* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 3.97 MB | |
| 2006-06-21 11:43:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  721 | 7731 | Rövid leírás | Teljes leírás (623.76 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1875. november 90-97. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 3A01-KÍ.5H8A, 1876. norember 4-én. OO-Uc Tizennegyedik évfolyam. Wttstssl ér: ZALAI KOZL Hatat sast 6 Bawiboa patitsorb i , mindea ■ toTibbi eorart 6 kr STILTTÉRBEK oronstint 10 knttn < A ikp ueüetmi és W igi r«sset illeti tos-l lemenrei., előfizetések," reelamatiók sat. & sser- |i TakarekpéMtári épalet, I fÖldsKinL Kincstári illetek minden || u túrd.teáért kilo 30 kr. Síelendő. u i i Bérmeotstlao l«T«Uk ' cím iamisjrt mnnkstár- előbb: .ZALA-BOMOGTI KOZLO IV 1 Kisiratok TUSBA aem kOldetnek. Nagy-Kr.nizsa vártt helyhatóságának. neakOi&ntvM az „első zalai Qgyvéd-egylet", a., nagy kanizsai kereskedelmi « mar bank", a ,nagy-kanizMi takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanitó-testülef, a .Zaia-SeaMgy* (ézkajizaai raszvéstytártuUt t tööö aagyai ét várisi egyesület hivatalos értesitije. Üeieuklii. kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 3165. arám. N»*-T-Kar,i«ierjiroa tanácsától. ÁrrerésI hirdetmény. A nagy-kanizsavárosi helypénzszedés f. éri november hó 22-én délelőtti 8 óra-kor fog a városház tanácstermében nyilvá-nos szóbeli ariejtés mellett 3 egymásután kővetkező évre bérbe adatni. A kikiáltási ár a belsó piaezi hely-pénzre nézve 7500 frt, a marhavásári hely-pénzre nézve 1500 frt. Miről a .bérleni szándékozók azzal ér-tesittetnek. hogy az árlejtésnél a kikiál-tási ár 10%,-k* bánatpénzül teendő le, egyéb szerzudési feltételek a polgármesteri hivatalban tudhatok meg. Nagy-Kanizsán, 1875. október 30 án. BELUS JÓZSEF s. k. polgár DI e»ttff. ••' Felhívás borkivitelünk ügyében. Évek óta munkálkodunk boraink kivi- tele és megfelelőbb értékesítése körfll Már Széchenyi István nagy elősze-retettel foglalkozott e fontos kérdéssel. Az eredmény azonban,a melyet eddig elértünk, sehogy sem felel meg várakozásainknak. Pe-dig hazánk bortermelés tekintetében második országa tíurópinak. Mi is pénielhetnéDk be-lőle épen ugf ,mint Francziaország pénzel az ó buripara után. Kereskedelmi mérlegünket javítani kétségkívül bortermelésünk és ke-zelésűnk lennejuvatva. De ezt, fájdalom, mindeddig hasztalan vártuk. Hogy ez öröm-telcn állapot, valabára javulásnak indulhas-son: erélyre, tevékenységre s ok-szerű kezelésre van szükség, mindezek azonban csak saját magunk életrevalóságától nyerhetik megoldatásukat. .Segíts ma- gadon s megsegít az Isten ii,' mondja egy franczia közmondás — nagy igazán. Nem szándékunk ezúttal tüzetes fejte-getésébe ereszkedni azon okoknak, melyek az elérhető nagyobb eredményeknek eddig uijókban állottak. E helyett egy tervbe vett alkotást akarunk ajánlani és megismertetni, mrlv ha létre jSn, meggyózódésűük szerint, na. v lendületet adhat ügyünknek s ezért arra . l'ecses figyelmét fölhívni hazafiui köteles-ségünknek tartottuk. Sikerült ugyanis nem rég több előkelő hazai bortermelőnek, Londonban lakó Gre-ger Miksa hazánkfiát s ottani nagy bor-kereskedőt oia indítani, hogy az; .kivitel-re alkalmatos és üvegezhető bo-rainkkal,az egyes termelók ezé-ge alatt lépjen föl s azokat bi-zományi eladásba vegye át.' Fontosságát e ténynek, ugy hiszszüs, nem szükséges bővebben magyaráznunk. Na-gyobb snlylyal bir az, mint első pillanatra látszik. Üvegezésre alkalmatos boraink nyer-nének ilyképen egyszerre jutalmazó értéke-sítést és ezen körülmény, a mellett, hogy az illető termelőre jótékonyan hatna, hatna egyúttal lenditőleg összes pinczekezetésünkre is... |
