napi számot ráteszik a tetejére ; a többit megint, ott lepi a por, a szegény adós vagy caödbeesettet pedig viszi a viz.
Ugyan tarka fogalommal vannak ille-tékes körökben a községi népélctrÓl, ha azt hi-szik, hogy a polgárság elviteti a köt»égházálól
uo> hasábokat, nwlyskben a betSket még n»-gyitó üvegen ii cuk siemgyulladáasal lehetve, gig i — b—céxDÜ —
Alt Km tudja., bogy van- e a világi,,,
vagy nincs; as adói i§ c«ak akkor érteiül r(,ij
mi dón a drága hirdetésidijt I
hassák. '
A lapot évszámra fizetik a kőni^k aiert, hogy a pókháló lepi a mest^rgerendak,,,, ■ a provinuiák bepresitett rgyénei roppant;», SMgeket inadnak ki a petité, hasábokért, p-a,, aiámtalanuor megtörténik, hogy ai irver.-*, ken nincs más, miat 4 végrehajtó, a hitele ' Tagy képviselője; ai adói tél: meg a — T' boal..
Eiirt aitán érdemei hirdetéai dijv husi. aan fizetni.
Már Wwztasa hihis a lapnak: a papir «pórolá«ban akkora belükkel uyomtatjak ho»v me> a belükMl éli embernek ii kintuoTed^ Tégig olvaui; • miúta asl a kia aiellomi tarul" mat is elvették tőle, nárai, urtalmatlan, mint 4 cséplett iialma.
Eier é» ezer példanjban nvotnják, exn». diáljik; a falakra meghozzak a postitgy,-^ kek, • ezzel hivatása megszűnt, mint a Mtyeui hernyóé, midin bokSti magit; utoljar. olvu-ták a correktor és revizor; szuletéaekorSn'r meghalt, a provinoiáké csak s temetéli k.ilt
Sliieier frtok masiDsk b«, és semmi h„. sión nincs érte; ha már a törvény kötelei ad-jon legalább alkalmat, módot is rá,bogyazeiu bar minél könnyebben teljesithease kötelesség
Nincsen ulyan szpgény állasu provinczis. lis lap, mely a belyi érdekeket képviseli, • igy » közönségre is érdekkel bir, bogy síivesebbto látott vendég nem volna, mint a .Budapesti Közlöny". Olvassák a»t birtokosok, kereskedik lelkészek, tanítok, jegyzők, sít maga a polgár' aág .s;.intézetek, egyesületek, melyeknek hivs ulos közlöoye; sióral: abban a kis kSrben, melyben mozog : otthon van.
Maginak a hirdeti, és hirdetted köjon-aégn.ik nem volna-e érdekében, ha a helvi hir-detéseket a helybeli lapoknak adni it a' kor-mány ?
Vagy hátha az élet nagy terhei mellett nagyon megtaiilna gazdagodni abból a néháov ezer forintból az a 40 - 50 v idéki lap ?!
El volna még csak a valódi calamitas : forrást nyitui u adófizeteare. . .
Midin laptársunk a „Somogy" e cnkkét itveamuk, a mi nézetünk közzétételével is hoi-zájárulni vélank a hiv. hirdetmények mikénti legczélsierúbb könététele módiinak kiecészi-téaéhez.
És pedig: nagy hiba az, hogy ax árverési hirdetményekben csak a telekjegysúkönyvi és helyszlnelési számokkal van a birtok megne vezve, ,mi álul könnyen megtörténhetik, hugy még a toszomsiédunk háza vagy telkének elár-vereztetéae is kikerüli figyelmünket.
Szerintünk az árverési hirdetménynek a Ijkvi, h. sz. sz. és hsuzimon kívül még a határt, düMt, melyben az illető birtok tekszik, továbbá a terület nagyságát, valamint végre a határos oomszédokat is, meg kellene nevezni. Ennyi az »gész. A többire néxve mi is osztozunk fea-nevezett laptársunk véleményében s mi is óhajt-juk, hogy a 10,000 ftun aluli árv. hirdetmények kötelezett közzététele ne eazközöltetsék, a .Bpes-

Péter és £ál vértanúhaláluk előtt egymástól el-bucsustak.
Sajnálkozva gondoltam hatám fővárosára, amikor e számtalan scép templomokat megláto-gattok, melynek egyetlen a uemzet méitosázá-oak s irazdag főpapjainak megfelelő egyháza sincsen 1 .... Mini Velenczében. ugy itt is a lipótvárosi csúffá lett basiiika juiott eszembe, — nem tudom elképzelni, ro i o ő érzéssel tekinthetik ni fő-papjaink? Tanulhatnának a s o k k k a 1 szegényebb olasz clerustól, mely egye-sülve buzgó világi hívekkel, bámulatos áldoza-tokat botott as Isten dicsosségére, amikor e re-mek templomokat emelte. Szeműi megvagyok győződve, ha nekünk katholicus világiaknak, agy mint protestáus atyánkfiainai, helfsró'U sónk volna as egyházi dolgokba, eddig Buda pestet egy gyönyörű ■ a rómaiakkal vetekedő templom díszítené!.... Beszéljen nio denki, amit tetszik, de annyi biionjoi; hogy hazánkban a katholicus hívek számaránya s as egy hál gazdagsága foly-tán, — fővárosunkat, egy ilyen templom méltán megilletné!!!..
Május 24. Ez utolsó napunk Kómában ; bál sóhajtással gondoltunk arra, hugy holnap ilyenkor bucsut veendünk a dicső, a kedves örökvárostól, tehát a mai napot igen jól feikel-Utt használnunk. A S. Giovanni in Latersno, mely .feje és anyja m, i n d e n templomoknak" kezdet-tük váadorlásaiokat. Ugy hallottam, hogy ez a pápa plébániája s as egyház történetnek egyik legnevezetesebb és legszentebb helye, hol több reodbeb egyetemes egyházi zsinatok is tartat-tak. Földrengés és t&zvéaz többssor elpusztítot-ták, mindég ékesebben épült föl.
Elócsarnoka tágas és méltóságteljes, — a templomnak 5 bajója van, a középsőt 12 rop-pant oszlop tartja, melyek előtt nagy, df> igény-telen nézetem Mz*TÍnt erőltetett, mintegy repülői láuzó szubruk áhitvák fel, azon modorban, mint az aagyalhid szubrai.
A fi>oliárnál van azon faasztal, mely va-laha Szí. Péter apostol fejedelemnek oltárul szol gált, itt is ca»k a pápa misézhet, ilegizitnlal-haUitlan sukitMMga a kápolnáknak, pompás mar vány síremlékeknek és oltároknak koritik a fő-templomot.
Amint KzeketnezegettUk, egytser csak vál Urnra üt valaki és magyarnyelven a lugnivélye-sebben fidvÖz>>). Ah, minő kedves meglepetés,
e?y ifjúkori szülöföldemrőli jóbarátM ur,
ki esze, szőre*Ima jeles tehetségei által Pesten sokra vitte dolgát. Már egy ér óta Itáliába van, megrungák egészségének helyreállítása végett. Nem vagyok képes leirni ürömömet e találko-zás fölött.
Legszebb ereklyéi kosé tartozik e tem-plomnak akeresztelő kápolnában levő medencze, melynél a legenda sserint Svlvuster pápa Nagy Constantin császárt megkeresztelte 324-ik évben.
E templommal Összefügg a latrr»ni pápai palota, hoi szinte rengeteg nagy kiterjedésű sto-bor — kép — régiségek gyűjteményei, még pe-dig pogány és keresztényre felosztva ; vannak. E 16 nagy termen csak felületesen futottunk keresztül, csakis .Sophokles feje" érdemelt kiváló ngyelmet.
(Folvtstása köv.)
Sétabotorkálások.
v.
A Gsengery utcsa egyre taélesbedvéa,
vasutfelé már egész kis sugár úttá fejlődik : itt már lehetne sétálni akár az ut közepén, ba ott kocsik nem járnának, akár az ut kél szélén, ha az a sok kerékv-ló nem fenyegetné az em-bert, akár a srép ssél«-s gyaloguton, ha azt egyik oldalon gyep fel nem verte, másik oldalon épí-tők el nem foglalták volna. Hát még ha azon száraz, izetlen kerék vetők helyett árnyékos fa-sorok szegélyeznék az utatV De különös, hogy nálunk csak a kerék vető fa diszlik és miuden egyéb fa kivesz — mint például azon nyomo-rult hársfák, melyek itt a gyalogút mellett szá-radoznak. — Igaz, hogy a kerék vetőt csak ül-tetni kell, élőfát pedig ápolni is Kellene: talán ez okot*a a különbséget. Megelégeltem tehát vágíg né'ni a szomorú fasoron és poros utctán, sziáa körülnéztem, váljon mily irányban volna szebb kilátás és csakugyan jobbra bairm a ke-resztbe futó utexa mentéu több élőfát fedeztem fel, melyek talán mivel nem városi kosos ülust vények, igen szépen disiiének. Kiválóan meg-tetszett egy óriási szomorú fflz, melynek az ut-czára kihajló ágai alatt egész csapat fürdőven-dége a azemkoxti köpölyöső fürdőnek kocsi-val, lóval együtt árnyékban tsnyásott. Eszembe jutott erről, hogy hiszen fürdő részvényes is volnék s mint ilyennek illő, hs már kötelében vagyok, megtekintenem e nemes vállalatot, hogy váljon emelkednek e már azon nevezetes actiák, melyek után eddig évenkint egy-egy fürdést kaptunk osztalékul.
Hallottam emlegetni, hogy as eddigi jö-vedelem nagy részét a fürdő kútja nyelte el: azért is siettem e telhetetlen ka tat megnézni és csakugyan épen legjobbkor jöttem, mert a kut valóban nyelt — nem ugyan bankót. n«n ia részvényeket, hanem^egy pintet ftveg bort, me-lyet szorgalmas inasgyerek szállított le a tátongó
Üregbe. A kut fölött egy kezdetleges emelő gép ágaskodott, mullette pedig néhány napszámos heverészett, ezeknek illedelmesen jó munkát kívánván, tudakolódtam, miben fáradnak V Kl-paoaszuliák erre, hogy már két hét óla e neb'-z munkái űzik, hajtják s nem akarják addigabba-hagyni, mig nem sikerül a kutat elegendő viz-zel ellátniok. A bor cséija é* rendeltetése utáni tudakozódásomra, hogy talán csak nem tzt akarják vizzé változtatni: felvilágosította* hogy lent a kut fenekén is vannak emberek, kik ott iszonytató nagy fúróval fúrják a földet és e keserves munka mellett gyakorta meg szomjultoznak, víz pedig kevés van, ait nem akarják pazarlani, azért kellett a bor. Eluéze-gettetn egy ideig, miként megy ez a különiw mesterség, sok szerencsét kívántam hozzá é*ei-mélkedvén a látottak fölött, kezdtem belátni, hogy nem csuda, ha nincs osztalékunk.
Tovább folytatván utamat, egy vigxn csörgedező patakot fodöztem föl a sörbás mel-letti mély árok fenekén, melynek látható for-rása lévén a fürdő előtti kiapadhatlan ugrókai, nagyon kár, agy gondoltam, esen drága viz?t haaználatlanol elfolyni engedni s feltettem ma-gamban, folyamodni a városhoz, hogy enged-jenek e patakra malmot építeni: malmot ugyan nem akarok épen csinálni, hanem ha egyszer enyim lesz a viz, majd gondolok ki valamit — például, ha azon derék emberek a kutfenekén avval a nagy faróval történetesen egy arteít kut forrására lyukadnának, akkor még visve setést is lehetne csinálni egész város számára ét egy hajókáskato csatorna egész a Maráig «" lenne rost vállalat.

takarékpénztár
1875. évi mept. havi forgalma.
BETÉTELEK.
Feaztar maradván; 1875. aa*.
Sl-eo
Penltár szaala 14 HitelesSaek.
Tiltó I olcsón
vilui kasut ea.
BeiraUsi d*j .
Kesrdelsai kaszat .
Koluer ,
Sza.alík
HisjoTedelen .
KintlevS kasast
Vegyes .
bVtet kamat bílvef illet
adomány s
Értékpapír ,
Értékpapír aaeWény „
Betét arany B
■ioleeon arany kamat
„Kóstóny'-ben, mely eddig ugy un e,fy«>. nini egvnémoly nagjfejttek titkos jövedelem
í„rrass —
Helyi hírek.
— 8*üret. rMu»ika siói, verbuválnak,
ajpj fel ocaém puttonosnak !" A Bent-
turgyvári begyen csütörtök óta javában foly , uúret. Lövöldözésektől, aeneaiótól, énektol (.skugy harsog a h»gy, hol munkaa népünk sitt-rettUebarsogast sokszorosan viszhsngozzák a töjeli hegyek. E«te felé az ifjúság láocxra ko rekedik, miitor aztán a jókedvnek «e hossza, se vjge: Hadd vigadjanak, övék »z élet. — A termésről annyi: mondhatunk, hogy az idei szil-fa t tavalyit mind bőségre, mind jóságra felül, muljs.
_ Emlitve volt lapunkban • elterjedt arca !!}**DU> niintba Kis Kámzsán a tórvénrte l,c £\ crmekek halálozása szándékosan idéztet-tek 'élu, s járás tevékeny sz..|gabtri>ja Kovács János ur erre szigorú ösezeiraai eazauzoltetett, aclynrk eredménye az, hogy tavsl 16, az idén 9in'rvéuytelen gyermek halt ugyno el.de miod-SDDVÍ rendes ápolásban résiesun.
— Intnetelve tigyelme«ietjük a issulo-
L ., ^o^v kisdednevelö iDlézetüntben a beira-
Í holnap, hétfón, november 4 én délelőtt
-12-ig eszközöltetnek. A beiratasok, mint
aisx volt alkalmunk előbbi aaámankban jelezni,
bezárólag í- hó 10 ig tartatnak s minden nap a
lerjljoltetl órákban.
— Tilx. Folyó hó 1-én este 9 órakor lü-
nt jelzett a ttuhöt rohanók kiáltozása.
Kt úgynevezett .Utolsó garas* Petoti-utczai korcsma udvarában egy hoassn pajta, molyb:n két wtallo ea egy lakszoba is volt: állott tűzben. Mire tűzoltóinknak jelölve lett a tüz és mire a helvszioéhei megjelentek : addig mar a le'úzet telj'-aeo leégett. Megérkeié»ök után sem foghat-uk azonnal muu&ahuz a vtzhiáuy miatt. Ceen-d-« idö volt, s igy a tüz tovább nem terjedhe-tett. Honvédéin* a megjelenésben jóval meg-előzték a cn.ii.ir. katonaságot. Nem akartuk soha elhinni, de most értjük a tttz kórul fáradozók kifatadásait. Derek töparancauokunk egy re bivta az ácsorgókat: „Emberek, jöjjenek lel-ráltani!' Nemidler Károly síivaityuveielo ha-B»ui«kép segítségre szólította tel a szivalt) uzásra ej sajnos, de a IjUzólita«okra, nem igen ügyel-tek, mely részvétlenség a követknzó kifakadá-Bikitadáe^y tisíl siajab>: .HaszonUlan n«p-rfg biz ez, mikor az ove eg, uDe^-a, kouvorug, hogy mentsük meg s ha a másét latja laugolui, csak gyönyörködik a világításban, de segítségre oem jön !■*
— Egy Táras* róka látogatott be teg-
napelőtt délelőtt 11 ora tajüan. mely a fóteren
magyar-utczán át saer«nc»é»tta elillant a ker-
ülők, lármázok és útját álluk nagy boaauaá-
gárá.
— Ranexay Jừ/ki»ded»vó ur meg-
érkezett, hogv a niídednevelő egyesület által
létesített kiadedovwMt megnyitva ten.vleg-.aen
működjek.

— Városunkban a lósvialiitás műit hó
27-túl foíjvafolytonosan tart. Dicséretére vilik
» gazdáknak az, hogy a törvény ruudeKiet a
maja teljes szigorában megtartják, teljeaiuk
inéi az ilv muutas időben is s nem tekintve
arra, hogy a roegjelenéare szükséges egi-kot
aap még veszteséggel is járhat a gaxdasagoan:
a törvényszabta időt a legpontosabban megtart-
ják. És ez igy van helyesen, mert hol a törvény
kellő tiszteletben nem Urtatik, hol annak ér-
vénv nem szereztetik : ott nincs éa nem lehet
rend soha.
— Arról panaszkodnak városi g»z-
dáiuk, hogy a szüret igen korán let. m«gkezdve
■ lelni lehel, bojy a korúi .züre cl.-.- u ú u-t
majd a borbao lógjuk megizloloi.
— Völgyi György magyar színtársulata Nagy-Kanizsára érkeivén, okt. 2 in ,kezdeile meg előadáaait.Üdvdzöijük körűnkben a derék társulatot, kívánjuk, hogy méltó pártoU«U:.u ré4/«aiilj«i-.ek, azért felhívjuk a t. kozous^í ti-gyeimét.
— Pályázat. 112UÜ. sz. Postamesteri
állomásra Felső Lendván (VasmegyeJ biztosí-
ték 100 frt. letétele mellett. Évi járandóság :
120 frt. fizetés 40 frt. irodai es ISO frt szállí-
tási átalány. A kérvények három hét alatt a
a soproni postaigazgatóságnál nyújtandók bű.
Sopron; 1876. september 2f> én.
— Megjelent .Természettan' nép- éa
felsőbb népiskolák számára. A szöveg közé nyo-
mott ábrákkal szerkesztették Pollik Ch. éa Stt-
raeghy J. fővárosi tanítók. Budapest, Tettey
Nándor éa Társánál. Kemény kötésben ára
■Wkr.
— Sxabadhegyen a dér a szellőkben
erezhető és tetemes károkat tett.
— Bymen. Prey GjSrgy alsó-lendrai
földbirtokos f. hó ls-ao tartja esküvejét Gor-
dignáni Ferenci kereskedő kedves és mSvelt
leányával, íren kiaaaazonynyal. — A» ég áldása
legye* az nj frigyes.
— Szüret a Lendva éa vidéken okto
ber hó 4 én veszi kezdetét; — s«ílloaga*dáiok
sál élénk a mozgás, bőtermés és igen jó borra
asámitanak. — E vidék szóllőhegyeit az év foly-
tán semmi elemi csapás nem érte s a nyári
meleg napok nagyon kedvezőek volUk reá; — •sükaéges is volna már, hogy a múlt sovány esztendők ntán báterméseink is lennének.
— Vend lap. Agustich Imre szerkesz-
tése és kiadásában „Prijátel" czimü vend képes
havi lap jelent meg. A .Prijátel' a politikai és
vallási dolgokban tárgyilagos lesz, csupán a tor-
len t-k et fogja registrálni. A lap ezéija a vend-
népértelmi fejlesztése s gondolkozásának erkölcs
nemesilóolrasmáoyok nyújtása által iránytstár-
gyat adni,továbbá a marburgi éslaibachi magyar
ellőne* lapokat és knoyveket, a mi vendjeink
kezéből kiszorítani, mert a vendnép szellemi
tápot óhajtván, as után nyúltak, amit kaphat-
tak. Magatói értetődik, bogy a lap szelleme
határozottan magyar leend s nem fog nemzeti-
ségi politikát űzni. jy mutatványszámban meg-
kezdetett a méter rendszer ismertetése, ezt a
Unitok is használhatják, mert ez vendnyelven
az első ily fajta ismertetés. Van e lapban egy
beszely a tolvajság meggyulöltelésére. As ily
beszélyek a nép szája által szoktak terjesztetni,
s mindég van hatásuk. Nálunk ez az elaó
vendnyeiven megjelent lap. Zalamegyében sok
vend van, sőt a murakösi horvátok is megértik
e lapot, mert a kél nyelr közt kevés a különb-
ség s így e népnél e lap culiuralis tekintetben
sok jól tehet Üdvözöljük a nemes törekvést es
sok sikert kívánunk huzxá. Ara i. ev végéig W
kr, mely a szerkesztő neve alatt Budapest, or-
szágház küldendő be.
— BOt-idhirek. Szabadkának mindkét
lapja a „Backai Híradó" ea .Szabadka* meg-
szűnt. — Debreczenben a lóversenyek oki. 3 an
és 4 én tartatnak meg. — Abdul Aziz, a torok
szultán múlt szombatoo űnnepelle 45 ik szü-
letésnapját — 1875-ben 2 karton, — 1 nyo-
mó, — 13 ezesziinomitógyar, 1 gőzmalom éa 1
goztavágó égoti ol. — Gróf Banffy (iyörgf ué
24 óráig tartó orrvérzésben megnalL

— &zóllósi-Özat>ó-Róza, a nemzeti színház lagja
elhunyt m. hó 26 án. — Bécaben a községta-
nacs ukola&gyi osztálya elfogadta az iskolai ta-
karékpénztárak felállítását ajánló indítványt.
— .Nagybánya és Vidéke" csimű hetilapot
adatuk ki Nagybányán. — A Kaku* Kereeziur
melletti hadgyakorlatokban reaetvevö katonák
tiazthelyeltesiől léteié ó felsége magán pénztárá-
ból ót napi ingyen zsoldot nyertek. — A ter-
mészetvizsgalok gráczi gyűlésen egy lerm. bú-
vár Qráczot, mini német varost élieié, mire a
helytartó kijelentette, hogy Urácz osz-
trák város. —A múlt heten 22 vállóper tar-
gyaltatoll a legfoob itélószék álul. — Nagyvá-
radközelében gazdag aszfaltbányák fedeztet-
tek fel. — Laaiy szinlársuiaia Kasaára utazóit

— A simontornyai erdőben lb* ágaa agancsu
szarvasi lótlek. — Goldmarck Károly .Sába
királyné" dalmű szerzője a fővárosban mulat.
— As írók es művészek társaságának azüretje
vidám, látogatott volt éa kitünőleg sikerült —
Szebon környékén az alacsonyabb hegyeket is
hó fedi. — A kormoczi arany fontjai ÓO frttal
drágábban ve»zí a porosz bank, niiut az angol
aranyat — Mac-Mahon tbngy és neje látoga-
tást tettek királynénknál Parisban. — A szerb
sk uplBÍnat Kragujevacbol Belgrádba helyezik
at. — A német caaszar okt 10 en indul Olaszor-
szágija, Mollke és Bismarck kiaéreudik. — Ba-
lassa Gyarmaton Veress Pal nográdmegyel al-
ispánt választottak meg követnek. — Az el-
huayt Virághalmi által utolsó napjaiban irt .A
kuruez Káplár" czimü tábori kalaudot a .Győri
K." legutobDi száma hozta. — A budai rak-
part egész a Kudaa fürdőig van kiépítve. —^
Kőbánján a Kalenda féle waila gyár kigyuladt,
s a tüz jelentékeny kárt okozott. — Adalbert
bajor királyi Dagy herczeg halála folytán 16
napi udvari gyász rendeltetett el. — Debreczen-
ben egy polgár a foglalókat piaztolylyal fogadia.
— B.-Újfaluban f. bó 4-én házi ipar-kiáililás
reodeztetik. —
Vegyes hírek.
— //. AndnU aranybullája. A .Szabolcs'
szerint a Kállay caalád néhány tajga f. hó 15
ere minden rokonát a szabolcsi megyeházban
tartandó értekezletre összehívta, hogy a caalád
gazdag oklevél tárának ; melyben II. András
aranybullájának eredetije is óriztetik, odaaján-
dékozáaát a nemzeti múzeum számára indítvá-
nyozza. Remény van, hogy a család tagjai ez
indítványt elfogadják és muzeumunk érdekes
oklerél gy üjteméoynyel gazdagodik.
— A Ugjoi/b arany. A porosz bank, mely
jelenleg nagy mennyiségű aranypeott váaárol,
egy vatpfont körmoczi aranyat 1371 markra
-=68i frt 50 krra, egy font franejia húsz fran-
cos arauyat 625 frt. 25 krra és egy font angol
sovereignest 637 frt. 50 krra becsül; egy vám-
font magyar arany tehát 50 frttaj ér többet az
angol- ás 60 frt 50 krral a franczia aranynál;
csak a hollandi arany közelili meg értékben,
minthogy ennek vámfontja 680 frt 60 krra van
becsülve.
— Hit mindent nsm árulnak naffy várót
ban. A .Vorsiache Zeitung* egyik legközelebbi
számában követkéz* hirdetés olvasható : A leg-
szebb haj Berlinben I Egy fiatal urai, selyem-
puha, s*6ke, 4'/, láb hosszú haját levágatni és
eladni 4hajt)a. — (Szegény 1)

9S095 26 62.478 60
KIADÁSOK: 14 Adós Pénztár számi.
Villo
KSleaSa „
1 526 51
1303,81
279 áa
5,65
l«'6O
S&5|-
8350 —
16 88
7,65 968
112 63
Betét kamat ,
Koltsée;
KotTe,,, és .iltá kamat ar
bUzjovedelem
Tiszti fizetés
nimla
Irtékp
Ösztöndíj SsasaUk
174.913 SÍ
787) 356
49,100 33 448,0»7|>8
PfaakessUt 1875 sept. 30-an össses torfalom.
Üzleti szemle.
*táras
NaryKanisaa, 1375. raept 27.
Idöj áras: derQ.lt, folytonoa aseles, — a mezei munkákra hátrányos befolyáan
Forgalom Ás aratáai aik^rulenaez, a foly toooa aKáraaaáf a máa köríllsénvek aa árak meg-■ ailárditaaát, de aaok faUbbmaoetelet nam eredme nyeahetik, Tetelkedv hiánya, a belföldi fogyaastáa lé-nyegtelensége ea a kallold tartóakodáaa melleu. KgyedQl árpa ea aab kellflmeaebb hangulatúak 6rvend-nek, aa előbbi caasns aerfóaéu ciélokra
Borsaiét. Ó borokból kéaaleteiok még ke x«pfaerQck. — Árak nyomott. — A teodeatia lauyha — A aaflret e beten Yeaai nJÜttnk keidetét minriaegre. mist mennyiaegre nézve nagy reményeké táplálnak éi habá/ azokat jogosultaknak állítják — az inéi borok tartósságában — kúra éretlségok mel-leit — kélkednllnk kell. - Kaek árjegyzékére! p°n< tosaa saolgálaudutik, mihelyt némi mennyiségecakék forgalomba buetánatnak.
Jeleulegi gabnaáraink piacai asance aaerint
Baaa minűaéfebpa képest 4 50 krtol •géti 6 10-25 k it.
Koas miaoségébes krpeat 3 1U krtól egéaa 3.40 krajezárig.
Arpz min^ségebea képeit 2 70 krtdl egéaa 3 40 avajexárig.
Kukoricaa minőségéhez képest 2.50 krtol egéaa 2.80 krii.
Zab 1.90—2 fnig.
SISGEE KAMU
Vasúti menetrend
Érvényes november 15-tól 1874.
A kaaiisai idótmnUtó óra szerint,
indul Kanizaáról
Kantsaai vaspályán as órák pontoaaa a belyi idS
Bititatják.J
Vonat kova:
gg
2 ii délat
6 17 reggel
1 52 délot.
10 37 estve
aaam Ura Perc IdS
305 Eszék, atoha<;a,DomboTÍraFinaéba s 2 reggel
2l5 Mobaea, Zágráb és Dombóvárra dél
212 Hódira
204
313 Saombatbelyre linnét délnUn 4 dra
2o percakor Bécsbe) . 5 37 reggel
SOI Biesba (Szombathely, Bécanjb felé) » 7 délat.
811 „ „ „ 10 47 estve
103 Prsgerkof feM Triesztbe .... 4 42 regjel
401 „ ■ „ Oricz is Bécsbe i « délat.
218 n (1 — „ „ „ 11 87 estve
Srkesik Kanizsára
■éggel
djlm
eatTe
reggel
délul.
estre
216 Mohiéi éa Zágrábbdl 4 8
206 Essék, ktoháea, Fiama s Dombóvárral 1 SS 218 Fie.s ás Dombóvárral ....)«
203 Budáról 4 17
»1 , 1 51
ill 9 23
o
reggel estre reggel
diluLl
estre.
814 SaombatbelyrEI 10 24
302 BéesbSl (Béeaajn. gzombatn. rWol) 4 2»
312 „ „ 10 10
114 „ Qraesbol, (Pragorbof fslSl) 4 44
901 Trieax- B*ss Ole«as«l „ . . 1 13
»4 - - » . ■ 10 18
Érték és viltéftlyu október I.
DV, metalio.ues 69.80 5*/. *em>. kSlcaon 73.50; 1860-ki álladalmi köluztSn 111.50 ; buk-resav. 917 — ; hitelintézeti részvények 208.50 ; Londou 111.95; magyar földtehermen lesi k9t-vény 81.25; to-nesvári földtehermenteai köt-ény 80.80; erdélyi földtehermentési kotvénj 78.80 ; horvátslavon földtebermentési kötvény 84.—; ezüst 101.45; es. kir. arany 5.34— Napoleond'or 8.93.—
Heti
•Otsaer 3-tél outsker 9 kJ I87S.
Hi- és beti- Katbolikas nap-
aap tár
40. XI. v. punk. at. — Hat »T. Vala egy királyi
ember, kinek fia beteg Tála. János IV. 45—53. —
Prot. Ep. Efes. IV. 22—88 Er. Máté IX. 1—8 —
Gsr. e>. Máté XXV. 14—23.
C. 20 Olvasó flo. C 19 Fejér
4 HétíS | Szer. Fereocs
5 Kedd , Placidoa vén.
6 Saerda ! Branó, Emil
7 Ceutortdk ; Jastina
8 Péntek , Brigitta
9 gaombat Dénea, Földes
Aranka Perefriaa
Emil Jtmti Pelegia Földes
Felelós szerkesztő s kiadó: Bátori L*j*».
Jtliiden betegnek erő és gyógyszer és költség nélkül, gyógy-táplálék által.
Revalesciére (In Barry
Londonból.
Eieu kellene* egéaiaégi-eteknek 38 év óta Mmmi betegség a«m elleoaxegült éa jónak bitonynlt aa felnőttek- éa gyertnekekűél. gyógyiser éa kSlUef nélkül, minden gyomor-, ideg-, nell-, tödő-, spáj-, mirigy-, nyák hártya-, légtéri-, hói j aj- ea veaeoajok-ban, gumoaodaa, Mikor, Deit«*orulá*, kOhoféa, eme**.-Iftienaeg, dofáláa, haamenéa, álmatlanaif, gyeofe-Mg. aranyer, vixkórsig, Ui, isédaiea, Tertorlódia, füUiafáa., émelygei é« bányáa, még urbeatég alatt i* cxokorvUelie, bukomartág, aoraöyodá*, esáa, kö»»-véay, tápkor éa egyéb betegae^ekben; nemkülönben mint táplálék taoposgyermekeltőek £a a dajkatejsei ia •.Soyöaebb. — iLivanat ÖO.OUÜ bisonyitranyból oly bajok maggyófyalásátoi, melyak minden gyógyisemek elleatáUoaak e* köxiiik Dr. Waner taoár, Bsaeke F. W. r«odea tanár a marbnrgi orvon egyeUDnea. Dr. Ang«U(em orvoai Uniuioi, Dr. Sboreland, Dr. Camp-bell, Dr. Dédó tanár, Dr. Un, Ca«ti*ftaart grófnő, marqniae de Breban tt tabb magaaálláaa agyéoek bi-xoiiyttváiiyai kívánságra bérmeaMaea megküldotnak.
HÖTidrevout kivoul 80,^00 blionylt-vá.ybtfl:
80,416. ■». Beseke F. W. rendea toaár .mar-bnrgi orvon, egyetemen a .Berliner KHniseh. WocBflntchriff 1872. april 8. laámában eat mondja: „Soha nem fogom feledni, hogy gyermekeim egyikének életben maradáaát as ugynevoseU „Kera-lenta lUabica" (8«vaí-»ciere) asernak koasÖaSm. A gyermevl 4 bónapoa korábau telje* elaoványodáabaa a folytonu* bányáabau sieuvedett, me-ly bajok mioJen gyógyaacrrel daexoltak ; a Revaleaciúre azonban hat bét alau -géaaeégét tökéleteaeD belyrftállitotta,
t>4,210. B%. Brehan narqaía 7. evi májbeUfiig, reaxket«gaég, elaoványodás óa bypochondriáról.
7y,ölu. H. Özv. Klemm aaazoDyiág, Drdaadeof. évekig tartó föfájáa éa báoyiarói.
75,877. ««. Koller Flórián, c*. k. katonai gond-nok Nagyvárad, tüdő- éa légccfi hurut, aaédilU* ás
75,9iO. aa. Teachner Qábor őr, a magsak nyilvános kereakedelmi Unintéiet hallgatójaBéctben, a mellbaj it idegxlláltaág eAéUégbeejtS fokáról.
65,715. •». Montloaií kiaaNzosy, eméasthetUn-aég, álmatlanság él e.soYányodáaról.
íi.618. sa. La Eoche tar Ton, jal. 30. lM3.
Öo RevalWciére csokoládéja rémitS gyomor-éa idegbajomtol, mely tis éren át gyötört, tök életei en megszabadított. (Madame) A r m a n d Prévoit.
Táplálóbb Uvén a humál, 50-M«r«jttn még-kimdli a gyúgyizer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél.
PUhaxeleueiékbea '/, font 1 írt. 60 kr., 1 bot 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 bot 30 frt., 24 font 36 frt Revaleaciére piskóták aieWn< etekben Jí frt 50 is 4 frt 50 krral. Bevaleaciére C*o-ooladé táblákban 12 cséaiére 1 frt 50 kr, 24-r* 9 frt 50 kr 4ft-ra 4 frt 50 kr.. por alakban 120 caéuére 10 frt — 28ö-ra 20 frt - 576-ra 36 frt. —
MegreodtílhetŐ Barry du Barry é. Comp
által, Wieo. WaJIflscbgatse Nr. 8.,
Valamint minden város gyógysaeitáraiban ia fBs»r-kereskedeseiben , asonkivüi a bécsi háa -miűdtn vi-dékre megküldi po*ui TJUlvány vagy atáovét mellett.
N.-Kanis*án Práger Béla, (eteiött Lovait Ká-roly) gyógyttertárába* \
Postán Tőrök Jóasetnél; Aradon Too« F. és tarainál; DebrecioDben Ilibilovits István gyógyaiertáriban a kigyóhoi; Eaaíkfai Divid GvulsgyógvsieréMnél; Kassán Wondraachek Karoly gyógjsi., Marosvásárholytt Fogarsai Dömötörnél; Poaaonyban Piartori FelixnAl ás Solti Reisí gvógysi., Síékes-Fehérvirott Die-ballá Györgynél, Sopron Voga A. gyógyn., T«me»várott Pap Jówrf városi gyögyaaerésMÍl; Újvidék Grossinger C. B. és ErnstJáno. gyógy-swréainél; Varaadon dr. Hallor A. gyógysaj., Veraecien Fischer Móriéinál, Zágrábon Irgml-masok gyógysasrtárában. Tisia Újlak: Roykr Victor gyógyuertáribau.
•) g roTet alatt kíalottsrt MsUsssfO
villái a -•*



TÍÖŐSJÖ&ÓOOOÓO6OQCOOOOOOOOOOOOOOO(
OOOOOO&QOOOQQOQOOOOQOC;
Szállodai jelentés.
Nagy-Kanizsán az .Arany Szarva s" czimű vendégfogadó eddigi helyiségeiből f. évi sept. 30-án kiköltözvén,
saját szállodámat
a főpiaczon a napokban nyitom megf
mely a kor igényeihez mérten elegáns bútorozás-
sal, müizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva
mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot fordítok
mindenre, hogy a tisztelt közönség megelégedését
kiérdemeliem. —
Midón » n. é. közönség eddigi becses pártfogásáért bilis köszönetemet, szerencsés v«vok kijelenteni, kérem, hogy az eddig tanúsított pirtfogisukat,
í
0 0 0 0 0 0 0 0
o
0
angol, franczia, amerikai és német gépgyárak
vezérügynöke, O
lia: 0
JOHN BAKER viláfUri egyst«ru és kettós rutáit gabnatiszutáa és piacai 4m kejinnir.- ;
Ic-tiTi* rosta mas'ari izelelő. ust&gválaszto él mint líirekkiszelelS használható BEM KITTKER ketio. rcillit .i:.ú rázó roütával azintén i< ri,-lr» R HORNSBY k S*M itt.«<» b-.(.rr.l .Halott restslt kalsiaaen • n. é. gszdaközotiiégnek,
kik csapSu egybzeru járgány cséplokkel dolgoznák, bőgj á gsbaát torek stb.-től tiiz-
tithaisak ; továbl.á : Jl. TEPPAZ yálaiitstepelt, melyek szabadalmazott javitásaiknal, két állító készülék, ismétli
munkáló és befolyó izabályzójukoái fogva a legjelesebbeknek ismertettek el, két f»j.
ban kéunlaek. egysziru múkódesMi konkoly. vadborso és bolkoov kiválasztására
kettős működéssel konkoly, vadborió, bokköay, sab és árpa kiválaaatására minden
nagyságban. 0V KörUlménye* leírások rosták és rálaastógépekrol kívánalomra díjmentesen megka'.deuiek.
XTOCLSL éB
BÉCSBEN:
g
o o
8
Knortzér Frigyes, j
stálloda-lulajdonos Jj
N a g y Ka n iz tan. V
RAKTÁB ruganyos
K ^ * ' J *. ^ '
matriezok,
ü k r 8 k és füí!göny.
WajdiU Jóaeí Up- és ayomd*tni*)<lono» gvoraujto ajonui*,

I
(1301-1)
BÉCS, I.Bez.,
kész butor-szerelvényeit
küifintr]" formát... n R mimieii f;inomil«'l-bőr. et- haiászabik, ütmek, szilfptak. lUkkfidéltetlbl«é

■riuglUkak.firdélat«zetBlLb<Tii(l«1 re. igen kedveié íeltétcji-k ht.ziia.rd mun-kának éfekreterjedó j&úllá*a mellett
Butonnintarajzokac tartalmazó ár-jegyztktk kivánatr* bérmrntve sy7.tilg.tl-uuiak.
óvát A a. é. helybeli és vidéki vá-sárló közönséget 6gyelmez»teni, hogy tanúskodjék olyan butor-hirden-tclct-j, melyek uraságoktól, szállodákhói szár-maz'vák. állítólag: eluiazás. haláleset <-l>ick«éi é» t. e. f. fogásoí ürügyftkóL alapizaomk. Ziitárolok réMérül. fi> uto et készítményeim sziUrdíiniról bi-lonyitvitiyokktl szolgi;imt"k.
Tisztelettel
TÓTH SÁNDOR
KAKTÁR saját késritménjü
isztalos
KO1ÍBATHELVBÖL.
bútorokban,
hajtott, nid- és
salma-
székekben, vasut-uteza, a városházban, tartókban.
. (1 I3O—áj
Uj ügynökségek
kerestetnek egy tiszteséges, mindenből forgalomban le»ö üzlethez. Az említetthez különös kereskedelmi is-meret nem szükséges, melléküzletként is könnyen ve-zethető és igen jó jutalékot hoz. Ajánlatok e lapok kia-dóhivatalában K. K betűk alatt sürgősen beadandók.

dón aJ<ilirott*k a n*fj nüzdDtég érdekébea bit-rak vagyunk « általunk itanS etix«réDyD«k is-mert

M
Aucr Jizsct
cs. k.r sz-lí. citrononiT-tier é*
müórás,
aooak országszerte jő hír-, beD álló óraüíletét Szegeden a legfoziotébbeo ajáirUni; nem mu-í»axLbatjük el es alkalommal azon óatiole nyilatkozatitokat adói, misseriot jó ■ olcsó árakkal legbitLoeabban nála meg-rendelhetők.
I>r Tétfe Kánly orrot Crményea. PMfriez Li>2l« m. kir. bon*, n- d
Hány Kál-tái földbirtokot Föl-deákon.
Lioht JÍMt njomdifli Hécnben. KÍM Boitotér lelkész Vácion. Dáil Ftrwcz Szeged és Hol dm -VB-
surne.y Unvpinjl.. Barakovits
ltovák lézMf kereskedG Becsen ■értesz Hz—T QrvTed Stégeden. Seafakaaer Gyita m. kir. póstatisst
Sze-
6erz«áa Ede taoiui Majsán. SzaM Czirfll kir fúiealtaoir
Dr. TÉth Já
kir. tanácsos 3«§-
I>r Abdes Jéisef "rvosCsnnfri.lfiD. W«tka Sáador c.. kir. »áx*Jo» Sxe-
fialyás üaos ■ ikapitánj' Csongrádén I Szaszi József füldbirtokos A.-Lend-j váii.
Olsavssky Bertalat Siolyván. < Dr. KreaMaar Aatal prépost Sze-
■artakits Whály m kir. törvéoy-
, síelti elnök bscgedeo
Egetí Lajes építész H-M-Vásár
g
Straabert Itidar m kir. bonr. had-
nagy Bu<i*|>e*t. l lé
y
Hefyi Által Tét Itá
Kecskeméte
fy
Tét* Istváa Márk kir. pénzbiztut z*b*«lKan yt Pál Gyila lelkéH. Ó Bf
Vaaátl Gáspár ű^wéd Majsán. Bója Gerfely itr.felQey.-]'. B -pesten Való Mihály lógyinn. tanár Sseg»d«n Bach Mihály m. kir. pénxQgji titzc
Caapá latv&a foldbirtokoi Fílefj-
Ciafolatára ason azámos reklámnak, mely többnyire Osérkedó bé-CJÍ órakareskedSk áltsi silány nzerkesetO, inkább jiu-ksstTfl1 szolgáld órák beküldésére*, a valödi művészet rovására és a L közöoaég károsi-táaára tUetik, — hitelt csak sz érdem•! ki -mint
AUER JÓZSEF
kitünó szakfkiniélvTiek m«g6siriert szegedi áramfivész. saját Uliimánju óráival asámoa kiállitáaokDál valarrjeanyi ha- j sonló aterkeietü órák felett a gyoselmi Tereeojt mftgDjerte emel-1 lett 6 felségétől aranj érem, a loodoni ea bécai világ- vgy a keca | ; keroéti oras. kiállitásDál pedig disaokmáoj éa ezüst éremn.el lett kitUatetve.
Árjegyxék:
Arán; faorf remootoir Ta-
lódi kulcs nélküli 65—90 ,. „ „ Ufyanu d. tok. 10U-160 ,.
Nó. órák.
EiOit beng. óra 4 korc 13—16 ,
Iraa; ben, óra « kóré J4— 33 .,
„ dup tokkal 38-48 ,.
„ hor< óra 15 kire 49—50 ,
„ dupla tokkal 50— 60 „
„ Talódi resaoot kulci
nélküli ora 64—60 ,.
„ dupla tokkal 76—90 „
,, ngyanaz zoutáLCX-
caal é> grémanttal 120-150,
Serkratö ora 7—10 .
10—12 ft. 13- 14 . 16-17 . 14-17 . 16 IS , 18—iS .
horg. kr.Q 18-24 ,
\ dupla tokkal ii—m ,
horg. rem. SO—tó .
dnpla tokkal >5—Hl .,
-aay hom ora 15 kóré 36—50 „ dupla tokkal 65—TU ., kristály Qveg. 4z—65 ., dupla tokkal 6J—80 .,
Fér6 órák. £sO>t aeng. ira 4 köre B arany fed. ugr. , dapla tokkal B kristály Qreg . 15 kirí . dupla tokkal
I Inga-órák aj Ulálmánju kéazülékkol, melfeket kulcs nél-
i kul lebet £jorsan lelhasjai, as ingát megÍDdiUni és a mutatókat igazítani, julivojoa árakon kaphatók.
i A taeuórák fOggó éa hírt heljietben regulázutnak ugj,
hogj axok ráskúdtatáauk Tagj atasáa alatt ia pootosaa járDan.
ö évi Írásos jótállást kap miodeD óra vevője, 3 évit pedig minden javításra adott óra tulajdonos*.
Arany és ezüst órák, lánczok a m. kir. featjelso btvaul által meg-
viugslva, jutányos árakon kapnátok. tUitst óraláncsok $—10 frtig. hoss- '
■auk pedig 6—15 Crtif. Arany lánciok (3-mas aranyiul) 18 — 70 írtig. í
nosnu nvakláacsok padig 35 frUÓI 1(X) frtig kaphatók.
| Órák becseréltetnek vagy javitásrs elfogadtatnak. Vidéki megrpn-
j delések s p^nsöuzeg eloleges bekmldúst, vafy postai ntáavét mellett pontosan telj'-aiuetnek.
Keguláxáaért külön dijak számíttatnak. Toronyórák, valamint kastély, vagv torenórák jatisyoa árak m«l-lett a legújabb rendszer szerint késaittecnek.
8es*tok (* Uaonesok n érmmiTészetbeni kiképzés vé-
gett kedreió feltételek mellett felvétftnfk. (1715—4>


Hölgyek számára
igeo hasznos a legújabb i legnagyobb hitiit elóide-zett
szépitő-szer
oszlr. caásxári és magyar kir. szabadalmazott
Erzaét>et-Creme
Dr. RoteDbprg S.-tól ax orvosi kar — de kQlönö&eo dr. Zei,ri H. uoár ur álul mffgTizsgáJt t tökéletfS^B czéUz-rQ és irutlanoak Utaltatott
Eteti szer a b5r negSrzéie t a legkésőbb korig unó iíjn friiseíéglvni tartására szolgál Eltávolít nspszurist. börkifltege-ket. foltokat, Törhenyt, »ot a ráoczok is a gyakori baiznüat álul eltao-'ek. Színét in ólt i mfivésznŐkaek kiváló jo szolgálatot tesz.
Ara 1 tégelylyel 1 frt. 60 kr.
Kapható a feltaláló Fr. Rt«eabar| özr(-^yé:it.>: B.-csben VI Rahl-
Ea«se 6 Thür 7. — Nagy-Kanizaán, RtSMfeld Afeff urnái —
Szent „Leopold"-hoz cxims. ^y6ty««rtárt.ari NiMtcia FilliaéJ,
Bécs l PlankeagMiB 6 — Paal 'k Társai c*. kir a,ír«ri üUt-
-x<T«uuél Becs, Kárntn**nini£ ll. — l«riilt»en Kreuzplatz 169.
ttaczisfci illauztré-znél Karntn rs^assf 26. — Trieíttben K»ht
W.-nél „Trieszt vároiábos" Cor^o 60K Kuda »-t n Miller J. A -nal
>&r>i n- — Zágrábban tfitttlbaeb Zítfaosdiál Varasdon Hoeb-
•la|8f A ft>úkr>ueréssnél. (.1
A legnagyobb
Reichárd és Társáé, Bécsben
III.Mr<rxtT ntczall. sz.alatt van, honnan képek-kel ellátóit árjeiíyzék kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. (»M-'8<
BRITANNIA EZÜST
az egyetlen fém,
amely mindig fehér marad, mint az ezüst;
Aogolorougbaa ctakuea. miadva clőbbketó básail található, mert oly jó. mint az eiüst, ára ptdig a valódi eiüst árának buszadré-u«. A valódi britaunia ezQst az alább kirauutott árakbsn kapható
csxkis
M. Bressler angol fémáruktciraban,
Bécs, belaivároa Sehottengasse 9. az:
Uvéakual darabja 10, 11, 2U, Ü5, 3U, 40, 45 kr. — ' , tu-czat 60, 80 kr. l, 1.90, 1.50,
2, JM, 3 frt.
Evikacü darabja 30,35.10,45, 50, 60 kr. - % tucasi 2, 2.50,
3, 3 50, 4, 4 50, 5 frt.
Kis és vilii párja caak 80 kr.
vezü«tuyel6). — '/i tucsat be-
lr>l< c sak 4 frt. Taesulrs darabja 30,40, (0, 60.
so kr. 1 frt nyéllel vagy ntél
nélkül. TáaaszkSk evóaizköz alá '!, tu"
czal c í s k 2 frt 50 kr. Tsjsslsrt. poksrkak 'L tncz. i ft. Asitslk«a4s tarts*. ', t«>at 1
frt M) kr. Barssiirá darabja 60, 80 kr. 1,
l.aO kr.
a.il lysrtyaUrte 60, 80 kr, 1,
1.50 kr Bysrtystsrték Snon, ns<7 párjs
3. 3.50, 4, 4.50. 5 frt Caaaaft (deatert) evoeukoa *>,
locast ü ín 50 kr. 8yav»kkuál '/, tucsat \M, 2,
2.50 kr. Tajasarl darabja 60, 80 kr. 1,
1.30. 1.50 kr. Lavttsstr* darabja 1 i", 150,
1 80, 2, 2 50, 3 frt FasiUstek vslódi arinrozánal
és esttsuel kirakva darabja 12,
16. 18, 20 frt. talap>sttal. Tálon dwabja 8' 90 kr, 1U-
i.SO, 11- 150 14- 2,16-2.50,
18' 8, 20" 3.50 kr (kerek, to-
jásdad. vagy négjasftgletu. Taeaterltás. 1 személyre lo, 4
személyre 18, « izeojélyre SÍ,
8 személyre 26 frt.
jzikorkhti dbja 80. 90 kr 1 frt. Z=^S Vslaawaayl cilkk kunUtfs «lt,s
Megrendelések a vi.lékról czimzendők :
(1699-17) M. Bresaler,
angol f é m a r u k tára, Bécs, Stadt Schottengasse Nr. 9.
■•areadalesak a vloekrsi >estsf>rdaltá>sl itasvsttel taikiriltetMk Ua valaki ugy kívánja, .iijm darabukat ii kaldnetlnk, hogy áruiDk kitonóságérol mindenki előre is meggyőződhessek. ■sF" 100 frt ertékO ám Tételénél 10°|s lrleenged<>. *•■
Tizennegyedik évfolyam.
clófaetéiék, jj ' '> reklamálják sax. a Mer-*'"
f Takarékpéiutiri épület, J csak wiuert munlraiár-

■SQMO&YI KÖZLŐN"XV
5ACI-KASBSA, 1876. október 7-én.
Mgy-Xaniztt váré* h&iyhatotágának.
. , nemlullönbanaz „első zaUi Ü3yvéd-egyl8t*.»..(iagynaniztai kervsk-adeini s maróan**-, a .nagy kámzsái taJurékpemtár*
a .zuamegyet általános tanitt-testűlet', a .Zala-S6M«y gézhajezasi rteveoytarautet « titob magys; es városi eayesülat hivatal ertesltája
Metenklnt kétszer, vasárnap- s csHiörlóköiL mesjeicná vesyes tartalmi, lap.

áldozása álul a Táros megmentóje, — »rá- i volt; igaz, hogy a reótmlék egy része ezért következett szomorú napokban pedig a tüz- | lakását rabolta ki, — doa táros úshi^sdtabb helye mellé szorított népben a családi érint- | polgársága annyival inkább ragaszkodott hoz- í
zá, köréje csoportosult és most már maga a i polgárság fékezle tneg azokat. Hár a zava- ! rok datt a város miuden tőle kitulhetó mú- | don támogatta a fzabadságharezot, attól cl-
volt a polgárság és értelmiség gyúpontja — | türelmi, — ho^-y melyik, ODÚI iiciUeiem
pisztolylyal zsebében jelent mcí, hogy
zsánt a teremben lelójjc. azonban Álbanich arint tisztciVCi S2eretve. Flórián ezt megtudván, átölelte a merény-letet elkövetni akarót s ölbe vitte a másik terembe ki; más ízben karoufogva vezette el a tábornokot oly módon, hogy a támadás csak a városbrró testén keresztül történhe-tett és a város meglőn mentve, mert Albá-uich személye végtelen szeretve és tiszteke
Felhívás előfizetésre!
A
„SALAI
f. éii október 1-én 14-dik évfolyamának Eegyedik negyedébe lépett, mindazokat tisz-telettel felkérjük, kiknek elófizetésök mait hú elejével lejárt s e lapot tovább is pártolni kivánják. hogy azt mielőbb megújítani szí-veskedjenek.
Előfizetési ár: Október - deczembsrre 2 frt.
Ál bán le h Flórián,
városi Ji'ikapüány.
KBzrészvét közt helyezték tegnap sírba városi polgárságunknak a közügyek terén 30 évig működött egyik legutolsó és legne-mesebb alakját.
Bízvást elmondharjuk, hogy az értel-mes, iparkodó és hazafias érzelmű polgárok közt <i majdnem a legutolsó, ki a 40-esévek küzdelmeitől kezdve az ISOS-iki acráig a \árosi ügyek önzetlen és lelkes vezetője tudott lenni, hivatalban ugy. mint azn'i ki-»úl, ó magadott ki leginkább és 6 volt a pont, mely körül a polgárvlem az értelmi-séggel érintkezett és tett a városi ügyek elő-mozdítására; nem szándékunk életrajzi ada-tokat sorolni fel, de illő megemlékeznünk azon férfiúról, ki Kanizsa történelmének legsúlyosabb napjaiban hazaszeretetének, ér-teimének éi tapintatosságának legtöbb bi-zonyítékát adta és a válság órájában önfel-
kezés állal a remény szikráját iolyioa éleszté.
Még majd mindnyájan élnek a48/49. évek mozgalmainak szereplői Nagy-Kani-zsán. Még mindnyájan visszaemlékeznek a Dtmokles kardra, n»hr folyton a város fö-lött lebegett, midón egyik illyr sereg a má-sikat követve, rettegésben tartott bennün-ket egy-egy nagy. enyedi vérfürdő iránt és csakis egyedül az elhunyt, mint akkori várofbiró tapintatossága, eiélye és önfelál-dozása menté meg Kanizsát a végleges le-rombolástól.
Kanizsa tudvalevőleg a szabadságharcz alatt a legnagyobb lelkesüléssel állt az egész országhoz, de mint véghely majd minden nap mis-mis illyr sereg megszí llcsinak volt kitéve, voltak túlzók, dóré nem látók, kik orTmódra akarták a 60UÜ funyi megszálló srreg tábornokit kivégezni, magában a vá-rosházában, ha ez megtörténik, aligha lenne ma Kanizsa helyén épület; az elhunyt, mint városbiró, minden áron gátolta ez esz-telen merényletet és midőn az izgatok véres fenyegetésének ellenállni nem tudott, kész volt saját testeiéi védeni a parancsnokié ve-zún, egy izben a városház tanácstermében lévén Kuzsdn tbnok, egy úgalmas egyén
szigetelve volt — a megsaillöillyr és osztrák csapatok, bár soha unt sem kaptak, a vá-rost nem bántották.
Az 50 cs években az Albánich-ház
ide menekült a hazafi- bu és üldö/ött ma-gyar érzelem, — He menekült a családi élőt is és itt táplálta, tartotta fenn magát vala-mennyi. — Fckdhctlen napok !
Az alkotmáuynyal a népbizalom út is-mét városbiróvi, majd 187 2-ben fökapitiny-nyá tette és mint ilyen Irányt cl a várnsnál töltött majd 30 évi szolgálat után.
Értelmes és jó;an iparos volt és c jel-legét nem vetkőzte le, de annyi ismerete, ta-pasztalata és értelme volt, hogy osztályában uéltólag foglalta ti az első helyet és minden körben kedves, szívélyes és elfcékeuy fogad-tatásra talált.
Benne az 1825—50 évi országos moz-galmak eszméi i'.ul kiképzett polgári érte-lem egyik utolsó bajnoka szállt sírba, a legfáradhatlauabb és a legbecsületesebb fér-fiú ; a polgárság és intcllígentia által egy-
Fájdalommal állunk meg az egyszerű
polgárerényck e nagy lérfiai sírjánál — ag-
gódva kérdve, nyomdokaikat készek-e követ-
ni az utódok ? ab.
llik5>eu-v5l5)uM tukoÜaloin.
— Két k^lem^i./. — I.
Miután MerkosaUí barátom kü&rOndiVi uá~ zeteimról ooraimiMkk W>t*b ízben hulyi adni sfti-ves voit — tolytatuin as egyroátfSai kHpeSolatos ügyek trtr<;\ aláfái.
.iioldog.n^, hol A suszlartiiHS ftltyölvu jár, boido^ Viiroa. Imi ejju. nappal miuduoütt kurjongatnak" — u^y t»rya a köiuiooda*.
No hisz kijatutt nekiiak a boldogáó^ból — sziute ktinvüiik folyik u uany fujtajáalói-
Kdxett uép ez a mi oépúuk, va^y birk»
ki beiüle ki-ki M magn rüazélt ^y kiínnvebb ie»» az oazúlyuzá^ ; meit nagy erű kell ahoz ó* nagy edastuég, uutn hajihaliu nyu^ulunira f^jét, tiirui, VÍMIUÍ lármát, x&jt, kurjongatast, kurcamai é* utezui Miiiát, znuu-bouát. kicaapuagást — vagy D4gjr b4f katarelu ai a ha!l,Mtá4 éi szeu%*edéshez.
Éu Dero vagyok Km athleU.aam birka — bát eaut'Jl'loiHintjl nem liulli^atuk, elnioodum-
I mi nyiniij« Bzivemet, talÁD ba u közWj b^Q^-jit hallják, lesz bei;iive raju é« aaia le«x uiuk, Me lakoabii^u::k uazlilyuzására, mert Uhut, hogy tntndkói í«jl meguota » bajt. 4e nem tudju
; feltátaai a «z«ját, lio^y bn&^oi udjou — ou bál feltáUim éo — de csiu! saj, Uriua ellea mka-ruk kiabálni — Bem tuuibud !
I Elmondom * hát accp csandefteo, mi a ba-
' }aak:
Van esy regiment korcmink, caapuú künk, veodéglúuk, kávéházuok, kertünk <U vao a Tárusnulc mintegy 12000-nyi lakossága, ba a lakosságból a gyerinekek-st, nőket, lulay ■ pokat éa a békéseket leszámítjuk, átlag ejry-
I egy niulalo h-hm 30—40 epyén esik, b« a na-gyobbak H kisebbektűi felét veszik el, a kiseb-bek átlaga 10 —12 egydn és évek óta taretik,
- iKíjry e maroknyi bad p.iszrilaa a polgárok nyu-galmát, űzze, kergesse álmait, t-cyék. aa ntezá-k»t tivornra tanvávi, büntetlenül türetik, hogy élhetetlen zsebelök fonto^a.tsák hamis játékkal a tudatlanokat és Iegyeu várotmoixb&n hnten-kiol 2—3 orj;ia a fiemlelenséír és kicsspoo-
! gás déiielgetelt tanyái — felszólaltam már más

TÁRCZA.
illért búsulsz...
Mi£rt basulsr ina kia mmdár, ? — T»lin ait-rt, bogy elmúlt a nyár . Az ÜMÍ nap bucauzui kéaxtvt, fi iU kell h»£yai piczike fúazked.
V*gj tán asért basulaz — uu ok, Hogy életed pária elhagyott ..
Kis«rő«l »*nki nem nkad.
Ki elhapyoít bánxt — ngy-o Ijár, Ki nyomja etiíidet ki* ma-tir. Oh, ín tndoiti, én is írxem ezt, Kogem ia ily bsbáoat epeazt.
Elt«yj-»tott ftfyok én — mint te, Htm TtseTi gondom senki ae : Haginyos*n, baun bojdogom Eteti » iiomom
Uut hét
Irt«: J>r. l*ky Krittéf.
(Folylatia.) Komi
A magány paloták és gyüjteménj*k iiö-^'t legérdekesebb éa legbflcaeaebb tóvóu & »P i 1 a 11 o Borgheie* oda bajtattuok. E herczegi csalid nagy srcrepet játnőtt, a rú-o»*i történet ujabb koriban, nagy hatalma e« megmérhetlen patdftpsá^o vala, — a palota od-T»ra éh árkádjai, upy lepcsö feljáriaa. kimond-b»Utlanul nemet isiéit, párcsuWa fejedelmi kin-
caekkel árait «1. Valódi palota min-den réitletábeo.
Ax iU eLheJjrezatt képtár (e caalád szobor-pTÜjteiuéDveríl fentebb a VilU Borghtteoál Bxóluun) kiterjedéa éa beoare néave elc^ lenne oóbinj országnak! A íelállituit üreg iaabok fó-Dye* egyearnbákba igea barátságoaan fogadják a vendéget » magvaiázzÁk a remek featméoye-ket. A termek bulátbatlao sorai iskolák Bzerínt reodeivék; ámbár igen meguntuk már a képe-ket, itt olj felséges remekekkel találkoztunk, hogy rég. lelkusváéjunk útuót visszatért.
Néhányat megérintek ax igen igen sok közül. tUpbael „Szent család", ugyaa-attól .a airbatétel". ugyanauól „Tor-na r i B i", Cwrreggix) »U asae. amint as aran.y«sű reá hull,* kitüaú ge-niális, de ígflQrigren frivol mü* nem tartom be-lyesnek sytJriso* kífüggeaztéaét ! - . - Tizian „Venus beköti Ámor ammeit", ugvao attól: B» £ égi és földi szere-I M tu" «st tartják e uagy meéter legkítünúbb mürcuek. Van Dyck .Kriiitus a ké-re B * t e n* Verooese Pál „Ámor és Ve-n u s •, l'alma Vechw „A szent csa-1 á d.\
Vau itt (a featúre nem emlékezem), epy kép, mely nekem végtelenül tetaxett s jó fél-óráig aésegettem. KM. „József és P u t i-p b á r neje* másoktól sxámulansxur láttam, de ily jól soha. Mindenütt határozott elutaailó arcza volt Jyzs«fnek, mintha mcgvtftné a szép kaczért, deas nem igaz, nem az életból T#tt Azonban itt mosolyog, — látásik rajt a sure'mes küxddme s a caáb ha-tása, annál dioíűségeeeLb gvűcclme ie. Ilofj exen leatö i«U'oga«a iteiyea. igazolja u ott ha
gyott köpeny története is. Oly gyönyörű, oly érseki e kep^n X'utipbár neje, ho^y Józsefnek a távozá* ugyuDCMak becsületére ralik !
Ohjjosi'^.ii, hogy e gyüjteniénybea leg-aláfetregy egéu napot oem tóltbuttünk, — oew hiszem, hugy privát képtár éhez hasonlítható tübb létezzék a világon !
Vissza jövet a város fe.é, 5 — vagy 6 fa-láról jött körmenettel találkostttnk, nagyoa ki ábrándultaoi e n4pfajt illetőig, mert még cat-bottat nem láttam kuzöuiik, feketék és kopottak valának, mint ná'.uok a sátoros czigányok.
Elmeotüok utoljára Falcon eh ez, ho^y barátságos korcsmárusunktől bucsut vegyüuk. Ebéd után aprólékosokat s a holnap! atra ele-aéget vásároltunk..
Négy óra után kocsikat fogadva, 1Wmá-nak egyik legszebb villájába, a D o-n i a P omphili herccegébe ipar-kodtunk. K kirándulás ígen kedves és emléke-zetes volt. Kiérve a belvárosból, egjr igen ruagas halmon kapaszkodtunk fel, végre felértünk a mS. I'ietro in II o D t o r i o" teirpluai-hoz és zárdához, melyet Ferdinánd és Izabella spanyol uralkodók épittetének, azon helyen, hol Péter apostol vértanú halált szenvedett. A templombhn semmi különös, a kolostor udvarán van egy gümbólyÜ kápolna, hol mutogatják ama nyilast, melyben Péter keresztje valaha állott
A tevplom elfitli térről elragadó * le?* nagyobb városrészt és vidéket magába ölelő ki-látás van. Legtöbben e ki látási pontnál szebbet nem tartanak, én megvallom, hogy engem csat oly vidék gyönyörködtet igazán, hol nagy folyó vagy tenger silej* terül el előttem, itt nem lévén ezen eeet, ('a Tiburis igen kicsiay) nem bírtam
annyira lelkesedni, mint sokan, kivált as 'ataió könyvek szerzóí.
Iooen még feljebb haladva, csupa uep kertek között, a viiágh.Hl ,Aqaa Paola" vizimüveLiioz értünk. Óriási diadalív aiaku, ca^y épitoiényrül temérdek szép szobrokkal r<4ian elő kifi^bb, nagyobb, vékonyabb és vas-tagabb mgárokban a viz, — a mij: niasrészr'-l ma?u3 szftkfllcTitakat krépet, — TÚftéam íéiwrá-nyira elhaliatízik. Kz meg webb, niiot a Fon-taoa di Trevi, meglehet azért, mert a gySnyorü panoráma fokozza a hatást. Megjegyzem, hogy az egéoz ut ,\' i» Garibaldinak* nevette ti kj mert kétszer erre vonult Romába s mindenkor e tijoo lakott is.
Nemsokára zászlókkal ékesített díszes portálélvx s n*eÜcUe mindkét felen tövártabely forma csarnokokhoz értünk, a kapu a áthaladva, aDoriaPoniphili villában vol-tuuk.
wh, mi (ól esett annyi muaeun után, « mnvéüai ki-rt és stéji terunwz-ílbin gy*oy»>rkt»d-nünk. II'*aiu Uw>r uiáii, a hercaegi paiotáboz értünk, meljet sodruayokkai kerített boUóKert Tett körűi, pompás éjiulet bizarr atylbco, sok toruuynyai, *aja:iiuia, Uogy a herc»£t csa-lád akkor ou leréa eacüeg, — idsgeuaknek tiloa vala a beieip**.
Elépgé jól mulattank é« e»öofflrUdtÜQk e felséfres kertb*-o? aet ballo«uk,roi«»erin: ó-nil-lió scudiba került e park s azt e4 is himm. mert roppant terjedelmű, egé« hegy»tóait fu^lai el. A palota körül a»ép szőnyeg kertéaae*. oraóge-ria, — tivokbb mesterséges kanyargó nuk, majd hoaczn fasorok.
KBzbe-fcözbe tarák azigetakkel, gtorietteki
tárgynál érietőleg • fortéiéin elleii-sn
""""kit szólsljunk fel már egyezer erélyesen mi kik éjente aludni non) tödnek, kiknél u álmatlanságtól egyik főfájás • másikat okozza és követeljünk intézkedést, vsgy vegyük sze -eny b»tjunk»t — és vándoroljunk ki, men-jünk idegen tájikra, szíves vendéglátó vidékre, tán találunk nyugtot, mit szülőföldünk és bíl-csihelyünk már megadni nem ind; oh én sze-gény kanizsai népem! hogy leszünk mi földön-futókká, csupa boldogságunkban!
Koronuárowink el»dták .• ajtó- és kapu oárskst, mint felesleges portékát, tivor»ya kedvelóink, n.plopóink, éjjeli körmenetet tarta-nak korcsmából ki, korcsmába be, kizavarja a bucsujárók «jl»tos ! éneklését ?
Óuekik már tenye»edik »i örök világosság éjirl i», nsppal is. ugyan n>'ér> » ,nenl, !e:t"°k liVÍliduyáiHn D.Pt.>Ix>k - ezavartelao eldorádó-b.o —' « livoruvik Kánaánjában !
Ma mindeu korcsma, kávéház, esapszék H lebuj nyitva v»n m-ddig teujzik és nyitva iá »ell lenóié, mert egyik napról a máaikra ide oda i» jut egy kU caeléd-bál, pedig regi magyar divat, liogv • bál lart „kivilágos kivirradtig,-minek is dobnók .1 őseink szokását m. hálátlan unokák, badd nőjön, nevelkedjék ágas és rom-lottság tovább is. ki aéri számon 'í
De nem folytatom a jsjdulást tovább — magamnak is fáj.
Tény, hogy éten nyitott üdétekre rend és felügyelet nincs, meg úincs ii véjrrehsjtója, kinek végrehajtani kellene.s*ro különb a deák névászoínál — nem személyileg értem — csak a háumftgólli viasooyokat.
Forduló^ tehát Umét a vároai tanácshoz, kérve, hogv iet-ve kezébe az 18"/. VIII. t. c-zikkel é» ann.k §§. alapján járj«n e! ra.ga, szakit" ki el ügyel al egyéb rendőriek kólói és kezelje iparbaióságil.g, li"gy mennyire tud feladatának megfelelni, ekkor válik el, vala-min' kil.uvik > szeg a zsákból, v«jj..n arendóri hatáság munkaképtelensége, vagy ináa-e a ba-j.,k oka ?
Nem aieretek hi»b» kölni knlompot éi ejry pár phraiiiaal a leveg.'.nek adni tanácsot —' „ökörlől lólanács" mondanák.
Igyekeztem a baj felismerése által egy Kabályzati mintái állítani öaazo, mi kurtilható, toldbató tetszés szerint nem vagyok apaságára kónyes. raak eredményt c; végrevalahára éj-jeli nyugalmat élvezhessek.
Javallatom következő lenne: J/att'isifgi remltzaMly a vendéglők, szállo-dák, étkezdék, korcsmák és kávéházak, nyil-vános mulatóhelyek részére.
I. § Minden vendéglő, aiálloda, korcsma, elkezdőm kavétiáztnlajdonos, kötele* ipar gya-korlata megkezdését nyerte légyen, jogát a re-gálé tu]»j<lnnoe urodalorotól, vagy szabadipsrt gyakoroljon, köteléé üzlete megnyitása napját, helyét — HZ üzl.-Ugot, ürlete fő és mellékhe-lyiségeit a megnyitást li-gkevesebb 4 nappal megelőzőleg az iparhatósági jogot gyakorló vá-roai unaouftl bejelenteni. —
9. §. Kávéház, étkezde és korcsms ipar be-j~ntés semmi szín alatt sem ad jogot vendég szobák tartására, miért is kizárólag kávéhás étkezde és korcamatulajdooosok szállóvendé-geknek éjjeli vagy nappali szállást semmi szín allatt senkinek sem adhatnak, vendégszobákat nem tarthatnak.
:1 £. Semminemű kávéház és étkezde he
lyiségben nyilvános bál, tánzrigalom nem tart-
ható, ugyanezekben senejáték nyáron esti 11
óra, télen esti 10 óra után nem tartható ; a nyári
ivad spnl 1-től november l-ig a téli ivad no-
vember 1-tól april l-ig azámittstik. ab.
Eszmék s sceptlcu* világból-
Hat a n a t h e m a. 1 Ki állitja, hofy nálunk még linecurák letesnek, kik a nemzet-nek filléreiből munka nélkül bőven biilalkod-nak, analbema sít.
2. Ki áJlilja, hogy a kSveteknek 473
száma leszállítható, — anathema sit.
3. Ki állítja, hogy a foitpánaáltok aat.
sat. aat. a nemzeti parádéhoz HU mulhautla
nul szükségesek, — anathemaait.
4. Ki a megyei intézménynek üdvözítő
ereje ellen kételyt támasst, vagy a kinereaée-
■ek * váUaztáa felett elsőbbséget tulajdonit, —
anathema sit.
5. Ki a honvéd intézményt jelen s:erve-
zetében czélsierutlednek s csak nemzetaae-
gényitó factornak állitja. — (nathema sil
G. Ki azon politicát, mel vszerial s kos jogi harcs ad hoc abba hagyatott, hogy opportunua idib-n ismét felvétessék, helytelennek a'litja, aoalhema sit.
a n.-kanizsai kir. törvénynéTenek 1876. oi-tóbtr 7-én és 8-án tartandó nyilv. bünf. tan. ülésein a Jelek megkléztetése mellett előadandó bűnügyekről. Október,!. 187á.
893/6. sz. Koréin Ádám és társai-aU pá-hoki lakósok ellen csalás büntette miatt végtár-gyalás. Gózony.
10IG/B. sz. Kis György és társai iharos-beréori lakósok ellen lolvajaátp bűntett miatt végtárgyatás. Gózony.
'.'80/B. sz. Boros v. l'oczek Jóaef és tár-sai z.-apáti lakósok ellen tolvajtág és veszélyes fenyegetés bűu-.elte miatt veglárgyaláí. Gó-sony.
Október 8. 1875.
1177/li. az. Hirechler Kauiin s.-kanizaai lakos el I-n vétkes gondstlunságból rzárma-sott bukás miatti végiárgyaláa. Gózooy.
Helyi hírek.
— Ö feUtége oevenapján, okt. 4-én isteni
tisztelet tartatott a felső templomban, melyen
számosan vettek részt.
— Vgyvédi irodába segédül jogvégzett
egyén kerestetik, avagy nem jogvégrelt egyén
írnoknak felvétetik! Élesülhetni e lap szerkesz-
tőségi irodájában.
— Gyáxxhlr. Albánirh József és testvé-
rei, valamint rokonai nevében elkeseredett ssiv-
vei jelesti felejthetetlen éd«s atyjuk, ipa és
n«gyatyjuk Álbánich Flórián, vurrwi íókapitáoy
urnák 187Ü. évi oet hó 4-én esti 7 órakor hosz-
szaa szenvedés után, életének 66 ik évében tör-
tént gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tete-
mei folyó évi okióber hó t>-án délután 4 órakor
tétettek örökcyugalomra. Az engesztelő sz'.-
mise-áldoxat pedig f. évi oclober 7 én reggel 10
órakor fog a szent ferencziek egyházában meg-
tartatni. Béke porain 1
— P.HexUéK. Vasárnap, okt. 10-én dél-
után 4 órakor a kiadednevelőegyeaület a város-
háza tanácsteremében választ mányi ülést tart.
— Oxze»nly Antalné a kiadedovoda
ügyének e lelkes és faradbutlan előmozdítója,
felaóbb engedély kinyerése mellett általa készí-
tett igen díszes divánvánkost játszat ki a kis-
dednevelóegyesület javára. 200 aaáoi van, a
egynek ára 30 kr.
— LókldlUtás. A kanizsai szolgsbirói
járásbsn a rendazeres lókiállitáa dicaéretes szor-
galommal megtörtént; találtatott 41 méa,
■.).)52 kancza és 1521 heréit. A katooai szol-
gálatra alkalmatlan 3162, ellenben alkalmaa
nak találtatott hátasnak 256, hámosnak 39tí
és málnásnak 219, összesen : 871. Legtöbb jó s alkalmaa ló található: Ssepetnekeü 121, Sor máson 113, Nsgy-Ksnimsán 109. aat. Legfeltü-sobb Kis-Ksnixss lóállomáoja, hol a járásban legtöbb ló van 496, s ebbú! caak 33 alkalmas.
— A fciteJ-sorsjeeyek okt. 1-én tartott
kásásában követkno sorozatok nyertek : 237.
982.1006. 1057. 1962. 2004. 2025. 2ó.r>7.2637.
2728. 2*87. 2918. 3ü37 és 3938.
— Virághalmi Ferenc* jeles Írónk
siremlékére sxerkeaxtoaégOnknél következő ado-
mányok folytak eddig be: Bátorfi 1 frt. Hencj
Antal 1 frt. Kováu János sibíró 1 frt, összesen
3 frt._.A-.ovábui ssives adományokat e czélrs
konönettel veazssük s rendeltetése helyére kész-
séggel küldjük.
— A máter-rendszer szerinti számolásra
ukl 15-től kezdve Bún Samu tanító ur esti tan-
folyamot nyit. Tandíj 5 frt. Tart 10 órán át.
— A mértóJehiteleaitó hivatal felava-
tása víg lakomával tartatott meg okt. 2-án
as intését helyiségeibea, mely alkalommal a
hivatal tiaztelt főnöke Komlóissy Ferencs ur
gyakorlati előadást is tartott. A szives házi or
agy centiliteres üvegecskétol kezdve, ss öt lite-
res na^cy csinkotai pintesig hatalmas borral
megtöllé s a nagyszámú jelen voltak bizon gya-
korlatilag iamerkedtek meg as új mértékek tar-
talmával.Az isletes vacsorán a finom borok mel-
lett nem maradhattak el a szokásos pohárkö-
szöntések sem. Klossör Bátorfí szólt a hit, hites,
hitel, hiteles, hitelesités sat, szójátékkal éltetvén
s lelkiismeretes, tevékeny és flgybuzgó hitelééi-
lót, Szakonyi József vároai kapitány ur zajos
éljenzés közt éltette Komióssy ur nejét, Ciukel-
ter József megyei fósxámvevő ur a társaaágot,
majd Komióssy Furencs ur köef önetet szavaz-
ván a megjelenésért, élteté a megye aliapánját,
Nagy-K»niz*a város polgármesterét, kik as
Ogyért annyi buzgalmat fejtettek ki. Később
számos lelkesebbnél lelkesebb pohárkoasontés
mondatott még. Kedden Wlaasica A .ital kir.
törvényszéki elnök ur látogatta meg többedma-
gával a helyiséget s figyelemmel kisérte Kom-
iiissy ur szakértői magyarázatát s távozásakor
lejtés niKfelégedéeéi s berendezés Cfélsserüsége
feletti elismerését jelenté ki. Annyi tóny, hogy
a nemreg itt járt miniahn-i tanácsos nemcsak
csodálkozásának adott kifejezés' s helyes ésezéi-
szerü lK>rendezéB felett, hanem a többi hazai
mértékhitelfsitA hivataloknak mintájául sjánlá.
Drvendünk. ho^y Koralóssy tisztelt barátunk a
benne he!}evett bizodalomnttk ily kitünőleg
megfelelt. A hitelesítenek uazkozlése az osztrák
tartományokból ide küldött tárgyakon is tör-
ténik.
— Sxínátzet. A Nagy-Kanizsán időző
Völgyi magyar szintársulsta oly jeles erőkkel
rendelkezik, minő már rég nem volt nálunk,
szert jó lélekkel kérhetjük a t. közönséget szí-
ves pártfogására, nem hiszssük, bogy a magyar
azinügynek itt okvetlen bukni kellene még ak-
kur is, ha a társulat a pártolást méltán megér-
demli. Okt. 9-éu, szombaton a hazai ssinirodfc-
lom legújabb joitít terméke, a .Falu rossasa*
kerül színre. A szüreti idényből kibontakozva,
reméljük, hogy as elad ülések nem lesznek, mint
eddig — üresek.
— A kereskedelmi akadémia tanköny-
ve. Megjeleni s bekQMetett hozzánk, dr. Herich
Károly ministerioastálytanácsosnak „A keres-
kedők késikönyve* vagyis vezérfonala
a kereskedelmi tudományoknak; K nagjfontoa-
ságu,a magyar kereskedelemre se hsaat tsakiro-
üalomra nézve kii'jnó beesümfi ára 1 frt. 20 kr.
s Budspesieo Lutiie és F.laner könyvkéneké-
désök utjin kspható. Ajánljuk, különösen a ke-
reskedő-ifjuaág ngyelmébe.
— KülOnő* kalÁU A „Gyön Kóz-
löny"-ben olvastok : .SzemUnuk beszélték el a
követkeao furcsa eseményt: A mull héten egy
8á>T János nevezető karjári styinkfis, ki Za-lába távozván, kedvenes eledéből s szilvából annyit evett, hogy megterhelt gyomra fajdal-mail pár in, auilva ecry rettenetes iemi vál-totta fel a l"Ut««l (j ugyanis összerogyván, jjai megzMrevultek s megkékültek, s rövid idő múlva amint karjainál fogva felakarták emel-ni, azok testéről leazakadozlak. sót még háta is beszakadt amint megfogták > belőle sziiva hul-lott ki. Lám a sok roég a jó szilvából is megárt
— Zala-EgerMiegröl Károlyi Alajos
színtársulata Ssékesf^j^rvárra távozott.
— Oyámhir. Écay László maga és test-
vére Ecsy József és annak neje, valamint a bol-
dogult gyermekei: ozv. Heta Lajosné szül. Kcsy
Mária, József, Antónia és unokája Heta László,
továbbá Alfonzó Josefs napa" nevében mélyen
szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett ni-
vérok és édes anyjuknak özvegy Kigler Jó-
zzeiné született Écsy Uozáliának folyó évi ok*
tóber 1-én reggeli 6 órakor, a haldoklók szent-
ségeinek ájtatos fölvéule után élete 62 ik évé-
ben tüdülobban történt gyászos elhunytát. A
boldogulunk hűlt tetemei vaaárnap,fo!yó hó i-
án délutáni 4 órakor tétettek az arácsi sírkert-
ben örök nyugalomra. Az engesztelő ünnepelve,
szentmiae hétlón f. hó 4-én d. e. 0 órakor s'b.-
füredi kápoloában muuutatott be a Mindenha-
tónak. Balaton Füred, 1875. október lén. As
örök világosság fényeskedjék neki!

- A ntent-gi/örffyvMoyl határban —
mint onnan nekünk írjak — a szüretnek vége
van már. Szép középszerű termésünk volt A
must édességéből és a mai megindult forrásból
következtetve minősege is teljesen ki fog elégí-
teni. A 26-iki fsgy ámbár észrevehető, de érzé-
keny kárt mégsem okozott.
- Bőeitl hirek. Béoben a Práterbea
nyulkiállitás volt. — Vaauti jubelaeutn urunk
lÜsrliogtonban, hol 1825 ben volt gózkocsin az
első közlekedés. — A msgyar államvasutak alig
győzik a szállítást — Félmilio csempészett szí
Vkrl foglaltak le a fővárosban. — A magyar ált.
bittosiló tárassá^ 8 e*er forintos fecskendőt aján-
dékozott a budspesti tűzoltóságnak. — Dárdai
kerületben Gr. Degeulcld Lajos lett képviselő.

