Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
5.93 MB
2010-03-10 13:11:06
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
845
3881
Rövid leírás | Teljes leírás (140.33 KB)

Zalai Közlöny 1918. 039-042. szám október

Zalai Közlöny
Megjelenik hetenkint kétszer
57. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

37Jik iVWyam
NAGYKANIZSA. >918. október 6. VASÁRNAP

39 szám
SierkeKztőaég én kladólitvatnt DeAktér 1.
Telefon I l«u. - Hlrdat„aa> dljaa«t,i. laarlnt. HlrOotéa.k elöru nielendbk.
F6aiartae>l6:
Kemény László
Falelöi aiarkaadó:
■Erőn Sándor
Megjelenik: hatenkint kátuer.
K1M..IM á-._«« *Tt. 10 kw, tMn. » kerona, aiiTadim 3 korona 10 fillér, y
Október hatodika.
Szivük dobbanása, lelkük vágyóiiása, hősi bátorságuk, nemes elszántságuk mind a hazáért volt! Annyi ejt napailá tovő fáradozás, hitves édes csókja és keserl) könnye, a léltve szerető anyja ölelése, picike gyermekük kedves gügyögése vissza nem tartotta, sem meg ncn ingatta, mikor elindultak! És hová jutottak?
Októberi napnak ködös, nyirkos, hideg reggelén mentek el utolsó utjukra ők, a tizenhárom! Utolsó Utjukra, ki a bitófához, szent eszményeikért, haza jóvoltaert éltüket áldozni! Nem remeg a lelkük, teljesen nyugodtak; csak agy vágyódásuk, egy cél volt előttük, ez vezétte őket: hogy fölszabadítsák, rabságból kimentsék a szeretett hazát I Csak ez lelkesité őket tetteikben; ezért szállt a fohász és napi imájuk az egek Urához!
BOszke tekintettel néznek a bitóra, s ha újra kezdhetnék e földi életet, akkor is ez lenne tizenháromnak az utolsó utja! Újra Itt végeznék, itt érné el őket a fönséges halál: Itt születtek újra, hogy meg ne haljanak, örökké éljenek I
Ott \'áll az emlékük a magyar Golgotán, hol szederjessé vált e vértanuk arca; ahol még sokáig bánat tengerébe fult e

\'szegeny nemzet zokogó sirásal Ahol szivetlépő, de néma fájdalom maroangoláőket, amidőn utolsó utjuk alkalmával — elfeledve saját nehéz bilincsüket — bármerre |tekint/c bilincsekre verten látták hazájukat!
Ha uira kezdhetnék e földi életet, akkor is ez lenne a tizenháromnak n nyugvó sírhelye. It! születtek újra, hogy meg ne
haljanak, örökké éljenek I *
Tanuljuk meg tőlük a hazát szeretni s ne szünjünk meg soha tisztelni a helyet, amely porladozó hamvukat takarja! Oltárunk az nekünk, hol ők tizenhármán oly borzalmasan szép halálukat lelték!
Mit? Oltár? Nertt igaz! 100 és 100 ezerén vannak, akik ezt mondják, akiknek a mártírok vérével ázfatott hely is csak föld, s e dicsők emlékét hirdető oszlop is csak kő; kik megtagadják a hazát a nemzetköziség eszméjét hirdetve, s így megtagadnak mindent, mit a haza eszményé szentel meg!
Am rajta, menjetek hát, kik hazátlan bitangoknak nevezitek magatokat s rúgjátok fel e megszentelt halmokat I Menjetek, döntsétek le az ott álló emléket, s törjétek darabokra! Mért álljon az ott továbbra is, mért fájdítsa titokban a sziveteket? Mért kelljen látnotok azt, hogy e mai napon
milliók és milliók emlékezete szájl cl * hősök nyugvóhelyéhez, s gondolatban m«g-csókolja^d" követ I Menjetek és romboljátok {le, mert amig e kőoszlop áll s Agyclmee-, tet bennünket hazánk iránti kötelességeinkre, addig haladástok nagyon lassú lesz! Romboljátok le azok emlékét, kik saját történelmileg megörökített tetteik utján jutottak ja glóriás fényhez, mi emléküket övezi, hogy ne álljon olt folyton mementóként s hogy könnyebben tönkre fellessétek o nemzetet, melyet Istenbe vetett incglngathatlan hite és bizalma, önérzete és s^ját s történeti múltjából merített ereje már annyiszor talpra állított! /.„
Vagy jertek s forduljatok vissza arról az útról, melyre csak emberi hitványság elképzelhetetlen nagysága irányithatott benneteket, hiszen kívánságaitok mellett részben ugy is megmaradhaltok I Ne kövessétek el a legrutabb, leghálátlanabb emberi
bünti ,•- TtsM
Ne szítsatok az egyenetlenségei, ne tüzeljétek a testvért a tostvér elleni No fogadjátok cl ehhez senki segíts...

Insert failed. Could not insert session data.