* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
11.06 MB | |
2010-03-09 13:51:07 | |
Nyilvános 1494 | 4881 | Rövid leírás | Teljes leírás (238.97 KB) | Zalai Közlöny 1916. 017-025. szám március Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 55. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 55 i ik évfolya Nagykanizsa. 1916 március a Csütörtök \'7 ■•líilulk kéltii ét eilllrltkéi. flAft\'&Üil ÁrA: ÍCg*i 1 é«ra 10 korona, ÜUrf t horoni tiarktiztiaii it klaiiklialil Biák-tlr l TaUton: 182. — Mir<f*U».k dl)a*ab«a aiarlm. KeUlfa »*«tkw»tó t Banekovlch Jánoa ml \' Kóasarkeasttf: Kemény Láartó Árdrágítók és hadseregszállítók. A tapasztalat és az elAimények hiánya « háborús gaidálkodásra való áttérésben természetesen óriási zól<kenéseket és hibákat hozott magával. Nmn meglepő az sem, hogy az ilyen mindent\' magával ragadó fergeteg ar. egyéni ekszisxtenoiákat szintén fel kapta és sokakat a porba sújtott, másokat viszont hirtelen a vagyonosság igen magas polcára emelt. Bizonyos az is, hogy á Háború FOIyá-mán a drágaság mindinkább érezkelóbbé, az egyes szükségleti cikkek mindinkább ue hozebben megsterezhetóvé lettek. A drágaság tenye, az egyéni szükségletek nehezebb és kevésbbé tókéletes ki-egyenlítése, karöltve ama tagadhaUtlau jelenséggel, hogy e nehéz idókben igen sokiui jómódban élnek, sót meggazdagodnak, szinte lélektanilag suia vádhoz vezették, hogy a nehezen elviselhető drágaságot és a milliók szenvedését és szegényedését, a gazAag\'odó és jómódban éló tízezrek avagy százezrek okozzák. És hogy n i drágaság és a vagyoni iftlíiuitis nem á liábtríivál szükségszerűen járó nemzetgazdasági jelenség, hanem iíii4riMág vagy túlnyomóan az egyesek erkólostelen és büntetendó visszaéléseinek következménye. E vád a kereskedő- és iparos-osztály nagy része ellen irányul és nem osupáit a tájékozatlan fogyastrtó nagyközönség ék az énnek hangulatát kifejezi napisajtó rtózér\'51 bangák el, barién á oettüúrm magatartása btil követkéztelve, a drágáság által szinte legérzékenyebben isujtott ama tlattviseló osztálynál is rokonszenvvel fogadtatik. mélyre egyéb súlyos féladatok mellett a UnaiioWis és gazdasági közigaigátás ís hárul. Fölösleges hanjjféulyoziti, bbftf az ilyen, égisz gazdásági osztályok vágy osoportok elleu taAii váflak\' mennyire alkalmasak társadalmi és golitHai ellentétek és steiivedé-iyek felkeltésére és hogf tt ilyen erópazar-lás milyen vétkes és házaflatlan ma. amikor minden erére év gondolatra ik házá éffenVé-gelvél szemben ván stékségtf/ik. Az ilyéri latfttMt jelszavak ler/eszíése nem osiipán olyan egyéni érzékenységeket érint, amelyek mmtss öaMI utazása Keleten, Japánban és Mandzsúriában. — Humoros verses elbessélés. — Iilt: Zombory Gyula III. — Itt •! Ukk mondva, hogy oalt yéfaott Saul VoftTftl él a haroba tadullaa. — .... At ordlliáue elment, óu kddi« BélálUm, — i Aunyi siedetl vedelt katonát ss Irttíkm, Mint • japánnak vét, — kién aárga ioíndli. Kien piros bu|kk, kien meg kniiáali, Melitláb in Tóták, lehínjiitk k csiimát, Meri inegaiokU köunyO riiaataltua pápiioacsAt Ai én egyunruMm feltűnő vit nékik. Lkttam: jobbról balról, elél. héttut alz\'ik. Kivettem k lAroím megkínáltam íket, Szép virgóniákkal, k min caak rötiuKiék. 8 amint nézem őkel, jön egy pioi einber, Tele énlemjellel 8 szemügyre íeál eugelll. 8 bála mögött álíotl k! orriitiánc « meg ragy, Négy, öl, Hí forma b, ki klasbk. ki ínég nagy. S. Mindért kitaláltam, bog\'jr ti len a Nogi, Gondólam: no Dkui, inoal hát aztán vágj ki, Kihúztam a kurdom, prezentért csináltam, Azután a földnek lefelé lóggázlam. ÜHakugyan Nogi roll; oda jOlt elébem, Láttam égy nagy vágás volt a keze fején, Meg a homlokán is, kiix-krax, összevissza, No — a teját — mondok, ez nem jába issta. Vártam, bogy meg«zólit, s csakugyan ugy is lett, Magynrul szólított, el se... |