— Horváth Géza h'gedfi virtuóz Berlinben igen
gazdag leányt vett nőül, s most állandó czigány
bandát szervez. — Budspest képviselősége sz
uj városházat a kofmánynuk szándékozik sján-
dékozni az igszságügyniinixterium hivatalául.
— TaJliánné Veszprémben U0 ezer frlot hsgyott
jótékonyczélokra. — Jsouár 1 én 20 saóhivatal
szüntettetik be. — A biidni lo'ti'hivatal as aj
várapalotába helyestetik át. — Pozsonyban nép-
konyhát állítottak fel. — Niczky Kálmáoné
meghalt — A DVaaárnspi b'jság" Mommsee
Tivsdsr arczképét hozta. — .Vz orsz. gszdasz-
szony egylet 100 árva befogadására rendezi men-
helyét — Európa államadóssága 86 raHiárd «
354 miliő frank. — Csornán tűzoltó-egyiel sU
kul. — Kisújszálláson a postát kirabolták. —
A ,Sopron" dr. Hérita János sopronmegyei tör-
vényszéki elnök életrajzát kosié. — Hazánkbss
247 sörfőződe vsn, tavai 965,775 skó sör ter-
meltetett. — Vépen olvasókör alakult — A
poroszok leányiskoláikba a tornázást kötelezetté
tették. — Győrből Pápára távgyaloglást taru.t-
tak 6-án. — Kapuvárott kis fiuk zsÍ7ányosdit
játszotuk, elfogván a zsiványkspitányt ugy
megverték, hogy belehalt. — Veszprémben s
gabna igen zsizsis^snek jelentetik. — Barucb
Adolf magyar nemességet nyert. — Szerbiseé-
pewéfre 1 milió 4 sziaesor. — Ungaegye kép-
viselőinek utaaitást adotL — Hajduvároson egy
fiu egy orrlyuk s két szájjal született s él. —
Bpesten az operaház építése megkezdetett —
Tissa Kálmán belügyministerröl azt írják a la-
pok, hogy okt. 15 én már ministerelnök lesz.

kioszkok, sátorok, — mindenütt vizimQvek és csatornázás.
A fordu'atoknál más-más kedvea, c*alé-kony szökőkutak. VezeUetik folyó is keresztül «t parkon, minden elképzelhető alakú hidakkal. Kgy itzóvsl igen igen szop és nagy kert ez.
Van egy rtissrs márványemlék is e park-on, meljet uz itt lt>4'.i. évben elhallott frsn-criskliiik i-ln»-lleletl a herczegi tuLjdonos.' Leg-utnl.t. M Afgtat főuri fiattal találkozluuk * |-P'»nieuet, luiliii a h< rezttü veudégei Vi.láttak, lii.-rt >^)pen elfogadó UMp vnh nála.
Inueu hMXMiiit-nve, inrgi<éziiik a í^uirinál k nilyi p^loist « elölte a valóban jeles c görög •niléknt a .1 ii fékez ö 1."
Mégegysier <-hn< niünk a Colonna térre, Imi c^peii olvau óriioi ntrU'p áll .Marc Aurél"
I
caásaáré, minta unitiul a Traján Fórumánál le
írtam, ezen a Marcoiiijjiinok elleni háború re
lifjei Tannak bevésve. Az oojup telejér felle-
het menni, — hol jelenleg l'ál rftmul tolo.sá-
lis szobra van elhelyezve.
Evvel befejeztük római vándorlásunkat.
Igen sokat t pedig nevezeleaeket nem láttunk,
mint aa Albani, Barberini, (Jukwna, Coraini,
Fsrneee, bpada, Wnexia, palutákat — a villa
Ivudorisi, Farnesiena, Wolkioaikyl (minde-
, zek zárva voltak) sst. sat!
> Azonban önérzettelj<»eu mondhatom más
' részről, liogy rövid időnket jól telhasználiuk s
talán mások három hónap alatt nem láttak, nem tapasztaltak annyit, mint mi. Ezután be-csomagoltuk bőröndjeinkét s nyugalomra haj-tottuk fejünket, hogy holnap koráu reggel el-, utazhassunk.
L I T a r ■ o.
Május 25. Jó korán felkelve, elmentünk mégegysser Szent Péter templomába, Dr. L. ur kis üveg szentelt vizet mentett onnan egy uó-rokonáuak hazaviendó ; — mi pedig az előcsar-nokban olvasókat vásároltunk, otthon szetoss-tsndö emlékül. Kiután szállodánk omnibuszán az indóházhoz siettünk s a vonat csakhamar meg is indult velünk. A legszebb mosolygó ta-tasti nap árasztá fénysugarait az örók városra; melyből kiérve,sokiic kertek körött baladtuok — gyöuw'irü virágokkal, melyeknek kelyhecs-kéiben még as éjj. li harmat rezgett, bizony n-m sok kellett volns, csak efv kin biztaiáa, hogy a mi bucao konyink öotn nek Itóma virá-gait, üly fiijdalmas és leverő >,,lt neszünkről sí elváláa ! A világtórténet, — sz emuén mivelö-désés vallásunk közpon'ját hagytuk el, hol any-nyi nagyaierü, emlékereMf^t dicső dolgokban gyönyörködtünk egy hoMHIl Isten veled cao-aárok és pspak várnaar UflrTorökke ! . . .
Mire fájdalmas merengésünkből kisbrán-dúltunk, már mussse-measze jártunk a ('anspag nába s Kómából semmi sem látszott többé. Mint-
egy 10 órs felé s tenger partjára értdnk, — s igen kevés átmetssetet kivéve, mindig a mellett vágtattunk. A tenger, B benne látszó távoli szi-getek szépek valának, de a szárazföldi rész sem-mi különöset sem nyújtott vidék dolgába.
Civitavecchiánál megállót-lünk néhány perezre, ez kis Táros, 8000 lakos-sal, igen élénk tengeri kikötővel, melynek egy része megerősített váj ; — van itt roppant nagy kiterjedésű Begno, vagyis állambörtön, hol a gályákra ítélt fegyenczek dolgozna*.
Ugv déli 1 óra felé nvugodlan megebé deliünk vraggoounkban, — folyvást római él-ményeinkről beszélgettünk, egyszer csak 3 óra körül a vonat meglaasudáaa jeizé, hogy Cecina állomásra beérnok, majdnem megállo't, smikor egy irtózstoe zökkenéare, a polezokra helyesett kofferok és p>>dgyászok fejünkre, sz utsaok pe-dig egymásra hullottak, ki kezét, ki lábátütötte meg, kinek orravére eredett meg, — azóval nagy lett as ijedés, általános kíabáláa és ré lés!
A voost megadván, mindenki kiugrált. As egéss háborúság oka az volt, hogy gépé-azünk és as őr gondatlansága folytán neki men-tünk egy áHb tebervonatnsk ! Ismétlem, hogy mar msjdoem megállón a vonal, mikor es tör-tént s mégis mioo savar ! Képzelem, hogy mi-lyen lehet, amikor egész erővel rohanó vonatok ütköznek össze, — erre még gondolni sem jó.
A gépészt és őrt azonnal elvitte a rendőrééi! börtönbe a mi más józan gépéazBzel haladtunk odább. — Voltak gyenge asivüek, kik ott ms-radtak s a világ minden kincseért erre a vonatrs fel nem ültek volna.
Néiy óra után Livornoba értünk, mivel tudtuk, hogy ezen uj kereskedő és tengeri ki-kötő városban vajmi kevés nevezetesség vso, egy órai időt szántunk kocsin leendő megte-kintésére; hogy azután még ma. a sokksl ér-dekesebb Pisába érjünk háláara. Livorno egyik' Olaszország legvirágzóbb, 100.000 ezer lakos-sal biró városának, mely a Mediciek által ol;-

jak testvéri tárt karokkal — menedék nyujtotuk ! Kimondhatatlan érdekkel nézeget-tük oupa uj utczáit, palotáit és szabályos '^ reil; — annál is inkább, mert szeretett hazso' fővárosához, as ifjú Pesthez (nem ám az ags, Budához) szerfelett hasonlít
Két kikötője van, a régi és az uj, tsajsr-
dek hsjóvsl. Legszebb és tő ulczájs s tor»"
Vittore Emanuele, ez ves* a Piazsa Carl« s
bertorz, III ik Ferdinánd és II ik Lipót nsfc
herczegek igen középszerű mübeccsel bíró "■
lókszobraival. ,^
Közel van ide egy tér (nevére nem e"
Irodalom.
- A* Ukolai é» népkönyvtárak
üfye, kell. hogy társadalmi kérdést képexaen .álunk is, ssükséges Tégre nti MIa, marn- kl k
, g g i MIa, marn-
li komolysn akarni, Hként ilyenkor * k5*led« tóli iáénj kMdatóyel, midőn uevi, uoo kérdés vooul előtérbe, hogy mit tau ni-punk s munkanélküli időben? A felnőttek ok-„tiis abban Uliljm a legbistosabb megoldás kulcsát, h» a hasi iparoktatás mellett gundos-kodunk arról is, hogy a nép alkalma., jó kíny-nket olvashasson. £• irodalmunk akkor virág-uk fel igazán, ha a népnek kedves foglalkozat* M életszükséglete leu ai olvaaáa. Kedveltesstik „eg tehát a néppel a> olvaaáat, lássak el J.toaél-Kerfi olvasnivalókkal, állítsunk iskoláink mel-lett könyvtárakat, melyeknek hasznot darabjait , gyermekek és a nép olvasás régeit kihordhaa-ték. Mily nagy fontosságú kalturalia haladái lenne as, ha titneret haladó iakoláink mellett, ugyanannyi »épk5«jTtár terjesslené a mivelt-téget, haladáat. És ei nem ábránd, « sem ki-Tibetetlen. Egy csekély áldosatkésiséggel, egy arra a cxélra jövedelmető bál, felolvasás, vagy mai efféle rendezése által előállana a kesdemé-■yezéshez azükaegea pénzalap. Mert a kesdemé--.jraésre csekély ntfaeg ia elégséges. Dolina; Uvula „Hasznos Mulattató" caim alatt, a petti kenyrn.vomda-réazvénytártillat (hold-utcxa 4. •z.1 kiadásában egy oly folyóiratot sxerkeut, melynek egyedüli csélja lehetővé tenni caekély péDtalappal a népkönyvtárak alapi tatát. A válla-lat ugyaniséveakéot 32 füzetben jelenik meg (át-lag minden tiz napban egy tüzeO és igy már c*ak egy évi folyama is egy kié köuyvtárat képes,mely közel lOOivnyi,számos képpelUrkitott, minden-nemű gondossn őaazeáilitott olvasmányl nyujt; és ezen tömeg olvasni valónak, 32 füzetnek, egész évi előriseléai ára 6 frt. félévi ií frt, negyedévi 1 frt. 50 kr. A .Hsscnos Mulattam" jelenleg barmsdik évfolyamát futja ■ a legsrélrsehb kört pártoláaoak örvend, mit valóban meg ia érdemel, mert füzetet mint családi olvasmány, a családi könyvtárakban it hézagpótló darabokat képez-nek, gyermek e» felnőtt egyaránt élvezhetvén e ]el«*g tartalmú folyóiratot, mely mint egyedüli iktéle komoly iráuyu vállalal.a legmelegebben ajánlható a gyermekük alapos képzését szivén vitelű szülókuek, s az iskolai és népkönyvtárak leiken alakítóinak. „Lányok Lapja* czimmel, esy másik nagy fontosságú vállalatot ia szer-keszt Dolintv (iyola. Ennek czélja kizárólag a iáojDüvendékekoAk nyújtani nemükhöz alkal-maiutt, kedély életük- és ismeretkörüknek meg-lelelő ulvasmányt. Szükségtelen megjegvezni, li'gy mennyire héxaguútló e vállalat, hiszen irgalmunkban es ideig épen nem voltak tekintettel a két nem kóxti különbségre s igy kellett leánygyeraiekekuek ,(>sazeutum a boká-mat," .fel a csatára,* „kardot a kezembe" slb. cféle ifjúsági iratokat olvasni. A .Irányok Lap ja'* t. évi okt ekéjével megindult a a kezünk közt levő elaA szám a legfényesebben megfelelt Liéljának. Gyönyörű e kis fulyoirat, nagyszerű Ízléssel és tümör elegantiával van kiállítva, ugy, Logy ezen St aaép képpel ékesített füzet, a hazai ily nemű vállalatokkal bátran kiállja a versenyt. Ifirom ivre terjed s szép borítékba van fűzve. Ikltartaima a legváltozatoaabban a következő dolgosatokkal van megtöltve: 1. Dal a noról. Költemény Gáspár Imreiül. — 2. Örzsike tör-tenete. Elbeszélés, irta Mikszáth Kálmán (kép-pel). — 3. Magyar leány imája. Költemény \Y. Itajka Terestől. — 4. Honleányok arczképcaar-noka. — 6. A kis mosónő (képpel). — 6. Flóra él Anna levelezése. V. Gaál Karolinától.— 7. A mi Juliskánk. Költemény Kiss Józseftói (képpel.)
— 8. A harmatcsepp meséje Péterffy Sándortól.
— 9. Csevegés a varróesikötókról, Júliától. —
10. Bölcs mondatok. — 11. Mikor alszik a czi-
cza (képpel.) _ 12. Ismeretlen orsz.g. Példá-zat aémet eredeti ntán. — 13. A gyik (képpel). — 14. Uti képek a felvidékről, Dolinay Qyulá- I tói. A borítékon előfizetési fölhívás. Találós me- ! sék. Mindafélok. A .Lányok Lapja* tartalmas voltánál s komoly irányánál fogra as iskolai és népkönyvtárakban U méltó helyet foglalhat el. Ajánljak « jóravsló folyóiratot basánk leányai-nak, s a leány nevelés barátjainak, az iakolai és népkönyvtárak vezetőinek pártoló részvétébe. Előfizetési ára félétre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfisetési pénzek a vállalat kiadójához, a Pesti könyvnyomda részvény-társulathoz, Hold-utcxa 4 ik szám intézendők.
Vegyes hírek.
— Vatlíti mniat lurnyók liltal nugdUilvtt.
A „Leipsi* hírlap irjs: s csehországi éjszaki
vaaut mentén Laipa és Haida közi a niederlie
bichi országút melleit egy káposztás föld van,
melyben a fehér pillangók milliónyi hernyó utó-
dai roppant puastitást vittek véghez. Nemcsak
s leveleket rágták le, hanem s kemény héjon
át s csutkába is befúródtak és s gyökérik le-
rágták. Miután a káposztás föld a további lak-
mározasra tobM mit sem nyújtott, s a fold**
szegélyesé ezukorrépa a hernyóknak nem illett,
a sok milliónyi sereg felkerekedett, s a kösel
vasúti töltésen át, mái káposztás keresésére in-
dult, itt érte el az e helyen lejtőnek menő vas-
úti vonat és sok millió hernyót nyulos péppé
zúzván östsze, a síneket oly tikosokká tette, hogy
a kerekek súrlódása megszűnt, s a vonat nem
mehetett tovább.
— Dvmat Sándor uakticta. Drugeon ka-
pitány, — miként a .Figaro" irja közelebbről
látogatást tatt a Niam-Niam négertórzenél.
Egyebek kost, valami eurupai álul készített
hideg húsétellel is nirgkinálUk. Kérdésére, erte-
•u telek, bogy sz elibe tett élei emberhús.
A kapitány rendkívüli undorodását némileg le-
győzvén, a szakácsot óhajtotta látni. Puszta nad-
rágba filtözfitt skaezUífavirág kinézesd embert
vezettek elibr, ki mérges tekintetet vetvén rá,
kérdé, hogy mit akar. A kapitány csak kilétét
óhajtotU tudni. A kérdezett monda, hogy ná-
polyi születésű, neve Osrvi Pietro és hogv Du-
ma* Sándornál is szolgált kéthónspig mint sza-
kács, féltékenységből ssját nejét meggyilkolván,
halálraítéltek,de kivégeztetéseelőestéjén tikerílt
börtönéből mt-gmenekülnieea Afrikául jutnia, a
hol bospzas kalandozás után a Niami Xiamok
fogságába került. E néplörrs egyik főnöke a
helyett, hogy asztala számára megsültette voln»,
megtette szakácaánsk. .É« önnek van annyi
bátorsága,emberhúsból készitni Iskomát V" kér-
de s kspitány. .Miért ne* felelt as olasz vállat-
vonva, .as emberhús nsgyon jó s megvagyok
győződve, hogy Dumas urnák is Ízlett volna.
Némtet i színészet.
(M.) Völgyi György és Völgyi Gyula szin-igszgstók dráma-, vígjáték- népszínmű és ope-retté tánulaU — mint már lapunkban jelesve volt, — városunkba érkezett és f. hó 2-án, szom-baton eioadáaait .A tissteletes ur keser-vei" czimfi három felvonásos vígjátékkal kez-dette meg csekély számú közönség előtt. A r*Ws-vétlenségnek a most javában folyó szüret az okozója. Az előadás teljesen sikerültnek jelez-heti, s különösen ki kell emelnünk Völgyi Györgyné ssszonyt, Prielle Pétert és nejét, Völ-gyi Gyulát, Vsjdsfit és Arányit. Mindannyian jól slakitotuk s a szabatos, kerekded, gyjors elúadáa főtényezoi voltak.
Vasárnap, október 3-án a .11 o » z'á r c • i n y* került színre. Leszámítva itt-ott a kissé vonutott előadást, közoasé-gunk Bevetett, upsolt. Völgyi Gyuláné asz-
sznny, mint kitűnő markotányosné dalaival, táncaival aokxor tapsra kéavszerité a nézőket
Kedden, október 5-én .Lávater, vagy Mariano Mariani az olasz bandita házassága* adatott, az esői idő mistt igen csekély számú kö-zönség előU. Prielle Péter -na ai est hőse s ugy Utazik, a jellem festésbe* nagjüLb kedvvel és több sikerrel mozog, mint s huszár őrmester sze-repében. Komoly, kimért, megfontoló előadását mindvégig megtartotta és oly tetszetős modorral játszott, hogy a közönség többször kitapsolta. Második helyen Völgyi Gyulát említhetjük meg, ki nemcsak mint .nemzeti ctigány", ds mint polgármester és kitünőleg slakit. Priellené asz-ssony, Vsjdsfi és Aradi jól mozogtak szerepeik-ben.
Szombaton „A falu rosszát* adják. Kí-
váncsiak vagyunk a sikerre, s Ulán színészeink
is a bevételre.
Paplrszeletek.
X, nr ncncftrat euniltatott háúra, aelj KO-bájába vetetett.
A lakatol tokit próbálgatta a föltevés Dtio, mert Drhesen atollt
Éüel esáBtaltDaágbúl negTángattak buxamosan a etenfret} fit.
X. Kihajolt aa ablakon, t ihrvin kitllta :
— Éltjét próbálgatta, todja, bogv jó. Hl sea jó ; j&jjOa el holnap.
(Lakatotnak hitte a kópét.)
(ifj.) X. urat termetet füllcatTlnkk>l alnotu Biat* a terni-sset, mi a júbarátokuak guiiyolódáira arajto t alkalmat.
— \. Te mrttzirűl meshallha^od bmedeinet — kiáltoci fajtÁta táiulrol, léuiut ennvbnl. ressiat átért, hofjr &t a mai vadátxati taercactéjé rűl mialöbb döl
Meg áln ; de k<U5u5t, hogr metaziről nak a tsaaar oH.uil lullom ~c» — kialltott liatsa X, falkafTlait alürs hajtva.
Értik- M váttéfHy-ui aktobar 6.
5*/, metftl.quoa 70.— ; d°/» D«mi. kölo-vón 73-űó: l&60-ki illawlalmi kólcwa 111.50; b&ok-rémr. 918 — ; hiteltut«9«ti rÁmtvémjtk 210.— ; London 112.05; u^jir tütdtehermaBLési köt-Tény 8125: tenieavári fíUdtohermeDttki ktit-rény BO 75; erdélyi földtehermentési kfttvéfi/ 79.— ; horr.it-»1»von földtclierraontí*. kötvény 84.—; «xü»t 101 70; c«. kir. w-vaj 5.33— Napoleood'or 8.93V
Történd 1 naptár.
OktuW .*- Hi 3. A p*rkinvi fényes ftyíi-lcm tv törökök feltítt. — 1862. Hiamark kíilügji-i mÍDÍstereinok lett.
, 10.1812. Giri; János, költő wülotés-nspja. — 1848. A magyar kormány % Sieteden fogva volt 480 olasatst*-badon bocMtja. — 1849. Csányi .László, m-vpyar köziekedéai mioU-ter kivé^eztetett.
. 11. 1856. Guyon Richárd halálozása SkaUribao.
. 12. 1552. ai egri gyöielera Dobó alatt. — 1S4S. As osztrák csáasár bac«u ^^■rinifösiuma.
.—íí. UíÜ.AkeDjérroexÖicsat*.— 1813. Henszlmann Imre— 1823.LUtnyay Kálmán azQletett.
. H. 1793. Lengyelország második fel-oastáas. — 1848. KosBath a képvi-selöhásban előadja, hogy V. Ferdi-nánd kilenci oldal felől rendelte az orss-igot me^lámadtatDi.
. 1&. 1598. Nagy-l-k.aoi.t4a 44 napi ostrom a tán Ibrahim nagyvezér részóról Paradeiser Györgv cs. vezér áUal törököknek átadat'ék. — 1848. Bécs védelmi állapotba helyezése.
Tritjt, snpt. ?öén 12, 90, 4H, 40, 11.
Liac*, . „ 4-1, »2, 1, 32, 37.
Prága, . 29-én: 64, 23. 61, 47, 5.
N.-Szebea,. . 41, 32, (3, 79, 18.
Bécs, okt 2-án: '->,_46,_18, 71, 14.
Felelfa szerkesztő s kiadó: Báts.-f Lajtt.
JNTsnittér.') Olcsó hasnak híg a leve.
Hogy min". kiWetke«méiiyt-k ereditek. I* a ha-Lotágnk a kocmnnkxt avalaiUii kei-kr« biisák, aat a kKv^kwo aaet kivtvóUg fU)rjt »<-t«. li.i.
KalrtKr Mik^A KAla-pgi.r'Ki-gi *T.<ihj«feBtS, mro-t.rség«t neznnvjin, épitkeaéni valUIVnxúvá lett ím mint ilyen a Z.-Kgerazrg -- H.k kocAtti nt^jei útvonalon néhány kí^ltidutk javittásít i»ly kM *ég*x»r*exettFl vál
kerüln'
DtrxA'ii xnnxk. hogy t jiviundó hidak liiái>yti cstk c-ekétypk rolttk. M*lrx«r Míkmt uen annyira knltaégnaporilá i ke ív — m,,,t inkál.b k-.icl fog-'• ható k^Ktouleaeslitl éa kipktiiiáfhöl a liin.ktt teljesen ^ leronUUM. ugyantaoktt t rtjtk kevéeaé ronctolt ti.yajr* bfil n j o u a n felépitteu« és IMv^t a hidtk i-fltkniryan I ujontn feléuitve 70O—800 frtntl többet nem érn.k, De-I vetett TAlUlkoiő mott 17041 írtra m no >ián)lát ter-jesztett be kiutalváuroxás végett.
I.&N0 I0KÁC2.
ftlindenkinek kOlonöi figyelmébe ajánl Ütik
Dr. Forty-rélc általános

ré^eD t legt*«iiy*»ebt>en «li9ui0rt«t('U — reudkivHu, t legsillftnitemlllib ea«t«kb«ti nafpróbájt batásipál «■ taltanS tikerdút er.dfnán)-einél f.tgTt, tnelr.k hnnsnál-Uta ilbtl mi% havait bajukbau it el«r«lnek, jól napalapttott itt .Itorjedett birét k«U«»;barnubatlaHal igatulja.
Egy civntAg Árt 50 kr., napyobb eionwj I frl, htntuál^ti atatitáwal eg/ütl, po*tin kaldvt 10 krntl tobb. — Kjy frtnyi c-omagnál kit«bb txtlliiinány són t«lj.5itt.tik.
KBtponü kOldem^iiyetS raktár : PsstSB Tfc Ik JsZSSf |ryógj-u«r«tt untál király-atcta T-ik taxin tlttt.
ToYtbbá k«ph»t.'.k : Naíy-Kaalisas • WAIMTS JÓZSEF ornál. PaatSI: Mtlalinatky S. — PscS«t ; SipSct J. _ SlaSfSS : Su.n.t.or.iky. _ Sl.-ftlKrVS-rstt: Braun J. — SzSSISStksIySa: PUUcb .F —
Vnisistakts: tv«nct» K. - Zaarassaa: Miüb.di Z..
Sap.sskss. Bock J. _
A t. rí. eyij(ry"ter«Bi é* kereik«üo nrak, kim rakUrt elvállalni hajUndúk lemének, fcliiúliuataak. mitt.riut « rvtebeni njátiltuikat eteti gyógyaser kúaai tíjíhí. FORTY LÁSZLÓHOZ .■■»..,. : Budár., iKá<-«.
várul, lT>uU:tA, JW. lúui} beküldeni nxiv.wkedj.iioK, ki megr.ndeléa.ket it poutotan toljetit-
|C Vidéki bérinentot levelek általi mefivu-delitek at árúak ketspóaab.ai bakOidit., v»gj poata-otatváDy vagy utánvét m.llett töttént ét legponto-sabban t«ljema«uiek.
•) K ront aUtt kotldttart feleiüligrt at«_ 8k

keiem) ezen van gróf Cavoar Camillo gy5ny5rtt ■ a megezúllalásig hű emlékazbbra, — egyszerű és természetes. Minden városban láttunk emlé-ket emelve e nagy államférfiunak s as olasz egy-ség tutajdonképeni megteremtőjének; dealivor-Boi valamenyi kösott a legjobb! Elmerem mon-dani, hogy ujabbkorí nyilvános emlék egy sem tetaxett ennyire, mint Cavouré.
És eisel Livorsoban b fejelvén vándorlá-sunkat, az épen a tempóra induló vonatul, csupa síkságon, legnagyobbrészt gyönyörű csatorná-zott és öntözött rétségen át '/« or» silsvtt Piaába érkeztünk, még egészen világossal s sz indóház melletti Miaervaczimú fogadóba megszállottunk.
Pisa.
Egyike a legkedvesebb fekvésű, régi csen-des városoknak, az Arno folyó mindkét partján terül el, mint község 51,000 lakossal bir. Ki-csinyben nagy hasonlstossága van Florenczczel, de éghajUta annál is enyhébb, mint Bsedecker mondja: mellbelegeknek téli tartózkodási be Ívül kiíslólag alkalma*, ujabb időben sokan vándorolnak ide e czélból.
Egy sétakoesikázást tettünk a városba, ■negtekintettük a legtóbb nevezetességet, s Dom-piaczot s azután nemsokára Morpheua karjaiba dúltunk, mert tessék elhinni, az egész Bapi vas-úti rázás s a Cecinoi ijedtjég, a nyugalmat kí-vánatossá tették.
Má;os 26. Reggel 8 órakor már megkez-dettük toarisu kötelességünket. Uyslog sétál-tuk áta főutcáikat, melyekben roppant régi pa-loták, osi térek s legbizzarrabb faragványokkal ellátott tornyokkal és templomokkal difale-nek. Feltűnt különösen a llediciek palotája. Egyébként \ házak alant szintoly árkádokkal bírnak, mint a páduaiak és bolognaiak, rlárom negyed óra alatt a Domtéren voltunk. A föld kerekségén kevés oly pont létezik, hol kicsiny helyen ily felséges és ennyi építészeti és műre-mek volna felhalmozva, mint itt. — Egészen s városon kívül vsn egy jókora térség, szépen kikövezve és díszesen bekerítve.
Ezen külön állanak a nagyszerű Dom, a Campanile görbe márvány torony s a keresstelft kápolna (Baptisterium;) — amíg a térség egyik oldalán van a világhírű Campo Santo, vagy te-mető. Nézzük meg egyenkint. Először a görbe tornyot, ez 54 m. magas, hajláaa alulról szá-mitvs 4 m., áll 3 emeletből, egészen gömbölyű s minden emeleti szakaszánál köroskörttl szép márvány oszlopok vannak. Sajátságos, hogy legalább három embernek kell lenni, hogy a fel-menetel megeagedlefaék, (az a jóslat lévén róla, hogy ha kevesebb megy fel, axjnnal összeomlik.)
Kényelmes márvány lépusökön felhalad-tank as egészen lspos fedelére, hanem igazán gyönyört! kilátás s tengerig egyfelől, másfelől a havaiokig nyillott Kissé alább 7 harang vas,
melyek közül as egyik 120 mázsás, állítólag ez tartja fenn at egyensúlyt. A torony igen ssép és érdekes — de a bolognai, aainelli magasaága és hajlása sokkal vakmerőbb.
Innen lejővén, a Baptáateriamba mentünk, •* egy gömbölyű, egóazeo fehér márrányy ma* gaaan felemelkedí épület, átméróje 30 — ma-gassága 55 m. Valóságos csudája a c épitéscetnek. Mert a kapóira a magasságban telve lévén ivezetés szegletekkel — azokon, as alant kiejtett énekhangok sokszo-rosan megtörnek « a legsajátságotabb zengzetti viszhani|Ot képezik.
E templombt.n nem lehet Bem énekes mi-sét tartani, sem ssónokolni, mert a boltozatok a sok hangot ösasezavarják és kaszálják. As őr-nek igen ssép bfcnpja lévén, egyes accurdokat énekeit, mint menynyei, mint földöntali angyali sengelmet, ugy adták viasza as irezetek.
Kiről tank ragadtatva s bámulásunkban alig találtunk szavakat, — én ennél szebbet, va-ráttlóbbat, andalítóbbat sohasem hallottam, mint ez épület visshangja! A mily el-veset as asur barlang Cap-rib t D a ssemoek, ugyanazon élveiét e visshang a fülnek!. ..
Nagy remek itt a kereszteld kut és pré-dikáld szék, - kivált ex utóbbi leírhatatlan I ssép relifjeivel. EgéM bibliai eMméoyek ran- I
osk igep kicsibe, de annál nagyobb müréMet-t«l kifaragrs.
Aüg tudluDk innen Uvosni, elénekellet-tünk volna estélig, ha még ms Genuába D«ra kellett volna mennUuk. Ezután a Dómot ttkin-tettük meg. Minű fénjQzés, minó nemes ele-gantia, min6 márvanj gasdagsig a kttlsí arcs-yonalakon !E templom egyik* a legasebbeknek, még Olaiior-sságbanis!
Kalöuösen s Bsptisleríum felőli résxen, a megszámlilhstlanoszlopdissites, a márványtib-lák azinek sserÍDti beooritáaa a falakon, — oh mily könnyen lehetne ei túlterhelt, vagy ügyet-lenül tarka, ami a lángesitt kivitel astal OSupa nuom ixlés!
(Foljutass kor.)
(1?T5. okt. 1-iu.) Kletl.r, p-aludoo itítomlik as ílcrteUn e«»ii<« -
Korgaca, ventnredók hnll vala, aanmi «Ky.b4. Mo»t kápoittttevé-re talán hanaalaa a< ilr-% —
De Helieon lottién, — ott finomabb al od«ST ' — Jobb is, h<HO ha jralut/osTráu b i i a t i • o d a I ilad :
KBa.rebba gjalalisl niiatsT«ra fa Ja)rat.

(1791-3)
Zsinegeket
é> kirainvbm angol él btjor. nlamiu «ajit ttaitntnj, tii-nesi « fehéret > legolCKlbb arak mellett willit
Kainz Ignácz
(1797—3) Bécsben,
I. Wildpretmarkt Nro 8. ■B- Vidékre •titfitellt!.
Hölgyeknek nélkülözhetlen!
R A VISSANTE
l)r. L<;j.»«*.;-ió! Parisba
RAVISSANTE
K-sa™ döraöltetik, mar a 10-rüUuxés után tapautxlbaio a majdnem csodálatos hatáa. Az arnon támadt riuczok £a liinilührly-k pUimittataak.
Ur &**>■> qtn Mio<l«n Mirf ni.
A Ravittaaie* ifjú arcz-tzint idi-zelú. a búrt fehéríti, ínskid és finomítja; eltávolít legrövidebb idó alatt urplűl, májtól tokát, orr?í>rfi*séfct a a búr minden tiaztátalanai-pait.
J
1U
pookist eejsier ai ujjlieíT-jyel az «rrzr», Taey mia le*l-
Hir az «1BÓ kísérlet otáa olhacáruzuik a t. bölg;ck, jörűre empán {sak Ur. l.KJOiSK Tilii(liirü Ravlsuali jii használni.
Egj üveglok ara, 1 trt 50 é« 2 frt. M. kr.
l'uiUi kilMós.iel Stl krral t*"^lib
KapiiKtó na^ybao •* kicsinTben Ilad«neitrn*
Dr. LKJOSSE főraktárában. SCHWAUZ llE>rllIK-Dél.
Kristóf ár 1.8í.(
\.Knnii-iiii: PKÁCiEK ur gTÓgystortárában.
^0f* Vidéki rendelvények a legszigorúbb ti tok tartás m cl -
lett, atiníéttel eszközöltetnek. (i-.íS—4)
Üres fogak kitöltésére
BÍBM batát/oaabb ét jobb n«r, taiat dr P*fp / fi- náv. fofor-deoki kSnnyea ét fajdalon aílktll bebe)yosb«c odraa fogaiba, BMI?
további •lromlá*iól ÓTJa ■ a fajdalnál caillapitj*.
Anatheriii-szájviz
Dr. POPP J. G. cs. kir. udr. fogorvostól Bécsben, Stedt Bognergasse, Nr. 2.
I frt 40 kr. • l«ctí«ni,3bb ■irlaúaa
aaoak uj
inpó fogukat a fogba* erű>it««« xlul azílárdilj^ ; a midün a fogakat
é* íuphiist minden ánalmaa ao^x^októl megütititja, a asájnak kai-
lemea fris*«aópet köi«*«n5i ó* mki rfivid haazuálat útin ettá*volltf«
a kellemetlen axafot. (X540—22j
Anatüerln foffpasta
Dr. POPP J.G.cs. k. udv. fogorvostól Bécsben.
Ea«n kú«BÍtinún7 a lelieln frisaeaégét «■ tiaztaiágát fentartj^, asonkiral a fogaknak tiófehrr»épet kölc*Öuö» ások romlását meg-akadályon* éa fogboai erót.Si;í.
Dr. Popp J. Cf. novéoy-fogpora.
A fogakat oly nip»* ttastitja, hogy annak axpookéuti haat-BilaU által nemcaak a koi".u»«ge* tog-k." •iúrolnutik, hanem a fugák zotnánexa éi finom»ág-» M roiadiukAbb tökélctoíbai.
Kaphatók : NH0"K*ni"*I> : Beioa J&Mef gyóyjmni., Kotenberj Koa«nfcld, W«liMh, J •• Keat«lliufr«r J. k«rMk«di»4b«n. — Pápán ., K«azth«1yen -. Pi^astrror gy<ígynetit*, fiiogwr ki. W*iai A. Zala-Eger»xef»-n : Imiíó Ki. pjrúgy»*er4»». Kaprctccsán : Werli gj6gj i«erí«s. VarJtndun : l!al:«r fyó^mert*!. 8Qn«gen ; L>orn«r Kajet. Sión tbelyeu: Pillii-b K«r*ui-k é^liuA-lí gyAgjtnnr. U«tárSrvid«kt rix.-Oj6r Sa. Fibír K. C. VpMpíiiuKwt i Mi-yr Tne«lian. agy Oathard Tírsdai fiaiuál. — S«ík««l"ph<r»árott; I<«g«iaan A. liraen J. gjágyam. L*>v** B«réuyb*n: I l«ial*r gjófynx. Kaluesau : Horrátb K. jyój/«»oréii. Keca
<örmrnö«Ti : llonráth J.Hamsvnrwad:£}'ógf*% Kuposrárott : Kultn J nybá'lt
%y%j y
j
omay W. «-■
Uarcaaiiban
Árott l„uk*.ra
miinjlm J. Sxi^vtvároaiHarwaria, Salanoo 17"CX*1- *
.. St. «a H«r«f*ld fixi, Ufy Uoraax lnuárxaál. — l'éca«U
..K*r*h, Sif o>a |tyó^y«»- Kárádon: Z«iluijx.iaxky Kyó^yaft
KIM ffyó<>a«. - Tűluábau . Oratf (yo(y». — O'iua^ld
Nh Í
A legnagyobb VASBÜTORGYÍR
Reichárd és Társa é, Bécsben,
III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. ("W-is,
Eladatik
Szoboticztn, — Muraközben —" egy 13 so. ros ujabb szerkezetű vétó-, egy kézicséplii-és eg£ knkoriczazsurmoló gép dntítt vas-ból. Közelebbi tudomist szerezhetni Horváth Ist-ván h. lelkész nrnál Szoboticzán. Utolsó posts Csáktornya
Pa-eladás.
Ezennel tözhirré tétetik, hogy a pallini kertben Nagy-Kanizsa mellett van eladó 1000 db. alma-, 800 db. körte- s 400 db. kaj-izifa 50 krajcárjával darabját; 300 db. raedgyfa 40 krajczárjával darabját; 2,000 db. fekete nyírfa 20 kraj-czárjival darabját és 2,000 darab 2 éve6 gledicsia 100 dh. egy forintjával. Az oltoványoknál minden száz darabnál lu forint Iceugeatetik.
Pallin, október 2-án 1875. (1802 — 1)
A kertészség.


CHARLES BUERELL
M. Xlok»lau Wartu, Tketfard, Sorfáik, ABflla
Pirnitzer Alajos
gazdasági gépek raktára ée javitAiíi mühelye fi.
Tüküry-féle palota meUett.
Gázmozdonyok túl nemhaladl működéssel.
Göz-cséplögépek.
Járgomj- és kézi cséplö-fjépck.
Vető-gépek, könnyük, egőszt-ii vasból
Arató-gépek.
Tisztitó-Tosták.
Szecskavágó-gépek.
Trieurs (konkoly és bükköny-választók)
Famüvcleti-gépek.
Hajtószijak.
2)
Inaira ftxtofordidHtoal leüldttiuk
Mi
S;uk lludolf Uorttcrr M.
efyedtlii képviselője
»«t Oitrcit) legiijabh sz-r- n%tron kOinvö «xcrkcztta
HOFHERR M »jrretfig*peit (iarrcf
valamint HOFHERR II- uúrrft vetógOpHi Smvth útin keresn-ter^eJjHvpJ és «oéUcal -
tavibbá a aiígyoa kedvelt umejík- í eredeti
BUCKEYE-Í-JB »orTetöí«ptít *-lSkorminy nélkül vouó rúddal ú» ugyia
BUCKEYE-íclc aiúrva wtAfépet, J
mely gépekből aagj ráluxték v»n r*kUnm.
Szállodai jelentés.
Nag}-i\'anizsán az .Arany Szarvas* cziniü vondóírfofradó eddigi helyiségeiből f. óvi sept. 3()-:in kiköltözvén,
saját szállodámat
a főpiaczon a napokban nyitom me»
mely «i kor idényeihez mérten elejrans bútorozás-sal, müizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot forditok mindenre, hogy a tisztelt közönség megelégedését kiérdemeljem.
Jlidön a n. é. közönség eddigi becses pártfogásaért hálás köszönetemet,
szcreu>«s vagyok kijelenteni, kérem, hogy az eddig tanúsított pártfogásukat,
becses látogatásukat ezentnira is irinyombau megtartani méltóztassanak.
> Kiváló tisztelettel
Knortzer Frigyes,
áJldUjd
száJloda-tuUjdonof
tnmtmmnmmt
gxxxxxxxxxx»ooocxxxxxxxxxxxxxxxxn
Tanulók számára.
A küzelgd iakola-iddnyre ajánlom bámulatot legolcsóbb árakon éa a legnagyobb vA.HgztékbaD a következő iskolai szereket, a. m.:
Rajzeszközök, iró- és rajz-t&rcz&k, rsjzpapirok. rajz-
táblák, rajzvonalzók, rajz- és szines irónok, toll- és
vakaró-kések, könyvtaskák, téntatartók- festékladak.
számolótablák stb. stb. s egyéb szükséges iskolai
eszközöket.
Q^~ Apiit'tm t«iv»ti!»A dúsan berendcteU iskulafuUzttruléet e»kűzetm>:t. u. m. irócsíkú/fk. l''Vft!p:»|)ir ó» levéiUiritékuiiitat, c*é^gel nyomva va^ spinűd muiio* granuiu), ir.xUi IM Luritúk-papirjaimat, uileli kiioy veimet »lb. a'.b. xiatéa hiwtx-Utoj lo^julánj-osabb árakon. ^UiHi—Ü)
N a fl y-Kan iz sán.
K A N I T Z C.
voooooocxxxxxxxxxxxxxsooooooooo
WajdU* Józacf Up- cs aToudatuiajdoaM
Buda-Pest, Dorottys-utcza, 12. szám.
5AG1-KAK1Í8A, 187* oktobei 10-én.
83-Uc
Tizennegyedik é folyam.


A iap sseüemi ei
ráfi restet illető kos-
.iieuenrac, eloftsetések.
reclasatiók sat a szer.
kessto-kiadoaos bér-
í Takarekpáutári Illlsl,
II foidsaisL
, BarmaotsUaB lavaUk
caak ismert nonkatár-
ZALAI KÖZLÖNY
előbb:
.ZALA-8OMÚOTI KÖZLŐN"X".'
T"* í'llílaíí?*11*1'' ll*llkfflil*«"« »•»«* »W ÜByv»í-egylrt".»,jlaByicaiiiz»ai karatkadelai i ipartank", a .nagy-kanizsai takarákpáaztar a .zaiaatagyai iltaiáMt tenrté-tattfltof, a .Zatvterjway* aéataiétaai réazv»iytara»jtat t tibk aMgy« M vártai egyetOlat hivatalát értaaitoit.
kétszer, \asarna(>- s csöiórtókíni, megjelenő veg>es tartalmú lap.
Pályázat
Nagy Kanizsa varos államtcgélyteU polgári ítanodájában a magyar nyelv és irodalom, történelem és földrajz tanári ái-lomis megüresedett, arra ezennel pályázat hiráeitetit.
Fizetése 800 rrt és 200 írt. lakbér, összesen 1000 frt.
FölhiTatnak tehit mindazok, kik ezen illomist elnyerni óhajtják: szíveskedjenek kellőleg fbiszerelt kérvényflLet alnlirl isko-laszéki rlnökhez f. é. október hó 24-ig ok-vetleDÜl beküldeni.
Nagy-Kanizsán, 1875. október 8-án. VÁGNER KÁROLY,
iakolais^k. al»Bk.
Az újkori politika iránya bölcseleti ttzempombél.
A politika olyan egy nemzet életében, mint az asszony a családi életben.
Ha az asszony, azaz ha agy van ne-velve.hojry szereti a háziasságot,« nemszen-velgi folytonosan a fényazést: vidám lesz a családnak élete. Ha ellenben rabja az asz-szony a tetszelgésnek, fénynek és pompá-nak, a ház körüli kötelességekkel pedig nem törődik: a családi élet boldogsága előbb-utóbb megbukik.
Így van ez a politikával is. Ha ugyanis valajnely nemzet kormányzóföi sokkal többre becsülvén a nemzet erőit, mint kell, oly ki-adásokba bocsátkoznak s oly beruházások-kal terhelik a kincstárt, melyek éviizedek, kőt huszadok multával is csak kiadást kö-vételnek, auélkQl, hogy egy krujczárnyi hasz-not hajtanának: csakhamar azt veszszflk észre, hogy rendes szükségletek is alig lesz képes önerejéből fedezni 8 közeledik azon
amijei, u ujabbkor! politikusok kényszerhelyzetnek kereszteltek el s nwlyot gyökere* gyógykezelés nélkül ok vetetlenül egy nagyobb baj szokott követni, az úgynevezett államtonk.
Amely politika ily kényszerhelyzetbe sodorja önvétke nélkül a nemzetet, u a po-litika határozottan ro?z.
Lássuk már most a jó politikát!
Jó csak azon politika, mely számot vetvén a nemzet igaz érdekeivel, nemcsak tapasztalja, de az iránta, jelesül a program in-jában kitüntetett határozott czél nemes volta iránt mindjárt kezdetben nyilvánuló őszinte hangulatból biztosan következtetői is képes azt, hogy latba vetett működése meg fog felelni a hozzá kötött reményeknek, melyek a nemzet életének sok tekintetben egy szebb jövót igémek.
Hogy az itt vázolt kétrendbeli politi-ka egymástól elütő igénye milyen dimensi-ókban válukozik, azt a következő, lehető rövidre szorított fejtegetésből igen könnyen megérthetjük.
Kern tagadhatjuk, hogy a jó politika a társadalmi életre is bizonyos lüktető ha-tást gyakorol .Ekkor ugyanis sokkal nagyobb bizalommal telvék el a nemzet fiai ngy ön-sorsok s jövőjök iránt, mint közvetve ez ál-tal a bon sorsa iránt is! Mert bármennyire viussnk a közérdeket, mindenkor és min-denütt agy a múltban, mint a jelenben csak azt az egyet tapasztaljuk, csak ez egyet fog-juk tapasztalni mindenba, hogy t. i. az államot az egyesek sohasem tekintik egyéb-nek, mint csakis személyes czéljaik eszkö-zének.
Erre nézve tegyünk egy kis kingrást. Beszéljünk kissé a magasabb politikáról, az
úgynevezett diBlomatiáról, tekintettel az összes nemzetekre.
Azt mondják, hogy a történet a népek martyrologiama. Az idő. melyből ez állítás ered, I. Napóleon kora. É« ha mélyebben szemlélődünk ez állítás körül, azt kell rá | mondanunk, hogy igaz. Nincs ugyanis kor-! szak a történelemben, hol a legzsarnokabb I embertelenségek nyomaival ne találkoznánk, , melyeket a népek egymás ellen követtek el. ! Nézzük a zsidókat, indusokat; nézzük a fi-lisztereket, négereket, vagy bármelyikét a 1 földvilág népeinek ! Találkozunk-e oly idő-pontokkal ezek történetében, midőn ezek egész benső őszinteséggel szorítottak tolna kezet? Soha! Mutatott őszinteséget, azaz , SZÍDleges őszinteséget látunk olykor; de hajh ! ott a háttér és e mögött a legmeg-áta'kodottabb ellenszenv!
Ami tehát a magasabb politikát illeti, most is csak ily csehül állanak azzal a nem-zetek. Diplomatice lehet mutogatni, jelezni t nemzeteknek a szolid béke fenntartása iránti szándokot; de hát a diplomatice vett békejelzés még nem Neptnn szigonya, mely-től megrémülnek a tenger szelei s csöndre verődnek!
Ilyen a magasabb politika iránya a múltban és a jelenben.
De menjünk tovább. Lássuk a maga-sabb politikának irányát már a jelenből ki-indulva a jövőre nézve 1
Napjainkban még igen nagyszámnak az előjogok. Pedig azt szokták mondani, hogy át élőjogok az elnyomatásnak leghatal-masabb attribútumai, örömmel tapasztaljak azonban, hogy ez előjogok naponta kurtábbra szabatnak. még pedig parliamentaris nton. Ebben pedig mi, kik sokszor máról holnapra
is szeretünk gondolni, azt látjuk, hogy amily mértékben szűnnek emez előjogok, épen oly mérvben haladunk egy ujabb korszak meg-teremtése felé, melyben a radikalizmusnak leu kiváló szerepe: megteremteni az őri erényeket a magnk tisztaságában s fölállí-tani az ,egy akol s egy pásztort* a népek üdvének létesítésére. Azonban sajnos, hogy ez az nj kor amily szép, amily magasztos gondolatokra ragadó, ép oly távol van 1 Mert az említett előjogokon kivQl még igen erős várkulcsok, hatalmas sánezok állanak előtte, melyek bevételéhez még igen soká kell kutatnunk és csiszolnunk az i g a z* B á g o t. Mindezek azonban az idővel, daczára a legnagyobb erőfeszítésnek is, fogy-ni, csökkenni fognak, még pedig azon mér-tékben, amint több és több, ujabb és ujabb igazságról fogja lebontani a homály leplet a búvár tudomány. És midőn már azon pont-hoz ér az emberiség, hogy az igy földeritett igazság alapelvei mintegy kátéját fogják a népek millióinak képezni: akkor beálland a radikalizmus korszaka, melyben a politika és diplomatia már működni nem fognak, szükség nem leend reájok; mert egy ala-pon, egy érzelemre támaszkodva fognak épülni, újulni az erkölcsök valamennyi nem-zetnél.
Ebből nyilvánvaló, hogy az egyetemes történelemnek lesz még egykoron oly sza-kasza is, mely az előjogok martyrologiumit viselheti czimül.
Az itt fejtegetett radikál elvek után talán arra a következtetésre bukkanhatná-nak igen sokan, hogy az eddig és a jelenben űzött politika egyátalában rósz. Tagadom. Bár egész mivoltában jónak magam sem mondhatom. De jónak kell, hogy tartsam fő-

TÁHCZA.
Délre vonalnak...
Délre ▼onnlaak • ráad«r f»l]rf»k, Vt-llsfc a» 6a«i tiapaaKaf fnirt-U^ — Viador feU«( roll aaarelmad lányka S én ralék . . u Sasi nap aafára. —
Ha tavacska volnál...
Ha Uuciki rolnii te a in a hold rolnik. A magáiból lányka folytwo rád moiol/gnlk « árra lelkem halárán, .nrira, FOrdnri átállna • uracka a
Taraeaka rajj láayka (a es . . a hold rafTok, Minden „járom (.léd. <uk falad rafyof 1 . . Da nem furdhotmk > tararakiba. Kart kefealrt JiftaktTQ •árja. —
Z1LÁT L1JOS
Hat hét OlasBorsíágban.
ku: Dr. Lokf KrtoUt.
(FslyUtáa.)
Pisa.
X Urom brooi »jií wlifjoi (jolemtok . '""Uri.be!) igei a»*pek, ámbár m fiónoon B>piuteriam •juibos nem u huonlithatiik. L^PjiLk. b<, t foUége* taoplomU. Belfll 51 h*-jfrl 'M feJo.ll»a, W homta, temérdek oldml-kipolnávkl, 68 gyöüySrt mir»iiiY omlop k6-föakSrü.1, a kfts^fxn m»gu kupolyi «• Ég<" u'«« atinbu »eiiol Mm Utum oly *TO«jörü kt Bint iu,a«ak a templomot VOl lik
I Mindenütt feber-fekete márráiij di-
uitéa, iljea fangviorok ét roviikik. Sióval
' • templum febege*, gudaj; ét lageleganubb i«-
' Muel koaittlu £géu ollárUpok vanoak vert
' exiutbol. A. fóhajo köxepéo függ egj nagy bron-
limp*. melynek himbálózá** idexte voloa eló
áilililag Galileibeo.ai iugs terméazettörvénjai-
roli elmélkedeat. Kép nem sok van, de uok
mind r*mekek.
A. Dombol kilépve, elmentünk a Cajnpo Santoba, mely hirea mAvéueti tekintetben. ÁH as egy nagy csarnok Dégruogbol, melynek fa-Ui nevesete* oa fresookkal mint a. vb a 1 á I gyóielme,* — aa.utolsó ítélet" — sat sat befestvék.
E frescok a világ legjelesebb mfivet kosé ssámittatnak, rólak minden utuokSnvT elragadutáatal bestsl, meg-vallom, éo reám semmi hatást sem tettek, mert annyira lekopottak, hogy at egyss alakokat alig lehet megkfllönböstetni. É csarnok ssép márvány síremlékekkel bír, kostfik Vscca An-drás emléke TborwaldsentAl amint Tóbiás atyját meggyógyítja. Valamesoyi kteott legasebb sso-bor ,a rigasstslhatatlan,11 es egy fiatal sóalak a Tégbetetlen fájdalom, knerilséa;, gyási ki/ejesésével.
Stép VII ik Henrik császár emléke is. E tamelstol hire ntán sokkai Ifibbet vártam; en-nél a bolognai, florencsi, genuai temetők sseb-bek. Meglehet aaonban, hogy lsicos létemre t«-Tsdak j caakis igénytelen egyéni Téleméoyemet fejwteia ki. Sok templomot néstUnk meg meg, de semmi kul&ataet sem littunk ásókban. Korai ebéd után 18 órakur, ismét elfoglaltuk heiyeU-ket a wa{fa>bM, hogy tovább Btssmak
G e n ■ a.
.Téged dicsőit a Zenitk és Nádir,
A ssélvéssek bús harcsa,
Harmatcsepp virágsaál.
Hirdetik nagy íeted alkotását!'. . .
FBuigón leomlom im színed előtt dicaó t !*
Halhatatlan Berzsenyiek emez imáját re-begtük el, amikor a Riviéra di Levante gyö-nyörű, paradicsomi vidékein repültünk át.
Miként a sziklából a forrás ejotörm kényte-len, ha viztol tuláradott: úgy kebelünkből a Hindenhatö iránti hálaadó, ábitatne ima néma aohajtáasal szállott ful a magasba, Isten thro-nosa. elé!
Stégyenpiruláasal ismertem be, hogy sok-kai roszabb as emberiség, mintsem e felséges vidéket megérdemelné.
Csodálom, hogy Milton anoyira kesergett ai elveszett paradicsom után, hisz itt feltalál-hatta volna. . . . Ilyen lehet a Tubafa árnyéka, melyet Mahomed igér hiveinek, nem hiányza-nak itt mis semmi, mint a halhatatlanság, s az örökké ifjn Hurik.
Mi Nápoly Tidékén kerestük a na-rancs- czitrom- és olajfa erdőket, azonban mi ként ott leírtam, azon vidéken caakis kertekben tenyésznek e növények, míg itt, ezen és más exoticna virágok s fák ligeteket képeznek.
Ide gondolt a költő, mikor megkérdezé :
,Kennstdu das Land, wo die Citronen blfihen"!?
... Vagy dicső Kisfaludj Karoljunk midőn fel-
sóbajtott: , Sí tét olajfák illatos h&sében, ül a
boa vándor, köny ragyog ssemében"
Legtöbbnyire tengerparton haladtank, a mely meredek sziklafalakat, szeszélye* alkata «Wekot képezett. Valami 60 alagnton kelleti
kereastül menni, ezek közül némelyik 5—10 peresig tartott. Valahányszor a setétaég orszá-gából kiboDtakoxtunk, mindig uj, mindig ssebb s meglepőbb vidék tárait fel előttünk.
Némely helyen az öböl majdnem egészen bekerítve hegyektől, tónak látszott;—a melyben a begyen lé rí tündérkertek és gyönyörű villák visszatükröződtek. A villák külső falai igen ele-ven és bizarr színekkel, illetőleg képekkel vol tak befestve, égést jelenetek és események Tá-lának a basákra rajzolva.
Másutt a tengertől jobbra, szelíden emel-kedő halmok — felsége* völgy kebelekkel pom-pásuk a délöv vegetátiojával. Hat óra folyásig haladtunk ez Eldorádóba, s ez egész táj-lánczolat egyetlen szétszórt házakból álló városnak tant fel. A culturának, gazdagságnak, boldog jó-létnek kifejezése mindenütt.
Eieréa eser különálló hegyecakék, melye-ken 5—6 emeletes csupa erkélyek és tornyok-kal diszitett lapoatetojü villák, a fedélzeten gyft-nyörtt virágokkal; az egész hegyecske parkí-rozva, kötbe-közbe czitrom és narancs erdóoa-kékkel, melyeken a szép aranysárga gyümöl-csök milliói kaczéran tekintgettek ki a lombaá-tor közüi.
Abol a gyümölcs még nem érett mag, ott
a narancsvirág kimondhatlan kedves illatáml
tölté meg a levegát
Ezen egész vonalon legszebb S p e z i a vidéke, nevezetes kikötő és tengeri fürdőhely, szédítő magaalatou a tengerbe tekintő 6s várro-mok, ■ a parton örákig tartó sétányok, melyekaa az egész világból ^különösen Angliából) oaszeM-reglett idegenek élvezik aa Isteaaek ssu rí-mekét.
leg azért, mert ttp»szt»ljuk, hogy »z aris-tokrati* a magasabb politika hajójának eve-zőit, czélszerütlen neveltetése miatt helye-sen kezelni képtelen, s mert miudinkább sza-porodnak a politika hajójában azok, kik a demokratia emióit szopták s ennek magasra nj-uló vállain emelkedtek ama hajó kormany-rndjához, melyből lassan-lassan ki kell do-bálniok a íülfis terheket.nihogy különben sa-'jít édes anyjokat, a demokratiát sodorja el az ix azt az édes »nyát, melynek fillérei tart-ják fenn ezt a nagy hajót is.
Ha már most szorosan csak az itt vá-zolt bölcseleti szempontból tekintünk a mai ' magyar kormányra, tudományos alapokon DvogTÓ meggyőződésűnk azt sugallja, hogy a*magyar politika igen jó ösvényen jár. Es ez a buvárló tudomány képviselőire leg-alább ad hbc eléggé megnyugtató. A de-mokratia képviselői ugyanis mindinkább h-kiszoritják a kabinetekből az aristokratia képviselőit. j£s ez nagy vívmány a jövőre nézve: de még nagyobb vívmánynak tekint-hető »z, hogy vannak az aristokratiából is olyanok, kik simulni kezdenek a demokra-tiához; loszállanak a magasból, nehogy ali-zuhanjanak.
Az ily simnlékonyság, feltéve hogy őszinte, szintén fgy hatalmas védgát meg-szűnésének tekinthető a radikalizmus or-szága .felé.
Mindezekből általánosságban könnyen felfogható, mit tartok én jó politikának ; megérthető s erősen hangsúlyozom, hogy minden más politika, mely az itt körülirt czélt tévesztve szem elöl, nem annyira előre, a jövőbe, mint inkább hátrafelé törekszik, határozottan rósz irányú, mert az összem-beriség javát nem munkálja, egjetemes bol-dognlbatását elő nem mozdítja.
SZERÉNY! ENDRE.
Hegyen-völgyön lakodalom.
II.
4. §. A ttálloda, vendéglőtulejdonosok kőteletek bejelenteni:
a) vendégek befogadására szolgáló szobák
•iániRt, melyek sorrendszerint folyó számmal
látandók el:
b) folyó ezámszerint minden e;:yes szo-
bára kitüntetni az egy éj-nupt szobabért, a vi-
lágítási és tiszliúsi átalányt, ezen felül a fűtési
átalányt is.
c) minden: aszobák számában, az árakban történő legkisebb változást, mert a változások csakis a bejelentés napjától fogva érvényesek. d) Kik bérkocsikat tartanak,kötelesek be jelenteni a fuv^rbért a vasútra és vissza, társas kocsiban vagy külön kocsiban, a viíelbért egéss. éa félnapra, temetkezésekre, egybekelésekre, Laanakbs, Sánczba.
5. §. A szoba, szolgálati és vitelbéri árjegyzé
kek a vcndégssobákban és kocsikból kifüg-gesztve tartandó.
6. §. Vendéglő és szállodatulajdonosok
rendszeres v.ndégkönyvet tartani köteleaek,
melybe bevezettetik a megszálló neve.Ukswlye
•s fogl.lkosása, hozzátartozóiéi coládUgjai;
a vendégkönyv a jrlenléai lap alapján tOrtenik,
mely jelentési lap ugyanazon rovatokból áll,
mint a vendégkönyv es a vendég által megér-
keztével rögluo és személyesen kitöltendő.
7. §. A vendégkönyv és az alapjául ssol-
gáló jelentési lapok mindennap legleljebb dél-
előtti 11 óráig a bató»ágn*i-ben>uutsndó, mely
is a jelentési lapokat vissza tatíja, a vendég
könyvet láttamossa; e könyv bemutatásának
azon esetben is meg ki-ll történnie, midón ven-
dég nem érkeaett is.
ti. §. Ha bitílók szállnak meg, a tulsjdo-nue Állal a hasaló könyv bemulalására utaai-tandók.
9. §. Minden vendég**, szálloda korosms,
étkezd- és kávéházra nézve zitróra állapiltatik
meg, mindezen nyilvános ízlelek éjjeli 12 óra-
kor bezárandók.
10. §. Kivételes zárórák a következik:
a) faraangi ivad ;
h) midőn sxini előadások es mutatványok;
c) midőo haogven»cnyek ;
d) lovardái előadások;
e) szabályszerűen alakult tanulások bál-
jai, táncsestélyjei;
f) majális vagy juniálisok ;
g) táklj ászenék ;
h) a mulatókert'-k.
E kivételes napokon a zárórák a megsza-bott idón túl is Urrjednek és pedig éjfél után 1 óráig — e kivételes záróra kiterjesztés azonban nem általános, hanem e joggal i-sakis a kávéhá-zak és rendszeres veodéglok, nyilvános luulató kertek a város bcls-jébcn élhetnek; korcsmsk-és étkezdékben, ugy a forgalmon kívüli kertek-ben a záróra éjfélen tul nem terjedhet.
11. §. Ha valamely vendéglőben, korcs
mában hatóságilag engedélyezett táncsvigalom
lartatik, az éjre azon vendéglőben, vagy korcs-
mában a záróra az engedélyi okmányban sza-
batik meg. kirételtképeznek a cselédbálok, me-
lyek csak éjléiutáni kei óráig unhatok.
12 §. Harárd kártya- és szerencsejáték egyáltalán tilos lévén, mind a vendéglősök és korcsmárosok. mind a kávéház és étkezdetulaj-donosok, ugy pinezérjeik és szolgaszemélyzetök szoros kötelessége a hazárd kártya- ée aseren-csejátékot meggátolni.
13. §. A vendéglők, szállodák, korcsmák, kávéházak és étkezdék tulajdonosai, üzletveze-tői elsősorban felelősek üzleteikben a közerköl-csiség, csend és beké fenurtásáért, mindezek ellen valókat maga ée hozzá tartozóival meg-gátolja és elhárítja, vagy erre rendőri segélyt vesz igénybe.
14. § Különösen pedig tilos e helyeken
kéjhölgyek tartózkodása.
15. §- Kzen általában kötelező rendszabá-
lyok áthágására a következő bírságok és egyéb
elmarasztalások állapíttatnak meg, mely birság
és egyéb elmarasztalások mindenkor birtokon
kivül lesznek Ml-bbezbetők:
a) az üzlet bejelentés elmulasztása f> frttól
— 20 frtig. terjedő bírság,
b) iparjogosultság nélkül vendégssobák
tartásit és azálláaadáa 20 írttól—50 frtig terjedő
bírság;
e) s sárírák megnem tartása 20 frtól 100
frtig terjedi bírság;
d) a szob* és szolgálati berek, úgy fuvar-dijak áthágáaa 2 frttól 10 frtig, terjedő biraág ;
•) a vendégkinjv bemutatásinak simn-Issstáaa 5 frttól 20 frtig terjedj bírság;
f) » vendégkönyv, van jelentési lapban
tett, hamisításért 2 naptól U napig terjedő fog-
" ' g) a jelentési kp eltitkolásáért vagy (el-vételének elmulasztásáért 1 naptíl 8 napig tsr-jedő fogság;
h) hazárd kártya és ssereooíejáuik ellü-
rése alkslomadáaáirt 20 frtol 40 frtig terjedő
bírság; ■>-■
i) közerkölcsiség elleni tényekre ajkalom adásáért 10 frttól— 30 frtig terjedő bírság,
k) a mennyiben s kihágások ismételten fordulnának elő, máaodeaetben s le^msgaasbb elmsrusulás, harmad és több esetben mindig sz elóső elmarasztalás kétszerese mosdandó ki.
1) a c, f, g, b, i, pontok alatt elősorolt ki-hágások 3-azori elkövetése, illetőleg ss azok mi atli 3 szőri elmsrsszUlás egyúttal és eo ipso sz ültetnek fél évre vsló bezárását is vonja maga után 1872. évi VIII. t. ez. 91. §. alapján, mely üzleti tilalom már a 3-ik marasztaló vég-gélbe felveendő. —
m) s kihágásérti elmsrssstslások minden esetben ss flslettulsjdonosok ellen bosatnsk és azok ellen hajtatnak végre a nélkül, hogy ezek-nek segéd és szolgsssemélysetükön viszkereseti joguk lenne ; hs azonban a kihágást segéd és szolgassemélyset kttlön vagy együttesen követte volna el, a marasztalás ngysnsson mértékig, mint s tulajdonos elles, külön is kimondandó és ezeken is végrehsjtsndó, csak bőgj es utób-biukoál ismétlés setén kiróttbirságfeleértö.kig fogságra változtattatik, mint pénzértékül meg-váluni nem lehet;
n) ha valamely fél a kiszabott bírságot 8 nsp slatt, vagy a marasstMló iléletben kitett határidőig leíisetni nemtudoá, vs^y aulán le nem fizetné, vagy azt kikerülendő szökéssel skarna élni. a pénzbírság fogság büntetésre vá-lik, egy nspra as üzlettulajdonosoknál 5 frt. — a segéd- és szolgaszemélyzetml 2 frt 50 kr. számíttatván ; 5 frt, illetőleg 2 irt 50 kron alóli bírság is azonban egész napi fogságot von maga után.
16. §. Az üzlettulajdonosok álul rende-
zett bálok és nyilvános mulauágokbus mindig
rendőri segédlet kérendő és sí alkalmazott ren-
dőr dijpótléka 1 frt előre fizetendőbe — a ren-
dőrnek magának asooban semmit sem szabad
adni, valamint, hogy es mit sem fogsdhst el.
17. §. Jelen rendszabály minden vendég-
lőben, korcsmában, kávéházban, étkesdében és
nyilvános mulatóhelyeken szembetűnő helyen
kifüggesztve tartandó.
Javaslatom egyes részeit nem találom szükségesnek indokolással látni el, — de men-teni Urtozom, miért látnám szükségesnek s bün-tetési résznek szigorúságát.
Régi ígasság, hogy idült bajok csak hat-hatós szerrel, elmérgult sebek vágással gyógyít-hatók, laza eljárás hatálytalan gyógyszer, nem gyógyít, de ront és ha nem szabályozzuk a leg-kisebb büntetési fokot — helyet adunk s pro-tectiónsk, elnézésnek, frsternizálásnak és egye-seknek mások rovására való kedvezményezé-séinek annyival inkább, mert eleiole sok lesz a könyörgés, kunyorálás — látott és titkos rugók
■»»tt»*ba holáss, lesz laiin depautSo, palhio éi tudjs Isten mi még — és bs s hatóság egvszer is gyengéjére enged tapiuUni, vagy nem áz c|. érendő czélt, hanem az egyénekei vasai figye ltabe, seoúnsnn fog menni.
Minfeatas) • tulajdonost tettem felal&ité TisjsontkeretfJsi igény nélkül, mert csak i,v kényszeríthetik, hogy necask ők tiszteljék; *. hatóság intésksdéseit, de a tiszteletben Urta,! Soirdekókcől otthon is keresztül vigyék, hacsak elaésesUk. figyslmetlenségökért nem akarnak minduntalan ssebtkben lyukat vágatni.
Kost hát lássak s medvét! . ,t,
Helyi hirck.
— A nagy kanimaai polgári ákols
igazgatója, Tee-z János nr távoztávsl, igazgstó
uak Morgenbeaser János tansr urat nevezte ki
as iskolaazék.
-AUcalomnk volt Gáspár Ferenez ur nak „Uj-lWaesony nevezetű bskonski he gyen levő szülejét megtekinteni, mely valóban meglepetést idéz .14, „ . «.ké,l4i io .,„*" Upinutos berendezés, rendszenss keselés.tnelv itl upasstalható, a ritkaságok köaé Urtosik. Óbsj. Undó, hogy ss idei borkiállítás alkalmával e ssílóhegy nemes terménye képvisel re leeven sít óhajtjuk, hogy a ssőlibegy msdártávl.ii rsjzs szinte beküldésiek as oraságos gazdasági egyesület által rendezendő eme borkiállítás és borváaár bizottságához, az ország minden részé-ben leendő utánzás végett. Az eddig ismert leg nemesbszólőtsjok feluláibatók itt.melyetGáspar ur roppsnt költség, és fáradsággal honosít meg.
—Blau P<Uur szüreti mulatsága volt az idén is a legnagyobb s leglátogalotubb, melyet múlt szerdán Urtott meg. Közel 300 vendég je-lenléte — elképzelheti — mily élénkséget idéz elo. A szívélyes báli ar és csslsdjs nem ki-mélve sem fársdaágot, sem költséget, mondhstni lucullusi vendégséget sdotl.Képviselve volt min-den osztály s s jókedv zajának reggeli 7 óra vetett véget. Kiemelendőnek unjuk Gyórffy János ur pohárkósxöntewt ,p»li bácsirs," és Nucsecs József úrét ,dr. Blau Simon' s egy je-lenlévő .ozmán követségi íitkár'ra, melye-ket szűnni nem akaró éljenzés kíséri. Adjs ég, hogy Blsu ur és családja még sok vig szüretet élhessen!
— A káaMthdyi m. kir. gszd. uninté*
zetben ss előadások folyó hó 7-én kezdődlek
meg. A hallgató ifjúság száma a ms.lt évit jó-
val felülmúlja. Mi az intézet ugybuzgalmaa ve
zetéeéről tanúskodik.
— A tMÜret s keszthelyi hegyekben
mindenütt megkezdetett ■ eddigi Upssztalatok
mrint a termés a gazdák várakozását nagyban
felülmúlja.
— leiMvós. A .keszthelyi járási kör-
jegyzőit tiszteletteljesen van szerencsém felkérni,
vájjon a folyó evi május hóban Zsiden Urtott
rendes ülésről felvett jegyzőkönyv fog-e a la-
pokban kösóltetni, agy s"„Zslamegy«i áluls-
nos tanítótestület- elnökségéhez beküldetni és
mikor ? tisztelettel, s kör egy tagja.
— Egy 101 éves ember halt meg leg-
közelebb Keszthelyen. Ez öreg Siov nevű férfiú
volt városuokbsn a legidősebb egyén -, jóllehet,
a sors nagyon megviselte ót, de szert szemei
épek s oly jók voltak, hogy veink nemüveg
nélkül bármit is képes volt meglátni. Pár évvel
ezelőtt az uradalmi gyümölcsös kertben mint
csősz volt alkalmazva.

Elhaladtunk ezt megelözolega Carrarai márvány hegyek mellett, innen ke-rül a világon legszebb márvány, — az egész vidék annak feldolgozásából, fejtéséből és szob rászatból él. Ide külön vasút van bevezetve.
Mosolygóan fekszik egy völgj ben S e s t r i \* . v a n t e, honnan a tuuristák mint központ ból intézik kilándulisaikat a hegvek kíizé. Minél jobban közeledtünk Genuához, annál sűrűbbek lettek a viliik, — roppant sok gazdag ember-nek kell itt lenni, hogy az építkezésben ezen óriásiK'ény fizesse! élhetnek.
Végre 6 óra fe,é a gennai indóházba, » innen a Hotel de Francéba szerencsésen meg-érkeztünk.
Megvallom, hogy nagy önmegtag&dásomba került sokkal többet nem irni a ,K i v i e r a di Levante' szépségei felül, azunban at-,£81 félek, miszerint megunják kedves olvasóim a sok táj leírását, — pedig a vidékek koronái, a Como-Lugano Maggíore tavak még hátravan-
Annyi bizonyos, hogy nem hiába aff.-c-tálja az a sok gazdag ember az egész világról a mellfájást, hogy e vidéken a ennek folytatását. a .Riviéra di póoentén- telel-hessen. (Ez ut vezet Nizzába)
Én azt tartom, betegnek lenni sehol strm jó, de ha e csapást valakire r<*ámérte ac I*teu, otthona kényelmet s gyógyulást legköunyeb ben feltalálhatja ; — ellenben egészséges vidám ember el ne raulaszsza e vidék meglátogatását, ha II éden virányairól ekoizt és fogalmat kivan magának sze-rezni!...
Láttuk már Triesitet, Velenczét, Nápolyt *s)s/LlYOruo tengert városokat, de mint ker«s-
I
k ed el mi és kikötő hely Genua vaUmennyít fö | lül múlja-, tekvéeére nésve csakitf Nápoly elízi ' rotg Btepnépbeo ; — méltóstasaanak egy óriási félkört képzelni, fokozatossá emelkedő mágus hegylánczolatból, melynek alján terül et min-dig felfelé nyomulva a varoe tzer és eii*r már-vfinv palotáival és házaival, mígnem as ormo-kon viiiák és várvédmÚvek épülvék.
GI-DUU ketten tTÖditmény gyűrűvel van több ürányi tivoU; gra körülvéve, ugy, hogy elleoa^g oehezeo közelítheti meg. Lukoit-ága 130,000-re m<-gy. Kikötíje messzé-roeasse ki-terjedve, erők falak álul védetik a viharoktól, e falak végpontjain mintegy kapák a világító i tornyok helyexvék ei. Itt van ám éle*, ét ele- j venség ! Beláthatlan sorai a gőzösöknek és vi-torlásoknak, valamint kisebb jármüveknek le-bfgück a vízen. £s legelsŐrangu kikötő! OlaiioriiigbiD pár-
ja nincs.
(Folyt. kü»)
Plató és ArktoteleH tanairól.
(Ideálisan*, reaiiitnu)
Részlet egy nagyobb tanulmányból. Plató es Aristoteles mflveit az utánuk csak-nem korunkig élt bölcselőkre ugy tekinthetni, mint s keresztény egyházakra nézve a szent- ' írást. Valamint a keresztény egyházak a szent-írásban bírják Unaiknak sarkkövét és forrását s mindenbeo inneo indulnak ki 4s bár merre s bármily messze távosoak is irányzataikban, mindig ide térnek visszs: ugy as emiitettem két nagy szellem után élt bölcselők is igen soká s még ma is mindent asőmfiveikből merítették nézeteiket; sz 5 Untételeiket fogadták el aark-poniokul; belőlük indultak ki a végre is hos
zajok tértek vissza. És valamint a szentirás mís-tikus tételeit caskis avatotuk es hozzáértők értelmezhetik alaposan és helyes irány bsn: ugy Plató és Aristoteles művei és elveinek behaló és helyes érteimesésébe is csak s bölcaelet sem mindendennapi tudományával ismeretes s ab-ban jártas, jelesebb elmék bocsátkoshstn&k sikeresen.
Magasztos Unaiknsk részletes és beható tárgyalásit s elveik fejtegetését tehát a valót-tsbbakra hagyva, legyen szabad itt e két nagy asellem bölcselete közt, csakis puasu tények bol áHó rövid összehasonlítást tenni, egy rövid pár-hssamot húzni. MÍDél mélyebb és kimerithetle-nebb tehát s fölvett tárgy, annál rövidebb és érthetőbb is iparkodom lenni.
Mennyire bír történeti alappal és meny-nyire n> m aa, hogy a perjpatetícua iskolát Ária toleles alapitotu, — mely e nevét azon körül-ményből kölcsönözte volns, miszerint bölcselutél meghitt és avatott unitványai körével a iykeion árayaa helyein, feles alá lépdelve, tudományos alakban kosölte, mielőtt esoterifcus Unát nép-szerűbb előadásaiban a nagy közönség elé hozta, volns, nem csalom es nttal viutni. E helyett legyen szabad fentebbi ígéretemnek teljesítésé-re ssonoal áttérni.
Mielőtt én az eredeti helyet caakis aczél vagy tán rézmetscetfl másolatokban is szeren-csés lehettem volns látni, Bóms éa nevezetessé geinek ismertetői müveiből már olvastam, hogy vsn a vstikaní palotában, Raphaet teremtő ecsete által lehelt egy gyönyörű fresko-fest meny, mely sí sthenaei iskola név alatt isme-retes. E képen Plató késett sz ég, mint eszméi hons felé terjeszti; átszellemült arcza, isteni tűzben ragyogó stemei a menynek örök szép azsrboltján caüngenek; míg Aristoteles s földre,
a kuUtán hazájára mutat a fürkésző szemeivel annak mélyébe látazik pillantani.
Egy tekintet e remek műre, megmondja minden, (»ak valamennyire is hftzzáértóDek, miszerint Plató az eesméoyleég (idealiamus) te-remtője és bajnoka volt, a makedoniai Stageirá-ból való, Aristoteles pedig, —ki N. Sándor ok-tatója is volt Plsto Unsival szemben, — a rea-lismust alapitotu meg.
Míg ugyanis Plató emelkedett, keltői szel lemé az eazmék világának beláthatlan légióiban lebeg és s bölcseletet csupán eszköznek tekinti, mely az érzék tisztulására, a magasb és meny-nyei utáni vágyra serkent: Arisloteles vizsgáló, fürkésző és rostáló szelleme kizárólag a tüoe-meny világra szorítkozik ; s különös, — vsgyis a természet és UpsssUlat (empíria) kölcsönözte térről az álulánosra megy át és a tudomány álul kivivott igazságot tekinti s bölcselet czél-jánsk. — Amit tehát Plató kiindulási pontul vess: — s fogalmat és eszmét; — azt Aristote-les s vizsgálat befejezése és végének tekint. — Plató tulemelkedik a természeten és mennyei körökben, a Spharak hónában böngészi bölcse-lete tarulmát és tárgyát; Aristoteles kutaió aselleme meghóditjs magasak a természetet ét mindazt, mi benne ás raju van; rendezgeti a tudás minden agyagát és világos, helyes követ-keztetések álul levonja abból sz általános tör-vényeket.
Mint két ellentétes sarkpont mutstkozik e két örftk nsgy szellem az igazság kuutásának s az emberi vizsgálódásoknak soha be nem fut-ható terén • világító tornyokkent muutják az irányt, as e téren mfikSdő búvánullemek-nek.
(Folytatás H,.)
— MuU pénteken délben a Budiról ér
laS vonat megkésett, Szántódnál . gépnek ,.JÍ csövo-szélrepedt, fit negyedórsi kMi folv-,,D > vonatok nem caailakozhatuk, ■ u utazók-napinenniók kellett. Ennek kijvelkeitében Koddanji Antal, közgaídáííatistskirodslmunk , kilüní bajoka i« körünkben idOivén, csak tJiriib«loi. reggel utazhatott tovább.
— Keszthelyen egy maoska egy .
hú padlásán l*ó lyukfésiekbe kölkeieit. A
lsekben, midőn ezi ez idegen vendég elfoglalta,
tgytjuktoj»8 volt, melyből a folytonos meleg-
^ következtében rg\ csirke kelt ki ■ midin
, bisbeliek a kis macskákat a padlásról lehozni
.karták, nagy meglepetésükre esek kínt talál-
úk a kis csirkét is. mely állatka idegen testvé-
rt » konyhában fi mindenütt hiven követte.
— A kenxthelyi .Amazon" czimu szál-
Mánál az átalakítások nagyban folynak. A ven-
dégl" ui tulajdonosa Zsilinszky nr mindent el-
köveini Iáuzik. arait a közönség kényelmére
inul jónak lat. A Nieszner-féle kávéhás l> uj-
tói r*nd«ztete:t be a mi több, as előbbi magyar
pincfér helyett itt egy oly pincter nyert által-
' maxist, ki egyetlen szót iem tud magyarul. Kern tudjuk, ennek okát minek tulajduniibatni, de negaugjuk ai illeio kávés árnak, hogy e lépe-sével kávéházának csak kárt okolhatott a saj-náljuk őt. aki maga is csak beszélni tud magya-rul ,y), á't beusőleg ügy látszik, a németsógorok táuurabs wriozik.
— A ceáktornyai kir. törvényszék fel-
uzlatásatolylán 26máxsányi ügyirataiállitatott
s kanizsai kir. törvényszékbes s valóssinüleg
Km kcves-lib s zalaegerszegi kir. torvénytiék-
bei is; a hátTMlékok szÁms nagy. a bírói erő
kevesebb, az ország népe elvárja az ig»s«ái{ügy-
ainisteriunttól, hogy az ügyek gyors ~lintézé-
sérol gondoskodjék, est pedig ugy éri el, ha szak-
ertC b;rák neveztetnek ki, a nyugdijaz>atás**l
pedig ba csínján bánik. Tény, hogy minden
átalakulás nehézséggel jár, de e nehézség ne-
bezebbé tétetik, ba a practicus birák munka-
erejok teljében nyuidijuztatnak. Furcsa uéslet
a takarékosság eszméje iránt I
— Ax aUó-letidvai polgári fiuuuda V-
ik osztálya is megnyittatván, érteaitti-toek sz ér-
dekelt szülők s gyámok, m;kép es osztályra f.
é. október 20 ig felvétetnek a polgári tanoda,
reáliskola és grinnusiuni 4 ik uszlályát, vala-
mint a felső népiskola 3 ik osztályát sikeresen
tegzen tanulók. (Az igazgatóság.)
— Rőfitl hirek A bpesti népfizinbás-
bao okt. 15-én lesi az els« előadás. — A .Kds-
iekedés" Kácz Sándor szerkesztés"- s kiadásába
ment át. — Horthi Bpebten irányozható légha-
jot talált M, melyről KiapU monda: Korssskot • alkotó nagjszcrü találmány. — Nemzeti stinbás pályázatára 20 sxinmu küldetett be. — Nagy-Létán oly sok bor lett, hogy itcsfy.' 3 kr. — Thaly Kálmán egy ifjú mágnás gyámja lelt 8 a igy viilékre költözik, lemond minÍBter:anácsos állása- és a .Századok" szerkeutéséról — Pa-píranyagból is csinálnak már koporsót. — Far-kas Mi>ka zenetársulata már Európába jött Amerikából. — Parisban oly ssinhásat építenek, melybe 14 eier ember elférhet. — Trencsénben él egy Jurkó nevű kéméoyseprf, ki 103 éves s b'7 év óta sepri a kéményeket. — Temeamegyé-ben s roncsoló toroklob ismét pnsstit. —
Paplrszeletek.
(ifj ) Efj törd Yilágnéalete miatt a tártaiáfok-tói iaoUh fi*UÍ ember «rŐa ön|ryilkoaaájti axándek-aak adott l«lkéb«a heiy«l, a elkt*er«dett at «I«t rí-Af Tolta, felett mondván :
— HaJil ! U ra(7 u í!et Ugboldogabb id6-■zakana.
I 0G ) %? kSaiiTei a báatelSrol, neljco dol-
I gosott, leoreastut ksrasitrs est irta:
,E bás elttti járdáa .«oki át m meojaa, msrt joii dobatik."
Szerkesztői Qzenet
180-i. Tárnokról jöU 2 frt. eláfl«etíii pímt OCB tutijuk, ki Té»Uc irjnk be ; kérünk uivu nyL-laikosatot.
1803. .Lantot ide...', .JJenem", .RohanU-
ban* oem kfisSlhetfik
1804. K. „ügy »«p a l^ny. - gj™?* "'«■
1805. .Hullnak a levelek- QBtSl jobbakat Tá-
ránk Mioaoda nmek esek ? Virig =_ ritkik. SxellŐ
=_ *r6 A fa = arcsa iát. Koairba hollott lavciak
bn eiek
18C>6 Torontálinak. KBnftoflt, amint nUrítnk, átolr&Muk ■ a* idea mé> talán rikerfll a ior
1WJ7 A T.»n7Bib5, fői.tzteleDdS pUbánU bi-vatal réaxér<'il 3o d b. •ieot-Lá»ti<Í-ef}báiijtonij«syért 15 frtot megkaptuk s r^Dd-T«resen a bi*otr«»g Vnuy-Tribt- igUttutváo, eliatnrrriiQnk mellett — kirÁnntra -- exQtoB ké*i*Íf([Kl nyugtáitok, ^ajba est jeluiiet-nök Tslamennyi plébániáról.
Érték es váltófolyam október 6.
r>"., metalio,utN 70.— : 5*,'v lemi koicsóa 73.55 lgRU-ki álladalmi kölcsön 111.50; bank-réasv. yi8 — ; hiteliutéseti réssvények 210.— ; lx>Ddon 112.05; magyar földtehermeotési köt-vény 81.25; tenesvári foldtehermentési kht-vény 80.75; erdélyi foldtehermentéfii kötvény 79.— ; horvát-alavon földteherm^Dtéiti kötvény 84.—; esőst 10170; cs. kir. arany 5.33— Napoleond'or H.931/,.
Boti naptár,
setsser K) tH aotsksr K-sj 1875
Protx'táii aaptír
! f lelj
KalhoÜkna tir
41- XXI. r paok. nt — Kar ev. Haaooló m«nj-
g7«k»k omáfa sfr t.alj .mb.rb.. Hité XVIII.
23—35. — Prot. Ep Ef«. V. 15—21. Er: Mit*
XXII. 1—14 - Gor. .r Máté XT. 21—28
10 Vassraas C.21 Borg. »r. < C 20 Qed5
I Vilomilla í kálaáa
Hetit Ksdd 8s.rda
Burghardt
SseraCc
Kálmán
Sserssci
Teri
Floreol
t
14 , CsOKrUk KalUst po.pok
1 Pl T
p
16 8mombat
T„»„. < Oil, Flórral
Felelte szerkeszti 8 kiadó: Bátort Llj*t.
Minden betegnek erő és egészség
gyógyszer és költség nélkül, gyógy-
tóplálek álul.
Revalesciére dn Itarry
Londonból.
Exeu kífilemo* «g«autégi-éteknek 28 ér ÓU •enimi b*t*-f»ig B»*DI elletiMegült U jónak bitonynlt »■ felaüttek- é* grernekekuáí, gjágyutr é* kSltteg nélkUl, mmd-o (tyomor-, id-j-, mell-, tUdŐ-, máj-, ■oirigr-, oyákhirty*., lég*i*i-, hólyag- ét vesebajok-b*o. KniDuiodjU, a**kór, m«llsxoruiú, köbög-éi, eneast-h tl«naég. dotálás, b»imauei. áJm*[l«u»ág, gyenge-ség. *>aii}«r. vnkóru^, l/.t. uédfllM, rertorlódáa, , ÍÜltUfi*, émelygés éa bánytu, méf terhesség alatt u cxnkonriaeléa, bn«konor»áf. io*iJayudáa, r#B«, kdax-liaf, aápkór i» agyib beicgaágskbcn ; nemkai^nbea mint UpiiiÁk a»opó»gyermekeknek éa a dajkatejoél i* •lf>uyö»-bb. — Kivonat ÖO.OXi bitooyitTáoybó. oly . bajok meffyógyuiávától. B«lyek niodeo gyógysaernek • UenuUloUak •* kOmUIk Dr. Wanwr Unir, B«neke P. W. r«n>lea Unár a marbargi OTTOBÍ esjyetem*D, Dr. I Angéláiéin ai-voai t*nic»o», Dr. Öhorel*ud, Dr. Camp-I bed, Dr L>éd« tauar, br- Ur«. Caatieataart grofnó, | narqniM de Breban é* több mafaaálláju fjiaék. bi-' KOnyitványai ki*án«ágra béruiantttaen megka!d«tnek.
j RöviJrevoiit kivoaat 80,000 biionyit
I vaaybél:
I Dr. Wnrter orroni lauárjtue biionyitránya.
1 B o • B. joliua 1U. 18ÖJ.
' B«Ttl«iei«reDiiBirry txámoa esetbea
■ minden gyógyszereket pótul A. le^nagyubb sikerrel
! haatoálutik baanenéaekoíl éa virbaanál, vixeléai b«-
| tefté(ekb«n, TMebajokl>aii sat. köbet«gaégekben, 4

Í
*) E rovat alatt koaltitUrt folelnaaiget D«M
villái a S»«rk.
a Teaík betegca oaaa«haaódiaanal, haa^bóljaa; bajok-ban, arasjirbMi atb. A. laajkitOnSbb er Jményay«l busDÜbatBi e«*"n Taléjibao me^becatllbaUtleo a»trt a«mc«ak nvmk- i* mell-b«t-fteff«kben, hanem tfldS-oa tót^«5-a.rr>di,b>Q U. (P. B )
Winet Radolf. orrom taaieao* •* több tsdó« tAraaaág
tagja.
Winchitttr (Anfolortaif) d»c. 3. 184*t. ön kitflnS BtTilticiíre gjófjttti* al-t*Mti bajok, dnguláaok, idegbajok ** riakóraii; hois-■saa tartó é* komolj jelen»íCe.i eitiTolitá. Mint 6a l7áfTs*ere legjobb batáaicak asamtanuja, att t«l-j« auTeBből ajánlhatom
Jamet 8hor«laDd,
96. exr. aeb«am.
Dr. AB{elit«in titkol orron taaáeaoi U-pantalaU :
Berlin, májú 6. 1866.
A Dn Baírj Reraleacíet-fl kedrasS ««dménjít ~ batáaát mioden t«ktntetl>e& biaonTithatom.
DrAsf«lit«ÍD, Ütkoa orroti tanácjoi. 76,921. n. bimonyltTány.
Obergimp»rn (Baden), apr. 22. 1872. B«te(«m, ki ti hit ót* idttlt mijrniUdiib»n rémitS fijdalmahxt aaenTedett a lefw«kély«l>b ételt aem vehetett magáhoi, ÖD Beraleaciére-je haatnilata folytán t&kéleleaen mefgyógTillt
Bnrk h art Vilnoi,
aeborrot.
Táplálóbb Uv4n a hutndL, 5Ois«ret«R nuy-kimili a gyégyiMcr árát, felnőtteknél ugy, mini gyermekeknél.
Ptebaaelenosokben V, fost 1 tr\ 60 kr.. 1 font '2 frt 50 kr., i fou(4 frt&Ukr., 5 foat 10 frt., U f»ot 20 frt. 24 font 36 frt. Revaleaeiere piakoták aielen< caekben 2 frt 50 •• 4 frt 50 krral. Bevaleaci^r* Cho-col ad* táblákban U o*«u«r* 1 frt 50 kr., Sé-n ÍM 50 kr , 48-rx 4 frt 50 kr.. poralakban 120 ca«az«re 10 frt — 288-ra 20 frt - 576-ra 36 frt. —
Megreodelhoté Barrj du B*rrj é. Comp
■ ilut, Wieo, WaJlfischgasse Nr. 8.,
Valamint miadtsn rároa (jó<yB*«rti«ibao ** ■*»•••> | ksreskedeaeibea ; aiookival a btesi bái aindea Ti. dékre m«a;ktlldi poauí oUJriay vagy ntánvét mellfttt.
i Prágér Béla, (etsiött Lovak &á-
Toly) gyógtjsttrtárába* \ Pesten Torok Jóssetnél; Aradon Tones F. és társánál; Debrecienben Xihálorits István gyógyszertárában a kigyóhoi; Estéken Dávid Gvalagyogvsserésioél; Kassán Wosidrasckak Károly gy^gyst., Marosvásárhelytt Fogarasi Dömötornéli Pozsonyban Piscturi Felixoú és Solti Keisó gyógjtz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyofya*., Temesváron Pap József városi gvigysserésinélj Újvidék GrossingerC.B. és Ernst János gyógy-szerésznél: Varasdon dr. Halter A. gjdgysi., Verseczen Fischer Hóricxnál, Zágrábon Irgal-matok gyógyssertárában. Tissa-Ujlak: Royko Victor gyógyseertárában.




(1808-1)
Í
Szállodai jelentés.
Nagjr-Kanizsán az „Arany Szarvas" ezimü vendégfogadó eddigi helyiségeiből f. évi sept. 30-án kiköltözvén,
saját szállodámat
a főpiaczon a napokban nyitom megp
mely a kor igényeihez mérten elegáns bútorozás-sal, műizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot fordítok mindenre, hogy a tisztult közönség megelégedését kiérdemeljem.
Midőn a n. é. közönség oddigi becses pártfogásáért hálás köszönetemet, szerencsés vagyok kijelenteni, kérem, hogy az eddig tanúsított pártfogásukat, becses látogatásukat ezcntulra is irányomban megtartani méltózUssanak.
Kiáló titlttl
Kiváló tisztelettel
Knortzer Frigyes,
szállods-tulajdonos
Nagy-Kanizaán.
(18CH-3)
BÉCS, I. Bei.,
Franzensring 30
kész butor-szerelvényeit
kslsnfóle f'.rmátun I rnindea fani-mQ^k
bit. U- ksliszesák, ailewk. uallodsk. srssáfl laksk ftroö latezetskb. rend<-ze»é re. igen kedven'. íeitetelek sszíiird njun-káaak évekre terjedó j6táUá*a melku
Butormintarajzokat urt*lnszó ir-jegjzekek kiránatra bementve szoljil-
Ut° 6.ás A n é. beljbeli és vidéki vásárló köiöoséfet íoelmezteteni. ho([y tartáxkodjék olyan botor-liirdeu-iekwl, melyek nrasigokiól, Biillodíkl.ól szar-annak, állítólag: elutazás, biláleiet. epitkeaea és t. e. f. (cfásos ürllgTökóo alapszanak, z^ibáruok rész«rfil. Lzle-tam és kéasitmsajvús asüárdsá«jkról bi-soB)itvUvoskal ssolfálhstek.
(1794-3)
T..ztei.ttei Baar J.
X X X X X X X X X X X
I !

■áC^
Szegedi Képes Naptár
az 1876-ikí szökő évre
20,000 példányban
^0f már megjelent "^^1 és minden hazai könyvárus- és könyvkötőnél kapható.
Hogy mily érdeklődés és elismerésben része-sült e naptár 1875 -iki első évfolyama, tannsitja azon k6-rülmény, hogy a kiadott 10,000 példány teljesen elfogyott. A naptár képekben ugy, mint szövegben tartalmasabb és kiállítása sokkal csinosabb az 1875-ik évinéL
A naptár ára csak 30 krajezár. Az 1876. évi „Szegedi Képe* Naptár" tartalma :
1. A folséges uralkodúhát.
2. Naptári rész.
S. Szeged ss. kir. ván-s köstörvényható-sága és a sse^edi ktr. törvényszék tisxt-viselóinek névsora.
4. Szeged jóvíje. Nagy Sándortól.
(3 képpel.;
5. As 1876. évi orsiágos kiállítás Szege-
den. Bakay Nándortól.
6. Ilona anyja.Elbesiéléa VassMátyáa
tói.
7. Panna néni. Népies elbeszélés versek-
ben Kék Hvscinttól.
8. Beszélgetés András bácsi- es családja-
val a babonáról; a ssotnssédok is résst-
veheluek benne. Fere ncs i János-
lói.
1 ]0. Kukorictapattogstás. (Képpel.)
11. A mélységben. Egy utazó lb
(Képpel.)
12. A halál torkában. Angol elbeuélés.
(Képpel.)
13. A kuruzslásról. Népies tanulmány.
Dr. K. L.

14. A hasi ipar as alföldön. G e 1 1 é r i
Mórtól.
15. Adomák. (6 képpel.)
16. A métermertékekrol Átszámító táb
lantok.
17. Magyar- és Erdéljhosii orsiágoa vá
sárok.
18. Bélyegdij-muUtó.
19. As aj mértékek rövid ismertetése ver
sekben.
20. ÜJeti atmuutó. (Hirdetések.)
9. Népdalok. Sseged és vidékéről gyfljté; Ferencst János. A t. közönség minél számosb vásárlásait kérre, v»gyok kiváló tisztelettel
Burger Zsigmond özvegye,
kiadó, könyv- és kőnyomás, tulajdonon. Stégeden.
mnrnpp



Ezennel közhírré tétetik, hogy a pallioi kertben NagyKanizsa mellett van eladó 1000 db. alma-, 800 db. körte- s
400db. kajszifa 50 IcrajczárjáTal darabját; 300 db. medgrfa 40 krajcárjával darabját; 2,000 db. fekete nyírfa 20 kraj
czárjáral darabját és 2,000 darab 2 érés gledicsia 100 db. egy forintjával. Ax oltováajoknál miodea sziz darabnál 10
forint leengeatetik. - Pallin, október 2-án 1875. (1802-2) AkertéSZSég.
- —i^- ■ ■' —— >*■?— . — . . -I ^_ ^^^^ =^ JBBZZ
W»jdits Jóaef lap- és nroDjdatalajdoooe gyor«8a)to B

A legolcsóbb és legjobb
zsebórákat
y g
„»ká».<sra.
>»en cainoa nói óra, AlnaK
igei, ,»«<>• jiri». .in-
kovetkesS, mi, toka nem baltou árak mellett adom el ; éa pedij: í-l 1 9 L'j kapható e«y .gen szép, )ó Járaen, "«M;
Csak a írtért „„íí.é kás Csak 4 frt 50 kr.
szebb kiállitáaial.
i-l 1 /» i_*. KA Irt* érv 'feB a"1®8 BntM
Csak 6 Irt oü kr. „jí,^, ZM,ón. Po-pi.
tokkal, igen pontos járással, amiról kezesién ayujlaUk Csak S írt d„ arának," . le.tinomabb aiab-tterke.ett.1,
vastae; esOet tokkal, lapos alakban, kaloo&aen pontos és helyet
iáráasal, a miről kezeskedem.
n II O 4W e«j igen szép valódi eztut »Si eyl»der óra. Csak í> fit £, Marosan alkot™, melj a lefán.mabb
rubinokon jár, dizzeaen kiillit.a és peresről-pereire po.tosan
jár amiért kezessé* adatik.
Csak 13,14, egész 15 frt £ Et^LZ
bez. 15 rubitra jár, a legfinomabb szerkezettel • a pontoi já-
rőrt k^'r^"k, t(, valódi angol taM-mW r*
Csak 13 frt 50 kr. ,£»* *«, Ko-kopf-feie .j..
j— re»d«errel, a ru«4.ál kulcélkOli Wh^^en.rák
ngj olcsóságuk, mint a,uk mioósegenek jeleesé«e állal rilagbi
rflek lettek éa kezeekedem a pontos es jó jy"erlw . ..
Minden nálam vásárolt órához, lUS taiau araay liaolitadok
^^ Kapnatu
""" J. Kann-nál,
Bécs, Stadt WollxeUe, Kr. 2L
A legnagyobb
Reichárd és Társáé,
III.Marxer utcaa 17. sz. alatt van, honnan képek-kel ellátott árj egy rék kívánatra ingjen bér-raentve küldetnek mindenkinek. ("***>
mr LevélbeK rrodetoéirTík asonnal eszközöltetnek • P*"«16;
leges beküldése van utánvét mellett. "«■ (180b— l)
Hölgyek számára
igen hasznosa leg-ijabh i legnagyobb hatást előidé-zett
szépitö-szer
osztr. császári és magyar kir. szabadalmazott
Erzséloet-Creme
Dr Rojenberg i-til ai orvosi kar — de kolónosen dr. Zeissl M. unár nr által megvizsgált s tökéletesen czélizerü és ártatlannak találtatott
Ezen szer a b5r megGrzéie s a legkéíóbb korig tartó ifjú frisspségbeni tartá&ára szolgál. Eltávolít napszurást. börkiuteire-kei. loltokst, vőrhenvt, i5t a ránorok is a gyakori használat álul eltűnnek Sziuésznúk B művésznőknek kiváló jó szolgálatot tesz.
Ára 1 t < g e I j 1 y e I 1 frt 60 kr.
Kapható a feltaláló Fr. ReiesUrf, özvegyénél Bécsben, VI. Rahl-
■aáse í Thur 7 — Nagy-Kanizsán, RaMafaM AasJf urnái. —
Szent ..Leopold'-boi czimz. tyóív^zertirl.an Neaalaia Filiaael.
Btci 1 Plankengasse 6. — Paul & Társai ca. kir udvari ilbt-
szeremnél Bécs. Karntn»rring 11. — lschlben Kreuiplaiz 169.
Haxzaskl illauzvré.ínél Kamtn»rs;r»ne X. — Triesztben Kaka
W -nél „Trieszt városához" Corio 603 - Budapesten Hiller J A .-nii
vácri nt. — Zágrábban ■ittelbaca ZllBSMalatl Vanudon Hoea
alsfer A gy^yszerészotl. JHOt)—2:
Iskolai értesítés.
Van uerenesém tudatai a n. é szülőkké!, bogy a m k. kozuku-táttVgri — miniit^riuis álul nyilrkaoisiKÍ jogffml felruházott mindkét Uaépunodárft elókétzitö tiu elpmi iskolát nyitok, rnnh- Unfolyamá'. az 1B75, «S-ik évben kezdi meg. Ezn Itkvlauk logföbb feladata ■ UMlékat Mvililai akizeftuodák tutáriyaiask fe f«fáúra alaposan elókt»xit«ui. E czél elérésére icirjdca szüksége* unesiközzt-l fel r»n uírelvc 11 pM-dagogiai kövftelmínveknek ii megfeleljen lt-sz szerrezve. Kelveufk mín-ém 6 évet beiólt£u'gyermekot a 10 éves korig, kik Uhetoek tMattakóli, t^lrék éi fítk*«Ztt«ok A nem magyar ajkuaknak alkalmat fogok nyúj-tani a mafjar űyelv könnyű elsajititisára. A beiratasok tartanak uep-•HBber 25-til október 15-íg d. e. 9-töl ]-úr4if. Budapesten, Kecikeméti uttxa 7. sxám, III. em. 9. ajtó.
Vámossy Mihály,
ty&'Z&tfr''
(1805—1) igazgató txnir.

H E L L F. P.
(1804-1)
Badapot II- kerület, fó atcza, a líereskedelmi bank épületében, ajánlja oapj TálanUku raktárit férfi, oii t gvermek kén iVbérneiiiüotbrB minden oldvStt ára « ari tllvat
rlikk**kbrn le^olctóbb txabott árakon. Mindeo megreüdel^t alábbi arukból l mngbiliaokat bármelj maa czikkokre atioTetallei uoonal leijeitek.
pUi«-~ij 60 kr. taiUtÉak klttayta da-rabja 8, 9 frt. Kaaztyaa kitfinS gla<-é párja 1 15, szarTai-
bíl 1.20, 1 90. poutA 75, 85 kr, I 20. TirMt*!* b«...f« knurja 5- 16 frtig Kuganyoe aaaráfUrttk 70, 9o kr, 120. nadramij 25 kr.
Etemül í-15 frtlg.
aMtkántt t gallártaggoiibok etoot- «agy
broneaabál nagy választékban s szép mail-
dk, nyakkendS-gySrok, f«.ak, fogkefe,
■aappan ea finon illateawek. FMt re«ain keastyak, ayakkSKk , aaab-
kaodSk.
H 0 Így ek ráaa ár e: ttftk angol CbiSoabél taip Ballrairáaaal
ia bimseasal :
darabja 2, 2.25, 2.50. 3, 3.50, 4
( drb 11 60, 1280, 14 20, 11.20,32,80 Cartdtak aagol CbitTon Tagy Barchetbil
darabja 1.40, 1,50. 1.(0 1 80, 2, 2. .0, I,
SM. 4—a frt
6 drb. 8, 8.60, 9, 10, 10.25, 11.60, 13, 17,
20, jlíO, 28. UaravaMk Chíffoo ragy Ba.cb.tbH : drbja
I 36, l 50. 1.75, 1, S.60, 3, 3 50
6 drb 7 70, 8 50. 10,11.50, 14 20, 17, ÍO.
AJaauakayák Ckllonból .míp a»g«lyek s
fodrokkal :
darabja 2.40, 2 80, 3, S 50. 4, 4 60, 5, 6.
6 drb 18.75. 16, 17, 20. 22.(0, 25.60, 29
83.50. Uuinnkayak fodrokkal drbja 3.90, 4,
4 Í5, 5, í, 50, 6. Liaiartaraarak darabja 1.20, 140. 160,
2, 2.50
(MúdVr) darabja 1, 1.26 , jy
1.80, 3M, .1, 350, 4 frt Diasitett kiléajrak ClitTonbil fthí, i frl
1.40, nine« 1 40 fekete BBoirbi^l 1 30 kr'
I 60, 2.20 kr. ZttkkMétt ^.4., f,h., TM
darahja 20 krtöl, bimxrtt 311 krt .1 . SaOTnu pamut earitayak kstegje 2.41), 3 9)
4,20, 5, egaat 12 frtig. télre .ilwott piris 8 krtnl 1 MSg, atCrRtt kutatll 1 25 2
b ü kllk k
Urak íii.(r>
lat* angol Cbifo»bíl
d7bla l.«0, 16S, 2. 2.10, 3, 3 50, «.
6 drt> 8, 960. 11,50, 13, 17, 2U, 13 80. Sun., párkaiból :
drbja 1S«. í, 2 tó, 2.50.
6 <íb. 8 60, 11.60. 12.80, 14 20. Angol oifordbtl gallarral, Írja z.35, 6 drb
8
tl 1 25 2
frtig, rombol aü keailylk kitins ti,rí
plria 1.15, saarrashőr 1.20. 1.80 po>ztö 66. 75 1, 1.30 MollgalUrok s njiak !.„. njabb gallér s kezeMk rirfafndrok « kl-laptátyol^k, aelyenreeze fíkötők (Npti. haalxi 17 krtöl
assfyala ftkittk f.her 7U krtíl .„[.„„i 86 krt6l. ponto him.ett katakHkek ! frt. U\ 3 frtig. Berlini nOTOtt kendők feire 1.SS, 1 75. nyakra 1.75, 3. 3.25, nUtm nyakkendtk 20 krtól .1 frtig N,„ d.Wi or.k 26 kivH 2.50-ig alind.oUI. fogk.i,, asappan áa illataaer.
aBBJralt Teasere fehér éa rsiooa Chiffon 11 fekete moirkntéD/«k. gallér én kézqlük poasto baaeblikok, berlini KAv&tt-kendnk nyakkstRk. kesmtyak e« kert,k fejfésnk.
Uea trltltt fytraiakHt részére iogecskék. ezBvntt. hurgott ■ kötött rokolyák ■ fK-kfttök, ssakálkák, váazon U borgóu p^lya-szalag, boantiTánkos, piqné » l.rarott paplankák, .ászon- es eo^ipeleakák, horgolt exipScske, harisnyák, téli ber-
1280, S kllllln gallérral, drbja 3.80.
6 drb 21.60. lafdik gallérral darabja 60 kr 6 dara*
Ili kr.
4akravilék'áasonbil mindu fo.'sában darabja 1.50, 1.76. 2, 2 55, 2.50, s.
6 darab 8 50, 10, 11.60, 12,80, 14 30. 17. Tél™ eictott gyapja alt* sxaUaytk t ala*
aatrá«*k. .íkony rag; Taitag daiabja 1,
ISO. 1J>O. 2, 260-5 frtig. FMkarUayák paaintbol feker vágj eaikos,
k»ugj« 8 50. 4. 4.W, 6, 6.50 -10 frtig.
télre rrap;na»0T<*, Ttkon; "gj »a«aj
>sórrta kntegin 6, 5.'O, 6 >giaa 12 frtig. Sállá, ét ítliik Ugujabb' d.T.tU Hintában, egy k&leg ssép dobosban gallér
2 M. kéa^S 4 . t 50, 5 23 Z»l>k«iidök «t*.z febár vagy nines aselUl,
kougie 2 4l>, 3 60, 4 20,6, 6.50-i frtig,
f«b«r aelyan W) kr. l>gtijabb ayakkiMk ulyoiabSI kwk«y 14
knöl 1 frtig stálea 30 krtAI 3 frtig. kési
nyukketSk miadeo fomábaii 40 krtól 5
frtig. Nyaksalek darabja 80 kr aálkeidSk 1.18-
lini aabonyok 1 nokoyáeekák s feikotSk alegoleaóbb áron.
Fabar arak, Bati«, elair T«C, 1 frt 75 krtol, a»oll • rre- ! Chilon r6fc 22, 25, 28, 30, 34, 40, *», 48 kr. csikói bar"
peliaae 3 trt 75 krtól. Urlauio. tnllanglaii, illanon, erep, gaz «tb. | bet rCfe S4 kitil, piqoé parhet rőfe 64 krtol. izioei rnbabark.t
--"'-'■ -- • ■' ' -•■ ■-•--- rífe 35 krtl, f.t<ie.5nyek r5f. 40 krtól, Utme.te. ajtié. .Juj.
rofe 35 tekercs
Minde.nen.1 Mtatarintak, tlurtatak ti rtv.d árak. orleans, ■chirting, ehiffon, damis. moaaliit, organtin rág* 82 kr.-tdl, bél-16e*ánzn*k atiaden atlpktk ■ estpWebetételek, bimzett atilak s betetelek. ingniellek 2U krtól entoilage. nebe, aprt ta, selyees éa pantit. rojtok, selren ea báraonjazalagok vászon áa pamatsaa-lagok, ■inden zsinór, mjtás éa fázok, Tarró aelyem. varró áa kotScsárna, miades kBtS, hinső is korgolópaazst. ralódi pottea-dorfi s 4-szálas kstőpamut gyári áron. asintnry tfik, gombok, eaatok, gyusaB. kapoea, eentimeter, lámpabel stb.
Továbbá szinea kanarásiok rége 8 frt, 8 frt 50 kr 9 frt, 15 frtig, 30 rSfos fonalTi.zun .ége 8 frt 50 kr, 9 frt, 9 frt 50 kr káré. abrosz 1 Irt 20 kttól, kávéakendS kötegje 2 frt 10 kitol, csipkeffiggöny egy pár egy ablakra 3 frt 50 krtól 15 frtie, fag-gönrrojtok párja 60 krtól, ágrteritSk 5 frt 76 krtól, aaetattari-lök 4 frt 50 krtól.
5fe 5 éa 6 kr. pzoint és selvembársony f bér nanel
Rtaaaléaak mindenuemfi fehéraemfiekre, fehérnemfiek var-ratáara, Bévhimsése s ipioden bíasé«ak a legújabb tormákban aaintugj gallér és kéaaltk ti>zUtaa véa;eu a legolcsóbb árirt •!■ vállaltatnak s pontosan éa gyorsan easközűlutnek
Minden Isvél általi rendelii, mintán kflldoméi.jekre ia kü-lönös figjamet fordítok, csak sarinél/es ouieáliitúoio ntin nas-k8só)t.-Lik éa biztositon a aagvérdemn vidéki kö^öuaéfet midin asi-niiel heeses rendeléseivel szerencséltet..! kérem, hogy minden legcaekélvebb megrendelést ia azicornao kivárná; sierint rllrtBn a UbeU lecjobban teljeaitik. afegbitásokat ia bármely máa csikk-re igen tisztelt vevSimtöl szivesen elfogadok s minden dij nélkll
OG^OOOOCOOOOGOOC
P a -e1 ad
a s.
ti^l 5 írtig. Alfaj aiaMek darabja 7 30, 8, 10. 12, frt,
A TAKARÉKOSSÁG
komák diró éi iyaxolt
iéje 1 Caak ax a sajnos uulog, hogy a« exrn eszsiérel éld Tilif, külínösen pétiig
a vidék
nem ott -fogja fel ezen eszm« ralódi foganatositiaanak irinyit. a hol ?xt Uginkibb megulálaá. — Vt-gyük p. o.
öl
, y,
kik lakhelyük tároltága miatt a fövárosbuni »iemélyps l>ev4vsMr)ásukb>vr. KÍLOÍM lévén e» leréJbeli megrendeléseket tenni utalva ▼annaic. Sttntén a takarikoiság euméjét&l elrag«dtatva. meíhajolnik azon <.riáti wédelgé* sseilóiutése ciűtt, m*e\j a jelen »ii-sáfoi idő kezdete óta a magukat ,lulr*-oknak «• ,27 krajszirtl ára«a4trB*k*k.Mk- kikOrtolúk réwakről upasztaluiik éa a „2"* krajczar ásóval as «lái&itái ildoutajvi Uixn'k, mert — term«axi-t*M — a nBkteglet beatzenéié itt esekúlyfiib fisa»-i;et >gé &yel, nem kzamitván azsai. bojjr a*, az ily ht!y«n negreudelt kelne tizjsereten is drágább, mint ax olyan, Hely 6fjr .rlHiiwirotci tztlfálat. 0lvvtsl Mr*>«tt km-mknié** viaár^tatJk; nem tárnia további azem elGti » Tidék L hrtgyni azt, bogy ax ily azéddgó Diletekból hozatott kelnitjk méf ax esekbói I««Dd& tárgy alkéaxitéaét sem érik tnl, — nem uamitanak «lSre azzal, ha p. o ruha-kelmet bomarnak ily sxédelgS .cMrnokbúI," ex a sag*arr*tása éa illetAlsg a raka «lkétsitése eiöU már csak rougr. — De a leg-heljrtelenabb ÍU méf az, hogy ilyetén
A JÓ ÍZLÉST ÉS DIVATOT
ii ezen elragadtatás áldoZAtiri tesstk. pedig ext n«« kttleoi*. — Mi caak köt«leaségankn«k gondoljuk tekinteni, régre es irány-ban. — különöseQ * vidék t. hölgyei érdekében — felatólamláit •melni és ex afrcalommal Teserfoiuüul kiemelai axt, bogr lehet a tzéddf* e«araak*k Meflézéiévtl is'
olca<4, jó ém felette isléM* éa dtTtto*
kelméket a fCrárosban lefélbelí mettreadeléa utján vásárolni, ha a mélyen tisztelt közösség DÓÍ mhakelmékbeoi szükségleténél
HAMBURGER ADOLF
Budapest, IY. ker. koroni-herűiep-ntrxa 8. ax. aUtt leTÓ a RK0B0NAU£BCZ£GU£Zs czimiett legjobb hlr-MPTÜ .Hölgj-diTatárD-kereskedéséhex" teljes bizalommal fordul.
E neTexett ezég fennállása óta folytouosan oda mdködótt é» múkodik, bogy axon hölgyeket, kiket lakhelyük távolsága a fÖTáros-bani ■ipmélyes beváxárliibao gátul, a I' g-uigorubb b*c»ü letess ég é* pontAMic ssemneltartása a a l*>golcsAbb arak mellett ellinx mindazon uuk»ég)et(>kk«l, melyeket a jó ízlés és divat egyátaian miodenöu mcgköretel — Ugyanis e ezég od* rendel kezet t, hogy a vidék t bölgyei EzOkségletUk beazers4*e tekintetéből teendő megrendeléveik Uvélbeni eszközlésük könnyebb.lése s illetOteg lebe-tügitéae cxéljiból kívánatra txolgál mindeiikin*k
„ingjén és bérmentve" * >w^'^j««'«^b
NAGYVÁLASZTÉKÜ MINTAGYÜJTKMÉNTÉVEL
elfogad tOTábbi miodrD a fővárosból megbontható csikkre vonatkozó readelméayeket, melrekct eredeti iralcoo pp ngjr sznl^áiiat ki, miatba a t vevő azeotélrezea volna jelen. A jatinroa árak mellcui lelkiiameretea kiszolgálása a kJtflaa*, Izleae* éa áivttat
kaksékaat. tbát az. ami a
.TAKARÉKOSSÁGI ESZMÉNEK.-
valóbaa ét teljean ateffelcl éa tsiveaca tfjrlmeateuak eanelfojva t olvasóinkat, de ktlonoaaa
A VIDfiK HÖLGYEIT,
■iazerínt akkor, ka a azai korasakban ojrr anavira mDckjvánt takarékoaaar aasméjét eeésaben és valóban fofanatnsitaai és tl}«-t(!ef kSvaui tkajtják, fordulósak ■Maaataaf a« ri>l»llsll> all| lliaiaev.l, oemkalóobeo bárminemű mefbUáaokkal teljes biaal ómmal
HAMBURGER ADOLF,
(1807-1)
höler-dlTatárn-nktárihoi, Badapaat, IV. korooahercssg-utcia, 8. ■>.
5Atn-K.OItoA, 1878. október 15-én.
84-m Bzam
Tizennegyedik évfolyam.



Oitntati i
Hlraatasat taaáboa p«titaorbaa ", maaodaaor 6 a mind«n toTábbi ier«K 6 kr.
SYILTTÉRKKK »i>.,«inl 10 It«1 »é
:«»•» tel
Kmrstári ilUtAk miodaB ,,-gyei hirdetéaárt kal&i J 2Ü kr. fiaetendS.


^ A Jmp weJl^ai ét

Janyagi rettftt illwi ffl: i«SBrayek , elófiít-lcsek. reftlamatiók tat. a ucr-kesstS-kiadóbot w- j;
Takarékpénztári épültst. jj foldlsint

elóhb:
.ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY.1
tan.to-testtllet
^ «WBW»*d^y«af'.i ..«,, *a«,z«. «*.«*,*.. s .párnánk, a .nagy-kanizsai takarékpénztár' . .Zaia-SomW- j3Zha,oZMi .-.uvnyursutat » több aegya. es »arosi egyesület h.vatalo* ertesitéje
kétszer, lasarnap- < csú..',rtr>kö!.. megjelenő vegyes inrtaiiiiii lap.


jár», núuii felosztására és a tárfr\«44í,i módra nézve.
A végeredmény re azonban sem az njabb, sem a régi rcndszi r. mely utóbbi sok-szor épen nem is létezett, Ixhat.i'-sal egy-átalán ntin volt.
Költségvetésünk az előtt, ha épen ilyet néuel\ évbenadtak, tisztánoperatinrum volt j 24t ordinariuma oly terven alapaljon, mely adatok nélkül — a községi pútndó tekintet ' a T«ros igényeivel, a helyhatósági szükség-nélkOl, a költségelőirányzat igényeire, majd- i lett*}' és a fejlődési képességgel áll arányban nem évről-évre állandó százalékban vettetvén és mint ilyen helyes áttekintést ád a közszük-ki ■ - a kiadásokat ez szabályozta, nem pe- ] séglciröl, valamint helyes ellenőre lehet az dig a költségelőirányzat: ma igaz. hogy né- I évi zárszám.idás,egyuttal pedig hű képet adja mileg maaképálladclo-i.a mennyilwnakolt- j »«>n feladatnak, melyet ú^y a közönség, mint
a helyhatóság a fejlődési képességre való
eredménye, hogy i h*z:arUst helyes egyen-súlyra ily közleménypk körött gondolni sem lehet Megjegyezvén, hogy a város háztartási egyensúlya alatt nem a pótlék beszüntetését értjük, mert hisz az or*zas'í)s egyensúly sem jelenti az adózás beállítását, hanem értjük et egyensúly tlatt, hogy a költségeWirány-
PAlyAzat.
Nagy Kanizsa város
políári fitanoriajában a magyar nyelv és irodalom, történelem és földrajz tanári ál-lomás niegüicjetiett, arra ezennel pályázat hirdettetik.
Fizetése 80Ü írt és 200 frt. lakbér, rezesen 1000 frt.
Fölhivatnak tehát raindnzok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják: sziveskedjmek kelMeg fölszerelt kérvényüket aluliri i-ko-lasztki elnökhez f. é. október hó 24-ig ok-vetlenül beküldeni.
Nagy-Kanizsán. 1875. október 8 án. VÁGXER KÁROLY,
iskolMséki elnök.
Pályázat.
Fűzvölgyön a* elemi községi iskolá-hoz e<;y okleveles tanitó kerestetik.
Fizetése: 300 frt készpénz 4 hold szántóföld — melytől az adót a község fi-zeti — fél telek utáni legelő-használat, tisz-tessi'gcs lakás, mely áll: két padlós szobi, konyha, kamra, s a gazdasághoz istálló és sertvés ólakból, ezen épületek cserépzsindd alalt állnak.
A pályázni óhajtók f. é. október hó 31 ik napján — délelőtti órákban — sze-mólyesen megjelenni kéretnek.
A tanítási nyelv magyar, de előny adatik azoknak, kik a német nyelvben is jár-tasok.
Füztölgy, 1875. október Ki.
Az iskolaszék.
\ár<»*i háztartásunk kilátásai.
— Kl»." kliiUmíi.v —
A vánis jftví évi költség előirányzata
| m kftzségi törvény érteimében november hóig tárgyalás alá fog kerülni.
F.gveseknek a költségvetés alapjait részletes próba alá venni lehetetlen, niertál-, talános czimek eloszlását nem igen találko-j zik valaki — átfutunk rajta azun hitben, hogy a helyhatóság sem oktalan megszori-! tást, sem luxariosus költekezést javaslatba hozni nem fog és megnyngvásnnk biztos alappal bir- jól ismerjük g helyhatóság vc-. zetóit és ha valahol, ugy itt van a bi/aii m ; helyén -- és én méltánylom e bizalmat leg-inkább, sót állítom, hogy e bizalom nélkül a helyhatóság vezetői ellen követünk el bűnt és önzetlen eljárásuk a város jólétére bizal ■ mat érdemel.
Van azonban okom a tárgy felvetésére, nem a bizalom kérdése miatt; de mert he-lyesnek tartom, hogy a jövő kérdése nptn csak az év kúszol én. de jó eleve való előre-látással évekkel előtt tétessék diskussiő tár-gyáva.
Időszerűnek találom pedig azt. mert nézetem szerint a jövőre raár az 1876. évi költségelőirányzat is — legalább némi rész-ben tekintettel — sőt megadhatja a kezde-ményező lökést részben a háztartási rend-szer változtatására, részben némely institu-tiók módosítására.
Időszerűnek tartom pedig most feUzó-lalni, mert 3 — 4 évi rendszer fekszik előt-tem, melyből állandó stagnálást látok és tVl-szólaml:uotn talán rendszeres évekre terjedő előmunkálat megkezdését eredményezheti.
H ogy mi volt Kanizsa város iölt«ég-elóirányzata, arra nem rtfleetálok, az bi-zony nem volt semmi; ujabban azonban az teljes átalakuláson ment keresztül ugy alak-
ségvetés alapja nem a spemtivutn hanem a múlt évi záiszámadás rideg számai és ered-mén je csak ugyanaz — állandó százalékú pótlék, a kiadásoknál pedig azon elv: addig nyújtózzunk, meddig a takaró ér.
Arra, hogy a költségvetés tételei be-tarta.ssanak, mindaddig, mig a költségvetés alapja a zárszámadás enyos tételeiből merit-tetik, inig a költségvetési fóelv <safc : z. hogy a szokásos 40 - 45"/0 pi.tlekku'cs nieg'ar-tasst'k. gondolni is absuidum.
Költségvetésünk pedigio két fóelven nyugvó schema egyik évr<« olyan, mint a másikról, majdnem igy mondhatnék több évre előre elkészített másolat — a múlttól csak alakjnra és nagyságára nézve különböző.
Szinte látja. az ember aznn izzasztó aggodalmad—melylyel a tanács igyekszik a tételeket egyenlő kaptafára szabni. csakhogy a pótlék ne emelkedjék, mert azért elégület-lenség loz a közön*égben. vágj- hogy ne szálljon, mert akkor meg, ha szorul a kap-cza, felemelni nem lehet.
És ugyanazon aggodalmakat tükrözi vissza a zárszámadás is, melynek világos
tekintettel,kapcsolatos sorozatban megoldani készül.
E/en eredmények nélkül nem én, sem más, nem helyezhet súlyt a költségelőirány-zatra, legfeljebb azon bizalommal teszszük félre, hogy elgazdálkodva egy krajezár sem lett. hogy a kiadások senki megszolgálatlan zsebébe nem jutottak, hogy a hatóság igye-kezett lelkiismeretesen takarékos lenni— és szent meggyőződéssel a hűség iránt megad-juk az absolntoriumot, mit hiszen okos ész-szel megtagadni nem lehet, a kapott nyom-tatványokkal pedig érdek nélkül engedünk betfittetni, vagy egyetmást takargatunk bele.
Nem róható e viszony fel senkinek, hisz
az autonóm közigazgatás modern eszméi közt
ujonezok vagyunk — legfőbb bizonyíték erre
az országos háztartás — ha jó termés van,
mi B pazarlunk. ha nincs, mi is sohajtozunk
— közös hibánk — hisz aprókból áll az or-
szág, a kicsi nem lehet jobb azon egésznél,
melynek kiegé&zitó része. ab.
(Poljt. k»T.)

TÁKCZA
Emmához.
_ Schiller. —
Buldogiiüo ep í'nA íjry calltaff Tan, * metybi-' l.'ása'új fin»««f«r.di^«H L)r a*t '.» xz éjjel Nxúllr 8 » buwál? Bem itMleg tülw
Ha ri.log karja a .írunk
Vitt »,.lua II ■ itrkl..-. M.g u«m valoanuk » fAjJ»lniai"U»k
Élni] mén l.á« .r.hembe'
Kám o4i»« bár mrf v«ny halv
^Ab ! <U é!» te mig TiroNa
A wív édea ér*emínjre
így tOuik hit Emma cl 7 Mi muiaodn a> lch«t-« Rgy a liB a«erelenD» I r 8 mit igi tü« (jujiult l«"íra, Elbtl a>, uiut fold. pára > KÖVÁBY
Hat hét
Ma: Dr. 1-aJcy Kristóf
(FolyUtái.) 0 e ■ B a.
A régi kikötóben »r»kp«rt,ídon raktárak *• kero.kedelmi c«kkek, bordók, lidák, kíte- . lek, kátrány edéoyekkel tömve, — féltneiite-'«» mitróiok ét bordiroktől hemMeg. Ehhei ""•k a mébku, raj»»» alkalmával, haaoulitható. Pokoli lárma, kiabilia, átható k6» a aaamlélít "isgeaaí taxik. Kinek tinta ruhája ran, itt nem tanáoaot toki forgolódnia.
Annál szebb az uj kikötő, measz'' ti:r-judú, k'gHlább 30 ol szél<;a ruárvÁov terrua/i.'<: riftkkal, melyek vasráesuzatu keritéssi-l io,.'.il vák be; — ilyenforma kiüsiiie a budapesti I^A-part a Duna mellett.
Krutan a város felé iráuyozluk lépteinket. S.-4Jatiutg<is építési modor ! Ai nteták kt-véa ki vétellel oly szűkek, hogy az átellt-nee házak la-k<«ai egymásnak majdn*:m kexet uyujtliatnnk, természetes, hogv itt citak gyalog lehet közle-kedni. A kocsinjárónak mtssue keil elkerülni, mert kevés szél*s ut létezik. Legújabban a^oii-lian a I'áiis és liétu slul kezdett ronitmlaM>k éa utczaszélesitések divatba kezdenek j<<ru>i. a Via nouva és nouvtaeima aat., erre ^von^öru példák. .
A. házuk reodtssen 6—7 emeletesek, van nak axuabac 9— 11 emeletesek is s exeo r<-j p»nt magasságnál ■ az utexák szűk kíterjedénéoé: fogva e helyeken a jótékony nap sugarai oofaa sem kép<'«ek bebatolni.
Genuánakmiat említem, fekrésegj-ÖDjrőrü. amiért az ol*ex ,1 a saperba* eloeTecéssel dicaéri; ez aionban távolról van, mert b<'nt a rároe tetssétiünket oem njerte meg. Mer-azirfti költftknek, kötélről szatócsoknak való . .. K napon megnéztük a fíutczák és térek na^j részét, s UUD lefeküdtünk.
Mája* 27 én. Ma igen oagj önnep, Ur napja van, ugyanazért el»£ sorban me^oéziük a templomokat, mint: S. Mária d í C a-r i g D i D o, a kopoijábói felséges kilátáMsl,
i S. L » r e D i o, melynek homlokzata scé-
pen váltakozó fekete-fehér mirránybóI, — egy ik kápolnában Őriztetnek keresztelő Szent Já-no* ereklyéi, a nekrflatyébeo mutogatják azon edényt, melyből Jézus tanítványaival t has véti '
bárányt elfo^yasTttoita, tuvilibi fgyéb ereklyé-ket én ^i1kft^ng(<kKt, n.ely<k<-ta vnée gtiimaiak a keresztes háborúk nikalinával h'-ztnk a ttzent fi.ldrúl, véjjre S. Ambrogio, mrly ben (Juidü Keni „Mária mt-nybeinenettlf" és Kulc i.t* „kor-nyülrnt-teles" u^yauutt<>! .Szent lgbácz meg-gyógyít egy 6rdüDg"st% ezíinü képeket, lát-tunk.
A í'aluzzo lírignole-Sali*, — FilippoDuraz-ZO, — Balbi, — Kt:al'-t — lXiria többnyire siep képgyujtcm^uyckkel latvnk cl, — mi at-ubau anvira megieljcitüuk Hóniáb:ni, s ellettünk ké-nyeztetve e tekintetben, hngy egyet seui néz-tünk meg;.
Csakis némtty pulotába belépre, az
előcsarnokok és lép-;»<j hazakra irányoztuk fi
gyelmÜDket,— míotha vaUtneonyibun egy egy
hatalmas ftjfdel.in laknék, csupa nrétes osx
lopcsarnukok, méltóságteljefl li-pcs<"k, már-
vány és mozaik talajrat. E paloták vetélyked-
nek a tiorencziekkel, külöo<>«eD a VÍA Nouván '
némelyek azukat fohil is múlják. '
Azonban líesnüuk, a kocsi szÁllodánkban \
készen vár, az engedély eddig meg van szerezve,
hogyGenua kornyékének IsgnagyubbuevfttetcS' !
ségét, talán a földkerekségének '
legszebb kertjét, a V i 11 a Pali a- |
T i c i n i t megtekintsük.Aki ezt látta, elragad j
tat nasal beszélt fel/ile, egy genialia hölgy isme I
nVörn még otthon Kanizsán előre ugy nyil&t- '
kúxott felőle „ez a kertek ideálja,
a virágok költészete*. N»£y vá-
rakozással és igényekkel voltunk mindnyájan,
— ah, de a valóság esprszereaen túlhaladta
képzeJődétfnket I
Genuának úgyszólván Qteren, a kikötők I me'tetti botsza atexán bal adtunk keresztül, a
mely a f'índóházhoz vezet, Colombus Kristóf* nak napyczTÜ cmléknzobra mellett megállót-
tunk, e níobur a na^y férfiúhoz méltó, a közeli házakon felülemelkedő magasságú,a közép talap-zaton vaunak a uegy ismert világrészek hölgy-alakjai, még ezen felüli emelvényen Columbus amint az ötödik világrészt jelképező szép hölgy felé mutut. Legalul e,zen felírat: BA C r i • t o-foro Columbo la Patria." Fel-séges ez emlék. — kár, hogy hálátlan kortár-sai azon iiilincseii, melyekkel Cclumbuat bántál mázták, uem függesztettek ki az utódok ezen emlékre ! . ..
Kiérve a városból, a zajgó tenger partján nézegettük a gyermekeket, kik lesték a hullá-mok visszavonulását, hogy az otthagyott csigá-kat és kag\ lókat kiszedjék, — hamar elszalad-ván, a tajtékró ár visszajöttekor. Roppant eró-ditményeke.i B a zordon sziklára épült elsőrangú világító tornyot mögöttünk hagyva, — jobb felén inunknak a kéjlakok és villák, kertek közepére helyezett nyaralók, narancs ligetek csoportozai&i, majd a háttérbe emelkedő ssűkU bwczfk váliuknztftk; — mígnem sok kisebb városok és falvak (melyek a nagy ünnep miatt zóld galyjakkal és virágokkai vajának díszítve) mán, Peglibe értünk.
Siettünk a Pailtvicini villába; — átha-ladva egy fénye*, családi czimerrel ellátott, drá-ga vaxrácftozatu kerítésen, noká rótsalágasok-kal nregelyezett utón mentünk, a WftgyeW cn-no* Uknig, ki engedélyünket nyájasan átveven, a H(i segéd kertész kötul egyiket kalaurnl mel-lénk rendelte-
Mindenekelőtt egy nagy kfilőn bekerített •xoticus növények, pilmák kertjét matatU}
Ismertetés
* mig/ar pt>x*f5bor d5ülitá.Ír<51.
A* 1872. évben m. kormányunk éltal ki-küldetési nyertem Francziaoraxágba, hogy ott a borkeselést, valamint a pezag^borgvártást tfi teteaen taDulmáuTOEíam.
Ei alkatommal gyűjtött tapasztalatira asun meggyőződést szülték bennem, hogy a bor hoz nyersanyagunk ép oly jó, mint Franczia-oraaagé, a borkezelési ill*!ölegazonban méjj 100 évvel bátrabb vagyunk mim a franczia. A írao-CÍÍ* már must korában kezdi idomítani borát s gyakori fejtések és derítés- k által már kát év«e korában teljesen éretté neveli. L'-goagyubb ügyességet azonban és ftzak4rtf]m«-t, több czél-sserüleg öeszeválasztott borok paro* italánál ta-nnsit. Mi ott könnyebb*.*, mini nálunk, mert a fraoczia szőllcjét nem »xá-/ m-^ száz, hanrm a a taUjí vitiionyokhor jól rm-^választott egy bi-zonyos fajia vewzűvel ízoktn. kiültetni; s egy-forma 8zöIliből határosott jellegű bort tznrvéo, könnyebb aa összeváUsziáj egy bizuuyo* czél elérésére. — Nem a nyer* anyag jósága, hanem a szorgos kezelés teszi a francm borokat ked-veltté s elegánssá s külsőleg is tisztán, csinosan, az illető megrendelő Ízléshez mérten kiállítva, nem csoda, ha elnyerte az egés» föhigomb
piacsál.
L«gérdeke«ebbés jíivedeIm*t/>bbnek azon ban a trancsia pezsgő borgyártást wláliaiu s ugy magas kormányunk, valamint 6 t-xcelleotiája gróf Zict-y Ferenci ur ajánló leveleivet sikerült i« több előkelőbb gyáru.i telje* bemeneti sz* bsdaagot nyernem. Különösen sikerült a Jac-quesson-féle, még a múlt században alakult s az elsők közé tartozó giárba bejutnom, hol az egész gyártás elméleti és gyakorlati részét, reg-geltől estig napunta a muukások között lévén f> velők dolgozván, a gyakorlat utján tanulum meg. — ÜgyVnez alkalommal meggyőződtem arról, hogy a franczia pezsgőbor is világhírét nem annyira a nyers anyagnak, melyből készül, mint inkább azon gondos és okszerű kezelesnek köszöobeti, melyben résziül. Öászeliasonlitaso-kat téve hazám több fajta borai s franczia bo-rokkal, az előbbiek kózt igen sokat találtam, melyekből czélszerü kezelés mellett, a legjobb franczia.pezsgőbös teljesen haaoDlótlehet készí-teni. — Ugyanezen basánk be H borokból egy-néhányat egy francsia peK"gü bor gyárosnak is bemutattam s ax mondott meggyőződésemet osztva, már kétszer szálnttatott áluUm részére ionéi borokat s azok egy része roultöszazd már miat íranctia pezsgőborok lettek hazánkba küldve s bizonyára már el in fogyasztva.
Azon meggyőződéstől áthatva, hogy mit a fraoczia képes borából előállítói, azt szorga-lom és kitartásén! mi is megtehetjük s meg is fogjuk tenuí, elhatároztam magam fútanul-mányom tárgyául a fr; nczia pezsgőborgyártást tűzni ki & kiküldetésem befejezése után, itthon franczia módra magyar pezsgő borgyárt álluni fel. — Tudtam ugyan, hogy e téren igeo erős s részben jogosult előítélettel fog k«ll»ni küzde-nem, mert az eddigi magyar pezsgőbor élveze tétŐl, az, ki írancziáhnz volt szokva, vagy egy-általán jobb Ízléssel birt, félelemmel fordult el. De meg voltam győződve arról is, bogy egy-aránt jó áruval szolgálva, igen hamar fog si-kerülni nemzetem honi gyártmánya iránti elő szeretetét megnyerni s eleinte legalább huzam-ban a franexia peasgőborrai BÍkerrel versenyez-
hetni s itthon elismerésben rétseaülvéa, peaago-bon-á átdolgozott boraioknak később a külföl-dön ÍJ, különösen pedig keleten piacsotsseresni.
Hot;v jxxapAgyiirorQítt Haellemi tekintet-ben it etit-ljcm, kerus eiu már a múlt évben lár-aakat, kiket »zeruuc«v*:4 valók Kuriimici Lá»zló, Tlirr lutrin. Keneasey Kálmán *«s Fehór Miklós urak b»li ícilal;ilni.
Hogy JÍ\ úrim ínyünk iránt általáoos bi-zalmat giTJeszttzünk. szükst^geanek látjuk ex al-kalommal rgyszeramind aznn nagy különbséget megismerteim, mely a mi, tehát a franczia gyár-tási modor e* * kürött van, mely szerint az ed-digi, fő- é« gvomorfáj:tst okozó magyar pe««go-b*»r készíttetett és raé^ most is többek által ké-sziitetik.
Azon magyar p«-7sgőborok, melyek honi iparunk ne vél e túre^ráőoyira sülyesztették s nagyobb részt csak franczia beégek nsvei alati bocüátutnak áruba, szikviz (sodavix) módjára kezűinek s a nzénsAVns léget, mely a pezsgést okozza, e czélra kéazül' gépek segélyével mes-terséges módon, nyerik. A asánsavas lég orós nyomás folytán vétefk fel a bor álul s készül BÓ0HT (SalzsÜure) vagy kénaavnak (Schwefeí-eaure) szénnavas légrt tartalmazó sókkal vegyí-tésével, mely alkalommal a sav a sókkal egye-sülvén, a szénsavas Ing felszabadul s mert igen rohamosan f»jlódik, mindig viss magával sav-részecskéket is. Noha* szénsavas lég vízen ve tettetik át. mé?is a sebes fejlődése alkalmával magával felvett kén vagy sóiavrésaectkéktől teljesen menten nem alltibató elő. — Se sav-részecskék, bár mily csekély mennyiségben, a szénBatas léggel együtt a borba jutván, abban az emb-ri orgánumra károsan beható és mérgező ^vegyi összeköttetéseket hoznak létre. Ebből ered a napokíe tartó £<V és gyomor-fáj ás. Előnye a készitésmodoraak az, hogy 24 óra alatt kész a pezsgőbor s igen csekély költséggel s kevés fáradsággal jár.
A fraoczia pezsgúoor gyártási modor, mely szerint mi készítjük borainkat, sokkal noaz-szadaimasabb és költségesebb, nagy gyakorlati ügyességet, kiterjedett gyári helyiaégeket, gon-dot és fáradt-ágot igényel s röviden előadva a következő :
A bor elÓleges derítés qtán kevés exukor hozzátétellel, üvegekre fejtetik és erősen bedu-gaszoiva s léczek közé rakva 2—3 hónapig pín-cte felett, meleg helyen tárta tik addig, míg a bornak czukortarulma * meleg által előidéxett utó- rje<ie» alatt t(-lj««en tel nem eny ÓM telik. — AltJilán ismtar: téoy, hogy a borerjedést erj-Cdíra és ezukor idézi «lo s képez ez**n erjedés : szénsavas léget, mely ha a bor zárt helyen erjsd, mtnt az en'is^n bedugaszolt üveg-ben, azzal egyesül « a dugó az üvegből kivétet-vén, számtalan gyöngyökben illan ei B okozója azon a szemnek és szájnak annyira kellemes pezsgés éá cstpósségnek ; továbbá képez szeszt, nagy mennyiségű salakot sib. — A mi borunk tehát szénsavas légtartalmát nem mes-terséges miídun, bunem természetes utón utóerjedés által nyeri, mely nem csak egjál-uláo főfájást nem idézhet elő. hanem mkább elősegíti az emésztést a az egyetlen egy mód a szénsavas léget oagyobb mennyiségben vegyi-leg tisztán előállítani.
PETHEŐIMRE. (Vége köv.)
Helyi hírek.
— Erdödy Lajos kir. •ljtráibiró Ba-
járól ujlt kérelmére baaonló mioStecben »
o. kaoiuai kir. járá»birÓB»ghux belj«xtetett át.
— Egy igaMtágüffVtninisteri nitdti
lel Arkezotl mint halljuk, a m. kir. Uyrvinyuií-
hem, mely >rról Um ÍDtéskedétt, bogy szentül
a tórvéoyuek és a hotzá tarunó járáibiröaagok
irodai izükségleteiket a legatoleó darab spár-
gáig Budapestről tartozóak fedezői. Arról, hogy
ezeo iolezkedés több kereskedőtől azt a csekély
hatzoot büláezaza el, mely eteu szükségletek
tzállitása által reájuk háramlóit és arról, hogy
most drágább és rosszabb lesi a papiros, téota
ut. miod eddig volt, oem it akarunk uóloi.
Nagyobb baj az, bogy e rendelet u ugy is elég
laasu igasságdzolgáltatást suk esetben még in-
kább meg fogja akasztani, mert ha elóre nem
látott esetekben valamelyik bíróságnál a papiros,
ténta, toll, nyomtatvány eltogy-, s biroaágnak
etobb az elookböz, eonek pedig az igazságügy-
mioisteriumhoz keli fordulói — egy pár kobez
papirosért vagy iktatókönyvért, itthon pedig
addig oem csinálhatnak semmit! Hiába as
igarságazolgáltatás terén, mely a magyar állam-
nak mostoha gyermeke volt, nagyok és kiosi-
nyekbeo baladunk— hátra telé.Uchatiusagyak-
ra 3 millió, a bírónak padig végzéseit mioél rö-
videbbrs kell szabni, hogy félárkusra kitérjen
és másfél árkust el ne „pazaroljon" !
— 8*ini»Meink oagy eiSkéuületeket
teszoek a „V i z 8 • ő o vagy Noé bár-
kája- czimu darab előadására. Mint halljuk,
as egyik igazgató Bpestre utazott a szükségesebb
kellékek beazerezhetése végett Az előadás napja
még oiocs meghatározva, de egyelőre annyit
mégis jelezhetünk, hogy a jövó héten színre
kerülend. Felhívjuk e helyen is t. olvasókö-
zönségünk figyelmét s ajánljuk az igyekesd
társaságot becses pártfogásába.
— Meghivá*. A nagy-kanizsai fiatal-
sági Urasakor f. é. október bó 17-én d. a. 3
órakor a városház tanácstermében rendkívüli
közgyűlést tart, melynsk ugysorozata jelentőse-
gét tekintole; a tagoknak teljes azámbani meg-
jelenése kéretik. Bővebben a jövó számban*
— Jubüaeum. N. t. Ivánkovíct Már-
ton nyugalmazott lelkész, volt gelsei plébános
10 év ÓU magyarszerdahelyi lakos, folyó hó 17
ikén, vagyis jövő vasárnap Magyaruerdabelyen
tartja áldozarságának 50. évfordulóját. Gratu-
láljuk az agg lelkész urat, s még fellegtelen
sok évet kivanuok oeki.
— Értesítés A nagykaniisai nyilvános
polgári fiúiskola V dik oszUlya is megnyitutik,
miről az érdekelt szülők és gyámok értesittet-
nek. Az igazgatóság.
— OyilkoHMg Menies-Uj örköo az
uradalmi kaoász a község kanászát, leendő vő-
jét egy balUval agyonvágta. A tettes elfogat-
váo, ellene a vizsgálat megindittatott.
— {Beküidetett.) Ur. J. G. Popp ct. k.
udv. fogorvos Bécsben tíladt Bo.'Dergaaae Nr. 2.
busz év ÓU egy essentiátkéoit, mely „A o a t h 8-
rin szájviz" neveset alatt jött a kereske-
désbe s oly annyira elterjedt s oly előnyösen is-
ismertté vált, hogy annak híre méltán megér-
demli, hogy európainak neveztessék. At esseo-
tia gyógyitólag s enyhitőleg hat minden fog ■
szájbetegségre, erősiti a száj puhább részeit, kü-
lönösen a foghust, eltávolítja a szivacsokat, da-
ganatokat és a száj kellemetlen bdzét, valamint a fogakra lerakodott borkövet ■ különösen a csootszu és aüly ellen s legtényesebb eredmény-nyel haazoáitatik, valamint minden fogfájdal mat elUvolit s egyáulában a száj minden » szeinek as eredeti frisseséget, erőt s egéaaégét visszaadja s folyUtólagos basinálat után ait maradandólag fennUrtja. Nemkülönben n>ee. emiilésre méltó a növényi fogpor, mely kiilünu-aen s fogakat a fogkólől megtiaztitja a a f„g mázának febénéget ■ keménységet kölcs.,Oöi
— Oyánhir. Megdöbbenve vettüli ,
kővetkező gyászjelenlésl. A keszthelyi m. kir
gazdaaágitaBiniézet Uniri kara ugy saját, mint
a boldogufuiak édes anyja éa testvérei oetében
szomorodott sznvei jelentik szeretve tisztolt
kartársuk, illetíleg édes fia és testvérjők Belke
Tivadar a keszthelyi m. k. gaidaai^i •.aniotéiet
fíkertésze éa tanárának, lojo. évi ukiuber hó
9 én esti 10 órakor, élte 48-ik évébeo, tólbS-
désben történt rögtöui gyászos elhunytát. A
boldognltoak hűlt tetemei f. hó 12 én déleUuj
10 órakor a helybeli Sz. Mihály temetőben
létettek örök nyugalomra. Keszthely, 1875
október 10 én Áldás éa béke hamvaira !
— Cná/olat. A .Zalai Köslöoy- 79. szá
mában .Hymen" rovat alatt valami suletlen
pletyka szeszélyes hetvenkedése következtében
Tódor János vasúti tiszt és Kováta Janka k. a.
mint jegyesek maututnak be. — Nem tudjuk^
ki lebet e vakmerő s egyúttal vastag udva-ist-
lanságról Ununkodó vakhir klaasikuaa, de aoy.
nyi bizonyos, hogy a táraadalmi legstentebb >io-
kasokat caeKélyre becsüli az illető, mert szegé-
nyes ötletével egy s vidéken általán tisztelt c».
Iád egyik érdemes tagjának azon kényes olda
lát tirnadU meg, mely fölött észrevételt tenni
egyes széltolóknsk nincs jogában. Eien cootri-
val tartozom az ügyetlen hír ellenében s kérem
szerkesztő arat ennek közlésére, hogy igy a mi
n-vezelea hirhsrangunk ugyaoolt kapja ki meg-
érdemelt jutalmát, a hol neveletlenségének oly
fényes Unusigát sdta. Ha kissé élesebben voloa
fogilmazva a replika, szt t. szerkesztő ur az ál-
hir következteben a családnál felmerült igen
kellemetlen haUsfolyományának legyeo szivei
betudni. Tiazlelettel egy jó barát
— A Mala egerszegi polgári iskola
ünnepélyes megnyitása 7 én megtörtént, mint
netüok irják, kevesen veitek sbban résn. \
| derek igazgató-Uoár Udvardy Ignácz hatásos bessede lelkesedéssel fogadtatott A beiratások lassan haladnak, mit a szüreti idénynek lebet tulajdoniuni. t
— .ÉletismereUk tárháza* czimú fo-
lyóirat VI ik füzete megjelent Ára 15 kr. Meg-
rendelhető Obermayer Lajoaszerkesztőkiadóoiil
Budspest, nagy körut-uteza, 16. EZ.
— Hymen. Báró Putheani Ödön szig-
ligeti birtokos Jaákon múlt hó 25 én vezdlte
oltárhoz Hodá'zi Seidel Irma úrhölgyet
— Galambok, 1875. évi október 10-én.
Tekintetes szerkesztő ur I Egy kellemelleo,
vagy jobban mondva egy szerencsétlen esetet
kell ismételve jelentenünk, ugyani* : folyó hó
9-én esti 7 és 8 óra közt a községtől alig '/,
órányira fekvő szőlőhegyben ismeretlen okúul
tüz ütött ki, mely alig félórai idút számítva:
két pinezét hamvasztott el. Nem mondom, hogr
szerencsém ; hanem inkább szereDcsétlenségenire
már több ízben volt alkalmam embereinket a
vesz helyén látni, de oly erélyts majdoem vak

melyen alul talán 100 hold kiterjedésben csupa orangeria látszott.
Ezután az uraság palotájába léptünk, caak-is a csarnokok valának nyílva, - az emeletről díszes márvány karzatokkal ellátott és mozaik kai kirakott terraszszeriára jutnttuDk, gyönyörű körtávlattal a tengerre és (jermánt. Innen egy felette kedves fasor tárult f.-l elűzünk é*> p-dig olykép berendezve, bogy miudeo ért-tt gviiim'il-csök'01 gasdag narancsfa mellett egy virágzó (a állott.
Minden lépten-nyomoii más más ulaku vilimÖ és szökőkút, majd magas sugár, majd gomba figurája, majd legyező, majd perni<-:ezŐ «aö, sat. természetes, mindenik szohormuv üt*5l jött elő, — ezen fa- és vizimüsor végén fehér márvány diadalív e felirattal (latin nyelven) ^„Nem irigylem a városiak zajos élveit és hiu pompáit, — én csak itt vagyok igazán boldog, a természet szent ölében !s
Okos ember ez a hallavicini, ezért a hely-ért akárki is elhagyná a várost minden képzelt élveivel ... Én ha itt üthetnék tanyát, akár soha Be lássam poros írásaimat . . .
Következett a legtisztább Kredelisógében alkotott angol park, roppant fákkal, kőstül^. kámfor, pára. fahéj, stb. fákkal, melyekről ppí-lékü! levelüket vittünk magunkkal. Majd*csen-des parasztházhoz jutottunk, melyben a^oldini-ves család bútorzata, szükségletei, a faiakon Waggatott mázas és ezinkenvík s táuyérak, aot ruhauemaek, tulipános ládák szépen el he-lyesve valának, persze, minden idealizálva. Szinte kedve* hazáok gun\ hói jutottak eszünk-be.
Közel ide sötét fenyvesek és caedrosfák
. árnyas ligete, melyek alatt remek mausolirumra
borullak a lombozatok. Nem hi*s»m, hogy a
libanoni R*MÍrti»ok meknél m«bbek lenoének.
Valami szomorú s ábrándos az i gm környezet Itt vezetőnk megkérdezte, valljon akarunk-e a hegy tetejére fr)menői, mely ut meredek s oda-v'ssza htirmadfél órát venne igénybe, mi erről (a vezető oagy örömére) lemondottunk, csak így részéi tekintettük meg, e hegy csupa Ca-in lia. Azalia, Khodtdeodron, Magnólia erdőből ál!. Eonek uépségét leírni lehetetlen, valóaágo* éden.
Hölgyeinknek nagy szívfájdalmába ke-rülte hely elhagyása. — Hovid séta után e tün déri erdőségből roppant nagy sziklabarlangba jutottunk, mely felülről lílá szinu üvegeken át nyervén a világítást, mintegy nsylhoszi rege-tant u. tűnt fel.
(■ oljuiá* kflv.)
IMaío és Arlsloíeles tanairól.
lu'szlet egy nagyobb tanulmányból. (Folytatás.)
Ezen általános, rövid egy bevetés után lás-sunk tanaikból egyes részleteket is egy másnoelté helyezve.
Csakis az sszmék az egyedül létezők és maradók Plató szerint; a tünemények világa a létesülő és változó, mely oly viszonyban áll az eszméhez, mint a látszat a lényhez, a valótlan a valdboz. Valamennyi létezőnek és létesülőnek oka és magasabb kzabadsága — az Isten, a leg-magasabb és legfőbb eszme, mely mind a többi eazmét magában foglalja és minden más eszme ben megvagyoo. Isten eszméjét legtisztább kös> vétlenségben emberi ész föl nem foghatja, ha-nem csak képmásaiba*, az Igaz, a jó és nép esz-méiben és ezekben is csak ugy, ha az ember minden cselekvése, gondolata és iparkodása esek re irányúi.
Ariatoteles az Isten eszméje körül meg-kísérti az ének feletut, a megfughattllant, mit a dolgok lényegének nevez, — lehetőleg áthatni, azaz: — menoyire azt a gondolkozás szabályai lehetségtuitik. — Szerinte az istenség a tisrU és örök tevékenység (energiu), mely a végeden örökélet; legkegyesebb jóság ét legtökéletesebb boldogság birtokában van, mely eazeo a legtö-kéletesebben aiabatl s nem a külső benyomá-soktól gátolt, vagy vezérelt szellem tevékeny-ségből áll.
Platónál tehát az istenség eszméje, csak as igaz, jó és szép eszméje folytonos és tartós szemléletének kósvetitése álul fogható fel; Aristotelesnél pedig e közvetitésról nincs sió, haoem az ő reális gondolkozása az istenség esz-méjének megfoghatóságát megengedi, mennyire ez a guodolkozas szabályainál fogva lehetséges.
A Plató felfiog szallaoi és utolérbetlene tehát Aristotelesnél megközelíthetővé válik a véges emberi gondolkozásra nézve is.
Erkölcstanában Plató az elei czéljáról U-nitván, azt mondja, hogy ez nem áll egyébből, mÍDt a gonosz hatalmának a tévedések eltávo-lítása által, az isteninek felismerése folyUni megtöréséből' és azon szakadatlan szorgos törek-véaből, bogy bölcseség és erény álul as istenoel ismét egyeolóvé legyüok. Mert az emberek lel-kei teremtetésük után as isteoek társaságában az igazság virányaira, az eszmék székhelyére ssállváo, egyeolók az istenekkel és as ionén való elUvozás után lestük és további életmód-juk az itt magukba vett emlékezés aránya és minősége szerint határozódik meg. A halál útin pedig eszerint, mint valaki as igas, io és saép eszméjével volt vagy nem volt elfoglalva; a jutalom vagy büntetés helyére jutnak as 1000 év elteltével aj életsors válasitásara bocsátut-nak s ekkor elkezdődik a lélekvándorlás (me-
I tempsychotis.) Csak ki háromszor egymásután
, s bölcsnek életmódját válaeztá és asl ugyau-
' aooyiszor szerencsésen is végezte, cssk az jul
I hst el 3000 év multán ismét az istenek szék-
' helyére és less azokhoz hasonló. Kik pedig nem
lehetnek ily szerencsések, azoknak 10.000 er-
1 nyi kóborlást azab ki, — különböző emberi
! testeken át, süt vannak szerinte olyanok is, kik
! többé nem választanak embori testet a w a*
érzékiség fertőjébe sülyedve, visszs sein juti,ut
nak többé eredetekhez, az istenséghez.
(Vége köv.)
A szepetkl temetőben.
— Okt. 8 1875. —
Mit jelent • o«b«v fájdalom saolu líbaj ? U«rt • asiklát iaiiíi aokocás ? Honnet e asivet ráxií panaszos jaj hangok, Mrlvek a lifen rcigr« saallnak ál ? Ui*\ e paaasx, in*rt sokogtok kedTes gyermekek, Ily kmb.D BÍDO bánat érhete bennetek' ? —
Ah ! olt áll a ríroál a bánatos férj a apa,
Mellette sírnak árva gyermeki ;
A férj nejit s gyermeket, as árrák anyjukat
És kis testrért temetni jöttek ki:
Ne sírjatok, ne sírjatok árva (rreraekek,
Jó anyátok ai eg-bea is sseret beonetek' ! —
.Io férj! — élet pályánkon nem tndod, bőgj hí""-| 8 keeerr osatályrene as embernek ? , Té firi va(y, UgJ erős I — hiss most kétsseresen ; ííll, hog7 támasaa légy gyermekidnek ' Ne sírjatok, ne sírjatok árva gjermekek, ' Jó anyátok aa égben is ueret bennetek' t —
, A bi no s jé anyának égbe esállt sselleme
Imáaai fog s kéri aa íf urát, 1 Hofy kaidje e! fájdalomtól tort ssiv eteknek ' zfalaastos-vlfaAt nyajtó angyalát. . M* airjatok, De sirjatok árva gyermekek,
Jó anyátok as égben majd kooyorg ertetek 1
I POZ8OOÁS GYULA.
oerJ bitoraágot kifejteni, mint mo.t legutóbb ^fejteitek, o»k elÓMör voltam siemtanu Ut-bnai. Láttam, amint a tetí egeu lángban, már m,jí lenem égett, 6k, hogy » leiehordókatmeg. „jeoilieMék, fejszékkel a pincw oldalit kivág <ÍD, • lángok között minden bordót borral eírütt megmenteltek. Tiutelettel maradtam
Sí. L
- Rövid Mrtk. Kirilyné 0 felsége üodöllón van. - A bit«Uor.j«gyek utóbbi B-.jemményét egy bonyhádi kernkedó merte __ Tarai 8625 7édköt.le.nek a<Utott ki há»a* ■ági engedély. — Thaly Kálmán egéaaaége heir-raálliláia mi»tt távozik Bpe»trfL — Báró Schoe-ha liisssaíony Péraett lakisin meggy.lkoliatott. _- Bécsben .Vándor" c«im alatt egy második magyar lap indul meg. — Fischer János had-„agy iir. valláu-a tért. — Belgrádbcl oBopor-u&u menekülnek; P»ncsovára Í2r. kereskedik. _ (januaidinak a római tanács érmei veretett. ,- Kocsi JOZMI k. r. tanár Léván meghalt. — Bpesti-n logyaszliai egylet alakult — Uilán srsisusk roeoyogíűi ruhája 38 eze, frtba került. -%. fcidelsbeim vaakorona reod nagy kereaxt-in kapu. — A koros hadseregnél 190ÍH tiiit '.,11 nyugalmaivá. — P. Antónia Bruxben 5-i!..r hármasokat aiiilt, él 13 gyermek, u apa Ló. »z KDya 23 éve.. —A fővárosi népszínháznak :,>4mflk.6du tagja van,.havi dijok Itíeterfrt. — tVHsarn*pi Ujaag* Rako~i Jenó arczképét bosu.
- Gr. Appunyi Albert Francziaonzágban van.
- A halászatról szóló torvényciikk már kési a
mÍD!8lenu(uban. — Szombathelyen a vonat egy
muDKiii óBszeiuzott. — KletuerFeri gordonka-
művész Suprunuan van. — A rabbi seminarium
;.elének alapköve Bpesteo letetetett. — A n állami Unitó képeidébe 83 no jeleoike-— A konstantinápolyi tuaoltósag 6 ezer em--■■><)l ali.— Perbelen egy héten 50U birúi vég--a»jt»» t'ugauatosittatoit. — A marmaruslne jvei nepunitók egylete okt 11-én tanazerkiál. iiiasl rendezett. — Bulyovssky Lilla Páriában reDdégsierepel. — Királynénk ó felsége M»c Mabua nejét csillagkcreaste. palota hölgyévé nevezte ki. — Putpök Ladányuan egy jó«ló czigánylánynak a parasztok egyik kezét le-rágták. — A „Hungária" ban min'den csütör-tökön társas estély tartalik . oaak angolul be-déinek. — A Bettelbeimtentvérek aradi könyv-Kereskedése 50 éve. jubilaeumát az idén tanja.
- Farkas M)ska cenelarsulatával Győrbe er-
kezelt Amerikából. — T.kscs Mihály szegedi
iirubiró agyonlőtte mag*i. — Krny gyilkosai
tj^luczban eltagadtak, egyik a börtönben ma-
^at megtnérgezte. —
Irodalom.
— Előfizetési felhívás Sumrgi Kil-n.aD „Buldogok ésboldogtaUook" uzimfielbeszé-.■■s-'ket é» rajzokat tartalmaié 1 kötelei muoki-j»r». Bármennyire paDMzkodjuok is, hogy b»-uvatlík uapjaiokbaD a kóitésset cultusa, el kell luoeroüDk azt, hogy a modern elbeasélő költe-*>wt iceo napv tért hóditolt; mely mivel legsz*' badabban, knzretienebbül foglalkozik az élettel, leginkább eleget tehet a kor követelményeinek. At ember az élettel küzdelnmbea áll. Kflzd t>
, küid ai akadályokkal. A harczban, hol •grik czéljit éri ét boldog len, míg a máaik fél-utoo elbukik boldogulásul, réue vao minden-nek, mi csak a világon létezik. Beláthatlao tér, óriási »n_rag ex a mi régi és mindig uj tirgjunk. Az tslU-si-élÓ író tehát, ki külonbósü lánadalmi helywtek és vissooyok közt ei külcsi ssemélye-ket — jellemeket — sserepeltet, ki folvvaalfi-gyelemiuel kitóriai ember örök harczátaxélettel • ax élo^ ezredéves arczáa napookéot aj voaáso-kat fedez fel, exért adhat mindig ajat i as olva-só köxőiuég csért talál a regényekben, elbeszé-lésekben éa rajsokban Táltoxatoatág mellett hú képeket azon korból, hol él éa mozog. Csak is ily meggyőzödé* bátorított arra, hogy eUó rangú • lapjaiakbaa eluorra megjelent elbeazéléaeímet éa rajsüimat Öawegyüjtsem éa törekvő munkás-eágom kegye* támogatáaára az igen L közönsé-gei felkérjem. Munkáim ré*zbeo a .Fuvároai Ls-pok--ban, a .Keforui--ban, a „Mttgyar Bazár"-ban,a .Cialádi Kör"-beQ láttak napvilágot. Eay nyit bátorkodUm felemlitenirmidón becseahajla< maikba ajánlom magamat. Sümegi Kálmáo. A manka november hóban cainos kiállitáaban fog megjelenni. Előfizetési ár: fiUve 1 frt; díszesen kötve 1 frt 60 kr. Az elöfisetésipénzek szerzőhöz Sümegre iZaíamegye) kéretnek küldetni. A I. gyűjtőknek miuden nyulcz előfizető atán egy tiaz(eletp«ldányny..l szolgálok.
— Megjelent a .Szegedi Képes Nap-tár' az 187ö-itt szökő évre; kiadja Burg^r Zugon >nd özvegye. Tarul ma a következő : A fölaégea uralkodóház. Naptári réaz. Szeged sz. kir. város köztörTényhatoaág* és a szegedi kir. törvényszék tisztviselőinek névsora. Szeged jö vője. Nagy Sándortól. (3 képpel.; Az 1^76- évi országos ki ál Ittas Szegeden. Bakai Nándortól. Ilooa auyja. Elbeszélés V'aas Máiyáatol. Putma nem. Népies elbeazétés versekben. Kék H \ »c ot-túl. BeszélgaUS András bácsi és családjával a babouáról; a szomszédok ísrésztvebetnek benne. Ferenci) Jánostól. Népdalok. Szeged és vidéké-ről gyújté: Ferenczi János, kukohezapattoga-taa. ^Képpel.) A mélységben. Egy utazó elue Bzéléee. ^Képpel.) A halál torkában. Angol el-beszélés. (Képpel.) A kuruzslásról. Népies tanul-mány. Ür. Kleinmann Lipóttói. A bazi ip»r az alföldön. Gelien Mórtól.. Adumák. (6 képpel.) A méiermértékekról. Átszámitó táblázutok. Magyar- es Krdélyhoni országos vásárok. Bé-lyep;dij-mutató.Az uj mértékek rövid ismertetése versekDeo. Üzleti útmutató. (Hirdetések.) — A „Szegedi Képes Naptár" nak itt közölt tarta-lom-jegyzéke élénk bizonyságot tesz arról, hogy a nép felvilágosítása, oktatása és a korszerűbb eszmékkel való megbarátkozása lebegett aazer-keaztő és kiadó előtt Ezenkivül csinos és ízléses kiállítása folytán.iskülóaöses ajánlatos. Rendkí-vül olcsó ára pedig (30 kr.) lehetővé teszi, hogy a szegényebb osztályhoz is eljuthasson. K»p ható minden hazai könyvárusnál és könyvkö-tőnél. Ajánljuk olvasóink ügyeimébe e tartal-mas naptárt.
— A* mApollo' czimü zenemuiolyóirat negyedik koteie legújabban megjelent tizedik számának tartalma : 1) Impromptu Feigler Vik-tortól. 2) Albumlapok Beliczay Uyulától. 3) Sze-relmi dalok Biiky Györgytől. 4) Maros vize fo-
lyik csendesen, népdal a „Háromnéki leányok-ból', átirta id. Ábrányi Kornél. A borítékon: Seemann József egyház zeneszerző, életrajzi vázlat (képpel). A zene történelme Kspi Gyula tői. — Vegye*. Zenemfljegyzék. ElAtizetési ár egész évre 6 frt, félévre 3 frt. A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vi-déken lemezélazerüebben a postahivataloknál postautalváoyozás utiátr esilroxolhető, Budin, n .Apolló" kiadóh.TatC^bau iskola utcza 681. ■z. a. Minden eddig megjelent szám és kötet folyton kapható.
Magyar színészet
(M.) Ma egy hete, cjfltörtokon izínésseiitk «gy «r»'leti. ■ zamatos, mulatatto kis vígjátékot és utána még kedvesebb opfretlet hoztak nzinre ; ax elsőt »m-.apadunkon nem láttak, a másodikban, ha még annyisror lia.liuk >■ — gyönyörködünk B rcik Árpád KAiuirak' ezimfi egy ftlvouáao-, vígjátékában Völgyi Gyula rrviittUeV".. Arányi »x. 1-bnrdÍMgávaI, éa Fríellcaé asszony folytunos vijj kedélyben tartották a kévé* •sáron köxö integet Ha as ext kií vrlő operettért* gondolunk, esxtttikbe jut miuüig, egy sziaigazgató, ki . Liliom fi "-bao ai énekr<-»ek«t — lyb«a ha jól emlékesünk qnarMtt is furdal elő — zene kiséret nélkül dadáit itt* el. ,Si«[i G a 1 a-t he á'-t k ■irmeater nélkUl is ellehet jit-i»ni. Azaz, hogy Urflnbaura aram c*»k a me/mondbat -ja annak, hogy kijutott nemcsak a karmesteriről, hun t-m a kar-mest roébSl is, mórt a zenekart valóban megillet* mérges pillantásokat, melyekfien azt ax ORszbangtalaa s Ölem nélküli kiaérlést Völgyi Gyuláué [Galaihea) é« Prielle ;P/gmaleou) részesítették — mi ia é»r«-vrttttk Éa ec*k daczára í> •)mondhatjuk, hogy sai-nnoaemk ax op^rfttekbeu kiránságainknak — mert iit a vidék, n lutkOvetelők nem lehetünk — teljesen meKMeliett A* ifjú V51gymó k«lleiti«a, ceogö bang-járal jol itikorn.t trilláival miguiatatá azt, bugy iU-ott nien*ax>-n. de bátran én bi^tosAü ugrál *ma vala-min, melynek neve : hanglajtnrja. És a szobor bflaike lehetett n.eatcrér«. Prí ll a urat ma még <-«ak ntigyed-zer láttuk s nem tudjak megmondani, hojíj váljon a drán.ában, vaj;y a vígjátékban, avagy az operettében uttliouoswbb-e ? de hogy a vidéki sxí-neszei egyik j<-lf>*e>hb tagját űdvözSlbetjük benne : axt Kygmalennja után uyilváuithxtjnk. Aradi (My-da>, aieltó ré*t,i-*e a sikernek Sajnáljuk igen, hogy a K i ■ Oauymed caakugyan k i esi u y maradott tár-tai mellett.
,-RD*k idejében, mikor a .Kai a roiiiu* csíniö népsxinmG írojáoxk a kit&*ott lüíl arany yi-lyxilij odaitél'etett — axt írták a ioviro* napi l»pj*Í Tota Bdéröl, bofy ajesitlag jelent ■•( a magyar nlpgaiami. irodalom egéu, ét est » vidék, hol millei.í darab min re került: aiáa-•sorosan via»haagoxia. Mi io mf(Tkíy5»ödlÜok aiom-baton, f. hó 9-én. mikor a .Ka I D r T .» t i »* e!6-sxOr n.dat>>tt ■zinpadunkuD, tiugy a magyar népétet ily atftkUti <s term^Rxeteiiiéglien úrin Vult feldol-goxva. Kl*o f«te ax újdonság töltötte meg a termet, második unté — vasárnap - ittuéaiciuk élvexetvs és jol sikerült játékáról eltf-rjedt dir Kjrry Kálmán iiíreni sésehb darabban nem is mutathatta volna bt magit és szép tehetségét. Legtöbben axt mondják, hogy a sxerxö* OöndSr Sándor sxájáb.. adott kifeje-ltekben tulxott s £gry «xt még »»velte. így tehát cnak «-iryéní véleményünknek adhatunk kifejesist t azt mondjak nembe minden ellen kezessel, hogy Egry or szerepét beiyetoo fogta fel s »*t sikeresen is ol-dott* nieir. Dalait mindkét eate ubbsz^r megtapsol-ták — A ki Gaiatheát látta, ax Meg volt gyöxödve arról, hogy Finom K ú c s i iá kezekben TUD. A vir-gunex meuye.-ske dalait megajráxtAk. Prielle (Keiedi) a kesergö apát, Priellené i,Boris) kétségbeesett szerel-mei leányt, Amdi Gonosx) a rafiniroxott b iktert, VQl-p^i üyQrgvné (Kátki Tercsi)imádója ellenéhen a hideg-•éft-et, Vajdafi agyává feltékeoységet s a két igazgató a k*t népaenésjrfTtittlnSleg személyejítették. A terem ', miut vasárnap aanfolásig megtelt. Tötb
Ede túsul6io«k náma sokkal ssaporooott, V-wéw talán azt aa *cr emaaetpalt polfártimnkat, ki a játtk aÜa
iseket monda: ,Jó parasst d*-ab!" Vagy ki tldja, lem kettős biionvitrány-e e kifejesé* t. i. egyféléi Tóth Ede, másfelől as illető réssére t . . .
A mily készséggel rrgistráljak a hatást, nM-lyeta .Falu roasasa" előadása id esett, ép oly *VaraJ-lannl kell fellépnank Grünbaum avnekars ellen s ha-tárovott megb'itránykosásankat fejeiuBnk ki ama rea -detlenségért, melyet ssombston este taaoaitottak s malylyeJ magyar népdalainkat elrontani igyekextek •)-annyira, hogy a kOxOnség pissEvgutni kexdett. Akar-jak hitini, hogy cen rost akarat volt remélj fik, hogy j6T(5r« falsért^, Bsasa-risaia rángatott esioesogás októl B«KÓTJák ax olyanhoz nem ssokott kosOaaég halléV-xékét!
Kedden, f. hé 12-én ,D iborib" -datott. A csimBserepben Völgyi GyOrgyné taéiy érséu< 1, meg-ragadó asenvedélylyel játszott. A 3-ik felvonáa ve-gén egymásután háromszor btvták ki és éljen esték meg. Mellette PrieMené, Prielie, Aradi, V*jdaS s a két igazgató tűntek ki. KOzOaség kevés vsammal.
SsomKatoti, f. hó 16-áa fogják adni Shakespeare „Szent-Irán éji álmát", melyre f.-lhívjuk a t ol-vasók figyelmét, mert a* eddig elSadottak atán bát-ran elmond batjnk, hogy sxiatársaiatnnk megállja helyét s ax ig.txtfAtok mindent elkövetnek, hogy a kozön-éguek válogatott darabok sikeres előadása ál-tal élvezető* e»t<'ket sserexxvuek
Papirszeletek.
iqj ori ember eb«4r« vult birs sg7 máiilcbos, kt magit kitflnS as6iiokiiAk urtá. Ebld után elftlsdt a TtaAlf ksoansl. A bixfur^t «> boiz&utocu ú fei-kdlt« rpndégét scon biiutáasil, &<>K7 bsllgasis BSf saÓDokUtát, asoBOftl «fj nj ks\temiayt fof elturslai. vKO»6D0mfl — moadá a rendig — ,d« «n snslklll U jól fogok sludoi-"
<itj.) Péter «'-t P&I pitctalgatiual asnrakoitak, müveletnk bére nieggatlúinsk uempoDtjiból aaa-gukra xirt ajtónál.
Tort^ot pedig, bogy Péter orrarin* vsskos ■ agsrskbaD Ifiveit szertemét usi felsti<rolt psdlAra.
— Htinar — gyorssá — gyortaa - »aladj,
mert «i okorver felmotbsutlaa foltokst bag7 B*gs
után — litougott Pil, • gyffoged toket«kkel nafiko-
dotl kőire Pitének udvara b
bz»;rtesztól nzenét.
1803. E. Budapifit. Stú linu rúls.
1809. R WrbOTPci. Émígyedre 2 írt. lapunk
éi Í
1610 K. K Letkéseo. ÜD ré«iér: lapuk m<>grPL<leltetvéa oki—decs. évnegyedre ki is fiset-tet«u.
1811. iíj. 01; «ictve irja 5o. hogy a kiiirat olvasáiit taQuImányosnunk kell; pedig éhes nem tok kedvünk Tan.
1»12. J X. 3. A 2 frtot köuoneUel iMcük Mnt.ttvAnypéltiinvt szíves késsiéggel kaidűak. Fo-gadjt bsnöaa advozletankec-
1»13 U Közöljük i mielőbb msgio lerel. t írunk.
\
Értek •* valtofoiyim október 12.
3*/, metalique. 70.05: 5*/e aemx. küiasrio 74.05: l«60-kíilla<ialirii kolcsan 111.80; be.ok-rt.iv. 920 - ; biteUntÓHU réssvénvok 200 25 ; Landou 112 30; m«^jar tüldtsh.rmsntéWi leöi-vénj 84 40; temesvári foldtehermentóei köt-vény 80.50-, erdélyi fóldteherme.nté.i kötvény I 79.— ; horrit-slaTon földtehermsntéat kötvény | 83.50; Mii»t 102 30; oa. kir. arany 5.33— ; Napoleood'orS.97-. | =========
! Felelás saerkesztó s kiadó: BátarI Lajtt-



I II I I III I I II II I I I I
Iskolai értesítés.
VXD izerencBém todstni a D. i. szülőkkel, hogy a m. k. kozukta-■••STi - miuiiteriun, által nyilvánossá* joggal felrubázott mindkét kdzéptanndára elökéuiu") nu (>lomi iskolát nyhok mely Lmfuiysmát az m-5 6-iic rl|„.n k,.Z(tl „,„„ Ezn Hk.la.ak "legföb. M.d.ta a taiasikat ™«tai aktzeptsssdak taatárfyaiaak fe fooásara .íapo^a tl„ké«ziteDi. »<Kl elérésére Bisden sztlkíéfei taneízk.i/z^ I M van szereltess pae-"HORlxi kóvetelméuyekDek is megfelelően lesi szorrezve. Kelveszek mio-*» 6 ívet b.K.ltött gyermeket a 10 éves ior.fr, kik lehetnek keatlakóil, "r»** él felk.azt.Mk. A nem maiyar .jlrtiakiiak alkalmat fogok nynj-^i s magyar nyelv könnyű elss3átitá»ára. A l.eirarasok urtanak step-■^»ber 25.t,-,| október l^ig d. r. 9-lSI 1 órür. Kudapesten, Kecskeméti ota« 7. bzám, III em. 9. «itu.
Vámossy Mihály,
igazgató Unúr.
(1805 2)
1 ii 11
A
valódi
Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ar
Pécsett Zsolnay Imre és V i 1 m o s nr»k, Kaposvárott: POLITZER B. úr
Pe.te. 8CBSEIDEE O. Lipót-.*..! eébea k.pbsto.
Hölgyeknek nélkülözhetlen
RAVISSANTE
Kapható nagyban oa kicttnyhen B u d a p >■ 11 MI :
Dr. LRJOSSE Mraktárában, 8CHWARZ HENRIK-nél.
Kristóftér 1. az.,
N.Kaaiixáii: l'KÁGER ar gyógysiertáriban.
Sjy* Vidéki rendelvények a legszigorúbb titokurtismel-
lett, utiDTéttíl eszközöltetnek. _ (i?o8-5>
iPa-eladás.
Ezeonel közhirré tétetik, hogy t palüai kertben Nagy-Ktvnizs* mellett ran eladó 1000 db. alma-, 8ÜU db. körte- s 400 db. kajszit* 50 krajczarjáTal darabját; 300 db. medgyfa 40 krajczarjáTal darabját; 2,000 db. fekete nyárfa 20 kraj czárjával darabját és 2,000 darab 2 éves gledicsia 100 db. egy forintjával. Az oltoTányoknál miüden száz darabnál 10 forint leengedtetik. — Pallin, október 3-án 1875.
(1802-3) A kertéssság.
Dr. Lej.»<iie-tAI Parisban.
C»ak a hirataloaasmeg* résxre dorxxültetik, mar a UV-
vi*tg4Jt, méregmentea, ti««ta ^■MBSk rOlkozéü utú Upautalíiató a
*« teijeacD ártalmatlan A EK^^K majdrenj csodálatos hatan Az
RAVISSANTE | wH^|K arrzon támadt rincjok (■* Hj^^B himlühvlyek rlsitnittatnak.
bir azon erSvel. aj emberi ln'rt B WájJ A Riviatuie- ifjú arex-
minden aérfllést31 megtn-at - S S ^1 siiLt iávx elö. a bőrt ffiiériti.
ni. utóbajok tói negóvai *■*, m ■_ *& L frist.ili és finomítja ; eltávolít
»épiéget a ifjnsigot bixtosi- 1 Ck^V IP^rövidebb idő alatt sxepföt.
tani- Ka a .Raviaaaatt* na- 1 hj& májfoltokat, ornörni«ée;«>i *
pookint pgysxer az ujjhfny- ^ U^^MsV * l>ör BiindKO fiflxtáuUnsú-
gyei ax arexra, vagy mas test- "^ gaii.
Már axeltö kiacrlet ntia elhatározzák a L hölgyek, jöiőt
caopán caak Dr. LEJO3SK viiaxl iirQ .IUvlt»aitt"-jit használni.
Egy üvegtok ám 1 trt 50 és 2 frt. ŐU. kr.
Postai knu i-sséi 10 krral több

BRITANN
amely mindig fehér m
An|oioruá|(l)kii camJtii-ra muil^ti oly jó, tniot az «iÜkL, ára podig axe. A T&lóili brit&UDii extbit &z rs
M. Breuler ango
Bécs, belső Tiros í Uvilkuál d.r.l.j. io, U, 20, Ü5, 80, 1U, 45 ki. — ' tu cut «0, 80 kr. l, 1.30, 1.M), S, 2.60, 8 frt. E«*kBBél d.r.bj. 30,36,40,45, 60. 60 kr. - '|, tucnt 2, tt.bo, 3, 3 50, 4, tbu, ó frt. kél és villa uirj. cuk 80 kr. ^ezdatiiTeltt). — Vi turxat be* lóU e i. k 4 frt TBUUiri d.rabj. i«, 40, M «1 *jw> kr. 1 frt nyéllel r.gy nyél nélkül.
Táa.ukák i.'T.*.Mzköz.lá 'l, ta" cx.t ctik2 !rt 50 kr. TtjáiUrtt tOBárkák '„ mez. -2 fi. Autilkeaaa t.rt.k 'L K.cm.t H
Irt Ml kr B*r»u»ri du>bj» mi. 80 kr. 1, 1 A) kr. Cllktrkilti dbj. 80, «J kr. 1 hl. Z£SSSS VBH«lBByl uikk MPJP miplétek . vi
(1699—18) 3M. Br< angol fém Bécs Stadt Scho
IkfrMMfaek i vldikrü BMUfér
ti. valaki :.^y kirauja. c hogy áruink kii,ii:i»égéről mindé IV 11"' tr: ■;;.ki áru rét' IA EZÜST
ilen fém.
ar«*, aint az ezfitt ;
• !5t>hk<!lA i.liml Ul.l„»„i. „,n a valótii eiüst árának imixadré alábti kiinuutott irakl.aa k^ihai^
1 fémaraktaraban,
chotteagagge 9. »i:
»«li lyartyatllié 60 "0 kr 1 1.50 kr ' ' tyalyatartU Ennm, „„ pirjl 3. S..W, 4, 4 M, 5 fa Cl»-m (d«»ert) CT6e„köi ' tucuu a frt .VJ kr. '
8y*r»kkaaál ',, tuczat 1», 2,
TtjMri darabja «0, 80 kr. 1 1.20. 1.5u kr. UvMawr* du>l,j, ISO, 1M 1.80, 2, Í-M. 3 fn. FnitHltk >.!„:, aranroziuil ei e«u«twl kirakr. dar.bj. l; . 16. 18. -_0 írt. ulBpvUtal. Talon darabja 8■• 90 kr, 1U-l.JO. 13- 1 5il 14-2. 16-2 :»> IS- 3. JII- 3.60 kr (ker.k.to-jisdad. vagy nétyazoglp'fl TktalsHték. 2 uemelrre lb 4 ueméljre IS, « uemeljre 21 8 ueméljré is frt •ázMlatBi aloié. ^^^SZ
ilékrüi rzimzendők :
SBSler, arak tara, ttengasse Nr. 9.
diftiv.l atúvétttl nzklz<lti(Mk
Kyes darabokat is kuldbft&uk. nki előre is !m-Kgyúsi>dtieN»ek. lénél l'l",., ^ru.t^fr.'d". "W









▲ legnagyobb YASBCTO aGYÁR
Reichárd és Társa-é, i-^,.,
III.Mr.rxer utcza 17. sz alatt van, h'inrian képek-kel ellátott ár jegy té k kívánatra iriLTyen l^r. mentve küldetnek mindenkinek- ""4-si,
A TAKARÉKOSSÁG
jeleu korunk dívó és igaiolt essmvji ! C»ai iu A wyiKts du.og, ii >gy a* et.n ctmcvel élű világ, különösen pedif
. Sri.tén « takar

oiár.. ir.e«nK*rtMk- kikQru.Uk réw.ikr.".l t^^taltaúk é. a
27
iSoíir JSÍ'5*"'»"»"^ -• ".£"-'"<■ ,i.c^8 . r„u. IM-Í*. «», »*r c»k „.„. _ B. .
itt »* «, kogv ilyté.
imáik " Í
ÍZLÉST ÉS DIVATOT
k«"''"' - Mi oak k.iMessá^k«* goadoUak t«kistt«i, l«il.n-lai .».iui « « alkalommá Te«rfoBalal kL.elai a
vigye t. irány- tt. h.(v l-brt .
köiunség
HAMBURGER ADOLF
RndaW IV ker koron.-herfzee-utrza S. «. »l»ti le™ » „KORONAHERCZEUHEZ- cfimzett legjobb klr-
Bodapest, 1> .Ker. Koron d , ,.,, i r u . k e r f 8 k «. d ,. gé h e x" telje, b.wlomm.l fordul.
tani ..emelve. beT»»»r1«l.»o g*l»l, • ' *"« T aj _,iuli.B inijJenOtt m.gk..v.-t,-l. - i:ej»i.i. . cég od« rmci.-lk.'X.tt. hogy
^^^^^^^^1 •"■"i" B,lV™..-lí.«.k l«ilb».i «,k„,.«.k kín.j.bbi..^ . iUetol.g l«h.-
kivin.tr. Bolsil mindenkink |,w,-6i.y«.-lll,h é. l.cdiruoufcb
N A G Y V 1 ifÁ S Z T K K U M 1 N T A (i Y 0 J T E M fi N Y 15 V E L
i , ,. ,I,....I...; riikkn-vouMkoiú r^,.!..!mi:iiTeket, meljnkel er.nni .r.kon ép ugy uiolgill.1
.TAKAKÉKO^ÁGI ESZMÉNEK'
,„„vir« mr-ki S tó
,.! tikan'-k.io.'ul eszmé.él «|[éí«b«n «• valóL.n f.igul.tosil.ni c. ille-
W*I kQiab bií iikkl .j
HAMBURGER ADOLF,
hölgy-dintárD-rakUrihoz,
Budapest, IV'. kuruoahercieg ntaa, 8.
DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOCXXXXXXX
Keller
21)
Ajánlja gudagon fe-Nterelt urak-, hol. gjrek, és gyermekek axámára való topáarak. tárát a legjobb miuürégúeketa lehet** jutáoyoB áron.
Ug^azÍDtu tigyelmébe ajánlaoí bátor va-gyok a ca. k. katuoaaági l. köiÖDBéguek, hogy uegreDdeléeeket a lögjobb bel ée külföldi bór-Wl elfogadok és kenitek, az árt legjutáoyo-aabbfcD Bzámitom.
Az én raktÁromban vásároltakat kijavi-tásm elfogadom.
Kmptiehlt iein reich auortir.ja Liip-r aller GattUDgen Herret.-, Uameu- uod KMI-der-Ötiöetteo VOD beater Quali lat \iué zu möglichít billigeo Preiaen.
Feroer mache tch das k. k. Militar und verehruDgswiirdiges Publikum aufmerk^;n=., daa« ich allé Beateliungea vom bestén In ui". AusliLnder'Leder verfertige und prompt un: bílligst berechoe.
Auch wírd VOD mir gekauft*í U a-."-■u reparierno aageaummua.
, X — \'
! * " CHARLES BURRELL
M. Nlckclma Hcrka, Thelford. Sorfáik,
Pirnitzer Alajos
gazdasági gépek rakt&ra ée javitAei műhelye
/ SS
Tüköry-fék palota melleit.
Gőzmozdonyoktúl nem haladt működéssel.
Gőz-cséplőgépek.
Járgány- és kézi cséplö-qé/iek.
Velő-gépek, könnyük, et/f'^zitn vasból.
Arató-gépek.
Tiszlitó-rostdk.
Szecskavdgó-gépek.
Trieurs (konkoly és bükköny-váLasztók-)
Faművdeti- gépek.
Ffajt&szijak.
ÁrjegyzSkA kitinatn fimafardmltiival IdOdstnék
I

Wtjdits Jóaef lap- fc ajroadMBlajdonoi cronujtá UJTÉII
jó á N"





oocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^
; Tanulók számára.
A közelgő iskola-idényre ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon éa a legnagyobb választékban a következő iskolai szereket, u. m.:
Rajzeszközök, iró- és rajz-t&rcz&k, rajzpapirofc. rajz-táblák, rajzvonalzók, rajz- és színes irónok, toll- és vakaró-kések, könyvtáskák, tentatartók- festékladak. szamolótablak stb. stb. s egyéb szükséges iskolai eszközöket.
19* Ajánlom továbbá dú*an berendezett iskulaftílsziTelési eszközeimet, u. m.
Íróeszközök, levélpapír és levélboritéitaimat, cséggel nyomva vag;j színes mono-
grammal, irodai &» boríték-papírjaimat, üzleti könyveimé', stli. stb. seintén bámu-
latos lejrjuünyosabb árakon. (1796—3")
«T K A M T Z C. 1
jnjm Buda-Pest
%B)^ Dorottya-utcza, IS szám.
xxxxxoc
angol, franczia. amerikai és német gépgyárak
, vezérügynöke,
üj&Dlin : MHN BAKER vflafUrB egy-zenl <-s krttAs rettéJt Ksboktisxtiti* f* ptncii im kétxitMn* : a
Ic'ttií rosta magiirj (teli-ló, Ös*fr»»T»Jasitó ét miot törckkitielflS haaxnilliatiS BENJ KiTTMER l-'.^» rsitált aUÚ rúzó rostival szinu-n r rxélra. R HORHSBY L S«M iü»kvs hen^ircl flIámLt r«*táit. kaiOaAs.<n ft n- é. KudaköxAn««%nfk.
kik c*-u[iin eft\>»ifrtl járgány csó]ilükktl <lolp(OE)iak, h>>^y * galmát t^rck ttb.-tűl tiu-
titi.susAk : tnviütlii : Ik. TEPPAZ vátatztéfipait. mciy.-k ^il.a.l .Imaintt javitÁEtikm.1, két illitú kertiek, iuoéllS
muuk^i^ •->, In-folyó exa.l»41yzúj<ik:i»l fogva • Ifujplewhli-'knek itmertett»k fi, két f*j-
I.»N két*ülnek, OHJW.TQ inuk:-íé-Sfí Aoukoly, v*dbomó és bOkkAc; ki»il*aita»4ra ;
tóttá* műkö.k-ss.-i k tik oly, T«dl>-irs«V TiQkköny, ub í* árpa kÍTÍl»«t««ár» mindto
iii»(ryíagb*«-B^" Kur QliméDjf* !i-irisol«- rosták ÁH válKsxtt^^iM-krűl ktTinalnmrft djj mentő sín
Iroaa ós T-ELISÍZSLY
BÉCSBEN : BUDAPESTEK:
OQOOOIOCM
U\ Pr»|frstrx.s*r 13. JI»t<-l liune&r<ft.a IX Ull.'i ut 12 nm. „Ki.ttH.-l,*

1876. októberig.
Tizennegyedik tvfotj-wn.
% A lap tieita-i «■ Jaayaji roaiet illető kd«-
reelamatiók lat- i uer-
keuto-kiuióluu Mr.
" N'AÜÍKANIZXA , Takarékpésstiri épület,
I
I
I Beraeotatleii terelek eaak ismert monkxtár-■aatol fogadtatnak el.
KÖZLÖNY
előbb:
i-A. L .A. - I
SOMOGYI KÖZLŐN "XV
Nagy-Kanizu várat helyható«áflju«k. MmkOlinbanaz elti zalai a „zalamegyei általaim tanitd-tMtOltf, a ZalaSoy
ügyvéd-egylet ,i..na(|y kanizsai kvsíkBdeinii » loarbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár
" H*zhaj«zasí reszvenytársulat l több megyei es váresi egyesület hivatalos értesítője.
HetenKliu kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Pályázat,
Nagy Kanizsa város illamscgélyrett polgári fitanodajában a magyar nyelv és irodalom, történelem és földrajz tanári ál-lomás megüresedett, arra ezennel pályázat hirdettetik.
Fizetése 800 frt és 200 frt. lakbér, összesen 1000 frt.
Fölhivatnak tehát mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják: szíveskedjenek kellóleg fölszerelt kérvényüket alulirt isko-liszéki elnökhez f. é. október hó 24-ig ok-vetlenül beküldeni.
Nagy-Kanizsán. 1875. október 8-án. VÁGNEE KÁROLY,
iakolajseki elnök
Pályázat.
Fűzvölgyön az elemi községi iskolá-hoz egy okleveles tanító kerestetik.
Fizetése: 300 frt készpénz 4 hold zanlotöld — melytől az adót a község fi-zni — fél telek utáni legelő-használat, tisz-isstges lakás, mely áll: két padlós szoba, - -nvha. kamra, s a gazdasághoz istálló és sertvés ólakból, ezen épületek cserépzsindel alatt állnak.
A pályázni óhajtók f. é. október hó ;'lik napján — délelőtti órákban — sze-mélyesen megjelenni kéretnek.
A tanítási nyelv magyar, de elóny adatik azoknak, kik a német nyelvben is jár-ások.
Fűzvölgy, 1875. október 10.
Az iskolaszék.
Városi háztartásunk kilátásai.
— Második kSalemény. —
Lehet, hogy a jelen költségelőirányzat!
rendszer jellemzésénél némi tévedésbe ju-tottam, foroghatnak fenn más körülmények is, de csak njabban jntván alkalmam a vá-ros ügyei tanulmányozására, annak bel-ügyeit talán nem teljes részleteiben látom. A való viszonyok és nézetem közt azonban sok eltérés, legalább lényeges nem lehet, mert ítéletem a kész munkákra és tényleges eredményekre lévén fektetve,több év egyenlő körülményeinek bírálásában nagyot és alap-jában nem igen hibázhattam.
A költségelőirányzat rendszerint két rész-re osztható ; megállapított fizetésekre és a közigazgatási egyéb kiadásokra.
Az elsők állandósítottak lévén, marad nak mindig egyenlők, de hogy ez utóbbiak-ban stagnálás lehessen — gondolhatlan do-log ; a közigazgatás egyik másik ága évről-évre nyer terjedőkében, mások szűnnek és apadnak, egyenlő és következetes igények nincsenek — bármely ágát tekintsük ; leg-változóbbak pedig a köztisztasági, középit-kezési — átalában a forgalom és kereskedés, úgy a csinosodás igényei.
Midezeknek lehetnek pillanatnyi és sürgősebb igényei, de ezeknél a költségvetés a körülményeket figyelembe nem veheti — gondoskodniuk rólok reservált összegek ál-tal, de annak,mi a költségvetés keretébe jön, ismert dolognak, lánczolatosan összefüggő tervnek kell lennie.
Közigazgatásnnk,szükségleteink és elö-haladásunk tényezőit nem lehet a pillanat adta lendület eshetőségére bizni — ily hir-telen tervek felmerülése, selejtességet, kap-kodást ide-oda és sokszor alapjában elhibá-zott munkit okoz, melynél a siker oktalan pénzpazarlásba és háromszoros munkába kerül.
Vegyük csak a mai viszonyokat szem-ügyre.
Mondja meg nekem valaki, tudjuk-e, hová törekszünk, van-e közigazgatásunknak kitűzött czélja, de csak ismerjük-e önnön-magnnkat — látható-e nj közigazgatási rendszerünknek vezető, teremtő keze a keres-kedelmi, ipar és értelmi fejlesztésben — van-e befolyása • a sociális élet szükséges nemesitégére, átalakítására. Látunk-e törek-vést a város szellemi és anyagi erejének azon tevékenységre valö vezetésére, hoJjy megtalálja benne mindenki azon helyet, a hová való és azt ott nem csak értékesíteni tudja, de vezettessék oda, hogy azt érté-kesíteni akarja is.
Azon felfogáshoz, melyben a közigaz-gatás eszméje nálunk eddig részesül, — én hozzájárulni nem tudok; ma még ugy látszik, hogy a közigazgatást nálunk a ha-tósági tényezők : tanács és képviselet egy-aránt, törvényes formákhozjkötött appará-tusnak tekintik, mely a sociális életben csak épen azért van, mert a természet törvénye szerint, mint tényleg létező dolog — a kül-világhoz tartoznia kell — és e külső jelent-kezéseben, valamint törvényes meghatáro-zásai miatt fenn kell tartania először létét, másodszor fenn kell tartania, mint törvé-nyes dolognak a közönséggel szemben reha-bilítatióját és harmadszor el kell járnia a törvény által kívüle eredő és hozzá utalt dolgok teljesítésében.
Azon fogalom azonban, hogy az auto-nóm közigazgatás az egy helyen létező ösz-szes társadalmi erők gyupontja, tényleges jelentkezése és ennélfogva ezek nemcsak köréhez tartoznak, de e kérdések összege a közigazgatás és hogy ily formán a közigaz-
gatási hatóság egy ponton teljesen kikere-kitett egész, melynek önnön magában élnie és mozognia kell, ítéletében őnnönmagát vizsgálja és kihatása is csak önnönmagira van, hogy az autonóm közigazgatás, kicsiny-ben agy, mint nagyban egyenlő, magi-ma-gában egy nép, saját viszonyainak ara, igé-nyeinek megteremtője, intézője és saját ma-gának reformátora, vagy enyésztője, ezen fogalom mondom, nálunk még nem Utazik meghonosnltnak.
Pedig e nélkül a közigazgatás csak sö-tétben tapogat, szemét dómban kapar és ha néha aranyat is talál, csak a véletlen szüle-ménye, ha jót tesz, nem az öntudat, de az ösztön vezeti, ha eredményre jut, azt bizo-nyítja, hogy néha a kapanyél is elsül, vak is talál garast
Lássuk illnstratióval igazunk van-e ?
Nagy-Kanizsavárost a külsőség, miben sok érdem épen nincsen, bizonyos tekintélyre emelte, mert a természet, a forgalom és köz-lekedés csomópontjába dobta; ösztön az mindenütt, hogy a kinek jó helye van, köny-nyen neveti a másikat és kevesebb fárad-sággal, törődéssel a kedvező hely minden előnyt inkább megad; a lovas lépésben is elhagyja azt, a ki vele tüdószakadásig fut.
Mondjuk meg igazán, a város társa-dalmi viszonyai azon magaslaton állanak-e, mint a mily önérzettel tekint tőle el nem vonható forgalmi magaslatáról futó-fáradó szomszédaira és valljuk meg, vájjon van-e akkora szavunk a társadalom mezején, mek-kora lehetne és vájjon minden természeti, vagyoni, értelmi és más előnyeink, vívmá-nyaink mellett nem-e csak elismerik elő-nyünket — de befolyásunk őnnőnmagunk-ban sem kint, sem bent nincsen, téli szép

TÁRCZA.
Változás.
fA'norr Josefina bárónő után németből.)
í-rjira* karók ott a porban.
Lombotoktol megfontoltan
Mik valátok egykoron ti 1 '
.BOuie ,6..ák, fri«a leTÍl^k, Völgyet, halmot íkeaitéi.k.'
Multak emlékéből támadt Kesertt*ég, néma bánat, Mik Találok egykoron li ? .Zöld reménynek frimi hajlana, A niTnek hS lobogása.-
Hat hét Olaszországban.
Irta: Dr. TAtkl Krirtóf
(FolyUtil.)
Henna.
Henna.
A rrjeaeuerfi benyomást növelte, hogy »

n át éloí látwotUk. Szűk barlg **torok és tömkelegek után csillogó fényt vet-
Kak észre, ez egy tündér tó, a aaik-
'»fc alatt % barlangban, melyen több aranyos ^oakok himbálózván, vetetünk elbúcsúzott, ■^ncsés aut kiránt s mi egy hattj n fejű la-kkba beültünk ■ mintegy 10 pereiig csónakcw-^t félhomályban a bG>ös tó tükrén.
Jegyszer csak kieveztünk a barlangból • *£? oyilt tavon találtak magunkat. Oh d« mini i kTon! Ai elragadtat**, bámulat búgot tel I
kiáltást csalt ki ajkainkról. Örömünkbe tapsol-tunk és ugráltunk, erősen kitéve magunkat a felborulás veszélyének. A Libussa és Lorelei — a Seb erei* de tündérmesék hazájának kö-zepén voltunk.
A to kürös-körül ezüst ievelü lecsüngi lombocatn fákkal szegélyezve, több helyen ro-hanó patakok szakadnak bele. csattogó vizesé-süket képezve, melyeken chinai pagodokkal el' látott s egyéb szeszélyes alakú hidak, a leg-merészebb ivetetekkel vezetnek keresztül.
A tó közepéből vakító fehér csrraraj már-ványból készült, 8 oszlopon nyugvó, közepén Diana szobrával ékeskedő gloriett emelkedett ki, előtte kurül a vízben 4 nymphával, bizarr tengeri csodákon ülve, — majd lotosz én egyéb ritka vízi virágok asztak a tó tükrén gyönyörű kely beik kel.
As «gyik híd alá csónakázva, onnan di-cső látvány tárult fel: u. m. Genus és a tenger egész szépségében.
Mikor már megittasodott szemünk és lel-künk, egy eddig alig észrevett benyúló partnál kikötöttünk s egy igen-igen sürü bokros ligetben voltunk. A kis Ösvényen haladva, ism4t nyílt helyre jutottunk, hol a barlangba elhagyott-ve-zetőnk mosolyogva üdvözölt bennünk. Csakha-mar egy csupa márvány — sxines üveg — és a legpompásabb virágokból álló ugynevesett ,Flóra templomában" találtuk ma-gunkat
Ks egy jókora gömbölyű tér, közepén Flóra szobrával, roppant kosárral tele as elkép-zelhető logswbb virággal, csnpa szőnyegker-téswt, a virágok ezrei és ezrei, művészi, sót köl-tői csoportosatokba.
Nehéz a választás, mit bámuljon a láto-
gató, valljon a különb féle virágok üdessinpom-
páját, vagy azok összerakását?! A pavillon az
elképzelhető legnagyobb kényelemmel van be-
rendezve festő műteremmé, úrhölgyek számára.
Oh mintszeretném önöknek
kedves olvasóim csak egy pil-
lanatra megmutatni e tündér-
kertet, hiszen toll. tinta, papiros még nem
készült olyan, m#*lylyel magit az egyszerű ter-
mészetet visszaadni lehetne:| hát még mikor
a természet és művészet ktu-últve ét versenyezve
remekelnek !
De- minő csintalan divsjkodás, sikogatás és vidám kaczagás háborít bennünk? Közel a Flóra templomhoz van egy chinai hinta, körül székek és padok s egy kerti házacska;— 10—15 tagból, különösen vidám lánykákból álló tár-saság foglalt ott helyet, abban a pillanatban megeredtek a rejtett vizi müvek, permetező fi-nom eső, majd vizsugár üldösé őket, a merre mentek, mindenütt csupa fecskendezés. . . . Mígnem az elbújt rendező megelégedvén a tré-fát, elzárta a főcsapokat s a nagy sivalkodás is megszűnt.
Van egy elzárt réssé is e kertnek, (mint fen-tebb már említem) melyben kávé, vanília, fahéj, bors, czukoraád, kámfor, pálmafák és cserjék a legnagyobb költséggel és olyan eredménynyel tenyésztetnek, bogy távol vidéki botanicosok el-jönnek ide tanulmányoltat tenni. Sokat irts e kertről, de igen sokat nem győztem megemlí-teni.
Vidám és jó ebéd után (fioom franczia konyha volt) iparkodtunk vissza Genuába. A világító toronynál L. Gyula és én kitzállot-tusk a kocsiból, hogy oda felmenjüak ; a társa-ság többi tagjai pedig szállodánkba mentek.
E torony roppant magas, uralg messze-messze a látkörön, a maga nemében remek és fényűző pazarlással van kiállítva, — az őr a legnagyobb előzékenységgel vezetett bennünk.
Tűrhetően belevoltunk edive a torony má-szásba, de itt az üsszerogyásig kifáradtunk, a lépcsők márványból vannak ugyan, de merede-kek és magasok s et nsgy különbséget tesz. Gyenge ember erre ne vállalkozzék. A «1 a-terog1 előtt van az őr lakása kényelmesen berendezve, (még vízvezetéke is van fenn,) itt előbb jót pihentünk s azután léptünk a lámpa termébe. Kgész utónknak egyik legszebb és legérdekesebb tapasztalatát szereztük itt.
Méltóxtassék egy másfelől magas üveg-hengert, legalább egy öles ut mérő vei, 24 végte-lenül pontosan köszörült óriási üveglencsével s annak megfelelű tükrökkel képzelni, as egész-nek fele be van elsötétítő tárgygyal bontva.
Közepén VÍD egy roppant nagy petróleum-lámpa készülék, fokozatosan kisebb 12 körű lámpa belekkel, melyek meggyujtva, vakító fényt sugárzanak már magukba, hát még az üveglencsék és tükrök minő reflexiókat támass-tanak! As őr állitá, hogy a mi mértékű a k sze-rint minden éjjel mésfél akó petróleum ég el e lámpában. Ez az óriási cylinder egy elmés óra-mű gépezete álul körforgásba hozatik s in ivei as üvegek fele bevan fedve, bizonyos >dó tar-tamra a világítás megszűnik, míg ismét előtör.
£ fény mértföldekről kikötőba vezérli a hajósokat setét éjjelen. Belementünk a gépeset közepébe s oeonn magyaráztattak meg annak alkatrészeit és mültödését.
Sajnos, hogy gépUni gyarlóságunk foly-tán sokat oem értettünk meg. Ezután a kfliso" karsatra mentünk, — előttünk tarolt ti a Bár
n»p lehetünk, de meleget adni nem tudunk,
mert tévesztett utoü járnak, íb.
(Frfjt. MT.)
Ismertetés
a magjaT puqc.'ibor tlSallitáiáról.
(Vége.)
Technikai nehezebb r«e a gjártfsnak • bort ai erjedés által támadt nagy mennyiségű tálaktól megsrabaditam. Mely TÍRWI » üre-gek pinczébe vitetnek ■ Állványokra jsnoek a!ry, hogy «i üveg szája lefelé áll, — ezen hely-zetben az üvegek naponta ríntvii, 2—3 hó lefolyásáig maridnak addig, mig a pi-szok teljesen a dugóra siáll. Ez megtörténvén, következik az úgynevezett degorgement. mely mfitét abból áll, hogy ar üreg vizirányos hely-zetben tartatván, a dngo egy erre alkalmas ol-lóval k'irántatik s áron pereiben, midün a dugó a rajta osszpon-osult pinzokkal együtt nagy erö durranással kimegy, a» üveg a vitirinvos hely-zetbíl ^vecesen állitutik fel. Aprókkal min-dig'ömlik ki egy k-!vé« bor i». mely ily állapot-ban annyira ny"ír« és oip»f. hogy alig iható s hogy kellemes sima legyen, kapja az ugyneve-zett dogaget. mely jegeczezett czukorMl (oan-di«) é« igen jó óborból álló folyadék; s másod-«zor bedugaszoltalván, jpagettal, dróttal leköt-tetik, nyeri a külsí felszerelést és áruba bocsit-Ütik.
A dogage mennyisége a gyáros akarata tói függ » a »cgrend<-'lű kiván«ához képeat ké-szítheti édeeebb és kevésbbé édeaen n.
A legrövidebb idő, mely után az igy ké-ízitett peugúbor áruba bocsátható, üvegre ffj-téstó! számitva hat hó. S ezen idó alatt minden egyel üveg kgkevesebbb 350 szer jön a mun-ká« kezébe s annál jobb a bor, mennél tovább fekaíik a degorgement elölt. A nagyobb tőkék kel rendelkezi gyárosuk, mint Cliquot, Roede-rer, Jacq'uesson »at. 3- 4 évnél eldob nem bo-csáijak boraikat áruba. Igen emeli a pezsgSbor árát áron körülmény, hogy ai erjod« alkalmi-val sokszor 5—>5, néha 10 azázloli is eldurran.
Az ily modorú pe»g"gyártá«hoz c«ak is . természetes módon szúllólébái nyert valódi bort lehet használni. Holmi megromlott, vagy mes-terségesen készitett s agyon kénezett bort teljes lehetetlenaég e ciélra feldolgozni, mert erjedni, de megtisztulni sem fog. S a franczia modor szerint utóerjedéasel egybekötött pezsg"bor ké-szita a legbiztosabb garantia arra, hogy a bor, mely arra használtatott, csakugyan szóllfiléből nyert és tiBztáo kezelt bor volt.
Kzek a gyáriás fú momentumai s kit t. olvasóink közül az közelebbről érdekel, ha sze renceélteti gyárunkat látogatásával, bár mikor a legnagyobb készséggel megmutatjuk a részié ueebb kezelést is, mert gyárunk bár kinek nyitva áll; ott sehol sincs irva .tiloa a beme-net*, nem vagyunk irigyek, mert czélunk és törekvésünk nem egyedül anyagi érdekeink, hanem baiánk borászatáoak emelése, s e pers-gogyártási modornak itt is meghonosítása. Sze-rencséseknek t&rtajdjuk magunkat, ha tisztán tartott ■ egészaéges gyártmányunk által azon több miJfiSra menő összegeket, melyek évente basánkból pezsgóborokért Francziaorszagba szi-várognak, legalább részben hazánkban vissza árthatjuk. Munkálatainkatpem vagyunk kény-
telének elzárt, setét helyen titok'eljeMn végezni, mert azok látása nem visaaariaastás, banera a legjobb ajánlat boraink elvezetére.
Azon kesyes elismerés folytán, melyben boraink már m.xt ia országszerte részesülnek s azon szép eredmény következtében, melyet bo-rainkkal a l). <ni világkiállításon, továbbá az angol és amerikai piaczuKOn is szerencsések va-lánk elérni: elhatároztuk gyárunkat nagyobbi-tani s jelenleg már teljesen kiegyenlített s sok-kal lukéletcsb áruval szolgálhatunk, mint eddig.
Végül ujolag fekmlitre, hogy gyárunk alakításának ióczélja ntmanyagi érdekeink emelése, hanem a franc-iá pezsgoborgyártásnak hazánkban meghonosítása éa ez iltal egy ttj jö védelmi forrásnak megnyitása; egyszersmind kérjük t. olvasóink '.ovábbi pártolását 8 restünk-ről mindenkorra a l< cp.ntosabb é« lelkiismere-tesebb szolgálatot ígérve, kijelentjük, hogy semmiféle franczia eléget nem utánzunk, hanem csak is magunk ezége alatt Vurc-s-itjuk áruba jelenleg há-rom fajta borainkat és pedig Gladiateur, Carte Blanche és Nemzeti pezs-gő b o r elnevezés alatt.
Velencze, szeptptn ber bóban 1875.
PETHEÓ IMRE és TÁRSAI.
Helyi hírek.
— Király Ó feltege Eichbtrg Adolf
D&gy-ka^izdai izraelita tanodái igazgatónakkö-
zel 50 évi sikeres működése elismeréséül a ko-
ronás ezüst érdemkeresztet adomioyoita.
— EniUtcttuk, hogy a kisdudneveló
egyesület javára fulaűbbileg engedélyezett sor-
solás uijáü egy dívánpárua tog kijátszatni, mi-
vel a SíOO szám meg'éve, sőt a* összeg már az
egyesületi pénztárba be is adatott, a sorsolás
ma vasárnap délután 3 órakor a városháza Dagy •
termében hatósági ellenőrzés mellett eszközöl-
tetni fog; mirűl az érdekellek ér'tettetnek.
— A ktsdedotwda tegnap, stornbaton,
okt. 16 án megnyitutott. Kedven kötélességün-
ket teljesitjúk, midőn a .Kisdedneveló-egyesü-
let* magasztos feladatának PS egyik nemrs irá-
uyu intézménye életbe lépt-én, szíves elismeré-
sünknek adunk ónzinte kifejezést; lengjen Isten
áldása ez uj intézményen, melynek horderejét
ismeri mindaz, ki az emberiség boldogságát —
bár k;s körben, nemes önérzettel elömucditani
készkedik, tiszteli ez intézmény lelkes létreho-
zóit, a nemesért annyi lángbuzgalommal
viseltető hölgy koszorút, a honleány i eré-
nyek e szerény, de nagybecaü korunáját.
Adja a Teremtő, hogy jó szivök édes érzetének
magasztos gyünyor^biíü folyton lelkesedve a
nemen ügyért, minél tovább élvezhessék ez in-
tézmény leletei örömüket, árasztva jólétet az
üsszemberiségre, ápolva a kisdedek ártatUnszi
vében a munkaszeretetet, a műveltség alap fogal-
mát, szeretve annyi jó szülének páratlan édes
örömet. . . Ismételt elismerésünk kifejezésével
a .Kisdudnevelú egyesület" iráni, kívánjuk,
hogy Nagy-Kanizsa város lelkes közönaége mi-
nél na^yubb oromét leije számos humánus in-
tézetének egyik szerény, de nemes s itt egészen
uj tagja a Kisdedovodának létesitése-
és virágzó fennálláttában !
— A H.-kanixjiai iskolaszék a polgári iskolai nyelvészeti tanszékre HuffmaDD Mór urat választotta, meg.
MQ A nagy-kanizsai
■ági társakkör id. igazgató választmányannk f. év october hó 9-én tartott ülésének határozata bol van szerencsénk as erdekelteket a folyó hó 17 én.azaa vasárnap d. a. 3 órakor % város-ház tanácstermében tartandó rendkívüli köz-1 gyűlésre, melynek tágjtsorozata: a] az évi költ-ségvetés megállapítása: b) a választmánynak jelentése a kor helyiségének megszerzésért ; c) ; a beljiség félsz érdesének, költség nlóirányzaU , s a íedtiiet módozatának meghatározása — le-■ eud, tisztelettel meghívni. Jegyzet, Miatán az ; alapszabályok VI.ssakasza,a) R. 2. pontja a köz-gV ülést határozatképesnek mondja ki, ha a ta-I gok fele jelen van, ennélfogva ugy a kitűzött i tárgyak fontosságát, mind as ezen tárgyak ér I demében hozandó halározatok jogi következ-' menyeit tekintőleg, tisztelettel kérjük* t. tago { kat. hogy a közgyűlésen teljes számban jelenje i nek meg. Kagy-Kanissán, 187Ő. october IO-én. ' K^rczag István, elnök. Varga Lajos, jegyzó.
— A „Somogy" írja: A két Völgyi szín-
társulata jelenleg N. Kamxaan tartja elúsdasait,
■ mint fájdalommal halljak, Kanizsa lakócsá-
{ gának o ram aránya és vagyoni állásához mérve, nem látogatják elég számban a legjobb elöada-soknt sem; pedig a Völgyi társulatban vannak olyan erők, hogy a legmivettebb publikumot is kielégíthetik játékukkal. Kanizsa egy időben kitett magáért a német asinéesek előadásain és miért nem most? ! Gutman Vilmos s a fiatalság több tagja, kik a nemzet ügyét arivökön vise-lek, — hol vannak? Pécs! Kanizsa! mindkét városban a magyar érzelmek rovására dédelge-tik sokan a német szellemet 1 Meddig tart ez Í£}~ ' Ta£J minden elébbre való nálunk, hop-szassxa, cylinder, vattermörder, kalucani s csak ezután jön a magyarnyelv az aczélos bmát, jó borokat élveső jó duoáotuH .sógorok* ajkain!? Szerkesstőeégankbec már két színtársulattól jött levél, hogy a téli sainsonra jöhessenek aján-latunk folytán ; mi azonban Völgyi társulatát minden tekintetben előnyösebbnek tartjuk az eddig jelentkezik kösött; csak arra kérjük as után emiitett igazgató társakat, hogy tiszta vi-zet öntíenek a pohárba, s őszintén tudassák. akaroak-e jönni, vagy nem? egy kis pihenést adva a kaposvári lelkes közöntégnek, ismerni fogja mindazon kötelmeit, melyeket eddig is tel-jesített a jó társulatok irányában.
— A t. ügyvéd urakhoz! Van sse-
rencsém értesíteni, hogy üzletemben az ujonsn
berendezett ügyvédi és mutató beirókönyvek, a
megszabott budapesti árért nagyobb számban
előtétben vannak, becses rendeléseiket kérve,
tisztelettel Wajdits József N.-Kanizsáu.
— Veszekedés. Két 14 éves fiu f. hó
12-én a sánczi irtásban összeveszett, egyik a
nála levő kést a másiknak ugy mellébe szúrta,
hogy felgyógyulása kétséges,
— Effyik éjjel a városháza átellenóben
levő boltot kirabolták.
— Zalamegye évnegyedéé közgyűlését
nov. 3-ánf kedden tartja. Ugyanaz nap a .Gaz
daaági egyesület- U megtartja közgyűlését,
melyben tárgyaláa alá jő az egylet központjá-
nak Keszthelyre való áttevése, nemkülönben a
Kanizsán tartandó lo- s szarrasmarhakiáUitás
ügye.
— A., Tolnamegyei Közlöny' ben ol-vassuk: Tolnának kellemes ejtét szertett a bát-taszéki polgári zenekar, mely Müiler János kar-
mestert vezetése alatt Pestre, SzéVes-Feliiirvárra és Nagy-Kanizsára múulazas. a indulván, m hétfőn este hangversenyt adott, válogatott ti. zenkét darabnak szabatos eljátszásával : a tagolt mind a favé. siad a vono-hangazereken kiiii-Doen jáUivin, az egész lirsatágot vidim ke délyre villanyozlák és azon általános beDvu-mást tevék, hogy büszke lehet Báttaszék «, karára, mel/nek mind a 15 tagja c«inos hu8z«ri egyenruhát visel és az irigység érzete c*akaiir. nyiban nyert enyhülést, hogy ík is toln.m^vV iek lévén megyénknek hírnevét szépen eiiie lendik. Jó sikert kivánunk" műu!azásukn»k'
— l/he Lipót sz«gedi főrabbi, kV hó»z
szabb ideig Nagy-Kanizsán is köztisitéletben re.
szesüWe működött, Szegeden október 13-án ,|
hunyt. Temetése a knoee.il izr. ünnepek miau
ma, vasárnap, okt. 17-éo délután tarlatüt me«
Áldás emlékezetén! " g
— Halálozás. Fo'.yó hó 9-én esti Ki
órakor rémülve ima at a leveri hir a város
minden ulczaját. hogy t. i. Beiké Tivadar »
keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet Un.ir«
és fúkerlésze. kit 10 perczczel ezelőtt még sé-
tálni láttak, szélhudés következtében hirteleu
elhalu Sokau a gyászos eset színhelyére siett»k
személyesen akarván meggyőződni e borzadilví
gerjeszti birról. A boldogultoak hűlt teteme,
ugyan e hó 12-«n d. e. 10 órakor a volt laká-
sának szomszédságában tétettek örök nyuga-
lomra. A végtimelet alkalmával az elhunyt
ravatala körül megjelentek tanártársai, »
gymnasium tanárkara, a polgári-, felsí-, nép.
és elemi iskolák tanítói, a kir. járásbíróság-
a járáni szulgabiróaág-, a városi tanács-, a m'
kir. adóhivatal- es a c kir. 4-ik huszárezred
tisztikara teljes díszruhában; az uradalmi ii«t-
ség, a m. kir. gazdasági tanintézet halleatói á>
a „ke«zthelyi níi dalkör" működi úrhölgyeiéi
n..kn.'jük kiiéretében, ÍZM kívül számos tisz-
telője a jobblétre szenderultnek.Nagyon caudíl-
kozuok azon, bogy a dalárdát, jó,lehet felkére-
tett, miszerint a végtisztelet alkalmával testüle-
tileg szíveskedjék részt venni, ne-m láthattuk
olt. A veszteség, melyet a kérlelhetlen halai
okozott, nemcsak a gazdasági tanintézet tanár-
kára, ennek hallgatói s az elhunyt jó barijaira
bnl leveríleg, hanem t .keszthelyi női dal-
kör*-re is. 0 volt az, ki 1873. év január hav.V
uan a n(i dalkör megalakítása czéljábó! egy
aláírási ivet bocsátott Keszthely hölgyeihez; ó
volt az, kinek fáradhallan buzgalma és önfelál-
dozása következtében s nöi dalkör, melynek
mindez ideig ügy buzgó karmestere volt, fenál-
lott. 8 most, elhunyt bár e tevékeny tagja a
társadalomnak, de emléke élni fog örökké. Nyu-
godjaoak békében hamvai!!!
— A budapesti kereskede1.: i akadé-
miánál a vasúti szaktanfolyam november o-an
veszi kezdetét. A beiratások okt. 20 -27-ig, a
felvételi vizsgák 28—30 ig tartanak. Hívebb ér
tesitést a keresk. akadémia igazgatósága ad.
— S*ives tudomásul! — Ajánlom
közreműködésemet mindenféle köz és magán-
könyvtárak kiegészítésére. — Könyviári s iro-
dalmi ügyekben kérdezésekre szívesen válaszo-
lok s egyes kívánt müvet is megküldök. —
— Kiadó köoyvek, könyvtárak jegyzéket
.Könyvtári közlemények" czimü füzetekben
közlöm. — Budapest, ^ujvilág-utcza ti. szám.)
Demjéu József.

leírt Rivirea di Ponente és Levante nagy része, a büszke üenua, a végtelen tenger ezer hajúi-val Olaszország legszebb vidékei, a gyönyörű hegyek, — alig bírtunk eltelleni ez Isteneknek való látványossággal 1
Lejővén a világító toronyról, szállodánkba egyesülve társainkkal, ismét kocsikat fogad-tunk, hugy a mindenki által magasztalt Campo , Santot megtekintsük. lehetett este 7 óra már. Alig haladtunk néhány utczán keresztül, a rend-őrök megállitották kocsinkat, mert urnapi kör-menet jött eleibénk.
Nagyon csudálkoztnnk e késó ájtatosaágon, de kocsisunk felvilágosított bennünk, hogy itt reggel korántól, késő estéiig minden utczákon keresztnl-kasul szokás a processiot járni.
Szent Isten, minő körmenet! — Kiöl két roppant zászló alatt görnyedt 12 ember, mind piros dominóba, csuklyájtik fejükre húzva, csak szemük karikája látszott ki, dercknk vastag kn-tejekkel átkötve, ezután jött valumi 30 doniiuo fehér, ennyi kék, eunyi sárga dominókban, ar-ezuk szinte befödve, majd 4 tarka domine, irtó-zatos nagy gombu rézbotokkal, melyeket min-den szüntelen megállva, keresztbe tettek comi-cus prosopopeával, — utánnuk jött 24 öreg asz szony. tiszU fehérbe, fekete fátyollal, leeresztett hajjal, égó viaszgyertyákkal, kiket 48 szép le-ány követett, piros kék szalagokkal, szinte égi gyertyákkal.
Most egy sereg gyermek, majd megszám-lálhatatlan sokasága a aterseteseltnek es apa-czáknak, végre a szokásos menyeiét alatt a pon-lificáló pap a szentségből következett.
A menetet ismét dominók és a nép soka-sága cárt* b*. Közbe elfeledem mondani, hogy középkori katonáknak masekirozott zenészek fajták a trombitákat s ütötték a dobokat ke-swrejaal
Az áhítatnak, imának, vallásos érzületnek szikráját sem tapasztaltam.
Na£V vi&szau'tszést szült bennünk ezen inkább maskarádénak, mint vallani cselekmény-nek nevezhető jelenet, —■ nálunk HÍ Űrnap méltóságteljes ünnep — még Olaszországban, eh de hagyjuk ezt ...
és Arlstotelefl tanairól.
Iiíszlet egy nagyohh tanulmányból.
Az élet cz<;lj:lnak a gyönge és gyarló ér-zéki pmbi-r által csnk ily megfuthatlan utón le-endő elérését Ari«;oteles nem ismeri. O ethi-kájában az emiitettekkei szemben azt tanúsítja, hogy boldogság csak az észszerű és akaraUza-badaágtól vezérelt, tökéletes erény cselekede-tekbűi foly és az erény — szerinte — a lélek észszerű tevékenysége,mely egyedüli ssülúanyja e boldogságnak, mit o as élet caéljául ismer és tanít
De az előbbinél még meg valósit ha t la nabb id^at alkot macának Plató é# nevez államnak, miről Phadros czímű müvében Így nyilatkozik : m A világ harmónia a lelki életben, mint tiszta er-kölcsiség; az emberi életben pedig, mint töké-letes állam jelen kézi k ;" vagyis az állam nem egyéb, mint az igazság, tökéi tesaég és harmó-nia örök törvényeit as erkölcsi szabadság orszá-gában azon módon bosni működésbe, miként a teremtő azt a mindenitégben valósággal létesí-tette, de es c?ak akkor áílhat be, ha a királyok bölcselkedőkké, vagy a bölcsek királyokká leaanek. kiket a földi ur&lom illet „Mert raU-
mint ők a lélek négy alapereje, u. m. bölcse-seg, bátorság, józanság és igazságosság álul tá-mogatva, ez erkölcsösség és erény biztos útját járják s ez által a legmagasabb boldogságnak válnak réesesvivé: ugy az általok vezérelt és ugyanazon aiaperűköu nyugvó államnak is a boldogság, rend és harmónia legtökélyeaebb ál-lapotában kell lennie."
Plató állama tehát ismét csak lángkép-ztilmének, sárgolyónkon és fajunk közt megva-lóaithatlan eszményi működése, mint napjaink-ban — igen sokban hasonlólag — a sociaiisticus tervek és törekvések, melyek ép ugy, mint Hatu, az egyedi szabadságot, ha teljesen meg nem semmisitik is, de azt oly aor * békókba szorítják, melyek közt csaknem egyenlő less a
— semmivel —
Ezen eszméi oek kivi heti enségét asonhan nem csak a későbbi nemzedék, sőt maga Plató is beismerni látszott, midőn az arkadiaiak és kyre-neiek azon ajánlatát, hogy számunkra aj állam szerkezetet készítsen, — el nem fogadta, —
Aristoteles esen eszme körül is gyakorla-tokban gondolkozik és jár el. ót itt is csak a földön létezők és találhatók a azokból menthe-tőknél marad és azokat veszi kiindulási pont-jául. — Előbb megvizsgálja ugyani* és áttanul-máayossA a világon, — korában létező alkot-mányok legtöbb- és legjelesebbjeit s azután tárja fele tárgyban nézeteit egy ésssserüségen és ta-pasztalaton alapuló államról.
As állam alapja Aristoteles szerint a csa-lád ; családdal kowégek alakulnak, községek-ből pedig államok, vagyie polgári társaságok.
— Minden tökéletes polgári társaság czélja: —
valamennyi tagjainak boldogsága ; mivel pedig
es a boldogság egyedül u erényen alapezik,
midőn az állam a po'gári erények fejlesstéséo,
mint egyik főfeUdttának megoldásán mftködik,
egyszersmind polgárai boldogságának fejleszté-sén munkál. Hugy az állam jóllétnek örvend-hessen, az egyesek érdekeinek, a közérdeknek alárendelve kell lennie stb. még napjainkban is a legtökéletesebb alkotmányos szaDid államoknak is csak díszére váló, Örök, szép nézetei voltak néki az államról.
Mig tehát Plató az állam eszméje, annak erénye és czélja -körül ia Örök és utolérhetK-n eszméi hónának beláthatlan terein lebeg s nem ismeri fel az ember egyenlő méltóságát; a haj-lamot és működés körül külön féleségét: add>t,r Aristoteles as állam, valamint polgártársainak, erényeiről is csak a mérsékletet és közepét, vagyis a szélsőségek közti bóics közép utat kí-vánja, anélkül, hogy az államban, mint Plató, vagy az állam polgáraiban valami eszményké-pet — tehát elérhetetlent állítana fel.
Mert még Plató szerint — csak a rnags*b r«ndüek — javaik, feleségeik és gyermekeik kösosségü által képzett társaságban, neveltet-hetnek bolcseségre és erényre s lehetnek ez ál -tal képesítve az uralomra s megtűri a ssolgasá-got: e két véglet helyett Aristotelesuek nézete odairányul, hogy a különböző allamaikatók ve-gyülete, — ha a túlnyomó hatalom a küzépreud kesében összpontosul. — képezi a legjobb alkot-mányt - -
Bölcseleti tanuk egyéb részleteinek öss-szehasunlitásával nem szándékom tovább is *»' rasztaoi a figyelmet, hanem ha ezen rövid *• talán rendszernélküli párhuzam álul sikerült csak valamennyire is kiemelnem Plató eszme1* Bégét és Aristoteles gyakorlati ésUpaazuUtiM-ságát: csélomat értem.
BARTHAIGNÁCZ.
B»pán biruaágot nyert. _ A phíl/delph»i
kr„.arlatra hazánkból 130 kiállító ielenUexett
- A minarnok sorsjáték huiáaa okt 24 én
lesi. — Hauser Miksa hetredttmívéa* Zágrábban
hangversenye*. — Andrássy gróf betegeskedik
_ A. uj népszínház 400,000 £rti? T„ bil£
;"V*' r v £?'"?% J*mhAxb« HnapóUtabb hivatalnok állatótól fel v.nfuggM„T/_ B,^
ben egy kel emelete, uj hái aeaieomlott -Farka. Miska nepzenész agy bánt»lmakb»n szen-ved.- At iskola, nagy Bünido 1876-banjnliu 1 én reai keletet. - Beaben oly aörcairnok pyittatott meg, hol egy pohár sor 3 kraiczár _ Dr. Fauler Tivadar elfogl.lu „ ££ lamieket. — A ttvárus 100 frtot utalványozott Batthyány niauíoleumának halottak estéjén tórténó kivilágítására. — Aaiáargjmnaaiumik-bao kötelezve lett a magyarnyelv tanítása. —
Vegyes hírek.
— Egy bárónő itggyülcollatáta. E hó
hirmadikan megrázó esemény tölindulásba
boita l'écs lakosságát.. Nevezett nap reggelén
ugyanis Scbwehen Sofia bárónőt megfojtva, élet
nélkül találták hálószobájában. Az ablakok be-
róluk zúzva ; az ismeretlen tettes valószínűleg
slokun ál jutott a bárónő »zobsjsba.A gyilkos-
■ág okát meg nem tudhatni. A meggyilkolt ék-
szcreiból, ezüst é» ma. értékes lárgyaiból mi
tem hiányzik, csak iromt.nyai voltak öasze-
bányva es a végrendelet hiányzik. A uörnyü
telt okai meg ismeretlenek. A viasgálat a leg-
nagyobb szigorral megindittatott.
— Kyolciivf gyilkol kiutágbólA „Poat"-
oak irjak Dirachaubói. Egy nyoicz éves leányka
> napokban egy kia kél éves uidólanykát a
Visztula partjára ctalt, hogy csinos kötényétől
és klirnnyaklánciától megfossza és a folyóba
taszítsa. Egy halásznak azonban sikerült a kis
leányt, miután már a roélységbnn'eltttnt volt,
megmenteni és nagynehezen eszméletre hozol.
A nyolczéves gyiUosnícske szándékolt bflntet-
Isért kérdőre vonatván, azt feleié, hojy o a kia
aidólányt csak miigakarU keresztelni.
Papirszeletek.
— Rutilmi lyra Egyik l.eiyi kaTéhái m.
l*jáonr.«a dinns hnlgyecekét Tett M pénxtsmnkoónek.
- Min.liirt lalálkoeotl rajong", ki iK-Ww^n-tett. Sxe-
reínruek jután követkexíi Terében ad kifejexéet:
A xirp oiiinükSt Ragyogó axép lun-, Pirsiny piroa ajka Siivem elbájolá. Segítsen hát rajta.
* Avagy, ha nem exeret.
Nrm min meg engemet. Ha máról botnapra Gond nélkül elfvleil :
lek diri-
A. Hiúrt nincs a kanisnai gSsfUrd dtndája ?
R Mert a dividendálok a dividendának a Ai-TÍdeadtjftt is eldiTidendálják — a kmcsináláseal. —
K<-T.eaaen sxámomra r-S! "Sgy P"1'" lavít, * i-iDk-ir helyett bt>l« Tegyen — etaakálet
Otj.) Egy sts-et Sr«r orat iaaaa rxoMis s«s-rinl kickDfolu. Egy alkalommsl a terméasetnek as
°rt-g oi- iránli mostohawlgát nagyabb fokúnak kúp-selte, igen hangosan esafolódott A jöasiTfl öreg ar meghallotta, t néhány nyakonfitésael jutalmáét^.
— laxé már Ubbtzor mondtam, épen mott kel-Utt meghallani: msategeto'dxék araát kezeivel nyo-mogatva a xararba jött inas.
(>Q.) F.itü dirinyegenadekkel kínálta a b>-fjn •fLvb.jjfllt tártaaácot a básiaanoay. X arra karílll a lor. \jt bidefeo ba«TU a dinnye caábot mo-■olya. — nem avett, mi bangó* bámulatra kiixtrté a tarwuágot.
— £x aa én bariton aem sxereti a áinnyit, caak ükkel ü. - jeg7<e meg kangínlylyal.
Akkor fejedet snár regen megettem volna — viiaxxólt X. a,, mig natrobb nyomalekkal.
A. Lehet e a gScftrdSbPn faMeni ? B Oh igen, csal teaték neki TetkOini, a fo-Iyoa6n Tehet levrgS fardSt
TOrténetl naptár.
Uktober 16. 322. Kr. e. Demosthenes haláia. — 1793 Mária Antoinette királyné ki végeztetése. — 1848. Ferdinánd császár nyilalkozványa Oimulzbol népeihez.
, 17. ltitiS. Zrínyi Péter Zrinvár mellett 2 ezer emberrel megveri Csenkics paaa 7 ezer emberét. — 1740. Du-gonics András születésnapja. IH03. Deák Ferencz, Magyarország Aris tidje szttletett Sojwrön. — 1848. Percre] meggyőzi a horvátokat. Le-tenye éa Kottorinil.
» 18. 1448. A rigómezei csata kezdete.
— 1*13. A lipcsei csata. — 1847.
Kossuth pestmegyei követté vslasz-
tatik. — 1848. Perczel eyízelme a
horvátokon Dombom és Csáktornya
mellett. — 1S48, Kis-enyedi mészár
lás az oláhok álul.
• 19. 1448. A rig/imezei csatavesztés. —
1848. As oláh nemzeti bizottság ir'ó '
háborút hirdet a magyarok »Uen. —
1866. A velencaei királyság Olaas- j
országba kebeleztetik. !
, 20. 1823. Ipolyi Arnold születésnapja.
— 1848. Windiscbgrüu Bécset rw
tromállapotba helyezi. — 1860.
Magyarország alkotmányának né-
mely része vist-Káállittatik.
, 21. 16(38. Cserei Mihály tzuletésaapjn.
1849. Sok msgyar menekült Vid-
dinből visszatér.— 1860. Ferencz
József császár Vsraóban Sándor czár
ral találkozik.
. 22. 1809. Horváth Mihály történész -s 1811. Liszt Ferencz szülelésnipja.
Érték- M váltofotyui október 15.
5*/t nieuliquee 70 06: b*!9 o«m* kölcsön 74.10; lö6O-kiAJl»d-vlmi kölcsön 111.70: b»uk-rénv. 925 — ; hiteliiitáseti ráMvéoyek 206 60 ; Loodon 112.45; magyar töHteliermeoiéti köt-révj 81 50; temesvári foidtehermeatéai köt-vény 80 50: erdélyi föld te b ertne ntéeí kötvény 78.90 ; 'tsurrát-slttTOD földteherruentéai kötvény b3.75; étÚMt 103.15; ot. kir. arauy 5.33'/,

41, 74-
Buda, okt. 9-nn: 67, 31,
Placzl árak.
Hivatalosan jegyzett piacziarak Nagy-Kanizaaváros piaczbiitoai könyvéből: 1873 éri október hó 13-án.
Gabonanenfiek: egy ala. anast m. s«erínL
BQU 88 foatot 5 frt. 40 kr.. 84 fontos 4
fn 80 kr. fontol _ frt _ kr. Eoa. 77—80
fontol 3 frt 2* kr. Árpa aerfSaeare 68—75 fontos S frt íu kr. eteteere Talo í ín. 90 kr Zab 2 frt 10 kr. KoaépexerQ 1 frt Sokr. LitxtneMflek: egj becai mássá asertnt. XJaxt legsDomabb 14 frt. — kr. Zsemleliut IS frt. — kr. Fehér kenyerliast 8 frt. — kr. Fekete kanTérlisst • frt. — kr Búzadara 14 frt. — kr. Árpakása 16 frt. — kr. Biu 16 frt 5(1 kr. — H « -T e 1 y e ■ e k : egr al«d aaaat. merő uerint. Borsó 9 frt. — kr. Bah 4 frt. 50 kr Lunt 8 frt — kr KD-le. 5 irt. 50 kr. Hajdma (poh nU) 2 frt. 70 kr. Ka-korícxa 3 frt 50 ki. Burgonya 1 frt. 20 kr. Hat: egy bécsi,foot sxerint MarhakUB 'H kr Dtsxaóhus M kr. Jnhhsa — kr. Borjnbnt 30 kr. Ziirftlít: Diszuóxair M kr Harhauir 60 kr.Sxalonua 45 kr Szap-pan ^4 kr. Petroleum pintje 70 kr Stearin-g\ertya 50 kr. Kaggju-gyertya 3"i kr. Bor: vgy alsú ausxt. • k.. 40 pint sxeri:,t Íl-Ur 6 (rt 50' kr Uj-bor 3 frt 50 kr. Sor: egy al»o anatr. eorakó 42 pint .uerint. Kos^ptseril 8 frt. — kr. Legalacsonyabb — 'frt. — kr. Tü xi fa: 1 bécsi 91 ^6 liűvelyk boMxn. Bükkfa 12 trt. C0 kr. Tölgyfa ö frt. 5i) kr. Köxxén egy bécsi másM — kr. Pa-»én egy méiő - kr. SiFiil egy bécsi máaaa nxerint 1 fn. 60 kr. .S a a 1 m a
— fit.— kr. N ap > vám : Éieime^éatel egy férfi 70
kr Éteimexés nélkfll 1 frl - kr ÉUlmexé>sel egv
ofi 50 kr. Élelmeséi n-Iknl 70 kr. cJelmexéaael egy
gyermek 30 kr. Élelmexés nélkül &0 kr. KUdta :
(P. b.) Maninger Józaef,
T aljegyxB.
— tasjatl, ort. 11. B°«t (.21'—10 kr. — Hox. 2.t,0—3 frt. — Árp» 3*1 - 40 kr. — Zab 1.70 kr— Knkori.ia 2.20 - »l kr. — Burgonya 00—60 kr.
— lUrb.ho. f..ntj« IN kr. — Bnriué H kr. — Sert-
véeé 24 kr — Birkir 14 kr. — óbor frt. —
Ujlor frt — Kpményfa sle 10—12 frt. — Bab
2.PO kr -3 (rt.
Heti
Mtat>er 17-UI Htakar 23 % 1875

di- él heli- l'roteataiit i Jf
nap tár , uaplár | ntj
42. XIU. v pSnk. ut — Kel ST. Elneavea s |
fahseasok taBáeso* tanának. aálsXZn. 15-21.
— Prot. Ep S/ea. VI. 10—17 . Ev. Jan IV. fi
i -_o« Gör ev. Luk. V. 1-11. 1
l T V asaraas C ii Uedviga C al lledrig irt1
18 Hétfő Lukács er. Lukíca 1f'
, 19 Kedd Alkuiteri Péter Agne* ftH
t{] Sserdt Vendel pásttor Vendel a;
21 CauUtrUk Oraolya ssOs Vidor

1 2- feittek klór pnspsk Mór m
II 23 Kiombst Kapisstr. Janui KaplnnU .Uuo> n,
Kelelós szerkesztő s kiadó: Bátorfl Lajtt.
Mimién beteguek erő és egészség
gjóíjszcr éskültíiégiiélkQl, gjógy-
táplálék álUl.
Revalcsciére (In Itarn
I Londonból.
EÍOU kellemes egéaz.<Sgi-étekn«k 24 év ÓU Hutni betrgaég un eliouieyfllt &$ júnjik biioojult
•) £ rovat alatt kOsldtUrt fe.«15M«f«t
álll S
S^Iktlt, mioávD gyomor-, idef*, iríli-, tfld<S-, váj-Biirigj-, Djákhirtjft-, lig%&ti-, iióljitg- i§ vttsabAJuk-baa. gnmótoiis, ufk<fr, mel]»«onilia, kOböfaSti, •t»é«*t-
fflUllfá*, itatijgto i* bátijis, mtiff urh*»Uf *!«i» n etnkorriMlria, boakomorság, lotiuyodi*, n«át, k8§«-TÍBJ, »Apkór é* ogjéb betef»é^ekben ; D«o.kai9nriea mint tápíálek Hop&kfjermekekosk «a a dajkatejirál U •JSnyötóbb. — Kivonat 80,000 im0n7.tvit.ybAl o\j bajok mtbjfyógTuláját61. m#lv«k mjnd*« fyófTiíeraek «ll«iitáilouak U ksatak Dr. Wirwr u*£r, Bének* F. W. rondft* Unif « marhurfi MT0.it •gyettmín. Dr, Anjoi-t«ÍD orvoai tasiexo.. Dr. Shorelaad. Dr. Cxjnp-b«U, Dr. Déái Uoir. Dr. Ur« CutUitnart grófnő, narqoLM de Brebas éa tfibb nuifraMLIláaa árvának bi-xouyitvíiijai kívátuác-r* búrmeMt«a-in ítií-fküldetnek.
HAvldrevout kivonat Stt,000 bíioojít véayból:
80,416. n. B«neke F W. rendes Unix a mw birji orroti etjetetnoD a .Berliof r K t i n i • c h. Woebtgiebriff 1872- aprít 8. aaámában Mt mondj*: .Soha nem fogam feledni, hojj fjermeketn •gyikenek tívtben maradiéit as agyaer«Mtt vReva-lenU Arabica1 (KevaleK-irre) Kernek köMÖnöai. A gyermek 4 hónapot korában telje* eléoványodáabas • folytODOl hányáabao n«nredett, m*ly bajok toiadea gyócyHerrel daciotuk -, a KevaJ»scie>* uonbao hat hét alatt egészségét t6k«.ete§en bfljr*>illította.
61,210. »«. Broh-n marqaia 7 évi inij^ategttig, re»iketr>ftég, eUovinyodás éa hrpochondriáníl.
7y,dU». aa. ö.v. Kl«mm a*«onjaáj, DrQ«a<leof, évekig tartd fSttjáa éa búyiarol.
75,877. ■«. Köíler Flórián, ca. k. katonai gond-nok Nagyvárad, tÜdS- éa légcaő burot, a.édttléa él melíato mliaról.
Tn.yTn. IS. Teachner Qábor dr, & Mfub nyilvános kereikeJelmi taointéaet naHg-atója B*c.b«at a melibaj ét idegaiíáltaág k«taéfr><«ejiö fokardl.
G5T15 sí. Uontloais kiaaaaxony, «mi.«lke:l«i-•ég, átmatlanaág éa •laovanyodáarül.
72 61b. *%. L» Soche >ar Yoa, jal. 30. 18*8
Ön Sevaieaciére nokoládéja remitS gyomor-és idegbajomtói, mely ti. évon át gyötört, tflkiltis-•«o (Begaaab*ditotL (lladaoe) Amtod Prí Tóit,
Táplálóbb levin a hiúnál, 50-u«ru«H n*g-kíméli a gyégytwtr árát, ftlnStítknél ngy, mini gyermttkeldUl.
Plébaaelenoákbeo '/, font 1 frr. 50 kr., I fottt 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt MJ kr , 5 fout 10 frL, 12 fost 20 frt. 24 font 86 frt. Reval«aeiére piakoták faelm-ciékbeo 2 frt 50 éa 4 frt 50 krraL ReTaJ«teiár« O»fi-eoladé táblákbu U ™éntr» 1 frt 5ü kr , 24-re ^ frt 50 kr., *8-r*4 frt 50 kr.. poralakban 12Ooaéai6r« 10 frt — 288-n Í<J frt — 576-ra 36 frt. —
Megrendel ke t<5 Barr^ du Barry & Comp
által, Wien, Wsűlfltchgasse Nr. 8.,
Valamint roin<IPD TÁru» trvóh'vinartáraibao és raner-kereikedéaetben \ axnnkiTill a bécsi has niiDdsn Ti* dékre megkfildi ponUi HUITÍIIJ Tagr otáüTét mellett.
tf.-Kmiud*. Prágtr Béla, (ezstóíí Lovak K*-
roiy) gyógy$z*rttirdban;
Pesten Török Jótsetuél; Aradon Tones F. es társánál; Debrrjczenben Mihálovits latrán gjógyasertárábaD a kigyóboz ; £az«kea Dáríd GyoJagyógysserészoél; Kassáo WuDdraschak Káról; grógysi., Harosvásárhelrtt Kogsrasi DőmütörDél; Poxsonjban Piaztori FolilDÍi *s Soltz Rezsi gjógjsz., Srékes-Febárvárott D»-baJla Györgynél, Sopron Voga A. gyógytí., Tumesvarott Pap Józset' városi gyógysserásaDo^; Újvidék Grossinger C. B. és Ernst János gjigj-■zeréiziél; Varaatlon dr. Halter X. gyógysa., Verseczen Fischer Móriéinál, Zágrábon Irgal-maaok gyógyszertárában. Tusa Újlak : Royko Victor gyógyaiertaribaii.



Ml I I I II III II I I III I 11 I I 11 I I I I I I I
Figyelmeztetés.
SttlaerL. és társa ariaal. u^>i,nt.-n ,.rte.li;,'..cm .seriut nebáo; kadaaastl. azattáV pa kral
sói (-/.-(Í a* *ltal»m már évek ayrár, át gyárt..tt s jo nikenrl forgalomba hf.xou |ysfysrejl sás-DSrszssit I üveg-mintáim H nevem ftlh,.«i,ílí.. • aláiránorn hamiiiU-a mellott) utii<u»» A> il-l"<ük ezen valóban nemtelen eljsrÁmkiiak elejét Terűd." : ivsfjevai aS'SS részen 18 Tli. jauuír I.., l-iöl lógva
.Brázay Kálmán nagykereskedő Budapesten*
!('*>riratu rximemet nyomattatoiu be.
Ha felsoroltak kearitraenye csak nemileg i« megfelt-lne a raílnak, nem volna Kukaepflk arra, '•"1TV ait idrgeu ciég alá burkolva, nevemet oly midőn baamalj.k. mintha kí«.iunényuk lilém
"iim„„Hk. Kij.lentem totát i.mít-ltcn. hocy »t. k'xiinii..(r<aak aza* séskaranait haarjs el Wtsai
í'«r«íI0i(SSk nelyb-s a hanttiálati ula.ílí.on aláírással Sleraae) > a« OTegre raguitutt ..imUu '■'"' .mint- vagy narh' RrAxng va.i cllAtva, mr-rl a kérdeie. »oi boraxeírt rémben vidoki ke-
r..krj:;k készitsitayesi Helyett auzák a forialsara*
Budapesten, 1«S október b* 1 ín. f ,
BRÁZAY KALMAN, nagykereskedő,
IV. orniáKUt 84. uáoi.
É LET-ITA L,
Utána báilsier
valló- és mocsárláz, Ml- éa gyomorgörcs, epe-inger, haayáa, tengeri betegaág, viaelelaao
rulás, álmatlanság, stb. ellen. ír» egj nigj Ovegnek 65 kr., kisebb 50 kr.
Sós-borszesz,
nyer s ssess elpirolgása mán
., kisebb 40 kr.
i
Fa-eladás.
Ezennel tözhirré tetetik, hogy * pallini kertben Nagy- Kanizsa mellett ran eladó 1000 db. alma-, 800 db. körte- s 400db. kajszifa 50 krajczirjával darabját; 300 db. medgjfa 40 krajczárjáv«l darabját; 2,000db.fekete nyárfa 20 Jkrajczárjival darabját *8 2,000 darab 2 éves gledicsia 100 db. egy forintjával, ÁT. oltoványoknáJ minden &záz d»-rabnál 10 forint leengedtetik.
Pallin, október 2-án 1875. J~-
(1802-4) A kertésíség.
4*
IJli

g
-o
III
10
!lsl2í
■TH
I * *— 3 jj. 5 í * "* •
04
2 s-
*t:
Il
" '2 111


^^^^^^^^^^_^^_^_^^|M^^0^^0j^^0^^0
A TAKARÉKOSSÁG
Caak ai a aajnoi dolog, hogy » ■«■ .amerel éli Tili», kOUlMHn pedig
a vidék
„e» ou fogj. fel «« e~*t ralodi foganatotiOainak Ívnyit, ^io^eul^nk^^ulitai. - Veg,«k p. ..
kik lakhelrdk ti.olaá» mM a fOTaro.ba.ii i«»ílTM beriaárliMkban gitol.a lé.én ' é. l«éU»U negrenjieléwkíl Un.i nuK. Í.lTsStto . uSSíkoíaái e»™*jet61 elrag.d«T». meghajolnak aaon onaii .xed-lp-. aulliitctéae előtt, »l7 • jelen rtl-
T- tauuTolrU u "ÍStaa ildoratairi l.nnek, mm - termeMet- - a <mk>«glet besrínéie ,ti cKkélyebb r,»»xegPt ;,«.
.Ml. SSIÍLtóíIÍ «^»í hí"«. « «í "J« megre-delt kel-e ti»«r«en U drágább mint « olyan, aely qy lelklIntrMe. l «.ÍataH JÜv« ^kmn kiTHkttMM yiőrrttmr*; n.m ttrtrán toribbá »» elttt . ridek t. hölgye, aat. hogj a. ily „ed.lgG HE?IEkból"üatotTkSírtk^méT" e«ekból l..ndí tárgy dkéariterft Km érik wl, - nem uamiuaai .líre uul, ha p. o. ruha-
kfl»*í toaatoak ", «"«lgŐ cMmokbol,- ei a megraVratlu «. illetőleg a rnbm .lkiaitaése *Uu mar caak rongy. - D, . le,.
bltibb i hog, !!,««. A J
jeles karónk dirá ét
A legnagyobb
Reichard és Társa-é,
III.Marxer ateza 17. gz.alatt van, honnan képek- llátott árjegyzék kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. (»**—**>
ke!
I
|
Wkjditi JósMf l*p- fe ttjotsvUtiikjdoacai oronnjtó a/omáia, N«gy-K«niqtsi,
Hirdetmény.
As alolirt ■>. k. Iottoi«axg*t4*ác megindítja a s V - i k m* r y * ' raly i illám •or»játékot1 maelrnek tiixta jíWedelme Ő KeU*5-: L. í. elhatárolása folytán a tm. k. állandó kincstári mutikiaok irráj sara «melend<5 mvabásak felallitáaára fof fordittatoi.
£K«Q torijitik 3334 D^vKŐuámot tartalmas; a ny«ir«m<inyel, fó-
200.000 forint o. é., köztük : (1809 -1)
Az I »o fon . Il-ik
100000 írtul.
20000 .
nyeremény
2 10 20 100 200 3000
5000 .
1000 .
500 .
100 .
50 .
10 ,
A hozás visszsvonhatlannl 1875. M Mmllr ko 20-ia Rnda. Pettoa as alulixt lottoigasgatoság álul fog eszközöltetni.
Egy sorejegy ára: 2 frt. o. é.
Sorsjegyek kiphstók: sz slnlirt m. k. lottoigazgatóságnál, a lottó-gynjtSkoél, a lottó-, adó-, só- és postahivataloknál és minden nagyobb varosban létesS egyéb itorsjegyárnló kösegeknél.
A A. k. lottoigasgatóság államsorsjátéki osztálya
Budapesten, 1875. évi október hó Lén.
Motusz Alajos,
m. k. p. fl. minist osztálytanácsos és lottoigjzgstó.
A legolcsóbb és legjobb
zsebórákat
következő,
noha nem hallott arak mellett adom el : és pedig:
káó
irierx „M^
M|ltBí( igen pontos járású. sleg- -«i»t
á. frt '•O * Irl OV
szebb kiállítással
Caíáz fi Irt "síi kr "^ 'e*0 distM BrrtMs»
I^SEK o in ou Kr. eylia4Cr „«*„„, pomPs« .„en
tokkal, igea pontos járással, amiről kezesség oyujtatik. f^aalr fi 4Vt ** **■* PET valódi angol 13 latos ezQst eylin-V/SilK O Irt jer 6rinak, a legfinomabb auh-uerkrirtul.
vastag ezüst tokkal, lapos alakban, különösen pontos és lielyeB
járással, a mirül kezeskedem.
f^aalr Q 4W e*T *KeD U*P Talódi p*-u5t "•"' cylimlrr óra, WBtUk. & II L ig<>n ukarosan alkotva, mely a le(rtiu»mabb
rubinokon jár, díszesen kiállítva és perczről-perczre pontosan
jár, amiért kezesség adatik.
Csak 13,14, egész 15 frt g£?Z£?J£
ben, 15 rubinra jár. a legfinomabb szerkeiettel s a pontus já-ri'trt kétesig nyujtatik.
V^SUK 10 irt ou KT. matair «„, KoMUpf-fei* uJÜH
javított rendtsprr«), a rujrónal kulctn^lkQli felhuiis KÍÍ-Q úrik ugj olcaóaiguk, miot axok minőtégének jélessége által világhí-rűek lettek éa kee^kedem apontoi és jó járásért.
Minden aálan. vacárolt órahoi, illő t*Jai-«rsiy t&KZtt adok
ingjen. Kapható
J. Kann-nál,
Béfs, Stedl WoUieile, Nr. 21.
BV LeTélbeli rend elmés vek azonnal eszközöltetnek a pénx elő-
leges beküldése r&gy utiovét mellett 'W (18<>—S)
Birtok-eladás vagy haszonbérlet.
Nemes Vid somogymegjci mezőváros határában, mely
t buda-kanizsai Tasutvonal komirvarosi állomásához 1
mértföldnyi távolságra 5U0 hold tagositott birtok, nagyobb
részint első osztálrn szántóföldekből álló. mégis abban 120
hold erejéig jó minőségű kaszalórét is foglaltatik ; minden-
nemű gazdasági téglából készült, cseréppel fedett épületek-
kel, urilakkal, s több zsellér- házzal is ellátva van, szabad-
kézből örök áron el, vagy 1876. év január hó 1-sötól kezdve
haszonbérbe kifogna adatni. A tisztelt vállalkozni kívánók
V. B. Pest, Sándor-utcza 26. ajtó tí sz. vagy Nagy-Kanizsán
H. B. ügyvédnél (Széchényi tér 405. sz.) nemkülönben
Andráshidán, utolsó (vasútállomás. Zala-szent-Iván) N. K.
családi közös megbízott uraknál, a föltételek iránt böveb-
}>en értekezhetnek. (1813—1)
Hölgyek számára
h bb lbb há Mői

gy
igen hasznos a iegnjabb i legnagyobb hatást tott
szépitő-szer
osztr. csisiárí és m*(ryw kir. szabadalmazott
Erzaét>et-Crenie
Dr. Rosenberg S,-tól ac orvosi kar — de különösen dr. ZcUil M. tanár ur által megvizsgált ■ tökéletesen cxelrzerll és ártatlannak találtatott.
Exer szer a búr megSrzéte • a le^ki-sAlih korig tartó ifjo frigifségbt-m tartásira tnolgál. EIÚTfilit napszurist, bűrkiQtejre-ket, foltokat, vórhenyt, lót a rancsok i% a Ryaknri haixnilat álul cl tűnnek. Sxinéíinök t m6*ésanűknek kiváló jó axolgálatot to«.
Ára l tégelylye.l frt 60 kr. Kapható a fcitalák> Fr RMMÚTI özvegyénél Kérsben. VI. Rabi (taaie 6. ThOr 7. — Nag;-Kanizsán, RtiMfHil AMf nmál. — Steot ,.Leof>old'-boz czims. ffyórr«xertirban Newttia FBISa«tl, Béc* I. Plaakeacasw 6. — Put & Tárui c« kir udvari illat-aseréwDtél Béct, Karntn«rrínf[ 11. — Ucblben Kreazpiau 169. ■uzmkl itlatiseréiznél Kárntnerstraue 26. — Triesztben Kata W.-nél„Trie»tvárotáuoi'Gor»üfi03. — Bndapeiten HfillcrJ A.-nál ▼icú üt. - Zágrábban MtMbaek ZtifMMdMl. Vara«don Htok-
A. srifyaxeréwnél. (lH00—3)
i. eien elragadnia, aldoxatir. teaiik, p«dig e« nem k.Uene. - Mi csak koteleiaégflnkn.k gondoljuk tj-kinMni, régre e. iriay-
ban _ kol4nö..» » vidék t. hölgyei érdekében - f.lMolamü« emelni é* ei alkalommal reaérfonalnl luemeliu an, hogy lehet a
szMHai eurufcak c»ell.'jeM»»l ii .,,,,-.
^^ • oloó, jö «» fslette illéw é» div»to«
kelméket a rt»ár<»ba» leTélb«Ji megrenddea utján Tiiarolni, ha a mélyen Untéit kSxouég
nói ruhakelmékbeni szükségleténél
HAMBURGER ADOLF
Budapest, IV. ker. koron»-herexeg-iit«m 8 gi. aUtt levó a „K0R0SAHEECZEGHEZ- erimxett legjobb hlr-
nevfl „Hölgv-divatám-kereskedíséhei' teljw biialommal fordul.
K nereiea aég femiállá»a óu folytonotan oda múkodott é« mikodik, hogy axon hölgyeket, kiket lakhelyük távolsága a fó»iroi-
bani «Eemélyes be»ásárláíban gátol, a leguigorubb beoOletesaéc é. pontoitág siemmrltartáu s a legolcsóbb árak mellett elltna
mindazon szUknöiletekkel melyeket a jó iilea é« di»at egyáulán miodanou megkövetel. — Ugyanis e caég oda rendelkeaett. hogv
a vidék t. hölgyei jzakségleiok Ijosenése wkinteteból teendii megrendeléieik levélbeni eukoaiésOk könnyebbiiése s illetőleg lehi-
lisiuae cléliábul kivinatra szolgál mindenkinek ...,,.
„ingj-en és bérmentve" • ww,^^^
NAGYVÁLASZTÉKU MINTAGYÜJTEMÉNYÉVEL
elfogad továbbá minden a fővárosból meghozatható czikkrí vonatkozó readelményeket, melyeket eredeti árakon ép ngy szolgilut ki mintha > t- vevü ueméJyeten volna jelen. A jutányos árak melletti lelkiismeretes kiszolgálása a kHM, IzltSM ts Irvaltt
ktMkaMk, tehát az, ami a
.TAKARÉKOSSÁGI ESZMÉNEK.'
valúban és teljesen megfelel éa adveeen figyelmezteUQk ennélfogva t olvasóinkat, de különösen
A VIDÉK HÖLGYEIT,
mi«zerint akkor ha a mai korszakban ngy annyira me«kivár.t takarékosság eszméjét égésiben és valóban foganatosítani és ille-tőleg követni óhajtják, forduljanak mllllsilsil wU ratltusmO MfrtBsWéMvel, Demkal6nben bárminemű meghizásokkal teljes
im*1°""" HAMBURGER ADOLF,
hölgf-dlntárn-raktárához,
(]g07 —3) Budapest, IV. koronaherczeg-utexa, 8. n.
XHDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXJOOOOOOOOOOOOOOOOO
iát
.x-skórO gyógyít levélben dr. KtUisch
Budapest II. kerület, fó ateza, a kereskedelmi bank épületében, ajánlja nagy választékú raktárát tértí, nii s gjennek kén febernrmúfkben miüdeD mSvOtt ám
ntkkekbeo legolcsóbb ssabott árakon. Ilinden megTendeiéet alábbi árukból s megbiaáaokat birmelj más czikkekre utinvétellel azonnal teljesítek.
plaid-asij 60 kr. KutMsWkk«a«ly*| da- [ OtráttNltt (Miederi darabja 1, 1.25 1.50,
rabja 8, 9 frt. | 1.80, 2 50, 3, 3.50, 4 frt.
Kiutytk kiunö glae< párja 115, szarvas- , Dissitett kitintk Cbiffonból fehér 1 frt,
b51 1.20. 1 90, posito 75, 85 kr, 1.20.
TirilkiZtk beise^e kfttegje 5-15 frtig
Urak réssére:
lafffjt angol Chiffoobúl .
drbj. 1.40. 1 65, 2, 2.40. 3, 3 50, 4.
6 drb 8, 9 5U, 11.60, 13, 17, 20, 22 80. Siinei perluüb/il :
drbja IJKI. í, 2 í\ 2.50.
6 drb. «5cl, II.SO, 12.8U, 14.20. Angol oiíjr.ib.'.l gallérral, drja S.2.'). S drb
12.SII. 2 külön gallérral, drbja 3.80.
6 ö>» 21.60. lafelek gallérral darabja 6u kr 6 darab
S.X, kr
Labrtvalékvitcfuib.'.l minden formában da-rabja l.MJ, 1.7.1. -2, 2 S5, 2.50, 3.
6 darab S.50, 1(1. 11.50, 12.80, 14 20, 17. Tilre TM-Í1U er.pja .1*4 sMlMaytk • aM
U<ráf»k, vekeny ragy raatag daiabj. 1,
1.SU. 1 f»>, 2, 2 5U :, frtig. FéfkarlaByák pamtitbnl fehér vagy mákos,
köt«gje S5II. 4. -1.511. S. 5.50—10 frtig,
télre KvapjUMíivet. rékony Tagy vastag
fcKveta kAtegir 6, 5..V). 6 effas 12 frtig. Saller >t kezelik Itgnjabb divata mintá-ban, egy küteg nép dobozban gallér
2 50, kéze.15 4, 4.50, 5 25. Znebkendök egeu lekér vagy asiuee aséllel,
knleEje 2 4(1, 3 60, 4.AI, 5, S.50—« frtig,
í. hír selyem 90 kr. Lrcujabb lyakkilik selremb.'l ke>krny. 14
krtói 1 frtig, asélu £0 krtol S frtig, késs
nyakkistük minden formábaa 40 krtöl 5
frtig. NyaktáM darabja »0 kr. aálkaidCk 1.S8-
tól 5 írtig.
■ liata Drezda. Wilhelms-platz 4 (ezelStt Berlính-c). Sok tziz tskeres vtáminy !
noirból l-.W kr.
1.40, szines i 40 fekete ■ 1 60, 2J» kr.
Kugan.yoi saaVaftarték 70, 90 kr, f.20,
rntdráesKtj 25 kr. Eseriys*. 2 —15 frtig. ■aJlkáttU s galléhnggombok rsont- vagy
broocsebol nagy választékban s nép raetl-
tlk, nyakkendű-grrlrgk, féaflk, logkefe,
nappan és finom iilatacerek. FWt réizére kesztyűk, nyakkotSk , aaeb-
kendők.
Hölgyek réssére: Imata angol Chilonból saep melliarraVal
es himsesHl :
darabja 2. 2.25, 2.60, 3, 3.50, 4.
6 drb. 11 60, 12.80, UHU, 17,2.1,22,80 Ctrsettak angol Chiffon vagy Barehetból
darabja 1.40, 1,50, l.«0 1 80, 2, 2.50, >,
3.50, 4—5 frt.
6 drb. 8, 8.50, 9, 10, 10.25, 11.50,13, 17,
20, 22.80, 28 LuVualék Chiffon vagy Barchethil: drbja
l.Sí, 1.50, 1.75, l, 2.60, 3, 3J0.
6 drb 7.70, 8 50. 10,11.60, 14 20, 17, SO. Altttnkaytk Chilonból saip szegélyek s
fodrokkal
darabja 2.40, 2 80, 3, > 50, 4, 4 60, 5, 6.
8 drb 13.75, 16, 17, 20, 28.M, 25.50, 29,
33.50. Lisiérszsksyák fodrokkal drbja 3.60, 4,
4 25, 5, 5 ítO, 6. Ltaittiintnk darabja 1J20, 1.40, 1.60,
2, 2.60.
ZMkkiasWt egész fehér vsgy stines széllel darabja 20 krtol, bimxett 30 krtöl.
SzövStt pamnt kuitayik kstegje 2M\ 3.60, 4^0, 5, egész 12 frtig. télre szövött párja 8< krtól 2 frtig, iiorstt kuuall 1.25, 2 frtig, gombos a«l kesilyik kitCnö gUré párja 1.15, szarvasbCr 1.20. 1.80, po-ztó 65. 76. 1, 1.30. Molleallérok s njiak leg. njsbb gallér s kézelók richfodrok ■ ka-laptátyolok, selyemreeze fSkotők (Nets-banbe) 17 krtól.
PMfy>la rtkítst fehér 70 krtól. ■»ls2g>l
85 krtól. poutó bimsett kasOlsUkak '1 írt-
lói 3 frtig. Berlini saüvittl keridtik feire
lA% 1 75. nyakra 1.75, 3. 3.25, selyem
nyakkendők 20 krtól 3 frtig. Kói derék-
nvek 25 krtól 2504g Mindenféle fogkeíe,
szappan és illstazer. t
Ltsuiyak részére fehér és csinos Chiffon K fekete moirkotények, gallér és késelűk posstó baseblikok, berlini szovött-kendok, nyakkotők, kesz(yQk és kerek fejfésdk.
Aafd >taM«k darabja 7 30, 8, 10, 12, frt,
Fabér ánsk. Batúrt, elair vége S frt 76 ártól, moll s ere- t pelisse 3 irt 75 krtöl, tárlatain, tnUanglain, illőmön, erep, gas stb. | bet Hindenoemfi tétéauivetlk, dlSlIteH* és rívid ármk. orleána, ■chirting, cbiffon, damss, moulin, organtin vége 82 kr.-tól. bél-léiváunsk minden Ollfkék ■ eaipkebetételek, hímzett ealktk s betételek, ingtnellek 2U krtúl eotoilage, riebe, aprets, selyem ée pamnt, rojtok, selyem ia báraonyszalagok, vászon éa pamntaaa-lagok, minden znnór. snjtás és fnxűk, varró selyess, varró es köulcasrna, minden knt6, himso éi borgolópamnt, valódi potten-dnrn s 4-nalas k«topam«t gyári áron, aaintagr tflk, gombok, uatok, gynssa, kapocs, eenünséler, lámpaMl stb.
Továbbá szines kanavásaok vége 8 frt, 8 frt 50 kr. 9 frt, 15 frtig, SO rífos fonalváason vige 8 frt 50 kr, 9 frt, 9 frt 50 kr. kávóa abrosi í Irt 20 krtól, káTéekendS kotegje 2 fit 10 krtól, csipkefoggony egy pár egy ablakra 3 frt 50 krtdl 15 frtig, rog-gSnyrujtok párja 60 krtol, ágyUrítlk 5 frt 75 krtól, aastalteri-tSk 4 frt 50 krtól.
UjM SliUlt lyerstekek réssere ingecskék, szSvott, horgolt s kStött rokolyák * f^-kstftk, ssakálkák, vászon és horgolt pólya-szalag, hossznvánkos, piqné s levsrott paplankák, vászon- ea gamipelenkik, horgolt ezipo'cske, harisnyák, téli berlini aabonyok s asoknyáeskák s fejkotok alegolesóbh áron.
ChitTon röfe 22, 25, *8, 30, 34, 43, 42, 48 kr. esikos bar-Sfe 34 kitol, piqaé parhet rSfe 64 krtól. szines mbsbarhe! rSfe 35 krtól, fatóssSnyek röfo 40 krtól, légmentes ajtó éi ablak-tekenss rSfe 5 és < kr. pamnt «s selyembársony f.bér lanel.
ülsllllillk mindenneml febórnemSekre, fehérnemSek vsr-ratásra, aévkimsése s ntindea hjmxÓMek a Iegnjabb tormákban. szintogy gallér és kéaelSk tisztitáa végett a legolcsóbb árirt el-vállaltarnsk s pontosan és gyorsan esakosoltetnek.
Minden levél áltsli rendelés, mintán küldeményekre ii ki-
Ionos figyelmet fordítok, esak személyes összeállításom ntán e>s-
kosöltetik és bistositom a aagyérdemn vidéki közönséget, mid.'n
esennel becses rendeléseivel sserescaáltetni kérem, hogy minden
legcsekélyebb megrendelést is saigoman kívánság szerint rogton
s leheU legjobbsn teljesitik. Megbízásokat is bármely más csikk
re igen tisztelt vevSimtől szívesen elfogsdok s minden dij nélku
esskSzlok. I
oooooooooooooooo^


D
haj
TUeanegyedlk érfolywn.
la» szaMseztés sgi re*>et illetd kas-temenyec , előfizetései redanatiok tat. a sael keittí-kiadóboi bér-
li HACiY.KANIZSA
f TakarákBátiatári épolet,
|| íoldssint.
, BénaantelUn lerelek csak iimert mnnkatár-laktól fogadtatnak M.
IOZLOIY
>aW
C
rátok Hldettek.
* »i.z«.w^ *!♦... a-.^ ^ Bwvém-enl-t'',a.jiaflyitaBlz«aű ktrMkadelvi i iparba-k", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'
a .zaiaangysi aitalaiMt tarttt-tetOat*, a ,2^-S*MM|y- (izka|ézáal rÉnrá^rtártalat t HM nwoyei M vártai tgyMiHet Wvataltt értoartij*.
lap.
Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú
Két gazdasági tanár emlékezetéről.
Külföldön T.lék. midén g n g e 1-brecht Károly elhunytáról érte-sültem. Most Belke Tivadar kö-veté ót.
Bennük két kitűnő bajnokot vesztett a m.0ar metógazdaság. Bajnokot, nehéz fel-adat — tanárnak lenni.Éa éppen a hazaigaz-diszat ügyéért, mely nagy áttörést követel, s csaknem századat parlagra helyezi a ta-nárt: „élj az ügynek bölcs kitartással, ha nerednek megfelelni akarsz."
A nemzet nevelőinek működésétől egy generatió érdeke, az ország jobb sorsa függ. Függ tehát a magyar mezőgazdaság szebb kora — első surbaa a tanároktól. £ bitemben fölemel a tudat, hogy a nemzet hálájára ér-demesült két tanférfinak emlékezetére né-hány sort szentelhetek — i e hpban: e me-gye előtt, mely látta, hallotta őket, s kegye-lettel tiszteli nevüket, niot a gazdaság ma-radandó díszeit. Igen ! nevükkel tetteik ra-gyognak, közel ezer tanitvánj halsdána örö-kíti meg. Nevükhöz az irodalom és gyakor-lati tér gazdag eredményeket füz.
Előbbit Engelbrecht neifyed-százados és európai tapasztalatokból épült szaktermékei képezik, utóbbit Belke ama sikerdos kultiválása, mely a gyakorlati térre a képesség és okszerűség terjedtebb irányát ültette.
Mi fájö érzetemben büszkeségemet sem hallgathatom el, — kik tanítványai voltunk, hazafiul hálával gondolunk a helyre, hol a fáradhatatlan tanárok pályánk alapját meg-vetek és benső tisztelettel a városra Keszt-helyre, mely keblében oly intézetet emelve, s nevében oly tanárokkal kitűnve, nekünk alkalmat és előnyt nyújtottak az alap meg-
szerzésére — édes hazánknak ma már cse-kély szolgálatot tehetve.
De, gyönge e toll az óhajtott vonásokra. Csak engedjék nekem, hogy még egy szóval kísérletet tegyek és én hódoiatul sietek önök kegyeletéhez. A méltó kegyelethez, mely a .gazdasági tanárok" érdemeit is tiaztelteti az utókorral: az épülő nemzedék elótt ün-nepiét emlékpéldát — habár csak egy követ emel, hogy annak jelképében a munka és tudomány dicsóült férfiúnak tetteire lelke-sült ihlettel gondoljanak; ez ifjú nemzedék elótt, mely őket már nem hallhatja, de két-szeresen hivatva van az ország gazdasági fejlődését előmozdítani.
És ha Keszthely ez emlékkövet emeli, engedjék meg nekünk e napon önökhöz csat-lakozni ; csak ebben lehet még óhajtás: a szeretett önfeláldozó tanárok és lelkes haza-fiaknak magasztos emlékezetet szentelni.
Budapest, október hó 1875.
RÁCZ VILMOS.
Várod háztartásunk kilátásai
— Harmadik koaleméay. —
Közigazgatásunknak nincs mozgalma, kezdeményezése, a haladást a véletlenre Wna és hogy most az országos viszonyok egy kissé roszabbak, megállt a gépezet és semmivel sem megy előre, minek nem lehet más az oka, mint hogy a sociális igények nincsenek benne életre ébredve, a városi ha-tóság ugy, amint van, a sociális fejlődést az egyénekre bizza, nem tevén különbséget, hogy a sociális igények két részre oszlanak : szükségesekre és hasznosakra; az elsőket nem szabad tisztán a magán tevékenységre bizni, ezekben a kezdeményezés, vezetés, szellem és életadás a hatóságot illeti, az utób-
bit pedig akkor elvégzi a hatosig által ver-senyre hitott egyéni működés, igy lesz meg a soeiália kérdésben a legfőbb mozgató erő, a conenrrentia, a hasznos igény o.ncurrálni fog a szükségessel; de ezt a hatóságnak kell megnyitni, ebben culminál az autonóm közigazgatás fogalma.
Szokás hivatkozni az amerikai egyesült államokra, hol látszólag az egyéni mű-ködés oly széles teret nyert és ebből akar-ják bizonyítani, hogy a sociális kérdések az egyéni társulás által oldandók meg — igaz, ott az egyesülés végtelen nagy hatalommá fejlődött, a sociális kérdések majd minden ága az egyesületek kezében Tan, vallás, jó-tékonyság, munka, oltalom, mind egyesüle-tek által vezettetik, de csalódik, ki azt hi-szi, hogy a szükségletek ki vannak véve az autonóm közigazgatás kezéből, a tanügyi, szegényügyi, egészség és gazdászati mozgal-mak — természetesen csak a hely határaira szorítkozra, nincsenek a társulás eszméjére bízva, hanem ezeket kezdemény és kivitel-ben a közigazgatás teljesiti, mert mellozhet-len szükségletek és valamennyi társadalmi erő összmüködését igénylik — valamennyi erő pedig a hatóságban összpontosul, mert ott helyes fogalom van az autonóm közigaz-gatásra nézve.
Általános viszonyainkban rejlik az ok, miért nincs határozott tanügyi tervünk, miért nincs szabályozásunk, csatornarend-szerünk, szépészeti és építészeti tervezetünk — és miért nem birunk megküzdeni a por-ral, sárral, ntezai szeméttel: a jövőnek előt-tünk képe nincs — toldás-foldás egész mun-kánk : itt egy iskolaszoba, ott egy darab járda, itt egy kis csatorna, amott egy kis öntözés, itt-ott egy pár ház sarkának fer-
dítése, amott egy hasznavehetlen kutépités, faiskola három vármegye számára akácz és jegenyével, mindenütt pedig fa nélküli kűl-sóutak ; kertész felfogadás, üvegház építés és a városi faültetések drágábba kerülnek három kertésznél és mégis kivesznek, az is-kolás gyermekek pedig tanainak a kerté-szetből— semmit; a fanemesitésből —sem-mit, a disznövésyzet homosodik — Berény-ben, meg másutt — nem nálunk.
Ki lát ezekből kibontakozást ? ki mond-ja meg ebben, vagy amabban, mikor lesz a munka befejezve ?
Addig, míg miködésunk toldás-foldás, nem pedig a jövőre kiterjedi terv — nem ad választ senki.
És csakis a költségelőirányzat mutat-hatja meg, van-e a jövőre terv, vagy aiacs.
Eddigi költségelőirányzataink nyikan mutatják, hogy terv nincs és nem is volt szándékban és hogy e miatt egyensúlyunk soha sem lesz.
Mik a kilátásaink a jelen mód további megtartása mellett?
A lakosság folyton aó és szaporodik, értelmileg fejlődik, művelődik; a tanköteles gyermekek iskolákat kivannak ; az alsó is-kola rozzant és a vasútra menő fiákker és teherkocsik miatt ott tanítani alig lebet, ala-cson sötét bolthajtásai iskolaképtelenségre kárhoztatják — majd tódozzuk, amit egyik felén építünk, a másik felén ledöntjük — , majd igy lesz a főgymnasiummal — közép-I iskolai épületünk nincsen: az iskola bérben I lesz — 45 évi hurczolkodás ide-oda, pad és ' más tárgyak törnek, zúznak.
Tanítóink száma folyton szaporodik, a
fizetési rendszer nincs behozva, az érdemesb
| a kevésbé érdemesbbel egyenlő díjazásban ré-

TÁRCZA.
Lengyel anya fiához.
(Sopron, 1863-ik érbe*.)
Az ibijtott idS eljött Tnlahára '-Itt a uras* • rinü »oaiényem i»ép ttja; r'«, te ?agy gyermekem ■ ttntt >fjn *Ued ürrendj anyáddal, hogy e» idSt megérud.
£"ed napja ran ma é» e* oromnapot Elted egyik legnebb napjának mondhatod, Hert emléket hagyok — aagyeteru emléket E napon : — eimozdom, ati kowi ess ágid.
Lángoló már laired ■ fogakon; a k»b«l, Hias lírára raldbea a mag etépen kikel; Kár megfogameanak. anyádnak laaTal : .Valódi lúgja] légy, icaai basaa.'
Lelked gondolatja, ■aived dobbaaáea N« máira cseloiton, bansm a hasare. Kebled templom Ugeen ■ a basa oltára, £fö laiied padig ai oltár fáklyája.
'•ádkouál bnagan, kasra ne magadért : Haaád jóláWert, árra nemlétedért, Hol a neaoaet boldog • rirágaik a kaaa, J»Ut bonol ottan, boldog minden na.
K ae tso biaoujitaa haauaaratatod,
Kinot igaaabb tan, mint a Yáfhas vitt tett.
T.tte.d birdaemák kanbáfodu,
««n a aii .Irapül, d« a tett m«g»arad.
TOrj, ■lenTedj »«itlan»l, ».gírd.mll a boa, "elj iltM ■ bantjáral íltakar ♦gykoron. A«»ai áru mindent, na k»l Mnimti* 8 «i nerelmeddd fJ "^f* •'•to<''t
• ki konjáárt hal, nem Ue. •UaMra,
BaUUU W — a kaaa T**»e.tje,
Un Wu al
elia.il a lengjél Koaooakó .
***k Uik« Mm/M cailUl • k» tfa* 1
VolUk e aemaetsek lángoló fiai, Kikaek egS lelke a hon eailUgal, Kiknek mindegyike a bon atartyra lett, Kitel áru drágán : — Táráral íaeteU.
Hoafi rolt atyád U, bár te oem iamerád, II asabidaág barcaáa Tegeste életet Méltó gyermeke légy, ralodl atdda. Hogy kötalaeeáged bfln legyen leróTa.
Mert mig a bamáliak hí nai leasnek, Addig a nemeet él ■ bonja élnem Teaabet; Mert ka alkonyul! ie • elaMétlIh as ég,
Nem lankad, — ébrai áll aa ige koai meg
A diceoBIt kSlok lelkei eaillagkétlt Bagyogaat elStu é. nynjtnak neki Hajt; A eet*t jel*ar81 acz a fényee múltra, 8 ea élteti St mig faleU a koa napja.
A t>ap feljjuerel miadea ébred • éled, A baaa kebelán feldobog ai élet, A ktoSk airjaia aylllk otyan Tirág, me+j baiUaUaaa aa egén aaép kaaát.
±, ai illat átjár minden én! keblet, T61e Uttre budai at ebredS nemset, Malyet a nemei tett nagjgyá, diee6vé taea, B dMeCaága kire maaeae aaámjalé leaa.
A le«gj«l aeauatre e nap mág relrirad, Caak remálal todion • legjeaek bf lak. Kik kakMkkea karaják a beai a ouak asraát, Kik »■ m laauak eetét éjaia át.
Aaért ne máinak élj, nanem a htrán»e-, Malyért oly iok dioSk éltet áldoiának. ma m e»rerteie« máaaak, de eaak aeki, liagji' raji**- a koamak aa«ali.
DAZNEBJ.
Hat hét Olaszországban.
Irta: Dr. LtUcr Kristóf
(FoljUtáa.) G e ■ ■ a.
A Campo Saotohos (temató) érve, aligjat-hattank be, mert beakartAk tarai, aionbar, né-hány ttsüit Ivra megligyitá u őrfik mnveit. A bolognai temetó gvöojorü, a pisai ii Ba^p, de a genuiimk fekréie, kiter-jedése, > catraokiveietek mgr-iierüsége, nemes i s 1 é ■ e min-deniket j ÓT a I f e I ü I m n I j a; da-caira fcnn&k, bőgj ax egéti csftk 12 éve kMde-tett meg. A koielebbi leiráat melloiSm, méltói-taannak « bologoai temető leiriaárft vtaauem-lékeui. — KitlSnoaen * fócaarnok kSlepén levi kapolya templom felaégei!
A #ok ásás isoboremlék Icözott leginkább kitftnt egj Matuoleum, melyoek ercsajuján egr fehér márvány hölgy alak tátnott kilépői a airboltboi, oly terméaxetei rals, hogy asnte megdSbbeatftak.
ImiBn felkocaikixtnok u ,Aqm Sc^-1 a" mulató helyhez, ettnek tulaágoe híre van,— caalatkoituak a nagjon dicsért asökőkutAt il-letőleg, ennél Boraiban sok nebbet és mtvé-sxtbbeket láttánk.
Késő este értank millodinkba, estebéd útin u öbölbe MÓnakáani menliink. Jó félóráig tar-tott még a göa&sok utcsájábúl ki, t as 5 arbocsra vitorlásokéba b*evesttak. Caeades, kiasé hold-világos éj, — a hajók lámpái visssatukroiodtek a suttogó hollárookbA, evesolegényank mAgja-ráatA totTTást: most indal e hajó Amerikába, amai BraaUiábs, amai Ciunába, — Indiiba Mt imtU, hofj a rúif é> tmferi fiirfalom
- kotepén vagyunk. Valami csibito aaelletn mint-
ha birtatolt volna, menj el evrel a hajoral ~m—
földgolyó maiik felére ... \
KSsbe kosbeuj hajók érkeitek shogonvt vetve, törülök nagy élénkség támadott. Sióval e roppant kikdtóben nem volt egy percnyi nyugalom.
A tárlövések ábrándítottak ki bennünk s e )ól felhasznált, de fárantó nap után aludni mentünk . . .
TITIL
Májú. 28. Hint A ködfátyolképek tflne-ményei ugy vonniuk el lelki asemeiak elítt Genua gyonySrfl vidékei, A midőn elhAgyva e varost, Tarin felé rohantunk a gyorsvonattal. Utunk nagy rémét már megtettük s azon gon-dolAt, hogy imádott hazánkból mindinkább kö-zeledünk, uj életet varázsolt belénk 1 As ériási hidak, átmetszetek és alagutak a vasúti épité-wet remekei valinak. Egy ideig láttuk A ten-gert, a midin nögottank maradott, mint egy kedves jó barittol, bizonyos fájó érzettel bu-
csununk el Déli 12 óra lehetett, A midón
a pompás turíni indóházba megérkestUnk a A .grand Hotel Bonne Femmebe' mi^szilltunk.
A 180,000 lakossal biró . A PÓ partján épült város, egyike a legnjabbAknAk. Talán Amerikában Vehetnek ily kimért s A mérnöki pedanteria szélső batáriig szabályozott Társsok. Végtelennek látuó > kérésitől szelt utcsái egye-nesek, mint a nyil, szép szeresek s a házak egyenlő magaaak, aot (legalább nekem ugy tetszett) azok kulaó díszítései is egészen egyformák.
A főutezik roppant tájras terekre zyillá-nak, mindenütt sétányukkal és nAgyszeru em-lékazobrokkal De épen ezen tuUigos szabályo-■ottaá. *« strfomAaac, aa ataan uUWta.hat.


kfabeijirá* vis-auUzitott A bonvíd ,«uM rMlM***""*^ VSí^T.""* lg<™ ílulábíTT kivált ujra alakuláaok hajnalin magasan ^emelkednek .földből egé« ,mber ncu. tűrheti, hogy köztük oly.n foglaljon be- i magassáKorir, s .z«k -mint moudják - ,1
szesfll; mig n«m gonóoskwltak, hogy a se-gédtanító előléphessen elődjének halála nél-kül is, nincs fokozat a szolg&'ati evekre való tekintetből, a közönség pedig nemutelku, majd idónkinti jutalmakat ád, építünk utat, hidat, járdát, csatornát, amint a felek kérni jönnek, félutcza megcsinálja, mikor a másik fele elkezdé, az elsőké már elromlott.
Ezenkívül előttünk fekszik a temető kérdés, kórház építés; hiszem, hogy senki sem gondolt arra, miként az ntépitészet be-fejezve lenne, valamikor még a mellékútczák állapotain is kell segíteni; közvágóhidat építeni.
A szolgaszemélyzet fizetése arányta-lan, ha szabályozzak, legkisebb arány mel-lett is emelkedik, ezeknek még nincs nyug-dijuk, pedig arra is kell gondolni.
Egy jzóval bármely tárgy felé nézünk, látjuk, hogy erre-arra is rendszeres terv kell.
Van aztán a városnak nemzeti fel-adata ; vasnti csomópont, költekező nép, fényűzés mind idegen jellegű — kereske-dőink még szivesebben beszélnek németül, a magyar múzsa csak koldulni jár hozzánk, a német meg brilléroz — az is lenne tehát a helyhatóság feladata, hogy a magyaroso-dás iránti feladatból lerójojt valamit, a ma-gyar színészet kérdése nem'az egyesületeké, hanem valamennyfinké és valamennyien vagyunk a városi hatóság.
Mindez csak zsebünket ijeszri, de nem tndjnk, miként a költségelőirányzat nem nyújt erre alapot, nem mutatja meg, mit és hogyan akarunk — bizva van a véletlenre, jé gubacs és makktermésre, várjuk a sült verebet, de nem teszünk érte semmit.
Azt azonban bízvást láthatja belőle mindenki, bog}- ily módon csak a falnak megyünk, eladósodónk és terhes a pótlék, mert nem nyújt sem kilátást .sem vigasztalást — fizeti és megszavazza a közönség mint kényszert, mert elismeri, hogy a mit fizet, lelkiismeretesen kezeltetik.
Oh mi más volna a megszavazás, ha
tudnók, hogy évenkint ezer forinttal emel-
kedett ia a teher, de 10—20 —30, vagy 5U
év mnha gyermekeink, unokáink egészsé-
ges, portalan utón, jó iskolába, hozzánk
méltó színházba mennek és lelkesülnek nem-
zetiségükért. Ilyen teherviselésnek van rá-
tiója. . »b.
(Vége köv.)
Jegyzőkönyv,
mely 1815. évi september há 26-án Keszthe-lyen az 1848/9-iki honvéd egyleti gyülét ta-nácskotmánya felett Jelvétetett : Jelen voltak: Kerkápoly Mór elnök, Gaál Ködre alelnök, Gerzsó János, Kugler Nándor, Baán Sándor, Szilágyi János, Sipos
Imre, Szép László, Lipsics Soma, Tmtjimmkf Lajos 1848/9-iki honvédek. Tekintető Kirí Íj Lajos szolgabiró ur a paliticai hatosig részéről. Eluuk ur a jelenlevőket melege* Idvözli és sajnálkozását fejezi kia>M«tt, hogy dacura a mai gyűlés határnspjánalc, kelló1 lapokbani közzététel és az i'm'-it megyei honvéd bajtár saknak egyenkioti meghívásának ily kevés ■satuban jelöu'ek meg.
Mindenek elölt a ni alt gyűlés jegy zököny ve felolvanutván, at hitelesíttetett.
Ezután felolvastatott a f. évi jnnius bó 29-én tartott gyűlés alkalmakor a központi honvéd egyesülőt titkárához Mi kár Zsigmond urboa intéseit távaSrgönyre adott Tátosz, mi orvende tes tudomásul vétetett.
S k u b 1 i c s István volt lalamegyei bon véd egyleti eloök ur a f. évi jnaius nó 29 én ho-zott határozatra adott válaaza felolvastatván; abból kitetazőleg a honvéd egyletnek vagyona csak egy részéről ád felvilágosítást; mivel jw dig annak teljes tisztába hozása a teendők lfg surgősbike, határozlatott, bog; Kerkápoly Mór elnök ur, ki Égerszöghez kösel lakik, S k u u-lica István urat ismételve, Csokonyai János. Bessenyey György és Königmayer János ura kat pedig minél előbb a volt honvéd egylet va gjonai felül megkérdezve, azt tisztára hozni, minden a honvéd egyletet illető irományok,azám-adásokat. kötelezvényeket és pénzösszegeket az illetők részére kiállítandó szabályszerű nyugta mellett átvenni szíveskedjék. Ezeu határozat-ról az illetők is jegyzőkönyvnek részükre leendő megküldésével értcsittetnek.
Ai 1848/9-ki honvédek erkölcsi elisme-rése végett a központi bizottsághoz intésendő felirat elkészítésével alelnök és jegyző urak bí-zattak meg.
Olvastatott Gáspár András tábornok ar levele, melynek tartalma jövőbeni alkalmaz-kodás végett tudomásai vétetett.
Az 1848/9-iki rokkant honvédek össze-írása segély adományok gyűjtése czéljából nyomtatott iveket alelnök ur bemutatja, mely czélszerünek találtatván, elfogadtatott. Azokból a jelen voltaknak egy egy példány kiadatott, a megválasztott bizottsági tagoknak pedig meg küldetni határozlatott.
A munkaképtelen honvédek köaül a leg-inkább kijelölhetők, az összeírás megtörténtével összehívandó gyűlés alkalmakor fognak a men-házbai felvételre vagy segélye-éere ajánltatni. Ezután a kitűzött tárgysorozat bevégesve lévén, elnök ur a jelenvoltakat felhívta: nin-caen-e valami előterjesztésük? mire Gerzsú János bajtárs előadja, hogy a Nagy-Kanizsán megjelenő ,Zalai Közlöny "-nek 59-ik és 65 ik számaiban közlött czikkek által Vértesi Iván ur Gaál Endre bajtárs és alelnök urat annyira megsértette, bogy azt nem csak mint volt 1848/9 ki honvéd századosnak, hanem mint egyszerű honpolgárnak tűrnie nem lehet, nem szabad ; Gaál Endre ur ötét és Kerkápoly Mór urat felkérte, bogy Vértesi Iván urat kellő elég-tétel adásra felhívják, mit ők készséggel tel-| jeaiteltck és Vértesi Ivin urat elégtételre és se-| gédjei megnevezésére felhívták, Vértesi urazon-| ban először mindenféle kitérő válaszszal az ügy -I nek elintézését elodázta és segédeket nem ne-j vezett, utóbb pedig Kerkápoly Mór úrhoz inté-I zett levelében nemcsak a kellő elégtétel adását I tagadta meg, hanem a sérelemnek békés utoni kiegyenlítésére tett ajánlatot, sőt mindennemű
»k ogyuttesen kijelentették, LoS.> » ztVtó fél- j srft i^en _ k*vé« hegyen Uh«t ily re..db»r. fel
lel e«}- icslűieiben nem lehetBek, .gyhaBgulag tziálhatni. .. , „ .
lel egy loslüleben , g gg
Végreéedig azt sem hallgathatom el, hogy itte he^yekMiu a sept. 26-iki fagynak semnii
határuitaiott: bogy Vérleai Iván miodaddig,
még a közön.ég éléi e h<*ott aljas bintajzu.zá-
é Gál Ed k kellí elégtételt nem
aériGaál Endre »rnak kelH elégtételt nem ■yaraa *-ro l*!nlo, hanem a „,
ád a honvéd egylet kebeléből kizaratik aa <=r valamint a ttkaak még megvan a szép zólrl ru
ről a n»gv közönség is a jegyzíköu) vsak bír- , hátttjok ; slleafc-n a lupos helyeken ki^ü stíl
lapokbani közlésével érlesitletik. . lékben aa őszi szel bidi-g íuvalua a víziket
A jegyzőkönyv hitelesítéséreKuglerKán- | már -t é1tes»é|ff5l megtoazUiUa. In oaakuiry^
dor és Ssép Lássló urak választattak. i haldokol a termeiét.
TKSZTYÁSSZKY LAJOS, | TOKONTÁLL
KUGLER NÁNDOR.
8ZÉPLASZLO. yjü,, ..„,„.,. -
S/,-nt-György-vBlgye, okt. hóban.
Tekintetet Szerkesztő vr!
Itt vagyok a szüretről szóló referádával! A 8Zi.-dés múlt bét első napjaiban vette kezdetét a lédicsi, dedesi, gosstolsi és lenti begyekben. Volt öröm, volt kedv, volt vigaág, volt niinden, ami szüret alkalmával caak lehet! hanem egynek
— Oromumiep a Veretuxleknél-Halt szombaton, azaz luij o rx. 16-an ette le sz ünnepélyen szerzetesi fngadnlinat fdú ilariuittb ! Hilarins a ftdő tartományi fSnök kezébe — }{,. larius atya született 1820, a péosi egy h .zmeg\-é-be felvétetvén, áldozirrá faislentcltetett 1843. I dombóvári p'ebános volt 1851—1S64, ellOl egész Ib71 majd Spirituális a pécsi papneveldében, majd Begéd-lelkesz Szakcaon — míg 1K71
hogy ez évben valanogy csak megél 1
A termést véve, azl jó középszerűnek le-het mondani, kivéve azon helyeket, bol a téli fagy érzékeny károkat okozott; mert a nedves fagy következtében egész tőkék elszáradtak : de eltekintve ettől, a jelenlegi termés is jobb lehe-tett volna, ha a harmadik, vagyis érés alá való kapálás elmarad; mert vannak birtokosok, kik
a hiányát mégis nagyon éreztük : z bor hiányát a I september 27. a Szent-Fercucz rendbe lépett és
ded^aiés rédicüi hegyen; pedig beír nélkül ilyen j az első próba évet N«gy-Kanizsán betoltvén,
orum napon mulatni, igen bajos! De e felett épen j 1872. az egyszerű fogadalmat letevé és a próba
nem lehet csodálkozni; hiszen a szngény nép már , év után a lörvéuyszerüleg szükségelt három évet
néhány év óta a mezei munka után oaak a min- betoltvén, szombaton, azaz folyó hó 16-án reg-
dennapi kenyerét szerezhette meg, s így borát geli 9 órskor ünnepélyesen letevé a szerzetesi
kénytelen volt eladni, hogy az adót, községi fogadalmakat ftdő Letlinger Kelemen tartomá
költségeket fizethesse; mert hát az executiótól I nyi főnök ur kezeibe az egész szerzetesi tár-
nsgyon fél és jelenleg is csak borában bízik, I sálat jelenlétébea. Nekünk szerzeteseknek ez
' - * "' eset annál nagyobb mérvű: mert vajmi fiatalo-
kat fogadunk be a szerzetbe, 2 — óéven at tan-' juk, ruházzuk, tanítjuk őket és a csukls s korda védelme alatt a katonáskodástól felmenteinek,
midőn már majd készáldozárráavamáBk őket. büUea itt hagynak minket és a szemszéd egyházmegyékbe vétetnek fel, fdo Hilarius atvát megnyerve a szerzetnek, kárpótolva érezzük Dia-
azTáiüták™ hogy ha at elmulasztják, 20—30 ' gunkat. 6 közszeretetben van és ismeretes min
akóval többet remélhettek volna. i jj '«''«>* és fáradhatatlan gyttmólcs-tenyésztő.
Vevő a dedesi hegyen kevés mutatkozott, I Éljen tokái
Egy rmdlárs.
61. ö7. 6lJ. 73. 75.
— lapunk l. évi
76. 77. 79. 81. 82 ás 83 számai teljesen elfugy-ván, igea kérjük szíves visszaküldését, a 82. szá-mokért készséggel fizetünk darabjáért 10 Itrt.
— A „Kö*tyé***éffi Lapok- 20-ik
számában dr. Sohreyer Lajos zalaen-gyei t. fü-
orvos ur s német orvosuk és teruiédzetvizsgálók
Gráczban tartott gyűlésének kuzegészH.:gi szak-
osztályából igen érdekes czikksorozatu: indított
meg.
— Egy ilgyes é* megbízható munkás
ember akár mint bolti, házi vagy bérszulga. akár
más hsson minőségű szolgálatra ajánlkozik és
azonnal alkalmazásba vehető. Megbízhatóságá-
ról bizonyítvány nyal is bír. Közelebb e Köz-
löny szerkesztőségénél.
— L6u> Lipát főrabbi temetésére, hul
10 ezernél több volt jelen, a nagy-kanizsai hu-
köaaég küldöttséget nevezett ki s Szegedre
elutaztak: Valbacb Mór, Veiss Samu és Blau
Lázár előljárósági tagok.
— A kisorsolt divánpárnát Tarródy
József nr nyerte meg 33 ik számmal.
6 frtért kínálták, 4-érT kérték, de az alkot megkötni nem tudták; mig a lenti hegyen az edények túlságos hiánya miatt 3 frtért, sőt még azon alul is elkelt. Íme, ha borcsarnokunk volna a közelben, nem kellene ily megvetni való árért a boron túladni !
I Bor less e vidéken elég, de minősége is
, megfogja ütni a mérteket; mert mustmérővel
próbát tevén, azt 12— 13 fokúnak találtuk.
! Lehetetlen, hogy e helyen egy rendkívüli
[ magas szöllótőkéről említett ne tegyek ; mintegy I 8 ölnyi magas fának tetejébe kapaskodtak a vetszók; azt látván, önkény telenül eszembe ju-| tott, mit Plmius mondott, midőn egy 600 évea saőllőtőkéről tesz említést; Stabo pedig egy olyan szőllótőkét ír le, melynek törzsét két ember is alig volt képes átkarolni! de minek a | maltból idézgetnem, bizzitt a mi hegyeinkben is vannak tőkék, melyekről z mostan élő öregein* i azt állítják, hogy még az öregapjoknak az öreg-I apja plántálta, ültette, a mi különben lebetet-i lennek épen nem látszik, ha a fent említett tőke vastagságát és magasaágát tekintetbe veszszűk.

Elmentűnk egy szerfelett ajánlott étkezdébe —
tisztelet, becsület, de ennél gonoszabb ebéddel
még soha sem birkóztam meg ! . . Deák korom -
ban volt az ideje, hogy az iskolába bezárattat-
ván; egyetlen sós perecz képezte a déli lakó
mát, de százszor inkább ezt választanám, mint
a turini ebédet .... '
liyképen tehát könnyű szívvel és még könnyebb gyomorral kezdettük meg vándorlá-sunkat. A toiyóc áthaladva, a közel lévő C a-puczinus zárdáhox (mely jó ma-gas hegyen fekszik) hatoltunk fel. Az úr jó táv-csővel szolgált s egyike felsőOlasrország legszebb kilátásainak tárult fel előttünk. Közel mindjárt a Pó s a város, távolabb egy síkság, mig a háttér-baa Monté Kosa, Aíguille, Mont Isérao, Mont Ceois és Viso ütötték fel havas fejeiket.
Innen aCciardino pubblicoba mentünk, ez kis sétány a folyam partján ; lát stik, hogy nagy költséggel iparkodik a város e kertet igen saéppé tenni, eddigelé caak a jövő kifejlődés van előkészítve.
Több templomot is megtekintettünk, de as eddigiekhez képest semmi teltünó jeleset sem találtunk bennünk. Gyönyörűek azonban a ki-rályi várhoz közel eső főutezák árkádjai, fénye-sen kivilágítva, gazdag kirakatokkal. Sok ke-raskedésben tudakozódtunk, itt igazán potom pénzen lehetett volna bevásárlásokat tenni gyö-nyörű ékszer — ruha — diszáru nemiekből.
feltűnt kiváloUg a Gallé na V i t-tors Eaiinlt, mely. 3 emelet ma-goaagu üveggel fedett felséges árnesarnok, a falak szép uj treskókkal, vakító világítással. Itt van egy nagy és elegaai kávéház, hol zene, , swa^ysneny és egyéb alúadiaok mulattatják a közönséget. Egy ideig fagylalt mellett hallgat-tak a zenét ■ aztán lefeküdtünk.
•n Május 29. Ma mindenekelőtt a királyi pa-lotát tekintettük mee, szép az udvari kápolna,
, a többi arany — bársony — tükör — gobelin saL Bemmi más, — ennél a nápolyi sokkal kü-
, lüob. Innen Turin fő nevezetességébe, a ki-rályi fegyvertárba mentünk. Ah, ez igazán nagyszerű és érdekes, csups jeles tör-, téneti emlékek, vagy e nembeli nagy remekek vannak ide elhelyezve.
' A sok között megemlítem I. Napóleon azon
kardját, melyet a marengoi ütközetben viselt,
j — V. Károly császár nyergét, BenveDuto Cel-lini diszkardját, a sok szép ajándékot, melyet az olasz egyesülés alkalmával Victor Emanuel
t az uj tartományoktól kapott.
Megtekintettük a volt parlament ülés termét, hol Cavour gróf helyét ke-gyelettel mutogatják.
Ezután az akadémia tárait, a képtárban néhány Veronese Pál, Mnrillo, Van Dyck, Ru-
: bens, Sasseferrato, Pottar képre akadtunk.
í Turin városán nagyon meglátszik a ha-
nyatlás, mióta megszűnt főváros lenni, a polgá-rok sóhajtozva emlegetik az eltűnt aranjuezi szép napokat, sok a nyugalmazott ur benne, —
. valószínűleg Tjrin az Olaszországnak, ami Graz Ausztriának. A fő látványosságokat befejezvén, az estéli vonattal tovább utaztunk. (Folytatása köv.)
Sétabotorkál ások.
VI.
1 városház sarkánál kezdődik a városház-tttcaa épen oly módon, mint a takarékpénztár-háza sarkánál a Ukarékpé>stár-atcza és egyenes folytatása a városhás-utezának a Kazinczy-utcaa. épen agy, mint stakarékpénz-
tár-utezának aCaengery-utcza.Mindkét esetben az utczakereszteló bizottmány magának és ne-kem is,de fókép a postásoknak nevezetesen köny-nyitetto volna a dolgot, ha nem csinált volna annyi hosszú nevet és annyi rövid utczát. A vá-rosház és a takarékpénztár háza bizony semmi-vel sem ér többet ha saját utcaájában fekszik és a város úgyis elég nagy, még a neve is Nagy, azért szükségtelen, hogy nagy házak és nsgy férfiak nagy és hosszú neveinek az utcaaaar-kokra fUggesztése által nagyobbitaasék, nem 1 annyira a város, mint a benne különben is ural ! kodó bábeli nyelvzavar. Nem elég, hogy ma-1 gyárul, németül és horvátul beszélünk, nem elég, | hogy minden utcáénak három nyelven vaa re-I gibb, ujabb és legújabb neve: most még ezenfe-| lül az utcza két végének ismét külön nevet ad-nak. Nem csuda így, ha nemcaak egyet nem ér-tünk,hanematobbmégmogsem értjük egymást Végig sétáltam a városház utczáján, ugy találtam, bogy az rövid is, szűk is, görbe is. Ház miadöasze csak 8 darab van benne, görbü-let azonban van ifibb ia, DMT! nem elég, hogy minden ház saját szabadalmazott szabályozási vonalát követi, hanem némelyik még kfilön egyéni görbülettel is ékeskedik. A házak kül-alakja is megfelelően változatás, mert vaa föld-szintes, emeletes, kétemeletes, sőt még torony is a 8 ház között. Nevezető e mellett, bogy majdnem valamennyi földszinti padló alantabb fekszik, mint a járda : és es lagbiztosabb jale a Táros eaelkedéaének — vsgy sülyedésének — a szerint, amint vagy az ntcza teszi a várost, vagy a ház, mert világos, hogy vagy az utasa emelkedett, vagy a has sülyedett: azt semmi-kép fel oem tehetjük, bogy így építették ere-detileg múértő építészek és mérnökök akár a házakat — akár az ulezát.
Pedig aseo emelkedés és sülyedée tovább is terjed a fctazinczy-utezába és fő fokát éri el künn s vasút felé s sörházon tul, hol s nagy műgonddai kherveiett kltnkernt egy jó magas dombra kapaszkodik fel és as egész vidék ugy néz ki, mintha készakarva töltötték volna fel az utat, bogy jobban lefolyjon róla a víz, vagy hogy szebb legyen a kilátás elannyira, hogy maga sabb pontot már e tájon találni sem lehet és fé!ú, hogyha valami kata&ztralis mérnökök ide ve-lődnek, azok épen az ut közepén, mint legma-gasabb pooton állítanak egy tix pontot fel eB általa sokáig gátolják a közlekedést. Nagyobb világosság kedvéért még egy mélységes gödör is ott vsn közvetlen az ut legmagasabb pontja mellett: és nehés volna elhitetiü avval, a ki nem látta, hogy e gödörből a vssutí és nem s klinkeruti töltést készítették.
Belke Tiraüar emlékére.
Miot a földnek síép nfirénri, Maljek me'ter* te valal, Bogtöo, bogy ha letflretntic, Us7 irt tágad el a balál.
Mindig fcUet tortád, aatad, At Tolt kedTed, s mii éltél,
ŰU QTBftSol l&OBl, HOgSOV,
Te, ki ettól lohW (Util
a neuet jó tulajdonit PároaMát ajairrareval, Hí barát U vigtán ralil, S.edvapcaeá volt lene es dal-Sok barátod nirvel sirat, Te, ki n.kttok pitolhaltaa, Örtk e»!«kt A tak
_ jEidiberu Aáttf urnák a korosa.
„üi« érdem keresltet Nuraeci József tantel-
|j ur töbuek jeleoléicbeu a k.lümetett be-
«ked«e folytan lakásán okt. 18-in délelőtt
jvreható ttdvóiléssel adu it. JelenvolUk:Bs-
"' júuef polgármester, Gel.ei Guimun H.
I 'waési «lní*' ViSDer Kir0'y ukol»«<ki el-
,k Weiss Manó városi tanácsos ut, °" ' _ ^í«^-i>en<i»<ín é< vidékén amist Ciir eml.ienk, o hó 4-én kei-dódön meg a síii- *' ">ir »égeft:lé Í*r' min<i<z 'deig a leg- id5JArAt ""> s*ól4sgs«láiak meg. .•geáétrre: « « alüret bőségre i. nagyban leiül ja uuk várakoiásal; — tübb helyen víg mu-■iagokut rendeztek, asuk köiól megemlítjük {',mka tij-űrgj uret, hol a leudv«i intelligen-„ai.yi.bb resxe jekn ra\f, természetesen, a vig „arkiisuiniéwk sem maradtak el. Ugyuinte Lvicí Jano» ügyTéd urnal,bol nem csak Lend-,," de a vidék i> volt képriselve tendégekkel; 1 „u iiltuk Kovács Lsjosné úrhölgyet Nagy-K ., ^-arúLKeeelyü i'ereuciné VórcauknJl.Kusx-. ,k lmréné Bellatincxról, Lendvai Matvásné, íi'.ui, Miháljné és KelciGyulauéúrhölgyeket; ,„czára * már bekővetkeielt esős időnek, a i,.dv a legmagasabb tokra emelkedett, toasi-"e, uoliárkoczintisuk kutl, a kedélyei mu-•'ieníik éjiéi uU">i 2 óra vetett véget. - A ". ,7,-es hiiiur é» kedves Dej», nem kímélve ..,„,", lsradí»gut, mindeuben igyekeztek veo-.i..ik keovév é« kényeimét megadni. B. r _ Mmeghen a íiienteai Ákos ur alul rendezett gyGmek.«iui eloadáí 103 fri. bevételt «. dményeíett, a vis/ta jövedelem 36 frt, mely búi 2J Irt. a sttmeghi óvoda javára adatott it. _ Jlt/men. Srhloa» (ioitlieb frankturü buiikár Béc- beu október 14 én ünnepélyeién el-•ve.ie m»g»t»k a bájos Halphín Leopoldine ta»nonvu - Siékesk-jérvarott pedig Babos '. u vaspályái tiszt okt. 16 au vetette oltarhoi '„ép és roüveltMku Vall-nWs Waldenfeld "vma kiMfaioavt. Kísérje buldogság trigyöket! _ Hovid hirek. A vároaligeu artéii kut ■ ranával 3S6 ni niélynégr halottak már. — V..,l, táján aslMtbáojak fedeztetek fel —
- „ul<-v Henrik Nynncra tenger mellett a Nilui
-ralit felfedezte. — A ngolorsiagnak f. évi ju.
),u« h«váb»n 7U bajója sliiyedt el. — A leteje-irii Enviogi Török Jánosné síül. Bala«a» Bor-i, ... czo'utváta felulaltalutu — Garibaldi a lier-t^ovinai telkelúkhez buzdiló levelet intézett. JasfiSatl Ghika Gergely ruman fej«d«lemnek, k.t a török Ufejpitített, emlékünnepélye taru-nk meg — Temeavárott a núcselédek caak nappalra szegődnek, el. - A föváro.1 uj népuiu haz roppant érdekeltség kust nyittatott meg. -\ mUsiaippi állimban fillérek és feketék kint .■re. lázadás ütött ki. - Kongó, hercieg, k.t .: eriváni örmények királynak kiáltotuk ki, Milanóban 7 gyermekével nagy nyomorban el.
- Umhában fenyuiés elleu nagy nógyüiés tar-
-..tuti. — Jáizki.éren 84 bái égeti el. — 1 e.t
«y?ben eddig már 10 eaer írtnál tobbot jd-
delme'ett a vadászati adó.— Marich Stó-
ÍMIVÍ Lasiló kamanisi méltóságot nyert. — A
..i.raboncziai Deák" czimü éJctlap meg»iünt.
- Nagy-Kikiudán német lap iudult meg. —
A «iisaruu.n leroplumot szándékúinak épucni.
- \ Vasárnapi Ujuig" ai elsó vasút ópuoiuek
srczkepeit kóilé.-A.KSítelkea" gyumólcmál
litát volt* — Bolla János poaonyi tauitó De-meaaéget nyert. — Berlíaben a birea .Kaüer-hof- vendéglő leégett. — Aradmagyei Elek helységben M idén nem kell községi adót fitet-ni. — .aj elad goshajó a.Kóröaőn okt 2-án ia* dúlt meg. — Kndródi Kuprics Sándor Vesz-prémben meghalt. — Pápán a házankéuli kol-daláat beszOntetik. — Fálfy István honvédhad nagy Pápán nőül vette Osvald Ida kiaaaszonyt.
— Temesváron okt. 13-án égddrgé. vol.. — 330
tábornok van oyugalmuva. — Deregoyón 130
hái égett el. — A török állam csődbe jutoll. —
Bécsben a Uuarisu barátok templomát kirabol-
ták. — Al öngyilkosok Márna megdobbentőleg
ssaporodik. — Korcxinscky, kit Hydel Krny
gj ilk'isának vallott, Bukarestben elfogatott.
— SzinDyey Félix íőispáo meghalt. — Mátyás
király neje Beatrixnek Jmakbnyve a móluhi
apátaágban őriztetik. — Hazánkban 230 szett-
gyár bukott meg uv.l s az idén. — Csiky Ge; •
gely .Jóslat" czimü pályanyertes müve a nem-
zeti szinházban sikerrel adatott. — Krdélyben
január 1 én a<csendőrség-intézméoy megszűnik
— Daráa Miaka xeneUrsnlatt külföldről viasza-
érkezett. —
Irodalom.
— Megjelent Kolozsvártt ,G a z d a
sági szemle a bécsi közkiál-
Utason" csimü oagyérdekü mú. Írták Bar-
kassy Kálmán, Torm.y Béla, V6rös Sándor és
Gamaut Vilmos gazdaaági unintézeti tanárok.
A mü 22 ívre terjed s tűzeteaen tárgyaljft misd-
I azon szakontályi kiállításokat, melyek a gazda-sxat ágaiboz tartoznak, azért a gazdaközönség pártfogásába melegen ajánljuk. Ara 1 frt 20 kr
— JFrftnklin-Társulat magy. irod.
intézet által Budapesten kovetKezA közkedvea-
ségben részesülő csinosan és pontosan kiállított,
s a legnagyobb gonddal szerkesztett 1S76 iki
: asókőévre kiadott naptárak küldettek be szer-\ keaztoségUnknek: István bácsi naptára, aiámot képpel, alapitá Ma jer István, azerkeuli K6-[ halmi K. József XXI-ik évfolyam. Ara 50 kr. Protesuns uj képes naptár. SzerkeazleUe Duxs Nándor, unár. Ara 00 kr. Falusi gazda naptára. Entz Fereucz.Galgóczy Károly, (irubiczy Géza, Kenessey Kálmán, Lavay Jenő, Lukácsy Sán-dor, Nyary Gyula báró, Nyáry Ferencz, Ko-dicz^y Jenő. Tormay Beia » többek közremű-ködésével szerkeszti Máday Izidur, a toldmive-léa, ipar és keresk. ügyi minisztériumban titkár. Xil-éviolyam. Ara fűzve 80 kr. Lidércz-napiár, kalandok, bűnesetek, tündérregék, csodás tüne-mények stb. gyűjteménye. XV-ik évfolyam. Ara 60 kr. L'j hon véd-naptár. ^Egyúttal kato-' nai naptár.) Szerkeszti Áldor Imre. IX-ik év-{ folyam. Ara 60 kr. A ,Nép zászlója" naptár*. A magyar nép számára. Szerkeszti Aldor Imre. Vlll-ik évfolyam. Ara 40 kr. Kossuth naptár. Szerkeszti lluon Tihamér. VI ik évfolyam. Szá-mos, a ssoveg közé nyomott képpel. Ara 40 kr. Szabadelvű párti naptár. Szerkeszti l)eák Kál-mán. Számos képpel. I-ső évfolyam. Ara 50 kr. Nemzeti nagy képes napUr. Szépirodalmi és ismeretterjesztő unalommal, számos képpel . egy nagy czimképpel. Magyar oirodalmi köz-igazgatási tiszti czimtárraj. Szerkeszti Áldor Imre. VIII ik évfolyam. Ara 1 frt. A magyar
nok házi naptára. Sserkeazti Beniczky Irma. Napló, jegyzetekkel ellátva. VlII-ik évfolyam. Ara « kr. Zeidó évkönyv. 5636 (.1815—1876.) Acaády J., Dr. Ágai A., Dr. Bacher V., Dr. Dm A., Dentsch J., Dr. Goldzieher J., Gelléri M., Dr. Groaz K., Dr. Kármán M., Klein H., Dr. Kohn S., Kőrdsi J., Dr. Hirsciler F, L6w U, Dr. Löw T., Dr. Löw S., Dr. Nordau M., Dr. Silberitein A., Dr. Simon F., Schnitzer F., Son-nenfeld Zs. Svára A., Viharos (Sturm) A., Dr. Weisz B. és máaok kdzremAködésével st«rke*zti Ki^s József (Szentesi Kudolf; I-aő évfolyam. Ára 1 trt. 50 kr. Boráazs>U naptár. Szerkeszti dr. Nyáry Ftrenez^s, Urczmli vioczellér-tanoda igaz-gatója. A földmivelési mintpterium megbizaaa folytán. III ik évfolyam. Ára 80 kr. Községi jegyzők naptára és évkönyve. Tárulom: I. Po-litikai és közigazgatási réaz. Dr. Fésűs GySrgy, unár. A szegény-ügy és a szegény ügyi tör-vényhozás Magyaronzágon. — A magyarorszá-gi városok eredete és fejlődésének első korszaka. II. Jog- és törvényiamerietési rész. Dr. Dárday Sándor. A kézbesítőkről. — A polgári házasság-ról. Zlinszky Imre. A család-tanács és annak jövője hazánkban. — Végrendelkezések felvé-tele. III. Ga'.dazági rész. Kacziány Nándor. A spárga-növéoy (nyulárayék, vájna) okszerű ter-me*z*.éí^. Szt-ikeszti Dr. Dárday S. II ik évfo-lyapi. Ára 1 frt Iparos naptár. Szerkeszti Gel-léri Mór, az ,Alföldi iparlap* szerkesztője. Szá-mot fametszettel I-aő évfolyam. Ára 50 kr. Ne-vessünk. Cj humoriettikos «s mulatutó D.ptár, számos képpel illusztrálva. Vll-ik évfolyam. Ára 40 kr. A magyar nép naptára. Képes ka-lendárium, sokféle hasznos és mulatutó olras-mánynyal ellátva. Szerkeszti TaUr Péter, a ma-gyar nép számára. Ara 25 kr. £ia oemzeti rjap-tár. A ^magyar nép számára. Szerkeszti Tatár Péter. Ára 20 kr. Neuer illnMrirter Volkska-lender fűr Ungaro und Siebenburgen. Számos képpel. Ára 50 kr. Uj fali naptár. Egész iv. Ara 20 kr. Mindezen naptárak Wajdits József könyvkereskedésében élőiéiben vannak.
Magyar színészet.
Okt. 14-en : .A porol járt fin nta koniacirina" viajátek adatolt, mellben Bogárdiné kitüa^leg alá-kitott.
Okt 16-áa: .Saeot Irán cji álon- Sbakeapeare-tői. Araar Jáaoa rrmek forditaaa aacrint jol A.«tt bal-laauak a Rűrdalékeny veraek pattogáaát, mrly kftrtll-miay arra matat, bor/ atármilat eoodot axpr«t fordí-tani a axerepek kellő bclaauláaára ia. KQznaa^e nasv aaánnal.
Okt 17 én : .Falq rosaaaa" harmadasor ia telt aainhis előtt.
A bérlet grengéti aikerQlt, aajuüjak e leverő ko-attnyUnaaitáat akkor.mHón olj tár.nlat vau korflakben. mely a pártoláat megérdemli a 0I7 aziDid^ojben, melv a aatnéflretre DÉave egeai evbea a terkedvesobb eao-koB lenai.
Papirszeletek.
Egjr eakllduaik elnöke, ki irjukorábas aa esrreiemi életben fKlnpralni axokott kibáeo teatflletnek ▼olt u^ja, eg/vaarr agy ember folott volt Ítéletet aion-dando, ki utexai rablátaa! roll TádoKa Aa elnök meg-iameite ax embert, de nem bitté, borT aa ia ismerje őt éa kirúcaiaágbol kérdi a btlnőatSl: .kik voluk az ön ctiaborái ?" Es melyen metbajtra magit fe-leié : biaunj elnök Qron és rajtán kiTQl már mjodao caimborám bortouben üli*
Z*Uineg7ln*k »p7ifc .kisebb rároiibtn lakik I tfj BrinscnároB vtiamimjoULak lltssani akaró rajztar-legénjf, Vi. in#lleNÍrg leftjMi moíjdTa — csak abbaa
ujftvu/ua litaaaáf'bjin, Jinl eaatlag snfxtTank )■ | j«,*n Tolt, a MiBtnivw, openik, drámák ath. felett foljrt ai eatmeeaere.
Egj"» * tártat** tagján.* « a»««*kl4 *•-ctiil » mellette HlS Irganybei:
Jrti«fi fin a .avaasirb&tr'nní | i { < < I
,\«B, kérem — lffa a Válaai —' ««■ uaúsjg, > éa caak xerge 64 borja börb3I BaoklM. dolgcNtm.
Tri.st, okt 9-én: 12, 55, 32, 70, 27.
Linc, . , 21, 12, 63, 32, 40-
Prága, . 13án:26, 41, 66, S6, 40.
Lemberg,„ , 11, 2, 19, 58, 10.
Innsbruck,, . 86, 6 -67, 39, 30.
Érték- ét viltéftlyu tktober 19.
D\. meuliques 69.95, b'l, nemi köloaóa
| 73.95; 1860-ki álladalmi kölcsön H 1.50; baok-
réasv. 927 — : hitelintézeti részvények 20i 40;
IXJDOOII 112 75; awgyar MdtaJterjascviti^t-
Tény 81 5ö; teliesvári fSldtehormeotéai töt-
vény 80 80; erdélyi IViliitehermeolési kílvéoy
78.50; horvát slsvnn flHdtehermetitési kötvény
í 84—; ezüst 104.10; cs. kir. araay 5.35—
' N»poleond'or9.()2—.
Bátorfl Lajos.
I Felelős szerkesztő s kiaáV*
>)il»lkowií. n
' KaiiitaánmegjdeaS „Zalai kailöu,--f a. bt. éuttik
■Mmaiban koi*«Stettcaikkeira, mind a mailét: is, bogy
| D«m akarok poismiába. matirarui korpa !»•* k*ve-
i re<iűi i folreérténk «Jk«rüié«e végett mésji* egj pár é»w-
i r«Wtalt leiE«k. !
Ugjao ia rtndre k«tl lUu^Unuai mott otromba
. koholmsiun, metyat a tOr^ényaxdkA «íkb«ír»í kér-
I déaébea eUenem felbr»; > «xt aDDál inkább;'miot-
hofr t Nayy Karol/ tíaxUlt baj-áldm % akkor*aVt>h
kípviaeU; Ur.am ilul mii ÖÉJT i*b=a kellóeo ftlrüá-
foaitYa lett • mikip 1 tHménn>^>«k •■>ka«lft«i •*« ke-
rflieti, a mi nincs )••*•« n.téXy \*gj oruifoi BleJbea
sem ; — e*akí* egr külön c cnílr* kiküldött bisotuát;
, á(t*J, de nejnek é^lagji nem v..lUm, tárgyaltat»-án ;
§ a »«íkb«lyeklIriÁáaW*>»íBággyiiJfÍ4Í h»tiru«»t áltai «
binisterre biiattAtván; akár Kenxthely, vagjr SK>neg
' mrllrtt, vagy *gj álu'án még cmk ittritunm ia Leijét
lcli«tetleii voil, — *i teh«t a nxentelen rágaimazá*,
1 bo{7 e Urfva kofaolmáort, R«OI pír»tt, »»^TA<iwV4kö-
I lífailg elí borr*otni, • ' •■ " ■-' ■■->™*
í A többbire néiv*, mfllútve a váluitlaokra »o-
1 natkofö idétlen nyelveako4éaét, m a mejjepj-iésenj, ' kr(J*a Jf«s volaa U av, aaait megavrtetsiiie érdemi-j b«a áklit, vselT&el kltrétítrlét ha akarja: i*{j% maga. «E nemr«k általában, hanem kfll«nöien matt-ja* tektiil^'v i*tja UCKT^ Q£DI le 11*^1 ne aerts^s. de ha as ' Toltm ii, uoa kÖvetílnninyB, raUtisetnut 6 niaga Tett elégtételt maginak, t. i. Bvru-.geté* ín pimkokidiU il-| tal, a* e miatt kfWetelt ilirt*Ske«rlstgtet(?lt pedig meg-tagad iá. — E«el caak B*)U nvtel«l*a»igéríl a elbi-zakodtttsagáról, mégja arról atolgákatott btEonjit-vánjt, hogy a gyáva caak HtijiWal b»rc«ol, frgyrer* pedig a hely ínig a rágalmaxKS. melyekre ngj t«wdá-aai éa lerUgetéaei ellea nem |-bet mi* *4<i«-'em vagy : elégtétel, mint a lobogó ragy c*i*m«talpa: — ily tm-b*-rr«l a mirajlt riiig nem ériaikfjflkelik ■ .Montul v«l« | aemmi dolgon.
| Keuthelj, 1876. október liVea.
| GÁÍL ENDHE.
I *) E roTat alatt k&slrtttirt f«lei5aaig«t n«n
I Tállal a ttswk.














1 v*
X
CHARLES BURRELL
hela> Marka, Thílfnrd. NorTolk,
k^pvlSfllftH^jre.
Pirnitzer Alajos
gazdasági gépek raktAra 6e ja-vit-i!=i műhelye
/
Tüköry-féle palota mellett.
GözmozdonyoktiUnemltaladlműködéisel.
Gőz-cséplőgépek.
Jdrgony- és kézi rsfpb" gépek.
Vető-gépek, kijniiyűk, egéx:rn vasból.
Arató-gépek.
Tisztit6-Toüdk.
7Vteur« (konkoly éa bilH'óny-választók-)
Famüvdeti >]épek.
Hajtúszijak,
A legnagyobb YASBüTORGYií.
Reichard és Társa-e, ^bn
III.Mi.ixer utcaal7. nz. alatt van, hiiiinan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. (»M-»J
Tanulók számára.
A köselgó ukola-idéojre ajánlom bámulatos, legolcsóbb árakon m a legnagyobb
Tiluctékbű a köretkexó iskolai szereket, u. m.:
Rajzeszközök, iró- és rajz-tarczak, rajzpapirok, rajztáblák, rajivonalzók, rajz- és színes írónők, toll- és vakaró-kósek, könyvtaskak,téntatartok- festékladak, 8zamolótablak stb stb. s egyéb szükséges iskolai eszközöket.
aagT1 Ajáolom továbbá dúsan berendezett iskolafelszerelási essköEoimet, a. m. inSessközök, levélpapír és levélboritékaímat, cséggel nyomva vafy asines monogrammal, irodai és boriték-papirjaimat, üaleti könyveimet atb. stb. sato latos legjutáaraaabb árakon. (1796—4)
KANITZ C.
Darottya-atcza, B-. szám.
T



Birtok-eladás va^v haszonbérlet.
| Neme8-Vid somogymefryt'i mezóváros határában, mely
a buda- kanizsai vasútvonal komárvárusi állomásához 1
mértföldnyi távolságra 500 hold tagositott birtok, nagyobb
részint elsú »sztalyu szántóföldekből álló. mégis abban 12u
I hold erejéig jó minőségű kaszalórét is foglaltatik ; minden-
! néma gazdasági téglából készalt, cseréppel fedett épületek-
| kel, urílakkal, s több zsellér- nizzai is ellátva van, szabad-
kézből örök áron el, vagy 1876. év január hó 1-sótól kezdve
haszonbérbe kifogna adatni. A tisztelt vállalkozni kívánok
V. B. Pest, Sindor-utcza 26. ajtó 6 sz. vagy Nagy-Kanizsán
H. B. ügyvédnél (Széchényi tér 455. sz.) nemkülönben
Andrishidán, utolsó (vasútállomás. Zala-szent-Iván) N. K.
családi közös megbízott uraknál, a föltételek iránt bőveb-
ben értekezhetnek. í 1813 - 2)
Birtok-bérbeadás elleni czáfolat.
Fenti neuies-vidi birtok bérbeadása iránti hirdetményt, melyre vonatkozólag alólirott által sem V. B., sem pedig N. K. araknak meghatalmazás nem, s csakis örökáron le-endő eladás (vagy felosztás) iránti beleegyezés adatott, ezen-nel megezáfoltatik.
Vida Gizella, férj. Zrínyi Józscfné,
(1816—1) mint t8rr. nkoru örttöe.

A legnagyobb fontossign
mindenki szemeire nézve
« ralódi Dr. Wtoito-féJe szenviz Erhardt Traugottnál. Grossbreitenbach-ban Thüringiában, 1822. óta világhírű*
A megrendeléaeket, ovegcaeje 1 o. 4. forin Ijinl ozskösli: B. Prager gyógysteréu nr Nagy-Kinizsin.
{October.) Ehrnardt Traogott niuk Grotsbreiteabachban, Thttrin-fiában. Nagyon örülök finnel közölhetni, bogy az ön valódi D r. W he i t e-f é I • iteiTÍte nekem i gen jó szolgálatokat tett stn. Ericb t fe 1 d b. Lobsent, október 11-én, 1874 C. 2 i m m e ríni. Továbbá fölkérem Int, küldjön nekem oly becses valódi Dr. Wheite-féle unit léből (keretkaik a megrendelés), mirel egyes egyedül csak ez «zol-gál b e t e g szemeim g yó g y i t ási r ». B > 1 be r • t> dt, 1874. októ-ber 4-és. H o ff mann F.. aknamester. ToTibbá : Legyen szíves nekem • mellékelt összegért (következik s megrendelés) valódi D r. W b e i t e-M 1 e nenfiiíből küldeni. Alt a tapasztalást tettem, bogy az mindea ssetben rendkívül kedvesó eredményre vesét Oinabrlck, 1874. október SS-eo. ifj. C. B. Schlütter. (1813—1)
JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOíXK
Nagy-Kanizsán az „Arany Szar-vas" czimű vendégfogadó eddigi helyi-ségeiből teljesen kiköltözvén,
saját szállodámat
a főpiaczon megnyitottam^
mely a pkor igényeihez mérten elegáns bútorozással, müizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva van, mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot fordítok mindenre, hogy a tisztelt közönség meg-elégedését kiérdemeljem.
(1819-1)
Knortzer Frigyes,
aiálloda-tulajáonoe.
*.*_*_*_*.X_*.*.T t *.*.* X.X.X tilt
Pályázat.
Sflmeghre (Zala m.) egy oly okleveles tanítóra van szükség, a ki a fóeiemi I fiosztályt, valamint a tornászatot is felelőssége mellett tanítani képes, - továbbá ki a kis miséket, lytániát és a temetéseket is kellőleg elvégezni tudja.
Mindezen teendőkért évi fizetése 320 frt, továbbá a fiUnitónil szállás és tartás. Bútor ugyan lesz; de ágynemű nem adatik. Jövödelemre és számithat, azonnal jöhet.
(1815-1) EXNER ALAJOS,
fö tanító.
BRITANNIA EZÜST
ax egyetlen fém,
amely mindig fehér marad, mint az ezüst ;
Anfolországban csaknem minden elobbketó báznál található, mert
oly jó, mint az ezüst, ára pedig a valódi eznst árának huszadré-
sse. A valódi britannia ezüst az alább kimutatott árakban kapható
csakis
M. Bressler angol fémaraktarabac,
j ,
25, 30, 40, 45 kr. — caat 50, 80 kr. 1, 1.20,
2, 2.60, 3 frt.
Evikuál darabja 30,35,40,46, 50, 60 kr. — '), tuaat 2,2.50,
3, 3 50, 4, 4-50, 6 frt.
Ké> ét TtUt párja eaak 80 kr.
(ezOstDTelU). — Vi tacaat b«-
lílc cut 4 frt Tteuitr* darabja 30,40, 60, «0,
80 kr. 1 frt Djíllel ytfj DJ*1
iiílkal. TiBaaikak eró^ikSa ali M, u-
exat ciak2frt50kr. T^áatarté ftUrkik % tacs. 2 fi. AartaltiMi tárta* ■, uaai a
frt 60 kr. hmiM darabja 60, 80 kr. 1,
1.S0 kr. tl»k»lM«U dbja 80,90 kr. 1 frt
Bécs, belsóráros Sehottengasse 9. sí: Uvtakaaál darabja 10, 16, 20, Kari lytrtyatarti 60, no kr, 1,
/, hi- 1 60
- - ■ 1.50 kr
Gyartyatarják finom, nagy párja
3, 3.50, 4, 4.50, 5 frt. CaMMft (deseert) eroeaskoa 'I,
tucsat S frt 50 kr. evermskkual '/, tncaat 1.60,2, 2.50 kr.
T^ari darabja 60, 80 kr. 1.20, 1 50 kr.
UvaaMri darabja 1.20, 1.80, 2, 2.50, 3 frt.
FMliMlk T>lódi araoroaiKal és exOsucl kirakva darabja 12, 16, 18, 20 frt. talapnual.
Tttu* darabja S- 90 kr, 10-l.íO, ÍJ- 1.59,14-2,16"2.50, 18* S, 10* 3-50 kr (kerek, to-jaadad, tag; oégruöjletű.
Tkaateritik 2 aa^élrre 16, 4 némelyre 18, 6 aaemélyre 11, S laemélTre 2e frt
Vaiaaaaayl ozlkk »>■»ritss ihs<é.
a vidékről czimaendok :
(1699—19) 3*T Bresaler,
angol fémárak tara, Bécs, Stadt Schottengatse Nr. 9.
, a TMtkril aestifertaltáve! ■táavétttl s*iUHH«ts»k Ba valaki ngy kívánja, egyes darabokat is kOldhetflak, fcroink kitOaoségér51 mindenki előre is maggyósodhessék. W 100 frt értékű áru vételénél 10°{, ár!ee»gedé>. ~»M
1, 1.60,
Egy gőzgép
(Locomobile)
eséplfezekrénynyel és minden hozzá tartozó eszközökkel,
valamint egészen uj tengelyivel együtt megfelelő ár mellett
eladó; közelebbi értesítés Laczkovics özvegyénél Nagy-
Kanizsán, Kereszt-otcza Marónics-féleházban 13. u. alatt
nyerhető. (1817—1)
RAV fs S A~N ¥E
hölgyeknek nélkülözhetlen!'
L>r. Ujosae-tól Piriabao
réssre dántól te tik, már a t<V rfllköiés után tapatztalható a majdnem csodálatot festi*. At MTIOD támadt rinezok é« lumlóheljek eUimiUataak.
A rRavÍ*autt* ifjuarci-txiot idéielí. * bőrt fehéríti, frissíti ét finomítja; eltávolít legrőridebb idd alatt nrplöt, májfoltokat, omöroméget s a bőr mindea Hmtátalaatá-gait. •ták a t. hölgyek, jövőre csupán

C«ak a hÍY»t*lotaDm*g. viugilt, méregmentet, ti-sta is tetJMen ártalmatlan, ralódi
RAVISSANTE
bir ason erővel, az emberi bort minoWi sérüléstől megmenteni, ntóbajoktól megóvni és ssepséget s ifjnságot biztosítani- Ha a ,Rav1aaaats* naponkint egyszer ax ujjbegygyei ax arára, vag; maj test-
Mir az elao kísérlet itú elhatai caak a Dr. LEJOSSK-féle világl>iru Roiwuli" uéptSuart haaua'ltii,
Hamiritatlatitil kapbato napban it kicsinybea vaiódi mio&aégbeD -
Dr Lajciae-ftlt .RavlMute- fó et uelU 4«i raalárkaa, Aiartria la
lyaroruág uimara.
(1788—1) Schwarz Henriknél,
Badapratrn, Krislóflér 1 mi.
Egj üvegtok ira 1 trt 5U <St 2 frt. 50. kr. Poitai küldésnél >o krral ttbb.
Óvás hamisítás elleni
Óva intem mi»d m L raktartartú arakat, mind a kicsinyben Taair-lókat a* ugyoeveseti: „La R*Tis«*Dte I'erfectiooné* véMlétfil, m«ly a T.I 6 di pariit Dr. L ej o 11 e-féle „K A V I 3 3 1 N T K"-aak dat-acbek Mik*a or által rouial atiasott himUitrinja,
A dr. Lejotae-féU ,RA VISáANTK' e térea a lefttkiUtesebb él egjitaián nem kirán többé javítást, mint est a nálam található wá-BOt •litmerő irat kialégitó modoo bizoojitja.
Dr. Lejotas-ftle pihii .RAV18SANTE11 oaejban éi kicsiny-ben egyedül ét ctik valódi ain6»éfb«s caopáo nálam kapbatá t anaak HTgkapikjin a haatoálati atasitáaoa kÍT(U&aii-csia nje)T«a aég a kO?etkaső ixaTak ia állanak :
,EXCITATION DE LA BEAÜTÉ RAVIS8 A NTB !• D r. LEJ08SEA PARI 3.
A t raktártartó arak a vidéken tehát a valódi hamisítat-lan .RAVISSANTE- megrendelje cséljáb^l suvnkedjuek n<7 mint eselfitt, •sután U mindig csak egyenesen houám fordulói.
SCHWARZ HENRIK,
a Dr. Lejosse-féle .Banaiaate" f6- és u«tkatdési raktáraoka Ausstria-
Magyaioraság számára, Budapesten, Knstoftér 1-tí sxám.
V Kaotssán kapható: PRÁQEB IU- gjógjsxertaxiban.
W"* Vidéki rendelmények a legszigorabb ti-toktartás biztosítása mellett, ntánTéttel eszközöltetnek.
A TAKARÉKOSSÁG
jelen kornnk diió éi igaaolt
néje I Caak aa a aajoot dolog, hogy aa ea«n eannével élő rilif, Hlonoaen pedig
a vidék
nem ott fogja fel eien
nűódi foganatositaiinak irányát, a hol fit leginkább megtalálni. — Vegrflk p. o.
a. .viaéö; Hölsryelt,'
lakhelj-flk tátol»ág« miatt a fÓTárosbani i«em^iye« b*rij áriáinkban gaiolv* lévén éa levél béli mftgrendpléseket teotu utalva Tannak- SsiatéD a t&karékossig euméjétól elragadutva, me(thajoln»k UOD óriási sxédelgéc uellóxtetésp elűtt, mely a jelfn vál-•igoi idd keidete óta a magukat .BMár*-oknak é* ,27 kxajezárot ánietVMk»kBak- kikOrt^lük resxükrűl tapa&zttlutik é* a ,27" kr*jc»4r szóval ax olimitis áldozauiri lennek, mert — természete" — & ■zukséglet besaenése itt csekélyebb öswejtct ;*é nyel, nem iiámitTÍD szzal, bogy az. az ily helyen megretdelt kelme tixnxereaen is drágább, mint az olyan, mly Sfy telkllMieretM U«|fálatl elvvel pártiilt htrwfHttfc^ vátánltatik; o«m tartTin WTÍbbi ixem elöu a vidék t. hölgyei ut, hogy az ily anáAgö QileiekW.1 huzatot: kelmék még ax ezekból loendö Urgy elkéuitéaét lem érik ml, — nem ■zamitanak előre azzal, ba p. o. ruha-kelmét bosatnak ily uédelgö .csarnokból,* ex a merrarratáM é» illetóUg a roha elkéacitése élbU már caak rongy. — De a leg-belyteieoebb itt még ax, hogy ilyetén
A JÓ ÍZLÉST ÉS DIVATOT
is ezen elragadtatás áldoaatári teasík, pedig ezt nom keHeoe. — Mi csak köteleisé^űnknrk gnodoljnk tAkmteni. végf« es irány-ban, — kfllODÖstn a ridék t. bölgjei érdekében — felnólamláat emelni éa ea alkalommal veiérfonalnl kiemelni axL, bogy lehet a utitttl caaraaktk Mlliiéaévtl U
olcaó, jó a felette iilésea ét divatoa kelméket a fÍTirosban leTÍ-lbeli megrendelés utján Tásárolni, ha a mélyen tiaateh koaonség
női mhakelmékbeni szükségleténél
HAMBURGER ADOLF
IT. ker. koronm-kerexeg-nteui S. sz. alatt leró ■ „K0R0NAHERCZEGHEZ- cilmxett legjobb hir-
nett ,H«lg7-dlT*tírn-kere8kedéséhei" teljes bicalommal fordul. E nemen aég feanálláaa óta foljtonosaa oda mdkodott é> működik, hogy aaon hslgjeket, kiket lakhelyük távolsága a föTártii' báni sacmelyes beriaárláabaii gátol, a legsaigorubb becsületesség és pontoaság sxemmeltartasa s a legolcsóbb árak mellett ellássa aiindason ssnkségletekkel. melyeket ajó ialés és diTat egyátalán miodenou megkúTetel. — UgyaniB e cség oda rendelkezett, bogy a ndék t. hölgyei szükségletük beszerzése tekintetéből teendő megrendeléseik ltrélbeni eszköalésOk k6nn;ebbitéae a ületölef lehe-tuÁtése caeljiból kiíánatra izolgal mindenkinek
„ingyen és bérmentve" ' u<»^Lu!S!i''UM
NA&YVÁLA8ZTÉKU MINTAGYÜJTKMÉNYÉVBL
elfogad tsribbá minden a fórarosbol mafkoaatastó czikkre vonatkoió rendelményeket, melyeket eredeti árakon ép ogy szolgáltat ki, mintha a t revó személyesen Tolna jelen. A jutányos irak melletti lelkiismeretes kiszolgaláaa a kltlai. !H«set is slystm
ketatéluHk. t>hát aa, ami a
.TAKARÉKOSSÁGI ESZMÉNEK."
vkUban éa teljeaen megfelel éa szívesen figyelmeztetjük ennélfogra t. olTaaoinkat, de különösen
A VIDÉK HÖLGYEIT,
miszerint akkor, ha a mai koraaakban ugy annyira megkivánt takarékosság eszméjét egészben és valóban foganatosítani és ille-tőleg követni óhajtjak, forduljanak ■srtasassai mH rakakatsHk aKfraaeWátivel, neokülónben birminemA megbizáaokkai teljes Haaloassaal
HAMBURGER ADOLF,
hö\gj-álntÁru-ntlirihox,
(1807—4) Bttd»pe»t, IV. koronaherceg-utraa, 8. n
* • ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
Wtjdits Jáoef Up- éi nyoswUtuUjdoaw. pomajtó aroaaáM, N»«y-IC*iiiai,.
•KANIZSA, 1875. október 24-én.
87-lk ■BT.ATTV
Tizennegyedik évfolyam.

EtftzsMSi sr :
i EMI*

mr«nu>
7( »á»od«of íoribbi iti
incKiri ill.tík
ZALAI KÖZLŐIT
elóbb: ,Z AL A-SOMOGYI KÖZLÖNY.1
<í lUr sssUaal «s
Janyagi rats«t Ul«ul sAi
ienturek , elófisetésez,
reclamatiók tat. s sser-
ketztí-kiadisos Mr-
NAUY-KAMZMA T»k»rékp«iiMari éptlet,
föidscint
Bérm«nt«U«D l«v«lak e»ak ismart nsakatár-
1 Kisiruok rúau sas kol<t.a>.k.
Nagy-Kantzsa váres helyhatótágának, neak-aiöatwnaz „elrf zabü ügyvéd-egylet",a.jugy-lcanizsai kereskedelmi t loaraank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár a .zalamegyei általános tanitó-testOJef, a .Zala-Seaagy* gizhajézási részvénytársulat s több Megyei és városi egyesület hivatalos értesítője
Heteiiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú
Városi háztartásunk kilátásai.
(Kagyadik ks.leiomj él lif-)
A költségvetés bármely roTttínil ket-detik is meg a terv, keveset hatiroi, cs»k t keaiés, a lökés adassék meg, minden neliéz-seg nélkül fog költségelőirányzatunk azzá átalakulni, a mivé lennie kell, nem boszor-kányság k'ell hozzá, csak cselekvési öntudat.
>'em lehet jelen alkalommal felada-tom részszerű tervvel lépni fel -• én csak általánosban mozgóm még.hogy a hiányra ■fiijelméztessek ésa kezdésre adjak alkalmat, üe'cnnek könnyítésére némi gyakorlati elö-sorolast nem látoli szükségesnek, azért né-hiuy példát veszek tárgyalás ala, talán »b-b,il "intentióm jobban kiviláglik.
Háromféle irányban fogok példát ven m: művelődési, fejlődési és gazdasági irány-ban; mindhárom szükségképi igénye a tár-sadalomnak - tehát csak a közhatóság le-het a mozgalom indítója és vezetője.
Tanügyi viszonyaink tudvalevőleg rendezetlenek, hiányosak, ha a tankötelesek mind az iskolába szorittatnak, mig egymás-mellé rakva mint a fababák sem férnek el a tanhehiségekben.
L'gyhiszem, hogy a törvény nem azért törvény, hogy csak irott malaszt legyen, még kényszer nélkül is tetemesen szaporodik a tanulók száma, ha pedig a hatóság utána is néz, ez évről-évre még emelkedni fog, pe-dig a mi kevés Tan, abból is egy rész bér-ben biratik.
Most még nem szégyen, hogy a tan-ügy árendában jár, de egy pár év múlva már az leune, akkor a mai rendszer szerint ?gyszerre mászunk nyakig a kiadásba ; en-nek tehát előre kell terveztetnie és a felme-
rülő költségeknek több évre arányosan fel-oazl&niok; a Teleky-utczai iskolánál a taní-tói lak ma-holnap a város nyakába dül, ak-kor majd egyszerre konyékig kell nyúlni az üres zsebbe ; a kisdednevelcs ngyan társu-lás kezén van, de tisztában kell lennünk az iránt, hogy ezt előbb-utóbb magunknak kell átvenni és a mútársulást a hasznos kérdések közé csoportosítani.
Lassan, terv szerint elhárítható az egj szerrel kiadás és mégis tudni fogjuk több évre eiüre a törekvés czéljit, a fizetés ér-tékét.
A varos csinosodása, az egészségi vi-szonyok javítása nem lehet egyesek feladata; ma a csatorcát, járdát, jelentkezés szerint építik szétszórtan egymással, nem összekap-csolva, itt-ott megszakad a vonal és közben sárban járunk.
A fő közlekedési vonalak sorrendben állapitassanak meg — és még ez terv sze-rint el nem készült, a mellék vonalaknak háttérbe szorulniuk kell; ugy lesz egyön-tetű és valamit mutató munka, de lesz igen sok megtakarítás, díjviszonyokra alapi-tassék a csatorna, útépítési rendszer, tétes-sék inkább hosszabb időre való elosztás, de haladjunk biztosan és tudjuk a czélt — ne-hogy a mit ma a többire való tekintet nél-kül tettünk, az pár év múlva, midőn a köz-beeső készül, mint roszat felszednünk kel-lessék.
Aliért marad el a piacz építés, csino-Bodás, mert nincs a dologban természetes sorrend.
Gazdasági viszonyaink hiányain pa-naszkodunk, de e panaszon tul menni még senkisem tudott, mert nem szoktuk meg a jövőbe nézni akkor, ha minden halomra dől,
sokkal több a kár, mint az előrelátás mes-tersége mellett.
Rendszer és terv melleit a munka könnyebb, gyorsabb és olcsóbb, ma minden hivatalnok panaszkodik, hogy sok a dolog, mert ha valamit tenni kell, az hirtelen kell és a kapkodás háromszoros idüvesztés; a rendszer behozatalával néhány egyén is meggazdálkodható, mégis több lesz az ered-mény, jobb, gyorsabb és olcsóbb.
De ha mindezen dolguknak más jelen-tősége nem volna is, mint az, hogy a kö-zönség az actióba vonatik, kényszerül előre ízámiuni és teendőit több évre elosztani és ízt elóre megfontolni, a legnagyobb sociális eredmény el van érve, a lakosság közvetett lton saját sorsának öntudatos intózóju leend; hozzászokik az okszerű gazdálkodáshoz, fej-lődik értelme és az eléje tett kérdések lát-körén minden bizonynyal túlterjeszkedni fog, a sociális mozgalom terén megindul a kezdeményezés, de az okszerű és megfontolt kezdeményezés — behat az a hatóságba és más hová.
Egyelőre befejezem. Amit felhoztam, tájékozásnak elég, ha most tovább mennék, csak Jókai „Jövő század regénye" nyo-mán mehetnék, hol a társadalom culmina-tiója intézi és vezeti a társadalom erőit — ide pedig még messze vagyunk — sok fá-radság kell hozzá — ily jövő leírással csak aranyos képet rajzol, merengő lesz pedig Vörösmartynk szerint:
,A merengő kancsalul festett egekbe
néz." ab.
Az Öngyilkosságról.
A kötelességtao- vagjis a gyakorlati aethi-cinak elsó és f{ kérdése : mit kell u ember-
nek tennie, hogy iáját erkölcsi rendeltetési csél-ját elérje; vagyis hogyan kell az általános er-kölcsUDDan kifejtett elveket as életre alkal-mazni ; minő viszoojba juthat as ember állami létezésében, egy ssóval, minő kötelmei rannak ?
Ha az egész köteleségUnt rendszeresen akarnám e helyeD íejtegetDÍ: akkor az ember kötelmeit osztályoznom kellene, mert hissen tudjuk, hogy vannak kötelességeink mind ma-gunk iránt; éé ismét kötelességeink, melyek a társadalom iránt bírnak kötelezd erővel; de én u utóbbiakról ez alkalommal nem akarok ér-tekezni, hanem csak az előhbiekról, mert mint a mindennapi tapasztalat elég sajnosán biso-nyitja, különösen most vétenek e kötelmek el-len, vagy azért, mivel nem tudjuk eme erkölcs-törvényt, vagy nem akarják tudni. És e kér-dést nem is valláserkölcsi szempontból akarom megvilágítani, hanem tisztán éübeli következ-tetések alapján, tisztán bölcseleti szempontból; e szerint pedig az erkölcstan nem más, mint as ömörréuyhozo ész által a belső szabadság rend-szabásaként megállapított törvény, tehát oly törvény, mely nem külső tekintélyen alapszik, hanem függetlenül mindentől az emberi termé-szetben, sz emberi lényegben gyökerezik, me-lyet az emberi ész saját éUte számára állit fel. Mivel az ember legközelebb áll önönmagáboz, lássuk, minő kötelmei vannak önönmaga iránt ?
A legelső kötelesség, mely a többiek alapja s mely nélkül ezekről szó sem lehet, ai élesfentartási ösztön ; azaz életemet minden le-hető erkölcsi módon feotartani tartozom, mert hát élet nélkül nem lehetnének as embernek kötelességei; mivel ezek csak addig és azért vannak, meddig és mert ember vagyok és épen az oknál fogva az ész követeli tőlünk, bogy testi életünket fentartaoi szent kötelességünk-nek tartsuk, mert a tfati élet fotényezője a szel-leminek és erkölcsről a nélkül szó sem leheU b kettő az emberben annyira össze van forrrm — noha alárendeltségi viszony van köztük, — hogy egyiket a másik nélkül képzelni sem le-het. És esen elismerés, bogy a szellemi élet cséi-ját csak a testi élet alapján érhetjük el, teszi szi-gorú köteleeségunkké,nogy életüoket még ave-szélyek ellen, — melyek amúgy is rövidek —

TÁRCZA.
Vágyam.
Ugy wert-tnem, lia egy égő Osokut adna piros ajkad -Oh 4* té!ek, — xtí hi*»«in, bojy Nagyon hideg csókot adhat.
S agy ■zereUtém csókzápurbaa FörSaüteoi piros ajkad, — De nilam nem gyerekjáték . . . ISciTeai könnyön bel0ba.bat!
ÚJVÁRI ELEK
Hat hét Olaszomágban.
Irt«: Dr. I^Ucw Krirtéf.
(Folytatás.) Milano.
Eddig ax éjjeli vonatokat a lehetőségig elkerültük, hogy a vidékekbe gyönyörködhes-sünk; — de most, iparkodván a íolsö tavak-hot, ezt is igénybe kellett vennünk. Sajnálrm tthát, hogy Turin — Milano közti útrész ieirá-nival, mivel abból semmit sem láttam, nem nolgálhatok. A progr»mmot nagy alvásban állspituituk meg, axonban restemről hiába!
Ugyanis waggonunkban beasá'lntt egy ,
magas, köiép korbeli saellemdús arcekifejeaesü ■
ori ember, ki egymaskóiti besw^etésünk«t (
meghallva kíváncsian köseledett ho«ánk, be- j
«det keidéit velünk, kijelenté, hogy véglele- |
ofli attreti, mikép magyarokra talált, mert ő e
"enwetet könyvekből rég tanulmányoaaa. |
Következett a kölertnés bemutatás; oagy I lett a meglepetés és öröm, collég* ra akadtam ; I *f?taitaiemlített atítán porussoniági
államügyési vala. Soha idő gyor-sabban és mulatságosabban nem telt el, mint e 7 óra. Mint a villám, oly gyorsan keresstectek kérdéseink és válassaiak, a két birodalom min-den nevén nevesendd viasooyai; politikai, tár-sadalmi, küs- és magánjogi, különösen büntető törvénykesési intézményei, — bírói — állam-ügyészi — börtönügyi sservezelei, küxigazga-tása, rendőrségi beosztása sat. sat. ssóba kerül-tek.
A mikor egyik a másikkal ax intézmé-nyeket megismertette, követkewtt azok bon-oaulgatáaa, bírálása s a legélénkebb vitatkosá*, kölcsönös capacitátiú fejlődött ki költünk. Ki estéo, mintha as ellen mondás, és nem* teti hiúság 77 ördögei saállottak volna meg, olyan voltam. Collegám arexa sxinte kipirult, ■semei sxikráslak amikor nemsete intéxményei-ről értekesett, — no német, gondolám magam ban, most emberedre akadtál . . .
Ason kérdésre, váljon minek köszönheti a caak nemrég jelentéktelen kis orsság, roppant vívmányait, győseiméit s elsőrangú tekintélyes állását as európai concertbe, benső meggy ű-lódéssel válaszolá : „népnevelésünknek es jó közigazgatási rendiseriiaknek, — mert amiveit nép képes egyedül lelkesedni békében a mun-káért, háborúban a hasáért, — jó kösigasgatá-sunk tessi lehsuégessé agvors momgósitást és öasepontoaitást, bogy mindig túlnyomó erővel lévén, gyfohettünk."
Erre sso'rnyü megvetéssel válaatolám: „nálunk nem holmi iskolákban, drága tanitók-kai, fokosatoma neveltetjük as ifjúságot (pro forma vannak ugyan iskoláink és a koplalásban virtuoa tanítóink), hanem a magas nevelést aioa kesdjtik es Tégaaiüi, hogy Banga osems
téinketaz országgyűlésére küldjük s még önök-nél a helyesírást és számtan elemeit tanulják, addig nálunk a dicső fiuk a vámszövetség és bankkérdés szövevényes ügyeit döntik el, ugy ám 1 A mi nemzetünk született lángész.
Ön elóbb azt fejtegeté, hogy közigazga* táauk élén csak hosszú taouiui&ny, gyakorlat és jellem által megedzett férfiak állanak, — ná-lunk lángész, vagy atyatiságos összeköttetés miudent pótol. Az unok pedaoteriája igen meg nehexiti a hivatalra vágyakodók előrehaladását; nálunk, elég grádus, ha valaki nótelen ember, mertbelehásasodván az irányadó családba, csak-hamar a legdíszesebb állásban ulálja magát."
Klleufelem c-udalkotott s ason kérdést koczkáztatá, valljon a fényes főispáni hivatalra minő kellékek kivántatnak, mert náluk egy politikai kerület fóaokébe nagy tudomány — érdem és közbizalom igényeltetik fel- és lefelé.
.Uram, helyre igasitom önt, nálunk es ál-lás méltóság, és nem hivatal, (ambar a nemzet e jó uraknak évenkint 4<KX) fnot fizet), hogy valaki elnyerhesse, oda fő kellék : miszerint a gyűlésre megjelent tagokat fényesen megven-dégelje, jó 4 loron járjon, szóval ur legyen, megkivántatván esen kivül, hogy a közigazga-tásba valahogyan bele ne avatkozzék, mert mi-ként néhány példa szomorúan igazolta, ugyan-csak megégetné ujjait.*
teutaü elismeréssel nyilatkozott néhány évvel ezelőtt megalkotott bírói szervezeti tör-vényeinkről, bístatott, hogy maholnap hozzájuk hasonló jeles, ssakképsett, teljesen független bi ráink lesznek, húsén ac élethossziglani kineve-zés, áthelyeznetlenség erre elég bistositékot nyújtanak. —
tiu állhattam voln* mej, b<tgy a
ssarvas tévedéséből ki ne ábrándítsam a jám-bort ?! .Kedves collega ur, válaszolám, ön is-mét téved, — mert az általa emiitett törvények hiányosságát belátván bölcs tőr vény hozásunk j e napokban változtatta meg azokat oly kép, hogy a kormány tetszése szerint áthelyezheti és nyugdijjazhatja a birákat.'Ésas nagyon jól van, — martamig számtalan eddig rejtőzködő és !—• nem fedezett jeleseknek megnyittatik ismét a pá-lya, addig a bírák netáni felfuvalkodottaágát gyökerébe elöli, s a magas kormány iránti ra-gaszkodást (exofficio) a legnagyobb mértékbe növeli I . . .
Ebbe aitán a német is megnyugodott; és kérdésé, hogyan állunk codexeinkkel? Most mellemet büszkén kidüleaztve válaazolám. „Már e téren versenyezünk bármely nemzettel, ké-szített egy tudus egyetemi tanárunk a polgári törvénykönyv általános részére nésve oly jeles tervezetet, hogy senki sem értette meg, mit is ér olyan törvény, a mit akárki megérthet ?!...*
Áttértünk a bűnvádi eljárásra, dicseke-dett a sógor, hogy náluk nagyon hamar véget érnek a büüp^rek. Én felvilágositám, hogy az elég nem jól v»n ; lám nálunk minden bíró-ság, aOt bíró tetszése szériát mindenki más eljá-rást követ, s a sz^géoy bűnös emberek míg végre elitéltetnek, 11 szer feli éhezhetnek!.. .
Most megütközve kérdé, önöknél ujabb időben oly sok törvényt hoztak, bizony helyte-len, hogy a bűnvádi eljárást most sem szabá-ly osza tör vény. •
Oho, kedves col légim az igaz, hogy sok törvényt hoztak, válassolám én, de egyúttal ünnepélyesen arról is biztosi Iá tn, hogy mindet Hunnia szabad polgárait kereset generissal Törvény van elég, hanem ha végrehajtják^
megóvjak. Esreriat érne kötelesség kettőt fog-lal magábaD : hogy életünket el ne végjük és azt veszélvnek ki ne tegyük. E kötelesség egye-nes megszegése az öngyilkosáig (antochiria, caede* sui iptius), vagy az élet bárminemű meg-rövidítése. Az öngyilkotwflg tehát vagy »»ját életünknek rögtóui elvere*ebeor vagy szándé-kos megrövidítésében áll. Egyike a 1 eghord-erejű bb Telkeknek : hiszen ekkor az ember önönmaga ellen vetkezik a U-gsulyosban 8 e mel-leli helyrehozhatatlanul megfosztja niagát ama lehetségtÓl is, hogy tettét kijavíthassa, meg-fosztván magát a javítás nélkülöxhetetlen felté-telétől — ax élettói, melylyel bárminő hiba is helyrehozható; és épen azért az öngyilkosság a legterhelőbb bűntényük közé számítandó B helytelen azon érvelés, in-lylyt-1 némelyek azt kimenteni szeretik, érveket hozván fel a mel-l«tt, hogy az öngyilkosság bünnt-k, vagy !eg alább súlyos bűnnek nem is tekinthető. Vizs-gáljak tehát eme érveket!
Első érv, melyre leginkább hivatkozni Bzoknak az: hogy az öngyilkosság lélekerőre mutat, már pedig a lélekerő bűnt nem eredmé-nyezhet, lehái az öngyilkosság bűous tettnek nem mondható. De ez téves felfogáson alapszik ; feliévé, de meg nem engedve, bogy az Öogyil-kosság léJekeröre mutat, még akkor sem áll-hat meg a ki húzott következtetés; mert a puszta lélekerő meg nem erény, mely nem Hgyéii, mint az erkölcsi törvény alapjáu ke letkezett szabad cselekvés; úgyszintén a bün sem áll pasztán lelki erű hiányában B így a leg-nagyobb gonoszságok erényesek volnának, vagy legalább nem lennének a bün nevével megbélyegzendők; mert bizonyos, hogy ezek-nél a legnagyobb akarati tetterő szükséges. Hogy valamely tettet erényes — vagy vétkes-nek mondjunk, akkor annak általános jellegét keli tekintenünk. De az sem mondható, hogy az öngyilkosság lélekerőre mutatna, mert ta-pasztalat szerint a legfőbb Öngyilkos azért vet véget életének, mivel többé az élet terheit, a BOTB csapásait elviselni, eltűrni nem tudja; már ha ez így van, a raínt csakugyan ugy is van — világos példa erre az a hirnevea Krach — akkor az öngyilkosság nem lelkierőre, "hanem épen ellenkezőleg gyávaságra mutat; mert bi-zonyára nem lelkierőt akar az öngyilkos elá-rulni, mldún életétől fosztja meg, hauem mivel nincs ereje nyugton tűrni.
Teljesen igaza van Aristotelesnek, midón erre nétve azt mondja : hogy az Öngyilkos csak azért választja a halalt, mert nincs ereje a sors csapásainak elviselésére, ugy szintén Alartialis-nak, midőn mondja: „Rcbus ín adversÍB facile est contemnere vitám, fortiter ílle facit, qui miser este potest". Ezen erő tehát semmit sem bizonyít, mert alapjában téves. Ezt a stoicu-Bok álliták először és bizonyom körülmények közt, t í. megengedték a< öngyilkosságot, ek-kép okoskodván: hogyha valaki belátja, miszerint $ már sem magának, sem a társada-lomnak hasznára nem válhatik, akkor szabad; de esen okadás sem állj& ki a sarut s melyre Kant igen helyesen azt jegyzi meg: hogyha az Öngyilkosság lélekerőre mutat, mint azt a stoícu-sok állítják, ugy akkor meg kell tartani az éle tet, hiszen nagy injoria a társadalmat megfosz-
tani ily telekérő* egyénektől, melyek barmit is | lelki erejóknél fogva kivinni képesek volnának. A második érv, melyre azonban most ' már nem ig'-n hivatkoznak, abban áll, hogy az '< euilw-r c*ak lulki-re nézve halhatatlan s hogy cxélja a szellomi elet, ki tehát testi életének vé-get vet. közelebb jut ruDdehetéíi czéljához s I ennélfogva az öngyilkosságot büunek tekinteni nem lehel. De ez sem áil; mert nem igaz, hogy ; finis sanctificat média; * halhatatlanság mi-előbbi elérése ily erkölcs tel enség álul nem eu-közölhető, mert az ember crelja, hogy a földi élet körén belül érje el rendeltetését és ne éle-tének mégsem ni isi lésével, az ilyen a természet rendjét zavarja, ezt pedig tenni nem szabad, a legnagyobb bün ez.
Némelyek azon esetben ie megengedhető-nek vélik az öngyilkosságot, midőn az ember látja, hogy másuknak alkalmat szolgáltat a bün elkövetésére; de ezeu érv sem fogadható el, mert az embernek bölcsészeti szempontból nem azt lehet és kell beezámitani, mit Bzenved, ha-nem amit cselekszik és tesz; ha tehát cselekvé-sem alkalmat szolgáltat mások botrányára, bűn-re, ha ez különben nem rósz, ugy, hogy saját hibámon kivül adok erre okot, akkor észszerű
leg niucs, nem lehet bűnöm s így nincs rüsíg abban, hogy mivel másoknak alkalmat szolgálutnék a bűnre, azért megfosztom maga-mat életemtől. — Az öngyilkosság tehát ily esetben nem engedhető meg; pl. történhetik, hogy előre látum, múzennt engem valami sze-rencsétlenség fog érní, minek azonban én oka nem vagyok s tudom, hogy ezen mások örülni, tehát vetkezni fognak, az Öngyilkosság meg nem engedhető s hogy igy mintegy anticipai-jatn a bun elkövetését, melyre Fichte azt mond-ja : hogy nem azért öngyilkosok, mi kép máso-kat megóvjanak a bün elkövetésétől, hanem mi-vel gyávák, télnek a bekövetkezendő szeren-csétlenségtől.
Másuk pedig igy okoskodnak. Ua meg van engedve, hogy a test egyes tanait — ha az egésznek az egészsége ugy kívánja — elvá-gattasson orvosi műtét által: akkor ax iz meg van engedve, hogy az ember saját testi életé-től fossza meg magát, ha a szellemi élet ezt igy követelné, ha pl. belátnók, hogy további éie-tüuk agy is csak bűnre adna alkalmat a szélien kárára. De ez sem éazszerü érv, mert a mily helytelen a felvett hasonlat, ép oly jogosulatlan a belül a vont következtetés ; mert midón az ember egyes tagjait vágatja el, nem e ax egész testi élet tentartasa miatt teazi-e ezt, az éleiten-Urtá*i kötelességből 't de ezt a szellemi életre nem lehet alkalmazni, mert szellemi czélomat csak a testi élet mellett érhetem el, ezt tehát fel-áldozni, mely bűnre szolgáltat alkalmat, nem szabad, hiszen van szabad akaratom, melylyel a bűn körülményeinek és magának a bűnnek is ellen tallhatuk ; nem szellemi életének kedvez ax, ki ily okból veszi életéi, tőt szellemi életének kifejtését mulasztja el, mt már bün.
Lehetnek azonban oly esetek, midőn va-lameh szellemi erei eszközli az élet megrövidi-téaét, pi. valaki kötelessége teljesítésében any-nyira táradhautlan, hugy azt a test rovására is elvégzi, ez különösea lelkészeknél és orvosoknál fordul elő, kik hivatásaknái fogva oly köteles-
léget teljesítenek, mely ai életnek nem kedves, sőt áruimára van; ez nem is esik a fennebbi pont alá, sőt inkább vetkeznének, ha a betegek-hez nem sietnének.
Életét fen tartási miuden embernek köte-lességeben áll; ki ez ellen vét, az észwerüleg nem cselekszik, hiu az erkölcsiség fő elve így hangzik: cselekedjél mindenkor •* mindenben észszerüleg, ebben minden meg ya-i. mit a cse-leknek megítélésénél számba kell venni,ebben van az erkölcsiség eriteriuma kifejezve. Már Socrates, a hires bölcs, az aethica első mivelője, azt monda: hogy észszerűen kell cselekedni. Az-után Volf, E német bolcséas, ily elvet állított fel: hogy az ember folytonosan agy cselekedjék, hogy mind ő, mind mások ez álul tökéleteseb-bek legyenek. Mivel a tökéletesedés az ész mun-kája, mert azt az emberi ész jelöli ki akkor, mi-dőn ezen elvet ál inja fel, azt mondja, hogy ugy cselekedjék az ember, mint as ész követeli. Kant pedig, a hires moralista, as erkölcs-törvényt e szavakba foglalu: Ugy cselekedjél, hogy aka-ratodnak egyéni szabálya— élet maxima — egyetemes törvényhozás elvéül szolgálhasson. Eszerint az embernek csak olyasmit szabad ten-nie, ami senki jogkörébe nem vág; másként ez azt fejezi ki, hogy oly valamit ne tegyünk, mi-ről nem akarjuk, hogy mások nekünk tegyék. Ha e szerint cselekszem, csak éezszerint csele-k ed hetem; mert olyast nem tehetek ósssserint, ami nekem káromra van. Ha életemet elve-szem, az bizonyára káromra van, mert elütöm magamat rendeltetési czélom elérésétől, mely elém van tűzre s ha életemtől fosztom meg ma-gam, ez soha sem mutat erős leiekre, mert a ki erős lelkű, az soha el nem csügged, az el nem csüggedő nyugton tűri és szenvedi a sorsssessé-lyeit s ki ezeket nyugton tűrni tudja,azt semmi viszály meg nem renditheti. Az öngyilkosságot, akár minő érveket hozzanak fel mellette, sem-mikép sem lehet menteni; csak azt kell tekin-tetbe v nni, hogy mindaz, ki életétől fosztja meg magát, a természet rendjét zavarja meg; a ter-mészet parancsa pedig ez, hogy a szellemi élet czélja a földi élet körén belül mozdittauék elő. Azonban, midőn igy kimondjuk, hogy az életet fenUrUni az embernek kötelességében áll, nem akarjuk azt mondani, hogy ez leitétlen és általános kötelesség, tehát mindenkor s minden-kire nézve kötelesség volna, hanem csak azt, hogy igenis kötelessége minden embernek egész-ségét s életét fen tartani, hanem lehetnek és van-nak esetek, melyekben e kötelesség megszűnik, midón ezt magasbrendü kötelesség váltja tel s életfen tartási kötelességünknek daczára életün-ket fel kell áldozni. És általános elvül szulgál-hat az: valahányszor magasabb rendű köteles-ség lordul elő az életben, nemcsak nem köteles-sége életét fen tar U ma az embernek, Bőt mi több, azt feláldozni tartozik és tudjuk, hogy a szel-lemi élet czéljának elérésére nélkülözhetetlen eszköz sz élet, azonban a szellemi jó elérésnek eszköze, téayezője, bizonyos esetekben az élet feláldozása, midőn oly jó torog kérdésben, mely életünk feláldozása nélkül nem volna elérhető; pl. ily általános magasb jó: az egéss emberiség, a haza üdve, melynek, elérhetésénél az egyesek élete nem-jA tekintetbe; ilyenLur urtozom éle-temet feláldozni, mert as egyetemes caélnál az
egyéni eaélt nem lehat tekintetbe venni; ezt ai éss követeli igy.
Az éleiíentsrtást kötelesség az embernek nemeask testi, hanem ssellemi életére is vonat kozik. Miután pedig * szellem ó!eie az elme, ke-dély és akarat öasshungzó kifejtésében all, azért SE embernek kötelessége ezeket nemesíteni, har-mooice kifejteni.
Tartótom tehát az elmét lehetőleg kine-velni; mi *s ismeretek megszerzése — és at er-kölcsi törvény alapot megismerése álul történ-hetik; ki ezt elhanyagolja, noha alkalma volna, véikexik e kötelesség ullen.
Kötelességünk továbbá a kedélyt neme* siteni, ennek érxelmeit, vágyait éa szenvedélyeit — melyek tetteink legfőbb motorai — szabá-lyozói és megfékezni; mert bizonyos, kinek ke-délye megromlott, az minden jóra képtelen, as élettel úgyszólván nem is bír.
Végre tarlósunk akaratuokat szilárdítani, mert e nélkül magasb ténykedés nem képzel-hető, lehetetl-n ; kinek DÍDCS szilárd jelleme és csak változó indulatoknak és szenvedélyeknek hódol, eseknek enged, erkölcsösen nem csele-k ed hetik — mivel az ember szellemi élete erköl-csös cselekvésben áll — átért vetkezik az onfen-tartási kötelesség ellen. Innen a lelki tehetségek kifejtésének elhanyagolása vagy térde irányban való kifejtése mindmeganoyi vétkek e köte-lesség ellen.
TORONTÁLI.
N.-K&nlzsa, 1S75. okt. 22.
A nagy-kanizsai fiatalsági társaskör f. e. október 21 én tartott közgyűlésében Bogyay Ödön, Bot hó Imre, Farkas László, Háry István, Hencs Aotal, Karcsag István, Koch Adolf, dr. Laky Krja'of, Lovak Kde, Varga Lajos és Wiassics Gyula nevében Varga Lajos jegyző a kuvetkező batárosati javaslatot terjesztette b» :
.Jolehet a f. é. október hó 17-ére össze-hívott közgyűlés határozatképes nem volt, mégis a megjelentek előzetes tájékozásául ezen közgyűlés napi rendjén volt tárgyakra nézve előterjesztette a választmány álláspontját. £ közben nyilatkozatok tétettek, hogy a tagságra vonatkozólag tett aláirást kötelezőnek venni nem lehet. Megtörtén he ük, hogy ezen irányzat-nak a lávolvoltak körében is vannak követői és mivel egyesek már a 20 forintnyi tagsági dij ellen u nyilatkoztak, annál kevésbe remél-hető, hogy az eddig aláirt tagok a nélkülözhet* len rendkívüli fedezetre vállalkozzanak. Nehogy tehát a tagsági kötelezettség kérdésében a kor egyes tagjaival snrlódát idéztebsék elú: esen határosau javaslatot bsnyujiók gevében azt indítványozom, hogy váltoitasáék m^ az ala-kuló közgyűlés azon határozata, mel; ;aeddigi aláirást a tagságra vonatkozólag kötelezőnek mondta ki és határostassék el, hogy az eddigi aláírás nem kötölező"
i£zen határozati javaslat egyhangúlag el-fogadtatván, elnök kimondá a határozatot, hogy a fiatalsági társaskor tagságára vonatkozólag tz ideig tett előírás nem kötelező.
Ennek megtörténte után előbb nevezet. ssóló a határozati javaslatot benyújtók nevében a következő indítványt terjesstttUe elő:

6tet,az más kérdés; nem elég, hogy a törvény-könyveket oly szépen belebet köttetni, (a mi a
hazai ipart fejleszti), nálunk nagy a
dicső szabadság s a szent nép nem arra való, hogy nemes hajlamai zaboiaztassanak. ,V i r-tus nescia freni*!
Megfoghatlan kíváncsisága oda vitte coi-legámat, miszerint azt kérdezte tőlem, minő szerves összeíüggés van Önök.iél a község — megye és kormány, mint közigazgatási fukoza toa orgánumok között? Ejnye adu németje, e kérdésével ugyan zavarba hozott, soká gondol-kozUm, hogy mit feleljek, (m«rt köziünk le gyen mondva, nálunk ezek között nehéz *.z ösz-■zefüggést felUlálni) hanem feltaláltam maga-mat, mondván; .Uram, ön okos ember létére, tudhatja, miszerint a kör négyszegitéae lehetet-lenség ; ne keressen tehát összefüggést felelős központi és senkinek sem felelős külső organu mok között!"
.Miként kormányoznak tehát önöknél ? kardé tovább; — v^ea "épen, válaszolám én, — a kfiiigtigE tii minden ágazatára kettős orgánumaink vannak, az úgynevezett megyeiek, övék a tisztesség; — s] a kormány exponált közegei kik (a mennyiben az elsők nem akadályozzák) elvégezik a teendőket". — Németem elég egy-' tigyfl volt megjegyezni, „biz ez sokba kerülhet!"
Érdeklődött rendőri intézményünk iránt is, — nem mulaszthatám el kijelenteni, hogy ez negaüve nagy szolgálatot tehet az egész civi-lizált világnak; ugyanis a mienkről megtanul-hatja mindenki, hogy „milyen ne le gyen.* Ámbár többrendbeli bokros érde-meit nem lehet elhallgatnom, példánl: hogy tag-íai közé az üldözött ártaiUnságot befogadja, hogy a pedanteriára egy hajszálnyi hajlamot sem muUt, hogy semmi néven nevezendő ma-Utsigát az embereknek nem gátolja sat.
JkUértojik ai 6 viszonyaikra tüzetesen.
közigazgatásuk, igazságszolgál Utasuk, egész szervezetük sok tekintetbe nagyon tetszett ne kem, — de nem szeretném minden intézmé-nyeiket hazám fűidébe átplántálni; — Na-gyon kaszárnya ssaga van.
7 óra folyása alatt azon meggyőződésre jutottam, hogy ők is, mi is helytelen irányt kö-vetünk, a kettő között van az igazság, ki a va-lódi alkotmányos szabadságot, polgári érdeklő-dést a közügyek iránt; a gyors, helyes, szigorú felelősséggel egybekötött, jó admini&tratióval egyeztetui birna, a bölcsek kövét ulálná tel.
Nálunk most indult meg a gyökeres át-
alakulás — Adja lsit?n, hogy a poioss ScyÜát,
s ez eddigi magyar Charybdiszt, állanihajónk
elkerülje ! Ej tél után egy órakor Milá-
nóba megérkeztünk s elbúcsúzva collegemtől,
nyugalomra hajtottuk fejünket a nagy szel-
lemi csata után !
(Folytatás* köv.)
V hos!
Jól (adom én, mint suttogjak Füledbe 11 emberek. Hogy feledés h»ly«tt lányka Majd imádlak tégedet; Alt faiszik a bal fik, hogy te Megtiltod sxerelm«met, Ffeledik, hopy a szerelmet Megtiltani sem lehet.
Tiltsd lo a fát, hogy ne hozzon Virágot ú* lombukat, Hogyha reá a tartásnak Éltető sugara hat, — Vagy a dalos kis madárkát, Hogy ne s«Bgj«n éneket, Ha a tél hót*karója Elhag/á a bérrieket.
Mond a rtergő ki* pataknak. Hogy folyjék begyre fel, Vagy a napnak, hogy nyugodjék Ép midSii u égre koL
Mood a ttlinek, hogy fagyasxsxoQ S jég olvasssoD ereseket, Vagy limited ax óceánt, ha Rajta száat a fergeteg.
Ha meglátax, te elkerül**, — éa
Nem kerüllek tégedat,
Ugy foglak kö». tai, miként
Árny a futó felleget ;
Hidd el lányka, soha sem Tolt
Bftn a tinta szerelem,
Virág a SSÍT, — .kikeletkor
Vintani kénytelen*
ZALAY LAJOS.
Sétabotorkálások.
VIL
Ugy vessem észre: a Easínczyatcxa ál-talános emelkedése nagyon is elragadott, ▼isssa kell tehát térnem annak legmagasabb, kelleti nél mindenesetre magasabb, végéről alacsony kezdetére, hol észrevétlenül a Városbás-utcsá-bó) Kasinczy-utczává less. Itt még a« ntcsa szélessége nem nagy, hanem azért kerék vetők-nek már jutott hely, tehát óvatosan kell sétálni és még óvatosabban kocsikásni; pár öllel odább az ateza kitágul ugyan, de a kerék vétók nem tágítanak ; esek szabálysserüen és követkese-tesen vannak elültetve s azon helyes elvet kö-vetik, hogy ha már szűk sz utcza, vége hát le-gyen szűk az egész végtol végig: mert ily mó don a kocsisok és lovaik a hosszabb utón ok-vetlen jobban beletanulnak a kerülés és fordu-lás mesterségébe. Azonban a gyalogút egyre szélesedik és as ágosbogas telegrát-duezok ár-nyékában pompás sétahely van — mikor a nap nem lüt. £s találtatnak itt városi nevesetessé-gek : például ason kétemeletes has, mely még soha nem volt messelve, vsgy a vele ssemben álló, hajdan töidssintes, most már fóldssin alatti hás, melynek ablakai épen ogy arassnyira áll-nak a járdától- Következik esen tol a legesleg-újabb utcsa nyilasa, melynek kimérésekor Iw-
xonyosan ason kerékvető szolgált fix pont gya-nánt, mely máig ís illően tiszteletben tartva, ott ágaskodik az uj utcza keilú közepén. Ez a tnskó megérdemli, hogy olvadó kuzuűöégüoU-nek legkiválóbb ügyeimébe ajánijam nemesük átér., mivel nem minden nap lehet párját ta láini — t-i. egy kerék vétót a kocsiút kozee-ku^epén — hanem inkább azért, hagyha vala-kinek kedve jönne holdviJAgos éjen sétát teooi at uj utón, vagy sötétben arra találna koc«i-kázni : tudja magát mihez tartani és ne vádolja a „Zalai Közlönyt," ha neUlántán maga, vágj lova lábát kitöri, vagy kocsija darabokra zuzik. Ugyan e tüsköt ajánlom a városi szépiteíi bi sottmány becses jóakaratába, bugy ha már azt helyéből elmozdítani nem lehet — mivelhogy nagybecsü mérnöki ezéger — ltgalábo állítson melléje egy uj divatu háromágú lámpát és né-hány meghízható éjjeli őrt, nehogy a hosszú sötét teli éjszakákon valami kárt szenvedjen akár a toskó, akár a városi közönség. — Talál-Ütik pedig e kerékvető mellett még egy ügye-lemre méltó tárgy, csakhogy ez már nem any-nyira közérdekű és inkább csak a>överebb ök-rök és lovak figyelmére érdemes : van ott szinte as uj utcsa közepén ugyanis egy csatornatisz-tító lyuk, melynek gyenge födele előbb-utóbb valamely termetea oktalan állat lábai alatt ok-vetlen be fog asakadni.
Eűnyi veszélyes akadály láttára elment kedvem ai aj utcsában tovább sétálni, hanem vftje ssemben találtam igazi sétatérnek való he-lyet. Van itt egy tér a templom előtt, bekerítve kopott, Táaott kőfallal és vannak rajta gyalog utak a gyepen és gyep a gyalogútokon ; csak a sxátad'JS hárs és vadgeszienyefák hiányosnak, aaokat majd el is ültetik unokáink — addig te-hát csak sétáljunk a gyepen, hiss aki épen ár-nyékot keres, ast k találhat a templom tomja árnyékában.
„A közgyűlés előbb holott határosat*, kö-vetkeztében a körnek egyetlenegy, kötelelett ngjs sincs, vagyis helyesebben a kör e pillá-dban tagok nélkül van ; mimhogy azonban indítván)uzók annak czélaterusegéról ét szük-KgességerOl megvannak győződve, tehát a kört elejtem nem akarják, ennélfogva uj aláírási „a nyitnak, de aion kikötéssel, hogy ezen aa ,|»ir»s mar kötelező éa nemcaak a tagaági dijai telteti 'M frt, hanem a rendkívüli szükségletek fedezésére fordítandó, még esetleg 20 írtnyi dij .erejéig."
Ezen sláirási iv ezennel köm bocsitutik a í. é. okluber hó 2ö. d. e. 12 óráig nyitva áll, tehát ax aláírni szándékosok ezen ziroe határ-időig aluiirtnál jelentkezzenek.
Eleket a távolvoltak tájékozásául közre-bocsátja megbiiáa folvtáJ
VARŰA LAJOS.
Helyi birek.
— Ö felsége Tisza Kálmán belügymi-
- nistert ezen tarcza megtartása mellett oki. iái-
én miniaterelnokké nevezte ki.
— Itáxvétel. A kisdedneveló-egyesület
bázlurajdnnos lett, ugyanis múlt csütörtökön
árverés utján kisdedovodája részére a Kölcsey-
utczaban levő Huszár tele házat 3000 forintért
■*ay Egéwten uj auiograph gép teljes feí-aiereléssei eladásra készen áll; ára jutányos, megtekinthető e lap szerkesztőségi irödájaban-
— Egy két érés gyermek Kanizsán öreg-
híj.js állal msgara hagyatva, a tűzhely mellett
t-üfDv felborulás íülytan forróvizzel letorrázta-
U'U, néhány óra alait iszonyú kiuok közt halt
meg. A vigyázatlan öreganya felelősségre vo-
natott, v
— A Petőfi utczában egy asszony bo
nd gombát evett, azaz tulajdonképen nem a
inba volt bolond,hanem az asszony, hogy ká-
n mérget tartalmazó gombát evett, minek kö-
vetkeztében nyolcz óráig eszméletlenül feküdt
- e*ak erélyes orvosi segítség által sikerült éle
te; megmenteni.
— Gyáttzhir. Krajner Imréné szül. As-
uilb Terézia úgy saját, miut leányai; Laura fér-
jezett Dr. Plósz Lajosné, Corneüa férj. Dr. Ta-
kács Jánosné, Iphigenia férj Stüts Pálné, Mária
i'zv. Augusz Károlyné. Helén férj. Fontaine An-
taliie, — fia: Dr. Krajner Emil, illetőleg uno-
U, Dr. Plósz Pal, Dr. fjost tiándor, Plóss Irma
és Béla, Takács Zsigmond, Jenő, Károly én
Laura, Szüts Magda férj. Dr. Plósz Palné ét
>züt£ Miklós, Angusz Ilona férj. Gaal Ödönné
és Augusz Zsigmond, Fontaine Emil és Andor,
Krajner Margit és Imre s végül dédunokái: Gaal
Margit éd Plóez Lóránd nevében fájdalomtelt
tztwel jelenti szereteti térjenek,illetőleg atyjuk-
;.k. nagyalvjuknak s dédatyjuknak Krajner :ir« bites ügyvéd, földbirtokos, nyugalmazott tó s a m. tud. akadémia volt leve-
ggg
/TJ tagjának 1875. évi oktuberhó 5-én reggeli . órakor életének bö-ik, boldog házaaságuk* Ekk 57 ik évében tüdőszélhüdés következteben t rtéol gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei I. bó 7-én Alsó-Fakoson beszenteltettek e Sümegre stáliittatván t. hó Ö-án az ottani köz-tirkertbe örök nyugalomra tételtek. Béke ham-véra !!
— A.Z ujbor meglenni fanyar gyümöl-
r>él. Ujy-auia Szajkón ^Letenye mellellj a sző-
!''iiegven verekedés volt,egy ottani Belső József
uevti családapa kapott serlések következtében
meghalt és szomszédja súlyos sértések miatt
fekszik. A törvényszéki vizsgálat rögtön meglé-
v>tt. Fenéki pusztán szinte emberagyonulée
tvrteol a napokban.
— Mernye községben (Somogym.) ai
idr.u nov. 1-ére esett orazágos vásár nov. 3-án
Uinatik Uieg.
— Kapoxvárról Kunli Adolf 2Ü0 frtot
kiildott a nagy-kanizsai izr. hitközséghez, hogy
ez üssn-get Eichberg Adolf-alapitványkép ke-
zelve, kamaiát szegény tanulónak adja ki; ez
állal hiUjának ad kifejezést, miután Eichberg
urnák egvkor tanítványa volt.
— AlKÓ-Lendván nov. tí-án a tűzoltó-
egylet tánczvigalmat rendez, melynek jövedel-
lne~ mászó torony építésére forditlalik. Beléptidij
I forint. Felüiüzetesek köszönettel vétetnek, s
hirlspitag nvugtázlstoak.
— C'itktornyán e hó végén fényes
menyegzó letz, Dr. Krassovecz Ignácz vezeti
oltárhoz Muraltöi egyik gyöngyét, a bájos Zieg-
ler Etelka kisasszonyt.
— A. ?D<inicau czimü horvát évkönyv
moh évi alakjában ismét megjelent; Magyar*
ország benne még mindig mint provinczia sze-
repel.
— Aigner Lajos tevékeny hazai könyv-
kiadónál ujabban megjelentek a következő kös-
kasrau könyvek: 1) , A vegytan alap-
' 'Qnilii" ielsőbb nép-, polgári-, gazdasági-"»ipartanodák használatára irta Molnár István <apolczai igazgató-tanár. Ara 40 kr. 2) „V 1-1'glörléJisUin' polgári iskolák ét ké-pezdék számára irt* Sebeáztha Károly képeid. "Már.Ára.S0 kr. 3) ,K em • e t g a idasági S t a t i s t i k a" tanodái • msgsnhslinálslra ■"« egyik sséptehetaégl ifjú Írónk : Kubinyi Ujos. ir» 1 frt.

— Meghívás. A .Zala Stt. Gróth-jarasi
UniuS-kör' f. éri october hó 28-án tartandja
Turjén, a népiskola helyiségében félévi rendes
közgyűléséi. Tárgyai lesznek: 1. A legutóbbi
gyűlés jegyzökönyvének felolvasása éa hitele-
sítése . 2. Elnöki jelentések. 3. Pénztári kimu-
tatás. 4. Tiaati lemondás, — t az ezek helyébe
leendő újbóli választás. 5. Módszertani előadá-
sok. 6. Pozsogár Gyula ,Mi a ponyvairoda-
lom? — Minő akadályok gördülnek ennek ter-
jesztése által a helyes értelemben vett népnó-
velődét útja elé ? Vannak-e eszközök a tanító
birtokában, melyek által a fenti akadályok el-
háríthatok, — s melyek azok?" czimú tétel fe-
lett fog értekezni 7. Indítványok, — étirevé-
telek t netáni előterjesztések. Felbivatnak a t.
tag urak — ugysiinlén minden tanügy barit,
— hogy a fent jelzett napon és helyen 8 és '/,
órára minél számosabban megjelenni szívesked-
jenek. Szt.-Gróth, 1875. okt. 10-én. Glaasr Jó
zsef, járátköri elnök.
— Mövid hírek. Szűcs Imre oitz. kép-
viselő, a .Kecskeméti Lapok" volt szerkentóje
meghalt. — A királyi udvar Karácsonig Bpes-
ten lesz. — Tisza Kálmán tninislerelnóksége
mellett a belügyi tárcsát is megtartja.— A bos-
DISI kivándorlók szama igen nagy, kik ró-
síére Strossmayer püspök 10 ezer Irtot adott. —
Soldoeoé (Blahane) visszatért a színpadhoz.
Bpesten egy héten 72 törvénytelen gyermek született. — „C'haxivari" élczlapot indít meg a .Magyar Állam". — Sallai Imre lélegybázidisz-nókereskedótől a vasul ét város közi 3Mb6 frtot raboltak el. — Eletden állandó műkedvelői tár-sulat alakult. — Aradon a magyar színtársulat bukik. — Több helyütt bezárták az ikolákat a gyermekek közt kiütött vorheny miatt— Bar-tal miuiiler Faddon betegen fekszik. — Ungh-váry Gedeon ügyvéd, humoráról messze vidé-ken ismert — tisirákon meghalt. — A gyetvai pi*p 50 akó bort vett s mikor megnéite, vitet talált a hordókban. — A győri kir. ügyészség hivatalába betörlek,csak egy irodai kabátot vi-hettek el. — Czigány Gyula a .Slabad Polgár" szerkc«z!ésétól visszalépett. — Kozal helység-ben veszett ebek több egyént megmartak. — Európa badi ereje 73 miliő emberből áll, 15 ezer agyú s 1250.000 lovai. — Okt. 17 én ment végbe Milán fejedelem esküvője.— Szász Károly befejezte „Salamob* czimu történeti költemé-nyét. — Budapestet egyik laptársunk „Svabko-luniának" nevezi. —(Jsákvárotl egy koldusha-gyatéka 1500 frt volt csupa krajczarból. — Braasai Samu a kolozsvári egyetemen a tianti-kril nyelvből tart előadásokat. —
Vegyes hírek.
— Slivarvég-gyüjtSk Pariiban. A világ
egy vároaában sem annyira igaz e szójárás: .A
pénz az utun hever," mint Parisban. E világ-
város utczáin és terein semmi sem vesz kárba,
az élelmes párisi mindent felszed, mindenből
pénzt csinál. Slatisticailag ki van mulatva, nogy
a párisi szivarvég-gyűjtők évenkint 250,000
francot szereznek; nem is említve a más talált
és felszedett tárgyakból nyert ötszegeket-A gyttj
tő a nappal kél fél, s estig befutja Paris minden
ulczájit, terét, kávéházát; este a Szajnán úszó
bódéba siet, zsebeit kiüríti, a szivarvégeket osz-
tályozza, a londres, upmant, 5 centimet stb. szi-
vsrok végei, mind külön-különnemü dohányt
adnak; — aztán előszedi dohányvágóját, felvágja
a végeket ét eladja fontját átlag •' franc 5u
címmel. Uündesen munkások, üiczaseprők, pat-
kány fogdosók veszik meg. Egy-egy gyüjiő na-
ponként állag 3 frc. 50 ctm-től 5 francig keret,
s minthogy összesen mintegy 200-ra rug a gyűj-
tők száma, évi keresetük uíbb, mini 2Ö0.U0Ú
franc.
— A káromkodái San Francisco ^Califor
niaban) utczáin és nyilvános terein szigorúan
tiltva van ; senki sem bocaátbat ki egy „terem
tettét* száján anélkül, hogy elíogatásnak és ne-
héz pénzbírságnak ne tenné ki magát .aljas be-
szédért." E város egyik rendórbirájáról azt be-
szélik, hogy s gyakori káromkodásért rámért
pénzbírságokra egész fizetése rámegy és ily mó-
don visszakerül a város pénztárába. A tilalom
életbelépése óta a négy fal közötti káromkodás
nagy mértékben lábra kapott, mert mindenki,
aki szükségét érzi, mielőtt az utczára lépne,
előbb otthon derekasan kikáromkodja magát.
— Kihmi ? Egy new yorkilap írja: Califor-nia leggazdagabb embereinek egyike, aki mint-egy 25 miluó dollárt ér, ezelőtt négy évvel még napszámos volt, most fekete kávéját vizahólyag helyett drága gyöngygyei liaitálja.
Paplrweletek.
i blndtri Tégtarryiláanil clndk a lidlotUt kitaaitván. a fc!tebb(&é«i jogra néiva, midűn houá aioa kérd«i iut^EteteU: njilalkoasik : aaarja-e as ittlétet falebbeani ; vádlott aaoa feleletet adta, bocr Itten ütanUen fellebbemi, bín ez a büatetea u iok, éa iokább kérem eeam leebbezek.
(Mafas b adusálláa.) Helyik «»r*3be lartoaik 6n t kardé egy pap ss atk5zbeo el8talált katonát. — £o a 33. baazáresrtsbc — volt a válasz. — Ét at ar aüfele ezred embere ? kérdé viszoat a katooa ntitár-táL — ,Éo a> Ur hadtsreftbe* Urtoiom, — vála-szolá a pap.
No OEV az nr írván Í6 Beán* van fSbaditzá-látátol
ái I irfn Srvsnaek, Bondi tfj ibriudoa Is-ánrka to orej unlak, ao«j Só i> kedveli a nada-'"•<- A madaraknak melrik nemét kedveli 90 in-kább ? .No" valanolá as Bree nr, (én azt bitzem, tfj hízott liba epsn olyan jó, saiat a madarak bár. aislvike 1*
Sfj «" amb«f borral kínálta mse a hoasá jött lelkészt. Borosat közben kérdé az nr - bín izük ?• izonbao a felelettel kéalelkodo lelkésznek roctOn aaon ajanlatot i< teví : .kfildok titatelendS árnak erv Ua bord6 búrt ajándékba!- .Ebből )• kérdi a metrimlltt lelkész. .Miért nem" válaazola az nr. .Kn|;edje mef nrarn m< ^kérdezni, mit ad on a bordóért, ba a bort kiöntöttem belőle ?" —
Felulva^aa a bíró az itéleut, t kérdi a vststst léitől, ki már eiias délelőtt alldofált
— Not, niefnvacaaik OD f
— Ig-enit kérem átoaaan, leQlOk egy Ucainvt.
mert igen elfáradtam.
Értek u váltéftlyaa tktober 22.
ÖV. metaliquet 69.40; 5'/. nem«. kölcsön 73.90; 1860-kiilladalmikólcaón 111.75; bank-ríazv. 928 — ; hitelintézeti réstvénvtk 203.50; London ÍJ3.80; magyar földtehermenléti köt-vény 81 50, temesvári fbldtehernitjntési köt-vény 81 —: erdélyi fold teherment -ni kötvény 78.75; borvát-slavon íbldtehermeuK^i kötvény 84—; ezüst 104 95; cs. kir. arany 5.31 — Napoleond'or9.11 —.
V a i D tI menetrend
Érvényét november 15-től 1874.
A kanizsai idötmutató óra szerint,
indul Kauiiaiirúl
Kaniuai vaspályán az órák poptoaap a helvi időt mutatják.)
Vonat Jsava :
»io üra Perc. US
206 t^zék, lf»bira,Doaibovár a Fioméba fi 2 refgel S15 llobaca, Záaráti ét Dombóvárra I 32 délat
219 Budára 6.7 refgel
>0j . 1 52 délaL
204 . 10 37 satvs
ilS Skombatbelvre finnét déiatán 6 óra
25 pereikor Bécsbe) . . 5 »7 regfel
3(11 Bíc»b« SiombHielj, Béeanjb felél t 7 délnt.
311 n ., „ „ 1" 47 tetve
303 Praawhof feli Tríentbe .... 4 42 regfsl
201 „ „ „ Orácz ta Bécaba 2 tt dtlnt.
213 „ . „ — H 31 estve
Brkesik K*uiza»ra
•maet;
216 alobaca ét Zásrábból 4 8 reggel
2U6 E»iék, alobáca, Fmae a üombovárról 1 t2 délut.
218 t'inme éa Doabovárról .... 9 46 eatve
203 Budiról 4 17 reggel
201 „ 1 51 délnt.
211 „ 9 2J eatve
814 Szombatbelvrol 10 25 reggel
302 Béeaböl (Béeaujb. S.ombatb. dlíl) 4 Jt reggel
812 „ ., „ 10 10 eetve
!14 „ OranbSI, (Pragerkof felil) 4 44 reggel
202 Tricsit- Bsea Qiacaból „ „ . 1 13 dálnt.1
204 — - „ . . 10 18 estv..
Heti
Mtsktr 24 tal sotsker 30 aj 1875

Hó- ét h«ti- Kalbuliknt nap- Prot«ttáo t ; $
aap tár | naptár l.tjl
43. XXIU. v. pflnk. nt. — Kat. ev. Ilidőa Jéant
a sereghez asóíott slálé IX. 1»_1« — Prot. Ep.
KUipp 1. 3-11. E'.Míté XV11I. 23—26 - - Qor.
ev. Lak. VI . SÍ—3ö.
24. Vtaáraat C 23 Káfael f. C 22 Rafael m
25 llétlö Krisant Krizaáu
! 26 K»dd D5motor Doné ü
!■ Ki.,d« Sabina azfis Szabina ! n
** CiaiörtOk Simon éa Joda Siaun, Juda r>
■-S ; PénUk Zenobiua Zenobiut <SJ<
30 , fiznmbat Alfonz, Kland. KUndia

Felelis szerkeszti s kiadó: Báttrfl
Minden betegnek erd és egészség
gyógyszer és költség nélkül, gyógy-
táplülék altul.
Revalesciére (In Barry
Londoaból.
Eseu kellemes egéaatégi-éteknek 28 év óta semmi betegség aem elleiuizegOlt éa jónak bizonvult aa felnőttek- és gyermekeknél, gvogyazer ét költség nélkül, minden rvnmor-, idrg-, mell-. ttdS-. máj-, mirigr-, nvákhártva-, légzéri-, htílyag- éa veaebajok-ban gnmótodáa, atzkőr, mellazomlát, kobogéa, emeaat-b.tlentég, dngáláa, kaaaeuét, álmadaBaág, gjrenice-aég, aranrér, vizkóraág. Uz, aaédfiiét, Tértoriódát, fulzugát, émeljgés éa hanvát, még t«rheaaég alau it esnkorvrzel^t. botkitmoraág. lováarodáa, ctnz, k5az-véo5, aapkúr éa égvén belegtégekben ; nemkttl&nlten sünt táplálék taopólgrermekeknek ét a dajkatejaél ia elöoyot<:bb. — Kivonat 80,004) bizonjitvánjbót olj bajok meggj6gralá»ától. melyek minden gvógjtzernek •UentálloUak ét köztük Dr. Wnrser tanú, B«neke F. W. rendes tanár a marbargi orvoti eg/etemso, Dr. AngelsteiB orvoai taa*eaot, Dr. 8horeland, Dr. Camp-bell, Dr Dédé tanár, Dr. Ure Caatlettnart grófnő, marqoiae de Breban éa több magaaálláan egyének bi-aonvitvanyai kivánaágra bérmenteaen megktUdetaek.
RSvUrevonl kivo.tit 80,000 biioDyit váxyból:
Dr. Worser orvosi Unáeaoi blzonyitvánja.
B o a a, jnliiu lü. 1862. BevalsseisreDaBarry saásios esetben
euaden gyógyszereket pótol. A lefnagvoko sikerrel , batzuáltalik baamenéteknél is várhatnál, vizelési be-tegeégekbon, vesebajokban aat. kobstagsigekben, a 1 bogycto lobot él kórot iigultiágainá] dngulaaoknál a vésik bMtgn oaeashnaódáaáaál, hogykólyag bajok-ban, aranyérben ttb A legltitOnSbb eredméavuvsl aaeaaálhstni ezen valójában megoMtlUheUtlrii taert aancsak nyak i. mell-betegségekben, hanem tüdj-ét ligcsO-sorr^dásbaa ia. (P. B.)
Wnn.i Bndolf, orvosi tanácsos ét több tudót társasai
tagja.
Win ebet tar (Angolország) dee. 3. 1842 On kitünS Eevaletciére gyógyaaen al. Usti bajok, dnguláaok. idegbajok éa viikórság hoas-ssan tartó is komoly jelenségeit eltávolitá. Mint 9a gyógyszere legjobb hatásának azemtannia. azt teU jel saivamböl ajánlhatom
James Sboreland, - 96. esr. i.béai
Dr. Angelstein titkos orvosi tanácsos ta-passtalau:
Berlin, májas 6 1856.
A Dn Barry Bsvalesciére kedveao eredményit éa kittní hatáaát minden tekintetben bi.onyitiuom.
Dr. A n g e I a t e i n, titkot orrosi tanácaot. 76,931. as. bizonyítvány.
Obergimpsrn (Baden), apr. 22 1872. Betegem, ki 8 hét óla idült májgynladiabaa rémitó fájdalmakat tseovedett t legeaekélyebb ételt aem vehetett magános, ön Eevalesciére-je hatználau folytán tökéletesen meggyógynlt
Bnrkhart Vilmos, Mborvos.
TdpldlM Itvdn a hunéi, SO-uerun mtg-kimili a gx/ógytttr árit, ftUtitUhdl ugy, mi* oysroi«itii»<(.
Pléhaaelencsékben '/ font 1 fr. 60 kr., 1 font 2 frt 50 kr., i font 4 frt 50 kr . 5 font 10 frt., 12 fo.t 30 frt., 24 font 36 frt. Revaleaeiére piskóták aaelen* caékben 2 frt 60 ét 4 frt 50 krral. Eevaleaoíire Cbo-coladé táblákban 12 caiazére 1 frt 60 kr , 24-re 2 frt 50 kr . 18-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 eaéaaére 10 frt — 288-ra S0 frt _ 676-ra 36 (rt. —
Megrendelhető Barry du Barry 4 Comp
álul, Wien,wm»$chgas«e Nr. 8.,
VsUsVannt minden várói gyójjjMurtirmibau im fUj.er-kereskediseibtM ; MonkiTat A bíc^i hi« minden ri-dekr* aegkttldi pOiUi nulránj v*g7 atinrét meil.U.
N.-KaniMxin Práger Béla, (ezelőtt Lovak Ká-
T°ty) gyógyszertárában;
Pesten Török Józsefnél; Aradon Tonee P. ét társánál; Debreczenben Mihálovita István gyógyszertárában a kígyóhoz ; líszékeo Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek ^■"'j gy°graii Marosváaárhelytt Fogaraai Dömötörnél; Pozsonyban Pisttori Felixnéi ét Sölu Kenő gyógysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógytz., Temesváron Pap József városi gyógyszerésznél; Újvidék GrossingerC.B. és Ernst János gyógy-ezerétznél; Varasdon dr. Halter A. gyógysz., Verteczen Fischer Móricznál, Zágrábon Irgal-masok gyógyszertárában. Tisza-Újlak: Royko Victor gyógyszertárában.
Mindenkinek különös figyelmébe ajtWltatik
Dr. Forty-féle általános S El B-T APA8S5,
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, irlelS it fáj-dalmat caillapitó hatása által leggyoraabb, legbisto-tabb a egyazermind gyökeret gyógyuláat etakoaol kulonnemü bajokban. — Ilv bajok a torozgyulladáa-léfctEhunit, b 6 r k é s-baraág, hártyáagyik (Cronp-angína> miadenemü megtértiaek, harapá., azuráa, vágáa vagy égét által támadható t e b e k. megforrá-záaok, daráaa- vagy méUzurítok, konok-fekilyek, znaatok (eontotiók) — meglepő g.vori fájdalom caitla. pitiaaal — rogzott daganatok, gümSk, tályogok, pokol-var (carbancolul poatula m^igna), megkeményedéaek, genyedéaek, vérkeléaek, mniuden mirigybeUgaégek, görvélyea fekélyek, fagydaganat, njjféreg, kórSaaméreg, vadlina, tagazivaca, ctonutu, kinuaamitáa éa megrán-dttlások, helyi ranz; továbbá a szüléé fúlytáni láb-felfakadáaok ia aebek, fájót fekélyzett vagy mar genyea nSi melL — Sok no már eairábao volt eaalo-ráktól, — a különben elkerülhetlen életveazalyea tebézzi mfititaek mellStiaével -~ egyedül ezen jele. tebtapatx hatználata által menekült meg.
Végre a tettbe tttljeten bemélyedt bárminsoiü tzalka, vagy dariaa- éa méhfBlankja eaupán esen trpaasnak rotid idei hattnilau folytán annyira el6-tünik. hogy azntán a teatbSI kozontégeten taabad kézzel, aebiazi mStét én fájdalom nélkül konuyen kibnabato, mire a aeb gyógyuláaa oemaokára b«kS-vetkesik.
Esea aiegbecaOlhetlen gyógytser, melynek jelsa-aége egbitelsaebb egyének azámot t külOnöt kívá-natra bármikor felmutatható bizonyítványai által nár rifta a lagfinyseebben eliamertatett — r«ndkivüli, a legktlloansmübb etetekben megpróbált aatáaánál éa teltflnS aikerdút eredményeinél fogva, melyek hasaaál-lata által még -I.TOH bajokban ia eléretnek, jól megalapított it elterjedett hírét kiuégbevonhatlaanl igazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag 1 frt, hasanálati ntaaításeal együtt, pottán küldve 10 krral több. — Sgy frtnyi csomagnál kiaebb azállitsáay nam t«ije?ittetik.
KospoaU kllldeményeaS raktár: PsstSa TMk Mzttf gyógyaxeréaz urnái király-utcaa 7-ik azim alatt. Továbbá kaphatók : Ka|y-Kaalziaa : WAJDTTS JÍZSEF írnál. Paksst: tUlatinazky S. — Psctsit i 8ip«ea J. - SltHfSS : 8l.mbort.ky _ gl.-Tsssrvá-r*tt: Braan J — SlsasstMyM Pillich f — VtSTli jaszll: Ferenoay K. — ZásrátkU: M.Übach Za. Issrwtaa : Bock J.
A t. ca. gyógyszerész éa kereaksdS nrak, kik raktárt elvállalni bajiandok lesnének, felatólitutaak, mitserint e réttbeni aiánlataíkat ecen gyógyazer káeai-Kjéhei FORTY LÁSZLÓHOZ caimeave : Bsdúa, (Bácz-város, fSnteaa, 5^0. axám) beküldeni taiveakedjenak, ki megrendeléseket ia puntoaan teljeait-
SJSJS* Vidéki bérmentea levelek általi megres-deliaek aa árnak kéaapénzbeni beküldése, vagy potta-nialTány vagy atánvét mellett toatánt as legpeate-sabhan
fii

aoo

Nem színlelt
Uinthogj ac ötlet rosx menete tnUtt
chinai ezüst-áru gyárunkkal
égessen felhagyunk, kénytelenek Tagynnk pompás rbiaa-eztUt gyárt-mányaink roppant késsletét mélyen a» előállítási árakon alul gyor-san eladni. Bisonyiteksl ssolgáljon a kovstkesS kiYyaat nagy ár-iegysékilakbol, melyet kiránságrs bérmentve báikinek meg-sOldOok.
Leuíllitott árak : (1824-1)
előbb 1 uostcsak; előbb most ■■sík
6 drb. kávéskanál 3 60 kr. 140 kr 1 drb vajtartó 6 - kr 2 — kr 6 , evőkanál . 7 50 „ 2 70 . 1 pár gyertyatartó 8 — .3 — , , 2.70 . « „ keslá'masitó 5 — ., 2 50 , , 2.70 . 1 drb. ciokorfoRO 2 fx> ., 1 — , ,230. 1 „ tbeajiírö 1.50 ,.— 60 . , 1 50 . 6 „ cae.m«ges3 ki. 6.- „ 2 50 ,. „ rilla 6.— „ 2 50 ..
kés
.50
, W1U . 7.50 lereimerS . 5.— tejm.ro . . 3 50 aárbati exn-kortartó . 1*.— , 8.— „
További pomp« tálexák, kivi*- ét tbeás kannák, a«!al-diixitEk, ága' gyertyatarlók, cmkorhictÖk. tojáatartók, fogpiti-kálótartók, ecseteidé* olajoa edéDrek é* még isimoi máj csütk ■tb. atb. épen ily bámulaton olció áron.
KfilAnOsen meftjegyiendö.
l *"? Síi™*1 c( mind a 24 darab együtt diue« t " íé'xv „( tokban 24 ft helyett csak 9.50 kr-
Ugyanaz brittania-er üstből f!ie*fí tokban, mind a 24 darab C*ai 6 frl 50 kr.
Megrendelí-íek a vidékről utánvétel mellett gyoraaa é*
lelkiiifflertteien teljefittetnelc.
E.
Bécsben. Rothenthnrmstrasse. \r. Ifi.
kxs
Jelentés,
Az eddig Nagy-Kanizsán „ARANY SZARVAS" elnevpzés alatt ismert ven-
dégfogadót kibérelvén, aooooooooooo ooooooooooo
§ „OROSZLÁN^ §
ezim alatt Dyitottana meg, a kényelmes és egészséges, kiszá-radt szobákat elegáns vasbutorokkal láttam el, minden igény-nek megfelelő berendezés mellett kitűnő jó ételek- s finom italokkal szolgálok, a jó hírnévnek örvendett fiumei szállo-dám vezetéséről messze vidék tndja készségemet s t. ven-dégeim iránti előzékenységemet s azért e minden kényelem-mel ellátott s njonan elegánsan berendezett szállodát aján-lom a t. közönség figyelmébe. Megjegyezvén, hogy gondos-kodni fogok, miszerint tengeri halak friss mi-nóségben.ízletes konyhámban kaphatók legyenek. Teljes tisztelettel
Gschaider A.,
(1821 — 1) u .OROSZLÁN' itálioda bérlüje.
Xagj - ti anizsáu az „A r a n y S z a r-v a s* cziraű vendégfogadó eddigi helyi-ségeiből teljesen kiköltözvén,
saját szállodámat
a fopiaezon mcgnyitottam|
mely a kor igényeihez mérten elegáns bútorozással, müizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva van, mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot forditok mindenre, hogy a tisztelt közönség meg-elégedését kiérdemeljem.
Knortzer Frigyes,
szál lod a-t ulajdonos
,"1H m — 2"»
A legolcsóbb és legjobb
zsebórákat
köTetkeiő, még sóba nem hallott árak mellett adom el ; és pedig1
g
in OV Kr. M|,tM|, igenpottoBjárisu, aleg-&z<-h)> kiállítással
D irt OV Kr. eyiLjer
dis"s Brituils-ejltl
y rtör,, p(>mpás TÉMH
tokkal, igen pontos járással, amiről kezesség nyujtatik. l^cnlr A fW ftS &r& eK^ Talúdi angol 13 latos exüst eylin-V^ÍHliY O II l &„ urioj,, , legfinomabb sub-szerkesettel,
rasug pzQst tokkal, lapos alaltban, különösen pontos és helyes
járással, a miről kezeskedem.
Í^CQIÍ Q fW eKy '^en sííP Tlloa' ezüst női eylinder óra, V^S<UV s7 in ;„,.„ ukarosan alkotva, melj a legfinomabb
rubinokon jár. díszesen kiállítva és perczról-peresre pootosan
jár, amiért kezesség adatik.
Csak 13 14 PB-ÓÍ-7 In frf- e" "lMi "°" *""
ben. Ui rubinra jár, a legfinomabb szerkezettel s a pontos já-rá ért kezeK«i;e nynjtatik
l^fcdK iO ÜT l»U Kr. „nt-ir é>,, Roszkopf-féle njoo jaTÍtott rendszerrel, a rugónál kulcmélkQli felbuzáa. Esen órák ufj olcsóságuk, mint azok minőségének jeleasége által Tilágbi-rüek lettek éa keseskedem a pontos és jó járásért.
Minden nálam tásarolt órihoa, ÍI16 tálai vmay Uniil adok
ingjén Kapbató
J. Kann-nál,
Bécs, SUdt WollzeUe, Kr. 21.
L«ré!b*H rendclméQTek azonnal vsskósölteUiek a pénz eló-
leges beküldése v»gy utánvit mellett- 'VM (1806—3)
AHestl-sérvben szenvedők
a legjobb katásonak bisonjolt serrken"C. alul Sitri,,^,,,
G. *alál»»aaya által Herisauben Scbwwtsbol. meglepő gjors segélyt
ijxh.üiek Efy lífttsljr ára S fit 20 kr. o. é. Mmllu utáuutaia, m,lr ,
kfiEOnaég félreTexet4«ire cxéloz, óvatosáig kéretik. Seanféle asalytit tit-
kokat fel n«m fedeibcti. Biioajitviojok «t hálairatok a teljese., fel-
F7OR7<üuktá! itt e beljriltt oem kbiSltetaek, mert a hasznaim! ntiiitát-
ban ttbb benn fogtaltuik. KapkaU aiagiiial gtnnu>nef>c«r 0.-nel, »«I«-
■nitit a kSratkeso raktárakban : Plileo: Formirji F, gyog-Tszer-
Ur a .Sí -Máriából.' ligrábon: Illttlbach Zs i g m o n d gjógj.
aiertárában. Tenesvárott: Peeher J. E. „Uária segits- ejógy.
Urában. ('.3:4 —n

Hölgyek számára
igen basxnos a legújabb • legnagyobb hatást élőidé-tett
szépitő-szer
oaitr. csás*ári és magyar kir. stabad&lmazott
Erzaét>et-Creme
Dr. Roienberg S.-U5! u orvosi kar — de különösen dr. Zeisil M. tanár nr által megrixBgált • tökéletesen CBéluerQ és ártatlannak találtatott.
Es«n VLGT a bőr megőrzése s a legkésőbb korig tartó ífjn fritsetégbfni Urtására szolgál. Eltátolit nap&zurást. bűrkiÜtege-ket, foltokat Tör ben jt, a6t a ráncxok is a gyakori haunalat által eltűnjek. Szioétznük s mürésmőknck kiváló jó szolgálatot tesz.
Ara 1 tégelylyel 1 frt. 60 kr.
Kapható a felialilú Fr. H«»b«r| özvegyénél Bécsben, VI. Rahl-
gasse 6. ThÜr 7. — Nagy-Kauizaáii, Reseifeld Adolf urnái. —
Sient „Leopold' -boi czimi, Kvó^yuertárban Neasteii Fllfipiel,
Bécs I. Piankengasse 6. — PHI & Tártai cs. kir udvari jilat-
sxerésznél Bérs, Kkrntnerring 11. — Itchlben Kreozplatz 169.
Kaenaki illauzfréuDL-l KarDtnvrstriise 26. — Tne&ttben Kelw
W.-nél „Trieszt tárosáiioz" Corso 603. — Budapesten Miller J. A.-nil
*ácxi nt. — Zágrábban KtttJlMek ZltOHOMtlál Varaitdon Hoob
A. gyógyszerésznél. (1800—4)
Egy gőzgép
(Locomobile)
cséplöszekréDvnyd és minden hozzá tartozó eszközükkel.
Talamint egészen uj tengelyivel együtt megfelelő ár mellett
eladó; közelebbi értesítés Laczkovics özvegyénél Nagy-
Kanizsán, Kereszt-ntcza, Marónics-féle házban 13. sz. alatt
nyerhető. (1817—2)
Egy fiatal
okleveles jegyző-segéd,
ki már 4—5 év óta folyton mint segédjegyzö működik, —
f. évi november 1-től hasonminőségben uj alkalmazást
nyerni óhajt, — a megkeresvényeket B. J. E. betűk alatt
czimezve, Alsó-Kraljevecz, muraközi járás, postrestant kül-
deni kéri. (1823-1)
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Figyelmeztetés.
Iet6k ezen TalibaU t f rí • iU""1"* " *l«"»««™ h.mi.ili.a m.lletl) utánolsa As i|.
1-Sl lóg?, """''" e'íir""k"k •■«jit vee,>d=: »„,),„, kJ,, réUir, i876. j.nnir hö
korira,; e,im.m.. „'.ÍSlI íf'"^ MWkere8kedí Budapesten'

ti |> il ♦' |» N i a t
- (i(fsltürt)eyiieTÍt levéllwii £ XJdr. KiÜittch ■ix't-xia-~*' lista lirt-zda, Wilholms-
platz 4 (ezelőtt Berlinl.eni. Sok száz sikeres eredmény \
A legnagyobb
Reichard és Társa-é, Bécsben
III.Marxer utczal7. sz. alatt van, honnan képek-kel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bér-mentve küldetnek mindenkinek. (11M-2<
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx


= 3 SM *£ L« jtC-S-S.: 5 = | .. j.|--
Budapesten,
BRÁZAY KÁLMÁN, nagykereskedő,
IV. or^záicut 24. nxiini.
ÉLET-ITAL,
kttQnó hizÍMzer
váltó- és mocaárlás, bél- 6* gj-omorgörca, epe-inger, hányan, tengeri betegség,
ruláe, álmatlanná^, stb. elleD. Ára egy nagy Qvegnek Gö kr., kisebb 50 kr.
Sós-borszesz,
mim h«ii»«ir.
■ r WIIIÍM LM »tasitừ szerint. 0,.r, l,atá<i e-,.kr. r,l: Rknaa. csíz, szanatis fa«fás, faf-, fH- és tllfijíaJSMk. szFagyalIsdss. rakfekély. nesslisok -ti. sí b ellen , .St f<|tiutité sxeral is igen ajánlható, mennyiben a fa^ftk féSyét elitacgilt. » fogosist ertsbiti, é^ K SZij tissta Ha|UlU llt ajar a sa«as «lpárolirása arán
Ára egy nagy üvegnek 80 kr., kisebb 40 kr.
Hassnálati utasitán magjar vagjr némol njclven jelentékeny orvosi s egyéb ftliamarő biaonyit-
TÍnyokksl, T.lsmint biioroícyusiim neviorávsl. miudVn Dreghei tnellékeltetik. (1812—'/!
Wajdits Jioef l»o- ét
jyor»«jtó

XA6I -
88-llc szám.
Tizennegyedik árfolyam,
(hasábos petitsorbaa 'további sorért S ki.
mUTTÉRBÍTK toroaxinl 10 fcrért »é- ]
-.smak fel
Kincstári illetek mtaiei ss birdatisárt kO16i SO kr. fiaatandS.
előbb
■ SOMOGYI B: o z L o INTY.'
A lap szűlezü ét
J«ji raust Uletó kos
ienearsi, előfizetések,
reelajnattók sat & szer
keistf-kitdóhoi b*r-
■nm iatasauuSk:
NAUY-KANIZ&a
Takarékpénstári ípnlet,
roldssint
B4rv«nt«ü*Q IsreUk «tk im«t smnkatár-■aktíl fofadtsttak «1.
Kisiratok viassa neai kflldttnak.


Nagy-Kanizsa vártt batyhatétágának. nemkOMnlMn az „elsü zalai a .zalamegyei altalános tanító-testület', a .Zala-Sonogy
ügyvéd egylet', a „nagy kanizsai kereskedelmi « iparbanlt", a .nagykanizsai takarókpénztár gózhajózátí reszvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitije.
cütötk jl
üetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, iHegje.euo vegyes tartalmú lap.
Maraköz Igényei.
Az országos pénzügyi és államháztar-tási súlyos viszoDyok a Csáktornyái törvény-nek feloszlatását is maguk után vonták.
A horvátajka nép, Muraköz majd 80,000-nyi lakossága, melyből sláv rokonai közt talán egyedül mondhatjuk, hogy a köz-haza igaz és magyarbarát polgára, a nagy-kanizsai törvényszékhez csatoltatott.
Mintán ezen-vidék közlekedése, keres-keoelme és forgalma Nagy-Kanizsa felé irá-nyul, a beosztás észszerüleg máshová nem is történhetett.
A mig tehát e tekintetben helyes ér-zek és tapintatot látunk, dp oly tévesztett-nek kell kijelentenünk a szervezés azon el-járási módját, hogy a muraközi lakosság nyelvi eltérésére még a legkisebb figyelem sem lett fordítva ugyanannyira, hogy még a nagy-kánizsai törvényszék egyetlen a nép-nyelvét értő bírája is nyugdíjazva lón, hol-ott az ujonan áthelyezett bírák a régiek-kel együtt a nép nyelvét legkevésbbé isme-rik-, nem hogy értenék - és e körülmény ép oly hibás, mint a mily veszélyes a ma-gyar állam egységére nézve.
A horvat-slavon tartományok száza-dos ellenszenve, pressiója a Dakoramania és Dél-slávia fanatikus agitátorai, az abso-lutismus szétmállasztásra törekvő eszközei és munkálkodásai közt Muraköz népe ma-gvar érzelmű maradt és 1861-ben Zalame-gyéhez tőrtént visszacsatolásakor a nép meg-jelent fiai kőnyeztek az anyaországhoz tör-tént csatolásuk felett és a magyar igazság-ministerium ma a leghathatósaub fegyvert adja az államellenes agitátorok kezébe, a magyarfaj gyttlőlése élesztésére akkor, mi-
TÁRCZA.
Csendes óra.
— Werne. —■
Tó kéklik ott « béres to>éb«n, ~~~Kingó csóoakksl hGrfts habjain ; —
Fshér fiiakkal kSMlébeo Ki* lak tektut it fősek árnjain.
Körül, körfll kert »an a parton, MftgláUiik itt a gondos kis njoma ;
Harisát r«xeg nyíló virágon, El táft u éden ! boldogság booa !
Kicsiny a csónak s nem ül mis benn : Oaskar csapás s a gyermeteg Clorind
Ojonyört pár, tanwn : az Ijteo I Nem lá'bató as iljeo stásaként —
Ketten ereznek s olykor-olykor Pihen a ris, pihen as eresS;
Csikót csereinek forrót akkor, Ha as idő* s pillantás kedresS.
A partos tm kel üsstes agg áll, Boldog mosolylyal gondos arcsnkon ; —
Mindket.5 hatTin eret ssámlál S taemök pihen a kedre* ifjakon ; —
' Atya s anya a két Öreg ott 8 "0= ie(yea-pár Onkár él Clorínd
Parthos kötve a kit csolnakot, A níjj boldog im efyOtl áll megint.
KŐVÁEY BÉLA.
Hat hét Olaszországban.
Irta: Dr. halqi Krittíf.
(Folytatás.)
Milano.
Májat 30> Azt hiszem, hogy semmit seoi "ágaitok, ha Milsliot a leggsadagabD, legren-detettebb viszonyoknak örvasdő városnak ne-vetem egész Olaszországban, a selysmgyáripu
dón elzárja a népet, hogy bíráival nyelvén még érintkezhessek is.
Nem vádaskodási viszketegböl szóla-lunk fel e kérdés körűi, csak hazrfiui aggo-dalomból, mert szorult kedélylyel latunk a jövőbe, hol e jó magyar érzelmű népet, mely már úgyis a délslávia legfüggóbb fegyvere, a Zágrábhoz tartozó plébánosok (kivéve a kiveendőket) rigasztalásai és a csáktornyai ma már erósOló illér klnbb államellenes agitatiója által terrorizálutik, elveszthet-jük az államkötelék alól érzelme- és törek-véseiben.
Ma még barátja, de fia e nép Magyar-szagnak ; őrizkedjünk tehát oly baklövések-től melyekkel keserűség támasztása által ez egyetlen igaz és biztos ponton is elveszt-jük lábunk alól a magyar földet és nemze-tiséget !
Mi is elfogadjuk a pereknek az állam hivatalos nyelvén való Titelét, hisz a tör-vényszéki, polgári perek, ügyvédek, magyar-ajkuak képviselete által történik, sót e tör-vény fentartását nemzetiségi szempontjából követeljük is, de elidegenitjük a népet, ha bíráival nem érintkezhetik máskép, mint tolmácsok közbejöttével; melynek bűnügyi és tanuzási kérdésekbeni végtelen hiányait vitatnunk sem szükséges, hol a bírói vallo-másvételek töredezettek, össze kevéssé füg-gök, a szavak értelme már szépített és nem a lélektani, nem a jogi viszonyok fedezité-sére kellő világot nem^ vethet és csak azt eredményezi, hogy a nép és felek magukat eléggé megértetni nem tudják, mert a tol mács sem a kihallgató, sem a kihallgatott eszmemenetét nen? követheti, vagy többet, vagy kevesebbet mond a tolmácsnál — de a felet, ha csak egy félreértés támad is,
nagyszerű telepekkel bír itt, a 26íi,O00-nyi né pessége a legvirágsóbb jólétnek, magas cnltu-rának jeles színvonalán áll.
Körös -körül termékeny, csatornákkal ál-sEelt öntözhető rizsföldek, melyek epeifákkal szegélyezvék mindenütt. A mesét gazdásiat emsncipálva as időjárás szeszélyes uralma alól, bámulatos eredményeket matat fel.
A koldusnak, szegénynek nyoma sem lát-ható, mert a gazdag város ezekről bőségesen gon-doskodik. Mindenütt s legpéldásabb rend ; — valóságos mint* város 1 ...
Ha Turín s tulságig kimért egyenlő há-zakkal, uloiákkal és terekkel bir, — Milano ennek ellenkezője, mert as ősrégi történelmileg annyira nevezetes város egyenlőtlen épitkozé-sü, ulczái görbék s igen könnyű as eltéveledés <— a mi rsjtunk néhányszor megesett.
Béggel mindjárt szállodánkból s „Trois Suiises" bői, a főpostára mentünk, nagy vágya-kodáasal kérdezve, s poste rettente jelesen be-rendezett osztályába „v a n-e levelttnk'r" Oh öröm volt! Egy hónapi távollét után szélső levél imádott kedves hazánkból 1 Lehetetlen le-írnom, minő reszkető kiváncsisággsl olvsstuk át a levelet! E perei úu mintha kicseréltek volna, legyózhetlen honvágy szállott meg ben-nünket, a gazdag, fényes műkincsekkel dús külföldről — szegény hazánk látása után eped-tünk. Hindoa perosben eszünkbe jatván : ,a nagy világon e kívül, nincsen ssámodrs bel y.#
Szép virágcsokrokkal ajándékoztak meg bennünk vidám gyermeteg leánykák; ne ne-vessenek ki bennünk kedves olvasóim, ha meg-vallom : miszerint egyikőnk ason szavára ,-h bár hazánk 1 a g » yy » a er ü b b réti
Tagy bírája, vagy tolmácsától idegeníti el is mindkettő iránt bizalmatlan gyanuskodu, végre tapasztalva nyelvi el hagyottságát, oda fog törekedni, hol bár eddigi á'lamesz-méi ellenére is, sorsosokat, kedvezőket és nyi-latkozatokat talál, mert peres és viszályos nép ezekbeni rövidülése miatt lesz legna-gyobb ellenséggé.
Ajánljuk c kérdést az igazságugymi-nisteriam figyelmébe; nem oly nagy és ha-talmas a magyar, hogy magunk csináljunk barátainkból is ellenséget; vegyék fenn a központban fontolóra Muraköz baráti és ro-konérzelmeit, vegyék fontolóra, hogy Mu-raköz az egyetlen idegen ajkú néppel bíró föld, hová a magyar magyarnak mehet, hol igazi, bár idegen ajkú honfiakat talál a nagy úrtól a kondásig a nép minden rétegé-ben , és tegyék meg legalább azt, hogy ad-janak e barátaink részére a n.-kanizsai tör-vényszéknél oly bírót, ki velők saját anya-nyelvükön érintkezni tud.
Bizony mondom, hogy ez igen nagy hazafiul kötelességünk és ha nem teszszük, a magvarföld egy szép daratját rúgjuk el talpaink alól és a hazafiul botlást a jövőben semmi hazafiul erény helyre nem hozhatja.
Mi felszólalunk. — ,Videant consu-
lcs". ab.
Zalám egye
törvényhatósági bizottságának Joli/6 1875. évi november hó 2-án tartandó rendes évne-gyedet közgyűlésében Jelveendö tárgyak so-rozata:
A Dm. m. k. belügyminister ur leirata, melyben értesiti a megye közönségét, miszerint ő cs. és apostoli kir. íelaega f. é. augustns hó ló-én kelt legfelsőbb halárosványával Hertelendy
virágja volna ez", szomorú szivvel ábrándoztunk s hazai virányokról.
Uahon mily könyelmflen emlegetjük sok-
szor a hazs. szent nevei, menj el magyar kül-
lőidre, megfogad látni, hogy előbb ellenei s ma-
dár levegő, a hal viz nélkül, mint te őseid véré-
vel ázutott hazád nélkül
i^ssembs jutott ama dal „most, hogy tá-vol vagyok tőled, most szerellek igazán. Azt s bérezel, sít a völgyet soha sem feledhetem. S kél ssivemben titkos érzet,hogy nyugodjam keb-leden ! . . ."
Ilyen elmélkedések között a milánóiak főbüazkeségéhes s általuk a világ tf-ik csodája' nak nevetett Dómhoz értünk. Azt gondoltam Kóma után, hogy nem létezik több oly tem-plom, mely meglepne, de caalatkoztam, mert e felséges épület előtt a bámulás és elragadtatás felkiáltása tört ki ajkainkról.
Képzeljen az olvasó egy szép. nagy tér-ség közepére helyzeti óriási hófehér márvány-ból alkotott templomot, a 68 m. magas kupolya fölött még 110 m. magasságú fő- 6 e mellett 90 kisebb tornyot, ezeken kivül mintegy 2000 tor-nyocskát mindeniken szoborral — s végtelenül tinóm laragványokkal ékesítve.
E Dom a szíuanys tiszteletére emeltetett, — a vakitó fehér márványbóli tornyok és fa-ragványok kimondhatatlanul gyengéd, nőies, hogy ugy fejezzem ki magamat, csipkeszeru ala-kot vesznek fel. Ez az é p i tésset köl-tői essménye, méltó ki angya-lok királynéjához!
Sokat okoskodtak már aa absolut szép fogalma és megtesWaitéséril — hiszem, hogy ez épület a ssépek-saépe I Knayi toroay, osslop ÍJ faragváiiy, egész rengeteg - ■ méfia a tul-
Kálmánt főispáai állásától saját kérelmén leg-kegyelmesebben felmenteni méltóztatott.
Alispáni évnegyedéé jelentés a törvényha-tóság állapotáról.
A am. m. kir. belUgyminister ur leirata, Kovács János alsó iendvaiiakósnsk Nagy Jó-zsef lendvaú járási ssolgabiró ur ellen a nagy pa-linai községi korcsmaházra a képviselő válssa-tási mozgalmak alkalmával kitűzött párttássló törvénytelen eltávolítása miatt indított panaszos ügyében hozott s fellebbesett közgyűlési hataro zat tárgyában.
A nmgo. m. kir. belügyministerium leirata, mely mellett az 1874. éri megyei pénztári szám-adást felülvizsgálva lekUldi.
A magas m.k. belügyministerium leirata, melylyel a katonaság beszállásolása tárgyában f. é. július 21-én 26843. sz. s. kibocaáj'ott ren-deletét fenntartva, a megye közönségét s tör* vényhozas e részbeni intézkedésének türelmes bevárására ujabban feihivja.
A magas m. kir. honvédelmi ministerium leirata, melyben az 1876 ik évi ujonezozás elő* munkálatait elrendeli.
Czukelter Lajos megyei 3-ad aljegyzőnek folyamodása, melyben a véderörő! szólló tör-vény értelmében f. év október 1-vel megkezdett egy évi önkéntes tényleges sorhadi szolgálata nak tartamára magát ideigleneseu helyettesittet-ni 8 annak lefolyta után megyei aljegyzői állásá-nak ismét leendő ejfoglslbatását megeagedtetni kéri.
Káptalanfa község képviselő testületének folyamodványa, a káptalanfái határban részük-re kihasított erdőréssben a még meglevő és fent álló fák eladhatáss érdemében.
Szigethy Lajos szolgabiró ur jelentése, mely mellett s letenyei erdő és legelő területről elárnsitiini szándékolt fákra vonatkozó iratokat kiegészítve bemutatja.
Nagy Kanizsaváros tanácsinak jelentése, melylyel beterjeszti Nagy- és Kis-Kanizsaváros közönségének iskolaépítése czéljából igényelt 4600 frtnyi költaösvételt tárgyszó határozatát, torvényhstóaági jóváhagyás végett.
Csessnák Jánot pusstamagyaródi lakos-nak felfolyamodása, az ellene Puszumagysród
terheltségnek árnya ainos, ellenkezőleg s har*
' monicns izlée külön és összevéve.
Belépve a Dómba (Sz. Péter és a Szevil-lai után legnsgyobb a világon,) hossza 145 m. szélessége. 56 m. térfogata 8406 ~i m. Legjob-ban tetszettek az ablakbani üveg festmények
I (as egész ó és uj szövetségi ssentirás ábrázolva) e nemben páratlan tökéletességgel kiállítva.
' Lehetetlen a részletekbe mélyebben bele-
bocsátkoznom, mert az igen messse vesetae. Megtekintettük Boroméi szent Károly földalatti sirkápolnáját, a drága, vert eiüst lap|gépezettel eltávolíttatván, a krystall koporsóban láttuk ss érsek tetemeit, ruházata s a mellette lévő diez-jelek egy ország kincseivel felérnek. Kíváncsi-ságunkért 5 lyrát fizettünk. . . .
Felmentünk s tetőzetre, a tornyok erd«-jébe jutottunk s ott a világ legelső müvéesni-nek szobraiban gyönyörködtünk. O.t van Mi-chel Angelo Ádám ít Évája, ott 1. Napóleon ssobra.
A fő toronyra is fe]hágtam, állítólag egyi-ke a legjutaJmazóbb kilátásoknak van itt, de ro°zuul találtam elő az időt, mart ködös lévéa a latkor, igen keveset láttam. Megjegyzem, hogy a asobrászat e nagy csudáján mindig 00—60 egyén dolgozik és javítgatja aa idő pusstitásait. Ebédután a Mária deile Qra-s i a templománál lévő kolostor refecnriomába Lionardo da Vinci világhirü .utolsó ra> c s o r á j á t" néztük meg. Miadeo alak a láag-éss diadala. Sajnos, hogy a nedves falon e re-mekek remeke mindjobban kopik és elhalará* nyúl.
Innen a S. Loreaio templomba hajtottunk, «sép a templom porticuaában MrS 16 emlék komtku oalop. Eautáa m*% 4 Ma-
kotség képviselő testülete által azékséVtés miatt hozott elmarasztaló határosat ellen.
Szolgabirói jelentés, Hahót község több lakosai állal az oltani plébániai erdúben pana-nxolt állitólag-os fapusztitás iránt teljesített hely-színi vizsgálat tárgyában.
Vrancucs Károly azolgabiró ur, hivat-kozva a f. é. májas 3-án 2327/98. jk. az. a. kelt közgyűlési határozatra, beteljesíti a pribiszla-veczi községi erdő megvizsgálása és zár alá vé-tele tárgyában felvett jegyzőkönyvet.
Pakod köwég képviselő testületének fo-lyamodványa, melyben * Zala folyón rósz kar-ban lévő bidjuknak felállítása s megrongált töl-tésüknek helyreállítására az 1876- évi kfiz munka erfo természetben és váltaágban áten-gedni s Dötk községet ezek fentartására köte-lezői kérik.
Folyamodványa több aJeó hahóti lakos-nak, melyben a Miskey-íéle hagyatékból a köz-ség számára megvásárolt ingatlan iránt hozott képviselő testületi határozatit juváhagyní kérik. Keszthely mezőváros tanácsának folya-modása, a keszthelyi uradalomtol megvásár-landó helypénzazedéíi jog vételének s A dijaza-bá* felemelésének jóváhagyása tárgyában.
Ifjú Fischel János és érdéktársai szepet-neki lakosuknak panaszos folyamodása, mely-bea Kovács János kanizsai járási szolgabiró urat az országgyűlési képviselő választási moz-galmak alkalmával elkövetett hivatalos hata-lommal* visszaélésekről vadulván, állítólagos sérelmeik orvoslását kérik.
Maik Ferencz s érdektársai szepetnekí la-kósoknak folyamodása, melyben Kovács János szolgabiró ur által a képviselő választási moz-galmak alatt ellenük alkalmazott katonai kar-hatalom elszállásolása folytán eredt káraik meg térítését kérik.
Pretsinczky Pál megyei főmérnök ur, GyÜrfls és a szomszéd községek által Zala ht-vándtól Kapornakra vezető községi útnak köz-munka erővel leendú helyreállítását kérelmező folyamodványukra, véleményes jelentését be-mutatja.
Verhotai és andráshidai réteken lévő sáncé és az andráshidaí hosszahidi malomnál lévő zú-gó megvizsgálására kirendelt küldöttség jelen-tétét bemutatja.
Vrancsics Károly szolgabiró ur jelentése, melylyeJ a f. é, augusztus lí-án 46^3/177. jk. számú közgyűlési határozat fo.ytáü beterjeszti Molnár Klek csáktornyai uradalmi ügyvédnek, mint Gróf Festetics György jogi képviselőjének nyilatkozatát, a e i r i d ó i köztemető megna-gyobbitására igényelt földbirtok átengendése tárgyában.
A f. é. augustus 2 án 6007/169. jk. sz. a. kelt közgyűlési végzéssel Kovács János alsó-lendvai lakosnak Nagy József járási szolgabiró ur ellen emeit panasza tárgyában vizsgálat tel-jesítése végett kirendelt küldöttség jelentése, tel-jesített eljárásról.
Vrancsics Károly szolgabiró ur a folyó évi auguatus 2-án 6419/189. jk. sz. a. kelt köz-gyűlési végzés folytán beterjeszti jelentését, a dráskoveczi iskolában rendes tanító nem alkal-masásának és a tanítás szünetelésének okai iránt teljesített vizsgálat tárgyában.
Ceutor Imre alispán ur jelentése a budafai malom hitelesítése végett kirendelt küldöttség eljárásáról.
Borsod vmegye közönségének átirata, mely mellett a lóállitási próbakisérlet tárgyában ki-
bocsájtott min literi rendelet ellen, as omaggyÜ-léshez intézett feliratát pártolás végett megküldi. Ungmegye közönségének megkeresése, melyben az ungvári kír. törvényszék feloasláaa védett a nagyroéltóságu magyar kir. igazság-ügyi minUtenumboz intézett felterjesztését pár-tolás végett megküldi.
Kivonat
a soproni kereskedelmi s iparkamara jegy-zökönyvéből.
Kamarai elnök, lovag Flaadorffer Igoácz urnák indítványa, a nagym. m. kir. föld mi re-lé*], ipar- és kereskedelmi mínisteriumhos inté-zendő ieiierjeezté* végett, a „philloxera vesla-trix" rovart Uletóleg.
Éten beadvány következőleg indítvá-nyoz lati k :
Azon veszély, mely a „philloxera vesta-trix" elterjedésével mind Németország, mind Oaztrák-Magyarország szóllőit érné, aradén kö-rökben figyelmet es gondut kai tett.
A kormányok hálás elismerésre méluS lé-péseket lettek, hogy ezen rovar távot tartatsék, vagy ott, hol mutatkozik, kiirtasson.
Fájdalom, de e rovar oiáx nagyon elter-jedt ugy, hogy a kezemben levő kimutatások szerint Francziaország szóllŐhegyeinek közel egy harmadát, 7óO,tKX) hektárt, vagyis 1V, millió hóidat részint ellepte, részint elpusztította.
Ezenkívül e rovar 6cbweíczüan Genf mellett, Austriában,KJosterneuburgbao ésBjnu vidékén Németországban, valamint Lusabon-ban és Görögországban is mutatkozott.
Továbbá mutatkozott e rovar, miután Kiosterneuburgban a legere'lyesebb intézkedé-sek tétettek kiirtására — Kuasdorfban és már magyar területén is — Pancsován, hol sün te pusztításokat tett.
Ennélfogva a magas ministeriomboz inté-zendő felterjesztést indítványozok, melyben az a .phüloxera" matatkosáM és elterjedéséból következhető károkra figyel mestetv A — naeg-kéretik, miszerint a községeknek utasítás adás sék az iránt, miként kelljen eljárniuk, ha ezen felette veszélyes rovar valahol jelentkeznék.
Austriában és pedig törvény szerint, azon földbirtokosok, kik a philloxera áital ellepett szőllőtőkéknek kiirtása által kárt ssea vednek, az országos alapból nyernek kárpótlást és pedig íizettetik :
Fiatal szóllőkért:
Egy évesekért _ ölenként egy évre 20 kr, kól évesekért 30 kr, három évesekért 40 kr.
Teljes termésű szóllőkért:
4—10 évesekért Q ölenként 50 kr. 8 évi kárpótlással, 10—20 évesekért 50 kr. 6 évi kár-pótlással, 20—40 évesekért 50 kr. ö évi kár-pótlással.
A szűllük mindenkori állapotuk szerint böceül tétnek.
Hasonló eljárás Magyarországra nézve is csélszerü és a kormány ex érdemben megké rendő le ont.
Határoztatott ily értelemben felterjesztést tenni.
Helyi hírek.
— Lapunk mai számához nagy-kanizsai t elófizetőink.ugyNagy-Kanixsaváros képvisolő-testületének tagjai számára egy ívnyi melléklet van csatolva, melyen a városi tanács áltai ki-adott 3 hirdetmény, a cseléd ügy i cselédsxerzés
rendesé*, n«nkülono«i ttvAisak, siaDodak
I «t. réasére szóló szabályok foglaltatnak. Ud-
I vözőJjük a nemes tanács ebbéli kosörömei szülő
I intézkedését, a t. közönséget pedig felkérjük,
bogy lehetőleg segítse elő esés intézkedések ke-
resrtülvitelét. melynek kiváatsikere nagymérvű
elegedetti.éget, nyugalmat és jólétet teremt
— Vj naptár. Wajdiis Józsei ur könyv-
kiadó hivaulábaa tötnöit tartalommal megje-
lent as általa szerkesztett .Nagy képes nép-
naptár- melynek ára 50, 40 vagy 20 kr.
s eszerint a szegényebb sor»u is megveheti.
— Völgyi GyÖrgynének, a városunk-
ban m ük odú színtársulat kiváló Ugjának juta-
lomjátéka szombaton, í. hó 30-án leend, mely
alkalommal Toldy István ia»;e.-t drámája,
VK o r n é 1 i a" kerűi itt először színre. Fel-
hívjuk a t. közönség figyelmét előre és ajánljak
a jotalmazandot kegyes partfogásába.
— Mult szombaton nyitUtott meg aa
ujonaű földiasitett s kicsinosított „Orosslan"
hoz czimutt ssálioda, a terem zsúfolásig tömve
volt s Kovács Gábor hírneves zene társulata
ujabb győzelmet aratott jeles játékával.
— A Sfélvihar, mely vasárnap zúgva,
rohanva lepett meg, tetemes kárt okozott nem-
csak egyesekuek, hanem a városnak és az ál-
lamnak is. Deszkakorlátokat terített földre,
gyümölcsiákat s a város majdani disaére szol-
gáló utszegélysó Hátai csemetéket csavart ki,
sőt puaztitú dühöngés*- még a „NarancaUgetot"
sem hagyta érintetlenül; avatatlan kesékkel
ragadta meg a plébánia templom előtt levő kő
kereszt-oszlopot s a főidre sújtván : darabokra
törte. Csörömpölő oset épdarabok, melyek aháa-
födelekról potyogtak alá, veszélyessé tették
volna a járást, ha csakugyan lett volna kedve
valakinek ily pokoli időben — sétálni. A ssŐI-
lő hegy ekén s mindenütt meglátszik, hogy az
orkán „ránk viharozta dühét", sot — mint hall-
jak — a távirdavesetékekben, itt ott nagyobb
mennyiségű oszlopot kidöntvén — oly roppant
kárt tett, hogy a helyreállítás — amúgy is s«e-
gény pénzügyünk rovására — as államnak több
eser forintba fog kerülni.
— Elismerésiéi említjük meg, hogy a
városi tanács ama régi kösóhajnak teás eleget
akkor, midőn a kath. plébánia templomhoz ve-
zető téren mindkét utcza végén magas és min-
den igénynek megfelelő járda-ul készíttetését
rendelé el, melyre néxve a városi mérnök urat
utasítá, hogy ea érdemben tervet és költségve-
tést terjesszen elő.
— Sajátságos a miniateriumban a jutal-
mazási ügy. Ugyanis azon jegy sók, kik szor-
galmasan evról-évre rendesen beszedik s pon-
tosan beadják as adóhivatalba a községek min-
dennemű adóit, figyelembe sem vétetnek, míg
azok, kik egyik évben hanyagok s adóhátralé-
kot kimutatva, a következő évben e hátralékot
törlesztik, renumeratiót kapnak. Ajánljuk e vi-
szás körülményt a tiauű s körültekinteni szerető
pénzügy mmister ur ügyeimébe.
— Vj zenemüvek. Taborssky ésParsch
nemzeti zenem úkereskedésé ben Budapesten,
njonan megjelentek : Blaháné és Tamássy leg-
kedveltebb dalai. „A falu roszszábó!* és .A n-
paosos Pista dolmányából." 1. Itt vagyok, ragyo-
gok .» 2. Sárgán virágzik a repcse ... 3. Alig
virrad, alig alkonyul . . A. Húzzad csak, hússad
keservesen.. 5. Zsuzaka lelkem csak egy szóra..
6. Czifra szűröm szegre van akasztva.. 7. Hal-
lod-e rózsám, hallod «? Énekhangra zongora ki-
séretiei (vagy avngorára magán) aikalmasta Er-
kel Gyula. Ára 1 frt.
~ BSHd hírek. Pambaa * 15, 16, 17
és 18-íkszasadban tündökölt hímzett selyem ru-hák fognak e télen divatozni. (Váljon hölgye-ink fogják-e utánozni?) — Verseczen a városi pénztár üres, a titctviselŐket nem fizethetik. — A Kőrös árad. — Debcgcsenbea cbinai és ame-rikai erőmftvésaek tartanak mutatványokat. — Orosházán egy nap három gaada ember akass-totta tel magát, a negyedik meg * hasat hasí-totta fel. — Benéte kösségben 5 fru» lesz bün-tatra as, ki vasárnap hétköznapi munkát telje-sít. — Pécsett múlt vasárnap földrengést ésxtel-tek. — A galicaiai tartománygyülés 5 frttal booteti azokat, kiket részegen találnak. — A kolozsvári kóhér egy czigány heged üst orozva meggyilkolt s aligha akasztofára nem kerül. ^Rjlka eset.) — Az európai államok között aránylag Magyarország fizeti a legnagyobb egye-nes adót. — Thaly Kálmán; a történelmi táraa-Utválaaztmákya arcaképalbutDinal tísstalinuf.
— Oíanheim, a híres péoskirály posony megyei
bósi uradalmat 400 ezer fnért vette meg. — A
győri akadémia tanárai 4 havi szünidőt kérnek.
— Csik-Ssent Márton környékén a farkasok
egéss falkákban támadják meg a nyájakaU.
A világ legnagyobb ágy uja Angliában van 3620, mázsát nyom. — Ágai színművet irt, melyben a ,Borsszemjankó' össaes alakjait azeropelteti.
— $imonyi Krnó Angliába költözködik. — A
sárospataki főiskola pénztárából HOO frtot ra-
boltak el. — A zeneakadémia n%v. 7 én nyitta-
tik meg.— Lipót hercseg s fenséges neje Gizella
a telet A inkában toltendi. — Losonczy László
nyomorban élő költőnek <5 felsége segélyt rea-
delt. — Bartal György meghalt. — A delegatió
okt 17-én befejezte működését, ugyanaz nsp a
horvát országgyűlés megnyílt. — Soldosné egy
évre szerződött a népszínházhoz. — Az István-
téri Miklóssy féle színházat 1251 frtért vették
meg épületfakereskedOk. — Herczeg Eizter-
házy Pál a Lipótrend kösép keresztjét kapu. —
Vegyes hirek.
— Csak aikalmoMds légyen. Egy savan-
naki lapban közelebbről következő hirdetés volt
olvasható: .Egy fiatal ember alkalmazást keres.
Elfogadni as állam kormányzó állását ts ; de
ha est meg nem kaphatja, megelégszik egy ve-
zető állásával is valamely lóvooatu vasútnál."
— Találó ftleUt. J^ úf fóherczeg jelen-
leg Marosvásárhelytt időzik, as ctt concentralt
erdélyi honvéd zászlóaljak megszemlélésére.
Ssabó János bosvédesredes ott rövid idő előtt
desskasátorokat építtetett eu u e czéJra elő-
iránysott össsegbol 18.000 furintot takarított
meg az államnak, ami tudvalevÖ;eg nem min-
dennap történik meg. A fóherczeg erre vonat-
kozólag következő tréfás kérdést inteztu az ez-
redeshez ; „Talán lopta esredes ur a szükségese-
kel, hogy ily olcsón bírt építtetni ?' Épen csak
azért, mert nem loptam fenséges uram,
voltam képes ily olcsón építtetni." Volt a találó
felelet.
— Érdékti p*r foly jelenleg Debreczen-
ben. Egy ottani ssollőbirtokos pénzszükségben
lévén, még jóval a szüret előtt eladta egész bor-
termését, mégpedig akóját két forinttal olcsób-
ban,mint a milyen drága szüretkor lesz* A rount-
nak ára azonban sz illető hegyben ez idén ép-
pen két fonnuMost már az a kérdés, hogy a szol-
löbirtokosnak a felvett péns visszafizetése mel-
lett át kell-e engednie egész termését ingyen
a v«vó»ek ?

plomot n ér tünk meg, semmi megjegyzésre mél-tót sem találva.
Most siettünk a G a 1 1 e r i a Vitto re Emanuele jeles csarnokhoz, — mely a tedett árucsarnokok Közt Európában a leg-szebb és Itsgnagyobbszerübb s kereszt alakú, 195 m. hosszú, 14 m. széles, 26 m. magas, — de a kösép főkupolya 56. m. magas. Mindenütt szép frescok és történelmi szobrok, Milano múltjából.
Este ez üveggel fedeLt csarnokot 2000 légsseez láng nappali világossággal díseiti. — Lent a kupólyában este 8 órakor több százból álló em bértömeg nézett fel mereveu a tetőzetre, amint az egész csarnok már egyebbütt fényár-ban úszott, a kupolya felső köréből előjött egy kicsike locomotiv, melynek kéményében ssesz égett, ezt elmés óramű hajtván, megindult rop-pant sebességgel s a kupolya temérdek légtzesz-lámpáit ll/s perce alatt mind meggyujtogatta.
Volt üröm a nésŐ publicumban .... Szó, ami BZÓ, ezt a kis gyerekséget mi is háromseor megaéztük.
Amí kereskedelmi, különösen fény űzési csikk létezik a világon, azt itt árulják, a kira-katok gyönyörűek. Roppant nagy és jó kávé-házak, este zenével a tószegieteken, hői olcsón és uri módon lehet étkezni. Lámpagyujtásután az tiegans világ itt tanyáz. Este ,A D g o t' előadásába derekasan unatkoztunk.
Május 31. Ma elsősorban a Brera gyűjte-ményeibe mentünk. Elsőrangú müveket foglal niagába. Ha ezen dolgokat már meg nem untuk volna Kipoly-. Fbrencz-, Komába, itt nagy él-T«s*t&k lndeu, de igy csak a képtár gyön- sitettttk figyelmünkre.
Valamennyi kősUl kimagaslik Bapbael
„S p o z a I i á j a" (az eljegyzés) czimü re-mekműve. Melyen a srent szfiz szende alázatos-sága, József jámbor nyugalma, a főpap áhitalos ihlete a nagymesterhez méltón kifej ez vék, ám bár a vatikáni művekben agyán Ó sokkal na-gyobb.
Igen szépek: Tizián ,S. J e r o m o i a." van Dyck „Madonnája,* Rubens ,Sit vacsorája', Veronese Pál „A böl-csek imádása", Lionardo da Vinci .tanulmány- Krisztus főhöz*, Rembrandt „női a r c z k é p e", Guido Reni .Péter és Pálja," Bonifaxio .Mózes feltalálása", Saivator Kosa „erdei tájképe' saL tat
A szobormfivek közt Canova és Thor wsldsen néhány jales mflvcit láttuk, AZ uj is-kolák festményei között suk hatásos mü talál-ható. Átfutva az érez- és régist-ggyüjteménye ken, a méltóságteljes udvart remek csarnokai-val bámultuk, itt van ennek középen Canova legjobb műve: 1, Napóleon római Imperator alakú szobra, kezében jogarral, büszkén, pá-ran caolúlag, uialkodó merészséggel ábrázolva bronzbói.
Kiknek körűim én j e i k DBDI engedik Olaszországba mé-lyebben behatolni s csak Mi-linóig jutnak; a legmelegeb-ben ajánlom a Brera gj&j tö-ményeinek szorgalmas tanul-mányozását.
Ebéd a tán kényelmes kocsikon az A r e-n á h o i hajtattunk, es régi római nyilvános előadások és játékok színhelye volt, oly nagy ki terjedésben, hogy lovatcaaiák, sőt VÍSMÍ •Iborit-
tatván tengeri ütköxétak is lettek a nagyszáma közönségnek bemutatva.
Innen as Arco de Ma Pacevi-lághirfl diadalívhez mentünk, melyet I. Napó-leon kezdett és Ferencz csássir vegestelett be, egeszén fehér márványkocska köbokból késstUt, tetején a béke Isten asszonya diadalkocsiján hat eres ló álul húzva, szélről Victoriak lovon. Alább szép basrelifek.
Van Milánónak két remek nyilvános szo-boremléke, egyik a Galkria mellett, Leonardo da Vincí-é, a nagymester mély gondolatokban elmerülve látásik lenni, a köséptaiapsaton négy legjelesebb tanítványa.
A másik Covour emléke, mely as aj vá-rosrén legasebb terén van felállítva, amint Itália a babérkoszorút legnagyobb fiinak feje fölé emeli, — egy másik nem tó pedig Covour nevét a történelem márvány lapjára vési.
KgéaieD közel van ide a Giardino Puobli-co, mely Olaszország nyilvános kertjei köaött bizonyára egyik elaórangu helyet foglalja el. Szép gesztenye fasorok alatt a kocsisok, lovag-lók és sétálók számára jól öntözött pálya kö-ríti as egéss kertet.
£*en belül az angol park. tek örvényes ut-jai és ligetei majd rohanó csermely hes visesé-setkel, tóho* abban szigethez hattyúkkal és egyéb viaiinadarakkal vezetnek.
Kösbe-kosbe nemes stylben épült mulatt helyek, kávéházak, étkezdék kacsingatnak ki a lombok közül. Legújabban állatkertet is alapí-tottak, ez azonban még a kezdet nehéaségeivsl kttsd.
{Folytatása köv)
Bttcsn.
Sejtelmem hát vslÓ»lsaba )«p«tt, 8céu4pT» a rwméuj vepaáU ii ; Ne verj tsirem oly haagoaas : <e képet Fttlejtaed ti, flml«k«r«] uakiU.
Toprtnkedéiflm Teazteségcna aoyja
S a renttséf HÜlöttje fajdalon,
Mely kebl«aet miot rádió megrohanj*
8 a fegrrvr ellenébe csak dalom. -,
D« oh dalom most «iárnj*«egeU madárka, M*ly eaflgfMlettaiL, kényuien ssfikell; Mafaara fvlnpűlni igre ▼4(7* : 8 jöröngjök kfist l«r«rre téred «L
Ob U07 I dalom ha btatató nerelmed
Ssirayán •melktdbstoék uiredig; -■- «
MegaUna, mint Orökemlékre termetté Ciillac, ai Qdmek •t*a érékig.
Itten r»l«4l! Bin«m, hogj boldogítva '/*"
LMIUI ■ OnBéasaoak talán e íaj ;
De hadd l«g/6n • kin megsokisoritTa :
Mert igr boldogaifodtíl *«n« a táj.
8 • boldofsáf aajába bnmnak haafja Zarart éltedbe jó, ha nem idea ; 8 aa orvos, ai id5 tio moghoundja s. rárt Tif ant, mit várni olr nehea 1
ÉJj" boldognl! — Pel.dni T í _ Kern ! Remélnem Ha már ntn rolt *gv p«rtsre Ma nabad : Maradhass bar as «nlékben te Tőlem öBig nfi. irmától dagad l
V*OH L1XM.

314 ! 302 | Slí
ai4
■Mi
Magyar szliiéBEet
(M.) Kedden, ukt. 19 én Jámbor Pil B Törvénytelen vér" csimű ö tol vonató* törté-nél* drámája acktott. A darabról rovidea csak *it jegjesíüfc meg, hogy történeti Kiaereién t egT pár itt ott íeicaiii&mió magMabb uesre-ati)- umatos kifejesfeéa kivüi semmi jó tulaj-doacaggai nem bír, a ág^elmet nem tudja taJck.- tarcani; nem lelkseit, sót többheljenhots-
lmu, untató. Uiában! AJ érdekfeaiitó, gy menetű, esemeojdiu, caattanót franccia vígjáték koruakat éljük. Ha zsisoros palástot, ciilra mentét, dolmáuyt, kalpagot, Bárga caiz-jnát látunk: el sem hiSMZiik, hogy óaUAk hor-uostak baK>nl6kat, olyan furuaának, olju kü-ioDOBDek teuxik as előttünk. El iá iiéltek axiaé-ueiaket a nevetett darab uiurehozataláert, T&0 ■\.miami a dologban, hanem mi as okot HjDan t»üjuk, hogy a társaság egyik kiviig tagjai — kit mim uépmiQQifi-oaekabt kedvel a kutoiuég — Kgr j Kálmánt szaudékozta u drámát/ftn is bemutatni, -Egri ur scerepét tel-iugta, tanulmányozta, atérezte s a legutóbb si-kerrel oldotta meg. Ki keli emelnünk még a toboi szereplő közül: PneJieee Vajdat'i urakat, to?aüba. Pneilené é* Völgyi Uyurgyné asato-fijukat— kosonseg eaekeJy scammal.
Csütörtökön, okt. 2l-én. „Királyi c«ók" traoczia vígjáték került szinre. A kevés uama kuzoui»ég jól mulatutL iVieiie, Völgyi Gyuia, Ügn joi aiakiiüttak, FrieUene.Vöig}'. üyorgvné « üogardiné játékukkal és izle»cs oiw3e«.eik k«l — mi az igasgatók ruhatarának bárhol u dicséretére válik — emeltek a haiasL
•L&űtnbatün, okt. 20-án .lluna, a havasi bolond" cziinü s az erdejyi román népeiéinél mentett unalmas es a gyakori valiurásoK miatt fárasztó látványos drámában, eltekintve a darab hiányaitól, az egyhangúság es hataa nélkulwég-tól: Kiemeljük Völgyi Györgynét, Prielienet, Völgyi (iyulanét. iTielle ur es este is olyannak untatta be magái, ki a btö legtelje-sebo erielmében alakit és játszik s kinek játéka az élethűséget annyira ábrázolja, bogy senkinek ewébe nem jutna, hogy szerep-lese csak játék. Egriről sem u.oud-
natonk egyebet Síép tehetségét komoly Így»-kesettel használja fel. Kábáiról is kell BsóUnunk es alkalommal, mert a ki u erdélyi havasok kosÖtt járt, tóbb P a v e 1 a-i ele ,fi-csor"-t láthatott kit mindenki nevet és ki vi-szont mindenek a t kinevet s Kábay es egyszer jó személyesitoje volt a bárgyuságoak.
Ami azonban ez estén kivétel nélkül
j mindenkinek a legnagyobb élvezetet nyújtotta,
as Kgri Kálmánnak a második felvonás elejen
J lejteti .Uátaseg vidéki caorgós oláhtáncz" a
1 volt. A nemcsak jo szinész, de kütüoő tánezoat
megupsoiták, megujrásiák. Csak azon csodal-
koiuüJt, hogy elég türeliae volt s lábai utas
•áoukáió zenére végig tánczolm s nem kiáltott
boszusággal amúgy hatszegiesen ahangáss
urakra.
Vasárnap, okt. 24-én Ssigtigstiaek még mindig mulattató „Nagy apó vagy a szerelmes dia*--jtu*x eső éfl BX£Ívihar elvtrLo. Mar a hogy ve8zszuk,kösÖnség 0, aszinészek játszokedve 0, es együtt kétszer Ü és annyit jelent, mint— la-pos- Üres pénztár. Völgyi Gyulának (Nagy Jan-csi) kevesen nagyokat nevettünk, neockuloobea kedves éiérpárjának. Völgyi (iyorgy (na^y apó) l'iielle ^Üojii.) ii-gri ^(iyuia,) Vajdán, Pneilené és Bogardiue a nagy zajban is, melyet a szélvi-har okozott, élénken játszottak.
Kedden, okt. 2o-au Óardou vígjátéka, az „Id«gt»ek, vagy két [Kjlood egy háznál" majd-íictn taege»ae tette a kevés szama közönséget s hogy t: Bzerencttétlenség nem törtent uieg : az ama pár idegtelen ideges játékának kö-szönhetői kik idegteleniégttkkel ellenhatást gyakorolta*:. Neveiket esullai elhall-gatjuk. Azu* között, kik tói félni leüet, hogy eredeti és terméasetes játékukkal egy másod-szori als-aJomnál képesek lennének a nézőket id**,gesekké tenni: eisö helyen mindenesetre lJttelJe «ir áll, kinek alakítása hatást nem té-vesst. Utána Völgyi Gyula, Egry és Arányi következnek; ez utóbbi szögletességét szépea megtartotta a harmadik felvonás kósepeig, ha-nem ott elvesztve azt, a grímáseokba cwpott ál A nök közül Friellené és Bogardiné játssottak jól.
Tegnap „Valborg éjszakája, Tagy A bi-vt* tulipán* adatott Völgyi Gyuláné jataimá-ul, melyről jfivő számankban.
PaplrBzeletek.
íi ím
Efj jelet Űtkö«etr6l T^U «Ó biioojo* vif tar- obntot baka nairyot »k*i-T*Q DOD- ,a támadá* oly heve* »olt, hogj a trllorrott a iwk tui.Ue.tol '. „Dt axtáa volt boidofiif ! — hirtelen kö»b« hágott MTT tlméé kudiik:"
MitiÜo a halak egészeo megfőve uf rálUk ki a partra as ében katonák lújába !
.No est aeakiuek tovább ne mond fián I
TÍnonaa koaolvao s baka — mert n«a uertUén,
tta asl bundába Valaki, hogy egj kia diák még ná-
U aacjrolfbat tadutt tttíleotcai !*....
tfjr u>Tencxa»f*r61 iiaert maga* raofu férfía ment égj íiben X. gruthoe, ki épen ebídjícíl (ÜL Az Dnwbu orrát igen erősen úgatu ai isletea ét-kek izaga ; d« X gróf caak lol/uua ^tke«4aét a oil. kai, hogj veoíieKfe' mefrkifláJU Toln*. Ai onember n«a álltiatja tovább ■ megtt&alt: vexelleutiád nem U siuudja, bogr U(7«k ú^y aukéot exallenUád ?" .Tékát legjea ufj, miként éa . . . neujeo basa, e* k6hae «1 aajat ebédjei 1-
(ifj ) Xarbavéai alkalmával a p. hatÁroo oitálló pandúr tehenét valami asíleplonuuiiaa felebarát eltín-kafátts.
Egy beteget parsait as Srháx elütt bMBÍ*«ít tehenet hajtott el. A paudar jóaságára iinitrt benne i réasmt k6teleaaégb6l aegálíitotta a ftaraactot, mmr-halcTelet kért toie. A aierenes^tleii »«j»t aüevelét nyújtotta neki.
— £ marhalevél tserint keed marhája beteg, ast letartósiatuni, gasdáját pedig asabadou bucaátom — monda a paoaox a a tolvajt megkoWste, aajat U-beo«t p«4tg a legelSre ereasté.
Qsenet
1814. U. B«ct. £lőbb olTunank kell. 1BI5 íi. U. Bad.pen N.m |,bM. lelt. T. E. UrriDdOak 1., ujnáljak U. 1S16. P. Ks.ion.i! isin. B. ilTC-L.Ddri. Kcf»<ij« IBIS. K. BpeK Hcgírk.,t.k ? 18*0. X. Nine« okunk mefUfadai, clk ids . Ba jó, maradói a k^jó.
5*/, míUliquM 69.45; 5'/. ntai. kiiain 73.90.1860-ki illulaimi kolaön 111.10 ; bink-rter. 9 34- ; hiteiiurtseQ rénrinjak 215.60; Loodou 112.70; m»gy»r földtehermenlé«i köt-fiaj 81.75; te-sesTári fSIdtebermonteB köt-vény 81.—; erdélyi foldtehermouuni kótveny 78.80 ; horTit »l»von földtohermuitúi kíuény 84 25; ttm 104.10; c. kir. VUT 5 38-N»poleond'or903. —.
asúti menetrend
Éjrénjroi noTember 15-tíl 1874.
A kuiizgu időtmntitó óra szerint,
lodnl Kauiuáról
rupílji. u órik pootoiu > b.lji id!t
mouyil j
Vomt »<>»„.
á* E..ék, lloWe^OomboTir ■ Fiumí!T^wl
2l5 Mobui, Zijrit, i. DombOTirM 2 3ÍI díhú
811 »»cU» 6 17 j
lljM 1 5S d*l
[ 5S . 10 37
204
818 Baoabatlialrra (innat dalitáa 6 óra
'2b parcakor Becaba) . . 5 37 rarffal
SOI Bí<«ba(Sn>mb»Ul.l7, B*ca»jli falai t 1 dalot
211 " .. „ 10 47 «M
SOS Prafaragf fala Triaaatb. .... 4 42 „g-l
801 » » . feaea ia Bacaba 1 II aalat.
218 • ., - „ „ „ 11 87 aatra
Xrkuik Kanluára
216
Mohiéi ia Záfribból 48 tanai
Kaják, Moh»ca,F1iii»a<Do«b.Tárr41 1 23 dalul.
Fiuna aa DomboTirrol . ...» 46 aa»a
Ü»Uiií 4 17 ranal
• 1 51 delnt.
n 92S aatra
SaombataeljriU 10 26 ranal
BaeabSl (B.eaojh gsoabuh. (elSl) 4 3» rafcal
» > „ ,. 10 10 aatra
Qrae.b51, (Pra«.rbof falSl) 4 44 ranal
Triaa.1- Bac< Útiéiból „ „ . 1 13 dilaU
n — — „ » . 10 18 aalra.
felelős szerkesztő s kiadó: BftUrt LaJM.



lOOOOO1
A legnagyobb
Reichard és Társa-é, B^-b«,
III. Mnrxer utczal7. sz. alatt van, houuan képek-kel ellátott árjegy zé k kiváuatra iniíyen bér-meutve küldetnek mindenkinek, f1'34-85)
ooooooooooooooocxx^oooooooooooooo
Tanulók számára.
X X
A kötelgő íakola-idényre ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon éa a legnagjobb választékban a kúvelkezó i&kulai sz«reket, u. m.:
Rajzeszközök, iró- és rajz-tárcz4k, rajzpapirok, rajz-táblák, rajzvonalzók, rajz- és színes irónok, toll- és • vakaró-kések, könyvtaakak, tentatartok- festókládak, szamolótablak stb. stb. s egyéb szOksóges iskolai eszközöket.
■Jja^ Ajáolom továbbá dúaan bereadeaett iskulafeisserelé«i eukőseimet, u. m. iróeaiköiök, levélpapír ét levélboritékaimat, eléggel nvomva vagy annes mono-grammal, irodai éa boríték-papírjaimat, üileti könyveimet stb. stb. síintéa bámu-latos legjutányosabb árakoa. (1796—5)

KANITZ C. 1
öooooooooooooooooooooooooooooocxy

Dorottya-utcza, (2 szán.

fit li liltö!
Első elóadis: ma, vasárnap. Az egyetlen eddig élű szijmŰYéíznő, ki kezek Délkal született, tisztelettel tudatja a n. é. közönséggel, miszerint elutazás előtt szendéje kend e városban magát mindennemű a szájjal végzendő női kézimunkával, u. m. varrás, fcmzés, gyöngy- és virágmunkákkil, valamint Írással is bemutatni. Látható .Deák Ferencz-•fr'-tt, Wajdits József ur könyvkeretíedése mellett. Naponként 9-tól esti 8 óráig.
Belépúdij 10 kr.
(1826-n Számos látogatásért esd
' Gudtr Katalin, «rfl. Polvernueher,
A ház építése végett
Rosenfeld Adolf kereskedése ideiglenesen a szomszéd ház ud-varftba, a Korona szállodának átellenébe tétetett.
Forczellán edény,
Uvegnemuek, tükrök, lámpák, evouarek, etaiaia txfl»t
éa paktong kanalak, tálciák, mouarak, kávépórkolók, kávédarilók, kávéföiógépek,
fagylaitkétzjtó, szodavizketzitő, varró-gépek, vasbutorok,
utazó bőröndök gyári áron.
Czukor, kávé, thea,
rum, mili gyertya, petróleum, táblaolaj,
buttlla bárok
és tikörök, valódi franexia pessgő éa miadeo fűszerek,
kufttaini és valódi Portiand cement,
paraflin, kocsikeaocs, gépfaolaj, gabna-zsakok, gyapjttzsakok.
Az építési idényen át a visszahurczolkodás könynyeb
bitese végett folytonos végeladás tartatik lényegesen
leszállított árak mellett. (i.65-ao>
.*.X.*.X.*.%-A l .X .X .X .X :X .X .X .X .X .X .X .X .X .X .X .
CHARLES BURRELL
M- Bdeholsu Worlu, Theirord. Bfarfolk, inul képvlielAaege.
Firnitzer Alajos

gazdasági gépek raktAra ée javítóéi mühelye
/ SS

Tükóry-félt paloía mellett.
Gizmozdorryok ttU nem haladt működéssel.

Giz-cséplögépek.
Járgmty- és kézi csfplö-gépek.
Yet6-gépek, könnyük, egészen vasból
Arató-gépek.
Titztitó-rostáh

Szecska vá<*6-gépek.
Triewrs (konkoly és bűkköny-vdlatitóJc)
Faműveleti-gépek.
Hajtószijak.
Árjtfytéktk íivtMtra po^a/ordultdnal tMUtnk.
i
í X X
I

Egy gőzgép
(Locomobile)
cséplószekrénynyel és minden hozzá tartozó eszközökkel,
valamint egészen nj tengelyivel együtt megfelel.1, ir mellett
eladó; közelebbi értesítés Laczkovics özvegyénél Nagy-j
Kanizsán, Kereszt-ntcza, Marónics-féle házban 13. sz. alatt
nyerhető. (1817—3)
Nagy-Kanizsán az „Arány S za r-T8S* czimü vendégfogadó eddigi helyi-ségeiből teljesen kiköltözvén,
saját szállodámat
RAVISSANTE
a főpiaczon megnyitottan^
Dr. Lajowe-tjl Páriibtn
nélkülözhetlen!
réure döraaoltetik, mir a t*V rtlköxés után tapannlható a majdnem csodáiato* batác, Ax &TCXOD támadt ráneiok él nimlőaeljek eUímittataak.
A .Ravitaaate" iQn «"«-itint ide.eíó, a bőrt fehéríti, fnttiü és finotmitja, eltávotit legrövidebb idó alatt aioplöt, májfoltokat, orrrörötséget a a búr minden fi»itátalintá-g.it.
Cuk a bivfttalotai. m»g-
uéregmoDte* tinta éa teíjweo ártalmatlan, ralódi
KAVISSANTE
bír ason srorea. &x emberi bőrt minden •érűlenől me rmomé-ul, utóbajoktúl megóvni ei ts^pieget B ifjúságot bútor-tani. Ha » .Ravlsautl' na-ponkint egyuer ax Qjjkegy-gyei ax arcára, rigj maa teát-

mely a kor igényeihez mérten elegáns bútorozással, müizléses berendezéssel és kényelemmel ellátva van, mint eddig, ugy ezentúl is kiváló gondot fordítok mindenre, hogy a tisztelt közönség meg-elégedését kiérdemeljem.
(1819-3)
Knortzer Frigyes,
szállód** tulajdonol
Hír ax első kiaérlet után elnatáro2xák a t. hölgyek, jövőre csirpán cuk a Dr. LEJOSStféle világhírű , Ravlsautt" txép:tőaxert haináliri.


Santi«itatltinul kaphatú n&gybaa éa kicsinkben vaiodi minúaégben:
Dr. Lej«sae fele .Ravitlute- fo- ét netki deil rakbirtu, Aaartrla sta-
gyirortzig száaart.

(1788—2) Schwarz Henriknél,
ButlaptatFo, kristefiér 1 M.
Egy üvegtok írt, 1 trt 50 ét 2 írt. 50. kr. Poiui koldéioel lu krnl Uibb.
Óvás hamisítás ellen!
6vm isten mind a t. rakiártartó urakat, aiod a kicainjrbea riaáx-lókat ax ugynef««eu ; ,L* RaTiw*ot« Perfectíooné' réuletői, molj a riUdi párili Dr. L e j o » » e-fele ,E A VI Sái NTfc'-nik Hat-j icbek Miksa ur áital roatiul uiánxott bámUitváaja.
A dr. Lcjome-fél« ,HA Vl3sAÍ« i'ü' e tárén a legtökiUteaebb él egyataiáa nem kinő többé ja vitáit, mint est a aaiam t*Jalliau> asá-moi elisinerü irat ki elégi tó módon bizODjuja.
L>r. LejoMo-fek páriái .RÍVIS&ANTE" nagyban és kicaioy-ben egjedUl ét cuk valódi minüftégbeo csapás náiam kap&ató i annak Qfgkupakján a haazoálati utaiitaion kirőlíraB-ewa o/eirea Bég a MretkeBÖ tsarak ii állanak :
.EXCITATlüS DK Lá BEAUTÉ RAV IS 8 A N TE !" D r. LEJOSSE A PAKI3.
A t raktártartó urak a Tideken tehát a valódi baHiiitat-lao ,RA V lÖSAN XK" megrendelése cieljából wive»k«dj«B«k agy mint etolőtt, exatán is mindig csak egyenesen houám fordulni.
8CUWABZ UENKIK,
a Dr. Lejoiae-féle .Kaviuautt:' fó- és szétkaldiai raktárnoka Auutria-' Uagyajortaág ixúsara,
Jelentés,
Budapeeteo, Kristóf tér l-*6 asám. N.-Kanist»áii kapható: PRÁGER ur gjógjasertárában.
Az eddig Nagy-Kanizsán „ARANY SZARVAS" elnevezés alatt ismert ven-dégfogadót kibérelvén,
09"" Vidéki reodelniéuyek a legszigorúbb ti-toktartás biztosítása mellett, utánvéttel eszközöltetnek.
állást keres, vagy adhat.
fckv A birtokot akar eladni, vagy ilyet váaároln. óhajt, jó-sságot, gaidaságot stb. akar bérbe vrnnl, fliletajánlatot
■Uadékowk kibocsátnl," egy aulában a~kinek~ £. rdetéfii Ügyekben Uaáesra van aiükaége, forduljon
bizalommal
G.L.Daube és társa
hirdetőéi irodájához
(1825 — 1) Bécs lsen.,
I Maxiniiiantttrasse 3.
BRITANNIA EZÜST
u egfeüec fém,
amely mindig fehér marad, mint az ezüst;
AnKolorBXágb&D c^akoem minden eióbbkeló üáxaal taiatiaató. meri 0I7 jó, múlt u AiOst, ira p«dig a raiúdi exiUt arának huszadré-ate. A valódi briunnia exüit ax alább kimutatott árakban kapható cuki!
M. Bressler angol fém&rnkt&r&ban,
Bécs, belsóriros Schottengasse 9. sí:
Kávttkuál darabja 10, 16, 20. 36, 90, 40, 44 kr. — '/, fu-ttat «0, 80 kr. 1, 1.20, 1.50,
2, 2.60, 3 frt.
Evikatil darabja 30,36,10,45, 60, 60 kr. - 'j, tuciM 3,2.50,
3, 3 50, 4, 4.50, 6 frt.
(ét és vilit párja cuk 80 kr.
(eatlstnyela). — '/■ taesat be-lőle c a . k 4 frt. TkMUlr* darabja 30,40,60,60,
üu kr. 1 frt nyéllel vagy nyel
nélkül. TÚMtzkák ev6e.xk0x.la "I, ttr
cx.1 c s a k 2 frt 60 kr. TtJitUrtt ankaraik 'j, tucx. 2 fu AtztalknM Urttk '|, tucaat i
trt 50 kr. tártaiért darabja 60, 80 kr. 1,
1.20 kr. Cuk«rWltiduja80,Mkr 1 frt.
ttzl gytrtyttartó SO. «0 kr, 1,
1.50 kr. ftytrtytttrtók finora, nagy párja
3, S.60, i, 4.50, 5 frt. CtttHH (dewert) evúeaxköa 'i,
tucxat J frt 50 kr.
tytratkkaatil '/, tuesat 1.60,2, 2^0 kr.
Ttjwrt darabja 60, 80 kr. 1, 1 30, 1.50 kr.
Ltveawrí darabja 1.30, 1.50, 1.80, i, S.50, 3 frt.
Fttxtttttil valódi axanjoaáaaal ea eaotttel kirakva darabja 12, 15, 18, 20 f't. ul»p»atul.
Taleií dA- "-ja 8' 90 kr, 10-l.«U, lí* ; 50, 14- 2,16-2.50, 18* 3. 20- 3.50 kr (kerek, to-jáadad, vagy négTaxogietU.
Tk«at«riték í aiemélvre lb, 4 sxeiaélyrr :8, 6 sxemélyre 21, 8 aaeméiyre 26 f-t.
^SSSS VaMtHatrl ezlkk bfcHlttll tlo:i. riSSSSS Megrendelések a viiK-krjl cximsendűk :
(1699 ~2u) M Bresaler,
angol fémarak tara, Bécs, Stadt Schottengasse Nr. 9
atk t vMékrtt lostaftroeltaval ttáivtttel nzközöltetiek.
Ha valaki ugy kívánja, egYtu darabukat is aü.^i Liluk, hugy áruiuk kitQBÓitégéről mindenki előre is meggyótüdnea&cit. W* 1UO t'rt erteka áru vételénél 10at0 arleenged^*. 'W

I jI (18Ü7 5)
* ooooooooooo
„OROSZLÁN" I
ooooooooooo
czim alatt nyitottam meg, a kényelmes éí egészséges, kiszá-radt szobákat elegáns vasbatorokkal láttam el, minden igény-nek megfelelő berendezés mellett kitűnő jó ételek- s finom italokkal szolgálok, a jó hírnévnek örvendett fiaméi szállo-dám vezetéséről messze vidék tndja készségemet s t. ven-dégeim iránti előzékenységemet s azért e minden kényelem-mel ellátott s njonao elegánsan berendezett szállodát aján-lom a t közönség figyelmébe. Megjegyezvén, hogy gondos-kodni fogok, miszerint tengeri halak friss mi-niségben Ízletes konyhámban kaphatók legyenek.
Teljét tisztelettel
Gschaider A.,
(1821—2) »t .OROSZLÁN" Mállód, bérlíje.
valódi
' om. «b. leglMtkbu ő Felára által kivaltaig-í kitüntetett, ax trvttl ktrtél ■efviztfált , ■ sikeresoek talált ex«rf«lekip»a kipróbált titkos ater a patkitytk, házi ■ tMZti tft rtk, VakUeltk él tvtktk teljéi kiirtására, (melyet lokftJé »«f probiltak kamiaan atanoxni ■ arabai,) ^ff't'titn mioSaifbes
Nagy-Kanizsán EO8ENFELD ADOLF nr
Pécsett Zsolnay Imre ésVilmot urak, Kaposvárott: P0LZTZER R. úr
«íben kapható.
nafj báJof I frt, kii bádog 80 kr.
M bidog megreodU á
hmakalitibn, P • ■ t e n 8CHNEIDEE O. Upót-utcai keraakedi-
«íben kapható. (1644—19)
t ki bádog 80 kr.
§ atánvet«l malUtt gyonao taljsaittetik.
A TAKARÉKOSSÁG
jelem ksrnnk di»6 ét igmxolt enaéje! Caak ax a aajnoi dolog, ko0 »» t»« eaamertl é!6 világ, kflWnSton ptdig
a vidék
nem ott fogja fel ezen etime valódi fogauatoaitiaaiiak irányá^ a bol eit leginkibb njegtalilni. — Ve*J«k f. o.
k.k lakhelyOk tivolaiga miatt a fo.aro.bam ««m.lyea b.va.ariaukban gátolva leven ée Lvélbeli megrendeléMket teaui^ átalva vannak. Siintéa a takVíkos^ e^mejáíl tíragadat™. »«go*,oi»ak a«m 6r,aat aaejt^e. aaeUdxwtóae eloa, mely • J^" »"■ aago^ idó kexdct. ót. a magoiat .BaOT--»kn^ é. ,27 krajuirtl ár«Mntktkt»k- kUürtolok reaxOkrol upautaluuk e. a ,i*. krajcaar a»val a. elamitia ildoamttirá 1—nak, men - Mrmteet- - a axukaeglet betientM .u aekélyebb «»««»'»£ üyel. nem aiamit.án azr^, hogy ax, ax ily helyen megreudelt kelme tia.xer.aen u dragibb, mint a. olyan, awly t|y ItlUitmreut •iM«tl.tl elvvtf nrtitlt kereakt.eak.1 váaar.ltabk, nem twtva. továbbá nem el6tt a vidék t nolgye, ut, bogy a. uy ««d«^ üzletekból bozatotTkelmtk meg ax exekból Ie.nd6 tirgy elkéuitóeet •em érik wl, - nem uanmao.k .Kre ui.l, h. p o. rah^-k.lmet hoaatiiak Uy tiedelgó .caarnokból,- ex a Btgvarraúaa m illetóleg • ruha elkiaxitése elou ma/ csak rongy. — I>. a irg-belytelenebb iu még ax, hogy ilyetén
A JÓ ÍZLÉST ÉS DIVATOT
is eaen elrag»dtati» aldoiatávi teaxik, pedig ezt nem kellene. - Mi cuk koteleiíegüaknek gondoljuk tekinteni, végre "irány-ban, - különöa.n a v.dék L hölgye, erd^ébít - f.laiél*aliat .meUi é> « tJkaloimmal ve«rfonal^ ki.melnl axt, bogy letet a aiedel.0 uirUklk aHlKiittvil ii
olctó, jó ét falette iileHa éa divatot kelméket » fővárosban lerélbeli megrendelét utján viaárolni, ha a mélyen <úatelt köxönseg
női rnhakelmékbeni szükségleténél
HAMBURGER ADOLF
Budapest, IV. ker. korow-kerexeg-Dtexa 8. u. almtt leró a „K0R0>AH£BCZ£GHEZ- czimzett legjobb hir-nexü .Hölgj-dlTatárn-kereikedisénei* telje* biulomnul fordul.
E neretett oég fennalliaa óta folytonosan oda működön éa működik, bogy axon hölgyeket, kiket lakholyOk távolsága a fSváros-bani atemélyea beráaárlaaban gátol, a legtaigoruU becsuiautaéf w ponuuáf atuuieltanáu t . Ufolcaóbb arak ntllatt elláau mindaion sxQkiégletekkel, melyeket a jú ixléa és divat egyátalán mindenütt megkövetel. — ugyanit e cség oda rendelkexett, bogy a vidék t hölgyei szükségletük besaertéte tekintetéból teendő megrendeléseik lavélbeni essköalésOk kdruiy'bbitése s illetőleg lena-tösité** cséljiból ktváoura sxolgál mindenkio«k
^ingyen és bérmentve" • ****3*™£!3lir'*m*
NAGYVÁLA.SZTÉKÜ MINTAGYÜJTtíMÉNYÉVBL
elfogad tov l.há minden a fővárosból megnotstaatú ciikkre vonatkoxi rendelmihiyeket, melyeket eredeti árakon ép ugy sxolüáltal ki, mintka a v nti aremélyeaen volna jelen. í. jutányos árak melletti lelkiismeretes kitaolgáiáaa a MtM, IzltMS tt dlvtttt
ktiaékMk. tehát aa, ami a
.TAKAREKOiSAGI ESZMÉNEK."
valóbti et teljosen megfelel ét sxive.en SgyelmextetjOk ennellogrt t. olTuiinkmt, dl kUönöten
A VIDÉK HÖLGYEIT,
mlatcriftt akkor, ka a mai koraiakban ugy annyira megkívánt ukarékoatág eszméjét égésiben ét Tálúbajt foffaoatosiUni é« iüe-tolec követi óhajtják, tordnljamak mMtmMmé lU ítÉslNmll mMaMMnl, nemkolönbso bárminema megbixáaokkal teljes bimlomawt!
HAMBURGER ADOLF,
kölnr-dlntán-rmktárAhoi,
8. «.
xxxxx
Budapett, IV. koronaharcieg-utcca,
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦!

8
%
o
8
Wsjditi JfaMf lep- «•
5Atn -KASU8A, 1871 október 81-én.
88-llE ■
Tizennegyedik évfolyam.

f
EJMatnl »:
2 A i»p sselloii as Janyagi reaMt üieui kós-l .iemaiTst, előfizetések, reclamatiók aat. a tser-ji keaztf-kiadólioi Mr


1O kr.
Hlrsatsstt
g fcaaábot peutaorbaa 7 náaodaaor fi a minden ' " " i aorárt fi ki.
SAliY-ÜANlZSA
Takarékfinatári épalst,
fóldssint
1
,oi 10 krtrt «é-'|
xt»t fal. ,
fcneatári illetik mindea || M hirdeléaert kfli5: ' 30 kr fiieiendí-
jr-
esak úmttrt oiankitix-aaktól fojadutnak sl.
ZALAI IOZL
elóhb:
-SOMOGYI KÖZLOKTY.1
Hagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd egylet", a. .nagy kanizsai kereskedelmi » igarbank", a .nagykanizsai takarékpénztar' a .zaJamegyei általános taniti-testűlet*, a .ZaU-Soaragy* gözhajezati roszvonytársulat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetei.kl.il kelszer, usaruap- > csütörtökön, megjeleiio vegyes tartalmú lap.
Halottak emlékezete.
Jertek velem a csend országába, hol az cgjenlöség magasztos eszméjét a ter mészét maga viszi keresztül, melyet a gyarló emberiségnek kellene ismerni, de mert gyar-lú, ninc3 okunk ezért megróni.
lm a csend országiban fennt mily sür-gés-IGrgás van.mig alant néma csend honol, mi fáradunk, ók pihennek, ha náluk pihenés a feluszlas, az átalakulás leirhatlan képe, s ba fáradság nálunk minden, mi szerveze-tüDket igénybe veszi.
Mi tiporjuk a sírokat, mert utánzói vagyunk,társaink, az embereknek, pedig kár nehezítenünk a porladó hamvak feletti han-tokat, de hát mit tegyünk ? a temető útja mint az életé oly keskeny, mások elől ki kell térnünk, avagy nem mindegy-e, hamások térnek ki elölünk, s tiporják helyettünk a nyugvók sírját ?!
. Kezd azt a szegényes pislogó mécset, mily kísértetiesen világítja meg a derengő homályos nézd e fénygülákat, mily szaka-datlan iénylánczot képeznek körülöttünk, amaz, a szegénység szerény sugara küzd a sötétség ördögével, emez még fényerdejében is lánczczal illet bennünket, pedig mindkét helyen csak egyes kialvó szivek porlanak.
Menjünk tovább.
Szegény nö, ne térdelj férjed sírjánál, hisz a múlt csak ködfátyolkép, jer velünk, mosolyogj a többivel.... de ü imádkozik : Istenem! adj nyugalmat a hitvesnek, ki éle-tében boldügságomat óhajtá, nemes életének folytatását add szivrérünk drága gyümöl-csének, gyermekünknek....
Mint a letört virág hajlik a sírra, ott egy ifjú leány, ah jer hozzánk, vesd meg e helyet, élvezd a jelent, nevess és ne sirj —
zokog, zokogása leirhatlan, fajdalma lehet, még a hervadó fűszál is meghajol előtte, al-kalmasint könnyeivel áztatja, vagy a sír só-haja vonza magához ?
Menjünk tovább.
Apró gyermekek szokatlan lassúsággal tipegnek a bozót között, egyiknek kezében dóit gyertyát magában rejtő kormos lámpás, másik vékony viaszgyertyaszálat tart, melyet az irigy szellő eloltani igyekszik. Itt van édes anyánk sírja, kiállt egyik, mig az okosabb, felsóhajt: dehogy van itt, oh bár itt volna, — *— a lámpás üvege sötét lett, a vékony viaszgyertya elégett s a gyermekek óhajtott czéljukut élnem érve,sürü könyhullatás közt visszatérnek, a kandi közönség közé vegyül-nek ismét.
Nézd mily czifra ez a kereszt!
De a másik szebb !
Menjünk tovább
Virágok virágokat érnek
Koszorúkon koszorúk feküsznek....
Fény a fényt vakítja
Közönség a közönséget neveti, de a sírdomb földje egyforma: por, vagy sár... fedje bár a hideg márvány, vagy csókolja a lengő szellő — mindegy.
Jertek vissza, menjünk haza ! Haza menjünk ? hisz itt van örökös országunk, az élet csak ennek számára készít bc:mün ket, növeszt, hogy nagyobb t.rt foglaljunk el alant. S más számunkra nme.-? de igen, ez a megjelenés itt: a temetőben az emlé-kezet megújító temploma, a kegyelet oltára, hol a szeretet alvó szikrája meg-megujul, feltei lángol, melyet hitnek nevezünk s fé-nyével körül vesz bennünket, melyet a re-mény hálójának ismerünk ... S ha ezeket félre nem ismerjük, félve nem vándorolha-
tunk semmi körülmény között sem a si-kamlós élet zajában, mert előttünk van úgyis a pihenés helye, a csend országa, az egyenlőség eszméjének megvalósulása. Jó éjt!
BÁTOEFI.
A borszesz hatásáról.
A borsres*,— acthyi&lkohol,— ac egy pa-ránju alkoholok kózé tartozik, készül sxölóczu-kor- és ezt tartalmazó anyagokból erjedés ut-jáo, mely tolyamatDál két rész Dorszesz és 4 róax sxéosav képződik; elóállúható még kemaye — amvlum, — nád- és tejczukorból is, de es anya-gok elúbb szólöczukorrá váJtoxlataadók át.
A borazest több ipari csélrs hasznalutik; a társadalmi életben,ezenkívül oetn kisebb sze rep jut Deki, mint a Kettes italok alkatrészének, — különös bizonyítékai szolgálhatnának erre as angolok, éjssakameríkaiak, kiknél nem leg-ritkább dolog egy-egy üdvözült áJlvpotu delnút is látni nagyobb lakomáknál, (mitit ezt nekem egj öreg angol besgélé) a ezíávok, — ezek közt nem kis mérvben a horvátok bihikoma, az — éjauknémetek atb. — na mi magyarok nem egétzeo, mert roi csak ^miot mondjuk) uút'elej-tésert iszunk s neba, — mig az elübbiek elter-jedt szokás szerint isznak napúkat éa gyakran.
A borazeaz, ha nem n»gv mérvben, vagy higitva jut a gyomorba, ugy ott as eméezoye mi-rigyeket ingerelvén, az étvágyat növeli, — mint ezt jól tudják az ebét előtt papramorgozók ; a azirlokés gyorsul, — tehát szerelmes embernek nem ajánlatos; az egyén fokozott (testi) mun-kaképesaeggel bir, mert as akarati idegsejtekre hatvan, — a rerlex hatásra fogékonyabb kws; némelyek szeréül * szellemi működést is előse-gítené — ezt mar kötve hiszem. — A bőr veri-tek mirigyeit iugerlt éu igy a veséket, mi által kiválaazlásuk növekszik, mint a hogy ett a sör-ivók praxisból tudják, sör után pedig nagyobb a vizejlet elválasztása, mert egyszerre több vis is nyujtatik kiválasztási anyagul.
Ua nagyobb mérvben élveztetik, ugy a borsseas mérgesééi tünetei állnak be (réazegség):
eleintén as elmebeli idegsejtek szenvednek, mi a felfogás, gondolkodás, ítélés hanyatlásában nyilvánul, s az egyén köiretlen benyomások-nak engedve meggondolatlan, összefüggés nél-küli cselekvésre baj tátik, s á beszélést dadogá* váltja fel; helybeilleg a gyomor idegeit ingerii és annak isomsatát erőszakos öauehuxódásra késztetvén — hányás áll be: — utóbb a szív-lökés és légvétel gyérül, áz akarati idegeket el-tampitván — bénítván as egyén nem képes ma-gán uralkodni — botorkai, támolog, végre is* luai teljesen eleroyedvén, ösazerogy. De szeren-csére ez állapot sokáig nem tart, mert bár meny-nyire halmozódolt is fel az agyban a borszess,
— a szervezetből legkésőbb 24 óra alatt kiürül,
— kis mérvben ugyanis elég ^éienyül) nagyobb
mérvben asonban változatlanul mint boraxess
Uritetik ki a tüdők és retet által. — A borssesz
nehezíti a vér éienyulését, — kiáérlntileg bebi-
zonyítható, ha pl. kakast lerészegitünk, ugyan-
nak taréja egem fekete, vagy ha kutyák, nyu-
lak koponyája trepauáltatik (lékkis köralaku
füréBz8z*il a koponya csőn iból egyes darabka ki-
vágatik,) t es illetők leréssegitetnek — ugy
agyvér edényeik — mint a kakas taréja — fe-
keték lesznek a szénsav felhalmozódás miatt.
Mint fentebb enilitém, a heveny mérgezés tünetei gyorsan elmúlnak, de ha a mérgezés gya-kori, mindennapi, akkor általános tünetek lép-nek fel, s a legsioiuorubb következményeket vouja maga DUb: a gyomor- s bél nyakhártyáján a vérbőség — utóbb hurut folytonossá lest, az étvágy csökken, sőt majd teljesen megszün, gyakran hány inger, hányás és a bél huratos ál-lapota miatt hasmenés lép fel, ez utóbbi a fehér bor után. A máj először megnagyobbodik a vér-bőség miatt, — alkotó sejtjei elzsirosodnak, utóbb elégnek (a zsir élenyül.) mi által kőt szö-vete lévén túlnyomó — sorvadása áll be; es al-kalommal a máj verőcsere — véna portac — (visszér) különösen ennek elágaxódáaai megsxü-külven, a lép és belekben a vér íelhalmoftódik, pangásba jő és savós ■— visizzadmánr létre jöt-tére szolgál okul, — mi hasi viakórt hos létre; sőt e szomorú állapot még tovább is haladhat t. i. a vesék is ép ugy, mint a májnál emiitettet, el-asirosodván, alkotó sejteik elégneks kóiaaovetük

TÁRCZA.
Részvét hangjai
(tgy öivegy RDyihoi.)
Eltemették hídf-p, jimtta úrba,
Eltemették a kedve* jó hilgyct —
— Mint a \tétxi.,Z\ Öml5 ht'.-n.haUg Betakarja lilj»mot • * völgyet.
l)e liliom ■ a Tölp/ ojr* hajt, újra 41 !
Ám a rárt ajk többé nem virul, oam besaél.
Kénéit egykor, — ofy ideien senge
A küzd?, -~ majd elárult batarAL, '
Minden #£}■ hang. epr-egy felbSt rajkóit — ti a honfi borúi D omló káról
8 mid ti n ki gyűlt lelkén veraS honMerelmn,
MldQli IÁI' a bfi»ke staruok «lm«.
Hit mi<lűn stfic, tiszta gondolattal
S*if» ábránd kepét ál Ölei te S leik óval, miot taraazfón/ bokorról
Bővoa ériemé u y lnmbik*t k«lt« ! —... Vajh' koporaójab&n-c a száradt mell-ék ? 1 toámfiiött honvédtól t**r4aj, éim eanték.
Itert a bfiséf váokoaia nyugodni.
Elaludni örökre ia ede*. — Hisi* a bfl»ég Uten gondolat ja,
M«]7 at thlvot b.ctosiuii kép«. 9i|j( Un kopono bslfje csak tetn-bmiott, Sulttme miut caillat; az égaa fenő ragyog.
8 be aaáll hotiid re*«keteg asirnj-ain Árva *nj* — kinok feldoit rothjtl —
B ki ég«tt kebled Ónkéi föl*
Hfi aKcrdlme róaaaíátyljt vonj«
Oyermoked gyBoyörillten oézd, né*i nÍDt remeg,
A bacaazó hajnal lagárbaa i*m«rd meg
Vwd ]« bit bánatod gtiai-ruháját !
Hiaz gyermeked boldoffb, miDt itt alant, Mert aa édes kt« CMrookában
Brtíl unf »« ajk a a lant.
Hia rem^D^eiiik im A mer^at álifak Dic«fial«a fjnjén valóaiggá válnak 1 —
Ob! de a airt huva temettetek
Ne hagyd, ne b&gyd nideg, lítogatlan, — H«rt niDt kiitkoaott nu arcaa,
ü))- rideg a aír, a puaata a rirág*alan. Cltead kereaztjébea a Komuro agot. Mit elled fájiröl régaetad levágott:
IJÍUU axerelmet a bfteg anya-aiivnek, Vidd oda imáját ralggedó telkednek, R B i| a bilit poron ayil ittitlatd virága Hite daaámváu magtérleikedboldogaágm,
OUOTH QYULA.
Hat hét Olaszországban.
Irta: ür. IMJCD KrinUf
(Foljutás.)
PÍTII él Certoti
Juoiu 1. A mai Dapra egy kis kiráodn-lás terrestetett Páriába, a bires úa egjetemi Tárosba; ett megelSaöleg azonban az ,0 s p e-dale Maggioref, »agvi» a nagy kór-ház épilletet szemléltük meg. Óriási épület 9 udvarral, a legnemesebb arczvumllal az utczá* ra s belül al udvaron igen diazes oszlopos ár-kádokkal. Berendezése a tudománj — emberi-ség — jótékonyság legtnlságoeabb követeimé nyeioek is megfelel.Ki ne olvaau volna Uan-IODÍ gyönyörű regényét, ,a jegyeseket," ott a boruaito milánói pestis leírásánál, e> épü-let naivban szerepel.
Óhajtottak volna a ».S c a 1 a" szinbázat megtekinteni, de belső javítások és átalakítások történvén akkor benne, ei meg nem engedtetett.
A páviai kirándulásra L. Gyulával ketten TálUlkoitunk, mert társaságunk többi tagjai
(kftlönöaen hölgyeink) örömestebb maradtak
Milaouban, hogy apróbb bevásárlásokét tegye-nek. Kedves, venStenyes nap mosolygott a szép síkságra, melyet ázásai a kisebb-oagyubb csa-tornáknak szeldeltek át, — egéss mezóségek valáoak mesterségesen viz alá borítva, melye-ken a vidám munkások hangosan dalolva fog-lalatoskodtak;—Diinó nemével a munkinak.azt nem tudom; — annyi bizonyon, hogy különösen a szépnem mentői kevésbé iparkodott bájait elrejteni ezen v'\z\ dolognál, sőt pajkosán iote-getlek és csókokat vetettek az elrobogó vonat felé.
Öl negyed óra után megérkeztünk Pá-viába fr hamar kocsit fogadva, azon bejártuk a várost, mely a kozéplturi udoD színezetet hordta magán, ugy utczáinak szűk tekervényeasége, mint bisarr torosokkal t* ereszéire* erkélyek-kel ellátott házainál fogva. Megtekintettük a Cattedralet, belül érdekes, de a nagyszerűnek tervezett bomlukzat befejezetien maradt.
Az egyetem egjike a legrégiebbeknek, azép csarnokos udvarai, néhai jelts tanárainak és unitványainak emlékeivsl telékesitvék. El-hagyva e csendes ódon várost, kocsin tettük meg as uLat Cerlonába, mely vifághirö karthausí kolostoráról ée trmplomáról nevezetes. Művé ■zileg épített hajókáiható csaterna mellett ha-ladtunk folyvást, — utunk a mezei és karti cultara legnagyobb fokát feltüntető vidékeken át vesetett, közbe közbe roppant gyárak marad-tak el jobbról-balról. En Istenem, mi-kor f 'J g a mi hacánk eien fokra emelkedni!
Alig vettük észre beszélgetés körött s már a kolostor felséges épület négyszögében ál-lapodtunk meg. K tartumáoy legjelesebb ét leg-
gazdagabb családja túl, a Viscontiáktól építte-tett e kolostor. A templom homlokzat* a korai renaissanceatil és márváuy diasátéuet leg-szebb re me ke, — 30 viiághird mftvéss csodaalkotása sagársik alá e falakról. A baa-relifek cararai márványból faragvák, melyek-nek tá/gya az ó- és ujscövetségi szentirásból van véve.
Belépve a templomba — a fóhajótól két oldalt 14 pompás kápolnát láttunk, esek min-denike önálló nagy remeke a festéssel éj szob-rászatnak. De legnagyobb bámulatunkat a kár-sat fa-faragványai idézték elő — as emberi ügyesség és türelem non plus ultrái esek.
Egyik oldalon Beatrice d'E«te felséges síremléke. A főoltár lapja elefántcsont faragvá-nyokkal, — a másik oldalon benn a sekrestyé-ben egy kis kút, melynek hüvö*, finom vise epedó ssomjunkat enyhítette.
A becsületes ksrthatui testvér mosolyog* va figyelmeztetett bennünk azon babonára, mely a közel lakússág-nál fii van terjedve. — t. i., hogy az ezen kút vicét megisJelŐk, a szerzetes, vagy apácza életre ellt>nállhatl*n lágyat érés-nek .... Mi ettől nem féltünk ....
Ezután a valóban páratlan, oagyszerüségtl kolostort tekintettük meg. Széles, hosszú, mél-tóságteljes folyosókon át egy roppant négyscög-be jutottunk, hol 24 teljesen elküiönxőtt kis emeletes hasat, udvarral, kerttel, kattaJ aat. ta-láltunk.
Feloszlatás előtt exekbe valának s jám-bár atyák szétosztva, mindenikből egy fordít-ható fülke ssolgált a közös folyosóra, honnan át ó te löket kapták, sohasem érintkezvén (a kö-zös isteni tiszteleten kívül) egymása*.].
Valami kimondhatatlanul MOtnora. elhj.<
maradván caak bátra, 8ssse£8ngorodaak,mi ál-tal a hrjgyctatornáctkák össseasorittatván, meg-sxük ütnek é» általános — sz egész testre kiter-jedő viikór lép fel; a vérsejtek njoo képződése akadályoztatok, s minthogy szétesések folyton tart, — a vérnedv less túlnyomó — ■ vizvérü-lég ül be, — ez a természet guoyos boezuja, — egész életében alig ivott vizet s mégis vizbeteg-ség miatt rukkol a tui világi seregbe.
A közpoDti idegrendszer is kórosan el-változik, a sejtek eltsiDsodnak, a szellemi munkásság gyeDgül, az emlékesés és érzékszer-vek ferfogó képessége megromlik, végreaz agy-ban vérszegénység lép fel, — az ületö egyén ál-matlan, akaratán sokszar képtelen uralkodni. De még a tüdőre is nagyon kártékony; a lég-utakon a gőzalakban kiürülő borszesz, (mely mint kellemetlen szag jelentkezik) hurutot okoz, mi-cronicus — folytonossá vál s a tüdőre kiter-jedvén, a legveszélyesebb következményű lehet, azért nem helytelenül ijesztenek, sokat ne igyál, mert úgyis gyenge melled miatt könnyeb-ben vis» el a .... manó. — A fent emiitett tünetek legnagyobb részét láttam egy intézeti szolgán, kin ez undok szenvedély oly erőt vett, hogy a boncítani készítményekről is leitta a spirítost
De hogy a Bachus urnák áldozokat egé-szen magunk ellen ne zúdítsuk, meg kell valla-nunk, hogv sz alkohol — azaz illetőleg jobban mondva ;i b<>r mm oly iszonyatos dulog, mely teljesen el vetőn fiú volna, mert hisZ ac orvos gyógyszerül i» használja ^Malaga), — igenis, de a mily jó hatású a természetes, jó bor a szer-veseire ki* mennyiségben — ép oly káros az nagymérvben; különösen a tiatalok, ha, mint mondani szokták, — isznak nagyokat s gyak-ran, — váltót adnak ki szervezetükről (mi, mint tudjuk, fene dolog — már t. i. a váltó) a szer-vezet előbb fejti ki az erőket s későbbre nem marad. Tehát nem egész helyes, vagyis inkább jó a költő e mondása — bor és szerelem, — e kettő kell nekem.
SZEKERES.
Jegyzéke
a zala-eger szegi kir, törvényszék büntető osztályának l#7o. évi november hóban tar-tandó nyilvános üléseiben előadandó biin-
pereknek. November 5-én 187 5.
1218./B. 875. Sz. 1. Hodai János hamis esküvéssel vádlott elleni ügyben szóbeli végtár-gyalia.
1246./B. 875. Sz. 1. Simon Gambár József súlyos tcstisértéssel vádlott elleni ügyben curiai ítélet hirdetés.
1261./B. 875. L. t. Árkus Jánoe é* Hor-váth Ferencz tol vaj lássál vádlottak elleni ügy ben végtárgyalás.
November 10 én.
1263./B. 875, L. t. ifj. Csepregi Jóxsef mint apját teüegeeen bántalmazó elleni ügyben végtárgy aláa.
1266./B. 875. L. L Lendvai László kocsi-■ lótólvajlaasal vádlott elleni ügyben vógtár-gyaJás.
1272./B. 874. Sz. 1. Fitos Jóxsef tatolvaj láasal vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés,
1273./B. 875. Sz. 1. Kottinger Rozi suJyos
testisértessel vádlott elleni ügyben kir. iablai ítélet hirdetés.
1328/B. 875. L. t. Tálusi János tolvaj-lássál terhelt elleni ügyben végtárgyaláa. November 11-én.
1251./B. 675. Sa. 1. Vmcse György tol-vajlással vádlott elleni ügyben v ártárgyalás.
1252./B. 875. Sz. LCseke Mihály és neje Megveti Kőzsa csalásit vádlottak elleni ügy-ben 8/óbeÜ végtárgyalás.
November 1 2-é a.
1O86./B. 875. Sz. I. Szekeres János és neje Tóth Juliánná toU-ajiással terheltek elleni ügyben végtárgyalá*.
1133 /B. 875. L. t. Farkas Andor ember-öléssel vádlott elleni ügyben folytatólagos *ég-tárgyalá*.
11S6./B. 875. Sz. i. Csúcs Vajda János és Nagv József sertvéstolvajlással terheltek el-leni üg\ ben végtáigyaláfl.
1250./B. 875. Sz. 1. Ká a Pál súlyos tes-tisértéssel terhelt ellem ügyben végtárgyalás. November 17én.
I228^B. 875. Sz. I. Geisek István és neje Bajzék Anna csalással vádlottak elleni ügyben folytatólagos végtárgyalás.
1#54./B. 875. SÍ. 1. Farksa-Kenyeres-István pénzsikkasztásttal vádlott éhem ügyben végtárgvalás.
12H2./B. 875. Sz. 1. Kordik József és neje Csűri Zsuzsanna hamis esküvéssel, továbbá Kordik János csalással terheltek elleni ügyben végtárgyalás.
November 18 á n.
1096./B. 875. Sz. 1. Méazáro* Ersse és Polgár Mari tolvajlással terheltek elleni ügyben szóbeli végtárgyalás.
128U./B. 875. Sz. 1. Herovics Sándor ha-mis okirat készítéssel terhelt elleni ügyben szó-beli végtárgyatás.
N övem ber 19 é n.
I281./B 875. Sz. 1. Kohn Simon és társa hamis bukással terheltek elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés.
1283./B. 875. Sx. 1. Grünhut Dávid ha-mis okirat készítéssel terhelt elleni ügyben kir. táblai Ítélet hirdetés.
1332/B. 875. Sx. 1. Sprencz Jóssef és Pruska Ferencz hamis okirat készítéssel vád-lottak elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. November 24-é n.
13O9./B. 875. Sz. 1. Németh János sik-kasztás, illetve hűtlen postakeseléssel terhelt elleni ügyben végtárgyalás.
127Ü./B. ö75. L. t. Balázsi Elek, Csossta-Nagy-József és Rogán Ignácz rabló gyilkosság és többrendbeli tolvajláasal vádlottak elleni ügyben vég tárgyal ás.
November 25-é n.
1308./B. 875. Sz. I. Vacht Leopold vét-kes gondatlanságtól gyújtással vádlott s sz. 1. Ifj. Scheiber Iguácz bünpalástolassai vádlottak elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. November 26 á n.
I346./B. 875. L. t. Prosberger Józset gyilkossággal vádlott elleni ügyben folyutóla-gos végtárgyalás.
1350./B. 875. L. t- Joannidesz Dániel, Raj ki János, Cseke Terézia s sz. '1. Csizmadia Dánielné, Szabó Imre né és Téglás Pálné runa-'.olvajlásaal vádloiuk elleni ügyben szóbeli vég-tárgyalás.
1 n -kanizsai 5ukt. ^y
működő testülete hétfőn, nov. hó 1-én d. e.
10 órakor tartja rendes tisztújító évgyülé-
sét a keresk. casino helyiségében.
Tárgysorozat. n Henez kapitány jetenlése.
2) A segély alap számadásainak bemuta-
tása, ezeknek megvizsgálására, valamint a ae-
gélyzéscik meeszararáBaban- féAzvéípire egy 3
tagú bizottságnak kiküldése.
3) A B*erwrm>ki kimutatásnak elöterj".sz-
téee.eoDek felülvizsgalatára.illeiúíeg a szereknek
átvétele, s az uj ssertárnoknak lwodő átadására
egy sziqte 3 tagból álló bizottságnak kiküldése.
4) A parancsnokság indítványa, a segély-
alap járulékának leszállítására 1 frt. 20 król 1
frira, — mely ezentúl félévenkint 50 kros rész-
letekben szedessék be.
5) A tagok által netán beadandó indítva-
nvok megvitatása.
6) A parancaooks-ig összes tisztjeinek —
a kapitány kivételével — valamint at altisztek-
nek visszalépte, s uj tisst«k és altisztek megvá-
lasztása, u. m :

a) 1 alkapitány, (csapatpsrancsnok)
b) 1 tiszti segéd, (adjutáns)
c) 1 mászó hadnagy (mászvesetó)
d) 2 szivattyús hadnagy
e) 1 szérumok.
Altisztek:
f) 1. Fúmászó (őrmester)
g) 2. szivattyús altiszt m. szakauvezeto-
helyeitesek.
Kedvező idóvel d. u. 4 órakor nagy diss-gyakorlat fog tartatni.
Helyi hírek.
— &MÍnhá*. Szóm baton, november
6-án fényes kiállítás-, uj díszletekkel és jel-
m esek kel itt először adatik .Vízözön, vagy
Noé bárkája", vig ssinmu 5 szakaszban, irta:
Csepreghi Ferencz,zenéjét azerzé: rierczeuberger
látván, az uj díszleteket festette: Havasi Jenó,
az uj jelmezek Tóth Mihály fSruhatarnok fel-
ügyelete alatt készültek. — Az előadásban a
főszerepeket játszák : Noé — Prielle; J á-
f e t — Völgyi Gyula; Áiel — EgT :
— Gábriel — Vajdaii, tí s e m —
Völgyi György, Ssiv király, — Völ
gyiGyuláné, Rác he 1 — Priellené J u-
dith Völgyi (iyörgyné — Sára Bogárdinó.
Jegyek előre válthatok október 31 ikétől : Waj
diu Jóisei ur könyvkereskedésében péntek délig.
— A xalamegyei iskolatanács folyó
1875. évi november hó 2-án, délután 4 órakor
Zala-£gerszegen,a városház tanácstermében tar-
tandó évnegyedea ülésere a tekintetes megyei is-
kolatanácsos urakat ütixteletu:! meghívom. N.-
Kanizsán, 1875. évi okt. 21-éo Nucseoc József
tanfelügyelő, mint tanácselnök.
— Sorsolás. Az országos magyar kép-
zőművészeti társulat a .műcsarnok" javára
1875. május1 I-ére tervesett és 1875. október
24-én megejtett sortolás kihusott sxámai- és
nyeremény tárgyainak kimutatása szerkesztő-
ségi irodánkban az érdekeltek megtekinLéeére
letéve van.
— CxÍQlenicxe ugy megtelt vízzel az utóbbi vrhxr B esőzés alkalmával, hogy az uj-világutcsai házakba is betólult a víz; néhány napon át a tűzoltói aaerekkel 9 egyén folyton ssivattyusá s így sikerült a víz rombolását meg* akadályozni.

— V3 tiap&r. Megjelent „Magyar Ti-
virda-Naptár* szerkeszti és kiadja Mihály J.
Endre m. kir. távirdatiszt. Flaő évfolyam.
1876. szokó évre. Az egész ti»zu jövedelem el-
hunyt magyar tisztviselők árváinak uj évi aján-
dékul van ssánva. Kiállítása igeu csinos, tar-
talma változatot és tömött. A tavtrda köréből.
A méter-mérték ismertetése. Szépirodalmi rész.
Mulattató rész,, es a naptárba Urt-.-.u szokott
közleményeket tartalmazza. A szépirodalmi
részből lapunk jövú számában muta;vanyt köz-
lünk. Ára 1 frt. Nyomatott Fischel x ülypue!.
Ajánljuk e figyelemmel szerkesztett naptárt a
t. közönség partfogásába annyival is inkább
mert a jövedelem jótékonyczélra van ajánlva,
— Elnéz** a véteknek*. A kifejezés
értelmetlen modurát eredményezte lapunk leg-
utolsó számának 3. papirgzelétében hibásan
nyomtatott fogalom nélküli „szileptomarjiás"
tsóhalmas, melyet kérünk „kleptomanias*
t^olvajlásidűh) .eltinkaf ál t a" pedig .elsm-
kófálta" szóval telcserélüi.
— A .kanizsai kereskedelmi ifjúság
önképzd köre" e hó 23-ikán megkezdette idei
kis tánczmulatságaioak cyklusát. melyek jöve-
delmével köoy vtárának szaporítását ezéluzza.
Ez egyletet folyton figyelemmel kisérve, sok
szép törekvést észlelünk, benne és örömmel ipar-kodunk alkalmilag róla megemlékezni, kivált azon vallomás után, hogy eredetileg — hibásan
— németül bevezetett és folytatott kezelését a
magyar hasai kívánalomnak teszi megfelelőre.
— Az egylet elnöke Weiler József ur, — nagy
erófeazitésael, önfeláldozással munkálkodik, an-
nak elóhaladásán, ugy anyagilag, mint síeli e-
mileg —kiérdemli teljes elismerésünk-, tisztele-
tünket és ily vezetés mellett amaz egylet felól a
legszebb reményket tápláljuk. — Ismételve le-
gyen kifejezve sajnálatunk, hogy a pártolás oly
egyenoldalu, hogy ez egylet egyaránt mostoha
sorssal kénytelen küzdeni, holott czélja üdvös-
és magaaztossága oly könnyen felfogható do
log !!! Singer.

— Vadászat — A n*,gy-kaniisai va-
dász társulat t. évi. október hó"27 én. csütörtö-
kön délután őzbak- és szalonkákra hajtóvadá-
szatot tartott; a társulat tagjai közül 24-en je
lentek meg, az alsó erdei vágásokban tett va-
dászaton. Négy Óz bak, egy BZklonka és egy fo-
goly esett. — Jövőben történendő hajtóvadásía-
tok alkalmára a rendőrség figyelmébe ajánljuk
a társulat alapszabályainak (e vadászaton mellő-
zött) 2—3 ik pontjának szigorú alkalmazását,
mely igy szól: PA társulat tisztviselői egyszer-
smind vilaszmányi tagok - és rendezők is; —
a rendezők a hajlóvadáazatokon megjelent ta-
gok közt, a feálhtás részrehajlatlan eszközöl be-
lése czéljából sorszámokat buzatni tartoznak."
— Ajánlkozó*. Egy fiatal okleveles
jegyzó-Begéd, ki már 4—5 év óta folyton mini
eegédjegyző működik, — f. évi november 1 tői
hasonminőségben uj alkalmazást nyerni óbajt,
— a megkeretvényeket B. J. E. betűk alatt
czimesve, e lap szerkesztőségéhez küldeni kéri.
— (MurakÖMböl.) A budai állami taní-
tónő-képezdébe Muraközből az idén hárman ve-
tettek fel, mí Muraközre nézve nagy előny, meri
ez által lesznek oly tanítónőink,kik a horvát v.
németen kívül a magyar nyelvet is tökélete-
sen fogják bírni, s így előadni képesek leérni-
nek. — Hogy as említett tanitónö-képezdébe.
hol 300-an jelentkeztek, magából Muraközbűi
Folytatás a mellékleten. "

gyatott volt az egész..... Beléptünk egy ilyen karlkaosi lakásba. Földszint kis czella, durva, gyaluUtUn ágy, szék, térdelő, zsámoly • egy nagy fessulet volt as egéaz bútorzat.
A kert telve sírokkal, melyeken a legszebb
virágok díszletük, egy sír félig megásva —
várni látszott leendő lakósára. £ rend szigorú
szabályai szerint ^állítólag minden szerzetes előoe
megássa sírját. Estembe jutott halhatatlan Eöt-
vösünk „K. ar t ha mija' e hel/en, bánatot
merragés fogta el ieikemet, elképzelem, mennyit
kelleti szenvedni annak, ki a világ zajából e
helyre menekült. .... És végre is én azt hi-
ram, hogy boldog, a ki ssivének nyugalmát
megtalálta
£ pillanatban viaszaemlékestem a fennleírt
kútról elterjedt babonára; —én abból itUm,
mintegy ijedve kiáltottam fel: menjünk e vesze-delmes helyről, nehogy vágyunk ébredjen az itt-maradásra!
Ssivéi'j csen elbúcsúzva a ssersetestol, né-hány óra múlva Milánóba társaink körébe meg-érkeztünk.
(Folytatása kör.)
Circumdederunt...
Mintha csak hallanám, mintha ki*ért«n«,
Holli tnirojin a btu emlékesét Tele !. .
Nineien s Tibarnak, nincs oly bartáaj njeWe ;
Eon«k a uy*K£t6l »iv«m agyún rervo !
Oly oakéi «K a . » ó, mint terhe a földnek,
U«lr alá kadveiem 1 téged eltemettek 11..
Mintha csak intném uicsegS kigróal, Mara raUánkjiTal atámnoroi halált faji. . Enoél >■ r«tt«nt3bb, Korább, maribb ajka, S*rr«m«t tfimmtn kvreaatQl f*e*arja, 8 marenagolja cseppkast, — iartt-iar* tépi, Bwaasato Bankáját s a • k 1 * i» • l Téffti 1
KeTexhetlen kínja... rémletea egétsen;
Végig Dy*rg»iüdiik minden axetiredéten;
L«ver, leanjt, gyilkol, — mintha caak hallanád
AB Uten gui.yulo euyéíieluek uarát! ..
A i«D>mi bs^xerész a teremtő ráusel,
Miutka kaczagaá: ac ember, hogy vés* el'..
Ei ii a iió, melrljel kexdódik ax ének, Kiket t«metűbo azután kiérnek; — Több ex a LalálDál... u őrük elralá*! . . Öruk Iat«n-buxxád ! .. . kétfelé Bukadáa! 1.. Áldott a baJál még, meghagyta Ölelni, Utolni rtokomat arcúra Ithelui . ■ .
Hali 1 de tolta többet, soha nea láthat'ak,
Téged enyimuek ah! többé nem mondhatlak!
A temető néma, a liraak O-DCS itaja,
Ex a rendítő csend, szivemet ex bántja!..
KI vaaax kárhoava: fájdalomra, kínra,
Ki kedvese ftílött hallotta aár lirn:
Cireomdederant ül
HARKADY ISTVÁN.
Sétabotorkilásük. viu.
A templom előtti gyepet nem hagyhatom el a néikul, hogy szabályozása é* haszonra fof ditása iránt jámbor óhajtn-iomat ki ne lejezzem, mert hajói meggondoljuk e«-o körül belől egy holdnyi ugar itt a város belsejében legalább is 20,000 írt értéket kép\ Ud é» így már érieké-nél fogva is érd melne egy kis csinosítást: de azon télül nem ís íllo egj templom és zárda kör-nyezetét ennyire elhanyagolni, meri az, hogy fü és gaz terem as egyház k'iw^béu, bizony nem szolgál ax Isten nagyobb dica -sógére. To-vábbá nemsetgazdászaii asempontból sem ssa-bad ily ssép darab drága íóldet égessen parla-
gon heverni hagyni és végre a városi közönség kényelme és egészség is érdemui aunyi tekinte-tet, hogy legalább járhatóvá tétessek a tem-plomba vezető ut ó* ne kelljen a híveknek sár-ban és harmatban gázolni. Sétaterünk ugy Bincs: igaz, hogy nem szoktunk sétálni, hanem egy darab igazi árnyékol csendes Bétahelyre mégis nagy Bzükség volna, legalább a kis gyer-mekek és dajkák számára és ilyen czélra bi-zony uagy jótétemény volna ennek a kupár tér-nek betásitasa : azért akár a városé as a gyep, akár as egyházé: ideje, hogy valamit kezdjen vele, mert „a ki tudna jut cselekedni és nem te 8X1: bűnös az" 1
Tovább folytatván utamat, egészen meg-lepetve vettem észre, hogy már is a város vége-re jutottam, hol caak egy nor ház képezi az utczát, míg a másik sort görbe kőíal és ezen belől el-*gg°u muhos gyümölcsfák képviselik: as uj házasam lakaai elmés rendscer szerint gondos-kodva van ugyan arról u, hogy a lulsó soron valaha házak emelkedhessenek, de nem való* Bzioü,hogy egy hamarjában annyira terjesek ed jék a város, igaz, hogy más varosok rendsze rint a vasút télé terjeszkednek : de nálunk bölcs előrelátással ugy helyezték el a vasutat, hogy as elég távol esik ugyan es a város bátran terjesa-kedhetnék feléje: csakhogy oly akadályok esnek útba, melyek as okszerű terjeszkedést meggá-tolják. Ilyen akadály a zárdái kert, mely £ÜUO hosszú utexai homlokzatul él vési egy városi főst minden előnyeit, klinker kövezet, csator-nátás, öntöséa, kivilágítás és a legélénkebb tor galom meg van itt és kerül a városnak bok pén-sebe, a nélkül, hogy valamit használna ason kertnek, mely saját axerenc»étlen*ég^re épen
ily kiválókép uiba esik. — Nem lehetne-e itt valami cserét létesíteni és csioálni, még sokkal szebb és nagyobb kertet valahol a zárda túlsó oldalán, hol egy hold fuld legt«ljebb 300 irt értéket képvisel: itt padig a városi föutmellett, hol ugyauazon egy hoiu li) ezer forintot ér: vá-rosi emeletes házakat építeni V
Ily gondolatok közt épen jókor értem aaur hás sarkához, hogy szemtanúja legyekegy kocsi-törésnek, milyen e vest^v. s sarkon sokszor el<* adja magát épen ugy, mint a hajótörés a tenger bizonyos veszélyesebb pontjain. A finom kho-kerut kösepén hevertek egj falusi jármű küion-böző alkatréssdi, a tulajdonos pedig oldalbordáit tapogatván, ugyancsak jártatta épségben ma-radt nyelvét a menybeli minden szenteken — pedig a bajt nem a jó szentek okozták, hanem cnak egy igen szabály szerűen áilitott városi *•' rékvetűfa. Hogy ezek a kerék vetők ennyi bajt okoznak! Megsajnáltam a kárvallott atysrit > biztatni kezdem, hogy töltse ki bosssujat a kár-tékony kerék *etőn, hozzon egy fejszét és irt** ki azt gyökeresen: de ő másként vélekedett ,hadd próbálja más is" úgymond ,Őm>juin»í kor jobban vigyáz". — És voltaképen a mm1 utóbb beláttam, nagyon helyesen gondolkodóit mert ha reá ni haligat, még utóbb velem együ" be is sárják: mert világos, hogy nem axért »l-litotta oda a varos ast a drága kerékvetót, hogy azt valaki kivágja, hanem inkább azért, ho^ ason valaki a nyakát azegje és aztán tanulj"0 meg v igy ásni.
Magamba asállva, busán tovább sétálum a távirda owlopamak bűvös árnyékában.
Melléklet a „Zalai Közlöny" 1875. évi 89-ik számához.
Folytatása a főlapnak.
„Ip, báromnak sikerült ■ felvétel, azt kulö-„„en volt kedves tantelttgyelonknek, nsgos Hója öergely k. tanácsos árnak köszönhetjük. _ BolUöres. F. évi okt. bó 26. és 27-ik kiüti éjjel Usab Kendeken Epfuoger József rí lo> kereskedő boltjába betörtek és onnan több értékes holmit eddig ismeretlen tettesek ellop-
uk. -'■— ;
— GeUéröl vesuzük * hirt, hogy Kocis |
jjxsef ottani lakos a szőlőhegyról bazsjoret okt.
■\>-en viradora ^ittss állapotban levéa) *z utón
Halva találtatott; a pinezekulceot kesében tsr-
lolta.
Vaiófinüleg a marhavesz miatu
oatárzar nov. 1-én fel íug asabadíttslai.
— Rövid Mrek. Jankovich Aristid Ba-
ján agyonlőtte magát. — A Ferenc*-csatorna
Luv. l-«n adauk at a forgalomnak, — A kassai
eszdasági tanintézetnek 12 hallgatója Tan. —
Vagner Itöoiegi ny. postamester agyonlőtte ma-
■ u ^ belügyaninwtenum másod államtit.
tar* Lukács Uyorgy nagy-váradi polgármester Itsi — Az ügyvédi könyvek bélyeg- s ilietek mentesek. - Horn üde államtitkár aggaszuSlag belei — Tretort minister s Ssepessegben járt közelebb. - A törökbecsei 190 e»r frirs be-csült uradalmat Fébér Miklós és Tarnoosy U usz-!Sv veitek meg árverésen 8tí eser frtért.—Bécs-ben egy kavemerétben a pénztárnót volt ked-vese lelőtte. — A uurg színházban kél színésznő közt izgalmas versenybarcz fejiodött ki vasár-nap este. — Felső-Vencsián 70 ház égett el. — ' Kolozsvárit 4 dalegylet iuiiouál. — Terebesen „ Tndrássj Tivadar- a külugyminister fis— Larancsnofága alatt tüzolto-egylel alakult— tírubol Becsbe velocipeden az utat egy vallal-koió 12 nap alatt megtette. — títein báró szob-r., Berlinbe* IU-SÍ ünnepélyességgel leplezték lt _ A debreezcu: ^v.-aradi és selmeczi so-hivatalok felosziallaiw... - Bpest állami adó-batraieka 5 milliónál Ifibb. - Besztercén egy stólotlopo buszart . pásztor sgyonlótt. -UvOrótí ném»l l.pot szándékoznak kiad-„" _ A szivarok ár* ismét felemeltetik.— "Ln-ibban a herczegovinai felkelő vezérek tisz-teletére lakoma tartatott. — Jóksi az idén be-Tée.1 müvei 200-dik kötetének iruál. - A magyar gazdaasszonyok országos egylete arva-
hiút építtet— Gr. Lonysj nagy műve a bank- , ügyről a lapokban megjelenik. — Hivatalok- ; bui a lekete pacstteléssk helfon beasttntelnok.
Vegyes hírek.
— Boldog laaig. Elek községének Arad-
megyében, ugy látszik igen jól Tan dolga. Ab-
ban a kellemes helyzetben van ugyanis, hogy
lakóinak nem kell községi adót fizetniök. Egy
aradi lakosnak, kinek ott birtoka vsn, s köz
tégiadó fejében beküldött 30 forintot, oly érte
aitéswl küldték vissz*, hogy ai idén semminemű
községi adó nem fizetendő.
— Erd*k«t vadátthir. Frankfurtból írják
m. hó 17-érol: Tegnap százhatvan va-
dász a frankturti erd6ben Tadáazstot tar-
tott és összesen egy özbakot ejtettek el. Gra-
tulálunk !
— 0 i* ,ura tteretné Unni. Eppstein Xg-
nácz 17 éves kereakedosegéd Bé» IL kerületé-
nek járásbíróságánál panaszt emelt,hogy íonök-
nflje ScheftaJes asszony ellen becsületsértésért,
mivel e* 6t egyszerűen per „fypsteis* szokta
szólitoi az ,ur" elbagrisavsl. Ezért otthagyta
állásit, 50 irt. havi fisertéset és panaszolt. A já-
rásbiró ki akarta egyenlitni az ügyet. P a n a s %■
1 ó: Cs, tanácsos ur, bocsánstot kérek, tetszett
már N.-&aniza*n lenni? B i r ó. Mm-k e kér-
dés V — Panaszló. Mert tudja kérem,
Nagy Kanizsán az emberek valóban sok kai mú-
Teltebbek. Ha reggel a gscbáflbe léptem, uszo-
nyom mindig így szólított meg: ,Jó reggel. Epp-
stein ur,* miku; este elmentem: „Nyugodjék
jól Eppstein ur," de r.: Bécsben ? miodig csak
Eppstein ide Eppstein oda, tovább már ki nem
állhattam, igen nagyon degradaltnak tekintet-
tem magam. A bíró Öchefleles Kosina asszonyt
a becsületsértés vádja alól fölmentette, mert az
„ur" czím tulajdonképen csak olyanokat illet
meg, a kik önállóak é> másoknak ! öli be rendel-
vék. Mas esetben csak udvariasság,minek elmu-
issstása nem büntethető.
— A ,iiphon' feltalálója. Briet ur köze-
lebbről Vernonban meghalL Aki még pár év-
tizeddel ettlóilre visszaemlékezik, az elölt tudva
van, minő nehéz*égg«l járt még akkorában, ha
az ember selti vizet, vagy más ilyes pezsgő italt
akart pohárba tölteni. A pezsgő folyadék vagy
kitört az azt fogva tartó palaczkból, még mie-
lőtt az asztalra jutott volna, vagy a szolgalatra
ken Amphitrio ketei közül s vendégek szeme közé, vagy az asztalra, vagy legjobb esetben a szoba ményeseteVe ieccsenuiténdesen jót nevet-tek a dolgon, de mindenki óvakodott a kisérie: ismétlésétől. Briet urnák egy szorgalmas, értel-mes munkásnak sokszoros kísérlet után sike-rült, s ma már általánosan ismert, általa ,si-phon'-nak elnevesett késsülékecsket feltalálnia, melynek segélyére! a nyugtalan folyadékoknak uraivá lehelünk. E készülékek gyártása állal roppant vagyont szerzett magának, mert csak azok feltalálása által vált lehetségessé s gás tartalmú vizek hasznilslioak jelenlegi asgy el-terjedése.
— A chignonok ára leszáll! Marseillebe a napokban egy fasjó érkezett meg, melynek csak-nem egész terhe czopfból áll. E hajtekercsek 6 hüvelyk hosszúak és 4 lat sojyosok, áruk pe-dig oly csekély, hogy nemsokára nemcsak min-den városi cseléd, de még s falusi kunybaszol-gáló is szerelhet msginak chiguonl. A hajó megérkezése eaiején, mint ruunuj.ik Marseille színházaiban m«g kevesebbet lehetőit látni, nint eddig, mert a nők fejéke pár hüvelykkel ma-gasabbra tornyosult.
Magyar színészet.
(M.) Szerdán, okt 27 én Völgyi GynJáne játslmául adatott: .Valburg éjszakája, vsgy a bűvös tulipán". Közönség csekély szambso. A (uemeléggé) jutalmazott Völgyi Úyuláné,Egry, Priellené é« l'rielle jól játszottak. E darabra és az ebez hasonló b&Tös-bájos, látványos a Isten tudja, mily uj díszletekkel, gépezetekkel elő-adandó dara bokra néz ve a közvélemény azt súgja az igazgató uraknak, hogyha már megtették azt, hogy a bűvös tulipánt megmutatlak: jövőre dobják asrokba az e tájiakat s repertoirjokba jó énekes népszínműveket, vigtársalgáai darabo-kat vegyenek fel. Tudják ast nagyon jól az igazgató urak, hogy társaságukban több oly tag van, kiket szívesen lát közönségünk a szili padon, gyönyörködik játékukban : igyekezze-nek legalább esek részére a kuzonség vonzal-mát, ragaszkodását öregbíteni, biztositsni. Ezzel tartoztunk közönségünknek és tartoztunk at igazgató uraknak*
Csütörtökön, okt. 38 án : .Egy férj vét-ke*. Csinos, mulattató franczia vígjáték, mely as
igen csekély számú közönséget mind vágic jó kedélyben tartotta. Völgyi Gyórgyné, Prisillfré, s 200 ik paragrafus (Bogárdiné), Egry, Ttsj-dsfy elismerést érdeméinek.
\\
Tegnsp Völgyi Györgyné jrtehnául sd-ták: .Indiana", az utolsó ciigány fívsjdanő. Eredeti látványos dráma 4 felvonásban. Irta : Kövér Lajos, melyről jövő számunkban.
Papirszeletek.
(ifj.) A cukriii kirskrtibu s többi klit »n-fTilkoiaif Mimíj. v.n Ugrc kivilalW cukorból reálisáivá, gaaki figvelmíl mm ksutts Isird-ikaltek-bea. mint s c«ts-á»j4t, m-irt « «,on Matknjttftí birálf«tu, melTl7el M.tó-i«k mina„ moMtalij. k».-remtikodnik a szobor htub« teaataiéa sttvsr -ágT-tól dacadoco lelke soTá-17 srcsulataa se««stt; dva-to»«ii kioousstK u ablskot ■ renk*t> kei«<v«l hol-U njnlt, — .kneh'-ot mondott cassszS innunk marultkal adsadó ■ küpnjt ali rejutta, 'THanni •kart ■ s esnkrau svakon eri-pM, ntt. P|T«II«<«II s Táro>háaár&.
-^ ld«« arán, cem nitlietteta' a ssnaMt %asx-eaett •f-iem rsju t kiktpum keirbSl ■ tSn. H» ajs> jöTök, elemétti magU á uyomoralt.
Morslii iudoks d«csir« 9 napig aajgolt twt«
nyen Srsoit riue aletneDtesiiiek bókeiO iatal-mátiíL
£<T ilksárkslai aicrelS borfildi SBaSt,ur ilrsn jitlef irt ippsllíUt adott ba ss • . V. ... I főbíróból:
.Tekintetei DStUrvau ?" tUjd suflitosi b« kt>. Uleti vsok-e én t basámban a stádat in47«V lakorí angt-nnyi, malrrégbül kérsm a bsjt s bajtalaasáftol aWiloaztuiji, ia Pilihál Fareo.es folbird ar ssrtlt iti-lettyét rólam albárSDUoyi.
A>on képpes msra.<!l*a s f5 iUIaU Igassivoi o«ttOrTéon«k Jóskiróijs K . . . .
£■ s esifrs follebasii almant, se as ttslstet nem ráitoiUtták msg.
Egy népet aetánTrs állott ki sgy koldul ajíré kelők renvatet felkolieadö. Egr vidor, fistal basaa-pár keselgett feli <■ > koldua monda asokott ildá-sát: .A miodenb.tu sldúi, a jóUat, boldopig aa aieretet k i a á rj a nAponkint UpUátef — r koibeo elbslsdt a fiatal*pár, .ea-mit nem adva a koldtunak a » ke<e< ubiat ouín ij. (ejei« ks 41di.il de iibinltji utol !•
Kg7 bisonvos o alkodo (ejedelaal meg sksii a oepnek adóját kettSatetnt, akik midSa'est aias-Z«-l-lik, koreueget klldéuek bo«i ilyeii OsaneUel . .Uisza, ha u adói megkettöstated, «kkor kettoatsa-l mega tarmeat ia, nart skiaktp oaia tudauk SaatBi.-
Folyutasa a főlapon.


íOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOdSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCi
H E L L F. P.
(1804-3).
Budapest II. kerület, fő ulcza, a kereskedelmi bank épületében, ajánlja nagy vüasztéku raktárát .érti, noi s gyermek kési frhernemüekben minden nSv<lt áru » turl divat
(Xikkekkra legolcsóbb sssbott árakon. Minden megrendelést alábbi árukból s megbrsásokat bárnelj más stiikkekre utánvétellel azonnal teljssüak.
-...j 60 kr. lUatsessk kisssysi
rabja 8. 9 fn. Kssztylk kitaa6 glacé párja 1.15, azarvaa-
l)űl 1 20. 1 90, poastó 75, M kr, 1.S0. Tírilkiiok beaiegve kotegj. 5-15 írtig. Kugsnyoa sasrsftsrtsk 70, 90 kr, 1J0,
nadráft-axij 25 kr. EssnjraV S-15 írtig. aasUkezele a galléringgomeok eaoot- vágj
broncaeból nagy válaaztékban a aaép mell-
llk, nyakkendő-gyarOk, faadk, fogkefe,
aaappso éa finom illauaerek. Flsk réakére keaatyak, nyskkötők , sseb-
kendök.
H oÍgyek r éa.é re: lafsk angol Cbiffonból aaép m.Uvarráaaal
éa kimaéaael :
darabja 2, 2.25, 2.50, 3, 3.50, 4.
6 drb 11 60. 13 80, 14 20, 17.20,22,80. Csr.Cttsk angol Cbiffon vagy Barehatból
darabja 1.40, 1,50, ISO 1 80, 2, 2.ÖO, S,
3.50. 4— 6 frt
6 drb. 8, 8.60, 9, 10, 10.25, 11.50, 13, 17,
20, 22.SII. 28 LSkrsvakrk Cbiíon vagy Rarcbetból : drbja
18S, 1.60. 1.75, I, 2.60, 3, 3.50.
6 drb 7.70, 8 50. 10, 11.50, 14 20, 17, SO. AlSSSlSkaySk Cbifonból a.ép aaegélyek
fodrukkal :
darabja 2.40, 2.80. 3,
6 drb 13.75, 16, 17, 30, 22.80, 25.50, 29,
33.5(1. Léutrutksyák fodrokkal drbja 3.60, 4,
4.SU 5, í. 50, 6. Istzsrtaraartk darabja l.»), 140, 1.60,
», Í50.
f
i
FskSr ars*, Batiat, clair víg. > frt 75 krtó!, moll a rre- \ ChtrTon röfe 32, 35, 38. 30, 34, 49, i*, 48 kr eaikoa blr-
peliaae 3 in 7ü krtól, tárlatain, tollaaglaia, illnaion. crep, gaantb. | het rfife 34 kitol, piqné parbet rőf. 64 krtol. asUes ntbabarbet
belsssiivetsk, elsiHauk H r<vi< ársk, orli
Rchirtinf, cbiffon, diirn moaalin, orfrantio vége 82 kr.-tól. bél-léeváesuak mtaden esksksk a naipkebetéteiek, bim.eU SsUtek a betéMlek, ingmellek 20 knól estoilsg^ r.ebe. apreu, aelyem éa pamut, rojtok, aelyem éa bánonjesalaf.k váaaon éa pamutna-iagok, minden aaioór. aojlá. A. fsa3k, varró selyem, varró éa koiőcaérna, minden kotS, biaag éa horgolór.amat, valódi pottea-dorfi a 4-asálaa kotőpamat gyári ároa. asintaa^ tCk, gonk-ok, caatok, gyaesn, kapoea, eeotiBeter, liaapabel atb.
Továbbá aainea kanaviesok rége 8 frt, 8 frt 50 kr. 9 frt, 15 frtig, SO rSfos fonslvaiaon vége 8 frt 50 kr, 9 frt. 9 frt 50 kr. kávéa abroea 1 Irt 20 krtol, káreakeodo kotagje 2 frt 10 krtól, caipkeíuggoay egy pár agy ablakra S frt 50 krfcol 15 frtig, f&g-gönyrojtok párja 60 krtól. agvtejriUSk 5 frt 76 krtol, aasUlterí-lők'4 írt 50 krtól.
* t t t l t t t :
Hölgyek számára
T^ if el basuio. a legújabb a legnagyobb batáat elóidé-
szépitör^ler
éi3eit
orroú kar - de küloo6.en dr. Zeiü.1 M_ . tökéletes czélazerü és tnaüannak
a bír -segőrzése • a legkéióbb koruj tartó irj
>«ttr. Cíásaári é. magyar kir. laabadalmazott
W "l Trielrtvaro.ilto.--Cor.o603. - Bnd.pmen.tal.wJ. A -n.l
vic°i »", - Zigr.br.an HittUssek Z^-..."! V«a.don H«J.
.Inger A. gjógjuereunél. . iiouu-J,
Neoi színlelt vegeiadás!
MiathogJ »» Ütlet ron menet* mi*tt
chinai ezüst-áru gyárunkkal
k á hioa-eiüat gjirt-
1 6 drb. káviakauil 3 60 kr. 1441 kr . .. '—~-A-,- ' ,
■ 6 . evíkaná. 7 50 . 2 70 . pár pvjatart* ••- - | ~
« „ kéatáaaaato 6 — „ 2 50 , 1 drb. caukoríoji í 50 „ 1 — .,
l . 2.70 .2 70
kivfc- <s tWs-kWk «-.!- ík, »ji-art.k, (ogp...k míg .ai»~ -ia c..kk
-
1 kilótartók, ecaetee éa olajoa
Ib. atb. épe* ily bámulstoa oleaó áron.
0 d.r.„ a^ík^il ( mM , 24 ^jj, ggyfltt fiat*
fi : k.. ( tokban24ft helyettCMk950kr-
G " U ".''*"" i . . a . i a - • • « • . k í I dia... tokban, mi.d
t.l)aaitteu,.k.
C 1 Í "1 ■

EJ. Prels, Bé«sb«n, BothentlinrnwtrMiie, Nr. 16.
Urak riasa re:
lasjsk angol Cb.ionból .
drbja 1.40, 1 66, 2, 2.4/1. 3, 3 50, 4.
6 drb », 9 9U, 11,60, 13, 17, 20, ÍJ 80. Sainea perkalból :
drbjs 1X1. 2, -' A Ü.50.
6 drb. »6<\ II.6U, 11.80, 14 90. Aat-ol .xl'ordból gallérral, drja 1.2b. 6 drb
12.HU, S kullln gallérral, drsj* 3.80.
b' drb 21.60. IsfSlik gallérral darabja 60 kr 6 darab
325 kr LaJrav.rik »aj«onból m,nde» formában ds-
rabj* 1.50, 1.75, í, t í6, 2.60, 1.
6 <Ur»t &&U, 10, ll.tKJ, UJM, U20, 17. Tilre astTOtt fT»Pj» SlM SwMsysk t aW
sasráfSk, ríkony vagy vaatag daiab>al,
1.31.1. S.5O, 2, 2 50 5 írtig Félsaríssjrik pamutból febir Tag7 <»ikoa,
kotegje 3 50, 4. 4.50. 5. 5.50-10 frtig.
télre eyapjnaEÖTel, vékony vagy vutag
tiöTetfl kotegie b, *.:'*>, t> agéss 12 frtig. 6aller és k.l.lök Ugnjabb d,..tu aintá-
ban, egy k&teg asép doboaban gallér
2 50, kéaalö 4, 4.S0, bii. ZaebkandSk égess fehér vagy aiinea Mellel,
kotegie 2 411, 3.60, 4.20,6, 6.50—6 frttg,
feber aely^n 90 kr. Legújabb syskkiUk aetymbül keakeay. 14
knól 1 frtig. aaélea >0 krtol 3 frtif, kiás
nyakkotők miadeo forvibaa 40 krtol 5
frtia;. Nyskúrsk darabja 80 kr. sslkssdtk 1.38-
t..l 6 frtig. *SfS< ptsMek darabja 7 30, 8, 10, IS, f.t,
I;
i; i,
Ibooooo
Dsrekfllék (Mieder) darabja 1, U» 1.60, 1.80, 2 50, 3, 3.50, 4 frt.
Dixitett kitesysk ChiSouból talár 1 frt, 1.40, aaiuea 1.40 iokeM Boirbsi 1.30 kr. 1 60, 2.20 kr.
ZseMtssMk e«eaa febcr vagy aiinea széllel darabja 20 krt6l, hira.ett 30 krtöL
Baovott pamut harisnyák kötegje 2.40, 3,60, 1,20, 5, ag*aa 12 ín.e. télre aaSvott párja 8', krtól 2 frt.g, I.ÍV.IU kssiastl 1.2«, 3 frtig, gomboa síi ksulylk kitűnő glaei párja 1-15, aiarvaabör 1.20, l.tlO, poaati 66. 76, 1, 1.30. Hollgallérok a íjjak Ug-njabb gailir a kéaelók riehfodrok a ks-laptátyolok, aely.eare«ie fSk&tSk (Neta-banbe) 17 krtól.
Pssfy'sls fikittk fehér 70 krtol, asslagfal 85 krtol, poaató oimaett ssasWkSk 1 frt-tól 8 frtig. Berlini axövott kendők í^re 1.35, 175, ajakra 1.75, S. 3JD, aerrsni nyakkendők 20 krtól 3 írtig. Nói derék-ílvrk 25 krtól 2.50-ig. Müidenfae fogkefe, asappan éa iUataser.
LSiaysk réaaére fehér éa eainoa Cbiffon a fekete moirkötények, gallér éa kéaelSk poaxtó baacblikok, berlini BaOvOU-keodSk, nyakkotök, keaatrík 4a kerek fejféaltk.
UliSS SZSklrt lysrsMkSk riuére ingecakék,
3 60,4,4 60.5,6. aaSvBU, horgolt a kMOtt rokolyák a fS-köt6k, Baakalkák, váaaoa i. sorgolt pólyfc-a^ag, koaavuváBkos, pisjSjS a levarott paplaakik, vájson- éa f^Biipeleokák, korgolt esipöoake, barissr/ák, téli ber-lini aubonyok a asokuyáeakik a fojkotSk a l^oleaóbb áro^
r6fe 35 krtil, fntóaaönyek rőít 40 krtól, lógttanU. ajtó éa ablak-lekerca rSfe 5 ia 6 kr. pamw ia aalvembáaQBV rVMr Aauel.
Rssselnsk mind.ni,««t fabérnemlekre, feaériaaifek var. ratáara, névhimaéa. a Bünden himaéiek a l«gQJabb iormskbaa, eaintagy gallér éa kéaalok tiaslitaa végett a legolcsóbb irért el-vállaltataak a pontoaaa éa gyoraan eeaköeoUelaek-
Mioden larél általi rendeléa, miulán kUdeményekr. U U-lonea Egyetmet forditok, caak aaúmérvw oaas«állitáaoai után ass» ki é biatoaitom a nagyérdeesl vidéki ko.Snaiget, midim bMaea rendeléaeivel aaexeBoaélteci kirem, bogv BÚad«B l»fess> élyebb negrendeléat ia eaigornan kiváaaág eserint rogton a lehetó lagjobbai, teljenUk. Megbisáaokat ia bármely más »lkk-re igea tiastait Tevőimtől ssivcasn elfogadok s miadan dij ailkU ea>koilr>k.
*.* * * * * *.*.








HALLJUK!*,

Megjelent lizezer példányban
WAJDITS JÓZSEF
nagy képes magyar népnaptára 1876-iki évre.
Kapható minden hazai könyvárusnál és könyvkötőnél.
E díszesen kiállított népnaptár oly kelendőségnek ör-veud, bogy a második kiadas^szlnte tízezer példányban előkészületben van.
Ára a kötött, irópapirral ellátott példánynak csak 50 kr,
fűzve 40 kr. Kis képes naptár 20 kr.
Tartalom:
20. A termenettan köréből, halmot tadni való
fametasrényekkel.
21. Zrínyi, költfii bonély, iru DSmény Jonef.
22. Ai öreg iiráaó, irta K6nyree Józ»ef.
23. Uj magyar népdalok, Hajgató Sándor ,
Kelefy Uy. Zalay Lajos e. Nagy Jíoitol.
24. Toraképek : A naptáriro, képpel. Egy be-
vándorlott lengyel atyafi, képpel. Siabad-hegyi Grobrothman, képpel. Ai alföldi be tyarok, két képpel. Darvia ét DarvinU-műi, képekkel. Bach utóda é> caaládi je lenét
25. Nereaiünk, adomák.
26. Meiei gazda naptára, irta Pataki Géw.
27. Jó isfi ételek kéantéM.
28. UrtaágM rásárok.
29. Magán hirdetések.
90. Kamatacámitái uj péniben.
31. Cielédbért é> lakbért muutó tábla.
32. A bilyegilietekakrol.

1. Halljuk a uép aaót.
2. Napiari réu aúnet nyomáiaal.
3. FeiMges uralkodó has.
4. Caillagvixagálo eaarevételek.
5. Ssás eve* joveadomondo képpel.
6. Namselemnea költemény.
7. Uj évre belötaantA. Hajgató Sándor tél.
b. Ai uj méierroDdMer rövid neptxera urner-
letéee, képpel. 9. Ai ikrek, elbeoélei, irt* ifj. Tertincikj J.
10. i'üxoltók dala, költeméo;. H»jg»tó á.-WI.
11. Síulótbldemeo, költ. Siealkiral/i A-tól.
1^. Csikorg a ho, költemény, Pap Úabortól.

13. Kedve bokréta, költ kulhy l.-idl.
14. A aon kexe, elbeauléi, irta Uajgató Lajot.
15. Hubetpierre aakkjatauuaja, Lováasy ^.-tól.
lti. A honvéd lásxlo, költ. irta Ösentkirálji Á.
17. Falusi har&ogkongaaok, elbeaselét, irta a
mocaekhau harangosó.
18. Jakáaibojtár, költ. üajgató 3a»dortól.
19. A magyar nenuet őrangyala, költemény,
képpsl, Dávidtól.
PMtai Bwgrendelétek azonnal szállíttatnak. — Isnételadók tzázaiékbu réttnllnali.
Egynttal ajánlom
a 3000 kötetből álló uj kölcsíinköiiyvtaraniit,
melynek olvasási dija havonkéut, napontai könyvkicseréléssel együtt csak 50 kr, a magyar könyvjegyzék ára 15 kr., a né-meté pedig 25 kr.
Belépés a kölcsönkönyvtárba a hó bármely napján történhetik.
Tisztelettel
Wajdits József,

kiadó könyvkereskedő

N a g y-K a n i z s á n

Üsletl gsemle.
1876. okt tg. délután 3
Arakor.
r.
Míjiria: Borús, bívoa.
F o r I a lo sa. Utolsó kftsteseesytnk <Sla U/ Bjegea Táltosai nem került axouTegre. Al ualet foly-vást ea mindenütt sxuk körben forog, mintán meg-rendelések — kivére sapában bianvxanak. — Speeu-Istiora való vételek — vegképeoi keuvtelenseg ural-kodása mellett — nagj ritkaságok koxe taxtoxik.
Kéexleteink jelenleg Umegeaek 6e ebb&l kifo-lyólag pénxsxukolködes foglal helyet.
Némelyek a jövőre nésve jobb reményeket táplálnak, táotaaskodTa aa aratáti sikertelenség — fe a mindinkább roaasabbá való orsxágntakra; mi exouban a kalorsxági concusrenliat vevén tekintetbe _ uw oldalról tivol KB Teexxs&k éexre a javulást.
A tefuxpi hetiriair koiépeserlea Tolt láto-gatva. — a leginkább képviselt cxikkek busa éa bab Toltak. — At előbbi finomabb minőségben mindig akad vevőre, míg a máaik caak cyomott ár mellett ú neheseii kel el.
Árpa nagyon kedvelt caikk ea ára folyvást tsilárdul. — A kínálat hiányos. -* Utolad jegyseaflak ellenében, körül 4U—50 kmyi felebbmenést tapaas-ttlt. E tendeatia aaooban caak serfSxéare alkalmáé minőségeket illeti, mig etetésre Taló teljesen axerep nélküli.
Z a b ia meglehetősen kelendő*, kabar eaak a lehető legkönnyebb minőségben karul fel aainre. — A roetáláara nagy nily fektetik éa ily eaetben arány-lag magaa ár adatik.
Kukoriexábolbő termes.— Óból még min-dig nagy tfimtgek léteznek. Árak nyomott ea elhe-. lyez^ök neháeeégekkel Tan egybekötve. — Újból ne-* hány exer mássá per áphlia— májns 2 írt 60 kron kfitutelt kiváló eoucessiók mellett ax eladok réaxéröl.
A boruxlet még élettelen Tulajdoaoaok le-hető tartoxkodrfk ; megállapítottnak ax még nem jeles-hető. Vaiamelyea itt-ott vétetett I !W i80—3. — ea 4 fiton. — A minőség majdnem általiban kitüno.
Mai jegyxéaeink piacai oaanee aaerint :
Bnxa SO—81 fU 4.20 30 kr, Bi—1>3 fontol 4.45-80 kr, S4-86 fu 4.S0 90 kr, 86—87 (la 5.— 5 20—30 kr.
Kon 75—7« futa 3 —J.15—io kr, 76—78 fnU 3.25 — 35 kr. 79 -80 fnU 4 40—SU kr.
Kukoricás ó 2 60—66 kr, aj 2.30—40-50 kr.
Árpa 66-67 fnta 3.-3.10 kr, 68—«9 fnta 3 10—US kr, 70 fota 3 SO—35 kr.
Zab egesxségea éa tiaxta 2.1U kr 50 fontja.
Hajdina kéaxlet nélkül.
Bab fehér 3.50—56—60 kr, bab tarka 230 —
40 kr.
Lendekmag 3.50—60 krig
Lenmag 1.50—SO krig.
Köles 2.-2JO-80 kr.
8 I i 1 T a 4.60—80-6 írtig 100 1. fonja.
Dii 8 6 50 kr 100 I. fontja.
U é x méhoélkuli, somogyi 17.—17.60 kr.

12, 67.
BadA, okt 23-án: 16, 27, 70,
Érték- M Wűtéttyaa október 28.
D"/, mataUiquoj 69.90; 5*/. Der/is. kölönc 73.53: 1860-ki alladalmi kölcsön 111.95 ; bank-réur. 9 30— ; oitelintAaeti roaaveüj-ok 203.80 ; London 112.40; magyar tSldtehermsntéei kőt-riaj 81.70; toiioavári földtebermentiSai köt-vény 81.—; ordüji RSldtebennentéei kölTÍDj 78.80 ; horrit-alaíon földteherm»Dt4ai kötvény 84. — ; esttat 103 75; ca. kir. arany 5.34— Napol«oDd'or900.—.
asúti menetrend
Érviujm noTsmbar 15-141 1874.
A kanizsai idótmatató óra szerint,
indal Kanimáról
helyi idSt
gsnisfli vaspályáa aa 6rák pootoaaa a mutatják.)
Vonat AcrMS;
Perc. ldS 3 reggel
rf délot. 17 reggel
bi déluL
il eatre
saám Ori
906 Essék, Mobaes,Dombovár s Fitsséba t
Sl5 liohaea, Zágráb és Dombóvárra t
2|2 Budára 6
íOi 1
204 . 10
313 Ssombathelyre finnél délután 6 ora
37 reggel
7 délnt.
47 estre
42 r.gg.1
Qráea is Kiesbe a Si dilut.
„ „ „ 11 Sí estre
26 pereskor Bécsbe) . . 5
901 Bécabe (gsombathely, Béosnjb. felé) >
311 „ „ » 10
SU3 Pragerbof felé Triesatbe
201 ■M
XrWexib Kaniuiira
regfel
delnt.
eetve
„fg.|
délut
eatve
reggel
reggel
eacra
reggel
délnt.
eatva.
216 Uoháca éa Zágrábból . . .48
9 46
, 17 i 51 9 2J
jo 2s 4 29
10 10 4 44 1 13
lu 18
206 Eaaék. Moháca.Fiome a DomboTarril 1 23 'il8 Fiume éa Dombóvárról ...
203 Budiról
201
211 „
314, 8aomb.tkdyrtl
802 Décaből CBecaajh. gxombath. felíl)
SU „ „ „ „
114 „ Qracxböl, (Pragerhof felöli
301 Trieaat- Béca Oiicxból „ „ .
SO* „ - — „ , .
31-MI uteaiber 6-kJ 1879.
Eatholikni nap-
Hé- éa beti-aap
Proteatáns I J
naptár |»tj
44. XXIV. v. pnnk sl. - IsL r> L BemenT*r
Jeaas a hajóba. Máié VIII. 23—27 — Prot. Ep
Filipp III 17—SS. ET. Háta XXII. 16-22 — !
Qor. eT. Luk. VII. 11 — 16. I
C23Ref.eml.il.; r£
1 Héttő
2 Kadd
3 Saerde | ViklorU
4 ' Caatortok Borom. Károly
6 ; Péntek j Imre berexeg
6 j Baombat , Léaárd kitv.
■ asttauMt aa.
Halottak ami. Ha Ida
Borom. Imre
31 | Vutn** C. 24. Farkaa p
Hdoiti
i napj Károly
FeieI6e szerkesztős kiadó: Bát«rí Lajtt.
Minden betegnek erő és egészség
gyógyszer és költség nélkfll, gjógy-
tápUUék által.
ftevalesciére du Barry
Londonból.
Eseu külleme* tgéiMéíi-éteknei. 28 ír ÖU Mmmi betegség •em ell«i:aseg(ll. is JÓD»'< bifonyult u fslnSttek- éa gjerm«kekűél, gyógy§ter i§ költség nélkül, miad-D (tyomor-, ii<-g-, mell-. tUdÖ-, máj-, ■irigy-, oyikhirty*-. tAgiéi-i-, hólyafj- éa ve»eb*jok-b»n, fumotodá*, Mskór, mellítoraiá*, köböfé*, •metxt-htlé dili ié ilUi
ség, aranyér, viskórság, láa, sxédQIés. Tertorlódáa, ftllsagáa, émelygés éa hányas, még lerlieaaég alatt is esnkorrtseles, busknmorság, soráuyodáa, esúx, k&ax-Tény, sápkor éa egyéb betegségekben ; nemkülönben mint táplálék ssopó»gyermekeknek is a dajkatejuil ii előuyos,'bb. — Kivonat 80,000 bisonyitváuyból oly bajok meggyógyuláuuol, melyek minden gyogj-sxornek elleutállottak é< koxtuk Dr. Wurxer tanár, Beueke F. W. rendea tanár a marbnrgi orvoai egyetemen, Dr. Angelateia orvoai unáesoe, l>r. Sbnrelaod. Dr. Camp-bell, Dr. Diái tauár, br. Ure, Castle.tuart grófnS, marquiae de Breban éa több magasállásu egyének bi-xonyitváoyai kívánságra bérinentesen megkttldetnek.
RSvidrevout kivonat 80,000 bixon'it-vanyból:
80,416. ax. Beueke F. W. rendea tanár a mar-
•) E rovat alatt koaldOért feleloaeégel nem
vállal a Saerk.
burgH orrod eryetemena .Berliner Xllnltea. Woehesaehrift* 1873. april 8. uámáliaa est mondja: .Soha nem fegoao feledni, hogy grermekeiei afyiké&ek 'életben maradaaát ac ngyneveaeu ,&«va-lenu Arabica" ^Bevaleaci^re) axernek koaaonom. A gyermek 4 boaapoa korában teljét ebOTányodáabao a folytonoa hányá'ban aaenv^dett, mely bajok minden gyógTaxerre! daexoluk ; a RevaJeeciére axonbaa hat hét alatt eréaxaégét tokéleteaen helyrealiitolta.
61.210. ax. Breban marquia 7. évi máibetefaég, reaxketepég, elaoványodáa éa hypochoudriárol.
79,010. a*. Öxv. Eleaim aaaxonyaág, Drűaedeof, évekig t»rtó fSfájáa í. hányáaróL
75,877. ax. Koiler Flórián, ea. k. katooai gond-nok Hagyrárad, tudS- éa Iégca6 homt, aaédtléa éa mellaioraláarol.
75,970. rx. Teachner Gábor úr, a magaab nyilvánoa kereakeuelmi Unintixet hallgatójaBéeal>ea, a mellbaj «■ idegxiláltaág kétaégbeejtö fokáról.
65,715. aa. Mondooia kiaaaaaony, eméaxthetlen-aég, álmatUnaág éa elaováuyodáaról.
72,616. ax. La Eoch. aur Yon, jul. 30. 18«8
Ön BeTaleaciére caokoládéja rémitS gyomor-éa idegbajomtól, mely tix éven át gyötört, tokélete-aen megaaabadttotL (Uadame) Armand Prévoat
TápWbb Itvén a kunál, 5O-»*rum wug-kimili a gyópner árát, ftlnStuiaiil uyy, mini
Pletaaeleneiekben '/, font 1 frt. 50 kr., 1 font SCrt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 6 font 10 frt., IS font 20 frt., 24 font 36 frt. BeTaleaciére piakoták taelen-cxékbeu 2 frt 50 éa 4 ín 50 krral. Bevaleeciére Cho-coladé táblákban 12 caéaxér* 1 frt 50 kr , 24-re 2 frt 50 kr.. 48-ra 4 frt 50 kr., poralak bar, 120 caéaxére 10 frt — 288-ra 20 frt - 576-ra 36 frt. —
Megnndelhetó Barrv da Barry i. Comp
álul, Wien, Wallfltchgawe Nr. 8.,
Txlamiat mindi'Q vároa gyó^saertáraibaa éa fQaaer-kereakedéaeíben : axonkiTül a bécii háx otoden vi-dékre megküldi pf>atai srftJváuy vagy utánvét mellett. S.-Kaniaán Prdgtr Béla, (ttélött Lovak Ká-roly) gyógytttrtárában;
Pwten Török JóisetDél;-Aradon Toooa F. 64 tanánál; Dobrecienbon IlibáloTÍU IitTán gyógjuertárában > kigyóhoi; Eai^ken Dávid Gyula gyógyszerééinél ; Kaaxán Woadruohek Kirotj gyógysz., Maroevásárbelytt Fogaraai Dömötörnél; Potsoojban Piaztori FelixnAi éa Soltz Rezeó gyógysi., Sxek»-Febérvárott Dio-balU Qyörgyaél, Sopron Vog» A. gjögysx., Temesrárott Pap Jótsef vároei gyógjueréasnél; Újvidék GroseiogerC B. é» ErnatJánoe gyógy-ezerésznél; Varasdon dr. Halter A. gyógyal., Vereeczen Fischer Móriéinál, Zágráboa Irgal-muok gyógyaxortarábaji. Tiaia-Ujlak: Koyko Victor gyógyasertarábari.


i A legnagyobb YASBCTORQYÁE
Reichárd és Társa-é, Bfe.bc,
IIII. Msrxur utczalT. sz. alatt van, honnan képek-kel ellátott árjetfY KŐ k kívánatra ingyen ber-nieiilve küldetnek mindenkinek. (M**—»■
)OOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXX)O
Vételre kerestetik
200, azaz kétszáz darab magnak való közép-finom szörü j aoya-birka, ugjszinte 200 darab ily minőségű tokló, vagy idei bárány. Eladni szándékozók érintkezésbe tehetik ma- J gokat: Szentmihályi Bezsó úrral, Hahót, utolsó posta:
Gelse (Zalamegye.) (1828-1)
MOLNÁR SÁNDOR
asztalos-mester Nagy-Kanizsán,
ajánlja % tisztelt köson»ég gyeimébe natry választékú kaparsá raktárit, több nagy rároibál kalöobösö ■..□őségben, a legujsbb díru uterinl el-kéwtre, a legjatáojosabb invk mellett kaphatók.
R&ktira : Deák Ferener-léreti, Breier-féle hiib&o. laiis* Bét^mán Alajos urnái. Csigás;-, ragyii Petöfí-utcxa, 5-ik txám alatt raa.
Vállalkozik továbbá- miodennemú atztalos munkának kicsiben 61
aagjban ralt5 elkéuité^re. (1Ö38— 1)


jeles korunk diró és igi nem ott fogja fel exea i
8t61ec k<
(J8O7—6)
Bizonyítvány.
Tudományos Ítélet
(
gyógyszerész ur köszvény- és csúzellenes
vértisztitó theájáról.
^ K kinfk a rainiíenní-mu általános grógyazerekkel njabb időben
űzött njp|lrap|r<l foíalma van. kónnren felfoghaya az orvosoknak azok iránt tanuainu biialmatlanaagit és épen nem tulajdonítható az ujitas iránti peilanócus idegenkedésnek, ha as orvos a feldiesért areanumoktol mo.olv, cva fordul el. Mindemellett e szabály imes kivétel nélkül éa ex teljes'igazoltaitól és jogoaultaágot ulál azon esetekben, mi.ön tények által l.izonvilott upaaztaláa és a közönségnek erre alapított általános he-ljeslése ai orvosok vizagálouását megelőzte és ítéletét ugy, mint a W i 1 h e 1 m-féle verliaatitó theánál kimondotta, mert u általános ve-len,ény lejbiatosal.b jótálló valamely dolog érteke mellett és legbizto-sabbnak mutatkozott a mindennemű rheumaticua bajok, csúz és koaz-vr„v elle. ajánlott W ii b e 1 m-féle vértisxtito theánál, mivel ez a leg-makacsabb r»úzos és koazv6nyes binulmaknal, a Mrnek elfőj toU te-vékenyégét r. k.g5zölgésí- nagy mértékben előmozdítja.
"NeTexetesen ax emberi test minden reuraaticus es köazveayes uenvedéaenél mell atindif láaaal és az iiuleiek gjoladásos bántalmá-íí™dí«^?"kkíl t.». Tan eg5b.köt.e, - podagrinál. a ker.aitw.nt és eslpí fá i".ltl, n,ilalá«.k»ál a Ugokban, a aoklok merev^genel. labikr.uorcwknél sot idült aloruláanál ea aa aranjerneJ u e liea na-
*°*£~«X}£%£^* íU- legjobb- aj.ula.ti. B « r 1 i n, 1872. január kávában.
Dr. Miller J > ■ • •, orros és gyofrtanácsos.
(P H.)
Óvás a hamisJtás M fetCMrtlM eilan.
8«,etkedjék
. L. • »■•«, mMiTek minden ttret ctoou j JttUtó felco láüuvtok, fLónosT^eTemmel ££.«»£?. hoS hamUitaik álul rá ne aredeasék A Talodi WirtaHm féle sntiarthritix, anürbeamatikua rertiaxűtó-thea sak az eU6 oemxet. Wllbelm-féle Yertisxtitó-theagjíárban .Neuukircbenben
^ I.t,.
KeaaU.elTen: Kes.tbelyí
b k
Zabban KitUbac. i Kadarkuto.:
cFBéla^v&az : KeaaU.elTen: Kes.tbelyí &»«»«1: lt»ifro"f erli Mk.fgj4a. Sopronban : Wrchowuky Rud.lf; Swmbaüielyen S rW. mr«is» 8-a-án.: J. Boaau. a70fJ«r-z nkttl.
A TAKARÉKOSSÁG
ettméje 1 Cuk az a sajsoa dolog, hogy ax ezen e&xmével él5 rilág, különöaen pedig
a vidék
i T&lódi fogajiatotitáaioak irtayát, a hol ezt leginkább megtalálná. — Vegyük p. o.
leréa éj leTélbeü mefrendéléseket tenoi attlri
riási szédelgés txeUÓxtetése előtt, mely & jelen T41-
uk' kikdlók ékől lik é
kik lakhelyűk távolaága miatt a fővárosban! saemélyes berasarmBUHbaii g->.'. vannak. Szintén a takart^kouif eazméjétől elragadhatva, meghajolnak azon
!
■áKOf idó kezdete óu a magukat „Baz*."-oknak ét ,27 kraJuárM áraeMraokekuk" kikurtdlók részükről t&pasztalütik és a „:>?* krajczar Bzuval az etámitái áldoZAtairá le«n-k, mert — itnutiz-u* -- a <2lkseglet beszersése iu csekélyebb ö&ueget igé-uyt'l, Dcm uámitván azzal, hogy az. az ily helyen megrendelt keim' tízszeresen iá drágább, mint az olyan, ifely tgy leHÜitaerttea Utttfálat. elvvel piriMlt keresketfesbtff vi»ár«IUtlk; nem tartván továbbá szem előtt a vidék t. hölgyei azt, hogy ax ily aiédetgő Qzl«t«kböl huzAtott kelmék n.c« az cit-kiiól loendfi tárgy elkészítését sem érik tnl, — nem uámitanak elSre azzal, ha p. o. raiia-kelmét hozatnak ily uedelgS .csaruokból," ez a megtarratána és illetőleg a ruha elkénitéae előtt már caak rongy. — De a leg-heiytelenebb itt még ax, hogy ilyetén
A JÓ ÍZLÉST ÉS DIVATOT
is ezen elragadtatás áldozatára teuik, pedig t-zt nem kelleue. — Mi csak kötelességünknek gondoljuk tekinteni, végre ex íriny-t>»n. — küIoDöien a vidék U bölgjei érdekében — fe:u61amláat emelni és ex alkalommal vezérfonalul kiemelni axt, hoffT leaet a •zMekBl esaraaktk •M.lfaéaáve. is
olcsó, jó és felette ízlése* és divatos kelméket a fCrirocban letélbeli megrendelés utján vásárolni, ha a mélyen tiaxtalt kfaönaég
női mbakelmékbeni szükség téténél
HAMIÍURGER ADOLF
Bndapest, IV. ker. korona-hemee:-utrza 8 sx. alatt 1«TÖ a „K0R0NAHERCZEGHEZ" ezinuett legjobb hlr-&erft „Hölgy-d.Tttáru-keresked őséhez' teljes biulommal fordul.
£ nevezett czég fennállása óta folytonosan oda múk.i>d>itt >m mílk&dik, hogy azon hölgyeket, kiket lakhelyük távolság? a fSráros- ! | bsni w^melves b«váaárlásbaB gátol, a )-gsxig<>mbh becsületesség és poatuasáK az«mmelUrtása s a legolcsóbb árak mellett ellássa ' H mindazon azöktégletekkeU melyeket a jó ixlés és divat egyátaitui miadenOtt megkövetel. — Ugyanis e cxég oda rendelkezett, hogy f" a vidék t tólgyei EzOkségletflk beszencéte u-kintet«b41 tetcdó megrendeltjeik Iwélbeoi esxkoxiéaOk könnyebbitéte i Uleifileg lehe-t^sitéM eséljából kívánatra asolgál miadenkinek
„ingyen és bérmentve* * u™y°3frSI*i1»5Jl5fÍT't0limbb ?.™
NAGYVÁLASZTÉKÜ MINTAGYÜJTKÍÍSNTÉVEL
elfogad továbbá minden a {óvárosból megbozatbató czikkre vonatkozó rendel menyeket, melyeket eredeti árakon ép agy szolgáltat ki, mintha a t VI-TS izemélyesen volna jelen. A jutányos árak melletti lelkiismeretei kiszolgálása a kfttel IzltMS ét elvitat
(nsBMkatk, t-,i4t sx ami » .TAKAKEKO.^SAGI ESZMÉNEK-
valóban éa teljesen megfelel és MÍvt-sen SgyelmeztsuQk ennélfogva t. olvasóinkat, de különösen
A VIDÉK HOL G.Y E I T,
mieseriDt akkor, ha a mai korstakbao afj aoojrira megkívánt takaréknatag eszméjét egéaxben és raliban foganatositaoj es ille* ttlet köretsi óUjtjtk, forduljanak aMsaaial ttt nxtaakeisiet aHT«aésléa>tKl, nemkolonbeo barmioemd nejbixUokkal táljai
HAMBURGER ADOLF,
hölgjr-diTktáni-rmktánUiox,
Budapoat, IV. koronahercseg-nicza, 8. n.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ «
.vOOOOOOOOOOOOOOOOQ

Ház-eladás.
AlteSti-sérvben szenvedők
Nagy-Kanizsán, a Csengery-ntczában fekvő 940.
jzámmal j«lelt; az utczaTonalban épült egy emeletes és az * „,„„„,,., „,„, „„„„„, .,,,»..,.. _.„..,... „,..
ndvarb«n eev földszinti lakház, térés udvar és kerttel, az nyerh-tnek EJr tígíiy «ra stn 20 kr. ». é uiod.0 Mamáéra, m.iy a
. , ,. , . ^ . , f , - , _■ .„„ köiönsir f«lre*r*et««ere cséloa, OT*toaeái- kerítik. Semiféle anaiyaia tit-
udjarban fakamarák és knttal, - mely fekvoség mintegy ...» ~. . . v*.. - ••
960 frt évi jövedelmet hoz, igen jutányos feltételek mellett
szabadkézből eladandó ; bővebb értesítést a nagy-kanizsai
takarékpénztárban, Darázs Zsigmond ügyvéd urnái nyerhet
,_» komolyan venni szándékozó. ""'" "
h»tiaunak lii ninra álul U
öönsét; kok*! f.l
f*d«.h-ti. Biioojitiányok ía hilairatok a teljeaen fel-gyógyultaktól itt e belytltt nem kí«SIl«nPk, ">"' a ia.mil.ti ntáaitii. bao több bínn foglaltatik. Eaphatö maginál Rlnr«pn«|rf«r O..n41, Tala-mint a knretkílS raktárakban: Peateo: K o rm á gy i T. íy'.gyaaoi-
/1^O*7 n "rertáráiian. T e tn e a * i r o tt :'P e C h e r J. E. „Mária aegita' gr^gy-
(ls27-l)IUr,b„. (.8:1-3)
Hirdetmény.
Keller
|ty»' Felné- árvái
k fó-
-2)
Ai alulirt m. k. .ottoigaKo;at<i«áí; megindítja a s* V - i k m,> királyi államiorijálékol, ««ly»«k tis«U jr.vedelme O D«k U f. ethatárosi** folytán a m. k. állandó kiocutih munkájuk •simán emelendő mennáiak felállitÁsira fog fordi Hatni.
Ezen lorajitek 33j4 nyerÖMámot tártaimat; a nyeremény Caizage :
20000 .
5000 .
1000 .
500 .
100 ,
ao ,
10 .
200.000 forint o. é., kdztük: (1809 Ai I sí fónyoreménj . . . 100000 frtul. all-ik
2 nj eremén y
10
20
100
20<.
3UU0 . »
A bnú .i,.,..oiih«ii..i.ii I87S. M laariif ».; 20-ai nuda-
P*at«n aa atoiitt lotluigaagatóaág ájul fog eaaküioltetm.
Egy sorejeg)' ám: 2 frt. a. «.
Sorsjegyek kiphitók: ai atulirt m. k. lottoigaigatáaáfaál, a lottó-gyQjtEkoil, a lottó-, adó-. tó- éa poatahiTatalokoáJ, éa miaden nagyobb riroaban let«xü aonjegyáraló kOEegeknél
A n. k. lottoigaagmtóaág állaoiBorajitíki oaatálya
Bodap«al«o, 1675. iri október fao 1-éo.
Motusz Alajos,
m. k. p. B. mioiít oaztálytaaáaaoa >U lottó igazgató.
(Utáunj'umat nem dijaztatik.)
Van sxereoeiém a t. kftiöDséget értoaitsoi, hogy. „tisititó po-rom" kuárúlfcgoi áruliaival N.-KaaUa» és környéke t«ánmra
RICHTER & SATTLER urakat
bixt*m meg. HLzea ,,t i a s t i t ú po r" általinotan dterjedett b&txnúlala.. jóságának elegendő bictotitéka kúlöoöaeu ajáolbatú vt-ndéglCk, káveliá-aaJt, Oaletek éí hiitarti*ok basxnáJatára is.
Kgjsseri dörwölésre eltávolít miodennemii rozsda, ueuy C-s más foltokat és nagyobb féojeaséget kölcsönöz, mist ax eredeti volt.
Legmélyebb tiuteleuel
(1834-1)
Kalb József,
Rautbach. Koblencanét, Rajoa mellett.
Jelentés,
Az eddig Nagy-Kanizsán „ARANY ^
SZARVAS" elnevezés alatt ismert ven-i
(légfogadót kibérelvén,
„OROSZLÁN" l
OOOOOO
czim alatt nyitottam meg, a kényelmes és egészséges, kiszá-1 radt szobákat elegáns rasbutorokkal láttam el, minden igény- > nek megfelelő berendezés mellett kitünö jó ételek- s finom italokkal szolgálok, a jó hírnévnek örvendett fiumei szállo-dám vezetéséről messze vidék tudja készségemet s t. ven-dégeim iránti előzékenységemet s azért c minden kényelem-1 mel ellátott s ujonan elegánsan berendezett szállodát aján-lom'a t. közönség figyelmébe. Megjegyezvén, hogy gondos-kodni fogok, miszerint tengeri halak friss mi-nőségben Ízletes konyhámban kaphatók legyenek.
Teljes tisztelettel
Gschaider A.,
(1821 — 3) ai „ORUSZLÁN- aiillod. bérlője.
fTjpilepsiát
3 íl(eskürt)íy6gyitltvéli«i | Udr. KiUim-h s;-<zi«.
15*8-22)
- lista Drezda, WilVjas-platz 4 (ezelőtt Borlml-otii. Sok tzaz sikeres eredmény !
(1822-1)
ígérvényeket
magyar sorsjegyekre
f. évi aoretabw 15-iki soi-tolasra;
főnyeremény 150,(t00 frt
«lad 2'/, frt ét 50 kr. bélyegért
LÜEFF M. illetszerész, Budapesten,
Dorottja-ntfza. 3. sz. a .MINERVÁHOZ."
A legolcsóbb és legjobb
zsebóráka
követkexü, még soha, nen hallott árak mellett ailom el : és pedig: fr+ölH" klPl»*ty egy »gen Kép, jó járiitt, igen jó
irterT mÍDŐ8égü munw»-or«
frt in
szebti kiállitássai.
irt
irt
T. „g.tbiíl, igen pontos járású, • l«g.
r. cy|il((er zttb6n, pompád résett
tokkal, igen pontos járással, amiről kezesség ovujtatik. riBQl, O ÍUf az ára egy valódi angol 13 latos exűst cylin-^«*A O JX t der óráaak, a legnnomabb «*b-szerkeiéttol.
Tiutag ezOat tokkal, lapos alakba*, kQlÖaösea pontos &% helyes
járással, a miről kezeskedem.
í^aalí Q ÍW e*? 'K*0 U*P T*'6(i' ezöst nöi eylinder óra, V/SKUL »7 Hl igen tikvos^n alkotva, melj ft legfinomabb
rubinokon jár, díszesen kiállítva és percxről-percxre pontosan
jár, amiért kezesség adatik.
Csak 13 14 ÍWS<7 15 frt c«y ralódi Mttst ka-V/hdK 10, i^t, egész xo in ker ora nehél eíilgl.
ben. 15 rubinra jár, a legfinomabb szerkezettel s a pontos já-ráiért kéiesjuép nvojtatik. fittílk lís frt ^O kr eg? "lidi an«o1 ^'■f-artny re
javított rendszerrel, a rugónál kulcinélküli felbuzás. Kién órák ogy olcsóságuk, mint a*ok minőségének jélessége által vitágbi-rtiek leuek és kereskedem a pontos és jó járásért.
Minden oál&a vásárolt óráhoa, Ül3 talvi-vuy Itiozct adok
ingjan Kapható
J. Kann-nál,
Bécs, Stadt WollzeUe, Nr. 21.

B^ Levélbsli rendelméDjek asooual esilcösolteuiek a ptíaz eló-
leges beküldése vágj utinvét mellett. *VS C 1(^>tí—^)


I
»
IX
it
Szegedi Képes Naptár
az 1876-iki szokó évre
20.000 példányban
már megjelent és minden hazai könyvárus- és könyvkötőnél kapható.
Hogy mily érdeklődés és elismerésben része-sült e naptár 1875 - i k i első évfolyama, tanúsítja azon kö-rülmény, hogy a kiadott 10,000 példány teljesen elfogyott. A naptár képekben agy, mint szövegben tartalmasabb és kiállítása sokkal csinosabb az 1875-ik évinél.
A naptár ára'csak 30 krajezár. Az 1876. évi „Szegedi Képes Naptár-1 tartalma :
1. A fulségea uralkodónál.
2. Naptárt rész.
3. Szeged az. kir. várufl köf torvéoj ható -
aága és » aaegedi kir. törrés vszék tUzt-
viselöinek Dévsora.
4. Szeged jövője. Nagy Sin dórtól.
1,3 képpel.;
5. Az 1876. évi orsiágoi kiallitií Sreg«-
den. BakayNándortiil.
6. Ilona anvja.Elbeszélés V > s s H á t v i s-
tól.
7. FIUK, néni. Népies elbeszélés vének-
ben Kék Hyacinttól.
8. Beszélgetés Andrii bácsi- és családjá-
val a babonáról; a ssomssédok is resst-
vehetuek benne. Ferencs i János-
lói.
9. Népdalok. Sieged és vidékéről gvfijté:
Ferenczi JáDos.
! 10. Kukoriczapattogatát. (Képpel.)
! II. A mélységben. Egj uUzú elbeszélése.
I (Képpel.)
12. A halál torkában. Angol elbeszélés.
(Képpel.)
13. A kuruzslásról. Népies tanulmány.
Dr. K. L.

14. A házi igar az alföldön. Q e 1 1 é r i
Mórtól.
15. Adomák. (6 képpel.'
IC. A métermértákekról Áuuámiló táb lázatok.
17. Magyar- és Erdél^hoai ors<: '£us vá-
sárok.
18. Belvegdij mutató.
19. Az uj mértekek röv id ismertetése ver-
sekben.
20. Üzleti útmutató. (Hirdetések.)
A t. közönség minél számosb vásárlásait kérve, vagyok kiváló tisztelettel
Burger Zsigmond özvegye,
kiadó, könyv- és könvomda-tulajdonua.
• S legeden.
(1808-2)

Empfíehlt seio reich assorür.«b Láger aller Qattungen Herre&-, Damen- and Kin-der-Stitíetten von - beater Qaalitat und zu mögliokst biltigen Preisen.
Ferner mache ich das k- k. Militir uud verehrungBWiirdiges Publikum aufmerksam. daw ich aiU Bestellangen rom beaten lír- und AuslánderLeder vorfertige und prompt UDÚ biliiget berecbse.
Auch wird von mir gekauft" Waara su repftriernu angenotamen.
Ajáolja gazdagon felszerelt urak-, hői. gyek, és gyermekek számára való topán rak-tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos axon.
Ugjasiote figyelmébe ajánlani bátor va-gyok a cs. k. katonaság t t közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bör-bo! elfogadok és készítek, ax árt legj^itánjo-Babbao számítom.
Az én raktáromban vásároltakat kijaví-tásra elfogadom.
■MII I II II I I I I I I I III I I I I I I I I I I I I I Ifr
Figyelmeztetés.
T StelaerL. és tárta prágai, u^itmtén értesűlrsem saeriot níhiur bndipeiti szegedi -* bris
a^pj tói ctt-g ai általam már évek során át gyártott a jó sikerrel forgalomba buiott flyaflyerejii MS-
berazeszt (Uveg-mintáim és nevem felbaatnáíá** a aláírásom h * minit*. * mellett) utáuoitm. Az il-
^P létük ezen valóban uemtelen eljáráaukoak elejét veendő : iv«gjslsi aisé részire lt*íli- j*nuár tó
^ .Brázay Kálmán nagykereskedő Budapesten*

köriratu CKÍmemet nvomatt&tom be. U* felaoroll.ik ke«titraénye csak némileg iá megfelelne a ccélnak, nem volnaa*ÜknegÜk arra, pA ii"íO" *zt idegen rcúg alá burkolva, nevemet oly módos haaináiják, mintha kt**itroényük tdlem

xr-armasttvk. Kijelentem tehát ismételten, bogr a t. k^xíinaég oattl aZOl Ml tMruetZt l»»8rj« t\ UI*" szársuuottaak, melyhva a haaauálati aUs.U.on aláírás** tzarapfJÜ a ai üvegre ra^aaztott cximlap ajk „eui „min/- vagy .moch* Brázay van elUtva, mert a kérdésea »ó«-borB*e«t résibeo vidéki ke-
S reakedük ketzitaeiyesi bHyert bozzak t " " "
Budapesten, 13Í6 október hó 1-éi
BRÁZAY KÁLMÁN, nagykereskedő,
IV. orniáKiit 24. utm.
É LET-ITA L,
sB, * kitünö házlszer
^ 'álló- és mocsáriig, bél- ás gjomorgörcs, epe-inger, hányás, tengeri betegség, viieleUto
ruláa, álmatUaság, stb. ellen. Ára egy nagy QTegnek 65 kr., kisebb 50 kr.
^= Sós-korszesz, ^=
mim háiimer.
>r WIIMaal LM ■ttsltáu uerlat. Oyon hatiit enköiGl : Rtanu, CSÚ, aufta*** 'tyis, tf. '«l ét fiirajdab»k. inaiyslladas, rákfekély, kesslauk sth. stb. ellen, •■■< nnthiztlts oerdl
18 Igen ajánlható, meniiv.ber. a fstak fSsyét eliaegiü, a fsfksst SriSMtl, (> a UáJ tK'f tiastaltl
Ut nyer a axeax eipárolíáaa atin
Ára egy nagy üregnek 80 kr., kisebb 10 kr.
Í
Haanálati ntaaitás magyar Tagy nernel nyelveo jelentékeay orToai a egyéb «li*n«rS biawtyít-
rínyokkil, valamint bUomáuyouuia neraorá»al, minden ITegboa mellékelteik. (.1812—3)